Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Melléklet a … /2009. (X. 29.) Kgy határozathoz

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közoktatási Minőségirányítási Programja (ÖMIP)

Sopron, 2009.

1

Tartalom

 BEVEZETÉS................................................................................................................5 Jogszabályi háttér......................................................................................................5 Az ÖMIP haszna a fenntartó számára......................................................................7 Az ÖMIP haszna az intézmények számára..............................................................8  HELYZETELEMZÉS (SWOT)......................................................................................9   SOPRON   MEGYEI   JOGÚ   VÁROS   KÖZOKTATÁSI   FELADATELLÁTÁSRA  VONATKOZÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA......................................................................12 Küldetésnyilatkozat..................................................................................................12 Kik vagyunk?.........................................................................................................12 Miért vagyunk?......................................................................................................12 Miben vagyunk mások?.........................................................................................12 Mit akarunk?..........................................................................................................13 Minőségpolitika........................................................................................................13 A minőségirányítási program alapelvei...................................................................14  AZ INTÉZMÉNYEK SZAKMAI MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK...15 A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célok.................................................15 Kommunikáció.......................................................................................................15 Teljesítmény..........................................................................................................15 Szakmai elvárások................................................................................................15 Kompetenciafejlesztés..........................................................................................16 Esélyegyenlőség...................................................................................................16 Továbbképzés.......................................................................................................16 Feltételek biztosítása.............................................................................................17 Intézménytípus szerinti célok..................................................................................17 Óvodai célok..........................................................................................................17

2

Általános iskolai célok...........................................................................................18 Középiskolai célok.................................................................................................18 Intézményi célok......................................................................................................19  MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER......................................................................20 A közoktatási rendszer tervezése...........................................................................20 A folyamatleírás célja............................................................................................20 Alkalmazási terület................................................................................................20 Hivatkozások.........................................................................................................21 A közoktatási rendszer tervezésének folyamata...................................................21 A hosszú távú tervezés folyamata....................................................................21 Helyzetfelmérés............................................................................................21 Adatelemzés.................................................................................................22 A stratégiai célok meghatározása, az ÖMIP elkészítése.............................22 Az ÖMIP jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala.........................................23 Az ÖMIP értékelése, továbbfejlesztése........................................................23 A középtávú tervezés folyamata......................................................................23 A rövidtávú tervezés folyamata: az éves tervezés...........................................24 A helyi közoktatási rendszer ágazati kapcsolatai....................................................25 Az intézményi ellenőrzések és értékelések rendje.................................................27 A folyamatleírás célja............................................................................................27 Alkalmazási terület................................................................................................28 Hivatkozások.........................................................................................................28 Az intézményi ellenőrzések, értékelések folyamata.............................................28 A   közoktatási   intézmények   ellenőrzésének   és   értékelésének   általános  szabályai...........................................................................................................28 Közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése...............................................30 Közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzése.......................................30 Közoktatási intézmények szakmai ellenőrzése, értékelése.............................31 Vezetői teljesítményértékelés..................................................................................31

3

A folyamatleírás célja............................................................................................31 Alkalmazási terület................................................................................................32 Hivatkozások.........................................................................................................32 A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény­értékelési folyamata............................32 Az intézményvezető értékelése........................................................................32 Az értékelés lebonyolítása............................................................................32 Az értékelés eredményeinek összesítése....................................................32 Az eredmények elemzése, az egyéni fejlesztési javaslatok megfogalmazása ......................................................................................................................33 A folyamat felülvizsgálata, korrekció.............................................................33 Az intézmény egyéb vezető beosztású munkatársainak értékelése...............33 Az értékelés lebonyolítása............................................................................33 Az   eredmények   összesítése,   elemzése,   az   egyéni   fejlesztési   javaslatok  megfogalmazása...........................................................................................33 Értékelés, visszajelzés..................................................................................34 A folyamat felülvizsgálata, korrekció.............................................................34 Tanulói teljesítményértékelés..................................................................................34  MELLÉKLETEK.........................................................................................................34 1. számú melléklet: Vezetői értékelési szempontrendszer...................................34

4

Bevezetés Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban  Kotv.)   értelmében   az   önkormányzati   intézményfenntartónak   minőségirányítási  programot   szükséges   készítenie.   A   közoktatási   intézmények   ezen   fenntartói  minőségirányítási   programmal   összhangban   készítik   el,   illetve   vizsgálják   felül  nevelési,   pedagógiai   programjukat,   illetve   tekintik   át   intézményi   minőségirányítási  programjukat, mely fenntartói jóváhagyással lép életbe.  A   Kotv.   a   következő   lényeges   előírásokat   tartalmazza   az   önkormányzati  minőségirányítási programra vonatkozóan, illetve ahhoz kapcsolódóan: „16.   §  (6)   A   közoktatási   intézményben   a   munkáltatói   jogok   gyakorlása   során   figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott   szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 40. §  (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű   végrehajtásának   folyamatos   javítása,   fejlesztése   céljából   meghatározza   minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési   rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert   a   közoktatási   intézmény   minőségirányítási   programjában   kell   meghatározni   (a   továbbiakban:   intézményi   minőségirányítási   program).   Az   intézményi   minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti   közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61.   §]   és   az   iskolai,   kollégiumi   diákönkormányzat   [Kt.   63.   §]   véleményét.   Az   intézményi   minőségirányítási   program   a   fenntartó   jóváhagyásával   válik   érvényessé. (11)   Az   intézményi   minőségirányítási   program   határozza   meg   az   intézmény   működésének   hosszú   távra   szóló   elveit   és   a   megvalósítását   szolgáló   elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni   az   intézmény   működésének   folyamatát,   ennek   keretei   között   a   vezetési,   tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi   minőségirányítási   programnak   tartalmaznia   kell   az   intézményben   vezetői   feladatokat   ellátók,   továbbá   a   pedagógus   munkakörben   foglalkoztatottak   teljesítmény   értékelésének   szempontjait   és   az   értékelés   rendjét.   A   minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés   periódusát,   módszereit   és   a   fenntartói   minőségirányítási   rendszerrel   való   kapcsolatát.   A   minőségirányítási   program   végrehajtása   során   figyelembe   kell  

5

venni   az   országos   mérés   és   értékelés   eredményeit.   A   nevelőtestület   a   szülői   szervezet   (közösség)   véleményének   kikérésével   évente   értékeli   az   intézményi   minőségirányítási   program   végrehajtását,   az   országos   mérés,   értékelés   eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok   teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket,   amelyek   biztosítják,   hogy   a   közoktatási   intézmény   szakmai   célkitűzései   és   az   intézmény   működése   folyamatosan   közeledjenek   egymáshoz.   A   nevelőtestület   és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg   kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával   válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a   honlapján,   honlap   hiányában   a   helyben   szokásos   módon   nyilvánosságra   kell   hoznia. 85. §  (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati   közoktatási   intézményrendszer   működésének   minőségirányítási   programját   (a   továbbiakban:   önkormányzati   minőségirányítási   program).   Az   önkormányzati   minőségirányítási   program   az   önkormányzati   közoktatási   rendszer   egészére   határozza   meg   a   fenntartó   elvárásait   az   egyes   intézményeknek   a   fenntartói   elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást   érintő  más ágazatok –  gyermek­ és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő­ gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás   keretében   tervezett  szakmai,  törvényességi,  pénzügyi   ellenőrzések  rendjét.  Az   intézményi   minőségirányítási   programnak   összhangban   kell   állnia   az   önkormányzati minőségirányítási programmal. 102. § (1) d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti   a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp   nem   rendelkezik,   négyévenként   legalább   egy   alkalommal   –   ellenőrzi   a   közoktatási   intézmény   gazdálkodását,   működésének   törvényességét,   hatékonyságát,   a   szakmai   munka   eredményességét,   nevelési­oktatási   intézményben továbbá a gyermek­ és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló­ és   gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem   helyi   önkormányzat,   a   tanuló­   és   gyermekbalesetet   jelenti   a   nevelési­oktatási   intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek; f)   jóváhagyja   a   közoktatási   intézmény   szervezeti   és   működési   szabályzatát,   minőségirányítási   programját,   valamint   a   nevelési­oktatási   intézmény   nevelési,   illetve   pedagógiai   programját,   házirendjét,   az   általános   művelődési   központ   pedagógiai­művelődési programját; 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az   intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az   6

jogszabályt   sért.   Az   intézményi   minőségirányítási   program   jóváhagyása   megtagadható   akkor   is,   ha   a   végrehajtásához   szükséges   feltételek   nincsenek   biztosítva,  továbbá   ha   nincs  összhangban  az  önkormányzati  minőségirányítási   programmal.   A   szervezeti   és   működési   szabályzatot,   a   házirendet   és   az   intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak   kell   tekinteni,   ha   a   fenntartó   harminc   napon   belül,   helyi   önkormányzat   által   fenntartott nevelési­oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő­testület   (közgyűlés)   hozza   –   a   harmincadik   napot   követő   első   képviselő­testületi   (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. (4)   …Ha   a   fenntartó   ötnél   több   nevelési­oktatási   intézményt   tart   fenn,   és   jogszabályváltozás   vagy   más   ok   miatt   valamennyi   intézményének   felül   kell   vizsgálnia   a   szervezeti   és   működési   szabályzatát,   házirendjét,   nevelési   programját,   pedagógiai   programját,   minőségirányítási   programját,   ütemterv   alapján   meghatározhatja   azt   az   időpontot,   amikorra   a   nevelési­oktatási   intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az   időponttól   kell   számítani   akkor   is,   ha   a   nevelési­oktatási   intézmény   korábbi   időpontban   nyújtotta   be  a   szervezeti   és  működési   szabályzatát,   házirendjét,   a   nevelési,   illetve   a   pedagógiai   programját,   minőségirányítási   programját   jóváhagyás céljából.” Az ÖMIP haszna a fenntartó számára -

A   minőségirányítási   rendszer   kiépülésével   lehetővé   válik   a   pedagógiai,   illetve  nevelési   programokban   megfogalmazott   célok   megvalósulásának   értékelése,  ezáltal az intézményekben folyó munka átláthatóbbá válik.

-

A   fenntartók   rendszeresen   tudják   értékelni   az   intézményekben   folyó   szakmai  munka eredményességét.

-

Az   intézményrendszer   szintjén   a   fenntartó   számára   is   világosabban  körvonalazódhatnak az intézmények közötti átjárhatóság keretei.

-

A   helyi   közoktatási   intézmények   a   pedagógiai   hozzáadott­érték   mérésével  összehasonlíthatóvá válnak.

-

Lehetővé   válik,   hogy   az   intézményhasználókat   rendszeresen   tájékoztassák   a  helyi közoktatás aktuális helyzetéről.

-

A   folyamatszabályozás   lehetővé   teszi,   hogy   a   közoktatás   (szakmai   és   nem  szakmai)   partnerei   intézményesült   keretek   között   vegyenek   részt   a   döntések  előkészítésében, a tervezésben.

-

A kínálatfejlesztést megelőzően a munkaerő­piaci partnerek döntés­előkészítésbe  való bevonása szabályozottá válik. 7

-

A   rendszeres   és   folyamatos   igényfelmérések   következtében   az  intézményhasználói igények jobban érvényesülnek a kínálat bővítése során.

-

Hosszútávon minőségközpontú finanszírozási rendszer alakulhat ki. 

-

Szakmai szempontból megalapozottabb és a közösségi igényeket is figyelembe  vevő   tervezés,   koherens   oktatásfejlesztési,   illetve   finanszírozási   stratégia  valósulhat meg.

-

Megteremthető a kapcsolat a fenntartó oktatáspolitikai céljai és az intézmények  által   nyújtott   kínálat   között.   Az   oktatáspolitikai   célok   realizálására   úgy   nyílik  lehetőség, hogy a megvalósítással egyidőben mérni is lehet az elért változásokat.  Így   a   helyi   közösség   elvárásai   és   az   intézmények   tevékenysége   között   a  fenntartó képes folyamatos kapcsolatot fenntartani.

-

Meghatározhatóvá   válik   a   helyi   intézményrendszeren   belül   az   intézményi  minőségbiztosítási tevékenység fenntartó által minimálisan elvárt szintje. (Amely  nem   kell,   hogy   egybe   essen   az   országosan   meghatározott   elvárásokkal,  amennyiben a fenntartói elvárások a magasabbak.) Az ÖMIP haszna az intézmények számára

Az intézmények szakmai autonómiájának figyelembevételével, konszenzusos alapon  épül ki a minőségirányítási, minőségellenőrzési és értékelési rendszer. Az intézmények számára is kiszámíthatóbbá válik a fenntartói finanszírozás, illetve  irányítás folyamata. A   fenntartói   döntések   az   intézmények   által   ismert   adatokra   és   információkra  alapozva,   a   lehetőségekhez   mérten   időben   jól   előkészítve,   illetve   az   érintettek  megfelelő bevonásával történnek. A   belső   minőségügyi   fejlesztéseik   illeszkednek   a   fenntartói   minőségirányítási  rendszerhez. A különböző intézményfokozatok közötti kommunikáció intézményesült formát kap,  ezáltal   a   különböző   szintek   harmonikusabban   illeszkedhetnek   egymáshoz.   A  gyermekek/tanulók   tanulási   útja   az   intézményrendszeren   belül   feszültség  mentesebbé válik, ezáltal növekszik a pedagógiai munka hatékonysága.  Az   intézmények   közötti   szakmai   kommunikációt   a   folyamatszabályozás  következtében   intézményesült   fórumok   megerősítik,  illetve   megteremtik   a  kommunikáció formális kereteit.

8

Helyzetelemzés (SWOT) Az Önkormányzat a közoktatási intézmények bevonásával helyzetfelmérés céljából  SWOT elemzést készített, melynek eredményére építve határozta meg a közoktatási  feladatellátással kapcsolatos céljait, illetve alakította ki minőségirányítási programját. ERŐSSÉGEK (STRENGTHS)

LEHETŐSÉGEK (OPPORTUNITIES)

Tehetséggondozás

Egységes nevelési rendszerek, értékelések  kiépítése

A partnerek (szülők, gyerekek) érdekeinek  figyelembe vétele

A pótlékok megnövelése, ne mindig a minimumon  finanszírozzanak (osztályfőnöki munka  motiválása)

A partnerek (diák, szülő) igényeinek figyelembe  vétele

Iskolák és a "megrendelők" kapcsolatának  erősítése

Jó felfogású intézményvezetői gárda

Partneri kapcsolatok erősítése

Vezetői szinten együttműködni

Közös célok (szakmai) tervezése, végrehajtása ­  "csapaterősítés"

Jelentős tömegű diákság

Közös szakmai tervezés

Humánerőforrás (szakmai felkészültség)

Sokarcú nevelési kínálat minden szinten ­  "iskolaváros"

Kiváló szakembergárda (többnyire)

Pontosabb tájékozódás az iskolák  teljesítménymutatóiról, eredményeiről

Pedagógusok szakmai felkészültsége

Régiós helyzetünk még jobb kihasználása

Jó csapatmunka, szintek között és szinteken belül  A kezdő pedagógusok városi szintű támogatása  is (pl: lakás, pénz, stb.) Humán erőforrások

"Határmenti szerep":  nyelv, munkaerő­piac

Törvényes működés

A teljes nevelési rendszer együttműködésének ­  átjárhatóságának megvalósítása ­ teljes körű  színvonalas ellátás

Módszertani képzés

Együttműködés: fenntartó és intézmények között,  illetve intézmények és fenntartók között

Tanfolyam kínálat

Intézményi kapcsolatok erősítése

A város "nyugatiassága"

Együttműködés (valódi érdekek mentén)

Egységes oktatás irányítási rendszer

Intézményi eljárások bizonyos szintű  egységesítése

Oktatásirányítás

Nyilvánosság: fenntartó, intézmények

Differenciált, jól strukturált iskolaszerkezet

9

Gazdag kínálati skála Sokszínű paletta Sokfajta igényt kielégítő iskolaszerkezet Intézményi önállóság (önálló arculat) Képzési struktúra

GYENGESÉGEK (WEAKNESSES)

VESZÉLYEK (THREATS)

Módszertani kultúra (alkalmazott)

Társadalmi megítélés (szülők által)

Új tanítási módszerek hiánya

Pedagógus szakma leértékelődése

Intézményi (iskolán belüli) belső kommunikáció  gyengesége

Az emberi kapcsolatok elszemélytelenedése:  szülő, gyerek, pedagógus

Érdekeinket nem tudjuk (vagy csak alacsony  hatásfokkal) érvényesíteni a közgyűlésben, ill.  bizottságaiban.

Együttműködési nehézségek szülő ­ iskola ­  gyerek

Fenntartói szakmai ellenőrzések

Minőségi munka létszám­ és eszközigényének  csökkenése

Fenntartói nem egységes értékelés

"Módszertani lemaradás"

Intézményen belüli nem egységes értékelés

Az oktatási szerkezet "megöregedése" ­ lassulnak  a beavatkozások!

Az intézmények teljesítményének mutatóiról  keveset tud a fenntartó

Jogok ­ kötelezettségek betartása, betartatása

Osztályszintű közösségépítés 

Iskolák állapotának romlása

Az intézmények diákjainak nincs kapcsolódási  pontja (no iskolavárosi feeling)

Infrastruktúra, feltételrendszer sokszínűsége ­  eltérő lehetőségek

Szabadidő­szervezés: „zárt kapuk” a tanulók előtt

Együttműködés ­ személyes kapcsolatokon  keresztül

Határidők előre nem tervezhetők

Sopron "régiós" szerepének csökkenése

Többféle fenntartó ­ egy oktatási rendszer?

Veszélyhelyzet élesedése; kistérség, megye

Tervek, elképzelések összhangjának hiánya

A nem önkormányzati iskolák felfejlődésének  lehetősége

Koncepcionális tervezés hiánya

A város nem lesz vonzó a kezdő, ideérkező  pedagógusok számára (anyagilag, életvitel  szempontjából)

Pedagógusok kiégettsége

Tanulói érdektelenség erősödése

Problémára való időráfordítás hiánya

Változó jogszabályi, finanszírozási környezet

10

Közös szabályok betartása

A szétvált(!) szakmai és pénzügyi (költségvetés)  irányítás ellentmondásai

Külső feltételrendszer épületek­ pénz­  gazdálkodás nehézségei

A gazdálkodás átláthatatlansága ­ az  "intézményrendszer" tönkretétele

Intézmények állapota, állaga

Munkaerőpiac figyelmen kívül hagyása  (szakképzés/gimnázium/nyelvi képzés)

A feladatokhoz rendelt pénz kevés

Az igazán hátrányos helyzetű gyerekek  marginalizálódása nő ­>

Infrastruktúra, feltételrendszer sokszínűsége  (épület, …)

Migráció (K­NY) ­> felkészületlenség (tanulók)

Szakmai együttműködés hiánya Látszólagos egységesség (intézmények között) Munkaközösségek Belső továbbképzések, Horizontális  disszemináció

11

Sopron Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátásra vonatkozó  minőségpolitikája Küldetésnyilatkozat Kik vagyunk? Sopron   Megyei   Jogú   Város   iskolaváros,   az   óvodától   a   felsőfokú   szakképzésig  sokszínű   intézményhálózatot  tart   fenn.   A   város   iskolarendszerét   színesítik   a   nem  önkormányzati   fenntartású   iskolák.   Helyi   közoktatási   rendszerünkben   egyrészt  oktatói­nevelői  feladatokat  (tudásátadás,  képességfejlesztés,  nevelés,  szakképzés)  látunk el, másrészt hatósági funkciókat is betöltünk. A közoktatási tevékenységünket  elsősorban  szolgáltatásnak  tartjuk. Minthogy városunkban számos kulturális és egy  felsőoktatási intézmény – a régiós szerepet betöltő Nyugat­Magyarországi Egyetem ­  is működik, Sopron szellemi központi szerepe felelősséget jelent számunkra. A kultúra és az oktatás mellett régi tradíciói vannak a minőségi­ és diáksportnak. Miért vagyunk? A munkaadói, törvényi kötelezettségeket és a tankötelezettséget betartva az iskola­ felhasználói   (tanuló,   szülő   stb.)   igényeket   kielégítő   tanulói   utak   kiépítésére  törekszünk.   Financiális   lehetőségeinkhez   és   erőforrásainkhoz   mérten   minden  tankötelezett   korú   fiatal   számára  a   neki   megfelelő   legjobb   nevelést   ­   oktatást   biztosítjuk.  Feladatunk,   hogy   a   munkaerő­piaci   igényeket   kielégítve   sikeres   életpályájú  munkavállalókat készítsünk fel. A hosszú és rövidtávú iskola­felhasználói igényeket  intézményeink szakmai működésébe is beépítjük.  Minden   egyes   intézményünkben   nagy   hangsúlyt   helyezünk   a   gyermek  emberközpontú   nevelésére,   oktatására   és   személyiségének   fejlesztésére.   Célunk:  munkánk   minőségének   folyamatos   fejlesztése   és   a   hozzáadott   pedagógiai   érték  növelése. Miben vagyunk mások? Gazdag   történelmi   múltunk,   valamint   oktatási   és   kulturális   hagyományaink  folyamatosan   áthatják   oktatói   és   nevelői   munkánkat.   Városunkban   hosszú   múltra  visszatekintő hagyományai vannak a hazafiságra nevelésnek és a polgári értékek  közvetítésének, melyek napjainkra ötvöződtek a kor követelményeivel (idegen nyelv,  informatika).   Sajátos   földrajzi   helyzetünkből   adódóan   Sopron   lakossága  többnemzetiségű.   A   kisebbségi   önkormányzatok   és   nemzetiségi   civil   szervezetek  élénk   kapcsolatokat   ápolnak   anyaországaikkal.   A   sokszínűség   gazdagítja  12

közoktatási   intézményeink   munkáját   is.   Sopron   gazdaságában   meghatározó  szerepet játszik az idegenforgalom és a hozzákapcsolódó szolgáltatások, a faipar, a   finommechanikai ipar, a szőlő és bor ágazat, a kereskedelem és az egészségügyi   szolgáltatás. E tényeket figyelembe véve igyekszünk közoktatási rendszerünkkel a helyi igényeket  mind jobban kielégíti. Mit akarunk? Hatékony, nyilvános és nyitott közoktatási rendszer kiépítésére törekszünk.  Stabil, értékmegőrző és értékteremtő polgárok nevelését tartjuk fontosnak. Célunk  értékálló tudás átadása és az élethosszig tartó tanulás  megalapozása. Tanulóinkat  igyekszünk felkészíteni  az egészséges életvitelre. A megelőzés nevelés­oktatásban  történő alkalmazásával meg kívánjuk védeni őket mindazon veszélyektől (kábítószer,  alkohol stb.), amelyeket a modern társadalom rejteget számukra. Az erkölcsi normák  és   közösségi   értékek   folyamatos   közvetítését   fontosnak   tartjuk.   Sokszínű   és  minőségi szolgáltatást kívánunk nyújtani.  Szeretnénk,   hogy   közoktatási   rendszerünkben   minél   több   jól   képzett   pedagógus  dolgozzon.   Dolgozóink   számára   megfelelő   munkakörülményeket   igyekszünk  biztosítani.  Törekszünk az európai régiós szerepvállalás kiterjesztésére a közoktatás területén  is. Fontosnak tartjuk az Európai Unión belüli partnerkapcsolatok kiépítését. Minőségpolitika A gyermekek érdekét, az intézmények sajátosságait, a munkaerő­piaci elvárásokat,  és   a   szülők   igényeit   figyelembe   véve,   folyamatosan   egyeztetve   kívánjuk   az  intézményeinket   megerősíteni,   hogy   a   közoktatási   rendszerben   meglévő  versenyhelyzetben helytálljanak.  Alapvető   értékeinket   tekintve   konszenzusra   törekszünk.   Döntéseinket   és   azok  előkészületeit,   valamint   a   helyi   közoktatási   rendszerrel   kapcsolatos   információkat  mindenki számára elérhetővé és nyilvánossá tesszük, hogy biztosítsuk a közoktatási  rendszer nyitottságát. A   közoktatásra   vonatkozó   törvényeket,   rendelkezéseket   és   a   tartalmi  szabályozásokat az önkormányzat betartja és betartatja.  A pedagógiai és nevelési programok megvalósulásának rendszeres értékelésével és  javításával elősegítjük a minőségi munkát.  Tiszteletben tartjuk az intézmények szakmai autonómiáját. 

13

Folyamatosan   működtetett   többszintű   ellenőrzési   és   értékelési,   illetve  minőségirányítási rendszert kívánunk fenntartani. Az intézmény­használói igények és az elégedettség mérésére rendszeres méréseket  végzünk. Sopron Megyei Jogú Város költségvetése a mindenkori lehetőségekhez és az állami  támogatáshoz   mérten   biztosítja   a   helyi   közoktatási   rendszer   működését   és  fejlesztését. Szakmai alapon álló közoktatási rendszert működtetünk. A rendszeren belül a civil kontroll érvényesítése érdekében biztosítjuk a vélemények,  észrevételek (iskolaszék, diákönkormányzat, a pedagógusok és szülők érdekvédelmi  szervezetei)   demokratikus   kinyilvánításának   feltételeit   és   visszacsatolását   a  folyamatos   fejlesztések   érdekében,   valamint   a   polgárokat   megillető  intézményválasztási szabadságot. Megteremtjük az intézmények közötti és az azokon belüli átjárhatóság feltételeit.  Iskola­használóinknak   joga   van   a   közoktatással   kapcsolatos   információkat  megismerni, azzal kapcsolatban véleményüket megfogalmazni.  A minőségirányítási program alapelvei A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe  helyezni a mennyiség helyett. Az intézményi munka irányításában, a pedagógiai munkát, a tárgyi, személyi feltételeket  érintő döntések előkészítésében és megszületésében a szolgáltatások garantált színvonala a  legfontosabb szempont. Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a felhasználói, megrendelői  igény, melyet városi és intézményi szinten is figyelemmel kell kísérni. A város közoktatás  politikáját erre figyelemmel alakítjuk. A   minőségi   szolgáltatás   megvalósítása   a   képviselőtestület,   a   szakbizottságok,   a  Polgármesteri   Hivatal   szervezeti   egységei,   az   intézmények   és   társszervek   szoros  együttműködésén alapuló közösségi szolgáltatás. A   szolgáltatási   színvonal   megtartásának,   emelésének   záloga   a   rendszeres   mérés   –  ellenőrzés – értékelés, és az ehhez kapcsolódó visszacsatolás során a folyamatos fejlesztés.

14

Az intézmények szakmai munkájával kapcsolatos elvárások Az intézmények feladata környezetük jelzéseinek figyelemmel kísérése. Működésük  a partnerközpontúság, az innováció, a nyitottság, módszertani fejlesztés elvei alapján  szerveződik. A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célok Kommunikáció Városi   szinten   koordináljuk   az   önkormányzati   és   nem   önkormányzati   fenntartású  intézmények   együttműködését,   tevékenységének   összehangolását,   minden  intézménytől elvárjuk a társszervezetekkel való kapcsolattartást, együttműködést; Az   önkormányzat   intézményeiben   erősíteni   kell,   és   a   helyi   sajátosságoknak  megfelelően   rendszeressé   kell   tenni   a   szülőkkel   való   kapcsolattartást,   meg   kell  teremteni   annak   lehetőségét,   hogy   a   szülő   egyéni   tájékoztatást   kapjon   gyermeke  fejlődéséről, segítséget kérjen és kapjon nevelési problémái megoldásához. Teljesítmény A teljesítményértékelésnél egységes szempontrendszert alkalmazunk; A   városi   fenntartású   intézmények   mindegyike   saját   pedagógus­értékelési   és  intézményi önértékelési rendszere alapján fejleszti tovább tevékenységét. Szakmai elvárások Városi   szintű   koordinációval   segítjük   az   intézmények   szakmai   tevékenységét   és  együttműködését a mentálhigiéné, az egészségnevelés, valamint a gyermekvédelem  területén; Városi szintű koordinációval segítjük az intézményi egészségügyi ellátás fejlesztését,  a prevenció elősegítését; Minden intézmény biztosítja a mindennapos testmozgás feltételeit; A   tanulási   utak   védelme,   illetve   az   intézmények   közötti   átjárhatóság   biztosítása  érdekében   fejleszteni   szükséges   a   különböző   intézménytípusok   közötti   szakmai  párbeszédet, mind horizontális, mind vertikális irányban. Városi szinten biztosítjuk a teljes körű szakos ellátottságot az intézményekben. Intézményeinkben   a   pedagógusoknak   kiemelt   figyelmet   kell   fordítaniuk   a   tanulás  tanítására. Az iskola­ és óvodafelhasználók igényeinek mind teljesebb kielégítése érdekében az  intézmények kétévente a fenntartó által megadott szempontokkal kiegészítve mérik a  szülők,   gyerekek   igényeit   és   elégedettségét.   A   mérési   eredmények   feldolgozása  15

alapján   korrigálják   saját   céljaikat   és   tevékenységüket,   és   erről   értesítik   az  érintetteket. Kompetenciafejlesztés Kiemelten   fontosnak   tartjuk   a   tanulási   utak   tervezését,   melynek   előfeltétele,   hogy  általánossá  váljon  minden  intézményi  szinten   a  gyermekek szükségleteire,  egyéni  képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetenciafejlesztés. Fontosnak   tartjuk,   hogy   intézményeinkben   a   pedagógia   valamennyi   területén  érvényesüljön   a   szociális   kompetenciák   (kapcsolatfelvétel,   társas   viszonyulás,  feladatvállalás, feladattartás és erkölcsi érzék), az érzelmi intelligencia, képességek  és készségek fejlesztése. A kompetenciamérés intézményi szintű eredményeinek javítása minden intézmény  feladata és felelőssége;  Minden tanuló számára biztosítjuk a tanulás­módszertani oktatást; A   kulcskompetenciák   fejlesztése   érdekében   városi   szintű   mérési   rendszert  működtetünk; Az   intézményekben   kommunikáció­központú   idegen   nyelv   oktatást   szükséges  megvalósítani; Környezet­   és   egészségtudatos   magatartás   kialakítását   várjuk   el   az   intézmények  helyi   nevelési   és   pedagógiai   programjában   foglaltak   megvalósítása   érdekében  intézményi, éves akcióterv alapján; A   környezettudatos   magatartásra   neveléshez   5   éven   belül   biztosítjuk   a   szelektív  hulladékgyűjtés személyi és tárgyi intézményi feltételrendszerét.  Esélyegyenlőség Hálózatszerűen kiépített rendszerben, az intézmények és a pedagógiai szakszolgálat  összehangolt,   intézményesített  együttműködésével   biztosítjuk   a   különleges  pedagógiai támogatást igénylő tanulók problémáinak megoldását.  A   hátrányos   helyzetű   gyermekek   esélyegyenlőségének   növelésének,   intézményi  integrációjuk elősegítésének érdekében városi szintű koordinációt működtetünk. Továbbképzés A  pedagógusok   80   %­ának   kötelező   részt   vennie   az   új   pedagógiai   módszerek  ismertetését   és   a   sajátos   nevelési   igényű   (a   továbbiakban   SNI­s)   gyerekek  fejlesztését célzó továbbképzéseken; Intézménytípusonként   közös   intézményi   módszertani   képzéseket   és   fejlesztéseket  valósítunk meg; 16

Intézménytípusonként   belső   továbbképzési   rendszert   működtetünk   a   horizontális  tudásátadás érdekében. Feltételek biztosítása Tervezhető   és   átlátható   feladatfinanszírozással   látjuk   el   feladatainkat   ­  önkormányzati rendelet alapján; A Közoktatási törvényben előírt eszközrendszert évente felülvizsgáljuk, értékeljük, és  a fejlesztéseket – lehetőség szerint – támogatjuk; Intézmények   felújítását,   fejlesztését,   akadálymentesítését   összehangoltan,  tervszerűen végezzük; Minden iskolában működtetünk legalább egy multimédiás tantermet; Az   SNI­s   tanulók   oktatásához   speciális   eszközöket   biztosítunk   az   eszközjegyzék  alapján; Városi   szinten   egységes   informatikai   hálózattal   és   szoftverrel   támogatott  pályakövetési rendszert működtetünk; Biztosítjuk az intézmények és az önkormányzat közvetlen számítógépes kapcsolatát,  és az alkalmazott rendszerek és szoftverek összhangját. Városi intézményi központi  adatbankot működtetünk, melynek része a közoktatási rendszer adatbázisa; Az intézmények és a fenntartó pályázatokon való részvétellel is segíti a személyi,  tárgyi feltételek javítását, korszerűsítését. Intézménytípus szerinti célok Óvodai célok El  kell   érnünk,   hogy   2010.   szeptember   1.   napjától   valamennyi   óvodai   igény  kielégítésére   alkalmas   intézményrendszer   és   infrastruktúra   álljon   rendelkezésre   a  városban; Egy városi intézményben biztosítjuk a német nemzeti kisebbségi óvodai nevelést; Az   önkormányzati   fenntartású   óvodák   saját   minőségfejlesztési   és  teljesítményértékelési rendszert működtetnek; Az óvodák gondoskodnak a gyermekek szociális, testi, értelmi képességeinek egyéni  és   életkor­specifikus   fejlesztéséről,   valamint   a   műveltségtartalmak   átadásáról,  elsősorban   a   játék   és   más,   a   gyermekközösségben   végezhető   tevékenységeken  keresztül; Az óvoda­iskola átmenetet szakmai munkaközösség működtetésével segítjük;

17

Minden   óvoda   feladata   a   különleges   pedagógiai   támogatást   igénylő   gyermekek  befogadása, szakszerű ellátása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, az  esélyegyenlőség megteremtése; Az   óvodapedagógusok   módszertani   kultúrájának   fejlesztése   érdekében   belső  továbbképzési rendszert működtetünk. Általános iskolai célok Az  önkormányzati   fenntartású   iskolák   saját   minőségfejlesztési   és  teljesítményértékelési rendszert működtetnek. A   tanítóknak   segíteniük   szükséges   az   óvodából   érkező   gyermekek   iskolai  beilleszkedését,   az   új   élethelyzetnek   és   elvárásoknak   való   megfelelést.   Elfogadó  légkörben kell kialakítani együttműködési és kapcsolatteremtési képességeiket; Minden   általános   iskolát   végző   tanuló   számára   biztosítjuk   az   általános   iskolai  tanulmányai végén legalább egy idegen nyelvből az alapfokú nyelvvizsga letételéhez  a felkészítést; Biztosítjuk,   hogy   a   gyermekek,   tanulók   igényeinek   megfelelő   fejlesztő   pedagógus  lássa el feladatát a nevelési, oktatási intézményekben; Olyan   városi   utazó   gyógypedagógus­hálózatot   alakítunk   ki,   amely   az   igényeknek  megfelelő mértékben képes segíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését; A   hátrányos   helyzetű   és   a   halmozottan   hátrányos   helyzetű   tanulók   körében   a  tantárgyi bukások számát 5 %­kal csökkentjük; Egy   olyan   általános   iskolát   működtetünk,   amely   a   német   nemzeti   kisebbségi  nevelést­oktatást biztosítja; Kiemelt feladatként kezeljük a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,  segítését különösen •

Az osztályfőnöki munkában a nevelési feladatok fontosságát;

•

A munkaközösség­vezetők, mint középvezetők megerősítését;

•

Mikro és makro közösségek szerepének jelentőségét;

Belső továbbképzési rendszert működtetünk. Középiskolai célok Alapvető pedagógiai cél az átjárhatóság, valamint a tanulók egyéni tanulási útjainak  biztosítása; Közös mérési, értékelési rendszert működtetünk (diagnosztizáló, majd szintmérés a  hozzáadott érték mérése érdekében);

18

A   képzési   szerkezet   összehangolását   biztosítjuk   a   Térségi   Integrált   Szakképző  Központ (a továbbiakban TISZK) keretein belül; A TISZK  keretein belül széleskörű kapcsolatrendszert (a gyakorlati oktatásra és a  felnőttképzésre vonatkozóan) működtetünk a gazdaság szereplőivel; El   kell   érnünk,   hogy   az   önkormányzat   intézményeiben   sikeresen   fejezze   be  tanulmányait •

a gimnáziumi tanulók legalább 90 %­a;

•

a szakközépiskolai tanulók 80 /­a;

•

a szakiskolai tanulók 70 %­a;

Minden középiskolában biztosítjuk az ECDL vagy OKJ­s számítástechnikai vizsgára,  informatika tantárgyból emelt szintű érettségire való felkészítést. Célunk,   hogy   a   szakiskolát   sikeresen   befejezett   tanulók   50   %­a   képes   legyen  legalább egy idegen nyelven kommunikálni. Intézményi célok A közoktatási intézmények célrendszerét az intézményi minőségirányítási programok  (IMIP­ek) tartalmazzák a fenti pontban leírtak figyelembe vételével.

19

Minőségfejlesztési rendszer A közoktatási rendszer tervezése A folyamatleírás célja Az Önkormányzati Minőségirányítási Program „Az intézmények szakmai munkájával  kapcsolatos   elvárások”   fejezetében   megfogalmazott   szakmai   célok   következetes  megvalósítását, valamint  a Humánszolgáltatási Osztály (továbbiakban Osztály) éves  működésének megalapozását segíti a stratégiai, a középtávú és az éves (operatív)  tervezés folyamata. Jelen eljárásrend célja e három, szorosan összefüggő folyamat  főbb lépéseinek szabályozása. Alkalmazási terület Az   eljárásrend   az   Önkormányzat   közoktatási   rendszerének   irányításával   és  működtetésével kapcsolatos hosszú­, közép­ és rövid távú célok megfogalmazására,  valamint az ezek megvalósulását célzó tervek elkészítésére vonatkozik.  Az Önkormányzat hosszútávú (a következő 15 évre szóló), stratégiai célkitűzéseit az  Önkormányzati   Minőségirányítási   Program   (a   továbbiakban   ÖMIP)   tartalmazza  ágazati, intézménytípusonkénti és intézményi bontásban. Az   Önkormányzat   középtávú   (6   évre   szóló)   tervezési   dokumentuma   a   Feladat­ ellátási, intézményhálózat­működtetési, fejlesztési terv (a továbbiakban Intézkedési  Terv), mely a Megyei fejlesztési tervvel összhangban készül. Az Önkormányzat rövidtávú tervezési (1 évre szóló) dokumentuma a szakmai iroda  éves   munkaterve,   mely   az   Osztály   adott   évre   vonatkozó   feladatait   tartalmazza   a  költségek és a felelősök megjelölésével. A stratégiai, a középtávú és az éves célok megfogalmazásánál figyelembe kell venni  a   Polgármesteri   Hivatal   MSZ   EN   ISO   9001:2000   szabvány   szerint   tanúsított  minőségirányítási   rendszerében   megfogalmazott,   minőségtervezésre   vonatkozó  követelményeket. A   tervezési   folyamat   működtetéséért   a   Polgármesteri   Hivatal   Humánszolgáltatási  Osztály vezetője (a továbbiakban Osztályvezető) felelős. Az Osztályvezető feladata  az   egyes   tervezési   dokumentumokhoz   szükséges   információk   beszerzése,   a  tervezési   dokumentumok   elkészítése,   a   dokumentumokkal   kapcsolatos   döntések  előkészítése a közgyűlés számára, valamint az érintettek széles körű bevonásának  és a tervezési dokumentumok nyilvánosságának biztosítása.

20

Hivatkozások ­Ágazati jogszabályok; -

Sopron   Megyei   Jogú   Város   Közgyűlésének   és   Polgármesteri   Hivatalának  Minőségpolitikája;

­Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Ügyrendje ­MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány 5. fejezet. ­Minőségirányítási kézikönyv 5. fejezet; A közoktatási rendszer tervezésének folyamata A hosszú távú tervezés folyamata Az   Önkormányzat   stratégiai   célrendszerét   tartalmazó   ÖMIP   elkészítése   az  Osztályvezető, jóváhagyása a Közgyűlés feladata. Helyzetfelmérés Az   Önkormányzat   –   közoktatási   rendszerére   vonatkozó   ­   hosszútávú   céljainak  megfogalmazásához  helyzetfelmérést  végez.  A helyzetfelmérés előkészítéséért és  lebonyolításáért, illetve az ahhoz használandó eszközök kidolgozásáért, valamint a  lebonyolítást   végző   személyek   kiválasztásáért   az   Osztályvezető   a   felelős.   A  helyzetfelméréshez az alábbi bemenő adatok szükségesek: -

Törvények, országos és helyi szintű jogszabályok;

-

Érvényes önkormányzati tervezési dokumentumok: Intézkedési terv, 

-

Közoktatási megállapodások, térségi együttműködési dokumentumok;

-

Új Magyarország Fejlesztési Terv;

-

Megyei   fejlesztési   terv,   illetve   egyéb,   a   megye   vagy   a   régió   közoktatási  rendszerét érintő tervezési dokumentum;

-

Partneri   igény­   és   elégedettségmérés   eredményei,   különös   tekintettel   a  fejlesztési javaslatokra;

-

Demográfiai mutatók;

-

Közoktatással kapcsolatos országos és helyi statisztikák, elemzések;

-

Munkaerő­piaci előrejelzések;

-

Nemzetközi tapasztalatok, tendenciák, fejlesztési irányok;

-

A   közoktatási   intézmények   stratégiai   dokumentumai:   nevelési/pedagógiai  programok,   kollégiumi   nevelési   programok,   alapító   okiratok,   intézményi  minőségirányítási programok, intézményvezetői pályázatok; 21

-

A pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzések, értékelések eredményei;

-

Az önkormányzat finanszírozási lehetőségei

-

Az intézményi éves munkatervek megvalósulásának értékeléséből származó  adatok.

A   helyzetfelmérést   első   alkalommal   az   ÖMIP   elkészítésekor   kell   elvégezni,   azt  követően   pedig   négyévente   szükséges   megismételni.   Ez   utóbbi   esetben   a  helyzetfelmérés   részét   képezi   a   középtávú   tervezésnek   is.   A   helyzetfelmérésre  minden esetben adott év szeptember 1. és december 31. között kerül sor. Adatelemzés A helyzetelemzésből származó adatok feldolgozásának célja az adatok, információk  összevetéséből   származtatható   következetések   összesítése,   illetve   lehetséges  tendenciák bemutatása a célok meghatározásához. Az adatok, információk elemzése az alábbi területekre kell, hogy kiterjedjen: -

Az   intézményrendszer   kapacitásának   intézménytípusonkénti   bemutatása   –  különös tekintettel a várható demográfiai változásokra;

-

A   városi,   térségi,   illetve   megyei   képzési   kínálat   bemutatása,   illetve   annak  összevetése a partneri igényekkel;

-

A városi közoktatás infrastrukturális helyzetének bemutatása;

-

A korábbi célok, kiemelt területek esetében elért eredmények;

-

A közoktatásra fordítható anyagi erőforrások helyzetének bemutatása;

-

Az intézmények humán erőforrás helyzetének elemzése;

-

Az intézmények részére biztosított szakmai támogató környezet bemutatása.

-

Az   adatelemzés   az  Osztályvezető   feladata.   Az   adatokat   a   helyzetfelmérést  követő 30 napon belül fel kell dolgozni. A stratégiai célok meghatározása, az ÖMIP elkészítése

Az   adatelemzés   során   megfogalmazott   következtetések,   előrejelzések   alapján   az  Osztályvezető   az   általa   meghatározott   munkamódszerrel   és   felkért   szakemberek  bevonásával – az adatelemzést követő 30 napon belül meghatározza a közoktatási  rendszerrel kapcsolatos stratégiai célok tartalmát. A célok kialakítása két lépcsőben  történik: az első szakaszban megfogalmazásra kerülnek az ágazat általános céljai,  illetve   ezek   alapján   az   egyes   intézménytípusokra   vonatkozó   célkitűzések.   Ezt  követően   a   második   szakaszban   –   a   közoktatási   intézmények   bevonásával   –  meghatározásra kerül az egyes intézmények konkrét célrendszere.

22

A   stratégiai   célok   megfogalmazása   után   az   Osztályvezető   meghatározza   az  intézményi minőségirányítási programok (IMIP) tartalmi felépítését. Ezzel   párhuzamosan   –   amennyiben   erre   jogszabály   vagy   helyi   rendelkezés  felhatalmazza,   illetve   ha   a   minőségcélok   megvalósítása   indokolttá   teszi   –   az  Osztályvezető   meghatározza   a   közoktatási   intézmények   stratégiai   dokumentumai  felülvizsgálatának folyamatát, melyet eljuttat az intézmények részére. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben megfogalmazott követelmények  alapján az Osztályvezető elkészíti az ÖMIP részeként a Minőségfejlesztési rendszer­ leírást,   melynek   kialakításához   meghatározza   a   szükséges   módszereket   és   a  bevonandó szakemberek körét. Az ÖMIP jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala Az   Osztályvezető   az   ÖMIP   tartalmának   szakmai   véglegesítését,   illetve   a  jogszabályok   által   előírt,   vagy   általa   kezdeményezett   egyeztetéseket   követően  előterjeszti azt a Közgyűlés részére jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az  Osztályvezető feladata az ÖMIP nyilvánosságának biztosítása, illetve a közoktatási  intézmények   részére   történő   azonnali   megküldése.   Az   ÖMIP­et   minden   –   az  önkormányzat által  azonosított  – partneri csoport képviselőjének el  kell juttatni  az  elfogadását követő 30 napon belül. Az ÖMIP értékelése, továbbfejlesztése Az   ÖMIP   felülvizsgálata   a   Közgyűlés   joga   és   felelőssége.   A   felülvizsgálatra   az  Osztályvezető   javaslatára   szükség   szerint,   de   legalább   négyévente   kerül   sor.   A  felülvizsgálat során ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint az ÖMIP kialakításakor  azzal a kiegészítéssel, hogy az ÖMIP felülvizsgálata automatikusan magával vonja  az intézményi minőségirányítási programok felülvizsgálatát is. A középtávú tervezés folyamata Az   Önkormányzati   Minőségirányítási   Programban   megfogalmazott   stratégiai   célok  megvalósítása   érdekében   az   Osztályvezető   elkészíti   a   közoktatási   rendszer  középtávú   céljait   és   feladatait   tartalmazó   Intézkedési   terv   tervezetét,   melynek  jóváhagyása   a   Közgyűlés   feladata.   Az   Intézkedési   terv   elkészítésének   és  felülvizsgálatának   folyamata   megegyezik   az   ÖMIP   kidolgozásának   folyamatával,  azzal a különbséggel, hogy a középtávú célok megfogalmazásakor elsősorban az  ÖMIP­ben foglaltakat kell figyelembe venni.  Az   Intézkedési   terv   jóváhagyására,   illetve   nyilvánosságra   hozatalára   az   5.1.4.1.4.  pontban foglaltakat kell alkalmazni.

23

A rövidtávú tervezés folyamata: az éves tervezés Az Éves munkaterv elkészítésért az Osztályvezető felelős, aki figyelembe veszi: ­

az intézmények tanév végi beszámolóit;

­

a városi szintű szakmai munkaközösségek javaslatait;

­

az előző évben megvalósult ellenőrzések, értékelések eredményeit;

­

a partneri igény­ és elégedettségmérés eredményeit;

­

az Intézkedési Terv adott időszakra vonatkozó céljait, feladatait,

­

valamint   minden   olyan   információt,   amelyet   fontosnak   ítél   a   munkaterv  elkészítéséhez.

Az   Osztályvezető   az   elfogadott   Önkormányzati   munkaterv   kézhezvétele   után   30  napon belül elkészíti az Osztály éves munkatervét. A munkatervben a feladatokat két  csoportban kell feltüntetni a felelősök és a határidők megjelölésével. ­

Rendszeresen   ismétlődő   közoktatás­irányítási   tevékenységek,   ezen   belül  különösen: -

a tanév rendjével;

-

a közoktatási intézményvezetői pályázatokkal;

-

az önkormányzati szintű jutalmazásokkal, elismerésekkel,

-

az intézményi költségvetések elkészítésével,

-

a szakmai feladatok ellátásával,

-

a tanügyigazgatással,

-

a közoktatáshoz kapcsolódó szociális feladatok ellátásával,

-

az éves szakmai és kulturális rendezvények lebonyolításával,

-

a partnerkapcsolatok működtetésével,

-

a   közoktatási   intézmények   ellenőrzésével   és   értékelésével   kapcsolatos  feladatok.

Az Intézkedési tervben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges feladatok. Az   éves   munkaterv   módosításáról,   illetve   nyilvánosságra   hozataláról   az  osztályvezető godnoskodik. Amennyiben szükséges, az Osztályvezető dönt az éves  munkaterv évközi felülvizsgálatáról.

24

A helyi közoktatási rendszer ágazati kapcsolatai Az  Önkormányzat a helyi  közoktatási  rendszer hatásos és hatékony  működtetése  érdekében az alábbiakban határozza meg a közoktatás és más, hozzá kapcsolódó  ágazatok kapcsolatrendszerét: Együttműködés  területe

Szervezet/szereplők

Egészségügyi  HumánszolgáltatásiOsztály ellátás,  egészségnevelés,  prevenció Iskolaorvosok, védőnők Iskolaorvosok, védőnők,  Városi Rendőrkapitányság

Feladat/cél Iskola­ és ifjúság­egészségügyi,  iskolafogászati ellátás  szervezése Szűrővizsgálatok,  egészségmegőrzés, prevenció Drog­prevenció az általános és  középiskolában Pályaalkalmassági vizsgálat 

Civil szervezetek

Érdekérvényesítés, tájékoztatás  elősegítése Életmód­programok szervezése,  életmód napok

Gyermek és  ifjúságvédelem

Közművelődés

ÁNTSZ

Egészségügyi hatósági feladatok

Sopron és Környéke  Gyermekjóléti és  Családsegítő Szolgáltató  Központ 

Együttműködés a  veszélyeztetettség  megelőzésében,  megszüntetésében

Polgármesteri Hivatal  Gyámhivatal

Hatósági feladatok a  gyermekelhelyezésekben

Kulturális intézmények

Művészeti nevelés rendhagyó  órák keretében, képesség és  készségfejlesztés elősegítése,  rendezvények

Civil szervezetek

Szabadidős programok  szervezése Pályázati támogatások  szabadidős programokhoz

25

Együttműködés  területe Munkaerő­ gazdálkodás

Szervezet/szereplők Kamarák

Feladat/cél Pályaválasztási tanácsadás  keretében a szakmák  népszerűsítése Gyakorlati képzés feltételeinek  megteremtésében való  együttműködés

Nyugat­dunántúli Regionális  Munkaügyi Központ

Pályaválasztási információval és  elhelyezkedéssel kapcsolatos  információk  Képzések, átképzések

Humánszolgáltatási Osztály ­  Közhasznúak foglalkoztatásának  Szociális Csoport szervezése Technikai feltételek javítása

26

Szervezet/szereplők Intézmény­ működtetés

Feladat/cél

Közgazdasági Osztály és  Költségvetés­tervezés,  Humánszolgáltatási Osztály  felhasználás, beszámoltatás Ellenőrzési Csoport

Intézményi gazdasági  ellenőrzése (külön program  szerint)

Humánszolgáltatási Osztály  Közoktatási feladat­ellátással  Szakmai Felügyeleti Csoport kapcsolatos valamennyi feladat  ellátása Ifjúsági feladatok ellátása Humánszolgáltatási Osztály  Sport (diáksport) feladatok  Sportfelügyeleti Csoport ellátása Városgazdálkodási Osztály  Városüzemeltetési Csoport

Intézmények felújítása,  karbantartása Üzemeltetési szerződések

Városgazdálkodási Osztály  Vagyon­nyilvántartás Vagyongazdálkodási Csoport

A   helyi   közoktatást   érintő   más   ágazatok   kapcsolatrendszere   című   táblázat  elkészítése, illetve a benne szereplő partnerek azonosítása az oktatási szakreferens  feladata.   A   partnerek   elérhetőségét   tartalmazó   feljegyzést   az   Osztályon   kell  hozzáférhetővé tenni. A táblázat, illetve az elérhetőséget tartalmazó feljegyzés éves  felülvizsgálatáért,   illetve   a   szükséges   módosítások   átvezetéséért   az   oktatási  szakreferens felelős. Az Önkormányzat részéről a kapcsolattartó személyeket az Osztályvezető jelöli ki a  konkrét feladat ismeretében.  Az intézményi ellenőrzések és értékelések rendje A folyamatleírás célja A folyamatleírás célja, hogy a közoktatási intézmények működésének ellenőrzése,  értékelése   egységesen,   azonosíthatóan,   nyomon   követhetően   és   a   jogszabályi  előírásoknak megfelelően történjen.

27

Alkalmazási terület Önkormányzati   közoktatási   intézmények:   óvodák,   általános   iskolák,   gimnáziumok,  szakközépiskolák   és   szakiskolák,   kollégium,   alapfokú   művészetoktatási  intézmények,   gyógypedagógiai   nevelési­oktatási   intézmény,   pedagógiai  szakszolgálat   működésének   pénzügyi,   törvényességi   és   szakmai   ellenőrzése,  értékelése; Hivatkozások ­

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

­

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. és végrehajtás rendeletei

­

A   közigazgatási   hatósági   eljárás   és   szolgáltatás   általános   szabáylairól   szóló  2004. évi CXL. tv.

­

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. 

­

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.

­

A   nevelési­oktatási   intézmények   működéséről   szóló   11/1994.   (VI.8.)   MKM  rendelet

­

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 

­

A   közalkalmazottak   jogállásáról   szóló   1992.   évi   XXXIII.   tv.   végrehajtásáról   a  közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet

­

Az   egyes   közalkalmazotti   munkakörök   betöltéséhez   szükséges   képesítési  feltételekről szóló 2/1993. Kormányrendelet

Az intézményi ellenőrzések, értékelések folyamata A közoktatási intézmények ellenőrzésének és értékelésének általános szabályai Az   önkormányzati   fenntartású   közoktatási   intézmények   pénzügyi   ellenőrzése   és  értékelése, törvényességi ellenőrzése, valamint szakmai ellenőrzése és értékelése a  jogszabályok által meghatározott módon történik. Az   ellenőrzések,   értékelések   középtávú   tervezésének   biztosítása   érdekében   a  közgyűlés jóváhagyja a közoktatási intézményekre vonatkozó Ellenőrzési Programot,  amelyben meghatározza a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelésének  tartalmi   területeit,   valamint   a   vizsgálatok   ütemezését   és   költségvonzatát.   Az  ütemezés során biztosítja, hogy a pénzügyi ellenőrzés, értékelés, a törvényességi  ellenőrzés   és   szakmai   ellenőrzés,   értékelés   négyévente   legalább   egy   alkalommal  megtörténjen minden közoktatási intézményben. Az Osztályvezető tárgyév február  28­ig Éves közoktatási ellenőrzési és értékelési tervet (a továbbiakban Ellenőrzési  terv)   készít.   Az   osztályvezető   az   éves   tervezés   során   figyelembe   veszi   a  28

Polgármesteri   Hivatal   Ellenőrzési   Szabályzatában   foglaltakat.   Az   Ellenőrzési  programot   és   az   Ellenőrzési   tervet   a  Kulturális,   Oktatási   és   Sport   Bizottság  véleménye alapján a költségek biztosítása mellett a Közgyűlés hagyja jóvá. Az   Ellenőrzési  terv   tartalmazza   az   adott   tanévre   vonatkozó   ellenőrzési,  értékelési  feladatokat   a   résztvevők,   a   felelősök,   a   költségek,   a   konkrét   határidők  megjelölésével. Az Ellenőrzési tervben szerepeltetni kell az ellenőrzések, értékelések  területeit, illetve főbb szempontjait. Az Ellenőrzési Terv alapján az ellenőrzéseket,  értékeléseket a jegyző, vagy a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság kezdeményezi,  illetve kijelöli az ellenőrzés, értékelés vezetőjét. Az   ellenőrzés,   értékelés   megkezdése   előtt   legalább   30   nappal   az   ellenőrzés,  értékelés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal,  aki az ellenőrzést, értékelést kezdeményezte. Az egyeztetés során az érintettekkel  ismertetni kell: -

a vizsgálat konkrét célját és időpontját;

-

a vizsgálat programját;

-

a vizsgálat formáját, módszereit;

-

a vizsgálandó dokumentumok körét – a vizsgálat tárgyának függvényében;

-

azon személyek beosztását, akikkel találkozni kívánnak az értékelők;

-

az ellenőrzési vagy értékelési jelentés tartalmi felépítését;

-

az   érdekeltek   véleménynyilvánításának   módját   a   vizsgálat   megállapításaival  kapcsolatban;

-

a vizsgálat lehetséges pozitív vagy negatív következményeit.

Az   ellenőrzés,   értékelés   megtervezéséért,   lebonyolításáért,   valamint   az   Ellenőri  jelentés elkészítéséért az ellenőrzés, értékelés vezetője felelős. Az ellenőrzés, értékelés megállapításait az Ellenőri jelentésben írásban szükséges  megjeleníteni.   Az   Ellenőri   jelentést   el   kell   küldeni   az   ellenőrzés,   értékelés  érintettjeinek. Ha valamely érintett az ellenőrzés, értékelés megállapításaival nem ért  egyet, másik ellenőrzés, értékelés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.  Az   intézményi   véleményezés   után   az   Ellenőri   jelentést   az   ellenőrzést,   értékelést  kezdeményező   fogadja   el   a   szükséges   intézkedések   meghatározásával.   Az  értékelés   érintettje   a   szükséges   intézkedések   végrehajtására   intézkedési   tervet  készít konkrét határidők megjelölésével, melyet az Osztályvezető hagy jóvá. 

29

Az   ellenőrzés,   értékelés   megállapításait   a   személyiségvédelemre   vonatkozó  jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni, melynek módjáról a Kulturális,  Oktatási és Sport Bizottság dönt. Az   intézkedési   terv   végrehajtásának   ellenőrzéséért   (utóellenőrzéséért)   az  Osztályvezető   felelős.   A   hiányosságok   megszüntetésének   elmaradása   esetén   az  Osztályvezető   javaslatára,  a  jegyző   kezdeményezésére   a  fenntartó   jogszabályban  meghatározott   intézkedésére   kerül   sor.   Az   ellenőrzés,   értékelés   akkor   tekinthető  befejezettnek, ha az utóellenőrzési folyamat lezárult. Közoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzése A   közoktatási   intézmények   pénzügyi   ellenőrzése   Sopron   Megyei   Jogú   Város  Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Szabályzata alapján történik. Közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzése A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél az 5.3.4.1. pontban  leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó  rendelkezéseket   nem   kell   megtartani,   ha   az   a   törvényességi   ellenőrzés  eredményességét veszélyezteti. A törvényességi ellenőrzés keretében általában vizsgálni szükséges: -

a belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását;

-

a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét,

-

a döntéshozatal és a működés jogszerűségét,

-

az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok betartását.

A   törvényességi   ellenőrzés  során   Sopron   Megyei   Jogú   Város  általában  az   alábbi  szempontokat érvényesíti: -

a feladatellátás szabályszerűsége; 

-

a tanítási, tanulási folyamattal közvetlen kapcsolatban álló előírások betartása;

-

az intézményi dokumentumok jogszabályi megfelelősége;

-

a nyilvántartási rendszer szabályszerűsége;

-

a gazdálkodás törvényessége;

-

bizonylatolás rendjének törvényessége,

-

a továbbképzési rendszer működtetésének törvényessége

-

a tanulóknak adott juttatások, kedvezmények szabályossága,

-

a balesetvédelem, munkavédelem szabályainak betartása,

30

-

a tanuló­ és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések,

-

a   nevelő­   és   oktató   munka   egészséges   és   biztonságos   feltételeinek  megteremtésével összefüggő tevékenységek;

-

a vezetői munkáltatói jogkör gyakorlásának törvényessége.

Közoktatási intézmények szakmai ellenőrzése, értékelése Közoktatási  intézmény  szakmai  ellenőrzésében,  értékelésében  az vehet részt,  aki  szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.  A  szakmai   értékelések  keretében  az alábbi   szempontokat  szükséges vizsgálni  az  intézményeknél: -

a település stratégiai céljainak való megfelelés;

-

az intézményi minőségirányítási program gyakorlati eredményessége;

-

a megtervezett fejlesztések elérése;

-

a nevelési, pedagógiai programok teljesülése;

-

a vezetői programok megvalósulása;

-

az intézmény működésének hatékonysága;

-

a szakmai munka eredményessége, hatékonysága;

-

az értékelési rendszer hatékonysága;

-

képességfejlesztés, esélyegyenlőség, tanulási utak biztosítása;

-

a partneri igényeknek való megfelelés, partneri elégedettség.

A közoktatási intézményben folyó szakmai ellenőrzésnél és értékelésnél az 5.3.4.1.  pontban leírtakat kell alkalmazni, a következő kiegészítéssel: -

A szakértők tevékenységét az elvégzett munka után értékelni, minősíteni kell a  Polgármesteri   Hivatal   Minőségirányítási   rendszerében   foglaltak   alkalmazásával  (Beszállítók minősítése).

-

A   szakmai   munka   értékelésének   részeként   a   gyermek­   és   ifjúságvédelmi  tevékenység keretében tett intézkedések ellenőrzése, értékelése a  Szociális és  Egészségügyi Bizottság felelőssége. Vezetői teljesítményértékelés

A folyamatleírás célja A   vezetők   munkájára   vonatkozó   objektív   és   egységes   információk   biztosítása   az  egyéni   szintű   fejlesztések   megalapozásához.   A   vezetői   teljesítmény­értékelés 

31

további célja, hogy segítse a vezetők munkájának, képességeinek, magatartásának,  az   intézményi   céloknak   megfelelő   fejlesztését,   változtatását.   Emellett   cél,   hogy   a  fenntartó megfelelő információkkal rendelkezzen az intézményvezető kinevezésével  elfogadott vezetői programban meghatározott célkitűzések megvalósulásáról.  Alkalmazási terület A szabályozás az intézményben vezetői feladatokat ellátók1 munkáját érinti az ÖMIP  1. számú mellékletében meghatározott Vezetői értékelési szempontsor alapján. A vezetői teljesítmény­értékelés folyamatában közvetlenül érintettek:  -

Intézményvezető – értékelő és értékelt

-

Intézményvezető­ helyettes/ek – értékelők és értékeltek

-

Pedagógusok – értékelők

Az   intézmény   vezetője   felelős   (a   továbbiakban   intézményvezető),   hogy   a  teljesítmény­értékeléssel kapcsolatos feladatok és határidők a tervezett időszakban  megvalósuljanak. Hivatkozások -

A közoktatásról szóló 1993. évi – többször módosított – LXXIX. törvény 40. § (11)  bekezdés

A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény­értékelési folyamata A vezetői teljesítmény­értékelés két részből áll: -

Az Intézményvezető értékeléséből;

-

Az intézményben egyéb vezetői feladatokat ellátó munkatársak értékeléséből.

Az intézményvezető értékelése Az értékelés lebonyolítása Az   Intézményvezetőt   az   alkalmazotti   közösség   minden   év   május   31­ig   értékeli   a  Vezetői értékelési szempontsor (1. számú melléklet) alapján, az ahhoz kapcsolódó  vezetői értékelő kérdőívek kitöltésével. Az   Intézményvezető   ugyanezen   kérdőívet   saját   maga   is   kitölti   fenti   időpontig  (intézményvezetői önértékelés). Az értékelés eredményeinek összesítése A vezetői értékelő kérdőívek összegyűjtését (az Intézményvezető saját önértékelési  kérdőívét   kivéve),   valamint   összesítését   az   Intézményvezető   által   megbízott  1

Az 1993. évi LXXIX. Törvény 1. számú melléklete, Első rész 32

munkatárs   minden   év   június   15­ig   elvégzi,   és   az   eredményt   eljuttatja   az  Intézményvezető részére. Az eredmények elemzése, az egyéni fejlesztési javaslatok megfogalmazása Az Intézményvezető az alkalmazotti értékelés eredményeinek összesítését és saját  önértékelő   kérdőívét   minden   év   június   20­ig   elektronikus   formában   eljuttatja   az  oktatási szakreferens részére. Az   oktatási   szakreferens   a   vezetői   értékelői   kérdőívet   maga   is   kitölti   minden   év  május 31­ig. Az   oktatási   szakreferens   az   alkalmazotti   közösség   értékelési   eredményeit,   az  Intézményvezető   önértékelését,   valamint   saját   értékelését   névre   szóló   adatgyűjtő  lapon összesíti, majd azokat összevetve összegzi az Intézményvezető erősségeit, és  azokra építve javaslatot tesz a fejlesztendő kompetenciákra, tudásterületekre. A folyamat felülvizsgálata, korrekció A folyamat utolsó lépéseként minden esetben értékelni kell a lebonyolított értékelési  gyakorlatot, mely az oktatási szakreferens feladata. Az oktatási szakreferens értékeli  az   intézményvezetői   teljesítmény­értékelés   éves   lebonyolítását,   majd   annak  tapasztalatait rögzíti. A szükséges korrekciókról javaslatot tesz az Osztályvezetőnek. Az intézmény egyéb vezető beosztású munkatársainak értékelése Az értékelés lebonyolítása Az   intézmény   egyéb   vezető   beosztású   munkatársait   az   alkalmazotti   közösség  minden   év   május   31­ig   értékeli   a   Vezetői   értékelési   szempontsor   (1.   számú  melléklet) alapján, az ahhoz kapcsolódó vezetői értékelő kérdőívek kitöltésével. Az   intézmény   egyéb   vezető   beosztású   munkatársai   ugyanezen   kérdőívet   saját  maguk is kitöltik fenti időpontig (önértékelés). Az   eredmények   összesítése,   elemzése,   az   egyéni   fejlesztési   javaslatok  megfogalmazása A kérdőívek összegzése és feldolgozása az Intézményvezető feladata. Az értékelés  eredményeit egyéni értékelési dossziékban kell tárolni. Az Intézményvezető a vezetői értékelés eredményeit, valamint az érintett vezetőkre  vonatkozó   pedagógus­teljesítményértékelés   eredményeit   (amennyiben   azok  rendelkezésre   állnak)   felhasználva   összegzi   az   egyes   vezető   beosztású  munkatársak   erősségeit,   és   azokra   építve   javaslatot   tesz   fejlesztendő  kompetenciákra, tudásterületekre minden év június 20­ig.

33

Értékelés, visszajelzés Az   Intézményvezető   személyes   beszélgetés   során   rögzíti   a   személyre   szabott  fejlesztési területeket minden tanév zárását megelőzően. A megbeszélés keretében  az Intézményvezető hangsúlyozza a vezető beosztású munkatárs erősségeit is. A  közösen   megbeszélt   fejlesztési   területeket   az   Intézményvezető   személyre   szóló  vezetői   visszajelző   lapon   rögzíti.   A   javasolt   fejlesztések   megvalósulását   az  Intézményvezető a következő év mérése során ellenőrzi, értékeli. A folyamat felülvizsgálata, korrekció A folyamat utolsó lépéseként minden esetben értékelni kell a lebonyolított értékelési  gyakorlatot.   Az   Intézményvezető   értékeli   a   vezetői   teljesítmény­értékeléséves  lebonyolítását, majd annak tapasztalatait rögzíti. A szükséges korrekciókról, illetve a  szükséges fejlesztések megvalósításáról az Intézményvezető saját hatáskörben dönt  a következő tanév kezdetéig. Tanulói teljesítményértékelés Az   összehasonlíthatóság   érdekében   kidolgozzuk   és   bevezetjük   a   városi   mérési  rendszert,   amely   igazodik   az   országos   mérési   rendszerhez,   alkalmas   városi  standardok kialakítására, és ráépül az intézmények belső mérési rendszere. A városi  mérés   rendszerének   kidolgozása   során   megtervezésre   kerülnek   a   nyilvánosságra  hozás szabályai.

Mellékletek 1. számú melléklet: Vezetői értékelési szempontrendszer -

Vezetői feladatból adódó kompetenciák -

Tervezés -

Jövőkép, küldetés megfogalmazása;

-

Stratégiai célok meghatározása;

-

Éves célok kitűzése, munkaterv készítése.

-

Szervezés

-

Feladatok kiosztása, delegálása;

-

Munkafolyamatok azonosítása;

-

Szervezeti felépítés kialakítása;

-

Feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása.

34

Irányítás 

Követelményállítás a munkatársak felé;



Képességek figyelembevételén alapuló munkaszervezés;



A munkateljesítmények nyomon követése;



Tényeken alapuló döntéshozatal;



Munkafolyamatok irányításában a PDCA logika érvényesülése.

Vezetés 

Jogszerű működés biztosítása;



Személyes példamutatás, elkötelezettség;



Döntésképesség;



Információ biztosítása;



Dokumentációs rendszer kialakítása.

o Ellenőrzés/értékelés

•



A vezetői ellenőrzés tervezettsége;



Módszertani megalapozottság;



Nyilvánosság;



Az értékelés tényeken, adatokon alapul;



Az értékelés rendszeressége.

Vezetői kulcskompetenciák o Szakmai kompetenciák 

Általános szakmai, szakértői ismeretek;



Vezetési ismeretek;



Projektmenedzsment ismeretek;



Szervezetfejlesztési ismeretek;



Információ technológiai ismertek.

o Módszertani kompetenciák 

Tárgyaló képesség;



Érdekérvényesítési képesség;



Strukturált gondolkodás képessége;

35



Jártasság a moderálás technikáiban, a prezentáció eszközeiben;



Mentori képesség;



Vezetéshez   szükséges   ismertek   gyakorlatban   való   alkalmazásának  képessége.

o Szociális kompetenciák 

Mintaadás képessége;



Teamben való munka képessége;



Motiválás képessége;



Határozottság;



Konfliktuskezelés;



Következetesség;



Kooperativitás;



Kommunikációs készség;



Empátia;



Természetes tekintély.

o Személyes kompetenciák 

Kreativitás;



Teljesítményorientáltság;



Munkabírás;



Megbízhatóság;



Rugalmasság;



Felelősségtudat;



Lojalitás;



Hitelesség;



Kockázatvállalás;



Rendszerben való gondolkodás.

A   programot   Sopron   Megyei   Jogú   Város   Közgyűlése       …/2009.   (X.   29.)   Kgy  határozatával fogadta el és alkalmazását 2009. november 1. napjával rendelte el. 36

A program rendes felülvizsgálatára 2014. évben kerül sor.

Sopron, 2009. október 29.

Dr. Fodor Tamás  polgármester

37