PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 9. Dr. Máté Domicián
[email protected] http://oktato.econ.unideb.hu/domician/
Pénzkonverziós ciklus I.
A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak (többek között) azzal, hogy – a vállalkozás mennyi idő alatt képes értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje), – beszedni a követeléseit (a követelések forgási ideje) és – kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje). 2
Pénzkonverziós ciklus I. • A pénz konverziós ciklus két részre osztható: – Működési ciklus – Pénzciklus
• A működési ciklus egy klasszikus termelő vállalatnál a folyó működés során végbemenő beszerzési, termelési és értékesítés folyamat időtartamát foglalja magába. • A pénzciklus azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és értékesítési folyamatban. 3
Működési és pénzciklus Készlet vásárlás
Készlet értékesítés
Pénz beszedés
Átlagos beszedési idõszak
Készletezési idõszak
Idõ Tartozási idõszak
Fizetés a vásárolt készletért
Mûködési ciklus
Pénz ciklus 4
Működési és pénzciklus • A működési ciklus hossza iparáganként, szakmánként eltérő. • A pénz ciklus nagysága (hossza) három tényezőtől függ: – 1. a szállítói (kereskedelmi) hitel hosszától, – 2. a készletek átlagos élettartamától, – 3. és a vevőkövetelések befolyásának gyorsaságától.
5
Pénzkonverziós ciklus II. A pénz be- és kiáramlása közötti ciklus megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos képet ad a vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről. • csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási helyzetét.
6
Pénzkonverziós ciklus II. • A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a vállalkozásnak kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve ki tud használni kedvezőbb beszerzési lehetőségeket, fejleszteni tudja a tevékenységeit, termékeit. • A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét és nem teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív lehetőségeket.
7
Működési és pénzciklus Készlet vásárlás
Készlet értékesítés
Pénz beszedés
Átlagos beszedési idõszak
Készletezési idõszak
Idõ Tartozási idõszak
Fizetés a vásárolt készletért
Mûködési ciklus
Pénz ciklus 8
Készletezési időszak – átlagos beszerzési idő • Az a periódus, amelyek során a pénz készletekbe van fektetve: a készletezési időszak. • A késztermékeket eladhatjuk készpénzért, gyakrabban fordul elő azonban, hogy hitelbe értékesít a vállalkozás. Az utóbbi esetben több nap telik el, amíg a vásárló valóban kifizeti a vételárat, és ezt a követelések átlagos beszedési idejével mérjük. (A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés beszedési időszak csak néhány nappal hosszabb, mint a hitelezési időszak.) 9
Példa: • Tegyük fel, hogy a jelen időpontban, amit nevezzünk 0. napnak, hitelben vásárolunk 200.000 Ft értékű alapanyagot. • A számlát 30 nappal később kell kifizetni, majd 45 nap elteltével valaki megvásárolja tőlünk a készterméket 250.000 Ft-ért. • A vevőnk nem azonnal fizet, hanem csak 15 nap múlva. • Ezeket a tevékenységeket időrendben a következőképpen foglalhatjuk össze: 10
Példa:
Mennyi a működési ciklus, a pénzciklus, az átlagos beszedési és a készletezési időszak? 11
Működési és pénzciklus Készlet vásárlás
Készlet értékesítés
75. nap
0. nap
Pénz beszedés
90. nap Átlagos beszedési idõszak
Készletezési idõszak
Idõ Tartozási idõszak
30. nap Fizetés a vásárolt készletért
Mûködési ciklus
Pénz ciklus
12
Működési és pénzciklus Készlet vásárlás
0. nap
Készlet értékesítés
75. nap
75 nap Készletezési idõszak
15 nap
Pénz beszedés
90. nap
Átlagos beszedési idõszak Idõ
Tartozási idõszak
30. nap Fizetés a vásárolt készletért
Mûködési ciklus 90 nap
Pénz ciklus 60 nap Az ábrából láthatjuk, hogy a teljes működési ciklus hossza 90 nap. A pénz ciklus 60 napig tart. A készletezési időszak hossza 75 nap. A követelések beszedési ideje 15 nap.
13
A hagyományos pénzkonverziós gyengeségei I.
• A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy a konverziós periódus napjait nem képes megfelelően a pénzben megadott nettó forgótőke (FE - RLK) szükségletben kifejezni. • A modell nem tesz kellőképpen különbséget a készpénzes és a hitelben történő értékesítés között sem, ami problémát okozhat például abban az esetben, ha két vállalkozásnak megegyezik a követelési időszaka, de különbözik a hitelben történő értékesítési aránya. 14
A hagyományos pénzkonverziós gyengeségei II. • A hagyományos modellben mindkét cégnek ugyanannyi lesz a pénzciklusa, ugyanakkor a magasabb készpénzes értékesítéssel rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz kötelezettségei időben történő teljesítése vonatkozásában, mert értékesítésének nagyobb részét hamarabb és biztonságosabban lesz képes beszedni.
15
A hagyományos pénzkonverziós gyengeségei III.
• A hagyományos pénzciklus modell nem foglalkozik a jövedelmezőségnek a likviditásra gyakorolt hatásával sem. • A modell a működési jövedelem előállításához felhasznált erőforrások és az aktuálisan beszedett bevétel különbségére helyezi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a beszedett bevételek az elért eredmény mennyiségével meg fogják haladni a költségeket. 16
Módosított pénzkonverziós ciklus I. • Az előzőekből következően az árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítés/összes értékesítés” arány mutatókat is bele kellene építeni a pénzciklus modellbe. • A módosított pénzciklus modell már felhasználható a pénzben meghatározott nettó forgótőkeigény kifejezésére, azaz a nettó forgótőkének ez a mennyisége szükséges a működéshez. Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS = Return on sales) = Adózás előtti eredmény / Összes bevétel. 17
Módosított pénzkonverziós ciklus II. A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával történő módosításával határozható meg: módosított készletezési időszak = készletezési időszak * (1 - árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőség) módosított beszedési időszak = beszedési időszak * hitelben történő értékesítés aránya 18
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény I. • A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy a pénzciklus a likviditás jobb jelzőszámává váljon. • A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a pénzciklus eleji pénzkiáramlás. • A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram különbség közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel. • A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz létre a működéséből. 19
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény II. • A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség növekedésével csökken a működéshez szükséges forgótőke igény, illetve a készletezési költségek. • Így a vállalkozás számára több forrás lesz felhasználható nem-működési célra. • Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint likviditási mutató rendszerint rosszul határozza meg a cég azon képességét, hogy határidőre teljesíteni tudja-e a kötelezettségeit.
20
Cash flow kimutatás Cash-Flow fogalma: • Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénzegyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.
21
Cash flow kimutatás • A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag - meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján készített dinamikus likvidítást kifejező pénzeszköz-változása.
22
Cash flow kimutatás I. • Alapvetően fontos a fizetőképesség szempontjából a szervezetek túlélése érdekében. • Kérdés: Elegendő készpénz áll-e rendelkezésre, hogy a hitelezők, az alkalmazottak és más érintettek időben kifizetésre kerüljenek. • Ha a vállalkozás nem rendelkezik elegendő pénzzel működésének a biztosításához, akkor fizetési nehézségei vannak, esetleg fizetésképtelen, és nagy esélye van a csődbe menetelre. 23
Cash flow kimutatás II. • A vállalatok nem azért mennek csődbe, mert nem jövedelmezőek, hanem azért, mert nem tudják kifizetni a számláikat, kötelezettségeiket. • Ezt a befektetők sokszor figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak kellő figyelmet a vállalkozás cash flow kimutatására.
24
Cash flow kimutatás III. • Feltárja, hogyan a vállalkozás hová költi (pénz kiáramlás) és honnan szerzi (pénz beáramlás) a pénzét • Az elemzők gyakran használják a vállalkozás pénzügyi teljesítményének a felmérésére. • A bőséges készpénzzel rendelkező vállalkozások képesek a pénzt visszaforgatni a vállalkozásba annak érdekében, hogy még több pénzt és profitot állítsanak elő.
25
Cash flow kimutatás IV. • A cash-flow kimutatást az adott üzleti évre vonatkozóan kell elkészíteni előre a törvény által meghatározott szerkezetben és tartalommal. • A cash-flow kimutatás segítségével megállapítható, a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a pénzeszköz változást előidéző kiadások, valamint ezeket befolyásoló tényezők alakulása. 26
Cash flow kimutatás tartalma A cash-flow kimutatás egymástól három jól elkülöníthető részre tagolható: 1. Működési, vagy operatív cash-flow 2. Befektetési cash-flow 3. Pénzügyi cash-flow
27
Működési cash flow (CFO) • A vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből származó pénzeszköz változást mutatja be. • Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség, amely finanszírozza a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket. • Ez az a pénz, amit a vállalkozás alaptevékenységén belül állít elő,
és erre számíthat a leginkább a működése során. • Az adózás előtti eredményt (EBIT) a kiadással nem járó költségekkel és a pénzeszközök nélküli forgótőke változással korrigálják. 28
Befektetési cash flow (CFI) • A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint az eredményt előidéző tényezőket ismerteti. • Itt a befektetési cash-flow kereteiben mutatjuk ki a befektetett eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzeszközök különbségét. (A befektetett eszközök megszerzéséhez kapcsolódó tőke kiadások/bevételek és az értékpapír, illetve vállalati vásárlások, értékesítések.) • A befektetők számára ebben a kategóriában a tőkekiadások a fontosak. Azt feltételezve, hogy ezek a kiadások elsődleges fontosságúak a hatékony működéshez és a versenyképesség fenntartásához szükséges fizikai eszközök biztosításához. 29
Finanszírozási cash flow (CFF) • Pénzügyi cash-flow a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz- változást mutatja be. • Idetartoznak a tőke ki- és bevonások, a felvett hitelek és kölcsönök visszafizetései, kötvénykibocsátások és a végleges pénzeszköz átadások és átvételek pénzmozgásai. • A vállalkozások folyamatosan vesznek fel és fizetnek vissza hitelt. • A saját tőke tranzakciók ritkábbak. • A befektetők számára ehhez a kategóriához kapcsolódóan az osztalék kifizetések a fontosak. 30
Cash flow kimutatás IV. • Információt biztosít a vállalkozás rövid és hosszú távú (szolvens) likviditásáról és pénzügyi rugalmasságáról. • A rendszeres tevékenységek elegendő pénzt állítanak-e elő a vállalkozás fenntartásához? • Elegendő pénz állítódik-e elő az adósságok időben történő kifizetéséhez? • A cég igényel-e pótlólagos finanszírozást? • Lehetnek-e váratlan kötelezettségek? • Ki tudja-e használni a cég az új üzleti lehetőségeket, ha azok létrejönnek? 31
Direkt módszer
32
Indirekt módszer
33
Indirekt vs. Direkt módszer • Eltérés csak a működési cash flow kiszámításában van. • A direkt módszer a vállalkozás működési pénz be- és kiáramlásait mutatja be. • Az indirekt módszer a pénz be- és kiáramlások végső eredményét mutatja be. • A direkt módszer több információt biztosít mint az indirekt. • Az indirekt módszer a hangsúlyt az adózott eredmény és a működési cash flow közötti különbségre helyezi. 34
Példa: A Cash-flow tagolása
35
Példa: A Cash-flow tagolása
36
Kapcsolat a beszámoló részeivel Működési cash flow + Befektetési cash flow + Finanszírozási cash flow -----------------------------------Változás a pénzeszközökben + Nyitó pénzügyi mérleg ------------------------------------Záró pénzügyi mérleg
37
•Köszönöm a figyelmet
38
