Magyar Egyesület Berlin e.v. Magyarország nem május 1-jén fog megnyílni

www.ungarn-in-berlin.de

2004. május/június 18. szám, ára: 2,00 euró

Magyar Egyesület Berlin e.V. Dr. Péter Balázs bei der Europäischen Kommission in Berlin:

Magyarország nem május 1-jén fog megnyílni…

Der künftige EU-Kommissar Dr. Péter Balázs informierte die Öffentlichkeit bei einem Besuch der Vertretung der Europäischen Kommission in Berlin am 20. April 2004 über den Verlauf und den Stand der letzten Vorbereitungen zum EU-Beitritt. Die Integration Ungarns in die Europäische Union wird durchaus schon seit Jahrzehnten verfolgt, so der bisherige Botschafter seines Landes bei der EU. Intensive Bemühungen um Kontakte nach Westeuropa habe es bereits seit der Mitte der sechziger Jahren gegeben, als erster der Transformationsstaaten Osteuropas habe Ungarn am 1. April 1994 den Antrag auf Mitgliedschaft in der Gemeinschaft gestellt. Durch ein deutliches Votum im

– Államtitkár úr, mielőtt felkerestem Önt, „közvéleményt kutattam“. Több kollégánkat kérdeztem meg, várható-e szerintük őket személyükben, munkakörükben érintő változás május 1. után. Az általam megkérdezettek nem aggódnak. Államtitkár úr, nyugtasson meg Ön is, nem lesz megrázkódtatás, szép csendesen simulunk be az EU-ba. Örülök neki, ha a Külügyminisztérium munkatársai kisimult idegekkel, optimistán tekintenek május 1-je elé, sőt május 2-a elé is. Nincs is miért aggódni! Ami a közvéleményben aggodalomként megjelenik, az, hogy a csatlakozás azt jelenti, Magyarországnak ki kell nyílnia és olyan versenyhelyzetben találja magát, amire a társadalom egy része nincs felkészülve. Ehhez két kommentár kívánkozik. Az egyik, hogy Magyarország nem május elsején fog megnyílni, hanem már régen megnyílt. Több mint tíz éve hajtjuk végre az Európai Megállapodást. Ez sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy három-négy éve egy teljesen nyitott, szabadkereskedelmi övezetben vagyunk. Az Európai Unióból a mezőgazdasági és ipari termékek szűk körén kívül minden vámmentesen jön be az országba, ill. megy be az Unióba Magyarországról. Ugyanez a nyitottság vonatkozik a tőkeáramlásokra, kisebb mértékben a szolgáltatásokra és majdnem semmilyen mértékben a személyek szabad áramlására. Tehát ami ezután következik, nem újabb kihívások sora, nem piacnyitási sokk, hanem most, a csatlakozás után fogunk a bir-

(Fortsetzung auf Seite 4)

(Folytatás a 5. oldalon)

Keine Überraschungen mehr

Gottfried Péter külügyminisztériumi államtitkár

E számunk tartalmából:

Lapunk 40 oldalas száma elsősorban Magyarország EU-csatlakozásával foglalkozik A magyar állampolgárság megszerzése – Kisebbségi jogok és az EU alkotmánya A Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének kezdeményezéseiről a 23. oldalon tudósítunk

2004. május/június

Mogyorósi Géza kérdése: Hogy érzi magát a magyar nagykövet Berlinben az EU-bővítés előestéjén?

Dr. Peisch Sándor, Magyarország berlini nagykövete válaszol: Németországban, amely Magyarország stratégiai szövetségese és legnagyobb gazdasági partnere, misszióként működni felelősségteljes feladat. Különösen érvényes ez most, az Európai Unió küszöbön álló történelmi jelentőségű bővítésének előestéjén. A kétoldalú kapcsolatokban minőségileg új szakasz következik, s az ebből adódó lehetőségek feltárása a magyar nagykövetség egyik legfontosabb feladata. Különösen jó érzés, hogy abban a Németországban, amely mindig is komolyan támogatta belépési törek-

2. oldal vésünket a NATO-ba és az EU-ba, a szövetségi szinttől a tartományokon keresztül az „utca emberéig” nagy érdeklődést tapasztalunk hazánk iránt, melynek fejlődését őszinte szimpátiával kísérik. Ennek az érdeklődésnek kielégítését fontos feladatunknak tekintjük, mivel úgy gondoljuk, a széles körű és megalapozott ismeretek közvetítése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a két ország együttműködése tovább mélyüljön. Tehát a nagykövetség tevékenységében a klasszikus diplomáciai feladatok mellett egyre nagyobb teret kap a public diplomacy és a lobbizás, azaz egyfajta országmarketing. Ez az év amellett, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk jegyében zajlik, a kerek évfordulók esztendeje is. 50 évvel ezelőtt történt a „berni csoda”, amikor is a német csapat győzelme a magyar válogatott felett a labdarúgó világbajnokságon, illetve ennek kihatása jelentős mértékben járult hozzá a német nemzeti öntudatnak a háború utáni „helyreállításához”. S ami ennél természetesen sokkal fontosabb, 15 éve nyitotta meg a magyar kormány a határt az NDK-beli menekültek előtt, így „ütötte ki az első téglát a (berlini) Falból” (Helmut Kohl), s járult hozzá Németország újraegyesítéséhez. Félig tréfásan elmondhatjuk, mi magyarok mindig ott voltunk, amikor a németekkel valami csoda történt.

Az Európai Parlament 2004. évi választása 2004. június 13-án első ízben gyakorolhatják magyar állampolgárok választójogukat külföldön. A nagykövetségeken az a nagykorú, a Magyar Köztársaságban bejelentett lakóhellyel rendelkező, a magyarországi lakóhelye szerinti választói névjegyzéken szereplő magyar állampolgár szavazhat, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik. A szavazás további feltétele, hogy a lakóhely szerinti jegyző a választópolgárt – annak kérésére – a külképviseleti névjegyzékre felvegye. A kérelem benyújtási határ-

ideje: május 14. Fontos: A választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, személyi igazolvány, magyarországi ingatlantulajdon, ill. a bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg, annak Alkotmány szerinti feltétele, hogy olyan lakóhelye legyen Magyarországon, ahol életvitelszerűen tartózkodik. További tájékoztatást a külképviseletek nyújtanak, ill. a www.valasztas.hu internetes cím alatt lehet találni. Németországban a szavazás helye a berlini Nagykövetség.

H@sznos webcímek A berlini Magyar Nagykövetség konzuli osztályának segítségével lajstromba szedtük a Magyarország Európai Uniós teljes jogú tagságához kapcsolódó információk elérését segítő legfontosabb webcímeket. Kormányzati portál www.magyarorszag.hu (németül és angolul is) Külügyminisztérium www.mfa.gov.hu (angolul is) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium www.eum.hu (angolul is) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium www.fvm.hu (angolul is) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.gm.hu (angolul is) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara www.mkik.hu (angolul is) Pénzügyminisztérium www.p-m.hu (angolul is) Vám- és Pénzügyőrség www.vam.hu (angolul is) Oktatási Minisztérium www.om.hu (angolul is) Euro Info Központ www.euroinfocentre.hu (angolul is) MTI EU-hírei www.eu.mti.hu Európa Ház www.europeanhouse.hu (angolul is) A Rendőrség hasznos tanácsai külföldiek részére www.rendorseg.hu (németül, angolul és románul is)

3. oldal


Kedves Olvasó! Történelmi pillanatként megismételhetlen időpontban jelenik meg a Berlini Híradó 18. száma. Amikor az első olvasók kezükben tartják lapunkat, egy hét van hátra, és az Európai Unió Magyarországgal és kilenc másik európai országgal bővül, mondhatni újra egyesül. Ezért szokatlanul részletesen foglalkozunk most politikával, megvilágítjuk több szerző segítségével több szemszögből, több irányban ezt a nagy lépést. Neves s z e m é l y i sé g e ket kértünk fel vagy idézünk hol ünnepélyes, hol elgondolkodtató-figyelmeztető eszmefuttatásokkal. De nem feledkeztünk meg az „átlagemberről” sem. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz ugyanis az ország több mint ezer éves történelmének olyan nagy horderejű eseménye, amely nemcsak az állam, a gazdaság, a közélet újszerű feladatait, kihívásait hozza magával, hanem az „egyszerű” polgár számára is tágabb művelődési, szakmai lehetőségeket

kínál. Ha úgy akarja, egész személyiségével részesülhet a nagy széles világban, azaz 25 ország Európájában. Ehhez természetesen kommunikációra is szükség van. Az idegen nyelv ismerete a magyarok számára a múltban is fontos volt, hát még az Unión belül! A Berlini Híradó mindig is magára vállalta ezt

talatairól, egy iskolaév élményeiről a „másik“ világban. Ha lapoz egyet az Olvasó, Ilse Viktoria írását böngészve megtudhatja, milyen volt némettanárként dolgozni nyáron Budapesten. Akik már kijártak egyetemet-főiskolát, azoknak pedig Babcsán Norbert cikkét ajánljuk. Norbert feleségével tudóskutatóként éldolgozik Berlinben, mindketten részt vettek egyesületi tekeestünkön is.

A szerkesztőség írja a kihívást, ezért aktuális okokból mindjárt négy idevágó cikket is közlünk idei tavaszi számunkban: Egy német és egy magyar diák – Donka Gabriela és Kohlmann Dávid – beszámol németországi, illetőleg magyarországi gimnáziumi tapasz-

Rejtvényünket lásd az utolsó oldalon!

Akit semmiképpen nem akarunk a felsorolásból kihagyni: A felvidéki magyar lányt, aki ugyan magyar nyelvű verseket küldött be a szerkesztőségbe, de úgy gondoljuk, bizonyára ugyancsak gyarapítja nyelvismereteit ő is, hiszen au-pairként dolgozik Berlinben. Bevezető soraink után kérjük a kedves Olvasót, fogadja szeretettel, olvassa figyelmesen Híradónk rendkívüli anyagát, és természetesen a megszokott beszámolókat, egyéb híreket is.

Online virágszolgálat Ajándékkosarak, virágtálak Csodás meglepetések minden alkalomra! www.viragposta.hu


4. oldal

Keine Überraschungen mehr (Fortsetzung von Seite 1) Rahmen einer Volksbefragung hätten dann 84 Prozent der Ungarn dem Beitritt zugestimmt. Aktuelle Problemfragen Ungarn habe sich lange auf die Mitgliedschaft in der Union vorbereitet, daher seien überraschende Neuerungen und Veränderungen kaum mehr zu erwarten. Als – nicht unbedingt positives – Beispiel führte Balázs die Benzinpreisanpassung an: Schon jetzt zahle man in Ungarn höhere Preise als etwa in Öster- Im Gespräch in der Berliner EU-Vertretung reich. habe Ungarn einen hohen Bedarf Eine Arbeitskräftemigration nach an Fachkräften, der sich regional Westeuropa befürchte er nicht, sie unterschiedlich und an der Entsei in den ersten 7 Jahren nach dem wicklung der Infrastruktur orientieBeitritt ohnehin nur zwischen den re. Das Lohnniveau trage jedoch neuen Mitgliedsländern möglich. dazu bei, dass nur bedingt mit Zuwanderungen nach Ungarn sei- Arbeitskräftezuwanderungen zu en hingegen für Arbeitnehmer aus rechnen sei. anderen EU-Staaten durchaus intePéter Balázs hob die besondere ressant: Trotz 5,5 % Arbeitslosigkeit Rolle Ungarns als eines der neuen EU-Länder neben Polen mit einer langen EU-Außengrenze hervor. Sommeruni Hier sei viel Know-how und subsDebrecen tanzielle Unterstützung aus den alten EU-Ländern, vor allem aus Deutschland, gekommen.

Kurse 2004

Sommerkurs Ungarische Sprache und Kultur 18. Juli – 14. August (120 h), 18. – 31. Juli (60 h) Anmeldeschluss: 1. Juni 2004 Sommerkurs intensiv 1. – 14. August (80 h) Anmeldeschluss: 1. Juni 2004 Herbstkurs intensiv 29. Oktober – 7. November (70 h) Anmeldeschluss: 20. September 2004 Weitere Detailinformationen siehe auf der Homepage der Sommeruniversität: www.nyariegyetem.hu. Debreceni Nyári Egyetem, H-4010, Debrecen, Pf. 35 Fax: +36 52 532 595 E-Mail: [email protected]

Künftige Aufgaben Als EU-Kommissar für Regionalpolitik sieht Balázs sein Wirken in

den nächsten Jahren schwerpunktmäßig im weiteren Ausbau der euroatlantischen Integration, die mit der NATO-Mitgliedschaft ihren Anfang genommen habe. Den EUHaushalt, der für die Periode 2007 bis 2013 gelte, sehe er als einen „guten Kompromiss zwischen allen Ländern“ an. Weder die kleinen noch die großen Staaten seien begeistert gewesen, dennoch habe die Diskussion darüber in großer Bandbreite und Realitätsnähe stattgefunden. Vordergründig stünden in den nächsten Jahren folgende Punkte auf der Tagesordnung der EU: Stärkung der Solidarität aller EU-Staaten und ihrer Regierungen untereinander, Stärkung der nachhaltigen Entwicklung, Umsetzung der Unionsbürgerschaft bei Anpassung, Verallgemeinerung und Vereinheitlichung der Rechte der Bürger und schließlich Stärkung der EU in internationalen Fragen. Für ihn persönlich beginne seine Tätigkeit, nach den Aufgaben des ungarischen EU-Botschafters, mit der Erarbeitung einer Vorlage zur Arbeit der Kommission für Regionalpolitik bis zum Juli 2006. Dirk Hohwieler

5. oldal


(Folytatás a címoldalról) tokába kerülni azoknak a lehetőségeknek, amik révén az ilyen közepes európai országok sikeresebben tudnak eleget tenni ezeknek a kihívásoknak. Most tudunk majd bekapcsolódni a döntéshozatali rendszerbe, mostantól áramlanak be komoly erőforrások az országba. Ha az EU-tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket tesszük a mérleg két serpenyőjébe,

lembe véve az iskolát, az ösztöndíjakhoz történő hozzáférést, a tehetségének a kibontakoztatását. Van minek örülni! – Mindannyian olyan helyzetbe kerülünk, amelyet még soha, senki nem élt át közülünk. Lehet-e előre látni bármit is teljes bizonyossággal? A bölcsek kövét senki nem tartja a kezében. Itt és most egyfajta lehetőség jön létre. Azt nagyon nehéz 510-15 évre előre megmondani, hogy

kapcsolódni az Európai Uniós intézményeknek a munkájába. Ahhoz, hogy ott érdemi partnerként tudjunk fellépni, az kell, hogy az adott szakterületről meglegyenek a korrekt ismeretek az EUn belüli eljárásokról. Csaknem egy éve aktív megfigyelőként jelen vagyunk mindenhol. Azt gondolom, hogy az első hónapok munkatapasztalatai nem rosszak. Az első megrázkódtatásokon túl vagyunk.

Magyarország nem május elsején fog megnyílni… Gottfried Péter külügyminisztériumi államtitkár nyilatkozik a kötelezettségeknek nagyobb része már benne van az egyikben. A mérleg most fog kiegyenlítődni. Ezért gondolom, hogy most az optimizmusnak van itt a helye. A másik ide kívánkozó kommentár: A következő években nagyon gyakran össze fog keveredni két dolog: mi az, amivel az EU miatt kell alkalmazkodni, és mi az, ami miatt egyébként is alkalmazkodni kellene. Jelenleg a gazdasági tényezők átalakulásának éveit éljük. 40-50 évvel ezelőtt az volt a gazdasági növekedés tényezője, hogy bizonyos nyersanyagforrások milyen közel vannak, az olcsó munkaerő mekkora tömegben áll rendelkezésre. Ez a világ most átalakulóban van, és a gazdasági növekedés motorja egyre inkább az oktatás, a nevelés, az emberi erőforrások, az Internet, az új technológiákhoz való hozzáférés. Igazából az a kérdés, hogy mi és az EU ehhez az átalakuló világhoz hogyan tudunk alkalmazkodni. Ezeket az alkalmazkodási kényszereket nem az EU jelenti, hanem, hogy a világ megváltozott körülöttünk. Azt gondolom, csatlakozásunk egyik legnagyobb előnye, hogy EU-tagként nagyobb lehetőségünk van a sikeres alkalmazkodásra. Továbbá, ha bárki belenéz a saját, egyéni életébe, akkor láthatja, az EU csatlakozás azt jelenti, hogy a mi, de leginkább a gyerekeinknek az életlehetőségei nem fognak különbözni egy Nyugat-Európában született gyerek életlehetőségeitől, figye-

a lehetőséggel ki hogyan tud élni. Azt viszont nagy biztonsággal tudjuk – minden korábbi csatlakozás is azt jelentette –, hogy a csatlakozó országok pozíciója a korábbihoz képest javult. Ismert az átlagnál kevésbé fejlett országok, Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország példája. Ha húzunk egy vonalat, milyen ütemben fejlődtek ezek az országok a csatlakozás előtt és azután, nagyon egyértelmű felzárkózás látható a nyugat-európai országokhoz. Azt tehát teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy ez a vonal nálunk is meg fog emelkedni. De hogy milyen mértékben, rajtunk is múlik. Ezek nem automatizmusok. Korábbi csatlakozóknál is láttuk, vannak különbségek. Tehát magunknak is szemrehányást tehetünk, hogyha nem elég gyors a növekedés. – Ön szerint a Külügyminisztérium struktúrája, munkamódszere, stílusa stb. mennyire hasonlít egy jelenlegi EUtagországéhoz? A külügyminisztériumok szerkezete nem egységes, attól függően, hogy az európai ügyekben, struktúrában hogyan vannak elhelyezve. Arra kell törekednünk, hogy a saját kormányzati struktúrákban, saját adottságainkból a lehető legtöbbet hozzuk ki. Ehhez pedig az kell, hogy a Külügyminisztériumban az általános ismeretek, a szakismeretek, a nyelvismeret szintje javuljon. Új helyzet jön létre azzal, hogy a KüM minden egyes szervezeti egységének be kell tudnia

Amikor először kezdett dőlni az információ, akkor megijedt mindenki. Most már kialakultak a struktúrák, a munkamódszerek, amivel kezelhető ez az információáradat. Létrejöttek a csatlakozás utáni helyzetet is figyelembe vevő struktúrák, amelyek jól „beágyazódtak“ a minisztérium egészébe. – A kormány részéről nyitás van Kelet felé. Nem lehet-e attól tartani, hogy egy erős euroatlanti elkötelezettség elvonhatja a figyelmet a világ más térségeiről? Soha ekkora befolyásolási lehetőségünk nem volt az euroatlanti térségen kívüli ügyekre, mint most. A korábbi csatlakozó országok is jelezték, hogy az egyik nagy újdonság, amit nem prognosztizáltak korábban, hogy a csatlakozás egyáltalán nem befelé fordulást jelentett, hanem a kapcsolatok az Európán kívüli régiókkal sokkal erőteljesebbé váltak, mint korábban voltak. Mikor jutottunk hozzá olyan információkhoz, amikhez most az EU-n keresztül hozzájutunk? Mikor volt lehetőségünk olyan akciókban részt venni, amire EU-s tagként lehetőségünk nyílik? Részt veszünk a döntések formálásában. Éppen a spektrumnak a kitágulása várható. A Külügyminisztériumnak azok a szervezeti egységei, amelyek ezekkel foglalkoznak, készek kell hogy legyenek erre a kihívásra, a lehetőségek kihasználására. – Államtitkár úr, köszönöm az interjút. (A berlini magyar nagykövetség sajtóosztálya nyomán/Gyur-Ma)


Dr. Peter Spary „Ein geeintes Europa ohne Ungarn wäre ein Torso. Ungarn braucht Europa, aber Europa braucht auch Ungarn.“ Diese treffsichere Formel prägte Helmut Kohl als Bundeskanzler 1992 bei der Unterzeichnung des Vertrages über freundschaftliche Zusammenarbeit und Partnerschaft in Europa zwischen der Republik Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland. Was damals Perspektive war, ist heute Realität, auf die wir stolz sind in beiden Ländern, in Deutschland wie auch in Ungarn, aber auch in den 15 bisherigen EU-Mitgliedsstaaten und in den 10 neuen. Der Beitritt wird formal am 1. Mai 2004 mit der Ernennung eines ungarischen Kommissars der EUKommission vollzogen, am 13. Juni folgt die Wahl zum Europäischen Parlament, natürlich mit der Teilnahme Ungarns. Im Wettbewerb der Beitrittskandidaten lag Ungarn zweifelsohne immer in der Spitzengruppe. Die Erweiterung der EU ist letztendlich die Antwort Europas auf die Herausforderung der Globalisierung. Politisch und wirtschaftlich gab es dazu keine Alternative. Beide Seiten, die alten EU-Staaten und die Beitrittsländer, werden mittelfristig durch den Prozess der Erweiterung sicher profitieren. Für das deutsch-ungarische Verhältnis gibt es schon heute eine sogenannte „Win-Win-Situation“, d.h. beide Seiten ziehen Nutzen aus der Zusammenarbeit, die sich in den letzten 10 Jahren – auch infolge der Weichenstellung durch die Europaabkommen – schrittweise entwickelt hat. Schade nur, dass diese an sich so positive Entwicklung in der politischen Diskussion oft von Schlagworten überlagert wird. Die osteuropäischen Länder, und hier speziell Ungarn, werden vor allem mit Deutschland und Österreich in besonders enge wirtschaft-

6. oldal

Ungarn nach der EU-Erweiterung liche Austauschbeziehungen treten. Das ermöglicht Handels- und Spezialisierungsgewinne für beide Seiten. Die kapitalarmen, aber an Arbeitskräften relativ reicheren Länder Europas können sich auf arbeitsintensive Produktionsprozesse konzentrieren. Die alten EULänder müssen sich auf kapitalund wissensintensive Hochleistungsbereiche spezialisieren. Auf jeden Fall werden die Kräfte der Marktwirtschaft die ehemals kommunistischen Wirtschaftssysteme stürmisch wachsen lassen und ihnen eine Entwicklung bescheren, die dem deutschen Wirtschaftswunder der Nachkriegszeit ähneln dürfte. Die Integration der Güter-, Kapital- und Arbeitsmärkte wird die Verhältnisse in Ost- und Westeuropa während der nächsten Jahrzehnte immer mehr annähern. Es wird zweifelsohne zu einer weiteren erheblichen Verbesserung des Lebensstandards der Osteuropäer führen, verbunden mit der Abnahme des Wanderungsdrucks. Ganz bestimmt werden sich die heute vielfach diskutierten großen Probleme meistern lassen, auch wenn die 10 Beitrittsländer derzeit mit einer Wirtschaftsleistung von insgesamt 433 Milliarden Euro gerade mal ein Zwanzigstel des Bruttoinlandsproduktes der alten 15 Mitgliedsländer schaffen. Das Handelsvolumen der EU mit den 10 Beitrittsländern ist inzwischen größer als das mit den Vereinigten Staaten. Der deutsche Anteil daran beträgt 45 %. Die Osterweiterung ist also gut für die deutsche Wirtschaft und auch für die deutschen Aktien. Deutschland rückt in die Mitte der Europäischen Union und wird stärker von der Osterweiterung profitieren als der EU-Durchschnitt. Speziell für die deutschen Unternehmen werden sich die Absatzchancen durch die Entstehung des größten

Binnenmarktes der Welt erhöhen. In den Beitrittsländern, auch in Ungarn, wird für die nächsten Jahre ein rund doppelt so hohes Wirtschaftswachstum wie in den bisherigen EU-Ländern vorausgesagt. Zur Quantifizierung von derartigen Integrationseffekten hat sich in der empirischen Außenhandelsund Integrationsforschung die Konstruktion von Modellen durchgesetzt. Alle Untersuchungen zeigen zwei wichtige Ergebnisse: Die positiven Auswirkungen der Osterweiterung fallen in den mittel- und osteuropäischen Beitrittsländern viel stärker aus als bei den gegenwärtigen EU-Mitgliedsländern. Für Ungarn werden Wohlfahrtsgewinne in Höhe von 6,8 % des Einkommens erwartet. Bei den gegenwärtigen EU-Mitgliedsländern ergeben sich nur moderate Wohlfahrtsgewinne durch die Osterweiterung. Sie liegen aber insgesamt zwischen 0,38 und 0,51 %. Für Deutschland werden die Werte von 0,5 % und für Österreich 1,1 % berechnet. Die Wohlfahrtsgewinne sind umso größer, je größer die Handelsanteile der Länder mit den Beitrittsländern sind. Diese wiederum sind eine Funktion der räumlichen Nähe. Daher ist es nicht verwunderlich, dass Deutschland und Österreich am meisten profitieren werden. Für die gegenwärtigen Mitgliedsländer wird die EU-Osterweiterung zu einem wirtschaftlichen Nettonutzen, dessen Größenordnung ausreicht, um zumindest die fiskalischen Belastungen des EU-Haushaltes durch die Nettotransfers an die Beitrittsländer zu kompensieren. Diplom-Volkswirt Dr. Peter Spary ist Präsident der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e. V. und Vorsitzender des Kuratoriums des Budapester Forums für Europa – Institut für Europäisches Recht, Wirtschaft und Verwaltung. Die Langfassung des Beitrags ist auf unserer Homepage unter „Vereinsblatt online“ zu lesen.

7. oldal


Magyar építési vállalkozók és képviseletük Németországban Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége Budapest (ÉVOSZ) az egyetlen olyan magyar munkaadói szövetség, amelyik Németországi Vállalkozási Tagozat (ÉVOSZIWTD) néven önálló képviseletet tart fenn az NSZK-ban. Ez a képviselet (Interessenverband ungarischer Werkvertragsunternehmen mit Tätigkeit in Deutschland – IWTD) 1996. júliusban alakult Budapesten azzal a céllal, hogy az 1989-ben aláírt magyar–német kormányközi megállapodás keretében Németországban tevékenykedő magyar vállalatoknak hatékony érdekvédelmi szervezetet biztosítson. Ezen vállalatok német megrendelőikkel kötött ún. vállalkozási szerződések (Werkvertrag) alapján németországi teljesítési hellyel, saját, Magyarországról a teljesítés idejére kiküldött munkavállalóikkal dolgoznak. A Németországban vállalkozók száma jelenleg mintegy 220 cég, a kiküldött munkavállalók létszáma havi átlag 6700 fő, közülük az ÉVOSZ-IWTD tagszervezetei mintegy 5000 főt foglalkoztatnak. A kölni képviselet vezetője Mervai Péter, aki 1990-től az ÉVOSZ-IWTD megalakulásáig a Magyar Köztársaság Nagykövetségének kereskedelmi irodájában a vállalkozási szerződéses cégek külképviseleti felelőse volt. Az ÉVOSZ-IWTD feladata tagszervezetei piaci pozícióinak erősítése, a szakmai és gazdasági munkaadói szövetségi feladatok ellátása. Bár az említett kormányközi megállapodás német és magyar aláíróinak alapvető szándéka a magyar cégek németországi megjelenésének egységes, egyértelmű és kiszámítható jogi keretek között történő biztosítása, azaz egy nagyon jószándékú politikai akaratkinyilvánítás volt, a gyakorlatban ezt a fajta német–magyar gazdasági együttműködési formát számos német szervezet, elsősorban a szakszervezetek, támadták és támadják.

Szakszervezeti nyomásra a német munkaügyi kormányzat is rákényszerült számos adminisztratív akadály bevezetésére, amellyel a magyar vállalkozók tevékenységét nehezítették, sőt, egyes területeken gyakorlatilag ellehetetlenítették. A magyar vállalkozók és a németországi gazdasági és társadalmi élet szereplői közötti konszenzus érdekében az ÉVOSZ-IWTD számos megbeszélést, találkozót és eszmecserét folytatott a német munkaügyi és idegenrendészeti kormányzat képviselőivel, az ipari, a kereskedelmi és a kézműveskamarákkal, a német munkaadói szövetségekkel, munkavállalói érdekképviseletekkel. Az EU Bizottságának védnöksége alatt és részbeni anyagi támogatásával működő ún. szociális párbeszédben a magyar építőipari munkaadó szövetség brüsszeli képviseletét is ellátja. A vállalkozási szerződésről szóló kormányközi megállapodás végrehajtását ellenőrző magyar–német munkaügyi vegyesbizottság magyar delegációja mellett az ÉVOSZIWTD képviselői minden esetben tanácsadóként működnek, egyben e bizottság meghívott tagjai is. A képviselet fontos feladatának tartja a német és magyar vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok kiépítését, a partnerkeresés támogatását. Erre számos kedvező példa van: Magyar vállalatok németországi kapcsolatai a német partnercéggel közös otthoni projektekhez, újabban harmadik piaci közös fellépéshez is vezettek. Magyarország 2004. májusi EUcsatlakozása az ÉVOSZ-IWTD számára is új kihívásokat jelent. Tagszer vezeteinek mintegy 40 százaléka számára megvalósul az EU-n belül a szolgáltatások szabad áramlása: Az építőipari tevékenységeken kívül mindegyik, eddig elsősorban német munkaügyi engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenység szabadon, munkavállalási engedély és a vállalkozási szerződéses személy német munkaügyi

hivatal általi engedélyeztetése nélkül folytatható. A kiküldött munkavállalók májustól uniós állampolgárokként érkeznek Németországba, így egyszerűsödnek az idegenrendészeti előírások teljesítésének feltételei is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy ezek a tevékenységek (többnyire a termékgyártásban, húsiparban) bár elméletileg szabadon, de a gyakorlatban számos német előírás adta keretek között gyakorolhatók. Ezért fontos cél a vállalkozók naprakész, részletes tájékoztatása arról, hogy milyen előírások vonatkoznak tevékenységük németországi gyakorlására. Itt elsősorban a munkavállalók foglalkoztatási feltételeire vonatkozó ismeretek közvetítése kap hangsúlyt, de nem elhanyagolható a kamarai bejegyzésekkel, az iparűzés bejelentésével, az adózással kapcsolatos feltételek bemutatása sem. 2004. januártól a kölni Pénzügyi Főfelügyelőség keretein belül működik egy pénzügyi és feketemunka ellen fellépő osztály, melynek nem titkolt feladata, hogy májustól szigorúan ellenőrizze a szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása alá tartozó tevékenységeket Németországban folytató magyar cégeket arra nézve, hogy a cégek és német partnereik a szabad áramlás lehetőségét nem fordítják-e burkolt közvetlen foglalkoztatás palástolására, azaz valóban magyar vállalkozás küld-e ki átmeneti időre magyar munkavállalókat, vagy pedig illegális munkaerő-kikölcsönzés gyanúja áll-e fenn. A két foglalkoztatási forma között lényeges a különbség, a gyakorlatban azonban az esetek egy részében igen nehéz az elhatárolás. Fontos a vállalkozásoknak e téren adott útmutatás is. Az ÉVOSZ-IWTD rendkívül sok és értékes támogatást kap a németországi magyar diplomáciai testületektől, amiért a tagszervezetek nevében is köszönetet mond, számítva a további hathatós támogatásra is, hiszen törekvésük tökéletesen harmonizál: a Németországban működő magyar vállalatok maximális segítése. Mervai Péter


8. oldal

Magyarország az EU küszöbén Pompéry Judit: 10 dolog, amit tudni kéne, avagy nyelvtudás ellenére miért nehéz olykor megértetni magunkat EU-bővítés, nap mint nap és léptennyomon. Itt, Németországban is, de még inkább a csatlakozóknál. (Igaz, ott ez jobbára nagyobb esemény.) Mint krónikusan kicsi és ezért a nemzetközi porondon kevéssé exponált ország, hazánk elérkezettnek látja a pillanatot, hogy hosszabb idő után végre ismét rivaldafénybe léphessen. Régi és visszatérő probléma, hogy a külföld keveset tud rólunk, éppen ezért jó apropó a csatlakozás, amely kapcsán végre be lehet mutatkozni. Mi több: van is fogadóképes érdeklődés. A MagyarOnline.Net (MON) Internetes fórum, amelynek célja a nem Kárpát-medencei magyarság összefogása, két éve működik. A világ minden tájáról itt összejövő emberek a legkülönbözőbb témákról társalognak – megjegyzem, kiegyensúlyozott, civilizált hangnemben, a fennálló nézetkülönbségek ellenére sem acsarkodva. Amikor ténnyé vált Magyarország belépése az Unióba, a MON külön rovatot nyitott a csatlakozási kérdéskör számára. Akit érdekel, vitatkozhat arról, hogy elegendő-e az idő a felkészülésre, hogy milyen az élet a mai tagországokban, milyen a magyarországi helyzet a rendszerváltás után, árak összehasonlítása itt és ott, egészségügy, paraszolvencia, lakásprivatizálás kérdése, határtalanok-e a lehetőségek „Schengenen” belül stb., csak hogy néhányat említsek a témakörökből. A csatlakozás kapcsán felvetette valaki, foglaljuk tán össze azt a tíz dolgot, amelyet szerintünk az EUban feltétlenül tudni kellene Magyarországról. Szerintünk, vagyis a MON-tagok szerint, és ez egy meglehetősen heterogén közösség. A mindenkori beállítottság, vérmérséklet, érdeklődési kör, lakhely, identitás stb. függvényében nagyon érdekes tízpontos gyűjteménysorozat jött létre. Történelmi események, nemzeti hősök, irodalmi

nagyságok, határon inneni és túli legszebb tájaink, műemlékeink, …: hosszúra nyúlik a feltétlenül ajánlott – hogy ne mondjam, legszívesebben kötelezővé teendő – tudnivalók sora. Az összeállítások elgondolkoztattak. Úgy vélem, ha a megértésre, befogadásra apelláló ismertetés a cél, másként kellene hozzáfogni. Ezért a saját pontjaim megfogalmazásánál nem az a szempont vezérelt, hogy mire lehetünk büszkék, kik a külföldön méltatlanul ismeretlen nagyjaink, milyen történelmi vívmányaink vannak, esetleg melyek a világörökség címre sikerrel pályázó szuperlatívuszaink, vagyis nem nagyszerűségünk tudata. Helyette inkább azokat a tényeket, adottságokat gyűjtöttem össze, amelyeket egyszerűen célszerű tudni rólunk ahhoz, hogy a találkozásnál érthető legyen a másik számára a mindenkori magyar partner magatartása, reakciója. Íme a – főleg német használatra összeállított – szubjektív listám: 1. Magyarország nem egyenlő az összmagyarsággal. (Határon belüli, határon túli és külföldre szakadt magyarok, ezek bonyolult egymáshoz való viszonya, kisebbségi kérdések. Trianon feldolgozatlansága az anyaországban és az utódállamokban egyaránt, ebből kifolyólag kisebbségi problémák a szomszédokkal.) Mindez determinálja a nemzeti öntudatot. 2. A rossz konfliktuskezelési készségből adódóan óriásiak a feszültségek. A társadalom megosztott és ez kedvezőtlen a rég esedékes feldolgozatlan problémák megvitatásához. 3. Gazdaságilag a Duna a szó szoros értelmében vízválasztó vonal: Nyugat-Magyarország lényegesen fejlettebb, mint az ország keleti fele. Keleti felzárkózás az infrastruktúra javulásával (autópálya kiépülésével) várható.

4. A szociális olló a pozitív gazdasági statisztikák ellenére nagy és növekvő tendenciát mutat. 5. Modern, az EU összes előírásainak megfelelő jogrendszer. 6. Magyarországon meglehetősen nagy a bürokrácia, amely szerintem kerékkötője a fejlődésnek.* 7. Az EU-csatlakozással kapcsolatban rengeteg a fenntartás, a tagságot Magyarországon nem tekintik egyértelműen várható földi paradicsomnak. 8. Fantasztikus termálvízkincs és -készlet az ország egész területén. 9. Az ország nemcsak Budapestből és a Balatonból áll. 10. Tokajban nemcsak desszertbort termelnek. Pótpont: A gulyás = leves, „Goulasch” = paprikás, paprikás nem ugyanaz, mint pörkölt. (Utóbbi azonban már magasabb konyhatechnológiai ismereteket feltételez.) * A bürokrácia magyar mértéke szélesebb körű összehasonlítás esetén akár „EU-like” is lehet. Tény, hogy Németország az összes itt és máshol uralkodó ellentétes hiedelemmel szemben mindenesetre sokkal kevésbé bürokratikus, de ezzel maguk „a” németek nincsenek tisztában. A jelenlegi reformok összes szigorító rendelkezése sem tudta még eddig megközelíteni a magyar szintet. (Ez utóbbi megjegyzést a potenciális német tudnivalók egyikének tekintem?!) Idáig jutottam gondolataimban, amikor eszembe jutott: Mit tudunk mi, pl. Litvániáról? Igaz, hogy Európában az információ egyenáramként nyugatról keletre folyik, ennek következtében rendszeresen megállapíthatjuk, hogy nyugati szomszédaink milyen keveset tudnak rólunk. De biztosak lehetünk-e benne, hogy mi mindent tudunk róluk? Felötlött bennem, hogy a fenti logikát követve Magyarországon is célszerű lenne – megkockáztatom: illene – 24x10 pontnyit tudni a többi tagállamról.

9. oldal Ha 24 szempontot nem is, de egyet legalább bemutathatok. Alább olvashatók azok a tudnivalók, amelyek ismerete tapasztalataim szerint feltétlenül megkönnyítené honfitársaimnak a tájékozódást a német viszonyok között. 1. Nincs nyelven és/vagy kultúrán alapuló össznémet nemzeti identitás. Létezik a német öntudatnak néha a felsőbbrendűségi érzéshez közelítő megnyilvánulása, amely a német minőség, a német gazdaság, korábban a német márka (DM) erejébe vetett hiten alapul. Nemzeti érzés helyett van komoly regionális, tartományi kötődés, amely sokkal inkább jellemző, mint a nemzeti identitás. Inkább bajorok, svábok, szászok, berliniek, frízek, ... stb. az emberek, mint németek. Ennek oka, hogy a 30 éves háború után 300 fejedelemségre oszlott (korábban sem egységes) Német-Római Császárság utódaként kialakult tartományok helyi tradíciói ma is tovább élnek és erősek. 2. Az ország decentralizált. Ennek történelmi előzményei a fent leírt regionalitásban rejlenek. Berlin ugyan fajsúlyosabb a tartományi központoknál, de a kiegyensúlyozottság végett továbbra sem cél minden intézmény, hivatal, kultúra, ipar stb. fővárosba történő áttelepítése. 3. A korábbi hierarchikus struktúrák, szervezettség, fejlett bürokrácia megléte ellenére magas fokon áll az egyéni kezdeményezés, a racionális együtt gondolkodás, a csapatmunkához való készség, amelyet a protestáns egyház alulról építkező hagyományai segítettek elő. A polgári demokrácia játékszabályait a Hansa óta gyakorolják. (Egy egyszerű molnár pert indíthatott és nyerhetett a 18. században az uralkodó ellen.) Ez a független, egyenrangú gondolkodás a magas műszaki színvonal és a gazdasági sikerek egyik alapja. 4. A gondolkodásban, mentalitásban az iparos és kereskedő

2004. május/június réteg képezte polgárság gyakorlati pragmatizmusa a jellemző, ez az értékmérő etalon a 19. század óta. (Összehasonlításul: Magyarországon ugyanezt a szerepet a kisnemességi rétegből alakult értelmiség játszotta.) Ez a polgári öntudat nem humán műveltségen, hanem kezdeményezőkészségen, megbízhatóságon, szorgalmon, gazdasági eredményeken, tudáson, magabiztosságon alapul. Mindehhez nem szükséges az ezer éves nemzeti történelem, kultúra, irodalom részletes ismerete. Ez nem is jellemző. 5. A társadalom demokratikus. Nincs rangkórság, a tudományos címek elsősorban a tudományban számítanak. A létező társadalmi rétegződés ellenére egyenrangúbbak az emberek, mint Kelet- és Kelet-KözépEurópában. 6. Németországban nagy erénynek, vívmánynak érzik a szomszédokkal való megbékélést. Első és legnagyobb eredmény a franciákkal történt kiegyezés volt. Másik fontos lépés az elveszett keleti tartományokról való végleges lemondás. Ezt ma, 60 évvel a háború után kevés kivételtől eltekintve a legtöbb ember ugyan veszteségnek, mégis helyes döntésnek tekinti. 7. Megtörtént a történelmi múlttal való szembenézés, leszámolás. Ez vonatkozik úgy a náci időkre, mint az NDK Stasi-múltjára. Ma inkább a „tettesek” utáni 3. nemzedéktől is elvárt kollektív bűntudat helyénvalóságáról szól a vita. 8. Németország az EU egyik motorja, az európai gondolat egyik legfőbb letéteményese. 9. A társadalom meglehetősen nyitott. Ez vonatkozik úgy a különböző itt élő nemzetiségi csoportokra, mint felekezeti vagy bármilyen egyéb kisebbségekre. 10. A legtöbb emberben még nem tudatos, de a török és/vagy mohamedán kisebbség komoly gazdasági és kulturális tényezővé vált. Tendencia: tovább

növekvő. A 30 év óta folyamatosan fennálló integrációs nehézségek középtávon feltétlenül megoldandó szociális és kulturális feladatot képeznek. Pótpont: A hagyományosan nem kenyérevő népesség ellenére Németországban 300 kenyérfajta létezik. Talán éppen a fenti két lista, a két szemlélet különbözőségében rejlik annak a nyitja, hogy miért tudjuk néha – a nyelvtudás ellenére – olyan nehezen megértetni magunkat. Ami a rólunk tudnivalókat illeti: A magyar általánosan szokásos és a szerintem célszerű hozzáállás közti differencia nagyon emlékeztet arra, amit egy marketing-tanfolyamon tanultam a reklám és a PR (Public Relations) közötti különbségről. A reklám mindenáron eladni akar – függetlenül attól, hogy van-e rá kereslet. Ezzel szemben a PR behatóan foglalkozik a potenciális vevő természetével, igényeivel, és érdekközösséget keres vele. Míg az előbbi megerőszakol, az utóbbi partneri viszonyt igyekszik kialakítani. Az érdekközösség felderítése, valamint saját helyzetünk viszonylagosságának megértése céljából ajánlatos lenne a 24x10-et tanulmányozni. Megtörtént Az előző oldalak többnyire tudományos vagy komoly megközelítése után álljon itt az a majdnem valószínűtlenül furcsa eset, amely egyik egyesületi tagunkkal történt meg, és amely jól ecseteli azt, milyen keveset tudnak egymásról az EU házán belüli szomszédok. Betért egy középkorú hölgy teaszakértőnk boltjába, ahol az első barátságos szavak után kiderült, hogy magyar származású lénnyel (majdnem földönkívülit írtunk) áll szemben. Erre a hölgy mindjárt bizalmasra vette a szót, és megjegyezte azt, hogy Ön is egy Mariska? Gondolhatja az Olvasó, hogy hová szökkent szívében-vérében-gondolkodásában idegenben is magyarnak megmaradt I. barátnőnk vérnyomása, azaz meddig ment fel benne a pumpa. És jogosan: Tényleg ennyiben áll egyesek – remélhetőleg mégsem a többség – tudománya?


10. oldal

Salami bleibt Europa erhalten

„Grüne Woche“ mit Vorgeschmack auf EU-Erweiterung Bereits zum 32. Mal präsentierte sich Ungarn auf der weltgrößten Handels- und Produktmesse der Land-, Ernährungs- und Viehwirtschaft, des Agrarbusiness und Gartenbaus. Zehn Tage lang offerierten 1581 Aussteller aus 56 Ländern ihre Angebote in Berlin. Den EU-Beitrittsländern galt dabei besonderes Interesse. Auf der Pressekonferenz des ungarischen Ministeriums für Landwirtschaft und Landesentwicklung sowie des Agrarmarketing Centrums AMC zog Minister Imre Németh eine positive Bilanz der deutsch-ungarischen Beziehungen. So nehme der Lebensmittelhandel mit der Bundesrepublik Deutschland eine zentrale Rolle ein und bediene 42 % des gesamMinister Németh mit seiner deutschen Kollegin ten Außenhandelsumsatzes bei- und dem Regierenden Bürgermeister Berlins am der Länder. Auf dem Messeemp- AMC-Stand. Foto: Dirk Hohwieler fang der Botschaft Ungarns hätten ihm viele deutsche Partner eine ministerium werde bis Mai 2004 „sehr dynamische Entwicklung“ alle Bedingungen schaffen, um die bestätigt. Integration Ungarns in den europäiDer europäische Markt sei offen schen Agrarmarkt zu begleiten. und exportorientiert. Dabei würden Auswirkungen des Zuwendungsderzeit 1,5 – 2 % des europäischen rechts seien derzeit noch schwer Agrarhandels mit Ungarn abgewi- abzuschätzen. Der Minister ist denckelt: Es werde also zu „keinen Um- noch überzeugt, dass nach einer stürzen auf dem Markt kommen“, Übergangszeit und damit verbunso der Minister. denen Anfangsschwierigkeiten in Die europäische Agrarpolitik gäbe drei bis fünf Jahren eine eindeutig keinen Anlass zur Sorge bei einhei- positive Tendenz für die ungarische mischen Bauern, wenn die im Sep- Landwirtschaft gesichert sei. tember 2003 offiziell verlautbarten Der Beitritt zur EU werde zu einem EU-Richtlinien eingehalten wür- Selektionsprozess führen. Es müsden. Allerdings habe man im Mo- se sich herausstellen, welche Pronat Januar 107 Betriebe, die diesen dukte am Markt blieben und in Vorgaben nicht entsprächen, schlie- welchen Bereichen fortan gezielte ßen müssen. Weitere 200 hätten bis Förderungen angebracht seien. Für Mai einen Aufschub erhalten, um Ungarn sprächen die im Vergleich entsprechend den EU-Vorgaben zum europäischen Durchschnitt umgestellt zu werden. höhere Bodenqualität und die MögIm Bereich der Tier- und Pflanzen- lichkeiten aus der Nutzung des hygiene würden die ungarischen Thermalwassers. Hervorzuheben Vorschriften schon seit Jahren in- sei die Tatsache, dass man in Unternationalen Richtlinien entspre- garn nur etwa ein Viertel der auf chen. Durch den EU-Beitritt seien dem übrigen Kontinent üblichen hier keine einschneidenden Verän- Düngemittelmenge einsetze. derungen zu erwarten. Die legenGroße Chancen gibt der Minister däre ungarische Salami in ihrem auf der Berliner Messe u.a. Kirtypischen Geschmack bleibe also schen, Pfirsichen, Wassermelonen dem vereinten Europa erhalten. und Aprikosen, Paprika und Pilzen, Honig, den ungarischen Weinen, EU-Angst unbegründet Mais und weiteren GemüsepflanMan müsse sich dennoch mit den zen. Auch die Traubenproduktion Ängsten der Bauern und Produzenten befassen. Das Landwirtschafts-

zur Weinherstellung sei von immer besserer Qualität. Die Einführung gentechnisch veränderter Lebensmittel stehe in Ungarn noch am Anfang. Strenge Vorschriften für den Versuchsanbau seien erlassen. Öffentlichen Anbau gäbe es derzeit nicht, um die Verbraucher in dieser Entwicklungsphase zu schützen. Németh erwarte allerdings entsprechende Anträge auch in Ungarn: schließlich befände sich ganz Europa in dieser Frage an einem Wendepunkt. Internationale Kooperationen Das Ministerium misst der Zusammenarbeit mit Deutschland weiterhin große Bedeutung bei. Programme, etwa zur Entwicklung von Strukturen im ländlichen Raum oder der Aufbau des Amtes für Lebensmittelsicherheit, hier sei Ungarn Spitzenreiter der Beitrittsländer, werden von deutschen Fachleuten unterstützt. Die Weiterführung dieser Kooperationen hat der Minister mit seiner Amtskollegin Renate Künast vereinbart. Konsultationen führte Németh auch mit Fachministern aus Tschechien, Slowenien und Österreich sowie aus Bayern, Baden-Württemberg und Brandenburg, sein parlamentarischer Staatssekretär mit dem Landwirtschaftsminister Russlands, dem größtem Aussteller auf der Grünen Woche 2004. In allen Gesprächen sei es um Abstimmungen von Interessen und Entscheidungsprozessen gegangen. Gemeinsam mit EU-Agrarkommissar Franz Fischler, mehreren Ministerkollegen sowie hochrangigen Vertretern der Welthandelsorganisation und des internationalen Agrarhandels erörterte der Politiker die Agrarreformbeschlüsse der EU vom Juni 2003 im Rahmen des 11. Ost-West-Agrarforums.

11. oldal


Reportagen Nachrichten

Lutz Lorenz

N

achdem im Jahr 2003 eine Reihe viel beachteter Präsentationen ungarischer Kunst und Kultur im Collegium Hungaricum zu erleben war, offeriert das „Haus Ungarn“ am Berliner Alexanderplatz auch im Beitrittsjahr in die EU interessante Angebote. Im nachstehenden Artikel gehen wir nach einem Rückblick nur auf Vorhaben ein, die auf das Erscheinen der vorliegenden Ausgabe des Berlini Híradó folgen.

keit der 2002 gegründeten „Gemeinschaft europäischer Kulturinstitute in Berlin“, deren 1. Sprecher Professor Masát seit wenigen Monaten ist. In dieser Vereinigung, der die Kulturzentren Frankreichs, Spaniens, Griechenlands, Finnlands, Polens, Rumäniens, Österreichs, Bulgariens, Italiens, Tschechiens, Kataloniens, der Slowakei und Ungarns sowie der Schweiz a.G., das deutsche Auswärtige Amt, das Goethe-Institut und der Deutsche Aka-

wollen vor allem die jungen Berliner mit Live-Musik aus unserem Land ansprechen, die wir als Zielgruppe bisher zu sehr außer acht gelassen haben.“ www.hungaricum.de Neues Haus in knapp zwei Jahren Auf die Planungen zum neuen Collegium Hungaricum angesprochen, zeigte sich Prof. Masát zuversichtlich, dass das neue Haus in Berlin Ende 2005 bis Anfang 2006

Ungarn in Berlin Das Collegium Hungaricum 2004 „Es war für alle ein aufregendes Jahr“ resümierte Botschaftsrat Prof. Dr. András Masát, Direktor des Kulturzentrums, im Gespräch mit Lutz Lorenz vom Pester Lloyd. Zum 30jährigen Jubiläum des Hauses habe es wöchentlich mindestens zwei Programme gegeben, die ihren Höhepunkt in zwei Festwochenenden fanden. Die „Spandauer Tage“, gemeinsam veranstaltet mit dem Kunstamt Spandau, der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft sowie unterstützt von der MALÉV, dem Ungarischen Tourismusamt und dem Berliner Botschaftsnetzwerk das Corps, bildeten den Höhepunkt mit 13 Veranstaltungen sowie verschiedenen Ausstellungen auf der Spandauer Zitadelle. Sprecher internationaler Vereinigung Zugleich konnte der Dialog über ungarische Kultur durch eine intensivere Kommunikation mit dem Berliner Senat sowie der Kulturabteilung der Botschaft Ungarns und eine Einbindung in die kulturelle Infrastruktur der Stadt verbessert werden. Dem diene auch die Tätig-

demische Austauschdienst DAAD angehörten, stimme man sich alle sechs Wochen ab, um Termin- und Themenüberschneidungen zu vermeiden. Zudem würden gemeinsame Projekte vorbereitet, einige sind inzwischen auch schon gelaufen. Veranstaltungen aller Genres „Das Wunder von Bern“, ein Mythos für den deutschen Fußball und noch immer ein Trauma für den ungarischen, wird in einer Veranstaltung im Mai aus ungarischer Sicht beleuchtet. Der Sieg der Deutschen zur Weltmeisterschaft 1954 über die ungarische Elf wurde im letzten Jahr durch den Film von Sönke Wortmann erneut überaus populär. Prof. Masát wolle sich die Frage bis zur Veranstaltung offen lassen, ob dieses Trauma nicht sogar ein erster Vorbote für die Revolution von 1956 gewesen sei. www.wunder-von-bern.de Höhepunkt der geplanten Veranstaltungen – so der Direktor des Hauses – sei im Juni 2004 die Anmietung eines Schiffes, das für das Collegium Hungaricum eine Woche auf der Spree fahren werde. „Wir

eröffnet werden könne. Etwa 6.000 m2 stünden dort zur Verfügung, wobei ein ähnliches Konstrukt wie bei der Ungarischen Botschaft am Brandenburger Tor im Gespräch sei. Man werde von der Fläche etwa ein Drittel selbst nutzen und den Rest zur Finanzierung des Bauvorhabens vermieten. Ungarische Collegien gibt es derzeit in Paris, Wien, Rom und Moskau. Das Berliner Haus hat eine fast 100jährige Geschichte. Nachdem bereits im Dezember 1922 erste Schritte für den Ankauf eines geeigneten Gebäudes unternommen und vom ungarischen Ministerrat mit 3.000.000 Kronen unterstützt wurden, konnten im Herbst 1924 die ersten zehn ungarischen staatlichen Stipendiaten das Haus in Besitz nehmen. Das im Corvina Verlag Budapest im Jahr 2001 erschienene Buch „Chronik des wiederholten Neubeginns“, herausgegeben vom damaligen ungarischen Botschafter in Berlin, Gergely Prőhle, gibt im Kapitel „Gelehrtenkloster mit stillem Klostergarten“ umfangreich Auskunft über die Geschichte des Instituts.


Von der ITB in Berlin

12. oldal

Ungarn und der Tourismus

Resümee

Fotó: Nagy Elisabeth

Ein interessanter Zahlenvergleich stand am Beginn eines Fachforums des N.I.T. Instituts für Tourismus und Bäderforschung: Etwa 100.000 Beschäftigten der Tourismuswirtschaft in den EU-Beitrittsländern stünden derzeit zwei Millionen in den alten EU-Ländern gegenüber. Die Branche sei damit zukunftsträchtigster Motor und zugleich Chance einer intensiven Entwicklung der Arbeitsmärkte. Tourismus als Wirtschaftsmotor Die Erreichbarkeit per Flug und Autobahn wurde ebenso in den Mittelpunkt gestellt wie die elektronische Buchbarkeit. Derzeit würden etwa ein Sechstel aller Reisen weltweit per Internet gebucht. Gábor Galla, Generaldirektor des Ungarischen Tourismusamtes, stellte in diesem Zusammenhang neue Fluglinien nach Ungarn, darunter des ersten ungarischen Billigfliegers, der WIZZ Air, vor. Davon verspreche er sich bis zu 100.000 zusätzliche Gäste in Ungarn pro Jahr und somit eine Aufwertung des Landesimage. Das werde langfristig auch Auswirkungen auf die Wirtschaftlichkeit der Malév haben, die kurz vor der Privatisierung stehe. Galla verwies auf einen besonderen Vorteil des Landes: „Ungarn gibt der Welt Gesundheit“ und offerierte die Kapazitäten im Gesundheits- und Wellness-Tourismus. Auch den Angeboten für ungarische Touristen im europäischen Ausland kommt in Zukunft ein höherer Stellenwert zu. Gegenwärtig werden laut Statistischem Bundesamt nur etwa 6 % aller Hotelübernachtungen ausländischer Gäste von Bürgern der Beitrittsstaaten wahrgenommen, Ungarns Anteil davon beträgt 0,9 %. Für deutsche Unternehmer biete sich hier ein interessantes Geschäftsfeld. „Der 1. Mai ist nicht Weihnachten, sondern der Beginn eines großen Prozesses“, so eine Grundaussage des Forums. Insbesondere das

Attraktion auf der ITB: Ungarische Porzellanmalerei

Problem der Desinformation spiele eine wesentliche Rolle, immerhin bestehe Ungarn nicht nur aus Budapest und Balaton. Der moderne Tourist reise nicht mehr in eine Stadt oder ein Land, sondern in eine Region, die er in ihrer Vielfalt kennen lernen wolle. Nach wie vor bestimme dabei das Preisniveau die Kaufentscheidung für einen Urlaub: 52 % aller Deutschen seien „typische Schnäppchenjäger“. Jugendtourismus …als Chance der einheimischen Fremdenverkehrswirtschaften in den Beitrittsländern: Hätten junge Leute früher gern ein Jahr in einem Londoner Pub gejobbt, würden sie nun verstärkt nach Budapest, Riga, Warschau oder Prag drängen. Eine Gefahr für die inländischen Arbeitsmärkte bedeute dies jedoch nicht. Die Jugendlichen gingen nach ein bis zwei Jahren zurück und vermittelten ein positives oder auch negatives Image ihres Gastlandes. In Australien sei diese Form des Tourismus inzwischen führend, in Großbritannien stehe sie an zweiter Stelle. Csilla Mezősi vom Ungarischen Tourismusamt Berlin machte dann

im Rahmen eines Youth TravelAbends auf der Messe Expedienten junger europäischer Reiseunternehmen auf ihr Land aufmerksam. Für knapp 60,- Euro nach Budapest fliegen, freies Zelten zum Budapester Inselfestival mit Programmen auf sechzig Bühnen für zusammen 80,Euro, so lautete ihr unschlagbares Angebot. Problemfelder strukturell beseitigen Ungarn, so Galla, erhalte von der Union in naher Zukunft 100 Millionen Euro aus Strukturfonds für die Entwicklung des Tourismus. Ab Juni stünden z.B. 365 Millionen Forint für den notwendigen Ausbau des Flughafens Sármellék zur Verfügung. Geschäftsführer Sepp Wimmer von BalatonAir plant, 2004 mit Flügen ab Leipzig, Düsseldorf und Berlin-Tegel etwa 6.000 Gäste an den Balaton zu bringen. Ohne die Investitionen am Airport seien diese Buchungen – eine Steigerung zum Vorjahr um 30 % – akut gefährdet. Wimmer hat allerdings auch Sorgen mit der „schönsten Badewanne Europas“. Seine in Vier-Sterne-Hotels gebuchten Gäste fänden sich am Plattensee oft nur in einer „Zwei-Sterne-Umgebung“

13. oldal

nach dem Beitritt wieder, so der Manager. Siófok tendiere allabendlich mit lautstarken Jugendlichen zu „Ballermann“-Verhältnissen, und Billiganbieter würden mit Preisen um 7,- Euro pro Nacht den Markt kaputtmachen. Dr. János Erdei, Divisionsdirektor des Ungarischen Tourismusamtes in Frankfurt, konterte hier offensiv: Der Coca Cola-Strand in Siófok sei nur eines von unzähligen Angeboten, und ein jugendspezifisches Angebot sei wirtschaftlich unverzichtbar. Zudem seien ab 2004 deutsche Polizeikräfte zur Unterstützung der ungarischen vor Ort. Ein ansprechendes Umfeld für Gäste der oberen Preiskategorien sei Aufgabe der Selbstverwaltungen, die sich verstärkt in Tourismusverbänden zusammenschließen würden. Preisbewusst reisen – und gesunden Ungarn sei, so Erdei, das günstigste Reiseland unter den klassischen Touristikzielen, nicht billig, aber preiswert. 33 Millionen Einreisen, davon 2,85 Millionen aus Deutschland, sprächen für sich. Drei- und Vier-Sterne-Wellness-Aufenthalte seien zu einem Drittel des europäischen Durchschnittspreises buchbar, Restaurantpreise lägen bei knapp der Hälfte. Die etwa dreifache Überkapazität in den Fünf-Sterne-Hotels werde in Ungarn zu einem Preissturz führen, der um 2007 auf einem normalen Niveau abgefangen werden könnte. Stomatologische Leistungen, Augen- oder Schönheitsoperationen und Thermalbehandlungen seien bei einem günstigen Wechselkurs bis zu 70 % preiswerter mit Urlaub oder attraktiven Aufenthalten in Spitzenhotels von Budapest bis Sopron zu verbinden. Und nicht zuletzt werden mit dem EU-Beitritt auch Leistungen ungarischer medizinischer Einrichtungen – inklusive der notwendigen Anschlussbehandlungen in Deutschland – auch von deutschen Krankenkassen bezuschusst. Lutz Lorenz – Dirk Hohwieler


„Haifische“ im Landeanflug auf Budapest

Liberalisierter Flugverkehr Pünktlich zum EU-Beitritt am 1. Mai werden die Strecken von Berlin, Hamburg, München und Düsseldorf nach Budapest auch von der Billigfluglinie Air Berlin bedient. Dies gab die in Berlin ansässige Fluggesellschaft auf ihrer Jahrespressekonferenz offiziell bekannt. Alle Informationen können dann auf dem Air Berlin-Portal auch auf Ungarisch abgerufen und ebenfalls Buchungen in der Landessprache online vorgenommen werden. Ungarn bekommt die Liberalisierung des Luftverkehrs ab der Sommersaison voll zu spüren: Mit Air Berlin-Preisen ab 29 Euro pro Strecke ist noch nicht einmal der günstigste Tarif geboten. EasyJet plant ebenfalls, ab 17. Juni die Route Berlin-Budapest zu bedienen, und zwar mit Kampfpreisen ab 19 Euro pro Strecke. Malév hat reagiert und bietet ebenfalls niedrigere Tarife an. Die Deutschland-Flüge der Malév dienen bekanntlich vielen Passagieren ohnehin nur als Zubringer zu weiteren Zielen wie Athen, Larnaca und den Nahen Osten. Woher nun die vielen neuen Passagiere kommen werden? Bei Air Berlin sieht man die Entwicklung gelassen: „Wir werden neue Passagiere akquirieren. Bei diesen Preisen können sich viel mehr Leute einen ´CityBreak` leisten als vorher“. Dieses Konzept sei bei anderen Strecken bereits aufgegangen. Beispielsweise bei den Flügen nach Wien verzeichne die Fluggesellschaft ein Plus von 12 % und habe sich auf dem Wiener Airport bereits zum drittstärksten Anbieter gemausert. Mittlerweile ist Air Berlin die zweitgrößte deutsche Fluggesellschaft nach der Lufthansa. Doch hat das Billigkostenkonzept seine Grenzen. Billigflieger Germania Express, der bislang ebenfalls von Berlin nach Wien flog, vermietet nun drei Maschinen an Air Berlin, damit diese nach Budapest eingesetzt werden können, und stellt sei-

ne Wien- und Zürich-Verbindungen zu Gunsten von Air Berlin ein. Weitere Strecken von Germania Express sollen in Abstimmung mit Air Berlin ausgedünnt werden. „Wir wollen gemeinsam die neuen Konkurrenten auf dem Billigflugmarkt aus England und Irland abwehren und uns nicht im Kampf gegeneinander verschleißen“, sagte Geschäftsführer Joachim Hunold. Andere haben bereits ein Interesse an einer Kooperation mit Air Berlin angemeldet. Mit der österreichischen Fluggesellschaft Niki ist eine Allianz bereits unter Dach und Fach, um so durch Zusammenlegung der Streckennetze und Buchungssysteme gemeinsam den osteuropäischen, österreichischen und spanischen Markt im Billigfliegersegment zu erschließen. Diesem Trend entsprechend kooperiert auch Billiganbieter Germanwings, der u.a. die Strecken Budapest-Stuttgart sowie BudapestKöln/Bonn bedient, mit dem britischen Billigflieger bmibaby. „Wir bewegen uns wie in einem Haifischbecken“, sagte Tony Davis, Managing Director von bmibaby vor kurzem in Berlin. „Wir werden alle Segmente im Flugverkehr angreifen und somit neue Geschäftsfelder erschließen“. Die Stuttgart-Strecke hat Malév bereits aufgegeben. Air Berlin und Germanwings fliegen auf vielen Strecken parallel mit dem Konkurrenten easyJet. Air Berlin hat auf diesen Routen schon Kampfpreise angekündigt. In Fachkreisen ist bereits von einer „Kannibalisierung“ des Flugverkehrs die Rede. Das Nachsehen haben die „alten“ Fluggesellschaften, die europaweit ein Minus von acht Prozent eingeflogen haben, während die Billigflieger nach der neuesten Analyse von World Travel Monitor um 95 % zulegen konnten. Für 2004 wird Letzteren ein Marktanteil von 20 % vorausgesagt. Volker Voss


14. oldal

Wichtigstes Ziel erreicht – neue Aufgaben warten Sie war gut und auch hochkarätig besucht, diese 2. Fachkonferenz der deutsch-ungarischen Gesellschaften, die am 31. März 2004, genau einen Monat vor dem Beitritt Ungarns zur Europäischen Union, in der Botschaft der Republik Ungarn in Berlin stattfand. Geladen dazu hatte die Deutsch-Ungarische Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e. V. (früher DUG mit Sitz in Bonn), die damit die Idee, die eigentlich auf der Straße lag, nämlich die vielen Gesellschaften in der Bundesrepublik, die alle durchaus ähnliche Ziele einen, zum Erfahrungsaustausch zusammenzuholen, bereits ein zweites Mal erfolgreich umsetzen konnte. (Anm. der Redaktion: Für eine große Zahl ungarischer Vereinigungen in Deutschland verfolgt der Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland (BUOD), in dessen Reihen die Ungarische Vereinigung Berlin aktiv mitwirkt, bereits seit Jahren erfolgreich ähnliche Ziele.) Präsident Dr. Peter Spary (siehe auch Seite 6) verwies nicht ohne Stolz darauf, dass das wichtigste satzungsmäßige Ziel seiner Gesellschaft, nämlich der Beitritt Ungarns zur EU, nunmehr erreicht sei, und man sich daher neuen Aufgaben zuwenden müsse, zukünftigen Aufgaben, die sich aus eben diesem Beitritt für die ersten Jahre ergeben, in denen es Ungarn nicht leicht haben wird, in der Oberliga der europäischen Demokratien und Märkte mitzuspielen. Auf der Konferenz sprachen nach einführenden Worten von Botschafter Dr. Sándor Peisch, der u.a. auf die Jubiläen des Jahres 2004 wie der 15. Jahrestag der Grenzöffnung und der 10. Jahrestag der Einreichung des EU-Beitrittsantrages Ungarns einging, die Vertreter einzelner Gesellschaften. Den Anfang machte Prof. Dr. Dieter Pfaff, Präsident der inzwischen 20jährigen Deutsch-Ungarischen

Juristenvereinigung. Ihm folgte Péter Mervai vom Interessenverband Ungarischer Werkvertragsunternehmen. Der Verbandssekretär konnte berichten, dass insgesamt 220 Firmen auf dem deutschen Markt tätig seien, die leider auch auf viel Diskriminierung und administrative Hemmnisse träfen, da ihnen Misstrauen entgegengebracht würde, das aus unbegründeter Angst vor Lohndumping rühre. Seriöse ungarische Firmen, so Mervai, zahlten ihren Arbeitnehmern auch in Deutschland die ortsüblichen Löhne (siehe Artikel auf Seite 7). Klaus Rettel, Präsident der DUG mit Sitz in Berlin, erkennt zwar die Rolle von Sparys Verband als eine Art loser Dachorganisation aller in Deutschland tätiger deutsch-ungarischer Gesellschaften zwar nicht an, nichtsdestotrotz ist er aber sehr wohl der Meinung, dass die Initiative für solche Fachkonferenzen begrüßenswert sei. Ein weiteres prominentes Präsidiumsmitglied der veranstaltenden Gesellschaft, Dr. Gerald Thalheim, Mitglied des Bundestages und parlamentarischer Staatssekretär im Ministerium für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft, brach vor allem eine Lanze für das erreichte Niveau der Lebensmittelsicherheit in den neuen EU-Ländern. Dabei geriet die Konferenz fast zum Agrarforum zum Thema Chancen und Gefahren für die Alten und die Neuen nach dem Beitritt. Dr. Gerhard Sabathil, Leiter der Vertretung der Europäischen Kommission in der Bundesrepublik Deutschland, legte nach: Er erinnerte noch einmal daran, dass Ungarn am 1. April 1994 den Antrag zum Beitritt in die EU eingereicht hatte und seither sehr erfolgreich den Weg notwendiger wirtschaftlicher, gesellschaftlicher und politischer

Reformen beschritt. Ungarns Rolle für die Einigung Europas, insbesondere auch für die Deutschlands, ist besonders bedeutsam und gipfelt nun in der Mitgliedschaft in der Union. Die Zeit auf der Konferenz verging wie im Fluge, und so mussten sich Irén Rab, Dozentin für Hungarologie an der Universität Göttingen seit 2003 und Vorsitzende des dortigen neu gegründeten Ungarischen Clubs (im Web unter www.ungarischerklub.de.vu), Margit Keikutt vom Deutsch-Ungarischen Freundeskreis Paderborn e.V., Stefan Csukás, Vorsitzender des Ungarisch-Deutschen Freundeskreises Aachen e.V. und andere und natürlich auch die Zuhörer, die gern mehr erfahren hätten, mit kurzen Statements zu ihrer Tätigkeit begnügen. Zum Abschluss – da war es längst Abend geworden – gab es noch eine Podiumsrunde mit dem Präsidium der deutsch-ungarischen Parlamentariergruppe im Deutschen Bundestag. Hier konnte man, wohl auch wegen der Konsensfähigkeit des Europa-Themas, eine selten gesehene Einmütigkeit in den Meinungen der durchweg sehr jungen Abgeordneten von Grün (Ursula Sowa) bis Schwarz (Eckart von Klaeden, zugleich Vorsitzender der Parlamentariergruppe) und von Rot (Michael Roth) bis Gelb (Daniel Bahr) erleben, obwohl der Moderator Reinhard Freiherr von Schorlemer, früherer Vorsitzender dieser Parlamentariergruppe, redlich bemüht war, auch konträre Meinungen aufzudecken. Es blieb ihm verwehrt. Der Abend schloss bei einem Glas Wein und wie immer unnachahmlich wohlgeratenen Pogatschen mit einer Präsentation von Studenten der Universität Göttingen darüber, ob denn die Ungarn Paprika im Blut hätten. Doch wir wollen es nicht verraten, das sollte man selbst gesehen haben, um sich eine Meinung zu bilden. Entweder bei einem Besuch in Göttingen oder dann, wenn Linda Hartmann und Kinga Varga mit ihrem Diavortrag erneut nach Berlin kommen. -tz

15. oldal


Gäste aus Fürstenwalde in Szeged Am 2. April 2004 machte sich eine Schülergruppe aus Fürstenwalde mit 11 Schülern und zwei Lehrerinnen auf den Weg nach Szeged. Die Schülerinnen und Schüler der Katholischen Schule Bernhardinum Fürstenwalde stehen seit einem Jahr in Briefkontakten mit denen der Karolina-Schule in Szeged. Sie hatten über ihre Korrespondenz schon eine Menge über Familien, Schule und Stadt erfahren. Durch diesen ersten Besuch der deutschen Schüler soll nun eine Partnerschaft zwischen den beiden Schulen aufgebaut werden. Am Ankunftstag wurden wir von einer kleinen Abordnung der Gasteltern in Budapest in Empfang genommen und fuhren dann mit zwei Kleinbussen nach Szeged weiter, wo uns die anderen Gasteltern erwarteten. In den darauffolgenden vier Tagen wurde den deutschen Gästen eine Menge geboten. Wir besuchten zunächst natürlich die Schule und die Stadt Szeged. Bei Besuchen in Museen konnten wir uns mit Traditionen und ungarischen Bräuchen vertraut machen. Ein Tagesausflug führte uns nach Ópusztaszer, an die Nationalgedenkstätte Ungarns. Hier besichtigten wir unter anderem das FesztyPanoramabild und lernten sehr viel über die ungarische Geschichte. Für alle Beteiligten war dies ein sehr beeindruckender Tag, den wir nicht so schnell vergessen werden. Im Gespräch zwischen den Fürstenwalder und Szegediner Lehrerinnen, die den Austausch organisiert

hatten sowie der Schulleiterin der Karolina-Schule wurden die weiteren Vorhaben geplant. So soll der Gegenbesuch aus Szeged Ende August stattfinden. Dieser Besuch wird schon mit Spannung erwartet, da aus den persönlichen Kontakten der Schüler bereits Freundschaften entstanden sind, die bis dahin per Briefwechsel gepflegt werden. Ópusztaszer

Am letzten Tag unseres Aufenthalts trafen sich alle Schüler und Gasteltern in der Sporthalle der Karolina-Schule zu einem Spielnachmittag, der allen viel Spaß bereitete. Mit einem gemeinsamen Abendessen gingen erlebnisreiche Tage zu Ende. Am 7. April traten die Schüler aus Fürstenwalde wieder die Heimreise an. Gabriele Schmidt, Beauftragte für Schulpartnerschaft der Katholischen Schule Bernhardinum Fürstenwalde

Vizitáció Berlinben Dr. Cserháti Ferenc, apostoli delegátus, németországi főlelkész, a magyar Püspökkari Konferencia nyugat-európai megbízottja, egyben Miklósházy Attila püspök nyugateurópai helynöke március 29-én és 30-án hivatalos vizitációt tartott Berlinben az itteni Szent Erzsébet katolikus egyházközségünkben. Az ünnepélyes szentmisénken, melyet Rasztovácz Pál lelkésszel közösen celebrált, ő prédikált a nagyböjt ötödik vasárnapjára (judica = feketevasárnap) előírt evangéliumi részletről. János evangéliumának 8. fejezetében a házasságtörő asszonyról van szó, akit vádlói nem ítéltek el, miután Jézus azt mondta nekik: Aki közületek bűn nélkül van, az vesse az első követ. 56 hívő jött össze, hogy katolikus kötelességünknek eleget téve közösen imádkozzanak, dicsérjék a Mindenhatót. A szentmise után a plébánia gyülekezeti termében a szokásos kávé és tea mellett Cserháti delegátus úr bemutatkozott a híveknek és válaszolt kérdéseikre. Hétfőn reggel Nagy Ivánnal együtt megbeszélést folytatott Hermann Fränkert-Fechter úrral, a lelkipásztori decernátus helyettes vezetőjével a berlini magyar lelkipásztori munka problémáiról és jövőjéről. A berlini érsekség súlyos anyagi helyzete miatt a nehézségek leküzdéséhez a hívek támogatására is nagyobb szükség lesz a jövőben. Cserháti delegátus úr óhaja, hogy a német fővárosnak végre saját magyar katolikus lelkésze legyen, az objektív nehézségek végett még sokáig nem lesz megvalósítható. E konferencia után Nagy Iván bemutatta Cserháti delegátus urat a nagykövetségünkön Dr. Kiss Imre főkonzulnak és Dropkó Erzsébet konzul asszonynak. Közel két óra hosszat tartott ez a szívélyes értekezés, melyen Cserháti úr beszámolt németországi munkájáról és válaszolt a feltett kérdésekre. Végül a két főhivatalnok megköszönte a bemutatkozó látogatást, reményét kifejezve, hogy a kapcsolat a jövőben sem fog megszakadni. Nagy Iván


16. oldal

W

ie sie es anpackt, erfüllt von ihrer visionsreichen Tätigkeit, das alljährliche Ziel vor Augen, getragen von einer durch und durch multikulturellen Philosophie, das beeindruckt. Eine junge Frau, wortgewandt und medienerprobt, steht vor uns und bewegt sich auf sicherem Terrain. Sie erzählt vom schweren Anfang, von Ungläubigkeit bei zuständigen Stellen, aber auch vom Idealismus derer, die sich für ihre Idee begeistern konnten. Einziger

sehr interessanten Vortrag verpasst haben. Was also haben wir alles erfahren, illustriert durch zwei farbenprächtige und stimmungsvolle Videos über Umzug und Straßenfest 2003? Begonnen hatte alles ganz bescheiden und klein, nämlich mit dem im Oktober 1993 ins Leben gerufenen Projekt Werkstatt der Kulturen, an dessen Gründung die frühere Ausländerbeauftragte des Senats, Frau Barbara John, großen An-

A Magyar Egyesület idei vom Südstern zur Yorckstraße aus. Kaum zu glauben, aber wahr: hinter der eindrucksvollen Veranstaltungsreihe „Karneval der Kulturen“ steht eine Projektgruppe, bestehend aus zwei hauptamtlichen Mitarbeiterinnen, die ganzjährlich dafür tätig sind, den jeweils nächsten Karneval so gründlich und umsichtig wie möglich vorzubereiten. 90 % der Mitwirkenden beim Um-

Ein wiederkehrendes Fest der Lebensfreude Der Karneval der Kulturen in Berlin Makel, den sie selbst zugibt, die Sprache ihres ungarischen Vaters, langjähriges Mitglied unserer Vereinigung, ist ihr im Laufe der Jahre etwas abhanden gekommen. Ein Glück für sie und den Autor dieser Zeilen nur insofern, dass uns die Übersetzung des Namens der vorgestellten Veranstaltung ins Ungarische erspart bleibt… Die Rede ist von Anett Szabó, engagiert in der Neuköllner Werkstatt der Kulturen, einem multikulturellen Projekt, und von ihrem „Baby“, dem inzwischen zur Großveranstaltung gewachsenen Karneval der Kulturen, der im Jahre 2004 bereits zum 9. Mal fester Bestandteil des Pfingstfestes in der deutschen Hauptstadt sein wird. Anett war Gast unserer Jahresauftakt-Veranstaltung am 24. Januar im Collegium Hungaricum, bei der sie ganz sicher ein größeres Publikum verdient gehabt hätte. Aber die winterliche Kälte war wohl daran schuld, dass einige unserer Mitglieder und Freunde, die sich nicht vor die Wohnungstür gewagt haben, einen gelungenen Abend mit einem

teil hatte. Ziel des Projekts war und ist es – wie auf der Homepage w w w. k a r n e va l berlin.de zu lesen, „… Bühne der kulturellen Vielfalt und (…) Forum der Begegnung und des politischen Dialogs“ zu sein. Allein schon diese edlen Ziele, die in Berlin schlummernde multikulturelle Kunst und Kultur allen zugänglich zu machen, zuallererst natürlich denjenigen, die sie darbieten und ausleben bzw. dies tun möchten, wäre es wert, das Stammhaus in der Wissmannstraße einmal zu besuchen. Doch dies nur nebenbei als Anregung. Den ersten Karneval der Kulturen gab es am Himmelfahrtstag 1996 – damals noch auf dem Kottbusser Damm – mit immerhin schon 2000 Mitwirkenden und 50.000 Zuschauern, als man in der Werkstatt der Kulturen merkte, dass ein Haus nicht ausreicht, um alle zu erreichen, denen die Kultur der Völker am Herzen liegt, sondern man dahin gehen musste, wo das Publikum ist: auf die Straße. Später dann wich man auf die jetzige etwas geräumigere Kreuzberger Umzugsstrecke

zug sind übrigens Berliner, wenn auch verschiedener Hautfarbe und Muttersprache! Seit 1997 – in jenem Jahr wurde die Veranstaltung auf den jetzigen Termin, auf Pfingsten verlegt – finden parallel auch das viertägige Straßenfest am Blücherplatz mit inzwischen vier thematischen Bühnen sowie ein Kinderkarnevalsumzug statt. Der Hauptumzug jedenfalls ist 3,5 km lang und dauert je nach Wetter 6 bis 8 Stunden. Für die Teilnehmer – 2003 waren es 4000, in 100 Gruppen aus 80 Nationen, darunter auch eine ungarische Gruppe – ist es fast schon Schwerstarbeit, die ganze Strecke und Zeit über unaufhörlich in Bewegung zu sein, zu singen und zu tanzen, manchmal auch schwere Kostüme zu tragen. Jährlich werden auf freiwilliger Basis – wer nicht bewertet werden möchte, wird auch nicht bewertet – die besten Gruppen und Wagen des Umzugs und die besten Stände des Straßenfestes, aber auch die beste Kindergruppe prämiert. Und das ist für viele Teilnehmer ein Ansporn, das Beste zu geben. Immerhin: Alle Gruppen finanzieren ihren Auftritt selbst. Apropos Kosten: Der Karneval der Kulturen hat beträchtliche Ausgaben, z.B. für Sicherheits- und Reinigungskräfte, diese müssen

17. oldal

rendezvényeiről mit den Ständen auf dem Straßenfest, aber auch aus Spenden und mit Sponsorengeldern erwirtschaftet werden. Dabei muss gerade mit Sponsoren vorsichtig umgegangen werden, um die eigentliche Idee der Veranstaltung nicht durch Werbung in den Hintergrund drängen zu lassen, um so mehr, als ja auch Medien zahlreich vom Karneval berichten, so u.a. der RBB und der Offene Kanal, Radio Eins und Radio MultiKulti, Tagesspiegel und Zitty, aber auch ausländische Magazine. Auch durch eine ausführliche Berichterstattung wird erlebbar, was

2004. május/június der Karneval der Kulturen ist und sein will: ein Fest der Kultur, des Stolzes und der Lebensfreude, wo nicht Herkunft und Aufenthaltsstatus zählen. Dieses Fest verkörpert viel Kraft, schmiedet die Mitwirkenden zusammen, leistet unglaublich viel für das friedliche und freundschaftliche Zusammenleben verschiedenster Nationalitäten in Berlin. Man sollte sich dessen bewusst sein, dass es nirgendwo auf der Welt eine vergleichbare Veranstaltung gibt, mögen andere Karnevalsumzüge auch größer und schriller sein, dieser Karneval mit seiner Grundidee und seinem Charakter ist einmalig. Lassen wir zum Schluss einige Bilder sprechen und merken wir uns den Termin für 2004 vor: 28. bis 31. Mai! Hans-Ulrich Moritz

Sport hält gesund Endlich wieder mal ein Kegelabend! Der erste Kegelabend nach Jahren fand am 20. Februar statt. Über 20 Mitglieder und Freunde der Vereinigung fanden sich in leichter Kleidung, mit Turnschuhen ein, um ihre Kräfte an der Kegelbahn zu messen. Jugendliche und sich jung fühlende Frauen und Männer – jeder schob 120 Kugeln. Die Stimmung steigerte sich, wenn es einem Mitspieler gelang, „alle neune“ umzuwerfen oder, was öfters vorkam, mit der Kugel eine „Ratte“ zu schieben. Die Ergebnisse: Herren: 1. Bernd Hoffmann 2. Dávid Kohlmann 3. Peter Urban Damen: 1. Maria Tummoscheit 2. Elisabeth Drimal 3. Judit Babcsán Die Übergabe der Preise und Urkunden erfolgte durch unseren Vorsitzenden Dr. László Hetey. Es ist eine „Ironie des Schicksals”, dass der Präsident seine eigene Frau als Rattenkönigin (letzter Platz) auszeichnen musste. Er versprach, mit seiner Gattin bis zum nächsten Kegelabend zu Hause fleißig zu üben… Nach der sportlichen Tätigkeit folgte ein gemeinsames gemütliches Abendessen. Die Maß Biere wurde da allerdings nicht gezählt. Sport frei, bis zum nächsten Mal! Sportfreund Hans Kollmann Unser Freund János-Hans wollte seinen kurzen Bericht über unseren Kegelabend eigentlich auf Ungarisch verfassen. Es stellte sich aber heraus, dass in der Redaktion niemand in der Lage war, ihm auf Anhieb mit den entsprechenden Fachausdrücken zu helfen. Wir haben in Ungarn nie gekegelt… Wir geloben Besserung und wollen im Sommerurlaub mit Freunden in Ungarn üben, damit es beim nächsten Mal auch sprachlich besser klappt!


18. oldal

Krónika 2003 A Magyar Egyesület Berlin e.V. eseménytára Január 25.: Vendégünk a vendéglátó …vagyis Prof. Dr. Masát András, a Collegium Hungaricum igazgatója jött el körünkbe az évnyitó rendezvényre, és beszámolt az általa vezetett Ház programjáról, a várva várt új épület körüli huzavonáról és más, általános érdeklődésre számot tartó témákról. Február 15.: Dr. Peisch Sándor nagykövet bemutatkozó estje Magyarország új berlini nagykövete sokak számára nem volt teljesen ismeretlen, hiszen már a 70-es és a 80-as években is dolgozott a bonni, ill. berlini magyar külképviseleten. Március 15.: Márciusi ünnepség A házigazdák – Prof. Dr. Masát András, a Collegium Hungaricum igazgatója, Dr. Peisch Sándor nagykövet – köszöntő, ill. ünnepi szavai után Mécs Károly színművész, valamint a Szűcs Dea, Chloe Lyneham és ifj. Mező László alkotta vonóstrió voltak a főszereplői a 2003-as rangos és színvonalas márciusi ünnepségnek, amelyre ezúttal is igen nagyszámú részvevő mellett került sor a Magyar Házban. Március 29.: Potsdami kirándulás Az év talán első igazán tavaszias napján kerekedett fel egy kicsi, de igen érdeklődő csapat újabb potsdami útra. A Márványpalotának és a Neuer Garten néhány érdekes színfoltjának megtekintése Luthardt Ágnes szakavatott vezetésével, valamint a potsdami egyetem egyik szemináriumi termében tartott csevegés és falatozás állt a berlini és a potsdami magyarok 2003-as találkozójának programján. A január és március közötti programokról a Berlini Híradó 16. számában tudósítottunk. Április 26.: A Magyar Egyesület tisztújító közgyűlése Mindenki a helyén maradt – mondhattuk a tavalyi közgyűlés után, hiszen a vezetőség és a revíziós bizottság is változatlan összetételű

maradt. A beszámolókat követő vitáról részletesebb információkat lehetett olvasni a Berlini Híradó előző számában.

vendéglátás – mindez belefért ebbe a meleg kora őszi szombatba, amelyet Steppat Teréz és Dr. Achim Beubler készített elő igen alaposan. Ka-

Az áprilisi közgyűlésen megjelent tagság figyelemmel kíséri az egyesület életéről készített beszámolókat.

Május 23.-25.: Egyesületi kirándulás a Tietzowsee-hoz A 2003-as kirándulással az Egyesület visszatért a korábbi évek gyakorlatához, és tóparti hétvégét szervezett. Igen szerencsés helyet szemelt ki Nemes Lajos, a kirándulás szervezője, hiszen nemcsak esti grillezésre, beszélgetésre volt alkalmas a zechlinerhüttei üdülőfalu, hanem mint kisebb túrák kiindulópontja is ideálisnak bizonyult, amint azt a Rheinsbergbe túrázók is tanúsíthatják. Olyannyira, hogy 2004-ben is oda vezet az Egyesület tavaszi hétvégi útja. Lásd Ilse Józsa riportját lapunk 17. számában. Június 21.: Vendégségben finn barátainknál Amint Fischerné Kovács Aranka cikkében is olvashattuk a Híradó őszi számában, igen emlékezetes ünnepségen lehettek jelen azon tagjaink, akik elmentek a hagyományos János-napi tűzgyújtásra, amely a berlini finnek számára is jó alkalom egy évente visszatérő színvonalas találkozóra. Az Egyesület gazdag tavaszi programját ugyanolyan tartalmas ősz követte – hosszabb nyári szünet után. Szeptember 20.: Köpenicki séta Földrajz, kultúra, történelem és

rin Zimmermann, aki ugyan nem tagunk, mégis rendezvényeink szorgalmas látogatója, igen hangulatos írásban ecsetelte a nap eseményeit a Híradó 17. számában. Október 13.: Michael Roth Magyarország közelgő EU-csatlakozásáról A Magyar Egyesület sűrű októberi programja érdekes német nyelvű beszélgetéssel kezdődött, amelyet Dr. Hetey László elnök Michael Roth-tal, a SPD parlamenti képviselőjével folytatott. Fiatal vendégünk, aki a Bundestag német-magyar parlamenti csoportjának alelnöke, rövid, de velős szavakkal világította meg az est témáját, igaz, igen kevés ideje volt. Mégis annyit azért hallottunk, hogy cikkre tellett lapunk előző számában. Október 24-i ünnepségünk: A Collegium Hungaricum igazgatójának üdvözlő szavai után Pozsgay Imre politológus mondott ünnepi beszédet, amiben öntudatosan hangsúlyozta, hogy mi, magyarok, büszkén „térünk vissza” az egyesült Európába, önbecsületünket erősíti az 56-os dicsőséges magyar forradalom emléke. (Pozsgay Imre volt egyébként előző számunk címoldali cikkének szerzője is.)

19. oldal


Tisztelt Szerkesztőség! Március 15. margójára A Tummoscheit házaspár március 15ére a Marika Kávézóba hívott bennünket ünnepelni. Klaus tényleg készült. A kávéház kirakatában szép dekoráció, Petőfi-fénykép, a „Nemzeti dal” sem hiányozhatott természetesen. A kávézóban filmvetítés várta az érdeklődő magyarokat, hozzátartozóikat és esetleg német barátainkat. Az est híre nem csak szájpropaganda útján terjedt, hanem egyesületünk honlapján is olvasható volt. Így nagyon meglepődtem, amikor a 20 órai kezdés előtt pár perccel Klausékkal együtt írd és mondd hatan voltunk, és ebből családom velem együtt három személlyel vett részt. Hát, mit mondjak? Ez nekem valahogy betette a kaput, és egy kissé letörtem, mint annak a bizonyos edénynek a füle. Mert azt tudom, hogy ugyanakkor a követség is tartott megemlékezést. De az oda hivatalosak száma igen csekély volt, így felmerült bennem a kérdés: Hol vagytok, ti jó magyar honfitársak? Tudom, hogy hétfőn este egy kicsit fárasztó

munka után még valahova elmenni, no de egy ilyen ünnepnapon… Na mindegy, külön köszönet Klausnak és kedves feleségének azért, hogy ők legalább megpróbálták, rajtuk tényleg nem múlott. A végére talán egy pár ötlet! Korábban az egyesületek képesek voltak maguk is programot előkészíteni nemzeti ünnepeinkre. Szerintem ezt most is lehetne, karöltve a Collegium Hungaricummal. Például itt vannak a cserkészeink, ők is biztosan besegítenének. Jó lenne a CH-val már jó előre közösen megtervezni az ünnepi programot, és akkor talán elkerülhetnénk a kellemetlen közjátékokat is. És még valami. Talán nekünk is magunkba kellene nézni, és ha már meghívnak bennünket ünnepelni, akkor próbáljunk meg elmenni. Ennyivel tartozunk nemzetünknek és hőseinknek. Robotka József

Faxon jelentkezett Liebhardt István, a berlini Magyar Kolónia vezetőségi tagja. Ő is meglehetősen vegyes érzelmekkel élte meg az idei márciusi ünnepet, amely most is a Kolónia, a Magyar Egyesület és a Collegium Hungaricum közös rendezvénye volt. Véleménye alig tér el Ilona és József soraitól. Jövőre is lesz március 15., bízzunk hát benne, hogy lesznek majd a fentiekhez hasonlóan újabb ötletek egy igazán szép, méltó ünnepély megszervezéséhez. A Magyar Kolóniával és a Collegium Hungaricummal közösen szervezett est második részében Kátai Zoltán énekmondó művész megható zenés emlékezése következett 1956-ra és ezer éves múltunkra. November 22.: Kati Jauhiainen az Egyesületnél A júniusi Jánus-napi ünnep óta az Egyesülettel kapcsolatban álló pedagógus vendégünk „Miért olvasnak annyit a finnek?“ című, érdekfeszítő előadásában a finn oktatási rendszert ismertetve megvilágítot-

ta, miért is szerepeltek olyan jól hazája diákjai a PISA-tanulmányban. December 13.: Karácsonyi összejövetel A Magyar Kolóniával a Magyar Házban közösen tartott karácsonyi ünnepség zárta a Magyar Egyesület 2003-as évét. Ezúttal is saját főztjüket tálalták tagjaink és vendégeink. Végül is ez a sikeres bulik titka… És ne feledjük: Minden hónap első péntekjén összejöttünk a Marika kávézóban az immár hagyományos Törzsasztalra.

Márciusi ünnepély Az ünnepi megemlékezést ez évben március 15. helyett – a hétfői dátum miatt – már 14-én tartottuk. Ez jó ötlet volt, hiszen nem állt fönn a probléma, eljutok-e lógó nyelvvel az ünnepségre, vagy sem. A jelenlétet mint magyar vagy magyarbarát én hazafias kötelességemnek érzem. Ezért hiányoltam is sok ismert arcot, akik eljönnek, ha nem a berlini egyesületek, hanem a Követség rendez ilyen megemlékezést, és bankettot is ad hozzá. Ennek ellenére szép számmal gyűltünk össze. Masát igazgató úr megnyitotta az ünnepélyt, amit kellemes zenei műsor követett. Az ünnepi beszéd viszont kissé elcsúszott a témától. Kissé elcsúszott, így fejeztem ki, a Tolnai Ottó által írt és előadott szöveg. Sajnos, a fölöttébb magas színvonalú eszmefuttatást úgyszólván senki se tudta követni, egyeseknek sikerült kiszabadulniuk a teremből, de a hallgatóság nagy része félig aléltan várta, mikor lesz már vége a csodálatos beszédnek. A Szózat felhangzása megváltást jelentett mindannyiunk számára. Ezután a Ház nagy halljában kiállításmegnyitásra került sor. A csodálatos képek és a zenei kíséret eloszlatta, felderítette az amúgy nyomott hangulatot. A kiállítást megnyitó szónokok sajnálatos módon nem kaptak elegendő figyelmet. Talán az akusztika is bűnös ebben. Kár az értékes megnyitó beszédekért! Dicséretes módon az utolsó szónok, észrevévén a hallgatóság fáradtságát, rövidre fogta a mondókáját. Sokan már közben is megfogták poharukat és örültek a finom pogácsának. Hozzáfűzném személyes véleményem: Pár szó március 15. jelentőségéről és egy szavalat, „Talpra magyar“ például, nekem jobban tetszett volna. A két műsor összekapcsolását viszont célszerűnek és kellemesnek tartom. Ketel Ilona


Mikor találkozunk?

2004. május 5., 18 óra, Magyar Nagykövetség: A Magyar Köztársaság az Európai Unió új tagja. Csete Edit követségi titkár magyar nyelvű előadása, majd vita. Vezeti: PD Dr. Hetey László. 2004. május 7., 19 óra, Café Marika: Törzsasztalunk vendége Wolfart János miniszteri biztos: Mi újság az új Collegium Hungaricum körül? Nagyon érdekesnek ígérkezik a beszélgetés a volt berlini követségi hivatalvezetővel, hiszen tudomásunk szerint ezen a napon dől el a CH új épületének a pályázata… 2004. június 3.-5. Egyesületi kirándulás a Tietzowseehoz. Közelebbi információ, útszervezés: Nemes Lajos, tel.: 51009436 2004. június 25., péntek, 18 óra: A Tűzes Szemek együttes koncertje Az oranienburgi DUF az idén is folytatja csereüdültetési programját a hevesi Gyermekházzal. Ennek keretében fiatal zenészeket is fogadnak júniusban, akik a Collegium Hungaricum mozitermében június 25-én, pénteken, 18 órakor lépnek fel. Kérjük, minél többen gyertek el! (Lásd keretes írásunkat.) 2004. június 27.: „Kiezwanderung“ Ketel Ilona várja a túrázó kedvű egyesületi tagokat és barátokat szűkebb hazájában, Pankow-ban. Részleteket időben meg lehet majd tudni honlapunkon, ill. Cilinél a 472 06 65-ös telefonon. Őszi kitekintés 2004. szeptember 25-én pótoljuk a tavasszal elmaradt Wass Albert-estet.

20. oldal

Tüzes Szemek A Tüzes Szemek együttes öt éve muzsikál együtt. Az az út, amíg idáig jutottak, hosszú, munkálkodásban és sikerekben is gazdag volt. Az ének-zenei tagozatú Hevesi József általános iskolában a cigány diákok száma évről évre gyarapodott, s a velük való foglalkozás útjainak keresése közben a művésztanár – vezetői biztatásra – elkezdett e népcsoport zenéjével foglalkozni. Egy éves gyűjtő-, kutató-, fordító munka közben talált érdeklődő gyerekeket, s többszörös gyerekcserék után megalakult a ma fellépő csoport. Kitartó, küzdelmes együttmunkálkodás hozta meg azt az eredményt, hogy megyei bemutatókon jeles díjakat szereztek, megismerve hírüket hívták, hívják őket művészeti bemutatókra, találkozókra. Legbüszkébbek az Aranypávadíjra, mely a magyar népzenét

művelő amatőr együttesek minősítésének legmagasabb fokozata. Ezt 2003-ban kapták meg a fiúk. Az általános iskolásokból középiskolásokká váltak, s eközben nemcsak ők lettek a cigányzenével gazdagabbak: Megszerzett kincseiket megosztották másokkal is. Egy – a világban ma is helyét kereső – népcsoport érzéseit, s egyben saját érzéseiket éneklik meg, zenélik el hallgatóságuknak. A táncdallamok tüzes ritmusúak, a hallgatók szenvedélyesek: szerelmet, fájdalmat, sokszor kesergést közvetítenek. A közösen vagy szólóban énekelt népdalokat kupával, kanállal, szájbőgőzéssel kísérik a gitár és a tambura mellett. Az együttes tagjai: Aszódi István, Botos László, Horváth József, Horváth Roland, Kovács Ferenc, Kovács Róbert. Művészeti vezető: Kisné Kertész Gabriella ének-zene tanár.

Magyar Kolónia Berlin e.V. A Kolónia tavaszi rendezvényei, amelyekre természetesen mindenkit szeretettel várnak: 2004. május 8., 18.00 óra, Magyar Ház, Karl-Liebknecht-Str. 9, 10178 Berlin: Anyák napi ünnepség 2004. június 12-13., Horgásztanya Ahrensdorf: Szezonzáró összejövetel a ludwigsfeldei magyarokkal

Ottalvásra 3 szoba áll rendelkezésre, de sátrat is lehet verni. Belépő 5,- euró (Kolónia-tagoknak ingyen) gulyáslevesre, grillhúsra. Italt mindenki maga hoz. Érdeklődni lehet: Usztics János (telefon: 4518407), Szabó János (7919651), Nemes József (6368579), Andrási Nándor-Mátyás (03378/ 875572)

A berlini magyarok szervezeteiről lásd még honlapunkat:

www.ungarn-in-berlin.de Vendégelőadónk Szilágyi Szabolcs, a Hannoveri Magyar Egyesület elnöke lesz. Az októberi ünnepség és a decemberi karácsonyi buli mellett még várjuk a minél érdekesebb ötleteket pl. a novemberi összejövetelre. Pontosabb információk majd a legközelebbi körlevélben, a honlapunkon és a Híradó őszi számában olvashatók.

Köszöntjük új tagjainkat: Hof fmann Ar anka Hoffmann Aranka Ilse V ikt oria Vikt iktoria

21. oldal


Berlini egyesületi hírek – programok

Brunszvik Teréz Társaság e. V. A Társaság tevékenysége iránt érdeklődni Melinda Mosbachernél lehet. Tel.: (033203) 80 210, e-mail: [email protected].

Állandó foglalkozások: Óvoda: Északi csoport: Helyszín: St. Augustinus Gemeinde Kolping terme, Dänenstr. 17/18 (S-Bahnhof Schönhauser Allee) Hétfőnként 8.30 órától 16.00 óráig Óvónő: Répás Magdolna Déli csoport: Helyszín: Martin-Luther Gemeinde (Evangelische Kirche Lichterfelde), Hortensienstr. 18 (S-Bahnhof Botanischer Garten) Csütörtökönként 8.30 órától 16.00 óráig Óvónő: Répás Magdolna Kreatív Kör: Készségfejlesztő foglalkozások 6 – 9 éves gyerekek számára Helyszín: Collegium Hungaricum (Magyar Ház), Karl-LiebknechtStr. 9, 10178 Berlin

Szombatonként 9.45 órától 12.45 óráig Érdeklődni: Löser Csilla, tel.: (033836) 40 083 „Die Legende von König Matthias“ Sonntag, 16. Mai, 17.00 Uhr, CHB, Kinosaal: Wurzeln im Mythos – Kindertheater der Teréz-BrunszvikGesellschaft e.V. Mátyás király legendája – Die Legende von König Matthias Bildreiche lustige Geschichte für Kleine und Große, für Ungarn und Deutsche unter der Mitwirkung von Melinda Kovács-Mosbacher und Beáta Nagy Ab 14.00 Uhr Kinderbasar im Konferenzsaal Magyar iskola előreláthatólag szeptembertől két helyen és időpontban indul, érdeklődni: Melinda Mosbacher. Egyéb programokra, családi rendezvényeinkre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Berlini Magyar Katolikus Misszió tájékoztatója – Havonta egyszer szentmisét tartunk a wilmersdorfi Szent Kereszt-templomban (Heilig-KreuzKirche, Hildegardstr. 3a, 10715 Berlin). Legközelebbi szentmisék: Vasárnap, 2004. május 23., ill. június 27., 16 óra. A szentmisék előtt és után gyónási lehetőség van. – Az elsőáldozásra előkészítő oktatást a mise után tartjuk. – Beteglátogatás és betegek otthoni áldoztatása kérésre (a megadott telefonszámok egyikén kérjük az időpontot egyeztetni) történik.

Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin

– Kérjük a szülőket, hozzák el gyerekeiket a misére és a hittani órákra. A Berlini Magyar Katolikus Miszszió felelős lelkipásztora: Rasztovácz Pál plébános Lakcíme: Bürgerweide 35, 20535 Hamburg, tel.: (+4940) 250 77 83 A Misszió tanács tagjai: Antal Gabriella (624 80 30) Gál Margit (312 49 40) Márton Sándor (624 80 30) Nagy Iván (859 626 33) Rosta Erzsébet (406 23 48) Schwarzkopf Ferenc (337 80 72) Visontai Eszter (313 55 72)

A rendszeres istentisztelet mindig a hónap második szombatján, 16.00 órakor van. Helyszín a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka, bejárat a templom mögött). Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletekre és az azt követő tea-kávé melletti meghitt beszélgetésre. Érdeklődni lehet: Prof. Dr. Balla Bálint, tel.: 825 84 32 Pompéry Judit, tel.: 4039 7759, e-Mail: [email protected]


22. oldal

Előző számunkból anyagtorlódás miatt – Dr. Konthur Zoltán írt cikket a berlini magyar cserkészcsapat körüli újdonságokról – kimaradt Usztics János barátunknak, a berlini Magyar Kolónia elnökének írása. Íme, itt közöljük, természetesen az időközben beállt változásokkal kiegészítve:

Ismeri-e Ön a berlini cserkészeket? Ha nem, itt egy cserkészgyerek apukájának szíves tájékoztatója. Kedves Szülők, kedves Gyerekek! Tudják e, hogy 1997 tavaszán megalakult Berlinben a 86 sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat? Mindannyiunk szerencséjére a városunkba hozott a sors egy nagyon kedves fiatal párt, akik idejövetelükkor már hosszú cserkészmúlttal rendelkeztek. Ők ketten odaadó, szorgalmas munkával, a Magyar Ház, a berlini magyar szervezetek és a BUOD támogatásával magyar cserkészcsapatot alapítottak Berlinben. Aztán múltak az évek, s a fiatal párból a férj – Dr. Konthur Zoltán – tavaly szeptember 6-án átadta a csapat parancsnokságát Drana Andreának. A feleség – Szántó-Konthur Krisztina – változatlanul aktív marad a csapat vezetésében. Mi mindenesetre mint két gyerek szülei nagyon örültünk ennek, és lehetőségünk szerint támogatjuk a csapatot. Elégedetten mondhatom, hogy minden elvárásunk, elképzelésünk valóra vált. Az ide járó gyerekek egy kis hazára találtak a csapatban, beszélhetik az anyanyelvüket, megismerhetik a távolban lévő kis hazájuk tájait, szokásait, verseit, dalait, egy

szóval: megszeretik hazájukat. Azok a szülők, akiknek nem volt idejük vagy energiájuk, és elhanyagolták a gyerekeik magyar nyelvi nevelését, mint sajnos mi is, nagyon sokat tennének a gyerekeik nyelvi fejlődéséért, ha lehetővé tennék számukra a csapathoz való csatlakozást. A csapat szívesen vár minden hat évesnél idősebb gyereket, ha nem is beszél túl jól magyarul. Különböző korosztályú őrsök vannak, és már vezetők is kikerültek a cserkészek saját soraiból. Jó példaként néhány aktív szülő rendszeres támogatását is élvezi a cserkészcsapat. A találkozók játékokkal, feladatokkal, a különböző állami és keresztény ünnepek megünneplésével telnek el. Évente egyszer van egy több napos kötelező táborozás valahol az országban, más városok csapataival együtt. Ugyancsak többször egy évben részt lehet venni különböző jellegű táborozásokon a magyarok körében országszerte ismert kastl-i cserkésztáborban és másutt is. Ezekre a táborozásokra csodálatos környezetben, szép élményekkel, jóbarátokkal, hazafi-

as dalokkal és mindenek felett a látványával szívünket melengető szép magyar zászlónk alatt kerül sor. A cserkészek a többi berlini magyar szervezettel együtt tartott rendezvényeken is derekasan megállják a helyüket, fellépésükkel megörvendeztetik a felnőtteket. Őszintén remélem, hogy sokukban felkeltettem a figyelmet, és hamarosan látjuk egymást! A berlini cserkészek jelenleg átmenetileg a kreuzbergi Wrangelstr. 5051. sz. alatti templomi teremben tartják összejöveteleiket. Ez viszont nem egy ideális hely, másik otthont keresnek. Ezért, és mivel a cserkészcsapat önfenntartóan működik, nagyon szívesen veszik intézmények, magánszemélyek adományait. Csapatszámla: Konthur Z., Deutsche Bank Direkt, BLZ: 380 707 24, számlaszám: 476303300. A legközelebbi csapattábor pünkösdkor, 2004. május 28.-31. között lesz. A csapat munkája iránt, a mindenkori találkozók ideje és helye iránt telefonon Drana Andreánál (44036138) és Szántó-Konthur Krisztinánál (7960291) vagy elektronikus postán ([email protected]) lehet érdeklődni. Honfitársi üdvözlettel: Usztics János

Koncz Zsuzsa dedikál Amint a Híradó lapzártakor értesült róla, 2004. április 29én Berlinben lesz Koncz Zsuzsa! A híres magyar táncdalénekesnő, aki négy évvel ezelőtt a Magyar Egyesület által szervezett koncerten szerepelt nagy sikerrel, 11 órakor az Alexanderplatz-on lévő Saturn elektronikai üzletben dedikálja albumait. Tavaly megírtuk, hogy megjelent a BuschFunk gondozásában a művésznő német nyelvű CD-je. Délután 16 órakor a Collegium Hungaricumban Koncz Zsuzsa sajtótájékoztatója lesz. Másnap, Magyarország EU-csatlakozása napján az esti főadásidőben a Zittauból közvetített ünnepi gálaműsorban lép fel Zsuzsa az MDR tévében. Az adás címe: Ein Fest für alle (Május 1., 20.15 óra).

23. oldal


A BUOD levele és a válaszok

A magyar állampolgárság megkönnyített elnyeréséért

Országos szövetségünk tavalyi hannoveri közgyűlési határozatának értelmében az elnökség levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, Dr. Mádl Ferenc államelnökhöz, valamint a magyar parlamenti pártok elnökeihez: Kovács László (MSZP), Kuncze Gábor (SZDSZ), Dr. Orbán Viktor (Fidesz) és Dr. Dávid Ibolya (MDF). Levelünk lényege az volt, hogy a határon túlról származó, de NyugatEurópában élő honfitársainknak tegyék lehetővé a magyar állampolgárság megkönnyített elnyerését. Ugyanis ez a réteg csak akkor kaphatja meg az állampolgárságot, ha hazatelepül, és természetesen magyar származását bizonyítja. Először a Fidesz elnökség kabinetje (Selmeczi Dóra) küldött ideiglenes

választ: levelünket eljuttatja az illetékes Németh Zsolthoz. Medgyessy Péter nevében Dr. Tímár Ferenc főtanácsos válaszolt: levelünknek a Kisebbségi Ügyek Hivatalához való továbbítását ígérte. Első érdemleges válasz Németh Zsolttól jött, aki az Országgyűlés idevágó bizottságának az elnöke is. Lényege: „Teljes mértékben egyetértünk abban, hogy káros és igazságtalan megkülönböztetni a nyugaton élő magyarokat aszerint, hogy Magyarországról vagy a határon túlról származnak-e.“ Abban is egyetért velünk, „hogy az országhatáron kívül élő állampolgárok is gyakorolhassák szavazati jogukat“, bár ezt csak kétharmados törvénnyel lehet bevezetni. Hosszú és tartalmas válaszlevelet

küldött Dr. Dávid Ibolya, aki az Országgyűlés alelnöke is. Közölte, hogy pártja már a tavalyi év őszén nyújtott be törvénymódosítási javaslatot, hogy az állampolgárság megszerzése magyarországi lakóhely és egy éves tartózkodás nélkül is lehetővé váljék. Jelenleg négypárti egyeztetés folyik. A szavazati jog megadása – magyarországi lakóhely nélkül – azonban ma is vita tárgya, de reméli, hogy az álláspontok majd közelednek egymáshoz. A Köztársasági Elnök nevében Dr. Bitskey Botond főosztályvezető válaszolt. Levelében kifejtette, hogy törvényeink szabályozása kizárólag a Kormány és az Országgyűlés feladata. Arra is utalt, hogy ebben a kérdésben a MÁÉRT keretei között és más fórumokon már tárgyalnak. Javasolja, hogy forduljunk a Kormányhoz ebben az ügyben. Kuncze Gábor és Kovács László levelünkre még nem válaszolt.

Ez a javaslat a későbbiek Kisebbségi jogok és EU-alkotmány rities.“ folyamán annyiban módosult, hogy a „nemzeti kisebbségek“ fogalma a Rómában tárgyalt változatból sajnos Brok úr 2003.12.11-én kimaradt (2003. deválaszolt, kérésünket ficember). gyelemre méltónak ne– 2003.12.5-én elküldvezve. Véleménye, hogy a tük levelünket Dr. Angemagyar kormány is hala Merkelnek, a német sonló javaslatot nyújtott Bundestag CDU/CSUbe, de ő és csoportja ezt frakciója elnökének is. az ügyet mindenképpen Cikkeink szerzője, December 22-én kaptámogatni fogja. tunk választ az EU-val ifj. Dr. Klement Kornél – Dr. Peisch Sándor berlini a Németországi Magyar kapcsolatos ügyek munmagyar nagykövet elké- Szervezetek Szövetkacsoportjától. Közlik, szíttette a levél angol ségének (BUOD) elnöke hogy bár az alkotmányt nyelvű fordítását, amelyet a illető tárgyalások megszakadtak, de NYEOMSZSZ elnöksége nevében tudomásuk szerint az október végi megküldtünk Pat Cox-nak, az Euró- külügyminiszteri tárgyalás során pai Parlament elnökének, és egy- ezt a félmondatot elfogadták. úttal a NYEOMSZSZ országos – Levelünket megküldtük az NSZK tagszervezeteinek is. Szövetségi Elnökének, Johannes – Dr. Peisch elküldte nekünk Ko- Raunak is. 2004.01.20-án kaptunk vács László külügyminiszter Franco választ hivatalvezetőjétől, Birgitt Frattini olasz külügyminiszternek írt Orytól. Bár az elnök tisztje nem levelét. Ebben a következő javasolt engedi meg a kormányok tanácsmondat olvasható: 1-2. §: „The Uni- kozásaiba való beleszólást, mindon is founded the values of suspect azonáltal figyelemmel kíséri az for human dignity, liberty, demo- alkotmányozás tárgyalásait. Úgy cracy equality, the rule of law and véli, hogy a kisebbségek védelmérespect for human rights, including ben a kompromisszumos the rights of national and ethnic mino- fogalmazás született meg.

Harcunk a kisebbségi jogoknak az EU készülő alkotmányába való beépítéséért A NYEOMSZSZ (Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) 2003. szeptember 7-én Felsőpulyán határozatban fordult az EU-Konventhez a kisebbségi jogoknak az EU alkotmányában való rögzítéséért. – 2003.10.12-én a NYEOMSZSZ elnöksége erre vonatkozó kérését megküldte az Európai Konvent főtitkárának, John Kerrnek. – A BUOD elnöke ugyanekkor Joschka Fischer külügyminiszterhez és Dr. Gerhard Schröder kancellárhoz fordult szövetségünk nevében. – Azonos levél ment 2003.11.12-én Dr. Ingo Friedrichhez, aki az Európai Parlament helyettes elnöke, az EUKonvent és az EU-magyar közös képviselő csoport tagja. – Dr. Friedrich javaslatára 2003. 11.17-én a levelet megküldtük Elmar Broknak is, aki az Európai Parlament Külügyi és Védelmi politikai Bizottságának elnöke, de tagja a Szerkezeti Kérdések Bizottságának és az USA-EU interparlamentáris delegációnak is.


24. oldal

Norbert és Judit

Fiatal magyar tudós-házaspár Berlinben Ezekkel a sorokkal szeretnénk bemutatkozni a berlini magyar közösségnek: 32 és 26 éves fiatal, anyagtudománnyal foglalkozó házaspár vagyunk, Babcsán Norbert és feleségem, Judit. Miért jöttünk el egy éve Magyarországról? Az Európai Unió számos ösztöndíj és állás formájában ad lehetőséget az önállósodásra, szabad tudósként oda szállva, ahol értékes csemegéket találunk. Magyarországon fiatal tudósként nehéz önmagunkat megvalósítani. Az egyetemi diploma után két rögös út áll az „önálló kutatási képességet igazoló” Ph.D., azaz a doktori fokozatot megszerezni kívánó tudósjelöltek előtt. Az egyik, levelező doktoranduszként valamilyen cég, de leginkább egyetemi tanszék munkatársaként új kutatási eredményeket produkálni. Az én esetemben ez történt. A NASAban töltött egy éves kutatómunka és az abból írt diplomamunka alapján meghívást nyertem a Miskolci Egyetemre, ahol tanársegédként kezdtem el dolgozni. A rengeteg oktatási feladat mellett kijutott ipari megbízási munkákból is, nehezítve az önálló kutatási feladat nyugodt koncentrációt igénylő megvalósítását. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartom ezt a periódust, hiszen egyedülálló képzést nyújtott a kreativitás és az előadói képesség fejlesztése terén. 5 év után egy vargabetűvel fizetés nélküli szabadságra mentem, egy hónapra rá, hogy Judittal összehá-

zasodtunk. Közvetlenül az esküvő után a szüleim ajándék autójával európai körútra indulhattunk. A mézesheteket – a mindkettőnk által megnyert – két hónapos ausztriai ösztöndíjjal és németországi, illetve ausztriai állásinterjúkkal fűszereztük. Szeptemberben sikerekkel teli tértünk vissza Magyarországra: feleségem befejezhette diplomamunkájához a méréseket, én pedig szerződést kötöttem az egyik osztrák ipari kutatóintézettel. A 15 hónap nyugodt kutatóidő és – a korábbi fizetésem több mint háromszorosát kitevő – ösztöndíj erőteljesen motivált, így a projekt végét befejezett doktori disszertáció és egy berlini posztdoktori állás koronázta. Feleségem a második rögös utat választotta, jelenleg nappali ösztön-

díjas doktorandusz a Miskolci Egyetemen. Ez havi 300 eurós ösztöndíjat és évi 1000 eurós tanszéki kutatási és konferenciarészvételi támogatást jelent. Magyarországon a végzett doktoranduszok száma alacsony, arányuk nem éri el a tíz százalékot. Szerencsére Judit esetében sikerült elintézni, hogy a kísérleteit Berlinben végezhesse, olyan mérési eszközöket használva, amelyek Magyarországon nem állnának rendelkezésére. Saját megtakarított pénzünkből európai konferenciarészvételre is futja már, idejét sem rabolják el oktatási feladatok, így nagyobb esélyt kapott a doktori befejezésére, mint a csupán a magyar képzésben résztvevő társai. Sem őt, sem engem nem bátorítottak, hanem inkább visszafogtak (visszafognak) a felettünk álló magyarországi tudós kollégák. Éppen ezért jelenleg kérdéses, hogyan tudnánk a képességeinket Magyarországon kamatoztatni. Szeretnénk a későbbiekben odahaza is dolgozni, ha a feltételeket engedik megteremteni. A fiatalságunk, akaraterőnk, európai orientáltságunk és külföldi kapcsolataink számos ígéretes projekt megvalósítását vetíthetnék előre. Ezzel az eszközzel európai kutatásfejlesztési pénzeket tudnánk Magyarországra csábítani, kis hazai csapatunknak megteremtve a továbbfejlődés és az európai tudományhoz való csatlakozás lehetőségét. Eddigi munkánk iga-

25. oldal zolja, hogy ez lehetséges, képesek vagyunk rá. Csak a szabad teret adják meg anyaországunkban. Bízunk benne, hogy a csatlakozás még közelebb hozza az európai tudományos kultúrát a magyar tudományhoz. Magyarország számára a német tudomány és ipar különösen fontos, hiszen Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország. Problémáinkkal nem vagyunk egyedül. Siegfried Bär ironikus könyvéből (Forschen auf Deutsch) tiszta képet kaphatunk a német állami finanszírozású kutatás-fejlesztés problémáiról. A magyar nyelvre lefordított könyv segítségével (Professzorok és alattvalók) mi is szembesülhetünk saját tudományos hierarchiánk működési zavarainak és rossz hatásfokának okaival. A magyarral ellentétben a német tudomány szervezete jelenleg reformokat él meg, többek között a habilitáció eltörlése és az ún. „fiatal professzor”-i állás megteremtése áll a középpontban. Lehetővé téve a fiatal kutatók számára a minél előbbi önállósodást. Annak viszont, aki a magyar tudomány helyzetéről, illetve kilátásairól akar tiszta képet kapni, a nemrég megjelent Nature cikket ajánlom, egy német tudósító tollából, „Álmodozás a Dunánál” címmel (Nature Vol. 427. 8 January 2004, 94-95). Idézem: „Visszanyerheti-e Budapest státusát, mint Európa egyik tudományos központja? Talán, ha a szovjet korszak tudósai és a fiatal, nyugat felé kacsingató kutatók között hidat lehet építeni”. Fotók: Fent: Babcsán Norbert és Judit Lent: A tudomány szabadsága, a szerző saját felvétele (és saját keze)

Online virágszolgálat Névnap? Születésnap? Küldjön egy csokrot az otthoniaknak! www.viragposta.hu


Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk szívesen közreadja fiatal szerzők lírai vagy éppen prózai szárnypróbálgatásainak eredményét. Következzenek ezen, valamint a 28. és 36. oldalon Laura versei.

Egy őrült berlini románc

A Brunszvik Teréz Társaság biztatásával bátorkodom elküldeni Önöknek néhány versemet abban a reményben, hogy amennyiben méltónak találják őket, megjelentetik a Magyar Egyesület újságjában. Én Salamon Laura vagyok, egy 23 éves szlovákiai magyar lány, aki jelenleg Berlinben él. A versírás a hobbim, ezidáig nem igazán publikáltam, de szívesen megosztanám verseimet a „közönséggel“. Üdvözlettel – Laura

Egy őrült berlini éjszaka kényszerítette csókra ajkaimat. Emlékszem egy fára, mely mögül egy kerek lámpa mint a hold világított. Talán a fény hívta életre a tébolyult románcot. Árnyékában ketten voltak, éppen elegen, hogy dacoljanak az ijedt magánnyal a szűrt fényben egymáshoz nyúlva, félszegen. Utca volt otthonuk, fáradt az ölelésük, szószegő szerelem a kenyerük. Ma aludni tér az egyik, s a másik is valahol. Vágy a vágynak most már nem válaszol.


26. oldal

! r e i h n o v g e W D

as Schuljahr 2002/03 – mein 11. Schuljahr – habe ich in Budapest im FrigyesKarinthy-Gymnasium verbracht. Im Schuljahr davor war ich in den Osterferien für drei Tage zu Besuch in der Klasse meiner Kusine in Ungarn. Ich habe dabei so viele wahnsinnig nette Menschen kennen gelernt, dass ich mich entschloss, ein ganzes Jahr in diesem Land zu verbringen. Die Umgangssprache hatte ich vorher schon beherrscht. Ich bewarb mich am Frigyes-KarinthyGymnasium in Budapest. Dies ist ein zweisprachiges Gymnasium für Deutsch und vor allem Englisch. Die Besonderheit der Sprachgymnasien in Ungarn besteht darin, dass verschiedene Fächer – z.B. Erdkunde, Mathematik, Geschichte – auch in der Fremdsprache unterrichtet werden. Da ich sehr kurz entschlossen und unangemeldet zur Bewerbung erschien, konnte ich nicht in eine Englischklasse aufgenommen werden. Der Direktor, Herr László Hutai, war dennoch sehr entgegenkommend, und nahm mich in eine Deutschklasse auf. Er lud mich ein, am Ende der Sommerferien am Csibetábor (Kükenlager) teilzunehmen. Der Sinn dieses Ferienlagers besteht darin, dass die neuen Schüler die Möglichkeit bekommen, vor Schuljahresbeginn die älteren Schüler und die Lehrer kennen zu lernen. Für mich waren diese vier Tage ein sehr guter Einstieg. Das ganze Schuljahr verlief ähnlich gut. Ich habe viele Freunde gefunden, die ich nie vergessen werde, obwohl ich zugeben muss, dass ich anfangs Schwierigkeiten hatte, von meiner gewohnten Umgebung und den Freunden loszukommen. Während des Schuljahres wurden die verschiedensten Veranstaltungen organisiert, so die Party zum Valentinstag, die Karinthy-Tage oder das Nachtfußballspielen. Da

Bericht von Gabriela Donka über ein Auslandsschuljahr in Budapest

Unsere Autorin im Bild 2. v. l.

konnte man die Nacht über in der Schule bleiben und spielen, zusehen, essen, schlafen oder einfach nur Spaß haben, bis am nächsten Morgen um 8.00 Uhr wie gewohnt der Unterricht wieder anfing. Ich habe mich dann doch recht schnell eingelebt: Im Oktober habe ich sogar die Fahrschule begonnen, und ich bin zweimal wöchentlich zum Tanzen gegangen. Am schönsten war meine Abschiedsparty. Es war vor allem eine Freundin – Vera –, die diese für mich in unserem Lieblingscafé (Market Café) organisiert hat. Es wurde eine der besten Partys meines Lebens, und das empfanden glücklicherweise alle Gäste so. Später, zu meinem 18. Geburtstag im Oktober 2003, bin ich wieder nach Budapest gefahren und ich habe mit etwa 40 Freunden in einer Schwimmhalle, die ich zu diesem Zweck gemietet hatte, gefeiert. Auch das war ein Ereignis, das für mich unvergesslich schön bleibt. Am Ende des Schuljahres im Karinthy-Gymnasium bat ich Direktor László Hutai um ein Gespräch, da ich viele Fragen hatte, die er mir am besten beantworten konnte.

***

Wie viele Schüler und Lehrer gibt es am Karinthy-Frigyes-Gimnázium? 605 Schüler und 90 Lehrer, wobei nur 74 offiziell beschäftigt sind.

Seit wann besteht das Gymnasium und was ist das Besondere daran? Das Karinthy ist 1986 gegründet worden. Die Schule bietet Deutsch und Englisch in Spezialklassen an. Früher war sie durch ihren ausgeprägten Kunstbereich bekannt. Die Schüler haben die Möglichkeit, ein internationales Abitur (IB) zu erhalten. Einmal in der Woche werden Vorträge zu verschiedenen Themen angeboten (die Teilnahme ist jedoch freiwillig). Bei der Lehr- und Lernmethodik ist mir das viele Auswendiglernen aufgefallen, das hat mir anfangs Schwierigkeiten bereitet. Was sagen Sie dazu? Das Gehirn muss ständig trainiert und benutzt werden. Wie du sicher weißt, benutzt der Mensch nur 2 % seines Gehirns. Wenn du zum Beispiel in den Laden gehst, dir ansiehst, wie viel der Käse kostet, dein Gehirn gut trainiert ist, vergisst du den Preis bestimmt nicht, wenn du nach Hause kommst. Was ich damit sagen will ist, dass du auch die deiner Meinung nach „unbrauchbarsten“ Dinge lernen kannst, dein Gehirn wird dabei trainiert, und das hilft dir im Alltag ungemein weiter. Das ist auch eine gute Grundlage, um die Intelligenz zu fördern. Als ich in Berlin auf das Gymnasium kam, hat man uns Stück für Stück darauf vorbereitet, das Auswendigler-

27. oldal


nen abzulegen und auf grundsätzliches Verstehen gedrungen. Ist das nicht die bessere Methode? Schau, es gibt zwei Wege, die zu demselben Ziel führen sollen. Es ist eine Frage der Pädagogik, welchen man wählt. Natürlich ist es wichtig, zu verstehen, was man lernt, aber das ergibt sich, nachdem man etwas auswendig weiß – meiner Meinung nach – von selbst. Wie würden Sie das Lehrer-SchülerVerhältnis an ihrer Schule einschätzen? Sehr gut. Das hast du sicher schon im Csibetábor gemerkt, als die Lehrer zusammen mit den Schülern herumgealbert haben. Wie zufrieden sind Sie mit Ihrer Schule? Haben Sie vor, etwas zu verändern? (Ganz stolz:) Wir haben jetzt angefangen, die Toiletten zu verbessern. Ich habe darauf bestanden, dass vorerst mindestens je ein Waschraum für Jungen und Mädchen erneuert wird. Wir wollten damit zeigen, wie unserer Meinung nach eine Schultoilette auszusehen hat. Ist ja ansonsten keine hässliche Schule, oder? Im Gegenteil, eine sehr schöne. – Was sagen Sie zur PISA-Studie? (Lächelt:) Wir waren ja nicht unter den besten. Ich finde aber, es gibt wichtigere Dinge. Dieser Meinung bin ich auch. Aber in meiner Schule in Berlin hörte man sofort nach Veröffentlichung dieser Studie Meinungen wie: „Wir müssen anfangen, euch die Dinge auf dem Niveau eines Gymnasiums beizubringen“. Natürlich ist die Studie ein Zeichen dafür, dass man etwas ändern sollte. Ein wenig hieran feilen, ein bisschen daran feilen und Stück für Stück etwas an der Lehrmethodik ändern. Aber alles auf einmal umwerfen, das geht nach hinten los.

In Deutschland wird an der Finanzierung der Bildung gespart. Finden Sie das fair? In Ungarn ist das oft nicht anders. Und nein, das ist ganz und gar nicht fair! Aber schau, in der Politik geht es um Profit. Es werden in erster Linie Dinge finanziert, die schnell und sicher Geld einbringen. Wenn man jetzt in die Bildung investieren würde, dann hätte man erst in ca. 10 Jahren etwas davon. Und die Politiker denken leider: was bringt es uns, wenn unsere Nachfolger daraus Gewinn ziehen. Das Frigyes-Karinthy Gymnasium hat viele in- László Hutai ternationale Kontakte. Das stimmt. Das ist allerdings auch eine zeit- und arbeitsaufwändige Sache, denn es dauert sehr lange, bis die Termine vereinbart und die Austauschfahrten organisiert sind. Ich halte das für eine sehr gute Sache. Austauschfahrten bringen den Schülern viele neue Eindrücke, Erfahrungen, Freunde, Sprachkenntnisse. An meiner Schule in Berlin bekommt ein Schüler eher selten die Möglichkeit, an einem Austausch teilzunehmen und wenn, muss er zu den Besten gehören. So ein Austausch ist nicht nur zum Lernen der Sprache gut, sondern du kannst Freundschaften fürs Leben knüpfen. Ich zum Beispiel habe auf diesem Wege einen sehr guten Freund in Chicago gewonnen. Welche Unterschiede zwischen deutschen und ungarischen Schülern können Sie erkennen? Vielleicht den, dass die Ungarn allgemein etwas lockerer sind und die Deutschen eher präzise. Sieh‘ mal, du kommst nach Terminvereinba-

Das Frigyes-Karinthy-Gymnasium in Budapest XVIII

rung zu mir, mit Stift und Papier und deinen sorgfältig vorbereiteten Fragen. Respekt! Ein ungarischer Schüler wäre wahrscheinlich in der Pause hereingedüst und hätte mich mit seinen Fragen überfallen. Worauf achten Sie an Ihrer Schule am meisten, was ist Ihnen am wichtigsten? Die Atmosphäre, das Umfeld. Es geht mir darum, dass die Schüler gern dieses Gebäude betreten, dass sie nicht morgens aufwachen und vor Grauen fast umkommen. Gibt es etwas, das ich unbedingt erwähnen sollte, wenn ich über das Gymnasium und mein Schuljahr bei Ihnen berichte? Klar! Wir freuen uns auf jeden Fall über solche offenen und fröhlichen Gastschüler. Vor allem bin ich der Meinung, dass es nicht nur diesem Schüler, sondern auch der ganzen Schule etwas bringt.

***

Ich bin sehr froh über dieses Gespräch mit dem Direktor. Er ist ein sehr netter und kluger Mann. Und es hat mir sehr gut getan, dass nicht nur die Jugendlichen mich lieb gewonnen haben, sondern sogar der Direktor versucht hat, mich zu überreden, ich möge bleiben und das Abitur an seiner Schule ablegen. Es gibt kein Rezept dafür, ein Auslandsjahr zu einer guten Erfahrung werden zu lassen. Ich kann jedem nur sagen: Ob Ihr eine Gastfamilie besucht, zu Bekannten oder Verwandten fahrt, mit ein wenig Offenheit kann man sehr viel erreichen. Auch ist die eigene Motivation sehr wichtig, d.h. nur wenn Ihr selbst Euch ein Schuljahr im Ausland vorstellen könnt, kann es schön und wertvoll werden. Lasst Euch auf keinen Fall von Euren Eltern oder anderen bedrängen. Ich betone das, weil ich einen Schüler kennen gelernt habe, der gar kein Auslandsschuljahr machen wollte und dann während des Jahres mehr Heimweh als Freude hatte. Wenn Ihr noch Fragen habt oder eventuell etwas Ähnliches plant, dann helfe ich gerne: [email protected]


28. oldal

Erfahrungen und Beobachtungen eines ungarischen Schülers in Berlin

Ich heiße Dávid Kohlmann, bin 15 Jahre alt, lebe in Budapest und besuchte bis zum Sommer 2003 dort eine katholische allgemeinbildende Schule. Ich galt als „mittelguter“ Schüler. Als Fremdsprache hatte ich Deutsch, vier Stunden in der Woche. Da ich in Berlin Verwandte habe, konnte ich in den vergangenen Jahren in den Sommerferien (in Ungarn beginnen diese schon im Juni) 2-3 Wochen in Berlin mein Schuldeutsch üben. Der „Familienrat“ stellte aber fest, dass das in der Zukunft nicht mehr ausreichen wird und beschloss, dass ich mal ein ganzes Schuljahr in Berlin verbringen sollte, um möglichst perfekt zu werden. Durch Vermittlung meines Onkels bewarb ich mich für das Hans-undHilde-Coppi-Gymnasium in BerlinKarlshorst, für die 9. Klasse. Nach einem Vorstellungsgespräch beim Direktor und einer kurzen Probezeit trat ich zum Schulbeginn am 25. August (in Ungarn traditionell am 1. September) an. Behördliche Genehmigungen waren nicht erforderlich. Die Aufnahme seitens der Lehrer und Klassenkameraden war sehr freundlich, sie halfen mir und standen für meine Fragen stets zur Verfügung. Ich bin in der Klasse der einzige Ausländer.

In den ersten Tagen irrte ich manchmal wie ein Taubstummer herum. Ich muss auch ehrlich sagen, dass mich das Heimweh nach meiner Familie und meinen 5 Geschwistern plagte. Dank der herzlichen Betreuung meiner Gasteltern, des Verständnisses in der Schule und der Möglichkeit, dass ich über die Weihnachtsferien nach Hause fahren konnte, hatte ich das Heimweh aber bald überwunden. Der Schulalltag unterscheidet sich nicht wesentlich von dem in Ungarn. Mir fällt aber auf, dass die Disziplin in der Klasse und außerhalb der Schule besser ist, als ich es von zu Hause gewohnt bin. Die Lehrer legen großen Wert auf die Mitarbeit im Unterricht und fördern bewusst die Teamarbeit. Hausaufgaben gibt es bedeutend weniger als in Ungarn. Dort saß ich nachmittags 3-4 Stunden über den Büchern, hier höchstens 1-2. Der Unterricht in einigen Fächern begann in Ungarn schon ein Jahr früher, z. B. Physik und Chemie. Religion ist nur Wahlfach, am Unterricht nimmt ungefähr ein Drittel der Klasse teil. Ich kniete mich in den Lehrstoff hinein und kann behaupten, dass ich nach einem halben Jahr so ziemlich alles verstehe und mitreden kann. Mein Wortschatz hat sich enorm erweitert, nach Meinung meiner Lehrer spreche ich bis auf meinen „Berliner Akzent“ akzentfrei. In der Großstadt Berlin kenne ich mich schon ganz gut aus (die Fahrtkosten sind ca. viermal so hoch wie in Budapest). Was für mich ganz neu war: Schüler in meinem Alter müssen ein 14tägiges Praktikum in einem Betrieb absolvieren, um einen Einblick in die Arbeitswelt zu bekommen. So arbeitete ich 2 Wochen in einem Supermarkt von Kaiser’s (in Ungarn auch bestens bekannt) und wurde dort mit Lob und kleinem Geschenk verabschiedet.

Auf meinem Halbjahreszeugnis habe ich in Deutsch eine 3. Es gibt deutsche Mitschüler mit schlechteren Noten! Ich konnte auch die Sitten und Gewohnheiten in Berlin kennen lernen. Ich will das Schuljahr bis Ende Juni weiterführen, mich noch mehr in die deutsche Sprache vertiefen und als krönenden Abschluss im Sommer an der Klassenfahrt nach Frankreich (Paris) teilnehmen. Für Fragen und Bemerkungen bin ich unter david.kohlmann@ kohlmann-young.hu zu erreichen. Der Artikel ist auf Ungarisch auf der Vereinshomepage zu lesen.

Salamon Laura:

Belsőhangok Berlinben Az esti utcák fényei már messziről köszönnek nekem, az ismerős bohémnak. Berlin, befogadtál engem! A tépett, űzött menekültet, kit ösztön űzött, magány tépett, s csak eljátssza a menekültet. Az érzékeim húrjain lassan játszik ez a város! Hol napsütötte, hol sáros. Lassan nézek körül sétálva, s kedvelem a város furcsa, napfényben is borús képét. Gondolataim így jönnek-mennek, a Kurfürstendammon lassan lépdelek. Kicsit balra tőlem éppen falevelek versenyeznek a szélben, hogy magasra röppenjenek, majd a földre hullva, cipők sarkára ragadva sodródjanak! Mi is versengünk ez idegen világgal, mi hol hajlékunk és befogad, hol mostohánk és kitagad. Lehet, nem így akartuk, nincs is hozzá kedvünk. A szél nyújtotta nagy szabadság okozhatja vesztünk. A cipő nem kérdez, csak sodor ide-oda, míg meg nem ment minket egy hűs vízű pocsolya! (Berlin, 2003.12.2.)

29. oldal


Egy nyár Budapesten némettanárként Mindenekelőtt be szeretnék mutatkozni a kedves Olvasóknak. Egy berlini fiatal lány vagyok, anyukám magyar, apukám német. Így németül is, magyarul is majdnem tökéletesen megtanultam. Kiskorom óta némettanár szerettem volna lenni. Érettségi után ezért beiratkoztam a Berlini Műszaki Egyetemen a „Német mint idegen nyelv” szakra. Az első két év alatt kötelező egy gyakorlat, ezt akár külföldön is meg lehet csinálni. Nekem mindjárt természetes volt, hogy Magyarországra megyek gyakornokként, mert eddig a leghosszabb idő, amit Magyarországon töltöttem, hat hét volt, és végre jobban meg akartam ismerni a másik hazámat. Itt kezdődik az a nyár, amelyikről mesélni szeretnék. Áprilisban szereztem magamnak két gyakornoki helyet: egyet egy

egy nagy papagájjal, amelyik szabadon repülhet, laktam. A lakótársaim a Műszakin tanuló magyar egyetemisták voltak. Így pont jó helyre kerültem, hogy megtanuljam a magyar fiatalok szlengjét. De nem csak ezért mentem Magyarországra, hanem azért, hogy németet tanítsak. Ezt a Danubius Nyelviskolában kezdtem. Egy kis hospitálás

nyelviskolában, egyet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Két különböző iskola egy városban. Persze fizetés nélkül, de akkor sem volt gondom pénz szempontjából, mert sok harc után kaptam egy DAAD-ösztöndíjat (Deutscher Akademischer Austauschdienst). A DAAD által nyújtott ösztöndíjak közül az egyik legfeljebb három hónapos külföldi gyakorlatra szól. Hogy az ember, vagyis diák, ezt megkaphassa, olyan szakra kell járnia, amely külfölddel kapcsolatos. Visszatérve az én gyakorlatomhoz: Gyakornoki helyen és pénzen kívül mi kell még? Persze, egy ágy. Ezt, és egy kis szobát is hozzá, egy igazi „Wohngemeinschaft”-ban találtam, nem messze az egyetemtől. Így minden megvolt, ami szükséges. Július közepén 35 fokos hőségben nekikezdtem a nagy kalandnak: Felszálltam a buszra. Másnap reggel megérkeztem a lakóközösségembe, ahol három fiúval, egy lánnyal és

után már taníthattam is. Az első órám városokról és Berlinről szólt, ami számomra igazi „Heimspiel” volt, azaz hazai pályán játszottam. Ebből az első csoportomból került ki egy aranyos magántanítványom is, aki a következő két és fél hónap alatt nagyon sokat és ügyesen tanult nálam. Miután befejeztem a gyakorlatomat a Danubiusnál, elkezdődött számomra a legizgalmasabb és legérdekesebb időszak Pesten – a gyakorlatom a Budapesti Műszaki Egyetemen. Velemkorúakat tanítottam kezdő, felsőfokú, „Menedzserkommunikációs” és „Német mérnöki nyelv” csoportokban. Hozzá kell tennem, hogy az osztrák és két német lektoron kívül egyik tanár sem volt német anyanyelvű, ami nem negatív, mert így érezhettem, hogy tényleg szükség is volt rám. A legtöbb tanár azon csodálkozott, hogy ilyen jól beszélek magyarul. Itt el kell mesélnem egy rövidke kis történetet.

Szerzőnk, Ilse Viktoria

Egy „menedzserkomcsi”-órán hospitáltam az egyik kedvenc tanárnőmnél, s persze kérdezett óra közben is dolgokat tőlem, hogy németül ezt és amazt tényleg úgy mondják-e stb. Óra után a liftben velem jött egy diák, és azt kérdezte, hogy honnan tudok ilyen jól németül. Mosolyogva mondtam, hogy fordítva jobb lenne a kérdés. Szegényke hirtelen nem is tudta, mit mondjon, mert óra elején késett és nem hallhatta, hogyan mutatott be a tanárnő a csoportnak. Ilyen történetek után újra és újra nagyon hálás vagyok anyukámnak, hogy ilyen kitartóan és jól tanított a magyarra. A gyakorlatomat röviden összefoglalva azt tudom mondani, hogy nagyon szeretek tanítani és csodálatos volt ez a három hónap. A tanításon kívül rengeteg egyéb programom is volt természetesen. A sok budapesti csatangolás mellett még elmondhatom, hogy bejártam egész Magyarországot. A szegedi és piliscsabai egyetemeken a germanisztikai tanszékeket látogathattam meg (köszönetem még egyszer Bassola Péter professzor úrnak és feleségének, Marcsinak). Pécsre, Balatongyörökre és Pannonhalmára ismerősök hívtak meg. Voltam Keszthelyen, Sümegen, Tapolcán, Herenden, Diósdon és Veszprémben. És persze többször jártam Debrecenben, mert majdnem az egész rokonságom ott lakik. Itt szeretném megköszönni azoknak a segítségét, akik megadták nekem azt a lehetőséget, hogy még jobban megismerhessem a másik hazámat.


A

könyvnyomtatás hazájában, Gutenberg szülőföldjén más európai államokkal ellentétben nem alapítottak évszázadokkal ezelőtt nemzeti könyvtárakat. Az 1871-ben kikiáltott Német Birodalomban megkésve, az első világháború küszöbén kezdte gyűjtögetni a lipcsei „Deutsche Bücherei“ a német nyelvterületen fellelhető írásos munkákat, archív dokumentumokat. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi könyvtár kapuján húzták le a rolót az NSZK-ban, így irodalmárok, pedagógusok és más értelmiségiek már kongatják a vészharangot.

30. oldal

Mogyorósi Géza: Érdekességek, melyek legutóbb kimaradtak szuk a berlini hivatalnokoknak. Hamarosan másfélszáznál kevesebb lehet a 3,5 millió lakosú – 19 százalékos munkanélküliséggel viaskodó! – legnagyobb középeurópai metropolisban a könyvtárak száma. A Berlinben 2002. januárban megalakult, takarékosságra felesküdött SPD-PDS szenátusra sokan haragszanak opera-, színház-, könyvtár-, repülő-

Szomorú nemzeti könyvtárjubileum Németországban A szak-, illetve szépirodalom a császári birodalomban kilencven éve kapott önálló „otthont“ a Szász Szabad Tartományban. Az 1913-tól életre hívott intézmény, a „Deutsche Bücherei“, csak három és fél évtizeden keresztül tölthette be össznémet funkcióját. A második világégést követően kettészakadt Németország nyugati felében Majna-Frankfurtban született meg az új „Deutsche Bibliothek“, míg az NDK-ban Lipcse vitte tovább a hagyományokat. (Mindkét város őszi, illetve tavaszi könyvvására ma is világhírű!) Azóta a mintegy 14 millió kötetes Német Könyvtár ismét össznémet archívumként szolgál, valamint a Nemzeti Bibliográfiai Információs Központ szerepét is betölti. A kilencvenes évek közepén az NSZK-ban még 13.500 állami, tartományi, egyetemi könyvtárban összesen 130 millió kötet közül válogathattak az olvasók és a kutatók. A legnagyobb gyűjteményekkel München, Köln és Berlin büszkélkedhet. A takarékossági hullám az Internet és más „médiák“ terjedésével párhuzamosan a könyvtárak tömeges összevonásához, bezárásához vezetett az elmúlt esztendőkben. A régi-új német fővárosban például 1994-ben még 225 könyvtár működött, de számuk napjainkra 180 alá zuhant. Okként a „kein Geld“, vagyis a „nincs pénz“ a leggyakoribb vála-

tér-, kórház- stb. bezárási tervei miatt. Pedig a Spree-parti polgárok imádják a – sajnos, egyre drágább, de színes – kulturális kínálatot, s évente 6–7 millió alkalommal térnek be olvasnivalóért, videokazettáért, CD-ért a közintézményekbe. A Berlinben kölcsönözhető mintegy hétmillió darab kötet, valamint kép- és hanghordozó tavaly átlagosan háromszor cserélt „gazdát“. Az évi 20–22 millió példányos forgalom azt jelzi, hogy az egyéb információs források ellenére (no meg a magas könyvesbolti árak miatt) a könyvtárakat igényli és igénybe veszi a társadalom. Berlinben és a többi német településen a könyvtárak megszüntetése aligha a spórolás legbölcsebb formája! Pláne, hogy a német diákok tudásszintjük alapján a 21. században sereghajtók az EU-ban, és négymillió felnőtt írástudatlanról szólnak a megdöbbentő statisztikák.

Herendi az NSZK-ban Látványos marketingkampányba kezdett a német fővárosban az ősszel a Herendi Manufaktúra. Óriásplakátok ékesítették a berlini buszmegállókat, hirdetve, hogy a kontinens legelegánsabb áruházaként emlegetett KaDeWe (Kaufhaus des Westens) földszintjén magyar porcelánban lehet gyönyörködni. A kézműves-bemutatóval

színesített Herendi-Show-n száz euró alatt és ötezer euró felett is kínáltak szebbnél szebb magyar remekeket. A nyugati színvonalú, ízléses, német nyelvű katalógus és az igényes (német-magyar nyelvű) Herend Herald magazin átnyújtása a vevőknek, üzleti partnereknek szintén a 2003-as marketingstratégia része volt Berlinben. A luxusáruházi prezentációval párhuzamosan hazánk nagykövetsége a Brandenburgi Kapu szomszédságában szintén Herendi-tárlatnak adott otthont. A nemzetközi sajtó képviselőinek, üzletembereknek, kereskedőknek módjukban volt közelebbről is megismerkedni a 19. században alapított magyar manufaktúra aktuális törekvéseivel, a gyár menedzsereivel. A német piac meghódítása persze nem megy könnyen, pláne, hogy 1709-ben Jo-

hann Friedrich Böttger alkimista az aranygyártás titkát fürkészve ezen a tájon találta meg a „kemény“ porcelán receptúráját. A meisseni és a (porosz) KPM hazájában komoly hagyománya van a kecses teáskészleteknek, tányéroknak, vázáknak, szobrocskáknak stb., és a külföldi riválisok is jelen vannak az NSZKban. A 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozó államok között a „porcelánfronton“ lépéselőnyben vagyunk, hiszen csak Magyarországnak van állandó boltja Berlinben (továbbá Münchenben, Londonban, Milánóban, New Yorkban, Tokióban). Már az üzlet helye is tradíciót, minőséget sugall Budapest testvérvárosában: az Unter den Linden bulváron srégen szemben hazánk diplomáciai központjával (a brit nagykövetség elbarikádozott épületének szomszédságában) az ötcsillagos Hotel Adlon mesés eleganciájú Herendi Shopjában vadászhat a pénzes helybeli és turista a hét hat napján finom kidolgozású magyar porcelán tárgyakra.

31. oldal


100 esztendős az Országház Der Laden für ungarische Weine und Spezialitäten & Café und Weinstube Jeden ersten Freitag im Monat: der Ungarischen Vereinigung Berlin e.V. (siehe auch Seite 20)

Az „igazi“ Országházban kiállított híres gyufás változat

Nem az elfogultság mondatja velem, hogy az Európai Unióhoz most csatlakozó tíz állam közül hazánk büszkélkedhet a legnagyobb és legszebb parlamenttel. Ha földalatti-építésben sikerült is megelőznie Budapestnek Berlint, a most centenáriumát ünneplő Duna-parti Országház éppen egy évtizeddel ifjabb a testvérváros Reichstagjánál. A Berlini Híradó 9. számában, 1999 őszén már megemlékeztünk az akkor 95 éves Országházról, de az aktuális kerek jubileum alkalmából hadd idézzünk az akkori sorokból: „Az Országház felújítása sok tízmilliárd forintot emésztene fel az

elkövetkező esztendőkben, mivel korábban csak „tűzoltó” munka folyt a (rendszerváltás óta kupoláján vöröscsillag-mentes) magyar Parlament állagmegőrzése érdekében.” Azóta az idézet feltételes módját a kijelentő mód váltotta fel: Aki mostanában járt Berlin testvérvárosában, az örömmel tapasztalta, hogy egyre több a világos falfelület, fogynak az állványok, szépül Közép-Európa egyik legelegánsabb és legnagyobb épülete, a budapesti Parlament, mely 1956 előtt és után is többször volt korszakváltó döntések helyszíne. Mogyorósi Géza

am Samstag, 15. Mai 2004, 10.00 Uhr Anmeldung bis 12. Mai!

am Pfingstmontag 31.05.2004, 10.00 – 16.00 Uhr mit dem „Csárdás – Trio“ aus Budapest 15,00 Euro jeden Donnerstag um 17.00 Uhr unter der bewährten Leitung von Géza Mogyorósi

Gegenwärtig können im Café Gemälde des Malers Sándor Jenei betrachtet werden. Öffnungszeiten: Mo-Fr 10.00 Uhr – 20.00 Uhr Sa 11.00 Uhr – 20.00 Uhr Wichertstr. 71, 10439 Berlin (Nähe U- und S-Bahnhof Schönhauser Allee)

Az Országházban tekinthető meg a Szent Korona is – bár a másolattal készült felvételünk a Mátyás-templomból való

Tel.: (030) 44736350 Fax: (030) 44736352 www.marika-berlin.de [email protected]


32. oldal

Magyarok a Berlinalén

már külföldön sem közömbösek a szakemberek.Villogtak a vakuk, és az angolul kitűnően beszélő filmcsillagunk seregnyi interjúban bizonyította, hogy a nemzetközi karrierre is megérett.

A MOKÉP kereskedelmi részlegének irányítója, Szigeti Zsuzsa és asszisztense, Muszély Mása által folytatott üzleti tárgyalások is azt tükrözték, hogy nem reménytelen a magyar film 21. századi helyzete,

A legrangosabb, A-kategóriás németországi celluloidshow alkalmából a dr. Peisch Sándor vezette nagykövetségünk fogadásnak adott otthont. Bő 300 vendég előtt dr. Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára és Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója tájékoztatta az érdeklődőket a tavasszal életbe lépő filmtörvényről, mely komoly segítséget nyújt az EU-hoz csatlakozó Magyarország és a külföldi kooprodukciós partnerek szorosabb együttműködéséhez is.

de a hazai produkciók határon túli reklámjába, értékesítésébe komoly energiát (tőkét) kell befektetni. A berlini filmfesztiválon a hajdani KGST-államokból elsőként, 1975ben Arany Medve-díjat nyert Mészáros Márta, az Oscar-díjas Szabó István, az NSZK-ban és a többi nyugati országban nagyra értékelt Tarr Béla, Cakó Ferenc munkássága az új nemzedéknek mércét és pozitív lökést adhat. Fliegauf 2003-as, 2004-es Berlinale-elismerése is az optimisták reményeit igazolta. Mogyorósi Géza

Fotók: Nagy Elisabeth

Összesen 1100-nál is több vetítést tartottak a berlini Nemzetközi Filmfesztivál tíz napja alatt. A 2004es Spree-parti kulturális viadal – így Kosslick direktor a bajusza alatt – Latin-Amerikát és Dél-Afrikát favorizálta, de azért az 54. Berlinalén is volt „Made in Hungary” alkotás. Ráadásul sikerrel! A honi produkciók külföldi szereplését istápoló Magyar Filmunió munkatársnőjétől, Basa Annamáriától lapunk az elsők között kapta az örömhírt, hogy a tavaly 10 ezer euróval dotált Wolfgang Staudtedíjat nyert „Rengeteg”-es Fliegauf Benedek ismét elismerésben részesült az NSZK legfontosabb fesztiválján. A már a budapesti filmszemlén is a legjobb rendezői és forgatókönyvírói díjat besöprő 30 éves alkotónak adták át a Berliner Zeitung rangos olvasói díját a 160 perces Dealer című filmért. Az ítészek a „perfekt kompozíciót”, a „profi képvilágot” és a „magas művészi színvonalat” jutalmazták a 2500 eurós elismeréssel. A Berlinalén öt alkalommal vetítették Fliegauf új munkáját, s számos itt élő magyarhoz hasonlóan magam is szemtanúja voltam a publikum pozitív reakciójának. „Ez másmilyen közönség, mint a hazai – sokkal érzékenyebb, figyelmesebb, érdeklődőbb” – fogalmazott Muhi András, a film producere a Berlini Híradónak. A fiatal művészek Fórum szekciójában indult Dealer mellett a szintén ifjú Mészáros Péter huszadakkora terjedelmű, nyolc percnyi Ki a macska? című új alkotását négyszer mutatták be a mozik. A Panoráma-sorozat rövidfilmek mezőnyében jelentkezett négyszereplős tragikus történet producere, Durst György és a rendező hatalmas tapsot kapott a februári világpremieren, a további fesztiválmeghívásokban is biztos lehet a team. A két tehetséges magyar legényen kívül a „Shooting Stars” program vendégeként Berlinben tartózkodott Ónodi Eszter színésznő is. Stílusa, szépsége iránt

33. oldal

Ónodi Eszter A berlini nemzetközi filmfesztivál nemcsak a „cinematikusoknak” paradicsom. A berlini fesztivál – közönségfesztivál. Egy hétköznapi munkanap után jegyet váltanak az emberek, és a legnagyobb élmény, ha a vörös szőnyegen Jack Nicholson vagy Renée Zellweger lépked ugyanabba a moziterembe. A nagy sztárokat kívánjuk látni. Nézz felém, Charlize Theron, adj autogramot, kérlek!

Pedig a nagy nemzetközi nevek is egyszer kezdők voltak. Ezért alapjában véve remek ötlet a fesztivál Shooting Star elnevezésű rendezvénye, amely leginkább ismeretlen neveket gyűjt össze. Európa minden sarkából jönnek, és bármily erős az európai film, ha szorgalmas mozilátogatók vagyunk, esetleg ismerjük az angol, a francia vagy netalántán a spanyol fiatal tehetséget, aztán vége. A többieket itt lehet megismerni, s ennek talán az európai film is hasznát veszi. A Magyar Filmunió ez alkalommal Ónodi Esztert választotta ki, hogy képviselje országunkat e rendezvényen. Kellett hozzá egy egyperces filmszalag munkapéldányként meg egy rövidke életrajz, és máris bemutatkozhatott 20 hasonló jelölttel a nemzetközi közönségnek. Még szerencse, hogy egykor itt mutatták be Gödrös Frigyes Glamour című filmjét, amelyben Ónodi Eszter először játszott filmszerepet. Másik filmje, a Jadviga párnája rendszeresen látható a német televízió valamelyik harmadik csatornáján. A Kalózok-at is ismeri a német közönség, habár abban csak kis szerepet vállalt. A fesztiválon idén bemutatott magyar filmekben

2004. május/június ugyanis nem szerepelt Ónodi Eszter. De bizonyára egy-egy szakmabéli emlékezett a Hukkle című filmre is, amelyben igencsak röviden jelent meg, de amely világszerte elismerésben részesült. Bölcsész háttérrel került a színészi pályára. Budapesten született, az ELTE angol-magyar szakán végzett, onnan került a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Zsámbéki Gábor osztályába járt. Komoly kihívás volt, de Eszter megtanulta, hogyan közelítse meg alapossággal, komolysággal szerepeit. Szerencséje is volt. Akkor került a Katona József Színházba, amikor éppen sok új színészt kerestek, és így egyből nagyobb és fontosabb szerepeket bíztak rá. A színháznak 1998 óta tagja. Jelenleg más szerepek mellett március vége óta Csehov Ivanov című darabjában játszik. Mert ugye, sok Shooting Star kollégával ellentétben, Ónodi Eszter színpadi művésznő, a színház otthont jelent számára. A filmezésre csak második filmjénél, „Az alkimista és a szűz” készítésénél ízlelt rá igazán. A berlini filmfesztivál munkafesztiválnak is számít. Így van ez a „fiatal felfedezettekkel” is. Nekik a három napi látogatás kemény munka. Terelik őket fotózásról fotózásra, viszik őket gála-megjelenésre meg partikra. Casting-emberekkel és ügynökökkel hozzák össze őket. Aztán meg a nemzetközi sajtó is érdeklődik netalántán. E három nap megváltoztathatja életüket. Volt már rá példa. Ónodi Eszter nem erre teszi fel az életét. Sőt, azt a benyomást kelti, hogy inkább várost nézne, vagy ha már nagy fesztiválról van szó, filmekre járna. Csakhogy éppen nem ez áll a napirenden. Majd a sok fiatal színész és színésznő csoportképe egyszer szép emlék lesz. Talán jó tanulság ez a berlini epizód, mert nagy valószínűséggel epizód marad, hogy a mutogatások porondján miként vetik a kockákat, de ez a színésznő túlságosan is komolyan veszi a pálya iránti elhivatottságot ahhoz, hogy mindez eltéríthetné útjáról. Nagy Elisabeth

Könyvespolc UHRMAN IVÁN VERSESKÖTETE Megjelent „háziköltőnk“, dr. Uhrman Iván első versgyűjteménye. A Budapesten magyar-történelem-ógörög szakos gimnáziumi tanár magánkiadásában született meg a Még mindig nem tudom című, közel másfélszáz oldalas kötet. A 43 esztendős szerző a hetvenes évek óta papírra vetett alkotásait kötötte csokorba. A zömében lírai, a szerelem, a barátság, a béke és az egészség fontosságát hangsúlyozó, tarka formavilágú versek az élet és a halál talányait is fürkészik. A bozontos hajú pedagógus, angol műfordító, bohém apa sorai humort vegyítenek humanizmussal. Innen Németországból is gratulálunk, Iván! Unalmas irodalmi elmélkedés helyett álljon itt egy mű a Berlini Híradó hűséges költőjének a könyvéből! (Mg.) Óda a teához Áldott légy, gyönyörű föld, Hindusztán, teatermő, áldott hindu legény, ki csekély bérért szüretelsz ott, áldott légy, Lipton, ki teával elöntöd a Földet, legfőképp légy áldott, ó tea, isteni nektár! Fáradt, elnehezült elméken csak te segítesz, elviszi gondjaikat felszálló, mennyei gőzöd; feldúlt lelkeket is lecsitít meseillatod, -ízed, elgyengült beteget nálad jobban ki se gyógyít! És ki csupán örömét leli mérték nélkül a borban, áldja olymposi Bakkhost, hogy meglelte a szőlőt! Én nem zenghetem azt, ki először lelt teacserjét, mert neve rég elenyészett – áldom névtelenül is!


34. oldal

Az aztékok a vízzel habosra kevert barna folyadékot az istenek italának nevezték. A mayák, olmékok és toltékok nemcsak értékelték, fizetőeszközként is használták a kakaóKülönleges kábítószer babot. Montezuma idejében egy téli depresszió ellen rabszolga ára állítólag 100 ilyen apró egység volt. Mindenesetre akkoriban a pörkölt kakaóból előállított italt hidegen vagy melegen, de semmi esetre sem édesen fogyasztották. A kakaóport pedig erősen fűszerezték. Pl. chilivel. A csokoládé nádcukorral való édesítését az európai udvarok találták fel. Ettől fogva viharos gyorsasággal terjedt, és nőtt népszerűsége is. Izgató hatása Csokoládégyártás közben sem mai felfedezés, ezért nem csak Bridget Jones óta javasolják okozta kínt. Ezt igazolja annak a fiafogyasztását előszeretettel szomorú- tal férfinak az esete is, aki szombat ság, depresszió, stressz ellen. Állí- délelőtt egyik gyerekével a karján, tólag napi 40 g elegendő a jókedv- másikkal kézen fogva vette célba a hez. Legalább is az ismert gyártók boltot. A nagyobbiknak az ajtóban magyarázta: „Das ist hier die Deegyike ezzel reklámozza termékeit. Mélanie. Goethestr. 4, Berlin- pendance des Paradieses.” Miközben Päller úr meséli a cég Charlottenburg. Bennfentesek régóta ismerik. Szombaton odaszól- történetét, nemzetközi kapcsolatam telefonon, hogy megkérdez- tait, hol, mikor milyen riport jelent zem, meddig vannak nyitva. Kel- meg róla – Nagypénteken az ARD lemes idősebb férfihang, mintha műsorában meg is néztem a vele kémár 30 éve ismernénk egymást: szült félórás interjút –, szóval „Kettőig. Máskor megvárnám, közben lelkemre köti, hogy fogyaszamennyiben nem érne ide zárásig, táskor mindenképpen tartsam be a de ma nem lehet. Ha később akar használati utasítást. Mert, ugye, mint tudjuk, a lényeg a töltelék. Azt jönni, hozzon kulcsot!” A feltűnésmentes, pici bolt ajtaján kell kinyalni a kettéharapott golyómeghökkentő felirat áll: Mennyei ból, amely körül a csokoládéburok paradicsom – fióküzlet. Azt hittem csak hordozó, kvázi szükséges a félig leeresztett redőny láttán, tartozék. A mondanivaló belül van. hogy zárva van. De nem, nyílik a Ezért soha ne nyeld le egyben, ne is kilincs, bent csupa édes finomság. vedd a szádba egyszerre! (1. §) A pult mögött legalább negyvenféle Legjobb csókolózás során közösen praliné: 3 cm átmérőjű golyócskák egy darabot kettéharapni. (Ez a 2.§) piramisokba rakva. Eberhard Päller, Ekkor érvényesül az aroma legina tulajdonos, 37 éve vezeti a boltot, kább. Mindez olvasható a pult fölött egy személyben ő kreálja a recepte- is, ha esetleg a kedves beteg nem ket is, amelyek alapján saját kezűleg tudná megjegyezni a doktor szavait. Mondom, én első bűnbe eső lengyártja az ellenállhatatlan csokicsodákat. Vásárlói csokoládéfüggő nék, ezért, amennyiben feltételezi visszatérő bűnösök, kiket Päller úr rólam, hogy egyéb területen igényes előszeretettel nevez pácienseinek ízlésű és kíváncsi kedvű vállalkozó és „gyógyít” csomagocskáival meg- vagyok, az ő belátására bízom, mit annyi variációban és adagolásban. érdemes kezdő drogosként kipróSzerintem ez csak tünetkezelés, bálnom. Kérem, ennek függvényéhisz kigyógyulni nem lehet. A ben állítson össze nekem egy kimindenkori adag legföljebb pilla- sebb választékot. Szóval ún. „Startnatnyilag enyhíti a vágyakozás paket”-ot.

Mélanie

Mielőtt bármit is becsomagolt volna, előszedett egy picike dobozkát és megkínált belőle. Vastagon kakaóporba forgatott pörköltkávészem volt, tetején porcukorral. Ketté kellett harapni és megrágni. Csokoládémázzal illetett kávét már ettem, de ez más volt. Nem édes, nem is keserű. Megkóstoltatta még saját készítésű tejszínes likőrjét – Baileys Irish Cream jellegű – grappával alkoholizált vajszínű ital titkos receptúra szerint. Üvege 20,- euró. Ezután a pult három szintjén söpörtünk végig. Ill. csak a felső kettőn. Az alsó polcon ugyanis csupa olyasmi állt, amelyről első ránézésre már megállapítható a dolog mibenléte. Bár ínycsiklandó látvány, de inkább a betévedt hozzá nem értőknek szóló kínálat, merthogy túl triviális. A középső polcon állnak az édes különlegességek. Vanília, bodzavirág, barackíz, szeder, áfonya stb. Fantáziadús csodák, ámbár mindegyik édességként eleve ismert, de legalább is elképzelhető. Belepasszol az európai ízlésvilágba. A legizgalmasabb a felső polc. Ettél már paradicsomos-szarvasgombás pralinét? Avagy mustárosmézes, bazsalikomos, kapros, esetleg fokhagymás ízesítésűt? Sáfrányosat, avagy nugát tölteléket őrölt fehérborssal? Eszméletlenül finom! Van zelleres, korianderes, curry-s is. Ezek a fűszeres variációk csak mérsékelten édesek, mégis a magam részéről a függővé válást leginkább ezektől tudom elképzelni. Päller úr polconként szortírozva két zacskóba tett összesen 25 különböző apró csodát. A zacskókat gyengéden megsimogatva útjukra bocsátotta őket. Utolsó mozdulattal rájuk ragasztotta a cég kártyáját: „Ez a forró drót elvonási jelek esetére”. Mindezért szerény 20,- eurót fizettem: tíz dekánként hetet. Egyelőre fogalmam sincs, honnan teremtem elő az anyagiakat, ha szerencsétlenségemre függővé válnék, de a kezdeti ismeretség, az előadás feltétlenül megért ennyit. Pompéry Judit

35. oldal


Kukoricával töltött paprika Hozzávalók: 8 db húsos paprika (vegyes színű), 25 dkg kukorica, 4 db tojás, 20 dkg márványsajt, 1 csokor snidling A paprikákat megmossuk, a szárától lefelé éles késsel „lefejezzük”, majd kicsumázzuk. Tepsibe sorakoztatjuk. A kukoricát leszűrjük, tálba tesszük. A tojásokat keményre főzzük, megpucoljuk és kockákra vágjuk. Összekeverjük a kukoricával, az elmorzsolt márványsajttal és a felaprított snidlinggel. A tölteléket elosztjuk a paprikákba, befedjük a száras végekkel, és előmelegített sütőbe tesszük. Addig sütjük, míg a paprika meg nem puhul.

Új ízek Bözsike konyhájából

Van, aki forrón szereti …ugyan, de hús nélkül. A vacsorát. Ezúttal vegetáriánusoknak vagy „testkontrollozóknak“, a Trennkost híveinek ajánlok egy-két egyszerű, de nagyszerű és természetesen olcsó fogást. majd forró, sós vízben néhány percig főzzük. Leszűrjük, és jól lecsöpögtetjük. A burgonyát meghámozzuk, durvára lereszeljük, és konyharuhán keresztül levét kinyomkodjuk. Sózzuk, borsozzuk, a tojással és a liszttel összedolgozzuk. Az olajat egy serpenyőben megforrósítjuk, és a burgonyamasszából kis kerek lepényeket sütünk. A fokhagymát megtisztítjuk, összezúzzuk, és a vajon megfuttatjuk. A parajt beleforgatjuk, sózzuk, borsozzuk. Közben az olajon a kis tojásokból tükörtojásokat sütünk. A burgonyalepényekre egy-egy kanálnyi parajt és egy-egy tükörtojást teszünk. Megsózzuk, és forrón tálaljuk. „Melegszendvics” padlizsánból

Tócsni „zöldcsütörtök” módra Hozzávalók: 50 dkg friss parajlevél, 1 kg burgonya, só, bors, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 tojás, 1 evőkanál liszt, 4 evőkanál olaj, diónyi vaj. A tetejére: 8 kis tojás, 3 evőkanál olaj. A parajt megtisztítjuk, megmossuk,

Hozzávalók: 2 zsenge, de „dundi” padlizsán, só, bors, 1-2 gerezd fokhagyma, 3 paradicsom, 1 mokkáskanál szárított oregano, 15 dkg mozzarella (nem a lében eltett, hanem a pizzára való fajta!), vagy más jól olvadó sajt, 3 evőkanál olívaolaj,

2 evőkanál kapribogyó, bazsalikom A padlizsánokat megmossuk, szárukat levágjuk, törzsüket ujjnyi vastagra fölszeleteljük. Kiolajozott

tepsibe egymás mellé rakosgatjuk. Olívaolajjal megkenegetjük, közepesnél erősebb (kb. 200 °C) sütőben 4-5 percig sütjük. A paradicsomokat a sajttal együtt (a reszeltet természetesen nem) kis kockákra vágjuk, zúzott fokhagymával meg az oreganóval fűszerezzük, és a padlizsánszeletekre elosztjuk. Kapribogyóval megszórjuk, végül kb. tíz percre a sütőbe visszatoljuk. Bazsalikommal díszítve tálaljuk.

Internetes virág- és ajándékszolgálat

Küldjön virágot, ajándékot Budapestre az interneten keresztül!

Gyors, kényelmes, megbízható szolgáltatás kedvező áron – aznapi kiszállítás, biztonságos bankkártyás fizetési lehetőség –

www.viragposta.hu Vagy hívjon minket a (+361) 375-8154-es budapesti telefonszámon.


Pihenés és szórakozás egy helyen A kétcsillagos Átrium Hotel Harkány főutcáján, de mégis nyugodt,

csendes helyen, 150 méterre a híres termálfürdőtől található. A családias hangulatú hotel valamennyi szobája színes televízióval, fürdőszobával felszerelt. A hotel 78 fő befogadására alkalmas. 35 szobával rendelkezik, amiből 22 szoba erkélyes. Hangulatos étterem, kávéház-bár, nyári terasz, zárt parkoló áll vendégeink rendelkezésére. Nyáron különleges programok, hagyományőrző népi estek, német színház, gasztronómiai rendezvények, táncház és még sok-sok érdekes-

Salamon Laura:

Távoli múltban (egy berlini fotókiállítás emlékei) Akkor is volt hideg ősz. Utcai zenészek törték meg a csendet. Akkor is volt szegénység. Nyomorult életek helyet követeltek, a lelkek érezni mertek. Akkor is az ember szót értett emberrel, ha kellett!

36. oldal

ség várja vendégeinket. Nálunk egyszerre tud pihenni és szórakozni. 2004-es árjegyzék Kétágyas szobában 1 fő/éj: 26,euró, 2 fő/éj: 33,- euró. Háromágyas szobában 3 fő/éj: 40,- euró, négyágyas szobában 4 fő/éj 47,euró. Az árak reggelivel értendők. Az idegenforgalmi adó március és október között 2 euró/fő/éj, egyébként 1 euró/fő/éj. Idegenforgalmi adó fizetése alól 18 éven aluliak, 70 éven felüliek, valamint üzleti úton tartózkodók mentesülnek. Pótágy ára: 4 euró. Gyermekek 4 éves korig nem fizetnek, 4-7 éves kor között 50 százalékos árengedményt kapnak. Külön megrendelésre vacsora. Egész évi akció: egy hét félpanzióval 99,- euró/fő. Egyéb ajánlatokért kérjük, forduljanak bizalommal hozzánk!

Hotel Átrium 7815 Harkány, Kossuth u. 10 Tel.: 0036/ 72 /580 – 880 Fax: 0036/ 72 /580 – 888 Email: [email protected]

Zeuner Ildikó (1945 – 2004)

Búcsúzunk Ildikótól Bizonyára sokan emlékeznek még olvasóink közül a Collegium Hungaricum elődjének, a Berlini Magyar Kultúra Házának kedves, barátságos és segítőkész könyvtárosnőjére, aki a 70-es és 80-as években fogadta a magyar könyvek barátait a később kávézónak átalakított helyiségben. A napokban kaptuk a szomorú hírt, hogy Zeuner Ildikó eltávozott közülünk. Emlékét megőrizzük.

37. oldal

Matricával az M5-ön!

Március közepén egységesítették a magyarországi autópálya-használati díjakat. Az M1, M3, M7 után a jól ismert matricák immár az M5-ös autópályán is érvényesek, egyelőre változatlan áron: A személygépkocsira érvényes 10 napos matrica ára 2000,- Ft, de kapható 30 napos és egy évre szóló is. Ezzel megszűnt az M5-nek az autósok által aligha becsült szomorú csúcsteljesítménye: Európa legdrágább autópályája volt! A hírek szerint nyáron emelkedik az autópálya-használati díj. Utazás előtt érdemes utánanézni: www.autopalya.hu, www.autobahn.hu


Vegyes oldal Béla 70 éves! 2004. január 20-án töltötte be 70. születésnapját Józsa Béla, egyesületünk régi, hűséges tagja. A Magyar Egyesület tagsága nevében utólag is szívből gratulálok, és minden jót, erőt, egészséget kívánok! Dr. Hetey László elnök

Deutsch-Ungarische Gesellschaft e.V. Veranstaltungen Mai 2004 Mittwoch, 12. Mai, 18.00 Uhr, Collegium Hungaricum Boris Pas, Wirtschaftsreferent an der slowenischen Botschaft in Berlin: Slowenien – das Tor der Länder des Karpatenbeckens zur Adria. Eine gemeinsame Veranstaltung mit der Deutsch-Slowenischen Gesellschaft Donnerstag, 27. Mai, 19.00 Uhr, Ort noch offen Dr. Gerhard Seewann, Ungarisches Institut München: Zur Typologie der Vertreibung im Vergleich von Polen, der Tschechoslowakei, Ungarn und Jugoslawien nach dem 2. Weltkrieg Montag, 31. Mai, 19.00 Uhr, Collegium Hungaricum Prof. Dr. jur. Axel Azzola, Staatssekretär a. D.: Die Rechte nationaler Minderheiten: Was sollen und können Individual- und GruppenMinderheitenrechte leisten? Zur aktuellen Diskussion um die europäische Verfassung

Felvételünk a 2003-as egyesületi kiránduláson készült.

Ungarn auf dem Schiff! Die Spree wird zur Donau, wenn das Collegium Hungaricum Berlin vom 17. bis 20. Juni 2004 – jeweils vom späten Nachmittag an – zum Feiern des EU-Beitritts an Bord lädt, um dem Berliner Publikum die frische ungarische Musik- und Kulturszene sowie große gemeinsame deutsch-ungarische Themen zu präsentieren. Das etwas andere Ungarn-Festival, das vielleicht in Berlin Fuß fassen wird… Mit von der Partie sind zahlreiche Passagiere „erster Klasse“, wie die Fußballtorwarte Gyula Grosics und Gábor Király, der Erfinder des Zauberwürfels Ernő Rubik, die Autoren Peter Kasza (Das Wunder von Bern), György Dalos, Terézia Móra, Ervin Lázár und Ottó Tolnai sowie der Entertainer Sándor Fábry. Das detaillierte Programm ist ab 1. Mai 2004 auf der Homepage des ungarischen Kulturinstituts zu lesen, wo auch alle anderen Programme des Hauses abgerufen werden können: www.hungaricum.de.


Ungarische Weine und Spezialitäten im Berlin-Careé, Ihrer Markthalle am Alex

Wein, Sekt, Spirituosen Paprika, Paprikacreme Gewürze, Konserven Wurstwaren, Geschenke Inhaber: György Nagy 10178 Berlin, Karl-LiebknechtStraße 13 Tel. (030) 247 28 709 Öffnungszeiten: Mo - Fr 11.00 Uhr – 20.00 Uhr Sa 10.00 Uhr – 16.00 Uhr

Die Kleine Kneipe

„Zum György“

38. oldal

Magyar(os) vállalkozások Berlinben Übersetzen – Dolmetschen – Konferenzdolmetschen

§

Hans-Ulrich Moritz Für die Berliner Gerichte und Notare allgemein beeidigter Dolmetscher Ungarisch Alte Hellersdorfer Str. 15, 12629 Berlin Tel./Fax: (030) 562 06 51, Mobil-Tel.: (0177) 244 20 53 eMail: [email protected]

Sonnen-Apotheke Inh. Irén Richter, Fachapothekerin Langhansstr. 82, 13086 Berlin Öffnungszeiten: Montag – Freitag 8.00 Uhr – 18.30 Uhr Samstag 8.00 Uhr – 13.00 Uhr Auch fremdsprachliche Bedienung Ungarisch und Russisch!

Eyke & László Szabó (VÜD)

Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin Tel. (+4930) 55 488 443 Geöffnet: Mo-Fr 15.00 Uhr – 22.00 Uhr Sa 17.00 Uhr – 22.00 Uhr, abends bei Bedarf auch länger Deutsche und ungarische Küche … wo es beinahe besser schmeckt als zu Hause.

Für die Berliner Gerichte und Notare allgemein beeidigte Dolmetscherin Ungarisch Technischer Übersetzer und Konferenzdolmetscher Ungarisch Krossener Straße 24, 10245 Berlin Tel.: (030) 291 66 55, Fax: (030) 29 49 08 62 eMail: [email protected]

39. oldal


café HU im CHB Wir richten für Sie aus

Weihnachtsfeiern, Hochzeiten, Geburtstage und Partys aller Art Karl-Liebknecht-Str. 9, 10178 Berlin Telefon: (030) 241 57 15 Geöffnet: Montag – Freitag 14 – 23 Uhr Samstag und Sonntag ab 13 Uhr

Öffnungszeiten

Übersetzen & Dolmetschen

Montag bis Freitag 10.00 Uhr – 14.00 Uhr und 15.00 Uhr – 18.30 Uhr

Samstag 10.00 Uhr – 14.00 Uhr

Mária Urban Grottkauer Str. 30 12621 Berlin eMail: [email protected] Tel./Fax: (030) 9939510

Fordítás & Tolmácsolás

Entwicklung und Zulassung von Arzneimitteln Dr. László Hetey Privat-Dozent für Pharmakologie und Toxikologie der Medizinischen Fakultät der Charité - Universitätsmedizin Berlin D-10827 Berlin, Kaiser-Wilhelm-Platz 4 Tel.: (+4930) 787 127 60 Fax: (+4930) 787 127 61

Internet: www.hlp-pharmaconsulting.de e-mail: [email protected]

Ungarische Krone – das Restaurant in ruhiger Lage am Rande von Spandau Gemütliche Gästezimmer Kosten Sie die herrlichen Spezialitäten unseres ungarischen Kochs! Restaurant Ungarische Krone Am Siedlereck 14612 Falkensee, Pestalozzistraße 2 Telefon/Fax: (03322) 212076 Besuchen Sie uns Dienstag bis Sonntag 12.00 Uhr – 23.00 Uhr


R e j t v é n y

Kedves rejtvényfejtőnk! Ebben a számban is több oldalon berlini fényképeket közlünk, s ezekkel kapcsolatos az a hét kérdésünk, amelyekkel újabb kis fejtörést szeretnénk okozni a városunkat ismerő, ill. a vele megismerkedni kívánó olvasóinknak. Ezúttal a város nyugati részén található látnivalók közül böngésztünk. 3. oldal: A Hamburger Bahnhof, a Hamburgi pályaudvar. Mi érkezik ide rendszeresen? 4. oldal: Városunkban sok olyan rendezvény van, amelyeken a látogatók vagy nézők száma több tízezerre rúg. No de melyik óriási zenebulira jöttek el a korábbi években milliónál is többen? 15. oldal: Melyik építmény látható itt? Falai között egyébként középkori lakomán is részt lehet venni.

40. oldal 25. oldal: Ez a kép hova viszi a megtekintőjét? 36. oldal: Tagadhatatlan, hogy itt Berlin sok sportlétesítménye közül talán a leghíresebbet látjuk: az Olympiastadiont. Melyik óriási érdeklődésre számot tartó rendezvénynek ad otthont, azaz játékteret két év múlva? 37. oldal: Még egy pályaudvar. Mi a régi és mi az új neve? 40. oldal, fent: A Vásárnegyedben álló rádiótorony Berlin – hány éves jelképe is? 40. oldal, lent: Kivel találkozhatnánk ebben az épületben, ha ugyan beengednének? A mindenkori házigazdára-névadóra vagyunk kíváncsiak.

Megfejtés Az előző számunkban Berlin keleti városrészéről (pótkérdésünkre a válasz: minden kép Berlin keleti felében készült!) közölt felvételekkel kapcsolatos kérdésekre az alábbi válaszokat vártuk: 21. oldal: Japán kert. 28. oldal: A köpenicki kapitánynak. 33. oldal: Az Allianz biztosítótársaság épülete előtt. 35. oldal, fent: Az Alte Museum-ot. 35. oldal, lent: Hackesche Höfe. 36. oldal, balra: Humboldt Egyetem. 36. oldal, jobbra: A Berlini Dóm.

Lapunk következő száma 2004 októberében jelenik meg. És már most kérünk mindenkit, aki kedvet érez hozzá, hogy a következő utáni füzetünkbe írjon vagy egyéb ötletekkel jelentkezzen, hiszen az lesz a Híradó 20. száma. Lapunk jövőre 10. születésnapját ünnepli, s mindezt a Magyar Egyesület fennállásának 15. évfordulóján. Ennyi jubileumot időben elő is kell készíteni…

– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa

Szerkesztőség: Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 5 62 06 51, e-mail: [email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 9 93 95 10, e-mail: [email protected] PR-felelős: Matthes Ágnes, tel.: (030) 2 42 36 68, fax: (030) 2 42 34 47, e-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: Dr. Hetey László, tel.: (030) 78 71 27 60, fax: 78 71 27 61, e-mail: [email protected] Web-összekötő: Nemes Lajos, tel.: (030) 51 00 94 36, fax: (030) 51 00 94 38, e-mail: [email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület Berlin e.V., c/o Priv.-Doz. Dr. Hetey László, Kaiser-Wilhelm-Platz 4, 10827 Berlin Egyesületi bankszámla: Berliner Sparkasse, BLZ 100 500 00, Konto-Nummer: 13191500 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.

Magyar Egyesület Berlin e.v. Magyarország nem május 1-jén fog megnyílni

Recommend Documents