KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT

KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT – 180 órás akkreditált felnőttképzés –

Elektronikus tananyag 3. modul A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS LEBONYOLÍTÁS ALAPJAI – PCM

Szerkesztette: Dr. Juhász Erika Szerzők: Dr. Juhász Erika Matiszlovicsné Horváth Éva A szerkesztő munkatársa: Pete Nikoletta

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul

Kulturális Projektciklus Menedzsment 3. modul Elektronikus tananyag

Szerkesztette: Dr. Juhász Erika Szerzők: Dr. Juhász Erika Matiszlovicsné Horváth Éva A szerkesztő munkatársa: Pete Nikoletta Közreműködők: Muliter Mariann Nagy Kitti Szerzői jogok: Dr. Juhász Erika, Matiszlovicsné Horváth Éva, Pete Nikoletta, Muliter Mariann, Nagy Kitti A fejlesztett tananyag felhasználásának kizárólagos joga megilleti a következő szervezetet: Eszterházy Károly Főiskola 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Nyilvántartási szám: 10-0012-05 Akkreditált felnőttképző intézmény: FAT ALF-009

Elektronikusan és fénymásolással korlátlan számban sokszorosítható a szerkesztő, a szerzők és a felhasználó szervezet nevének feltüntetésével. A TÁMOP 3.2.3-08/2-2009-0022. számú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre………… 4 II. Pályázatírási gyakorlat egy hazai pályázaton (NCA, NKA pályázatok bemutatása) ....................................................................................................... 33 III. A pályázatok általános formai és tartalmi követelményei ..................... 57 IV. Egy Operatív Programos pályázat komplex összeállítása……………. 95 Mellékletek 1. Europass önéletrajz mintája………………………………………....138 2. Europass önéletrajz kitöltési útmutatója…………………………... 141 3. Pályázat összeállítás javasolt lépései……………………………….. 159 4. Főbb teendők nyertes projekt esetén……………………………….. 160 5. Kommunikációs terv minta…………………………………………. 161 Felhasznált és ajánlott források jegyzéke………………………………… 169

3

I. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK FORRÁSAI KULTURÁLIS FEJLESZTÉSRE

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az EU költségvetése ........................................................................................ 5 2. Az Európai Unió támogatási forrásai ......................................................... 10 2.1. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap ................................................................11 2.2. Mezőgazdasági támogatások ................................................................................15 2.3. Közbeszerzések ......................................................................................................15 2.4. Közösségi Programok ...........................................................................................15

3. Európai kulturális együttműködési projektek generálása ....................... 16 4. Európa Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv ...................................... 21 5. Új Széchenyi Terv ......................................................................................... 28 6. Egyéb pályázati források ............................................................................. 29

4

1. Az EU költségvetése Az Európai Bizottság közleményei szerint a Római Szerződés egyik alapvető célja Európa népei közötti gazdasági és politikai unió létrehozása. E cél elérése érdekében a tagországoknak bizonyos feladatokat és tevékenységeket és az ezekhez szükséges jogosítványokat fokozatosan át kell ruházniuk az Unióra. A közös célkitűzések érdekében közös politikákat kell kialakítani, és meg kell osztani annak költségeit. Hasonlóan az államok költségvetéséhez a közösségi költségvetés finanszírozása is jövedelemáramlást jelent, ez esetben a tagállamok szintjéről nemzetek feletti szintre. Az európai integráció történetének már a kezdetén, az Európai Szén- és Acélközösség költségvetésébe beépítették a saját jövedelemforrások elvét, azonban 1970-ig a kiadásokat a tagállamok költségvetési hozzájárulásaiból fedezték. A saját jövedelemforrások elve szerint azonban a Közösség mindinkább arra törekedett, hogy a tagállamok nemzeti költségvetésének megkerülésével bizonyos forrásokat közvetlenül szedjen be. Az Európai Gazdasági Közösség közvetlen bevételi forrásai kezdetben a harmadik országokkal folytatott kereskedelemből származó vámbevételek, az agrárlefölözések voltak. Az 1970-es évektől a saját bevételek már nem fedezték a Közösségi kiadásait, így újabb saját forrásként bevezették az ún. VAT-hozzájárulást. A kiadások további növekedése hatására 1988-ban döntöttek a negyedik saját forrás, az ún. GNP-faktor bevezetéséről. Az EU éves költségvetése az Unió nemzeti jövedelmének mintegy 1%-a, azaz személyenként körülbelül 244 EUR. Ezt a pénzt a polgárok mindennapi életének javítására használják fel. A diákok számára ez a külföldi tanulás lehetőségét jelentheti. Kisvállalkozások számára megnyilvánulhat abban, hogy könnyebben kijutnak a nagyobb piacokra, és tisztességesebb üzleti környezetben működhetnek. A kutatók esetében ötleteik fejlesztésére kínálhat több lehetőséget. A munkát keresők ennek révén új képzési alkalmakhoz juthatnak. Közvetve vagy közvetlenül mindannyian részesülünk az EU költségvetéséből finanszírozott tevékenységekből, valósuljanak meg ezek tisztább strandok, a tányérunkra kerülő biztonságosabb étel, jobb utak vagy alapvető jogaink biztosításának formájában. Az EU költségvetéséből finanszírozott fellépések és projektek az EU által egy adott időpontban meghatározott prioritásokat tükrözik. Ezeket hat átfogó kiadási kategória (ismertebb néven „fejezetek”) és harmincegy különféle szakpolitikai terület alá csoportosítják. Az EU költségvetése olyan szakpolitikai területeken finanszíroz fellépéseket és projekteket, ahol valamennyi uniós ország beleegyezett abba, hogy a cselekvésre az Unió szintjén kerüljön sor. E területeken erejük egyesítése révén a tagállamok kisebb költségráfordítással érhetnek el jelentősebb eredményeket. Vannak azonban olyan egyéb politikák is, ahol az uniós országok úgy döntöttek, hogy nem az Unió szintjén lépnek fel. Például a nemzeti szociális biztonsági, nyugdíj-, egészségügyi vagy oktatási rendszerek mindegyikét a nemzeti kormányok, illetve a regionális vagy helyi önkormányzatok finanszírozzák. A „szubszidiaritás elve” biztosítja, hogy az Unió csak akkor és olyan mértékben lépjen fel, amennyiben a tervezett fellépés célkitűzéseit a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják megfelelően elérni, és a célkitűzések a tervezett fellépés méretéből vagy hatásaiból adódóan uniós szinten megfelelőbben megvalósíthatók. 1. A költségvetés elvei 1) Az egységesség elve 1968-tól él a Közösség költségvetésében, addig öt önálló költségvetése volt a három szervezetnek. Az egységesség elve szerint az 1970-es “Költségvetési Szerződés” szerint a Közösség valamennyi pénzügyi műveletét, összes bevételét és kiadását egyetlen dokumentumban, a

5

költségvetésben foglalják össze. Ezt a dokumentumot a költségvetés elfogadására feljogosított szerv hagyja jóvá. 2) A bruttó költségvetés (vagy másképpen általánosság) elve egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt azt, hogy a bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani. 3) Az éves költségvetés elve szerint a Közösség költségvetésének egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia. Emellett azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit ún. költségvetési periódusokban határozzák meg. A következő költségvetési periódus 2007-2013-ig tart. 4) A részletesség elve szerint a költségvetési előirányzatokat nemcsak egy összegben, hanem különböző mélységű bontásban is meg kell adni. 5) A költségvetési egyensúly elve szerint az Unió költségvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő fedezésére. Amennyiben a végrehajtás során mégis adódik eltérés, úgy a többletet a következő évre bevételként kell átvinni, míg a hiányt a következő év kiadásaként kell kezelni. 6) Az Unió költségvetési számbavételi egysége 1981. január 1-től 1998. december 31-ig az ECU volt. 1999. január 1-től a költségvetést euróban hagyják jóvá. 7) A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki. 8) A nyilvánosság elve alapján az Unió költségvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást két hónapon belül közzé kell tenni. A költségvetésnek ezen túlmenően sajátos kritériumoknak kell megfelelnie: • Externalitás: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet. • Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani. • Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára. • Szubszidiaritás: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat. 2. Igazgatási költségek Ezek fedezik az összes uniós intézmény, köztük az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék személyzeti és épületbérleti költségeit. Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe. A saját források három csoportba sorolhatók (az alábbi számok a 2010-es bevételi előrejelzésekre vonatkoznak, és csak példaként szolgálnak): • hagyományos saját források – amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak s főként a nem EU-államokból érkező termékek behozatalára kiszabott vámokból keletkeznek. Ezek tehát egyrészt a kívülálló,

6

harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. Körülbelül a teljes bevétel 12%-át jelentik; A tradicionális saját forrás tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, ennek előtte 10 százalék volt). • a hozzáadottérték-adó (HÉA) alapú forrás olyan egységes százalékos kulcs, amelyet valamennyi tagállam harmonizált HÉA-bevételére (amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi áfa alapra kell vetíteni) alkalmaznak. A HÉA-alapú forrás a teljes bevétel 11%-át teszi ki; 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék), az áfa alap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát. • a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás tekintetében minden tagállam GNI-jére egységes kulcsot alkalmaznak. Habár kiegyenlítő tételnek számít, idővel a legjelentősebb bevételi forrássá vált, és napjainkban a teljes bevétel mintegy 76%-át teszi ki. A költségvetés egyéb bevételekkel is rendelkezik, idesorolható például az EU személyzete által fizetett jövedelemadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes uniós programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértő vállalatokra kivetett büntetések. E különféle források együttesen a költségvetés mintegy 1%-át teszik ki. Az Unió összes tervezett bevétele 2010-ben megközelítőleg 122,9 milliárd euróra rúg majd. A bevételek a költségvetésbe körülbelül a tagállamok gazdasági jólétével arányosan folynak be. A hozzájárulás kiszámításánál Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és az Egyesült Királyság esetében némi kiigazítást (ún. korrekciót) végeznek annak érdekében, hogy csökkentsék a költségvetéshez történő, túlzott mértékűnek érzékelt hozzájárulásukat. Másrészről azonban az EU pénzeszközei az Unió által meghatározott prioritásokkal összhangban kerülnek a tagállambeli és harmadik országbeli kedvezményezettekhez. Bár minden tagállam részesül az uniós költségvetésből, a kevésbé tehetős tagállamok – az uniós programokat (nem utolsósorban a kohéziós politika terén) alátámasztó szolidaritás eredményeként – arányosan többet kapnak a gazdagabbaknál. 3. költségvetés kiadási oldala • A Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai. Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrását jelenti. A Garancia részlegből finanszírozzák a mezőgazdasági termékek piacain az intervenciót, a készletek átértékelését, a harmadik országokba irányuló export támogatását stb. A korlátlan értékesítési garanciát nyújtó agrárpiaci rendtartás, az ennek nyomán a piaci lehetőségektől függetlenül növekvő termékfelesleg, az agrártámogatás költségeinek felduzzadása, a világpiaci keresletkínálat egyensúlyának megbomlása és az ebből eredő nemzetközi feszültségek az 1980-as évtizedben a CAP rendszerének megreformálását tették szükségessé. 1993ban átfogó reform lépett életbe, melynek lényege az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az áraknak a világpiaci színvonalhoz való közelítése és - ezzel egyidejűleg - a termelők jövedelempozíciójának közvetlen támogatásokkal történő stabilizálása volt. A reformok ellenére a CAP támogatása még mindig a költségvetés közel felét teszi ki. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a Közösség a nemzeti szuverenitás átruházása terén itt jutott a legmesszebbre, ami azt jelenti, hogy a tagállamok kiadásainak nagy részét a Közösség vállalja magára.

7

• A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy 37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak. A strukturális alapok képviselik a közösségi költségvetésben azt a hagyományos redisztributív funkciót, amely forrásokat áramoltat a gazdagabbaktól a szegényebbekhez. • A belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszakitudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása - finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva. • A külső politikák címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például a PHARE-program forrásai is. • Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a brüsszeli Bizottság apparátusának működtetése teszi ki. • Tartalékok 4. EU-költségvetés bevételeit és kiadásait a következők korlátozzák: • a szerződések: Az Unió költségvetésének nem lehet hiánya, ami azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes kiadást; • a kiadások felső határa, amelyet a tagállamok kormányai és parlamentjei állapítanak meg közösen. A „saját források felső korlátjaként” ismert és az EU költségvetéséből kifizetésekre fordítható határérték jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) 1,24%-a. Ez átlagban uniós polgáronként megközelítőleg • 293 eurónak felel meg; • a többéves pénzügyi keret, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság állapít meg közösen, és amely adott időszakban költségkategóriánként szabályozza az EU költségvetésének alakulását; • a Tanács és a Parlament által elfogadott költségvetési rendelet, amely rögzíti a költségvetés összeállításának, végrehajtásának, irányításának és ellenőrzésének szabályait. A költségvetés felállítása során a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak eltérő a szerepe és a hatásköre. 5. Hogyan döntenek a költségvetésről? Első lépésként a Tanács – miután megszerezte az Európai Parlament (tagjainak többsége által adott) jóváhagyását – elfogadja a többéves pénzügyi keretet. A legalább ötéves időtartamú többéves pénzügyi keret fejezetenként éves felső korlátot határoz meg. Az éves költségvetésnek tiszteletben kell tartania ezeket a felső korlátokat. Ezáltal a többéves pénzügyi keret biztosítja a kiadások hosszú távú tervezését, miközben gondoskodik a költségvetés rugalmasságáról. A legújabb többéves pénzügyi keret a 2007 és 2013 közötti hétéves időszakot fedi le. Az éves költségvetési eljárás a Lisszaboni Szerződésben meghatározottaknak megfelelően szeptember 1-jétől december 31-ig tart. 6. A Bizottság költségvetési tervezete Belső eljárásának megfelelően július 1-jéig valamennyi uniós intézmény és szerv becsléseket készít a költségvetési tervezethez. A Bizottság konszolidálja ezeket a becsléseket, és elkészíti az éves „költségvetési tervezetet”, amelyet szeptember 1-jéig benyújt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A gyakorlatban a Bizottság arra törekszik, hogy április vége/május eleje előtt előterjessze a költségvetési tervezetet.

8

§ A költségvetés tanácsi olvasata A Tanács október 1. előtt elfogadja (adott esetben módosításokkal együtt) a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek. A Tanács az álláspont elfogadásához vezető okokról is tájékoztatja az Európai Parlamentet. § A Parlament olvasata A Parlamentnek ezt követően 42 napja van arra, hogy olvasata során októberben elfogadja a költségvetést, vagy módosításokkal együtt visszaadja a Tanácsnak. A Tanács 10 napon belül jóváhagyhatja a módosításokat, és elfogadhatja a költségvetési tervezetet. § Egyeztetőbizottság Amennyiben a Tanács nem fogadja el a Parlament módosításait, egyeztetőbizottságot állítanak fel, amely a Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből, valamint az Európai Parlament azonos számú tagjából áll. Az egyeztetőbizottság feladata, hogy 21 napon belül közös tervezetet dolgozzon ki. Azt követően, hogy az egyeztetőbizottság november elején elfogadta a közös tervezetet, a Tanácsnak és a Parlamentnek 14 napja van a szöveg elfogadására vagy elutasítására. A Parlament akkor is elfogadhatja a költségvetést, ha a Tanács elutasítja a közös tervezetet. Amennyiben a Parlament vagy a Tanács elutasítja a közös tervezetet, a másik intézmény pedig elmulasztja a döntéshozatalt, az a költségvetés elutasításának minősül, és a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania. Amennyiben a költségvetési év elején még nem áll rendelkezésre véglegesen elfogadott költségvetés, minden hónapban az előző évi költségvetés költségvetési előirányzatainak 1/12 részét meg nem haladó összeg költhető el. Hasonló eljárás vonatkozik a költségvetési tervezet módosító indítványainak elfogadására (amelyeket akkor nyújtanak be, ha a költségvetés elfogadását megelőzően merülnek fel új információk) és a költségvetés- módosításokra (a költségvetés elfogadását követően felmerülő elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén). 7. Növekedés és munkahelyteremtés A 2007–2013 közötti időszak tekintetében az EU országai úgy döntöttek, hogy közös erőfeszítéseik és az EU költségvetésének jelentős részét arra fordítják, hogy nagyobb gazdasági növekedést érjenek el, és több munkahelyet teremtsenek. A fenntartható növekedés az Unió egyik fő prioritásává vált. Az EU gazdaságának versenyképesebbé kell válnia, és a kevésbé jómódú régióknak utol kell érniük a többieket. A versenyképesebb gazdaság a kutatás és oktatás terén több beruházást, kiterjedt közlekedési és energiahálózatokat, valamint jobb foglalkoztatási feltételeket igényel – mi több, mindezt egyidejűleg. Ennek eredményeként a laboratóriumokban kifejlesztett egyszerű ötleteket kisvállalkozások sajátíthatják el és vihetik piacra szerte az EU-ban, a fogyasztók jogainak messzemenő tiszteletben tartása mellett. Ez esetben egy egyszerű ötlet finanszírozása a kutatónak, a vállalkozónak és a forgalmazónak munkát, a fogyasztónak pedig védelmet biztosít. A tartós növekedés elérése függ továbbá az EU növekedési képességének kiaknázástól és fokozásától is. E célkitűzés – ismertebb nevén a „kohézió” – különösen a kevésbé fejlett régiók támogatását tűzi ki célul, hogy e térségek gazdasága szembe tudjon nézni a globális versennyel. Az innováció és a tudásalapú gazdaság soha nem látott lehetőségeket kínál e régiók növekedésének serkentésére. A kohézió elérésére tett uniós erőfeszítések az infrastruktúra fejlesztésére és a régiók a téren történő megsegítésére összpontosítanak, hogy a munkaerejüket képezni tudják, valamint a termelésben be tudják vezetni a legújabb technológiákat. Az EU költségvetése támogatja továbbá a gazdasági és szociális együttműködés megkönnyítését a régiók között és a nemzeti

9

határokon átnyúlóan is. Az EU fellépései gyakran felölelik a tapasztalat és a know-how cseréjét is, ami fokozottan hasznos lehet a kevésbé jómódú régiók számára. 8. Természeti erőforrásaink Földrajzi és klimatikus sokféleségüknek köszönhetően az uniós országok rengetegféle mezőgazdasági terméket állítanak elő, amelyeket az európai fogyasztók ésszerű áron vásárolhatnak meg. E téren az EU erőfeszítései két fő célra irányulnak. Először is, ami előállításra kerül, meg kell, hogy feleljen annak, amit a fogyasztók akarnak, ideértve a mezőgazdasági termékek magas fokú biztonságát és minőségét is. Másodszor, a termelés oldaláról nézve, a gazdálkodóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a termelést a fogyasztók igényeinek megfelelően tervezzék és módosítsák, a környezetvédelmi és állatjólléti jogszabályok egyidejű tiszteletben tartása mellett. Emellett természeti erőforrásaink sikeres kezelésének és védelmének fel kell ölelnie a környezet védelmét, a vidéki gazdaságok szerkezetének átalakítását és szélesítését, valamint a fenntartható halászat előmozdítását célzó közvetlen intézkedéseket is. Hiszen az állatbetegségek, az olajfoltok és a légszennyezés nem állnak meg az országhatárokon. Az ilyen veszélyek több országban, számos fronton megvalósított, kiterjedt fellépést igényelnek. 9. Alapvető szabadságok, biztonság és a jogérvényesülés A fentiekhez hasonlóan a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem is sokkal hatékonyabb, ha az uniós országok megosztják egymás között az információkat, és közösen lépnek fel. Az EU arra törekszik, hogy hatékonyabban kezelje az Unióba irányuló migrációs áramlásokat, kiterjessze a büntetőügyekben folytatott és igazságügyi együttműködést, valamint megerősítse a jogállamiságon alapuló társadalmakat. 10. Európainak lenni: vita, párbeszéd és kultúra Mintegy 500 millióan élünk az EU-ban. Számos különfélenyelven beszélünk, és eltérő a kulturális hátterünk is. Közösen jelentjük az Európai Unió felbecsülhetetlen gazdagságát: a közös értékekre épülő kulturális sokféleséget. Az EU költségvetése támogatja és védelmezi e kulturális örökséget és gazdagságot, és egyidejűleg ösztönzi az aktív részvételt a körülöttünk folyó társadalmi vitákban is. Célja továbbá védeni a közegészségügye és a fogyasztók érdekeit. 11. Globális szereplő Az uniós források hatása nem szűnik meg a külső határainknál. Sokak számára az EU költségvetése biztosít sürgősségi segélyt a természeti katasztrófákat követő rendkívüli szükséghelyzetekben. Másoknak hosszú távú támogatást jelent a jólét, stabilitás és biztonság terén. 2. Az Európai Unió támogatási forrásai Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: 1. Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap 2. Mezőgazdasági támogatások 3. Közbeszerzések 4. Közösségi Programok

10

2.1. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). 1988 óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezőtlen helyzetű régiókra. A 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv kohéziós politikai célokra a teljes uniós költségvetés 35,7%-át bocsátja rendelkezésre, ami 347,41 milliárd eurót jelent (jelenlegi árakon számolva). a) Strukturális Alapok A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik. Magyarország 1986 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program a: PHARE és a SAPARD A regionális politika finanszírozása jelenleg négy alapból történik. Az alapokat különböző időpontokban állították fel és működésüket először az 1988-as reform során koordinálták. A cél az alapokból származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt. § Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok alap összetevője. A regionális politikára szánt összegek legnagyobb része ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az ERFA célja, hogy a régiók között mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölésével erősítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját. Ennek érdekében az ERFA: • közvetlen beruházási támogatást nyújt a vállalkozások (főként a kkv-k) számára, mellyel fenntartható munkahelyek megteremtését kívánja elősegíteni; • finanszírozza a kutatási és innovációs, távközlési, környezetvédelmi, energetikai és közlekedési infrastruktúrák kialakítását; • pénzügyi eszközökkel (kockázatitőke-alapok, helyi fejlesztési alapok stb.) járul hozzá a regionális és helyi fejlődéshez, valamint a városok és a régiók közötti együttműködéshez; • technikai segítségnyújtási intézkedéseket finanszíroz. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az azok megvalósítására kialakított operatív programokon keresztül valósulnak meg. Konvergencia célkitűzés A konvergencia célkitűzés hasonló a 2000-2006-os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Támogatás mértéke: A konvergencia célkitűzés keretében 251.163 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból rendelkezésre álló teljes összeg 81,54 százaléka. A konvergencia célkitűzés forrásait a három alap - Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap - együttesen biztosítja.

11

Jogosultsági feltételek: A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ez a célkitűzésre fordítható összes forrás 70,51 százalékát jelenti (177 milliárd euró). Azon régiók (ún. „phasing out” térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. E régiók a célkitűzés forrásainak 4,99 százalékára jogosultak (12,5 milliárd euró). Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. „phasing-in” területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Támogatás mértéke: A célkitűzés keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, ami a teljes összeg 15.95 százaléka. A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja. Európai területi együttműködés célkitűzés A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. Támogatás mértéke: A célkitűzésre az összes támogatás 2,52 százaléka, azaz 7,75 milliárd euró áll rendelkezésre, mely az alábbiak szerint oszlik meg: Határokon átnyúló együttműködés: 73,86 % Transznacionális együttműködés: 20,95% Interregionális együttműködés: 5,19% A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Jogosultsági feltételek: A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra. § Európai Szociális Alap (ESZA) 2007-2013 Célok: Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak. Prioritások: Az Európai Szociális Alap a „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzései keretében támogat tevékenységeket a tagállamokban. A két célkitűzés közös prioritásai: • Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése

12

Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése • Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem • Humántőke fejlesztése • Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása A konvergencia célkitűzés prioritásai: • Humántőke-beruházások bővítése és javítása • Nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek erősítése a reformok és a felelősségteljes kormányzás érdekében Finanszírozási arány: Az Európai Szociális Alap a konvergencia célkitűzés keretében 75%-ig, míg a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében 50%-ig finanszírozza a kiadásokat. Finanszírozási prioritások: Az Európai Szociális Alap elsődlegesen az innováció, régiók és határokon átívelő együttműködések, esélyegyenlőség és integráció támogatásának, migránsok és kisebbségek foglalkoztatásának előmozdítását finanszírozza. Kiadások támogathatósága: Nem jogosultak ESZA-támogatásra az alábbi kiadások: • Visszaigényelhető ÁFA • Hitelkamatok • Bútorok, eszközök, jármű, infrastruktúra, ingatlan és föld vásárlása Támogatható kiadások: • Harmadik fél által valamely műveletben részt vevők javára kifizetett és a kedvezményezett felé igazolt juttatások vagy fizetések • Támogatások esetén a műveletek átalányalapon meghatározott közvetett költségei, a műveletre bejelentett közvetlen költségek legfeljebb 20%-áig Felelősségteljes kormányzás és partnerség: Az ESZA ösztönzi a felelősségteljes kormányzást és a partnerséget. A támogatását a megfelelő területi szinten kell megtervezni és végrehajtani. A támogatások előkészítése, végrehajtása és monitorozása során a tagállamok bevonják a szociális partnereket és más érdekelt feleket. A konvergencia célkitűzés alapján az ESZA forrásaiból megfelelő összeget kell elkülöníteni a képzési, hálózatépítési intézkedésekre és a szociális párbeszéd megerősítésére. •

§ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege Miért állították fel a Struktúrális Alapokat? Miről szól az EU regionális politikája, és miért állították fel a Strukturális Alapokat? Az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-től a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. '72-től a közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, aminek hatására a támogatások is kiegészültek. 1985-ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EAGGF teljes költségvetésének 15%-ával rendelkezik. Mára szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez, ezért néhol speciális szabályok vonatkoznak rá.

13

§ Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei Az alap létrehozását egy különleges probléma indokolta: a Közösség vizeinek túlhalászata. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor a '80-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása meglehetősen nagy problémát okozott a Közösségnek, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Furcsasága, hogy tengerrel nem rendelkező tagállamok, úgymint Ausztria és Luxemburg is részesedtek már az alapból. b. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében "a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén." A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ez a célkitűzésben rendelkezésre álló forrás 23,22 százaléka. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet. A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a „konvergencia” célkitűzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenőrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra. A 2007-2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál. A Kohéziós Alap az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: • transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják; • környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek: energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás támogatása, a tömegközlekedés fellendítése stb. A Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi támogatást a Tanács (minősített többséggel hozott) határozattal felfüggesztheti, amennyiben egy tagállam túlzott államháztartási deficittel rendelkezik, és nem tesz lépéseket a fennálló helyzet orvoslására, vagy intézkedései eredménytelennek bizonyulnak. A 2000-2006-os időszakban működő négy közösségi kezdeményezés (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER+) a korábbi formájukban megszűntek és részben a három fő célkitűzés valamelyikébe, részben az európai területi együttműködési csoportosulásba olvadtak be.

14

Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti elő. A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt. Célkitűzések 2007-2013 között: A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzéshez járul hozzá: 1. Konvergencia célkitűzés: 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: 2.2 Mezőgazdasági támogatások A mezőgazdaság, illetve vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból valósul meg, egyrészt közvetett, másrészt a Közös Agrárpolitika által nyújtott közvetlen támogatásokon keresztül. A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: • közvetlen termelői támogatások; • a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások; • beruházási támogatások; • szerkezetváltást, környezetvédelmet, • vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. 2.3 Közbeszerzések A közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárására közösségi és nemzetközi szabályok is vonatkoznak. 2.4 Közösségi Programok A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik. A Közösségi Programok eredeti célja, hogy közelebb hozzák a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertessék a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a miérteket és a hogyanokat. Éppen ezért eredetileg a programokban csak tagállami szervezetek vehettek részt. Az Európai Tanács a program költségvetését minden esetben egy-egy ciklusra (4-5-6-7 évre) határozza meg. A közösségi programok jelenleg a következők: • EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram - 2007-2013: 50,5 milliárd euró • LIFE+: 2007-2013 - 2,14 milliárd euró • Versenyképesség és Innováció Keretprogram: 2007-2013 - 3 621 300 000 euró A keretprogram három részre tagolódik: 1. IEE II. - Intelligens Energia az intelligens jövőért: 2007-2013 - 727 millió euró 2. EIP: Vállalkozási és innovációs Program: 2007-2013 - 2170 millió euró 3. ICT PSP: 2007-2013 - 728 millió euró • EContentplus- 2005-2008 - 149 millió euró • Safer Internet Plus Program: 2005-2008 - 45 millió euró • IDABC-(IDA III.): 2005-2009 - 148,7 millió euró • Kultúra program: 2007-2013 - 400 millió euró

15

• • • • • • • • • • • • • • •

Egész Életen Át Tartó Tanulás program Fiatalok lendületben (Youth in Action): 2007-2013 - 885 millió euró Media 2007: 2007-2013 - 755 millió euró Vám 2007: 2003-2007 - 133 millió euró Fiscalis: 2003-2007 - 56 millió euró Marco Polo II.: 2007-2013 - 400 millió euró Közegészségügyi Keretprogram: 2003-2008 - 312 millió euró Daphne II - 2004-2008: 50 millió euró Daphne III. - 2007-2013 -125 millió euró Gender Equality: 2007-2013 - 657 millió euró Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem programja Testvérvárosi kapcsolatok eEurope Pericles Európai jogvédelmi együttműködés

3. Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje Kultúra 2007-2013 program (Az Európai Unió kulturális keretprogramja) 1. A program előkészítése Ahogyan elődjét, a Kultúra 2000 programot, a Kultúra (2007-2013) programot is az Európai Unió Tanácsának határozata hozta létre. Az Európai Bizottság 2004. július 15-én terjesztette az Európai Parlament és a Tanács elé a "Kultúra 2007" munkacímű programról szóló határozati javaslatát. A Régiók Bizottsága 2005. február 23-án adta ki véleményét, az Európai Parlament (EP) Oktatási és Kulturális Bizottsága pedig számos módosítási javaslattal élt, melynek nagy része a kulturális tanácsi munkacsoport (Cultural Affairs Committee - CAC) vitája során beépült a szövegbe. Az EP plenáris ülésére 2005. október 25-én került sor. A Tanács 2005. november 14-i ülésén részleges politikai megállapodást ért el a tervezettel kapcsolatban a költségvetési vonatkozások kivételével, mivel a 2007-2013-as időszak pénzügyi keretének tárgyalása még függőben volt. A CAC az Intézményközi Megállapodást követően tűzte ismét napirendre a dokumentumot a költségvetési arányok megállapítása érdekében, amelyet a COREPER zárt le annak érdekében, hogy a 2006. május 18-19-i Tanácson megszülethessen a teljes politikai megállapodás. Az Európai Parlament úgynevezett második olvasata után a 2006. december 12-én tartott EU Tanácsülésen fogadták el az EP javasolta szövegmódosításokat, majd a közös parlamentitanácsi határozat 1855/2006/EK számon a Hivatalos Lap L372 számában jelent meg 2006. december 27-én. 2. A keretprogram tartalma Vannak változások és ismerős elemek. Az Európai Bizottság igyekezett felhasználni a Kultúra 2000 program tanulságait: átvenni a jól működő elemeket, megváltoztatni a rosszul vagy nem elég jól működőket. Több elemző tanulmány készült a Kultúra 2000-ről, a kulturális területen dolgozók, a kultúra iránt érdeklődők pedig nyílt internetes fórumon mondhatták, küldhették el véleményüket, javaslataikat a Bizottságnak. Kibővült Európánk a kulturális sokszínűségnek egy szövevényes kavalkádja. A gyors globális fejlesztések világában elérkezett az idő számunkra, hogy teljes mértékben kihasználjuk e kulturális változatosságban rejlő kihívást és értékeket.

16

A maga részéről az Európai Unió az új Kultúra programon keresztül 400 millió eurót fektet be 2007 és 2013 között azért, hogy elősegítse egy egységesebb európai kulturális tér létrehozását, amely éppúgy alapul a közös európai kulturális örökségen, mint a nemzeti és regionális különbözőségeken. Ez a program népszerűsíti a kulturális szektorban dolgozók nemzeteken átívelő mobilitását, növeli kulturális és művészeti termékek és művek nemzetek közötti forgalmát és ösztönzi a kultúraközi párbeszédet Európában. Továbbmenve, az Európai Unió a 2008-at A kultúrák közötti párbeszéd európai évének jelölte meg, hogy kifejezésre juttassa és kiemelje a nemzetek közötti párbeszéd legjobb gyakorlatait abból a célból, hogy megalapozzon egy fenntartható stratégiát a 2008-on túli időszakra is. A kultúra program azért jött létre, hogy a támogatható országokból származó kulturális szereplők közötti együttműködési tevékenységek fejlesztésével hozzájáruljon az európai polgárok közös kulturális örökségén alapuló kulturális térségének előmozdításához, annak érdekében, hogy elősegítse az európai polgári azonosságtudat kialakulását. A Kultúra elődjénél átfogóbb programot kínál. Három nagy célkitűzés áll a program középpontjában: • a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi mobilitásának elősegítése, • a műalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése, • a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között. A keretprogram célja átfogni az egész kulturális ágazatot, erősítve az európai szintű kulturális együttműködést, ezáltal (az alkotók elképzelése szerint) az európai azonosságtudatot is. Az új keretprogram három fejezetből áll: • kulturális együttműködések támogatása, • európai jelentőségű és méretű kulturális szervezetek támogatása, • tanulmányok készítésének, valamint a kulturális együttműködéssel kapcsolatos információk gyűjtésének és terjesztésének támogatása. Ezek közül az első fejezet a Kultúra 2000 rövid és hosszú távú támogatásainak "utóda". Tervezői szeretnék, ha az új program "felhasználóbarát", azaz átlátható, könnyebben érthető lenne, ezért az űrlapok egyszerűsítését, a támogatások odaítélésének átláthatóbbá tételét, illetve az elszámolások egyszerűsítését ígérték. 3. A pályázható összeg nagysága A keretprogram összköltségvetése 400 millió euró a 2007 és 2013 közötti időszakra. Ez a pályázati összegeken kívül a különböző tanulmányokra fordítható összegeket, illetve a programmal kapcsolatos adminisztratív költségeket is tartalmazza. 4. Mire lehet pályázni? A kulturális együttműködések között továbbra is megkülönböztetnek hosszabb és rövidebb távú együttműködéseket, harmadik országokkal tervezett programokat és különleges akciókat - ez utóbbiakra példa lehet az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat, különféle kulturális díjak (pl. EU kulturális örökség díj, építészeti díj, irodalmi díj) stb. 5. A pályázás feltételei A hosszú távú együttműködésekre legalább hat ország legalább hat kulturális szervezetének kell összefognia, rövid távon pedig legalább három ország legalább három szervezetének. A közösségi támogatás aránya mindkét esetben legfeljebb 50% lehet. Rövid távú együttműködésekre pályázatonként 50.000 és 200.000 euró közötti összeg kérhető, a hosszabb távúakra évi 200.000 - 500.000 euró, legfeljebb öt évre. A speciális kulturális akciók körében marad az Európa Kulturális Fővárosa program, a különböző európai kulturális díjak, a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel közös programok stb. 6. A Program kapcsolata az európai szinten konkrét témáknak szentelt évekkel: 2010: a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harc éve 2011: az önkéntesség éve

17

7. A Programban részt vevő országok A Programban részt vevő országok a következők: - az Európai Unió tagállamai; - az EGT tagállamai (Izland, Liechtenstein, Norvégia); - az Európai Unió tagjelölt országai (Horvátország, Törökország, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság), Szerbia és Montenegró. A Programban részt vevő országok fenti listáján nem szereplő országok a harmadik országok kategóriájába tartoznak. Támogatható országok A Program nyitott a nem audiovizuális kulturális szektor előtt, amennyiben az érintett szervezetek és vállalatok nonprofit alapú kulturális tevékenységeket folytatnak. Az olyan szervezetek és vállalatok, amelyek főtevékenysége az audiovizuális szektorhoz kötődik, nem támogathatók. 8. A Program területei a. Kulturális projektek támogatása (1. terület) Az 1. terület rendeltetése a Programban részt vevő, különböző országokban található szervezetek – például színházak, múzeumok, szakmai szövetségek, kutatóközpontok, egyetemek, kulturális intézmények és hatóságok – együttműködésének segítése annak érdekében, hogy a különböző szektorok közösen dolgozhassanak, és más országokkal is megismertethessék a kulturális és művészeti tevékenységüket. Ez a terület az alább részletezett négy kategóriára osztható. 1. terület: Többéves együttműködési projektek (legalább 36, legfeljebb 60 hónap időtartamra) Támogatható pályázók: Csak a Programban résztvevő valamely országban székhellyel, illetve jogi személyiséggel rendelkező és a kulturális területen (kulturális és kreatív szektorban) tevékenykedő közjogi vagy magánjogi szervezetek támogathatók. Az első kategória többéves, országhatárokon átívelő kulturális kapcsolatok létrejöttét igyekszik segíteni azzal, hogy legalább hat különböző, a Programban részt vevő országban ténykedő kulturális szereplő együttműködését bátorítja a szektorokon belüli és azok közötti 35 év alatt zajló közös kulturális tevékenységek kialakítására. Ebben támogatási keretben évi legalább 200 000 és legfeljebb 500 000 euro támogatás adható. Az EU-tól kapott támogatás az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teheti ki. A támogatás célja segíteni egy projekt földrajzi hatókörének létrehozását vagy kiterjesztését, és biztosítani fenntarthatóságát a támogatási időszakon túl is. 1.2.1 terület: Együttműködési projektek (legfeljebb 24 hónap időtartamra) Támogatható pályázók: Csak olyan a Programban résztvevő valamely országban székhellyel, illetve jogi személyiséggel rendelkező közjogi vagy magánjogi szervezetek támogathatók, amelyek fő tevékenységüket kulturális területen (kulturális és kreatív szektorban) folytatják. A második kategóriába legalább három különböző, a Programban részt vevő országban működő, a szektorokon belül vagy azokat átfogóan dolgozó kulturális szereplő maximum két éven át tartó tevékenysége tartozik. E terület elsősorban a hosszú távú együttműködést célzó tevékenységekre összpontosít. Legalább 50 000, legfeljebb 200 000 euro támogatás adható, ám az EU-tól kapott támogatás az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teheti ki.

18

1.2.2 terület: Műfordítási projektek (legfeljebb 24 hónap időtartamra) A harmadik kategóriába műfordítási projektek támogatása tartozik. A műfordítási EU támogatás célja az, hogy az irodalmi művek országok közti forgalmának javításával az európaiak jobban megismerjék egymás irodalmát és irodalmi örökségét. Ennek a területnek a keretében kiadók kaphatnak támogatást irodalmi művek egyik európai nyelvről egy másikra történő lefordításához és kiadásához. Ebben az alprogramban az Európai Unió irodalmi díját elnyerő szerzők műveinek fordítására vállalkozó kiadóknak vagy kiadóvállalatoknak érdemes pályázniuk. Továbbá az európai integráció ösztönzése érdekében különleges figyelmet fordítanak a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok nyelvein készült irodalmi művek forgalmazására. A fordítások költségei 2 000-60000 euróval támogathatók. Támogatható pályázók: – állami vagy magán kiadók vagy kiadói csoportok (magánszemélyek nem lehetnek); – a Programban részt vevő országok egyikében székhellyel rendelkeznek. Támogatható projektek: – Egy támogatható projekt pályázata egy, de legfeljebb tíz szépirodalmi mű fordítását tartalmazza, amely valamely európai nyelvről (forrásnyelv) valamely más európai nyelvre (célnyelv) történik. – Csak fordítási költségeket lehet elszámolni. – Támogatásra jogosult művek közé csak a szépirodalmi művek tartoznak, tekintet nélkül irodalmi műfajukra (regény, elbeszélés, novella, színházi darab, költészeti alkotás, képregény). Nem szépirodalmi művek – pl. útikalauzok, önéletrajzok, életrajzok, esszék vagy a humán tudományokhoz (mint például történelem, filozófia, közgazdaságtan stb.) és általában véve más tudományokhoz (pl. fizika, matematika) kapcsolódó művek – nem támogathatók. – Az eredeti műveknek olyan szerzőktől kell származniuk, akik a Programban résztvevő ország állampolgárai vagy lakosai, a latin és az ógörög nyelven írt művek kivételével. – Csak már megjelentetett művek támogathatók. – Csak olyan művek támogathatók, amelyeket korábban még nem fordítottak le a célnyelvre. – A kiválasztott pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a fordításra javasolt irodalmi mű(vek)re vonatkozó jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a pályázónak gondoskodnia kell a jogok átruházásáról szóló, megfelelően dátumozott és aláírt szerződésről, mielőtt a Végrehajtó Ügynökség aláírja a jogi kötelezettségvállalást. – A projekt időtartama legfeljebb 24 hónap lehet. Az időtartamot az első mű fordításának kezdőnapjától az utolsó lefordított mű megjelenésének napjáig kell érteni. – Az egy projektre kért támogatás összegének 2000 és 60 000 EUR között kell lennie. Támogatható nyelvek: A támogatható nyelvek a Programban részt vevő országok hivatalos nyelvei, valamint a latin és az ógörög. Hivatalos nyelveken ebben az esetben az adott országok alkotmányában vagy alaptörvényeiben meghatározott hivatalos nyelveket kell érteni. A lefordítandó irodalmi műveknek a következő követelményeknek kell megfelelniük: – a fordítás egy európai nyelvről egy európai célnyelvre történhet; – nem támogatható a nemzeti irodalom lefordítása az adott ország egyik hivatalos nyelvéről a másikra; – a célnyelv a fordító anyanyelve (kivéve a ritkábban használt nyelveket, ha a kiadó megfelelő magyarázattal tud szolgálni). Költségátalány-alapú finanszírozás: A támogatás összege az eredeti mű oldalszámának és az egyes célnyelvekre meghatározott díjnak a szorzatával kapott összeg.

19

A célnyelvenkénti átalányösszegeket oldalanként 1500 karakter (szóköz nélkül) tényleges fordítási költségei alapján számították ki. A díjak, melyeket rendszeresen frissítenek, célnyelvenként eltérnek. Költségvetés-alapú finanszírozás, kizárólag a költészet tekintetében: A támogatás összegét részletes, nullszaldós, euróban számított költségvetés alapján számolják ki, amely világosan be kell mutassa valamennyi kötet fordítási költségeit. A támogatás a fordítás költségeit fedezi, feltéve, hogy ezek a költségek nem haladják meg a fordítás és a kiadás összköltségének 50%-át. Elszámolható közvetlen költségek: Kizárólag a fordítóknak ténylegesek kifizetett összeg, díjazás vagy tényleges munkabér számolható el, társadalombiztosítási járulékokkal és a díjukban foglalt egyéb kötelező kiadásokkal, feltéve, hogy ezek a költségek nem haladják meg a kedvezményezett szokásos juttatási rendszerének megfelelő átlagos értéket. 1.3 terület: Együttműködési projektek harmadik országokkal (legfeljebb 24 hónap időtartamra) Támogatható pályázók: Csak olyan a Programban résztvevő valamely országban székhellyel, illetve jogi személyiséggel rendelkező közjogi vagy magánjogi szervezetek támogathatók, amelyek fő tevékenységüket kulturális területen (kulturális és kreatív szektorban) folytatják. A negyedik kategória célja az olyan kulturális együttműködési projektek támogatása, amelyek a Programban részt vevő országok és az EU-val a kultúrát is érintő pontokat tartalmazó együttműködési szerződést kötött harmadik országok közti kulturális kapcsolatok ápolását szolgálják. Minden évben egy vagy több harmadik országot választanak ki az adott évre. A kiválasztott országo(ka)t a Végrehajtó Ügynökség minden évben bejelenti a honlapján, legalább négy hónappal a pályázat beadási határideje előtt. Az érintett tevékenységnek konkrét nemzetközi együttműködési dimenziót kell létrehoznia. Az együttműködési projektekben legalább három kulturális szereplő vesz részt, legalább három, a Programban részt vevő országból, amelyek kulturális együttműködést folytatnak legalább egy szervezettel a kiválasztott harmadik országból, és kulturális tevékenységet folytatnak a kiválasztott harmadik országban. A támogatás keretében 50 000-200 000 euro támogatás adható, ám az Európai Uniótól kapott támogatás az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teheti ki. 2. terület: A kultúra területén európai szinten működő szervezetek támogatása A kultúra területén európai szinten működő vagy működni kívánó kulturális szervezetek támogatást kaphatnak működési költségeikhez. Az e terület keretében nyújtott támogatás a kedvezményezett szervezeteknél a munkaprogramjuk végrehajtása tekintetében keletkező működési költségekhez való hozzájárulás. Alapvetően különbözik a Program más területein elnyerhető többi támogatástól. A szervezetek négy kategóriája támogatható ezen a területen: a)nagykövetek; b)érdekképviseleti hálózatok; c) fesztiválok; d) a kulturális menetrendet támogató szakpolitikai struktúrák, amelyek két további alkategóriába sorolhatók: i) strukturált párbeszédet szolgáló platformok; ii) szakpolitika-elemző csoportok.

20

A támogatások felső határa kategóriánként változik. E felső határok 100 000 és 600 000 euró közöttiek, ám az EU-tól kapott támogatás az összes elszámolható költség vagy a tervezett munkaprogrammal kapcsolatos becsült költségek legfeljebb 80%-át teheti ki. 3. terület: Elemzések, az információgyűjtés és -terjesztés, valamint a kulturális együttműködés területén zajló projektek hatásának maximalizálása érdekében nyújtott támogatás Támogatás adható olyan elemző és információterjesztő tevékenységekre, amelyek segítik a kulturális szektor számára szükséges számszerű adatok gyűjtését és kutatását, illetve ezeknek a Program céljainak figyelembevételével zajló elemzését. A Program támogatja továbbá az információgyűjtést és -terjesztést, valamint a projektek hatásának maximalizálását célzó tevékenységeket. Felkarolja a tapasztalatok és helyes gyakorlatok átadását, a Programról szóló információk terjesztését, illetve a tágabb értelemben vett európai szintű kulturális együttműködést.

4. Európa Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv Európa Terv: Magyarország egészére vonatkozó fejlesztési dokumentum, melynek része az NFT (2007-2013 – II. NFT). Európa Terv első eleme: az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció. Alapelvei: • Az életminőség javítása az életszínvonalnak - a fenntartható gazdasági növekedésen s a versenyképesség ezt lehetővé tevő növelésén keresztül történő - javításával, az életkörülmények tudatos fejlesztésével, az egészséges és környezettudatos életmód ösztönzésével. • Az esélyegyenlőség növelése a társadalmi integráció csatornáinak megerősítésével, az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával, az egyén kiszolgáltatottságának csökkentésével. • A regionális különbségek mérséklése a térségek fejlettségének emelésével (konvergencia). • A harmonikus társadalmi viszonyok kialakulásának elősegítése a családi és közösségi integráció, a közmorál, a társadalmi sokszínűség, az identitástudat és a megújulási készség erősítésével. Négy stratégiai alappillére: 1. Társadalmi és gazdasági kohézió (az összetartó társadalom elvének érvényesülése: egyes térségek gazdasági felzárkózása, innováció és fejlődés térbeli elterjedésének elősegítése, összetartó és esélyteremtő társadalom, 2. Az ország versenyképességének javítása (K+F, innováció, infrastruktúra, információtechnológia) 3. A tudásvezérelt és megújuló társadalom megerősítése (képzés és oktatás fejlesztése, foglalkoztatás bővítése, hátrányos helyzetűek és kirekesztettek reintegrációja) 4. A fenntartható fejlődés elvének érvényesítése (élhető környezet, erőforrások takarékos és hatékony felhasználása) Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint.

21

A következő elveket kell szem előtt tartani a fejlesztések során: • A meglévő rossz struktúrák fenntartása helyett támogatni kell a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformját, sőt azok katalizátorává kell válni. • Az állami kiadások szerkezetének átalakításával hozzá kell járulnia az újraelosztás mértékének csökkenéséhez. • Az újraelosztás szerkezetén belül a foglalkoztatás terheit csökkenteni, a fogyasztás és a vagyon szerepét pedig növelni kell. • Nem a magántőkét kell helyettesíteni, hanem a magántőke számára meg nem térülő beruházásokat kell támogatni. • Azokat a fejlesztéseket kell támogatni, amelyeknek más területekre tovagyűrűző, multiplikátor hatásuk van. • Olyan kultúraváltást kell támogatni, amely révén o növekszik a teljesítmény és az egyéni kezdeményezések megbecsültsége, o felértékelődik az öngondoskodás, o megerősödik a társadalmi szolidaritás és együttműködés, o felértékelődik az esélyegyenlőségnek, a megkülönböztetés tilalmának és az esélyek újratermelődésének a követelménye, o társadalmi normává válik a jogkövetés és o megerősödik az egyének és a közösségek cselekvőképessége és szuverenitása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv • megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát; • kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét; • olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; • célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán; • fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A 2007-2013-as időszakban kiírt pályázatoknál a vállalkozóknak 60-75% közötti önrésszel kell rendelkezniük, és a technológiai fejlesztések hatását minden nyertes cégnek megfelelő mértékű árbevétel növekedéssel kell igazolnia, ellenkező esetben ugyanis a pénzt kamatostól vissza kell fizetnie. Az NFÜ a hátrányos helyzetű térségekben kisebb önrészt állapított meg - míg Budapesten és Pest megyében általában 75 addig a hátrányos helyzetű térségekben 60 százalék lesz az arány. A kis értékű (1-5 millió forintos) támogatásoknál ezentúl csak a jogosultságot vizsgálják, s azokat egyszerű, adatlap-szerű igénylőlapon lehet majd kérvényezni. Az államigazgatásból származó igazolásokat ezentúl nem a pályázónak kell beszereznie és hiteles okiratokat sem kell csatolni a pályázathoz, azokat csak a nyertesektől kérik majd be.

22

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: 1. a foglalkoztatás bővítése, 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az átfogó célok 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: • a versenyképesség növelése; • a gazdaság bázisának a szélesítése; • az üzleti környezet fejlesztése, azon belül o az elérhetőség javítása, o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése. A horizontális politikák A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: • a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint • a területi és társadalmi kohézió erősítésének - beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását. Prioritások A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítják a fejlesztési erőfeszítéseket. Ennek alapján prioritásaink a következők: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform. 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését: • Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei: a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológiaintenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése. • A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei: a kkv-k tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása. • Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú IT-

23

hálózatok kiépítése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása. Horizontális fejlesztési területek A lakosság egészségi állapota javuljon, a rossz egészségi állapot miatt keletkező közkiadások mérséklődjenek, illetve a munkaerő gazdasági aktivitása növekedjen. Az oktatás és a képzés szerkezete, tartalma és módszertana a gazdaság igényeire válaszoljon. Bővíteni kell a vállalkozási ismereteket. A versenyképesség növekedésének a foglalkoztatás bővülésével is együtt kell járnia. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra. Vállalati humánerőforrás fejlesztése - A vállalati képzéseknél elsősorban a szaktudás alkalmazásához szükséges alapkészségeket és kompetenciákat fejlesztjük, valamint az úgynevezett on-the-job tréningeket, gyakornoki programokat ösztönözzük; - A vállalkozói kultúra fejlődését kívánjuk elérni a pályázati, vállalkozói ismeretek, üzletviteli, marketing-, pénzügyi, vezetési és HR-tanácsadási szolgáltatások, és mentorprogramok támogatásával, illetve az együttműködések és klaszterek kialakítását és működését elősegítő projektmenedzsment-szolgáltatások ösztönzésével. A korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése A gazdasági versenyképesség kiemelt területi dimenzió • Előnyben kell részesíteni a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségeket és a négy fejletlenebb régiót. A külső és belső perifériákon a helyi adottságokra épülő, térségspecifikus fejlesztéspolitikát kell érvényesítenünk. • Támogatni kell a turizmus kiemelt területeit. • Az innováció csomópontjai a fejlesztési pólusok (azok a városok, amelyek egyetemekkel, kutatóintézetekkel rendelkeznek) – regionális klaszterek kialakításának támogatása. • Javítani kell a keleti országrész és a Dél-Dunántúl tőkevonzó képességét • Cél a regionális innovációs kapacitások fejlesztése (hálózati együttműködések fejlesztése, decentralizált innovációs programok működtetése, a regionális innováció infrastrukturális és informatikai feltételeinek javítása, emberi erőforrásainak fejlesztése) Ezek a beavatkozások a Gazdaságfejlesztés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg. 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését: • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. • A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása. • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével.

24

•

A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. A jó elérhetőség (hatékonyságot biztosító optimális szerkezetű közlekedési hálózat, korszerű és biztonságos infrastruktúra, jó szolgáltatások) nélkülözhetetlen feltétele a tartós gazdasági növekedésnek. A fejlesztésekben súlyponti kérdés a környezetbarát közlekedési módok (vasút, vízi út, egyéb kötöttpályás fejlesztések) preferálása. Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg. 3. prioritás: A társadalom megújulása Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: • A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése; • Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (beleértve a munka és a családi élet összehangolását segítő szolgáltatásokat és a családbarát munkahelyi gyakorlat elterjesztését); a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése. • A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei: a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása. • A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. • Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és

25

a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése. • A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekt. A tartós növekedésnek és a foglalkoztatás bővítésének kulcsa az emberi erőforrások fejlesztése. Ezek a beavatkozások a Társadalmi megújulás, valamint a Társadalmi infrastruktúra operatív programok keretei között valósulhatnak meg. E programokat kiegészítik majd a regionális operatív programok és az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program intézkedései is. A fizikai és környezeti akadálymentesítést valamennyi operatív program fejlesztései esetében meg kell valósítani. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: • Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek elleni védekezés, a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés), a Víz-keret Irányelv (VKI) végrehajtásának állami intézkedései, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet- és klímatudatosság terjesztése. • Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: az energiahatékonyságra és - takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. E beavatkozások elsősorban a Környezeti és energia operatív programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg. 5. prioritás: Területfejlesztés A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják: • Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. • Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése. • Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. • Kiemelten a Balaton, s emellett a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

26

Ezeket a beavatkozásokat hét regionális operatív program foglalja keretbe, melyek a következők: Dél-alföldi OP, Dél-dunántúli OP, Észak-alföldi OP, Északmagyarországi OP, Közép-dunántúli OP, Közép-magyarországi OP, Nyugat-dunántúli OP. A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és - hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. 6. prioritás: Államreform Államreform prioritás célja a különböző szakterületeken megvalósuló reformlépések koordinációja, továbbá a közigazgatás megújítása. A közigazgatás megújítása terén az alábbi beavatkozásokat tervezzük: - a kormányzás megújítása, s ennek keretében a politikaalkotás − kiemelten a jogalkotás - és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása; - a civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése; - a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése; - a közigazgatási intézmények költséghatékonyabb működése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése; - a humánerőforrás felkészültségének javítása; valamint - az integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerősítése a szubszidiaritás elvének érvényesítése érdekében. Ezek a beavatkozások az Államreform és az Elektronikus közigazgatás operatív programok keretei között valósulhatnak meg. A források eloszlása Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró – folyó áron 25,3 milliárd euró - fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Operatív programok Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP

Összesen milliárd forint 690,0 1703,2 966,0 538,9 1140,0 128,3 140,5 195,0 207,1 269,6 249,9

27

Közép-magyarországi OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen

419,0 40,9 99,8 87,2 6875,4

Az ÚMFT operatív programjai tehát: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP) Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) Végrehajtás Operatív Program (VOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Részletesebben lásd: www.nfu.hu 5. Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését. Az Új Széchenyi Tervben az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány-innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg a kormány kitörési pontként. A program a tervek szerint 2011. január 15-én indul és 7 kiemelt programot tartalmaz, bővebben: www.ujszechenyiterv.gov.hu: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezetfejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

28

A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futó projekt, és 4126,5 milliárd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. Jelenleg a KKV szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd Ft, amely a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. A fenti összeg rövidtávon azonnal igénybe vehető eszköz a kis- és középvállalkozások megsegítésére.

6. Egyéb pályázati források Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), elérhető: www.otka.hu főbb támogatási formái: • Nemzetközi kiegészítő pályázatok (IN) • Nemzetközi együttműködési pályázatok (NN) • Publikációs pályázatok (PUB) • Nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására • Sabbatical pályázat felsőoktatásban, közgyűjteményekben vagy más kutatóhelyen, nem kutatói munkakörben dolgozók kutatóévének támogatására • OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közzétételére, valamint forrásművek kiadására • Nemzetközi együttműködésen alapuló alapkutatások támogatására

29

- Nemzeti Civil Alapprogram, elérhető: www.nca.hu, Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt, melynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázó szervezetek biztosak lehetnek benne, hogy pályázatukat az általuk választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról. - Nemzeti Kulturális Alap, elérhető: www.nka.hu, hat szakmai kollégiumban a területhez kapcsolódó szervezetek szakmai programjaihoz nyújt támogatást: • Iparművészeti szakmai kollégium • Képzőművészeti szakmai kollégium • Közművelődési szakmai kollégium • Levéltári szakmai kollégium • Mozgókép szakmai kollégium • Múzeumi szakmai kollégium • Népművészeti szakmai kollégium • Szépirodalmi szakmai kollégium • Színházi szakmai kollégium - Európai Unió további (a korábbiakban nem említett) pályázati programjai, amelyek a Tempus Közalapítvány honlapján elérhetők: www.tpf.hu. Egész életen át tartó tanulás program részei: o Comenius: közoktatás támogatására o Erasmus: felsőoktatás támogatására o Leonardo: szakképzés támogatására o Grundtvig: felnőttoktatás támogatására o Transzverzális programok § Szakmapolitikai együttműködés és innováció támogatására § Nyelvek támogatására § Információs és kommunikációs technológiák (IKT) támogatására § Az eredmények széles körű terjesztése és hasznosítása érdekében o Jean Monnet program További, összetett Európai uniós vonatkozású programok: • Erasmus Mundus • Tempus • Pestalozzi Program • Európai Nyelvi Díj • Európa a polgárokért

30

- Európai Bizottság pályázati programjai Évente más-más témában, más-más prioritással magának az Európai Bizottságnak is vannak pályázatai, például 2010-ben „Az év újságírója” pályázati program. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) www.nkth.hu, számos pályázati keret felett pályázati kiírói, pályáztatói, elbírálói és ellenőrzői feladatot lát el. Ilyenek pl. Mobilitás pályázat, Mecenatúra pályázatok, Euréka program stb. A különböző minisztériumok is nyújthatnak pályázati forrásokat. A kultúra és képzés világában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium programjai kiemeltek számunkra, elérhetők: www.nefmi.gov.hu honlapon. Főbb kategóriák: • Közoktatási pályázatok • Felsőoktatási pályázatok • Művészeti pályázatok • Közművelődési pályázatok • Közgyűjteményi pályázatok • Határon túli magyarok pályázatai • Egyházi pályázatok • Szociális, család- és ifjúságügyi pályázatok • Szakképzési pályázatok • Sportügyi pályázatok - Oktatásért Közalapítvány A Magyar Köztársaság Kormánya a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, a Bursa Hungarica Közalapítvány és az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány egyesítésével, ezen közalapítványok jogutódjaként 2005. szeptember 21-i jogerővel hozta létre. Elérhető a www.oktatasert.hu honlapon. A közalapítvány támogatást nyújt többek között a pedagógiai innovációra, a tanulásból leszakadt gyerekek felzárkóztatására, a kollégiumban folyó tehetséggondozásra, a kollégiumi eszközpark fejlesztésére, a szakképzésben résztvevő oktatási intézmények projektjeire, a művészeti iskolák eszközfejlesztésére, oktatáshoz kapcsolatos kutatásokra. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSzFI) programjai, elérhetők: www.nive.hu honlapon. Kutatás, fejlesztési területen nyújtanak elsősorban támogatásokat, többek között forrásokat nyújthat a következő területekhez: • Szakképzési és felnőttképzési kutatások • Szakiskolai mérések • Regionális fejlesztési stratégiák

31

32

II. PÁLYÁZATÍRÁSI GYAKORLAT EGY HAZAI PÁLYÁZATON (NCA, NKA PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA)

TARTALOMJEGYZÉK

1. A Nemzeti Kulturális Alap ...........................................................................34 1.1. Az NKA szerkezete, pályázatai .............................................................................. 34 1.2. Az NKA elektronikus felülete ................................................................................ 37 1.3. Pályázatírás gyakorlat – NKA .............................................................................. 39

2. A Nemzeti Civil Alapprogram......................................................................47 2.1. Az NCA szerkezete, pályázatai .............................................................................. 47 2.2. Az NCA elektronikus felülete ................................................................................ 48 2.3. Pályázatírás gyakorlat – NCA .............................................................................. 49

33

1. A Nemzeti Kulturális Alap 1.1. Az NKA szerkezete, pályázatai A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalap státussal, amely biztosította költségvetési önállóságát. A független alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson „karnyújtásnyi” távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától. Pályázati tudnivalók Pályázati felhívások Az NKA pályázatainak kiírása, ezen belül a pályázati célok megfogalmazása – a törvényben megfogalmazott célok, a Bizottság iránymutatásai és a rendelkezésre álló pénzkeret figyelembevételével az állandó szakmai kollégium, továbbá az alkalmanként létrehozott ideiglenes kollégiumok feladata. A miniszter a rendelkezésére álló pénzkeret terhére szintén jogosult pályázatot hirdetni, amelynek bírálatára az érintett szakmai területek képviselőiből álló testületet kérhet fel, vagy a döntést előkészítő szakértői testületet vehet igénybe. A miniszteri pályázatok lebonyolítási rendjét esetenként a miniszter szabályozza. A pályázati felhívásokkal kapcsolatos lényeges tudnivalók: A pályázati kiírás tényéről, ezen belül a pályázatot kiíró kollégium megnevezéséről, a pályázat benyújtási határidejéről, valamint a pályázati felhívás teljes szövegének elérhetőségéről legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon legalább egy országos napilapban tájékoztató közleményt kell megjelentetni. A pályázati felhívás teljes szövegét az Alap Honlapján legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon közzé kell tenni. Meghívásos pályázat esetén csak a pályázati felhívás megjelentetése kötelező, legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 7. napon az Alap Honlapján. (NKA hatályos végrehajtási rendelete 18. § (4) bekezdés.) A tájékoztató közleményeket az Igazgatóság a Népszabadság című országos napilapban teszi közzé. Pályázat benyújtása Pályázni az NKA Igazgatóságának tárgyévre kiadott pályázati adatlapján lehet. Az adatlap az NKA portálján kitölthető formátumban érhető el (www2.nka.hu). Amennyiben a felhívás on-line benyújtást ír elő, úgy az adatlap a portál „aktuális pályázatok” pontján érhető el. Minden pályázati témához külön adatlapot kell kitölteni és benyújtani. Egy "Portál adatlap azonosítót" csak egy pályázathoz lehet felhasználni! Az adatlapokat csak az NKA portálján lehet kitölteni. Az Igazgatóság csak az így készült adatlapokat fogadja el, az előírt mellékletekkel együtt. Szerződést az NKA Igazgatósága csak a tartalmi és formai szempontból egyaránt helyes és támogatott pályázatot benyújtó pályázóval köt. Ennek érdekében az adatlap kitöltése során használja a kitöltési útmutatót! A pályázatot egy példányban kell benyújtani, kivéve amennyiben a felhívás másként nem rendelkezik.A pályázati adatlap kitöltése során nagyon fontos a kollégium és a pályázati cél pontos megjelölése. A szakmai kollégiumok által kiírt pályázati lehetőségekre a pályázatokat a felhívásban MEGJELÖLT IDŐPONTIG kell beküldeni. (Tehát nem addig feladni.) Pályázatokat az alábbi postacímre kell küldeni: H – 1388 Budapest, Pf. 82

34

Tudnivalók költség-jogcímekkel kapcsolatban Amennyiben a pályázó saját nyomdával rendelkezik és a saját nyomdájában kívánja a kiadványt elkészíteni, úgy a nyomdaköltségek közül csak a kiadvány megjelentetéséhez szükséges szakmai anyagok (papír, festék) számlával igazolható megvételéhez kérhető támogatás. Ebből az is következik, hogy az egyéb nyomdai kiadások jogcímekre nem igényelhet támogatást kivéve, ha külső nyomdai szolgáltatást vesz igénybe. Alkotói támogatás igénylése esetén a pályázati adatlap költségvetési részének 4.1.1 pontjában a költség jogcímek oszlopban "alkotói támogatás" jogcímet kell beírni. Egyéb, az alkotáshoz szükséges költség jogcímeket, a pályázathoz csatolt részletes költségvetésben lehet megadni. Pénzügyi lebonyolító Minden esetben pénzügyi lebonyolítót kell felkérnie 1. külföldi székhelyű pályázónak, 2. részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, amennyiben nem rendelkezik saját adószámmal és számlaszámmal. Lebonyolító magyarországi székhellyel rendelkező, önállóan gazdálkodó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Egyéni vállalkozó nem! A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a pénzügyi gazdasági feladatait ellátó, önállóan gazdálkodó szerv a lebonyolítója. Jogi dokumentáció 1. pályázó/lebonyolító a pályázat beadásakor köteles benyújtani jogi dokumentációját az adatlaphoz tartozó kitöltési útmutató követelményei szerint, 2. Azok a pályázók (lebonyolítók), akiknek a Nemzeti Kulturális Alapnál tárgyévben már volt benyújtott és támogatott pályázatuk, illetve szerepelnek a megalakulást igazoló okirat benyújtása alól mentesülő intézmények listáján (lsd. NKA-portál), és azt követően jogi és /vagy személyi változás nem történt, az alapítást igazoló dokumentáció ismételt becsatolása alól mentesülnek. 3. Alapító okiratuk másolatát csak változás esetén kötelesek mellékelni azon intézmények, amelyek az NKA portálja pályázatok menüpontjának megnyitásával a Megalakulást igazoló okirat benyújtása alól mentesülő intézmények listája címsor alatt szerepelnek. Köztartozás-igazolás Támogatás nem folyósítható annak, akinek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A köztartozásra vonatkozó nyilatkozatának valódiságát az Igazgatóság az adatlapon tett hozzájárulása alapján ellenőrzi. Amennyiben a támogatás utalásához szükséges, úgy a köztartozásra vonatkozó nyilatkozat valódiságát igazolhatja a támogatott úgy is, hogy saját maga szerzi be az igazolásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben nem illeti meg az illetékmentesség, úgy ebben az esetben az eljárásra vonatkozó illeték leróvása újból kötelező. A törvényi rendelkezés alkalmazásáról a pályázati adatlap és a kitöltési útmutató együttesen ad részletes eligazítást. Az NKA Igazgatósága nem köt szerződést azzal a támogatottal, aki nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek.

35

Kiadványok támogatása A hazai kérelmezőnek igazolniuk kell, hogy a jogszabályban előírt kötelespéldány-benyújtási kötelezettségüket a tárgyévben és a megelőző két naptári évben az Országos Széchenyi Könyvtárral szemben teljesítették. Az igazolást a könyvtár Köteles-példány osztályától (1827 Budapest, Budavári palota F épület, 302 szoba) kell kérni, és a pályázathoz csatolni. Egyéb rendelkezések A pályázati felhívásban meghatározott felhasználási jogcímektől való eltérést a pályázónak indokolnia kell. Az Alapból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra (a kulturális örökségvédelmi célú támogatás kivételével) törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható. Amennyiben a pályázati felhívás, vagy a támogatási szerződés másként nem rendelkezik, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó, vagy – a pályázóval történő megállapodás alapján – a lebonyolító, a támogatási összeg legfeljebb 5%-át számolhatja el átalányként a támogatás terhére. A pályázat elbírálása Az Igazgatóság a kollégium döntéséről - támogató döntés esetén a Bizottság elnökének kifogást nem emelő nyilatkozatától, nyilatkozattétel hiányában pedig a kifogásra biztosított határidő leteltétől számított - 10 napon belül értesíti a pályázókat. A döntés felül bírálatára nincs lehetőség. A nem támogatott pályázatokhoz csatolt anyagot (kézirat, forgatókönyv, fotó, CD, DVD stb.) nem őrzik meg és nem küldik vissza. Azok az NKA Igazgatóságán átvehetők a döntésről szóló értesítés dátumától számított 60 napon belül. A határidő eltelte után – külön értesítés nélkül – a fenti anyagokat megsemmisítik. A pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit az NKA Ügyrendje szabályozza, amely megtalálható az NKA portál jogszabályok menüpont alatt. A Márai-program indítása a Nemzeti Kulturális Alap keretében 2011 januárjában indult az egymilliárd forintos keretből finanszírozott Márai-program, amelynek célja, hogy az irodalmi és ismeretterjesztő művek kiadását, forgalmazását és könyvtári jelenlétét támogassa.

36

1.2. Az NKA elektronikus felülete

Pályáztatás •

Pályáztatási naptár

•

Kollégiumok tárgyévi keretei

•

Pályázati tudnivalók (Kollégiumi adatlapokhoz)

•

Adatlapok kitöltési útmutatói (Hagyományos kollégiumi, miniszteri)

•

Adatlapok kitöltése (Hagyományos kollégiumi, miniszteri)

•

MINTA FOLYÓIRAT-BETÉTLAP 2010. évi folyóiratokhoz (Pályázati célra nem használható!)

•

MINTA FOLYÓIRAT-BETÉTLAP 2011. évi folyóiratokhoz (Pályázati célra nem használható!)

•

Kitöltési útmutató hagyományos vagy internetes folyóiratok számára (2011. évi folyóiratokhoz)

•

A megalakulást igazoló okirat benyújtása alól mentesülő intézmények listája

•

Aktuális pályázati felhívások

•

Költségvetés visszatervezés támogatott pályázók számára

37

Pályáztatási naptár Az NKA 2011. évi pályázati naptára I. félév Szakmai kollégium Mozgókép Táncművészeti Múzeumi Közművelődési Műemléki és Régészeti Iparművészeti Fotóművészeti Zenei Népművészeti Képzővészeti Szépirodalmi Kiemelt Kulturális Programok Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Levéltári Könyvtári Építőművészeti Múzeumi Színházi Szépirodalomi

Beérkezési határidő január 17. január 17. január 26. január 28. január 28. február 4. február 15. február 15. február 21. február 22. március 1. március 11. március 16. április 1. április 6. április 12. április 18. április 19. május 3.

Az NKA 2010. évi pályázati naptára II. félév Szakmai kollégium Iparművészeti-Építőművészeti Zenei Színházi Közművelődési Levéltári Mozgókép Múzeumi Népművészeti Szépirodalmi Iparművészeti Múzeumi Mozgókép Színházi Képzőművészeti Könyvtári Fotóművészeti Építőművészeti Ismeretterjesztési Kiemelt Kulturális Programok Közművelődési Zenei Színházi I. Színházi II. Képzőművészeti Műemléki és Régészeti

Beérkezési határidő június 30. július 12. július 30. augusztus 31. szeptember 20. szeptember 20. szeptember 21. október 11. október 12. október 15. október 15. október 18. október 19. október 20. október 20. október 20. október 21. október 22. október 22. október 25. október 27. október 29. október 29. november 2. november 22.

38

Az NKA 2010. évi folyóirat-pályázati naptára (2011. évi folyóiratokra) Szakmai kollégium Levéltári Könyvtári Közművelődési Mozgókép Építőművészeti Iparművészeti Ismeretterjesztés Táncművészeti Zenei Képzőművészeti Fotóművészeti Színházi Népművészeti Műemléki és Régészeti Szépirodalmi

Beérkezési határidő október 10. október 15. október 15. október 15. október 25. október 27. október 27. október 27. október 27. október 28. október 29. október 29. november 10. november 22. november 22.

Megjegyzés: A beérkezési határidőre vonatkozó változtatás jogát a Kollégiumok, illetve az Igazgatóság fenntartják.

1.3. Pályázatírási gyakorlat – NKA Keressünk egy 2011-ben aktuális NKA pályázati kiírást, s készítsük el az elektronikus adatlapnak megfelelő tartalmat a minta adatlapon, valamint fogalmazzuk meg hozzá a szükséges szakmai programot és állítsuk össze a részletes költségvetést! Pályázati adatlapot elkészíteni a www2.nka.hu portál („pályáztatás” cím alatt található) „pályázati adatlap kitöltése” címszónál lehet. ("minta" pályázati adatlap a portálon a „ pályáztatás” cím alatt található az „aktuális pályázati felhívások” címszónál. Ez az adatlap tájékoztatásra szolgál, pályázatként benyújtani nem lehet.)

39

40

41

42

43

44

45

46

2. A Nemzeti Civil Alapprogram 2. 1. A Nemzeti Civil Alapprogram szerkezete, pályázatai Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényt, melynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázó szervezetek biztosak lehetnek benne, hogy pályázatukat az általuk választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról. Az Alapprogram támogatásai révén 2004 és 2008 között több mint 50 ezer pályázat részesült mintegy 33 milliárd Ft költségvetési támogatásban, ugyanakkor a benyújtott támogatási igények a rendelkezésre álló kereteket többszörösen meghaladták. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az összeg ahhoz nem volt elegendő, hogy minden szervezet valamennyi célja megvalósuljon, azonban reményeink szerint nagyban hozzájárult sok szervezet működésének megkönnyítéséhez, céljaik megvalósulásához. A Nemzeti Civil Alapprogram ismertsége az elmúlt öt év során jelentősen nőtt, 2004-ben mindössze 7.750 szervezet nyújtott be támogatási kérelmet az Alapprogramhoz, 2008-ban már 10.575 szervezet pályázott, melyből 9.130 szervezet nyertes lett. A pályázati sikeresség is jelentősen javult az évek során, hiszen 2004-ben még csak a pályázók fele nyert, 2008-ban azonban már 10 szervezetből több mint 8 nyújtott be nyertes pályázatot. Bízunk abban, hogy a jövőben is egyre több civil szervezetet tudunk segíteni mindennapi munkájukban, programjaik, céljaik, vágyaik megvalósításában. További információkkal a Nemzeti Civil Alapprogram Miniszteri Titkársága készséggel áll rendelkezésre az alábbi elérhetőségek útján: Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. E-mail: [email protected] Honlap: www.nca.hu

47

PÁLYÁZATAI Megjelentek a civil szervezetek 2011. évi működésének támogatására vonatkozó első pályázati kiírások a Nemzeti Civil Alapprogramban. forrás: Wekerle Sándor Alapkezelő Ügyfélszolgálati elérhetőségek: Telefon: 301-3200, e-mail: [email protected] Az információszolgáltatást a Wekerle Sándor Alapkezelő ügyfélszolgálata végzi. Kérjük, kérdéseikkel Hétfőtől - Csütörtökig: 9-16 óra, Pénteken: 8-14 óra között keressék az ügyfélszolgálatot. Cím: Wekerle Sándor Alapkezelő, 1055 Budapest, Bihari János u. 5. A Wekerle Sándor Alapkezelő - az Nemzeti Civil Alapprogramban 2011. január 1-től feladatot ellátó új kezelő szerv. A – a Nemzeti Civil Alapprogram pályázati kiírásait a www.nca.hu, www.esza.hu linkekre kattintva érheti el. 2.2. Az NCA elektronikus felülete

48

2.3. Pályázatírási gyakorlat – NCA Gyakorlat: Keressünk egy 2011-ben aktuális NCA pályázati kiírást, s készítsük el az elektronikus adatlapnak megfelelő tartalmat a minta adatlap felhasználásával, valamint fogalmazzuk meg hozzá a szükséges szakmai programot és állítsuk össze a részletes költségvetést! Civil szervezetek működésének támogatása A pályázat kódja:

NCA-ORSZ-11

A pályázat kiírója:

Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma

A pályázat kezelője: ESZA Beadási határidő:

2011.02.03.

On-line kitöltés:

kattintson ide

49

50

51

52

53

54

55

56

III. A PÁLYÁZATOK ÁLTALÁNOS FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

TARTALOMJEGYZÉK 1. A PCM módszer .............................................................................................58 2. A Logikai Keretmátrix (LKM) módszer .....................................................62 2.1. Az LKM elemzési szakasza: problémafa, célfa, stratégia .................................... 63 2.2. Az LKM tervezési szakasza: erőforrástervezés .................................................... 70

3. Projekt megvalósíthatósági tanulmány .......................................................81 4. A pályázatírás folyamata ..............................................................................89

57

1. A PCM alapjai A projekt öt sikertényezője 1. Világos célok – egyetértés a projektteam, a megrendelők és a menedzsment között projekt céljait illetően. A világosan megfogalmazott, minden résztvevő által elfogadott céloknak hatalmas ereje van. 2. Felelősök és tervezett előrehaladás – a projekt során az előrehaladás olyan tervvel mérhető, amely megmutatja a teljes utat, és egyértelműen megjelöli a felelősöket. Mivel minden projekt egyedi, csak terv alapján lehet megérteni és hatékonyan kivitelezni őket. Szükséges tehát a szisztematikus tervezés. 3. Kommunikáció – állandó, eredményes kommunikációra van szükség a projektben érintett emberek között. Az elgondolástól a végrehajtásig azon múlik a siker, hogy az emberek mennyire képesek megegyezni, koordinálni a feladatokat, illetve milyen a problémafelismerési és –megoldási készségük, hogyan reagálnak a változásokra. Ehhez arra van szükség, hogy az emberek között jól működjön a kommunikáció. 4. Szabályozott hatókör – fontos, hogy a projekt során folyamatos legyen a „stakeholderek elvárásainak összehangolása”. 5. A menedzsment támogatása – a projektben résztvevő emberek kijelölésekor, az eszközök beszerzésekor, bizonyos döntésekben, stb. általában a hagyományos menedzseri szerepeket ellátó vezetőkre támaszkodnak. Szükséges felhatalmazást adni más munkatársaknak is, hogy eljárjanak helyettük. Meg kell tehát oldani azt, hogyan ruházzuk fel az embereket elég jogkörrel a projekt előrehaladásához szükséges döntések meghozatalára. Projekt-ciklus menedzsment A Projekt-ciklus menedzsmentet (Project Cycle Management - PCM) az 1990-es évek elején vezette be az Európai Bizottság a projekttervezés és - irányítás minőségének, és ez által a segély-programok eredményességének javítása érdekében. A PCM az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottsága által az eredményességre vonatkozóan elvégzett elemzésekből fejlődött ki az 1980-as évek végén. A fenti Bizottság által végzett értékelések rámutattak arra, hogy a fejlesztési projektek jelentős része gyenge teljesítménnyel működik, és számos ehhez kapcsolódó okot is megneveztek: • gyenge a projekttervezés és előkészítés; • sok projekt irreleváns a kedvezményezettek számára; • a kockázatokat hiányosan vették figyelembe; • figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket; • a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új politika és gyakorlat kialakítása során. A PCM megközelítést szükségessé tevő tapasztalatokat, valamint a PCM kínálta válaszokat az alábbiakban foglaltuk össze. Eddigi pályázati tapasztalatok: • zavaros stratégiai keretek • kínálat-vezérelt projektek (arra készítünk projektet, amire pénzt adnak) • gyenge helyzetelemzés • tevékenységorientált tervezés • eredmények követhetetlensége • nem mérhető hatások

58

• • • • • •

kedvezményezettek igényeinek figyelmen kívül hagyása rövidtávú gondolkodás nem várt kockázatok, azok kezelhetetlensége a költségek nem álltak arányban a kapott előnyökkel tapasztalatok beépülésének hiánya pontatlan projektdokumentumok, pályázatok

A PCM előnyei: • strukturált megjelenés • kereslet-vezérelt megoldások • fejlett elemzés • cél-orientált tervezés • mérhető hatások • hangsúly a minőségen • összpontosítás a fenntarthatóságra • standard formátum A projekt-ciklus menedzsment integrálja a projekt-ciklus szakaszait, lehetővé téve az egyes kérdések szisztematikus vizsgálatát, olyan módszer és metodika révén, amely biztosítja, hogy a célok és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdések szem előtt maradjanak. A PCM, a fennálló helyzet részletes értékelésének előírása és a logikai keretmátrix alkalmazása révén arra kényszeríti a projekttervezési szakembereket, hogy a kedvezményezettek valós igényeire koncentráljanak. A fenntarthatóságot biztosító szempontokat kezdettől fogva figyelembe veszi a projekttervezés. A PCM egyik erőssége az, hogy a projektdokumentumokat egységes forma szerint strukturálja, minden releváns kérdés kapcsán, beleértve a projekt kiindulási feltételezéseit is. Ezeket a kérdéseket a projekt-ciklus minden egyes szakaszában felülvizsgálják, módosítják, amennyiben szükséges, és továbbviszik a következő szakaszba. Ez a rendszer egyértelművé és áttekinthetővé teszi a projekt koncepcióját és kontextusát, amelyben működik, ezáltal jobb értékelést és monitoringot tesz lehetővé. A fejlesztési projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata a modern menedzsment elmélete szerint komplex módon, projekt-ciklus keretében kezelendő. A projektek életciklusának kiindulópontja a helyzetelemzésre, problémaanalízisre épülő programozás, a stratégiai irányok, prioritások, beavatkozási területek kijelölése. A programozásra építve kerülnek azonosításra az egyes projektek, ezután indul meg ezek kidolgozása, előkészítése és végrehajtása, valamint értékelése. A ciklus tehát egy projekt-elképzelésből indul ki, majd az adott elképzelést egy végrehajtható és értékelhető munkatervvé fejleszti. Az elképzelések meghatározására a programozás során meghatározott egyeztetett stratégia keretében kerül sor. A ciklus olyan struktúrát kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének megkérdezését és a releváns információk rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének kulcsfontosságú szakaszaiban. Az általános projekt-ciklus hat szakaszból áll: • programozás, • identifikáció, • kidolgozás, • finanszírozás, • végrehajtás • értékelés.

59

Az egyes szakaszok részletes tartalma projektenként, projektgazdánként eltérő, az eljárások különbözőségeinek függvényében. Van azonban három olyan közös pont a ciklusban, amely minden intézménynél azonos: A ciklus meghatározza a legfontosabb döntéseket, az információs követelményeket és a felelősségi köröket, minden egyes szakaszra vonatkozóan. A cikluson belüli szakaszok egymásra épülnek – egy új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet sikerrel hozzákezdeni. A cikluson belüli értékelés célja az, hogy a már végrehajtott projektek tapasztalatai beépüljenek a jövőbeni programok és projektek tervezésébe. A projekt-ciklus szakaszainak tartalma az alábbiakban foglalható össze: A programozási szakasz keretében kerül sor az elemzésekre az olyan problémák, korlátok és lehetőségek feltárása céljából, amelyek fejlesztési tevékenységek tárgyát képezhetik. A cél a fejlesztési tevékenységek átfogó céljainak és ágazati prioritásainak meghatározása és egyeztetése, ezáltal egy olyan releváns és megvalósítható keretprogram kialakítása, amelyen belül projekteket lehet kijelölni és előkészíteni. Az identifikáció során kerül sor a projektötletek és egyéb fejlesztési tevékenységek meghatározására. Ide tartozik az egyes intézkedések kedvezményezett célcsoportjával történő konzultáció, a kedvezményezettek problémáinak elemzése és az adott problémák lehetséges kezelési módjainak meghatározása. Ezt követően döntést lehet hozni az egyes projekttervek relevanciájáról (mind a kedvezményezett célcsoport, mind a program szempontjából), valamint arról, hogy mely terveket érdemes továbbvinni a kidolgozási szakasz során. A kidolgozási szakaszban a releváns projekttervek alapján operatív projekttervek készülnek. A projektterv részletes kidolgozása a kedvezményezettek és az egyéb érdekcsoportok bevonásával történik. Ezt követően kerül sor a projektterv megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelésére. A fenti értékelés alapján döntés születik arról, hogy érdemese formális projektjavaslatot készíteni és finanszírozási forrásokat, pályázatokat keresni a projekthez. A finanszírozási szakasz során a finanszírozó intézmények megvizsgálják a projektjavaslatokat, pályázatokat és döntést hoznak arról, hogy finanszírozzák-e a projektet, vagy sem. A finanszírozó intézmény és a kedvezményezett megállapodnak a végrehajtás módozataiban és rögzítik ezeket a projekt finanszírozására és végrehajtására vonatkozó megállapodásokat tartalmazó támogatási szerződés formájában. A végrehajtási szakaszban történik a projekt beindítása és megvalósítása. A végrehajtás során, a kedvezményezettekkel és az érdekcsoportokkal konzultálva, a projekt irányítói értékelik, hogy a tervekhez képest milyen tényleges előrelépéseket sikerült elérni, és ennek alapján megvizsgálja, hogy a projekt jó úton halad-e a kitűzött célok megvalósításának irányában. Amennyiben szükséges, módosítani kell a projekt irányát, illetve módosítani lehet bizonyos célkitűzéseket a projekt kidolgozása óta eltelt idő alatt történt jelentős változások fényében – ez adja a projekt monitoring tevékenységét. Az értékelési szakaszban a finanszírozó intézmény és a projektgazda értékelik, hogy a projekt milyen eredményeket ért el és levonják a tanulságokat. Az értékelés során levont tanulságokat felhasználják a jövőbeni programok és projektek tervezése során. A ciklus hat szakaszra történő felbontása minimális alapot kínál a projekt hatékony előkészítéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez. Különösen fontos az azonosítási és a kidolgozási szakasz különválasztása. A projektek előkészítése olyan társadalmi és politikai kontextusban történik, ahol az elvárások egyre nagyobbak, és gyakran egymással ellentétes igényeket és törekvéseket kell összehangolni. Az azonosítási szakasz következetes végrehatása lehetőséget ad a projekttervek relevanciájának szisztematikus meghatározására, még mielőtt az előkészítési folyamat túlságosan előrehaladna. A kidolgozási szakasz során ezt követően sor

60

kerülhet a projekttervek részletes kidolgozására, tudva azt, hogy azok a kedvezményezettek valós igényein alapulnak és a főbb érdekcsoportok is azonosulnak vele. A PCM alapelveinek lényege az alábbiak szerint foglalható össze: ü A projekt-ciklus szakaszainak következetes betartása, amely strukturált és megfelelő információn alapuló döntéshozatali eljárást biztosít. ü Részvétel biztosítása, a projekt-ciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett workshop-ok és a projekt céljainak a kedvezményezettek részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok formájában történő megfogalmazása révén. ü Fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele a projekttervezés előnyök/hasznok tartós biztosítása érdekében.

során, az

ü Logikai keretmátrix alkalmazása, amely konzisztens elemzési módszert biztosít a projekttervezés és a végrehajtás során. ü Integrált megközelítés, amely az egyes projektek céljait összekapcsolja az EU célkitűzéseivel és a Magyarországon belüli nemzeti és ágazati célkitűzésekkel; biztosítja, hogy a projektdokumentumok a logframe módszerre alapozva készüljenek; és egységes formátumot, módszertani rendszert használ a kulcsfontosságú kérdések konzisztens és teljes körű kezelésének biztosítása érdekében a projekt teljes időtartama alatt. ü A PCM magában foglalja a projektek tervezésének és megvalósításának alapelveit, elemzési eszközeit és technikáit és a projekt-ciklus strukturált döntéshozatali eljárása alkalmazza azokat annak érdekében, hogy: ü a projektek megfeleljenek az egyeztetett stratégiának és a kedvezményezettek valós igényeinek: ü a projektek kapcsolódnak az ágazati, nemzeti és közösségi célkitűzésekhez; ü a kedvezményezettek már a kezdeti szakaszoktól részt vesznek a tervezési folyamatban; ü alapos problémaelemzés alapozza meg a fejlesztési tevékenységeket; ü a célokat világosan meghatározzák a célcsoportok számára kínált előnyök formájában ü a projektek megvalósíthatóak legyenek, a célokat reálisan teljesíteni lehessen a külső feltételek diktálta korlátok között és a projektmegvalósító intézmények kapacitása mellett, nevezetesen: ü a célkitűzések logikusak és mérhetőek; ü számba veszik a kockázatokat és feltételezéseket, valamint a projektmegvalósító intézmények kapacitását; ü a monitoring a releváns célokra koncentrál.

61

A projektek fenntarthatóak legyenek: • a fenntarthatóságot befolyásoló tényezőkkel a projekttervezés részeként foglalkoznak; • az értékelések eredményeit felhasználják és figyelembe veszik a jövőbeni projektek tervezése során.

2. A Logikai Keretmátrix módszer A projekttervezési és végrehajtási eszközök közé azok a gyakorlati munka során alkalmazható módszertani eszközök tartoznak, amelyek biztosítják a relevanciára, a megvalósíthatóságra és a fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzések teljesítését. A PCM-en belül a projekttervezéshez és irányításhoz használt alapeszköz a Logikai Keretmátrix módszer (Logical Framework Approach – LFA, vagy logframe). Az LFA hatékony eszköz arra, hogy az érintettek azonosítsák és elemezzék problémáikat, és meghatározzák azokat a célokat és elvégzendő tevékenységeket, amelyek a problémák megoldásához szükségesek. A logframe struktúra alkalmazásával a tervezők tesztelhetik a javasolt projektterveket azok relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A program- és projekt- előkészítésben játszott szerepe mellett az LFA fontos menedzsment eszköz a megvalósítási és értékelési szakaszban. Ennek alapján történik az operatív projekttervek elkészítése valamint a monitoring rendszer és az értékelési keretrendszer kialakítása. Az érdekcsoportokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni az előkészítésbe, amely a projekttervezők részéről megfelelő együttműködést igényel. A hatékony alkalmazás érdekében a műszaki, gazdasági, szociális és környezeti elemzések más eszközeivel is támogatni kell az LFA-t. Az Európai Bizottság kifejlesztett több ilyen módszertani eszközt; ezek közé tartoznak a környezeti hatáselemzéshez, a nemek közötti esélyegyenlőségre gyakorolt hatások elemzéséhez illetve a pénzügyi és gazdasági hatáselemzéshez kapcsolódó módszertani útmutató. A Logikai Keretmátrix (LFA) alkalmazása projekttervezési eszközként A logikai keretmátrix (LFA vagy logframe) módszertant az Egyesült Államok fejlesztési és segélyszervezete, a USAID fejlesztette ki a hetvenes években fejlesztési tevékenységek tervezésének, menedzselésének és értékelésének segítése céljából. A logframe a projektek logikájának strukturálásához általánosan használt eszközzé vált, és alkalmazása elterjedt az Európai Unióban is. Az LFA módszert ennek megfelelően használják helyzetelemzésre, problémafeltárásra, célok, célrendszerek és tevékenységek meghatározására, amelyek az adott helyzet javítását szolgálják. Az LFA a végrehajtás és az értékelés során is használható: alapul szolgál a projekttervezéshez és a monitoring rendszer kialakításához a végrehajtási szakasz során, továbbá keretet ad az értékeléshez. A projektciklus valamennyi szakaszában meghatározó szerepet játszik. A logikai keretmódszer garantálja: • a valós problémákra épülést • a célok strukturáltságát • a mérhetőséget • a kockázatok felmérését • a projektterv következetességét Az LFA módszer alkalmazásának végeredményeként áll elő a logikai keretmátrix (röviden: logframe), amely 16 mezőben foglalja össze a projekt szempontjából legfontosabb információkat: • miért kerül végrehajtásra a projekt (beavatkozási logika) • mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok)

62

• ezt hogyan tervezi elérni a projekt (tevékenységek, eszközök) • milyen külső tényezőket kell figyelembe venni (feltételezések és kockázatok) • hol találjuk meg a projekt értékeléséhez szükséges információkat (ellenőrzés forrásai) • milyen eszközökre van szükség (eszközök) • mekkora a projekt költségvetése (költségek) • milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni a projekt elindításához (előfeltételezések). A módszer alkalmazása során rendkívül fontos az érintettek bevonása a folyamatba. Ezért a projekttervezés során is a problémaelemzés, célelemzés, stratégiaelemzés és projekttervezés fázisaiban is alkalmazzuk az interaktív worksopok, és a csoportmunkára, érdekegyeztetésre lehetőséget adó más alkalmak eszközét. Az LFA egy elemzési és egy tervezési szakaszból áll, melyek a következő pontokban kerülnek bemutatásra. 2.1. Az LKM elemzési szakasza: problémafa, célfa, stratégia Elemzési szakasz: A projektek célja a jelenlegi helyzetben fennálló, meglevő problémák megoldása, ezért a fő problémák megértéséhez elemezni kell célcsoport – pl. kistérség, település, társadalmi csoport, vállalkozók egy köre stb. – esetében fennálló helyzetet. Az adott helyzetet különbözőképpen értékelhetik a különböző érdekcsoportok, érintettek. Ezzel kapcsolatban hasznos lehet az összes érintett bevonása a helyzetelemzés elvégzésébe (például egy workshop keretében). Az elemzési szakasz három fázisból áll: • Probléma-elemzés • Célok meghatározása • Stratégia-elemzés SWOT elemzés: A SWOT elemzés tulajdonképpen egy táblázatos formában megjelenített gyorsfénykép, amely egy pillantás alatt átláthatóan jeleníti meg a vizsgált szervezet aktuális állapotát. A vizsgálat tárgyát nemcsak egy adott intézmény vagy szervezeti egység képezheti, hanem akár a nemzetgazdaság munkaerő piaci szempontból történő elemzése is. A SWOT elemzés eredményét tehát egy négy részre osztott táblázatban foglaljuk össze, melynek felső sorában az „erősségek” (angolul: „strengths”) és a „gyengeségek” („weaknesses”), alsó sorában a „lehetőségek” („opportunities”) és a „veszélyek” („threats”) felsorolása található. A „SWOT” kifejezés az eszköz nevében a négy szempont angol nevének kezdőbetűjéből alkotott betűszó. A felső sorban szereplő szempontok, az „erősségek” és a „gyengeségek” a vizsgált szervezetre vonatkozó belső ismérveket tartalmazzák, míg az alsó sorban kitekintünk a környezetünk kínálta „lehetőségekre”, és számba vesszük a szűkebb és tágabb környezet adottságaiból következő „veszélyeket”. A SWOT elemzés elkészítésében lehetőleg az összes érintett szervezeti egység, érdekcsoport képviseltesse magát, de mindenképpen vegyenek részt a tervezők és az egység-, illetve intézményvezetők az elemzés tárgyától függően. Először, meghatározott időkereteken belül (pl. szempontonként 20-30 perc) szabad ötletelés (angol szakkifejezéssel „brainstorming”) keretében minden szemponthoz min. 20-25 javaslatot gyűjtünk össze. A szabad ötletelésnek fontos ismérve, hogy mindent felírunk, ami előkerül, ebben a fázisban nem szabad egyetlen ötletet sem elvetni vagy megvitatni. Ugyanakkor természetesen a résztvevők koncentráljanak a legfontosabb problémákra, jelenségekre. Ne

63

keverjük a külső és belső szempontokat, azonosítsuk pontosan, hogy az adott felvetés melyik rubrikába tartozik. Az ötletelés eredményének átszerkesztése következik. Igyekezzünk a lehető legtömörebben, de találóan, szabatosan, a magyar és külföldi kollégák számára érthetően megfogalmazni a pontokat. Gondoljuk át még egyszer, hogy a pontok a megfelelő rubrikába kerültek-e. Szűkítsük a kört minden szempont esetében a legfontosabb 6-10 pontra, a kevésbé fontos pontokat építsük be a fontosabbakba vagy húzzuk ki. Tekintsük át még egyszer a táblázatot, és ha úgy találjuk, hogy az valóban első látásra érthetően, áttekinthetően írja le az elemzés tárgyát, készen is vagyunk.

A kész SWOT táblázat többnyire minden pályázathoz használható, szívesen látott melléklet, de segíti szervezetünk gyors és áttekinthető bemutatását is. A táblázatot általában célszerű rövid magyarázattal, következtetésekkel is kiegészíteni, ha erre van lehetőség. A SWOT táblázat pillanatfelvétel, tehát egy jóval későbbi pályázathoz új elemzés kell, illetve célszerű azt a tervezési folyamatokba beépíteni és tervezési ciklusonként újra elkészíteni. A SWOT elemzés – különösen a „gyengeségek” és a „lehetőségek” rubrika – világosan kijelöli a szükséges fejlesztési irányvonalakat, erre feltétlenül építsünk a tervezés során. Az újabb SWOT elemzések összehasonlítása a régebbiekkel világosan megmutatja, hogy a fejlesztések valóban a megfelelő irányba haladnak-e: éltünk-e lehetőségeinkkel, orvosoltuk-e gyengeségeinket. Az újabb irányzatok a SWOT elemzést kiegészítik egy ötödik elemmel, amely a külső korlátok feltárását jelenti. Ezek a korlátok (constraints) tőlünk függetlenek, és általában nem sokat tehetünk azért, hogy egyedül megoldjuk őket (pl. gazdasági válság, határmentiség problémái, magas munkanélküliség stb.).

Constraints/Korlátok Strengths/Erősségek -

Weaknesses/Gyengeségek -

Opportunities/Lehetőségek -

Threats/Veszélyek -

64

A SWOT elemzés 4 elemének arányai alapján különböző szervezeti típusokat különíthetünk el, amelyeket a következő ábra mutat:

Probléma-elemzés: A probléma-elemzés a kedvezményezettek főbb problémáinak azonosítását valamint a problémák közötti ok-okozati összefüggések meghatározását jelentő „probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása/azonosítása interjúk, felmérések, elemzések és statisztikák alapján történhet. A problémák feltárásának, összegyűjtésének módszere lehet az is, ha az érdekeltek brainstorming összejövetel keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfőbb problémákat. Lehetőleg vegyen részt minden érintett fél, így végezhetünk alapos munkát és hozhatunk létre konszenzuson alapuló projektet. A problémaelemzés során először a lehető legpontosabban igyekszünk megfogalmazni azokat a problémákat, amelyek jelentkezése miatt a projektet elkezdtük tervezni. A problémák feltárása, összegyűjtése után meg kell határozni a feltárt problémák logikai hierarchikus egymásra épülését – ez az ún. „probléma-fa”. Minden feltárt problémát értékelni kell. Ki kell választani egy átfogó problémát, és fel kell tárni az ehhez kapcsolódó, ezt kiváltó problémákat. Kiindulópontja: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között

Eredmények:

Probléma:

Milyen állapotot szeretnénk elérni?

Jelenlegi helyzet

ELTÉRÉS Ha az A probléma B probléma oka, akkor B alá helyezzük, ha következménye, akkor B fölé helyezzük, ha pedig sem nem oka, sem nem következménye, akkor egyelőre melléhelyezzük, annak reményében, hogy a problémafa ágainak „bokrosodása” során egyszer csak megtaláljuk alsóbb vagy felsőbb szinten az összekapcsolódást. A gyakorlat eredménye egy ágakra bomló fastruktúra, amely világosan mutatja a területen jelentkező problémák ok-okozati összefüggéseit.

65

Az alábbi ábrák két konkrét probléma-fát mutatnak be.

Munkanélküliség

Belső vállalkozások erőtlenek

Nem elég képzett vállalkozók

Nincs mögöttük tőke

Külső befektetők nem jönnek

Túl sokan Nincs vannak közművesített ugyanarra a terület tevékenységre

Képzetlen munkaerő

Rossz közúti elérhetőség

Célok meghatározása: A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják

66

projekttevékenységeink. Mi alapján képezzük a célkitűzéseket? Pontosan ezt a célt szolgálja a problémafa. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés pedig, mint a fentiekből kitűnik egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészíteni a célkitűzés-fát, amely az ok-okozati logika helyett eszköz-eredmény összefüggésben ábrázolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen.

A probléma-fa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja meg, míg a célok elemzése a kívánatos jövőbeni helyzet pozitív aspektusait. Ez magában foglalja a problémák célok formájában történő újrafogalmazását, tehát az ún. „cél-fa” a probléma-fa tükörképe lesz. Az ok és okozati viszonyt az eszközök és célok viszony váltja fel. A problémák célokká való átfordítása útján jutunk el a cél-fához; az előbbi eseteket folytatva, a cél-fánk a következő képet mutatja:

67

Új munkahelyek

Belső vállalkozások megerősödése

Vállalkozói ismeretekben Tőkebevonás jártas vállalkozók

Új vállalkozási területek feltárása

Külső befektetők nem vonzása

Közművesített területek kialakítása

Képzett munkaerő

Autópályával összekötő út kiépítése

Az egyes célok ugyanúgy egymásra épülnek, mint a problémák a probléma-fában. E logikai kapcsolat értelmében az alsó szintű célok maradéktalan megvalósítása esetén a felsőbb szintű célkitűzések is megvalósulnak. Klaszterezés Ezek után a következő lépés, a beavatkozási logika meghatározása során tulajdonképpen azt döntjük el az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni. A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az eredményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell. A fenti első példában a célfa mind a 4 „lábára” lehet projektet készíteni: • Képzések szervezése, lebonyolítása • Koordináló szervezet felállítása, működtetése • Külső PR munka elindítása • Belső PR szervezése A második példa esetén pedig egy oktatási szervezet a munkanélküliség kezeléséhez való hozzájárulásként egy alábbi projektet valósíthat meg: Új munkahelyek

Belső vállalkozások megerősödése

Vállalkozói ismeretekben jártas vállalkozók

Új vállalkozási területek feltárása

Külső befektetők nem vonzása

Képzett munkaerő

KÉPZÉS-KLASZTER

68

Egy további, összetettebb példa a klaszterezésre:

Stratégia-elemzés Az elemzési szakasz utolsó fázisában történik a kívánt eredmény eléréséhez szükséges stratégia kiválasztása. A stratégia a célok olyan csoportját tartalmazza, amelyeket be lehet illeszteni egy konkrét és önmagában is életképes projektbe, a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében. A stratégia áttekinti a különböző beavatkozások, megoldási lehetőségek, módszerek megvalósíthatóságát, ami a projekt fókuszának elmozdulásával járhat. Ezt befolyásolhatják az erőforrásokon keresztül az aktuális pályázati rendszerekben rejlő lehetőségek is. Ebből kifolyólag, miután kiválasztottuk a stratégiát, a projekt célja és általános célkitűzései többé-kevésbé rögzítettek. Stakeholder elemzés A legfontosabb érdekeltek (stakeholderek) - célcsoportok, kedvezményezettek, partnerek, stb. azonosítása, jellemzése, annak meghatározása, hogy a beavatkozás kinek a problémáit kívánja megoldani Kik a stakeholderek? Személyek, csoportok, intézmények, cégek, stb. melyek valamilyen kapcsolatban vannak a projekttel, közvetve vagy közvetlenül, pozitív vagy negatív módon befolyásolja őket a projekt eredménye. A stakeholderek azonosítása: • akit érint a projekt • aki hatással lehet a projektre • aki hasznos projekt partner lehet • aki konfliktusforrás lehet, mivel a projekt sérti az érdekeit • aki mindenképpen részt vesz a projektben

69

A stakeholderek kategorizálása: • Az adott stakeholder (szervezet, magánszemély, stb.) dolgozik a projektben, finanszírozza azt, részesül annak hasznából? • Támogató szervezet? • Van ellenőrző funkciója? Elvárások, kapcsolatok: • Milyen érdek fűzi a projekthez? Mik az elvárásai? • Milyen kapcsolat van az egyes stakeholder csoportok között? A stakeholder elemzés felhasználása a következő lépésekben. A helyzetértékelés részeként: • segít az érdekeltek szemszögéből nézni a problémát • segít az érdekeltek látásmódját megérteni • a továbbiakban referencia pont A stratégia-elemzési szakasz lezárultával pontosan azonosítottuk, körvonalaztuk a valós szükségletre alapuló, cél-orientált projektünket. 2.2. Az LKM tervezési szakasza: erőforrástervezés Ezt követően indulhat meg a tervezési szakasz, a projekt részletes kidolgozása. Ha a projekt definíciójából indulunk ki: Konkrét cél elérése érdekében végrehajtott tervszerű lépések sorozata, amelynek kezdő és végpontja van. Továbbá humánerő és anyagi erőforrás szükséglete van. Akkor a következő lépések kidolgozása elengedhetetlen: • Feladatterv • Időterv • Forrásterv • Pénzügyi terv • Humánerőforrás-terv • Kommunikációs terv A projekt ötletek a tervezés folyamatában válnak konkrét, megvalósításra előkészített tevékenységekké, ekkor konkretizálódik a munkaterv, a megvalósításért felelős személyek csoportja, és nem utolsósorban a költségvetés. A tervezésnek vannak olyan meghatározó elemei, melyeket követve az ötletből valódi projekt születhet. Általában a PCM-el foglalkozó szakirodalom ezen a helyen tárgyalja az LFA készítést. De a tervezési logika szerint, ezt meg kell, hogy előzze még több tervezési lépés, aminek eredményének az Logfrém-ben szerepelni kell. Ezért a tervezési logika szerint haladunk az anyaggal. Humánerőforrás-terv: A projektcsapat: A projektek előkészítésének másik alapvető feladata az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása, vagyis a projektcsapat felépítése. A jól megválasztott projektcsapat a projektek sikeres megvalósításának záloga. A projektben dolgozó személyek kiválasztásánál a projekt zökkenőmentes megvalósításához szükséges készségeken (szakmai kompetenciák, tapasztalatok, stb.) túl a sikeres és hatékony együttműködést biztosító személyiségjegyeket (együttműködési készség, motiváltság, stb.) is meg kell vizsgálni. A csapattagoknak képesnek kell lenniük együtt egy olyan motiváló környezet kialakítására, amelyben mindannyian a leghatékonyabb munkát tudják végezni. Nagyobb projektek esetében, ahol a projektcsapat sok emberből áll, érdemes a munka megkezdése előtt csapatépítő tréninget tartani, ahol a csapattagok játékos formában oldhatnak meg valóság-közeli helyzeteket.

70

A szakemberek közötti egyik alapvető különbségtétel a személyek generalistákra és specialistákra való felosztása. Ennek függvényében ugyanis más lehet az egyes szakértők projektben betöltött szerepe. A specialista: egy területet nagyon mélyen ismer, a saját területén jó válaszai vannak A generalista: sok területen van tudása, de nem mély, érti a területek közti összefüggéseket, jó kérdéseket tud feltenni bármely területen. A csapatban jó, ha megvannak az alábbi szerepek: • a motivátor – a csapatszellem fenntartója • a precíz – a határidők felelőse • a gyakorlatias – a problémák megoldásában játszik szerepet • a kritikus – a csoport lelkiismerete • az adminisztrátor – aki a projekttel kapcsolatos ügyintézést végzi Az egyes szerepeken túl minden csapattagnak rendelkezni kell az alábbi tulajdonságokkal: • magas szintű szakmai tudás • problémamegoldó készség • célorientáltság • magabiztosság A projektcsapat kialakításakor törekedni kell arra, hogy a projektben felmerülő összes kérdésnek legyen szakértője. A feladatok felosztásánál egyértelmű felelősségi körök kijelölésére kell törekedni, mert csak ebben az esetben biztosítható az emberi erőforrások optimális allokációja, vagyis hogy minden feladatnak legyen felelőse, és minden feladatnak csak annyi felelőse legyen, amennyi feltétlenül szükséges. A jól tervezett feladatmegosztással elérhető, hogy se több, se kevesebb ember ne foglalkozzon a projekttel, mint amennyi szükséges. A projektcsapat tagjai gyakran nem főállásban dolgoznak a projekten, hanem azt a napi munkájuk mellett végzik. Fontos, hogy ezzel a projekten dolgozók mindegyike tisztában legyen, és ennek megfelelően úgy osszák be idejüket, hogy a napi munka és a projekten végzett tevékenységek ne menjenek egymás rovására. Projektmenedzser A csoportnak természetesen szüksége van egy vezetőre, ő a projektmenedzser. A projektmenedzsert minél korábban, már a projektterv elkészítésekor be kell vonni a munkába. A projektmenedzser felelőssége a projekt hatékony, sikeres megvalósítása, ezért olyan személyt kell megbízni ezzel a feladattal, aki ismeri a projektet és azonosulni tud a céljaival, ismeri a projektet kezdeményező intézményt és azt a környezetet, amelybe a projekt illeszkedik, illetve aki szakmai tudásával, tapasztalataival, személyiségével kivívta az intézmény vezetése, valamint a partnerintézmények bizalmát. Egy nemzetközi projektben, ahol a személyes kapcsolattartás hiánya nagyon sok konfliktushelyzetet teremthet, alapvetően fontos a partnerek közti bizalom megléte. A jó projektmenedzser nem egy-egy szakterület specialistája, hanem sokkal inkább egy széles látókörű, jelentős háttértapasztalatokkal és tudással rendelkező személy, aki képes a projekt egészét átlátni, a különböző szakterületekről érkező információkat összefogni. A projektmenedzsernek rendszerben kell gondolkoznia, az egyes projektfázisokat, szakterületeket egységes egészként kell kezelnie. A projektmenedzser elsődleges feladata az, hogy elősegítse a projektben dolgozó szakemberek együttműködését, éppen ezért nem szerencsés, ha a részfeladatok elvégzésével foglalatoskodik. Sokkal inkább a projekt egészének tervezését, szervezését, valamint pénzügyi és szakmai ellenőrzését kell elvégeznie.

71

Ehhez az alábbi tulajdonságokra van szüksége: • vezetői készségek – a projektcsapat összetartásához, a feladatok kiosztásához • problémamegoldó készség – a felmerülő nehézségek optimális kezeléséhez • stressz kezelése – saját maga és a csapattagok esetében • érzékenység – a csoporton belüli feszültségek kezeléséhez • motiváló készség – a projektcsapat folyamatosan jó teljesítményének eléréséhez • hitelesség, megbízhatóság – a kapcsolattartás és a bizalom alapja csoporton belül és a külvilág felé egyaránt • kompromisszumkészség – a vitás helyzetek megoldásához • tárgyalókészség – a partnerek közti érdekegyeztetéshez illetve a projekt belső és külső környezete közti kapcsolattartáshoz • folyamatos elérhetőség – a projekt zökkenőmentes lebonyolításához A projektmenedzser felelőssége hármas irányú - felelősséggel tartozik • a projektet koordináló intézmény, • a projekt és • a projektcsapat tagjai felé. A koordináló intézmény felé elsősorban a projekt határidőre történő, sikeres megvalósításával tartozik. Ehhez elengedhetetlen az intézményvezetés rendszeres tájékoztatása, beszámolók készítése a projekt aktuális állásáról, pénzügyi helyzetéről, és a következő lépésekről. A vezetésnek szintén tisztában kell lennie az esetlegesen felmerülő problémákkal (időbeli csúszások, pénzügyi nehézségek, félreértések a partnerekkel, stb.). Alapszabály, hogy az intézményvezetést soha, semmilyen körülmények között nem szabad meglepni és kellemetlen helyzetbe hozni azáltal, hogy egyes részleteket eltitkolunk a projektről. A vezetés támogatása elengedhetetlenül fontos a projekt sikeres megvalósítása szempontjából, ezért mindenről tájékoztatnunk kell őket annak érdekében, hogy támogatásukat a projekt egésze során élvezhessük. A felmerülő problémák kezelése is könnyebbé válik, ha azokról időben tájékoztatjuk az intézményi vezetőket. A projektmenedzsernek biztosítania kell a projekt „sértetlenségét”, vagyis hogy a projekt ne essen áldozatul a benne érdekelt partnerek hatalmi vetélkedéseinek. Ehhez a projekt kezdetétől fogva folyamatos érdekegyeztetésre, a felek érdekeinek tisztázására van szükség, illetve arra, hogy a projekt minden fél megelégedésére valósuljon meg. A projektmenedzser felelősséggel tartozik a projektcsapat tagjai felé is. A projektmenedzsernek biztosítania kell a zavartalan munkavégzés körülményeit, vagyis a koordináló intézménnyel és a partnerekkel való egyeztetéseket, a projektcsapaton belüli szakmai és személyes feszültségek feloldását, a csapattagok érdekeinek képviseletét. Mindehhez a projektmenedzsernek kiváló kommunikációs készségre van szüksége. Ő tartja a kapcsolatot a külvilággal, vagyis a projektet körülvevő környezettel (partnerek, egyéb érdekelt felek, média, stb.) másrészt az ő feladata a projekten belüli kommunikáció és folyamatos információáramlás fenntartása is. A csoporton belüli esetleges konfliktushelyzetek megoldásában is jelentős szerepet játszhat. Kommunikációs-terv: A sokszereplős, akár nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektek koordinációja komoly feladatot jelent, mert a partnerek összefogásának lehetősége, a kommunikációs módok viszonylag korlátozott formában állnak rendelkezésre. Ezért nagyon fontos, hogy a projekt előkészítése során a lehető legtöbb részletet konkretizáljanak az együttműködő felek (pl. a partnerek által elvégzendő feladatok és azok határideje, jelentések szempontjai és azok határideje, találkozók időpontja, értékelési szempontok, stb.) annak érdekében, hogy a projekt

72

megvalósítása során – folyamatos kommunikáción, az információk rendszeres átadásán keresztül – zökkenőmentessé tegyék a projekt előrehaladását. Minden partnerintézmény részéről szükséges egy olyan személy kijelölése, aki a projekt megvalósítása során kapcsolattartó szereppel bír, képben van a projekt ügyeit illetően, és képviselni tudja intézményét a nemzetközi munkakörnyezetben. A projekt sikeres lebonyolítása során egyaránt fontos a projekten belüli és a projekt és környezete közti jól működő kommunikáció. A folyamatos információátadásnak számos módszere van, példaképpen felsorolunk néhányat. Projektcsapaton belül leghatékonyabbak a rendszeres találkozók. A projekt jellegétől függően érdemes heti/kétheti, illetve havi megbeszéléseket tartani, ahol alkalom nyílik arra, hogy mindenki beszámoljon az általa elvégzett feladatokról, és közösen megbeszélhessék a következő találkozóig felmerülő feladatokat. Minél gyakrabban tartunk megbeszéléseket, annál hamarabb derül fény az esetleges problémákra, és hamarabb tudjuk megoldani azokat. Az egyes projektszakaszok lezárásakor nagyon hasznosak az adott projektszakaszok értékelésére rendezett találkozók, ahol a projektcsapat tagjain kívül az adott szakaszban résztvevő, illetve érdekelt minden fél részt vehet. A megbeszélés során sor kerül a lezárt szakaszban elvégzett tevékenységek értékelésére, az eredmények összegzésére, a tapasztalatok levonására, annak azonosítására, hogy a tervezettekhez képest hogy áll a projekt. Itt kerül sor annak eldöntésére is, hogy tovább lehet-e lépni a következő projektszakaszba, illetve szükség van-e módosításokra az időtervet, feladatokat illetve a költségvetést illetően. A partnerszervezetekkel partnertalálkozók keretében vitathatjuk meg a projektben felmerülő feladatokat, változásokat. A projekt kezdetén érdemes egy projektindító találkozót szervezni, ahol a projektben érintett összes fél részvételével kerülhet sor a projekt tényleges megvalósítási lépéseinek tisztázására, a feladatok véglegesítésére és az aktuális teendők megbeszélésére. A partnertalálkozók szervezését általában mindig más-más partner vállalja magára, így a szervezési munka egyenlően oszlik meg a partnerek között. A projekt végén záró találkozó keretében értékelhetjük a projekt legfontosabb tapasztalatait és az elért eredményeket. A záró találkozóra a projektben résztvevő feleken kívül meghívhatjuk az elért eredményekben érdekelt partnerszervezeteket és a média képviselőit, ezzel biztosítva a projekt számára a nyilvánosságot, az eredmények széleskörű terjesztését. A kommunikáció szintén hatékony módszere a rendszeres időközönkénti jelentések készítése és annak eljuttatása a koordináló intézmény vezetőihez, partnerekhez, érdekelt felekhez. Fontos, hogy az egymással személyesen ritkábban találkozó partnerek előre egyeztetett szempontok szerint elkészített jelentések formájában tájékoztassák egymást az általuk elvégzett feladatokról. A támogatást nyújtó szervezeteket szintén beszámolók formájában szükséges tájékoztatni a projekt előrehaladásáról. A pályáztatók a beszámoláshoz kötve utalják a projektre megítélt támogatás részleteit, így számukra a tartalmi beszámolókon túl pénzügyi beszámolókat is be kell nyújtanunk. Azt, hogy a beszámolókat milyen időközönként és milyen formában küldjük meg a támogatónak, azt a támogató szabja meg. Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy kapcsolatot tartsunk a projektben nem résztvevő, de szakmai okoknál fogva érdekelt szervezetekkel. A projekt szakmai lebonyolításához értékes tanácsokkal szolgálhatnak, és az eredmények használói, terjesztői lehetnek. Őket akár szakmai fórumok keretében, akár szakmai kiadványok segítségével tájékoztathatjuk a projekt előrehaladásáról és eredményeiről. Ide kell venni a honlap működtetésével kapcsolatos tevékenységeket, A projekten belüli, illetve a külső, nem személyes kommunikációt. Mivel a fentiekben felsorolt tevékenységeknek szintén lehetnek költség-, illetve egyéb erőforrásbeli vonzatai, ezeket a tevékenységeket is előre meg kell tervezni, és úgy a

73

megvalósítási ütemtervben, mint a pénzügyi-, valamint a humánerőforrás tervben meg kell jeleníteni. Költségvetés készítése: Miután meghatároztuk a projekt tevékenységeit, meg kell határozni a tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai, anyagi és pénzügyi erőforrásokat. Mivel a későbbiekben különböző szempontok szerint kell összevonni és összesíteni a költségeket, az erőforrásokat előre meghatározott költségkategóriák szerint célszerű felosztani. A költségvetést célszerű valamely táblázatkezelő szoftver (pl. MS Excel) segítségével összeállítani. A költségvetési táblának tartalmaznia kell: • a költség nemet • a mértékegységet • tevékenységenként és összesen • a mértékegységet • a mennyiségeket • egységárakat • teljes költséget. A támogatás-igénylés szempontjából elsődlegesen a projekt szűkebb, csak az adott támogatási, pályázati konstrukció keretében elismerhető, támogatható kiadásokat tartalmazó költségvetése a releváns. Ugyanakkor azokat a költségtételeket is kalkuláljuk ki, melyek a pályázatban nem elismerhető, de várhatóan felmerülő költségeket jelentenek. Általában ilyenek a menedzsmenttel kapcsolatos „általános” költségek, esetleg a forgóeszköz biztosításának költsége, vagy például egyes pénzügyi, banki szolgáltatások díja (pl. hitelkamatok), vagy áfavisszaigénylésre jogosult szervezetek esetén az ÁFA is. Az egyes pályázatok esetében elismerhető költségek tekintetében a Program-kiegészítő Dokumentumban található intézkedés-leírás, illetve az ez alapján összeállított pályázati útmutató a mérvadó. Rögzített, vagy maximált költségvetési keret esetén, ha első közelítésben meghaladjuk a kereteket, változtatnunk kell a tevékenységeken vagy az indikátorokon. Ily módon tehát a költségvetés fő sorainak meghatározása visszahat az eddigi tervezési eredményeinkre, azok módosítását vonhatja maga után.

A költségvetés, pénzügyi tervezés kifejtése bővebben a következő fejezetben történik.

74

Ütemtervezés, időtervezés Az ütemtervezés a projektelemek, feladatok időbeli ütemezésének, esedékességének tervezése, előzetes meghatározása. Az ütemtervet meghatározó tényezők: • Az egyes feladatok időigénye • A feladatok egymásra épülése • Az időzítés fizikai feltételei • Az erőforrások rendelkezésre állása • Költséghatékonyság, észszerűség Az időtervezés célja: • A projekt átfutási idejének meghatározása • A részfeladatok, tevékenységek kezdési és befejezési időpontjának kiszámítása • Az események bekövetkezési időpontjának előrejelzése • Az átfutási időt közvetlenül befolyásoló részfeladatok (kritikus tevékenységek) meghatározása • A legkorábbi és legkésőbbi időpontok meghatározása a nem-kritikus tevékenységeknél Az időtervezés ez által segíti a túlzott ingadozások elsimítását és a „gap”-ek kiszűrését a tevékenységek végrehajtása során. Logikai háló Az időtervezés továbbfejlesztett változata a logikai háló megrajzolása. Ez a komplex feladatok elemi feladategységekre bontásával kezdődik, majd ezt követi az elemi feladatok logikai kapcsolatának (követő, megelőző, párhuzamos kapcsolat) és időtartamának megállapítása. A logikai háló megrajzolását pedig általában az ún. kritikus út meghatározására (Critical Path Method) követi. A logikai háló alkalmas a költségek és a munkaerő szükséglet meghatározására és alkalmazása az alábbi előnyökkel jár: • teljes tevékenység jól átláthatóvá, ezáltal kezelhetőbbé válik, • elősegíti a koordinációt, • a felelősségi viszonyok tisztábban kirajzolódnak • a megvalósítás jobban nyomon követhető, ellenőrizhető, • számítógépes alkalmazás igénybevételével gyorsítja a tervezési, ellenőrzési folyamatokat. Tekintsünk át egy példát a CPM (Critical Path Method) – kritikus út alkalmazására! Egy cég egy számítógépes programcsomag kifejlesztését tervezi. Mivel a szoftverpiacon a gyorsaság fontos sikertényező, elsőként a feladat végrehajtásának időszükségletét igyekeznek megbecsülni. Ehhez a kritikus utak módszerét használják.

75

A CPM-hálóban a nyilak csak az egyes tevékenységek közti kapcsolatokat jelzik, míg a körök, a háló csomópontjai reprezentálják az egyes tevékenységeket. A kritikus út a példánkban az ACEGI.

Gantt-diagram Az ütemtervezés legelterjedtebb módszertani eszköze az ún. Gantt-diagram. Ez a diagram a projekt időtervében foglalt tevékenységeket egy-egy sorral jeleníti meg a tervben, olyan módon, hogy a sorok hossza arányos a reprezentált tevékenység teljesítési idejével. Elkészítése 4 lépésből áll: • A tevékenységek definiálása • A tevékenységek logikai sorrendjének, egymásra épülésének meghatározása

76

• A tevékenységek időtartamának meghatározása • A Gantt-diagram összeállítása A Gantt-diagramban a tevékenységek egymás alatti helyzete is időbeliséget jelez, mivel az elhelyezkedés jelzi az interdependenciákat: átfedéses szekvenciálás: az előző tevékenységet nem kell befejezni ahhoz, hogy a következő megkezdhető legyen negatív átfedés: késleltetést jelez. A módszer alkalmazásának további előnye, hogy az ún. függőségi nyilakkal a függőségi kapcsolat is megjeleníthető az ábrán. A Gantt-diagram segítségével a projekt haladása jól nyomon követhető, azonban a módszer jelentős hátránya, hogy bonyolult, sok tevékenységből álló és nagyszámú logikai kapcsolatot tartalmazó projektek esetében már átláthatatlanná válik az ábra.

A logframe mátrix A tervezési szakaszban elkészülő logframe mátrix az LFA fő outputja. A részletes bemutatás előtt azonban érdemes néhány előzetes megjegyzést tenni. A logframe mátrix, szakszerű alkalmazásának minden előnye mellett, nem csodaszer, amely azonnali megoldást kínál a jó projektek kijelöléséhez illetve tervezéséhez. A „szemét be, szemét ki” alapelv a logframe-re is érvényes lehet, ha mechanikusan használják. Megfelelő használat esetén a logframe segítséget nyújt a tevékenységek, eredmények, célok és célkitűzések közötti logikai összefüggések jobb áttekintéséhez, legalábbis a kellően tájékozott felhasználó számára. A logframe-t tehát nem szabad pusztán mechanikus eljárások összességének tekinteni, hanem a gondolkodást segítő eszközként kell kezelni. A logframe-t emellett dinamikus eszközként kell kezelni, amelyet újra kell értékelni és felül kell vizsgálni a projekt fejlődésével és a körülmények változásával párhuzamosan. A logframe-t a projekttervezés és -költségvetés

77

struktúrájának és céljának meghatározásához kell használni, de nem szabad rugalmatlan és akadályt jelentő eszközként kezelni. Az LFA, azáltal, hogy összehozza az érdekcsoportokat az elemzési szakaszban a problémák, célok és stratégiák megvitatására, arra ösztönzi az érdekelteket, hogy gondolják át saját elvárásaikat és azt, hogy azok hogyan valósíthatóak meg. A célok világos meghatározásával és hierarchikus besorolásával lehetőséget ad a projekttervek belső logikájának ellenőrzésére, biztosítva ezáltal azt, hogy a tevékenységek, eredmények és célok kapcsolódjanak egymáshoz. A tervezők nem kerülhetik ki a projekt megvalósíthatóságát befolyásoló kritikus feltételezések és kockázati tényezők azonosítását és a projekt monitoringjához és értékeléséhez szükséges mutatók és információs források meghatározását. Mindezek az információk egyetlen dokumentumban kerülnek összegzésre. A logframe mátrix egy négy oszlopot és négy sort tartalmazó táblázat (legegyszerűbb formájában). A vertikális logika a projekt tevékenységét, az okozati összefüggéseket és a fontos feltételezéseket illetve a projekt-menedzser befolyásolási körén kívül eső bizonytalansági tényezőket határozza meg. A horizontális logika a projekt hatásainak és a projekt által felhasznált erőforrások méréséhez kapcsolódik, a főbb mérési mutatók és a mérések ellenőrzéséhez szükséges eszközök meghatározásán keresztül. Az alábbi ábra a logframe mátrix struktúráját szemlélteti.

Intervenciós logika A projekt alapjául szolgáló stratégiát, a tevékenységektől az átfogó célokig vezető hatásmechanizmust intervenciós logikának nevezik. A logframe mátrixban az intervenciós logikán, annak egyes szintjein keresztül történik meg a projekt leírása – vagyis ez kerül majd a mátrix első oszlopába. Az átfogó célok azok a stratégiai szintű célok, amelyekhez a projekt hatásai hosszú távon hozzájárulnak. Ezeket a célokat a projekt önmagában nem tudja elérni, elérésükhöz szükség van további projektek megvalósítására, illetve külső feltételek teljesülésére is. A projektcél az az eredményszinten jelentkező konkrét cél, amit a projekt megvalósításával közvetlenül el kívánunk érni. Minden projektnek csak egy konkrét célja lehet. Az eredmények a projekt keretében végrehajtott tevékenységek „termékei” (outputok), amelyek a projekt megvalósítása során létrejönnek. A tevékenységek azok a lépések, cselekvések, akciók, amelyeket az eredmények elérése érdekében meg kell tenni. A tevékenységeknek kapcsolódni kell az eredményekhez, vagyis egyértelműen össze kell kötni a tevékenységet és az annak termékeként létrejövő outputot. Feltételezések / kockázatok értékelése

78

Egy projekt sikere gyakran nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem bizonyos külső tényezőkön, illetve e külső tényezők meglétére vonatkozó konkrét feltételezéseken is. A külső tényezők a projekt tervezése során határozhatóak meg a logframe minden egyes szintjére vonatkozóan. A projekt beavatkozásokon túl a sikerhez szükséges egyéb tényezők az alattuk lévő sorban találhatóak. A feltételezések és az intervenciós logika egyes szintjei közötti kapcsolatot szemlélteti az alábbi ábra.

Hogyan értelmezhetjük tehát e kapcsolatot a feltételezések és az egyes szintek között? Ha az előfeltételezések teljesülnek (pl. telektulajdonosok vagy a lakosság hozzájárulása egy infrastrukturális beruházáshoz), akkor indulhatnak meg a projekt tevékenységei. Ha a tevékenységeket elvégezzük, és emellett az azonos szinten levő külső feltételek teljesülnek, akkor jönnek létre a projekt eredményei. Ha a projekteredmények létrejönnek, és a megfelelő feltételek teljesülnek, akkor érheti el a projekt a célját. Ha a projektcél megvalósul, és az adott szintű külső feltételek is teljesülnek, akkor érhetjük el az átfogó, stratégiai célokat. A feltételezések meghatározását, leírását a kívánt helyzet formájában, vagyis pozitív módon kell megfogalmazni. Ilyen módon lehetővé válik nyomon követésük és értékelésük a feltételezési algoritmus segítségével. Potenciálisan persze rengeteg feltételt tudnánk hozzárendelni minden egyes szinthez (egy sarkított példa: ahhoz, hogy Szolnokon megépülhessen egy többszintes inkubátorház, elengedhetetlen külső feltétel, hogy ne legyenek az Alföldön 9-es erősségű földrengések). Az alábbi algoritmus segítségével minden egyes felmerülő külső feltételt elemezhetünk, és ez alapján eldönthetjük, hogy valóban releváns és ennek megfelelően a logframe mátrixban is megjelenítendő feltételről van-e szó.

79

Fenntarthatóságot biztosító tényezők A fenntarthatóságot biztosító tényezőket is figyelembe kell venni a logframe-ben. Egy projektről akkor mondható el, hogy fenntartható, ha azt követően is hasznokat/előnyöket kínál a kedvezményezetteknek, miután az támogatási segítségnyújtás véget ért. Ebbe belataroznak a fenntarthatóság szervezeti, pénzügyi, jogi, műszaki feltételei egyaránt. Egy projektről akkor mondható el, hogy fenntartható, ha tartósan hasznokat/előnyöket kínál a projekt kedvezményezetteinek. A projektet közvetlenül befolyásoló belső és külső tényezőket kétféle eszköz segítségével lehet felmérni. Az egyik a SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats – Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzése), a másik pedig a SEPT (Social, Economic, Political and Technological – Társadalmi, gazdasági, politikai és műszaki) elemzés. Objektíven ellenőrizhető mutatók Az objektíven ellenőrizhető mutatók – vagy indikátorok – megmutatják, hogy a célokat milyen mértékben sikerült teljesíteni a logframe egyes szintjein. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelő monitoring rendszer kidolgozására. A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logikát leíró oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló indikátorok. Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok, a konkrét cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok, és a projekt eredményének mérését az output indikátorok teszik lehetővé. A legalsó sorban kerülnek feltüntetésre azok az eszközök, erőforrások. Az erőforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások tartoznak. Az első oszlopban leírt beavatkozási logika egyes szintjei és az indikátorok – valamint a következő pontban tárgyalt ellenőrzési források – közötti kapcsolatot szemlélteti az alábbi ábra.

80

Az indikátorok módszertanáról, és a mutatókkal szemben támasztott módszertani kritériumokról részletesen szólunk még a projektmonitorig kapcsán. Ellenőrzési eszközök Az ellenőrzési eszközök azok az információforrások, amelyek révén a projektvégrehajtás során, illetve azt követően a mutatók, mérőszámok aktuális értékeit rögzítik és a projektmenedzsment illetve az értékelést végrehajtó személyek rendelkezésére bocsátják. Meg kell határozni: a formát, hogy kinek kell információkat biztosítania és azt, hogy milyen rendszerességgel kell biztosítani azokat. Erőforrások és költségek Az erőforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt megvalósításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások tartoznak. A projekthez szükséges erőforrások és költségek pontos megbecslése érdekében részletesen meg kell határozni a tervezett projekt-tevékenységeket, ide értve a projektmenedzsment tevékenységeket is. A logframe mátrix elkészítésének menete A logframe mátrix oszlopainak és sorainak kitöltése meghatározott logikai sorrendben történik. Először az első oszlop kerül elkészítésre fentről lefelé haladva, így elkészül a stratégiából levezetve a projekt célrendszere, meghatározásra kerülnek a tevékenységek. Ezután a feltételezések kerülnek meghatározásra (negyedik oszlop) lentről felfelé haladva, kezdve az előfeltételezésekkel. Ezt követően az alsó sorból kiindulva vízszintesen haladva kitöltjük a hiányzó mezőket, először meghatározva az indikátorokat, majd azok forrását. A mátrix kitöltésének megfelelő sorrendjét szemlélteti az alábbi ábra. 3. Projekt megvalósíthatósági tanulmány Projekt megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása A Strukturális Alapokból támogatást igénylő projektek alátámasztására számos esetben – a fejlesztés tárgyának és a projektméretnek is függvényében – megvalósíthatósági tanulmányt kell kidolgozni. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására vonatkozóan számos kidolgozott módszertan létezik, köztük több olyan, amelyet az Európai Unió Bizottsága

81

fejlesztett ki és adott közre. Az alábbiakban általánosan foglaljuk össze a tanulmány készítésének lépéseit, a tanulmány célját és legfontosabb elemeit. A megvalósíthatósági tanulmányra definíciója szerint: „A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány.” „A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze.” A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének célja, hogy megfelelő információkat nyújtson a döntéshozók számára ahhoz, hogy azok megalapozott döntést tudjanak hozni a további finanszírozásra és megvalósításra javasolt projekt elfogadásáról, módosításáról, illetve elvetéséről. A megvalósíthatósági tanulmány feladata a kiválasztott projekt megalapozottságának és életképességének vizsgálata. A tanulmány elkészítésének eredménye a javasolt projekt relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során két vagy több, az eredeti célt megvalósítását szolgáló alternatíva meghatározása, specifikációja, összehasonlítása történik meg, olyan információkat nyújtva, amelyek elősegítik a végső döntést. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése az alábbi lépéseket foglalja magában.

A „nulladik” lépés, vagyis a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének előfeltétele az elemzendő projekt dokumentációjának részletes kidolgozása. A megvalósíthatósági tanulmány elsősorban erre a projektdokumentációra épít, kiegészítve azt szükség esetén további felmérésekkel, információforrásokkal. A munka első lépése a jelenlegi és a projekt által megváltoztatni kívánt helyzet elemzése. Erre épül rá annak a konkrét problémakörnek, szükségletnek a feltárása, amelyre a projekt reagálni kíván.

82

E szükségletből kiindulva a megvalósíthatósági tanulmány készítője felvázolja azokat a reális alternatívákat, amelyek felmerülhetnek a probléma kezelése szempontjából. Ezek között minden esetben figyelembe kell venni és önálló alternatívaként kezelni a „do nothing scenario”-t, vagyis azt a szituációt, amikor semmilyen fejlesztést, tevékenységet, projektet nem hajtunk végre. A következő, harmadik lépés ezen alternatívák elemzése, összehasonlítása, az egyes lehetőségek előnyeinek és hátrányainak a feltárása, és ennek megfelelően a legjobb alternatíva kiválasztása lesz – ennek eredményeképpen pedig a projekt által javasolt megoldási mód megerősítése vagy elvetése. A negyedik lépés a projekt megvalósításának elemzése, vagyis annak vizsgálata, hogy a megvalósítási mód operatív részletei optimálisan, költség-hatékony módon kerültek-e kialakításra, feltárták-e a tevékenységekhez kapcsolódó kockázatokat és gondoskodtak-e azok kezeléséről. Ebben a fázisban kerül sor a projektet végrehajtó intézmény szervezeti, pénzügyi és humán erőforrás-oldali felkészültségének felmérésére is, azt vizsgálandó, hogy a projektgazda képes-e a projekt leírt módon történő projekt-megvalósításra. A következő lépés a projekt pénzügyi elemzése, a költségvetés megalapozottságának és realitásának vizsgálata, a projekt pénzügyi érzékenység-vizsgálata és a pénzügyi-gazdasági megtérülés kiszámítása. A 6-7. lépésekben kerül sor a környezeti hatásvizsgálatra, valamint a társadalmi-gazdasági hatások felmérésére és – a lehetőségekhez mérten – számszerű meghatározására. A munkazáró lépése a projekt indokoltságának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának összefoglaló értékelése az elvégzett elemzések által. A megvalósíthatósági tanulmány készítői a teljes munka során szoros együttműködésben dolgoznak a projektgazdával. Az elemzés ugyanis ideális esetben nem egy elvonatkoztatott, elméleti munka, egyik legfontosabb célja épp a projektterv egyes negatív aspektusaira való rávilágítás, amelynek segítségével a projektgazda korrigálni tudja a még esetlegesen meglevő hibákat, kezelni a feltárt kockázatokat. A megvalósíthatósági tanulmány felépítése A megvalósíthatósági tanulmány szerepe annak bemutatása, hogy olyan projekt került kidolgozásra, amely valóban reális szükségletre reagál, megfelelően előkészített, megfelelő szervezeti és finanszírozási háttérrel rendelkezik. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb elemeit: Főbb projekt adatok – projekt adatlap A projekt adatlap a megvalósítandó projekt főbb adatait tartalmazza Projekt címe: Rövid, a projekt tartalmát és lényegét kifejező cím; előny, ha a projekt rendelkezik fantázianévvel (betűszó, rövidítés) Megvalósulás helye: A projekt megvalósulásának földrajzi helye, pontosan meghatározva – települési szint Projekt gazda adatai: A projektet képviselő és a projekt megvalósításáért felelősséget vállalni szándékozó szervezet adatai (szervezet neve, pontos cím, telefon, fax, e-mail, honlap, projekt menedzser) A projekt céljai: A projekt átfogó célja (az a cél, melynek eléréshez a projekt hozzá kíván járulni), valamint a projekt konkrét célja (az a cél, amit a projekt megvalósításával el kívánunk érni) az előzetes logframe mátrix alapján Tevékenységek: a projekt keretében megvalósítandó konkrét tevékenységek felsorolása Outputok: a projekt végrehajtásának konkrét, „kézzelfogható” eredményei, termékei Költségvetés, finanszírozás: a projekt költségvetése és finanszírozási forrásai (saját forrás, banki finanszírozás, szükséges támogatás) Időbeli ütemezés: a projekt megvalósításának kezdete, befejezése, főbb tevékenységek ütemezése.

83

Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló a teljes megvalósíthatósági tanulmány szinopszisa, amely nem részletezi annak egyes fejezeteit, hanem annak fő céljait, főbb elemeit és eredményeit emeli ki. A vezetői összefoglaló összefoglalóan mutatja be a fejlesztési szükséglettől az adott projekt kiválasztásáig vezető utat és a kiválasztás indokait, azaz a megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításait és következtetéseit tartalmazza a vizsgált projekt vonatkozásában. Az alkalmazott módszertan bemutatása A tanulmány ezen fejezete tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmány, mint döntéstámogató eszköz főbb ismérveit, bemutatja a tanulmány kidolgozása során alkalmazott konkrét módszereket és inputokat. A fejezet az alábbi főbb elemeket foglalja magában: • A megvalósíthatósági tanulmány célja, szerepe • A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez felhasznált inputok, források • A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során alkalmazott módszerek Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák Egy projekt megvalósíthatósági tanulmányának elengedhetetlen része azon szükséglet bemutatása, amelyre a projekt reagál, valamint a lehetséges alternatívák összehasonlítása. A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) A fejlesztési probléma bemutatása keretében a kereslet-kínálat elemzése szükséges. Elemezni szükséges a jelenlegi helyzetet és a kívánatos állapotot, azt, hogy mekkora a kereslet a beavatkozás iránt, illetve mekkora pótlólagos keresletre lehet számítani a beavatkozás eredményeként. A kínálat elemzése keretében történik meg azon létező struktúrák bemutatása, amelyek ugyanezt a szükségletet elégítik ki, illetve az új struktúrák kialakításának lehetőségének elemzése. Az elemzés hivatalos és becsült adatok felhasználásával valósul meg. A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása A fejlesztési szükséglet, probléma ismeretében meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldásokkal lehet azokat kielégíteni. Az alternatívák elemzésének mélysége a projektek nagyságától függ: az EU-ban alkalmazott gyakorlat az, hogy 10 millió Euro alatt csak egy összefoglaló, nem túl részletes elemzés szükséges, míg 10 millió Euro feletti projektek esetében mélyebb elemzés készül. Amennyiben nincs alternatíva, akkor azt a két esetet kell vizsgálni, hogy ha nem történik változás, vagy ha csak a legszükségesebb, minimális tevékenységeket valósítjuk meg. A projekt bemutatása A megvalósíthatósági tanulmány központi része a projekt részletes bemutatása. Ez a fejezet az alábbi alfejezeteket foglalja magában: A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése A projekt előzményeinek, hátterének bemutatása A projekt programozási környezetének bemutatása (kapcsolódás az EU-s, nemzeti és regionális fejlesztési elképzelésekhez) A projekt tágabb környezetének bemutatása (régió, kistérség) gazdasági-társadalmi szempontból A projekt szűkebb gazdasági-társadalmi környezetének bemutatása (település) A projekt közvetlen helyszínének bemutatása, indoklása A projekt megvalósítás részletes bemutatása • A projekt adatai • Érintettek bemutatása

84

• Projektgazda (humán erőforrások, pénzügyi, gazdasági háttér, hasonló projektekben szerzett tapasztalatok) • Megvalósító szervezet • Működtető szervezet • Tulajdonos • Partnerség és együttműködés bemutatása • A projekt célrendszere: átfogó, konkrét és operatív célok bemutatása • A projekt elemei, a projekt keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek • Indikátorok: hatás-, eredmény és outputindikátorok bemutatása • A projekt megvalósítási mechanizmusa (a megvalósítás szervezeti, intézményi háttere, felelősségek, költségvetés, finanszírozás, projekt monitoring és értékelés, kockázatok és feltételezések) • A végrehajtás ütemterve (nem konkrét dátumhoz kötötten, hanem a megvalósítás kezdetéhez viszonyítva) Környezeti hatások vizsgálata A megvalósíthatósági tanulmány keretében vizsgálni szükséges a megvalósítandó projekt környezeti, környezetvédelmi hatásait. A környezeti hatások elemzésének mélysége a projektek nagyságától függ: 10 millió Euro alatt az EU elvárásai szerint csak egy összefoglaló jellegű, nem túl mély elemzésre van szükség. A környezeti hatások vizsgálata során a cél a hatások bemutatása és azok minimalizálási módjainak meghatározása. Vizsgálni szükséges továbbá a projekt környezeti hatásait a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából is. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés során vizsgálni szükséges egyrészt a beavatkozás nélküli pénzügyi helyzetet (szinten tartás bevételekei és költségei), másrészt a beavatkozás esetén kialakuló pénzügyi helyzetet. Az eredmények összevetése jelenti a projekt pénzügyi jövedelmezőségének és megtérülésének elemzését. A pénzügyi elemzés összeállítása az alábbi alfejezetekre tagolódik: Költségek elemzése • Beruházási költségek nagysága • Kapcsolódó tőkeköltségek (hitelek törlesztése, kamatok, adók) • Állandó és változó működési költségek (munkabér és közterhei, anyagbeszerzés, energia, marketing, stb.) • Bevételek elemzése • Alkalmazott egységárak • Várható bevétel nagysága • Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések A költségek és bevételek meghatározását követően valósul meg azok elemzése, különböző módszerek és mutatók segítségével. • befektetés megtérülési ideje (payback period) = azon időszak, amely alatt az összes várható nettó jövedelem eléri az eredeti befektetés összegét • nettó jelen érték (NPV) • cash flow

85

Finanszírozási források meghatározása A pénzügyi megvalósíthatóság elemzésének fontos része a projekt finanszírozási forrásainak (saját forrás, támogatás, hitelek) elemzése és a pénzügyi finanszírozási terv összeállítása.

Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata Egy projekt megvalósíthatóságának vizsgálatakor a pénzügyi elemzésen túl a gazdaságitársadalmi hatások bemutatása is fontos szempont, mivel a gazdasági-társadalmi előnyök és hátrányok egyrészt segíthetik a két azonos pénzügyi feltételekkel rendelkező alternatíva közüli választást, másrészt a projekt egészének megítélésében a gazdasági-társadalmi hatások ellensúlyozhatják a pénzügyi költségek és bevételek hatását. Az elemzés célja a legmagasabb társadalmi hozamú, illetve legalacsonyabb társadalmi költségű alternatíva megvalósítása. A gazdasági-társadalmi multiplikatív hatások, externáliák vizsgálata ideális esetben monetarizált formában történik, azonban ha a számszerűsítésre nincs megbízhatóan lehetőség, abban az esetben is fontos a várható hatások szöveges bemutatása. A gazdasági-társadalmi hatások elemzése az alábbi elemeket foglalja magában: • Elméleti háttér bemutatása • Gazdasági előnyök, hátrányok bemutatása (pl. munkahelyteremtés/ megszüntetés) • Társadalmi előnyök, hátrányok bemutatása (pl. esélyegyenlőség, környezetvédelem) Összegzés: a projekt megvalósíthatósága A megvalósíthatósági tanulmány befejezéseként összegezni szükséges a megadott szempontok alapján elvégzett elemzések eredményét. Ezáltal végső következtetés vonható le az adott projekt megvalósíthatóságáról. A következő fejezetben részletesen kifejtésre kerülnek az alábbi pontok, amik szintén szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányhoz. Pénzügyi költség-haszon elemzés Cash flow elemzés A likviditási elemzés Jövedelmezőség elemzése Szervezetek pénzügyi elemzése A költség-haszon elemzés módszerének értékelése Költség-haszon elemzés és döntéshozatal A költség-haszon elemzés szerepe a döntéshozatali eljárásban Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Az EU projektértékelési irányelveinek kockázatelemzéssel foglalkozó része úgy fogalmaz, hogy a fejlesztési projektek kockázatelemzése során az érzékenységvizsgálat az egyetlen konkrét módszertani követelmény. Az érzékenységvizsgálat, legegyszerűbb formájában, annak a vizsgálatát jelenti, hogy a projekt valamely paraméterének bizonyos mértékű változása hogyan befolyásolja a költség-haszon elemzést. Kritikus változó az, amelynek egy százalékos eltérése egy százalékos vagy annál nagyobb változást okoz a projekt nettó jelenértékében vagy belső megtérülési rátájában. Az egyes változók különböző értékek illetve tulajdonságok szerinti tesztelése, majd a teljes költség-haszon elemzés újraszámítása helyett egyszerűbb módszer az, ha megnézzük, hogy mekkora a nettó jelenérték egy százaléka és azután megvizsgáljuk, hogy az egyes változók hány százalékos változása idézi elő a nettó jelenérték adott mértékű változását. Ezt követi az egyes változók értékelése, a hozzájuk rendelt értékek és tulajdonságok tesztelése és a lehetséges értéktartomány meghatározása. Ha az értéktartományt az eredeti érték százalékaként fejezzük ki, és tudjuk az első számításból, hogy milyen mértékű változás szükséges a nettó

86

jelenérték egy százalékos változásához, akkor az értéktartomány hatását könnyen ki tudjuk számítani. Ezzel a módszerrel lehetségessé válik annak a kiszámítása, hogy a különböző változók egyidejű változása hogyan hat ki a nettó jelenérték alakulására. Ezzel sok munkaidőt takaríthatunk meg, ugyanakkor a pályázó is jobban megérti, hogy az egyes változók közötti kapcsolat hogyan befolyásolja a projekt működőképességét. A széleskörű elemzés lehetősége hasznos az értékelők számára is, mivel lehetőséget ad a különböző alternatívák szembeállítására. Hasonlóan fontos az is, hogy a fenti módszerrel kiszámított érték-táblázat segítségével a projekt-menedzser azonnal értékelni tudja, hogy milyen hatásai lehetnek a projekt végrehajtása során történő érték-eltéréseknek és ellensúlyozhatja a hatást. (Ha valamely változó x %-os növekedése y %-kal változtatja meg a projekt nettó jelenértékét, hány százalékkal kell a projekt-menedzsernek megváltoztatni a többi változót – amennyiben megteheti ezt – a hatás ellensúlyozása érdekében?). Ez nagyon hatékony és hasznos eszköz. A költség-haszon elemzés kritikájaként egy nemrégen megjelent könyv szerzői azt hozzák fel, hogy „a döntéshozatal segítése nem igazán eredményezhet meggyőző konklúziókat akkor, ha nem kezelik megfelelően egy modell bizonytalansági és pontatlansági elemeit. Ez különösen igaz az állami szektorban végrehajtott projektek értékelése esetében. A költség-haszon elemzésekhez kapcsolódó gyakorlati útmutatások mindig kikötik az érzékenységvizsgálatok szükségességét, a konklúziók és javaslatok megfogalmazása előtt. A nettó jelenérték kiszámításához használt adatok változó minősége miatt azonban az érzékenységvizsgálat gyakran annak vizsgálatára korlátozódik, hogy bizonyos paraméterek változása hogyan befolyásolja a nettó jelenérték alakulását. Ez meglehetősen távol áll attól, ami ilyen helyzetekben elvárható lenne: egy olyan „izmos elemzésre” lenne szükség, amely az összes paraméter egyidejű eltérését vizsgálja egy adott területen.” A fentebb felvázolt módszer egyszerű és könnyű választ ad erre a pontra. Kockázatelemzés Bár az EU irányelvek nem adnak javaslatot a változók projektre gyakorolt hatásának további elemzésére, sok intézmény úgy gondolja, hogy hasznos és szükséges a további elemzés. Az Egyesült Államok Kongresszusa részletesen megvitatta azt a múlt évben, hogy milyen szerepe van a kockázatelemzésnek elsősorban, de nem kizárólag, a közegészségügy területén. Úgy határoztak, hogy a kockázatelemzést nem teszik kötelezővé, de előírható ilyen vizsgálat elvégzése abban az esetben, ha valamelyik illetékes kongresszusi bizottság elnöke illetve tisztségviselője azt kéri. Az elmúlt években konferenciát rendeztek a kockázatelemzésről és annak EU-n belüli szerepéről és ezen a megbeszélésen is az egészségüggyel kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe. A kockázatelemzés négy lépése Általánosan elfogadott, hogy a kockázatelemzés az alábbi négy lépésből áll: • Kockázat azonosítása • Kockázatértékelése • Kockázat kezelése • Kockázat kommunikációja A projektek kapcsán alkalmazott kockázatelemzés esetében a fenti négy lépés az alábbiakkal jellemezhető: Kockázat-azonosítás – A kockázat abból ered, hogy az egyes projektek pénzügyi elemzéseiben szereplő költségek (illetve értékek) a projekt futamideje során végrehajtandó tevékenységekhez kapcsolódnak, és ha ezek a tevékenységek változnak – külső vagy belső tényezők miatt – a költségek (illetve értékek) is változni fognak. Ezek a változások elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy kockázatot jelentsenek a projekt működőképessége szempontjából.

87

Kockázat-értékelés – Az érzékenységvizsgálat az egyik olyan módszer, amellyel elemezni lehet, hogy a változások milyen hatást gyakorolnak a projekt pénzügyi profiljára, de emellett más technikákat is használnak. Kockázat-kezelés – a változások projektre gyakorolt hatásainak előzetes számszerűsítése alapján a projekt-menedzser tisztában lesz a változások hatásaival, amikor azok megtörténnek, és lesz némi támpontja ahhoz, hogy mit tehet a hatások ellensúlyozása érdekében. A kockázatértékelés és a megjegyzések segítenek meggyőzni az értékelőt abban, hogy a kockázatok figyelembe lettek véve és kezelhetőnek minősülnek. Kockázatok kommunikálása – mivel a projekthez kapcsolódó kockázatok, bár külső okból is eredhetnek, kezdetben csak a projekt belső irányítását befolyásolják, szükség van a projekten belüli kommunikációra. Ezzel kapcsolatban is elmondható, hogy a kommunikáció segítséget nyújt az értékelőnek az Értékelési Jelentés elkészítéséhez. A kockázatelemzés mennyiségi megközelítése A projekt összes inputja és outputja kapcsán meg kell határozni a lehetséges kockázatokat. Ez az LFA segítségével is elvégezhető. Következő lépésként hozzá kell rendelni valamilyen valószínűséget az egyes kockázatok előfordulásához. Legegyszerűbb esetben a kockázatokat magasnak, közepesnek és alacsonynak lehet minősíteni, amelyekhez 70%-os, 50%-os illetve 20%-os valószínűség rendelhető. Második lépésként ki kell számolni az egyes kockázatok értékét. Ha az a kockázati tényező, hogy a hivatalos árfolyamráta 10%-kal emelkedhet a projekt futamideje alatt, akkor ki lehet számolni, az érzékenységvizsgálathoz hasonlóan, hogy milyen számszerű hatása van ennek a gazdasági nettó jelenértékére és a gazdasági belső megtérülési rátájára. A kockázatelemzés egyszerűbben úgy is definiálható, mint annak a vizsgálata, hogy mi az esélye annak, hogy a projekt kielégítő megtérülési rátát biztosít és milyen mértékű eltérés a legvalószínűbb a megtérülési ráta legjobb becslésétől. A kockázatelemzés érvényessége Az alábbi érvek szólnak a kockázatelemzés hasznossága mellett: • objektív módszer, amely tudományos alapra támaszkodik; • hasznos eszköz a projektek értékeléséhez; • információkat ad és lehetővé teszi a kockázatok költségtakarékos és hatékony csökkentését, amely révén minimalizálhatóak az általános gazdasági kihatások. Az ellenérvek hasonlóak a költség-haszon elemzésnél elmondottakhoz: a módszer kvantitatív jellege miatt figyelmen kívül hagy más fontos aspektusokat, például a gyakorlati megvalósíthatóságot, a negatív hatások reverzibilitását, a rugalmasságot vagy az esztétikai értékeket; nem tudja kezelni a nagyon hosszú távú illetve a szélesen fluktuáló kockázatokat; a módszer hajlamos a környezeti és egészségügyi hasznok/előnyök alulértékelésére. A költség-haszon elemzésekre és a kapcsolódó kockázatelemzésekre vonatkozóan elvégzett egyik legújabb felmérés ugyanakkor azt az eredményt hozta, hogy az elemzésekben a környezeti károsodásokhoz rendelt költségek sokkal magasabbak voltak, mint a ténylegesen felmerült költségek! A költség-haszon elemzés és a kockázatelemzés helyett javasolt alternatívák szinte mindegyike kvalitatív jellegű, és mint ilyen, nem teszi lehetővé az egyes projektek összehasonlítását. Emiatt, és valószínűleg csak emiatt, továbbra is előnyt élveznek a költség-haszon elemzések és a hozzájuk kapcsolódó értékelések.

88

4. A pályázatírás folyamata Pályázatírás és PCM A pályázatíró szemszögéből a PCM alkalmazása a programokra épülő pályázati kiírások megjelenésével kezdődik. A világos, a megvalósíthatóságra és a fenntarthatóságra is rávilágító logikai keret felállítása után és az arra épülő feladat-meghatározás birtokában indulhat el a részletes projektterv, a megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, üzleti tervek kidolgozása. A pályázati munka utolsó fázisában történik meg az – egyébként már jól ismert - adatlap kitöltése és a teljes dokumentáció összeállítása, majd a pályázat beadása. Ezzel a pályázatíró tevékenysége befejeződött, de a projekt élete valójában csak itt kezdődik. A pályázatíró további munkájának eredményességét nagyban segíti, ha a projektet továbbra is követi, a megvalósítás menetét és eredményességét tanulmányozva levonja a tervezésre vonatkozó következtetéseket és ezeket beépíti a következő munkájába. A PÁLYÁZAT A sikeres projekt további előfeltétele, hogy a pályázatot a megfelelő pályázati kiírásra nyújtsák be, mivel ez (illetve a benne foglalt forrás) teszi lehetővé a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi támogatás elnyerését. A projektet csak akkor lehet a pályázati felhívásra benyújtani, ha alaposan előkészítették, a projekt partnerekkel részletesen megvitatták, továbbá teljesíti a jogosultsági szabályok által támasztott feltételeket, és ha megfelel a kiírás célrendszerének. A pályázat elkészítését a pályázati felhívás közzététele után minél hamarabb (lehetőleg azonnal) el kell kezdeni. A pályázó tartozik általános felelősséggel a pályázat megírásáért és benyújtásáért, ugyanakkor a projekt partnereknek is aktívan együtt kell működniük az előkészítési folyamatban, és minél hamarabb a pályázó rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges adatokat és dokumentumokat. A pályázati dokumentációk részei: Pályázati felhívás, mely a lényeget tartalmazza (ki pályázhat, mire, mennyit, meddig stb.) Pályázati útmutató, mely eligazít a részletekben és tisztázza a feltételeket Pályázati űrlap, melyet kész projektterv alapján töltünk ki. A pályázati eljárás első lépése az ”Útmutató a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához” című dokumentum és az egyéb háttéranyagok figyelmes elolvasása annak érdekében, hogy össze lehessen állítani a kiírás által támasztott pályázati követelmények listáját. Kezdésként kérjük, használja a pályázati formanyomtatványhoz kapcsolódó ellenőrző listát az adminisztratív és jogosultsági feltételeknek való megfelelés vizsgálatához! Fordítson külön figyelmet a következő információkra: • a pályázati felhívás célkitűzései és prioritásai; • kik pályázhatnak a felhívás keretében; • mely partnerek jogosultak az együttműködésre; • melyek a támogatásra jogosult tevékenységek és az elszámolható költségek; • mekkora az igényelhető támogatás mértéke, és mi a projekt végrehajtásának megengedett leghosszabb időtartama; • milyen szintű társfinanszírozás (saját erő) szükséges; • mely dokumentumokat kell a pályázónak benyújtania, és melyeket a partnernek; és • milyen, a projekt típusával kapcsolatosan kötelezően csatolandó dokumentumokat kell benyújtania? A követelményeket felsoroló ellenőrző lista összeállítása után a következő lépéseket kell tenni: • ellenőrizni, hogy a projekt megfelel-e minden követelménynek, valamint, hogy a pályázati felhívásban foglaltak szerint támogatásra jogosult-e;

89

• (amennyiben szükséges) változtatás a projekten oly módon, hogy az a pályázati felhívás követelményeinek megfeleljen, ugyanakkor továbbra is kapcsolódjon az azonosított fő problémához; • megfelelő partnerek keresése (ha szükséges), akik jogosultak a támogatásra; végül • a projekt partnerek tájékoztatása a pályázati felhívásról, és a szükséges dokumentumok megkérése tőlük annak érdekében, hogy a pályázati formanyomtatványt időben és megfelelően ki lehessen tölteni. Amennyiben a projekt nem felel meg a pályázati felhívás által támasztott legfőbb jogosultsági követelmények valamelyikének, úgy a pályázat további tartalmi értékelés nélkül elutasításra kerül. A pályázati űrlap/formanyomtatvány A pályázati űrlap vagy formanyomtatvány a pályázat elengedhetetlen része, mivel ez tartalmazza a legfontosabb információkat a projektről. Figyelmesen és – az értékelés megkönnyítése érdekében – a lehető legvilágosabban kell kitölteni. Elégséges információt kell tartalmaznia arról, hogy a projekt miként fogja elérni célkitűzéseit, milyen pozitív hatással fog járni a célcsoport és a célterület számára, és hogy milyen módon kapcsolódik a pályázati felhívás célkitűzéseihez. A pályázati formanyomtatvány számos kérdést tartalmaz, amelyek közül néhány az eddigi tapasztalatok szerint gyakran komoly nehézségeket okozott a pályázóknak. Az alábbiakban ezek megválaszolásához próbálunk meg tanácsokat adni. A pályázati űrlapon kért legfontosabb információk a következők: Az érintett intézkedés, pályázati felhívás megjelölése A projekt összegző adatai • A projekt címe • A projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne • A projekt megvalósításának időbeli ütemezése • A projekt rövid összefoglalása A pályázó adatai A pályázó bemutatása • A pályázó fő tevékenységei • Lehetőségek a tevékenység továbbfejlesztésére • A pályázó hasonló projektjei az elmúlt öt évben • Korábbi támogatások felhasználása • Humán kapacitások • A projekt megvalósításában a pályázó részéről közreműködő szakértők, munkatársak A projekt részletes bemutatása • A projekt indokoltsága • A projekt célja, célcsoportja • A projekt tartalma, tevékenységei • Mérföldkövek • A projekt költségvetése • A projekt megvalósíthatóságának számszerűsíthető eredménye • Tágabb eredmények és hatások az érintett régióban vagy ágazatban • Kapcsolódás más projektekhez • Az esélyegyenlőség érvényesítése • A fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése • A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai • A projekt hosszú távú fenntarthatósága

90

A pályázati dokumentációhoz számos melléklet csatolását kérheti a támogatás-nyújtó szervezet. Ezek közül a leggyakoribbak a következők: • Aláírási címpéldány, • Jogi státusz igazolása, • Előző évi pénzügyi beszámolók (mérleg, eredménykimutatás), • Közhasznúsági jelentés, • Alapító okirat, társasági szerződés, • A saját forrás és az egyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok, • Háttértanulmányok - pl. üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, műszaki tervek stb. • Hatósági engedélyek, • Együttműködési megállapodás konzorcium esetén, ernyőszervezeteknél, szövetségeknél taglista, • Lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai, • Tulajdoni lap, • A megvalósításban résztvevő szakemberek önéletrajza, • Referenciák, • A partnerekkel illetve a lakossággal történt egyeztetések dokumentumai stb. részéről), partnerek hatóságok, helyi és regionális (pl. nyilatkozatok) stb. Az ÚMFT által finanszírozott pályázatokat magyarul, géppel írottan (EMIR kitöltő program) kell benyújtani, a hazai pályázatok egy részét papíralapon, jelentős részét pedig elektronikus kitöltő felületen kell kitölteni, s papíralapon is benyújtani. A hazai pályázatok egyre inkább követik az uniós pályázatok elkészítésének, beadásának és magvalósításának logikáját. A pályázat megfogalmazása legyen precíz, világos, könnyen érthető – térbeli korlátok Az eredeti és másolati példányok egyenként legyenek lefűzve. Példányok megjelölése („E”)! Ügyeljünk a pályázati kiírásban foglaltak pontos betartására, mert az ezektől való legkisebb eltérés is kizáró ok lehet adott esetben - például a pályázatok leadási határideje, (a postai bélyegző dátuma / hivatalba történő beérkezését). Ellenőrző lista (checklist) alapján össze kell gyűjteni a mellékleteket és alá kell írni a megfelelő helyen Az érintett intézmény jogilag felhatalmazott képviselője írhatja alá! (aláírási címpéldány) Csak olyasmire kérjünk támogatást, amire a terv megvalósításához feltétlenül szükség van. Reális árakon, reális bérekkel számoljunk. Nem érdemes megpróbálni minden áron kitölteni a pályázható keretösszegeket! Legyen kevesebb, de konkrét cél, jól körülhatárolt célcsoporttal, és lehetőleg mérhető eredményekkel. A pályázatfigyelés folyamata az alábbi lépésekből áll: a) meghirdetett pályázati cél és a projekt cél összehasonlítása Pályázatfigyelés összehasonlító kritériumai (első szűrő) pályázati kiírásban megfogalmazottak •

pályázat célja

tervezett projekt céljai •

projekt célok

91

•

pályázatot beadhatók köre

•

projektgazda (partnere) profilja

•

pénzügyi feltételek

•

tervezett forrásigény

•

beadási határidő

•

projektterv készültségi foka

Amennyiben tervezett projektünk az első szűrés alapján megfelel a pályázati feltételeknek, további összehasonlításra van szükség (pl.: pályázati eljárási díj, szerződési feltételek, beadás módja, pályázat nyelve, bírálat szempontjai, kizáró okok, konzultációs lehetőség). b) bizonytalanság (hiányos, vagy nem egyértelmű kiírás) esetén személyes konzultáció; c) döntés előkészítés, javaslat; d) döntés. 2. lépés: Pályázatkészítő team és a pályázat összeállításáért felelős kijelölése. 3. lépés: A pályázat szerkezetének összeállítása. 4. lépés: A pályázatkészítő team munkamegosztásának és munkamódszerének meghatározása. 5. lépés: A pályázathoz szükséges dokumentumok és igazolások beszerzése (pl.: banki igazolás, aláírási címpéldány, hatósági engedélyek, cégkivonat, közgyűlési határozat, stb.). 6. lépés: A szükséges dokumentumok előállítása (pl.: konzorciumi-, bérleti-, szolgáltatási – megállapodás, támogatási nyilatkozat(ok), stb.). 7. lépés: Pályázat komplettálása. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a teljességre, stílusra, esztétikumra, példányszámra, aláírásokra, szakszerű fogalmazásra, egységes betűméretre és tördelésre, az oldalak-, ábrák-, táblázatok, mellékletek azonosíthatóságára. 8. lépés: A komplettált pályázat végső ellenőrzése. A pályázat végső (beadás előtti) áttekintését célszerű ellenőrzési lista alapján elvégezni. Ennek alapján hiány és hibalistát kell összeállítani. 9. lépés: Hibák kijavítása a hiány ill. hibalista alapján. 10. lépés: Pályázat beadása a kiírásban megfogalmazott formában (személyesen, postán, emailen). A projektterv rendelkezésre állásakor az alábbi szempontokat tekintjük át elsőként, hogy megtudjuk, projektünk illeszkedik-e a kiíráshoz: • pályázni jogosultak köre: (civil, gazdálkodó, önkormányzati, egyéb feltételek a létrejött idejére, esetlegesen a gazdálkodás formájára vonatkozóan – pl. EVA-s vállalkozó, stb.); • támogatott földrajzi egység; • támogatott tevékenységek; • elszámolható költségek; • támogatási intenzitás; • egy projekt maximális támogatási összege; • finanszírozás formája: előfinanszírozott, utófinanszírozott, előleg igényelhető-e vagy sem; • benyújtás határideje, formája; • támogatás odaítélésének formája: automatikus vagy bírálattal eldöntött. Amennyiben megfelelünk, letöltjük a pályázati dokumentációt, melyből elsőként mindig a felhívást és az útmutatót olvassuk el. A pályázat összeállításának lépései: Ø meglévő projekt-terv alapján a pályázat elvárásainak megfelelően SWOT-analízis vagy logikai keretmátrix összeállítása;

92

Ø Gantt-diagram összeállítása: ez az alapja a tevékenység-ütemezésnek és a kifizetési ütemezésnek is, nagyon hasznos akkor is, ha nem kötelező eleme a pályázatnak! Ø a szükséges mellékletek beszerzésének megkezdése, vagy ügyféllel való megkezdetése; Ø költségvetés összeállítása lehetőség szerint gyakorlott pénzügyes kolléga segítségéve (különs figyelem az ÁFA-ra és a finanszírozhatóság megteremtésére); Ø indikátorok megjelölése, indikátortábla összeállítása, Ø amennyiben szükséges, megvalósíthatósági tanulmány összeállítása illetve a szakmai részeknél szakértővel (mérnök, környezetmérnök, építész, stb.) való összeállíttatása, de az összefésülés mindig a projektmenedzser dolga, ne bízzuk másra, mert ez alapján kell végrehajtanunk a projektet! Ø legvégső feladat a projekt adatlap kitöltése: operatív programok esetében ez az EMIR rendszerben történik, mely egy külön a számítógépre letelepítendő szoftverben generálja a nekünk szükséges adatlapot – első használatakor segítség kérése ajánlott! Ø az útmutatóban szereplő pontozási módszert mindvégig követjük a pályázat megírásánál, igyekszünk úgy elkészíteni az anyagot, hogy minél több pontot gyűjthessünk, de csak valós adatokkal!!! Ø különös figyelmet fordítunk arra, hogy jól megvalósítható indikátorokat adjunk meg, mert ez alapján értékelik a projektet egész a fenntartási időszak végéig. Pályázat benyújtása: Ø minden esetben megnézzük, hogy mik a formai kritériumok: aláírások, szignózás, példányszám, csomagolás, eljuttatás módja Ø különös figyelmet kell fordítani arra, hogy formailag a pályázatot befogadják, és legyen lehetőségünk a hiánypótlásra – útmutató, formai megfelelés Döntés után: Ø a támogató levéllel együtt kézhez kapjuk, mekkora összeget nyertünk, és milyen dokumentumokat kell összeállítanunk ahhoz, hogy a támogatási szerződést / támogatói okiratot velünk a közreműködő szervezet megkösse, aláírja Ø a TSZ előkészítése majdnem akkora feladat, mint a pályázat elkészítése: Ø újabb szükséges dokumentumok - aláírási címpéldány, tulajdoni lapok, banki inkasszó igazolások, biztosítékok (! erről hosszan beszéltünk az órán !), engedélyes tervek, stb. Ø újabb táblázatok kitöltése: tevékenység- és kifizetési ütemezés, kifizetések módja (utófinanszírozás, szállítói kifizetés, vegyes), itt még van lehetőség kisebb módosításokra az ütemezésben Ø előleg igénylő dokumentum kitöltése, amennyiben lehetséges (általában 35-40%) Ø általában 60 nap áll rendelkezésre, amely két alkalommal meghosszabbítható

93

Támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírása: Ø a projekt tevékenységeinek megkezdése; Ø a közreműködő szervezet honlapján az információk folyamatos nyomon követése; Ø közbeszerzési eljárás lebonyolítása; Ø az általános szerződési feltételeknek megfelelő tevékenységek: pl. projekt megkezdésének igazolása és annak benyújtása a KSZ felé, adott esetben építési napló vezetése az ÁSZFben meghatározott tartalomnak megfelelően; Ø amennyiben bármiféle változás áll be, konzultáció a KSZ-szel, majd változás-bejelentő vagy támogatási szerződés módosítása szükséges; Ø a TSZ-nek megfelelő időben kifizetési kérelmek benyújtása, az ÁSZF-ben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal az EMIR rendszerben, OP-k esetében (órán néztük a menetét): Ø számla záradékolva (a projekt száma, támogatás elszámolásához benyújtásra került, dátum, cégszerű aláírás) Ø kifizetési bizonylat (bankszámlakivonat, kifizetési pénztárbizonylat) Ø teljesítésigazolás Ø szerződés vagy megrendelő Ø egyebek, attól függően, mi került beszerzésre (fotók, jelenléti ívek, szállítólevelek) Ø projekt előrehaladási jelentések (PEJ) félévente, vagy egy évnél rövidebb projekt esetén egy alkalommal, ZPEJ (záró projekt előrehaladási jelentés) Ø folyamatos disszemináció a kötelező arculati elemekkel, melyek a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” és az „Arculati kézikönyv” c. dokumentumban találhatók kommunikációs csomagonként, attól függően, mekkora támogatási összeget nyert el a kedvezményezett (ez az EU-s projektek esetén igaz) Projekt zárása: Ø utolsó kifizetési kérelem benyújtása, melynek melléklete a ZPEJ a szakmai tartalom összefoglalásával; Ø fenntartási időszakban monitoring jelentések készítése félévente – évente; Ø dokumentumok megőrzésének határideje az útmutató szerint Helyszíni ellenőrzés: Ø az adott pályázati útmutató tartalmazza a rendjét, a TSZ megkötése előttől a fenntartási időszak végéig bármikor ellenőrizhetnek – célszerű a dokumentumokat elkülönítetten, jól áttekinthetően tárolni Egyéb: Ø gyakorlatilag minden fázisban van lehetőség hiánypótlásra, általában 30 nap áll rendelkezésre; Ø célszerű egy mindenkori munkametódust kialakítani, amely később bármilyen pályázatra átkonvertálható

94

IV. EGY OPERATÍV PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ PÁLYÁZAT KOMPLEX ÖSSZEÁLLÍTÁSA

TARTALOMJEGYZÉK

1. Tervezés Projekt Ciklus Menedzsment folyamatok alapján ..................... 96 2. Kiindulópont: forrásfigyelés, forrástérkép összeállítása ........................... 99 3. Pályázati útmutató és mellékleteinek megismerése.................................. 102 4. Tartalomtervezés, erőforrástervezés ......................................................... 104 4.1. Módszertani alapok ..............................................................................................104 4.2. Konkrét kidolgozott minta – tevékenységterv.......................................................108 4.3. Konkrét minta – tevékenység Gantt diagramja ....................................................113 4.4. Adalékok a humán erőforrás tervezéséhez ...........................................................114 4.5. Adalékok az indikátorok tervezéséhez ..................................................................126

5. Költségtervezés a projektekben ................................................................. 128 5.1. Elméleti, módszertani alapok ...............................................................................128 5.2. Konkrét pályázat költségterve – minta .................................................................132

6. A pályázat összeállítása ............................................................................... 137

95

1. Tervezés Projekt Ciklus Menedzsment folyamatok alapján

I. Kezdeményezési (koncepcionális) fázis l Kezdeményezési (koncepcionális) fázis l Ötlet/igény felmerülése l Projektjavaslat elkészítése l Részletesebb piaci elemzések (megvalósíthatósági tanulmány) készítése l Forráskeresés l Kiindulópont l külső lehetőség (megrendelés vagy pályázat) l ötlet – brainstorming l Információgyűjtés és elemzés l erőforrásbecslés (költség, megtérülés) l szervezeti kérdések (szakismeret, hatáskörök) l előzmények, háttér l kockázatok stb. l Dokumentálás: döntés-előkészítés ò Eredmény: l Döntés: indulhat a projekt, illetve pályázat?

II. Tervezési fázis • Projekt célok és célcsoportok definiálása • Projekt menedzsment és szakmai megvalósítók teamjének létrehozása • Tevékenységek, erőforrások (emberi, időbeli, infrastrukturális, anyagi) tervezéseütemezése, integrácója minőségi-, ill. biztonsági előírásokkal, adminisztrációval • Pályázatírás ò Eredmény: • Tevékenységterv • Pályázat

96

III. Végrehajtási (implementációs) fázis • Tervek „üzembehelyezése” • Tevékenységek figyelemmel kísérése, irányítása • Előrehaladás (periodikus) vizsgálata, szükség szerint reviziója • Előrehaladási jelentések (pályázat esetén: Projekt Előrehaladási Jelentések – PEJ) készítése ò Eredmény: • Projektfolyamat IV. Lezáró (befejező) fázis • Projekt komplettálása • Átadás • Projekt kiértékelése • Következtetések, fejlesztések megfogalmazása • Esetleges elszámolások (ZPEJ) • Nyomonkövetési feladatok (`follow-up`) ò Eredmény: • Projektsiker V. Fenntartási fázis • Általában 2-5 év • Dokumentáció, ellenőrzések • Infrastruktúra (épület, eszköz) megőrzés • Minimum szakmai fenntartási tevékenységek • FPEJ (Fenntartási Projekt Előrehaladási Jelentés) • A projekt közép- és hosszútávú hasznosulása és annak mérése ò Eredmény: • Beépült, megalapozott tevékenység KPCM • • •

Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A (tágabb értelemben vett) kulturális szervezetekre, intézményekre és programokra irányuló PCM A kultúra alapelméleteit, összefüggéseit (jog, EU, felnőttképzés stb.) és a PCM alapjait (életciklus, pályázatírás, logikai kerettervezés stb.) összefüggésbe hozza

97

Projekt ciklusok időráfordítása Kezdeményezés/ Tervezés Végrehajtás/megvalósítás Lezárás Fenntartás ötlet

Pályázat A projekt megvalósításához szükséges forrásigény bejelentése Mindig projektre épül. Sorrendjében tehát: Projektötlet – Pályázat – Projekt megvalósítása Projekt - Pontosan meghatározott célok, eredmények elérése, - meghatározott időtartam alatt, - adott emberi és pénzügyi erőforráskeret mellett.

Idő

Erőforrások Egyensúly

Cél A jó projektötlet n reális problémákra és lehetőségekre szabott n illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez n bírja a partnerek és érintettek támogatását n megvalósítható n egyedi n jelentős hatása van a külső környezetre is

98

Projektek fajtái téma alapján o Építési projektek o IT projektek o Termékfejlesztési projektek o Kutatási és fejlesztési projektek o Szervezetfejlesztési projektek o Logisztikai projektek o Marketing projektek o Előkészítő projektek o Közösségi projektek o Kulturális projektek Projektek fajtái részvétel alapján o Belső projektek o Részlegen belüli projektek o Részlegek közötti projektek o Külső projektek (ügyfélprojektek)

2. Kiindulópont: forrásfigyelés, forrástérkép összeállítása Egy Operatív Programos pályázat elkészítésének időbeli logikai folyamata n Operatív Program(ok) ismerete, a problémák feltárása n (ezzel párhuzamosan a szervezet erőforrásainak, céljainak meghatározása) n Részvétel a társadalmi egyeztetés folyamatában: www.nfu.hu/partnerseg n Kiírás/felhívás megjelenésekor 1hónap=felkészülés n 2 hónap a beadásra n Benyújtás n hiánypótlás(ok), befogadás n értékelés, kiértesítés n Támogatási Szerződés megkötése n megvalósítás, elszámolás, lezárás A Forrásfigyelés: n Külön munka, feladatkör lehet n Szükséges hozzá szakértelem, gyorsaság, pontosság n Forrásfigyelés a pályázatírás alapja n A szervezet számára megfelelő pályázatok felkutatása, gyűjtése, kezelése

99

Az operatív programok keresésének elektronikus felülete

A pályázati kereső oldal

100

Fontos információk a honlapon GYIK – a gyakran ismételt kérdések oldala, ahol pályázati kiírásonként kereshetünk is

Partnerség oldal – ahol hozzászólhatunk a pályázati kiírások tervezetéhez, vagy egyszerűen csak tanulmányozhatjuk azt, hogy időben készüljünk a pályázásra

101

Pályázó tájékoztató – ha már beadtuk a pályázatot, pályázati kódunkkal és kapott jelszavunkkal nyomon követhetjük a pályázat életútját, nyertes pályázat esetén pedig ide töltjük fel jelentéseinket, elszámolásainkat

3. Pályázati útmutató és mellékleteinek megismerése A szervezetünknek szimpatikus pályázat kiválasztását követi a pályázati útmutató és mellékleteinek részletes megismerése. Ezekre építve végezzük a projektünk végleges tervezését, valamint egyáltalán ezek alapján döntünk arról, hogy biztosan megfelelő, megvalósítható stb. számunkra a pályázat. A pályázati útmutató felépítése A. A program célja és háttere • alapvető és részcélok • rendelkezésre álló forrás • támogatható pályázatok várható száma B. Pályázók köre • jogi forma • méret, székhely, iparág, típus • egyéb kizáró okok • azaz a pályázó szervezetekre és partnereikre vonatkozó kritériumok C. A pályázat tartalma • támogatható és nem támogatható tevékenységek • elszámolható és nem elszámolható költségek • illeszkedési előírások • iparági és területi korlátozások • projekt kezdése és befejezése

102

• fenntartási kötelezettség • egyéb korlátozások D. Pénzügyi feltételek és támogatási szabályok • támogatás formája, mértéke, összege • önrész • egyéb pénzügyi eszközök • biztosítékok • előleg igénylése • egyéb feltételek E. Kiválasztási kritériumok • Befogadási kritériumok • Hiánypótolható jogosultsági kritériumok • Tartalmi értékelési kritériumok • Monitoring mutatók (indikátorok) F. Adminisztratív információk • Kiírás felfüggesztése és megszüntetése • A benyújtás helye és módja • A benyújtás határideje • Projektkiválasztás folyamata • Panaszkezelés • Vonatkozó jogszabályok • Fogalomjegyzék • Csatolandó mellékletek • Pályázati útmutató mellékletei A pályázati útmutató mellékletei Érdemes ezeknek a fő tartalmi elemeivel is már a pályázat összeállításának megkezdése előtt megismerkedni, ez is befolyásolhatja a pályázatról szóló döntéseinket. Főbb jellemző mellékletek: • Adatlap • Adatlap kitöltési útmutató • Támogatási szerződés minta (hogy előre tudjuk, hogy mit vállalunk, ha nyerünk) • Részletes költségtervezési sablon (általában excel tábla, esetenként külön egy szöveges indoklás sablonnal) • Költségvetési specifikáció • ESZA Elszámolható költségek útmutatója • ERFA Elszámolható költségek útmutatója • Esélyegyenlőségi útmutató • Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez • Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége • Arculati kézikönyv • Konzorciumi megállapodás minta (amennyiben konzorciumban is pályázhatunk) • Közzétételi kérelem minta • Önéletrajz sablon • Szükségletfelmérés/Igényfelmérés/Megvalósíthatósági tanulmány előírásai • Egyéb, specifikus mellékletek

103

4. Tartalomtervezés, erőforrástervezés 4.1. Módszertani alapok A projektek alapja a fejlesztés 1. Térségfejlesztés (EU-s csatlakozás – régiók szerepe): helyi informatikai szolgáltatások fejlesztése, távmunka, befektetőket vonzó és a vállalkozások sikeres működését segítő gazdasági környezet kialakítása, színvonalas minőséget biztosító turisztikai fogadókörnyezet kiépítése, innovációs képesség javítása, fiatalok megtartása, a roma népesség gazdasági és társadalmi integrációja stb.) 2. Infrastruktúra fejlesztése A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) – kapcsolódva az TÁMOP célrendszeréhez – pl. az oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez, valamint a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztéséhez biztosít forrásokat. 3. Humán fejlesztés Egy szervezet, projekt sikere a munkavállalók, munkatársak képességében rejlik. Főként TÁMOP, de akár más projektek (pl. KEOP) keretében is.

A szervezeti erőforrások fejlesztése SZERVEZET/PROJEKT TÁRGYI

EMBERI ERŐFORRÁSOK

A szervezet működésének objektív feltételei: • gépek • berendezések • infrastruktúra

A szervezet személyi állománya annak minden - tudásával - képességével - készségével és - attitűdjével

Projektünket tervezhetjük csak térség-, vagy infrastruktúra- vagy humán fejlesztésre, de ezek ötvözete is megvalósítható. A megismert szakmai alapok (PCM, LKM, SWOT stb.) és a pályázati útmutató alkalmazásával készül a tervezési folyamat. Számos módszere ismert, legfejlettebb a projektek tervezésekor és lebonyolításakor is használható MsProject számítógépes program segítségével készül. Ezt gyakorlott pályázatíróknak ajánljuk, és főként nagy összegű (250 millió Ft feletti) pályázatok elkészítéséhez és kivitelezéséhez.

104

A projekttervezés fontos alapfogalma a döntés • A döntés a mindennapi élet velejárója • Választás a lehetőségek közül valamilyen célnak megfelelően • Fogalom: „A döntés célirányos választás adott környezetben értelmezhető cselekvési változatok között.” Ideális döntés: a döntéshozó teljesen informált és csak egy cél elérése a célja Valóság: • teljes informáltság adathalmazok nagysága miatt nem lehetséges • általában célok kombinációját akarjuk megvalósítani • döntést befolyásolják szokások, viselkedési formák A döntések minősége függ: • a döntéshozók informáltságától • a rendelkezésre álló adatok, információk minőségétől • az eljárási módtól Projektek esetén speciális szempontok: • Célok (valós vagy „megélhetési”) • Projekt fajtája • Projekt mérete stb. A döntési folyamat 1. A döntési helyzet felismerése 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetelemzés 4. Célkitűzések, kritériumok meghatározása 5. Véleménycsere 6. Kulcsszemélyek bevonása 7. Alternatívák/Stratégiák kidolgozása és értékelése 8. Döntés 9. Végrehajtás 10. Ellenőrzés Az LP döntés • LP = lineáris programozás • Matematikai elméletekre alapul • Katonai hadműveleteknél alakították ki, onnét terjedt el • Alapja: az elérendő célhoz, avagy az optimális megoldáshoz számos, de véges sok lépés után juthatunk el. Kiinduló helyzet 2.

Problémamegoldás

Kiinduló helyzet 1.

Problémamegoldá s

Ideálisabb helyzet 2.

Ideálisabb helyzet 1.

105

Vezetői döntéshozói típusok (Kurt Lewin alapján): Döntés minősége D ö n t é s e l f o g a d á s

Laissez faire vezető (Ráhagyó)

Főnök/ Autoriter vezető

Szimpátia vezető

Teamvezető

Fontos alapelem, hogy először részletes tartalom- és erőforrástervezést készítünk, és azt követően fogunk neki a pályázati anyag összeállításának. Ez azért meghatározó szempont, mert a tartalomtervezés során minden egyes elvárásnak, és minden egyes projektben szereplőnek igyekszünk megfelelni, ez sorozatos egyeztetést, tervezést és újratervezést jelent, és eközben számos alkalommal változik az eredeti elképzelés. A pályázatba már csak a végleges, a pályázat formai és tartalmi szempontjainak, valamint a projektben szereplő személyeknek és feltételeknek megfelelő tartalomterv alapján készülhet jó anyag. A tartalomés erőforrástervezés módszerét a csatolt példa alapján könnyű elképzelni. Néhány alapelv a tevékenységterv készítés során: 1. Eldöntjük, hogy mely pályázatot készítjük. 2. Végiggondoljuk, hogy konzorciumban vagy egyedül szeretnénk megvalósítani projektet. Ezek alapján tervezünk tovább. Amennyiben konzorciumban tervezünk, akkor érdemes a tevékenységtervünket „színesre” készíteni, minden konzorciumi partner kap egy színt, és azzal jelöljük a feladatait, erőforrásait, költségeit stb. Mind a konzorciumos, mind az egyedüli pályázatnak vannak előnyei és hátrányai, ezeket érdemes átgondolni. Igyekezzünk minél esélyesebb pályázó csapatot összeállítani. A döntésben segít, ha végiggondoljuk, hogy a tervezett tevékenységek milyen humán erőforrást igényelnek, és mennyire áll ez a szervezetünk rendelkezésére. 3. Meghatározzuk, hogy az útmutató ismeretében és a tevékenységek igényelt időtartama alapján mi legyen az ideális projektidőszak. A legtöbb pályázat ugyanis min. és max. időtartamot ad meg, mi dönthetünk, hogy pontosan hány hónapos projektben tudjuk megvalósítani az elképzeléseinket. Esetenként egy-egy pályázati kiírás fix időtartamot ad meg, akkor csak azt kell átgondolnunk, hogy ebben az időtartamban tudjuk-e vállalni a tevékenységek teljesítését. 4. A pályázók és az időszak eldöntése után következhet a részletes tevékenységtervezés, amelyben a szervezet stratégiájába, a felmért erőforrások ismeretével tervezzük meg

106

részletesen a tevékenységeket úgy, hogy a pályázati útmutató támogatható és nem támogatható tevékenységeit, valamint az azokkal kapcsolatos elvárásokat (különösen a ráfordítható időt, költséget és teljesítendő indikátorokat) átgondoljuk. A projektekben beszélhetünk projektszintű tevékenységekről, mint a projektelőkészítés, a projektmenedzsment, a szakmai-humánerőforrás team működtetése, a disszemináció/ nyilvánosság biztosítása és beszerzési folyamatok. Ezen túl pedig beszélhetünk szakmai feladatokról, amelyek az adott projekt témájától függenek, ezeket a pályázati útmutató támogatható tevékenységei tartalmazzák. 5. A tevékenységekkel párhuzamosan a hozzájuk kötődő indikátorok meghatározása is fontos, mert ezek minimum értékeit az elvárt monitoring mutatók tartalmazzák. Ne feledjük, hogy nem véletlenül adottak ezek a minimum értékek: a pályázatot összeállító szakértők a valós élet teljesíthető mintáit vették ehhez alapul, tehát a többszörös túlvállalásuk irreális lehet! 6. A tevékenységek végiggondolása után következhet a humán erőforrás lista összeállítása. Ebben elkülönítjük a projektszintű tevékenységekhez szükséges szakembereket, ők általában az ún. projektmenedzsment tagjai, az állandó alkalmazású szakembereket, akik további folyamatos munkát végeznek a projektben, ők általában a szakmai team tagjai, és az eseti feladatokra alkalmilag foglalkoztatott szakembereket és szakértőket. A bevont szakemberek között minden egyes tevékenység esetén érdemes meghatározni az azért felelős, és az abban közreműködő személyeket. Mivel a humán erőforrás a jó projekt talán legfontosabb alapja, így ennek tervezéséhez egy következő egységben külön segítséget nyújtunk néhány elméleti alap összegyűjtésével. 7. A tevékenységek általában beruházásokat, beszerzéseket is igényelnek. Ezeknek a beszerezhető körére külön figyeljünk (elszámolható és nem elszámolható költségek nevesítése a pályázati útmutatóban). Ide tartoznak az ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzések, felújítások, az eszközök beszerzései és az immateriális javak beszerzése. 8. A tevékenységek tervezésének harmadik erőforrása az emberi és az infrastrukturális tényezők mellett az időtervezés, amelyet általában leghatékonyabban a pályázatoknál Ganttdiagram összeállítása segíti. Ez nem minden pályázat kötelező része, de maga az időtervezés kötelező, és meghatározó alapot nyújt a tevékenységek kivitelezhetőségének megítélésében a bírálók szempontjából is. 9. A tevékenység- és erőforrásterv végiggondolása mindig fontos elem: mikor idáig eljutunk, nézzük meg, hogy a szervezetünk stratégiája – a tervezett tevékenységek – a pályázati útmutató hármasának mindegyike érvényesült-e a tervezésünk során, és ha még hiányérzetünk van, akkor itt tegyük meg a szükséges korrekciókat! 10. A részletes tervezés lezárása a projekt címének meghatározása: egy jól hangzó, a tevékenységet, a végző szervezetet, a térséget jelképező cím jelentős lehet egy projekt esetén. Ne feledjük el a címválasztáskor azt sem, hogy nyertes projekt esetén ezt a címet kell használnunk minden megjelenésben, médiában, fórumon, tehát ne törekedjünk a pályázati adatlap maximális 250 karakteres lehetőségét kiaknázni a címadásnál.

107

4.2. Konkrét kidolgozott minta - tevékenységterv Mindezek után egy konkrét minta alapján nézzük meg, hogy egy tényleges pályázat kiválasztását követően hol is tartunk, mikor eddig eljutottunk. A mintát az egri KPCM csoporttal közös tevékenység- és erőforrástervezés során alakítottuk ki 2011. januárjában. TÁMOP 3.2.3/09/2. tevékenységtervezés

Projektcím: Ötről a hatra – Képességfejlesztés, szabadidős tevékenység és esélyteremtés a Pétervásárai kistérségben Pályázó: Közművelődési intézmény kis településen, kb. 5 fő főállású munkatárs Fenntartó: önkormányzat (fenntartói nyilatkozat!) Pályázható összeg: min. 10 millió max. 40 millió Ft, egyéni, nem konzorciumos pályázat Időszak: beadás 2010. március 31., 2012. március 31-ig legyen vége, max. 24 hó Javaslat: 2010. október 1. – 2012. március 31. (18 hónap) Tevékenységek 1. Projektelőkészítés: 2010. január 01. – 2010. február 28. Igényfelmérések készítése – a pályázat benyújtását megelőzi! Felelős: Projektmenedzser Közreműködő: külső szervezet vagy belső munkatársak 2. Projektmenedzsment működtetése: 2010. október 1. – 2012. március 31. (18 hónap) Felelős: 1 fő Projektmenedzser (felsőfokú diplomás, munkaviszonyban) Közreműködők: 1 fő Pénzügyi vezető (vállalkozó jogviszony, számlás), 1 fő Projektasszisztens (munkaviszonyban vagy megbízással) 3. Szakmai team működtetése: 2010. október 1. – 2012. március 31. (18 hónap) 6 fő, részben saját munkatárs, részben külső szakember megbízással/vállalkozói szerződéssel Felelős: Projektmenedzser Közreműködő: közművelődési szakember (belső munkatárs), felnőttképzési szakember, projektasszisztens, 1 fő egyéb belső munkatárs, 1 fő egyéb külső munkatárs Humán erőforrás összesített lista: Folyamatos díjazással: 1 fő Projektmenedzser (felsőfokú diplomás, munkaviszonyban, heti 10 óra) – folyamatos díjazás 18 hó 1 fő Pénzügyi vezető (vállalkozó jogviszony, számlás, heti 10 óra) – folyamatos díjazás 18 hó 1 fő Projektasszisztens (részmunkaidős munkaviszonyban, heti 20 óra) – folyamatos díjazás 18 hó 1 fő közművelődési szakember (belső munkatárs, bérkiegészítéssel, heti 10 óra) – folyamatos díjazás 18 hó

108

1 fő felnőttképzési szakember (külső munkatárs, számlás, heti 10 óra) – folyamatos díjazás 18 hó 1 fő disszeminációs munkatárs (belső munkatárs, bérkiegészítéssel, heti 10 óra) – folyamatos díjazás 18 hó 1 fő klubvezető külső (új alkalmazás, főállásban, heti 40 óra) – folyamatos díjazás 12 hónapra Alkalmi díjazással: 5 fő szakkörvezető (pszichológus/mentálhigiénikus külső, gazdasági/jogi külső, közművelődési belső, drámapedagógus külső, thai-chi külső) 10 fő foglalkozásvezető (divattervező/varrónő külső, szakács külső, fotós szakember külső, közművelődési munkatárs belső, 2 fő nyelvtanár külső, 1 fő angol nyelvű drámapedagógus, 1 fő angol nyelvű honismereti tanár, 1 fő informatika tanár, 1 fő túravezető) 2 fő táborvezető (közművelődési belső) 6 fő külső előadó 3 fő pedagógus 5 fő önkéntes Összesítés: 38 fő, közülük 6 fő 18 hóra, 1 fő 12 hóra, 31 fő tevékenységalapú díjazással

4. Disszemináció biztosítása: 2010. október 1. – 2012. március 31. (18 hónap) Felelős: Disszeminációs munkatárs (belső vagy külső) Közreműködő: projektmenedzsment, szakmai team Disszeminációs feladatok: III. kommunikációs csomag alapján Kötelező feladatokból: 3 db C tábla 1 db D tábla 4 db sajtócikk 2 db televízió anyag 2 db rádióanyag 1 db nyitórendezvény kb. 80 fő 1 db zárórendezvény kb. 80 fő 1 db egyéb rendezvény (műhelymunka) kb. 40 fő 2 db sajtótájékoztató 2 db sajtóközlemény 2000 db kiadvány: 500 db zárókötet, 3 féle x 500 db prospektus 50 db előhívott fotó Választható feladatokból: 2 db internet banner más honlapon 1 db kommunikációs terv 5. Beszerzés (max. a költségek 10%-áig, azaz max. 4.000.000 Ft) 2010. október 1. – 2011. március 31. (6 hónap) Felelős: Pénzügyi vezető Közreműködő: projektmenedzser, projektasszisztens, szakmai team Beszerzési összesített lista: 1 db multifunkciós gép (nyomtató, fénymásoló, scanner) 1 db irattartó szekrény (projektdokumentációhoz) 2 db asztali számítógép (projektmenedzsment, közművelődési szakember) jogtiszta szoftverekkel (operációs rendszer, Office csomag, fényképfeldolgozó, angol nyelvi) 1 db laptop jogtiszta szoftverekkel (képzésekhez, szakkörökhöz)

109

1 db projektor 3 db digitális fényképezőgép állvánnyal, objektívekkel 3 db derítő lámpa 1 db derítő 1 db színes fotónyomtató 1 db nyomtató-scanner az álláskereső klubhoz 1 db folyóirat állvány a klubba 1 db videokamera állvánnyal 2 db diktafon 1 db mobil vetítővászon 1 db flipchart tábla 1 db prospektus tartó állvány 1 db CD-DVD lejátszó/minihifi 4 db nagyobb asztal, 24 szék 2 db álló hangulatlámpa 8 db varrógép 1 db zárható szekrény foglalkozásokhoz 10 db mikroport Színjátszó terem és színpad felújítása (festés, fény- és hangtechnika is) 25 db szivacs (thai-chi foglalkozáshoz) 2 db bogrács állvánnyal (táborhoz, főzőszakkörhöz, roma folklór szakkörhöz) 1 db pelenkázó (a mosdóba) 1 db mobil kemence (honismerethez, főzőszakkörhöz, kézműves szakkörhöz) 8 db festőállvány 6. Képzők képzése 2010. október 1. – 2011. március 31. (6 hónap) Cél: a kulturális intézmény munkatársainak, valamint a projektben közreműködő külső szakembereknek a felkészítése - A szakemberek felkészítése a projektmunkára (projektmenedzsment tréning) 2 nap - Esélyegyenlőségi felkészítés 1 nap - Fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztás 1 nap - Módszertani szakmai felkészítés 2 nap (4 munkacsoport: foglalkoztató, kreatív, angol nyelvi, kríziskezelő) Felelős: belső közművelődési szakember Közreműködő: projektmenedzsment, szakmai team, további belső és külső szakmai munkatársak, önkéntesek 7. Szakmai tevékenységek választása és tervezése Aa) Ab) B) C) D) E) – min. 2 db B) komponens tevékenységei Célcsoport: 18 éven felüliek a. Szakkörök RendszeTémák Létszám Időszak resség 2011. I. negyedév önismeret 2 x 10 fő heti 2011. III-IV. negyedév vállalkozói 2011. I. negyedév heti 2 készségek 2 x 10 fő 2011. III-IV. negyedév alkalom fejlesztése 2011. II. negyedév – kreatív hobby 4 x 15 fő heti 2012. I. negyedév

Hossza

Alkalmak

60 perc

2 csoport x 8 alkalom

90 perc

2 csoport x 5 alkalom

120 perc

4 csoport x 6 alkalom

Órák 16 óra 15 óra

48 óra

110

patchwork amatőr színjátszókör thai-chi Összesen

10 fő 10 fő 20 fő

2011. III. negyedév – 2012. I. negyedév 2011. I-III. negyedév 2011. II-IV. negyedév

2 hetente

180 perc

12 alkalom

heti

120 perc

20 alkalom

heti

120 perc

20 alkalom

140 fő

36 óra 40 óra 40 óra 195 óra

102 alkalom

Tematika, módszertani anyag: 6 db szakkör x 2 ív, összesen 12 ív Felelős: közművelődési szakember Közreműködő: szakkörvezetők (pszichológus/mentálhigiénikus külső, gazdasági/jogi külső, közművelődési belső, drámapedagógus külső, thai-chi külső), disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek b. Kiscsoportos tehetséggondozó foglalkozás Témák

Létszám

szabás-varrás

7 fő

főzőtanfolyam

2 x 7 fő

fotóklub

7 fő

üvegfestés

7 fő

Összesen

35 fő

Rendszeresség

Időszak 2011. I. negyedév 2011. II. negyedév 2011. III. negyedév 2011. IV. negyedév

Hossza

Alkalmak

heti

90 perc

10 alkalom

heti

90 perc

2 x 10 alkalom

heti

180 perc

5 alkalom

heti

90 perc

10 alkalom 45 alkalom

Órák 15 óra 30 óra 15 óra 15 óra 75 óra

Tematika, módszertani anyag: 4 db téma x 1 ív, összesen 4 ív Felelős: közművelődési szakember Közreműködő: foglalkozásvezetők (divattervező/varrónő külső, szakács külső, fotós szakember külső, közművelődési munkatárs belső), disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek c. Kompetenciafejlesztő tábor Témák Létszám Angol nyelvi tábor 20 fő (bentlakásos) Angol nyelvi tábor 20 fő (bejárós) Összesen: 40 fő

Időszak 2011. III. negyedév

Hossza 6 nap

2012. I. negyedév

6 nap

Alkalom

Óra

12 tanulási alkalom

40 óra

12 tanulási alkalom

36 óra

24 tanulási alkalom

76 óra

Tematika és módszertani segédanyag: 2 db tábor x 2 ív, összesen 4 ív Felelős: felnőttképzési szakember Közreműködő: táborvezető (közművelődési belső), 2 fő nyelvtanár külső, 1 fő külső és 1 fő belső foglalkozásvezető, disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek B komponens összes tanulási alkalmak száma: 171 alkalom B komponens összes résztvevők száma: 215 fő B komponens összes tanulási óraszám: 346 óra

111

E) komponens tevékenységei Célcsoport: közoktatási tanulók vagy hátrányos helyzetű nem rendszeres munkavégzők Tevékenységek: a. Kompetencia fejlesztési csoportmunka: Témák

Létszám

angol drámakör

7 fő

angol honismereti kör

7 fő

Net-Mama klub

7 fő

Összesen

21 fő

Időszak 2011. I. negyedév 2011. II-III. negyedév 2011. III. negyedév

Rendszeresség heti heti heti

Hossza

Alkalmak

Órák 12 óra

90 perc

8 alkalom

90 perc

8 alkalom

12 óra

90 perc

8 alkalom

12 óra

24 alkalom

36 óra

Tematika, módszertani anyag: 3 db szakkör x 1 ív, összesen 3 ív Felelős: felnőttképzési szakember Közreműködő: 1 fő angol nyelvű drámapedagógus, 1 fő angol nyelvű honismereti tanár, 1 fő informatika tanár, disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek b. Egyéni vagy kiscsoportos kompetenciafejlesztő és/vagy életvezetési foglalkozás RendszeTémák Létszám Időszak Hossza Alkalmak resség 2011. IV.5 csoport heti 2 5 csoport x 12 drámapedagógia 2012. I. 60 perces x 6 fő alkalom alkalom negyedév 5 csoport 2011. I-II. heti 2 5 csoport x 12 roma folklór 60 perces x 8 fő negyedév alkalom alkalom Összesen 70 fő 120 alkalom

Órák 12 óra x 5 csoport 12 óra x 5 csoport 120 óra

Tematika, módszertani anyag: 2 db téma x 2 ív, összesen 4 ív Felelős: közművelődési szakember Közreműködő: 1 fő drámapedagógus, 6 fő külső előadó, disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek c. Tábor Témák Létszám Időszak Hossza Alkalom alkotó 30 fő 2011. III. negyedév 6 nap 12 tanulási alkalom természetjáró 30 fő 2011. III. negyedév 6 nap 12 tanulási alkalom Összesen: 60 fő 24 alkalom Tematika és módszertani segédanyag: 2 db tábor x 2 ív, összesen 4 ív Felelős: közművelődési szakember Közreműködő: 1 fő táborvezető, 3 fő foglalkozásvezető külső, 3 fő pedagógus, túravezető külső, disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek d. Foglalkoztató klub Nyitva tartás: 14.00-20.00 munkanapokon Témák Létszám Időszak Álláskereső klub 60 fő 2011. I-IV. negyedév Összesen: 60 fő

Hossza 45 perc

Alkalom 12 hó x 10 alkalom 120 alkalom

Óra 20 óra 20 óra 40 óra

1 fő

Óra 90 óra 90 óra

112

Tematika és módszertani segédanyag: 1 db klub x 3 ív, összesen 3 ív Felelős: Felnőttképzési szakember Közreműködő: 1 fő pszichológus külső, 1 fő klubvezető külső, disszeminációs munkatárs, projektmenedzsment, önkéntesek E komponens összes tanulási alkalmak száma: 288 alkalom E komponens összes tanulási órák száma: 286 óra E komponens összes résztvevők száma: min. 211 fő

4.3. Konkrét minta – tevékenység Gantt diagramja Néhány elméleti alap ehhez: Időtervezés szakaszai a projektekben Előkészítő szakasz - A projekt tervezése – tevékenységtervezés - Egyeztetések, véglegesítés - Pályázatírás - Hiánypótlás – szükség esetén Megvalósítási szakasz – a pályázatban bemutatandó - A projekttervek megvalósítása - Jelentések, elszámolások - Folyamatos nyomonkövetés Utószakasz - Végső elszámolás - Fenntartási időszak A Gantt-diagram Célja: Egyszerűen és átláthatóan mutatja a projekt tevékenységeket Ø logikai sorrendet Ø időtartamot Ø tevékenységek közötti összefüggéseket Ø párhuzamos tevékenységeket Ø Könnyen hozzárendelhető a költségelemek ütemezése Ø Felelősök és határidők vezetése A legegyszerűbb, legrégibb, legáltalánosabban használt technika [névadó: Henry Gantt, USA, XX. sz. eleje] l Az egyes tevékenységeket az időtartamukkal arányos hosszúságú téglalap (vonal) reprezentál l Elkészítése: i. Az alapvető tevékenységek definiálása ii. A tevékenységek logikai sorrendjének meghatározása iii. A tevékenységek időtartamának meghatározása iv. A Gantt-diagram összeállítása

113

A konkrét, az előző tevékenységtervben bemutatott projekt Gantt diagrammja

4.4. Adalékok a humán erőforrás tervezéséhez A projektszervezet két értelemben létezik: Ø Belső (a cégen belüli a projektmenedzsment) • általában egy konkrét projektre jön létre, időszakos • nagy szervezet esetén saját állandó, mindig finanszírozott projektiroda fenntartható

más

projektből

Ø Külső (a projekt menedzselése házon kívül) • nagyobb projekteknél szponzorok, finanszírozók, tanácsadó testületek külső csoportjai lehetnek illetékesek • általában a pályázó szervezet adja ebben az esetben a szakmai vezetőt és/vagy az aláírási jogokkal a pályázó szervezet rendelkezik Lehet egyszeri a megvalósítást irányító szervezet, amely a projekt befejezése után megszűnik vagy folyamatos.

114

Leggyakoribb (belső) projekt szervezeti típusok: – Tradicionális projekt szervezet

•

•

ELŐNYÖK – a projektvezetőnek teljes kompetenciája van – a felelősség kérdése egyértelműen tisztázott – zavarok esetén gyors reagálás – munkatársak bevonása célirányos HÁTRÁNYOK – a projekt tagok kiválasztásánál a projekt vezetője függőségben van a szervezeti egységek vezetőivel – a munkatársak projekthez rendelése miatt gondoskodni kell pótlólagos munkaerőről – a projekt befejezése után problémás lehet a tagok re-integrációja a szervezetbe

– Mátrix projekt szervezet

A projekttevékenységeket a funkcionális szervezetek munkatársai végzik a projektmenedzser és szervezetének horizontális koordinációja mellett. A projekt teljesítésével összefüggő döntések megoszlanak a funkcionális egységek vezetői és a projektmenedzser között.

115

•

•

ELŐNYÖK – a projekt vezetője és a team tagok is felelősnek érzik magukat a megvalósításért – a team tagok biztonsága nagyobb mert nincsenek kivéve a vállalati szervezetből, így a projekt befejezése után nincs szükség a re-integrálásra HÁTRÁNYOK – kompetencia konfliktusok alakulhatnak ki a szervezeti és projekt vezetők között a prioritások és erőforrások területén – a projektben dolgozóknak két vezetőjük van

Lehetséges projektszerepek: ü Megbízó (dönt az indításról) ü Projekt felügyelő (a megbízó képviselője) ü Projekt Irányító Bizottság (PIB) (a projekt irányító és döntéshozó testülete, 1 elnök és 3-4 tag, elnöke a projekt felügyelő) ü Felhasználó, kliens, célcsoport (a projekt végtermékét fogja használni) ü Projekt menedzser (PM) (a projekt operatív irányító vezetője) ü Szakmai vezető (a projekt szakmai tevékenységében tapasztalt személy) ü Pénzügyes v. pénzügyesek (a pénzügyi folyamatok megvalósítása) ü Projekt mag (a projektben rendszeres feladatokkal rendelkezők) ü Projekt munkacsoport vezető (alprojektek vezetője, szakmaiság) ü Projekt csapat (véglegesített projekt tagok) ü Projektasszisztens (adminisztráció és kommunikáció) ü Minőségbiztosítási felelős (visszacsatolások, módosítások menedzselése) ü Disszeminációs felelős (projekt nyilvánosságáért felel) ü Szakértői team (külső szakma-specifikus tanácsadó team) ü Alvállalkozó (szerződéses „külső erőforrás”, pl. nyomdai munka, étkezés biztosítása stb.)

Projektmenedzser

(További) Szakértők

Projektmenedzsment Iroda

Szakmai team

További megvalósítók (oktató, tréner, táborvezető, tanácsadó stb.)

116

A projektmenedzser feladata a projektmegvalósítás folyamatának • Vezetése • Szervezése • Projektmenedzsment irányítása • Team működtetése • Projektcélok megvalósítása • Határidők, indikátorok és költségek figyelemmel kísérése Szükséges ismeretek: ü Projekt módszertan: Ø definiálás, tervezés, szervezet és szervezés, kontroll, kommunikáció stb. ü Vezetési ismeretek: Ø teamépítés, csoportdinamika, moderáció, motiváció, konfliktuskezelés, kommunikáció stb. ü Projekt tartalmi ismeretek ü Üzleti ismeretek A projektmenedzser jellemzői A projektmenedzsment más szakmákhoz hasonlóan adott kompetencia meglétét igényli az azt művelőktől. A kompetencia összetevői a teljesítmény képes tudás (projektmenedzsment és a projekt eredményének szakterületéhez kapcsolódó tudás), adott képességek és attitűdök/hozzáállás, valamint a megvalósítandó projekt komplexitásához, méretéhez illeszkedő tapasztalat. A projektmenedzser képességek között kiemelt jelentőségű kell legyen az együttműködési képesség, a megbízhatóság, a felelősségvállalás. Az attitűdök/hozzállások közül a sikerességhez különösen fontos az eredmény orientáció, ügyfél központúság, a kiegyensúlyozottság, önuralom és stressz-tűrés. Elvárt kompetenciák: • koordinációs képesség; • projektszemlélet; • jó problémamegoldó képesség; • határozott személyiség; • kreativitás; • nagyfokú rugalmasság; • ügyfélorientált szemlélet; • magas szintű precizitás. Személyes kompetenciák • Empátia • Tolerancia • Kiegyensúlyozottság • Önuralom • Stressz-tűrés • Határozott személyiség • Kapcsolatteremtő képesség • Kreativitás • Magas szintű precizitás • Nagyfokú rugalmasság • Együttműködési képesség

117

• •

Megbízhatóság Innováció

Szakmai kompetenciák • Több éves projekt tapasztalat • Projektszemlélet • Idegen nyelv ismerete • Jogszabályok ismerete • Pályázatírói, projektmenedzselési ismeret • Tervezés, szervezés, személyes vezetés, ellenőrzés Vezetői kompetenciák • Felelősségvállalás • Koordinációs képesség • Eredmény orientáltság • Stratégiai látásmód/gondolkodás • Rendszer szemlélet • Konfliktuskezelés • Kockázatvállalás • Vezetői iránymutatás • Kommunikációs képesség • Információmenedzselés • Csapatépítés • Feladatkiadás és delegálás • Döntésképesség

Vezetési stílus a projektszervezetben

118

Magatartási formák a projektszervezetben

Szerepek a csoporton belül (Belbin) Elnök (Chairman) Jelentős személyes tekintélye van, de nem uralkodik másokon Nyugodt, fegyelmezett Elkötelezettje a kitűzött céloknak Átlátja a dolgokat és tiszteli az embereket Általában intelligens, de nem feltétlenül kreatív Tisztában van a team és az egyes emberek erős és gyenge pontjaival Ha nem elég erős, kikezdhetik vezető szerepét Ha nem elég okos, nem biztos, hogy megérti az Ötletember és mások gondolatait Gondoskodik róla, hogy mindenki tudja, a feladatát, és megkapja a szükséges információkat. Tájékoztatja a teamet az ügyek állásáról. Elősegíti a gondolkodást anélkül, hogy saját elgondolásait erőltetné. Kérdez, figyel, összegez. Ötletember/Ötletgyártó/Palánta (Plant) Alkotó, eredeti gondolkodó, magas IQ-val és előrelátó képességgel Néha belebonyolódik saját ötleteibe, és elveszti a kapcsolatot a valósággal Nagy vonalakban gondolkodik Részletkérdésekben könnyen hibázhat Rosszul tűri a kritikát, ami kreatív ötleteit éri Gyakran magányos Alapkérdések foglalkoztatják. Az új ötletek kiapadhatatlan forrása. A régi dolgokat új megvilágításba helyezi, régi problémákra új megoldásokat talál. Szervező/Megvalósító (Company Worker) Fegyelmezett, precíz, őszinte, becsületes Erős jellem Inkább a vállalatért dolgozik, mint magáért Olyat is elvégez, amit senki más nem vállalna Teamen belüli pozícióját féltékenyen őrzi

119

Gyakran kritizál más munkastílusú embereket Világos célokra és a feladatok egyértelmű meghatározására van szüksége Bosszantja, ha a célok menet közben megváltoznak A döntés meghozatala után konkrét munkatervet és munkamegosztást dolgoz ki. Logikus, módszeres, gyakorlatias tervező és szervező, aki rendszerességet visz a tea munkájába. Társait is átgondolt, szisztematikus tevékenységre ösztökéli. Értékelő/Helyzetértékelő (Monitor – Evaluator) Komoly gondolkodású, megfontolt, intelligens ember Lassan, de helyesen dönt. Nem ragadja el a lelkesedés Nem érdekli a körítés, csak a tények Hűvös, tárgyilagosan elemző kritikája lelohasztja a team lelkesedését Népszerűtlenné válthat A hibák korai felismerésével és hangoztatásával árthat a team kreativitásának Elemzi, értékeli az ötleteket. Feltárja a hibákat, és eközben hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel. a megbeszéléseken inkább gondolataiba mélyedve hallgat, de ha megszólal, elemző bírálata rendszerint helytálló. Erőforrásszerző/Forrásfeltáró (Resource Investigator) Az egyéni munka untatja Jó érzéke van az üzlethez Könnyű elterelni a figyelmét a feladatról Nyomás alatt nyújtja a legtöbbet Ha nincs sok munka, könnyű életet él Szerteágazó érdeklődése miatt nem mindig csinálja meg, amit megígért „Soha sincs a szobájában, de ha mégis, akkor telefonál.” Könnyen lelkesedik, de kedvező fogadtatás híján hamar lelohad a lelkesedése Jókedélyű, szórakoztató, társaságkedvelő, közösségi ember Új ötleteket, lehetőségeket, kezdeményezéseket, híreket hoz a külvilágból a teambe. Nem alkot új ötleteket, de felismeri mások új ötleteinek jelentőségét. Lényegretörően kérdez. Formáló/Vállalatépítő (Shaper) Energikus, nyughatatlan, türelmetlen, lobbanékony Élvezi a kihívást Hamar méregbe gurul, de gyorsan túl is van rajta Hajlamos azt hinni, hogy összeesküdtek ellene Csak a kézzel fogható eredmények érdeklik Nekiront azoknak a team-tagoknak, akikről úgy gondolja, hogy nem elég célratörően ténykednek. Gyakorlati lépések irányába tereli a teamet. Ha egyszer eldőlt, mit kell csinálni, azonnal munkához lát, és ő lesz a team motorja. Az Elnöktől eltérően a vitában rendre előhozakodik saját gondolataival. Ha nincs Elnök a teamben, ő látja el ezt a szerepet. Teammunkás/Csapatjátékos (Team Worker) Élénken érdeklődik más emberek iránt Jó a kommunikációs készsége Könnyen együtt tud működni másokkal Kedves, barátságos Kezelni tudja a nehéz embereket Képes megelőzni vagy elsimítani a konfliktusokat

120

Harmóniát teremt a teamben Kedvező hatást gyakorol a csapatszellemre azáltal, hogy a team céljait önérdeke elé helyezi. Odafigyel társaira, figyelmesen meghallgatja őket. Elősegíti, hogy mindeni elmondhassa, amit fontosnak tart. Jelenléte szinte észrevehetetlen, de hiánya nagyon is szembetűnő. Hajrázó/Serkentő (Completer – Finisher) Inkább befelé, mint kifelé forduló alkat Fegyelmezett, szorgalmas, lelkiismeretes, aggódó Jobban hisz a szüntelen erőfeszítésekben, mint a látványos akciókban Hajlamos elveszni a részletekben, amivel bosszantja a nagy vonalakban gondolkodókat Irgalmatlan következetessége miatt népszerűtlenné válhat Nélküle a team sohasem tudna eleget tenni a határidőknek. Naprakészen tartja az ütemterveket, noszogatja a többieket. Ellenőrzi a részleteket, folyton kérdez, hogy minden rendben van-e. Ügyel a minőségre, semmi sem kerülheti el a figyelmét. Érdemes magunkon és munkatársainkon is tesztelni, vajon melyik szerepkör áll közel hozzánk, és a projektszervezetünk kialakításakor ezek alapján könnyebben odafigyelhetünk, hogy a szükséges szerepek mindegyike képviselve legyen a humán erőforrásunkban. BELBIN TESZT Minősítse mindegyik mondatot abból a szempontból, hogy mennyire igaz Önre! Használja az alábbi minősítéseket:0 – egyáltalán nem jellemző 1 – kevéssé jellemző 2 – közepesen jellemző 3 – nagyon jellemző 4 – rendkívül jellemző A minősítéseket írja a mondatok betűjele előtt található üres helyre! 1. Azzal veszem ki a részem a csapatmunkában, hogy __ (a) gyorsan észreveszem és megragadom a kínálkozó lehetőségeket. __ (b) szinte bárkivel együtt tudok dolgozni. __ (c) sosem fogyok ki az ötletekből. __ (d) kihozom a többiekből, amit a csapatért tenni tudnak. __ (e) mindent végigcsinálok, amit elkezdtem. __ (f) ha a várható végeredmény indokolja, kész vagyok átmenetileg népszerűtlenné válni. __ (g) ismerős helyzetekben gyorsan meg tudom ítélni, mely lépések lennének célravezetők. __ (h) előítélet és elfogultság nélkül teszek alternatív javaslatokat, amelyeket indokolni is tudok. 2. A csapatmunkában talán hátrányos, hogy __ (a) kényelmetlenül érzem magam egy megbeszélésen, ha az nincs megfelelő módon előkészítve és irányítva. __ (b) túlságosan támogatom azokat a javaslatokat, amelyeknek a csoport nem szentel kellő figyelmet. __ (c) ha új ötletekkel lehet előhozakodni, többet beszélek a kelleténél. __ (d) túlságosan tárgyilagosan gondolkodom ahhoz, hogy lelkesedjek a közös célokért.

121

__ (e) erőszakosnak és önkényesnek látszom, amikor megpróbálom elérni, hogy valamilyen problémát megoldjunk. __ (f) nem tudok vezéregyéniség módjára viselkedni, aminek talán az az oka, hogy túlságosan is figyelembe veszem a többiek véleményét. __ (g) ha valami új jut eszembe, hosszasan elmerengek rajta, és elmulasztom, ami közben történik. __ (h) munkatársaim szerint túl sokat aggódom feleslegesen a részletek és a várható nehézségek miatt. 3. Ha másokkal közös projekten dolgozom. __ (a) anélkül tudom befolyásolni őket, hogy ezt nyomasztónak éreznék. __ (b) állandóan figyelek, nehogy gondatlanságból hibát kövessünk el, vagy kihagyjunk valamit. __ (c) cselekvésre ösztönzöm őket, ha azt tapasztalom, hogy csak az időt vesztegetjük, és nem teszünk lépéseket célunk megvalósítására. __ (d) lehet számítani rá, hogy eredeti ötletekkel fogok előállni. __ (e) ha a csapat érdeke megkívánja, mindig támogatom az értelmes javaslatokat. __ (f) érdekelnek a legújabb ötletek és fejlemények. __ (g) megfontolt ítéleteket hozok, és azt a többiek is értékelik. __ (h) a munkaszervezésben lehet rám támaszkodni. 4. A csapatmunkához való viszonyomat az jellemzi, hogy __ (a) úgy érzem, lehetőséget jelent számomra, hogy munkatársaimat jobban megismerjem. __ (b) akkor is hangot adok ellenvéleményemnek, ha kisebbségben maradok. __ (c) általában meg tudom cáfolni a téves nézeteket. __ (d) tudom, hogyan kell hozzáfogni egy terv gyakorlati megvalósításához. __ (e) kerülöm a túlságosan kézenfekvő megoldásokat, és a járatlan utakat keresem. __ (f) a közös munka során mindig a tökéletesre törekszem. __ (g) hasznosítom csoporton kívüli kapcsolataimat. __ (h) minden vélemény érdekel, de ha dönteni kell, nem sokáig habozom. 5. Azért lelem örömömet a munkában, mert __ (a) szeretek különféle helyzeteket elemezni, és választási lehetőségeket mérlegelni. __ (b) érdekel a problémák gyakorlati megoldása. __ (c) szeretem érezni, hogy részem van a csoporton belüli jó munkakapcsolatok kialakításában. __ (d) nagymértékben tudom befolyásolni, hogy milyen döntés születik. __ (e) érdekes emberekkel találkozhatok. __ (f) meg tudom győzni az embereket arról, mit kell tenni. __ (g) elememben vagyok, ha egy feladatra összpontosíthatok. __ (h) szeretem használni a képzelőerőmet. 6. Ha hirtelen nehéz feladatot kapok, melyet ismeretlen emberekkel rövid idő alatt kell megoldani, __ (a) visszavonulok, és elgondolkodom a megoldáson, mielőtt munkához látnék. __ (b) megpróbálok együtt dolgozni azzal a személlyel, aki a leginkább konstruktív módon viszonyul a feladathoz – bármilyen személyiség is legyen. __ (c) megpróbálom felosztani a feladatot és megállapítani, hogy ki melyik részét tudná elvégezni.

122

__ (d) biztosan nem kerülök időzavarba, hiszen szeretem mihamarabb megoldani a feladatokat. __ (e) nem veszítem el a nyugalmamat, hanem higgadtam mérlegelem a teendőket. __ (f) akkor sem veszítem szem elől a célt, ha bármilyen nyomás nehezedik rám. __ (g) kész vagyok kézbe venni az irányítást, ha úgy látom, hogy nem sikerül előrelépnünk. __ (h) elindítom a beszélgetést, hogy másokat is gondolkodásra késztessek, és valahogy elkezdjük a közös munkát. 7. A közös munka során felmerülhet az a probléma, hogy __ (a) türelmetlennek mutatkozom azzal szemben, aki gátolja az előrelépést. __ (b) kritikát kapok, mert túlságosan elemző és nem eléggé intuitív módon gondolkodom. __ (c) feltartom a csapatot, mert biztos akarok lenni abban, hogy mindent rendesen elvégeztünk. __ (d) könnyen elunom magam, mert csak egy-két olyan ember van, akinek a jelenléte ösztönzőleg hat rám. __ (e) nehezen kezdem el a munkát, ha még nem tettük világossá a célokat. __ (f) nehezen tudom elmagyarázni bonyolult gondolataimat. __ (g) olyasmit követelek másoktól, amit magam sem tudnék teljesíteni. __ (h) ha sokan nem értenek velem egyet, nem ragaszkodom eléggé a saját véleményemhez. Most másolja át a következő táblázatba a fenti minősítéseket! Adja össze oszloponként a minősítő pontszámokat, és írja az összegeket a táblázat legalsó sorába! 1. MONDATCSOPORT 2. MONDATCSOPORT 3. MONDATCSOPORT 4. MONDATCSOPORT 5. MONDATCSOPORT 6. MONDATCSOPORT 7. MONDATCSOPORT

PA

FO

EL

SE

HE

CS

VÁ

ME

(c) (g) (d) (e) (h) (a) (f)

(a) (c) (f) (g) (e) (h) (d)

(d) (b) (a) (h) (f) (c) (g)

(f) (e) (c) (b) (d) (g) (a)

(h) (d) (g) (c) (a) (e) (b)

(b) (f) (e) (a) (c) (b) (h)

(g) (a) (h) (d) (b) (f) (e)

(e) (h) (b) (f) (g) (d) (c)

ÖSSZESEN

A team számára hasznos személyiségek TÍPUS JELLEMZŐI Vállalatépítő (VÁ)

konzervatív, kötelességtudó, kiszámítható

Elnök (EL)

nyugodt, biztos magában, kellő önuralommal rendelkezik

ELŐNYÖS TULAJDONSÁG jó szervező, gyakorlatias gondolkodású, kemény munkához szokott, fegyelmezett képes mindenkit előítéletek nélkül és pusztán érdemei alapján értékelni, célorientált

ELNÉZHETŐ HIBÁI rugalmatlan, kevéssé fogékony az új ötletek iránt

átlagosan kreatív és intelligens

123

Serkentő (SE)

Palánta (Ötlet gyártó) (PA)

Forrásfeltáró (FO)

Helyzetértékelő (HE)

Csapatjátékos (CS)

Megvalósító (ME)

ideges, aktív, dinamikus

küzd a ingerültségre, cselekvésképtelen- türelmetlenségre, ség, a hatékonyság és erőszakra hiánya, az hajlamos önelégültség, az önáltatás ellen individualista, a szellem embere, a fellegekben jár, komoly gonképzeletgazdag, nem törődik a dolkodású, új utakat nagy tudású, kiváló részletekkel és a keres értelmi formaságokkal képességekkel rendelkezik extravertált, jó kapcsolattartó, jól a kezdeti törekvő, érdeklődő, értesült, meg tud lelkesedés kommunikatív felelni a lankadásával kihívásoknak elveszíti érdeklődését megfontolt, érjó ítélőképességgel alulmotivált, zelmek nélkül, rendelkezik, másokat sem józanul él előrelátó, inspirál gyakorlatias társas hajlamú, jó reagál különféle a kritikus jóindulatú, érzékeny személyiségekre és pillanatokban határozatlan szituációkra, erősíti a csapatszellemet precíz, rendszerető, tökéletességre csekélységek lelkiismeretes, törekszik, nem hagy miatt aggódik, szorongó semmit nem tudja „elengedni befejezetlenül magát”

A humán erőforrás hatékonyságát alapvetően a projektekben zajló kommunikáció biztosítja. 1. Team-en belüli kommunikáció • A kapcsolattartás célja a mindennapi munkavégzéshez szükséges információcsere. • Ha a csoporton belüli kommunikáció résztvevői alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, akkor a hatalmi viszonyok teljesen egyértelműek. A kommunikáció szabadabb, kevésbé gátolt, ha a tagok mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. 2. Team-en kívüli kommunikáció • A különböző csoportok tagjai egyrészt képviselik a saját csoportjukat, másrészt igyekeznek megszerezni a saját csoportjuk működéséhez szükséges információkat. • Az adott kommunikációs helyzet résztvevői képviselhetnek együttműködő vagy éppen egymással versengő csoportokat. Az információáramlás biztosításának technikái: • szóbeli tájékoztatás (szakmai megbeszélések, értekezletek, gyűlések, dolgozói fórumok stb.) • írásbeli tájékoztatás (feljegyzés, beszámoló, belső közlemény, vállalati újság stb.) • elektronikus tájékoztatás (e-mail, intranet, e-fórum stb.)

124

A humán erőforrás tervezés során nem szabad elfeledkeznünk a célcsoport tervezéséről sem. A pályázatok általában kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű célcsoportokat, ezek valamelyikének előnybe részesítése (akár a projekt munkatársai, akár a projekt célcsoportja körében) további előnyt jelent a bírálat során. A hátrányos helyzetűek csak az alábbiak közül legalább egy kategóriába illeszkedők lehetnek. Hátrányos helyzetű célcsoportok: -

a romák,

-

az iskolai oktatásból lemorzsolódottak,

-

alacsony végzettségűek,

-

képesítés nélküliek,

-

munkanélküliek,

-

tartósan inaktívak,

-

GYED-en vagy GYES-en lévők,

-

migránsok,

-

megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek,

- továbbá a 68/2001. EK rendelet 2. cikk g) pontja szerinti célcsoportok Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): • minden olyan tanulói/hallgatói jogviszonyban nem levő, 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban (pályakezdő munkanélküli); • minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; • minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; • minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban (a GYED-ről, GYES-ről visszatérő is a munkába állás utáni első hat hónapban; • minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; • minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy hátrányos helyzetű felnőtt nem állhat tanulói/hallgatói jogviszonyban!!! (Tehát pl. egy roma felsőoktatási hallgató nem minősül hátrányos helyzetű felnőttnek!)

125

4.5. Adalékok az indikátorok tervezéséhez Indikátor fogalma • Mutató, más néven indikátor, egy olyan szám, aminek a segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. • A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy segítse a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt. • A mutató olyan elemeket számszerűsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek. Indikátorok típusai: Az indikátor típusok a projekt egyes szintjeihez kapcsolódnak:

•Forrás, vagy input-mutatók •Kimenet vagy output-mutatók •Eredmény-mutatók •Hatásmutatók Forrás- vagy input-indikátorok •A projekt költségvetésére vonatkoznak •Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően a pénzeszközöket.

és

Forrásmutatók Egy humánerőforrás projekt tipikus része lehet például egy képzés, amihez az alábbi forrásmutatók tartozhatnak: •A tanárok száma és bére •A képzés dologi költségei Kimenet vagy output-indikátorok •Tevékenységre vonatkoznak, amivel számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. •Ezek jellemzően fizikai elemeket mérnek (pl. képzések száma ) Kimenet mutató •„x” óraszámú képzések száma •Képzésben részt vevők száma •A képzésben részt vevő oktatók száma Eredmény indikátor •A projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. •A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásról nyújtanak információt. Ezek lehetnek: fizikai mutatók ( pl. kiképzett emberek száma) Pénzügyi mutatók (pl.szállítási költségek csökkentése) Eredménymutató •Képesítést szerzett személyek száma (kiképzett személyek száma)

126

(A képesítést szerzett személyek száma nem mindig egyezik meg képzéseken részt vettek számával. A lemorzsolódást figyelembe kell venni. Az eredménymutatónak a ténylegesen képesítést szerzett személyek számára kell, hogy vonatkozzon.) Hatásindikátorok •A projekt olyan következményeire utalnak, amelyek hosszabb időtávon jelentkeznek. •A hatások bekövetkezése szinte kivétel nélkül a projekten kívül álló tényezőktől is függ. (pl. munkahely-teremtés) •Egy projekt hatásainak mindig illeszkednie kell az adott program célkitűzéseihez és ennek egyértelműen meg kell jelennie az indikátorok meghatározásakor. Hatásmutató •A képzést elvégzők közül azok száma, vagy aránya, akik munkahelyhez jutnak bizonyos időn belül. •Lemorzsolódási ráta •(A hatásmutató egyértelműen jelzi a projekt kapcsolatát a programmal, ha a program célja munkahelyteremtés) Minőségi kritériumok •Az indikátorok meghatározásakor figyelembe kell venni néhány minőségi kritériumot, melyek az alábbiak lehetnek: •Hozzáférhető: Olyan indikátort célszerű megnevezni, amely a megvalósítás adott időszakában biztosan kimutatható. •Megbízható: vagyis a valós állapotot tükrözze •Az információ frissessége nagyon fontos, vagyis egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia •Releváns: vagyis a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából •Meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit szeretnénk. A mutató értelme, jelentése azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat. SMART kritériumok • Specific: specifikusak, a dologra jellemzőek • Measurable: mérhetőek (számszerűsítés) • Achieveable: elérhetőek, rendelkezésre állnak • Realistic: relevánsak, reálisak • Time-based: időhöz kötött QQTTP kritériumok § Quantity: mennyiségi változás § Quality: minőségi változás § Time: időben változó § Target group: fejlesztések célcsoportja § Place: térbeli, földrajzi elhelyezkedés

127

Program szintű eredmények •Az egyes projektek eredményeit program szinten is összesíteni kell, ennek érdekében a pályázati adatlapon és előrehaladási jelentésekben is előre meghatározott indikátorok szerepelnek. (Amennyiben az adott indikátor nem releváns a projektünkre, úgy a kitöltése nem kötelező) Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények: − mennyiségi (db, fő, m, m2, m3, tonna, Ft, %, stb.), − minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző), − vagy időbeni (állandó, időszakos, … évi) meghatározását adják.

5. Költségtervezés a projektekben 5.1. Elméleti, módszertani alapok Az Operatív Programok finanszírozása történhet: • ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és • ESZA (Európai Szociális Alap) támogatásával ESZA támogatású OP-k célja: A foglalkoztatás elősegítése a vállalkozói szellem és a humán erőforrásokba történő befektetésekkel ERFA támogatású OP-k célja: Munkahelyteremtő beruházások, középvállalkozások támogatása

infrastrukturális

beruházások,

valamint

kis-

és

Fontos: A belső kooperáció Az intézmény gazdasági ügyekkel foglalkozó részlegének megkeresése, gazdasági szakember bevonása a munkába (a költségvetés készítési jártasságon felül szükség van számos adatra, mely náluk lelhető fel). Fontos költségtervezési dokumentumok • ESZA pénzügyi útmutató • ERFA pénzügyi útmutató • Pályázati útmutató • Pályázathoz tartozó esetleges költségvetési specifikáció • Egyéb útmutatók • Költségvetési xls, doc, adatlaprész (ált. 5.6. pont) I. Projektelőkészítés költségei • Pályázat összeállítás, pályázatírás ne szerepeljen benne!!! • Ált. szükségletfelmérésre, megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére adható • Csak a meghatározott tételekre!!

128

II. Projekt menedzsment költségeinek meghatározása Projekt vezető (menedzser) • Ki lehet alkalmas a projekt menedzselésére? Hajlandó elvállalni? • Kb. milyen díjazásért szokott az a személy munkát végezni? • Szinkronban van ez a díjazás az intézményben, illetve a szomszédos intézményekben szokásos díjak mértékével? • Mennyi munkaidő ráfordítást kíván meg a projekt menedzselése? • Alkalmazásban áll a kiszemelt projekt menedzser? • Munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban célszerű/lehet foglalkoztatni? • Milyen egyéb juttatást kell biztosítani a projekt menedzsernek (munkábajárási ktg térítés, étkezési ktgtérítés stb.) • Járulékok meghatározása (az alkalmazás formája némi hatással van erre) Egyéb projekt személyzet költsége • Ki lehet alkalmas pénzügyi vezető? • Szükség van-e pénzügyi koordinátorokra? • Díjazás kérdései stb.: ugyanaz, mint a projekt menedzser esetében • Milyen státuszokat kívánok még/lehet a projekt menedzsment keretébe integrálni: o műszaki vezető? o adminisztrátor? o jogi szakember? stb. • A szokásos kérdések vizsgálata... Útiköltség, napidíj, szállás költségek (nem rendszeres) • Az alkalmi és rendszeres megvalósítókra meg kell tervezni. • Milyen helyszineken valósul meg a projekt? • Kinek (hány főnek) hányszor, mennyi időre kell a helyszínre utazni? • Milyen közlekedési eszközt célszerű/gazdaságos igénybevenni? • Utazás vagy szállás a gazdaságosabb? • A költségkorlátok figyelembevétele! III. A projekt szakmai tevékenysége – Megvalósítók költségei • Csak a belső, főállású, vagy a projektben főállásúvá (teljes v részmunkaidőben) váló kollégák • Mekkora munkaerő igénye van a tervezett feladat ellátásának - hány munkaórát fog ez lekötni? • Hány fő jöhet számításba a megvalósításnál? • Milyen díjazást alkalmazhatok ? (piackonform megoldás lehet csak) • A szokásos kérdések vizsgálata... Útiköltség, napidíj, szállás költségek (nem rendszeres) • Az alkalmi és rendszeres megvalósítókra meg kell tervezni. • Milyen helyszíneken valósul meg a projekt? • Kinek (hány főnek) hányszor, mennyi időre kell a helyszínre utazni? • Milyen közlekedési eszközt célszerű/gazdaságos igénybe venni? • Utazás vagy szállás a gazdaságosabb? • A költségkorlátok figyelembevétele!

129

IV. Célcsoport számára biztosított támogatások • Célcsoport számára vásárolt és általuk átvett anyagok, tankönyves stb. költségei • Célcsoport képzési támogatása • Felmerülhet képzési támogatás fizetése? • Ennek járulék kötelezettségei lehetnek... • Költségtérítés a célcsoport számára? • A célcsoport útiköltség, napidíj, szállás költségei (ugyanazon tényezők figyelembevétele szükséges, mint a projekt menedzsment és a megvalósítók esetében) V. Megvalósításhoz igénybe vett (külső) szolgáltatások költségei • Alapvető vagy szakmai szolgáltatások: pl. tananyag fejlesztése, oktatás megvalósítása, foglalkozásvezetés, egyéb ún. szakmai szolgáltatások stb., a szükséges munkaidő ráfordításból és a közeli környezetben szokásos piaci díjakból kell kiindulni, és a költségeket tételesen megtervezni. • Mellékszolgáltatások: szintén tételes tervezést igényel a költségeik meghatározása • Klasszikus tételek: utazás, bérleti díj, nyomda, hirdetés, szállás, étkezés stb. • Konzorciumi partnerektől nem vásárolható szolgáltatás, hanem ők hozzájárulnak a projekthez VI. Egyéb szolgáltatások költségei • Nyilvánosság biztosításának költségei – csak a csomaghoz tartozó kötelező nyilvánosság eszközeié (a többi V. költségkategória) • Kötelező könyvvizsgálói díj • Közbeszerzési díj VII. Beszerzések - Beruházások költségei Épület felújítás, átalakítás, ingatlanok • Milyen épület(rész)t kíván az intézmény igénybevenni a projekt megvalósítása során? • Alkalmas az épület(rész) a tervezett tevékenység megvalósítására? • Ha nem, miért nem választ az intézmény másikat? • Ha nem és nincs másik, mi az a minimális ráfordítás, mellyel alkalmassá lehet tenni az épületet? • Indoklás Eszközbeszerzés • Melyek azok az eszközök, melyek hiányában nem valósítható meg a projekt? • Meghatározható-e ezen eszközök konkrét követelményrendszere, esetleg pontos típusa? • Az eszközök beszerzési költsége? • Közbeszerzés! • Beszerzési lista! Immateriális javak • Milyen szoftverek, kísérleti fejlesztések stb. szükségesek? • Meghatározható-e ezen eszközök konkrét követelményrendszere, esetleg pontos típusa? • Az immateriális javak beszerzési költsége? • Közbeszerzés! • Beszerzési lista!

130

VIII. Egyéb, főként adminisztratív költségek • Banki költség • Célszerű külön számlát vagy alszámlát nyitni, amit előírnak - a számlanyitás és számlavezetés költségei beállíthatók • Irodaszerek, fogyó eszközök • Telefon, kommunikáció Rezsi • • • • •

Rezsi költségek Csak ha elszámolható költség Tételes tervezést igényel a támogatás mértékének legfeljebb 5-7%-áig számolható el pontosan, arányosítással kell kiszámolni (Pl. fűtés, világítás)

Tartalék • Tartalék a projekt összes elszámolható költségének max. 5%-a • Nem érdemes túltervezni • Csak előzetes engedéllyel és pontos elszámolással használható fel ÁFA • költségvetés elkészítése előtt el kell dönteni o Ha a pályázó visszaigényelheti az ÁFA-t (pl. vállalkozások egy része), akkor nettó költségvetést kell készíteni o Ha a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t, akkor bruttó költségvetést kell készíteni • Minden beszerzésre vonatkozik: az ÁFA csak akkor elszámolható költség, ha a kedvezményezett nem igényelheti vissza Ellenőrzés és korrekció • A költségvetés és feladatok összhangja • A költségvetési korlátok ellenőrzése o előkészítés <= 1-5% o menedzsment költség <= 6-12 % o beruházások <= 10-30% o rezsi <= 5- 7% (ha lehet) o tartalék <= 5% o egyéb belső korlátok Dokumentumok elkészítési sorrendje - javaslat • Szöveges indoklás (kötelező) • Összesítő xls táblák (konzorciumvezető összesített, részletes, ütemezési táblája, ha konzorcium van, akkor a konzorciumi tagok összesített, részletes, ütemezési táblája, teljes konzorcium összesített, részletes és ütemezési tábláját ált. a rendszer számolja) • Költség funkció (adatlapban) • Forrás megoszlás tábla (adatlapban) • Költség ütemezés tábla (adatlapban)

131

5.2. Konkrét pályázat költségterve – minta Az előzőekben bemutatott tevékenységtervhez az egri KPCM csoporttal készített költségtervünk. Költségvetés tervezet TÁMOP 3.2.3/09/2. Ötről a hatra I. Projektelőkészítés 6% 1.559.350 Ft Igényfelmérés készítésének költségei számolhatók csak el!! 529. sor: B komponens igényfelmérése: 500.000 Ft külső szervezet végzi, számlás E komponens igényfelmérése: 500.000 Ft külső szervezet végzi, számlás 54. sor: 3 munkatárs közreműködik háttérdokumentumok összeállítása és kérdőívezés x 3 hó x 50.000 Ft megbízási díj = 450.000 Ft 56. sor: 450.000 Ft megbízási díj 90%-ának 27%-a, azaz 109.350 Ft járulék II. Projektmenedzsment 12% 4.737.600 Ft 54. sor: Projektmenedzser bérköltsége heti 10 órában, alkalmazotti jogviszonyban: 18 hó x 70.000 Ft = 1.260.000 Ft Projektasszisztens bérköltsége heti 20 órában, alkalmazotti jogviszonyban: 18 hó x 90.000 Ft = 1.620.000 Ft 56. sor: Projektmenedzser járulékai: a bér 100%-ának 27%-a 340.200 Ft Projektasszisztens járulékai: a bér 100%-ának 27%-a 437.400 Ft 529. sor: 1 fő Pénzügyi vezető (vállalkozói szerződéssel) 18 hó x 50.000 Ft = 900.000 Ft 526. sor: útiköltség, szállás, étkezés költségei 18 hó x 10.000 Ft = 180.000 Ft III. Szakmai megvalósítással kapcsolatos költségek 7.086.650 Ft 54. sor: Kreatív hobby: 48 h x 5000 Ft = 240.000 Ft Tematika 2 ív x 30.000= 60.000 Ft Patchwork: 36 h x 5.000 Ft = 180.000 Ft Tematika: 2 ív x 30.000 Ft = 60.000 Ft Üvegfestés: 15h x 5.000 Ft= 75. 000 Ft Tematika: 1 ív x 30.000 Ft Táborvezető (bentlakásos): 6 nap x 15.000 Ft = 90.000 Ft Tábor foglalkozásvezető (bentlakásos) 6 nap x 10.000 Ft = 60.000 Ft Tábor foglalkozásvezető (bejárós): 6 nap x 10.000 Ft = 60.000Ft Roma folklór tematika: 2 ív x 30.000 Ft = 60.000 Ft Táborvezető (alkotó, természetjáró): 2 tábor x 6 nap x 15.000 Ft = 180.000 Ft Közművelődési szakember (bérkiegészítésként, heti 10 órás) 18 hó x 50.000 Ft = 900.000 Ft Disszeminációs munkatárs (bérkiegészítésként, heti 10 órás) 18 hó x 50.000 Ft = 900.000 Ft Klubvezető (új főállásban, heti 40 óra) 12 hó x 150.00 Ft = 1.800.000 Ft

132

56. sor (járulék): Az előbbi három személy bére 100%-ának 27%-a 972.000 Ft Kreatív hobby járulék (bére 100%-ának 27%-a): 64.800 Ft Kreatív hobby tematika járuléka: 16.200 Ft Patchwork járulék: 48.600 Ft Patchwork tematika járulék: 16.200 Ft Üvegfestés járulék: 20.250 Ft Üvegfestés tematika járulék: 8.100Ft Táborvezető (bentlakásos) járulék: 24.300 Ft Tábor foglalkozásvezető (bentlakásos) járulék: 16.200 Ft Tábor foglalkozásvezető (bejárós) járulék: 16.200 Ft Roma folklór tematika járuléka: 16.200 Ft Táborvezető (alkotó, természetjáró) járuléka: 48.600 Ft 526. sor: Útiköltség: 18 hó x 2 fő x 10.000 Ft = 360.000 Ft Útiköltség: 12 hó x 1 fő x 5.000 Ft = 60.000 Ft Szállás Képzők képzésére: 4 fő x 2 éj x 6.000 Ft = 48.000 Ft Étkezés Képzők képzésére: 4 fő x 4 nap x 2.000 Ft = 32.000 Ft Tábor szállás: 2 fő x 5. éj x 5.000 Ft = 50.000 Ft Tábor étkezés: 2 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 24.000 Ft Tábor útiköltség: 1 gk. (5 fő) x 2. alk. x 3.000 Ft = 6.000 Ft Tábor étkezés (bejárós): 2 fő x 6 nap x 1000 Ft = 12.000 Ft Tábor tanári szállás: 2 tábor x 2 fő x 5 éj x 5.000 Ft = 100.000 Ft Tábor tanári étkezés: 2 tábor x 2 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 48.000 Ft Klub önkéntesek útiköltség: 4 fő x 12 hó x 8.000 Ft (havi min. 5 utazás) = 384.000 Ft IV. Célcsoport számára nyújtott támogatások 4.858.000 Ft 511. sor: Vállalkozói anyag: 20 fő x 2.000 Ft= 40.000 Ft Tábor belépő: 20 fő x 2 alk. x 500 Ft = 20.000 Ft Tábor anyag: 20 fő x 2.000 Ft = 40.000 Ft Tábori kirándulás belépő: 2 alk. x 20 fő x 1.500 Ft = 60.000Ft Tábori segédanyag: 20 fő x 2.000 Ft = 40.000Ft Drámakör belépők: 2 alk. x 7 fő x 2.000 Ft = 28.000 Ft Honismereti kör belépők: 2 alk. x 7 fő x 2.000 Ft = 28.000 Ft Drámapedagógia belépők: 2 alk. x 5 csoport x 6 fő x 2.000 Ft = 120.000 Ft Roma folklór belépők: 2 alk. x 5 csoport x 8 fő x 2.000 Ft = 160.000 Ft Tábori belépők: 2 tábor x 2 alk. x 30 fő x 1.500 Ft = 180.000 Ft Tábori kellékcsomag: 2 tábor x 30 fő x 2.000 Ft = 120.000 Ft Klub célcsoport eseti útiköltsége: havi 10 fő x 2.000 Ft x 12 hó = 240.000 Ft 526. sor: Önismeret útiköltség: 10 fő x 16 alk. x 600 Ft = 48.000 Ft Vállalkozói útiköltség: 5 alk. x 10 fő x 600 Ft= 30.000 Ft Kreatív hobby útiköltség: 6 alk. x 30 fő x 600 Ft = 108. 000 Ft Tábor szállás: 20 fő x 5 éj x 5.000 Ft = 500.000 Ft Tábor étkezés: 20 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 240.000 Ft Tábor útiköltség: 20 fő x 2 alk. x 300 Ft = 12.000 Ft Tábor étkezés( bejárós) : 20 fő x 6 nap x 1.000 Ft = 120.000 Ft Drámakör útiköltség: 2 alk. x 7 fő x 3.000 Ft = 42.000 Ft Honismereti kör útiköltség: 2 alk. x 7 fő x 3.000 Ft = 42.000 Ft

133

Drámapedagógia útiköltség: 2 alk. x 5 csoport x 6 fő x 3.000 Ft = 180.000 Ft Roma folklór útiköltség: 2 alk. x 5 csoport x 8 fő x 3.000 Ft = 240.000 Ft Tábor szállás: 2 tábor x 30 fő x 5 éj x 5.000 Ft = 1.500.000 Ft Tábor étkezés: 2 tábor x 30 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 720.000 Ft V. Megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások max. 40% 11.652.480 Ft 511. sor: anyagköltség Képzők képzésére: 4 képzés x 12 fő x 2.000 Ft = 96.000 Ft 25 db szivacs (thai-chi foglalkozáshoz) x 2.000 Ft = 50.000 Ft 522. sor: busz bérlése a Képzők képzésére (160 km): 2 alkalom x 40.000 Ft = 80.000 Ft Főző tanfolyam terem: 20 alk. x 3000 Ft = 60.000 Ft Tábori kirándulás busz (km megadásával): 2 alk. x 100.000 Ft = 200.000Ft Busz bérlése alkotó és természetjáró tábor: 2 tábor x 300.000 Ft = 600.000 Ft 524. sor: 2 db internet banner x 30.000 Ft = 60.000 Ft 525. sor: Képzők képzései (külső, FAT akkreditációval rendelkező szervezet számlásan nyújtja) 6 nap x 200.000 Ft = 1.200.000 Ft 526. sor: Szállás Képzők képzésére: 7 fő x 2 éj x 6.000 Ft = 84.000 Ft Étkezés Képzők képzésére: 7 fő x 4 nap x 2.000 Ft = 56.000 Ft Önismeret Útiköltség: 16 alk. x 2.100Ft = 33.600 Ft Vállalkozói útiköltség: 10. alk. x 2.100= 21.000 Ft Színjátszó útiköltség: 20 alk. x 5.000 Ft = 100.000 Ft Színjátszó önkéntes útiköltség: 20 alk. x 5.000 Ft = 100.000 Ft Thai-chi útiköltség: 20. alk. x 3.000Ft = 60.000 Ft Tábor szállás: 3 fő x 5 éj x 5.000 Ft = 75.000 Ft Tábor étkezés: 3 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 36.000 Ft Tábor étkezés (bejárós): 3 fő x 6 nap x 1000Ft = 18.000Ft Drámakör tanári útköltség: 8 alk. x 2 fő x 5.000 Ft = 80.000 Ft Honismereti kör tanári útköltség: 8 alk. x 2 fő x 5.000 Ft = 80.000 Ft Roma folklór előadói útiköltség: 5 csoport x 6 előadó x 5.000 Ft = 150.000 Ft Drámapedagógia útiköltség: 60 alk. x 2.000 Ft = 120.000 Ft Tábor tanári szállás: 2 tábor x 6 fő x 5 éj x 5.000 Ft = 300.000 Ft Tábor tanári étkezés: 2 tábor x 6 fő x 6 nap x 2.000 Ft = 144.000 Ft Klub pszichológus útiköltség: 12 hó x 10 alk. x 2.000 Ft = 240.000 Ft 529. sor: Felnőttképzési szakember (számlás, heti 10 óra): 18 hó x 70.000 Ft = 1.260.000 Ft Kommunikációs terv 300.000 Ft Önismereti szakkör Bér. 16h x 5.000= 80.000 Ft Tematika: 2 ív x 30.000 Ft= 60.000 Ft Vállalkozói szakkör:15 h x 5.000 Ft = 75.000 Ft Tematika: 2 ív x 30.000 Ft= 60.000Ft Szabás-varrás: 15 h x 8.000 Ft = 120.000 Ft Tematika: 1 ív x 30.000 Ft Főző tanfolyam: 30h x 8.000 Ft = 240.000 Ft Tematika: 1 ív x 30.000 Ft Fotóklub: 15 h x 8.000 Ft = 120.000 Ft

134

Tematika: 1 ív x 30.000 Ft Tábor foglalkozásvezető (bentlakásos): 2 fő x 20h x 5.625 Ft = 300.000 Ft Tábor felügyelő (bentlakásos): 1 fő x 6 nap x 10.000 Ft = 60.000 Ft Tábori foglalkozásvezető (bejárós): 2 fő x 20h x 5.625 Ft = 300.000 Ft Tábori kirándulás (tárlatvezető): 6.000 Ft Tábori kirándulás (idegenvezető): 5h x 4.000Ft = 20.000 Ft Tábor foglalkozásvezető (bejárós): 1 fő x 6 nap x 10.000Ft = 60.000Ft Tábor tematika: 4 ív x 30.000 Ft = 120.000 Ft Drámakör 12 óra x 2 tanár x 7.000 Ft = 168.000 Ft Honismereti kör 12 óra x 7.000 Ft = 84.000 Ft Net-Mama Klub informatikus 12 óra x 7.000 Ft = 84.000 Ft Tematika: 3 ív x 30.000 Ft = 90.000 Ft Roma folklór előadók: 5 csoport x 6 fő x 10.000 Ft = 300.000 Ft Tábor foglalkozásvezető: 2 tábor x 3 fő x 6 nap x 10.000 Ft = 360.000 Ft Tábor felügyelő pedagógus: 2 tábor x 3 fő x 6 nap x 10.000 Ft = 360.000 Ft Tábor túravezető: 2 alkalom x 20.000 Ft = 40.000 Ft Tábor tematika (alkotó, természetjáró): 4 ív x 30.000 Ft = 120.000 Ft Klub pszichológus: 12 hó x 10 alk. x 10.000 Ft = 1.200.000 Ft Klub tematika: 3 ív x 30.000 Ft = 90.000 Ft 54. sor Színjátszó szakkör: 40 h x 7. 000 Ft = 280.000 Ft Tematika: 2 ív x 30.000 Ft = 60.000 Ft Thai-chi: 40 h x 7. 000 Ft = 280.000 Ft Tematika: 2 ív x 30.000 Ft = 60.000 Ft Drámapedagógia: 60 óra x 7.000 Ft = 420.000 Ft Drámapedagógia tematika: 2 ív x 30.000 Ft = 60.000 Ft 56. sor Színjátszó járulék: 68.040 Ft (megbízási díj után) Színjátszó tematika járulék: 14.580 Ft ( megbízási díj után) Thai-chi járulék: 68.040 Ft (megbízási díj után) Thai- chi tematika járulék: 14.580 Ft ( megbízási díj után) Drámapedagógia járulék: 102.060 Ft (megbízási díj után) Drámapedagógia tematika járulék: 14.580 Ft (megbízási díj után) VI. Egyéb szolgáltatások 2.970.000 Ft 529. sor: Nyilvánosság 3 db C tábla x 20.000 Ft = 60.000 Ft 1 db D tábla x 20.000 Ft = 20.000 Ft 4 db sajtócikk x 40.000 Ft = 160.000 Ft 2 db televízió anyag x 50.000 Ft = 100.000 Ft 2 db rádióanyag x 30.000 Ft = 60.000 FT 1 db nyitórendezvény (kb. 80 fő) = 300.000 Ft 1 db zárórendezvény (kb. 80 fő) = 300.000 Ft 1 db egyéb rendezvény (műhelymunka kb. 40 fő) = 80.000 Ft 2 db sajtótájékoztató x 30.000 Ft = 60.000 Ft 2 db sajtóközlemény x 15.000 Ft = 30.000 Ft 2000 db kiadvány: 500 db zárókötet x 2.000 Ft = 1.000.000 Ft 3 féle x 500 db prospektus x 500 Ft = 750.000 Ft 50 db előhívott fotó x 1000 Ft = 50.000 Ft

135

VII. Beszerzés – beruházás (max. 10%) 3.844.000 Ft Jelenleg saccolt árak, pályázat esetén árajánlatot (egy darabot) érdemes kérni és forintra pontos összeget kell beírni az árajánlattal egyező módon! 113. sor (szoftver): 2 db jogtiszta szoftvercsomag asztali számítógéphez + 1 db laptophoz (operációs rendszer, Office csomag, fényképfeldolgozó, angol nyelvi) x 50.000 Ft = 150.000 Ft 123. sor (felújítás): Színjátszó terem és színpad felújítása (festés, fény- és hangtechnika is) 250.000 Ft 143. sor (eszközök): 3.444.000 Ft 1 db multifunkciós gép (nyomtató, fénymásoló, scanner) 200.000 Ft 2 db asztali számítógép (projektmenedzsment, közművelődési szakember) x 150.000 Ft = 300.000 Ft 1 db laptop (képzésekhez, szakkörökhöz) 150.000 Ft 1 db projektor 120.000 Ft 3 db digitális fényképezőgép állvánnyal, objektívekkel x 200.000 Ft = 600.000 Ft 3 db derítő lámpa x 40.000 Ft = 120.000 Ft 1 db derítő 10.000 Ft 1 db színes fotónyomtató 60.000 Ft 1 db nyomtató-scanner az álláskereső klubhoz 100.000 Ft 1 db videokamera állvánnyal 200.000 Ft 2 db diktafon x 40.000 Ft = 80.000 Ft 1 db CD-DVD lejátszó/minihifi 60.000 Ft 8 db varrógép x 50.000 Ft = 400.000 Ft 10 db mikroport x 20.000 Ft = 200.000 Ft 2 db bogrács állvánnyal (táborhoz, főzőszakkörhöz, roma folklór szakkörhöz) x 20.000 Ft = 40.000 Ft 1 db mobil kemence (honismerethez, főzőszakkörhöz, kézműves szakkörhöz) 100.000 Ft 1 db irattartó szekrény (projektdokumentációhoz) 60.000 Ft 1 db folyóirat állvány a klubba 50.000 Ft 1 db mobil vetítővászon 20.000 Ft 1 db flipchart tábla 15.000 Ft 1 db prospektus tartó állvány 30.000 Ft 4 db nagyobb asztal x 30.000 Ft = 120.000 Ft 24 szék x 6.000 Ft = 144.000 Ft 2 db álló hangulatlámpa x 10.000 Ft = 20.000 Ft 1 db zárható szekrény foglalkozásokhoz 60.000 Ft 1 db pelenkázó (a mosdóba) 25.000 Ft 8 db festőállvány x 20.000 Ft = 160.000 Ft VIII. Egyéb (általános) költségek (max. 10%) 1.977.000 Ft 511. sor: Önismeret: 16 alk. x 3.000Ft= 48.000 Ft Kreatív hobby: 24 alk. x 3.000 Ft = 72.000 Ft Patchwork: 12 alk. x 3.000 Ft = 36. 000 Ft Színjátszó: 20 alk. x 3.000 Ft = 60.000 Ft Thai-chi: 20 alk. x 3.000 Ft = 60.000 Ft Szabás-varrás: 10 alk. x 3.000 Ft = 30.000 Ft Főző tanfolyam: 20 alk. x 3. 000 Ft= 60.000 Ft Fotóklub: 5 alk. x 3.000 Ft = 15.000 Ft

136

Üvegfestés: 10. alk. x 3.000 Ft = 30.000Ft Tábor anyag: 12. alk. x 3.000 Ft = 36.000 Ft Tábor anyag (bejárós): 12 alk. x 3.000 Ft = 36.000Ft Drámakör: 8 alk. x 3.000 Ft = 24.000 Ft Honismereti kör: 8 alk. x 3.000 Ft = 24.000 Ft Net-Mama Klub: 8 alk. X 3.000 Ft = 24.000 Ft Drámapedagógia: 60 alk. x 3.000 Ft = 180.000 Ft Roma folklór: 60 alk. x 3.000 Ft = 180.000 Ft Tábori anyag: 2 tábor x 12 tanulási alkalom x 3.000 Ft = 72.000 Ft Klub anyag: 12 hó x 10 alk. x 3.000 Ft = 360.000 Ft Irodaszerek csak a projekttevékenységekhez kapcsolódóan 18 hó x 20.000 Ft = 360.000 Ft 539. sor: Posta 18 hó x 10.000 Ft = 180.000 Ft 532. sor: Bankköltség 18 hó x 5.000 Ft = 90.000 Ft Tartalék (max. 5%) 500.000 Ft (Ez az egyetlen, amit nem kell részletesen megtervezni!)

Mindösszesen: 39.185.080 Ft (belső korlátok ellenőrizve)

6. Pályázat összeállítása A részletes tevékenység-, erőforrás- és költségtervezés után következik a pályázati adatlap kitöltése. Ennek során használjuk a pályázati útmutatót és az adatlap kitöltési útmutatóját. Mára a pályázatok elektronikus kitöltő programmal készítendők általában, hacsak erről az útmutató máshogy nem rendelkezik. Fontos szempont, hogy a pályázati adatlap kitöltésével párhuzamosan kezdjük el a mellékleteket is összeállítani, mert némely melléklet beszerzése és/vagy elkészítése több hetet is igénybe vehet. Ezért ne hagyjuk soha utoljára a mellékletek összeállítását. Jó pályázást!

137

1. Melléklet: Europass önéletrajz sablonja

Fénykép helye (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek)

Utónév Vezetéknév (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Cím(ek)

Házszám, utca, irányítószám, város (község), ország (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Telefonszám(ok)

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Fax(ok) E-mail(ek)

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.) (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Állampolgárság

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Születési dátum

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Neme

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Mobil:

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Szakmai tapasztalat Időtartam

Külön tüntessen fel minden – a pályázat szempontjából fontos – betöltött állást, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység ágazat

típusa,

138

Tanulmányok Időtartam

Külön tüntesse fel – a pályázat szempontjából fontos – tanulmányait, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Országos / nemzetközi besorolás Egyéni készségek kompetenciák

(Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

és

Anyanyelv(ek)

Nevezze meg anyanyelvét (ha több van, mindet sorolja fel, ld.: kitöltési útmutató.)

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Szövegértés Hallás utáni Olvasás értés

Európai szint (*)

Beszéd Társalgás

Írás Folyamatos beszéd

Nyelv Nyelv (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei Társas készségek kompetenciák

és

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Szervezési készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Műszaki készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

139

Művészi készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Egyéb készségek kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

és

Járművezetői engedély(ek)

Itt tüntesse fel, rendelkezik-e járművezetői engedéllyel, és ha igen, nevezze meg a kategóriáját. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Kiegészítő információk

Itt tüntesse fel az egyéb fontos információkat, pl. kontaktszemélyek, referenciák, stb. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

Mellékletek

Sorolja fel a csatolt mellékleteket. (Törölje a rovatot, ha nem szükséges, ld.: kitöltési útmutató.)

140

2. Melléklet: Europass önéletrajz kitöltési útmutatója ÚTMUTATÓ AZ EUROPASS ÖNÉLETRAJZ-SABLON KITÖLTÉSÉHEZ (HTTP://EUROPASS.CEDEFOP.EUROPA.EU)

BEVEZETŐ Az önéletrajz elkészítése mindig fontos lépés az álláskeresés során. Az önéletrajz rendszerint az első kapcsolatfelvétel a leendő munkáltatóval, fontos tehát, hogy már az első olvasásnál felkeltsük a potenciális munkaadó figyelmét, és elérjük, hogy behívjanak bennünket felvételi beszélgetésre. Az Europass CV egy formátumot ad, segítséget nyújt ahhoz, hogy Ön egy jó önéletrajzot írjon. Az önéletrajz tartalma, jó kitöltése az Ön feladata. Igazítsa az Europass önéletrajzot saját képéhez (pl.: felesleges rovatok törlése, kiemelések)! Fontos! A munkáltatók általában kevesebb, mint egy percet töltenek egy önéletrajz átnézésével, amikor először válogatják át a beérkezett jelentkezéseket. Ha nem sikerül a figyelmüket felkeltenie, elszalasztja a lehetőséget. Kérjük, hogy gondosan tanulmányozza át az alábbi tájékoztatást, mielőtt elkezdené kitölteni a sablont. Eligazodását a kitöltési útmutatóban az alábbi jelekkel segítjük: ☺ Általános tippek, ötletek egy jó CV készítéséhez
Gyakorlati tudnivalók az Europass CV kitöltéshez Az alábbi önéletrajzban a szürkével kiemelt szöveg a példamondatokat tartalmazza.

☺ A JÓ ÖNÉLETRAJZ TITKAI

Az önéletrajz megírása előtt nem árt, ha szem előtt tart néhány fontos alapelvet:

1. Ügyeljen az önéletrajz megjelenésére A tudását és a képesítését világos és logikus sorrendben mutassa be, kiemelve előnyös oldalukat. Fontos a megjelölt pozíciónak megfelelő kompetenciák és ismeretek kihangsúlyozása. A részletekről sem a tartalmat, sem a megjelenést illetően ne feledkezzen meg! Ügyeljen a helyesírásra!

141

2. A lényegre koncentráljon -

-

-

Az önéletrajz legyen tömör: az esetek többségében elegendő két oldal arra, hogy bemutassuk kik és mik vagyunk. A háromoldalas önéletrajz néhány országban már túl hosszúnak számít, még akkor is, ha a jelentkező kiemelkedő munkatapasztalattal bír. Akinek kevés a munkatapasztalata, (mert pl. most fejezte be az iskolát vagy az egyetemet) az a képzettségét írja le először és emelje ki a tanulmányi ideje alatt elvégzett szakmai gyakorlatokat (ld. online példa). A jelentkezés szempontjából lényeges és értékes információra koncentráljon; a régi vagy nem az adott munkára vonatkozó képzést vagy munkatapasztalatot nem kell beleírni. 3. Fogalmazzon pontosan és tömören

Cél, hogy a leendő munkaadó néhány másodperc alatt fel tudja mérni az Ön profilját, ennek érdekében használjon: - rövid mondatokat; - a megpályázott munkakör számára lényegesekre összpontosítson a tanulmányait és a munkatapasztalatait illetően; - adjon magyarázatot a tanulmányai vagy pályafutása során bekövetkezett megszakításokra; - kompetenciáit magyarázhatja konkrét példákkal, de itt is ügyeljen a pontos és tömör megfogalmazásra. 4. Igazítsa önéletrajzát a megpályázandó állás követelményeihez Módszeresen nézze át önéletrajzát – vajon igazodik-e az aktuális elvárásokhoz – mielőtt elküldi a leendő munkáltatónak. Hangsúlyozza a munkaadó szemében valószínűleg előnyösnek számító tulajdonságait. A megcélzott vállalat alapos ismerete segíthet az önéletrajz aktualizálásában. 5. Vigyázzon: ne “tupírozza” fel túlságosan az önéletrajzát, mert erre a felvételi beszélgetésen valószínűleg úgyis fény derül. 6. Nézesse át valakivel a kész önéletrajzot A kész önéletrajzot nézze át még egyszer és javítsa ki a helyesírási hibákat. Bizonyosodjon meg arról, hogy a leírtak tartalma világos és logikus. Kérjen meg valakit, hogy olvassa át az önéletrajzát, így meggyőződhet arról, hogy az önéletrajza világos és könnyen érthető.


Igazodjon a sablonban meghatározott szerkezethez Az Europass önéletrajz-sablon segítségével logikus sorrendben tudja bemutatni végzettségét, tudását és képességeit: - személyi adatok; - szakmai tapasztalatok megnevezése és leírása;

142

-

tanulmányainak, végzettségeinek ismertetése (munkatapasztalat hiányában ez a rovat felcserélhető a “szakmai tapasztalatok” rovattal a cseréhez használja a “másolás” (copy) / “beillesztés” (paste) parancsokat a szövegszerkesztő szoftveren; - a tanulmányai, a munkája és a hétköznapok során megszerzett készségek és kompetenciák részletes ismertetése. - törölje azokat a rovatokat, amelyek nem kötelező jellegűek, az Ön esetében nem relevánsak, és ha úgy találja, hogy a megjelölt készségek és kompetenciák a jelentkezés szempontjából nem lényegesek. Ehhez használja a “kivágás” (cut) parancsot a szövegszerkesztő szoftveren. Megjegyzés: - az önéletrajzot fehér papírra nyomtassa ki; - tartsa be a javasolt betű és oldalformátumot; - kerülje egész mondatok aláhúzását, nagybetűvel vagy vastagbetűvel írását, mert ezek rontják a dokumentum olvashatóságát; viszont egy – egy kulcsszó kiemelése, vagy bekezdés (pl.: minden újabb munkakör, vagy minden újabb szakképesítés nevének kiemelése) hasznos lehet. - ne hagyja, hogy valamelyik rovat (pl. a képzések felsorolása) közben oldaltörés legyen. Ehhez használja a szövegszerkesztő szoftver “oldaltörés” (page break) parancsát; - a kinyomtatott önéletrajzon ne látszódjon az egyes rovatokat tartalmazó táblázatok szegélye.

RÉSZLETES ÚTMUTATÓ AZ EUROPASS ÖNÉLETRAJZSABLON HASZNÁLATÁHOZ (http://europass.cedefop.europa.eu)


Hogyan készítsük el Europass önéletrajzunkat? Vegye igénybe az internetes kezelőfelületet, vagy töltse le az önéletrajz-sablont: Egyrészt (a) használhatja az Europass weboldalon rendelkezésre álló internetes kezelőfelületet (Europass önéletrajz varázslóval, http://europass.cedefop.europa.eu), majd önéletrajzát elmentheti az Ön által kiválasztott könyvtárba. Ebben az esetben önéletrajzát többféle formátumban mentheti el: pdf, open office, word, vagy ú.n XML. Minden formátumnak más az előnye. Funkciója, hogy az egyiket kinyomtathatja, e-mailen küldheti el vagy szerkesztheti (pl: word, pdf), a másikat pedig használhatja például álláskereső adatbázisokba való jelentkezéskor (XML) vagy önéletrajz módosításához az önéletrajz varázsló segítségével. vagy

143

(b) az Ön által kiválasztott nyelven letöltheti az önéletrajz-sablont (Microsoft Word vagy Open Office dokumentumként) ugyanarról a weboldalról, és elmentheti a számítógépe merevlemezére; ezt követően töltse ki a jobb oldali oszlopban lévő rovatokat, és írja be személyes adatait. Ha segítségre van szüksége, tanulmányozza a http://europass.cedefop.europa.eu oldalon található minta önéletrajzokat. A következőképpen töltse ki az egyes rovatokat: Fontos: - ne változtasson a baloldalon lévő oszlop megfogalmazásán; - törölje azokat a rovatokat, amelyeket nem akar kitölteni; - a sablon formátumát és a betűtípust hagyja változatlanul.

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek)

Fénykép helye (Törölje a rovatot, ha nem szükséges) Ide illessze be a fényképet, ha szükséges (nem kötelező). Megjegyzések: - a fénykép nem nélkülözhetetlen eleme az önéletrajznak, kivéve, ha a munkáltató kérte. formátum: lehetőleg jpg. - A fénykép legyen bizalmat keltő, kedvesen mosolygós igazolvány kép jellegű. Semmiképpen ne szabadidős tevékenységet ábrázoló fotó.

Tüntesse fel a vezetéknevét (neveit) (lehetőleg NAGYBETŰVEL) és az utónevét (lehetőleg kisbetűkkel), pl.: KOVÁCS János az Ön hazájában érvényes szabályokkal összhangban. Figyelem: Amennyiben egynél több neve van, elsőként azt tüntesse fel, amelyiket a leggyakrabban használja

144

Cím(ek)

Adja meg részletesen a levelezési címét (címeit), pl.: Budapest 1034, Rőzse u. 113. Megjegyzések: v világosan tüntesse fel, milyen címen érhető el a leghamarabb; amennyiben állandó lakhelye más, mint ahol jelenleg tartózkodik, megadhatja mindkét címet, de tüntesse fel, mikor melyik címen érhető el; v a címekben az utca és a házszám, valamint az irányítószám sorrendje országonként eltérő lehet, ezért kövesse a hazájában alkalmazott sorrendet annak érdekében, hogy az értesítést mielőbb megkapja; ha külföldről jelentkezik, ne feledkezzen meg az országkódról (ld. a minta Önéletrajz); v További részletekért tanulmányozza az intézményközi levelezési útmutatót, amely elérhető a világhálón a http://publications.europa.eu/code/hu/hu-000100.htm címen.

Telefonszám(ok) Fax(ok)

Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Azokat a telefonszámokat tüntesse fel, amelyeken értesíthetik Önt; ha szükséges, adja meg azokat a napokat és időpontokat, amikor elérhető (annak érdekében, hogy mielőbb kapcsolatba léphessenek Önnel), pl.: Vezetékes: (36-1) 12 34 56 Mobil: (36-20) 234 56 78 Megjegyzések: v Ha önéletrajzát egy másik országba szeretné küldeni, zárójelben tüntesse fel az ország (nemzetközi) hívószámát, és amennyiben van ilyen, a körzetszámot is; ezt a két számot kötőjellel kell tagolni. v Magát a telefonszámot kettesével csoportosítva írja le; amennyiben a számjegyek száma páratlan, az első számcsoport legyen háromtagú (a számcsoportokat nem ponttal, hanem szóközzel kell elválasztani. pl.: (36-1) 349 45 10 v További részletekért tanulmányozza az intézményközi levelezési útmutatót, amely elérhető a világhálón a http://publications.europa.eu/code/hu/hu-000100.htm címen.

E-mail(ek)

Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Tüntesse fel teljes e-mail címét, és jelezze, hogy magán vagy munkahelyi címről van-e szó, pl.: [email protected] Ha nem rendelkezik e-mail címmel, nyisson egyet valamelyik ingyenes szolgáltatónál (yahoo, hotmail, freeamil, gmail). E-mail címét inkább a nevéből képezze (pl.: [email protected]), ne pedig valamilyen komolytalanul hangzó e-mail címet adjon meg (pl: [email protected])

145

Állampolgárság

Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Tüntesse fel az állampolgárságát, pl.: magyar

Születési dátum

Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Adja meg születési idejét (ÉV/ HÓ/ NAP), pl.: 1963.04.02. vagy 1963. április 2.

Neme

Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Ha szükségesnek érzi, adja meg a nemét (férfi / nő), de Európában sok helyen ennek megadása ellentmond a nemek közötti esélyegyenlőség elvével.

Betölteni kívánt munkakör / Törölje a rovatot, ha nem szükséges. foglalkozási terület Jelölje meg, milyen munkakörben, illetve foglalkozási területen szeretne elhelyezkedni, pl.: ADATBÁZIS-KEZELŐ ÉS ADMINISZTRÁTOR Megjegyzés: ez a bejegyzés, egyrészt – az Ön alapvető kompetenciáinak középpontba helyezésével – azonnali áttekintést ad az Ön profiljáról, másrészt, a konkrét állásjelentkezésnél, egyértelművé teszi, hogy Ön melyik állást szeretné megpályázni. Munkaerő-közvetítő ügynökség adatbázisába történő jelentkezéskor nem szükséges ezt a rovatot kitölteni.

146

Szakmai tapasztalat

Ennél a résznél minden jelentősebb betöltött állást külön bekezdésben tüntessen fel, a felsorolást kezdje a legutóbbival. Megjegyzések: v ha első munkahelyére jelentkezik, azokat a vállalatokat sorolja fel, amelyeknél a gyakorlati képzését töltötte. Ezek bizonyítják, hogy már volt kapcsolata a munka világával; v amennyiben még alig rendelkezik szakmai tapasztalattal (például azért, mert éppen most fejezte be az iskolát vagy az egyetemet), először a tanulmányait, ezt követően pedig a szakmai tapasztalatait mutassa be (a két címszó sorrendjének megfordításához használja a szövegszerkesztő „másolás” és „beillesztés” parancsát), és emelje ki azokat a munkahelyeket, ahol a gyakorlati képzést töltötte (ld. az online példákat); v a tömörség érdekében koncentráljon azokra a munkahelyi tapasztalatokra, amelyek nyomatékot adnak jelentkezésének. Ne hagyja ki azokat az értékes tapasztalatokat sem, melyek hasznosak lehetnek, viszont nincs közvetlen kapcsolatban a megcélzott állás profiljával (pl. külföldön eltöltött idő, vagy olyan munka, amelynek során a nyilvánossággal került kapcsolatba stb.); v Ha már több munkahelye is volt, másolja át a táblázatot (a szövegszerkesztő „másolás” és „beillesztés” parancsával) annyiszor, ahányszor szükséges. A címszavak törléséhez használja a szövegszerkesztő „Táblázat” menüjének parancsait.

147

Időtartam

Külön tüntessen fel minden – a pályázat szempontjából fontos – betöltött állást, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. Írja be a pozícióban eltöltött idő kezdetét és végét, pl.: 1994. március–1999. december

Foglalkozás / beosztás

Tüntesse fel a foglalkozás, pozíció megnevezését vagy az állás jellegét, pl.: teherautó-szerelő, karbantartó technikus, recepciós

Főbb tevékenységek feladatkörök

és

Írja le fő – vagy a megpályázott álláshoz kapcsolódó – tevékenységeit és feladatait, felelősségeit pl.: Számítógépek karbantartása vagy Kapcsolattartás a szállítókkal vagy Parkok és kertek karbantartása vagy 12 ember munkájának irányítása Ha szükséges, mennyiségileg is határozza meg a feladatait (a munkaidő százalékában, az egyes foglalkozásokban eltöltött időtartam megjelölésével stb.).

A munkáltató neve és címe

Tüntesse fel a munkaadó nevét és címét, pl.: A&D Kft., Érd, Magyarország Megjegyzés: ha fontos, adjon meg további információkat is (telefon, fax, email vagy Internet cím), pl.: Tel.: (36-1) 123 45 67 – Fax (36-1) 123 45 68 – E-mail: [email protected] Weboldal: www.ad.hu

Tevékenység típusa, ágazat

Jelölje meg a munkaadó tevékenységi körét vagy az ágazatot, pl.: Közlekedés és logisztika vagy Könyvvizsgálat vagy Gépjárműalkatrészek gyártása

148

Tanulmányok

Ennél a címszónál minden egyes befejezett képzést külön tüntessen fel, vagyis minden olyat, amelyről bizonyítványt kapott; kezdje a felsorolást a legutóbbival. Megjegyzések: v amennyiben még alig rendelkezik szakmai tapasztalattal (például azért, mert éppen most fejezte be az iskolát vagy az egyetemet), először a tanulmányait mutassa be, ez után következzen a szakmai tapasztalat rész (a két címszó sorrendjének megfordításához használja a szövegszerkesztő „másolás” ”beillesztés” parancsát); v nem szükséges minden iskolai végzettséget feltüntetni: ha egyetemi diplomája van, ne tegyen említést az általános iskoláról; azokra a végzettségekre összpontosítson, amelyek a jelentkezés szempontjából jelentőséggel bírnak; v Ha több iskolát szeretne felsorolni, másolja át a táblázatot (a szövegszerkesztő „másolás”/ ”beillesztés” parancsával) annyiszor, ahányszor szükséges. A címszavak törléséhez használja a szövegszerkesztő „Táblázat” menüjének parancsait.

Időtartam

Külön tüntesse fel – a pályázat szempontjából fontos – tanulmányait, a legutóbbitól kezdve és visszafelé haladva. Írja be a képzés kezdetének és végének dátumát, pl.: 1994. szeptember-1998. június

Végzettség / képesítés

Írja be a megszerzett képesítés pontos nevét, pl.: Idegenforgalmi ügyintéző

149

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Foglalja össze az adott képzés során tanult legfőbb tantárgyakat vagy az elsajátított szakmai tudást; és ha szükséges, a tömörség érdekében, csoportosítsa őket, pl.: Általános angol nyelv, matematika, idegen nyelv (spanyol), testnevelés és sport Szakmai az adott szakmában használt módszerek (hagyományos kenyér készítése, különleges kenyerek, torták és sütemények készítése) az élelmiszerekkel és berendezésekkel összefüggő alkalmazott tudományok (mikrobiológia, biokémia, higiénia) szakmai technológia (alapelvek, higiénia és biztonság) vállalkozástan, valamint a vállalkozás gazdasági, jogi és társadalmi környezete Megjegyzés: vonjon össze címszavakat, és hívja fel a figyelmet azokra a szakmai készségeire, amelyek az állás elnyerése érdekében hasznosak lehetnek.

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Tüntesse fel a látogatott oktatási intézmény nevét (ha szükséges a címét is) és típusát, pl.: Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest

Országos besorolás

/

nemzetközi Törölje a rovatot, ha nem szükséges. Amennyiben a végzettségi szint megfelel egy létező országos vagy nemzetközi besorolási rendszernek, az adott végzettségen belül nevezze meg a szintet (országos besorolás, ISCED stb.). Ha szükséges, kérdezze meg azt a testületet, amely a képesítést adta. Pl: OKJ szám: 52 7872 03 ISCED 97-es szerinti besorolás: 4 CV Ha további információkat szeretne megtudni az UNESCO által kidolgozott ISCED-ről, (iskolai végzettségek nemzetközi szabvány besorolása) látogassa meg a következő honlapot: http://www.uis.unesco.org/TEMPLATE/pdf/isced/ISCED_A.pdf

150

Egyéni készségek kompetenciák

és

Ezt a rovatot olyan készségek és kompetenciák bemutatására szánták, amelyeket az egyén élete és pályafutása során szerzett meg, ám nem feltétlenül rendelkezik ezekről hivatalos bizonyítvánnyal vagy oklevéllel.A célja az, hogy teljes képet adjon az Ön készségeiről és kompetenciáiról. Az alábbi címszavak (nyelvtudás, társas, szervezési, műszaki, számítógépes, művészi és más készségek és kompetenciák) lehetővé teszik, hogy felsorolja mindazokat a készségeit és kompetenciáit, amelyeket az oktatás és képzés (tanulmányok) során, vagy pedig szemináriumokon, továbbképzéseken, illetve egyéb nem iskolarendszerű keretek között (szakmája gyakorlása közben vagy szabad idejében végzett tevékenység során) szerzett meg. Általános megjegyzés: Töröljön minden olyan címszót, amelynél nincs mondanivalója; ehhez használja a szövegszerkesztő „Kivágás” parancsát.

Anyanyelv(ek)

Tüntesse fel anyanyelvét, pl.: magyar

Egyéb nyelv(ek)

Törölje a rovatot, ha nem szükséges! Az alábbi részben tüntesse fel idegen nyelvi készségeit és kompetenciáit. Ehhez használja az Európa Tanács által kidolgozott önértékelő skálát, amit azzal a céllal készítettek, hogy segítsen felmérni az embereknek saját idegennyelv-tudásuk szintjét a szövegértés, a beszéd és az írás terén (lásd alább „Útmutató az önértékelési skála használatához”)

Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Beszéd Írás Hallás Olvasás Társalgás Folyamat utáni értés os beszéd mesterfo alapszin önálló önálló önálló C kú tű nyelv B2 nyelvha A2 B1 B2 nyelvhasznál 1 nyelvhas nyelvha haszn sználó ó ználó sználó áló alapsz alapszin önálló önálló intű alapszintű B tű nyelvhas B2 nyelvha A2 A2 nyelv A2 nyelvhasznál 1 nyelvha ználó sználó haszn ó sználó áló (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Spanyol

Francia

151

Társas készségek kompetenciák

és Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. A társas készségek és kompetenciák a többi emberrel való együttéléssel és közös munkával kapcsolatosak. Azokban a helyzetekben nyilvánulnak meg, ahol a kommunikáció fontos szerepet játszik, és a csapatmunka elengedhetetlen (például a kultúrában és a sportban), valamint multikulturális környezetben stb. Jellemezze saját társas készségeit és kompetenciáit, pl.: csapatszellem; külföldi munkám során elsajátított jó alkalmazkodási készség multikulturális környezethez; jó kommunikációs készségek, amelyeket értékesítési igazgatói munkám során szereztem. Részletezze, hogy milyen körülmények között szerezte tapasztalatait (képzés, munka, szemináriumok, önkéntes vagy szabadidős tevékenységek során stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

Szervezési készségek kompetenciák

és

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. Miről is van szó? A szervezési készségek illetve kompetenciák emberek, projektek és költségvetések koordinációjára, adminisztrációjára vonatkoznak. Például a munkahelyen, önkéntes munka keretében (például kultúra és sport) vagy az otthoni környezetben stb. szerzett tapasztalat. Írja le szervezési készségeit és kompetenciáit, pl.: vezető állás (jelenleg egy 10 emberből álló csapatért felel); szervezőkészség (logisztikai szakmai tapasztalat); kellő projekt- vagy csapatirányítási tapasztalat. Emelje ki azt is, hogy milyen környezetben szerezte meg ezt a készséget (képzés, munka, szemináriumok, önkéntes vagy szabadidős tevékenységek során stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

152

Műszaki készségek kompetenciák

és

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. Miről is van szó? A műszaki készségek és kompetenciák speciális berendezések, gépek stb. (kivéve a számítógépet) ismeretére, illetve valamilyen szakterületen szerzett technikai tudásra és kompetenciákra (gyáripar, egészségügy, bankszektor stb.) utalnak. Írja le műszaki készségeit és kompetenciáit, pl.: megfelelő készség minőségellenőrzési folyamatok irányítására (az osztályon az én feladatom volt a minőségellenőrzés és a könyvvizsgálat); Írja le, hogy milyen környezetben szerezte meg ezt a készséget (képzés, munka, szemináriumok, önkéntes vagy szabadidős tevékenységek stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. Miről is van szó? A számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák szövegszerkesztésre és egyéb alkalmazásokra, adatbázis-kezelésre, az Internet ismeretére, magas szintű készségekre programozás stb.) vonatkozik. Írja le számítógép-felhasználói készségeit és kompetenciáit, pl.: a Microsoft Office™ eszközök (Word, Excel és PowerPoint) megfelelő ismerete; grafikai tervezési alkalmazások (Adobe Illustrator™, PhotoShop™) alapszintű ismerete. Megjegyzések: a számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák felmérésére és elismerésére lehetőség van az európai számítógépfelhasználói jogosítvány (ECDL) megszerzésével. Ez egy nemzetközileg elismert kompetenciaszabvány, amely tanúsítja, hogy birtokosa rendelkezik mindazokkal a készségekkel és tudással, amelyekre a legáltalánosabb felhasználói programok eredményes és hatékony alkalmazásához szükség van; további információért az ECDL-ről látogassa meg a http://www.ecdl.com/main/index.php honlapot. Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

153

Művészi készségek kompetenciák

és Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. Itt azokat a művészi készségeit és kompetenciáit sorolja fel, amelyeket értékesnek tart (zene; írás; tervezés stb.) pl.: asztalos mesterség Írja le, hogy milyen környezetben szerezte meg ezt a készséget (képzés, munka, szemináriumok, önkéntes vagy szabadidős tevékenységek során stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

Egyéb készségek kompetenciák

és Ismertesse ezeket a kompetenciákat és jelezze, hol sajátította el őket. Itt tüntessen fel minden egyéb olyan készséget és kompetenciát, amelyet értékesnek tart, és amelyeket korábbi címszavaknál még nem említett (hobbik; sport, felelősségteljes beosztás önkéntes szervezetnél), pl.: gyalogtúrázás Írja le, hogy milyen környezetben szerezte meg ezt a készséget (képzés, munka, önkéntes vagy szabadidős tevékenységek stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

Járművezetői engedély(ek)

Itt tüntesse fel, rendelkezik-e járművezetői engedéllyel, és ha igen, nevezze meg a kategóriáját. Itt tüntesse fel, ha van jogosítványa és, hogy az milyen járműkategóriára érvényes, pl.: B kategória Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

154

Kiegészítő információk

Itt tüntesse fel az egyéb fontos információkat, például kontaktszemélyek, referenciák, stb. Itt tüntessen fel minden olyan információt, amelyet fontosnak tart: • publikációk vagy kutatások; • tagság szakmai szervezetekben, • katonai adatok • családi állapotát, • kapcsolattartó személyek vagy referenciaadók Megjegyzések: • ne adja meg a kapcsolattartó személy címét anélkül, hogy formálisan megkapta volna beleegyezését; • inkább írja be: „Referenciát érdeklődés esetén adunk”, annak érdekében, hogy az önéletrajz ne legyen túl terjedelmes; • ha szükséges, adjon rövid leírást publikációiról vagy kutatásairól; részletezze annak típusát (disszertáció, újságcikk, jelentés stb.). Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

Mellékletek

Sorolja fel a csatolt mellékleteket. Soroljon fel mindent, amit az önéletrajzhoz mellékelt, • például diplomák és egyéb végzettségek másolata, ideértve mindenfajta olyan képzés elvégzésekor kapott bizonyítványt, amely nem járt hivatalos minősítéssel; • munkaviszonyról vagy munkavégzésről szóló szolgálati igazolás; • publikációk vagy kutatások stb. Megjegyzések: • a mellékleteket logikus sorrendben tüntesse fel (például együtt szerepeltesse a diplomákat, vagy a munkaviszonyról szóló igazolásokat, és szükség esetén számozza be őket), ezzel is segítve az olvasót; • soha ne mellékeljen eredeti diplomaokmányokat vagy bizonyítványokat, mivel ezek elveszhetnek; elegendő a fénymásolat is. Törölje a rovatot, ha nem szükséges.

155

Útmutató az önértékelő skála használatához Az önértékelő skála az Európai Tanács által a nyelvtudás értékelésére kidolgozott hatszintű közös európai referenciakereten alapul. A skála a következő három átfogó szintből tevődik össze: - Alapszintű nyelvhasználó (A1 és A2 szint); - Önálló nyelvhasználó (B1 és B2 szint); - Mesterfokú nyelvhasználó (C1 és C2 szint). Ahhoz, hogy felmérhesse idegennyelv-tudásának szintjét, olvassa el az alábbi meghatározásokat, majd írja be a megfelelő szintet (pl. mesterfokú nyelvhasználó - C2) az önéletrajza megfelelő rovatába (hallás utáni szövegértés, olvasás, társalgás, beszéd, írás). SZÖVEGÉRTÉS Hallás utáni értés A 1: Megértem a személyemre, a családomra, a közvetlen környezetemre vonatkozó, gyakran használt, egyszerű szavakat és szókapcsolatokat, ha lassan és tagoltan beszélnek hozzám. A 2: Megértem a személyemhez közvetlenül kapcsolódó, gyakran használt szavakat és kifejezéseket (pl. személyes adataim, családom, vásárlások, szűk környezet, tanulás, munka). Megértem az egyszerű és világos hirdetések és üzenetek lényegét. B 1: Megértem a világos, mindennapi beszéd lényegét, ha olyan témákról esik szó, mint a munka, a tanulás, a szabadidő, stb. Ki tudom szűrni a lényeget azokból a rádió- és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről, szakmai vagy érdeklődési körömnek megfelelő témákról szólnak, ha eléggé lassan és tagoltan beszélnek. B 2: Megértem a hosszabb beszédeket és előadásokat, illetve még a bonyolultabb érveléseket is követni tudom, amennyiben a téma számomra elég ismert. Többnyire megértem a híreket és az aktuális eseményekről szóló műsorokat a tévében. Általában értem a filmeket, ha a szereplők köznyelven beszélnek. C 1: Még a nem világosan szerkesztett és rejtett jelentéstartalmú, hosszú szöveget is megértem. Szinte erőfeszítés nélkül értem meg a tévéműsorokat és a filmeket. C 2: Minden nehézség nélkül megértem az élőben hallott, médián keresztül sugárzott, vagy gyors tempójú beszédet, ha van időm megszokni az akcentust. Olvasás A 1: Megértem a nagyon egyszerű mondatokat, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban az ismert nevek vagy szavak segítségével. A 2: El tudok olvasni rövid, nagyon egyszerű szövegeket. Megtalálom a várható, konkrét információt a mindennapi, egyszerű szövegekben (pl. rövid hirdetés, prospektus, menü, menetrend), és megértem a rövid, egyszerű magánleveleket. B 1: Megértem a főként köznyelven, vagy a munkámhoz közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket. Magánlevélben megértem az események, érzelmek vagy kívánságok leírását. B 2: El tudom olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Megértem a kortárs irodalmi prózát. C 1: Megértem a hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket; érzékelem bennük a különböző stílusjegyeket. A szakmai cikkeket és a hosszú műszaki leírásokat akkor is megértem, ha nem kapcsolódnak szakterületemhez.

156

C2: Könnyedén elolvasok bármilyen tartalmú vagy formájú elvont, bonyolult szöveget, például kézikönyvet, szakcikket, irodalmi művet. BESZÉD Társalgás A 1: Képes vagyok egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy kész mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel megismételni illetve segíti a mondanivalóm megformálását. Fel tudok tenni és meg tudok válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. A 2: Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserélek információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes vagyok, ha egyébként nem értek meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyek. B 1: Elboldogulok a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tudok venni az ismert, az érdeklődési körömnek megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. B 2: Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre vagyok képes. Aktívan részt tudok venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejtem a véleményemet. C 1: Folyamatosan és gördülékenyen fejezem ki magam, ritkán keresek szavakat és kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használom a különböző társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolataimat, véleményemet pontosan ki tudom fejteni; hozzászólásaimat a beszélőtársakéhoz tudom kapcsolni. C 2: Könnyedén részt tudok venni bármilyen társalgásban, vitában; nagy biztonsággal alkalmazom a sajátos kifejezéseket és a különböző nyelvi fordulatokat. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatok finom kifejezésére is ügyelve beszélek. Ha elakadok, úgy kezdem újra és fogalmazom át a mondandómat, hogy az szinte fel sem tűnik. Folyamatos beszéd A 1: Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudom mutatni a lakóhelyemet és az ismerőseimet. A 2: Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tudok beszélni a családomról és más személyekről, életkörülményeimről, tanulmányaimról, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységemről. B 1: Egyszerű kifejezésekkel tudok beszélni élményekről, eseményekről, álmaimról, reményeimről és céljaimról. Röviden is meg tudom magyarázni, indokolni véleményemet és terveimet. B 2: Világosan és kellő részletességgel fejezem ki magam számos, érdeklődési körömbe tartozó témában. Ki tudom fejteni a véleményemet valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezem a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. C 1: Világosan és részletesen tudok leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó témaköröket is bevonok, egyes elemeket részletezek, és mondanivalómat megfelelően fejezem be. C 2: Világosan és folyamatosan, stílusomat a helyzethez igazítva írok le vagy fejtek ki bármit, előadásomat logikusan szerkesztem meg; segítem a hallgatót abban, hogy a lényeges pontokat kiragadja és megjegyezze.

157

ÍRÁS A 1: Tudok képeslapra rövid és egyszerű (például nyaralási) üdvözletet írni. Ki tudom tölteni egyszerű nyomtatványon a személyi adataimra vonatkozó részeket, például a szállodai bejelentőlapon a nevemet, az állampolgárságomat és a címemet. A 2: Tudok rövid, egyszerű jegyzetet, üzenetet, vagy magánjellegű, például köszönőlevelet írni. B 1: Egyszerű, folyamatos szövegeket tudok alkotni olyan témákban, amelyeket ismerek, vagy érdeklődési körömbe tartoznak. Élményeimről és benyomásaimról magánleveleket tudok írni. B 2: Világos és részletes szövegeket tudok alkotni az érdeklődési körömbe tartozó számos témáról. Tudok olyan dolgozatot vagy beszámolót írni, amely tájékoztat, érveket és ellenérveket sorakoztat fel valamiről. Levélben rá tudok világítani arra, hogy milyen jelentőséget tulajdonítok az eseményeknek, élményeknek. C 1: Képes vagyok arra, hogy álláspontomat világos, jól szerkesztett szövegben fogalmazzam meg. Levélben, dolgozatban, beszámolóban úgy tudok összetett témákról írni, hogy a fontosnak tartott dolgokat kiemelem. Stílusomat az olvasóhoz tudom igazítani. C 2: Tudok világos, gördülékeny, a körülményekhez stílusában illeszkedő szöveget írni. Meg tudok fogalmazni olyan bonyolult levelet, beszámolót és cikket, amelynek jó tagolása segíti az olvasót abban, hogy a lényeges pontokat kiragadja és megjegyezze. Össze tudok foglalni szakmai és irodalmi műveket, tudok róluk kritikai elemzést írni. Az önértékelési skála az Európa Tanács honlapján megtalálható: www.coe.int/portfolio. Megjegyzések: - ha rendelkezik olyan bizonyítvánnyal, amely tanúsítja nyelvi kompetenciáját (mint pl. a TOEIC – Nemzetközi Kommunikáció Angol nyelvvizsga), jelölje meg a szintet és a megszerzés időpontját; - ne becsülje szintjét a valóságosnál magasabbra, mert azt az interjú alkalmával könnyen ellenőrizhetik!

158

3. Melléklet: Pályázat összeállítás javasolt lépései

1. Pályázat kiválasztása 2. Pályázati útmutató és mellékletei áttanulmányozása – döntés a jogosultságról 3. CSWOT-elemzés – döntés arról, hogy megfelelőek-e a feltételeink, esélyeink 4. Erőforrás-elemzés – döntés arról, hogy van-e kapacitásunk a pályázat összeállítására, bevonjunk-e külsőket, ill. van-e/lesz-e kapacitásunk a projektre, mely személyeket, együttműködő partnereket vonjunk be, legyen-e konzorcium 5. Rövid tartalmi elképzelés vázolása és ezzel a kiválasztott személyek, együttműködő partnerek és konzorciumi tagok felkérése, szükség esetén módosítása 6. Részletes tartalomtervezés – a kiválasztott személyek, együttműködő partnerek és konzorciumi tagok bevonásával a kiadott séma szerint: tevékenységek, határidők, személyek, költségek, indikátorok – mindaddig, amíg a pályázati összes feltételnek megfelelünk 7. Végső döntés a pályázat elkészítéséről 8. Pályázati anyag összeállítása, mellékletek elkészítése, beszerzése, sokszorosítások, aláírások, benyújtás 9. Esetleges hiánypótlások benyújtása 10. Elutasító döntés esetén lehetőség szerint fellebbezés

159

4. Melléklet: Főbb általános teendők nyertes projekt esetén

1. Személyek, együttműködő partnerek, konzorciumi partnerek értesítése 2. Támogatási szerződés előkészítése, szükséges módosítások elvégzése, mellékletek elkészítése, beszerzése 3. Támogatási szerződés esetleges hiánypótlásai 4. Támogatási szerződés aláírása 5. Projektmenedzsment (szűkebb körű) felállítása és a projekt folyamat előkészítése 6. Menedzsment tréning – a szakmai megvalósítók közül a huzamosabban részt vevők meghívásával együttesen – cél a projekt teljes megtervezése: tevékenységek pontos ütemezése, határidők, feladatok felosztása, nevesítése, megbízások megkötése a menedzsment tagjaival, projektmenedzselés folyamatának kialakítása 7. Folyamatos projektmenedzsment és dokumentálás (pl. havonként szakmai ülések, közben heti rendszerességgel operatív találkozások, ellenőrzés, a folyamat irányítása, a vállalásoknak való folyamatos megfelelés stb.) 8. Nyitórendezvény 9. Tevékenységek beindítása, a kialakított folyamat módszeres végigvitele (felújítások elindítása, beszerzés, képzők képzése mindenképpen az elejére kerüljön, amennyiben terveztünk ilyeneket!) 10. PEJ-ek, ZPEJ-ek, pénzügyi beszámolók, módosítások

160

5. Melléklet: Kommunikációs terv minta

Kommunikációs terv a „……………….. ” című TÁMOP-3.2.3-08/1-………... pályázati programban megvalósuló projektjéhez Kedvezményezettek: ………………………………….. – Cím: ……………………… ……………………….. – Cím: …………………..

161

1. Helyzetelemzés A ………….. című TÁMOP………………… számú projekt kedvezményezettjei, a ……………………………… és a ……………………………….. együttműködésével valósul meg. A tervezett projekt vonzáskörzete az Észak-Magyarországi régió, szűkebben a ……………. és a …………………… kistérség, elsősorban a hátrányos helyzetű települések. A projekt célja a társadalmi-gazdasági önállóságra való felkészítés, felzárkóztatás, társadalmi és munkaerő-piaci integráció, gazdaság-élénkítés, ezáltal a térség munkanélküliségének csökkentése. Az együttműködés célja, hogy mind a közművelődési intézmények, mind a közoktatási intézmények a jövőben képessé váljanak felnőttképzések és ehhez kapcsolódó szolgáltatások szervezésére és lebonyolítására, ezáltal növelve a felnőttképzési intézmények számát a térségben. Az együttműködés hosszú távon elősegíti, hogy minél szélesebb réteg tájékozódjon a felnőttképzési lehetőségekről. A projekt időszaka 22 hónap: 2009. …………………………..

A projekt főbb tevékenységei: •

Projektmenedzsment kialakítása

•

Disszeminációs tevékenység

•

Eszközbeszerzés

•

Immateriális javak beszerzése

•

Képzők képzése

•

Képzési programok és szolgáltatások megvalósítása a következő képzések területén:

•

§

…………………………………………..

§

…………………………………………..

§

………………………………………….

Intézményi akkreditáció

162

2. Belső kommunikáció Fő célcsoportok Munkatársak

Célok/üzenetek A közművelődési intézmény és az oktatási központ korszerű, értékes munkahely, amely megbecsüli és értékeli munkatársait. Tanárok, oktatók A munkatársak informáltsága, saját ötletek megvalósításának lehetősége, a csoportkohézió biztosítják a motivációt, elősegítik az elkötelezettség kialakulását. Konzorciumi partner A környezetből jövő jelzések, információk feldolgozása és közvetítése a konzorciumi partnerek között, ezáltal segítve a hatékonyabb feladatellátást. Egyéb szakmai megvalósítók A konzorciumi partnerek információkat és partnerek, akik a naprakész közvetítenek, ezáltal segítik a projektben közreműködnek hatékony együttműködést.

Eszközök Belső e-mail, menedzsment megbeszélések, szakmai team megbeszélések, honlap

Belső e-mail, megbeszélések, honlap, informális alkalmak

e-mail, megbeszélések, honlap, telefon, fax

Szakmai megbeszélések, telefon, fax

team e-mail,

3. Külső kommunikáció Fő célcsoportok Célok/üzenetek Leendő tanulók, képzésben Az intézmények hatékony résztvevők színvonalas képzései megkönnyítik az elhelyezkedést és csökkentik a munkanélküliséget. Szakmai szervezetek

Helyi és döntéshozók

Helyi vállalkozók

Az intézmények aktívan elősegítik a helyi munkanélküliség csökkenését és a regionális gazdasági fejlődést.

regionális Az intézmények aktív partnerek a fejlesztési tervek megvalósításában.

Az intézményekben végzettek versenyképes tudást szerezhetnek

Eszközök Szórólap, média (tv, rádió, sajtótájékoztató, sajtóközlemény) honlap, internet (banner), rendezvények, személyes találkozó Személyes megbeszélés, média (tv, rádió, sajtótájékoztató, sajtóközlemény) honlap, internet (banner), rendezvények Személyes megbeszélés, média (tv, rádió, sajtótájékoztató, sajtóközlemény) honlap, internet (banner), rendezvények Szórólap, média (tv, rádió, sajtótájékoztató, sajtóközlemény) honlap,

163

Egyéb partnerek

Média

internet (banner), rendezvények, személyes találkozások. A jövőben számítunk az média (tv, rádió, együttműködésükre. sajtótájékoztató, sajtóközlemény) honlap, internet (banner), rendezvények, személyes kapcsolat. Az intézmények megbízható e-mail, honlap, telefon, megrendelők, akik személyes kapcsolat számítanak a hatékony együttműködésre.

4. Eszközök §

Rendezvények - Célja a hatékony szakmai kommunikáció, amely lehetőséget teremt közvetlen, személyes kapcsolat kialakítására a célcsoporttal. A pályázó 1 nyitó-rendezvény és 2 egyéb rendezvény szervezését és lebonyolítását vállalja a projekt megvalósítása során. A rendezvények megszervezése, lebonyolítása, koordinálása gondos tervezést és szervezést igényel, amelyet az intézmények több éves szakmai tapasztalattal rendelkező művelődésszervező munkatársai végeznek. A rendezvényeket konferencia formájában kívánjuk megvalósítani, amelyeken ünnepélyes megnyitó, szakmai prezentáció, fogadás várja az érdeklődőket. A rendezvényekhez egyéb kísérő kommunikációként sajtótájékoztatót tartunk. A rendezvények szervezése során figyelembe vesszük a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című iránymutató kiadványt.

§

Honlap - Célja minél szélesebb réteg tájékoztatása az intézményekről, tevékenységekről, illetve a projektről. A kommunikációs eszközök között fontos szervezetünk önálló honlapja, ahol a legfontosabb információk könnyen, gyorsan megtalálhatók, tartalmilag, formailag áttekinthetők. Az intézmény rendszergazdája biztosítja a honlapon megjelenő információk aktualitását mind a projekt időszakban, mind a fenntartás időszakában. Főbb rovatok: • Projektleírás • Tevékenységek • Képzéseink • Letölthető tananyagok

164

• Tantervek • E-learning • Disszemináció • Szakembereink • Galéria • Fórum • Hasznos linkek • Kapcsolat Az önálló internetes honlap mellett a két intézmény honlapján banner megjelenését tervezzük, amely a projekt aktuális információit tartalmazza a projekt ideje alatt. §

Sajtótájékoztató - Célunk a projekt minél nagyobb nyilvánosság előtt történő bemutatása. A projekt során 2 sajtótájékoztató megvalósítását tervezzük, a projekt indításakor, illetve zárásakor. A sajtótájékoztatót a megvalósulás helyszínén, a nyitó- illetve záró rendezvénnyel egy időbe szervezzük, amellyel felhívhatjuk a figyelmet a leendő képzéseinkre, szolgáltatásainkra, illetve a projekt eredményeire. A sajtótájékoztató során lehetőség nyílik a helyszín bejárására, a már meglévő infrastruktúra bemutatására. A nyilvános eseményre helyi és regionális médiumok meghívását tervezzük.

§

Sajtóközlemény - A projekt során 4 sajtóközleményt tervezünk, a projekt indításáról, a lebonyolítás folyamatáról, illetve a projekt eredményeiről. A sajtóközlemények tartalmazzák a projekt címét, rövid összefoglalását, illetve az üzenetét, az elérhetőségünket, konkrét adatokat. A sajtóközleményeket minél több médiumhoz kiküldjük helyi, illetve regionális szinten elektronikus formában is.

§

Fotódokumentáció - A projekt megvalósítását fotókkal is dokumentáljuk, amelynek érdekében professzionális minőségű fényképezőgép beszerzését tervezzük. A készített képeket több helyen is felhasználjuk: sajtómunkák során, televíziós

megjelenésekkor,

az

egyes

rendezvényeken,

prezentációkon,

konferenciákon, a honlapon. A fotódokumentáció készítése a projektasszisztens feladatai közé tartozik. §

C és D típusú tábla - A projekt megvalósításának helyszínein az ÚMFT Arculati Kézikönyv részletesen leírt feltételei szerint készítjük és helyezzük el a projekt indításakor, illetve zárásakor.

165

§

Belső email - Hatékony és gyors belső levelezést működtetünk, amely minden kolléga számára elérhető a munkahelyen és azon kívül egyaránt, ezzel biztosítva a gördülékeny munkavégzést.

§

Cikk, interjú - A projekt megvalósítása során 2 cikk és 2 interjú készítését tervezzük a helyi és regionális médiumok bevonásával. A cikkek és interjúk a következő sajtótermékekben fognak megjelenni: ………………………………… ……………………………………………..

§

Televíziós megjelenés - A projekt megvalósítása során 2 televíziós megjelenést tervezünk. Az első megjelenés a projektindító nyitókonferencia bemutatása lesz, míg a következő a projekt folyamatáról ad tájékoztatást. A televíziós megjelenések a következő médiumok által valósulnak meg: ……………………………………... ……………………………………………….

§

Szórólap - A szórólapok segítségével széles körben tudjuk tájékoztatni a célcsoportokat a projekt keretében szervezett képzéseinkről, szolgáltatásainkról. A szórólap tartalmazza a projekt címét, az adott képzésekre vonatkozó legfontosabb információkat, a jelentkezés módját, elérhetőségeket. A szórólapok leginkább toborzási eszközként funkcionálnak, illetve tájékoztatnak a projekt egészéről. A megvalósítás során az egyes képzések népszerűsítéséhez 4 féle x 250 db szórólapot használunk fel.

§

Rádióhirdetés - A projekt lebonyolításának időszakában 20 db rádió spot jelenik meg minden hónapban, amelyek a projekt aktuális információiról tájékoztatnak. A hirdetéseket a következő médiumok sugározzák: ………………………………….. ………………………………………………

§

Menedzsment és szakmai team megbeszélések - A hatékony munka fontos eszköze a személyes kommunikáció, így a szakmai munkamegbeszélések, amelyekre kéthetente kerül sor. A megbeszéléseken a projekt szakmai megvalósítói vesznek részt, ahol a már lebonyolított tevékenységek értékelése, a tervezett feladatok, valamint a felmerülő problémák megbeszélése történik.

166

5. Költségvetési terv Kommunikációs eszköz/Tevékenység Szórólap tervezése és készítése (2 x 2 féle) Önálló internetes honlap és 1 db banner létrehozása Honlap frissítése 22 hó x 10.000 Ft C típusú tábla készítése D típusú emlékeztetőtábla készítése Rendezvények szervezése és lebonyolítása Sajtótájékoztató vendéglátásai 4 x 10.000 Ft Fotódokumentáció előhívása Digitális fényképezőgép Televíziós megjelenés 2 x 50.000 Ft Rádiós megjelenés 20 x 15.000 Ft Sajtó megjelenés 4 x 20.000 Ft Szakmai megbeszélések vendéglátásai 22 hó x 10.000 Ft Kommunikációs koordinátor díjazása 22 hó x 30.000 Ft Összesen:

Ár 340.000 Ft 150.000 Ft 220.000 Ft 60.000 Ft 40.000 Ft 600.000 Ft 40.000 Ft 60.000 Ft 80.000 Ft 100.000 Ft 300.000 Ft 80.000 Ft 220.000 Ft 660.000 Ft 2.950.000 Ft

167

D típusú emlékeztető tábla Rendezvény

C típusú tábla

Fotódokumentáció

Rádióhirdetés (20 db)

Televíziós megjelenés (2)

Sajtóközlemény (4 db) Cikk, interjú (4 db)

internetes honlap és 1 db banner Sajtótájékoz -tató (2 db)

Szórólap (2 féle)

Kommunikációs eszközök/ Tevékenységek

2009

6. Kommunikációs ütemterv

2010 2011

09. 01 - 14. 09. 15 - 30. 10. 01 - 14. 10. 15 - 31. 11. 01 - 14. 11. 15 - 30. 12. 01 - 14. 12. 15 - 31. 01 . 01 - 14. 01. 15 - 31. 02. 01 - 14. 02. 15 - 28. 03. 01 - 14. 03. 15 - 31. 04. 01 - 14. 04. 15 - 30. 05. 01 - 14. 05. 15 - 31. 06. 01 - 14. 06. 15 - 30. 07. 01 - 14. 07. 15 - 31. 08. 01 - 14. 08. 15 - 31. 09. 01 - 14. 09. 15 - 30. 10. 01 - 14. 10. 15 - 31. 11. 01 - 14. 11. 15 - 30. 12. 01 - 14. 12. 15 - 31. 01. 01 - 14. 01. 15 - 31. 02. 01 - 14. 02. 15 - 28. 03. 01 - 14. 03. 15 - 31. 04. 01 - 14. 04. 15 - 30. 05. 01 - 14. 05. 15 - 31. 06. 01 - 14. 06. 15 - 30.

Felhasznált és ajánlott források (Az anyagban közvetlenül megjelölt forráscímeken kívül.) Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. Budapest, Média+Print, 1997. Bőhm Gergely – Havasi Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban. Budapest, ÚMK-ZsKF, 2005. Európai Bizottság: Az Európai Unió költségvetése dióhéjban. In: http://ec.europa.eu/budget/library/publications/financial_pub/budget_glance_hu.pdf Görög Mihály: Általános projektmenedzsment. Budapest, Aula Kiadó, 2001. Görög Mihály: Projektvezetés. Budapest, Aula Kiadó, 2008. Haraszti István: Projektfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés. Budapest, Corvinus, 2005. Havasi Katalin: Pályázatírás az Európa Unióban: feladatgyűjtemény. Budapest, ÚMK-ZsKF, 2005. Juhász Erika: A regionális együttműködés módszerei: dokumentációs központ, konferenciák és kiadványok. In: Juhász Erika (szerk.): Régió és oktatás. Debrecen, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, 2006. 57-61. p. Juhász Erika: Felnőttoktató pályázatírói szerepkörben. In: Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009. Kultúrpont Iroda: Információk az unióról és a kultúráról. Az Európai Unió kulturális keretprogramja - 2007-2013. In: http://www.kulturpont.hu Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: EU vonal. Pályázatokkal kapcsolatos tudnivalók. In: http://www.euvonal.hu/index.php?op=palyazatok&id=9 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja In: www.nfu.hu Sz. Tóth János (szerk.): Európa kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. Budapest, MNT, 2000. Sz. Tóth János (szerk.): Felnőttképzés az Európa Unióban. Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. Budapest, MNT, 2000. Verzuh, Eric: Projektmenedzsment. Budapest, HVG Kiadó, 2006.

Főbb felhasznált és ajánlott honlapok: www.ujszechenyiterv.hu – az Új Széchenyi Terv programjai, pályázatai, útmutatók stb. www.mvh.hu – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatai www.nfu.hu – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az operatív programok Irányító Hatóságának honlapja, a kiírások legfrissebb anyagai, hivatalos mellékletek, útmutatók, megvalósításhoz szükséges dokumentumok www.nca.hu, www.esza.hu – a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai www2.nka.hu – Nemzeti Kulturális Alap kollégiumainak pályázatai www.pafi.hu – az összes Magyarországon pályázható kiírás megjelentetése összefoglalókkal, alapvető feltételekkel