Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és. Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Programja

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola OM:031862

Tartalom 1

Nevelési program ............................................................................................................................ 5 1.1 Iskolánk története ...................................................................................................................... 5 1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................................... 6 1.2.1

Legfontosabb alapelveink: ................................................................................................. 6

1.2.2

Az oktató-nevelő munka feladatai, eszközrendszere ........................................................ 7

1.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 11 1.3.1

A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak ........ 11

1.4 Az iskola egészségnevelési programja...................................................................................... 12 1.4.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai............................................................................. 12

1.4.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása........................................................... 13

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 14 1.5.1

Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés:........................................................... 14

1.5.2 Szabadidős tevékenység, egyéb foglalkozások, rendezvények közösségfejlesztő feladatainak megvalósításának formái, színterei: ........................................................................ 14 1.5.3

A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ........................................... 17

1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................................................ 17 1.6.1

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:............. 18

1.6.2

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................... 19

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek..................... 20 1.7.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 20

1.7.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................ 21

1.7.3

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek .............. 22

1.7.4

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 22

1.7.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................................. 23

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .......................................... 24 2


1.8.1

A diákönkormányzat ........................................................................................................ 25

1.8.2

A diákközgyűlés (iskolagyűlés)......................................................................................... 25

1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................... 26 1.9.1

A szülőkkel való kapcsolattartás formái .......................................................................... 26

1.9.2

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ..................................................... 27

1.9.3

Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás................................................................ 27

1.10

1.10.1

Vizsgaszabályzat az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában ...................................... 28

1.10.2

Vizsgaszabályzat a középfokú oktatás-nevelés szakaszában...................................... 30

1.11

2

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................... 27

A tanuló felvételének és átvételének szabályai ................................................................... 41

1.11.1

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában .................................................................. 41

1.11.2

A középfokú nevelés-oktatás érettségire felkészítő szakaszában ............................... 42

1.11.3

A középfokú nevelés-oktatás szakképzési szakaszában .............................................. 43

Helyi tanterv .................................................................................................................................. 44 2.1 Az alapfokú nevelés-oktatás helyi tanterve ............................................................................. 45 2.1.1 A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) .............................................................................................. 45 2.1.2

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................................ 48

2.1.3 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ...................................................................................................................................... 49 2.1.4

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 56

2.1.5

A tanulók fizikai állapotának mérése .............................................................................. 57

2.2 A középfokú nevelés-oktatás érettségit adó szakaszának helyi tanterve ................................ 63 2.2.1

A nappali tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei......................................... 63

2.2.2

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................................ 69

2.2.3

Mindennapos testnevelés megszervezése ....................................................................... 69

2.2.4

Választható tantárgyak, foglalkozások ........................................................................... 69

2.2.5

Érettségi vizsgatárgyak választható szintjei .................................................................... 70

3


2.2.6

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...... 70

2.2.7 Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 71 2.2.8

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái, elvei .......... 71

2.2.9

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 72

2.2.10

A tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................................... 73

2.2.11

Kifutó rendszerben megszűnő óratervek ..................................................................... 79

2.3 Középfokú nevelés-oktatás szakképzésre, szakmákra felkészítő szakasza .............................. 86 2.3.1 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások ................................................................................................................................. 87 2.3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. .................................................................................................................... 87 2.3.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai. ....................................................................................................................................... 90 2.3.4

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. .............................. 91

2.3.5 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. ....................................................................................................................................... 92 2.3.6 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. ............. 92 2.3.7

A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei ............................... 93

2.3.8

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei................................. 98

2.3.9

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 98

2.3.10 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. ........................................................................... 99 2.3.11

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ........................................ 100

2.4 Szakmai program .................................................................................................................... 101

4


1 Nevelési program 1.1 Iskolánk története A jelenlegi iskola (intézmény-együttes) története ezen a néven 2013. szeptember 1-jén kezdődött. Az óvoda, általános iskola, a szakiskola és a gimnázium és szakközépiskola 2009. július 1-jén került összevonásra egy pályázat kapcsán. Ebből az együttesből 2013. január 1jén – az oktatás átszervezés miatt – az óvoda kivált, és a három oktatási intézmény maradt közös irányítás alatt. Mindhárom iskola nagy múltra tekint vissza. A kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola Kisbér város iskolája. E helyen 1947 óta folyik a kisbéri gyerekek nevelése, oktatása. Kisbér szakoktatásának története 1888-ban kezdődött. Kisbér község határozata alapján, a minisztérium hozzájárulásával megindult Kisbéren az ipartanonc képzés, mely 1945-ig községi iskolaként működött, államsegéllyel. Ezt követően a kisbéri szakmunkásképző kihelyezett iskolaként működött – a tatabányai 314-es Ipari Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként. A gimnáziumi oktatás 1951-ben kezdődött meg a Táncsics Mihály Gimnáziumban, amelynek tevékenysége 1989-ben bővült ki a szakközépiskolai képzési irányokkal. Az oktatásban folyamatosan bekövetkezett változások, a finanszírozási formák miatt az elmúlt évtizedek során az egyes intézményekhez tagintézmények kerültek becsatolásra, illetve a középfokú

intézményeknél

a

munkaerő-piaci

igényeknek

megfelelően

alakult

a

szakmaszerkezet. (részletesen lásd az egyes szakfeladatoknál) A kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola pedagógiai munkája az alábbi szakaszokon valósul meg: alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezt a feladatot az intézmény Petőfi Sándor Általános Iskola tagintézménye látja el a Kisbér, Vásártér 1. alatt lévő épületegyüttesében. Nevelési programja és helyi tanterve 1.sz. függelék alatt középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely intézményünknél a kilencedik évfolyamon kezdődik és a szakiskolában a tizenegyedik, a középiskolában a tizenkettedik évfolyamon ér véget. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatok (Nevelési

5


programja és helyi tanterve 2. sz. függelék) teljes egészében, a szakiskolai feladatok (Nevelési programja, helyi tanterve és szakmai programja 3. sz. függelék) közül az elméleti képzés a Kisbér, Batthyány tér 2. épületben valósulnak meg. A szakképzéshez igazodó gyakorlati oktatás a székhely intézménytől elkülönülten a Kisbér, Dobi u. 3. sz. alatti tanműhelyben zajlik. az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely a szakképző iskolában folyik az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon.

1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai A Köznevelési törvény 3 § (3) bekezdése szellemében intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás, illetve világnézet mellett sem. Biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Az iskola a hit és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi, jogi személyekkel és a Köznevelési törvény 35. § (2)-(3) bekezdésének szellemében szervezi meg a fakultatív hit- és vallásoktatást, a szülők és a tanulók igényei szerint, alkalmazkodva a kötelező tanórai foglalkozások szervezéséhez. A nevelőtestület pedagógiai filozófiáját jellemzi a szélsőségektől mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözősége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, amely jelentős mértékben hozzájárul a tanulókban rejlő adottságok maximális kibontakoztatásához. Az emberségben való egyenlőség szellemében az emberi méltóság tiszteletére nevel. Intézményünkben a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 1.2.1 Legfontosabb alapelveink: •

személyiségfejlesztés

•

kultúra és értékközvetítés 6


•

megfelelő erkölcsi értékrend kialakítás

•

felelősséggel, kitartással végzett munka

•

minőségre törekvés

•

folyamatos fejlesztés elve

•

hazafiasság, európaiság

•

pozitív életszemlélet

•

differenciált bánásmód elve

•

az együttnevelés elve (szülőkkel, más partnerekkel)

•

haza, a szülőföld iránti szeretetet

•

esélyegyenlőség biztosítása.

Mindezen alapelveket szem előtt tartva kívánja iskolánk a ráháruló feladatokat ellátni, mint a bakonytérségi kisrégió központja.

1.2.2 Az oktató-nevelő munka feladatai, eszközrendszere 1.2.2.1 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában: Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 7


4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

8


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

9


-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

1.2.2.2 A középfokú nevelés-oktatás szakaszában A nevelés-oktatás céljaiból adódó feladataink: •

ismeretek

nyújtása

révén

a

tanulók

felkészítése

a

munkahelyválasztásra, elhelyezkedésre, továbbtanulásra, az önálló szakmai továbbfejlődés igényére, a rendezett családi életre, a kulturált életvitelre •

a tanulók munkakultúrájának alakítása fejlesztése (rend, gondosság, pontosság,

felelősség),

az

ónálló

munkavégzésre,

kulturált

viselkedésre és toleranciára, alkalmazkodásra nevelés •

összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra való nevelés,

•

a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, felelős döntésekre való felkészítés,

•

a tanulók teljes személyiségének fejlesztése,

•

szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelése.

A középiskolai évek alatt a képességek fejlesztése nem választható el a tárgyi tudástól, a nevelés legfontosabb színtere a tanítási óra, illetve az ezeket kiegészítő tanórán kívüli foglalkozásaink (szabadidős tevékenységeink rendszere). Céljaink akkor tekinthetők megvalósultnak, ha a végzős diákok személyiség jegyeiben, viselkedéskultúrájában, értékrendjében mindezek tetten érhetők, ha olyan tudásbázissal hagyják el iskolánkat, mely az általunk közvetített értékek és az állandó önművelés segítségével alkalmassá teszi őket választott céljaik megvalósítására, a sikeres szocializációra. Intézményünkben az úgynevezett hagyományos módszereket és eszközöket együttesen alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai és metodikai eszközökkel. A célunk az aktív tanulásra nevelés, ennek érdekében a különféle önálló ismeretszerzési technikák elsajátíttatását tartjuk szem előtt. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az Internet tanulás szolgálatába való állítása, illetve a könyvtárhasználat. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, nevelési módszerek. 10


1.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés az intézmény valamennyi tanárának a feladata. A szaktárgyak adta minden lehetőséget ki kell aknázni a közösen megfogalmazott nevelési célok megvalósításához. Ennél hatásosabb azonban a személyes példamutatás. A tanár őszinte,

nyílt

magatartásával,

munkaerkölcsével,

munkatársaival

kialakított

kapcsolatával, becsületességével, segítőkészségével, egészséges, példás életvitelével, szavak nélkül is nevelhet. Kiemelt szerep jut még e tevékenységben az osztályfőnököknek. Összességében a következetes és egységes személyiségfejlesztés iskolánk egyik legalapvetőbb feladata, melyben minden tanár egyformán részt vállal. 1.3.1 A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak 1.3.1.1 A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére irányuló törekvés igényének kialakítása. A tanulás és a tudás megszerettetése egyénre szabott, differenciált órai munkával. 1.3.1.2 A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok Nagy jelentőséggel bír az érzelmi nevelés, a szülőhelyhez, családhoz, hazához kapcsolódó pozitív érzelmek kialakítása, erősítése. A múlt emlékeinek tiszteletben tartása, hagyományok őrzése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 1.3.1.3 A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a megelőzés módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A pedagógusok felkészítik a tanulókat arra, hogy önálló életükben, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. 11


Tantestületünk

arra

törekszik,

hogy

a

magatartászavarral,

beilleszkedési

nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. 1.3.1.4 Szakmai képzés alapozása A munka fontosságának tudatosítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megalapozása és fejlesztése. Igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában, tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság, céltudatosság,

reális

ítélőképesség

fejlesztése,

karriertervezési

képesség

kialakítása.

1.4 Az iskola egészségnevelési programja 1.4.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: •

a táplálkozás

•

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás

•

a családi és kortárskapcsolatok

•

a környezet védelme

•

az aktív életmód, a sport

•

a személyes higiénia

•

a szexuális fejlődés.

Hagyományos egészségnevelés •

kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások.

•

az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására.

•

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon,

•

az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon.

•

a diáknap programjába minden alkalommal sportversenyeket iktatunk be.

12


•

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon, valamint a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

1.4.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanórák keretében a szaktanárok és szakemberek segítségével (mentősök) elméleti és gyakorlati oktatás, amelynek keretében legalább az alábbi témákkal foglalkozni kell: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

osztályfőnöki

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés - segélyhívó telefonszám ismerete - tartalmilag korrekt segélykérés leadása - az eszmélet helyes értékelése - a légzés helyes értékelése - stabil oldalfekvő testhelyzet helyes kivitelezése - átjárható légút megfelelő biztosítása

b) Tanórán kívüli foglalkozások keretében: •

Vöröskeresztes versenyekre való felkészülés

•

Jogosítvány megszerzése során az egészségügyi oktatás és vizsga

•

Katasztrófa versenyre készülés keretében 13


1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés közösségi értékeket közvetítő közösségre orientált tevékenység, melynek fő célja a társadalmi szocializációra való felkészítés. A közösséget – egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot – csak közös tevékenységgel lehet kialakítani, fejleszteni. A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. •

a különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői segítése,

•

a

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek fejlesztésénél, •

az önkormányzás képességének kialakítása,

•

a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése,

•

a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A közösségi nevelés területei: •

a család

•

az iskola

•

az iskolán kívüli közösségek

1.5.1 Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés: •

önismereti tesztek

•

személyiségfejlesztő játékok, feladatok

•

csapatépítő játékok

1.5.2 Szabadidős tevékenység, egyéb foglalkozások, rendezvények közösségfejlesztő feladatainak megvalósításának formái, színterei: •

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra)

•

a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon

•

a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon

•

a szabadidős tevékenységek keretében.

a. Kirándulások Az évente megszervezett osztálykirándulások, a különböző tanulmányi kirándulások, a közösséggé kovácsolódás színterei, ugyanakkor hozzájárulnak a természet és a 14


társadalom harmonikus viszonyának megértéséhez. A táj szépségén és történelmi értékeink láttán fejlődik magyarságtudatuk és erősödik a hazafiság érzése. Az osztálykirándulások a diákok részéről önköltségesek, a pedagógusoknak adható költségtérítést a mindenkori éves költségvetésben kell meghatározni. Tanulmányi kirándulás: az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő-oktató munka elősegítése céljából a szakmacsoportok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező. b. Kulturális programok A közös múzeumlátogatások, kulturális programok /színház, filharmónia/ élménye, későbbi felidézése összekötőkapocs, közösség és jellemformáló tevékenység. E programok tanulói megszervezése növeli önállóságukat és megízlelhetik a közösségért cselekvés pozitív érzését. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. c. Kultúrműsorok Kultúrműsorok összeállítása során, melyek iskolai és városi rendezvényeken kerülnek előadásra, a diákoknak lehetőségük nyílik a közös munka során a tolerancia fejlesztésre, az egymás segítésére, a közös siker nyújtotta öröm megismerésére. d. Környezetvédelmi nap Évi rendszerességgel megszervezett környezetvédelmi nap, amelynek keretében minden év szeptemberében hulladékgyűjtést szervezünk a városban. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában, Föld Napjáról megemlékezés. e. Hagyományaink Közösségfejlesztésben

alapvető

szerepe

van

az

összetartozást

erősítő

hagyományoknak. Ezek a következők: Névadóinkkal kapcsolatos hagyományaink •

Fontos feladat az intézményegységek névadóinak, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály és Bánki Donát emlékének ápolása. Ezt szolgálják az 15


évenkénti megemlékezések, a különféle iskolai és városi szintű – a névadókhoz – kapcsolódó rendezvények megszervezése. Látogatás Ácsteszérre (Táncsics szülőház) illetve Bakonybánkra (Bánki szülőház). Önköltséges programok. •

A diáknap, amely tanítás nélküli munkanap. Ezen vetélkedők, sportversenyek zajlanak. Támogatásokból és az intézményekhez kapcsolódó alapítványok által finanszírozott program.

Nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepélyeink •

Október 6. Iskolai szintű megemlékezés

•

Október 23. Az iskolai megemlékezést követően iskolánk diákjai adják az ünnepi műsort a városi szintű rendezvényen.

•

Március 15. Iskolai ünnepély

•

Holocaust emléknap

•

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

•

Trianon emléknapja

•

Nemzeti Összetartozás Napja

Egyéb iskolai rendezvények és ünnepségek •

Gólyatábor

•

Tanévnyitó és tanévzáró

•

Gólyabál

•

Karácsonyi műsor, adventi vásár

•

Nyílt nap

•

Szalagavató

•

Gálaműsor az iskola diákjainak produkcióiból

•

Szavalóverseny

•

Irodalmi kávéház

•

Költészet napja alkalmából megyei szavalóverseny rendezése

•

Regionális idegen nyelvi verseny

•

Szerenád

•

Ballagás

•

Pedagógus nap 16


•

Osztályrendezvények

•

Az osztályok év közben folyamatosan önköltséges színház- és mozi látogatásokat szerveznek, mikulás napot tartanak

Tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományok •

Az „Év Táncsicsosa” tanulmányi verseny közismereti és szakmai

tárgyakból •

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

•

Erdei iskolák, táborozások, testvérvárosi kapcsolatok

1.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskola közösségeinek – osztályközösségeknek – munkáját összefogja, irányítja a demokratikus elvek alapján működő iskolai diákönkormányzat, illetve a szakiskolai feladat ellátási helyen a tanulói szakszervezet. Tevékenységüket meghatározza a Szervezeti és Működési Szabályzatuk. Feladataik: •

Véleményezési joguk van, minden, az iskola életét, a diákokat érintő szóbeli és írásban rögzített döntésekben (pl.: pedagógiai program)

•

Egyetértési joguk van az iskolai házirend elfogadásában, módosításában.

•

Döntési joguk van saját működésükről, a rendelkezésükre álló pénzek felhasználásáról, saját tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről, a diákvezetők megbízásáról, a biztosított jogok gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Bánki nap)

•

Segíti a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységét, részt vesz a diákokat érintő iskolai hagyományok ápolásában (Mikulás-nap, szakmunkásavató).

•

Képviseltetik magukat (1 diák, 1 patronáló tanár) a fegyelmi bizottságban.

1.6

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

17


1.6.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: •

a tanítási órákra való felkészülés,

•

a tanulók dolgozatainak javítása,

•

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

•

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

•

érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása,

•

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

•

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

•

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

•

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

•

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

•

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

•

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

•

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

•

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

•

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

•

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

•

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

•

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

•

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

•

iskolai

dokumentumok

készítésében,

felülvizsgálatában

való

közreműködés, •

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

•

az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 18


1.6.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

•

Szülői értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

•

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

•

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

Órát látogat az osztályban.

19


1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontos alapelvünk, hogy segítsük a gyereket abban, hogy meggyőződve saját értékeiről, megtanulja elfogadni és becsülni önmagát. Ha ők elfogadják, ő is elfogadóvá válik. Iskolánk kettős célkitűzéséből eredően törekszünk a tehetséges gyerekek felkutatására,

és

hatékony

segítséget

kívánunk

nyújtani

képességeik

kibontakoztatásához. •

képességek szerinti csoportbontás – középiskolai oktatásban az érettségire felkészítő szakaszban - osztály vagy évfolyam szinten -

matematikából a 9. évfolyamon bemeneti mérés alapján

-

idegen nyelvből a létszám függvényében szintfelmérés alapján kezdő és haladó csoport

A diákönkormányzaton belül kiválogatódnak a szervezési, irányítási tehetséggel bíró diákok. A diákönkormányzatot segítő tanár a munkamegosztás kialakítására adott tanácsaival, a szervezés esetleg szükséges koordinálásával hozzájárul, hogy a tehetséges szervező diák képességeit mind jobban kibontakoztassa. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei

szerint

tanórán

kívüli

foglalkozásokat

szervez

a

törvényesen

engedélyezett órakeret terhére. E foglalkozások lehetnek tehetséggondozó jellegűek, lehetnek nyelvvizsga, közép,- és emelt szintű érettségi előkészítők, szakkörök, amelyeket a tanulók és a szülők igénye és az iskola pedagógusainak

szakmai

végzettségének, iskolai leterheltségének figyelembevételével indítunk. Lehetőség szerint támogatjuk a művészeti fejlődést, az esztétikai nevelést elősegítők és az egészséges életmódot biztosító illetve segítő foglalkozásokat is. A tanuláshoz szükséges segédeszközök beszerzése önköltséges.

20


1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1.7.2.1 Alapfokú nevelés-oktatás szakaszában •

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási

és

tanulási

nehézségekkel

küzdő

tanulók,

illetve

a

felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. •

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

•

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

•

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

•

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

1.7.2.2 Középfokú nevelés-oktatás szakaszában Az érettségire felkészítő képzésben (gimnázium és szakközépiskola) 9. évfolyamon szeptemberben matematikából bemeneti mérést végzünk. Célunk kiszűrni azokat a minimumszinttől elmaradt tanulókat, akiknek felzárkóztató foglalkozáson való részvételre van szükségük. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának célja, hogy a 9. évfolyam végére a továbbhaladáshoz elvárható szintet elérjék, s teljesíteni tudják a követelményeket. Szakiskolában a felzárkóztatás tartalma a tanulást segítő képességek (olvasás, írás, matematikai alapműveletek, szaktárgyi alapkövetelmények) megfelelő szintű elsajátítása. A 9. évfolyamon, az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a

21


tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében. A sikeres középiskolai tanulmányok, a megfelelő pályaválasztás és munkába állás érdekében az alábbi tevékenységeket végzi iskolánk: •

az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

•

a továbbtanulás irányítása, segítése

•

lehetőség szerint tanulószobai foglalkozást szervezünk

•

több tantárgyból bukásra álló, a középiskolai szintet teljesíteni képtelen diák esetén, megbeszélni a szülőkkel az iskolaváltás szükségességét. Végső megoldásként a más intézménybe való átirányításának kezdeményezése.

1.7.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A magatartási zavarok enyhítése érdekében az osztályfőnökök a szaktanárokkal közösen próbálják feltárni a problémás tanulóknál az okokat, felveszik a kapcsolatot a szülőkkel, személyesen elbeszélgetnek a gyerekkel, barátaival, környezetével. Kapcsolatot tartanak fenn: •

családsegítő szolgálattal

•

a helyi gyámügyi előadóval

•

az iskolaorvossal

•

az iskolai védőnővel.

A kamaszkor életkori sajátosságainak megfelelő átmeneti szocializációs és egyéb zavarok legtöbbször az iskolán belül megoldódnak, hiszen ilyen esetben elegendő lehet a bizalommal teli tanár-diák kapcsolat is. 1.7.4 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási téren nyújtott eredmény nagyon szűk és egyoldalú megismerés. Fontos tudni, hogy diákjaink milyen családi háttérrel, milyen körülmények között élnek. Fontos számunkra, hogy a szülők is érezzék az iskola gyerekközpontúságát, és lehetőség szerint nyújtsanak segítséget nevelési, tanulási problémákban. 22


•

A 6-18 éves korosztály fokozottan kitett a külső hatásoknak, nagyon érzékenyen reagálnak az őket ért családi-, anyagi munkahelyi /iskola/ és a tágabb környezet változásaira. Munkánk során kiemelt figyelmet szentelünk arra, hogy a diákok az őket ért hatásokra megfelelően reagáljanak. Igyekszünk felkészíteni őket a kudarcok leküzdésére, a problémákkal való szembesülésre, s azok megoldásaira. E munkában jelentős szerep jut az osztályfőnököknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat segítő védőnőnek. Rendkívüli jelentősége van a negatív változás mielőbbi felismerésének.

Az osztályfőnök ennek érdekében: •

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

•

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az iskolavezetést, rajtuk keresztül a gyermekjóléti szolgálatot.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: •

nevelési tanácsadóval

•

gyermekjóléti szolgálattal

•

családsegítő szolgálattal

•

polgármesteri hivatallal

•

gyermekorvossal

•

a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal

•

a rendőrséggel.

1.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: •

anyagi okok miatti hátrányok

•

családi körülményekből fakadó hátrányok

23


•

anyagi okok és családi körülményekből együttesen jelentkező hátrányok

Anyagi okok miatt hátrányban vannak azon diákjaink, akiknél bár mindkét szülő dolgozik, de az 1 főre jutó jövedelem nagyon alacsony /létminimum alatti/. Az egyik szülő vagy mindkettő munkanélküli, vagy az egyik szülő ill. mindkettő nyugdíjas, rokkantnyugdíjas. A fentiekből fakadó hátrány enyhítésére a következő források állnak rendelkezésünkre: •

Táncsics Alapítvány – céljai között szerepel a hátrányos helyzetű diákok támogatása

/tankönyv

megvásárlása,

tanfolyamok,

szakkörök,

korrepetálások finanszírozása, ösztöndíj biztosítása, étkezési díj kifizetése illetve támogatása/ Családi körülményekből fakadó hátrányban vannak azok a tanulók, akik csonka családban nevelkednek, a szülők iskolai végzettsége alacsony, illetve a szülők magatartása nem a társadalmi normáknak megfelelő. Ezen családokból hozzánk kerülő gyermekeknél a tanuláshoz nyugodt légkör biztosítása, a tanulásban való segítség megadása nagyon fontos feladat. Lehetséges megoldásnak az alábbiakat látjuk: •

felvilágosító előadások /alkohol, drog, bűnmegelőzés érdekében/

•

személyes kapcsolat kiépítése a családdal

•

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás

Az együttesen jelentkező hátrányok enyhítésére a fenti megoldások mellett nagyon fontos a családsegítő, a védőnő, szükség esetén a lakóhely szerint illetékes jegyző bevonása a segítségnyújtásba.

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az

intézmény

tanulóinak

közösségét

diákönkormányzat

képviseli,

így

a

diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről

rendelkeznek egyetértési,

illetve

véleményezési

jogukat

gyakorolhassák.

24


1.8.1 A diákönkormányzat A

tanulóközösségek

és

a

diákkörök

a

tanulók

érdekeinek

képviseletére

diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott Diákönkormányzat (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. 1.8.2 A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttségből áll. A diákközgyűlés az iskolahasználók számára nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak

szerint

hívható

össze.

Évente

legalább

egy

alkalommal

diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek (ekkor küldöttgyűlés). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja.

25


1.9

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza.

1.9.1 A szülőkkel való kapcsolattartás formái •

szülői értekezlet Évente legalább két alkalommal, konkrét időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak szülői értekezletet, az aktuális feladatoknak, problémáknak megfelelően.

•

fogadó óra Az általános iskolában havi rendszerességgel, a középiskolákban a szülői értekezletek előtt minden alkalommal tartunk fogadóórát, de igény szerint más időpontokban is kijelölhető. Előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére

állnak.

Erről

az

évi

első

szülői

értekezleten

tájékoztatjuk az érintetteket. •

szülői szervezeten keresztül A Szülői Szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját (házirendben meghatározott) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. Működését saját SZMSZ-e alapján végzi. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk.

•

egyéni megkeresés

•

nyílt nap A szülők részére szervezett óralátogatások, amely során betekintést nyerhetnek a tanórai munkákba. Elsősorban az általános iskolában szerveződik, a középiskolákban erre inkább a beiskolázás időszakában van lehetőség.

26


1.9.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.9.2.1 Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége legalább egy küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. 1.9.3 Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás Az iskola partnerei: •

szakmai irányító szervek

•

helyi- és egyéb önkormányzat és a bakonyaljai falvak önkormányzatai

•

helyi vállalkozások és helyi intézmények

•

általános iskolák

•

civil szervezetek

•

közösségi szolgálatban résztvevő intézmények

•

média

Kapcsolattartás formái: •

rendezvényekre meghívás

•

közös rendezvények

•

konzultációk

•

értekezletek

•

közvetlen megkeresés

1.10 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatt tehető vizsgák fajtáját, rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-71. §-a szabályozza. A vizsgák témaköreit a tanuló írásban kapja meg a szaktanártól 27


- Tervezett osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a második félév anyagából februárban, - javítóvizsga esetén júniusban, a bizonyítvány átvételével egy időben, - az egyéb ok miatt vizsgázó, a vizsgalehetőség megajánlásával egy időben. A szaktanár a témakijelölést 2 példányban készíti el: a diák és az intézményegységvezető részére. 1.10.1 Vizsgaszabályzat az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: •

osztályozó vizsga,

•

pótló vizsga,

•

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha •

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

•

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

•

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

•

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

28


•

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

•

Az

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

osztályozó

kerettantervben

és

javítóvizsgák

szereplő

követelményeit

követelmények

a

alapján

miniszter a

által

nevelők

kiadott szakmai

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: •

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon.

•

2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon.

•

2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

•

2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Német nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika

ÍRÁSBELI VIZSGA

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI 29


Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

1.10.2 Vizsgaszabályzat a középfokú oktatás-nevelés szakaszában Szakképzésben résztvevők számára A szakmai képzéseken való részvétel feltétele az egészségügyi alkalmasság, melyet az iskolaorvos és a védőnő folyamatosan figyelemmel kísér. Félévi és év végi ellenőrző munka A

gyakorlati

ismeretek

meglétének

monitorozását

szolgálja,

a

szakmai

munkaközösség döntése alapján kerül ütemezésre, igazodik a szakmák központi programjának, és vizsgakövetelményeinek elvárásaihoz. Szintvizsga A Kamara által delegált vizsgabizottság előtt tett vizsga, melynek időpontját a gyakorlati képzés szervezője a szakmák központi programja figyelembevételével, a törvényi előírásoknak megfelelően a Kamarával egyezteti. Szóbeli felvételi vizsga Iskolánkban nincs.

Érettségit adó képzésben résztvevők számára Javítóvizsga A javítóvizsga napját az iskola honlapján közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanköteles tanuló szülőjét írásban értesíteni kell arról, hogy a tanuló, ha a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

30


Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet, aki a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésében foglaltak szerint írásban kéri azt vagy előrehozott érettségi vizsgára jelentkezett, és az érettségire bocsátás feltétele az osztályozó vizsga. Az írásbeli kérelem benyújtását követően az igazgató 15 napon belül értesíti a tanulót és szülőjét az osztályozó vizsga időpontjáról. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás esetén az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelynek ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga időpontjáról az igazgató a beiratkozást követő 15 napon belül írásban értesíti a tanulót és szülőjét. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Pótló vizsga Pótló vizsga a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (6) bekezdésében foglalt esetekben tehető a vizsgázó kérésére. A pótló vizsga jogosságáról és időpontjáról az igazgató dönt. Pótló vizsga követelményei, a vizsga értékelése: azzal a vizsgával megegyező mind a követelménye, mind az értékelése, amelyből pótló vizsgát tehet.

31


A tantárgyakra vonatkozó vizsgakövetelmények és értékelésük IRODALOM tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli

Szóbeli

Gyakorlati

Vizsga részei:

x

x

-

Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

60 perc 60% szöveggyűjtemény

-

Vizsga anyaga:

A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

5-8 perc 40% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 100%-80% (5), 79%-60% (4), 59%-40% (3), 39%-25% (2), 24%-0% (1)

IRODALOM tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli x x

Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

60 perc 50% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

10 perc 50% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

Gyakorlati -

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)


MAGYAR NYELV tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli x x

Gyakorlati -

60 perc 60%

5-8 perc 40%

-

-

-

-

Nyelvi feladatlap megoldása

A tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 100%-80% (5), 79%-60% (4), 59%-40% (3), 39%-25% (2), 24%-0% (1)

32



MAGYAR NYELV tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli x x

Gyakorlati -

60 perc 50%

10 perc 50%

-

-

-

-

Nyelvi feladatlap megoldása

A tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: : 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)


MATEMATIKA tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli x 120 perc 100% függvénytáblázat számológép Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása

Gyakorlati -

-

-

-

-

-

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 30% -tól (2), 50%-tól (3), 70%-tól (4), 90%-tól (5)

MATEMATIKA tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei:

x


60 perc 100% függvénytáblázat számológép

Vizsga anyaga:

Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása

Gyakorlati

Abban az esetben ha az írásbeli eredménye 20%40% közötti 5-10 perc -

-

-

-

A tananyaghoz kapcsolódó tételek, definíciók önálló kimondása, megfogalmazása.

-

-


33


TÖRTÉNELEM tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

Gyakorlati

x 60 perc 60 %

x 5-8 perc 40 %

-

atlasz

-

-


Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

-


TÖRTÉNELEM tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

Gyakorlati

x 60 perc 60 %

x 5-8 perc 40 %

-

atlasz

-

-



-


IDEGEN NYELV tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% fogalmazáshoz nyomtatott szótár Tanév anyagából összeállított nyelvtani, lexikai feladat, fogalmazás

Gyakorlati

x 10 perc 50%

-

-

-

Társalgás a húzott tétel alapján

-


34


IDEGEN NYELV tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% fogalmazáshoz nyomtatott szótár Tanév anyagából összeállított nyelvtani, lexikai feladat, fogalmazás

Gyakorlati

x 10 perc 50%

-

-

-

Társalgás a húzott tétel alapján

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)

FÖLDRAJZ osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 45 perc 60 % Földrajz atlasz Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása -

x 10 perc 40 % Földrajz atlasz

Gyakorlati -

Tétel önálló kifejtése

Részletes követelmények Iskola helyi tantervében leírtak évfolyamonként: Értékelés: 25% -tól (2), 40%-tól (3), 60%-tól (4), 80%-tól (5)

Írásbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

FÖLDRAJZ javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 60 % Földrajz atlasz Számológép Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása

x 5-8 perc 40 % Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

Gyakorlati -

Részletes követelmények Iskola helyi tantervében leírtak évfolyamonként: Értékelés: 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)

35


BIOLÓGIA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 75% Számológép Elméleti kérdésekből álló feladatsor

x 15 perc 25% -

Gyakorlati -



BIOLÓGIA javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 60 % Számológép Elméleti kérdésekből álló feladatsor

x 5-8 perc 40 % Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

Gyakorlati -


KÉMIA osztályozó és különbözeti vizsga Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

Írásbeli x 60 perc 75% Számológép, függvénytáblázat, periódusos rendszer A tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladatok)

Szóbeli x 15 perc 25%

Gyakorlati -

periódusos rendszer

-



36


Írásbeli

KÉMIA javítóvizsga Szóbeli

Vizsga részei:

x


60 perc 75 % Számológép, függvénytáblázat, periódusos rendszer A tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladatok)

Vizsga anyaga:

Gyakorlati

Abban az esetben ha az írásbeli eredménye 20%-40% közötti 5-10 perc 25 % -

-

-


-


FIZIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

x 60 perc 60 % számológép, függvénytáblázat A tanév anyagából összeállított feladatlap (számolási feladat)

Gyakorlati

x 15 perc 40 %

-

-

-



Írásbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

FIZIKA javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 60 % számológép A vizsga tanév anyagából összeállított feladatlap (számolási feladat)

x 5-8 perc 40 % -

Gyakorlati -



37


ÉNEK osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 70% Feladatsor és esszéírás

Gyakorlati

x 15 perc 30% Népdaléneklés és elemzés, műdaléneklés

-



x 60 perc 70% Feladatsor és esszéírás

ÉNEK javítóvizsga Szóbeli x 15 perc 30% Népdaléneklés és elemzés, műdaléneklés

Gyakorlati -


RAJZ osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

-

x 30 perc 50% -

Vizsga anyaga:

-

Műalkotás elemzés, rajz elmélet

Gyakorlati x 60 perc 50% Vizuális gyakorlati feladat elkészítése



-

RAJZ javítóvizsga Szóbeli x 30 perc 50% Műalkotás elemzés, rajz elmélet

Gyakorlati x 60 perc 50% Vizuális gyakorlati feladat elkészítése


38


TÁRSADALOMISMERET osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 45 perc 100% Feladatsor a tanév anyagából

-

-

-

-


TÁRSADALOMISMERET javító vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 45 perc 100% Feladatsor a tanév anyagából

-

Gyakorlati -


ETIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

x 10 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

Gyakorlati -



ETIKA javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

x 10 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

Gyakorlati -


39


INFORMATIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

-

-

Vizsga anyaga:

-

-

Gyakorlati x 90 perc 100% Vonalzó, számológép Feladatsor megoldása számítógépen


INFORMATIKA javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

-

-

-

-

Gyakorlati x 60 perc 100% Vonalzó, számológép Feladatsor megoldása számítógépen


TESTNEVELÉS osztályozó, különbözeti és javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

-

-

-

-

Gyakorlati

x 60 perc 100% gyakorlati feladatok


40


1.11 A tanuló felvételének és átvételének szabályai 1.11.1 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszában Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: •

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

a gyermek lakcímkártyáját;

•

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

•

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

•

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: •

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

•

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi

eredményének,

illetve

magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

41


Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 1.11.2 A középfokú nevelés-oktatás érettségire felkészítő szakaszában Felvétel Felvételi vizsga nincs, a felvételről az általános iskola 7. osztályának év végi és 8. osztályának félévi eredményeiből számított %-os teljesítmény alapján dönt az iskola. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika tantárgyak 7. év végi és 8. félévi jegyeinek összege és az elérhető maximális pont (100 pont) hányadosa adja a %-os teljesítményt. Ha a tanulót valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása illetve értékelése alól mentesítették, akkor a teljesítmény számításánál az elérhető maximális pont ennek arányában csökken. A felvehetők számát és minimum felvételi %-ot az adott évi beiskolázási tájékoztatóban teszi közzé az intézmény. A katonai-belügyi fakultációs képzésre jelentkező tanulóknak alkalmassági vizsgálat szükséges. Részei: Orvosi igazolás, hogy a tanuló „terhelhető” Fizikai alkalmassági vizsgálat. Ennek feladatai: 1. 1000m síkfutás folyamatos végrehajtása 2. Fekvőtámasz 60 másodperc alatt 3. Felülés 60 másodperc alatt

42


4. Helyből távolugrás 5. Gurulóátfordulás (bukfenc) 6. Gyakorló-gránát dobás A feladatok bármelyikének kihagyása alkalmatlan minősítést von maga után! Csak a szabályosan végrehajtott gyakorlatok kerülnek számolásra! Minimum szint (minden évben a beiskolázási tájékoztatóban kerül közzé tételre) teljesítése kötelező. Az iskola a jelentkezők eredményei alapján rangsorolja a tanulókat. Átvétel másik iskolából Az átvételi kérelemről az igazgató, egyedi mérlegeléssel, a tanuló előző ismeretei és eredményei alapján határozza meg, hogy az átvétel milyen módon lehetséges: •

azonos képzésű intézményből folyamatos haladást biztosító belépéssel

•

különbözeti vizsgával

•

évfolyamismétléssel.

1.11.3 A középfokú nevelés-oktatás szakképzési szakaszában A fenntartó által meghatározott osztályszerkezetnek és csoportlétszámoknak megfelelően, a törvényi előírások figyelembevételével az intézmény vezetője dönt, a nevelőtestület véleményét kikérve.

43


2 Helyi tanterv Intézményünk helyi tanterve a nevelés-oktatás szakaszainak megfelelően három részre tagolódnak: 1. az alapfokú nevelés-oktatás szakasza 2. a középfokú oktatás érettségit adó képzésének szakasza 3. a középfokú oktatás szakképzésre, szakmára felkészítő szakasza

44


2.1 Az alapfokú nevelés-oktatás helyi tanterve 2.1.1 A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: •

Kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára

•

Kerettanterv az általános iskola 5-8.évfolyamára

•

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyam

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

1. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Német nyelv

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 2 óra

2. évfolyam

Német nyelv

2 óra

3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Német nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Német nyelv Német nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Német nyelv

2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra

ÉVFOLYAM

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. 45


Iskolánk kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Fizika A változat Ének-zene A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a német nyelvet tanulják. 2.1.1.1 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 2 Német nyelv 4 Matematika 1 Erkölcstan 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 25 Összes heti óra Tantárgyak

2. évfolyam 7 2 4 1 1 2 2 1 5 25

3. évfolyam 7 2 4 1 1 2 2 1 5 25

4. évfolyam 7 3 5 1 1 2 2 1 5 27

46


2.1.1.2

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Tánc-és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4

4

4

4

5 4 1

5 4 1

5 3 1

5 4 1

2

2

2

2

2 1 1 1 -

2 1 1 1

2 1 2 1 1 1 1

1 2 1 2 1 1 1

1

1

1

-

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

47


2.1.2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei •

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

•

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

•

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

•

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

•

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

•

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

•

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

•

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

•

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

48


2.1.3 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése •

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

•

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

•

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

•

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: o a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; o az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

•

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: o az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, o a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. o (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

•

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban

49


figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: a) Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. b) A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. c) Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: •

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

•

JÓL TELJESÍTETT

•

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

•

FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

d) A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. e) A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. f) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Ennek bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 50


A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja; 51


-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

52


A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; 53


-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

54


-

példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás. 55


Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

2.1.4 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola felmenő rendszerben minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: •

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

•

iskolai sportkörben való sportolással,

•

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

56


2.1.5 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

1. 2. évfolyam 1.00 1.10 1.03 1.13 1.06 1.16 1.09 1.19 1.12 1.22 1.15 1.25 1.18 1.28 1.21 1.31 1.24 1.34 1.27 1.37 1.30 1.40

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53

1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 57


12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. PONTSZÁM évfolyam 1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 3 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 4 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 5 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 6 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 7 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 8 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 9 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 10 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 11 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 12 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 13 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 14 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 15 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 16 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 17 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 18 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 19 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 20 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 21 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96

1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. 58


Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. 3. évfolyam 20 22 24 24 26 28 28 30 32 32 34 36 36 38 40 40 42 44 44 46 48 48 50 52 52 54 56 56 58 60 60 62 64 64 66 68 68 70 72 72 74 76

4.

5.

6.

7.

8.

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 2 20 23 24 29 32 33 3 24 27 28 33 36 37 4 28 31 32 37 40 41 5 32 35 36 41 44 45 6 36 39 40 45 48 49 7 40 43 44 49 52 53 8 44 47 48 53 56 57 9 48 51 51 57 60 61 10 52 55 56 61 64 65 11 56 59 60 65 68 69 12 60 63 64 69 72 73 13 64 67 68 73 76 77 14 68 71 74 77 80 82

59


3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. 3. évfolyam 25 28 31 30 33 36 35 38 41 40 43 46 45 48 51 50 53 56 55 58 61 60 63 66 65 68 71 70 73 76 75 78 81 80 83 86 85 88 91 90 93 96

4.

5.

6.

7.

8.

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 2 25 28 31 34 36 38 40 3 30 33 36 39 41 43 45 4 35 38 41 44 46 48 50 5 40 43 46 49 51 53 55 6 45 48 51 54 56 58 60 7 50 53 56 59 61 63 65 8 55 58 61 64 66 68 70 9 60 63 66 69 71 73 75 10 65 68 71 74 76 78 80

8. 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 60


11 12 13 14

70 75 80 85

73 78 83 88

76 81 86 91

79 84 89 94

81 86 91 96

83 88 93 98

85 90 95 100

87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. 3. évfolyam 5 7 9 7 9 11 9 11 13 11 13 15 13 15 17 15 17 19 17 19 21 19 21 23 21 23 25 23 25 27 25 27 29 26 28 30 27 29 31 28 30 32

4.

5.

6.

7.

8.

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

7.

8.

5 6 7

6 7 8

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 2 1 2 2 3 4 5 3 2 2 3 4 5 6

61


4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

62


2.2 A középfokú nevelés-oktatás érettségit adó szakaszának helyi tanterve 2.2.1 A nappali tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei Iskolánk a Pedagógiai Program Helyi Tantervének elkészítésekor a következő törvényeket és rendeleteket vette alapul: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (IV. 4.) Kormány Rendeletet, az 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet kerettantervi javaslatát építettük be Helyi Tantervünkbe. Kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom gimnázium Magyar nyelv és irodalom szakközépiskola Matematika emelt óraszámú Fizika gimnázium Fizika szakközépiskola Kémia gimnázium Biológia gimnázium

A A B B A A B

63


2.2.1.1 Négy évfolyamos gimnáziumi képzés Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek - követően a diákoknak lehetőségük

van

főiskolán,

egyetemen

vagy

szakképző

évfolyamon

való

továbbtanulásra. Két idegen nyelv tanulása kötelező. Választható idegen nyelvek: angol, német, orosz.

Tantárgyak

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és média ismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépírás Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* Rendelkezésre álló órakeret

4 3+2 3 3+1 2

4 3+2 3 3 2

4 3+2 3 3 3

4 3+2 3 3+1 3

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1 -

1 2 2 -

2 -

1+1 5 1 1 0 36

1+1 5 1 1 0 36

2 5 1

2 2 5 1

4 35

4 35

* A 11-12. évfolyamon a fennmaradó szabadon tervezhető órakeret terhére kerülnek meghirdetésre a közép,- és emelt szintű érettségire felkészítések, amelyek a választott tantárgyhoz kapcsolódóan heti 2 óra többlet órát jelentenek.

64


2.2.1.2 Nyelvi előkészítő évfolyam + négy évfolyamos gimnáziumi képzés A nyelvi előkészítő évfolyamon intenzív nyelvi képzés folyik a választott (1. idegen nyelvből), amely alatt a diákok esélyt kapnak tudásuk összehangolására, a felzárkózásra és az intenzív fejlődésre. Mindemellett megkezdik a 2. idegen nyelv tanulását is. Elvárt követelmény, hogy az 1. idegen nyelvből a harmadik tanév végéig B2 szintű nyelvvizsgát, a 2. idegen nyelvből a tanulmányok befejezéséig B2 szintű nyelvvizsgát vagy ennek megfelelő emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a tanulók. Nyelvi előkészítő képzés után megkezdődik a négy évfolyamos gimnáziumi képzés, amelynek célja elsősorban a sikeres érettségit vizsgára és a továbbtanulásra való felkészítés. Nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve Tantárgyak 9/Ny. 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 4 1. idegen nyelv 14 3+2 3+2 3 3 2. idegen nyelv 4 3 3 3+2 3+2 Matematika 2 3+1 3 3 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra 1 és média ismeretek Művészetek 2 2 Informatika 3 1+1 1+1 Életvitel és gyakorlat 2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Gépírás 2 Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* 0 0 1 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 33 35 36 35 35 *A fennmaradó szabadon tervezhető órakeret terhére szervezhető tehetséggondozás, korrepetálás a 9-10. évfolyamon, érettségi előkészítők a 11-12. évfolyamon.

65


2.2.1.3 Négy évfolyamos képzés lovas/belügyis fakultációval Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés, valamint a lovas illetve a belügyis fakultációs lehetőség felkínálásával olyan program kínálása, amely szervesen illeszkedik a nemzeti alaptantervben meghirdetett célokhoz, de az általános felkészítésnél több lehetőséget nyújt. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek - követően a diákoknak lehetőségük van főiskolán, egyetemen vagy szakképző évfolyamon való továbbtanulásra. Két idegen nyelv tanulása kötelező. Választható idegen nyelvek: angol, német, orosz. Négy évfolyamos gimnáziumi (lovas/belügyis fakultációval) képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 1. idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2 2. idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3+1 3 3 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra 1 és média ismeretek Művészetek 2 2 Informatika 1+1 1+1 Életvitel és gyakorlat 2 Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Gépírás 1 1 Fakultációs órakeret 0 0 2 3 Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* 2 2 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 36 36 35 35 A fakultációs órakerethez a testnevelés órákból évfolyamonként 2-2 óra a fakultációnak megfelelő sport tevékenységgel kerül megtartásra. (Lovas fakultációnál: lovaglás, belügyis fakultációnál: önvédelem, állóképesség fejlesztése) A fennmaradó órakeret lehetőséget ad a 11-12. évfolyamon érettségi előkészítők szervezésére.

66


2.2.1.4 Szakközépiskolai képzés Célja a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítés, valamint általános műveltség megalapozása. A négyéves képzés alatt az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakmai órák tananyagtartalma a választott szakiránytól függ. Négy évfolyamos szakközépiskolai képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelv 3 3 3+1 3+1 Matematika 3+1 3 3 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tantárgyak órakerete 6 7 8 11 Gépírás 1 1 Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* 1 3 3 2 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*A

fennmaradó

szabadon

tervezhető

órakeret

terhére

szervezhető

tehetséggondozás, korrepetálás a 9-10. évfolyamon, érettségi előkészítők a 11-12. évfolyamon.

67


2.2.1.5 Esti tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei A felnőttek gimnáziuma megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés megszerzésének lehetőségét.

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Anyanyelvi kommunikáció 1 1 1 1 Magyar irodalom 2 2 2 2 Matematika 3 3 3 2 Történelem, társadalmi és 1 1 1 1 állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek 1 1 1 Biológia – egészségtan 1 1 1 Fizika 1 1 1 1 Kémia 1 1 1 Földrajz 1 1 1 Idegen nyelv 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret* 5,5 Rendelkezésre álló órakeret 15 15 15 15

A szabadon tervezhető órakeret terhére a 12. évfolyamon érettségi előkészítők szervezhetőek.

68


2.2.2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában) a leendő 9. évfolyamosokat a beiratkozáskor tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: •

A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének!

•

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

•

A taneszközök feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak.

•

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk.

2.2.3 Mindennapos testnevelés megszervezése A mindennapos testnevelést a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

2.2.4 Választható tantárgyak, foglalkozások •

Közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő

•

Felzárkóztatás, korrepetálás

•

Színjátszó-kör

•

Énekkar

•

Sportkörök

69


2.2.5 Érettségi vizsgatárgyak választható szintjei

Magyar nyelv és irodalom X ----X 11-12. Történelem X ----X 11-12. Matematika X ----X 11-12. 1. idegen nyelv X* ----X 11-12. 2. idegen nyelv X --------Biológia X 11-12. 2 óra X 11-12. Kémia X 11-12. 2 óra X 11-12. Fizika X 11-12. 2 óra ----Földrajz X 11-12. 2 óra X 11-12. Informatika X 11. 2 óra X 11-12. Testnevelés X 12. 2 óra ----Rajz X 12. 2 óra ----Ének X 12. 2 óra ----Katonai alapismeretek X* 12. 2 óra X 11-12. Belügyi-rendészeti ismeretek X* 12. 2 óra X 11-12. * a felkészítőt a nyelvi előkészítő évfolyamot végzők nem választhatják

Heti óraszáma

Előkészítő évfolyama

Választhatóság

Emeltszint Heti óraszáma

Előkészítő évfolyama

Vizsgatárgy megnevezése

Választhatóság

Középszint

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra --2 óra 2 óra --2 óra 2 óra ------2 óra 2 óra

2.2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyik

szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Minden tantárgyból félévente legalább 4 osztályzatot kell, hogy kapjanak a tanulók. A teljesítményt hagyományos módon 1-5-ig tartó osztályzattal értékeljük. Ez lehet szóbeli felelet, írásbeli munka. Érdemjeggyel értékelhető az aktív órai munka, versenyeken való részvétel és a felszerelés hiánya, házi feladat el nem készítése (5 mulasztás elégtelen) is. Az érdemjegy (osztályzat) mindig értékelés is. A tanár az osztályzatot indokolja, beírja a naplóba. A tanár csak olyan tananyagot kérhet számon (akár írásban, akár szóban), amely vagy a tankönyvben vagy a vázlatban szerepel. A tanuló szóbeli vagy írásbeli felelete tört érdemjeggyel nem értékelhető. 70


Az írásbeli számonkérés alapvetően kétféle formában történhet: röpdolgozat és témazáró dolgozat. A röpdolgozatot a tanár előre nem köteles bejelenteni, hiszen ez megfelel egy szóbeli feleletnek. Érdemjegye kék színnel kerül a naplóba, s az egyenértékű egy felelettel. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak, rendszerezésnek, gyakorlásnak kell megelőzni. A témazáró írásának időpontját a tanár minimum egy héttel előbb köteles a tanulókkal közölni, valamint a naplóban előre jelölni az íratás tervezett időpontját a többi pedagógus tájékoztatása céljából. A témazáró írására minimum 45 percet biztosítani kell. Témazáró dolgozatot naponta csak egy tárgyból lehet íratni. Érdemjegye a naplóba piros jegyként szerepel, amely a félévi és év végi értékelésnél kétszeres súllyal kerül beszámításra. Az írásbeli dolgozatokat minél hamarabb, legkésőbb 2 héten belül ki kell javítani. A javítás legyen egyértelmű és következetes. Minden jegyet tudatni kell a tanulókkal. A dolgozatokat a szaktanár a saját óráján köteles kiosztani. Időt és lehetőséget kell biztosítani, hogy a diákok kérdezzenek, és észrevételeket tegyenek a dolgozattal kapcsolatban. Az értékelés szempontjait és a ponthatárokat a dolgozat megírása előtt ismertetni kell.

2.2.7 Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés segítése érdekében a tanár vázlatot készít, melyet vagy a táblára felír, vagy írásvetítőn, projektoron keresztül kivetít, vagy diktál. A tanórán a tanár egyértelműen kijelöli a tankönyvből megtanulandó részt. Mind a szóbeli, mind az írásbeli házi feladatok mennyiségénél figyelemmel kell lenni a többi tanulandó tantárgyra és a diák képességeire is. A feladott írásbeli házi feladat ellenőrzésére időt kell szánni a következő órán.

2.2.8 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái, elvei Hagyományos módon az alábbi minősítéseket alkalmazzuk: Magatartás lehet: példás (5), jó (4), változó (3), rossz(2) Szorgalom lehet: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

71


A tanulók minősítését félévenként az osztályfőnök végzi, meghatározott szempontok szerint. Minősítését az osztályfőnöki órán a diákokkal is ismerteti, és meghallgatja a tanulók előzőleg kialakított véleményét. Az osztályozó értekezleten meghallgatja a tanulókat tanító kollégák véleményét, és dönt a tanuló minősítéséről. A magatartás minősítésének szempontjai: -

A Házirend és általában a viselkedés szabályainak betartása.

-

Osztály- és iskolai közösségi munka.

-

Annak a tanulónak, akinek a tanév folyamán 1. szaktanári figyelmeztetése vagy igazolatlan órája van, a magatartása legfeljebb jó, 2. osztályfőnöki figyelmeztetése van a magatartása legfeljebb változó, 3. igazgatói írásbeli figyelmeztetése van a magatartása rossz lehet.

-

Annak a tanulónak, akinek a szorgalma hanyag a magatartása nem lehet példás.

A szorgalom minősítésének szempontjai: -

A tanulmányi munkához való viszony.

-

Akinek valamely tantárgyból félévi ill. év végi osztályzata elégtelen, annak a szorgalmi jegye abban tanulmányi időszakban hanyag.

-

Adottságoknak, képességeknek való megfelelés.

-

A tanulásban vállalt többletmunka

2.2.9 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontást alkalmazunk az alábbi tantárgyaknál: Informatika:

egy osztály két csoportra bontva

Idegen nyelv:

a választott I. idegen nyelv szerint angol és német csoport. Az idegen nyelvi csoport akkor indítható, ha azt legalább 10 fő választja. Amennyiben egy osztályban csak egy idegen nyelv tanítása indul vagy az I. idegen nyelv mindenkinél azonos, az osztály két csoportra bontva tanulja a nyelvet. A bontás előzetes tudásszint mérés alapján történik. A csoportok között átjárhatóság biztosított a szaktanár megítélése alapján.

72


Matematika:

Lehetőség szerint matematikából osztályonként két csoportra bontva tanulják a matematikát. A bontás előzetes tudásszint mérés alapján történik. A csoportok között átjárhatóság biztosított a szaktanár megítélése alapján.

Gépírás:

Max. 20 fős csoportok, osztályonként két csoport

Magyar nyelv és irodalom: bontás két csoportban, ha az osztálylétszám a 36 főt meghaladja. Történelem:

bontás két csoportban, ha az osztálylétszám a 36 főt meghaladja.

Egyéb foglalkozások: Csoportbontás nélkül, a jelentkezők számának függvényében indulnak. Az érettségi

felkészítőkön

kívüli

foglalkozások

(énekkar,

színjátszó-kör,

sportkörök) akkor indíthatóak, ha a jelentkezők száma legalább 10 fő.

2.2.10 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai képességének felmérésére a Hungarofit módszert alkalmazzuk. A módszer kidolgozója dr.Fehérné dr. Mérey Ildikó Az aerob állóképességet Cooper teszttel / 12 perces futás / mérjük fel. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrás, a vállöv és a karizmok erőállóképességének mérésére a Fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás, a vállöv és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére a Tömött labdadobás hátra, a hátizmok erőállóképesség mérésére a Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, a hasizmok erőállóképesség mérésére a Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés gyakorlatokat alkalmazzuk. A helyi tantervben szereplő sportágak ismeretanyagának elsajátításáról, a tanterv követelményeinek megfelelően, évfolyamonként minden sportágból elméleti és gyakorlati valamint csapatsportágakban taktikai feladatok végrehajtásával adnak számot a tanulók. Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 73


Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19

7.

8.

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88

74


20 21

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 24 26 28 30 32 34 36 38 28 30 32 34 36 38 40 42 32 34 36 38 40 42 44 46 36 38 40 42 44 46 48 50 40 42 44 46 48 50 52 54 44 46 48 50 52 54 56 58 48 50 52 54 56 58 60 62 52 54 56 58 60 62 64 66 56 58 60 62 64 66 68 70 60 62 64 66 68 70 72 74 64 66 68 70 72 74 76 78 68 70 72 74 76 78 80 82 72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

PONTSZÁM 1 2 3

1.

2.

3.

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam 16 19 22 25 28 20 23 24 29 32 24 27 28 33 36

6.

7.

8.

29 30 32 33 34 36 37 38 40 75


4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. 6. évfolyam 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 76


2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42 77


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

78


2.2.11 Kifutó rendszerben megszűnő óratervek (kék színnel, amely évfolyamokon még e szerint tanítunk a 2013/14-es tanévben) Négy évfolyamos gimnáziumi képzés óraterve (2013/14 tanév 12. évfolyamán kifutó rendszerben) Tantárgyak 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Magyar nyelv és irodalom 148 (4) 148 (4) 148 (4) 128 (4) Történelem 74 (2) 74 (2) 92,5 (2,5) 96 (3) Idegen nyelv I. 185 (5) 185 (5) 185 (5) 160 (5) Idegen nyelv II. 74 (2) 74 (2) 111 (3) 96 (3) Matematika 111 (3) 111 (3) 148 (4) 128 (4) Informatika 74 (2) 74 (2) 74 (2) Gépírás 74 (2) Bevezetés a filozófiába 32 (1) Fizika 74 (2) 74 (2) 74 (2) Biológia és egészségtan 74 (2) 74 (2) 64 (2) Kémia 74 (2) 74 (2) Földünk és környezetünk 74 (2) 74 (2) Ének-zene 37 (1) 37 (1) Rajz 37 (1) 37 (1) Testnevelés és sport 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 80 (2,5) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 37 (1) 32 (1) Emberismeret és etika 37 (1) Társadalomismeret 37 (1) 32 (1) Tánc és dráma 32 (1) Mozgókép és médiaismeret 37 (1) Művészetek 37 (1) 32 (1) Gazdasági ismeretek 64 (2) Összes óraszám 1165,5 (31,5) 1165,5 (31,5) 1147 (31) 1008 (31,5) * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg.

79


9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés óraterve (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. 13. osztály osztály Magyar nyelv és 74 (2) 148 (4) 148 (4) 128 (4) 128 (4) irodalom Történelem 74 (2) 74 (2) 111 (3) 96 (3) Idegen nyelv I. 518 (14) 185(5) 185 (5) 74 (2) 64 (2) Idegen nyelv II. 74 (2) 111 (3) 222 (6) 192 (6) Matematika 74 (2) 111 (3) 111 (3) 148 (4) 128 (4) Informatika 185 (5) 74 (2) Gépírás 74 (2) Bevezetés a filozófiába 32 (1) Fizika 74 (2) 74 (2) 74 (2) Biológia és egészségtan 74 (2) 74 (2) 64 (2) Kémia 74 (2) 74 (2) Földünk és 74 (2) 74 (2) környezetünk Ének-zene 37 (1) 37 (1) Rajz 37 (1) 37 (1) Testnevelés és sport* 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 80 (2,5) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 32 (1) Emberismeret és etika 37 (1) Társadalomismeret 37 (1) 32 (1) Tánc és dráma 32 (1) Mozgókép és 37 (1) médiaismeret Művészetek 37 (1) 32 (1) Gazdasági ismeretek 64(2) Összes óraszám 1091 (29,5) 1091,5 (29,5) 1128,5 (30,5) 1 976(30,5) 128,5 (30,5) * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg.

80


9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés óraterve (Érvényes: 2016/17 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak

9/Ny osztály

9. osztály

10. osztály

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Gépírás Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Emberismeret és etika Művészetek Életvitel és gyakorlat

74 (2)

148 (4)

518 (14) 74 (2) 111(3) 74 (2) -

74 (2) 185(5) 111 (3) 148 (4) 74 (2)

Gépírás Szabadon rendelkezésre órakeret Összes óraszám

12. osztály

148 (4)

11. osztály 128 (4)

74 (2) 74 (2) 74 (2)

74 (2) 185 (5) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)

111 (3) 111 (3) 185 (5) 111 (3) 74 (2) 74 (2) -

96 (3) 96 (3) 185 (5) 128 (4) 64 (2) -

37 (1) 37 (1) 111 (3) 37 (1) -

37 (1) 37 (1) 185 (5) 37 (1) -

185 (5) 37 (1) -

185 (5) 37 (1) 37 (1) 74 (2) -

185 (5) 32 (1) 64 (2) 64 (2)

74 (2)

-

-

-

-

-

-

(37) 1

4

4

1147 (31)

1332 (36)

1258 (34)

1295 (35)

1120 (35)

128 (4)

álló

* A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg.

81


Hat évfolyamos gimnáziumi képzés óraterve

Tantárgyak

(Érvényes: 2013/14 tanév végzős osztályánál) 7. évfolyam 8. 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam évfolyam és 148 (4) 148 (4) 148 (4) 148 (4) 148 (4)

Magyar nyelv irodalom Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és életvitel Kémia Földünk és környezetünk Gépírás Ének-zene Rajz Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Összes óra:

12. évfolyam 128 (4)

74 (2) 185 (5) 111 (3) -

74 (2) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

74 (2) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

111 (3) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

74 (2)

64 (2)

222 (6) 148 (4) 74(2) -

256 (8) 128 (4) 32 (1)

74 (2) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5)

55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5)

55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 74 (2)

74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)

74 (2) 74 (2) -

-

37 (1) 37 (1) 111 (3)

37 (1) 37 (1) 37 (1) 111 (3)

74 (2) 37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5)

37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5)

92,5 (2,5)

80 (2,5)

37 (1) -

37 (1) -

37 (1) -

37 (1) -

37 (1) 37 (1) 37 (1)

32 (1) 32 (1) 32 (1) -

37 (1)

-

-

-

37 (1) -

32 (1) 37 (1)

-

-

-

-

-

64 (2)

1017,5(27,5) 1073 (29) 1147 (31)

1128,5 (30,5) 1054,5 (28,5)

912 (28,5)

* A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint, 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg

82


Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig)

9. 10. évfolyam évfolyam Közismereti tárgyak

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gépírás

148 74 0 148 148 37 0 37 111* 0 0 0 111 111 37

4 2 0 4 4 1 0 1 3* 0 0 0 3 3 1

11. évfolyam

148 4 148 74 2 74 0 0 37 148 4 148 148 4 148 37 1 0 0 0 37 37 1 37 111* 3* 111* 111 3 0 74 2 74 0 0 74 0 0 0 111 3 0 0 0 0

4 2 1 4 4 0 1 1 3* 0 2 2 0 0 0

12. évfolyam 128 4 96 3 0 0 128 4 128 4 0 0 32 1 32 1 96* 3* 0 0 0 0 94 2 0 0 0 0 0 0

Szakmai orientáció Katonai alapismeretek** Lövészet** Önvédelem Tereptan** Jog, biztonságtechnika**

74 37 37 37

2 1 1 1

74 74 0 0

2 2 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 37 Szakmacsoportos alapozó Belügyi, rendészeti ismeretek*** 0 0 0 Speciális társadalomismeret*** 0 0 0 Pszichológia, erkölcstan*** 0 0 0 Kommunikáció, viselkedéskultúra***

1

0

0

0

0

0 0 0

111 37 37

3 1 1

96 32 32

3 1 1

0

0

0

0

37

1

32

1

Önvédelem

0

0

0

0

74

2

64

2

Emelt szintű felk.

0

0

0

0

74

2

74

2

Összesen

1147 31 1184 32 1258 34 1064 32 * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a testnevelés órákból heti 2 órát délutáni sport körökkel szervezzük meg. **Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy jegyet kapnak a tanulók. ***Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy jegyet kapnak a tanulók.

83


Mezőgazdasági szakmacsoport – lovas pályákra előkészítő képzés (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak

9. 10. évfolyam évfolyam Közismereti tárgyak

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gépírás

148 74 0 148 148 37 0 37 111* 0 0 0 111 111

4 2 0 4 4 1 0 1 3* 0 0 0 3 3

148 74 0 148 148 37 0 37 111* 111 74 0 0 111

37

1

0

Szakmai orientáció Anatómiai-gondozási feladatok** 111 3 0 Gyakorlat - anatómia-gondozás*** 74 2 0 Lótenyésztés, lovak egészségvéd.** 0 0 111 Gyakorlat - lótenyésztés, lovak egészségvédelme*** 0 0 74 Szakmacsoportos alapozó Takarmányozástan-lóhasználat** 0 0 0 Gyakorlat - takarmányozástanlóhasználat *** 0 0 0

11. évfolyam

4 148 4 2 74 2 0 37 1 4 148 4 4 148 4 1 0 0 0 37 1 1 37 1 3* 111* 3* 3 0 0 2 74 2 0 74 2 0 0 0 3 0 0

12. évfolyam 128 96 0 128 128 0 32 32 96* 0 0 94 0 0

4 3 0 4 4 0 1 1 3* 0 0 2 0 0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

3

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

148

4

0

0

0

148

4

0

0

Gazdálkodási alapismeretek, műszaki alapismeretek **

0

0

0

0

0

0

128

4

Gyakorlat – lóhasználat ***

0

0

0

0

0

0

128

4

Emelt szintű felk.

0

0

0

0

74

2

74

2

Összesen

1147 31 1184 32 1258 34 1064 32 * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a testnevelés órákból heti 2 órát délutáni sport körökkel szervezzük meg. **Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy szakmai elmélet jegyet kapnak a tanulók ***Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy szakmai gyakorlat jegyet kapnak a tanulók.

84


Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve (Érvényes: 2014/15 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

148 (4) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 92,5 (2,5)

10. évfolyam 148 (4) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 92,5 (2,5)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Informatika* Ének Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport önvédelem Osztályfőnöki Szakmai orientáció összesen 5 óra az alábbi bontásban: Szakmai orientáció: katonai alapismeretek Szakmai orientáció: testnevelés (önvédelem) Szakmai orientáció: idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatás összesen 8 óra, az alábbi bontásban: Szakmacsoportos alapozó oktatás: belügyi rendészeti ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás: Speciális társadalomismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás: kommunikációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás: önvédelem Kötelező órák összesen

148 (4) 74 (2) 37 (1) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 92,5 (2,5)

128 (4) 96 (3) 96 (3) 128 (4) 64 (2) 64 (2) 37 (1) 80 (2,5)

37 (1)

37 (1)

37 (1)

32 (1)

37 (1)

37 (1)

-

-

111 (3)

111 (3)

-

-

37 (1)

37 (1)

-

-

111 (3)

96 (3)

-

-

37 (1)

64 (2)

-

-

74 (2)

32 (1)

-

-

74 (2)

64 (2)

1091,5 (29,5)

1091,5 (29,5)

1164,5 (31,5)

976 (30,5)

Szabadon tervezhető 74 *(2) 64*(2) *A szabadon tervezhető órakeretet az érettségire való felkészülésre használjuk fel.

85


2.3 Középfokú nevelés-oktatás szakképzésre, szakmákra felkészítő szakasza A közismereti tantárgyakat az alábbi kerettantervek szabályozzák: -

Kerettanterv szakiskolák számára melléklet az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelethez Magyar Duális Szakképzés kerettanterve OFI Kerettanterv a szakiskolák számára 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

A szakmai képzések alapjául az alábbi rendelkezések szolgálnak: Képzés

Bútorasztalos

Gépi forgácsoló

Szerszám-készítő

Női szabó

Bolti eladó

Évfolyam 9.

Rendelet száma 14/2013. (IV. 05.) NGM

10.

17723-6/2011.

11.

8198-5/2010. (V.10.)

12.

8198-5/2010. (V.10.)

9.

14/2013. (IV. 05.) NGM

10.

17723-18/2011.

11.

8198-14/2010. (V.10.)

12.

8198-14/2010. (V.10.)

9.

14/2013. (IV. 05.) NGM

10.

17723-38/2011.

11.

8198-29/2010. (V.10.)

12.

8198-29/2010. (V.10.)

9.

14/2013. (IV. 05.) NGM

10.

17723-34/2011.

11.

8198-26/2010. (V.10.)

12.

8198-26/2010. (V.10.)

9.

14/2013. (IV. 05.) NGM

10.

17723-4/2011.

11.

8198-4/2010. (V.10.)

12.

8198-4/2010. (V.10.)

86


2.3.1

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A szabad sávok terhére a nevelőtestületi döntés értelmében informatika, gépészeti szakrajz és matematika tantárgyak beiktatását tervezzük a szakmai programban rögzítettek szerint. Az ösztöndíjas tanulók felzárkóztató képzése során, ha több csoport is szerveződik az adott szakmacsoporton belül, a tanulónak lehetősége van az intézményvezető által kijelölt tanárok közül a választásra, amennyiben ezzel a tanár is egyet ért.

2.3.2

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. A tanév során használható tankönyvekről és taneszközökről a munkaközösségek döntenek az alábbi szempontok alapján: -

feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak

-

legyen

összhangban,

legyen

kompatibilis

a

kerettantervvel,

a

vizsgakövetelmények által kijelölt tananyaggal -

kapcsolódjon – amennyiben kapható – munkafüzetekhez, példatárakhoz

-

legyen jól tagolt, a lényeg kiemelése aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg,

-

a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek,

-

legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, képességfejlesztésre,

-

tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat, szemelvényeket, forrásanyagokat,

-

legyen tartós és ehhez képest olcsó,

-

a tankönyv legyen esztétikus, nyelvhelyességi szempontból kifogástalan.

-

az egyes tantárgyaknál a tankönyveken kívül a tananyag elsajátítását segítő kiadványok,

szöveggyűjtemények,

feladatgyűjtemények

is

álljanak

rendelkezésre -

tankönyvváltásra csak alapos indokkal kerüljön sor.

-

valamennyi tanuló idejében hozzájusson a tananyag elsajátításához szükséges tankönyvekhez.

-

a taneszközök feleljenek meg a munka- és balesetvédelmi előírásoknak 87


Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg. Az iskolai tankönyvfelelős feladata: Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyv-terjesztéssel kapcsolatos feladatokban. A tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutást. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket

az

iskolai

könyvtárból

kölcsönzéssel

bocsássa

a

tanulók

rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatást ilyen módon tervezi felhasználni. Az iskola elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét.

Tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége A tankönyvfelelős az osztályfőnökön keresztül felméri az ingyen tankönyvre jogosultak körét Az ingyen tankönyvre jogosultak körében a költségvetési törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tanulók számára külön normatív támogatás adható. Az iskolai tankönyvrendelésben biztosítani kell a normatív kedvezményben részesülők ingyenes tankönyvellátását. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. •

családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

(a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

88


•

ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

•

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

•

egyedülálló szülő esetén a szülő nyilatkozata;

•

rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért aláírásával büntetőjogi felelősséget vállal. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

89


2.3.3

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai.

2.3.3.1 A szakképző iskola 9–12. évfolyamának helyi feladatai: Az iskola 9–12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakképző iskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg, •

az

értelmi

és

érzelmi

intelligencia

mélyítését,

gazdagítását

a

drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; •

az

önismeret

alakításával,

a

fejlesztő

értékelés

és

önértékelés

képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; •

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

•

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

•

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

•

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül.

90


A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákoksegítésének formái: •

ingyenes

tankönyvellátás

biztosítása

a

jogszabályok

által

meghatározott módon, •

tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,

•

tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,

•

javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására,

•

mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele,

•

a tanulók jogainak fokozott védelme,

•

az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás),

•

törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket

a

sikeres

kábítószer-ellenes

program

megvalósításához, •

rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel,

•

a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

2.3.4

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. Az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

91


2.3.5

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Iskolánkban nincsenek választható tantárgyak.

2.3.6

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. Az iskolai nevelés és oktatás hatékonysága érdekében folyamatosan és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell: -

a tanulók tudásának, képességeinek fejlődését, a közösségben végzett munkáját, magatartásának, szorgalmának alakulását

-

a tanulóközösség munkáját,

-

a pedagógusok nevelő-oktató tevékenységét,

-

az értékelési rendszer működésének feltételeit és hatékonyságát.

Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az ellenőrzés, értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszünk arra, hogy a minden formája: -

személyre szóló,

-

tárgyszerű,

-

ösztönző hatású,

-

nyilvános, folyamatos és kiszámítható,

-

az önállóságot, önértékelést és a társakkal való együttműködést erősítő legyen

92


2.3.7 A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei -

Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatban lássuk tanulóink fejlődését.

-

Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes tanulók képességeire, mert a képességek különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik az eredményekben.

-

A személyiség fejlődése, a döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú

A tanuló értékelésének területei -

a gyermek képességei, kompetenciái és ezek fejlődése,

-

feladattudata

-

tanulási motivációja,

-

a tanuló tantárgyi fejlődése,

-

együttműködése a tanárral és az osztálytársakkal,

-

fegyelme, emlékezete, koncentráló képessége, gondolkodása,

-

személyiségének (pszichikus funkcióinak) fejlődése

-

miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség),

-

miben vannak nehézségei,

-

hogyan lehet segíteni,

-

mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.

Értékelés A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását az alábbi arányok alapján végzik a pedagógusok: •

0-34% elégtelen

•

35-50% elégséges

•

51-75% közepes

•

76-90% jó

•

91-100 % jeles

93


Valamennyi tantárgyat osztályozni kell. Az évközben szerzett érdemjegyek, félévi osztályzatok az osztálynaplóba, és a tanuló ellenőrzőjébe kerülnek, az év végi osztályzatokat a törzslapon és a tanuló bizonyítványában kell rögzíteni Félévente legalább 3 érdemjegyet szerezzen a tanuló A

modulrendszerű

képzésben,

a

modul

eredményes

teljesítése

a

követelmény, tehát ha a tantárgy egy modulnak eleme, és a tanulót a tantárgyból elégtelen osztályzattal zárta le a nevelőtestület, a modul követelményeit nem teljesítette. A tanuló javítóvizsgát tehet az elégtelenre teljesített tárgyból, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Szóbeli értékelés: A szóbeli felelet után az érdemjegyet indokolja a szaktanár. Az osztály valamennyi tanulóját az osztályfőnök félévkor és év végén a bizonyítvány osztáskor értékeli Az írásbeli beszámoltatás elvei Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Az írásbeli munkát legkésőbb az íratás után két héttel kijavítja a tanár, kiosztja, értékeli, a tanulók kérdéseire érdemi választ ad. A témazáró dolgozatokat a szaktanár a tanév végéig megőrzi. Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A bizonyítottan részképesség zavarral rendelkező (például dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük – megfelelő szakértői vélemény alapján. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak, szaktanárnak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is.

94


A tanuló értékelése elsősorban a tanulmányi munkára, ezen belül a tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul, de rendszeresen kiterjed magatartására és szorgalmára is A tanulók magatartásának értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát félévente értékeljük. Az értékelést az osztály tagjainak véleményét figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok végzik az osztályfőnökök koordinálásával. Vitás esetekben a nevelőtestület egésze dönt. A magatartás értékelésekor az életkori sajátosságokat és az adott közösség fejlettségi szintjét figyelembe véve a tanulók viselkedését, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát minősítjük. Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja és tanulótársait is erre ösztönzi,

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

-

önként vállal feladatokat,

-

tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik,

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása,

-

nincs igazolatlan mulasztása.

Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja,

-

a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

-

az osztály vagy iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

-

nincs írásbeli intője, vagy megrovása,

-

nincs igazolatlan mulasztása

95


Változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

-

feladatait nem teljesíti minden esetben,

-

előfordul, hogy társaival durva, a felnőttekkel szemben udvariatlan,

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

-

igazolatlanul mulasztott,

-

osztályfőnöki intője van,

Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

-

társaival durva, a felnőttekkel szemben udvariatlanul viselkedik,

-

viselkedése iskolai munkát zavarja,

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van igazgatói megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

A szorgalom értékelésének követelményei Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

rendesen, megbízhatóan dolgozik,

-

a tanórákon többnyire aktív, 96


-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

-

osztályzatait több tárgyból is lerontja,

-

önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-

feladatait folyamatosan nem végzi el,

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

97


2.3.8

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal dolgozhat. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatikát, német nyelvet. Lehetőség szerint szeretnénk a matematikát is. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a személyre szabott magyarázatra, a tanulók tudásának megalapozására. Iskolánk a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak: -

egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,

-

a csoportbontás járuljon hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

2.3.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítson az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk több évtizede méri tanulóink fizikai állapotát. A felmérési adatok befolyásolják a testnevelési órai munka anyagát, a tanmenet részévé vált. Ezek a felmérési anyagok többször központilag kiadott felmérések. Ilyen volt a ’70-es évek hétpróba felmérései illetve a 1998/99. és 2002/2003-as tanévek között a Hungarofit tesztek.

98


Más években iskolánk saját maga által összeállított, az iskola képzési sajátosságainak legjobban megfelelő és felhasználható felmérési teszteket használt. Jelenleg és a következő tanévekben az iskolánk ezeket, a saját maga által összeállított felméréseket végzi.

-

60 m-es futás (gyorsaság mérése) térdelő rajttal indítással időre futás, térdelő rajttal

-

Cooper teszt futás (futó állóképesség mérése)

-

12 perc futás

-

Karhajlítás fekvőtámaszban (állóképességi erő mérése)

-

folyamatos végrehajtással karhajlítás.

-

Helyből távolugrás (ruganyosság, gyorsasági lábizomerő mérése)

-

álló helyzetből (kis terpeszből) távolugrás

-

Medicinlabda dobása hátra (fiúknak 3 kg, lányoknak 2 kg)

-

terpesz-állásból két kézzel fogott medicinlabda eldobása a fej fölött hátra.

-

Szlalom labdavezetés (kosárlabda) (ügyesség és gyorsaság mérése)

-

18 m futás labdavezetéssel, öt darab három méterenként elhelyezett medicinlabda megkerülésével, időre

2.3.10 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.

A tanulókat kiemelkedő magatartásukért, szorgalmukért, tanulmányi munkájukért, tanórán kívüli tevékenységükért, valamint szellemi és sportversenyeken való részvételért dicséretben részesítjük, jutalmazzuk. A tanulónak adott dicséreteket írásban a szülő tudomására hozzuk az ellenőrző könyv útján. Az intézményvezetői elismerést, illetve a nevelőtestületi dicséretet az iskola tanulóifjúságának tudomására hozzuk. Jutalmazások - dicséretek -

Szaktárgyi dicséret 99


A szaktanárok a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktanári dicsérettel jutalmazzák. Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk. -

Osztályfőnöki dicséret Osztályfőnökök a kiemelkedő közösségi munkát osztályfőnöki dicsérettel jutalmazzák. Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk.

-

Igazgatói szóbeli dicséret Kiemelkedő teljesítmény elérése után, valamint versenyen történő eredményes részvételért igazgatói szóbeli dicséretet kapnak a tanulók. Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk.

-

Igazgatói írásbeli dicséret Többször kiemelkedő teljesítmény elérése után, valamint versenyen történő eredményes részvételért igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek a tanulók. Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk.

-

Nevelőtestületi dicséret A tanulók legmagasabb elismerése. A nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt, hogy melyik tanuló részesül egész évben nyújtott kiemelkedő munkájáért nevelőtestületi dicséretben. A dicséret a tanuló bizonyítványába kerül bevezetésre.

2.3.11 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Nevelőtestületünk továbbra is fontosnak tartja diákságunkban fejleszteni: -

a tiszteletet,

-

a toleranciát,

-

a másképpen gondolkodás elfogadását.

100


2.4 Szakmai program GÉPI FORGÁCSOLÓ A szakképesítés azonosító száma: 31 521 09 1000 00 00 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: nem szervezhető A képzés a központi program alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor egy tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmaznak. 1. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra Tantárgy neve

110/1.0/0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

110/1.0/0225-06

Anyagok

110/2.0/0225-06

Geometriai mérések

110/1.0/0227-06

110/2.0/0227-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat

A tantárgy tartalmazza Elsősegélynyújtás, 110/1.1/0110-06 munkabiztonság, környezetvédelem Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 110/1.2/0110-06 környezetvédelem elméleti ismeretei 110/1.1/0225-06 Anyagvizsgálati gyakorlatok 110/1.2/0225-06 Anyagismeret Geometriai mérési 110/2.1/0225-06 gyakorlatok 110/2.2/0225-06 Geometriai mérések elmélete 110/1.1/0227-06 Műszaki dokumentációk 110/1.2/0227-06 Anyagjelölések értelmezése Munkabiztonság, 110/1.3/0227-06 minőségvédelem 110/2.1/0227-06 Kézi forgácsoló gyakorlatok

Elm

Elmig gyak

Jegy %

36

33

67

72 72

50 50

72

50

72

72 36

50 67 16,5

36

16,5

144

110/2.2/0227-06 Gépi forgácsoló gyakorlatok

Alkalmazott számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki

Gyak

252

50

252

50

36

Összesen: Óra/hét

72 36 432 12

144 4

684 19

101


2. szakképző évfolyam. Tantárgy neve

110/6.0/0264-06

110/1.0/0264-06

A tantárgy tartalmazza

64

110/6.2/0264-06

CNC gépkezelés I., III.

160

110/1.1/0264-06

Sík- és hosszesztergálási gyakorlatok I.

128 66

Esztergálási alapfeladatok I.

110/7.0/0264-06

Fúrás I.

110/7.1/0264-06

110/10.0/0264-06

Darabolás II.

110/10.1/0264-06

Darabolás I.

110/11.0/0264-06

Marás I.

Esztergálási feladatok I. 110/3.2/0264-06

Köszörülés I. Szerszámélezés

Jegy % 28

CNC forgácsolás I.

110/3.1/0264-06

110/16.0/0264-06

Gyak

CNC programszerkesztés I.

Sík- és hosszesztergálási ismeretek I. Alak- és menetesztergálási gyakorlatok I. Alak- és menetesztergálási ismeretek Fúrás I.

110/13.0/0264-06

Elmig gyak

110/6.1/0264-06

110/1.2/0264-06

110/3.0/0264-06

Elm

110/11.1/0264-06

Marási gyakorlatok I.

110/11.2/0264-06

Marási ismeretek I.

110/13.1/0264-06

Köszörülési gyakorlat I.

110/13.2/0264-06

Köszörülési ismeretek I.

110/16.1/0264-06

Szerszámélezés

64

72

34 128 80

32

20

32

100 32 100 128 66

64

34 32 50

32

50 64 100

Gépipari szakrajz

64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32 Összesen

320

128

672

Óra/hét

10

4

21

102


SZERSZÁMKÉSZÍTŐ

A szakképesítés azonosító száma: 33 521 08 0000 00 00 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően A képzés a központi program alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor egy tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmaznak.

1. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra Tantárgy neve

136/1.0/0110-06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

136/1.0/0225-06

Anyagok

136/2.0/0225-06

Geometriai mérések

136/1.0/0227-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet

136/2.0/0227-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat

136/1.0/0226-06

Szakmai ismeretek I.

136/2.0/0226-06

Szakmai ismeretek II.


Elm

Elmig gyak

Gyak

Jegy %

136/1.1/0110-06

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem

36

40

136/1.2/0110-06

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei

72

60

72

20

136/1.1/0225-06

Anyagvizsgálati gyakorlatok

136/1.2/0225-06

Anyagismeret

72

80

136/2.1/0225-06

Geometriai mérési gyakorlatok

72

50

136/2.2/0225-06

Geometriai mérések elmélete

72

50

136/1.1/0227-06

Műszaki dokumentációk

72

60

136/1.2/0227-06

Anyagjelölések értelmezése

36

20

136/1.3/0227-06

Munkabiztonság, minőségvédelem

36

20

136/2.1/0227-06

Kézi forgácsoló gyakorlatok

126

50

136/2.2/0227-06

Gépi forgácsoló gyakorlatok

126

50

136/1.1/0226-06

Szakismeret I.

72

50

136/1.2/0226-06

Szakismeret II.

72

50

136/2.2/0226-06

Gyártástechnológiai ismeretek I.

36

40

136/2.3/0226-06

Gyártástechnológiai ismeretek II.

36

30

136/2.1/0226-06

Szakmai alapozó ismeretek

36

Alkalmazott számítástechnika

72

Szakmai idegen nyelv

36

Testnevelés

72

Osztályfőnöki

36 Összesen: Óra/hét

30

576

432

252

16

12

7

103



136/2.0/0226-06

136/4.0/0226-06


Szerszámgyártási gyakorlatok II.

A tantárgy tartalmazza 136/2.4/0226-06

A hőkezelés előkészítése

136/3.2/0226-06

Hőkezelési gyakorlatok

136/3.3/0226-06

Elm

Elmig gyak

Gyak

32

Jegy % 20

32

20

Szerszámszerelési gyakorlat

224

60

136/4.1/0226-06

Új szerszámok és készülékek gyártása I.

192

60

136/4.2/0226-06

Új szerszámok és készülékek gyártása II.

136/2.5/0226-06

A szikraforgácsolás elmélete

136/2.6/0226-06

Szerszámminősítés és átadás Hidegalakító és térformázó szerszámok vizsgálatának, minősítésének elméleti alapjai

136/2.0/0226-06


136/1.0/0223-06

Szerszámvizsgálati ismeretek

136/1.1/0223-06

136/2.0/0223-06

Szerszámműködtetési ismeretek

136/2.1/0223-06

64 64

32

A szerszámműködtetés megtervezése

Gépipari szakrajz

96

CAD alapismeretek

64

Vállalkozási ismeretek

32


32

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

40 50

64

50

32

60

64

60


448

224

448

14

7

14

104


BÚTORASZTALOS A szakképesítés azonosító száma: 33 543 01 1000 00 00 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően A képzés a központi program alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor egy tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmaznak. 1. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra Tantárgy neve

228\1.0\2273-06

228\2.0\2273-06

228\1.0\2274-06

228\2.0\2274-06

228\1.0\2302-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei

Balesetmentes munkavégzés gyakorlata

A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete

A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata

Tömör famegmunkálás elmélete


Tömör famegmunkálás gyakorlata

Elmig gyak

Gyak

Jegy %

228\1.1\2273-06

Munka, tűz és környezetvédelem

32

40

228\1.2\2273-06

Faipari gépek, szerszámok, eszközök

20

30

228\1.3\2273-06

Faipar kézi szerszámok, kézi kisgépek

20

30

228\2.1\2273-06

Munkavégzés gépi eszközökkel

54

50

228\2.2\2273-06

Munkavégzés kézi eszközökkel

54

50

228\1.1\2274-06

Műszaki dokumentáció készítése

32

20

228\1.2\2274-06

Faipari anyag és gyártásismeret

25

60

228\1.3\2274-06

Minőségbiztosítás

15

20

228\2.1\2274-06

Műszaki dokumentáció alkalmazása, minőségbiztosítás

72

50

228\2.2\2274-06

Anyagok kiválasztása, előkészítése

72

50

228\1.1\2302-06

Tömör famegmunkálás gépei, szerszámai

23

25

228\1.2\2302-06

Szabászati és keresztmetszeti megmunkálás

22

20

228\1.3\2302-06

Szerkezeti megmunkálás, szerkezeti kötések

23

20

228\1.4\2302-06

Szerkezetek kialakítása, jellemző típusai

22

20

228\1.5\2302-06

Alkatrészek esztergályozása, felületi előkészítése, ellenőrzése

18

15

228\2.1\2302-06 228\2.0\2302-06

Elm

228\2.2\2302-06 228\2.3\2302-06

Tömörfa megmunkálás gépei szerszámai és technológiái Szerkezeti megmunkálás, szerkezetek kialakítása Alkatrészek esztergályozása, felületi előkészítése, ellenőrzése

108

30

108

35

108

35

105


Tantárgy neve

228\1.0\2303-06

228\2.0\2303-06

Munkatervezés, szervezési feladatok

Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata


Elm

Elmig gyak

Gyak

Jegy %

228\1.1\2303-06

Számítógépek használata, állományok kezelése

19

30

228\1.2\2303-06

Tervezés, előkészítés gyártásszervezés

25

40

228\1.3\2303-06

Gyártás előkészítés, nyilvántartás

28

30

228\2.1\2303-06

Tervezés előkészítés, gyártás szervezés gyakorlata

50

50

228\2.2\2303-06

Gyártás előkészítés, nyilvántartás gyakorlata

58

50

228/1.1/1847-06

Bútorasztalos termékek jellemző típusai

228\1.1\1847-06

Asztalok, ülőbútorok jellemzői

18

50

228/1.1/1847-06


228\1.2\1847-06

Szekrények jellemzői típusa

18

50

228/2.0/1847-06

Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata

228/2.1/1847-06

Asztalok ülő és fekvőbútorok gyártási feladatai


72

100

36

Testnevelés

72

Osztályfőnöki


504

756

14

21



Elm

Elmig gyak

Gyak

Jegy %

64

100

228\2.0\2275-09

Mintadarab készítése

228\2.1\2275-09

Bemutató termék készítése

228/1.0/2275-09

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése

228/1.1/2257-09

Tervezések, piaci jelenlét

20

60

228/1.2/2257-09

Adminisztrációs feladatok

12

40

228\1.1\1848-06

Bútoripari vegyes faipari, tömegcikkek formai szerkezeti kialakítása, technológiai lehetőségei

16

50

228/1.2/1848-06

Háztartási- és iskolai vegyes faipari termékek tömegcikkek formai szerkezeti kialakításai, technológiai lehetőségei

16

50

228\2.2\1847-06

Tároló és kiegészítő bútorok kis és nagyüzemű gyártása

228\1.0\1848-06

228/2.0/1847-06

228/2.0/1848-06

228/1.0/2304-06

Vegyes faipari termékek tömegcikkek gyártása

Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata

Vegyes faipari termékek tömegcikkek gyártása

228\2.3\1847-06 228/2.1/1848-06

Irodabútorok belső terek burkolatai és berendezése Vegyes faipari termékek, tömegcikkek készítésének gyakorlata

96

50

96

50

96

100

228\1.1\2304-06

Alkatrészek felületi előkészítése

16

25

228\1.2\2304-06

Alapvető szerelési munkák módszerei

16

25

228\1.3\2304-06

Alapvető szerelési munkafolyamatok

16

25

228/1.4/2304-06

Szerelés helyszínen

16

25

Alapvető szerelési munkák

106


Tantárgy neve

228/2.0/1846-06

228/1.0/1847-06

228/2.0/2304-06

228/1.0/1846-06

Lapszerkezetű termékek gyártása



Elmig gyak

Gyak

Jegy %

228\2.1\1846-06

Lapalkatrészek szabása

14

10

228\2.2\1846-06

Lapalkatrészek furnérozása

26

20

228\2.3\1846-06

Lapalkatrészek összeépítése

25

25

228/2.4/1846-06

Lapalkatrészek felületi kezelése

30

20

228/2.5/1846-06

Lapalkatrészek megmunkálása CNC gépeken

33

25

228\1.3\1847-06

Fekvőbútorok formai szerkezeti kialakítása

28

30

228\1.4\1847-06

Lakáskiegészítő bútorok jellemző típusai

34

35

22861.561847-06

Munkahelyek bútorai, lépcsők és burkolatok

34

35

228\2.1\2304-06

Alkatrészek felületi előkészítése, előszerelés gyakorlata

47

50

228\2.2\2304-06

Szerekés üzemi körülmények között illetve a helyszínen

49

50

228\1.1\1846-06

Lapok lemezek szabása

18

20

228\1.2\2846-06

Lapok lemezek furnérozása

24

20

228\1.3\1846-06

Él lezárás, szerkezet összeépítés

17

20

228\1.4\1846-06

Felületkezelés

16

20

228\1.5\1846-06

CNC-gépek kezelésének alapjai

21

20

Alapvető szerelési munkák gyakorlata

Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei

Elm


64

Alkalmazott szám. tech.

64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki


448

672

14

21

107


SZABÓ

A szakképesítés azonosító száma: 33 542 05 A szakképesítés megnevezése: Szabó Elágazások: Azonosítószám: 33 542 05 0010 33 03 Megnevezés: Női szabó Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően A képzés a központi program alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor egy tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmaznak. 1. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra Tantárgy neve

221/1.0/1088-06

221/1.0/1319-06

221/2.0/1319-06

221/1.0/1321-06

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Szabásminta készítése

Gyártás előkészítés

Szabásminta használata


Elm

Elmig Jegy Gyak gyak %

221/1.1/1088-06

Munkavédelem

5

35

221/1.2/1088-06

Munkabiztonság

5

20

221/1.3/1088-06

Tűzmegelőzés

4

5

221/1.4/1088-06

Környezetvédelem

4

35

221/1.5/1088-06

Munka-, tűz- és környezetvédelem alkalmazása

18

5

221/1.1/1319-06

Testméretek a ruha szerkesztéséhez

221/1.2/1319-06 221/1.3/1319-06 221/1.4/1319-06

Kisalkatrészek szerkesztése

221/1.5/1319-06

Szabásminta kialakítása

221/2.1/1319-06

9

5

Ruha alapszerkesztések

18

25

Modellezés

18

25

9

25

18

20

Termékrajz készítése

9

25

221/2.2/1319-06

Anyaggazdálkodás

9

25

221/2.3/1319-06

Műszaki dokumentáció készítése

18

25

221/2.4/1319-06

Technológiai tervezés

36

25

221/1.1/1321-06

Divatrajzok és szabásminták

8

10

221/1.2/1321-06

Műszakirajz-készítés alapjai

12

10

221/1.3/1321-06

Testalkatok jellemzői

8

10

221/1.4/1321-06

Női szoknya szabásmintái

12

10

221/1.5/1321-06

Női nadrág szabásmintái

12

10

221/1.6/1321-06 221/1.7/1321-06

Női ruha és blúz szabásmintái Férfiing szabásmintái

8 4

20 10

221/1.8/1321-06

Férfinadrág szabásmintái

4

10

221/1.9/1321-06

Férfizakó szabásmintái

4

10

108


221/3.1/1321-06

Szabászati eszközök üzemeltetése Vasalás és ragasztás eszközeinek üzemeltetése Varrástechnológiai eszközök üzemeltetése Varrástechnológiai ismeretek

5

221/3.2/1321-06

Ragasztástechnológiai ismeretek

5

5

221/3.3/1321-06

Varrástechnológiai ismeretek

12

15

221/3.4/1321-06 221/3.5/1321-06

Elejekészítések Lépéshasítékok és hajtások

5 5

10 5

221/3.6/1321-06

5

2,5

5

2,5

221/3.8/1321-06

Húzózárbevarrás módjai Övpánt készítése és felvarrásmódjai Ujja készítések

5

15

221/3.9/1321-06

Ujja bevarrások módjai

5

10

221/3.10/1321-06 221/3.11/1321-06

A nyakkör eldolgozásai Zsebek készítése

5 10

10 10

221/3.12/1321-06

Műszaki leírás tartalma

5

221/4.1/1321-06

Vasalás műveletei

4

221/4.2/1321-06

Ragasztás műveletei

3

5

221/4.3/1321-06

Kézi öltések készítése

33

10

221/4.4/1321-06 221/4.5/1321-06

35 49

20 25

56

30

221/1.1/1325-06

Egyszerű varrástípusok készítése Kisalkatrészek készítése Termékgyártás műszaki dokumentáció alapján Lakástextil-szabásminta készítése

18

25

221/1.2/1325-06

Lakástextil-szabászati ismeret

18

20

221/1.3/1325-06

18

20

18

10

18

10

18

25

221/2.1/1321-06 221/2.0/1321-06

Ruhaipari gépek üzemeltetése

221/2.2/1321-06 221/2.3/1321-06

221/3.0/1321-06

221/4.0/1321-06

Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja

Textiltermék készítése

221/3.7/1321-06

221/4.6/1321-06

221/1.0/1325-06

Lakástextíliák gyártástechnológiája

221/3.0/1325-06

Lakástextil javító szolgáltatás

221/2.0/1322-06

Anyag- és áruismeret

5

10 10

15

14

15

221/2.3/1325-06

Konyhai textília készítése

14

35

221/2.4/1325-06

Szobai textília készítése

30

35

221/3.1/1325-06

Lakástextil-javítás

18

100

221/2.1/1322-06 221/2.2/1322-06

Kelmék Textilkikészítés

221/2.3/1322-06

Ruhaipari áruismeret

221/2.4/1322-06

Bőrök és szőrmék

6

5

221/2.5/1322-06

4

15

221/3.1/1324-06

Viselettörténet Munkakabát-nadrágkészítés műszaki dokumentációja Munkaköpeny készítés műszaki dokumentációja Köténykészítés műszaki dokumentációja Overallkészítés műszaki dokumentációja Védőruházat-készítés műszaki dokumentációja Munkakabát-nadrág készítése

28

40

221/3.2/1324-06

Munkaköpeny készítése

10

15

221/3.3/1324-06

Köténykészítés

10

5

221/3.4/1324-06

Overallkészítés

32

20

221/3.5/1324-06

Védőruházat-készítés

28

20

221/2.3/1324-06

221/2.5/1324-06

Munka- és védőruha készítése

50

14

221/2.4/1324-06

221/3.0/1324-06

36

Ágyneműkészítés

221/2.2/1324-06 221/2.0/1324-06

25

221/2.1/1325-06

221/2.1/1324-06

Munka- és védőruhák gyártástechnológiája

36

221/2.2/1325-06

221/1.4/1325-06

221/1.6/1325-06

Lakástextil készítés

25

Lakberendezési ismeretek Ágyneműkészítés műszaki dokumentációja Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációja Szobai textíliakészítés műszaki dokumentációja Kidolgozási ismeretek

221/1.5/1325-06

221/2.0/1325-06

36

20 6

15 15

36

50

15

25

14

15

14

15

14

20

15

25

109


221/4.0/1324-06

Munka- és védőruha javító szolgáltatás (0.5) Szakmai idegen nyelv

221/4.1/1324-06

18

Munka- és védőruha javítása

100

72

Testnevelés

72

Osztályfőnöki

0

36 Összesen Óra/hét

396 11

360 10

504 14



Elm


221/1.1/1322-06

A kommunikáció eszközei

2

15

221/1.2/1322-06

Tárgyalástechnika

2

10

221/1.3/1322-06

Marketing szerepe

1

15

221/1.4/1322-06

A piac

1

10

221/1.5/1322-06

A termék

1

10

221/1.6/1322-06

Értékesítés

1

15

221/1.7/1322-06

Marketing-kommunikáció

8

25

221/3.1/1322-06

Az üzleti vállalkozás környezete

10

30

Vállalkozás pénzügyi tevékenysége

221/3.2/1322-06

Stratégia és az üzleti terv

4

30

221/3.4/1322-06

Költségvetési kötelezettség

2

40

221/4.0/1322-06

Vállalkozás létesítése, üzemeltetése

221/4.1/1322-06

Üzleti vállalkozás alapítása

8

50

221/4.2/1322-06

A vállalkozások jogi háttere

8

50

221/2.0/1322-09

Anyag és áruismeret

221/2.3/1322-09

Ruhaipari áruismeret

221/5.0/1322-06

Fogyasztói panaszok intézése

221/1.0/1322-06

221/3.0/1322-06

221/1.0/1323-06

Marketing és kommunikáció

Fehérnemű szabásminta készítése

221/5.1/1322-06

Fogyasztóvédelem intézménye

8

50

221/5.2/1322-06

Fogyasztói reklamációk intézése

8

50

221/1.1/1323-06

Alsóruházat szabásminta készítése Hálóruházat szabásminta készítése Felsőruházat szabásminta készítése Alsóruházat készítés műszaki dokumentációja

6

221/2.2/1323-06

Hálóruházat készítés műszaki dokumentációja

6

221/2.3/1323-06

Gyermek felsőruházat készítés műszaki dokumentációja

6

221/2.4/1323-06

Női felsőruházat készítés műszaki dokumentációja

7

221/2.5/1323-06

Férfi felsőruházat készítés műszaki dokumentációja

7

221/1.2/1323-06 221/1.3/1323-06 221/2.1/1323-06

221/2.0/1323-06

221/3.0/1323-06

221/4.0/1323-06

Fehérnemű készítés gyártástechnológiája

Fehérnemű készítése

Fehérnemű javító szolgáltatás

32

6

25

6

25

20

50 15 15 15 30 25

221/3.1/1323-06

Alsóruházat készítés

8

10

221/3.2/1323-06

Hálóruházat készítés

8

10

221/3.3/1323-06

Gyermek felsőruházat készítés

20

25

221/3.4/1323-06

Női felsőruházat készítés

22

30

221/3.5/1323-06

Alsóruházat készítés

20

25

221/4.1/1323-06

Fehérnemű javítás

18

100

110


Tantárgy neve

221/1.0/1328-06

221/2.0/1328-06

221/3.0/1328-06

221/2.0/1088-06


Nőiruha-készítése

Minőség biztosítás


221/1.1/1328-06

Szoknyaformák szerkesztése, modellezése

41

15

221/1.2/1328-06

Női nadrág szerkesztése, modellezése

25

10

221/1.3/1328-06

Női blúz szerkesztése, modellezése

28

15

221/1.4/1328-06

Női mellény szerkesztése, modellezése

6

10

221/1.5/1328-06

Női ruha szerkesztése, modellezése

12

10

221/1.6/1328-06

Kosztümök szerkesztése, modellezése

15

15

221/1.7/1328-06

Női kabátok szerkesztése, modellezése

15

15

221/1.8/1328-06

Szabadon választott modellek szerkesztése

18

10

221/2.1/1328-06

Nőiruha-készítés műszaki dokumentációja

32

25

221/2.2/1328-06

Nőiruha-készítés szabászati feladatai

64

75

Női ruhák modellezése

Nőiruha-készítés gyártástechnológiája

Elm

221/3.1/1328-06

Szoknyaformák készítése

49

10

221/3.2/1328-06

Női nadrág készítése

43

10

221/3.3/1328-06

Női blúz készítése

54

10

221/3.4/1328-06

Női mellény készítése

32

10

221/3.5/1328-06

Női ruha készítése

54

10

221/3.6/1328-06

Kosztümök készítése

65

10

221/3.7/1328-06

Női kabátok készítése

65

10

221/3.8/1328-06

Szabadon választott modell készítése

86

30

221/2.2/1319-06

Szálasanyagok és textíliák minőségi követelményei

4

60

221/2.2/1088-06

Bőrök és műbőrök minőségei

8

10

221/2.3/1088-06

Minőség-ellenőrzés

6

10

221/2.4/1088-06

Minőségbiztosítási dokumentumok

10

10

221/2.5/1088-06

Mérés-értékelés

4

10


32

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32 Összesen: Óra/hét:

288

160

672

9

5

21

111


Élelmiszer-és vegyi áru-eladó A szakképesítés azonosító száma: 31 341 01 0010 31 02 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 Gyakorlat aránya: 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés a központi program alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor egy tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmaznak.

1. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra Tantárgy neve

309/4.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete I.


40

309/4.2/0007-06

Állati eredetű élelmiszerek

22

40

309/4.3/0007-06

Italok Árurendszerek, szabvány minőség Minőségbiztosítás, minőségtanúsítás

28

20

16

50

20

50

108

100

309/6.1/0004-06 309/2.1/0005-06

309/2.2/0005-06 309/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása I. 309/2.3/0005-06 309/2.4/0005-06 309/2.1/0004-06 309/2.2/0004-06

309/2.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek I.

309/6.0/0007-06 309/2.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Testnevelés

A vállalkozásokat érintő baleset-, munka-és tűzvédelmi előírások és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő minőségirányítási-és higiéniaii előírások és azok alkalmazása A fogyasztói érdekvédelem jogszabályi háttere Áruátvétel Az áruátvételhez kapcsolódó adminisztratív munkák

60

20

46

20

70

20

36

40 36

20 40

20

26

20

Raktározási munkák

309/2.4/0004-06

Leltározási munkák

36

20

309/2.5/0004-06

Az értékesítés előkészítése A vásárlási indítékok megismerése Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása

36

10

36

10

309/4.1/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I.

Vevő fogadása, tájékoztatása magyar és idegen nyelven

309/2.3/0004-06

309/2.6/0004-06

309/4.0/0004-06

Jegy%

22

Általános áruismeret Kommunikáció idegen nyelven

Gyak

Növényi eredetű élelmiszerek

309/1.2/0004-06 309/6.0/0004-06

Elmig gyak

309/4.1/0007-06

309/1.1/0004-06 309/1.0/0004-06

Elm

309/4.2/0004-06 309/4.3/0004-06

Értékesítést előkészítő munkák

309/6.1/0007-06

Élelmiszerek és vegyi áruk ajánlása

309/2.1/0007-06

Élelmiszer termékek csomagolása

60

30

62

40

36

30

284

100

72

100

72

Osztályfőnöki

36 Összesen:

360

144

756

Óra/hét:

10

4

21

112


2. szakképző évfolyam Tantárgy neve

309/5.0/0007-06

309/3.0/0007-06

309/3.0/0005-06

309/4.0/0005-06

Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete II.

Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven


309/5.0/0004-06

Elmig gyak

Gyak

Jegy %

309/5.1/0007-06

Fűszerek és élvezeti szerek

24

25

309/5.2/0007-06

Háztartási-és vegyi áruk

30

25

309/5.3/0007-06

Lakkok és festékek

30

25

309/5.4/0007-06

Norinbergi áruk

12

25

64

50

309/3.1/0007-06 309/3.2/0007-06

Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció elmélete Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció gyakorlata

64

50

309/3.1/0005-06

A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazása

64

50

309/3.2/0005-06

Biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása

32

50

309/4.1/0005-06

A vállalkozások pénzforgalma és annak gyakorlata

16

30

Az áruforgalmat érintő adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek és azok alkalmazása

26

40

A vállalkozás működéséhez kapcsolódó munkajogi szabályok alkalmazása

22

30

Jogszabályok alkalmazása II.

Pénzforgalmi és nyilvántartási 309/4.2/0005-06 rendszerek. 309/4.3/0005-06

309/3.0/0004-06

Elm

Áruforgalmi Ismeretek II.

309/3.1/0004-06

Az értékesítési módok alkalmazása

32

25

309/3.2/0004-06

Az értékesítés folyamata

32

25

309/3.3/0004-06

A fogyasztói reklamációk intézése

309/3.4/0004-06

A pénztárgép kezelése

64

25

64

100

320

100

64

100

Áruforgalmi gyakorlat II.

309/5.1/0004-06

Értékesítési munkák

309/7.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata II.

309/7.1/0007-06

Élelmiszer és vegyi áruk eladástana

309/1.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyi áruk várárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.

309/1.1/0007-06

Élelmiszerek kihelyezése, dekoráció

309/1.0/0005-06

Üzleti levelezés

309/1.1/0005-06

A vállalkozás működéséhez kapcsolódó üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítése

32

25

32

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

100

Összesen:

360

144

672

Óra/hét:

10

4

21

113


Gépi forgácsoló A szakképesítés azonosító száma: 31 521 09 1000 00 00 A szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető. Ha szervezhető, mikor: a képzési idő felét követően. A képzés a központi program alapján történik. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor a tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmazzák. 1/9 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 140 óra MODUL

Tantárgy neve

1.0/0110-11 0110-11

Általános gépészeti munka,- baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok 2.0/0110-11

1.0/6361-11 2.0/6361-11 6361-11

Gépészeti alapozó feladatok

3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11

Gépi forgácsolás 1.0/6362-11 műveletei Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra /hét 6362-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlat Műszaki dokumentáció Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszelelések végzése Esztergálási, marási köszörülési ismeretek

Elm.

Gyakorla t

36

100

18

36

90

18

36

36

18

36

198

18

90 18

36 72 36 36 36 180 36 512 14

Jegy %

100

Elm: 50 Gy: 50

100

468 13

114


2/10. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra MODUL

6344-11

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Tantárgy neve 1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása

2.0/634-11 1.0/6362-11

6362-11

Gépi forgácsolás műveletei

2.0/6362-11

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra /hét

Elm.

Gyakorla t

36

18

elm:66% Gyak:34%

36

54

elm:40% Gyak:60%

144

196

elm:40% Gyak:60%

72

182

elm:50 % Gyak:50%

36 72 36 36 36 180 36 720 20

450 12,5

Jegy %

3/11. szakképző évfolyam. MODUL

Tantárgy neve 1.0/6362-11 2.0/6362-11

6362-11

Gépi forgácsolás műveletei 3.0/6362-11

6344-11


Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása Különféle menetek vágása, fúrása

4.0/6362-11

Karbantartások

1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések

2.0/634-11

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Elm.

Gyakorl at

Jegy %

84

113

elm:50% Gyak:50%

88

440

elm:50% Gyak:50%

30

70

elm:30% Gyak:70%

20

30

32 64 32 32 32 160 32 606 19

16

elm:40% Gyak:60% Gyak:100%

16

Gyak:100

685 21,5

115


Szerszámkészítő A szakképesítés azonosító száma: 33 521 08 0000 00 00 A szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető. Ha szervezhető, mikor: a képzési idő felét követően. A képzés a központi program alapján történik. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor a tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmazzák. 1/9 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 140 óra MODUL

Tantárgy neve

1.0/0110-11 0110-11

Általános gépészeti munka,- baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok 2.0/0110-11

1.0/6361-11 2.0/6361-11 6361-11

Gépészeti alapozó feladatok

3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 1.0/6344-11

6344-11


2.0/634-11


Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlat Műszaki dokumentáció Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszelelések végzése Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések

Elm.

Gyakor lat

36

Jegy %

100

18

54 18

36 36

18

18

18 18 36

178 72 36

18

36

36 72 36 36 36 180 36 648 18

430 12

100

Elm:5 0 Gy:50

Elm:5 0 Gy: 50

116


2/10. szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra MODUL

Tantárgy neve

1.0/6367-11

6367-11

Szerszám- és készülékgyártás

2.0/6367-11

3.0/6367-11

Irányítás és vezérléstechnikai alapismeret (villamosság, pneumatika, elektorpneumatika, hidraulika) Hagyományos és CNC gépi forgácsoló technológiák Készülékek gyártása, készülékek összeszerelése

Elm.

Gyakorl at

18

36

126

180

18

36

4.0/6367-11

Új szerszámok gyártása, szerelése

72

216

6.0/6367-11

Hőkezelés elmélete

18

36

36 72 36 36 36 180 36 684 19

504 14


Jegy %

Elm:4 0Gy: 60

Elm:5 0Gy: 50 Elm:4 0Gy: 60 Elm:4 0Gy: 60 Elm:4 0Gy: 60

117


3/11. szakképző évfolyam. MODUL


6367-11

Szerszám- és készülékgyártás

3.0/6367-11 4.066367-11 5.0/6367-11 1.0/6345-11

6345-11

Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

2.0/6345-11

3.0/6345-11 4.0/6345-11

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Hagyományos és CNC gépi forgácsoló technológiák Készülékek gyártása, készülékek összeszerelése Új szerszámok gyártása, szerelése Szikraforgácsolás Szerszámműködtetés és gépei Szerszámvizsgálat, szerszámok karbantartása, javítása és minősítése Szerszámok beállítása, átadása, dokumentálása, minőségbiztosítás Specifikus munkahelyi feladatok

Elm.

Gyakor lat

Jegy %

96

192

Elm:50 Gy: 50

16

32

Elm: 40 Gy:60

16

112

16

64

16

64

16

64

Elm:40 Gy: 60

30

64

Elm:40 Gy: 60

16

75

Elm:40 Gy:60

32 64 32 32 32 160 32 606 19

667 21

Elm:40 Gy: 60 Elm:40 Gy: 60 Elm:40 Gy:60

118


Bútorasztalos. A szakképesítés azonosító száma: 33 543 01 1000 00 00 A szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető. Ha szervezhető, mikor: a képzési idő felét követően. A képzés a központi program alapján történik. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor a tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmazzák. 1/9 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 140 óra MODUL 2273-11

6349-11

A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok


Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája

1.0/6349-11

Faipari szakrajz

1.0/2302-11

3202-11

Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

2.0/2302-11

3.0/2302-11

4.0/2302-11

1.0/6350-11 6350-11

Asztalos ipari szerelési feladatok 2.0/6350-11

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszet megmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése, alapszerkezetek szerelése Asztalos ipari szerkezetek szerelése, helyszíni szerelési feladatok

Elmélet :

Gyakorl at:

Jegy. %

36

Gy:100

72

72

Elm: 50 Gy:50

30

100

Elm:40 Gy:60

30

Elm:100

8

Elm:100

40

152

Elm:40 Gy:60

18

72

Elm: 40 Gy:60

18 36 72 36 36 36 180 36 648 18

Elm:100

432 12

119


2/10 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra MODUL Tantárgy neve 1.0/2273-11 Munka és tűzvédelem Környezet és Biztonságos 2.0/2273-11 természetvédelem 2273-11 munkavégzés Faipari alapgépek, feladatai 3.0/2273-11 szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Gyártás 1.0/6349-11 Faipari szakrajz előkészítéssel és 6349-11 munkavégzéssel 2.0/6349-11 Gyártás előkészítés kapcsolatos feladatok Fűrészelés és keresztmetszet 2.0/2302-11 megmunkálás gépei és szerszámai Alapvető tömörfa Alkatrészek felületei 2302-11 megmunkálási 3.0/2302-11 előkészítése, ellenőrzése feladatok Alapszerkezetek kialakításának jellemző 4.0/2302-11 típusai és gyártástechnológiái Asztalosipari szerkezetek Asztalosipari 6350-11 2.0/6350-11 szerelése, helyszíni szerelési feladatok szerelési feladatok Bútorasztalos termékek 1.0/6351-11 típusai, készítése Bútorasztalos Lapszerkezetű termékek 6351-11 termékek gyártási 2.0/6351-11 gyártása feladatai Ragasztás, felületkezelés 3.0/6351-11 technológiája Gépkezelési Faipari megmunkálás 6329-11 1.0/6329-11 feladatok gépei, szerszámai Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Elmélet 20

Gyakorlat

10 6

100 18

36 72

Jegy % 100

Elm: 50 Gy:50 Elm: 100

36

Elm:60 Gy:40

90

Gy:100

46

Gy:100

44

Gy:100

36

Gy:100

24

20

20

24

28

64

36

108

36 72 36 36 36 180 36 720 20

486 14

Elm:50 Gy:50 Elm:50 Gy:50 Elm:40 Gy:60 Elm:40 Gy:60

120


3/11szakképző évfolyam. MODUL


Gyártás előkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

3.0/6349-11

6350-11

Asztalosipari szerelési feladatok

2.0/6350-11

6351-11

Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

6349-11

4.0/6349-11

1.0/6351-11 2.0/ 6351-11 1.0/6329-11

6329-11

Gépkezelési feladatok

2.0/6329-11 3.0/6329-11 4.0/6329-11

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Gyártás előkészítés Számítástechnika a faiparban Vállalkozás működtetés Asztalosipari szerkezetek szerelése, helyszíni szerelési feladatok Bútorasztalos termékek típusai, készítése Lapszerkezetű termékek gyártása Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései CNC- gépek kezelésének alapjai

Elmélet:

Gyakorlat: 32

32

32

32

32

32

Jegy % Elm:50 Gy:50 Elm:50 Gy:50 Elm:50 Gy:50

128

Gy:100

70

200

Elm:30 Gy:70

24

133

Elm:30 Gy:70

6

12

Elm:40 Gy:60

10

50

6

20

10

46

32 64 32 32 32 160 32 606 19

685 21

Elm:40 Gy:60 Elm:30 Gy:70 Elm:50 Gy:50

121


Női szabó A szakképesítés azonosító száma: 33 542 05 0010 33 03 A szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető. Ha szervezhető, mikor: a képzési idő felét követően. A képzés a központi program alapján történik. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor a tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányában kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmazzák. 1/9 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 140 óra MODUL Tantárgy neve Ruhaipari Textilipari 6218-11 1.0/6218-11 anyagvizsgálatok nyersanyagok Ruhaipari 6219-11 gyártmányter1.0/6219-11 Szabásminta készítése vezés Szabásminta 1.0/6220-11 használata Ruhaipari gépek 2.0/6220-11 üzemeltetése Textil termékek 6220-11 összeállítása Textiltermékek 3.0/6220-11 összeállítás műszaki dokumentációja 4.0/6220-11 Textiltermék készítése Lakástextíliák 1.0/6221-11 gyártástechnológiája Lakástextíliák 6221-11 20./6221-11 Lakástextíliák készítése készítése Lakástextil3.0/6221-11 javítószolgáltatás Női ruhák 6224-11 készítése és 1.0/6224-11 Női ruhák modellezése értékesítése Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés Összesen: Óra/hét

Elm. 18

Gyak. 18

36

Elm:100

36

18

18

18

36

Elm:70 Gy:30 Elm: 50 Gy: 50 Elm:100

252 36

Gy: 100 Elm:100

108

Gy:100

18

Gy: 100

36 36 72 36 36 36 180 36 648 18

Jegy. % Elm: 50 Gy:50

Elm:100

432 12

122


2/10 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra MODUL Tantárgy neve Ruhaipari 6218-11 2.0/6218-11 Textíliák, kelmék anyagvizsgálatok Ruhaipari 6219-11 gyártmányter1.0/6219-11 Szabásminta készítése vezés

6220-11

6224-11

6218-11

Ruhaipari anyagvizsgálatok

6219-11

Ruhaipari gyártmánytervezés

6224-11

Női ruhák készítése és értékesítése

18

18

36

18

18

18

Ruhaipari gépek üzemeltetése

3.0/6220-11

Textiltermékek összeállítás műszaki dokumentációja

36

1.0/6224-11

Női ruhák modellezése

72

72

72

18

2.0/6224-11

3.0/6224-11 Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét 3/11 szakképző évfolyam: MODUL

Gyak.t

2.0/6220-11 Textil termékek összeállítása

Női ruhák készítése és értékesítése

Elm.

Női ruhakészítés gyártástechnológiája Női ruhák késztése

Tantárgy neve Áruismeret 3.0/6218-11 Anyagvizsgálatok 4.0/6218-11 1.0/6219-11

Szabásminta készítése

2.0/6219-11

Gyártás-előkészítés

1.0/6224-11 2.0/6224-11 3.0/6224-11

Női ruhák modellezése Női ruhakészítés gyártástechnológiája Női ruhák késztése

Elm50 Gy:50 Elm:100

Elm:50 Gy:50 Elm:80 Gy:20 Gy:100

342 36 72 36 36 36 180 36 684 19

486 13,5

Elm.

Gyakt 32

Jegy. % Gy:100

16

Gy:100

32

Gy:100

32

Elm:100

96

16

96

32 560

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom.

32

Idegen nyelv.

64

Matematika.

32

Társadalomismeret.

32

Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Jegy. % Elm: 50 Gy:50 Elm:70 Gy:30

32 160 32 608 17

Elm:90 Gy:10 Elm:80 Gy:20 Gy:100

688 21,5

123


Élelmiszer- és vegyi áru eladó A szakképesítés azonosító száma: 31 341 01 0010 31 02 Szakképzési évfolyamok száma:3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően A képzés a központi program alapján történik Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Amikor a tantárgy több részből áll, az osztályzat kialakítását az összetevőknek meghatározott %-os arányban kell kialakítani, melyet a táblázatok tartalmazzák 1/9 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 140 óra MODUL Tantárgy neve Általános 1.0/0004-11 áruismeret alkalmazása Áruforgalom Áruforgalmi 0004-11 2.0/0004-11 lebonyolítása tevékenységek Áruforgalmi 3.0/0004-11 tevékenységek gyakorlata 1.0/0005-11 Üzleti levelezés Jogszabályok A kereskedelmi 2.0/0005-11 alkalmazása egység 0005-11 szabályszerű Pénzforgalmi 3.0/0005-11 működtetése előírások betartása 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés Áru előkészítési 1.0/0007-11 feladatok Értékesítés idegen Élelmiszerek és 2.0/0007-11 nyelven 0007-11 vegyi áruk Élelmiszerek- és forgalmazása vegyi áruk 3.0/0007-11 áruismeretének alkalmazása Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Elm.

Gyak.

Jegy.%

36

100

72

100 18

100

18

18

50-50

90

18

80-20

18

36

40-60

18

54

30-70

36

100

54

100

90

72

36 72 36 36 36 180 36 828 23

252 7

60-40

124


2/10 szakképző évfolyam: nyári termelési gyakorlat 160 óra MODUL


0004-11

Áruforgalom lebonyolítása 3.0/0004-11 1.0/0005-11

0005-11

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

2.0/0005-11 3.0/0005-11 4.0/0005-11 1.0/0007-11 2.0/0007-11

0007-11

Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása

3.0/0007-11

4.0/0007-11 Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Áru előkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyi áru áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése

Elm.

Gyak.

Jegy.%

36

100

72

100

18

100

18

100

18

100 36

100

198

100

18

18

100

54

252 36 72 36 36 36 180 36 558 15,5

30-70

100

612 17

125


3/11 szakképző évfolyam: MODUL

0004-11

0005-11

Áruforgalom lebonyolítása

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

Tantárgy neve Általános 1.0/0004-11 áruismeret alkalmazása Áruforgalmi 2.0/0004-11 tevékenységek Áruforgalmi 3.0/0004-11 tevékenységek gyakorlata 2.0/0005-11

3.0/0005-11 1.0/0007-11 2.0/0007-11

0007-11

Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása

3.0/0007-11

4.0/0007-11 Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építés. Összesen: Óra/hét

Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Áru előkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyi áruk értékesítése

Elm.

Gyak.

Jegy.%

16

100

32

100 128

32

24

100

8 192

32

32

70-30 100 100

32

379 32 64 32 32 32 160 32 552 17,25

100

50-50

100

739 23,09

126


GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03 A szakképesítés azonosító száma: 34 521 03 A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): első szakképzési évfolyam tanévében (feb.01.-ápr.30.) A képzés a szakképzési kerettanterv alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - a 9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra. 1/9. szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény Tantárgyak. modul.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem.

Munkahelyi egészség és biztonság.

Munkavédelem.

Elsősegélynyújtás gyakorlata.

Témakör. Munkavédelmi alapismeretek. Munkahelyek kialakítása. Munkavégzés személyi feltételei. Munkaeszközök biztonsága. Munkakörnyezeti hatások. Munkavédelmi jogi ismeretek. Munkabiztonság. Tűzvédelem. Környezetvédelem. Elsősegélynyújtás alapjai. Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban. Sérülések ellátása.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 5 5 5 5 12 12 12 12 12

12

127


Gépészeti alapozó feladatok. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok. Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata.

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat. 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések. Anyagvizsgálat gyakorlata.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés Osztályközösség- építő-program. Informatika Összesen: Óra/hét:

Műszaki dokumentációk. Gépészeti alapmérések. Anyagismeret, anyagvizsgálat. Fémek alakítása. Műszaki dokumentációk. Gépészeti alapmérések. Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek. Szakmai anyagismeret. Roncsolásos és roncsolás-mentes anyagvizsgálatok. Mérőeszközök, mérőberendezések. Roncsolásos anyagvizsgálatok. Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata.

18 18 18 18 36 36 36 36 72 18

18 60 60 60 72 72 72 72 108 180 36 36 900 25

360 10

128


2/10. szakképzési évfolyam: Szakmai Tantárgyak. követelmény modul. 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések.

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat.

Esztergálás. 10174-12 Esztergályos feladatok.

Esztergálás gyakorlata.

Marás. 10176-12 Marós feladatok. Marás gyakorlata.

Köszörülés. 10175-12 Köszörűs feladatok.

Köszörülés gyakorlata.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Testnevelés. Osztályközösség- építő- program. Összesen: Óra/hét:

Témakör.

Szakmai anyagismeret. Roncsolásos és roncsolás-mentes anyagvizsgálatok. Mérőeszközök, mérőberendezések. Az esztergálás eszközei. Az esztergálás technológiája. CNC programozás. Az eszközök használata. Az esztergálás gyakorlata. CNC esztergálás. A marás eszközei. A marás technológiája. CNC programozás. Az eszközök használata. A marás gyakorlata. CNC marás technológiája. Köszörülés eszközei. Köszörülési technológiák. CNC programozás. Eszközök használata. Köszörülési technológiák alkalmazása. CNC köszörülés.

Elmélet.

Gyakorlat.

24 24

24 36 36 72 42 120 90 36 36 36 24 96 60 18 24 30 18 24 30 36 72 36 36 180 36 792 22

504 14

129


3/11 szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény modul.

11499-12 Foglalkoztatás.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgy.

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Esztergálás. 10174-12 Esztergályos feladatok. Esztergálás gyakorlata.

10176-12 Marós feladatok.

Marás gyakorlata.

Köszörülés. 10175-12 Köszörűs feladatok.

Köszörülés gyakorlata.

Gépipari szakrajz Idegen nyelv. Testnevelés. Osztályközösség- építő- program. Matematika Összesen: Óra/hét:

Témakör.

Munkajogi alapismeretek. Munkaviszony létesítése. Álláskeresés. Munkanélküliség. Nyelvtani rendszerzés 1. Nyelvtani rendszerezés 2. Nyelvi készségfejlesztés. Munkavállalói szókincs. Az esztergálás eszközei. Az esztergálás technológiája CNC programozás. Az eszközök használata. Az esztergálás gyakorlata. CNC esztergálás. Az eszközök használata. A marás gyakorlata. CNC marás technológiája. Köszörülés eszközei. Köszörülési technológiák. CNC programozás. Eszközök használata. Köszörülési technológiák alkalmazása. CNC köszörülés.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 8 8 10 10 24 20 32 32 32 32 48 48 32 64 64 12 34 34 64 64

64 64 64 160 32 48 20 640

15 480

130


SZERSZÁMKÉSZÍTŐ 34 521 10 A szakképesítés azonosító száma: 34 521 10 A szakképesítés megnevezése: Szerszámkészítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): első szakképzési évfolyam tanévében (feb.01.-ápr.30.) A képzés a szakképzési kerettanterv alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - a 9. évfolyamot követően 140 óra; a 10. évfolyamot követően 140 óra. 1/9. szakképzési évfolyam: Szakmai Tantárgyak. követelménymodulok.



Munkavédelem. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok.

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Gépészeti alapozó feladatok.

Témakör.

Munkavédelmi alapismeretek. Munkahelyek kialakítása. Munkavégzés személyi feltételei. Munkaeszközök biztonsága. Munkakörnyezeti hatások. Munkavédelmi jogi ismeretek. Munkabiztonság Tűzvédelem. Környezetvédelem. Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban. Sérülések ellátása. Műszaki dokumentációk. Gépészeti alapmérések. Anyagismeret, anyagvizsgálat. Fémek alakítása.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 5 5 5 5 12 12 12 12 12

12 18 18 18 18

131


Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata.

Szerszám- és készülékgyártás. 10192-12 Szerszám- és készülékgyártás. Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség- építő program. Informatika Összesen: Óra/hét:

Műszaki dokumentációk. Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat. Gépészeti alapismeretek. Szerszámkészítés, hőkezelési eljárások alapjai. Készülékelemek. Szikraforgácsolás alapjai. Irányítás és vezérléstechnika elmélete. Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés. Készülékelemek gyártása, összeállítása. Irányítás és vezérléstechnika.

72 36 36 36 18

18 18 18

72

54 54 72 72 72 72 108 180 36 36 864 24

386 11

132


2/10. szakképzési évfolyam. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak.

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat. 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata.

Szerszám- és készülékgyártás 10192-12 Szerszám- és készülékgyártás. Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata.

10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása.

Üzemeltetés és karbantartás.

Magyar- kommunikáció Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Testnevelés. Osztályközösség- építő program. Gépipari szakrajz Összesen: Óra/hét:

Témakör.

Szakmai anyagismeret. Roncsolásos és roncsolás-mentes anyagvizsgálatok. Mérőeszközök, mérőberendezések. Roncsolásos anyagvizsgálat. Roncsolás-mentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata. Szerszámkészítés, hőkezelési eljárások alapjai. Készülékelemek. Szikraforgácsolás alapjai. Irányítás és vezérléstechnika elmélete. Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés Készülékelemek gyártása, összeállítása. Irányítás és vezérléstechnika. Szerszámok és készülékek gépeinek működtetése. Karbantartás Általános üzemeltetés és karbantartás.

Elmélet.

Gyakorlat.

36 36

36 36 36 36 36

36 36 36

136

144 116 24

24 24 36 72 36 36 180 36 72 792 22

504 14

133


3/11. szakképzési évfolyam. Szakmai Tantárgyak. követelménymodulok.

11499-12 Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Szerszám- és készülékgyártás. 10192-12 Szerszám- és készülékgyártás. Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata

Általános üzemeltetés és karbantartás. 10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása.

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

Gépipari szakrajz Idegen nyelv. Testnevelés. Osztályközösség- építő program. Matematika Összesen:

Témakör.

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés. Munkanélküliség. Nyelvtani rendszerzés 1. Nyelvtani rendszerezés 2. Nyelvi készségfejlesztés. Munkavállalói szókincs. Szerszámkészítés, hőkezelési eljárások alapjai. Készülékelemek. Szikraforgácsolás alapjai. Irányítás és vezérléstechnika elmélete. Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés Készülékelemek gyártása, összeállítása. Irányítás és vezérléstechnika. Szerszámok és készülékek gépeinek működtetése. Karbantartás. Általános üzemeltetés és karbantartás. Szerszámok és készülékek gépeinek használata. Karbantartási műveletek. Általános üzemeltetés és karbantartás gyakorlata.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 8 8 10 10 24 20 36

18 28 30

96

64 64 24

20 20 144

56 56

64 64 160 32 48 640

480

134


ASZTALOS 34 543 02 A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 A szakképesítés megnevezése: Asztalos A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): első szakképzési évfolyam tanévében (feb.01.ápr.30.) A képzés a szakképzési kerettanterv alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra 1/9. szakképzési évfolyam: Szakmai Tantárgyak. követelmény modul.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11371-12 Biztonságos munkavégzés.


Biztonságos munkavégzés gyakorlata.

Témakör.

Munkavédelmi alapismeretek. Munkahelyek kialakítása. Munkavégzés személyi feltételei. Munkaeszközök biztonsága. Munkakörnyezeti hatások. Munkavédelmi jogi ismeretek. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája. Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 5 5 5 5 12

18 6

135


Faipari szakmai és gépismeret.

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás.

Faipari szakmai gyakorlat.

10225-12 Asztalosipari szerelés.

Asztalosipari szerelési ismeretek.

Asztalosipari szerelési gyakorlat.

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel. Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzés. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése.

36

36

18

18

56

50

20

126

12

14

10 72

136


10229-12 Gyártás előkészítési feladatok

Faipari szakrajz.

Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések. Ábrázolási módok, rajzok fajtái. Fakötések ábrázolása.

18

18

Magyar- kommunikáció.

36 72

Idegen nyelv.

72

Matematika.

72

Társadalomismeret.

72

Természetismeret.

108

Testnevelés

180

Osztályközös-égépítő- program.

36

Informatika

36

Összesen:

900

360

Óra/hét:

25

10

137


2/10. szakképzési évfolyam: Szakmai Tantárgyak. követelmény modul. 11371-12 Biztonságos munkavégzés.

Biztonságos munkavégzés alapjai.



10226-12 Asztalosipari termékek gyártása.

Szerkezettanszakrajz és technológia.

Asztalosipari szakmai gyakorlat.

10228-12 Gépkezelés.

Gépkezelési ismeretek. Gépkezelési gyakorlat.

10229-12 Gyártás előkészítési feladatok.

Gyártás előkészítési ismeretek.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Testnevelés. Osztályközös-égépítő program. Összesen: Óra/hét:

Témakör.

Munka- és tűzvédelem. Környezetvédelmi- és technológiai szabályok. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése. Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete. Asztalosipari termékek készítésének technológiája. Lapszerkezetű termékek gyártása. Ragasztás, felületkezelés technológiája Asztalosipari termékek típusai, készítése. Lapszerkezetű termékek gyártása. Ragasztás, felületkezelés technológiája. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai. Anyagismeret. Műszaki dokumentáció. Vállalkozásműködtetés. Számítástechnika a faiparban.

Elmélet.

Gyakorlat.

20 10 6

72

72 30

22 20 135 105 84 36 144 36 72 18 18 36 72 36 36 180 36 756 21

540 15

138


3/11. szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény modul.

11499-12 Foglalkoztatás II.



Tantárgyak.

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.


Szerkezettanszakrajz és technológia. 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása.

Asztalosipari szakmai gyakorlat.

Témakör.

Munkajogi alapismeretek. Munkaviszony létesítése. Álláskeresés. Munkanélküliség. Nyelvtani rendszerzés 1. Nyelvtani rendszerezés 2. Nyelvi készségfejlesztés. Munkavállalói szókincs. Helyszíni szerelési feladatok. Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete. Épületasztalos termékek típusai, szerkezete. Asztalosipari termékek készítésének technológiája. Lapszerkezetű termékek gyártása. Ragasztás, felületkezelés technológiája. Asztalosipari termékek típusai, készítése. Lapszerkezetű termékek gyártása. Ragasztás, felületkezelés technológiája.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 8 8 10 10 24 20 64

32

64

32

32 16

176

64 48

139


Gépkezelési ismeretek.

10228-12 Gépkezelés.

Gépkezelési gyakorlat.

10229-12 GyártásGyártás-előkészítési előkészítési ismeretek. feladatok. Idegen nyelv. Testnevelés. Osztályközösség-építő program Matematika Összesen: Óra/hét:

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai. Lapanyagok megmunkálása. Felületkezelés gépei, berendezései. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai. Lapanyagok megmunkálása. Felületkezelés gépei, berendezései. Anyagismeret. Műszaki dokumentáció.

12

10 10

50

50 28

16 16

64 160 32 48 640 20

480 15

140


NŐI SZABÓ 34 542 06 A szakképesítés azonosító száma: 34 542 06 A szakképesítés megnevezése: Női szabó A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga (iskolai rendszerben): első szakképzési évfolyam tanévében (feb.01.-ápr.30.) A képzés a szakképzési kerettanterv alapján történik, a szabad sáv terhére nevelőtestületi határozat alapján az óraszámokat növeljük meg. Évfolyamok között tananyagot nem helyezünk át. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 280 óra / 160 óra 1/9 szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény Tantárgy. modul.


10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok. 10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés.


Ruhaipari anyag- és áruismeret. Ruhaipari gyártáselőkészítés.

Textiltermékek készítése. 10115-12 Textiltermékek összeállítása. Textiltermékek készítése gyakorlat.

Témakör. Munkavédelmi alapismeretek. Munkahelyek kialakítása. Munkavégzés személyi feltételei. Munkaeszközök biztonsága. Munkakörnyezeti hatások. Munkavédelmi jogi ismeretek. Textilipari nyersanyagok.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 5 5 5 5 36

36 Gyártás-előkészítés. Szabásminta használata. Ruhaipari gépek üzemeltetése. Textiltermékek gyártástechnológiája. Szabásminta használata. Ruhaipari gépek üzemeltetése. Textiltermék készítése

48 48 48 36 36 108

141


Lakástextíliák készítése. 10118-12 Lakástextíliák készítése.

Lakástextíliák készítése gyakorlat.

I. Textiltermék készítése II. Lakástextíliák gyártástechnológiája. Lakástextíliák készítése. Lakástextiljavítószolgáltatás.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Természetismeret. Testnevelés. Osztályközösség-építő program Informatika Összesen: Óra/hét: 2/10. szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény Tantárgy. modul. 10113-12 Ruhaipari Ruhaipari anyag- és anyagvizsgálatok. áruismeret. Szakrajz. 10114-12 Ruhaipari Szakrajz gyártmánytervezés. gyakorlat.

Női ruhák készítése. 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése. Női ruhák készítése gyakorlat.

Magyar- kommunikáció. Idegen nyelv. Matematika. Társadalomismeret. Testnevelés. Osztályközösség- építő- program. Összesen: Óra/hét:

72 36 54 18 72 72 72 72 108 180 36 36 936 26

Témakör.

Elmélet.

Textíliák, kelmék I.

36

Szakrajzi alapismeretek. Szabásminta készítése.

72

Női ruhák modellezése I. Női ruhák modellezése II. Női ruha-készítés gyártástechnológiája I. Női ruha-készítés gyártástechnológiája II. Női ruhák modellezése. Női ruha készítés gyártástechnológiája. Női ruhák készítése I. Női ruhák készítése II. Női ruhák készítése III. Női ruhák készítése IV.

72 72 72

324 9

Gyakorlat.

36

72 18 36 144 144 144 90 36 72 36 36 180 36 19 684

17 612

142


3/11. szakképzési évfolyam: Szakmai követelmény Tantárgy. modul. 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok.

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés.

Ruhaipari anyag- és áruismeret. Anyagvizsgálatok gyakorlat.

Szakrajz.

Női ruhák készítése. 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése. Női ruhák készítése gyakorlat.

Matematika Idegen nyelv. Testnevelés. Osztályközösség- építő- program. Összesen: Óra//hét:

Témakör. Munkajogi alapismeretek. Munkaviszony létesítése. Álláskeresés. Munkanélküliség. Nyelvtani rendszerzés 1. Nyelvtani rendszerezés 2. Nyelvi készségfejlesztés. Munkavállalói szókincs. Textíliák, kelmék II. Textilipari nyersanyagok. Textíliák, kelmék. Áruismeret. Anyagvizsgálatok. Alapszerkesztések, modellezések I. Alapszerkesztések, modellezések II. Női ruhák modellezése III. Női ruhák modellezése IV. Női ruha-készítés gyártástechnológiája III. Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV. Női ruhák modellezése. Női ruha készítés gyártástechnológiája. Női ruhák készítése V. Női ruhák készítése VI. Női ruhák készítése VII. Női ruhák készítése VIII.

Elmélet.

Gyakorlat.

8 8 8 8 10 10 24 20 64 8 8 8 8 32 32 48 32 48 32 64 32 80 80 80 80 48 64 160 32 672 21

448 14

143

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és. Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Recommend Documents