HAGYATÉK
Kiadja: Magyar Egyesületek Szövetsége Pélmonostor
Szerkesztette: Sipos Zsivics Tünde Grafikai- és tördelõszerkesztõ: Karaszi Kornél Borítóterv: Karaszi Kornél
Megjelent a Horvát Köztársaság állami költségvetésének támogatásával Izdavaè: Savez maðarskih udruga uz finacijsku potporu Savjet za nacionalne manjine
Nyomda/Tisak: Daruvarska Tiskara d.d. Petra Zrinskog 24/2 43500 Daruvar
ISSN 1846-7296
Pélmonostor, 2013. Magyar Egyesületek Szövetsége
Hagyaték VII. évfolyam 2. szám
Tartalomjegyzék Szerkesz tõi bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Új Magyar Kulturá lis Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Aján lás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az Új Magyar Kulturális Központ egyesület . . . . . . . . . . . . 14 Szakcsoportjaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Barbir Olga, a mi mûvé szeti vezetõnk. . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Magyar gasztronómia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Könyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A Split-Dalmá cia megyében élõ magyarokról . . . . . . . . . . . 26 Az Új Magyar Kulturális Központ egyesület a médiában és az Interneten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Mûködési problémák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Eseménynaptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Újságcikkek rólunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Vallomások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Novi maðarski kulturni centar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Preporuka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Novi maðarski kulturni centar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Naše sekcije. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Olga Barbir, naša voditeljica za kulturu . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Maðarska gastronomija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Knjižnica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Maða ri u splitsko-dalmatinskoj župa niji . . . . . . . . . . . . . . . 75 Maðarski Kulturni Centar u medijima i na internetu . . . . . . . 76 Operativni problemi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Kalendar dogaðaja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Novinski èlanci o nama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Ispovijest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Szerkesztõi bevezetõ A 2011-es népszámlálás adatai szerint Horvátországban magukat magyar nemzetiségûnek vallók közel 1%-a él a horvát tengermellék járásaiban és nagyvárosaiban. A tengerelléken élõ, valamivel több mint 1500 nemzettársunk, nincs egyszerû helyzetben amikor magyar nemzeti önazonosságtudatát szeretné ápolni. Egy-egy városban elenyészõ százalékát teszik ki a lakosságnak, így igazán nehéz a kisebbségi közösségnek a kialakulása és fennmaradása is. A fent említett okok miatt Horvátország ezen vidékén nincsenek meg a feltételek az anyanyelvi oktatásra, a magyar nyelv és kultúra megõrzésének egyetlen "intézményei" itt a civil szervezetek, mûvelõdési egyesületek. A jelenleg érvényes törvények értelmében, ugyan egy egyesület megalaukásához elegendõ három ember is, de azok mûködtetéséhez, fejlesztéséhez nyilván nem. Ahhoz, hogy érdemi tevékenységet tudjanak kifejteni tagásot, megfelelõ székhelyet és anyagi támogatást szükséges találni. Ezek egyike sem egyszerû feladat. Folyóiratunk e havi számában a másféléves mûködésre visszatekintõ, spliti székhelyû, Új Magyar Kulturális Központ munkásságát mutatjuk be. Az 2011-ben alakalult egyesület a nagyvárosi környezetben is kiemelkedõ eredményeket tud felmutatni. A Kulturális Központ a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete megalakulása óta. A Szövetség vezetõsége mindig nagyon fontosnak tartotta a szórványban élõ magyarok segítését, a velük való öszetartozás erõsítését, munkájuknak és tevékenységüknek támogatását. A kiadvány a szorgos egyesületi tagok gondozásában készült el, mely az egyesület eddigi munkásságát összefogalaó gyûjtemény. Az egyesület tagjainak ez úton is gratulálunk az eddig elért eredményes munkájukért és további sikert és kitartást kívánunk nekik ebben az áldozatos, önzetlen és sokszor nem egyszerû hivatásban: Õrízzétek és örökítsétek továbbra is a magyar nyelvet és kultúrát! Fogadják sok szeretettel! Sipos Zsivics Tünde szerkesztõ
9
Új Magyar Kulturális Központ
Elérhetõségeink Elnök: Rupèiæ Olivia Betty (098/268-837 Alelnök: Rogošiæ Radnics Zsuzsanna (098/370-672) Kulturális vezetõ: Barbir Olga (091/253-5809) Titkár: Kollár Viktória (098/938-2929) E-mail:
[email protected] Facebook: Novi maðarski kulturni centar Cím: 21 000 Split Taveliæeva 45.
Ajánlás Tisztelt Olvasók! Az Új Magyar Kulturális Központ elnökeként figyelmükbe ajánlom ezt a kiadványt, amellyel szeretnénk bemutatni Önöknek egyesületünket. Külön köszönet a Magyar Egyesületek Szövetségének, amiért lehetõvé tették, hogy a "Hagyaték" címû kiadványuk ezen száma rólunk szóljon, ami által az olvasók betekintést nyerhetnek a munkánkba. Köszönet az egyesület oszlopos tagjainak: Rogosiæ Radnics Zsuzsannának és Kollár Viktóriának a kiadvány összeállításáért, valamint Svoboda Lászlónak és kedves feleségének, Zagorkának, az újságcikkek lefordításáért. Ezen kívül köszönet illeti meg az egyesület összes tagját, akik munkájukkal hozzájárulnak az Új Magyar Kulturális Központ sikeres mûködéséhez. Szeretettel várunk mindenkit, aki érdeklõdik a magyar nyelv és kultúra iránt, és szívesen részt venne munkánkban. Rupèiæ Olivia Betty, elnök Új Magyar Kulturális Központ
13
Az Új Magyar Kulturális Központ egyesület Egyesületünket, az Új Magyar Kulturális Központot 2011. szeptemberében 5 magyar édesanya és Barbir Olga tanárnõ alapította meg.
Alapítótagok
Célunk, hogy összefogjuk a környéken élõ magyarokat, messze az anyaországtól, "szórványterületen" is megõrizzük magyarságunkat, ápoljuk anyanyelvünket és kultúránkat, és felpezsdítsük a magyar kulturális életet Split-Dalmácia megyében. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy gyermekeink is rendelkezzenek magyar identitástudattal, és megtanuljanak magyarul, nemcsak beszélni, de írni és olvasni is. Nagy hangsúlyt fordítunk a magyar nyelv és kultúra, a hagyományok és szokások ápolására. A nemzeti és vallásos ünnepeket a magyar hagyományoknak megfelelõen ünnepeljük meg. Mivel Split-Dalmácia megye szórványterület, így sok magyar ember számára ez a közösen eltöltött idõ az egyetlen lehetõség arra, hogy anyanyelvét használhassa. Az egyesületnek kb. 40 aktív tagja van, ebbõl 11 gyermek. Bár kevesen vagyunk, de nagyon jó, családias hangulatban folyik a munka, és mindenki sok energiát befektetetve járul hozzá a közös sikerekhez. A megyében, szórványban élõ magyarok közül ezen kívül további kb. 40 honfitársunk ellátogat legalább évi egy-egy nagyobb rendezvényünkre, de õk a nagy távolságok miatt nem tudnak eljárni a próbákra, és részt venni az egyesület mindennapi életében.
14
Szakcsoportjaink közül három szekció, a Bóbita Gyermekcsoport, a Csárdás Néptánccsoport és a Viola Vegyeskórus már a kezdetektõl mûködik. A próbákat, Barbir Olga tanárnõ szakszerû vezetésével, hétfõnként 19:3021:30, illetve péntekenként 18:00-21:00 között tartjuk klubhelyiségünkben, Splitben, a Taveliceva utca 45. szám alatt.
Megemlekezes az 56-os forradalomrol
Új szekciónk a Képzõmûvészeti Mûhely, amelynek keretében többféle mûvészeti tevékenységet is folytatunk. A próbák és egyéb foglalkozások mellett persze kötetlenebb programokat is szervezünk, emlékezetes események voltak például a közös lángos-sütés és a halászléfõzés, a húsvéti locsolkodás, a farsangi mulatság vagy amikor az egyesület tagjai közösen elutaztak Dubrovnikba. Találkozóink családias hangulatban folynak, és hogy legyen közben mit "csipegetni" is, mindig kerül valami magyaros fogás is az asztalra. Klubhelyiségünkben egy kisebb magyar könyvtár is várja az olvasni vágyó gyermekeket és felnõtteket, mintegy 650-700 kötettel. Élve a törvények adta lehetõséggel, az Új Magyar Kulturális Központ kezdeményezése révén indulhatott be - az Oktatási Minisztérium támogatásával - 2012. októberében Splitben, a Skalice Általános Iskolában "a magyar nyelv és kultúra mint választott tantárgy" "C" típusú oktatása, a magyar és magyarul tanulni vágyó, általános iskolás korú gyermekek számára. Tervezzük egy magyar nyelvtanfolyam megszervezését is, felnõttek részére, mely jelenleg az igényfelmérés szintjén tart. Folyamatban van elsõ, saját kiállításunk összeállítása, és egy többnapos, magyar kulturális rendezvénysorozat elõkészítése is. A jövõben szeretnénk magyar sajtótermékeket beszerezni. Céljaink között van továbbá az anyaországi kapcsolatok ápolása, gyermekeinket szeretnénk Magyarországon táboroztatni.
15
Szakcsoportjaink A Bóbita Gyermekcsoport A Bóbita Gyermekcsoport 4 éves hagyománnyal rendelkezik, 11 gyermekbõl áll, akik közül 7 magyarajkú, 2 pedig horvát. A gyerekek az évek során rengeteg magyar éneket, verset, mondókát, mesét és táncot tanultak, minden rendezvényünkön külön ünnepi programot adnak elõ. A foglalkozásokat Barbir Olga tanárnõ tartja, magyar nyelven, péntekenként 18:00-19:30 között. Az egyesület saját rendezvényei és ünnepi programjai mellett a Bóbita Gyermekcsoport többször fellépett már a spliti Nemzeti Kisebbségek Szemléjén, ahol minden alkalommal hatalmas tapsot kaptak. Meghívott vendégként többször szerepeltek a spliti macedón egyesület, az MKD Makedonia rendezvényein is, ahol szintén nagy sikert arattak. 2012. december 16-án õk nyitották meg az omiši Gyermek Advent programját. Az idei évre is már több meghívást kaptak különbözõ fellépésekre, ezek megbeszélése még folyamatban van.
Bóbiták
Fellépéseik (2010. márciusától): • Karácsonyi ünnepség - 3 alkalommal (2010, 2011, 2012); • Március 15-i megemlékezés - 3 alkalommal (2010, 2011, 2012);
16
• Nemzetiségi Szemle - 5 alkalommal (2010, 2011 (2 alkalom), 2012 (2 alkalom)); • Gyermek Advent Omišban (2012);
Gyermek Advent Omisban 2012.
• A spliti macedón egyesület "Cirill és Metód Ünnepe" rendezvénye (2012); • Nõnapi mûsor (2012); • Anyák napi ünnepség - 3 alkalommal (2010, 2011, 2012); • Pedagógusnap - 2 alkalommal (2011, 2012); • Október 23-i ünnepség - 2 alkalommal (2011, 2012).
Csárdás Néptánccsoport A tánccsoportunk még az egyesület megalakulása elõtt néhány hónappal jött létre, egy amerikai író, Wayne Dyer mottójával: "Amikor táncolsz, nem az a célod, hogy egy bizonyos pontra megérkezz, hanem hogy minden lépést élvezz, míg odaérsz..." A tánccsoportot alkotó fiatal lányok és asszonyok közül szinte senki sem tanult korábban néptáncot, így Barbir Olga tanárnõnek nincs könnyû dolga. 17
Idézet
Ennek ellenére tánccsoportunk már néhány hónappal a megalakulását követõen kész koreográfiával, Háromugrós tánccal lépett fel a spliti Nemzetiségek Szemléjén, amivel - szerénytelenség nélkül mondhatjuk - belopta magát a spliti közönség szívébe.
Tánccsoport szereplése Split
Eddig háromszor léptünk fel a spliti Nemzetiségi Szemlén, valamint 2011-ben, Omišban, a saját, karácsonyi rendezvényünkön is táncoltunk. Ezen kívül több meghívást is kaptunk különbözõ nyári rendezvényekre, fesztiválokra, amiket sajnos nem tudtunk elfogadni, mivel a tánccsoport tagjainak nagy része a turizmusban dolgozik. 18
A próbákat hétfõnként, 19:30-21:00 óra között tartjuk az egyesületi helyiségünkben. Jelenleg 12 táncosunk van, és a második koreográfiánkat tanuljuk, amellyel várhatóan májusban fogunk debütálni.
Táncpróba
A tanárnõt 2012. októberétõl a tagok által összegyûjtött havi tagsági pénzbõl fizetjük. A tánccsoport fellépõruháját - az egyesületi tagok finanszírozásával - a képzõmûvészeti szekciónk készítette el.
Viola Vegyeskórus
Énekkar fellépése Omisban 2011.
A Viola Vegyeskórus 2011. októberében alakult, 10 taggal, azzal a céllal, hogy az egyesület az idõsebb korosztályt is bevonja a munkába. A vegyeskórus jelenleg 15 tagból áll. Barbir Olga tanárnõ vezetésével eredeti magyar dalokat és nótákat tanulunk. A próbák hetente egyszer, péntekenként 19:30-21:00 óra között zajlanak. A nemzeti és a vallási ünnepek alkalmával 19
az adott ünneppel kapcsolatos dalokat tanulunk, és adunk elõ. Eddigi legnagyobb sikerünket a Barbir Olga által összeállított "Csárdás Mix-szel" arattuk, a spliti Nemzetiségi Szemlén és a spliti Marko Marusiæ Városi Könyvtárban, a Nemzetiségi Könyvsarok megnyitóján, az Európa Napok keretében. Ezen kívül többször feléptünk a spliti macedón egyesület, az MKD Makedonia rendezvényein is. Néhány dal a repertoárunkból (a teljesség igénye nélkül): magyar és horvát himnusz, Szózat, Csárdás Mix (Az a szép, Kilenc kis gólya..., Túl a Tiszán, A szegedi csikós, Jaj, de magas ez a vendégfogadó, Nagy a feje, búsuljon a ló), Csendes éj, Felszálltak az angyalok, Hej, Dunáról, Katonadal, Megkötöm lovamat, Tavaszi szél, Magyarország.
Képzõmûvészeti szekció A Képzõmûvészeti Szekciónk ugyan hivatalosan csak nemrég kezdett el mûködni, de rendszertelen idõközönként már az egyesület megalakulásától kezdve voltak foglalkozások. 2013. január 1-tõl heti rendszerességgel összegyûlnek a szekció tagjai, Szvoboda László és Pincoliæ Anikó vezetésével. A szekció keretében került sor a gyermekcsoport népviseletének megvarrására (fiúknak betyárruha, lányoknak kötény, szoknya, párta, kendõ), valamint a felnõtt tánccsoport mellényének és kötényének díszítésére. Szvoboda László újabb és újabb magyar nemzeti motívumokkal díszíti az egyesületi helyiségünk falait, és cserépfestés- Képzõmûvészeti szekció re tanítja a gyermekeket és az érdeklõdõ felnõtteket. Pincoliæ Anikó apró csárdásruhákat varrt babákra, hogy a programjainkon bemutathassuk általuk ezt a híres, magyar viseletet. A szekció tagjainak munkáját dícsérik a március 15-i fellépéshez készült huszársapkák, lovak, palástok, kokárdák és hímzett tarisznyák is.
20
Hús Képzõmûvészeti szekció - tarisznyák vétkor sosem maradhat el a tojáshímzés (viasszal, eredeti, magyaros technológiával) és a tojásfestés, a húsvéti locsolás.
Képzõmûvészeti szekció - tojásfestés
Karácsony elõtt adventi koszorú, karácsonyi ajándékok, karácsonyfa díszek készülnek, mézeskalácsokat sütünk és díszítünk. A karácsonyfánkra mindig kerül szaloncukor. Terveink közt szerepel, hogy munkáinkat egy önálló kiállításon is bemutassuk. Szeretettel várjuk az ügyeskezû érdeklõdõk jelentkezését.
21
Barbir Olga, a mi mûvészeti vezetõnk Barbir Olga vagyok (sz. Trubics), Magyarországon születtem, és ott is éltem egyetemi tanulmányaim megkezdéséig. Zágrábban a Filozófiai Egyetem Bölcsészettudományi Karán szereztem horvát nyelv és irodalom tanári diplomát. Életem története Splitben folytatódott tovább, ahol érdeklõdésem és szeretetem a kultúra és zene iránt, észrevétlenül életem hivatása lett. Mint szabadfoglalkozású zenész (gitár és billentyûs), fellépéseim során, Cavtattól Opatijáig, megismertem második hazám legszebb tájait, de sohasem feledkeztem meg arról, ki vagyok, és honnan származom. Az Új Magyar Kulturális Központ megalapításával, amelyben a "BÓBITA" gyermekcsoport, a "CSÁRDÁS" néptánccsoport és a "VIOLA" vegyeskar vezetõje és koreográfusa vagyok, lehetõséget kaptam arra, hogy még egyszer "átéljem" gyermekkorom és fiatalságom legszebb éveit. A gyerekek mondták róla:
Bóbiták
Máté: Olga néni ügyes, szeret bennünket, nagyon szeretünk vele lenni. A nagyokat is sok mindenre megtanította, minket is énekre meg táncra.
22
Léna: Olga a mi tanító nénink. Megtanított nagyon sok mindenre. Például dalokra,"brojalicákra" és táncolni. Olga nagyon jó, mindig boldog és mosolygós. Sok meglepetést csinálunk neki, azért mert szeretjük. Én nagyon szeretem. Szofi: Azért szeretem Olga nénit, mert tanít minket táncolni meg énekelni. És akkor is kedves, ha hibázunk. Márkó: Akkor szeretem Olga nénit, amikor nem gyakoroljuk a táncot, hanem játszik velünk. Emma: Olga je jako talentirana, jer zna zabaviti djecu, a to nije lako. Meni je s njom uvijek zabavno, iako ne znam maðarski. A još je lijepa i pametna!
Magyar gasztronómia Évi két-három alkalommal "spontán szervezõdõ", közös sütés-fõzést tartunk, így készült már õzpörkölt galuskával, babgulyás, halászlé és lángos, házi kenyér, lekváros bukta, kürtõs kalács és túrós batyu is. A rendszeres összejöveteleink alkalmával is mindig kerül valamilyen magyaros fogás is az asztalra.
Halászlé fõzés
23
Könyvtár Az egyesületi könyvtár 2011. márciusában jött létre, Kollár Viktória kitartó munkája révén, aki egy év alatt közel 700 kötethez segítette hozzá a klubot. Ehhez magyarországi könyvkiadóktól kért adományokat, és használt könyveket szerzett be. Itt ragadnánk meg az alkalmat, hogy ezúton is köszönetet mondjunk mindazon könyvkiadóknak, akik könyvadományaikkal segítették munkánkat.
Könyvadomány érkezett
Többszáz e-mail-váltás és rengeteg energia befektetésével sikerült megalapítanunk ezt a könyvtárat. A könyvek ideszállítása nem volt egyszerû dolog, a Magyarországra hazalátogató egyesületi tagok rendszeresen egy-egy doboz könyvvel az autójukban tértek vissza. Külön köszönet illeti emellett Pécsi László fuvarozót is, aki a címekrõl összeszedte és lassanként, amikor Split felé járt, elszállította hozzánk a könyveket. A kötetek között mindenféle stílus megtalálható, a szépirodalomtól kezdve a regényekig, felnõtt- valamint ifjúsági- és gyermek-irodalom egyaránt. A tagok rendszeresen kölcsönzik a könyveket, és a gyerekek örömére a gyermekkönyvek mellett magyar nyelvû mesefilmek és dokumentumfilmek is találhatóak a könyvtári állományban. Külön köszönet a magyarországi Balassi Intézetnek a Balassi-füzetekért, amelyek kimondottan szórványban élõ, magyar származású gyermekek részére készültek.
24
Könyvtár, 2011.
A Split-Dalmácia megyében élõ magyarokról A dalmáciai magyarok szórványmagyarok, ami azt jelenti, hogy kis létszámban, területileg elszórtan élnek. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Split városában 108-an vallották magukat magyarnak, a hivatalos lista szerint a megyében még további 100 magyar él, elszórtan, településenként 3-15 fõ. Az elsõ hullámmal ideérkezõ magyarok még a jugoszláv idõkben érkeztek a tengerparti megyébe, munkalehetõség miatt vagy házasság révén, fõként Baranyából, Szlavóniából illetve a Vajdaságból. Ismeretlen a számuk azoknak a honfitársainknak, akik a nyilvántartásban még nem szerepelnek, mivel csak az elmúlt 8-9 év során települtek át erre a vidékre, így ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de horvát állampolgársággal még nem. Kitartó erõfeszítésünknek köszönhetõen, hogy megtaláljuk õket, sokan közülük már egyesületünk tagjai. Ezeknek az embereknek a többsége fiatal, aki szintén munkalehetõség vagy házasság révén került ide. Sok közöttük a kisgyermekes szülõ, így az õ felkeresésük különösen fontos a régió magyarságának jövõbeni fennmaradása tekintetében. A jugoszláv éra idejében ideérkezõ magyarok - a történelmi és társadalmi körülmények hatására - többnyire nem tartották igazán fontosnak azt, hogy a gyermekeiket megtanítsák a magyar nyelvre, így az utánuk következõ elsõ generáció nagy része gyengén, a második generáció pedig már egyáltalán nem beszéli a magyar nyelvet. Szerencsére manapság már nem jellemzõ, hogy bármiféle negatívum érné a többségi társadalom részérõl a kisebbségi nyelveket használókat, de még így is komoly odafigyelést és erõfeszítést igényel egy gyermeket megtanítani a magyar nyelvre. A magyar szülõk többsége (legtöbbször ez az édesanyát jelenti) általában vegyesházasságban él, ezért a családban nem ez az elsõdleges nyelv. Ezenkívül az óvodában, iskolában, általában a külvilág részérõl is a horvát nyelv hatása jóval erõsebb, mint a magyar nyelvé, amit a gyermek legtöbbször csak egyetlen embertõl hall. Ennek hatására a gyermek - ha a szülõ hagyja - , idõrõl-idõre megpróbálja a számára nehezebb magyar nyelv használatát elkerülni, és rávenni a magyar szülõt arra, hogy a továbbiakban õ is horvátul beszéljen vele. Külön fáradságot jelent, hogy a horvát családtagok felé le kell fordítani a magyarul elhangzott mondatoknak legalábbis egy részét, ekkor is nagy a magyar szülõ felelõssége, hogy idõnyerés érdekében ne adja fel a magyar nyelv használatát. Fontosnak tartjuk még egyszer elmondani, hogy az egyesületünkbe járó gyermekek, pontosan a kitartó szüleiknek köszönhetõen, mind
26
beszélnek magyarul. Az egyesületnek megerõsítõ hatása van a magyar szülõk irányába, hogy távol Magyarországtól is fontosnak tartsák megõrizni magyarságukat, és megtanítani anyanyelvüket a gyermekeiknek is. A gyerekek a magyar nyelvû foglalkozások során hallják és használják a magyar nyelvet, javul a szókincsük, a kiejtésük, megismerkednek a magyar hagyományokkal, a magyar kultúra és történelem alapjaival. Az itt élõ magyaroknak - mindennnapi életük során - a nyári szezonon kívül nem nagyon van lehetõségük az anyanyelvük használatára, így sokuk számára az egyesületben eltöltött idõ jelenti az anyanyelv használatának szinte egyetlen lehetõségét.
Az Új Magyar Kulturális Központ egyesület a médiában és az Interneten A Magyar Egyesületek Szövetsége által kiadott Magyar Napló címû hetilap folyamatosan figyelemmel kíséri az egyesület munkáját, Bognár Attila újságíró majdnem minden rendezvényünkrõl beszámol az újság lapjain. E kiadvány tartalmazza ezeket az újságcikkeket is. Nagy sikernek számít, hogy Dalmácia legnagyobb napilapjában, a Slobodna Dalmacijában kétszer is olvashattak rólunk, elõször a 2012. március 15-i megemlékezésünk kapcsán, másodszor pedig az általános iskolai magyar tagozat megnyitásakor.
Gyerekek a HRT riportereivel
27
A HRT "Prizma" címû mûsorában nemcsak az egyesület elnöke, hanem a Bóbita Gyermekcsoport tagjai és Barbir Olga is két alkalomal interjút adtak. A helyi rádiókban, a Radio Split és a Radio Dalmacija mûsorában a Nemzetiségi Szemlén adott interjúkat többször hallhatták a hallgatók. A Mreza TV és a TV Dalmacija minden nagyobb rendezvényünkön részt vesz. A Jadran TV "Èakula" címû mûsorában többször foglalkozott az Új Magyar Kulturális Központ egyesülettel. Az Interneten az egyesület saját Facebook profillal rendelkezik, Novi maðarski kulturni centar (Új Magyar Kulturális Központ) név alatt, melyet rendszeresen frissítünk. Az érdeklõdõk rengeteg képet, videót és az egyesületrõl a különféle médiákban megjelent cikket találhatnak itt. Az egyesület e-mail címe a következõ:
[email protected]
Mûködési problémák Továbbra sem megoldott a egyesületi helyiségünk problémája. Jelenleg egy kétszobás helyiséget bérelünk, melynek bérleti díja és rezsije gyakorlatilag felemészti az egyesület összes, egész évi támogatását. Minden egyéb - kisebb és nagyobb - kiadásra a tagságnak kell összeadnia a pénzt. Amennyiben sikerülne városi helyiséghez jutnunk, jóval alacsonyabb bérleti díjat kellene fizetnünk, és az így felszabaduló összeget a munkánkhoz szükséges kiadásokra fordíthatnánk. Megoldhatatlan problémát jelentenek a megyében a nagy távolságok. Hiába él például viszonylag sok magyar Makarskán, Gradacon vagy a szigeteken, hiába szeretnék, nem tudnak részt venni az egyesületi találkozókon, hanem csak egy-egy, kiemelt rendezvényünkre tudnak eljutni. Az egyesületi tagság nagy részét a 30-40 év közötti, fiatalabb korosztály teszi ki, akik nagyrészt kisgyermekes anyák, dolgozó nõk, akiknek a napi munka, a gyermeknevelés és a háztartás vezetése mellett kell idõt találniuk az egyesületi munkára és a fellépésekre. Sokan dolgoznak a turizmusban is vagy pedig nyári, szezonális munka miatt nyaranta nem tartózkodnak Split környékén, így a fellépésekre való felkérések jelentõs részét nem tudjuk elfogadni.
28
Eseménynaptár 2011. Szeptember Október Október 1. Október 16.
Az egyesület megalapítása Egyesületi helyiség kibérlése és felújítása Beköltözés a helyiségbe Autóbuszos kirándulás Dubrovnikba, megyében élõ magyarokkal és a spliti kisebbségek képviselõivel, ismerkedés, valamit Szent István király koponya-ereklyéjének megtekintése
Kirándulás Dubrovnikba, 2011.
Október 23.
Ünnepélyes megemlékezés az 1956-os forradalom esemenyeirõl November Az egyesületi könyvtár megalapítása, kapcsolatfelvétel a magyarországi könykiadókkal December ajándékkönyvek átvétele December 16. Nemzetiségi Szemle (Kazalište Mladih), a Bóbita Gyermekcsoport és a Csárdás Néptánccsoport fellépése
29
Nemzetiségi Szemle - Kazalište Mladih, 2011.
December 9.
Részvétel az Emberi Jogok Világnapja alkalmából szervetett bálon December 18. Karácsonyi rendezvény Omišban 2012. Január 18. Január 29.
Részvétel az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére rendezett szentmisén, a Szent Domniusz Székesegyházban Ivo Stanièiæ, tiszteletbeli magyar konzul látogatása
Konzuli látogatás, 2012.
30
Február 17. Február 18.
Gyermek farsang Felnõtt jelmezbál, téma: magyar híres személyek
Jelmezbál, 2012.
Március Március 1. Március 8. Március 10. Március 15.
Tárgyalások megkezdése Split város illetékeseivel a "C" modellû magyar nyelvû általanos iskolai oktatásról Beköltözés az új klubhelyiségbe Nõnapi mûsor Kirándulás Braè szigetére, az ott élõ magyarság meglátogatása Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, a spliti Európai Otthonban
Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról
31
Március 28. Március 30. Május 9.
Húsvéti kézmûves mûhely (húsvéti díszek, tojás festés és hímzés) Húsvéti összejövetel, locsolkodással egybekötve Kisebbségi olvasósarok megnyitója a Marko Maruliæ Könyvtárban, az Európai Napok keretében, a Viola Vegyeskórus fellépése, valamint a Bóbita Gyermekcsoport és a Csárdás Néptánccsoport fellépése az "Ahol a dal, ott az otthon" címû nemzetiségi szemlén, a Èasnièki Domban.
Nemzetiségi Szemle Lora, 2012. május
Május 18. Május 25. Június 6. Június 14.
32
Anyák Napja A Viola énekkar és a Bóbita gyermekcsoport fellépése a spliti makedón egyesület vendégeiként, a "21. Dani makedonske kulture Sv. Æirila i Metoda" címû rendezvényen Pedagógusnap, Barbir Olga tanárnõ felköszöntése Legidõsebb tagunk, Szvoboda László 70. születésnapjának megünneplése, évadzáró rendezvény
Laci bácsi 70. születésnapja
Június 17-23. Magyar tábor az omiši Galeb Autóskempingben. Október 19. Megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Október 20. Az elsõ spliti, dalmáciai "magyar iskola" megnyitója a Skalice Általános Iskolában
Iskolai megnyitó
December 7.
Részvétel az Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett bálon
33
December 9. Karácsonyi kézmûves mûhely December 13. Mindhárom szekciónk fellépése a spliti Nemzeti Kisebbségek Szemléjén
Nemzetiségi Szemle Lora
December 16. A Bóbita Gyermekcsoport vendégszereplése az omisi gyermek Adventen December 16. Karácsonyi ünnepség
Karácsonyi ünnepség
34
2013. Január 18. Február 17.
Részvétel az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szervezett szentmisén Jelmezbál az ÚMKK egyesületi helyiségében
Farsang
Március 15.
Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, a spliti Európai Otthonban
35
Újságcikkek rólunk Horvátországi Magyar Napló:
Érdemi munkát folytatnak a spliti, fiatal magyarok Beszélgetés az Új Magyar Kulturális Központ egyesület vezetõivel Tiszta lappal indítottak a fiatal magyar anyukák Splitben... A helyi egyesületben történt szakadást követõen még szerencse, hogy fiatalos lendületük, tenni akarásuk lankadatlan, és biztosra vehetõ, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyermekeikkel együtt megõrizzék nemzeti öntudatukat és magyarságukat. Hogy még sokáig hallani lehessen a magyar szót Split-Dalmát megyében... A spliti fiatal anyukák kezdeményezése valójában szerencsétlen körülmények közepette indult útnak a horvátországi magyarság érdekvédelmi palettáján. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a helyi egyesület kiközösítette õket, mert volt bátorságuk kiállni saját véleményük mellett. A kiközösítést - a helyi magyar közösség szerencséjére - nem élték meg tragédiaként, hanem új alapokon és megújult energiával folytatták a már évekkel korábban elkezdett munkájukat. A kezdeti nehézségeken túljutva tervek sokaságával rukkoltak elõ. Tánccsoport és énekkar is mûködik már az új egyesületen belül. - Nagyon sok tervünk van, és három éve szorgalmasan dolgozunk egyes programjainkon. Bizonyos okok miatt sajnos ki kellett válnunk a régi egyesületbõl, ennek az ügynek a részleteire most nem szeretnék kitérni. Új egyesületet alapítottunk, a megkezdett munkát tehát folytatjuk, de tudtuk, szemléletváltásra van szükség. Van egy kultúrfelelõsünk, egy tanárnõ, aki bennünket és a gyerekeket is néptáncolni tanít, és egy énekkar is megkezdte mûködését. kezdte beszámolóját Rupèiæ Olivia Betty, az Új Magyar Kulturális Központ egyesület elnöke. Fõ céljuk a régióban élõ magyarság összetartása - Fõ célunk, elsõdleges feladatunk, hogy a megyében élõ magyarságot összetartsuk. Szeretnénk elérni, hogy minden itt élõ magyar érezze meg az összetartás erejét, kapcsolódjon be a közösségi munkába, hogy részese lehessen az egymás iránti törõdèsnek. Saját kezünkbe véve a sorsunk irányítását, szeretnénk elérni, hogy a gyerekeink is bátran éljék meg magyarságukat. - mondta el lapunknak Rogosiæ Zsuzsanna, az egyesület alelnöke. - Elsõ feladatunk, hogy a világháló igénybevételével összefogjuk a megyében élõ magyarokat, mivel egy nagyon szétszórt közösségrõl van szó. Az internet 36
révén már eddig is nagyon sok új arcot ismertünk meg. És ami a lényeg, többségük fiatal. Sokan közülük már csatlakoztak is hozzánk, mûködnek a szakcsoportjaink, és az év végéig szeretnénk bemutatni a tanultakat az itt élõ magyarságnak. Az év végéig egy közösség kovácsoló programot, azaz kirándulást is tervezünk. - tudatta velünk az elnöknõ. - Az egyik legégetõbb problémánk a helyiség hiánya. Nincs egy termünk, ahol összejöhetünk, és azt mondhatjuk, hogy ez a miénk. Erre a problémára már keressük a megoldást, bízunk benne, hogy belátható idõn belül optimális megoldást találunk a problémára. - mondta végezetül Zsuzsanna. B. A.
Új helyiséghez jutott az Új Magyar Kulturális Központ A MESZ idei kerekasztal-konferenciáján részt vett a spliti Új Magyar Kulturális Központ elnöke, Rupèiæ Olivia Betty is, aki sok értékes és érdekes információval, hasznos tapasztalatokkal tért haza Dramaljból. Nagy örömmel mesélte el az egyesület tagjainak a konferencián történteket.
Elsõ helyiség, 2011.
Az újonnan alakult egyesület háza tájáról kedvezõ híreket kaptunk: a minap az Új Magyar Kulturális Központ lelkes tagjai birtokukba vehették az új klubhelyiségüket, ahol kórusuk, a gyermek- és a felnõtt tánccsoportjuk is zavartalanul folytathatja próbáit. A helyiség kicsinosításához elsõként az egyesület egyik tagja, Pincoliæ Anikó járult hozzá, aki készített néhány, eredeti magyar népviseletbe öltöztetett babát.
37
- Az új egyesület mûködéséhez a jóakaraton és a tenni akaráson kívül sok mindenre van szükség. Ezzel tisztában vannak persze a Magyar Egyesületek Szövetségének vezetõi is, akik üdvözölték az új egyesületünk megalakulását, és ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújtanak mindenben, amire az induláskor szükség lehet. Ezt a támogatást szeretnénk megköszönni, és igyekszünk méltó módon képviselni a helyi magyar közösséget, ápolni hagyományainkat és kultúránkat. - mondta lapunknak Rupèiæ Olivia Betty, az egyesület elnöke. - Az ernyõszervezet - lehetõségeihez mérten - minden tagszervezetnek igyekszik megadni minden segítséget. Örülünk annak, hogy a Splitben élõ magyarok is együttmûködõ közösséget formáltak, akarnak és tudnak elõrejutni, s a helyi és a horvátországi magyarság megmaradásáért tevékenykednek. A MESZ mindig is támogatta azokat a szervezeteket és egyéneket, akik nemzetrészünk megmaradásáért küzdenek. - hallottuk Juhász Sándortól, a MESZ elnökétõl. B. A.
Dubrovniki kiránduláson a spliti magyarok Az Új Magyar Kulturális Központ 2011. október 16-án, vasárnap kirándulást szervezett Dubrovnikba. Az utazás fõ célja a magyar vonatkozású történelmi, kulturális emlékek megtekintése volt. A buszos kirándulás legfiatalabb résztvevõje másfél, a legidõsebb hetven éves volt - és mindenki nagyon jól érezte magát... A helyi idegenvezetõ a kirándulás résztvevõinek elmagyarázta, hogy a magyarság szempontjából több fontos relikvia a mohácsi csata után került Dubrovnikba. Ezek közül a legértékesebb az elsõ magyar király, Árpád-házi Szent István koponyaereklyéje. - Nagyon fontos, hogy a Központ folklórprogramja mellett kirándulásokat is szervezzünk. A népdalkör, a gyermekcsoport és a tánccsoport munkájába nem kapcsolódhatnak be a Splittõl távolabb élõk, nem tudnak ugyanis eljárni a próbákra, de szívesen csatlakoznak egyesületünkhöz. Reméljük, a jövõben még több dalmáciai magyar csatlakozik az Új Magyar Kulturális Központhoz, és azok is egyesületünk tagjai lesznek, akik ezúttal nem tudtak részt venni a kiránduláson. Kihasználnám az alkalmat, hogy megköszönjem a Èagalj Tours-nak, hogy lehetõvé tette számunkra ezt a kirándulást. - mondta el lapunknak Rupèiæ Olivia Betty, az egyesület elnöke. A magyar egyesület tagjai mellett a kiránduláson részt vettek a többi spliti kisebbség képviselõi is, valamint a zágrábi Kisebbségi Tanács tagja, Angel Mitrevszki. B. A. 38
Sikeres bemutatkozás Az Új Magyar Kulturális Központ négy hónapja alakult, az egyesület az elmúlt héten adott számot elsõ alkalommal a nyilvánosság elõtt az alig száznapos munka eredményérõl. Múlt pénteken a spliti Nemzeti Kisebbségek Szemléjén a vártnál nagyobb sikerrel szerepelt a közösség. A szemlén az Új Magyar Kulturális Központ két szakcsoportja lépett fel: a Bóbita gyermekcsoport és a Csárdás tánccsoport. A felnõttek nagyon izgatottan készülõdtek az elsõ fellépésükre, a háromugrós magyar táncukat a közel 300 nézõ vastapssal jutalmazta, de a habot a tortán a Bóbita gyermekcsoport színpadra lépése jelentette. A gyerekek új magyar népviseletben mutatkoztak be, látványuk azonnal mosolyt csalt a nézõk arcára. Sikerük frenetikus volt. Lapunknak az egyesület szekcióinak elsõ fellépésérõl Rupèiæ Olivia Betty és Rogosiæ Zsuzsanna számolt be. - Nagyon örültünk, hogy a spliti közönségnek tetszett a mûsorunk, viszonylag rövid idõ alatt bebizonyítottuk, hogy érdemes volt kiválni a másik egyesületbõl, ahol az elnökség akadályozta a munkánkat. Külön köszönet a MESZ-nek, hogy esélyt adott nekünk, és támogatott minket, amikor rászorultunk a segítségre. Szakcsoportjaink sem érhettek volna el ilyen szép eredményt, ha Barbir Olga kulturális vezetõ nem lenne az egyesületünk tagja... Köszönet neki, és köszönet az egyesület minden tagjának, hiszen õk azok, akik nemcsak a szabadidejüket áldozzák fel a közösségért, hanem még pénzadományaikkal is segítik munkánkat. - nyilatkozta Rupèiæ Olivia Betty, az egyesület elnöke. - A napokban megtartottuk karácsonyi rendezvényünket is, az egyesület tagjainak részvételével. A két ünnep között tartunk egy kis pihenõt, aztán folytatódhat az egyesületi munka. Nagy tervekkel vágunk neki a 2012-es esztendõnek, de ezeket most nem részletezném, mivel a HMDK-s, spliti barátaink is olvassák a Magyar Naplót, és sajnos foggal-körömmel harcolnak azért, hogy terveink, elképzeléseink ne valósulhassanak meg. Energiával teli kis csapat vagyunk, nem hagyjuk magunkat. - mondta Rogosiæ Zsuzsanna, az egyesület alelnöke. B. A.
39
Karácsonyi rendezvény a spliti ÚMKK szervezésében A Karácsony elõtti vasárnapon került sor az Új Magyar Kulturális Központ elsõ rendezvényére. A szervezõk a közönség soraiban üdvözölhették Omiš város alpolgármesterét, Mijo Mimicát, továbbá Angel Mitrevszkit, a zágrábi Kisebbségi Tanács tagját és Miomir Rusiæot, Split város szerb kisebbségi képviselõjét. Az egyesület karácsonyváró ünnepségére Omišban került sor. Elsõként a Bóbita gyermekcsoport ünnepi mûsorát láthatta a közönség, majd a Viola énekkar is átesett a tûzkeresztségen, a társaság ugyanis elsõ alkalommal lépett fel a nyilvánosság elõtt. A mûsor második felében a Csárdás tánccsoportnak tapsolhatott a közönség. Az ünnepséget a Bóbita gyermekcsoport tánca zárta. Szvoboda László, az egyesület egyik oszlopos tagja vállalta magára a Télapó szerepét, természetesen a gyerekek nagy örömére. A gazdag mûsort állófogadás követte, az ÚMKK tagjai által készített ételkülönlegességek várták a vendégeket. A rendezvényrõl Rupèiæ Olivia Betty nyilatkozott munkatársunknak. - Sokat dolgoztunk azért, hogy létrejöhessen az ÚMKK, mint közösség és ez a mûsor. Elsõ rendezvényünk jégtörõ jellegû volt számunkra, nagyon jó érzés, hogy egyre több fiatal magyar ismeri fel munkánk jelentõségét, és sokan csatlakoznak hozzánk. Mindenkinek volt bõven elfoglaltsága az ünnepek elõtt, mégis eleget tettek a meghívásunknak, még Makarskából és a szigetekrõl is érkeztek magyarok erre az eseményre. - nyilatkozta az ÚMKK elnöke. B. A.
Vendégszereplés - Omiš
40
Árpád-házi Szent Margit tiszteletére miséztek A spliti tiszteletbeli magyar konzul, Ivo Stanièiæ meghívásának eleget téve az Új Magyar Kulturális Központ tagjai is részt vettek a magyar királylány, Árpád-házi Szent Margit emléke elõtt tisztelgõ egyházi szertartáson. A Szent-Doimus (Sveti Duje) székesegyházban, a Tomislav Èubeliæ plébános által celebrált szentmisén a magyar királylány különleges életét vázolták fel. A Split-Dalmát megyei hívek, különösképpen a magyarok nagyon büszkék erre a magyar szentre, mert a Split közelében található Klissza várában született a tatárjárás idején. Apja, IV. Béla itt ajánlotta fel lányát Istennek Magyarország megmentéséért. A királyi pár megtartotta ígéretét az Úrnak, így a négyéves Margitot átadták a veszprémi Domonkos-rendi nõvéreknek. Tizenkét évesen tett fogadalmat arra, hogy egész életében Krisztus jegyese lesz. Apja a Nyulak-szigetén kolostort alapított a részére, késõbb a szigetet Szent Margit után, Margitszigetnek nevezték el. Számára az volt a legfontosabb, hogy égi hitvesének megfeleljen: a szigorú szabályok betartása, önsanyargatás és az undort kiváltó betegek odaadó ápolása elsõdleges volt számára. Életének alapszabályai a következõk voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. 1270. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban. Egy legenda szerint holtteste 3 hétig virágillatot árasztott. Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, de szentté avatására századokat kellett várni. 1943-ban, XII. Piusz pápa avatta szentté. - Nagy megtiszteltés volt, hogy a helyi magyar egyesület tagjait meghívták erre az egyházi eseményre. Ez azért volt fontos a számunkra, mivel egy magyar szent emléke elõtt tisztelegtek a szervezõk. Ez a meghívás is bizonyítja, hogy a helyi, maroknyi magyarság mindenképpen a város kulturális életének egyik mozgatórugója. A magyar katolikus hívek nagyon meghatódtak, hiszen alkalmuk adódott magyarul is imádkozni az Árpád-házi Szent Margit emléknapjához kapcsolódó ünnepi szentmisén. - mondta el lapunknak Rogosiæ Zsuzsanna, az Új Magyar Kulturális Központ alelnöke. B. A.
41
Konzuli látogatás a Kulturális Központban Ivo Stanièiæ, a Magyar Köztársaság kinevezett horvátországi (spliti), tiszteletbeli konzulja 2012. január 29-én ellátogatott az Új Magyar Kulturális Központba. A konzuli látogatással egy idõben a magyar egyesület egyik szorgos tagjának a születésnapját is megünnepelték. Az egyesület elnöke, Rupèiæ Olivia Betty beszámolt a konzulnak az Új Magyar Kulturális Központ eddigi tevékenységérõl, törekvéseirõl, majd ismertette a közösség további terveit, és megmutatta rangos vendégének az egyesület klubhelyiségét, amelyhez a MESZ támogatásával jutottak. Stanièiæ konzul úr látogatásának napján köszöntötték az egyesület tagjai, születésnapja alkalmából Barbir Olgát, az ÚMKK kulturális vezetõjét. - A tiszteletbeli konzul üdvözölte egyesületünk abbéli erõfeszítéseit, hogy igyekszünk összetartani ezt a maréknyi spliti és a város környékén élõ magyart. Stanièiæ úr sok sikert kívánt a munkánkhoz. - mondta el lapunknak az egyesület elnöke. A délután kellemes, baráti hangulatú beszélgetéssel telt el. A konzul támogatásáról biztosította a fiatal egyesület tagjait, s megígérte, hogy a jövõben sem feledkezik meg az egyesületrõl, és amikor csak teheti, megtekinti rendezvényeiket. - A gyermekcsoport alkalmi mûsorral köszöntötte a születésnapos tanítónõt. Halász Judit "Boldog születésnapot" címû dalát adták elõ a gyerekek, apró hangszereikkel kísérve - ezt is az ünnepelt pedagógus, Olga segítségével tanulták meg egy korábbi rendezvényre készülve - majd egy szép, ünnepi szavalat után ajándékkal kedveskedtünk a tanárnõnek. - tette hozzá Rupèiæ Betty elnök. A szülinapi ajándékot az egyesület elnöke adta át Barbir Olgának. - Hasznos ajándékot vásároltunk neki. A decemberi, januári próbákon Olga saját rádiósmagnója nem mindig fogadott szót, most egy újjal leptük meg. Isten éltesse még sokáig! - nyilatkozta Rupèiæ Olivia Betty, a spliti Új Magyar Kulturális Központ elnöke. B. A.
42
Új helyiségbe költözött az egyesület A spliti Új Magyar Kulturális Központ mûködési problémái megoldódni látszottak, amikor a MESZ segítségével helyiséghez jutott. Sajnos - pontosabban szerencsére - a helyiség idõközben kicsinek bizonyult, így más megoldást kellett találni, újabb klubhelyiség után kellett nézni. A szorgalmas egyesületi tagok tánccsoportot és énekkart alakítottak, a szekciók próbáit természetesen a székhelyükön tartották. Mivel a klubhelyiség szûkös lett, új után kellett nézni. A fiatal egyesület sikerrel járt e téren is, és már át is költözött az új székhelyére, amit már otthonosabbá is varázsolt. - Kinõttük a régi helyünket, és új után kellett néznünk. Szerencsére gyorsan találtunk egy megfelelõt, és már el is foglaltuk. Több oka is volt a költözésnek: kinõttük és sokat is fizettünk a régi bérleményért. Az új székhelyünk bérleti díja alacsonyabb, ugyanakkor nagyobb az alapterülete. A kórus próbáit egy külön helyiségben tartjuk, a gyerekek már nem szaladgálnak körülöttünk, mint régen, nekik egy külön játszósarkot alakítottunk ki, ahol a próbák idején játszhatnak. A könyveink elhelyezése is megoldódott, egy kisebb könyvtárat alakítottunk ki, ami nyitva áll a tagság számára. A székház berendezésében az egyesületi tagok segítettek, az adományozott berendezési tárgyaknak, bútoroknak köszönhetõen egészen bensõséges, otthonos a hangulata. Polozsányi Szilvia a beköltözés alkalmából az egyesület logójával díszített tortával lepett meg minket, Kaslik Mihály pedig egy hidegtálat készített. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a költözésben nyújtott segítséget. - mondta lapunknak Rupèiæ Betty, az Új Magyar Kulturális Központ elnöke. B. A.
Braèra látogattak az egyesület tagjai 2012. március 8-án nõnapi köszöntõvel kedveskedtek az Új Magyar Kulturális Központ férfi tagjai a szebbik nem képviselõinek, majd másnap közösen Braè szigetére látogattak, ahol a helyi magyarokat is felkeresték. Az Új Magyar Kulturális Központ férfi tagjai múlt hét pénteken a nemzetközi nõnap alkalmából egy-egy szál rózsával és alkalmi szavalatokkal lepték meg az egyesület hölgytagjait. Rogosiæ Marko, az egyesület egyik legfiatalabb tagja - alig múlt 5 éves - Postás Bálintot idézte: "Nõk nélkül élni nem lehet, és nem is érdemes.". Az õ köszöntõje aratta a legnagyobb sikert.
43
Kirándulás - Braè
Másnap az egyesület tagjai Braèra utaztak csapatépítõ kirándulásra. A délután folyamán, a szigeten élõ Kalmárékhoz is ellátogattak, így téve eleget a család meghívásának. A tengeri kompozás nagy élményt jelentett a gyerekek számára. - A házigazdáinkkal közösen magyaros bográcsos pörköltet készítettünk, s meghívtuk ebédre a szigeten élõ összes magyart. Lehetõségünk nyílt arra, hogy megismerjük egymást, és anyanyelvünkön, magyarul beszélgethettünk. Örülünk, hogy az összejövetel jól sikerült, és annak is örülünk, hogy Kalmár József úr is nyitott a további együttmûködésre. Az eseményen tizenhét magyar gyermek és szüleik vettek részt, õk is és a helyi magyarok is nagyon várják már a következõ találkozót a szigeten. - mondta elégedetten Rupèiæ Betty elnök asszony. Szvoboda László, az egyesület legidõsebb tagja elégedetten jegyezte meg, hogy milyen csodálatos volt látni és hallani az asztal körül a gyermekeket, akik tökéletesen beszélik a magyar nyelvet, mert õk jelentik a dalmáciai magyarság jövõjét. Pincoliæ Anikó ezúttal is megcsillogtatta a kézügyességét, ugyanis erre az alkalomra egy látványos feliratot készített az alábbi szöveggel: MESZ, 2012. Split-Brac. B. A.
44
Megemlékezés a márciusi ifjakról Szombaton az Új Magyar Kulturális Központ tagjai ünnepi mûsorral emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A spliti Európai Otthonban volt lehetõségük arra, hogy megidézzék a magyar történelem egyik legfontosabb és legcsodálatosabb eseményét. A Bóbita gyermekcsoport aratta ezúttal is a legnagyobb sikert, és a Viola énekkar is nagy tapsot kapott. A kislányok a huszároktól búcsúztak a csata elõtt, majd feltûzték a kokárdát, és átadták az útravaló tarisznyát is, amelyet Kollár Viktória magyar motívumokkal látott el. - Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy tiszteletbeli konzulunk, Ivo Stanièiæ is köszöntötte a résztvevõket, majd Angel Mitrevszki, a horvát Kisebbségi Tanács tagja ünnepi beszédében megdicsérte az egyesületet. Elmondása szerint a tekintélyes hagyománnyal rendelkezõ spliti macedón egyesület vezetõjeként már szinte féltékenyen tekint a munkánkra, a sikereinkre, hiszen rövid idõ alatt az egyesületünk fiatal tagjai jelentõs eredményeket értek el. - mondta Rupèiæ Betty, az egyesület elnöke.
Megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról
Nagy jelentõséggel bír, hogy a helyi médiumok is megkülönböztetett figyelemmel kísérték ezt az eseményt. A HRT és a Jadran Televízió forgatócsoportja is megjelent a rendezvényen, munkatársaik riportot készítettek az egyesület vezetõivel és a gyerekekkel is. Dalmácia legolvasottabb napilapjában, a Slobodna Dalmacijában is megjelent egy írás - színes fotóval - az egyesület március idusi ünnepségérõl. - A mûsor végén magyaros-dalmátos állófogadást adtunk a vendégeknek. Ez alkalommal is mindenki kiválóan teljesített, de külön köszönetet szeretnék mondani Barbir Olga mûvészeti vezetõnek. Anyagi jellegû problémáink ellenére elképzeléseinknek megfelelõen sikerült megrendeznünk ezt a programot. - fogalmazott az egyesület alelnöke, Rogosiæ Zsuzsanna. B. A. 45
Húsvéti kézmûves foglalkozás a Központban Az Új Magyar Kulturális Központ szervezésében került megrendezésre az idei elsõ húsvéti kézmûves mûhely. Múlt pénteken a mûhely munkájában az egyesület szakcsoportjainak tagjai vettek részt.
Húsvét, 2012
Elsõ alkalommal rendezték meg a tengerparti városban a húsvéti kézmûves mûhelyt a helyi magyar egyesület tagjai. A közelmúltban birtokukba vett helyiségben ismét egy közösségépítõ összejövetelre került sor. Az egyre aktívabb spliti magyar egyesülethez egyre többen csatlakoznak, és az Új Magyar Kulturális Központ tevékenységének bõvülésével sokkal biztatóbb jövõkép látszik kirajzolódni a régió magyar közössége elõtt. - Úgy döntöttünk, hogy ezúttal elmarad a tánccsoport és a kórus próbája, hogy mindannyian részesei lehessünk a húsvéti kézmûves mûhelynek. A gyerekekkel közösen készítettük el a díszes, kifújt húsvéti tojásokat. Viasszal rajzoltuk, majd kifestettük õket, a gyerekek gyöngyöket ragasztottak a tojásokra, de más technikákat is kipróbáltunk. Az elsõ alkalommal megszervezett kézmûves foglalkozás sikert aratott a tagság körében. - mondta el lapunknak Rupèiæ Betty, az Új Magyar Kulturális Központ elnöke. B. A.
46
Magyar anyanyelvápolást szerveznek Splitben 2012. márciusában Rupciæ Betty, az Új Magyar Kulturális Központ elnöke kezdeményezte a magyar anyanyelvápolás bevezetését Splitben. Ha minden a tervek szerint halad, akkor szeptembertõl várhatóan 8 diák él majd ezzel a lehetõséggel az egyik helyi általános iskolában. Az elsõ egyeztetõ tárgyaláson az elnök asszony az ÚMKK terveit részletezve elmondta, hogy a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatban tudni kell, hogy az Oktatási Minisztérium finanszírozná a magyar gyermekek anyanyelvápolását heti 4 tanórában, az egyik spliti általános iskolában. Ezen a tárgyaláson részt vett Marica Ruziæ, a spliti városvezetés kisebbségügyi tanácsosa, és Angel Mitrevszki, a zágrábi Kisebbségi Tanács tagja is. Kollár István, Split magyar kisebbségi képviselõje is meghívást kapott a találkozóra, lévén, hogy a képvselõ jelenléte még hitelesebbé tette a találkozót. A további egyeztetésen Kollár István nem vett részt, mert a HMDK városi egyesületében egy gyermek sincs, aki érdekelt lehet az anyanyelvápolásban. Március 19-én az elnök asszony átadta a magyar gyermekek szüleinek kérelmét a városi vezetõségnek. Ezt követõen a Skalice Általános Iskola igazgatójával, Mate Mamiæ-tyal folytatódtak az egyeztetések a tantermek használatáról. Jelenleg az Oktatási Minisztérium jóváhagyását várják a gyerekek, a szülõk és a magyar egyesület. - Amennyiben a szaktárca támogatja kérelmünket, kiírhatja a pedagógusi pályázatot az iskola! Reméljük, hogy tervünket véghez tudjuk vinni. Hároméves álmunk ez, ugyanis Marica Ruziæ kisebbségügyi tanácsos tájékoztatott minket errõl a lehetõségrõl már korábban is. Mi, fiatalok akkor engedélyt is kértünk a HMDK-s egyesület vezetõségének tagjaitól, de õk azt mondták, hogy szó sem lehet róla, mert a gyermekek oktatására már más támogatásokat vettek igénybe, és ha ez a iskola megnyílik, attól a támogatástól megfosztják õket. - mondta az egyesület elnök asszonya. B. A.
47
Elkezdõdött az "Európai Hét" rendezvénysorozat Az Európa-nap alkalmából a Split városában mûködõ kisebbségi egyesületek is bemutatkoztak a nagyközönségnek. Az Új Magyar Kulturális Központ Viola énekkara az ún. "Kisebbségi Olvasósarok" megnyitóünnepségén lépett színpadra.
Kisebbségi olvasósarok megnyitója
2012. május 9-én a Marko Maruliæ Városi könyvtárban kisebbségi olvasósarkot nyitottak meg, az érdeklõdõk ezentúl kisebbségi kiadványok sokaságát - köztük a Horvátországi Magyar Napló lapszámait is - vehetik majd kézbe az olvasók. A könyvtár felkérésére az Új Magyar Kulturális Központ több tucat magyar könyvet adományozott az intézménynek. - Az olvasósarok megnyitóján a macedón és a magyar kisebbség énekkara lépett fel. Ez külön megtiszteltetés és elismerés volt a számunkra. Az est folyamán lehetõségünk volt bemutatni az eddigi tevékenységünket: Csárdás Néptánccsoportunk a "Háromugróst", a gyerekek pedig betyártáncokat adtak elõ - mondta el lapunknak Rogošiæ Zsuzsanna, a spliti ÚMKK alelnöke. B. A.
48
Vendégségben a macedón egyesületnél Az Új Magyar Kulturális Központ két szakcsoportja vendégszerepelt a spliti macedón egyesület rendezvényén. A Szent Cirill és Szent Metód napja alkalmából szervezett ünnepségen, a 21. Macedón Kulturális Napokon a Bóbita gyermekcsoport és a Viola énekkar lépett fel. 2012. május 25-én, pénteken a macedón egyesület rendezvényének a helyi papnevelde színpada adott otthont. Az eseményen az Új Magyar Kulturális Központ két szekciója, a Bóbita gyermekcsoport és a Viola énekkar is lehetõséget kapott a bemutatkozásra. Noha a magyar szekciók csak vendégszereplõk voltak, mégis osztatlan sikert arattak. A gyerekeket szûnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A helyszínrõl tudósító Radio Split, a Jadran TV és a HRT is készített velük interjút. - A gyerekek produkcióját kedden adta le a rádió, a riporter meg is jegyezte, hogy õk Split igazi sztárjai. Reméljük, hogy szombaton a Prizma címû kisebbségi mûsorban is láthatjuk a gyerekek elõadását - mondta Rogošiæ Zsuzsanna, az egyesület alelnöke. A rendezvény legvégén az ÚMKK egy - Szvoboda László által magyar motívumokkal díszített -, festett köcsögöt ajándékozott a macedón egyesület elnökének, Angel Mitrevszkinek. - Köszönjük a macedón egyesületnek a meghívást és a szívélyes fogadtatást. Nagyon fontos számunkra, hogy egyre többen elismerik törekvéseinket. Sajnos a nagy távolságok miatt nemigen van lehetõségünk más megyékben fellépni magyar közönség elõtt. - mondta Rupèiæ Betty, az ÚMKK elnöke. B. A.
49
Megújult lendülettel kezdi meg mûködését a spliti egyesület A nyári szünet után újra összeültek az ÚMKK tagjai, hiszen az idegenforgalomban tevékenykedõk alkotják az egyesület gerincét. Az Új Magyar Kulturális Központ tagjai a múlt hétvégén tartották meg elsõ õszi összejövetelüket. A gyerekek már nagyon várták az újbóli találkozást, a táncpróbákat. A Bóbita gyermekcsoport azonnal meg is tartotta elsõ õszi táncpróbáját, a felnõttek pedig ez alatt az idõ alatt az egyesület õszi-téli terveirõl beszélgettek. A vezetõségi ülésen megvitatott problémákról Rupèiæ Olivia Betty, az egyesület elnöke számolt be lapunknak. - Néhány dolgot sürgõsen meg kell oldanunk. Jelenleg a felszerelések beszerzésén dogozunk, székekre és asztalokra van szükségünk. Eddig az omiši kempingbõl kaptunk kölcsön bútorokat, de azokat a turistaszezon kezdetekor vissza kellett adnunk. - Nagy büszkeséggel tölt el mindnyájunkat, hogy az Oktatási Minisztérium szervezésében és finanszírozásában a "magyar nyelvápolás C-modell" iskolai programja is beindult. A gyerekek próbálnak, a felnõtt csoportok is megkezdik a munkát. Nagyban készülünk az õszi fellépésekre. B. A.
50
Anyanyelvükön tanulhatnak a magyar ajkú diákok Egy tucatnyian iratkoztak be anyanyelvápolásra A spliti Skalice Általános Iskolához tartozó magyar anyanyelvápoló iskolai tagozat számára is megkezdõdött a tanév. Az október 20-án, szombaton délelõtt megtartott ünnepélyes tanévnyitó elsõsorban a tavaly alakult Új Magyar Kulturális Központ egyesületnek köszönhetõ. Az Új Magyar Kulturális Központ 2011-ben alakult meg Splitben, és az egyesületnek már három szekciója - felnõtt tánccsoportja, gyermek tánccsoportja és kórusa - van. A Magyar Egyesületek Szövetsége azonnal felkarolta a Splitben és környékén élõ magyarokat tömörítõ egyesületet, hiszen a legnagyobb horvátországi ernyõszervezet pontosan tudta, hogy a helyi HMDK-s egyesületben gátolják a tettre kész fiatalok érvényesülését. Az Új Magyar Kulturális Központ megalakulása óta játszóházat is mûködtet. Mint ismert, a MESZ évekkel ezelõtt beindította játszóház programját az egész országban, és Splitben is bebizonyosodott, hogy ez a kezdeményezés igenis fontos az embereknek. Rupèiæ Olivia Betty, az Új Magyar Kulturális Központ Elnöke. - A macedón gyerekek számára már négy éve biztosított ez a képzési forma. Tõlük hallottuk, hogy a minisztérium támogat egy ún. C típusú nyelvápolási modellt. Utánajártunk a dolognak, sokat kilincseltünk, sok dokumentumot beszereztünk - még a szülõk hozzájárulására, szándéknyilatozatára is szükség volt -, majd kiválasztottuk az iskolát. Egy féléves "adminisztratív" idõszak vette kezdetét, a minisztérium és az egyesület rendszeresen egyeztetett. A lényeg, hogy az anyanyelvápolás heti egy alkalommal, 4 tanítási órát jelent: anyanyelvápolást, mûvelõdéstörténetet, zenetörténetet és történelmet. A tanulók 7-11 évesek, és ha felsõ tagozatosok lesznek, további 3-4 tanítási órában tanulhatnak majd magyarul. A választott tantárgy év végi érdemjegye a bizonyítványba is bekerül. Barbir Olga, a spliti Új Magyar Kulturális Központ kultúrális felelõse, három csoportot vezet. - Számunkra nagyon nagy jelentõsége van ennek a mai eseménynek a Skalice Általános Iskolában. Egy éve várunk erre a pillanatra, egy esztendeje várjuk, hogy megnyíljon a magyar tagozat. Az osztály 12 tanulóval indult, a gyerekek szinte mindegyike kitûnõen beszéli a magyar nyelvet. Kollár István, a HMDK Split-Dalmát Megyei Egyesületének elnöke. - Nagy öröm számomra, hogy ez megvalósult. Az elsõ napoktól kezdve én támogattam a kezdeményezést. A megye magyar kisebbségi képviselõjeként néhány dokumentumot is aláírtam, hogy támogassam ezt a kezdeményezést.
51
Horvátországi Magyar Napló borító, 2012
Arra a kérdésemre, hogy az illetékes minisztériumnál nehéz volt-e az utánajárás, nem tudott válaszolni, mert elmondása szerint köze sem volt az elõkészületekhez. Ivana Viðak Bjedov, Split Polgármesteri Hivatalának vezetõje. - Hivatalunk a városban élõ kisebbségekkel, köztük a magyar kisebbséggel is törõdik. A városvezetés, a városi hivatal évek óta a kapcsolatok továbbfejlesztésén dolgozik, s örömmel nyugtázhatom, hogy számos sikert értünk el. A kisebbségi sokszínûség Split város gazdagsága. Ezért jelent örömet számomra, hogy a spliti kisebbségek egyre aktívabbak, és egyre jobban megnyílnak a többségi társadalom elõtt. Macedónul és magyar nyelven is tanulhatnak a Skalice Általános Iskolában a gyerekek. Remélem, a városban élõ többi kisebbség is felismeri a kezdeményezés fontosságát, s követik a példát.
52
Újabb könyvadományt kapott az egyesület Az Új Magyar Kulturális Központ újabb könyvadományt kapott, a kötetek az egyesület minden tagja számára elérhetõek. Az ÚMKK tagjai egyre többet és többfélét olvasnak szorgalmasan, ám még szorgalmasabban készülõdnek fellépéseikre. Az elmúlt hónapban az ÚMKK minden szakcsoportja rendszeresen próbált, hiszen december 14-én kerül megrendezésre a Spliti Nemzetiségi Szemle. A nõi tánccsoport és a gyermekcsoport fellépése már biztosra vehetõ, ám az énekkar bemutatkozása még kérdéses a szervezõk által meghatározott idõkorlát miatt. Mindeközben az egyesületben a karácsonyi ünnepség szervezési munkálatai is elkezdõdtek, a tervek szerint december harmadik hetében lesz a rendezvény. A jövõ héten Pincolic Anikó vezetésével a kézmûves szakcsoport karácsonyfadíszeket, adventi koszorúkat, mézeskalácsot és mézeskalács házikókat készít. A karácsonyi ünnepséget is az egyesület székhelyén rendezik meg, a szakcsoportok egy teljesen új karácsonyi mûsorral lepik majd meg a megyében élõ magyarokat. Rupèiæ Olivia Betty egyesületi elnök számolt be lapunknak a részletekrõl: - A gyerekeknek és a felnõtteknek is nagy örömet okozott a könyvkiadóktól ajándékba kapott újabb könyvcsomag, könyvtárunk újabb 100 magyar nyelvû kötettel bõvült. Köszönjük szépen az adományt, nagyon hálásak vagyunk! Köszönjük Kollár Viktóriának, aki egyesületünk oszlopos tagjaként kapcsolatban áll a kiadókkal, és állandóan ostromolja õket könyvadományokért. Köszönettel tartozunk Pécsi László fuvarozónak, aki szívességet tett nekünk, mert elhozta Splitbe ezúttal is a könyveket. Most minden erõnkkel a nemzetiségi szemlére és a karácsonyi mûsorra készülünk. December 16-ára tervezzük a kis ünnepséget, mivel tagjaink közül sokan elutaznak az ünnepek közeledtével. Kézmûves foglalkozás is lesz, meg alkalmi mûsor - mondta Rupèiæ Betty, az egyesület elnöke. B. A.
53
Mozgalmas december az Új Magyar Kulturális Központban A spliti magyar egyesület több programon is bemutatkozott az elmúlt hetekben. December 7-én az Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett bálon vett részt, 13-án pedig a három szakcsoport a Spliti Nemzetiségi Szemlén lépett közönség elé.
Karácsony, 2012.
A spliti magyar egyesület mozgalmas heteket tudhat maga mögött. December 7-én az Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett bálon vettek részt az egyesület tagjai, ahol Barbir Olga zenész, az ÚMKK kulturális vezetõje fergeteges hangulatba hozta a spliti publikumot. December 9-én, hétfõn a Nemzetiségi Szemlén való fellépés fõpróbája zajlott, utána Pincolic Anikó és Marton Annamari cukrász vezetésével az egyesület tagjai mézeskalácsból készítettek karácsonyfadíszeket az egyesület karácsonyfájára. December 13-án a három szakcsoport nagy sikerrel mutatkozott be a spliti Nemzetiségi Szemlén. A Viola vegyeskar csárdás egyvelegét adta elõ, a Bóbita gyermekcsoport új repertoárjával, a kiscsárdással lépett fel, a felnõtt csoport pedig háromugrós táncot adott elõ. Három nappal késõbb, vasárnap a "Bóbiták" Omišba kaptak meghívást. A 6. Gyermek Advent megnyitóján léptek fel. Új táncukkal és karácsonyi dalokkal kápráztatták el az omiši közönséget. A fellépést követõen az egyesület székhelyén már nagy izgalommal készültek a karácsonyi mûsorra. - Nagyon mozgalmas hetek vannak mögöttünk, igaz, ez az egész évrõl elmondható. A saját székházában zárta az évet az egyesület. A "Bóbiták" új, ka54
rácsonyi programja után a Viola énekkar ünnepi dalokkal köszöntötte az egybegyûlt magyarságot. A gyerekek nagy meglepetésére a Télapó is megérkezett... Köszönjük Kaslik Mihály oszlopos tagunknak és feleségének, hogy nemcsak a gyerekeknek, hanem az ízletes vadpörkölttel a felnõtteknek is örömet okoztak. A tagoknak köszönet a finom süteményekért, õk is hozzájárultak az ünnepség sikeréhez. Büszkén állíthatom, hogy az egyesület nagyon sikeres évet zárt, ezért köszönet jár jóakaróinknak és tagjainknak, akik szívvel-lélekkel, önzetlenül dolgoznak az itt élõ magyarok megmaradásáért - mondta Rupèiæ Olivia Betty, a spliti Új Magyar Kulturális Központ elnöke. B.A.
55
Slobodna Dalmacija (2012. március 20.):
"Forradalmunk és szabadságharcunk" A múlt hétvégén az Új Magyar Kulturális Központ tagjai megünnepelték a legnagyobb magyar történelmi ünnepet. "A rendezvényt az Európai Otthonban tartottuk meg" - mondta el nekünk Radnics-Rogošiæ Zsuzsanna, az NMKC alelnöke, - "az 1848-as magyar forradalomról és szabadságharcról emlékeztünk meg". Az egyesület fiatal tagjai, a "Bóbita" Gyermekcsoport és a "Viola" Vegyeskórus, Barbir Olga mûvészeti vezetõ segítségével ünnepi programmal készültek, ami egyszerûen lenyûgözte a résztvevõket. Az összegyûlt vendégeket a tiszteletbeli magyar konzul, Ivo Stanièiæ és Angel Mitrevski, a Horvátországi Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagja köszöntötte. Az egyesület kis állófogadást is adott, sok-sok hagyományos fogással és édességgel. Akik nem tudják, az NMKC 2011-ben alakult, a céljuk a Split-Dalmát megyei magyarok összefogása, és kiemelten - mondta el nekünk az alenök - a magyar nemzeti identitás megõrzése, folklór, hagyományok, szokások szintjén, valamint az anyanyelv ápolása terén, kiállítások, kirándulások és találkozók megszervezésével. Ha valakit érdekel a munkájuk, a spliti magyarok szeretettel várják, hogy csatlakozzon hozzájuk a Taveliæeva utca 45. szám alatt található klubhelyiségükben. További információt az egyesület elnökétõl, Rupèiæ Bettytõl kaphatnak, a 098 268 837 telefonszámon.
Slobodna Dalmacija (2012. október 28.)
Csárdás a "Skalice" Általános Iskolában a nemzeti kisebbségeknek Magyar szó zeng a folyosókon A Skalice Általános Iskolában - a macedón nyelv mellett - mostantól magyar nyelvet is tanítanak! Az Új Magyar Kulturális Központ kezdeményezésére, az Oktatási Minisztérium engedélyével, elindult "a magyar nyelv és kultúra mint választott tantárgy" "C" típusú oktatása, rendszeres tanítási órák keretében. 11 tanuló kapott lehetõséget arra, hogy beiratkozzon az iskola elsõ osztályába.
56
Kultúra és hagyomány "Személy szerint az a célom, hogy képessé tegyem a tanulókat arra, hogy egymás között magyarul társalogjanak, hogy megismerjék és megszeressék a magyar kultúrát és hagyományokat, és megtanuljanak helyesen írni. A tanulók nagy részének magyar az anyanyelve, de ettõl függetlenül, a magyar helyesírás elsajátítása lehetetlen rendszeres gyakorlás nélkül. Ez a program, melyet magunk között csak "a mi magyar iskolánknak" nevezünk, nem csak minden iskoláskorú, magyar kisebbséghez tartozó gyermek elõtt nyitott, hanem bárki más érdeklõdõ gyermek elõtt is." - hangsúlyozta Rupèiæ Olivia Betty, az Új Magyar Kulturális Központ elnöke, egyben megköszönve Mate Mamiænak, a Skalice Általános Iskola igazgatójának, hogy megfelelõ, iskolai környezetet biztosított a tanításhoz. Angel Mitrevski, a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagja hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek nyelve tanításának fontosságát, ami teljes értékû tantárgy, ami befolyásolja az év végi, iskolai tanulmányi átlagot. "Három éve kezdtük el a macedón nyelv és kultúra oktatását, amelyre jelenleg 20 tanuló jár, és most csatlakozott hozzánk a magyar kisebbség is. Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy ezt megszervezték, mert a nyelv az alapja a kisebbségi identitás megtartásának" - mondta Mitrevski, és bejelentette, hogy december közepétõl az MKD "Makedonija" macedón nyelvtanfolyamot is indít felnõtteknek. Elmondása szerint tavaly az orosz kisebbség is kérvényezte az orosz nyelvoktatás megindítását, de aztán - számára ismeretlen okból - ez mégsem kezdõdött el. A magyar nyelvet Barbir Olga fogja tanítani, az órákat szombatonként, 9:30-as kezdettel tartják, a Skalice Általános Iskolában. Elõször Dalmácia területén: Az elsõ "magyar iskola" megnyitóján részt vett Matas Vlade professzor úr, a Nevelési és Közmûvelõdési Ügynökség részérõl, Ivana Bjedov Viðak, Split város Polgármesteri Hivatalának részérõl, Marica Ružiæ, Split város Nemzeti Kisebbségi Tanácsadója, Kollár István, és a Pélmonostori Magyar Egyesületek Szövetsége ernyõszervezettõl Juhász Sándor és Najbauer Tamás. A Bóbita Gyermekcsoport igazi magyar néptáncot adott elõ! Nikolin Luliæ
57
Vallomások Egy szív, két haza Ha a haza az az ország, ahol születtél vagy ahol az otthonod található, akkor nekem két hazám van. Itt születtem, elsõ lépteim az Adriai-tenger kavicsos partjain, a sustipani fenyõfák árnyékában, Zvonèac zöld füvén tettem meg... és a kék, nyílt tenger látványa örökre lelkembe ivódott. Itt van az elsõ otthonom... de van egy másik hazám is, amit ugyanígy szeretek. Ez pedig Magyarország. A viruló tavasz, a széles gabonaföldek, a szendergõ tél és a beláthatatlan rónák földje. Ott, ahol a nagymamám virágoskertje található... a tarka gyümölcsösök... végigjátszott nyaraim emléke, felejthetetlen barátságaim, gyermekkorom egy része. Nem, a haza nemcsak az a hely, ahol megszülettél vagy ahol élsz, a haza ennél sokkal többet jelent. Az a hely, ahol biztonságban és védett környezetben érzed magad, a hely, ahol felfedezed a világot, ott, ahol megérted az embereket, és ahol az emberek is megértenek téged. A haza ország is, de az embereket is jelenti. Az ország, ami után vágyódsz, amikor messze vagy tõle, és a szeretet, amit érzel, amikor rágondolsz. Mindkettõ az én szép hazám, az ezer színükkel, és büszke vagyok rá, hogy mind a kettõt a magaménak vallhatom! Barbir Olga, az Új Magyar Kulturális Központ kulturális vezetõje
Horvátok és magyarok, magyarok és horvátok Marci vagyok, 10 éves. Édesanyám magyar, Zsuzsinak hívják, édesapám pedig horvát, a neve Špiro, ezért tehát én horvát és magyar vagyok. Az iskolában a tanító néni és én állandóan vitatkozunk ezzel a témával kapcsolatban. - Te horvát vagy! - mondja a tanító néni. - Nem, én magyar vagyok! - válaszolok neki. Erre õ megint: - Te horvát vagy! Újra és újra elmagyarázom neki, hogy én magyar vagyok. Ki tudja, meddig veszekedtünk volna, ha meg nem szólal az iskolai csengõ, amely a következõ tanóra kezdetét jelezte, ami környezetismeret volt. - Tanító néni! Horvátország valaha Magyarországhoz tartozott. - mondtam neki a következõ alkalommal.
58
Erre õ így válaszolt: - Marcikám, Horvátország szövetségben állt Magyarországgal. Láthattad a horvát címert a magyar Parlament homlokzatán. Ekkor arra gondoltam, hogy miért kell az én tanító nénimnek állandóan túlbonyolítania a dolgokat. Elõvettem egy régi, történelmi térképet, és mind a ketten csodálkoztunk, hogy milyen nagy is volt azelõtt Magyarország. Ekkor eszembe jutott még valami, megemlítettem, hogy milyen jó is a lecsó vagy a halpaprikás. Erre a tanító néni gúnyolódva visszakérdezett: - Melyik halpaprikás jobb, a szlavón vagy a magyar? - Én a szalonnát, a zsíros kenyeret és a töpörtyût szeretem a legjobban! - Tényleg igazi magyar vagy, de ne kerüld ki a témát! Melyik a jobb halpaprikás? - A magyaroké, mivel a legjobb pirospaprikát Magyarország területén termesztik, ezért jobb a magyar kolbász, mint a szlavón kulen. - Igen, a paprika tényleg jó minõségû, de mi van a hallal? - Valójában nem tudom, hogy milyen a magyar hal, mivel az én anyukám mindig tengeri halból készíti. - válaszoltam neki. - Tehát akkor jobb a horvát hal? - kérdezte diadalmasan a tanító néni. A méregtõl erre már nem tudtam válaszolni, ezt a tanító néni is észrevette, ezért tovább folytatta a csipkelõdést: - Szóval sokkal jobb magyarnak lenni? Nézd, milyen szép a tengerünk! - Nekünk, magyaroknak is van tengerünk, a Balaton! - A Balaton csak egy tó, és ráadásul horvátul még a neve is így hangzik: Blatnjavo jezero (azaz magyarul Sáros-tó). Erre édesapám - a nagymamájától hallott - gondolatával válaszoltam, aki azt mondta, van egy régi mondás: "Mit érdekel engem, hogy Magyarországnak nincs tengere, ha van haditengerészete!?". Majd hozzátettem: - Tényleg nem érdekel, amikor nekem van tengerem, csak kinézek az ablakon, és a házunk erkélyérõl látom a gyönyörû, kék Adriai-tengert. Nem hagytam, hogy a tanító néni újra kihozzon a sodromból, így folytattam tovább: - De tanító néni, veszekedhetünk mi itt órákon át. Sohasem lesz vége. A magyarok és a horvátok is büszkék arra, amilyük van, de én gazdagnak érzem magamat. Mivel anyukám magyar, kiskorom óta lehetõségem van egy másik nép nyelvével, hagyományaival, kultúrájával is megismerkedni, és ezt nem veheti el tõlem senki! A tanító néni erre már nem tudott mit válaszolni. Egyetértõen bólogatott, és azt felelte: - Valójában nem az a fontos, hogy milyen nemzetiségûek vagyunk. Rogosiæ Marci (10 éves)
59
Novi maðarski kulturni centar
61
Kontakt: Predsjednica: Olivia Betty Rupèiæ (098/268-837 Dopredsjednica: Zsuzsanna Rogošiæ Radnics (098/370-672) Voditeljica za kulturu: Olga Barbir (091/253-5809) Tajnica: Viktoria Kollar (098/938-2929) E-mail:
[email protected] Facebook: Novi maðarski kulturni centar Adresa: 21 000 Split Taveliæeva 45.
62
Preporuka Dragi èitatelji, kao predsjednica Novog maðarskog kulturnog centra srdaèno Vam preporuèujem ovu publikaciju, sa kojom se želimo predstaviti i upoznati Vas sa cjelokupnim radom naše Udruge. Posebno zahvaljujem Savezu maðarskih udruga, što su omoguæili da se ovo posebno izdanje èasopisa "Hagyaték" posveti nama i našoj udruzi, te tako pružili èitateljima uvid u naš rad. Posebno zahvaljujem našim èlanovima Zsuzsanni Rogošiæ Radnics i Viktoriji Kollár za objavljivanje ove kompilacije, te Laszlu Svobodi i njegovoj dragoj supruzi Zagorki za prijevode èlanaka. Naravno, zahvaljujem i ostalim èlanovima, èiji je trud pridonio uspješnom radu Novog maðarskog kulturnog centra. Pozivamo èitatelje i sve zainteresirane za maðarski jezik i kulturu, da se ukljuèe u život naše udruge. Olivia Betty Rupèiæ, predsjednica Novi maðarski kulturni centar
63
Novi maðarski kulturni centar Našu udrugu Novi maðarski kulturni centar, osnovalo je pet mladih majki Maðarica i voditeljica Olga Barbir 5. rujna 2011. godine. Naš je osnovni cilj bio, da okupimo Maðare s ovog podruèja, koji žive daleko od domovine, kako bi oèuvali i njegovali našu kulturu i jezik, te da obogatimo kulturna zbivanja u splitsko-dalmatinskoj županiji. Prioritet je svakako bio da našoj djeci usadimo osjeæaj maðarskog identiteta, te da nauèe govoriti, èitati i pisati na maðarskom jeziku.
Karácsony, 2012.
Od posebne nam je važnosti oèuvanje naše tradicije i njegovanje obièaja, s toga nacionalne i vjerske blagdane slavimo prema maðarskoj tradiciji. Pošto okupljamo èlanstvo iz cijele županije, mnogim èlanovima Udruge ovo je jedini naèin da se koriste svojim maternjim jezikom. Udruga ima èetrdesetak aktivnih èlanova, ukljuèujuæi i dvanaest djece. Iako nas nema puno, ponosimo se ugodnom, obiteljskom atmosferom na našim susretima. Svojom energijom i vještinama, svi doprinosimo zejednièkom uspjehu. U županiji je još 40 èlanova, koji nas posjete godišnje nekoliko puta u našim prostorijama ili na manifestacijama. Zbog velike udaljenosti nisu u moguænosti sudjelovati u svakodnevnom radu Udruge. Tri sekcije djeluju od samog poèetka Udruge: djeèja skupina "Bobita", folklorno -plesna skupina "Èardaš" i mješoviti pjevaèki zbor "Viola". Uz struèno vodstvo profesorice Olge Barbir, naše probe su uvijek zabavne.
64
Održavaju se ponedjeljkom (19:30 - 21:30) i petkom (18:00 - 21:00) u prostorijama Udruge, u Taveliæevoj ulici 45. u Splitu. Osnovali smo i novu - likovnu sekciju, koja kombinira više vrsta likovne umjetnosti. Osim proba, organiziramo i redovne sastanke, kada se družimo uz smijeh i dobru zabavu. Izdvojili bismo zajednièko peèenje uštipaka, kuhanje ribljeg paprikaša, zabavu o uskrsnim obièajima, karnevalsku feštu i zajednièki izlet u Dubrovnik. U ugodnoj obiteljskoj atmosferi, na kraju se uvijek naðe i pokoja maðarska delicija. Posjedujemo i malu knjižnicu u prostorijama Udruge, koja je namijenjena i djeci i odraslima podjednako. Knjižnica broji oko 700 primjeraka knjiga koje su nam donirali razni izvadaèi iz Maðarske. Koristeæi se zakonskom moguænošæu RH, te uz potporu Ministarstva prosvjete i obrazovanja uspjeli smo pokrenuti u OŠ Skalice u Splitu, dopunsku nastavu maðarskog jezika. Kao izborni predmet "Maðarski jezik i kultura" odabralo je 12 djece osnovnoškolske dobi. Planiramo pokrenuti i teèaj maðarskog jezika za odrasle, koji je trenutno u pripremnoj fazi, na nivou procjene potrebe za takvim teèajem. U tijeku je i organizacija naše prve samostalne izložbe, te niz kulturnih manifestecija. Želja nam je u buduænosti, redovito nabavljanje maðarskog tiska, te slanje naše djece u ljetni kamp u Maðarsku. Jedan od ciljeva je takoðer i njegovanje odnosa s matiènom domovinom.
65
Naše sekcije Djeèja skupina "Bobita" Djeèja skupina "Bobita" djeluje veæ èetiri godine. Trenutno ima jedanaest èlanova, od kojih devetero djece sa maðarskim maternjim jezikom, te dvoje djece koji marljivo uèe naš jezik.
Sekcija "Bobita"
Tijekom godina, djeca su nauèila puno maðarskih pjesama, stihova, prièa i plesova. Na našim manifestacijama i priredbama "Bobite" nastupaju s prigodnim programom. Nastavu vodi naša draga profesorica Olga Barbir, a održava se ovakog petka od 18:00 do 19:30 sati. Osim što redovno sudjeluju na našim sveèanim dogaðajima i manifestacijama, "Bobite" su više puta nastupale i na drugim dogaðajima. Jedno od njih je Smotra stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita, na kojoj su svake godine do sada, nagraðeni velikim pljeskom. Više puta su gostovali na manifestacijama makedonske nacionalne manjine, MKD Makedonija iz Splita. U prosincu 2012. godine, naši mališani su sa prigodnim programom otvorili Djeèji adventski program u Omišu. I ove godine su pozvani kao gosti, na nekoliko manifestacija. Nastupi djeèje skupine "Bobita" od ožujka 2012. do sada: · Proslava Božiæa, 3 puta (2010., 2011. i 2012. god.) · Dan revolucije, 15. ožujka, 3 puta (2012., 2011. i 2012. god.)
66
· Smotra kulturnog stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita, 5 puta · Djeèji advent Omiš (2012. god.) · Tradicionalna proslava Dan sv."Æirila i Metoda" MKD Makedonija (2012.god.) · Dan žena (2012. god.) · Majèin dan, 3 puta (2010., 2011. i 2012. god.) · Dan uèitelja, 2 puta (2011. i 2012. god.) · Sveèanost povodom 23. listopada, 2 puta (2011. i 2012. god.)
Folklorno - plesna skupina "Èardaš" Naša plesna skupina je osnovana i zapoèela sa radom, nekoliko mjeseci prije samog osnivanja Udruge. Naša misao vodilja je citat jednog amerièkog pisca: "Dok plešeš, nije ti cilj da stigneš do neke toèke, nego da uživaš u svakom koraku na tom putu...". Èlanice naše plesne grupe su žene i djevojke, od kojih gotovo ni jedna prije nije plesala narodne plesove. Dakle, naša voditeljica Olga Barbir nema nimalo jednostavan zadatak. Ipak, nakon samo nekoliko mjeseci od osnivanja skupine, nastupile smo s maðarskim narodnim plesom "Háromugrós" na Smotri stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita. Bez lažne skromnosti možemo reæi, da smo odmah osvojili srce publike.
Smotra manjinaLora, 2012.
67
Do sada smo tri puta nastupale na Smotri stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita, te u Omišu na našoj proslavi Božiæa. Osim toga, dobile smo puno poziva na razna gostovanja i ljetne manifestacije, koje na žalost, nismo bile u moguænosti prihvatiti, jer veæina naših èlanica radi u turizmu. Probe održavamo ponedjeljkom od 19:30 do 21:30 u prostorijama Udruge. Trenutno ima 12 plesaèica, i u tijeku je uèenje nove koreografije, s kojom namjeravamo nastupiti u svibnju. Od listopada 2012. godine, voditeljicu plaæamo sredstvima od mjeseène èlanarine. Našu narodnu nošnju su takoðer financirali èlanovi naše udruge, a izraðene su u sklopu naše likovne sekcije.
Mješoviti pjevaèki zbor "Viola" Pjevaèki zbor osnovalo je deset èlanova u listopadu 2011. Naš cilj je bio, da se u rad Udruge ukljuèe i èlanovi starije životne dobi. Zbor trenutno ima 16 pjevaèa. Pod vodstvom glazbenice Olge Barbir, uèimo izvorne maðarske narodne pjesme. Probe se održavaju jednom tjedno, petkom od 19:30 do 21:00 sat. Redovito uèimo prigodne pjesme, vezane za naše nacionalne ili vjerske praznike koje upravo slavimo.
Gostovanje, 2012.
Dosadašnji najveæi uspjeh, ostvarili smo skladbom "Csárdás-mix" (sklop veselih èardaša) s kojim smo premijerno nastupili u Gradskoj knjižnici Marka Maruliæa, na otvorenju kutka za nacionalne manjine. U više navrata smo gostovali na prigodnim dogaðajima splitske udruge MKD Makedonija. Izbor iz našeg repertoara: Maðarska i Hrvatska Himna, Szózat, Csárdás-mix (Az a szép, Kilenc kis gólya..., Túl a Tiszán, A szegedi csikós, Jaj, de 68
magas ez a vendégfogadó, Nagy a feje, búsuljon a ló), Csendes éj, Felszálltak az angyalok, Hej, Dunáról fúj a szél, Katonadal, Megkötöm lovamat, Tavaszi szél vizet áraszt, Magyarország.
Likovna sekcija Službeno, likovna sekcija je nedavno startala sa radom, ali u nepravilnim periodima djeluje od samog osnivanja Udruge. Poèevši od sijeènja 2013.godine, svaki tjedan održavamo druženja. Voditelji su Aniko Pincoliæ i Laszló Svoboda. U sklopu rada ove sekcije, izradili smo našu narodnu nošnju (mušku djeèju nošnju, podsuknje za djevojèice, pregaèe, veo i šalove) te smo izvezli za plesnu skupinu pregaèe i prsluke.
Ruèni rad likovne sekcije
69
Gospodin Laszló Svoboda redovito ukrašava zidove naše prostorije novim maðarskim motivima, te uèi zainteresirane èlanove ukrašavanju keramièkih posuda (inaèe potrebnih za narodni ples).
Rad likovne sekcije
Voditeljica Aniko Pincoliæ sašila je narodne nošnje za lutke, koje izlažemo na svim našim manifestacijama, te na taj naèin možemo prezentirati kako izgleda naša narodna nošnja .
Rad likovne sekcije
70
Èlanovi su takoðer zaslužni za izradu ruènih radova koje koristimo na proslavi našeg nacionalnog praznika 15. ožujka, a to su konjiæi, kape, kokarde, i male izvezene torbice. Prije Uskrsa, neizostavan je obièaj naše udruge bojanje uskršnjih jaja, "tojáshímzés" (to je originalna maðarska tehnika, za ukrašavanje pisanica voskom) kao i bojanje pisanica te tradicionalno "zalivanje". Prije Božiæa izraðujemo adventski vijenac i ukrašavamo medenjake, a izraðujemo i darove. Planiramo, da izraðene rekvizite sve sakupimo i prezentiramo na jednoj izložbi. Novi èlanovi su uvijek dobrodošli!
Ruèni rad likovne sekcije
71
Olga Barbir, naša voditeljica za kulturu Zovem se Olga Barbir (r. Trubics), roðena sam u Maðarskoj, gdje sam i živjela do odlaska na studije u Zagreb. Na Filozofskom fakultetu sam diplomirala, i stekla zvanje profesora hrvatskog jezika i književnosti. Moja životna prièa se dalje nastavila u Splitu, gdje sam svoj interes i veliku ljubav za glazbu i kulturu pretoèila u svoj životni poziv. Baveæi se glazbom kao samostalni glazbenik (gitara i klavijature), i nastupajuæi od Cavtata do Opatije upoznala sam najljepša mjesta svoje druge domovine, ne zaboravivši pri tome nikada tko sam, i odakle dolazim. Osnivanjem NMKC u Splitu, gdje sam voditeljica i koreograf djeèje skupine "BOBITA", plesne skupine "ÈARDAŠ" i mješovitog zbora "VIOLA" , pružila mi se prilika da ponovo "proživim" najljepše dane svoga djetinjstva i svoje rane mladosti iz Maðarske. Što su naša djeca rekla o teta Olgi Mate: Teta Olga je pametna, voli nas, mi volimo biti s njom. Mnogo stvari nas je nauèila, tako i plesati i pjevati. Lena: Olga je naša uèiteljica. Ona me nauèila mnogo stvari. Pjesme poput "Brojalica" i plesati. Ona je jako dobra, uvijek je sretna i nasmijana. Priredili smo za nju puno iznenaðenja, zato jer je volimo. Ja je jako volim. Szofi: Zato volim teta Olgu, jer nas uèi plesati i pjevati. I dobra je i kada griješimo. Marko: Tada volim teta Olgu, kada ne vježbamo ples, nego se igramo... Emma: Olga je jako talentirana, jer zna zabaviti djecu, a to nije lako. Meni je s njom uvijek zabavno, iako još ne znam maðarski. A još je i lijepa i pametna!
72
Maðarska gastronomija Nekoliko puta godišnje, organiziramo zajednièko kuhanje i peèenje maðarskih tradicionalnih jela. Do sada smo pripremili lovaèki gulaš sa njokima, grah, riblji paprikaš, domaæi kruh, "mekike", te slatke specijalitete, kao što su kolaèi zvani "kürtös kalács", "túrós batyu". Ova su druženja uvijek prigoda za dobru zabavu i uživanje u jelima iz našeg kraja. Tijekom redovnih tjednih sastanaka, nakon kvalitetno odraðene probe, zasluženo uživamo u jelima koje pripremaju naši èlanovi.
Peku se langošice
73
Knjižnica Knjižnica je otvorena u ožujku 2011. godine, kao rezultat upornog rada naše èlanice Viktoria-e Kollár, koja je za potrebe udruge uspjela skupiti oko 700 naslova.
Poklon knjige instituta Balassi
Viktoria je pribavila donacije od razlièitih maðarskih izdavaèa, novih, ali i rabljenih knjiga takoðer. Zato, koristimo priliku da se zahvalimo svim izdavaèima za pruženu potporu i donacije! Stotine e-mail poruka i jako puno energije je bilo potrebno, da oformimo ovu knjižnicu. Ni dostava knjiga iz Maðarske u Split, nije bila jednostavna. Naime, uvijek kada bi se netko od naših èlanova vraæao iz Maðarske u Split, obavezno je imao zadatak donijeti i kutiju sa knjigama. Posebno se zahvaljujemo prijevozniku Laszlu Pécsi, koji je prikupljao sa raznih adresa, i dovozio knjige svaki put, kada bi dolazio u Split. U izboru knjiga zastupljeni su svi žanrovi, za djecu i za odrasle podjednako. Naši èlanovi ih redovito posuðuju, a na oduševljenje djece, u knjižnici imamo i izbor maðarskih djeèjih filmova i dokumentaraca. Posebno zahvaljujemo i Institutu "Balassi", koji nam je darovao vrijedne knjige, posebno izdanje za manjine, koje žive u dijaspori.
74
Maðari u splitsko-dalmatinskoj županiji Malobrojni Maðari koji žive u Dalmaciji, geografski su raspršeni po cijeloj županiji. Popis stanovništva iz 2011. otkrio je, da u gradu Splitu i okolici živi 108 pripadnika maðarske nacionalne manjine. Prema službenom popisu, u županiji živi još dodatnih 100 Maðara, koji su raštrkani po manjim naseljima u regiji (po 3-15 osoba). Prvi val dolaska Maðara u primorske županije bio je u jugoslavenskoj eri, i to radi zapošljavanja ili kroz brak iz Baranje, Slavonije i Vojvodine. Nije poznat toèan broj naših sunarodnjaka koji još nisu uvršteni u registar, a koji su se u posljednjih 8-9 godina naselili na ovim prostorima. Zahvaljujuæi našem upornom nastojanju da ih što više pronaðemo, mnogi od njih su danas èlanovi naše udruge. Oni još uvijek imaju privremeni ili stalni boravak, ali državljanstvo još èekaju. To su uglavnom mlaði ljudi, takoðer u braku, a mnogi su i roditelji s malom djecom. Došli su ovamo radi zapošljavanja ili braka. Zbog buduæeg opstanka Maðara, te maðarskog jezika i kulture, u ovoj regiji za nas je kljuèno, da ih pronaðemo. Maðari koji su se doselili za vrijeme Jugoslavije, zbog povijesnih ili društvenih razloga, tada nisu smatrali toliko važnim da svoju djecu nauèe maðarskom jeziku. Tako da generacija poslije njih slabo govori jezik, a druga generacija veæ uopæe ne govori maðarski. Sreæom, danas više nije tipièno da manjinske jeziène skupine trpe bilo kakve negativne utjecaje veæinskog društva, ali još uvijek je potrebno ozbiljno obratiti pozornost i nastojati da djeca nauèe maðarski jezik. Veæina roditelja tj. majki, živi u mješovitim brakovima, tako da maðarski nije primarni jezik u obitelji. Osim toga, djeca u vrtiæu ili školi slušaju, naravno, hrvatski jezik, dok maðarski obièno èuju od samo jedne osobe. Kao rezultat toga, ako roditelj ne brine dovoljno, dijete vremenom poèinje izbjegavati korištenje (za njega težeg) maðarskog jezika, te na neki naèin prisiliti roditelja, da govori hrvatskim jezikom. Posebno je teško, jer razgovor na maðarskom jeziku, a koji hrvatski èlanovi obitelji ne razumiju, svaki put treba prevesti kako bi i oni bili ukljuèeni u razgovor. Tu leži velika odgovornost nas maðarskih roditelja, da zbog "štednje vremena" ne popustimo pod tim pritiskom i da budemo dosljedni, kada je o tome rijeè. Ponosno možemo istaknuti, da djeca u našoj udruzi zahvaljujuæi upravo tim naporima roditelja, svi govore maðarski jezik. Doprinos Udruge u ovom problemu je jako velik, tako što daje potporu roditeljima u uèenju materinjeg jezika i kulture, te u razumijevanju važnosti toga u njihovom sadašnjem životu, ali i u buduænosti. Djeca tijekom naših susreta redovito slušaju, koriste i uèe maðarski jezik, kao i izgovor, tradiciju, kulturu i povijest. 75
Maðari u Dalmaciji, osim za vrijeme ljetnih turistièkih mjeseci, nemaju gdje koristiti materinji jezik. Svima njima vrijeme provedeno u našoj Udruzi, znaèi jedinu moguænost korištenja jezika.
Maðarski Kulturni Centar u medijima i na internetu Tjednik naziva "Magyar Naplo" kojeg izdaje Savez maðarskih udruga, konstanto prati rad naše Udruge. Novinar Attila Bognar redovno i detaljno izvještava o svakom dogaðanju u Udruzi. Ova publikacija sadržava upravo te objavljene èlanke. Velikim uspjehom smatramo što je najveæi dnevni tisak u regiji "Slobodna Dalmacija" u dva navrata pisala o nama. Prvi put povodom manifestacije održane 15. ožujka, a drugi put prilikom otvaranja škole maðarskog jezika za dopunsku nastavu u Osnovna Školi "Skalice". U emisiji "Prizma" Hrvatske televizije, u više navrata su dali intervju predsjednica Udruge, voditeljica Olga Babir, istaknuti èlan Laszlo Svoboda te èlanovi djeèje skupine "Bobita". I na lokalnim radio postajama (Radio Split i Radio Dalmacija) su slušatelji više puta mogli èuti naše intervjue. Na svakoj našoj manifestaciji prisutne su Mreža TV (TV Dalmacija) kao i TV Jadran. U emisiji "Æakula" TV Jadran, gostovali smo nekoliko puta, te na taj naèin dobili priliku upoznati gledateljstvo sa novostima vezane za Novi maðarski kulturni centar. Na internetu nas možete pratiti preko "Facebook" profila ,pod imenom Novi maðarski kulturni centar. Ažuriran je svakodnevno i na njemu se nalaze sve informacije o nama, adresa i kontakt brojevi. Takoðer prikazuje sva dogaðanja, novosti, nastupe u medijima, video sadržaje kao i galeriju fotografija. Naša e-mail adresa je:
[email protected]
76
Operativni problemi Naš najveæi problemi i dalje ostaje prostor. Trenutno iznajmljujemo privatni poslovni prostor, ali troškovi najamnine i režije (voda i struja) zahtijevaju praktièki cjelogodišnji iznos državne potpore. Za sve ostale izdatke èlanovi Udruge osobno prikupljaju sredstva. Puno bi nam znaèilo da od grada Splita dobijemo prostor, jer bi nam to znatno umanjilo troškove najamnine, pa bi nam ostalo dovoljno sredstava za neke buduæe projekte koje planiramo. Još jedan teško premostivi problem su velike udaljenosti u županiji, jer veæi broj obitelji živi na makarskom podruèju, ili na otocima. Time su ogranièeni, iako bi rado sudjelovali na našim redovnim druženjima. Uglavnom dolaze na naše veæe manifestacije. Veæina èlanova Udruge je generacija izmeðu 30 i 40 godina. Veliki je broj mladih majki s djecom, kao i zaposlenih, te pored svih obaveza, pronalaze vrijeme za rad u Udruzi, organizaciji manifestacija ali i za brojne nastupe. Veæina èlanova radi u turizmu, tako da na žalost sve pozive vezane za nastupe u ljetnom periodu, ne možemo prihvatiti.
77
Kalendar dogaðaja 2011. godina Rujan Listopad 01. listopad 16. listopad
osnivanje Udruge iznajmljivanje i adaptacija prostorija za Udrugu useljavanje u nove prostorije Udruge izlet autobusom u Dubrovnik, ukljuèujuæi Maðare iz cijele županije te predstavnike ostalih manjina; posjet relikviji sv. Stjepana
23. listopad Studeni
sveèana priredba povodom revolucije 1956. g. osnivanje naše knjižnice, te kontakti s raznim izdavaèima iz Maðarske preuzimanje prve donacije knjiga iz Maðarske sudjelovanje na plesnoj veèeri povodom svjetskog Dana ljudskih prava.
Prosinac 09. prosinac
78
16. prosinac 18. prosinac
Smotra stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita (Kazalište mladih); nastup djeèje skupine "Bobita" i folklorno-plesne skupine "Èardaš" naša božiæna proslava u Omišu
79
2012. godina 18. sijeènja 29. sijeènja 17. veljaèe
sudjelovanje na misi povodom blagdana sv. Margite u katedrali sv. Duje u Splitu posjet Ive Stanièiæa, poèasnog konzula Republike Maðarske djeèji karneval
Karneval
18. veljaèe Ožujak 1. ožujka
80
Karneval za odrasle (tema: poznate maðarske liènosti) poèetak pregovora s poglavarstvom grada Splita a vezi otvaranja dopunske nastave maðarskog jezika po modelu "C" preseljenje u nove prostorije Udruge
8. ožujka
program povodom Dana žena
Dan žena
10. ožujka 15. ožujka
posjet otoku Braèu; susret s Maðarima s otoka Braèa sjeæanje na revoluciju i borbe za slobodu 1848-49. g, u Europskom domu
prisjeæanje na revoluciju 1848/49
81
28. ožujka 30. ožujka 9. svibnja 9. svibnja 18. svibnja
uskrsna radionica (dekoriranje jaja, oslikavanje i vez) susret s uskrsnim obièajima iz maðarske otvaranje kutka Nacionalnih manjina za èitanje u Gradskoj knjižnici Marka Maruliæa povodom Dana Europe nastup djeèje i folklorno-plesne skupine na smotri "Dom je tamo gdje je pjesma " u Èasnièkom domu Lora sveèana priredba povodom Majèinog dana
Majèin dan
25. svibnja 6. lipnja 14. lipnja
82
gostovanje mješovitog zbora "Viola" ; djeèje skupine "Bobita" kod udruge MKD "Makedonija" na manifestaciji "21. Dani makedonske kulture sv. Æirila i Metoda" prigodni program za uèiteljicu Olgu Barbir povodom Dana uèitelja proslava 70. roðendana Laszla Svobode, našeg najstarijeg èlana
17. - 23. lipnja susret Maðara u kampu Galeb u Omišu
Susret Maðara u Omišu
19. listopada 20. listopada 7. prosinca 9. prosinca 13. prosinca
sjeæanje na revoluciju iz 1956. godine otvaranje škole maðarskog jezika po modelu "C" u OŠ Skalice sudjelovanje na plesnoj veèeri nacionalnih manjina povodom Dana ljudskih prava božiæna radionica nastup sve tri skupine naše udruge na Smotri stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita
83
16. prosinca
nastup djeèje skupine "Bobita" na Djeèjem adventu u Omišu
Djeèji advent u Omišu
16. prosinca
Božiæ
84
proslava Božiæa u našoj udruzi
2013. godine 18. sijeènja 17. veljaèe
sudjelovanje na misi u katedrali sv. Duje povodom blagdana sv. Margite Maškare u prostorima NMKC-a
Maškare
15. ožujka
sjeæanje na revoluciju i borbe za slobodu 1848-49. g, u Europskom domu
85
Novinski èlanci o nama Horvátországi Magyar Napló
Nove aktivnosti mladih Maðara u Splitu Razgovor sa voditeljima Novog maðarskog kulturnog centra NMKC u Splitu Nakon razlaza u lokalnoj udruzi Hrvatske demokratske zajednice Maðara (HMDK) u Splitu, mladi okreæu novi list. Èlanovi NMKC puni elana, kreæu u ostvarenje svojih ciljeva, da sa svojom djecom rade na oèuvanju nacionalnog identiteta, da njeguju maternji jezik, èuvaju narodne obièaje i te da suraðuju sa ostalim manjinskim udrugama u gradu i da prime meðu svoje èlanove sve zainteresirane koji se žele upoznati sa njihovim radom. - Inicijativa da se osnuje nova udruga maðarske nacionalne manjine u gradu Splitu, bila je hrabrost, zbog niza nesretnih okolnosti i nesuglasica koje su, zbog razlièitih mišljenja i generacijskog sukoba izbile u udruzi HMDK. O detaljima sukoba nema smisla prièati, nismo ga doživjeli tragièno, nego smo praktièno od nule krenuli u aktivnosti sa puno novih ideja i energije. - Osnovali smo pjevaèku i plesnu skupinu za odrasle èlanove i djecu. Struènu pomoæ imamo od gðe. Olge Barbir, koja sa nama radi profesoinalno i sa puno entuzijazma i bez èije pomoæi ne bi mogli ostvariti naše ciljeve: èuvanje maðarskog jezika, maðarske pjesme, plesa, maðarske povijesti i obièaja na ovim prostorima. - Želja nam je da nam se pridruže i ostali pripadnici maðarske nacionalne manjine koji žive u Splitsko-dalmatinskoj županiji. Maðari su rasuti svugdje po svijetu, a mi bismo željeli skupiti one, koji žive u našoj Županiji. Mnoge smo kontaktirali preko interneta, neki od njih su nam se veæ prikljuèili. Nadamo se da æe se taj trend nastaviti. Do kraja godine planiramo jedan zajednièki izlet, na kojem æemo se još bolje upoznati. - Za sada nam veliki problem predstavlja prostorija za rad, ali nadamo se brzom rješenju tog problema - kazala je gða Zsuzsanna Rogošiæ dopredsjednica NMKC.
86
Novi maðarski kulturni centar (NMKC) je došao do novih prostorija Na godišnjem sastanku Saveza maðarskih udruga /SMU/ bila je i predsjednica NMKC gða. Olivia Betty Rupèiæ, i donijela nam je nove informacije. NMKC se uselio u nove veæe prostorije, gdje su uvjeti za rad 3 sekcije mnogo bolji. U ureðenju i ukrašavanju prostorija sudjelovala je i naša èlanica gða.Aniko Pincoliæ sa donacijom lutaka u maðarskoj narodnoj nošnji. - Za rad naše udruge je osim dobre volje potrebno još mnogo toga, jasno je i voditeljima SMU, koji su pozdravili osnivanje NMKC i obeæali pomoæ u našem radu. Na tome smo im zahvalni i truditi æemo se na primjeren naèin predstavljati lokalnu maðarsku zajednicu, njegovanjem maðarskog jezika, kulture i narodnih obièaja.- kazala je predsjednica NMKC gða Olivia Betty Rupèiæ. Krovna udruga SMU æe prema svojim moguænostima pomoæi u radu NMKC u Splitu, na dobrobit lokalne maðarske zajednice. Gosp. Sándor Juhász, predsjednik SMU je izjavio: - Uvijek smo izašli u susret udrugama, ali i pojedincima koji rade na opstanku maðarske nacionalne manjine, oèuvanju maðarskog jezika, kulture i obièaja.
Èlanovi Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) na izletu u Dubrovniku NMKC je 20. listopada 2011 g. organizirao jednodnevni izlet u Dubrovnik. Glavni cilj izleta bio je posjeta povijesnim i kulturnim znamenitostima, koje su vezane i za povijet Maðara. Najstariji sudionik izleta bio je naš sedamdesetogodišnji èlan, a najmalaði sudionik bila je jednogodišnja djevojèica, èlanica naše udruge. Usprkos toliko "šarenom" društvu, svi smo se odlièno zabavili. U Dubrovniku smo imali lokalnog vodièa, koja nam je i na maðarskom jeziku dodatno objasnila neke èinjenice. Sve relikvije vezanu za povijest Maðara, stigle su u Dubrovnik poslije bitke na Mohaèkom polju. Najzanimljivija relikvija je dio lubanje Svetog Ištvana, prvog maðarskog kralja. - Veoma je važno, da osim našeg druženja i sudjelovanja u folklornoj, pjevaèkoj i djeèjoj grupi, organiziramo i izlete. Pripadnici maðarske nacionalne manjine iz Splitsko-dalmatinske županije, koji ne žive u gradu Splitu, nisu u 87
moguænosti dolaziti na naše aktivnosti koje se odvijaju jedan do dva puta tjedno, ali na izletu se možemo okupiti iz raznih gradova srednje Dalmacije, pa se nadamo da æe se u buduænosti broj naših èlanova poveæati. Koristim ovu priliku da se zahvalim Èagalj tursu koji nam je omoguèio ovaj izlet" - izjavila je gða. Olivia Betty Rupèiæ predsjednica NMKC. Izletu su se pridružili na naš poziv èlanovi ostalih nacionalnih manjina iz grada Splita, kao i gosp. Angel Mitrevski èlan Savjeta za nacionalne manjine Vlade Republike Hrvatske.
Uspješno predstavljanje Novi maðarski kulturni centar (NMKC) osnovan je prije nepuna 4 mjeseca. Prošlog petka je udruga sudjelovala na 2. Smotri kulturnog stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita. Nastupali smo sa dvije grupe. Djeèja grupa "Bobita" i folklorno-plesna grupa odraslih, "Èardaš". Plesnu grupu "Èardaš"je publika u dvorani /oko 300 gledatelja/ ispratila velikim pljeskom, ali "šlag na torti" bio je nastup djeèje grupe. Veæ sam izlazak na pozornicu, publika je doèekala pljeskom, a kasnije je cijeli nastup bio popraæen ovacijama i pljeskanjem na "otvorenoj sceni". O našem prvom nastupu kartke izvještaje podnijele su Olivia Betty Rupèiæ i Zsuzsanna Rogošiæ:
88
- Sretni smo što se publici grada Splita dopao naš program, jer smo za kratko vrijeme pokazali, da je bilo opravdano naše izdvajanje iz "starog društva", gdje nismo naišli na razumijevanje i potporu za naše ideje. Zahvaljujemo Savezu maðarskih udruga (SMU) što su nam pomogli u trenutku kada nam je podrška i pomoæ bila najpotrebnija. Za naš uspjeh uz naš rad, sigurno je zaslužna i naša voditeljica gða. Olga Barbir, koja je i èlanica naše udruge. - Ovom prigodom zahvaljujemo svim našim èlanovima koji su svojim radom ali i materijalnim sredstvima omoguæili naš rad, posebnu zahvalnost izražavamo gði. Olgi Barbir naglasila je predsjednica NMKC gða Olivia Betty Rupèiæ. Gða dopredsjednica Zsuzsanna Rogošiæ je izjavila: - U proteklim danima imali smo i predstavu povodom Božiæa. U Novu 2012. godinu kreæemo sa ambicioznim planovima o kojima za sada ne bih prièala, tim više, što iz "starog društva" /HMDK/ nema odobravanja za naš rad, štoviše, bilo je pokušaja da se naše predstavljanje graðanima grada Splita onemoguæi, odnosno limitira. Mala smo skupina, ali imamo puno volje i energije za rad u oèuvanju maðarskog jezika, obièaja i kulturne baštine našeg naroda.
Proslava Božiæa u organizaciji Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) iz Splita U nedjelju, sedam dana prije Božiæa, priredili smo proslavu uz prigodan program u gradu Omišu. Na proslavi je bio prisutan i dogradonaèelnik gosp. Mijo Mimica i èlan Savjeta za nacionalne manjine Vlade Republike Hrvatske gosp. Angel Mitrevski. Na priredbi su nastupile sve tri grupe: pjevaèka grupa "Viola" (to je bio prvi nastup), zatim folklorno-plesna skupina "Èardaš" i na kraju kao i uvijek, favoriti sa najviše aplauza, bili su naši najmlaði èlanovi djeèja grupa "Bobita". Priredbu smo zakljuèili sa bogatim stolom delicija, na kojem su dominirali specijaliteti maðarske nacionalne kuhinje. - Mnogo smo radili da bi osnovali udrugu NMKC. Današnja priredba je naš prvi nastup. Drago nam je što smo imali toliko gostiju koji su nas saslušali, iako mnogi ne razumiju naš jezik. Zahvalni smo svim našim sunarodnjacima, koji su došli iz Makarske i sa obližnjih otoka. Ovaj naš prvi javni nastup, za koji smo dobili pohvale, daje nam snagu da i dalje predano nastavimo sa radom - izjavila je predsjednica NMKC gða. Olivia Betty Rupèiæ.
89
Misa u èast Sv. Árpádházi Margarite održana u Katedrali Sv. Dujma Na poziv poèasnog konzula Republike Maðarske u Splitu gosp. Ive Stanièiæa, èlanovi Novog maðarskog kulturnog centra /NMKC/ bili su na svetoj misi u spomen kæerke maðarskog kralja, Svete Árpádházi Margarite. U katedrali Svetog Dujma uz celebriranje veleèasnog Tomislava Èubeliæa, isprièana je interesantna životna prièa o Svetoj Margariti. Sveta Margarita rodila se u okolici grada Splita, toènije u tvrðavi na Klisu. Ona je bila jedna od kæerki tadašnjeg maðarskog kralja Bele IV, koji se bježeæi od pohoda Tatara sklonio sa svojom obitelji i pratnjom u klišku tvrðavu. Kralj Bela IV I njegova supruga, obeæali su svoju kæerku Margaritu predati Bogu, za spas Maðarske. To su obeæanje održali, te je Margarita kao èetvorogodišnja djevojèica predana Dominikancima u gradu Vespremu. Sa dvanaest godina je zareðena, položivši zakletvu da æe ostatak svog života služiti samo Bogu. Povukla se u samostan koji je kralj Bela IV dao izgraditi na Zeèjem otoku. Taj otok se nalazi na Dunavu, izmeðu Budima i Pešte, i danas u èast svetice nosi njeno ime - otok Svete Margarite. Svog zavjeta držala se do smrti "Voli Boga, a ne sebe, nikoga ne mrzi i nikoga ne osuðuj". Preminula je u samostanu na Zeèjem otoku, 18. sijeènja 1270 godine. Proglašena je Blaženom veæ 1276 godine, a Svetom 1943. godine, za vrijeme Svetog oca Pape Pia XII. - Bili smo poèašæeni pozivom na ovaj sveèan èin, gdje se slavila naša maðarska svetica, a èiji je život kao i njene obitelji vezan za Dalmaciju. Rimokatolici Maðari mogli su se ovom prigodom pomoliti na svom maternjem jeziku, a povodom sjeæanja na Árpádházi Svetu Margaritu. - izjavila je Zsuzsanna Rogošiæ dopredsjenica NMKC.
Posjeta konzula kulturnom centru Gospodin Ivo Stanièiæ, poèasni konzul Republike Maðarske u gradu Splitu, 29. sijeènja 2012 g. posjetio je Novi maðarski kulturni centar (NMKC). Predsjednica NMKC, gða. Olivia Betty Rupèiæ je gospodinu konzulu predstavila našu udrugu i govorila o našem dosadašnjem radu i planovima za buduænost. - Pokazala je gostu prostorije u kojima se nalazimo i družimo. Do prostorija smo došli uz pomoæ Saveza maðarskih udruga (SMU).
90
- Ovu priliku smo iskoristili da èestitamo roðendan gði. Olgi Barbir, našoj voditeljici za kulturu. - Gospodin Ivo Stanièiæ je pozdravio prisutne, pohvalio naš rad na okupljanju maðarske nacionalne manjine u gradu Splitu i Splitsko-dalmatinskoj županiji, i zaželio mnogo uspjeha u buduæem radu. Obeæao je, da æe u okviru svojih moguænosti biti nama na usluzi. - Druženje smo nastavili sa malim programom koju su izveli naši najmlaði, recitacijama i pjesmom "Sretan Ti roðendan", zahvalili se svojoj uèiteljici Olgi. - Odrasli èlanovi udruge su korisnim poklonom - radio kazetofonom zaželjeli Olgi da nas i dalje uspješno poduèava uz pjesme i plesove maðarske kulturne baštine - naglasila je predsjednica gða. Olivia Betty Rupèiæ.
Udruga se seli u nove prostorije Novi maðarski kulturni centar (NMKC) riješio je problem prostorija za rad, uz pomoæ Saveza maðarskih udruga (SMU). No ubrzo, kako je rastao broj naših èlanova prostorije u kojima smo radili, postale su tijesne. To je bio razlog da krenemo u potragu za veæim prostorijama. - Èlanovi udruge su osim djeèje grupe "Bobita" formirali pjevaèku grupu "Viola" i plesnu grupu "Èardaš". To je bio razlog zbog èega nam je prostor za rad postao skuèen. Imali smo sreæu, pa smo ubrzo našli veæi prostor koji ima dvije prostorije i omoguæuje nam bolje uvjete za rad. U tom prostoru smo uspjeli smjestiti i knjige, pa smo oformili knjižnicu. - U preseljenju i opremanju novog prostora, sudjelovali su svi èlanovi udruge radom i donacijama. Uspjeli smo urediti prostor da se u njemu osjeæamo kao kod kuæe. - Useljenje smo proslavili tako da je naš èlan Kaslik Mihály pripremio hladne nareske, a Polozsányi Szilvia je donijela tortu ukrašenu nacionalnim motivima. - Zahvalna sam svima koji su sudjelovali u preseljenju, zahvaljujem na uloženom trudu i pomoæi. - rekla je za naš list Olivia Betty Rupèiæ predsjednica NMKC.
91
Èlanovi Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) na izletu u Splitskoj na otoku Braèu 8. ožujka 2012. g Meðunarodni dan žena, proslavili smo u prostorijama naše udruge, a slijedeæi dan smo otputovali na izlet Maðarima koji žive na otoku Braèu. Muški èlanovi NMKC sa ružama su pozdravili ljepši spol, èestitali Dan žena uz prigodne recitacije. Marko Rogošiæ, jedan od najmlaðih èlanova je recitirao pjesmicu Balint Poštaša: "Bez žena je živjeti nemoguæe, a i ne vrijedi" i dobio je najveæi aplauz. Sutradan su èlanovi NMKC otputovali na otok Braè. Bili smo gosti kod obitelji Jozsefa Kalmára, koji je osim nas iz Splita pozvao i naše sunarodnjake koji žive na otoku Braèu. - Domaæini su nas doèekali sa kotliæem u kojem se kuhao paprika, koji je bio zaèinjen na maðarski naèin. Osim srdaène dobrodošlice, upoznali smo i druge pripadnike naše manjine. Tog dana su se èule samo maðarske rijeèi, bilo nas je oko sedamnaest, a djecu nismo mogli niti izbrojati zbog njihove nestašnosti. Sa nestrpljenjem oèekujemo naš ponovni sastanak i druženje. - sa zadovoljstvom je kazala predsjednica NMKC gða. Olivia Betty Rupèiæ. Naš najstariji èlan gosp. Svoboda Laszlo je izjavio: - Bilo mi je zadovoljstvo gledati, ali više slušati djecu oko stolova i po dvorištu, kako lijepo govore maðarski jezik. To nam daje nadu da æe se aktivni život naše maðarske zajednice ovdje oèuvati.
92
Aniko Pincoliæ je kao uvijek iskazala svoje umjetnièke sposobnosti, pa je za sjeæanje na taj dan napravila plakat "MESZ-2012 Split-Braè".
Sjeæanje na ožujaèku mladost iz 1848 g. U subotu su èlanovi Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) obilježili nacionalni praznik Republike Maðarske. U prostorijama Europskog doma u Splitu, evocirali smo uspomenu na veliki i svijetli trenutak maðarske povijesti- Revoluciju iz 1848 g., borbu za nezavisnost Maðara od Habsburške monarhije. Najveæi uspjeh u programu imala je djeèja grupa "Bobita". Djevojèice u živopisnim narodnim nošnjama opraštale su se od djeèaka, koji su bili odjeveni kao husari, uz prigodnu pjesmu. Husarima su na revere prikaèile nacionalnu "kokarde" i predale im torbice u kojima je bila hrana za put. Torbice su bile izvezene maðarskim nacionalnim motivima, koje je izradila Viktoria Kollár. - Drago nam je i ponosni smo što je meðu nama, i što nas je pozdravio poèasni konzul Republike Maðarske gospodin Ivo Stanièiæ, kao i gospodin Angel Mitrevski èlan Savjeta za nacionalne manjine Vlade Republike Hrvatske. Gospodin Angel Mitrevski je posebno naglasio, da kao dugogodišnji èlan, a sada i predsjednik Makedonskog kulturnog društva (MKD) "Makedonija" je pomalo ljubomoran što smo za relativno kratko vrijeme postigli tako dobre rezultate. - kazala je gða. Olivia Betty Rupèiæ, predsjednica NKMC.
93
Proslavi su prisustvovali novinari HRT, "Slobodne Dalmacije" i TV Jadrana. Svojim intervjuima i reportažama doprinijeli su da nas upoznaju i oni koji nisu bili sa nama tog dana. - Sveèanost je završila uz specijalitete maðarske nacionalne kuhinje, ali nisu izostali ni dalmatinski specijaliteti. Sve delicije su bile pripremljene u domaæoj radinosti naših èlanova. Posebnu zahvalnost izrazili smo našoj voditeljici gði. Olgi Barbir. Dopredsjednica NKMC Zsuzsanna Rogošiæ je zakljuèila: - Bez obzira na naše ogranièene financijske moguænosti, možemo biti zadovoljni dosadašnjim radom, što je rezultat rada svih èlanova udruge.
Umjetnièka radionica u Novom maðarskom kulturnom centru /NMKC/ povodom blagdana Uskrsa U želji oèuvanja narodnih obièaja vezanih za Uskrs, organizirali smo malu umjetnièku radionicu. Sastali smo se u našim novim prostorijama sa ciljem da nauèimo ukrašavati jaja na razne naèine, od klasiènog bojadisanja, do bojanja na prethodno voskom oslikanim jajima, prema starinskim crtežima, u trodimenzionalnoj tehnici. Sreæom našoj udruzi se prikljuèuju novi èlanovi. Na taj naèin naše druženje je još bogatije, a ideja ima sve više. - Riješili smo da æemo ovog tjedna biti bez proba folklorne, djeèje i pjevaèke grupe i da æemo naše druženje provesti uèeæi obièaje vezane za blagdan Uskrsa. U radionici su sudjelovali svi èlanovi, bez obzira na uzrast. Svatko je prema svojim sklonostima i moguænostima sudjelovao u izradi uskršnjih ukrasa, i na kraju smo napunili košare - kazala je predsjednica NMKC gða. Olivia Betty Rupèiæ.
Uèenje Maðarskog jezika u Splitu U ožujku 2012 g. Olivia Betty Rupèiæ predsjednica Novog maðarskog kulturnog centra /NMKC/ u Splitu je pokrenula inicijativu za uèenje maðarskog jezika za pripadnike maðarske nacionalne manjine. Ukoliko se inicijativa ostvari, ove godine u rujnu bismo mogli imati 8 uèenika, koji bi u jednoj od osnovnih škola pohaðali nastavu maðarskog jezika. Na prvim sastancima koji su bili informacijski, predsjednica je objasnila da se uèenje jezika financira iz sredstava Ministarstva obrazovanja Republike
94
Hrvatske, i da se nastava organizira u jednoj od gradskih osnovnih škola u trajanju od 4 sata sedmièno. Na sastanku su bili prisutni gða. Marica Ružiæ /savjetnica za nacionalne manjine u Poglavarstvu grada/, gospodin Angel Mitrevski /èlan Savjeta Vlade Republike Hrvatske za nacionalne manjine/ a na sastanak je pozvan i gosp István Kollár, kao predstavnik maðarske nacionalne manjine u gradu. Nažalost gosp. Kollár nije aktivno sudjelovao u radu, vjerojatno iz razloga, jer u udruzi èiji je on predsjednik HMDK /Demokratska zajednica Maðara Hrvatske/ nema nijednog djeteta, odnosno roditelja koji su zainteresirani za ovaj program. 19. ožujka predsjednica je predala zamolbu roditelja Poglavarstvu grada Splita. Nakon toga, razgovori su voðeni sa direktorom osnovne škole "Skalice" gosp. Matom Mamiæem. Trenutno oèekujemo odgovor Ministarstva obrazovanja Republike Hrvatske. U oèekivanju odgovora nestrpljivi su kako roditelji tako i djeca. Gða Olivia Betty Rupèiæ. - Ukoliko Ministarstvo pozitivno odgovori na našu zamolbu, moæi æe se raspisati natjeèaj za nastavnika. Nadamo se da æe se naš trogodišnji san ostvariti,i da æe naša djeca u gradu Splitu moæi uèiti i njegovati materinji jezik. - Mi smo još kao èlanovi HMDK /Demokratske zajednice Maðara Hrvatske/ tražili od rukovodstva dozvolu za pokretanje inicijative osnivanja škole na maðarskom jeziku. Rukovodstvo je odbilo razgovor na tu temu, jer su oni pokrenuli "druge kanale" da bi se ostvarila ta ideja. Kako njihova inicijativa nije dala rezultate, mi smo krenuli svojim putem.
Poèela je proslava Europskog tjedna Povodom proslave Dana Europe nacionalne manjine u gradu Splitu predstavile su se publici. Pjevaèka grupa "Viola" sudjelovala je svojim nastupom na otvaranju "manjinske èitaonice". 8. svibnja 2012. g u Gradskoj knjižnici "Marko Maruliæ" otvorena je "manjinska èitaonica", gdje æe zainteresirani pripadnici nacionalnih manjina moæi èitati publikacije na svom jeziku. Meðu ostalim publikacijama je i "Maðarski dnevnik iz Hrvatske". NMKC je knjižnici poklonio i knjige na maðarskom jeziku. - Na otvorenju èitaonice za pripadnike nacionalnih manjina, sudjelovali su pjevaèki zbor "Makedonija" i naša pjevaèka grupa "Viola". Na priredbi po-
95
vodan dana Europe nastupala je folklorna grupa "Èardaš" sa plesom "Háromugrós" i djeèja grupa "Bobita", sa pjesmom i maðarskim narodnim plesom - kazala je dopredsjednica NMKC gða. Zsuzsanna Rogošiæ.
U gostima kod makedonaca Makedonska nacionalna manjina veæ dugi niz godina slavi svoj dan Svetog Æirila i Metoda. Bili smo pozvani da sudjelujemo na sveèanoj akademiji kao njihovi gosti. Novi maðarski kulturni centar (NMKC) gostovao je sa svoje dvije sekcije, djeèjom grupom "Bobita" i pjevaèkim zborom "Viola". Priredba je održana 25. svibnja 2012. g u prostorijama Sjemeništa grada Splita. Naš nastup je bio zapažen, pogotovo djeèje grupe "Bobita", koji je popraæen velikim aplauzom. O nastupu su izvijestili radio Split, TV Jadran i HRT. - Prijenos nastupa naših mališana je bio u utorak na Radio Splitu, a nadamo se da æe na nacionalnoj televiziji u okviru programa za nacionalne manjine "Prizma" biti ponovno prikazan - rekla je dopredsjednica NMKC Zsuzsanna Rogošiæ. U znak dobre suradnje i zahvalnosti za pomoæ u našem radu gospodinu Angelu Mitrevskom predan je jedan lijepi poklon, maðarskim nacionalnim motivima oslikan æup, kojeg je oslikao naš najstariji èlan Szvoboda Lászlo. Predsjednica NMKC Olivia Betty Rupèiæ je izjavila: - Zahvaljujemo se Makedonskom kulturnom društvu "Makedonija" na pozivu i srdaènom prijemu. Ovaj poziv je priznanje za naš rad. Šteta je, što zbog velike udaljenosti i nedostatka financija nismo u moguænosti nastupati u drugim županijama, pogotovo gdje živi veæi broj pripadnika maðarske nacionalne manjine.
96
Sa novim žarom kreæu jesenske aktivnosti Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) u Splitu Nakon duge stanke tijekom ljeta, krajem prošlog tjedna održan je prvi sastanak. Èlanovi djeèje grupe obradovali su se ponovnom susretu i sa nestrpljenjem oèekivali poèetak novih aktivnosti. U isto vrijeme su i odrasli imali sastanak, na kojem su se dogovarali o predstojeæim planovima. Predsjednica NMKC Olivia Betty Rupèiæ je kazala: - Moramo pod hitno riješiti problem stolica i stolova, jer smo do sada imali na raspolaganju posuðene iz omiškog kampa, koje smo morali vratiti. - Sa ponosom možemo konstatirati, da æe uz pomoæ Ministarstva prosvjete uskoro startati dopunska nastava maðarskog jezika po modelu "C". - Narednih dana svaka sekcija zapoèinje pripreme za nastupe.
97
Djeca Maðarske nacionalne manjine grada Splita mogu uèiti materinji jezik Sveèano otvaranje školske godine, nastave maðarskog jezika za osnovnoškolce po modelu "C", bilo je uprilièeno 20. listopada 2012. u osnovnoj školi "Skalice", gdje æe se održavati i nastava. Realizacija ovog projekta zasluga je Novog maðarskog kulturnog centra /NMKC/ iz Splita. NMKC osnovan je u jesen 2011. godine i trenutno ima tri sekcije: folklorno-plesnu grupu, mješoviti pjevaèki zbor, i djeèju skupinu. Savez maðarskih udruga /SMU/ je od samog osnivanja podržao NMKC, koji je formiran izdvajanjem èlanova iz Hrvatske demokratske zajednice Maðara /HMDK/, znajuæi da osnivanje još jedne udruge maðarske nacionalne manjine neæe biti podržano od strane HMDK. U samom startu osnovna zamisao NMKC bila je, omoguæiti djeci da njeguju materinji jezik, da uèe o povijesti i kulturi svog naroda. Predsjednica NMKC Olivia Betty Rupèiæ izjavila je za naš list: - Za djecu makedonske nacionalne manjine, uèenje materinjeg jezika omoguæeno je veæ prije èetiri godine. Informacije o toj moguænosti u Splitu, dobili smo od èlanova KUD "Makedonija". Saznali smo da Ministarstvo obrazovanja Vlade Republike Hrvatske pruža moguænost uèenja materinjeg jezika po modelu "C", pa smo krenuli u akciju. Pokucali smo na mnoga vrata, sakupili mnogo dokumenata, pribavili suglasnost roditelja. Cijeli proces, trajao je više od šest mjeseci. Naša udruga je bila u stalnom kontaktu sa svima koji su bili nadležni za rješavanje tog projekta. Uèenje materinjeg jezika po mo-
98
delu "C" je program, koji omoguæuje djeci nastavu na materinjem jeziku, upoznavanje sa kulturnom baštinom i povijesti svog naroda. Djeca su dobi od 7 do 11 godina, a prelaskom u više razrede osnovne škole, imaju moguænost nastaviti sa uèenjem maðarskog jezika. Nastava se ocjenjuje i ulazi u prosjek ocjena na kraju školske godine. Olga Barbir voditeljica za kulturu i umjetnost u NMKC je izjavila: - Ovaj trenutak je za nas od posebnog znaèaja. Godinu dana smo razmišljali kako ostvariti taj projekt, i napokon smo doèekali poèetak školske godine za naše uèenike, kojih je dvanaest i veæina odlièno govori maðarski jezik. István Kollár predsjednik HMDK i predstavnik maðarske nacionalne manjine u gradu Splitu izjavljuje: - Raduje me što se ova ideja ostvarila. Od samog poèetka sam bio za ovu inicijativu i u tom cilju potpisao neke dokumente kao predstavnik maðarske nacionalne manjine u gradu Splitu. Na pitanje, na koje je poteškoæe nailazio u komunikaciji sa Ministarstvom obrazovanja, nije znao odgovoriti, jer nije ni sudjelovao u realizaciji ovog projekta. Ivana Viðak Bjedov voditeljica ureda gradonaèelnika grada Splita izjavljuje: - Naš ured vodi brigu o svim nacionalnim manjinama u gradu, pa tako i o maðarskoj nacionalnoj manjini. Poglavarstvo grada veæ godinama radi na razvijanju dobrih odnosa sa nacionalnim manjinama, a rezultati toga rada su evidentni. Prisutnost brojnih nacionalnih zajednica u gradu Splitu su, naše bogatstvo. Raduje nas, da su nacionalne zajednice sve aktivnije i sve više sudjeluju u aktivnostima kojim obogaæuju odnose meðu ljudima u gradu. Djeca mogu u okviru osnovne škole "Skalice" uèiti na makedonskom i na maðarskom jeziku, i nadamo se da æe tu šansu prepoznati i ostale nacionalne manjine u gradu.
Nova donacija knjiga za Splitsku udrugu Novi maðarski kulturni centar (NMKC) NMKC dobio je donaciju od 100 knjiga, koje æe biti dostupne za sve naše èlanove i prijatelje. Knjige su veoma raznolike po sadržaju, tako da ima za svakoga po nešto. Prošlog mjeseca sve naše aktivnosti bile su usmjerene pripremama za nastup, jer se 14. prosinca održava 2. Smotra kulturnog stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita. Nastup djeèje i folklorno-plesne skupine je siguran, ali upitan je nastup pjevaèkog zbora zbog vremenskog ogranièenja.
99
Osim toga, u velikim smo pripremama za proslavu Božiæa i Nove godine. Iduæeg tjedna naša èlanica gða. Aniko Pincoliæ organizirat æe radionicu za sve one koji vole ruèni rad, i to izradu ukrasa za božiæno drvce, ukrašavanje medenjaka i slièno. Božiænu proslavu æemo održati u našim prostorijama, koje su pomalo skuèene za veæi prijem gostiju, ali se nadamo da æe atmosfera biti topla i domaæa. Predsjednica NMKC gða Olivia Betty Rupèiæ je izjavila za naš list: - Velika je radost svima nama, djeci i odraslima, što smo dobili nova izdanja maðarskih knjiga. Zahvaljujem gði Kollár Viktoriji našoj vrijednoj èlanici, koja nije žalila ni truda, ni vremena, da se ostvari ova donacija. Istovremeno dugujemo zahvalnost gosp. Pécsi Lászlu, koji je sve knjige dopremio u našu udrugu. - Sada su naše aktivnosti usmjerene na pripreme za 2. Smotru kulturnog stvaralaštva nacionalnih manjina u gradu Splitu i za proslavu Božiæa i Nove godine koju æemo održati polovinom prosinca, jer æe kasnije veæina naših èlanova otputovati iz Splita.
Aktivnosti u prosincu Novi maðarski kulturni centar /NMKC/ u Splitu, imao je niz aktivnosti u prosincu. Dan ljudskih prava koji se obilježava 10. Prosinca, proslavili smo sa èlanovima udruga nacionalnih manjina grada Splita i pozvanim gostima uz glazbu i ples. Goste je zabavljala gða. Olga Barbir, te omoguæila dobro raspoloženje svim prisutnima. Dana 9. prosinca, skupili smo se u našim prostorijama gdje smo imali generalnu probu za naše nastupe tijekom mjeseca. Poslije probe naše èlanice Aniko Pincoliæ i Annamari Márton su nas poduèavale, kako ukrasiti medenjake za božiæno drvce. 13. prosinca održana je 3. Smotra kulturnog stvaralaštva nacionalnih manjina grada Splita. Naša udruga je sudjelovala sa sljedeæim programom: mješoviti pjevaèki zbor "Viola" izvela je splet maðarskih pjesama u ritmu èardaša, djeèja grupa "Bobita" nastupala je pjesmom i plesom, a folklorno-plesna grupa "Èardaš" je plesala maðarski narodni ples "Háromugrós". U sklopu božiæno-novogodišnjeg programa koji je održan u gradu Omišu, pozvani su naši najmlaði. Oni su pjevajuæi i plešuæi maðarske pjesmice i plesove, ali i nekoliko prigodnih Božiænih pjesmica, bili toplo pozdravljeni od prisutne publike.
100
Predsjednica NMKC gða. Olivia Betty Rupèiæ rezimira: - Iza nas je nekoliko veoma aktivnih tjedana. Skoro cijela protekla godina je bila slièna. Današnjim danom i proslavom nastupajuæih blagdana završavamo sa aktivnostima za ovu godinu. Prigodnom božiænom pjesmom pjevaèki zbor "Viola" i djeèja grupa "Bobita" ,dali su sveèan ton ovoj veèeri. Djeca su sa nestrpljenjem oèekivala dolazak "Djeda Božiænjaka" koga je utjelovio naš èlan Mihály Kaslik. Posebno se želim zahvaliti Mihaly-u i njegovoj supruzi Nensi, jer osim odlièno izvedene uloge djedice, pripremili su za nas izvanredan gulaš ("perkelt") od divljaèi. Želim zahvaliti i ostalim èlanovima na doprinosima i trudu koji su uložili da bi naše veèerašnje druženje bilo nezaboravno. - Opraštamo se od jedne, za našu malu zajednicu uspješne godine. Naš trud u oèuvanju jezika, obièaja i kulturne baštine maðarske nacionalne manjine u ovom gradu i županiji je opravdalo naše postojanje. Imam potrebu zahvaliti našim prijateljima u gradu Splitu i županiji, kao i svim èlanovima ostalih nacionalnih manjina.
101
Slobodna Dalmacija 20. 03. 2012.
Proslavili smo najveæi maðarski povijesni praznik u Europskom domu: "Naša revolucija i borba za slobodu" Prošlog su vikenda èlanovi Novog maðarskog kulturnog centra (NMKC) proslavili najveæi maðarski povijesni praznik. Fešta se održala u Europskom domu - kazala nam je Zsuzsi Radnics-Rogošiæ, potpredsjednica NMKC-a, a sve u spomen na Maðarsku revoluciju, borbu za slobodu iz sad veæ davne 1848. godine. Mladi èlanovi udruge, djeèja skupina ½Bobita½ i mješoviti zbor Viola, uz veliku pomoæ umjetnièke voditeljice Olge Barbir pripremili su sveèani program, koji je jednostavno oduševio uzvanike. Okupljenim gostima èestitao je i maðarski poèasni konzul u Splitu Ivo Stanièiæ i èlan Savjeta za nacionalne manjine u Hrvatskoj Angel Mitrevski. Pripremljen je i mali domjenak, puno slastica iz ½staroga kraja½. Za one koji nisu znali - NMKC je osnovan u rujnu 2011. godine, cilj im je bio okupiti Maðare u Splitsko-dalmatinskoj županiji, a meðu glavnim ciljevima su, kazuje nam potpredsjednica, i oèuvanje maðarskog identiteta, kao i folklora, obièaja, navika, ali i njegovanje materinskog jezika, organiziranje izložbi, izleta i druženja. Tko se želi prikljuèiti njihovom radu, splitski Maðari ga srdaèno pozivaju da ima se pridruži u Taveliæevoj ulici na broju 45, a sve informacije možete dobiti na 098 268 837 kod predsjednice udruge Betty Rupèiæ.
Slobodna Dalmacija 28. 10. 2012.
Maðarski jezik zvoni hodnicima U školi na Skalicama, osim makedonskog uèi se maðarski jezik! Novi maðarski kulturni centar organizirao je program ½Njegovanje maðarskog jezika i kulture½, u èijem je sklopu u redovitom sustavu obrazovanja, koji je odobrilo resorno ministarstvo, 11 uèenika dobilo moguænost pohaðanja prvog razreda škole.
102
Kultura i tradicija - Osnovni nam je cilj osposobiti uèenike da meðusobno razgovaraju, razvijaju ljubav prema maðarskoj kulturi i tradiciji, te da nauèe pravilno pisati. Veæini je uèenika maðarski materinski jezik, no bez obzira na to, usvajanje maðarskog pravopisa nemoguæe je bez sustavnog vježbanja. Ovaj program, koji još zovemo ½naša maðarska škola½otvoren je za sve pripadnike maðarske nacionalne manjine školskog uzrasta, ali i za ostale zainteresirane ðake - istaknula je Olivia Betty Rupèiæ, predsjednica Novog maðarskog kulturnog centra, zahvalivši Mati Mamiæu, ravnatelju škole na Skalicama, što je omoguæio adekvatan ambijent za uèenje. Angel Mitrevski, èlan državnog Savjeta za nacionalne manjine, istaknuo je važnost uèenja jezika nacionalnih manjina jer je to punopravni izborni predmet koji utjeèe na prosjek ocjena. Prije tri godine poèela se održavati nastava makedonskog jezika i kulture, koju pohaða 20 uèenika, a sada su nam se pridružili i kolege iz maðarske manjine. Prezadovoljan sam tako organiziranom nastavom, jer jezik je osnova za zadržanje identiteta manjine - smatra Mitrevski, te najavljuje da æe od polovine studenog u prostorijama MKD-a ½Makedonija½poèeti škola makedonskog jezika i za odrasle. Lani su i pripadnici ruske nacionalne manjine pokrenuli inicijativu za uèenje ruskog jezika, ali je, kako nam kaže Mitrevski, zbog njemu nepoznatih razloga nisu doveli do kraja. Nastava maðarskog na Skalicama, koju æe voditi Olga Barbir, održava se subotom u 9.30 sati. Prvi na podruèju Dalmacije Na otvaranju nove ½maðarske škole½, prve takve u Dalmaciji, bili su i profesor Vlade Matas iz Agencije za odgoj i obrazovanje, Ivana Viðak-Bjedov, proèelnica Ureda gradonaèelnika, Marica Ružiæ, savjetnica Grada za nacionalne manjine, te István Kollár, Juhász Sándor i Tamás Najbauer iz krovne udruge Saveza maðarskih udruga iz Belog Manastira. Djeca iz skupine ½Bobita½ izvela su izvorni maðarski narodni ples.
103
Ispovijest Srce jedno, a domovine dvije…… Ako je domovina zemlja u kojoj si roðen, ili u kojoj imaš dom, onda ja imam dvije domovine. Roðena sam na ovim prostorima, moje prve korake pamte šljunkovite plaže Jadrana, sjenoviti borovi Sustipana, zelena trava Zvonèaca…. a plavu puèinu mora, zauvijek sam zapisala u svojim oèima. Tu je moj prvi dom….. ali ja imam još jednu domovinu, koju jednako volim. To je Maðarska. Zemlja bujnih proljeæa, širokih žitnih polja, snenih zima i nepreglednih ravnica. Tamo je cvjetni vrt moje bake…. šareni voænjaci…. tamo su moja razigrana ljeta, moja nezaboravna prijateljstva… moj djeliæ djetinjstva. No, domovina nije samo mjesto roðenja i stanovanja, domovina je puno više od toga. To je mjesto, gdje se osjeæaš sigurno i zaštiæeno, mjesto gdje otkrivaš svijet, tamo gdje razumiješ ljude, i gdje ljudi razumiju tebe. Domovina su zemlja, ali i ljudi. Zemlja za kojom èezneš, kada si daleko, ljubav koju osjeæaš dok misliš o njoj. To su dvije domovine moje lijepe, s tisuæu boja, ponosna sam, što je i jedna i druga baš moja! Olga Barbir, voditeljica za kulturu NMKC-a
Hrvati i Maðari, Maðari i Hrvati Ja sam Martin, imam 10 godina. Mama mi je Maðarica zove se Suzana (Zsuzsi), otac mi je Hrvat ime mu je Špiro, dakle ja sam Hrvat i Maðar. Uèiteljica i ja se stalno prepiremo u vezi te teme. -Ti si Hrvat!-kaže uèiteljica. -Nisam, ja sam Maðar - odgovorim ja. Ona ponovo: - Ti si Hrvat! Tko zna dokle bi se nastavila prepirka, da nije zazvonilo zvono i oznaèilo poèetak novog školskog sata, prirode i društva. -Uèiteljice, Hrvatska je nekad bila Maðarska! Uèiteljica æe meni: - Martine, Hrvatska je bila u savezu s Maðarskom. - Jesi li vidio grb Hrvatske na proèelju maðarskog Parlamenta? Zašto treba ona sve stvari prekomplicirati? - mislio sam ja. Onda donesem zemljovid iz prošlosti. Èudimo se mi, kako je nekada bila velika Maðarska. Zaboravih ja još nešto, kako je dobar fiš-paprikaš i sataraš. -Èiji fiš-papkikaš je bolji, slavonski ili maðarski? - pita uèiteljica.
104
-Ja najviše volim slaninu, kruh sa masti i èvarke! - odgovorim ja. -Uistinu, pravi si Maðar, ali nemoj skretati sa teme! Èiji je fiš-paprikaš bolji? -Maðarski, jer najbolju crvenu paprika uzgajaju na podruèju Maðarske. Zbog toga je bolja maðarska kobasica od slavonskog kulena. - pokušavam se izvuæi ja. -Istina, paprika je kvalitetna, ali što je sa ribom? -Pojma nemam kakva je maðarska riba, jer moja mama uvijek sprema od morske ribe-odgovorio sam ja. -Znaèi, bolja je riba iz Hrvatske ?! - pobjednièki odgovori uèiteljica. Od ljutnje više nisam mogao odgovoriti, primijetila je to i uèiteljica, pa nastavila prepirku dalje: - Znaèi bolje je biti Maðar? Vidi naše, prekrasno more! -I Maðari imaju more, zove se Balaton. -Balaton je samo jedno jezero, a znaš li što znaèi u prijevodu? Blatnjavo jezero. Na to sam se sjetio jedne tatine izreke, koju je èuo od svoje bake: "Briga me što Maðarska nema more, ali ima ratnu mornaricu?!". Ja još dodao: - Stvarno mi nije briga, kad ja imam more, samo pogledam kroz prozor, i sa našeg balkona vidim prekrasno Jadransko more. Nisam dozvolio, da me uèiteljica ponovo izbaci iz takta, pa sam nastavio: -Uèiteljice možemo se mi svaðati satima. Prièa nikada neæe biti završena. Hrvati i Maðari su ponosni na ono što imaju. Ja se osjeæam bogato, jer je moja mama Maðarica, imao sam priliku od malena upoznati jezik, kulturu, obièaje jednog drugog naroda, i ovo nitko od mene ne može oduzeti. Na ovo uèiteljica, nije mogla ništa odgovoriti, sporazumno je klimala glavom i dodala: - Uistinu nije to važno, koje smo narodnosti! Napisao: Martin Rogošiæ (10 godina)
105
