HAGYATÉK
Kiadja: Magyar Egyesületek Szövetsége Pélmonostor
Főszerkesztő: Sipos Zsivics Tünde
Grafikai- és tördelőszerkesztő: Horvát Krisztián
Borítóterv: Horvát Krisztián
Megjelent a Horvát Köztársaság állami költségvetésének támogatásával Izdavač: Savez mađarskih udruga uz finacijsku potporu Savjet za nacionalne manjine
Nyomda/Tisak: Horvat Media Marketing Mihajla Klajna 13. 31309 Kneževi Vinogradi
ISSN 1846-7296
Pélmonostor, 2014. Magyar Egyesületek Szövetsége
Hagyaték VIII. évfolyam 11. szám
Tartalom Szerkesztői bevezető / Predgovor urednice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Bevezető / Uvod . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. Földrajzi áttekintés / Zemljopisni pregled . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2. Demográfiai struktúra / 2. Demografska struktura. . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2.1. Horvátországi magyarság demográfiai struktúrájáról . . . . . . . . . 13 2.1. Mađari u Hrvatskoj, prema demografskoj strukturi . . . . . . . . . . . . . . . 15 2.1.1. Az 1991. évi népszámlálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2.1.1. Popis stanovništva 1991. godine . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2.1.2. A 2001. évi népszámlálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2.1.2. Popis stanovništva 2001. godine. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2.2. A 2001. évi népszámlálás Bjelovár-Bilogora megyében . . . . . . . 17 2.2. Popis stanovništva 2001. godine u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji . . . . 18 2.3. A 2011. évi népszámlálás Bjelovár-Bilogora megyében . . . . . . . 19 2.3. Popis stanovništva 2011. godine u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji . . . . 19 3. Történelmi áttekintés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 3.1. A magyarok betelepülése erre a térségre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 3. Povijest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 3.1. Doseljavanje Mađara na ovo područje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 3.2. Az első világháború és Trianon utáni időszak . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.2. Vrijeme poslije prvog svjetskog rata i Trianonskog sporazuma . . . . . . . . 23 3.3. A második világháború utáni időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 3.3. Vrijeme nakon drugog svjetskog rata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 3.4. Honvédő háború / 3.4. Domovinski rat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 4. Oktatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 4. Obrazovanje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 5. Kultúrtörténet / 5. Kultura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 5.1. Az első világháború előtti magyar szervezetépítés Szlavóniában 28 5.1. Organizacija udruga u Slavoniji poslije prvog svjetskog rata . . . . . . . . . . 29 5.1.1. Magyar egyesületek Bjelovár-bilogora megye területén a két világháború között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 5.1.1. Mađarske udruge u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji između dva svjetska rata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
5.2. A második világháború utáni magyar szerveződések . . . . . . . . . 33 5.2. Organiziranje Mađara nakon drugog svjetskog rata . . . . . . . . . . . . . . . 34 5.2.1. Nagypiszanica, Kalász Művelődési Egyesület . . . . . . . . . . . 35 5.2.1. Velika Pisanica, udruga "Kalász Művelődési Egyesület" . . . . . . . 36 5.2.2. Bedenik, Király Sándor Művelődési Egyesület . . . . . . . . . . 36 5.2.2. Bedenik, udruga "Király Sándor" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.3. A honvédő háború utáni magyar szerveződések . . . . . . . . . . . . . 37 5.3. Organiziranje Mađara nakon Domovinskog rata. . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5.3.1. Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) . . . . . . . . . . . . . . 38 5.3.1. Savez mađarskih udruga (SMU). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.3.1.1. Bjelovár -Bilogora megyében működő magyar egyesületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 5.3.1.1. Djelovanje mađarskih udruga u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 6. Épített örökség / 6. Građevinska baština . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 6.1. Népi építészeti képgyűjtemény épületszerkezetekről és díszítményekről Grubisno Polje környékén . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 6.1. Zbirka fotografija o konstrukcijama objekata i ukrasnim motivima u tradicijskom graditeljstvu na području Grubišnog Polja . . . . . . . . . . . . 53 6.1.1. Falszerkezetek / 6.1.1. Zidne konstrukcije . . . . . . . . . . . . . . . 53 6.1.2. Tető és oromzat / 6.1.2. Krov i zabati . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 6.1.3. Ablakok és ajtók / 6.1.3. Prozori i vrata . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 6.1.4. Díszítmények / 6.1.4. Ukrasi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 6.2. Grubisno Polje vidékének népi gazdasági épületei . . . . . . . . . . . 67 6.2. Gospodarski objekti na području Grubišnog Polja . . . . . . . . . . . . . . . . 67 6.3. A kukoricagórék / 6.3. Kukuruzni čardaci . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 6.4. A kutak / 6.4. Bunari. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 6.5. Bilogorai porták / 6.5. Bilogorske parcele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 6.5.1. Gerbavác, Fő utca 42. / 6.5.1. Grbavac, Glavna ulica 42. . . . . 81 6.5.2. Gerbavác, Fő utca 45. / 6.5.2. Grbavac, Glavna ulica 45.. . . . 84 6.5.3. Gerbavác, Fő utca 35. / 6.5.3. Grbavac, Glavna ulica 35. . . . . 86 6.5.4. Krestalovác, Fő utca 47. / 6.5.4.Kreštelovac, Glavna ulica 47. . 88 6.6. Képek a bilogorai magyarok múltjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 6.6. Fotografije iz prošlosti bilogorskih Mađara. . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Felhasznált irodalom / Literatura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Szerkesztői bevezető Ez a kötet arról a régióról szól, amely a 20. század folyamán, nagy változásokon ment keresztül. Végig söpört rajta két világháború, majd másfél évtizeddel ezelőtt a honvédő háború is. Mindezen pusztítások, és más tényezők összetett hatása, jelentős demográfiai és etnikai változásokat indukáltak a térségben. Bilogora vegyes lakosságú régiójában hosszú idő óta békésen éltek egymás mellett horvátok és magyarok, ápolva kultúrájukat és hagyományaikat. A magyar közösségek iskolákat, gazdaköröket, kultúregyesületeket alapítottak, melyek tevékenysége, különböző okok miatt, idővel megszűnt. Az asszimilálódás folyamatát ilyen körülmények között nem lehetett megállítani. Az itt élő magyar közösségek szellemi, tárgyi és épített kultúrája egyenrangú szerves részét képezi a horvátországi összmagyarság kultúrájának. Reméljük, ez a kötet hozzájárul majd a bilogorai magyarság identitásának megerősödéséhez, hiszen mint minden közösségnek, nekik is vannak értékeik, melyekre büszkék lehetnek, és amelyek motivációként szolgálhatnak a jövőre nézve is. Sipos Zsivics Tünde szerkesztő
Predgovor urednice Ovo izdanje govori o regiji koja je tijekom 20. stoljeća prošla kroz mnoge promjene. Proživjela je dva svjetska rata a prije desetljeća i pol, i domovinski rat. Zbog razaranja te nizom drugih okolnosti, došlo je do značajnih demografskih i etničkih promjena. U regiji su dugi niz godina živjeli zajedno Hrvati i Mađari, njegujući svoju kulturu i običaje. Zajednice Mađara su osnovale škole, društva seljaka, kulturne udruge čije se djelovanje ukinulo s različitim razlozima. Asimilacija se pod tim uvjetima nije mogla zaustaviti. Duhovna, materijalna i građevna kultura ovdašnjih Mađara sastavni su dio cjelokupne kulture svih hrvatskih Mađara. Nadamo se, da će ovo izdanje pridonijeti jačanju identiteta bilogorskih Mađara, jer kao i svaka zajednica i oni imaju vrijednosti kojima se mogu ponositi i koje služe kao motivacija za budućnost. Tunde Šipoš Živić urednica 9
Bevezető Horvátországban a 2011-es népszámlás alkalmával 14. 048-an vallották magukat magyar nemzetiségűeknek. A horvátországi magyarságnak több mint fele a Drávaszögben él, a maradék csaknem ötven százalék pedig szétszórva, szórványban Horvátország más vidékein. Bjelovár-Bilogora megyében a 2011-es népszámlálás hivatalos adat szerint 881 magyar él.
Uvod Tijekom popisa stanovništva 2011. godine, u Republici Hrvatskoj 14.048 osoba se izjasnilo da su pripadnici mađarske nacionalnosti. Više od polovice hrvatskih Mađara živi u Baranji, dok njih nešto manje od 50 % živi u drugim krajevima Hrvatske. Prema službenim podacima iz popisa stanovništva 2011. u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji živi 881 Mađara.
11
1. Földrajzi áttekintés Bjelovár-Bilogora megye Horvátország észak-nyugati részén található. Földrajzi adottságaiból adódóan, többféle megélhetési formát nyújt az ott lakók számára. A gazdag erdők, a termékeny folyóvölgyek, és a gazdag legelők lehetőséget nyújtanak az állattenyésztésre, a mezőgazdasági termelésre és az ipar fejlesztésére is. Több nagyváros is ehhez a térséghez tartozik, mint például Bjelovár, Daruvár és Grubisno Polje. A megye területén bőségesen található kőolaj, földgáz, homok, agyag, gyógyvízforrások és más természeti kincsek is, melyek csak részlegesen vannak kiaknázva. Az itt élők számára a megélhetést a minőségi termőföldek, a fejlett szarvasmarha tenyészet és ezzel kapcsolatos tejgazdálkodás, valamint az erdőgazdaság biztosítják.
1. Zemljopisni pregled Bjelovarsko-bilogorska županija smještena je na sjeverozapadu Republike Hrvatske. Svojim zemljopisnim osobinama, ovdašnjem stanovništvu pruža više mogućnosti za život. Bogate šume, plodne oranice uz rijeke, te bogati pašnjaci pogoduju uzgoju stoke, poljoprivrednoj proizvodnji te razvoju gospodarstva. Više većih gradova pripada ovom kraju, kao npr. Bjelovar, Daruvar i Grubišno Polje. Područje Bjelovarsko-bilogorske županije obiluje značajnim izvorima nafte, plina, kvarcnog pijeska, gline, termalnih voda i drugim prirodnim bogatstvima, koja su samo jednim dijelom iskorištena. Kvalitetno i prostrano poljoprivredno zemljište, razvijena stočarska proizvodnja, bogat šumski fond osnovni su preduvjet razvoja na ovom području.
2. Demográfiai struktúra 2. Demografska struktura 2.1. Horvátországi magyarság demográfiai struktúrájáról A határon túli magyar közösségek egyike sem szenvedett akkora demográfia veszteséget Trianon óta, mint a horvátországi magyarok. Helyzetüket súlyosbította, hogy Horvátországban volt a legvéresebb háború az egykori délszláv állam szétesésének és az önálló Horvátország megalakulásának folyamata során.
13
A népszámlálás éve / Godina popisa stanovništva 1840 1910 1921 1931 1941 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
A magyarok száma / Broj Mađara 5.000 123.943 77.523 69.540 64.431 51.399 47.725 42.347 35.488 25.439 22.355 16.595 14.048
1. táblázat: A horvátországi magyarok népesedési fejlődése / Tablica: Promjena broja Mađara u Hrvatskoj Számos jelenség együtthatása hozta a helyzetet, miszerint a horvátországi magyarok lettek a magyar nyelvterület leggyorsabban fogyó népcsoportja: - A horvátországi magyarok nagy része szórványokban élt, asszimilációjuk erőteljes volt már az első világháború előtt is - A két világháború után a horvátországi magyarok vándorlási és háborús vesztesége - A magyar nyelvű iskolai oktatás hiánya az asszimilációt erőteljesen meggyorsította - Az 1960-as években a jugoszláviai állampolgárok számára lehetővé vált nyugat-európai munkavállalás, ennek következtében az eltávozott magyarok nem mindegyike tért végül vissza
14
2.1. Mađari u Hrvatskoj, prema demografskoj strukturi Ni jedna zajednica Mađara u dijaspori poslije Trianonskog mirovnog sporazuma nije pretrpjela tolike demografske gubitke kao Mađari u Hrvatskoj. Tijekom Domovinskog rata, u Hrvatskoj su se vodili najžešći sukobi od svih ratova koji su se vodili na području bivše Jugoslavije. Nizom činjenica, na mađarskom govornom području hrvatski Mađari su postali etno skupina sa najvećim padom broja stanovništva: - Hrvatski Mađari su živjeli sporadično, njihova asimilacija bila je izrazita već i prije prvog svjetskog rata - Nakon dva svjetska rata hrvatski Mađari su doživjeli raseljavanje i ratne gubitke - Nedostatak školskog obrazovanja na mađarskom jeziku ubrzao je njihovu asimilaciju - U 1960-tim godinama iskoristivši mogućnost odlaska na privremeni rad u zapadnu Europu brojni građani bivše Jugoslavije nisu se vratili 2.1.1. Az 1991. évi népszámlálás Az 1991-es népszámláláskor, a magyarok száma nemzetiség szerint 22. 355 fő, anyanyelv szerint 19. 684 fő volt. Felekezet szerint közülük 16.184 római katolikus, 5. 572 református és 411 ateista volt. A magyar lakosság 64%-a falvakban, ezen belül 9 településen abszolút, további 6-ban pedig relatív többséget alkotva élt. A tizenöt magyar többségű településből csak Kórógy (84%), Haraszti (44%) és Krestelovác (42%, Bjelovár-Bilogora megye) volt nem drávaszögi falu. A városokban élő magyarok nagy része is nagyvárosokban élt: Eszéken (1.344), Zágrábban (1.033), Vukováron (694), Fiumében (331). Jelentős magyar lakosú kisvárosokat ugyancsak a Drávasögben találhattunk: Pélmonostor (865, 8,5%), Dárda (626, 9,3%). 983 településen írtak össze magyar nemzetiségűt, de 800 településen számuk tíz főnél kisebb volt. Az 1991-es népszámlálás szerint, csak 42%-uk volt helybeszületett, nagyobb részük áttelepült. A magyarok 42%-a a mezőgazdaságban dolgozott, s ennek következtében az összes többi gazdasági ágazatban alulreprezentáltak voltak, különösen az államigazgatásban. Egyre gyakoribb jelenségnek számított már akkor is a vegyes házasság, arányuk 50 % fölé növekedett. Jelentős mértékben rontotta az Horvátországban élő magyarság helyzetét, hogy Eszéktől nyugatra egyetlen magyar tannyelvű iskola sem volt.
15
2.1.1. Popis stanovništva 1991. godine Na temelju popisa stanovništva iz 1991. godine prema nacionalnosti je bilo 22.355 Mađara, a prema materinjem jeziku 19.684. Prema vjerskoj ispovijesti bilo je 16.184 rimokatolika, 5.572 reformata i 411 ateista. 64 % Mađara živjelo je na selu, od kojih su u 9 naselja bili u apsolutnoj a 6 naselja u relativnoj većini. Od 15 naselja sa većinskim mađarskim stanovništvom samo Korođ (84 %), Hrastin (44 %) i Kreštelovac (Bjelovarsko-bilogorska županija 42 %) nisu Baranjska mjesta. Od Mađara koji su živjeli u gradovima velika većina je živjela u većim gradovima: u Osijeku (1.344), Zagrebu (1.033), Vukovaru (694) i Rijeci (331). Manje gradove sa značajnijim brojem Mađara smo našli isto tako u Baranji: Beli Manastir (865 8,5%) i Darda (626 9,3%). Popisom su u 983 mjesta upisani Mađari, ali ih je u 800 mjesta bilo manje od 10. Prema popisu stanovništva smo 42 % su rođeni u mjestu stanovanja dok su veći dio bili doseljenici. 42 % Mađara je radilo u poljoprivredi dok su u ostalim granama privrede bili u znatnoj manjini, naročito u državnim službama. I tada su već bili česti mješoviti brakovi, u preko 50 % slučajeva. Stanje hrvatskih Mađara u znatnoj mjeri je otežavala i činjenica da zapadno od Osijeka nije bilo niti jedne škole sa obrazovanjem na mađarskom jeziku. 2.1.2. A 2001. évi népszámlálás A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségűek száma 16.595 volt. Minden megyében és területrészen számottevő a csökkenés mértéke, a fogyás indexe (m2001*100/m1991) 74, ennél jóval kisebb értékeket figyelhetünk meg a háború által leginkább sújtott szlavóniai megyékben (Bjelovar-Bilogora: 59, Vukovár- Szerém: 66). Eszék-Baranya megye fogyási indexe átlag körüli (79), Isztriában pedig szinte nem volt változás (92). Ez is jól tükrözi azt a folyamatot, hogy a horvátországi magyarság egyre nagyobb aránya koncentrálódik a Drávaszögben, s egyre nagyobb részük él szétszóródva az ország más területein. A magyarok anyanyelvi adatai lényegesen alacsonyabbak, mint a nemzetiségiek: 2001-ben magyarok száma anyanyelv szerint 12.650, nemzetiség szerint pedig 16.595 fő volt. A magukat magyar nemzetiségűnek, de más anyanyelvűnek vallóknál már megtörtént a nyelvi asszimiláció, s ezt nagy valószínűséggel követi az etnikai (nemzetiségi) asszimiláció. 2.1.2. Popis stanovništva 2001. godine Prema podacima iz popisa 2001. godine bilo je 16.595 Mađara. U svakoj županiji, odnosno regiji prisutno je smanjenje broja Mađara, indeks pada (m2001-*100/m1991) je 74. Znatno manje vrijednosti mogu se primijetiti u
16
županijama gdje su tijekom domovinskog rata bila i najveća razaranja (Bjelovarsko-bilogorska: 59, Vukovarsko-srijemska: 66). U Osječko-baranjskoj županiji indeks pada je 79, a Istri je 92. I iz ovog podatka se može zaključiti da se sve više hrvatskih Mađara koncentrira na području Baranje, dok sve veći dio živi sporadično, na drugim područjima diljem Hrvatske. Podaci iz popisa vezani uz materinski jezik (12.650) su znatno manji u odnosu na nacionalnost (16.595). Kod osoba koju su se izjasnile da su mađarske nacionalnosti ali im je materinski jezik drugi, već se dogodila jezična asimilacija, pa stoga možemo zaključiti da će vjerojatno slijediti i etnička asimilacija. 2.2. A 2001. évi népszámlálás Bjelovár-Bilogora megyében Bjelovár-Bilogora megyének a 2001-es népszámlálási adatok szerint 133.084 lakosa volt. Ez Horvátország összlakosságának mintegy 3%-át jelenti. A horvátországi összmagyarság 7,16%-a él Bjelovár-Bilogora megyében. A megye lakosságának 0, 89%-ka magyar nemzetiségű. A megyében, átlagban 1 km2-en 51,18 lakos él. A megye lakosságának 51,63 százaléka a női, 48,37 százaléka pedig a férfi populációhoz tartozik. A 2001-es adatok szerint a megye 44.269 lakosa családi házakban él, míg 51.092 saját tulajdonú lakásokban. 2000-ben 1.227 újszülött és 1.857 halott volt a megyében, ami negatívvá váló természetes szaporulatot jelent. 2007-ben Bjelovár-Bilogora megyében 102 településen 923 (18 év felüli) magyar élt. A megyében 80 településen élt tíznél kevesebb magyar1, kilenc településen húsznál kevesebb, tizenkét településen száznál kevesebb, de egyik településen sincsenek többségben. A legnagyobb számban a megye nagy városaiban élnek magyarok, ahol azonban az összlakossághoz képest szintén elenyésző százaléka a lakosságnak. A legnagyobb számú magyar közösségek (50 és 100 fő között) közé sorolható Nagypiszanica, Bjelovár, Grubisno Polje és Daruvár. Erőteljesen rontja az itt élő magyarság helyzetét, hogy Nyugat-Szlavóniában nincs magyar tannyelvű iskola. Tény, hogy minél kisebb számban élnek egy településen, annál könnyebben asszimilálódnak. Sok faluban a magyarok öregek és kevés a gyerek. Szinte kizárólagosan vegyes házasságokban élnek. Mindazonáltal, az öregek döntő többsége még tisztán beszéli a magyar nyel1
34 településen csupán 1 magyar élt, tíz településen 2, tizenhárom településen 3, hat településen 4, hat településen 5, öt településen 6, három településen 7, egy településen 8, egy településen 9 és egy településen 10. Csupán 21 településen éltek magyarok tíznél többen, mint például Bulinacon, Dezsanovácon, Imszovácon és Krestelovácon.
17
vet. A középkorosztálybeliek már csak törve beszélik a magyar nyelvet, ők azok, akik már nem járhattak magyar iskolába, csak néhány településen volt magyar anyanyelvápolás az iskola keretein belül (Nagypiszanica, Bedenik, Dezsanovác). A legfiatalabb generáció sajnos már nem beszéli a magyar nyelvet. 2.2. Popis stanovništva 2001. godine u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji U Bjelovarsko-bilogorskoj županiji 2001 godine je bilo 133.084 stanovnika, odnosno 3% ukupnog stanovništva Republike Hrvatske, od kojih je 0,89% Mađara ili 7,16% ukupnog broja Mađara u Hrvatskoj. Prosječna je gustoća naseljenosti 50,18 stanovnika po km2. Prema spolu je ženskog stanovništva je 51,63 %, a muškog 48,37 % stanovnika. U županiji prema popisu iz 2001. godine 44.269 stanovnika živi u obiteljskim kućama, dok 51.092 živi u vlastitim stanovima. U 2000 godini bilo je 1.227 novorođenih, a umrlo je 1.857, što znači da je prirodni prirast negativan. 2007. godine u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji u 102 naselja živi 923 Mađara (punoljetnih). U županiji živi u 80 naselja manje od 10 Mađara2, u 9 naselja manje od 20, u 12 naselja manje od 100, ali niti u jednom naselju nisu u većini. Najveći broj Mađara živi u većim županijskim gradovima, gdje su u odnosu na ukupan broj stanovnika također u znatnoj manjini. Najbrojnije maúarske zajednice (od 50 do sto osoba) žive u Velikoj Pisanici, Bjelovaru, Grubišnom Polju i Daruvaru. Stanje Mađara znatno otežava i to što u zapadnoj Slavoniji ne postoji niti jedna škola sa obrazovanjem na mađarskom jeziku. Činjenica je, da se lakše asimiliraju što ih je manje u jednom naselju. U mnogim naseljima žive stari ljudi te je malo djece. Žive isključivo u mješovitim brakovima. Međutim, velika većina Mađara starije životne dobi još čisto govori mađarski jezik. Mađari srednje životne dobi se pak djelomično služe mađarski jezikom, jer oni već nisu mogli pohađati mađarsku školu te je u svega nekoliko naselja (Velika Pisanica, Bedenik, Dežanovac) bila nastava na temelju njegovanja mađarskog jezika. Najmlađa generacija na žalost već ne govori mađarski.
2
U 34 naselja je živio po 1 Mađar, u 10 naselja po 2, u 13 naselja po 3, u 6 naselja po 4, u 6 naselja po 5, u 5 naselja po 6, u 3 naselja po 7, u 1 naselju po 8, u 1 naselju po 9 i u 1 naselju po 10. Samo u 21 naselja živi nešto više Mađada od deset, tako na primjer u Bulincu, Dežanovci, Imsovcima i Kreštelovcu.
18
2.3. A 2011. évi népszámlálás Bjelovár-Bilogora megyében Bjelovár-Bilogora megyének a 2011-es népszámlálási adatok szerint 119.764 lakosa volt. A horvátországi összmagyarság 6,27%-a él Bjelovár-Bilogora megyében, ez 881 magyart jelent. A megye lakosságának 0, 74%-ka magyar nemzetiségű. Az anyanyelvi adatok szerint 210-en vallották magukat magyar anyanyelvűnek. A MESZ által, évek óta, egész Horvátország szerte generált magyar közösségi kultúrmunka, végre számos kiemelkedő eredményt is fel tud mutatni, többek között fontos tényezőként merül fel, annak kapcsán, hogy immár több szórvány magyar településen is elindult a C típusú magyar anyanyelvápolás. Így majd három évtized után 2013. őszén Nagypiszanicát követően, 2014 őszétől Bjelováron és Grubisno Poljen is közel félszáz diákkal elindult az anyanyelvápolás. 2.3. Popis stanovništva 2011. godine u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji U Bjelovarsko-bilogorskoj županiji 2011 godine je bilo 119.764 stanovnika, od kojih je 0,74% Mađara, odnoso 881, to je 6,27% ukupnog broja Mađara u Hrvatskoj. Od njih se 210 izjasnio da mu je materinski jezik mađarski. Aktivnosti koje Savez organizira na gotovo cijelom području Republike Hrvatske unatrag nekoliko godina rezultirale pokretanjem njegovanja mađarskog jezika po modelu C. Pa tako od jeseni 2013. pokrenuta u Velikoj Pisanici, a od nove školske godine u 2014. i u Bjelovaru i Grubišnom Polju sa oko pedesetak učenika.
3. Történelmi áttekintés 3.1. A magyarok betelepülése erre a térségre A mai Bjelovár-Bilogora megye területének nemzetiségi összetételében a fordulatot, a jobbágyfelszabadítás, a Határőrvidék "polgárosítása" és a modern termelési viszonyok meghonosítása hozta. A munkához nem szokott szerb határőrök olcsón eladták földjeiket és a bácskai, baranyai vagy somogyi kisgazda, eladva 5 hold földjét, tízszer akkorát vehetett az árából a Dráván túl.
19
Rulec István, 853 éves, gerbaváci lakossal készített interjú: "A magyarok Ferenc Jóska idejében jöttek ide Magyarországról. Apai nagyapám Iharosból4, anyai nagyapám családja pedig Szenyérről5 érkeztek ide. Szegények voltak és itt egy kenyéré lehetett birtokot vásárolni. Mindkét nagyapám mesterember volt, az egyik tetőfedő volt, a másik pedig kovács. Erdős terület volt az egész és az idetelepültek, irtották ki a sűrű "rezulát" a vidéken. Először földházakat építettek maguknak. Az irtványföldeken, amikor művelhetővé váltak, először rozst vetettek, később a lecsépelt rozs hosszú szálú szalmájával fedték a tetőket. Idővel favázas házakat építettek és kukoricacsuhéval fedték a tetőt. Amikor én születtem, akkor már tömöttfalú házakban éltek az emberek, amelyeknek náddal fedték a tetejét." A nagy uradalmak, magyar cselédséggel dolgoztattak a fakitermelésben, az erdőgazdaságban, a vasútépítésnél, a folyami hajózásnál. Ugyanígy a kevés, főként élelmiszeripari üzemben is főként magyar és cseh munkásokat alkalmaztak. E gazdasági folyamatok eredményeként a századfordulóra Szlavónia csaknem minden településén éltek magyarok, de szétszórtan, alig néhány településen alkotva többséget. Számuk - anyanyelv szerint - 1910-re elérte a 106.000 főt, de a mai Horvátország területére módosítva a valós szám 130.000 körül lehetett. Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés a hazaiak uralmát biztosította, horvát-szerb nyelvű közigazgatással, oktatással, egyházi élettel, horvát vezényleti nyelvű honvédséggel. Többek között e miatt a szórványban élő és társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő magyarok között már a századforduló előtt megindult az asszimiláció. A mai Horvátország területén 1910-ben 208 településen élt száznál több magyar; számuk összesen 70 ezer volt. 1921-re az ekkora magyarságú települések száma 108-ra csökkent, 52 ezer magyarral. Ezt felismerve alakult meg egy átfogó, nagyobb magyarságmentő akció részeként, 1904-ben gróf Klebersberg Kuno miniszterelnökségi államtitkár vezetésével a horvátországi magyarok - elsősorban katolikusok anyanyelven történő elemi iskolai oktatása, hitélete, művelődésének megszervezése, iskolák és könyvtárak létesítése céljával a Julián Egyesület. A legtöbbször nehéz körülmények között dolgozó tanítók missziói munkát végeztek: istentiszteleteket tartottak, gazda- és olvasóköröket szerveztek, színi előadásokat rendeztek. A tevékenység köre később gazdasági segélyezéssel, hitelszövetkezetek kiépítésével bővült. 3 4
A gyűjtés 2008 őszén készült, az adatközlő akkor volt 85 éves. Iharos község a zalai és somogyi homokhát találkozásánál fekszik. Ősi település, s a település lakói nevezték el a mezei juhar népies nevéről. A falu környéke a honfoglalás idején Lehel és Bulcsú birtoka volt, majd az augsburg-i vereséget követően Koppányé lett. Szenyér község Somogy megyében található. Szenyér község története több évszázadra tekint vissza. Habár Szenyér a környékről fellelt első 20 oklevélen nem szerepel, a település eredete a honfoglalás korára tehető.
5
20
Klebelsberg Kuno 21
3. Povijest 3.1. Doseljavanje Mađara na ovo područje Prekretnicu u nacionalnoj strukturi stanovništva na prostorima današnje Bjelovarsko-bilogorsko županije donijeli su ukidanje feudalizma, demilitarizacija Vojne krajine te modernizacija proizvodnje. Srpski graničari koji nisu bili skloni radu vrlo jeftino su prodali zemlju a seljaci iz Bačke, Baranje i Šomođa za cijenu svojih 5 jutara zemlje ovdje su mogli kupiti deseterostruko više. Intervju sa Ištvanom Rulec, 856 godišnjim stanovnikom Gerbavca: "Mađari su ovamo došli iz Mađarske za vrijeme vladavine Ferenc Josipa. Očevi roditelji su došli iz Iharoša7 a majčini roditelji iz Senjera8. Bili su siromašni i ovdje se za jedan kruh moglo kupiti imanje. Jedan djed je bio krovopokrivač a drugi kovač. Sve je bilo pod šumom te su doseljenici pokrčili sve guste nasade. Prvo sagrađene kuće su bile od zemlje. Kada su šume pretvorene u oranice prvo su sijali raž, a sa njegovom slamom su pokrivali krovove. S vremenom su izgrađene kuće od drveta a krovove su pokrivali kukuruzovinom. Kada sam ja rođen, kuće su već bile od nabijače a krovovi od trske." Velika gazdinstva su imala mađarske sluškinje, a u šumarstvu, drvno-prerađivačkoj industriji, kod gradnje željeznica, riječnom brodarstvu te u pogonima prehrambene industrije zapošljavali su pretežito mađarske i češke radnike. Ovakav tijek gospodarstva na prijelazu stoljeća rezultiralo je činjenicom, da su skoro u svakom slavonskom naselju živjeli Mađari, ali sporadično, te su u samo nekoliko naselja sačinjavali većinu. Njihov je broj, prema materinjem jeziku, dosegao 160.000, ali ako se prostor na kojem su živjeli svede na granice današnje Hrvatske, stvaran broj je bio oko 130.000. Mađarsko-hrvatskim sporazumom iz 1868 godine osigurana je hrvatska vladavina sa hrvatsko-jezičnom državnom upravom, obrazovanjem, vjerskim životom te hrvatskom vojskom. Između ostalog i zbog ovih činjenica je već i prije prijelaza stoljeća krenula asimilacija među Mađarima, koji su ionako bili u podređenom položaju u društvenom i gospodarskom životu. U granicama današnje Hrvatske 1910 godine od ukupno 70.000 Mađara u 208 naselja je živjelo njih više od 100. Već 1921 godine broj takvih naselja se smanjio na 108, sa u6 7
Intervju je napravljen u jesen 2008. godine, Ištvan Rulec je tada imao 85 godina. Drevno naselje Iharoš se nalazi na granici Zale i Šomođa. Stanovnici su mu dali ime prema narodnom nazivu za poljski javor. Okolica mjesta, u vrijeme naseljavanja Mađara, pripadala je Lehelu i Bulču, a nakon poraza kod Augsburga pripala je Koppanju. Senjer se nalazi u županiji Šomođ. Njezina povijest se proteže u više stoljeća unatrag. Iako se Senjer u prvih 20 povijesnih dokumenata ne spominje, njezino nastajanje povezuje se sa naseljavanjem Mađara.
8
22
kupno 52.000 Mađara. Prepoznajući sve ovo, Grof Kuno Klebersberg kao državni tajnik tadašnje Vlade, 1904 godine pokreće akciju spašavanja mađarstva, prvenstveno katolika, osnivanjem udruge Julian, s ciljem pokretanja osnovnog obrazovanja na materinjem jeziku, vjerskog i kulturnog života, te osnivanje škola i knjižnica. Učitelji su vrlo često radeći pod teškim uvjetima obavljali misionarski posao: služili su svetu misu, organizirali kazališne predstave i igrokaze, te organizirali društva čitatelja i poljoprivrednika. Njihov se rad, kasnije proširio i na gospodarsku pomoć te izgradnju kreditnih štedionica. 3.2. Az első világháború és Trianon utáni időszak Az 1918. novemberétől állandósuló szerb katonai megszállás, az SHS Királyság megalakulása (1918. december 1.), majd a trianoni békediktátum mindennek véget vetett. A néhány református iskola kivételével az összes magyar tannyelvű iskolát és valamennyi könyvtárat bezárták. A hatalomváltást követő identitásváltás jelentős tényezőként hatott a magyarság lélekszámának csökkenésére. A mai Bjelovár-Bilogora megye területén az asszimilálódás már az 1930-as évekre kimutathatóvá vált, hiszen a szórvány magyarság a nagyszámú délszláv közösségben magyar nyelvű oktatás nélkül maradt. 3.2. Vrijeme poslije prvog svjetskog rata i Trianonskog sporazuma Okupacijom srpskih vojnika u studenome 1918 godine, nastankom Kraljevine SHS i trianonskim mirovnim diktatom svemu je došao kraj. Osim nekoliko reformatskih škola sve škole i knjižnice na mađarskom jeziku su zatvorene. Promjena identiteta nakon smjene vlasti znatno je utjecala na smanjenje broja Mađara. Na prostorima današnje Bjelovarsko-bilogorske županije asimilacija je bila primjetna već u 1930-tim godinama jer su Mađari u brojnoj južno-slavenskoj zajednici ostali bez obrazovanja na mađarskom jeziku. 3.3. A második világháború utáni időszak A második világháború alatt és után, közel 7.000 magyar hagyta el a mai Horvátország területét. Bjelovár és Daruvár járások településeiről a második világháború után számos magyar családot kitelepítettek Magyarországra. Az elűzött magyarok házaiba szerbeket telepítettek. Egy részük idővel visszatért szülőfalujába, más részük sose tért már vissza. A horvátországi magyarság erőteljes asszimilációja folytatódott, de területenként a folyamat mértéke és jellege jelentősen különbözött. A külföldi munkavállalás és a kivándorlás ugyancsak csökkentette a magyarok számát.
23
3.3. Vrijeme nakon drugog svjetskog rata Za vrijeme i poslije drugog svjetskog rata gotovo 7.000 Mađara napustilo je područje današnje Hrvatske. Nakon drug svjetskog rata brojne mađarske obitelji iz Bjelovarsko-bilogorske županije iselili su u Mađarsku. U domove protjeranih Mađara uselili su Srbe. Jedan se dio Mađara vratio u svoj rodni zavičaj, dok se drugi dio nikada nije vratio. Jaka asimilacija hrvatskih Mađara se nastavila, ali se njezina razina i karakteristika razlikovala od područja do područja. Isto tako, odlaskom na rad i iseljavanjem u inozemstvo, smanjivao se njihov broj. 3.4. Honvédő háború Bjelovár-Bilogora megyében a közvetlen háborús eseményeknek Daruvár, Grubisno Polje és Nagygordonya területe volt kitéve. Ezeken, a részeken harci cselekmények is voltak. Az itt élő lakosság tiltakozott a jugoszláv hadsereg és szerb nacionalisták provokációi ellen. 1991. augusztus 17.-én került sor a Grubisno Polje elleni bombázásra. Az akkori Grubisno Polje-i járás 56%-kát foglalták el, azaz a települések 71%-át. Grubisno Poljet és a Bilogora hegységet 1991. november 4.-én szabadították fel. Daruvár környékén az agresszió már 1991. július 17.-én megkezdődött, a települések 68%-át foglalták el. Az 1992. januárjáig tartó bombázások, a jugoszláv hadsereg légitámadásai sok emberéletet követeltek, nem beszélve a nagy anyagi károkról. A horvát hadtestek 1991. december 5. és 15. között szabadították fel a daruvári térséget. 1991 és 1995 közötti időszakban 248 horvát honvéd, 47 civil esett áldozatul a háborús agressziónak, valamint 15 személyt eltűntnek nyilvánítottak. A háborús hadi rokkantak között 730 honvéd és rendőr van. Sokan lelki betegek lettek, 362 gyerek árva maradt, szüleik a háborúba vesztek. A megyében 1550 kitelepített személy és 5400 menekült volt elhelyezve. A nyugat-szlavóniai magyarok sorsa megrázóan alakult a háború alatt. A daruvári és pakráci járás magyarjainak nagy része távozásra kényszerült, de közülük páran, a néhány tíz kilométerrel nyugatabbra fekvő falvak szerbek által elhagyott házaiban leltek átmeneti menedéket. 3.4. Domovinski rat U Bjelovarsko-bilogorskoj županiji neposrednoj ratnoj agresiji bilo je izloženo daruvarsko, grubišnopoljsko i velikogrđevačko područje, gdje je bilo i ratnih sukoba. Građani i političke stranke prosvjedovali su protiv provokacija jugoslavenske vojske i srpskih nacionalista. Minobacački napad na Grubiš24
no Polje bio je 17. kolovoza 1991. godine. U tadašnjoj općini Grubišno Polje bilo je okupirano 56 % prostora, odnosno 71 % naselja. Grubišno Polje i Bilogora oslobođeni su 4. studenoga 1991. godine. Na daruvarskom području agresija je počela već 17. srpnja 1991. godine, a bilo je okupirano 68 % naselja, odnosno 61% prostora. Minobacački napadi, napadi jugoslavenskih zrakoplova, koji su trajali do sredine siječnja 1992. godine, odnijeli su mnoge živote i učinili velike materijalne štete. Hrvatske su postrojbe oslobodile daruvarsko područje između 05. i 15. prosinca 1991. godine. Od 1991. do kraja 1995. godine poginulo je 248 hrvatskih branitelja, 47 civila dok je 15 osoba nestalo. Među hrvatskim ratnim invalidima je 730 pripadnika Hrvatske vojske i MUP-a. Mnoge su osobe psihički oboljele, a 362 djece je bez roditelja koji su stradali u ratu. U županiji je bilo smješteno 1.550 prognanika i 5.400 izbjeglica. Sudbina zapadno-slavonskih Mađara za vrijeme rata je bila teška. Velika većina Mađara daruvarske i pakračke općine bila je primorana na odlazak, ali je jedan manji dio pronašao privremeni smještaj 10-tak kilometara udaljenim mjestima koje su napustili Srbi.
4. Oktatás A szórványban élő magyarok gyerekeinek oktatására az egyesületi alapon történő iskolanyitások adtak megoldást. A Julianus akció keretében egy-két tanerős, általában osztatlan iskolákban zajlott magyarul és magyar tantervek alapján az oktatás. A horvát értelmiségiek körében nagy felháborodást kiváltó akció mellé társult, a MÁV iskolák nyitása. Az államvasúti dolgozók gyerekeinek megnyitott 13 elemi iskolába és egy ipari iskolába döntően magyar gyerekek jártak, bár semmi nem tiltotta bármilyen vallású és anyanyelvű tanuló beiratkozását. A Julián Egyesület, a MÁV és a reformátusok 1914-ben még 82 iskolában folytattak magyar nyelvű oktatást, mintegy 12 ezer tanulóval. A királyi Jugoszlávia időszakában valamennyi magyar tanítású iskolát bezárták Horvátországban. Változás a Titó vezette szocialista jugoszláv államszövetségi rendszerben következett be, amikor elvi okok miatt támogatták a kisebbségek anyanyelven történő oktatását. Nyugat-Szlavóniában a magyarság asszimilálódásához nagyban hozzájárult a tény, hogy Eszékől nyugtara nem voltak magyar tannyelvű iskolák. Egyedül Dezsanovácon, Nagy Piszanicán és Bedeniken folyt anyanyelvápolás a helyi iskolákban. 25
Nagypiszanica A településen az anyanyelvápoló tagozat az 1971/72-es tanév folyamán kezdte meg munkáját. Az 1981. május 9-én Laskón megtartott anyanyelvápoló versenyen (amelyen 12 iskola 108 diákja vett részt) a nagypiszanicai anyanyelvápoló csoport a második helyezést érte el. Abban az iskolaévben (1980/81) 50 tanuló járt anyanyelvápolásra a településen, akiket egy tanár oktatott. Az 1984/85-ös iskolaévben Nagypiszanicán 57 diák járt magyar anyanyelvápolásra. 1985 júniusában, pedig Nagypiszanicán szervezték meg az Anyanyelvápolók Szemléjét igen nagy sikerrel, amelyen Nagypiszanica és Bedenik is tíz-tíz tanulóval képviseltette magát. Bedenik A településen az anyanyelvápoló tagozat az 1971/72-es tanév folyamán kezdte meg munkáját. Az 1980/81 iskolaévben 51 tanuló járt anyanyelvápolásra, akiket Ragulja Irma tanárnő oktatott.
4. Obrazovanje Obrazovanje mađarske djece omogućilo je otvaranje škola na temeljima udruga. U sklopu akcije Julianus na temelju mađarskih nastavnih planova, u nepodjeljenim razedima sa jednim ili dva učitelja, nastava se odvijala na mađarskom jeziku. Pored ove akcije koja je u hrvatskim intelektualnim krugovima izazvala veliko protivljenje, otvorene su i MÁV škole koje su pohađala djeca zaposlenika u državnim željeznicama iako su ih mogla pohađati i djeca druge vjeroispovijesti i drugog materinjeg jezika. Otvoreno je 13 osnovnih i jedna obrtnička škola. 82 škole udruge Julian, MÁV i reformatske škole tijekom 1914 godine 12 tisuća učenika pohađalo je nastavu na mađarskom jeziku. U Hrvatskoj su za vrijeme Kraljevine Jugoslavije zatvorene sve škole na mađarskom jeziku. Promjena je uslijedila za vrijeme socijalističke Jugoslavije pod Titovim vodstvom, kada su podupirali obrazovanje manjina na materinjem jeziku. Asimilaciju Mađara zapadne Slavonije uvelike je doprinijela i činjenica da zapadno od Osijeka nisu postojale škole na mađarskom jeziku. Samo je u Dežanovcu, Velikoj Pisanici i Bedeniku bilo organizirano njegovanje materinjeg jezika.
26
Velika Pisanica U mjesnoj školi, tijekom školske godine 1971/72 počeo je sa radom odjel za njegovanje mađarskog materinjeg jezika. Na natjecanju njegovatelja materinjeg jezika koje je održano u Lugu, 09. svibnja 1981 godine na kojem je sudjelovalo 108 učenika iz 12 škola, velikopisanička skupina osvojila je drugo mjesto. Te je školske godine (1980/81) u velikopisaničkoj školi, pod vodstvom jednog učitelja, nastavu pohađalo 50 učenika. Školske godine 1984/85 nastavu za njegovanje mađarskoj jezika pohađalo je 57 učenika. U lipnju 1985. godine je u Velikoj Pisanici, s velikim uspjehom organizirana Smotra njegovatelja materinjeg jezika, na kojoj su sudjelovali po 10 učenika iz Velike Pisanice i Bedenika. Bedenik Odjel za njegovanje materinjeg jezika je počeo sa radom u školskoj godini 1971/72 sa 51 učenikom, koje je vodila učiteljica Irma Ragulja.
5. Kultúrtörténet A Horvátországhoz tartozó területeken, szétszórva, de mégis nagy számban éltek magyarok, legnagyobbrészt földművesek, földmunkások, kisiparosok. A sok nemzedékkel ezelőtt letelepedett magyarok a nagy szerb és horvát tengerben, igyekezetek megőrizni az anyanyelvüket, de a legfiatalabb generáció az élet sodrásában már az államnyelvet használja a mindennapi érintkezésben, magyarul írni-olvasni csak azok tudnak, akik a Drávaszögben valamely magyar tannyelvű iskolába tanulnak. Egészen 1928-ig a horvátországi magyarságnak nem volt semmiféle egyesülete. Itt-ott akadtak képzettebb személyek, nagyrészt iparosok, akik összetartó közösségekbe tömörítették a magyarságot, és ha egyéb kultúrmunkát nem is végeztek, kiemelt alkalmakkor kisebb műsort, műkedvelő előadásokat szerveztek.
5. Kultura Na hrvatskim prostorima, Mađari su živjeli sporadično ali ipak u velikom broju. Bili su uglavnom poljoprivrednici, zemljoradnici, obrtnici. Prije više generacija nastanjeni u hrvatskom i srpskom moru, nastojali su očuvati materinji jezik. Mlađe generacije u svakodnevnom životu koriste službeni jezik, či-
27
tati i pisati znaju samo oni koji su u nekoj baranjskoj školi pohađali nastavu na mađarskom jeziku. Sve do 1928. godine hrvatski Mađari nisu imali niti jednu udrugu. Ponegdje se moglo naći nekoliko obrazovanih osoba, većinom obrtnika, koji su izvan kulturnih udruga okupili Mađare i iako nisu obavljali kulturne djelatnosti, posebnim prilikama su organizirali manje kulturne programe i amaterske predstave. 5.1. Az első világháború előtti magyar szervezetépítés Szlavóniában A szervezetépítés nem mindennapi feladatát dr. Vimmer István, Zágrábban élő szlavóniai földbirtokos vállalta magára és ezt a célját 1928-tól szakadatlan munkával, sok nehézséggel küzdve igyekezett megvalósítani. Dr. Vimmer István valami hihetetlen energiával és elkötelezettséggel járta a szlavóniai falvakat, településeket és szervezte, támogatta a magyar nyelvű művelődési szervezetek megalakulását, azok működését. Gazdaköröket szervezett (gazda és olvasókörök), könyvtárak létrehozásához nyújtott komoly anyagi segítséget, és ahol csak tehette, ösztönözte a színjátszó csoportok megalakulását, munkáját. 1928-ban "Szlavóniai Magyar Néplap" címen dr. Vimmer István újságot indított Eszéken, amely az ott élő magyarság érdekeit szolgálta. A lap egy évig állt fenn. Prokopy Imrével egyetértésben, a daruvári járásban kezdte meg a magyar népkörök szervezését, de ezek az egyesületek abban az időben nem alakulhattak meg. Dr. Vimmer István 1938-ig 26 községben teremtette meg az ott élő, általában kisszámú magyarság számára a szervezetbe való tömörülés lehetőségét. Ezek a községek: Babinac, Bedenik, Nagy Piszanica, Terezinopolje, Pjescani Zatony, Újgrác, Budakovác, Grbavác, Daruvár, Krestelovác, Gáj, Brekinyszka, Bankovci, Sztaro Pertovopolje, Ivanaovác, Drenje, Magyar-Rétfalu, Haraszti, Szentlászló, Kórógy, Hrtkovci, Nikinci, Maradik, Szlanavoda, Csakovci, Ójánkovác és Légrád voltak. Húsz helységben pedig könyvtárat alapított, 60-60 kötet adományozásával. Ezek a következő helységek voltak: Babinac, Bedenik, Nagy Piszanica, Grbavác, Terezinopolje, Pjescani Zátony, Budakovác, Újgrác, Lózán, Kres-
28
telovác, Govedjepolje, Imszovci, Brekinyska, Gáj, Szlanavoda, Humljani, Bankovci, Sztaro Petrovopolje, Ivanovci, Vucsják. A megalakult olvasókörök szini előadásokat rendeztek. Az erkölcsi és az anyagi támogatás mellett dr. Vimmer István a társulások szakmai képzésére is odafigyelt, sőt értékes színműveket ajánlott bemutatásra a színjátszóknak, melyekhez a forgatókönyvet is biztosította. Dr. Vimmer István magvető munkájának eredményeképpen egymásután alakultak meg a magyar lakta falvakban a kulturális egyesületek. E szervezetépítés folytatásaként, a horvátországi magyarság szervezeti munkájának összehangolása és új egyesületek megalakítása, valamint ezek központi irányításának és egységes munkájának megteremtése érdekében, a zágrábi magyarság tekintélyes vezetői, a báni kormányzat jóváhagyásával, Horvát-Bánsági Magyar Közművelődési Közösség néven központi egyesületet alakítottak. Az alakuló közgyűlést 1940. március 3-án tartották meg, amelyen vezetőséget választottak. Az elnök Molnár Sándor lett, az alelnök Samu József. Az egyesület helyiségei Zágrábban a Pavle Radics utca 32. szám alatt voltak. Az 1940. szeptemberében megtartott második közgyűlésen már bevonták a vezetőségbe a megalakult vidéki egyesületek képviselőit is. Az egyesület rövid fennállása alatt több csoportos kirándulást rendezett, ezen kívül ingyenes magyar nyelvtani és helyesírási tanfolyamot tartott 35 növendék számára. 5.1. Organizacija udruga u Slavoniji poslije prvog svjetskog rata Dr. Vimmer Ištvan, slavonski zemljoposjednik, je organiziranje preuzeo na sebe te je od 1928. godine svojim neprekidnim radom i s puno teškoća pokušavao to i ostvariti. Dr. Vimmer Ištvan je sa nevjerojatnom energijom i opredijeljenošću obilazio slavonska mjesta i organizirao te podupirao osnivanje i rad kulturnih udruga na mađarskom jeziku. Organizirao je okupljanje seljaka, pružao je znatnu materijalnu pomoć za otvaranje knjižnica i pomagao rad kazališnih grupa. 1928. godine pokrenuo je list " Szlavóniai Magyar Néplap", koje je služio interesima tamošnjih Mađara. List je izlazio samo jednu godinu. Sa suglasnošću Imre Prokopya, u daruvarskoj općini započeo je sa okupljanjem Mađara u društva, ali se te udruge u tadašnje vrijeme nisu mogle osnovati. Dr. Vimmer Ištvan je 1938. godine za malobrojne Mađare stvorio uvjete za okupljanje u udruge u slijedećim mjestima: Babinac, Bedenik, Velika Pisanica, Terezino Polje, Pješčani Zaton, Novi Gradac, Budakovac, Grbavac, Daruvar, Kreštelovac, Gaj, Brekinjska, Bankovci, Staro Petrovo Polje, Ivanovac, Drenje, Mađarska-Retfala, Hrastin, Laslovo, Korođ, Hrtkovci, Nikinci, Maradik, Slana Voda, Čakovci, Stari Jankovci, Legrad.
29
A u 20 mjesta je osnovao knjižnice sa 60-60 svezaka: Babinac, Bedenik, Velika Pisanica, Grbavac, Terezino Polje, Pješčani Zaton, Budakovac, Novi Gradac, Lozan, Kreštelovac, Goveđe Polje, Imsovac, Brekinjska, Gaj, Slana Voda, Humljani, Bankovci, Staro Petrovo Polje, Vučjak. Osnovana društva čitatelja priređivala su predstave i igrokaze. Dr. Vimmer Ištvan je, pored moralne i materijalne podrške, puno pozornosti dao i stručnoj izobrazbi, čak je i slao, odnosno predlagao kazališna djela. Kao rezultat rada Dr. Vimmer Ištvana, u mađarskim naseljima uslijedilo je osnivanje kulturnih udruga jedno za drugim. S ciljem osnivanja novih udruga hrvatskih Mađara, te njihovog centralnog vođenja i jedinstvenog rada, uz pomoć banske vlasti, ugledni zagrebački Mađari osnovali su "Horvát-Bánsági Magyar Közművelőési Közösség" kao središnju udrugu. Osnivačka skupština je održana 03. ožujka 1940. godine na kojoj je izabrano vodstvo. Za predsjednika je izabran Šandor Molnar, a za dopredsjednika Šamu Jožef. Prostorije udruge bile su u Zagrebu, u ulici Pavle Radića br. 32. Na drugoj skupštini održanoj u rujnu 1940. godine u vodstvo su uključeni i predstavnici udruga iz provincije. Udruga je već za kratko vrijeme rada organizirala više skupnih izleta a osim toga priredila je tečaj jezika i pravopisa za 35 učenika. 5.1.1. Magyar egyesületek Bjelovár-bilogora megye területén a két világháború között Babinac Dr. Vimmer István megszervezésében, Gazda - Olvasókör néven alakult magyar egyesület. Könyvtárának alapjait dr. Vimmer 60 kötetből álló adománya biztosította. Bedenik 1939-ben alakult magyar egyesület, Gazda - Olvasókör néven. Könyvtára számára dr. Vimmer István 60 kötetet adományozott. Az egyesület első elnöke Király József volt. Govedjepolje A község magyarsága 1940-ben alakított Gazda - Olvasókört. Az egyesület vezetősége: elnök Gelencsér Lajos, alelnök Zlatics György, titkár Cink János, pénztáros Midler Mihály, háznagy Kuti József, ellenőr Balogh István, választmányi tagok Tamás János, Kovács István, Kocsis Sándor, Lőrincz József, Kiss István. Az egyesület 60 kötetet kapott könyvtára részére dr. Vimmer Istvántól.
30
Gerbavác A helyi magyarság kultúregyesülete dr. Vimmer István megszervezésében alakult meg, és 60 kötetes adományával kezdte meg kultúrtevékenységét. A gerbaváci Gazda-Olvasókör 1940. tavaszán alakult meg hivatalosan. A vezetőség tagjai voltak: elnök Schmidt István, alelnök Szvatt Márton, titkár Hosszú Sándor, pénztáros ifj, Schmidt István, könyvtáros Fehter József, háznagy Farkas István, ellenőr Fehter János, választmányi tagok Ihárosi Lajos, Horváth János, Csáfor Mihály, Kiss József, Horváth Ferenc. Grubisno Polje 1940. tavaszán alakult meg a Gazda - Olvasókör, amelynek vezetősége a következőkből állt: elnök Proics György, alelnök Takács János, titkár Sas József, pénztáros Mikovics József, Könyvtáros Sas Pál, háznagy Vangyila József, ellenőr Tallián József, választmányi tagok Király Ferenc, Sváb István, Horváth András. Krestelovác A daruvári járáshoz tartozó Krestelovác községben élő magyarság megszervezésének munkáját is dr. Vimmer István végezte. Itt 1938-ban alakítottak Kisgazdakört, de ez nem kezdhette meg működését. 1939 tavaszán megalakították az Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezetet, amely a zombori Mezőgazdasági Egyesület fiókjaként működött. A szövetkezet elnöke Segeda Imre, alelnöke id. Nyári István volt. A kultúra terjesztésének az alapjait itt is dr. Vimmer István által adományozott 60 kötet alkotta, melynek állománya idővel gyarapodott is. Ezen a vidéken húsz év eltelte után 1939. február 19.-én tartottak először magyar műkedvelő előadást a községben. A környékbeli magyarlakta községekből is nagyszámú közönség jelent meg az eseményen. Az előadás székhelyéül a Júlián iskola nagyterme szolgált. Az érdeklődés és a siker oly nagy volt, hogy az előadást meg kellett ismételni. A műkedvelő együttest Segoda Imre gazdálkodó, a Szövetkezet elnöke szervezte meg és tanította be. A bevétel egy részét a magyar kápolna szépítésére, egy részét pedig könyvek beszerzésére fordították. A két előadás szereplői voltak: Nyári Gyula, Nyári Vilma, Petkó Ferenc, Petkó Mari, Szalai Ferenc, Szalai Margit, Segoda Terus, Nesztinger Péter, Nesztinger Anna, Nyári István, Nyári Rozi, Aracsi Anna, Szalai József, Nyári Annus, Molnár Péter, Szlávik Imre, Váró András, Szalai András, Nyári János, Kovács József
31
Nagy Piszanica A kisközség magyarsága dr. Vimmer István által megszervezett Jugoszláv Olvasókörben fejtett ki kulturális tevékenységet. Az egyesületen belül egy műkedvelő csoportot alakítottak, amely sikeres előadásokat tartott. Nemcsak népszínműveket, hanem nehezebb társadalmi színdarabokat is játszottak. 5.1.1. Mađarske udruge u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji između dva svjetska rata Babinac U organizaciji Dr. Vimmer Ištvana osnovana je mađarska udruga "GazdaOlvasókör". Temelje knjižnice postavio je Dr. Vimmer svojom donacijom od 60 svezaka. Bedenik 1939 godine osnovana je mađarska udruga "Gazda-Olvasókör". Knjižnici je Dr. Vimmer Ištvan donirao 60 svezaka. Prvi predsjednik udruge bio je Kiraly Jožef. Goveđe Polje Mjesni Mađari su 1940 godine osnovali "Gazda-Olvasókör". Predsjednik udruge bio je Gelenčer Lajoš, dopredsjednik Zlatić Đerđ, tajnik Cink Janoš, blagajnik Midler Mihalj, domar Kuti Jožef, kontrolor Balog Ištvan, a članovi Tamaš Janoš, Kovač Ištvan, Kočiš Šandor, Lorinc Jožef, Kiš Ištvan. Dr. Vimmer Ištvan knjižnici je darovao 60 svezaka. Grbavac Kulturna udruga mjesnih Mađara osnovana je u organizaciji Dr. Vimmer Ištvana a njezin rad započela je Dr. Vimmerova donacija od 60 svezaka. Grbavačka udruga "Gazda-Olvasókör" službeno je osnovana 1940. Vodstvo su sačinjavali: Schmidt Ištvan predsjednik, Svat Marton dopredsjednik, Hosi Šandor tajnik, Schmidt Ištvan ml. blagajnik, Fehter Jožef knjižničar, domar Farkas Ištvan, Fehter Janoš kontrolor, a Iharoši Lajoš, Horvat Janoš, Čafor Mihalj, Kiš Jožef, Horvat Ferenc kao članovi.
32
Grubišno Polje 1940. je osnovana udruga "Gazda-Olvasókör" čije su vodstvo sačinjavali: Proić Đerđ predsjednik, Takač Janoš dopredsjednik, Šaš Jožef tajnik, Miković Jožef balgajnik, Šaš Pal knjižničar, Vanđila Jožef domar, Talian Jožef kontrolor, Kiraly Ferenc, Švab Ištvan, Horvat Andraš članovi. Kreštelovac I u Kreštelovcu, koji pripada daruvarskoj općini, je osnivanje mađarskih udruga pomagao Dr. Vimmer Ištvan. 1938. su osnovali "Kisgazdakör" , ali ona nije mogla početi djelovati. U proljeće 1939. osnovali su "Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet" ("Prodajna i potrošačka zadruga"), koja je djelovala kao podružnica "Mezőgazdasági Egyesület" ("Poljoprivredna udruga") iz Sombora. Predsjednik je bio Šegeda Imre, dopredsjednik Njari Ištvan st. Temelje kulturnog djelovanja i ovdje je postavio Dr. Vimmer Ištvan sa donacijom od 60 svezaka knjiga čiji se broj i s vremenom povećao. U ovom kraju je nakon 20 godina, točnije 19. veljače 1938 godine, prvi put prikazana amaterska predstava u mjestu. Na predstavu su došli brojni gledatelji iz okolnih mađarskih mjesta koja je održana u velikoj učionici škole Julian. Zanimanje za predstavu i uspjeh prikazanog djela bilo je toliko da se ono moralo i ponoviti. Amatersku grupu je organizirao i uvježbao Šegoda Imre, privrednik i predsjednik udruge. Dio prihoda bio je namijenjen uljepšanju mađarske kapelice a drugi dio za nabavku novih knjiga. Sudionici dvaju predstava su bili: Njari Đula, Njari Vilma, Petko Ferenc, Petko Marija, Salai Ferenc, Salai Margita, Šegoda Terezija, Nestinger Petar, Nestinger Ana, Njari Ištvan, Njari Rozalija, Arači Ana, Salai Jožef, Njari Ana, Molnar Petar, Slavik Imre, Varo Andraš, Salai Andraš, Njari Janoš i Kovač Jožef. Velika Pisanica Mjesni Mađari su svoju kulturnu djelatnost obavljali kroz udrugu "Jugoszláv Olvasókör" u organizaciji Dr. Vimmer Ištvana. Unutar udruge djelovala je jedna grupa koja je uspješno izvodila, ne samo narodne igrokaze već i ozbiljnija kazališna djela. 5.2. A második világháború utáni magyar szerveződések 1949. november 29-én alakult meg a drávaszögi és kelet-szlavóniai magyarság szervezete, a Horvátországi Magyar Kultúr- és Közoktatási Szövetség, amely 1967. június 4-én vette fel a Horvátországi Magyarok Szövetsége
33
(HMSZ) nevet. Megalakulásától kezdve főleg az anyanyelvápolás, a közművelődés, a néphagyományok, a helytörténeti emlékek gyűjtése és bemutatása terén tevékenykedett. Meghatározó szerepet játszott a magyar művelődési élet megszervezésében, szinte minden magyar faluban kultúregyesületet alakított. Az 1950-es évek elején 83 magyar egyesület működött: 62 kulturális, 12 vadásztársaság és 9 sport és testnevelés jellegű. A művelődési tevékenység szervezésében az 1950-es évek közepéig egyértelműen kiemelkedő szerepet játszott, különösen a szlavóniai szórványmagyarság életében: a magyarul írni-olvasni már nem, sőt sok esetben beszélni is csak törve tudó magyar származásúak kerültek aktív kapcsolatba anyanyelvükkel és gyenge nemzeti azonosságtudatuk is erősödött. 1955-től a kulturális munkában a súlypont a politikamentes szórakoztatásra, valamint a termelésben hasznosítható gyakorlati ismeretterjesztésre tevődött át. A hatvanas évek közepétől, Magyarország Jugoszláviával kialakított kulturális és gazdasági együttműködése eredményeként, megélénkült a határmenti együttműködés is, ami kedvező hatást gyakorolt a drávaszögi és kelet-szlavóniai tömbmagyarság nemzettudatának erősödésére, az anyanyelv presztízsének visszanyerésére és az anyanemzettel való mindennapos kapcsolattartásra. A nyolcvanas évek végére a Baranyában és Kelet-Szlavóniában élő magyarság rendezett társadalmi, politikai, oktatási, művelődési és egyházi élettel, valamint jól működő, gazdag intézményhálózattal rendelkezett. 5.2. Organiziranje Mađara nakon drugog svjetskog rata 29. studenog 1949. osnovana je baranjska i istočno slavonska organizacija Mađara pod nazivom " Savez kulturno prosvjetnih društava Mađara za Narodnu Republiku Hrvatsku", koja je 04. lipnja 1967 godine promijenila ime u " Savez Mađara SR Hrvatske"(Horvátországi Magyarok Szövetsége HMSZ). Od osnutka djelovala je na poljima njegovanja materinjeg jezika, prosvjete, narodnih običaja, te sakupljanja i izlaganja uspomena iz povijesti. Imala je odlučujuću ulogu u organizaciji kulturnog obrazovanja Mađara, osnivajući kulturne udruge u skoro svakom mađarskom mjestu. Početkom 1950- tih godina djelovale su 83 mađarske udruge: 62 kulturne, 12 lovačkih i 9 sportskih. Do sredine 1950-tih igrala je istaknutu ulogu u organizaciji kulturnog djelovanja, posebice u životu slavonskih, raštrkanih Mađara, osobito oni koji nisu znali čitati i pisati na mađarskom jeziku , čak su ga i rijetko govorili, stupili su u aktivan kontakt sa njihovim materinskim jezikom te im je s time oja-
34
čala njihova svijest nacionalne pripadnosti. Od 1955 godine u kulturnom radu težište je bilo na bezpolitičkoj zabavi, kao i na širenju korisnih i praktičnih znanja u proizvodnji. Od sredine 1960-tih godina kulturna i gospodarska suradnja Mađarske i Jugoslavije rezultirala je i pograničnom suradnjom, koja je pozitivno djelovala na jačanje svijesti nacionalne pripadnosti baranjskih i istočno-slavonskih Mađara, povratak prestiža materinskog jezika i obrazovanje svakodnevnih kontakata sa matičnim narodom. Krajem 80-tih godina Mađari Baranje i istočne Slavonije imali su sređen društveni, politički, obrazovni, kulturni i vjerski život te su raspolagali sa dobro funkcionirajućom mrežom institucija. 5.2.1. Nagypiszanica, Kalász Művelődési Egyesület Nagypiszanica a Bilo-hegység déli lejtőin található település Nyugat-Szlavóniában, Eszék és Zágráb között félúton. A 14 km hosszú, korábban szerbek lakta faluban 1882 és 1896 között telepedtek meg a somogyi, baranyai, többségükben református magyarok. A templom 1903-ban épült és a környék más falvaiba települt református magyarok is használták. A református hagyományoktól eltérően a templom homlokzatán nagy kereszt található. Ennek okára többféle magyarázat is létezik. Egyik forrás szerint a maguknak domináns szerepet követelő szerbek nyomásának engedve helyezték el, más forrás szerint az építkezést anyagilag támogató katolikusok iránti tiszteletből. A vegyes lakosságú falu művelődési otthona a második világháború után épült. Fokozatosan tatarozták, főleg belsőleg. Tekintettel a falu hosszúságára (14 km) és magyar lakosság elhelyezkedésére, a művelődési otthon használata nehézségekbe ütközött, ezért 1975-ben külön épületet kapott a Kalász Művelődési Egyesület. A volt református iskola épületét korszerűsítették erre a célra a falu alsó részében, ahol a magyarság lakik. Feltehetően század eleji építmény. A kialakított nagyterem 100 férőhelyes és mellette két kisebb helyiség található. A művelődési egyesületen belül népi táncegyüttes és könyvtár működött. Az itteni könyvtárban, 1980-ban 55 magyar könyv volt nyilván tartva. Az településen, éveken keresztül, a honvédő háborút megelőzőleg minden évben egyszer vendégszerepelt a Szabadkai Népszínház, mindig teltházas részvételt könyvelhettek el. Ezen kívül a Horvátországi Magyarok Szövetségének vándorkiállításai is érintették a települést. Nagypiszanicán 2001-ben 101 magyart találtak, ami a lakosság közel 10 százaléka, a református gyülekezet létszáma 28 fő. Idén, 2008-ban, a Szülőföld Alap Kultúrális, Egyházi és Média Kollégium támogatásának köszönhetően lehetővé vált az imaház felújítása. 35
5.2.1. Velika Pisanica, udruga "Kalász Művelődési Egyesület" Velika Pisanica se nalazi u zapadnoj Slavoniji, na južnim padinama Bilogore, na pola puta između Osijeka i Zagreba. Selo je dugo 14 km, u njemu su ranije živjeli Srbi a Mađari iz Šomođa i Baranje, pretežito reformati, doselili su se između 1892 i 1896 godine. Crkva je sagrađena 1903 godine a koristili su je i reformati iz drugih, Mađarima naseljenih mjesta. Za razliku od remormatske tradicije na pročelju crkve nalazi se veliki križ. Za to postoji više obrazloženja. Prema jednom izvoru, križ je postavljen na pritisak Srba, koji su željeli biti dominantni, dok je prema drugom izvoru, križ je postavljen u čast katolika koji su materijalno pomagali izgradnju crkve. Dom kulture, ovog mjesta sa miješanim stanovništvom, sagrađen je nakon drugog svjetskog rata. Postupno je obnavljana, posebno iznutra. S obzirom na duljinu sela (14 km) i smještaj mađarskog stanovništva, uporaba Doma bila je otežana, pa je 1975. udruga "Kalász Művelődési Egyesület" dobila poseban Dom kulture. Za tu su namjenu preuredili zgradu bivše reformatske škole koja je sagrađena početkom stoljeća a nalazila se u donjem dijelu sela sa pretežitim mađarskim stanovništvom. Preuređena velika dvorana primala je 100 ljudi a pored nje su se nalazile još dvije manje prostorije. U sklopu udruge djelovala je folklorna skupina te knjižnica u kojoj je 1985. bilo 55 mađarskih knjiga. U selu je godinama, do prije Domovinskog rata, jednom godišnje gostovalo Subotičko Narodno Kazalište čije su predstave uvijek bile maksimalno posjećene. Osim toga, u selu su ugošćene i putujuće izložbe Saveza Mađara SR Hrvatske. 2001 godine u Velikoj Pisanici živio je 101 Mađar, što je blizu 10 % ukupnog stanovništva. Reformata je bilo 28. Ove 2008. godine, uz materijalnu pomoć Kulturnog, vjerskog i medijskog kolegija "Szülőfőld Alap" omogućena je obnova bogomolje. 5.2.2. Bedenik, Király Sándor Művelődési Egyesület A településen a második világháború után építették fel a művelődési otthont. A középnagyságú épület előterében két nagyobb, tanteremnek is megfelelő és több kisebb helyiség van. Nagyterme 200 férőhelyes, színpada közepes, öltöző külön nincs. A bedeniki művelődési egyesület keretein belül zenekar és kézimunka szakkör működött. A településen minden évben egyszer vendégszerepelt a Szabadkai Népszínház, mindig teltházas részvételt könyvelhettek el.
36
Ezen kívül a Horvátországi Magyarok Szövetségének vándorkiállításai is érintették a települést. 5.2.2. Bedenik, udruga "Király Sándor" Mjesni Dom kulture sagrađen je nakon drugog svjetskog rata. U predsoblju zgrade, srednje veličine, nalaze se dvije veće učionice te više manjih prostorije. Velika sala prima 200 ljudi, pozornica je srednje veličine a posebnih svlačionica nema. U sklopu Bedeničke udruge djelovala je muzički sastav i sekcija za ručni rad. U selu je jednom godišnje gostovalo Subotičko Narodno Kazalište čije su predstave uvijek bile maksimalno posjećene. Osim toga, u selu su ugoščene i putujuće izložbe Saveza Mađara SR Hrvatske. 5.3. A honvédő háború utáni magyar szerveződések A honvédő háború után, a több mint hétezer horvátországi magyar menekült közel 20 %-ka nem tért vissza szülőföldjére. A 2001-es népszámlálás szerint már csak 16.595 személy vallotta magát magyarnak Horvátországban. A művelődési egyesületek és könyvtárak épületei megrongálódtak a háború alatt. A háborút követően 1990-es évek második felében bontakozott csak ki élénkebb kulturális tevékenység. Számos egyesület szerveződött újjá. Ebben a helyzetben, Horvátországban két országos ernyőszervezet alakult meg (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) 1993-ban alakult; Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) - 1998-ban alakult) és tömöríti az óta is a horvátországi magyar civil szervezeteket. 5.3. Organiziranje Mađara nakon Domovinskog rata Od oko 7.000 izbjeglih hrvatskih Mađara, nakon Domovinskog rata 20-tak % se nije vratilo u Hrvatsku. Prema popisu stanovništva u 2001 godini u Hrvatskoj se 16.595 osoba izjasnilo da pripada mađarskoj nacionalnoj manjini. Zgrade kulturnih udruga i knjižnica također su pretrpjele štete. Nakon Domovinskog rata, tek krajem 90-tih godina su krenula jača kulturna djelovanja kada su se i brojne udruge ponovo organizirale. U takvim okolnostima u Hrvatskoj su osnovane dvije krovne organizacije (Demokratska zajednica Mađara Hrvatske (DZMH) - osnovana je 1993. godine; Savez mađarskih udruga (SMU) - osnovana je 1998. godine) i od tada okupljaju Mađare u civilne udruge.
37
5.3.1. Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) A HMDK országos elnöksége és zágrábi egyesülete közötti ellentétek hatására, 1998. február 21-én a horvátországi magyarság újabb országos hatáskörű érdekképviseleti szervezeteként létrejött a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). A Szövetséget négy magyar egyesület alapította a zágrábi székhelyű Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, a Daruvári Magyarok Közössége, a HMDK Kapronca-Kizsevác Megyei Egyesülete és eszéki Népkör Magyar Kultúregyesület. A Szövetség célja, hogy a Horvátországban élő magyar kisebbségek közös érdekeit megfogalmazza és képviselje, tevékenységének minden területén: oktatás, tájékoztatás, kulturális tevékenységek, tudomány, gazdaság, szociális kérdések. A több mint másfél évtizede alakult Magyar Egyesületek Szövetsége mára a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyő szervezetévé nőtte ki magát, tagságába 42 egyesület és civil szervezet tartozik. A Szövetség a horvátországi magyar közösségek egészének érdekeit igyekszik képviselni, legfőbb célkitűzése a magyar civil társadalom együttműködésének serkentése. Sajnálatos tény, hogy a horvátországi magyarok egyre nagyobb része szórványkörülmények között él, kisebbségi életüket csak korlátozottan, funkcionálisan megcsonkítva tudják megélni. A MESZ külön figyelemmel kezeli a szórványmagyarságot, és lehetőségeihez mérten próbálja segíteni a szórványban működő egyesületeket és közösségeket. Bjelovár-bilogora megye területén jelenleg öt magyar egyesület működik aktívan: a Daruvári Magyarok Közössége, a Grubisno Polje-i Magyarok Közössége, a Bjelovári Magyarok Közössége, a Nagypiszanicai Magyarok Közössége, valamint a Dezsánováci Magyarok Közössége. Mind az öt egyesület a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete. 5.3.1. Savez mađarskih udruga (SMU) Zbog suprotnosti između vodstva DZMHa i zagrebačke udruge, 21. veljače 1998. osnovan je Savez mađarskih udruga-SMU, kao organizacija sa predstavljanjem interesa Mađara u cijeloj državi. Savez su osnovale 4 udruge: Društvo mađarskih znanstvenika i umjetnika Hrvatske sa sjedištem u Zagrebu, Zajednica Mađara Daruvara, Udruga DZMH-a Kaprivničko-Križevačke županije i Mađarska kulturna udruga "Népkör" iz Osijeka.
38
Cilj Saveza je da zastupa zajedničke interese Mađara u Hrvatskoj na svim područjima djelovanja: obrazovanje, informiranje, kulturne djelatnosti, znanost, privreda, socijalna pitanja. Savez mađarskih udruga se za viőe od 15 godina postojanja razvio u najveću krovnu organizaciju Mađara u Hrvatskoj i broji 42 udruge članice. Savez nastoji zastupati interese svih Mađara u Hrvatskoj s ciljem poticanja mađarskog civilnog društva na suradnju. Na žalost, sve veći broj hrvatskih Mađara živi sve sporadičnije a svoj manjinski život mogu živjeti ograničeno i krnje. SMU posebnu pažnju posvećuje mađarskim zajednicama u dijaspori, te prema svojim mogućnostima pokušava pomoći udrugama i zajednicama koje djeluju u takvim okolnostima diljem Hrvatske. U Bjelovarsko-bilogorskoj županiji danas aktivno djeluje pet mađarskih udruga: Zajednica Mađara Daruvar, Zajednica Mađara Grubišno Polje, Zajednica Mađara Bjelovar, Zajednica Mađara Pisanica i Zajednica Mađara Dežanovac. Svih pet zajednica je članica Saveza mađarskih udruga. 5.3.1.1. Bjelovár -Bilogora megyében működő magyar egyesületek 5.3.1.1. Djelovanje mađarskih udruga u Bjelovarsko-bilogorskoj županiji Daruvári Magyarok Közössége A szórvány vidéken székelő egyesület 1995-ben alakult. A közösség tagjai közül sokan nem Daruváron, hanem a környező falvakban élnek. Az egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv és a magyar kultúra ápolása. A Daruvári Magyarok Közössége a horvátországi legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetségének egyik alapító tagja. Szakcsoportok indítását évekig nehezítette, hogy az egyesület egészen 2008-ig nem rendelkezett állandó klub helységgel. Az egyesület énekkara csak ezek után alakult. Már megalakulásuk évében hat fellépése volt, az óta pedig már számos vendégszereplést valósítottak meg itthon és külföldön egyaránt. A Daruvári Magyarok Közössége az elmúlt időszakban magyar nyelvtanfolyamot is szervezett már az egyesület tagságának részére. Rendezvényei közül kiemelkedő a rendszeresen megtartott Daruvári Magyar Kultúrnap. Az egyesület évente több kirándulást is szervez tagságának. Zajednica Mađara Daruvara Zajednica Mađara Daruvara osnovana je 1995. godine u Daruvaru. Udruga broji dvjestotinjak aktivnih članova pretežno iz Daruvara i okolice. Cilj udruge je njegovanje materinjeg jezika i kulturnog naslijeđa ovdašnjih Mađara. Udruga je jedan od osnivača Saveza mađarskih udruga, najveće 39
krovne organizacije Mađara u Hrvatskoj. Udrugu je u radu godinama kočio nedostatak vlastitog prostora. 2008. godine udruga dobiva prostor na korištenje, ubrzo je osnovan i pjevački zbor koji i danas djeluje. Prve godine zbor je imao šest nastupa, a od tada su redoviti gosti na smotrama zborova i kulturno-umjetničkim manifestacijama u Hrvatskoj i inozemstvu. Zajednica Mađara Daruvara organizira tradicionalnu manifestaciju Dan mađarske kulture Daruvara, organizira tečajeve mađarskoga jezika, izlete i druženja za svoje članove.
40
Grubisno Polje-i Magyarok Közössége A Grubisno Polje-i Magyarok Közössége 2003-ben alakult, a székhelye Gerbavácon van. Az egyesület legfontosabb célja az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megőrzése. Az elmúlt időszakban az egyesület legfontosabb tevékenysége a tagság részére szervezett magyar nyelvtanfolyamok voltak. A Közösség a Magyar Egyesületek Szövetségének támogatásával 2008-ban jutott székhelyhez, amely az óta az egyesület tevékenységeinek ad otthont, s amely a vidéken élő magyarság kulturális központjává vált. A lakóépületben egy néprajzi kiállítást rendeztek be, amely a vidéken élő magyarság tárgyi kultúráját hivatott bemutatni. Az egyesület keretein belül nagyon aktív a hagyományőrzés, számos helybéli népszokás újjáéledésének ad lehetőséget a gerbaváci Magyar Ház, kezdve a disznótortól, a tollfosztón át, a vallási ünnepek szokásainak ápolásáig. Az egyesület kereteiben működik énekkar, tánccsoport és játszóház is. Minden évben szerveznek néhány nagyobb szabású kulturális programot is, ilyen a Magyar Ház napja és a Szent Vendel-napi ünnepség, amikor különböző programokkal kedveskednek a környékbeli magyarságnak. A rendezvényeik sokszínűségéhez hozzájárulnak még az egyesület tagjai által készített fotókiállítások, kiállított kézimunkák és a vidék jellegzetes tárgyi kultúráját bemutató kiállítások is. Zajednica Mađara Grubišnoga Polja Zajednica Mađara Grubišnoga Polja sa sjedištem u Grbavcu osnovana je 2003. godine. Cilj je udruge njegovanje mađarskog jezika, kulture i narodnih običaja s naglaskom na čuvanju nacionalnog identiteta Mađara. Najvažnija aktivnost udruge u proteklom periodu organiziranje je tečajeva mađarskoga jezika za članove. Zajednica je uz pomoć Saveza mađarskih udruga 2008. godine kupila Mađarsku kuću u Grbavcu. Ta kuća postala je sjedište udruge i kulturno središte Mađara koji žive u ovom kraju. U kući je uređena stalna etnološka izložba koja prezentira materijalnu baštinu ovdašnjih Mađara. Unutar Zajednice njeguju lokalne mađarske tradicionalne običaje, kao što su kolinje, čijanje perja i običaji vezani uz razne vjerske praznike. Unutar udruge od nedavno djeluje i pjevački zbor, folklorna skupina i igraonica za djecu. Mađarska kuća daje mogućnost i za organiziranje raznih manifestacija od kojih su najistaknutije Dan etno kuće i Dan svetog Vendelina. Ove manifestacije još bogatijima čine razne izložbe članova udruge.
42
Bjelovári Magyarok Közössége A Bjelovári Magyarok Közössége 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy tagságába gyűjtse a Bjelováron és környékén élő magyarságot, lehetőséget nyújtson a magyar nyelv és kultúra, a magyar önazonosságtudat ápolására. A Közösség rövid időn belül több tevékenységbe is belekezdett. Az egyesület kereteiben jelenleg a Nyuszi játszóház, egy vegyes kar, egy tánccsoport és egy kézimunkaszakkör működik. A egyesület tagjai számára magyar nyelvtanfolyamot is indított már. Az egyesület tevékenységéhez Bjelovár város biztosít helyiséget. Az egyesület működését pedig, a Magyar Egyesületek Szövetsége mellett, a városi vezetés és Bjelovár város magyar kisebbségi képviselője is támogatja. Az egyesület az idei évben számos rendezvény szervezője volt, így megtartotta a Bjelovári Magyarok Tavaszi Találkozóját és Bjelovár-Bilogora megye gyermekalkotásainak első szemléjét. Az egyesület szakcsoportjai számos vendégszereplésen vettek részt itthon és külföldön egyaránt. Zajednica Mađara grada Bjelovara Zajednica Mađara grada Bjelovara osnovana je 2010. godine s ciljem okupljanja što većeg broja Mađara radi njegovanja mađarskoga jezika, kulture i narodnih običaja s naglaskom na čuvanju nacionalnog identiteta. Udruga je u kratkom vremenskom roku pokrenula različite aktivnosti. U okviru udruge djeluje dječja igraonica "Nyuszi", mješoviti pjevački zbor i folklorna skupina, te sekcija za izradu ručnih radova. Zajednica je organizirala tečaj mađarskoga jezika za svoje članstvo i djeluje u prostorijama koje osigurava grad Bjelovar. Rad zajednice pored Saveza mađarskih udruga podupire i gradska uprava grada Bjelovara i Predstavnik mađarske nacionalne manjine grada Bjelovara. Udruga je ove godine bila organizator niza manifestacija pa tako i proljetnog susreta Mađara Bjelovara i prve smotre dječjeg stvaralaštva Bjelovarsko-bilogorske županije. Sekcije udruge ostvarile su mnoštvo gostovanja u tuzemstvo i inozemstvu.
46
Nagypiszanicai Magyarok Közössége A Nagypiszanicai Magyarok Közössége 2011. elején alakult. Az egyesület legfontosabb célja az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megőrzése. Az egyesület, amely jelenleg ötven tagot számlál, a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége tagszervezetének egyike. A nagypiszanicai egyesület tagságába környékbeli települések magyarjai tartoznak, így Nagypiszanicán kívül még Bedenik, Bulinac, Babinac, Lasovac, Kispiszanica és Nagygordonyán magyar ajkú lakossága is ide tartozik. Az egyesület különböző rendezvények szervezése által igyekszik összefogni a környékbeli magyarságot. A Közösség székhelyéül a nagypiszanicai magyar kultúrotthon szolgál. A Nagypiszanicai Magyarok Közössége nagy hangsúlyt helyez a magyarság történelmi gyökereinek ápolására. Abból a megfontolásból, hogy államalapító Szent István királyunk napja nagy jelentőséggel bír az összmagyarság számára, az egyesület napjának augusztus 20-át választották. De minden évben megemlékeznek az 1848-as magyar forradalom kitörésének évfordulójáról is, annál is inkább mivel kultúrotthonuk homlokzatán helyzete el a Magyar Egyesületek Szövetsége az aradi vértanúhalált halt magyar honvéd tábornok, Knézich Kátoly emléktábláját, aki ennek a vidéknek a szülöttje volt, 1808-ban Nagygordonyán született. Zajednica Mađara - Pisanica Zajednica Mađara - Pisanica osnovana je početkom 2011. godine. Cilj je udruge njegovanje nacionalne kulture, jezika i običaja Mađara te promicanje i unaprjeđivanje kulturnog života pripadnika mađarske nacionalne manjine. Udruga broji više od pedeset članova, jedna je od 43 udruge članice Saveza mađarskih udruga, krovne udruge Mađara u Hrvatskoj. Zajednica Mađara Pisanica okuplja Mađare iz sedam naselja Bjelovarsko-bilogorske županije (Velika Pisanica, Bedenik, Bulinac, Babinac, Lasovac, Mala Pisanica i Veliki Grđevac), organizira kulturne manifestacije, obilježava važne događaje, organizira izlete u svrhu povezivanja s Mađarima iz drugih dijelova Hrvatske. Udruga svoje aktivnosti provodi u Mađarskom domu u Velikoj Pisanici. Zajednica njeguje mađarski kulturni i povijesni identitet. Dan udruge obilježava se 20. kolovoza na dan Sv. Stjepana (Szent Istvan), prvog mađarskog kralja. Udruga redovito obilježava i 15.ožujak kada se slavi obljetnica izbijanja Mađarske revolucije 1848. godine, budući da je poznati mađarski general Karlo Knezić rođen 1808. godine upravo u susjednom Velikom Grđevcu.
49
Dezsánováci Magyarok Közössége A Dezsánováci Magyarok Közössége 2012-ben alakult. Jelenleg körül száz tagot számlál. Az egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv és a magyar kultúra ápolása. Az egyesület elsőként megalakult szakcsoportja az énekkar. Munkájukkal igyekeznek a fiatalok érdeklődését is felkelteni, ennek köszönhetően már tánccsoport is alakult az egyesület kereteiben. Hagyományteremtő céllal rendezték meg 2012-ben a Magyar Napot, melyet az óta is minden évben megtartottak. Zajednica Mađara Dežanovac Zajednica Mađara Dežanovac osnovana je 2012. godine s ciljem njegovanja mađarskog jezika i kulture. Trenutačno broji stotinjak članova. Prva sekcija udruge bio je pjevački zbor, njihov rad zainteresirao je mladež koja se okupila i osnovala folklornu skupinu. 2012. godine po prvi put organizirali su Dan Mađara koji se od tada tradicionalno obilježava kao Dan zajednice.
52
6. Épített örökség 6. Građevinska baština 6.1. Népi építészeti képgyűjtemény épületszerkezetekről és díszítményekről Grubisno Polje környékén 6.1. Zbirka fotografija o konstrukcijama objekata i ukrasnim motivima u tradicijskom graditeljstvu na području Grubišnog Polja 6.1.1. Falszerkezetek A környéken túlnyomórészt kétféle építési mód terjedt el: az egyik a vályogtéglából való építkezés, míg a másik a talpas-vázas szerkezetű. Először a vázas szerkezetű házakból mutatunk be néhány példát. A váz anyaga fa, a kitöltés lehet vályogtapasztásos (patics), vagy tégla kifalazásos. A talpgerenda általában tégla lábazaton fekszik. A vályogtégla falazatú házakon, sok helyen megfigyelhető, hogy az utcai homlokzaton teljesen, vagy részben tégla falazat készül. 6.1.1. Zidne konstrukcije Na ovom području uglavnom su zastupljene dvije vrste građenja: jedna je gradnja od ilovače a druga sa drvenim temeljem i konstrukcijom. Prvo ćemo predstaviti nekoliko primjera kuća sa drvenom konstrukcijom. Okvir je od drveta, a može biti ispunjen ilovačom ili može biti sazidan opekom. Podsek najčešće leži na temelju sazidanog od opeke. Kod kuća od prijesne cigle na više mjesta može se primjetiti da su zidovi na uličnoj strani cjelokupno ili djelomično sazidani opekom.
Favázas és vályog tapasztásos (patics) ház Gerbavácon Kuća u Grbavcu sa drvenim okvirom i ilovačom
54
Favázas és vályog tapasztásos (patics) ház Gerbavácon / Kuća u Grbavcu sa drvenim okvirom i ilovačom
Favázas és tégla kitöltéses ház Gerbavácon / Kuća u Grbavcu sa drvenim okvirom ispunjen opekom
Tégla kitöltéses favázas istálló Gerbavácon Staja u Grbavcu sa drvenim okvirom ispunjen opekom
Talpas-vázas szerkezetű ház Kispiszanicán / Kuća u Maloj Pisanici sa drvenim temeljem i konstrukcijom
Főhomlokzaton tégla, többi helyen vályog kitöltésű vázas falazat nem messze Grubisnopoljétől Pročelje kuće od cigle, a drugdje okvir ispunjen ilovačom nedaleko od Grubišnog Polja
Tégla kitöltéses favázas ház Kispiszanicán Kuća u Maloj Pisanici sa drvenim okvirom ispunjen opekom
Vegyes (tégla-vályogtégla) anyagú homlokzati fal Krestelovácról / Pročelje kuće u Kreštelovcu od raznolikog (opeka-ilovača) materijala
6.1.2. Tető és oromzat Sok helyen fellelhetők olyan házak a környéken, melyeknél a kút nem különálló udvari építmény, hanem a tornáchoz kapcsolódik. Lefedését a tető túlnyújtása képezi, védve az esőtől és erősítve kapcsolatát a házzal. Az oromfal kialakítás különböző típusaira szépszámmal találunk példákat. 6.1.2. Krov i zabati Na puno kuća u okolici primijećeno je da bunari nisu posebni objekti, već se nazale u sklopu trijema. Krov kuće je produžen, zaštićujući ga od kiše a pojačava i povezanost sa kućom. Različiti tipovi izvedbe zabata može se naći u lijepom broju.
Krestelo vác / Kreštelo vac
58
Kispiszanica / Mala Pisanica
Gerbavác/Grbavac
Csonkakontyos, fa oromfalas épületek a környéken Objekti s krnjim rogom, i drvenim zabatom u okolici
Téglából falazott, vakolatdíszes oromfalak Krestelovácról Zabati u Kreštelovcu, sazidani opekom i ukrašeni motivima
Téglából falazott, vakolatdíszes oromfalak Krestelovácról Zabati u Kreštelovcu, sazidani opekom i ukrašeni motivima
Vakolatdíszes homlokzat / Ukrašeno pročelje
6.1.3. Ablakok és ajtók 6.1.3. Prozori i vrata
Gerbavác /Grbavac
Kispiszanica/Mala Pisanica
Kispiszanica/Mala Pisanica
Kispiszanica/Mala Pisanica
Kispiszanica/Mala Pisanica
Kispiszanica/Mala Pisanica
Imszovác /Imsovac
63
6.1.4. Díszítmények 6.1.4. Ukrasi
Füstölő faragott deszkákkal Gerbavácon / Pušnica sa istesanim daskama u Grbavcu
Virágmotívum a kút falán, Gerbavác Cvijetni motivi na zidu bunara, Grbavac
Faragott díszítés az oromfal alján, Gerbavác Istesani ukrasi na dnu zabata, Grbavac
Faragott tornácmellvéd Krestelovácon / Istesana ograda trijema, Kreštelovac
64
Faragott tornácmellvéd Krestelovácon / Istesana ograda trijema, Kreštelovac
Hombár díszes faragással, Krestelovác Ambar sa istesanim ukrasima, Kreštelovac
Homlokzati díszek a faragott tornácmellvédes házon Ukrasi na pročelju kuća sa istesanom ogradom trijema
Nyári Vilma néni házának faragott díszes tornácmellvédje, Krestelovác ... és faragott szarufavégei Istesana ograda trijema teta Vilme Njari, u Kreštelovcu ... i istesa greda podkrovlja kuće
Oromfalrészletek Imszovácról és Kispiszanicáról / Detalji zabata u Imsovcu i Maloj Pisanici
6.2. Grubisno Polje vidékének népi gazdasági épületei 6.2. Gospodarski objekti na području Grubišnog Polja Csűrök A csűrök e vidéken általában nagy befogadóképességű építmények, melyekben gépeket, szerszámokat, zsákos-szemes takarmányokat, padlásán általában szalmát tároltak. Szerkezete általában faváz, amely kívülről deszkaburkolatot kapott, de vannak, amelyek fa és tégla szerkezetűek vegyesen. A téglaszerkezetűeket gyakran díszesen készítették el hátsó homlokzatukon általában nyílásokat, hagytak ki, a belső tér átszellőztetésére. A nagyobb épületeken gyakran tolókaput készítettek, amelyeknek a vezetősínje vagy acélból vagy, fából készült, a tolószerkezete kovácsoltvasból készült. Nyitásánál általában a kapu alját ki kellett emelni a beton vagy téglaütközők közül. A kapukon készítettek kisméretű ajtókat is. Általában a kapuzat megismétlődött a csűr hátulján is, ez kötötte össze az első lakóudvart a hátsó gazdasági udvarral, illetve szérű kerttel. Žitnice Žitnice su u ovom kraju objekti sa velikom zapreminom, u kojima su spremali strojeve, alate, zrnatu stočnu hranu u vrećama, a na tavanu su držali sijeno. Drvene je konstrukcije, obložena daskama, ali ima i ih s mješovitom Csűr Krestelovácon / Žitnica u Kreštelovcu konstrukcijom (opeka i drvo). Objekti od opeke, često su sagrađeni sa ukrasima, na pozadini su uglavnom ostavljali otvore za provjetravanje. Veći objekti su često imali klizne kapije sa šinama od željeza ili drveta, a gurajući okvir je napravljen od kovanog željeza. Kod otvaranja dno kapije se trebalo izdignuti iz betonskih ili ciglenih tampona. Na kapijama su bila ugrađena i mala vrata. Uglavnom su se vrata ponovila i na drugom dijelu žitnice, te je povezivala prednji dvor sa stražnjim gospodarskim dvorištem odnosno vrtom.
67
Tolókapu részlete, Gerbavác / Detalji klizne kapije, Grbavac
Fa szerkezetű csűr Gerbavác Drvena žitnica, Grbavac
Faszerkezetű baromfiól, Gerbavác Drveni kokošinjac, Grbavac
Díszes kapujú faszerkezetű ól, Krestelovác Drveni obor sa ukrašenim vratima, Kreštelovac
Díszes kapujú kis ól háttérben faszerkezetű csűrrel, Krestelovác / Mali obor sa ukrašenim vratima, u pozadini drvena žitnica, Kreštelovac
Téglaszerkezetű csűr és ól - keretezett ablakokkal, ajtóval. A hátsó részen téglapillérek közötti deszkaburkolattal / Žitnica i obor od opeke, s uokvirenim vratima i prozorima. U stražnjem dijelu prostor između stupova od opeke zatvoren daskama
Faszerkezetű ól, mögötte füstülő az előző csűr mellett, Gerbavác / Drveni obor s pušnicom u pozadini, Grbavac
Egykori téglafalazatú ól és faszerkezetű csűr, Krestelovác / Nekadašnji obor od opeke i drvena žitnica, Kreštelovac
Téglaszerkezetű csűr - szimmetrikus tömeggel két oldalt deszkaburkolatos mellékhajókkal. Žitnica od opeke, s obje strane produženo krovište obloženo daskama
Díszes téglaszerkezetű gazdasági épület, Krestelovác / Ukrašeni gospodarski objekat od opeke, Kreštelovac
Ólak Az ólakat leginkább téglaszerkezettel építették, az ablakokat, ajtókat téglakeretezéssel díszítették. Az épületek átszellőzését az ajtókon keresztül valamint a hátsó falon kialakított szellőzőréseken keresztül oldották meg. Találhatunk persze kivételeket is, így például, találkoztunk faszerkezetű ólakkal is, ezek általában kisebb szárnyas jószágoknak voltak építve, díszesen kialakított ajtókkal. Obori Obori su uglavnom sagrađeni od opeke, a prozore i vrata su ukrašavali križanjem opeke. Provjetravanje objekta riješili su preko vrata odnosno otvorima na stražnjem zidu. Možemo naći i iznimke, tako smo npr. Pronašli i obore od drveta koje su bile izgrađene za manje pernate životinje i imale su ukrašena vrata.
Favázas tégla (Fachwerk) szerkezetű ól, Gerbavác / Obor s drvenim okvirom i konstrukcijom od opeke, Grba vac
70
Faszerkezetű sertésól, rajta szalmatető, Gerbavác Svinjac drvene konsrtukcije s krovom od slame, Grbavac
Favázas tégla (Fachwerk) szerkezetű ól, Gerbavác Obor s drvenim okvirom i konstrukcijom od opeke, Grbavac
Tégla- és faszerkezetű ól, Krestelovác / Obor s konstrukcijom od opeke i drveta, Kreštelovac
Hombár A hombárok a drávaszögi felméréseinken már megismert faszerkezettel készültek. Krestelovac-on találtunk egy szépen díszített hombárt, melynek lábazati része falazott szerkezetű volt, s rajta állt a faszerkezetű felépítmény, díszes íves könyökfákkal, virágmotívumokkal. Ambar Ambari su izgrađeni od drvene konstrukcije koje smo već upoznali u Baranji. U Kreštelovcu smo našli lijepo ukrašen ambar, sa sazidanim temeljem a iznad s drvenom konstrukcijom, ukrašena cvijetnim motivima.
71
6.3. A kukoricagórék Grubisno Polje vidékén a górék különleges formai fejlődését követhetjük nyomon. Az ott élő emberek többsége mezőgazdaságból élt, él, főleg állattartásból. Fontos terményük a kukorica. Tárolását úgy kellett megoldani, hogy a terményt a levegő mindig jól átjárja alulról oldalról, minden irányból. E célt szolgálja a góré. Az építményt általában tégla, kő manapság beton pontalapokra építették, ami a földtől kb. 50-80 cm-re emelte el azt. A góré váza fagerendákból épült föl jól kimerevítve, ácsolt kapcsolatokkal összeillesztve. Oldalról lécburkolatot kapott, annyira ritkán felszegezve, azokat hogy a kukoricacsövek ne tudjanak kiesni köztük. Fölülről jó nagy ereszkiülésű cserépfedésű tetővel volt lefedve, hogy az a csapóeső ellen is védjen. Az építmény keskeny hosszú és viszonylag magas kialakítású, hogy a takarmány minél nagyobb felületen érintkezzen a szabad levegővel. Hogy ezek össze ne dűljenek, kívülről általában fagerendákból ácsolt dúcolást kaptak. Az ilyen egyszerű alaptípusokból viszonylag kevés volt ezen a vidéken. Gyakoribb megoldás, hogy egybeépültek a nyitott kocsiszínnel (egy- vagy kétoldali górés). Ez a két egymáshoz kapcsolódó funkció, közelsége mellett azért is hasznos, mert a széles kocsiszín szerkezetileg stabilabbá tette a górét. A betakarítandó termény mennyiségétől, és a portán rendelkezésre állóhely mértékétől függően, van rá példa, hogy a kocsiszín egy, esetlegesen két hosszoldala is góréként van kialakítva. A kocsiszín általában mindkét végén nyitott, hogy át lehessen rajta közlekedni, és gyakran kapott kapuzatot, a bentlévő értékek védelmére. A górék általában a tető gerincvonalával párhuzamosan futnak, de találtunk olyan a pusztában álló górékat is, amelyek merőlegesen helyezkedtek el, s nagy kocsiszínekhez kapcsolódtak. E régió egymáshoz közel telepített falvaiban, egy másik változatát is megfigyelhettük a góréknak. Egyes telkeken, amelyek L alakban voltak beépítve (Hajlított beépítésű telek) a górék nem külön építményként álltak, hanem szervesen beleépültek az épülettömegbe, annak lezáróelemeként, mindkét oldalról átszellőztetve. Közte és a gazdasági épületek között volt a nyílt kocsiszín, amelynek mind az első udvar felé mind a hátsó szántó vagy kert felé volt kapuja. Ezen keresztül biztosítva volt az első udvar átszellőztetése is, valamint a munkagépekkel, kocsival is megközelíthető volt a hátsó kert. 6.3. Kukuruzni čardaci Na području Grubišnog Polja možemo pratiti razvoj posebnih oblika čardaka. Tamošnji ljudi su uglavnom živjeli ili žive od poljoprivrede i stočarstva. Važnan proizvod im je kukuruz. Njegovo spremanje je tako trebalo riješiti, da se kukuruz trebao provjetravati i sušiti sa svih strana. Tome cilju je služio čardak. Građevina je uglavnom ranije imala temelje od cigle ili kamena a no72
vije vrijeme od betona, koji je bio od 50-80 cm visine. Konstrukcija je građena od drvenih greda, dobro ukrućena i učvršćena kovanim spojnicama. Sa strane je bila obložena letvicama, tako rijetko zakovane da između njih nisu mogli ispasti klipovi. Krovna konstrukcija je bila toliko velika da je štitila i od padalina. Građevina je bila uskog, relativnog visokog i dugog oblika tako da je stočna hrana što većom mjerom na slobodnom zraku. Da se ne bi izvrnula bila su poduprena drvenim stupcima. Na ovom području bio je relativno malen broj ovakovog osnovnog tipa. Iz razloga što je spremanje stočne hrane usko povezano sa njezinim prijevozom, češći je slučaj da su građeni ujedno sa otvorenom kolnicom (čardak s jedne ili obje strane). Osim što imaju i praktičnu funkciju, široka kolnice daju i dodatnu stabilnost čardaku. Ovisno o količini stočne hrane za spremanje te slobodnog prostora u dvoru, ima slučajeva kada je čardak samo s jedne strane, a ako ima više prostora čardak je s obje strane. Završeci kolnica su uglavnom otvoreni kako bi se slobodno moglo prolaziti, a često su imala i vrata radi zaštite imovine. Čardaci su se uglavnom pružali paralelno s kralježnicom krova, ali smo na pustari pronašli i okomito postavljene čardake koji su bili priključeni velikoj kolnici. Vidjeli smo i drugu izvedbu čardaka. U pojedinim mjestima koja su građena u obliku slova L, čardaci nisu stajali kao poseban objekat već su bili građeni u sklopu ostalih građevina, na kraju i s obje strane slobodni radi provjetravanja. Između čardaka i gospodarskih objekata bila je otvorena kolnica koja je imala vrata, kako prema prednjem dvoru tako i prema vrtu ili oranici. Preko nje je bilo osigurano provjetravanje prednjeg dvora, kao i prolaz sa radnim strojevima prema vrtu ili oranici.
Önmagában álló góré / Samostalan čardak
Egyszerű góré-dúcolásással megtámasztva, Krestelovác / Jednostavan čardak-podupren stupovima, Kreštelo vac
73
Szemből / Slica
Góré kocsiszínnel egybeépítve / Čardak sagrađen ujedno sa kolnicom
Góré és a táj kapcsolata, Gerbavác Čardak i njezin kontakt s okolinom, Grbavac
Góré kocsiszínnel egybeépítve - kétoldali góréval, Krestelovác / Čardak sagrađen ujedno sa kolnicom - čardak s dvije strane, Kreštelovac
Góré kocsiszínnel egybeépítve - kétoldali góréval, kapuzattal lezárva, hátul még egy melléképülettel Čardak sagrađen ujedno sa kolnicom - čardak s dvije strane, zatvoren vratima, iza sa sporednom zgradom
Góré kocsiszínnel egybeépítve - kétoldali góréval Čardak sagrađen ujedno sa kolnicom čardak s dvije strane
Hajlított beépítésű telek - végében a góréval és kocsiszínnel / Na kraju savijene parcele čardak i kolnica
Melléképület hátuljába beépített góré, Kispiszanica / Čardak građen uz kraj sporedne zgrade, Mala Pisanica
Hajlított beépítésű telek - végében a góré és a kocsiszín, Kispiszanica / Na kraju savijene parcele čardak i kolnica, Mala Pisanica
Pusztában álló góré és szín - tetőre merőlegesen futó góréval, Gerbavác Čardak i kolnica na pustari - čardak s okomitim krovom, Grbavac
6.4. A kutak A vidéki emberek életében a mezőgazdaság, a föld és a jószág jelentették az értéket. Ez építészetüket megfigyelve is nyomon követhető: sokszor a munkához kapcsolódó - szerszám, jószág, termény tárolására szolgáló - építmények díszesebbek, és masszívabb szerkezetekből készültek, mint maguk a házak, amelyekben laktak az emberek. A kutaknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Ezek adják a jószágoknak és az embereknek az életet, jelentő vizet. A kutak elhelyezésére nehéz szabályt állítani, de talán leggyakoribb megfontolás, hogy a házhoz is és a jószágokhoz is közel legyen. A kút, általában önálló kis építményként áll a telken, de Grubisno Polje vidékén gyakran a házhoz csatlakozik. A tornác mellett áll, annak teteje nyúlik rá. Ez nagyon ésszerű megoldásnak tűnik, mert reggel, amikor fölkelt a gazda, első útja valószínűleg a kúthoz vezetett, hogy a jószágait megitassa. Nem függött az időjárástól, esőben-hóban is tudott úgy vizet venni, hogy nem ázott meg közben. Kialakítását tekintve az itteni kutak a kerekes kutak közé tartoznak. Építészeti megjelenésére az egyszerűség és a funkcionalitás jellemző. Alsó része általában régen téglából mostanában betonból készült, de találtunk teljesen fából készülteket is, ezek alsó része vastagabb keményfa gerendákból állt, ami jobban ellenállt az időjárásnak. Fölötte fa szerkezetű felépítmény készült fenyőgerendákból, egyrészt a kerék másrészt a tető hordására. A felépítmény általában jól szellőző, és fényt is beengedő ritkított lécburkolatot kapott egy kis reteszelhető ajtóval. Ezzel akadályozták meg hogy bármi beleessen. A kút hajtókarja legegyszerűbb esetben csillagküllős fa kerék volt, hasonló a szekerek kerekéhez, de nagyon gyakori az öntöttvasból készülő díszesen kialakított kerék is. A kút oldalánál általában egy vályú volt elhelyezve fából vagy betonból. Ez egyrészt az udvarban élő állatoknak itatására szolgált, másrészt mielőtt kihajtották az állatokat a legelőre, illetve miután behajtották őket, ott tudtak inni. Maguk a kutak általában nem nagyon voltak díszítve, de nagyon szép aránnyal, és szépen egymáshoz illeszkedő elemekből voltak megépítve. A díszítés illetve építészeti elemek általában a házon illetve a gazdasági épületeken megjelenő motívumokból táplálkoztak. Leggyakoribb, az egyszerű szabadon álló négyzetes alaprajzú kút, de megfigyelhetünk jó pár ezekből továbbfejlesztett típust is. Így a kutak épülettől különálló fajtáinál gyakran kapcsolódott egy kis egyszerű "beálló" rész, ahol a vödröket letehették a fedél alatt. Volt olyan kút is, amelyhez kenyérsütő kemence is kapcsolódott.
76
Az előzőekben már írtunk az épülettel egybeépített kutakról. Az egyik telken a kút jelenkori átalakítására is találtunk példát: a kút vizét hidroforral tisztítva, a család használati vízigényét biztosítják a kútról. A hidrofort a kút és a kemence között egy aknában helyezték el. Az egészet egy végigfutó nyeregtető fedi. Jelenleg sajnos nagyon sokat lehet olvasni a talajban lévő vizek egyre fokozódó szennyeződéséről. A termőföldek vegyszeres kezelése műtrágyázása mérgezi a talajban levő vizeket, így a kutak vizét is. Néhány szennyeződést képes a hidrofor kiszűrni, de teljes megoldást csak a föld környezettudatosabb művelése jelentene. Úgy a kutak ismét tiszta vizet adnának az embereknek és a jószágaiknak. 6.4. Bunari Vrijednosti u životu ljudi na selu predstavljale su poljoprivreda, zemlja i stoka. Promatrajući njihove građevine mogli smo utvrditi da su objekti koji su vezani uz njihov rad, stoku i spremanje stočne hrane češće bili masivnije građe i ukrašeniji nego same kuće u kojima su živjeli. Bunari su igrali vrlo veliku ulogu u njihovom životu. Voda iz njih imala je životno značenje za ljude i stoku. Uglavnom je nisu crpili iz gornjih slojeva već iz dubljeg dijela, filtriranu kroz ilovaču koja se nalazila u zemlji. Teško je postaviti nekakvo pravilo u smještaju bunara, ali je najčešće razmišljanje da bude blizu kuće i stoke. Uglavnom su na dvoru stajali kao samostalni objekti, ali su na području Grubišnog Polja često bili priključeni kući i nalaze se pored predvorja ispod njezinog krova. To se čini vrlo razumnim rješenjem, jer je gazda najvjerojatnije ujutro prvo krenuo napojiti stoku. Nije ovisio o vremenskim prilikama te je i po kiši ili snijegu mogao crpiti vodu a da pri tome ne kisne. Prema izvedbi ovdašnji bunari pripadaju skupini bunara sa kolom. Sa građevinskog pogleda ističu su jednostavnim stilom i funkcionalnošću. Donji dio je ranije bio izgrađen od cigala, a u novije vrijeme od betona, ali smo pronašli i bunare koji su u potpunosti izrađeni od drveta pri čemu je donji dio sagrađen od greda kako bi bolje odoljeli vremenskim neprilikama. Gornji drveni dio bio je izgrađen od greda, kao i kolo te krovna konstrukcija. Nadogradnja je uglavnom bila dobro prozračna, obložena letvicama i malenim vratima. S time je bilo osigurano da neće ništa upasti unutra. Ručici bunara poslužio je najjednostavniji drveni točak, slično točku na drvenim kolima, ali je točak vrlo često znao biti ukrašen i izrađen od lijevanog željeza . Na jednoj strani bunara bio je uglavnom smješten i valov od drveta ili betona. Jednim dijelom je služio za napajanje životinja koje su živjela u dvoru, a
77
drugim dijelom za napajanje stoke prije odlaska na pašu te nakon njihovog dolaska. Sami bunari nisu bili posebno ukrašeni, ali su bili sagrađeni od elemenata u vrlo lijepom omjeru i lijepo prilagođeni jedni uz drugo. Ukrasi, odnosno građevinski elementi uglavnom su se crpili iz motiva na kući ili gospodarskim objektima. Najčešći je jednostavan i slobodno stojeći bunar četvrtastog oblika, ali smo primijetili i nekoliko razvijenijih tipova. Tako su se uz samostojeće bunare često našli mali i jednostavni prilazi , gdje su se pod krov mogla odložiti vedra ili im je bila pridružena i krušna peć. Već ranije smo pisali o bunarima u sklopu objekata. Na jednom zemljištu smo pronašli i primjer preinake bunara gdje je voda bila pročišćena kroz hidrofor, osiguravajući obiteljske potrebe za vodom. Hidrofor je bio smješten u jednom oknu između bunara i peći a sve je bilo pokriveno jednim krovom. U današnje vrijeme, na žalost vrlo često možemo čitati o sve većim zagađenjima površinskih voda. Tretiranjem obradivih površina kemijskim sredstvima i umjetnim gnojivima zagađuju se površinske vode a time i voda u bunarima. Nekoliko zagađenja je moguće filtrirati kroz hidrofor ali bi potpuno rješenje bilo samo uz mnogo veću svijest za zaštitom okoliša uz obradu zemlje prirodnim sredstvima i gnojivima. Tako bi bunari iznova davali čistu vodu ljudima i njihovoj stoci.
78
Kerekes kút itató vályúval, Kispiszanica Bunar s kolom i valovom, Mala Pisanica
Kerekes kút - szabadonálló, Krestelo vác Bunar s kolom - slobodno stojeći, Kreštelovac
Egy díszesebb kút oromzata Zabat jednog ukrašenijeg bunara
Kút acél hajtókarja Čelična ručica bunara
Díszes oromzatú egyszerű kerekeskút, Imszovác Bunar s kolom i ukrašenim zabatom, Imsovac
Kút - egybeépített "beállóval" Bunar - s ograđenim prilazom
Házzal egybeépített kút / Bunar u sklopu kuće
Kerekes kút túlnyújtott előtetővel és oldalsó nyitott tárolórésszel, Kretalovác Bunar s kolom s produljenim krovom i otvorenim dijelom za odlaganje, Kreštelovac
Szabadonálló kút kemencével, Krestelovác Samostalni bunar s krušnom peći, Kreštelovac
Házzal egybeépített kút - tornáchoz kapcsolva, Krestelovác / Bunar u sklopu kuće - u sklopu predvorja, Kreštelovac
Kút és ház egységes motívumokkal, Imszovác Bunar i kuća s istovjetnim ukrasnim motivima, Imsovac
6.5. Bilogorai porták Az elkövetkező rajzokon bemutatunk pár példát a bilogorai falvak portáinak elrendezéséből. A rajzok természetesen nem tárják fel a régióra jellemző elrendezési lehetőségek minden típusát, ez a következő években tervezett kutatások végeredményeként fogalmazódik majd meg. Miért is kutatjuk e mások számára talán jelentéktelennek tűnő viselkedését az udvari épületeknek? Mert az udvaron álló épületek, funkciók egymáshoz való viszonya, a portán belüli elhelyezkedése, a közöttük lévő kapcsolati rendszerek, az épületek, ill. melléképületek méretei, anyagfelhasználása, fizikai állapota rengeteg információval bírnak az itt élő, vagy élt generációk mindennapjairól. Segítséget nyújtanak az emberek egymáshoz való viszonyának meghatározásáról, a megélhetést biztosító munkáról, a családbeli kapcsolatokról, a család társadalmi rangjáról, gazdasági helyzetéről, az ember állatokkal való kapcsolatáról, és még ezernyi más, a történeti tényfeltárás és a kulturális gyökerek megismerése szempontjából fontos dolgokról. 6.5. Bilogorske parcele U slijedećim crtežima prikazati ćemo nekoliko primjera rasporeda parcela u Bilogorskim selima. Crteži, naravno, ne sadržavaju sve tipove rasporeda karakteristične za ovaj kraj, oni će se formulirati na kraju istraživanja koji su planirani u narednim godinama. Zašto istražujemo ponašanje objekte u dvoru koji su drugima možda neznatni? Zato što objekti u dvoru, veza između njihovih funkcija, raspored na porti, njihova povezanost, dimenzije glavnih i sporednih objekata, uporaba materijala i njihovo fizičko stanje raspolažu mnogim informacijama o svakodnevnom životu sadašnjih i prijašnjih generacija. Pružaju pomoć pri određivanju međusobne veze među ljudima, o radu kojime osiguravaju život, o vezama unutar obitelji, o društvenom rangu obitelji te njihovom stanju, o vezi između ljudi i životinja, i još na tisuće drugih stvari vezanih uz povijesne činjenice i upoznavanje kulturnih korijena. 6.5.1. Gerbavác, Fő utca 42. Gerbavác, Fő utca 42. szám alatti ingatlan elrendezése egy keresztcsűrös formát követ. Az utca keleti oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. A telepítés ilyenfajta tájolása megszokott, hisz a falusi szalagtelkes települési forma alapvető elrendezése, hogy az oldalhatárra épített lakóházak megvilágítást és szellőzést biztosító homlokzata a meleg déli oldalra, az ott felnyíló udvarra néz, míg zárt, nyílás nélküli homlokzata északról védi a házat és az udvart az időjárás viszontagságaitól. Maga az épület egy háromosztatú (szoba + konyha + kamra) lakóegységből és egy hozzátoldott asztalos -ill. kádár műhelyből áll, 81
melyeket faoszlopos tornác köt össze. Hátsó, keleti homlokzatához könnyűszerkezetes fedett tároló csatlakozik. A környék egyik meghatározó építészeti megnyilvánulása, az árnyékoló lugasként megformált, szőlővel futtatott fa pergola, az épület szinte teljes déli homlokzata előtt végigfut. A keresztbe fordított pajta, a hozzátoldott kukoricagóréval optikai és egyben fizikai választékot képez a lakóépülethez tartozó udvarok rendszerében. Tőle nyugatra eső részen az utca számára is felnyíló, mindenki által jól látható lakóudvar található, míg mögötte a gyümölcsös kert területe húzódik. Ezt a zárást erősítik a füstölő és a tároló épületek is. Az udvar közepén a kerekes kút karcsú tömege szervezi a teret. 6.5.1. Grbavac, Glavna ulica 42. Raspored nekretnine na adresi; Grbavac, Glavna ulica 42 slijedi oblik jedne okomite žitnice. Parcela se nalazi na istočnoj strani ulice, a kuća sa trijemom, smještena sa sjeverne strane, zatvara parcelu prema susjedu. Ovakav raspored je uobičajan, jer su prema osnovnom urbanističnom konceptu naselja, kuće smještene uz rubnu granicu parcele, orijentirano prema jugu osiguravajući dovoljno svjetlosti i provjetravanje dok stražnji dio kuće sa sjeverne strane, zaštićuje kuću i dvor od vremenskih neprilika. Sam objekat je troprostoran (soba, kuhinja, ostava) kojemu je pridružena stolarska radionica koje je povezano trijemom sa drvenim stupovima. Stražnjem, istočnom dijelu je pridruženo natkriveno odlagalište lagane konstrukcije. U ovom kraju karakteristična građevinska pojava je drvena konstrukcija, oblikovana kao sjenilo te popunjena grožđem daje hladovinu a pruža se gotovo cijelom južnom stranom objekta. Okomito postavljeno sjenilo kojemu je pridružen kukuruzni čardak stvara optički i fizički izbor u sustavu dvora pri objektima za stanovanje. Zapadno od njega nalazi se dobro vidljiv dvor za stanovanje, otvoren prema ulici, dok se iza njega pruža voćnjak. Ovo zatvaranje pojačavaju pušnica i objekti za odlaganje. U sredini dvora vitak bunar uređuje prostor.
82
6.5.2. Gerbavác, Fő utca 45. Gerbavác, Fő utca 45. szám alatti ingatlan elrendezése hosszanti sorolt formát követ. Az utca nyugati oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. Az utca felé néző, gyönyörű vakolathímekkel díszített homlokzat vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a tornác utólag lett a ház hosszhomlokzatához hozzáépítve. Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy azelőtt csak egy szélesebb ereszalja kísérhette a ház déli oldalát. Az előző beépítés keresztbeforduló csűrjével szemben, itt az istálló épülete összekovácsolódott a lakóház tömegével. Külső megjelenésükben csak a tornác falazott oszlopos kialakításának faoszloposra váltása árulkodik a toldásról. Az udvar így teljes hosszában nyitottá válik, s csak egy kerítés választja el a hátsó szérűskerttől. A grbavaci telkek széles kialakítása a régióra jellemző telekosztási mód. Ez a kialakítás ad lehetőséget ezen ingatlan esetében a melléképületek viszonylag szellős elrendezésére az oldalkertben. A szérűskertet leválasztó kerítéshez csatlakozik a juhakol karámja, mely közvetlen kapcsolódik a hátsókerti legelő felülethez. 6.5.2. Grbavac, Glavna ulica 45. Raspored nekretnine na adresi; Grbavac, Glavna ulica 42 slijedi oblik uzdužnog niza. Parcela se nalazi na zapadnoj strani ulice, a kuća sa trijemom, smještena sa sjeverne strane, zatvara parcelu prema susjedu. Ispitivanjem prekrasno ukrašenog pročelja s ulične strane čini se da je trijem naknadno dozidan kući. S velikom vjerojatnošću možemo reći, da se ranije uz južni dio kuće pružalo samo produljeno krovište. Protivno prvom primjeru, ovdje je staja spojena uz stambeni objekat. Prema vanjskom izgledu samo nam zidani stup trijema odaje da se radi o dogradnji. Tako je dvor u cijeloj duljini otvoren, a samo ga jedna ograda odvaja od stražnjeg dvora. Široko izgrađeni grbavački placevi su karakteristični za ovaj kraj, te daju mogućnost da se kod ovakvih nekretnina sporedni objekti dosta prostrano izgrade. Ogradi koja odvaja stražnji dvor, pridružen je ovčji obor dok je neposredno iza njega pašnjak.
84
6.5.3. Gerbavác, Fő utca 35. Gerbavác, Fő utca 35. szám alatti ingatlan elrendezése egy kombinált beépítési forma. Az utcával párhuzamos hosszhomlokzatú lakóépület, egy városias tömegformálási eszköz, mely falun csak a tehetősebb családok körében (erre utal a míves utcai homlokzat), ill. a közintézmények (iskola, közigazgatási hivatal, stb.) kialakításánál terjedt el. Az utcai épületszárnyból hátranyúló könnyűszerkezetes fa istálló főépülethez kapcsolt tömege egy hajlított beépítési típust eredményez. Az udvarban található keresztirányú, hátsó részt elzáró csűrrel viszont, ha hézagosan is de egy kétszer hajlított elrendezés figyelhető meg. A kocsiszínnel kombinált kukoricagóré, a csirkeól és az árnyékszék elhelyezkedésével azonban egy szinte négy oldalról hézagosan zárt udvart kapunk. Összességében, az épületek egy minden szempontból teljes gazdasági udvarfelépítést mutatnak, melyben még ha kisebb méretben is de megtalálható az árnyékos pihenést nyújtó szőlőlugas is. 6.5.3. Grbavac, Glavna ulica 35. Raspored nekretnine na adresi; Grbavac, Glavna ulica 35 ima kombinirani oblik. Stambeni objekat sa dugim pročeljem pruža se paralelno ulicom, karakteristično za gradski stil, koje je na selu bilo zastupljeno kod imućnijih obitelji ( na što upućuju i ukrasni motivi na pročelju), odnosno na javnim ustanovama (školama, državnih ustanova i sl.). Drvena staja lagane konstrukcije, u nastavku uličnog krila objekta, priključena uz glavni objekat predstavlja savijeni oblik izgradnje. Stražnji kraj zatvara okomito postavljena žitnica, koja unatoč prazninama predstavlja dvostruko savijen oblik uređenja. Razmještajem kolnice kombiniranu sa kukuruznim čardakom, kokošinjcem i nužnikom dobili smo jedan, s četiri strane, prostrano zatvoren dvor. Sveukupno gledano, objekti sa svih gledišta pokazuju potpunu, gospodarsku izgradnju dvora, u kojem se, iako u manjoj mjeri, može pronaći i lugoš s grožđem, pogodnim za odmor u hladu.
86
6.5.4. Krestalovác, Fő utca 47. Krestalovac, Fő utca 47. szám alatti ingatlan elrendezése egy párhuzamos beépítési forma kombinációja egy az udvari hátravezetésből kioldalazó keresztcsűrrel. A gyönyörű vakolati ill téglaarchitektúrával és mívesen díszített fatornáccal rendelkező lakóház tipikus példája a háromosztatú alaprajzi elrendezésnek. A vele szemben elhelyezkedő nyári konyha, és a borospincével kombinált emeletes hombár díszes faoromzatos tömege, szépen keretezik az udvart a másod -ill. harmadgenerációs szomszéd telek felől. A pajta kibillentett tömege a lakóépület mögött található, feladva a hátulsó és elülső udvar egymástól való optikai és fizikai elzárásának lehetőségét. 6.5.4.Kreštelovac, Glavna ulica 47. Raspored nekretnine na adresi; Kreštelovac, Glavna ulica 47 predstavlja ugradbeni oblik jedne paralelne kombinacije s jednom okomitom žitnicom. Stambeni objekat s prekrasnom žbuknom, odnosno ciglenom arhitekturom i ukrašenim drvenim trijemom je tipičan primjer tlocrta s troprostornim rasporedom. Preko puta nje smještena ljetna kuhinja i vinski podrum kombiniran s ambarom na kat s ukrašenim zabatom lijepo uokviruju dvor sa strane susjedne parcele druge ili čak treće generacije. Izbočen sjenik nalazi se iza stambenog objekta, predajući mogućnost optičkog i fizičkog zatvaranja prednjeg i stražnjeg dvorišta jedno od drugog.
88
6.6. Képek a bilogorai magyarok múltjából 6.6. Fotografije iz prošlosti bilogorskih Mađara
Gerbaváci kápolna építése, a kép 1936-ban készült Gradnja kapelice u Grbavcu 1936. godine
90
Cséplés Gerbavácon / Vršidba žita u Grbavcu
Gerbaváci futball klub / Nogometni klub Grbavac
Gerbaváci Önkéntes Tűzoltó Testület, 1928. / Dobrovoljno Vatrogasno Društvo Grbavac, 1928.
Családi kép, az 1900-as évek első feléből. A képen Méhes József, Méhes Judit, Méhes Rozi, Méhes Lídia és mások. / Fotografija obitelji Meheš, iz prve polovice 1900-ih godina. Na fotografiji su József Meheš, Judit Meheš, Rozi Meheš, Lidia Meheš i drugi.
Családi fénykép, Furján család Gerbavácról Fotografija obitelji Furjan iz Grbavca
Családi fénykép, Márton család Gerbavácról Fotografija obitelji Marton iz Grbavca
Gyánó István lakodalma, 1949. február 6.-án, Imszovác Fotografija svatova Ištvana Gyano, održanog 6. veljače 1949. godine u Imsovcu
Elsőáldozók csoportképe Gerbavácon / Fotografija prvopričesnika u Grbavcu
Sablić Kata gerbaváci lakos temetése / Fotografija pogreba Kate Sablić, mještanke Grbavca
A Petőfi zászlóalj évfordulójának megünneplése alkalmából, a szakácsnőkről készült kép, 1962., Gerbavác / Fotografija kuharica povodom proslave bataljuna Petőfi, iz 1962. godine u Grbavcu
Krumpli szedés alkalmából, 1973 / Fotografija povodom vađenja krumpira iz 1973. godine
Imszováci regruták, sorozásra mennek, 1950. /Novačenje imsovačkih regruta 1950. godine
Lakodalmi csoportkép Kispiszanicáról, 1958-ból Fotografija svatova iz 1958. godine u Maloj Pisanici
Családi kép, Takács család 1948-ban, középen Takács Imbro és Mária. Fotografija obitelji Takač iz 1948. godine, u sredini Imbro i Maria Takač
Szlávik Imre temetése, Imszovác, 1950-es évek eleje Fotografija pogreba Imre Slavik, Imsovac, početak 1950- ih godina
A képen Takács Miska és Szalai Pista, a kép az 1940-es években készült Krestelovácon Fotografija Miške Takač i Pište Salai, sačinjene 1940-ih godina u Kreštelovcu
Cigo József temetése, 1962. / Fotografija pogreba Jožefa Cigo 1962. godine
Lakodalmi csoportkép Krestelovacról, 1952-ből Fotografija svatova iz 1952. godine u Kreštelovcu
A krestelováci szent kúthoz vezető út építése Izgradnja ceste prema svetom izvoru u Kreštelovcu
Felhasznált irodalom / Literatura Sebők László: A horvátországi magyarok a statisztikák tükrében, In: RegioKisebbségi Szemle, 1992:3. Sebők László: A 2001-es horvátországi népszámlálás magyar nézőpontból, In: Gyurgyík László ésSebők László (szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002, Teleki László alapítvány, Budapest, 2003, 135-151 old. Sebők László: A szlavóniai magyar szórványok, In: Bakó Boglárka és Szoták Szilvi (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében, MTA Etnikai-nemzeti, Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2006, 179-195 old. Majdán János: Magyar nyelvű oktatás és felnőttoktatás az önálló Horvátországban, In: Sipos Zsivics Tünde (szerk.) Évkönyv 2008, Magyar Egyesületek Szövetsége, Pélmonostor, 2008., 145-152 old. Farkas Frigyesné Lichtneckert Margit (szerk.): Bokréta Ajugoszláviai magyar műkedvelők almanachja 1919-1940, 253-259 old. Bognár András, Horváth László: A horvátországi magyar tudományosság, különös figyelemmel a népességkutatás terén elért eredményekre. In: Info-Társadalom-Tudomány, MTA Szociológiai Kutatóintézet és MTA Vita Alapítvány, Budapest, 2000:51, 55-61 old. Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbségpolitikai következményei. Magyarok a horvát, szerb és szlovén társköztársaságban. A vajdasági autonómia és a magyarok 1945-1989, In: Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008., 250-255 old. Vékás János: A befejeztlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után, In: Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008., 354-360 old. 101