fájdalomcsillapítás 20
Kétszer ad, ki gyorsan ad… A reumás fájdalmak csillapítására nem csupán a szenvedés enyhítése miatt van szükség. A mozgásszervi betegségek igen-igen sok embert érintenek, és a patikusok sokat segíthetnek a pácienseknek.
Bálint Géza reumatológus professzor, az Országos Reuma tológiai és Fizioterápiás Intézet volt fô igaz gatója a reumás fájdalmak csillapításának alapel veirôl, jelentôségérôl, módszereirôl tartott elôadást október 12-én, a Magángyógyszerészek Országos Konferenciáján. Mi is errôl beszélgettünk vele. A reumás fájdalmak csillapításával kapcso latban az Egészségügyi Világszervezet pon tosan megfogalmazza az irányelveket; esze rint négy lépcsôfokot különböztetünk meg. Az elsô fokozatban a fájdalom csillapítására nem használunk gyógyszereket, hanem a be teg megfelelô felvilágosítása után fizio te rápiát, gyógytornát, esetleg külsôdleges ke zelést, kenôcsöket ajánlunk. Amennyiben a páciens állapota egy-két hét elteltével nem javul, a következô lépcsôfokban már hasz nálunk egyszerû fájdalomcsillapítókat, példá ul paracetamolt vagy metamizolt, illetve nemszteroid gyulladáscsökkentôket. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez utób biakat igen körültekintôen kell alkalmazni, mert tartós szedésük – és nem ritka, hogy „rajtuk felejtik” a betegeket – súlyos mellék hatásokkal járhat. A ciklooxigenáz enzim egyes számú izoenzimjét gátló szerek, az ún. COX-1 gátlók segítik a gyomorfekély kialaku lását, míg a gyógyszercsalád újabb gene rációs képviselôinél, a COX-2 gátlóknál ezt a mellékhatást sikerült ugyan kiküszöbölni, de ezeknél is számíthatunk szív- és érrendszeri mellékhatásokra. Mind a COX-1, mind a COX2 gátlók emelhetik a vérnyomást, növelhetik a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Ezeket a gyógyszereket tehát hosszútávon nem célszerû alkalmazni; különösen 60-65 év felett, ha az illetô nem teljesen egészsé ges, kell kerülni a használatukat. A WHO szerint a harmadik lépcsôfok vala milyen enyhe opioid – ciklohexanol-szárma zék vagy kodein – bevetése. Érdekes, hogy bár a kodein igen kiváló és olcsó fájdalom csillapító, és az angolszász országokban ki
terjedten alkalmazzák, nálunk valahogy ki ment a divatból. Ezeknek a gyógyszereknek, bár hozzászokás megfigyelhetô, tudatmódo sító hatásuk nincs, és a fájdalmat kiválóan csillapítják. A negyedik, és egyben utolsó lép csôfok az erôs opioidok alkalmazása. Ma már morfinszármazékok tapasz formában is rendelkezésre állnak, de természetesen van tabletta és injekció, valamint intravénás for mában használható gyógyszerünk is. Ezek tehát a hivatalos lépcsôfokok. Tud juk azonban, hogy a betegségek nem mindig tartják magukat a tankönyvekhez, és ezért az orvosoknak is gyakran túl kell lépniük a papíron lefektetett ajánlásokon. A reumás fájdalmak csillapításában mi kor van szükség arra, hogy a szakember ne tartsa magát ezekhez? Az igazság az, hogy bizony gyakran kiha gyunk egy-egy lépcsôfokot. Például, ha a betegnek igen erôs fájdalma van, ráadásul idôsebb, és számos társbetegség is meg figyelhetô, gyakran az enyhe opioiddal kezd jük a kezelést. Van olyan „ugrásunk” is, amely nem a WHO-rendszeren belül történik, mert az csak a fájdalomcsillapításról szól. Lé teznek azonban olyan akut kórképek, ame lyek kezelésében akkor érjük el a legjobb eredményt, ha lokálisan injekciós szteroidkezelést alkalmazunk. Ilyenkor a gyulladás csökkenése magával hozza a fájdalom eny hülését is. Például, ha valakinek akut tenisz könyöke van, vagy hirtelen gyulladás lép fel a váll körüli szövetekben – ez a periartritisz –, vagy nagyon megfájdul a dereka, jobban jár egy rövid ideig tartó lokális, vagy akár tab
21
fájdalomcsillapítás 22
lettás szteroidkezeléssel, mint ha kenôccsel, majd fájdalomcsillapító gyógyszerekkel kez denénk a kúrát. A szteroidoknak nagyon rossz hírük van, és az igaz is, hogy hosszú távon sok bajt okoznak. De rövidtávon – ha az illetô nem cukorbeteg, vagy nincs gyo mor fekélye – nagyon hatékonyak, és nem igen van mellékhatásuk. Egy kéthetes szte roidkúrával minden szempontból jobb ered ményt érhetünk el, mint ha különbözô fájda lomcsillapítókkal próbálkoznánk. A magyarázat az, hogy bizonyos intenzitású fájdalmakat nem érdemes sem egyszerû anal getikumokkal, sem nem-szteroidokkal eny híteni. Elég gyakori hiba, hogy olyan gyógyszerrel akarjuk a beteget kezelni, ami annak a bajnak a gyógyítására valószínûleg nem alkalmas. Ha ugyanis például az elôbb említett váll körüli gyulladás, vagy tenisz könyök esetén végigjárjuk a hivatalos lép csôfokokat, nagy eséllyel krónikus gyulladás alakul ki, és az már jóval nehezebben ke zelhetô. Kétszer ad, ki gyorsan ad – mondja a latin közmondás, és hozzáteszi: semmit sem ad, aki késlekedve ad. A szakmai ta pasztalat és az intuíció segít eldönteni, hogy mikor kell gyorsan adnunk. Régóta, legalább 60 éve tudjuk, hogy a fáj dalom nem egyszerûen tünet, amit ki lehet, és ki is kell bírni, hanem fontos kóroki té nyezô. Mondok példákat: enyhe fájdalom,
vagy kellemetlen érzés a térdben reflexesen azonnal kb. 50 százalékkal csökkenti a térdet stabilizáló négyfejû combizom izomerejét. Ennek következtében a térd instabil lesz és könnyebben sérül. A másik lehetôség, hogy a fájdalom – akár egészen távoli helyeken – izomgörcsöt vált ki. Az izom tartósan összehúzódik, próbálja a fájdalomtól megvédeni az érintett testrészt, legyen az nyak, derék vagy váll. Az össze húzódott izom összenyomja az ôt tápláló ereket, amelynek következtében vérellátása romlik, kevesebb oxigénhez jut, ami újabb fájdalmat, majd újabb izomgörcsöt generál. És az ördögi kör megy tovább. A modern ember stresszhelyzet okozta fájdalmainak ez a leggyakoribb oka: egy kis rándulás, fáj dalom, izomgörcs, újabb fájdalom, újabb stressz és így tovább. Ezért nagyon fontos, hogy már a kezdetektôl megfelelô módon és szinten biztosítsuk a fájdalom csillapítását. Nagyon fontos az is, hogy a páciens élje az életét, és lehetôleg ne feküdjön betegágyba. Nemzetközi ajánlások legalább 15 éve ki mondják (és ezt mi, magyar szakemberek – reumatológusok, neurológusok, ortopédek – is számtalanszor leírtuk már), hogy a derék fájós betegeket – feltéve, hogy a háttérben nincs daganat, bakteriális gyulladás, össze roppant csigolya, bénuláshoz vagy vizelési panaszokhoz vezetô porckorongsérv gyanú ja –, megfelelô fájdalomcsillapítással már az elsô perctôl kezdve „mobilizálni” kell. Fáj dalmukat csillapítva akár dolgozni is me hetnek, hacsak nem végeznek nehéz fizikai munkát. Kérjük gyógytornász segítségét, de nem szabad engedni, hogy a beteg 3 vagy 4 napnál tovább feküdjön, hetekig várjon a szakorvosi idôpontra, röntgenre, MRI-re. Ilyen esetekben nem érdemes kideríteni, hogy a tünetek hátterében egy lelapult porc korong áll-e, vagy egy kisízület gyulladása, egy izom meghúzódása, esetleg egy úgy sem operálandó porckorongsérv. A lényeg, hogy a beteg megfelelô gyulladás- és fáj dalomcsillapítás mellett normális életet éljen, és ha nincs javulás, újra végig kell gondolni a
dolgokat: szükséges-e röntgen, MRI, esetleg ideggyógyászati vagy idegsebészeti konzí lium. Sajnos, ma Magyarországon egyrészt a házi orvosi praxisokban nem dolgoznak gyógy tornászok, másrészt a háziorvosok gyakran az elôbb említett, adekvát terápia helyett ki vizsgálásokra küldik a betegeket, „elôállítva” ezzel az elôbb ismertetett ördögi kört, és a krónikus fájdalom megjelenését. A krónikus fájdalom kezelése pedig sokkal bonyo lul tabb, mint az eredeti betegség gyógyítása. A krónikus fájdalom hogyan alakul ki? Ha például engem focizás közben síp cson ton rúgnak, az rettenetesen fáj. A fájda lom érzô idegvégzôdéseket mechanikai inger éri, és a fájdalom pillanatok alatt tudatosul az agyban. A fájdalom azonban néhány perc múlva enyhülni fog, hiszen az agy elkezdi termelni a saját fájdalomcsillapító, morfinszerû anyagait. És ha ilyenkor például meg dörzsölöm a lábamat, a fájdalmat akkor is azonnal sokkal kevésbé érzem. Ugyancsak elmúlik a fájdalom meleg, hideg, vagy elekt romos inger hatására is, mert a gerinc velôben az érzetek továbbítására csak egy keskeny kapu van, és minden más érzés fajtának elônye van a fájdalommal szemben. Ez a fizioterápia, vagy a masszázs hatásának egyik alapja is. Amikor a fájdalom tartósan fennáll, a fájda lomérzô idegvégzôdések érzékenysége ki terjed, és már nemcsak azokon a helyeken jön létre fájdalomérzékelés, ahol a recep torokat az eredeti kémiai vagy fizikai inger érte, hanem a rendszer más területekrôl is fájdalomérzetet közvetít az agyba. Egy idô után az idegvégzôdések hiperszenzibilizáló dása is fellép, amelynek lényege, hogy a gyulladáskor felszabaduló prosztaglandin ér zékenyíti az idegvégzôdéseket, és a leg ki sebb inger (például ha a beteg hozzáér az adott testrészhez) is fájdalmat vált ki. Ezt hívják allodyniának. A krónikus fájdalmat tehát már az idegrend szer generálja, és azt sem közönséges fájda
lomcsillapítókkal, sem nem-szteroid gyulla dáscsökkentôkkel nem igazán lehet befolyá solni. Az enyhe ópiátok hatékonyak lehetnek, illetve a kis dózisban alkalmazott ún. tri ciklikus antidepresszánsok is, amelyek úgy változtatják meg az idegrendszer mûkö dé sét, hogy a fájdalomérzet csökken. Dia bé teszes, vagy alkoholos idegérintettségben is hasonló, nehezen befolyásolható neuro pa thiás fájdalom alakul ki. Új hatóanyag a pre babalin és gabapentin, melyekkel a krónikus fájdalom csillapítható. Nem gyôzôm tehát hangsúlyozni: kétszer ad, ki gyorsan ad! Még valamit hadd mondjak: nagyon fontos a betegek megfelelô tájékoztatása. Nem sza bad, hogy fájdalmaikkal magukra marad janak, nem szabad, hogy az orvos legyintsen, hogy ugyan, nekem is fáj, nem szabad, hogy ne mondjuk el nekik, miért kell a gyors fáj dalomcsillapítás, és hogy betegségüket ille tôen mire számíthatnak! Az Egyesült Álla mokban végeztek egy vizsgálatot, amelynek során térdkopás okozta fájdalomban szenve dô betegeket a nôvér havi rendszerességgel felhívott. Érdeklôdött állapotukról, arról, hogy
23
fájdalomcsillapítás
rendszeresen tornásznak-e, jó-e gyógyszer, amit kapnak. Ez a havi öt perces telefon a gyógyszerszükségletet 40 százalékkal csök kentette, az életminôséget pedig két foko zattal javította. Mert a fájdalom lelki kérdés is. A patikusoknak mit tanácsolna? Miben lehetnek a betegek segítségére? Nagyon fontosnak tartom, hogy ha a beteg fájdalomcsillapítót kér a gyógyszertárban, ak kor mindig kérdezzék ki, hogy mit szed még.
Teva fájdalomcsillapítás portfólió a WHO ajánlásának megfelelô fájdalomlépcsô mindegyik kategóriájában kiváló minôségû gyógyszerek állnak a betegek rendelkezésére
Optalgin
(metamizol-nátrium)
Fortedol (Diklofenák-ok)
Zaldiar
• sérüléseket vagy mûtéti beavatkozásokat követô akut, súlyos fájdalmak, • kólikás fájdalmak, • tumor fájdalmak, • egyéb akut vagy krónikus súlyos fájdalmak esetén, ahol más terápiás módszerek nem javallottak
• posttraumás fájdalmak (pl. rándulás, ficam), • fájdalmas postoperatív állapotok (pl. fogászati, nôgyógyászati, sebészeti beavatkozásokat követôen), • mozgásszervi kórképek, degeneratív és gyulladásos állapotok (pl. gerincfájdalmak, lágyrész rheumatismus), • gyulladásos nôgyógyászati állapotok (primer dysmenorrhoea), • fül-orr-gégészeti gyulladások adjuváns kezelése
(tramadol-paracetamol)
24
A legtöbb recept nélkül kapható fáj da lom csillapító ugyanis nem-szteroid gyulladás csökkentô, és két- vagy többféle ilyen gyógy szert nem szabad egyidejûleg szedni. Hatá suk ugyanis nem összegzôdik, mellék hatá saik viszont igen. Tudjuk, hogy Magyar or szágon a reumatológiai betegek húsz szá zaléka kétféle nem-szteroid gyulladás csök kentôt szed egyszerre. Nem véletlen, hogy hazánkban évente hatszáz ember hal meg nem-szteroid okozta gyomorvérzés miatt, míg a harmincmilliós Kanadában csak há romszázan esnek ennek áldozatául. A patikusok tehát tudnak segíteni a bete geknek, az orvosoknak viszont nem szabad na ezeken a gyógyszereken „rajta felej te niük” a pácienst. Mindig mérlegelni kell, hogy egy szerre szükség van-e, vagy sem. Ha kell, adjuk, ha nem, nem szabad adni. Annyit még elmondanék, hogy helyi kezelés, azaz ke nôcs, vagy „vérhígítóként” alkalmazott kis dózisú aszpirin mellett szedhetô valamilyen más, nem-szteroid gyulladáscsökkentô. M. I.
• mérsékelttôl a súlyosig terjedô fájdalom tüneti kezelésére