„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”
Dsida Jenõ
FRONT A nemzeti ellenállás lapja 2005. szeptember 6.
Ne csak beszélj, cselekedj is!
II. évfolyam 18. szám
167 Ft
„Kétszer ad, aki gyorsan ad” A FRONT, valamint a Magyar Világ szerkesztõsége olvasóink támogatásával vállaljuk, hogy Székelyudvarhely egy kis települését, Hodgya községet segítjük megrázó sorsukban, otthonaik újraépítésében, támaszuk leszünk a tragédia elviselésében. Éppen ezért gyûjtést szervezünk, s közösen határoztunk Schuster Lóránttal a Magyar Nemzeti Front elnökével, hogy minden adományt a kistelepülés lakóihoz személyesen eljuttatunk. A helybéliekkel kapcsolatot teremtve tudjuk; mindenre, amit szívbõl viszünk szükségük van: tartós élelemre, könyvekre, iskolai felszerelésekre, ruházatra, edényekre, ágynemûkre, és más használati tárgyakra, vagy anyagi támogatásra. Aki pénzzel szeretné segíteni a rászorultakat az a Kincseinkért Alapítvány számlaszámára küldje adományát. Számlaszám: OTP: 11742104-20038306 Az alapítvány közhasznú, a számlára átutalt összegrõl igazolást adnak, amely adóalap csökkentõ. Kérjük, aki tud, segítsen. A FRONT-nál minden héten kedden és csütörtökön, 16-tól 19 óráig (III. kerület, Kiskorona utca 3. szám alatt), a Magyar Világ szerkesztõségében pedig (VII. ker., Rózsa utca 27. szám alatt) két héten át naponta 12-22 óráig fogadjuk az adományokat, amelyekrõl pontos lajstromot vezetünk, s név szerint fogjuk közölni a segédkezõk névsorát.
FR NT
2
2005. szeptember 6.
Az Állami Számvevõszék jelentése szerint nettó befizetõi vagyunk az EU-nak
-27012700000Ft
Másik oldal Munkanélküliség, a bevándorlás növekedése, tönkretett mezõgazdaság és ipar, megszûnt élelmiszer biztonság, buziparádé, romló bûnügyi helyzet. Pár szemelvény az unió „áldásaiból” melyekre sablonszerûen megírt válaszok vannak a liberálisok közhelyszótáraiban, az Állami Számvevõszék számaival azonban nem lehet vitatkozni. Feketén fehéren bebizonyosodott, amit a Magyar Nemzeti Front alakulása óta hirdet: az EU-nak mi csak egy újabb gyarmata lettünk, hazaárulók, akik aláírták a csatlakozási szerzõdést. Az egész parlamenti bagázsnak el kellene tûnnie, miután nyilvánvalóvá vált, hogy becsapták a magyar népet. Kánaánt ígértek az országnak, közben pedig 12 aranyért eladták azt szõröstül-bõröstül. Az persze hiú ábránd, hogy a parlamenti söpredék fogja magát – veszik kalapjukat, kaftánjukat – és elhagyja az országot. Az MSZP váltig állítja majd, hogy tévesek a számítások és mindenki egyre jobban él az országban, a FIDESZ pedig szép csendben átvált EU-szkeptikussá. Persze csak módjával, valahogy úgy, mint az EU csatlakozásról szóló szavazásnál: tudják, hogy nem a legjobb választás, de nincs jobb megoldás. A jövõ évi választásokra is ezt a szöveget szajkózzák majd a liberális méregkeverõk, szavazz a FIDESZ-re, nincs jobb választás! A végeredmény pedig elõre látható, azon jó magyarok, akik becuclizzák ezt a sûrûn gajdolt szöveget egy liberális nemzetáruló csapatot ültet majd a nyakára. Azonban valljuk be õszintén, azok, akik nemzeti pártra adnák szavazatukat nehéz helyzetben vannak. A MIÉP vezetõje miatt hitelét és támogatóit vesztett párttá vált, hatalmas tömegfelvonulásokat már nem tud tartani. A médiakedvenc JOBBIK ígéretesen indult útjára, az emberek tódultak a divatos radikális csapatba. FIDESZ-bõl, MIÉP-bõl, MDFbõl, még az MNF-bõl is csatlakoztak az új párthoz, aminek levét most issza a fiatal párt. Az új tagok döntõ többsége ugyanis – akik valamelyik pártból csapódtak a JOBBIK-hoz – bedõlt a médiának és elhitték, hogy új pártjukkal könnyebben juthatnak majd mandátumhoz. Keservesen és meglehetõsen gyorsan csalódtak, és elkezdõdött a menekülés a süllyedõ hajóról. Amennyiben ez a folyamat felgyorsul, a JOBBIK is megtisztulhat, vezetõik pedig
hajlandóak lesznek tárgyalóasztalhoz ülni más szervezetekkel is. Azonban, ha az a gyülevész banda marad többségben, amelyiknek egyik fele most tanulja a radikalizmust, másik fele szeretne tõle megszabadulni, hogy szalonképes legyen, akkor a párt rohan majd veszte felé. Kihagyhatatlan szereplõje a nemzeti oldalnak a Magyar Nemzeti Front, mely már túl van a tisztulási folyamatokon és – egyedülálló módon a politikai szervezetek közül – eszmeileg és vérségileg is magyar. Ebbõl adódóan a média teljesen elhallgatja, szava nehezen jut el a magyarokhoz. Amennyiben azonban sikerül áttörnie a hallgatás falát, és szövetségesekre talál a választási harcban, még nagy meglepetésekkel szolgálhat. Azonban még sokat kell dolgozni, hogy a választáson rágódó magyarokhoz eljusson az MNF hangja. A nyílt sisakkal politizáló csapatnak kígyónyelvû méregkeverõkkel kell küzdenie. A gátlástalan hazudozók mindent bevetnek. A fõprivatizátor FIDESZ vezér kijelentette, hogy felülvizsgálnák a privatizációt, amit szerintem kezdhetnének Antalltól. Ezek ennyire hülyének néznek minket? Szabó Tamás
Szerkesztõi üzenetek Több értékes írást és verset kapott szerkesztõségünk az utóbbi idõben. Kérjük az írásokat beküldõket, hogy legyenek tekintettel a lap szerény terjedelmére és csak rövidebb irományokkal örvendeztessenek meg bennünket. Kérjük azokat, akik a lap terjesztésével vagy elõfizetésével kapcsolatos problémával találkoztak, jelentkezzenek a 06 20 494 45 13-as telefonszámon. Az újság elektronikus levélcímében (
[email protected]) az „ie” végzõdés nem Izraelt, hanem ÍRORSZÁGOT jelöli. Akiknek egyéb kétségei támadnak a lap irányultságával kapcsolatban nyugodtan telefonáljanak a szerkesztõségbe kérdéseikkel. Azon bõsz hazafiaknak pedig, akik mindenféle badarságokat híresztelnek lapunkról Szabó Dezsõ sorait ajánlom gondolatébresztõnek: Mikor a magyar felemeli a karját és elrikoltja magát: destruktívat ütök, egész bizonyosan zsidóra gondol. De amikor a karja lecsap, már egy magyart üt kupán. Mert ügyes a zsidó, és magyar a magyar.
Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban és a budapeti újságárusoknál. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a 2120 Dunakeszi, Bocskai utca 16. címre. Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinknek.
Éves elõfizetés: 4000 Ft. Féléves elõfizetés: 2000 Ft. Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft. Telefon: 06-20-494-4513 Elektronikus levél:
[email protected]
Terjesztõket keresünk, hogy a lap minél több magyarhoz eljuthasson. Jelentkezõket a 06 20 579 09 46-os telefonszámon várunk.
Liberális aranyköpés „A minisztériumom neve Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, s már maga ez az elnevezés is egy örökség. Ígérem, ha jövõre ugyanitt találkozunk, akkor Kulturális Minisztérium lesz az elnevezés, nem pedig NKÖM, mert az örökség szó azt sugallja, hogy csak a múltról beszélünk.” Bozóki András A FRONT javaslata: Jövõre szabaduljunk meg Bozóki Andrástól!
Bécs védekezik Ausztria további három évre meghosszabítaná a tavaly májusban belépett európai uniós tagországok munkaerejére vonatkozó korlátozásokat, és a tervek szerint Bécs akár 2011-ig is megvédené munkaerõpiacát a keleti munkavállalóktól. Martin Bartenstein, osztrák gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2009-ig biztosan kérik a munkaerõpiaci védelmet, és a további két éves tiltás az ország akkori munkaerõpiaci helyzetétõl függ majd. Ismételten bebizonyosodik, hogy ahol felelõsen gondolkodó vezetõi vannak egy országnak, ott még az EU-n belül is megpróbálják a nemzeti érdekeiket érvényre juttatni. A magyar parlamentbõl kidobandó pártok vezetõinek génállományából hiányoznak az elõbbi magatartást meghatározó elemek.
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
II. évf. 18. szám
A pusztító erdélyi árviz okaira deríthet fényt a Szabadság 2004. januári írása
Ökológiai katasztrófát okozhat az erdôirtás Állami segédlettel dolgoznak az erdôtolvajok ”Óriási méreteket öltött Romániában az illegális fakitermelés és a falopás, amely napjainkra az erdõmaffia által összehangolt keretben, az országos Romsilva erdészeti vállalat alkalmazottainak részvételével, és helyenként a rendõrség, a pénzügyõrség és az ügyészség hallgatólagos beleegyezésével történik. Ennek egyik élõ példája a Gyergyói-medencében felfedezett több tízmilliárd lejes falopás.”– hangzott el tegnap délután a képviselõház visszaéléseket vizsgáló szakbizottsága két képviselõjének kolozsvári sajtóértekezletén. Dan Coriolan Simedru liberális képviselõ, a szakbizottság alelnöke és Garda Dezsõ RMDSZ-es képviselõ, a bizottság tagja elmondta: ”olyan parlamenti vizsgálóbizottság képviseletében vannak jelen, amely 2001-tõl helyszíni kivizsgálást végez az illegális Hargita megyei erdõirtások ügyében.” A két képviselô által ismertetett adatok egy velejéig korrupt ország helyi kiskirályainak és a nekik falazó bukaresti fõigazgatóknak, államtitkároknak és minisztereknek a bûnrészességét taglalta. A történet 2001-ig nyúlik vissza, amikor több lakossági bejelentés alapján, Garda Dezsô képviselô kezdeményezésére a képviselôház vizsgálóbizottságot hoz létre a gyergyói erdôirtások ügyében. A bizottság a helyi erdészeti vezetõk, a rendôrség és az ügyészség ellenállása miatt az elsõ körben dolga végezetlenül távozik, mivel a vádakat nem tudják egyértelmûen bizonyítani. Amikor kiderült, hogy a Hargita megyei bûnüldözõ szervek az erdõtolvajoknak falaztak, a bizottság kénytelen volt az ország másik felében fekvõ Arad megyei pénzügyõrség szakembereihez fordulni. Az aradi bûnüldözõk, közösen a parlamenti vizsgálóbizottság tagjaival, átfogó vizsgálatot folytattak a helyszínen. Az erdészeti hivatalok, illetve a Hargita megyei Erdészeti Igazgatóság tiltakozása és a nyomozás ellehetetlenítésére tett kísérletei ellenére az aradi
Vigyázó szemetek... Tóth András politikai államtitkár egy reggeli televíziós mûsorban elmondta, hogy Magyarországon 36 hónapig tárolják a mobilhívások adatait. Az Európai Bizottság titkos elõterjesztésében a felhasználó mozgásának utólagos rekonstruálását is fontosnak tartja, az index.hu szerint úgy tûnik, ez ma már szintén megoldott Magyarországon.
pénzügyõrség jelentést készített a visszaélésekrõl, amelyben a bûnvádi eljárás megkezdését javasolták több erdészeti vezetõ ellen. A sajtótájékozatón Garda Dezsõ elmondta: a Gyergyói medencében négy erdõt irtottak ki (Gyergyóremetén, a Gyilkos tó környékén, Gyergyószárhegyen és a Pongráci erdõt). A leggyakoribb erdõlopási módszer olyan erdõkitermelési licitek megszervezése volt, amelyeken rendszerint az erdészek cégei vettek részt, noha ezt az érvényes jogszabályok szigorúan tiltják. A képviselõ olyan eseteket ismertetett, amikor az illegális erdõirtást követõen egy hónap múlva szervezték meg az illetõ erdõterület kitermelési jogát. Gyergyószárhegyen például a szakmai elõírásokat teljességgel nélkülözõ fakitermelés következtében az Alsóerdõ határrészben egy erõsebb szél tavaly 150 hektár erdõt tiport le. Itt több mint 2000 erdõtulajdonos kapott annakidején erdõrészt, az 1991/18-as törvény értelmében. A helyi erdészeti hivatal törvénytelen módon két olyan társaság vezetõjének adott ki fakitermelési engedélyt, amelyeknek ehhez nem lett volna joguk. Az erdõtulajdonosok megdöbbenésére a nonprofit szervezetek emberei nem a letiport erdõrész fáit vágták ki, hanem a körülötte lévõ ép erdôt irtották ki teljes egészében. Több mint 20 ezer köbméter fa esett áldozatul ennek, az államkasszát pedig 9 milliárd lejjel károsították. Az ilyen és az ehhez hasonló helyi visszaélések hosszú sora olvasható az aradi pénzügyôrség jelentésében. Csak ebbõl a székelyföldi térségbõl megközelítõleg 100 ezer köbméter fa tûnt el két év alatt szinte nyomtalanul. A képviselõk azt is elmondták, hogy a vizsgálóbizottság munkája nagyon vontatottan halad, mivel a mezõgazdasági és erdészeti minisztérium vezetõi a terhelõ bizonyítékok ellenére sem voltak hajlandók felfüggeszteni tisztségükbõl a Hargita megyei erdészeti igazgatókat A vezetékes telefonok mellett 800 ezer nyilvános hívószámú mobilon is bejelentkezik a miniszterelnök és az MSZP elnöke, hogy gépi üzenettel népszerûsítse a kormány 100 lépés programját. Az MSZP direkt markentingesei személyesen is visszahívják azt, aki jó válaszgombot nyom meg. Számoljunk! 800 000 x 15Ft/perc = 12 000 000 forint percenként. Miközben az ország nagy része nyomorog, a tõlünk ellopott pént elpofázzák az elvtársak!
3
az elindított bûnvádi eljárás idejére. A liberális képviselõ szerint a Romsilva egy roppant korrupt intézmény, ahol a tisztségeket nem szakmai vagy morális alapon osztják el. Dan Coriolan Simedru szerint semmit sem lehet elvárni egy olyan állami intézménytõl, amelynek vezetõi a legmagasabb párt és kormányzati funkcionáriusokkal vadásznak. Az erdõirtások mögött legtöbbször igen magas érdekek állnak. A képviselõk elmondták: nem tudják bizonyítani egyik vagy másik, erdõkitermelési korrupcióban megvádolt kormánypárti vagy RMDSZ-es honatya érintettségét, de egyértelmû, hogy magas politikai körök támogatják a romániai erdôirtást. A képviselõk a sajtó segítségét kérték a mérhetetlen erdészeti korrupció felderítéséhez, amely az egész országot behálózza. Becsléseik szerint Romániában az elmúlt években több mint 6 milliárd dollár értékben történt illegális erdõirtás, falopás. Ez rövid távon is ökológiai katasztrófával fenyegeti az országot, ha nem sikerül idejében gátat vetni a folyamatnak. Egyelõre ez a kormánypártnak nem érdeke, fogalmazott Garda Dezsô, aki azt is elmondta, hogy hosszú hónapok óta a képviselõház egyik szakbizottságában porosodik a törvénytervezete, amely pótolná az illegális erdõirtást lehetõvé tevõ mai joghézagot. Makkay József
Mindent eladni! A szabad demokrata pártelnök az SZDSZ székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: két hónap múlva bemutatják az SZDSZ választási programját. Mint elhangzott, a program a 2000-ben meghirdetett Korszakváltás programjára épül, és egy kapitalista Magyarországot képzel el. Az SZDSZ szerint az állam és a politika még mindig sok mindenbe akar beleszólni – a szocialista és a konzervatív elképzelésekkel szemben nem arra kell törekedni, hogy egy emberek felett gyámkodó állam mûködjön – mondta Kuncze Gábor. A liberális elképzelés szerint hosszú távon semmi ésszerû oka nincs annak, hogy az államnak légitársasága, könyvkiadója, vagy vasútja legyen, ezért ezeket az ágazatokat minél hamarabb magánkézbe kell adni. A tájékoztatón részt vett Kóka János gazdasági miniszter is, a program egyik szerzõje. Kijelentette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, de növelni kell a privatizáció ütemét. Szerinte a ferihegyi reptéren kívül a MÁV-ot, a Volánt, és a korházakat is magánkézbe kell adni, mert az állam rossz gazda. (radio.hu, index.hu)
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
4
Magyarok a Királydombon Augusztus 20-án a Királydombon együtt ünnepelt a Független Kisgazda Párt, a Magyarországi Zöld Párt és a Magyar Nemzeti Front. A rendezvényt szép számmal látogatták meg az érdeklõdõk, bár – be kell vallani – a gazdák ingyen étel osztogatásán jóval többen vettek részt. Jöttek is a gazdák panaszkodni, hogy nem láttak az ételért sorban állók között a Kossuth térrõl ismert arcokat, azokat, akik velük együtt tüntettek. Aranyláncos megélhetési bûnözõk és szutykos kezû porontyaik annál nagyobb számban tülekedtek a jó szívvel adott ételért. A FRONT sátránál panaszkodták ki magukat sokan a vidékrõl jött gazdák közül. Elmondták, hogy bár vezetõik vagy a szocialista vagy a liberális pártok bábjai, õk nagyon is jól látják mi folyik ma az országban.
A parlamenti pártokban csalódtak, Csurka szavára már fülük botját sem mozdítják, várnak egy hiteles szervezetre, amelyik megszólítja õket. A Magyar Nemzeti Front programja nagyon tetszett nekik, többen jelentkeztek a pártba tagnak, és vállalták, hogy vidéken több helyen megalakítják a helyi tagszervezeteket. A vidéki emberek bõrükön érzik, hogy szándékosan verik szét a magyar gazdaságot, elkótyavetyélik a földeket, hogy „valakiknek” elõkészítsék az országot. Rendre a Gázai kivonulás témája vetõdött fel: mi lesz, ha a zsidók közül többen elhagyják Izraelt, hova fognak betelepülni?
Több nézelõdõ azt hitte, hogy rendõr napot tartottak a Királydombon, amikor meglátta a rabomobilokat, járõrautókat és a kutyás rendõröket. A parlament elõtt már akár megszokott látvány is lehetne a szándékosan eltúlzott rendõri jelenlét, de a Városligetben? A globális hatalmat kiszolgáló janicsároknak nem szokásuk a nép közé járni, nincs kit megvédeni választópolgáraitól. A rendõri jelenlét ilyenkor csak a megfélemlítést szolgálhatja. Az MNF által kialakított EU mentes övezetben azonban nem félt senki, a jelenlévõk felszabadították a Királydombot, és többen ajánlkoztak, hogy segítik a Magyar Nemzeti Frontot a választásokon, ha az segít, hogy az ország is EU mentes övezetté váljon. A Független Kisgazda Párt, a Magyarországi Zöld Párt és a Magyar Nemzeti Front képviselõi kora délután mondták el beszédeiket, ezekbõl a nagy érdeklõdésre való tekintettel Dr. Bognár Lászlónak, az MNF alelnökének a beszédét közöljük: „A régi szent hagyományról és egy-két legújabb kétezer utáni eredményrõl Kínából, Indiából és Texas-ból, beszélek, hogy mit mondanak errõl a gyûjtögetõ, szerencsétlen néprõl. Trefort Ágoston nevét kell elõször említenem, aki kultuszminiszter volt, és így zárta le a nagy õstörténet vitát 1877-ben: „Tisztelem az urak álláspontját, de én azonban, mint miniszter az ország érdekeit nézem. Ezért õsül tekintés szempontjából elõnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk, és a kormány a jövõben csakis
A Zöld pártnál is sokan nézelõdtek
2005. szeptember 6.
a tudomány azon képviselõt fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellet törnek lándzsát.” Ez ma is így van, így áruljuk el õstörténetünket. Ázsiában azonban tudják, hogy mi kik vagyunk. Nézzünk meg az indiai õsi szent könyvet idõszámításunk elõtt ezerrel, ami azt írja, hogy a szabírok a szkíták egyik ága. Miért fontos ez nekünk? Kik voltak honfoglaló törzseink? Három szabír törzs. Elsõ Megyer, vezére Árpád. Tarján és Jenõ a másik két törzs, Kürtgyarmat félig szabír, és három törzs a Nyék, Kér, Keszi szövetségébõl áll. Kik voltak ezek a „gyüttment” Árpád ivadékok? Konstantínosz császár és történész azt írja le, hogy „Árpád két dédunokája, Vérbulcsú és Tormás 958-ban nála jártak, és magukat szabíroknak nevezték.” Ezt elfelejtettük, de 1979-ben leírták „A szkíták etnológiai vizsgálata” címû könyvben, hogy a fekete és a fehér hunok, az induszkíták és a pártusok, valamint a magyarok mind szkíták voltak.
Dr. Bognár László 2004. április 11-én a kínai hírügynökségben elhangzik a televízióban, rádióban, újságokban a történeti múzeum igazgatójának nyilatkozata: „A hunok, mint nemzetség eltûntek, de sokan közülük túlélték az évezredek viharait és itt élnek közöttünk. Számos tudós véleménye megerõsíti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai.” Keleten nem csak a magyarokat és a szabirokat ismerik, hanem az avarokat is, akik után hiába kutatnak a magyarok sehol nem találják meg a folyamatosságot. A hunok Indiában címû mûben kifejtik, hogy a menekülõ fehér hunokat várhunoknak nevezték. Ez az avarok mai neve, akik a Kaukázuson keresztül 596-ban Bizáncba érkeztek
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
és õk foglalták el 568-ban az Alföldet, majd a Dunántúlt. Ez volt az avar honfoglalás. Ezek is rokonok voltak, nem honfoglalás volt, hanem hon visszafoglalás. Egy mai indiai tankönyvben így írnak rólunk: „Az elsõ idegen hódítók Indiában nem árják voltak, hanem szkíta eredetû turániak, akiket dravidáknak neveztek, arról a dél-indiai területrõl, ahol laktak.” A történészek ma is keresik, hogy kik a dravidák, az indiaiak ezt meg tudják mondani. Buddha másik neve a Szkíták bölcse volt. Ez az az elmaradott szkíta nép? Egy, a Kõrösi Csoma Sándor által lefordított mûben így írnak errõl: „Buddha: én a szaka szkíta nemzetbõl való vagyok, szeplõtelen családból születtem.” Egy személyes élményemet hadd mondjam el. Tibetben és Nepálban jártam, elmentem a katmandui fehér kolostorba, ahol a fehér láma nagy fõnöke azzal fogadott: „maguk magyarok büszkék lehetnek népükre, most önöktõl indul el egy lelki, szellemi, spirituális fejlõdése a világnak, mely az önök Pilisébõl, a föld szívcsakrájából indul el.” A szkíta birodalom hol terül el? Lapozzuk fel az angol Enciklopédia Britannica kilencedik kötetét, ami azt írja, hogy a szkíták õshazája a magyarországi Kárpátok koszorúzta lapályok és a vízben gazdag Don folyó között terült el. Ennyit a honfoglalásról vagy inkább hon viszszafoglalásról. Döntsék el Önök!
A texasi egyetem közel-keleti tanszékének professzora 2002-ben mit ír le errõl a gyüttment néprõl? Hogy a számláló rendszert és az írást a szabírok találták fel. Pedig õ még nem is ismerte a 7000 éves tatárlaki leleteket, amelyek egyértelmûen bizonyítják, hogy az ékírásnak és az írás egyik válfajának alapjai itt a Kárpát-medencében készültek. Innen mentünk le a Mezopotámiához és a Kaszpitengerhez, a Fekete-tengerhez, ahol a szkíták fõ hadiszállása volt. Krisztus elõtt 5600-ban tört be az özönvíz átszakítva az óceánt, a Földközi-tengert, belefolyt az édes vizû Fekete-tóba, 90 métert emelkedett a szint, naponta 30 centit. Így kerültünk Indiába, Mezopotámiába, így jöttünk vissza a Kárpát-medencébe. Tehát elmondhatjuk, hogy a magyarok Ázsiából
FR NT
5
behozott kultúrája nagyobb volt, mint az akkori nyugat európai kultúra. Beszéljünk Szent Istvánról, s van egy elméletem. Szent István a keresztény világkirályság létrehozásának eszméjén munkálkodott, melyet fiának, Szent Imre hercegnek készített elõ. A nyugat alkonya címû mûben olvasható, hogy a kora középkorban a keresztény jövõt egy nagy világkirályságban képzelték el – ez volt az egyházi univerzalizmus –, mely a nemzeti különbségeket nem ismerõ keresztény földi birodalomban képzelte el a jövõt. Ebbe belefértek a bizánciak, a rómaiak és az uruki manicheista magyarok is. Minden király, fejedelem és császár arról álmodott, hogy õ lesz ennek a királyságnak a vezetõje. Szent István is errõl álmodott. Mit tett ennek érdekében? Szent István elõtt 70 évvel nem háborúztunk senkivel, hihetetlenül erõs lett a nemzetünk mind gazdaságilag és mind katonailag. Vegyünk rá egy példát. Mikor megtámadott minket II. Konrád 1030-ban István ripityára verte csapatatit, az egész nyugat megijedt. Elfoglalta a Bécsi-medencét. II. Ottó császár félelmében Henrik bajor herceget ideküldi, bocsánatot kér – a krónikák szerint – az igazságtalanul megbántott magyar királytól és önként átnyújtja nekünk a Lajta-közt és a Morva-mezõt. Ekkor a magyar állam erõs volt anyagilag is. Ezért kötötte meg a pénzügyi hátteret biztosítandó magyar-horvát-velencei szövetséget Szent István. Domokos szerzetes, késõbb püspök koronázta meg Szent Istvánt nemcsak a bizánci, hanem az uruki manicheista szertartás szerint is. Szent István visszakéri a koronát II. Szilveszter pápától, mint régi jussunkat, azt azonnal felajánlja Nagyboldogasszonyunknak, Babba Máriának. II. Szilveszter pápa azt írja II. Ottónak: „Mienk, mienk a Római Birodalom, erõs a gyümölcsben gazdag Itália, a katonát adó Gallia és Germánia, s nem hiányzik nálunk a szkíták hatalmas királya sem.”
A Magyarországi Zöld Párt karikatúrája
II. évf. 18. szám
Elhunyt Cserháti István, „Pityi”
Hosszantartó betegség után, 2005. augusztus 21-én, 51. életévében elhunyt Cserháti „Pityi” István. Tagja volt a klasszikus P. Mobil felállásnak, társszerzõje volt a Honfoglalás rockszvitnek. Bencsik Sándor gitárossal 1980-ban alapították meg a P. Box zenekart, melyben elõbb Varga Miklós, majd az idõközben a Dinamitot is megjárt Vikidál Gyula lett az énekes. A P. Box 1985-ig három, mára klasszikussá érett albumot jelentetett meg: P.Box, Kõ kövön, és Ómen. A zenekar pályafutásának elsõ szakasza az István, a király rockopera sikere nyomán távozó Vikidál Gyula kilépésével zárult. Cserháti Pityi ezután Debrecenben telepedett le, és ugyan sikeres vállalkozásokat vezetett a polgári életben, természetesen nem feledte zenészmúltját sem. A háza pincéjében létrehozott P. Box Hangstúdió a cívis város zenészeinek Mekkája lett, a ’90-es évek elején felkarolt Szfinx zenekar tagjaival pedig az ezredfordulón újra felnyitotta Pandora szelencéjét. Az új felállású P. Box élén két stúdióalbumot és egy amolyan félhivatalos koncertalbumot adott ki, a komoly hangvételû, idén nyár elején megjelent Pangea anyagot pedig már a kórházi ágyról el-elszökve fejezte be. Nevezték õt a Hammondok királyának, mesternek, orgonavarázslónak…, pedig Õ „csak” mindenki Pityije akart lenni. És bátran állíthatom, hogy az is volt. Fanyar humorát ismerve már bizonyára igényelt odafönt egy orgonát, és az egyik felhõn önfeledten játszik a billentyûkön, mialatt vigyázó szemmel figyel minket. Játssz úgy, ahogy nekünk játszottál, tedd õket boldoggá, ahogy minket tettél! Emléked örökké él a lemezeken, CD-ken és a szívünkben, lelkünkben egyaránt. Nyugodj békében, PITYI!
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
6
FR NT
2005. szeptember 6.
GULAG RÉM-KÉP-REGÉNY 11. A Gulag „mamák lágereiben” a „nép ellenségeként” vagy köztörvényesként elítélt anyák a parancsnokság kénye-kedvétõl függõen kettõtõl öt éves korig tarthatták maguknál gyermeküket. A kicsinyeket, akik a rossz táplálkozás miatt mind angolkórosak, alultápláltak voltak, utóbb elszakították anyjuktól, és speciális gyermekotthonokba, iparitanuló-képzõkbe helyezték. A gyermeküktõl megfosztott anyák sírógörcsöt kaptak, nem tudtak aludni, életuntak lettek, sokan börtön-ideggyógyászati intézetekbe kerültek.
A láger színésznõje énekel: Oroszország szabad, gyönyörû ország, Szovjet vidék az én hazám... – Honnan került ide ez a kis énekesnõ? Jól énekel a kis dög... – A leningrádi színházból, 58-as! Ivanovhoz vittek három érdemest (mûvészt) nekem öt nõi elítéltet kellett adnom érte: három varrónõt, egy könyvelõt és egy szakácsnõt, aki odakint egy étteremben dolgozott. De így most van egy saját színésznõnk....
A Gulagban a közönséges bûnözõk, a tolvajklán tagjai olyan kiváltságos helyzetben voltak, mint a mai bürokraták... A Gulag köztörvényesei három nagyságrenddel jobb helyzetben voltak, mint a „nép ellenségei”. A többszörösen elítélt, tekintélyes tolvajok, a klán tagjai általában nem dolgoztak, a piti tolvajok, a „lakájok” a szolgálatukban álltak, a gazdasági bûntettekért elítélt „tolvaj muzsikok” pedig munkateljesítményük bizonyos százalékát adták le nekik. A köztörvényesek segítettek megsemmisíteni a „nép ellenségeit” a Gulag lágereiben...
„Bebetonozás” – a tolvajok valamelyik vízerõmû építkezésén a még meg nem kötött betonba fojtják a „melós” elítéltet... Hogy hány ilyen áldozat, közöttük számos „nép ellensége” került így betonba a vizi erõmûvekben, nem ismeretes.
Írta és rajzolta: Dancig Szergejevics Baldajev www.gulag.hu következõ számunkban folytatjuk
Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!
II. évf. 18. szám
Hidegvérrel 6. Akiket a cellájukban agyonvertek Ott fejeztük be elõzõ számunkat, hogy Dudás Józsefet az 56-os forradalom és szabadságharc legrejtélyesebb vezetõjének tarthatjuk, hiszen: – a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány 1956. október 28-i megalakításával egy országos szervet akar létrehozni, holott csak egy II. kerületi szerv áll mögötte, s annak elnökeként szerepel a nyilvánosság elõtt, amit dr. Jobbágyi Gábor is furcsáll. – Ugyanakkor e szerv vezetõjeként egy puskalövés nélkül bemegy a Szabad Nép Székházába, ott azonnal kiadja (a Bizottmány lapjaként) a „Függetlenség” címû lapot, majd ugyanabban az épületben „békésen adják ki” és nyomják újra a „Népszabadságot”.(?) – Ugyanakkor a legközelebbi kapcsolatban van a forradalom vezetõivel s letartóztatására is úgy kerül sor, hogy 1956. november 21-én tárgyalni megy a Parlamentbe Kádár Jánoshoz. A teljes igazságot Dudás József tényleges szerepérõl – még a periratok alapján – sem fogjuk megtudni soha. Dudás József vitathatatlanul kulcsszereplõ, de a harcokhoz és az ÁVH-sok elleni intézkedésekhez semmi köze. A végsõ igazságot az õ ügyében újabb kutatásoknak kéne felfedniük, ehhez azonban egy erkölcsös történészi kurázsi kell. Én a legkisebb jelét sem látom annak, hogy magyar történészeink bármelyike is aknára akarna lépni azzal, hogy felfedi a titkot, pedig kutatói engedéllyel bármilyen levéltárban szabadon lehet „nyomozni”. (Nyomozhatna például Kun Miklós történész, ezt persze csak malíciából írtam ide.) Dudás Józsefnek – dr. Jobbágyi Gábor véleménye szerint – Nagy Imre háttérbázisát kellett volna megszerveznie egy „teljesen újszerû, többpártrendszerû szocializmushoz”. Kihallgatása során rendkívül érdekes kijelentéseket tesz: „Nem tagadom, hogy sok személlyel találkoztam, s többek között Nagy Imre utasítására kapcsolatba léptem más bizottságokkal is, pl. az Írószövetséggel, a Diákbizottságokkal, s meghívtam õket a miniszterelnökségre tanácskozásokra.” 1956. november 1-jén az egyetemen jár Nagy Imre megbízásából, s arról tárgyal az egyetem vezetõivel, hogy el kell távolítani a kormányból a hét pártonkívülit, helyettük koalíciós pártok képviselõit vonják be és vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról. Ezután az egyetem küldöttségével Nagy Imre fogadószobájába megy, ahol jelen vannak a Corvinisták, Maléter Pál és Tildy
FR NT Zoltán. Itt Dudás József átadja a felkelõk követelését Nagy Imrének, tehát itt már egyenesen a teljes felkelés képviselõjeként lép fel. Ezután rádiófelhívást fogalmaznak meg, amit Nagy Imre jóváhagy, és november 1-jén fel is olvassák a rádióban. Ugyanitt másnapra Maléter Pállal beszél meg találkozót a felkelõk közti parancsnokság létrehozásáról, mert Maléter Pál és Pongrácz Gergely között Dudás József szerint botrány tört ki. „Pongrácz – vallja Dudás – azzal vádolta Malétert, hogy az õ parancsára lõttek Pongrácz embereire.” A vallomás szerint ezért javasolták az 1956. november 3-i felkelõi összparancsnok-tárgyaláson Maléter Pál helyett Király Bélát együttes vezetõjüknek. Ezután Dudás József a „Függetlenségben” Király Béla honvédelmi miniszterré való kinevezésére tesz javaslatot. Az újság 1956. november 1-i számának „Falu és város”címû vezércikkében ismét kormányalakításról ír, melynek tagjai legyenek: „Nagy Imre, Kovács Béla, Kádár János, Kéthly Anna s természetesen a szabadságharcosok képviselõi. Egyenesen képtelenség a kormány mostani összetétele.” 1956. november 19-i kihallgatásán elismeri, hogy ki akarta terjeszteni hatáskörét a Kovács András, Szabó János(!) és Pongrácz Gergelycsoportra(!), õk „azonban határozottan elutasították”. A vallomások szerint 1956. november 4-én a Rókus-kórházba megy, s nem vesz részt a további történésekben. (Valószínûleg oka volt annak, hogy se Szabó bácsi, se Pongrácz Gergely nem bíztak benne, így Szabó bácsi vallomását arról, hogy politikai karrieristák irányították dolgozószobáikból hatalomvágyból a forradalmat, el kell fogadnunk.) Ez véleményem szerint nem Szabó bácsi vallomásának idegenszerûségét (külsõ kényszerítettségét) mutatja, ahogy dr. Jobbágyi Gábor véli, hanem tény. A felkelõket félrevezették, õk egyáltalán nem akartak új szellemû szocializmust, azért egyikük se áldozta volna az életét. Dudás József végig kitart amellett, hogy „célja egy szocialista demokratikus államrend megvalósítása, szabad, nyílt választásokon keresztül”. „Ön renegát és kalandor, hiába igyekszik szép frázisokkal elhallgatni saját piszkos, népellenes cselekedeteit – mondja neki a nyomozásvezetõ december 29-i kihallgatásán. Még egyszer kérdezzük, mi volt a célja, amikor a reakciós, szocialistaellenes erõket lázadásra és kegyetlenkedésre szította?” Dudás József válasza: „Én nem vagyok renegát és kalandor. Semmiféle népellenes és szocialista erõket nem szítottam.” Dudás József „hatalmas” forradalmi – lényegében nem létezõ – pozíciójának alátámasztására csak még egy adalék: 1956. november 1-jén, mint a Nemzeti Bizottmány „országos parancsnoka”
7 alezredessé lépteti elõ a két napja harcoló S. F.-et (nem tudni a nyomozati jegyzõkönyvbõl, hogy ki az), és alárendeli a kerületi honvédséget, rendõrséget és a Szabó bácsi vezette nemzetõrséget. November 2-ára már mint országos fõparancsnok(!) S. F-el díszszemlét szervezett, melyen végül is nem jelent meg. Célom egyáltalán nem az, hogy lejárassam Dudás Józsefet. Az õ megítélését önökre bízom. Mindenesetre úgy gondolom, ha össze is kapcsolták kettõjük nyomozati peranyagát – Szabó bácsiét és Dudás Józsefét – a két egyéniség: tûz és víz. Adva van egy szemmel láthatóan erõs egóval megáldott politikai karriervágytól hajtott szocialista elkötelezettségû figura, akit, mint láthatták, még a nyomozótiszt is demagógnak tart, persze más megközelítésbõl, azért, mert személye Kádár Jánosra nézve kompromittálóvá vált. A per azért jelentõs, mert az elvtársak saját elvtársaikat likvidálták, ha érdekeik úgy kívánták. Péter Gábor helyettese saját testvérét verette agyon az ávósokkal, vagy gondoljanak a kedves olvasók az Opera körüli herce-hurcára, lemondatásokra. Petrovics Emilt saját tanítványa kényszerítette lemondásra, pedig jó elvtárs. Látjuk, hogy a múlt szelleme ma is köztünk él, és ha nem sápadt volna meg néhány évtized alatt, akkor nekünk a jobboldalon tulajdonképpen semmi dolgunk se lenne. Saját embereiktõl tisztogatnák meg az elvtársak, a politika jelenlegi konjunktúralovagjai a közéletet. Ilyen szempontból sajnálom, hogy a kommunizmus kísértete mégsem kísért olyan jól. Dudás József életútját, melyet a kronológiailag csak ezután következõ vallomások tartalmaznak, következõ számunkban olvashatják majd. Egyelõre csak annyit, hogy ezt a damaszkuszi úton tévelygõ embert küldte el Moszkvába Horthy és Lakatos, hogy a szovjet hatóságokkal Magyarország második világháborúból való kiválásáról tárgyaljon. Egyszóval: Dudás József egy kicsit „Csintalan”. Ha már az említett „urat” kénytelen voltam szóba hozni, engedjék meg, hogy ne hallgassam el mély felháborodásomat, amikor ez a figura, egy valószínûleg frontközeli betelefonáló nagyon udvarias, intelligens hozzászólását arrogáns kirohanással „keverte le” a Hír tévében. Ezzel a modortalan, primitív, gúnyos kitöréssel igazolta Csintalan, hogy fejben proli és a médiaetika szabályai szerint ezután nem lehetne semmi keresnivalója a képernyõn, mert nem lehet moderátor, aki nem tudja moderálni magát. Mivel én õt menthetetlennek látom, sorsát bízzuk saját énjére, nem kívánom, hogy jó modort tanuljon bármelyikünktõl. Nem beszélve arról, hogy a közmondások örök érvényûek: a sas nem fogdos legyet. Légypiszokkal foglalkozzanak a legyek. Langmáhr Anikó (Folytatása következik)
Soha ne feledjük a kommunizmus bûneit!
FR NT
8
2005. szeptember 6.
Mészáros Károly:
Liberalizmus kontra nacionalizmus avagy: mit gyûlöl a magyargyûlölõ? 7. Kire bízhatjuk védelmünket? Egy svájci katonatiszt mondta: „Ha a nemzet lemond saját védelmérõl, az olyan mintha önként ajánlaná fel magát másoknak a megszállásra.” Már a szocialista idõkben voltak akiknek egy gyenge hadsereg jobban tetszett, mert így igazolható volt a „testvéri” jelenlét szükségessége, hisz mi ilyen sereggel úgysem tudnánk megvédelmezni önmagunkat. Nemrég a „haladó” erõk még azt mondták, hogy elég csupán akkora haderõ, mely ellenséges támadás esetén annyit megõrizne az országból, melyet a nemzetközi béketárgyalásokon mint szuverén államot még elfogadnak. De, hogy mi lenne az elfoglalt területek lakosságával és milyen balkáni brutalitást kellene elszenvedniük, miért is érdekelné a magyarság semmibevevõit? A mai szoc.-lib. Felfogás elegendõnek tart egy akkora hadsereget, mely a mindenkori „nagytestvér” oldalán részt vehet más országok konfliktusainak kezelésében. Magyarul részt vehetünk mondvacsinált indokkal indított hadjáratokban, hogy a fejlett nyugati ipar és nagytõke számára biztosítsa a nyersanyag utánpótlást. (Még minden „haladó” gyarmatosító felszabadítóként dicsõítette önmagát.) A másik fontos feladata az lenne egy ilyen seregnek, hogy egy esetleges belsõ konfliktus esetén addig tartsa magát, míg ez a „haladó” elit sikeresen összepakol és lelép. (A népbõl jött sorkatona soha nem fogott volna fegyvert a saját véreire, de a zsoldos – tisztelet a kivételnek – más.)
Vajon számíthatunk-e mások oltalmára? Azok segítségére kellene építenünk, akik páholyból nézték amint tõlünk nem is messze bosnyákok ezreit lõtték hatalmas tömegsírokba? A legtöbb „védelmezõnk” azt sem tudná megmutatni egy térképen, hol is vagyunk. Vagy olyan szövetséges katonákra számítsunk, akik meztelen embereket pórázon vonszoltak be a „demokráciába”? Vajon a legyilkolásukra váró bosnyákok közül hányan gondolták évekkel korábban, hogy ez soha nem történhet meg velük? Õk is egyenjogú népek egyenrangú tagjaiként bíztak a közös védelemben. Hányan mondhatták korábban, hogy az õ fiúk már nem lesz katona? Megússza, mert hazudott, vagy elintézték neki. A vészben persze milyen jól jött volna a katona! Hányan mondták korábban, hogy mi közük a más bajához? Csak õket hagyják békén, hisz
õk sem bántottak senkit, így õket sem bántja majd senki. Hányan várták a NATO segítségét? – mely meg is jött, de csak a nagy muzulmánirtások után… Ezek mind beleélték magukat egy álomvilágba és egy nagy gödör szélén keserves volt az ébredés. Ma mi is beleéljük magunkat egy tunya álomba, hogy a baj az mindig máshol, mással történik. Távol tõlünk és soha nem ér ide. Beleéljük magunkat, mert egyeseknek az a jó, ha álmodunk és soha nem ébredünk fel. Csak mikor már úgy is késõ. Félõ, hogy az ébredésünk nekünk magyaroknak nagyon keserves lesz. Kényelmes dolog ha a polgárnak nem kell még a védelmérõl sem gondoskodni, de ez olyan csapda, melybe a régi rómaiak is beleestek. Amint fontosabb lett, hogy lakomákon dõzsöljenek és védelmüket inkább idegen zsoldosokra bízzák, valósággal felkínálták önmagukat és egykor erõs, de belsõ tartását vesztve egyre züllõ birodalmukat azoknak, akik náluk ugyan kevésbé mûveltek, de kemény katonák voltak. Egykori zsoldosaik lettek leigázóik, dacára annak, hogy korábban milyen szerzõdést kötöttek velük. Rómák pedig régóta léteznek. Voltak és vannak. Mindnek ugyanaz volt a sorsa, a fejlõdése és a végzete. Növekedtek, mindent magukba olvasztottak egy bizonyos határig. Feljutottak a csúcsra, átbillentek, elindultak a lejtõn és darabjaikra hullottak. A darabokon pedig megkezdõdött az osztozkodás. Az erõsebbek, agresszívebbek nagyobb részeket szakítottak ki, új államokat alkotva, a gyengébbek pedig szenvedõ alanyai lettek az újraosztásnak. A birodalmak – Római, Frank, Bizánci, Habsburg, a híres gyarmattartók – mind tudták, hogy elõttük mások is így jártak (mint a mesebeli kisgömböc) és mind azt hitte, hogy ez vele soha nem történhet meg. Mások összeomolhatnak, de az övék örök. Az Osztrák-Magyar monarchia szétesése után mi a saját bõrünkön tapasztalhattuk meg, miként is megy az ilyen újraosztás. Az önzésükben és jólétükben eltunyult népek csak késve döbbennek rá kiszolgáltatott voltukra. Ha bekövetkezik az összeomlás és a káosz, az nem az agyongépesített, agyon-modernizált hadseregek világa lesz, hisz elveszítik az õket fenntartó háttérbázist. A történelem bizonyította, hogy ha rövidtávon gyõztek is, hosszútávon képes volt felõrölni õket a gerilla-hadviselés. Ilyenkor azok okozzák a legjelentõsebb veszteséget az ellenségeiknek és azok õrlik fel a másik oldalt, akik nem ijednek meg egy szál parlagfûtõl és egy darab száraz kenyérrel, marék rizzsel napokig, hetekig kibírják. Fekhelyük a puszta föld, takarójuk a sötét éj. Napjaink
„haladói” mint pillanatnyi gyõztesek, e harcmodort a gyávák eszközének nevezik, de hisz ugyanígy küzdöttek a portyázó kurucaink, vagy az ’56-os forradalmárok is. Talán a francia ellenállók is gyávák voltak? A „haladó” hatalmaknak is vannak különleges egységei ugyanilyen harcmodorral. Terroristák – mondják. De vajon ha 1940-ben egy zsidó ember felrobbantotta volna magát egy berlini kávéházban, azt ma ugyanezek minek neveznék? Ha a nyugati és velük szövetséges közel- és távolkeleti hatalmaknak a „terrorizmusra” a saját állam-terrorizmusuk a válasz (helikopteres embervadászatok, fogolykínzások, stb.), az újabb akciókat eredményez. Ezek az államok nem is akarják megoldani a problémákat, mert azok létezése indokolttá teszi saját elnyomó gépezetük erõsítését, emberek agyonellenõrzését, illetve politikai ellenfeleik terroristabarát színben való feltûntetését. Olyan a leterroristázás, mint Magyarországon a lefasisztázás. Indok a demokrácia beszûkítésére és egy „demokratikus” diktatúra bevezetésére Ha védelmünk és nemzetvédelmi képességünk szándékos leépítése így folytatódik, a magyar néptömegek nem lesznek képesek megszerezni sem azt az elméleti tudást, sem a gyakorlati képességet, mely alkalmassá tenné õket nemzetük védelmére. Tehát ha eljön az összeomlás, ki leszünk téve balkáni jellegû szabadcsapatok brutalitásának. Szándékosan lezüllesztett önfegyelmünk és fegyelmezhetõségünk miatt adott esetben ez a nép szenvedi majd el a legjelentõsebb veszteséget, mert képtelenek leszünk a szervezhetõségre. A történelem bizonyította, hogy a fegyelmüket vesztett népek mindig nagyobb veszteséget szenvedtek el akár a náluk fegyelmezettebbel szemben, de akár a természeti csapások esetén is. A történelem azt is bizonyította, hogy azok a népek, akik feladták a nemzeti gondolatot, rendre prédául estek azoknak, akiket ez a nemzetben való gondolkodás lélekben megerõsített és erejüket egyesítette. A „haladó” sznobéria még a társalgásból is törölte a katonasággal kapcsolatos témát, mint közönséges és lenézendõ dolgot. Így terjesztve lélekben az önfeladás „haladó” szemléletét.
MNF könyvtár a Kiskorona utca 3-ban, könyv, videó, DVD, CD kölcsönözhetõ. Nyitva kedden és csütörtökön 15 és 19 óra között. Szeretettel várja Önöket Matuska Éva.
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
II. évf. 18. szám
III. Tégy a magyargyûlölet ellen Ez évben töltené be 28. életévét Kiss Norbert, akit tizenkét éve brutális kegyetlenséggel gyilkoltak meg augusztus 23-án, Kecskeméten. Az akkor 16 éves fiatalembert két helyi család (Kanalas és Sztojka) tagjai támadták meg, fényes nappal, ok nélkül rontottak rá a magyar fiatalra, akit karókkal agyonvertek. A kirótt büntetés három és fél év. Ennyit ér demokráciánkban egy magyar élet... A Szabad Szellem – Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében zajlott a III. Tégy a Magyargyûlölet ellen rockfesztivál Nógrádsápon. A FRONT is képviseltette magát a rendezvényen, ahova a meglehetõsen kanyargós nógrádi utakon érkezett néhány MNF tag kíséretével. A Nemzeti Házban jókedélyû, összeszokott társaság fogadta az érkezõket, akiknek a belépõ mellé bográcsétel is járt.
Egészséges Fejbõr:
Emlékezz! Hírös város kövén holtam vérbefagyva Magyar fiú fekszik, zokog édesanyja Mint egykor a Szent Szûz fakereszt tövében Úgy tartja holt fiát könnyek közt ölében.
Egyetlen gyermekét féltette, szerette Míg rút rabló halál tõle el nem vette. Senkinek sem ártott, hát irgalmat remélt: De sújtott a karó, 16 évet élt!
Tûnõdik a bíró, mennyit ér egy élet Büntetésbõl kiró három és fél évet Mehetsz szegény asszony összes bíróságra Nem találsz a földön sehol igazságra Szabadon járkálhat ki vérünket ontja Hírös város vétke levegõnket rontja Nem üvölt a sajtó, chartárs egy sem tûntet: Hadd hulljon a magyar! Nékik ez nem bûntett. Emlékezz most reá, gyújts egy gyertyát magyar: Lehet, hogy a sírhant holnap téged takar. Pusztul jó világunk, a bûn embert ölet, Sír Sólymosi Eszter, gyilkol a gyûlölet. Koszorús keresztjét simogatja hûs szél, Emléke és lelke köztünk él és ítél. Bolyong a sírok közt egymagában anyja: Élete értelmét hûs sírhant takarja. Öröme nincsen már, vigaszt nem találhat, Csak anyai szívét facsarja a bánat Fohászunk hozzád száll, Üdvözítõnk anyja: Szent fiadat kérleld, könyörüljön rajta! Emlékezz most reá, gyújts egy gyertyát magyar: Lehet, hogy a sírhant holnap téged takar. Pusztul jó világunk, a bûn embert ölet, Sír Sólymosi Eszter, gyilkol a gyûlölet.
Titkolt Ellenállás
Bajtársak! Felhívást intézünk minden tenni tudó és tenni akaró Magyarhoz! Talpalatnyi magyar földet visszahódítottunk és a nemzet szolgálatába állítjuk. Biztos többen hallottatok már róla, hogy Nógrádsápon a HEM tagjai vásároltak egy ingatlant. Egy kétszáz négyszögöles telekre épített ház áll a mozgalom rendelkezésére, ahol bajtársi, baráti találkozókat tarthatunk.
Emlékezz most reá, gyújts egy gyertyát magyar: Lehet, hogy a sírhant holnap téged takar. Pusztul jó világunk, a bûn embert ölet, Sír Sólymosi Eszter, gyilkol a gyûlölet.
Emlékezz most reá, gyújts egy gyertyát magyar: Lehet, hogy a sírhant holnap téged takar. Pusztul jó világunk, a bûn embert ölet, Sír Sólymosi Eszter, gyilkol a gyûlölet.
Hunor A ház „koncert-képessé” tétele után a Hunor együttes csapott a húrok közé. A hangosítással és a zenekari összhanggal adódott némi probléma, azonban a zenekar lelkesedése átragadt a közönségre is. A koncert után kezdõdött a megemlékezés a magyargyûlölet áldozatairól. Méltóságteljes csendben és vigyázzállásban hallgatták a fiatalok az áldozatokért zúgó harangot, aminek hangja messze küldte üzenetét: Ne bántsd a magyart! Szavalat, majd az MNF, a HVIM, és a Szabad Szellem-Magyar Kultúra Alapítvány képviselõi tartottak beszédet. Ezek összegzéseként elmondható: a magyarság csak akkor tud hatékonyan fellépni a jelenlegi elnyomó rendszer ellen, ha összetart, és kiáll minden testvéréért, szervezeteik pedig együttmûködve dolgoznak hazánkért. A megemlékezés után két kiváló együttes – a Titkolt Ellenállás és a Romantikus Erõszak – következett, amit sajnos az idõ múlása miatt küldöttségünk már nem élvezhetett.
9
szövegíró : Domokos Endre János
Már három rendezvény lezajlott, a ház túl van a teszten, látjuk a hibáit, tudjuk milyen irányba kell fejleszteni. A láthatatlan kezek a tranzakció e1õtt azonnali készpénzfizetéssel a régi tulajtól megpróbálták a több éve hiába hirdetett (tudjuk Nógrádsáp nem a világ közepe, de nekünk most igen) ingatlant megvásárolni, de az elõszerzõdés megmentette az ügyletet. Sajnos a mozgalom tagjai között elenyészõ számú milliárdos található, ezért több helyrõl folyt be a pénz és ebbe belecsúszott egy-két hitel is. Ezek visszafizetése és a ház fejlesztése elég nagy teher, amit szívesen megosztanánk azokkal, akik ebben segíteni tudnak. Várunk fizikai segítséget is, elég sok felajánlás érkezett, de a munkához szerszám és anyag kell. Ezek elõteremtése után indulhat a fejlesztés. Ne feledjétek, a kis segítség is segítség. Aki fizikálisan tud segíteni, vagy érdeklõdik a ház felõl az a
[email protected] vagy a 0670/318-8616-os számon jelentkezzen. Itt várjuk a kérdéseiteket vagy, hogy milyen jellegû munkában tudtok segíteni. Aki anyagilag tud segíteni az sétáljon be a legközelebbi OTP fiókba és a következõ bankszámlára tegye fel az általa gondolt öszszeget: 11773047-07283976 a közleményben kérjük feltüntetni: NS falva. Ha postázni szeretnéd, a rózsaszín utalványra ugyanezeket a számokat kell a címzett helyére írni, vagy ha személyesen juttatnád el a támogatás összegét, ezt megteheted a Hunyady ruházati üzletben, Budapesten. Várunk minden segítséget! Elõre is köszönjük! Elõre a gyõzelemre! Hazáért Egység Mozgalom
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
10
HVIM nyilatkozat A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Ukrajna új etnopolitikai koncepciójáról szóló törvénytervezete miatt emeli fel szavát. E tervezet alapvetõ hiányosságokkal bír, melyeket minél hamarabb orvosolni kell. Alapvetõ hiányossága, hogy a kisebbségi lét kollektív megnyilvánulásait a civil szférára korlátozza, s nem teszi az állami-önkormányzati rendszer részévé. Ezáltal a kisebbségeknek növekedési perspektívát, valódi társadalmiintegrációs lehetõséget nem ad. E törvénytervezet csak egyfajta kulturális-rezervátumot kínál az ukrajnai kisebbségeknek. Nincs állami garancia a kisebbségi tevékenységek finanszírozása mögött, illetve a nemzetiségek nyelvi és kulturális tevékenységének a finanszírozását minden nemzetiségnek önerõbõl kell kitermelni, ami azok elsorvadását jelenti. A tervezet nem érinti a kisebbségek nyelvi jogait. Hiányzik az állami kötelezettség vállalás a nemzetiségek anyanyelvi informálásáról az õket érintõ kérdésekben. A törvénytervezet csak másodsorban garantálja az anyanyelvi oktatást, s nem garantálja azt az óvodától az egyetemig. Nincs szó a kisebbségi társadalmi szervezetek állami etnopolitikába való bevonásának intézményesítésérõl. A törvénytervezet nem tesz említést a kisebbségi önkormányzatokról és a kis létszámú kisebbségek garantált parlamenti képviseletérõl sem. Hiányzik az állami és municipiális szervek etnikai arányosságára vonatkozó szándék. Tiltakozunk továbbá az ellen, hogy a ruszin etnikum az ukrán szubetnikumaként szerepel. Ez olyan, mintha egy tanulmányban az ukrán nemzetet valaki az orosz szubetnikumaként minõsítené. A HVIM sajnálatát fejezi ki az
ügyben, hogy a tervezet kidolgozásába nem vonták be a nemzetiségek politikai-érdekvédelmi szerveit és e nyilatkozatban jelzi, hogy szívesen segít egy igazságos és az etnikumok érdekeit figyelembe vevõ tervezet kidolgozásában. A HVIM továbbá elismeri, hogy a tervezetnek vannak pozitívumai is, mivel nevesíti a nemzeti-kulturális autonómiát, elismeri a nemzetiségek kollektív jogainak elvét és az etnikai sajátosságok figyelembe vételének szükségességét, de ezek mellett elengedhetetlen a hiányosságok pótlása és az egyes visszásságok és pontatlanságok korrigálása. A HVIM ezáltal csatlakozik a KMKSZ-hez, mely szintén tiltakozik a törvénytervezet miatt és sajnálja, hogy az UMDSz ez idáig nem tett közzé nyilatkozatot ezen ügyben. Egyben felkéri Orbán Viktort, az Európai Néppárt alelnökét, hogy járjon közbe egy igazságos nemzetiségi törvény érdekében Viktor Juscsenko ukrán elnöknél. a HVIM nevében Kiss András a HVIM kárpátaljai koordinátora
Koncert ajánló SZEPTEMBER 9. P. Mobil: Székesfehérvár, Fehérvári Zenei Napok SZEPTEMBER 17. P. Mobil: Nagykáta Romantikus Erõszak: Kunszentmárton
A lapot nem támogatja a Sorsos Alapítvány, hirdetõi (sajnos még) nincsenek. Tisztelt olvasó, az Ön segítségével tudunk kéthetente szöget tenni a megszálló hatalom alfele alá. Kérjük ajánlja a lapot barátainak, és fizessen elõ a nemzeti radikalizmus fegyverére!
2005. szeptember 6.
Magyar Nemzeti Front Klub Budapesten, a III. kerületi Kiskorona utca 3-as szám alatt minden kedden 1830-tól.
Szeptember 13-án
Klubnyitó filmvetítéssel. Szeptember 20-án A magyar szókincs titka vendégünk: Varga Csaba õsnyelv kutató Ügynökök kíméljenek!
Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.
Francia iparvédelem Egy korábbi törvénymódosítás értelmében a párizsi kormánynak lehetõsége van arra, hogy stratégiainak nyilvánítson bizonyos iparágakat, és megtiltsa bennük a vállalatok feletti ellenõrzés megszerzését. A franciák nem félnek attól, hogy mit szól majd Brüsszel, hanem teszik a dolgukat. Csak nem azért, mert a franciáknak franciák a vezetõik?
ERDÉLYÉRT KÖNYVESHÁZ - NEMZETI KULTURÁLIS MÛHELY HAZAI ÉS HATÁRONTÚLI KIADVÁNYOK Népzenei és táncházi anyagok Tel./Fax:(06-1) 240-1312
KÜLÖNLEGESSÉGEK KÖNYVCSEMEGÉK NYITVA: H-P: 11.00-18.30 E-mail:
[email protected] Honlap: www.erdelyert.hu
BUDAPEST, III. BÉCSI ÚT 99.
„Magyarnak lenni az emberiség egyik – számunkra legszebb – létezési formája.“ Keresse a fõvárosi és vidéki Relay és Inmedio nevû hírlapüzletekben, valamint egyes nemzeti könyvesboltokban. A legbiztosabb hozzájutás az elõfizetés: 2900 Komárom, Mártírok u. 17/b. KÖZÉLETI HAVILAP
Az OI-kor új lemeze kapható a Fehérlófia Könyvesboltban, koncerteken, és a szerkesztõség címén.
IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szkíta Mûhely Fõszerkesztõ: Szabó Tamás Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 16. Nyomda: H.A.ZS. HU ISSN 1786-8408 Telefon: 06–20–494–4513 Elektronikus levél:
[email protected]
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
II. évf. 18. szám m e n n y i s é g
11
Természet Ember Gazdaság 9. 2005 a föld eltartó képesége
„A civilizált ember szinte mindig képes volt ideiglenesen uralni a környezetét. Legfõbb gondjai abból eredtek, hogy ideiglenes uralmát állandónak vélte.” (Tom Dale 1955) Van a természetnek olyan szolgáltatása, melyet nem szokás emlegetni, mert értéke nehezen felmérhetõ. E szolgáltatásokat, melyek az élethez nélkülözhetetlenek, a fajok és az általuk alkotott ökoszisztémák adják. Néhány ezek közül: a víz és levegõ tisztítása, megporzás, a talaj tápanyagainak regenerálása, éghajlat stabilizálása, mezõgazdasági, orvosi és ipari alapanyagok elõállítása, génállomány fenntartása stb. Életterünket, a bioszférát az ökoszisztémák összessége alkotja. Növények, állatok és mikroorganizmusok önmagukat kiteljesítõ egységben való együttélésérõl van szó. A zöld növények szervetlen anyagból szerves anyagot állítanak elõ napfény segítségével, az állatok közvetve vagy közvetlenül fogyasztják a növényeket, a szerves hulladékokból a mikroorganizmusok szervetlen tápanyagot biztosítanak a növényeknek. Az ökoszisztémák az embertõl független önértékû, magas szintû szervezõdések. Diverzitásán a benne élõ fajok sokféleségét és sokaságát, komplexitásán az együtt létezési formák összetettségét, stabilitásán az ellenálló képességét értjük. Egy érett ökoszisztémában e három jellemzõ teljes harmóniában van és egyiket sem lehet növelni a másik kettõ károsodása nélkül. Egy mérsékelt övi erdõé alacsony diverzitású és komplexitású, de magas stabilitású. A trópusi erdõre az alacsony stabilitás, a magas komplexitás és diverzitás jellemzõ. Az emberi beavatkozás strukturálisan érinti ezen önszervezõdõ egységek harmóniáját. Drasztikus példája ennek az élõhelyek megszüntetése vagy átalakítása – urbanizáció, úthálózat, iparosodás –, illetve az õshonos fajok kihalása, idegen fajok betelepítése. Az ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások pusztulását nagyon nehéz számszerûsíteni. Egyes kutatók a fajok kihalásának és egyedszám-csökkenésének nyomon
népesség és gazdaság
idõ
követésével, az élõhely pusztulás felmérésével próbálják becsülni a fajok globális kihalási rátáját. E becslések legfõbb akadályai, hogy nem tudjuk hány faj él a Földön, nem tudjuk mennyi élt a múltban és mennyi halt ki eddig, továbbá nem tudhatjuk a fajok mely kipusztulási rátája mellett maradhat életképes a természet. 3 és 30 millió közé teszik a ma élõ fajok számát, melybõl mindössze 1,5 milliót regisztráltak. Ennek fele rovar. Mindezek ellenére a tendencia egyértelmû. A becslések szerint a 4700 emlõsfaj 24%-át, a 25 ezer halfaj 30%át, a 10 ezer madárfaj 12%-át, a 270 ezer növényfaj 13%-át közvetlenül érinti a kihalás veszélye. Azt sem tudjuk pontosan, hogy egy adott faj kihalása milyen láncreakciót vált ki más fajok populációiban. Az elmúlt 30 évben a fajok populációja egyharmadával csökkent. A dinoszauruszok krétakori eltûnése óta a fajok legnagyobb kihalási hullámát éljük, és minden nap egy fajjal kevesebb lesz a Földön – állítják az ökológusok. Egy számítás szerint az ökoszisztémák éves szolgáltatásának értéke melyet felhasználunk 33 billió $, az éves bruttó világgazdasági termék mindössze 18 billió $. Napjainkban a természet éves biomassza termelésének 40%-át használjuk el. Változatlan felhasználási menynyiség mellett figyelembe véve a biomasszát termelõ ökoszisztémák folyamatos pusztulását, ez a ráta nõni fog. Megduplázni viszont – az exponenciális növekedés törvényszerûségeit ismerve – nem lehet. Rózsás Zoltán
A Magyar Nemzeti Front megkezdte a felkészülést az országgyûlési választásokra, elkezdõdött a képviselõ-jelöltek és a választási küzdelmüket segítõ csapat kiválasztása. Az MNF tiszta szívû, tenni vágyó szövetségeseket, segítõket vár az ország minden területérõl, hogy egy hiteles nemzeti erõ is bekerülhessen a parlamentbe. Foglaljuk vissza együtt Magyarországot!
Kerecsen - fészek Õstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi érték és hagyományóvó mûhely Budapest, III. Csobánka tér 1. Szept. 18. Molnár V. József: Mihály esztendõ-körös mérlegelése Okt. 2. Csomor Lajos: Ne féljetek! (A sükösdi Jézus-jelenésekrõl) Okt. 16. Juhász Zoltán: A magyar pásztorok zenéje Okt. 30. Medvigy Endre: Sinka István, a Fekete Bojtár ébresztése Nov. 13. Sólyomfi Nagy Zoltán: A táltosok üzenete a ma emberéhez Nov. 27. HÁRMAS KÖNYV ÉS CD BEMUTATÓ Czárán Eszter és Szõke István Atilla könyveinek és Keresztes Nagy Árpád CD- jének bemutatása Közremûködnek: Molnár V. József, Keresztes Nagy Árpád és még sokan mások (részletes mûsor késõbb, szórólapokon) Dec.11. Csajághy György: Az avarok története Az elõadások délután 3 órakor kezdõdnek. Belépõjegy: 500 HUF
A Magyar Nemzeti Front címe: 1036 Budapest, Kiskorona utca 3. Telefon: (06 1) 386 4820 honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a
[email protected] címen.
FRONT szerkesztõségi fogadóórák: Minden kedden 18 órától az MNF Klubban
Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!
FR NT
12
Tévé sarok Tévé sarok helyett. Kérem, nézzék el nekem, hogy már megint nem valami vacak tévémûsorról írok, de jelenleg kisebb gondom is nagyobb annál, mint hogy viszonylag szûkre szabott szabad idõmben az agymosógépet bámuljam. Szeptember elseje minden gyermekes család számára egyet jelent a teljes életmódváltással, és a gondtalan nyári napok helyét felváltják a gondokkal teli dolgos hétköznapok utódaink számára is. Hogy mégis legyen valami tévés vonzata írásomnak, megjegyezném, amíg szünidõ volt a közszolgálati tévé bugyutábbnál bugyutább filmekkel „kényeztette” gyermekeinket – aminek csak azért lehetett örülni, mert így legalább többet voltak a szabadban –, most viszont, hogy becsöngettek rögtön mûsorra, tûzték gyermekkorunk egyik kedvenc ifjúsági filmjét: „Le a cipõvel” címmel. Ki ne emlékezne a Púlika Pált alakító Gyenge Árpád, azóta szállóigévé vált mondatára: – „Enyím kulup”, vagy a kínrímekben beszélõ Gazsi bácsira, aki ugyebár lótetû a film tanúsága szerint. Tehát bármennyire hihetetlen szeptember elsején tíz órától tudták volna megnézni ezt a mûsort, ha nem kellett volna az ország gyermekeinek az évnyitón sínylõdni. De jobb is ez így még a végén hallottak volna valamit olyan dolgokról, mint például a bajtársiasság, összetartás vagy a barátság. Sebaj, lett volna még egy gondtalan másfél órájuk. Nem lett. Én viszont ismét végignéztem sokadszorra és még mindig, már megint, nagyon tetszett. Szeretem azokat a mûveket, amelyek nem a jó és a gonosz küzdelmét mutatják be, hanem minket esendõ embereket a magunk jó és rossz tulajdonságaival. Azoknak az alkotásoknak, melyek több generáción keresztül kedvencek tudnak maradni – mint például a Micimackó vagy a Kis herceg vagy akár ez a film – a titka szerintem pontosan az elõbb leírtakban rejlik. Na, de kicsit elkanyarodtam tervezett témámtól, az iskolakezdéstõl, de kezdeném egy kicsit elõbbrõl, ami e szép napot megelõzte, mégpedig a tankönyvvásárlás. Mivel idén két gyermekemet kellett elindítanom a hazai oktatás útvesztõjébe, már az iskola kezdete elõtt szembesültem a liberális-szocialista kormányzat tankönyv árpolitikájával, ami jelen esetben kis híján 30 000 forinttal csapolta meg a csa-
ládi büdzsénket. Esetemben szó van egy elsõs és egy hetedikes tankkönyv csomagról, de csak a könyvekrõl!!! Így viszont már érthetõ, hogy a kormányzat miért tett meg mindent a tankönyvkiadó vállalat privatizációjáért. Hiába a karvaly tõkét ki kell szolgálni. Õk meg csinálnak is nagy színes és drága könyveket minden évben kicsit másfajtát, nehogy véletlenül a kisebb testvér használhassa a régebbieket. Tehát eljött egy izgatottan szomorkás éjszaka után végre szeptember elsõ reggele. Gyors parkolás a suli közelében, majd kisebb-nagyobb csoportokkal együtt haladunk az iskola felé, mikor mögöttünk haladó falka „nagylány” egyike fennhangon közli, hogy neki k..vára tele van a f...a ezzel a sok kisgyerekkel. Szerencséjére jómagam nem hallottam ezt az értékes hozzászólást, mert biztosra veszem, hogy heves vérmérsékletembõl fakadóan legszívesebben többször fejbe vertem volna valami súlyos fémtárggyal. Viszont, hat éves kisleányom nem tudom, mit érezhetett e szavak hallatán? Késõbb figyelmesen elnézve az ominózus lányt, aki zsenge kora ellenére, termetét tekintve Pécsi Ildikó még MSZP-s képviselõként megismert versenysúlyát hozta, pofikája viszont Juscsenkó ukrán elnök, mérgezésektõl vörhenyes arcára emlékeztet. Ennek tükrében már nem is csodálkozom azon, hogy haragban van a világgal. (Már többször elgondolkodtam azon, hogy mitõl nõtt az új generációnk néhány tagja ilyen iszonytatóan amorful nagyra, és arra gondoltam vajon megtörténhet-e az, hogy a hitvány élelmiszerekbõl magukhoz vett térfogat növelõ szerek tovább dolgoznak a szervezetükbe érve? Kérem, hozzá értõk véleményét írják meg, elképzelhetõ-e ez.) Ezek után érkezés az iskolába, majd a tornaterembe fel is állítják a közel 800 gyereket az összes szülõnek háttal. Hiába, a hülyeségre nincs orvosság. Ennyi jól sikerült felvételem még nem nagyon volt a gyermekeim hátáról. Volt itt még Himnusz, Szózat, népi táncbemutató, nyitóbeszéd, de túl sok emóciót egyik sem váltott ki bizonyos diákokból. Bezzeg, ha például Madonna énekelt volna a kabbalista barátaival valami trendi dalt, lett volna tapsvihar. Két dologra viszont felfigyeltem. Az egyik, hogy a 800 gyermekbõl 799 fehér ingben vagy blúzban és fekete alsóban volt, az az egy viszont egy köldökig kigombolt fekete Saxoo inget viselt jobban láttatandó újnyi vastag nyakláncát. A fiú egy kicsit karamell volt, egy kicsit Józsika. Ez magyarázat mindenre, hát ki merne neki szólni? A másik egy olyan osztály volt, ahol a lányokat elnézve egy pillanatig azt
Teljesen kifordult magából a világ, mert régen a cigány lopott, a politikus politizált, a zsidó pedig kereskedett. Ezzel szemben ma a cigány kereskedik, a politikus lop, a zsidó pedig politizál...
2005. szeptember 6. hittem eltévedtem és a Kovi videó pornó castingját tartják itt éppen. A nõnemû lények olyan ruhákban jelentek meg az évnyitón, amilyeneket tisztességes háziasszonyok hosszú tanakodás után nagy pironkodva mernek csak megvenni, hogy feldobják a férjükkel az ellaposodott szexuális életüket. Lehet, hogy visszasírjuk még a kék köpenyt, mely látszólag elsimította a társadalmi különbségeket diák és diák között legalább az iskolaidõben, és mely gátat szabott öncélú magamutogatásnak? Visszaemlékezve a Tanú címû filmre, mikor Gogolák elvtársnõ új szoknyája alól kivillanó térdkalácsa az ismert mondatot váltotta ki Õze Lajosból: – Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának. Vajon most mit szólnának az elvtársak. nedudki Ül Rómában a Szent Péter bazilika lépcsõjén két koldus. A feljebb ülõ elõtt egy tábla: „Szegény zsidó hívõ vagyok. Adakozzatok!” A lejjebb lévõ elõtt is egy tábla: „Szegény katolikus hívõ vagyok. Adakozzatok!” Tódul a nép kifelé a bazilikából. Megvetõen végigmérik a zsidó koldust, és mindenki tüntetõleg pénzt dob a katolikus kalapjába Nézi ezt a magyar turista, majd egy idõ után odamegy a zsidó koldushoz. – Mondja Uram, komolyan gondolta azt, hogy itt, a katolikusok fellegvárában egy ilyen felirattal keresni fog valamit is? Mire a zsidó leszól a katolikusnak: – Te Kohn! Ez akar minket bizniszre tanítani?! Egy férfi bemegy a gazdaboltba. Kérdi az eladótól: – Rengeteg az egér a házamban. Mit tud ellenük ajánlani? – Van egy új találmány, rendkívül hatásos. – feleli a boltos, majd hoz egy faegeret. – Biztos használ? – Ez tökéletes lesz, próbálja csak ki. A férfi hazaviszi a faegeret, kirakja a szoba közepére és ledõl az ágyra. Kicsit elszunyókál. Mikor felébred látja ám, hogy a faegér körül vagy tíz döglött egér fekszik. Azonnal rohan vissza a boltba. – Hát ez fantasztikus. – mondja – Tessék mondani, facigányt nem tartanak? Így néz ki egy Citroen C4-es amit egy amerikai vett ki egy autókölcsönzöbõl. Azt hitte, hogy az autó automata, és egyesben lement Pécsig 70-80-nal.