Kiadja: Magyar Egyesületek Szövetsége Pélmonostor. Szerkesztette: Sipos Zsivics Tünde. Grafikai- és tördelőszerkesztő: Horvát Krisztián

HAGYATÉK

Kiadja: Magyar Egyesületek Szövetsége Pélmonostor

Szerkesztette: Sipos Zsivics Tünde Grafikai- és tördelőszerkesztő: Horvát Krisztián Borítóterv: Horvát Krisztián Megjelent a Horvát Köztársaság állami költségvetésének támogatásával Izdavač: Savez mađarskih udruga uz finacijsku potporu Savjeta za nacionalne manjine Nyomda / Tisak:

Daruvarska Tiskara d.d. Petra Zrinskog 24/2 43500 Daruvar

ISSN 1846-7296

Pélmonostor, 2013. Magyar Egyesületek Szövetsége

HAGYATÉK VII. évfolyam 5. szám

Szerkesztői bevezető

09

Magyar Egyesületek Szövetsége

11

A Magyar Egyesületek Szövetségének hitvallása

13

1. A magyarok értelmiségi nevelése

14

2. A magyar jellegű műemlékek, épített és tárgyi kulturális örökségünk megőrzése

15

3. Az anyanyelvi oktatás és a kétnyelvűség előnyeinek erősítése

16

4. Az ifjúság nemzeti öntudatra való nevelése

18

5. A magyar közösségi élet alapjainak biztosítása

20

6. A magyarlakta települések felzárkóztatására, az infrastruktúrális beruházások támogatása

22

7. A szórványban élő magyarok helyzetének és lehetőségeinek megerősítése

24

8. A szellemi kulturális örökségünk megőrzése és ápolása

26

9. A magyar történelmi emlékhelyek létrehozása és ápolása

28

10. A magyar nyelvű tömegkommunikációs eszközök biztosítása

30

11. Kapcsolattartás a hazai, az anyaországi és a kárpát-medencei magyar szervezetekkel

32

Magyar civil szervezetek a MESZ tagságában

35

SZERKESZTŐI BEVEZETŐ:

A horvátországi magyar civil szervezetek sajátossága, hogy motorja a magyarság szülőföldön való megmaradásának, a magyar identitás erősítésének. A civil szféra szervezetei nyelvi szinterek, erőteljesen hozzájárulnak a magyar identitás reprodukciójához. A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyar civil szervezetek szövetsége, tagságába közel félszáz művelődési egyesület tartozik a Dunától az Adriáig. A Szövetség és a tagságába tartozó egyesületek kétség kívül a horvátországi magyarság kulturális identitásainak tartóoszlopai. Az egyesületek külön-külön és a Szövetséggel, valamint a Baranyai Júlia Népfőiskolával karöltve, közösen őrzik, ápolják és adják tovább a horvátországi magyarság hagyományait és kultúráját. Ebben a köteben gyűjtöttük össze a MESZ és a tagságába tartozó egyesületekről szóló legaktuálisabb tudnivalókat, valamint egy külön fejzetet szenteltünk a 2013. évi programajánlatnak. Melyet megtekinthetik majd a Magyar Egyesületek Szövetségének honlapján (www.smu-mesz.hr ) is. Ezt a kötetet, pedig azzal a céllal állítottuk össze, hogy bemutassuk azt az alapot amelyre a horvátországi magyarság művelődési élete, hagyományőrzése épül jelen pillantban.

Fogadják, sok szeretettel! Sipos Zsivics Tünde szerkesztő

9

10

MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyarság országos ernyőszervezete, tagságába közel félszáz művelődési, hagyományőrző és ifjúsági egyesületet tömörít a Dunától az Adriáig. A Szövetség 1998-ban alakult, azzal a céllal hogy ápolja és őrizze a horvátországi magyarság nyelvét, hagyományait és kultúráját. Ernyőszervezetként specifikus módon ötvözi a horvátországi magyar kisebbség politikai képviseletét és érdekvédelmét. A Szövetség együttműködik és aktív szerepet vállal a hazai- és az anyaországi intézményekkel és kormányszervekkel való kapcsolattartás koordinálásában. Eddigi tevékenysége során a Magyar Egyesületek Szövetsége, tagszervezeteivel karöltve több téren is jelentős eredményeket ért el: - jelentős infrastruktúrális beruházásokat eszközölt ki azon településeken, ahol a -

-

magyarság többséget képez biztosította az egyesületek működéséhez és a közösségi élet fejlődéséhez szükséges épületi feltételeket anyagi fedezetet biztosított a magyar művelődési intézetek és egyesületek működéséhez közben járt a kisebbségi oktatási intézmények működési feltételeinek javítása érdekében kezdeményezője volt a magyar jellegű épített kulturális örökség védelmének számos, a horvátországi magyarság helyzetét taglaló kiadványt publikált sajtókiadványai révén rendszeresen tájékoztatja a széles közösséget a horvátországi magyarság aktuális eseményeiről a politikai érdeképviselet különböző szintjein képviselte és tett lépéseket a horvátországi magyar nemzetközösség törvény által szavatolt jogainak és érdekeinek érvényesítése érdekében a többségi nemzettel és a többi horvátországi nemzeti kisebbséggel együttműködve dolgozik egy jobb és élhetőbb Horvátországért 11

TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK:

Művelődési élet szervezése Tárgyi és szellemi kulturális örökségünk ápolása Oktatás Tájékoztatói és kiadói tevékenység Politikai és gazdasági érdekvédelem

12

A MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK HITVALLÁSA:

A szülőföldön magyarként boldogulni! A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyarság érdekeit képviselő önálló magyar kisebbségi egyesületek önkéntes társulása. PROJEKTJEINK:

Magyar Házak projekt Tájházak projekt Magyar játszóházak Népi táncegyüttesek Énekkarok

Hagyományőrzés Épített örökség feltérképezése és védelme Nemzeti ünnepekről való megemlékezés Tehetséggondozás Baranyai Júlia Népfőiskola

TÖREKVÉSEINK: A magyarok értelmiségi nevelése A magyar jellegű műemlékek, épített és tárgyi kulturális örökségünk megőrzése Az anyanyelvi oktatás és a kétnyelvűség előnyeinek erősítése Az ifjúság nemzeti öntudatra való nevelése A magyar közösségi élet alapjainak biztosítása A magyar lakta települések felzárkóztatása, az infrastruktúrális beruházások támogatása 7. A szórványban élő magyarok helyzetének és lehetőségeinek megerősítése 8. A szellemi kulturális örökségünk megőrzése és ápolása 9. A magyar történelmi emlékhelyek létrehozása és ápolása 10. A magyar nyelvű tömegkommunikációs eszközök biztosítása 11. Kapcsolattartás a hazai, az anyaországi és a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel 12. A magyar kisebbségi közösségekhez tartozó személyek részarányos foglalkoztatása az állami szerveknél, az állami hivatalokban, továbbá az állami- és közvállalatokban 1. 2. 3. 4. 5. 6.

13

1 A MAGYAROK ÉRTELMISÉGI NEVELÉSE

Az értelmiségi réteg ténykedése mindenhol és mindenkoron a társadalom, az emberiség fejlődésének, előrehaladásának egyik vitathatatlan tényezője volt. A Magyar Egyesületek Szövetsége tudatában van annak, hogy a horvátországi magyar nemzetközösségnek létérdeke az értelmiségi réteg megléte. A horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének eltökélt szándéka, hogy közbenjárjon az (itthoni) anyanyelvi oktatás minőségének és színvonalának emelése érdekében - főleg azért, hogy magyar fiataljaink ez által nagyobb eséllyel tudjanak bekerülni és érvényesülni a horvát felsőoktatási rendszerben. Az elmúlt időszakban a Szövetség megalapította a Sostarec Iván-díjat, amelyet pályázati úton ítélt oda évente egyszer egy horvátországi magyar Horvátországban tanuló, valamint egy horvátországi magyar, ám Magyarországon tanuló diák részére. A jövőbe nézve fontos lenne megalapozni egy kiterjedtebb ösztöndíjrendszert, amely ösztönözné a magyar fiatalok itthon tanulását és helyben maradását. Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni azon tanulóknak a pályára állítására, akik itthon, vagyis a szülőföldön kívánják megalapozni életüket, hogy aztán családjukkal - vállalva a kisebbségi sorsot - magyarként boldoguljanak.

14

2 A MAGYAR JELLEGŰ MŰEMLÉKEK, ÉPÍTETT ÉS TÁRGYI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE

A Magyar Egyesületek Szövetsége nagy gondot fordít a horvátországi magyarság tárgyi és épített kulturális örökségének ápolására. A honvédő háború alatt a magyar néprajzi és helytörténeti gyűjtemények és kiállítóhelyek egy része elpusztult, a másik része pedig - megcsonkítottan, rendezetlen tulajdonviszonyok között, zárt ajtók mögött - pusztulásra lett ítélve. A Magyar Egyesületek Szövetsége a honvédő háború lezárulta után az egyetlen horvátországi magyar szervezet, amely komoly eredményeket tud felmutatni magyarságunk tárgyi és épített kulturális értékeinek megőrzése és prezentálása terén. A honvédő háborút követően egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a horvátországi magyarságnak ismét Tájmúzeuma lehessen. Hosszú évek munkáját követően a MESZ 2008-ban nyitotta meg a pélmonostori Tájmúzeumot. Ebben az értékteremtő munkában a Szövetséget szakmai tudásával és iránymutatásával a Pécsi Tudományegyetem két tanszékének - Néprajz és Kulturális Antropológia, illetve az Építészeti Ismeretek Tanszék - oktatói, szakemberei segítették. A Tájmúzeum a honvédő háborút követően a horvátországi magyarság egyetlen látogatható néprajzi kiállítása lett, amely bemutatja a tájegységünkre jellemző építészeti és tárgyi kultúrát, és méltó helyet biztosít a horvátországi magyarság kulturális örökségének. Ennek a néprajzi gyűjteménynek a létrejötte további közösségeket motivált hasonló néprajzi kiállítások felállítására, így a MESZ tagságába tartozó egyesületek közül immár négy (Gerbavác, Nagybodolya, Pélmonostor és Haraszti) is rendelkezik állandó jellegű, a település tárgyi kultúráját bemutató kiállítással. A horvátországi magyarság számos műemléknek minősülő és műemlék jellegű építészeti örökséggel rendelkezik. A Magyar Egyesületek Szövetsége lehetőségeihez mérten igyekszik az örökségvédelem terén is munkálkodni. A drávaszögi és a szlavóniai magyarok lakta településeken számos gazdag történelemmel rendelkező református templom található, melyek közül többnek (laskói, hercegszöllősi, várdaróci, haraszti, nagypiszanicai) a felújításáért közben járt már a Szövetség.

15

3 AZ ANYANYELVI OKTATÁS ÉS A KÉTNYELVŰSÉG ELŐNYEINEK ERŐSÍTÉSE

A nemzeti hovatartozást örököljük, továbbvisszük, ápoljuk és továbbadjuk. A közös származástudat erősít, értékeket közvetít. Identitásunk megőrzésének és megmaradásunknak egyik fő pillére az anyanyelvünk ápolása és az anyanyelvi oktatás szinvonalának biztosítása. Ugyanakkor szülőfödünkön való boldogulás szempontjából elengedhetetlen az államnyelv ismerete. Az anyanyelvi iskola szerepe, hogy a gyermek anyanyelvén a gyermek tudását maximálisan gyarapítsa, személyiségét fejlessze, kultúráját közvetítse, s mindezt a családdal egyetemben tegye. A gyermek az anyanyelvén tanulja meg magát kifejezni, érzéseit kimondani, elméjét élesíteni. Ez a nyelv segíti őt abban, hogy a környezetével kapcsolatot teremthessen, megértse a világ dolgait, gondolkodjon jövőjéről és azt meg is valósíthassa. Az anyanyelv tökéletes elsajátítása után a gyermek felkészült az idegen nyelvek módszeres elsajátítására, hiszen az anyanyelv ezt megalapozta. Kisebbségi létünkben a napi teehendőink során anyanyelvünkön kívül szükség van az ország hivatalos nyelvének ismeretére is, így a kétnyelvűség mindennapjaink részét képezi. Ezt azonban nem szabad gondként kezelni, hiszen a közmondás is azt mondja, hogy „Ahány nyelvet beszélsz, annyit érsz!” A Magyar Egyesületek Szövetsége megalakulása óta többször közvetve és közvetlenül is segítette, szorgalmazta a magyar nyelven való oktatás megerősítését: 2004ben egyesületet hozott létre (A Magyar Egyesületek Szövetségének Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központja), 2007-ben pedig létrehozta a Baranyai Júlia Népfőiskolát. Identitásunk megőrzésének egyik fő pillérével, az oktatással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete a Horvátországi Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely aktívan foglalkozik a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásával, és a feladatkörébe tartozik többek között a magyar tankönyvek beszerzése, a tanulmányi vetélkedők megszervezése és a pedagógusok továbbképzése is.

16

Baranyai Júlia Népfőiskola Jugoszlávia széthullása után a horvátországi magyarság művelődési és tudományos intézmények nélkül maradt. A békés reintegrációt követően (1998) az anyanyelven zajló művelődés szervezésének feladatát két országos magyar ernyőszervezet (MESZ, HMDK) vállalta magára. Idővel azonban ezekre az ernyőszervezetekre egyre nagyobb teher nehezedett, számos, a kulturális igazgatás területére tartozó feladatot kellett megoldaniuk. Ebből a helyzetből nőtte ki magát az igény az intézményes keretek közötti művelődési tevékenység megteremtésére. További űr létezett a magyarság körében a felőttképzési intézmények hiánya, melyek lehetőséget teremthetnének a horvátországi magyarok számára a helyben történő tanulásra, így a helyben történő elhelyezkedésre is. Ezért alapította meg a Magyar Egyesületek Szövetsége 2007-ben a Baranyai Júlia Népfőiskolát. Az intézmény több fontos feladatkört vállalt fel: oktatás (elsősorban felnőttképzés, szakképzés), kulturális örökség megőrzése, kiadói- és tehetséggondozói tevékenység, valamint hogy feltérképezze, összegyűjtse és megőrizze a magyar hagyományokat, kultúrát majd szélesebb körben be is mutassa azt. Az anyanyelvi oktatás erősítése, az identitástudat megőrzés és az életfogytig ta nulás révén növeli az esélyt arra, hogy a horvátországi magyarság szülőföldjén maradjon és boldoguljon.

17

4 AZ IFJÚSÁG NEMZETI ÖNTUDATRA VALÓ NEVELÉSE

A Magyar Egyesületek Szövetsége kiemelkedő fontossággal kezeli a fiatalok kultúrára való nevelését, s a horvátországi magyarság megmaradásának egyik létfontosságú elemeként viszonyul az ifjúság nemzeti öntudatra való neveléséhez. A nemzetközösségünket sújtó asszimilációs folyamatokon csaki az ifjúság magyarnak nevelése változtathat. Ezért igyekszünk a magyar közösségekbe tartozó fiataloknak nyújtani valamit ami része a magyar nemezeti öntudatnak - egy kis ízelítőt a magyar néptánckultúrából, a magyar népdalkincsből, népi hagyományokból. Azért, hogy a magyar gyerekek magyarul, az anyanyelvünkön tanulják meg, megélni a közösséget. Szövetségünk oktatási programokat indított és nagy gondot fordít a szakemberek felügyelete mellett zajló néptánc- és népzeneoktatásra, valamint a magyar játszóházak működtetésére. A programok mindegyike a fiatalok nemzeti öntudatra való nevelésén alapszik, hiszen csak egy erős identitású nevelés, társadalmi és kulturális lét teheti alkalmassá ezt a közösséget arra, hogy még hosszú ideig megőrizze a magyarságát.

A magyar játszóházak A Magyar Egyesületek Szövetsége 2003-ban indította el játszóházas programját. Elsősorban azzal a céllal, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanulhassanak már kis koruktól kezdve. Nem kevésbé fontos szempont volt az is, hogy a szórványvidéken élő magyar gyerekek (óvódások, kisiskolások) is járhassanak a foglalkozásokra. Ők valamennyien lehetőséget kapnak arra, hogy elsajátítsák és megszeressék a magyar nyelvet, megismerjék a magyar kultúrát és hagyományokat. Néptáncoktatás A magyar tánc formáival, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. A Magyar Egyesületek Szövetsége megalakulása óta foglalkozik magyar néptánc-oktatással, hogy segítse a gyerekek és a fiatalok nemzeti öntudatra való nevelését. A néptánc nem csak kikapcsolódási lehetőséget nyújt, általa az egész Kárpát-medencét bejárhatják, új ismereteket és barátságokat köthetnek a fiatalok. Népzeneoktatás A magyar népzene megismerésének egyik legfontosabb helye manapság az iskolán kívüli oktatás. Baranyában a Magyar Egyesületek Szövetségének Sztárai Mihály Kulturális és Oktatási Központja Laskón biztosítja a népzenész és népi énekes képzést. Az ötödik éve sikeresen működő képzés vezetője Gellért Márta népzene tanár, előadóművész, énektanár. A mohácsi művészpedagógusnak 15 növendéke van. Közreműködésével a gyerekek megismerik a magyar népzene eredetét és legfontosabb sajátosságait. Megismerik az alapvető műfajokat, típusokat, a népdal és népzene megszólalásának módjait és alkalmait. A népzenészek sikert sikerre halmoznak, rengeteg fellépésük van, és a versenyeken számos szakmai elismerésben volt részük. Nem csak Horvátországban, hanem Magyarországon is több rangos díjat kaptak már a növendékek. Táborok A Magyar Egyesületek Szövetsége évente több tábort - nyári iskola, tánctáborok, zenetábor, alkotó tábor - is szervez a horvátországi magyar gyerekek számára. Ezekre Horvátország magyar lakta településeiről érkeznek a gyerekek. A táborokat általában Pélmonostoron a Magyar házban szervezi meg, ahol a kiépített infrastruktúra kiváló lehetőséget biztosít az ilyen típusú oktatási programok megrendezésére. A táborokban szakértők vezetésével honismereti, magyarságismereti, történelmi, földrajzi, néprajzi, néptánc és népzenei ismereteket szerez-hetnek. Fontos kiemelni, hogy a Szövetség minden évben, kapcsolatteremtés útján számos Kárpát-medencei táborba kíséri el a gyerekeket (pl. a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára Budapestre, Egyenlő Esélyek Táborába Zánkára), ezzel is hozzájárulva az identitás tudat ápolásához.

19

5 A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ÉLET ALAPJAINAK BIZTOSÍTÁSA

Horvátország területén számos egyesület alakult a magyar néphagyományok, nyelv, művelődés és önazonosság-tudat ápolása céljából. Ezen egyesületek tevékenységüket a legjobb esetben a helyi kultúrotthon termeiben folytatták, de legtöbbször nem rendelkeztek saját helyiséggel. A kultúrotthonok a járási közigazgatási egységek tulajdonát képezik. Ez nem képez gondot olyan településeken, ahol a magyarság a lakosság abszolút többségét képezi. Ahol azonban nem igy van, ott más megoldást kellett találni a fennálló helyzetre. Felismerve ezt a gondot - és okulva az olyan egyesületek példáján, amelyek tevékenysége helyiséghiány miatt elhalt - a Magyar Egyesületek Szövetsége kidolgozta a Magyar Házak projektet, melynek az a célja, hogy minden tagszervezet számára legyen biztosítva egy közösségi tér - ház, klubhelyiség -, ahol zavartalanul tud tevékenykedni. Ezek a közösségi helyek egyfajta „intézményei” lehetnek az itteni magyarság megmaradásának, a magyar kulturális értékek megőrzésének. Mind eddig a pélmonostori, laskói, ójankováci, gerbaváci, újbezdáni, kiskőszegi, vörösmarti, csáki, dárdai, nagybodolyai, haraszti és a brekinszkai magyarok számára sikerült biztosítani megfelelő helyiséget a zavartalan egyesületi működéshez. A Magyar Házak egy része az egyesületek működéséhez biztosít megfelelő teret, másik részük pedig a helyi néprajzi gyűjteményeknek ad otthont (akár mindkét funkciót is betölthetik). A Magyar Egyesületek Szövetsége elég bátor volt ahhoz, hogy felvállalja a felelősséget és belekezdjen a horvátországi Magyar Házak hálózat kiépítésébe, és hisz abban, hogy ezzel a projekttel maradandó értéket hoz létre, és jó alapokat teremt ahhoz, hogy még jobban összefogja egy-egy vidék magyarságát - a magyar közösségek jövőbeni fennmaradása érdekében. A cél az, hogy minden horvátországi magyar egyesület számára bíztosítva legyenek a 21. századhoz méltó működési feltételek, ez által pedig a a magyar kisebbségi, közösségi élet alapjait biztosítják.

20

6 A MAGYAR LAKTA TELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA, AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA

A Magyar Egyesületek Szövetsége álláspontja szerint az infrastruktúrális beruházások képezik az alapot ahhoz, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A második világháborút, illetve a honvédő háborút követően azok a települések, ahol jelentős számban élnek magyarok, nem fejlődtek rendes ütemben, és ez a tendencia az egész régióban megfigyelhető. Ha szeretnénk, hogy a magyar fiatalok helyben tudjanak boldogulni, ahhoz az infrastrukturális feltételeket is meg kell teremteni. Célunk a horvátországi magyar kisebbség életkörülményeinek jelentős javítása. A Magyar Egyesületek Szövetsége által jelölt és mandátumhoz jutott képviselők az elmúlt évek folyamán munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar lakta településeken megkezdődjön a dinamikus és tervszerű fejlődés. Ezek a befektetések hosszú távra szólnak, és nem csak a horvátországi magyarságot szolgálják. A Magyar Egyesületek Szövetsége és Sója Dénesnek, a horvátországi magyarság parlamenti képviselőjének együttműködésének köszönhetően térségünkben számos olyan befektetés valósult meg, amely sokszorosára növeli annak esélyét, hogy nemzettársaink a szülőföldjükön boldoguljanak. A parlamenti képviselőtől kezdve, a helyi és regionális szintű kisebbségi tanácsok és képviselőkön keresztül, a helyi választmányokig az érdekképviselet minden formáját eszközként kell felhasználni a horvátországi magyarság helyzetének javítása érdekében.

EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK: - egy tucat Magyar Ház megnyitása - Laskó (2009), Gerbavác (2009), Újbezdán (2008), Vörösmart (2010), Ójankovác (2011), Dárda (2011), Brekinszka (2012) - és a projekt még folytatódik... - tájmúzeumok, néprajzi gyűjtemények létrehozása Pélmonostoron (2008), Gerbavácon (2008), Harasztiban (2010) és Nagybodolyán (2011) - és a projekt még folytatódik ... - magyar oktatási intézmények bővítésének és megújulásának támogatása - vörösmarti tornacsarnok, kiskőszegi óvoda, az eszéki HMOMK tornaterme, hercegszöllősi óvoda, Kórógyi Általános Iskola - az eredmények szemmel láthatók, és a beruházások máshol is tervben vannak... - vallási jellegű épületek felújítása - laskói református templom (2007), hercegszöllősi református templom (2008), várdaróci református templom (2010), haraszti református templom (2008), eszéki református templom (2010), nagypiszanicai református imaház (2010), bellyei református templom (2011) … - a meglévő kultúrotthonok felújítása - Vörösmart, Csúza, Sepse, Kő - és újak építése - Laskó - őseink tiszteletét ápoló emlékjelek állítása - az 1848/49-es magyar szabadságharc hősi halottjainak emlékére állított kopjafa Szentlászlón (2007), emléksétány Laskón (2009), Knézich Károly emléktábla Nagypiszanicán (2009), a II. világháborús emlékmű felújítása Laskón (2010), Damjanich János emléktábla Stazán (2012)…

7 A SZÓRVÁNYBAN ÉLŐ MAGYAROK HELYZETÉNEK ÉS LEHETŐSÉGEINEK MEGERŐSÍTÉSE

Horvátországban a 2011-es népszámláláson 14.048 - en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. A horvátországi magyarságnak valamivel több, mint a fele a Drávaszögben él, tömbben. A maradék csaknem ötven százalék pedig szétszórva, szórványban Horvátország más vidékein, falvakban és városokban, kisebb vagy nagyobb közösségeket alkotva a magyar határtól a tengerpartig. A Magyar Egyesületek Szövetsége minden országunkban élő magyarhoz azonos módon viszonyul, törekszik arra, hogy számukra megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyek a kisebbségi sorsban élők életét megkönnyítik. Köztudott, hogy megmaradásunk egyik fontos zálogát jelentik azok az intézmények, ahol a magyarság közösségi életet élhet, ahol kibontakozhat és kiteljesedhet. A nagyvárosokban és a kisebb szórványvidéki településeken élő magyar közösségeknek pedig igyekszik biztosítani az egyesületi munkakörülményeket és munkafeltételeket, ezzel is segítve nemzettársaink helyben való boldogulását, nemzeti identitásuk megőrzését és megújítását. Ebből az indíttatásból került megvásárlásra a gerbaváci Magyar Ház, mert ez a létesítmény a Bjelovár-Bilogora Megyében élő mintegy 881 magyar egy részének leginkább a Grubisnopolje és Nagypiszanica környékén élők számára - biztosítja az alapvető munkateret a magyar közösség megmaradásának és a magyar kulturális értékek megőrzésének terén. A szórványvidékeken ahol már évtizedek óta nincs lehetőség a magyar nyelvű oktatásra, a Szövetség magyar nyelvtanfolyamokat szorgalmaz a felnőttek ré-szére. A generációkon keresztül tartó anyanyelvi okatatás alapvető hiánya, a vegyes házasságok és több más tényező összhatása okozta azt a helyzetet, hogy szorványban élő nemzettársaink egy része, önhibájukon kívül nyelvileg asszimilálódott. Továbbá a honvédő háború utáni intézményi űr is hozzájárult ahhoz, hogy némiképp elhanyagolt nemzetrészévé válltak a horvátországi magyarságnak. A szórványvidék több települé-sén is működnek magyar játszóházak (Bjelovár, Zsdála, Ójankovác), melyek a legkisebbeknek nyújtanak lehetőséget a magyar nyelv és kultúra elsajátítására. A Magyar Egyesületek Szövetsége nem hagyta elanyátlanodni szórványban élő nemzettársainkat - felkutatta, felkereste, összefogta őket, ahol csak tudta, és évek óta sorra alakulnak a segítségünkkel a magyar egyesületek a szórvány vidékeken. A Szövetség 42 tagszervezete közül 20 a szórványban székel. 24

8 A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS ÁPOLÁSA

A Magyar Egyesületek Szövetségének tagságába több mint negyven település hagyományőrző népi együttesei, táncegyüttesei, énekkarai sorolhatók. Közös célunk a tánc-, zene-, és szokáshagyományok megőrzése és átörökítése, de azt is fontosnak tartjuk, hogy a hagyomány ne csak szinpadi mozgalomként legyen jelen kulturális életünkben. Arra törekszünk, hogy a kis települések és a szórvány közösségek kultúrális hagyományai, az ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokásai a mai viszonyokhoz igazodva újjáéledjenek. A horvátországi magyarság kultúrális életének mozgatórugói a magyar művelődési egyesületek, az egy-egy egyesület keretein belül működő szakcsoportok ápolják nemzetközösségünk szellemi kultúrális örökségét. A Magyar Egyesületek Szövetsége tevékénységének nagy részét is a művelődési jellegű programok szervezése, a közművelődési élet koordinálása alkotja. Évente több tucat rendezvény, kiállítás, konferencia, tanfolyam, gyermektábor szervezője a Szövetség. A MESZ rendezvényei közül a legjelentősebb a több mint egy évtizeddel ezelőtt útjára bocsátott rendezvénysorozat a Horvátországi Magyar Kultúra Hete elnevezést viseli. A Szövetség minden évben megrendezi a Horvátországi Magyar Néptáncegyüttesek Szemléjét. Tánegyütteseink egész éven át számos hazai és külföldi szerepléssel dicsekedhetnek, ezen a szemlén pedig alkalmuk nyílik egymásnak is bemutatkozni. A Horvátországi Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Szemléje, a különböző egyesületek keretein belül működő gyermektánccsoportok gálaműsora. A Horvátországi Magyar Kórusok Szemléjén az egyesületeink kórusai népdal csokrokat és a repertoárjukban szereplő különböző műfajú kórusműveket adnak elő. Szintén a Szövetség szervezi a Csupa játék - csupa mese elnevezésű rendezvényt, amely a horvátországi magyar óvodák és játszóházak találkozója, s amelyen közel 200 magyar óvodás és játszóházas gyerek szokott részt venni. Hagyományteremtő céllal hozta életre a MESZ A magyar népdal vár elnevezést hordozó szemlét, melyen a felnőttek és az idősebb korosztálynak nyílik lehetősége arra, hogy átruházza ifjúkori nótáit, emlékeit és zenéjét, a fiatalabb korosztályra. Ennek a rendezvénynek a párja a gyermekek és az ifjúság számára szervezett Nótafa népzenei és népdaléneklési szemle, melyen a gyerekek bemutathatják az álatluk elsajátított népzenei tudást.

26

Szintén a Szövetség nevéhez kötődik egy jellegében az eddigiektől eltérő, de nem kevésbé fontos rendezvény, mely szintén évente kerül megrendezésre, ez pedig a Kerekasztal-beszélgetés a horvátországi magyarság jövőjéről elnevezésű fórum. A MESZ minden évben megemlékezik a magyarság nemzeti ünnepeiről: az 184849-es forradalom és szabadságharcról, államalapító Szent István királyunkról, az 56-os események évfordulójáról. Ezen megemlékezések révén is ápoljuk és erősítjük magyar nemzeti öntudatunkat és tudatosítjuk nemzeti hovatartozásunkat. Ezeken kívül a Szövetség egy kalendáriumi év folyamán, a különböző forrásokból származó támogatásoknak köszönhetően, még számos művelődési programot valósít meg. Közösségeinkben mind a mai napig élnek a Vince napi szokások, a tollfosztó szokás, a varrók, a kakas-ütés, a drávaszögi hímzés, a húsvét hétfői locsolkodás, a májusfa kitáncolás, a hagyományos disznótor, a Jánoska eresztés, a regölés, a Kriskindlizés és még sok más a horvátországi magyarság szellemi kulturális örökségébe tartozó néphagyomány. Szövetségünk szervezeti egységébe tartozó, Baranyai Júlia nevét viselő Népfőiskola egyik elsődleges faladata ennek az örökségnek a feltérképezése és gyűjtése.

9 A MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK LÉTREHOZÁSA ÉS ÁPOLÁSA

A történelmi emlékhelyek ápolása és gondozása, emlékeink megőrzése közfeladat. Kötelességünk felkutatni azokat a helyszíneket, amelyek méltóak a történelmi, illetve nemzeti emlékhellyé nyilvánításra, hogy méltó helyet kapjon a kegyeleti megemlékezés a nemzet életében. Tekintsünk úgy az emlékhelyekre, mint az összetartozás jelképeire, őrizzük meg őket a jövő számára. Mindez összhangban áll a Magyar Egyesületek Szövetsége azon törekvésével, hogy ismerjük meg és vállaljuk büszkén a történelmünket. A horvátországi magyar nemzetközösség számára csak akkor van a megmaradásnak esélye, ha minden egyes tagjának a szívében benne él az egész magyar történelem és kultúra. Ez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan helyek, szimbólumok, amelyek a nemzeti sorsfordító, kulturális eseményeire emlékeztetnek bennünket. Minden nemzet történelmében vannak olyan korszakok, amikor a legfőbb értékek mintha veszni látszanának, amikor az emberek úgy érzik, nincs biztos pont, kapaszkodó, a történelmi múlt megbecsülése és az emlékhelyek egyfajta erkölcsi iránytűt jelenthetnek. A Magyar Egyesületek Szövetsége már számos emlékjelet állított országszerte, melyekkel a magyarság történelmi jelenlétet, mély gyökereit szeretné nyomatékosítani itt Horvátországban. Tagszervezetivel karöltve közösen dolgozik az itt élő magyar közösségekben a különböző történelmi és helytörténeti emlékhelyek létrehozásán. Ilyen törekvések eredményeként került felállításra a pélmonostori és az eszéki 56-os emléktábla, az 1848/49 magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafa Szentlászlón, az 1848/49 emléktábla Eszéken a Népkör székházának falán, az aradi vértanú tábornokok akik horvátországi születésüek, Knézich Károly emlékére állított emléktábla Nagypiszanicán és Damjanich János emlékére állított tábla Stazán, az Ősök jussán elnevezésű emléksétány Laskón, és még számos más helyen állított emlékjel. A MESZ-nek és tagszervezeteinek a magyar történelem és művelődéstörténeti múlt iránti megbecsülése ugyanakkor nemcsak az emlékhelyek létrehozásában nyilvánul meg, több egyesület elnevezésében is megemlékezik szülőföldünk híres szülöttjeiről: Sztárai Mihályról, Hercegszöllősi Mihályról, Baranyai Júliáról... A Magyar Egyesületek Szövetsége ezen jellegű törekvése nem lehet hiábavaló, hiszen utódainknak csak az marad meg, amit megőrzünk nekik! A történelmi emlékezet pedig nemzeti önazonosság-tudatunknak igen fontos pillére kell legyen. Hiszen a múltját nem ismerő népnek jövője sincs. 28

10 A MAGYAR NYELVŰ TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA

A kisebbségbe került magyar nemzetrészek életében fontos szerep hárul az anyanyelvi tömegtájékoztatásra, melynek révén folyamatosan biztosítható a magyarságunk megmaradásában fontos szerepet játszó információk terjedése. A tömegkommunikáció körébe soroljuk az újságokat, a rádió- és tévéműsorokat, a világhálót és az egyéb hanghordozókat. A Magyar Egyesületek Szövetsége minden erejével azon van, hogy biztosítsa a horvátországi magyarság színvonalas és minőségi magyar nyelvű újságjainak, rádióés tévéműsorainak a zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen feltételeket.

Horvátországi Magyar Napló A Horvátországi Magyar Napló a Magyar Egyesületek Szövetsége közlönyeként 2001 augusztusában jelent meg először négy oldalon, igen szerény formában. 2003-ig semmilyen támogatásban nem részesült. A Horvátországi Magyar Naplót anno egyetlen ember készítette, sokszorosítását egy fénymásoló biztosította. Miután 2003-ban a Magyar Egyesületek Szövetsége kapott némi támogatást lapkiadásra a Kisebbségi Tanácstól, illetve jelentős támogatásban részesült az Illyés Közalapítvány részéről, a Napló végre újságként - nyomdai nyomtatásban - jelenhetett meg heti 16 oldalon. A hetilap tudósítja a horvátországi magyarságot közösségünk kulturális és egyéb jellegű eseményeiről. Az évek során a hetilap több arculatváltáson ment keresztül, mára kiváló minőségű szintet ért el, és hétről-hétre biztosítja a horvátországi magyarság hiteles és szakszerű tájékoztatását.

Szivárvány gyermeklap

A Horvátországi Magyar Napló mellékleteként jelent meg a Szivárvány gyermeklap, mely először 2006-ban látott napvilágot. A négyoldalas gyermeklap 2010-ig két színes (borító) és két fekete-fehér oldalból állt össze, azóta önálló szerkesztőség által készített újsággá avanzsált. A 28 oldalas havilapot a Magyar Egyesületek Szövetsége eljuttatja az összes magyar tannyelvű óvodába, iskolába és játszóházba, valamint azokba a tanintézményekbe, ahol magyar anyanyelvápolás folyik. A visszajelzések igen pozitívak. A gyermeklap havi rendszerességgel indít rajpályázatot. A legszebb rajzok megjelennek a gyermeklap hasábjain, az alkotások szerzőit ajándékcsomagban részesíti a szerkesztőség.

Hagyaték A MESZ 2007 óta a horvát Kisebbségi Tanács támogatásának köszönhetően adja ki a Hagyaték című folyóiratát. A kiadvány készítői elsősorban a horvátországi magyarság soraiból származó kutatók, szakemberek, laikusok munkáit teszi közzé, de teret biztosítanak olyan magyarországi kutatóknak is, akik a horvátországi magyarságra és a horvát- magyar kapcsolatokra vonatkozó témákat dolgoznak fel.

Magyar Hirnök - Mađarski glasnik A Magyar Hirnök - Mađarski glasnik a horvátországi magyarság első kétnyelvű - magyar-horvát folyóirata 2013 elejétől lát napvilágot. A havonta megjelenő kiadványt a Magyar Egyesületek Szövetsége adja ki az emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős hivatal támogatásával. Ez a lap a szórványnak szól, a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos eseményeket, információkat adja közre. Tájékoztató jellege mellet, edukatív tartalommal is bír a magyarságismeret terén.

Könyvkiadás A Magyar Egyesületek Szövetsége könyvkiadóként is tevékenykedik. Különböző támogatásoknak köszönhetően kerülhetett az olvasók elé Heka László: Így volt című regénye, Lábadi Károly: Boranyja c. a Drávaszög szölészetét és borásztatát feldolgozó kislexikona, a Drávaszög régen és ma c. kismonográfia, továbbá a Bilogorai magyarok, az Elődeink öröksége képekben, Beke Julianna a drávaszögi hímzőasszony c. kiadványok, valamint az Őstől mara-dott címet viselő a magyar nép épített örökségét nyomonkövető összefogalaló kiadvány is.

Magyar nyelvű TV adás A nyomtatott sajtón kívül 2013. kezdetétől a MESZ magyar magazinműsort indított az Osječka TV keretében, amely kéthetenete szombatonként sugároz új műsort 20 percben. A Láthatárok (Horizonti) címet viselő magazinműsor temetikus jellegű.

31

11 KAPCSOLATTARTÁS A HAZAI, AZ ANYAORSZÁGI ÉS A KÁRPÁT- MEDENCEI MAGYAR SZERVEZETEKKEL

Napjainkban a hivatalos kapcsolattartás egyre nagyobb szerepet kap a magán és hivatalos viszonyokban az élet minden területén. Egy olyan országos szervezetnek, mint a Magyar Egyesületek Szövetsége, a jó működéshez elengedetlen feltétele, hogy számos kapcsolatot létesítsen más civil szervezetekkel, egyesületekkel, intézményekkel, településekkel, városokkal. Ezek a kapcsolatok különböző szinteken valósulnak meg. A Magyar Egyesületek Szövetsége számos más horvátországi kisebbséggel alakított ki virágzó kapcsolatot. A hozzá tartozó egyesületek is rendelkeznek kárpát-medencei kapcsolatokkal. Vannak olyan települések, ahol éppen a helyi egyesületek együttműködésének köszönhetően alakult ki testvér-települési kapcsolat a helyi önkormányzatok között. A MESZ által támogatott megyei, járási és városi képviselőknek köszönhetően megannyi kapcsolatot köszönhetünk. Nem szabad elfelednünk, hogy a hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása révén egy-egy egyesület, szervezet önmagát és a szélesebb közösségét gazdagítja. Egy olyan kis közösség, mint a horvátországi magyarság, csak úgy tud megmaradni, ha szoros kapcsolatokat épít ki.

FENNÁLÓ KAPCSOLATRENDSZER ITTHON ÉS OTTHON:

A Magyar Egyesületek Szövetsége szinte minden jelentősebb kárpát-medencei magyar szervezettel kapcsolatban áll. Ezek az együttműködések minden szintű eszmeés tapasztalatcserére kiterjednek, természetesen a kulturális kapcsolattartás és a közös célok elérése, megvalósítása itt is mozgatóerő. A MESZ tagszervezetei rendszeresen részt vesznek a Kárpát-medencei országok kisebbségi rendezvényein, de az Európai orszá-gok polgárai előtt is ismertek. A Magyar Egyesületek Szövetsége által alapított Baranyai Júlia Népfőiskola tömérdek más népfőiskolával és intézménnyel ápol kitűnő kapcsolatot, köztük az Eszéki Népfőiskolával, a Krapinai Népfőiskolával, a villányi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskolával, a PBKIK Oktatási Központtal, az Oktatási és Vendéglátóipari Kft. -vel, a budapesti Klebersberg Kultúrkúriával, a budapesti Millenáris Nonprofit Kft.-vel...

A MESZ TAGSÁGAI:

A Magyar Egyesületek Szövetsége számos Kárpát-medencei méretű bizottság, szervezet tagja: - a pécsi székhelyű Déli Kapu Folklórszövetség egyetlen horvátországi tagja a Magyar Egyesületek Szövetsége - a MESZ tagja a Magyar Állandó Értekezletnek, és minden szakbizottságába delegálhatott egy- egy tagot - a Szövetség több taggal is rendelkezik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában - a MESZ által alapított Baranyai Júlia Népfőiskola tagja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak - jó viszonyt ápol a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal - a MESZ tagja a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszternek - alapító tagja a Pélmonostoron alakult helyi akciócsoportnak Baranya (LAG) - és még számos fórumon képviseli a horvátországi magyarságot. - a budapesti Égtájak Irodával is igen szoros volt a kapcsolat Goldschmied Józsefnek köszönhetően, egyben alapító tagja az Égtájak Egyesületnek - kapcsolattartás a délvidéki magyar szervezetekkel 33

MAGYAR CIVIL SZERVEZETEK A MESZ TAGSÁGÁBAN

A MESZ SZTÁRAI MIHÁLY OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS KÖZPONTJA

Pélmonostor

A MESZ Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központja 2004-ben alakult. Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy különböző témájú tanfolyamokat és szemináriumokat szervezzen, előremozdítsa a határ menti magyar-magyar együttműködéseket, határokon átnyúló barátsági és partneri kapcsolatokat alakítson ki, és különböző kutatásokat végezzen. Működése során már számos magyarországi civil szervezettel partneri kapcsolatot vett fel, valamint már több tanfolyamot, szemináriumot és szakképzési programot szervezett. Az egyesület legkiemelkedőbb programja a 2007-ben indított népzene iskola. Horvátországban a magyar népzene megismerésének ma egyik legfontosabb helye az iskolán kívüli oktatás. Elsődleges célja, hogy fiatal népzenészeket képezzen és alkalmat teremtsünk a magyar népzene megismerésére, megszerettetésére, továbbá, hogy a jövőben az iskola diákjai biztosítsák a magyar kultúregyesületek táncegyütteseinek a zenei kíséretét. A képzési programoknak a laskói Magyar Ház és a vörösmarti Magyar Ház ad helyet. A sikeresen működő képzés vezetője, már a kezdetektől Gellért Márta, magyarországi szakember. A gyerekek hegedű, brácsa, bőgő, népi furulya hangszereken és népi ének szakon tanulhatnak. Ezenkívül az egyesület még számos gyermektábort, hétvégi iskolát, honismereti tábort szervez év közben, de felnőtteknek szóló programok között is válogathatnak az érdeklődők.

Elérhetőség: Augusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-31-705-323, +385-99-22-68-831 e-mail: [email protected]

Elnök: Najbauer Tamás

37

ADY ENDRE MAGYAR KULTÚRKÖR

Zágráb

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör 1932-ben alakult. A második világháború alatt az egyesület a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség Zágrábi Helyi Csoportja néven működött. Az egyesület 1946. január 20-án ismét nevet változtatott és Zágrábi Magyar Kultúregyesület lett. 1954. április 4-én az egyesület önállósult, s felvette a mai nevét Ady Endre Magyar Kultúrkör. 1986 májusától munkájuk szinte csak a tánccsoport munkájára korlátozódik. A '90-es évek elején bekövetkezett társadalmi változások miatt, egy új korszak nyílt a Kultúrkör életében. A Horvátországi Magyarok Tudományos és Művészeti Társasága, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapat és a IV. Béla Érdekvédelmi Közösség bizonyos értelemben a kultúrkör ”gyermekei” és a Magyar Egyesületek Szövetségének is egyik alapító tagja volt. Jelenleg közel 300 tagja van. A szervezet keretén belül ma is a legaktívabb egyesületek körébe tartozik. 2012-ben ünnepelték megalakulásuk 80. évfordulóját. Jelenleg is több szakcsoport működik az egyesületen belül, van gyermek-, irodalmi-, revütánc- és zenei csoport is. Varga Ildikó kezdeményezésére alakult a revütánccsoport, ami a 80-as években még újdonságnak számított, de a táncosok részt vettek folklór szemléken és nemzeti jellegű rendezvényeken is. Az óvodás korú gyermekekkel külön is foglalkoznak és magyar irodalmat és nyelvápolást tanítanak. Ezenkívül komolyzenei koncerteket, irodalmi előadásokat is szerveznek. A nemzeti ünnepekre, megemlékezésekre színvonalas műsorral készül az irodalmi csoport. A kultúrkör ezen kívül még rendelkezik kisseb magyar könyvtárral és videokazettás filmgyűjteménnyel is. A munkába bekapcsolódott magyar szakos hallgatók, valamint az óvodások és az iskoláskorú gyerekek teljesítménye, odaadó munkája a fővárosi magyarság megmaradásának legnagyobb záloga.

Elérhetőség: Martićeva 8. 10000 Zagreb Tel: +385-1-481-3587 e-mail: [email protected]

38

Elnök: Szelman Mariann

ADY ENDRE MAGYAR MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET

Kórógy

A kórógyi Ady Endre Művelődési Egyesület 1949-ben alakult. Az egyesület jelenleg közel száz tagot számlál. A honvédő háború okozta kétéves kényszerszünet után, 1993-ban kezdte ismét meg a munkát. A kórógyi Ady Endre Művelődési Egyesület jó példája annak, hogy a művelődés, a kultúrélet válsághelyzetekben olyan megtartó erőnek bizonyulhat, mely lehetővé teszi a falusi közösség fennmaradását még akkor is, ha ezt szinte minden átmenet nélkül kiragadja rendezett körülményei közül a háborús felfordulás. Az újraindult kórógyi tánccsoport, 1998-ig gyakorlatilag az egyedüli aktív horvátországi magyar tánccsoportként működött. Kórógyon 1998-ban megkezdődő újjáépítés keretében, az infrastruktúra és a lakóházak újjáépítésével párhuzamosan, megkezdődött a Művelődési Otthon felújítása is, s e munka javarészt 2000-ben be is fejeződött. Ettől kezdve az egyesület munkáját már nem gátolta semmi. Az egyesület a horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Jelenleg egy magyar zenekar, ifjúsági- és gyermektánccsoport, menyecsketánccsoport és énekkar működik a kultúregyesület keretein belül. A hazai és külföldi fellépések igencsak megsűrűsödött naptára szinte a hivatásos együttesekével egyező, súlyos kötelezettségeket ró a kórógyi amatőr táncosokra, ám a kitartó munka eredményeként megszületett az egyesület egyik legnagyobb sikere is: a 32. zágrábi Nemzetközi Folklórszemlén a kórógyi táncosok viseletét nyilvánították a legeredetibb népviseletnek. Az egyesület maga is számos nívós rendezvény szervezője, így minden évben nagyszabású megemlékezést tartanak a az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitőrésének évfordulja alkalmából, továbbá a messze földön híres arató ünnepségük az Aranykalász elnevezést viseli. Az egyesület népművészetpártoló szakcsoportjai tiszta forrású népdalok éneklése mellett a háború utáni továbbélés örömével ropják a táncot minden egyes fellépés alkalmával, s ahol csak megfordulnak öregbítik Kórógy hírnevét. Elérhetőség: Ive Lole Ribara 125. 31214 Korođ Tel.: +385-32-584-037, +385-98-958-78-36 e.mail: [email protected]

Elnök: Kel József

39

BARANYAI JÚLIA NŐEGYLET

Pélmonostor

A pélmonostori székhelyű Baranyai Júlia Nőegylet alakulása óta jelentősen megszaporodott taglétszámmal működik. Az egyesület célkitűzései a magyar nyelv és hagyományok ápolása. Ennek érdekében ha arra lehetőség nyílik szemináriumokat, előadásokat, műhelyfoglalkozásokat szervez a tagság részére. Munkájukkal támogatják a Pélmonostor Magyar Kultúregyesület szakcsoportjainak munkáját és rendezvényeit. Személyiség fejlesztő tréningek, egészséges életmódot propagáló gyakorlatok rendezése is besorolható az egylet programjai közé, továbbá kultúrprogramok és kiállítások, irodalmi estek szervezése is. Az egyesület a pélmonostori Magyar Házban székel és rendezvényeinek többségét is itt szervezi meg.

Elérhetőség: Augusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-31-702-050 e.mail: [email protected]

40

Elnök: Ágh Izabella

BARROS MAGYAR KULTÚRKÖR

Fiume

A „Baross“ Magyar Kultúrkör 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy az anyanyelv, a magyar kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása szervezett formában is létezzen a tengerparti nagyvárosban, Fiumében is. Azért, hogy legyen egy egyesület amely alkalmat teremet a nemzeti ünnepeinkről való közös megemlékezésre, a különböző történelmi eseményeink és nemzetünk nagyjainak emléke előtt való tisztelegésre. Baross Gábor nem véletlenül lett az egyesület névadója. Neve összefonódik Fiume történelmével. Személye ma is ismert és tisztelt. Neve utal a két nép, valamint Fiume és az anyaország közötti történelmi kapcsolatra, elősegítve a két ország közötti baráti viszony kialakulását. Az egyesület kulturális programokkal, rendezvények sokaságával bizonyítja, hogy a magyarok, bár kevesen, de ebben a régióban is jelen vannak. Rendszeresen szerveznek kiállításokat magyarországi és Horvátországban élő, magyar nemzetiségű művészek alkotásaiból, hangversenyeket, zenés esteket magyar művészek előadásában és irodalmi esteket. Nemzeti ünnepeink évfordulóján összejövetelt tartanak az egyesületben, ahol alkalmi megemlékezéseket tartanak. A tavaszi és őszi hónapokban, szombat délelőttönként a gyerekeknek tartanak játékosénekes vidám összejöveteleket, melyek célja természetesen a magyar nyelv gyakorlása. Az „iskola“ eredményesen működik, de sajnos a téli hónapokban szünetel, mert az egyesület anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a helyiségek bemelegítését. Egyesület megalakulása óta öt emléktáblát helyeztett el olyan magyar, neves személyiségek tiszteletére, akik valamilyen formában kötődtek Fiuméhez és környékéhez. Így Feszty Árpád festőművész, a Honfoglalás c. körkép alkotójának, aki Lovránban hunyt el; Móra Ferencnek, aki az Ének a búzamezőkről c. regényét Abbáziában írta; Dr. Szegő Kálmánnak és Dr. Markusovszky Lajosnak, akik az abbáziai egészségügy megszervezésében játszottak kiemelkedő szerepet és Dr. Lehoczky Tivadar régész, történész, néprajzkutatónak, aki a Fiuméhez közeli Fuzsinében született. Elérhetőség: Užarska 2/III. em. 51000 Rijeka Tel: +385-51-317-260 e-mail: [email protected]

Elnök: Kolar Eržebet

41

BJELOVÁRI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Bjelovár

A Bjelovári Magyarok Közössége 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy tagságába gyűjtse a Bjelováron és környékén élő magyarságot, lehetőséget nyújtson a magyar nyelv és kultúra, a magyar önazonosságtudat ápolására. Az egyesület a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete. A Közösség rövid időn belül több tevékenységbe is belekezdett, először a játszóház munkája vette kezdetét, amely a „Nyuszi” nevet viseli, s amely jelenleg 10 tagot számlál. A egyesület tagjai számára magyar nyelvtanfolyamot is indított már, melyen 10-15 hallgató vett részt. Nemrég, pedig egy vegyes kar is megkezdte a működését. Az egyesület tevékenységéhez Bjelovár város biztosít helyiséget. Az egyesület működését pedig, a Magyar Egyesületek Szövetsége mellett, a városi vezetés és Bjelovár város magyar kisebbségi képviselője is támogatja.

Elérhetőség: Augusta Šenoe 19. 43000 Bjelovar Tel: +385-43-242-915

42

Elnök: Rogulja Irma

CSÁRDÁS MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Zára

Az egyesület 2001-ben alakult. Jelenleg közel hetven tagot számlál. Az egyesület célja ápolni a magyar nyelvet és a hgyományok megőrzése. Az egyesületnek nincs szakcsoportja ezért rendezvényeire vendégfellépőket hívnak minden évben. Évente részt vesznek a Kultúrális Sokszínüség Nemzeti Napja elnevezésű rendezvényen, ahol az egyesület népművészeti és gasztonómiai bemutatót készít. Ez a rendezvény igen nagyszámú magyar közönséget is vonz. Ebből az alkalomból minden évben más-más egyesület táncccsoportját hívják meg vendégszerepelni a magyarság tánckulturájának bemutatása és promoválása céljából. Az egyesületet több éven keresztül Grdić Olga vezette sikeresen, majd 2013-ban az egyesület vezetését Szendi Dezső vette át. Szintén ebben az éven sikerült végre 10 éves kálváriát követően székhelyhez jutnia a zárai magyar klubnak. Ez minden bizonnyal nagy lendületet hoz majd az egyesület munkájában.

Elérhetőség: Podmorje 8. 23247 Vinjerac Tel: +385-23-275-132

Elnök: Szendi Dezső

43

DÁRDAI MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Dárda

Az egyesület 2006-ban alakult. Jelenleg 50 aktív tagja van. Céljuk a magyar nemzeti öntudatra nevelés és magyar hagyományok, népszokások megőrzése, ápolása. Több csoportja is van az egyesületnek. Az ifjúsági tánccsoport kimagasló munkát végez, több alkalommal magyarországi koreográfus is dolgozik a csoporttal, hogy minél eredetibb és színvonalasabbak legyenek a táncaik. Számtalan fellépésük van itthon és külföldön egyaránt. Az utánpótlásról is gondoskodnak és már 20 iskoláskorú gyermek táncol a csoportban. A kultúregyesület asszonykórusa főleg népdalokat énekel hagyományteremtő állal. Évente több nagy lélegzetvételű rendezvényt is szerveznek. 2012-ben megszerveztek egy nemzetközi kórus találkozót is ahol több mint 20 énekkar vett részt. A színjátszó csoport alkalmanként humoros, szórakoztató műsorral lép fel. Szívesen dolgoznak együtt az idősek a fiatal generációval és a közös munka áthidaltja a korkülönbséget.

Elérhetőség: Marka Marulića 31. 31326 Darda Tel: +385 31-740-219, +385-91-211-82-70 e-mail: [email protected]

44

Elnök: Bóni János

DARUVÁRI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Daruvár

A szórvány vidéken székelő egyesület 1995-ben alakult. A közösség közel 200 tagja közül sokan nem Daruváron, hanem a környező falvakban élnek. Az egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv és a magyar kultúra ápolása. A Daruvári Magyarok Közössége a horvátországi legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetségének egyik tagszervezete. Szakcsoportok indítását évekig nehezítette, hogy az egyesület egészen 2008-ig nem rendelkezett állandó klub helységgel. Az egyesület énekkara csak ezek után alakult és jelenleg már húsz tagja van. Már megalakulásuk évében hat fellépése volt ,az óta pedig már számos vendégszereplést valósítottak meg itthon és külföldön egyaránt. A Daruvári Magyarok Közössége az elmúlt időszakban magyar nyelvtanfolyamot is szervezett már az egyesület tagságának részére. Rendezvényei közül kiemelkedő a rendszeresen megtartott Daruvári Magyar Kultúrnap. Az egyesület évente több kirándulást is szervez tagságának.

Elérhetőség: Trg dr. Franje Tuđmana 7. 43500 Daruvar Tel: +385-98-181-18-23 e-mail: [email protected]

Elnök: Sabo Snježana

45

DEÁK FERENC CIVIL KÖZPONT

Laskó

Az egyesület 2003-ban alakult, jelenleg 124 tagot számlál. Az egyesület alapvető céljai közé tartoznak a különböző ifjúsági sportesemények, kulturális rendezvények szervezése, népszokások felelevenítése, hogy az ifjúsággal is megismertesse és megszerettesse a magyar kultúrát. Laskón székelt öt évig, 2011-ig a MESZ Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központjának népzeneiskolája. Az egyesület 2007 óta rendelkezik székhellyel, melyet mindenki csak Magyar Háznak nevez Laskón A kultúrmunkában igen aktívan vesznek részt a laskói nyugdíjasok is és a vegyes karuk számos hazai és külföldi sikert könyvelhet el. A Deák Ferenc Civil Központ menyecske tánccsoportja is sikeresen működik jelenleg Simon Marina vezetésével. Az irodalmi és dráma csoport munkája még színesebbé teszi a kultúrmunkát, a csoport 2011-ben alakult. Tagjai irodalmat kedvelő fiatalokból áll és számos rendezvényen mutatták be tehetségüket. A Civíl Központ és a falu szervezésében már 2010 óta kerül megrendezésre a Paprikafesztivál elnevezésű gasztrokulturális falunapi rendezvénysorozat, ami igen nagy sikert aratott, főleg a paprikatermelők körében.

Elérhetőség: Petőfi Sándor 347. 31328 Lug Tel: +385-95-19-78-301 e-mail: [email protected]

46

Elnök: Tokai István

DEZSÁNOVÁCI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Trojeglává

A Dezsánováci Magyarok Közösségének alakuló ülésén 2012. májusában, melyet Trojegláván tartottak meg, közel félszáz magyar gyűlt össze. A megalakulását követően röpke két hónapon belül, a tagságot 120 főre növelték és június 29-én megtartották első nagyszabású rendezvényüket is amely a Magyar Nap elnevezést viselte. A közösség arra törekszik, hogy az itt élő magyarságot arra sarklallja, hogy tartsák meg a magyar nyelvet és kultúrát ezen a vidéken. Terveik szerint minden nemzeti ünnepről meg fognak emlékezni és munkájukkal igyekeznek a fiatalok érdeklődését is felkelteni.

Elérhetőség: Masarikova 44. Trojeglava 43506 Dežanovac Mob: +385-98-928-41-114

Elnök: Jarža Erika

47

DÓZSA GYÖRGY MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Haraszti

A Dózsa György Magyar Kultúregyesület 2000 elején alakult. Tevékenységi körébe a magyarság és annak hagyományainak megőrzése tartozik. Az egyesület keretein belül két szakcsoport is működik: néptánccsoport és dalárda. A tánccsoport jelenleg két korcsoportban működik: a kis, vagyis a gyermek tánccsoport és a nagy, azaz az ifjúsági csoport. A dalárda 2008-ban alakult, elsősorban haraszti népdalokat énekelnek. Nagyon büszkék az elkészült viseletükre, ami tökéletes mása lett az eredeti haraszti viseletnek. Az egyesület 2008-ban jutott székházhoz, melyben a helybéli néprajzi gyűjtemény is helyet kapott. Az épületet a helyreállítás után 2009-ben adták át, és az óta nyitva áll a nagyközönség számára is. A néprajzi múzeumot a Botond névre keresztelték a haraszti emberek. Minden évben megrendezésre kerül a Haraszti Őszi Nap elnevezésű rendezvény, amely már évek óta nagy sikert arat a településen. Ebből az alkalomból több hazai és külföldi kultúregyesületet látnak vendégül.

Elérhetőség: Petőfi Sándor 90. 31404 Hrastin Tel: +385-91-53-95-046

48

Elnök: Pozsár László

ERNESZTÍN JÁRÁSI MAGYAROK EGYESÜLETE

Szentlászló

Az egyesület 2010-ben alakult. Jelenleg 60 tagja van. Az egyesület Szentlászlón székel. Céljuk megőrizni a szentászlói magyar hagyományokat az utókor számára. Az egyesületen belül hagyományőrző csoport működik. Rendszeresen megemlékeznek nemzeti ünnepeinkre. Az 1848-49-es szabadságharc hőseire rendszerint a szentlászlói sírkertben emlékeznek meg az Élet fája emlékműnél melyet a Magyar Egyesületek Szövetsége állítatott. Az egyesület tagsága a Szent László emlékét is hően őrzik.

Elérhetőség: Pobjede 38. 31214 Laslovo Mob: +385-95-509-58-48 e-mail: [email protected]

Elnök: Ferenc Róbert

49

GRUBISNOPOLJEI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Grbavac

A Grubisnopoljei Magyarok Közössége 2003–ben alakult, a székhelye Gerbavácon van. Az egyesület, amely több mint ötven tagot számlál, a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Az egyesület legfontosabb célja az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megőrzése. Az elmúlt időszakban az egyesület legfontosabb tevékenysége a tagság részére szervezett magyar nyelvtanfolyamok voltak. A Közösség a Magyar Egyesületek Szövetségének támogatásával 2008-ban jutott székhelyhez, amely az óta az egyesület tevékenységeinek ad otthont, s amely az e vidéken élő magyarság kulturális központjává vált. A lakóépületben egy néprajzi kiállítást rendeztek be, amely a vidéken élő magyarság tárgyi kultúráját hivatott bemutatni. Az egyesület keretein belül nagyon aktív a hagyományőrzés, számos helybéli népszokás újjáéledésének ad lehetőséget a gerbaváci Magyar Ház, kezdve a disznótortól, a tollfosztón át, a vallási ünnepek szokásainak ápolásáig. Minden évben szerveznek néhány nagyobb szabású kulturális programot is, ilyen a Magyar Ház napja és a Szent Vendel napi ünnepség, amikor különböző programokkal kedveskednek a környékbeli magyarságnak. A rendezvényeik sokszínűségéhez hozzájárulnak még az egyesület tagjai által készített fotókiállítások, kiállított kézimunkák és a vidék jellegzetes tárgyi kultúráját bemutató kiállítások is.

Elérhetőség: Grbavac 76. 43290 Grubišno Polje Tel: +385-43-428-063

50

Elnök: Horvát Pavle

HERCEGSZÖLLŐSI MIHÁLY MAGYAR IFJÚSÁGI SZERVEZET

Hercegszöllős

Az egyesület 2004-ben alakult meg. Jelenleg 30 tagja van, de szinte napról napra nő a tagság száma. Célja különböző aktivitások, előadások szervezése a fiatalok számára, kulturális rendezvények, könyvbemutatók, rajzműhelyek, kiállítások, szórakoztató programok és koncertek szervezése, együttműködés más egyesületekkel. Tevékenységi köréhez tartozik még ezen kívül, a kreatív műhelyek szervezése is. 2010-ben megalakult a Triola elnevezésű együttes is az egyesület keretein belül, amely napjainkban már a Triola+1 nevet viseli. Számos rendezvényen vesznek részt, főleg a magyar nemzeti ünnepek színvonalát emelik, népdalokkal, balladákkal, de más műfajt is szívesen énekelnek. Hagyományosan minden évben megrendezik a Tavaszi folklór estet. 2012 -ben első alkalommal szerveztek sütemény kiállítást, amely nagy sikert aratott, ezért úgy döntött a tagság, hogy ezen túl minden évben megrendezésre kerül. 2009 óta minden évben Újévvárást szerveznek a szabadban.

Elérhetőség: Fő utca 78. 31309 Kneževi Vinogradi Tel: +385-98-95-17-546 e-mail: [email protected]

Elnök: Tomasity Deák Korina

51

JÓZSEF ATTILA IFJUSÁGI SZERVEZET

Sepse

A sepsei fiatalok 2005-ben alakították meg ifjúsági szervezetüket, jelenleg 25 tagja van. A hivatalos bejegyzés előtt is már szervezetként tevékenykedtek és különböző pályázati pénzekből felújítottak egy helységet, amelyet azóta csak úgy hívnak a fiatalok, hogy Club Halenda. Megalakulásukat követően szintén pályázati támogatásokból különböző berendezéseket és felszereléseket vásároltak a klubhelységbe. Céljaik közé sorolható a fiataloknak szóló felvilágosító szemináriumok, előadássorozatok megtartása, is mint például a dohányzás és a drogok káros hatása, az alkoholfogyasztás károsító hatása stb... A szórakoztatást sem hagyják ki és különböző rendezvényeket szerveznek, mint pl. a Maszka bált vagy partit, ami minden alkalommal nagy sikert arat, de ezen kívül tartanak még filmvetítéseket és messze híres születésnapi bulikat is. A tagság az iskolai év alatt csak hétvégeken jön össze a klubhelységben, de a téli és a nyári szünetben szinte naponta találkoznak. A tagság nem csak saját rendezvényeket szervez, hanem szívesen besegít a helyi kultúregyesület és a labdarúgó egyesület munkájába is.

Elérhetőség: Fő utca 92. 31309 Kotlina Tel: +385-99-51-73-115 e-mail: [email protected]

52

Elnök: Karaszi Kornél

JÓZSEF ATTILA MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Vörösmart

A csaknem 500 éves közművelődési múlttal rendelkező Vörösmart egészen 1990ig kiemelkedő szerepet játszott a horvátországi magyar művelődés terén. A háborús évek után 1997-ben, Baranyában elsőként alakítottak kultúregyesületet, jelenleg 70 felnőtt és 40 gyermekből áll a tagsága. 2008-ig a művelődési ház adott otthont az egyesületnek. 2008-tól már saját székházában tevékenykedhetett. Szakcsoportjai, a női kar, a drámai csoport (versszínpad) és a gyermek tánccsoport. Ők veszik birtokba nap, mint nap a Magyar Ház termeit. A Magyar Egyesületek Szövetségének „Sztárai Mihály” Oktatási és Kulturális Központjának népzene iskolája is 2011 óta itt székel. E mellet még a kézimunkázó asszonyok is szívesen töltik az időt a Magyar Házban. Az egyesület kiemelkedő rendezvénye a vörösmarti Falunap - mely minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre. E mellet még számos kisseb rendezvényre is sor kerül. Az énekkar már több külföldi megmérettetésen vett részt és vitte jó hírét Vörösmartnak. 2011-ben Bulgáriából, egy nemzetközi megmérettetésen aranyéremmel tértek haza. 2012-ben Riminiben, Olaszországban vendégszerepeltek. 2011-ben került sor az első cd kiadására is. A kistánccsoport 16 lelkes táncossal lép fel, szemléken, rendezvényeken. A versszínpad 10 tagja minden nemzeti ünnepre komoly műsorral készül, de a humort sem vetik meg. Az egyesület céljai közé tarozik, megőrizni a múlt értékeit és átadni azt a jövő nemzedékének, ápolni a magyar hagyományokat és ujjat is teremteni, hogy még hosszú évekig megmaradjon a magyar kultúra, néphagyomány ezen a vidéken. Az egyesület több generációt is felkaroló munkát folytat, így minden korosztály megtalálhatja a helyét, kedve és képessége szerint.

Elérhetőség: Marsal Tito utca 138. 31307 Zmajevac Tel: +385-91-89-77-994, +385-99-57-49-481 e-mail: [email protected]

Elnök: Bisztricán Hajnalka

53

KAPRONCA-KRIZSEVÁC MEGYEI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Kapronca

A Kapronca-Krizsevác Megyei Magyarok Egyesülete 1992-ben alakult. A Kaproncán székelő egyesület közel 90 tagot számlál. Az egyesület legfontosabb célja az anyanyelv-, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megőrzése. Legfontosabb tevékenysége az anyanyelvápolás szervezése a Kapronca - Krizsevác Megye területén élő magyarok számára. Az anyanyelvápolás Zsdála településen járt a legtöbb eredménnyel, ahol 1997 óta, a Magyar Egyesületek Szövetségének támogatásával, játszóház formában sikerült a vegyes házasságokban született gyerekeket összefogni. A játszóház keretében 15-20 álatalános iskolás gyermeknek nyílik lehetősége megismerni a magyar nyelvet, betekintést kapni a vidéken élő magyarság hagyományaiba és kultúrájába. A játszóház foglalkozásain elsajátított népdalokkal és táncokkal már több alkalommal is felléptek, hazai és anyaországi közönség előtt egyaránt. Minden évben meghívást kapnak a Magyar Egyesületek Szövetségének központi rendezvényeire: a Horvátországi Magyar Gyermek Néptánc Szemlére és a „Csupa játék-Csupa mese” elnevezésű horvátországi magyar játszóházak és óvodák találkozójára, továbbá minden évben részt vesznek a megyei szintű kisebbségi szemléken, ahol a megyei magyar nemzetközösséget képviselik. A játszóházat Zabján Zsuzsa, szakképzett tanítónő vezeti. Az egyesület keretein belül sikeresen működik a Papp Antal által vezetett Tomo Šestak nevet viselő tamburazenekar, amely a magyar népzene kincs ápolását tűzte ki céljául. A szakcsoport 20 tagot számlál. Repertuárukban egyaránt szerepelnek magyar népzenei művek és klasszikus tambura zenekarra írt művek is. A zenekar évente számos vendégszereplést valósít meg Horvátországban és Magyarországon. A zenekar nivós munkáját bizonyítja, hogy a „Pajo Kolarić” elnevezésű tamburazenakrok minősítésén már tíz alkalommal arany fokozatú elismerésben részesültek.

Elérhetőség: Hrvatske državnosti 20. 48300 Koprivnica Tel.: +385-48-623-232, +385-91-511-2632 e-mail: [email protected]

54

Elnök: Papp Antal

KISKŐSZEG MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Kiskőszeg

A Kiskőszegi Magyar Kultúregyesület a honvédő háború után 2000-ben alakult ujjá. Tevékenységi köréhez tartozik a helybéli magyarság kultúrájának és hagyományainak ápolása. Célja a Kiskőszegen élő magyarok hagyományainak és kultúrájának megőrzése és megtartása, a fiatalokban is felkelteni az érdeklődést a magyar néptánc, a magyar népdal iránt. Az egyesületen belül több szakcsoport működik: női kar, gyermek tánccsoport, felnőtt tánccsoport. 2007-ben a kultúregyesület állandó klubhelységhez jutott, így a heti próbákhoz a helység biztosítva van. A kórus vezetője mr. Veres Kimpf Mária. A női kar 2012-ben adta ki első cd-ét, amire igen csak büszkék. Az ifjúsági tánccsoport számos itthoni és külföldi fellépéssel büszkélkedhet. 2012-ben gyermek tánccsoport is alakult az egyesület keretein belül. A tánccsoportokat Böjtös Denisz vezeti. Számos rendezvényt szerveznek egész éven keresztül. Jelsebbek közé tartoznak a Jánoska eresztést a Dunán, a halászléfőző verseny és a kézimunka kiállítás. Fő céljuk megőrizni a múlt értékeit és átadni azt a jövő nemzedékének, ápolni a magyar hagyományokat, hogy még hosszú évekig megmaradjon a magyar kultúra, néphagyomány ezen a vidéken.

Elérhetőség: Dunavska utca 18. 31308 Batina Tel: +385-31-735-113, +385-98-29-42-18 e-mail: [email protected]

Elnök: Radicsev Mária

55

LIPIKI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Lipik

A Lipiki Magyarok Közössége 2005-ben alakult meg. Jelenleg 161 tagja van. A legfőbb feladatának a Pozsega-Szlavón Megye területén élő magyar közösség nyelvének, kultúrájának és hagyományának ápolását tekinti. Az egyesület keretein belül magyar nyelvtanfolyamokat és különböző belföldi és külföldi kirándulásokat szerveznek a tagság részére. A kultúregyesületen belül több csoport is működik, tánccsoport, énekkar valamint egy zenei csoport. A közösség minden évben, október első felében, megszervezi a Lipiki Magyar Napok elnevezésű kétnapos rendezvénysorozatot. Ezenkívül az egyesület tagsága minden évben megemlékezik a magyarság nemzeti ünnepeiről, e megemlékezések révén is ápolva és erősítve a magyar nemzeti öntudatot. A Közösség nagyban hozzájárult a 2011-es év folyamán a Lipik város és a magyarországi Igál város közötti együttműködés létrejöttéhez, ezenkívül nagyon jó viszonyt ápol a kaposvári székhelyű Országos Magyar- Horvát Baráti Társasággal is. 2012ben a Magyar Egyesületek Szövetségének segítségével sikerült megvásárolni Brekinszkán egy ingatlant, amely ezentúl az egyesület új székháza, valamint a környéken élő magyarság tájháza is egyben.

Elérhetőség: Moslavačka 45. 43280 Garešnica Tel: +385-34-432-370, +385-98-41-71-02 e-mail: [email protected]

56

Elnök: Fezi Dragutin

MAGYAR IFJUSÁGI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Pélmonostor

A pélmonostori székhelyű Magyar Ifjusági Szervezetek Szövetsége 2004-ben alakult. Elsősorban a tagszervezetek munkáját koordinálja és segíti, ám egyben lehetőséget nyit a fiatal nemzedéknek a nagyobb közösségi szerepvállalára is. A MISZSZen belül folyó munka lényegében felkészíti a fiatalokat a közéleti szereplésre, illetve alkalmat szolgáltat a tapasztalatszerzésre. 2012-ben első alkalommal szervezték meg a Zöld Szigeten az IFI FESZT elnevezésű rendezvényt, 2012-ben a rendezvény házigazdája Laskó volt, mind a két rendezvény célja az volt hogy a környéken élő fiatalok találkozzanak és egy egész znapot együtt töltsenek. A rendezvényen mindenki megtalálhatta a kedvére szoló programot, sokféle sport program várta az érdeklődőket de a délutáni, esti órákban már a zene, a koncertek vették át a fő szerepet. Ez a rendezvény minden évben megrendezésre kerül, és minden alkalommal más házigazdája van.

Elérhetőség: Agusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-98-160-4177 e-mail: [email protected]

Elnök: Kerekes Anita

57

MÓRICZ ZSIGMOND MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Póla

A Móricz Zsigmond Magyar Kultúregyesület 1999-ben alakult. Pólában több mint 200 magyar él. A kultúregyesület tagsága heti két alkalommal találkozik a várostól kapott klubhelységben. Minden nemzeti ünnepre, megemlékezésre készülnek. Minden évben tartanak Mikulás- és évzáró ünnepséget is az ott élő magyarok számára. Tíz éves fennálásuk alklamával a a MESZ Hagyaték című folyóiratában lett összegezve az egyesület egy évtizedes munkássága. 2011-ben a pólai Magyar Napok elnevezésű rendezvényükön közös programot készítettek Póla testvérvárosával, Budaörssel. Nagyon gazdag és színes programmal kedveskedtek a helyieknek. 2012. október 25 és 28 között egy nemzetközi magyar találkozót szervezett az egyesület, ahol a múzslyai Petőfi Sándor Kultúregyesület is a vendégük volt. A rendezvény keretén belül megemlékeztek az 56-os forradalomról is. Gazdag és sokoldalú kultúrmunka révén szeretnék felkelteni a fiatalok figyelmét, hogy a jövőben még több fiatal csatlakozzon az egyesülethez.

Elérhetőség: Karlo Gajeva 3. 52100 Pula Tel: +385/52-212-601, +385/98-81-44-59

58

Elnök: Masa Zsuzsanna

MURA-DRÁVA MENTI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Csáktornya

A Muraköz Megyében élő nemzettársaink 2012 májusában alakították meg a Mura-Dráva Menti Magyarok Közösségét. A frissen alakult egyesület elsődleges célja nem csak a helyi magyar közösség hagyományainak megőrzése és továbbvitele, hanem a nemzeti öntudat ébrentartása és a magyarság nemzeti ünnepeiről történő méltó megemlékezés. Az elmúlt időszakban az egyesület helységhez jutott és már semmi akadálya a rendszeres összejöveteleknek. Elsődleges dolguk a helység berendezése és kimeszelése volt, hogy otthonossá tegyék a csáktornyai klubhelységüket. A későbbiekben irodalmi esteket rendeznének, a gyerekeknek viszont játszóházat indítanának. A városi és a megyei önkormányzatnál, valamint különböző szervezeteknél pályáznának, hogy anyagi támogatáshoz jussanak, melynek függvényében bővülne az egyesület tevékenységi köre. Az egyesület tagsága folyamatosan szélesedik, tevékenysége pedig a klubhelyiségnek köszönhetően stabilizálódik.

Elérhetőség: Stjepana Radića24. 40000 Čakovec Tel: +385-95-90-29-031 e-mail: [email protected]

Elnök: Kitánovics Zita

59

NAGYBODOLYAI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

Nagybodolya

A Nagybodolyai Hagyományőrző Egyesület azzal a céllal jött létre 2001-ben, hogy ápolja a település magyar néphagyományait, szokásait. Az egyesület tevékenységével felkarolja az idősebb, középkorú és fiatal korosztály tagjait is. A Magyar Egyesületek Szövetségének köszönhetően 2009-ben került sor a településen egy a népi építészet szempontjából értékes ingatlan megvásárlásra, ezt az ingatlant az elmúlt években felújították és egy igen gazdag néprajzi gyűjtemény otthona lett. Szinte az egész falu sajátjának érezheti, hiszen kevés olyan család van Nagybodolyán, akit nem képvisel egy-egy tárgy ebben a tájházban. A kultúregyesület tagsága feladatának tartja a néprajzi gyűjtemény gondozását, és a házkörüli munkák elvégzését. Az egyesület e mellet még számos rendezvényt tudhat magáénak mint például az őszköszöntő kultúrműsor, farsangi mulatság, Mikulás ünnepség, nőnapi rendezvény, a Duna tükrében gyermektábor, sutemény és torta kiállítások, kézimunka kiállítások stb.

Elérhetőség: Glavna 139. 31303 Podolje Tel: +385-98 -37-93-94, +385-31-700-784

60

Elnök: Keresztes József

NAGYPISZANICAI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Nagypiszanica

A Nagypiszanicai Magyarok Közössége 2011. elején alakult. Az egyesület legfontosabb célja az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megőrzése. Az egyesület, amely jelenleg ötven tagot számlál, a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége tagszervezetének egyike. A nagypiszanicai egyesület tagságába környékbeli települések magyarjai tartoznak, így Nagypiszanicán kívül még Bedenik, Bulinac, Babinac, Lasovac, Kispiszanica és Nagygrgyevác magyar ajkú lakossága is ide tartozik. Az egyesület különböző rendezvények szervezése által igyekszik összefogni a környékbeli magyarságot. A Közösség székhelyéül a nagypiszanicai magyar kultúrotthon szolgál. A Nagypiszanicai Magyarok Közössége nagy hangsúlyt helyez a magyarság történelmi gyökereinek ápolására. Abból a megfontolásból, hogy államalapító Szent István királyunk napja nagy jelentőséggel bír az összmagyarság számára, az egyesület napjának augusztus 20-át választották. De minden évben megemlékeznek az 1848-as magyar forraadalom kitörésének évfordulójáról is, annál is inkább mivel kultúrotthonuk homlokzatán helyzete el a Magyar Egyesületek Szövetsége az aradi vértanúhalált halt magyar honvéd tábornok, Knézich Kátoly emléktábláját, aki ennek a vidéknek a szülöttje volt, 1808-ban Nagygrgyevácon született. Az egyesület keretében 2013 elején egy ének és egy népzenei szakcsoport is alakult.

Elérhetőség: Hrvatskih mučenika 208, 43270 Velika Pisanica Tel: +385-43-883-041 e-mail: [email protected]

Elnök: Zlata Berkeš

61

NÉPKÖR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Eszék - Rétfalu

A Népkör Magyar Kultúregyesület kétségtelenül a horvátországi magyarság egyik legrégebbi művelődési szervezete. Hivatalosan 1946-ban alakult Eszéken, 1955-től pedig Rétfaluban van a székhelye. Jelenleg 227 tagot tartanak nyilván, de aktív tagság 50 főre tehető. Az egyesületen belül működő vegyes kar 1986-ban alakult. A vegyes kar karnagya alapítástól fogva mr.Veres Kimpf Mária. A kórus repertoárjában nem csak népdalok, népdalfeldolgozások, hanem klasszikus művek is szerepelnek. A kar számos fellépése során nagy sikert aratott, nemcsak itthon hanem külföldön, főként Magyarországon. 2013-ben a harmadik hanglemez (cd) kiadására is sor került. 1998-tól a Népkör szervezi a Magyar Nap Eszéken elnevezésű rendezvényt, ahol Szlavónia és Baranya magyarsága mutatja be kultúráját, gasztronómiáját, népművészeti világát, népviseleteit, stb. Minden évben megtartják a már hagyománnyá vált áldozó csütörtöki búcsút, de ezen kívül még számos kisseb lélegzetvételű rendezvényt is tartanak. Minden héten egy alkalommal játszóházat tartanak, két csoporttal is foglalkoznak 4-6 éves és 6- 8 éves korú gyermekekkel, akik már a magyar nyelvtannal is ismerkednek. 2012-ben egy IPA pályázat elnyerésével is büszkélkedhetnek, a program címe A folyók összekötnek, nem szétválasztanak. Az eszéki Magyar Tanszékkel való kapcsolattartás is kitűnő, segítségükkel színvonalas irodalmi esteket rendeznek rétfalusi székházukban.

Elérhetőség: Petőfi Sándor 76. 31000 Osijek Tel: +385-31-304-770, +385-91-12-70-081 e-mail: [email protected]

62

Elnök: Magdika Dániel

ÓJÁNKOVÁCI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

Ójánkovác

Az Ójánkováci Hagyományőrző Egyesület 2007-ben alakult. Az egyesület megalakulása óta a horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Az ójankováci egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása, nagy hagsúlyt fektetve a magyar néptánc és népdal kultúra megőrzésére, a fiatalok magyar nemezti öntudatra való nevelésére. Az egyesület jelenleg közel száz tagot számlál. Kereteiben sikeresen működik a játszóház foglalkozás, gyermek énekkar és gyermek tánccsoport, valamint felnőtt tánccsoport és az asszonykórus. A tagság részére magyar nyelvtanfolyamot is idítottak több alkalommal. Számos sikeres fellépésük volt már hazánkban és Magyarországon egyaránt, különböző minősítéseken is részt vettek már, de ők maguk is több rendezvény szervezői év közben. Az egyesület 2011. májusában a Magyar Egyesületek Szövetségének támogatásával jutott székhelyhez. Az egyesület sikeres működéséhez ezek után az ójankováci Magyar Ház adja a biztos alapot.

Elérhetőség: A. G. Matoša 14. 32241 Stari Jankovci Tel.: +385-32-540-352, +385-98-994-4356

Elnök: Budim Margit

63

PAKRÁCI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Pakrác

A Pozsega-Szlavón Megyében, Pakrácon székelő egyesület hivatalos megalakulását követően évekig szünetelt, de 2011-ben ujjá éledt és azóta is aktívan működik. Egyre több figyelemre méltó tevékenységet indít útjára. Gyarapodik a tagság létszáma is és bővül az éves tevékenység is. 2011-ben hagyományteremtő céllal rendezték meg első alkalommal a Pakraci Magyar Nap elnevezésű nagyszabású rendezvényt. Ezen a rendezvényen nem csak a pakraci magyarok, hanem a környékén élő magyarok is szívesen részt vettek. Az egyesület céljai közé tartozik, hogy ez a rendezvény hagyományossá váljon illetve, hogy minnél több ehhez hasonló rendezvényt tartsák évközben.

Elérhetőség: Stjepana Radića 56, 34550 Pakrac Tel: +385-34-438-264

64

Elnök: Fa Josip

PÉLMONOSTOR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Pélmonostor

A Pélmonostor Magyar Kultúregyesület 1997-ben alakult. Célja a helybéli magyarság megszervezése, a drávaszögi népszokások és hagyományok ápolása és megőrzése valamint, hogy ápolja Pélmonostor város kultúrális örökségét. Az egyesület keretein belül működik egy asszonykórus, gyermek-, ifjusági- és felnőtt táncscsoport, hagyományőrző és színjátszó csoport, továbbá a legkisebbek örömére játszóház. Az asszony kórus egyidőben alakult az egyesülettel. A kórus elsősorban dél-dunántúli, valamint a Kárpát-medence más tájegységeinek a népdalkincsét ápolja. Évente számos fellépéssel dicsekedhetnek itthon és külföldön egyaránat. Legnagyobb sikerüknek az 1999-es Horvátországi Kissebségek Szemléjén való részvéltelt tekintik Zágrábban. A Talicska néptánccsoport 1998-ban alakult, Kárpát-medence különböző tájairól származó néptáncokból állítja össze műsorát. A tánccsoport fellépet már Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Magyarországon, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában valamint Szerbiában és számos hazai rendezvényen. Értelmi szerzői horvátországi Táncház mozgalomnak. Az utánpótlási csoport a Kopogtatók nevet viseli. A Hagyományőrző csoport a magyar népi hagyományok ápolásával foglalkozik. Ők szervezik az 56-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára való megemlékezést és a 1848/49-es forradalom emlékünnepét és a többi nemzeti ünnepre való emlékezést is. Minden évben megszervezik a hagyományos disznótort és a „Paprikás csipetkével” főzőversenyt. Ezenkívül még az egyesületen belül műküdik a Játszóház is amely az ifjabb nemzedéket karolja fel. A foglalkozásokat heti egy alkalommal tartják. Itt játék közben tanúlnak mondókákat, mesét hallgatnak és kreatív foglalkozásra is van lehetőség. Ezek a tevékenységek mind a székházukban folynak, amit Pélmonostoron mindenki Magyar Háznak nevez. Tevékenysége nyomán számos intézménnyel és egyesülettel működik együtt Kárpát- medence szerte. Elérhetőség: Agusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-31-702-050 e-mail: [email protected]

Elnök: Juhász Sándor

65

PETŐFI SÁNDOR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Sepse

A sepsei Petőfi Sándor Kultúregyesület 1950-ben alakult. A honvédő háború utáni újraindulás nehézségeivel a sepseiek is kénytelenek voltak megbirkózni. Az 1991-es honvédő háború után az egyesület a nulláról indult, jelenleg közel 50 tagot számlál. A Magyar Egyesületek Szövetsége segítségével egy gyermektánccsoportot alapított, amely a Kerekerdő nevet viseli és ami a mai napig sikeresen működik. A sepsei kultúrotthon és a kultúrotthon melléképületeinek felújítása után egy nyári színpad építésére is sor került, ami a szabadtéri programok lebonyolítására igen célszerű. A kultúregyesület 2010-ben létrehozott egy új szakcsoportot, ahol a huszonéves egyesületi tagok járnak össze, a fiatalok a Hagyománykutató Egylet nevet adták a csoportnak. Az ő feladatuk a kultúregyesület honlapjának elkészítése, karbantartása és az oldal állandó frissítése. 2012 szeptemberében újabbb szakcsoportot alakítottak a kultúregyesületen belül, a Pipacs játszóházat. Mivel Sepsén nincs óvoda, így most már a legkisebbeknek is van lehetőségük együtt játszani, tanulni az iskola előtti időszakban. Jelenleg 18 gyermek jár a játszóházba, vezetőjük Versánszki Glória. Az egyesület kiemelkedő programjai, melyeket minden évben megszerveznek a hagyományos falusi disznótor, a maszkabál, a március 15-ei megemlékezés, a májusfa kitáncolás és a folklórest, de ezenkívül még számos kisseb lélegzetvételű rendezvényt is tartanak, mint például a nőnapi mulatság, sütemény-, kézimunka-, sajt kiállítás.

Elérhetőség: Fő utca 50. 31309 Kotlina Tel: +385-31-759-048, +385-98-29-57-11 e-mail: [email protected]

66

Elnök: Karaszi József

PETŐFI SÁNDOR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Várdaróc

Az egyesület a honvédő háborút követően indította újra működését. A kultúrotthon felujjítását követően adottak voltak az alapvető feltételek a szakcsoportok elindítására és különböző programok szervezésére. Lelkesedésben nem volt hiány annak ellenére sem, hogy az utóbbi években igencsak megfogyatkozott a fiatalok száma az egyesület tagságában. A menyecske tánccsoport 2006-ban alakult, számos fellépésük volt már hazánkban és Magyarországon egyaránt, a csoport vezetője Budim Margit. Az elmúlt év legnépszerűbb rendezvénye az hagyományteremtés céljával életrehívott, ősszel megrendezett folklórszemle volt.

Elérhetőség: Petőfi Sándor 92. 31327 Vardarac Tel: +385-91-310-00-19

Elnök: Kiss Attila

67

PETŐFI SÁNDOR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Csák

A Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a második világháború után kezdte meg tevékenységét Csákon. Az egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv, a magyar kultúra és néphagyományok ápolása, nagy hagsúlyt fektetve a magyar néptánc és népdal kultúra megőrzésére. A honvédő háború szétszóratása után, 1998-ban az egyesület újból tevékenykedni kezdett a magyar kulturálsi élet szervezése terén. Az egyesület megalakulása óta a horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Az egyesület jelenleg közel hetven aktív tagot számlál, tevékenységével pedig több korcsoportot is megszólit a lefiatalabbtól a legidősesebbekig. Az egyesület 2003 óta saját székhellyel rendelkezik, melyet mindenki csak Magyar Háznak nevez Csákon. Ez az épület, melyet idővel kiegészítettek egy szabadtéri szinpaddal is, biztos záloga az egyesület sikeres működésének, itt kapott helyet az egyesület keretein belül sikeresen működő öt szakcsoport: zenekar, ifjúsági néptáncegyüttes, gyermektánccsoport, menyecsketánccsoport és színjátszócsoport. Az egyesület szakcsoportjainak minden évben több tucat fellépése van itthon és külföldön egyaránt. Vendégszerepeltek már Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Magyarországon Vajdaságban és még Boszina - Hercegovinában is. 2000ben, a falu első írásos megemlítésének 700. évfordulója alkalmából, szervezték meg először a „Chak” elnevezésű fesztivált, melyet az óta is minden évben megrendeztek és amely idővel nemzetközi néptánc fesztivállá nőtte ki magát.

Elérhetőség: Petőfi Sándor 42. 32238 Čakovci Tel: +385-32-534-100

68

Elnök: Kéry Károly

PETŐFI SÁNDOR MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Marinci

A kultúregyesület 2004-ben alakult a marinci magyarság kezdeményezésére. Megalakulása óta a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Jelenleg 70 felnőtt és 30 gyerek tartozik a tagságához. Az egyesületen belül két tánccsoport is működik, egy gyermek és egy ifjúsági, vezetőjük Martina Plum, koreográfusuk Böjtös Denisz. A tánccsoport rengeteg fellépésen szerepel itthon de Magyarországon, külföldön is, voltak már fellépéseik Szerbiában és Szlovákiában is. Szerepléseiket mindig nagy siker koronázza, már több éve résztvevői a Vinkováci Ősz, az Iloki Szüret nagyszabású rendezvényeken is. Ezenkívül még számos rendezvényt tartanak egész éven keresztül pl., farsangi bál, vagy a június első hetében megrendezésre kerülő megye szintű Néptánc Szemle. Erre a szemlére meghívják a környező falvak, települések egyesületeit, de távolabbról is érkeznek vendégek erre a napra. Az egyesület célja, hogy a még meglévő hagyományokat ápolja, megtartsa ,az ifjú generációban pedig felébressze a nemzeti öntudatot. A jó és kiemelkedő munkájuknak köszönhető, hogy tagságuk napról napra nő és fiatalodik.

Elérhetőség: Alojzije Stepinca 39. 32221 Marinci Tel: +385-32-385-060, +385-99-723-48-37 e-mail: [email protected]

Elnök: Kuntics Sándor

69

SZISZEK-MOSZLAVINA MEGYEI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Kutina

Az egyesület 2010-ben alakult. Jelenleg harminc tagja van. Célja a magyar nyelv ápolása, oktatása, a magyar kultúra és hagyományok ápolása. Megmenteni a még fennmaradt tárgyi értékeket és egy gyüjtemény létrehozása. A kis közösség nagy hangsúlyt fektet a magyar nemezeti ünnepekre való megemlékezések szervezésésre. Nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a fiatalabb generációval is megismertessék, megkedveltessék, megszerettessék és felkeltsék az érdeklődést a magyar kultúra iránt és sokat dolgoznak annak érdekében, hogy a közeljövőben már szakcsoporttal is büszkélkedhessenek.

Elérhetőség: Ljudevita Vukotinovića 8. 44320 Kutina Tel: +385-44-681-562

70

Elnök: Orešćanin Irenka

TÁNC MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Kő

A Tánc Magyar Kultúregyesület 2000-ben alakult újjá, székhelye 2005 óta Kőben van. Különlegessége abban tükröződik, hogy a magyar egyesület tagjai vegyes nemzetiségűek, hisz a kis település vegyes lakossága aktívan részt vesz minden program szervezésében. Az egyesületen belül müködik magyar játszóház, kreatív műhely, de leginkább a hagyományos bálak szervezésében sikeres az egyesület tagsága. Szinte minden hagyományt, ünnepet megragadnak a bálozásra, mint például a nőnap, az aratás, a szüret de még számos más alkalommból is. Ezekkel a mulatságokkal is szeretnék felidézni a régi bálak hangulatát, ami vonza a környékbeli falvak tánckedvelőit. A kői sütemény kiállításnak már hagyománya van, és igen csak nagy híre a környező településeken. Minden évben kézimunka kiállítás is szerpel a programaik között. Karácsonyi ünnepek alkalmával műsort rendeznek, ajándékkal kedveskednek a gyerekeknek. Céljai közt szerpel a magyar nyelv, kultúra és a hagyományok ápolása, együttműködés más szervezetekkel itthon és külföldön.

Elérhetőség: Hrvatske Republike 8. 31309 Kamenac Tel: +385-31-705-323 e-mail: [email protected]

Elnök: Tomašić Deák Korina

71

ÚJ MAGYAR KULTÚRÁLIS KÖZPONT

Split

Az Új Magyar Kulturális Központ 2011-ben alakult, s a fiatalok alkotta közösség eredményeivel meghatározóvá vált a helyi magyarság megmaradásáért vívott küzdelemben. Jelenleg 35 tagja van, de szinte napról napra nő a tagság létszáma. Megalakulásuk óta eredmények sokaságát tudják felmutatni. Rögtön a kezdetekben három szakcsoport alakult, a gyermek néptánccsoport 11 taggal, a felnőtt néptánccsoport 10 taggal és az énekcsoport 12 taggal indult. Már az első évben önerőből fellépőruhákat is készítettek. Egy év alatt sikerült a helység problémát is megoldaniuk, először egy kis klubhelyiséget béreltek, de a tagok névsorának bővülésével kinőtték azt. A városvezetés az eredményes munkát, azzal díjazta, hogy egy nagyobb teremhez jutatta az egyesületet, amit a tagság sebtében fel is szerelet, be is rendezett. Napi szinten találkoznak, minden magyar nemzeti ünnepről és jeles napról megemlékeznek, részt vesznek a városi rendezvényeken és az ott élő kissebségek rendezvényein is fellépnek. A legnagyobb eredmény amire az egyesület nagyon büszke a C típusú magyar nyelvű iskolai oktatás elindítása Splitben. Az anyanylevápolásra jelenleg 9 gyerek jár, remélhetőleg ők lesznek az egyesület utánpótlásai, tehát nem kell aggódni, hogy a klubhelyiség üres marad.

Elérhetőség: Težački put 7. 21000 Split Tel: +385-98-26-88-37 e-mail: [email protected]

72

Elnök: Olivia Betty Rupčić

ÚJBEZDÁNI IFJÚSÁGI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET

Újbezdán

Az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület 2008 októberében alakult, azzal a céllal, hogy az anyanyelv, a magyar kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása a fiatalok nemzeti öntudatra való nevelése szervezett formában is létezzen a településen, egyben hogy hasznos szabadidőtöltést biztosítson az újbezdáni gyermekeknek, fiataloknak és szüleiknek. Az egyesület jelenleg közel ötven felnőt tagot számlál és közel ötven csoporttaggal foglalkozik. Az aktív tagok száma megközelíti a 30 főt. Az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület hat szakcsoportot keretében 46 gyermekkel foglakozik és tart fenn. A Tarkabarka játszóház 2003-óta működik kisebb nagyobb megszakításokkal az egyesület kereteiben. Heti egy vagy két alkalommal ad lehetőségt az óvodás korú gyerekek számára a közösségbe való szokásra. A gyermek néptánccsoport - az újbezdáni alsótagozatos gyerekeket gyűjti tagságába. 2011 májusában alakultak, heti rendszerességgel tartanak próbákat az egyesület székhelyén. Az ifjúsági néptánccsoport - mely az újbezdáni elemi- és középiskolás gyerekeket gyűjti tagságába, 14 tagot számlál. 2011 év végén indítottuk útjára a népzenei műhely új generációját ahol a népzene iránt érdeklődő fiatalok a húros hangszerekkel ismerkedhetnek meg. Ebből a csoportból kerekedett ki, a gyermek népdalkör is amely 9 tagot számlál. Az egyesület alkalmi szakcsoportja a versszínpad, nemzeti ünnepek, évfordulók, jeles napok apropóján készülnek alkalmi műsorral az egyesület rendezvényeihez csatlakozva. Az egyesület rendezvényei között állandó jellegel kerülnek megtartásra a játszóházas farsang, a nőnap, a húsvétváró napok, a falunap és a karácsonyváró napok. Ezeken kívül a hagyományőrzés céljával ápolják a fitalok egyre szervezettebb formában a húsvét hétfői locsolást, a májusfaállítást és kitáncolást, valamint a regölést. Egyre több alkalommal szerveznek mozi előadásokat és volt példa már kirándulások szervezésre is. Eléhetőség: Kossuth Lajos 4. 31322 Novi Bezdan Tel: +385-99-226-88-30 e-mail: [email protected], [email protected]

Elnök: Sipos Zsivics Tünde

73

VINKOVÁCI MAGYAROK KÖZÖSSSÉGE

Vinkovci

Az egyesület 2008. agusztusában alakult. Jelenleg harminc aktív tagja van. Az egyesület célja a fiatalok nemzeti öntudatra nevelése a magyar nyelv és a magyar kultúra ápolása. Az egyesületen belül aktívan működik egy vegyeskar. Számos fellépesük volt már Horvátország szerte. Az énekkart Budim Margit vezeti. Eddig két évben sikeresen megrendezték a Vinkováci Magyar Est elnevezésű kultúrszemlét. Mivel az egyesületnek nincs klubhelysége így elég nehéz rendszeres találkozókat szervezni, de azért igyekeznek havi rendszerességgel össze jönni valamelyik tagnál. Törekvésük, hogy saját klubhelységhez jussanak lankadtalan, hisz az egyesület tevékenységi körének szélesítésnek ez egy alapvető feltétele.

Elérhetőség: Hans-Dietrich Genscher 16. 32100 Vinkovci Tel: +385-32-306-297

74

Elnök: Törő Anita

VUKOVÁRI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE

Vukovár

Az egyesület 2009-ben alakult, jelenleg 38 tagja van. Céljuk megőrizni a vukovári magyarok kultúráját, hagyományait. Kulön odafigyelnek a magyar nyelv ápolására, mivel a fiatalok már nehezen beszélik. Ezért is törekednek egy saját klubhelységhez megszerzésre, ahol beszélgethetnének, összejöhetnének alkalmanként. De ettől függetlenül az egyesület ennek híján is igyeklszik működni. Mindíg találnak alkalmat és helyet az összejövetelekre és hogy szervezzenek rendezvényeket, megemlékezéseket.

Elérhetőség: Vile Velebita 140. 32 000 Vukovár Tel: +385-98-189-96-21

Elnök: Sič Ferenci Renata

75

ZRINYI ILONA NŐEGYLET

Kórógy

A Nőegylet 2004-ben alakult és a Zrinyi Ilona nevet viseli, mert olyan személyt szerettek volna választani névadónak amely mind a magyar, mind a horvát kultúrtörténetben egyaránt fontos volt. Az egyesület tevékenysége igen sokrétű, aktívan ápolják a kórógyi himzés hagyományát, tanúlmányutakat és előadásokat szerveznek. Segítenek a kórógyi Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület rendezvényeinek lebonyolításában és más kultúrmunkában is segédkeznek. Besegítenek az egyesület táncos viseletének előkészítésébe, gondozásába. Rendszeresen szerveznek kézimunka kiállításokat, kirándulásokat, bálakat.

Elérhetőség: Ive Lole Ribara 125. 31214 Korođ Tel: +385-32-584-037

76

Elnök: Kel Rózsika