GRAFIKAI SZEMLE SZAKFOLYÓIRAT A GRAFIKAI IPARÁCAK SZÁMÁRA

1894. szep tem b er.

IV. évfolyam .

9. szám .

GRAFIKAI S Z E M L E SZAKFOLYÓIRAT

A KÖNYYNYOMDÁSZOK

S z e rk e sz tő sé g : B udapest, V., Hold-utcza 7.,

A GRAFIKAI

IPARÁCAK SZÁMÁRA

SZAKKÖRÉNEK

HI Y A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E

Megjelen minden hó 20-án.

K iadóhivatal : B udapest, V., H old-utcza 7.

Könyvnyomdák és beíüöníődék a magyar korona országainak területén, BUDAPESTEN. KÖNYVNYOMDÁK:

í Pallas, irodalmi és nyom- P e s ti K ö n y v n y o m d a R é s z v é n y - T a rs a s á g , dai részvénytársaság,

K rö m e r A la jo s , G yár-utcza 20. H old-utcza 7. k K ecskem éti-utcza 6. K u n o s y V ilm o s é s F ia , ’ i P ardavy József, A P e s ti L lo y d - T á r s u la t I T eréz-körút 38. Xand«r-ttn™1. L ö b l D á v id , L ipőt-utcza 6. K ö n y v n y o m d á ja , E g y e te m i n y o m A ndrássy-út 19. és SzePojdini Ede és T ársa, D orottya-utcza 14. Iskola-tér 3. — recse n -u tcza 20—24. írenczAJózsef-ra kp a rl 32. P o llá k M . M ik s a , • Szent GellértM a g y . k ir. á lla m v a s u ta k iívid, ' t B álvány-utcza 21. Döbrentey-utcz; m e n e tje g y - n y o m d á ja , I P re ^ z b u r g F rig y e s , I I . K E R Ü L E T (V ÍZ I C sengery-utcza 33. ' ■ ‘A rány János-utcza 14. B a g ó M. é s F ia , M a h rc r T e s tv é r e k , > S e h le s in g e ré s K le in b e r g e r Ponty-utcza 4. S ze re c se n -u tc z a (állam v. i B álvány-utcza 18. nyugdijint. palotája). H e is lc r J a r o s la v , V a y d á é s H a m b u rg e r, j M a rk o v its é s G a ra i, V árlcert-rakpart !. W odianer F. és F iai, N ádor-utcza 19. L ázár-utcza 13. Müller K. (Miinster K.), ; S arkantyús-utcza 3. W e is z m a n n (s z . L a s z k ) E ., N a g e l I s tv á n , A lbrecht-út 5. V . K É R . ( L IP Ó T V Á R O S ) . N ádor-utcza 18. N agym ező-utcza 40. W eisz Testvérek, B e n d in e r A ., P ala-u tcza 5. N e m z e ti n y o m d a (tu la jd . Arany János-utcza 18. V I . K É R . ( T E R É Z V Á R O S ). I I I . K E R Ü L E T (Ó - B U D A ) . W ie n e r Iz id o r), C z e tte l é s D e u ts c h , E ötvös-utcza 19. B a rta lits Im re, . A u g e n fe ld M ik sa, B álvány-utcza 12. L ajos-utcza. N eum ayer E de, D alnok-utcza 3. F u c h s S am u és T á rsa , S zerecsen-utcza 35. W im m e r M á rto n , K álm án-utcza 15/b. i B eck é s V as, S erfőző-utcza 10. P itz g e r Iz id o r, ; K irály-utcza 58. G a n s e l Z sig m o n d K azinczy-utcza 35. IV . K E R Ü L E T (B E L V Á R O S ). » M in e rv a « -n y o m d á ja , I Ö z v . B o rú th E le m é rn é P r e s z b u r g T iv a d a r n é , A n g lo -N y o m d a (K o h n T .), S as-utcza 29. [ M ozsár-utcza 8. T eréz-körút 41. G ránátos-utcza 20. : B u d a p e s ti k ö n y v n y o m d a H o r n y á n s z k v V ik to r, P o s n e r K. L a jo s é s F ia , A th e n a e u m , iro d . é s n y o m ­ A rany János-utcza 1. é s k i a d ó - s z ö v e tk e z e t, i C sengery-utcza 31. d a i r é s z v .- tá r s a s á g , K em nitzer-utcza 6. ' H u n g a ria K ö n y v n y o m d a P o lla c s e k M ór, Ferencziek-tere B r ó z s a O ttó , é s k ia d ó -ü z le t, Révai-utcza 5. B u sch m an n F e re n c z , V áczi-körút 17. V áczi-körút 34. ' Q u ittn e r J ó z s e f , K oronaherczeg-utcza 8. K á lm á n M . é s T á r s a , » C o r v in a « - n y o m d a S zerecsen-utcza 1. F ra n k lin - T á rs u la t, m a g y . V adász-utcza 32. R évay-utcza 14. R ig le r J ó z s e f E d e , ir o d . in t. é s k ö n y v n y ., • E u r ó p a * ir o d a lm i és K a n itz C . é s F ia i, R ózsa-utcza 55. E gyetem -utcza 4. n y o m d a i r é s z v .- tá r s . j V adász-utcza 26. G ro s z B e rta la n é s V a rg a V I I .K E R .( E R Z S É B E T V Á R O S ) 1 Ó -utcza 12 . K a u fm a n n J ó z s e f , E n d re , F ő v á r o s i k ö n y v n y o m d a - ,; D e u ts c h J ó z s e f, Józseftér 13. L ipót-utcza 43. v o n a lo z ó - é s k ö n y v ­ ! K á ro ly i G y ö r g y , K ároly-körút 7. G o s z le r G y u la , i R udolf-rakpart 7. kötő* r é s z v é n y - t á r s a s ., E c k s te in é s N e u fe ld A ranykéz-utcza 1. P odm aniczky-utcza 37. j K e r té s z J ó z s e f , E rzsébet-körút 29. H e d v ig S ., G o ld s te in A lb e rt, M ária V aléria-utcza 11. G a ra i M ór, K ároly-körút 22. S zerecsen-utcza 7. K ároly-körút 3. H u n y a d i M á ty á s , ir o d . és K o llm a n n F ü lö p , A rany János-utcza 34. G u te n b e rg -N y o m d a , H eim lich é s H a n d le r k ö n y v n y o m d a - in té z e t. K irály-utcza 49. G yár-utcza 31. L é g r á d y T e s tv é r e k , Z öldfa-utcza 43. V áczi-körút 78. H e r rm a n I g n á c z , H u n n ia -K ö n y v n y o m d a . N a g y S á n d o r, L audon-utcza 10. ( T u la jd o n o s : M ü n z M .) L öw E de, P apnövelde-utcza 8. R om bach-utcza 1. I » K o s m o s « m ű in té z e t, kő V áczi-körút 80. N e u w a ld Illé s, é s k ö n y v n y o m d a r.-t. L ö b l M ó r, L ö w y é s F is c h e r, G ránátos-utcza 8. K irály-utcza 13. A radi-utcza 8. N ádor-utcza 17. O r s z á g g y ű lé s i É rte s ítő L ö b lo v itz Z sig m o n d , ! K la u b e r é s S in g e r M á rk u s S a m u , N y o m d á ja , C söm öri-út 54. I L ázár-utcza 8. G yapju-utcza 6. M egyeház-utcza 11—13. 'j f .

t - r t H ii.tT

Magyarki;

íu á r

TTj

rí

í

» P a n n o n ia « - n y o m d a R om bach-utcza 8. E is n e r G é z a és B ih ari M ór, D ohány- és síp-u. sarkán . P r o p p e r L eó , E rzsébet-körút 22. Z e isle r M ., István-tér 17. V I I I . K É R . (J Ó Z S E F V Á R O S ) .

» B u d a p e s ti H írlap * n y o m d á ja , Rökk S zilárd-utcza 4. F r itz Á rm in , Jőzsef-körút 9. » M a g y a r H írlap k ia d ó ­ r é s z v é n y - tá rs a s á g « , József-körút 47. R ó z s a K á lm á n é s n e je , Szentkirályi-utcza 30. W e is s e n b e r g Á rm in , E szterházy-utcza 16. IX .

K É R . (F E R E N C Z V Á R O S ).

E n g e lm a n n M ór, L ónyay-utcza 7. » P a tria « n y o m d a - ré s z v é n y - tá r s a s á g , Ü llői-út 25. X . K É R . ( K Ő B Á N Y A ).

E ls ő k ő b á n y a i k ö n y v n y . Jászberényi-út 1.

j

BETŰÖNTŐDÉK:

i Á lla m n y o m d a . A th e n a e u m . E ls ő M a g y a r B e tű ö n tő d é R é s z v é n y tá r s a s á g , VI., D essew ffy-utcza 32. | E g y e te m i n y o m d a . | F is c h e r é s M ika, VII., K irály-utcza 83 I F r a n k lin - T á r s u la t, k ö n y v n y o m d a r.-t. P a lla s , P e s ti K ö n y v n y o m d a R é s z v é n y tá r s a s á g .

Előfizetési ár: egész évre 2 frt = 4 kor., félévre 1 frt = 2 kor.

KÖNYVNYOM DÁK A V ID ÉK EN A da. B erger Adolf. A Isó -K u b in . Schneider D ezső. A lsó -L en d v a. Bozzay P. A p atin . S zavadill József. A rad. Aradi nyom da részvény­ társaság . Bloch H. Gyulai István. Lengyel és Stein. M uskát Miksa. Román gör. kel. egyház­ megye nyom dája. Réthy Lipót és Fia. I. aradi am erikai gyorssajtónyom da. A b ru d b á n y a . P o liczer Zs. A ran y o s-M a ró th . Részvénynyom da. (Felszá­ m olás alatt.) A szód. Magy. kir. javitó-intézet nyom dája. B aja. K ollár Antal és Fia. Nánay L ajos. Streintz Gyula. B a la ss a -G y a rm a t. Halyák István. Özv. K ék Lászlóné. B a lá z sfa lv a . Gör. k. püspöki nyomda. B ártfa. Blayer M. B a tto n y a . H ungária-nyom da, tu lajd .: Gaál Vilmos. B ékés. Povázsay T estvérek. B ék és-C sab a. •Corvina* ny. (Szihelszky József.) Lepage Lajos. P o v ázsay Sándor ésG uszt. B elényes Süssm ann L ázár. B esztercze. B otschar T. Orendi K ároly. B eregszász. •H aladás* könyvnyom da, tu lajd .: Ju h á sz P iroska. B eszterczeb án y a. M achold F. S inger Jakab. B icsue. L ederer Herm ann. B o n y h ád . Raubitschek Izor. B ra ssó . Gőtt Ján o s és Fia. M uresianu Aurél. Alexi T heochár. •K özm űvelődése nyom da. B rezn ó b án y a . K reisler J. B uziás. Ullm ann F. C sá k ó v á . Chudy T estvérek. C s á k to rn y a . Fischel Fülöp. C sik so m ly ó . F erenczrendi nyomda. C sík sz e re d a . G yörgyjakab M árton. •Haladás* könyvnyom da, tu lajd. : Betegh P ál és M ester János.

C so n g rá d . Schw arcz S ándor. •T iszavidék« nyom dája, tulajd.: S ilb e r Jánosné. •C songrádi Híradó* nyom­ dája, (tú l.: Hegyi Antal). C so rn a . Neum ann Sam u. C zegléd. P iros J. és T ársa. Sebők Béla. D ebreczen. •C sokonai* nyom da- és kiadó-részvény-társaság. »Debreczeni Ellenőr* ny. •D ebreczen* nyom da. Ifj. Gyürky S ándor. K utasi Imre. L ászló Albert. V árosi nyom da. D eés. D em etér és K iss. Rosenstein M ayer. D etta.H eld en w an g er József. D éva. H irsch Adolf. K roll D. D evecser. R osenberg Zsigmond. D ic só -S z e n t-M á rto n . H irsch Mór. D itró . D itró és S zárhegy közsé­ gek nyom dája. D o m b o v ár. Első dom bovári könyv­ nyomda és papirszergyár. D u n a fö ld v á r. S chw arz Manó. D u n a -S z e rd a h e ly . Goldstein Józsua. A dler Netti. E ger. É rseki lyc. nyomda. Egri könyvnyom da-részvény-társasag. Kohn Dávid. E p erjes. Pannonia-nyom da, tu laj­ donos : Hedry Bertalan és S tehr D. K ósch Á rpád. É rs e k ú jv á r. W in ter Zsigmond. L euchter Sámuel. E rz sé b e tv á ro s. K otzauer D. E szterg o m . B uzárovits G usztáv. Gerenday Jó z sef »Hunnia«nyom dája. L aiszky János. T ábor Adolf F eh értem p lo m . W u n d er J. F e lsö -E ő r. Schodisch L ajos. F e rtő -N e z sid e r. H orváth B. F ium e. B attara P. C hiuzre & Co. Jerouscheg G. K arletzky Ferencz. S tabilim ento Tipo-litografico Fium ano. F o g a ra s. T hierfeld Lipót. G a lá n ta . Első galántai könyv­ nyom da és p apirraktár. G algócz. S tern er Adolf. Seidl Jakab. G y erg y ó -S zt-M ik ló s. S zabó testvérek. G y o m a. K ner Izid o r. G yönk. K rausz N.

G yöngyös. Braun B ertalan. H erzog Á. E. Kohn L. Kohn Mór. G yőr. F isch er István és F. utóda: Nitsmann József. S urányi János. G yőregyházm egy ei könyv­ nyomda. •P annónia* könyvnyom d, (tulajd. H aar és Raab) G y ő r-S zig et. G ross G. és tá rsa . G y u la. Dobay Ján o s. Kohn Adolf. G y u la fe h é rv á r. Püspöki lyc. nyomda. Voltz H. H a jd u -B ö s z ö rm é n y . S zabó József. H ajd u -S zo b o szló . Plón Gyula. H alas. P rá g er Ferencz. H atv an . Hoffmann J. H ó d m e z ő -V á sá rh e ly . •H ungaria* nyom da. K anitzer G. Lévai Fülöp. H o lics. H otascha J. H u szt. M erm elstein Fülöp. Igló. Schm idt József. Ip o ly ság . Neumann Jakab. Já sz b e ré n y . B rünauer A dolf és társa K abold. D eutsch M ózes. K alocsa. W ern er Ferencz. Malatin Antal. K a p o s v á r. H agelm ann Károly. Jancsovics Gyuláné. Réthelyi M iksa. M agyar János. K a p u v á r. Buxbaum József. K a rá n se b e s. O réhoja Antal. K aránsebesi gör. kel. róm. egyházm egye nyom dája. K arczag . Sződi Miksa. Pauncz M ór »Haladás«köny vny omdáj a, K assa. Özv. Lippóczy Józsefné. B ernovics G usztáv. Ries L ajos. W erfer Károly. K ecsk em ét. S ziládi L ászló. T óth L ászló. •Pannónia* nyom da. K é sm á rk . K iing Já n o s. S a u te r P ál. K e szth ely . Nádai Ignácz. F a rk a s János. K irá ly -H e lm e c z . Klein József. K is-C z e ll. M enyhárt Jú lia. K e z d i-V á s á rh e ly . Ifj. Jan csó Mózes. Betegh Pál és M ester Ján. K is-K ú n -F é le g y h á z a . R enezay József.

K is-M a rto n . Dick Ede. K is-V á rd a . B erger Ignácz. K o lo z sv á r. Gombos és S ztu p jár. •E llenzék* nyom dája. Gámán Já n o s Ö rökösei. •K özm űvelődés* nyom da. Lehm ann V. Sándor. •M agyar Polgár* nyomd. Polcz Albert. S tra tz in g e r G. K om árom . Rónai Frigyes. Özv. K rausz Ignáczné.' »Petőfi«-nyomda. S pitzer S ándor K ö rm en d . Részvény-nyom da.

M unkács, özv. Blayer P inkászné s fia F arkas Kálmán. •M unkács* könyvnyom ­ dája, könyv- és papirk eresk e d ése: Kozm a és Grünstein. M u ra s z o m b a t. Grünbaum Márk. N agy-A tád. G ünsberger Antal. N ag y -B án y a . M olnár Mihály. K eresztes Ferencz *Hala dás* njTom dája. N agy-B ecskerek. G rcsits I. Pleitz Fér. Pál U tóda (dr. B rajjer L. és M ayer R.) S cheinberger Ignácz.

K örm ö czb án y a. N ag y -B ittse . Joerges A. Ö zv. és fia. Spiegel Sam u. K őszeg. N a g y -E n y e d . Feigl F rigyes es Gyula. Cirner J. József. K ula. W okál János. B erkovics M árkus. N ag y -K an izsa. K ú n -S z t-M ik ló s. Fischel Fülöp. Bors Károly. S inger Lipót. L éva. W ajdics József. N yitrai és T ársa. W e iss L. es F. D ukesz Lipót. N ag y -K áro ly . L ip p a . Ifj. Róth Károly. P ovázsay Sándor. S arkadi Nagy Z sigm ond Zách József. és T ársa. L ip tó -S z t-M ik ló s. N ag y -K ik in d a. S teier Izidor. L ő cse. Jokly L. M ilenkovits István. Reisz M. József. Radák János. W erthm üller J. és Fia. L o so n cz. N ag y -K ö rö s. O ttinger Ede. L osonczi S ándor és T ársa Roth Sim on. N ag y -M ih ály . L ú g o s. Landesm ann B. T raunfellner K ároly. N agy-R ócze. W enczelly J. és Fia. K ünstler Som a. W eisz H erm ann. N a g y -S z a lo n ta . M a g y a r-Ó v á r. Czéh L ajos. Reich Jakab. A dler Jakab. M akó. Gaál L ászló. N ag y -S zeb en . Neum ann József. Krafft C. Vilm os. M alaczk a. D rotleff József. W iesner Alfréd. Institut tipografic. R eissenberger Adolf. M a rg itta . Klein Lipót. Román püspöki könyvny. M á rm a ro s-S z ig e t. D eutsch és B erger. N ag y -S zt.-M ik ló s. Blum enfeld és D ávid. König Salam on. Részvény-nyom da. W ien er N áthán. W ider Mendel. N agy-S zóllós. M a ro s -V á sá rh e ly . Zinner Mór. Adi Á rpád. E v .ref. collegium nyom da. N ag y -S zo m b at. Goldmann Miksa. Grün Vilmos gyorssajtóH orovitz Adolf. nyom dája. W in ter Zsigm. Ö zvegye. M á té sz a lk a . N a g y -T a p o lc sán y . W eisz Zsigm ond. P latzko Gy. M edgyes. N ag y -V árad . R eissenberger G. A. B e rg er Sám uel. M e ző tú r. F reund L ajos jés T ársa. Gyikó K ároly. L aszky Árm in. M in d sz e n t. L áng József. Goldstein Mór. Rosenbaum Vilm os. M iskolcz. Sonnenfeld Adolf. F o rster Rezső. •S zigligeti* nyom da r.-t. • W esselényi G.-né. P a u k e r Dániel. S tam b erg er Bernát. N ém et-B o g sán . M ódos. Z eier J. S taits György. N é m e t-P a lá n k a . M ohács. K ristofek József. Blandl Ján o s. N y íre g y h á z a . M oór. Jó b a Elek. V ölgyi Lajos. P irin g er János.

G r a fik a i S zem le SZAKFOLYÓIRAT A GRAFIKAI IPARÁGAK SZÁMÁRA

A K Ö N Y V N Y O M D Á S Z O K SZAKKÖRÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE M E G J E L E N M I N D E N HÓ 2 0 - Á N IV.

ÉVFOLYAM

BUDAPEST

1894

SZEPTEMBER

9.

SZ ÁM

Szerény nézetem szerint czélszerű lenne az I. osz­ tályban a magyar nyelvtant, a nyomdászat történetét, a számtant, a com press-szedés elemeit és a rajzot tanítani. égi óhajunkat képezi már egy nyomdászat! szak­ A II. osztályban a kisebb okiratok, m in t: nyug­ iskola felállítása. Sokszor lett ez már h angoz­ ták, szerződések, bizonyítványok, kereskedelmi leve­ tatva valamennyi szaklapunkban. lek fogalmazását, különböző irásfajok ismertetését, a Azonban arról, hogy mikép létesítsük azt, nem táblázatok és kisebb accidens-munkák szedését, ki­ igen írtak még eddig. lövéseket, papirismét és a rajzot. Pedig a leglényegesebb kérdés a kivitel. Mert hogy A III. osztályban végre az irály- és költészettan szükséges és nagyon is óhajtandó, az már vita tárgyát elemeit, az irodalomtörténetet, a fraktur (német), sem képezheti. görög, szerb, héber és török írásjelek ismertetését és Legelőször is nagy baj a kivitel tekintetében, hogy olvasását, a díszítő rajzot, a díszesebb munkák elő­ nem akadt egy ember sem, a ki ezt az eszmét föl­ állítását, a kéziratok kiszámítását, a szedés árának karolta volna és annak létesítése végett mindent el­ kiszámítását, a sajtótörvényt és ipartörvényt, az el­ követne. járást az üzletnyitásnál és a szedőgépek eddigi tör­ Mert ha lenne ilyen emberünk, nem hiszem , hogy ténetét és jelenlegi állását. az minél előbb ne sikerülne, a mennyiben a m inisz­ A gyorsírást és az idegen nyelvek tanulását, vala­ térium részéről, — mivel a miniszter rég megígérte az mint a könyvvitelt e tantervből kihagytam, mert elő­ ily szakiskolák támogatását — nemkülönben a fővárosi ször is a költségeket akarom kímélni, másodszor hatóság részéről is hathatós támogatás remélhető. pedig nem tudom, kifutja-e az időből, hogy e tan­ De hát vájjon hogyan is kellene a szakiskolát tárgyak is fölvétessenek. nyélbe ütni? Mindenesetre igen fontos és szükséges tantárgyak Egyelőre csakis a betűszedő-szakiskolát kívánnám ezek is, de ezek miatt a költség hiányában nem létesíteni, csak később egyéb nyomdászati ágat. lehet koczkáztatni a még nélkülözhetlenebb tan­ A tananyagot szerintem három évre kellene be­ tárgyakat. osztani. Mert habár a tanonczok tanulóideje rend­ Mi nem csinálhatjuk olyan nagyszabásúvá isko­ szerint négy év, négy évre a tananyag nem osztható lánkat, mint a milyen a bécsi is, mert ahhoz, különösen be, mivel vannak olyan tanonczok, a kik csak januárkezdetben, nincsen erőnk. februárban lesznek tanonczokká s igy az első évet Ezekben összeállítván a tantervet, m ost az a kér­ tulajdonképen csak a következő őszszel kezdhetnék dés, miként lehetne a szakiskolát létesíteni ? meg, mert a többieket már az évben utói nem érhetnék. Én azt hiszem, hogy a helyiség végett nem kel­ Ilyenformán aztán fölszabadulásukig az illető ta­ lene sokat törni a fejünket, mert fölteszem, hogy a nonczok a négy évi tanfolyamot nem fejezhetnék be. főváros hatósága készséggel átengedne e czélra egy Term észetesen legjobb lenne a tanonczokat mindig iskolahelyiséget. őszszel fölvenni, hogy az iskolaév kezdetével már a Most még a tanárokról kell gondoskodnunk. nyomdában legyenek, de hát e tekintetben mi a fő­ Kellene összesen négy tanár és pedig két szak­ nököknek nem írhatunk elő szabályokat, legföljebb ember és egy tanár vagy tanító, a ki a magyar remélhetjük, hogy a tanonczok érdekében kérésünket nyelvtant, számtant, fogalmazást, irály- és költészetteljesíteni fogják. tan elemeit és az irodalomtörténetet tanítaná. A ne­ Igaz, hogy azok részére, a kik már első évüktől gyedik a rajztanár lenne. fogva iskolába járhatnak, egy év fölösleges marad, Az egyik szakember tanítaná az I. és II. osztályt, de nem fog ártani, ha ezek a harmadik osztályt is- j a másik a III. osztály .. Szükség esetén ez utóbbi mételik, mert arra úgyis jut elég bő anyag. öegitene a másiknak. Ámde lássuk, hogy miként is kellene a tananyagot Lehetséges, hogy kezdetben a szakemberek ingyen a különböző osztályokban beosztani. is elvállalnák az oktatást, csak a tanárnak vagy

A

R

b e tű s z e d ő -s z a k is k o la a la p ítá s á ró l.

144

GRAFIKAI

SZEMLE

144

Furcsa is lenne, ha akkor, mikor már fodrász-, tanítónak kellene bizonyos tiszteletdijat adnunk és a I órás-, czipész- stb. szakiskolák vannak, mi nyom ­ rajztanárnak, a mely kiadás legfeljebb ötszáz forintra dászok lennénk olyan tehetetlenek, hogy egy szak­ rúgna, a mihez tandíj fejében a főnökök és a minisz­ iskolát ne bírnánk létesíteni, különösen, midőn leg­ térium vagy a főváros is hozzájárulna s igy az egy­ közelebb is olvashattuk, hogy az órás-szakiskola tá­ letre magára abból nem sok teher háramolhatna. A mogatására a főváros pénzügyi bizottsága 200 frtot főváros esetleg átadhatna az ipariskoláktól egy tanárt, a ki a megfelelő tantárgyakat tanítaná. szavazott meg. Grócz Ernő. A tanidő akként lenne megállapítandó, a mint az most az ipariskoláknál van. Hétfőn taníthatná a tanár az I. osztályt és a két szakember a II. és III-ikat, szerdán a tanár a II. osztályt, a szakemberek az I. és III-ikat, pénteken a tanár a III. osztályt s a szakemberek az I. és II-ikat. n. Vasárnap lenne a rajz. Mind a három osztályt mindenesetre nem létesitSok eszmecsere folyt már úgy a könyvszedésről, mint a különféle tipográfiái szabályokról a szakkörök­ hetnők egyszerre, mert az osztályokon csak foko­ zatosan lehetne keresztülmenni s igy azokat csakis | ben s nem egy felvetett eszme hagyott maga után három éven át évről-évre lehetne életbeléptetni. kétséget, mert a szétágazó vélem ények nem találtak közös érintkező pontot. Ilyen a Schwarz szaktársunk­ Átmeneti intézkedésképen tehát ki kellene mon­ dani, hogy a szakiskolába először olyan tanonczok nak múlt czikkünkben említett amaz érvelése is, a vétetnek fel, a kiknek legalább még két tanévük van mely hibásnak és Ízléstelennek tart az oldal alján hátra, a többiek pedig az eddigi ipariskolába járnának. | egy kezdősort, mig mások éppen ellen k ezőleg: ezt E körülmény pénzügyi szempontból csak kedvező tartják szebbnek és helyesebbnek, mint azt, hogy lenne a szakiskola alapítására, mert nem lévén szük­ ennek elkerülése miatt vagy egy sorral rövidebb séges minden osztályt már az első évben életbe­ legyen az oldal, vagy pedig a kim enősorok közé léptetni, a költség természetesen az első két évben oszszuk be a hiányzó sort. a tanköltséget illetőleg kevesebb is lenne, noha való­ Ha ez utóbbit fogadnánk el, úgy nem egyszer előállana az, hogy abban az esetben, a mikor egy oldalra színű, hogy az első évben az I. osztályt két részre kellene osztani a tanulók nagy száma miatt. csak egy kimenősor esne, ide teljes üres sort kellene De egy osztály költsége még ez esetben is meg beosztanunk, a mely esetben azután csúnya, szemlenne takarítva. boszantó ürességgel találnánk magunkat szemben. A szakiskolához természetesen kellene egy szak­ De mit csinálunk akkor, ha egy kimenősor se könyv is, melyben a tantervben foglalt tárgyak kel­ jön elő az oldalon s a kezdősor éppen az utolsónak lőleg le lennének írva és pedig olyan sorrendben, a esik ? Ugy-e, hogy ekkor megint csak kénytelenek mint az elő van irva, t. i. minden osztályé külön lennénk az oldalt egy sorral rövidebbre venni. fejezetben. Különben is a kimenősorok közé való beosztás Ez egy tankönyv azután elég lenne valamennyi már azért se helyes, mert ez által az oldalak sorai osztályra s azt esetleg megszerezhetnék segédek is. nem vágnak egymásra, a mit azután még a símitóE tankönyv megírására az egyletnek kellene ki­ préssel se lehet helyrehozni. tűzni egy, legalább 200 koronás pályázatot, a mi Tehát vegyük mindig a dolognak praktikus oldalát remélem meghozná a kellő eredményt. Igaz, hogy a s fogadjuk el csak továbbra is szabályul azt, hogy pályadíj a munkához nem lenne éppen elég nagy, de az oldal aljára szabad kezdősornak esni. Sőt nem is akadnának kiválóbb szaktársaink közül, a kik abbeli szabad kimenősorral végződniük például oly czímbuzgóságból, hogy egy szakiskolát végre-valahára boritékra jövő szedéseknek, a hol egyik oldal a létesíthessünk, készséggel hozzájárulnának fárad­ másiknak folytatása, vagy pedig más privát munkák­ ságukkal és tudásukkal. nál, mint például üzletemberek olyan körleveleinél, Ha azonban az egylet ezt nem akarná tenni, meg­ a melyek rendesen két, három vagy négy oldalra tehetné a Szakkör. terjednek. Mert bizony annak az üzletembernek Hisz a szakkönyvek behoznák azt a költséget, a hiába magyaráznók a technikai szépséget, ha az in­ mit akár az egylet, akár a Szakkör reá fordítanának, kább — és igen helyesen — a nyomtatvány prak­ mert a tanonczokon kívül úgyszólván minden vala­ tikusságára helyezi a fősúlyt s nem engedi meg, mire való nyomdász megszerezné azt magának. hogy az első oldal kimenősorral végződjék, mert Ezekben előadtam, hogy én miként vélem megtudja azt, hogy az ilyen körleveleknek az a sorsa, alapithatónak a szakiskolát, szóljanak hozzá a szak­ mikép az első oldal elolvasása után — mivel abban társak és azok pedig, kiknek módjukban van ez a hiedelemben van az olvasó, hogy az ott végződik ügyben valamit tenni, karolják fel ez ügyet erélyesen, — félredobják, holott még az aláírást se olvasták el. hogy a nyomdásztársadalom műveltségi fokát és szakÉs ezt majd minden kereskedő így kívánja, a kik képzettségét minél magasabb fokra emelhessük. bizony nagyon keveset törődnek a mi szabályainkkal. A ki ezt megteszi, annak neve bizonyára arany­ Látjuk tehát, hogy a gyakorlat ellentmond a theobetűkkel fog beíratni a magyar nyomdászat történel­ riának s mi azt állítjuk, hogy az oldal aljára eső mének lapjain. kezdősor nem ütközik az esztétikába.

K ü lö n fé le s z a k d o lg o k ró l.

145

GRAFIKAI

Schwarz szaktársunk múltkor is említett czikkében az accidenz-szedésről is értekezik s megszívlelni való théméjának eszmemenete a következő : Légió am az eszközöknek szám a, m elyekkel a b e tű ­ öntők az accidensiát szolgálják. El kell azo n b an ism er­ nünk, hogy azok nem mind szépek és ízlésesek is egy­ szersm ind. Ez éppen olyan, mint a nőknél a kalap- vagy ruha-divat. N agyon sok olyan form a válik a legújabb divatává, a melyre m ár csak a legöregebb em berek emlé­ keznek. Nem volnánk azonban igazságosak, ha a z t állitanók, hogy az öntödék m a m ár ki nem elégítik a szab ad irányban d olgozókat m inden tekintetben s ne szo lg áln á­ nak a legm erészebb szökellésű és ingó-bingó díszítő d arabokkal az accidens-szedésnek. A legszebb, litograliaüag előállított accidens-m unkákat nem csak hogy u tánozhatju k , hanem a betűk szeb b form ája által m ár felül is m últúk a könyvnyom dái term ékekkel. A ném et betűöntők az utolsó két évtizedben kifogy­ hatatlanok voltak a nyom datulajdonoscfknak való és m eg­ rendelésre csábitó körzetek, rézléniák, czifra és fan ta sz ­ tikus betűk és vignetták készítésében. E bben a tekintet­ ben csakugyan szám oltak m indenféle Ízléssel. Az anyag n ak ily v álto z a to ssá g a , még a kisebb üzle­ tekben is, a z t eredm ényezte, hogy az accidencziát tolták előtérbe, az összesség ro v á sá ra ; so k ak at p edig annyira elvakitott ez a nagy készlet, hogy eg y re-m ásra alkalm azták a díszítő darab o k at, még o d a is, a hol éppen semmi keresni valójuk se lett volna. Sokan azért, csakhogy » s z é p « m unkát p ro d u k áljan ak , az olvasónak m inden tu d o m án y át igénybe veszik, hogy az a körzetek z ű rzav aráb a n m egtalálja a szö v eg értelm ét. H át szépnek szép lehet az ilyen m unka, de praktikus soha. C sinos körzetekkel és czikornyátlan betűkkel kell az o lv asást m egkönnyíteni, az o lvashatlan v ág ású betűk, hajlított és össze-v issza állított so ro k csak a z t m utatják, hogy az illető nincs tisztáb an a n y o m t a t o t t b e t ű k r e n ­ d e l t e t é s é v e l s az ilyenekkel m integy figyelm etlenséget is tan ú sít az olvasóval szem ben. A lényeget, vagyis a szö v eg et elnyom ni, összezsugoritani a díszítésért, éppen annyi, m int a lényegtelent helyezni a lényeges fölé. Az ilyen m ű v é s z k e d é s mindig elítélést érdem el. E zekkel a ferdeségekkel az ú g y n ev ezett » s z a b a d i r á n y i ­ n á l találkozunk, a m ely m a győzedelm eskedik a régi iskola felett. F ájdalom m al k o nstatálju k ezt, a jó ízlés ro v á sá ra fennálló ferdeséget. A ki nem b ír elég szakképzettséggel, az m aradjon meg az egyszerű m ellett, m ert n agyon helytelen felfogás az, hogy csak az szép, a mi czifra. E zzel nem m ondjuk azt, hogy kellő szakképzettséggel ne lehetne ilyen irá n y ­ ban is m űbccscsel b iró t produkálni.

SZEMLE

145

produktumra. Mert nehéz azt meghatározni, hogy pl. egy czím mint czím, egy czímlap mint ilyen, vagy egy eljegyzési, esketési kártya, meghívó stb. milyen kategóriába tartozik. Elég az hozzá, hogy minden szedés a kivitelnél megkívánja a maga studiumát. Régi szabály, hogy az accidens-szedésnél a leg­ főbb a könnyed felfogás és a betűfajoknak alkalmas összeállítása, ezzel a legegyszerűbb munkát is széppé lehet tenni; mig ellenkezőleg: tájékozatlansággal a legezifrább dolog is értéktelen semmivé válik. A sze­ désnél főkellék a — gondolkozás. Még egypár megfigyelésre méltó m egjegyzését iktat­ juk ide Schwarz szaktársunknak, a melyet olvasóink­ nak különös mégszivlelésképen ajánlunk: A szed ő t m indig az a törek v és h a ssa át, hogy csak jó t alkosson, a mit a m intaszerű nyom tatv án y o k szem lélése által érhet cl, a mely által esztétikai érzéke és Ítélő­ képessége fejlődik s m egszereti m indazt, a mi szép . Ha ez a törek v és vérünkbe m egy át, úgy idővel k önnyű lesz n ekünk az, a mi addig kivihetetlennek, id ő trab ló , v agy nehéz dolognak látszo tt. Sajnos, hogy a m ostani fiatalabb nem zedéknél igen so k sz o r nélkülözzük a z t az am bicziót, a m ely a tökéletes­ ségre és jó ra való tö rekvésre irányul. Az az ok s tegyük ho zzá, g y a k ra n felhozott ok, hogy a nem mindig m éltányos d íjaz á s az oka e k ö zö n y ö s­ ségnek, egy czéltu d ato s szakem ber elő tt nem m entség, m ert m égis csak szom orú volna, h a szak m án k ethikai o ld alát mibe se vennők. Mi m arad n a ak k o r em beries­ ségünkből?! É deskevés.

Reméljük, hogy ezek, a nemes gondolkozástól áthatott sorok nem adnak okot félreértésre, mert — nézetünk szerint — abból nem más, mint a jóakarat beszél. —r — n.

A datok a h azai b e tű ö n té s történ etéh ez.

A betűmetszésnek és öntésnek hazánkban történt mívelésére vonatkozólag nagyrészt még teljes homály­ ban tévelygünk; és ezen nincs is mit csodálkozni, mert a betűöntés mestersége mégis mindig csak egy kiegészítő ágát képezte a könyvnyomtatásnak s a művelődéstörténetben kutatók előtt csupán a kész produktum, a könyv, képezett megemlitésre méltó tárgyat; annak körülményesebb előállítási módjával Ez igaz, őszinte szavakat mondja Schwarz szak­ a legritkább esetekben törődött valaki. társunk s csak ismétli azt, a mit már lapunk is nem Pedig Magyarhon a betűmetszés és öntés mezején egyszer mondott, hogy az accidens-szedés csak akkor is bír egynehány igen tekintélyes hírnévre szert tett lehet szép, ha ment minden felesleges sallangtól. egyéniséggel. Ilyen pl. Tótfalusi K is M iklós európai Különösen nálunk, Magyarországon kell nagy gond- 1 hírnevű tudósunk, könyvnyomdász és betűm etszőnk; dal lenni a körzetek összeállításánál s nem szabad később, ugyancsak Erdélyben működött a Bécsben akárhogy összekeverni a német, angol stb. m otívu­ kiképeztetést nyert K apronczai Nyerges Á dám nagy­ mokat, mert akkor az ilyen alkotás semmitmondó tehetségű nyomdász és betűöntő, most pedig egy nyomdai produktummá válik; hanem arra törekedjünk, harmadik magyar betűöntő személye felől jutottam hiteles adatok birtokába, melyeket sietek a forráshogy a díszítő darabok, egyáltalán maga a stil har| hoz hűen bemutatni. moniáljon a szöveggel. Előbb azonban még egy-két, kezeim közt levő És ez nemcsak az úgynevezett merkantill-munkákra szól, hanem minden, az accidenczia körébe tartozó | adatot közlök, melyek szintén a betűöntésnek hazánk-

146

G R A F I K A I SZEMLE

bán történt terjedésére vonatkoznak. Tudjuk, hogy a múlt században Kolozsváron és Debreczenen kivül Pozsonyban konczentrálódott leginkább a literatúrai é le t; a pozsonyi nyomdászok igyekeztek produk­ tumaik tisztasága és korrektsége által a legkényesebb igényeknek is megfelelni. E tekintetben nagyon mögötte maradtak az akkori pesti nyomtatványok. Erre nézve Petrik Géza munkájának IV. (pótlék) kötetében: »Magyarország Bibliographiája. 1712— 1860.« két jellem ző adatra akadunk. 1783-ban kiadja Weber Simon Péter nyomdájának betűjegyzékét 8-rét alakban »Specimen typorum neoerectae typograpbiae Simonis Petri W eber« czím alatt. 1785-ben pedig Zocher Antal betűöntő ugyancsak Pozsonyban közrebocsátja betűjegyzékét »Abdruck dér sámmtlichen Schriften bei Anton Zocher« czímmel 4-rétben 28 lapon. Erre a Zocher Antalra nézve még az a m egjegy­ zésünk van, hogy Pesten 1810-ben ugyancsak egy Zocher Antal nevű egyén állított fel betűöntődét és igy ama kérdés merül föl, hogy ez a pesti Zocher Antal azonos-e a pozsonyival, vagy pedig ennek vala­ mely leszármazója vagy más rokona. Ez tehát még megfejtésre vár. Némi hom ályos adat után Ítélve K olozsvárt az ev. ref. nyomda is birt m eglehetősen berendezett betű­ öntődével. Pataky Sámuel nyomdai felügyelő jelen­ tése szerint 1785. táján a nyomda személyzete követ­ kező egyénekből állott : »Viski István, faktor ; Bereg­ szászi Péter betükészitő és m etsző; Szilágyi János, Lengyel Márton, Demeter M ózes, Pál László, Udvari János, N. Kis Miklós, szed őlegények; Rochel Antal betűöntőlegény, Szabó György, Boda Pál, Nagy István, Csákvári inasok.« Itt tehát újra egy magyar betűmetszőre bukkanunk, mig a betűöntő, neve után Ítélve, német ember lehetett. Öntődével bírtak abban az időben kisebb nyomdák is. íg y a n agykárolyi grófi nyomda 1783. április 30-án fölvett inventáriumában találunk felsorolva: garmond cursiv és antiqua matriczokat, ugyanilyeneket ciceró-nagyságra, valamint instrumentumokat garmond és petit konkordánczok öntésére stb. A legtekintélyesebb betüöntőde azonban minden­ esetre az Egyetemi nyomdáé volt Budán, mely köz­ tudomás szerint az ország nyomdáinak nagy részét ellátta betűanyaggal. Hogy ez öntöde előállítási ké­ pességéről némi fogalmat nyerjünk, ide iktatjuk az Egyetemi nyomda száz év alatti működésének (1777-től, midőn ugyanis a nyomda áttétetett Budára, 1877-ig, Baloghy István összeállítása szerinti) adatait; kikerült ez idő alatt az Egyetemi nyomda sajtói alól összesen 2148 könyv, ezek között van : magyar nyelvű könyv 803, latin 484, német 283, szerb 282, zsidó 100, román 87, tót 46, ruthén 23, horvát 10, bolgár 9, vend 9, franczia 4, görög 4, olasz 4. Az Egyetemi nyomda 1824-ben kiadta két kötet­ ben betűjegyzékét, m ely változatossága és gazdag­ sága miatt szakemberek részéről ma is dicsértetik.* És ezzel elértünk czikkünk tulajdonképeni tárgyára, egy harmadik jeles magyar betűmetsző bemutatására, * M a g y a r N y o m d á sz a t, 1888. évfolyam .

146

bikfalvi Falka Sámuel személyében. Alábbiakban közöljük szó szerint életleirását, a mint arra Döbrentei Gábornak E rdélyi Muzéum czímű folyóirat 1816. évi V. füzetében akadtunk, hozzáfűzve ama megjegyzést, hogy e folyóirat azidétt tartalmasságá­ nál fogva jelentékeny helyet foglalt el hazai időszaki irodalmunkban. Az életleirás következőkép szól :

Bikfalvi FALKA SÁMUEL. (

[

)

| j | |

T erjesztésére N em zetünk k ö zö tt a ’ szép m űvészség bccsülésének ’s felb u zd ítása vég ett azo n ifjaknak, kik m agok­ ban ahhoz term észeti h ajlan d ó ság o t éreznek, hogy a ' Müv ész sé g ’ m eg tan u lásáb an az ak ad ály o k tó l m ingyárt el ne ijedjenek, ső t inkább a z o k a t b á tra n m eggyőzni ip ark o d ja­ nak, közlünk itten Bikfalvi F a lk a Sám uel felől, ki a ' metszésre nézve a ’ M üvészséget gy ak o ro ln i k ezd ette, ném elly ő te t ism ertető tu d ó sításo k at. A’ S zép ért g y ú lad o zó ifjú el­ telik igyekezete’ m elegségével, ’s az előtte já rttn a k p á ly á ­ já n m enni vágyik, h o g y a zt, a ’ kinek h/re az ő benne szu n n y a d ó tü z e t önnm agával éreztetve, észrev étette, vagy elérje, v a g y m indég feljebb, m indég n ag y o b b tökélletességre vág y v án , még h á tra-h a g y v a is tekinthesse. De, előre m egjegyezzük, hogy a ’ B etűm etszőt, mi M ű­ v észn ek nem v esszü k , ’s m ég k érd és lehet, h a a ’ Képm etsző is az é ? á m b ár m időn Jo h n ’s a' M ythosz képei m etszője S tő b er m unkáit n ézzük, annak m eg ad á sára könyn yen h ajiunk. A’ M üvészséget itt in kább az é rt em lítjük, hogy alk alm ato sság u n k legyen ezen valam ennyire o d a álta l­ m enetelt engedő helyen, arró l ’s a ’ M űvészről is g o n d o la ­ tu n k a t m egm ondanunk. Bikfalvi F alk a Sám uel E rdélyben sz ü le te tt 1766-ban M áj. 4. F o g a ra s m ező -v áro sb an . E red etét nem es szüléktől v ette, m it, nem m int érdem et em lítünk, m ert a ’ talentum n ak nincs szüksége a ’ nem es szárm a z á stó l való fény­ vételre. A tyja H árom székről szárm azo tt, B ikfalváról, hol, valam int F u tásfalv án is, elejének F alk a L őrincznek, B áthori K ristó f E rdélyi Fejedelem 1584-ben jó sz á g o c sk á t a já n d é ­ k o zo tt. R ákóczy G yörgy p ed ig 1636-ban n em esség et a d o tt neki. A tyja h alála u tán , A nyja Ns. K öröndi K ovács Bold isárh o z m ent férjhez, ’s lakni a ’ S zékelyföldre K öpecz fa lu b a ; itt a ’ gyerm ek isk o láb an tanulni kezd ett. A zután a ’ Sz. U d varhelyi Ref. K ollegyium ban fo ly tatta a ’ ta n u lá sát a ’ L ogikáig, ’s ta n u ló tá rsá t K aller B álintot nem tu d ta u gyan m egelőzni, de m ég is m ásodik v o lt a ’ jeleseb b ek között. A ’ szép Írásb an a z o n b a n m in d en ü tt első ség et n y ert. K ésőbb ném et nyelv ta n u lá sa v ég ett Szebenbe m ent, hol elébbi T a n ító já t S zen d rei D ávidot találta, ki ak k o r G eneral-M ájor G róf B ethlen P ál fijainak v o lt nevelőjek. S zendrei a ján lo tta az ifjút G róf B ethlen P ál Kir. T á b la E lölülőjének, úgym int az em lített U rfiak N agy-A tyjoknak, ’s a ’ nevelés v ezető jé­ nek, ’s a ’ jó in d u latu tan u ló n segíteni k ész H azafi, m eg­ engedte, h o g y u n o k ájiv al e g y ü tt F alk a is tan u lh asso n . E ’ jótétem én n y el öt eszten d eig élt, ’s az ala tt M athezist tan ú it, ’s id őközben rajzolni a ’ Szebeni rajzisk o láb an Prof. N eu h au ser F erencztől, ki ő te t sik eres szo rg alm áért n ag y o n szerette. A ’-T ö rö k h á b o rú i lárm a m iatt az Urfiak K o lo szv árra h o z a tta k által, ’s velek F a lk a is jö tt. Jó m ag a­ viseletéért b ecsü letet n y erv én , a ’ G eneral-M ájor a ’ K atonaA kadém iába ak a rta aján lan i, h o g y o tt táb o ri F öldm érőnek készü ljö n , de ez, m agának elegendő tehetsége, ’s alkalm a­ to ssá g nem lévén elm arad o tt. Az öreg Exc. G róf te h á t U dvari T isztjén ek , v a g y C an cellistáján ak a k a rta felvenni, mihez ism ét F alk á n a k kedve nem volt, ann y iv al is inkább, mivel m ár m ost a ’ m etszéshez is fogott, ’s ebben ’s a ’ ra jzo lá sb a n leginkább g y ö n y ö rk ö d ö tt. E zt, észre-vévén benne néhai S zath m áry M ihály, K oloszvári Prof. és néhai

147

G R A F I K A I SZEMLE

1 47

D octor P ataky, E rdélynek nagy em berei, a' könyvnyom tató ártatlan ’s igyekezete ’s m agaviseleté k étszeres becsületére m űhely körül való m etszésekre serkentgették. Prof. Szath- J van. Budán a stereotyp feltalálását n agyobb tökélletességre m áry m aga irt G örög D em eternek akkor a ’ H í r m o n d ó vivőn, József, N ádor-Ispán első h á z a ssá g a ’ em lékezetére egyik elfelejthetetlen érdem ű írójának, ’s felküldvén F alka stereo ty p i tá b lá t k észített ’s által adta. K ésőbb Károly rajzolásai, ’s m etszéseiből p éldákat, tőle, elésegitésében H erczegnek* is illyen táblával n y o m tato tt v erseket nyújto tttan ácso t kért. Prof. S zathm áry azu tá n m egkérte az ifjú bé, mellyre a ’ H erczeg ezt felelte : (mi m agyarúl tesszük dolgában az E rdélyi Ref. Fő C onsistorium at, ’s innen esz­ ide) Öröm m el vettem a ’ nekem m egküldött stereo ty p egy tendőnként 100 Rf. segítség re n d e lte te tt; ezen kivül a Conn yom ásának p r ó b á já t; Becsülöm a ’ m űvészi b uzgóságot, sistorium az E rdélyi U dvari C ancellariának aján lo tta, hogy m ellyel e' külföldi találm án y t a ’ hazai földön tökélletesía' jeles igyekezetű Ifjak’ szám ára o ttan egybe-tétetett funteni igyekszik, ’s nem kételkedem , hogy ezen szerencsésen d atzió ra ő is béléphessék. E zen rem ény alatt F alk a 22 tett próbáji által serkentetve, későbbi szorgalm a is k íván­ ságainak meg ne felelne. Bécs. Oct. 3-dikán 1801. esztendős k o ráb an Bécsbe felm ent 1791-ben, az Exc. Gróf T eleki Sámuel K anczellár U rtól szeretettel fo g ad tato tt, de K ároly H erczeg. a’ fundátzióban ü res hely nem lévén, v árak o zn ia kellett. U gyan illyen stereotypi táb lák k al a ’ Bécsi N apló-könyvbe A zon időben élt Bécsben Bikfalvi Kóré ’Sigm ond, Erdélyi v an n y o m tatv a Sallustiusból egy levél, d e B e 11 o J uM agyar K épíró, ki a ’ Bécsi C sászári festő A kadém iában g u r t h i n o Cap. I. A’ Bécsi m ag y ar H írm ondóban, m a­ tanúit. Ez F alk át az akkor leghíresebb B etűm etszőhez gyarul egy erkölcsi m ondás, mint a ’ M agyar K urírban is. M annsfeldhez vezette, de M annsfeld, nem hogy a ’ m etszés Ezek mind 1801-ben készültek, ’s közülök a’ M uzéum Ki­ tan u lása végett m aga mellé v ette volna, hanem még b etű ­ ad ó ja is k a p o tt egy typ o t, hogy a K oloszvári Ref. Kolleöntő inassának se fogadta-bé. K óré' ta n á c sá ra teh át a ’ gyiom B ibliothekájába em lékezetűi általadja. M ost előbb R ajzoló A kadém iába k ezd ett járn i, a z t m ondván az neki, ide példáúl benyom tattatja. hogy a ’ ki jó l tud rajzolni, b e tű t is h am arább fog szépen DWV\V\\AAVWVV\A.VVV\VA.A^W^.VWA.VW*.VV\A*VWC3 m etszeni. R ajzolás tan u lása mellett d rág án fizetett egy a ’ Cs. K. pénzverő háznál lévő M etszőt, ki az aczéllal b á n ást A ’ j ó E r k ő l t s és az alázatos m u tatta néki, m ajd e’ m ellett talált m estert a ’ betűöntés tan ítására is. Az ifjú olly nagy igyekezettel volt, hogy Virtus koronája és é k e ssé g e a ’ 1795-ben a ’ R ajzoló A kadém iánál az ékes ra jzo lásb an első ző ld e llő Ifjúságnak. A ’ ki ezt a ’ k o ­ ju talm at n y ert m agyar betűjivel. Az ő általa m etszett b etű k ­ ron át v ise li; fzolgálatot téfznek an­ kel jött-ki a ’ K anczellár Ő Exc. M. V ásárhelyi k ö n y v es­ nak az efzten d ők . h áza katalógusa, úgy az ő görög betűjivel jelen t meg, U dvari T an ácso s B. Locella X enofonja, m ellyekben a betűk A ’ vénség et n em ism érő; h a n e m elég szépek. E zen két rendbéli b e tű jé t azon K önyvnyom ­ a ’ m a g a ifjúságában ízüntelen virá­ tató , kinek szám ára m etsződtok, M annsfeld’ öntő m űhelyébe gozó V i r t u s , zőldellővé téfzi az elvitte kiegyengetni, ’s öntetni, ’s úgy adta-ki azo k at, m intha P árizsból h o zatta volna. M annsfeld a betű k et valósággal íz á ra d o tt y é n s é g e t; és m e g v id ám itja P árizsiaknak hívén nagyon m egdicsérte. A zonban a ’ m un­ •a’ n y o m o rú ság o k n a k te rh e s napjait. k ák’ kijövetele u tá n F alka elvitte M annsfeldhez a ’ nyom ­ A ’ ki az ő k eb e léb én n yu g o fzik é s tatáso k at, ’s m egm utatta hogy a’ dicsért b e tű k ’ m etszője az ő B aráttságában é l; íz ü n te len va­ az, kit ő tan ításb a fel nem vett. M annsfeld m egszégyelte m agát, ’s ez időtől fogva az ifjút n agyon becsülte. F alk a ló ifjúsága van annak. H a elrepi.ilaz elsőbb esztendőkbe sok viszo n tag ság o k o n m ent k e­ n e k is az ő e fz te n d e i; de n em le h e t resztül, míg később n yom orúságai jó ra fordúltak, ’s az n é k i m eg v én ü ln ie. A kadém iánál lévő tanuló tarsai ’s P ro fesszo rai m egkülöm A ’ valóságos ifjúi z ö ld sé g é s v i­ böztetve tekintették. A K anczellár ő Exc. közelebbről m egism ervén az ifjú’ te­ d á m sá g ; a ’ S zívn ek b első örö m éb en hetségeit, aján lo tta a’ K irály Ő F elségének, ki az E rdélyi é s tse n d e ssé g é b e n áll. E zt p e d ig a’ tartom ánybéli k asszáb ó l néki h o lnaponként 15 Rf. rendelt. V i r t u s aján d ék ozza az ó k e b e lé b e n E ’ kétféle segedelem terjed ett 1798-ig, melly idő alatt an n y ira készítette m agát a ’ Cs. K. A kadém iánál, ’s n y u g o v ó Barátjainak. B o ld o g sá g o t é s egyebütt a ’ rajzolásban, írásban, m etszésben, hogy ő F el­ g y ö n y ö r ű sé g e t harm atodnak ’s a’ t. ségétől a ’ P esti Kir. U niv erszitás K önyvnyom tató m űhe­ 0 V V V ,V V V V W V '.V V A W V V V V V V V V \ \ V V V ,V V V A \ \ V V V M 9 lyéhez M etszőnek, ’s az öntő-m űhely gondviselőjének 800 Rf. fizetéssel, penziói tehetséggel, ’s egyéb k ö nnyebbségek­ B ikfalvi F a l k a Sám . Érd. M agy. kel kineveztetett, hol máig is h iv atalát dicséretesen foly­ niettz. ’s eg éfz lapba (St& reotypus tatja. Bécsi tan u lása utolsó esztendejében, G örög D emeter, Öntötte B u d án i 8oo--bán. u tó b b a ’ K orona örökös nevelője, ’s U dvari T an ácso s, B etűm etszésein kivül tö b b m ejjképeket is d o lgozott, m int F alkával egy stereotyppal való P árizsi k iad ást, m ely leg­ S tatu s-T an ácso s Izdencz.y ; G róf T eleki L ászló. Gén. G róf előbbszer akkor jött-ki, közlött. H árom h ét ala tt ő is olly S u w a ro w ; a’ h isztériáb an n ag y tu d o m án y ú C o m id es ; az stereotypi tá b lá t k észített m agától. K övetkezett azu tán E rdélyi T ö rtén etíró E der Jó zsef képeiket, de ítéletünk sz e ­ nem sokára, hogy B udára lejöjjön fog lalato sság a általrén t F alk á n a k főbb ereje inkább a ’ B etűm etszésben, mint vételére, ’s ennekelőtte Ő Felségéhez egy esedező írá st m ejjkép’ m etszésben m u ta tta m agát, ’s abbeli érdem e fenn nyújtott-bé, stereotypi találm án y ára nézve, privilegyiom ért, fog m aradni. E zen k ét kiilöm böző nem , m ás m eg m ás ta ­ de a z t az A usztriai Ig azg ató szék nem engedte-m eg. Sőt lentum ot ’s üg y esség et kiván, ’s olly nehéz lévén csak b a jb a keveredett, a ’ Bécsi Politzia m egcsalatva g yanítván, m intha az ifjú, az akkori francia időkben valam i r o s s z - I egyben is a’ legelsőbbek közé tarto zh atn i, elég a ’ d icső­ b á n tö rn é fejét m egvizsgálta. H anem , látv án a ’ Politzia | ségre ez vagy am a nem ben jeles lenni. A ’ term észet csak Elölülője a ’ dolgot, azzal bocsátotta-el, hogy F alk a Sámuel I * K ároly föherczeg, I. N apoleon je le s ellenfele a csatatére n .

GRAFIKAI

148

igen egy fakra, v ag y a zz a l közelebbi egybe-köttetésben állókra sz o k ta ajándékozn i a' m aga teljes erejét, ’s g o n ­ d atlan m egkívánás v alam in t a ’ tu dóstól, úgy m ás talentum ­ tól, hogy tö b bekben is eg y arán t fényijén. — L égy csak E gyben is N agy — neved él. C sinosan m etszette F alk a, A’ N e m z e t i G y ű j t e ­ m é n y e k ú j t á r h á z á n a k h o m l o k f a l á t , csak a ’ tető n álló M inerva’ képe n agyon tö rp é n van hag y v a. Az ő általa m etszett betűkkel verte-bé a ’ leg szeb b renddel, a ’ P esti új Játék szín fundam entum kövébe fejér ó n ra azon m agyar és deák verseket, m ellyeket a ' n ag y dicséretű Hazafi K ulcsár István irt, ’s ak k o r a ’ H azai tu d ó sításo k ­ b an közlött. E lég rendes, hogy az em lékírás a fundam en­ tum kövén m ag yar és deák nyelven vagyon, ’s azo n b an P esten, a’ m agyar törvénnyel élő v á ro sb a n a ’ Játék szín nem m agyar. A’ Sz. Gellérd hegyén álló új C sillagvizsgáló to ro n y ’ első alapkövére te tt írás b e tű jé t is ő verte-bé, ’s az ép ü let’ ra jzo latját bém etszette. O tt áll m ost készen e’ szép Intézet, a ’ lelket m eglepő kilátású Sz. G ellérd hegye tetején, dicsőségére a' H azának, ’s m ostani N ádor-Ispánunk idejének.

**»

Idáig terjed az E rdélyi Muzeumban aláirás nélkül megjelent életrajz. A milyen érdekes ez magában véve, épp oly nagyfontosságú ránk nézve az abban foglalt újdonság, hogy Budán már 1800-ban stereotipáltak, mely eljárás azon időben még alig terjedt el Németországban és Ausztriában. Falka e szerint a Didót által javított eljárást, azaz a gipszszel való stereotipálást gyakorolta (a papir-stereotipia csak 1829-ben találtatott föl Genoux által; és bemutatott tiszta munkája ma is mintául szolgálhat tömöntődéinknek. Helyén valónak találtuk itt ezen tényt különösen kiemelni. Ezek után csak amaz óhajnak adunk kifejezést: vajha sikerülne az Egyetemi nyomda régi könyvei­ ben további részleteket megtudni e derék férfiú későbbi sorsáról, hogy meddig működött Budán és hogy mikor költözött el az élők sorából. Mindezt s sok más érdekes dolgokat az Egyetemi nyomda múltja tekintetében, nagyon kívánatos volna nap­ világra hozni. F irtinger K ároly.

A ta n o n c z o k n e v e lé s é rő l. Sajátságos, hogy egy iparághoz sem adják a szülék gyermekeiket annyira telve szép reményekkel, mint a nyomdászathoz. A gyenge fiú 12 éves korában el­ hagyja az iskolát és a nyomdászpályára lép. A nyomdatulajdonosok nagy része — különösen a kisebb nyomdák tulajdonosai — nem igen tekintik, tud-e a fiú rendesen olvasni, nem veszik figyelembe, hogy testi szervezete gyenge a nehéz munkához s hogy szellemi ereje a szakma elsajátításával megbirkózik-e, fel kell venni, — akármilyen zsenge legyen is — jó lesz szaladgálásra. Ú gy is történik. A fiú tanulóéveinek legnagyobb része a nyomdán kivül folyik le s ha aztán a sza­ badulás közeledik, a faktor úr szám oló-szedő mellé adja, hadd tanuljon, ma-holnap fel kell szabadulnia.

SZEMLE

148

Régi nóta ez, de mindig új marad. S ez mind szakmánk rovására megy. Mert képes-e a fiú szakmánkat tökéletesen elsajá­ títani egy év alatt ? Szakiskolánk nincs, a szám oló­ szedő pedig csak előnyére használja f e l ; felületesen foglalkozik vele, a mi a technikát illeti; csak szedést liferáljon, az a fő, nem törődik azzal, vájjon tisztes­ séges munkát végzett-e . . . Tapasztaltam, különösen itt a fővárosban, hogy a fiúk nem részesülnek rendszeres nevelésben. A fiú ártatlan benne, hogy e pályára szánták őt szülei s ha már tőlük kell várnunk, hogy szakmánk a jövőben is fejlődjék, miért ne tegyük azt, hogy tisz­ tességes munkássá neveljük őket! Igen, én a nevelési rendszerben látom a hibát. Tagadhatatlanul szükséges, hogy a fiút — bizonyos időig — szaladgálásra használják, — hadd csiszo­ lódjék. De ezen czélra egy év nagyon elég. Ekkor aztán a nevelést kell megkezdeni. Legyen a fiú lassú mun­ kájában, de biztos s észrevétlenül kell őt arra birni, hogy fo król-fokra haladjon. De a mi a fő, az érdek­ lődést kell benne fölkelteni szakmája iránt s ez úgy történhetik meg, ha mindent tárgyilagosan megmagya­ rázunk neki. El kell mondani, miért szükséges egyik sornak szélesebbnek lenni, az utána következő sor­ nál, miért kell egy helyütt több térzőt alkalmaznunk (hol a betű teste megkivánja), mint másutt stb. stb. Alkalmat kell adni a fiúnak, hogy önerejébél al­ kothasson magának alakokat s ha elkészül munkájá­ val, bírálat alá kell venni, mely bírálat inkább buz­ dító, mint kemény legyen. A fiúval szemben méltányosan szigorúnak kell lenni. Sajnos, a fővárosban több nyomdát tudok, hol a fiúra ferde tekintetet sem mer a szedő vetni. Ha egy kissé szigorú hangon szól a fiúhoz, ez csaknem szemébe mondja: »máskép beszéljen velem !« s vakmerően néz farkasszemet tanitó-mesterével. Ennek azonban nem a fiú az oka, hanem a szedő, kire bízva van ; a szedő gyengesége a fiúval szemben. Nem mondom én, hogy barátságos tekintetre se méltassa, azt sem, hogy durván bánjon el vele, hanem azt a fonalat vegye fel, mely az öntudathoz, a lélek­ hez vezet. A lélek mindennek legm eggyőzőbb for­ rása. A szedő ne álljon oda a fiúval társalogni, játszani, sem munkaközben, sem munkaidőn kivül, ne avassa különféle dolgokban bizalmasává, mert ez bátorságot kölcsönöz neki a rakonczátlan viselke­ désre s tompítja a fiú munkakedvét, lelkesülését szak­ mája iránt, mert minek törje ő fejét azon, miként helyesebb valamely munkát elkészíteni, minek gon­ doljon ő arra, hogy haladjon pályáján, mikor tanító­ mestere kedvesen eldiskurálgat vele vagy előtte min­ denről, csak arról nem, a mi a szakmához tartozik. Az ily szedő bűnt követ el, nemcsak azért, mert az éretlen fiúval oly dolgokat közöl, miket elég ideje van később megtudni, hanem mert megfosztja a fiút jövőjétől, melyhez tehetségénél fogva talán méltán fűzhették volna szülei a legszebb reményeket. Nevelni kell a fiúkat, még pedig rendszeresen, hogy idővel igazi munkássá váljanak, kik szakmájukért

140

G R A F I K A I S Z E ML E .

lelkesedni tudnak, akkor nem kell aggódni a magyar nyomdászat jövője iránt. És ezt úgy érhetjük el, ha az alapot jól teszszük le, mert a fácskát, melynek gyüm ölcsét egykoron élvezni akarjuk, gondosan kell nevelni. Kálin Sándor.

149

kök történetében. E férfi kiváló egyéni tulajdonságait igyekezett nemzetébe is átültetni, s nagy, fárasztó munkájában öntudatosan haladt kitűzött czélja felé. D icsőséges hadjárataival emelte nemzetének hírét, gazdagságát és birtokait, kitűnő törvényei által enyhí­ tette népének sanyarúságát és kiérdemelte »kanuni« törvényhozó melléknevét, nagyszerű monumentális épít­ kezései által fölvirágoztatta birodalmának fővárosát, és miután szilárd m eggyőződése volt, hogy népének jólétét csupán annak fölvilágositása által érheti el legjobban, a tudományok és művészetek gondos ápo­ cs a török nyomdászat rövid története, lása és rendkívül nagy pártfogása által megteremtette fénykorát. különös tekintettel a Magyarországon ezek Mint igazi nagy ember, nem szóval buzdított, ha­ megjelent török nyomtatványokra. nem tettekkel járt mindenütt elől. Minden szónál (F o ly ta tá s .) fényesebben beszél a tett — volt az ő alapelve. Tollal kezében harczolt Muhibbi (barátságos) néven A zsidók Gutenberg találmányát Konstantinápoly­ a tudomány és költészet terén, karddal pedig a harcz ban titokban még a török államnyomda felállítása mezején. E két fegyvert csak a halál ragadta ki után is gyakorolták, úgy 1737-ig, mely időkből még kezéből. mindig találunk egyes héber nyelvű munkákat. Ezen Hogy korának irodalmi viszonyait vázolhassam, munkákról itt elegendő, ha megemlítem őket, mivel szükséges előbb magával a nagy szultán működésé­ mind héber nyelvű munka lévén, nem tartoznak szoro­ vel megismerkednünk. san tárgyunkhoz s igy fölösleges őket czímeikkel Szulejmán, e néven az első török uralkodó, sokkal együtt ismertetni. Azokat, a kik jobban érdeklődnek nagyobb mérvben pártfogolta a tudományokat és irántuk, Oppenheimer katalógusára utaljuk, a mely költőket, mint azt a fentebbiekben vázolt elődei tették. ritka munkának teljes czímét kútforrásaink között Udvarában mindig voltak tudósok és költők, a kik­ pontosan följegyeztük. nek tekintélyes évi fizetésért nem volt egyéb fölada­ A török nyomdászat ezen két első, t. i. a XV. és XVI. századában jelentékenyebb munkák, ma már tuk, mint egy-két költeményt vagy más munkát irni, a melyért még, ha a szultán tetszését kinyerte, külön rendkívüli ritkaságok, a zsidók halált megvető buzgóbusás tiszteletdíj is járt. Az udvari költők és udvari ságának köszönhetők, de az az utálat és megvetés, a mely őket e századokban mindenütt érte s a mely történetírók, úgynevezett sahnamedsik, mindenüvé elkí­ bizony legtöbbnyire lehetetlenné tette nekik a nyom ­ sérték Szulejmánt s ez utóbbiaknak különös feladatuk az volt, hogy versekbe szedjék a szultán viselt dolgait. dászat elemeinek tanulását is, — a török nyomdászat Az ilyen rímkovácsok oly nagy számmal voltak nagy kárára, Konstantinápolyban az igazhivő muzul­ táborában, hogy egy-egy tettét egyszerre tizen-huszan mánok között, a kiknek pedig — nagy irodalmi fejlett­ is megénekelték. Ezeken kivül, kiket számba venni ségük miatt — szükségük lett volna a nyomdászatra, nem lehet, — csúszó-m ászó hízelgésükért — voltak gyülöltté tette azt a foglalkozást is és megnehezítette kitűnő férfiak, kik valódi történelmi becscsel bíró keleten Gutenberg találmányának gyors elterjedését. munkákat hagytak fenn az utókor számára, kiknek A XVI. század bár jóval több munkát képes föl­ mutatni, a melyek mind titokban készültek, a nyom ­ mi magyarok is nagy köszönettel tartozunk, mert dászat mártírjaival gazdagította a történelmet, de azon tőlük tudjuk meg, általuk ismerjük meg hazánk akkori politikai összeköttetések, melyekbe a nyugati államok, történetét. A költőket kiválóan szerette Szulejmán és Franczia-, Olaszország és Ausztria jutottak Török­ az ő pártfogása alatt emelkedett a legmagasabb polczra országgal, mind nyugaton, mind pedig keleten elő­ Emri, Khiali, Lamii, Jahja, Fazli, Baki, a költő-király, Ali Vazi, a Humajunname halhatatlan írója s a Leila mozdították a nyomdászatnak ezen irányban való fej­ és Medsnun történetének ékesszóló, remekbeszédű lődését, s már több kísérletről van tudomásunk, a írója, a kitűnő tudós: Bagdadi Fuzuli. mely nyilvánosságra törekedett és a m ely a köz­ E fölsorolt nyolcz költőn kivül, kik a halhatatlan­ kincset valóban azzá akarta tenni, a minek lennie kell. ság babérkoszorúját kiérdemelték és a régibb török Sajnos azonban, hogy a kísérletezők nem bírtak kellő költészetnek még hosszú századokig fénylő fáklyái, politikai körültekintéssel s nem tudtak számolni a mohamedán nem vallási érzelmeivel és fölfogásával. még vagy ötszázan versenyeznek egym ással kanuni Ha török embert lehetett volna megnyerni az ügy szultán Szulejmán ötvenéves uralkodása alatt a költő számára s nem vallásos műveken dolgoztak volna hangzatos és dicső nevéért, de nincs több köztük folytonosan, hanem a török irodalomból, a történelmi egy tizedrésznél, a mely ki is érdemelte volna e nevet. vagy filológiai munkák közül merítettek volna anyagot Maga Szulejmán Muhibbi néven irt dalokat egész a feldolgozásra, e század a török nyomdászat leg­ haláláig s nem egyszer rögtönzött költeménynyel fényesebb lapjait alkotná, miután a XVI. század eleje felelt az őt üdvözlő költőknek. a török irodalom és történelem fénykora. A törvény­ Költeményei egy divánba összegyűjtve, még ma is hozó nagy Szulejmán szultán kora — félszázados közkézen forognak a török népnek a költészetért uralkodása — mindörökké emlékezetes leend a törö­ lelkesedő hivei között. Füri költő Akhlaki Szulejm ani,

O s z m á n -t ö rö k Íráso k

GR A FIK A I SZEMLE

150

150

röviden regisztráltu k ak k o r a té n y t; m ost azo n b an ism er­ Szulejmán szokásai czímű művében a legjobb költe­ tetjük a gép leírásá t, bem u tatv a » irasb an és képben« az ményeit gyűjtötte egybe. egyedül álló g ép ó riást a szakközönségnek. Szulejmán mint költő nem versenyez az uralkodóval A gép, a m elyről szó lu n k — b üszkeséggel em lítjük — s jóllehet költeményei nem kiváló becsűek, mégis t e lje s e n m a g y a r g y á r t m á n y . N álunk terv ezték azt, m agyar Hammer szerint divánja emléke egy művelt lelkű, nemes iparos készítette m ég az utolsó szö g ét is a gépnek, a gondolkodású férfinak. melynek k észítésénél szem előtt kellett ta rta n i a gép sok­ Szulejmán példáját a birodalom többi előkelő em­ oldalú h aszn álh ató ság át és azt, hogy nagy m ennyiségben berei is követték, közöttük nemcsak hatalmas párt­ k észülhessen azon a finom abb n y o m tatv án y is, a mely iránt fogói voltak a tudományoknak, hanem sok kitűnő a kereslet n ap ró l-n ap ra nagyobb. A gépet a szak k ö zö n ség és az érdeklődők az O r s z á g ­ iró is. E pártfogók közül elég ha megemlítem Szulej­ g y ű lé s i É r te s ítő v árm egyeház-utezai újon n an épített nyom ­ mán fia it: Szultán Mohammedet, Bajazid, Musztafa d ájáb a n m ár legközelébb m egtekinthetik. És h iszszü k is, hogy és Dsihangirt, nagyvezérei közül Lutfi és Ibrahim az új látv án y o sság n a k szak társain k köréből sok lesz a nézője. pasát, a ki maga is költő volt, továbbá az irni és A W ö rn er-g y ár szív esség éb ő l m utatjuk be m ai szám unk­ olvasni nem tudó Szokolli Mohammed pasát, Iszkenb an a gép á b rá z o la tá t és csupán könnyebb m egérthetés czélder Cselebit és a Szigetvárnál elesett költő Semsz jáb ó l m ondunk el eg y et-m ást a gép szerkezetéről. Ahmedit. A gép nyom ó-szerkezete hét egyenlő arán y ú lem ezhcngerSzulejmán korában élt tudósok és költők közül ből s egy n ag y és h árom kisebb nyom ó-hengerből áll. E zek­ fölemlítem röviden azokat, a kik e kornak legkitűnőbbjei ből esik az első (külső) n yom ás részére két lem ez-henger és egy egyenlő n a g y ság ú kö zö s nyom ó-henger, a m ásodik és még ma is a török irodalom legkiválóbb alakjai. (belső) nyom ás részé re pedig ö t lem ez-henger. K özülök így a történetírókat kell első sorban fölsorolni, h árom nak közös nyom ó-hengere van kétszeres átm érővel, mint a kik bennünket magyarokat legjobban érde­ a m ásik kettőnek egy-egy hengere eg y szeres átm érővel, kelnek. Szulejmán minden hadjáratáról a helyszínén úgy, m int a lem ez-hengernél. Az ö sszes belső n y o m ású íratott kimerítő monográfiákat, a melyeket jelenleg hengerekre egy p iszk o t felfogó szalag van vezetve, mely Thury József barátom, halasi tanár fordít le magyar egyik o rsó ró l a m ásikra csavarodik. M indkét orsó ú g y ­ nyelvre az akadémia megbízásából. Ilyen monográfiák : n ev ezett h ajó b a v an helyezve, a m elyből a p apir-henger Gazevati Mohács, a mohácsi győzelm es hadjárat Kem al fölváltva könnyűséggel kiguritható. pasa za d étö l; Gazevati Isztrogun ve Usztuni Belgrád, V alam ennyi lem ez-henger egyenkint is kikapcsolható a h o z z á tarto zó nyom ó-hengertől és m űködésen kivül m arad ­ az esztergomi és székesfehérvári győzelm es hadjárat nak, h a egyik v ag y m ásik m űködésére szü k ség nincs. U jságSzinan C sausztól; továbbá Szigetvár bevétele, a mely­ nyom ásnál az első (külső) és az u tolsó (belső) h enger ről maga Szulejmán is naplót vezetett, Fethname-i h aszn álan d ó és ez esetben a n yom ó-szerkezettel ö sszek ö t­ Szigetvár Merakhitól. Figyelmet érdemel e korból még tetésben levő gőz-nedvesitő készülék is h aszn álatb a jö n , a török atyától és magyar anyától született, Pecsevi de ez utó b b it finom abb nyom ásnál nem igen haszn álják , történetíró munkájának czíme Tarikh-i Pecsevi, Pecsevi m ert a p ap iro st m egtöri és egyenetlenné teszi. története ; továbbá Szulejmán szultán története FerdiA szerk ezeten eg észen ú j a kivágó-gép k éstartó já n ak a t ő l: Tarikh-i Szultán Szulejm án li Ferdi. szerk ezete, m ert ennél a külső henger-fedő elm aradt, m iért A törvénytudósok közül első helyen áll Tasköprüis a kések b eállitó-szerkezete n agyon könnyen h ozzáférhető. zade, atudományok tárgyainak encziklopediája, Mevznat A k éstartó n ak n ég y b eállítható kése van, ezek közül 16, 8 és 4 oldalos ny o m ásn ál csak k ét szem k ö zt állót h a sz n á l­ ni-Ultim li Tasköpriizade munkájával. nak, mig 2 oldalos nyom ásnál m ind a négy kés h a szn á la tb a A nyelvészek közül pedig még ma is hires és jö n . A legkisebb alaknál k ét külön szak itó -h en g ert kell alkal­ keresett munkákat irt Birgeli. m azni, m elyeket el is lehet állítani. A 8 és 4 oldalos ívek A riszalei birgeli kátét ma is nagyban keresik úgy elv ág á sára szolgálnak a n agyobb tépő-hengerek, m elyek a török, mint az európai tudósok. közül az alsó g y űjtő-henger egyúttal a 16 old alo s ívek A költők m űveit és életrajzait Szehi, Ahdi, L atifi, szá m á ra is h aszn álh ató . A v ág ó -szerk ezetet elhagyva, a Aasik és N azm i gyűjtötték össze és irták meg, ké­ papír-hengerről lev ála sz to tt ív egy állitó-szerkezetbe jö n , sőbben pedig a század végén K inalizade és K afzade m elylyel v a g y függélyesen lefelé, v ag y v ízszin tes irányban a h ajto g ató -szerk ezetb e lehet ju tta tn i a p apirost. írtak anthologiákat, a melyek ma a török irodalomA k irak ó -szerk ezet k ettő s és m inden hen g erfo rd u lásra két történet megbecsülhetetlen kincsei. 8 oldalos ív et helyez két a sztalra, m elyek kényelm es m a­ Érdemesnek tartom e helyen teljes czímét feljegyezni g assá g b a n v an n ak elhelyezve. A h ajto g ató -szerk ezet egy Aasik Cselebi munkájának, a mely ekként hangzik : tölcsérből, két h ajto g ató -d o b b ó l és egy ívtartó-kam póból áll. Teszkeret es-suara ve m esair usz-szurefa f i kavaidi il Az első k eresz t-h a jtá st a tö lcsér eszközli, m elylyel a két küttabb min el fu zela ; m agyarul: »A költők jegyzéke körk ésb ő l álló v ágó -szerk ezet van ö sszek ö ttetésb en , mely és a szépnek mintái a legjobb irók szokásainak sza­ ism ét tetszés szerin t m űködésbe h o zh ató vagy leállítható, bályai szerint«. K ardos Á rpád. a szerint, a m int a lap p éld án y felvágva, v a g y felvágatlanul (Folyt, kov.)

Hét színt nyomó körforgó-sajtó. L apunk egyik utolsó szám áb an em lítettük, hogy a W a r n e r J . é s T á r s a jó h írű gépgyárán ak könyvnyom dái g ép -o sztály a az O r s z á g g y ű l é s i É r t e s í t ő k ö n y v n y o m d a-részv én y társaság részére egy h é t s z í n b e n nyom ó k ö rfo rg ó -sajtó t épített. C sak

jelenik meg. A h o ssz h a jtá st a tölcsér ala tt lévő h a jto g a tó ­ dob és egy m ásodik (a p ap ir fu tásán ak tengelye irán y áb an fekvő) dob a h arm adik h a jto g a tá s t végzi. A negyedik h a jto ­ g atá st, mely csak a p o stá ra a d an d ó példányoknál szükséges, oly szerk ezetű v ág ó k és végzi, mely a h enger kettős forgása alkalm ával előállítandó 8 és 4 oldalos p éld án y o k at fölváltva vagy a 3-ik v agy a 4-ik hajtó -szerk ezetn ek a d ja át, mi által a példányok felerésze 3-szor, m ásik fele pedig 4 -szer lesz összehajtva.

G R A F I K A I SZEMLE

151

E zt a negyedik hajto g a tó -k é st teljesen el lehet hagyni, úgy, hogy az ö sszes lapok csak h á ro m szo r h ajta tn a k össze. V alam ennyi h áro m szo r ö ssz e h a jto tt péld án y keresztü l fut egy csom agoló-szerkezeten, m ely négy -n ég y p éld án y t egy­ m ásra fektetve ad á t a kirakó-szerkezetnek. H a ö sszeh ajtá s nélküli példány ok szükségeltetn ek , az egész h ajto g ató -szerkezet leállítható. A gép különböző n ag y ság ú ö sszeh a jta tlan p éld án y o k a t szállíthat, m indkét oldalán hét külön b ö ző szín b en nyom va. F inom abb n y o m tatv án y o k a t n ap p al állíth atn ak ra jta elő és igy a gépnek az éjjeli lap n y o m ásh o z való fe lh aszn álását mi sem ak ad ály o zza. U jságnyom ásnál a körforgó-gép s z o lg á lta t: 1 6 o l d a t o s p éld án y o k at m inden h engerfo rd u latra egyet, m ely 8 oldalos két ívből áll és egym ásra v an rak v a, felvágva és 3 — 4-szer ö ssz e h a jtv a ; S o l d a l o s péld án y o k a t k ettő t m inden henger­ fo rdulatra, felvágva v agy felvágatlanul, tetszés szerin t k étsz er v agy három szor, illetve h áro m szo r v ag y n ég y szer ö ssz e­ h a jtv a; 4 o l d a l o s p éld án y o k a t félszélességű pap írtek ercsb ő l k ettő t m inden hengerfordulatnál, felében k étszer és háro m ­ szor, v ag y valam ennyit k é tsz e r h a jto g a tv a ; 2 o l d a l o s példá­ n yokat félszélességű papírhengerből négyet m inden henger­ fordulatra. A gép g y o rs a sá g a a n y o m an d ó p éld án y o k m inősége sz e rin t 4 —6 — 8 ezer ford u lat k ö z t v áltak o zik óránkint.

*** E zekben ism ertettük h o zzáv ető leg a W ö rn e r-g y á r új körforgó-gépét. H iszszük, h o g y az ősz folyam án lesz alkal­ m unk esetleg testületileg az új g ép et m űködésben m eg­ szem lélni és akkor azok, a kik a leírásb ó l a gép szerk ezetét nem tu d tá k teljesen m egérteni, m egism erhetik m ajd tövirőlhegyire a legújabb és sokoldalú új papiros-faló gépet. A W ö rn er-g y árn ak pedig g ratulálunk, h o g y a külfölddel v ersen y ezv e, ilyen sikerült a lk o tással ö reg b ítette a m ag y ar nyom dászati g ép ip ar jó hírnevét. G . M .

CSARNOK. A s z e d ő gy e r e k . I rta Á g a i A d o l f dr. (P orzó). F e lo lv a sta to tt a S z a k k ö r 1894. évi m á ju s hó 6-iki h av i ü lé sé n .

W ashin gton Irving, B éranger, P ro u d h o n , F ranklin sz e d ő ­ fiúk voltak. Szeretném , h a az a k is fiú, a kit k é z iraté rt n y ak am ra küld a fak to r ú r, szintén n ag y férfiúvá lenne. É letrajzáb an legalább rólam is v o ln a szó, m int a leg n y ája­ sabb au to r úrról, kivel végzete ö sszeh o zta. M ert a m int v an em ber, a ki a pinczér lá ttá ra d ü h b e jő s annál m érgesebb, a frakkos ételhordó m entői a lá z a to ­ sab b , — azonképen v an au to r, kinek a szed ő fiú csk a láttán eszébe ju t a g y aláz ato s k o rrek tú ra, m elyről műve — s a sa n y arú »tiszteletdíj «, m elyről m aga koldul. Ö sztö n szerű leg tiszteli benne a későbbi faktort, a ki telhetetlen, m int a n égyes k irak ású g y o rssajtó s kérlelhetetlen, m int a m eg­ indult kerék. M ennyivel bold o g ab b az a fiúcska, kit k e d v ező so rsa » w einpurs«-nak v isz valam ely v endéglő iv ó já b a. R áad ják a k o rát m egelőző frakkot, m aga kom oly álló g a llé rt k ö t s ü nnepélyes fehér n y ak rav a ló t s o lyan g y o rsa n szalad , m int a vizi b o lh a; tíz éves testén ek hú sz éves k e zéb en szám ­ talan p o h ár fülét s üveg n y a k á t szo rítv án — a mi a t. ez. v endégeket nagyon m ulattatja. H álás tiszte a sö r és b o r által nekividám ult em beriséget szolgálni, m ig g y erek társa,

151

a szedőfiúcska, fo g y atk o záso k o n á t küzk ö d ik föl G utenberg k ato n ájáv á, h o g y egy egész életen k eresztü l az ólom em an áczió it sz ív ja tü d ejéb e s lá b a beled agad jo n a fo lytonos állásba. M indig is ju ta lm az ó b b az ivodalom hoz szegődni, m int az irodalom hoz. De am o d a n ag y protek ezió kell, — ebbe meg az apa d u rv án löki bele fiát. A P isti m ár 12 éves. Ú gy veszik észre o tthon, hogy so k a t eszik. Ideje, h o g y »keressen a konyhára* ő is. A keze u g y an még tökéletlen, kicsit fog. V astag m ester­ ségre nem alkalm atos. S zab ó sá g b a nem a d já k ; az édes a p ja még sincs olyan m ostoha, hogy a sa já t m eg pan aszo lt m esterségére szo rítsa. A v a rg a sá g m eg derogál neki. Selyem fonál m eg d ra tv a , tű és á r — az ily ö sszetév esztés ellen ág ask o d ik benne a k ecskebak. M ert végre társad alm i külöm bségnek kell lenni a v ilá g o n ; nem lehetünk m ind n y ájan egyenlők. S a m int a derék a p a igy tűnődik m agában, szem e a k étk rajezáro s ú jsá g ra tév ed , m elyet földön csú szk áló B enjám ina g y ö m ö ­ szö l éppen a szá já b a . G o ndolata tám ad. O llóját m egcsat­ to g ta tja ; a p ád o n , m intha forgó széken ülne, h á tra p ö rd ü l s h ét gyerm eke an y ján a k kijelenti, h o g y P istiből u jságn y o m tató lesz. H a a keze m ég hitvány, de k u rta láb a g yors. H árom eszten d eig futkos — azu tá n élte fogytáig állh at és pihenhet. Pistire rá a d já k az ü n n ep lő jét s a p ja -u ra v iszi egyenesen a fak to r elé. Jó k o r jö ttek . S zom baton. A fak to r ú r keresztü l-k asu l v o n a lo z o tt árku s fölé h ajlik éppen s egy m egátalk o d o tt szám ad ási h ib áv al birkózik. H add vegye v érét a sa jtó h ib a neki is, m ely csak úgy hem zseg a k átrán y o s, olajos atm o szféráb an , m int légy a konyhán. K ap ó ra v itték elejébe P istit. K ezével a k k o rá t ü t a terjedelm es p ap írra, hogy a tav aly i p o r az ideivel együtt fö lk av aro g s m int valam i Ju p iter tó n án st, egy p erezre felhőbe b o rítja a félelm es férfiút. A k ét ten y erét rán y o m v án a ro v ato s ívre, az érkezettek felé fordul s rá ju k m ord u l zo rd u l: — M ehhh?. . . . (Ez a z t jelenti, h o g y : m ivel szo lg álh atok ?) A sz a b ó és a p a m e g szo n ty o lo d o tt szivének legsötétebb redőiből elő k ap a rv án m inden b á to rsá g á t, félénken döngi, h o g y fiát a k ö n y v n y o m tatás m esterségére sz á n ta , tessék m egvizsgálni. — M ahhh ? . . . . (A faktor t. i. a z t k é rd e z i: tud-e a fiú olvasni, írni?) — T ö k életesen tud. G utenberg h etm án ja a gyerek elé o d av á g egy íro tt lap o t. P isti belenéz. T u d ó s m anuseriptum . A k ezd ő b etű jén sem tu d túlm enni. — S za m á r v ag y ! — h a rso g rá a faktor. S a fiúcska e lh iszi; de m ég az a p ja is. P ed ig k ézira to t olvasni m ég az o k o s em ber sem tu d m indig. A z külön tudom ány. A d ispoziczión kivül ítélet is szü k ség es h o zzá. D ispoziczió: a k im ag y arázh atatlan u l egy­ m ásb a fon ó d o tt b etű fo k o k at kio ld an i; ítélet m eg — h a végkép kifejthetetlen a gócz, az eg y es sz a v a k a t áthidalni. De so k szo r az értelm i m ag asság nem ju t odáig, a h o v á a g y ak o rlo tt szed ő . S v an oly kézirat, — d o cti m ale pin g u n t — m elyet m ag a a tu d ó s sze rző is csak a derék tipográfus k ö z b e n já rá sá v a l tu d k isillabizálni. P éld a rá a jó Dini b á c si; a m ag y ar szed ő k so rá b a n csak egyetlen egy van, a ki b ir a kéziratáv al, a m iért a szed ő k dékán ju k n ak is ak arják m eg v álasztan i a n ev ezetes kollegát. A z az tá n ákom -bákom ! A p ró ra tö rd e lt k ő szén d arab o k egy­ m ás m ellett, azzal a k ülönbséggel, h o g y nem fú h atja el a szél, ső t m eg átalk o d o ttan o tt rag ad n ak .

GRAFIKAI Nem kevésbé nevezetes g rafu s az Ú r színe előtt az L lo y d volt szerkesztője, igen tisztelt barátom , W aldstein Pál úr, ki a k ézirat elő állításában so k at vél tenni, m időn tolla hegyéről a tin tát az előtte fekvő p apírba törli. — Szam ár vagy! — ism étli a faktor úr, a mi az ap át végkép m egnyugtatja. — Belőled nem válik sem m i sem . . . Itt m aradhatsz. S zam ár volta m ellett is ott fogják, m ert alig v an nap, hogy a neofiták sorait ne ritkítaná a fegyelem, ha fegye­ lem nek m ondható azon bánásm ód, m elyben a gyerek fölebbv alójától részesül. És fölebbvalója neki m indenki: a direktor, korrektor, expeditor, a faktor, redaktor, ko m p ak to r; a m asiniszta, stereo typista, úgy ám, kis P ista ! És ezek az u ra k inkább a kezökkel szeretnek m ag y arázn i: igy kényelm esebb! T áv o ztáb an az ap a m eghúzza fia üstökét, hogy eszén já rjo n . M ikor a gyerek v isszajő , az ajtó t illedelmesen b e ­ h ú zza m aga után, a m iért a faktor ú r fültövön legyinti. M ert m ikor meleg já r, az ajtó nyitva m aradjon! Az első ütés keresztségén átesett. — Ism ered P o rzó urat? A fiú tag adólag rá z z a a fejét. (A neveletlen! S én még P rou d h o n t jöven d ö ltem belőle.) — T u do d a H árom bag o ly -u tczát? (M ár csak ezt a nevet kell viselnie, mig »Porzó-utcza« nem lesz.) — A bagoly-utczát, kölyök! A fiú m egint rázza a fejét. (A bagoly!) Nem tudja. — T e h á t fogjad ezt. E z a revízió. V idd el o d a s v á r j . Ezzel kezébe nyom ják a csom agot s kilóditják az ajtón. U tán a kiáltanak: — Ha f é l ó r a m úlva v issza nem kerültél, m egtanítalak a strassb u rg i M iatyánkra. M ikor a fiú az utczán van, az egym ásra kö v etk ezett új ta p asztalato k m iatt elkábult agyából foszladozni kezd a köd. M egint a 12 éves gyerekké lesz, a ki reggel volt. Szem ben h ázat építenek. A m élyre áso tt alapból földet h ú znak föl a lovak. A furm ányos nagyokat o rdít s o sto rán ak b oldog végével b iz ta tja igásait. H átul a m egszak ad ásig to lja h a t n apszám os a szekeret. H asztalan. Még két lo v at kell a kettő elé rag a sz ­ tani. Hű, hű, hűó! A közönség egym ás h á tá n állv a nézi a keserves m unkát. P ista legelői. Ő is segít o rdítani. Végre ú tb a zökken a terhes járm ű . P istán ak része v o lt benne s elégedetten távozik. E gy g azd átlan k u ty a: jó v olna m eghajigálni. F ölkap egy tégladarabot. A kad egy m űkedvelő g y erek p ajtása, ki a szo rongó k u ty a elé szegül, hogy el ne inaihasson. A kő röpül. Az eb vonít és egy hihetetlen szökéssel átugrik a m ásik fiún, ki a P ista v ad ásztársáu l k ötötte m agát. A kő ennek lá b á t éri. Neki ugrik P istának és h á tb a üti, ez meg m ás fegyver hiányában, pofon v ág ja — a revízióval. Még p edig oly kem ényen, hogy a lapok szerte röpködnek a levegőben. A k u ty a ezalatt — m ore consulto — fölborította a sarki kofát, kinek g arab ó jáb ó l szerte gurul a cseresznye, m eggy s ap ró körte. P istasegedelm etszinlel s m egvám olja aszig etsé g i asszo n y t. V égre a H árom bagoly-utczáb a téved. E gy m ókusos taliánt k isért el a sétányig, a honnan egy kók u szo s m üzülm án csá ­ b íto tta el a szen t E rzsébet-tem plom ig. Itt egy utczaszögleten három b aglyot lát fölpingálva s ez eszébe ju tta tja , hogy a h arczkivívott revíziót elvigye P orzó úrnak. — Végre, te lurkó! M ióta v árlak! H oczi h am ar a z t a revi . . . . szent L u k á c s ! M it m űveltél ezekkel az írásokkal, te süvölvény!? A mire P ista egész nyug o d tan azzal felel, hogy a nagy ó v ato sság tó l gyűrő d tek úgy össze. U .

SZEMLE

152

— H iszen te új fiú v ag y !? — Igenis, m a jöttem ! — No ülj le am oda h átra s várj. S m ialatt az a u to r ú r kigyom lálja czikkéből a sajtóhibát, P ista legyet fogdos, körm e közé fogja, a szá rn y á t kitépi, a ztá n meg a lábát. — Ne m otozz ott, hé! H agyd békén a legyeim et! S az a u to r ú r to vább m unkálkodik. Elm élyedéséből rhytm ikus zaj veri fel. P ista elaludt. — T alp ra m agyar! — A fiúcska fölriad. — Itt a revízió, de m ost m ár hónod alá szedd a lá b a d ! P ista eltűnik. A m unka siirgetős. A szerző nem bízik az új fiúban. U tána siet. A bécsi-utczában m egreked. K atonák jö n n ek szem be vele, víg zeneszóval s a tam bour-m ajor előtt — P ista! R áism erek s elpirul. — K atona vagy te, v ag y szedő-inas? Megállj ág ra való! M egm ondalak a faktor úrnak. De a faktor úr be sem v á rv a az árulkodást, a saját em berségéből p u h íto tta m ár a fiúcskát, mire az a u to r a n y o m d áb a ért. Vag\- egy hónapig ez a dolga P istának. F ö lv áltv a sört, bort, kenyeret, sziv art h o rd a szedő u rak n ak s revíziót az a u to r u raknak. A m iért kap hetenkint 50 krt. Ezzel »keres a konyhára*. A ztán befogják az ólom -hám ba s b eártják a százfiókos lád a titkába. A mit onnan kikapar, az veszedelm e m inden k o rrek to r­ nak. Nincs a szedésében egy igaz betű sem, de annál több »tem etés«, »zabgycrek«, »lakodalom «, fölforditott »irás«, »kengyelfutás* — egész csodabogár-gyűjtem énye egy tan u ­ latlan tanoncz k apkodásainak. K özben a külseje is v álto záso n m ent át. C su p asz gyerekarczában fekete szakáll és b aju sz díszeleg, a mi kenderszőke hajáv al m ulatságos ellentétben van. K ötényül a n agy reggeli lap fityeg h asán , mely m inden lépten zörög, m int hólyagban a borsó. L áb a ablakos p ap u csb an lakik, m elyben n ap p al és éjjel n yargal föl-alá a lépcsőn, az »utczából« a jav ító h o z, a jav ító tó l a szerkesztőségi iro d áb a, a hol az instrukczióhoz képest ú g y elrim ánkodik egy kis k éziratért, hogy szinte m egesik ra jta az újságíró urak szive, kiknek gyöngéjük van a szegény fiúcska iránt. Nem tu d o k ip arág at a könyvny o m tatáso n kivül, mely g y e rm e k e t sz o rítan a éjszak ai m unkára. Ha m ár m aga a kenyérkeresésben izza d ó gyerm ek m élyen sérti az em ber­ b a rá to t: az éjjel dolgozó kis fiúk és lányok m éltán g o n d o l­ k o d ó b a ejthetik az iránt, a m unkafejlesztés szép ta n á t nem hazudtolja-e meg azon korai nyűg, m elyet e kiforratlan terem té­ sek n y ak á b a a k aszt a szükség. F őleg éjjel ernyesztő a m unka. A kis pap irh ajtó k s kicsi szed ő k a légszesz, gőz s a sok em ber együttlétének forró és izgató áram latáb an töltik el az éjszakát. A lo p o tt álom ból riasz tja fel őket az éjféli haran g szó , hogy fölváltsák azo k at, a kik éjfélig voltak sorosak. S m ost ezek fázv a, tö rő d ö tt k arral, gém beredett derékkal m ennek ki a hűs, télen a fagyos szürkületbe s m ielőtt a m essze v áro srészb en elérnék a hajlékot, a virrasztó csapszék m ag áb a csáb ítja őket, m ert otth o n az álm ában m eg za v art ap a úgyis ö sszeszid n á a »csavargókat«. P ista m indam ellett beletörődik a betű szed és m esterségébe, ső t nehány »cicero«-val meg is nőtt. M aholnap »nyom dász« lesz. A sok papirszeletből, a mi tartó já n eléje került, tö re­ dékes ism ereteket szerzett. Elméje cso d álato s öltözetben já r , m elyet selyem -, darócz-, gyolcs- és bársony-foltokból v a rro g a to tt össze m agának. Jo b b á ra azo n b an a tenákulum ról szertep attan ó szikra belefúl a v ak nap szám b a. Ha van a fiúban g y ú an y ag : lob ­ b o t vet s W ashington, Béranger, P ro u d h o n v ag y F ranklin válik belőle.

Melléklet a »Graíikai Szemle* 1894. évi 9. számához.

K ÖZ S É G I

kész nyomtatványok n agy ra k tá ra

KNER IZIDOR

Telefon összelcöttetás B ékésm egye in tézetéiv é: éa h iv a ta la iv a l

Í8 3 Z 8 3

T ö b b k iá llítá s o n k itü n te tv e . ; 'x'o-j?\’'Anr±'<■ A w rrffry ]

on torj

M

/£ & _

E L L É K L E T

£i „ G r a f i k a i S z e m l e "

1 8 0 4 -iU ;i

ö -ik

sz á m á h o z .

Melléklet a »Grafikai Szemle*

1894-iki 9-ik szám ához.

G R A F I K A I SZEMLE

153

VEGYESEK.

B e k ü ld ö tt n y o m ta tv á n y o k . A s z é k e l y u d v a r h e l y i B e c s e k ism ét n éh án y figyelem rem éltó nyo m tatv án y -m in tát k ap tu n k m egbirálás végett. Az utolsó alkalom m al b ek ü ld ö tt nyom tatv án y -m in ták ró l m ár k o n statáltu k , hogy csinos m un­ kák, törekvő a szed ő jü k s hogy nyom ójuk sok g o n d o t fo rdít a n y o m ásra. A m ost b ek ü ld ö tt m intákon látju k ism ét a jó felé való tö rek v ést s örülünk, hogy az utolsó alkalom ­ mal a d o tt jó ta n á c so k a t h asz n á ra fo rd íto tta a szedő. — A n yom da szám lája pl. egyszerű, csinos m unka ; h ib á ja az, h o g y az angol jellegű b etű ö ssze v an keverve a fran czia jellegű m ediaevellel a S z é k e ly -í/d v a rh e ly szó b an . S m iután e két sz ó és a ny o m d ász-ezím er kékkel v a n n y o m v a, lehe­ tett v olna a szám la vízszintes v o n alait is e szín n el nyom ni a b izo n y talan színű halván y zö ld h e ly e tt; a z tá n nem ok­ vetlen szükséges a g ö rb ités az ilyen m unkákon, m ert pl. e h elyü tt éppen nem sikerült (A lapítva 1869.). A kifutók "a összeillesztésére n ag y o b b g o n d o t kell fordítani. A nyo m d a levélfején a b alo ld alt elhelyezett lécz és k ö r alap n y o m ata nagyon »hangos«. S zolidabb színekkel sokkal jo b b h a tá st te tt v o ln a ; az alap n y o m ás hézag o s. — A főgim názium értesítőjének b o riték a és a Riem er-féle levélfej a czím betűk re n d szer nélküli k o nglom erátum a. A levélfejen a körben levő ném et szö v eg n agyon kezdetleges. M ért v an itt a hatodik so r f é l i g ritk ítva ? — A főispáni rigm usokat egy fokkal kisebb b etűből kellett v olna szed n i s ezzel a ro ssz b eo sztáso n is leh etett v olna segíteni. A k ö rzet itt jó . Az árvam egyei hím zések p la k á tjá n is csak a k ö rzet csinos, a b elseje a z o n b a n tú lsá g o sa n ü re s s igy a k ö rz et is so k at v eszít. E m unkák szed ő jétő l jo b b d o lg o k at is várunk. — S z e g h a lo m r ó l az ifj. K iss F eren cztő l á tv e tt K o v á c s A n t a l féle n y om dából is v ettü n k egy n y o m d a-átv ételt tu d a tó k ö r­ levelet és egy csinos, m odern b etűkkel sze d e tt ezég k árty át. Ez utó b b ib ó l látjuk, hogy a n y o m d a szép a n y a g a alkalm at a d h a t a szed ő n ek arra, hogy szép d o lg o k at p ro d u k áljo n ; de m eg a nyom ó is, h a érti a dolgát, csinos m unkát végezhet. T ű z a F r a n k l i n - t á r s u l a t n y o m d á já b a n . H étfőn reggel v irra d ó ra n a g y tű zv ész p u sz títo tt a F ra n k lin -társu lat egyetem u tcza i n y o m d ájáb an , a m elynek m ajdnem á ld o za tu l esett az egész n ag y n yom dai telep. M agunk g y ő ző d tü n k meg a tű z színhelyén a p u sz títá sró l s láttuk, m inő rengeteg k árt te tt a fékezhetlen elem a n y o m d a egy részéb en , m elynek üzem e egy időre részb en szünetel. A tű z a földszinten ü tö tt ki a form azáró-terem m ellett, in n ét a p a p ir-rak tárb a k ap o tt, a hol a Jó k ai-d íszk iad ás rész é re m integy 150 b ál finom p ap iro s v o lt felhalm ozva, előkészítve a n y o m á s ra ; ez a p apiros teljesen elégett és h aszn av eh etetlen n é lett. A tű z b elek a p o tt a gépterem be is, ú g y an n y ira, h o g y — k ét gép kivételével — az ö sszes g épek h aszn av eh etetlen ek k é lettek a b en n ö k levő szed éssel együtt, m ely a szó szo ro s érte l­ m ében elolvadt a gépek egyes részeiv el együtt, elég e tt to v á b b á az egész tran szm isszió és a n a g y lé g szesz-ó ra is. Itt a tű z b elek a p o tt a felhúzó-gépbe és te rje d t föl az első és m ásodik em eletre, előbbi helyen e lo lv asztv a a Jókai nem zeti d íszk iad ás n y o m á sra k ész 1 2 0 ív szed ését, v a la ­ m int 1 2 ív a lg eb ra-szed ést, m ely a m o st m egnyílt isk o la­ évre k észült, ezenkívül m ég v a g y 30— 40 n y o m á sra kész form át, úgy, hogy az elo lv ad t és teljesen h aszn á latlan fo r­ m ák szám a körülbelül I S O i v . Az első em eletről to v áb b te rje d t a tűz a m ásodik em eletre, a hol a h ázi ö n töde felét, a b enne levő ö t kom plett öntőgéppel és az öntöde készletével teljesen fölem észtette, ezenkívül leég ett a sz e­ m élyzet ru h atári helyisége is. A m áso d ik em eleten levő és m integy 60.000 d a rab clichét m ag á b a foglaló cliché-raktárt m egm entették a tű zo ltó k és sz e ren csére, m ert ha ezt is m egkapja a tű z, az egész épület m enthetlenül elvész. E zen ­ kívül jelen ték en y k á r esett az üzletv ezető ség i iro d áb an , a hol az ü zleti irom ányok n ag y része elpusztult. A szed ő ­ n y o m d á b ó l

M e llé k le te in k . K n e r I z i d o r , gyom ai n y o m d atu lajd o n o s ú r neve nem idegen a szak k ö rö k b en s a kik ism erik őt, am bicziózus em bernek tu d ják . K ülönben ezt leg jo b b an dokum entálja m ai e l s ő m ellékletünk, a m ely n y o m d áján ak e gy öt színben nyom ott levélfejét m utatja. A nyom ást K ner ú r tan ítv án y a, P u s k á s Ján o s, ez év április h a v áb an felszab ad u lt fiatal gépm ester végezte, H e r m á n István sz e ­ d éséről. H a v an is — m int b árm ib en — ném i csekély hiba a szedésben, az bizo n y ára nem v o n le sem m it K ner úr n y o m d ája jó hírnevéből ; m ert e z ú tta l is ú jab b bizon y íték o t szo lg áltat arról, hogy kevésből is lehet c s i n o s á t és j ó t al­ kotni. — M á s o d i k m ellékletünkön egy lén iaszed ést m uta­ tu n k be, m elyet M a h r F eren cz, a P esti k ö nyvnyom da­ ré s z v én y társaság szedője k észített sz a b a d idejében. A sok fá rad ság o t és türelm et igénylő alk o tás m agam agát dicséri. — A h a r m a d i k m elléklet a W örner-féle g y á r által az O rszággyűlési É rtesítő ny o m d ája részére szállított n ag y ­ szerű , színnyom ású körforgó-gépnek ra jz a , m elynek körül­ m ényes leírását különben u g y an csak mai szám unkban ta lál­ já k meg t. olvasóink. H a n g je g y s z e d é s i ta n f o ly a m . M ai szám u n k h ivatalos részére különösen is felhívjuk tagjaink figyelm ét, a m ennyi­ ben itt teszszü k közzé a v álasztm án y h a tá ro z a tá b ó l o któber 14-én m egnyitandó k o ttasz e d é si tan fo ly am ra v aló jelen tk e­ zési felhívást. A tanfolyam v ezető je G o t t e s z G yula ú r lesz, a ki a k o ttaszed ésn ek úg y g yakorlatilag, m int elm életileg is kitűnő is m e rő je ; az elő ad á so k pedig a P e s t i k ö n y v ­ n y o m d a -r é s z v é n y tá r s a s á g szedő-term ében fognak m egtar­ tatn i, m ely helyiséget és az elő ad áso k h o z szü k ség es h an g jeg y ­ a n y a g o t szakkörünk nagylelkű p á rtfo g ó ja : lovag F a l k Z s . királyi tan ác so s ú r szives készséggel engedte át h aszn álatra. Uj la p o k . P o l i t i k a i H e t i s z e m l e czím ala tt e hó 16-tól k ezdve S zékely S. szerk esztéséb en egy új, politikai irán y ú heti lap jelenik m eg; szeptem b er 30-tól pedig K a k a s M á r t o n czím m el Sipulusz (R ákosi V iktor) in d ít egy, v a sárn ap o n k in t m egjelenő hum orisztikus lapot. M indkét ú jsá g o t a B udapesti H írlap n y o m d ája ad ja ki. U gy an csak ebben a n y o m d áb an három divatlap ( D i v a t u j s á g , P a t y o l a t , G y e r m e k d i v a t ) fog m egjelenni ok tó b er 1-től kezdve, m inden hó 1-én és 15-én. T ó tf a lu s i K is M ik ló s , a hires m ag y ar nyom dász, b etűm etsző és író elhanyag o lt sírjá t a k o lo zsv ári tem ető­ b en az ottani nyom dászo k G y a l u i F a r k a s in d ítv án y ára 1892-ben g o n d o zás a lá v ették s u g y an az év m árczius h av áb an , m int annak idején mi is közöltük, em lékünnepélyt rendeztek a n ag y előd s ír já n á l; a z ó ta a z o n b a n nem is tö r­ tén t a z tá n sem m i, pedig an n ak idején szív esen aján lo ttuk föl a k o lozsvári sz a k társak n a k folyóiratunk h asáb jait, hogy a z em elendő sírem lékre o rszág o s p ro p a g a n d á t csináljunk szakm ánk m űvelői s a n y o m d ásza tta l közeli v iszo n y b an álló v ag y ez irán t érdeklődő hon p o lg áro k k ö zö tt. M ost ú ja b b a n R u z i c s k a G yula v ette kezébe az ü g y et s akként vél tőkét beszerezni, hogy m egiratta dr. C s e r n á t o n i G yula tanfelügyelővel T ótfalusi életrajz á t s a z t fü zet-alak b an ki­ a d v a, 15 k rjáv al áru sítja el a nem es czél ja v á ra . 5000 p éldányt eladva, igy 750 frt b evételhez ju tn a , a m elyből a n y o m tatási k öltségeket leszám ítva, fedezni lehetne egy, a n ag y férfiú érdem eihez k ép est v ajm i szerén y — nem pedig, m int a k iadó m ondja, d ísz es — sírem lék költségeit. A vonzó m o dorban m egirt életrajz csin o san v a n kiállítva s m inthogy illik, hogy e hírneves elődünknek m inden jó ra v aló nyom dász ism erje életrajzát, h iszszü k , h o g y a kiadó terv e sikerül s p ály atársain k sietni fognak e füzetkét meg­ szerezn i annyival is inkább, m inthogy e kis áld o za ttal h o zzájáru lu n k az em lékkő felállitási költségeihez is. Mint halljuk, a S zakkör elnöksége, esetleg v á la sz tm á n y a indít­ v á n y t terjesz t e tárg y b a n az o k tóberi havi ülés elé.

153

154

GRAFIKAI

term ekben nem esett sem m i baj s o tt m ár folyik is a m unka, a teljes üzem et pedig m ég e h ó b an rem ényük föl­ vehetni. A tá rsu la t h o zzáv ető leg es k á ra 70— 80.000 forint, m ely azon b an m egtérül a bizto sító -in tézetek révén. Az elpusztult részek ú jjáépítésén m ár is dolgoznak a kőm íve­ sek s igy a m unka b izo n y ára rö v id idő m úlva ism ét m eg­ kezdődhetik. A B e rg e r & W ir th lipcsei festékgyártól egy, A ngerer és Göschl által készített au to tip iáró l ny o m o tt festékm intákat kaptunk. E m inták csak a z t b izonyítják, hogy illusztrácziók at m a m ár nem csak feketén, de bárm ely szín v álto zatb an is elő lehet állítani. S őt egyik-m ásik sz ín árn y alatb an még jo b b a n kidom borodik a rajz p lasztik ája, m int a fekete nyom ásban. A tizenegy m inta k ö z t alig v a n egy-kettő, a m ely alább állan a a feketén n y o m o tt illusztráczióknál. M ásik előnye e festékeknek az, hogy az egyes szín v álto ­ zato k , m ellékárnyalatok m ár teljesen készen k ap h ató k a g y árb an s nem kell a gépm esternek festékkeveréssel — so k szo r sikertelenül — bajlódnia. H a s z n a v e h e tő g é p tis z tító s z e r t n y erü n k 15 rész te r­ pentin-olaj, 25 rész stearin-olaj és 25 rész finom m inőségű cso n tliszt összekeverésével. E zen keverékhez ad u n k annyi spirituszt, hogy az hígfolyóssá v áljo n és eczettel m ázo l­ h assu k be vele a tisztítand ó tá rg y a k a t és g ép részek et. Az alkohol elpárolgása u tá n a m á zt ú jab b keverékkel, mely 45 rész csontliszt és 27 rész égetett vasélegből áll, d ö r­ zsöljük meg. A tisztíto tt részek ezen eljárás u tá n tisz ta és fénylő külsőt nyernek. A fa m e ts z é s m ű v é s z e té n e k je l e n s a n y a r ú h e ly z e te sz ó b a került nem régen L o n d o n b a n az International Society of W oo d -E n g rav ers évi közgyűlésén. A fam etszés terén a u to ritásn ak tekinthető H erkom er H ubert ta n á r szav ai sze­ rint, m a nem csak ezen m ű v észet léte forog kérdésben, h a n em a fam etszőknek a so rsa is a legkom olyabban van v eszélyeztetv e. Pedig a m űvelt világ mily so k at k ö szö n h et a fam etszésnek, m ert alkotásai sz e rte sz é t m in d en ü tt hóditnak, úgy a legszegényebb k u n y h ó b an , m int a fejedelm ek fényes köreiben. E s m ennyi h áláv al ta rto z n a k a m űvészek képeik em e közvetítőjének ? M indenesetre annyival, m int a zen eszerzők és drám aírók a m agukéinak. A zon átv álto z á st, m ely jelenleg az illusztrálási eljá rá sb an fo lyam atban van, m időn az ed zés a fam etszést leszo rítja, H erkom er ta n á r nem ta rtja eg észséges term észetű n ek és a n ag y k ö zö n ség k á rh o zato s ám ításán ak nyilv án ítja. Az új előállítási m ó d­ szerek k önnyűsége az illusztrácziók tú lterm elését fogja eredm ényezni, m iáltal azo k v iszo n t m űbecsben veszítenek. B otorság a z t állítani, hogy a h o rg an y etetés a valódi m ű­ a lk otások n ív ó jára em elhető. A jó fam etszet k özvetítő az alkotó és so k szo ro sító m űvész k ö z t ; sem m iféle m echanikai eljárás nem h elyettesítheti az élő m űvészt. Az őrületes h a jsz a m odern életünknek pestise, m ert lehetetlenné teszi a szükséges n y u g o d tság o t, m ely a v aló d i m űalkotások m egterem tésére első sorban szü k ség es. E d d ig a londoni fam etszők p a n asza. Mi a z t tartju k , h o g y az új eljáráso k a lkotta helyzet nem oly sö té t a k ö zm űvelődésre nézve, a m int itt festve van. N y o m d á k a te n g e r e n . A m erikában nem m egy m ár u jd o n ság szám b a, hogy v a su tv o n ato k o n és n a g y g ő zh ajó ­ kon n y om d ákat találunk m ű k ö d ésb en ; tu d ju k , h o g y E dison, a n agyh írű elektrom os, p á ly á ja k ezd etén a p acific-vaspálya egy w ag g o n jáb an nyom dáv al b irt, m elyben a nyolcz napig ta rtó u ta z á s alatt hírlap o k at állíto tt elő, m inden n ap ú ja t és az u taso k k ö zö tt eláru síto tta. M ost a Brém ából és H am ­ b u rg b ó l kiinduló n agy szem élyszállító h ajók is b e ren d e z ­ kedtek ily apró nyom dákkal, m elyek az u ta z ó közö n ség et ellátják a napi étlapokkal, zene-program m okkal, v izitk árty ák kal s m ás ily ap ró nyo m tatv án y o k k al; végül előállítanak rö v id leíráso k a t az u ta z á s lefolyásáról, m ely ú tleíráso k at

SZEMLE

154

azu tá n az óczeánon tú l kiszálló u taso k k ö zö tt elad o g atják . A nyom dai m unkák elvégzésére (tap o só -sajtó m ellett) ren­ desen egy szem ély elegendő, a z illető fizetése a N ew Y orkba való u ta z á sé rt és o n n an v issza , te h á t körülbelül 25 n ap i m unkáért, 80 m árk a és teljes ellátás. ( J . f . B . ) E g y n y o m d a e lp u s z títá s a . A thén v á ro sá b a n tö rté n t a z a hallatlan eset, hogy a k ato n aság , tisztjei v ezén y lete alatt, m eg rohanta szep t. hó 1-én az A k r o p o l i s czím ű lap sz e r­ k esztőségi és nyom d ah ely iség ét és e lp u sztíto tt a kétem e­ letes épületben m inden m o zg ath ató b ú to rt és b eren d ezést, annyira, hogy a n y o m d a teljesen h aszn av eh etetlen n é v á lt ; és m indezt csak azé rt tették, m ert a tisz tik a r sértv e érezte m ag át a lap m egrovó czikkei által. A m egejtett k á r 200.000 d rach m ára b ecsültetik. Szem élyekben nem tö rté n t sérülés. A ko rm án y e lh atáro zta, h o g y e z t a v an d alizm u st a b ű n szerző k ö n p éld ásan fo g ja m egtorolni. A u s z tr á liá b a n n agy m u n k ap an g á s á llo tt be a nyom da­ ip arb an , m ely k ülönösen a v áro so k b an érezteti sú ly át. S ydney v á ro sá b a n a D a i l y T e l e g r a f lap n ál 40 szedőnek felm ondtak és h elyettük h at L in o ty p e-szed ő g ép et állíto ttak be. N orth-Q ueenslandban a ny o m d ászo k keresete 25 sz á z a ­ lékkal ap ad t, m ás vidéken 10— 15-tel. A heti k e re se t re n d ­ szerin t 30 shillinget tesz ki, te h át 18 shillinggel k evesebb, m int azelőtt. S zám os n y o m d ász kénytelen v o lt A u sztráliá­ n ak ú jra h á ta t fordítani. B e k ü ld e te tt. K iv o n at a 28.845/94. sz á m ú B ű n ü g y i tá rg y a lá si je g y z ő k ö n y v b ő l: »F elvétetett a b u d a p e sti lcir. bü n tető já rá s b író s á g n á l 189é. évi au g . 24-én d. e. 11 ó ra k o r. — I. E zen tá rg y a lá s a la p já u l sz o lg ál az 1894. m á ju s 3-án, 15.789. sz , a. b ead o tt feljelen tés rá g a l­ m azás és b e c s ü le tsé rté s m iatt F o d o r Á rpád ellen .« — II. 1-ső be­ kezd és. »A tá rg y a lá s m eg n y ittatik , k o n sta tá lta tik , hogy v á d lo tt idézés ellenére nem je le n t m e g ; v éd ő je a z t a d ja elő, hogy v á d lo tt betegsége m iatt van ak ad ály o zv a a m egjelenésben.* — II. 5-ik be­ k ezd és. »K özöltetvén a p an a sz elév ü lése, p a n a s z o s és m eg b ízo ttja e ljá rá s t k é r, védő ellenben m e g sz ü n te té sé t az ügynek.* A z Ítélet kö v etk ező leg szó l : »Ő F elsé g e a k irá ly nevében ! A b u d ap esti leír. bü n tető jb iró s á g rág a lm a z á s és b e c sü le tsé rté s v étség év el vád o lt F o d o r Á rpád elleni bűn ü g y b en a la n t k ite tt helyen és időben k ö v etk ező en vég zett: V ád lo tt F o d o r Á rpád ellenében a btkv. 258. §-a a lá e ső rá g a lm a z á s, illetv e a b tk v . 261. §-ába ütk ö ző b e c s ü le tsé rté s v é tség e m iatti e ljá rá s a btkv. 112. §-a értelm ében m egsziintettetik. In d o k o k : M agánvádló s a já t elő a d á sa s z e rin t 1893. d eczem ber 29-én érte sü lt a p a n a s z tá rg y á ró l. M inthogy ennek ellenében v á d já t 1894. m á ju s 3-án te rje sz te tte e lő : a je le n ü gyben, a h iv atk o zo tt tö rv én y ezik k a la p ­ já n , a fenti in tézk ed ést k ellett tenni. B u d a p est, 1894. au g . 24. P app s. k ., alb iró . E zen v ég z é s k ih ird e ttetv é n , m ag án v ád ló ellene feleb b ezést je le n te tt b e. K . m. f. P app s. k ., alb iró *

H IV A TA L O S RÉSZ. KÖNYVNYOMDÁS ZOK SZAKKÖRE.

-=T=MEGHIVÁS. A K ö n yvnyom dászok S zakköre 1894. évi ok tó b er h ó 14-én, v a sá rn a p délelőtt 10 órak o r, a Schodl-féle v endéglő­ b en (K erepesi-út és E sz terh ázy -u tcza sark án )

H A V I F Ö L O L V A S Ó -Ü L É S T tart, m elyre a kör tag jai tisztelettel m eghivatnak. TÁRGYAK: Á c s M i h á ly : A k ö n y v n y o m tatás m este rszav airó l. Folyó ügy ek tá rg y a lá sa . S z a k k é rd é s e k b e n y ú jtá sa . N etáni indítványok. B udapest, 1894. sz ep tem b er h ó b an . A v á la s z tm á n y . A h av i fö lo lv a só -ü lésre oly s z a k tá rs a k a t is sz ív esen látu n k , kik a K örnek nem tag jai.

*#*

A fö lo lv a só -ü lés elő tt (9—10-ig) a ném et nem zetközi m in tacse ré­ ből egy so ro z a t és a M ed ersiczk y ú r által aján d é k o z o tt nyom tatványg y ű jtem én y lesz k iállítv a, m ely ek n ek m eg tek in tését a já n lju k a K ö r t. ta g ja i figyelm ébe.

GRAFIKAI

155 F E L H ÍV Á S .

Szakkörünk v álasztm án y a — azon szem pontból kiindulva, hogy alkalm at adjon törekvő tagjainak a k o ttaszed és elsajá­ títá sá ra — elh atározta, hogy ez év őszén

hangjegyszedési ta n fo ly am o t n y it. A jelentkezési feltételek következők : 1. A tanfolyam on csakis a S zak k ö r tag jai vehetnek részt és ezek közül is csak olyanok, kik legalább némi h an g jeg y ­ ism erettel bírnak. 2. A jelentkezők kötelezik m agukat, hogy a v asárn ap délelőttönkint 9— 11 ó ra k ö z ö tt a P esti k ö n y v n y o m d a­ részv én y társaság szedő-term ében ta rta n d ó e lő ad á so k o n p o n ­ to san részt vesznek. 3. A tanfolyam o k tó b e r 14-én k e z d ő d ik s két h ó n ap o n át fog ta r ta n i; a tanfolyam ot jó sikerrel vég zettek k ív á n a tra körünktől b izo n y ítv án y t is k ap h atn a k , m elyben a hangjeg y szed ésb en i já rta ss á g u k m egfelelőleg elism ertetik. 4. A tanfolyam teljesen in g y en es; a h allg ató k azo n b an kötelezik m aguk at a h an g jeg y szed ést tá rg y az ó fü zetk ét, a tanfolyam v ezetőjének u ta s ítá sa szerin t, sa já t k öltségükön m egszerezni. 5. Jelentkezni lehet szep tem b er hó 30-áig a Szakkör titk árán ál (hold-utcza 7.). M inthogy p ed ig a tanfolyam on legfeljebb t i z e n ö t e n vehetnek részt, az ezen szám on felül jelentkezők, a jelentkezési so rren d h ez képest, a k ö vetkező (jan u árb an kezdődő) tanfolyam ra m aradnak. B udapest, 1894. szeptem ber 15. v á la s z tm á n y .

SZEMLE

155

leszteni, m ert választm ányi ülés h a tá ro z a ta csakis azok kapnak É vkönyvet, kik b e z á r ó l a g kiegyenlítették tagsági díjaikat.

értelm ében n o v e m b e r ig

A u g u s z tu s h ó b a n a következő üzletek fizettek tagsági d íja t: Á llam nyom da — . —, A thenaeum 9.— , B rózsa — .— , Buschm ann 2.20. B udapesti Hírlap — . , C zettel és D eutsch 2 1 ° . Egyetem i n y o m d a - .— , F ischer és Mika —.60, F ranklin 6.30, H azánk 2.10, H o rnyánszky — . — , H ungária — . — , K osm os 2.70, L égrády — .60, M arkovics és Garai — .60, M árkus 1.80, N euw ald — .— , N agy S án d o r — .— , N eum ayer — , O rszággy. Ért. — .60, Pallas 4.20, P osner — , P ester L loyd 1.20, R észvény 9.50, R ózsa K. és neje 2.20, W o d ian er — Egyes ek: W eiser S. — .30, G elberger M, — .90, G oldstein I. — .30, Keller S. Á. — .30, K osovitz R. — .90, M arikovszky 1.80 ; P écsről 7.80.

A »GRAFIKAI SZEMLE« E L Ő F IZ E T É S I Á RA :

H IR D E T É S E K Á R A :

egész évre 2 frt = 4 korona, félévre 1 frt = 2 korona. E gyes szám á ra 20 kr. = 40 fillér.

egész oldal 12 frt = 24 kor., féloldal 7 frt = 14 korona, negyed oldal 4 frt = 8 kor., nyolezad oldal 2 frt 50 kr. —- 5 korona.

Az egyes sz ám o k ny o m d án k én ti e lá ru sitá s á v a l a fő v á ro sb a n K u b t n J.c o lp o rte u rv a n m egbízva.

T iz e n k é tsz e ri k ö zlésn él 30, h a t­ sz o r! k ö z lé sn é l 15°/o en g ed tetik .

A lap p a p iro sa D ávid K. és F iátó l. — S z ö v e g irá s az E lső M ag y ar B e tü ö n tő d e-R é szv én y -T á rsaság tó l.

a

Szerkesztősig is kia d ó h iva ta l: B u d a p est, V. l<er., H o ld -u tc z a 7. sz .

F ig y e lm e z te té s . M iután a Szakkörnek a F eszty -k ö rk ép je g y e k e t k észpénzért kell v ásáro ln i, azo k b ó l nem ad h a t m inden házip é n ztáro sn ak s azok csak T i c h y Á kos titk árn ál (R észvénynyom da), R e n c s i s o v s z k y F eren cz p én ztá ro sn ál és N o v it z k y L ászló ú rn ál (anyaegylet) lesznek ezu tán d a ra ­ b o n k én t 32 k rért k aphatók .

K iadó-tulajdonos: a K ö n y v n y o m d ászo k S z a k k ö re . Felelős szerkesztő:

T

anay

J

ózsef.

*

35 30 30 30

ános

nu « e h aszn av eh ető b b a já n d é k ta n o n J tt*

ezo k n ak l/ \

(L*

nyolcz

y

évfolyam

lO ^ á ra együttesen ____ m egrendelve 3 frt 50 kr., egyenkint 50 kr. M e g r e n d e lh e tő

a

G r .

B u d a p e s t,

S z .

k ia d ó -

H o ld -u .

7 . f

----m m ..................... .

kr. » » »

-'T=-

□

D

V a sá rn a p és ju ta lo m ]d iá ko kn á l fö ld s z in ti bem enetre je g y e k nem a d a tn a k ki.

A v á r o s lig e ti s z í n k ö r ig azg a tó ja, F é l d Z sigm ond úr, K örünk tag jai részére szintén a d o tt m érsékelt á rú jeg y ek et, még pedig a következő helyekre és árak o n : F ö ld szin ti páholy*. 3 frt —k r. I F ö l d s z i n t .............................50 kr. I. em eleti » . 2 » 50 » O ld alfö ld szin t . . . 30 » Z s ö ly e ......................— » 60 » | * V a sá rn a p é s ü n n ep n ap o k o n , v alam in t v en d é g sz e re p lé se k n é l csak leh ető ség sz e rin t. Az elő ad áso k n ap o n ta k edvezőtlen időben is m eg tartatn ak . E zek az u talv án y o k d a ra b o n k in t 1 k ré rt u g y an o tt k ap h ató k , a hol a b u d ai sz in k ö ri u talv án y o k .

a t. tag urakat, hogy az újonnan csak azo k k apnak, kik legalább a u g u s z tu s ó ta t a g ja i a K ö r n e k . A h átralék b an levőket pedig arra figyelm eztetjük, hogy igyekezzenek h átralék aik at tö r­ M

á r

m o s t

f ig y e lm e z t e t jü k

belépők közül

É v k ö n y v e t

M.

L egalkalm asabb és lcg-

h iv a ta lá n á l

I. ren d ű k ö rsz é k . II. > > . F ö ld szin ti bem enet K arzati z á rtsz é k .

Bauhr J

1 8 8 7 - 1 S9 4 . é v f o l y a m .

K ö rü n k m e g k e r e s é s é r e K r e c s á n y i I g n á c z úr, a k risz ­ tin av áro si színkör igazg ató ja, kedvezm ényes jeg y ek e t b o csáto tt a kör tagjainak rendelkezésére. E zen kedvezm é­ n y es jegyek v áltásáh o z szü k ség es u talv án y o k d arab o n k én t egy k rajezárért kaphatók W e i n b e r g e r D e z s ő (F ranklin), P a m u k F e r e n c z (A thenaeum ), S t r i s k a E t t e (H azánk), G e l l e r t M ih á ly (P. r.-ny.), S c h w i n d B é l a (P ester L loyd), B e n e s S á n d o r (Pallas), N o v i t z k y L á s z l ó (anya-egylet) u rak n ál és R e n c s i s o v s z k y F e r e n c z szak k ö ri p énztárosnál (VI., C sengeryu tcza 49. II. 22). M érsékelt jeg y á ra k : N agy p á h o l y ..................... 3 frt Z s ö l y e s z é k ..................... 90 k r. I. ren d ű z á rtsz é k . . 70 » II. » » . . 55 » III. » » . . 40 »

Főm unkatárs :

i i 0 í í ' %

Nyomdai

asztalos

•<

B U D A P E S T , V I I I . , V A S - U T C X A 7. S Z . A já n lja m ag át k ü lö n ö se n k ü i i y r n y o n i c l a t u l a j d o n o s u k n a k s z e d Ö K z e k r c n y e k s egyéb nyom ­ dai b eren d ezések elk észítésére. R e g áliso k és sz e k ré n y e k állan d ó an ra k tá ro n v a n n a k és azo n n al sz á llíth a tó k . N y o m d a i sze k ré n y - és á llv á n y -ja v itá so k a t és vid éki meg­ rendeléseket p o n to sa n eszközöl.

íiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiimiiiiiin iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil

GRAFIKAI

156

SZEMLE vjQ».

3

C

........ ll.-'

Tömöntőclo _^no o o Qalücmoplasztika

A4^ C s . é s kit*. s z a b .

o o o o o o o o o o o o

Lipcse o

I

o

o

o

o

o

o

o

o

HERMANETZI PAPÍRGYÁR

im éhé

-------- R A K T Á R A --------

hát Budapest, V. kér., Arany János utcza 8. sz. fo A » ív v

o

# 3 i

(A lap itta to tt 1829. évben).

'M B E T Ü Ö ^ T Ö D E , R É Z IiÉ jM IA RÉZBETŰK

Levél-, k ö n y v -, n y o m d a-, boríték -,

m

ÉS

iró-, k a rto n -, rajz-, cso m ag o ló - és

riV

GYÁRA.

g öng ypapiro k.

*

ém

A t. n y o m datulajdo n o so k figyelm ébe aján lja term ékeit szükség leteik beszerzésén él. A legkitűnőbb

kemény

olesó á n a k

m éltán yos

és

K v

fizetési

Másoló-, selyem- és virág-selyempapirok.

.WyX'

feltételek.

v

Merített iró-, okmány- és könyvpapirok.

m

ét*ez, i g e n

★

Itatós-, s z ű íle n és m in d e n n e m ű m erített nyom dapapinok.

P róbákkal k ív á n a tra szive- Vr sen szolgálnak.

M indennem ű lem ezek stb . P ap irzacsk ó g y ár. ^ T l i ll ll ll ll l ií ii N l l íl il li r a "ii'l

.

...

'll''.''

v.

■ ^ 'r 'M [ f iiji;^ ii" i;:iiiiiíiiiiin ii|!iiil

G&H%ésTQRSQ

Köirpv- és l?örtvom3ai szirtes és fcl?eíc festékek gvára.

"©asöntö és Gépgvár Készuénv^Társitlaí

*AV^V^NV,V?IvV(\VIvV>V,VJ'\VN-/,N-/A,^>VA'^>V.>?ÍV^NV1N'SV,N'
13 & D 3 P S S T S N . K ü lö n leg es g y ártm án y ai :

1200.

Telefon

^u6er jl?.ifíály A L A P IT T A T O T T 1 7 8 0 -B A N .

!£>aS" és aczélöntt>ényel?, Gáz- cs petróloum»móioroU, álló v ag y fekvő, egy v ag y k é t h e n g e rre l. G á z m o to r a in k k ö v etk ező e lő n y ö k k e l b ír n a k : o lcsó ár, ig en k e v é s g á z -fo g y a sz tá s, a to latty ú elh ag y ása, k is té r ­ fogat, csek ély sú ly , n y u g o d t s eg y en letes já r á s , ja v ítá s c s a k ritk á n fo rd ú lh a t elő s ez is igen e g y sz e rű e n és könnyen eszk ö zö lh ető .

T u r b in á k a helyi v isz o n y o k sz e rin t sz e rk e sz tv e , p o n to s sz a b á ly o z á s sa l.

Trcmsmissiól? (k özlőm űvek) és m indennem ű é p íté s i és g é p é s z e ti m u n k á k .

fl2iind)cn és J2ew -^ orI?. v/,>'<s;<

'\vj?<>•'<>y~1 'v.>v>c<'■'s.>y>'•ls.

'\yv,2>\v>'<sv,kv<\v>•<

K izárólagos képviselői M ag y aro rszág és a keleti tarto m án y o k részére

Jő tc íte © á p íb @ x .9 Q jSu b ap éetf IV. kerület, £Jjvilág*ufcza 6. sz. E m e d ú s a n f e ls z e r e lt r a k tá r b ó l b á r m in e m ű m e g re n d e lé s e k p o n to s a n e s z k ö z ö lte tn e k .

Elektromos világítási berendezés és erőátvitel n ag y o b b tá v o lsá g ra is, s a já t k ib ró b ált re n d sz e rü k sz e rin t. P a p ir - és f a r o s t (cellu lose) g y á rtá s á ra

/

sz o lg á ló

gépek.

647. s z .

Á rjegyzékekkel és n y o m á s m in tá k k a l k ívá n a tra készséggel szo lg á lu n k.

C T X g ) ,l

..

GRAFIKAI

157

SZEMLE

157

// ® . ® ----------------------------— •o //

//

és ljőnyomcLai

R É Z I i É N l A-G YÁR.

<8>

<8» <8* <8> fosiékeU gyára.

J£). Í 3 e p f í ? o í d

W

ö S T f : ----

BEÍ^UIJ^

BÉCS

I., p ó l ó m r a t r i n g

r . ^ ---9. s z á m .

Su>.» ISollo-dlliancc-Sírasso 88. ☆

NYOMDABERENDEZÉSI ESZKÖZÖK.

GYÁRT : Fekete és színes, kőés könyvnyom dák részére, valam int réznyom áshoz szűkséges mindennemű és színű

JV Iintákat é s á p j e g y z é k e k e t I n g y e n

f e s t é k e id e t ,

é s b é n m e n t v e kü ld.

hengeranyagot PONTOS KIVITEL ES JUTÁNYOS ARAK.

A k ö rz e t a ezég g3’á r tm á n y a .

P o s ta p a p ir o k b a n : fehér és színes, Bankpost, ivrét, negyed és nyolezad alakban, vona­ tozva és k o ezk ázo ttan ; ír ó és fo g alm a z ó p a p ír o k : irodai, posta és minden alakban; O k m á n y - és k ö n y v p a p ir o k ; N y o m tató p a p ír o k : famentes, középfinom és közönséges, újságok, folyóiratok és könyvek, zenem űvek és kőnyomdai munkák részére; Ilu s tr a tió k n y o m ta tá s á ra sz o lg á ló p a p íro k amerikai m ódszer szerint előállítva: dísz­ művek, fény- és színnyom atok, m etszetek részére;

m ű

) R j: t

♦ I

S z ín e s p a p ír o k : borítékok, falragaszok, ujságm ellékletek stb. szám ára; K a rto n - p a p iro k : fehér, színes és levelező­ lapkarton a legnagyobb választékban; R a jz p a p iro k : tekercsek és ívekben; Ita tó s - é s s z ü r le p a p ir o k ; C so m a g o ló és g ö n g y ö lő p a p ír o k : minden czélokra; F é n y le m e z e k (posztónyirólem ezek) és min­ dennemű L e m ezek b en kérem szives m egbízásaival hozzám fordulni.

r. o d o h

PflPIÍilMnGYKHRESKEDÉS

y<e>

é s GYÁRI P A P IR R A K T Á R

B u da p e st, V. kerület, G y a p j u - u t e z a

6 . szám.

GRAFIKAI

158

SZEMLE

158

jRust 3. H. és Társa BETŰ ÖNTÖDÉJE U ÉCS, V

ÉS

MŰSZAKI

GYÁRA

K E R Ü L E T , G R IE S G A S S E 10-

N y o m d a i t e lj e s f e ls z e r e l é s e k , b á rm in ő n y e l v ű betűk, k ö r z ete k , é k ítm én y ek , rézlén iá k é s vignetták. M é r s é k e lt

á r a k .

*

T ö b b s z ö rö s e n

k itü n te tv e .

*

S z o lid

w örnef* d. és Társa Gépgyát* és V a s ö n tö d e B u d ap esten . "V* 1 —^ : 1 . Sgyszerü és Hétfős gi?orssajíól?af. — Kéfszinnyontásit g-porssajfóf. --- - H ííN SG lR SC st láb* és Hé*ihajíásra berenHezett gi?orssajtól*at. (ítmeril*ai rendszerű fégelynyomású gyorssajíól*at. P apirvágó- é s gépeket.

ly u k asztó­

Aranyozó

prést

k ö n y v k ö tő k n e k . Sím itó és c so m a g o ló p rések et. T öm ön tő-k észü l ékeket. M in d e n c sz a k b a v á g ó m u n k á k és j a v ít á s o k e lv á lla lt a t n a k .

^ jl

Betüszekrények és állványok. K ö rfo rg á sú n y o m ó g é p e k a le g ú ja b b s z a b a d a lm a z o tt r e n d ­ s z e r s z e r i n t.

k iv ite l.

GRAFIKAI

159

SZEMLE

159

r4aC f

"VT J \

K ülönlegességek az öntődé, rézléniagyártás tömöntőde és galván-lem ezek minden szükségleti kellékeiből s a nyomdai szakm ába vágó minden m űszerekből \J T C a 1

D

\J T X jC \ I V

y l 'v h a t die re ic h ste A u s w a h l

/ Titcl- u. Zicrschriíten

E

m o d e rn ste r S c h n itte . G) V O rZ neue

Ulld

i Reklameschrifíen. N eue Brodschriften in Fraktur, A ntiqua und Cursiv

KUSTERMANN & COMP,

ja kraftijeu eleganten Opiginal-Schnitteii.

B e s te s Metall ! Vorzügl. Guss! Billig^o P reise í

BERLIN,

L

U

C

O

M

P

L

E

T

T

N. 2 0 . Ö

N

T

Ő

-

G

É

P

E

\

GépleVélboíáték * Gyászlapok H év jeg y -k a rto n Gyári főraktár M agy aro rszág

G

o i i

D

BUDAPEST

K

.

F ölülm ulhatlan, utói nem ért m unkaképességgel. Pontos m agasság, csekély an yag-veszteség.

I

S p eeia íifa f: O . ■■ © cIpreiÉ scIpriffen.

J

z i e h e

részére :

P{ G

é z a

V. k e r ü l e t , A r a n y J á n o s - u t e z a 2 0 . szám

alatt.

R JVIYRTUE JVIHRK k a p h a t ó m i n d e n p a p i r k e p c s k e d é s b e n . liegjobb és legkitűnő bb minőségű

ftL V_________________________

Papíráruk.

GRAFIKAI

160

SZEMLE

160

TELJES GÉPBERENDEZÉSEKET ------------------------------------------------------------------------------------(lé )(ü z e ü z - v a g y

p e tr o le u n i-in ó tu r u k k a l, tr a n sin iK ió k k a l

# n

(I> .)

Kő- és könyvnyomdák, litográfiái műintézetek, könyvkötészetek, papirdobozkészitő-gyárak, játszókártya-gyárak, papir- és kéregpapir gyárak, színes papirt előállító gyárak, album-gyárak, dombornyomóintézetek stb. stb. részére utólérhetlen szép kiállításban és a legjobb szerkezetekkel szállít

$ * #

Krause Károly gépgyára, Lipcsében. F ő k ép v ise lő k A u sz tria -M a g y a ro rsz á g o n : P a u l B e c k e r t W ie n , I V ., S t a r h e m b e r g G a s s e 24. és G a litz e n s te in H . B u d a p e s t , V I , H a jó s - u t c z a 33—35. sz., a k iknél m in ta ra k tá ra k is v an n a k .

*í»

\ Stereotypie

Ch^^igrafiai műinfézet.

pISCHER lilP Ó T BUDAPEST W IV .

k e n .,

U jv ilá g -u te z a

12.

szám .

^

^

u

S tu m p f f e i n e

Q—

Wi

________ l í

Initial-Umrahaiiingen 4*

hirdetései; s nyomtatványok l^épes kiállítására kivitelben,

e rs a l< > \ r

_§

inien-Ornamente NEUHE/TEN 'rfccdenz- u V || ™ —^ierrat .--- 1 ^

GlicHékef, árjegyzékek, könyvek,

kifogástalan

J i v

In se rat-E in fassu n g en jA

^

a

— N eue — Messing-Erzeugnisse

laut Probe. ^

g y o rsa n és lég-

olcsóbb árak o n készít.

Grafikai V id é k i

m e g re n d e lé s e k p o n to s a n te tn e k .

e s z k ö z ö l­

S zeiviiie

1 8 9 3 . H V F O U V f l^ V lÁ H O Z

m

____M

DÍSZES

BEKÖTÉSI

_____

TÁBLtflK

(kék és p iro s szin b en ) m e g re n d e lh e tő k 67

a

k ia d ó h iv a ta ln á l.

k r ., h e ly b e n

60

Á ra

v id é k re

k r.

A ezég k é s z ít f e k e te s z ín e s

és

Könyv- és könyomdai festékeket Kammonia kengeranyagot KENCZÉKET. és

V e z é rk é p v is e lő s é g g a z d a g o n f ö ls z e r e lt r a k t á r

P lU L L L l V

IlftlIÜ D T C C T IÍŰ D F 1 Í D T T n U D tT O T F ő r a k t á r é s ir o d a : 1 Ijü I iL liL ll, Ö U D n l L J l V . k é r ., B á lv á n y - u tc z a 1 1 . sz.

GRAFIKAI

SZEMLE

B E T Ü h É S TÖJAONTŐDE.

C Z IN

F o ly to n o s készletb en ta r t sz erb és hébe r betűket, k ö r z e te k e t és k iz á r á s o k a t, n y o m ­ dai s z e r e lv é n y e k e t, b e tü s z e k ré n y e k e t és á llv á n y o k a t, a leg g y o rsa b b a n k észítv e és

K O G R A F I A

I1

♦

íBioald Károly

legjobb m inőségben kiállítva.

T é n y ls é p é s z e íi J U ű in íézc íe

F IS C H E R

B U D A PEST IV .,

H O S S U T H -U T C Z fi F E R E N C Z IE K

N agy v á la sz té k o t czélszerű és d iv ato s

ta rt

a legkülönfélébb

K Ö N Y V - ÉS C Z f M I R Á S O K B Ó L .

K észít kifogástalan kivitelben

H lv á lla l ig e n ju tá n y o s áron egész n y o m d a i berendezéseket.

CLICHÉKET

rézre, zo m án ezo zo tt felülettel.

☆

Árak jutányosak. * Minták kívánatra ingyen. ~

JVIII^B

1. s z .

BAZÁRA.

AUTOTYPIAI

é s

=mi= B u d a p e s t , ^ i ^ á l y - u t e z a 8 3 . s z . iiiisllll = 1111=

\*\

ÁL.L.AMILAG K E D V E Z M É N Y E Z E T T

Bíső fvíagyar I\ö n y y - és í(onYom^ i F e s té k g y á r

RurTweil V ., H O E D -U T C Z A 2S iíía sz ír á e z ió -, d ísz m ű - é s m in d e n fé le s z ín e s fe sté k e k fcen ezék , B ronzok.

» -F a £ en £ « f l e í a f i n - f i e n g e r a n Y a g s££>. A TEMESYÁRI

KIÁLLÍTÁSON

EZÜST

ÉREMMEL

DÍJAZYA

GRAFI KAI SZEMLE

162

■k£> //

■»

“

SZ Le

c h a n ik a i

.j£ )

o

" . / ~ /a r.1•■;;■•' •'■;■' 'fí.

m ű h e l y

T öm öntőcle

ÓLOM ZÁRGYÁRTÁS

<ü _

Q alt>anoplasfil?a

ELSŐ MAGYAR BETÜÖHTÖDE 4- o

o )K o >k o >k o )+' o > ; o > i 4- o V o *•: o + o -K o )K o |

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

,+' O>KO+; 0,1-0 ,+ o + o o *fr{o + o + o + o + o +

C

■Kö>; o ,+ o + o ;+; o H-^oI

#•

o -1- o + o -I- Q -h o

(S Jele Jion <,5 0 .

BU PA PEST

QÁ

VI . , P ? s s ? w f f y - u t ^ z a J2=L ■o é - - ; o

__«-go

o ■'*♦*/ *

~Q)

G iú

o

<8>

<8>

•r

& ' .....) o '■■••■> * .■■•••■, a ;■■•■ , *

I

S g é s z K ? o ^ H a i l^eren&ezése^ <8>

ÍQ

<=£.

s?~>__________

•■ <5 'x-«v);,;ro-"(/::©■■<.... ) o

r

3 * . s z-

® ® ® ®

t e

ju tá n y o sá n é s g y o r sa n fo g a n a fo sitta ín a l? .

^Folyton clús rak tá ri tart m agyar, német, fyort>áí, szerb, rom án és bolgár él^ezetü

Kö^y\í- t S CZ)M)RÁS OKBAN továbbá

vj1

I^Ö Pzetek

és

&

K izá rá so k

A LEGKÜLÖNFÉLÉBB

ÉKÍTM ÉNYEK

%

és egyéb

Nyomdai felszerelvényekben. «xS5

J.

E laj> szövege az öntöde betűivel nyomatott.

<8> -V

~S>7 "~G F " P e s t i K ö n y v n y o m d a - I í é s z v é n y - T á r s a s á g ( H o ld - u tc z a 7 . s z .)

N y itr a . H u s z á r Is tv á n . I r i t z e r Z s ig m o n d . Ö zv. N eu g eb au e r A n n a. R e i c h e l e s L ip ó t. O ra v ic z a . K e h re r C. W u n d e r K á r o ly . O ro sh á z a . A lts ta d te r M . J . K e ll n e r A lb e r t. V e r e s L a jo s .

P u tn o k . G a e r tn e r I g n á c z .

S z a k o lc z a . S k a r n i t z l J ó z s e f Ö r ö k ö s e i.

S zeren c s. S im o n J ó z s e f .

R e s ic z a . E isle r J ó z se f. ♦ H u n g á r ia * k ö n y v n y o m d a . R im a s z o m b a t.

S z a rv a s. S á m u e l A d o lf . S z i k e s A n ta l. S ápszky János.

S z ig e tv á r. ♦ C o r v in a * - n y o m d a ( t u l a j d . F r ie d D á v id ) .

G y ő rfy P . G. R á b e ly M ik ló s . R ozsnyó. K o v á c s M ih á ly .

S z á sz -R é g e n . B u rg h a rd t R ezső . S e b e s c h K á r o ly . S z á sz -S e b e s. S te g m a n n J á n o s .

R ózsahegy. S a l v a K á r o ly .

Ó -B e c se . L ö w y L a jo s .

S z á sz v á ro s.

S z ilá g y -S o m ly ó . B ö lö n i S á n d o r . S z o ln o k . B a k o s Is tv á n n á . F u c h s L ip ó t. H a y F ü lö p . ♦ S z o ln o k i H ír a d ó * n y . W achs N.

♦ M in e rv a « n y o m d a r . - t á r s . S z o m b a th e ly . S z a tm á r-N é m e ti. B e r ta la n f f y J ó z s e f . M o ln á r J á n o s . S á rb o g á rd . F e k e te Is tv á n . N a g y L a jo s n é . S p itz e r J a k a b . G á b r ie l Á g o s to n . ♦Pázm ány* könyvnyom da. S á rv á r. S e ile r H . Ö z v e g y e . L i tte c z k y E n d r e » S z a b a d J a c o b y B á lin t. S a jtő < n y o m d á j a . T ab. S .- A .- U j h e l y . Szeged. P fe ife r Ig n á c z . ♦ Z e m p lé n * n y o m d á ja ( tú l . B áb a S á n d o r. T a p o lc z a . É h l e r t G y u la ). E n d ré n y i Im re . L ö w y B. L ö w y A d o lf. E n d ré n y i L a jo s . T a ta . L a n d esm an n M . és T á rs a . E n g e l A d o lf . E n g lá n d e r J a k a b . S á ro s p a ta k . F ü rtö s T e stv é re k . T e m e sv á r. E v . r e f . f ó is k . n y o m d á ja : V á r n a i L i p ó t. C sanád egyházm egyei S te in f e ld J e n ő . S z e g h a lo m . nyom da. S eg esv ár. K o v á c s A n ta l. C sendes J. J ö rd e n s T e stv é re k . D é lm a g y a ro rs z á g i s z ö v e t­ H o r e th F r i g y e s . S z e g z á rd . k e z e ti n y o m d a . S á te r J á n o s. S e lm e c z b á n y a . ♦ D é lm a g y a r o r s z á g i K ö z ­ Jö rg e s A. Ö zvegye. U jfa lu s s y L a jo s . lö n y * n y o m d á ja S e p s i-S z t-G y ö rg y . S z é k e ly h id . ( tú l. M a g y a r D . S .) ♦ J ó k a i* r é s z v .- n y o m d a . K o h n S á m u e l. K is s L . S ik ló s . M a n g o ld S á n d o r . S z é k e ly -U d v a rh e ly . L ö w y M ik s a . ♦ P o s a u n e * n y o m d á ja . B e c s e k D á n ie l. H a ra n g o z ó Jó zsef. R ácz M. S o p ro n . S t e r n G u s z tá v . S z é k e s fe jé rv á r. S té g e r E rn ő . B r e i n e r E . é s F ia . K a u f m a n n F á n i. U h r m a n n H e n r ik . L i t f a s s K á r o ly . M á r iá n G y ö r g y . V e re s S am u . S in g e r E. R ó m w a l te r K . é s F ia . H e in in g e r Á rm in . » U n io n * - k ö n y v n y o m d a S z á m m e r Im re . B lu m Á r m in . ( tú l . I f j. S t e i n e r K á r o ly ) . S z á m m e r K á lm á n . S tá je rla k . ♦ S z é k e s f e h . é s V id é k e * n y . T i s z a - F ü r e d . R ose V. » S z a b á d s á g « t-n y o m d a , L ö w S á m u e l. ( tú l .: Z e le i Im r e ). S üm eg. T o ln a . S a lg ó -T a rjá n .

F r i e d l e r Á rm in .

Ó -K a n iz s a . S c h w a rz A. Ó -O rso v a . H an d l Jó z se f. O r s o v a i k ö n y v n y . r.-t. Ó -S z é p la k . N y itr a v ö ig y i G a z d . E g y l e t n y o m d á ja . P aks. R o s e n b a u m M ik s a E . P ancsova. J o v a n o v ic s T e s tv é re k . K o s a n ic s M . M ik ló s . W i t t i g s c h l a g e r K á r o ly . P ápa. G o ld b e r g G y u la . N o b e l Á r m in . R e f o r m , f ő is k . n y o m d a P écs. L yceum i nyom da. T a iz s J ó z s e f. T a iz s M . 5zv e g y e . T e le g d i Á r m in . P écska. R u b e r Is tv á n . P e rjá m o s . P i r k m a y e r A la j o s . P e tro z s é n y . F ig u li é s T á r s a . P ö sty é n G ip s z H . P ozsony. A lk a l a y A d o lf. A n g e r m a y e r K á r o ly . B ic k Á b r a h á m . B ré g J á n o s . F r e i s t a d t M ó r. G r ü n s f e ld L ip ó t. S ta m p f e l, É d e r e s T á r s a . S c h ö n b e r g e r B e r n á t. » W e s tu n g a r is c h e r G ren zb o te * n y o m d á ja . W ig a n d K . F.

H o rv á t G áb o r.

Szem pcz. F i s c h e r N á th á n .

S zabadka. B it te r m a n n J ó z s e f . S z e n te s . S c h le s in g e r S á n d o r. S im a F e re n e z . S z é k e ly S im o n . ♦ S z e n te s é s V id é k e * n y o m ­ K r a u s z é s F is c h e r . d á ja . P e tro v its D u sá n d r. S z e n ic z . S z a m o s -U jv á r. B ezso J á n o s é s T á rsa . G ö r. k a th . e g y h á z m e g y e i S zered . nyom da. ♦ A u r o ra * n y o m d a . S t e r n e r D á v id .

S e ll y J ó z s e f . T o ln a -T a m á s i. J e ru z s á le m E d e . T o rd a . P o l l a k M ó r ic z . H a rm a th Jó z se fn é , T ö rö k -S z t-M ik ló s . R u b in s te in S á n d o r . T re n c sé n . G a n s e l L ip ó t. S k a r n itz l F r.

T u ró c z - S z t- M á r to n . M agyar nyom da. R é s z v é n y -n y o m d a . Ú jp e s t. K aczander és F uchs. S t e i n e r K á r o ly . Ú jv id é k . F u c h s Á g o sto n . H ir s c h e n h a u s e r B en ő . M ile tic s S z v e t o z á r . P a je v ic s A rz é n . P o p o v ic s T e s t v é r e k . S z e rb k o lo s to ro k k ö n y v n y o m d á ja . U n g v á r. G e llis z M ik s a . J& g e r B e r t a la n . L é v a i M ó r. S z é k e ly é s I ll é s . U jv e rb á s z . B e r k o v i c s M á r k f ió k ­ n y o m d á ja . V ácz. M ay er S á n d o r. ♦ H u n n ia * n y o m d a ( t u l a j d K o h n V ik to r ) . V á g -U jh e ly . B rü c k S am u . H o r o v itz A d o lf . V erse c z . K ir c h n e r J . E . Ö z v e g y e . K a s s a n o v its M . K e h re r L a jo s . W e t t l é s V e r o n it s . V e sz p ré m . K r a u s z A . F ia . ♦ P e tő fi* n y o m d a . E gyházm egyei k ö n y v n y . Z a la -E g e rs z e g . Ö z v . T a h y R o z á lia . B re isa c h S am u . Z e n ta . K le n ó c z k y J ó z s e f . S c h w a rtz S á n d o r. ♦ Z e n ta í H ir la p * n y o m d á j a Z ila h . S eres S am u . Z ó ly o m . N á d o s y G. Z o m b o r. B it te r m a n n N á n d o r . O b lá t K á r o ly R u b in s te in N . Z s o m b o ly a . W u n d e r R ezső . Z s o ln a . Á ld o r i M a n ó .

BJÉK*" Az esetleges változásokat kérjük velünk tudatni.

HOR VÁT- ÉS S Z L A V O N O R S Z Á G B A N . B e lo v á r. F le i s c h m a n n F . K o le S a r N . B ro ó d (S z . m .) . S c h u lm a n n H .

Illő k . W o rtm a n n A. K a p ro n c z a . K o s t in ó e r K .

P ozsega.

K a rló c z a . P a v lo v i é K .

R um a. W a g n er J.

K á ro ly v á ro s . H a u p tf e l d K á r o ly .

S z is z e k .

D ia k o v á r. E gyházm egyei nyom da. E szék. L a u b n e r K á r o ly . P f e if f e r K á r o ly . S c h a ffe r A la jo s . G o sp ic . Z upán M.

P e trin ja . B en k ó K á ro ly .

K ő rö s. N e u b e rg G u s z tá v . M itr o v ic z a .

K le in L ip ó t.

F a n to A d o lf . Jü n k er F. S u sak . G ro ss e k ü s te n lá n d is c h e B u c h d ru c k e re i.

M itr o v i c z a i h o r v á t k ö n y v n y o r a d a - r é s z v .- t á r s a s á g . U j - G r a d i s k a . T r u m ié K o n s t a n ti n .

B a u e r M ó r.

V árasd . P la tz e r J ó z s e f. S tie f ie r J . B . V in k o v c e . L a u b n e r K á r o ly . V iro v itic a . H a b ia n e c F .

Virje. L ju b lé N. V u k o v ár. J a n c s ik E . Z á g ráb . A lb re c h t K . B r u s i n a A n ta l . R é s z v é n y -n y o m d a .

G r a n it z I g n á c z . H ü h n G y u la . K r a lj Iv á n . J o v a n o v ic P a jo . K u g li é s D e u ts c h . R u lié F e r e n c z . S c h o l z A n ta l ♦ N á r o d n e N o v in e * n y . Zengg. L u s te r H u b e rt.

Zimony. G ra b o v a ik i M . S o p r o n A-5 B a ic s S . Z s i d . M a n k o v ió P .

A könyvnyomdász- és betűöntő-segédek egyletei. Bukovina. A bukovinai könyvnyom­ dászok és betűöntők egylete.Elnök: Witiuk János, Czernowitz, az Eckhardt-féle nyom­ dában. Csehország. A csehországi könyvnyomdászok és betűöntők egylete. »Typografická Beseda«. Elnök: Krunert Károly, Prága, Inselgasse 24. Felső - A usstria. A felső - ausztriai könyvnyomdászok és betűöntők egylete. Elnök: Herzog János (az »Arany szarvas« vendéglőben, Hirschgasse) Linzben. Gácsország. Galicziai könyvnyom­ dász-egyesület. (Towarzystwa drukarzy), »Sila« (Erő), Krakóban. — Könyvnyom­ dász- és kőrajzoló-egylet (Towarzyszóv drukarzy i litografów) »Ognisko« Krakó­ ban. Előbbi egyletnek elnöke: Szyjewszki András, utóbbié Machalski Tódor, mind­ ketten az I. egyesületi nyomdában. Egy­ leti helyiség: Ringplatz 12, III. K arintia. A karintiai könyvnyomdá­ szok, kőrajzolók és kőnyomók egylete. Az egylet elnöke: Pressien Ferencz (Bertschinger-féle nyomda), Klagenfurtban. Krajna. A krajnai könyvnyomdászok, S z a k tá rs -k ö rö k a fő v á ro sb a n . kőrajzolók és kőnyomók egylete. (Druztvo Könyvnyomdászok Szakköre. tiskarjev, kamnopiscev in kamnotiskarjev E ln ö k : T a n a y J ó z s e f ( P e s ti k ö n y v n y o m d a na Kranjskem.) Elnök: ifj. Hriber Ferencz, ré s z v é n y -tá rs a s á g ). Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők (katholikus könyvnyomda), Laibachban. Morvaország. A morvaországi könyvjótékonysági köre. E l n ö k : C o n c h a K á r o ly ( H o r n y á n s z k y V . k ö n y v ­ nyomdászok és betűöntők egylete. Elnök: n y o m d á ja , V ., A r a n y J á n o s - u t c z a 1). Kiima Károly, Thalgasse 5, Brünnben. B u d a p e s ti g é p m e s te re k é s n y o m ó k k ö re . Salzburg. A salzburgi könyvnyom­ E l n ö k : S p itz k o p f F e r e n c z ( K o s m o s - n y o m d a , dászok betegsegélyző-egylete. Elnök:Reycr A r a d i- u t c z a 8.) Ferencz (Oellacher-féle könyvnyomda), Salz­ Budapesti hirlapszedők köre. E l n ö k : L ip tá k t a j o s ( A th e n a e u m -n y o m d a ). burgban. — A salzburgi könyvnyomdászok Budapesti betűöntők köre. önképző-egylete. Elnök: Pelikán János. E l n ö k : F e ld m a n n I. P á l ( F i s c h e r é s M ik a (Pustet-féle könyvnyomda), Salzburgban. b e tű ö n tő d é je ) . Stájerország. A stájerországi könyvBudapesti könyvnyomdászok és betűöntők nyomdászok és betűöntők segélyző-egylete. hitel-szövetkezete. (Withalm-féle E l n ö k : S c h w in d B é la ( P e s t i L l o y d - T á r s u la t Elnök: Dröszler Flórián. k ö n y v n y o m d á ja ) . könyvnyomda), Gráczban. »Ebredés« - dalkör. Szilézia. A sziléziai könyv- s kő­ E l n ö k : T a n a y J ó z s e f (P e s ti k ö n y v n y o m d a nyomdászok és rajzolók egylete. Székhely: r é s z v é n y t á r s .) Troppau. Elnök: Hoffmann János, Tesche»Typographia<-dalkör. E l n ö k : G a la te o B é la ( Á lla m n y o m d a ). nerstrasse 5. S z a k t á r s - k ö r ö k a v id é k e n . Tirol és Vorarlberg. A tiroli és »Typographia«-dalegylet Temesvár. vorarlbergi könyvnyomdászok és betűöntők E l n ö k : F r e u n d G y u la , n y o m d a tu la jd o n o s . egylete. Elnök: Zemmer József (Rauch-féle Horvát- és Szlavonország. könyvnyomda), Innsbruckban. A horvát-szlavóniai könyvnyomdászok Európa többi országai. egylete. (Hrvatsko tipografiöko druztvo za Belgium . Fédération typographique. Hrvatsku i Slavoniju). Elnök: Timet István (Belgischen Bockdrokkersbond.). Elnök: (Részvénynyomda), Zágrábban. Laslovski Kajetán. Ausztria. Bulgária. A bulgáriai könyvnyom­ Alsó-A usztria. Az alsó-asztriai könyvnyomdászok és betűöntők egylete. Elnök: dászok egylete. (Blgarsko Typografsko Mies Károly. Egyleti helyiség: Bécs, VII., druzstvo.) Elnök: Colakow Tódor, »DrzaZieglergasse 25. ven Westnik* kiadóhivatala, Szófiában. Magyarország. Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők egylete. K ö z p o n t i v e z e t ő s é g ^ : Budapest, VIII., Stáhly-utcza 1. Elnök: Czettel Gyula; számvivő (pénztárnok): Steiner Adolf; hivatalnokok: Novitzky László, Zaka Lajos. — K e r ü l e t e k : Arad: Elnök: Muskát B.; pénztárnok: Lövey Nándor. Brassó: Elnök: Feminger Károly; pénztárnok: Merkl János. Debreczen: Elnök: Kendcressy Lajos; pénztárnok: Török Ferencz. Kassa: Elnök: Rosa Vik­ tor; pénztárnok: Streck A. Béla. Kolozs­ vár: Elnök: Gombos Ferencz; pénztár­ nok: Kujedán Gyula. Nagy-Várad: Elnök: Freund Gyula; pénztárnok: Grósz Mór. Pécs: Elnök: Taizs József; pénztárnok: Safcsák Rezső. Szeged: Elnök : Zeisler M.; pénztárnok: Schwarcz Ferencz. Temesvár: Elnök : Freta János; pénztárnok: Doraszil Ferencz. Nagyszebeni könyvnyomdászok egylete. Elnök : Binder Lajos (Mészáros-utcza 47). Pozsonyi könyvnyomdászok és betű­ öntők egylete. Székhely: Pozsony. Elnök : Kalteisz J.; pénztárnok: Hampel Mihály,

Dánia. TypografiskeForcning i Kobenhavn. Elnök: Peterson V., Bordings Bogtrykkeri, Nybrogade 12, Kopenhága. — Dansk typografisk Forening. Elnök: Rasmussen H. F. (a »Kolding Folkeblad« nyomdája), Kolding (Jütland). Francziaország. Fédération framjaise des travailleurs du livre. A központi bizott­ ság titkára Keufer A., székhelye: Páris, 15, Rue de Savóié. Állandó elnök nincs. L uxem burg. Luxemburgi nyomdász­ egylet. (Association typographique de la Vilié de Luxembourg.)Elnök: Bous Gusztáv, St.-Paulus-nyomda. Németország. A német könyvnyom­ dászok segélyegylete. Elnök: Döblin Emil, Solmsstrasse 31., III., Berlin SW. — Elszász-Lotharingia könyvnyomdászainak és betűöntőinek segélyegylete. Elnök: HansFr., Blygonsstrassc 24, II., StrassburgNeudorf. Norvégia. Norsk Centralforening fór Bogtrykkere. Elnök: Schulzc F. P„ »Dagbladets« nyomdája Kristianiában. Olaszország. Associazione fra gli operai tipografi italiani .per l’introduzione e l’osservanza della tariffa. Elnök: Sgr. Angelo Carugati, tipográfia Operaira, Corso Vittorio Emanuclc 12—16; egyleti helyiség via Rovcllo 1, Milánóban. Oroszország. Nyomdásztársaság Rigá­ ban. A levelek Wagner Józsefhez, Háckerfélc nyomda, czímzendők. Románia. »Gutenbcrg«, a nyomda­ munkások általános, kölcsönös segélyzőegylete. (Societate generala de aj (.tor rcciprocu a lucratorilor tipografi din Románia.) Alelnök: Nicolae Jonescu, Socecu-könyvnyomda, Strada Bcrzii 136, Bukarest. Svájcs. Svájczi nyomdász-szövetkezet. Központi elnök: Unteregger H., Brunnenbergerstrasse 8., St.-Gallenben. — Société fédérative des typographes de la Suisse roma.ide. Központi elnök: Ott Károly, a »National« nyomdájában Chaux-deFonds-ban. Svédország. Svenska Typografförbundet. (Svéd nyomdász-egyesület). Elnök: G. Edin, »Aftonbladct« Stockholmban. Szerbia. Szerb nyomdászok egylete. (Druzina tipografskih radnika u Srbiji.) Elnök: Konstantinovié György, Belgrádban.

A többi egyletek vagy egyáltalán nem, vagy csak részben állanak velünk kölcsö­ nösségben.