GRAFIKAI SZEMLE - ÉVFOLYAM DECZEMBER 12*»* 9

GRAFIKAI SZEMLE SSSSSE ÉVFOLYAM ■ DECZEMBER ■ 12* »*• 9

_y*>

*

f-

GRAFIKAI-SZEMLE

F

Az 1910 decemberi fűzet tartalomjegyzéke : Föladataink, Peidl Gyulától. A kötelező szak­ köri tagságról, Szilágyi Józseftől. A hirdetés, Pollák Auréltól. Hogyan kell a szedőnek a gépmesterrel együtt dolgoznia, Fuchs Zsig­ mondiéi. Korrektori munka, W erth Lászlótól. Vagylagos irás egynemüsitése, Schwarez Ár­ mintól. Villanymotorok kezeléséről, Faltusz Edétől. Elmélkedések a betűről. (Hatodik közlemény.) Rövid közlemények. Választmányi ülés jegyzőkönyve 1910. november 25-ről. Az irodalmi bizottság ülésének jegyzőkönyvi kivonata dec. 8-ról. A tagsági jegy pályá­ zatot elbíráló bizottság jegyzőkönyve novem­ ber 25-ről. Pénztári kimutatások. Hirdetések. (Wottitz Vilmos fotocinkografia, Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg Act. Ges. gép­ gyár, Első Magyar Betűöntődé Részv.-Társ., Koblinger Gyula, König és Bayer, Weszely Lipót és Társa fotokemigráfiai műintézetei, W örner J. és Társa, Mödlingi Gyorssajtógyár, Berger és Wirth festékgyára, G leitsmannE. T. festékgyára, Lorilleux Ch. és Társa festékgyára, Josef Anger & Sőhne gépgyára, Carmine Hugó szaküzlete, Fischer és Mika betűöntödéje, Rockstroh & Schneider gép­ gyára, »Cleaner« rézlénia-tisztító, Berthold H. betűöntödéje, Beit &. Co. festékgyára stb.)

Tisztelettel hozzuk tud om ására ol­ vasóközönségünknek, hogy szerkesztői állásunkról lem on d ván : a Grafikai Szemle ezen füzetével szerkesztői működésünk lezárult. Kötelességünknek tartjuk ezúttal, hogy tám ogatóinknak, különösen p e­ dig a Pesti könyvnyom da részvénytársaság érdem dús elnök-igazgatójá­ n ak : L o v ag FA LK Z S IG M O N D úr­ nak, két évtizeden keresztül sok ezerre m enő anyagi áld ozatáért, hálás köszö­ n etét mondjunk. Budapest, 19 10 d ecem b er hó. T A N A Y JÓ Z S E F NOVAK LÁ SZLÓ .

öladataink

Az évforduló — m ár a szokásjog alapján is — mindig különösen alkalmas arra, hogy egyesek és testü letek visszatekintsenek a le ­ folyt eszten d őb en tö rté n te k re és azokból levonv a a tanulságokat, igyekezzenek m eg ­ állapítani a jö v ő teen d ő it. H a ez a — hogy ügy m on d jam — m érlegkészítés a kívánt ő szin teséggel történ ik, akkor azzal az ere d ­ m énynyel jár, hogy m egism erjük az esetleg elk ö v etett hibákat és őrizkedhetünk azok elk ö v etésétő l a jö v ő b en . Szakkörünknek az évi m é rle g e — ezt m eg kell állapítanunk — m inden irányban passzív. Passziv erkölcsileg, m ert az előző években ki­ adta kezeiből azokat az eszközöket, am elyek­ nek seg ély év el a roh am os fejlő d és útjára ju to tt. Passziv a m érleg anyagilag, m e rt az em líte tt eszközök hiányában, a Szakkör nem volt képes a tagok igényeit kielégíten i és a távolállókat m ég kev ésbé tudta m agához vonzani. N em rekrim ináció a c é lja e soroknak. N em kívánok szem rehányást tenni senkinek. D e a tén y ek et m eg kell állapítani. A zok, akik a Szakkör tanfolyam át és n yom ­ d áját átjátszották idegen kézre, bizonyára jó ­ hiszem űen, az ügy érd ek éb en véltek cselekedni. B e c sü le te s e n akarták szolgálni a szakmai fej­ lesztés ügyét és ugyanezt a b ecsü letes fö l­ fo g ást fö lté telez ték a másik oldalon. Voltak velük szem ben m ások, akik gyanakodtak, h itetlenkedtek. Ez u tóbbiak szám a folyton szaporodott, m e rt az esem én yek igazolták ő k et. És íja m é g m a is vannak olyanok, akik hisznek az ú jabban tap o so tt ösvény helyessé­ g éb en , úgy azoknak a szem ét fö l k e ll nyitni, m e g k ell nekik m agyarázni, hogy tév ed ésb en vannak és m ai törekvéseikkel n em csak hogy n em szolgálják azt az ü gyet, am elynek szol­ gálatáb a szegődtek, hanem ép p en ellen k ező -

353

lég segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy a képzettebb nyomdászokat kiszorítsák a jobb pozíciókból és helyet adjanak idegeneknek, elhibázott exisztenciáknak, akik csak műked­ velői a nyomdaiparnak. E zt m a m á r a tén y ek e r e jé v e l le h e t bizo­ nyítani. É s ha akadna valaki sorain kban , aki to v á b b ra is — m ost m ár erőszakosan — e l­ zárkózik az igazság fö lism e ré se elől, úgy azo ­ kat épp olyan id e g en ek n ek és ellen ség ek n ek kell tekintenünk, m int azokat, akiknek szolgá­ la tá b a szeg őd tek . H ogy azok az idegened, akik a »m a g a sa b b szakoktatás« fejle sz té sé n e k ürügye alatt közénk furakodtak, m i az igazi célju k , azt m in d en n él jo b b a n eláru lja a »M ag y ar Ip a rm ű v ész ed m ost m e g je le n t szám ának k ö v etk ező közle­ m énye : »Tanúit m unkáséról a grafikán ak A z ipar-

művészeti iskolát végzett növendékek eddig a szakszervezetek és a munkaadók között kötött egyezség szerint ipari gyakorlatot vagy egyáltalán nem folytathattak, vagy pedig a számukra kijelölt volontaire-i minő­ ség annyira korlátozva volt, hogy az is szinte m eggátolta őket abban, hogy ipari üzemeknél elhelyezkedhessenek. E z igaz­ ságtalan elbánás megszüntetése érdekében az iparművészeti iskola igazgatósága m eg­ tette a kellő lépéseket, úgy, hogy a novem­ ber 21-én a grafikai főnökök és szakszer­ vezetek közt létrejött szabályzat 80. pontja szerint az eddigi korlátozások a m. kir. iparművészeti iskolát végzett növendékekre nézve tőröltettek.« A zt a te n d e n c iá t, am ely e b b ő l a kis köz­ le m én y b ő l ránk v ig y o rog , n em le h e t f é lr e ­ m agyarázni. A zt a k arja elh itetn i annak író ja a világgal, hogy a grafikai ip arágakban m ost m ár szabad a vásár. T e ssék b esétá ln i tisztelt fé lb e n m a ra d t m űvész urak az iparm űvészeti iskolába, s o n n a n aranyhídon vonúlhattok b e a n yom d ákban le v ő jo b b állásokba, a tanúit

nyom dászok pedig ezen túi m ajd m egeíégszenek a minimumos kondicióikkaí. Ez csak e lé g é r t ­ h e tő e n m u ta tja , hogy m i a célju k ezek nek az uraknak. A m e lle tt a k özlem én y hazug, m e rt valam i h ason ló m eg á lla p o d á sb a b e le ­ m e n t ugyan a lithographusok és kőn y o m ó k szerv ezete, d e n em a g rafikai szakszervezetek. Ránk nézve m ellék es, hogy a »M ag y ar

Ip arm ű v észed m it akar elh itetn i az ő olvasói­ val és híveivel, m i m ajd gondoskodunk arról, hogy ez a parasztfogás n e já rjo n sikerrel. V é g té r e is, n em e n g e d h e ti a nyom dászok szervezete, hogy egy p ár id eg en úr fö lb o rítsa évtizedek keserv es m unkáját. A Szak k örb en tö m ö rü lt szaktársak rész ére adva vannak a jö v ő b e n k ö v e te n d ő fö la d a to k :

71 szervező-őizottság tám ogatásávaí nagy, orszá­ gos akciót k eit indítani a Szakkör m egerősítése érdekéken. 71jóhiszem űen odáh&adott segédeszkö­ zöket vissza k e íí szereznünk és a szakm ai f e j ­ lesztést az arra egyedü l illetékes szakférfiak ke­ zére k elt bíznunk. O ly a n id e g e n e k re p ed ig n in csen szükségünk, akik a mi vállainkon, külön ösen pedig a m i m egrontásu n k árán akarnak eljutn i akár tanári állásokba, akár a m iniszteri tan ácso sság k én yelm es szék éb e. H a m in d en szakköri tag őszintén b eism eri az eddig e lk ö v e te tt hibákat, fö lism eri a m ai h elyzet v eszed elm eit és azok elk erü lése é r d e ­ k é b e n b e c sü le te se n közrem űködik, akkor a Szakkör n a g y o b b lesz, m int valaha v olt és a szaktanfolyam ok visszaadatnak igazi r e n d e lte ­ tésüknek, ahol első so rb an n e m rajzoló m ű v é­ szeket, h a n em dolgozni tu d ó gyakorlati n y o m ­ dászokat kép ezn ek ki. E b b e n a m un kában számítunk — és azt h isz e m : jo g g a l — m in den illeték es tén y ez ő tá m o g a tá sá ra . 'Eeidt Gyula.

kötelező szakköri tag­ ságról Ú g y az állam i é le tb e n , m in t m in d en m ás sze rv e z etb en , ah ol az e m b e re k k ö lcsö n ö s tám o g atással akarnak k u ltu ré letet élni és m a ­ g asab b ig én y fo k o zato k k ie lé g íté sé re t ö r e ­ kedni : tö rv é n y e k e t alkotnak, am ely ek m in ­ denkit k ö telezn ek , aki az ille tő ^ állam vagy szervezet te rü le té n akar élni. É s le g y en az az állam vagy szerv ezet az eg y én i szabadság le g id eálisab b fo rm á ira a la p ítv a : n em m on d ellen t ö n m ag án ak , ha a tö rv én y ek alk o tásáb a az állam vagy szerv ezet m in d en ta g ja b e ­ folyhat. Az eg y é n i szabad ság ugyanis k o rán t­ se m je le n ti az e m b e ri indu latok és szen v e­ d élyek zab olátlan tobzód ási szabadságát. M in -

354

dennek, m ég a gondolatnak is van határa. Az egyéni szabadság határait a m űveltség szabja m eg . A m űvelt em b erek társadalm i é le te t élnek, a társadalm i é le t pedig k orlá­ tokat szab. D e ezek et a korlátokat m inden m od ern szervezetben az egyének m aguk állít­ ják föl maguknak, am ikor szavazatukkal hozzá­ járulnak a korlátokat je le n tő törvényekhez. Az egyéni szabadságon te h á t sem m i cso rb a sem e sett, m e rt hiszen magunk állítottuk föl a korlátokat. Aki pedig n em tud m egnyugodni a tö b b sé g akaratában, az m ás szerv ezetet keres m agának, ahol az 6 egyéni szabadsá­ gának m e g fe le lő törv én y ek szerint élh et. Ilyen szervezet a nyom dászszervezet is. A nyom dászszervezetnek is vannak törv én y ei és erkö lcsei. S ajn o s, m int m indenütt, ahol e m ­ b erek csinálnak valam it, úgy itt is vannak hibák. A törvények hibáinak a taglalása n em e lapok hivatása. Az erk ö lcsrő l is csak annyi­ ban óhajtunk em lítést ten n i, am ennyiben az vonatkozásban van azzal a kulturális céllal, am ely et a Szakkör szolgál. Köztudom ású, hogy m inden szervezett nyom ­ dásznak vannak erkölcsi k ötelesség ei, am elyek ép p en úgy anyagi k ötelességekn ek is n evez­ hetők. Azt is tudjuk, hogy a szakköri tagság n em tartozik ezek közé az erkölcsi és anyagi k ötelesség ek közé. Az anyaegyleti tagság, a szakegyleti tagság, a százalékfizetés, a szana­ tórium , a p ártad ó, a N épszava, a Jó té k o n y sági kör, a H irlapszedőkör, a K orrek tork or, a G é p m e ste rk o r, a S z á lló : m ind, m ind e r­ kölcsi és anyagi k ö telessé g et ró ránk. D e ha valaki a Szakkörnek n em ta g ja , azt épp en annyiba tekintik, m intha ta g ja volna, n oh a a szakszervezet szem p on tjából is sokkal fo n to ­ sabb a szakköri tag ság , mint például a szak­ egyleti. N em m ai keletű m egállapítás ugyanis, hogy a Szakegyesület m ár a politikai h a tó ­ ságok m iatt sem végezheti azt a m unkát, am ely et egy m od ern szakszervezetnek kell végeznie. D e nincs is szükség rá, m e rt e l­ végzi ezt a szabadszervezet. E llen b e n a Szak­ kör m ű k öd ésére szükség van, m ert a Szakkör m unkáját n em végzi el senki. Azt a m unkát, m ely et a Szakkör van hivatva elvégezni, szakszervezeti n ézőp ontból egyáltalában n em sza­ bad olyan könnyedén venni, m int ahogyan az eddig tö rtén t. M a m ár egészen más id ő­ ket élünk. M a m ár nem csak nyers köv etelő

a szakszervezet tagja, hanem szaktudását é r té ­ kelni tudó öntudatos munkás, akinek ö n é r­ z e té t növeli, ha szakism ereteit folyton b ő ­ vítve : jogosan köv etelh et a m unkájáért m e g ­ fe le lő díjazást. Aki a szakm áját n em érti, az a m unkaadója e lő tt csak okv etetlen ked ő m esterleg én y lesz, akit ellenszenvvel néz, akit n em vesz kom olyan, és akiről az a vélem ény, hogy a nyelve és a hangja nagy, d e annál kisebb a szaktudása és az in telligenciája. A m ikor te h á t a Szakkör ilyen irányban n em ­ csak szakm afejlesztési, hanem elsőrendű fon ­ tossággal b iró szakszervezeti munkát is végez, akkor ép p en ség g el n em időszerűtlen, ha fo g ­ lalkozunk a k ö telező szakköri tagsággal. T e r ­ m észetesen errő l csak úgy le h e t szó, ha a Szakkör v ezető sé g e n em áll m eg a m eg ­ kezd ett nagy, átalakító és fölfrissftő munkánál, hanem ugyanolyan am bícióval és kitartással dolgozik to v áb b , m int ahogyan azt elkezdte. M ert annyi elism eréssel tartozunk az igazság­ nak, hogy a Szakkör korábbi m űködése n em m inden tek in tetb en v olt alkalmas arra, hogy új tagokat szerezzen. H a a szakszervezetnek érd ek e az, hogy ta g ­ jainak fokozód jék a szaktudása, és ha a Szak­ kör hivatásánál fogv a alkalmas arra, hogy ilyen irányú m űködést fejtsen ki, ha a Szak­ körnek m ár eddig is annyi tagja van, hogy ez a szakszervezet tagjainak egy igen tekin­ télyes szám át tesz i: akkor sem m i akadálya sem leh et annak, hogy a szakszervezet töb b i és m inden tagja szám ára kötelezőv é tegyük a szakköri tagságot. H a valakit kötelezni leh et arra, hogy b ete g sé g és m unkanélküliség e s e ­ té r e biztosítsa m a g á t; ha valakit kötelezni le h e t arra, hogy a szabadszervezet m ellett m ég eg y szakszervezetnek legyen a tagja ; ha valakit kötelezni le h e t arra, hogy egy politikai párt­ nak adózzék és a lap ját tám o g assa; ha valakit kötelezni le h e t arra, hogy egy jótékonysági e g y le te t fizessen ; ha valakit m ajd a H irlapszedők K ö réb e, m ajd a K o rrek to r-k ö rb e, m ajd a G é p m e ste r-k ö rb e , Szálló eg y letb e le h e t szakszervezeti erkölcsökkel és törvényekkel kén yszeríten i: akkor m ennyivel inkább m eg leh et ezt ten ni a Szakkör érd ek éb en , am ely­ nek a m űködésétől az összes em lített k ö te ­ lezettségek folytonossága függ ? ! H a a Szak­ kör m űködése a nyom dásziparra jótékonyan hat, akkor jótékonyan hat a szakszervezet ta g -

3 55

jaira is, m e rt a k ép z etteb b munkás jo b b anyagi viszonyok k özö tt élh e t. V a la m ely állam nak vagy szervezetn ek a tag jai p ed ig annál bizto­ sab b an tudnak e le g e t ten n i erk ö lcsi és tö r ­ v én yes k ö telezettség eik n ek , m inél inkább o ly a ­ nok azok az erk ö lcsö k és törv én y ek , hogy a szervezet tag jait biztosítják a m e g élh etésb en . Az eddigi rendszer seh o g y an sem jó . H a a nyom dászszervezetnek az az érd ek e, hogy ta g ja it a k u ltu rélet fe lé e g y -e g y lép éssel k ö ­ z e le b b v ig y e ; ha a m ag asab b igényfokozatok k ielég ítését csak fo k o zo ttab b szakképzéssel érh etjü k e l : akkor ne veszélyeztessük a köz­ é rd e k e t azzal, hogy az ehhez szükséges útra n em kényszerítünk rá m indenkit. K ülön ben i s : m inél kisebb valam ely szervezet tagjainak a k ép zettség e, annál gyakoribb a tö rv é n y sé rté se k szám a. Ezt igazolja a szakszervezet fe jlő d é s e is, am en n y ib en szám okkal le h e t b i­ zonyítani, hogy m inél inkább fe jlő d ö tt a szakmai tudás, annál k e v eseb b v olt azoknak a szám a, akik a szakszervezeti érd ek ek ellen v étettek . A m in t m ár e m líte tte m , n em m ai k eletű állítás, hogy a Szak eg y esü let a m a i viszonyok között n em okvetlenül szükséges, le g fe lje b b csak arról le h e t szó, hogy n em ártalm as a lé te z é se . B esz éltek a kü lön féle körök eg y esí­ té sé rő l is, m e rt hiszen azt e l kell ism ernünk, hogy az egész F ö ld k ere k ség é n seh o l an n y i áld o zato t és a n n y i cím e n n em hoznak a szakszerv ezet tag jai, m int M agyarországon a nyom ­ dászok. Es az áld ozat azért olyan nagy, m e rt az e m b e re k m in d en féle c ím e n külön-kiilön tö m ö rü ln ek , a h ely e tt, hogy az eg y kalap a latt elin té z h e tő c é lo k é rt eg y kalap alatt is küzd en én ek . A b e fiz e te tt illetékek így aztán sz é tfo rg á cso ló d n a k a kü lön féle cím ek a latt m ű ­ k ö d ő kö rö k b en és e g y letek b en , ső t erő feszí­ té se k b e kerül az ad m inisztrációs költségek le h e tő m érsék lése. A Szak egyesü let alapsza­ bályai szerint szintén foglalkozik olyan c é lo k ­ kal, am ely ek tu lajd on kép p en a Szakkör fö l­ ad atát képezik. É s a Szak egyesű letn ek ez az e g y e tle n ere d m é n y e s m unkája, a m ely et e b b e n az irányban fe jt ki. É s m e rt a seg ély ezés c é lja a se g ély z ő -eg y esü leté, hagyjuk ezt csak a seg ély z ő -eg y esü letn ek . É s m e rt a tag ok anyagi és erk ö lcsi érd ek eit k ö z m e g e lé g e d é sre elvégzi a szabad szervezet, azt is hagyja a Szak­ e g y let az arra h ivatott faktornak. E s m e rt

ezek után m ár csak az m aradn a m eg az alap­ szabályokból, am i a Szakkör alapszabályainak fe le l m e g , sem m i sem világosabb és é r t­ h e tő b b , m int az, hogy a Szakegyesületnek és Szakkörnek eg y b e kell olvadnia. É s m e rt a szakegyesületi tag ság k ö telező e r e jé t m in­ denki elism eri, sem m i n eh éz ség et sem okozna az egybeolv asztás ú tján k ö telez ő v é v áló szak­ köri tagság. A se g éd szem ély zet tö m ö rü lésérő l p ersze gondoskodni k ellen e m ás m ó d o n , n oh a e b b e n a tek in te tb e n az a m eg g y ő ző d ésem , hogy bizony a seg éd szem ély zetre is rá fé rn e eg y kis szakmai ism e rte té s. N eh o g y azonban valaki azt higyje, hogy e z ek et indítványozni akarom , k ijelen tem , hogy ilyen fö lfo rg a tó eszm ékkel m a m ár n em foglalkozom , m ert m eg vagyok győződ ve ró la, hogy olyan n e ­ hézségek tám ad nán ak, a m ely ek et leküzdeni — e g y e lő re le g a lá b b — le h e te tle n . A m e g ­ lév ő h ö z v aló ragaszkodás, ez a m in d en e m ­ b e rb e n o tt bujkáló k én yelm es konzervativiz­ mus, sokkal inkább él bennünk, sem h o g y ezt így, e g y -k e ttő r e n y élb e le h e tn e ütni. D e m e g ­ e m líte tte m m égis, m e rt valószínűnek ta rto m , hogy ilyes m eg old ás fo g v é g e t vetni a m ai e g y le t- és körkáosznak. K ívánatosnak tartan ám úgy szakm ai, m int szakszervezeti szem p on tb ól, ha e b b ő l az átalakulásból a Szakkör olyan előn yökh öz jutna, am ily en ek et em líte tte m , és am ily en ek et m eg is é rd e m e l. E g y e lő re te h á t csak arró l le h e t szó, hogy a Szakkör olyan m űködést fe jtse n ki, am ely alkalm as a tagok szaporítására. A k ö te le z ő v é té te l így se m tartozik a le h e te tle n sé g e k közé. D e senki se é rtse n fé lre . N em erőszakról van szó. N em azt akarom m on d an i, hogy a szakszervezet vezetősége m on d ja ki a k ö te le ­ zővé té te lt, h an em m a g a a szakszervezet. Mi m agunk. A tö b b sé g . H a a Szakkör v e z e tő ­ sé g e olyan m űködést fe jt ki, am ely a szakszervezet tagjainak a töööségét a tag o k so ráb a h ód ítja, akkor ki van m on d va a k ö telez ő szakköri tagság. A m íg csak a kiseb bség k é ­ pezi a tag o k at, addig erőszakoskodás a v ez e­ tő ség által kim o nd o tt k ö telező e re jű ta g sá g . H a azon ban a tö b b sé g ism eri e l tagságával a szakköri tagság közérd ekű ségét, akkor a szakszervezet kim ondta a k ö telező e re jű szak­ köri tag ság o t. Ez így v olt a tö b b i k ö te le z e tt­ ségekkel is. D e ez is a re n d je m inden d e ­ m okratikus alap okon nyugvó szervezetnek.

356

A kisebbség aláveti m agát a töb bség akara­ tának. A m ennyiben pedig valakiben annyira kifejlődött az egyéni szabadság, hogy nem tudja m agát alávetni a többség akaratának, az olyan kőzületet keres m agának, am ely jobban m eg felel az egyéni szabadságának. H a azt akarom , hogy em beri szervezetem tökéletesen m űködjék, akkor ügyelnem kell rá, hogy egyik tagom se fejtsen ki olyan működést, am ely n em egyezik m eg az összes tagok m űködésével. Ha pedig ilyesmi mégis m egtörtén ik, akkor ez a tag önként kiközö­ sítette m agát. És ez nem csak az em beri szer­ vezetben van így. Vigyáznunk kell az ilyen szervezeteknél, hogy különösen olyan tag ne fejtsen ki helytelen m űködést, am ely a szer­ vezet főrészét képezi, különben könnyen el­ pusztulhat m aga az egész organizmus is. A Szakkör vezetőségén a sor, hogy m eg ­ mutassa, mint szervezeti főrész : milyen mű­ ködést tud kifejteni az egész sz e rv e z et: a Szakkör tagjai érd ek ében. Aki szereti a szer­ v ezetét, aki m egbecsüli k en y eret ad ó szak­ m áját, aki híve a haladásnak és a tudással járó hatalm at értékelni tu d ja : az tám og atja a Szakkör v ezetőségét azzal, hogy nem csak m aga tagja a K örnek, hanem m ásokat is igyekszik tagokká tenni. Szifágyi Jó zsef.

hirdetés A nyomdászat minden egyes ágában huza­ m osabb idő ó ta fokozott fejlőd és állapítható m e3, csupán a hirdetések technikai előállí­ tása az, am ely m integy m ostoha gyerm ekként k ezeltetett s ennek folyom ányaképen itt ez a fejlőd és nem volt oly mérvű, m int egyebütt. Ú gy látszik, az elm ulasztottakat óhajtják a szak­ írók pótolni, m ert újabban úgy a mi szak­ irodalm unkban, mint a külföldiben garm adá­ val jelennek m eg az e kérdést tárgyaló köz­ lem ények s épp en ezért bizonyos, hogy az ■tt elm ondottak csak kis m értékben vagy egyáltalán nem bírnak az újdonság ingerével. E közlem ények mind m egegyeznek abban, hogy különösen a napilapok hirdetései szo­ rulnak sok tekin tetben reform ra, m ert a m ég

m a is elterjed t különféle betflnem ekből e lő ­ állított sorhalmazat egyrészt költséges a hosszadalmas és nehézkes szedés m iatt, más­ részt pedig nem érh ető el ezekkel oly hatás, mint amilyen egy helyes térfelosztással és folthatásra készített hirdetéssel elérh ető. Sokat Írtak ugyancsak a hirdetés — vagyis reklamirozás — lélektanáról is s az elm on­ dottak után is nehéz m egállapítani, vájjon a hírlapok jobban szorulnak-e az olvasóközön­ ség re, vagy az olvasóközönség a hírlapokra, d e annyi bizonyos, hogy az egyik a másik nélkül m ég n em élhet. Napjainkban a kettő közti kapocs oly szoros, hogy alig van a világon érdek, m elyet az egyiknek a hatalm a és a másiknak a kegye nem befolyásolna. H a igaz, hogy minden időben voltak ügyes em berek, kik arra törekedtek, hogy a nagyközönség figyelm ét lekössék, ez a törekvés napjainkban valóságos m esterséggé fejlődött. H a valaki azt kívánja, hogy neve az egész földteke em berlakta vidékein ism ertté váljék, elégség es, hogy e célb ó l egy elsőrangú hir­ detési vállalattal szerződésre lépjen és m eg fo g győződni arról, hogy m a már semmi se leh etetlen e téren. Nálunk és ném ely más európai országban a reklám m ég jóform án gyerm ekkorát éli. Tulajdonképeni hazája az Egyesült-Állam ok, hol körülbelül ö t milliárd koronára te h e tő az az összeg, m elyet évenként reklám ra költe­ nek, bár újabban Európában is mindinkább belátják a hirdetés hasznos és célrav ezető v o ltá t; Am erikában, de m ár nálunk is szá­ zakra m egy azoknak a gyárosoknak a száma, akik naponként ötezer koronányi reklám költséggel dolgoznak. D e azért nálunk m ég sokan kétkedéssel fogadják a reklám hasz­ nosságát. A vevő azt hiszi, hogy határozott becsapás, sok kereskedő pedig abból a szem ­ pontból indul ki, hogy a jó árú nem szorul hirdetésre és hogy ez legtöbbször csak a kétes értékű term éknek válik hasznára. A kér­ dés e lég érdekes és fontos arra, hogy fo g ­ lalkozzunk vele abból a szem pontból, vájjon az amerikaiak helyes irányban haladnak-e és vájjon mi európaiak, kik nem vagyunk nagy barátjai a reklámnak, nem veszítjük-e el túl— érzékenykedésünkkel - vagy nevezzük b ár­ minek — a nemzetközi versenyküzdelem egyik leghathatósabb eszközét.

357

A k eresk ed ő tő l és ip arostól e re d ő reklám haszna szem b etű n ő b b volna, ha azok éln én ek v ele leginkább, kiknek le g tö b b e t használ. A gyakorlatban ped ig azt tapasztaljuk, hogy épp azok, kiknek leghasznosabb volna, n em élnek v ele. Sokszor elh an g zo tt ig a z s á g : a reklám c é lja a v ev ők özőn ség szaporítása. A r u it D tN .r fe i.E í í o í m t M K . o ru t ó iB a ja n S A H O N O S Á N É S SO M O S M T -K A t.

; Mindenféle sz ő n y e ge k . i A g y éi asztalterítő^ — Flanelt i takarók — Függönyök - Díván i takarók — Viaszos vászon i Linóleum 11 1

Donogán és Somossyj e lé g n é !

Debreozen, Elstsim^lombazár.

■A V.

XTST01PLO M BAZAR

13: Ó r i á s i r a k t á r a i: [ ; t\

0

"'Az átlagnál jobb hirdetés a sok nehéz betűfaj halmozása által nem crvényesülhet.

A sikerült térfelosztás s a j ó fo lthatás következtében az első tekin tetre m egkapja az olvasót.

le g tö b b , am it ezzel a törek v éssel el le h e tn e érn i, ab b ó l áll, hogy m indazok, kik a m e g ­ fe le lő áru cikket fogyasztják, azt a h ird e­ tések rév én m e g is szerezzék. M anapság leginkább a k ü lön leg esség ek é rd e k é b e n csi­ nálnak rek lá m o t, h o lo tt sokkal célszerű bb n ek látjuk oly fogyasztási árúk é rd e k é b e n a hir­ d etést felhasználni, m ely ek közkeletű ek és m elyek jó fo rm á n m indenkinek kellenek. N ém ely országban m ég vannak e llen ség ei a reklám nak. A zt m on d ják ró la , hogy sa rla tánság, rossz ízlésű, elcsú fítja az újságokat és nagy falragaszaival az u tcák at, és rikító hang­ jával v ét az esztétikai érzés ellen . Azt is sze­ m é re vetik, hogy erőszakoskodásával árt a szerény és b e c sü le te s k eresk ed őn ek , terjeszti a rossz árút és v é g ere d m é n y b en m égis a közönség az, m ely m egfizeti a nagyhangú felkinálás árát. L e g tö b b e s e tb e n ez az oka, hogy sokszor akadunk oly k e re sk ed ő re, ki büszkeséggel állítja, hogy ő elvből n em hir­ d e t, a közönség k ö ré b e n m eg e g y e sek re , kik azt han goztatják , hogy elvb ől n em vesznek oly árút, m ely et nagy d o b b al hirdetnek. Akik így gondolkodnak, elfelejtik , hogy a reklám a m o d ern é le t egyik szükséges té n y e ­ z ő je . H a a fü szerk eresk ed ésben az árú m in ő­ sé g én ek és súlyának ellen ő rz é se nélkül v e ­ szünk cu k rot, káv ét vagy b o rso t, ren d esen a k eresk ed ő jóak aratán ak és b e c sü le te ss é g é ­ nek vagyunk kiszolgáltatva. E lle n b e n bizo­ nyosan tudjuk, hogy a hird etés útján lé p te n -

nyom on figyelm ünkbe ajánlkozó árú súly, m ennyiség és m in ő ség te k in te té b e n a le g tö b b e s e tb e n te lje s e n m e g fe le lő . Ez sokszor nagy előn y s általáb an azt le h e t állítani, hogy a reklám gyakran hoz lé tr e eg y e n e s össze­ k ö tte té st a gyáros és a fogyasztó közt, köz­ v etítő nélkül, és felvilágosítja a közö n séget, m ely ab b a a h ely zetb e jut, hogy a jó árút m eg tudja különböztetni a rossztól. H a azonban a reklám csal s a gyáros hazudik s az árú ja ro s sz ? Ez a csalás a k ö ­ zönség é b e rs é g e és a reklám nagy nyilvá­ nossága m e lle tt k iv ételes, d e csak u to ljára is egyszer le h e tsé g e s s a ritkaságok közé ta r­ tozik, m e rt te k in te tb e kell vennünk, hogy a reklám h atalm a ép p en ab b an rejlik, hogy ráv ezet ben n ü n ket az árú m e g v é te lé re . H a egyszer m egszereztük, az egyedüli reklám , m ely a jö v ő b en a gyártm ány é rd e k é b e n le h e tsé g e s, annak a m in ő ség e és b e lé rté k e . H a az árú, m e ly e t h ird etés folytán egyszer m egv ettü n k, n em jó és n em m e g fe le lő , nincs az a hird etés a világon, m ely rá fo g birni arra, hogy azt az árú t m ásodszor is m e g ­ vegyük, e llen b en sokszor az egész é le te n á t is m egm arad u n k hű v ev őin ek. E b b e n r e j­ lik a reklám h atalm a és az a nagy haszon, m ely et a h ird etőn ek hoz s e b b ő l aztán m e g ­ állapíthatjuk, hogy rossz és b e lső értékkel n em b író tárgynak vagy árúnak n em is le h e t állandó és hasznos rek lá m o t csinálni.

F

o g m e tn ő Ü T | ¥esszen d a!

Bámulatos hatású. Nehány pillanat alatt a legvehemesebb fájdalmat ■1 .5 : 1.• megszünteti. _____ — kizárólagos raktár Somogy vármegye •egész területére-

Gyárfás Márton - fo g m ű te rm é b e n -

KAPOSVÁR, KOSSUTH-TÉR 3. SZ. A m odernre való törekvés m ellett a térelosztás nem m egfelelő.

FOGMENTŐ ESSZENCIA

— "5 BimuI»lo*he>tásw. i............"j } N«ho>ny p*t j

I j

• & U U ^líüvfhfm í. •

|icbb-ffcjdívtmfct •j j Kizsrolfkgot. 1

1 mcgS2úntetio^o j

j

S otmog/vármegye i !■•m. : rged* te rü letire: j éiÁEFÁS-iyÁRTON

fo g ttö term eben KAPOSVÁR KO$Söm-TÉR A rendelkezésre álló tér jó kihasználása m ellett a nyugodt so rcsoportosítás a megkapó.

Az állandó és jó — vagyis sikeres — reklá­ m ozásnak sok m ó d ja van s ezek közül az egyik leggyakrab ban h aszn ált: a lap okban való h irdetés. E h ird etések kivitel te k in te té ­ b en vagy rajzoltak, vagy tip ográfiai an yag­ b ól szedettek. B en n ü n ket — úgy g o n d o lo m — szakmai szem p on tb ól csupán a sze d e tt hir—

35 §

detések érdekelhetnek, no m eg a rajzoltak elkészítése nem is tartozik közvetlenül a szedő h atásk ö réb e; részint ezért, részint pedig azért, m ert a lapok hirdetései túlnyom ó részt sze­ detnek, alábbiakban csupán a hirdetések szedéstechnikai előállításával foglalkozom . A lapok hirdetéseit — a lapok m eg jelen é­ sének id eje szerint és azok technikai kiállí­ tását illetőleg — két csop ortba oszthatjuk. Az időszakonkint m eg jelen ő hetilapok és folyó­ iratok hirdetéseire és a napilapok hirdetéseire. L én y eg ében ugyané két különböző kivitelű hirdetések között nem kell és nem is sza­ badna, hogy különbség legyen, de hogy mégis külön leh et őket osztályozni, szembetűnik olyankor, amikor összehasonlítjuk ezeket egy­ mással, bár tagadhatatlan, hogy az újabban tapasztalható iparművészeti törekvés m eglát­ szik a napilapok hirdetésein is, úgy, hogy e két különböző hirdetésfaj tökéletesség tekin­ te té b e n mindinkább közeledik egymáshoz. Az időszaki lapok hirdetései mindeddig akeidenciák m ódjára kezeltettek s ez az azok előállítására rendelkezésre álló idő b ő volta m iatt lehetséges volt, míg a napilapok hirdetései éppen azért, m ert a le h e tő legrövi­ d ebb idő alatt készülnek, a leg tö bb esetb en m inden legcsekélyebb ízlés kifejtése nélkül állíttatnak elő, úgy hogy ezek nem csak a szép, hanem gyakran a tipográfiai szabályok szem ­ pon tjából is sok kívánni valót hagynak fenn. Ma m ár itt is változást állapíthatunk m eg, |P a rk it Viasz es paszta [ tQkörflnya pírkét nyerésihez. • • •

|Testápolási cik kek: | MoactúazIvaoaoU OOrsakea>tyUb

H A t flO i-sa O lö h c ab. [

Mesés illatú parfümök

**

a legolcsóbb árban kaphatok.

H-UBP

„K ö zp o n ti d ro gé ria ”

I U h u t . Hcutítayl IM v u la la. szia i I IAK potUm tiltIU

A2 erős beosztás s a különböző betüfajok egymásra halmozása folytan a kép szakgatott.

Helyes csoportosítás s a körü­ lötte alkalmazott tér a szöve­ get jól kidombontja.

m ert tért hódít az a helyes felfogás, hogy az időszaki lapok eddigi hirdetései az azokra pazarolt sok munka folytán nem szolgálják azt a c é lt, am elyet egy jól konstruált hirde­ tésnek szolgálni kell s éppen ezért a szak­ lapok általában hangoztatják azt az elvet, hogy e lapok hirdetései is reform ra szorul­

nak, mely reform abból álljon, hogy a túlságba vitt »m esterszedés« m ellőzésév el; egy­ szerű eszközök felhasználásával, ügyes so rcsoportosítások és így foltok létesítése által ezek mindinkább egyszerűsíttessenek. J T erm észetes, hogy minél inkább hódít m aV a ló d i a m e r ik a i

kukoriczadarálók melyek más termények őrlésére is -— -

igen jól használhatók

VAIÓD1AMEW1W fö l KORIGAEARALPK

— —

S o d r o n y o k és sodronykeritések

50DROí C KEKD E iEK

Legújabb

törvényes hitolesitésii

sulyok és mérlegek 1 darab kitűnő minőségű nagy

perm etező 19 koronáért kapható

Ánlszíeld Sándor „» Klauzál utczai vaskereskadósóben

Sü m

ts m n

íEK

! iMnSaBHDSBP

Ugyanott 1 grtr használt Magánjáró* cséplőgép rendkívül olcsó árért eladó

A szétszórt sorokat nem tartja össze semmi s a sorok betümintához hasonlítanak.

A jól kiemelt eimsorok kel­ lően érvényesítik a hirdetést.

gának híveket ez az elv, annál inkább köze­ lednek az időszaki lapok hirdetéseinek kivi­ teléhez. Vagyis az eddig nagyon is szem be­ tűnően különböző két hirdetésfaj egyform a jelleg et kezd ölteni, anélkül azonban, hogy akármelyik is értékéből veszítene. A hirdetések szedéstechnikai kiállítását ille­ tő leg szabályokat vagy talán sém ákat fel­ állítani alig lehet, éppen úgy, ahogy vala­ m ely m esterm unkánál sem állítható fel vala­ m elyes elm életi té te l, hogy ez csakis így, vagy amúgy állítható elő. Minden hirdetés m agában — talán leghelyesebben így fejez­ hetjük ki — egyéni munka, ami legszem be­ tűnőbb olyankor, amikor egy és ugyanazon hirdetés tö b b különböző lapban jelenik m eg. Ilyenkor ugyanis a szedők különböző egyéni felfogása alakul ki előttünk. Éppen ezért a szakirodalomban a hirdetések szedését illetőleg csak nagy általánosságban tarto tt elveket han­ goztatnak, m elyeket fen teb b én is érintettem és inkább példák szem léltető bem utatásával demonstrálják, hogyan kell a hirdetést egy­ szerű eszközökkel o lcsón , jó l, a művészi sza­ bályoknak m egfelelően és hatásosan előállítani. Minthogy a hirdetések szövege — vagyis a kézirat — m ajdnem mindig hevenyészve van m egirva, az első feltétel, hogy a szöveg­ gel teljesen megismerkedjünk, hogy tisztában

359

legyünk azzal, mi a h ird etés lé n y e g e ? A le a d o tt kézirat után — p lá n e , ha az h ird etés-iro d á tó l származik — csak ritkán igazodhatunk szaba­ d on , m e rt a h ird etők , ragaszkodva a rég i szokáshoz, a szöveg m inden m ásodik so rát szeretnék kiem elni. A szöveg gond os á to lv a­ sása után "szed jü k le elő szö r a h ird etés fő ­ so rát, ha azonban n agyon sok a szöveg , a já n ­ lato s először ezt leszedni, n eh o g y a cím so r korai leszed ése után k én yszerh elyzetbe kerül­ jünk és a h ird etés jó hatásának rov ására ki kelljen szednünk a m ár e lh e ly ez e tt b eosztást. Sokkal c é lra v e z e tő b b sok szövegű h ird etés­ n él a szö v eg et inkább kisebb, m int nagy b e tű fa jb ó l szedni, m e rt, ha kev és v oln a a szed ett szöveg , k ö n n y eb b en segíth etün k m a ­ gunkon ritkítás, n a g y o b b vezérszavak szed ése és m ás beosztás által, m intha össze kell huz­ nunk a sz ed ett so ro k a t annyira, hogy egyik so r a m ásikon szinte ragad . Ilyen h ird etésen a szakavatott szedő az első tek in tetre ész re­ veszi, hogy a h ird etés sz e d ő je so k at b a jló d o tt v ele. E g y jó l b e o sz to tt, le v e g ő sen ta rto tt h ird etéssel kü lön ben is m ind enkor jo b b hatást érünk el, m int az eg y m ásra h a lm o z o tt so­ rokkal. H ird etések díszítéséhez a leg h álásab b anyag a vonal és az ez id ő szerint használatos m é r­ tani a la k o k : négyszög, három szög és kör. A kü lön féle o rn am en sek egym ásra halm ozása m a m ár tú lh alad ott álláspont, am inek eg y ­ részt az az o k a, hogy b elá ttá k azt, hogy az orn am en sek k el fö lc ic o m á z o tt h ird etés veszít jó l o lv ash a tó sá g á b ó l, m ásrészt c é lta la n alkal­ m azása m e lle tt n agyon d rág a is ez az anyag. E n n ek tu d atára rá jö tte k a b e tű ö n tő d é k is és k ü lö n féle, h ird etések n ek v aló d íszítőanyagot — legin kább m értan i alakokból és vonalak­ b ó l kom binálva — hoztak a p ia cra rézb ő l, m e rt ez úgy a m e le g , m int a hideg úton anyam inták készítésén él n ag y o b b e lle n á llá s ­ sal b ir, ső t n ém ileg a k ö z ö tte felsz ed ett b e tű k e t is m egvéd i. Nálunk m ég n em annyira, m int a külföldön n agyon szokásos a h ird etések illusztrálása. E zek, leg tö b b n y ire a f e h é r -fe k e te r a jz -te c h ­ nikában készült rajzok, a h ird etés frappáns h atását biztosítják, fe lté v e , — term é sz e te se n — ha eh h ez eg y jó l konstruált szedés járul. É p p e n úgy ügyelni kell a szedés jó kiv itelére, am ikor a hird etéshez valam ilyen rajzolt k e re te t

kapunk, m e rt le h e t ez bárm ilyen jó m unka, ha a b e lé je szed ett so ro k n in csen ek v e le összhangban, tö n k re tesszük a rajzoló m un­ káját. Az elm o n d o ttak után is célra v e z e tő b b n e k ta rto m , n ag y terjed elm ű e lm é le ti körülírás h ely e tt példákkal b em u tatn i, m ilyen legyen eg y jó l szed ett h irdetés. Ezt úgy vélem le g ­ jo b b a n e lé rh e tő n e k , hogy ö sszeg y ű jtö ttem kü lön böző lap okban m e g je le n t, szerin tem rosszul, vagy sok kívánni v a ló t fen h ag y ó hir­ d e té st s ezzel szem b eállíto m a m a u ralkodó ízlésnek s tö b b é -k e v é s b b é a művészi szabá­ lyoknak m e g fe le lő e n te rv e z e tt h ird etések ra j­ zait. A rossz példáknak le g tö b b jé n a fő h ib a, hogy a szöveg a felhasznált kü lön böző k ie m e lő -s o r o k m iatt n agyon szét van d arab olv a s a c é l, hogy a h ird etés feltűnő le g y en , ép p en azért n em é r e te tt el, m e rt egyik sor agyon n y om ja a m ásikat, az egész p ed ig szürke k é p e t m u tat s a h ird etés lé n y e g e ezáltal seh o l sem d om b orod ik ki. K ö n n y eb b m e g é rth e té s c é ljá b ó l kü lönben az eg y es példák alatt teszem m e g ész re v é te le im e t, hogy a rosszban mi az e litéle n d ő s a szem b eállíto tt jó p éld án m i a k ö v etésre m éltó . A zon ban a b e m u ta to tt példákkal sem le h e t elm on dan i m indazt, am ire a gyakorlati é le t tan ítja az ügyes, nyílt szem ekkel d olgozó hir­ d etésszed őt. So k oly d o lo g van, m elylyel a h ird etések hatásos m e g je le n é s é t, annak szedés­ tech n ik ai é rté k é t növelh etjü k és reklám h atását fokozhatjuk. Ilyen fog ások ra csupán a gya­ korlati é le t, vagy lapok h ird etésein ek sűrű fo rg a tá sa és szakm ai szem p on tb ól v aló e l­ bírálása tanít m eg b en nü n ket. így alkalm am v olt egy Ízben v alam ely — úgy g o n d o lo m — külföldi lap ban egy h ird etéso ld alt láthatni, m ely en n em a h ird etések tö k é le te s v o lta rag ad ta m e g fig y elm em et, h an em az old al b eosztása. Az oldal b eosztását az u tolsó á b ra m u tatja. M eg állap íth atju k e b b ő l, h ogy az ügyes b eosztás fo ly tán a m ezők te lje s e n e l­ té rő e k egym ástó l és ép p en ezáltal é r e te t t e l az a jó h atás, m ely első pillanatra m e g ­ kap ott. A különböző nagyságú h ird etések ugyanis te lje s e n eg y ö n te tű e n szed ettek , úgy hogy a folth atás szürke v olta d a c á ra a hir­ d etések eg y en k én t feltű n ő ek voltak, am inek az a m agyarázata, hogy az eg y es h ird etések kü lönböző nagyságukkal em elik egym ás h a -

360

tását, mert az alkalmazott egyöntetű betű­ nem folytán egyik sincs a folthatást illetőleg a másik rovására túlsúlyban és csupán az egyes hirdetések nagyságában rejlik annak érvényesülhetésének kulcsa. Természetes, hogy a hirdetések ily módon való elhelye­ zése csak ott alkalmazható, ahol nem játszik ■ szerepet az, hogy a feladott hirdetés 2 —3 sorral kisebb vagy na­ gyobb a feladott mé­ retnél. A hirdetések gon­ dosabb kivitelének le­ hetővé tétele végett nagyon célszerű volna, ha oly cégek, melyek állandóan hirdetnek s — - ........ ■............ hirdetési irodák azon hirdetéseiket, melyek­ nek megjelenése nincs időhöz kötve, a hir­ detés szövegét a szedés elkészfthetése végett 1 —2 nappal korábban adnák le a nyomdába, mert ez esetben több idő áll a szedő ren­ delkezésére, esetleg lényegtelen szövegmó­ dosításokat is megengedhet magának, ha azzal a hirdetés előnyét szolgálja, a hirdető cég utólagos jóváhagyásának reményében, mert ilyenkor korrektúrát is lehet küldeni a hirde­ tőnek, ami az oly gyakori reklamációknak már eleve elejét venné. Megkönnyítené azon­ kívül ez eljárás a szedő munkáját s azonkívül a nyugodt munkálkodás folyományaként inkább lehet a hirdetések technikai tökéletesítését előmozdítani, fejleszteni. O tt, ahol a nyom­ dának a hirdetővel magával van dolga, nem járhat ennek kivitele nehézséggel, mert könnyű megértetni azzal, hogy a hirdetés szedésének ilyetén való elkészítése első sorban az ő érdeke, a hirdetési irodák pedig — úgy gon­ dolom — szintén nem zárkóznának el ettől az újítástól, melyet állandóan hirdető kül­ földi nagy cégek sikerrel alkalmaznak. A hirdetések technikai fejlesztését illetőleg első sorban maguk a hirdetők s a hirdetési irodák tehetnek sokat. Egy nekünk nyomdá­ szoknak becses újítás volna például, ha a hir­ detők hirdetéseik nagyságát a megbizásokban nem milliméter, hanem nonpareille nagyság­ ban adnák fel, mert megkönnyítené mun­ kánkat. A hirdetők ugyanis sokszor ragasz­

kodnak az általuk m egfizetett m illim éterek­ hez s ez nagyon gyakran csak n eh ezen eg y en ­ líth ető ki a tipográfiai anyagnak m e g felelő en . E zen aprólékos hibákat eltü n teth etn é azon­ ban az a körülm ény is, ha hirdetési iro­ dáink az ügyfelekkel való érintkezés cé ljá b ó l ügyes szakem bereket alkalmaznának, akik szakszerű felvilágosításokkal és útbaigazítá­ saikkal a laphirdetések fejlő d ésén ek óriási szolgálatot teh etn én ek . Külföldön ez m ár m eg van honosítva, ső t vannak egyes nagy árú­ házak, m elyek saját külön reklám szakértőt tar­ tanak. Mi e ttő l m ég m essze vagyunk, d e él bennünk a rem én y, hogy iparunk és keres­ kedelm ünk fokozatos fejlő d ésév el m ajdan ezt is elérjük.

H

ogyan kell a szedő­ nek a gépmesterrel együtt dolgoznia?

Az ipari é le tb e n tö b b olyan összetett ipart ismerünk, am elynek együtthatói külön-külön ugyan m ás-m ás technikán alapulnak, együt­ tesen azonban m égis e g y ipar fogalm a alá tartoznak. Ilyen például az ép ítő -ip ar. A kő­ m íves, k őfarag ó, á cs, asztalos, bád ogos stb. m ás-m ás technikával dolgozik ugyan, d e azért együ ttesen m égis az ép ítő -ip aro so k gyűjtő­ névvel jelöljük őket. Es pedig azért, m e rt a különböző tech nika d acára egy c é lra kell törekedniük, arra, hogy az em elen d ő épü let tö k életes, hiánytalan egészet alkosson. H ogy itt egyik technikának a másikra szigorú tekin­ te tte l kell lennie, az term észetes. M ert mi történ n ék , — például — ha az á cs a te tő z e t lé c e it n agyobb távolságokban helyezné el, m int am ennyit a te tő c s e r é p e lb ír ? Ilyen, d e m ég p o n to sab b együttm űködést látunk a gép ip arb an . Itt a m intázó asztalos m ár a m inta m éretein él tekin tettel van a vasöntés tech n ikájára, az esztergalyozó mun­ kájára, ez viszont a szerelő m unkájára való tekin tettel m unkálja m eg az anyagot. M indez a kézről-kézre való dolgozás csak azért le h e t­ ség es, m ert az egyik technikának m ű v elője, ha n em is m inden részletéb en , d e annyira m égis ism eri a másik tech n ikát, am ennyit az ered m én yes együttm űködés tő le m eg k ö v etel.

Még közelebb fekvő példa azonban saját iparunk. Igaz, hogy a kezdet idejében a raj­ zoló, véső, öntő, szedő, nyomó egy személy volt. A fejlődéssel együtt azonban valamennyi technika külön tagozódott és más-más, külön­ állóan munkálkodó kezekbe került. A könyvnyomtatásban a szedés és nyom­ tatás technikája van a legszorosabban egy­ máshoz kapcsolva, természetes tehát, hogy e két technika művelőinek együttműködése — bizonyos határokig — nemcsak kívánatos, de az eredményes munka érdekében feltétlenül szükséges. Nem tagadható, hogy itt-ott, még pedig a különleges mestermunkáknál, a szedő és gépmester együttműködésének szüksége el­ ismerésre talált. Pedig az együttműködést általánosítani kellene, mert ennek különle­ gessé tétele, azaz ilyen szűk körre való szo­ rítása sok bajnak a szülő oka. Helytelen nézet az, hogy csak a szorosan vett, különleges művészi mestermunka kíván együttes meg­ beszélést és cselekvést és a számtalan más fajtájú folyó munkáknál, amelyeket azonban az elfogadott fogalmak szerint mégis a mester­ munkák közé sorozunk, a közös munkát mellőzhetőnek tartják. Számtalan esettel lehetne bizonyítani, hogy épp az efajta munkáknál fordul elő a legtöbb bosszúság, időveszteség és a vele járó kétes eredmény, még pedig csupán azért, mert a szedő a nyomtatás­ technikában előálló nehézségeket számításba nem veszi, azaz a gépmester tanácsát mellőzve végzi munkáját. Gyakorlati szempontból tehát nagyon fon­ tos az, hogy egyáltalán minden, a megszo­ kottól némileg eltérő munkánál kikérje a szedő a gépmester tanácsát, felvilágosítását, mert ezzel sok oly eshetőségnek veszi elejét, melyek a munka kivitelében okoznának bizony­ talanságot, nehézségeket. A szedő és gépmester együttes munkálko­ dása már a formatest nagyságának meghatá­ rozásánál is szükségessé válhatik. Mert a sze­ dés nagyságának megállapításánál nem csu­ pán a papiros m érete az irányadó, hanem főképen az ívfogók rendes, biztos működé­ sének és a szalagvezetés rendszeres elhelye­ zésének a biztosítása, ami csak a szükséges szélzet meghagyásával érhető el. Előfordul ugyanis, hogy az ívfogók műkődhetésére és

a szalagvezetésre szolgáló szélzet minimuma — mely a különböző viszonyok között is 5 — 4 ciceróban állapítható meg — nem tart­ ható be. Miután az ívfogók — már műkö­ dési elvüknél fogva — a szélzet méreteihez csak kis határokon belül alakíthatók át, tehát ebben az esetben tanácsos a gépmester véle­ ményét kikérni, hogy a munka kivitelének le­ hetősége már előzőleg, minden utólagos, időt rabló kísérletezés nélkül biztosítható legyen. Nem kevés bajt okoz az amúgy, impreszszionista módon szedett soregyen-forma. Ilyenek például a naptárnak vörös formája, a szöveggel vegyes táblázatoknak más szín­ ben nyomandó kiegészítő formája, a szel­ vényíveknél szokásos sorozatbetű- vagy szárazbélyegforma, a vasúti jelzési utasítások nagyobb és kisebb pontokból álló zöld, kék, vörös formája stb. Az ilyen, néha 4O —5O, sőt több, különféleképen elrendezett részből álló formáknál már a szedés beosztásakor tekintettel kell lenni a gépmester soregyenigazító munkájára. Mert nem mindegy az, hogy az ilyen természetű soregyen-formát egész szélességre, vagy hasábos elosztással szedik, avagy szétosztva, block-elrendezésben alkotják meg. A szedő szempontjából talán mindegy, de a gépmesterre nagyon fontos az, hogy milyen alakban állíttatott elő a soregyenforma. Az ilyen formák egész széles­ ségre való szedésével nemcsak megnehezítjük a soregyen-igazítást, hanem az e műve­ letnél szükséges beosztásváltoztatással meg­ bolygatjuk egyúttal az egész formatestet is, ami viszont — a beosztáshoz használt anyag minéműségét tekintetbe véve, — az összforma eltorzulását vonja maga után. A soregyenformáknál még a szedéshez felhasznált ürtöltő anyag minéműsége is nagy befolyás­ sal van a soregyen pontos beigazításának lehe­ tőségére ; nagyobb, tehát több egységet tar­ talmazó ürtöltő, m int: négyzet, ürpótló (stég), több egységű térző stb. nem teszi a formát oly rugékonynyá, mintha azt minimális vagy csak némileg fokozottabb méretű térzőkkel állítják össze. Már az anyagnak e tulajdon­ ságával szigorúan számolni kell. A formatest ruganyossága ugyanis leginkább és feltűnő módon a soregyenigazítás alatt többszőr szük­ séges formanyitás és zárásnál mutatkozik. Az ilyen túlruganyos forma a bezárásnál biztos

362

támpontot nem nyújt és így minden zárásnál, dacára a folytonos igazításnak, más-más állású soregyent kapunk. Tehát már célszerű­ ség okából is tanácsos az ilyen természetű formákat a gépmesterrel egyetértőleg össze­ állítani és beosztani. Ha már a kis egységű anyag ruganyossá­ gáról és méreteinek megbízhatatlanságáról beszélünk, bizonyítékul a közönséges táblá­ zatról és a soregyen tekintetében kevesebb igényű kiegészítő formájáról, a harántvonalformáról is meg kell emlékeznünk. A harántvonal-formánál nem egyszer tapasztalhatjuk, hogy az a táblázat lábánál sokkal keskenyebb, mint annak fejénél. Ennek oka csakis a táb­ lázatban felhasznált kisebb egységű űrtöltő anyagnak a ruganyossága. Minél több kis méretű anyagot használunk, annál több lesz az erre felhalmozódott piszok is a táblázat­ ban. Ez a piszok tehát megbízhatatlanná teszi a felhasznált anyag m éreteit, illetőleg azt megnagyobbítja. Ez a jelenség, amely itt, e kisebb igényű munkáknál mutatkozik, hatványozottan érez­ teti káros hatását a pontos soregyent igénylő munkáknál, amiért is az eddig elmondottak alaptételként alkalmazhatók minden munkára, de különösen szem előtt tartandók az úgy­ nevezett mestermunkáknál. Sőt tovább me­ gyek és megfordítva állítom fel a té te lt: Amit a mesterszedés-formák soregyen és nyomtatás technika szempontjából igényel­ nek, az a mindennapos munkák soregyenére is kötelező és pedig: pontos ürtöltő anyagot használjunk, azt célszerűen rendezzük és he­ lyezzük el. Az eddig elmondottak általános, de min­ den tekintetben betartandó té te le k ; szinte irány- vagy üzemelvet képeznek a szedő és gépmester együttműködésére vonatkozólag. A többszínű mestermunkák azonban még fokozottabb mértékben követelik az együttes munkálkodást. Az ily természetű munkáknál nemcsak a soregyenről, hanem a formák mi­ ként való sorrendjéről, az egyes színes for­ mákat képező formatesteknek elhelyezéséről, a soregyen könnyebb megoldási módjáról, a Papír milyenségéről és árnyalatáról, egy­ szóval : a munka eredményes véghezviteléről kell meggondoltan és alaposan tárgyalni a szedőnek és gépmesternek.

Sok esetben — nem tudni, mi okból — a szedő fölöslegesnek tartja az ilyen, felsőbbségét éppenséggel nem veszélyeztető együttes megbeszélést és munkáját szépen kifestett vázlat kíséretében adja át vagy közvetíti a gépmesternek. A gépmester azután, amint tanulmányozza a vázlatot, kutatja a formák részleteit, észreveszi, hogy az egyes színek formái fordított, a munkát megnehezítő sor­ rendben vannak összeállítva. Például: Egy bronz-alapon más színben nyomandó rajz a bronzzal nyomandó formában ki van rekesztve és az e helyre beillesztendő rajz mint külön pontos soregyenforma szerepel. Pedig a gép­ mesterrel való előzetes tárgyalás vagy tanács­ kozás folyamán a szedő meggyőződhetett volna arról, hogy más beosztással könnyebb és biztosabb eredmény érhető el. A bronz­ alapból kiemelkedő rajzot ugyanis úgy is nyerjük, ha a rajzot a bronz alapból kirekesztjük és mint telt felületet a kívánt színben előnyomjuk, rája pedig — tehát könnyű soregyennel — a bronz-formát nyomjuk. Ily sorrendben és összeállításban még a nehéz rajz előállítása is fölöslegessé válik. A formák sorrendjét szintén közösen álla­ pítsák meg a szedő és gépmester. Az egymás­ után és egymásra nyomandó formatestek színbeli hatását csak a gépmester állapíthatja meg pontosan. Színt színre nem tanácsos közvetlen egymásután nyomni, a szükséges időköz tehát egy másik szín nyomásával tölthető ki. E tekintetben is vegye igénybe a szedő a gépmester gyakorlati tudását és hallgassa meg ennek véleményét, nehogy a munka kivitele szenvedjen, vagy — legjobb esetben — fölösleges időveszteség miatt a munka elő­ állítása megdráguljon. Ezeket a tételeket száz meg száz példával lehetne megvilágítani, anélkül, hogy az erre vonatkozó tapasztalatokat kimerítenénk. De nem példákkal, hanem a technika ismer­ tetésével kell rámutatni arra, hogy mennyire szükséges a szedő és gépmester együttes munkálkodása. A szedőnek a nyomtatás tech­ nikájából is ismernie kell annyit, hogy a gép­ mester munkáját megkönnyíthesse. A szedőnek tudnia kell, hogy mi az ív­ fogóknak a hivatásuk, miként működnek azok, továbbá, hogy mi a szalagvezetés célja. Ha a szedő a gyorssajtó e részeinek működésé-

363

vei tisztában van, akkor már a szedésalak meghatározásánál a nyomtatás-technika eme részét nem hagyhatja számításon kívül a szedő. Az ívfogók hivatása az, hogy a berakott papirost a nyomóhengerhez vagy nyomólap­ hoz szorítsák és a nyomtatás folyama alatt fogva tartsák. Hogy az ívfogók ezt a munkát pontosan végezhessék, szükséges, hogy min­ den nyomtatvány papirosán e célból kellő szélzet álljon rendelkezésre. Ha az ívfogó nem helyezkedhetik el kellő fogófelülettel a papiroson, akkor az ívvezetés se biztos, mert a ruganyos anyagból készült ívfogó csak akkor működik teljes erejével, ha a szükséges fogó­ felülettel képes a papirost a nyomóhengerhez szorítani. A gyorssajtó szerkezeti elrendezésé­ től függ az ívfogóknak minimális szorító felülete, amely 3 —4 ciceró között váltakozik, bár egynémely gépnél 2 l/a ciceróra lehet leszorítani. E változtatás lehetősége folytán, adott esetben, az ívfogókra vonatkozólag a gépmester véleménye meghallgatandó. Mint az ívfogók, úgy a szalagvezetés rendes és biztos működhetésére vonatkozólag is meg­ hallgatandó a gépmester. A szalagvezetésnek — az újabb szerkezetű gépektől eltekintve — az a hivatása, hogy a nyomandó papirt erőlte­ tés és akadály nélkül a nyomtatás folyama alatt a nyomóhengeren vezesse és a nyom­ tatás m egtörténte után a kivezető dob felé terelje. D e mert az ívfogók a megnyomandó papirívet nem tartják a nyomtatás egész ideje alatt fogva, hanem nagyobb formáknál a nyomtatás 7 J részének bevégeztével már szabadon bocsátják, — ok és okozat e kér­ déssel nincsen összefüggésben — a papírívnek továbbvezetése tehát a szalagvezetésre háramlik, azért szükséges, hogy a szalagoknak elhelyezése és akadálytalan vezetése a szedés által ne szenvedjen. A szalagvezetés biztos működésére külö­ nösen akkor van szükség, ha egymástól távolabb álló egyes sorok, szavak vagy más formarészek pontos soregyennel nyomandók. Ily esetekben a szalagok hivatása az, hogy a megnyomandó papirívet egyenletesen kisimít­ sák, azaz nyomás közben a forma üres, szedést nem tartalmazó helyein a behorpadástól m eg­ óvják. A szalagvezetés tehát a pontos sor­ egyen megtartásában nagy szerepet játszik. Ha a szalagok rendes elhelyezése akadályokba

ütközik, m ég az ív kiv ezetésén él is n eh éz­ sé g e k e t okoz, am i leginkább a nyom tatvány elm aszato ló d ását vonja m ag a után. E tech n ikai kérdések fe le m líté sé t azért v éltem fon tosn ak, m ert ad an d ó alkalom m al e z ek et a szedőknek fig y elem b e kell v en nie és azért nagyon h ely esen cselekszik, ha ezekre vonatkozólag a g ép m e stert m egh allgatja. A tö b b színben n yom an d ó munkáknál az e s e tle g egym ásra n yom andó színek árnyalati hatása a színek egym ásra nyom ásának sor­ re n d jé tő l függ. A z a z : bizonyos viszonyok között n em m indegy, hogy például sárgát kékre vagy k ék et sárg ára n yom u nk-e. A kívánt ered m én y mindig a használandó festék össze" té te lé tő l, tu lajd on ságától, n yersan yagától és a m eg n y om an d ó papiros árn yalatától függ. A zért elő relá tá sb ó l is szükséges, hogy a szedő n e az általa oly szépen kifestett, alig u tánozható vázlatra tám aszkodjék, h an em a helyes kivitel és ősszered m én y érd e k é b e n a g é p m e ster gyakorlati tudását se m ellőzze. M ert az tudva­ lev ő , hogy a nyom dai festék ek tulajdonságai te lje se n elté rő k a vázlatokhoz használt víz­ festékek tulajd on ságaitól és az e b b ő l szárm azó hatásváltozásokra vonatkozólag csakis a g é p ­ m e ste r szolgálhat felvilágosítással. K özős m eg b eszélés tárgyát kell hogy ké­ pezze a n yom an d ó form ák so rren d je és össze­ állítása is. A nnál is inkább, m e rt a papiros m in ő ség e, felszívó k ép esség e, m iként való felhasználhatása d ö n tő sze rep et játszanak a munka akadálytalan lebon yolításánál. A papiros színárnyalata, ső t struktúrája a színek össz­ hatására nagy b efolyással van, am iért a papiros e v áltoztató tulajdonságaival a színfoltok ará­ nyainak és terü leti érték ein ek m eg állap ításá­ nál számolni kell. Ezek a n em igen v árt, sok e s e tb e n sem m ib e v ett jelen ség e k a kívánt ere d m é n y rovására esnek. Ezek volnának a le g e le m ib b n yom tatás­ tech nikai tudnivalók, am elyekkel a szedőnek tisztába kell jö n n ie és am elyek feltétlen ü l a szedő és g é p m e ste r közös m eg b eszélésén ek tárg y át kell hogy képezze. M int a társadalm i é le tb e n , úgy a szakma te ré n is csak az együ ttm ű ködés, az egym ás m e g é rté s é re való törekv és k ép es ere d m é n y e ­ k et felm u tatn i. Az elzárkózás, az ön fejű ség, az ö n te ltsé g — bárm elyik oldalról nyil­ vánuljon is m e g — le h e te tle n n é teszik az

364

alkotást. A zért a nyom dai munkák előállítása körül felszínre kerülő akadályokat és neh éz­ ségeket a m inim um ra le h e t csökkenteni, ha a szedő és g ép m ester munkálkodása valóban kollegiális alapon nyugszik. N e tartsa m agát senki m indenttudónak, ne re ste lje senki a másik tan ácsát kikérni és elfogad ni, m ert azok, akik m agukat eg y e te m e s tudásűaknak vélik és ellenzést nem tűrnek, m ások v é le ­ m én y ét, felfo g ását sem m ibe veszik, szak­ m ájukban tulajdonképen egyoldalúak és tö k é ­ letlen ek . Tucfjs Zsigmonö,

K

orrektori munka

U gyeb ár, hogy ez sikerüljön, ehhez nem szükséges az, hogy az tudományosan legyen m egcsinálva ? Cikkíró szaktársam óriási tév ed ésb en van, hisz azt b e se tudná nekem bizonyítani, hogy én valam ikor vagy valahol m ondtam vagy leírtam volna, hogy m i korrektorok csináljunk egy nyetotubományifag átdolgozott egyöntetű Qeíyesírási szabályt. S ő t ellenkezőleg, én voltam az, aki igenis k értem , h o g y : »F ől kellett volna vétetni az árszabályba, hogy mindazok a n yom tatvá­ nyok, am elyek n em szorosan az iskofai vagy pedig az akadém iai, persze az ittetö tényezők egyöntetű , tjioataíosan megáítapitott helyesírása szerint lesznek szedve, drágábban díjazandók«, stb. stb. Itt sincs seh o l sem m i nyom a annak, hogy én arra hívtam volna fel a korrektorokat, hogy ők csináljanak egy m agyar D u d en t! D e azzal t. cikkíró kollégám , m ég nincs m egoldva az ügy, ha m a, azért, m ert maguk a nyelvészek sincsenek telje sen tisztában a helyesírással, t. i. nyetvtubományi szem ­ p on tb ól, vagy pedig azért, m e r t : »az élő nyelv n em m eg állap o d o tt rendszere a sza­ bályoknak, m elyeket csak m eg kell tanulni, hanem folyto n fe jlő d ő szervezet, m ely m in­ den egyes beszélő ajkán m ajdnem n ap rólnapra változik, szavakban és nyelvtani alakok­ ban gazdagszik és néha ellenkezőleg, szó­ kincse m egfogyatkozik*, Ezt a té te lt én nagyon is jól ism erem . D e ha ezt vesszük zsinórm értékül és így gondol­ kodtak volna elődeink is, akkor m ég mindig o tt tartanánk, ahol a nagyon régiek, mikor m ég azt m ondták, h o g y : »L atiatuc feleym zumtuckel m ic vogm uc ysa pur es chom uv . . « U g y eb ár, ezt a nagyon régi m ódi b eszé­ d et mi csak a lexikonból ism erjük, pedig m agyarok volnánk m ég mindig, vagy mi a szösz és nekünk m égis m ennyire idegen ; id e­ gen pedig azért, m ert az idők folyam án mindig találkoztak és m inőig is fognak talál­ kozni egyesek, akik nyelvünket javítgatják, tisztogatják. N apjainkban, am ikor m ég nincs ugyan tef~ jesen kiforrva nyelvünk (v ájjon m ikor lesz ? ), de m ár m eg leh etősen tiszta, d e a m agyar nyelv sajátlagossága köv etk eztéb en te le van, sajna, oagytagossággat, szeretn ém tudni, hogy

A G rafikai Szem le szeptem beri szám ában, am elyben »valóságos felhívást« intéztem k o r­ rektor szaktársaim hoz az iránt, hogy valahára terem tsünk egy kis ren d et a helyesírás terén , v ég re n y om d afesték et lá to tt k ét cikk. Az egyikre, am ely a G rafik ai Szem léb en jelen t m eg, e lég tárgyilagosan, de hamis világítás­ ban, ső t egész más té re n haladva tárgyalja az ügyet, sietek feleln i és fe le le te m b e n b e ­ bizonyítani törek szem , hogy t. szaktársam nagyon is tév ed , am ikor azt m o n d ja : »hogy e rrő l a tém á ró l, azaz az eg ységes helyes­ írás b eh ozataláról szaklapjainkban m ár tö b b ­ ször volt szó, de a kezdet kezd etén él tov ább ez ügyben n em juthattunk, egyszerűen azért, m ert v élem én y em szerint — és ez a K orrek­ torok és Revizorok K ö re választm ánya tö b b ­ ségén ek n é z e te is ( ? ! ) , n em vagyunk arra h ivatottak.« Elsősorban szaklapjaink nagyon k ev eset, úgy­ szólván sem m it sem foglalkoztak azzal, hogy azt a bizonyos egy ség es Qefyesírást mi m ód on és kik csinálják m eg , hanem igenis, n e vegye zokon t. szaktársam , ha m agam ról esik szó, én írtam m eg leg elő ször, h o g y : ». . . . e le jé t vegyük m i korrektorok azoknak a tén yleg tarth atatlan állapotoknak, am elyek a helyes­ írás körül grasszálnak, s hogy igenis köves­ sünk el a főnökökkeí és m űvezetőnket eg y e te m ­ b en m indent av ég b ől, hogy n e — ki tudja öányféfe szabály szerint legyünk kénytelenek 365 korrigálni, hanem feQetöfeg egyform án . «

a korrektorok kezdem ényezésére, nz iííetö ténye­ zők bevonásával m iért n e le h e tn e vagy az egyik e s e te t, vagy ped ig a m ásikat kötelezővé té te tn i. Hisz o tt van a D u d e n -fé le szótár, d a c á ra annak, hogy a n é m e t nyelv m á r te lje se n kiforrt, m égis tízéves lé te ó ta a h eted ik ki­ adást ren d ezték b e lő le , d e n em azért, m e rt minő e lfo g y o tt, h a n em azért, m e rt a nyelven holm i jav ítg atáso k at eszközöltek. B izo n y ára a n é m e te k is voltak olyan okosak, m int m i és tudták, hogy nyelvük az idők folyam án k iseb b -n a g y o b b m é rté k b e n át fo g alakulni és m égis m ár tíz év e lő tt m eg csin álták az e m líte tt egyöntetű, kötefező szótárt. P ersze, ha egyes k o rrek to ro k m aguk m o n d ­ ják, hogy azt nem (étjét és n em tö rő d n ek azzal, hogy m ily óriási id ő v esz teség b e kerül ez úgy a korrektorn ak m int a főn ők n ek , m ig egy m unkát egyöntetűvé tud ten n i, akkor kár e rrő l vitatkozni. V é g re t. szaktársam cikke v ég én azt m o n d ja, h o g y : ig y e k e z z ü n k te h á t azokat az e rő se b b fe g y v e re k e t e g y é n ileg m eg szerezn i, illetv e a m agasadbrendü nyelvtudományt is elsa já títa n i stb . stb. E b b e n a pár so rb a n van t. i. a leg n a g y o b b té v e d é s! Ez körülbelül úgy hangzik, m intha azt m on d an ók , h og y a szo b afestő k járjan ak a szépm űvészeti ak ad ém iára és sajátítsák el o tt azt a m ű v észetet, am ely ly el eg y es h írne­ ves festőin k b ír ta k ! Hisz n em voln a b a j, ha ezt egyik-m ásik e lsa já títa n á , fe lté v e , ha voln a hozzá te h e t­ sé g e , d e akkor, u g y eb ár, n em m arad n a szoba­ fe stő n e k , h a n em e lm en n e »m űvésznek«, viszont a k o rrek to r se m m arad n a k o rrek to r­ nak, ha nyelvtudom ányi dolgokkal tud n a e l ő állan i, h a n e m e lm e n n e nyelvtudósnak , am i v é g re m égis csak jo b b díjazással já r, m in t a le g jo b b k o rrek to ri k o n d íció ! N em , t. szaktársam , a k o rrek to r soha se kontárkod jék a b b a , am ih ez nem ért, d e n em is kell h og y fe lté tle n ü l é rtse n , h a n em igenis sajátítsa el azt, am ire neki szüksége van. B o c sá n a t, a nyom dának nincs arra szüksége, hogy k o rrek to ra filológu s le g y en , h og y a szavak e r e d e té t b o n co lg a ssa , h a n em a rra , hogy azt az olvasni valót, a m e ly e t e lé b e tesznek, a sajtóhibáktól m eg tudja tisztítani,

hogy tisztában leg y en avval, hogy m i az össze­ te tt szó, ism erje a nyelvtant, n e p ed ig a nyelvtudományt, hogy n e le g y e n k én y telen , m int a járni kezdő g y erm ek , tap og atózn i, hogy el n e essék, m inden szónál a seg éd k ö n y v ek et ig é n y b e venni és k o rrek to rtá rsa it m inden m o n d atn ál h áb o rg atn i azért, m e rt n e m e lé g önálló és 6iztos ab b a n , hogy és m int kell korrigálni. Szóval teljesen önállóan tudjon dolgozni, m e rt ha e r r e n e m k ép es, akkor n em is korrek­ tornak való. M ár m o st, ha ezekkel a szabályokkal tisz­ táb an van az egész k o rrek to ri testü le t, kér­ d em é n , aki ugyan n em irig y elte m eg a n é m e t D u d en t, m ié rt n e tö rek e d h e tn én k mi arra, h ogy az egész v onalon egylorm án k o r­ rigálhassunk ? N o , d e n e feszegessük to v á b b a d olgot. Igenis, é g e tő szükség van arra, hogy m i, kor­ rektorok, azaz a korrektori kör hivatalból te g y e m eg a k ezd em én y ező lé p é se k e t arra n ézv e, hogy az egyöntetű, tessék jó l m e g é rte n i, hogy a m ég kiírónféleképpen h asználatos szava­ kat egy fü z e te csk é b e eg y b eg y ű jtv e , az A ka­ d ém ia vagy pedig a közoktatásügyi m iniszter, e se tle g m ind a k e ttő együ tt te g y e kötelezővé a h atóságu k alatt álló és irodalm ilag ^vagy hivatalbelileg d o lg o zó eg y é n e i részére. É rte m ez ala tt az összes iskolakön yveket, akadém iai m ű v eket, m inisztérium i és a főv árosi m un­ kákat. Ez n em olyan gordiusi c so m ó , m int t. szak­ társam hiszi. C sak tessék m eg ten n i az első lé p ése k et. H ívják fel a fő n ö k e g y e sü le te t a M ű veze­ tők k ö ré v e l e g y e te m b e n a k ezd em én y ező lép ések m e g té te lé r e é s m ajd látni fog ják t. szaktársaim , h ogy m in d en keresztülvihető, csak akarni kell ! Elvünk az előrehaladás és n e a m aradiság le g y e n ! * * *

M o st pedig rá té re k Sch w artz szaktársam , a M agyar N yom dászat leg u tó b b i szám ában m e g je le n t cik k ére is. M in d en ek elő tt n e v eg y e rossz n év en tő le m cikkíró szaktársam , hogy én az ö n cik k ére n em tudok ab b an a m élyen tudományos stílus­ b an feleln i, n e m p ed ig azért, m e rt én ahhoz egyáltalán n em értek .

366

N ek em , m int egy közö n ség es k o rre k to r­ nak, nincs a rra szükségem , hogy a k orrek tori asztal m e lle tt vita tárg y áv á te g y e m azt, hogy a m ag y ar nyelv m ely n yelv ből v e tte tu laj­ don kép pen i e r e d e té t, tö rő k , ta tá r, ostyák, vostyák s tu d om is én m ik et so ro l ö n fel cik k é b e n , d e arra sincs szükségem , hogy a tátja vagy a táttya a h ely e sfrá sm ó d -e ! D e kü lönben is n ag y on kiváncsi volnék tudni, hogy m it szólna az ön fő n ö k e , vagy m ű v eze tő je ahhoz, ha egy ifyen fa jta vitát ren d ezn e a n y om d áb an , a m ely alap jában véve nyeítrtubományi szem p on tb ól eg észen jo g o s. U g y e b á r, az n ag y ot n ézn e és le g a lá b b is az Tlűabémiáda kü ld en é ö n t, hogy o tt v itat­ koznék az ilyesm in és n em a n y om d áb an , ahol első so rb an arra kell tö rek ed n i, hogy a n yom tatván y n em ifyen h ib am en tes leg y en , h an em egyform án tartv a, ille tő le g egyöntetűen m eg olv asv a kerüljön ki a k o rrek to r keze alól és n e k é t-h á ro m fé le k é p p e n ! D e n em érv elek t o v á b b ! Sz o lg á ljo n önnek is fe le le tü l az, am it a fön ti cikkírónak írtam . E g y e t azon b an m e g kell e m líte n e m és p ed ig azt, hogy a kiírt é rv e k e t, ille tő le g szabályokat nagyszerűen tudta cso p o rto síta n i. Es ez is valam i. M e rt eh h ez is kevés k orrek ­ to r é rt. H ogy is m o n d ta csak szabad ságh arcu nk egyik le g n a g y o b b a la k ja : »Tnbatfan az, ki p en n á já t m ások kalam árisáb a m á rto g a tja « .

Wertt) Pásztó.

a

vagylagos írás egyneműsítése

n o v em b e ri szám ában k ife jte tte m , h ogy e g y e ­ sek rész érő l fe lv e te tt azon eszm ét, m iszerint a korrektorok a faktorokkal és főn ökö kkel karöltve alkossák m eg az egyöntetű m agyar írásm ód szótárát — a m agyar k orrektorok n em tudják m egv alósítan i. S ő t a G rafik ai Szem lén ek ugyancsak n o v em b e ri szám ában Bujnovszky szaktárs szintén igy ekezett azt bizonyítani, hogy a m agyar k orrektorok ily irányú m unkára n em vállalkozhatnak. É p p en e z ért m e g le p e té sse l olvastam , h ogy a G rafikai S z e m lé b e n közölt k özlem én yem n ek b e fe je z ő része után a szerkesztő szaktárs olyan értelm ű so ro k at b iggyesztett, m elyek ab beli kivánságot feje z n e k ki, m iszerint a to llfo rg a tó szaktársak az akad ém iai nyelvtudósoknak o rto g ráfiái k ér­ d ése k b e n v aló v agylagos állásfoglalását — a te lje s m e g é r té s színvonalán — tárg y ilag o ­ san m e g o k o ló d olgozatokb an dön tsék m eg. A lap jáb an v év e ez a kívánság te lje se n m eg ­ egyezik azon fö n te b b em líte tt eszm ével, m ely a k o rrek to ro k tó l eg y eg y ség es m agyar h elyes­ írási szabályzat felállítását célo zza, csupán fo rm á já b a n különbözik t ő l e ; tudniillik azt akarja, h ogy a m e g le v ő akad ém iai h ely es­ írási szabályzatban sze rep lő , vagylagos (a lte r ­ n atív ) m ó d szerint Írandó szókról a korrek­ to ro k d ön tsék e l, hogy egyöntetűen m ikép használandók h ely e sen ? Vagyis az összes t e t ­ sző leg es (fak u ltatív ) m ód on íro tt m agyar szók fö lö tt állapítsák m e g az egységes alakot s az idővel így kialakult szókincs ön álló g y ű jte­ m én y e szolgálh atn a alapul a m eg a lk o ta n d ó eg y ö n te tű m agyar helyesírási szótárnak. V a ló b a n ideális m ó d ja le n n e ez a m agyar nyom dászok ab b eli kívánsága telje sü lésé n e k , hogy a n é m e t szaktársak p éld ájára könnyen juthassanak a m agyar Duben b irtok áb a. C sak­ hogy itt ism ételv e k e lle n e felso ro ln o m azon lek ü zd h etetlen n ek látszó n e h éz ség ek et, m elyek a m agyar Duben é le tre k e lté s é t a k orrektorok részérő l oly m agas ü tkö zőp on t e lé ju tta tjá k ; vagy pedig fe l k ellen e té te le z n e m , hogy a m agyar korrektorok ren d elkezn ek az ilyen fe la d a t m egvalósításához szükséges alapos nyelvtudom ányi készséggel. H ogy m ib en áll ez a m agas n yelvtudom ányi k ép esség , azt ki-ki elg o n d o lh atja, ha valam ely szónak k ét­ fé le írásm ód ja közül le e n d ő h ely eseb b , eg y ­ n em ű alakra b o n tá sá t kell v ég ezn ie, t. i. azt kell m egállapítani tudnia, hogy például m elyik

M ikor a G rafik ai S z e m lé b e n a m ag y ar sím a szedés te ch n ik á ja fö lö tti e lm élk ed é sem kap­ csán az írá sjelek rő l is fe lje g y e z te m m egszív­ le le n d ő é s z re v é te le im e t, tu d atáb an voltam annak, hogy a h ely es m ag y ar írásm ód sza­ bályainak csu pán le g a p ró lék o sa b b rész ét érin ­ te m , szánd ékosan elkerü lv e a helyesírás áld at­ lan k ö v etk ez e tlen ség eit, m ely ek a n y om ­ dásznak annyi bosszúságot o k o z n a k ; viszont u gyanezen id ő b en , a M ag y ar N yom d ászat 36 7

a jobb alak: kunyhó vagy gunytjó ? m otolla vagy m otófa? réméin i vagy rem ény feni? stb. (3.000-nél is több ilyen alternatív kifejezés van a magyar szókincsben.) Már most az a kérdés, hogyan tudhatja ezt meg ? Miképpen kell ezt nyelvtudományi alapon kitalálnia 1 . . . Amilyen egyszerűnek látszik a dolog, olyan nehéz, mert ezt egyedül csak szófejtéssel (etimologizálás) vagyis szóeíem zés útján lehet megtudni. Tulajdonképpen mi is az a szófejtés vagy görögül etimológia ? A szófejtés nem egyéb, mint szómagyarázat, még pedig elsősorban annak a magyarázata, hogy minő forrásból vette a nyelv az illető fogalomra a kifejezést, illetőleg minő észjárás alapján jutott az illető fogalomnak a megalkotásához? (Etymologia is a. m. az etym on-nak, vagyis ontó-nak, a való­ ságos eredeti jelentésnek ism erete.) Azonban, ha a szófejtésnek célja az első jelentésnek megállapítása s m eg értése: eszközei közül nem a jelentéstaniak a legbiztosabbak. Bizto­ sabb útmutatók a tjangtöroények s a szó­ képzés szaÖáíyai, amelyek nemcsak a lehető­ ségeket mutatják, melyeket származtatásaink­ ban felvehetünk, hanem egyúttal a korlátokra is figyelmeztetnek, melyeken belül kell marad­ nunk, ha azt akarjuk, hogy magyarázatainkkal ne építsünk megannyi kártyavárat, melyet a nyelvtörténetnek egyetlen adata halomra dönt. A régibb etimológia számtalan ilyen kártya­ várat épített, mert sem a feltételezett hang­ változások, sem a szóképző elemek igazolását nem tartotta szükségesnek. Egy régi francia nyelvészkedő pld- azt a kérdést vetette föl m agának: hogyan eredhet a babnak Qaricot neve a latin faÖa szótól ? S így felelt r á : a latin szót bizonyára megnyujtották és faOáricot-1 csináltak belőle, azután meg hosszallották és elharapták az e le jé t: így lett faöaricot-ból Qaricot. Sőt Kassai József, magyar nyelvész: Szár­ maztató s gyökerésző m agyar-biák szóköm jo-ében így okoskodik: Tenbety szónak mi a gyökere ? Pendely ing gyökérből származik ; mert a pendely nem egyéb, mint alsó ing, mely hasonló a felső inghez, amit a széke­ lyek fe r s ’in g-n ek hínak. Ezt következőleg okolta : Jn g szóból előtevő p betűvel lészen ping szokatlan szó (mint Tinna-Tanna) ; pin gbői p in g -efj e helyett p in g-alj, mint fe j-a (j-b ó 1

szokásban vagyon fe j - e í ; valamint fe j- a lj annyi mint fej alá való, úgy p in g -alj nem egyebet jelent, mint alsó in get; pingely szó­ ból a nyelvszokás penbefy szót alkotott; ing­ b ő l enb lett betűcserével, g fel szokván cse­ rélődni ó-vel, mint bönböre~\ub és gönbör, börgefeg és székelyül görgeteg, verböbik és vergőbik. Láthatjuk, hogy az ilyenfajta ál-szófejtéssel a legmulatságosabb nyelvi nyegleségeket okosítják elő, mert minden komoly tudomány nélkül való. S hasonlóképpen cselekedne az a nyelvészkedő korrektor is, aki fölületes nyelvtudományával — képességeit meghaladó — etimologizálásra vállalkoznék, mert okfej­ tései szerint néha teljesen alaptalan egyéni szóelemzést is belevinne a helyesírásba. Es ezt nem kellene csodálni, miután tudjuk, hogy például igtatást írnak az iktatás helyett pusztán azért, mintha valami képzelt ig igegyökből származnék. Egy nyelvészünk mindig enöernek írta az em őer-t, m ert szerinte abból eredt, hogy én-őarCom ) vagyis öntudattal bíró állat, és az oroszlán-t oroztan-nok, mintha az oroz ige származéka volna. Van, aki ruQái, kutyái helyett rutjáji-1, kutyáji-1 erőszakol csupán csak azért, hogy az egy birtok is /-vei van : ruíjája, k u ty ája ;lj pedig a több birtok alak­ jait mindenhol j nélkül ejtik, kivéve, ahol azt mondják : rufjájai, kutyájai. Még számtalan példát tudnék felsorolni annak igazolására, hogy a nem gyökeres nyelvész-korrektor milyen épületes tévedé­ sekbe esne, ha a vagylagos írásmód szerint használatos kifejezések egynemű felvétele végett etimologizálásra adná magát. (M eg­ jegyzem, hogy a szófejtéssel és a nyelv eredete kérdésével már a legrégibb görög filozófusok is foglalkoztak és Plató Kratylosa félig gúnyos képet festett a régi szófejtésről. A görögök és rómaiak szófejtése csupa tapogatódzás volt, sőt tőlük származik az az ismeretes p é ld a : íucus a non tucenbo, hogy t. i. az erdő neve fényeset jelent, mert nem süt benne a nap.) Az igazán tudományos etimologizálás egy­ m agában nem is elegendő ahhoz, hogy a szó helyes leírását célzó kutatást sikerrel végez­ hessék vele. Okvetlen szükséges, hogy segéd­ eszközeit is figyelembe vegyék, m int: a jelen -

368

0 Lásd Kazinczy Lev. I. 359.

téstan, hangszabályok és a hnngzóilleszkebés. Különösen az utóbbi nagy fontossággal bio mert valamely szó történetének kutatásánál néha vissza kell tekintenünk a legrégibb nyelv­ emlékeinkben megőrzött szókra is, amelyek eredeti állapotukban természetesen még más­ kép hangzottak, vagyis nem úgy, mint ma. Főképpen a m agánhangzók változtak az idők folyamán s a szem élyi vagy tárgyas igerago­ zásn ál élénk különbségek találhatók. Legrégibb írott magyar nyelvemlékünk a Tjalotti Beszéb és a hozzáfüggesztett 'Könyörgés (11. Endre király korából egy jámbor falusi papnak tem e­ tésen mondott rövid beszéde és imája). Benne például az a többnyire o volt: hatalom = §otolm (a szóvégi magánhangzó eltűnt); imádjanak = vimaggonoc. A mai o helyén u v o lt: pokol — pnknf. Régibb /mai é helyén : m égé = migé. Sőt volt benne kettőshangzó is : öovbug, oobonia, olvasd : boubug, oubonia (a Pray-kodexben bódog, ódani) és mai kiejtésűnk szerint: bolbog, olbani. Továbbá ooloo, iaroo, iooben azaz volou, járou , jouben, amit ma így írunk : való, járó , jóban. Az imáb ige benne szókezdő 0-vel v an : vimáb. Érdekes a régi v hang a mai -at, et-képzős főnevek végén : ín gebe urbung intetvinec = engebé örböng intetvinék. Zobobucija vöt urbung ilbetuitvf es pucuf kinzotoiatw l, vagyis szobobucíja üt örböng iíbétvitül és pu ku l kínzotvjátáí, vagy talán kinzótujátúl. Az intetv, ilbetv és kínzotv főnevek ma így hangzanának: intet, üíbet, kinzat = intés, ülbés, kínzás. D e a Tjalotti Beszéb után kővetkező második régi magyar nyelvemlékünk, a két részből álló Königsöergi Törebék összefüggő szövegű tartalmában ezt a szó t: kezbetétöl a fentebbi alakok szerint hangzásra nézve hasonlóan találjuk = kezbetvitűl, ami a hangtőrvények és hangzóilleszkedés szempontjából élénk példa a szófejtés eljárásához, vonatkozással a helyes­ írásra. Még a m ássalhangzóváltozások és igerago­ zások módosulása körül a magyar nyelv év­ százados fejlődése alatt beállt különböző ala­ kokból kellene néhány esetet felsorolnom, de azt hiszem, már fentebbiekből is mindenki beláthatja, hogy az igazán komoly szófejtés alapos nyelvbúvárlati képzettséget tételez fel, amelyre a magyar korrektorok — végtelenül alacsony heti fizetésük m ellett való kimerítő munkálkodásuk közben — nem egykönnyen

tehettek szert és amely nélkül a vagylagos írásmódot egyneművé reformálni olyan lehe­ tetlen vállalkozás, mint például a Salamon tornyának korhű restaurálása alapos m űtőrténelmi ismeretek nélkül. Távol áll tőlem a szándék, hogy a magyar korrektoroknak a szófejtés kérdéséhez való hozzáértését alábecsüljem, csupán a dolog lényegi részére akartam kissé rávilágítani s bár én élénk figyelemmel kisérnék minden ily irányú mozgalmat, nem tartózkodom azon­ ban kimondani, hogy ezen buzgólkodás sike­ rének erkölcsi habáraihoz kevés reményt fűz­ hetek. Schwartz TÍrmin.

illanymotorok kezeléséről Elektro-motorok kezelését akarva nem­ akarva sokszor olyan egyének is végzik, akik saját bevallásuk szerint is, azokhoz nem érte­ nek, de mert »kőnnyű«, a kezelést nyugodt lélekkel elvállalják. Hogy ilyen a motorhoz nem értés a motor időelőtti elpusztulását, kellemetlen és nagy károkkal járó üzem­ zavart okozhat, sőt súlyos szerencsétlensége­ ket idézhet elő, azzal ma bizony sem a hatóság, sem testületek nem törődnek, ha történt valahol baj, van egy pár napi zaj, lárma és ezzel napirendre térnek, legfeljebb egy ártatlan bűnbakot keresnek, ki más hibá­ jáért, hamis gazdálkodási rendszeréért eltűri a megbélyegzést vagy leszólást, esetleg »csak« az elbocsátást. Tény igaz azonban az, hogy a kisebb nyom­ dákban, ahol egy, két, legfeljebb 10 villanymotor van üzemben, még mindig nem lehet egy »motorápolót« alkalmazni, viszont a kezelőszemélyzettől sem lehet elvárni azt, hogy elektrotechnikai készültsége legyen. Ennélfogva ajánlatos volna minden motor fölé egy kb. 18 X 25 nagyságú »kezelési uta­ s ítá s i akasztani, amelyben minden a laikustól elvárható tudnivalók és a kezelés körüli el­ járások foglaltatnának. Nagyon világos az is, hogy ilyen táblák kiadása első sorban az elektrotechnikai vállalatoktól legyen elvár­

369

ható, de amennyiben ilyen táblák kiadása talán látszólag érdekük ellen van, azokat akár az érdekelt testületek, akár a hatóságnak kel­ lene kiadni. Az ilyen táblák tartalma kb. kővetkező legyen:

Utasítás a villanymotorok kezelésére. 1. 7lz üzem kezdeténél. Köteles a m otor­ kezelő, mindenekelőtt arról meggyőződést szerezni, hogy az emeltyűs kapcsoló ki van-e kapcsolva, csak ennek megtörténte után vizsgálja meg a keféket vagy a dörzsszént, hogy jól fekszenek-e fel azok, hogy tiszták-e az olajozógyűrűk, elegendő olaj van-e a csapágyakban. Olajozni csak tiszta és külö­ nösen csak motorok céljára tartott olajjal szabad. A motor közvetlen környékéről min­ denféle szög, drót, vasdarabok, srófok, kisebb géprészek és szerszámdarabokat üzembehozás előtt el kell távolítani. A bekapcsolásoknak csak lassan és óvatosan, a kapcsolások idő­ tartama alatt a kapcsolókat folyton figyelve és nézve, szabad történni. Egyes motortypusok kapcsolására külön az azt építő gyárak által megállapított szabályok állnak fenn, mely szabályok mindenkor szigo­ rúan betar tandók. 2. A motorok mindennapi tisztítása, kifuvása és olajozása csakis kikapcsolt emeltyűs kap­ csoló és álló motor mellett szabad. Oly üzemeknél, hol nagyobb a porképző­ dés, a nyomdákban, bronz, magnézium és sikpor vagy erősen porzó papiros feldolgo­ zása idején a motorok kétszer fuvandók ki napjában, a csapágyakból az olaj minden héten egyszer kieresztendő és a csapágy benzinnel kimosandó. 3. Áram vezetékeket, m elyek nincsenek kikap­ csolva, érinteni életveszélyes. Bármit végezni a vezetéken csakis a biztosítékok előzetes ki­ vétele mellett szabad és csak akkor, ha akár az üzemvezető, akár az űzemtulajdonos azt elrendeli és előzőleg meggyőződött arról, hogy a vezetékbe az áramkapcsolás meg van szüntetve. 4. Minden a rendes üzemmenettől eltérő rendellenesség, mint amilyen az égés és szikraképződés a kollektoron és gyűrűkön, biztosítékok gyakori kiolvadása, erős átm elegedések úgy az ellentálláskapcsolón, mint a

motoron, feltétlenül jelentendők az illetékes üzemvezetőnél. Jav ításokat végezni annak tudta és hozzájárulása vagy utasítása nélkü l nem szakad. 5. Következő esetekben az ellentálláskap­ csolón kívül az emeltyűs kapcsolat is kiakasz­ tandó : a j hirtelen és váratlanul történt árammeg­ szakítás esetében; ff) ha a motor feltűnően, a rendes m ene­ tétől eltérően, lassabban m egy; e j az ólombiztosítékok kiolvadása alkal­ mából. 6. Újra bekapcsolni csak az esetben szabad, hirtelen árammegszünések után, ha meggyő­ ződés lett szerezve arról, hogy az árammeg­ szüntetési ok megszüntetve lett. 7. Motorokhoz tartalékba adott biztosíté­ kokon kívül másféle biztosítékot használni legszigorúbban tilos. Biztosítékot csakis a kellő óvrendszabályok foganatosítása mellett (falétrán vagy deszkán állva, teljes kikapcsolás alatt) szabad behelyezni. 8. Tartalékvezetéket a rendes vezetékkel együtt bekapcsolva tartani, vagy addig be­ kapcsolni, míg a rendes vezeték nincsen ki­ kapcsolva, tilos. 9. Hosszabb üzemszüneteknél az összes kapcsolások kiakasztandók. Jlyom dákffan a gépöen történő reviziócsinálás afkafm áőóí, vagy ha valakinek takarítás vagy m ás céldói a gép alatt vagy gépken van dolga, az em elfyiikapcsoló szinte kiakasztandó. 10. 'Üzemmegszüntetéskor az ellentáíláskapcsoíó gyorsan visszahúzandó. A kollektor napjában többszőr tiszta rongygyal lassú menet mellett rézfelületén megtőrlendő. A kapcsolók megtapogatása csakis teljes kikapcsolás m ellett történhetik, a tisztogatása szintúgy és csak ecsettel végzendő. Egyéb az ellentálláskapcsolón, a vezetéken vagy motoron szükséges javításokat csakis erre hivatott szakembernek szabad végezni. 11. Minden motor üzemközben és azon kívül is lehetőleg teljesen portól elzárt láda alatt tartandó, mely csak akkor távolítandó el, mikor a motor olajozva vagy tisztítva lesz. Ezen szabályok betartása a kellemetlen üzemzavaroknak veszi elejét és veszélytelenné teszi a villanymotorokat. Igaz ugyan, hogy

370

ezek d a c á ra is kellenek id ő rő l-id ő re javítások, d e fe c tc se ré lé s e k , d e ezek a m inim um ra zsu­ gorodnak és a m unkaidőn kívül eshetik ezek helyrehozása. Taftusz £be.

E

lmélkedések a betűről

hatású és érték es, de a mi típus dolgában való szegénységünkön, nyom orúságunkon tá ­ volról sincsen segítv e v éle. C sinálhatnak v éle kedves am atőrm unkákat, elő k elő a k cid e n ciá k a t ; de a nyom tatványok óriási tö b b sé g e tek in tetéb en n em jö n számításba. A »betűm űvészek« feledik, hogy az egész b etű p ro b lém a tulajdonképpen n em eg y éb , m int h a rc a tö m e g , a filiszter ellen éb en . A tö m eg n ek m egvannak a m aga igényei. S az ehhez való jo g á t talán n em is le h e t e l­ vitatni, m e rt h át ő az, aki fizet, aki fillérjeit, garasait o d aad ja, d e csak olyasvalam iért, am it m eg kép es érten i. A b etű »fogyasztója«, az átlagos olvasó n em kíván e g y e b e t a p én zé­ é rt, m int kén yelm es olvashatóságot. D e ezt azután k érlelh etetlen ü l m egkö v eteli, h o lo tt a m ű v ész-sereg » e g y é n iség e t« akar néki a ké­ nyelm esség h ely e tt nyújtani. A b e tű azonban lé n y e g é b e n — m int m inden seg ítő eszk öz: az evőkészlet, te le g rá f, vasút, bérház, ágy és asztal — csak fö lté te le se n le h e t e g y é n i: csak annyiban, am en n yib en m eg alk o tó ja eg y én isé­ g én ek m eg v o lt az az e r e je , hogy a tárgyi szükségesség m ö g ö tt tudjon m aradni, m ag át csak am a b ö lc se sé g által árulva el, am ellyel m inden eg y én it az általános szükségesség javára föláldozni képes volt. M ás fölfogásról e tek in tetb en szó sem leh et. H a m eg le h e t állapítani, hogy leghaszná­ latosabb betűink n em elég szépek : a b etű ­ rajzolónak alig le h e t m ás fö lad ata, m int hogy azokat szeb b é fo rm á lja , d e a nélkül, hogy a használhatóságukat a legkev ésb é is csökken ­ te n é . A m e g lé v ő tén yleg es viszonyok fig y ele m b e -v é te lt kívánnak, ha m ég olyan rosszak is. D e egy olyan re fo rm m egkísérlése, am ely az összes könyveknek, újságoknak, szóval min­ den nyom tatványnak a b etű it átform áltakkal akarná k ic s e ré ln i: n o ez szinte botrányosan hangzó k ép telen ség . C sak két esetrő l leh et itt szó : vagy lé p é srő l-lé p é sre hódítjuk m eg a te rü le te t, vagy sehogy sem . A nagy v égső czél, hogy tudniillik ism ét egy v alób an n e ­ m es n yom d ab etű kerüljön általános haszná­ la tb a : te rm ész e te sen csak úgy é rh e tő el, ha e típusokat foly to n o san javítgatjuk, d e ennek a folyam atnak n em szabad a szélesebb n ép ­ ré te g e k által is jó l észrev eh ető n ek lennie. Csakis b ö lcs, m in d en t elő re lá tó , szociális k ö­ telességtudással á th ato tt v ezetéssel le h e t a

(V I.) Az eddig elm o n d o ttak b an b e n n e r e j­ lik annak a m ag yarázata is, hogy m iért n em já rt ered m én n y el a rég i betűk fölujítására irá­ nyuló sok különféle kisérlet sem . O ptikai Íz­ lésünk ugyanis n em m arad t m e g a rég ib en . Á látás m ó d ja fo ly to n o san változik. H ogy n e kalandozzunk el m esszire, e lé g , ha a fe s té ­ szetb en v é g b e m e n ő g y ök eres átalakulásokra utalunk, am elyek ren d es id őközökben m e g ­ m egism étlőd n ek , m eg kell ism étlődniök. M ég pedig m indig akkor, am ikor valam ely ú jabb g e n e rá c ió fölfrissült világnézethez v erg őd ö tt. E rrő l b eszélv e, egy látszólag m erész állítást kockáztat m eg W esth eim . A zt m on d ja, hogy a m ai e m b erek leg ro n d á b b irka-firkája is kön n yeb ben olvash ató, m int a karolingi idők legszebb kézírása. Az elő b b ib e n m inden csú ­ nyasága m ellett is m egvan a jelen k o r ritm usa és eg y é b karakterisztikus sajátsága. A rég ibb kéziratok és nyom dabetűk csupán a bennük m egnyilatkozó fo rm á ló c é l tisztasága, m eg a korszellem ből való keletkezésük te rm ész e te s­ sé g e és világos k ö v etk ez e tesség e kapcsán v eh ető k példaképül. A tizenkilencedik század, am ely e le g e t á so tt m eg u tánzott, m eg h ozta azt az igaz tap asztalatot, hogy a híres m in­ táknak pusztán külső, form ailag való k öv e­ té se n em adhat jó ere d m é n y t. M indez azonban m e g e rő sít b en nü n ket am az óhajtásunkban, hogy a huszadik század b e tű je szám ára olyan duktust követeljünk, m int am in ő a tizennegyedik, tizenötöd ik és tizen­ hatodik századbeli m unkákban annyira m es­ te ri m ód on vagyon lerakva. Az a művész, aki tu d atára ju to tt annak, hogy e kívánság telje síté sek o r az olvasható­ ság egy hányadát fö l kell á ld o z n ia : n em találja el ezt a duktust. E z ért csak különle­ 371 g esség et csinál, am ely le h e t kitűnő, bájos

c é lt

elérn i :

forrad alm ias erőszakolásnak itt

n em volna é rte lm e . H ogy a te re m te n i vágyó m űvész ennyire korlátozni tu d ja m a g á t: m ajd n em h ih etetlen . D e m it törőd ü nk mi eg y es em b erek k e l m eg a hiúságaikkal, am ikor az összesség egyik le g fo n to sa b b életszü kségletének a le h e tő le g ­ jo b b a n v aló k ie lé g íté sé rő l van szó. Az olyan e m b e r szám ára, aki n em ism er e g y é b c é lt, m int hogy a sa já t eg y én i érzésein ek ad jon k ife je z é st: nincs hely a tip o g ráfiáb an . Minek en g ed tessék m eg a visszaélés eg y oly intéz­ m én n y el szem b en , a m ely et az e m b e ri szel­ lem a szükségesség é rz é sé b ő l kiindulva alk o­ t o t t ; külön ösen m ikor ez a visszaélés a c é l és a lén y eg h á tté rb e -sz o rítá sá ra irányul ? A közelm últ betűm ű vészei igen nagy tak­ tikai hibát k ö v ettek e l, am ikor olyan b etű k et készítettek , am ely ek biztos olvasásához hoszszabb g yakorlat szükséges. S ez a taktikai hiba úgy látszik b é n ító la g h a to tt a r e fo rm á to ro sk o d ó k ísérletek külső e r e jé r e is. P ed ig az em líte tt b e tű te rv e z e te k közt akad n em egy olyan , a m ely n e m érd em li m e g azt a le n é ­ zést és m o sto h a b á n á sm ó d o t, am ib en m ost része v a n ; ső t akad hat köztük m ég az á lta ­ lános használatra é rd e m e s b etű is. V a ló sá g ­ kai bün h őd és ez azért, m e rt egy fo n to s szo­ ciális körü lm ényt te lje s e n fig y elm en kívül fe le jte tte k .

* * * * * * A kalligrafikus form ák b an v aló tú lh a jto tt ked vtelés b ő sé g e se n találh at m ajd an k ielég í­ tést az ú g y n ev ez ett »orn am en tális b etű b en « . V alam ely síknak b etű jeg y ek k el való d e k o ra ­ tív fölosztása egyike a b etű ra jz o ló le g k e d v e ­ se b b fölad atain ak . M ily gazdag és sokoldalú, csá b ító és hálad atos le h e tő sé g e k tárulnak ily e s e tb e n az a lk o tó fantázia e l é ! A z eszköz — mily kev éssé is van az eg y én az alkalm atos írószerszám m eg v álasztása avagy kifundálása d o lg áb an k o rlá to z v a ! — je lle g z e te s von alakat kölcsön öz a kéznek, és a kéz m a g a hozza ki az an yag b ól a m e g le p ő duktust. K edv, han­ gulat és művészi fo rm á ló -ö sz tö n m ind enkor könnyen m eg ta lá lh a tja itt a m a g a le g alk al­ m asab b le h e tő sé g e it. Ism eretesek az ez en a té re n való am a r e ­ fo rm -tö re k v é se k , am ely ek az ip arm űvészeti r e fo rm á c ió árn y ék áb an keltek é le tre . M ind­

a m e lle tt n agyob b sikerek m ég n em fűződnek hozzájuk, s e lte rjed ettség ü k sem valam i na­ gyon széles körű. ü g y külőn-külön v év e, igen jó e re d m é n y e k kon statálh atok, és m a m ár e lé g tekin télyes szám m al vannak elism erésre m é ltó , kitűnő kalligráfiái érzékről tanú skodó alkotások ezen a té re n is. E gész so ra a jó ­ nevű m űvészeknek v e te tte m ag át e rre a sp e­ cialitásra, így Larisch Rudolf, B eh ren s P é te r , W eiss E . R., T iem an n V a lte r, W ieyn k H e n ­ rik, E h m ck e H. F-, K o ch Rudolf, Sü tterlin L ajo s, C zesch k a C . O ., B o rn e m a n n E rn ő , B ern h ard L ucián stb. H ol láthatjuk azonban fáradozásuknak az e r e d m é n y é t? M in d em e erő lk ö d ések n ek a h atása eg y viszonylag e lé g szűk kö rre szorítkozik, s az iparm űvészek se ­ m elyike sem p an aszolh atja föl annyi jo g g al az általán o s m eg n em é rté st, m int ép p en a legkiv álóbb kalligrafusok g árd ája. Az o k o t — aligha csalódunk — bizonyos m érték ű egyoldalú ságban kell keresnünk. Az addig közhasználatban volt betűtípusokra ü g y et sem v e te tte k , s e lfe le jte tté k , hogy az o rn am en tális b e tű m e g te re m té s é h e z a csinos és céljá n a k jó l m e g fe le lő kön yv betű a le g ­ jo b b kiindulási alap. A d rága kalligráfiái m esterm ű v ek szép ség ét kü lön ben is csak akkor tudjuk m ajd k ellő en m éltán yoln i, és a m ag a te lje s s é g é b e n m e g ­ é rte n i, ha könyvbetű d olgában való m ostani nyom asztó szegén ységen túl leszünk. A ddig is m inden kom o lyan szám ba v e h e tő e r ő r e szükségünk van. Az a m űvész, aki hivatva v oln a a könyvbetű refo rm álása d olgában közrem űködni, d e e h e ly e tt játékszerű a m a­ tőr-m u n k ák ra v eszteg eti te h e ts é g é t, vétkezik a köz ellen . D e aztán n e p an aszkod jon , ha n in csen ek m éltán yló i és lelkes k ő v ető i, hisz ő m ag a lé p e tt ki — m int szociális érzék híján való e m b e r — a céltu d ato san küzdők so rá b ó l.

övidebb közle­ mények Egészség-TIaptár. Ez a közhasznú könyv mint­ egy 16 ívnyi terjedelem ben 1911-re is m eg­ jelent és dr. Schuschny Henrik szerkesztése alatt tanulságos tartalmával ismét teljesen

372

rászolgál a támogatásra. Kivált nekünk, nyom­ dászoknak nyújt igen sok megszívlelendő taná­ csot a könyv, melyet aránylag olcsón : egy koronáért szerezhet be minden nyomdászember — 1'40 fillér bolti ár helyett — ha a megrendelést szakkörünk pénztárosához, Bozsik István szaktárshoz intézi (Vili., Főhg. Sándor-tér 4). Tjázi estéig. Körünk agilis vigalmi bizottsága november 26-án rendezte ez évadban az első házi estélyt, mely minden tekintetben pompá­ san sikerült. Az építőmunkás-szövetség hatal­ mas dísztermében mintegy 800 főnyi közönség gyűlt egybe — nagyobbára körünk tagjai családtagjaikkal — s élvezettel hallgatták a kitűnően összeállított műsort. Föllépett ez estén többek között volt szaktársunk: Gyárfás Dezső is, ki jelenleg a Fővárosi Orfeum nagy­ stílű művésze. Műsor után táncra perdült a fiatalság s jókedvűen ropták reggeli félhat óráig. Mindenkit kellemesen lepett meg a díszteremmel közvetlen összeköttetésben lévő három óriási étterem , hol kényelmesen elfért a nagyszámú közönség. Felbuzdúlva a sikeren, 1911. január 21-én, szombaton, ismét jó mű" sorral rendezi a vigalmi bizottság körűnk farsangi táncestélyét, mely valószínűleg az előbbinél is jobban fog sikerülni. Közkívánatra ez alkalommal is katonazene lesz. Sziíoeszter-estéíy. Szakegyletünk Ébredés dal­ köre évek hosszú sora óta rendezi a Szilveszter­ estélyt, hol mindenkor a szaktársak nagy tömege vesz részt. Az idén az Építőmunkások otthona dísztermében (Vll., Aréna-út és Dembinsky-utca sarkán) rendezik az estélyt, mely ismét igen sikerültnek Ígérkezik. A dal­ körön kívül jobbnál-jobb kabaré-számok lesz­ nek, míg a tánchoz katonazene játszik. Belépő­ díj személyenkint egy korona — ha előre­ váltják a nagyobb nyomdák házipénztárosainál vagy a Gutenberg-Otthonban lévő drogériá­ ban, — mig a pénztárnál 1'50 korona lesz a jegy ára. yjságáiabóá Otthona. Az újságkiadók, kiadói tisztviselők és mindazok, kik az ujságkiadással összefüggésben állanak, saját otthont terem ­ tettek maguknak, amennyiben Budapesten a Rákóci-úton egy minden kényelemmel

kiállított helyiséget szereltek fel tagjaik szóra­ kozására, kényelmére. Az új otthon nagyban hozzá fog járulni az újságkiadók és tisztviselők sűrűbb társadalmi érintkezéséhez, amennyiben új helyiségükben olvasóterem, könyvtár stb. áll a tagok rendelkezésére. Jauernik Tlánőor juőiíeuma. E hóban töltötte be Jauernik Nándor, a Székesfővárosi Házi Nyomda igazgatója huszonötödik esztendejét annak, hogy a város szolgálatába lépett. A nyomda személyzete nagyobbszabású ünne­ pélyt rendez ez alkalommal, s egyszersmind emlékkönyvet ad ki és megiratja a nyomda monográfiáját is, hadd lássák az utódok: mivé fejlődött az Jauernik vezetése idején. — Jauer­ nik Nándor 1859-ben született Bécsben. Haj­ lama a művészeti pályára vonzotta s négy évet a bécsi festő-akadémián töltött. Mivel rá volt utalva, hogy a bizonytalant a biztos­ sal cserélje fel, a grafikai művészetekre adta magát. Mint kiképzett kőrajzoló és térképész Budapestre jött, ahol a Posner- és Czettelféle intézetekben dolgozott, majd később a főváros mérnöki hivatalában nyert alkalma­ zást. Néhány év múlva megbízták a nyomda vezetésével. Ekkor azonban csupán kőnyom­ dája volt még a fővárosnak, s az is kezdet­ leges, Jauernik lassanként annyira fejlesztette a nyomdát, hogy az ma már a főváros összes kő- és könyvnyomdái munkáit ellátja, s föl van szerelve a technika minden termékeivel, úgy, hogy valóságos minta-intézmény. 71 D éím agyarországi nyomba- és §írfapáiabó~ részvénytársaság rövid fennállás után kimúlt és most felszámol. Hitelezőinek 50°/°-ot kinál. A felszámolók állítólag a nyomdát már el is adták és az most Ligeti, Pásztor és Hacker urak tulajdona. Tafragaszkiáííítás. Az Iparművészeti Múzeum földszinti folyosóin e hó elején kiállították az 1911-ik évben Budapesten tartandó vas- és gépipari kiállítás rendezősége által a kiállí­ tást hirdető falragaszra kiírt pályázatra beér­ kezett tervezeteket. Volt köztük nagyon sok rossz terv, de volt nehány érdemes is. A bírálóknak nehéz munkájuk volt, mert amely tervezeten a festő adott valami jobbat, a szöveg volt élvezhetetlen, ahol pedig a szö-

3 73

vég volt jól és helyesen megrajzolva, ott a kiállítást jelképező rajz nem felelt meg. Az egész terveken egy bizonyos rendszertelenség vonult végig. Nagyon sokan, kiknek terve el­ árulta, hogy tudnak tervezni és rajzolni, sőt fes­ teni is, nem voltak tisztában, mit kiván egy fal­ ragasz, mely hivatva van bizonyos távolságból nézve az arra járó figyelmét lekötni és a szem­ lélőnek az első tekintetre művészies impreszszióval a falragasz tárgyát: a kiállítás miben­ létét tudomásul adni. A zsűri a négyszáz-koro­ nás első díjat Szekeres Béla munkájának, a kétszáz-koronás második díjat Sándor József munkájának, az egyik százötven-koronás har­ madik díjat lüitterszky Jó z s e f és 'Bárány Tiátidor együttes művének, a másik százötven-koronás harmadik díjat pedig Földes Imre plakáttervé­ nek ítélte oda. Ezeken kívül megvásárolták száz koronáért Kovács Pál és Petten Sándor közös pályaművét. 71 házinyomda. A székesfővárosi házinyomda működésére felügyelő bizottság Bódy Tiva­ dar dr. tanácsos elnöklésével ülést tartott. Előadó Kemény Géza dr. tanácsjegyző volt. A bizottság azt az új egységárjegyzék-terve­ zetet tárgyalta, amelyet a pénzügyi osztály a házinyomdában készülő nyomtatványok el­ számolására vonatkozólag készített. A házi­ nyomda ugyanis az előállított nyomtatványo­ kat eddigelé annak az árjegyzéknek az alap­ ján számolta el, amelyet még 1895-ben a Pesti Könyvnyomda Részvénytársasággal kö­ tött szerződésben állítottak össze. Időközben azonban az anyagárak és a munkabérek tel­ jesen megváltoztak; legutóbb is, ez év julius havában, emelni kellett a munkások bérét. Az ügyosztály ennélfogva új árjegyzéket állí­ tott össze, amelyet a könyvnyomdái főnökök egyesülete is átvizsgált és [helyesnek talált. A bizottság Wodianer Hugó, Nagy Mór és Czettel Gyula bizottsági tagok hozzászólása és Jauernik Nándor házinyomdai igazgató fel­ világosításai után a bemutatott egységárjegy­ zékhez egyhangúlag hozzájárult. Megállapí­ totta egyúttal a bizottság azt is, hogy a be­ mutatott új árjegyzék egységárai a kezelési nyomtatványoknál mintegy 50 százalékkal, a simaszedéssel készülő nyomtatványoknál pedig 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a buda­ pesti nyomdai iparban általánosan alkalma­

zásban levő és a nyomdai főnökök egyesü­ lete által kötelezően megállapított egység­ árak. A bizottság hozzájárult tehát az elő­ terjesztéshez és elhatározta, hogy javasolni fogja a tanácsnak, hogy az új árjegyzéket visszamenőleg 1910 julius elsejével léptesse életbe. Bódy Tivadar dr. tanácsos bejelen­ tése alapján a bizottság tudomásul vette, hogy a főváros központi hivatalaiban és inté­ zeteiben használt nyomtatványoknak egységes előállítására nézve az intézkedés megtörtént. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés véget ért. __7l $ órai munkaidő immár Alexandriában is hódított. Október végén az ottani két leg­ nagyobb nyomda személyzete sztrájkba lépett és három napi szünetelés után kivívták a 8 órai munkaidőt, a szervezet elismerését, 8 napi felmondási időt (eddig semmiféle fel­ mondási idő nem volt), a szervezeti tagok­ nak a békéltető-bizottságban való egyenlő számú képviseltetését. Tiíapnyomóíemezek ólomból azzal a rossz tulajdonsággal birnak, hogy piszkítanak. Hogy e piszkítást megakadályozzuk, az ólomlemezt borszeszfénymázzal (Spirituslaek) leöntjük. Ez a lakk a lemezen jól tapad és a lemez és festék közé egy szigetelő réteget von. Na­ gyobb példányszámnál e lakkfelöntést több­ ször kell ismételni, amennyiben előbb a régebbi lakkréteget borszesszel jól lemostuk. Az új lakkréteg elkészülte után tanácsos továbbnyomás előtt 10 —15 makulatúrát a gépen átengedni, hogy a még mutatkozó piszkítást felvegye. Az alapnyomó festékek inkább erősek legyenek. A kremsifehérrel kevert alapnyomófestékek erős fedőképessé­ gük folytán mint első szín nyomandók; elő­ nyük, hogy kellemesebb, nyugodtabb színt adnak, mint a tranparinnal vagy keverő­ fehérrel kevert, avagy csak firnásszal gyengí­ tett alapnyomófestékek, melyek bár áttetszőbbek, de fényesek. Az ólom-alnyomatlemezek nyomásánál fontos a helyes nyomóhenger­ burkolat, mely se túlerős, se túlgyenge ne legyen, mert különben az alapnyomat felhős lesz. Minél keményebb anyagból készítettük az ólomlemezt, tehát, minél több antimontartalmú az, annál kevésbbé hajlik a piszkításra.

374

71 íegrégiÖd an gol újság a London G azette hivatalos lap, amely 243 évvel ezelőtt alapí­ tottak. Évtizeden át a lapot a Harrison cég adta ki a kormány számlájára, most azonban új szerződés jött létre a Wyman és Társa céggel a hivatalos kiadására nézve. A London G azette csak úgy, mint akár a mi Budapesti Közlönyünk, a kincstárnak jövedelmez, de képzelhető, mennyivel többet hoz emennél. A Harrison cég igen büszke volt arra, hogy noha nyomdájában több ezer ember van alkalmazva, a hivatalos lapban foglalt köz­ leményeket soha senki el nem árulta. Régente a London G azette volt az a lap, amely a hivatalos háborús híreket és tudósításokat előbb publikálta, mint a többi londoni újság. Még a krimi háború idején is így volt ez. T ér elem a szaátársaáí)o2. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeliek Szak­ köre választmánya elhatározta, hogy az újév alkalmából kibocsátandó üdvözlő-lapokból, illetve naptárakból kiállítást rendez. Ez al­ kalomból teljes bizalommal ama kéréssel for­ dul a t. szaktársakhoz: a szép cél érdekében küldjék be újévi lapjaikat, illetve a nyomdá­ ban készült naptárakat ifj. Aigner Antal szak­ társ cím ére (Budapest, IV., Ferenc józsefrakpart 6 —7., Buschmann F. utódai könyv­ nyomdája).

álasztmányi ülések Jegyzőkönyv a Magyarországi Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeliek Szakköre választmányának 1910. évi november hó 35-én tartott üléséről. Jelen vannak : Pollák Simon elnök, Pawlovszky J. Alajos I. alelnők, Walter Ernő 11. alelnök, Wanko Vilmos 1. tit­ kár, Bozsik István pénztáros, Schornstein Jakab ellenőr, Boros Dezső 1. gazda, Goldberger Ármin 11. gazda, Burgbeim Károly, pekete Béla, Bauer'; Henrik, Gondos Ignác Győngyössy Sándor, Hock Károly, Kizsol László, Janovszky János, Klein Ármin, Steinherz Miklós, Spitz Adolf és Werth László választmányi tagok. Távolmaradásukat iga2 olták: ifj. Aigner Antal, Bárány Nándor. Elnök ,az ülést megnyitván, a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri Gondos Ignác és Klein Ármin szaktársakat. Elnök jelenti, hogy a személyzeti értekezleteken a Kör érdekében való agitáció már megkezdődött s eddig a Franklin, Pallas és Államnyomdák személyzeteinek érte­

kezletein a Kör képviseletében elnök, illetőleg Werth László szaktárs jelentek meg. A tanfolyam részére kért tantermet a székesfőváros tanácsa átengedte. Az erről szóló leiratban említett fűtés és világítási költségek elengedése érdekében elnökség megteszi a szükséges lépéseket. Iskolaszolgának takarításért havi 1 0 korona díj állapíttatik meg. Pavlovszky J. Alajos 1. alelnök jelentése a tanfolyamról tudomásúl szolgál. A tagsági jegy-pályázatra beküldött munkák fölött meg­ történt a bírálat és döntés. A választmány az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásúl veszi. 1. alelnök rámutat a pályázatok eldöntésénél felmerült nehézségekre, melyeknek kútforrása a pályázati feltételek hibás megállapításában keresendő. A választmány a fel­ hozott észrevételeket a szakbizottság figyelmébe ajánlja. A G . Sz. decemberi számának borítékja a szakbizottság tagjai között hirdetett házi pályázatra bocsáttatott. Á szakbizottság a boríték elkészítésével pekete Béla szaktársat bízta meg. 1. alelnök a választmány hozzájárulását kéri a szakbizottság ama határozatához, hogy a tagsági jegy pálya­ munkái és a boríték-pályázat munkái tablókban közöltes­ senek lapunk karácsonyi számában. A választmány ehhez hozzájárul. A nyomtatványkiállítás érdekében elnökség minden előkészületet megtett és kéri a jelenlevőket is, hogy ki­ állítási anyagaikat bocsássák a Kör rendelkezésére. Pénztáros jelentése a pénztár állapotáról és tagsági forgalomról tudomásul szolgál. A »Studio« folyóirat helyett ezentúl a »Buch und Kunstdruck« rendeltetik meg. Pénztáros a választmány utólagos jóváhagyását kéri, amiért néhai Ács Mihály szaktársunk sírját halottak napján meg­ koszorúzta. A választmány a kért jóváhagyást megadja. A novemberi szám borítékjának költségszámlája ki­ fizetendő. Novák László szaktársunk könyvtárának megvétele ügyé­ ben a választmány az irodalmi bizottság véleményét kéri ki. Fidor József és Litoschek Bálint szaktársak kérései, betegség miatti tagdíj-hátralékaik elengedése iránt, telje— síttetnek. A szerkesztőségi máv-i szabadjegynek elnök nevére való átíratása kérelmeztetik. A G . Sz. szerkesztése és átreformálása ügyében ki­ küldött bizottság Werth, Steintierz, pekete és Schornstein szaktársakkal kiegészíttetik és utasíttatik, hogy mielőbb üljön össze és a 8 nap múlva tartandó választmányi ülésre terjessze elő konkrét javaslatait. Schornstein Jakab szaktárs indítványozza, hogy a Kör a Franklin-nyomda igazgatóságához forduljon aziránt, hogy a tanfolyamon a matematikai szedésről tartott elmé­ leti előadást az illető előadó szaktárs a nyomda helyisé­ gében gyakorlatilag is megismételhesse. Elfogadtatik és az elintézéssel Schornstein, Bozsik és Boros szaktársak bízatnak meg. Ülés vége. W ANKO VILMOS.

JE G Y Z Ő K Ö N Y V I K IV O N A T a Magyarországi Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeliek Szakköre irodalm i bizottságának folyó hó 8 -án tartott bírálati üléséről. Jelen vannak : Walter Ernő, Gondos Ignác, Klein Ármin, Steinherz Miklós és Werth László. Elnök jelenti, hogy a kiirt pályázatokra összesen tizen­

375

egy munka és pedig a »Hirdetésszedés«-t tárgyaló pályá­ zatra őt, névleg: Aquisiteur, Errare humánum est, Ötszáz sor, Szárnybontás és Szedő 30, a »Hogyan kell a gép­ mesternek a mesterszedővel együtt dolgoznia" című pályá­ zatra pedig hat, névleg: Egalité, losefine, Megértés, Registrator, Saxonia és Typographia jeligéjű munka érke­ zett be. A cikkek felolvastatván, a nyomában megindult élénk vita után a bizottság következőképp döntött: A »Hirdetésszedés« d.ját (50 kor.) az Ötszáz sor« jeli­ géjű cikk írójának ítéli oda. Jeligés levele felbontatván, abból Pollák Aurél szaktárs neve került ki. »Hogyan kell a gépmesternek a mesterszedővel együtt dolgoznia" című pályázat díját (50 kor.) a »]osefme« jeli­ géjű cikk írójának ítéli oda. Jeligés levele folbontatván, abból Faltusz Ede szaktárs neve került ki. Az egyes munkákra vonatkozó véleményeket alábbiak­ ban adjuk: »Aquisiteur.« írója nem méltatta kellő figyelemre a pályázati feltételekben lefektetett intenciókat, amennyiben a kérdést inkább a közönségre gyakorolt hatásában tár­ gyalta; a szedés technikáját pedig éppen csak körvonalozza, amellett pedig annak illusztrálását is teljesen elmu­ lasztotta. Cikke inkább egy hirdetési közlönynek felelne meg. ••Errare humánum est.« Egészséges, zamatos nyelve­ zettel megirt cikk. A hirdetéssel, mint a reklám egyik nemével foglalkozik, birálván annak hasznát az üzletemberre nézve; majd áttérve annak előállítási technikájára, meg­ szívlelendő s gyakorlatilag hasznosítható dolgokat mond e l ; a napisajtóból vett eredeti hirdetésekkel szembeállított javított tervezetek követendő példakép szolgálhatnak; ügyeskezű, modern szedő jól átérzett munkái azok. A bi­ zottság dicsérendőnek találja. ••Ötszáz sor.« Széles mederben, helyes kiindulási pont­ ból megírt munka. Foglalkozik a hirdetés bölcsőkorával, történeti fejlődésével, illusztrálva e fejlődést visszatükröző mintákkal. Áttérve a hirdetések mai szedéstechnikájára, körvonalozza amaz alapelveket, melyeket eredményes munka elérésére követnünk kell. Elmondandóit jól öszzeválogatott, valamint őntervezte mintákkal illusztrálja. Az egész munkán egyébként is végigvonul írójának erős egyénisége, rátermettsége. ••Szárnybontás." Általában gyenge munka, alig talál­ kozik benne új gondolat. E kérdésről hasábokat lehetne írni, s beküldő körülbelül 80—90 sornyi kéziratában is ismétlésekbe bocsátkozik. ••Szedő 3 0 ." Jól megírt dolgozat. Csak a szedéstechni­ kával foglalkozik, hozzáértően. Kár, hogy mondandóit nem iltusztrálta gazdagabban. Egyes vázlatai nem felelnek meg teljesen azon célnak, melyre hivatvák.

* * *

••Egalité." Nagyon gyenge dolgozat. Alig jelöli meg az utat, melyen az együttdolgozást eredményessé kivánja tenni. Nehézkes a nyelvezete is. ••losefine." írója alaposan túllépett azon a kereten, melyben megmaradnia — már munkamegtakarítás szem­ pontjából is — előnyösebb lett volna. A cikkhez csatolt levélben felajánlott rövidítés elvégzése feltétlen kivánatos. A cikk részletesen tér ki a különböző okokra, melyek az együttdolgozást kívánatossá teszik, rámutatva egyben a dolgok mikéntjére is. Nagy részletességgel tárgyalja amaz alkalmakat, melyeknél a gépmester segítsége termi meg az eredményeket. A nagy anyaghalmaz feldolgozásával dicséretes munkát végzett. ••Megértés." Téves írónak ama felfogása, hogy a szedő munkájának eredményessé tételéhez feltétlen szükség

a gépmesternek szabad kezet biztosítani, hisz épp azt célozza e pályázat, hogy a két fél nézeteit az ügy érde­ kében összeegyeztesse, anélkül aligha kerülhető el az, hogy mindegyik munkája mint különálló dolog dombo­ rodjék ki a papiroson. ••Registrator." Jó magyarsággal, szépen megirt dolgo­ zat, mely sok adatot ölel fel annak bizonyítására, miért kell a szedőnek a gépmesterrel együtt dolgoznia. Az egész cikkben végigvonul egyébként ama tanulság, hogy írója a gyakorlatból leszűrt tapasztalatait rögzítette meg benne. A bizottság dicsérendőnek találja. ••Saxonia." Tanulságos, lendületes munka, de látszik sorain, hogy írójuk a toliforgatásban még nem tett szert elegendő gyakorlatra, mert gondolatmenetét nem képes olykép fegyelmezni, hogy azt le is írhassa. Kisebb dolgo­ zatokkal tán sikeresebben megbirkózhat. ••Typographia." Irálya hemzseg a germanizmustól, de egyebekben is nagyon bizonytalan kézzel mutatja meg az irányt, melyen haladni kéne. Jó magyarságra töreked­ jék, melyet leginkább olvasással lehet megszerezni.

* * * A bizottság a díjak odaítélésénél nehéz helyzet előtt állott, mivel csak egy-egy díj állott rendelkezésére, s ezért a választmány elé oly javaslattal lép, hogy az »Errare humánum est« és »Registrator« jeligéjű cikkeket vegye meg. A cikkek beküldőit pedig felkéri, engedjék át azokat a Grafikai Szemle karácsonyi számában való közlésre; a pályadíjas cikkeket pedig folytatásos közleményekben az új évfolyamba viszi át. A többi cikkek Bozsik István pénztáros szaktárstól visszavehetők, a hivatalos órák alatt. Steinherz M iklós, jegyző.

JE G Y Z Ő K Ö N Y V a Könyvnyomdászok és Rokonszakmabeliek Szakköre ta g ­ sági jeg y -p ály ázatának 1910. évi november hó 25-én tartott bíráló-bizottsági üléséből. A kiküldött biráló-bizottság őrömmel látja a pályázatok tömeges beérkezéséből, hogy beküldőik legjobb tudásukkal igyekeztek a feladatot megoldani. Ha azonban az ered­ ményt még sem sorozza a legjobbak közé, annak okát abban találja, hogy a dolgozatok nagyobb része vázlat, ami természetesen a nyomtatástechnikai bírálatnál szóba sem jöhetett. Sajnosán tapasztalja továbbá, hogy a pályázók egy része félreértette a pályázati feltételeket, mivel ott határozottan két oldalról van szó, melyek közül az egyik oldalon a tagsági jegy szövege, a másik oldalon pedig az alapszabály-kivonat nyerjen alkalmazást. A pályázók némelyike ezt figyelmen kívül hagyva, eléggé tetszetős vázlataikat három oldalos megoldással készítették, ami természetesen, a feltételek értelmében maga után vonta azt, hogy a díjak odaítélésénél mellőztettek. A részletes bírálat a hővetkező: 1 . »Hungaria«. A keret megoldása ugyan eléggé ügyes­ nek mondható, de összhatása az iniciálé brutális volta miatt nem kielégítő. Szövegelrendezése hibás. Okmány­ szerű tónusa teljesen mellőzhető lett volna. Nyomtatása nem kifogástalan. 2 . »lge«. Tervezője figyelmen kívül hagyta a méreteket, ami elég kár, mivel e munka ügyes kézre vall. Színezése reprodukálhatlan. 3. »Prosit«. A tagsági jegy alsó része gyenge elren­ dezésű. Ha kerete és jól megrajzolt monogrammja kissé erősebb volna, jobb összhatást nyer. 4. »VázIat i« . A keret megoldása nem szerencsés. Az

37Ó

alkalmazott sok pont nyugtalan hatású a szöveg rovására. Színezése túlélőnk. 5. » V ázlat 2 «. Kezdetleges munka. Szövege túltömött. A sas alkalmazása indokolatlan. 6 . »Ehnuke betű i«. Jó összhatású munka, melyen csak háromszorosan lépcsőzetes szövege és a monogrammnak a többitől elütő volta kifogásolható. 7. »Ehnuke betű 2 «. Ügyes megoldású munka, kár, hogy a felső léc túl van halmozva és az aláírásoknak kevés hely hagyatott. 8—10. »Rousseau«. Beküldője teljesen figyelmen kívül hagyta a pályázati feltételek azon passzusát, hogy a váz­ latok teljes kivitelben készítendők. Gyenge munka. 11. »Nyers vázlat«. Beküldője a feltételeket negligálta. A díszek túlságosan előtérbe nyomulnak a szöveg rovására. 12. »Puritan«. Kerete túlerős és nyugtalan a kis címer­ hez és szöveghez arányítva. A szövegnek önkényes tol­ dása is kifogásolható. Nyomása jó. 13—14. »Cursiv I —2 «. A feltételek be nem tartása miatt mellőztetett. 15. »Corvinus 3 3 *. Eléggé ügyes munka, bár koncep­ cióját utóbbi időben nagyon megszoktuk. A beírandó szövegnek kevés hely hagyatott. 16. »Corvinus 3 4 «. Összbenyomása kellemes, de az egyensúlyban megbillen. Kifogásolandók az aláfutó sza­ lagok is. 17. »Thiem an 3 5 «. Szerencsés megoldási munka, bár a beírandó szövegnek kevés hely hagyatott, továbbá a szimetrikus elrendezést rontja a súlyosabb jobboldal. 18. »Thiem an 3 6 ". A legjobb munkák közé soroz­ hatnék, ha a pályázati feltételek betartattak volna. Prak­ tikusság szempontjából, a zsebben való hordásra alkal­ matlan ilyen beosztás. 19. »Alfa 2 «. A két oldalt alkalmazott szalagdísz és a primitív monogramm kifogásolható. Térelosztása jó. 20. »Szedés«. Nyugtalan hatása a dísz túltengésében keresendő, mit a színezéssel sem lehet enyhíteni. A kö­ zépen alkalmazott négyszögű dísz olvashatatlanná teszi a beírandó szöveget. 21. »Vázlat 1«. Teljesen modem, kiváló ízléssel elő­ állított munka, csak a koronás pajzs alkalmazása kifogá­ solható. 22. »Vázlat U«. Az előbbinek variánsa. Embléme-je és színezése is szerencsésebb, csak a körül alkalmazott dísz Vázlat l-nél megnyerőbb. 23. »Typo«. Régies ízű munka, melyen a dekoráció túl­ erős és háttérbe szorítja az annál sokkal fontosabb szö­ veget. Tónusa elhagyható volna. Nyomás tekintetében a beküldött nyomtatott pályaművek között a legjobb. 24. »Elhibázva«. A felső allegorikus kép túlerős a keret felépítéséhez arányítva. Helytelen a betűk keverése. 25. »Nagybecskerek«. Gyenge munka, ami a dekorá­ ció és a tónus erős voltában nyilvánul. 26. »Corvinus l«. Elrendezésben nem eredeti munka. A signum megoldása nem szerencsés. 27. »Corvinus 2 «. Összbenyomása kielégítő, bár iniciá­ léja túlságosan lép előtérbe. Az első oldal signumának jobb megoldásban nagyobbnak kellene lenni. A biráló-bizottság a díjak kiosztására vonatkozólag következőképpen határoz: 1. d íj: V ázlat 11. Tervezője Fekete Béla (Károlyi­ nyomda). 2. d íj: (Gépmesteri díj.) Typo. Nyomója Laupál Antal (Gyoma, Kner-nyomda). 3. d íj: Thiem an 3 5 . Tervezte Wanko Vilmos (Fried és Krakauer). 4. d íj: Ehnuke betű 11. Tervezte: ifj. Aigner Antal (Buschmann F. utóda).

a

énztárosi ki­ mutatások Tagsági forgalom 1910 október havában: Beléptek a Körbe: Kiss András (Világosság), Borsos Ferenc, Fröhlich József (Állami ny.), Rács János (Turul), Gábriel J. Ferenc (Merkúr), Romberger Tivadar, Strommer János (Buschmann), Zörgő Zoltán (D eés), Csákay Péter, Huszár Béla (Torda), Apfel Sándor (Wészi), Jakab Mór (Bagó), Kalasa István (Löblowitz), Haasz Vendel (Révai), Fasjang Antal (Weisz Ad.), Neuner Ferenc (Markovits és Garai), Andai Gyula, Schneider Gyula, Talyigás Pál, Bodner Károly, Minyó Lajos, Murin Gyula, Szántó Gyula (Franklin), Szűcs József (Franklin fiók), Dorecsák József (Schmidl S.), Szerva Béla, Weisz Gáspár (Garai), Klein Andor (G oldfinger), Betska Mihály, Metzl Károly (Homyánszky), Jilling Nándor, Kocsis András (Minerva), Bucsek Rezső (Községi), Kovács Jenő (P. Lloyd), Marczinkievitz Lajos (Pallas), Dincsér Ignác, Goldberger Zoltán, Leszt Adolf, Maksa Ernő, Pasztercsák Lajos, Schwartz Dezső, Steiner József, Wagner Dezső (Márkus), Kleiner György, Kaufman Samu, Murai Vilmos (Galitzenstein), Frey Jakab, Silmann Artúr (Jókai), Berger Ármin II. (Breuer), Buczkó Rezső (Szüsz), Jámbor Gyula (Haladás), Schwarz Tivadar, Potlák Lajos (mn.), Herdinand Károly, Maile Lajos (Steph.), Grünfeld Jakab (P. részv.), Mada József (Löbl D.), Wilk Endre (Glóbus), Roth Sándor, Weisz Béla (Kápolnai), Kohn Adolf 11. (Wojtitz), Knöpfler Fülöp (Engel S. Zs.), Hermán Samu, Kandó Ferenc, Kovnakovics Emil, Perlaky Ferenc, Schwanke János, Weiner Henrik, Zachradnicsek Józs. (Hungária), Feleky Géza, Szőke Géza, Révész Jenő (Wodianer), Werscing János, Szobonya József (Pazmaneum), Anton Gyula, Ambrus Rezső, Buziás Pál, Bölcs Ferenc, Csahihen Lajos, Dabi István, Emesz György, Éliás József, Fried Salamon, Halmágyi Viktor, Heiszler Ferenc, Jahn Ödön, Kollár József, Kopeczky Sebő, Kiska János, Léder R. Ferenc, Merwerth Andor, Nagy Gáspár, Putits Nikifor, Preiszter János, Polgár István, Rogoz Ferenc, Rosenfeld Sámuel, Sándor József, Statkiewitz Mihály, Simics István, Schubert Max, Szentkeressy Károly, Schwarz István, Staud József, Schrott József, Simon Vilmos, Timberger Samu, Tőgel János, Wagner Antal (Athenaeum), Dóra Mihály, Kiss Imre, Magácz Károly, Mezey Ernő, Móder István, Tauch József (Pátria), Spitzer Jenő (Goldberger és tsa), Guttmann Jakab, Schiller Fülöp (B. Hírlap), laks Rezső, Weisz József (Kellner E.), Elbert Amold, Löwinger Ferenc (Löbl D.), Breitwieser N., Hegedűs Gyula (Szombathely), Schwarz Samu (Márkus), Varga Tihamér (Berkovits), HofFmann Ernő (Szekszárd), Indig Jenő (Nagyszőllős), Fülöp István, Geiger Lipót, Kőnig Fülöp, Landstein Izsák, Madarász Rezső, Mayer Károly, Weiszman Menyhért, Wiesner Sándor, Witthalm Emil (Rigler), Früstük Rezső, Hubert István, Ludmányi János, Valent József, Zuravel Béla (P. részv.). — A hó végén 13 tb., 1,322 rendes, összesen 1.335 tag.

***** Nyilvános köszönet. A Szakkör nov. 26-iki házi estélye alkalmából N. N. 10 koronát adott a szaktanfolyam céljaira, mit ezennel köszönettel nyugtázunk.

377

BEVÉTEL.

PÉN ZTÁ R I KIMUTATÁS OKTÓBER HŐRŐL. K

f.

Áthozat a múlt hóról 10 hitelszöv. részjegy (i Gutenberg-szoboralap Ács-Mihály-alap .. ..

K f. 769 93 100 — 1004 93 588 82

Tagsági járulékokban befolyt: 15 1 47 1 1 1 2 1 1 5 1 3 7 2

Államnyomda .......................... A Nap ....................................... Athenaeum ................................ Auer Ignác ................................. Baptista-nyomda........................... Biró és Schwarz.......................... Bagó-nyomda .......................... B ercsén y i-n y o m d a................... Budapesti Hírlap .................... Buschmann F- utódai ............. Egyetemi nyomda .................... Egyesületi tisztviselők ............. Európa ....................................... Fővárosi Nyomda R .-T. .. . Franklin-Társulat .................... Franklin-fiók................................ Fried és Krakauer .................... G alitzenstein................................ G a r a i.............................................. Glóbus ....................................... Grafikai In té z e t.......................... Hamburger és Birkholz .. . Homyánszky Viktor ............. H u n g ária....................................... Jókai-nyomda .......................... Károlyi G y ö r g y ........................... Kellner E r n ő .................................. Korvin Testvérek ..................... Községi Nyomda ............. . .. Légrády Testvérek ..................... Löbl D. és Fia ........................... Magyar Hírlap .. _ .................... Markovits és G a r a i .................... Márkus-nyomda........................... Máv. menetjegy-nyomda .. ., Merkur-nyomda........................... O tthon-nyom da........................... P a ll a s .............................................. P a n n ó n ia ........................................ Pápay Ernő .................................. P á t r ia ............................................... Pester Lloyd ........................... Pesti Könyvnyomda R .-T ............ Posner Károly Lajos és F*a Radó Iz o r........................................ Révai és Salamon ..................... Rigler József Ede ..................... Rothberger és Weisz .............. Roth és Társa ........................... Rózsa Kálmán és N e j e .............. Schmidl S á n d o r............................ Stephaneum .................................. Székesfővárosi Házi Nyomda .. Thalia-nyomda ........................... T u r u l ............................................... V árn ai-n yom d a........................... Világosság-nyom da..................... Wodianer-nyomda ..................... Vidékről ........................................ Kisebb nyomdákból s egyesektől

20 40 20 80 20 40 20 80 40 20 60 80 40

A Grafikai Szemle mellékleteire Különféle nyomtatványok .. Világítás, takarítás (3 hó) .. Képes folyóiratok '/* évre .. .. Adminisztratív és portókiadások helyben és vidéken .. .. Készpénz a hó végén .. .. 10 hitelszöv. részjegy (á 10 kor.) Gutenberg-szobor-alap .. .. Ács-M ihály-alap.............. „

KIADÁS. K 125

86

22 15

54

257 1101 100 1004 588

06 47 93 82

—

57 — 6 60 1 3 11 3 2 19 7 4 2 9 2 5 9 3 2 2 10 3 1 1 12 1 3 13 5 16 6 1 6 3 1 1 7 2 18 17 t 2 1 19 8 109 63

80 60 40 60 40 20 20 80 40 60 40 40 60 40 40 80 —

80 20 60 20 60 80 40 20 60 20 — —

20 80 80 40 —

40 20 40 20 80 40 20 —

588 60 3052 28

3052 28

BOZSIK ISTVÁN, pénztáros.

SCHORNSTEIN JAKAB, ellenőr.

37«

A M O D E R N S É G R E TÖ R E K V Ő SZ A K TÁ R SA H N É L K Ü L 0 Z H E T L E N

SZ A K K 0N W E.

MAGYAR NYOMDÁSZOK ÉVKÖNYVE

□UOTO=

r n CZINKOGRAFIA.

AZ 1910-IKÉVRE (HUSZONÖTÖDIK

WOHITZVILMOS

ÉVFO LYAM ).

BUDAPEST-

P o m p á s k iá llítá s b a n , tö b b m int 2 0 0 s z ö v e g o ld a lla l, tö m é rd e k in stru k tív é rté k ű illu sz trá c ió v a l, 4 0 sz é p m e llé k le tte l. Á ra 3 k o ro n a . M e g ­ r e n d e lh e tő B o z s ik Istv á n s z a k k ö ri p é n z tá ro s n á l B u d a p e s te n , V III, S á n d o r -té r 4 (G u te n b e rg -O tth o n ).

C

L

d

m

ir a t !

<

IV.KOSSUTH1U 0S UTCZAIsi

IfERENHIEK-BAEÁRAI

llt o

fc ó

ú

j d

o

n

s á

g

!

CL fegsikerütteóö betűöntődéi termék'. Cfőkető metszése és form ája miatt rendkívül Hatásos! ID

iffa e fm

t ü

o e t t m

e r ' s

b e t ü

ö n

t ő d

é je .

é s r é z t é n i a g y á r a , s T b e r t in 6 1 Ü 4Ő

Gyorssajtók és nyomdai körfo Képviselő Magyarország és Ausztria részére

POLACSEK JÓ Z S E F -^W IEN , IV. BELVEDEREGASSE No. 3 .- v

CIEANER RÉZIÉNIATISZTlTŐ

Schöntag Gyula

E g y k iló v a l b á rm ily e n p isz k o s lé n iá b ó l eg y e g é sz s z e k ­ ré n y re valót le h e t m eg tisz títa n i. K iló ja h e ly b e n 3, vid ék re cso m a g o lá ssa l, b é rm e n te s p o sta i s z á llítá s s a l 3*50 k o ro n a .

könyvnyomdái szakasztalos

találmánynak ismertük fel, mint amellyel gazdaságosan, igen rövid idő alatt s anélkül, hogy a rézléniáknak a legkisebb mértékben is ártalmas volna, teljesen tisztán tarthatjuk, illetve tisztíthatjuk lénia­ anyagunkat. Kérünk egyelőre 2 kilő »Cleaner«-trészünkre szállítani. Pesti KOnyTnyomda Részvénytársaság. T a n a y Jó zs e f. Gallay Pál egy rézléniatisztítő vegyiszert mutatott be nekünk. Ezen bemutatás alkalmával meggyőződtem arról, hogy a »Cleaner« a létező tisztítóanyagok között méltán a legelső helyet foglalhatja el, amennyiben sem a kezet, sem a rezet nem támadja meg s pár perc alatt végez bármilyen piszokkal is. Miután mindezen jó tulaj­ donságain kivül még azzal is kiválik, hogy nem párolog el és nem gyulacf meg s a már használt anyagot más alkalommal is felhasz­ nálhatjuk, a >Cleaner« beszerzését mindenkinek csak ajánlhatom. Athenaeum-nyomda. W ó zn e r Ig n á c . A »Cieaner«-féle rézléniatisztítő folyadékkal próbákat csinál­ tattam és azt. miután jónak találtam, megrendeltem és nyomdánkba használatra bevezettem. Hornyánszky-nyomda. W o h l s t e in M ó r .

VI, Váci-körút 51. sz. Kizárólag könyv­ nyomdái s könyvkötészeti f a -s z e ­ relvények készíté­ sével foglalkozik. Állandó raktára van kitűnő száraz anyagból készült szekrényekből és regálisokból. Kis antikva - szekrény ára 7 kor., nagy szekrényé 9 kor. Árjegyzék ingyen.

Mi

a n y o m d á k v é le m é n y e a „ C L E A N E R u- r ö l ?

A »Cleaner« rézléniatisztítő szerrel próbát tevén, azt kitűnő

A Gallay-féle »Cleaner« rézléniatisztítő szert kipróbáltuk és a már évek óta használaton kivül helyezett öreg, vastag piszok­ kal lerakódott rézléniát 4 -5 másodperc alatt teljesen tisztára hozta. Állandóan használatba vettük. Sehmldl Sándor nyomda. S c h w a rtz L á s z ló m ű v e ze tő . Lapunk zártáig a »Cleaner«-t a következő nyomdák rendelték meg és vették használatba. B u d a p e s t e n : Pesti Könyvnyomda r.-t., Hornyánszky, Pátria, Légrády, Fővárosi, Markovics és Garai, Szt. László, Hamburger és Dirkholz, Radó Izor, Kellner Ernő, Kellner Albert, Thália, Muskát, Engel S. Zs., Kálmán, Lobi D. és Fia, Károlyi, Otthon, Express, Corvina, Rothberger és Weisz, Auer 1., Rózsa K. és Neje, Fried és Krakauer, Roth M. és Tsa, Löbl Mór. V i d é k e n : Kner Izidor, Gyoma; Molnár-féle nyomda r.-t., Szekszárd ; Dobai János, B.-Gyula ; Aradi nyomda r .-t.; Ivkovics György, Újvidék; Perl L. Pál, Tab; Székely és Illés, Ungvár; Nánay Lajos, Baja; Feuer Illés, Kiskunfélegyháza; Csendes Jakab, Temesvár; Jókaí-nyomda r.-t., Sepsiszentgyörgy._____________ A „C lean er*1 e g y e d ü li e lá ru s ító ja G allay P á l B u d a p est, V I. L á z á r-u . 8, I I I . 18 . c^ c^ l

A nagysághoz ké- R Mf pest2500 példányos fl1 M gyorsasággal órán- ^ ^ f l kint. Mint speciális f l y

■ H fl J

m f' MA

flH R A f f ifcK ’H ’ fl ÉR 9

ai„o1ipia.mci,Szi^Ke)NVVNVOMDA[

■v n

K O L K S T K O ri

n V V .l\ v J 1 1 \ V 1 1

&

r ./ - ., , » T T - . , r \ f - n

S C H N t H j t K

380

H jB

9 ||j

g v q r s s a jt ó k

nyomó-gépeket: 3 gyorssajtóinkat lég­ kirakóval is építjük, tehát dob, szalagok

és Herebe" né'ka‘

N achí. A ct.-ü e s , U re b d e n -tle ia e n a u . — M agyarországi kéPv -: T a n z e r M iksa, B u d a p e st V II. A kácfa ■u. iO. J a v í t ó m a h e lv ; A do„ Q E E L - W len VII;2> L e rd ie n fe ld e rstr. 37

K l is é k e t K észítő M ö intézet BUDAPEST VI, EÖTVÖS-UTCA 48. SZ. T E L EFO N 18-99.

BÖLE JÓZSEF

ELSŐ MAGYAR KÖNYVNYOMDÁI SZAK-ASZTALOS BUDAPEST, HORÁNSZKY-UTCA 3

Ál l a n d ó

DOMBORNYOMÁSOKHOZ VALÓ fSTANZNIK. FOk e m i g r Af i Ak . a u t o t i p i Ak . k l i­ s é k h A r o m - é s n é g y s z í n ű NYOMTÁTÁSHOZ FÉN YK ÉPÉSZETI FELVÉTELEK HÁZON KÍVÜL IS .

t o t i p i Ak .

d ú s r a k t á r m in d e n f é l e

BETŰSZEKRÉNVEK ÉS REGÁLISOKBÓL ÉS KÖNVVKÖTŐI5Q FASZERELVÉNVBOL JAVÍTÁSOKAT PONTOSAN ESZKÖZÖL ELVÁLLAL MÁS ASZTALOSMUNKÁT IS

ORNER J. ES •TÁRSA::::::

G ÉP G Y Á R A •BUD APESTEN

K örforgó : : : : : : nyomógépei :: újság és illusztráció nyom ására, m egha­ tározott és változ­ tatható ívnagyságok szám ára készülnek

Könyvnyomdái gyorssajtók::: vasűtrendszerű me­ nettel. Könyvnyomó gyorssajtók két- és négypályás görgő­ járattal. Kromotípiai gyorssajtók rövidí­ tett ívkivezetőkkel, gyűrűs kirakó dob segélyével. Kétfordulatú gyorssajtók előlkirakóval. Kő­ nyomdai gyorssajtó görgőpályával. Kő­ nyomdai kézisajtók és könyvkötő-gépek

381

LEGRÉGIBB GVORSSAJTOGVAR AZ EGESZ BIRODALOMBAN

D mÖDLINGI D. GYORSSAJTÓGYAR EZELŐ TT K A ISER L. FIAI R.-T. BUDAPESTI FIÓ K T E L E P E : VII. KÉR., AKÁCFA-UTCA 13. SZÁM. EG Y SZER Ű KÖNYVNYOMDÁI G YO RSSA JTÓ K VASÚTI É S KÖRMOZ­ GÁSÚ MENETTEL. KROMO- É S AU TOTÍPIA-GÉPEK FRONTKIRAKÓVAL VAGY ANÉLKÜL. RAPID GVORSSA JTÓ K GÖRGŐJÁRATTAL. D O PPELRA PID M IEH LE-R EN D SZ ER Ű KÉTFORDULATÚ G Y O R S­ SAJTÓK. A L EG K Ü L Ö N LE G E SE BB K Ö R FO RG Ó G ÉPEK GYÁRTÁSA.

T Ö K É L E T E S K IV ITELŰ G É P E K , G Y O R S É S IG EN K Ö N N YŰ JÁ R Á S S A L K Ü L Ö N F É L E Ú J É S JA V ÍTO TT G É P E K Á LLA N D Ó RAKTÁRA. G Y Á R : M ODLING. A LA PÍTTA TO TT 1848. É V B E N . A B U D A P E S T I T E L E F O N S Z Á M 5 4 — 48.

WIENI FIÓKTELEP: XVIII/1, WAHRINGERSTRASSE NB. 125.

Koblinger Gyula

fotocinkogváfiai műintézete.

Budapest VII, Csengery-utca 22. szám (telefon 14-61). Készít mindennemű kliséket művekhez, folyóiratokhoz, árjegyzékekhez meg hirde­ tésekhez. Építészeti stb. terveket totolitográfiailag sokszorosít. — Alapítás éve 1892.

r ----------------------------------'n Fiőkfestékgyárak: Berlinben, NewYorkban és Chicagóban. Minden a grafikai sokszorosító szakokhoz való festék elismert jó minőségben. Magyarországi s ausztriai raktár:

eindruck

C A R M IN E H U G Ó grafikai szaküzlet

Bécs

BUDAPEST

Prága

VII, KIRÁLY-U TCA 13. SZ.

KitUntetva j PArla 1900 : Grand P rlx n két aranyérem ; 8ain t Eonia 1904 : nagy díj ; Bordeaux 1907: Grand P r ix . — Telefon 14-10. O h e q u e - B z á m l a » m . k lr . poatatakarékpén 7.tárnál Budaput 99.610. aa. a . C h e Q u e s z á m l a k . k . Poat-Sparkaaaen-Amt Wien Mr. 60.616.

___________________________ J

382

KLISÉK MIN DENNEMŰ K É P E S NYOMTATVÁNYOKHOZ L E G J O B B K IV IT E L B E N

S ;

sA U T O T ÍP IA : ■F O T O T ÍP IA ; : FO TO LITO ■ KROM OTÍPIA

-® ®-

Jo se f Am £er vasöntöde

h

& Söhn£

A z o n k i v o l IS FELVÉTELEK

■■■■

Wien-Hernals, Hauptstr. 122. Szállít legújabb és legjobb szerke­ zetű gépeket könyv- és könyomdák, papiros-gyárak, üzleti könyveket készítő gyárak, könyvkötők, doboz­ gyártók számára, a legolcsóbban s a legkedvezőbb fizetési föltételekkel. c=>

Magyarországi képviselek t

TELEFO N 483

KÖNIG ÉS BAYER

erzn

F O T O C IN K O G R Á F IA I M Ű IN T É Z E T E

SILBERER ÉS STEGILU BudapesQO. Kertász-u. 89

B U D A P E S T V II, K A ZIN C ZV -U . 3 2

■ M asaM H SM M aB M M I

BERGER ÉS WIRTH ] TÖRZSGYÁR LIPCSE ! NÉMETORSZÁGBAN ■

m

i ■ ELSŐ MAGYAR KÖNYV- ÉS KÖNYOM DAI F E S T É K - ÉS HENGERANYAG-GYÁR J»J* h e n g e r ö n t ő -m ű h e l y LAPOS- ÉS KÖRFORGÓ GÉPEKHEZ. OLCSÓBB ÉS JOBB A H ÁZI Ö N T ÉSN ÉL

i

■ ■

T E L E F O N S Z .:

5 6 - 6 4

! j | i | j }

/ / / 1 1 1

J

l

\ \

\ 1 1 ''í f

/

\

ÚJSÁG-, MÚ-, ILLUSTRÁCIÓDISZMÜ- ÉS M INDENFAJTA SZÍNES F E S T É K E K , KENCÉK, BRONZOKA GRAFIKAI IPARÁGAK SZÁMÁRA J * J» J» .P A T E N T ., .V IC TO R IA . ÉS .BIAN CA. HENGERANYAG EGÉSZEN SIMA ÉS KOCKÁ­ ZO TT TÁBLÁKBAN J * J * J » J *

m m

j Ffókgyárak: Barmen, Ber: Un, Sí t-Pí térvár, Flórenc, j Párta, London, Newyork,

j .G Y Á R T E L E P ! BUDAPEST, DL, M ÁRTON-U. J9 1

................ .................................................. ............. ______________

383

___ _______________________________

8 ■

■

i

3 *4

<í 'So

fJ

z

z

bd Z

gá

o obd z >« o o

N U

iOgö

a

o \u w

E w

IS

h

1/1U v0> a oJ o* ■•<15 NO <0_l

Z

Já :

'

ág fcO fcg WW 5■<“N '■O oW Sfr goi

N C - 8 .2 >• rt 13 M ű 00 ej o> O. N -< g «♦ írt ■o £ Nz o 1 w -w •g£ § *8 h a

S/ W _) 0 .1 a o o ^

Sfc ÍOP tz] oO •< £q

s 3 W H

0 .2 a í 5 "S (st .JQ 3 ‘W t-H VI 2 **

SZENT i k GYÖRGY

o\

" w ro ro -O -J=. -«-» ej ■3 txo i N :2 ej .2 öfl <—<»—i

P u

ao

Is N V)bPdi

bd

a SS! > ^ o o > u • 0 0

5S5

5Í 3P fcw ÖS •w2 £8

Ü

hí2

if i gH £s

:U ■4 C so

O so ¥

HH V

•3 a

:

\ :

.y“T \.

/T \

oo

o\

/-S V : C; **

Pű a z W

4

£

h3

V

•••

'N W» 4 «»i*S • • • • •»

/ «>. % \•**•*•*••/••V ***

v »-/ •»*.H # % a* • ••• ••••••

r:

•J5'r! • i *0 ,8 •

Qá

s

O

Ü ? w

2

V/ I

|1I

s *a Ü •

h"

a _ :0 Í5 • •* " 2 <•:2

co

w

Ph

=i =

« Q 5 m

•.

••• t»»#

: : *

♦

g d * g

p ;3 3 : X

v ;> s 3 , 2 ;

: 83: í É :S * :

E :


yv

%►

.

* •• .

10

•w ( /) iá

K z OU o o

;

6 .0 • C *o •

ás| | MÖ&i“

jí

S,js

•a 5*

•

•

** «d 3{ O • a • í-íl :-c ^ > O j j“Ti♦♦ M W

C K

ü l

II s .»•

y \

z2 • » * ••• ••

A *'•X««**••** '***»«M*»»»»»**«HI*»»^k**

U:

% aI i*•

C so

O SO

HH

o II 32

s

.••*K V.D i

\S iO*

x

M| ••••• ; --

co

oo < ;

! 1 í® 14 _ ( •Sj •• •

SO SO

?

sO

u

: ja »

o

N oo O

0

: >8 2 •MMti •

i

•••

HH ^

» j! c

p

> - c ►J h—1 w PQ oo
V

MELLÉKLET A GRAFIKAI SZEMLÉHEZ.

J

• v .....

i

•••M**Mt*MI*t«*M**M»: i / /

« 5 « ti "r a S

♦* > O.

! -s b s* .

m S

5 í ü

-

U

B -

É

BEPGER ÜWIRTH i

9

-

1

1

Stt/tvarelt után ttészüit tjávomszinnyomat.

'Í3

^v:

■2

'Su ^

Ts

aaaa

aaaa ♦

................................................................................ *

............................. ......

ss

se aaaa

A ▼

aaaa

se * a • ▼ •aa a Sí

"A ▼* aaaa

UÖU. 5ZÚLUTÓ

C5A5Z. É5 KIK.

(T I 1

5

0

BF

POLGÁRI É 5

Sí

1

5

RDD R 0

KRTOnRI 5Z R B Ó

iu.

K aaaa

uArzi-uiczn

36

▼

aaaa

TELEFO D 916

TIIT

\?ia t/

♦■

ss

.

aaaa ▲ !▼ a aaaa

T E L E FO H 916

ss ■■■ aaaa aaaa aaaa aaaa aaaa _ - - - - __ - - - = __ =, - = u a . ■ M ♦ 5 S * í S * S S » 5 S * 5 S » S S ^ S S * S S » 5 S * 1 5 * 3 5 Busrtimann F. utódai, Budapest

SS

aaaa ■a m W *a aaaa

aaaa

aaaa

s:

ss

aaaa a# a aaaa

aaaa

KLO riLD -PflLQ rfl

♦■

aaaa "a ♦ ■ aaaa

ss

BUDAPESTED

aaaa ■▼ » aaaa

aaaa

♦

aaaa

ss

aaaa a* a aaaa

ss

aaaa aaaa

:7

V

S.

‘• i s s i s i m s i m s i m i i i i t s t IISIIIIIISS S S IS SS !

n

::

J f c

.........

j

iü H I il

i

I!

i

|

=

Ül

|i|

|j|

H l !!

Jj!'

...................... .

1

** 31

2

,s ............... i :

::

!

::::

1 »

: : :

:::: 5

.

L L K

................. t

i ír

Hill: j Üol j ••••

i

f

! «

, ! ! ! .

| |

s s ' ss*

..

.

ii

i j j j j j j i

JL

" * •

N

h

e s

.......

o

F = = n

.........................................

:ss ssssss : :

.... ..

1

■ s ír

: ■; ;■

SSS1SI S! S ü l t !

■ (

.

..!

a

| B lf m s l : P Hl! i

TE L E F O N 4 0 -9 9 Hm,!imit

Ii

! i

'!

:íj. j

■ iir ’! ! r

lis jjiií

H k S A

i

* 'i ír

};,] ' 2

B js ia a i

• • • » !••« s r ................................ 1 "

•SSÍSSÍ*

! Ü :::::: Ü sH ’ i

:

l - i r

1 ................,* s ‘ 2 I

,ü , ............... i . •SS S * '| 1 :::::: :

l

: 1:1

l iip:! I|

ts s ! : : is t ts s : : : !

1

¥ 4 M M

k ő n v u n

1

M illü iii

!!

s it in ; t i i> t i * t t ii : t s : m t t i : t i s is s t s : i t : t i: : t t n ■ ifi

is

! il. L i. ii j

.,!

” "V\.

í

:

:

« '8 j

i,

tt

1

:

11:1 I I I I :

;s ,.:s ....t ..i

m 3 • ,Ir • \ " : • : ír j • i l l i ::: ::::: " ::::|;::|: ::::: ::1Sí *:: : $ ::: * jü* Jjl ;;;...;• [ • , i:li!Í:;linj • ! ! !:................*::: i ---r::::::r {j Ijj: ||{!:. :::::.: : j!*P |i |Jj E S T, U . m V H O R Q N H -l ülj'fil ..... I:i1i t'•'•: HITTiii .. •••,: :: ••• :: B iJ C H D B U C H E R it ii: li..... • • • • *■"......... ír ■Étim ÍÍ£i.l..Í.ÜÍ!l iiil 1 s ir

,

!!.! ::-!.!

i

jjjj

SS

s s

US l lt s s s m s i

i

( is *

ss

s :‘

i i '

iss s s s sis s ss s ts s i

s is H ss s •lís s s s *

.................

2j ! | | : ; 2

j j j j i j

ü s js s s s

!O

i

Is ..

ts s s s t m is ts tis s s is s s s s iir

! s s : t : : : s is i: is t : : : : s : : : s s s : : : : : : it s : : : : : : s s : : : : : ss* IS SS ::s * ss

ss ss ss j

s s ii it i; s s : m is a s s s i s ; s t i

Flinsch-féle ,,Vignetten-Mosaik"-ból

s

S

s

S

SS s 1 s s ..::

::

t i : s t s s s it i s s ii t i is ii : t it t t s s s : s : is i t is s i is t s s s u

.................. ) szedte Garai Simon, a Pollak Elkán és Társa cég beltagja

SS SS

< < J D

oo oc

-<

E- 1

a:

<

CL NI

o

/I

o Od

•<

2

oo u

DC o oo

‘W

o 00

O j

a

‘W

a 2 DÜ

ig < 05 p -O 3

OO CN CN

< N u

□ □ □□□

E—

< >Z o

uo j

o QC Uű

•cl 0} •cl Q O

'I

—1 E—

Z

SÍ

D i

□

5

a

55 !S

Q

o •cl Q

z

Uj

E—

ÜJ

'<

<

□

NI

c/o H

OO w

S:

Q D

CŰ

üJ

Z

OO

nJ

>

5

< CL

CL > M

x:

O

a o

o

O s

X

>

oo

□ □□ □□ □ □□ □

L! CL

CL O

D CQ

□ □ □ □ □

CL

> ■CL

z

CL

d OS

uű C* cO * jű hJ

o a M

o u

□□□□□□□□□

□

'

ASZTAIPSOK-KOZPONTI j BÚ TO R ÁR U H ÁZA- í BUDAPESTANKER PALOTA D E Á K -T É R : I n

1-5Z.

íQ

TELE FO K:

■TfíF-39.

BlíTOROKMINDENTGÍNyNEKMíGFElEiÖEN E I A D A S •N A G Y B A N -É 5 -K IC S IN Y B E N

gleitsm ann 8. festékgyára kföudapesten áMranyérmek : 1897. Jkipcse, 1906. tMilano, 1909. a drezdai nemzetközi fényképészeti kiállítás.

v E züstérm ek: 1893. éPrága, 1899. Génua. g r and éPrix az 1910. év i 6rüsszeli világ kiállításon.

Tompafesték 11280. számú tompabavna. Tom pafestékek minden ár­ nyalatban készletben vannak Tompa és fén y es műnyomópapírhoz egyenlően alkal­

om

kKettősszinnyomófesték 0 8 3 0 . számú szépiabarna kettősszínnyomó/estekék tűiden árnyalatban kész\ leiben vannak.

TYPOGRAPHIA

'"-ÁSOSSia Ü. T., ItOlMIT

s 5

sR U1 CL u X <* o N 2 M m (O

H E S S B E E S E B E S E B B E B E B E E B E B E E E B E S E B E S E B B B E E S S EBES .

S a

E

E E

B

E

E

a a

E E

&

% ( P ii

r

E E E a

E

E E E E E

WlLHEim és GLflSEfi Sebészeti gummiáruk, kötszerek, betegápolási cikkek és bajuszkötők a nagykereskedése o

Budapesten, 1U. kerület, Semmelweis-utca 7. sz. Telefon-szám: 163— 85.

&

r I

E fcj E

E E E E E E E

BEHBEEEEEEEBBEE®ESESSEEBBEBE®E®BEEEBBEEBEBEEEl Szerkeszti Wilhelm Arlbur. — Kiadta Wlltielm és Claser. — Megjelenik évenként négyszer december, március, junliis és szeptember l-é

ERUSALEM ASZENT SKARABÁUS

AMSTER MODERN INTERIEURKÉPEK

BUDAPEST, RÓZSA-U. 35. SZ. I. EM.

tíllW ABSf'

r *> - s z t a t uo # L

GRAFIKAI SZEMLE

m

am

im m m m m m

HAVI FOLYÓIRAT KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS ROKONSZAKMÁBAN LEVŐK RÉSZÉRE

K IA D Ó T U L A JD O N O S a n y o m d á s z o k s z a k k ö r e M E G J E L E N I K M IN D E N H Ó N A P U T O L S Ó N A P JÁ N X X -I K É V F . ♦ 1910. É V I D E C E M B E R HÓ « 12-IK S Z Á M —

4

í

A U TO TI PIA -^ Ü T O T IW A

KROMOTI PIA •F O T O U t O MINDEN NEMŰ KfftrirK'AT; /*. L E G J O B B K IV IT E L B E N .

f ő r a k t á r és i r o d a

M Ű U .E R T E S T V É R E K BUDAPEST, SÓLYOM-U. 13

LORILLEUX CH. És TARSA A VILÁG LEGRÉGIBB ÉS LEGNAGYOBB NYOMDAI,

xxxx

k ő n y o m d a i, k ö n y v k ö t é s z e t i f e s t é k e k g y á r a As 188*. é t 1808. P ír u l Tlláek ttllltétM v er•tnyet klrBli iary-teg.

O ru d Prlx-vel kitüntetve:

FEST ÉK EK A KÓ- ÉS KÖNYVNYOMDÁI, KÖNYVK Ö TÉSZETL S VALAMENNYI GRAFIKAI SZAKMA RÉSZÉRE. ARANY-, EZÜST- ÉS MÁSOLÓFESTÉKEK. HENGERANYAGOK ÉS AZOK ÖNTÉSE. KENCÉK. PREPARÁLT PAPÍROK KÓNYOMDÁK RÉSZÉRE.

S t.-L o als 1984, Lüttieh 1986, é t Mlltno 1908.

11 GYÁR ÉS 4 0 LERAKAT AZ EGÉSZ VILÁGON!

IRODA ÉS RAKTÁR: BUDAPEST, telefon

SZÁM

FER EN C Z JÓ ZSEF-RA K PA RT 27

ALAPÍTVA alMlS-BAN a

GVÁR: BUDAFOKON, BUD A PEST M E L L E T T i ji x a r i :m nw xTFfnriazrornrw itn jn r a r m g a n e r j . m i m w

B élyeg ző-m etszés

ó lo m z á r - g y á rtá s

M ehanikai m űhely

u

G alv an o p lasztik a

R é z lé n ia -g y á rtá s

□

E

L

S

Ő

M

A

B

E

T

U

O

N

R

É

S

Z

V

.

G

T

-

T

Y

O

A

R

T ö m ö n tő d e

A

R

D

E

S

.

BUDAPESTEN, VI., D ESSEW FFYUTCA 32. SZÁM. TELEFON 2 3 -7 0

□

Dús raktárt tart folytonosan magyar, ném et, té t, horv á t, szerb, román a bolgár ékezetéi

: k ö n y v -é s : betűkből körzetekből, rózléniákbél éa kizárásokból, továbbá a leg­ különfélébb ékítményekből és egyéb nyomdai fölszerolvényekből. Egész nyomdai berendezések jntányos árban és gyorsan foganatosíttatnak.

EGYETEM ES TABELLAALAPZAT n CZETTEL ÉS BENDTNER SZABAD. W

:t