3 KIADJA A MAGYAR FILMTUDOMÁNYI INTÉZET

3

KIADJA A MAGYAR FILMTUDOMÁNYI INTÉZET

FI M KULTÚRA

K IA D JA A M A G TA R FILM TU D O M A N Y I IN T É Z E T É S FILMARCHIVUM • M E G JE L E N IK KÉTHAVONKÉNT

j formában^megváltozott tartalommal jele­ nik meg a FILMKULTÚRA 1965. 1. száma.

Annak ide­

jén, mintegy hat esztendővel ezelőtt azzal a cél­ lal indult,

hogy

gisztrálója

legyen a filmvilág

nyeinek,

mig a hazai

differenciálódása

készteti.

művészeti esemé­

elméleti-esztétikai megnyilatkozásainak

mindaddig, és

mindenekelőtt körültekintő re­

filmélet terebélyesedése felelősebb feladatokra nem

E régen várt folyamat ma már kétségte­

lenül elkezdődött,

jelzései, eseményei szaporod­

nak - számbavételük, értékelésük szakmai és tudo­ mányos szempontból sem várathat magára. Itt az ideje,

.hogy a FILMKULTÚRA is

"felsőbb osztályba"

lépjen. A magyar film művészei, elméleti

és gyakor­

lati szakemberei tekintsék tehát saját fórumuknak az uj FILMKULTURAt, tekintsék a jét szolgáló ként,

művészetük jövő­

közös erőfeszítések olyan orgánuma­

amelynek segítségével az útkereső gondola­

tok, tudatosító szándékok

"felgyorsulhatnak",

s

megsokszorozott energiával tölthetik be feladatu­ kat.

A filmművészet iránt komolyan érdeklődő ol­

vasóknak pedig az alkotók,

esztéták, szakemberek

írásainak, vitáinak közlésével, valamint hazai és nemzetközi tájékoztatással, filmtörténeti dosszi­ ékkal, filmográfIákkal, szemlékkel kívánunk minél átfogóbb

képet

nyújtani a film

fejlődéséről és

•problémáiról. A FILMKULTÚRA szerkesztősége

E számunk munkatársai: ALMÁSI Miklós esztéta* a Szinháztudományi Intézet tudományos munkatársa ÁBEL Péter filmkritikus* a Tájékoztatási Hivatal osztályvezetőj e BÁLINT András a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója BÍRÓ Yvette a FILMKULTÚRA szerkesztője, a Magyar Film­ tudományi Intézet tudományos munkatársa GYÁRFÁS Miklós iró, a Szinház- és Filmművészeti Főiskola tanára HEGEDŰS Zoltán a FILMVILÁG szerkesztője HERMANN István esztéta, az irodalomtudományok kandidátusa KOVÁCS András rendező MAGYAR Bálint az irodalomtudományok kandidátusa, a Magyar Filmtudományi Intézet tudomá­ nyos munkatársa MÁNDY Iván iró NEMES Károly a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos munkatársa SZABÓ István rendező SZONYI Klára a Magyar Filmtudományi Intézet munkatársa TARÓDI-NAGY Béla a Magyar Filmtudományi Intézet tudoiri&nyos munkatársa TÓBIÁS Áron a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár tudomá­ nyos munkatársa ÚJHELYI Szilárd a Magyar Filmtudományi Intézet igazgatója

Szerkesztőbizottság: BÍRÓ Yvette /szerkesztő/, GAÁL István, HEGEDŰS Zoltán, KOVÁCS András, ÚJHELYI Szilárd A kiadásért felel:

Készült:

a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum igazgatója

az Építésügyi Dokumentációs Iroda Sokszorosító üzemében 65o56l számon. Felelős: pőti Pál

Andrzej WAJDA rendezői munkájáról /Przekroj/..........

.122

ESCHER Károly fotóművész kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában /Körner É y a / ............

..125

A D A T T Á R Bemutatók Moszkvában, Párizsban, Londonban és Beérkezett könyvek

Rómában ..........

..........

A Filmmúzeum 1965. évi előadásainak programja

.129 131

. . . . . . . . . .

Következő számaink tartalmából: Magnetofonbeszélgetés filmművészeinkkel a "közönség-film” problémáiról + Filmtörténeti dosszié: Orsón WELLES 60 éves + HÚSZ ÓRA: a regénytől a forgatókönyvig + A tizenhét évesek és a filmművészet + Jelentés a moszkvai fesztiválról + Ingmar BERGMAN filmtrilógiája

Formanyelv és realizmus + Különszámunkban: A televízió és a film

.132

TARTALOM ALMÁSI Miklós: Korszerű stílus - közéleti elkötelezettség ........ M Ű H E L Y "Tessék felébredni l ,r - Magnetofonbeszélgetés SZABÓ I s t v á n n a l

. .

M É R L E G NEMES Károly: A II. Miskolci Filmfesztivál . . . . .

........

ÍGY JÖTTEM - Kritikai montázs .................................. GYÁRFÁS Miklós: Vázlatok Mastroianni arcjátékáról ............. A

F I L M

ÉS

K Ö Z Ö N S É G E

KOVÁCS András: A NEHÉZ EMBEREK bemutatója után ............... Európa anno zero - Körkép az európai filmgyártásról 194-5-ben / ÁBEL Péter/ .................................... MÁNDY Iván: Két r e n d e z ő ............ .................. ............ K Ö N Y V E K Film kislexikon /MAGYAR Bálint/ . •

. .

A televízió és hatása /TARÓDI-NAGY Béla/ . . . .

..........

.

Dziga VERTOV, Publizist und Poet des Dokumentarfilms /SZŐNYI Klára/ . . . . ......................... Gilbert COHEN-SÉAT, Film und Philosophie /HERMANN István/ . . . K Ü L F Ö L D I

F O L Y Ó I R A T O K B Ó L

A Kierkegaard-i dilemma BERGMAN művészetében /Európa Letteraria/.

...

* ...................

Pályatársak HUCIJEV HÚSZÉVESEK cimü filmjéről /Iszkussztvo Kinő/ .............

...............

Uj cenzuratörvény Spanyolországban /Ciné en 7 dias/ .......... LE BONHEUR - Ágnes Varda uj filmje /Cinéma 65 / ............... SHAKESPEARE-filmek hármas vásznon - Geoffrey REEVES javaslata /Sight and Sound/ ..................... Független filmalkotók társulása Olaszországban /Cahiers du Cinéma/ . ........................... Uj hullám vagy Ifjú film - Gilles JACOB cikke /Sight and Sound/ ...................

. . . . . .

Almási Miklós KORSZERŰ ST ÍL U SKÖZÉLETI ELKÖTELEZETTSÉG Hosszú ideig,

talán a magyar

figyelhettük meg, hogy ahány

film egész eddigi

története során, azt

film, annyi stilus született,

vagy legjobb e-

setben néhány markáns rendező - FÁBRI Zoltán, MAKK Károly - tud ta k,kialakí­ tani maguknak nagyjából

megkülönböztethető egyéni stilusvonásokat. De ezek

az egyedi stílusok sem voltak annyira műalkotás

egyediségét a széles

rendező koncepciója

határozott jegyekkel ellátva, hogy a

közönség is

felismerje. A néző

legtöbbször láthatatlan közeg,

számára a

a rendező maga pedig a

főcímben hosszadalmason felsorakozó nevek egyike. S most egyszerre mintha megváltozott volna a kép.

A FELSZÍNI PROBLÉMA:

a

stílusok

Néhány év óta érezni kezdjük, különülnek el,

hogy most már nemcsak egyéni látásmódok

nemcsak egy-egy rendező

hanem valahogy kibontakozott

k é t

polarizálódása

egyedi stílusa lesz határozottabb,

s t i l u s - c e n t r u m

is, két­

féle filmszerűség-elv, a világról alkotott kétféle képi vizió. Az egyik pó­ luson sorakoznak fel újításának,

korszerű

a cselekményes-dramatikue

szerkesztettségü film meg­

átkomponálásának vívmányai.

A PACSIRTA,

az

ANGYA-

LÓK FÖLDJE, a HÚSZ ÓRA még a PÁRBESZÉD is.

tartoznának ide,

A másik póluson a

alkotások, mint az OLDÁS ÉS KÖTÉS,

de ide fiatal,

a SODRÁSBAN,

lázs Béla Stúdió megkapó kisfilmjeinek sora

kivánkozik egyik gyakran

szálával

kisérleti

jellegű

az ÁLMODOZÁSOK KORA, a Ba­

/TE, ODA-VISSZA, MIÉNK A VILÁG,

KONCERT, stb./. Érdekes megfigyelni, hogy pl. MAKK Károly legutóbbi SZETT PARADICSOM,

az UTOLSÓELŐTTI EMBER - még a polarizálódás

szakban ,születtek, s viselik.

filmjei - az ELVE­

lényegében mind

a két stilusirányzat

előtti

kor­

jegyeit magukon

Hevesen dramatikus fordulatok, látványos szerkesztés, másrészt lé­

lektani

realizmus felé

stiluselv együtt

forduló,

rezdülésekben mozgó,

jellemzi koncepcióját.

lazább szerkesztésű

Ez a kétfajta stilusirányzat tehát

szinte máról holnapra robbant be filmművészetünkbe, alig két különült el egymástól és mivel frontokat is: vitákban,

esztendő alatt

ilyen hevesen érkezett, rendkívül kiélezte a

alkotási elvekben egyaránt.

Persze ez a kétféle ábrázolási készség egymást is formálta. ban fogalmazva:

a SODRÁSBAN meghökkentően uj látásgyakorlata,

centráló figyelme - egy

másfajta érdeklődés fegyelme alatt

él a HÚSZ ÓRA újszerű dramaturgiájában,

Paradoxon­ belsőre kon­

ugyan, de - ott

balladás-szaggatott lélegzetvételé­

ben, mint ahogy az ÁLMODOZÁSOK KORÁnak ritmusképleteiben, fényképezési elve­ iben

is érvényesülnek

filmművészetünk.

azok a vívmányok,

melyeket a másik

el

/Csak megjegyezzük, hogy ez az uj stiluselv kezdetben mint

operatőri útkeresés jelentkezett - ha úgy tetszik son,

póluson ért

a

m á s i k

p ó l u ­

csak később önállósult átfogó stílussá. Gondoljunk olyan filmek kép­

alkotó újszerűségére, mint a FAGYOSSZENTEK, az ANGYALOK FÖLDJE vagy a NAPPA­ LI SÖTÉTSÉG,

ahol a képkompozició újszerűsége már-már az

eredeti filmanyag

"túllépését" is jelenti./ Már csak ezért is bántó lenne merev és egymást ki­ záró ellentétekben gondolkozni, mint ahogy a mai filmviták ilyen végleteiben igyekeznek a probléma gyökerét megragadni. Miért pattant ki oly taloknak /Hogy itt

tulajdonított

váratlanul ez a stilusmegoszlás? Miben áll a fia­ stílus

nemcsak fiatalok és

újszerűsége és

emberi-társadalmi

öregek látáskülönbségéről

lényege?

van szó, arra még

vissza fogunk térni./ A döntő ok - véleményem szerint - egy régóta felhalmo­ zódó és most

hirtelenül robbant

filmek azt keresik, hogy milyen be a mai emberben, dást

társadalmi-életérzésbeli b e l s ő

jelenség:

á t a l a k u l á s

ezek a

megy vég­

milyen világnézeti és főként "életérzésbeli11 átformáló -

teremtett életünk. Egy olyan jelenséghalmazra tette rá a kezét, melyet

eddig csak ritkán, vagy csak más kérdések melléktémájaként láttatott a film: a belső, szellemi-etikai vagy életvitelbeli sérletet.

6

A SODRÁSBAN egyetlen

státus quo felmérésére tett kí­

nagyszerű monológ arról,

hogy "igy élünk",

egy életérzés

lirai vallomása ez a

világnézetben mozog, generáció életének

film, nem mondanivalóban, tanulságban,

hanem képbe és lirai atmoszférába b e l s ő

akarja sűríteni egy

" s o d r á s á t ”. Az ÁLMODOZÁSOK KORA

még

tudatosabban ezt az életérzéssé párolt világnézetet kutatja: minden dialógu­ sában ott bujkálnak a világnézeti, morális, sőt politikai gondok, - de mind­ ezt csak a,hétköznapi ember érzéseiként vagy Ízlésbeli érzékenysége mutatja be*

gyanánt

Egy alakuló-formálódó . "hétköznapi világkép" nyomában jár ez

a

filmstilus. Ebből az alapvető

magatartásból

érthetőek ennek a stílusnak külső je­

gyei is. Hiszen mindnyájan érezzük, mennyire igazságtalan akár dicséretként, akár leszólásként csupán technik^i-kompozicionális vitára csökkenteni az ábrázolásmódnak formaelveket:

újszerűségét.

Bár könnyű lenne felsorolni

cselekménytelenség - szemben a

ennek

ezeket az uj

hagyományos-drámai vonalveze­

téssel, lazább képszerkezet, a vizualitás önálló "kószálása" a téma körül, a dialógusok pusztán atmoszférikus használata, a tárgyak fénykép-zenéje stb. Mindaz azonban csupán eszköz, egy sokkal lényegesebb művészi gálatában.

S mig csupán ez eszközök

szándékok irányát, célját. kutatáshoz szükségesek,

vitáját látjuk,

elv szol­

addig nem érthetjük a

Ezek az eszközök ugyanis ahhoz a mélyebbre nyúló

hogy felderítsék az

emberekben -

és főként a "hu­

szonévesekben" - folyó öntudatosodás, "önmeghetározódás" útjait, a belső át­ alakulás és magáratalálás magvát és logikáját. Nem véletlen,

hogy az

ÁLMODOZÁSOK KORÁnak

egyik legégetőbb kérdése a

középszerűség elleni tiltakozás, a "fallal" való vita. Az ellen a magatartás ellen akar szót emelni, melynek eem is olyan távoli végállomása a közöny, az érdektelenség és a tehetetlenség. Hogyan lehet megtalálni ennek a generáció­ nak önmagát, úgy, hogy ne legyenek nak?

egyszerűen neveltjei a felnőttek világá­

Hogy átvegyék egy elmúlt kor hősi

tartásának legfontosabb etikai e-

redményeit - annak botlásai, félmegoldásai nélkül? Az OLDÁS ÉS KÖTÉS ezt a kérdést még meghökkentő drámaisággal tette fel. A fiatal orvos kezdetben professzorra,

mint arra a

"vadul" vitázik, és szinte gyűlölettel néz az öreg "falra", mely nem engedi önálló

Medd a döntő megpróbáltatás - a nagy műtét - után le kell

érvényesülését.

számolnia önmagá­

val, rá kell döbbennie arra, hogy önmagét csak akkor tudja megvalósítani, ha az

idősebbek emberi-etikai tartásából

átveszi mindazt, ami nagyszerű és ma

is élő. Az ÁLMODOZÁSOK KORÁban ez a vita már nem

ilyen motivált és többoldalú,

a drámai felépítés kicsit az önmagukat látók egyoldalúságával készült. Mégis ebben a filmben is egy generáció önmegvalósításának lehetősége és valósága a

7

probléma.

Ezek a konfliktusok

sokkal rejtettebb, kevésbé

azonban az életnek -

és világnézetnek - egy

látványos és "dramaturgikus” sikján jelentkeznek.

Nem lehet heves összecsapásokban ábrázolni őket, noha lényegüket tekintve ezek is

hevesen

jelentkező gondok*

Csupán ” lakhelyük”

rejtettebb. Ehhez a

belső, életérzésbeli - gyakran nem is igen tisztázott - réteghez akar közelférkőzni e z a stilus, és ehhez teremtett magának - vagy vett át - filmeszkö­ zöket. Lássunk egy példát. Az és a jóindulatú*

ÁLMODOZÁSOK KORA egyik érdekes

középgenerációhoz

tartozó mérnök

jelenete Jancsi

beszélgetése, amely egy

száguldó kocsiban folyik kettejük között. Az esős ut két oldalán egymás után maradnak el a házak; a vita teremti meg*

képbeli atmoszféráját a száguldás nyugtalansága

A mérnök beszél - Jancsi csak hallgat, és néha ránéz a mérnök**

re. A dialógus

egyoldalú, de ez a

"ránézés" mégis többet mond, mintha éles

vita fejlődne kettejük között. Ebben a tekintetben a kételkedés és a bizalom keveredik,

mig a külső atmoszférában

frisseség és a változás

megcsillantatott

száguldás-imádat, a

iránti yonzalom jelzi azt a belső közeget is, mely­

ben a beszélgetés zajlik.- tehát azt a csupán

életérzésben megfogalmazható,

alig-tudatos magatartást, világképet, amely Őket jellemzi. Ez a képbeli meg­ oldás többet tud mondani, mint ha kibontották volna ezt a dialógust:

a ki­

mondással össze is törött volna az, ami még nem fogalmazható meg, ami nagy­ részt az életben is csupán a

kimondatlanság feszültségében él. Ez a Z e n e i ­

ség” füti,fel ezt a jelenetet, teszi igazán modernné. így van ez más jelene­ teknél is, az

újszerű eszközök használatát az élet

kapilláris változásokat, melyek nagyon

maga diktálja: ezeket a

fontps társadalmi mozgások belső ki-

sérőí, nem lehet másképp érzékelhetővé tenni. Ezeknek a filmeknek életanyaga dernsége leginkább a talános társadalmi

és a

belőlük következő

megoldások mo­

"huszonévesekre” hasonlit. Noha ez az életjelenség ál­ probléma,

mindnyájunkat érintő jelenségcsoport, a belső

átalakulás, az életérzés fokozatos változásának nyomonkövetése, mégis leghe­ vesebben a húszévesek az

világ- és önszemléletében

"önmeghatározás” igénye, a múlt

jelenségcsoportot

érint és ennek

jelentkezik. Természetesen

újraértékelése egészen más életanyagot, következtében

egészen más művészi-formai

konzekvenciákat eredményez az idősebb generáció esetében is* Ma már túlhala­ dottnak érezzük ugyan a PÁRBESZEDet, noha ennek a törekvésnek egyik nagy vo­ nalát képviselte,,a HÚSZ ÓRA viszont minden tekintetben ennek a világnézeti igénynek szülötte. Nem arról van tehát szó* hogy a hagyományos formanyelv a középgeneráció njjaiba ivódott be, aint tanult-megszokott alkotó ritmus, rutin. Nem erről van szó, mert ezek a filmek & m a g u k é l e t t é n y e i t éppoly au-

8

ionom modernséggel kezelik, mint az OLDÁS ÉS KÖTÉS vagy az ÁLMODOZÁSOK a sajátját#

/Hogy ez nem

Miklós ÍGY JÖTTEM c * rekvésekhez

elsősorban

generációs

kérdés, azt mutatja Jancsó

filmje is, mely stílusában

tartozna, noha szerzője

KORA

inkább a "fiatalos" filmtö-

éppenséggel a középgeneráció

tagja ./

Csupán az életanyag más, nem annyira a belső történés és formálódás kutatása a lényeges, mint bizonyos

megrázó események ujralátása, és az,ujralátás ré­

vén egy újfajta világnézeti-magatartásbeli orientáció keresése#

A cselekmé­

nyesség, a hevesen drámai fordulatok tehát apropóként szolgálnak ahhoz, hogy a milvész és a néző a látottakat újraértékelje, tudással revideálja, ténésre a

a tudottakat egy még mélyebb

meglássa a "dolgok másik oldalát" - tehát a külső tör*r

b e l s ő t ö r t é n e t í r á s

Ennek az átfogalmazó kedélynek

egyik

átfogalmazásával

művészileg

feleljen*

érdekes, noha szemléletmód­

jában megoldatlan vallomása az ÍGY JÖTTEM c# film# Gyökeresen akar szakítani az eddigi

felszabadulás-élmények közlésmódjával,

szemléleti-cselekménybeli

"szokásaival", és ezt a történelmi fordulatot egy

1 i r a i a n naiv törté­

net köré akarja szerkeszteni. Csakhogy érdekes módon, éppen a naiv-lirai t örbénet

marad elvont és kissé konstruált, mig az "életből lopott" elemek -

a

vonaton utazók, a katonák stb*, tehát ahol kilép a maga által teremtett "el­ vont történet" feltételeiből - lesznek igazán vonzóak és élŐek# A PÁRBESZÉD

világosan az elmúlt húsz év küzdelmeit méri fel, és a két

embertől szinte minden

mozzanatban azt kérdezi, mi az, ami ebből a korszak­

ból, mai emberségükhöz hozzátartozik, és mit hordanak tehertételként magukkal stb. Az ujráfelmérés és önviszgálat, a néző önkorrekciója, a hamiE képek át­ festése a "belső" témája a HÚSZ ÓRÁnak is* A "minden másképp van", a többfé­ le igazság egymással való vitája, a valóság ellentmondásos

szövetének lassú

és fájdalmas kiteljesedése

- nemcsak történelmi

kérdés, hanem a mai

világlátásának kérdése is.

Ez a film is a belső

átalakulás útjait kutatja,

- a falu

megnyugvásának külső és főként belső mozzanatait*

póluson is hat a másik stilusáramlat

tényekből következik, l ö n ü l é s t szülik, kal hozzák. Mind

Ennyiben ezen a

kisugárzó ereje. De ezt a belső átfor­

málódást a valóság heves mozgásának, az elmúlt tekintéséből próbálja felvázolni*

évek Összviszonylatainak át­

A különbség tehát a vászonra kerülő élet—

és ezek az élettények nemcsak a stilusbeli hanem az

ember

a z o n o s s á g

mozzanatait

e l k ü ­ is maguk­

a két áramlat a ma közéletének legfontosabb szövetét akarja

felfejteni - a mai ember Ö*u&agéhoz,

történelméhez,

társadalmához való meg­

változóban lévő viszonyát. Voltaképpeni tézisünk tehát úgy hangzana,

hogy a két pólus mindegyikén

a mával folyik a művészi vita, a közéleti elkötelezettség két sajátos megfo­ galmazásával találkozunk mind a két

sarkponton.

Nem egymást kizáró áramla-

9

tok ezek - noha formálásban, kozó mozzanatból

s főként világszemléletben sok egymással vitat­

rakódnak.össze -,

egymással rokon törekvések.

hanem egymást feltételező és a

mélyben

Ennek a stílusbeli polarizációnak jelenségét te­

hát csat az azonosság és különbség dialektikáján belül lehet eredményesen elemezni.

Csakhogy ennek a különbségnek és

összetartozásnak szerkezete már

egy mélyebb problémára utal: a közéleti elkötelezettség mai ábrázolási lehe­ tőségeire.

VILÁGNÉZET,

"ÖN ME G HA TÁ RO ZÁ S"

ÉS A M O D E R N F O R M A N Y E L V E LL E N T M O N D Á S A I A film élményanyaga a képbeli ráismerhetőség paradoxonjából táplálkozik: a néző mindig többet lát, többre ismer rá, mint ami a képek sorában megjele­ nik.

A modern filmek esetében ez még tovább

finomodik,

itt.a ráérezhetőség

lesz a néző élményének vezérlője, az un. közvetlen evidencia. Az a jelenség, hogy a képen feltűnő tárgyak, gesztusok,

epizódok nemcsak

tárgyias közvet­

lenségükben hatnak ránk, hanem távoli felhangjaikkal, asszociációs terükkel, szavakkal ki sem fejezhető és mégis "evidens” többnyelvűségükkel. Az ORSZÁGÚTON nagyszerűségét többek között az adja, hogy minden beáljitás

többértelmü,

és egyben

minden értelmében

evidens

módon

átélhető. A

trombitán játszó Gél somina szomorkás képe nemcsak a magány és elhagyatottság nosztalgiáját sejtteti meg, hanem a tiszta naivitás groteszk időszerűtlensé­ gét, az önmagát csak zeneileg rűtlenségét,

kifejezni tudó fájdalmat,

azt a bonyolult jelenséget,

a költészet korsze­

hogy minden fájdalma

dacára ez a

jelenet mosolyra készteti a nézőt. Ez a sokértelműség adja ezek a

a művészi kép totalitását,

képi-hangulati utalások,

e g y s z e r r e videncia

hat,

a felhangok zenéje

de csak akkor, ha

a z o n n,a 1

tehát ha valamennyi jelentése evidens.

és

Ez az

e-

azonban feltételezi a filmalkotó és a filmnéző közös nyelvét.

És

nálunk itt kezdődnek a bajok, pontosabban az evidencia megbomlásának válsá­ gából

alakul-formálódik

valahogy ez a két

egymással vitázó,

noha azonos

problémák körül foglalatoskodó filmstilus.

Olyan elhangolódás keletkezett,

olyan két-

mely ezt a közvetlen evidenciát

vagy többnyelvűség alakult ki,

- a nézőközönség egészét illetően - egyelőre lehetetlenné teszi. Ennek a jelenségnek legegyszerűbb ténye az, hogy a középgeneráció szá­ mára bizonyos gondolatok, lásból

életérzések,

sőt történelmi problémák néhány uta­

is teljes evidenciával rajzolódnak ki,

mig a fiatalabbak számára u-

gyanezek az utalások üres jelzések maradnak. Gyakran használt példával élve:

10

a mai húszévesek összekötőjét

számára a

jelenti....

Rákosi név

lassan már csak a

Ez az evidencia-hiány

felmerül. Ami a fiataloknak,

Ferencváros egyik

persze a másik oldalról

is

saját körükben evidens életérzésbeli tény, ami­

ről

elég egy-egy félszó, - esetleg egy argó és máris mindenki tudja-érzi, mi­

ről

is van szó

kirajzolódó

- az az idősebbek számára csupán tartalmatlan vagy halványan

elméleti tény marad.

A jelzett élettartalom belső,

átélhető és

átélést parancsoló gazdagsága elmarad. Ha a film,ilyen jelzésekkel nyilván elveszti általános felhangok zenéjét.

érvényű evidenciáját.

S felhangok

desztillált v í z : viznek viz,

nélkül a kép

dolgozik,

Az utalás nem pótolhatja a

harmóniarendje olyan,

mint

a

de hiányzik belőle az a sok, apró, lényegtelen­

nek látszó és a ráismeréshez mégis elengedhetetlen "kellék". Nem egyszerűen generációs kérdés ez, nem arról van itt szó,

hogy a fia­

talok valami egészen mást látnak a világból, mint az idősebbek. Hiszen ezeket a korproblémákat

nemcsak.a fiatalok látják, hanem az érzékeny

felnőttek is.

Gondoljunk olyan filmekre, mint a HAMU ÉS G Y É M Á N T v a g y az egészen más gondok szálaiból készült HOGY ÁLLUNK FIATALEMBER példáira. Az előbbi a felszabadulá­ si harcok

bonyolult viszonylatait kutatta,

révén választ

keresett a mai húsz

/huliganizmus stb./,

de bizonyos hangulati

esztendősök

áttételek

magatartási kérdőjeleire is,

az utóbbi a még fiatalabbak "szülőéhségét", szeretetvá-

gyát csillantotta meg lirai-komikus életképpel. Csakhogy ezekben az esetekben az ábrázolás elég bonyolult feladat, nehezebb megtalálni azokat a nyelvi áttételeket a politikai érzékenység

mert

- formanyelvtől gesztuson át

"pontjaiig", melyeket azonnal és egyben az evidencia

hirtelen világosságával tud lereagálni mind a fiatal, mind az idősebb generá­ ció.

Hiszen végül is az ÁLMODOZÁSOK KORA is közéleti problémákat feszeget, s

a HÚSZ ÓRA is

- noha határozottabban és mind tematikailag, mind szemléletben

más arculattal - ennek jegyében áll, mégis jelenleg e két film hatáslehetősé­ geinek az szab határt, hogy az előbbit a fiatalok azonnal megértik,"lereagál­ ják", viszont a HÚSZ ÓRA számos jelenetét csak látják, értik, -de nem nyújtja nekik azt az azonnal érzelmi közeggé sűrűsödő élményanyagot, mint az időseb beknek. Mint ahogy az idősebbek számára az ÁLMODOZÁSOK KORA egyszerűen érthe­ tetlen epizódsorozat... A művészi nyelvezet tágabb vagy szükebb körű érthetősége, evidenciája te­ hát nem pusztán a formák kérdése.

Pontosabban: nem elsősorban a formanyelvé,

nem is az "életérzések" különbségéé. Persze van:

közvetlen anyagában erről is szó

bizonyos gondokat könnyebb egy generáción belül félszóval jelezni, hogy

mindenki ugyanazt és ugyanazon az érzelmi rezgésszámon élje át.Csakhogy a mű­ vészet

hivatása abban áll,

korlátját áttörje,

hogy a mindennapi

életnek eme mindig felmerülő

és a művészi komponálásnak olyan általánosságát teremtse

11

meg, melyen a különböző társadalmi csoportok számára azonos élményszinten le­ het

közölni bizonyos társadalmi-emberi problémákat. A művészi alakitásnak át

kell törnie az egyes szociológiai körök Ez. a művészi általánosság pedig már

"belső nyelve" által alkotott falat.

v i l á g n é z e t i

p r o b l é m a

is. Véleményem szerint a stilusok vitáját, a filmek hatásrádiuszát a formálás világnézeti energiaközpontja határozza meg, és a formai stiláris ellentmondá­ sokat is innen kellene felfejteni. A fiatalok világszemléletének gerincét az vagy még inkább az

e l k ü l ö n ü l é s

lakitotta ki. "Ilyenek vagyunk;

ö n m e g h a t á r o z á s ,

h a t á r a i n a k

m á s o k ,

keresése a-

mint az előttünk járó generáció".

S noha ezt a problémát kérdő alakban is meg

lehetne fogalmazni, és talán igy

még izgalmasabb és egyben történelmibb lenne - ezek a filmek nem vállalkoznak az analizisre, az önmeghatározás kutató jellegű műveletére. Nem keresik, hogy mit is akarnak, miért és mennyiben különböznek az előttük járóktól, mennyiben szerencsés ez az felmerülnek,

elkülönülési vágy

és gyakorlat

stb.. Ezek a kérdőjelek, ha

legfeljebb kijelentő módban kapnak hangot.

"Nem

vagyunk olya­

nok..", "másképp élünk" stb. Az OLDÁS ÉS KÖTÉS megmutatta, hogy ez a "másképp élünk",

az elkülönülés yágya milyen konfliktusokra vezet, amint pozitiv meg­

fogalmazást kér az

élet.

Ennek a filmnek erényeit épp ez az

ellentmondásos

konkrétság adta: nemcsak tagadott, hanem,a tagadás emberi-társadalmi konflik­ tusait is feltárta, önelemző akart lenni* Az ujabb törekvések már elhagyják ezt az

ellentmondásos szemléletmódot.

A SODRÁSBAN pl. hallatlan életérzésbeli biztonsággal sorakoztatja fel a "más­ képp élünk" életképeit, anélkül, hogy az életvitelek "programszerű",

ponto­

sabban, világnézetszerű Összefoglalásáig és e programok belső ellentmondásáig el akarna jutni.

Valahogy eleve viszolyognak

tudatos életelvek ábrázolásától, izü".

keresésétől,

minden ilyen Összefoglalástól, mert az kicsit

"dogmatikus

Más kísérletekben ez az "igy élünk" néha bizonyos, a közönség felé ka­

csintó

önkritikával jelenik

s igy már árnyaltabb tud lenni, mint pl. a

MIÉNK A VILÁG c. kisfilmben*

Gondoljunk arra a jelenetre, melyben néhány ka­

masz játékból-heccből forintokat dobál le az ötödik emeletről az utcára, ahol aztán öreg nénik-bácsik keresgélik a

"véletlenül" megcsillanó pénzdarabokat,

A két etika, a két magatartás és két kor találó képe ez:

az ötödik emelet és

az utca párhuzama, a játékos cinizmus és az élet keserű komolysága.kicsit ön­ kritikus

- és egyben kicsit öumentő

-

frisseséggel áll előttünk. De a film

vonzerejét épp ez a hangulati játék fokozza. A TE,

vagy a SODRÁSBAN természetességét,

lenség táplálja,

finom líráját is az a közvet­

ahogyan elemzések és kérdések nélkül fogadják el önmagukat:

ilyenek vagyunk. Nem lehet véletlen, hogy ahol aztán magyarázni-elemezni kez-

12

dik helyzetüket, magatartásukat, életfilozófiájukat/ ott gyöngül a film. ÁLMODOZÁSOK KORA is, a

SODRÁSBAN is ott kezd naivan nagyképü

szerű lenni, ahol ezek a látszólag elemző passzusok ezek nem illenek a

film egészének

Az

vagy közhely­

kerülnek fel a vászonra:

szemléletmódjába.

Mert ennek a világ- és

önszemléletnek tartópillére az a törekvés, hogy Önmagukat az előttük járóktól való

k ü l ö n b s é g b e n

koncentráljanak.

találják meg,

hogy az elkülönülés jegyeire

Nem magukat elemzik, nem azt kutatják, miért és hogyan let­

tek ilyenek, hanem azt, hogy miben ütnek el az idősebbektől. A p i u m

s t i l i s a c i o n i s :

a különbségtevés.

"Önmeghatározásnak" azonban ennyi kevés. puszta tagadására.nem tást, egyéniséget. meghatározás

p r i n c í ­

Kevés,

mert az előző

lehet felépíteni egy pozitív emberi etikát,

A logikában igaz lehet az a Spinozái mondás,

egyúttal tagadás is.

A művészetben azonban az

egy generáció önjellemzése nem állhat meg a puszta

korszak magatar -

hogy minden

Önmeghatározás,

tagadásnál: mozzanatában

erre is szükség van. Ennyiben felszabadító jellegűek is ezek a filmek, uj le­ vegőt, gyökeresen más világlátást hoztak magukkal. De ha ez a mozzanata önál­ lósul, ha

csak ennyi marad a

vállalkozás - akkor elvont lesz a kép:

marad hományban,

aminek nevében született:

ki halványabban.

Végül is azt nem tudjuk meg,

színi különbségeken.

épp az

saját életük és koruk rajzolódik ki ez a generáció, túl a fel­

A magatartások magvát, etikai normáit minden generáció­

nak magának kell kibontania, s ehhez az első lépés a tagadás, a második mégis csak a belső önmeghatározás, a "ki is vagyok én, és mit is akarok", pontosabb és távlatdusabb rajza. És ezekből a filmekből valahogy szándékosan kimarad az önmeghatározás eme pozitív képe. Ennek az önszemléletnek egy másik, ezzel nagyon is rokon mozaiklapja: a t ö r t é n e l e m

n é l k ü l i

spontán ma ábrázolása.

j e l e n

l e t a p o g a t á s a ,

a

A rövidfilmek sorában a műfaj arculata is olyan, hogy

csak a jelen ábrázolható, de az ÁLMODOZÁSOK KORA, a SODRÁSBAN lirájában is az a megkapó és friss,

elementáris báj, hogy az ő képeikben valami spontán derű

ömlik szét az élet apróságain: a fogócskát játszó fiukon, a vízben ugrálókon, a spanyolt tanuló kamaszokon. A kép szeret is nek ábrázolásánál, van.

a jelenben komponálásnak

Egy-egy ilyen friss és vidám

megállni ezeknek az életképek­ művészi-formai alkotószerepe is

"tombolás" hosszú ideig áll a vásznoíi,

a

kép nem akar továbbmenni, mintha csak azt sugallná, hogy ebben a pillanatban kell felolvadnia a nézőnek, hogy az ott ugrálókat-tanulókat igazán megérthes­ se.

Ennek a derűinek forrása tehát,

hogy nincs előtörténete,

most nyilt, és

elkülönülés lényegét aztán

az ÁLMODOZÁSOK

csak jövője van. Az előző

generációktól való

KORA úgy fogalmazza meg, hogy életük, tudatosodásuk -

és ezért egyéniségük -

akkor kezdett bontakozni, mikor a dogmatizmus évei - a megalkuvások korszakaobjektíve is lezárult, Sztálin halálával. cialista -

fejlődésünk

c s a k

viharos,

szépségekben és

t ö r t é n e l e m ,

árnyakban

gazdag,korszaka

mégpedig az idősebbek történelme.

lettel vegyes közönnyel tekintenek rá, dat- és életformáló közeg.

Számukra az, ami előtte volt, szo­

számukra ez nem élményanyag,

Tiszte­ nem tu­

Nemcsak azért, mert nem élték át - mint ahogy ezt

az ÁLMODOZÁSOK KORÁnak nagyszerű képsora, reakciói mutatják - hanem azért is,

a dokumentumfilmet néző két fiatal

mert tartalmában-emlékében idegen tőlük.

Itt aztán végképp absztrakttá válik ez a szemléletmód: a mozzanatok igazságát erősen tompítja azok abszolutizálása,

szinte

kiáltvány szerű megfogalmazása .

/Mintha lenne itt valami életérzésbeli közösség a fiatal lírikusok önmeghatá­ rozási kísérleteivel, pl. Baranyi Ferenc költészetével, ahol az ifjabb nemze­ dék saját tisztaságára büszke,

kackiás vitája a felnőttekkel jelenti a gene­

rációs magatartás lényegét* De még a lira egyoldalúságot jobban türŐ légköré­ ben is bántó ez a merev és elvont elzárkózás és támadás./ Ez a szembeállítás azért gyenge, mert történelmietlen. Hiszen a múlt kü­ lönböző áttételek révén mégiscsak ott él az ő életükben is,

akár mint teher­

tétel, akár mint leküzdendő akadály, akár mint életben tartó példa vagy örök­ ség.

Az igazság épp ennek a.viszonynak

ellentmondásnak feltárásában,

mélyebb elemzésében lenne:

mely a múlthoz fűzi őket,

annak az

s,melynek csupán-e-

gyik mozzanata az, amit szinte kiáltványként megfogalmaznak.

gyik

Persze;

mindez csupán a művészi megvalósítás

ellentmondásos képének e-

oldala.

Mert ugyanakkor azt is látnunk kell,

hogy ezeknek a

művészi vonzereje,

stílusbeli

újszerűsége,

frissesége ennek a

filmeknek

világnézeti

egyoldalúságnak is következménye. Ami a kép gazdagabb teljességének akadálya, a tartalmi sokrétűség korlátja, az lesz egyúttal a művészi érdekesség és von­ zó újszerűség forrása is. Gondoljunk arra, hogy ennek a stílusnak két alapve­ tő vonása,

az elemzésektől való tartózkodás és a spontán

letérzésbeli pillanatfelvétel” ,

és.éppen

ezzel a két

filmművészetünkbe a megújító frisseség erejével,

jelenről adott "é-

újítással

robbant be

szinte egy uj világlátás ö-

römével. Ez a két elv aztán műfaji teremtő "filmvers" -

princípiumot

is

jelentett. Az

a rövidfilmek fajtájának műfaji összefoglaló címszava ez, -

lyan képek esetében,

mint a TE,

un. o-

az ODA-VISSZA vagy a KQNCERT nem is lehetne

film, ha nem erre a két.művészi-formai elvre támaszkodna. A TE pl. kifejezet­ ten arra a fogásra épít, szakit ki egy

hogy

élettöredéket,

"belevág" egy dialógus közepébe, és azt minden további elemzés

- vagy térbe-időbe állítás - helyett,

"úgy, ahogy van"

esetlegesen

és magyarázat ,

elénk állítja. /Per­

sze: ez az "úgy, ahogy van" nagyon is tudatos művészi.kompozíciót jelent./ De

14

éppen ez a spontán természetesség, két ember mesterkéletlen arca ről nincs is vizuális képünk,

psupán a másik

az egyik­

szemében látjuk vonásait -

ez

adja a film felfedező indulatát. Az elemző-kereső törekvés egy másik, rejtettebb - és néha bizony erőtle­ nebb - sikba húzódott vissza:

a kép tárgyi-szimbolikus anyagszerüségébe. Mi­

kor az ODA-VISSZA vonaton utazó munkásait mutatja, kezeket, arcokat látunk, a vonat ritmikus zötyögésére bólogató álmos-elgyötört fejeket, vágva, egymáshoz komponálva.

egymás

mellé

Ez a tárgyi egymás mellé állítás persze lira: a

fáradtságnak, a mindennapok elgyötörtségének elégiája. De a jelenség analízi­ sét csupán a kép mutatja, gyanez látható a

a képen feltűnő kezek, arcok tárgyszerű nyelve. U-

SODRÁSBAN interieurjeinek

részletes, néha túl

számlálásában: a fiú szobájának tárgyait látja a kamera, gig

azok geometrikus

elrendezettségétt

igy

é r t e l m e z

is

ható,

aminek a pusztán

hosszú elő-

lassan szemléli vé­

vagy esetleges összevisszaságát, és

v a l a m i t ,

ami szavakkal talán el sem mond­

képbeli-anyagszerü szépségen túl valami

szimbolikus

jelentésbeli tartalmat is kölcsönöz. Az ellentmondás azonban tovább bonyolódik. Ha a művészi erőt ezek az el­ lentmondásos

világnézetbeli támpontok adják,

s ha a nézőt le is

bilincseli

ennek a képbeli poézisnek újszerűsége - mégis bizonyos pontokon kevésnek érzi ezt a fajta szemléletmódot, az életérzésekre korlátozódó ábrázolást. A miért­ ekre,

az okokra, a jelenségeket összetartó mélyebb összefüggésekre is kiván­

csi lenne,

ezt azonban nem kapja meg*

Vagyis: ugyanazok a szemléletbeli el­

vek, melyek a művészi jelentőséget adják, egyúttal hatásuk, tartalmi értékeik korlátozásához is vezetnek.

A művészi kiteljesedést segítik elő, és egyúttal

azt fogják sokszor szoros béklyóba.

A VILÁGSZEMLÉLET GONDJAI - EGY MÁSIK OLDALRÓL

Úgy érzem, ként tettük fel, ket, hogy

hogy miután a stílusok polarizálódásának

jelenségét kérdé.

most már nem lenne célravezető úgy folytatni

fejtegetésün­

"ezzel szemben a HÚSZ ÓRA...". Igaz ugyan,hogy a SÁNTA— FÁBRI-film

az aktuális közéleti és történelmi felelősség újrafogalmazása, tehát lényegé­ ben az eddig

elemzett világszemlélettel ellentétes magatartás szülötte,

Mig

ott a történelem csupán muzeum vagy kötelező olvasmány, addig itt élmény, mig ott az elemzés csupán dogmatikus izü követelmény, dés, mig ott a jelen csak életkép,

addig itt izgalmas létkér­

addig itt a múlt által átszőtt, kérdések­

ben vibráló erőtér.

15

Hogy egy ilyen merev szembeállitást mégsem érzünk találónak,

az ennek a

filmnek - jóllehet magasrendü és eddig még nem is látott - ellentmondásaiból adódik. FÁBRI a közéleti elkötelezettségnek, az egymásba kapaszkodó mi és emberi

ellentmondásoknak olyan szövetét bontotta ki,

nem láttunk magyar filmen:

társadal­

melyet eddig még

minden alakja, jelenete, képegysége konfliktusból

indit és ellentmondásra tapint. De ennek a talán még soha sem látott szemléletbeli bátorságnak és mély­ ségnek az volt az ára, át a mába, ki.

hogy ezeket az

ellentmondásokat csak részben vezesse

hogy a film konfliktus-szövetét mintegy a jelen

m ö g é

teritse

Bizonyos szálakat elvezet egészen a jelenig, s megmutatja, hogy az akkor

történt tragédiák, ha fel is oldódtak, mégis más formában ott élnek még a má­ ban és a mai életet formálják. A szálak legtöbbjét azonban valahol elejti, és a jelen tünk.

bizonyos mértékig

tisztán és kicsit ellentmondásmentesen

áll előt­

Pontosabban: két törekvés érezhető ebben a filmben. Az egyikben a múlt

a jelen alkotórésze,

a régi társadalmi konfliktusok bizonyos áttételek révén

ott vibrálnak a mában is,

a másikban a konfliktus csupán a múlt sajátsága, a

jelen erről a történelemről már leszakadt. Ennek a két művészi tendenciának a vitája ez a film, és ezért nem érez­ nénk

találónak ilyen

között.

merev szembeállitást a kétféle

stilus és szemléletmód

FÁBRI filmje - ha egyáltalában lehetséges ilyen elvont értékösszeha-

sonlitás - totalitás igényében,

sokoldalúságában, emberi mélységében magasan

felette áll az előbb elemzett alkotásoknak. Egy ponton azonban - noha a művé­ szi

megoldás lényegesen

magasabb fokán -

mégis hasonló ellentmondás foglya

marad. Annak,a megoldatlanságnak, mely a jelen és történelmi múlt dialektiká­ ját jellemzi,

Ha ugyanis a korábbi irányzat

filmjeit abban marasztaltuk el,

hogy a történelem nélküli jelent akarják ábrázolni, monumentális filmje

e g y i k

s z á l á b a n

ténelem tablója marad és csak egy másik, kapcsolat ellentmondásainak elemzése. szakítja a jelent a történelmi múltról, tudomást venni,

a másik úgy,

múlt továbbélését a jelenben. rev egymásnakforditása, noha a

akkor FÁBRI megrenditően

kicsit a jelen nélküli tör­

legtöbbször halványabb szálon fut e

Sajátos módon mind a két álláspont le­ az egyik úgy,

hogy nem tudja igazi

hogy nem is akar róla

gazdagságában feltárni a

Ezért lenne torzitó a kétféle szemléletmód me­ HÚSZ ÓRA saját.szemléletbeli keretén belül is

fölénnyel-erénnyel vitázik az előbbi filmekkel. A művészi probléma tehát nem ott jelentkezik, ahol a felszines szemlélő­ nek kínálkozik: az előadásmód szaggatottságában. FÁBRI kitűnő érzékkel talál­ ta meg azt a hangvételt,

SÁNTA regényének belső - filmszerűen áttett - szer­

kezetét adja: a balladás szaggatottságot, az egymásra csapó, egymással vitázó "igazságok” fokozatos kifejtésének elbeszélésmódját,

16

a visszatérések, az uj-

Hogy egy ilyen merev szembeállitást mégsem érzünk találónak,

az ennek a

filmnek - jóllehet magasrendü és eddig még nem is látott - ellentmondásaiból adódik* FÁBRI a közéleti elkötelezettségnek, az egymásba kapaszkodó mi és emberi

ellentmondásoknak olyan szövetét bontotta ki,

nem láttunk magyar filmen:

társadal­

melyet eddig még

minden alakja, jelenete, képegysége konfliktusból

indit és ellentmondásra tapint. De ennek a talán még soha sem látott szemléletbeli bátorságnak és mély­ ségnek az volt az ára, át a mába, ki.

hogy ezeket az

ellentmondásokat csak részben vezesse

hogy a film konfliktus-szövetét mintegy a jelen

m ö g é

teritse

Bizonyos szálakat elvezet egészen a jelenig, s megmutatja, hogy az akkor

történt tragédiák, ha fel is oldódtak, mégis más formában ott élnek még a má­ ban és a mai életet formálják. A szálak legtöbbjét azonban valahol elejti, és a jelen tünk.

bizonyos mértékig

tisztán és kicsit ellentmondásmentesen

áll előt­

Pontosabban: két törekvés érezhető ebben a filmben. Az egyikben a múlt

a jelen alkotórésze,

a régi társadalmi konfliktusok bizonyos áttételek révén

ott vibrálnak a mában is,

a másikban a konfliktus csupán a múlt sajátsága, a

jelen erről a történelemről már leszakadt. Ennek a két művészi tendenciának a vitája ez a film, és ezért nem érez­ nénk

találónak ilyen

között.

merev szembeállitást a kétféle

stilus és szemléletmód

FÁBRI filmje - ha egyáltalában lehetséges ilyen elvont értékösszeha-

sonlitás - totalitás igényében,

sokoldalúságában, emberi mélységében magasan

felette áll az előbb elemzett alkotásoknak. Egy ponton azonban - noha a művé­ szi

megoldás lényegesen

magasabb fokán -

mégis hasonló ellentmondás foglya

marad. Annak.a megoldatlanságnak, mely a jelen és történelmi múlt dialektiká­ ját jellemzi.

Ha ugyanis a korábbi irányzat

filmjeit abban marasztaltuk el,

hogy a történelem nélküli jelent akarják ábrázolni, monumentális filmje

e g y i k

s z á l á b a n

ténelem tablója marad és csak egy másik, kapcsolat ellentmondásainak elemzése. szakítja a jelent a történelmi múltról, tudomást venni,

a másik úgy,

múlt továbbélését a jelenben. rev egymásnakforditása, noha a

akkor FÁBRI megrenditően

kicsit a jelen nélküli tör­

legtöbbször halványabb szálon fut e

Sajátos módon mind a két álláspont le­ az egyik úgy,

hogy nem tudja igazi

hogy nem is akar róla

gazdagságában feltárni a

Ezért lenne torzitó a kétféle szemléletmód me­ HÚSZ ÓRA saját szemléletbeli keretén belül is

fölénnyel-erénnyel vitázik az előbbi filmekkel. A művészi probléma tehát nem ott jelentkezik, ahol a felszines szemlélő­ nek kínálkozik: az előadásmód szaggatottságában. FÁBRI kitűnő érzékkel talál­ ta meg azt a hangvételt,

SÁNTA regényének belső - filmszerűen áttett - szer­

kezetét adja: a balladás szaggatottságot, az egymásra csapó, egymással vitázó "igazságok" fokozatos kifejtésének elbeszélésmódját,

16

a visszatérések, az uj-

A FELOLDÁS LEHETŐSÉGEI

A megoldásról, tehát a stílusok mögött feszülő, és egyúttal azokat élte­ tő ellentmondások feloldásáról

egyelőre még nemigen lehet szólni.

Nem lehet

ezekből a filmekből és stílusokból úgy kiemelni a "zavaró" mozzanatokat, hogy egyúttal ne zavarnánk meg, férájuk, g e i t

törnénk össze azok művészi vívmányait is, atmosz­

világlátásuk újszerűségét. Legfeljebb a megoldás l e h e t ő s é vázolhatjuk.

Annyi talán az eddigiekből is világossá vált;

-

mindkét

áramlat a közélet emberi és társadalmi jelenségeinek kutatására vállalkozott, csak a megközelítés iránya, társadalom- és eraberszemlélete jár más utakon. A stílusok versenye azonban még nem ok az aggodalomra, sőt egy ilyen les

stilusmegoszlásba azzal beleszólni,

hogy mindkét

törekvést

é-

tompítsuk,

hogy az ellentéteket moderáljuk, csupán elszürkitő hatással járna. Inkább ar-. ra lenne szükség, hogy mindkét stilusáramlatot segítsük hozzá.

Gondoljunk arra,

hogy az

i g a z i

ö n m a g á h o z

ÁLMODOZÁSOK KORÁnak

világképében

született a CIGÁNYOK c* kisfilm,e történelmi-társadalmi analízisében, közéleti elkötelezettségében is jelentős vállalkozás, vésben

hogy tehát ebben a

stilustörek-

benne vannak azok az elemek,melyeknek belső kibontakoztatása fel fog­

ja oldani a most még élesen,

bántóan jelentkező - és a művészi kibontakozást

is gátló - ellentmondásokat.

Tehát a fiatal filmművészetet az önmeghatározás

árnyaltabb,

ellentmondásosabb és főként konkrétebb keresésében kellene támo­

gatnunk, abban az irányban, amerre az OLDÁS ÉS KÖTÉS kereste a megoldást. A mai,

közéleti

elkötelezettségű törekvések

fogva fognak eljutni a konfliktusok maiságának, szintjére.

viszont önmaguk

súlyánál

a látásmódok korszerűségének

A NEHÉZ EMBEREK pl. olyan vállalkozás, mely a maga sajátos eszkö­

zeivel modern és

egyúttal mába belenyúló

szenvedéllyel tette kérdéssé a je­

lent, egy forradalmi perspektíva felől. Olyan művészi-közéleti légkör kialakítására lenne tehát szükség, melyben ezeknek az érésben lévő ellentmondásoknak létrejöhet,

önkifejlődése és belső megoldódása

hogy ezek a stilustörekvések ne csak legelvontabb elveikben

gyenek közösek,

hanem az ellentétes

megoldási módok

le­

mögött önmagukkal való

harmóniájukban, a világról kínált uj látványuk egyértelműségében is közös mű­ vészi talajon álljanak. A különböző művészi stílusok az

alkotó verseny békés

egymás mellett élésében csak igy támadhatják eredményesen mai életünk egyelő­ re még zárt kérdéseit.

18

„TESSÉK FELÉBREDNI!“ Magnetofonbeszélgetés Szabó Istvánnal Szerkesztőségünk ez év ápr. 15-én beszélgetésre hívta meg az ÁLMODOZÁSOK KORA c, film rendezőjét, SZABÓ Istvánt, főszereplőjét, BÁLINT Andrást, valamint a közönség képviselőjeként egy a filmművészet iránt ér­ deklődő egyetemistát*- A Szerkesztőség részéről a be­ szélgetésen részt vett BÍRÓ Yvette és HEGEDŰS Zoltán, illetve rövid időre ÚJHELYI Szilárd. A magnetofonbeszélgetést felvette: TÓBIÁS Áron. BÍRÓ YVETTE: Olyan beszélgetést szeretnék,.ami valóban beszélgetés. Nem nagyképü a szó, ha azt mondom, eszmecsere. Vitatkoznánk néhány kérdésről, de még mielőtt

erre rátérnénk,

szeretném megkérdezni SZABÓ Istvántól: Mit

jelentett számára a film fogadtatása? milyen

további

gondolatokat kel­

tett benne? SZABÓ ISTVÁN: Természetes, hogy a kritikákra - az első szubjektív reagáláson túl - megpróbál az ember komolyabban is reagálni, de érzésem szerint en­ nek

a filmnek az esetében

szélgetések,

többet jelentettek azok az ankétok vagy be -

amiket különböző társaságokban a filmről folytattunk az e-

gyetemeken, a Műszakin, az orvos karon, az ELTEn, Szegeden, Veszprémben. Ezeken az ankétokon gadták -

bár a filmet a diákok,.úgy érzem, szeretettel fo­

világosan kiderültek a hiányosságok.

sajtóban megjelentek,

A kritikáknak, amelyek a

én csak örülni tudok, mert a kritikusok, úgy lát­

szik, szerették ezt a filmet.

19

BÍRÓ YVETTE: Azt szeretném megkérdezni:

jelent-e meg olyan gondolat az anké­

tokon, a kritikákban, ami váratlan volt, amire maga nem számitott? SZABÓ ISTVÁN: Általánosságban erre nem tudok válaszolni.

Van egy csomó konk­

rétum, sok részletkérdés, de nagy vonalakban nem tudok semmit mondani... BÍRÓ YVETTE: Engem az érdekel,

hogy született-e

megjelent tizen - nemtudomhány kritikából,

egyetlen olyan

gondolat

a

ami a maga számára ösztönző­

leg hatott? Olyan értelemben, hogy szembesítette volna saját müvével? SZABÓ ISTVÁN: Nem szembesítettek a filmmel.

Rám egy dolog hatott ösztönzőleg

a kritikákból. Mégpedig az, hogy az az ut, amire engem HERSKÓ saját pél­ dájával rásegített a PÁRBESZÉDben - egészséges és helyes ut. Ez a kriti­ kákból egyértelműen és világosan derült ki, kik általában nek az

mert azok a kritikusok, a-

bírálni szokták a rendezői szubjektivitást, ennek a film­

esetében nagy szeretettel

húzták alá a film személyességét,

ez számomra nagyon fontos. Mert most úgy érzem -

és

lehet, hogy egy fél év

múlva ezt másképp fogom gondolni -, hogy a film attól lesz felnőtt művé­ szet, hogy ugyanolyan személyessé válik, mint a költészet, vagy a festé­ szet, vagy az irodalom,

A DÖnTÉS KÉNYSZERE

BÍRÓ YVETTE: Hadd kérdezzek egy furcsát: Használta ezt a szót, hogy n ő t t .

Utalt arra,

nem egészen felnőttek.

-

-

hogy a film elsősorban azoknak a közönségrétegek­

nek tetszett, akik korban

olyan motívumok,

f e l

közel állnak ehhez a filmhez. Vagyis akik még

Elképzelhető-e, hogy a filmben magában is vannak

amelyek miatt ez egy bizonyos

m á s

közönségrétegben

de most intelligens kozonségrétegről beszélek - mégsem keltett kivánt

visszhangot?

Egyáltalán helyes-e

az a feltételezés,

hogy van egy ilyen

megoszlás a fogadtatásban, a nézők nemzedéki hovatartozása szerint? SZABÓ ISTVÁN: Igen, van,

s ez a film

film legalapvetőbb hibája,

hibája, sőt,

dramaturgiailag és

elsősorban azok reagáltak aktiv szeretettel, tálynak a tagjai, akik 38 körül

vagy

20

akik vagy

ennek a korosz­

és ennek a korosztálynak a kínlódásait élik át, tehát

hasonló pszichológiai alkatunk és olyan

mint az a figura,akit

az a figura,

a

rendezőileg is. A filmre

születtek és 64 körül kezdtek agresszíven dolgozni,

olyan emberek, akik érdeklődésűek,

azt hiszem, ebben van

akit 3ÉRES Ili,

vagy

társadalmi

BÁLINT Andris játszott a filmben, tehát körülbelül hasonlóak voltak a

küszködéseik,

hasonló volt az utjuk,

Azok az emberek,

hasonló falakkal kerültek szembe.

akik nem ilyenek, vonatkozik ez még az egyetemistákra,

tehát a film korosztályára is,

azok határozottan ellenállnak a film be­

fogadásának. BÍRÓ YVETTE: Jó volna, ha azon gondolkodnánk együtt: hol lehet a filmben meg­ találni azokat

a hiányosságokat,

vagy talán nem

elég jó megoldásokat,

melyek ide vezettek? SZABÓ ISTVÁN: Ezt két irányból lehet megközelíteni. Van mentségem is a dolog­ gal szemben, amit büszkén vállalok, s van egy alaphibám. Előbb mondom a mentségemet. A film példatára,

tehát a rekvizitumok olyanok,

korosztály nem nagyon ért meg,

és a legnagyobb megdöbbenéssel fogad. I-

lyen eset például az, hogy miért

amit egyszerűen nem

megy templomba esküdni

lehet magyarázni,

tudnak megérteni az emberek,

Erőss Tamás és Falvay Klári? Ezt meg

de ha igy van, akkor mit nevetnek ezek., amikor kijön­

nek a saját esküvőjükről? chológiai zavarral

Szóval teljes filozófiai, társadalmi és pszi­

nézik a jelenetet.

tunkban kétféle változat fordul dolog,

amit más

elő.

Talán azért, mert a mi gyakorla­ Az egyik szerint a

templom szent

oda be lehet menni. A másik szerint a templom hazugság, oda nem

lehet bemenni. Az előttünk járó generációk ezt a két megoldást ismerték. Ez viszont már

olyan generáció,

fájdalmat a nagyanyámnak, nőtt fel,

amelyik igy gondolkodik: miért okozzak

akinek öt éve van hátra,

és abban a világban

hogy minden álma fehér ruhában látni engem az esküvőn?

ne okozzak egy apró örömöt?

Miért

Majd fél órát szégyellem magam, kicsit kel­

lemetlen az egész, nevetek a dolgon. Én azt hiszem, hogy ennek a generá­ ciónak ez jellemző magatartása, ciók történelmi példájából.

tanulva a különböző előtte járó generá­

Ez a mentség, s ez minden apró rekvizitumra

vonatkozik. A hiba bonyolultabb,

nehezebb dolog

és arra nehéz válaszolni.

A

film nem elég általánosan mondja ki - a széppé tett általánosttás értel­ mében értem -

hogy mit akar mondani.

Nem mutatja meg kristálytisztán a

hős utjának kanyarodóit. A néző - az a néző, aki nem ezt az életet éli ez a néző olykor bizonytalan ösvényen jár, nincsenek biztos támasztékai, hogy a filmet magáévá tegye. Mi ségbe fűzni,

a film problémáit

hogy ez a fiatalember

szerint korjelenség,

azzal kívántuk egy­

nem szeret dönteni -

s ez

érzésem

sőt kórjelenség.- mert a társadalom nem kényszeri-

tette még arra, hogy döntenie kelljen. De annyiszor döntöttek már előtte

21

járó emberek különbözőféleképpen, a filmnek

arról kell szólnia:

hogy gátlása van e tekintetben. Tehát

hogyan halmozódik fel egy emberben az az

igény, hogy végül is eldöntse a saját ügyeit, döntsön a saját problémái­ ban.

Nagyon izgalmas dráma ez, s végül is a film ezt akarja megmutatni.

Csak nincsenek

elég konkrét támpontok ahhoz,

hogy a néző ezt világosan

lássa, s ezért a film világától távol álló nézők nem értik azt, hogy mi­ ből kell fölébredni. Nem értik: mit jelent az: "jó reggelt kivánokI".... Nem értik: mit fog ez az ember ezután csinálni. Nem értik: milyen igényt épit ki saját magában,

mi az, amivel nem tud megbirkózni, mert nem tud­

ják magukban megfogalmazni a szót. Ezt az egy szót,hogy itt ez a

d ö n ­

t é s t ö r t é n e t e !

H

FALAK

BÍRÓ YVETTE: Próbáljunk tovább menni. Mi lehet az oka annak,

hogy ez homály­

ban marad? Hol marad adós a film a hősök belső alakulásának felderítésé­ vel? A film szembetűnő jellegzetessége, hogy ezek a fiatalok valami fur­ csa

kiemeltségben, környezetüktől megfosztva

csenek,

szerepelnek. Szüleik nin­

nemcsak fizikailag, hanem kisugárzó hatásukkal sincsenek jelen.

Mintha légüres térben alakultak volna olyanná, amilyeneknek látjuk Őket. Ahol

kényszerűen mégis megjelenik a normális

társadalmi életben a fel­

nőttek nemzedéke, az is nagyon határozott nézőpontról árulkodik. Ezek ugyanis kötelezően a már beérkezettek ennek egyik prototípusa

a GÁBOR Miklós alakította mérnök

a többiek inkább a háttérben, de ennélfogva

talán még negatívabban. Valamennyien meglepően

középszerűnek és silány­

nak hatnak,.az opportunizmusnak és jelentéktelenségnek egészen elriasztó képét adják. . S ezt ráadásul hangsúlyozza is a rendező, hozzáteszem, na­ gyon szellemesen,

amikor azon a bizonyos ablaküvegen keresztül, különö­

sen torz profilt kapnak ezek az ellenszenves és elfogadhatatlan fickók.. Mindebből

következik -

és ez hoz engem a

legnagyobb zavarba

hogy az

az ut, amin maga a film hőseit végigjáratja, mintha az álmodozásokból és ez az álmodozás valami szépet jelent, valami nagyot akarást - vezetne a sokkal józanabb, kisszerűbb hétköznapba, ahol dolgozni kell... ahol előttük az a

ffnagyszerü" perspektíva, hogy olyanok legyenek, mint GÁBOR

Miklós. Ez a folyamat - úgy tűnik, sokkal inkább a kiábrándulás, mint az

22

eszmélés folyamata, szellemileg, érzelmileg meglehetősen negatív, tulaj­ donképpen a sivárrá válás folyamata. EGYETEMISTA: Ezekhez a kérdésekhez talán hozzá tudok szólni. Nem ismerem SZA­ BÓ István rendező indítékait, viszont ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyikhez ez a film szól. Ami itt felvetődött, az a nemzedéki kérdés hi­ bás felfogása. és nem

Tudniillik itt nem egy abszolút rossz felnőtt társadalom

egy abszolút életképtelen vagy csak

álmodozásban élő korosztály

áll szemben egymással. A felnőtt társadalom megoszlik a filmben. Például a SINKOVITS alakította szont a GÁBOR Miklós

igazgató meglehetősen korlátolt fejű káder, figurája olyan emberé,

vi­

akitől a főszereplő BÁLINT

András tanulni fog, akivel együtt fog dolgozni, aki a beadott újításával foglalkozik.

A fiatalok hozzáállása is változik a film folyamán. Hiszen

éppen a film során válnak felnőtté.

Az elején,

amikor abban az üvegka­

litkában szemben állnak a felnőttek társadalmával,

ez az egyetemről ki­

került leendő értelmiségi rétegnek a természetes szembenállása,

ami nem

is rossz, de nem is reális. Ti. egy kalap alá vesz mindenkit. A film fo­ lyamán ez a véleményünk változik, hiszen a főszereplő BÁLINT András közel kerül a

GÁBOR Miklós által alakított mérnökhöz,

annak ellenére, nagyon

bizalmatlan még vele, amikor a kocsijába beül. Le a film végső kicsengé­ se szerint ez lesz az az ember,

akivel együtt fog dolgozni.

ami egy kicsit más megvilágításba helyezné a filmet... kora,

Épp ez az,

Hogy álmodozások

azzal együtt jár az is, hogy az ő terveik bár jók, szépek, de nem

mindig reálisak. Például a film elején kezdenek el spanyolul tanulni Ku­ bával kapcsolatban,

nagyon szép - s a felnőtteknek is, ha másképpen nem,

de egy megmosolygás erejéig tery sem

volt reális,

tetszik.

Le ez a terv nem reális.

Sok más

amivel indultak ezek a fiatalok. Viszont a

film

folyamán mindig közelebb kerülnek, s ez a felébredés, ez a beilleszkedés nem a rossz társadalomba történik... várrá-válás folyamata*

Az a szó hangzott itt el, hogy si-

Nem sivárrá válási folyamat ez, hanem az álmodo­

zások realizálási folyamata.

Azokat az álmokat,

amikkel indultak, csak

úgy tudják realizálni,

ha reálisan élnek, reálisan veszik számba a fel­

nőttek társadalmát is.

S hogy ők mennyire megoszlanak, az szintén benne

van a filmben. Tudniillik különböző szinteken állnak ezek a fiatalok. Az indulásnál ez még tünk.

nem derül ki,

de később éppen ez

játszódik le előt­

A főszereplő Oláh Jancsi, aki a legszimpatikusabb alak a filmben,

nyilván ő lesz az egyik alak, akitől a legtöbbet várhatunk. A másik meg­ halt.

Viszont a pipázó,

a kövér, az valamivel gyengébb jellem, aki nem

fogja Ugyanúgy megvalósítani álmait,

mint BÁLINT András.

A fiatalok is

23

megoszlanak,

és a felnőttek is megoszlanak.*.

SZABÓ ISTVÁN: Azt

hallottam itt, hogy GÁBOR Miklós figurája

gyanolyan tett I

olyan volt,

mint BÁLINT András Oláh Jancsija,

szellemi lendülettel és akarattal.

nyilván u-

S ebből semmit sem

vesz­

amire Bálint még nem jött rá - mert ő még csak

Csak rájött arra,

25 éves -,

az ő

Csakhogy GÁBOR Miklós mérnöke 25 éves korá­

opportunizmusa felháborító. ban pontosan

elriasztó,

hogy amikor csillog a szeme, amikor lelkes, akkor nagyon so­

kan kinevetik. és megrázó -

S kialakult az arcán az a megnevezhetetlen -

félelmetes

mosoly, az az önirónikus mosoly, amely idézőjelbe tesz

szatra minden lelkesedést.

Megtanulta,

lát­

hogy ne mutassa ki lelkesedését

csillogó szemmel meg falatütő ököllel. Hanem csinálja úgy, mintha ez nem is lenne olyan nagy dolog... son szó szerint lemérhető. rással,

Hát ezek nem tények? S mindez GÁBOR Mikló­ GÁBOR Miklós bent ül egy autóban BÁLINT And­

s azt mondja neki: mondjon valakit a kollégái közül, akivel még

dolgozhatnék. tán tudja jól,

S a fiú, miután éppen zűrben van saját barátaival, s miu­ hogy saját barátai közül most már senkire nem számithat,

mert az egyik zongorázni szeret,

a másik nőzni, s tulajdonképpen nem is

érdeklik a dolgok, őszintén nem tud senkit se mondani. S erre GÁBOR Mik­ lós azt mondja csodálatos mosollyal - látom, maga se nagyon tud válogat­ ni a barátai

között.

Higyje meg, én sem...

Mosolyogva

mondja, mintha

csak egy viccet mondana, nagy öniróniával, pedig nagyon komolyan gondol­ ja:

látom, maga sem tud válogatni a barátai között, higyje meg, én sem,

és ez rettenetes! GÁBOR Össze kellene

Miklós azt mondja az autóban

gyűjteni az okos embereket,

BÁLINT Andrásnak:

akkor lehetne dolgozni... De

minden okos ember maga akar válogatni, nem igaz? - és nevet. Pedig komo­ lyan úgy gondolja,

hogy össze kellene gyűjteni az okos embereket,

csak igy lehet valamit csinálni!

mert

És megint mosolyogva mondja: De képte­

lenség egyedül! Pedig ezt komolyan gondolja. HEGEDŰS ZOLTÁN: Mégis,

mi kellett volna ahhoz,

hogy a néző hasonló komolyan

higyje is ezt azok után, amiket a mérnökről eddig látott és hallott? Le­ het, hogy a mérnök másféle ember, az autójelenet, a meccsre kifelé, min­ denesetre ezt sejteti. leményt

De már későn jön ahhoz, és kevés is, hogy uj vé­

formáljak erről a

- fiatalok döntése, további útja szempontjá­

ból - kulcsemberről, SZABÓ ISTVÁN: A néző számára talán valóban hiányzik egy fontos jelenet:De BÁ­ LINT András számára nem, mert váratlanul kell hogy érje, hogy GÁBOR Mik­ lós ugyanúgy beszél a saját kollégáiról, és ugyanúgy értékeli őket, mint ahogy

24

BÁLINT Andrásék a film elején értékelték az idősebbeket.

Mint a­

hogy most BÁLINT András értékeli a saját korosztályát..* BÍRÓ YVETTE: Vajon vállalkozott-e arra a film, hogy ezt a mosoly

mögöttit, a

jelmez mögöttit a maga bonyolultságában megmutassa? Érezni-e a szenvedé­ lyét GÁBOR Miklósnak?

Mert különben tényleg nincs

ami a két nemzedék között, válik egysíkúvá,

értelme az egésznek,

a két férfi között kibontakozik.

itt marad adósunk:

A film itt

úgy tűnik, mintha BÁLINT Andrisnak

csak arra a revelációra volna szüksége, hogy GÁBOR Miklós egyszer mondja -

milyen tehetségtelen az az ember, akit SINKOVITS alakit. Pedig

nem ebben akkor

meg­

találkozik

BÁLINT Andrással GÁBOR Miklós szellemileg,

találkozott vele először,

szont nincs a filmben...

amikor látta élni és dolgozni.

hanem Ez vi­

Ö se látta élni és dolgozni, és mi, nézők sem.

Ezért válik ez olyan leegyszerüsitetté. Ezért vitatkozom, s ezért kelt ilyen

kétértelműséget a főmérnökhöz

való közeledésének,

ennek a baráti

gesztusnak az értéke. Mihez jutott ő közel: a jó emberi magatartáshoz, s ez esetben itt két tehetséges, értelmes ember vállalt egymással közössé­ get - vagy pedig a mosolyogni tudáshoz? SZABÓ ISTVÁN:

...Azt hiszem, ezt a mosolyt nem elég világosan értették meg.Ez

a mosoly számomra nem antipatikus dolog, hanem önirónia, ami mögött min­ dig nagyon gazdag tartalom van. Palást, hogy az embernek ne kelljen szé­ gyellnie csillogó, lelkes szemeit... Be a történetnek nem az volt a cél­ ja, hogy

BÁLINT Andrást mosolyogni tanítsa meg, hanem, hogy dönteni ta­

nítsa meg. BÍRÓ YVETTE:

Úgy érzem: a film egyfelől leegyszerűsít, amikor azt kellene je­

leznie, mi van a mosoly mögött - pedig ezt fontosnak tek", tehát saját olyan

nemzedékünk megítélése szempontjából -,

kíméletlen főhőse nemzedékének pózaival,

val" szemben.

érezzük a "felnőt­ másrészt nem

vagy ha kell, "mosolyá­

Pedig nem nyilt szívvel élnek ők sem,

legalább annyi ál­

arc-szerepük van, mint nekünk. Más gátlásokból születtek, más történelmi előzményekből, mint a miénk, de ezek a szerepek, álarcok megvannak. ÚJHELYI SZILÁRD: Szerencse, hogy nekem nem kell ebben a vitában részt vennem, mert én meg éppen azt vitatnám, hogy ugyanazokból a történelmi gyökerek­ ből születtek itt is és ott is álarcok... Be talán ott kezdem, hogy pon­ tosan úgy éreztem magam ennél a filmnél, mintha egy orvosi demonstráció­ nál, boncolásnál meg akarnának nekem mutatni valamit az emberi test rej­ telmeiről. Itt van egy kitűnő sebész, aki bámulatos biztonsággal hasítja fel a külső rétegeket úgy, ahogy ezt az orvosi könyvekben előírják. Köz­ ben kommentálja is munkáját... Ilyesmi folyik a filmben is sokáig, mond­ juk a második harmad végéig. S akkor egyszerre megáll a sebész kezében a

25

kés,

s azt mondja:

ezek a tények. És hiába várunk, hogy azt is megmond­

ja: miért van mindez? Nem tudok szabadulni attól a benyomástól, hogy itt valaki valamit megunt,.* ábrákkal tele,

Ahogyan JÓZSEF Attila irja:

szép volt a nyele...

felvettem s rád huztam vele... vitánkra emlékezve. az ábra,

feleljen is valamireI

s én

Ezt tudnám idézni SZABÓ Istvánnak az első

azután az volt az érzésem,

választ,

azután meguntad és eldobtad,

Megcsináltad a filmet,

megfogtam és rád huztam...

Botot faragtál

nekem rendkivül

tetszett ez

hogy meguntad és félredobtad,

S én

Ha valaki azt tudja, amit te tudsz, az nekem

Arra,

amit én nem tudok, vagy amire én keresem a

s amire ráadásul fölkelted az igényt, hogy felelni fogsz... Meg

vagyok győződve arról, fel a figyelmet,

hogy a "miért" keresése közös örökségünkre hivja

mellyel kapcsolatban

kaptam "direktbe",

az a különbség köztünk,

hogy én

BÍRÓ Yvette-ék kapták első áttételben és ti kaptátok

még egy áttétellel. Rendkivül bonyolult dolog ez a csigákon átvezető teher-elosztás. Ahány csigán átmegy a kötél, annyivei könnyebb nektek meg­ fogni a végét,

s meghúzni egy kicsit.

Ami nekünk görcsös erőlködés,

az

nálatok - bár az időfaktor meghosszabodik - könnyed mozdulat*.. Be állitom,

hogy közös a teher. Az emberiség legprimitivebb korától kezdve úgy

eszmél jelenére és úgy következtet a jövőjére, hogy visszanyúl a múltjá­ ba,

ahonnan jön.

felnőnek,

S az emberek, akik ilyen lassú belső felhalmozódással

nem egycsapásra s nem megvilágosodással veszik olyannak a vi­

lágot, amilyen... így viselkednek-e, ahogyan a filmben? Az a hóevés vagy a mozi-jelenet —még egyszer meg kellett volna néznem a filmet, hogy pon­ tosabban fogalmazzak - ezek kulcsjelenetek, ra. Az olyan alkalmakkor,

alkalmak . az összefoglalás­

amikor feltámad a fiatalok tudatos berzenkedé­

se a jelennel szemben -"nem érdekelnek az előzmények, úgy veszem a vilá­ got, amilyen, készen kaptam a körülményeket11, - akkor meg kellene magya­ rázni, hogy mi ennek az elhárító attitűdnek az értelme és oka. Vagy igaz,

hogy van egy ilyen elhárító attitűd? miért van ez?

ami például mibennünk volt,

más körülmények között.

ez a kérdés:

de amikor én voltam fiatal,

Bocsánatot

kérek,

bennünk is felmerült

nehezen lehetett benne eligazodni.

lényt” a szüleim nemzedékével, gyanakkor azt a hiányérzetet is, dogok,

S miért nem az van bennetek,

miért éppen ebbe a világba születtünk? Borzasztóan zavaros

volt az a világ,

26

Mert ha van, akkor tartozol

nekem azzal, hogy megmondd:

hogy erre hivatkozom,

nem

Én is éreztem "fö­

az osztályommal, mindennel

szemben.

S u-

hogy nem t u d o m .megfogalm az ni, csak da­

amit.pedig meg kellene tudnom fogalmazni.

S akkor egyszerre tá­

maszt kaptam.

Ez az, amit minden életrajzban az én korombeliek elmonda­

nak:

találkoztam a párttal,

"azután

egy elvtárssal, a munkásmozgalom-

mai.” S amig a hozzám hasonló társadalmi állásúak, iskolai végzettségűek annak idején

mentek szépén,

szabályosan a maguk utján,- bevonultak Er-

dilybe, mentek Délvidékre, énekelték a L i l rMarleen-t volt,

hogy találkoztam a párttal,

tudtam

fogalmazni valamit,

nekem szerencsém

s feleletet kaptam kérdéseimre.

amiről úgy éreztem,

hogy kiút:

Meg

meg voltam

gyözodye róla, hogy én látom a jövőt, s ezért a "fölényemet” jogosnak éreztem.

A sajnálkozás ugyanúgy jelentkezett a mi nemzedékünknél is,

abban az értelemben:

de

én már azt is tudom, mi határozza meg szüléink lá­

tásmódját, s azt is, hogy ezen nem lehet segíteni. Ezért kegyesen csalni kell. hogy

A saját erkölcsi normáik szerint kell

megmagyarázni szüléinknek,

”ugye, ti azt akarjátok, hogy én boldog legyek. Én pedig akkor va­

gyok boldog, ha a meggyőződésem szerint élhetek akkor is, ha a csendőrök vernek.”

Ezt ugyan nehéz

volt a szüléinkkel

megértetni, az ő

nyelvükre lefordítani, de meg lehetett értetni, tok arra, hogy...”

N o s , .visszatérve:

erkölcsi

"Mert ugye ti tanította­

azt mondottam már

a

rendezőnek,

hogy nekem ez a film fáj. Azért fáj, mert olyan tehetséges SZABÓ István, amilyen, s azért faj, mert ezzel a tehetséggel adós maradt nekem egy ma­ gyarázattal, amire pedig az igényt felkeltette bennem. SZABÓ ISTVÁN: Minderre talán már az

előbb válaszoltam azzal,

lapvető rendezői és dramaturgiai hibája, azt a pszichológiai készült.

küzdelemsorozatot,

hogy a film a-

hogy nem mutatja meg világosan aminek érdekében az egész

film

Tudniillik ennek a fiatalembernek dönteni kell megtanulnia. Ha

világos lenne a néző számára,

hogy a ”jo reggelt kivánok, tessék feléb­

redni!" azt jelenti, hogy most már tessék végre dönteni a saját ügyeink­ ben -

akkor az is világos lenne,

hogy milyen irányba akar terelni ez a

film, milyen irányban akar válaszokat kapni ettől a fiatalembertől... az egész generációtól...

0

"ŐSZINTESÉG" ÉS A Z ON OSULÁS

BÍRÓ YVETTE: Arról beszéltünk,

hogy pózok, álarcok fedik el sokszor a fiata­

lok igazi érzéseit, akarásait is.

Hogy itt is van szakadék a magatartás

látszata és a belső magatartás között. kiderül,

igazolódik,

Néjiány felvillanásban ez

hogy életkérdésekről

is lehet

játékos

persze formában

szólni. Gondoljunk a fiatalok kapcsolataira, a HALASZ Jutkával való szerelem például, amelynek bájában, frisseségében ezek a grimaszok, a mérem és

bolondozás is megjelenik. De nem válik egészen világossá a

sze­ jo-

27

gászlánnyal való szerelem kibontásában. SZABÓ ISTVÁN:

Pedig úgy hiszem,

a szerelem kibontásában jutottunk

ifjúság életmódjának számunkra Megmondom miért.

legmélyebb rétegéhez.

Ez a valóban önöktől tanult mosoly, ami még felületben

nem nyilvánul meg, nek együtt járni, butaságot,

feltérképezhetően

el a mai

mélyebb rétegekben sokkal jobban kifejeződik. Kezde­ tetszenek egymásnak, viccelődnek, mondanak mindenféle

ugyanúgy,

ahogy HALÁSZ Jutkával mondtak mindenfélét.

Aztán

elkezdenek beszélgetni, "őszintén" olyasmikről, amiről sokan azt hiszik, hogy ez a legőszintébb dolog a világon! Azt mondja BÉRES Ilona: két évig jártam most egy fiúval és már semmi se esett jól vele, kitanom ezt a kapcsolatot... tébben beszél,

Szóval eljut idáig,

meg kellett sza­

látszatra a legőszin­

legőszintébb érzelmeiről. Utána a fiú is elmond két sze­

relmi kapcsolatot, mert ez úgy illik. Aztán egyszercsak bemennek egy mo­ ziba, ve,

s kiderül, hogy sokkal többek Qk s jobban össze vannak gyökeresed­ társadalmilag,

történelmileg..«

Aztán felmennek az Uttörővasutra,

tehát még vállalják is saját történelmüket! magukat a kis uttörőlány előtt,

Közben kicsit szégyellik is

aki kezeli a jegyeiket, egészen egyfor­

mán szégyellik magukat mindketten.

Majd

felmennek

Bálint lakására, és

elmondják, hogy

szeretsz-meg-szeretlek,

jól érzik magukat,

S csak most

mondják ki azt,

most csillog először istenigazában a szemük... Most jut

el odáig BÉRES Ilona, hogy elmondja: a biróságon naponta 25 embert hall­ gatok meg, de nem tudom, hogy mit mondjak nekik, nem tudok dönteni alap­ vető kérdésekben. válasszanak

Mi a jobb,

adni az embereknek

vagy kiválasztani a

legjobbat,

jut el a fiú is odáig,

hogy egy nőnek

rettenetesen szeret...

mit tud

csak a teljes azonosulással

öt lehetőséget,

hogy azt tartsák be. Akkor

elkezdje mondani: mi az,

az Ő világa*..

jutnak el odáig,

hogy

Azt

amit ő

hiszem, mindketten

.hogy a legőszintébben

el­

mondják belső dolgaikat, munkájuk szenvedélyét. BÍRÓ YVETTE: Ez a folyamat pszichológiailag teljesen igaz. Csák egy szót ten­ nék hozzá: nem hiszem, hogy.az igazi őszinteség kulcsa az, ha valaki el­ mondja, hány szeretője volt. inkben eddig

Ezt eddig sem hittük, - igaz, a mi filmje­

soha senkinek nem volt szeretője Magyarországon... -

Le a

szerelemben a legtöbb, amit egy ember a másik embernek.adhat, ha a

sze­

relemmel egyszersmind saját magát is gét adja,

az életét,

gondolatait,

felszabadíthatja. A maga teljessé­ .munkáját és mindent, ami túl van

a

testi szerelmen, fizikai egyesülésen. SZABÓ ISTVÁN: Ennél már csak az több, amit mi meg is akartunk mutatni a film­ ben,

28

csak nem sikerült,

hogy miután valaki magát teljes mértékben oda­

adja,

átvegyen egy kicsit a másikéból is, a másikkal tegye teljessé ma­

gát •.. HEGEDŰS ZOLTÁN:

A film két fiatal szerelmesében,

illetve szerelmükben éppen

nem ez a különös, azt hiszem. A szerelem mindig "teljes azonosulásra", a "belső dolgok"

.legőszintébb feltárására

maga a szerelem.

ösztönzött, hiszen lelkileg ez

Ami a filmben meglepő és u j ,

az ennek az "azonosulás­

nak" önkényessége, hogy úgy mondjam, sajátos szabadsága.Mintha csak enynyiből állna: retlek.

különösképpen érdekelsz,

Nem kell leküzdenie

valami izgat benned, tehát sze­

ellentmondásokat,

nem kell számolnia elvá­

lasztó

korlátokkal sem a személyiségen, az élményeken belül, sem az em­

lékek,

a múlt,

a család vonatkozásában,

megvalósult kétféle Szóval,

történelmi sors

ahogy a filmen is a szülőkben

közömbösen megfér

az ellentétek nem feloldódnak,

egymás mellett.

hanem elmosódnak. Igazán is ez

a folyamat megy végbe a fiatalokban? SZABÓ ISTVÁN: Lehet, hogy nagyon szubjektív,

amit most mondani fogok, és nem

vonatkoztatható az ifjúság minden rétegére. Mindenesetre számunkra, akik ezt a filmet csináltuk, a történelmi gyökerek, a származás, a társadalmi környezet egészen másként jelentkeztek, mint az előttünk járóknál. Ennek nagyon pozitiv oldala is van,

amire mi büszkék vagyunk. Pl. a hóesésben

azt mondja BÉRES Ilona Bálintnak, miközben eszik a havat: micsoda jó do­ log ez!... S ekkor,

spontán módon ezt mondja: Apámék is ették...Hol? -

kérdi a fiú. Ausschwitzban... Mire a fiú: Az enyém a Donnál. A legkülön­ bözőbb helyekről és a legkülönbözőbb nekiindulásból, szülői környezetből élnek tuk,

itt emberek és a mi baráti társaságunk, igy gondolta:

akik a filmet megcsinál­

ha a filmbeli műegyetemet végzett

leültetnénk egy asztalhoz,

azok

egy szót sem

mérnökök szüleit

tudnának szólni

egymás­

hoz... Az tehát óriási dolog, hogy ezeknek a különbségeknek a nyomai sem élnek már a gyerekekben. BÍRÓ YVETTE: Két olyan fiatalról van szó, akik a legnagyobb egyetértésben sé­ tálhatnak a hóban,

miközben az egyik apja a Donnál,

a másiknak az apja

pedig Ausschwitzban volt. S ennek a rendező örül, ennek a magátólértetődöttségnek, és mi is örülhetünk. Ám a film újból adós marad: Elképzelhető-e, hogy ez a múlt, ezek a különbségek egyáltalán ne hassanak? SZABÓ ISTVÁN:

De létre lehet-e hozni ezt az evidenciát akkor, ha pl. a hábo­

rús emlékek ezekben a gyerekekben alapvető sértésként élnek, pillanatban,

amikor meglátnak égy

háborús képet,

ha abban a

mondjuk a Hiradóban,

összes érzelmükben felborulnak - ugye nem?

29

BÍRÓ YVETTE: Persze, evvel egyetértek, egy dolog kivételével. Igen, ez a nem­ zedék itt tart,

ilyen természetesen beszél arról,

hogy Ausschwitz, igy

mondja ki azt, hogy Don... csak egyet kérdeznék még: elképzelhető-e,hogy gondolkodó emberekből

kivesszen az az

érdeklődés,

sőt mohóság,

hogy

a múlttal is megismerkedjenek?Hogy kutatni akarják, mi is történt akkor? A múltból csak fényképeket látunk a filmben egyszer, azokat tovább löki a fiú,

joggal,

értem.

De hiteles-e az,

get,

ezek idegen emberek,

semmi köze hozzájuk,

s ezt meg is

hogy nem érezzük azt a bizonyos szellemi éhsé­

a múltra vonatkozólag is,

hát valóban nem akarják tudni, ismerni,

hogy milyen volt előttük az élet? SZABÓ ISTVÁN:

De igen,

meg kell ismerni,

fel kell kutatni, "rendezni végre

közös.dolgainkat, ez a mi munkánk..." Elnézést kérek, hogy idézettel fe­ lelek... ÚJHELYI SZILÁRD.: De idézd élőbbről;

...Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa,

s

hogy mindez tovább kavarog.•• SZABÓ ISTVÁN: Ausschwitz és Don nem ugyanaz? ÚJHELYI SZILÁRD: Csakhogy József Attila versében az van, hogy ez él, kavarog, küszködik bennem. S nálad

csak a múltban szerepel ez,

ahogyan az adott

helyzetben küszködött. EGYETEMISTA: Én úgy fogom fel a múltat, hogy ezekben a fiatalokban a múltból elsősorban az él, ték,

aminek valamilyen vonatkozását saját

életükben átél­

ez van benne a hiradó-jelenetben. Ott kapcsolódnak bele teljes in­

tenzitással, amikor a saját életük is kapcsolódik ehhez a történelemhez. BÍRÓ YVETTE; Ebben csak egy dolog a megtévesztő. Az, hogy a fiatalok a Hiradó Moziban csak akkor figyelnek oda, teles pszichológiailag. nem az, hogy

De a

amikor róluk van szó, az teljesen hi­

történelem nem ezekből

látni HITLERt és

RÁKOSIt,

a híradókból áll,

tankokat és gyárakat, hanem a

történelem az emberek drámája, s nem ez a sok külsőség, ÚJHELYI SZILÁRD:

Persze,

bele pszichológiailag,

hogy van ilyen,

amikor az ember akkor kapcsolódik

amikor maga is szerepel vagy

De mégis van különbség aközött,

részese valaminek.

ahogy valaki lát egy híradót, meglátja

saját magát, s itt kezdődik a történelem. Mert jövök is a történelemből, benne is vagyok a •történelemben. bolygóról jött. lentkeznek.

30

Nem olyan

Az ellentétek megszűnnek,

vagyok,

mint aki egy másik

majd egy uj fokon ismét

je­

ÁLMODOZÁSOK

KORA

ÁLMODOZÁSOK

KORA

EGYETEMISTA:

De azt valahogy nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy a filmben

szereplő nemzedék számára -

kivételek vannak - a történelem nem igy él,

hanem elmennek mellette, például ahogyan 45 esetében ezek a fiatalok nem figyelnek a moziban, amikor az ostrom alatt összeomlanak a házak, ÚJHELYI SZILÁRD: De akkor mondjátok meg nekem, hogy miért van igy? Vádoljatok meg bennünket, ha úgy érzitek, miattunk van minden, SZABÓ ISTVÁN: Ez a film nem akar vádolni senkit és nem is vádol. BÍRÓ YVETTE:

De beszéljünk

végre arról is

rendkívül magával ragadó,

ami tetszett.

A film

első fele

elsősorban azért, mert megkapó erővel, érzék-

letességgel ábrázolja hőseit, fiatalságuk izeit, energiáit, töltéseit. A film mozgékonyságához.foghatót nem láttam magyar filmben, de még külföl­ di filmben is keveset. Itt megkapom a hősökkel szemben támasztott nyemet, mindent tudok róluk. Kis töredékekből:

ahogy tanulnak

spanyolul,

ahogy ügetnek a Kőrúton, vagy ahogy a kis epizódok szertelenül következnek. S elérkezik a filmben egy pillanat, amikor az a

igé -

egymásra benyomásom,

hogy ez a mozgékonyság egyszerűen elfárad. S ekkor nehezedik el a film a szó szoros értelmében, s ezeknek az eszközöknek a rovására sokszor nehéz­ kes fogalmi eszközökhöz folyamodik. A narrátor túlteng, ellentmondás ke­ letkezik aközött, amit a fiatalok energiatelitettségükben,

életérzésben

számomra közvetítenek, s aközött, amit megfogalmaznak. Legfőképpen a be­ fejezésnél, a záró összefoglalónál, ahol a narrátor mintegy a film rezü­ méjét kivánja adni... óhatatlan banalitásokra redukálódva... SZABÓ ISTVÁN:

A gondolatmenet valóban az volt, hogy egy teljesen

mindent tagadó, szórakozó, dítunk öt fiatalembert,

szertelen,

pimasz, egészségesen pimasz légkörből elin­

s őket különböző hatások érik. S szép lassan e-

zek a hatások olyan komolyakká válnak, hogy egyszerűen nincs idejük bo­ londozni,

Már nem tudják linkségekben feloldani a dönteni nem tudást, s

mindazt, amit

nem lenne szabad feloldani.

gyanugy nehezedjen el a film, volt.,

ezt ma is fenntartom,

nem vígjátékot tragédia is.

néz,

Azt akartuk elérni,

mint ahogy az élet*

Elvileg jó

hogy ugondolat

hogy a néző szép lassan vegye észre,

hanem egy

egyre súlyosabb

hogy

drámát, amiből lehetne

A törekvés biztosan jó volt, de lehet, hogy nem azok a je­

lenetek alkalmasak a gondolat kibontására, amelyek a film második részé­ ben szerepeltek.

Nem az a baj, hogy rosszak a dialógusok, vagy más dia­

lógusokat kellett volna irni;

meg nem hátulról kellett

volna felvenni,

hanem elolrŐlj hanem eleve más helyzeteket, világosabb szituációkat kel­ lett volna kialakítani.

31

BÍRÓ YVETTE:

Hadd kérdezzek valamit:

az átalakulás nem egy nyen

újítás,, eset körül bomlik ki,

sematikus lett volna,

kavarognak előttünk,

amilyen rokonszenves számomra, hogy ez mondjuk, ami ször­

hanem az élet ilyen-olyan eseményei jönnek,

s ebből a rendetlenségből

jön létre mindaz, amit

maga fokozatos halmozódásnak nevez, annyira zavarónak érzem ebben a kon-r cepcióban a halállal, sőt a nagybetűs Halállal való találkozás drámáját* SZABÓ ISTVÁN: Ha világosabb volna a cselekményszál, nem kellene erről sem be­ szélnie

A probléma az,

hogy a temetési jelenet talán nincs jól megren­

dezve. Ezen egyedül gépállás, gépmozgás, a statisztéria másféle mozgatá­ sa segített volna. HEGEDŰS ZOLTÁN:

Van ebben egy másik probléma is:

az egyházi temetés fényes külsőségeivel. halál tényével,

lona elfut,

szemben

Az egyik nyersen szembeállít a

a.másik ősi szertartásával,

gitja el a tudatot.

a puritán temetés

mintegy hipnózissal, zson-

Nagyon mély ösztönökre támaszkodik. Amikor BÉRES I-

nemcsak Laci

halálának most realizált ténye

rettenti meg,

hanem ez az abszurd párhuzam is; az élet és a halál megoldatlan ellenté­ te is: a mítoszok legősibb talaja. De a filmen hogyan kell ezt értelmez­ nem?

Mint érzékenységet a mítosz iránt,

problémától,

vagy csupán

értelmi világunktól,

annak jelzése,

a tragédiától,

szembeállítása ezzel kapcsolatos,

elégtelenséget, megrettenést a hogy valamikép elidegenedtünk

amit a halál jelent. A két temetés

vagy valami másban kell keresni az o-

kát? SZABÓ ISTVÁN:

Ennek a jelenetnek nagyon sűrített problémája van.

ellentétben álló

hitek problémáját.

meg,

hogy az egyik hit -

van

hanem azt,

S nemcsak

az ellentétet

amelyik még csak

Felveti az vitatják

kialakulófélben

- ugyanolyan formában jelentkezik néha, mint a másik, amelyik pedig

kiveszőben levő hit az emberekben. számára a

"miért élünk"

Arra a kérdésre,

probléma hogyan jelentkezik,

hogy az élő egyén ebben a formában

minden oldalról hiányos választ kapunk. Ezt különböző tudati fokon a né­ zők megértik. De sajnos, nem érzik,.tehát nem szaladnak ki a temetésről BÉRES Ilonával - ez a rendezői hiba. EGYETEMISTA: Nekem a temetéssel kapcsolatban van egy komoly problémám; a fő­ hőst a temetés döbbenti rá, hogy másképp kell gondolkodni és ennek kö vetkeztében élni.

Ezt vitathatónak érzem;

talán inkább egy nagy társa­

dalmi konfliktusnak kellett volna rádöbbenteni a főhőst erre: ez bágyadr tabb, kevésbé megrázó motívum a maga látszólagos megdöbbentő mivoltával. Lehet, hogy rosszul látom. Oláh Jancsi kezdődő, érlelődő "nehéz ember", akinek az életben még sok baja lesz, a maga becsületességével, tisztes-

32

ségével, naivitásával, s ezt a problémát is inkább lehetett volna valami társadalmi konfliktus keretein belül máris jelezni és éreztetni. Lehet , hogy ez már nem

ennek a filmnek a feladata,

hanem egy következőnek, de

mindenesetre az alapmotívumot.mindehhez, a temetés helyett, komolyabb do­ lognak kellett volna megadnia, BÍRÓ YVETTE*

A temetésnél nem értek azzal egyet,

ragadóbb lett volna,

akkor jobban elérte volna célját. Vagy itt

rendezés-technikai problémák az BÉRES Ilona csak a

hogy ha ez érzelmileg meg-

léptek fel?

csupán

Hogy rpennyire megoldatlan ez,

következő jelenetéből is látható. Elképzelhetetlen, hogy

temetés váltja ki azt

a nagy jelenetet a két

Kert a lány kitörésében ez áll:

szerelmes között.

én dolgozni szeretnék,cselekedni szeret­

nék, alkotni szeretnék, mert az élet vagy most ad számunkra lehetőséget, vagy soha.,. Hol vannak ennek az előzményei? Egy haláleset megrázó hatá­ sa önmagában ide vezet-e? SZABÓ ISTVÁN:

Ha ez a temetés

megértené a egy másik

ugyanúgy hat

a nézőre, mint a lányra, jobban

nagy kitörési-szakitási jelenetet. De most már belemehetünk problémába is,

abba,

hogy a fiatalok kiteljesedő kapcsolata

hol kezd már sokkal előbb mélyebben konfliktusokat teremteni. Ennek

van

jelzése a filmben, csak úgy látszik, nem jól. Az általam végiggondolt,ut a következő: lány az, aki

ez a két ember

végre teljesen

kitárulkozott egymásnak, A

akinek' sokkal nagyobbak és megoldatlanabbak a problémái, ő

a film elején úgy indul, mint egy magában teljesen biztos

amikor

újra találkozunk vele,

az,

ember. S

a dolgaiban, ügyeiben teljesen bizonyta­

lan, rettenetesen komoly problémákat hordozó embert ismerünk meg. Amikor végre belekapaszkodik ebbe a fiúba - mert pszichológiailag belekapaszkodás ez - akkor ezt a kapcsolatot csak úgy tudja tovább érlelni és tarta­ ni, ha.átveszi Bálint

magatartásának, életérzésének, filozófiájának egy

részét. Ha megpróbálja úgy.mozgatni maga körül a világot, ahogyan Bálint él.

S ezt meg is próbálja.

napi huszonötből.

Nem fogok én minden embert komolyan venni a

Nem tudok mindenkinek az

életébe,

gyökereibe nézni,

"Cseréljék ki a rossz csöveket.? Már ez az első lépés sincs ábrázolva... S az ipincs ábrázolva, hogy ezért aztán felmerül benne a lelkiismeretfurdalás.

"Mint magánembernek, egyénnek

igy könnyebb élni, csakhogy akkor

azokkal az emberekkel szemben, akikkel én dolgozom, az én világomban, az én mozgáskörömben igy nem vagyok becsületes."

Ez a kétség többször fel­

merül benne. Ezért amikor barátja halálvárásánál tenetes feszültséget és idegességet csak úgy tudja diócsöveket piszkál

és rádiót javit,

Oláh Jancsi azt a ret­ levezetni, hogy

rá­

- mert számára legalább az biztos

33

és kézzelfogható világ, birja ki,

amibe kapaszkodni lehet,

s elkezd vele kiabálni:

akkor ezt a

hagyd már abba azt a

lány nem

rohadt rádiótI

Mert

itt a lány számára az a

cső,

megfogom, kidobom és beteszek helyette egy másikat. S igy már tel­

jesen világos:

"rohadt rádió" azt jelenti,

ha rossz egy

nem lehet kibírni ezt a temetést, és az is világos, hogy

én úgy akarok élni, hogy a magam dolgát a magam módján intézem. S én nem vehetek át a

te világodból semmit,

magam világában*

mert akkor nem

vagyok becsületes a

Ez persze igaz* csak olyan emberek számára, akik szel­

lemileg - hogy mondjam - még egy kicsit kamaszok* Még egy kicsit "dogma­ tikusan" gondolkoznak,

mert az 6 világuk még tele van annyi fehér folt­

tal, hogy ha a másik világából elfogadnak valamit, akkor kicsúszik a lá­ buk alól a talaj teljesen. Ahogy a lány lába alól kicsúszott, amikor át­ vette a fiú világát. ÚJHELYI SZILÁRD: De az embernek van egy olyan érzése, hogy ez a temetés okoz­ ta megrázkódtatás, és holnapután folytatódik minden tovább a maga utján. Azt gondolhatja a néző, hogy ez egy indulat hatása alatt,

egy hisztéria

hatása alatt elkövetett szakitás... SZABÓ ISTVÁN: Nem,

nem, ez egy másfajta hisztéria: kamaszhisztéria, ami egy­

szerűen lehetetlenné teszi a másik ember átvételét. Az

én

világom

még

nem teljes annyira, hogy az övét is be tudjam fogadni - mondja, gondolja és teszi a lány. Ha valaki megkérdezi tőlem, miért szakit Oláh Jancsi és a lány, mindig igy felelek: - Ha három év mulya találkoztak volna, akkor ez

csodálatos kapcsolattá

felnőttek, másik

válhatott volna...

biztosak a maguk világában,

világ,

amit befogadhatnak...

Akkor már mind a

s örül mindkettő,

ketten

hogy van egy

Sajnos, ez nem eléggé világos a né­

ző számára.

A

RITMUS

HEGEDŰS ZOLTÁN: Egy

tehetséges, fiatal filmrendező,

aki szerzői filmmel je­

lentkezik, akaratlanul is föladja a kérdést; mi történik majd, ha legkö­ zelebb

vagy később másvalakinek,

egy Írónak az élményét

nyersanyagul tekinti majd, amit áthangol

a maga élményére,

dolgozza fel, vagy az

e-

gyüttmüködésnek emberibb, alkotóibb módját keresi a ma szokásosnál. Egy­ szóval,

programja a szerzői film, vagy tervei közt idegen indítású film

is szerepel?

34

lakitani, hanem fordítva.

Illetőleg megtalálni a közös mondatokat,

lyek az elképzelt figura amikre mind a kettő

és,a színész között meglehetnek*

rezonál.

tudtunk kimondani,

Abban a pillanatban,

próbálgattuk másképpen,

teljesen megváltoztattuk. tam semmiféle figurát,

ha egy mondatot nem

s ha nem sikerült,

hanem száz százalékosan önmagamat.

sokszor

A másik:

BÉRES Ilona

Természetesen

lámpák között és felvevőgépek előtt,

A legnehezebb dolga volt a filmen BÉRES Ilonának.

adta, addig

pontosabban:

Mert én - legalábbis úgy érzem - nem játszot­

bizonyos technikai keretek között:

usszal" játszott.

ame­

Két okból: Ő már^pri-

amig például HALÁSZ Jutka teljesen

önmagát

számára a szerep "feladat" volt. Mégpedig bor­

zasztó nehéz színészi feladat,

szinte akadályverseny...

Bekerült telje­

sen amatőr,

vagy eddig még filmen soha nem játszó emberek közé, akiknek

számára az,

hogy megindult a gép,

nak,

semmit nem jelentett,

sem ERŐS Tamás­

sem ASZTALOSnak. Ők gátlástalanul és mindenfajta színészi gond nél­

kül játszottak.

Ezek másféle emberek,

nészként megszokott, nem volt

mint akiket BÉRES Ilona filmszí­

egészen más közeg..

teljesen azonos a

A legfőbb viszont:

figurájával.

azt hiszem*

S^ját létezésével küszködött,

Tulajdonképpen a filmszínészet nemcsak színészet,

hanem - kicsit

ráfi-

náltan - létezés... SZABÓ ISTVÁN:

Létezés,- absztrakcióval.

S nem úgy, mint a színház, ami abszt­

rakció létezéssel. Azt hiszem, mint amilyen

az az igazság, hogy a magyar színészek másra készülnek,

feladatokat a

absztrakcióra készülnek, és a

film

ró rájuk.

A

magyar színészek eleve

tehát színházra készülnek,

huszonhetedik sorban

ugyanazt kell

absztrakt figurát kell létrehozni, mindenki

ahol az első sorban

érezni a nézőnek,

egy

elvont

számára egyértelműen.

S ha még valaki nagyon jó színész, akkor hozzátesz az egyéniségéből és

létezéséből apróbb kis dolgokat.

Mondjuk, mindig megtörli az orrát,

dadog egy fél mondatot, mert nem találja a következő szót és igy tovább. Mi a film esetében pontosan fordítva gondoljuk: zik úgy, val.

ahogy létezik,

van egy ember* aki léte­

teljesen természetesen, összes áradó mozdulatá­

S hogy ne csak az ő személyisége legyen egyedül, hanem egy általá­

nosított figura,

hozzátesz valami

absztrakciót,

valami általánosat

a

mozgásához, ami a figurából következik. HEGEDŰS ZOLTÁN: Az egyik legvonzóbb a fiatalok filmjeiben a gazdag mozgásKuitura

spontán kifejezése és önkifejezése a testnek,

taltam eddig magyar filmekben. csülök az idősebb nemzedékből...

36

amit ritkán tapasz­

Olyan rendezőknél sem, akiket nagyra be­

lakitani, hanem fordítva. lyek az elképzelt figura amikre mind a kettő

Illetőleg megtalálni a közös mondatokat, ame­ és a színész között meglehetnek,

rezonál.

tudtunk kimondani,

Abban a pillanatban,

próbálgattuk másképpen,

teljesen megváltoztattuk. tam semmiféle figurát,

s ha nem sikerült,

sokszor

hárem száz százalékosan önmagamat. Természetese]?, lámpák között és felvevőgépek előtt.

A legnehezebb dolga volt a filmen BÉRES Ilonának.

adta, addig

ha egy mondatot nem

Mert én - legalábbis úgy érzem - nem játszot­

bizonyos technikai keretek között:

ússzál” játszott.

pontosabban:

A másik:

BÉRES Ilona

Két okból: Ő már*pri~

amig például HALÁSZ Jutka teljesen

önmagát

számára a szerep "feladat” volt. Mégpedig bor­

zasztó nehéz színészi feladat,

szinte akadályverseny...

Bekerült telje­

sen amatőr,

vagy eddig még filmen soha nem játszó emberek közé, akiknek

számára az,

hogy megindult a gép, semmit nem jelentett,

nak,

sem ERŐS Tamás­

sem ASZTALOSnak. Ők gátlástalanul és mindenfajta színészi gond nél­

kül játszottak.

Ezek másféle emberek,

nészként megszokott, nem volt

mint akiket BÉRES Ilona filmszí­

egészen más közeg.

teljesen azonos a

figurájával.

A legfőbb viszont:

azt hiszem*

S^ját létezésével küszködött.

Tulajdonképpen a filmszínészet nemcsak színészet,

hanem - kicsit

ráfi-

náltan - létezés... SZABÓ ISTVÁN:

Létezés,- absztrakcióval. S nem úgy, mint a színház, ami abszt­

rakció létezéssel. Azt hiszem, az az igazság, hogy a magyar színészek másra készülnek, mint amilyen

feladatokat a

film

ró rájuk.

A

magyar színészek eleve

absztrakcióra készülnek, tehát színházra készülnek, és a

huszonhetedik sorban

ugyanazt kell

ahol az első sorban

érezni a nézőnek, egy

elvont

absztrakt figurát kell létrehozni, mindenki számára egyértelműen. S ha még valaki nagyon jó színész, akkor hozzátesz az egyéniségéből és

létezéséből apróbb kis dolgokat.

Mondjuk, mindig megtörli az orrát,

dadog egy fél mondatot, mert nem találja a következő szót és igy tovább Mi a film esetében pontosan fordítva gondoljuk: van egy ember* aki léte­ zik úgy, val.

ahogy létezik, teljesen természetesen, összes áradó mozdulatá­

S hogy ne csak az ő személyisége legyen egyedül, hanem egy általá­

nosított figura,

hozzátesz valami

absztrakciót,

valami általánosat

a

mozgásához, ami a figurából következik, HEGEDŰS ZOLTÁN: Az egyik legvonzóbb a fiatalok filmjeiben a gazdag mozgásKuitura

spontán kifejezése és önkifejezése a testnek,

taltam eddig magyar filmekben. csülök az idősebb nemzedékből...

36

amit ritkán tapasz­

Olyan rendezőknél sem, akiket nagyra be­

SZABÓ ISTVÁN: Mit mondjak erre?

Most néztem

nappal ezelőtt a Filmmúzeumban, lyan gazdag mozgássan

meg a

BUDAPESTI TAVASZt három

ami zseniális film,

úgy, ahogy van* 0-

és kifejezéskultura van a filmben, olyan csodálato­

játszanak a színészek,

hogy külön élvezet ezt nézni.

MEZEY Mária,

RAJNAY Gábor, GaBOR Miklós, Ezek a művészek hordozták azokat a tulajdon­ ságokat, kellett

azt a sokféle magatartást,

arait a film igényel,

és ezért nem

ijedten bezárkózniok és semmit sem adni egyéniségükből.

Tudtak

mozogni, élni, repülni, ahogy épp akartak. Megvan a pszichológiai reali­ tásuk, s a szinészember - ami nagy ritkaság - csak úgy süt a vászonról. BÍRÓ YVETTE:

Ehhez azt kell még hozzátenni, hogy - s akkor kiderül, hogy mi­

ért örülünk olyan nagyon SZABÓ István filmjének is - MEZEY Mária és RAJ­ NAY Gábor azért kitűnőek, mert a saját világukat hozzák, belülről tudják hitelessé tenni

szerepüket. A most felnőtt, huszon-egynehány évesek vi­

lága elevenedik meg a filmen, s ezeknek a mozgáskultúráját, fizikai meg­ jelenésük oldott hitelességét tulajdonképpen most láttuk először. Ugyan­ az a belső hitelesítés történik,

történt meg, mint amit MEZEY és RAJNAY

csináltak a maguk idejéről sz< ló filmekben. SZABÓ ISTVÁN:

Ez azért van,

mert tudomásul vettem, hogy ez a generáció más­

képp mozog, létezik, egész kifejezés-skálája más. BÍRÓ YVETTE: De ne csak szinészi vonatkozásokban beszéljünk erről, hanem ami a filmben olyan

nagyon jó megint,

hogy ez az egész mozgáskészség,

ez a

számunkra uj dinamika a film egész ritmusában is kitünően jelentkezik. EGYETEMISTA:

Számomra az volt

csodálatos,

hogy olyanok voltak a

fiiaméi a

formai megoldások, mint amilyenek a szereplő emberek. Ugyanolyan játéko­ sok, mák -

könnyedek, egyáltalán nem mesterkéltek. Mondhatnám azt, hogy vidánem akarom azt mondani:

játszanak.

pimaszok. Ereztem, ahogy ezek az emberek

Például az üdülőben az,a reggeli jelenet:

az életben, Úgy érzem,

amilyen könnyedek

ugyanolyanok a filmen. Nehezen tudom ezt szavakba foglalni. a rendező ugyanazt a világot

teremtette meg forma:’ megoldá­

sokkal, az ő világukbjl indult ki. Ez SZABÓ Istvánnak term- szetes lehet, de nekünk* nézőknek úgy vált természetessé, hogy természetesnek láttuk a filmen a természete^ életet.

S állandóan tapadt a mai Pesthez, a város­

hoz, az utcaképekhez... SZABÓ ISTVÁN:

Ha nagyon őszinték vagyunk, akkor a,film éppen ezt nem elégíti

ki teljesen,

a nezonek ezt a látvány-igényét.

Keveset lttünk péld; ul a

szobából, ahol a szereplők ölnek, vagy találkoznak. Most úgy érzem, hogy minden szűk. Ez persze célom is volt, hogy a pszichológia világosabb le-

37

gyen, de én azt hiszem, hogy túllőttünk ezen a célon. A városképeknél is keveset mutattunk, mert úgy a maguk látványában. gyelni.

mindig a

"hősre" zártunk... Az utcák sem élnek

A film ilyesféle ritmusára pontosabban kell ü-

TRUFFAUTnál, FELLINInél és WAJDÁnál mindig lehet látni a

teret

is, amiben játszódik a cselekmény.Itt pedig csak apróbb jelzések vannak* HEGEDŰS ZOLTÁN: Nekem azokból a belsőkből talán éppen azért, mert a figyelme­ met a film a szereplőkre koncentrálta, nem hiányzik semmi... SZABÓ ISTVÁN:

Ennek én az adott film esetében örülök,

de általánosságban a-

zért baj. A SODRÁSBAN c. filmnek óriási ereje az a káprázatos képkultura, képszerüség... S TRUFFAUTnál, a JULES ÉS JIMben az a csodálatos két

má­

sodpercre bevágott távoli arról a malomról, v^gy az autó felső totálja . ahogyan megkerüli a fákat és azután elrohan... A film legintimebb jeleneteinek

egyike az, amikor BÉRES és BÁLINT

a havas utcán sétálnak. Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkban az a? élmény marad,

hogy a két fiatal megy a havas utcán és ott veszekednek.

S valahogy a

lelkűk mélyén érzik azt,

város van...

Azért,

hogy itt egy nagy havas, hosszú

mert két másodpercre bevágtunk

utcából, ahol átjönnek...

egy nagytotált az

Ezt talán nem is jegyzi meg a néző, de a tu­

dat perifériáján megmaradnak a nagy szürke falak, a havas telefonfülke, térben van rögtön a kép; a két szürke, agyongyötört fej hirtelen hangu­ lati hátteret kap.

Ennyi az

egész.

Azt hiszem,

a rendezőnek sohasem

szabad elfeledkeznie a film látvány-igényéről, mert a kifejező,kép neftcsak hangulatokat adhat, hanem érzéseket, gondolatokat sugároz'.

38

Nemes Károly A II. M ISKOLCI FILM FESZTIVÁL "Az előző év eredményeinek értékelése, dijak

továbbá az, hogy a

odaitélésével

munkára

ösztönözze

alkotókat, formanyelvét

további azokat

az

akik a filmművészet gazdagítva a leg­

nemesebb emberi törekvéseket és megnyilvánulásokat

igenük,

a

szocialista világnézet terjesz­ tését

kívánják

szolgálni,"/ A

Miskolci Filmfesztivál Szabály­ zatából ./ Ez a meghatározás

csak keretéül szolgál az értékelésnek.

Nyilvánvaló

azonban, hogy a

Fesztivál nem a tökéletes alkotások díjazását

tűzi célul,

hanem olyan u j ,

eredeti törekvések mellett kiván állást foglalni,

amelyek

esetleg hiányosságok és hibák terheivel jelentkeznek. Ez az uj vonás az al­ kotások összevetésekor mutatkozik meg, s nem választható el attól a dalmi szférától,

társa­

amelyben a müvek keletkeztek, azoktól a társadalmi törek­

vésektől, amelyeket segíteni hivatottak.

39

A

r i p o r t

-

és

d o k u m e n t u m ­ f i l m e k Még ma sincs megnyugtató módon tisztázva a riport- és dokumentumfilm kü­ lönbsége. Ez érthető azoknál a filmeknél, amelyek a dokumentumfilm reinek megfelelően

riportjellegükkel

uj módsze­

igyekeznek hitelességüket növelni,

de

érthetetlen például olyan filmnél, mint BORSODI Ervin HÍD A DUNA FELETT c. al­ kotása, amelyet a dokumentumfilm kategóriába soroltak be.A riportfilm legfon­ tosabb műfaji jegye, hogy a jelenséget egyedisége megőrzésével állítja elénk, a széleskörű általánositás igénye nélkül. - mégha a felépítés öt évig tartott is -

Egy hid

felépítésének

bemutatása

filmművészeti értelemben nem

lehet

magának a híd felépítésének dokumentuma, kivéve, ha a hid már nem áll, de ak­ kor már nem filmművészeti dokumentum, A dokumentumfilm mint műfaj csak tartalmi jegyekkel határozható meg, zek pedig

nem választhatók

filmjének célja nem

el az alkotás céljától,

e-

KIS József A TEMPLOM c.

egy meghatározott templom megmutatása

- ez esetben ri­

portfilm vol;na - hanem két ember-csoport különböző magatartásának ábrázolása, A fiatalok számára a templom műemlék, az öregeknek isten háza,Éppen ezeknek a különböző viszonyoknak a kibontása teszi a müvet dokumentumfilmmé, valamilyen belső mozzanat, összefüggés, törvényszerűség stb. dokumentumává. Az általáno­ sitás persze különböző fokon valósulhat meg. A TEMPLOM c. filmben nem

sike -

rült elég hatékony fokra emelni az általánosítást, igy a film csak megsejtet valamit a kétféle viszonyból, de nem fejezi ki ezt elég erőteljesen. ran fellelhető a riportfilmekben is az általánositásra való törekvés,

/Gyak amely

azonban nem éri el a kívánt határt, s igy nemegyszer felesleges. KNOLL István UTIKÉPEK BRAZÍLIÁBÓL c. filmjében pl. a város gazdag és szegény k ü l s ő s é g e s

negyedeinek

szembeállításával próbál bizonyos társadalmi

különbsé -

gekre rámutatni./ Természetes, hogy az egyedi jelenségek nyilvánvalóvá tesznek - a mélyebb általánositás

igénye nélkül is -

bizonyos belső összefüggéseket és törvény­

szerűségeket.

LESTÁR János EMLÉKEZÜNK c. filmje

csak személyes drámájával ismertet meg,

Steinmetz kapitányról, nem­

hanem sorsában a fasizmus vonásai is

feltárulnak. Sajnálatos tévedés volt MÁRIÁSSY Félix BUDAPESTI TAVASZ c. film­ jéből részleteket

átvenni.

Ezek a játékfilmből kölcsönzött képsorok a film

hitelességét csökkentették, és ennyiben hatásosságát is. Azok az összefüggések és törvényszerűségek, célul

tűzi,

rejthetők el.

meghatározzák azt is,

amelyek feltárását a

hogy milyen egyedi

MAGYAR József HOL VAGYTOK FIATALOK

film

jelenség-láncolatban

c. filmjében itt

követke­

zett be csúszás. A munkaerő faluról tfárosba való vándorlása világjelenség, és

40

rendkívül bonyolult problémákat vet fel*

Ezt nem lehet

tsz-elnökök és isko­

lásgyerekek szintjén bontogatni anélkül, hogy ne bagatellizálódnék el. Másrészt hiába adekvát a jelenség, ha a rendező a mélyebben rejlő lényeg kibontásában elfárad. GYÖRGY István ELSŐ NAPOK c. filmje elején látszólag nem akar mást, mint hangulatképet

adni az

elsőosztályosok első

iskolanapjáról*

Később azonban kitűnik,hogy a cél sokkal nagyobb - -a munkakollektiva kulásának meglesése*

S az a film,

amely a

kiala -

legnagyobb részletességgel tette

hangulati élménnyé ezt 9. külön világot, vázlatosan siklik el az alakulás gon­ dos megrajzolása felett. A felsorolt példák mindegyikének jelleg.

van egy közös vonása - az illusztratív

Inkább elvont tételekhez sorakoztatnak fel képeket, csak a népszerű­

sítő szerepet vállalva, semmint

az önálló

megismerését.

Az önálló látásmód

szempontjából -amelyet viszont a dokumentumfilm művészeti követelményei s nem a tudományos megismerés szempontjai határoznak meg elsősorban -

három

müvet

kell kiemelni* SZŰCS János

SZOMJÚSÁG c* filmjének célja nyilvánvalóan nem az, hogy el­

mondja miként tanulnak irni-olvasni analfabétáink. A film azoknak az emberek­ nek belső arculatát tárja fel, akik idős korukban vállalták ezt a munkát. így vált az

alkotás egy belső viszonylat - a kultúrához való közeledés viszonyá­

nak - dokumentumává. Az emberi felemelkedés, pontosabban az ez iránti vágy és törekvés megörökítése a.film. S éppen az ember erejének érzékeltetésében van élményhatásának gyökere. SZIJJ Miklós SZÁMADÁS c.

- az egyszerű

riportnál többet eredményező -

filmjének alapját egy tsz-taggyülés adta. Tárgyául azt a problémát választja, hogy mennyire sikerült a tagságnak a tsz gazdájává válnia, tulemelkedve tehát a "jó vagy rossz-e a tsz" elcsépelt témáján. Ennek a viszonynak két mozzanat­ ban találja meg a kifejezőjét. Az egyik - a változó falu, a közvetlenül bemu­ tatott emberi tevékenység, a munka. A másik - az emberek véleménye a munka irányitásával kapcsolatban. közösségi szellem éppen az, mények

Az öntudatra ébredő emberek megnyilatkozása ez, a

kibontakozása első

csiráinak jelentkezése. • A film érdeme

hogy megleste az ilyen magatartás megnyilatkozásait, s nem az ese­

szenzációs oldalára,

hanem a célba vett viszonylat

kifejtésére kon­

centrált, több-kevesebb következetességgel. TÍMÁR Istvánnak BŰN c. filmjében már nem sikerült ilyen egyértelműen el­ kerülni a szenzációsságot.

Ezt persze érthetővé teszi a film tárgya - a bör­

tön világa ~ is. A börtön ismeretlen és félelmetes világának érdekessége mel­ lett azonban sikerült valami mélyebbet is elérnie börtönök lakóit,

emberekként megmutatni a

ami a róluk kialakult nézetek felületességének és sablonos­

ságának áttörését jelenti. Ezt azáltal érte el, hogy a börtönéletnek a bűntől

Ál

a szabadulásig,

helyesebben a bűntudattól a

szabadulásélményig vezető útját

próbálta érzékeltetni. Ezeknek a filmeknek közös jellemzője - az előbbiek illusztratív jellegé­ vel szemben - az interjú felhasználása. cinéma- vérité irányzatban -

Az interjú megjelenése a filmben - a

éppen a klasszikus dokumentumfilm

illusztratív

vonásait kívánta kiküszöbölni,hogy növelje a hitelességet,A viszonylag elvont tétel és az ezt

népszerűsítő képek között

ugyanis mindig marad bizonyos tá­

volság, amely a jelenség és lényeg merev, s ennyiben esetleges

párosításából

áll elő. /A TEMPLOM esetében sem sikerült kellően kapcsolni a templomhoz való kétféle viszonyt,az ezt illusztráló képekkel.

A

műalkotásokban

gyönyörködő

lányarcok - más vágás esetén - akár vallásos áhítatot is kifejezhetnek. pen ezért volt szükség a dokumentumfilm Ez az egyedihez teljességének

régi módszerének megváltoztatására.

való visszafordulással történt meg. Illetve egy-egy jelenség nagyobbfoku megőrzésével

önkényes részekre tördelés és

és érvényesítésével,

mivel éppen az

szabad variálás rontotta az eredmény hitelét •

Ez a fordulat végeredményben abban kristályosodott ki, hogy a korábban nálatos

'Ép­

különböző tudatformai

síkok /politikai, pedagógiai stb./

hasz­

szervező

erejének helyére a jelenségek elemi logikája lépett mint összefogó, szerkeze­ tet kialakító tényező. Alapfokon ez olyan interjú formájában nyilatkozott meg, lenül a beszélőt látjuk.

amelyben közvet­

VÁMOS Judit ÁRVÍZ UTÁN c. TV filmjében

találkozha­

tunk ezzel. A cigány házaspár a putriból, a paraszt házaspár pedig a tanyáról a faluba kerüléséről beszél.

Ezek természetesen nem egyszerű költözések, ha­

nem életforma változások, amelyeknek rendkívüli élményhatása filmben szavakba. rálja a cigányok tételeit,

A film itt is

fogalmazódik

a

önálló megismerésre törekszik. Nem illuszt­

beolvadásának és a

tanyarendszer megszűnésének

tudományos

hanem megmutatja ezeknek a változásoknak emberekre gyakorolt hatá­

sát, jó és rossz oldalaival együtt. Felmutatja az emberi erőt, amellyel ezek­ nek a változásoknak emberi

negatív hatását el lehet

képességnek dokumentuma,

amely által

viselni.

A film éppen annak

az

lehetséges az egyéni életforma

visszahúzó erejének legyőzése. A SZOMJUSÁGban a hitelesség biztosításához szintén hozzátartozik az el lesettség, a beszélő ember közvetlen fotografálása, hiszen mondandója hitelét éppen a vizuális és auditív harmónia biztosítja. sek, a múltra vonatkoznak.

Ha a film

tárgya

kép együtthatás már nem elegendő. Ezt mutatja

Ezek azonban visszatekinté­

a változás, akkor ez

a hang

és

a SZÁMADÁS és a BŰN.

A SZÁMADÁSban periférikusak maradnának az elmondottak, ha nem látnánk előbb a falut,

a munkát, s nem érzékelnénk vizuálisan is a felszólalások köz­

ben a hallgatóságot.

W2

Még inkább igy van ez a BÜNBen. A néző számára meg kel­

lett teremteni az átélés lehetőségét, de ez nem

volt lehetséges a vallomások

alapján, hiszen mindenkiben ösztönösen tiltakozás ébred a bűnözéssel szemben. /Ráadásul az interjú alanyok arcát sem volt szabad megmutatni,

s ez

bizonyos

mesterkéltséget eredményezett./ A filmben éppen ott mutatkoztak törések, ahol a környezet ábrázolása -

beleértve a cselekvéseket is - illusztrativvá vált,

elvesztette hangulati erejét. /Például a munkajelenetnek azokban a részeiben, amikor a film a termékekre és nem a munkafolyamatra koncentrál stb./ A dokumentumfilmek áttekintésének egyik tanulsága a két csoport nyilván­ való kontrasztja nyomán az,

hogy a dokumentumfilmek megújításához

előtt sajátos tárgyuk tanulmányozása szükséges. nyelve gazdagodik és alakul,

mindenek­

Természetesen a film

forma-

s ez a lehetőségek határainak tágulásához vezet,

de jelenleg nem lehet véletlennek tekinteni, hogy azok az alkotások jók, ame­ lyek célul nem az illusztrálást,

hanem az önálló megismerést tűzik - a való­

ság olyan síkjának, olyan vonásainak tükrözését, amelyre elsősorban vagy

ki­

zárólag a film képes. Az illusztrálásnak viszont -

a lényeg és jelenség távolsága miatt - in­

kább bizonygatás, mint bizonyitás jellege van.

/Lásd

BOKOR Péter

ÉJSZAKÁRA

HAJNAL vagy ECK Imre HOMOKI VÁLTOZÁSOK c. filmjét, amelyek igen bonyolult fo­ lyamat ábrázolására vállalkoznak, anélkül, hogy képesek volnának rá. A siker­ telenségben szerepe van bizonyos nobjektivizálási vágynak1*

is, amely nem ve­

szi tekintetbe a felvett anyag jellegét, a film formanyelvét. Ez utóbbi ui. a filmművészet fejlődése során jött létre,

s igy nem mentes ennek konzekvenciá­

itól./ A

n é p s z e r ű

t u d o m á n y o s f i l m e k Nem véletlen, hogy a legsikeresebb,

a nagydijas film VADÁSZ János

NYI­

TÁNY c. alkotása, amely az élet keletkezését nemcsak bemutatja, hanem élménynyé teszi,

maximálisan kihasználva a fíim

lehetőségeit.

A fenti áttekintés

nyilvánvalóvá tette a dokumentumfilm legjobbjainak embercentrikusságát, huma­ nista tartalmát. Éppen ebben,

Ez vonatkozik a népszerű tudományos filmek legjobbjaira is.

s nem valamiféle szubjektivizmusban

szubjektív mozzanat,

kell hogy megmutatkozzék a

a szemléleti alap. Az élet keletkezésének élményszerüvé

tétele, az élet nagyszerűségének érzete ebbe az irányba hat. Hasonló utón jár ZSIGMONDI Boris SZENTENDRE c. filmje is. Már az is nagy eredménynek számit,

hogy az alkotó olyan szépségeket tudott felfedezni,

amit

az eddig Szentendréről készített filmek nem mutattak meg. Méginkább figyelem­ re méltó az a cél,

amit a film maga elé tűzött:

- a kapcsolat kimutatása

a

43

valóság és néhány nevezetesebb festő alkotása között. Hogyan

emelkedik ki a

valóságból a művészet segítségével a szépség, az emberi jelentés? Ennek a fo­ lyamatnak

vizsgálatakor sokszor erőltetett

megoldások is előfordulnak, de a

film alapjában érzékennyé tesz a szépségekre, megláttatja a jelenségek mélyén húzódó mozzanatokat is.

Mindezzel az embert keresi a tárgyi valóságban,

il­

letve az ember kapcsolatát fonja szorosra környezetével. Bizonyos vonásaiban KOLOZS Zsuzsa ZÁRT OSZTÁLY c. müve a BÜNre hasonlít, abban, hogy az elmegyógyintézet lakóit embereknek ábrázolja, szörnyűségének reprezentánsaiként. RECe által

ihletett filmből

legnagyobb érdeme volt, -

A nyilvánvalóan

BENEDEK István ARANYKET-

azonban éppen az hiányzik,

ennek a jelenségnek

s nem. betegségük

ami

az ARANYKETREC

problematikussága és a harc a

változásért. A film úgy tünteti fel a helyzetet,

mintha arra a betegek nagy­

fokú szabadsága és a munkaterápia teljes diadala lenne jellemző. A népszerű tudományos filmek e passzív,

tájékoztató jellegzetessége bi­

zonyos távolságot teremt a néző és az alkotás között. Két - e tekintetben el­ lentétes - alkotás mutatja jól ezt. BODROSSY len

Félixnek a NAVIGÁCIÓ HISTÓRIÁJA c. filmjében sikerült

e m b e r i

p r o b l é m a k é n t

felvetni a tájékozódás kérdését és

történelmileg végigvezetni a fejlődést. Sajnálatos, az ábrázolása éppen a legutóbbi időknél

közvet­

hogy ennek a folyamatnak

/radar stb./ marad abba, amely a mai

ember érdeklődésére leginkább számot tartana. TAKÁCS Gábor

TÉRÁBRÁZOLÁS A FESTÉSZETBEN c. filmje korrektül végigvezet

a térábrázolás változásain,

adós marad azonban okainak feltárásával. Ez csak

akkor volna túlzott követelmény,

ha az okok minden összetevőjét kérnénk szá­

mon, de elengedhetetlen, ha a térábrázolás változását az ember valósághoz va­ ló viszonyának

változásai között akarjuk megmutatni. A film tárgya éppen

ez—

által nyert volna közvetlen emberi vonatkozást. A népszerű tudományos filmek tehát - ha valóban filmművészet formanyelvének mechanikus alkalmazását,

azok - nem

jelentik a

mert a formanyelv részt

vesz az adott összefüggés feltárásában, mégpedig a közvetlen emberi, szerű viszonyítás létrehozásával.

élmény-

/Itt is az figyelhető meg, hogy a művészet

által fejlesztett és mozgósított forma:.yelv, ha valóban a tartalom-forma egy­ ségében funkcionál, akkor szükségképpen

megőriz bizonyos vonásokat az eszté­

tikai megismerés sajátosságaiból./ Mindehhez hozzá kell azonban azt tenni, fent ez

hogy a népszerű tudományos film

leirt vonásai a fejlődés ujabb eredményei A fejlődés kezdetén

ugyanis

a műfaj ugyanúgy önállóságát - s ezzel a játékfilmtől való elkülönülését

hangsúlyozta, mint a dokumentumfilm is. Az a szintézis, amely a film különbö­ ző műfajai között ma kezd kialakulni

44

/ s gyakorlatilag sokszor

lehetetlenné

teszi egy-egy film

adekvát műfaji meghatározását/, a filmművészet fejlődésé­

nek ujabb fokát jelenti. és népszerű tudományos hanem abban is, hogy

Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a dokumentumfilmek kinövik kisérő műsor

jellegüket és hosszukat,

maguk a dokumentum- és népszerű tudományos filmesek ki­

növik az ilyenfajta kategorizálást. /L. KOVÁCS András: NEHÉZ EMBEREK/ Ugyanekkor - természetesen - továbbél a népszerű tudományos film tudomá­ nyos ismeretterjesztést szolgáló műfaja, amely egyre inkább az oktató filmhez válik hasonlóvá, ahol

szemléltető eszközként

használják fel a film érzékle­

tessé tevő erejét tudományos tételek magyarázására,

egyéb sajátosságait alig

véve számításba. Ezeknek az oktató filmeknek

legnagyobb problémája, hogy differenciálat­

lan közönséghez igyekeznek szólni.

Jól mutatja ezt GYÖRGY István HALMA7ALLA-

POTOK c. filmje. A közönség egy része számára éppen akkor kezd érdekessé vál­ ni a film, amikor a plazma-állapot megemlítésénél megáll. Mások számára pedig szükséges az elemi fogalmak lalása is.

/pl. szilárd, folyékony és gáznemü állapot/ tag­

Ezek a problémák rendszerint

lasztást eredményeznek,

Önkényes korlátozást

vagy irányvá­

s igy gyakran senki számára sem kielégítő a film.

ZSIGMONDI Boris FERENCZY BÉNI c. filmje - témájánál fogva - nyilvánvalóan nem kell hogy a fentihez hasonló differenciálásra törekedjék. Az ilyen tipusu alkotások azonban a legritkább esetben nevezhetők valóban népszerű tudo­ mányos vagy akár oktató filmnek.

Hiszen ezeknek a funkcióknak teljesítéséhez

sokkal mélyebbre kellene menniök az adott művész társadalmi szerepének és al­ kotásai sajátosságának

taglalásában.

lönböző törekvéseket mutatnak, felhasználásában sem érvényesül

s ennek

Tájékoztató feladatukat teljesítve kü­ megfelelően a filmművészet

bennük következetesség.

eszközei

A legfőbb oka ennek

nyilvánvalóan az anyag korlátozottsága, mint ezt FELLEGI Tamás ALBERTO c. mü­ ve is mutatja. A népszerű tudományos filmek műfajában tehát sonlóan - a változás tendenciái uralkodnak* lednek a játékfilmhez,

a dokumentum-filmhez ha­

Mindezek a műfajok nemcsak köze­

hanem nagyobb szerepet is kapnak a

szének fejlődésében. Ahogy a riport- és

filmművészet egé­

dokumenturafilmek felhalmozzák megfi­

gyeléseiket korunk emberének problémáira, megnyilatkozásaira vonatkozóan, úgy a népszerű tudományos filmek kifejezik a világ lát, amely a kor emberét jellemzi, ismerés dualizmusát.

szemléletének azt a színvona­

és csökkentik az

értelmi és érzelmi meg­

A

r a j z -

é s

b á b f i l m A mai tárgyú játékfilmek egyik legnagyobb problémája - legalábbis a szo­ cializmust

épitő országokban,

amelyekre egyre kevésbé

jellemzők az antago-

nisztikus ellentmondások - azoknak a magatartáselemeknek a megragadása,

ame­

lyek a kor emberét jellemzik, de nem elég reprezentativak ahhoz, hogy a film­ művészet a jelenlegi módszerbeli fokán konfliktussá emelje őket* Azaz a film­ művészet még

igen kevéssé képes olyan finom reagálásokra, amelyek segítségé­

vel a tudat kis tényeit is tárgyul választhatná.

Pedig a társadalom fejlődé­

sével a konfliktusalapul szolgáló ellentmondások egyre inkább

tudatiak lesz­

nek, azaz minimális külső kifejeződést nyernek. A rajzfilm, kinőve a mesék /DISNEY/ és tanmesék /szoyjet rajzfilm/ alle­ gorikus ábrázolásából,

megszerezte azt a.képességet,

amellyel éppen a fenti

probléma megoldására nyithatna lehetősége. A múlt tagadása abban érvényesült, hogy az allegória,

a példázat helyére a karikatúra, tehát bizonyos tipizált-

ság lépett. Megőrzése viszont abban állt, hogy a rajzfilm továbbra is megtar­ totta a

belső mozgások

kifejezéseként az ötletet, hiszen ez a karikatúrának

Ugyanúgy - vagy még jobban — megfelelt, A NEPP József tervezte

mint meseszerü ábrázolásnak,

Gusztáv figura már Önmagában is két vonást fejez

ki. Az egyik az átlagosság, a közepesség, amely a termetben és alkatban feje­ ződik ki

/szemben a disney-i figurák jellegzetességével - Plútó, Bambi stb./.

A másik bizonyos karakterizáltság - a fej formája, de főleg az orr s a tekintet bizonyos naivsága. Ezek a vonások adják - bizonyos sosságukkal -, a figura dinamizmusát,

eleve egy

nagysága,,

ellentmondá­

bizonyos cselekvéshez

való

kapcsoltságát. Ezek a cselekvések többnyire emberi gyengeségekhez, hibákhoz, hiányosságokhoz kapcsolódnak. TÁV ÉS A KÖZTULAJDON

Legjobb a sorozatban talán DARGAY Attila GUSZ­

c. filmje, d e .legjellegzetesebb az ugyancsak DARGAY ké­

szítette GUSZTÁV ÁGYBAN MARAD c. mű. Ebben mutatkozik meg ugyanis leginkább a cselekvéseket is átható karikaturisztikus jelleg.

/Gusztáv nem akar felkelni

az ágyából, s megpróbálja a szőnyegén lévő ujságot- magához huzni.

Ez azonban

nem sikerül, sőt a próbálkozások eredményeként az egész lakás rommá válik./ A különböző ötletek -

bumeráng, lasszó stb. - s megszületésük érzékeltetése az

analógiákkal a belső mozgást /gondolatokat, érzelmeket stb,/

és a külső cse­

lekvést egységben fejezik ki. Sajpos, mindez teljes egészében hiányzik IMRE István JÓKA ÖRDÖGE c.báb­ filmjéből. Abban ugyanis a jellemet, a gondolatot, az érzést, amelyeknek igen nagy szerepe van, csak a leegyszerűsített, külső cselekvések érzékeltetik, a­

46

zok is csak visszakövetkeztetés utján. A Gusztáv sorozat módszeréhez hasonlóan készült MACSKÁSSY Gyula - VÁRNAI György ROMANTIKUS TÖRTÉNET c. filmje KÁSSY alkalmazta előbb/. külső cselekvéssel, pen

/valójában ezt a

Ebben a belső

módszert nálunk MACS-

mozgás sajátos kontrasztot

alkot a

a ez igen hangsúlyozottan kifejezésre is jut. Hiszen ép­

a cselekvés belső

volta ad alkalmat a felnagyításra - a sárkány leölésé­

re, a csodálatos zenei és tudományos képességek megcsillogtatására stb. Tulajdonképpen ugyanezen az utón jár IMRE István - RÉBER László AUTÓKÓR c, filmje is. Az ember minden cselekvésében és gondolatában jelenlévő autó i~ ránti vágy nyert ebben az autók

frappáns kifejezést,

annak következtében, hogy maguk

természetes formájukban jelennek meg a filmben. De mivel gondolatok

tárgyaiként, s ennek megfelelő cselekvési folyamatokban kerülnek bemutatásra, igy végül is karikatúra jellegüekké válnak. Mindezek a filmek tehát mintegy letapogatják korunk emberének tudatvilá­ gát, azonban a műfaj sajátosságainak

megfelelően rögtön kritikailag érvénye­

sítik megfigyeléseik eredményét, karikirozó módszerrel, nulsággal szolgálnak a játékfilm számára. tipizálásuk sajátosságaival,

hogy az

De méginkább tanulságot jelentenek

amelyek között legfontosabb a figura és környe­

zet Összekötése a megfelelő cselekvésekkel, hősként való felfogása.

így is közvetlen ta­

tehát az embernek eleve cselekvő

A játékfilmnek nagyon sokszor éppen az a problémája,

elvontan felfogott embert

nem kénes cselekvésre késztetni, s ezért

kényszerül a régi sablonok alkalmazására. A rajzfilm viszont, amelynek hőse a cselekvő ember,

példát mutat abban,

hogy az embert viszonyaival együtt kell

szemlélni. Természetesen mindezt nem kell úgy felfogni, a játékfilm

segítsége lenne,

mintha a rajzfilm feladata

de bizonyos ujabb sikerei sokszor hasznos, e 3 •

gondolkoztató módszerbeli utalást tartalmaznak. A

k i s é r l e t i -

é s

k i s

I j á t é k f i l m e k Ebben a műfajban KOVÁSZNAY György TÜKÖRKÉPEK és ÁTVÁLTOZÁSOK c. igen sajátos alkotások, szoros értelmében vehető.

amelyekkel kapcsolatban

filmjei

a kísérlet kifejezés a

szó

Egy kapcsolatot próbálnak ugyanis a színek és for­

mák segítségével variálni. £ ezzel nemcsak kidolgozni annak különböző lehető­ ségeit, hanem átéreztetni a közönséggel a különbségeket. mértékű

A formanyelv

ilyen

kifinomitásának igen fontos szerepe van, hiszen az uj társadalmi je­

lenségek nyomán nem keletkezhetnek uj művészeti tartalmak

a forma

megfelelő

változása nélkül; ezt pedig csak kísérletezéssel lehet elérni.

47

S mit nyújtott ehelyett a Fesztiválnak ez a mezőnye? KATKICS Ilona

A KIS BICE-BOCA c. alkotása a legkonzervatívabb eszközök­

kel készített kisjátékfilm. FEHÉR György KIRAKAT c. müvének nem sikerült egy­ séges szerkezetet adni. így a jelenetek káoszából nem bontakozik ki a lényeg. GYÖNGYÖSI.Imre telgetése.

FÉRFIARCKÉP c. filmje egyetlen

KOLOZS Zsuzsa KAMASZOK c. kísérlete

megnyilatkozásokat ellesni, Pál

mozzanat unalmassá váló ismé­

de nem jut

VASÁRNAP c. alkotásában jelentkezik

pedig bár megpróbál lényeges

tovább a felszínnél.

Talán SCHIFFER

egyedül valami friss - bár nem uj -

hang, amikor bagatell dolgok élményhatását boncolja,

a szokványos

események

uj arculatát tárja fel. Sajnálatos ennek a kategóriának viszonylagos elmaradása a többitől, nem­ csak feladatai nagysága miatt, hanem azért is, mert az utóbbi években már jobb eredmények születtek. Ö s s z e g e z é s A II. Miskolci Filmfesztivál más

azzal,

hogy a fenti

- és azokon

túl még

- müveknek fórumot biztosított, dijakkal és vitákkal rájuk irányította a

figyelmet, elérte célkitűzését, A filmművészet fejlődését nem lehet kizárólag az elmélet eszközével ösz­ tönözni, ezt tette.

A gyakorlattal gyakorlatot kell szembeállítani. S a fesztivál éppen Rámutatott követendő irányzatokra és példamutató próbálkozásokra,

állást foglalt eredmények mellett és hibák ellen. vitáztak,

hanem maguk a müvek.

Tehát nemcsak elvont elvek

Természetesen ez a gyakorlati megnyilatkozás

akkor válik igazán jelentőssé, ha - a kölcsönösség alapján - további elméleti elemzések tárgyává válik. A jelen irás ehhez kívánt adalék lenni.

48

ÍGY JÖ T T E M kritikai montázs Folyóiratunk feladatának tekinti egy-egy jelentősebb magyar film sajtókritikáinak számbavételét. Úgy véljük, a különféle, olykor szembenálló nézetek bemutatása további vitákra serkenthet, s uj megvilágitásba helyezheti a mai magyar film aktuális problémáit. ~— ■ ■

' —

■

—

NÉPSZABADSÁG

E kissé furcsa és suta cím mögött, mint utólag sejthetjük, egy nemze­ dék bújik meg szerényen: a háború után vagy éppen tegnap férfivá érettek nemzedéke... ...Az ÍGY JÖTTEM is azokr 1 szól elsősorban, akik gyerekfejjel élték át a második világháborút, vagy csak utólag mint történelmet vették tudomá­ sul. Sajátos szóhasználatukban mint mondják és érzik, "nem ők c-sinálták" Ez a jogos felelősségelháritás kap művészi megfogalmazást a filmben. Egy nemzedék vallomása nem a háborúról, ez szemmel láthatólag nem is érdekli őket, nem is az akkori felnőttekről, az apákról, akiken átnéznek, mint az üvegen... ez a vallomás - őszintén, ■ bár nem kis mértékben elfogul­ tan - önmagukról szól,^ákik/most firfikorban tanúként jelentkeznek. Hogy mihez, az nem válik elég világossá a filmben. Túlságosan áttéte­ les, szeszélyes a film jelkep-rendszere.Minden kép sugall valami másod-,.sőt harmadjelentést, de a néző nem találja hozzájuk a kulcsot, végül az az ér­ zése, hogy ilyen kulcs nincs.

49

Ez nem valami hibás művészi elvből ered, hanem a gondolati fegyelem hiányából, a rendező gyerekes-mágikus hitéből és tévhitéből, hogy a film, ha képekben beszél, plasztikus szépségével, gondolatgazdagságával minden ellentmondást elfed, azokat is, melyek szükségszerűen együttjérnak JANCSÓ legsajátabb mondanivalójával, nemzedékéről tett szuggesztiv vallomásával. ... A nosztalgia JANCSÓ leglényegesebb mondanivalója egyelőre a nemze­ dékről. Ennek elégtelensége, ellentmondásai, tárgykeresése teremti meg a vallomás feszültségét, az ábrázolás plasztikusságát, hitelességét. JANCSÓ méltán emlegetett spontán képalkotó tehetsége, képeinek árnyalt gazdagsága és gondolati túlterheltsége mind ebből a nyugtalan, ellentmondásos, ”modei»nül neurotikus” emlékezésből táplálkozik. Hősei karakterét is ez szabja meg, csak nosztalgiájuk van, akaratuk alig: lányos kamaszlelkek, akik legszívesebben az oldottság állapotát ked­ velik. ... Túlzás és igazságtalanság lenne azt mondani, hogy JANCSÓ csak ezt látja a nemzedék arculatából. Két játékfilm és néhány kisfilm áll mögötte és ennél sokkal többet igérŐ, izgalmas művészi pálya előtte.Minden megalko­ tott filmje uj felfedezések felé viszi, a valóság még ismeretlen tájai fe­ lé, ez nyugtalan karakterében rejlik. És ha két legutóbbi filmjével ennyit tudott elmondani nemzedékének, vagy inkább csak egy intellektuális rétegnek lelkületérŐl, bizonyára nem fog megállni itt e bizonytalan, elnagyolt, egy­ oldalú képnél, a szemlélődésnél, a kérdések megfogalmazásánál. A nemzedék Így is késésben van. És a férfikor feladata a válaszadás az uj kérdésekre. /Hegedűs Zoltán/

ÉLET ÉS IRODALOM A felszabadulás jött igy - a film alkotóinak látomása szerint. Ilyen furcsán, ilyen ellentmondásosan, ilyen ünnepiétlenül. Ahogy a politikailag öntudatlan milliók akkor érzékelték. Háborúval jött. Ijesztő volt, tehát idegen, ki számithata'lan. Szokatlan művészi nézőpont? Kétségtelenül. Tiz évvel ezelőtt szó se lehetett volna alkalmazásáról. Nemcsak adminisztratív tilalmak miatt; köz­ véleményünk se volt elég érett hozzá, ügy látszik, kellett a húszéves táv­ lat, hogy felszabadulásunk ilyen ábrázolási kísérlete megszülethessék. Most már alig valószínű, hogy ez a film rosszízű politikai reminiszcenciákat ébreszt a nézőseregben. Sokkal bizonyosabb, hogy jófajta hatást kelt: őszinteségével, majdnem csorbítatlan művészi hitelével, és furcsamód azzal a hol tragikus, hol mosolyos pátosszal, amely képsoraiban bujkál. teit

Jelképiség át meg átköltoiesiti ezt a filmet, vaskosan konkrét részle­ ez emeli a balladás régiókba. ... Kár,

hogy sokszor csak

artisztikuma van e jelképeknek, funkciója

alig. /Faragó Vilmos/

FILMVILÁG JANCSÓ Miklóst a modern filmnyelv egyik hazai kisérletezőjének tart­ ják, ki elveti & sablon dramaturgiáját, és rendkívüli képi kifejező tehet­ séggel rendelkezik. De JANCSÓ törekvésének modernsége — hogy ezt az ellen­ szenvesen megfoghatatlan szót használjuk — nem elsősorban e formai próbál­ kozásokban rejlik, hanem az önkifejezés belső kényszerében, mellyel előző filmjében^az OLDÁS ÉS KÖTÉSben, és itt is, saját generációjának problémái­ ról, lelkiismereti konfliktusairól igyekszik vallomást tenni.

50

ÍGY

JÖTTEM

ÍGY

JÖTTEM

Az ÍGY JÖTTEM inkább naplóhoz hasonlít, mint történelemkönyvhöz. Val­ lomás jellegét fejezi ki a cim egyesszám első személyi! megfogalmazása, de ezt hangsúlyozza a film zenei aláfestése is, melyben alig-alig szólal meg .zenekari muzsika. ... A sehová nem tartozásnak, a meggyőződésnélküliségnek kudarcáról beszél a film, az erkölcsi elkötelezettség, a választás kikerülhetetlenségéről. A mii sajátos szimbólum-rend szer ében tapogatózva, valószínűnek lát­ szik, hogy a befejező részben, az oda nem illő, kirívó hangsúllyal feltűnő három jellegzetesen mai külsejű fiú a gitárral, - mintegy át kivánja vezet­ ni a problémát a jelenbe is. Hogy az alkotók VADÁSZ Imre novellájából milyen messzire akartak el­ menni e következtetésekben, eléggé nehéz kiolvasni a filmből, szándékuk egy része homályban marad, nem kis mértékben a magyar fiú alakjának megoldat­ lansága miatt. ...a film két portré. Nos, az egyik,az orosz fiúé életteli, megindító remekmű, a magyaré jellegtelen papirkivágás* ... a rendező jelképrendszere kiteljesítésének -érdekében hiteltelen szituációkba kényszeritette. A film képi szimbólumvilága és mondanivalója kívánta, hogy a fiú hol német, hol pedig szovjet egyenruhába bújjon. De le­ let-e valaki annyira naiv és tájékozatlan tizenhétesztendős korában... Lehetséges, hogy ennyire nem ért semmit? Ebben az alkotásban JANCSÓ mintha kissé feloldódott volna. Kevésbé érződik az a görcsös belső feszültség, mely az OLDÁS ÉS KÖTÉSt gondolatilag és képileg zsúfolttá, eklektikussá tette. Itt lényegében csak egyetlen problémát fog be látósugarába, de nem tud rá következetesen koncentrálni, figyelme minduntalan el és elkalandozik. Elragadja a szépséges pannonhalmi táj igézete, az egyes jelenetek túlhangsúlyozott képi artisztikuma, melyek időnként valóban költői szárnyra kelnek. /SOMLÓ Tamás operatőrben a rendező egyenrangú müvésztársra lelt./ De talán a film egészének jót tett volna valamivel kevesebb artiszttkum, és valamivel több pszichológiai feszültség, és akkor nem kellene ismét és ismét megküzdenie a szinte holtpontra lelassuló ritmus elnehezülő súlyá­ val. Valamivel többet elmondani a lényegről, akár a képi világ gazdagságá­ nak róvására, - ez még nem jelent okvetlenül korszerűtlenséget. Túl sok előitélet köti még JANCSÓt azoknak az áldozatoknak nagyságát illetően, me­ lyeket a modern formanyelv oltárán hoznia kell mindenkinek, aki azt akarja, hogy eredetinek tartsák. Pedig'az ő eredetisége művészi őszinteségében és szuggesztiv tehetségében rejlik* , /Létay Vera/

FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA A helyzetben ott a nagy dráma, a nagy film lehetősége.A két fiú sorsá­ ban, egymásratalálásában ott a történelmi sorsforduló - miniatűrben. Emberi méretekben. JANCSÓ hősei azonban néhány közösen eltöltött nap, az együttes munka és közös kalandok futó élményei után egymásratalálnak* Nem tudja elég tá­ volról indítani alakjait. És azt sem veszi észre, hogy a barátságukat kia­ lakító motívumok ábrázolása közben olykor belekényszerül az idillbe. S igaz, hogy a mai ember drámáinak szerepe az élet "eseménytelensége", de JANCSÓ ezúttal megfeledkezik arról, hogy a hétköznapok emberei - ilyen a két fiú íb csak a hétköznapi élet megszokott körülményei között visel­ kednek "átlagosan". A háborús körülmények viszont az életben rendkívüliek, a dramaturgiában kiélezettek és szokatlanok. Ami életünkben természetessé­ gével egyszerűnek tűnik, az a kiélezett drámai helyzetben idill lesz.

51

JANCSÓ művészetének ereje az, hogy át tudja világítani a pillanatot* Képeiben a modern filmművészet fantáziánkat egyszerre több irányba elindito formanyelvén, a jelen ábrázolása közben a múltat, a jövőt is megmutatja. Ez az ő igazi hangja, s ahol át tud törni vele az idillen, az alakfejlesztés sablonjain, ritka pillanatokat szerez. /Sándor Iván/

PETŐFI RÁDIÓ

Hogy minden részletszépsége és részletigazsága ellenére a film kielé­ gítetlenül hagy, valószínűleg a rendező túl spekulatív módszereinek róvására Írandó. JANCSÓ Miklós minden áron el akarta kerülni a felszabadulás tényszerű, és általa sablonosnak vélt ábrázolásának módját és emiatt egy másik sablonba esett, az elvonatkoztatás, a túlzott absztrahálás sablonjá­ ba. Átlegendásitott egy történelmi eseményt, amelynek tényei nem szorulnak ilyen átszellemesitésre, mert valóságuk erősebb és hatékonyabb a legendá­ nál. Indirekt módszere annyira elvonttá sikerült, hogy csak fokozott erőfe­ szítéssel lehet rábukkanni a mondanivaló egyenes vonalára, s ez a szép, de kétségtelenül túl művészire tervezett film élvezését bizony igen gyakran nagyon vontatottá teszi. Hosszú és Öncélú üres járatok keletkeznek a film­ ben a rendező művész magányos eltűnődéseitől és játékosságaitól: töprengé­ seiben a néző nem tudja követni, játékaiban nem mindenütt tud részt venni. Mintegy kirekesztve érzi magát valamiből, amiről tudja, hogy köze van hoz­ zá, számüzöttnek érzi magát a felszabadulásból, amelyet a rendező helyen­ ként magánparadiqsommá rendez be, /Mátray-Betegh Béla/

CSEPEL Se megrendülve, se meghatódva, inkább elgondolkozva jövünk ki a mozi­ ból e film után s valahogy csak későn, lassan kezdjük megérteni JANCSÓ al­ kotásának nagyszerűségét, mert 20 év s annyi ferdítés után maradandóan■iga­ zat mondani a felszabadulásról, ráadásul a modern filmgyártás legmagasabb szonvonalán: valóban nagyszerű és - legalábbis nálunk - újszerű teljesít­ ménynek számit. /Földesi József/

A két kiskatonának a külvilággal való minden egyes találkozása negatív vonásokkal ábrázolt! Hihetetlennek tűnik a haláltól megszabaduló frontkato­ nák ellenszenve a szovjet katona iránt. Később a vonaton ülők, főleg az anya "csendes” megvetése, mert a magyar fiun orosz katonaruha van, és végül a főszereplő megveretése szintén csak azért, mert barátja volt a szovjet katonának - azaz azt hitték róla előbb, hogy ő is az. S nem akadt senki, aki megvédte volna! A film főhőse - a millió néző előtt - meggyötörtén, két­ ségbeesve egyedül marad ... a felszabaduláskor! Nem állunk-e üres kézzel a film után?

52

Elsikkad a felszabadulás élménye is. A diák szinte cseberből vederbe esik, amikor szökött orosz katonák kezéből a Vörös Hadsereg katonáinak ke­ zére jut. Nem ellenezzük a sok-sok jelképet — bár nincs meg a helyesebb arány -,de akkor viszont jelképnek kell felfognunk a kozákok megjelenését is és vágtatásaikat, amikor a ló után kötve futtatják a diákot. Hol itt a hu­ mán um? Az első impressziók után tetszett az ÍGY JÖTTEM, anélkül, hogy mélyebb magyarázatát tudtam volna adni. Aztán kiábrándultam, mert szegényebbé tesz, meglékeli emlékeinket. Akkor is, ha alkotóját a legjobb szándék vezette. A tizenhétévesek igy nem jöttek, nem jöhettek.A kisérlet rokonszenves, de a film nem emelkedik ki az átlagfilmeink sorából. Kétszeresen kár érte, felszabadulásunk 20. évfordulóján. /Hajtun József/

VAS NÉPE Érzelmesen kedves történet, jet katona barátkozásáról.

egy tizenhét éves magyar fiú és egy szov­

Bensőséges hangulat, bájosan-derüs hangnem jellemzi ezt a különleges­ ségében is egyszerű filmet. Finoman szerkesztett tájképek, apró mozzanatokra épitett belső ábrázo­ lás avatja ezt a filmet művészi igényű kísérletté. A film, sajnos, minden részleterénye ellenére is sikertelen alkotás, mert a rendező /JANCSÓ Miklós/ túlságosan elnyújtotta, lelassította, ezért sok helyen bosszantóan unalmassá és vontatottá vélt. A filmnovella anyagá­ ból, a cselekményszegény ötletből, a világtól mesterségesen elzárt hősök történetéből nem is futotta másra, mint egy rövid kamarafilmre, esetleg TVfilmre. Sajnálatos, hogy a huszadik évfordulóra sem telett többre filmművé­ szetünktől./B. L./

ZALAI E33LAP A történelmi nagyságrendű változásokat egy mikrovilág, két ember, két kiskatona alakjába és konfliktusába süriti, s ezzel az emberi sorsok mély­ ségét, távlatát és érdekességét adja e roppant bonyolult témakörnek. E dicséretes törekvése azonban egy ártatlannak látszó, de az egész filmre súlyosan kiható tévedésnek válik - majdnem azt mondtuk - áldozatává. JANCSÓ ugyanis kiveszi a hősök konfliktusából a drámát. S itt többszörösen is ellentétbe kerül önmagával, a saját szándékaival. /T. I./

EGYETEMI LAPOK Többen a film birálói közül elmarasztalják JANCSÓt, hogy nem elég drá­ mai a film, nem vitt még külön konfliktusokat a két fiú viszonyába. Való­ színű túlságosan durva, kézzelfoghatóan jelképes lett volna akkor a film. így egy egyedi sorsot ábrázol oly módon, hogy ennek az életutnak bőven van­ nak általánosítható tanulságai. Bátran elmondhatjuk, hogy ez a legrangosabb alkotás, amelyet a felszabadulásról idáig láttunk. /B. Révész László/

i 53

LENGYEL JÓZSEF AZ ÍGY JÖTTEM-RŐL Beszélgetés közben került szóba az uj magyar film, JANCSÓ Miklós alko­ tása.

Most LENGYEL Józseffel "páholyból” beszélgethetünk, hiszen JANCSÓ e-

lőző filmje az Író novellájából készült.

LENGYEL

József bátran dicsérheti

vagy bírálhatja a közös munkában megismert filmrendezőt,

kívülről

teheti

ezt ebben az esetben - de mégis benső szeretettel,.* -

Nagyon tetszett ez a film, nagy fejlődést láttam JANCSÓnál. Nincse­

nek nála azok a görcsösségek, amik az OLDÁS ÉS KÖTÉSben még megvoltak s za­ vartak, Ez nem jelenti, hogy mindenben egyetértek vele. ahogyan a film kezdődik: gáns,

Például abban sem,

világos vászon előtt beszélnek. Ez kicsit extrava­

tehát nem feltétlenül szükséges.

Régimódi viszont,

ahogyan az ala­

kok, a főszereplő a filmvászon jobb sarkáról jön bal felé.

Vagyis, ahogy a

rendezői konvenció megkívánja. Az értelem az ellenkezőjét kívánná. - Vagyis az ország valódi térképét képzelje az ember a filmre is? -Igen, mert a nyugatról befutó alakok megzavarják zet...

Kelet felől a jobbkezem van,

-Mi tehát a film igazi ereje,

az

embert,

a

né­

onnan kellene bevonulnia akatonáknak.

miben JANCSÓ többet adott,

mint az

OL­

DÁS ÉS KÖTÉSben? -

A részletek kitűnőek. Néhol mozaikszerüek,

baj, ha néha nyorködtetik,

ezek

de nagyon jók. S az sem

a mozaikbetétek feltartják a cselekményt,

vagy éppen mulattatják a nézőt.

külön elgyö-

Ez a megjegyzésem a humoros

részekre is vonatkozik, például a felcser jelenetre. Shakespeare sem vetet­ te meg a humort,

sem a mozaikszerüséget,

hát miért vetné meg éppen JANCSÓ

Miklós? - S a főhős? - A főhős kitűnő színész, markáns alakítást nyújt, nagyon jól járt ve­ le a rendező,

hogy őt választotta

történt epizódokra

vendégszereplőnek.

Mozgására, s a vele

csak jót tudok mondani. De van itt egy nem éppen kelle­

mes motívum, egy formálisnak látszó,

de mégis lényegbeli kérdés,

amit úgy

érzem, JANCSÓ helytelenül oldott meg: a halál oka. Nem helyes, hogy a pozi­ tív főhős hasfájásban pusztul el, vetkezménye ez már valaminek, indokolt,

azért,

mégpedig

mert agyonette magát.

tulajdonképpen a háborúnak. Mégsem

egyenesen bosszantó ez a kisszerű

Jó lenne megérteni JANCSÓ Miklóst; löncködés? Talán

személyes

filmen is megvalósítva látni?

halál a film főszereplőjénél.

miért tette igy,

élményhez

ragaszkodott

miért megint ez a kü­ ezzel, s azt akarta a

Nem tudom... De ilyenkor nem

kodni sem a személyes élményhez, séget éppen a művészet sínyli meg.

Hiába kö­

szabad ragasz­

sem más kimenetelhez, mert ezt az egyedi­

- Bevallom,

ebben nem látok

semmiféle

"anti-komf onnizmust",

JANCSÓ Miklós olyan messze esett a komformista szemlélettől, nem kell

külön

bizonygatnia.

JANCSÓ útkereső

hiszen

hogy ezt neki

művész, azért vagyok ilyen

szigorú kifogásaimmal. Sokat várok tőle,mert olyan komolyságot látok benne, a filmhez való

elhivatottságnak olyan meggyőző erejét,

messzire lehet jutni.

Sokkal jobb

filmekhez is,

amivel még

mint az

nagyon

OLDÁS ÉS

KÖTÉS

vagy az IGY JÖTTEM. Különben ebben a filmben is ragyogó dolgok vannak. Rendezőileg is, zik JANCSÓ.

operatőrileg is.

Gyönyörűek a táj-jelenetek,

hangzik a hang. mint az a

Ebben persze SOMLÓval, az operatőrrel oszto­

S magyar filmben

ahogyan az erdőből

még nem láttam olyan kifejező megoldást,

bizonyos fürdőző leány-jelenet.

magyar meg orosz

s a befejezés;

e g y f o r m á n

Ahogyan az a két fiatal kölyök,

hajkurásszák

azt a lányt,

mind a ketten tizennyolcévesek, buzog bennük az életkedv. féle "nemzeti" jellegről szó, getni a leányt.

hiszen

Nincs itt semmi­

mind a ketten meg szeretnék egy kicsit Ölel­

S a harmadik, az a repülő meg mindig lefekteti Őket... Mu­

latságos, emberi,

ha úgy tetszik,

művészetnek ilyesmi a célja,

tiszta és emberi erotikájával együtt. A

a lényeget adja,

s mégis esetleges emberiben

kifejezve. így válik az egyéni tipikussá, s a valamilyen történeti időszak­ ra vonatkozó igazán történelmivé. JANCSÓ Miklós ezzel a filmjével, anélkül, hogy jottányit eltérne a históriai igazságtól, tiszta és őszinte szemlélet­ tel megalkotta a felszabadulásról szóló eddigi legjobb magyar filmet. A beszélgetést felvette: TÓBIÁS Áron

Ám IGY JÖTTEM fontosabb filmográfia! adatai

Irta:

VADÁSZ Imre novellájából HERNÁDI Gyula

Rendezte:

JANCSÓ Miklós

Operatőr:

SOMLÓ Tamás

Zeneszerző: Főszereplők:

JENEI Zoltán Szergej NYIKCflYENKO, KOZÁK András

A bemutatás időpontja: 1965* január 11.

55

Gyárfás Miklós VÁZLATOK MASTROIANNI ARCJÁTÉKÁRÓL A

színészi játékban -

akár más művészetekben -

önmagunkat tanulmányoz­

zuk. Vizsgálódásunk egyetlen művészeti ágban sem olyan megbízhatatlan, mint a színjátszás világában. Hosszú hónapokat töltöttem el egy-egy színészi eervéniség tanulmányozásával, s tapasztalataim alapján be kell ismernem, hogy a szí­ nészi játékról szóló esszéimben több a költészet, mint a tiszta valóság.

Néha azt hiszem,

a színészi játék szigorúan pontos

egyetlen járható ut ezen a téren, tudományos elemzés gondolatába.

leírása talán az e-

mégsem tudok belenyugodni az ilyen jellegű Ugyan,

mi célja lenne ennek?

Le lehet irni

valamit, ami megszületése pillanatában már el is múlt? A filmbeli alakítások­ ról irni más okból felesleges, hiszen rendelkezésünkre állnak a filmszalagok, képben, hangban egyaránt

hitelesen ismerhetjük meg az

évtizedekkel ezelőtti

^zinészi alakítások minden részletét.

Es mégis -

a felsorolt ellenvetések ellenére -

színészi játékkal, egy nagy

szívesen

foglalkozom a

mert * térben megjelenő lélekrajz hatása izgalmas, s egy-

színészi egyéniség pillanatait

nemzedékeken át is megőrzi a közön­

ség. Nem szobor, nem kép, hanem az élő emberi test tükrözi vissza a magunk elől is elrejtőző önmagunkat -,ez a legcsábitóbb a színészi játék elemzésében.

56

_

1

_

IBSEN óta a dramatikus művészetek legfőbb kérdésfeltevése:

mi

bennünk

az emberi? Mi az, amit nem a szokások, nem az automatizmusok, nem a társadal­ mi yetületek,

nem a foglalkozások,

s nem a létért való

küzdelem formált ki

rajtunk? A modern dráma a dialógusok többrétüségében kisérli meg az ember mé­ lyen rejtőző énjét érzékeltetni, a modern film az arcon.

Ez az irás egy népszerű és érdekes vizsgálja néhány szerepben, tekinteni.

mai filmszínész,

MASTROIANNI

arcát

ezért a szó köznapi értelmében is arcképnek kell

Pontosabban szólva^

öt arcképnek,

miután öt szerep

portréjában

látjuk majd a vizsgált arcot, a szép Antonio titkot rejtő zártságában, az ÉJ­ SZAKA

Giovannijának megoldást kereső töprengésében,

az ELVTÁRSAK tanárjának

csendbe foglalt pátoszában, a VÁLÁS OLASZ MÓDRA Ferdinandjának gyilkos ártat­ lanságában és a NYOLC ÉS FEL filmrendezőjének gyötrelmes megtisztulásában.

Ot arckép, amelyeken sok a közös vonás és mégis más mindegyik.

Öt arc­

kép, amely közül hármon, a filmrendezőjén, az iróén, a szép Antonioén - nincs megkülönböztető jel

és ennek ellenére elütnek

mozgalmi munkát végző tanár szakáll különbözteti meg,

egymástól.

De Ferdinand és a

arcát sem a nyárspolgárias bajusz és a krisztusi hanem az az emberi tartalom, amely MASTROIANNI ar­

cán minden szerepben másként jelenik meg.

2 Minden arcnak megvan a maga ábécéje, szöglet,

nincs két egyforma tekintet, száj­

szem alatti szarkaláb-rendszer. Az arc Írásjelei nem nemzeti karak­

terek, műveltségi

fokok szerint változnak,

hanem

aszerint, hogy a gondolat

és érzelem miképpen küzdi fel magát az idegrendszerből a szem és a száj tájé­ kára.MASTROIANNI arcán egyetlen vonás sem zárul le sorompóként a lélek előtt. Személyiségének vonzóerejét mindenekelőtt ebben látom.

Arcrezdülései, tekin­

tetének árnyalt változásai szabad \itat jeleznek emberi énje előtt. Ábécéje alig látható,

hajszál vékony

szétfutásából és feleletet adó

jelek nyugalmából és nyugtalanságából, kérdező felsorakozásából áll. Szerencsés filmszínész

arc, mert soha sem gondolattalan.

3 Lássuk először a szép Antonio arcát* A film története szerint MASTROIANNI olyan fiatalembert játszik,

akiért ájulás

nem tud férfiként

amikor szerelmes. A történet nem különösebben

megkapó,

viselkedni,

környékezi a nőket,

ő viszont

s a film társadalomkritikai vonatkozásai sem ragadják el az embert.

Antonio inkább XIX. századbeli bohózati hősnek tűnik, mint mai módon tragikus alkatnak. Mellékes, MASTROIANNInak ebben a drámailag se ilyen, se olyan hely­ zetben kell a boldogtalanság és szenvedés férfi kálváriáját végigjárni. dálkozva láttam,

hogy az időnként

az a megrendítő tehetetlenség,

Cso­

szétesni akaró filmet miként tartja össze

amely hol könyörgő szelídséggel, hol

kétség­

beejtő megfeszitettséggel jelenik meg MASTROIANNI arcán. A szinész megcáfolta előttem csapás

azt a dramaturgiailag nem okozhat tragikus

közismert igazságot, következményeket.

film kétes értékeitől függetlenül,

hogy biológiai

Az arckép,

amelyet adott, a

arról győzött meg, hogy az embert nemcsak

dekoratív tragikus vétségek vethetik oda a vérszomjas végzetnek, szantóan

ostoba okok is.

jellegű

Sokáig gondolkoztam rajta,

hanem bosz-

mi lehet az oka annak,

hogy miközben tevékenyen untam A SZÉP ANTONIO c. filmet,

MASTROIANNI határo­

zottan érdekelt. Most, az élményre visszatekintve sem vagyok biztos a dolgom­ ban, de azt hiszem, a színészi játék egyszerűsége szerelte le szüntelenül je­ lentkező bosszúságomat.

Egyszerűség, mondom 1 Le mit jelent ez a szó? Nem tu­

dok felelni a kérdésre.

A választ az

ÉJSZAKA Giovannija adja meg.

boldogtalan lélek.

Giovanni iró, sikeres ember,

Odysseus, aki mindennap utrakét emberi idővel nem mérhető

kalandjára. Mint a legtöbb iró, mondanivalójának csak egy kis töredékét tudja kifejezni, s gondolatainak sokasága ismeretlenül elrejtőzik benne. MASTROIAN­ NI arca komoly biztonsággal

őrzi a lélek titkait,

a végső formát nem találó

gondolatokat és az psforróságu, kultúrálatlan érzéseket. gazdagsága a filmen. is.

58

íme,

az emberi arc

Nemcsak kifejezni tudja a lélek titkait, de elhallgatni

5 Azt mondják,

a filmművészet nagy mesterei gondosan figyelnek rá,

arcuk megfelelő számú titkot rejtsen el. játszó iskolának a képviselője,

MASTROIANNI ennek a

hogy

szófukar szin-

mosolyát szűkre szabja, álmodozó tekintetére

idejében ráhunyja pilláit, s ha gondolataiba mélyed, olyan könnyedséggel te­ szi, mint a stylust ajkán tartó római lány egy bájos pompeji-i falfestményen. A fegyelmezett, pontos, zárt arcjáték a filmszínész legfőbb kincse.

Ebben o-

lyan kimerithetetlenül gazdag MASTROIANNI alakítása az ÉJSZAKÁban,

Az ELVTÁRSAKban cán nincsenek titkok. magán.

viszont ennek az "iskolának" nyoma sincsen.A tanár ar­ Jellemének minden vonását nyíltan és ártatlanul viseli

Ha csodálkozik, a szemöldöke

is kiváncsi ivben hajlik a szeme fölött.

A harag, a kétségbeesés egyaránt tisztán látható homlokán. Amikor értetlenség veszi körül, úgy álraélkodik, mint a gyerek, aki nem talál magyarázatot arra a különös logikátlanságra, amely a felnőtteket jellemzi. A szakállas arcból egy kisfiú tiszta tekintete vetődik

azokra a munkásokra,

akik csak a

szenvedés

elviseléséhez értenek, de sejtelmük sincs a gyáros pszichológiájáról. Azt hiszem,

azokat a lényeket bátran angyaloknak nevezhetjük,

akiknek

arcáról könnyű leolvasni a lélek betűit. MASTROIANNI tanára ilyen angyal, még a naivságát sem szégyelli,

s oly természetes mosollyal tárja ez emberek elé, *

mint okos,

forradalmi felismeréseit.

Az az arc,

amely az

-

€'

s

EJSZAKAban nehez

titkokat őrzött, az ELVTÁRSAKban a titoktalanságot hirdeti.

6 Ferdinandot a rázúduló szerelmi gyöngédség arra kényszeríti,

hogy egyre

többet gondoljon az érzelmességében határt nem ismerő felesége halálára. Min­ den mozzanatában komikus helyzet! Ezt a film elején MASTROIANNI sóvár, ábrán­ dos tekintete alapozza meg. Jámbor butaság,

könnybe reszkető szentimentaliz-

mus és a gyász gyönyörűsége vegyül a merengő férj tekintetébe. MASTROIANNI komikus mesterművei. tani

remekléssé válik,

E pillantások

A szörnyű humor az ő hangszerelésében lélek­

viszont a feleség képen látható fuldoklása a morbidi­

tás szintjére rántja le a szárnyalló és vad vígjátéki pillanatot. MASTROIANNI arcán a lélek humora, az emberi esendőség rettenetes groteszkuma jelenik meg, mig az ezt követő látvány

igazi haláltusát idéz.

Úgy látszik, a rendező nem

hitt a színész eszközeinek tökéletes árnyaltságában,

ezért ragasztotta oda a

magyarázó képeket.

59

Ferdinand arca olyan karikatúra, amelyen nincs eltúlzott vonás, A gondo­ lat, a lélek

groteszk konfliktusa mulatságos

rajta.

Álarc nélküli humor. A

szinészet csak ritka pillanatokban tudja megszólaltatni.

MASTROIANNI arcának

komikuma ebben a szerepben azzal a félelmetes felismeréssel ajándékozza meg a nézőket, hogy a legszörnyübb

gondolatokban is van valami naivan és kétségbe-

ejtően emberi.

1__ Sötét szemüveg csúszik le az orron, A szem a gőzön á-t bámulja a kardiná­ lis fehér soly,

lepedőbe burkolt ösztövér alakját.

A száj szögletében parányi mo­

a remény önfeledt játéka, majd bohócos fintorok. Áhitat, idegtépő bűn­

tudat, tehetetlenség, diadal, önmegvetés,

s ki.tudja, még mi suhan át hol fé­

nyesen, hogy felhősötéten MASTROIANNI szemében. Egy művész életének története? sokáig nézünk,

Talán annál is több. Arckép, amelyet, ha

felismerjük rajta önmagunkat is.

Igen, ez a z .én arcom, az én

csalódásaim vannak rajta, az én legfélelmetesebb szenvedéseim. Az arckép pon­ tos,

egyetlen erőszakolt vonás sem

rájövök,

hogy mindnyájunk

található rajta,

s ha még tovább nézem,

lelkiismerete vivődik rajta.

A szenvedő tekintet

mélyén ott bujkál valami tiszta és gyöngéd fényecske, yalami általánosság, ami nemcsak rám,

vagy rád,

de minden emberre jellemző.

Az a gyermek néz rám

ebből a tekintetből, aki akkor voltunk, amikor még nem mennydörögte szivünkre a vallás, a történelem, a filozófia, hogy bűnösök vagyunk. A filmművészet

arcképcsarnokának

egyik legszebb

darabja

MASTROIANNI

portréja a NYOLC ÉS FÉLben. Egy filmrendező arca, amelyen áttetszik a.gyerek­ kor,

egy bűnös ember arca,

amely könnyedén őrzi a lélek tisztaságát. Keserű

arc, amely minden pillanatban mosolyogni készül. Modern művészet? Szó. A szinészi játék egyszerűsége? alakitás?

Szó.

Álarc mögül is el lehet mondani,,

Szó.

úgy ahogy a

Fegyelmezett görög szinész

tette. És azóta is hányféle álarcot láttunk a művészetben! A romantikáét, az ■■ életszerűségét, a tudatosság pózáét, a naivságban való tetszelgését. Hány és hány stilizáció! akit a történet

Nézem FELLINI filmjét, a NYOLC ÉS FELet. Egy ember néz rám, filmrendezőnek mutat.

ember, akinek saját arca van.

60

FELLINI?

MASTROIANNI? Én? Mások? Egy

A MASTEOIAUNI-DOSSZIÉBÓL

Marcello MASTROIANNI 1923-ban született Fontana Liriben. A Rómában elvég­ zett

kereskedelmi iskolái után műkedvelő társulatoknál és az

Egyetemi Szín­

házban szerepelt* 1947-ben filmezett először a Riccardo FREDA rendezésében készült RULTAKban. szerepben

A negyvenes évek végén L. játszott sikerrel.

NYOMO-

VISCONTI társulatánál több SHAKESPEARE

Jelentős alakitást nyújtott a Teatro Eliseóban

T. WILLIAMS A VÁGY VILLAMOSA és A. MILLER AZ ÜGYNÖK HALÁLA c. darabjában* Nemzetközi hirnevét az ötvenes évek elején játszott filmvigjátéki szere­ peiben alapozta meg, játszott került.

majd az ' ötvenes évek végén

jelentős karakterszerepeivel a világ Pályája csúcspontját a

és a hatvanas évek

elején

filmszínészeinek első

sorába

VÁLÁS OLASZ MÓDRA /I 96 I/ c. filmben érte el,,

ezért Oscar-dijat kapott. Filmjei: 194-7: I MISERABILI /Rend: Riccardo FREDA/ 194-9:

A TALE OF FIVE CITIES /Rend: Montgomery TULLY

és Romolo MARCELLINI/

UNA DOMENICA D ’AGOSTOS /AUGUSZTUSI VASÁRNAP/ /Rend: Luciano EMMER/ CUORI SÜL MARÉ /Rend: Giorgio BIANCHI/ 1930: ATTO D ’ACCUSA /Rend: Giacomo GENTILOMO/ CONTIO LA LEGGE /Rend: Flavio CALZAVARA/ VITA DA CANI /Rend: STENO és MONICELLI/ 1931:

PARIGI E SEMPRE PARIGI /PÁRIZS AZ MINDIG PÁRIZS/ /Rend: Luciano

EMMER/

L ’ETERNA CATENA /Rend: Anton Giulio MAJANO/ LE RAGAZZE Dl PIAZZA Dl SPAGNA /RÓMAI LÁNYOK/ /Rend: Luciano EMMER/ 1932: SENSUALITA /Rend: Clemente FRACASSI/ GLI ERŐI DELLA DOMENICA /Rend: Mario CAMERINI/ PENNE NERE /Rend: Oreste BIANCOLI/ TRAPICO RITORNO /Rend: Pier Luigi FERALDO/ 1953: FEBBRE Dl VIVERE /Rend: Claudio GORA/ LULU /Rend: Fernando CERCHIO/ IL RIALE DELLA SPERANZA /A REMÉNYSÉG ÚTJA/ /Rend: Dino RISI/ NON E MAI TROPPO TARDI /Rend: F.W. RATTI/ TEMPI NOSTRI /Rend: Alessandro BLASETTI/ LA VALIGIA DEI SOGNI /Rend: Luigi OOMENCINI/

61

1954:SCHIAVA DEL PECCATO /Rend: Raffaello MATARAZZO/ CRONACHE Dl POVESO AMANTI /SZEGÉNY SZERELMESEK KRÓNIKÁJA/ /Rend: Carlo LIZZANI/ GIORNI D ’AMORE /A SZERELEM NAPJAI/ /Rend: Giuseppe DE SANTIS/ CASA RICORDI /Rend: Carmine GALLONÉ/ PECCATO CHE SIA UNA CANAGLIA /Rend: Alessandro BLASETTI/ I955:TAM TAM MAYUMBE /Rend: Gian Gáspáré NAPOLITANO/ LA PRINCIPESSA DELLE CANARIE /Rend: Paolo MOFFA/ LA BELLA MUPNEIA /Rend: Mario CAMERINI/ LA FORTUNA Dl ESSERE DONNA /Rend: Alessandro BLASETTI/ 1956:IL BIGAMO /A BIGÁMISTA/ /Rend: Luciano EMMER/ PADRI E FIGLI /APÁK ÉS FIUK/ /Rend: Mario MONICELLI/ 1957:HARTE MANNER HEISSE LIEBE 0 SALZ UND BROT /Rend: Franz COP/ IL MOMENTO PIU BELLO /Rend: Luciano EMMER/ LE NOTTI BIANCHE /FEHÉR ÉJSZAKÁK/ /Rend: Luchino VISCONTI/ IL MEDICO E LO STREGONE /Rend: Mario MONICELLI/ 1958:UN ETTARO Dl CIÉLO /Rend: Aglanco CASADIO/ LA LÓI /Rend i Jules DASSIN/ I SOLITI IGNOTI /Rend: Mario MONICELLI/ AMORE E QUAI /Rend: Angelo DORIGO/ RACCONTI D ’ESTATE /Rend: Gianni FRANCIOLINI/ 1959:IL NEMICO Dl MIA MOGLIE 0 IL MARITO BELLO /A CSINOS FÉRJ/ /Rend: Gianni PUCCINI/ TUTTI INNAMORATI /Rend: Giuseppe ORLANDINI/ LA DOLCE VITA /AZ ÉDES ÉLET/ /Rend: Federico FELLINI/ 1960:ADUA E LE COMPAGNE /ADUA ÉS TÁRSNŐI/ /Rend: Antonio PIETRANGELI/ IL BELLO ANTONIO /A SZÉP ANTONIO/ /Rend: Mauro BOLOGNINI/ 1961:FANTASMI A ROMA /Rend: Antonio PIETRANGELI/ LA NŐTTE /AZ ÉJSZAKA/ /Rend: Michelangelo ANTONIONI/ VIE PRIVÉE /MAGÁNÉLET/ /Rend: Louis MALLE/ DIVOZA A L L ’ITALIANA /VÁLÁS OLASZ MÓDRA/ /Rend: Pietro GERMI/ 1962:1 COMPAGNI /ELVTÁRSAK/ /Rend: Mario MONICELLI/ CRONICA FAMILIARE /CSALÁDI KRÓNIKA/ /Rend: Valerio ZURLINl/ 1963:OTTO E MEZZO /NYOLC ÉS FÉL/ /Rend: Federico FELLINI/ IERI, OGGI, DOMANI /TEGNAP, MA, HOLNAP/ /Rend: Vittorio DE SICA/ 1964:CASANOVA 70

62

/Rend: Mario MONICELLI/

FEHÉR

ÉJSZAKÁK

A D U A ÉS

TÁRSNŐI

SZÉP A N T O N I O

VÁLÁS

OLASZ

M Ó D R A

X

A FILM ÉS KÖZÖNSÉGE

KOVÁCS ANDRÁS A „NEHÉZ EM BEREK “ BEMUTATÓJA UTÁN A NEHÉZ EMBEREKet 1964. november 12-én mutatták be. A közönség reagálását vizsgálva figyelembe kell venni néhány speciális körülményt. A műfaj, a cinéma^vérité jóformán ismeretlen volt ebben az idő­ ben nálunk.

Volt ugyan néhány film,

módszerrel készült

amely

részben vagy

/ELLESETT PERCEK, CIGÁNYOK, ÉVA;

teljesen ezzel a

a TV-ben a SIKER és a

RENDEZETLEN VALÓSÁG/, de ez kevés volt ahhoz, hogy a nézők megbarátkozzanak a műfajjal.

Jean ROUCH,

Chris MARKER, LEACOCK müvei nem kerültek a magyar

közönség elé, még a Filmmúzeumban sem.

A pszicho-dráma pedig, amely a kül­

földi nézőt hozzászoktatta a rögtönzéshez,

ismeretlen a magyar

televízió­

ban. Két előzmény segíthette a film hatását: a magyar irodalmi szociográfia hagyományai és a rádió néhány

nagysikerű riportmüsora.

Hogy milyen nagy a

műfaj iránti tájékozatlanság, idéznem kell egy bajai biró esetét: SZABÓ Istvánnak,

a görgős eke feltalálójának ügyvédje az egyik perben

megidéztette szakértő tanúnak előtt pár héttel meghalt. ZSÓt

f i l m e n ,

gyott szöveggel. lehet tudni,

RÁZSÓ professzort,

aki azonban a

Az ügyvéd, megnézve a filmet,

tárgyalás

megidéztette

hiszen ez is szakvélemény, mégpedig RÁZSÓ által A tárgyaláson a biró

hogy valóban

nem fogadta el a tanút,

RÁZSÓ professzort látjuk-e vagy

RÁ-

jóváha­

mert: "nem

pedig egy szí­

nészt, aki a professzort alakítja.11 A NEHÉZ EMBEREK szinte teljesen propaganda nélkül került bemutatásra. Ennek egyik oka az,

hogy készülés közben

nem adtunk a sajtónak.

jóformán semmilyen tájékoztatást

19 & 3 . junius 13-án kezdtem el dolgozni a filmen, de

63

az azt követő közel másfél év alatt - egyetlen rövid interjút kivéve - sem­ milyen a filmről szóló újságcikkhez nem járultam hozzá.

Erre több okom is

volt. A NÉPSZABADSÁG "Lehet-e nálunk érvényesülni" c. ankétja alapján indult témát - közelebbről megismerkedve a problémákkal - egyre jobban átalakítot­ tam. Ebben a periódusban tehát a tájékoztatás emiatt lett volna értelmetlen. A felvételek idején tudtam, hogy sokkal több interjút készítek, mint amenynyi belekerül a filmbe, kik majd kimaradnak.

nem akartam sértődést okozni később olyanoknak, a-

Lényegesebb meggondolás volt a következő: Nem akartam

hogy beszélgető partnereim ismerjék véleményemet, lanul is befolyásoljam válaszaikat.

és ezzel esetleg akarat­

Óvatosságból sem tartottam célszerűnek

idő előtt ismertetni a sajtóban a filmet,

nehogy az egyes konkrét ügyekben

módot adjak feltalálóim ellenfeleinek arra, hogy ellenakcióikkal eleve meg­ gátolják a film elkészültét vagy publikálását. A nyilvánosság kizárása

forgatás közben

hozzájárult a nyugodt légkör

biztosításához, a film bemutatása után viszont károsan éreztette a hatását, hiszen a nagyközönség jóformán nem is hallott a filmről. Minden film propa­ gandájának talán hírverés,

legfontosabb része a készülés közben

folytatott előzetes

amely néha fél év vagy egy év alatt kialakit a nézőben

kíváncsiságot,

bizonyos

a cimet pedig valósággal belesulykolja a néző agyába.

tünkben még a cim is ideiglenes volt: nem gondoltam véglegesnek amely a hosszabb címeket

"Érvényesülés".

- különben az a filmgyári

Ese­

Ezt a cimet - noha szokás alakította ki,

praktikus okokból lerövidíti. "Lehet-e nálunk ér­

vényesülni" - "Érvényesülés." A filmgyárban az idegen ilyen címekkel talál­ kozik: MIÉRT ROSSZAK, HOGY ÁLLUNK, MIT CSINÁLT, ISTEN ŐSZI. A NEHÉZ EMBEREK cim mellett utolsó pillanatban, /Ez az én hibám!/

a bemutató

előtt pár héttel

kötöttem ki.

A legesélyesebb cimjelöltek a következők voltak: íratlan

törvény, Nem magánügy, Külön kiadás, Négyszemközt, A teremtés démona. Maga ez a cim később nagy vitákat váltott ki. 'érzékelte az iróniát, lőkre,

az idézőjelet,

A nézők egy része nem

s a primitívebbek egyenesen súlyeme­

birkózókra gondoltak a "nehéz emberek" hallatán.

/Szegeden például

kisérőfilmnek a VILÁG LEGERŐSEBB EMBEREI c. kisfilmet osztották be, amely a súlyemelő világbajnokságról készült. /Mások, gondoltak, akik

rek",

tehát a bürokrata, vaskalapos, merev, tehetetlen vezetőkre és ezeket

"valódi nehéz embereket"

vették észre,

ő

s z e m p o n t j u k b ó l

emberek, a-

zokra

a

az

főleg egyszerűbb

"nehéz embe­

kérték számon a filmen, ha már ez a cime.

Nem

hogy a film azokról szól, akiket a könnyebb, számukra mindig

előnyösebb megoldást választó bürokraták: a "könnyű emberek" /DARVAS József használta először egy TV-vitában ezt a kifejezést/ nehezen kezelhető,

64

ösz-

széférhetetlen, makacs, tehát

"nehéz ember"-nek tartanak és neveznek bizo­

nyos megbélyegző hangsúllyal.

Ankétokon és levelekben

gyakran találkoztam

ennek a vitának folytatásával. Cs. D. Bp. "Ezeket a termékeny, produktiv embereket én nem nevezném "nehéz emberek"-nek, inkább "kellemetlen emberek"-nek. Kellemetlenek­ nek azért, mert harcolnak igazságaik érdekében, nem hallgatnak, nem hallgatják el azt, ami fáj nekik és a közösségnek, nem hagyják magukat cimekkel, odavetett fillérekkel, pozíciókkal félreállitani..." Bizonyos időnek kellett eltelnie, amig a NEHÉZ EMBEREK cim megérett, s ha az elején talán okozott is a nézőben bizonytalanságot,

pár hónap

alatt

nemcsak mint cim, de mint fogalom is polgárjogot nyert, elkezdett önálló életet élni párjával, a "könnyű emberek"-kel.

Szegedről irja Sz. Gyula mun­

kás: "Az volt a baj, hogy én nem tudtam olyan nehéz ember lenni, rettem a vitákat..." Nemrég mondták egy vitán valakiről: csinál, akkor is a felszinen Mindenesetre indulásnál volt idő,

hogy tisztázódjon

hetekben banálisabb cim jobb

nem

sze­

"Olyan könnyű, hogy ha semmit sem

marad." a cim előnytelennek bizonyult,éppen mert nem némileg a tartalma,

megszokja a néző. Az első

szolgálatot tett volna a filmnek, mint a NEHÉZ

EMBEREK. A filmgyártásban különben majd minden filmnek van tréfás cime is,

ime

a NEHÉZ EMBEREKé: "Mit ér az ember, ha akar?"

x

A

FILM

PROPAGANDÁJA

A film propagálása a bemutató előtt pár héttel de az sem nevezhető

sikerültnek.

eszközökkel, tehát

"előzetessel" ,

jelenetekkel, stb.

plakátokkal,

nem sokra megyünk,

izgalmas

filmnél a

konvencionális

a filmből összevágott

legizgalmasabb

hirdetésekkel, röpcédulákkal, szinészfotókkal

az világosan látszott.

jelenetek, az ismert

várható volt,

Hogy ennél a

indulhatott csak meg,

szinészek,

Egyszerűen hiányoztak az

a vonzó nevek.

hogy a filmnek speciális közönségé lesz,

Emellett az is

s elsősorban közé­

leti érdeklődésű, értelmes emberekre számíthatunk. A cél csak az lehetett: juttassuk el azokhoz a filmet, akiknek való. Sajnos,

erre a speciális propagandára,minden jó szándéka mellett,

konvencionális reklámhoz

szokott apparátusnak nem volt

ereje.

megtörtént, az belefulladt a mozihálózat tehetetlenségébe. ha első "levélként" a magamét ismertetem,

a

Ami mégis

Talán legjobb,

amelyet nyilvánosan akartam irf-

65

tézni illetékesekhez, de aztán mégsem adtam át az újságoknak. Kelt 1964. nov. 26-án: "Magam is töröm a fejem, vajon illendő-e, ha az ember saját filmjének a propagandájáról beszél a nyilvánosság előtt, s ha vígjátékról, vagy va­ lamilyen kommersz filmről volna szó, nem is tenném. Követelőzésnek vagy mentegetőzésnek tűnhet, ha egy szerző a kiadót, vagy jelen esetben a filmforgalmazókat bírálja. Mivel azonban meggyőződésem, hogy a NEHÉZ EM­ BEREK sorsa nem az én magánügyem, hanem közügy, tulteszem magam az il­ lendőségen. Amit elmondok, tulajdonképpen kiegészíti a film mondanivaló­ ját, hiszen műszakiakkal beszélgetve, számtalanszor találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a tervezőnek vagy feltalálónak nemcsak kigondolnia vagy kidolgoznia kell az elképzeléseit, hanem jelen kell lennie a beve­ zetésénél is, különben egy-egy jelentéktelennek látszó mellékkörülmény is tönkreteheti munkáját. Ha nálamnál nevesebb, idősebb, tekintélyesebb mérnökök és egyetemi tanárok nem szégyellnek apró csavarok és szerszámok után szaladgálni, kis részleteken vitatkozni, talán egy többé-kevésbé még kezdő filmrendező sem válik nevetségessé az itt elmondottak miatt." Amikor szeptember közepén NEHÉZ EMBEREK november 12-én mára világos volt,

minden illetékes jelenlétében eldőlt, e g y

moziban kerül bemutatásra, mindenki szá­

hogy ezt a speciális,

bizonyos közönséget érdeklő filmet

nem lehet a szokásos módszerekkel propagálni. cél is

világosan fogalmazódott meg,

hogy a

A felismerés tehát megvolt,

a propagandának

a

elsősorban azok felé a

nézők felé kell irányulnia, akik várhatóan megértik, és alkalmasak a film in­ tellektuális becsalni kell

hatásának a befogadására. a közönséget,

Nincs értelme

becsapni a nézőt, nem

hanem tájékoztatni arról,

hogy létezik a film.

Elsősorban intellektuális propagandára van tehát szükség. Párizsi tapasztalataim alapján javasoltam, ban megjelent

hogy használjuk fel a sajtó­

kritikákat és hozzászólásokat a mozikban -

nemcsak abban,

melyben a filmet játsszák,- tegyük ki a kritikák fotókópiáit.

a-

Aki ezeket nem

olvassa el, aki csak fényképek, ismert szinész-arcok alapján megy moziba, azt ez a film valószinüleg nem érdekli. Ezek a fölnagyitott szövegek viszont igen alkalmasak az intellektuális beállítottságú néző informálására. Az egyetértés megvolt, a teendő is világosnak látszdtt,

nincs okom ké­

telkedni az illetékesek jószándékában, sőt abban sem, hogy szerették és érté­ kelték a NEHÉZ EMBEREKet. Valami rejtélyes módon azonban a film propagandájá­ ból éppen ez a speciális vonás maradt el. Bár október 1-én már jelent meg jól felhasználható cikk a filmről, ennek első fotókópiája csak a film ünnepélyes bemutatása előtt fél órával került ki a Puskin moziba /nyilván mert tudták, hogy én is jelen leszek/ és olyan tech­ nikai kivitelben, hogy csak a

VC-hez vezető folyosóra

Ezzel nagyjából be is fejeződött a fotókópiák készítése. számitottam,

66

A bemutató után ki-

hogy sokkal kevesebb időmbe kerül, ha nem telefonálgatok, szem­

rehányók, bosszankodom, tókópiákat.

lehetett kiakasztani.

hanem sajátkezüleg készítem el ezeket a kitehető fo­

Magam vágtam ki az újságokból a megfelelő részleteket, majd sze-

mélyesen juttattam el két pesti moziba.

Az ember azt hinné, hogy ezek után a

többi elkészitett fotókópia eljutott legalább azokba a mozikba, ahol a követ­ kező héten műsorra tűzik a filmet. raktárba,

Erről szó sem volt.

senki nem törődött velük.

A fotók lekerültek a

Egy szerdai napon olvastam az újságban,

hogy csütörtöktől a Bartók

mozi is játssza a filmet. Arra sétáltam, hogy lás­

sam, miképpen hívják fel a

közönség figyelmét. A vitrinben STR0V3KY és

CSI a járókelők számára teljesen formáció nélkül.

érdektelen fényképe,

Kérdésemre az üzemvezető,

műsorra tűzött filmet nem is látta, vel,

MOHÁ­

egyetlen szöveges in­

aki különben az

általa másnapra

és nem is volt tisztában a film jellegé­

közölte, hogy ők más fotót nem kaptak,

különben sem férne el nagyobb a

vitrinben. Lementünk az utcára, kiderült, hogy bőven van hely az ilyen szokatlannak látszó

reklámanyagnak is.

Felvilágositottam,

hogy egy másik moziból,ahova

magam juttattam el a szövegeket, áthozhatja, mert ott lekerül a film a műsor­ ról.

Miután a filmet már elkezdték játszani,

két nap múlva újra megnéztem

a mozi kirakatát, a fotókópiák természetesen nem voltak kitéve.Az aznap ügye­ letes üzemvezető maga sem tudta, hogy miért. Én sem. Senki sem. Kafka-i az egész. Ezek után felmerül a semmiségek miatt? És miért nem teszi ezt meg más?

kérdés, érdemes-e

gyomoridegességet kapni

kell egy rendezőnek ilyesmivel foglalkoznia,

ilyen miért

Vagy mi az oka, hogy maguk a mozik vezetői nem néznek

utána, hogy lehetne az általuk

játszott filmet ninél jobban eljuttatni a né­

zőkhöz? Más.

Az első nyilvános vetítések után rájöttem,

hogy a film közepén

szükséges az ilyen szellemi koncentrációhoz nem szokott néző számára szünetet tartani. Egy moziban, ahova rendszeresen bejártam, ezt a szünetet meg is tar­ tották. Tíz nappal a bemutató után egy másik moziba is benéztem, ott nem volt szünet.

Miért nem tartanak? Nem szólt senkii - Hát most szólok - mondtam. Ez

nem elég, erre Írásbeli utasítás kell a központtóll A központnak is szóltam mondtam. -

Hát kérem, mi magunktól nem tarthatunk szünetet

Mai napig nem tudom,

- volt a válasz.

kinek a kezébe tették le ezt a hatalmat, hogy elrendel­

hessen egy film közepén szünetet. Más. hire,

Elhatározták, hogy csak a Puskin moziban vetítik, amig elterjed a

hogy ne szóródjon szét a közönség.

Ennek ellenére már a második héten

játszani kezdte a Május 1, majd a következő héten a Puskin mozitól pár percre lévő Bartók. Egymás rovására. Érthetetlen, miért. Ennél a filmnél is megboszszulta magát az az érthetetlen helyzet, hogy sokévi követelésünk,javaslatunk, kérésünk ellenére sincs Budapesten néhány sajátos profillal kialakított

mozi,

a szokásostól eltérő filmek vetítésére.

67

3 p A HÉZŐTÉE REAGÁLÁSA

Vígjátéknál könnyen lemérhető a hatás a nevetéseken. is törekszik a szerző, Ami vetítés

ott elsősorban a megfogalmazott véleményekre építhet.

közben történik a

jelzi a vászonnal. mégis érdekes

Ahol más hatásokra

nézőtéren,

az legfeljebb a néző

A NEHÉZ EMBEREK esetében -

kontaktusát

bár nem vígjátékról van szó -

következtetéseket lehetett levonni már a nézőtéren is.

Szemé­

lyes tapasztalataim szerint ezek a jelenségek végletek között mozogtak. Szin­ te minden előadáson akadt

néhány néző,

aki az élső öt perc után felállt és

kiment. Alig volt rá példa, hogy később; mindig az első percekben álltak fel. Nyilvánvaló:

fogalmuk sem volt, milyen filmhez váltottak jegyet, csalódtak a

műfajban. Aki az akklimatizálódásnak ezeket a perceit kibírta,

az

már

bent

maradt végig. Számomra is meglepő volt,

milyen élénken reagálnak a nézők a film humo­

rára.Itt természetesen ritkán van szó a szó szokásos értelmében vett humoros hatásról,

előre kiszámított poénekről,

egy frappáns kifejezés,

hiszen a szövegek rögtönzöttek. Egy-

váratlan rezzenés az arcon, kitérők a kérdések elől,

vágási ötletek, meghökkentő tények - ezek adták a film humorát, A humor ennek a filmnek esetében - jobban mint bármikor - inkább a nézők állásfoglalásából, kritikájából fakadt, mint előre megfontolt hatáskeresésből. Voltak, ket.

akik aggodalommal nézték az első napok után ezeket a nevetése­

Attól tartottak,

hogy "kajánul, a mi rovásunkra”

nevetnek. Csak akkor

nyugodtak meg, amikor közöltem az illetőkkel, hogy a házi vetítőben ők ugyan­ úgy és ugyanott nevettek,

ahol a mozik nézői, pedig ők nyilván nem nézik ka­

ján szemmel a problémáinkat. helyeken csattantak,

A legnagyobb nevetések minden

vetítésen azonos

legfeljebb az intenzitásban volt különbség,

a közönség

száma, hangulata, összetétele szerint. Az első nagy nevetés - mely egyben jí lezte, hogy a néző végleg megtalálta a kontaktust a filmmel - úgy tiz perccel a kezdés után RÁZSÓ professzor következő szövegénél robbant ki: kertelés nélkül

megmondtam,

hogy mi a véleményem.

- "Én mindig

Kevesen teszik, mert nem

mindig... na nem folytatom. Nem mindig kifizetődő... Hát ezt majd tessék

ki­

vágni.” Ugyanígy reagáltak, amikor elhangzott: ben

ellenérvként szerepelt az is,

SZABÓ István találmányával szem­

hogy a feltaláló "kispap volt, eltépte

a

párttagsági könyvét” stb. Nagy derültséget okozott, amikor az egyik gyár áru-

68

átvevője azzal indokolta a tusirlapok hanem

géppel köszörülték.

visszautasítását, hogy azt nem kézzel,

Ennél a résznél pedig

valóban semmiféle

humoros

szöveg nem hangzott el, sőt, biztos vagyok benne, hogy kevés néző tudja, mi a tusirlap. A legnagyobb "hatást” talán az a rész keltette, amikor az egyik in­ terjú alany váratlanul elnézően elmosolyodik naivnak melyben a kapitalista piac anarchiájáról beszélek.

tűnő

töprengésemen, a-

Ennek a mosolynak az volt

a tartalma, amit aztán meg is kérdeztem partneremtől a filmben:

talán nálunk

is az van? Ez a kérdés és a válasz a legtöbb esetben a nevetéstől nem is volt érthető. Óriási derültséget keltett egy dohánygyár köszörűgép vásárlása.

Ez tu­

lajdonképpen kis anekdota, a riportalany jóvoltából csattanóval előadva. Ezen már az előzetes vetítéseken is annyira nevettek, hogy biztonság okából - mint egy nagy játékfilmben - hagytunk időt a nézőnek a nevetésre, és bevágtunk egy különben felesleges, semleges képet, hogy fontos szövegek ne vesszenek el. HELLER

professzorral való beszélgetés különösen

reagálást: mikor arról beszél,

A

két ponton váltott ki élénk

hogy itthon nem veszik eléggé igénybe szakmai

tudását, megkérdeztem, mi lehet ennek vajon az oka? HELLER: "Hát kérem, nehéz erre válaszolni, kockát."

legalább is úgy,

hogy utána ne vágjuk ki a megfelelő film­

A nevetést ennél a résznél csak fokozta, hogy a néző egy pillanatra

úgy érezte, valóban négyszemközti beszélgetés tanúja. Hangos derültség kisér­ te a professzor kitérő válaszait jövedelmének összegéről. A STROWSKY-rész

volt humorban a leggazdagabb,

a legnagyobb derültség a

"belemuzsikálok a nagy magyar éjszakába" kifejezést követte,

továbbá azoknak

a nyelveknek a felsorolását, amelyeket tanult,

arról

hogy az őt támogató újságcikk "eredményeként" MOHÁCSI interjú következő pontjain

hogy gondolkozik,

amikor

beszélt,

kitiltották a Remix-gyárból. A

volt hangos nevetés:

hogy vannak-e ujabb negatív tapasztalatai, arcán,

majd

amikor megkérdezem,

hosszan maga elé néz,

látszik az

mit válaszoljon, majd elmosolyodik, és minden meg­

győződés nélkül azt válaszolja: "nincsenek” . Ez a momentum a legnagyobb nészeknek is becsületére válna, ta. Ugyancsak élénken

szi-r

s ezt a néző együttérző nevetésével honorál­

reagált a néző,

amikor

MOHÁCSI a következő

szöveget

mondja: "Sokszor, ha az ember lelkesedik valamiért, elfelejt valamilyen hiva­ talos utat betartani, s akkor ott az ut mellett lesznek sértődött emberek, és azok, ahogy mondani szokták, egy kicsit betartanak." Hogy ezek a nevetések mennyire a néző szubjektív álláspontjának, sőt mű­ veltségének és tájékozottságának a igazolta.

függvényei,

Még a bemutató előtt volt

azt egy nem sikerült vetítés

egy rendkívül ügyetlenül megszervezett

ankét Csepelen.A meghívott műszakiak azt hitték, hogy valami sportfilmrŐl van szó*, súlyemelőkről vagy birkózókról, meghívóikat ezért idős takaritónéniknek

69

vagy más ráérő ismerősöknek adták oda, nek*

az "ingyen mozi" szokásos

közönségé­

Az eredmény döbbent csend a nézőtéren. Még azoknál a részeknél sem volt

reagálás, ahol minden előadáson nevettek, pl. az anarchiával kapcsolatos "je­ lenetnél". Nyilvánvaló, aki életében soha nem találkozott ezzel a fogalommal, nem tájékozott némileg a magyar gazdasági életben és az arról folyó vitákban, annak a számára ez a momentum

semmit nem mond.

De azt is nehéz elvárni havi

ezer forint körül kereső emberektől, hogy érzékeljék a humorát annak, hogy

a

professzor 30 vagy 30 ezer forintot keres egy hónapban. A nevetések mellett sok vetitésen önkéntelen felkiáltásokat vagy felhör­ düléseket is lehetett hallani, különösen a görgős eke résznél. Némely előadá­ son a nevetés tapsba ment át, pl: az emlitett RÁZSÓ-szövegnél, az anarchiával kapcsolatos mosolynál, vagy a "belemuzsikálok a nagy magyar éjszakába" datnál.

mon­

A humor és a meghökkenés találkozott ezeken a pontokon. Voltak olyan

előadások, ahol az egyes részeket külön megtapsolták. A Puskin moziban szinte minden előadás végén spontán taps tört ki. Ami még meglepőbb, a bemutató után hónapokkal is előfordult - pl. a körúti Mátra moziban, három hónappal a bemu­ tató után, közönséges hétköznapi előadáson - hogy martonvásári ankéton elmondotta valaki,

tapsoltak a film végén.

A

hogy a TV-adást nézte végig egy üdü­

lőben, s a jelenlévők ott is megtapsolták. Szinte megmagyarázhatatlan jelenség ez, hiszen a film igen togatottságot ért el.

Ez a tetszés tehát

nőtt a film nézőinek száma,

alacsony lá­

valahogy nem terjedt tovább,

nem

végig egyformán alacsony szinten maradt. Érdemes

volna megvizsgálni ennek a furcsa helyzetnek az okait. Egyik ok nyilvánvalóan az,

hogy viszonylag szűk réteg az,'amelyre ez a. műfaj számíthat, bár a tele-

vizió-kozvetités nagy visszhangja meg arra utal, hogy szélesebb, mint amennyi eljutott a moziba.

Úgy tapasztaltam, hogy éppen az a réteg,

amelyre a fil­

münk elsősorban számított, igen elfoglalt, alig jár moziba, megelégszik a TV vizuális élményeivel. Részt vettem olyan vitán,

ahol a megjelent Ötven maga­

san kvalifikált értelmiségi közül 48 a TV-ben látta a filmet, csak ketten mo­ ziban. Ök is nyilván csak azért,

mert régi barátaim. Hogy mennyire ez az ér­

telmiségi réteg ment el még igy is leginkább a moziba, azt egy humoros epizód i l l u s z t r á l ja : ^gy a a P érdeklődtünk a. Puskin moziban,

milyen a látogatottság.

A vezető nem volt jelen, a ruhatárosnőt kérdeztük, - Ó, nagyon jól megy - vá­ laszolta, tegnap is megvolt a 130 kabát, ma is 100 fölött van.- Benéztünk nézőtérre, maximum harmadáig volt tele, szik kabátjukat.

VO

akik ruhatárba te­

A ruhatáros szempontjából tehát jó ház volt.

meg A PÚPOS a nézőteret, rekek

igaz olyanokkal,

.a

Hiába

tölti

a ruhatár üres, mert A PÚPOS közönsége - főleg gye

_ az ölükben tartják kabátjukat.

A statisztikák világosan jelzik, hogy a film a város belterületén minde­ nütt jobbam ment, mint a külvárosi mozikban. Voltak,

aikik hiányolták,

foglalkoztunk

hogy a nagy országos ügyek

!,kis ügyekkel” is?

mellett miért nem

Szerintük ilyen kisebb ügyek felvetése ki­

szélesítette volna a film közönségét, a néző jobbam tudott volna azonosulni a témával.

Lehetséges,

bár kérdés,

hogy akiben

nincs meg az az általánosító

készség,

amely által

ezekben a példákban a maga életére ismerhet,

aki csalt

ahhoz tud kapcsolódni, ami ”egy-egy ügyben” az ő élete, azt ki tudtuk volna-e elégiteni,

hiszen képtelenség minden szakma, minden életkor, minden magatar­

tás kérdéseit érinteni. Ez az általánosító készség sok nézőben megvolt, a le­ velek is utalnak erre.

Nem hiszem, hogy ez lett volna a film gyér közönségé­

nek a fő oka. Hogy a nézőtér tetszése nem növelte hólabdaszerűen a közönség számát /ahogy ez különben törvényszerű,

hiszen a szájpropaganda hatása a legerősebb/,

ez az említetteken kivül inkább annak tulajdonítható, hogy maga a vállalkozás annyira egyszeri, szokatlan, furcsa, hogy a néző nem tudta megfogalmazni, to­ vábbadni élményeit.

Úgy látszik, ehhez a megfogalmazáshoz a különben színvo­

nalas kritikák sem tudtak elég segítséget adni. mányaikról, vonzó.

küzdelmükről a bürokráciával.”

”Feltalálók beszélnek talál­

- Ez igy valóban nem

túlságosan

De ha csak erről lett volna szó a filmben, aligha váltott volna ki i-

lyen élénk reagálásokat. talmáról,

Túlságosan sok szó esett a film publicisztikai tar­

legtöbbször belül maradva a film keretein,

nem kitágitva a film határait,

nem tovább gondolva és

de kevés szó esett arról, mit is kell figyel­

nie a nézőnek, amit csak ezúttal láthat. Csak műfaji szempontból is például a felnagyított élő,

őszinte emberi

látványa olyan "felfedezés” volt, pen ez volt az,

arcnak a

legérdekesebb tájakkal

vetekedő

amelynek hatása engem is meglepett, és ép­

ami sokak számára élménnyé tette a filmet.

Az előzetes és a

bemutató utáni propagandának - részben kényszerű - gyöngeségéhez ilyen körül­ mények is hozzájárultak, és tovább nehezítették a film térhódítását.

x

^CSALÓDÁSOK"

Sok levél szól arról a folyamatról, ami a tájékozatlan nézőben végbement az uj műfajjal és a szokatlan kifejezési eszközökkel való találkozás során. A viták felszólalásainak és a leveleknek ez a része

volt számomra talán a leg­

izgalmasabb. Milyen várakozással ültek le a Tv elé? A filmmel szembeni előze­ tes ellenállás hogy alakult rokonszenvvé vagy éppen lelkesedéssé.

71

K. J. Bp.:"Öszintén megmondom, hogy a NEHÉZ EMBEREK c. filmet nem akar­ tam megnézni. Hallottam olyan véleményt is, hogy egyesek - állítólag meg sem várták a végét és kijöttek a moziból. Véleményem szerint ez a film nagyszerű alkotás, s ha rajtam múlna, egyes helyeken kötelezővé tenném a megnézését. Más kérdés az, hogy képes-e a film valamit is vál­ toztatni azon a tűrhetetlen helyzeten.” Dr. H. S. Pécs: "A filmet a moziban nem láttam. És a cimet olvasva, mármár úgy döntöttem, hogy nem is nézem meg. Ámde több jogász kollégám felhivta figyelmemet... Igazuk volt, a hatás lenyűgöző volt és csapkodó dü­ höt is váltott ki belőlem... A film eszközeivel olyan területre hatoltak be, amiről sokat beszélünk, dühöngünk, de nem tettünk semmit.” Dr. K. L. Esztergomtábor: ”Már a cimétől sem voltam elragadtatva. Ri­ portfilmnek nevezhető alkotás - irta a TV-müsor. Magyar film, valószínű­ leg ujabb "útkeresés” . Tehát elég előítélettel ültem a TV készülék elé, és nem is volt szándékom végignézni a filmet. A könyvemet már előre odakészitettem további programként. Az első tiz perc után buggyant ki belő­ lem akaratlanul az első vélemény: "No csak!" Aztán már minden idegszá­ lammal figyeltem, időnként a feleségemre pillantva, aki hajlamos a leg­ jobb műsornál is el-elszunditani. Most ő is éber figyelemmel nézte és hallgatta a műsort. Pedig őt sem a légpárnás köszörűgép, sem a görgős eke nem érdekli..." N. J. vili, mérnök. Bp.:"Nincs összehasonlítási alapom más filmekkel. Ugyanis "szakbarbár" tipusu emberek közé tartozom, aki ccá. 15 éve nem voltam sem színházban, sem moziban. A filmet a TV-adásban nagy érdeklő­ déssel néztem és nagy figyelemmel hallgattam. Igen jó érzést keltett az a körülmény, hogy a rengeteg emberi gyarlóság, melyek között élünk, sza­ tirikus formában a nagyközönség elé volt terjeszthető." M. Ö. gyógyszerész, Szendrő; "A szendroi szövetkezet TV készülékén kü­ lönféle foglalkozású emberek társaságában tekintettem meg a filmet. A vetítés első öt perce után mindenki valamiféle csalódást érzett, mert a filmből egy dráma vagy vígjáték cselekményét vártuk kibontakozni. Vol­ tak, akik öt perc múlva felálltak, és otthagyták a termet. A közönség nagyobb része azonban megérezve, hogy egy színjátéknál talán sokkal ér­ dekesebb filmet fog látni, ottmaradt, s az utolsó jelenetig feszült fi­ gyelemmel nézte végig, s annak a szándékait, bátorságát és javítani aka­ rását a legnagyobb mértékben elismerve azzal az érzéssel távozott, hogy ezúttal különös, nagy élményben volt része. A film úgy felkavart, hogy alig tudtam elaludni." I. J. Bp.:MAz elmúlt években nagyon sok szó esett a személyi kultuszról és a vele járó sok kellemetlenségről... Érzésem szerint a problémákkal ilyen tömören, az egész országra kihatóan egyik szerv sem tudott foglal­ kozni*" L. K-né. Budakeszi: "Engedjék meg, hogy én is nyilvánítsam szerény véle­ ményemet ,habár csak egyszerű háziasszony vagyok, még elég fiatal is, úgy hogy nagy élettapasztalatom sincs. De úgy érzem, hogy érzéseimet el kell valakinek mondanom. A férjem látta a f i l m e t , az adás előtti napon Így azt mondta, hogy feküdjek le nyugodtan, mert nem fog tetszeni, nem érdekes. Pont azért elhatároztam, hogy megnézem, és ha nem tetszik, lefekszem. De amikor a görgős ekével kapcsolatos interjú folyt, akkor már nem lefeküd­ nöm, hanem megfogózkodnom kellett, hogy igaz ez, nem álmodom, hogy már idáig eljutottunk, hogy a hibákról nyíltan és egyenesen beszélünk? Olyan ez, mint az oltás. Beoltják a szérumot mindenkibe, az egészségesekbe is, hogy aztán ne kapják meg a betegséget. A betegek is egész biztos meggyó­ gyulnak az ilyen injekciótól. Sok ilyen szérum kell nekünk, sok betegsé­ get kell leküzdenünk. Levelemnek akár lesz eredménye, akár nem, nagyon

72

sok ilyen eredményes filmet kívánok, ilyen nagyon bátor és ügyes rende­ zőnek, operatőrnek, riporternek, akiknek remélem, ezért az újításért nem kellett bíróságra menniük."

x

KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS

Ezzel már benne is

-

ANKETOK

vagyunk a megfogalmazott vélemények sűrűjében,

ame­

lyekkel vagy azon a húsz ankéton találkoztam* amelyekre meghívtak, vagy abban a közel hatszáz levélben olvastam,

amely a MOKÉP pályázatára érkezett. A MO-

KÉP pályázata három kérdést tett fel a nézőknek: 1. Mi a véleménye a filmről? 2. Találkozott-e Ön is hasonló problémákkal életében? 3. Milyen más társadalmi vonatkozású ügyek filmrevitelét tartaná idősze­ rűnek? Kinyomtattak 100.000 kérdőivet /értelmetlenül mondatra hagyva helyet/.

kisméretüeket,

csak

egy-egy

Meglepően kevés érkezett vissza, alig 100. Valószi-

nüleg ezek a nyomtatványok nem a nézőkhöz kerültek, gató"-ként szórták szét őket,

hanem a szokásos "oszto-

vagy valamelyik raktárban porosodnak, különben

érthetetlen volna ez a szokatlanul alacsony szám, különösen a TV adást követő levéláradat után!

a TV adás után is beolvasták ezeket a kérdéseket,

pár hét

alatt erre már 500 többoldalas levél érkezett* A levelek között volt kb. 100, amelynek irója úgy mondott

véleményt a filmről,

hogy mindjárt el is

saját találmányának, újításának szakszerű leírását, is filmet,

vagy más formában

"segítsen a MOKÉP".

vagy éppen lakásproblémájukkal jelentkeztek,

hogy készítsünk Voltak, akik

küldte ezekről

sérelmükkel

szinte mint egy hatósághoz. Egy

példa* "Tisztelt Propaganda Osztály! Hivatkozással a NEHÉZ EMBEREK c. filmre, Önökhöz fordulok egy hónapok óta húzódó ujitási javaslat elbírálásának és díjazásának Ügyében." Szinte kivétel nélkül valóságosnak látszó gondjaikról irtak - ezeket el­ juttatta a MOKÉP a megfelelő állami intézményekhez.

Akadt

azonban

néhány

furcsaság is* Például P. J. Bp. irt egy könyvet arról, hogy "bármilyen humá nus is a szocializmus gazdasági törekvése és programja, éppannyira hibás az a materialista filozófia, amiről általában azt hiszik, hogy ez is a szocialista világrend tartozéka".Ő 400 oldalon Összebékitette a szocializmust az idealiz­ mussal

mindezt - ahogy irja - Lenin útmutatása szerint..Kéri, hogy

segit -

sük a könyv kiadását, mert egyik kiadó sem vállalta eddig. És egy postai pre­ cizitás: Egy levélboritékon, amelyet irója igy címzett meg:

"NEPÉZ

EMBEREK

73

M.O.K.P. Bp. V. kér. Nádor u, 10.",

a következő "kézbesítési előjegyzés" van

ráragasztva: NEHÉZ EMBEREK V, Nádor u. 10 sz, alatt nincs. Ismeretlen, A levelek egy másik csoportja,

kb. 60 levél olyan

ügyeket ismertet meg

velünk, amelyek a levéliró szerint alkalmasak filmrevitelre. Ezekben nem. sze­ mélyes

problémákról van szó!

Különösen sok oryosi

nem gyártott gyógyszerre hívták fel a figyelmet.

vonatkozású találmányra,

Érkezett száznál több olyan

levél, amely egyszerű reagálást tartalmaz, túlnyomó többségük kedvezőt. Száz­ nál több színvonalas elemzést ad - némelyik 10-20 oldalon - s van 80, amelyik rendkívül

érdekesen

fogalmazza meg a levéliró

véleményét a filmről,

közli

gondolatait, mi jutott eszébe a film nézése közben. A TV-közvetités előtt beküldött vélemények

- a képtelenül kis

papírra

nyomott kérdőív miatt - csak 1-2 mondáiból állanak, a rövid idézetek ezek kö­ zül valók, tehát szinte teljes levelek. Az ankétok - az egy csepelit kivéve -

spontánul szerveződtek

és nem a

film propagandájának elősegítése céljából, A vitákon elsősorban fiatal értelT mi ségiek.vettek részt, 1.500-an.

egyetemi hallgatók,

mérnökök,

kutatók, összesen kb.

Tíztől 300 főig változott a létszám, a vita jellegétől függően. A-

mikor-megfigyeléseimet ismertetem,

elorebocsájtóm, hogy ezek eléggé szubjek­

tivek, hiszen saját munkám hatását vizsgáltam. Bizonyos kérdésekről talán nem is tudok majd beszámolni, A dolog természeténél fogva hiányosak az informáci­ óim a nyilvánvalóan kialakult teljesen elutasító ellenvéleményekről. Ilyen irányban a levelek

sem,adtak elég anyagot,

hiszen a 600-ból alig 15-?0 Ítéli

meg negatívan, a filmet. Kezdjük ezekkel a filmet bíráló véleményekkel.

X

VITA A MŰFAJRÓL

Vplt, aki szórakozni akart, játékfilmet várt, mást kapott, csalódott. H. L. Bp.: "Játékfilmet akarok látni, tett, ha tudtam volna, nem nézem meg."

ha moziba megyek.

Ez megtévesz­

Ez a vidéki kislány bizonyára csak az első perceket nézte végig a görgős­ eke részből: "Egy nagy paraszt volt, aki ilyent is felvett filmre és azt Szánt a paraszt recece." /Fonyódon feladott névtelen levél, rással./

továbbítja. gyerekes i-

J. É. Gyula: "Azt hiszem, legtöbb családban a TV a szórakozás, kikapcso­ lódás kelléke!!! Nem pedig arra hivatott, hogy egyes emberek anyagi problémáját tárgyalja, több millió ember előtt, holott ez csak magánügy lehet.M Volt, aki magát a műfajt ellenezte.

74-

F. L. előadó, Bp.:"Szeretem és értékelem a realista művészetet, de hely­ telennek tartom borotválatlan, rossz fogú, filmre alkalmatlan arcok pre­ mier plánban való bemutatását* A film alapeszméjének széles körben való publikálása égetően sürgős és fontos, de a bemutatott dolgok között volt oda nem való is." E* F. Bp.: "Szerintem ezt a filmet a tervezőintézetekben, üzemekben, is­ kolai intézményekben kellett volna egyik helyről a másikra menve bemu­ tatni, ahol is kiértékelték volna és levonták volna belőle a hasznos ta­ nulságokat és nem mint szórakoztató filmet propagálni a szórakozni vágyó közönség előtt*" Volt, aki hosszasan fejtegette, hogy

helyesebb lett volna

színészekkel

játszatni el egy összefüggő történetet* H* É. Fonyód: "A film sokkal nivósabb lett volna, ha ugyanezt a problé­ mát dolgozta volna fel, de színészek játékával. Természetesen nem ilyen riport formában, hanem a meglévő anyagból ki kellett volna alakitani cse­ lekményes, eseménnyel és érzelemmel telitett történetet..." A hatást furcsa módon az is elmélyítette, hogy bárki a filmet,

hónapokig

megnézhette

mégha Rákoscsabán is, ti. előszeretettel osztották be perem-

mozikba, bár látták, hogy ott rosszabbul megy, mint a belterületen - de ez ujabb rejtély. A NEHÉZ EMBEREKről közel száz cikk jelent meg /köztük a csehszlovák, ju­ goszláv, osztrák, olasz lapokban/, s három hónappal a bemutató után is heten­ te kettő-három. Egy TV-adás felületesebb benyomásokat kelt. Írásnak a témája.

Hogy miért? az nem ennek az

Nincs rá példa, hogy a TV-adás - bármilyen jó legyen is -,

hónapokig tartó visszhangot váltson ki a sajtóban és a fajjal kapcsolatos dezték,

közvéleményben. A mű­

vita néha egészen szakmai jelleget kapott,

miért nem éltünk a film sajátos eszközeivel, a mozgással, a helyszí­

nek változtatásával, a montázzsal, tehát miért nem filmszerűbb? volt ebből a szempontból egy csepeli solta,

sokan megkér­

Igen érdekes

fiatalemberrel való dialógusom.

Kifogá­

hogy nincs a filmben több mozgalmas, izgalmas, látványos rész. - Mint

Pl. melyik? - kérdeztem. hogy nézőnk nem vette észre, látott,

Mint a HELLER professzorról szóló rész. Kiderült, hogy 15 percen keresztül egyfolytában egy arcot

semmi mást. Erre a részre mint látványos részre emlékezett, mert na­

gyon érdekes volt számára,

amit ez a szereplő mondott - elsősorban intellek­

tuálisan. Számomra is meglepő volt,

s ez a tapasztalat megerősít abban,

hogy a

gondolati elemek nem zárhatók ki mereven a film hatáskeltő elemei közül, nem kezelhetők tehertételként, amelyek akkor jók, minél inkább megszabadulunk tő­ lük.

Hogy ez egyelőre csak cl közönség kis részére érvényes, most nem számit,

hiszen a tendencia a nézők kultúrájának,

intellektuális befogadóképességének

növekedése felé halad.

75

A műfaj iránti érdeklődést mutatja az a rengeteg kérdés, elkészítésének módjáról tettek fel nekünk és a részletekre

amelyet a film

vonatkozó sok di­

cséret és bíráló megjegyzés. Hogyan válogatták ki a szereplőket? get?

Próbálták-e a jeleneteket?

jobban a filmszerű film

eszközökkel?

mondanivalójával?

Hogyan érték el

ezt a közvetlensé­

Nem féltek a sok közelitől? Miért nem éltek Miért BACH-zene volt,

összefüggött-e

ez a

A Puskin moziban a szünetben véletlenül játszották-e

ugyanezt a BACHot? /Ennek a kérdésnek örültem a legjobban, hiszen olyan apró­ ságot vett észre, amelyre nem számítottam./ Mi késztette arra, hogy elkészít­ se a filmet?

Miért nincs több olyan mozgalmas képsor a filmben, mint a beve­

zető kitűnő montázs? Mi szükség volt a bevezető banális montázsra? Miért ez a sorrendje a filmnek,

van-e ennek tartalmi vagy más indokolása?

találmányok szerepelnek? szerepeltetnek?

Miért ismert

Miért csak sikeresek? Miért csak sikertelen ügyeket

Kellett-e kivágni valamit a filmből?

közbenjárására engedélyezték a filmet?

Igaz,

hogy csak KÁDÁR

Miért nem játékfilmet csinált erről a

kérdésről? Levelekben is gyakori, hogy a műfaj eszközeinek felhasználásához szólnak hozzá. L« J. Debrecen: "Bár a filmnek nincs meséje, az ember mégis fokozódó fi­ gyelemmel kisérte a találmányok és feltalálók sorsát. Jól volt megoldva a kérdezés, hogy a riporter nem látszott, csak kérdezett..." K. I. Bp.: "Ügyes képsorokkal tarkitott és magyarázott. Szinte azt mond­ hatom, hogy túl művészien... Egy vágást sokan nem értettek meg, amit ezért hibának kell felhoznom... Utalok itt arra a képre, amit STROWSKY Istvánnál szúrtak be a lottó-nyeremény kifizetésével kapcsolatban. Nyol­ cán voltak akkor nálam, de egy sem értette meg. Jelen esetben a képirás magas fokon lett alkalmazva, szerintem művészi volt, de emiatt hiba." Megbarátkozást jelent a műfajjal, hogy igen sok válasz érkezett

arra

a

kérdésre, miről készítsünk filmet? A javaslatok többsége a ma vitatott kérdé­ seket veti fel,

a lakáskérdést, az ifjúság, a népesedés, a munkához való vi­

szony, alkoholizmus, a válások problémáit.

Néhány érdekesebb fogalmazásu ja­

vaslat: H. K. B p.: "Az emberi butaságról. Ez is társadalmi jelenség." T. P. Bp.: "A kimondott vélemények és a megvalósított gyakorlat mondásáról." D. J. Bp.: "Szemléltessék azt, hogy a hatalmukkal visszaélő személyükre váló tekintet nélkül felelősségre vonják."

ellent­ vezetőket

F . L . B p .: "A törvénytelen, titkos prostitúcióról." "Egyes munkák és fizetések közötti aránytalanságról." "A protekcionizmusról, hogy lehet, hogy a biológiai tud, intézetekben csak a munkatársak 6 %-a ért idegen nyelveket?" "A nemzedékek ellentétéről, van-e,milyen formában? "Az építőipar lassúságának okairól."

76

P. J. Bp.:"Arról, megvalósult-e a nők egyenjogúsága a munka, a házasság terén a nők bevallása szerint.” "A könnyű emberekről.” Voltak néhányan, akik politikai meggondolásból kifogásolták.a filmet, G. Gy. Bp.: "...Nem tudom, mi cél vezette a televíziót, ill. a M, Film­ gyártó Vállalatot, hogy ezt a filmet igy a közönség elé tárta. Mit tu­ dunk mi az ilyen problémán segiteni? Hogy immár mindig több ehhez hason­ ló dolgokkal bosszantják fel az amúgy is felzaklatott kedélyeket. Ez a film akkor lett volna egyértelmű, sokaknak tanulságos, ha a végén azt is bemutatták volna, hogy a fejlődést gátló személyek tevékenységükért mennyi és milyen büntetést kaptak. A mi együttérzésünk kevés az ilyen romboló személyek tevékenységének megállítására. Ez egyedül az igazság­ szolgáltatás feladata." íme a harcos tehetetlenség filozófiája. Rosszindulatú reagálásokkal csak közvetve találkoztam, levelekben, vitá­ kon alig. tett

Egyik vitán pl. valaki felvetette,

előéletű feltaláló,

miért szerepel a filmen bünte­

aki nem lehet példakép.

Kérdésemre kiderült, hogy

STROWSKYról terjesztették el az ellenfelei, az államapparátus felső köreiben, hogy

"büntetett előéletű",

STROWSKY

úgy

így védekeztek a

"büntetett előéletű",

kapott

kritikával

szemben .

ahogy SZABÓ "kispap" volt, arról nem is

beszélve, hogy egy találmány értékén nem sokat változtat, hogy ki dolgozta ki. Voltak, akik fenyegetőztek... Valaki például kijelentette: "Hiába mondják, hogy ez a film jó, majd meglátják, hogy négy év múlva felelősségre vonják, akik ezt a filmet csinálták," Hogy bizonyos körökben milyen légkör vehette körül a

filmet, arra jel­

lemző a következő történet, SZABÓ István betegsége miatt csak a bemutatót kö­ vető második héten jutott el a Puskin moziba. Szünetben felfedezett a második sorban egy mérnököt,

aki annak idején együtt dolgozott

vele az ekén abban a

vidéki gyárban,

amelynek az igazgatóját aztán eltávolitották, mert támogatta

SZABÓ munkáját.

"Hogy nem láttalak a bejövetelkor? - kérdi SZABÓ. "Csak akkor

jöttem be a moziba, ismerős meglásson, fel a harcot, lyekkel nem

araikor leoltották a lámpákat, hogy megnézem ezt a filmet."

nem akartam,

hogy valaKi

SZABÓnak is ajánlotta, adja

reménytelen, hiszen olyan erők állanak az ekével szemben, ame­ ajánlatos szembeállni.

A dolgokhoz hozzátartozik,

hogy egy-két

hónap múlva, amikor emberünk látta, hogy a filmet még mindig vetitik, és azok­ nak a hatalma sem korlátlan,

akik előtt ő nem

akarta kompromittálni magát a

film megnézésével, felkereste SZABÓT a lakásán /a mozi után nem volt hajlandó elmenni SZABÓhoz/,

és felajánlotta,

Szélkakasról van szó,

nyilvánvaló,

hogy bekapcsolódik az eke munkálataiba. de ha másra nem, a szélkakas is jó arra,

hogy mutassa a széljárást. Emellett eltörpülnek azok a kis "félreértések", terjesztették egyes vidékeken,

hogy a szereplőkről azt

hogy most már gazdag emberek,

mert sok pénzt

77

kaptak a filmszereplésükért.

Mondanom sem kell, hogy semmit se kaptak, de ha

szinészgázsit kapnak, abból se gazdagodtak volna meg.

A közvélemény még min­

dig az amerikai sztárgázsikból indul ki, ha filmről van szó. BOGDÁN Sándor biró panaszolta, hogy sokan a kollégái közül úgy értették, hogy a

Legfelsőbb Biróság Ítélte meg végül STROWSKYnak a pénzt,

holott azt

Bogdánék Ítélték meg. Nyilvánvaló félreértés, de jó példa arra, milyen veszé­ lyei vannak élő emberek szerepeltetésének, mikor a figyelmetlenség

vagy fél­

reértés hónapokig elrontja a légkört valaki körül. Olyanokkal is találkoztam, akik meg vannak győződve, hogy MOHÁCSI a maga védelmében

"szervezte" ezt a filmszereplést. Hiába az utalás a filmben már a

MEGSZÁLLOTTAKkal kapcsolatban is felmerült hasonló vádra, s ugyanolyan alaptalanul,

hiszen MOHÁCSI csak

ez újra elterjedt,

hosszas rábeszélésre állt kö­

télnek, s válaszolt kérdéseimre. Egyik miniszter - az ő területe nem szerepel a filmben! tán

kijelentette, ezután csak álruhában

a bemutató u-

mer kimenni az utcára, mert meglin­

cselik a film hatására. Voltak mások, akik nem tartották elég bátornak a filmet, mert nem mondja nyíltan ki,

hogy rossz a gazdasági mechanizmusunk, nem ad közgazdasági elem­

zést. G. M. mérnök, Bp.: "Jó, szükséges, hasznos. Kár, hogy megmarad a kriti­ kai realizmusnál. Ábrázolja a hibákat, de azok mélyebb összefüggéseit* létrejöttük és tartós fennmaradásuk okait nem elemzi, nemhogy a kibonta­ kozás útját megmutatná. Ehelyett a bátor szókimondások között néhány he­ lyen bizonyos "obiigát" optimizmus is helyet kapott. Persze ne legyünk telhetetlenek." K. I. népi ellenőr, Bp.: "Hiányérzetet kelt az emberben, hogy nem utal a film azokra az alapvető közgazdasági okokra, amelyek gazdálkodási rend­ szerünkön belül lehetővé teszik népgazdasági érdekeinkkel ellentétes ilyen és hasonló - tendenciák érvényesülését.Nemcsak szubjektív té
- akiről ott az a vélemény, hogy a legön-

vaskalaposabb bürokraták közé tartozik,

s aki 1-2 éve, amikor

még nem volt párthatározat a mechanizmus megjavitásáról,keresztbe nyelte vol­ na le mint revizionistát, aki meri bírálni a gazdasági szervezetet - most ki­ fogásolta,

hogy a film "nem mondja ki elég élesen, hogy a mechanizmus rossz,

s azok az egyszerű nézők,

akik ezzel nincsenek tisztában,

az egyes gazdasági vezetők a rosszak." mechanizmusra tol,

Most minden

ahogy pár éve a maga kényelme

azt hihetik, hogy

felelősséget a gazdasági érdekében elutasította

u-

gyanennek a mechanizmusnak minden bírálatát. Az ankéton megértéssel fogadták azt a válaszomat, film keretei nem alkalmasak ilyen

78

hogy egy

másfélórás

bonyolult közgazdasági problémák

érinté­

sére.A film célja elsősorban az emberi magatartások formálásával előbbrevinni a dolgokat.

Vannak utalások pl, a

HELLER-részben arra,

hogy a bürokratikus

magatartás gyökere a körülményekben van, de a főtéma ezúttal nem ez volt.

X

a

felelősségrevonás

A film leglelkesebb hivei

követelése

között is akadtak olyanok,

akik hibáztatták,

miért nem lepleztük le a bűnösöket /ahogy egy fiatal megfogalmazta:

"hogy uj­

jal mutathassunk rájuk az utcánI/, G, Z, Székesfehérvár:"Mondanivalójában újszerű, de a felelősségre vonás elmarad még itt a filmben is. Miért? Legalább itt szabadna! Nem?" S. Z. Szeged:"A bírálataink még mindig különlegesként, szenzációként, a leleplezés színvonalán és nem a természetes, mindennapi munka részeként jelentkeznek. Ezért talán brutálisnak hatott volna tetemre hivni azokat, akikről a bírálat szólt." Cs. J. Bp.: "Azt hiszem, nem állok egyedül azzal az óhajommal, hogy lás­ suk azokat is a film, a TV képernyőjén, akik gátolták a "nehéz emberek" érvényesülését, ezzel mérhetetlen károkat okozva államunknak, népünknek. Szeretnénk látni őket is szemtől szembe, megismerni és megkérdezni tő­ lük, hogy miként van bátorságuk azokat a posztokat betölteni, mely posztra népünk, államunk állította." H. Gy. Bp.: "Kik azok az emberek, akik kitilthatnak üzemeinkből alkotó, igazuk tudatában harcoló embereket? Hogy lehet az, hogy hazánk felszaba­ dulásának huszadik évében büntetlenül garázdálkodnak egyesek, s fojthat­ ják bele a szót olyan emberek tömegébe, akik nem ennyire "nehezek", mint életünknek a filmben látott igazi hősei?" Ez a kérdés, miért nem "lepleztük le"

személyre való tekintet nélkül

a

vétkeseket, minden vitán felmerült. Magyarázatom elfogadták. Elismerték, tív figurák bemutatására,

hiszen publikálni csak a riport-alanyok engedélyé­

vel lehet, de ki az az őrült, vagy meggyülöltetéséhez?

hogy ez a műfaj nem alkalmas nega­

aki hozzájárul saját személye kinevettetéséhez

Úgy láttam,

meggyőző volt az az érvem is,

bűnbakként odadobnánk a közvéleménynek néhány "bűnöst",

hogy ha

csak leegyszerűsíte­

nénk, sőt elkennénk az igazi problémákat, hiszen nem az a bajunk, hogy vannak rossz emberek,

önzők, féltékenyek, gyülölködők, tehetetlenek stb., hanem az,

hogy miért lehetnek ők "rosszak", sőt ösztönzik néha, állni, csodát.

tehát milyen

körülmények teszik lehetővé,

hogy "rosszak" legyenek. A szubjektivizmusnak kell útját

nem pedig egyes

emberek lecserélésétől

A körülmények nem változnak,

vagy megbüntetésétől várni a

egy ujabb vezető ugyanazt

teszi majd,

mint elődje. Nemegyszer számomra is meglepő válaszokat adtak a vitázók ezekre a kérdésekre.

79

Egy tanárnő véleménye ide kívánkozik. Azt mondta, ő örül ennek, mert igy módot engedett a film ahhoz, hogy ő a maga "könnyű embereire" gondoljon, azokét helyettesítse be, azokat Ítélje el jobban. Mindenütt megkérdezték, valami a film után,

mi volt a válasza az illetékeseknek,

mentek előbbre a dolgok?

történt-e

Itt illúziók és a teljes kiáb­

rándulás váltogatta egymást. K. L. ; "Majdnem kikapcsoltam a tévét a NEHÉZ EMBEREKnél. Meg kell Írnom, hogy szívből Örültem, hogy végignéztem a filmet. Kötve hiszem azonban, hogy hazánk minden állampolgára örült ugyanekkor. Azt sem hiszem, hogy sok hasonló film fogja ezt követni. Magam is a legyőzőitek között va­ gyok, de nem is voltam igazi "nehéz ember." K. S. Bp . : "Helyes lenne visszatérni a film hatására. Sokan mondják a film után: bumm, és akkor mi van? A legközelebbi hasonló.film sikerét kedvezően befolyásolná, ha egy idő múlva nyilvánosságra hoznák, hogy mi történt a film hatására." M. T. : "Az általános közvéleményfelháborodás fékje a következő közhely: " A kamera elmegy a "nehéz ember" ottmarad és helyzete még nehezebb lesz, mint ő maga." D. A. gépésztechnikus, Söjtor:"... Arra kérném Önöket, hogyha hasonló filmet készítenek, a kivezető utat is mutassák meg, hogy mit tegyen a nehéz ember, mielőtt még kitekerik a nyakát és elveszik a kedvét minden­ től." M. L. Bp.: "A NEHÉZ EMBEREK c. film megtekintése után én nem a filmen csodálkoztam, hanem azon a naivságon, ahogy hangos szóval hívják, nagyí­ tóval keresik a hasonló témával, hasonló társadalmi problémákkal talál­ kozókat. Azt Önök sem gondolták komolyan, hogy ezekre komoly válasz is érkezhet az "igen - nem" és "tetszett - nem tetszett" szűkszavú, de so­ katmondó véleményeken kivül..." Voltak, akik valósággal féltettek bennünket, hogy szembe mertünk szállni ezekkel a félelmetes erőkkel.

P. B. Bp.: véleményét egy a hétfejü sárkányhoz

Írott levél formájában juttatta el a MOKÉPhez. B. J. Dunaújváros: "Nagyon meg voltunk lepődve. Hogy miért, azt fölösle­ ges leírnom. Nem fél az a riporter, hogy ő is a főmérnök és a feltaláló mérnök sorsára jut?"

VEGRE!

•« * »

Minden ankéton megkérdezték, voltak-e során,

nehézségeink

nem akarták-e megakadályozni a bemutatást.

ján, amely csak pár nappal előzte meg a bemutatót plakátjaival -, kérdezte valaki:

valaki megkérdezte:

elkészítése

Az Egyetemi Színpad vitá­ tele volt a város a film

Valóban bemutatják a filmet? Aligán azt

"Honnan volt bátorsága megcsinálni?" "Nem félt, hogy betar­

tanak?"- ezt a kérdést is mindenütt feltették.

80

a film

A film Őszinte hangját végletes jelzőkkel üdvözölték sokan*

M. I* Nagycenki "Csodálatosan őszinte, kritika diadala. Követendő példa,”

bátorhangu alkotás, A nyiltszavu

S. G, főgépész, Aliga: " Meglepett őszinte, bátor hangjával. Ilyen még nem volt. Gondolom használni fog, főleg, ha folytatása lesz," K. Gy, Bp.;"Emberfeletti bátorság késztette az irót és a rendezőt a film nyilvánosságra hozásában," K. L. banár, Bp.: "Meghatott az alkotók morális biztonsága, a feltalálók rendkívül rokonszenves, egyszerű emberi magatartása." P. A. Bp,; " ...Vajon miért nem készült ilyen film a felszabadulás óta? Eddig talán nem volt ellentmondás társadalmunkban? És hol tartana az or­ szág, ha készültek volna ilyen őszinte és bátor filmek?" M. J. Bp.: " Végre akadt ember, nyilvánosságra merte hozni."

aki ezi £

mindennapos

fájó

problémát

K. L. Esztergom:"Komoly ujitás!..,de, ha nem lesznek Önök is kezdeménye­ zők, gyártók és forgalmazók nehéz emberekké, ha a megkezdett utat nem járják minden nehézség és akadály ellenére végig, akkor talán kár volt elkezdeni, kinyitni a szemet és a fület.M Ez az őszinte hang bátorítólag hatott. R. S. Bp.: " A film meglepte az embereket. Hát lehetséges erről ilyen nyiltar. beszélni? És örültek, hogy lehet. Itt a siker titka. Az emberek bizonyos elégtétel-félét éreztek, mintha kimondták volna azt, amit már régen akartak, csak nem mertek." Arra is sok levelet lehetne idézni, milyen nehezen realizálódik egy film hatása,

milyen nehezen mozdíthatók ki csalódott, elfásult emberek. Nem D. J.

épitészmérnök Győrből az egyetlen ilyen. D. J. épitészmérnök, Győr: "Azt hiszem, Önök a TV bemutató utáni felhívá­ sukkal lavinát indítottak meg; az elkeseredett feltalálók és ujitók /es­ küszöm, több ilyen van, mint megelégedett/ ezrei fordulnak majd levelük­ kel Önökhöz. A film első pillanatban engem is ilyen levél megírására sarkallt, mint fiatal mérnök, pár évig több újításommal mérgelődtem, ve­ szekedtem, majd megtalálva az ellenszert, abbahagytam a nagy találmányok és ujitások gyártását. Az ellenszert: a jó ötletet aprópénzre váltva kis, 3-500 forintos újításokkal kell beadni. Ezeket irigység nélkül el­ fogadják, senkinek nem fáj a feje az összeg miatt. Egy év alatt 5-8 ilyen ujitás jól jön. A kis újításoknál soha senki nem aggódik: sikerül-e vagy sem, és utólag se. kérdezi senki: megy-e, müködik-e, megtakar!t-e valamit? Erről irok Önöknek tanmesét: ha egy diplomás mégis jobban akar élni, akar egy kis autót /persze csak Trabant jöhet számításba/, egy-két külföldi utat, mit kénytelen csinálni: eladni magát aprópénzen, aprán­ ként! Elfeledni szép szakmáját és azt tenni, amiért pénzt kap!" K. A. mérnök, Bp.: "Túlságosan kihangsúlyozták, hogy harcoljon a felta­ láló, ha érvényesülni akar. Ezzel én nem tudok egyetérteni." A film ösztönző hatását többen olyan nagyra értékelték, hogy

egyenesen

kötelezték volna a különféle vezetőket a megnézésére-. B. S. Szolnok: "Minden vezető beosztású film megnézését és visszakérdezném."

embernek kötelezővé

tenném a

81

G. L. Veszprém: ” ..•Szerintem a filmet minden vállalat, vagy állami ér­ dekeltségű létesítmény vezetékiének, vagyis vezető munkakörben lévő dol­ gozójának kötelező jelleggel mt=g kellene nézni..,” Sok néző a film bátorságát -

helyesen

- nem a rendező

személyes érdemé­

nek tekintette* hanem az ország közélete demokratizálódásaként fogta fel, K, J, Debrecen: !!A téma felvetése már macában véve is dicséretes telje­ sítmény, Rendkívül előremutató, hogy a NÉPSZABADSÁG vet föl ilyen döntő kérdéseket, s hogy a MOKÉP vállalja a téma feldolgozását. Ez igazán nagykorúságra vall.” B. L, Bp . ; "A film élményt jelent minden jószándéku embernek... Legfőbb érdeme mégsem ez, hanem az, hogy ebben az országban mindenki szabadon érvelhet, nyilatkozhat, kijelenthet, A szereplők ma még kissé óvatoskod­ nak, de holnap ez már idejét múlt lesz.” És végül egy jó szó a MOKÉP-nek is. Dr. F. L. tanár? Büssü; ”A film bátor hangja és a jó rendezés azt mutat­ ja, hogy a MOKEP jó kezekben van, és nem riad vissza a kényes témáktól sem, ha a magasabb érdek úgy kivánja.”

82

EURÓPA ANNO ZERO Az európai filmgyártás 1945-ben A húsz év előtti világtörténelmi eseményekre emlékezve, ROSSELLINI köz­ ismert filmjének,a GERMANIA ANNO ZEROnak a cimét vesszük kölcsön annak jel­ zésére, hogy mit is jelentett 194-5, a második világháború befejezésének éve az európai filmgyártás egészét illetően. Az itt következő - lexikális szem­ pontból - igen rövid áttekintés az egyes európai országok filmügyének 194-5Ös

helyzetéről bármilyen változatos képet mutat is, annyi világosan kide­

rül belőle, hogy ez az év jelentős határvonal földrészünk filmművészetében, még azoknak az országoknak a határain belül is, ahol e tény tudatos elisme­ résével egy ideig adósok maradtak.

SZOVJETUNIÓ A

filmgyártás súlypontja 194-1-től

a megszállt,

Ázsiába tolódott át. Ide települtek

a légitámadásnak kitett területekről a stúdiók. 194-5-hen azon­

ban már megkezdődött a régi állapotok helyreállítása. Januártól december végéig 19 játékfilm készült. Az ismert rendezők kö­ zül Vlagyimir

PETROV klasszikus témát filmesitett meg OSZTROVSZKIJ nyomán.

A BŰN NÉLKÜLI BÜNÖSÖKben a kiváló tűnt fel:

Vlagyimir DRUZSNIKOV,

Álla TARASZOVA

partnereként uj tehetség

Fridrih ERMLER a DÖNTŐ FORDULATban ugyanr

csak színdarabot - Borisz CSIRSZKOV drámáját, a GYŐZTESEKet - vitte filmre. A sztálingrádi csatáról szóló kamarafilm

konfliktusa a két hadvezetés pár-

83

baja. Szergej JUTKEVICS a

fiatalokról szóló

zenés, táncos

HALLÓ MOSZKVÁt

rendezte akkor.Mark DONSZKOJ eddigi vonalához hiven a fasizmus kegyetlensé­ gét ábrázolta Borisz GORBATOV közismert regénye az AKIKET NEM LEHET LEIGÁZNI alapján,Ugyancsak GORBATOV a szerzője Leonyid LUKOV filmjének.Az EZ TÖR­ TÉNT A DONYEC MEDENCÉBEN c. film eredetijét:

az APÁK IFJÚSÁGA cimü színda­

rabot Budapesten is bemutatták. A tizenkilenc alkotás került vetítésre. pár munkája:

közül azonban

kettő az ötvenes évek végéig nem

Az egyik a Grigorij KOZINCEV - Leonyid TRAUBERG rendező-

az EGYSZERŰ EMBEREK a hátország hősies erőfeszítéseit kisérel-

te meg realista módon ábrázolni a Nagy Honvédő Háború idején, a másik Szer­ gej EIZENSTEIN zseniális

RETTEGETT IVÁNjának második része, amelyet forma­

listának bélyegeztek. Az esztendő egyik IKREK volt

legnagyobb sikere Konsztantyin

Mihail ZSAROVval és Ludmila

gyancsak derűs

színfoltot jelentett

szóló ÉGI SZEKÉR,

JUGYIN bohózata:

az

CELIKOVSZKAJAval a főszerepben. U-

a nálunk is vetitett, női

repülőkről

A kalandfilmek közül sok nézője akadt a közismert VERNE-

regény feldolgozásának, -a TIZENÖTÉVES KAPITÁNYnak, valamint az antifasiszta EZERARCÚ HŐSnek, amelynek forgatásában lengyel művészek is közreműködtek. A Dokumentumfilmek Központi Stúdiójában mintegy 30 rövid és normál ter­ jedelmű alkotást, 7

27 hiradót,

frontkülönkiadást,

6 uttörőhiradót, s 12

különféle eseményekhez kapcsolódó rendkívüli különkiadást fejeztek be 194-5ben, A hiradók között 5 magyar témájú is akadt.A frontkülönkiadások 1. szá­ mát, a négyfelvonásos BUDAPESTet Vlagyimir BELJAEY rendező 2. és 3- ukrán

front operatőrei forgatták.

irányításával a

LEBEGYEV rendező

cimmel ugyancsak négyfelvonásos dokumentumfilmben mutatta

be

MAGYARORSZÁG hazánkat

a

szovjet nézőknek.

LENGYELORSZÁG A német megszállás, a háború szétzúzta a filmipart. Olyan kiváló művé­ szeket, mint Wanda JAKUBOWSKA vagy Jan RYBOVSKI

elhurcoltak kényszermunká­

ra, koncentrációs táborba, sokakat megöltek. A mai lengyel filmművészet

alapjainak megteremtője

volt, amely 194-3-ban a Szovjetunióban kult. Vezetője:

a Kosciusco

Aleksander Ford rendező,

az a kis

csoport

hadosztály mellett ala­

munkatársai: Jerzy BOSSAK, Adolf

FORBERT, Wladislaw FORBERT, Ludwik PERSKI, Stanislaw

iVOHL.

Jerzy BOSSAK lett az uj hiradó megszervezője. Az első szám 194-4-.decem­ ber 1-én jelent meg. 194-5. november 13-án államosították a filmipart,

84-

s FORD irányításával

megalakult a Lengyel Film Hivatala. A háború adta az első normál játékfilm témáját.A TILTOTT DALLAMOK /ma­ gyar cime: ÉNEK A VIHARBAN/

forgatókönyvét

Ludwik

STARSKI irta.

BUCZKOWSKI rendezte, a felvételeket Adolf FORBERT készítette.

Leonard

A fordulatos

mese az ellenállás dalai köré szövődött.

CSEHSZLOVÁKIA A háború csak kisebb károkat okozott, s a hatalmas - Európa egyik legkorszerűbb műterem-komplexuma -

barrandovi stúdió

úgyszólván

felvételre

készen várta a felszabadult filmeseket. A filmipar államosításáról szóló rendelet 194-5- augusztus 11-én jelent meg. Ez munka.

évben Prágában Angliából

hazatért a hajdani

MEGŐRIZZÜK HŰSÉGÜNKET nyagát.

6 film készült. Három játék és kiváló

három dokumentáris

amatőrfilmes

Jiri WEISS,aki

cimmel gyűjtötte össze a londoni emigráció

riporta­

Otakar VAVRA /ő már a harmincas évek végén az élvonal képviselője/

két dokumentáris munkával is gazdagította a csehszlovák filmtörténetet. J.A. HOLMANnal elkészítette az ÜDVÖZLÉGY HAZA c. filmet* az UT A BARIKÁDHOZ

cí­

mű alkotása pedig az ellenállás eredeti anyagait, ritka felvételeit tárja a nézők elé.

Nevéhez fűződik az úttörő

jelentőségű,

nagy

tömegmözgató,szí­

nes történelmi freskó, a ROSINA SEBRANEC is. A másik két játékfilm alkotója az idősebb

nemzedék képviselői:

Vaclav

KRSKA /A FOLYÓ VARÁZSA/ és Miroslav CIKAN /LAVINA/. Szlovákiában a bratislavai Koliba stúdióban csak 194-6-ban indult meg a munka, cseh művészek segítségével. Az általános fejlődés ütemét jelzi, hogy 194-6-ban már 1? játékfilm ké­ szült.

BULGÁRIA 194-5-ben első lépésként megszervezték a Filmgyártási Főigazgatóságot. Ez az

állami szerv

inditotta meg a

gyártást. A nagyobb tőkebefektetést

rendszeres hiradó és

dokumentumfilm

igénylő játékfilm-ipar még magánkézben

maradt. Május 6-án mutatták be az első uj játékfilmet: Anton MARINOVICS újság­ író /ma ismert rendező/ drámáját, az UJ NAPOK JÖNNEK-et. November 12-én ke­ rült vetitésre az év második alkotása.A RÉGI BOLGÁROK szövegkönyvének alap­ ja Ljuben KARAVELOV iró elbeszélése,amely a török megszállás idején játszó­ dik.

85

ROMÁNIA sajátos helyzetben volt* 1945-ben stúdió hiányában

rendszeres

gyártásról nemigen beszélhettünk. Hagyományok tekintetében sem állt

film­ sokkal

jobban, mint Bulgária. Kezdetben hiradó- és

rövidfilmeket forgattak. Az egyetlen normál ter­

jedelmű alkotás, a HAZUGSÁG NÉLKÜL a budapesti Hunniában készült. Finanszí­ rozója:

POLÁK, temesvári harisnyagyáros. A deklaratív, rendkívül naiv víg­

játék nem más, mint a hasonló eimU magyar film román verziója.

JUGOSZLÁVIA 1945—ben 20 hiradó- és 25 dokumentumfilm készült.

Többnyire időszerű

kérdésekről, a felszabadító háború eseményeiről. A nemzeti játékfilmgyártás ugyanabban az esztendőben indult meg. rádi Avala könyviró

studiü egy

A SLAVICA cimü partizándráma a belg­

emblémájával jelent meg a mozikban. Rendeződés forgató­

személyben Vjeko AFRIC,

főszereplő Irena KOLESZAR és Marjan

LOVRIC, operatőr: a későbbi neves rendező, Zorz SKRIGIN. Ez a témaválasztás' egyben hosszú évekre megadta a jugoszláv filmgyártás fő tematikai vonalát.

MAGYARORSZÁG Már 1945. január 30-án megjelent CSORBA Jánosnak,

Budapest polgármes­

terének rendelete a filmügy megszervezéséről* Szerencsére a műtermeket

csak kisebb kár érte,

igy azokat rövidesen

helyre lehetett hozni* A Hunnia

Gyarmat-utcai telepe állami kezelésbe került, a Magyar Film­

iroda Könyves Kálmán körúti műtermeiben a MAFIRT dolgozott. Híradót kéthetente mutattak be.

A MAFIRT krónikát

kezdetben HAMZA D.

Ákos, PÁSZTOR Béla, PÁSZTOR József, a Magyar Központi Hiradó Rt. Heti Hirek cimü összeállítását GOTTESMANN Ernő és JENES Nándor irányította. A fasiszta

művész és gyártó

garnitúra jelentős

része Nyugatra mene­

kült. Filmjeiket, szám szerint 110 darabot, az 1945. junius 17-én megjelent "Fasiszta filmek jegyzéke" kivonta a forgalomból, 1944-ben befejezetlenül maradtak SZŐTS István TŰZ A HEGYEN,

BÁN

Fri­

gyes AZÉRT IS MARADOK, BALOGH István II. MAGYAR KIVÁNSÁGHANGVERSENY c. mun­ kái.Nem került vetítésre a már elkészült AZ ELSŐ /rendező: CSERÉPY László/, valamint még

néhány

más produkció*

"ellenállási" filmet az élelmes

86

Ezek egyikét-másikát,

mint betiltott

gyártók és kölcsönzők 1945-ben be is mutat—

ták. /HAMZA D. Ákos: EGY FIÚNAK A FELE, NÉMETH Antal:EGY EMBER TRAGÉDIÁJA MADÁCH IMRE, MARTONFFY Emil: EGY POFON, EGY CSÓK, stb,/ Uj produkciók hiján egyébként ebben az időben több mint 30 Horthy-korszakbeli film szerepelt a mozik műsorán. A

demokratikus filmgyártást

az első esztendőben több rövidfilm és

3

játékfilm képviselte. Ez mind az 1944-es 22, mind pedig a mennyiségi rekor­ dot jelentő 194-3. évi 54-hez képest súlyos visszaesést jelentett. Az első demokratikus

magyar játékfilm felvételei

194-5- szeptember 25-

én indultak meg. BRÓDY Sándor TANÍTÓNŐ cimü színdarabját HÁY Gyula, ZSOLDOS Andor, BÉKEFFY István forgatókönyve nyomán KELETI Márton rendezte. A felvé­ teleket EIBEN István készítette. nagy változás után volt. Pál,

Az első magyar színész, aki játékfilmen a

az első felvételi

Mellette olyan kitűnő SZÖRÉNYI Éva,

napon megszólalt,

művészek léptek

RÓZSAHEGYI Kálmán,

Z* MOLNÁR

a felvevőgép elé,

László

mint JÁVOR

VÁRKONYI Zoltán,BERKY Lili,

RAJCY

László, LADÁNYI Ferenc, PETI Sándor, GÓZON Gyula, FENYŐ Emil, TÁRAY Ferenc, BIHARY József, FELEKY Kamill. Ugyancsak

1945-ös

keltezésű az ARANYÓRA.

Ezt a

SZÉP Ernő életképet

RÁTHONYI Ákos vitte filmre. A főbb szerepeket GÓZON Gyula, VÁRKONYI Zoltán, BILICSI Tivadar, SZÖRÉNYI Éva, KEMÉNY László, KELETI László év utolsó alkotását,

a HAZUGSÁG NÉLKÜLt magyarul,

játszották. Az

németül és románul for­

gatták. A hazai verzió GERTLER Viktor rendezői munkája. A kisfilmesek közül különösen KERTÉSZ Pál rendező dolgozott sokat. /ÉS ÁTVETTÉK A HATALMAT, MUNKÁSEGYSÉG-MUNKÁSTÖBBSÉG, PÁSZTOR Béla készítette a NÉPGYÜLÉSE SZEGEDEN tömegeit

AZ ELHAGYOTT GYEREK,stb./

HÁBORÚS BŰNÖSÖK BUDAPESTEN s AZ MKP NAGY JÚLIUSI

cimü riportokat.

GERTLER Viktor irányításával

Az első szabad ICSEY Rezső,

május elseje uggongó BERENDIK István, ÁGAI

István, PILLÉR Rudolf operatőrök örökítették meg. Az elméleti

alapvetést szolgálta

tért világhírű filmesztéta, tartott a

Zeneakadémián,

BALÁZS, Béla, a Szovjetunióból haza­

aki október 17-én Ugyancsak jelentős

SZOVJET FILM cimen előadást esemény volt GERTLER

Viktor

filmiskolájának megnyitása, ahol 26 szakember oktatta a hallgatókat. Három rövid rajzfilm is készült 1945-ben, a MAFIRT MOSOLY. A következő

esztendő azonban

gazdasági nehézségek miatt nem váltotta

be a reményeket. A rendszeres és valóban művészi hazai filmgyártás alapjait csak az 1948-as államosítás teremtette meg.

AUSZTRIA A Hitler-ressim beolvasztotta vagy elsorvasztotta a nemzeti filmipart.

87

Az élet visszatértét jelezte,

hogy 1946-ban 4,

1947-ben

már 13 játékfilm

készült. A nemzeti filmipar első szülöttét a bécsi közönség 1946. augusztus 23-én üdvözölhette. A Donau Film Eduard HOESCH rendező irányításával, a Bu­ dapesten is jólismert Kari KURZMAYERral mint operatőrrel elkészítette a Ma­ gyarországon is vetített NEM VOLTAM SENKIÉ! cipü filmet. rié ANDERGAST, Hans HOLT, Rudolf PRACK/.

A hadifogságból

/Főszereplők: Ma­ hazatérő

katona

drámai korfestő históriáját CZIFFRA Géza vigjátéka, a HIGYJ NEKEM és a

te­

mesvári születésű MARTIN Pál PRÁTERI GYEREKEK cimü életképe követte, amely­ ben a hires Viener Sángerknabenek énekeltek.

FRANCIAORSZÁG 1945-ben 58 filmet forgattak, az 1944 évi 22-vel szemben. 1946-ban vi­ szont már 94 francia film várt bemutatásra. Az ellenállás

müvészképviselőit a Felszabaditási Bizottság fogta ösz-

sze, amelynek tagjai között olyan jeles filmemberek voltak, mint

Jean GRE-

MILLON, Jean PAINLEVÉ, Pierre BLANCHAR, Louis DAQUIN, Jacques BECKER. 1945-ben az ismert mesterek közül Marc ALLEGRET, Yves ALLEGRET és Jean DELANNOY jelentkezett uj alkotással.

Az óv legmüvészibb alkotása a már ko­

rábban megkezdett SZERELMEK VÁROSA, kedőbb csúcsa volt.

/Főszereplők:

Pierre RENOIR, ARLETTY/. forgatókönyve,

Marcel CARNE pályafutásának legkiemel­ Jean-Louis

BARRAULT,

Pierre

BRASSEUR,

A sikerhez hozzájárult még Jacques PRÉVERT költői

KOZMA József

zenéje,

s TRAUNER Sándor romantikus ihletésű

díszletei. Lassan-lassan

hazatértek a német

megszállás elől

külföldre emigrált

művészek is. Jacques FEYDER és Francois ROSAY például Svájcban,illetve Ang­ liában, Julién DUYIVIER, Jean RENOIR, René CLAIR, Charles BOYER,Victor FRAN­ CÉN, Marcel DALIO, Jean GABIN, ANNABELLA, Jean Pierre AUMONT,Michele MORGAN Hollywoodban talált menedéket.

ANGLIA 1944-ben 37« 1945-ben 44 filmet forgattak a brit stúdiókban, bár ez az 1938. évi ll6-hoz képest még mindig kevés volt. Nagy sikert jelentett a derűs,könnyed VIDÁM KÍSÉRTET Noel COWARD szín­ darabja nyomán Dari LEAN rendezésében. angol realista iskola remeke,

Az ő nevéhez

egyik legkifejezőbb,

a KÉSŐI TALÁLKOZÁS. /Főszereplők:

A háborús tematika néhány kimagasló

88

fűződik az év végén az

lélektani finomságokban gazdag Trewor HOWARD, Celia JOHNSON./

müvet is

alkotott

ebben az esz-

tendőben,

Olyanokat, mint a brit repülőkről szóló UT A CSILLAGOKHOZ /Rende­

ző: Anthony ASQUITH/ vagy az egyre inkább az élvonalba kerülő Basil DEARDEN munkája,a hadifoglyok életét drámaian feldolgozó FOGOLY SZÍV* 194-5-ben fejezte be

Deborah KERrel és Róbert DONATtal a TÖKÉLETES IDEGENEK

cimü filmjét. Elismeréssel Róbert HAMMER

KORDA Sándor

emlékezett meg a kritika a CAVALCANTI tanitvány

századvégi miliőben

játszódó detektivtörténetéről a RÓZSA­

SZÍNŰ SPÁRGA ÉS PECSÉTVIASZról.

BELGIUM 19 39 -ben 4-, 194-4— ben 1,.194-5-ben pedig ismét 4- játékfilm volt az évi produkció. Kevés hivatásos rendezője

közül a legtevékenyebb Emil 0 de MEIST /aki

Fritz LÁNG és Marcel L.HERBIER mellett sajátította el a szakma titkait/ most mégis Belgiumra irányitotta a figyelmet.

Az 1. SZÁMÚ BARAKK cimmel antifa­

siszta filmet forgatott. A BECSÜLET FEGYENCEIben pedig Buchenwald mártírja­ inak állitott emelkedett pátoszu emléket.

HOLLANDIA talán még elhanyagolhatóbb pont az európai filmművészet térképén. 194-5ben játékfilm itt nem készült, csak rövidfilm. 194-6-ban forgattak területén a háború után első izben két nagyfilmet.

A semleges államok közül

SVÁJC filmművészetét 194-4— 4-5 -ben

szigorúan véve egyetlen

ember, az osztrák

emigráns Leopold LINDTBERG képviselte. Alkotásai: a VIRÁG A VIHARBAN /Marié LOUXSE/ és az UTOLSÓ PILLANAT nemcsak művészi,

de politikai tekintetben is

markáns munkák.

SVÉDORSZÁG 1939-ben évi 30 filmet forgattak, s mire a második világháború befeje­ ződött, már 4-5-Öt. Az erőteljes német nyomás ellenére

számottevő baloldali irányzat fej­

lődött ki a filmművészetben. Megfilmesítették például Marika STIERNSTEDT u-

89

több

magyarul is megjelent antifasiszta regényét,

a MERÉNYLET PÁRIZSBANt,

A LÁTHATATLAN FAL cimmel./Rendezői Gustaf MOLANDER/.Alf SJÖBERG viszont, ha allegorikus formában is,de félreérthetetlenül állást foglalt a parancsural­ mi rendszer ellen egyebek közt azzal is,

hogy a gonosz, szadista tanár fi­

guráját Hlmmler-maszkkal látta el, A GYÖTRELEM külön érdekessége, hogy for­ gatókönyvét a fiatal Ingmar BERGMAN irta. BERGMAN,

aki 1945-ben a Helsingborgi színházban Franz WERFEL tragiko­

médiáját, a JAKUBOVSKY ÉS AZ EZREDESt rendezte, ebben az esztendőben mutat­ kozott be mint filmalkotó. A KRÍZIS - Leck FISHER egyik népszerű színdarab­ jának filmváltozata ládról szól

az ifjúságról,

a szerelemről, a házasságról, a csa­

- kisvárosi környezetben -,

vagyis azokról a problémákról, a-

melyekről e nagy művész az elkövetkező évtizedekben újra meg újra vall. Az ismert nevek közül az EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT rendezője, Arne MATTSON három filmet is forgatott. /MÁRIA, A MOLNÁRNÉ, SUSSIE stb./ A szociális be­ állítottságú

Hampe FAUSTMAN DOSZTOJEVSZKIJ regényét, a BŰN ÉS BÜNHŐDÉSt e-

levenitette meg.

GÖsta EKMAN fia, Hasse - maga is szinész— rendező - ugyan­

csak termékeny volt.

Három filmjéből,

CSŐCSELÉKet emelhetjük ki.

Főhősét,

amely 1945-ös keltezésű,

Stefan

Anker szinészt

a KIRÁLYI

a forgatókönyv

Gösta EKMANról mintázta.

FINNORSZÁG Inkább a

gyártott

filmek

/ 19 3 8 : 19, 1939: 2 1 , 1942:

számával,

mint minőségével büszkélkedett.

1 6 , 1943; 2 0 , 1944:16, 1945: 20 filmet forgattak

stúdióiban./ A háború alatt az alkotók egy része kiszolgálta a Mannerheimféle

irányzat antikommunista

tendenciáit.

A fegyverszünet után,amikor az

ország életében fokozatosan hatni kezdtek ismét

a demokratikus erők, ez

a

változás a filméletre is kihatott.

NORVÉGIA 1942-ben 5,

1943-ban 4, 1944-ben 5,

majd a fasizmus bukását követően

1945-ben a kis északi államban 3 film hagyta el a gyárat.

DÁNIA 1944-ben 17, működött.

1945-ben 9 film volt a játékfilm termés. Négy gyártó cég

/Az A s a 4 4,a Saga: 2, a Palládium: 2, a nagymultu Nordisk 1 p r o ­

dukcióval jelentkezett./ A

90

szürke átlagból

az ellenállás témaköre emelte ki filmművészetüket.

A SZABADSÁG ÁRA - VÖRÖSEK LESZNEK A RÉTEK, merőben uj

szint jelentett

szinésznő,

Bodil IPSÉN,

rendezőjének fia,

a nemzeti

valamint a LÁTHATATLAN HADSEREG

filmgyártásban.

illetve Lau LAURITZEN, a

Az előbbit az idős

Zoro és Huru burleszkek

az utóbbit Johan JACOBSEN rendezte. A kitűnő szinészgár-

dából Poul REICHARDot emelhetjük ki leginkább.

NÉMETORSZÁG A

hajdani fasiszta

nagyhatalom a filmművészetben

is uralmi pozíciót

kívánt megszerezni. Ezt, ha művészileg - ideológiai korlátai miatt - nem is teljes mértékben,

de mennyiségi tekintetben kétségtelenül elérte. 1944-ben

75, 1945-ben 72 német film hagyta el a műtermeket. A feszitett tempóra jel­ lemző,

hogy úgyszólván az utolsó pillanatban 25 produkció technikai munká­

latai is teljes mértékben befejeződtek. Az állandó légibombázások miatt főként a prágai Barrandovban, a Hostivar, a Redlitz stúdióban, gattak.

valamint Amsterdamban,

Hágában és

Bécsben for­

A tematika - nyilvánvalóan a háborús helyzet állandó rosszabbodása

miatt - politikai okokból teljesen apolitikussá vált.

Január 22-én például

bemutatták az ANNA ALT MAGÁNÉNEKESNŐ című uj Werner KLINGER produkciót./Egy müvészházasság története./ EXPRESSZ. lomata

Március 8-án került a közönség

elé

az

ORIENT

Január 8-án nevethetett, akinek még volt kedve, Theo LINGEN dip­

vigjátékán,

az ÁRTATLANUL KEZDŐDÖTTön. Ezzel szemben mindössze két

időszerű forgatókönyv felvételei folytak.Az egyik a HEDVIG BAJTÁRS /Gerhardt LAMPRECHT munkája/, egy kisvárosi

ápolónő históriája volt Louise ULRICHhal

a címszerepben. A másikat Walfgang LIEBENEINER rendezte Hilde KRAHLlal, Marianne HOPPEval, valamint Viktor de KOWÁval. 1945 januárjában

a náci rendszer vezető alakja: Veit HARLAN befejezte

KOLBERG cimü színes filmjét* az akkor már

a szövetséges

Ezt azon melegében repülőgépen elszállították haderő által

körülzárt

franciaországi La Ro-

chelle-be:-, ahol a széthulló Hitler koalíció az úgynevezett

Atlanti feszti­

vált tartotta! A fasizmus bukása idején 47 film munkálatai folytak,legtöbbjük majdnem készen volt. Ezeket, amennyiben mondanivalójuk megengedte,utóbb befejezték, és a négy megszállási övezetben bemutatták* Május 9-e

után a bomlás teljes volt* A stúdiókat, felszerelést lefog­

lalták. Az UFA vállalatot feloszlatták. A neves fasiszták közül Kari RITTER Argentínába szökött,

Heinrich GEORGÉt letartóztatták.

A hajdani

bonViván

Harry LIEDTKE feleségével együtt öngyilkos lett. Az ország romokban hevert, a lelkek még inkább.

91

A négy megszállási zóna közül a szovjet

szektorban /a mai NDK terüle­

tén/ indult meg leghamarabb a filmélet. 194-5

júniusában már szovjet filme­

ket szinkronizáltak.

Októberben két egészségügyi kisfilmet forgattak. /KI­

ÜTÉSES TÍFUSZ FENYEGET, VIGYÁZAT! JÁRVÁNYVESZÉLY!/ híradó:

Munkához látott a film­

a DÉR AUGENZEIGE is. Főszerkesztője Günther KLEIN volt, rendezője:

Kurt MAETZIG dr. A játékfilm, mint mindenütt, itt is tétovázva követte a dokumentumfil­ met.

1946

hatalmas

május 17-én alakult meg a DEFA vállalat, amely birtokába vette a babelsbergi filmvárost.

Itt forgatták az első demokratikus német

filmet, A GYILKOSOK KÖZTÜNK VANNAKot, amely becsületes lelkiismeretvizsgálatával határkövet

jelentett

a

múlt

és

a jövő

között. Rendezője Wolfgaig

STAUDTE. A film - Hildegard KNEFFel a főszerepben - 1946 október 15-én

ke­

rült a hazai közönség elé. Ezt követte a paraszt tematikájú SZABAD FÖLD ok­ tóber 18-án és a VALAHOL BERLINBEN cimü nagyvárosi életkép december 18-án. Nyugat-Berlinben Helmut WEISS

ugyancsak

1946 végén

rendező újra feldolgozta

IGAZAT cimü vigjátékát.

/

ünnepelhettek német premiert.

a már Hitler idején forgatott MONDJ

Tegyük hozzá:

a

magyar

fasiszta VASZARY János

vigjátéka nyomán!/

SPANYOLORSZÁG A fasizmus magányos európai fellegvárában már 1942-től lassú mennyisé­ gi visszaesés volt tapasztalható. Bár az országot elkerülték a háború pusz­ tításai, a

gondolatszabadság hiánya,

a fasiszta terror,

a bigott egyházi

cenzúra mind-mind gátló tényezői maradtak a fejlődésnek. 1945-ben

ismert művészek

ALKIRÁLY VÉGRENDELETE/,

közül a magyar Ladislao WAJDA forgatott /AZ

az alig harmincnégy esztendős egykori amatőrfilmes

Antonio ROMÁN /AZ UTOLSÓ FÜLÖP SZIGETI/, Flórian REY

/A HOLD MILLIÓBA

KE­

RÜL/, valamint a tehetséges Rafael GIL /SZOMJAZÓ FÖLD/.

PORTUGÁLIA 1944-4 5-ben is évről-évre elkészült az a 3-4 játékfilm, amely a nemze­ ti ipart jelentette. Ladislao WAJDA itt is forgatott.

GÖRÖGORSZÁG megszabadulva az olasz-német

elnyomástól, újra megteremtette filmipa­

rát.A színháztól ismét visszatért a műtermek világába Oresztesz LASKOS ren­

92

dező /TÖRT SZIVEK/, aki még 1929-ben

a néma korszakban tűnt fel DAPHNIS ÉS

CLOE cimü munkájával. Mellette Giorgio

ZAVELLAS forgatott

TZAVELLAS /ELFELEJTETT SZEMÉLYISÉGEK/

jelentősebb alkotásokat. Georges

filmjének főszereplője Georges PAP-

PAS volt, aki diplomatából lett az ottani Nemzeti Színház színésze.

OLASZORSZÁG Erőteljes változás jelei mutatkoztak már 194-5 táján. A folyamat való­ jában már korábban, szak

1942-ben megindult.

üres kirakatfelvételeivel

és Vittorio DE SICA

A szembefordulást a fasiszta kor­

első Ízben Luchino VISCONTI MEGSZÁLLOTTSÁG

A GYERMEKEK NÉZNEK BENNÜNKET c. alkotásai jelentették.

Mindkettő elsősorban a nyilvánvaló hazugságokkal kívánt leszámolni. mérhető hatás természetesen lassabban érlelődött.

A fel­

1944-ben 22, 1945-ben 30

játékfilm készült. Ezek között még kevés az uj iskola filmje. Ezt VISCONTItól

számítják,

de

érzékelhetően

csak

Roberto ROSSELLINI közismert RÓMA

NYÍLT VÁROS cimü, immár klasszikus munkájával vált filmtörténeti jelentősé­ gűvé. ROSSELLINI mellett olyanok is forgattak, mint Luigi ZAMPA, Carmine GAL­ LONÉ, Ábel GANCE, Mario SOLDATI, Gianni FRANCIOLINI, Pietro GERMI, Francesco DE ROBERTIS. A nevekkel azonban a müvek korántsem bizonyultak egyenérté­ kűeknek. Csak 1946-ban születtek meg az első valóban antifasiszta tematiká­ jú filmek. Giacomo

GENTILOMO -

közismert kommerszrendező például -

0 SOLE

MIO

címmel a nápolyi felkelést örökítette meg, az énekes Tito GOBBIval a fősze­ repben. Mario CAMERINI a KÉT NÉVTELEN LEVÉLben az ellenállási mozgalom

te­

vékenységének egyik epizódját dolgozta fel.Kiemelkedőt produkált a dokumentáris műfaj.

Képviselői közül

Alberto

LATTUADA

a Nemzeti Felszabaditási

Bizottság megbízásából A MI HÁBORÚNK /1943 szeptember 8./ címmel harci kró­ nikát készített. Ugyancsak a felszabadítás volt a témája Mario SERANDREInek /A DICSŐSÉG NAPJAI/.

A hajdani haditudósító Domenico PAOLELLA két munkával

is beírta nevét az olasz filmtörténetbe.

/

A FELVIDULT ITÁLIA, ÉS A VEZÚV

ŐRT ÁLL/. Ez volt a kezdet. A sztárok: Alida VALLI, NETTI, Fosco GIACCHETTI, Isa MIRANDA,

Amadeo NAZZARI, Adriana BE-

Clara CALAMAI még a régiek, de hama­

rosan megszületett a BÁTRAK CSAPATA,a BANDITA, a FIUK A RÁCS MÖGÖTT /SCIUSCIA/,

a BICIKLITŐLVAJOK, a TRAGIKUS HAJSZA, a MENEKÜLÉS FRANCIAORSZÁGBA és

társaik. Aldo VERGANO ekkor már forgatta az ÉS MÉGIS FELKEL A NAPot, Rober­ to ROSSELLINI a PAISAt.

93

1945 általában a nagy fellélegzés, a nemzeti filmiparok korszerű átér­ tékelésének éve volt. Határkő is egyben, hiszen Spanyolországot és Portugá­ liát kivéve, megszűnt a filmművészetben a fasizmus hatalma, hatása. Bizonyos mértékig nemzedékváltást is jelent,

ideológiájának

s már kezdenek feltűn­

ni a szocialista ábrázolásmód első csirái is, főként a dokumentáris munkák­ ban. Uj iskolát azonban egyedül Olaszországban teremt:itt - mintegy vissza­ hatásként, a részben szovjet példát alapul véve - ettől kezdve nagy léptek­ kel tör utat a háború utáni egyik legjelentősebb filmirányzat: mus.

f

a neorealiz­ A

ÁBEL BELEP

94

MÁn DY IVÁN: KÉT RENDEZŐ /I,

V./ Beszélték,

szünetében.

hogy ki se

mozdul a gyárból,

ügy is nősült, egy forgatás

Aztán már alig látta a feleségét, aki különben szinésznő volt.

El is feledkezett róla. Csak a film...

Mint ahogy mindenről és mindenkiről elfeledkezett.

Napi tizenkét órát dolgozott.

Aztán pedig a másnapi munkát

készítette elő. Aki F.W. stábjába került, nyugodtan elbúcsúzhatott a családjától. Zuckermant a halálba kergette.

Zuckerman asszisztense volt,

és lega­

lább két órát szeretett volna aludni naponta. Zuckie mégis kitolt vele. F.W. egész nap kereste, és a végén egy pony­ va alól halászta ki. Fel akarta rázni, de nem tudta felrázni. Zuckie bevett valamit, és most már csak aludt, aludt. F.W. alig evett. Forgatás

közben

bekapott

néhány szendvicset, ennyi

volt az egész. A borbély is forgatás közben jött hozzá. A szabó, a cipész. A felesége eltűnt a

színészek és a

statiszták tömegében. Egyszer meg

felrémlett előtte egy arc, amikor Mózes népe átkelt a Vörös tengeren. A me­ nekülést vették fel és Mózes

mellett volt

egy nő,

aki... De aztán minden

elmerült a Vörös tengerben. Forgatás... forgatás... Aztán egyszerre leálltak. F.W. egy mozdulatot tett,

és akkor megszűnt

minden. Teltek az órák,

teltek a napok. Senki se mert elmozdulni. F.W. arcát

95

figyelték. - Töpreng... - Nem tetszik neki ez a beállítás. F.W. úgy gubbasztott, mint egy öreg, mogorva sas. Csönd volt a műteremben. - Állunk - mondták a Warner-testvérek. - Már

napok

óta

állunk, mert

F.W. gondolkozik. A Warner-testvérek odafent ültek az irodában.

Megeskudtek,

hogy F.W.

nem csinál nekik több produkciót. - F.W. kikészit bennünket. - Nem lehet mondani, hogy kiméli a pénzünket. - A legtökéletesebb diszletek... - Diszletek? Helyszínek! A Vörös-tenger eredetiben. - A görög hegyvidék. Mert Mózes csak ott törheti szét a kőtáblát. - És most állunk. Leküldték megfigyelőiket. A megfigyelők mindig ugyanazzal tértek viszsza. - F.W. nem mozdul. A Warnerek arról beszéltek, hogy F.W. egyszer

felépittetett velük egy

indián falut, ahol aztán sohasem forgattak. F.W. egyszer Afrikából hozatott elefántokat.

Aztán vissza is küldte az elefántokat, mert rájött, hogy még­

se... F.W. bennszülött törzseket telepitett át a dzsungel mélyéből. - Jól bevásároltunk F.W.-vei. Arról beszéltek, hogy

F.W.

korbáccsal kergette ki a műteremből Theda

Barát, minden idők legnagyobb szinésznőjét.Revolvert fogott egy producerre, mert az sokallta a költségeket. - Jól bevásároltunk F.W.-vei... A megfigyelők még mindig ugyanazzal a hírrel tértek vissza. - F.W. még mindig nem mozdul. De a Warnerek megmozdultak. Leszálltak a cég fellegvárából a forgatás­ hoz.

Nem merték mindjárt megközelíteni F.W.-t. Egyáltalán, mintha csak úgy

véletlenül néztek volna le. Elmentek a fáraó hadinépe mellett, Mózes kőtáblája és Egyiptom király­ lánya mellett. Maga F.W. meg odafent a magasban. Még napokkal ezelőtt felhúzták a da­ ruval, és most ott ült mozdulatlanul. A Warnerek megálltak alatta és vártak. Az

egyik

Warner tétován odain­

tett valakinek, - Halló, Samy! Samy nem felelt. Samy felfelé bámult a többivel együtt.

96

Warner egy darabig még hallózott, de aztán elhallgatott. Csönd volt a tenger fölött. Csönd volt a sziklás hegyek között. A Warnerek bementek egy sátorba. Statiszták kushadtak a földhöz lapul­ va, mint egy halom összesöpört papir. A Warnerek összenéztek és kimentek. Megkerülték Mózest és a fáraó har­ cosait. És megkerülték a zsidókat a pusztában, aggastyánokat és gyerekeket, férfiakat és nőket, egy szekértábort és egy hatalmas tornyot. Az egyik Warner telefonálni próbált a műteremből.

Valakit

fel

akart

hivni, talán egy másik rendezőt. Elveszett bugás, hang nem hallatszott. Warner letette a kagylót. Abban a pillanatban hasadt meg Mózes kőtáblája. Két papondekli

darab.

Papirtorony a levegőben végigszakadva. A Warnerek átkeltek a Vörös tengeren, és papir zörgöt^ a lábuk alatt. A papir halott zörgése. Ez volt az egyetlen zaj. És

Mindenütt

papir,

papir, papir... Sziklarongyok és egy üres acélváz a papirsivatag felett. Ketten járkáltak csak a pusztaságban* A Warnerek. Aztán ők is megálltak. Megálltak ebben az irtózatos csöndben és fölfe­ lé néztek. Odafent a magasban, időtlen, kővédermedt arccal ült F.W.

/D. ¥./ Egy bőrönd - ez volt mindene. Hatalmas, mogorva bőrönd, alig tudta le­ szedni a vonat lépcsőjéről. És hát ritkán akadt valaki, aki segített volna*

/KAJÁN Tibor rajzai/ 97

Inkább olyanokat mondtak,

hogy egy ilyen öreg muki minek utazik ekkora bő­

rönddel? Egyáltalán, minek utazik? Meg se hallotta. Már.régen

nem

hallott

semmit, már régen nem látta,

hogy kik vannak körülötte. A mozdulat volt benne,

ahogy a bőrönd után nyúlt. A várakozás csöndje

az állomáson, amig aztán valaki

megérintette a vállát. - Mehetünk, papa. -

Az ut a vendéglőbe, vagy valami elhagyott terembe, egy söntés mögött. Aztán ahogy előszedte a dobozokat a bőröndből, és elkezdte a vetitést. Közönségről nemigen lehetett beszélni.

Nagyon régi filmek voltak az ő

filmjei. Egy pár öreg nézte végig. Szerelmesek, akik nem tudtak máshol meg­ húzódni . Ő pedig vetített,

és közben azokat a szakadozott kockákat nézte, ame­

lyeken örökké esett az eső. - Nem - gondolta

ezt a szerepet mégse kellett volna Constance Cum-

mingsnak adni. Közben emlékezett rá, hogy a múlt héten határozottan meg volt elégedve Constqnce Cvmmingsszal. A szakadozott szélű szalagon Glória Swanson,

sorra eléje léptek:

a Talmadge nővérek,

Lilian Gish, Betty Bronson. Eléj.e léptek fátylakban, esté­

lyi ruhában, furcsa fejdisszel. Mögöttük oszlop, erkély, vagy tenger. Aztán mind eltűntek, ahogy visszarakta őket a dobozba. Besöpörte a pénzt, amit eléje tettek.Fogta a bőröndjét és ment tovább. - Örökké igy utazik - mondta valaki, ahogy utánanézett. - Egyik város­ ból a másikba. - Le Van égve az .öreg. - Most ess hasra! Tudod ki ez? - Honnan tudnám? - A maga idejében a világ öt legjobb rendezője között volt. Elhangzott egy név. - Honnan tudnám? Megismételték a nevét. - Honnan tudnám? Az öreg meg felkapaszkodott egy vonat lépcsőjére. Aztán valamelyik kisvárosi mozi vetítőjében megint Swansont, Lilian Gisht, Clara Kimball Youngot.

98

előszedte

Glória

szaklexikon egészéből

elénk

kell tá­

rulniuk, változatlanok, az ut bizonyos módosuláson

ment

át.

Az utolsó évek

fejlődésének egyik értékes részeredmé­ nye az a felismerés, hogy az egyes te­ rületeken belül a más nézeteket valló, sőt akár ellenséges személyek FILM KISLEXIKON.

SZERKESZTETTE:

ÁBEL

PÉTER, AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ÉV N. Azt a "légüres teret" , ami lexi­

tai

sem nélkülözhetők és mellőzésük

a szakanyag jóvátehetetlen csonkításá­ hoz vezet. Ez persze nem történt

konkiadásunkat az ötvenes években jel­ lemezte, az uj és uj kiadványok lassan

ról

kezdik betölteni.

Filmkislexikon

tehát

az

az idő,

részt a régi,

Vége felé közeledik amiben legnagyobb­

igen alapos, de már har­

a

másikra.

egyik nap­

Aminek megfelelően a előkészületéi is közel

egy évtizedet vettek igénybe. Több el­ képzelés keresztezte egymást ennek fo­

minc esztendős szaklexikonok nyújthat­

lyamán,

tak

a

csak egyes kérdésekben tájékozta­

a d a ­

és bármennyire

is elismerjük

vállalkozás hasznosságát, kitűnő e~

tást. Persze ezt a három évtizedes vá­

redményeit,nem tagadhatjuk, hogy ezek­

kuumot nem könyvkiadói mulasztás okoz­

nek az elképzeléseknek a lerakódásai a

ta: ahhoz hogy túljussunk rajta, az a-

mai,

lapállás

formában is felismerhetők.

bizonyos nivellálására

volt

a

lehetőség

Kezdjük

szükség. Az egyöntetű alapállás ez esetben

szerint egybegyúrt

azonban

az elismerésen:

szakirodalmunk ma is sovány,és ami fő:

annyit jelent, hogy a szakterület atom­

csak egyes részterületekről ad

jaiként szereplő cimszavak

az általános áttekintéssel még adósunk.

önmagukban

mig az egyes részmun­

nem lehetnek veszélyesek,vagy károsak;

Idő telik bele,

minden a konstrukciótól függ, amit be­

kák

lőle kialakítunk.

gészét megvilágítják.

kai

nézetek,

így bár az esztéti­

amiknek

egy

művészeti

igy

képet,

a filmtudomány és filmtörténet e-

-

mintegy

Ezt a felaoatot

rögtönzésszerüen

- a

99

Filmlexikon hivatott megoldani és mint

további

úttörő,

sük, pusztán a mü koncepciója teszi e-

jól is oldotta meg. Úttörőnek

nevezhetjük

olyan

elődök ismeretében

kiadásokra

várva helyesbíté­

zeket a valóságosnál súlyosabbakká.

is,mint az 1940-es magyar CASTIGLIONE-

A mü

ugyanis túlságosan igazodik

SZÉKELY-féle Filmlexikon, vagy a legú­

elméhez,

jabban megjelent

igen részletes és a-

kon/, miáltal az átfogó összefoglaló -

hat kötetes olasz filmenciklo­

soktól,az enciklopédikus jellegtől tá­

lapos,

hogy:

lexikon /sőt:kislexi­

pédia. Mert a távolság mégis igen meg­

vol tartja magát.

nőtt köztük,

filmtudomány,illetve filmtörténet cím­

időben vagy térben^és az

így még az alapvető

uj magyar filmlexikonnak sok mindenben

szavak is

szinte

hagyatva kellett el­

vid és semmitmondó az, amit a filmesz­

kezdenie a munkát. Hangsúlyóznunk kell

tétikáról mond nekünk, sőt az olyan, a

azt a jelentőségét, hogy most már egy­

filmtörténeten

általában

mek,mint a filmklub-mozgalmak ismerte­

önmagára

van

m i b ő l

kiindulnia

hiányoznak belőle. Igen rö­

az érdeklődőnek,mintegy 2500 cimszó és

tésénél

gazdag adattár

vencionális

kérdésben el

a legtöbb felmerülhető tud

indítani, meg tudja

a

is

átvonuló erjesztő ele­

megelégszik néhány

kon­

sorral. Ugyanakkor,amikor

közelmúltban

megjelent

filozófiai

adni az alapvető tájékozottságot.A kö­

kislexikon

tet szép,

impozáns kiállítása, gazdag

helyezi a súlyt, külön feltűnő ezeknek

illusztráló anyaga méltóan egésziti ki

itt tapasztalható teljes hiánya.Az em­

a részletes, átfogó tájékoztatást,mely

lítettek után nem is meglepő, hogy aki

valóban hasznos útmutató a film hetven

például a realizmusnak, vagy a szocia­

év alatt elburjánzott rengetegében.

lista-realizmusnak a filmben való sze­

Persze a

nagyszabású vállalkozás

nem lehet mentes a hibáktól,Kisebb el­ írásoktól kezdve vállalkozás erednek.

olyanodig,

repe után érdeklődik, a Filmlexikonban erre nézve semmi támpontot nem talál.

melyek a

bizonytalan kiindulásából

A kisebb elírásokat

nem kí­

éppen az átfogó kérdésekre

Az elméleti

címszavak

helyett a

súlypont az adatok közlésére tolódott, /ezért játszanak nagyobb szerepet az e

vánjuk általában nyomon követni,csupán

téren tapasztalható hiányosságok/

jelezzük,hogy olyasmiket sorolunk ide,

ként a

mint

szott személyek működésének rövid fel­

például

a

magyar

filmtörténet

filmtörténetben

képillusztrációi aláírásánál fellelhe­

vázolására.

tő hat tévedést,vagy hiányosságot; Z0-

nagy feladatot

RO

tát

és

HURU

filmjei

közül hiányzani

fő­

szerepet ját­

Amivel a lexikon

valóban

teljesített és felada­

- a hibákat figyelembe véve is

-

látszik a SZERELEM A FAGYPONT ALATT, a

jól teljesítette. Különösen, ha tekin­

PATAGÓNIAI ALKIRÁLY,

MOLNÁRLE­

tetbe vesszük az említett bizonytalan­

GÉNY, mert hihetőleg rögtönzötten,most

ságot, az át-meg átalakuló szerkesztő­

fordított címmel

séget

"legendás"

A KÉT

szerepelnek,

Z. .A FEKETE LOVAS

most, utólag

vagy a szintén

kapva magyar cimet az e-

és

az

szempontokat. lemérhető

evvel

együtt formálódó

Ez a folyamat világosan

azon,

ahogy egyes "problé-

redeti cim nyersfordításával ZORRO JE­

mátlan" címszavak /színészek, sőt or -

LE cimen található, stb. stb. Érthető,

szágok/nyugodtan foglalnak el nem egy­

hogy ilyen

szer

lanszor

100

úttörő kísérletben számta­

fordul elő

hasonló elirás, a

terjedelmesebb

helyet

az

őket

megilletőnél. Vegyük például az argen-

népi

demokratikus országok közül Len­

gyelországban és

a Német Demokratikus

Köztársaságban 1952-ben, Csehszlováki­

ben

az évben

36 , a városokban 25*

sajnos,

csak 1958-ban. Az

A TV műsoridők 37*7 %-a művészeti és

34,6 %-a

szórakoztató műsorokkal,

hirekkel, agitációs és propagandamüso-

1960-as

mintegy 80

a községekben 7

TV-készülék jutott átlagosan,

ában 1953-ban, Bulgáriában 1955- ben , Romániában és Magyarországon,

100 családra Budapesten

évek

elején a világ

országában rendszeres

sorközvetités volt.

mü-

rokkal

tellett el,

13*9 %-a ifjúsági

műsor volt.

Legmagasabb a TV-

A

KSH adatszolgáltatóit

előfizetők aránya az Amerikai Egyesült

TV

Államokban.

lasztották ki.A kiválasztás

100 lakos közül 32 TV-tu-

lajdonos.Az Egyesült Királyságban

23,

előfizető

kozás

és

a

posta

nyilvántartásaiból

vá­

a foglal­

lakóhely szerinti adatok a-

Svédországban 21, Dániában 19, a Német

lapján

Demokratikus Köztársaságoan 14. Japán­

terjedt ki.A lakóhely szerinti csopor­

ban, ahol a TV vevőkészülékek száma az

ton

USA

szerinti

és az Egyesült

legmagasabb,

/kb.

minden 10 lakosra

Királyság

után a

9 millió készülék/ jut

egy TV-vevőké-

szülék. A televíziós műsorszolgáltatás, egyelőre

sokszor más

országokból át­

az

összes

oelül,

előfizetők 5 %-ára

az előfizetők foglalkozás

megoszlását

is

figyelembe­

vették.A kérdőives megkérdezés az elő­

15

éven felüli család­

tagjára kiterjed.

A megkérdezettek 60

fizető minden

százaléka válaszolt.

A vizsgálat

igy

25.448 személyre terjedt ki, a tudomá­

vett műsorokkal - az afrikai országok­

nyos,

ban is megindult.

vek szerint kiválasztott

minta a

előfizetok

megbizhatóan

Hazánkban 1953-ban alakult meg Televizió",

"A

Magyar

reprezentativ,

1955-ben

Vessünk egy pillantást a fizetők

hetente

két alkalommal

filmekkel folytak müsorkisérletek.

sára:

ként háromszor/ adtak műsort, szinház,

Munkás:

vele

heti

elkészült

a

stúdió és

négy előadási nap vált le­

50,8 %,

értelmiségi:

alkalmazott: 16,8 %, mezőgazd.

dolgozó: 1,5

egyéb: 3.1 %, ismeret­

len: 3»1 %•

opera, sport egyenes adásokból is. 1958-ban

TV elő­

foglalkozás szerinti elosztá­

24,7

1957-ben már rendszeresen /heten­

viszonyait

TV-

mintázza.

de ekkor még csak állóké­

peket vetítettek.

matematikai el­

A

TV

tehát

zánkban

is

kulturális

lett.

Nézőinek zöme

rövid idő alatt ha­ nagyhatalommá

heti 10-20, vagy

hetségessé .Ennek az évnek végén 16.000

még több órán át nézi készüléke képer­

előfizető volt.

nyőjét, tehát szinte mindennap több ó—

1963-ban,

tehát öt év alatt,

előfizetők

száma

melkedett.

100 lakos

az

kb. fél-millióra eközül 5 televi-

zió-tulajdonos lett /tehát

minden hu­

szadik/.

A lakások egyhatod

részében

volt TV.

A közületek birtokában mint­

ráig.

A legszorgalmasabbak az öregek.

Az érdeklődés a fiatalabb korcsoportok felé fokozatosan csökken. A 23-50 éves korcsoportok átlagos

TV-nézők. Az en­

nél fiatalabbakat legkevésbé keritette hatalmába az uj közvetitőeszköz.

egy 10 ezer készülék működött és tette

A nők /talán otthoni műszakuk mi­

lehetővé a csoportos müsorközlést. Eb­

att/ gvakrabban nézik az adást, mint a

102

népi

demokratikus országok közül Len­

gyelországban és

a Német Demokratikus

Köztársaságban 1952-ben, Csehszlováki­

ben

az évben

36 , a városokban 25,

sajnos,

csak 1958-ban. Az

A TV műsoridők 37,7 %-a művészeti és

szórakoztató műsorokkal,

34,6 %-a

hírekkel, agitációs és propagandamüso-

1960-as

mintegy 80

a községekben 7

TV-készülék jutott átlagosan,

ában 1953-ban, Bulgáriában 1955- ben , Romániában és Magyarországon,

100 családra Budapesten

évek

elején a világ

országáoan rendszeres

sorközvetités volt.

mü-

rokkal

tellett el,

13,9 %-a ifjúsági

műsor volt.

Legmagasabb a TV-

A

KSH adatszolgáltat it

elofizetők aranya az Amerikai Egyesült

TV

Államokban.

lasztották ki.A kiválasztás

100 lakos közül 32 TV-tu-

lajdonos.Az Egyesült Királyságban

23,

előfizető

kozás

és

a

posta

nyilvántartásaiból

vá­

a foglal­

lakóhely szerinti adatok a-

Svédországban 21, Dániában 19, a Német

lapján

Demokratikus Köztársaságban 14. Japán­

terjedt ki.A lakóhely szerinti csopor­

ban, ahol a TV vevőkészülékek száma az

ton

USA

szerinti

és az Egyesült

legmagasabb,

/kb.

minden 10 lakosra

Királyság

után a

9 millió készülék/ jut

egy TV-vevoke-

szii lek. A televíziós műsorszolgáltatás, egyelőre

sokszor más

országokból át­

az

összes

oelül,

előfizetők 5 %-ára

az előfizetők foglalkozás

megoszlását

is

figyelembe­

vették.A kérdőíves megkérdezés az elő­

15

éven felüli család­

tagjára kiterjed.

A megkérdezettek 60

fizető minden

százaléka válaszolt.

A vizsgálat

igy

25.448 személyre terjedt ki, a tudomá­

vett műsorokkal - az afrikai országok­

nyos,

ban is megindult.

vek szerint kiválasztott

minta a

elofizetok

megbízhatóan

Hazánkban 1953-ban alakult meg Televízió",

"A

Magyar

1955 -ben

két alkalommal

filmekkel folytak müsorkisérletek.

1957 -ben már rendszeresen /heten­ ként háromszor/ adtak műsort, színház,

vele

heti

elkészült

a

stúdió és

négy előadási nap vált le­

TV-

TV elő­

foglalkozás szerinti elosztá­

sára:

Munkás:

24,7

alkalmazott: 16,8 %, mezőgazd.

50,8 %,

értelmiségi:

dolgozó: 1,5 %, egyéb: 3,1 %, ismeret­ len: 3,1 %•

opera, sport egyenes adásokból is. 1958-ban

viszonyait

Vessünk egy pillantást a fizetők

hetente

matematikai el­

mintázza.

de ekkor még csak állóké­

peket vetítettek.

reprezentatív,

A

TV

tehát

zánkban

is

kulturális

lett.

Nézőinek zöme

rövid idő alatt ha­ nagyhatalommá

heti 10-20, vagy

hetségessé .Ennek az évnek végén 16.000

még több órán át nézi készüléke képer­

előfizető volt.

nyőjét, tehát szinte mindennap több ó-

1963 -ban,

tehát öt év alatt,

előfizetők

száma

melkedett.

100 lakos

az

kb. fél-millióra eközül 5 televí­

zió-tulajdonos lett /tehát

minden hu­

szadik/.

A lakások egyhatod

részében

volt TV.

A közületek birtokában mint­

ráig.

A legszorgalmasabbak az öregek.

Az érdeklődés a fiatalabb korcsoportok felé fokozatosan csökken. A 23-50 éves korcsoportok átlagos

TV-nézŐk. Az en­

nél fiatalabbakat legkevésbé kerítette hatalmába az uj közvetitőeszköz.

egy 10 ezer készülék működött és tette

A nők /talán otthoni műszakuk mi­

lehetővé a csoportos müsorközlést. Eb­

att/ gyakrabban nézik az adást, mint a

Az egész TV-probléma

férfiak. Más kulturális ágaknál a fér­ sabb

fiak vezetnek. Értelmiségiek kevésbé

veszik

génybe a TV-t, mint a többi

i-

része

nyilván

A

televizió nem nyújt olyan köz -

vetlen érzéki, érzeti élményt,

A foglalkozási csoportok érdeklő­

látott szindarab,

mezőgazdasági

zok családtagjai

dolgozók közül csak ke­

megtekinthetik, lalkozási

TV-vel, mégis, ha

akkor minden más fog­

ághoz

tartozónál több időt

töltenek vele. Talán csak a háztartás­ beliek és a nyugdijasok

az előfizetők és aa televizió vásárlás

után mégis kevésbé látogatják a kultu­ rális intézményeket.

Nem

egyszer más

okokra hivatkoznak:időhiány, anyagiak, kényelmi és családi okok stb. A mozilátogatók száma

versenyezhet­

például

az

1960. évi 14-0 millióhoz képest
nek velük. Az értelmiség érdeklődése, Ízlése szerint válogat

mint a

moziban látott film, vagy a színházban

dését vizsgálva, megtudtuk, hogy bár a

rendelkeznek

TV és a többi

kulturális ág közötti korreláció.

foglalko­

zási csoportok tagjai.

vesen

a

legizgalma­

a műsorban.

EmlitsÜk

lió

látogatással csökkent. A színház­

látogatások száma az 1958 évi 6,8 mil­

meg, hogy a hazai filmközönség-vizsgá­

lióhoz

latban

1963-ban. A sportesemények látogatott­

ezzel teljesen

párhuzamos ta­

1

millióval kevesebb

sága is csökkent. A látogatások számá­

pasztalatokra tettünk szert. Nézzük meg, hogy

képest

a megkérdezett,

nem csupán

nak csökkenése

a TV gyors

több mint 25 ezer ember véleménye - a-

és széleskörű elterjedésével magyaráz­

mely kisebb népszavazással

ható,de a televizió ezt bizonyára elő­

is felér -

hogyan Ítélte meg, persze saját érdek­

segítette, ill. hozzájárult ehhez. A televizió

ugyan bizonyára el­

vonja a látogatók

egy részét a kultu­ rendezvényeitől, u-

lődése szempontjából a műsorokat. 100 televízió néző közül: Színházi közvetítés

89 fő

rális intézmények

Ki mit tud

85 11

gyanakkor

TV híradó

97 11

színvonalas kultúrához hozzájutók szá­

azonban

megsokszorozza

a

TV-játékfilm

75 »i 64 it

nyian

Sportközvetités

62 11

annyian néztek színházi műsorokat a ‘ TV

Játékfilm

Ismeretterjesztő műsor Irodalmi műsor Lányok asszonyok c. műsor Kabaré, esztrád műsor

50 n 46 ti 39 11 31 TI 30 II 30 n

Ifjúsági műsor Hétről hétre Parabola

mát. Egy év alatt közel háromszor anynézhettek

segítségével,

filmet,

mint

10-15-ször

amennyien

moziba

vagy színházba mentek. Vegyük tudomásul, hogy a lakosság egy részének

egyetlen kulturális esz­

köze a televizió.Sokan élnek át a kép­ ernyőn olyan zenei,színházi műsorokat, sportközvetítéseket, de talán ismeret-

Cpera-közvetités

28 fő 24 II

Hangverseny

15 fi

gycbként nem látogatnának,vagy nem is­

MegállapíthatjuK, hogy leginkább érdeklő

a minket

terjesztő előadásokat is, amelyeket e-

mernének meg.

játékfilmközvetités

A

mindenesetre előkelő helyet foglal el,

tartam

s a sportközvetítés előtti élcsoportba

lagosan másfélszeresére emelkedett. Az

kulturálódásra a televizió

fordított idő­

vásárlás után át­

tartozik. 103

egyes

kulturális

telére

azonban

sebb

jut.

A

eszközök igénybevé­ kivétel

nélkül keve­

legnagyobb

veszteséget

kétségkívül a mozi és a vedte el.

Ez elsősorban

színház szen­ azzal

magya-

legnagyobb

és

közvetítései

ségben,

nemcsak mennyi­

de a szórakozás szempontjából

is

pótolják. Abban az időszakban,ami­

kor

ezeket az adatokat felvették, egy

hét

alatt

pera és

két és fél óra színház, o-

hat óra játékfilmvetités volt mozilátogatók száma - mint is­

meretes -

1960-ig

kedett és

elérte a 140 millió főt. Az

azóta

eltelt

száma

jelentős

mozi már

mozibajárás

kevesebbet

jártak moziba, igy a csök­

kenés televizió vásárlás után közöttük a kisebb mértékű /50 éven felüliek/. A televizió mozi látogatási legkevésbé.

vásárlás

a munkások

gyakoriságára

hatott

Viszonylag az értelmiségi

foglalkozásúakat vonta el leginkább. Kulturális számot

közönségünk bizonyára

tart a

mozi és a TV viszonyán

kivül a TV és a színház,

hangverseny,

sport,rádióhallgatás,könyv,folyóirat­

a televízióban. A

a

gyakoriságát. Az idősebbek korábban is

rázhetó, hogy ezeket a televízió műso­ rai

mértékben

folyamatosan emel­

évek

alatt a látogatók

mértékben csökkent. A

nem egyedUli

olvasás stb.

viszonyának

ismeretére

is. Ismertetésünk keretei ezeknek tár­ gyalására azonban sajnos, vázlatos

még ebben a

formában sem adnak lehetősé­

get. Taródi-Nagy Béla

eszköze a film

közvetítésének,ezt a feladatot a tele­ vízió is végzi. A filmművészet alkotá­

DZIGA VERTOV,

sai a

DOKUMENTARFILMS.

televízió segítségével

tömegekhez közel

jutnak el.

nagyobb

Egy-egy filmet

PUBLIZIST UND POET DES VEB PROGRESS FILM-

VERTRIEB, BERLIN. Régi adósságot

kétmillió ember láthat egyszer­

törlesztett a Né­

re,mig az ország filmszínházaiban egy­

met Demokratikus Köztársaság Filminté­

szerre

zete,

legfeljebb

700 ezer ember fér

amikor Hermann HERLINGHAUS gon­

dozásában

el. Azokból

az

mozielőadáson

adatokból, amelyek a

való részvétel gyakori­

dezőjének, Dziga VERTOVnak. állítás

előtt és után, a következők állapítha­

egy

tók meg:

majd korábban

mozilátogatásai

rendszeres raozinézők nagymértékben csökken­

szentelt a

dokumentumfilm klasszikussá vált.

ságát mutatják be a televízió vásárlás

A

cikkgyűjteményt

nemcsak azért

hosszú

időn

Az össze­

jelentős, mert

keresztül támadott,

agyonhallgatott

megbecsülését

ren­

állítja

kitűnő művész helyre,

hanem

mert Dziga VERTOV művészi elveiből,el­

tek és az azelőtt is csak ritkán járók

gondolásaiból

jórésze

kumentumfilm fejlődésének mai fokán i-

teljesen elmaradt a mozielőa­

dásokról. A

a filmművészet és a do­

gen sok vált újra időszerűvé.

mozielőadások leggyakoribb lá­

HERLINGHAUS

két

értékelő tanul­

a 15-22 évesek, nagy részük a

mányt tesz közzé VERTOV életművéről.Az

televizióvásárlás után is gyakran, sőt

egyik N. ABRAMOV szovjet filmtörténész

ugyanolyan gyakran jár moziba,mint vá­

cikke, mely lényegében Dziga VERTOVról

sárlás előtt.

szóló

togatói

A

televizió

vásárlás

23-35 és

36-50 éves koiuak körében csökkentette

könyvének / 1959/

talmazza.

téziseit tar­

ABRAMOV méltatja VERTOV je­

lentőségét a

dokumentumfilm megterem­

tése és elméletének kidolgozása terén.

ket.

Ismerteti a

szintén formalista kísérletnek tartja.

nagy

rendező

életútját,

Az EMBER A KAMERÁVAL cimü filmet

A kis kötet

pályájának főbb állomásait a forradal­

tartalmazza még Dzi-

mi Oroszország, s a megalakuló szovjet

ga VERTOV

állam eseményeinek egyszerű regisztrá­

Leninnel

lásától az

Leninről készitett dokumentumfilm for­

agitativ erejű filmhíradó­

önéletrajzát, vallomásait a történő

ig, s a művészi dokumentumfilmig* VER-

gatásáról.

TOV

zeteit -

az élet,

a valóság művészetét a-

Közli a rendező naplójegy­ melyek elsősorban

karta létrehozni, de éppen a forradal­

és

mi

problémáit,

események

arra, hogy

filmezése közben jön rá

nem elég

a tények, esemé­

ellenfeleivel

ni

HÁROM

ahhoz,

hogy a filmkrónikából, a film­

dokumentumokból azaz

művészi

a valóság

művészete,

dokumentumfilm

váljék*

VERTOV kidolgozza a film nyelvezetének

folytatott

vitáit rögzítik le. Érdekes VERTOV két filmjének itt

művészi formáját

politikai

művészi hitvallását, vívódásait és

nyek puszta rögzítése, meg kell talál­ a dokuraentumfilm

találkozásokról s a

DAL

közölt

montázsterve, a

LENINRŐL irodalmi forgató-

könyv vázlata, valamint Esther SCHUB a kortárs, barát és

tanitvány visszaem­

lékezése. Egyébként

a formalizmusnak ABRA­

igen sok - a huszas években még forra­

MOV által is hangoztatott vádjára maga

dalmian

VERTOV felel meg, a kötetben is közölt

újszerű

-

eszközét. Elsőnek

alkalmaz montázst a hiradóban, s fedezi

a montázs

fel­

törvényszerűségeit,

cimet

AZ ÉLŐ EMBER IRÁNTI SZERETETRŐL viselő jegyzeteiben.

AZ. EMBER A KAME­

rájön, hogy a kamera mozgatásával hal­

RÁVAL - film a filnmyeÍvről* A cél

latlan lehetőségek nyilnak a

igazság, az eszköz hozzá a "filmszem",

mozgó é-

let ábrázolására, rejtett kamerák fel­

a filmkamera

objektivja.

vételei,

azonban

álltak

köznapi emberekkel készitett

riportjai avatják.

a cinéma-vérité előfutárává Számos kisérletet

folytat a

nem

hogy

grammatikáját.

kívül sok támadás éri.

a törekvése világlik

setben

szerint VERTOVot sok e-

is

felelőbb eszközöket.

filmnyelv

ki,

hogy

kora

és igy a legmeg­

Szőnyi Klára

a rendezés szükséges­

tagadása, a tények és a tech­

fétisizálása revideálja

miatt. VERTOV maga

később

alkotott véleményét nül

a

kellett

valóságának ábrázolásához ke­

jelentőségének lebecsülése, a

ségének nika

szovjet

reste a legmüvészibb

színészi játék,

a művész

Mindebből VERTOVnak az

vádolták jogosan támadói a já­

tékfilm

készen

megírhassa

filmnyelv megteremtésére,s ezért rend­

ABRAMOV

Az eszközök

rendelkezésére. Kísérleteznie a.hhoz,

az

éppen akkor,

az első

nagy

ABRAMOV

elismeri

a játékfilmről

- és nem véletle­

GILBERT

COHEN — SÉAT:

amikor megszületnek

SOPHIE.

BERTELMANN VERLAG,

forradalmi játékfilmek. VERTOV

érdemeit

a

FILM UND PHILOGÜTERSLOH

1962 . A ma Nyugaton divatos filmológiai

film

formanyelvének kidolgozásában,de

iránynak

maga

is

kézbe.A szerző maga immár 15 éve a pá­

formalizmussal vádolja a mű­ például a

rizsi Sorbonne tanára, Müvének eredeti

történő felvétele­

cime: A FILM FILOZÓFIÁJÁNAK ALAPELVEI.

vész néhány filmkisérletét, rejtett

kamerával

alapvető dokumentumát kaptuk

105

A könyv két részre oszlik.Az első rész

nak ehhez.

a film szerepét tárgyalja a mai kultú­

befolyások,

rában,

mindmáig az individuális tudat

a második rész a filmológia a-

"így

bizonyos fiziológiai

melyek természettől fogva korlá-

lapfogalmait és szótárát foglalja ösz-

tai között

sze.Az egész könyv tehát ennek a COHEN-

zonyos

SÉAT által megalapított uj, tudományos

hagynak a kollektív létezésen is. Ez a

irányzatnak

kollektív létezés nemcsak egy csoport­

mintegy elméleti kiáltvá­

nya, fogalmainak összegezése. Ami a könyv

maradtak, a film révén bi­

nyomatékot

nyernek

ra és nem is egy

általános tendenciá­

zik, hanem

és nyomot

egész népre vonatko­

csoportok

és

népek egész

ját illeti, a filozófiához közvetlenül

sorára." /lö.old./ COHEN-SÉAT elemzése

sok .köze nincs. A szerző igyekszik el­

tehát szociológiailag rendkívül megka­

sősorban BERGSONra támaszkodva, a film

pó

létének

mondanivalója

és megoldási

módjainak bizo­

nyos filozófiai magyarázatát adni,

lehetős

tarkaságban

úgynevezett /főként ból/,

pszichológiailag

is lenne,

pusztán az a

hiba, hogy mindenütt megmarad a jelen­

Sokkal

ségek leírásánál,és neopozitivisztikus

hogy - bár meg­

módon egyszerűen felsorakoztatja a je­

inkább a film

lenségeket, melyekkel nem tud mit kez­

-

pszichológiai

problémái

deni. Tudniillik éppen azt nem mutatja

hatáspszichológiai szempont­

ki, ami a legfontosabb lenne, hogy mi­

valamint szociológiai problémái

kerülnek

nyújthat,

ez

a kísérlet azonban epizodikus. inkább elmondható az,

képet

ben áll ez a

pszichológiai hatás, ho­

a vizsgálódás középpontjába.

gyan

nyomja rá a film bélyegét az em­

Anélkül azonban,hogy valóban végigmen­

beri

pszichológiára,

ne akár egyik vagy másik vonalon,anél­

nyos asszociatív

kül,

ciáját, és ezek helyett uj, most már a

hogy kiteljesitené a film valódi

látásmódváltozást

okozó

szerepét, és

azt mélyen elemezné. Az a probléma, a-

és

a film

film élményvilágának

alkotásvilágának megkülön­

böztetése.

meg.

szociológiai tényeket

vizsgál

"A filmnek sikerül az életszoká­

sokba

behatolni,

sőt mi több, át

is

hatja azokat." /13. old./ Majd később: " Az emberek történetében először játsszák embertömegek ugyanabban az i-

így

a

szerző

kijelentéseknél.

jez ki,

tehát

nek,

tartja

azt

régi filozófusoknál, mint például DIDEr ROTnál felmerült. Itt ismét pusztán az a probléma, hogy nem elég bebizonyíta­

tatni, hogy a

le is vonja azt a következtetést, filmművészet egyike azoknak az

eszközöknek,

melyek

a modern

az

emberi világ

időben megteremtik

vagy legalábbis jelentősen hozzájárul­

pusztán technikai

letnek megfogalmazása a legkülönbözőbb

szetesen a

szerzőnek igaza van és eb­

nem

hogy ennek a társadalmi szükség­

szükséglet,

106

Igaznak

kérdés. S abban is igaza van a szerző­

dön." Ebben a közismert tényben termé­

egységét

inkább megmarad a

a gondolatot,hogy a film mindenekelőtt

ni:

hogy a

asszociatív kap­

csolatokat hoz létre.

dobén ugyanazt a játékot az egész föl­

ből

eviden­

széleskörű társadalmi szükségletet fe­

Már bevezetőben is elsősorban bi­ zonyos

kapcsolatok

film alapján evidens

mely voltaképpen COHEN-SÉAT-t érdekli, végeredményben a

széttörve bizo­

elvontan

megvolt ez a társadalmi hanem azt

is ki kell mu­

film mennyire tudja ezt

a szükségletet kielégíteni és mennyire nem.

Különösen

azt

kellene megírni,

hogy milyen módon elégítheti, elégíti ki

a film

dalmi szükségletet-

illetve

az említett társa­

A lapvető

filmológi.a megalapozójának tézise a

a-

filmbeli helyzetnek

fajta

nem

ismert

tájakat, embereket

mutathat be a maguk autenticitásában.A

és a kinematográfiái helyzetnek a meg­

k í v á n c s i s á g kategória azonban

különböztetése, vagyis alapvető célki­

ennek a

tűzése, hogy szétválassza a műalkotás

általános jelentősége lenne -

alkotói

ahhoz a megállapításhoz vezeti, hogy a

és

hatásbeli

oldalát. Ezzel

-

kategóriának a film

esetében pusztán

kapcsolatosan jelenti ki a következőt:

film

"Formális szempontból a filmbeli hely­

néző számára, és ezáltal "olyan hatal­

zet abból áll, hogy

ma van, hogy az

kombinációk ábrázolja, életet,

az

életet a kép­

meglepetéseket

üres szivekben eleven

benyomásokat kelt, az emlékezésnek bi­

a külső és belső

zonyos alapvetését teremti meg, amely­

a képzeletet vagy eleven dol­

ből

később az intelligencia

gokat és lényeket... viszont a kinema-

kenység táplálkozhat,

tográfiai helyzet abban állna,hogy em­

mas ahhoz is,

beri csoportokon

gát és

belül

egy sor doku­

mentumot, érzékelést, eszmét és érzést mozgatunk meg, az

életben

ami azt jelenti, feltalálható

és érzé­

sőt elég hatal­

hogy a dolgok gazdagsá­

misztériumuk forrását kimerít­

se, " /59«

old./

COHEN-SÉAT

hogy

anyagokat

szerint

ebben

áll a

filmművészet humanizmusa, mégpedig nem

/35.

akármilyen értelemben,hanem a humaniz­

Vagyis a szerző felfedezi, hogy

mus szubjektív idealista szempontjából

filmbeli eszközökkel alakitjuk." old./

okoz a

rendszerével

determinált mégpedig

bizonyos

noha

más az alkotás

és más az élmény, nem­

csak a művészeteknél

általában, hanem

felfogott értelmében.

Habozás

nélkül

kijelenti, hogy "azoknak a képzeteknek

a filmművészetben is.S elismeri ugyan,

lényegével állunk itt szemben,

hogy ez

az ember lényegi fogalmát alkotják,az­

még

nem tudomány, de enélkül

nem lehetséges a film tudományos vizs-

az az énnel állunk szemben,

gálata.S ez utóbbi pedig nem más, mint

csak

a film

szubjektumot,

sajátos informatív és jelrend­

objektumok

közepette

melyek

s igy nem­ látjuk

a

hanem látjuk az embert

emberi környezetben, vagyis olyan szi­

szerének elemzése. szerinte is tekin­

tuációban, mely megengedi, hogy plurá­

tetbe kell venni azt, hogy a film gaz­

lis maiestatis-ban igy szóljunk: mi.Ez

daságilag és technikailag rendkívül e-

pedig, ha közelebbről szemléljük,annak

rősen az iparhoz kötött művészet,azon­

a lényegi fogalma, ami a közösség, ami

ban a film

a

Természetesen,

ből a

nyelv- és jelrendszere eb­

tényből önmagában nem magyaráz­

ható. Sokkal inkább magyarázza viszont a film létrejöttét -

főként PASCAL a-

lapján - a kíváncsiságból, csiságban

olyan

és a kíván­

mozzanatot

lel fel,

humanitás

konstitutív

karaktere."

szerzőnek

ez az elcsú­

/60. old./ Persze a

szása filozófiailag szükségszerű a be­ vett polgári előítéletek alapján, lyek a

me­

humanizmust hozzákötik a szub­

mely mintegy meghatározza a film karak-

jektív idealizmushoz; és ilyen módon a

terisztikumát.Ez a meghatározás törté­

művészet

nik egyfelől abban az értelemben, hogy

nizmusát is csupán

a film éppen úgy a

kíváncsiság kielé­

ta alapon képesek interpretálni. Ennek

gítésének eszköze, mint bármely játék,

ellenére figyelmet érdemel az élményre

másfelől a film specifiku£an bizonyos

vonatkozó néhány, jó megfigyelés kifej­

és igy

a filmművészet huma­ szubjektív idealis­

107

tése,Pél dául a k í v á ncsi ságbó l k i i n d u l ­

giai szempontból,

va, sikerül b e m u t a t n i a azt, hogy a fiira

kis elszólása árulkodik is:

részletezése,

ugyanis a

d e t a i l - e k mögötti

lényeg­

film az

amiről a szerző egy "Minthogy

emberi psyché és a

ker e s é s e rendkívüli jelen t ő s é g ű lehet,

lélek diszkurziv képességének kutatása

s őt" v i l á g r e n d s z e r ü n k f o r r a d a l m a s í t á s á ­

szempontjából uj eszközöket nyújt, itt

hoz v e z e t h e t . ” /?/

kell keresnünk

C OHE N - S É A T

kö ny v é t

problémafelvetésnek sze mpontból

elsősorban

szánta.

Ebből

a

a k ö n y v értékei ta ga d h a ­

szétforgácsolt probléma legfeljebb ki­ indulópontot

jelenthet a jövőbeli ku­

tatás számára.

kér d é s e k

leleteket,

esztétikai

f ont o s a k elsősorban,

szempontból

hanem pszicholó­

bázisát. "

/103* old./ S igy a számos érdekes, de

t a t l a n o k . H a n g s ú l y o z z u k azonban, hogy e ne m

elemzésünk

Kérdéseket, de nem fe­

kíváncsiságot kelt, de nem

körvonalaz egy uj tudományt. Hermann István

108

Ez már önmagában elég,

KÜLFÖLDI FŐM) IRATOKBÓL

ben

nagyobb

keltsen a társas hogy

szorongást csak

ez a

legmélyebb dekli,

Mert az ember

a csordában lehet

legnagyobb ellentmondás, a megaláztatás;

is ennek részese kiván lenni. ember valójában is

állat,

azonban

természetű

lény,

a

Kierkegaard - i

"vagy - vagy"? Ezt a kérdést veti

fel

s

irányíthatja a

ARISTARCO

szembeállítja

BERGMAN

három filmjét - TÜKÖR ÁLTAL ... ,

egy XX, századi modern

művészetét

jobban fél,

szellem felé,"

EU­

RÓPA LETTERARIA 1965. jan-febr.

szel­

Az ember - állat,

csak az elszigetelődés DILEMMA BERGMAN MŰVÉ­

Mert az

válhat; ettől azonban, mint

mint a haláltól.

alkotó

csak az ér­

zik, hasonlóképpen cselekszik, és maga

L

Áthatja-e

azzal,

hogy a csorda is igy gondolko­

állati

SZETÉBEN - GUIDO ARISTARCO CIKKE,

félelmet

Vajmi keveset törődik

lemmé

A KÍERXEGAARD-I

és

halálnál is.

lény,

boldog.

hogy az ember­

ÚRVA­

CSORA, A, CSEND - ANTONIONI három alko­ tásával:

a NAPFOGYATKOZÁS,

AZ ÉJSZAKA.

KALAND és

De bizonyltja, hogy ezek­

Guido ARISTARCO neves olasz filmeszté­

ben a filmekben összefüggő láncolatban

ta BERGMAN oeuvre-jével kapcsolatban,

látjuk "kalandjait annak a nagy űrnek,

BERGMAN - irja ARISTARCO - DREYERhez

hasonlóan

elutasitja a szigorúan

amelynek a neve: más,

mint bizonytalanság,

önmagában szemlélt tudományt, de azt a

sora,

fajta

lapmotivum,

pok

vallásosságot is, amelyet a pa­ hirdetnek.

filmjében

Ezt

fejezi ki számos

a szereplők vitája a vallá­

megértsük, dézzük

a

rendkivül

problémák'

Az elkeseredés az a-

amely

cselekvés

nem

a

svéd rendezőnél

végső

indítékaként

szerepel. BERGMAN sosem ad világos magyará­

BERGMAN álláspontját jobban KIERKEGAARD következő, jellemző

NAPLÓjából iBERGMAN szerint

és

kifejező,

rá

nagy hatást gyakorló részletet: "...

kockázat.

minden

sosságról. Hogy

lélek". Az élet

elszigetelődni a csordától.

zatot

filmjeiről, s sosem szándékozik

megmondani, mit kell gondolni filmjé­ ről

a

kritikusoknak.

Gonaolkozniok

kell, kielemezni, "olvasni" bennük, ahogy

tudnak.

eljutni

"Nincs más

önmagamhoz.

célom, mint

Ez is az igazság

109

egyik fajtája. Saját egyéni igazságom,

riás, aki csak a kisujját mozditja, de

lehet,

ez is veszedelmessé váLhat, Lehet,hogy

hogy nem is teljes, csak fél-,

vagy negyed-igazság, talán nem is lé -

tévedek.

tező, legfeljebb annyiban valóságos,a-

elérte fejlődésének csúcspontját, s ez

mennyiben számomra valóban az,"

az

Akárcsak is

azt a

KIERKEGAARD,

meggyőződést

a rendező

vallja*

hogy

Az is lehet, hogy a film már

eszköz, saját

belső természeténél

fogva nem hódithat ket,

már ujabb területe­

már falba ütköztünk ezen az utón

minden igazság csak bizonyos fokig ér­

már zsákutcába jutottunk. Sokan ezt

vényes; ha túllépi ezt a határt, akkor

nézetet

már

szembekerül -önmaga antitézisével,

valamelyest mindannyian mocsaras, süp­

s a kereszténység /a szó valódi értel­

pedő talajra jutottunk mostanában,meg­

mében véva is/

bénítanak a gazdasági

lényegében összeegyez­

vallják és

a

kétségtelen, hogy

lehetőségek ag­

tethetetlen a filozófiával. BERGMANnak

godalmai,

egyébként

bizonytalanság és a rendszertelenség."

meggyőződése

minden film

csak

amennyiben

témája

az

is,

hogy

BERGMAN müvei -

annyiban maradandó, lényegbe vágó, még

a konvenciók,

kusan,

nem

is

a félelem, a

ha nem is kriti -

dialektikusán - mégis

merész is. Nem lehet azt

visszatükröznek bizonyos valóságot;azt

mondani, hogy expozicióiban ő ne hasz­

a helyzetet, amelybe egyfajta mai kul­

nálná a

túra, mai társadalom jutott.

ha

formájuk

legszélsőségesebb

eszközeit,

őszinteség

költői erővel, szuggesztiv

ják

Bemutat­

az önzést, az eldologiasodott em­

ráhatással,művészien jelentékeny nyel­

ber válságát, a család,a vallás hagyo­

vezettel,"

mányos. rendszerének

BERGMAN

filmjeiben

kérdéseket

válságba

jutott

voltát. BERGMAN általánosítja a

tesz fel, de el kell gondolkozni azon,

világról

vajon "racionális" kérdések-e ezek.Va­

alkotott diagnózisát, "zsákutcát","bé­

jon a

kétségbeeséssel valóban nem ál­

nulást" , "mocsarat","bizonytalanságot"

lítható szembe más, mint a hit, a val­

emlit, -hogyan is találhatna tehát ki­

lás *■3 egyedül ealehet-e az ember mene­

utat, nyilt választ vagy akár csak Ös­

külése, a "halálos betegség" leküzdője.

vényt

Az

kétségek között, amelyek gyötrik?

aut - aut, a választás az egyetlen

is,

BERGMAN

lehetőség-e az elidegenedett világban,

ellentmondások, súlyos

számára a művészet abban

a Kierkegaard-i filozófia eme kvalita­

a

tív "dialektikája", a lehetetlen lehet­

lendületét,

ségesség, a

vallástól, a hittől. Ezzel mintegy el­

mentsvára.

miszticizmus Nem

lehetne-e

eme

utolsó

mindezzel

percben

az

vesztette amikor

el igazi alkotó elválasztották

vágták a köldökzsinórját,

szembeállítani a racionális

dialekti­

életet él,

kát,

szembeál­

egyben degenerálódik is.

s ennek perspektíváit

"Ha

lítani a kérdésekkel, ezt tekinteni az

regenerálódik

a

s ma steril ugyan,

de

megkérdezik tőlem - vallotta

archimedesi pontnak,amelyről az életet,

egy Írásában - mi az én filmjeim végső

annak jelenségeit

célja,

és

ezek

lényegét

névtelen

szemlélhetjük. Mit mond erről BERGMAN? "Mi rende­ zők csak egy kis részét használjuk

ki

egy különleges lehetőségnek,mint az ó­

110

azt

felelném,

épitő,

hogy szeretnék

alkotó lenni... Füg­

getlenül attól,hogy én magam hiszek-e, vagy

sem,

hogy

keresztény vagyok-e,

vagy sem, szeretnék egy katedrális uj-

/Itt egy

sült, s a közönség körében sem aratott

hivatkozik, mely sze­

nagy sikert, mégis mint a modern film­

ra-felépitői közé tartozni.” régi

legendára

rint a Chartres-i katedrális leégett,s

művészet erőteljes

utána a világ

vészi

minden tájáról névtelen

kisérlet

alkotása, mint mű­

figyelmet érdemel, a-

épitők ezrei gyülekeztek,akik újjáépí­

mint erről a

tették, ám csak munkájuk eredménye hir­

kodnak.

deti dicsőségüket,egyikük neve sem ma­

Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük

radt fenn./

e nyilatkozatokat.

BERGMAN számára igen nehéz valódi kiutat találni, gatni a

JOSZIF HEJFIC rendező: Hazafias filmnek tekintem HUCIJEV

vagyis többet megmoz­

film-óriás hatalmas erejéből,

közölt vélemények tanús­

alkotását.

Patriotizmusa nem külsősé-

mint éppen csak annak kisujját... Hoz­

ges, nem deklarativ jellegü,hanem "be­

zájárul ahhoz, megint csak feltehetően

lülről” fakad;

öntudatlanul, amit ő maga nevez vesze­

sát, korunkkal való szoros kapcsolatát

delmesnek

NÉGY FILM c. könyvének elő­

tükrözi, A maiság hatja át a filmet: a

szavában,

ahol elitéli, hogy manapság

mai

a művész állásfoglalá­

Moszkva fiatalságénak jellegzetes

az ”én” ellen intézett legkisebb táma­

élete elevenedik meg a kockákon. "Meg­

dást

mikroszkopikus

ijesztettek", hogy a film pesszimista,

vizsgálat alá, mint ha örökérvényű je­ s a művész szenté

szerkezete pedig a "dedramatizáltságfi , y ra épül. Szó sincs erről. A keserűség

ségnek tekinti saját elszigeteltségét,

nem pesszimizmus:vannak esetek, amikor

szubjektivitását, individualizmusát.

bátran hangsúlyozza az igazság

is

úgy

lentőséggel

veszik

birna;

válsága egy­

dásának fontosságát. A másik vádat sem

s BERGMAN nem talál utat a

érzem megalapozottnak. Igaz: a második

Az avantgarde belső re mélyül, kor

elmon­

igényeinek

leginkább

megfelelő

részben csökken ugyan a feszültség,sok

kritikai realizmus felé sem, nem-tudja

az

"üresjárat",

meghatározni azokat az irányokat, ame­

számottevőek.

de ezek a

hibák nem

ez ma vezet. Nem tud hatá­

Kitűnő PILIHINA operatőri munkája.

rozni - az aut-aut, a választás jegyé­

Az un. poetikus és prózai filmművészet

ben sem -az igazán reális és termékeny

szintézisét

ut irányába. -

meglepően

lyek

felé

teremti

meg:

a liraiság

harmonizál

az

elemzés kö­

nyörtelenségével, PÁLYATÁRSAK FILMJÉRŐL. Az

HUCIJEV

HÚSZÉVESEK .CIMÜ

A HÚSZÉVESEK azzal a vulgáris el­

ISZKUSSZTVO KINŐ I9 6 5. IV.

képzeléssel is hadakozik, mely a film­

ISZKUSSZTVO KINŐ ez évi ápri­

től

-

az irodalomtól eltérően - cse­

lisi száma filmalkotók, kritikusok, i-

lekményt ,cselekményt és újra csak cse­

rók

lekményt kiván.

nyilatkozatát közli HUCIJEV HÚSZ­

Az a

jelenet, amikor

ÉVESEK /Mnye dvadcaty let/ cimü, 1963-

az egyik

ban

fehér szüzhavon lépked,és magába sziv-

készült filmjéről, amely átdolgo­

zás után került a

közönség elé, /Ere­

deti cime ZASZTAVA ILJICSA -

ILJICS

NEGYEDE ./ A szerkesztőség elorebocsájtott

megjegyzése

hős "bukása" után a vakitóan

ja az első jét

- felér

téli reggel bármely

hideg levegő­ kivételes erejű,

prózai alkotás egyik egész fejezetével,

szerint, bár a film

HUCIJEV müve - melynek feltehető­

annak idején szigorú birálatban része­

en szép számmal lesznek utánzói - sok­

111

A felvonulás

szorosan aláhúzza a tehetség szerepét:

epizódja hosszú, de

a tehetségét^ a szó legnemesebb értel­

egyáltalában

mében.

találunk példát arra is, hogy a rende­

VASZILU SZOLOVJEV, filmdramaturg:

ző

Nem ismerek több filmet háború u-

elvéti

például

nem vontatott. A filmben

az

arányokat

Szergej

/elnyújtott

sétája, a

reggeli

táni művészetünkben, mely ilyen szere­

Moszkva néptelen utcáin/. Mi,filmesek,

tettel s kivételes

sajnos, gyakran

rázolná a

moszkvaiakat

mint a HÚSZÉVESEK. rendő:

kifejezőerővel áb­

mindezt

és

Moszkvát,

S ami külön dicsé­

nem

"szép" közhelyek

hogy a néző és

A filmnek több érdekes epizódsora figyelmet

ső világának

Szlávka

bonyolult meg

életének gazdagsága jelenik

előttünk:

érdemel: családja,

és éjjeli utas,

a

" gondterhelt"

a villamoskalauznő

az estély és a "mane-

lelkivilága a

ken"-kislány éneke. Találó portrék -ii~

elszakithatatlan

gyes megoldások ezek. Szergej, a főhős

a hősök

város.lelkivilágának

fizikai törvényei

is vannak.

éri el. Szergej, Nyikolaj, Szláva bel­ mint Moszkva

érdeklődése felkeltésének

ébrentartásának

vagy ügyes "kozmetikázás" segitségével

gazdagsága

megfeledkezünk arról,

része,

jellemzése kevésbé sikerült:a forgató-

A filmnek vannak hibái is,de csak

könyv

ismeretében

a

figurát érdeke­

érdemeiről szóltam, mert ezek határoz­

sebbnek és meggyőzőbbnek hittük.A szi-

zák meg a mü társadalmi jelentőségét.

nész megválasztása sem szerencsés: hi­

JULIJ RAJZMAN rendező:

teltelen pillanatai vannak.

A film ritmusát kák meghatározzák.

resik a

...A moszkvai utcákon három kato­ na halad.

A felvevőgép lassan követni

választ a kor izgalmas kérdé­

seire, s nem fogadnak el kész formulá­ kat.

Talán

ez a

legszimpatikusabb a

filmben:nem mindig azonosulnak a hősök

kezdi Őket. És aztán gad a

A film fiatal szereplői maguk ke­

már az első koc­

fokozatosan magával ra­

film atmoszférája,

s hatalmába

eszmevilágával,

de lehetetlen nem ér­

deklődéssel figyelni gondolataikat R i ­

kerit bennünket a kellemes érzés, hogy

táikat, útkeresésüket.

felismerjük mindazt, ami mindennapi é-

LARISZA KRJACSKO, kritikus: A hősök

letünkben körülvesz bennünket - az em­

a HÚSZÉVESEK

c. filmben

bereket, a fiatalságot, a mai kor sza^

mindent azért tesznek, hogy sajátmagu-

vát,

kat megtalálják.

a tömeget s a reggeli, éjszakai,

örömteli és

hétköznapi

A kérdés

Moszkva élet­ nem

ritmusát. A május elsejei

felvonulás jele­

jogosnak látszik: Vajon

iskolások

a

tetik a filmben?

ott van a résztvevők között.

kuak,

hősök

ahogyan

Szergej morális megváltozását érzékel­

nete kitűnő: az ember úgy érzi,maga is A

módszerek,

Nem túlzottan egysi-

oktató jellegűek

ezek a képso­

eggyé válnak az ünnepi menet­

rok? A Politechnikai Intézetben leját­

tel,hogy Szergej és Anya "kergetőzése"

szódó jelenetre gondolok, vagy a hires

tökéletesen

beállításra,

annyira

harmonizál

a dokumentum­

araikor Szergejnek megje­

fontos,

lenik halott apja szelleme, s egyszerű

rejtett kamerával dolgoztak-e az alko­

szavakat mond neki elvtársairól, az é-

tók vagy sem. A lényeg az:megteremtetr

letről,

ték a"jelenlét" csodálatos effektusát.

ről. Kortársak találkoznak ekkor, sőt;

felvételekkel.

112

Számomra

nem

a soha be nem következő jövő­

a fiú 23, az apa csak 21 éves* A jele­

munkájára.

netben az "apák és fiuk", a nemzedékek

filmnek.

s a

ralkodóvá válik,

hogy a kis részletek

kér, lnek a

középpontjába - már-

tradiciök

harpa eléggé retorikus

megfogalmazást nyer* A

társadalmi

mellőzi

háttér,

HUCIJEV,

ha nem is

mindenesetre

elna­

inár

Ez erénye -

s hibája is a

Az "aprólékosság" annyira u-

film

a hősök ábrázolása s maga

a cse­

lekmény rovására.

gyolt. A néző emlékezetében a fiatalok

Az emocionális, megragadó részleg

erkölcsi útkeresésének képei s a talá­

tek adják a

ló

jellemek maradnak meg, de a pátosz

Csakhogy.SPALIKOV /a forgateköny társ­

emelkedettsége nem jut el a nézők szi­

szerzője. A ford./ és HUCIJEV teljesen

véig,

figyelmen kivül hagyják az intellektu­

VASZILIJ SUKSIN.rendező, iró, szinész:

ális atmoszférát.

HUCIJEV: művész.

film lirai atmoszféráját.

A film felépitése nem drámai, ha­

Művész,akit a kortársak intellek­

nem lirai

jellegű: hijával van minda­

tuális élete vonz. Hősei az ész, a ké­

zon elemeknek,

pesség

dokat, novellákat

és

a

gondolkodás

parancsára

cselekszenek.

kölcsi kérdések

Filmjében hazafiul lelkiismeretét értékelem

melyek az egyes epizó­

legmagasabbra:

képességét,

náltak.

valójában

mondvacsi­

A h sök legkevésbé saját éle­

tükkel s a társadalomban elfoglalt he­

hogy "másokért" csatázzék,

lyükkel törődnek.

SZERGEJ JURSZKIJ, szinész:

konceppió

Ez a rendező "érzi" a filmet.Sza­

összefűznék. Az er­

vánvaló.

Az irói és rendezői

egységének Ilyenformán

hiánya is nyil­ HUCIJEV

badon beszél anyanyelvén -a film nyel­

felszinen mozog,

vén; ez

csupán külső jegyeit látja.,

határozza meg képeinek csodá­

latos k'zvetlenségét,

asszociativitá-

csak a

az ábrázolt világnak

JEFIM DOROS, iró:

sát, sokrétűségét.

Az ember természeténél fogva ide­

A filmnek biztosan vannak hibái is.

genkedik minden hamis dologtól, s csak

Csak egyszer láttam, nem vettem észre.

a természetesség, arányosság, vagyis a

El voltam ragadtatva, s hálás

harmónia töltheti el

vagyok

megelégedettség­

HUCIJEVnek és összes munkatársának.

gel.

NYIKOLAJ KOVARSZKIJ, kritikus:

érzéssel ajándékozott meg engem.

Egyes bírálók,akiknek elhivatott­ ságában

nem

kételkedem, hozsannázva

fogadták HUCIJEV müvét. véleményem,

hogy az

Nekem is az a

olyan

epizódok,

Marlen

HUCIJEV filmje

ezzel az

Ugyanúgy, ahogy a tél után tavasz jön, jön lett

majd nyár, ősz és újra tél - el­ az idő,

amikor a húszévesek meg­

emberré serdülnek fel.

S amikor

pontosabban novellák, mint a május el­

az ember húszéves, gondolkodni kezd:ki

sejei

is 6 voltaképpen s miért él, mintha e~

ünnepség,

Fokin találkozásai a

kalauznővel, Szprgej beszélgetése meg­

lőször történnék

ölt apjával stb, - a film eleje és vé­

valaki átlépte a huszadik év küszöbét.

ge -

méltán aratott sikert a nézők és

kritikusok kóreben.

rületlennek tartom. A

részletek gazdagsága,

megfigyelések

hogy

A filmben semmi kivételes nincs: amit

S mégis: a filmet egészében sike­

meg a világon,

látunk

megszokott

s ugyanakkor

mégis rendkívüli, ahhoz hasonlóan,mint amikor a hosszú és nyomasztó tél után,

az apró

bősége jellemző HUCIJEV

egy álmatlan éjjelen

meghallja az em­

ber az olvadó hó leeső cseppjeinek ne­

113

szét, s arra gondol,hogy még csak húsz­

ilyen

egész film

valójában az élet

véve azt, hogy a természetes morál el­

apró részleteinek pontos megfi­

gyeléseiből áll.

leni

De - amellett,hogy a

HÚSZÉVESEK

általában szól

emberről -

csodálatos módon

alkotni

a

a

filmben egyértelműen meg­

a húszéves

történnie, hanem elégséges alapot kell

árasztja

adni arra, hogy a néző tudatosan a he­ lyes végkövetkeztetésre jusson,

hitem szerint, nem is lehetne

jelentődet

támadásnál nem szükséges az eli­

télésnek

egy meghatározott kor levegőjét is: enélkül,

A filmnek logikusan a rossz

elitéléséhez kell vezetnie, figyelembe

egynéhány éves. Az

IV.

V. A rossz

realista művé­

gényli

mindig a

véletlen

szetben.

helytelenitése nem i-

és

gonosz tervek vagy a

mellékes tettek elitélé­

Ez a film, úgy vélem, a filmművé­

sét, nem szükséges a gonosz bünbánata,

szet fejlődését meghatározó azon alko­

sem lelki vagy külsőleges csődje. Ele­

tások sorába tartozik, melyeket a ren­

gendő,

dező egyénisége,módszere, stílusa tesz

lődése folyamán ellensúlyozza a jó,

jelentőssé. A HÚSZÉVESEK

ilyenformán

ha a rosszat a cselekmény fej­

VI.

Nem lehet kifogásolni a sze­

számomra HUCIJEV filmrendező művésze­

mélyes vagy szociális jellemzők meglét

tével való találkozást jelenti,

tét a filmben, s nem kell kerülni azt, ami

UJ CENZURATÖRVÉNY SPANYOLORSZÁGBAN

megaláztatás

/CINÉ EN 7 DIAS I965. /IV/ 202./ Á l t a l á n o s I, egyes ni,

láttán,

VII.

figyelembe véve a kü­ és

stilusu

szándékosan az általában el­ Nem lehet elitélni egy fii-,

met, mely a hiteles problémákra korlá­

filmek

tozódik,

bár

ha

szembenállását. Ha egy film lényegének

teljes

megitélése nehéz és bizonytalan, tilos

sos

az engedélyezés

vetkeztetésre jut.

tatni

rajta,

előtt vagy

bármit változ­

konfliktus

megoldást, de amelyik a szoká­

a l k a l m a z á s

t ö r v é n y e i

II. Bemutatható a rossz egyszerű­ egy esetként,

nem is nyújt azokra

normák szerint elfogadható végkö­

Az

úgy vágpi belőle,

hogy az.módosítsa a lényeget. en,

türelmetlenség

fogadott ,normákkal.

hanem tartalmának egészét egység­ fajtájú

a

a nézőben a

feltéve ha a film ragaszkodik

lenkezik

jelenetek alapján kell megítél­

lönböző

vagy

kelt

az egyenes kritika elveihez és nem el­

n o r m á k

A filmeket nemcsak a képek és

nek tekintve és

nyugtalanságot

VIII.

vagy mint a drámai

Tilos: 1./ az öngyilkosság

felmentése, 2./az irgalomból való gyil­

egyik eleme, de nem szabad

kosság felmentése,

3./ a bosszú

és a

jogos vagy kívánatos formába öltöztet­

párbaj

ni, hogy szimpátiát keltsen, vagy fel­

eset

ébressze a vágyat az utánzásra.

vagy egy

meghatározott környezet szo­

kása ez.

Mindig el kell kerülni, hogy

III.

Azoknak a körülményeknek

mutatását, zák

a

nézőben

sem,

mikor

Nem kivétel az az egy kor társadalma,

általánosan és objektive igazoljuk. 4.

elitélendő magatar­

a válásnak,mint intézménynek felmenté­

kell megrendezni, hogy ez a

se, a házasságtörés, a tilos szekszuá-

ne keltse az objektiv igazság

látszatát.

114

melyek emberileg magyaráz­

morálisan

tást, úgy

be­

elfogadása.

lis

kapcsolatok, a prostitúció és ál­

talában mindaz, ami sértés a házassági

kötelék és a család ellen. 5./az abor­

gyűlöletet

tusz és azoknak

népfajok

zolása,

az orvosoknak az iga­

akik megszakítják a terhessé­

get. bemutatni a szek-

népek

között,

vagy szociális osztályok kö­

zött, vagy amelyek általánosságban vé­ delmükbe

IX. Tilos: 1./

szitának a

veszik az egyenetlenséget és

ellenségeskedést

az egyes emberek kö­

szuális perverzitást mint a cselekmény

zött, a morális és társadalmi rend te­

fő vonalát; másodlagos jelenségként is

rületén.

csak úgy lehet felhasználni, ha az ak­

XVI. Tilosak az olyan filmek, me­

ció rejtve marad, és ha a film levonja

lyek

az

mének

uralkodó

morál

következtetéseit,

2./ a kábitószerfogyasztás és az alko­

tételesen tagadják a haza védel­

3*/ a bűntett bemu­

tatása - ha jellege túlságosan részle­ tezett -,

valamint az

Tilos a film, ha törvénybe

ütközőt hirdet valamilyen módon 1./ a katolikus egyház dogmája, erköl­ cse, kultusza ellen, 2./ az állam alapvető törvényei,a nem­

X, Tilosak mindazok -a képek ielenetek,

XVII.

eszközök és az

eljárás részletezése,

és azt a törvényt, mely

meg is követeli ezt,

holizmus bemutatása, a notóriusan vég­ rehajtott tettek,

jogát,

és

zeti érzés és az ország külső vagy belső biztonsága ellen,

amelyek az átlagnéző alan­

tas ösztöneit felébreszthetik, es az azokra vonatkozó tettek,

melyek

3./ az államfő ellen. XVIII.

töb

Tilos a film, ha az olyan

bet is szuggerálnak, mint maga aa a k -

jelenetek és képek,

ció. XI,

nem kifogásolhatók, ismétlésük folytán

Tiszteletben kell

tartáni a~

házastársi szerelem intimitását, tilo­

buja,

sak azok a képek és jelenetek,

teremtenek.

melyek

melyek önmagukban

drasztikus vagy

XIX.

morbid légkört

Mikor a filmeket kis közön­

ezt megsértenék, XII. Tilosak a brutalitásról szó­

ség számára vetitik,

ló

jelenetek, kegyetlenség

lazábban lehet értelmezni,de a pornog­

ember és állat iránt, a terror ábrázo­

ráf és felforgató filmek minden közön­

lása,

ség előtt tilosak,

képek

és

amely beteges vagy igazságtalan

a fenti normákat

módon jelenik meg, XIII.

Tilosak azok a szóbeli ki­

fejezések,

jelenetek és intim plánok,

melyek

LE BONHEUR - ÁGNES VARDA UJ FILMJE CINEMA 65 - 94. Szokatlan erejű erkölcsrajz, vagy

ellentmondanak a jóizlés lege­

felületes tanulmány?

lemibb normáinak.

Az alkotók által

Tilos: 1./ tiszteletlen be­

nem

ismert világ mesterkélt ábrázolá­

mutatása a vallásos hitnek és gyakor­

sa,

vagy

latnak, 2./ sértő és méltatlan bemuta­

világ gyilkos szatirája?Erre a kérdés­

tása a politikai ideológiának és mind­

re próbálnak felelni anCinéma 65” kri­

annak,

ami bármilyen módon szembenáll

tikusai ,Pierre PHILIPPE és Marcel MAR­

intézményeinkkel és ceremóniáinkkal,a-

TIN. Miről is van szó ebben a filmben,

mi a tisztességes rend

amelyről az a vélemény terjedt el,hogy

XIV.

létét nem res­

nem

a történelemnek,

VARDA művészetében?

a

filmek,

előkelő

helyet Ágnes

A férj asztalos, a feleség varró­

ténelmi körülményeknek. Tilosak azok

el

érzékenyen kitapintott

pektálja. 3*/ tendenciózus elferditése személyeknek és tör­

foglal

egy

melyek

nő. Szeretik egymást, két szép gyerme­

115

kük,

derűs otthonuk van,

és vasárna­

punk, hogy MALLE Mexikóban tehetetlen*

ponként kirándulnak. A férjnek csinos*

kedik,

kedves szeretője van, akivel meghitten

kritikán aluli

tölti idejét, rendszerint délután 5 és

kilátások a jövőre.

hogy TRUFFAUT

vadul védelmezi

MATA HARIját. Szomorú

Marcel MARTIN kritikájában

7 között. Egy szép napon megmondja fe­

szem­

leségének, hogy szeretőt tart, de kéri

beszáll PHILIPPE teljesen negativ

az

tékelésével. A film szerinte

asszonyt,

ne aggódjék, mert ettől

ér­

egyesíti

éppen úgy szereti, mint eddig. A fele­

a CLEO 5-7-IG és a CHERBOURGI ESERNYŐK

ség erre öngyilkos lesz. A csinos sze­

erényeit, és formai sikon kivételes él­

rető a feleség örökébe lép, a vasárna­

ményt nyújt. Amit egyesek modorosság -

pi kirándulások békésen folytatódnak.

nak neveznek a filmben, nem egyéb mint

Pierre PHILIPPE

szerint két fel­

kifinomultság, amely csak akkor akadá­

vonás után már nem volt kétséges, hogy

lya a szépségnek, ha a gondolat

Ágnes VARDA is látási zavarokkal küzd,

ségét kívánja leplezni. De ebben film­

hogy ő is elővette

ben van gondolat. A formalizmus vádja

a

maga cherbourgi

üres­

esernyőjét,felszinre bukkant a mester­

elesik, mert Ágnes VARDA nem is kívánt

kéltség

realista filmet létrehozni. A szivéhez

iránti

izlésficam*

rajongás, ez a .súlyos

amely gyorsan és biztosan

közelálló impresszionista modorban tob­

elvezeti a művészt az értékek zűrzava­

zódó vörös és narancssárga

rához és a rútság esztétikájának elfo­

beszél el egy fiktiv történetet,amely

gadásához.

valóban a boldogságról

Bár ez alig hihető, A BOL­

színekkel

szól.

Itt

a

DOGSÁG még csúnyább film, mint a CHER­

"dráma" szó nem helyénvaló,mert hiány­

BOURGI ESERNYŐK.

zik a műfajtól megszokott

párisi

metró

Olyan csúnya, mint a

kozmetikai

cikkeket a-

erkölcsi tanulság.

pátosz

és

Itt egyszerűen ar­

jánlgató reklámkirakatai. Jó volna, ha

ról van szó, hogy a főhős, aki igen jó

egy bizonyos ponton Ágnes VARDA felki­

ember,

áltana: Nem! Mindez hamis, ime az igaz­

hogy

ság, ime a szépség, idenézzetekIDe ez,

ben szereti őt is,meg a szeretőjét is.

.sajnos,

nem következik be, A film ál­

Nem

őszintén közli a

párhuzamosan és más-más minőség­

szükséges,

impresszionizmusa, az értelmetlenül és

keresztezze

keresetten

mert

Összezsúfolt részletek, az

artisztikus

szenvelgések még elmenné­

feleségével,

hogy a

két boldogság

és megsemmisítse egymást,

nkét boldogság összeadható”. Nem

tűr meg

félrevezetést,

hazugságot

a

nek valahogyan, ha volna némi meggyőző

házasságában, és szinte elképzelhetet­

erő a kispolgári légkör leleplezésének

lennek tartja, hogy a felesége egészei:

állítólagos

más szemszögből látja a kérdést. Ilyen

szándékában.

minden emberi tett

Az édeskés,

tartalomból kivetközte-

figurák azonban érzelgős ponyva-

regénybe kívánkoznak. A

francia

téma

a háztartási

melodráma

nélkül met,

vatalos propaganda emberei látják csak

tényezőjét.

ilyennek.Nyugtalanító jelenség a fran­

dekes

cia filmművészetben, hogy Ágnes VARDÁ-

főhősnőt.

tól

hagyományosan

116

hánytató

pasztillákat ka­

buktatóit

és álszemérem

kell ábrázolni a testi szerel­

cikkeket reklámozó rajzolók vagy a hi­

ilyen

tehetségen kivül

bátorság is szükséges, el kell kerülni a

munkást

felvetéséhez a

mint az egyensúly és a boldogság Ágnes VARDA rendkívül ér­

felfogásban

vetiti elénk a két

A feleség ösztönszerüleg és tárgyként áll előttünk,

feláldozza magát a férj boldogságáért,

nyekkel, mint OLIVIER, vagyis,hogy te­

és lemond a küzdelemről. A szerető vi­

hetségesek

szont alanyként

nem kiméivé,jól csinálták; meg;de ez az

nik,

hogy nem rabja a feleség bukását

okozó ezt

jelentkezik, és kitű­

előítéleteknek. Tekintsük tehát a

első

a színészek,

eset, amikor a

és költséget

rendezőnek saját

koncepciója van a jelentések valódi ér­

filmet erkölcsi állásfoglalást

telméről,nem a színpadi jelentésekről,

kerülő

lélektani

hanem a darab valóságos értelméről. E-

méltán

illeszkedik a

szög

tanulmánynak, amely szerelmi három­

problematikáját tárgyaló legjobb

francia filmek DŐS/AKA,

zért gondolom azt, hogy ez az első jó SHAKESPEARE-film.

/A SZERELMEK HALOTT I-

JULES ÉS JIM,

A FÉRJES ASZ-

Filmjét sokkal megalapozottabbnak érezzük,

mint a többiekét. Nagy dolog

az is a HAMLETben, hogy KOZINCEV el a-

SZONY/ sorozatába.

kart szakadni az orosz SHAKESPEARE-FILMEK HÁRMAS VÁSZNON

színpadi tradíciótól.Az uj Paszternák-

GEOFFREY REEVES JAVASLATA

forditást használta,

SIGHT AND SOUND 19^5 34-/2

degebb,

A SHAKESPEARE-fiÍrnek története i-

operai jellegű

amely sokkal hi­

pergőbb és realistább, mint a

19 .

hagyományos

századi fordítás: e-

gen gyászos:több mint 100 film készült

gyetlen színpadi színészt sem alkalma­

SHAKESPEARE darabjaiból,

zott, egyikük sem

de többségük

képtelenül rossz.

játszott

még szín­

házban SHAKESPEAREt. A filmnek azonban

Érdekes dolog, hogy bár a filmmű­

korlátja

is

van:

egy stíluson belül

vészet magához vonzotta a század legint-

mozog — rendkívül vonzó,EIZENSTEIN

telligensebb rendezőit,egyikük sem mu­

táni

tatott

mindig nem

különösebb

vágyat

arra, hogy

megbirkózzék SHAKESPEARErel.Kéi tehet­ séges

szinész-rendező

alkotott

olyan jelentős, noha kissé

stilus

de ez még

az alapvetően legjobb SHA-

KESPEARE-stilus. Igazi

csak

szokatlan

romantikus

u_

mestermü a KUROSZAWA-film,

a VÉRES TRÓN, a

amely valójában nem

SHAKESPEARE-kérdést,

is

filmet, amelynek sikere volt:

OLIVIER

érinti

mivel

és WELLES,Valójában mindkettő

inkább

nem használja a szöveget. Bár KUROSZA-

színészként, mint rendezőként közelit!

WA igen pontosan követi a cselekményt,

meg a feladatot.

-áthelyezve azt a középkori Japánba és

Két komoly

alkotás

van

csak: a

szovjet HAMLET és a japán MACBETH.MAN-

MACBETHbŐl

uj, japán dialógussal dolgozik. SHAKESPEARE

KIEWICZ JULIUS CAESARja a lépcsőfok KQZINCEVhez, mivel az,

a darab.intelli­

gens értelmezéséből indult ki. A KOZINCEV-filmet támadták akaáe-

szamurájt formálva - mégis

a probléma,

megfilmesítésénél az

hogyan lehet könnyedén és

fürgén követni, ruházat,stilus és kon­ venciók váltakozásával,az egyes szemé­

Valóban akadémikus, de

lyekben végbemenő szellemi folyamata -

semmi olyan sincs benne,amely ne arról

kát. Ugyanaz a probléma, mint amellyel

tanúskodna,

minden

miz musa miatt.

hogy ez az ember körülte­

filmesnek

kell néznie

kintően gondolta ki a szerkezetet és a

ma. A

jelentéseket. A film ereje és világos­

tek attól,

sága teljes egészében ebből fakad.Ren­

mozgékonysága. Nos, hamar visszatalál­

delkezik ugyanazzal

tak a

az erővel és eré­

hangosfilm

szembe

feltalálásakor fél­

hogy csökken majd a kamera

kamera

mozgékonyságához, azon-

117

bán

a

g o n d o l a t n a k

az

a

nerama vászon,Lényegében az elv ugyan­

mozgékonysága,amellyel a némafilm ren­

az,

delkezett, csak most kezd visszatérni,

tetni,

GODARD filmjeiben. Ebben a vonatkozás­

vászon és nincsenek csatlakozások, ad­

ban

dig THOMPSONé inkább brechti technika:

GODARD a

legjelentősebb rendező.

A BANDE A PART-ban

első

izben szaba­

nem

de mig a Cinerama igyekszik elhi­ hogy

is

egyetlen

darabból van a

akarja, hogy a néző megfeled­

dítja meg a képet saját konzisztenciá­

kezzen

jától.

vásznat lát, folytonossági hiányokkal.

Az egyik

pillanatban

valóban

arról,

hogy

három

különböző

egy bárban tartózkodó három embert lá­

Hatalmas kenuzási jeleneteket mutatnak,

tunk,azután fokozatosan elidegenedünk,

a csónakok egyik vászonról siklanak át

úgy nézzük, mint filmet, majd mint va­

a másikra.A törések állandóan emlékez­

lamit, amit egy filmes készített, majd

tetnek rá, hogy abban a pillanatban,a-

arra

mikor a

emlékeztetnek,

játszanak,

hogy

azután

színészek

pedig visszadobnak

a

teljes

abba az állapotba,hogy higgyünk benne.

másra.

SHAKESPEARE-ben ezek a változékony re­

A

lációk adva vannak.

rendezőnek már nincs szüksége Cinerama méretre, átválthat

klasszikus

jelent problémát

Bizonyos értelemben,

természete­

long

filmgyártásban nem a közönség számára a

s h o t -ból a premier planba

sen, mindez gyermekcipőben jár. GODARD

való átvágás.

az Sgyik végleten és ANTONIONI a mási­

fantáziát a közönség részéről,

kon,

itt a

ugyanazzal

a problémával birkó-

három

Az sem

igényel nagyobb amikor

azonos dolgot mutató vá­

zik:nem elégséges a fotografikus natu­

szonról áttérnek három, különböző dol­

ralizmussal közvetített információ.

got mutatóra.

ANTONIONI e l f o g a d j a a stabilitását, és mindenféle más

kép

eszközzel próbálja a kapni.

láthatatlant el­

GODARD a kép stabilitása ellen

t á m a d

és

körbe-körbe

járva pró­

bálja az összes aspektusokat megmutat­

YORKban

/Igen érdekes, hogy NEW

valóságos

verekedés folyt a-

zért, hogy az emberek bejuthassanak az előadásokra, filmet

noha egy kis dokumentum­

láthattak csak arról, hogy mi­

ként nőnek fel a fiuk a világ különbö­ ző részeiben,/

ni.

A három vászon mondjuk a követke­ GODARD

filmjei élen járnak az uj

stílus kutatásában, tökéletes

de nem jelentenek

megoldást SHAKESPEARE szem­

pontjából.

az amerikai

egy másik techni­

amelyet lehetséges lenne SHAKES-

közlekedés,

egy olaszországi esküvő és egy afrikai táj\ vágás- és

darabokra

mindhárom vásznon

Láttam azonban kát,

zőt mutatja:

töredezve ,

ugyanannak a dolog­

nak a különböző vonatkozásai láthatók; a

következő

vágás után

az egyik top

PEAREhez alkalmazni.Egy Francis THOMP­

shotban marad, a másik kettőn ugyanaz

SON

a dolog, más nézőpontból*

nevű ember lirai dokumentumfilmet

csinált, lítás film

amely a NEW YORKi Világkiál­

szenzációba Ábel

GANCE-féle

A 15 perces

változathoz.Kezünkben az eszköz, amely-

régi három

lyel megtörhető mindep

egyes filmkocka

vásznas technikát alkalmazza. Az ered­

belső konzisztenciája.

Az egyik vászon

mény óriási. Az egymás mellé helyezett

mutathatja HAMLETet és

három vászon olyan széles,mint egy Ci-

kastély bástyafalán a 16réseket,a másik

118

az

lett.

Nyitva.áll az ut minden lehetséges

a

helsingŐri

kettő viszont

a

földsáncot

és a ten­

gert, A valóságos cselekvést lehet szí­ nesben ben,

hozni,

kulásának napjáról, vagyis 1961.decem­ ber 22-ről kapta a nevét,

a másikat fekete-fehér­

a harmadik vászonra pedig

szöveg

A kísérlet teljes mértékben sike­ rült, a

csoport

ugyanis a már ismert

kerülhet,Lehet hozni statisztikát vagy

OLMI és

DAMIANI

mellett

a fotografikus

parodizáló

rendező számára nyitotta meg a nyilvá­

Gondosan kimunkált eszköz

nosság kapuit. Valamennyien harminc év

amely egészen Ábel GANCE-ra nyúlik

körüliek, és valamennyien olyan egyéni

karikatúrát. ez,

cselekményt

vissza.

Szerintem

vásznak

tért

ezek

fognak

a

többszörös

hódítani. Hiszek

négy fiatal

mondanivalóval jelentkeztek, amely mö­ gött az életről,

a társadalomról és a

benne,hogy fokozatosan ezen az utón ha­

művészetről

ladva, találjuk majd meg SHAKESPEARE meg­

foglalás húzódik meg.Érdeklődésük sok­

filmesítésének stílusát,

irányú,

vallott határozott állás-

a lélektantól a történelemig,

a néprajztól a szociológiáig, a képze­ FÜGGETLEN FILMALKOTÓK TÁRSULÁSA

let játékaitól az önéletrajzig terjed,

OLASZORSZÁGBAN

emellett az egész mai Olaszország elő­

CAHIERS DU CINÉMA 1964.IV, Néhány eltekintve

elszigetelt csaknem

RÓMÁban készült.

kerül müveikben, a milánói csodától az

kísérlettől

minden olasz film

Mellette, legfeljebb

eldugott falvakig, az ellenállás hŐseT itől

a legifjabb nemzedék szerelméig.

Mondanivalójukat

szabadon fogalmazzák

MILÁNÓ jöhetett számításba, ahol az o-

meg,a csoportnak ugyanis nincsenek me­

las?

reven leszögezett elvei,

reklámfilmek többségét készítet­

ték, Négy évvel ezelőtt feltűnt Erman-

de feltétlen

no OLMI,aki az addig jórészt jelenték­

Őszinteséget, természetességet, az ön­ célú eszteticizmus kerülését és bátor

telen észak-olasz filmgyártást értékes

kritikai

művészi alkotásokkal gazdagította,Mint

kik szoros

sokan mások, OLMI is dokumentumfilmek­

gyütt, és valamennyi filmjüket közösen

kel kezdte, majd néhány barátja és sa­

vitatják meg.

ját

nevelésű technikusai segítségével

látásmódot kiván tagjaitól, abarátságban

dolgoznak e-

Első filmjük Eriprando

VISCONTI;

forgatta első játékfilmjeít,az IL TEM­

UNA STORIA MILÁNÉSE

PÓ Sí FERMATOt /MEGÁLL AZ IDŐ/

az

TÉNET/ c. müve többé-kevésbé kisérleti

IL POSTOt /AZ ÁLLÁS/.Ez utóbbi, egy o-

jellegű; legfőbb érdeme, hogy dokumen-

lasz kishivatalnok

tumszerü közelséggel,

megragadott

és

hiteles vonásokkal

története

hamarosan több

ről”,

/EGY MILÁNÓI TÖR­

mintegy "belül­

de ugyanakkor határozott kriti­

dijat kapott,és ma már a legérdekesebb

kai szemlélettel

olasz

milánói felsŐtizezernek az

rendezők között biztosított he­

melyben a film

lyet alkotójának. A "The 24 Horses" /A 24 16/ alkalmi

társulás,

szükséges

Hamarosan jobban

életét, a-

rendezője, a nagy VIS­

CONTI unokaöccse aranyifjuságát eltöl-

amely az IL POSTOt

tötte, és amelyet eddig csak kívülről,

anyagi alapokkal.

sikerült azonban egy ujabb,

megalapozott

annak a

nevű

készítette, nem rendelkezett a további munkához

mutatja meg

társulást, a rt22

dicembren-t létrehozni,

amely megala­

felszínesen ábrázoltak. A csoport egy másik tagjának, Alberto CALDANAnak

az I RAGAZZI

CHE Sí

AMANO /FIUK, AKIK SZERETNEK/c. szerény eszközökkel,

a rendező költségén

ké­

11°

szült filmjét szintén a dokumentumsze-

és

rüség teszi érdekessé: négy fiatal be­

össze,

szél benne őszintén,képmutatás és prü-

után már nem volt lehetséges,*'

déria nélkül szerelmi életéről, Lina /A

WERTMÜLLER

BAZILISZKUSOK/

kommunistákat

közös

cél hozta

együtt dolgoztak, ami a háború

A TERRORISTA Velencében játszódik,

I BASILISCHIja

talán

a

a turisták által

még közelebb

kevéssé

ismert nyo—

mortanyák negyedeiben,amelyek de BOSIO

áll a dokumentumfilmhez, Olaszország e-

szerint

gyik

csaknem

hatók, a német megszállás idején pedig

élő luganói

kétszeresen ilyenek voltak. Aligha kí­

vidék paraszti életét mutatja be,A film

nálkozhatott tehát a lagúnák városánál

rendezője maga is ebből

a környezetből

kifejezőbb keret a felszabadulás előt­

szereplőit tehát volt gyer­

ti évek atmoszférájának érzékeltetésé­

legelmaradottabb,

feudális

viszonyok között

származik, mekkori

a még

barátai, rokonai közül kellett

kiválasztania,

re.

valóságos börtönhöz hasonlít­

Nem könnyű film, a szó szoros ér­

telmében

A "December 22" csoport legkiemel­

"nyitott" alkotás, semmiféle

didaktikus konklúziót

kedőbb müvének - OLMI és DAMIANI széle­

zönségnek,

sebb körökben ismert

Nem véletlen,

filmjeit ez alka­

nem kinál a kö­

hanem rábízza az Ítéletet. hogy a rendezői koncep­

lommal figyelmen kivül hagyva-, kétség­

cióval kapcsolatban egyesek BRECHT ne­

telenül Gianfranco de BOSIO IL TERRORIG

vét emlegették.

TAját

tekinthetjük. De BOSIO a legjobb

olasz színházi rendezők közül való,

A "December 22"

csoport minden

az

filmjét kitüntették valamelyik feszti­

öröksé­

válon az elmúlt években. Sikerüket nem

gének modern szellemű felhasználására törekszik* Ma a turini THEATRO STABILÉ

kis mértékben friss szemléletüknek kö­ szönhették, ez viszont alig születhe­

igazgatója.

Filmje bizonyos

tett

önéletrajzi

jellegű,

olasz

színjátszás gazdag népi

mértékig

a háború utolsó

volna meg a

szellemi

függetlensége nélkül, A cso­

szakaszában BOSIO ugyanis két éven ke­

port ugyanis

resztül

hajlandó

illegalitásban élt, és jelen­

pontjainak,

si

hogy a

Az olasz ellenállási

semmiféle engedményt nem

tenni a filmproducerek szem­

tős szerepe volt a velencei ellenállá­ mozgalomban.

produkció anyagi és

sőt azt

különböző

szeretné elérni,

országokban

működő

mozgalom, húsz évvel az ország felsza­

független filmalkotók valamilyen

badulása után, még mindig a nehéz kér­

zetközi

dések közé tartozik. Vannak,akik hamis

igy

retorikával

forgalomba hozatalát.

veszik körül komoly belső

ellentmondásait, sen

segítsék elő

és

filmjeik széleskörű

mások viszont telje­

szeretnék elkendőzni

történelmi

szövetségbe tömörüljenek,

nem­

jelentőségét.

kétségtelen De

BOSIO a

velencei ellenállás hiteles, objektív, inkább egy kissé hideg, mint retorikus

UJ HULLÁM VAGY IFJÚ FILM GILLES JACOB CIKKE SIGHT AND SOUND 1964/65 4. A LA PEAU DOUCE

/ BÁRSONYOS BŐR/

ábrázolására törekedett. Sajátmaga igy

1964-es cannes-i bemutatóján éles fény

fogalmazta

vetődött arra, hogy a

meg

célkitűzését: "Meg a-

francia film e-

kartam ismertetni a közönséggel az an­

gyik gondosan ápolt illúziója végül is

tifasiszta

lelepleződött: a Nouvelle Vague önrek—

harcban

résztvevő

pártok

szövetségét, azt, hogy a katolikusokat

120

lámozásának

ideje

lejárt,

filmjeik

a jövőben

értékük szerint nyernek bí­

rálatot.

csaphatott filmművésznek, ha előzőleg

sohasem

kétségtelenül

többnyire

lezárult. A

készíttetni: gazdasági

producerek

uj hullámos filmet

fiatal rendezőket főként

okok miatt foglalkoztatnak;*

egyesek

/pl. Henri

hollywoodi árkategóriába magukat - gazdaságosabb

VERNEUIL/

sorolják ön­ kezdőket fel­

használni. film általános válsága

megkezdődött

Vágue felbomlása nyezőként

A

jövő

dönti el,

vajon nem túl

szigoru-e ez az Ítélkezés. Mindeneset­ re a

Nouvelle Vague példává válik ab­

ban a vonatkozásban, mákat

meg kell

ideje,

.szabadulni, hoz

ujitani, amikor itt az

hogy mind

szabályok és

hogy a régi for­

a jó,

mind a rossz

konvenciók alól fel kell A filmművészet kibomlásá­

a Nouvelle Vague alkotói jelentő­

sen járultak hozzá a helyszínen törté­

A francia közepette

mások.

fiatal s

érintett kamerát -

nem hajlandók

miután

függetlenül, -

szélsőségesen egyéni, személyes vallo­

Egy korszak* amikor mindenki fel­

már

hetségüktől

a

Nouvelle

s ez determináló té­

jelentkezik az

elkövetkező

nő forgatással, az alacsonyabb produk­ ciós

költséggel,

konyságával,

a kézikamera mozgé­

az operatőri, vágási

és

forgatókönyvírói munka uj módszerével,

hónapokban. Kivel az uj hullám szélső­

a gátlások

séges káoszt is jelentett, az összeom­

/pl. Belmondónál/. Ez az újszerű sza­

lás hasznossá lehet.

badság,

kifejezés-ugyanis

mit sem jelent azon

hogy 1959 és 19&3

kivül, mint

A Nouvelle Vague

170 rendező

között több

készíthette el első

és

a fiatal

bizalmat

újfajta

nélküli színészi

játékkal

filmművészet hitelt

érdemelhet

ki a valóság

szemléletéért, a környező vi­

lág uj utakon való láttatásáért.

filmjét. /A csúcs 1959/60-ra esett./ S

De mi a helyzet ezzel az ifjúság­

hogy olyan különböző művészi egyénisé­

gal?

geket,mint RESNAISt és CAMUSt, MARKERt

JESSUAval, mert a LA VIE A L ’ENVERSben

és BARATIERt, ROUCHt és VARDAt egyaránt

/FELFORDITOTT ÉLET/

a mozgalomhoz csatolták.

főbb problémáit;

Az

uj és egyenlőtlen tehetséggel

rendelkezők

mezőnyében

a természetes

kiválasztódás érvényesült s ma már le­ hetségessé vált vázolása. nemzetközi

zárszámadás-féle fel­

Egy rendező: klasszisként

RESNAIS nőve bizonyára

Azért

lelmet,

beszélgetek

erről

a mai

Alain

ember leg­

az egyedüllétet, fé­

kétségek közt

vergődést for­

dítja a film nyelvére. JESSUA: Vague?

Először is mi a Nouvelle

Zsurnalisztikái célokra kita -

Iáit kényelmes utibatyu.Mert bármilyen kísérlet,hogy GODARD-t,TRUFFAUT-t,RES-

fennmarad a film történetében:a másik,

NAISt, vagy DEMYt - nem beszélve

GODARD - bár dühbehozó művészi alkat —

LÉról,

egyéni

csoportba.tömöritsék, csak mesterkélt­

világa és stílusa mégis az if­

MAL-

CAMUSről, vagy FRANJUról - egy

talán legtehetségesebb-

té válhat. Annak idején a filmet, mint

*jét avatja.További hét rendező:ASTRUC,

művészetet,a fiatalok teremtették meg,

jabb nemzedék

DEMY, FRANJU, MALLÉ, MARKER, TRUFFAUT,

s a rendezők

VARDA - ezidáig

rül debütáltak.

nem bontakoztatták ki

húsz esztendős koruk kö­ /Saját pénzüket hasz­

képességeiket a maguk teljességé­

nálták fel, vagy találtak valakit, aki

ben, Végül egy csomó kérdőjel: ROSIER,

finanszírozta filmjeiket; RENOIR elad­

■TESSUAf SAUTET stb., mert munkáik -te­

ta apja képeit, René CLAIR saját tőké­

még

121

vei rendelkezett./Egy idő múltán olyan

több időt szánok, mint magára a forga­

abnormális időszak következett, amikor

tásra. De a felvételek közben többnyi­

37*38,sőt 40 esztendős emberek kaphat­

re már bele se nézek a forgatókönyvbe,

tak csupán filmeket -

A film sokat változik forgatás közben,

kivételnek szá­

mított, ha bárki fiatalabb korban in­

gazdagodik, kiegészül.

dult.

a rendező

A Nouvelle

Vague egyik legfőbb

változtathat

Persze nemcsak rajta.

Olyan

érdeme az, hogy képessé tette a filmet

légkört kell teremteni, hogy ki-ki be­

a már elfelejtett ifjúság

leadja a munkába a saját

szellemének

ötleteit, és

újbóli felfedezésére. Az elmúlt néhány

a jó ötleteket nyomban meg is valósít­

évben a fiatal

sák.A HAMU ÉS GYÉMÁNT két hiressé vált

rendezők lehetőségeket

kaptak, de egy klikket tévesen uj hul­

és gyakran idézett

lámként tartottak

jött létre.

számon, s mint min­

den klikk, ez is szétesett. Elkerülhe­ tetlenné vált, hogy megszüntessék

a

a fiatal rendezők

propagandista

tevé­

kenységet,

Nem

- A poharakban

is

igy

lángoló szesz je­

lenete egyáltalán nem szerepelt a for­ gatókönyvben.

Csak annyi állt ott:"o-

lasz salátát esznex”,vagy valami effé­

JACOB: Uj zászlót lehetne emelni:

le.

Nouvelle

segédrendező ötlete volt, igy került a

Vague-ot!

Ifjú filmet!

A szesz

meggyújtása

Folyóiratokban lapozgatva, talán már a

filmbe

közeljövőben találkozhatunk a

fáklyalobogás.

film

jelenete

polgári

dással, mely

francia

az

elesett

stagnálása elleni táma­

csak igy

UíLANOYval együtt TRUF-

ciek lelövi

FAUT is elutasitva,

G0DARD-*t

Madame

MORGENSTERN

bajtársakat idéző

Szczuka

megölését

is

jelezte a forgatókönyv: "MaSzczukát”. Sokat törtük a

fejünket a jelenet megoldásán. VégUl^is

TUSSAUD múzeumába küldi - egyesek két­

CYBULSKI javasolta:Csináljuk úgy, hogy

ségbeesésére,

a lövés után Szczuka felém jön, rámzu­

mások örömére megszüle­

tik majd egy uj Uj hűllám.-

han,

és én a

karomban tartom, mintha

átölelném. ANDRZEJ WAJDA RENDEZŐI MUNKÁJÁRÓL PRZEKROJ 1965.V.14. tiz

- Milyen jó,

hogy akkor elfogad­

tam, ezt az ötletet! Félek, hogy ma. már

Andrzej WAJDA harminckilenc éves,

nem merném

éve

talános jelenség, világszerte igy van:

rendező és

van mögötte,

kereken tiz film

köztük a lengyel filmmű­

vészet világhírű,-

kimagasló alkotása,

a HAMU ÉS GYÉMÁNT.

mélyben...

Költő és káplár egysze -

Éppen ez a legnehezebb: e-

gyesiteni két ilyen

a fiatalok jobb filmeket csinálnak. Ke­ vesebb a tapasztalatuk, de sokkal több a bátorságuk,

- Mi a filmrendező? - kérdi Andr­ zej Wajda. -

elfogadni. Ez különben ál­

ellentétes szemé-.

és talán a kritikai ér­

zékük sem olyan fejlett -

ezért «lyan

erősek, -Annyi

személy

dolgozik egy fil­

men, annyi sok vélemény és érdek ütkö­

lyiséget.A filmrendezőnek kiabálással,

zik Össze, hogy nehezen születik remek­

parancsolgatással, emberek ide-oda ál­

mű. Ezért én úgy gondolom, hogy a film­

lítgatásával kell megvalósítania művé­

művészet

szi látomását - ha ehhez nem ért, sem­

filmesektől várhatjuk,

mire sem megy.

lektivákban,

- Mindig sokat tókönyvön j

ig

az un.

dolgozom a forga­ "irodalmi munkára”

igazi megujitását az amatőrakik kis

kol-

szabadon, spontán módon,

bürokratikus és

technikai felépitmény

nélkül valósíthatják meg elképzelései­

két.

Máris sok példa van arra, hogy a

sztárokat

kell

szerepeltetni, máskü­

nagy

filmgyáraktól

lönben

néző

elunja.

csoportok,

függetlenül

kis

amelyek félig-meddig a sa­

a

Nálunk pedig

nincsenek sztárok. Filmgyártásunk kon­

ját szakállukra dolgoznak, kitűnő fil­

cepcióját

meket hoznak létre.

"kreálunk" sztárokat, sőt egyenesen ó-

- És a saját filmjeim?... dett vagyok-e velük?

Egészen

Elége­ őszinte

nem

tartom logikusnak: nem

vakodunk attól, válhasson,

hogy bárki is sztárrá

pedig hát ha

azt akarjuk,

leszek. Most, néhány év távlatából úgy

hogy

látom,

lő szerepet töltsenek be, a sztárrend­

hogy

sokkal érdekesebb

formát

a

filmjeink

eszmei

vagy neve­

adhattam volna az

ÁRTATLAN VARÁZiSLÓK-

szer nemcsak kívánatos,hanem egyenesen

nak,

LADY

nélkülözhetetlen. A fiatalokat úgy ve­

a KISVÁROSI

SÁMSONnak, filmnek,

vagy a

MAC3ETHnek, a

LOTNÁnak,

annak a

amelynél a legtöbb lehetősé­

get vesztegettem el. - Uj filmem,

a HAMVAK Stefan ZE-

ROMSKI regénye nyomán készült. "Óriás-

hetjük rá legkönnyebben,hogy lelkesed­ jenek egy hősért, utánozzák, ha a

hős

alakítójának képe ott lóg az ágyuk fö­ lött. .. - A HAMVAK tehát - akarva, nem a-

film" lesz ez is, mint A FÁRAÓ, vagy A

karva -

SARAGOSSABAN TALÁLT KÉZIRAT - és az i-

sztárok nélkül...

lyen filmeknél mindig paradox helyzet­

Andrzej WAJDA.

kísérlet

lesz: mondja

hosszú film, befejezésül

ben vagyunk. "Monstre-fiimben" ugyanis

123

ESCHER KÁROLY FOTÓMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A fotó "helyek, idők és események tanúja" - irta Edward STEICHEN. Va­ lóban, a fotó az a művészet, amelynek kapcsolata az élettel nebb lehet:

a legközvetle­

a jelentős pillanatok művészete, amelyben a téma művé alakítá­

sának módszere a leginkább direkt.Létünk eseményeiről a fotó adhatja a legtárgyilagosabb képet. Károly is magáénak.

A fotónak ezt a tanuságtevő

feladatát vallja ESCHER

Fotói dokumentumok, dokumentumai az élet legkisebb, de

jelentéssel teli pillanatainak és a nagy történelemnek.

A fotók, még a ki­

állítás megszabta korlátozott számukban is,40 év magyar történelmét idézik, azokat az árulkodó mozzanatokat, lyege jobban kidomborodik,

amelyekben a nagyHorderejű események lé -

mint a hivatalos tudósítók ezernyi filmkockájá­

ban. ESCHER csalhatatlanul választja ki ezeket a lényeg-süritő látványokat. És ugyanilyen éles szemmel az embereket,

akikben a magyar társadalom sorsa

megnyilatkozott:egy túlélt uralkodó osztály pöffetegsége és egy állati sor­ ba kényszeritett réteg védtelen kiszolgáltatottsága. Minden szociológiai adatközlésnél döbbenetesebbek, mert a vizuális fantáziába közvetlenül, konk­ rétságukban beiródó képek un. tanulmány-fejei,

koldus-sorozata, kilakolta­

tott jai, népkonyha jelenetei.Méltán emel ki MIHÁLYFI Ernő, a katalógus elő­ szavának Írója, a kiállítás képei közül egy fotót, amely az 19 37 . évi mezőgazdasági kiállításon egy ló felvonultatását lektromos

feszültséggel telitett

futva vezeti lovát.

124

ábrázolja. A vihar előtti e-

napsütésben a gazda

büszkén mosolyogva,

Gyanútlanul, nem érzi a szorongást, ami a nézőben támad,

amikor a hatalmas

erejű

állat

mellett eltörpülő embert látja: vajon ki a

vezető és ki a vezetett,,- s vajon melyik pillanatban szabadulnak el az ég és föld ellenőrizhetetlen erői,

elsöpörve a rend szilárdságának illúzióját? A

baljóslatú kép találóan viseli az "Apokalipszis lova" cimet. De ESCHER Károlyt nemcsak a megdöbbentő, az extrém dokumentáció érdek­ li. Szemmel követte azt, ami a legnemesebb volt ennek a korszaknak

magyar

életében: a jó irodalom és művészet mestereiről,a nem hivatalos listán sze­ replőkről kitűnő jellemportrékat készített. Nem un. müteremfotók ezek, ame­ lyek

az irót asztalánál,

a festőt állványánál reprezentativan ábrázolják.

ESCHERnek nincs szüksége lényegpótló külsőségekre, attribútumokra. Ezek he­ lyett kiemeli a legkarakteresebb momentumot, amely a művész jellemét és vi­ lágát tükrözi.Telibe talált szituációk azok, amelyekben ESCHER DERKOVITSot, KARINTHY Frigyest, BARTÓKot, SZŐNYIt, ABA-NOVÁKot, FERENCZY Bénit megörökí­ tette. /A müvészportré sorozatnak ezen felül ritkaság értéke is van: DERKOVITSról ESCHER készítette az egyetlen portrét.

S az ő közreműködésének kö­

szönhető az egyetlen hiteles PETŐFI-arcmás is.

Maga feltalálta vegyi eljá­

rással életrekeltette a Petőfi Emlékmúzeum elhalványult daguerrotipiáját./ Az objektív és mégis felrázó

dokumentáció

mellett ESCHERt a fotó más

lehetőségei is foglalkoztatták. Nem tör ugyan be más művészeti ág területé­ re, nem törekszik

festői és grafikai hatásokra,

nem kacérkodik naturaliz­

mussal, impresszionizmussal, absztrakt formaviszonylatokkal, szürrealizmus­ sal, sem különböző csábitó technikázással, de izgatják a különös látványok, egy-egy bizarr perspektíva, fénytörés, mozdulat, fintor • olyan témák, lyek ismét

ame­

csak a pillanatban ragadhatok meg, valamint a fotó formai lehe­

tőségeiben, síkban és a fehértől feketéig terjedő monochrom tónusfokozatok­ ban.

Csak fotóval lehetett ily erővel kifejezni a CSODÁLATOS MANDARIN tán­

cának sodró lendületét, a nem egyértelműen vidám bohócmosolyt, a városi ut­ ca esős járdáját.

Nem felelne azonban meg a valóságnak, ha azt állítanánk,

hogy ESCHER fotózásának nincs köze a festészethez, Mint ahogy a múlt század Párizsában az impresszionisták,főként DEGAS, kompozíciójukban, a merész ki­ vágásokban, felülnézetekben nyíltan átvettek fotóvivmányojcat,vagy ahogy PI­ CASSO később egyes rajzaiban szívesen követte a fotó sajátos erős rövidülé­ seit,ESCHER "Esernyők"-je SZŐNYI István hasonló cimü képének lett ihletője. Fotókiállítások újabban viszonylag - más kiállítások számához képest gyakoriak Magyarországon,

s valljuk be, nem mindig szolgálják a fotóeszté­

tika sokat vitatott kérdéseinek t i s z t á z á s á t a művészi és nem művészi munka határának megvonását, ami a fotó adottságai miatt amúgy is nehezebb, mint a hagyományos müyészetek területén a gép, a technika nagy szerepe miatt. Ha a határok sokszor elmosódnak is,

a fotónak mégis vannak egyhanffuar

125

elismert művészei, nemzetenként változó hagyományai és már klasszikusai is. De mig minden művészeti ághoz,

amelynek története van, muzeum is tartozik,

a magyar fotómüvészetnek egyelőre nincs otthona. A New York-i Museum of Mo­ dern Art minden művészetet befogad a festészettől a formatervező modellezé­ sig, s fotó- és filmarchivuma is van. Magyarországon nincs ilyen szervezetű muzeum. /A jelentős, megőrzésre érdemesnek itélt negativok különböző intéz­ mények birtokában vannak. A kiválasztás és gyűjtés munkája azonban igy ter­ mészetesen nem lehet szisztematikus, nem beszélve arról,hogy egy-egy oeuvre túlságosan szétszóródik./ Többek között ezért is jelentős esemény,hogy ESCHER Károly kiállításá­ val bejutott a magyar képzőművészet múzeumába, a Nemzeti Galériába.

Méltán

megérdemelte a múzeumi rangra emelést.A 73 esztendős ESCHER Károly a magyar fotótörténelem élő klasszikusa,és müvei a magyar fotótörténelem hagyománya­ iba tartoznak. KÖRNER ÉVA

126

R A B R Á B Y (bemutató 1965. I. 28.)

B A K A R U H Á B A N (felújítás 1965. II. 18.)

D É L T O L H A J N A L I G (bemutató 1965. III. 18.)

É J F É L K O R (felújítás 1965. III. 25 .)

KÁR

A B E N Z I N É R T (bemutató 1965. III. 18.)

A K Ő S Z Í V Ű E M B E R FIAI (bemutató 1965. IV. 1.)

A TIZEDES M E G

A T Ö B B I E K (bemutató 1965. IV. 15.)

ADAT1AR Bemutatók

METYELJ R:

/HÓVIHAR/

V l agy imir BASZOV

ZACSAROVANNAJA

"DESZNA"

/AZ E L V A R h ZS OLT "DESZNA"/ R: J u l i j a SZO LN C E V A HEVISZB ERI GOCSA R:

/ G O C S A HEVIBŐL/

S zparta k BAGASVI LI

MOSZKVÁBAN O S Z T R O V K O LD UN

PÁRIZSBAN

R:

LONDONBAN RÓMÁBAN .

T a t j ana LUKASÉ VICS

VS Z ES ZOJUZ NIJ

-

- . ~ - - ~■ *

SZTAR OSZTA

/Ö S S Z S Z Ö V E T S É G I BÍRÓ/ R:

JA - KUBA / É N SZÓLOK,

/A VARÁ Z S L Ó SZIGETE/

Számúi 1 BUBRIK

KUBA/

R: Mi ha i l KALA T O Z O V

IDU NA G R O Z U R:

/ M E G Y E K A VIHAR ELÉ/

Szergej M IKA E L J A N

G O S Z U D A R S Z T V E N N I J P RES Z T U P N Y I K /A J Á T S Z M A VÉGET ÉR/ R: Nyikolaj

ROZANCEV

ZSENYI TBA B A L Z A M I N O V A / B A L Z A M I N O V H Á Z ASSÁGA / R: K o n s z t a n t y i n VOINO V

SZÓN / Á LOM/ R:

Cseszlav SZABINSZKIJ

NY E P R O S E N A J A LJ UB O V R:

P I SZM A K ZSIVIM R:

/ I D E G E N VÉR/

Vla gy i m i r MONAH OV

/ L E V E L E K AZ ÉLŐKHÖZ/

Vale’ n tyin VINO G R A D O V

GRA NATOV IJ BRASZLET / A G R Á N Á T K Ö V E S KARPER EC/

KO MNYE, MUHTARI / M U H T Á R HOZZÁM!/ R:

R: Abram ROOM

Szemjón T USA N O V

TYE NYI ZABITIH PRETKOV / E L F E L E J T E T T ŐSÖK Á R N YAI / R: LJEVSA R:

Szpar tak BAGAS VILI /A BALKEZES/ Iván IVAN OV-VAN O

HO K KE ISZTI

/JÉGKORONGOZÓK/

R: R afail GOLG YIN

L fAGE INGRAT /A H Á LÁTLA N KOR/ R:

Giles GRANGIER

L E S ■G ORI L L E S

/A GORI LLÁK/

R: J e a n GIRAULT

127

LA CHANCE ET L ’AMOUR

PÁR UN BEAU MÁTIN D ’ÉTÉ

/A SZERENCSE ÉS A SZERELEM/

/EGY SZÉP NYÁRI REGGEL/

R: Claude BEPRI Bertrand TAVERNIER Charles BITSCH Eric SCHLUMBERGER

R: Jacques DERAY

LES COPAINS

/A CIMBORÁK/

R: Yves RÓBERT

MOI ET LES HOMMES DE 40 ANS /ÉN ÉS A 40 ÉVES FÉRFIAK/ R: Jacques PINOTEAU LE MAJORDOME

MATA-HARI AGENT H-21

/A FŐUDVARMESTER/

R: Jean DELANNOY

/MATA HARI A H-21-ES ÜGYNÖK/ R: Jean-Louis RICHARD LE CIEL SUR LA TETE

LA VIEILLE DAME INDIGNE /A MÉLTATLAN IDŐS HÖLGY/ R: René ALLIO

/ALACSONY ÉGBOLT/ Rí Yves CHIAMPI FANATIC /FANATIKUS/ LE BONHEUR

/A BOLDOGSÁG/

R: Silvio NARIZZANO

R: Ágnes VARDA LORD JIM LES PIEDS DAN3 LE PLATRE

R: Richard BROOKS

/LÁBNYOM/ JOEY BOY /VIDÁM FIÚ/

R: Jacques FABBRI Pierre LARY

R; Frank LAUNDER

YOYO

POP GEAR

R: Pierre ETAIX DE L'AMOUR

R: Frederic GOODE

/A SZERELEMRŐL/

R: Jean AURÉL /A TOLVAJ/

R: Maurice RONET

R: Anthony ASQUITH CARRY ON CLEO

/RAJTA CLEO/

R: Gerald THOMAS

SECTION

/A 317-ES OSZTAG/

THE HIGH BRIGHT SUN

R: Pierre SCHOENDOERFFER DECLIC ET DES CLAQUES

/CÓKMÓK/

R: Philippe CLAIR LE FAUX PÁS

THE YELLOW ROLLS-ROYCE /A SÁRGA ROLLS-ROYCE/

LE VOLEUR DU TIBIDABO

LA 3178

/GYORSHAJTÁS/

/A BAKLÖVÉS/

R: Antoine d ’ORNESSON LA FAMILLE HERNANDEZ /A HERNANDEZ CSALÁD/ R: Genevieve BAILAC

/DERŰS NAPFÉNY/ Rí Ralph THOMAS SHOT IN THE DARK

/LÖVÉS A SÖTÉTBE/

R: Blake EDWARDS YOUNG CASSIDY

/AZ IFJÚ CASSIDY/

R: Jack CARDIFF BALLAD IN BLUE

/MÁSNAPOS BALLADA/

R: Paul HENREID

LES DAMES S*EN MELENT

DR TERROR’S HOUSE OF HORRORS

/A HÖLGYEK BELESZÓLNAK/

/DE TERROR RÉMHÁZA/

R: Raoul ANDRÉ LA BONNE OCCASE

R: Freddie FRANCIS /KEDVEZŐ ALKALOM/

R; Michel DRACH

128

EAGLE ROCK

/SASSZIRT/

R: Henry GEDDES

VALLEY OF THE KINGS /KIRÁLYOK VÖLGYE/

BEÉRKEZETT KÖNYVEK

R: Frederic GOODE WITCHCRAFT

/BOSZORKÁNYSÁG/

R: Don SHARP ONE WAY PENDULUM /AZ INGA CSAK EGY IRÁNYBA LENG/ R: Peter YATES

A MAGYAR FILM 1948-1963* Cikkgyűjtemény Bp. 1964. Filmművészeti Könyvtár 324 p. VOLKMAN, Herbert: Film-megóvás. Bp, 1964. Filmművészeti Könyvtár 161 p. GRIERSON, John: DOKUMENTUMFILM ÉS VA­ LÓSÁG. Bp. 1964. Filmművészeti Könyv­ tár, 297 p. KRACAUER, Sigfried: A FILM ELMÉLETE I-II. kötet. Bp. 1964. Filmművésze­ ti Könyvtár, 655 P* NEMESKÜRTY, István: A MESEAUTÓ UTASAI. A magyar filmesztétika története 1930-1948, Bp. 1965. Magvető, 363 p.

I TRE VOLTI

/A HÁROM ARC/

R: Mauro BOLOGNINI IL MOMENTO DELLA VERITA /AZ IGAZSÁG PILLANATA/ R: Francesco ROSI SUPER RAPINA A MILANO /SZUPERRABLÁS MILÁNÓBAN/ R: Adriano CELENTANO GOLIA ALLA CONQUISTA Dl BAGDAD /GÓLIÁT MEGHÓDÍTJA BAGDADOT/ R: Domenico PAOLELLA HUMORISMO IN NERO /HUMOR FEKETÉBEN/ R: Giancarlo ZAGNI OLTRAGGIO AL PUDORE /SZEMÉREM ELLENI VÉTEK/

Magyar Filmgyártó Vállalat Rövidfílmek Katalógusa. Bp. 1964. 91 p. GINZBURG, Sz.: KINEMATOGRAFIA DOREVOLJUCIONNOJ ROSSZICS. Moszkva, 1963 . Izdatyelsztvo Iszkusztvo. 405 p. Voproszi Kinő Iszkusztva, 8 . Akadémia Nauk Sz. Sz. R. Moszkva, 1964. 368 p. Po Centram Kinovedenija Praga-Moszkva, Varsava. Prága, 19Ó5. Mezsdunarodnij Bulleten. 4? p. JURENYEV, R.: SZOVJETSZKAJA KINOKOMEDIA. Moszkva, 1964. Akadémia Nauk Sz. Sz. R. 537 p. Naucsno Populjárnij Film, Moszkva,1964. Izdatyelsztvo "Iszkusztvo” 283 P* EIZENSTEIN, Szergej: IZBRANNÜJE PROIZVEGYENNIJA V SESZTI TOMACH I-III. Moszkva, Iszkusztvo, 1964. 691, 564, 672 p. DORIGO, Francesco: CINEMA DELLA CRISI, Roma, 1962. I Quaderni della Rivista dél Cinematograf0 /Nuova Serie/ 10 , 161 p.

10 UCCIDO, TU UCCIDI

II film e la sua Storia. A cura di Dá­ vidé Turconi e Camillo Bassotto. Introduzione di Luigi Chiarini. Capelli Editoré. 1964. Venezia. 255 P*

/ÉN ÖLÖK, TE ÖLSZ/

RITTER,Claus: PAPAS KINŐ - Auch eine

R: Silvio AMADIO

R: Gianni PUCCINI COMIZI D ’AMORE /MEGBESZÉLÉSEK A SZERELEMRŐL/ Rs Pier Paolo PASOLINI NON SÓN DEGNO Dl TE /NEM VAGYOK MÉLTÓ HOZZÁD/ R: Ettore FIZZAROTTI

"Sittengeschichte” vöm Film. Berlin, 1964. Henschelverlag, 194 p. HOUSTON, Penelope: THE CONTEMPORARY CINEMA. Cox and Eyman Ltd., 1964. 222 p. Motion Pictures 1894-1959. from the Records of the tes Copyright Office by marr Walls, Washington, of Congress, IV. tome.-

Identified United Sta­ Howard LaThe Library

129

A

FILMMÚZEUM 1965. évi

ELŐADÁSAINAK

PROGRAMJA MIN NEVETTÜNK /magyar filmösszeállitás régi magyar filmvigjátékokból/ Rendező: KERTÉSZ Pál Szöveg: KOMLÓS János LE JOURNAL D ’UNE FEMME DE CHAMBRE /EGY SZOBALÁNY NAPLÓJA/ szélesvásznú francia film Octave MIRBEAU regénye nyomán, készült 1964-ben. Rendezte: Louis BUNUEL Főszereplő: Jeanne MOREAU THE OLD MÁN AND THEA SEA /AZ ÖREG HALASZ ÉS A TENGER/ szines, szélesvásznú amerikai film HEMINGWAY Pulitzer- és Nobel-dijas kisregényéből, készült 1958-ban. Rendezte: John STURGES Főszereplő: Spencer TRACY BUSHIDO ZANKOKU MONOGATARI /SZAMURÁJHÜSÉG/, hét nemzedék véres naplója, japán film. Rendezte: TADASHI IMÁI RCGDPAG négy rendező 1963-ban készült epizódfilmj e. Rendezők: Roberto ROSSELLINI Jean-Luc GODARD Pier Paolo PASOLINI Ugo GREGORETTI Főszereplők: Orsón WELLES Ugo TOGNAZZI RADOPOLJE /A FÉRFI NÉLKÜLI VaROS/ jugoszláv film, készült 1963-ban Rendezte: Stole JANKOVIC

130

TIREZ SU’ R LE PIANISTE /LÓJJ A ZONGORISTÁRA/ Francois TRUFFAUT 1960-ban készült francia filmje. Főszereplő: Charles AZNAVOUR LES AMANTS DE TERUEL /TERUELI SZERELMESEK/ francia film, készült 1962-ben. Rendezte: Raymond ROULEAU Főszereplő: Ludmilla TCHERINA VIVRE SA VIE /ÉLNI AZ ÉLETÉT/ francia film, készült 1962-ben Renaezte: Jean-Luc GODARD Főszereplő: Anna KARINA IL DESERTO ROSSO /A VÖRÖS SIVATAG/ Michelangelo ANTONIONI az 1964-es Velencei Fesztiválon az Aranyoroszlán-dijjal, a Filmujságirók Nemzet­ közi Szövetsége dijával és a Cinéma Nuovo Aranydijával kitüntetett olasz filmje. Főszereplő: Monica VITTI EAST OF EDEN /ÉDENTOL KELETRE/ John STEINBECK regényének 1954-ben készült szines filmváltozata Rendezte: Elia KAZAN Főszereplő: James DEAN ' LA FEMME DU BOULANGER /A PÉK FELESÉGE/ Marcel PAGNOL müvének 1938-ban készült francia filmváltozata Rendezte: Marcel PAGNOL Főszereplők: RAIMU Ginette LECLERC

C O N T E N T S

Miklós ALMÁSI: Up-to-dafe Style —

Public Commitment.............

5

S T Ú D I Ó "Wake Up!" —

Recorded Interview with István S Z A 3 0 .........

B A L A N C E

39

Károly NEMES: 2nd Miskolc Film Festival ..................... THIS IS

HOW I CAME —

49

A Critical M o n t a g e ................

Miklós GYa RFÁS: Somé Comments on Mastroianni*s Mimic Art . . . . THE

FILM

AND

ITS

56

A U D I E N C E

András KOVÁCS: Following the Europe anno zero — A Panorama

OpeningNight

ofthe

of the FilmIndustry

63

Difficult People

of Europe in 19Á-5 83

/Péter ÁBEL/.................................................. 95

Iván MANDY: Two Directors................................... B 0 0 K S

A New Hungárián Film Encyclopaedia /Bálint MAGYAR/ .............

99

Television and its General Effect /Béla TARŐDI-NAGY/...........

101

Dziga VERTOV, Publizist und Poet des Dokumentarfilms /Klára SZŐNYI, 104 Gilbert COHEN-SÉAT, Film und Philosophie /István HERM^VNN/ R E V I E W

OF

F O R E I G N

. . . . ^.05

P E R I O D I C A L S

The Dilemma of Kierkegaard in BERGMAN*S Artistic Oeuvre /Európa Letteraria/........................................ 109 Fellow Artists on HUCIJEV'S Picture "The Twenty-Years-Old" /Iskusstvo Kinő/ ........................................ A New Censorship Bili in Spain /Ciné en 7 dias/ LE BONHEUR —

.............. 114

The Latest Film by Ágnes Varda /Cinéma 65/-

Shakespeare on Three Screens —

111

• •• • 115

A Proposal of Geoffrey REEVES

/Sight and Sound/...................................

11?

An Association of Independent Film Artists in Italy /Cahiers du Cinéma/.................................... Nouvelle Vague or Jeune Cinéma? —

119

An Article by Gillés JACOB

/Sight and Sound/...................................

^20

On the Artistic Features of ‘Director Andrzej WAJDA’S Work /Przekroj/.............................................. 122 Károly ESCHER’S Photo Exhibition in the Hungárián National Gallery /Éva K Ö R N E R / ......................... * ................... F A C T S

AND

125

F I G U R E S

New Films Running On in Moscow, Paris,

London andRomé. . . .

Books Received..............................................

^29

X"X1

131

cozieksahhe

Mhkjioid AJIMABM: CoBpeMeHHutl cth jib h oőmecTBeHHea 0ŐH3aHH0CTB...............

5

B TBOP4ECKO0 JIAEOPATOPHH "üpocHH TecB"! - p a sro B o p c iíoTBaHoii C aöo, sanHcaHHUfl Ha M8rhhto$ohhoB ...................................................................

19

H T 0 T A KapoHB HEMEHI:

bTopot! (pecTHBan* KpaTKoyeTpazHux $ hhbiiob r . U H H K o n m ....................................................................

39

TAK 3 IlPKÍlifiJl - KpHTH'iecKHt! iio H T a x ............................................................

49

b

0

MHíOion ÍIBAPíAlIl: HaÖpocKH ® K J1 L V.

H

iihuhks M acip oH H H .....................................56

á P I f i T K Ji W

AHapaa K0BA4: Iiocne n p eiitep a KHHO$nni,ua "TPyjHUEJHQfllí"

•• • •

- Oőmee OŐOapeHHe eBpOnellCRHX RHHO-

Európa anno zero

$ h bh io b I 9 4 5 - r o r o « a ( lie ie p AEEJI) - . . ÍÍB3H BAH/w:flBa p e x H C c é p a .................................................................................. K

H

H

T

63 63 95

H

KpaiKaH KHHoaHUHKBoneflHH (BaaHHT B A JIB flP )..........................................

99

TejieBHfleHHe h e r ő MHarnie (TAPOfllA HAflB B a n a ) .................................. 101 fl8nr8 BEPTOB, IlyŐHHUHCT h n o a * soKyueHTaiiBHux $ hjibiiob /P u b llz ls t und Poet das Dokunentarfilms/

H 3

(K jiapa C E H M )........................................... ....... ........................

1
iH B ő e p * KOEH-CEAT, ímdbm h $ hjiocohh (HniTBaH XEPMAHH)...................................................................

105

3 A P y fi E I H bl X KxpKerapscRaH aujieuiia

132

l y P H A I O B b

HCKyccTBe BeprMaHa.

( Európa L lt t e r a r la ) ...............................................................

1®9

CoBpeM6HHHKH o fHBBiie XXUHEBA "flBAflUATHJlETHHE" (KCKyCCTBO Khho) ...................................................................

111

HOBHtt 38R0H 0 peHSype B Mcn8HHH (Clne en 7 d i a s ) ................................

.114

C^acTBe - H obníí $ h h b m kvnecu B apaa ( Cinéma 6 5 ) .........................

115

DIEKCI1HP0BCKHE OMjíBMU Ha aicpaHax - npezwioKeHHH 2aceo$peií PHB3 ( Sight and Sound

OfoeflHHeHHe

hössbhch íhx khhoü8(5othhkob b

) ...........

117

Htsjihh

( Cahiers du Cinéma

)................... 119

HOBQfl BOJIH8 HUH BHfclft $HJIBM - CT8TBH iHJIJie HKOBA .............. 120 0 peacHCcépcKoft paőoTe AHflpen BAWJIA ( Przekroj ) BucTdBKa xysosH H K a-$O Torpa$a KapoaB 3IÍIEP

b

KaitHOHajiBHOtt F a jiJie p e e . (EBa KepHep)

.................................... 122

BeHrepcicott ..................................

125

X P O H H K A üpeiiBepH

P H i i e . ......................

129

IIocTynaiDiHHe b ÓHŐBHOTeKy k h h i « h ................................................................

131

b

MocKBe,

b

napwjfte,

b

Aoh^ oho

h b

133