BEVEZETÉS TARTALOM CONTENTS INTRODUCTION. Kiadja a Magyar Kertészeti Tanács

BEVEZETÉS

TARTALOM CONTENTS

oldal / page BEVEZETÉS Introduction

1

ÁLTALÁNOS ÁGAZATI ADATOK General branch statistics

2

PIACI KÖRKÉP Market review

3

ZÖLDSÉGFÉLÉK Vegetables

5

paprika / sweet pepper paradicsom / tomatoes dinnyefélék / melons káposztafélék / cole crops gyökérzöldségek / root crops hagymafélék / bulb crops nagymagvú zöldségek / big seeded vegetables gombafélék / mushrooms egyéb zöldségek / other vegetables GYÜMÖLCSFÉLÉK Fruits alma-körte / apples and pears csonthéjas gyümölcsök / stone fruits bogyós gyümölcsök / soft fruits héjas gyümölcsök / nuts

5 6 7 8 9 10 11 13 14 16 16 19 22 24

EU TERMELÉSI ADATOK Data of EU production

25

HAZAI TERMELÉSI ADATOK Data of domestic production

27

FELDOLGOZÓIPARI ADATOK Data of the processing industry

29

EXPORT-IMPORT ADATOK Export-import data

30

EXPORT-IMPORT ÉRTÉKEK Export-import values

32

– INTRODUCTION

Az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb ágazatfejlesztési programja Magyarországon a zöldséggyümölcs termelői szerveztek (TÉSZ-ek) rendszerének kiépítése volt. E területen hazánk – talán egyedülállóan Európában – néhány év alatt alakította ki a termelői szervezetek hálózatát. A TÉSZ-ek működési feltételeinek megteremtése nagy erőfeszítéseket kívánt az ágazat szereplőitől. A kezdeti gyors és dinamikus fejlődést azonban lelassította a gazdasági világválság, mely kedvezőtlenül hatott az ágazat korábban elindult fejlődési irányára. Az ágazat teljesítményét a 2009. évben nemcsak az országosan jelentkező jégkár nehezítette, hanem az egész Európában kialakult alacsony felvásárlási árak is. A nehézségek eredményeként továbbra is ingadozó a magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye, bár vesztesége ez évben alacsonyabb volt a mezőgazdaság többi ágazatáéhoz viszonyítva. A kedvezőtlen időszak ellenére Magyarországon továbbra is stratégiai cél a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, különös tekintettel annak technológia, technikai és integrációs területeire. Az ágazat egészén belül bővíteni kell a védett és intenzív termelést (pl. növényház, jégháló, öntözés, stb.), a piaci kínálat koncentrációját (TÉSZ-ek másodlagos szerveződése), valamint javítani kell a foglalkoztatás feltételeit. Az elmúlt évek és a jelenlegi válság tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ágazat működését biztosító jogrendszert, valamint a sikeres szakmaközi munka feltételeit is javítani szükséges. A FruitVeB által 2009. évben elkészített „A magyar zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai megvalósíthatósági tanulmánya” című elemzése a fentebb említett problémákra tesz megoldási javaslatokat (elérhetőség: www.fruitveb.hu és www.fvm.hu). Jelen kiadvány tartalmazza a 2009. évi előzetes termelési adatokat.

Kiadja a Magyar Kertészeti Tanács Published by the Hungarian Horticultural Council Felelős kiadó: Publisher: Dr. Bittsánszky János elnök / president Dr. Mártonffy Béla főtitkár general secretary Összeállította: Made by FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet FruitVeB Hungarian Interprofessional Organisation for Fruit and Vegetables Fodor Zoltán igazgatóhelyettes deputy director

A kiadvány megjelenését az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatja

zöldség-gyümölcs jelentés

Jasper Attila szakmai referens professional assistant

1

fruit & vegetable report

ÁLTALÁNOS ÁGAZATI ADATOK

– GENERAL BRANCH

STATISTICS

Mezőgazdasági termelés ágazatonként Agricultural production by sectors Ágazat /

millió HUF

Gabonafélék (vetőmaggal)

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

98-'08 átlaga

%

202 339

272 545

284 303

286 965

278 099

450 060

399 235

409 486

456 243

570 158

345 854 25,5%

Ipari növények

94 362

60 908

91 765

103 900

96 806

157 689

141 222

134 895

165 047

222 321

122 669

9,0%

Takarmánynövények

34 957

24 996

31 574

31 148

29 332

40 229

34 957

35 351

35 138

47 471

34 659

2,6%

Kertészeti termékek összesen

256 582

256 727

274 172

260 662

294 308

251 658

212 476

267 985

281 477

295 409

262 800 19,4%

Zöldség-gyümölcs összesen

155 203

142 732

153 965

140 014

155 884

164 967

149 827

198 487

193 152

214 110

164 637 12,1%

Zöldségek

105 962

88 261

108 511

102 629

110 945

114 413

102 343

137 059

146 867

148 234

114 586

8,4%

Gyümölcsök

49 241

54 471

45 454

37 385

44 939

50 554

47 484

61 428

46 285

65 876

50 051

3,7%

Ültetvények és virágok

32 743

45 231

41 256

50 989

45 050

37 241

29 332

21 293

28 486

29 380

35 460

2,6%

Faiskolai termékek

7 241

14 156

13 731

14 417

12 524

13 443

6 977

7 157

9 045

9 317

10 629

0,8%

Virágok, dísznövények, karácsonyfa

10 063

9 658

12 038

10 504

10 678

13 489

12 266

9 973

9 772

10 288

10 720

0,8%

Telepítések

15 439

21 417

15 487

26 068

21 848

10 309

10 088

4 164

9 669

9 775

14 111

1,0%

Szőlő összesen

25 223

40 775

49 181

42 313

67 877

20 943

13 320

21 698

25 648

25 627

32 957

2,4%

Étkezési szőlő

2 363

1 992

3 057

2 515

1 819

1 916

1 910

1 926

2 530

2 566

2 257

0,2%

Egyéb szőlő a)

22 860

38 783

46 124

39 799

66 058

19 028

11 409

19 772

23 118

23 061

30 700

2,3%

45 503

26 981

24 582

31 270

27 120

31 091

2,3%

Bor

..

..

..

..

..

Burgonya (vetővel együtt)

43 413

27 989

29 770

27 346

25 497

28 507

19 997

26 507

34 191

26 292

29 746

2,2%

Egyéb növényi termékek

5 965

9 989

5 679

4 348

4 604

12 297

7 639

8 489

9 656

8 428

7 358

0,5%

Növénytermesztési és kertészeti termékek

594 204

625 165

687 494

687 023

703 148

957 436

822 509

880 788

979 831 1 170 906

787 563 58,0%

Állatok

300 544

353 252

446 790

434 998

365 918

362 929

368 258

371 657

374 264

420 636

375 427 27,6%

25 287

26 154

25 378

24 565

21 838

26 675

31 688

33 405

29 114

29 640

152 732

184 061

249 018

231 823

180 975

173 051

169 563

185 092

166 540

181 017

Szarvasmarha Sertés

27 248

2,0%

186 396 13,7%

Ló

2 247

611

1 391

875

365

557

453

703

699

696

890

0,1%

Juh és kecske

7 558

9 660

12 044

9 534

10 924

13 090

13 607

13 572

13 973

12 696

11 245

0,8%

106 759

126 080

149 852

160 403

143 221

140 037

144 435

131 605

155 708

188 659

Baromfi Egyéb állatok Állati termékek Összes tej

141 835 10,4%

5 960

6 686

9 107

7 798

8 594

9 519

8 513

7 280

8 230

7 929

161 049

190 150

213 098

223 715

217 676

178 929

185 354

194 039

192 615

219 250

194 925 14,4%

7 814

0,6%

116 326

128 851

142 474

147 232

144 288

117 322

127 046

135 176

127 611

144 589

131 054

9,7%

Összes tojás

31 375

47 635

53 359

51 070

45 252

41 798

37 281

42 456

49 238

52 055

44 786

3,3%

Egyéb állati termékek

13 348

13 663

17 264

25 413

28 136

19 810

21 027

16 407

15 765

22 606

19 084

1,4%

376

277

491

438

581

751

574

406

473

602

495

0,0%

12 972

13 387

16 773

24 975

27 555

19 058

20 454

16 001

15 292

22 004

18 589

1,4%

461 593

543 402

659 888

658 713

583 594

541 858

553 612

565 696

566 879

639 886

Nyers gyapjú Egyéb állati termékek Élő állatok és állati termékek Mezőgazdasági termékek összesen

570 352 42,0%

1 055 798 1 168 567 1 347 382 1 345 736 1 286 742 1 499 294 1 376 121 1 446 484 1 546 168 1 810 792 1 357 866 100,0%

Mezőgazdasági szolgáltatások

68 328

63 319

78 134

82 762

76 720

96 428

100 840

95 127

86 358

110 264

83 331

Másodlagos tevékenységek

41 354

50 909

57 602

53 493

51 951

50 512

39 857

44 233

47 078

46 695

48 123

Mezőgazdasági kibocsátás összesen

1 165 479 1 282 795

1 483 117 1 481 990 1 415 413 1 646 234 1 516 818 1 585 844 1 679 604 1 967 751 1 489 320 forrás: KSH

2008. évi zöldség-gyümölcs ágazati árumérleg Produce balance of the fruit and vegetable sector in 2008 1000 tonna

Frisspiaci

Tartósított

Hűtőipari

Szárítóipari

Összesen

%

Import áru

434,1

175,8

34,6

18,6

663,2

35,6%

Belföldi áru

815,0

118,3

15,4

1,8

950,4

51,0%

Belföldi áru alapanyagigénye

881,1

229,2

26,8

8,0

1 145,1

42,7%

1 249,1

294,0

50,0

20,4

1 613,6

86,7%

Export áru

301,7

475,1

114,3

20,3

911,3

49,0%

Export áru alapanyagigénye

326,1

920,7

199,8

90,2

1 536,8

57,3%

Áruvá-készítési veszteség

90,5

556,6

97,0

76,1

820,2

30,6%

Összes hazai áru

1 116,7

593,4

129,6

22,1

1 861,7

100%

Összes hazai alapanyag

1 207,2

1 149,9

226,6

98,2

2 681,9

100%

Hazai alapanyag megoszlása

45,0%

42,9%

8,4%

3,7%

100,0%

Belföldi árufogyasztás


2


PIACI KÖRKÉP

–

MARKET REVIEW

2008. év végén hazánkba is begyűrűződött gazdasági válság nagy hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaság valamennyi piaci szereplőjére. A hazai zöldség-gyümölcságazatban a termelői oldalon 2009.év elejétől a forint gyengülése mellett egy 6-8%-os inputanyag áremelkedéssel kellett számolni, egyes anyagok esetében nem volt ritka a 20%-os emelkedés sem. A hazai zöldség-gyümölcstermékek termelői ára az előző évhez viszonyítva több terméknél is csökkent, amit tovább fokozott a kifizetések szokásosnál is hosszabb elhúzódása, így a termelők komoly likviditási nehézségbe kerültek.

kolatlanul magas költség hárul a víz felhasználójára. Ez vitathatatlan versenyhátrányt okoz az Európai Unió többi tagállamában termelő gazdákkal szemben. A magyarországi termálvízkincs – mint potenciális energiaforrás – a magyar zöldségtermesztés fejlesztésének egyik meghatározó elme kellene legyen, azonban a hatályos jogszabályi környezet nem kedvez a geotermikus energia hasznosításának. Az ipari zöldségfélék jövőjét a nyersanyag színvonala fogja meghatározni. A jövőben el kell kerülni az elmúlt években gyakran tapasztalat 50–100 %-os termelési volumen ingadozást – mert ennek kezelése feldolgozói oldalon szinte lehetetlen így minden esetben piaci zavarokat okoz – és törekedni kell a nagy mennyiségben is egységes, jó minőségű, és a világpiaci árakkal is versenyképes nyersanyag előállítására. Ehhez a termesztéstechnológia folyamatos fejlesztése szükséges (fajták, öntözés), ezzel biztosítva a tervezhető, stabilan magas hozamokat. A termelői oldal fejlesztése mellet a feldolgozói oldal korszerűsítése sem maradhat el, aminek a magasabb hozzáadott értékű áruk versenyképes előállítását kell szolgálnia. A fejlesztéseken túl a jövőben szükséges a piaci szereplők integrációjának erősítése is.

A magyar élelmiszerkereskedelem gyors ütemű változása 2008 és 2009.évben is megfigyelhető volt. Évről évre egyre erősödik a modern bolttípusok súlya, ennek következtében tovább koncentrálódik mind a forgalom, mind pedig a bolthálózat. Magyarországon a hipermarketek 30%-os, a diszkont üzletek 19%-os, a szupermarketek pedig 11%-os részarányt képviseltek 2009-ban. A magyar tulajdonú üzletláncok 28%-kal részesedtek a hazai kiskereskedelmi forgalomból, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedőnek számít. A gazdasági válság a feldolgozó ipart sem kerülte el. Jelentősen emelkedtek az inputanyagok költségei, emellett szigorodtak a hitel felvétel feltételei is. A fogyasztás csökkenése, az értékesítési csatornák beszűkülésé, valamint az előző évben már felhalmozott, eladatlan nagy készletek miatt a feldolgozó iparban komoly készletfinanszírozási probléma merültek fel 2009. évben. A válság hatására meghirdetett kedvezményes kamatozású, állam által támogatott forgóeszközhitelek az adminisztratív nehézségek és a magas fedezet szükséglet miatt a tapasztalatok alapján csak jelentős késéssel tudták orvosolni a finanszírozási nehézségeket. Ezeknek a forgóeszközhiteleknek a lehívása lehetőséget teremthet a még ki nem fizetett nyersanyagtételek értékének mielőbbi rendezésére.

Zöldség-Gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Fruit and Vegetables production in Hungary last years 3 500

Szabadföldi zöldség

1.000 tonna

3 000

A 2009. év első félévében az EMVA-ból finanszírozott, 2008. évben meghirdetett kertészet korszerűsítése pályázat kedvezőtlen bírálati eredményei tartották „lázban” az ágazat szereplőit. A benyújtott fejlesztési pályázatoktól a szakma többek között a hajtatásban előállított termékmennyiség megduplázásának lehetőségét várta. A 2008.évi kertészet korszerűsítése jogcím összességében azonban nem váltotta be a hozzáfűzött fejlesztési reményeket, mivel a 24 milliárd Ft-os támogatási igénnyel szemben csak 12 milliárd Ft-ot hagyott jóvá az MVH.

2 500 2 000

768

790

484

465

H ajtatott zöldség és gomba

1 007 824

1 500

447

742 405

1 000

Gyümölcs

1 540 1 612 1 472

500

414

442 443

930 403

893 375

1 060

1 275 1 309 1 332 1 159

2005

2006

0 2002

2003

2004

2007

2008

2009

Zöldség ágazat

Gyümölcs ágazat

Az egyes zöldségfélék magyarországi átlaghozamai az elmúlt években az Európai Unió többi zöldségtermelő tagállamaihoz viszonyítva többnyire a középkategóriában helyezkedtek el, ami összességében versenyhátrányt okozott. Az elmúlt 4-5 évben a hazai zöldségtermesztésben gyakran tapasztalható volt és komoly problémát jelentett a hozamok évenkénti hullámzása, ami többek között a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnológiai eltérésekre, az öntözés nem megfelelő szintjére vezethető vissza. Ezek a tényezők az árutermelő gazdaságokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek évenkénti eredményei között nagy eltérések voltak. Az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban és 2009-ben – a vártnál sokkal lassabb ütemben – megindult fejlesztések az intenzív termelés erősödését vetítik előre. A nemzetközi és a hazai termelési és piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a magyarországi zöldségvertikum versenyképes működéséhez a már megkezdett fejlesztések fokozása nem elég, emellett elengedhetetlen többek között a termeléshez kapcsolódó vízgazdálkodás illetve energia felhasználás szabályainak a felülvizsgálata is.

A 2007. évi országos fagy és a tavalyi rossz piaci évet követően nagy várakozásokkal és reménnyel fogott hozzá az idei szezon előkészületeihez minden gyümölcstermelő. A téli hőmérsékleti minimumok és a kora tavaszi felmelegedés fagyérzékenységet növelő kockázata elmaradt és sokan szemlélték optimista módon a kedvezőnek látszó termőrügy-berakódottságot szinte minden gyümölcsfajnál. A korai kitavaszodást gazdag, gyors virágzás követte, melyet megelőzően is rendkívül száraz időjárás volt, alacsony páratartalommal, légköri-aszály jeleket is hordozó momentumokkal, ami egy szokatlanul gyors virágzáslefutást eredményezett. Cseresznyéből, meggyből fajtánként és termőhelyenként, kertenként jelentős mértékben eltérő, de összességében gyengébb kötődés következett be, kajsziból, őszibarackból érdekes módon egészséges magkezdeményekkel egy túlzott gyümölcskötődést tapasztaltunk. Ez olyan mértékű volt, hogy sok helyen kétszer-háromszor kellett ritkítani a kereskedelmi gyümölcsméret eléréséhez. A bogyósok közül a gyenge kondíció miatt ribiszkéből is, málnából is az átlagosnál kevesebb gyümölcs kötődött. A szilvaültetvények, a dióskertek gyümölcskötődés is átlag alatti volt. A körte természetesen tájanként, kertenként, fajtánként eltérően közepes vagy gyenge termésszint alakult a gyümölcskötődés elbírálható időpontjában.

Az elmúlt években tapasztalható, a globális felmelegedéssel összefüggő időjárás változás egyre jobban megköveteli a zöldségnövények öntözését. Azonban a magyar vízügyi szabályozás ezt nem minden területen teszi lehetővé vagy ahol a jogszabály lehetőséget ad rá, ott indo-


3


Az alma termőtájanként, fajtánként, kertenként, kertrészenként nagy szórással eltérően közepesnél gyengébb kötődést mutattak. A Jonagold kifejezetten keveset mutatott, a Golden, a Jonathan és Red Delicious is alulmúlta az előző évet.

A hűtő- és konzervipar termékszerkezetének egyszerűsödésével a készáruvá elkészített bogyósgyümölcsök csökkentek a legjelentősebben (15-20 ezer tonnával), de emellett a feldolgozott gyökérzöldségek (8-12 ezer tonnával), a vöröshagyma (8-9 ezer tonnával), valamint a paradicsom (6-8 ezer tonnával) csökkenése is meghatározó volt. Ezeknek a kiesett termékeknek az összértéke 15-20 milliárd forint között mozog.

A száraz tavasz felnagyította a gyümölcstermő növények igényétől eltérő, rosszabb vízellátás problémáit, a gyümölcsültetvények öntözhetőségének és öntözöttségének hiányát. A gyümölcskezdemények sejtgyarapodásának fázisában a relatív vízhiány folytatódott, egészen a kajszi-zsendülés kezdetéig és gyümölcsméret-gondokat okozott a cseresznye, a szabadföldi szamóca, a málna, a piros ribiszke, a meggy fajoknál, számos szilvafajtánál és az almánál is. Számos szakember véleménye megegyezik abban, hogy az idén tapasztalható nagymértékű napégés az almagyümölcsökön szintén a vízhiány számlájára írandó, és csak ott tudták elkerülni, ahol a fák napi vízfogyasztását, elpárologtatását naponta képesek voltak pótolni elegendő öntözővízzel.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a piaci lehetőségek bővülésén túl számos problémát is hozott a hazai hűtő- és konzerviparnak. Az Európai Unión belüli szabad kereskedelem hatására új piaci szereplők jelentek meg, akik kihasználva a hazai fogyasztók árérzékenységét olcsó termékkel árasztották el a kereskedelmi láncokat. Ez egyaránt negatív árversenybe kényszeríti a hazai termelőket és feldolgozókat, aminek hatására napjainkra már a termelői ár, a beszerzési ár és a bolti ár között semmilyen ésszerű összefüggést nem lehet felfedezni. Ez mind a termelőknél, mind pedig a feldolgozóknál jelentős profitvesztést okoz. A hűtő- és konzervipari aktív külkereskedelmi tevékenységével (export 400–410 millió euró) magyarázható, hogy a forint árfolyam ingadozása nagyon befolyásolja teljesítőképességét. Az árfolyam ingadozásból származó termelési költségek növekedését a külpiacokon az erős árverseny miatt nem lehet érvényesíthetni.

A hősokk mellett a fenológiai fázisokhoz kötődő, s azok hosszúságát meghatározó hőösszeg, a magas napi középhőmérsékletek miatt az egyébként jelentősen eltérő fajták érési idejének „összecsúszását” eredményezte. Az ország meteorológiai térképét elemezve megállapítható, hogy az átlagos éveknél jelentősen gyakoribb és számos helyen többszöri jégverés fordult elő, mely a nyomott piaci helyzetet tovább nehezítette.

A hazai élelmiszer vertikumot egységesen sújtja a 2007. évi mezőgazdasági „árrobbanás” gazdasági következménye. A mezőgazdasági nyersanyagok 2007. évi áremelkedése magával hozta az inputanyagok és a szolgáltatások árának emelkedését is. Annak ellenére, hogy a nyersanyagok árában 2008. évben csökkenés történt, az inputanyagok és a szolgáltatások árában nem volt korrekció. A 2008. év végén indult gazdasági válság ezt a kedvezőtlen helyzetet tovább torzította. 2009. évben az inflációt lényegesen meghaladta a termelési költségek növekedése, ami fogyasztói árszintnövekedést tett volna indokolttá, azonban a világpiacon a fogyasztás csökkenése miatt több meghatározó termék esetében is árcsökkenés volt tapasztalható.

A növényvédelemben gondot okozott a gombás megbetegedések agresszivitása, az új moníliafaj terjedése, az új kártevőként jelentkező amerikai cseresznyelégy-faj, a vértetű, a kagylós pajzstetű felszaporodás. Fokozta problémáinkat a számos, korábban eredménnyel használható „zöld és sárga” növényvédő szerek használatának az EU által történő korlátozása, betiltása. Az idei évi piaci kilátásainkat a bevezetőben említetteken kívül nem elsősorban a kereslet és kínálat egyensúlya, vagy az arra való törekvés, hanem főként szubjektív tényezők alakították, növelve a termelők és minden magyar piaci szereplő kiszolgáltatottsági érzését. A 2009. évi szezonban elfogadhatónak csak a kifogástalan minőségben és a legkedvezőbb gyümölcsmérettel kínált hajtatott és korai szamóca, a korai és középérésű cseresznye (elsősorban export-relációban), az étkezési, egalizált csomagolású, export meggy első fele, a korai szilvák, az étkezési piaci célú méretes kajszi az egész szezonját, a közép-kései és kései színes méretes őszibarack és a megfelelő gyümölcsméretű körte piacát ítélhetjük sikeresnek.

Zöldség-gyümölcs termelői árindex előző év=100 (%) Fruit and vegetable producer price index, previous year = 100% 160

Zöldségfélék

150

Gyümölcsfélék

140 130

Sajnálatos módon folytatódott a kompótmeggynek, a lémeggy második felének, a középérési és kései szilvának, az átlagos minőségű étkezési almának és az ipari gyümölcsöknek, különösen az ipari almának a mélyrepülése, piaci krízise. Elfogadhatatlan, hogy a krízishelyzet kezelésére sem az Európai Uniónak, sem az EU-korlátok miatt a magyar agrártárcának nincs működőképes kríziskezelő rendszere. Meggyőződésünk, hogy a megoldáshoz nem kerülhető meg az EU-ban 1997-ben e problémák megoldására hozott intézkedés, mely a valóságos piaci igények és az ültetvények felületének harmonizálására dolgozott ki minden akkori tagállam számára pályázható megoldási segítséget. A 27 tagúvá bővült EU gyümölcspiacán anarchikus helyzetet teremtett az áruk szabad áramlása elvét követő, tréfásan alacsony áron történő múlt évi tárolt, dél-tiroli, osztrák, német alma korlátok és árszabályozás nélküli ráengedése a szüreteleji, friss étkezési gyümölcspiacra. Ezt magyar részről nem tarthatjuk európai megoldásnak.

120 110 100 90 80 70 60 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009*

forrás: KSH

Szabadföldi zöldség-gyümölcs termelésünk elhelyezkedése Location and importance of Hungarian outdoor f&v production

Trendek a feldolgozóiparban Az egzakt becslésekre és számításokra alapozott árumérleg alapján a Magyarországon termesztett évi 1100-1500 ezer tonna zöldséggyümölcsből 550-750 ezer tonnányi, megközelítőleg 45-50 milliárd forint értékű nyersanyag kerül feldolgozásra, amiből az ipar évente 130-135 milliárd forintnyi készterméket bocsát ki. Összességében megállapítható, hogy a hűtő- és konzervipar termelése csökkent, termékszerkezete egyszerűsödött. Kiemelve a hűtőipart, az elmúlt években igen jelentős visszaesés volt tapasztalható – több gyár bezárása miatt – aminek hatására a korábbi 230-260 ezer tonna hűtőipari termék helyett 2009. évre 170-180 ezer tonna készáru becsülhető.


nem jelentős

4

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


ZÖLDSÉGFÉLÉK

–

VEGETABLES I. o. HE paprika heti nagybani piaci átlagárai

paprika

Weekly average wholesale prices for I. class hot peppers Ft/db

A 2009. évi hazai paprikatermőterület összesen 5180 ha volt (1400 ha szabadföldi, 2000 ha fűszerpaprika és 1780 ha hajtatott paprika).

120

A hajtatott paprika termőterülete az előző évihez hasonlóan alakult, de átrendeződés történt a TV paprika termőterületének rovására, főként a másodnövényként termesztett, nyári ültetésekben. A hegyes-erős paprika termőterülete növekedett és kismértékben a kápia paprikáé. Ez évben több területen komoly gondot okozott a TSW és a TMV vírus fertőzés.

100 80 60

A TV paprika piaca januártól június végéig jobban húzott, mint az előző évben, de július–szeptember között piaci gondok jelentkeztek, amit elsősorban a német piacaink keresletcsökkenése okozott. Ennek hatására az árak 10-15%-kal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi évben. Ez a nyomott piaci ár tovább romlott október folyamán, mind a belföldi, mind az exportpiacainkon. Ez a folyamat az érezhető keresletcsökkenés mellett a kedvező időjárás miatt lehetővé vált szabadföldi paprika szokásosnál hosszabb idejű termesztésével is magyarázható.

Hajtatott Paprika

1.000 tonna

250

185

100 50

170

155

150

173

144

145

52 69

26

30

23

32

10

50

42

40

55

11 49

15

48 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

0 2002

2009.

A magyar fűszerpaprika ágazat komoly problémákkal küzd, az eltartó képesség évek óta hektikusan változik, amelynek megoldására gyökeres átalakulások szükségesek. Meghatározó problémák a magas termelési költségek, az olcsó import erős nyomása, valamint a fűszerpaprika őrlemény piacának nehéz átláthatósága. A magyar fűszerpaprika termésből éves szinten 2500-3000 tonna őrlemény készül, aminek egyes becslések szerint közel 50%-a fekete kereskedelmen keresztül jut el a fogyasztókhoz. Az ágazat számára megoldást jelenthet a magasabb termésátlagot produkáló új fajták használata, az aktív technológiai fejlesztés, az eredetvédelem, valamint a minőségbiztosítás megerősítése.

300

178

2008.

A fűszerpaprika hazai termőterülete 2009. évben 2000 ha körül alakult, ami 800 ha-os bővülést jelent a tavalyi évhez képest. Az átlagtermés becslések szerint 7,5-8 tonna/ha körül mozgott, azonban ez nagy szélsőségeket takar. Extenzív termelésben – a fűszerpaprika termelés 70%-a – 6-7 t/ha, a félintenzív technológia mellett 12-15 t/ha, míg intenzív technológia mellett 17-20 t/ha átlag terméshozamokat lehetett elérni. A fűszerpaprika állományt országos szinten a nyár folyamán erőteljes vírusos fertőzés érte – dohánymozaik vírus –, ami miatt minőségi romlás következett be. Ennek következtében a kézi szedésű fűszerpaprika átlag felvásárlói ára 100 Ft/kg, míg a gépi betakarítású paprika ára átlagosan 84-86 Ft/kg volt.

350

150

2006. 2007.

forrás: AKI PÁIR

Sweet pepper production in Hungary last years

200

20

hetek / weeks

Paprikatermelésünk alakulása az elmúlt években

Fűszerpaprika

2005.

0

A hegyes-erős paprika piacát augusztusig kiegyensúlyozott kereslet jellemezte, a múlt évinél 5%-kal magasabb árakkal, majd ezt követően szeptember – október folyamán ennél a terméknél is túlkínálat alakult ki, ami értékesítési gondokat okozott a termelőknek. A kápia paprika számára rendkívül rossz volt a 2009. évi szezon. Júliustól – októberig mintegy 25-30%-os árcsökkenés alakult ki, melynek oka az exportpiacok (főként német) kereslethiánya alakított ki, mivel e termék 7075%-a általában exportra kerül, főleg német piacokra.

Szabadf. Paprika

40

48

Szabadföldi paprikatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian outdoor paprika production

I. o. TV paprika heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class white peppers Ft/kg 900

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

800 700 600 500 400 300 200 100 0

hetek / weeks nem jelentős

forrás: AKI PÁIR


5

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


paradicsom Paradicsomtermelésünk alakulása az elmúlt években Tomato production in Hungary last years

Az európai friss étkezési paradicsom termelésben meghatározó szerepet játszó spanyol termelés 2009. évben 10-15%-os visszaesést mutat. Az almériai termelők jelentős része tért át más zöldségféle hajtatására, vagy hagyott fel a termeléssel. Szemben több más paradicsomtermelő régióval, itt a bogyósan szedett paradicsomok aránya növekedett a fürtöshöz képest.

400

Hajtatott Paradicsom Ipari Paradicsom

1.000 tonna

350

A hajtatott paradicsom hazai piaca augusztusig kiegyensúlyozott volt, az árak 5-7%-kal magasabbak voltak a múlt évinél, majd szeptembertől a hazai termékek és a jelentős import túlkínálat miatt az árak nagyot zuhantak és a tavalyi árnál 25-30%-kal alacsonyabb szinten mozogtak. A fürtös paradicsom termesztése tovább növekedett és megközelítette a teljes mennyiség 25-30%-át.

300

104

250 200

100

102

132

150

102 236

100 50

Nemzetközi szakérők az ipari paradicsom 2009. évi összmennyiségét világviszonylatban 40,3 millió tonnára becsülik, amely 10,3%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A legnagyobb ipari paradicsomtermelő országok rangsorában jelentős átrendeződés nem történt 2008. évhez képest, 12,2 milliós termésmennyiségével továbbra is Kalifornia a világ legnagyobb paradicsomtermelője – az összes termés 30% itt terem – ezt követi Kína 7,4 millió tonnával – 18%-os részesedéssel – a harmadig pedig Olaszország 5,2 milliós – 13%-os részesedéssel – termésmennyiséggel. A világpiacon meghatározó szerepet tölt még be Spanyolország (6%), Irán (4,6%), Törökország (4,2%) illetve Brazília (3%) is. 2009. évben az első három nagy termelő országban két-számjegyű, átlagosan 13%-os növekedést prognosztizáltak a szakértők 2008. év terméshez képest, de az igazán nagy mennyiségi bővülést, több mint 38%-os növekedést Spanyolország termelésére jelezték.

149

130

108

93 137 71

98

115

2006

2007

83

110

0 2002

2003

2004

2005

2008

2009

Szabadföldi paradicsomtermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian outdoor tomato production

2009. évben drasztikus visszaesés figyelhető meg Törökországban ahol a mennyiség a tavalyi 2,7 millió tonnáról 1,6 millió tonnára esett vissza. Az idei évben nemzetközi szinten megtermett magas termésmennyiség előre vetítette a paradicsomsűrítmény árának csökkenését, ami az októberi adatokat megvizsgálva be is következett. Az ipari paradicsomsűrítmények világpiaci ára átlagosan 27%-kal esett vissza az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Az árcsökkenés a kínai (36%-os) sűrítmény vonatkozásában volt a legnagyobb, aminek ára a tavalyi évhez képest magas termés-mennyiség hatására a 1050 €/t szintről 615 €/t szintre csökkent. Arányaiban közel azonos csökkenést mutattak ki az olasz paradicsomkonzerv illetve a spanyol (25%-os) sűrítmény árában. 2009 októberében átlagosan az előbbiért 400 €, az utóbbiért 780 € fizetek tonnánként. Fontos azonban kiemelni, hogy az ipari paradicsom támogatási rendszerének 2007. évi módosítása a tavalyi évben egyes termékek esetében közel 50%-os áremelkedést indukált, így várható volt a piacon egy árkorrekció. Az idei év árait a 2007. év értékesítési áraival összehasonlítva kedvezőbb képet kapunk, 2009-ben az egyes ipari paradicsom alapanyagú termékek értékesítési ára átlagosan 8-10%-kal volt magasabb a 2007. évihez képest.

nem jelentős

jelentős

igen jelentős

I. o. paradicsom heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class tomatoes Ft/kg

Magyarországon a szakértők véleménye szerint az ipari paradicsom termelők jó évet zártak, ami a termelési és az értékesítési adatokban is megmutatkozik. Becslések alapján a termőfelület a tavalyi 1300 ha-ról 2009. évre 1510 ha-ra növekedett, amiből 161 ha megsemmisült. A megmaradt 1349 ha-on 110 413 tonna ipari paradicsomot takarítottak be. A tavalyi 63,8 t/ha országos átlagterméshez képest az idén közel 82 t/ha-os rekordtermést takarítottak be, de intenzív kultúrában nem volt ritka a 110 t/ha sem. A hazai termelési költségek átlagosan 1,2-1,5 millió forint között mozogtak. A hazai értékesítési ár a minőségi prémiumok függvényében 19-22 forint körül alakult kg-onként.

1000

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

900 800 700 600 500 400 300 200

Az ipari paradicsomtermelésben az elmúlt években kedvező irányú, innovatív fejlődés indult el, ami az ágazatban dolgozó szakemberek aktív tevékenységének pozitív eredménye. A vertikum működése összességében optimista jövőképet mutat, azonban egyre inkább felértékelődnek a termelők, a kereskedők és a feldolgozók közötti kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok.


kevésbé jelentős

100 0

hete k / w ee ks forrás: AKI PÁIR

6


dinnyefélék

Augusztus első felétől a felmerült belföldi dinnyefogyasztási igényeket valamint az export érékesítésnél korábban vállalt dinnye szállítási kötelezettségek nagy részét csak importból lehetett fedezni.

Az Európai Unió mediterrán országainak dinnyepiacát 2009. évben a nagy termésmennyiségből adódó alacsony árak és eladhatatlan tételek jellemezték. Spanyolországban az optimális időjárás az átlagostól jóval magasabb dinnyetermést eredményezett, azonban a korai érésű dinnyék későn, míg a későbbiek a vártnál korábban értek be, így a teljes termés szinte egyszerre jelent meg a piacon. A hirtelen felgyülemlett mennyiséget az export piacokon sem sikerült levezetni, mert a célországokban – elsősorban a kelet európai országokban – a 2008. évi gazdasági válság jelentős fogyasztáscsökkenést okozott. A spanyol dinnyepiac június végére összeomlott, aminek hatására az utóbbi évek legalacsonyabb árai mellett a bizományos értékesítés jellemezte a piacot. A spanyol piaci krízis erősen hatott a görög és az olasz piacokra is, ahol szintén az önköltséghez közeli vagy még annál is alacsonyabb felvásárlási árak alakultak ki. A kedvezőtlen piaci helyzet országtól függően csak augusztus elején-közepén rendeződött, ami egy enyhe „keresleti” piac kialakulásában nyilvánult meg. Magyarországon a görögdinnye termőterülete az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, ami 2009. évben is folytatódott. A magyar görögdinnye termőterülete 6500 ha volt – ebből oltott 1200 ha –, ami átlagosan 7%-os csökkenés a 2008. évi adatokhoz viszonyítva. A csökkenés elsősorban az elmúlt években tapasztalt alacsony termelői árból származó termelési kedv csökkenésével hozható összefüggésbe. A kiemelt termőtájak közül Békésben 3000 ha-on; Szabolcsban 1200 ha-on; Hajdúságban 150 ha-on; Jászság-Heves környékén 950 ha-on; Tolnában 600 ha-on, Ormánságban 200 ha-on termesztettek görögdinnyét. Emellett még mintegy 200 ha „szórvány” dinnyetermő terület volt. A teljes termőfelületből megközelítőleg 100 ha magnélküli és 1900 ha szabad elvirágzású dinnyefajta volt. Az elmúlt évekhez képest 2009-ben több száz hektárra bővült a szedett magból történő termesztés.

Dinnyetermelésünk alakulása az elmúlt években Melon and watermelon production in Hungary last years 300

Görögdinnye

1.000 tonna

250

jelentős

14

13

15

185

167

152

153

2005

2006

2007

12

216

208

174

50 0 2002

2003

2004

2008

2009

Annak ellenére, hogy a 2009. évben a termelési és kereskedelmi folyamatok az Európai Unió nagy görögdinnye termelő tagállamaiban nem voltak kedvezőek, Magyarországon az előző években tapasztalt, jelentős árcsökkenést eredményező piaci „krízishelyzet” nem alakult ki. Ennek egyik meghatározó oka, hogy 2009-ben a magyar dinnye ágazatban érdekelt piaci szereplők – kereskedők és nagyobb termelők – egységes fellépésre szánták el magukat, és a mindenkori piaci anomáliák megelőzése és eredményes megoldása érdekében megalakították a Magyar Dinnye Szövetséget. A szakmai összefogás eredményeként 2009-ben sikerült a spekuláns „nepper” kereskedők árletörő tevékenységét visszaszorítani, és így az exportra kerülő görögdinnye az értékesítési időszak alatt – a 2008. évnél kedvezőbb – 38-42 forint/kg-os termelői áron maradt. Az Európai Unióban 2008-ban 2,4 millió tonna sárgadinnyét termesztettek, aminek közel felét (48%) Spanyolország állította elő. A második legnagyobb termesztő ország Olaszország – 26%-os részesedés –, míg a harmadik Franciaország – 14%-os részesedés – volt. 2008-ban a belföldi sárgadinnye termés mellé az Unióba nagyobb mennyiségű import érkezett Közép-Amerikából (~100 ezer tonna), Marokkóból (~47 ezer tonna), valamint Nyugat-Indiából (~15 ezer tonna). Magyarországon 2009-ben megközelítőleg 750 ha sárgadinnyét ültettek, ami 11%-os felületcsökkenést jelent az előző évhez képest. 2009. évben tapasztalt időjárás a sárgadinnye termesztésnek nem kedvezett, 20%-os terméskiesést okozott és alacsonyabb minőséget eredményezett. A Spanyolországból érkező nagy mennyiségű, olcsó import hatására 2009-ben a termelői árak fajtától függően 20-30%-kal voltak alacsonyabbak a 2008. évhez képest. Zöld húsú esetén 120-150 Ft/kg, míg sárga húsú esetén 100- 120 Ft/kg között mozgott 2009-ben a termelői ár. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az egy főre eső sárgadinnye fogyasztásunk 1,6 kg-on stagnál, ami jóval elmarad az EU 5,2 kg-os átlagától.

igen jelentős

I. o. görögdinnye heti nagybani piaci átlagárai

Magyarországon a csapadékszegény, meleg időjárás hatására sokkal rövidebb indára, kevesebb darabszámot és mennyiséget neveltek a dinnyetövek, így 2009.évben az országos görögdinnye termés nem érte el a 170 ezer tonnát, és az egy hektárra vetített átlagos termésmennyiség is csak 26 tonna körül alakult. A pontos mennyiség meghatározását nagyban megnehezíti a dinnye értékesítésben is tapasztalható, az elmúlt években egyre nagyobb értéket képviselő – a dinnyevertikumban akár 40% is lehet – számla nélküli „fekete” kereskedelem. Országos viszonylatban megállapítható, hogy 2009. évben magasabb termés mennyiséget csak az első szedési hullámban sikerült leszüretelnie a termelőknek, a második és harmadik hullám nagyon alacsony hozamot produkált, vagy egyáltalán nem adott termést. Az alacsony termésmennyiség ellenére a hazai dinnye átlagos minősége még a szokásosnál is jobb volt. A betakarítási szezon a meleg időjárás hatására a megszokottól 2 héttel korábban, június elején elindult és az alacsony termésmennyiség eredményeként augusztus elején véget is ért.


12

243

Dinnyetermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

kevésbé jelentős

15

14

150 100

Location and importance of Hungarian watermelon production

nem jelentős

200

Sárgadinnye

11

Weekly average wholesale prices for I. class watermelons Ft/kg 140 120 100 80 60 40 20 0

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR

7


káposztafélék

Szabadföldi káposztatermelésünk alakulása az elmúlt években Open field Cole crops production in Hungary last years 100

A hajtatott káposztafélék közül a fejeskáposzta termőterülete valamelyest csökkent 2008. évhez képest. Piaca kiegyensúlyozott volt május 20-ig, majd ezt követően a fátyolfóliás területekről bejövő termésnél már értékesítési gondok jelentkeztek és alacsony árak alakultak ki.

90

Fejes káposzta

Kelkáposzta

80

1.000 tonna

A kínai kel területe 13%-kal növekedett, ami főként a fátyolfóliás területek növekedéséből adódott. Rendkívül rossz piac alakult ki, az árak mintegy 40%-ot estek az elmúlt évhez képest. Ennek okai egyrészt a spanyol termés késésével, a lengyel ULO tárolókból történt március – áprilisi nagy mennyiségű kitárolással és értékesítéssel magyarázható, de közrejátszott az általános fogyasztáscsökkenés is, akit a salátafélék térhódítása generál. Ezen kívül az elmúlt évek jó jövedelmezősége miatti terület és kínálatbővülés, valamint a meleg április miatt kialakult minőségi problémák (belső fejbarnulás) is növelték a piaci problémákat.

Karfiol és Brokkoli

70

12

60

10

10

44

45

8 51

15

58

59

52

13

10

50 40

15

44 33

30 20 10

15

17

15

14

16

16

16

17

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

0

Hajtatott káposztatermelésünk alakulása az elmúlt években Greenhouse cabbages and salads production in Hungary last years

A karalábé hajtatás további csökkenését figyelhettük meg az idei évben is, amit elsősorban az olasz import nyomása idéz elő. A karfiol korai hajtatása hasonló okok miatt szintén csökkenő tendenciát mutat, de a síkfóliás, a korai szabadföldi és nyári termesztésben növekedés figyelhető meg.

70,0

1.000 tonna

60,0

A szabadföldi káposztafélék hazai vetésterülete az előző évi termőfelülethez képest csökkent. Az inputanyagárak növekedése a palántázott káposztafélék termesztésében is jelentkezett, növekedett az önköltség. Ugyanakkor a termőtájakban jellemző aszályos időjárás hozamcsökkentő hatása az öntözés ellenére is érzékelhető volt. A fejeskáposzta vetésterület csökkenése Európában is tapasztalható jelenség, mely több éve tartó folyamat és valószínűleg nem áll meg. A tendencia részben a fogyasztás csökkenésével részben az intenzív termesztés technológiák termésátlag növelő hatásával magyarázható.

Hajtatott Saláta félék

-

Hajtatott Fejes káposzta

4,7

4,5

18,3

18,0

31,0

33,0

2002

2003

50,0

4,5

40,0

17,0

3,9

4,5

Kínaikel

12,1

13,0

10,8

16,0

17,0

13,5

13,5

14,0

34,0

32,0

33,0

35,0

34,0

35,0

2004

2005

2006

2007

2008

2009

30,0 20,0 10,0 0,0

A hagyományos savanyúságfélék előállítása és fogyasztása csökken. Az új értékesítési és fogyasztási bővítést célzó termékgyártás a „fresh cut” pedig a káposztafélék feldolgozása helyett a salátafélék feldogozására épít. Az utóbbi években fagyasztóiparunk is visszafogta termeltetését, mely különösen a hazai brokkoli, karfiol és karalábé vetésterület csökkenését eredményezte. A szabadföldi káposzta termelésben továbbra is az őstermelők által előállított áru mennyisége a meghatározó, mely szétaprózottan egyszerre több csatornán is megjelenik, de csak ritkán találkozik az áruházláncok koncentrált, egész éves ellátási programot kiszolgáló igényével. Következésképpen évjáratonként többször is előfordul, hogy belföldön az őstermelőknél túlkínálat alakul ki nagy tételű friss vagy betárolt káposztafélékből, melyet a kereskedelem nem érzékel és ezért utat nyitnak az importnak.

I. o. fejes káposzta heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class white cabbage Ft/kg 250

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

200

150

100

50

Szabadföldi fejes káposzta és karfioltermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

0

hetek / weeks

Location and importance of Hungarian outdoor cabbage and cauliflower production

forrás: AKI PÁIR

I. o. karfiol heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class cauliflower Ft/kg 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

hetek / weeks

igen jelentős

forrás: AKI PÁIR


8


Gyökérzöldség termelésünk alakulása az elmúlt években

gyökérzöldségek

Root crops production in Hungary last years 160

A hajtatott gyökérzöldségek termesztése további csökkenést mutatott az idei évben, miközben az import továbbra is magas. A növekvő termelési költségek a hazai gyökérzöldség termesztésben is önköltség növekedést okoztak. Gyökérpetrezselyem termesztésünk évek óta nagyjából azonos vetésterületen folyik, csökkenés elsősorban az ipari célú termeltetésnél tapasztalható.

Petrezselyem Sárgarépa

1.000 tonna

140 120

60

100

45 38

80

42

38

36

60

A gyökér friss piaci hasznosításra történő termesztésénél kialakuló, gyakran extra magas értékesítési árak a növény termesztésére ösztönzik a termesztőket. Hiányhelyzet esetén csak néhány országból (Lengyelország, Szlovákia, Csehország stb.) várhatunk némi importot, melynek árcsökkentő hatása gyengén érvényesül. Mivel az idei évben Olasz- és Franciaországban komoly sárgarépa túlkínálat alakult ki, a dél-magyarországi hajtatásban előállított, csomózott sárgarépa folyamatosan ütközött az olasz és francia importtal. Az eladatlan, friss készletek európai szintű túlkínálatot okoztak, melyek elhúzódott egészen az őszi betakarítások megkezdéséig és hatására tartósan nyomott felvásárlási árak alakultak ki.

40

90 61

70

20

58

68

72

2006

2007

31

34

54

56

2008

2009

0 2002

2003

2004

2005

35,0

Pasztinák

Gumós zeller

Cékla

1.000 tonna

30,0

A hazai termesztésben a termelők nagyobb mértékben használtak sárgarépából konstans fajtákat, mint a megelőző években. Ugyanakkor idén, az utóbbi évek legnagyobb, termelői tulajdonban lévő, feldolgozóipari beruházása valósult meg a szabadszállási Róna Szövetkezetben, mely európai színvonalú előfeldolgozott termékeket, illetve friss piacra kiszerelt prémium árút állít elő. A hazai sárgarépa termesztés egészére sajnos azonban továbbra is az integráció alacsony szintje a jellemző, melyből adódóan kevés az egységes megjelenésű, folyamatosan beszállítható árú a kereskedelmi láncok felé. A magyar feldolgozóipar nyersanyag igénye erősen árfüggő, a hazai termesztésű alapanyag helyett gyakran választja az olcsóbb importot. A folyamat megállítása érdekében elengedhetetlen a hazai termesztési színvonal fejlesztése és a termesztés egyéb körülményeinek javítása.

8,9 25,0

8,6

8,7 6,9

20,0

9,9 15,0

8,2

10,1

10,9

9,3

10,0

12,0

12,5

4,5

5,0

5,0

2007

2008

2009

8,0 10,8

8,7 10,0 5,0

10,5 13,0

11,0

10,0

8,0

9,8

0,0 2002

2003

2004

2005

2006

Sárgarépa termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian carrot production

I. o. sárgarépa heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class carrots Ft/kg 300

2005. 2006.

250

2007. 2008. 2009.

200 150 100 50

nem jelentős

0

hetek / weeks

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

Gyökérpetrezselyem termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

forrás: AKI PÁIR

Location and importance of Hungarian parsley production

I. o. gyökérpetrezselyem heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class parsley roots Ft/kg 1200

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

1000 800 600 400 200 0

hetek / weeks

nem jelentős

forrás: AKI PÁIR


9

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


Hagymatermelésünk alakulása az elmúlt években

hagymafélék

Bulb crops production in Hungary last years 160

A tavaszi vetésű vöröshagyma fajtaszerkezetében csökkent a hibridek aránya a konstans fajták javára, mely elsősorban azzal magyarázható, hogy a termelők az inputanyag árak növekedését a vetőmagnál is megpróbálták ellensúlyozni. A tavaszi vetésű vöröshagyma vetésterülete a tavalyihoz képest bővült, elsősorban az extenzív, költségtakarékos irányban. Korszerű, feldolgozó és megfelelő tároló kapacitású (5000 tonna) létesítménnyel továbbra is csak a szabadszállási Róna Szövetkezet rendelkezik, pedig a piac folyamatos kiszolgálása érdekében a többi hazai vöröshagyma termelőnek is célszerű lenne ebben az irányban fejleszteni. A hazai, dughagymáról történő áruhagyma előállítása gyakorlatilag megszűnt. Dughagymáról való termesztés szinte kizárólag házi kertekben történik. A feldolgozóipar kész szárítmányt importál be további felhasználás céljára, mivel a hazai szárítmánygyártás a magas energia árak és kétéves termesztési módból adódó magas termelési költségek miatt gazdaságtalan. A feldolgozóiparnak és a friss piacnak is a világpiaci árakkal is versenyképes, olcsó és jó minőségű nyersanyagra van szüksége, melyet csak a fajlagos költségek csökkentésével lehet elérni. Ehhez a hazai termesztés-tárolás-feldolgozás technológiai színvonalának fejlesztése elengedetlen, mely tervezhetően stabilan, magas hozamot és árumennyiséget biztosít termelőnek és kereskedőnek egyaránt. A magyar vöröshagyma 2009. évben átlagosan 45-50 forint közötti termelői áron került a piacra. A fokhagyma termőterülete valamelyest visszaesett a korábbi évekhez képest, főként az olcsó, de nem olyan jó minőségű kínai fokhagyma beáramlása miatt. A csapadékhiány miatt kevesebb lett a termés is. A minőséget azonban itt sem befolyásolja, a magyar fokhagyma továbbra is kiváló. Ez az a szempont, amellyel versenybe szállhat a behozott kínai termékkel szemben. Az ár a kevesebb termés miatt emelkedett, így az extra fokhagymaért akár 500 forint/kg-ot is fizettek.

Vöröshagyma

140

1.000 tonna

A 2009. év május-június hónapjában értékesített, hazai előállítású áttelelő vöröshagyma kedvezőbb termelői áron értékesült, mint egy évvel korábban. Az állományok egészségesen, jó tőszámmal teleltek. A megtermelt mennyiséget belföldi friss piacon értékesítették. A kora nyári kedvező értékesítési helyzet következtében a 2009-es augusztusi áttelelő vöröshagyma vetésterület növekedett az előző évihez képest.

120

Fokhagyma

3,8 4,5

100

4,2

3,8

80 60

4,0

131 110

40

3,0

3,0

63

61

54

2007

2008

2009

95

93 64

2,8

20 0 2002

2003

2004

2005

2006

I. o. vöröshagyma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class onions Ft/kg

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

160 140 120 100 80 60 40 20 0

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR

I. o. fokhagyma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class garlics Ft/kg 1200

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

1000 800 600 400 200 0

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR

Vöröshagyma termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Fokhagyma termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Location and importance of Hungarian onion production

Location and importance of Hungarian garlic production

nem jelentős


kevésbé jelentős

jelentős

nem jelentős

igen jelentős

10

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


nagymagvú zöldségek Csemegekukorica termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Csemegekukorica

Location and importance of Hungarian sweetcorn production

A csemegekukoricát világszinten az elmúlt években 300-350 ezer haon termesztették, a világ két legjelentősebb termelője az USA ~67%os részesedéssel, valamint az Európai Unió ~18% volt, mellettük Kanada (~4%), illetve Thaiföld (~3%) termelése volt kiemelkedő. Az Európai Unió két legmeghatározóbb termelője közel azonos szinttel Magyarország – vetésterület alapján 2002-től első helyen szerepel – illetve Franciaország, amiket sokkal kisebb részesedéssel Lengyelország, Olaszország, és Spanyolország termelése követ. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, kiemelt termesztő körzete Hajdú-Bihar megye, de meghatározó mennyiséget állítanak elő Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A hazai csemegekukorica termés döntő része tartósítóipari (konzervipar, hűtőipar) alapanyagként értékesül, a megtermelt mennyiség igen alacsony hányada kerül csak a friss piacra. A friss fogyasztású csemegekukoricát jellemzően kisebb méretű táblákon, nagy kézimunkaerő bevonásával termelik meg. Az elmúlt években az USA után a világ második legnagyobb csemegekukorica exportőre Magyarország volt. 2008. évben 31 ezer ha-on összesen mintegy 520 ezer tonna csemegekukoricát termeltek Magyarországon, amiből 392 ezer tonna konzervipari, 127 ezer tonna pedig hűtőipari alapanyagként értékesült (csöves kukoricaként). 2008-ban a csemegekukorica termelői – felvásárlói – átlagára a normál édes fajtáknál nettó 31 forint/kg, a szuper édes fajtáknál nettó 34 forint/kg körül alakult. A magyarországi csemegekukorica export 2008-ban összesen 186,9 ezer tonna volt, amiből 50,9 ezer tonna fagyasztva – kiemelten angol, német és belga piacokon –, 136 ezer tonna pedig konzervként – elsősorban német, francia, lengyel, orosz, ukrán piacokon – értékesült (nettó töltőtömegben). 2009-ben a csemegekukorica vetésterülete egész Európában csökkent közel 30%-kal. A csökkenés mértéke Franciaországban 27%, Spanyolországban 30%, Szerbiában 37% volt, míg Moldáviában kevesebb mint a felére esett vissza a termelés. Egyedül az elsősorban belső fogyasztásra termelő Lengyelországban nem változott a termesztés volumene. Magyarországon is erőteljes csökkenés volt tapasztalható a csemegekukorica termőterületében 2009. évben. Míg 2007-ben 35 ezer hektáron termesztettek csemegekukoricát, 2009-ben a vetésterület csak 22 ezer hektár volt, ami 29%-os csökkenés 2008.évhez képest. A visszaesés elsősorban a korai fajták területében volt meghatározó. A csökkenés ellenére 2009. évben az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon termesztették a legnagyobb felületen a csemegekukoricát. A Magyarországon tapasztalt visszaesés oka a nemzetközi csemegekukorica fogyasztás csökkenéséből származó feldolgozói kereslet mérséklődésével, valamint az elmúlt két évben tapasztalható kedvezőtlen készletfinanszírozással és a termelők kifizetésének elhúzódásával függ össze. A területcsökkenés hatásra 2009. évre 27-30%-al kevesebb, összesen 370-375 ezer tonna termésmennyiséget lehet becsülni. Az összetermésen belül a szuper édes fajták részaránya 15-20%-ra növekedett, ami néhány nagy termeltető (pl. Bonduelle) termék előállítási stratégiájával függ össze. A közepesnek ítélhető termelési szezon – alacsony csapadékmennyiség, közepes termés, rövid betakarítási időszak – mellett 2009. évben a jövedelmezőség erősen csökkent. 2009ban a csemegekukorica termelői – felvásárlói – átlagára a normál édes fajtáknál nettó 27 forint/kg, a szuper édes fajtáknál nettó 30 forint/kg körül alakult.


nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

Zöldborsó A zöldborsó termőterülete világszinten az elmúlt években 830-900 ezer hektár között volt, a termésmennyiség évente 7,5-8,5 millió tonna között mozgott. Világviszonylatban 1,9 millió tonna termésmennyiséggel Kína a legnagyobb termelő, amit India – 1,4-1,6 millió tonna – és az Európai Unió – 1,1-1,3 millió tonna – követ. Az EU 27 tagállama közül az elmúlt évek átlaga alapján a két legnagyobb termelő Franciaország – ~360 ezer tonna – illetve Nagy-Britannia – ~330 ezer tonna – volt. A magyarországi zöldborsó termesztés kiemelt termőtája az Alföld, az észak-és dél alföldi régióban termelik az összes zöldborsó 75%-át. A megyék között Hajdú-Bihar és Békés adja az összes termés több mint 50%-át. Termesztés szempontjából kiemelendő a Hajdúsági valamint a Békés-Csanádi löszhát, ahol a kiváló mészlepedékes csernozjom talajokon a termésátlagok könnyen meghaladhatják az országos átlagot. Magyarországon a zöldborsó termőfelülete 2008-ban 19 500 ha körül alakult, ami az előző évek átlagához képest magasabb. A megtermelt összes árumennyiség 115 ezer tonna volt, aminek megközelítőleg 65%-a konzervipari feldolgozásra, 35%-a pedig hűtőipari feldolgozásra került. A magyarországi zöldborsó exportja 2008-ban az előző évről áthúzódó készletekkel együtt 117 ezer tonna volt, amiből 27 ezer tonna fagyasztva – kiemelten a görög, német, holland piacokon –, 90 ezer tonna pedig konzervként – elsősorban orosz, litván, ukrán piacokon – értékesült. 2009. évben a zöldborsó termesztése országos szinten nem volt problémamentes, a vegetációs szakaszban a tavaszi kevés csapadék, a szezon második felében a fuzárium illetve a vírusok megjelenése okozott károkat. A zöldborsó piaci helyzete stabil volt 2009-ben azonban a jövedelmezőség az elmúlt évekhez képest csökkent. A jövedelmezőség csökkenése az input alapanyagárak emelkedésével illetve a 2008. évnél alacsonyabb termelői árakkal függ össze. 2009-ben a konzerviparnak értékesített zöldborsó termelői ára átlagosan nettó 69,5 forint/kg körül mozgott, míg a hűtőiparnak értékesített alapanyag ára átlagosan nettó 72,5 forint/kg körül volt. A magyar zöldborsótermesztés évről évre visszatérő problémája, hogy a hazai átlagos terméshozamok 40-50%-kal elmaradnak a nyugat- európai 8-10 t/ha átlagtól, ami a nyugati termelőkkel szemben jelentős versenyhátrányt okoz.

11


Zöldbab A termésmennyiségek közötti különbség egyik meghatározó oka, a hazai termelők jelentős részénél tapasztalható termesztéstechnológiai hiányosságok. Külön kiemelendő az öntözés, ami a klimatikus változások miatt a biztonságosan tervezhető termesztés egyik alapelemévé vált, azonban Magyarországon a zöldborsó termesztésfelületek mindössze 20-30%-át öntözik. A magyar zöldborsó termesztésre általánosságban megállapítható, hogy intenzív körülmények között, öntözéssel, legalább 6-7 tonna/ha termés mellet tud hosszútávon gazdaságos és versenyképes maradni, ehhez azonban elengedhetetlen a jelenlegi technológiai elemek korszerűsítése és az öntözés fejlesztése.

A világon az elmúlt öt évben átlagosan 930–940 ezer ha-on, mintegy évi 6,6–6,8 millió tonna zöldbabot termeltek. Az elmúlt években a világ legnagyobb zöldbabtermelő országa Kína volt – ~210-220 ezer haon évi 2,2-2,4 millió tonna termés –, amit Indonézia – ~120-130 ezer ha-on évi 820-840 ezer tonna –, és Törökország – ~60-63 ezer ha évi 510-530 ezer tonna – követett. Európában a zöldbab vetésterülete az elmúlt években 135-140 ezer ha között mozgott, amiből az Európai Unió 115–120 ezer ha-ral részesedett. A megtermelt mennyiség az elmúlt években Európában évi 950 ezer és 1 millió tonna között mozgott, ebből az EU tagállamok évi 830-850 ezer tonnát állítottak elő. Az EU 27 tagállama közül Spanyolország évi 220–230 ezer tonna zöldbabterméssel az elmúlt időszak legnagyobb termelője – a világon az ötödik – volt, de mellette meghatározó termésmennyiséget állított elő Olaszország – évi 180-190 ezer tonna – Belgium – évi 100-105 ezer tonna – Hollandia – évi 70–72 ezer tonna – Görögország – évi 65–68 ezer – és Franciaország – évi 40–45 ezer tonna – is.

Zöldborsó termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian green peas production

Magyarországon a zöldbabot főként másodtermesztésben, a zöldborsó és a csemegekukorica mellett, kiegészítő termékeként termesztik és értékesítik a termelők a feldolgozóiparnak. 2008-ban Magyarországon a babfélék vetésterülete megközelítőleg 3300 ha volt, amiből a zöldbab 2900 ha, a kifejtőbab 400 ha körüli nagyságot tett ki. 2008-ban 29 ezer tonna zöldbabot állítottak elő hazánkban, amiből nagyságrendileg 10 ezer tonna konzervipari alapanyagként, 19 ezer tonna pedig hűtőipari alapanyagként értékesült.

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

A termelői árak 2008-ban zöldbabnál 60 Ft/kg, a kifejtőbabnál 130 Ft/kg körül alakultak. A 2009.évben a vetésterületek kismértékű növekedése mellett a termesztés szempontjából kedvező időjárás hatására az elmúlt évek országos átlagához képest – 2000–2008 átlaga 7,3 tonna/ha – jelentős hozamnövekedés volt tapasztalható hektáronként. 2009-ben az egy hektárra vetített országos termésátlag 8,5-9 tonna/ha körül alakult.

igen jelentős

A hozamnövekedés mellett ebben az évben a zöld hüvelyű fajták vetésterületi arányában kismértékű növekedés volt megfigyelhető. Az elmúlt évek piaci tapasztalatai azt mutatják, hogy a zöldbab hazánkban szűk értékesítési piaccal rendelkezik, így egy átlagostól valamivel jobb termésmennyiség mellett értékesítési gondokkal lehetett számolni. Ezzel is összefüggésben van, hogy 2009-ben a jó termés ellenére a zöldbab jövedelmezősége – a 2008.évi átlag termelői árszint mellett – Magyarországon csökkent. Zöldbab termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Nagymagvú zöldség termelésünk alakulása az elmúlt években

Location and importance of Hungarian snap bean production

Big seeded vegetable crops production in Hungary last years 800

Zöldborsó

1.000 tonna

700 600

Zöldbab

21 20

18

500

17

25

29 32

14

400 300

Csemegekukorica

535

618

540

505

525

520 375

375

200 100 0

74

59

85

78

80

96

115

106

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


nem jelentős

12

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


gombafélék A világ gombatermesztése éves szinten 6,4 millió tonna körül alakul, amiből a legmeghatározóbb, közel 4,8 millió tonnával a csiperke illetve 1 millió tonnával a laskagomba. A harmadik jelentősebb faj a shiitake, amelyből 470 ezer tonnát termesztenek évente. A világ legnagyobb gombatermelő országa Kína, amit az Európai Unió követ. Az Európai Unió 27 tagállamában 2009. évben megközelítőleg 950 ezer tonna csiperkegombát termesztettek. A tagországok közül Hollandia (245 000 tonnát) és Lengyelország (200 000 tonna) rendelkezik a legnagyobb termesztési potenciállal, de Franciaország és Spanyolország is meghatározó szerepet tölt be a piacon. Az Unió két legnagyobb gomba exportőre a hollandok és a lengyelek, akik elsősorban német, osztrák, francia és brit piacokon értékesítenek. 2009-ben 19,6 ezer tonna gombát termesztett Magyarország, aminek 92%-a csiperkegomba, 7%-a laskagomba, míg 1%-a shiitake volt. A hazai gombatermesztést 18-20 nagyobb cég és 300-400 kisebbnagyobb termesztő reprezentálja. A főbb csiperketermő körzetek Budapest és környékén, Eger és környékén, Győr-Moson-Sopron megyében a Szigetközzel együtt, Hódmezővásárhely és környékén, valamint Pécs és környékén vannak. A legnagyobb termesztő terület a KözépMagyarországi régió, és ezen belül Budapest, ahol már több mint 100 éve folyik a csiperketermesztés. Az országban termesztett csiperkegombának a 45%-át itt termesztik. Gombatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian mushroom production

A magyarországi gombapiac 2009. évi forgalma 30%-ban feldolgozott, konzerv kiszerelésben értékesített gombából, míg 70%-ban a friss gomba értékesítésből származott. A belföldi értékesítés mellett a megtermelt mennyiség jelentős részét – 35-40%-át – Ausztriába, Olaszországba és Németországba exportáltuk 2009-ben. A hazai csiperketermesztés az 1990-es években kapott nagy lendületet. A megújult komposztüzemek által nyugati technológiával előállított magas hozammal kecsegető komposzt, valamint a termelés kedvező jövedelmezősége ösztönzően hatott a termelőkre. A gombatermesztés 2000-ig dinamikusan növekedett, aminek eredményeként a megtermelt gomba mennyisége 1990-hez képest a hétszeresére emelkedett. 2000-ben Magyarországon 38 ezer tonna csiperke termett. A hazai gombatermesztés 2001-től folyamatosan csökken. A csökkenő tendencia egyik oka az exporttal összefüggő egyre magasabb minőségi követelmények valamint a fejlesztéshez szükséges tőkehiány. A termelés növekedésének legnagyobb akadálya a termesztés területén tapasztalható technológiai lemaradás, mely jelentősen megnehezíti a hazai gombatermesztők helyzetét. A hazai termesztésben még mindig túlsúlyban van a zsákos termesztés, melynek az élőmunka-igénye igen magas, illetve komoly problémát jelent a termesztő helyek klimatizálása is. A nem megfelelően klimatizált pincékben a nyári hőség idején sem lehet biztonságosan termelni, ami jelentős jövedelem kiesést okoz. A zsákos termesztést fel kellene váltani a polcos termesztéssel, amely lehetővé tenné az ömlesztve szállítható, magasabb termésátlagot biztosító III. fázisú komposzt alkalmazását is. A mennyiség csökkenése az évek során folyamatosan emelkedő termesztési költségekkel is összefügg. A ráfordítások közül kiemelendő a komposzt és a növényvédő szerek árának valamint a gomba fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet biztosításához felhasznált energia árának gyors ütemű emelkedése is. A jövedelmezőség csökkenése a termelési kedv csökkenését okozta. A hazai termelői árak változását nagyban befolyásolja az olcsó lengyel gomba piaci térnyerése. Lengyelország egy évtized alatt (’99-ben még csak 72 ezer tonna csiperkegombát termelt) felzárkózott a nagy csiperkegomba termesztő országok közé, és Európa második legnagyobb gombatermelő országává nőtte ki magát.

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

Gombaexportunk alakulása 2008 évben Mushroom export of Hungary in 2008. Termék

Csiperkegomba frissen

Laskagomba frissen

Célország / év

TONNA

mill. HUF

Mindösszesen Ausztria

8 422 4 516

3 866 2 396

Olaszország Németország

1 522 869

433 485

Horvátország Románia

548 526

174 201

Egyéb Mindösszesen

441 920

178 738

Németország Ausztria

532 86

364 95

Olaszország Svájc

78 66

132 55

50 108

21 70

Románia Egyéb


A lengyel gomba kezdeti sikere nem a magas minőséggel, hanem a meglepően alacsony termelői árral volt összefüggésbe. A lengyel gombatermesztés felfutásának kedvezett az uniós átlaghoz képest olcsó energia és munkaerő, mert mindkét komponens költsége meghatározó a termelésben. A kedvező piaci lehetőség nagy volumenű tőkét vonzott a lengyel gombatermelésbe, aminek hatására a technikai és technológiai (III. fázisú komposzt használata) színvonal rövid időn belül az Európai Uniós normáknak megfelelővé vált. Mára a lengyel csiperkegombát a magas termésátlagok, a megfelelő minőség, és az alacsony szedési költségek, valamint a folyamatos technológiai innováció teszik versenyképessé szerte Európában. A nagy mennyiségű, olcsó lengyel gomba térhódítása az elmúlt években az unió valamennyi tagállamába, így Magyarországon is csökkentette a csiperke termelői árát. Az elmúlt években a 280-330 Ft/kg (az exportminőség ára) között ingadozó átlag termelői ár, a kisebb termelők számára komoly problémát okozott, akik közül sokan a jövedelmezőség csökkenésével felhagytak a termeléssel. Magyarország gombakomposzt előállítása az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is fontos szerepet tölt be a kelet-közép európai térségben. Az előállítást Magyarországon nagyüzemi szinten három, indoor technológiával dolgozó komposztüzem végzi. Ebből egy üzem biofermentált komposztot állít elő, amely magyar fejlesztés. 2009. évben a három üzem 100 ezer tonna gombakomposztot állított elő, aminek közel 50%-a exportpiacokon – kiemelten román, horvát, bosnyák és szerb piacokon – értékesült. A hazai komposzt értékesítésben új piaci tendenciának tekinthető, hogy a gyártók export piacai mellett már a belföldi piacon is megjelent az importált holland és belga gombakomposzt – heti 8-10 kamion mennyiséggel –, ami a jövőben a hazai előállítókat az értékesítési csatornák megtartása érdekében erős „árharcra” kényszerítheti.

13


Gombakomposzt exportunk alakulása az elmúlt években

egyéb zöldségek

Mushroom compost export of Hungary last years Célország / év 2004

TONNA 33 601

mill. HUF 1 687

2005 2006

35 947 39 711

1 902 2 103

2007 2008

30 626 48 011

1 997 2 065

24 106 12 070

767 416

Bosznia-Hercegovina Szerbia

5 220 3 961

159 113

Szlovákia Törökország

1 025 834

25 314

797

270

Románia Horvátország

Egyéb

Torma Magyarországon a tormatermesztés Hajdú-Bihar megyébe koncentrálódik. A hajdúsági tormatermőtáj jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegység, amit mintegy 14 hajdúsági település – Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk, Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs; Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony – alkot. A hajdúsági tormának egyöntetű piaci megjelenése van, amit a hajdúsági termőtáj térségében kialakult, egységes, bakhátas termelési technológia biztosít. A több évtizede kifejlesztett bakhátas termelési technológia eltér Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától, így a hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól. A magyar torma a külföldi, kiemelten a kínai importtal szemben fel tudja venni a versenyt, mert a hazai torma kedvező beltartalmi tulajdonságait a versenytársak termékénél hosszabb ideig megőrzi.

Gombatermelésünk alakulása az elmúlt években Mushroom production in Hungary last years

Magyarországon 2008. évben mintegy 1350–1400 ha-on termeltek tormát, az országos termésmennyiség 9,8 ezer tonna körül alakult. A 2008. évben a termelői árakra nagy hatást gyakorolt, hogy a 2007. évi kiugróan magas termésmennyiség után – országos szinten mintegy 13,2 ezer tonna volt – az értékesítési szezon elején magasak volt az előző évről megmaradt eladatlan készletek – 1500–2000 tonna –. Ennek eredményeként a termelői árak bruttó 180 Ft/kg környékén alakultak az első osztályú tormánál, a másodosztályú torma ára bruttó 140150 Ft/kg környékén mozgott. 2008-ban a magyar torma 15-20%-át dolgozták fel belföldön, a fennmaradó rész nyersen került az exportpiacokon – kiemelten a német és lengyel – értékesítésre.

1.000 tonna

40,0 35,0

Termesztett Laskagomba Termesztett Csiperkegomba

2,2 1,9

30,0

1,5

25,0

1,7

20,0 15,0

33,5

29,9

1,4

1,5

1,7

20,9

19,9

19,2

21,0

2005

2006

2007

2008

1,4

27,3

10,0

18,0

5,0

2009. évben a becslések szerint 1200 hektáron folytattak tormatermesztést, az országos termésmennyiség 9,6 ezer tonna volt. Az egy hektárra vetített átlag termésmennyiség 2009-ben az előző évnél kedvezőbben alakult, a becslések szerint 7,2-7,5 tonna/ha volt. 2009. évben optimista hangulat volt tapasztalható a torma kereskedők és feldolgozók körében mivel a raktárkészletek elfogytak, és a várttól eltérően a készterméknek is jó kereslete volt a nemzetközi piacon, így a termelői árak is emelkedtek az előző évhez képest. A termelői árak országos szinten 2009. évben az első osztályú termék esetén bruttó 250 Ft/kg környékén alakult, míg a másodosztálynál bruttó 170-180 Ft/kg között mozgott.

0,0 2002

2003

2004

2009

I. o. csiperke heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class Agaricus Ft/kg 600 550 500

Az Európai Bizottság 2009. október 21-én bejegyezte az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába a „Hajdúsági torma” elnevezést. Az oltalom az elnevezést védi, ami azt jelenti, hogy a „Hajdúsági torma” elnevezést csak azok tüntethetik fel termékeiken, akik a termékleírásban meghatározott területen és módon termesztenek. A tormára megkapott földrajzi árujelző oltalom a hazai tormatermesztés számára nagy lehetőség, ennek hatékony kihasználása azonban csak a vertikum szakmai összefogásával lehetséges.

450 400 350 300 250

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

200

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR

Tormatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian horseradish production

nem jelentős


14

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


A megtermelt mennyiség elsősorban a hazai csemegeuborka feldolgozóüzemek alapanyagaként került felhasználásra, exportpiacokon – kiemelten német, szlovén, cseh, román – 27,8 ezer tonna értékesült. A feldolgozó üzemek megugrott keresletét jól tükrözi, hogy a belső termelés mellett az uborka és apróuborka importja 2008-ban meghaladta a 17 ezer tonnát.

Horse radish and asparagus production in Hungary last years 18,0

Torma

Spárga

1.000 tonna

16,0 14,0

3,5

3,8

12,0 10,0

3,2

3,3

4,0

3,2

3,4

3,8

9,8

9,5

2008

2009

8,0

11,9

6,0 4,0

12,2

12,0

13,1

9,2

9,1

2,0 0,0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Konzervuborka Magyarországon a konzervuborka termesztésnek két meghatározó termőkörzete van, a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kiemelten Szatmár – ahol az ország konzervuborka termésének 70-80%át állítják elő, a másik Győr-Moson-Sopron megye – kiemelten a Rábaköz – ami az országos termelésből 10-15%-kal részesedik. Szórvány területek találhatók még Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun megyékben is. Napjainkban az összes termőterület mintegy 65-70%án intenzív támrendszeres termesztés folyik, ami Európában kedvező aránynak minősül. A Rábaközi termesztés jellemzője, hogy egy-egy termelő kis felületen termeszt, így családi művelésben képesek naponta, akár egészen apró méretben (2-5 cm) szedni a csemegeuborkát. A szatmári térségben nagyobb – néhol több hektáros – területeket alakítottak ki az elmúlt másfél évtizedben, de itt is elsősorban a belterületi kertekben, családi gazdaságok által végzett termelés a meghatározó. Kezdetben a szatmári termelői körzetben a rábaközinél nagyobb méretben (6-9 cm, 9-12 cm) szedték az uborkát, de az utóbbi években itt is áttértek a kisebb (3-6 cm, 5-8 cm) méretre.

Az előzetes becslések alapján 2009.évben a konzervuborka termőfelülete az előző évhez képest mintegy 50-60 ha-ral bővült, amely a 2008. év magasabb felvásárlási áraival és az így realizált magasabb jövedelemmel van összefüggésben. A 2009. év szárazabb időjárása kedvezett az uborkatermesztésnek, a fertőzések nem okoztak komoly károkat, azonban az aktív öntözés elengedhetetlen volt. 2009-ben a kedvező időjárási körülmények mellett mintegy 10%-al volt nagyobb az egy hektárra vetített országos termésátlag az előző évhez képest. A becsült országos konzervuborka termés 17,3 ezer tonna körül alakult. 2009. évben is optimista hangulat volt tapasztalható a konzervuborka kereskedők és feldolgozók körében mivel az előző évi raktárkészletek lecsökkentek és a készterméknek is jó kereslete volt a fogyasztók körében, így a felvásárlói árak is emelkedtek az előző évhez képest. Országos átlagban a termelői árak 3–6 centiméteres uborka esetén nettó 190 forint/kg, az 5-8-as uborka esetén nettó 135 forint/kg, a 6-9-es uborka esetén nettó 100 forint/kg, míg a 9-12-es uborka esetén nettó 65 forint/kg körül alakultak. Az elmúlt évek kedvező hazai piaci tendenciái ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy az erősen globalizálódott uborkapiacon továbbra is nagyon erős a verseny. A hazainál kedvezőbb klimatikus adottságokkal és olcsó munkaerővel rendelkező nemzetközi versenytársak (pl. India, Törökország, Lengyelország, Szerbia stb.) mellett egyre nehezebb megőrizni a helyi termelési adottságokból – kiemelten a jó minőségből – eredő versenyképességet.

A magyarországi konzervuborka vertikum a hazai zöldségtermesztés egyik meghatározó ágazata volt a 2000-es évek elejéig, azonban a termőfelület és a termésmennyiség 2004. év után fokozatosan csökkent. A látványos termelési kedv csökkenés szorosan összefügg azzal, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával megszűnt a csemegeuborkához kapcsolódó minőségi támogatás, aminek hiányában sok termelőnél a világpiaci árakhoz igazodó felvásárlói ár nem fedezte a termelés önköltségét. Az uniós csatlakozás óta eltelt években a dunántúli termőterületek mellett a kelet-magyarországi nagy integrációk termőfelülete is csökkenést mutatott. A több hektáros csemegeuborka termőfelületek felszámolása mögött gyakran – a magas kézimunkaigény miatt – a „legális” élőmunka költségének hirtelen növekedése is jelentős szerepet játszott. A 2008. évben a közepesnek ítélhető szezon mellett – az országos átlag a szokásosnál gyengébb volt az év második felében hullott sok eső valamint az augusztusi hűvös és az egyes termőhelyeken pusztító jégeső miatt – a korábbi évekhez képest jobb pénzügyi évet zártak a konzervuborka termelők. 2008-ban Magyarországon megközelítőleg 550 ha-on mintegy 16,5 ezer tonna konzervuborka termett. Az országos termésátlag a kistermelő gazdaságok eltérő adottsága és szakmai felkészültsége miatt évről-évre rendkívül nagy szórást mutat. A 2008. évi értékesítési szezonban a konzervuborka kilónkénti felvásárlási átlagára nettó 18 forinttal haladta meg a 2007. év árait. Az elmúlt éveknél kedvezőbb árak a feldolgozó üzemek megugrott keresletével magyarázható. Országos átlagban a termelői árak 3–6 centiméteres uborka esetén nettó 170 forint/kg, az 5-8-as uborka esetén nettó 110 forint/kg, a 6-9 –es uborka esetén nettó 87 forint/kg, míg a 9-12 –es uborka esetén nettó 58 forint/kg körül alakultak.


15

Uborkatermelésünk alakulása az elmúlt években Cucumber and gherkin production in Hungary last years 140

1.000 tonna

Torma- és spárgatermelésünk alakulása az elmúlt években

Hajtatott Uborka Konzervuborka

120 100

74

80

59 60

55 40

50

51

60 40

20

24

22

2004

2005

0 2002

2003

30

20

20

15

12

17

17

2006

2007

2008

2009

Konzervuborka termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian gherkin production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


GyÜMÖLCSFÉLÉK

– FRUITS

alma – körte A világ almatermelése a 2008. évi 67,2 millió tonnával szemben 2009. évben 64,7 millió tonna körül alakult, ami az előző évhez képest 4,5%-os csökkenést jelent. Világszinten továbbra is Kína a legjelentősebb termelő, a 2009. évi kínai almatermés meghaladta a 25 millió tonnát. Az Európai Unió almatermése 2009. évben mintegy 7%-kal kevesebb volt a 2008. évi véglegesített termésadatokhoz képest, fontos azonban kiemelni, hogy a tavalyi termést jelentősen alulbecsülték, a 27 uniós tagállam szintjén mintegy 800 ezer tonnával. Az előző 3 év átlagát vizsgálva 2009-ben az Unióban 4%-kal magasabb, közel 10 millió tonna volt az össztermelés. Az EU kiemelt almatermelő országai közül a 2009. évi termésmennyiség Lengyelországban 2,6 millió tonna, Olaszországban 2,1 millió tonna, Franciaországban 1,6 millió tonna, Németországban 1 millió tonna körül alakult. 2009. évben több tagállamban is az átlagosnál alacsonyabb termésmennyiséget a tapasztaltak, ami az almatermesztés szempontjából kedvezőtlen időjárással magyarázható. A lengyel almatermést a 2008. évi szezonban jelentős mértékben alulbecsülték, a várt 2,4 millió tonna helyett közel 3 millió tonnát takarítottak be. Lengyelországban a 2009. évi terméscsökkenés a téli illetve a virágzáskori fagykárral függ össze, ami leginkább az extenzív kertekben okozott komoly kiesést. A fagykár mellett jelentős jégkár is volt a szezonban így Lengyelországban az ipari alma aránya az 50%-ot meghaladta. Olaszországban 2009.évben csak kisebb terméscsökkenést (2%) tapasztaltak, azonban Dél-Tirol almatermő területein a jég mintegy 40 ezer tonna almában okozott jelentős kárt. Franciaországban a szélsőség időjárástól mentes szezon eredményeként a több éves átlaghoz közeli mennyiséget takarítottak be 2009-ben. A jó virágzási időszakot követően nem merült fel komolyabb termesztési probléma, így a kiváló minőségű alma részaránya az átlagosnál nagyobb volt. Az időjárás virágzáskor nagyon változékony volt Németországban, ennek hatására a Niederelbe termőtájon előbb volt virágzás, mint a Boden- tónál. DélNémetországban jelentős volt a jégkár, ami 20%-os étkezési alma kiesést okozott. Spanyolországban a termés 448 ezer tonna körül alakult, ami a tavalyi terméshez viszonyítva mintegy 15%-kal, az elmúlt 3 év átlagához hasonlítva több mint 20%-kal kevesebb. A terméskiesés több országhoz hasonlóan a hűvös tavaszi időjárással magyarázható, ami a virágzás során különösen a Golden és Red Delicious fajtáknál okozott problémát. Lerida tartományt igen jelentős jégkárok sújtották, ezen a részen a károsodott felület aránya elérte a 60%-ot. Hollandiában 4%-kal volt magasabb a termésmennyiség a tavalyinál, ami kedvező időjárás esetén sokkal magasabb is lehetett volna. A hideg időjárás itt is hatást gyakorolt a virágzás időszakában, emellett a jégkár, és a napégés mintegy 30%-al csökkentette az első osztályú termék arányát. A klubfajták részarányának növekedése idén is folytatódott Hollandiában, így a mintegy 9 ezer ha termőfelületből már 1000 ha felületet tesznek ki a döntően a Kanzi, Junami, Rubens, Cameo, Wellant és Modi fajták. Belgium 2009. évi almatermése 7%-kal volt kisebb 2008. évhez képest és 10%-kal az előző 3 év átlagánál, ami elsősorban a téli jelentősebb fagyok eredményeként kialakult hullás következménye. A jégeső ezen a területen nem okozott komolyabb károkat. Ausztriában az almatermés 185 ezer tonna körül alakult. Ebben a tagállamban az alma teljes termőfelületének 75%-át jégháló védi, ezért a jégeső idén sem okozott jelentősebb kárt, de a megszokottnál több volt a „varas” alma mennyisége. Az Egyesült Királyságban 214 500 tonna alma termett 2009. évben, ami 12%-kal nagyobb az előző évekhez képest. A bővülés elsősorban az új Braeburn és Gala telepítések termőre fordulásának eredménye.


Magyarországon 2009. évben az időjárás hatására előbbre tolódott a szezonkezdet, a virágzás gyorsan lezajlott ami gyengébb berakodottságot eredményezett. A szezon közepén tapasztalt jelentős szárazság, valamint a jég és viharkárok következményeként a 2008. évnél kevesebb, 545 ezer tonna körüli termést takarítottak be, amiből az apró méret és a minőségi hibák miatt legalább 60% feldolgozásra került. A fajtacsoportok közül a legnagyobb terméskiesés a Jonagold illetve a Jonathan fajtáknál tapasztalták, ami előbbinél a fagyérzékenységgel, míg utóbbinál a termőfelület csökkenésével magyarázható. Az összes almatermésből 360 ezer tonna Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett, azonban itt idén az országos átlagnál magasabb volt az ipari arány, egyes becslések szerint akár a 70%-ot is elérte. 2009-ben az Európai Unió almapiacára negatív hatást gyakorolt, hogy a 2008-ban betárolt nagy mennyiségű készletek jelentős részét még 2009 júniusában sem sikerült értékesíteni, ami automatikusan egy alacsony árat indukált a tárgyévi értékesítési szezon kezdetén. Az értékesítési ár 2009. évben valamennyi almatermelő tagállamban mind az étkezési mind pedig az ipari alma esetében rendkívül gyengén alakult. A tagállamok szintjén általánosságban megállapítható, hogy a 2008. évnél is gyengébb alma árak a termelés költségeit nem, vagy csak alig fedezték így az ágazat jelentős gazdasági veszteségeket szenvedett el 2009-ben. Almatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian apple production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

Az európai piac problémái három tényezőből eredeztethetőek. Egyrészt olyan mértékű a kínai termésnövekedés, – mely nem csak stabilizálódott, hanem tovább növekszik 20 millió t felett – hogy mind a friss, mind a feldolgozott termékek piacán befolyásolhatatlan és megkerülhetetlen tényező. Az értékesítés irányáról szóló döntéseket nem elsősorban keresleti-kínálati, piaci viszonyok, hanem politikai hatások motiválják. Másrészt a kínai munkabérviszonyok átstrukturálódása, a valóságos piacok igénye nélküli termelésbővülés, a túlkínálat, a dömpingárak ellenére sem tudat jelentősen csökkenteni Kínai almasűrítmény-készleteit. A működésképtelenül alacsony ár a 2-3 éve tartó folyamat hatására kiterjedt az európai és a tengerentúli piacokra is és minden szereplőt a kínálat visszafogására inspirál. Az idei éveben a szezon 4 eurócent/kg-os ipari alma árral indult és ez rendkívül keserű pirula a leváltásra, megszüntetésre váró almáskertek tulajdonosai számára. Harmadrészt az étkezési piacot is meglepte a megnövekedett kifogástalanul csomagolt és folyamatosan kínált lengyel áru, mely jól fizető piacokat hódított el európai vezető almatermelő országoktól.

16


Az Orosz Föderációnak azt a részét, melyet nem Kína lát el étkezési almával, a lengyel szállítók uralják. Az év közepére derült ki, hogy az almabetakarítás kezdetére nem ürülnek ki a hűtőtárolók és a tartályládák. Az EU belsőpiacának védelme érdekében fenntartja a harmadik országokból érkező áruk importlicencének rendszerét még egy évig hatályos, s melyet jó lenne folytatni. A belsőforgalomban nincsenek fékjei a dömpingáron való értékesítésnek. Ez rendkívül nehéz megélhető helyzetet hozott elsősorban Magyarország, de Lengyelország szára is.

I. o. 'Gala' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Gala) Ft/kg 300 250

2005. 2006.

200

2007. 2008. 2009.

A magyarországi almapiac 2009. évi nehézségeit a 2008. évről áthozott almakészletek mellett a minden évben problémát jelentő kiöregedett ültetvények nagy részaránya tovább fokozta, mivel az ezeken a területeken betakarított termés alacsonyabb minősége a hazai étkezési alma piacára jelenős hatást gyakorolt. Ezek együtteseként Magyarországon 2009-ben az étkezési alma termelői ára 15-20 cent/kg között mozgott, míg az ipari almáért 4-5 centet/kg fizettek a feldolgozók.

150 100 50 0

hetek / weeks

Ha a magyar almafogyasztást – melyet ma 12-13 kg/főre becsülnek – rövid időn belül meg tudjuk duplázni, nem kis feladat lesz a magyar almatermelők számára, hogy 4-6 hónapon keresztül kifogástalan minőségben és csomagolásban, folyamatos kínálattal helyet találjanak áruik számára a magyar piacon.

forrás: AKI PÁIR

I. o. 'Golden' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Golden)

Meggyőződésünk, hogy a meglévő és nagyobb teljesítményre kényszeríthető jó, piacos fajtaszortimenttel rendelkező hazai kertjeinkben nálunk is el kell indulni a kondíciónövelést segítő tápanyag-adagolás és öntözés, a koronaátalakításhoz és a jégháló létesítéséhez alkalmas támrendszer átalakítása, korszerűsítése irányába. A szűkös anyagi forrásainkat erre fókuszálva kell felhasználni, s ezt követően vagy gazdagabb vállalkozásokban lehetséges az előbbi igényeket is teljesítő új ültetvények létrehozása.

Ft/kg 300

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

250 200 150 100

I. o. 'Idared' alma heti nagybani piaci átlagárai

50

Weekly average wholesale prices for I. class apple (Idared)

0

Ft/kg 300

hetek / weeks

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

250 200

forrás: AKI PÁIR

150

Körte

100 50 0

hetek / weeks forrás: AKI PÁIR

I. o. 'Jonathan' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Jonathan) Ft/kg 250

Az európai körtepiac a 2008. évben általános értékelés szerint rendkívül jó volt, mert az összes termés mintegy 360 ezer tonnával kisebb lett az előző évinél és ez enyhe keresleti jellegű piacot, folyamatos keresletet és 2 euró/kg feletti fogyasztói árakat generált.

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

200

150

100

50

0



Kína a világ első számú körtetermesztő országa, ahol több mint egymillió hektáron termesztik ezt a gyümölcsöt, évente átlagosan 12 millió tonnát – 2009. évben 10 millió tonna – takarítanak be. Kínában a körtetermés mintegy 7,5%-át dolgozzák fel, és a friss fogyasztású körtének mintegy 3,75%-át exportálják, elsősorban ázsiai piacokra. Kína körtetermesztésének több mint 80%-át a Ya és az illatos fajták adják. Ya körtét elsősorban Kelet-Kína Hebei és Shandong tartományaiban termesztik, míg az illatos körték elsősorban Nyugat-Kína Xinjiang tartományából származnak. Körtetermesztés alapján világviszonylatban a második helyen az Európai Unió – átlag évi 2,2 millió tonna – míg harmadik helyen az Egyesült Államok – átlag évi 430 ezer tonna – áll.

2009-ben az Európai Unióban – a 2008. évben tapasztalt jelentős észak-európai terméskiesések után – az elmúlt évek átlagához közelítve 2,5 millió tonna körtét takarítottak be, ami az előző évhez viszonyítva 14%-os termésbővülést jelent. A fajtacsoportok közül az EUban a Conference és a Fétel apát fajták aránya évről évre növekszik, míg a Blanquilla aránya erősen csökken. Olaszországban – az EU legnagyobb körtetermelő tagállama – 2008. évhez viszonyítva 8 %-al nagyobb, összesen 817 ezer tonna körüli körtemennyiséget takarítottak be 2009-ben. Nagyobb bővülés is elérhető lett volna azonban az esős virágzáskori időjárás miatt nagy volt a hullás.

17


Az utóbbi években Olaszországban 5-6 ezer hektárral csökkent a körteültetvény felülete, azonban a korszerű Fétel apát fajta részaránya folyamatos növekedést mutat. Spanyolországban megközelítőleg 427 ezer tonnát takarítottak be, ami 10%-os visszaesés a 2008. évhez viszonyítva. Az év közepén tapasztalt viharos, heves időjárás Spanyolországon belül Lerida tartományát sújtotta a legjobban. Hollandia ahol az összes körteültetvény termőfelülete megközelítőleg 7500 hektár, az előző évi alacsonyabb termésmennyiség – 172 ezer tonna – után jelentős bővülést produkált, ami a kedvező időjárásnak köszönhető jó berakódottság eredménye. A termés átlagos mérete azonban 2-3 mm-rel elmaradt a szokásostól. Hollandia körtetermelésének 35-40%-át 2009ben exportpiacokon – kiemelve a skandináv, az angol és az orosz piacokat- értékesítette. Az előző évhez viszonyítva 2009-ben hasonlóan jelentős termésbővülést – 193 ezer tonna – ért el Franciaország, azonban ez az elmúlt évek átlagától 7%-al elmarad. A körte ültetvények területében 2008. évhez viszonyítva 4%-os csökkenést regisztráltak, ami esősorban a Blanquilla ültetvények felszámolásával függ össze. Belgiumban a 2009-es termésmennyiség 281 ezer tonna környékén volt. A körtetermesztésben az elmúlt években a legdinamikusabb fejlesztését Belgium hajtotta végre, ami 2003 óta közel kétszeresére bővítette termésmennyiségét. A fejlesztések alapját a 120-140 ezer tonnás orosz export képezte. Magyarországon 2650 ha-on megközelítőleg 40 ezer tonna körte termett 2009-ben. A hazai körte termelői ára méret és minőségi kategóriától függően nettó 130-150 forint/kg között mozgott, azonban csomagolva a 350 forint/kg-ot is elérhette. A hazai körtefogyasztás évek óta bővül, azonban ezt a magyar kínálat az ültetvények bővítése ellenére egyelőre nem tudja követni, így az import növekszik. A hazai fejlesztéseknek pozitív lendületet adhat, hogy a Magyarországon termelt fajtáknak és az exportra kínált minőségnek kereslete van skandináv, angol és újabban olasz piacon is. A három kiemelt termőtájon – Somogyban, Bodrogközben és Szatmárban – termesztett Vilmoskörte, Bosc Kobak, valamint Pachams fajták termése iránt folyamatos a nemzetközi érdeklődés. A körte termőhely igényét – kiemelten magas vízigénye és szélérzékenysége miatt – specifikusnak tartja a hazai szakma és fontosságát évtizedek óta hangoztatja. Mégis arányaiban a legkisebb hányadban öntözött gyümölcsfaj Magyarországon.

I. o. 'Alex/Bosc K.' körte heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class pear (Alex/Bosc K.) Ft/kg 400 350 300 250 200 150 100

2005. 2006.

50

2007.

0

2008. 2009.


I. o. 'Vilmos' körte heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class pear (Williams) Ft/kg 350 300 250 200 150

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

100 50 0

Sokan féltik a piac egyensúlyát a körte termőterületének és termelésének bővülésétől, mely irányt a versenyképtelen almáskertek megszüntetésének alternatívájaként terveznek ültetni a gazdák. A magyar körtefajta-struktúra, mint ahogy a világon általában, meglehetősen konzervatív, d e a hagyományok és piaci ismertségünk is azt erősíti, hogy döntően a Bosc, Vilmos, Packhams fajtacsoportnál bővítsünk és óvatosan a termeszthetőség és eladhatóság feltételeit megismerve váltsunk hazánkban új fajtákra. A körteültetvények öntözésének tápanyagadagolással való összekapcsolása, az öntözött felület bővítése, a légköri aszályt mérséklő felső és fagyvédelmi öntözés mellett az intenzitásnövelés irányába kell fejlesztenünk versenyképességünk érdekében. A nagyobb tőszámú és jó minőségű kertek jégvédelme fontos cél kell legyen a jövőben. Bevezetett külpiacainkon, de a hazai eladások importhányadának csökkentése érdekében is bővíteni szükséges a magyarországi körtetermőterületet és a bevezetett fajtáink tartós piaci kínálatát.


Körtetermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian pear production

Alma- és körtetermelésünk alakulása az elmúlt években Apple and pear production in Hungary last years 800

1.000 tonna

Alma 700

Körte

31 40

600 500

27

33

510

508

40

39

467

488

40

400 300

671

200

583

545

2008

2009

11 214

100 0 2002

2003


2004

2005

2006

2007

nem jelentős

18

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős


csonthéjasok Kajszibarack

Őszibarack

A magyarországi kajsziültetvény terület tovább növekedett, meghaladja az 5200 hektárt. A 2007. fagyos évet kivéve konszolidálódni látszik egy közepes termésű évben a 40 000 t körüli mennyiség és egy figyelemreméltó struktúraátalakulás, mely a növekvő étkezési piaci áru arányával és a növekvő étkezési exporttal támasztható alá.

A magyar őszibarack termesztés csökkenő terület mellett 46-65 ezer tonna között változott az elmúlt hat évben. Magyarország nagy kihívása, hogy hazánk termőtájaitól 600-1000 km-re délebbre termelő országoknak hektáronként 15-22 tonnával magasabb termésátlaga, 7-12 nappal korábbi érése szinte minden fajtánál és a szinte teljes körű öntözéssel elért 15-15 mm-rel nagyobb gyümölcsátlagmérete van. E tények miatt csak rendkívül átgondolt, reális és visszafogott célkitűzéseink lehetnek, mert az Európai Unióban évenként 4-4,2 millió tonna őszibarackot adnak el, s várhatóan ez az importnyomás nem csökkenni, hanem növekedni fogy Magyarországon is.

Az európai összes termés mintegy 10%-kal nőtt és meghaladta az 510 ezer tonnát. 2008. éveb a francia, 2009. évben a görög termelés csökkent elemi kár miatt, de a piacot 2000 óta egy kiegyenlítettség jellemzi. Fajtahasználatunkat előnyösnek ítélhetjük, mert olyan piaci periódusban tudunk árut kínálni, melyért a vevők – az ízvilágot megismerve – egyre többen visszatérnek. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kajszinak ez a hagyománya rögzüljön az európai és a hazai fogyasztók emlékezetében, ezért a fajtaváltások során kellő következetességgel kell mérlegelni a pulton tarthatóságra és tárolhatóságra nemesített amerikai fajták elterjesztésének mértékét, hogy ez a gyümölcsfaj ne jusson a korábbi holland paradicsomminőség sorsára. A magasabb tőszámú, intenzívebb ültetvények öntözésének kiterjesztése, bővítése és tápanyagpótlással való összekötése fontos feltétele a piacon maradásnak és a piacépítésnek.

A magyar őszibarack marketing stratégiája lehet a kínált kifogástalan méretű és minőségű, szépen csomagolt gyümölcs különleges ízvilágának promóciója, a versenytársak egy hete tárolt, csomagolt, úton lévő árujával szemben.

Kajszitermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Őszibarack termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Location and importance of Hungarian apricot production

Location and importance of Hungarian peach production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

nem jelentős

igen jelentős

700 600 500

igen jelentős

A szilvapiac hektikus, külpiacokon a Cacanska Rana időszakát és a Cacanska Lepotica szezon első felét ítélhetjük stabilnak a friss étkezési fajták közül, és az élénkülés csak a szezonunk vége felé tapasztalható. A Sharka-vírus toleránsnak hirdetett vagy gondolt fajták a magyar klímában eltérően viselkednek, leromlanak és tüneteket mutatnak. A technológia intenzifikálása nagyobb tőszám, tápanyagnövelés, a generatív-fázis erősítése és a 35-45 mm-es áruátmérő tartós kínálata hozhat eredményt. Figyelni kellene arra a tényre, hogy a szilva nem utóérő gyümölcs. Ha a kereskedő szakszerűtlenül keményen, zölden kéri az árut, a vevő kizárólag főzött kompótként fogja tudni elfogyasztani és legközelebb nehezen szánja rá magát a vásárlásra.

400 300

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

0

jelentős

Összes területünk az elmúlt hat évben csökkent, így alig több, mint 5000 hektár. Összes termésünk 47-85 ezer tonna között változott az elmúlt tíz évben, az utóbbi két évben 70 ezer tonna körül alakult. Termelésünket nem ítélhetjük hatékonynak sem magyar, sem nemzetközi mértékkel mérve. Fajtahasználatunkat a Besztercei, majd a Stanley túlsúlyát követően az útkeresés jellemzi.

Ft/kg

100

kevésbé jelentős

Szilva

I. o. kajszi heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apricots

200

Az európai teljesítményt egy 900 ezer tonna körüli görög, egy 1100 ezer tonna körüli spanyol egy 470 ezer tonnáról 330 ezer tonnára csökkent francia és egy 1,6 millió tonna körüli olasz termés jellemzi, melyhez precízen végrehajtott technológia, kitűnő postharvest, jól szervezett logisztika és marketing tartozik. A struktúrában a nektarin aránya növekedett és az ipari őszibarack aránya csökkent. Az erősen pirosra színeződő fajták terjednek és a pogácsabarack előretörőben van.

he tek / w e ek s forrás: AKI PÁIR


19


A feldolgozás diverzifikálása kompótgyártás, szilvalekvár, püré, paszta, aszeptikus velő, gyümölcslé mellett két területen látunk lehetőséget a bővítésre: szilvaaszalvány kimagozott gyümölcsből (esetleg dióval, mandulával töltve) és a magyar pálinka egyik legkitűnőbb alapanyaga lehetne szélesebb körű felhasználás esetén.

A magyar időjárási viszonyok mellett szinte a teljes szezonban van esélye az esős periódusnak, mely gyümölcsrepedéssel és az áru megsemmisülésével fenyeget. Előrehaladott kísérletek és üzemi próbák vannak e folyamat biostimulátorokkal való gátlására, az „esőállóság” és a szállíthatóság javítása érdekében.

Magyarország a szilva egyik géncentruma, még mélyebb fekvésű területeken is elfogadhatóan és az ország szinte minden részén termelhető, ezért érdemes lenne igényes piacát felépíteni. Szilvatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Cseresznye és meggy termelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Location and importance of Hungarian plum production

Location and importance of Hungarian cherries production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

nem jelentős

500 400

jelentős

igen jelentős

I. o. szilva heti nagybani piaci átlagárai

I. o. cseresznye heti nagybani piaci átlagárai

Weekly average wholesale prices for I. class plums

Weekly average wholesale prices for I. class sweet cherries

Ft/kg 600

kevésbé jelentős

Ft/kg 1200

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

1000 800

300

600

200

400

100

200

0

0

hete k / w ee ks

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

he tek / w e ek s forrás: AKI PÁIR

forrás: AKI PÁIR

A világ 1,8-2 millió tonna/év cseresznyetermésének mintegy fele terem Európában, s ennek kb. ¾-e az Európai Unióban. A statisztikai elemzésesek, összevetéseket nehezíti, hogy a cseresznye és meggy vámtarifaszám szerinti megkülönböztetése csak az EU-ban történt meg a '90-es évek végén, az összes többi statisztika (ENSZ, FAO, stb.) együtt kezeli. A cseresznyefelület nagyságát illetően (1800 ha összes terület) nem vezető gyümölcsfaj Magyarországon. Hazánkban termesztésbe vont, döntően magyar nemesítésű fajták használatával, olyan minőség és gyümölcsméret érhető el, mely eladásaink jelentős növelését, akár megtöbbszörözését is jelentheti. A világ cseresznyetermelésében alkalmazott eljárásokat összevetve az intenzitás növelése látszik járható útnak 1000–2500 közötti tőszámmal, öntözéssel, s olyan alanynemes kombinációk alkalmazásával, melyek a 30-32 mm átmérőjű gyümölcsméret elérését biztosítják. 55-75 napos piaci jelenlét mellett lefedik a hazai piacot – középérésű, középkései és kései fajtákkal Európa szinte minden részén tudnánk árut kínálni.

Spanyolországi, olaszországi példák és az ezekkel kapcsolatos számítások alátámasztani látják annak gazdaságosságát, hogy egy jéghálószerkezetre kifeszített fóliatakarással kizárható a közvetlen csapadék. A Duna-Tisza-közén, Zalában, Hevesben, Zemplénben és az Ipolyvölgyében történtek ültetvényfejlesztések, s ezekkel eladási lehetőségeinket, a jelenlegi 1-3 ezer tonna körüli exportot növelni lehetne.

Cseresznye


Magyarországon a 2009. évben közel hatodával nőtt a termés, megközelítette a 11 ezer tonnát. Az öntözetlen területeken méretgondok voltak. A hazai piaci eladások növelése mellett a balti országokba, Ukrajnába, Oroszországba történő exportnövelésnek van realitása. Az ipari, gyorsfagyasztási célú cseresznye szintén olyan terület, ahol árualaphiánnyal küzdünk. Növényvédelmi gondjainkat fokozta a betelepült új cseresznyelégy-faj elleni védekezés és az EU „zöld és sárga” szerhasználatot is korlátozó intézkedései.

20


Meggy Az idei évben kialakult 50-70 Ft közötti árak számos vállalkozásban nem adtak fedezetet a kézi betakarítás költségeire sem, ezért egy részük nem került betakarításra. Jelentős az a gyümölcsmennyiség, melynek az előélete nem tanúsítható. Meggyőződésünk, hogy a magyar pálinka marketing programjába illeszkedve igen jelentős meggy árualap vonható be a feldolgozásba, szezonra megállapított árképzéssel. Ez segítene a magyar termékskálából az „ízű szeszes italok” helyett természetes, kereskedelmi minőséget kínálva az ilyen termékstruktúrával rendelkező termelők számára a tisztességes megélhetést.

Az EU-s és a magyar tisztánlátást nem segíti, hogy sem Brüsszel, sem a magyarországi KSH nem támogatta a kérést, hogy az alma-körteőszibarack és bizonyos citrusfélék mellett a meggy terület, termelés, felhasználás statisztikai adatai is begyűjtésre, felmérésre kerüljenek (Németország saját hatáskörébe ezt megtette). Adataink tagjainktól, gyakorlati tapasztalatainkból, becslésből, piaci megfigyelésekből, meghatározó piaci szereplőktől származnak és más forrás híján ezeket tartjuk reálisnak és elfogadhatónak. Az idei év közepesen gazdag virágzása az aszály miatt nagyon rövid és száraz volt. A kötődés nem kielégítő és a természetes hullás nem állt meg. A kezdetben jónak mutatkozó korai fajták és a későiek is mintegy egynegyede-egyötöde túlritkult, ennek ellenére a csapadékhiány mind a friss étkezési piacon, mind a kompótcélú termelésnél méretgondokat okozott. A minőség alakulásával az előbb említett gyümölcsméret-gondok mellett növényvédelmi problémáink is megszaporodtak. Egy új moníliafaj, az éréskori glöospóriumos gyümölcsfoltosodás, és egy új, Amerikából származó, folyamatosan rajzó cseresznyelény problémájával kell számolnunk. Az EU növényvédőszer engedélyezési, felhasználási rendszerének toxikológusok általi egysíkú és a felhasználási ismereteket, megfontolásokat nélkülöző döntései miatt az ellehetetlenülés felé halad a növényvédelmi gyakorlat. A számunkra legfontosabb kompótmeggyszegmensben az utóbbi két évben három német vevő (két diszkont élelmiszer kiskereskedelmi hálózat és a Magyarországon húsz éve dolgozó német nagykereskedő) erőfölénnyel való visszaéléssel, tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva, már a szezon előtt ellehetetlenítették a piacot. A 2008. évben a korábbiakhoz képest működésképtelenül alacsony végtermékáraikat további 15%-kal csökkentve tovább rontották a magyar pozíciót.

I. o. meggy heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class sour cherries Ft/kg 600 500 400 300 200

0

hete k / w e ek s forrás: AKI PÁIR

Csonthéjas gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Stone fruits production in Hungary last years 200,0


21

Őszibarack

Szilva

160,0 140,0

64,0

85,0

72,1

68,0

61,8

65,0

36,6

40,0

2008

2009

76,6

73,0

120,0

78,0

100,0 80,0

50,0

75,0

60,0

47,0 69,8

30,0

56,0

46,0

48,5

40,0 20,0 0,0

29,0 12,0 2002

37,0

35,0

32,0

2003

2004

2005

90,0

Cseresznye

42,0 2006

24,0 2007

Meggy

80,0

1.000 tonna

A magyar fogyasztó számára a friss étkezési meggy az élelmiszer kiskereskedelmi láncok térhódításával egyre kevésbé elérhető áron kerül kínálatra. Ezen feltétlenül változtatni kell, bővítve a közvetlen eladást helyi piacokon és szaküzletekben. A magyar meggytermelőknek is támogatniuk kellene az „Egyen naponta 3×3-féle zöldséget, gyümölcsöt az egészségért!” fogyasztásnövelő program akcióit, elindítva egy Németországban már sikeresen működő, spárga és szamóca hetek néven futó programsorozatot, felelevenítve a házi befőzés tradícióit, a szörpgyártást, légyártást. Ehhez természetesen versenyképes áron, közvetlenül kell meggyet kínálni a magyar fogyasztóknak.

Kajszi

180,0

A magyar feldolgozók az irreálisan alacsony árak miatt kiszolgáltatottak, gyakorlatilag nincs mozgásterük, nincs tartalékuk egy reális gazdálkodáshoz, melyet csak tetéz a Magyarországra is fokozottan ható válság. Ez a gyakorlat nem folytatható. Rendkívül fontos, hogy csak olyan minőségű és méretű gyümölcs kerülhessen feldolgozásra, ami lehetőséget ad egy új prémiumminőségű magyar meggy termékimázs felépítésére. Az a termék, mely e kritériumrendszernek nem felel meg, de teljesíti a nyomonkövethetőség, a növényegészségügyi és a szermaradvánnyal kapcsolatos előírásokat, velő, gyümölcslé vagy pálinkagyártási célokra kerülhessen felhasználásra.

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

100

1.000 tonna

A magyar meggytermelés, -feldolgozás és meggypiac hazai fontossága és sok ember egzisztenciáját érintő hatása mellett látnunk kell, hogy nagyságrendjében Magyarország nem meghatározó szereplője sem az Unió, sem Európa, sem a világ meggypiacának. A közelmúlt és napjaink növekvő gondjai és nem elsősorban a magyarországi belső struktúra alakításával és feszültségek enyhítésével, kezelésével oldhatók meg. A legnagyobb vevőinknél konkurenciát jelentő országokból a lengyeleknél csökkent a termőterület és nőtt a termés, sok a fiatal ültetvény. A német hagyományos területeken csökkent a terület, feleződött a termelés, az új tartományokban hatékony termelés (15-20 t/ha), mely szintén csökkenő trendet mutat.

70,0 60,0 50,0 40,0

53,5

51,7

61,2 47,6

30,0

63,2 51,3

20,0 10,0

15,0

13,6

14,0

10,5

8,4

7,5

9,0

11,0

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

0,0


bogyósok A bogyósgyümölcsűek piaca a rendszerváltástól sokat változott és Magyarország európai uniós csatlakozása óta ez a változás felgyorsult. Markánsan szétválik az étkezési és az ipari célú piac. Az étkezési áru döntően áruházláncok pultjain és szakboltokban értékesül, egalizált 150-250-500 (néha 1000) grammos kiszerelésben. Az ipari áru problémái még a rendszerváltást megelőző időszakra nyúlnak vissza, amikor a működő magyar konzerv- és hűtőipar struktúraváltása először a szamócát húzta ki a termékpalettájáról. A privatizáció során többnyire nem működő gyárat, hanem piacot vettek, a gyártás megszüntetését követően pedig a termelés is elsorvadt vagy elsorvadóban van. A bogyósgyümölcs-feldolgozást végző, elsősorban német, kis részben osztrák és holland üzemek lengyelországi feldolgozókat vettek meg, építtek újjá, bővítettek, sőt új gyárakat is létesítettek a fontosabb termőtájak közepén. Magyarországon vevőként akkor szoktak jelentkezni, ha valamilyen elemi kár miatt a helyi nyersanyag nem elegendő. Ez az oka annak, hogy az ipari szamóca, a fekete ribiszke, részben a piros ribiszke, részben a szeder és a termesztett bodza jó része is kiszolgáltatott helyzetbe került. A feszültségeket határokon átnyúló integrációval lehetne hosszú távú szerződésekkel enyhíteni azoknál a fajoknál, fajtáknál, melyeket a magyar klímában versenyképes önköltséggel tudunk előállítani. Bogyósgyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Soft fruits production in Hungary last years 30,0

1.000 tonna

Szamóca 25,0

6,5

7,3

6,0

20,0

Málna

6,3

A szezon az import chilei majd spanyol áruval kezdődik, az olasszal folytatódik és ezt követi a magyar áru megjelenése, melynek áralakításában ez az import pozitív tényező. Az elmúlt 4-5 év tapasztalata a fogyasztóknál általánossá váló vélemény, hogy a magyar áru jobb ízű és ezért hajlandók valamennyi felárat is kifizetni. A magyar hatósági minőségellenőrzés gyengesége, hogy a beragadt importáru átöntésre kerül magyar göngyölegbe, s e csalással megtévesztik a hazai fogyasztót, aminek többnyire nincs következménye. A bogyósok betakarításánál, de a cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack szedésénél, a gyümölcsritkításnál is rendszeresen gondot okoz a szedéshez, áruvá készítéshez szükséges nagy létszámú kézi munkaerő biztosítása, alkalmazása. E tevékenység nem életszerű törvényi szabályozása, extremitásokat sem nélkülöző ellenőrzései, ezek gyakorisága elfogadhatatlan. Többször, mindenféle szinten (munkaügyi tárca, Miniszterelnöki Hivatal, parlamenti képviselők, Parlament Mezőgazdasági Bizottsága) történő megkeresés, konzultáció és javaslatételeket követően sem sikerült eddig működőképessé tenni. A munkaügyi felügyelő hatósággal való tárgyalások sem hoztak érdemi eredményt. Nem pártoljuk, nem is akarjuk pártolni és védeni a járulékfizetést elkerülőket. A szabálytalankodókat meg kell büntetni, a büntetést nyilvánossá kell tenni. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen jelentős munkanélküliségi mérték idején munkát adó, foglalkoztatni kívánó vállalkozók számára teljesíthető – működőképes, átlátható, ellenőrizhető és minimumra törekvő szabályozást kell előírni. A nemzetgazdasági foglalkoztatási bővítés előnyei mellett ennek a mezőgazdasági időszaki munkaerőnek az alkalmazása tudná növelni az eladható árualapot, a vállalkozások és a gyümölcstermesztés eredményességét és az ország pénzügyi egyensúlya érdekében egyre fontosabb exportbővítés lehetőségét.

Szeder

6,5

6,0

8,9

7,8

7,8

8,5

2008

2009

Szamócatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian strawberry production

3,7 15,0

12,5

10,0

12,0

8,2

10,0

11,5

5,2 6,9

5,0

8,5

7,0

7,5

8,0

6,6

2003

2004

2005

2006

4,6

0,0 2002

2007

25,0

1.000 tonna

Egres

Ribiszke

Bodza

20,0

6,3 15,0

3,3

1,5

7,5

9,2

9,8

10,0

10,0

8,3 2,7

10,0

12,3

12,0 5,0

0,0

12,0

8,9

nem jelentős 10,6 8,6

2,2

2,0

2,7

2,5

2,0

1,2

1,9

2,0

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

I. o. szamóca heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class strawberries Ft/kg 3000 2500

Szamóca

2000

A magyar szamócatermelés 500 ha körüli területen folyik, mintegy harmada hidegfóliás, fátyolfóliás, több mint fele bakhátas művelésű. Közelíti a 10%-ot a „Szedd magad!” rendszerben üzemeltetett szamócás kert. A terület mintegy 85%-a öntözött, fajtahasználatában korszerű, követi a piac újdonságait és igényeit. A magyarországi primőr zöldségeket német, skandináv, angol, osztrák piacra szállító vegyes kamionokba néhány raklap jó minőségű és ízű szamóca is kerül, és ez alapozta meg a hajtatott felület bővülését.


22

1500 1000

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

500 0

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR


Málna

Szeder

Az elmúlt 9-10 év során a 15 ezer tonna éves málnatermés kétharmadára, majdnem felére csökkent. A '90-es évek elején Magyarország is, Szerbia is évi 30 ezer tonna körüli málnát termelt. Napjainkban a 50 ezer tonna fölé bővülő lengyel termelés és a 80 ezer tonnára nőtt szerb málna a legnagyobb konkurenseink. A bogyósok kríziskezelésére hozott európai uniós döntés a málna és a szamóca ipari célú termelésének támogatására Magyarországon nem érte el a célját.

Néhány évvel ezelőtt dinamikusan nőtt a szedertermelés, az összefogott kínálat hiánya azonban megakadályozta az étkezési piac felépítését. Mára már kipróbált 15-25 nappal korábban termő fajták használatával és a magyar klíma két héttel korábbi lehetőségét kihasználva a német, osztrák, holland piacon, Baltikumban, Skandináviában megvethetnénk a lábunkat, ha tudunk kamiont rakni és teríteni csomagold, egalizált dobozos áruval. Az elérhető feldolgozóipari árak és a kedvezőtlen termőhelyek nagyobb kockázata a terület- és a termeléscsökkenés irányába hat.

A korábbi termőtájak egy részén megszűnt a málnatermelés, de fontos lenne, hogy a szamócához hasonlóan 85-90%-ban öntözött területen, intenzív körülmények között, elsősorban friss étkezési piacra és gyorsfagyasztott gurulós minőségben történjen termék előállítás, mert ez hozhat tartós pénzügyi eredményt. A szörpgyártáshoz szükséges árualap biztosítása az alacsony kínálat és az igénytelenség miatt szinte a teljes termés ebbe az irányba orientálja, azonban az alacsonyabb árak miatt ez nem teremti meg a bővített újratermelés feltételeit.

Szedertermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian blackberry production

Málnatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian raspberry production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

I. o. szeder heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class blackberries Ft/kg

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

2000

igen jelentős

1800 1600 1400

I. o. málna heti nagybani piaci átlagárai

1200

Weekly average wholesale prices for I. class raspberries

1000

Ft/kg

800

3500

600

2005.

400

2006. 2007. 2008. 2009.

3000

200

2500

0

2000

hetek / weeks

1500

forrás: AKI PÁIR 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

1000 500 0

Ribiszke

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR

A világ termelése megközelíti a 700 ezer tonnát és növekedő trendje van, ebből az EU termelése 400-450 ezer tonna, mely szintén növekszik. Lengyelország közel 190 ezer tonnával, Németország pedig 150 ezer tonnával a legjelentősebb piaci tényező Európában, mely mellett a magyarországi 8 ezer tonna körüli éves termésmennyisége eltörpül. Mind a termés mennyiségét, mind a minőségét javítaná az öntözés széleskörű bevezetése. Az étkezési tálcás áru mellett jelentős igény látszik a magyar és külföldi cukrász- és pékiparban az egyenletes bogyóméretű, nagy fürtű árura. E tekintetben a magyar termelők a tervezés fázisában vannak. Az ipari célú szörp-, dzsem-, velőgyártásra alkalmas áru előállításhoz is hatékonyabb termelésre van szükség. Az elmúlt tíz év tényei azt bizonyítják, hogy fekete ribiszkéből senki sem tudott rentábilis ültetvényt létesíteni, döntően ökológiai problémák miatt. Ugyanezek a fajták Csehországban, Lengyelországban, Dániában 15-20 szorosát termelik a magyarországi 0,1-0,5 t/ha átlagnak. Piros ribiszkéből fajtahasználat tekintetében lényegesen jobb a helyzet, de a piacban a bevezetőben részletezett feldolgozói struktúraátalakulás okoz gondot.


23


Ribiszketermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

héjas gyümölcsök

Location and importance of Hungarian currants production

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

A magyarországi dióterület több mint 30%-kal, 3200 ha körülire nőtt. A hagyományos fajták lassabban fordulnak termőre, ezért az összes termésünk 5,2-7,2 ezer tonna között ingadozik, kivétel csak a 2007. fagyos év 3500 tonnája volt. Az elmúlt hatvan év nagyon következetes tájszelekciós és nemesítő munkájának köszönhetően – melyet Dr. Szentiványi Péter végzett – kitűnő fajtaszortimenttel rendelkezünk. A termesztéstechnológiát fokozatosan jobbítva, továbbfejlesztve számos helyen sikerült az áruvá készítés műszaki-technikai hátterét felépítve olyan áruminőséget produkálni, melyet az európai igényes piacon a francia és a kaliforniai dió mellett azonosan jó minőségű áruként becsülnek meg. Fontosnak tartjuk egy olyan integráció létrehozását, amelyik technológiai tanácsadással segíti e kifogástalan áru mennyiségének többszörözését és egy átlátható elszámolással mindenki számára vonzóvá teszi, hogy egy helyről kínálják a prémium minőségű magyar diót a világnak.

igen jelentős

Diótermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

Köszméte

Location and importance of Hungarian walnut production

A termelők jó része Hajdú-Bihar és Szabolcs termőtájain dolgozik, de van Nagykőrös és Székesfehérvár környékén is. Egresből eladható gyümölcsméretet és minőséget csak öntözött termesztés mellett lehet Magyarországon garantálni. Revízió alá kell venni eddigi filozófiánkat és az amerikai köszméte lisztharmat ellen rezisztens, nagy gyümölcsű, sárgára érő valamint színes fajtákat kell kínálnunk az étkezési piacra. Az ipari célú termelésben a nagyobb bokrot nevelő angol, lengyel, ukrán fajták géppel betakarítható nem-törzses termesztését kell meghonosítanunk. A mai klasszikus törzses, kézi szedésű termesztés a szedési költségek miatt gazdaságtalan és esélytelen.

Bodza Jelentős átalakulás történt a magyarországi bodzapiacon. Az elmúlt hat évben közel 1300 ha-ral 3500 ha-ra növekedett a terület. Az idei összes termésbecslés 17 000 tonnát prognosztizált, az aszály miatt azonban csak közepes terméseredmények születtek, melynek túlnyomórésze (65%-a) termesztett bodza volt.

jelentős

Dió

7,0 6,0 5,0 4,0 3,0

5,9

6,2

6,5

6,0

5,5

2,0

Location and importance of Hungarian elderberry production

igen jelentős

Walnut production in Hungary last years 8,0

5,0

Bodzatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége

kevésbé jelentős

Diótermelésünk alakulása az elmúlt években

1.000 tonna

A piac átláthatóságát és az eredményességet javítaná, ha a magyar termelők integrációja egyesített kínálatban tudná közvetlen végfelhasználóknak eladni a termést, felépítve és működtetve egy olyan infrastruktúrát, mely a folyamatos szállítást és a kívánt minőséget tudná garantálni a vevőnek. E remélt piaci konszolidáció eléréséig nem célszerű a további területbővítés. Az alkalmatlan ültetvények cseréjét új, a szedési idő meghosszabbítását lehetővé tevő fajták alkalmazásával érdemes megvalósítani.

nem jelentős

7,2

3,5

1,0 0,0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

I. o. dióbél heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class walnut meat Ft/kg 2500

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2000

1500

1000

500

nem jelentős

kevésbé jelentős

jelentős

igen jelentős

0

hetek / weeks

forrás: AKI PÁIR


24


EU TERMELÉSI ADATOK

–

DATA OF EU PRODUCTION

Árutermelő zöldségtermesztés az egyes EU tagállamok szerint (1000 t betakarított termés) Országok

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Németország

2 707

2 914

3 014

2 873

2 815

2 869

3 278

3 167

3 167

Franciaország

6 134

6 273

6 125

6 176

6 316

6 083

6 212

5 888

5 727

5 584

14 644

15 289

16 181

14 700

12 550

13 598

14 992

14 436

13 525

11 773

Hollandia

3 333

3 936

3 807

3 734

3 891

3 968

4 477

4 242

4 155

4 395

Belgium

1 388

1 534

1 343

1 357

1 503

1 573

1 605

1 567

1 537

1 516

2

2

2

2

2

2

2

2

3

2

2 855

2 922

2 834

2 552

2 832

2 538

2 530

2 638

2 621

2 479

Írország

273

287

282

286

277

284

284

287

287

Dánia

240

217

213

209

216

242

248

246

245

4 113

4 048

4 191

4 026

4 005

3 919

4 045

3 790

3 641

3 575

11 941

12 460

12 545

12 784

13 014

12 902

13 365

13 437

12 511

12 361

Olaszország

Luxemburg Egyesült Királyság

Görögország Spanyolország Portugália

3 387

1 631

1 587

1 512

1 530

1 618

1 667

1 647

1 647

1 647

Ausztria

419

530

501

526

556

503

555

512

528

550

Svédország

246

249

248

232

227

227

227

250

241

239

Finnország

209

245

243

235

239

235

226

242

230

245

50 135

52 493

53 041

51 222

50 061

50 610

53 693

52 351

50 065

46 106

Csehország

553

572

500

455

323

256

322

249

243

240

Észtország

43

45

61

58

33

52

36

43

40

Lettország

114

123

105

149

137

205

166

159

156

Litvánia

619

461

311

302

338

386

233

238

164

EU-15

Magyarország

156

1 796

1 972

1 419

1 871

1 864

1 941

2 033

1 549

1 612

1 752

Ciprus

137

145

130

149

156

154

146

150

149

150

Málta

64

63

61

58

51

55

59

60

64

67

5 919

5 250

6 266

5 989

4 851

5 421

5 997

6 184

5 766

6 279

79

90

Lengyelország Szlovénia Szlovákia

81

63

71

67

84

89

82

81

150

155

162

170

175

143

141

144

Bulgária

931

945

1 371

1 008

602

579

863

Románia

3 867

3 993

4 694

3 836

3 297

4 221

3 579

EU-12

9 324

8 721

9 084

14 047

12 924

14 772

14 095

12 763

13 217

13 311

EU-27

59 459

61 214

62 125

65 269

62 985

65 382

67 788

65 114

63 282

59 417

Árutermelő zöldségtermesztés fajok szerint (1000 t) Zöldségfaj Karfiol

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2004

EU-15

2005

2006

2007

EU-27

2 218

2 169

2 118

2 021

2 134

2 223

2 248

2 487

2 353

2 314

224

261

246

229

200

233

227

254

237

244

244

1 617

1 704

1 645

1 572

1 527

1 498

1 531

4 071

4 035

3 819

3 898

Zeller

523

569

566

523

510

484

513

639

609

607

Póréhagyma

692

772

646

676

699

713

718

814

815

829

851

2 524

2 590

2 588

2 545

2 626

2 577

2 572

2 662

2 680

2 650

2 538

Endívia saláta

505

493

499

505

513

513

497

508

Spenót

449

484

485

499

517

553

522

525

Spárga

213

227

228

236

246

247

237

227

Kelbimbó Fejes káposzta

Fejes saláta

Articsóka

2 394

882

827

892

850

844

776

871

874

739

756

766

14 611

16 068

15 751

14 949

14 432

15 307

16 995

18 994

17 983

16 242

15 707

Uborka és konzervuborka

1 643

1 644

1 639

1 774

1 808

1 863

1 840

2 585

2 433

2 569

2 602

Sárgadinnye

2 073

2 196

2 100

2 067

2 148

2 199

2 232

2 304

2 372

2 327

2 269

Görögdinnye

1 996

1 866

2 030

1 783

1 825

1 936

2 010

3 128

2 881

2 794

2 850

646

601

647

654

618

686

685

830

757

766

694

Cukkini

1 032

1 036

994

998

1 023

1 070

1 090

1 120

1 097

1 130

962

Paprika

1 690

1 795

1 787

1 851

1 907

1 941

1 901

2 301

2 276

2 527

2 428

Répafélék

3 252

3 716

3 531

3 596

3 913

3 888

4 173

5 441

5 431

5 368

5 456

261

261

266

254

270

237

240

314

292

284

279

3 552

3 915

4 017

3 838

3 829

3 713

4 511

5 802

5 233

5 138

5 340

Cékla

303

316

316

316

312

324

331

777

775

789

746

Zöldborsó

616

601

641

638

733

694

684

829

767

730

759

1 086

1 117

1 085

1 085

1 180

1 021

1 149

1 278

1 262

1 219

1 211

829

843

870

885

864

857

831

1 060

1 012

1 001

1 011

Paradicsom

Padlizsán

Fokhagyma Hagymafélék

Zöldbab Termesztett gomba

forrás: EUROSTAT adatbank, nemzeti statisztikák, ZMP


25


Árutermelő gyümölcstermesztés az egyes EU tagállamok szerint (1000 t betakarított termés) Ország

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Németország

1 218

1 330

1 443

1 190

1 021

1 082

1 290

1 223

1 330

Franciaország

2 973

3 721

3 711

3 372

3 420

2 942

3 095

3 174

2 997

2 944

Olaszország

9 859

10 863

10 697

10 528

10 465

9 672

10 962

11 364

11 284

10 820

Hollandia

693

756

740

587

594

620

707

631

630

705

Belgium

614

751

734

472

571

546

640

598

677

690

12

14

15

5

14

6

13

310

349

300

326

235

287

299

342

322

361

15

16

19

21

21

16

21

Luxemburg Nagy-Britannia Írország Dánia

1 438

47

51

52

53

44

50

58

58

63

62

Görögország

2 463

3 270

3 155

3 030

2 924

2 001

2 755

2 913

2 610

2 846

Spanyolország

9 660

10 598

10 179

10 830

10 948

11 359

10 439

10 262

11 820

9 990

Portugália

708

995

931

886

1 046

982

1 034

889

965

891

Ausztria

180

226

233

220

231

215

250

270

237

268

Svédország

29

33

40

32

32

34

33

33

39

33

Finnország

13

15

17

18

17

14

15

EU-15

28 794

32 988

32 266

31 570

31 583

29 826

31 611

31 757

32 974

31 048

Csehország

146

175

229

167

191

184

204

166

195

147

Észtország

14

17

26

18

19

6

3

13

Lettország

28

46

49

51

64

46

18

55

Litvánia

116

113

112

170

95

114

46

153

Magyarország

872

865

1 032

947

804

849

1 021

741

821

426

Ciprus

335

265

220

212

231

226

234

235

223

222

5

5

4

4

5

4

4

5

6

4

2 517

2 387

2 796

3 464

3 018

3 308

3 519

3 052

3 156

1 856

Szlovénia

88

88

81

50

61

74

101

89

81

90

Szovákia

41

35

38

35

33

43

40

42

39

17

4 162

3 996

4 587

5 118

4 521

4 854

5 190

4 551

4 521

2 762

Málta Lengyelország

EU-10 Bulgária

86

80

55

102

80

Románia

995

1 216

784

614

396

EU-25

32 956

36 984

36 853

36 688

36 104

34 680

36 801

36 308

37 495

33 810

EU-27

32 956

36 984

36 853

36 688

36 104

35 761

38 097

37 147

38 211

34 286

Árutermelő gyümölcstermesztés fajok szerint (1000 t) Gyümölcsfaj

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

EU-15

2005

2006

2007

EU-27

Alma

7 455

8 481

8 268

8 187

7 211

6 975

11 691

10 881

10 395

9 254

Körte

2 392

2 316

2 417

2 147

2 409

2 229

2 601

2 625

2 733

2 479

16

10

16

15

23

22

32

61

37

51

2 351

2 917

2 909

2 831

2 875

2 044

2 796

2 883

2 708

2 585

Nektarin

832

1 156

1 166

1 182

1 390

1 076

1 383

1 393

1 414

1 410

Kajszibarack

370

585

538

499

529

399

640

672

707

544

Cseresznye és meggy

331

463

489

387

448

400

807

750

858

636

Szilva

579

623

653

673

723

708

1 450

1 491

1 449

1 252

Birs Őszibarack

Dió

68

82

81

80

90

77

Mogyoró

142

158

133

150

151

103

180

120

177

157

Mandula

377

472

414

425

466

378

258

401

475

371

Gesztenye

53

58

60

50

55

56

56

45

53

43

Szamóca

836

924

890

834

762

749

1 045

1 108

1 119

1 091

Ribiszke

35

35

41

43

39

53

270

275

280

207

Málna

24

24

28

23

22

26

105

110

110

108

2

3

2

2

2

2

24

26

Köszméte Egyéb bogyós

143

76

90

74

78

83

14

138

Szőlő

2 204

2 222

2 204

2 273

2 005

1 967

2 183

2 404

2 251

2 078

Narancs

5 110

6 143

5 844

6 053

6 114

6 071

6 025

5 869

6 916

6 080

Mandarin

2 344

2 855

2 566

2 531

2 730

2 678

3 313

2 795

3 305

2 838

Citrom

1 518

1 459

1 600

1 708

1 568

1 700

1 473

1 780

1 744

1 371

44

48

43

49

55

50

90

92

97

111

Kivi

326

458

539

383

442

418

562

527

616

566

Füge

131

129

115

92

75

90

94

85

76

80

55

68

66

77

76

79

79

78

83

78

413

572

493

665

525

677

652

576

634

663

Grapefruit

Avokádó Étkezési olívabogyó

forrás: EUROSTAT adatbank, nemzeti statisztikák, ZMP


26


HAZAI TERMELÉSI ADATOK

– DATA OF DOMESTIC

PRODUCTION

Zöldség- és Gyümölcstermesztésünk területi adatai Termékek

2004

2005

2006

2007

2008

2009*

Átlag '00-'08

Vált. '09/'08

Vált. '09/átlag %

hektár Szabadföldi Paprika Fűszerpaprika

3 150 4 100

3 100 4 900

3 000 4 500

2 300 1 900

1 530 1 200

1 400 2 000

3 148 4 099

-8,5% 66,7%

-55,5% -51,2%

Szabadföldi Paradicsom Görögdinnye

3 900 9 200

2 380 7 200

1 840 5 700

1 860 7 200

1 300 7 000

1 349 6 500

3 302 8 044

3,8% -7,1%

-59,1% -19,2%

Sárgadinnye Fejes káposzta

1 040 1 280

1 230 980

1 100 1 560

1 040 1 800

845 1 900

750 1 800

910 1 518

-11,2% -5,3%

-17,6% 18,6%

590 960

480 900

510 1 080

700 1 100

600 1 000

550 1 080

607 1 024

-8,3% 8,0%

-9,3% 5,4%

Sárgarépa Petrezselyem

2 850 2 400

2 450 2 040

2 510 2 460

1 950 1 250

1 200 1 000

1 100 1 100

2 451 2 039

-8,3% 10,0%

-55,1% -46,0%

Pasztinák Gumós zeller

250 330

200 290

240 310

150 300

120 300

130 320

231 289

8,3% 6,7%

-43,8% 10,6%

Cékla Torma

260 1 280

230 1 200

210 1 250

200 1 680

220 1 400

240 1 200

273 1 296

9,1% -14,3%

-12,2% -7,4%

Spárga

2 100

2 200

2 180

1 900

1 920

1 850

1 920

-3,6%

-3,6%

Vöröshagyma

4 462

2 580

3 420

2 100

2 000

2 100

3 797

5,0%

-44,7%

Fokhagyma Konzervuborka

557 1 500

589 1 060

508 550

500 650

500 550

490 610

803 1 949

-2,0% 10,9%

-39,0% -68,7%

Zöldborsó Csemegekukorica

16 000 31 540

14 500 24 000

16 500 31 000

17 500 33 000

19 500 31 000

18 600 22 000

17 611 30 924

-4,6% -29,0%

5,6% -28,9%

Zöldbab Szabadföldi zöldségfélék

2 770 90 519

2 700 75 209

2 500 82 928

3 000 82 080

3 300 78 385

3 500 68 669

2 676 88 912

6,1% -12,4%

30,8% -22,8%

2 160 1 050

2 040 880

2 000 910

2 100 610

1 800 610

1 780 450

2 170 941

-1,1% -26,2%

-18,0% -52,2%

Hajtatott Uborka Hajtatott Tojásgyümölcs

390 110

350 90

340 95

180 100

150 98

140 50

373 97

-6,7% -49,0%

-62,4% -48,5%

Hajtatott Salátafélék Hajtatott Fejes káposzta

530 350

480 300

480 330

500 300

500 300

500 290

488 329

0,0% -3,3%

2,4% -11,8%

Kínaikel Egyéb Káposztaféle

129 465

110 460

130 450

300 500

330 480

373 450

169 483

13,0% -6,3%

120,3% -6,9%

Hajtatott Sárgarépa Hajtatott Petrezselyem

370 210

350 200

400 250

400 280

150 110

110 100

361 209

-26,7% -9,1%

-69,5% -52,1%

Hajtatott zöldségfélék Egyéb zöldségféle

5 764 1080

5 260 950

5 385 1030

5 270 950

4 528 1100

4 243 1100

5 621 977

-6,3% 0,0%

-24,5% 12,6%

97 363 39 980

81 419 39 860

89 343 39 750

88 300 37 803

84 013 35 120

74 012 35 500

95 510 38 779

-11,9% 1,1%

-22,5% -8,5%

Körte Cseresznye

1 790 975

1 778 970

1 804 980

2 246 1 239

2 882 1 640

2 960 1 790

2 019 1 107

2,7% 9,1%

46,6% 61,7%

Meggy Kajszi

6 840 4 690

7 220 4 625

7 540 4 585

8 766 4 650

10 210 5 160

10 450 5 220

7 699 4 740

2,4% 1,2%

35,7% 10,1%

Őszibarack Szilva

6 170 5 236

6 122 5 198

5 996 5 230

6 236 5 540

5 756 5 080

5 710 5 050

6 116 5 271

-0,8% -0,6%

-6,6% -4,2%

Szamóca Málna

440 1 202

442 1 178

435 1 042

430 971

498 931

514 911

450 1 104

3,2% -2,1%

14,3% -17,5%

436 208

418 212

398 215

427 291

471 356

468 348

429 247

-0,6% -2,2%

9,1% 40,7%

1 170 1 975

1 098 2 030

980 2 160

969 2 665

1 230 2 935

1 170 3 120

1 128 2 219

-4,9% 6,3%

3,7% 40,6%

1 850 72 962

2 550 73 701

2 600 73 715

2 143 74 376

2 860 75 129

3 130 76 341

1 886 73 193

9,4% 1,6%

65,9% 4,3%

170 325

155 120

163 058

162 676

159 142

150 353

168 196

-5,5%

-10,6%

Kelkáposzta Karfiol és Brokkoli

Hajtatott Paprika Hajtatott Paradicsom

Zöldség összesen Alma

Szeder Egres Piros és fekete ribiszke Dió Bodza Gyümölcs összesen Zöldség és gyümölcs összesen

*: előzetes adat


27


Zöldség- és Gyümölcstermesztésünk termelési adatai Termékek Szabadföldi Paprika

2004

2005

2006

50,0

42,0

40,0

Fűszerpaprika Szabadföldi Paradicsom

30,0 136,5

23,4 71,3

32,0 98,0

Görögdinnye Sárgadinnye

208,0 13,7

167,0 13,9

Fejes káposzta Kelkáposzta

45,0 10,0

Karfiol és Brokkoli Sárgarépa

2007 ezer tonna 55,2

2008

2009*

Átlag '00-'08

Vált. '09/'08

Vált. '09/átlag %

49,0

48,0

51,8

-2,0%

-7,3%

9,5 115,3

10,6 83,0

15,0 110,4

30,2 126,3

41,5% 33,0%

-50,3% -12,6%

152,0 13,0

153,0 14,6

215,5 15,1

174,0 12,1

181,3 12,0

-19,3% -19,9%

-4,0% 1,0%

32,6 8,4

44,0 9,5

57,6 14,7

58,8 14,5

51,6 12,8

50,6 11,8

-12,2% -11,7%

2,1% 8,8%

15,0 70,0

14,0 58,0

16,2 68,0

15,6 72,4

15,5 54,4

16,8 56,0

16,8 71,3

8,4% 2,9%

-0,3% -21,5%

Petrezselyem Pasztinák

45,0 10,0

36,0 8,0

42,0 9,8

37,5 4,5

31,1 5,0

34,0 5,0

43,0 9,2

9,3% 0,0%

-20,8% -45,9%

Gumós zeller Cékla

10,9 8,7

8,7 6,9

10,8 8,2

10,5 8,0

12,0 9,3

12,5 10,0

9,9 8,8

4,2% 7,5%

26,5% 13,2%

Torma Spárga

12,0 3,8

9,2 4,0

12,2 3,2

13,1 3,3

9,8 3,4

9,5 3,8

10,4 3,3

-3,1% 11,8%

-8,4% 16,3%

131,1 3,8

64,0 4,0

95,0 4,2

63,0 3,0

61,1 3,0

54,2 2,8

95,4 4,3

-11,3% -6,7%

-43,2% -35,3%

24,0 85,0

22,0 78,0

15,2 80,0

12,0 96,3

16,5 115,2

17,3 106,0

27,9 83,1

4,8% -8,0%

-37,9% 27,5%

540,0 20,0

375,0 13,6

505,0 17,0

524,7 24,8

520,0 29,1

375,0 32,0

477,1 19,6

-27,9% 10,0%

-21,4% 63,7%

1 472,5 170,0

1 060,0 155,0

1 275,3 150,0

1 308,5 173,0

1 331,9 144,0

1 158,8 145,0

1 344,0 169,2

-13,0% 0,7%

-13,8% -14,3%

101,5 55,0

93,3 50,0

101,6 51,0

132,2 29,5

130,0 20,0

107,5 21,2

106,8 55,8

-17,3% 6,0%

0,7% -62,0%

Hajtatott Tojásgyümölcs Hajtatott Salátafélék

11,2 34,0

9,8 32,0

10,1 33,0

10,5 35,0

10,2 34,0

6,7 35,0

10,0 32,4

-34,3% 2,9%

-33,1% 8,1%

Hajtatott Fejes káposzta Kínaikel

18,0 4,5

16,0 3,9

17,0 4,5

13,5 12,1

13,5 13,0

14,0 10,8

16,8 6,6

3,7% -16,9%

-16,7% 63,1%

Egyéb Káposztaféle Hajtatott Sárgarépa

7,1 12,0

6,8 11,0

7,3 12,1

7,5 5,4

7,9 5,0

7,8 4,3

7,3 10,8

-1,3% -14,0%

7,1% -60,3%

5,0 418,3

4,8 382,6

5,5 392,1

3,6 422,3

2,9 380,5

2,8 355,1

4,8 420,6

-3,4% -6,7%

-42,1% -15,6%

Termesztett Csiperkegomba Termesztett Laskagomba

27,3 1,5

20,9 1,7

19,9 1,5

19,2 1,7

21,0 1,4

18,0 1,4

27,2 1,8

-14,3% 0,0%

-33,7% -23,5%

Egyéb Termesztett Gomba Termesztett Gombafélék

0,2 29,0

0,3 22,9

0,2 21,6

0,1 20,9

0,1 22,5

0,2 19,6

0,2 29,2

100,0% -12,9%

-4,3% -32,9%

447,3 15,1

405,5 12,2

413,7 14,4

443,2 14,25

403,0 17,4

374,7 18,0

449,8 13,9

-7,0% 3,4%

-16,7% 29,4%

1 934,9 670,5

1 477,6 466,8

1 703,4 488,0

1 766,0 214,0

1 752,3 583,0

1 551,5 545,0

1 807,7 523,9

-11,5% -6,5%

-14,2% 4,0%

Körte Cseresznye

31,0 14,0

39,7 10,5

38,5 8,4

11,3 7,5

39,7 9,0

40,1 11,0

31,9 12,2

1,0% 22,2%

25,7% -9,6%

Meggy Kajszi

61,2 35,0

47,6 32,0

63,2 42,0

51,3 24,0

76,6 36,6

73,0 40,0

54,3 28,7

-4,7% 9,3%

34,4% 39,5%

Őszibarack Szilva

56,0 85,0

46,0 50,0

69,8 64,0

48,5 47,0

61,8 72,1

65,0 68,0

51,2 70,1

5,2% -5,7%

26,9% -3,0%

Szamóca Málna

7,5 12,5

8,0 12,0

6,6 11,5

4,6 6,9

7,8 8,9

8,5 7,8

7,1 10,8

9,0% -12,4%

20,5% -28,0%

6,5 2,7

6,0 2,5

6,3 2,0

5,2 1,2

6,5 1,9

6,0 2,0

6,1 2,2

-7,7% 5,3%

-0,9% -10,0%

12,3 6,2

12,0 5,5

10,6 6,0

8,6 3,5

10,0 6,5

10,0 7,2

10,4 5,2

0,0% 10,8%

-4,2% 37,6%

Bodza Gyümölcs összesen

6,3 1 006,7

3,3 741,9

7,5 824,4

8,3 441,9

9,2 929,6

9,8 893,4

5,5 818,5

6,0% -3,9%

75,9% 9,1%

Zöldség és gyümölcs összesen

2 941,6

2 219,5

2 527,8

2 207,9

2 681,9

2 444,9

2 626,2

-8,8%

-6,9%

Vöröshagyma Fokhagyma Konzervuborka Zöldborsó Csemegekukorica Zöldbab Szabadföldi zöldségfélék Hajtatott Paprika Hajtatott Paradicsom Hajtatott Uborka

Hajtatott Petrezselyem Hajtatott zöldségfélék

Hajtatott zöldség és gomba Egyéb zöldségféle Zöldség összesen Alma

Szeder Egres Piros és fekete ribiszke Dió

*: előzetes adat


28


FELDOLGOZÓIPARI ADATOK

DATA OF THE PROCESSING INDUSTRY

–

A feldolgozóipar 2008. évi nyersanyag-felvásárlási adatai Procurement data of the Hungarian Processing Industry in 2008

2007

Konzervipar Canning ind.

Termékek

1000 t

Products Paprika

9,7

Ft/kg 99,2 Ft

Sűrítmény, lé, szárítmány és egyéb / Others

Hűtőipar Deep-frozen 1000 t 1,9

Ft/kg

Fejeskáposzta

15,3

Ft/kg

1000 t

102,0 Ft

Fűszerpaprika Paradicsom

1000 t

Összesen Total

4,8

31,4 Ft

1,6

81,0 Ft

1 156

9,5

86,5 Ft

9,5

822

78,2

17,8 Ft

83,0

1 543

15,3

477

1,6

130

31,2 Ft

Karfiol

mill. Ft

11,6

Sárgarépa

8,8

24,2 Ft

2,5

25,0 Ft

11,1

26,5 Ft

22,4

570

Petrezselyem

0,8

174,0 Ft

0,5

180,2 Ft

5,7

179,9 Ft

7,0

1 255

Pasztinák

0,3

90,3 Ft

0,7

95,5 Ft

4,3

98,1 Ft

5,3

516

Torma

2,5

107,6 Ft

2,5

269

Spárga

0,3

268,0 Ft

Vöröshagyma

3,1

32,0 Ft

10,1

34,5 Ft

0,3

80

13,2

448

16,5

1 774

Konzervuborka

16,5

107,5 Ft

Zöldborsó

77,8

70,6 Ft

37,4

73,2 Ft

115,2

8 230

392,4

31,3 Ft

127,6

31,8 Ft

520,0

16 340

Zöldbab

10,0

65,8 Ft

19,1

67,7 Ft

29,1

1 951

Egyéb zöldség

14,8

55,4 Ft

4,2

58,7 Ft

Csemegekukorica

e.tonna Zöldség összes

548,9

millió Ft 23 114

Alma

e.tonna

millió Ft

33,8 e.tonna

43,3 Ft

52,8

millió Ft

e.tonna

2 530 millió Ft

203,7

9 208

152,7

5 767

905,3

38 090

4,6

31,2 Ft

429,6

11,3 Ft

434,2

4 998

3,1

58,2 Ft

3,6

210

Körte

0,5

59,0 Ft

Cseresznye

0,3

138,0 Ft

0,2

147,8 Ft

1,2

126,5 Ft

1,7

223

Meggy

45,4

64,5 Ft

2,5

73,1 Ft

2,8

57,2 Ft

50,7

3 271

Kajszi

1,5

75,0 Ft

0,3

118,0 Ft

1,4

67,0 Ft

3,2

242

Őszibarack

1,6

58,6 Ft

22,3

48,0 Ft

23,9

1 164

Szilva

6,8

48,6 Ft

4,5

51,2 Ft

5,4

47,1 Ft

16,7

815

Szamóca

0,2

215,5 Ft

0,4

249,5 Ft

0,5

196,0 Ft

1,1

241

Málna

0,3

278,5 Ft

3,9

332,0 Ft

2,1

24,6 Ft

6,3

1 430

Szeder

0,2

102,1 Ft

1,9

92,8 Ft

4,3

501

2,2

138,4 Ft

Egres

0,3

108,9 Ft

0,3

33

Piros ribiszke

2,1

89,8 Ft

2,1

189

Fekete ribiszke

0,4

161,3 Ft

0,4

178,0 Ft

0,9

148,2 Ft

1,7

269

Egyéb gyümölcs

4,8

81,4 Ft

1,5

85,5 Ft

13,3

72,4 Ft

19,6

1 482

e.tonna Gyümölcs összes Mindösszesen

millió Ft

e.tonna

millió Ft

e.tonna

millió Ft

e.tonna

millió Ft

62,0

4 138

22,9

2 741

484,5

8 188

569,4

15 067

610,9

27 253

226,6

11 950

637,2

13 955

1 474,7

53 157

A feldolgozóipar nyersanyag-felvásárlás változása az elmúlt években Changing of the procurement values of the Hungarian Processing Industry last years Konzerv (1000 t)

Hűtő (1000 t)

Egyéb (1000 t)

Konzerv (mill. H UF)

H űtő (mill. H UF)

Egyéb (mill. H UF)

1 800

30 000

1 600

25 000

1 200

20 000

1 000

15 000

800 600

10 000

400

millió HUF

ezer tonna

1 400

5 000

200 0

0 2001


2002

2003

2004

2005

29

2006

2007

2008


EXPORT-IMPORT ADATOK

–

EXPORT-IMPORT DATA

ME: tonna

EXPORT Termék

Burgonya Paradicsom Vöröshagyma és gyöngyhagyma Fokhagyma Karfiol és brokkoli

2006

2007

IMPORT

Átlag '03-'08

2008

Vált. '08/'07

Vált. '08/ Átlag

2006

2007

2008

Átlag '03-'08

Vált. '08/'07

Vált. '08/ Átlag

12 204

4 413

7 515

5 481

41,3%

37,1%

33 643

34 863

31 585

41 593

-10,4%

-24,1%

619

1 693

1 897

975

10,8%

94,6%

21 939

16 901

18 790

16 215

10,1%

15,9%

2 188

512

2 838

1 363

81,9%

108,2%

15 116

18 124

14 627

16 051

-23,9%

-8,9%

793

1 183

1 615

1 212

26,7%

33,2%

1 491

1 616

1 406

1 689

-14,9%

-16,7%

0

0

0

60

0,0%

-100,0%

5 585

6 652

6 714

5 331

0,9%

25,9%

Fejes és vöröskáposzta

4 488

3 781

3 915

4 016

3,4%

-2,5%

4 758

5 058

3 773

4 210

-34,1%

-10,4%

Más káposztaféle

6 841

6 404

6 659

6 067

3,8%

9,8%

3 326

3 440

2 586

2 700

-33,0%

-4,2%

Saláta és cikória

2 041

2 906

2 330

1 486

-24,7%

56,8%

6 325

7 710

8 866

5 085

13,0%

74,4%

Sárgarépa és fehérrépa Torma Cékla, retek, más hasonló gyökér

352

248

662

428

62,6%

54,7%

11 538

13 615

12 173

11 158

-11,8%

9,1%

7 621

8 577

8 475

8 584

-1,2%

-1,3%

710

901

242

499

-272,2%

-51,5% 51,3%

66

97

314

307

69,1%

2,2%

2 256

2 716

3 131

2 070

13,3%

Uborka és apróuborka

3 999

4 827

2 782

3 519

-73,5%

-20,9%

11 502

13 089

17 408

10 416

24,8%

67,1%

Spárga

1 974

2 460

3 141

2 369

21,7%

32,6%

17

33

12

16

-175,9%

-25,5%

Termesztett gomba

7 276

6 863

8 422

9 199

18,5%

-8,4%

22

36

326

66

88,8%

393,3%

864

830

920

969

9,8%

-5,1%

0

16

11

16

-41,9%

-33,3%

28 479

23 576

20 405

27 490

-15,5%

-25,8%

10 903

6 278

9 488

7 987

33,8%

18,8%

630

1 182

335

769

-253,0%

-56,4%

46

2

102

160

97,9%

-36,3%

Más ehető gomba Édes paprika Csemegekukorica Egyéb friss zöldség

2 913

7 168

21 913

5 762

67,3%

280,3%

9 146

25 770

27 916

14 270

7,7%

95,6%

Friss zöldség összesen

83 350

76 719

94 138

80 057

18,5%

17,6%

138 324

156 819

159 156

139 531

1,5%

14,1%

Borsó fagyasztva

16 609

24 177

27 750

17 299

12,9%

60,4%

3 359

5 390

3 492

3 395

-54,3%

2,8%

2 936

4 833

4 385

3 729

-10,2%

17,6%

1 841

3 184

3 353

1 977

5,1%

69,6%

Bab fagyasztva Csemegekukorica fagyasztva

45 260

58 287

50 888

48 691

-14,5%

4,5%

2 434

3 085

2 217

2 159

-39,2%

2,7%

Édes paprika fagyasztva

2 593

3 078

3 234

2 407

4,8%

34,4%

579

1 043

1 412

703

26,1%

100,8%

Paradicsom fagyasztva

2 046

2 469

2 647

3 645

6,7%

-27,4%

70

162

332

184

51,3%

80,0%

Másféle zöldség fagyasztva

7 693

7 954

6 528

7 904

-21,8%

-17,4%

6 444

7 726

6 375

4 842

-21,2%

31,7%

Zöldségkeverék fagyasztva

6 373

5 467

3 720

5 658

-47,0%

-34,3%

2 283

3 138

3 579

2 477

12,3%

44,5%

Egyéb fagyasztott zöldség

2 646

3 742

4 518

1 994

17,2%

126,5%

3 222

5 052

6 009

2 985

15,9%

101,3%

86 155 110 007

103 670

91 327

-6,1%

13,5%

20 232

28 779

26 769

18 723

-7,5%

43,0%

0

329

0,0%

-100,0%

229

602

300

338

-100,8%

-11,2% 40,4%

Fagyasztott zöldség összesen Ideiglenesen tartósított zöldség összesen Szárított vöröshagyma

513

376

627

648

542

814

-19,5%

-33,4%

420

678

763

543

11,2%

2 754

3 191

3 670

2 481

13,1%

47,9%

2 561

3 035

3 360

2 203

9,7%

52,5%

10 687

13 415

13 159

11 723

-1,9%

12,3%

3 022

3 132

2 270

3 142

-38,0%

-27,8%

1 061

2 101

1 625

1 000

-29,3%

62,4%

6 219

5 693

5 697

6 283

0,1%

-9,3%

463

704

1 046

984

32,7%

6,3%

2 841

5 623

5 026

4 634

-11,9%

8,5%

15 593

20 058

20 042

17 002

-0,1%

17,9%

15 063

18 160

17 116

16 805

-6,1%

1,9%

398

511

281

349

-81,8%

-19,4%

2 180

2 313

2 008

2 103

-15,2%

-4,5%

0

0

30

13

100,0%

128,9%

1 091

1 653

1 597

1 514

-3,5%

5,5%

Banán frissen

167

8 591

33 331

7 102

74,2%

369,3%

66 361

87 767

115 671

80 314

24,1%

44,0%

Füge

153

112

107

67

-4,4%

58,7%

927

530

539

842

1,8%

-36,0%

40

2

11

10

84,0%

7,9%

2 093

1 952

3 393

2 004

42,5%

69,3%

0

0

1 934

397

100,0%

387,0%

30 034

31 972

31 300

39 653

-2,1%

-21,1%

Mandarin, clementine

550

735

2 750

754

73,3%

264,7%

26 326

29 445

21 706

26 624

-35,7%

-18,5%

Grapefruit

117

296

288

121

-2,7%

138,9%

4 114

4 128

4 569

4 340

9,7%

5,3%

Citrom

601

708

1 008

393

29,7%

156,7%

16 009

13 870

12 340

14 949

-12,4%

-17,5% -25,6%

Szárított zöldség és zöldségkeverék Szárított borsó Szárított vesebab Egyéb szárított zöldség Szárított zöldség összesen Kókuszdió, brazildió, kesudió Pisztácia

Ananász Narancs frissen

Kiwi Déligyümölcsök összesen Mandula (héjas és héj nélküli) Mogyoró (héjas és héj nélküli) Dió (héjas és héj nélküli) Gesztenye (Castanea spp.) Szőlő frissen Szőlő szárítva Görögdinnye Más dinnye

257

318

339

193

6,1%

75,8%

4 661

3 849

4 166

5 598

7,6%

2 283

11 272

40 079

9 399

71,9%

326,4%

153 796

177 479

197 289

177 942

10,0%

10,9%

57

110

40

83

-175,8%

-51,5%

786

588

636

862

7,5%

-26,2%

46

123

76

106

-62,4%

-28,5%

425

455

641

608

29,0%

5,5%

1 393

1 501

1 704

1 377

11,9%

23,7%

1 005

1 019

238

806

-328,3%

-70,5%

0

2

9

3

76,1%

241,1%

1 495

1 581

1 045

2 119

-51,2%

-50,7%

4 382

3 713

2 151

4 707

-72,6%

-54,3%

9 776

9 071

9 102

8 240

0,3%

10,5%

418

511

449

397

-13,9%

13,1%

2 857

2 847

2 841

2 897

-0,2%

-1,9%

73 800

75 108

73 089

103 105

-2,8%

-29,1%

21 522

10 410

11 132

13 879

6,5%

-19,8%

125

0

0

110

0,0%

-100,0%

2 137

2 259

2 469

1 950

8,5%

26,6%

Ipari alma ömlesztve

26 139

4 385

10 202

11 400

57,0%

-10,5%

0

45 588

1 231

7 935

-3603,3%

-84,5%

Étkezési alma

21 259

12 084

24 421

15 669

50,5%

55,9%

18 305

27 045

20 565

14 854

-31,5%

38,4%

0

7

0

66

0,0%

-100,0%

0

0

0

37

0,0%

-100,0%

Ipari körte ömlesztve


30


ME: tonna

EXPORT Termék

Étkezési körte

2006

2007

IMPORT

Átlag '03-'08

2008

Vált. '08/'07

Vált. '08/ Átlag

2006

2007

Átlag '03-'08

2008

Vált. '08/'07

Vált. '08/ Átlag

480

398

643

373

38,0%

72,2%

5 825

6 099

3 384

4 671

-80,2%

-27,6%

3 229

1 218

2 676

2 900

54,5%

-7,7%

567

449

285

326

-57,5%

-12,5%

15 967

10 148

24 562

15 967

58,7%

53,8%

2 407

2 727

35

1 348 -7692,6%

-97,4%

Cseresznye és másféle meggy

504

797

2 270

1 028

64,9%

120,8%

119

10

11

44

9,1%

-74,9%

Őszibarack és nektarin

271

191

1 262

330

84,9%

282,6%

8 480

12 973

8 633

8 433

-50,3%

2,4%

13 156

6 583

17 011

10 396

61,3%

63,6%

471

2 419

1 156

1 127

-109,3%

2,6%

94

0

7

61

100,0%

-88,5%

3 273

1 860

2 104

2 341

11,6%

-10,1%

Málna

396

252

0

635

0,0%

-100,0%

14

0

28

199

100,0%

-86,0%

Földi szeder, faeper és kaliforniai málna

102

208

0

116

0,0%

-100,0%

29

0

2

34

100,0%

-94,1%

0

0

0

136

0,0%

-100,0%

0

0

0

4

0,0%

-100,0%

Piros ribiszke

895

0

0

731

0,0%

-100,0%

34

0

0

6

0,0%

-100,0%

Fehér ribiszke és egres

364

0

0

646

0,0%

-100,0%

0

0

0

7

0,0%

-100,0%

6 592

9 730

6 003

9 024

-62,1%

-33,5%

350

396

509

418

22,1%

21,7%

169 668 127 071 166 575 179 367

23,7%

-7,1%

79 876 127 798

66 047

73 145

-93,5%

-9,7%

4 781 -1044,5%

-81,7%

19 991

11 657

8 154

-11,6%

43,0%

7,2% 253 663 318 286 274 993 259 242

-15,7%

6,1% 25,1%

Kajszibarack Meggy (Prunus cerasus)

Szilva és kökény Földieper

Fekete ribiszke

Más gyümölcs frissen Hazai friss gyümölcs összesen Egyéb friss gyümölcs összesen Friss gyümölcs összesen Földieper fagyasztva Málna fagyasztva Fekete ribiszke fagyasztva Piros ribiszke fagyasztva Földi szeder és faeper fagyasztva Fehér ribiszke, egres fagyasztva Meggy (Prunus cerasus) fagyasztva Cseresznye és más meggy fagyasztva Másféle gyümölcs és dió fagyasztva Egyéb fagyasztott gyümölcs Fagyasztott gyümölcs összesen Ideiglenesen tartósított gyümölcs összesen Szárított gyümölcs összesen

15 974

10 003

874

187 924 148 345 207 528 193 547

28,5%

375

191

165

226

-15,6%

3 689

2 956

2 062

2 783

85

235

0

92

13 010

-27,1%

613

855

725

580

-17,9%

-43,3%

-25,9%

870

1 269

1 933

1 040

34,3%

85,8%

0,0%

-100,0%

1

10

39

12

73,2%

231,3%

980

1 065

895

1 050

-19,0%

-14,8%

29

0

0

6

0,0%

-100,0%

1 090

990

517

1 207

-91,5%

-57,2%

95

238

500

275

52,4%

82,0%

196

0

222

207

100,0%

7,0%

57

52

42

30

-24,5%

40,0%

1 233

1 783

1 890

1 346

5,7%

40,4%

1 104

1 654

822

725

-101,2%

13,4%

246

264

257

185

-2,6%

38,9%

128

0

0

41

0,0%

-100,0%

4 133

5 265

3 004

4 014

-75,3%

-25,2%

1 239

1 238

1 699

1 111

27,1%

53,0%

776

1 119

1 586

745

29,5%

112,9%

335

1 123

2 079

665

46,0%

212,7%

12 802

13 867

10 598

11 856

-30,8%

-10,6%

4 469

6 440

7 839

4 484

17,8%

74,8%

591

0

0

488

0,0%

-100,0%

152

56

632

158

91,2%

300,3%

222

288

250

431

-15,1%

-41,9%

2 416

1 504

1 529

1 576

1,6%

-3,0%

25 929

24 495

23 899

29 575

-2,5%

-19,2%

4 566

3 750

4 540

3 426

17,4%

32,5%

Savanyúság a capsicum nemű növények gyümölcséből

5 773

5 430

3 552

4 949

-52,9%

-28,2%

171

268

193

143

-39,0%

34,6%

Savanyú édespaprika

5 828

8 977

4 911

6 387

-82,8%

-23,1%

140

362

439

203

17,6%

116,5%

Másféle savanyúság

Savanyú uborka és apró uborka

10 522

10 092

10 803

11 171

6,6%

-3,3%

1 345

1 491

2 051

1 187

27,3%

72,8%

Hámozott és hámozatlan paradicsom konzerv

2 023

2 457

2 510

2 823

2,1%

-11,1%

1 612

1 518

1 576

1 267

3,7%

24,4%

Paradicsompüré, -sűrítmény, -lé és -por

8 543

10 928

9 395

10 126

-16,3%

-7,2%

9 023

6 271

6 304

6 372

0,5%

-1,1%

504

0

656

369

100,0%

77,9%

2 258

1 791

1 932

1 765

7,3%

9,5%

81 341

78 282

89 881

80 760

12,9%

11,3%

1 683

954

922

1 515

-3,4%

-39,1%

Kifejtőbab konzerv

8 268

7 498

10 743

7 331

30,2%

46,5%

2 169

2 555

2 758

1 837

7,4%

50,2%

Másféle babkonzerv

3 256

3 620

3 876

3 195

6,6%

21,3%

1 966

1 355

2 426

2 064

44,2%

17,5%

120 818 130 341 136 141 128 908

4,3%

5,6%

3 927

654

697

1 113

6,1%

-37,4%

Gombakonzerv Borsókonzerv

Csemegekukorica konzerv Dzsem, kocsonya, íz és püré

6 132

6 306

5 929

5 238

-6,4%

13,2%

4 005

4 923

5 110

2 946

3,7%

73,4%

51

0

261

82

100,0%

219,2%

6 166

2 862

7 728

5 891

63,0%

31,2%

Körtebefőtt

491

302

599

368

49,5%

63,0%

1 132

797

1 340

864

40,6%

55,1%

Kajszibarack befőtt

953

2 309

2 455

1 562

5,9%

57,2%

1 019

1 038

966

1 215

-7,4%

-20,5%

36 734

37 803

37 885

33 143

0,2%

14,3%

1 253

1 271

1 082

1 536

-17,5%

-29,6%

3 459

3 524

2 059

2 219

-71,1%

-7,2%

11 291

11 200

12 483

11 763

10,3%

6,1%

718

959

1 145

615

16,3%

86,2%

1 973

2 122

2 200

2 303

3,6%

-4,5%

Más gyümölcsbefőtt

5 811

5 089

9 860

6 068

48,4%

62,5%

4 561

3 615

3 680

4 472

1,8%

-17,7%

Narancslé

7 825

8 732

8 971

8 017

2,7%

11,9%

20 115

16 003

18 536

15 759

13,7%

17,6%

Grapefruitlé

783

1 372

1 485

889

7,6%

67,1%

502

525

510

530

-3,0%

-3,8%

Egynemű citrusgyümölcslé

128

62

41

307

-51,4%

-86,7%

1 293

528

1 393

1 216

62,1%

14,5%

Ananászlé

827

980

1 218

684

19,5%

78,2%

3 824

3 870

3 429

2 748

-12,9%

24,8%

Paradicsomlé

878

581

583

1 964

0,3%

-70,3%

1 179

1 643

2 173

908

24,4%

139,2%

Ananász konzerv

Cseresznye és meggybefőtt Őszibarackbefőtt Földieperbefőtt

Szőlőlé

718

629

1 867

1 390

66,3%

34,3%

2 484

2 512

1 478

1 751

-70,0%

-15,6%

Almalé

43 700

36 970

49 910

50 580

25,9%

-1,3%

8 148

11 616

14 846

10 585

21,8%

40,3%

Más egynemű gyümölcs- vagy zöldséglé

2 649

4 231

4 824

3 583

12,3%

34,6%

3 319

3 988

3 529

2 827

-13,0%

24,8%

Másféle gyümölcs-, zöldséglékeverék

1 686

2 518

3 003

2 510

16,1%

19,7%

7 767

6 219

5 640

4 367

-10,3%

29,2%

Paradicsomketchup és más paradicsommártás

2 885

2 912

3 180

2 890

8,4%

10,0%

4 164

5 203

7 361

4 010

29,3%

83,5%

35 952

36 530

43 463

29 374

16,0%

48,0%

50 790

66 826

57 504

48 240

-16,2%

19,2%

Tartósított zöldség-gyümölcs összesen

425 185 433 929 475 105 437 077

8,7%

8,7% 163 846 167 728 174 826 144 824

4,1%

20,7%

Friss és tartósított zöldség-gyümölcs összesen

812 336 803 589 911 331 832 434

11,8%

9,5% 598 395 698 364 663 160 585 684

-5,3%

13,2%

Egyéb tartósított zöldség-gyümölcs

forrás: KSH


31


EXPORT-IMPORT ÉRTÉK

–

EXPORT-IMPORT VALUES

ME: millió HUF

EXPORT

Termékcsoport / Product group

2005

2006

2007

2008

Átlag / Average '03-'08

Vált. / Change '08/'07

Vált. / Change '08/Átlag

Friss zöldség / Fresh vegetables

15 452

18 181

19 933

20 716

18 849

3,9%

9,9%

Fagyasztott zöldség / Frozen vegetables

12 126

14 239

17 923

18 118

15 217

1,1%

19,1%

5 190

5 778

8 066

7 879

6 370

-2,3%

23,7%

10 507

15 933

16 353

25 279

17 351

54,6%

45,7%

228

404

2 228

8 032

2 215

260,5%

262,6%

10 280

15 530

14 125

17 247

15 136

22,1%

14,0%

3 530

4 134

4 887

4 496

4 344

-8,0%

3,5%

161

296

351

307

305

-12,5%

0,7%

98 264

98 264

99 168

115 647

99 434

16,6%

16,3%

145 341

156 986

166 756

192 507

161 978

15,4%

Szárított zöldség / Dried vegetables Friss gyümölcs / Fresh fruits (incl. Melons) Déligyümölcsök / Tropical fruits Hazai friss gyümölcs / Domestic fruits Fagyasztott gyümölcs / Frozen fruits Szárított gyümölcs / Dried fruits Tartósított zöldség-gyümölcs / Preserved fruits & vegetables Zöldség-gyümölcs összesen / Fruits & vegetables total

18,8% forrás: KSH

ME: millió HUF

IMPORT

Termékcsoport / Product group

2005

Friss zöldség / Fresh vegetables

2006

2007

2008

Átlag / Average '03-'08

Vált. / Change '08/'07

Vált. / Change '08/Átlag

18 764

19 335

20 866

20 608

18 487

-1,2%

11,5%

Fagyasztott zöldség / Frozen vegetables

2 355

3 300

4 830

4 763

3 393

-1,4%

40,4%

Szárított zöldség / Dried vegetables

4 086

5 011

5 607

5 966

5 039

6,4%

18,4%

42 911

41 889

50 296

52 637

44 802

4,7%

17,5%

Déligyümölcsök / Tropical fruits

26 059

24 389

29 194

36 106

28 291

23,7%

27,6%

Hazai friss gyümölcs / Domestic fruits

16 852

17 500

21 102

16 530

16 511

-21,7%

0,1%

980

1 420

2 415

3 611

1 870

49,5%

93,1%

1 030

1 302

997

1 147

1 020

15,0%

12,4%

Tartósított zöldség-gyümölcs / Preserved fruits & vegetables

28 972

35 893

39 501

42 297

34 261

7,1%

23,5%

Zöldség-gyümölcs összesen / Fruits & vegetables total

99 183

108 220

124 611

131 221

108 973

5,3%

20,4%

Friss gyümölcs / Fresh fruits (incl. Melons)

Fagyasztott gyümölcs / Frozen fruits Szárított gyümölcs / Dried fruits

forrás: KSH millió HUF 240 000 zöldség-gyümölcs EXPORT

zöldség-gyümölcs IMPORT

200 000

160 000

120 000

80 000

40 000

0

2004

2005

2006

2007

2008

forrás: KSH


32


BEVEZETÉS TARTALOM CONTENTS INTRODUCTION. Kiadja a Magyar Kertészeti Tanács

Recommend Documents