TARTALOM CO^EPWAHHE CONTENTS

T A R T A L O M '

Dr. Varga Alfréd

\:

Szervezési tartalékok a faanyagszállításban

381

E g y r e nehezebb helyzetben az erdészeti középfokú oktatás (dr. Firbás Oszkár) 380 HtUasy Qyula—Kovács Lóránt: Vállalati tervezés erdőtervi és technológiai adatokon 393 Az erdészeti munkák gépesítése a Gödöllői Mezőgazdasági Tudományos Napokon (dr. Szepesi László).... 390 Dr. lengyel György: A függesztett késes henger, a sorközi ápolás új eszköze 397 Dr. Posta József: A hidraulikus markolók a közelítés fejlesztésében 400 Kiss Tibor: Forwarderek hazai gyártása 402 Gerzsenyi Katalin—dr. Szász Tibor: A kullancsencephalitis megelőzése 400 A Balatonfelvidéki Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Társaság (dr. Markorszky György) 409 Dr. Onderseheka, Kurt: Erdő és vad — ellentétek? 413 Dr. Jakab József—dr. Kolonits József—Rüll Gusztáv: A májusi cserebogár elleni védekezés U L V technoló­ giával * 417 Balogh László—Varga

Zsolt: Adatok az egerészölyv- és héjaállomány ökológiájához

Címkép és a hátlapon: Tipikusan (Fényképezte: Jérome René)

- elbillent funkciójú erdei ökoszisztéma

423

(a pilisi „szar vasszer fi")

C O ^ E P W A H H E \Xl-p / í .

A.

fíapea\:

Fasiauiu—Jl.

381

OpraHMoauMOHHbie pecypcbi B T p a H c n o p x e j i p e B e c n n b i

Hoeau:

r i J T a H u p o n a n M e B

n p e f í n p n m n « x n a OCHOBC T e x i i o j r o r n H H j i e c o v C T p o w e / r h i

ruiaHOB

M-pA. flenden: HaBecHOíí n o > K e B o f í KaTOK — HOBbifí HiiCTpyjwenT jxnn y x o # a 3a Meyvpypfmufttfn JJ-p Pl. riOlUma: r M A p a B J l H M e C K M e 3 a X B a T M H K H B p a 3 B M T H M BblB03KM A p f B e C 7 . Kuui: r i p 0 H 3 B 0 f l C T B 0 oTeqecTBeiinbix «(} o p B a p / j e p o B B K . FepotetHÜ—JJ-p T. Cac: n p e f l O T B p a m e i i H e aHuetpanHTMca B b i 3 B a H i i o r o K n e i M~p H. Ondepmena: Jlec M A H i b — npoTMBopenHn?

JJ-p Pl. flKaű—JJ,-p fi. HoAOtiUH—F. Pw/ui: Jl.Ea.iioz—Hi. Hapza: AaHHbie 06 9 K O J i o

H

n

a

b

l

402 M

H

w y n a c n p H M e H e n n e M BepojréTOB....

423

capbma H a c T p e ö a

Organizational reserves in timber transport

381

Halasy Gy.—Kovács L.: Business planning based on forest management plan and technology informations 393 Lengyel Gy.: Suspended knife-roller—a new instrument for interrow soil cultivation 397 Posta J.: Hydraulic grabbers in the development of skidding 400 Kiss T.: Inland manufacture of forwarders 402 Gerzsenyi K.—Szász T.: Prevention of tick-encephalítis 400 Onderseheka K.: Forest and game—are they really opponents? 413 Jakab J.—Kolonits J.—Rüll G.: Helicopter control of maybeetle 417 Balogh L.—Varga Zs.: Informations on the ecology of common buzzard and hawk stands 423

AZ

ERDŐ

Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t k i a d v á n y a . S z e r k e s z t i : dr. S ó l y m o s R e z s ő . A s z e r k e s z t ő s é g c í m e : Budapest, I I . , F r a n k é i L e ó u. 44. L e v é l c í m : Budapest, P f . : 17., 1277. K i a d j a : a L a p k i a d ó V á l l a l a t , Budapest, L e n i n krt. 9—11. L e v é l c í m : Budapest, P f . : 223., 1906. F e l e l ő s k i a d ó : Siklósi N o r b e r t . K a p j á k : az Országos Erdészeti E g y e s ü l e t tagjai, e l ő f i z e t h e t ő m é g : a Posta K ö z p o n t i H í r l a p i r o d a (Budapest, József n á d o r tér 1., 1900) és a lapterjesztéssel f o g l a l k o z ó e g y e s posta­ h i v a t a l o k útján. E l ő f i z e t é s i díj e g y é v r e : 120,— Ft, f é l é v r e : 60,— Ft, e g y e s s z á m á r a : 10,— Fi. K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i : a „ K u l t ú r a " K ö n y v - és H í r l a p - k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t (Budapest, P f . : 149. H—1389). A z é v i előfizetés á r a : 7 dollár. R é v a i N y o m d a E g r i G y á r e g y s é g e , E g e r . 84 1365.

I n d e x : 25 508

|

4

413

3 a i n H T a n p o T H B M a í í c K o r o r n n

397 H

C O N T E N T S | Varga A.\:

bix

393

I g a z g a t ó : H o r v á t h Józsefné

dr.

| H ü I S S N 0014—0031 |

634.0.0.375.5

SZERVEZÉSI T A R T A L É K O K A FAANYAG-SZÁLLÍTÁSBAN DR.

VARGA ALFRÉD

A gazdasági életben bekövetkezett változások hatására általá­ nossá vált munkaerőhiány és a növekvő feladatok ellátásának igénye közti ellentmondás az erdőgazdálkodásban is egyre na­ gyobb gondot okoz. Egyre fontosabbá válik az élőmunkának gépekkel történő he­ lyettesítése és a gépekben tárgyiasult munka termelékenységnö­ velő képességének az emelése. Minél gyorsabb ütemű a műsza­ ki fejlődés, annál nagyobb a korszerűbb gépek termelékenység­ növelő hatása. Ma már nem vitatható, hogy az erdészeti fakiter­ meléshez kapcsolt faanyagmozgatás az egész termelési folyamat­ ban üzemszervezővé, rendszerteremtővé és a termelési költség meghatározójává válik. Egyre több erdészeti szakember ismeri fel, hogy a technikától elvárt gaz­ dasági növekedés elképzelhetetlen eszköze a szervezés, és hogy a veszteség­ idők csökkentése, az eszközök teljesítőképességének szervezési hatékonysággal való emelése a legjobb beruházás, melynek költségei bőven megtérülnek. A vállalati tiszta jövedelem még jelentősebb részének egyenes adókénti elvo­ nása is e szervezés színvonalának emelését célozva ösztönöz az élőmunka, az anyag, az energia takarékosabb felhasználására, a gépi kapacitások jobb ki­ használására, a szakszerűtlenség felszámolására, a szakmai ismeretek bővíté­ sére, az erőforrások és az összes termelési tényező összehangolt, hosszú tá­ von fejlődést biztosító felhasználására. Előző tanulmányomban már érzékeltettem az üzemelési és fenntartási költ­ ségeknek a z időjárás által befolyásolt körülmények miatti változását. A z 1. ábra 14 év havi adatainak felhasználásával — éves perióduson belül — egy 90 LE-s traktor üzemanyag-felhasználását mutatja. Látható, hogy nem szabad kihasználatlanul hagyni a kedvező körülmények költségcsökkentő hatását. Rövidebb munkaidőre való áttérés mellett a nyári félévben gépkezelői váltó­ rendszer bevezetésével kell növelni a hasznos gépi időalapot. Közben meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gépek a gépkezelők munkábajárásának esz­ közei legyenek. E cél érdekében a gépkezelők és műszaki irányítóik szállításá­ r a a saját gépjármű használata nem lehet akadály. Olyan szakmai irányítás sem engedhető meg, amelynél a napközi nagyobb távolságú munkahelyekre való átállások miatt a rakodógép napi munkaidejének jelentős részét menet­ idővel tölti ki. A 2., 3. ábra mutatja, hogy a rakodási teljesítés függvényében miként v á l ­ tozik a szállítási mennyiség: — egy adott teherbírású jármű esetében, — a különböző teherbírású eszközöknél, — a z azonos teherbírású eszközöknél, különböző szállítási távolságoknál. A rakodási teljesítmény változásával a különböző teherbírású járművek el­ térő mértékben hatnak a z anyagmozgatási teljesítésre. Kisebb mértékben be-

IpVOUmx

a

Dl

03

1. ábra. D4K—B

Oí

05

traktornál

OS

07

14 év azonos

Dl havi

09'

#

ti

átlagfogyasztása

f o l y á s o l j a a r a k o d ó g é p t e l j e s í t m é n y e az a l a c s o n y a b b t e h e r b í r á s ú j á r m ű t e l ­ j e s í t é s é t , és e r ő s e b b e n a n a g y o b b t e h e r b í r á s ú é t . A z o n o s t e r h e l h e t ő s é g ű j á r m ű ­ nél a r ö v i d e b b mozgatási távolságról a hosszabb felé haladva mérséklődik a teljesítés e m e l k e d é s e . A r a k o d ó g é p t e l j e s í t m é n y é n e k n ö v e k e d é s é v e l csökken­ t e t t s z á l l í t á s i k a p a c i t á s is e l é g e g y a d o t t f e l a d a t e l v é g z é s é h e z .

3


70

30

30

2. ábra. Szállítási teljesítmény változása a rakodási teljesítmény függvényében a különböző teherbírású járműveknél v 30 km/ó, f 0,48, a 0,9, s 10 km

W

50 60

60

_ /fakodósj telj CG I tolói

3. ábra. Szállítási teljesítmény változása a rakodási teljesítmény függvényében különböző szállítási távolságoknál Q 6 to, v 30 km/ó, f 0,50, a 0,9

Alacsonyabb teherbírású szállítóeszközökkel, főleg hosszabb távolságnál, k i ­ sebb teljesítményű rakodógép is gazdaságosabb szállítást tesz lehetővé, ugyan­ akkor rövidebb távolságnál, ugyanazon teherbírású jármű gazdaságosabb ki­ használásához nagyobb rakodókapacitás szükséges. A z önköltség a rakodógép teljesítményének és a szállítóeszköz kapacitásának növekedésével csökken. A szállítási teljesítés növekedését és a gépköltség csökkentését váltott pót­ kocsik alkalmazásával is el lehet érni: pl. 6 tonna teherbírás, 0,17 óra/tonna rakodási állásidő, 4 esetben alkalmanként 0,1 óra pótkocsi-kapcsolási idő m e l ­ lett fordulónként (:6.0,17:) — (:4.0,1:) = 1,02—0,40 = 0,62 óra megtakarítás érhető el. Az elmondottakból kitűnik, hogy a rakodógép teljesítményének és a jármű­ vek teherbírásának a szállítási távolsággal való összehangolása nagyon fontos. A diszharmónia v a g y a rakodógépek, v a g y a szállítóeszközök kihasználatlan­ ságát idézheti elő. Ha a szállítási távolságok változásával nem módosítjuk a gépek számát, és ha nincs lépcsőzetes munkakezdés, a feldolgozó üzemekben beérkezési csú­ csok, szükségtelen várakozási idők, a szállító eszközöknél kihasználatlansá­ gok keletkeznek. Körmendi Fafeldolgozó Üzemben: 1978. év hónapok

Átlagos beérkezés naponta

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

24,7 28,3 23,9 13,7 19,0 16,1 17,7 8,7 20,9 26,1 15,3 11,3

gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi gépkocsi

Szóródás terjedelme: 28,3—8,7 = 19,6 gépkocsi Szóródás terjedelme: I I . hó 48—14 = 34 gépkocsi X . hó 53— 6 = 47 gépkocsi Szóródási együttható: I I . hó 36% (var. koefficiens): X . hó 47% A beérkezések 50—60%-a 88—11 óra közé esett. Forgácslap Üzemben: Nap 1978. márc. 12-én, eset Megoszlás, % 13-án, eset Megoszlás, % 14-én, eset Megoszlás, %

11—20 22 35 18 26 14 17

A gépkocsik várakozási ideje p e r c b e n 21—30 31—40 41—60 61— Összesen 23 36 23 34 20 24

13 21 13 19 21 25

4 6 14 21 20 24

1 2 — 8 10

63 100 68 100 83 100

A járművek átlagos menetsebességének a növelése elősegíthető a traktor és a gépkocsi szállítási távolság jelenlegi számarányának a gépkocsik javára tör­ ténő megváltoztatásával. A menetsebesség növelésének másik útja az erdei úthálózat javítása és bő­ vítése. A gépek számára olyan faanyagmozgatási körülményeket kell létrehoz­ ni, amelyek mellett érvényesül a sebességnövekedés teljesítésemelő hatása. Egy adott távolságnál az anyagmozgatási teljesítés, egységnyi idő alatt, kavicsolt földúton magasabb lesz, mint földúton. K e d v e z ő b b kiszállítási útviszonyok mellett nagyobb távolságon is el lehet érni olyan teljesítést, amely rossz út­ viszonyok között csak rövidebb távolságon, jóval nagyobb vonóerő alkalma­ zásával biztosítható. Gazdaságossági kritérium, hogy a kiszállító út megerő­ sítésére felhasznált építési-fenntartási ráfordítás és ezen körülmények között felmerülő gépi költség együttesen kevesebb legyen mint a feljavítatlan úton v a g y nyiladékon történő mozgatás gépi költsége. Üzemidőn belül a rakott és az üres futáskilométereknek a rakott kilométerek felé történő arányeltolódása növeli a teljesítést. A faanyagmozgatást befolyásoló tényezők összehangolásának egyszerűen al­ kalmazható gyakorlatára vegyünk egy példát: — — — — — — — — — — — — — — —

3

mozgatandó mennyiség (67 199 m ) átlagos szállítási távolság átlagos menetsebesség rakodási idő (állásidő) gépkocsik átlagos teherbírása a gépkocsi munkaideje foglalkoztatási idő menetidő (oda-vissza 38 km-re) 1 tonnára jutó menetidő (1,55:7,50) fajlagos rakodási idő időszükséglet (menetidő, rakodási idő) napi szállítandó mennyiség (67 199 m3-0,83 : 494) kívánt óránkénti teljesítés (112,94 : 8) szükséges gépkocsiszám (14,12 • 0,375) foglalkoztatási idő 6 db gépkocsi esetén (112,94 :6)-0,375

55,775 19 24,53 0,168 7,50 494 8 1,55 0,207 0,168 0,375 112,94 14,12 5,30 7,05

to km km/óra ó/to to nap ó/nap óra óra/to óra/to óra/to to to/óra db óra

A rakodógépek és a hozzájuk szükséges járművek darabszámának az öszszehangolása mellett sor kerülhet az adott teherbírású gépek kisebb v a g y na­ gyobb kapacitásúakkal való cseréjére. Ilyenkor a kedvező döntések érdeké­ ben — kis időráfordítással — érdemes előzetes számításokat végezni. Lássunk egy konkrét példát: mennyivel csökkenthető a gépkocsik száma, ha a 6 tonna teherbírású Z I L 130-as helyett 15,5 tonna teherbírású MAZ—516 tí­ pusú gépkocsit alkalmazunk? L e g y e n a feldolgozó üzemnek a szállítással szemben támasztott igénye 600 to : 8 = 75 to/óra. E g y feltételezett 30 km/óra járműsebesség, 40 km-es átlagos szállítási tá­ volság, 0,07 óra/to lerakodási idő, 0,50 futáskihasználási és l-es terhelési té­ nyező mellett a 6 tonna teherbírású Z I L 130-as gépkocsik szükséges darab­ száma: Q 6 Rakodási idő if = — = — = 0,08 óra K 75 3€4

Kétszeres menetidő

S 80 2tm = 2 — = — = 2,67 ó r a 30

30

L e r a k á s i i d ő ie = 6 • 0,07 = 0,42 ó r a T e l j e s m e n e t i d ő Tm = i f + 2 t + i e = 3,17 ó r a m

3,17

Tm

Gépkocsi szám

G=

= 39,6 d b

= 0,08

if

H a s o n l ó s z á m í t á s s a l a 15,5 t o n n a t e h e r b í r á s ú g é p k o c s i b ó l 19,2 d b - r a v a n s z ü k s é g a n a p i f e l a d a t m e g o l d á s á h o z , v a g y i s a z i g é n y 20,4 g é p k o c s i v a l és g é p ­ kocsivezetővel kisebb. F e l m e r ü l h e t o l y a n vállalati i g é n y , h o g y a rendelkezésre álló szállítóeszkö­ z ö k a m ű s z a k i d ő a l a t t viszonylag legnagyobb helyváltoztatással legtöbb fa­ anyagot mozgassanak. A d o t t t e h e r b í r á s , sebesség, f a j l a g o s r a k o d á s i i d ő , f u t á s - és t e h e r b í r á s k i h a s z ­ n á l á s i t é n y e z ő m e l l e t t l é t e z i k o l y a n o p t i m á l i s s z á l l í t á s i t á v o l s á g és f o r d u l ó ­ szám, ahol a „terítési" mutató értéke a legnagyobb. P é l d a 1977. é v i a d a t o k k a l , a h o l : Ih n a p i h a s z n o s i d ő a l a p 7,3 ó r a / n a p tr fordulónkénti rakodási idő óra tm f o r d u l ó n k é n t i m e n e t i d ő óra Q dinamikus terhelés 5,36 t o a terhelési tényező 0,99 ít t o n n á n k é n t i állásidő 0,17 ó r a / t o S szállítási távolság km v átlagos sebesség 21 k m / ó r a f futáskihasználási tényező 0,45 n napi fordulók száma ford./gk. T e terítési m u t a t ó to /km h optimális szállítási távolság km n optimális járatszám forduló T e o térítés m a x i m u m a to /km H a S = 2 ; 4 ; 6; 8; 8,61; 10; 1 2 ; 14; 16 k m , a k k o r 2

0

0

2

. Ih

Ih

n =

= tr + tm

és, ( Q - a - Í T ) +

S

.

v-f 2

2

2

T e = n - Q - a - S f ü g g v é n y e k alapján a felvett szállítási t á v o l s á g o k h o z tartozó n és T e é r t é k e k :

S= n=

' =

T

E

h =f-v-Q-a-i 0

N

t

«

=

=0,45-21 -5,36-0,99-0,17=8,61 k m

^ < M . f e > ^ , 8 6 ^ - 0 4 7

T =nl-Qz-a*• E6

2 4 6 8 8,61 10 6,55 5,51 4,75 4~Í7 4^06 3J2 2416 3419 3812 3917 3996 3896

2

2

=

^

f

0

r

d

u

1

0

2

A = 4 , 0 6 • 5 , 3 6 • 0 , 9 9 • 8,61 = 3996 t 0

2 0

/km

12 JL4 1 6 _ 3^36 3^06 2^81 3814 3691 3556

Te

0

esetiében t = t,m r

Q-a-i

t

= 5,36-0,99-0,17 =

"

v,f

8,61 21 -0,45

= 0,9 óra

A z összefüggésekből is megállapítható, hogy a legkedvezőbb szállítási távol­ ság, a futáskihasználási tényező, a sebesség, a teherbírás, és a terhelési ténye­ ző emelkedésével nő, a fajlagos rakodási állásidő csökkentésével pedig r ö v i ­ dül. A támasztott kritérium — legnagyobb helyváltoztatással járó legtöbb f a ­ anyagmozgatás — szerinti optimális szállítási tevékenység ott jelentkezik, ahol a fuvaridő fele-fele arányban megoszlik az indokolt rakodási idő és a szüksé­ ges menetidő között.

E g y r e nehezebb helyzetben az erdészeti középfokú oktatás A középfokú erdészeti oktatás hazánkban 1908-ban indult T e m e s v á r - V a ­ dászerdőn, majd 1928-ban gazdasági okok miatt megszűnt. A felszabadulás után 1948 szeptemberében nyitotta meg újra kapuit M a g y a r Állami Erdőgaz­ dasági Középiskola néven. E sorok írja abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az újrainduló középfokú erdész iskola legelső óra- és tantervének kidol­ gozója lehetett. A z iskola 1949-ben Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagazata néven a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került. A következő esz­ tendőben átvette a felügyeletet a Földművelésügyi Minisztérium. Ez Eszter­ gomból az iskolát átköltöztette Sopronba, ahol Erdészeti Technikum néven működött tovább. Ugyanekkor Debrecenben a Mezőgazdasági Technikum mel­ lett létesült egy erdészeti tagozat, amely 1955-ben Szegedre költözött. N e h é z l e n n e felsorolni m i n d a z t az átszervezést, dészeti oktatás átesett az e l m ú l t 36 é v b e n .

amelyen

a

középfokú

er­

Viszonylag változtatás nélkül működött technikum néven egészen 1969-ig. Ekkor az iskolareform keretében átalakjút szakközépiskolává. A szakközép­ iskolák irányítását átvette a Művelődésügyi Minisztérium. M e g kell állapíta­ ni, hogy ez időtől kezdve, számokkal bizonyíthatóan, egyre gyengült az erdész­ szakmai oktatás ereje, lehetősége. A z Erdő hasábjain tizenöt évvel ezelőtt, 1969 júniusában, hangot adtam an­ nak a szakmai aggodalomnak, amely az átszervezést és az iskolának a Műve­ lődésügyi Minisztériumhoz való kerülését kísérte. A z iskolareform és a közép­ fokú erdészeti szakoktatás című tanulmányomban megfogalmaztam az erdész­ szakma akkori véleményét. Abban az időben a központi elképzelésekkel nem azonosuló véleményt alig közölt a sajtó. Éppen ezért bátor kiállás volt A z Er­ dő akkori szerkesztőjétől, hogy tanulmányomat közre adta. A cikk megjele­ nése után az akkori Szakoktatási Főigazgatóság helyettes vezetője, egy szak­ mai bemutatón azt közölte velem, hogy a cikkért fegyelmit akart indítani el­ lenem.

A z Erdő-ben közölt tanulmányomban közre adtam a technikum óratervét, majd a szakközépiskola tervezett óratervét és számokkal bizonyítottam, hogy jelentős visszalépés történik a szakmai képzés színvonalában. A Művelődés­ ügyi Minisztérium figyelmét nem kerülte el cikkem és Gál Józsefné osztály­ vezető-helyettes tollából a Szakoktatás című folyóiratban válasz is érkezett rá. Ebben jónéhány mondatomat elemezgette a szerző, elmarasztalva és ma­ radinak ítélve álláspontomat. Főleg az alábbi mondatom képezte elemezgetése tárgyát: „ í g y az iskolareform a gyakorlatban már jól bevált iskolatípust szüntet meg." A tisztánlátás érdekében legyen szabad idéznem néhány sort akkori cik­ kemből ( A z Erdő, 1969, 260. oldal): „ H o g y a szakközépiskola neveltjei szakmailag megállják-e a helyüket, hogy egy későbbi időpontban megszerzett technikusi oklevél milyen hatással lesz a középkáderek fejlődésére, azt csak a gyakorlat döntheti el. A z első szakkö­ zépiskolai végzettek 1973 júliusában hagyják el az iskola padjait. Jónéhány esztendő telik tehát el, míg a gyakorlat véleményt mondhat munkájukról, képzettségükről, használhatóságukról. A z erdőgazdálkodás, az alapanyag-fel­ dolgozó faipar forradalmi változások idejét éli. Mindenütt emeltebb tudás­ szintű, magasabb képzettségű emberek munkájára lesz szükség. Ellentmon­ dásos tehát, hogy ezekben a forradalmi változásokban végeredményben nem tudjuk emelni a középfokú erdészek szakmai tudásszintjét." Ü g y gondolom a 15 évvel ezelőtt leírt sorok minden betűje ma is időszerű és igaz! Másfél évtized távlatából tárgyilagosan lehet megállapítani, hogy a Művelődésügyi Minisztérium „helyreigazító" cikke ellenére az erdész szakma félelme teljes egészében beigazolódott! Bebizonyosodott, hogy az érettségi utá­ ni kétéves szakmai gyakorlat nem oldhatja meg a technikus képzést. Bebizo­ nyosodott az is, hogy a közműveltségi tárgyak óraszám emelése sem hozta meg a kívánt eredményt, ugyanakkor a szakmai képzést rendkívüli módon viszszaszorította. A m i k o r a tanulmányt írtam, még nem is tudtam, hogy a közép­ fokú erdészképzés színvonalcsökkenéséről számolhatok be, amely minden bi­ zonnyal meghökkenti gyakorlati szakembereinket. Egyszerűség kedvéért áll­ jon itt a technikumi és a háromféle változáson átesett szakközépiskolai óra­ tervekből az első kettő —, a harmadikat végig sem tudtuk vinni, mert a sza­ bad szombatok bevezetése újabb csökkentést hozott —, továbbá az új ötéves iskola óratervének tervezete. A táblázat megértéséhez tudni kell a következőket: A biológia a szakközépiskolai képzésben először egyértelműen szakmai tan­ tárgynak számított, e tárgy keretében tanulták meg például a tanulók az er­ dészeti növénytant, az erdészeti nemesítést. A z évek folyamán azonban a bio­ lógia teljesen az általános biológiai ismeretek tantárgyává vált. A z erdészeti ismeretek tárgyalására egyre kevesebb idő jutott. Például a homokfásításról és a kopárfásításról összesen két órában hallhattak a tanulók. A biológia a táblázatban ezért először a szakközépiskolai tantervben a szakmai tantárgyak­ nál található, az új ötéves iskola óratervezetében a fizikával, kémiával együtt összesen 1180 órával a közismereti tantárgyak között szerepel. A z erdőműveléstan a technikumi óratervben a klasszikus erdőművelési is­ mereteket tartalmazta. A z új ötéves iskola óratervében a 332-es óraszámban benne szerepel a dendrológia, a termőhelyismeret-tan, a tipológia, az erdésze­ ti növénynemesítés és az erdővédelemtan is. A technikumi óratervben ezek a tárgyak külön szerepeltek és együttes óraszámuk 519 volt! A z erdészeti föld­ méréstant, erdőbecsléstant és az erdészeti műszaki rajzot az erdőrendezés­ tan tartalmazza.

Összehasonlító táblázat a technikum, a szakközépiskola k é t egymást k ö v e t ő ó r a t e r v e és az új ötéves iskola t e r v e z e t t óraszámai között Technikum

magyar orosz történelem világnézet földrajz második i d e g e n n y e l v testnevelés osztályfőnöki matematika fizika kémia

294 234 234 — 64 — 234 117 411 150 150

Szakk. 1. Szakk. 2. é v i óraszámok 387 258 258 90

— —

258 129 516 297 264

420 280 280 64

—

— 352 232 528 324 288

Ü j 5 éves

420 280 280 64 — 144 344 172 528

1180 biológia

—

KÖZISMERETI

ÓRÁK

biológia erdészeti műszaki rajz erdészeti n ö v é n y t a n erdészeti állattan termőhelyismerettan erdőműveléstan erdővédelemtan erdőhasználattan erdészeti földméréstan erdőbecsléstan erdőrendezéstan erdészeti géptan vadgazdaságtan üzemtan — munkaszervezéstan agrárgazdaságtan m e z ő g a z d a s á g i enciklopédia munkavédelemtan

1888 62 180 62 87 198 54 198 60 60 54 120 58 - *

— 2457 264 66

— — 66 222 — 192

— — 99 222 60

288 i

3056 -«»

3412

72

—

— — 72

— — — 332

288 — 216

—

— 108 252 72

— 192

— —

160 268 72

96 —

— 66

108 — — 72

1446

1347

1260

1156

702

774

618

664

624 360

384 360

— 400

400

1686

1518

1018

1064

K ö z i s m e r e t + s z a k m a i elméleti 5020 -f-gyakorlati összóraszám

5322

5334

5632

SZAKMAI ÓRÁK

ÖSSZES G Y A K O R L A T I ÖRA

A

90

—

— 36

ELMÉLETI

heti tantárgyi g y a k o r l a t o k é v k ö z i összefüggő gyakorlatok nyári g y a k o r l a t o k

mok

135 60 58

táblázatban

található

számok j ó l mutatják,

—

hogy a közismereti óraszá­

az évi 1888 óráról felnövekedtek 3412 órára, ugyanakkor a szakmai tan­

tárgyakra jutó óraszámok az é v i 1446 óráról 1156 órára csökkentek. A l e g l é ­ nyegesebb vonás, hogy a gyakorlatokra szánt órák n é g y é v i óraszáma 1686-ról az öt é v alatt 1064 órára zuhant! Ehhez kommentár sem kell. Elgondolkodta-

tó, hogy az új elképzelés szerint a fizika, kémia és a biológia öt év alatti együt­ tes óraszáma 1180, nagyobb mint az összes erdészeti szakmai elméleti óra­ számok három év alatti 1156 órája. Ilyen körülmények között felvetődik a kér­ dés, lehet-e az iskolát erdészeti szakközépiskolának nevezni? Vajon a M ű v e l ő ­ désügyi Minisztérium komolyan gondolja, hogy ennyire lecsökkentett szak­ mai óraszámok mellett ki lehet képezni a megfelelő szintű középfokú erdész szakembereket? A szakmai oktatás számára a szabad szombatok bevezetésének szükségsze­ rű óracsökkentése további nagy érvágást jelentett. T o v á b b csökkentek az amúgy is alacsony szakmai óraszámok, s ezek képezték az alapját az ötéves iskola óratervezésének. Minden alkalmat megragadtunk, hogy a középfokú szakmai oktatás nehézségeiről, megoldhatatlan problémáinkról feletteseinknek jelzéseket adjunk. Időközben még két erdészeti szakközépiskolai osztályt indí­ tottak, e g y e t Egerben, a Dobó gimnázium tagozataként, egyet pedig Barcson, a vízügyi szakközépiskolával összekapcsolva. A k ö z é p f o k ú erdészeti s z a k o k t a t á s n á l eltöltött 36 é v e m alatt azt t a p a s z ­ taltam, h o g y az erdész s z a k m a l e g i n d o k o l t a b b k í v á n a l m a i t s e m v e t t é k t e k i n ­ tetbe.

A z erdészeti szakoktatás érthető okokból sohasem válhatott önállóvá, bár az 1952—53-as években a rövid ideig működő Á l l a m i Gazdaságok és Erdők M i ­ nisztériuma idejében igen jelentős segítséget kaptunk. A z alapvető iskolai fel­ szerelések j ó része ebből az időből származik. A z erdészeti szakmái oktatás elismerése, fontossága és teljes erejű támogatása akkor kellő mértékben ér­ vényesülhetett. Később az iskola v a g y a Földművelésügyi Minisztérium, v a g y a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, később a Művelődésügyi Miniszté­ rium irányítása alá tartozott. A z erdész szakma szempontjából ez számos hát­ ránnyal járt. Sohasem tudtuk kellően érvényesíteni az erdész szakma követel­ ményeit, érvényre juttatni sajátosságait. A Földművelésügyi Minisztérium keretében hosszú ideig a szakoktatási főigazgatósághoz tartoztunk, ahol a sok mezőgazdasági szakközépiskola között kezdetben az alapítólevél biztosította lehetőségeinket egymás után szüntették meg. Í g y szűnt meg az egyéves köte­ lező előgyakorlat. T ö b b évtized távlatából visszatekintve megállapítható, hogy az előgyakorlat kiválóan bevált mód volt. Csak azok maradtak a szakmánál, akik hivatásnak érezték az erdészkedést. Hamar lekoptak a nem odavalók és csökkentették azok számát, akik az iskola végzése közben döbbentek rá ar­ ra, hogy érdeklődésüknek más pálya felel meg jobban. A gyakorlati szak­ emberek egybehangzóan előnyösnek minősítették, mert az előgyakorlatos é v ­ folyamokból kerültek ki a legjobb kiképzésű erdészek. Abban az időben a mezőgazdasági szakközépiskolákat alig tudták benépe­ síteni, a mezőgazdálkodásnak korántsem volt akkora becsülete, mint most. M i v e l az előgyakorlati kötelezettség tovább rontotta volna a mezőgazdasági szakközépiskolák beiskolázási esélyeit, s mivel ez nem fért bele sem a föld­ művelésügyi, még inkább nem a művelődésügyi elképzelésekbe, az erdész­ szakma kívánalmait figyelmen kívül hagyták és megszüntették. Érveléseink­ re a legtöbbször adott válasz ez v o l t : „ . . . nem lehet kilógni a s o r b ó l . . , . ! " N e m tudtuk érvényesíteni más területen sem szakmánk igényeit. A levele­ ző oktatásban például a júniusi vizsgahónapot és vizsgákat át kellett tenni decemberre. A mezőgazdaságban ugyanis a júniusi aratás miatt a dolgozók nem hiányozhattak a munkából. Bevezették hát a januártól decemberig tartó tanévet. Ez az eradészeknek nem volt j ó , a decemberi hónap a fakitermelés

idejére esett. Eltérni azonban nem engedtek a többi mezőgazdasági szakkö­ zépiskolától. A z oktatás során az évközi gyakorlatok számunkra nélkülözhetetlenek v o l ­ tak, hiszen az évszakoknak megfelelően taníthattuk, tarthattuk meg kellő i d ő ­ ben a fakitermelési, csemetekerti, erdősítési, erdőtelepítési, tisztítási, gyérítési, becslési, földmérési összefüggő gyakorlatainkat. Később a mezőgazdaságnak a. szinte csak a vegetációs időben történő gyakorlatai miatt, nekünk is a nyárra kellett időzíteni összefüggő gyakorlatainkat. Hiába tiltakoztunk. Amióta a Művelődésügyi Minisztériumhoz kerültünk, véleményünket ki sem kérték. Egyet kell érteni a haladással, a korszerűsítéssel, azzal, hogy tanulóink személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatásával, minél sokoldalúb­ ban képzettek legyenek, de nem szabad egyetérteni azzal az elképzeléssel, hogy a korszerűsítés egyidejűleg a középfokú szakmai képzés színvonalának csök­ kentését eredményezze. A z új ötéves szakközépiskola óratervéből egyértelműen kitűnik, hogy meg akarják valósítani a 10 osztályos általános képzést. M i v e l a jelenlegi általános iskolák mostani helyzetükben sem tantermekkel, sem egyéb tárgyi és személyi feltételekkel nem rendelkeznek fenti elképzelés megvalósításához, a középis­ kolák első két osztályában akarják az általános képzést befejezni. Szakmai órák ezért nem is szerepelhetnek az első két évben. Í g y odajutottunk, hogy az új ötéves szakközépiskolában csak három éven át folyhat szakmai képzés, az előbb bemutatott táblázatból kitetszően a szakmai tantárgyakra fordítható idő kevesebb lesz' mint az általunk már amúgy is kevésnek ítélt négyéves képzésben. A legnagyobb baj a szakmai gyakorlatoknál jelentkezik. A z új öt­ éves képzés arra méri a legnagyobb csapást. Az évközi összefüggő gyakorla­ tokat teljesen eltörölték. H o g y számokkal is bizonyítsam állításomat, hason­ lítsuk össze a technikumi, a szakközépiskolai (második változat) és az új öt­ éves iskola közismereti, szakmai, elméleti és gyakorlati óraszámait az összóraszámok százalékában kifejezve: technikum

Közismereti tantárgyakra szánt órák Szakmai elméleti órák száma Szakmai gyakorlati órák

37,6% 28,8% 33,6%

szakközépiskola második vált. 57,2% 23,6% 19,2%

új 5 éves iskola 59,2% 22,3% 18,5%

Különösen elszomorító, hogy a gyakorlati órák száma a technikuminak csaknem a felére korlátozódik. A z utolsó évtizedekben az ország középiskoláiban a megtanulásra kijelölt ismeretanyag hatalmas méretűre dagadt. A z egyre növekvő ismeretanyag megtanítása az egyre szűkülő időben nem lehetséges. Igen alapos anyagválo­ gatásra lenne már szükség évtizedek óta. Hazánkban sajnos nincs egy elfoga­ dott fórum, amely képes lenne eldönteni, hogy melyik ismeretanyag megta­ nítása nélkülözhetetlen. Ebben a kérdésben évtizedek óta nem történt előre­ lépés. A középfokú szakmai képzésben az erdész szakma nem engedhet olyan alapvető szakmai ismeretek megtanításából, amelyek nélkül középfokú erdész szakemberként nem működhet. Különben nem tudunk „teljesítményképes, j ó középfokú szakembereket" nevelni, amelyet az iskola alapítólevele egyértel­ műen előír.

A z is g o n d , h o g y a k ö z é p f o k ú s z a k i s k o l á k b a n e g y s z e r r e h á r o m f e l t é t e l n e k akarnak megfelelni. Általánosan művelt embereket akarnak képezni, bizto­ sítani az egyetemi továbbtanulási lehetőségeket, s u g y a n a k k o r középfokú s z a k e m b e r e k e t k é p e z n i a népgazdaság s z á m á r a . E z n é g y , sőt öt é v alatt sem t e l j e s í t h e t ő . É v t i z e d e k ó t a e z a k é r d é s , és b e b i z o n y o s o d o t t k e r e s z t ü l v i h e t e t l e n sége! A z „ i s k o l a r e f o r m " évtizedek óta h ú z ó d i k . A f o l y a m a t o s r e f o r m sem valósult m e g , a m i t j ó n é h á n y m i n i s z t e r is h a n g o z t a t o t t . E z é v á p r i l i s 12-én, a p a r l a ­ mentben maga a miniszter állapította meg: „ A s z a k k é p z é s n e m n y ú j t elég széles i s m e r e t a l a p o t a h h o z , h o g y a m u n k á b a l é p ő f i a t a l o k m e g f e l e l ő e n t u d j a ­ nak alkalmazkodni a változó feladatokhoz." Beszédében többször hangoztatta a s z a k m a i k é p z é s f o n t o s s á g á t . „ S z á n d é k u n k a z i s , h o g y a s z a k k ö z é p i s k o l a és a g i m n á z i u m gyakorlati képzése jobban kapcsolódjék a m u n k a h e l y e k h e z . Ü g y v é l j ü k , h o g y a k ö z é p f o k ú oktatásnak szerepet kell vállalnia a gazdaság techni­ k u s szükségletének kielégítésében is." A m i n i s z t e r e g y é r t e l m ű e n szükségesnek ítélte a g y a k o r l a t i oktatás m e g e r ő ­ sítését. Ellentmondásos t e h á t az új ötéves iskola óraterve a miniszter által el­ mondottakkal szemben, mert a gyakorlati képzés további visszaszoríátását tervezi. Az új ötéves iskola óratervéből látható, hogy a középfokú szakmai erdész­ képzést olyan fokon, ahogyan azt a 15 évvel ezelőtti technikumi oktatás ide­ jében tettük, s ahogyan annak szükségessége a mostani miniszteri expozéból is kitűnik, lehetetlenség megvalósítani! A z erdész szakma visszajelzése a régi t e c h n i k u m i képzéssel kapcsolatban i g e n j ó v o l t . L é n y e g é b e n 15 é v e n k e r e s z t ü l 1954-től o l y a n k ö z é p f o k ú e r d é s z e ­ ket képeztünk a szakmának, akik m a a szakemberek derékhadát adják. A z u t ó b b i időben sajnos h a l l j u k a jogos kifogásokat a z utolsó é v t i z e d b e n k i k e ­ rült szakközépiskolások hiányos szakmai tudásával kapcsolatban. A k i a táb­ lázatokat végignézi, n e m csodálkozhat. Ü g y tűnik a tervezetből, mintha a Művelődésügyi Minisztériumnak kevésbé lenne fontos — a miniszter szavaival ellentétben — a j ó k ö z é p f o k ú szakember­ k é p z é s , p e d i g 1968-ban f e l e l ő s e n á t v e t t e a n n a k i r á n y í t á s á t . Ü g y t ű n i k , h o g y n e m é r z i a n n a k m e g f e l e l ő f o n t o s s á g á t , p e d i g h o s s z ú t á v o n a h i á n y o s közép­ f o k ú s z a k m a i k é p z é s e r ő t e l j e s e n m e g b o s s z u l j a m a g á t ! E b b ő l a t e r v e z e t b ő l is kiérezhető, hogy a Művelődésügyi Minisztérium n e m tud m i t kezdeni a szak­ m a i oktatással, p r o b l é m á i n a k megoldásával. Feloldhatatlan ellentmondássá vált, h o g y országos, v a g y több m e g y é r e kiterjedő beiskolázású szakközépisko­ láink, m e g y é k , v á r o s o k m ű v e l ő d é s ü g y i osztályainak i r á n y í t á s a alatt állnak, bár n a g y f o k ú j ó i n d u l a t u k h o z n e m férhet kétség. I s m é t e g y f o n t o s v á l t á s e l ő t t á l l u n k és a z t k e l l m e g á l l a p í t a n u n k , soha i l y e n n e h é z h e l y z e t b e n n e m v o l t m é g a k ö z é p f o k ú

hogy

erdészoktatás.

U g y a n e z t halljuk szinte m i n d e n szakma középfokú oktatásával kapcsolatban. A művelődésügyi vezetés n e m akarja tudomásul venni, h o g y tervezete v é g ­ rehajtásával megnehezíti a z országban a szükséges szintű k ö z é p f o k ú erdészeti szakképzést. Hiába voltak sokfelé az országban a T I T - ü l é s e k , a számos neves s z a k e m b e r h o z z á s z ó l á s a , t ö b b e k k ö z ö t t a r a n y - és g y é m á n t d i p l o m á s k i v á l ó s z a k ­ e m b e r e k c i k k e i , a k i k t á v l a t o k b a n is t u d n a k „ l á t n i " , a M ű v e l ő d é s ü g y i M i n i s z ­ t é r i u m m e r e v e n e l z á r k ó z i k m i n d e n f é l e — a saját elgondolásától eltérő — j a ­ v a s l a t t ó l . A z u t ó b b i i d ő b e n p e d i g b i z o n y o s f o k ú i n g e r ü l t s é g is k i t e t s z i k a z e g y e s bizottságok működésekor a M ű v e l ő d é s ü g y i Minisztérium kiküldötteinek meg-

nyilvánulásaiból. Pedig csak közösen lehet megkeresni a népgazdaság keinek megfelelő megoldásokat.

érde­

Hangot kell adni az erdész szakma véleményének, míg nem késő. M i , erdé­ szek hajlamosak vagyunk vitatkozni, sokféle véleményt képviselni. Ezért az­ tán az idegenek többször mondják, hogy maguk az erdészek sincsenek egy véleményen. Eredményt elérni természetesen így nem lehet. Most legyünk ebben a kérdésben egységesek! Már nem írhatjuk le azt a mondatot, „ h o g y jól bevált iskolatípust szüntet meg" a reform, már csak azt írhatjuk, hogy az új ötéves elképzelés még to­ vább akarja csökkenteni a szakmai képzés színvonalát, s ezért nem jelelhet meg szákmánknak! A z emberiség lassan ébred rá arra, hogy a természettel kapcsolatos gondjai megoldásában az erdő az egyetlen mentsvár. Fenntartá­ sában, újratelepítésében, hasznosításában az erdészek a társadalom érdekében tevékenykednek. Hiába az ipari termelés automatizált szintje, ha nem lesz elég tiszta levegőnk, vizünk, ha az erdő nem ád védelmet az emberek részére sok­ féle dologban. A jól képzett eradészek nélkülözhetetlenek a népgazdaság szá­ mára! A z egyre nagyobb értékeket képviselő erdei munkagépek mozgatása, az egyre ésszerűbb és gazdaságosabb munkaszervezetek összeállítása, irányí­ tása, azaz a középfokú erdész szakemberek országosan igényelt működése egy­ szerűen lehetetlenné válik a kellő szakmai ismeretek hiányában! Olyan megoldást kell tehát keresni, amely elősegíti az indokolt általános műveltségi színvonal emelését, ugyanakkor lehetővé teszi — a miniszteri e x ­ pozéban is kiemelt —• nagy fontosságú szakképzés ismeretanyagának minél alaposabb feldolgozását is. Ezt azonban erőszakos módszerek alkalmazásával nem lehet megvalósítani, az elmúlt 15 éves egy helyben topogás is ezt bizo­ nyítja. Van még mód a változtatásra, hiszen az oktatással kapcsolatos törvényter­ vezetet még egyszer megvizsgálja az Országgyűlés. N e m lenne j ó , ha 15 év múlva A z Erdő hivatkozhatna jelen cikkre, a m e g ­ oldatlan problémák felhalmozódására, a középfokú erdész szakemberek hiá­ nyos szakmai felkészültségére. Reméljük még nem késő! Dr. Firbás Oszkár

Franciaországban a Sequoia sempervirens és a gigantea parkokban, v a g y kisebb facsoportokban é l . A z e l m ú l t é v e k e g y i k l e g n a g y o b b újdonsága v o l t e z é r t a z a r e n d k í v ü l i S s e m p e r o i r e n s - á l l o m á n y , a m e l y e t Finistere m e g y é b e n találtak. A z ál­ l o m á n y kora 90 é v , területe 90 ár, a m e l y b ő l 23 á r e l e g y e t l e n . A S. sempervirenst Hengs nevű botanikus írta l e 1871-ben. Európába 1854-ben hozták be, elsőként A n g l i á b a , m a j d n e m sokkal később Franciaországba is. E r e ­ deti elterjedési területe É s z a k - K a r o l i n á b a n van, ahol 650 méteres tengerszint f e ­ letti magasságig fordul e l ő . Elérheti a 75 m-es magasságot és a 3 m-es átmérőt. Fája f é n y e s - v ö r ö s , igen keresett. A magassága meghaladhatja a 100 m é t e r t és 2400 méteres tengerszint feletti magasságban is m e g t a l á l h a t ó . A fent e m l í t e t t á l l o m á n y e l e g y e t l e n részén a fák magassága eléri a 26—39 mé­ tert, kerületük a z 1,3 métert. A hektáronkénti f a t ö m e g 1800 m . Tuskóról j ó l újul, a sarjakat a m á s o d i k é v b e n kell ritkítani. Franciaországban a k ö z e l j ö v ő b e n 400 a n y a t ő v e l k l ó n t e l e p létrehozását tervezik, a l e g í g é r e t e s e b b e g y e d e k r ő l származó szaporítóanyagból. 3

(Bulletin de la V u l g a r i s a t i o n F o r e s t i é r e 1984. január—február.

Ref. Sárvári

J.)

634.0.624

V Á L L A L A T I TERVEZÉS ERDŐTERVI ÉS TECHNOLÓGIAI A D A T O K O N HALASY

G Y U L A , KOVÁCS

LÓRÁNT

A hazai erdőgazdálkodás nagyarányú fejlődésében jelentős sze­ repet játszott a műszaki-technikai színvonal emelkedése. Amíg az erdőgazdálkodás fejlődésében a műszaki fejlesztés oldalán két­ ségtelen nagy eredmények születtek, addig az ezzel szoros öszszefüggésben lévő adat és információs rendszerek korszerűsítése és az ezekre épülő egységes tervezési és a gazdálkodást értékelő módszerek kidolgozása elmaradt. E lemaradás csökkentésére kidolgoztunk egy modelltechnológiák adatbázisán és az erdőtervi adatbázison nyugvó, számítógépre adaptált egységes erdőgazdasági tervezési módszert. Mielőtt a részletesebb tárgyalásra rátérnénk, tekintsük át vázlatosan az er­ dőgazdálkodás jelenlegi helyzetét az adatrendszerek és a tervezés tekinteté­ ben. E kérdés vizsgálatát célszerű két részre bontani: — erdőtervi (üzemtervi) és — vállalati terv, adat- és információs rendszerre. A z erdőterv az erdőgazdálkodó legfontosabb gazdálkodási keret terve. Ele­ mi információkból épül fel. Legkisebb egysége erdőrészleten és állományré­ szen belül a fafaj sor. A tartalmi adatok aktualizálása a műszaki átvételek fel­ használásával folyamatosan történik. A M É M Erdőrendezési Szolgálatnál és jogelődjénél létrehozott és működő rendszer egyedülálló. N a g y jelentősége, hogy egységes a feldolgozási rendszer és a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi az Erdőtervezési Irodákon keresztül. Rendelkezésre áll a tízéves erdőtervben, meghatározott, de még v é g r e nem hajtott erdőgazdálkodói feladatok tevékenységi köre is. Megoldásra váró fel­ adat a terv aktualizálása. Ezzel együtt létre jön egy számítógépes rendszer, amely kielégíti az erdőre vonatkozó szakmai információs igényt. Ez kiegészül a vadgazdálkodási üzemtervek számítógépes rendszerével, amely már lehetővé teszi a vadra vonatkozó információigény kielégítését is. Vállalati adat és információs rendszer van, de számítógépes rendszer nincs, tisztelet a kivételnek. A gazdálkodók saját elhatározásaiktól és anyagi lehető­ ségeiktói függően különböző utakon keresik a megoldást. Ez alapvetően aka­ dályozza az egységes szemléletű országos vállalati erdő-, v a d - és fagazdasági gazdálkodási információs rendszer kialakítását. Nehezíti a majdani egységes erdészeti vadászati és fagazdasági ágazati szintű információáramlást, illetve cserét. Napjainkban a gazdaságok többsége csak az anyag-, illetve eszközgazdál­ kodás, valamint a könyvelés számítógépesítéséig jutott el. Ezen körülmények és adottságok figyelembevételével további cél az üzemtervi adatrendszer l e ­ hetőségeinek feltárása és az azt felhasználó új vállalati tervezési és elemzési számítógépes módszer kidolgozása. A vállalati adatrendszer esetében most csak

az erdőműveléssel (erdőfelújítás, erdőtelepítés) és a fahasználattal (véghaszná­ latok, nevelővágások) kapcsolatos adatkört értünk. A kitűzött cél elérése érdekében első lépésként a meglévő adatrendszerből és azt további adatokkal kiegészítve létrehoztunk egy új, az erdőtervi adat­ bázishoz kapcsolható adatrendszert, melynek belső adatstruktúráját technoló­ giák szerint szerveztük. Technológia alatt valamely feladat elvégzésére célszerűen összeállított mű­ veletsorozatot értünk. Tehát a művelet a legkisebb önálló adathordozó egység, mely az erdőtervi adatbázis legkisebb tervezési egységéhez kapcsolódik. Ezért a műveletet kell felruházni olyan alapadat- és információsorral, amely képes kielégíteni minél szélesebb körben a tervezésen kívül a termelés szervezésé­ vel, irányításával, elemzésével és értékelésével kapcsolatos adatigényt. A technológiákat valamilyen jellemző ismérv (pl. célállománytípus, egy hektáron lévő bruttó fatömeg stb.) szerint célszerű tipizálva számbavenni. Ezt követően a technológiákhoz tartozó műveletek adatait, információit kell megadni, m e g ­ határozni, melyet célszerű táblázatos formában a vázolt fejléccel elkészíteni.

Fizikai talajféleség

Terep­ felszín

F ő fafaj

1

2

3

Munka­ folyamat

Elegy fafaj

5

4

Időtartam

Munkakezdés

Technológiai művelet

Ismétlés/év

6

7

hó

(nap)

nap

9

8

Munkagép I .

Erőgép

kód

telj esítmény .(kW)

kezelő .(fő)

üzem­ óraköltség (Ft)

10

11

12

13

i kód

db

kiszol­ gáló (fő)

14

15

16

üzem­ óraköltség (Ft) 17

Munkagép I I . kód

db

kiszolgáló (fő)

üzemóraköltség (Ft)

18

19

20

21

Élőmunka-szükséglet

Gépidő-szükséglet üzemóra ha

üzemóra m

22

23

3

munkaóra ha 24

munkaóra m 3

25

Munkabér ha (Ft) 26

Munkabér m (Ft) 3

27

Anyagköltség ha (Ft) 28

Összes költség ha (Ft) 29

Megjegyzés

30

A rovatok értelmezésétől most eltekintünk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy azokat kódolt formában kell beírni. A kódolásnál messzemenően f i g y e ­ lembe vettük az erdőterv és a statisztikai adatszolgáltatás jelöléseit, előírá­ sait. A megadott formában készíthető egy vállalat valamely ágazatához tarto­ zó technológiák gyűjteménye, melyet célszerű technológiai adatbázisnak ne­ vezni. A technológiai adatbázis ebben a formájában számítógépre felvihető és azon további műveletek hajthatók végre. A technológiák műveleteinek költség­ mutatóiban vagy az erő- és munkagéptípusokban bekövetkezett változások — technológiai adatbázisban végrehajtott — korrekciójáról évről évre gondos­ kodnunk kell, azaz a technológiai adatbázist is aktualizálni kell. A z erdőtervi és technológiai adatbázis létrehozásával megteremtődtek a feltételek különböző vállalati szintű részletes, főként éves, de különböző idő­ lejáratú gazdálkodási, műszaki tervek, elő- és utókalkulációk számítógépen történő elkészítéséhez. Ez a munka tulajdonképpen az erdőtervi és a technoló­ giai adatbázis „összeillesztését" jelenti, amely adatrendezést, adatszervezést, rendszerszervezést, programozást és számítógépen történő futtatást igényel. A vázolt felépítésű technológiai adatbázist a Kiskunsági E F A G erdőműve­ lési (erdőfelújítás, erdőtelepítés) ágazatának erdősítési technológiáira elkészí­ tettük, majd a jánoshalmi, erdészet 1982. évi erdősítési költségtervének elké­ szítésével a tervezési módszert kipróbáltuk. A kapott eredmények és tapasz­ talatok egyértelműen a módszer alkalmazhatóságát mutatták, annak ellené­ re, hogy távolról sem merítettük ki a módszerben rejlő lehetőségeket. A ter­ vezési módszer kipróbálását az Erdőrendezési Szolgálat R—20-as típusú szá-* mítógépén végeztük 1982-ben. A bemutatott erdőtervi és technológiai adatbázisra alapozott vállalati ter­ vezési módszer előnyei: — A z erdőművelési és fahasználati ágazatok költségterveinek elkészítésén kí­ vül a módszer alkalmas a gazdálkodással összefüggő egyéb tervek, felada­ tok, kiértékelések végrehajtására. (Pl. erőgéptípusok naptáridőszakok sze­ rinti igénybevételének kimutatására stb.). — Lehetőség nyílik a kiindulási adatok megváltoztatásával tervvariációk el­ készítésére. — Egységes adatrendszerével lehetőség nyílik a módszer országos kiterjesz­ tésére. ( A z erdőgazdasági tervadatok összesítésével). — Belső adatrendszere lehetővé teszi optimumkeresési feladatok elvégzését. (Pl. hálótervek készíthetők a műveletek időadatainak felhasználásával.) — A számítógépre történő adaptáció nagymértékben mentesítené az üzemi szakembereket a tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos manuális munkák elvégzése alól.

Az erdészeti m u n k á k gépesítése a Gödöllői Mezőgazdasági T u d o m á n y o s Napokon Évek óta j ó hagyománnyá vált, hogy az M T A — M É M Agrár-Műszaki B i ­ zottsága január végén — február elején kétnapos tanácskozást rendez Gödöl­ lőn. Ezen az A g r á r e g y e t e m , az M É M Műszaki Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet, az E R T I , egyéb kutató és oktató intézmények, termelési rendszerek, üzemek ismertetik a kutatás-fejlesztésben elért legújabb eredményeket. A hét tudományos szekció közül egyik az erdőgazdasági munkák gépesítésével fog­ lalkozik. Ennek ez évi kiemelt témaköre az „új gépek, technológiák az erdő­ gazdasági termelésben" volt. A z erdészeti szekció keretében hat előadás hangzott el, s további tíz téma­ kör eredményeit posztereken mutatták be. A z előadásokban szó volt a hul­ ladékfelkészítés és hasznosítás komplex technológiájáról a M Á T R A I E F A G ban (dr. Kovács Jenő); a forwarderek összehasonlító vizsgálatáról (Kiss Ti­ bor—Silló Ferenc); a függesztett késes hengerről mint a sorközi ápolás új esz­ közéről (dr. Lengyel György); az EPAK gallyazó-rakásoló funkcionális vizs­ gálatáról (dr. Walter Ferenc); a gyérítés gépesítésének legújabb eredményei­ ről (dr. Temesi Géza); s a hidraulikus markolók szerepéről a közelítés fejlesz­ tésében (dr. Posta József). A poszterek közül figyelmet érdemelt a nagy érté­ kű gépek üzemeltetésének tapasztalatai (Finta István); hidrosztatikus csörlő kialakítása 14—20 k N vonóerőosztályú mezőgazdasági traktorokhoz (Kovásznai Szász Dániel); ültetőgépek adaptálása univerzális traktorra (Benke István); a TUN csörlő átalakítása M T Z traktorra (Bóta József). A szekcióülés mintegy száz résztvevője az előadások után élénk vitát f o l y ­ tatott . Ennek során felvetődött a hazai kialakítású gépek hatékonyabb alkal­ mazása, sőt exportálásának lehetősége; a forwarderek terén nemzetközileg is kiemelkedő hazai fejesztő munka, amelyben az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, a K Ö Z G É P , s az E R T I eredménye közismert, s ezek szélesebb körű hasznosí­ tása a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére fontos lenne. Szóba került a g é p ­ kialakítás-fejlesztés koordinálása, a párhuzamosságok kiküszöbölése is. A z erdészeti szekció közönsége az említetteken kívül megismerkedhetett a mezőgazdasági gépesítés nálunk is j ó l használható sok eredményével (korró­ zióvédelem, javítás, energiagazdálkodás, számítástechnika stb.). Dr. Szepesi

László

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Balogh László erd. gyakornok, P i l i s ­ marót, erdészet; dr. Firbás Oszkár erdőmérnök-tanár. Szakközépiskola, S o p r o n ; Gerzsenyi Katalin tud. munkatárs, E R T I , Budapest; Halasy Gyula főelőadó, E R S Z , Budapest; dr. Jakab József főelőadó, N A K - Á l l o m á s , E g e r ; Kiss Tibor g é p é s z m é r ­ nök, M E F A G , E g e r ; dr. Kolonits József tud. főmunkatárs, E R T I , M á t r a f ü r e d ; Ko­ vács Lóránt tud. munkatárs, E R T I , Budapest; dr. Lengyel György tud. o s z t á l y v e ­ zető, E R T I , Budapest; dr. Markovszky György ált. elnökhelyettes, M G T S Z , N e m e s ­ v á m o s ; dr. Onderscheka, Kurt e g y e t e m i tanár, Á l l a t o r v o s i E g y e t e m V a d é l e t t a n i I n ­ tézete, Bécs; dr. Posta József tud. főmunkatárs, E R T I , Budapest; Rüll Gusztáv f ő ­ mérnök, N A K - Á l l o m á s , E g e r ; dr. Szász Tibor ny. tud. főosztályvezető, Budapest; dr. Szepesi László tud. főigazgató-h., E R T I , Budapest; dr. Varga Alfréd v o l t osztály­ v e z e t ő az N Y F K - n á l S z o m b a t h e l y e n ; Varga Zsolt üzemtervező, E R S Z Ü z e m t e r v . Ir., Budapest.

634.0.236.1

A FÜGGESZTETT KÉSES HENGER, A SORKÖZI ÁPOLÁS ÚJ ESZKÖZE a

DR.

LENGYEL

GYÖRGY

Gépi erdősítések sorközi ápolására hazánkban széleskörűen al­ kalmazzák a szárzúzót, valamint a különféle tárcsákat. Ezek munkája adott körülmények között szükséges és kielégítő. Az itt bemutatott függesztett hengerrel új típusú ápolás végezhető. Néhány évvel ezelőtt, a műszaki tudományos együttműködés keretében Csehszlovákiából kísérleti munkára egy úgynevezett ágzúzó hengert hoztunk hazánkba. Ennek a hengernek a t ö m e g e vízzel feltöltött állapotban 4 t volt. A mintegy 1,5 m átmérőjű henger a palástra szerelt erős késekkel 30 cm-es darabokra vágta az útjába került és földre nyomott sarjhajtásokat, ágakat, vékonyabb vágáshulladékot. Ez is volt a rendeltetése. K ö z e l 500 ha kísérleti munkán sikerrel alkalmaztuk is különböző célokra, többségében elhanyagolt, elrontott területek rendbetételére (1. k é p ) . A z ágzúzó henger üzemeltetése so­ rán több probléma merült fel. Vontatáshoz például lánctalpas traktor v a g y más nagy teljesítményű erőgép pl. LKT volt szükséges. Nehezen szervezhető és költséges volt a henger szállítása. A vontatott hengerrel nehézkes v o l t ma­ ga a terepi munka is. Ezen okoknak tulajdonítható, hogy a több célra is jól

1. Csehszlovák

ágzúzó

henger

(Fotó:

Michalovszky

J.)

2. Függesztett késes henger (Fotó:

Paulikné)

hasznosítható ágzúzó henger nem terjedt el a gyakorlatban. Tudomásom sze­ rint a kísérleti gép nyomán csak három henger készült az országban. A z ágzúzó hengerrel szerzett tapasztalatok azonban arra mutattak, hogy ezen az úton megfelelő fejlesztéssel célszerű lenne tovább haladni. Ezért alakítot­ tuk ki az ERTI-ben a függesztett késes hengert. A z új megoldás műszaki elő­ nyei a vontatott ágzúzó hengerhez viszonyítva: — üzemeltetéséhez nem szükséges nagy teljesítményű erőgép, — nem jelent problémát a henger szállítása, köves úton való áthaladás stb., — könnyű a vele való fordulás, egyszerű a terepen való munka, — nagyon gazdaságos az üzemeltetése, nagy a területteljesítménye. Hátrányai: — kisebb tömege miatt csak vékonyabb (max. 3—4 cm) sarjhajtásokat képes felaprítani, ezért kifejezett vágástakarítási munkára nem alkalmas. A vágástakarítás céljára való hasznosíthatóságot azonban nem is tekintettük a fejlesztés céljának. Alapvetően más rendeltetésre gondoltunk. A függesztett késes hengert kifejezetten csak erdősítések sorközeinek gépi ápolására alakí­ tottuk ki. Ezt a feladatot viszont kiválóan ellátja. Elsősorban erre a célra ajánl­ j u k . A henger bármelyik univerzális mezőgazdasági traktorral (MTZ, Zetor stb.) üzemeltethető. A z erőgép a hengert úszó helyzetben lévő hidraulikájával vontatja. A hengernek semmiféle meghajtása nincs. Á t m é r ő j e 50 cm, alkotó­ jának hossza 180 cm. A kések magassága 10 cm. Egy-egy kés hossza 45 cm. A z alkotó mentén végigfutó hosszú kések helyett rövidebb, ún. osztott késeket alkalmaztunk a kések megfelelő elhelyezésével. A z osztott késes rendszer a kisebb tömeg ellenére is viszonylag j ó hatásfokú vágást biztosít és nagymérték­ ben javítja a henger irányítását. (2. kép). A henger tömegét vízfeltöltéssel és súlyok felrakásával változtatni lehet. A z alaphenger tömege vízfeltöltéssel és 400 kg-nyi súly felrakásával megkétsze­ rezhető. Ez lehetőséget ad mind a talajviszonyokhoz, mind a levágandó n ö -

vényzethez való alkalmazkodásra. Laza talaj és csak lágyszárú növényzet ese­ tén pl. szükségtelen lenne maximális tömegű hengerrel dolgozni. A vízzel fel­ töltött és az engedélyezhető súlymennyiséggel leterhelt henger tömege 1000 kg. A henger kései ilyen maximális súlyozás esetében pl. az egyéves, erőteljes n ö ­ vekedésű akácsarjakat könnyedén levágják és feldarabolják, a tuskókat pedig számottevően roncsolják. A traktor könnyedén dolgozik a hengerrel. A gázolajfogyasztás a szárzúzó­ val végzett munkához viszonyítva méréseink szerint csak 66%. A kísérleti, tuskós területen, 1 ha erdősítés sorközi ápolásához 45 percre volt szükség. Ez a teljesítmény a gyakorlatban valószínűleg számottevően növelhető lesz. A henger kései a földre lenyomott sorközi gyomnövényzetet mintegy 25 cménként elvágják. A levágott és elszáradt gyomnövényzet a talajon paplansze­ rű takarót képez. Ez kettős haszonnal jár. Számottevően visszatartja az újbóli gyomfelverődést, azonkívül csökkenti a felső talajréteg kiszáradását. A fizikai talajféleségtől, a pillanatnyi talajnedvességtől, valamint a korábbi talaj műveléstől is függően a kések néhány cm m é l y r e benyomódnak a talaj­ ba. A henger tovagördülése közben a késeknek a talajfelszínnel bezárt szöge, a talajbahatolástól kezdve annak elhagyásáig mintegy 20"-ot változik. Ez a hajlásszögváltozás kismértékű felszíni talajlazítást eredményez, ugyanis a kés a felső néhány cm-es talajréteget megmozdítja. Ezen talajlazítás tény­ leges mértékét, valamint azt, hogy ez valóban hasznos talaj ápolásnak tekinthe­ tő-e, folyó évben vizsgáljuk. Erdősítések sorközi talaj ápolására a függesztett késes henger mindenütt al­ kalmazható, ahol a szárzúzó. K i v é t e l t csak a nagyon elhanyagolt és túl erős sarjakkal ellepett erdősítések jelenthetnek. Összehasonlítva a függesztett késes henger munkáját vetkező megállapításokat tehetjük:

a szárzúzóéval a k ö ­

— a szárzúzóval ellentétben a henger a levágott gyomnövényzetet nem szórja felaprítva szét, hanem abból olyan talajtakarót képez, amely csökkenti a talaj kiszáradását és az újbóli gyomfelverődést, — energiatakarékosabb, hetővé,

egyben az erőgépet jobban kímélő munkát tesz l e ­

— nagyobb területteljesítmény sebb,

mellett meghibásodásának

valószínűsége k i ­

— működése nem veszélyes. Karbantartást alig igényel, — a henger kismértékű talaj ápolást is végez, kései pedig fokozatosan ron­ csolják a sorközökben lévő tuskókat. A függesztett késes henger a gyakorlatban j ó l használható erdőművelési munkagép, amely hasznosan egészíti ki erdőművelési gépparkunkat.

A Biharkeresztesi Á l l a m i Gazdaság 450 ha területű erdészetének vezetésére pályá­ zatot hirdet. Feltétel: középfokú végzettség, legalább öt éves erdészeti g y a k o r l a t . Fizetés a 25/1983. M É M - r e n d e l e t alapján. Megegyezés esetén szolgálati lakást adunk. Jelentkezés írásban vagy személyesen. C í m : Biharkeresztesi Á l l a m i Gazdaság — 4110 Biharkeresztes

634.0.377

A HIDRAULIKUS MARKOLÓK A KÖZELÍTÉS FEJLESZTÉSÉBEN DR.

POSTA

JÓZSEF

A markolás traktorok lehetővé teszik a nagyobb termelékeny­ ségű egyszemélyes munkaszervezetet a közelítésben. A gép jel­ lege és a közelítés technológiája következtében a munka — a csör­ lős vonszolókkal összehasonlítva nagyobb teljesítmény mellett — nyilvánvalóan biztonságosabbá és teljesen gépesítetté válik. Az ismertetett körülmények indokolttá teszik a markolás traktorok további térhódítását a hazai fakitermelésben mind univerzális, mind speciális erdészeti alapgépeken. A közelítésben az új technika az egyszemélyes munkavégzést biztosító ún. choker nélküli közelítőgépeket jelenti. Ezek ergonómiai szempontból k e d v e ­ zőbb kialakításúak, jobb terepjáró képességűek, növelik a munka biztonságát, valamint a terep- és állomány viszonyok szerint jobban differenciáltak. A k ö ­ zelítőgépek rendszerében a markolás traktorok átmenetet képeznek a csörlős és szorítózsámolyos vonszolók között. Alapgépük általános rendeltetésű (uni­ verzális) v a g y speciális erdészeti traktor lehet. A speciális közelítő traktorok számának növekedése ellenére a j ö v ő b e n is számolni kell az univerzális trak­ torok közelítésben való alkalmazásával. A z univerzális traktorra szerelhető hidraulikus közelítő markolók az üzemeltető erőgéphez a szabvány hidraulikus hárompontfüggesztő berendezéssel kapcsolódnak. Emelésük és süllyesztésük az erőgép hidraulikájával történik. Egyes típusaik csörlővel is felszereltek. A hidraulikus markolóval felszerelt univerzális traktorok motorteljesítmé­ nye általában 30—60 k W , tömegük technológiai felszereléssel 3000—5500 kg. A markoló tömege 150—350 kg között változik. A befogható legkisebb törzs­ átmérő 11—13 cm, a markolókarok maximális nyitása pedig 1000—2000 mm. A rendszerint szabadon elforduló markolószerkezet néhány típusnál hidromotoros elforgatással is megrendelhető. A hazai gyártmányú RV—700 hidraulikus markoló javasolható erőgépei a 14—20 k N vonóerőosztályba tartozó univerzális traktorok. A gép a közelíté­ sen kívül rakodótéri munkákra (máglyázásra) is alkalmas. A markolókarok maximális nyitása 980 mm. A berendezés tömege 190 kg. Üzemeltetési tapasz­ talatainak alapján újabban került kifejlesztésre a máglyázásra is alkalmas HRKS—2 hidraulikus markoló. Tartó-függesztő kerete — elődjéhez képest — megerősített kivitelű. A törzsek könnyebb megfogását a kerethez csuklósan kapcsolódó és hidraulikus hengerrel mozgatott tartókonzol teszi lehetővé. K e d ­ vező kialakítású markolószerkezetének karjait vízszintes elrendezésű hidrau­ likus munkahenger mozgatja. A 310 kg tömegű H R K S — 2 markoló üzemeltető erőgépei — az RV—700-hoz hasonlóan — a 14—20 k N vonóerőosztályba tar­ tozó MTZ és Zetor traktorok. A hazai fakitermelésben alkalmazott további ismert hidraulikus markolók még a K A P O S G É P gyártotta HRK—3000 és az osztrák láncos függesztésű markolószerkezettel ellátott Rutting. Utóbbinak csörlős változata is ismert.

A markolós univerzális traktorok a 0,2—1,5 m átlagos törzstérfogatú á l l o ­ mányokban üzemeltethetők, törzsek egyenkénti v a g y előzetesen rakásolt f a ­ anyag közelítésére. Műszakteljesítményük 30—50 m , a fakitermelés módsze­ rétől, t e r e p - és állományviszonyoktól, a közelítési távolságtól és géptípustól füg­ gően. A speciális markolós vonszolók alapgépe rendszerint törzskormányzású, esetleg összkerék-kormányzású közelítő traktor. A hidraulikus markoló az alapgép hátsó keretrészére kerül. A technológiai felszerelés mozgásfoka és ter­ helhetősége nagyobb, műszaki színvonala magasabb, mint az univerzális trak­ torra szerelhető markolóké. A hidraulikusan működtetett markolószerkezet csapos, ritkábban láncos függesztőelemmel kapcsolódik a gémhez. Függőleges tengely k ö r ü l i elforgatására a hidromotoros megoldás a gyakori, de ismertek szabadon elforduló változatok is. 3

3

Az ívgémeseknél a markolószerkezet emelése (süllyesztése) és a traktor m e ­ netiránya szerinti előre (hátra) mozgatása csak egyidejűleg történhet. A csuk­ lógémeseknél a markolószerkezet vízszintes és függőleges elmozdítása különkülön is végezhető. A paralelogramma-gémeseknél a mozgásjellemzők hason­ lóak a csuklógémesekéhez, míg mozgástartományuk nagyobb, í g y a rakomány kialakításakor az erőgéppel kevesebbet kell manőverezni. A forgógémeseknél a markolószerkezet oldalirányban is elmozdítható, í g y egy állásból k e d v e z ő körülmények között több törzs is összegyűjthető. Szállítószerelvényekre tör­ ténő rakodásra is alkalmasak. A z ismert speciális markolós vonszolók motorteljesítménye 45—145 k W , t ö ­ megük 6000—16 000 kg. A csörlős alapgépek eredetileg k e d v e z ő b b tengelyter­ helés-eloszlását az 1100—-2100 kg tömegű markolós felszerelések hátrányosan befolyásolják. A markolószerkezetek maximális nyitása 1500—3400 mm, el­ forgatásuk ±145°—360°. A csehszlovák gyártmányú LKT—120 B motorteljesítménye 88 k W , erőátvi­ tele hidromechanikus. A gép t ö m e g e 9500 kg. Hidraulikus markolója parale­ logramma-gémes. A markolószerkezet maximális nyitása 2500 mm, a hátsó tengelytől mért maximális kinyúlása 2325 mm, tehermeneti kinyúlása 1525 m m . Ismertek hasonló felépítésű markolós vonszoló kialakítására irányuló törek­ vések az LKT—80 és az LKT—90 traktorok bázisán is. A hazánkban már j ó l ismert Timberjack 380 GS hidromechanikus markolós vonszoló motorteljesítménye 94 k W , t ö m e g e 9300 kg. A paralelogramma-gém hátsó tengelytől mért maximális kinyúlása 2620 mm, tehermeneti kinyúlása 1065 m m . A speciális markolós vonszolók számtalan további típusa ismert. Hazánk­ ban is történtek próbálkozások ilyen gépek kifejlesztésére. Említésre méltók ebben a vonatkozásban N Y F K által LKT, valamint a Balatonfelvidéki E F A G nál T—150 K traktor bázisán kialakított paralelogramma-gémes markolós v o n ­ szolók. Speciális markolós vonszolókat általában 0,5—1,0 m átlagos lett célszerű üzemeltetni, elsősorban előzetesen rakásolt v a g y anyag esetében. Különösen előnyösek koronás fa közelítésére. géptípustól és a befolyásoló tényezőktől függően 80—150 m 3

3

törzsméret f e ­ előkészített fa­ Teljesítményük műszakonként.

634.0.377

FORWARDEREK HAZAI GYÁRTÁSA KISS

TIBOR

A mindennapi gyakorlatban a kiszállítás gépesítésében két alapvető irányzat különböztethető meg: — speciális erdészeti traktorok (forwarderek) alkalmazása, — univerzális traktor bázisán kiépített kihordószerelvények alkalmazása. A forwarderek már tíz évvel ezelőtt megjelentek hazánkban. Sok minden szólt alkalmazásuk mellett, azonban beszerzésük drága, üzemltetésük költséges. Nagyrészt nyugati gyártmányok voltak. Ez vezetett a hazai kihordószerelvények szerkesztésére. A z utóbbi években bekövetkezett robbanásszerű ár- és energiaköltség­ emelkedések, továbbá a tőkés behozatalt korlátozó intézkedések arra kész­ tették a gépesítéssel foglalkozó szakembereket, hogy a költséges nyugati gyártmányú gépeket olcsóbb, szocialista importból származó és hazai gyártású részegységekből összeállítható gépekkel helyettesítsék. E törekvések eredmé­ nyeként jelentek meg a kihodószerelvények, amelyek alkalmazása alacsony üzemóraköltségük miatt, a kevésbé értékes fát adó területeken is gazdaságos. A kihordószerelvények traktorból (univerzális vagy törzskormányzású), 4 . . . 12 tonna teherbírású e g y - vagy kéttengelyes utánfutóból és a teherbírással összhangban levő emelőnyomatékú hidraulikus daruból állnak. A z emelőgé­ pet szerelhetik traktorra (a traktor fülke mögötti részére, olykor magára a fülkére) vagy a pótkocsira. A szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat 1978 óta gyártja az RP jelű pótkocsik különböző teherbírású változatait, amelyeknek kihordószerelvényként való kialakítását az 1—3. ábrák mutatják. A 4. ábrán látható SR—8 az első hazai kísérlet egy hidrosztatikus segéd­ hajtással ellátott kihordószerelvény előállítására. Részegységei alapvetően hazaiak (pótkocsi, daru), csupán a kerékagy motorok származnak nyugati i m -

56t0

9180

1. ábra. Az RP—4 kihordószerelvény

körvonalrajza és főbb méretei

mai ÍÍ60

1

I

2. ábra. Az RP—6 kihordószerelvény

körvonalrajza és főbb méretei

3. ábra. Az RP—12 kihordószerelvény

: ™ " körvonalrajza és főbb méretei

4. ábra. Az SR—8 kihordószerelvény

körvonalrajza és főbb méretei

1

p o r t b ó l . A z SR—8 k i h o r d ó s z e r e l v é n y s z i n t é n a z E G V f e j l e s z t é s i t ö r e k v é s e i n e k terméke. A b e m u t a t o t t k i h o r d ó s z e r e l v é n y e k k ö z ü l a z RP—4, a z RP—6 és az SR—8 a l a p g é p e a z 58 k W m o t o r t e l j e s í t m é n y ű MTZ—82 t r a k t o r , m í g a 12 t o n n a h a s z ­ n o s t e r h e l é s ű RP—12 p ó t k o c s i a z ö s s z k e r é k m e g h a j t á s ú , t ö r z s k o r m á n y z á s ú T 150 K t r a k t o r h o z k a p c s o l ó d i k . A szerelvénykialakítás következtében a traktorok tengelyterhelés-eloszlá­ sa k e d v e z ő t l e n ü l v á l t o z i k m e g : a z M T Z — 8 2 t r a k t o r é a z eredeti 35/65%-ról 27/73—31/69%-ra, a T 150 K t r a k t o r é 6 3 / 3 7 % - r ó l 4 6 / 5 4 % - r a . A t r a k t o r o k

statikus és terheletlen állapotban mért tengelyterheléseloszlás-értékei a ter­ helés és a terepen való mozgás következtében 3—4%-kal tovább romlanak, amely a kormányozhatóság szempontjából kedvezőtlen. A pótkocsik az erőgépekhez az alsó pótkocsivonó szerkezeten (RP jelűek) v a g y a hárompont-függesztő kereten (SR—8) keresztül kapcsolódnak. A zárt profilú, középfőtartós önhordó vázszerkezethez egytengelyes v a g y himbás kerékfelfüggesztéssel ikertengelyes futómű kapcsolódik. A terepjáró képesség, a teherbírás és stabilitás szempontjából az utóbbi megoldás az e l ő nyösebb. A z SR—8 kihordószerelvény pótkocsijának tandem futóműhimbáira elöl szabadonfutó (de fékezhető), hátul pedig PARTÉK gyártmányú, SISU radiáldugattyús kerékagymotorok csatlakoznak. A hidromotorok a — kerekek átmérőjét és az olajszállítás jellemzőit figyelembe v é v e — 5 km/h sebességig működtethetők. A segédmeghajtást a terepakadály előtt, a szerelvény álló helyzetében lehet bekapcsolni. A nyitott kialakítású, rakoncás pótkocsik rakfelületének hossza 4000—4200 m m között mozog. K i v é t e l ez alól az RP—12 és SR—8 pótkocsik 5000, illetve 5200 mm-es rakfelülete. A z emelőberendezés típusának megválasztásában ökonómiai szempontok ér­ vényesülnek. Egyrészt magyar gyártmányú daruk kerülnek felszerelésre (KCR —2000, —4000, —4010), másrészt ahol eddig nyugatit alkalmaztak (RP—12 kihordószerelvény), ott hazaira cserélik (HlAB—560-as, KCR 8014-ré). A kihordószerelvények mindegyikénél találkozunk a rakodási stabilitást fokozó megoldással. A z i í P - k n é l az emelőgéphez kapcsolódó hidraulikus támbakok kerülnek alkalmazásra, az SR—8 szerelvényeknél az erőgép és a pót­ kocsi stabilizáló összekapcsolása biztosítja a rakodás biztonságát. A z 1. táblázat a hazai építésű, s a fentiekben összefoglalóan ismertetett kihordószerelvények legfontosabb műszaki adatait tartalmazza. A táblázat utolsó oszlopa a K Ö Z G É P által kifejlesztett Varuta 62 forwarder (5. ábra) műszaki adatait tartalmazza. A törzskormányzású, összkerékmeghajtású traktor bázisán kialakított ki­ hordó vontató fő méreteiben jól illeszkedik a külföldi gépek hasonló adatai­ hoz. A gép menetkész tömege daruval 12 300 kg, hasznos terhelése 7700 kg. A forwarderbe épített SW 400/C8 típusjelű, hathengeres, vízhűtéses dízel­ motor Lengyelországból származik, ahol Leyland-licenc alapján gyártják. A Varuta 62 forwarder hajtóművében a nyomatékváltó hidrosztatikus, a hajtás­ elosztó és a kerékhajtások mechanikus megoldásúak.

5. ábra. A Varuta 62 forwarder

körvonalrajza

és főbb

méretei

A hazai forwarderek főbb műszaki jellemzői Ssz.

Műszaki jeli.

RP—4

RP—6

RP—12

SR—8

Varuta—62

MTZ—82 58

MTZ—82 58

T—150 K 121

MTZ—82 58

18+4 0,52—32,38 3370

18+4 0,52—33,38 3370

12+4 1,83—30,10 7900

35/65

35/65

63/37

35/65

RP—4 5250 2125 1800

RP—6 5780 2150 1970

RP—12 6200 2400 2620

SR—8 7600 2450 2500

2 1700

2 1980

4 1860

4 2000 hidroszt.

8720* 2490 3930 (daruval) 4 1950 hidroszt. 4200 5

1. Alapgép: — típusa — m o t o r telj., k W — — — —

seb.-fok. száma seb.-tart., k m / h tömeg, kg tengelyterh.eloszl. (elöl, hátul), %

Varuta útépítő 80 fokozat­ 18+4 mentes 0,52—33,38 0—22 3370 12 300*

65/35

2. P ó t k o c s i : — — — —

típusa hosszúság, m m szélesség, m m magasság, m m

— — — —

k e r e k e k száma nyomtáv, m m k e r e k e k hajtása r a k f el. hossza, mm — r a k o n c á k száma — tömeg (saját), kg — terhelhetőség, kN

—

—

—

4000 6

4000 5

5000 6

5200 4

2400

2700

4200

4380

40

60

120

80

— 77

3. Emelőberendezés: — típusa — névl. emelőny., kNm — maximális gémkinyúlás, mm — tömeg, kg — elhelyezése

KCR-2000 20

4000 850 a pótkocsi mellső részén

KCR-2000 20

4000 850 a pótkocsi mellső részén

H I A B 560 56

KCR-4011 35

5200 4430 1600 1050 a traktor a pótkocsi hátsó a l v á z ­ mellső felén részén

CRANAB 45—55

5550

'— a traktor hátsó részén, alvázfelén

* A f o r w a r d e r t ö m e g é r e és teljes hosszúságára v o n a t k o z ó adatok.

A m e l l s ő és h á t s ó a z o n o s , a z IFA W 50 t e h e r g é p k o c s i d i f f e r e n c i á l m ű v e és differenciálzárja, m a j d a k e r e k e k b e n elhelyezett platós véghajtás ( K Ö Z G É P g y á r t m á n y a ) c s a t l a k o z i k a k e r é k t á r c s á k h o z . A Varuta 62 k ö n n y ű k o r m á n y o z ­ h a t ó s á g á v a l , 9,2 m - e s f o r d u l á s i k ö r é v e l t e r e p e n j ó m a n ő v e r e z ő k é p e s s é g ű j á r ­ mű. A b e m u t a t o t t és r ö v i d e n i s m e r t e t e t t h a z a i g y á r t á s ú f o r w a r d e r e k e t a z ü z e ­ meltetők sikeresen alkalmazták az erdészeti anyagmozgatásban. A h a z a i p i a c f e l v e v ő l e h e t ő s é g e i t e r m é s z e t e s e n k o r l á t o z o t t a k . Ez a t é n y f e l h í v j a a f i g y e l m e t a k ü l f ö l d i , elsősorban a szocialista tábor országai felé való értékesítésre. Érdeklődés máris v a n , elsősorban az N D K fejezte k i v á ­ sárlási szándékát a kisebb teherbírású változatok iránt.

634.0.304

A KULLANCSENCEPHALITIS MEGELŐZÉSE GERZSENYI DR

KATALIN SZÁSZ

—

T/BOR

A kullancsok által átvihető kullancsencephalitis (ke.) megbete­ gedés vírusát már csaknem valamennyi európai államban ki­ mutatták, az Északi-tengertől a Földközi-tengerig. Ügy gondoljuk, hogy a természeti gócok feltárásával — amelyet a VI. ötéves tervidőszakban az ország valamennyi erdőtáján el akarunk végezni — és a ke. elleni hatékony védekezés megszer­ vezésével, a jövőben megóvhatjuk dolgozóinkat e sokszor súlyos kimenetelű megbetegedéstől. Hazánkban az utóbbi évtizedben évente mintegy 150—300-ra tehető a kullancsencephalitisként (továbbiakban: ke.) bejelentett és szerológiailag igazolt megbetegedések száma. A z 1. ábrán az Országos Közegészségügyi Intézetbe bejelentett esetek megyénkénti alakulását tüntettük fel az 1977—80-ig ter­ jedő időszakban, évenként. Láthatjuk, hogy a legtöbb megbetegedés Zala, Somogy, Vas és Pest megyében jelentkezett. Általában a Dunántúl és az

Az

OKI-ba

alakulása

bejelentett 1977-1980

ke

esetek

között

megyénkénti

Északi-Középhegység megyéi jobban érintettek, míg az ország többi részén kisebb arányban v a g y egyáltalán nem jelentkezett a megbetegedés. A bete­ g e k között erdészeti dolgozóink száma a legtöbb, közülük került ki a be­ jelentett esetek 12—16%-a. A fizikai munkások és az erdőre kijáró technikusok, mérnökök egyaránt munkavégzésük során fertőződhetnek, ezért körükben a ke. — mint zoonózis —• kártalanításra igényt adó, foglalkozási betegség. Ez tette szükségessé, hogy intézetünk kutatási téma keretén belül foglalkozzon a betegség meg­ előzésének lehetőségeivel. A feladat megoldását — kutatási együttműködési szerződés alapján — közösen végezzük az Országos Közegészségügyi Intézet vírusdiagnosztikai osztályával. Munkánk során célul tűztük ki Magyarország erdőtájainak feltérképezését a ke. vírusával való fertőzöttség megállapítása szempontjából. Azokon a helyeken, ahol a ke.-vírussal való fertőzöttség a kullancsokban előfordul, ki kellett dolgozni a megbetegedés elleni védekezés lehetőségeit, és biztosítani azt az ott dolgozók részére. Eddig komplex góckutatás során vizsgáltuk a vírus magyarországi elterje­ dési területeit a Dunántúlon, a Cserhát—Börzsöny vidékén, Borsod és BácsKiskun megyében, valamint a budapesti agglomerációban. E célból ugyanazon erdőrészletben évente kétszer végeztünk anyaggyűjtést. Tavasszal a vírust átvivő kullancsok begyűjtése, ősszel a kullancsgazdaként elsősorban számba jöhető kisemlősök élve csapdázása történt. A laboratóriumi vizsgálatokat az O K I végezte. Hazánkban a betegséget okozó vírus fő hordozója az Ixodes ricinus L., mely a leggyakoribb és leginkább elterjedt kullancsfaj. Szinte minden erdőségünk­ ben előfordul, legnagyobb a számuk az elegyes lomberdőkben, elsősorban a dúsabb aljnövényzetű cseres tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben. A vírus úgynevezett természeti gócokban cirkulál a természetben, a kullancsok és gazdaállataik között. A természeti gócok ott alakulnak ki, ahol a kullancs­ vektorok és gazdaállataik számára a legkedvezőbbek az adottságok. A z eddigi eredményekből az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált megyék leg­ többjében megtalálható a ke. természeti góca. A góckutatás során azt találtuk, hogy a ke. fellelt gócaiban igen különböző, l%o—1%-ig terjed a kullancsok v í ­ russal történő f ertőzöttségének aránya. Ugyancsak a vírus jelenlétére következtettünk a vizsgált körzetekben a H A G (haemagglutinátio gátló) ellenanyagok jelenlétéből a vérmintákban. A z erdészeti dolgozók nagyarányú, 10—20°/(r-os átvészeltségét mutató vérminták arra utalnak, hogy a fertőzések aránya j ó v a l nagyobb a klinikailag súlyosabb lefolyású, bejelentett megbetegedések számánál. A fertőzések zöme feltehetően tünetmentesen v a g y enyhe, lázas megbetegedés formájában zajlik le. A z eddigi kutatás során a következő megyékben találtunk ke. természeti gócot v a g y mutattunk ki a vírus jelenlétére utaló specifikus { H A G ) ellenanya­ got emberi, ill. állati vérsavókból (2. ábra); Győr-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya, Veszprém, K o m á r o m , Fejér, _ Pest, Nógrád és Bács-Kiskun megye. Tolna megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az eddigi vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. A z újabban ezeken a területeken jelentkező ke.-megbetegedések miatt, a góckutatást tovább fogjuk folytatni. T ö b b megyében a begyűjtött anyagból képzett mintákból több ízben is izoláltuk a ke. vírusát. Ilyenek: Fejér, Győr-Sopron, Zala, Somogy és Nógrád m e g y e . A Fejér megyei Zámolyból izoláltunk a legtöbb ízben: a begyűjtött 1858 kullancsból 22 mintában.

Ke v i r u s t ö r z s az

eddig

vagy

vizsgált

ke H A G

ellenanyag,

megjelenése

erdőgazdasági

körzetekben

y^/vizsgált

körzet

t> ke vírustörzs vagy ke H A G e l l e n a n y a g

A z eddigi vizsgálatok eredménye alapján a megbetegedés elleni védőintéz­ kedések megszervezése —• • beleértve a védőoltást is — - a következő erdő­ gazdaságokban feltétlenül szükséges: Zalai, Somogyi, Kisalföldi, Ipolyvidéki E F A G és Mezőföldi E V A G ; az alábbiakban pedig indokolt: N Y F K , Mecseki, Vértesi, Balatonfelvidéki E F A G , Soproni Tanulmányi Á l l a m i Erdőgazdaság, M N Veszprémi Erdőgazdaság és Kiskunsági E F A G . A ke.-megbetegedés elleni védekezés megszervezéséhez erdőgazdaságaink­ nak a következő lehetőségeket ajánljuk: — A dolgozók az erdőben a nyaknál, bokánál és csuklónál jól záródó mun­ karuhát hordjanak. Csak a fűre terített takaróra, ruhadarabra üljenek. A kullancsok ugyanis elsősorban az almon, fűszálakon élnek. — Javasoljuk a fedetlen testrészekre a hazánkban jelenleg kereskedelmi forgalomban levő Szuku rovarriasztószer alkalmazását. — A megtapadt kullancsot legkésőbb két órán belül el kell távolítani, hogy a vírusfertőződés ne következhessen be, ugyanis izotópos kísérleteink szerint a kullancsok a bőrön való megtapadást követő két óra múlva szívnak először vért, ill. lymphát. —• A tej által történő fertőződés elkerülésére csak forralt tejet tanácsos fogyasztani. — A kullancsok vegyszeres irtása is gazdaságos lehet nagyobb, állandó munkahelyek környékén. Sikeres kísérleteket végeztünk Actellic 50—EC 0,15%-os koncentrációban történő permetezésével. A kullancsirtásra k i ­ jelölt területen, lehetőleg május—júniusban 1,0—1,5 m magasságig a

talaj és a fák, bokrok permetezése ajánlatos kétszer, 3—4 hetes idő­ köziben. — A megbetegedés elleni védekezés legbiztosabb módja a védőoltás. A ter­ mészeti gócokban javaslatunkra az Egészségügyi Minisztérium ezt b e v e ­ zette a foglalkozásuk miatt veszélyeztetett dolgozók részére. Ugyancsak folyik az erdészeti szakképzésben részesülők aktív immunizálása. 1977-től eddig az Eü. M . kb. 12 000 ember háromszori oltását tette lehetővé, elsősorban erdészeti, részben vízügyi, mezőgazdasági és olajbányászatban dol­ gozók részére. A z oltóanyagot előállító osztrák cég szerint a háromszori oltás több évre szóló, csaknem százszázalékos védettséget ad a ke.-vírusmegbetegedéssel szemben. A V I . ötéves tervben az Eü. M . évente 4200 fő oltásához elegendő vakcina vásárlását tervezi. Ez feltehetően biztosítani fogja, hogy valamennyi veszélyeztetett dolgozónk részére az oltással a megbetegedés el­ leni legbiztosabb védelmet nyújthassuk. Szükségesnek tartjuk a kullancscsípéssel kapcsolatos egészségügyi felvilá­ gosítás fokozását. A dolgozók között kiosztásra került ismertetőből látható, hogy a kullancscsípés után fellépő lázas megbetegedés, már a ke. kezdeti stá­ diuma lehet. A kullancscsípés fényéről v a g y ha a lázas megbetegedés előtt 4—15 nappal az erdőn jártunk, a ke.-fertőzés lehetőségéről tájékoztatni kell az orvost. Láz esetében, annak megszűnte után két hétig ágynyugalom aján­ latos. Tartózkodni kell a fizikai munkától, a tűző naptól és az alkoholtól, mert ezek a legyengült szervezet esetében elősegíthetik a központi idegrend­ szer vírusos megbetegedését.

A Balatonfeividéki Erdőgazdálkodási és K ö r n y e z e t v é d e l m i Társaság A Balatonfelvidéki Erdőgazdálkodási és K ö r n y e z e t v é d e l m i Társaság a m e ­ gye legfiatalabb erdészeti társasága. 1980 áprilisában kezdte meg működését a nemesvámosi , a balatonfüredi, veszprémi, aszófői, zánkai, kővágóőrsi, mencshelyi és balatonkenesei termelőszövetkezetek elhatározása alapján. A társa­ ság megalakításához jelentős szakmai és társadalmi segítséget nyújtott az M T V B mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az erdőfelügyelőség és a termelőszövetkezetek területi szövetsége. A társaság összes erdőterülete 7636 ha, élőfakészlete 723 146 m . E g y ha erdőterületre alig 95 m élőfakészlet jut. A z élőfakészlet a m e g y e többi társaságában összehasonlításul Zirc esetében 174 m /ha, a keszthelyi társaság esetében 123 m /ha, a devecseri társaság esetében pedig 101 m /ha. A fenti számok egyértelműen bizonyítják, hogy tár­ saságunk a négy közül a legrosszabb termőhelyi és állományviszonyok között dolgozik, ugyanakkor fokozza feladatainkat, hogy az erdők jelentős részben a Balatonhoz közel terülnek el, a környezetvédelmi feladataink sokrétűek. Néhány jellemző adattal érzékeltethető az erdőtársaság különleges helyzete: 3

3

3

3

3

—• A z erdőterület 50%-a gazdasági erdő, 50%-a pedig üdülő- és véderdő, fő fafaj a cser, többszörös sarjeredetű, az erdőállomány fafaj-összeté­ tele: 70% cser, 13% kocsánytalan tölgy, 17% egyéb fafaj.

Az

1983. s z e p t e m b e r

8-i t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i e r d ő g a z d a s á g i

napon

elhangzott

hozzászólás.

3

—• A társaság üzemtervi fakitermelési lehetősége 16 200 bruttó m / é v . M e g ­ alakulásunk előtt a fakitermelési terv 64%-át teljesítették az üzemek, 1980-ban már 92%-os volt a teljesítés, azóta pedig minden évben elérte a 100%-ot. — Iparifa-kihozatalunk' 1979-ben 4,9% volt, 1980-ban a cser papírfaexport indításával 26,7%-ra, 1981-ben 34%-ra emelkedett. Ezt követően a cser papírfaexport visszaesése miatt újra romlott. Ez egyértelműen mutatja, hogy mennyire függ társaságunk az exportpiaci lehetőségektől. A Balaton-felvidéki erdőállományokból gyakorlatilag csak papírfa és tűzifa termelhető. A rönk kihozatala a legszakszerűbb választékolás mellett sem emelhető 8—10% fölé. —• Felújítási feladatainkat meghatározza az üzemterv szerinti 37 ha v é g ­ használati előírás, 9000 m fatömeggel. Itt jelentkezett a társaság m e g ­ alakulása előtt a legtöbb gond. A taggazdaságok nem végezték el a v é g ­ vágást, hogy ne legyen felújítási kötelezettségük. Megbontották az ált lományokat, aminek következményeként ma szinte valamennyi v é g ­ vágásra váró állományban két-három méteres, áthatolhatatlan aljnö­ vényzet van. A z első sikereket itt értük el, elsősorban a szemlélet m e g ­ változtatásával, e területen gyakorlati eredmények felmutatásával. Erdő­ felújítási hátralékunkat folyamatosan csökkentettük. — Környezetvédelmi tevékenységünk az előkészítő stádiumban tart. A z alakulást követően végigjártuk az illetékes szerveket, az Országos K ö r ­ nyezet- és Természetvédelmi Hivatalt, a Balatoni Intéző Bizottságot és bejelentettük szándékunkat a környezetvédelmi feladatok megoldására. A z 1984-ben induló, nagyszabású erdősítési programból taggazdaságaink, társaságunk már kiveszi a részét. 3

A z erdőtelepítés gondjai azonban a rossz termőhelyi viszonyok miatt ál­ talánosítható problémákat is felvetnek. A jelenlegi egységárak mellett a mi termőhelyi viszonyaink között nem gazdaságos az erdőtelepítés. A z egység­ áraknak különbséget kellene tenni a különböző termőhelyi viszonyok között, mert tarthatatlan az az állapot, hogy egy ha fenyő erdőtelepítéséért ugyanazt az egységárat számolhatják el homoktalajokon, a barna erdőtalajokon, vala­ mint a fedetlen dolomiton, holott már a talaj előkészítés költségeiben is rend­ kívül nagyok a különbségek. A költségkülönbségeken túl hátránya még a rossz termőhelyi adottságú területeknek, hogy nagyobb a kockázat. Jó talajviszonyok között szinte teljes a siker, és az erdőtelepítésen í g y elérhető nyereség, míg nálunk, a fedetlen karszton, bizonytalan a siker és várható a Veszteség. A társaság tevékenységének

eddigi

eredményei

A z erdőtelepítések, erdőfelújítások műszaki előkészítését, a telepítések t e r v ­ dokumentációinak elkészítését már társaságunk végezte. A társaságvezető erdőmérnök szakmai tanácsokkal segítette az erdőfelújí­ tások kivitelezését és részt vett valamennyi műszaki átvételen. Í g y a szem­ lélet is egységesebbé vált a társaságon belül. A z elmúlt évtől már munkagépe­ ket is adott a társaság a taggazdaságoknak erdőművelési feladataik ellátásához. Közösen végeztük az erdősítésekhez szükséges szaporítóanyag beszerzését,, egyöntetűbb és jobb minőségben. Legnagyobb eredményt az értékesítés átszervezésében értük el. A z é r t é k e ­ sítési gondok minden taggazdaságnál jelentősek voltak. A társaság által szer­ vezett papírfaexport alapvető változást hozott a taggazdaságok erdőgazdál-

kodásának eredményében. M í g 1980 előtt szinte valamennyi taggazdaság erdőgazdálkodása veszteséges, addig 1980-ban már 2,3 millió lett az eredmény. A z erdőgazdálkodás eredménye azóta is növekszik. A társaság szervezésében korszerűsítettük a fakitermelést, bevezettük a szálfás közelítési módot és egységesítettük, szakszerűbbé tettük a választékolást. A társaság szervezi a gépek és alkatrészek beszerzését. Közös fejlesztési alap képzésére csak 1983-tól vállalkoztunk, amin elsősorban a telepítés és fakitermelés gépeit vásároljuk. A társaság működésével kapcsolatban, összegezésként, az alábbiak mond­ hatók el: —• A létrehozásában közreműködő szakmai szervezetek, M T V B mezőgazda­ sági osztály, erdőfelügyelőség, területi szövetség sokat segítettek azzal, hogy a szervezési feladatok az előkészítés jó részét magukra vállalták, a szabályzatok elkészítésében aktívan közreműködtek és sokat tettek a szakmai szemlélet egységesítéséért. — A társaság létrehozását partnereink és gazdaságunk is szükségesnek, hasznosnak minősíti. — A társaság folyamatos működése során elsősorban szakmai előrelépést hozott, eredménye a szemléleti változás, a jövedelmezőség lényeges ja­ vulása, és a gyakorlati tevékenységben nap mint nap megjelenő ered­ mények. — A társaság előnye, hogy a további lehetőségek kimunkálásához nőtt a szakmai felkészültség és magasabb színvonalú feladatokra készülhetünk mint a társaság megalakítása idején. Befejezésül

néhány

javaslat

A papírfaexport redkívüli bizonytalansága és szűk korlátai elkerülhetetlen­ né teszik új értékesítési csatornák keresését. Ez a feladat nemcsak üzemi vagy társaságszintű. A z erdőtelepítési egységárakat célszerű lenne felülvizsgálni és termőhely szerint differenciálni. Ennek oka a termőhelyenként lényegesen eltérő telepí­ tési költség és az ezzel fordított arányú siker. A tűzifa-értékesítési gondok a mi társaságunk esetében, de több erdész­ szakemberrel konzultálva, más vidékeken is olyan gondot jelentenek, mely magasabb szintű megoldásra vár. Ma mindenki azért is igyekszik kitermelni az előírt famennyiséget, mert az erdőfenntartási járulékot az üzemtervi elő­ írás után fizetjük. Javasoljuk, hogy legalább átmeneti időre és bizonyos ter­ mőhelyeken, vissza kellene térni a ténylegesen kitermelt fatömeg után fize­ tendő erdőfenntartási járulékra, mert a fát könnyebb lábon tárolni. Dr. Markovszky

György

Dr. H . D . Wilckens. A z erdészettudomány első professzora Magyarországon. — Sop­ ron, 1983. — 222 p. — ( A z Erdészeti és Faipari Egyetem Közleményei 1983. évi 1. sz.) Wilckens 1763. n o v e m b e r 11-én született W o l f e n b ü t t e l b e n , b r a u n s c h w e i g i her­ c e g i u d v a r p i n c e m e s t e r é n e k fiaként. 1832. május 25-én halt m e g mint a Selmec­ bányái E r d é s z e t i T a n i n t é z e t professzora. A két d á t u m közötti 69 é v b ő l csak az utolsó 24 v a n t ö b b é - k e v é s b é j ó l d o k u m e n t á l v a . Dr. Hiller István m u n k á j á b a n W i l c k e n s é l e t é t és hatását mutatja be új, e d d i g e l f e l e j t e t t v a g y ismeretlen N S Z K , N D K , csehszlovák és m a g y a r l e v é l t á r i források és k ö n y v t á r i d o k u m e n t u m o k alapján, s ezzel elsőként és először ad á t f o g ó képet e r r ő l a tudósról. M e g k í s é r e l j ü k a szerző úttörő m u n k á j a a l a p j á n e k i v á l ó e m b e r é l e t é n e k á l l o m á s a i t felidézni. W i l c k e n s a b r a u n s c h w e i g i g i m n á z i u m b a járt, s ott iskolatársa, m a j d barátja lett a későbbi híres matematikus Johann Christian Ludwig Hellvig. 1784-ben m á r a helrnstedti e g y e t e m e n o r v o s i és g y ó g y s z e r é s z e t i i s m e r e t e k e t tanul. 1787-ben a freibergi B á n y á s z a t i A k a d é m i á n Ábrahám Gottlob Wernernél a földtudományok­ kal kapcsolatos i s m e r e t e k e t sajátítja e l . A z itt tanultak n a g y hatással v a n n a k k é ­ sőbbi t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g é r e . 1788-ban a göttingeni e g y e t e m e n különös f i g y e l ­ m e t szentel a m a t e m a t i k á n a k . E z e n a z e g y e t e m e n lesz 1790-ben a filozófia m a g i s z ­ tere, s itt d o k t o r á l , m a g á n t a n á r i képesítést szerez. K é s ő b b W o l f e n b ü t t e l b e n t e v é ­ k e n y k e d i k . S z á m o s m a t e m a t i k a i , t e r m é s z e t t u d o m á n y i és erdészeti témájú tanul­ m á n y t ír, a m e l y e k a m a i k o r e m b e r é n e k is sok é r d e k e s e t m o n d a n a k . A z erdészet i r á n t f e l t á m a d t é r d e k l ő d é s e . Í g y k ö v e t k e z ő á l l o m á s a a thüringiai Waltershausen lesz, ahol 1795-ben Johann Mattháus Bechstein szakiskolát a l a p í ­ tott, s a h o l W i l c k e n s 1799-ig, a z iskola m e g s z ű n é s é i g ( p é n z h i á n y m i a t t szüntették m e g ) tanít. A z e z t k ö v e t ő é v e k b e n m a g á n t e v é k e n y s é g e t f o l y t a t W o l f e n b ü t t e l b e n , t ö b b kísérletet tesz erdészeti i n t é z e t alapítására. Itt k e l l külön k i e m e l n ü n k a z o ­ kat a d o k u m e n t u m o k a t , a m e l y e k e t dr. H i l l e r ismertet, s a f e n t i e k e t b i z o n y í t j á k . 1808. j a n u á r 5-én, S e l m e c b á n y á n a B á n y á s z a t i A k a d é m i a m e l l e t t erdészeti tan­ i n t é z e t e t alapítottak. U g y a n e z e n a napon v á l a s z t o t t á k m e g h á r o m j e l e n t k e z ő k ö z ü l a z erdészet professzorának Wilckens Heinrich Dávidot, aki n a g y t e k i n t é l y ű tudóssá lett. M e g r e f o r m á l t a a m a g y a r o r s z á g i erdészeti oktatást, rámutatott a z erdészet és a faipar, v a l a m i n t a z e r d é s z e t és a bányászat szoros kapcsolatára. Előadási a n y a g á ­ ból — a m e l y e t Nedeczky Ferenc, h a l l g a t ó j a j e g y z e t t le, tudjuk, h o g y m i l y e n h a l a ­ dó e l v e k a l a p j á n oktatott. K ö s z ö n e t a s z e r z ő n e k azért, h o g y W i l c k e n s i z g a l m a s életét és á t f o g ó é l e t m ű v é t részletesen bemutatta, számos i l l u s z t r á c i ó v a l érdekessé t é v e , b i b l i o g r á f i a i j e g y z é k ­ k e l k i e g é s z í t v e . K á r , h o g y a kötetnek nincs i d e g e n n y e l v ű összefoglalója. Í g y a k ü l f ö l d i e k számára k ö n n y e b b v o l n a W i l c k e n s é l e t p á l y á j á n a k m e g i s m e r é s e , m i v e l a t u d o m á n y t ö r t é n e t számára szükséges, h o g y e 18. század v é g i , 19. század eleji e r ­ dész és természettudóst n e m z e t k ö z i tisztelet ö v e z z e . a

Az N S Z K - b a n megjelenő NEUE Z E I T U N G könyvismertetés rövidített szövege.

28.

évf.

17.

számában

(1984.

április

28.)

közölt

„ A kullancsencephalitis" c í m m e l f i g y e l e m r e m é l t ó m o n o g r á f i a j e l e n t m e g dr. Mol­ nár Erzsébet, az Országos K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t o r v o s á n a k t o l l á b ó l . A 336 i r o ­ d a l m i forrást f e l ö l e l ő , 88 o l d a l t e r j e d e l m ű és 6 f é n y k é p m e l l é k l e t e t t a r t a l m a z ó mű, a Medicina K ö n y v k i a d ó gondozásában jelent meg. M a g y a r nyelven először nyújt összefoglaló áttekintést a kullancsok által terjesztett a g y v e l ő - és a g y h á r t y a g y u l l a ­ dásról. „ J á r v á n y t a n a " c í m ű f e j e z e t é b ő l m e g t u d j u k , h o g y 1977. és 1978. é v e k k ö z ö t t 855 kullancsencephalitis eset került az i n t é z e t n y i l v á n t a r t á s á b a . A t e r m é s z e t e s gócok kutatásában j e l e n t ő s s z e r e p e és é r d e m e v a n az E r d é s z e t i Tudományos Intézetnek. A t u d o m á n y o s i g é n y e s s é g g e l m e g í r t , de m i n d v é g i g o l v a s m á n y o s m o n o g r á f i á t e l s ő ­ sorban o r v o s t a n h a l l g a t ó k n a k és g y a k o r l ó o r v o s o k n a k szánta a s z e r z ő , de a z e r d é ­ szeti s z a k e m b e r e k k ö r é b e n is é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t számot, hiszen a kullancs által okozott f e r t ő z é s n e k l e g j o b b a n az erdészeti d o l g o z ó k v a n n a k k i t é v e . Dr. Csötönyi József

634.0.451

ERDŐ ÉS V A D - E L L E N T É T E K ? DR.

ONDERSCHEKA,

KURT

A cikk az Erdészeti és Faipari Egyetem 175 éves jubileuma alkalmával, 1983 augusztusában megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadás kibővített anyaga. Sajtó alá rendezte dr. Kőhalmy Tamás egyetemi docens, az EFE vadgazdálkodásiam tan­ székének vezetője. A bécsi és soproni intézmény mértékadó szak­ embereinek e témában fennálló nézetazonossága jelenti azt a reá­ lis alapot, amelyen az elvetett magok azonos módon tudnak fej­ lődni a két, külön-külön is hasonlóképpen szervezett kutatási programban. Ugyanazon ökoszisztémában vannak olyan, egymásra is hatással levő ténye­ zők, mint a talaj, a növényzet, az állatvilág és természetesen az ember is. E bonyolult szervezet működését minden egyoldalú befolyás, irányítási törek­ vés zavarja, néha szinte lehetetlenné teszi. A m e n n y i b e n ezt az alapvető is­ meretet az erdei ökoszisztémára és még azon belül is az erdő—vad kérdés­ körére akarjuk leszűkíteni, akkor egy másik alapigazságot is el kell fogad­ nunk, mely a k ö v e t k e z ő : a növényevők a teljes értékű erdei ökoszisztémában csak olyan mennyiségű növényanyagot használhatnak fel, hogy az adott környezeti rendszer funkciója teljes mértékben biztosított maradjon. Ez eset­ ben a konzumensek és azok tápláléka közötti viszony kiegyensúlyozott és a vadállománynak a flórára gyakorolt hatása nem káros tényező. Ilyenkor nem kerül sor a természetes növénytársulások erőszakos úton való megváltoztatá­ sára, az erdő fennmaradása és sokoldalú funkciójának teljesítése biztosított. Csupán utalni szeretnék itt az erdei ökoszisztéma egyik lényeges, szem­ pontunkból talán leglényegesebb tulajdonságára. Noha az erdő jóval több fitomasszát termel, mint a sztyepp v a g y a mező, a táplálékösszetétel, ill. - k í ­ nálat szempontjából mégsincs abban a helyzetben, hogy sok egyfajta állatot tudjon eltartani. A z eltartóképesség maximumát az erdő esetében egy olyan összetett állattársulás tudja csak hasznosítani, melynek sokrétűsége a táp­ lálékkínálatéval megegyező. Az utóbbi két évtized alatt erdeink állapotában igen jelentős változásokat tapasztalhatunk. A fafajpolitikai irányzatok egymást váltó előirányzatai, a technikailag mind tökéletesebb használati eljárások bevezetésének terhei, a rövidebb vágásfordulók és a faj szegényebb faállományok létrejötte, mind megannyi jelentős változás a közeli múlthoz képest. És sajnos, e változások a vadállomány szempontjából legtöbbször negatív következmények hordozói. A z új erdők jónéhánya a vadnak kevesebb búvóhelyet és kevesebb táplálékot kínál, bár a nagy kiterjedésű vágásfelújítások területén e feltételek néha job­ bak lehetnek — átmenetileg! — , mint a természetes erdőkben. Ez sokszor — és nem utolsósorban — a rövidebb vágásforduló következménye is lehet, amikor is a fák alig érik meg annak a kornak a felét, ami természetes körülmények mellett lehetséges volna.

A táplálékkínálat időszakos és helyenkénti, de kizárólagosan mennyiségi emelkedésével egyidőben a vadállomány részéről egy igen nagy fokú alkal­ mazkodóképességnek voltunk tanúi. E két tényező hibás felismerése oda vezette a vadgazdák zömét, hogy vadállományuk nagyságát az élettér teher­ bíró képessége fölé emelték. A nagyon egyoldalú és fajszegény növényállo­ mány ilyetén túlzott használata, terhelése révén ezek az erdők már nem képesek többé természetes módon és normálisan fejlődni. A z eredmény ket­ tős; egyfelől gazdasági kár, másrészt az ökoszisztéma összeroppanása. Ezért a korszerű erdőgazdálkodásnak nemcsak tartós ökonómiai és ökoló­ giai haszonra kell törekedni. N e m helyes a kizárólagos „iparifa-előállítási" szemlélet, hanem helyette „biotóp gazdálkodás" bevezetése volna az optimá­ lis, ahol tekintettel van a gazdálkodó minden, helyileg előforduló növény- és állatfajra, azok ökoszisztémában elfoglalt szerepére is. A z ökoszisztéma funk­ cióképességének fenntartása érdekében az élettelen és élő környezet elemei közé be kell vonni a vadat is, mint termőhelyi tényezőt, mint az erdészeti tevékenységet motiváló, ökológiai elemet. Csak így lehet eljutni oda, hogy a természetes v a g y természetszerű erdő költséges kerítések alkalmazása nél­ kül fennmaradhasson. Olyan probléma ez, amely manapság világszerte fenn­ áll, és amely —• mint az Bencze és Szederjei munkáiból előttem ismeretes — Magyarországon is régóta foglalkoztatja a szakközönséget. Ha az erdő minőségcsökkentő v a g y romboló tényezőiről van szó, a legtöbb erdész és vadász elsősorban a szarvas és az őz által okozott hántási és rágási károkra gondol. Pedig mint már említettük, az intakt ökoszisztémákban ezek az állatok nem „károsítok". M i magunk kényszerítettük a fajokat az ősitől eltérő életmódra és alkalmazkodásukban rejlő, nekünk nem kedvező reagálá­ sukat nevezzük az intenzív erdőgazdálkodás viszonyai mellett „vadkárnak". E kérdéskomplexum sokrétűsége miatt nem áll módomban e rövid referátum keretei között teljességre törekedni, ezért csupán egy részproblémával, az „elviselhető vadsűrűséggel" szeretnék néhány gondolatban foglalkozni. Ezen a fogalmon belül különbséget tehetünk az „ökológiailag elviselhető", az egy vadfaj szempontjából vizsgált „biológiailag elviselhető" v a g y a „ g a z ­ dasági szempontból elviselhető" vadsűrűség között. Ez utóbbi az a megfogal­ mazás, amely egyformán érinti a vadgazdát és az erdő- v a g y mezőgazdaság kezelőjét. Egyszersmind ez az a közelítés, amelyik a légkörűiményesebben lesz megfogható, mert az ellentétes érdekű embercsoportok (erdész—vadász— mezőgazdász) mind-mind a maguk hadállásából nézve fogalmazzák meg a k í ­ vánalmakat. Ennek ellenére az utóbib fogalom sem annak révén kerül meghatározásra, hogy az adott helyen mennyi vadat tudunk v a g y akarunk tartani. A határt az szabja meg, hogy meddig nem forog veszélyben pl. az erdők felújulása, v a g y egyes természetes társulások regenerálódása, ha ott a vad táplálkozásának nyomai, jelei mutatkoztak. A z elviselhető vadsűrűség tehát mindenképpen függ a mindenkori termőhelytől, annak jellegétől és teljesítőképességétől, vagyis az élettelen és élő környezeti elemek összességétől. A z eddig leginkább alkalmazott eljárás pl. a 100 ha vadászterületre m e g ­ adott vadfaj darabszám. N e m j ó , mert igen sok tényező figyelmen kívül ma­ rad. N e m lehet tekintetbe venni pl. a legelési konkurrenciát, a fajok közötti egyenlőtlenségeket. A „szarvasegységre" való átszámításnál az összes élősúly biotóp terhelő hatása ugyan már jobban érvényesíthető és reálisabb ered­ ményre vezet. Azonban a fajokra jellemző táplálkozási v a g y legelési sajátos­ ságok itt is figyelmen kívül maradnak, pedig ezek a biotóp terhelés fokának nagyon j ó mutatói.

Természetesen a figyelembe vett teljes vadászterület nagysága sem azonos a v a d ténylegesen használt életterével, még kevésbé a legelési v a g y beálló területtel. A ténylegesen használt élettér kiterjedése pl. nagymértékben függ az évszaktól. Néhány vizsgált vadászkerületben olyan tapasztalatot szerez­ tünk, hogy pl. a szarvas által használt élettér az összes területnek 40%-át sem érte el. A nagyobb, 60%-ot kitevő terület a szarvasnak használhatatlan, meredek lejtőt vagy az intenzív turistaforgalom miatt túlságosan zavart ré­ szeket foglalja magába. Ha ez í g y igaz, akkor egy igen egyszerű számítással belátható, hogy a ténylegesen használt élettér terhelése két és félszerese a névlegesen nyilvántartottnak. Esetünkben, kiindulva az egész vadászterületre érvényes normából —• ami 7 db szarvas 100 hektáronként! —, a ténylegesen használt élettér vadsűrűsége 17,5 db/100 ha értéket ad. Ezt még olyan té­ nyezők tudják motiválni és rendszerint kiélezni, mint a szarvasok csapatba verődése az évszaktól, nemtől és kortól függően, a hely- és táplálékkonkurrencia stb. A vadsűrűség megállapítása különböző módszerekkel lehetséges. A szokásos földi megfigyeléses vadszámlálási technika még a szarvasos területeken is sok hibát rejt magában, az őznél pedig egyáltalán nem is alkalmazható, ha az állomány vadrejtő sűrűkben gazdag területen él. A kimutatott számadatok szinte egyáltalán nem ellenőrizhetők és gyakori, hogy egy meghatározott cél érdekében azokat valamilyen irányban manipulálják. H o g y ezek a hibák kiküszöbölhetők legyenek, több szakember (Simonic, Bubenik, Schwal, Reulecke stb.) fáradozott a szokásos hibák szimulációs modellekkel való megszün­ tetésén. A korpiramis elvén alapuló számítási mód — melyet kisebb változ­ tatással valamennyien használtak — egyik hibája, hogy egy stabil populáció­ szerkezetet tételez fel és még a populációdinamika évről évre eltérő tényezői is figyelmen kívül maradnak. A másik alapvető nehézséget és bizonytalanságot az adja, hogy a módszer jóságáról csak 12—14 év után tudunk visszajelzést kapni, pl. egy-egy korosztály golyóéretté válása után. A biotóp terhelésének megállapítására egy másfajta módszert kínál a nö­ vényzet vizsgálata, döntő jelentőséggel a vegetációs perióduson kívül. Bár e módszerek általában nem teszik lehetővé a növényevők állománynagyságá­ nak számszerű megállapítását, mégis jó információt adnak a termelő-fogyasz­ tó kopcsolatra. Előnyük, hogy nem egy elméleti táplálékszükségletet, hanem konkrétan jelentkező, helyi igényt veszünk figyelembe. E témában kiemelhet­ jük Perko megállapítását, melyben határértékeket jelöl meg a növénytársulás és az állatvilág egészséges fennmaradásának feltételeként. A z t mondja, hogy pl. a vadrágással érintett fiatalos állományalkotó fafajokra vonatkoztatott károsítottsága — melyet ő rágási együtthatónak nevez — a 30—150 cm ma­ gasságú, legerősebben érintett méretű növények között nem lehet több 35%osnál. A z ezen túlmenő károk gyors mértékű és nagy fokú mennyiségi hiány bekövetkezéséhez vezetnek és súlyos erdőfelújítási nehézséget okoznak. Ugyan­ csak rágási együtthatókhoz jut a Braun—BZtmquet-eljárás is szabad és be­ kerített területek összehasonlítása révén. Ez esetben 7 X 7 m méretű, állandó ellenőrzőterületeket kell létesíteni a vadászterület egészén, 1000X1000 mé­ teres hálózatban. Hosszú távon végzett kísérletek alapján Ueckermann olyan rendszert ala­ kított ki 230 vadgazdálkodó egységnél, amelynek esetében a gazdaságilag elviselhető vadsűrűség — az általa' megadott helyi mértékszámok alapján — meghatározható. Ennél a nagyon gyakorlatias módszernél figyelembe vehet­ jük a különböző művelésiág-arányokat, a fafaj megoszlást, a talajviszonyokat és a kérdéses vadfajok sajátosságait is.

A biotóp terhelés megállapításának további eljárása lehet magának a v a d ­ nak a vizsgálata. Testsúly, reprodukciós teljesítmény, egészségi állapot, trófea­ fejlesztés, a vadgazdálkodási gyakorlatban régóta ismert paraméterek. H i b á ­ juk azonban, hogy mindeme jegyek egy korábbi kondícióra utalnak és nem a vad pillanatnyi diszponáltságát jelzik. A rendelkezésre álló táplálék mennyiségére és minőségére nézve egyaránt j ó információkat kaphatunk a bendőtartalom botanikai — makroszkópiai — , szövettani és kémiai vizsgálataiból. E vizsgálatok a táplálkozási előszeretet és a helyi növényállomány együttes ismerete alapján módot adnak a táplálékkonkurrencia és a kielégítettség fokának megállapítására, v a g y legalábbis az a r r a irányuló következtetésre. Pontos és mindenekelőtt jól reprodukálható információkat kaphatunk az élőhely terheléséről és az ott élő vadról az anyagcsere-vizsgálatok segítségével. Különös érdeklődésre tarthat számot az állatok energiaszükséglete és -felvétele. Az energiaszükséglet elsődlegesen a testnagyságtól (élősúly) és a minden­ kori teljesítménytől (mozgás, vemhesség, laktáció, növekedés, hőmérséklet stb.) függő. K ö n n y e n belátható, hogy pl. egy hegyvidéken élő, 70 kg súlyú szarvasnak nagyobb mozgásteljesítményre van szüksége, mint a nála 50 k g mal nehezebb állatnak a Duna-ártéri síkságon. A z élőhelyterhelés szempont­ jából nézve a z is jelentős tényező, hogy p l . - e g y zavart élőhelyen a szarvas kétszer annyit mozog, mint a háborítatlan, izgalommentes körülmények k ö ­ zött. Ezek a megállapítások oda mutatnak, hogy egyes élőhelyek terhelhető­ ségének meghatározása esetében a kiterjedésen és a táplálékkínálaton kívül a terepadottságok, a klíma, a nyugalmi tényező, a v a d átlagos súlya és mozgásteljesítménye is jelentős faktorként jönnek számításba. A z élőhelyterhelés idényszerű v a g y akár naponkénti meghatározásának mód­ ját dolgozta ki kutatókollektívánk egy biokémiai módszer alkalmazásával, mely vizsgálati technikától az eddigiekben elmondott, összes módszerhez k é ­ pest (vadszámlálás, növényzetvizsgálat, bendőanalízis) jóval többet és sok­ kal pontosabb eredményt várhatunk. Ebből a célból háromféle jellemzőt vizsgálunk, mégpedig: 1. Energiafelvételre választ kapunk a bendőtartalom protein- és ásványianyag­ analíziséből. 2. Energiaszükséglet, vagyis a felhasználás mértékére az összes anyagcsere-inten­ zitásból kapunk információt. Ezt a vérszérumban levő hyroxin-koncentráció alapján, a mozgásteljesítményt pedig a v é r glükóztartalmának segítségé­ vel határozhatjuk meg. 3. Energiamérés módszere, a májvizsgálat segítségével. E három mérési eredményből a gyakorlati vadgazdálkodás részére k i ­ elégítő pontossággal ki lehet számítani a negyedik faktort, a felvett táp­ lálék minőségét. A meglehetősen nagy egyedi különbségek, valamint egyéb, általánosítást zavaró befolyások miatt jelenleg úgy látjuk, hogy egyetlen vizsgálati p é l ­ dány anyagcsere-állapotából nem lehet megállapításainkat az állományra v o ­ natkoztatni. Eddig húszon felüli vizsgálati eredményünk van és ezek, m e g ­ ítélésünk szerint j ó l sikerültek. Tapasztalat, hogy minél nagyobb az állomány és minél egységesebbek a vizsgált egyedek ivar, kor, próbavételi hely és. időpont szerint, a kapott vizsgálati eredmények is annál egyöntetűbb kiértékelésűek lesznek. A biotóp terhelés, illetve az elviselhető vadsűrűség megállapítását lehetőleg: több módszer azonos idejű alkalmazásával célszerű elvégezni. Itt szükséges

634.0.453

DR.

JAKAB

DR.

KOLONITS

RÜLL

JÓZSEF, JÓZSEF,

A MÁJUSI CSEREBOGÁR ELLENI VÉDEKEZÉS ULV T E C H N O L Ó G I Á V A L

GUSZTÁV

Heves megyében és az Északi-Középhegységben az utolsó na­ gyobb, 2968. évi gradáció után a májusi cserebogár szaporodás­ görbéje hirtelen visszaesett, majd lassú és folyamatos emelkedés után, 1980-ban és 1983-ban nagyon erős álcakárosítás után rob­ banásszerűen ismét tömeges rajzás alakult ki. A károsító popu­ lációjának robbanásszerű változása jól szervezett és a korábbiak­ nál (aerosolos) korszerűbb védekezési technológia bevezetését tet­ te szükségessé. Heves megyében a védekezés kiterjedt a bodonyi, mátraballai, mátraderecskei, pétervásárai, tarnaleleszi, bátori, bélapátfalvai, szajlai mg. termelőszövet­ kezetek, valamint a M E F A G erdőkövesdi, parádfürdői, szil Vasvár adi, egri, tar­ naleleszi és ózdi erdészetek rajzástól érintett cseres tölgyes erdőszegélyeire. A megyében a rajzás kizárólag a Mónosbél—Sirok—Recsk—Parádfürdő v o ­ naltól északra fekvő dombvidéket érintette.. A védekezéssel 710 ha, 30 m szé­ les erdőszegélyt kezeltünk. A Bükki Nemzeti Park koncentráltan rajzásos er­ dőszegélyei a kezelésből az igazgatóság véleményezése alapján bio,cönológiai okokból kimaradtak. A n y a g és módszer A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság részére kiadott, eseti felhasználá­ si engedély alapján, a károsító ellen első ízben alkalmaztuk a DECIS ULV készítményt. A szer 5 g/l deltametrin hatóanyag-tartalmú, ULV permetező­ szer. Vivőanyaga paraffinolaj.

megtennünk azt a figyelmeztető megállapítást, hogy vizsgálatunk eredménye — bármilyen részletes is legyen — mindig csak a szóban forgó biotópra ér­ vényes. Szükségesek mindezen vizsgálatok, mert amíg azt hisszük, hogy hatóságilag elrendelt, de tudományos alapot nélkülöző kilövési érvekkel a vadsűrűséget megnyugtatóan szabályozni lehet, az önámítás hibájába esünk. Befejezésül visszatérek a címben feltett kérdésre. Kétségtelen és határo­ zottan leszögezhető tény", hogy az erdő és a vad j ó l funkcionáló ökosziszté­ mában nem ellentétet, hanem egymást kiegészítő egységet képez. H o g y a kör­ nyezeti rendszer tökéletes funkcióit fenntartsuk, v a g y ha szükséges, helyre­ állítsuk, sokak (erdészek, mezőgazdászok, turisták és vadászok) azonos cé­ lú, ökológiai érdekek szem előtt tartásával végzett munkájára van szükség, nagy területeken. Tapasztalatunk, hogy kizárólag a vadállomány csökkenté­ sére hozott, egyoldalú intézkedésekkel az elbillent funkciójú erdei ökoszisz­ témában tartós javulást még soha, sehol nem lehetett elérni.

A próbavédekezések során a készítményt MTZ-re szerelt mikromantis ULV szórófejjel, majd üzemileg helikopterről, ROTAM szóróberendezéssel juttattuk ki. A vizsgált dózis: 0,6—0,8 l/ha volt. A z időjárási viszonyok a következőképpen alakultak: a próbavédekezések idején — április 21-én —• száraz, szélcsendes, leszálló légáramlat mellett, 18—22 ° C maximumok voltak. Légmozgás: 2 m/sec. A próbavédekezést indokolttá tette az a körülmény, hogy a májusi csere­ bogárral kapcsolatban nem volt megfelelő információnk az ULV-technológia hatékonyságáról. A vizsgálatokat Bélapátfalva térségében 5 ha-on vadrózsa, galagonya stb. cserjéken és csertölgy erdőszegélyen végeztük. A lehullott és elpusztult rovarokat nylon csíkokon gyűjtöttük össze. A kísérleti eredmények után, a tömeges rajzás megindulásakor — május. 4-én és 5-én — 1 : 20 000 méretarányú térképen terveztük meg az üzemi he­ likopteres kezeléseket. A térképen rögzítettük az intenzív rajzástól érintett erdőszegélyeket, erdőfoltokat, illetve fafajokat. A kezelésből kihagytuk az akác- és fenyőállományokat, valamint a gyertyánosokat és bükkösöket. Ez utóbbiak nem képezik az imágó főbb tápnövényeit. A kísérleti védekezésnél kialakított 0,6 l/ha dózis hatásosnak bizonyult, ezért ezt a dózist alkalmaztuk az üzemi, helikopteres védekezésnél is, ame­ lyet 80—90 km-es sebesség mellett, négy ULV szórófejjel juttattunk ki. Eredmény

Heves megyében a védekezést ideális légköri viszonyok mellett, egyetlen nap alatt végeztük el. A kezelésre tervezett 30 m-es erdőszegély a DECIS ULV nagyon finom, 100—140 mikron cseppnagyság következtében helyenként 50— 80 m-re szélesedett ki. A kezelt területen a szer hatása 30 perc elteltével már jelentkezett. A cserebogarak és egyéb rovarok mortalitása az érintett terü­ leten elérte a 100%-ot. A szer hatástartama a májusi cserebogár esetén a 24 órát meghaladta, sőt újabb mérgezéseket tapasztaltunk 48 óra elteltével is. Ezt a vivőanyag tapa­ dóképessége eredményezte. A kezelt fákra a cserebogarak visszatelepülése csak 6—8 nap múlva volt megfigyelhető. A szer hatásspektruma a nylon csíkokon összegyűjtött rovarok a fajok szé­ les skáláját képviselték. A DECIS ULV rendkívül gyors és széles hatásspekt­ rumú szernek bizonyult. N e m szelektív hatású. A földön levő erdeihangya­ félék (Formica spec.) károsodást nem szenvedtek. A szer hatékonysága a vizsgált területeken a következőképpen alakult t Ott, ahol a májusi cserebogár rajzása, illetve rágása a 40—60 éves állományok koronáinak 30%-ánál nagyobb lombfelületre terjedt ki, a fák koronafelüle­ tének vetületében, átlagosan a Melolontha melolontha L. 40—60 db/m^ egyedsűrűsége mellett, a mortalitás elérte a 100%-ot. A z elpusztult és lehullott cserebogarak mellett találtuk még a következő k á rosítókat: Operophthera brumata L. K i s téli araszoló, Hibernia defoliaria L. N a g y téli araszoló, Hibernia aurantiaria Esp. Aranyos téli araszoló, Tortix viridana L. Tölgyilonca, Euproctis chrysorrhoea L . Aranyfarú lepke hernyói. Ezeknek a rovaroknak a mortalitása 95—100% volt. A hasznos rovarok közül pedig a Coccinella septempunctata L. hétpettyes,

Coccinella bipunctata L. kétpettyes, Coccinella quinquepunctata L . öt pettyes katicabogarakat, és egyes ormányosbogár fajt, valamint két, az Inchneumonidákhoz tar­ tozó fürkészdarázs fajt. A hasznos rovarok közül elpusztult fajok darabszáma: 5—6 m -enként 1—1 darab volt, ami azt jelenti, hogy minden 200—300 cserebogárra esett egy-egy hasznos rovar. Ugyanilyen arányban találtunk az erdő élővilágára közömbös­ nek tekinthető egyéb rovarfajokat is. Ezek a következők: Bibio sp. — bársanylégy —, szórványosan szúnyogfélék és ganéjtúró (Geotrupes sp.) bogarak. A mérgezett cserebogarak esetén áttételes mérgezéseket nem észleltünk. Bizonyította ezt az a tény, hogy a zöld döglegyek a cserebogártetemeken nem pusztultak el. Továbbá nem szereztünk tudomást arról, hogy a készítmény melegvérűekre (madarak, vadak stb.) károsan hatott volna. 2

Összefoglalás és javaslat

A DECIS ULV kiváló hatékonyságúnak bizonyult a májusi cserebogár el­ leni korszerű, helikopteres védekezés során. A kezelt területen a rovarokon szelektív hatást nem tapasztaltunk. A szer hatástartamát a fák levelein a vivőanyag rögzítőképessége fokozta. A z erdőszegélyen a hasznos és közöm­ bös rovarok 6—8 nap elteltével visszatelepültek. Védekezéseket a cserebogár ellen csak erdőszegélyeken, esetleg kisebb erdő­ foltokon célszerű így — csertölgy, tölgy és egyéb kedvelt tápnövényein — végezni. A DECIS U L V rendkívül gyors és széles hatásspektrumú szer, nagyon f i ­ nom porlasztása miatt különös figyelmet kell a légmozgásra, hőmérsékletre, a vízszintes és függőleges légmozgásra fordítani. A légköri viszonyok kedve­ zőtlen alakulásától függően, a szer könnyen elsodródhat nagyobb távolságok­ ra is. A készítmény a cserebogáron kívül hatékonynak bizonyult még a tölgy­ makktermő állományok virágzását és termését károsító és veszélyeztető ara­ szolok, tölgyilonca hernyói, valamint egyéb lepkefajok hernyói és egyes káros ormányosbogarak ellen is.

A vékonyfából való aprítéktermelés szakszerű végrehajtásának előfeltételeit tár­ gyalja az A F Z 1984. 7. száma (165—167 old.). A z aprítéktermelésre vonatkozó isme­ reteinkben több hiány v a n : nem határozták meg pontosan, hogy elégetésre milyen méretű, frakciójú, fafajú apríték a legjobb. H a valaki aprítékot akar termelni, az első feladat, hogy ismerje a tüzelőberendezésnek megfelelő apríték méreteket. Esze­ rint kell elsősorban az aprítógépet kiválasztani. Fontos az apríték minőségével szemben támasztott igény. A legtöbb problémát a túl nagy méretű aprítékdarabok okozták, Ezeket az aprításra kerülő fakorona végső részeiből (vékony ágak) terme­ li a gép, mert ezek nem kielégítően kemény tartásúak és a hengerek a késeken át­ húzzák őket. Problémát okoz, ha a fa nem megfelelő szögben kerül a kés alá. A friss, vékony ágak vágása esetén különösen fontos a kések és az ellenvágóélek he­ lyes beállítása. A vékonyfa apríték további jellemzője a kéreg magas aránya. A fafaj alapvetően meghatározza az éghetőségét, az apríték formát és frakciót. A szenynyezett fa miatt az aprítógép kései hamar tönkremennek. A termelés ergonómiai szempontjait tekintve lényeges, hogy az aprítógép ne legyen túlzottan zajos. A tel­ jesítmény vékonyfából átlagosan 0,5—1,5 m3/óra. Maximálisan az 5 m3/óra teljesít­ ményre lehet a legjobb esetben gépenként törekedni. N e m közömbös az sem, hogy a gép önjáró-e avagy vontatni kell.

(Ref.: dr. Sólymos R . )

A levegőszennyezés megfékezésére az ún. genfi k o n v e n c i ó b a n m i n d Európa, m i n d É s z a k - A m e r i k a á l l a m a i általános k ö t e l e z e t t s é g e t v á l l a l t a k . E z 1983. márciusában l é ­ pett hatályba és az Európai K ö z ö s s é g á l l a m a i m á r több intézkedést tettek. M é g a tavasszal i r á n y e l v e k e t d o l g o z t a k k i és terjesztettek ősszel a minisztertanács e l é . A z Európa P a r l a m e n t k ö r n y e z e t v é d e l m i bizottsága m é g áprilisban n y i l v á n o s m e g h a l l ­ gatást r e n d e z e t t Brüsszelben a s a v l e r a k ó d á s o k és különösen az a b b ó l s z á r m a z ó e r ­ dőkárok ügyében, szeptemberben pedig Karlsruhe-ban tudományos szimpóziumot r e n d e z t e k e z ü g y b e n . M i n d k e t t ő n a g y m é r t é k b e n j á r u l t ahhoz, h o g y a v e s z é l y r e a figyelmet felhívja. Ez é v j a n u á r j á b a n az Európa P a r l a m e n t Strassburgban határozatot hozott a k c i ó ­ p r o g r a m k i d o l g o z á s á r a . M á s i k j e l e n t ő s testület, a n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k p a r l a m e n j e i n e k k é p v i s e l ő i februárban határozatban m o n d t á k k i a l é g s z e n n y e z é s n e k t í z é v e n b e l ü l 50%-os csökkentési lötelezettségét. T o v á b b i fontos elhatározások v á r h a ­ tók az Európai K ö z ö s s é g k ö r n y e z e t v é d e l m i m i n i s z t e r e i n e k márciusi ö s s z e j ö v e t e l é n és f ő l e g a június v é g e r e t e r v e z e t t csúcstalálkozásán.

( A F Z t 1984. 8. Ref.: Jérőme R.)

Djokovic, P . : Nyártuskó-kiemelés kotrógéppel ( K r c e n j e p a n j e v a topola b a g e r o m ) . T o p o l a , B e o g r a d , 1983. X X V I . évf., 139—140 sz., 23—30. o. J u g o s z l á v i á b a n a nyárasok és füzesek felújítását f ő k é n t az olasz g y á r t m á n y ú „ E l e f a n t e - E l l e t a r i " t u s k ó f o r g á c s o l ó v a l v é g z i k . V a j d a s á g b a n az erdészeti s z e r v e k ­ nek 1981. é v i adat szerint 5 d b i l y e n típusú m u n k a g é p e v a n . A z e l k ö v e t k e z ő i d ő ­ szakban J u g o s z l á v i á b a n 30 000 ha n y á r - és fűzerdősítést t e r v e z n e k v é g r e h a j t a n i , ennek m i n t e g y k é t h a r m a d a a m e g l e v ő á l l o m á n y o k felújítását f o g j a k é p e z n i . R e a l i z á ­ lásához a m e g l e v ő t u s k ó z ó g é p e k kapacitása n e m e l e g e n d ő , k ü l f ö l d i g é p e k b e h o z a ­ talának l e h e t ő s é g e a j e l e n l e g i p é n z ü g y i n e h é z s é g e k m i a t t visZonit n a g y o n b i z o n y ­ talan. 1982-ben a zentai Duna—Tisza—Duna V í z g a z d á l k o d á s i T á r s u l a t Ű j v i d é k k ö r n y é ­ kén 40 ha nyárast tuskózott k i nagysorozatú, é p í t ő i p a r b a n a l k a l m a z o t t BGH—1000 típusú lánctalpas k o t r ó g é p p e l és U L T — 1 5 0 csuklós r a k o d ó t r a k t o r r a l . A tuskókiemelés a következő technológiai munkafolyamatokból á l l : 1. T u s k ó k i e m e l é s BGH—1000 k o t r ó g é p p e l . 2. G ö d r ö k b e t e m e t é s e , t e r e p e g y e n g e t é s , tuskók h a l m o k b a t ö r t é n ő összetolása U L T —150 csuklós r a k o d ó t r a k t o r r a l . 3. T u s k ó f e l t e r h e l é s s z á l l í t ó j á r m ű r e U L T — 1 5 0 csuklós r a k o d ó t r a k t o r r a l . A GBH—1000 hidrosztatikus meghajtású, 132 k W - o s (160 L E ) t e l j e s í t m é n y ű m o ­ torral, m é l y í t ő k a n á l l a l felszerelt, 6 hengeres k o t r ó g é p , 10,7 m m a x i m á l i s g é m kinyúlással. A z U L T — 1 5 0 h i d r o d i n a m i k u s áttételű, 118 k W (150 L E ) m o t o r t e l j e s í t m é n y ű , csuklós, k e r e k e s r a k o d ó t r a k t o r ( r ö v i d e n : b e r a k ó ) . A m u n k a g é p m e r í t ő l á d a - t é r f o g a ta: 1,53—3,6 mS. A t u s k ó k i e m e l é s 4,5X4,5 m hálózatú, 15 é v e s k o r b a n k i t e r m e l t nyárasban történt. T a l a j t í p u s a : v á l y o g o s h o m o k o n kialakult, s e k é l y t e r m ő r é t e g ű réti öntés. E b b ő l k i f o l y ó l a g a n y á r f á k g y ö k é r r e n d s z e r e f ő k é n t a talaj felső r é t e g é b e n h e l y e z k e d i k el. A munka módszere. A k o t r ó g é p k é t tuskósor k ö z ö t t halad és a' k é t sorból k i ­ e m e l t tuskókat v a g y csak az e g y i k sorba, v a g y m i n d a k é t sorba, a t u s k ó h e l y e k v o n a l á b a rakja l e . A b e r a k ó a k i e m e l t tuskókat h a l o m b a tolja, m a j d t ö b b s z ö r i e l ő ­ re- és h á t r a m e n e t t e l , a m e r í t ő l á d a m e g f e l e l ő k e z e l é s é v e l a t u s k ó g ö d r ö k e t b e t e m e ­ ti és a t e r e p e t e l e g y e n g e t i . A tuskók s z á l l í t ó e s z k ö z r e t ö r t é n ő f e l t e r h e l é s e szintén n é h á n y f o g á s b ó l t e v ő d i k össze, é s p e d i g : e l ő r e m e n e t leeresztett m e r í t ő l á d á v a l , tus­ kók m e r í t é s e a h a l o m b ó l , m e r í t ő l á d a f e l e m e l é s e , hátramenet, ürítés.

Vizsgálati

eredmények

BGH—1000 típusú k o t r ó g é p p e l v é g z e t t t u s k ó k i e m e l é s :

1. táblázat Tuskőátmérő, cm Mutatók: 1. M i n t a v é t e l e k száma,

db

10,0

17,9

19

84

27,9 107

35,7 34

49,0 8

2. T e c h n o l ó g i a i m u n k a f o l y a m a t o k i d ő t a r t a m á n a k átlagértékei, perc 2.1. T u s k ó k i e m e l é s 2.2. Á t á l l á s

0,13 0,13

0,16 0,13

0,31 0,13

0,53 0,13

ÖSSZESEN:

0,26

0,29

0,44

0,66

3. T u s k ó k i e m e l é s h e z szükséges fogások száma 4. N a p i teljesítmény, db/nap (8 ó r a ) A napi teljesítmény Tuskógödrök rakóval:

1,0 1462

2,2 864

1,1 1310

tereprendezése,

tuskók h a l o m b a

1,64

3,5 576

8 órára v o n a t k o z i k , ebből a hasznos i d ő : 380

betemetése,

1,51 0,13;

rakása

6,9 232

perc/nap. ULT—150

be-

2. táblázat Technológiai változatok

Terep­ rendezés

I . T u s k ó m i n t a v é t e l száma

195

T u s k ó k előzetes végleges osszetolása

195

összesen

össze­ hordása

195

Napi teljesít­ m é n y , db/nap'

195 506

0,52

perc/tuskó I I . T u s k ó m i n t a v é t e l száma

267

0,13 267

0,10

0,75 267

267

691 0,37

perc/tuskó A 2. táblázatból kedvezőbb.

0,01

látható, h o g y a I I . v á l t o z a t

0,17

0,55

(két sor tuskó e g y sorba

rakása)

Tuskófelterhelés U L T — 1 5 0 b e r a k ó v a l :

3. táblázat Tuskó minta­ v é t e l száma

Felterhelt gépkocsik db-száma

185

E g y fogással meríthető tuskók db-sz.

Felterhelés átlagideje, perc/tuskó

3,3

Napi tel­ jesítmény, db

0,23

1652

Tuskózás k ö z v e t l e n k ö l t s é g e i :

4. táblázat Munkafolyamat

K ö l t s é g e k Din./tuskó, a tuskóátmérő füg g v é n y é b e n , cm 10,0 18,0 28,0 36,0 49,0

T u s k ó k i e m e l é s BGH—1000-rel G ö d r ö k betemetése, tereprendezés, tuskók összehordása U L T — 1 5 0 - n e l Felterhelés ULT—150-nel

10,6

11,9

18,0

27,0

67,1

17,5 7,3

17,5 7,3

17,5 7,3

17,5 7,3

17,5 7,3

Tuskózás k ö z v e t l e n költségei, gk.-ra r a k v a :

35,4

36,7

42,8

51,8

91,9

A tuskózáshoz használt g é p e k ö n k ö l t s é g e : BGH—1000 k o t r ó g é p ULT—150 berakó

15 562 Din./nap 12 120 Din./nap

Összehasonlítás céljából, kontrollként, az „ E l e f a n t e - E l l e t a r i " v é g z e t t tuskózás i d ő - és költségráfordítása a k ö v e t k e z ő :

tuskóforgácsolóval

Időráfordítás:

Tuskóátmérő, c m Mutatók: 1. A f e l v . m e n n y i s é g e , m i n t a v é t e l száma, db 2. A technológiai m u n k a f o l y a m a t o k i d ő ­ tartamának átlagértékei, perc 2.1. Tuskóforgácsolás 2.2. Á t á l l á s ÖSSZESEN: 3. N a p i teljesítmény, db

22

27

41

58

7

30

51

10

0,57 0,34 0,91 418

0,95 0,34 1,29 295

0,98 0,34 1,32 288

2,01 0,34 2,35 162

A z 5. táblázatból kiolvasható, hogy az időráfordítás n ö v e k s z i k a tuskóátmérő n ö v e k e d é s é v e l , kb. 25 c m - i g , majd a tuskóátmérő t o v á b b i n ö v e k e d é s é v e l , egészen 45 c m - i g , n a g y j á b ó l változatlan. 6.

táblázat

Költségráfordítás: Tuskóátmérő, cm K ö l t s é g r á f o r d í t á s , Din./tuskó

22 39,0

27 55,2

41 56,6

58 100,6

A z „ E l e f a n t e - E l l e t a r i " tuskóforgácsoló önköltsége (rezsi n é l k ü l ) : 12 291 Din./nap. A 6. táblázatból látható, h o g y a tuskóforgácsolás költségráfordítása 25—40 c m közötti átmérőjű tuskóknál (az 5. táblázat adataiból k i f o l y ó l a g ) az á t m é r ő n ö ­ vekedésétől m a j d n e m független. Összefoglalva m e g á l l a p í t h a t ó , hogy v é k o n y a b b á l l o m á n y o k b a n (tuskóátmérő: 20 —40 c m ) a k o t r ó g é p p e l v é g z e t t tuskózás k e d v e z ő b b eredményit ad, m i n t az „ E l e ­ f a n t e - E l l e t a r i " tuskóforgácsoló. Ref.: dr. Simon Miklós

J. G. Haygreen és J. L. Bowyer: „ A z erdei fatermékek és a faanyag-ismerettan" c. k ö n y v é r ő l érdekes könyvismertetést k ö z ö l B . S. Bryant t o l l á b ó l a Forest Science, az A m e r i k a i Erdészek Egyesületének folyóirata, 1983. é v i 2. számában. A k ö v e t k e z ő részeket e b b ő l v e t t ü k ki. A k ö n y v n e k m e g h a t á r o z o t t célja, hogy „ k é z i k ö n y v k é n t " szolgáljon a fának, m i n t ipari nyersanyagnak tanulmányozásához — segítse az e g y e t e m i hallgatókat a fa fizikai és k é m i a i természete, v a l a m i n t fontos tulajdonságai, továbbá a fontos f a ­ t e r m é k e k t e r m é s z e t e és tulajdonságai j o b b m e g é r t é s é b e n . F i g y e l e m r e m é l t ó „ A fatulajdonságok és a minőség m e g v á l t o z t a t á s a " c. rész a fa fizikai és k é m i a i tulajdonságait, v a l a m i n t a fa romlását t á r g y a l ó számos f e j e ­ z e t é v e l . „ A z e r d ő m ű v e l é s i g y a k o r l a t és a fa m i n ő s é g e " című fejezet n a g y o n v i l á ­ gos kapcsolatba hozza az e r d ő m ű v e l é s i beavatkozásokat a fát f e l d o l g o z ó tech­ nológusok számára fontos kérdésekkel. A f e j e z e t olyan területeket ö l e l f e l , m i n t a fa térfogatsúlyának változásai egyes fákon belül és különböző fákban, v a l a m i n t a geszt—szíjács arányok, a rosthosszúság, a rostlefutás iránya, a f i a t a l k o r i fa, a hízott fa ( r e a k c i ó f a ) , a göcsök és a rostirányok. H e l y e s az a t ö r e k v é s , h o g y a j ö v ő erdészei tájékozottak l e g y e n e k a fahasznosí­ tásról, a f a f e l d o l g o z ó technológusok p e d i g az erdészetről. Itt az ideje, h o g y az erdészek és a f a t e r m é k e k k e l f o g l a l k o z ó k többet tanuljanak egymástól a kölcsönös érdeklődésre é r d e m e s területekről. „ A fontosabb faipari t e r m é k e k technológiája" rész a fűrészárut, a r é t e g e l t lemezt, a forgácslapot, a szendvics- és a r o s t t e r m é k e k e t tárgyalja. T e l i s t e l e v a n hasznos műszaki és közgazdasági adatokkal. A z erdők j ö v ő b e n i hasznosítása c. rész a fa energiacélú hasznosítását tekinti át reális m e g v i l á g í t á s b a n (jó o l v a s m á n y ez a tűzifatermelési célú telepítések szószólói­ nak, v a l a m i n t a fatüzelésű kályhákért, házi fűtőberendezésekért l e l k e s e d ő k n e k ) . A dendromassza k o m p l e x hasznosítását t á r g y a l ó utolsó fejezet áttekintést ad a k o r ­ szerű f a k i t e r m e l ő és r ö n k f e l d o l g o z ó m ó d s z e r e k r ő l , m e l y e k e g y r é s z t a dendromaszsza hatékonyabb kitermelését, másrészt a hasznosító t e r m é k e k n a g y o b b kihozatalát ígérik. Ref.: Keresztesi Béla

Adatok az egerészölyv- és héjaállomány BALOGH LÁSZLÓ,

VARGA

ökológiájához

ZSOLT

Dolgozatunk két. gyakoribb ragadozómadár-faj, az egerészölyv és a héja ökológiájával foglalkozik. Sopron környékén felmértük egy 7000 ha-os terü­ let ragadozómodár-állományát. Vizsgáltuk a fészkelésre használt erdőrészle­ teket, a fészkelés módját, a fészekrakásra alkalmas «fákat. Méréseket végez­ tünk a szomszédos fészkek távolságáról. Figyeltük a költések eredményét, a fészkenként kirepült fiókákat. Vizsgálatokat folytattunk az egerészölyv és a héja táplálkozásáról. A vizsgált terület a Soproni-hegységnek a határsávon kívül eső részét, a szárhalmi—balfi erdőt és környékét, valamint a köztük levő mezőgazdasági területeket foglalja magába. Ez a terület kedvező élőhely az egerészölyvek számára. Fészkelésre alkalmas erdőkben is gazdag (50%-a erdő), valamint a pockokban és más rágcsálókban bővelkedő vadászterületek — legelők, ré­ tek, lucernatáblák, nagyüzemi szőlőtáblák — aránya is magas. A felderített 19 pár egerészölyv és 5 pár héja azt jelenti, hogy a területen átlagosan 370 ha-ra jut egy ölyvpár és 1400 ha-ra jut egy héjapár. Vizsgálataink szerint az egerészölyv és a héja fészkelésnél erdőtípusokban, állománytípusokban nem válogat. Sokkal fontosabb az állomány kora. Mind­ két faj a szálas erdőkben, valamint a véghasználat előtt álló lábas erdőkben fészkel. Ennél fiatalabb korú állományokban a fák fészekrakásra nem al­ kalmasak — vékonyak, alacsonyak — és az állomány túl sűrű ahhoz, hogy a nagy termetű madarak rendszeresen közlekedjenek benne. Fészekrakásra Sopron környékén mindkét faj előnyben részesíti a fenyő­ ket, de a fa faja nem döntő a fészkelésnél. Lényeg, hogy e g y minimális át­ mérőt — 24—25 cm — és minimális magasságot —• kb. 15 m —• elérjen, és fészekrakásra alkalmas villák, elágazások legyenek rajta, amelyek stabilan, több oldalról tartják, támasztják a fészket. A fészkelő párok száma a területen található zsákmányállatok mennyisé­ gétől is függ. Az egerészölyv többnyire nyílt területeken vadászik. A magasban kering­ ve, v a g y egy-egy kiemelkedő ponton ülve, figyeli a területet. Gyakran szitál. Kis magasságból, lomhán ereszkedik le zsákmányára. Költés és fiókanevelés idején a fészke közelében, 500—1000 m-es távolságon belül vadászik. A f i ó káknak összehordott táplálék hűen tükrözi a fészek környékének kisállat­ faunáját. Szárhalomnál, a Tómalom és a füves lőtér szomszédságában fész­ kelő ölyvpároknál az ürge, hörcsög és a békák domináltak. A szárhalmi erdő túlsó oldalán, a nagyüzemi szőlőtáblák mellett a mezei pocok volt a fő táp­ lálék. A Soproni-hegyvidéken, erdős területeken, tarvágásokban, tisztásokon vadászó ölyvek táplálékában legnagyobb arányban a vakond szerepel. A Soproni-hegyvidéken fészkelőhely bőven lenne az ölyveknek. A táplálék mennyisége azonban korlátozott, hiszen az erdők rágcsálókban sokkal szegé-

nyebbek, mint a mezőgazdasági területek. Itt, és általában a középhegységeink­ ben, erdős területeken ez szab határt az egerészölyv-állomány további növeke­ désének. A Soproni-hegységben a vizsgált, mintegy 2500 ha-os erdőterületen 8 ölyvpár fészkelt, tehát egy párra átlag 312,5 ha jut. Szárhalomban az erdőterület jóval kisebb, az állományok is gyengébbek, itt inkább a fészkelőhely korlátozott. A változatos, rágcsálókban bővelkedő terület több ölyvpárt tud eltartani költési időben, mint a hegyvidék. A 11 pár kb. 2000 ha-on oszlik el, egy párnak átlagosan 182 ha-os revirje van. Méréseink alapján legnagyobb a távolság két szomszédos héjafészek között (átlagosan 2630 m ) , kisebb a szomszédos egerészölyvfészkek között (átl. 1360 m ) , s legkisebb a héjafészkek és a legközelebbi ölyvfészkek között (átl. 356 m, min. 90 m ! ) . A konkurrencia tehát itt a legkisebb. Mivel magyarázható ez a jó szomszédság? A z onkológia egyik alaptétele a kizárólagossági elv szerint: „két, ökológiai­ lag azonos igényű faj nem élhet sokáig egymás mellett". A z ökológiai azonos­ ság és különbözőség fogalma könnyen megragadható a niche-fogalom b e v e ­ zetésével. Minden egyes madárfaj (vagy populáció) számára adott a fészkelő­ hely, ahol tojásait kikölti, fiókáit felneveli, különböző élőhelyek, ahol táplá­ lékát összeszedi, a napszak, amikor tevékeny, az évszak, amikor szaporodik, a táplálékoknak egy bizonyos köre, amivel táplálkozik stb. Ezek a niche egyes dimenziói. I l y módon a niche komponensenként elemezhető, s végül k i ­ alakítható a faj ökológiai szükségleteinek közel teljes képe. A kizárólagosság elve szerint tehát két faj nem élhet egymás mellett, ha niche-ük nem kü­ lönbözik. A z egerészölyv és a héja esetében a költés és fiókanevelés ideje és helye szinte teljesen megegyezik, e tekintetben erős a niche-átfedés. Táplálkozásuk, vadászterületük azonban merőben eltérő. A két faj táplálkozási niche-jének nagyon kis mértékű az átfedése. A héja az ö l y v v e l szemben gyors és fordulékony. Kiszemelt zsákmányát gyors támadással, kimerítő hajsza nélkül fogja el. Táplálékának zömét nagyobb termetű állatok, főleg madarak teszik ki. Ezek egy-egy területen kisebb mennyiségben fordulnak elő, a héjapároknak tehát jóval nagyobb vadász­ területre van szükségük mint az egerészölyveknek. A hegyvidéki részen 3 párt, a szárhalmi—balfi erdőben 2 párt találtunk. A nagy vadászterület miatt a héjáknál a fészek környéki biotópoknak nincs nagy szerepe, sőt a fészek közelében nem is vadásznak. Hogy táplálékért messzebb járnak, azt bizo­ nyítja, hogy hegyvidéki héjafészkek alatt házigalamb, vetési varjú, sőt dan­ kasirály maradványok is előkerültek. A héják étlapján fácán, fogoly és m e ­ zei nyúl is szerepel, de ezek aránya általában' nem magas. Leggyakrabban galambokat zsákmányolnak, ezért kapták a „galambászhéja" nevet. A m ó ­ kusok, szajkók, varjak, balkáni gerlék, városi galambok gyérítésével fontos szabályozószerepet töltenek be. 1982-ben valamennyi vizsgált ö l y v - és héjafészekben 3 tojást találtunk. A tojásoknak mindkét fajnál a 71%-a kelt ki. A z egerészölyveknél átlagosan 2,1, a héjáknál 2,0 fióka repült ki, fészkenként. Télen a legtöbb Sopron környéki ölyv az Ikva menti mezőgazdasági területeken, főleg a kaszálókon, legelőkön tartózkodik, ahol pocokra vadásznak. A megvizsgált ölyvköpetekben kizárólag pocokmaradványokat találtunk. A z erdős vidékek és mezőgazdasági területek közötti ingázás az egerészölyvekre országosan is jellemző. Középhegységeinkből télre eltűnnek az ölyvek és sík vidékekre húzódnak. Ilyenkor mág inkább rászolgálnak az „egerészölyv" n é v ­ re, mint költési időben.

V é g e z e t ü l pár szót arról, h o g y mi, erdészek, mit tehetünk a ragadozó ma­ darak v é d e l m e érdekében. A z o k a t a vágásérett állományokat, ahol ragadozó madár fészkel, lehetőleg ne tavasszal v a g y nyáron termeljük ki. Ha ez nem lehetséges, v á g y a lakott fészket csak kitermelés közben veszik észre, magát a fát és közvetlen környékét kíméljük addig, amíg a fiókák ki nem repülnek. Tapasztalataink szerint a kevésbé érzékeny fajok — í g y az egerészölyv és a héja — felnevelik fiókáikat akkor is, ha a közelben fakitermelés folyik, de az a fészket nem érinti. Gyérítéskor is kerüljük a ragadozómadár-fészkes fák kivágását, még ha az éppen üres is, hiszen a k ö v e t k e z ő é v b e n újra lakottá válhat. A z emberkerülő, nagy testű, nagy területigényű sasokat csak akkor lehet megmenteni a végső kipusztulástól, ha fészkelőhelyüket és annak kör­ nyékét szigorúan védjük. Vadászokkal, v a d ő r ö k k e l is jobban meg kéne ismertetni darak életmódját, mert még ma is sok az előítélet velük sokan csak az „ a p r ó v a d pusztítóit" látják bennük.

Légszennyezések

okozta

e r d ő k á r o k kutatási

a ragadozó ma­ kapcsolatban, és

programja

A z N S Z K - b a n a z illetékes szakminisztérium i r á n y í t á s á v a l nagyszabású kutatási p r o g r a m o t k í v á n n a k m e g v a l ó s í t a n i 1982 és 1985 k ö z ö t t a l é g s z e n n y e z é s e k erdészeti kihatásaival kapcsolatosan. M i v e l a z e m l í t e t t kártétel h a z á n k a t i s érintheti, n e m é r d e k t e l e n , ha ismertetjük a kutatási p r o g r a m o t t a r t a l m a z ó füzetben felsorolt vizsgálati szándékokat. Ennek pontjai a k ö v e t k e z ő k : 1. Savas g á z o k és ó z o n k o m b i n á l t alkalmazásának tapasztalati v i z s g á l a t a erdei fákon. 2. A z ó z o n és n e h é z f é m e k ' r é s z v é t e l e a z e r d ő t é r t k á r o k o k o z ó i között. 3. A n e h é z f é m e k , k é n d i o x i d , f o t o o x i d á n s a n y a g o k é s a savas csapadék hatása a z erdei f á k r a ; b i o k é m i a i é s ö k o f i z i o l ó g i a i hatásuk meghatározása, 4. A j e g e n y e - é s lucfe­ n y ő haj s z á l g y ö k e r e i n e k stabilitása, m i n t a z erdőpusztulás e g y i k összetevője, 5. A fapusztulás feltárását szolgáló f i n o m s z e r k e z e t e k v i z s g á l a t a , 6. B e t e g , l o m b o s és t ű l e v e l ű f á k h a j s z á l g y ö k e r e i n e k t á p e l e m - és k á r o s a n y a g - f e l v é t e l e , 7. V í r u s o k és e g y s z e r ű b b s z e r v e z e t e k ( m y k o p l a a m a - s z e r ű és Rickettsia-szerű s z e r v e z e t e k ) k i m u ­ tatása e r d e i fákban, különösen f e n y ő k b e n , 8. G y ö k é r k á r o s o d á s o k és a k é m i a i ta­ lajállapot közötti kapcsolatok, 9. Savas csapadékok kísérleti vizsgálata, 10. A z i m ­ missziós k á r o k ö k o n ó m i a i é r t é k e l é s e e r d e i ökoszisztémákban. (Ismertetett m ű eredeti c í m e : F o r s c h u n g s p r o g r a m m W a l d s c h a d e n durch L u f t v e runreinigungen 1982—1985) Dr. Szodfridt

István

A z erdőgazdaságot a fapiac stabilizálásával k e l l biztonságos h e l y z e t b e hozni, a m i n t a n é m e t erdőtulajdonosok ez é v j a n u á r i sajtókonferenciáján ez k ö v e t e l m é n y k é n t h a n g z o t t e l . ( A F Z . 1984. 18.) A z e r d ő g a z d á l k o d á s fejlesztése ö n m a g á b a n n e m e l e ­ gendő. A fapiac 1984. é v i j a v u l á s á v a l n e m l e h e t s z á m o l n i . A v i h a r és az aszály, v a l a m i n t az immissziós károk miatti kényszer-fakitermelések növekszenek, csökkentve a faárakat. A z erdőtulajdonosok az árcsökkenés ellensúlyozására i n t é z k e d é s e k e t k é r ­ nek: — v é d e l e m az olcsó f a i m p o r t e l l e n , — a fa és f a t e r m é k e k e x p o r t j a i n a k n ö v e l é s e , — a d ó és szállítási k ö n n y í t é s e k . (Ref.: dr. Sólymos R.)

A z elnökség június 21rén, dr. Herpay Imre e l n ö k l e t é v e l ülést tartott. M e g ­ hallgatta dr. Bárányi EószZónak, a k e c s k e m é t i h e l y i csoport e l n ö k é n e k t á j é k o z ­ tatóját a v á n d o r g y ű l é s előkészületeinek állásáról. M e g v i t a t t a az írásbeli b e s z á m o l ó alapján az O E E sárospataki h e l y i csoport m u n k á j á r ó l szóló tájékoztatását BaZZa LászZó csoportelnök és Bánszegi József csoporttitkár előterjesztésében. A v i t á b a n részt v e t t : Fekete Gyula, dr. Sólymos Rezső, Riedl Gyula, Ballá László, Ubitz Gyula ( o p p o n e n s k é n t ) , Csanádi Béla, Andor József, Király Pál, dr. Ébli György, dr. Herpay Imre, Bánszegi József. E l e m z é s r e k e r ü l t t ö b b e k között B o r s o d - A b a ú j Z e m p l é n m e g y e szektoronkénti erdőgazdálkodása, a n n a k társadalmi elősegítése, s a m e g y é b e n l e v ő k é t h e l y i csoport ( M i s k o l c — Sárospatak) e g y ü t t m ű k ö d é s e . A v i t á t az e l n ö k azzal zárta, h o g y az elnökség hozzon l é t r e bizottságot a m e ­ g y é b e n l e v ő két h e l y i csoport m u n k á j a k o o r d i n á c i ó j á n a k m e g v i z s g á l á s á r a , u g y a n ­ akkor a v e z e t ő s é g v e g y e f e l a kapcsolatot a B o r s o d i E F A G i g a z g a t ó j á v a l , t á j é k o ­ z ó d ó m e g b e s z é l é s r e . A z elnökség elismeréssel v e s z i t u d o m á n s u l a h e l y i csoport m u n k á j á t és j a v a s o l j a a m i s k o l c i társcsoporttal e g y e z t e t e t t , a szomzédos t e r ü l e t e k ­ k e l f o l y t a t o t t tapasztalatcserék, r e n d e z v é n y e k szervezését. A z elnökség k é r i Ubitz Gyula e l n ö k s é g i összekötőt, h o g y támogassa a csoportot e z i r á n y ú t e v é k e n y s é g é b e n . A z elnökség v é g ü l titkos szavazással döntött az 1984. é v i „ B e d ő A l b e r t " - és „ C a rolus C l u s i u s " - e m l é k é r m e k a d o m á n y o z á s á r ó l , i

A z „Erdők a közjóért" szakosztály, az é v e s m u n k a t e r v n e k m e g f e l e l ő e n , k i h e l y e z e t t ülését a szegedi csoporttal közösen tartotta. S z e g e d e n m ű e m l é k e k , t ö r t é n e l m i h e l y e k , p a r k o k , r e k r e á c i ó s ' területek m e g t e k i n t é s e , a v á r o s r e n d e z é s során végzett zöld­ f e l ü l e t - g a z d á l k o d á s tanulmányozása folyt. M e g l á t o g a t t á k F e h é r t ó t e r m é s z e t v é d e l m i területet. M e g t e k i n t e t t é k a szegedi f ü r d ő k o m p l e x u m o t , a m e l y j e l e n t ő s üdülési funkciót tölt be. T a n u l m á n y o z t á k a T i s z a v í z m i n ő s é g - v é d e l m i és v í z r e n d e z é s i m u n ­ káit a M a r o s - t o r k o l a t és S z e g e d térségében. H u l l á m t é r f á s í t á s i f e l a d a t o k k a l és a D E F A G gazdasági, k ö z j ó l é t i t e v é k e n y s é g é v e l ismerkedtek,. M e g l á t o g a t t á k a m á r télyi t á j v é d e l m i körzetet, a szentesi v á r o s i p a r k e r d ő t és a k ó r h á z l i g e t e t , a K ö r ö s ­ torkolatot, s v é g ü l az Ópusztaszeren k i é p í t e t t n e m z e t i e m l é k h e l y e t , a k i s t e l e k i autóspihenőt.

* A z erdőhasználati és az erdőművelési szakosztály közösen k i h e l y e z e t t ülést tartott Visegrádon, a Pilisi Á l l a m i Parkerdőgazdaságnál. A rendezvény programja: 1. A z e r d ő m ű v e l é s és a f a k i t e r m e l é s közös feladatai a hosszú és r ö v i d t á v ú f e l ­ adatok m e g o l d á s á b a n . 2. S z o c i á l p o l i t i k a az e r d ő g a z d á l k o d á s b a n . A n e m telepített m u n k a h e l y e k szociális ellátása. A z előadásokat — f e l k é r é s r e — dr. Sólymos Rezső M É M E F H - f ő o s z t á l y v e z e t ő és dr. Csötönyi József f ő e l ő a d ó tartották. A z előadásokhoz Murányi János, Varga Béla és Andor József szólt hozzá. A r e n ­ d e z v é n y t v e z e t t e és az összefoglalót tartotta Andor József.

A z e r d ő m ű v e l é s i szakosztály 1984. április 17—18-án, az I p o l y v i d é k i E F A G tartott szakosztályülésén e g y h a n g ú l a g e l f o g a d o t t h a t á r o z a t a :

területén

1. A b e m u t a t o t t e r d ő r é s z l e t e k e g y é r t e l m ű e n mutatják, h o g y az a l a p v e t ő e n torz é r d e k e l t s é g i v i s z o n y o k m i a t t t ú l s z a p o r o d o t t v a d á l l o m á n y az e r d ő e g y s z e r ű újra­ t e r m e l é s é t is kizárja. A z itt tapasztalt — erdészeti és k ö r n y e z e t v é d e l m i , gazdasági és e t i k a i n é z ő p o n t b ó l e g y a r á n t t r a g i k u s n a k í t é l h e t ő — j e l e n s é g e k a v a d l é t s z á m gyarapodásával arányosan terjedőben vannak. H a lényeges fordulat n e m k ö ­ v e t k e z i k be, hasonló v e s z é l y m i n d e n ü t t f e n y e g e t i e r d e i n k e t . 2. A k é r d é s r e n d e z é s é h e z m a g a s szintű j o g s z a b á l y o z á s és hatósági i n t é z k e d é s e k is k e l l e n e k , d e csupán a z o k t ó l n e m r e m é l h e t ü n k m e g o l d á s t . A h e l y i k e z d e m é n y e ­ zés a k ö z v a g y o n k ö v e t k e z e t e s e b b óvása, az erdészeti p o z í c i ó k b á t r a b b v é d e l m e m é g a k k o r is kötelessége az e r d ő g a z d á l k o d ó n a k , ha az k i s e b b - n a g y o b b k o c k á ­ zattal v a g y v e s z é l l y e l f e n y e g e t . 3. A z e r d ő — v a d k a p c s o l a t á v a l f o g l a l k o z ó i n f o r m á c i ó k ( v a d l é t s z á m , v a d k á r , v a d ­ g a z d á l k o d á s j ö v e d e l m e z ő s é g e ) hamisak, e l l e n t m o n d ó a k , f é l r e v e z e t ő k . T ö b b e k k ö ­ z ö t t e m i a t t is — l e g a l á b b i s á t m e n e t i l e g — a vadlétszám-szabályozás alapja csak az élőhely állapota lehet. Ott, a h o l a g a z d a s á g i e r d ő ú j r a t e r m e l é s é t a v a d m e g ­ akadályozza, v a g y elviselhetetlen mértékben megdrágítja, a „becsült" létszámtól függetlenül, a kilövést fokozni kell. 4 . A z e r ő v i s z o n y o k és a l e h e t ő s é g e k reális m e g í t é l é s e a l a p j á n n y i l v á n v a l ó , h o g y a • m e g o l d á s f e l é v e z e t ő úton az első l é p é s e k e t — m i n d a l é t s z á m s z a b á l y o z á s , m i n d a v a d g a z d á l k o d á s terén — az ü z e m i v a d á s z t e r ü l e t e k e n k e l l m e g t e n n i . 5. A h o l a n a g y v a d l é t s z á m m i a t t a szakszerű és g a z d a s á g o s e r d ő f e l ú j í t á s m e g ­ oldhatatlan, a f a k i t e r m e l é s t k o r l á t o z n i k e l l . 6. A z e r d ő - és v a d g a z d á l k o d á s s z e r v e z e t i különállása és é r d e k e l l e n t é t e l e k ü z d h e ­ t e t l e n n e k látszó a k a d á l y a a k é t e l v á l a s z t h a t a t l a n t e v é k e n y s é g összehangolásá­ n a k és különösen az e r d ő b ő v í t e t t , sőt e g y r e több esetben az e g y s z e r ű ú j r a t e r ­ melésének. 7. G a z d a s á g i e r d ő k b e n — a tapasztalat szerint — etetéssel n e m l e h e t a t e r m é s z e ­ tes v a d e l t a r t ó k é p e s s é g n é l több v a d a t tartani az e r d ő súlyos k á r o s o d á s a nélkül. 8. A z e r d ő e l s ő d l e g e s r e n d e l t e t é s é n e k m e g h a t á r o z á s á v a l a r e a l i t á s o k h o z k e l l i g a ­ z o d n i : A h o l a v a d á s z a t fontosabb, m i n t a fatermesztés, ott a v a d által o k o z o t t k á r t ne tetézzük haszontalan, kilátástalan, biztos e r e d m é n y t e l e n s é g r e ítélt e r ­ dősítés és ápolás h i á b a v a l ó k ö l t s é g e i v e l . 9. A t é n y l e g e s e r d e i v a d k á r t á v o l r ó l sem azonos a h i v a t a l o s statisztikában az- „ E " l a p o k a l a p j á n feltüntett k á r r a l . A látható, é r z é k e l h e t ő k á r ( l e r á g o t t , k i t ú r t és e g y é b m ó d o n károsított c s e m e t e ) sem i r á n y a d ó . A l e g n a g y o b b v e s z t e s é g az, h o g y a v a d természetszerű á l l o m á n y a i n k b a n őshonos f ő f a f a j a i n k felújítását m e g ­ akadályozza. 10. K e r í t é s n é l k ü l m a e g y r e t ö b b h e l y e n m e g sem é r d e m e s k í s é r e l n i a felújítást. E n n e k e l l e n é r e a kerítést csak á t m e n e t i l e g e l k e r ü l h e t e t l e n szükséges rossznak k e l l ítélni. R ö v i d t á v o n h e l y i , r é s z l e g e s m e g o l d á s t ad, d e ha n e m p á r o s u l i n ­ t e n z í v vadlétszámapasztással, már középtávon is súlyos következményekkel j á r h a t . A z e g y r e szűkülő, k i s e b b e l t a r t ó k é p e s s é g g e l r e n d e l k e z ő t e r ü l e t e n k o n ­ c e n t r á l ó d ó v a d á l l o m á n y a k e r í t é s e k e n k í v ü l l e h e t e t l e n n é teheti az e r d ő g a z d á l ­ kodást. 11. A z e r d é s z e t n a g y f e l e l ő s s é g e t v á l l a l m a g á r a azzal, ha az e r d ő — v a d kapcsolat­ r ó l h a m i s adatot k ö z r e a d , v a g y c á f o l a t l a n u l hagy. 12. A j ó i r á n y b a ható é r d e k e l t s é g i rendszer, a v a d á s z a t r a j o g o s u l t a k n a k az e r d ő ­ gazdálkodásban okozott kárért (hozamkiesés, többletköltség) vállalt felelőssége n é l k ü l kilátástalanok a k é r d é s r e n d e z é s é r e i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k .

* A z ifjúság bizottság a v á l a s z t m á n y i h a t á r o z a t n a k m e g f e l e l ő e n újjá alakult. A bizottság v e z e t ő j e Barátossy Gábor ( M É M — E F H ) . A z ülésen Herczeg Miklós e l n ö k ­ ségi összekötő i s m e r t e t t e a bizottság összehívásának e l ő z m é n y e i t , m a j d a m e g j e ­ lentek kölcsönös „ b e m u t a t k o z á s " m e l l e t t ismertették m u n k a k ö r ü k e t , h e l y z e t ü k e t . E z t k ö v e t ő e n Barátossy Gábor j a v a s l a t o t tett a bizottság m u n k a t e r v é r e . A h o z z á ­ szólások során sok értékes j a v a s l a t , észrevétel hangzott el a bizottság jövőbeni m u n k á j á v a l kapcsolatban. A v i t a után a bizottság e g y h a n g ú s z a v a z a t t a l m e g v á l a s z ­ totta Bach Istvánt t i t k á r r á . V é g ü l a bizottság v e z e t ő j e f e l k é r t e a tagokat, hogy s z e p t e m b e r l - i g nyújtsák be é s z r e v é t e l e i k e t , j a v a s l a t a i k a t az e g y e s ü l e t i f j ú s á g p o l i ­ tikai k o n c e p c i ó j á n a k k i d o l g o z á s á h o z .

A gépesítési szakosztály kihelyezett ülését Ócsán, az Erdészeti G T - n á l tartotta, s. G T t e v é k e n y s é g é n e k megismerésére, különös tekintettel a k o m p l e x fahasznosí­ tásra. _ Szomori Ferenc ü g y v e z e t ő i g a z g a t ó tájékoztatást adott arról, hogyan alakult m e g n y o l c t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t összefogásával a z erdészeti gazdasági társulás. I s m e r ­ tette a társulásra háruló e r d ő m ű v e l é s i , fahasználati, szállítási és értékesítési f e l ­ adatokat, v a l a m i n t a m u n k á k e l v é g z é s é h e z rendelkezésre álló eszközöket, azok ü z e ­ meltetési módját.

A szakosztály tagjai közül Keszler György, Beró Csaba, Radó Gábor, Balogh Ferenc, Barth Sándor, Szabó Győző, Szabó Béla és m é g többen az aprítéktermelési géplánc ü z e m e l t e t é s é v e l , az aprítékértékesítéssel kapcsolatosan tettek f e l k é r d é s e ­ ket különös tekintettel az energetikai hasznosításra, a G T gesztor tsz-eknél k o ­ rábban beüzemeltetett i m p o r t kazántípusokra. A kérdések másik csoportja az a p ­ rítógép-üzemeltetéssel és a speciális t e h e r g é p k o c s i v a l v o l t a k kapcsolatosak. Ratkóczi Miklós tájékoztatást adott a S o m o g y i E P A G - n á l kialakított hasítógépről. A k i h e l y e z e t t szakosztályülés a válaszadásokkal és Czágásch József szakosztályvezető zárószavaival ért véget.

* A HELYI CSOPORTOK ÉLETÉBŐL A

kaposvári

csoport

rendezvényén

Bazsó Csaba, a L I G N I M P E X Vállalat vezérigazgató-helyettese „Külkereskedel­ m ü n k h e l y z e t e , különös tekintettel a f a k e r e s k e d e l e m r e " c í m m e l előadást tar­ tott. A z e l ő a d ó keresztmetszetet adott a v i l á g k e r e s k e d e l e m r ő l , azon belül Európa és M a g y a r o r s z á g h e l y z e t é r ő l , a várható tendenciákról, a n e m z e t k ö z i kereskede­ lem alakulásáról. E l e m e z t e hazánk f a e x portjának alakulását. Jó tájékozottság­ gal részletezte a S E F A G tevékenységét, m e l y e t j ó n a k ítélt m e g . A z előadáshoz

korreferátumot

Choma

Zsolt

SEFAG

kereskedelmi o s z t á l y v e z e t ő tartott. A hozzászólások is a S E F A G e x p o r t j á v a l f o g l a l k o z t a k és a tendenciákat é r z é k e l v e adtak számot területük i l y e n irányú munkájáról. A z ö s s z e j ö v e t e l n e k k ü l ö n is rangot b i z ­ tosított az a k ö r ü l m é n y , h o g y K a p o s v á ­ rott az elkészült, n a g y o n szép M T E S Z Technika Házának első rendezvénye 'volt.

* A kecskeméti csoport összejövetelét a tsz-szövetség ( K e c s k e m é t ) és Egyetértés S z a k s z ö v e t k e z e t ( H e t é n y e g y h á z a ) térsé­ gében tartotta.

nak. A felszólalásokból kicsendült, hogy a munkabizottság működése a h e l y i cso­ porton belül történjen.

Nyúl Tóth Pál erdőmérnök, a m e g y e i tanács erdészeti f e l ü g y e l ő j e általános tájékoztatót adott a munkáról. A j e l e n l e v ő k ezután a t e r m e l ő s z ö v e t ­ kezeti munkabizottság élére k é t v e z e t ő t

választottak Pordán Béla és Virág

Ist­

ván s z e m é l y é b e n . Ezt k ö v e t ő e n tapasztalatcsere és b e ­ m u t a t ó formájában m e g t e k i n t e t t é k a f a ­ f e l d o l g o z ó üzemet, a m e l y e t a h e t é n y e g y h á z i Egyetértés M g . S z a k s z ö v e t k e z e t ü z e m e l t e t ; é v i 4000 m3 f a a n y a g o t d o l ­ goz f e l , és j e l e n l e g k i z á r ó l a g ládákat készítenek. A z ü z e m fűtése faaprítékkal történik, amit helyben állítanak e l ő hulladékból.

* A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a k ö v e t k e z ő előadá­ sokat tartották. BUDAPESTEN:

Dr. Schmidt Ernő „ T í z é v e s a N y u g a t ­ m a g y a r o r s z á g i Fagazdasági K o m b i n á t " ,

Dr. Tóth Sándor „ A vadgazdálkodás időszerű kérdései",

Ballus Tivadar mg. mérnök, a Kiskunsá­ gi M e z ő g a z d a s á g i S z ö v e t k e z e t e k T e r ü l e t i Szövetsége osztályvezető-helyettese m e g ­ n y i t ó j a és tájékoztatója után Sipos Sán­ dor csoporttitkár az állandó j e l l e g ű tszmunkabizo.ttság t e r v e z e t t megalakulásá­ v a l kapcsolatban ismertette az O E E kecs­ k e m é t i csoport e d d i g i működését, c é l ­ j a i t , t e r v e i t , szervezetét, v a l a m i n t aján­ lásokat tett a z a l a k u l ó munkabizottság­

BALASSAGYARMATON:

Czebe Gyula „Mezőgazdasági és erdé­ szeti v a d k á r o k időszerű

kérdései",

MISKOLCON:

Barátossy Gábor

„ A szaporítóanyag­

t e r m e l é s fejlesztési kérdései",

Dr. Kolonits József „ R o n t o t t e r d ő - á t a l a kítás g y o m - és cserjeirtási m ó d s z e r e i " , SZEGEDEN: Dr. Walter Ferenc „ A V I I . ö t é v e s t e r v ­ időszak v á r h a t ó fahasználati géprend­ szerei", Kovács Lóránt „ A z erdőművelés g é ­ pesítésének fejlesztési i r á n y a i " , Dr. Sólymos Rezső „ A z erdőnevelés t e r v e z é s e , végrehajtása és á t v é t e l e a modelltáblák alkalmazásával",

Illyés Béla erdésztechnikus, S z e g e d ; Ké­ ri hászlóné Kalácska Ildikó erdőmérnök, Balassagyarmat; Konyecsny Csaba nö­ vénytermesztő gépész, Somoskőújfalu; Nagy Attila, K i s b á n y o n ; Scheili Mátyás könyvelő, Nagymaros; Székely Artúr, K e m e n c e ; Tóth Mária könyvelő, Vác; Bíró Sándor erdésztechnikus, Sopron; Csesznák Szabolcs e r d ő m é r n ö k , Sopron.

* Halálozás K a i s e r T i b o r , életének 75. é v é b e n , B u ­ dapesten elhunyt.

TATABANYÁN: Kelccsényi Péter „ A gépi a d a t f e l d o l ­ gozás lehetőségei és lehetősége v á l l a ­ latunk életében", Vargáné Mayer Ilona „ A z e r d ő g a z d á l ­ kodás közgazdasági k ö r n y e z e t e " , VESZPRÉMBEN: Dr. Kapusi Imre „ N e m e s í t e t t akác­ fajták szaporítása és köztermesztésbe vonása", „ A k á c o s o k felújítása tuskózás nélkül", Szabó Győző „ E r d e i és f a i p a r i h u l l a ­ d é k hasznosításának lehetőségei, a f a brikettálás h e l y z e t e és lehetőségei és a f a - k ü l k e r e s k e d e l e m 1984. é v i kilá­ tásai" c í m m e l .

* Űj tagfelvétel: Tóth Sándor erdésztechnikus, Budapest; Nazarov Miklós gépipari technikus, Pécs. Varga János erdésztechnikus, Pusztav a c s ; Berkenyéi Andrásné Máté Anna faipari technikus, V e r ő c e m a r o s ; Bacsó Gábor erdésztechnikus, Szécsény; Far­ kas József erdésztechnikus, N a g y o r o s z i ; Hartmann Kázmér kertész, Budapest;

Guth József erdésztechnikus, 55 éves korában hunyt el. 29 é v e s erdészeti szol­ gálati i d e j é b ő l 23 é v e t a Délalföldi E F A G - n á l , 6 évet a Kiskunsági E F A G nál töltött. F i z i k a i munkás, beosztott er­ dész, M Á V - r a k o d ó k e z e l ő és f a g y á r t m á n y ü z e m - v e z e t ő , m a j d k e r ü l e t v e z e t ő erdész m u n k a k ö r ö k e t látott e l ; a sándorfalvi, sövényházi, kisteleki és h a r k a k ö t ö n y i er­ dészetek k ö r z e t é b e n a k ö m p ö c i k e r ü l e ­ tet irányította. G á r g y á n I m r e erdésztechnikust 40 éves korában r a g a d t a el a halál. Balotaszállás, K e l e b i a , J á n o s h a l m a v o l t a k szolgá­ lati állomáshelyei. Segédmunkásként kezdte, m a j d szakmunkás, később b e ­ osztott erdész és k e r ü l e t v e z e t ő erdész lett. E r e d m é n y e s munkássága további kifejtését, t e r v e i n e k m e g v a l ó s í t á s á t k o ­ rai halála m e g a k a d á l y o z t a . Dudás János erdész tagtársunk 73 é v e s korában hunyt el. M u n k á s , erdőőr, b e ­ osztott erdész és k e r ü l e t v e z e t ő erdész m u n k a k ö r ö k b e n d o l g o z o t t , e l ő b b az esz­ t e r g o m i érsekségnél, m a j d a k ö z a l a p í t ­ v á n y n á l . A felszabadulás után a kis­ kunhalasi erdészet k ö r z e t é b e n , illetőleg a h a r k a k ö t ö n y i e r d é s z e t n é l dolgozott.

A Z E R D Ő S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G A . E l n ö k : dr. Sólymos Rezső, a m e z ő g a z d a s á g i tudomá­ n y o k (erdészet) doktora, Budapest; í ő m u n k a t á r s : 3érőmé René, Budapest. T a g o k : dr. Balázs István Budapest; Bánszegi József, K e m e n c e p a t a k ; dr. Bondor Antal, B u d a p e s t ; dr. Berdar Béla, V i s e g r á d - Botos Géza, D e b r e c e n ; Cebe Zoltán, S z o m b a t h e l y ; dr. Csotonyi József, Budapest; Deák István T a m á s i ; dr. Erdős László, Budapest; dr. Firbás Oszkár, S o p r o n ; Gáspár-Hantos Géza Budapest; Hajak Gyula, Budapest; dr. Herpay Imre, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k ( e r ­ dészen kandidátusa, S o p r o n ; dr. Járó Zoltán, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) kandidá­ tusa Budapest; dr. Kecskés Sándor, a műszaki t u d o m á n y o k doktora, S o p r o n ; Keszthelyi István, Budapest; Király Pál, Budapest; dr. Királyi Ernő, a közgazdasági t u d o m á n y o k kandidátusa, Budapest- dr Kiss Rezső, Budapest; Lakatos Zoltán, K a p o s v á r ; Lőcsey Iván, Budapest; Murá­ nyi János, G ö d ö l l ő ; Rodek Márton, L e n t i ; dr. Rdcz Antal, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdé­ szet) kandidátusa, Budapest; Soós K á r o l y , K e c s k e m é t ; Stádel Károly, G y ő r ; dr. Szentkun Ferenc S o p r o n ; dr. Szepesi László, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) doktora, Budapest; dr Szikra Dezső, V e s z p r é m ; Tóth István, V á c ; dr. Tóth Sándor, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y o k (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varga Béla, E g e r ; V i d a László, S z e g e d .