TARTALOM INHALT CONTENTS

Magyar Építõipar

2010. LX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

TARTALOM Kulcsár Attila DLA: Nyíregyházi fõiskola Campusa „A világ legjobb középülete 2009-ben” ..........................................................................................................82 Molnár György – Tornai László – Tóth László: Budapest Ferihegyi repülõtér 2-es terminál – „Sky Court” tartószerkezeti tervezése ............................................................86 Dobszay Gergely: Homogén ház és burkolt tetõk 2. rész Épületszerkezeti megoldások és tervezési elvek .............................................................................................90 Fabacsovicsné Kovács Krisztina: Balatonfüredi városi múzeum felújítása .................................................................................96 Schweighoffer Gabriella: Veszprém Megyei Földhivatal épületének komplex akadálymentesítése „Az év akadálymentes épülete 2009” ...................................................................................................99 Dr. Nemcsics Ákos: A földbõl való építkezés néhány aspektusa ................................................................................................103 Bozsaky Dávid: Földbeágyazott lakóépületek..............................................................................................................................109 Bachmann Bálint DLA: Gondolatok a bolognai folyamatról Az európai felsõoktatás négylépcsõs felsõoktatási rendszere ..............................................................116 Koronczai Judit: ÉTE – BME Szakosztály új elgondolásokkal.....................................................................................................118 Vízy László: A Zsolnay építészeti kerámia mesterei 17. Láng (Lang) Adolf (1848–1913) építész munkássága .............................................................................................119

INHALT Attila Kulcsár DLA: Campus der Hochschule von Nyíregyháza „Das beste öffentliche Gebäude der Welt in 2009”........................................................................................82 György Molnár – László Tornai – László Tóth: Terminal 2. des Flughafens Budapest Ferihegy Planung des Tragwerkes „Sky Court”...............................................................86 Gergely Dobszay: Homogenes Haus und verkleidete Dächer, Teil 2. Baukonstruktionslösungen und Planungsprinzipien........................................................................................90 Frau Fabacsovics Krisztina Kovács: Erneuerung des Stadtmuseums von Balatonfüred ...........................................................96 Gabriella Schweighoffer: Komplexe Hindernisbefreiung des Katasteramtes des Komitats Veszprém „Hindernisfreies Gebäude des Jahres 2009” .......................................................................................99 Dr. Ákos Nemcsics: Einige Aspekte der Bauweise aus Erde ......................................................................................................103 Dávid Bozsaky: In die Erde gebettete Wohngebäude .................................................................................................................109 Bálint Bachmann DLA: Gedanken über den Vorgang von Bologna Vierstöckige Hochschulbildungssystem der europäischen Hochschulbildung....................................116 Judit Koronczai: Baukundenverein (ÉTE) – Budapester Technischen Universität (BME) Fachabteilung mit neuen Vorstellungen ..........................................................................................................118 László Vízy: Meister der architektonischen Keramik von Zsolnay 17. Tätigkeit des Architekten (1848–1913) Adolf (Lang) Láng.......................................................................................119

CONTENTS Attila Kulcsár DLA: Campus of the College of Nyíregyháza „The best public building of the world in 2009” .............................................................................................82 György Molnár – László Tornai – László Tóth: Budapest Ferihegyi Airport Terminal 2 design of the „Sky Court” structure...................................................................86 Gergely Dobszay: Homogenous house and covered roofs, Part 2 Constructional solutions and design principles ...............................................................................................90 Krisztina Kovács Fabacsovicsné: Reconstruction of the city museum of Balatonfüred..............................................................96 Gabriella Schweighoffer: Ensuring complex accessibility of the Land Register Office building of Veszprém “Accessible building of year 2009”.......................................................................................................99 Ákos Nemcsics, Dr.: Some aspects of building from the earth ...................................................................................................103 Dávid Bozsaky: Residential buildings embedded in the earth.....................................................................................................109 Bálint Bachmann DLA: Thoughts about the Bologna process The four-stage higher education system of the European higher education........................................116 Judit Koronczai: ÉTE – BME Department with new ideas............................................................................................................118 László Vízy: Masters of Zsolnay architectural ceramics 17. Works of Architect (1848–1913) Adolf (Lang) Láng .................................................................................................119

MAGYAR ÉPÍTÕIPAR 2010. 3. SZÁM

81

A Nyíregyházi Fõiskola Campusa „A világ legjobb középülete 2009-ben” KULCSÁR ATTILA DLA*

Elõzmények A blikkfangos cím biztosan sokakat irritál, de vizsgájuk meg mi kell ahhoz, hogy egy épületegyüttes e kitüntetõ cím büszke cím birtokosa legyen. Campus Martiusnak hívták az ókor Rómában a Mars mezõt, a katonai felvonulások hatalmas díszterét. Az újkori városokban az önálló telken megvalósuló egyetemi épületek együttesét hívták így. A 18. században New Yersey-ben a pázsitos telken álló oktatási épületeket keresztelték el elõször Campusnak, ma a Princeton Egyetem. Azóta minden valamirevaló oktatási intézmény igyekszik létrehozni a maga világát, külön álló épületegyüttesét, kiharcolva önkormányzati szuverenitását, ahol egyetemi polgárnak lenni rang. Ezek sokszor városok a városban, oktatási, laboratóriumi épületeket, mûhelyeket foglalnak magukban, a sportolás csarnokait és szabad tereit. A kollégiumokat, boltokat és kocsmákat, a szabadidõ eltöltésének helyeit. Vagyis a diáknak ki se kell menni a Campusról a diplomáig, ebben az autonóm világban lesz kimûvelt emberfõ. Aztán hazamegy otthonában és továbbadja, amit megtanult. Van diák, aki nem ismeri a várost, ahová akár öt évig járt. Leszállt a buszról vagy autóból kitették, és ugyanígy ment haza az ünnepekre, nyári szünetre. És sokszor az is elõfordul, hogy az Egyetem se nagyon vesz részt a település kulturális, mûvészeti és tudományos életében. Vannak kapcsolatai másik ország egyetemével, hallgatókat cserélnek. A városban legfeljebb a bohókás végzõs felvonulások idején mutatják meg magukat. A Nyíregyházi Campus késõn eredt a nagynevû elõdök nyomába, de 2010-re utolérte és a díjjal meg is elõzte õket. A Nyíregyházi Fõiskola is a felsõfokú képzés integrációjának terméke. Az egy város egy felsõfokú oktatási intézmény elv szerint. Itt a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolát és a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemhez tartozó Mezõgazdasági Fõiskolát fûzte egy szervezeti egységbe a koncepció. A Nyíregyházi Fõiskola épületeit 1965–73 között építették. A sóstói erdõbe ágyazva az akkori idõk megye-

* Ybl díjas építész

82

1. kép: Futurisztikus terv

székhelyi komfortja szerint kapott a város egy Pedagógiai Fõiskolát: oktatási épületeket, kollégiumokkal, elõadókkal, könyvtárral, tornateremmel, botanikus kerttel. Az épületegyüttest a KÖZTI tervezte, a házak. Kiss István Ybl-díjas építész alkotásai. A szerkezeti rendszere az UNIVÁZ egyik prototípusa volt, unalmas középfolyosós szervezéssel, de az iker oktatási szárny egy belsõ udvart és egy kis aulát fogott közre. Egyediségét a hozzá kapcsolt centrális szervezésû körgalériás elõadó blokkja jelentette, kiállítások és zsibongások sokszínû lehetõségével, melyet az Iskola az elmúlt 45 évében jól hasznosított. Az integráció idejére meglehetõsen lelakott és korszerûtlen lett minden egységében az idõs épületegyüttes Egyetlen erénye az erdõbe ágyazottság és a viruló botanikus kert maradt. Telepítés, beépítés A Mezõgazdaság Fõiskola a Tokaji úton a város másik fertályában osztódással szaporodó különbözõ korú és minõségû oktatási épületek, laborok, mûhelyek és a kollégium laza halmaza volt, ami egy technikumból kinövõ felsõfokú oktatási intézmény. A legértékesebb épületét Mandel Tamás tervezte, falán Mohácsi Ferenc hatalmas mozaik képével. Az ezredfordulón Világbanki hitelre pályázva mindkét intézmény megfogalmazta fejlesztéseit.

Terveket készítettem mindkét helyszínre, mert az együttmûködés még akadozott. A Mezõgazdasági Kar lovakkal és repülõkkel egyszerre akart foglalkozni, a Tanárképzõ pedig egyetemi álmokat szõtt. Kertek alatti „surranó” pályákat képzeltünk el a két intézmény közötti tanári és hallgatói közlekedésre. De szerencsére az Oktatási Minisztériumból súgás érkezett hogy semmiféle párhuzamosságot nem támogatnak, csak egy iskola egy Campus a nyerõ. 1998-ban még mindenféle futurisztikus tervek születtek a fejlesztésre, éppen az én rajzasztalomon (1. kép) de semmiféle gazdasági alapja nem volt, telket kellett szerezni a szomszédban és szabályozási tervet módosítani, a Campus számára. A Tanárképzõ farmezsgyéje mentén a Kótaji úton a Nyírerdõ telephelye volt néhány szolgálati lakással az erdészek számára és egyegy faiskola. A kettõ között a botanikus kert, tornacsarnok, uszoda. Így a két intézmény, szerves összekapcsolására egy via scolae-ra fûzve a közösen használt oktatási egységekkel nagyszerû lehetõség kínálkozott A helyszínrajz struktúráját elemezve az épületek elrendezése a Sóstói út mentén az észak-déli tengelyû kubusokkal, koordináta váltás nélkül, helyenként összekötõ lepényekkel és közlekedõkkel egy Bauhaus iskola együttesre emlékeztet. Ebbõl a rendbõl csak a Mezõgazdasági Kar tömege lóg ki, de annak


2. kép: A Campus helyszínrajza 1. Mezõgazdasági és Mûszaki Kar épülete: Építész Kulcsár Attila DLA; 2. Testnevelési és Élettudományi Tanszék új épülete; 3. Sandra Hotel 420 fõs Ifjúsági Szálló, új épülete; 4. Matematikai és Informatikai Intézet új épülete; 5. 1200 fõs kollégiumi együttes rekonstrukciója; 6. Energiai központ, új építés, és rekonstrukció; 7. Tanulmányi épület rekonstrukció; 8 Kodály Zoltán Kulturális központ új épülete; 9. Körelõadó rekonstrukciója; 10 Hallgatói Információs Központ épület a könyvtárral; 11 Dísztér új építés és rekonstrukció.

is a tantermi szárnya a többivel azonos állású. (2. kép) Díjak, elismerések Az országos tervpályázat, és a legjobb tervek kiválasztása után elkezdõdhetett a Campus építése, amelyik 2009ben az „Világ legjobb középülete „Prix Excellence 2009 díjat érdemelte ki a FIABCI, a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértõi szövetség és a The Vall Street Journal közös építészeti díját. Erre a díjra már megépült, már mûködési tapasztalatokkal rendelkezõ funkcionális rendszerek, építészeti együttesek pályázhatnak. A díj az egységes építészeti minõség, racionális mûködtetés, a finanszírozás átláthatósága és gazdasági érdekek mentén szervezõdõ összefogások sikerét jutalmazza, a megvalósítás pénzügyi konstrukcióját. Hogy a díjnak mennyi az értéke az építészeti presztízs-piacon, és hol van a minõség mércéje, azt jól jelzi, hogy a díjat korábban a Mûvészetek Palotája, a gödöllõi kastély felújítása is elnyerte. Az elmúlt évben a lakóház kategóriában az Orczi Fórum Budapest kapott hasonló elismerést. Vagyis csakis minõségi épületeket díjaznak, amelyeknek a finanszírozása min-


denkinek hasznos befektetõi, megtérülési megfontolások mentén szervezõdött. A felsõoktatás hosszú távú befektetés és humánpolitikai érdek. Amennyiben a tárgyi feltételek megteremtésének nincs más módja, akkor

meg kell találni azt a szabad forrást, amelyik megelõlegezi a fejlesztést vagy a versenyképesség téri környezetének létrehozását. Az elmúlt 10 év alatt ez a Fõiskolai Campus olyan egyenletesen és min-

3. kép: Új Hallgatói Információs Központ (HIK.)

83

denre kiterjedõen megújult, hogy lehetetlen nem elismerni a komfortosságát, olajozottságát – jó itt tanulni és dolgozni. Kevés ilyen komplett felsõoktatási intézmény mûködik ma az országban. Az állami finanszírozásban megújult Fõépület kiegészült egy nagy befogadó képességû aulával, könyvtárral. A Hallgatói Információs Központ Balázs Tibor tervei szerint épült meg. (3. kép) Már ez az együttes is kivívta a szakma érdeklõdését. Balázs Tibor és Dezsõ Zsigmond „Csonka Pál érmet” kapott 2003-ban a magas színvonalú építész és szerkezettervezõi együttmûködésre. A Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar, oktatási és mûhelyblokkjának új épületét a közös Campushoz kapcsolódóan egy team élén Kulcsár Attila DLA építész tervezte, az országos nyílt pályázat megnyerése után. (4. kép). Ez a két épület biztosítja azt a meghatározó mûszaki minõséget és egyéni karaktert, amely a Campus minden nézetében visszaköszön, az iskola tablóin, a város képeslapjain, és amelyek közé ki lehetett feszíteni azt a viszonylag semleges épület-szövetet, amely megújulása után a hallgatói tömeg befogadáséra képes. A fõépületek, a Hallgatói Információs Központ és az új Mûszaki Kar épületének átadása után kifulladtak az állami források, és az iskola elõre menekülõ tervei megvalósítása érdekében a PPP a

5. kép: Sandra Hotel

84

4. kép: Új Mûszaki és Mezõgazdasági Kar épülete

(Public Private Partnership) forrásait vette igénybe. Ez a magánszféra és az állam közötti közös fejlesztéseket tesz lehetõvé. Ennek keretében a privát tõkebefektetõk vállalkoztak az infrastrukturális szolgáltatások biztosítására, és létrehozására. Az állam pedig vállalja, a racionális fejlesztések számára a törlesztés, a fizetés garanciáit.

Funkcióegységek Nyíregyházán a Strabag ZRT. volt az, aki a befektetõi tõkét biztosította elsõként a kollégium fejlesztéseihez, 20 éves futamidõ intervallummal. Ez a régi épületek rekonstrukciójával kezdõdõdött és összesen 1240 komfortos férõhely jött létre, ahol liftek, fürdõszo-

6. kép: Média centrum


bás egységek tették vonzóbbá az emeleti szinteket. Az épületek az UNIVÁZ szalagablakai helyett vonalkódos szintenként eltérõ változatos ablakrendszer hõszigeteléssel együtt készült. Egyidejûleg teljes héjazat, és burkolatcsere, valamint az elektromos rekonstrukció, tûzjelzõ rendszer és füstelvezetés kiépítése elkészült. A PPP programok szerencsés hozadéka az egy ezrelékes nagyságrendben képzõmûvészeti alkotások beruházáshoz kötelezõ a megvalósítása. Itt országos pályázat eredményeként az unalmas végfalakra országos pályázattal kiválasztva a mûvészt Jovánovics Tamás térplasztikája került. (címlap) A program során új kollégiumi épületet is megvalósítottak: A Sandra Hotel, mint ifjúsági szálló 420 új férõhellyel bõvítette az Intézmény kollégiumi kapacitását. A középmagas tömeg a két Kar épületegyütteseinek csuklópontjába helyezni, a középmagas tömeget, jó döntés volt. A homlokzatot a szürke szendvics falpanelek között felfutó ablaksávok bontják meg. A közösségi tereket, boltokat, bejáratokat, a finn-forest „magyar hangja” – réteglemez burkolja. Ezáltal a látómezõ alsó sávja változatosan, dobozolt, tagolt és megbontott, nyíláskeretezésekkel feloldja a felsõ szintek monotóniáját. (5. kép) Késõbb az épülethez csatlakozott a Testnevelési és Élettudományi Tanszék háromszintes tömege, az utca felõl eltakarva a tornaterem divatjamúlt tömegét, és így egységes megújult arculatot adott kapott délrõl az épületegyüttes.

szer, mely magas szintû teremakusztikai és audiovizuális szolgáltatást, színpadi és nézõtéri tájékoztatást és kommunikációt tesz lehetõvé. A galéria falát az Áramlás nevû kép díszíti, Kovács Lola és Szilágyi Teréz alkotása. A képzõmûvészeti alkotások a Campus tereit annyira vonzóvá teszik, hogy a nemzetközi zsûri elsõ díjjal jutalmazta. Az Iskola külsõ és belsõ tereiben mindig felbukkan egy racionalitáson túlmutató artisztikus elem, mint a klasszikus épületekben, és ahol ez nem volna, ott a természeti környezet foglalata dominál, és ez teszi olyan szerethetõvé ezt az épületegyüttest. A Sóstói útról hatalmas elõtér fogadja a látogatót, a gépkocsi parkolók kitiltása után látványos parkterülettel, benne Nagy Lajos Szent István szobrával és Bodó Károly szökõkút mobiljával. (címlap belsõ kép) Mindketten az iskola oktatói, így végre lehetõséghez jutottak a helyi képzõmûvészek is. Az épületek tereivel párhuzamosan az infrastruktúra is fejlõdött. Szerencsés városszerkezeti adottság az iskola közelségében lévõ városi stadion, melynek parkolóit hétköznapokon használják a diákok, és hétvégeken a szurkolók az iskola gépkocsi állásait. Az elsõ ütem építésekor megvalósult gázmotoros klíma rendszert folyamatosan bõvítették, úgyhogy mára az iskola nyáron önellátó a hûtésben, klimatizálásban. A folyamatos üzemelés mellett a termelt elektromos áramot az iskola értékesíti, ez fedezi a karbantartás és a gázfogyasztás költségeit. PPP beruházás gazdasági mutatói

A központi épület rekonstrukciója Az ötemeletes oktatási szárny horizontális tömegére a nyolcvanas években magastetõs ráépítés történt. A II. tûzállóságúvá tett tantermi szint, idegen sziluettként koronázta a lapostetõs tömegeket. Az elsõ feladat volt ettõl a ráépítéstõl megszabadulni és az alatta lévõ szinteket olyan racionálisan átszervezni, hogy a megszûnt terek visszapótlására kerüljön sor. Ez olyan komplexen sikerült, hogy a két középfolyosós traktus között meglévõ belsõ udvarok is hasznosultak, ezáltal egy nagyszabású rendezvényterem és médiacentrum jött létre, az iskolán belül – egy térségi oktatási és kulturális centrum. (6. kép) A többcélú tér három szinten galériásan fogja közre a nézõteret és színpadot. A régi udvari traktus tereit hozzákapcsolva a nagy belmagasságú térhez. Ez a beruházási projekt 29 000 m2-t érintett és 900 fõs konferencia térrel bõvült az iskola kapacitása. Különleges adottsága teremnek hogy kiépült benne egy teljesen digitális jelátviteles elektroakusztikai rend-


Az alábbi adatokban a bérleti díjak: magukban a foglalják a beruházási költségek törlesztõ részét, az üzemeltetés költségeit és a közmûköltségeket. 1. Tanulmányi épület felújítása, új rendezvényteremmel 29 022 m2 PPP program (rekonstrukció) Bekerülési költség 2 197 797 Ft + Áfa Induló bérleti díja: 266 328 000 Ft/év + Áfa 2. Sandra Hotel, Ifjúsági Szálló 7186 m2 PPP program (új építés) Bekerülési költség: 1.124 000 Ft + Áfa Induló bérleti díja: 133 758 000 Ft/év + Áfa – Kollégiumi rekonstrukció: 18 665 m2 PPP program. Bekerülési költség 2 244 137 Ft + Áfa Induló bérleti díja: 258 703 000 Ft/év + Áfa Valamennyi futamidõ: 20 év Vagyis a fejlesztések bérleti díj mindösszesen: 658 789 000 Ft + Áfa/év. Az államilag finanszírozott hallgatók száma 2009-ben Nyíregyházi Fõiskola

Karain: 8000 körüli fõ volt. Amíg a hallgatói létszám gyökeresen nem változik, a bérleti díj törlesztésével nem lehet gond. De van ez a demográfiai hullám, és vannak a többi egyetemek, fõiskolák, akik szintén a piacról élnek, és el lehet csábítani hallgatókat egymástól. Vagy meghúzhatják a felvételi ponthatárt olyan magasan, hogy nem jut Nyíregyházára elegendõ. De ha ez nem történik meg nincs mitõl félni. Ennek a szegény keleti országrésznek még nincsenek demográfiai gondjai, és a fiataljainak nincs pénze távolabb tanulni. Vagyis a fejlesztések bruttó összeg: 5 565 934 Ft + Áfa A 20 év alatt kifizetett bruttó bérleti díj: 13 175 780 Ft + Áfa Nyíregyháza Fõiskola Campus alkotói stábja: Az alábbi épületek állami finanszírozásban valósultak meg 1. Mezõgazdasági és Mûszaki Kar épülete: Építész tervezõ: Kulcsár Attila DLA Kivitelezõ: I. Ütem: Magyar Építõ Zrt, II. Ütem: Strabag-MML Kft., Kraftszer Kft. Siemens Zrt., HP Magyarország Kft. (Épült: 2000–2004) 10. Hallgatói Információs Központ épület a könyvtárral: Építész: Balázs Tibor „A” Stúdió 90 Kft. Kivitelezõ: Strabag-MML Kft., az elõzõ alvállalkozókkal A PPP programba megvalósult beruházás épületei, a helyszínrajzi jelöléssel azonosítva: 2. Testnevelési és Élettudományi Tanszék új épülete, 3. Sandra Hotel 420 fõs Ifjúsági Szálló, új épülete, 4. Matematikai és Informatikai Intézet új épülete, 5.1200 fõs kollégiumi együttes rekonstrukciója, 6. Energiai központ, új építés, és rekonstrukció, 7. Tanulmányi épület rekonstrukció, 8 Kodály Zoltán Kulturális központ új épülete, 9. Körelõadó rekonstrukciója, 11. Dísztér új építés és rekonstrukció. (Épült: 2003–2008) A PPP programban megvalósuló épületek generáltervezõje: Vezetõ építésztervezõ: Balázs Tibor, B 5 Stúdió Kft, Nyíregyháza, a „Világ legjobb középülete” pályázat 2009 évi gyõztese. Társtervezõk: Szerkezettervezés: Veres Menyhért, C 16 Stúdió Kft. Épületgépészet: Fekete András Nyírprogresz Kft. Elektromos tervezõ: Rajkai Ferenc: Hungaroprojekt Kft. A PPP program beruházója és generál kivitelezõje: STRABAG-MML Kft., Budapest Fotók: Kulcsár Attila

85

Budapest, Ferihegyi repülõtér 2-es terminál „Sky Court” tartószerkezeti tervezése MOLNÁR GYÖRGY* – TORNAI LÁSZLÓ* – TÓTH LÁSZLÓ*

Elõzmények A kizárólagos magyar, magántulajdonban lévõ KÉSZ vállalatcsoport zászlóshajója, a KÉSZ Építõ és Szerelõ Zrt. nyerte el a Ferihegyi T2 Terminál bõvítésének megvalósítására kiírt pályázatot, mely nem csak a magyar repülés, hanem az egész ország számára is stratégiai projekt. Megbízónk a Budapest Airport Nemzetközi Repülõtér Üzemeltetõ Zrt. A szerzõdést 2008 év végén írta alá a két fél, mely egyben a komplex feladat (generál kiviteli tervezés, és generál kivitelezés) azonnali megkezdését jelentette. A T2 Terminál bõvítése három fõbb ütemre bontható (1. sz. kép): 1. ütem: A 2A és 2B terminálok között elhelyezkedõ „Sky Court” (Égi Udvar) megépítése 2. ütem: A 2B terminál átalakítása és bõvítése kb. 13 méterrel a légi oldal felé 3. ütem: A mintegy 190 m hosszú „B móló” megépítése, amely a 2B terminálhoz a légi oldal felõl csatlakozó többszintes épület Írásunkban részletesebben a jelenleg már szerkezetkész Sky Court (1. ütem) statikai tervezésérõl számolunk be. A tervezõk és a tervellenõrzés A kiviteli tervezés alapja a KÖZTI Zrt. és az UVATERV Zrt. által készített tender tervdokumentáció. A generál kiviteli tervezõ a KÉSZ Építõ Zrt., az építésztervezõ Tima Zoltán Ybl díjas építész (KÖZTI Zrt.). A tartószerkezeti tervezés több tervezõ szervezet együttes munkája: – KOKOPELLI Kft.: alapozás és munkatér határolás – UVATERV Zrt.: pincei szerkezetek, csatlakozó alagút és híd – KÉSZ Építõ Zrt.: Vasbeton és acélszerkezet (a cikk szerzõi) – CAEC Kft.: födémek vasalása (költséghatékony, igénybevétel követõ BAMTEC technológiával) – Dr. Papp Ferenc egyetemi docens: íves tetõszerkezet acélvázának egyedi csomóponti héjelemes vizsgálata [1]

* okl. építõmérnök

86

1. kép: Madártávlatból a fejlesztés ütemei: 1. ütem – Égi Udvar; 2. ütem – 2B terminál; 3. ütem – B móló

Tervellenõrzés – R&P RUFFERT Ingenieurgesellschaft mbH: számítások és kiviteli tervek – FIDIC nemzetközi „team”: formai követelmények Szerkezeti leírás A Sky Court egy pinceszinttel, valamint érkezési-, indulási- és galériaszinttel rendelkezõ, nagy fesztávú acél szerkezettel lefedett épület, mely a 2A és 2B terminálokhoz közvetlenül csatlakozik. Alaprajzi mérete kb. 126 x 68 m. Alapozása mélyalapozás, a felépítmény monolit vasbeton- és acél szerkezetû. A mozgási hézag nélküli pincei „doboz”-ról indul a három dilatációs egységbõl álló vasbeton felszerkezet, amely a 68m fesztávú acél rácsos tartós fedést fogadja (2. sz. kép). A tervezés az EUROCODE (MSZ EN) szabványsorozat szerint készült. Munkatérhatárolásként fúrt talajszegekkel erõsített, lõttbetonnal stabilizált rézsûket alkalmaztunk, valamint meglévõ épületek határán, ahol a rézsûs kialakításra nem volt hely, ott talajhorgonnyal gyámolított „jet-grouting” oszlopok készültek. Az épület alapozását fúrt talajkiszorításos, valamint talajhelyettesítéses (CFA) helyszíni cölöpök adják, illetve azokon a részeken, ahol a cölöpözés nem volt kivitelezhetõ, ott jet-grouting technológiával készültek a vasalással erõsített, habarcsosítással szilárdított

talajoszlopok. A cölöpök és a fejtömbök kapcsolatát úgy kellett kialakítani, hogy a földrengés esetén várható jelentõs vízszintes erõ (cölöpönként kb. 100-150 kN) átvétele megtörténjen, így a korábbi szokásoktól eltérõ módon a cölöpöket nem a fejtömbök alsó síkjáig, hanem 10 cm-rel felette kellett visszavésni. A cölöpcsoportokat összefogó alaplemezt a tender tervi értékhez képest 30 cm-re felvastagítottuk, részben azért, hogy az együttdolgozást biztosító tárcsahatás feszültségeit biztonsággal viselje, másrészt a vízzárósági kritériumok miatt. A német tervellenõrökkel az alaplemez betonjának zsugorodásáról folytatott hosszas szakmai-elméleti vita azt eredményezte, hogy hazai a gyakorlatban bevált és alkalmazott fajlagos vasmennyiség közel kétszerese került az alaplemezbe. A pincei szerkezeteken annyi módosítást hajtottunk végre, hogy míg korábban a dilatáció az alaplemez felsõ síkjától indult szerkezetkettõzéssel, most ezt a dilatációt megszüntettük. A pincei szintre további merevítõ falakat építettünk – egy zárt, merev „dobozt” hoztunk létre –, ezzel biztosítva egy merevebb, magasabb szintre emelt befogást, és csökkentve ezzel az alaplemez és a pince feletti födém tárcsahatásból eredõ igénybevételeit, mely a szintugrásoknál lett volna kritikus. Az épület tervezésénél és építésénél figyelembe kellett venni, hogy a korábbi elbontott épület részeként megmaradó trafó, amely a 2A Terminált látja el


2. kép: Keresztmetszeti látványterv

energiával a pincei szinten zavartalanul üzemelhessen. A trafó épülete („G” épület) egy esetleges ráépítés terhét nem képes viselni, így gyakorlatilag a Sky Court-ot a „G” épület köré-fölé kellett megépíteni. A trafó födémét csak az érkezési szint hasznos (csomagosztályozó) terhe terheli, azonban ehhez is szükség volt a födém megerõsítésére: az együttdolgozást nyírócsapokkal biztosító rábetonozással, illetve azon helyeken, ahol az alsó vasalás számítással nem volt megfeleltethetõ, ott a födém alsó síkjára ragasztott nagy szilárdságú szénszálas szalagokkal történt a megerõsítés. A trafó fölött nagy fesztávú (19 m) monolit vasbeton gerendák közvetítik az érkezési és az indulási szint terheit a G épület melletti pillérekhez. Miután a kiemelt fontosságú csomagtechnológia miatt az érkezési szint felett a szerkezeti magasság erõsen korlátozott volt, ezen gerendák közbensõ támaszát a gerendákról induló húzott vasbeton pillérek adják, melyek az indulási szint feletti 180cm magas kiváltó gerendára vannak „felkötve”. Ezeknél a gerendáknál élnünk kellett azzal az Eurocode 2 adta lehetõséggel – a Magyar Szabvánnyal szemben –, hogy a gerenda nyomatéki vasalása szükség esetén több, mint két sorban is elhelyezhetõ. Itt gerendánként összesen 49 db F32-es betonacélról van szó, aminek toldását hüvelyes betonacél toldókkal oldottuk meg a kezelhetetlen betonacél halmozódások elkerülése érdekében. A vasbeton felépítmény falakkal merevített pillérvázas szerkezet, gombafejes síklemez födémekkel. A gombafejekre természetesen az átszúródásra való megfeleltethetõség miatt volt szükség. Az Eurocode 2 lényegesen kisebb fajlagos határerõt enged meg a beton nyírási tönkremenetelére, mint a Magyar Szabvány, ezért olyan helyekre is kellett nyírásra méretezett vasalást a lemezben elhelyeznünk,


ahová a „Magyar Szabványos szemléletünk” nem igényelte volna. A másik átszúródással kapcsolatos MSz-tõl való különbözõség az, hogy az EC2-ben a beton nyírási teherbírásának meghatározásában szerepel a födém teljes értékûen lehorgonyzott húzott vasalásának fajlagos értéke a vizsgált átszúródási kerület mentén. Ezért külön kellett figyelni arra, hogy az alkalmazott nyomatéki vasalás hosszát a nyomatéki ábra határozza-e meg, vagy ennél hosszabb vasat igényel-e az, hogy a vizsgált átszúródási kerületen túl megfelelõen le legyen horgonyozva. A pince feletti födém több szintugrást is tartalmaz, míg az érkezési és indulási szint feletti födém jellemzõen egy szintû zsaluzási síkkal készül. Az indulási szint feletti födémben a légi oldalon egy hatalmas ellipszis alaprajzú (kb. 80x25m) nyílást biztosít nagy belmagassággal, és izgalmas belsõépítészeti kialakítással (3. sz. kép). Az üveghomlokzat elõtt a födémek nem is érnek össze, így az ellipszis egyik oldala szinte teljesen nyitott, melyen keresztül látványos kitekintés nyílik a légi oldal felé, ill. láthatjuk az acél lefedés letámasztását. Az ellipszis ívét adó peremgerenda, vasalásának megtervezése és kivitelezése szintén érdekes

feladat volt a pontról pontra változó sugár miatt. A galéria szint feletti födém jellemzõen acél szerkezetû, vasbeton szerkezet csak a 2A, és 2B terminálok melletti raszterközben vannak, ami, egyben az acél szerkezet vízszintes megtámasztását is adja. A galéria szinti acél szerkezet alaprajzilag is nélkülöz mindenféle szabályosságot, ami további tervezési és gyártási nehézségeket tartogatott számunkra. A Sky Court egyik legattraktívabb fejezete az acélszerkezetû tetõfedés (4. sz. kép). 16 méter magas üvegfalakkal, lélegzetelállító kilátással és egy különleges, dinamikát sugárzó tetõ. Szerkezete: 14 darab önálló, háromövû rácsos tartó (magassága 2.75m, tengelyszélessége 4.50m), amelyek a földi oldaltól a légi oldal felé futnak változó görbülettel. A légoldalon szivar alakú karcsú „A” oszlopok szolgálnak támaszként. A keretállás távolság 8.40 m. A fõtartókat az elõreugró 15 méteres tetõkonzol merevítõ rendszere fogja egybe. A szerkezettervezõ statikusok egy tetszetõs, látszó tartószerkezetet képzeltek el, amit az elemzett külföldi példák többsége (tízbõl kilenc esetben látszó, burkolatlan szerkezet) is igazolt. Az építészek, gépészek elképzelése azonban más volt. Olyan szerkezetet kellett tervezni, amely tartja a tetõt, burkolatokat, gépészetet, kezelõjárdákat, tranzitfolyosót, vezetékeket és egyebet. A majd 70 m fesztávot úgy kellett áthidalni, hogy egy fõtartó összes terhe önsúllyal, meteorológiai terhekkel együtt kb. 2 tonna/m! Így jutottunk el a háromövû rácsos tartóhoz, és így adódott a következõ kérdés: milyen szelvényekbõl építsük fel? A tendertervben az övek melegen hengerelt HEA/HEB szelvények voltak, a rács-rudak pedig zártszelvények igen bonyolult csomóponti kialakítással. A csõ keresztmetszetû rúdszelvények melletti döntés végül is alapos összehasonlító elemzés eredményeképpen született meg. A csõszelvények kisebb súlyt, egyszerûbb csomópontokat, és keve-

3. kép: Indulási csarnok

87

4. kép: Három övû acélszerkezetû fõtartó beemelése, szerelése

sebb varratot eredményeztek, mint a melegen hengereltek (5. sz. kép). A felhasznált csõmennyiség 760 tonna. A tervezés folyamatának tanulságai A tartószerkezeti tervezés egyik legnagyobb kihívását a 2009. január 1-jén életbe lépõ földrengésre való tervezést tartalmazó MSZ EN 1998 szabvány jelentette. Miután a látvány megálmodása és a koncepcionális kialakítás már jóval hamarabb megszülettek, ezért egy igen sok kötöttséggel rendelkezõ szerkezetet „örököltünk”, amit csak nagy erõfeszítéssel, és szerkezeti megerõsítéssel tudtuk a legújabb földrengés szabványnak megfeleltetni. Az MSZ EN 1998 a korábbi ajánlásoknál magasabb alapgyorsulás értéket tartalmaz, így az igénybevételek is nagyobbak lettek, ami azt jelentette, hogy szükséges volt egyes vasbeton szerkezeti elemek méreteit megnövelni, ill. ahol lehetett további merevítõ falakat alkalmazni. A fajlagos vasmennyiségek még így is igen magasak lettek. A legnagyobb terhelésû merevítõ falakban meghaladták a 250kg/m3-t. Ilyen betonacél sûrûség mellett a beton összetétel és a bedolgozás is speciális kezelést igényelt. A vasbeton szerkezetek számítását 3D-s végeselemes szoftverrel (Axis-VM) végeztük. A szerkezet, és a támaszviszonyok aszimmetriája miatt nem tudtunk a modellen egyszerûsíteni, így kénytelenek voltunk a teljes épületet modelljét felépíteni. Miután a globális viselkedésre, és a merevítõ elemek igénybevételeire koncentráltunk, ezért elhagytuk a modellbõl azokat az elemeket, amik a földrengéses számítás eredményeit jelentõsen nem befolyásolják (pl. gombafejek, gerendák stb.) Még így is közel egynapos futás idõre volt szükségünk, hogy egy-egy változtatás eredményét ki tudjuk értékelni. Két modellen dolgoztunk egyszerre: egy nem

88

földrengéses rendszeren, amely minden tartószerkezeti elemet tartalmazott, és egy földrengéses rendszeren, melynek felépítése a merevség vizsgálatra fókuszált. Így ha volt a tervezés közben valami jelentõsebb szerkezeti változás (pl. a szakági tervezõk újabb és újabb nagyméretû áttörés igényei), akkor azt mindig duplán kellett a modelleken megmódosítani, számíttatni, és kiértékelni. Bár az épület merevítõ rendszerének és tömegeloszlásának „szabálytalansága” nem teszi lehetõvé az EC8 szerint a helyettesítõ erõ módszerének alkalmazását, mégis végeztünk egy ilyen ellenõrzõ számítást, hogy lássuk milyen eredményt szolgáltat a rezgésvizsgálaton alapuló számításhoz képest. A cölöpök vízszintes terhe átlagosan 10–20%-kal adódott nagyobbra a helyettesítõ erõ módszerével, ill. a merevítõ falakban az igénybevételek

eloszlása volt eltérõ a két számításban. Ez utóbbi nyilván annak is betudható, hogy az alapnyíróerõbõl visszaszámolt helyettesítõ vízszintes terhet egy-egy födémen nehéz az adott szint tömegeloszlásának és elmozdulásának megfelelõen pontosan mûködtetni. Tanulságul szolgál, hogy az épületek szerkezeti rendszereinek megalkotásakor, ill. a közelítõ számítások eredményeinek vizsgálatakor érdemes jelentõs tartalékokat hagyni a merevítõ rendszerben, a hasonló jelenségek okozta nehézségek elkerülésére. Szükségesnek érezzük azt is, hogy a jövõben a tervezés legelsõ fázisától kezdve intenzív együttmûködés alakuljon ki építész és tartószerkezeti tervezõ között, hogy már a kubatúra alakításánál olyan épület formálódjon, ami megfeleltethetõ a kötelezõ földrengésre való méretezésnek. Az ide vonatkozó irányelvek egyszerûek, nem csak a Szabványban, hanem a szakirodalomban is fellelhetõek. Az erõtani számításokon felül a vasbeton felszerkezetek zsaluzási tervei, és egyes részletek vasalási tervei is 3D-s modellezéssel készültek. Ennek lényege egy „élõ” 3D-s modell, amelybõl metszetek felvételével automatikusan generálhatók a födémtervek, falnézetek stb. Ez rendkívül felgyorsítja a rajzolást, és kiküszöbölhetõek bizonyos könnyen elkövethetõ hiba típusok, amelyek elõfordulási valószínûségét a feszített határidõk csak fokozzák. Ilyen lehet például, hogy ha egy szerkezeti elem (pl. gerenda) geometriája változik, akkor az automatikusan meg kell, hogy jelenjen az összes kapcsolódó terven: födém-, csatlakozó gerenda-, csatlakozó pillér- és a pozíciós ter-

5. kép: Szerkezet építése a földi oldal felöl


galmas stabilitási viselkedését vizsgáltuk. Gazdaságos a magas anyagminõségek használata. Az acélszerkezetek konstrukciós tervezése szintén 3D-s modellezéssel készült. A térbeli modellbõl automatikusan készültek a gyártmánytervek és a listák. A speciális szerkezet kiviteli tervezési fázisában a hegesztõmérnökök, gépészmérnökök bevonása és a társszakmákkal való egyeztetés is eredményesnek bizonyult.

6. kép: 3D-s vasalástervezés – vb szerkezet a fõtartót fogadó acél szerelvénnyel

ven is. „Csak” újra kell mindig a rajzokat generálni. Ez a fajta tervezés azonban még fejlõdési lehetõségeket is rejt magában. Például az automatikus kótázás még nem mûködik megbízhatóan, ill. a metszet – amely valójában egy mélységgel rendelkezõ metszet-test – az íves elemek kiterítésére nem alkalmas. Vetületi nézetet kapunk eredményül akkor is, ha az íves elem mentén poligonálisan definiáljuk a metszet-test határát. A 3D-s vasalás rendkívüli elõnye többek között az, hogy a betonacélok esetleges ütközése már a monitoron kiderül, illetve a bonyolultabb armatúrák összeszerelésének könnyebb magyarázhatóságára a különbözõ nézõpontból megmutatott térbeli nézetek adnak lehetõséget (6. sz. kép). Mindezek mellett a kivitelezõinkkel folytatott intenzív kapcsolat, az építkezésrõl érkezõ visszajelzések tovább segítették a magasabb színvonalú tervek készítését. Az acélszerkezetek statikai számításához a ConSteel programot választottuk. A ConSteel szoftver egy speciálisan acélszerkezetek méretezésére szolgáló program, amely rendelkezik vékonyfalú rúdelemes, héjelemes modullal, és melegen hengerelt szelvényû csomópont méretezõ modullal is (7. sz. kép). A program az európai méretezés-elméleti tudásbázis (Eurocode 3) által adott gazdaságos tervezésen alapul, és a tervezési folyamatok automatizálása révén eddig nem tapasztalt módon gyorsítja a statikus mérnökök munkáját. Tanulságokkal szolgál, hogy az acélszerkezet esetében a földrengés nem volt mértékadó. A számításokhoz igénybe vettük a legkorszerûbb méretezési eljárásokat és a nagy-


számú csomópont miatt a jelentõs mennyiségû adat kezelését is meg kellett oldani. A csõszerkezet hegesztett csomópontjainak teherbírását nem könnyû megállapítani, mert héjelemek kapcsolatáról van szó. A segítséget jelentett az új MSZ EN 1993-1-8 szabvány 7. fejezete, amely zárt/csõszerkezetû rácsos tartók típuskapcsolatainak számítását adja meg. A nem tipikus csomópontok számításainál – amelyek a támaszoknál, a rácsos tartó öveinek erõs irányváltásánál jelentkeztek – csak a héjelemes csomóponti modell kidolgozása segített, amivel a csomópont szilárdsági határállapotát és ru-

Építtetõ: Budapest Airport Nemzetközi Repülõtér Üzemeltetõ Zrt. Tervezõk Felelõs építész tervezõ: Tima Zoltán (KÖZTI Zrt.) Tartószerkezeti tervezõk: Molnár György (KÉSZ Építõ Zrt.), Tornai László (KÉSZ Építõ Zrt.), Tóth László (KÉSZ Építõ Zrt.) Generálkivitelezõ: KÉSZ Építõ Zrt. Fotók: 1., 2., 3. kép Tima Zoltán 4. kép Pintyõke Marcell 5. és 7. kép Tornai László 6. kép Molnár György Hivatkozások [1] – Papp Ferenc: Budapest Ferihegy International Airport Extension of Terminal 2 Stress analysis of the structural joint No.42 for the columns and the main truss", Pilisszentkereszt, 2009. május 25. – Papp Ferenc: Budapest Ferihegy International Airport Extension of Terminal 2 Stress analysis of the structural joint No.29", Pilisszentkereszt, 2009. május 30. – Papp Ferenc: Budapest Ferihegy International Airport Extension of Terminal 2 Stress analysis of the structural joint No.31", Pilisszentkereszt, 2009. június 13.

7. kép: ConSteel tervezõ szoftverben, a lefedés acélszerkezeti statikai modellje

89

LEKTORÁLT CIKK

A homogén ház és a burkolt tetõk – 2. rész Épületszerkezeti megoldások és tervezési elvek DOBSZAY GERGELY*

Abstract A common trait of buildings with a „homogenous” appearance, as introduced in the previous part of this article, is that they cannot be described by regular building construction terminology or methodology. Through the introduction of possible layer structures and the analysis of some specially selected details, I aim to show the unique behavior of these constructions. We may state that, the collective term „cladded roof” is, indeed the definition a new building structure group. Adhesive applied or mechanically fixed natural stone, on-site or pre-fabricated concrete, ceramics, other small or large segment covered, wood cladded, perforated metallic sheet covered roof surfaces or similar roof surfaces covered by nets, sheets, amassed materials such as earth and as well as inclined green roofs with vegetation - all require distinct structural solutions. The example of hidden gutters or cladded roof integrated ceiling lights are adequate examples to show that these buildings require new, unique and innovative solutions. Finally, on the basis of current experience, I will list a few design principles and suggestions – in the areas of materials selection, fixations, joinings, multi-level water outlets and of general building physics – that will help designers with the making of long-lasting and reliable cladded roofs.

Az 1. részben (2010./1. szám) bemutatott kortárs épületek közös vonása, hogy a hagyományos épületszerkezeti fogalmak, szerkesztési elvek nem alkalmazhatók rájuk. A homogén megjelenésû épületek néhány jellegzetessége és gyakran elõforduló épületszerkezeti problémáik: · deformáció, a vízszintes és függõleges irányok „tagadása”, · hatalmas, tagolás nélküli felületek, extrém vízlevezetési lejtéshosszak, · szabad tömegformálás, geometrikus testek „csonkolása”, átlós lejtés, vagy teljesen szabálytalan, „kristályszerû”, „biomorf” idomok, · „alkalmatlan”, az anyag tulajdonságait semmibe vevõ hajlásszögek,

·

· ·

·

változó, helyenként akár nulla lejtésû, többszörösen tördelt, vagy íves, inflexiós felületek, a megjelenés prioritása a burkolat megválasztásában, vízáteresztõ anyagok és átfedés nélküli kapcsolatok, tompa ütközéses vagy nyitott fugák alkalmazása, a burkolat alá jutó víz, a többszintû vízelvezetés kényszere, a vízhatlan alátét-szigetelés szüksége, eresz nélküli vagy rejtett ereszes, hófogó nélküli megjelenés, a megszokott funkcionális részletek mellõzése, a nyílászárók kihelyezése a burkolat síkjába, az áttörések, rögzítések

speciális megoldása, egyedi részletképzések. Az alábbiakban néhány rétegrend-típus elemzésével kívánom bemutatni a burkolt tetõk sajátosságait. Ezek nem kiforrott szerkezetek, nem célom egyfajta tervezési segédlet közreadása, inkább „gondolat-kísérletek”, hogy megértsük a mûködési problémákat, és helyes elvek mentén keressük a megoldást egyéb, itt nem részletezett esetekben is. Rétegrendek elemzése A maghõszigeteléses betonszerkezeten bevonat-jellegû, vízhatlan csapadékvíz-szigetelés készül, melyre rend-

1.a ábra: Ragasztott kõburkolat 1.b ábra: Szerelt kõburkolat * okl. építészmérnök, egy. adjunktus BME Épületszerkezeti Tanszék

90


2.a. ábra: Monolit beton burkolat 2.b ábra: Elõregyártott beton burkolat

szer-azonos ragasztóval kerül a kõ burkolat. A megoldás elõnye, hogy tetszõleges méretû, akár szabálytalan lapkiosztás is lehetséges. A kõlapok között zárt fugákat kell képezni, elõnyös a vízzáró, tartósan rugalmas fugázás. Mégis jelentõs fagyásveszély áll fenn, a kõburkolaton átszívódó víz ugyanis nem tud eltávozni, elsõsorban a ragasztórétegben, de a burkolat alsó zónájában is okozhat károkat, akár a kõlapok lecsúszását, lezuhanását. Elvileg íves, töréses felület is megvalósítható. A maghõszigeteléses rendszer szabadalommal védett, kompozit összekötõ elemekkel készül. Azonban kivitelezési nehézségek adódhatnak a felsõ kéreg zsaluzása és a fokozott pontossági igény miatt. Páratechnikailag „zavaros” mûködésû, nehezen modellezhetõ a rétegrend. Sok anyagot, nehéz és drága szerkezetet eredményez. A burkolat gátolt hõmozgásából többlet igénybevétel keletkezik, melyre a ragasztást és fugázást méretezni kell. A tompa ütközésû kõlapok teljes felületû trapézlemez aljzatra, szárazon, mechanikailag vannak rögzítve. Ebben az esetben szabályos kõlapkiosztást érdemes tervezni, egészen nagy lapok is lehetségesek, melyek egymásnak is támaszkodhatnak. A lapok között nyitott fugák vannak, ez a szabad hõmozgást nem gátolja, de a szennyezõdés bejutás veszélyét is jelenti. A szigetelés fordított rétegrendû, mert a lecsúszás elleni konzolokra így könnyebb a szigetelés fölgallérozása. A pontonként rögzített trapézlemez teljes felületû alátámasztást tesz lehetõvé, ezzel a kõlapok hajlító-igénybevétele megszûnik. A trapézlemez drénréteg szerepét is betölti, korlátozott átszellõzést is biztosít, ezzel gyorsítja a rétegek kiszáradását. Így javul a


szerkezet fagyállósága, gyengébb minõségû kõanyag is alkalmazhatóvá válik. A monolit beton kéreg UV-álló, rugalmas bevonatszigeteléssel lesz vízhatlan, a fólia jellegû alátétszigetelés elmaradhat. A teljesen homogén megjelenés példája. A monolit beton kérget zsaluzás nélkül, az alsó rétegek elkészülte után, lõtt technológiával lehet fölvinni az elõre lerögzített hálós vasalásra. Így íves, szabálytalan felületek is készíthetõk, azonban rendkívül precíz betontechnológiát kíván. A rugalmas bevonat-szigetelés rendelkezik bizonyos repedés-áthidaló képességgel, azonban nagy méretek esetén kötelezõ a hõmozgásokat utólag befûrészelt dilatációs fugákkal biztosítani. Kis mezõk, keskeny fugák esetén a bevonat filc-erõsítése miatt áthord a hézag fölött, szélesebb fugánál UV-álló tömítés szükséges, ezek élettartama azonban korlátozott, ezért kerülendõ. A szórt hõszigetelés (PUR) helyszínen habosodik lépésálló réteggé, változó vastagságával tetszõleges geometriájú födém fölött kialakítható a megálmodott forma. Így a födémmel szemben nincs olyan pontossági követelmény, mint az elõbbiekben, és a felsõ kéreg bonyolult zsaluzása is elmaradhat. Az elõregyártott finombeton paneleket szárazon helyezik el a nagy teherbírású felületszivárgó rétegen. Rendkívül nagyméretû elemek készíthetõk, a súly és az alakváltozások csökkentése érdekében vékony, csak a szállítási-emelési igénybevételekre méretezett vastagsággal. A megbízható, fagyálló minõség következtében natúr, látszóbeton megjelenés is lehetséges. Az erõsített, vastaglemez szigetelés egyenes rétegrendû, a teherbírás érdekében kemény, szilikát hõszigetelés célszerû. Az aljzat hibái nem vihetõk át

a felületre, ezért kiegyenlítõ mûgyanta kötésû simítóhabarcs szükséges a vasbeton ferdefödémen. A száraz elhelyezés nagy teherbírású felületszivárgó rétegen történik, a PE anyagú drénlemezeknél nagyobb teherbírású, fém anyagú „szellõzõ alátét szõnyegek” is léteznek. Az elemek mezõben nem, csak a széleik mentén rögzíthetõk, az alsó vagy oldalsó megtámasztás, függesztés pontos helye a rozsdamentes konzolon elõre beállítható, szabályozható. A nagy elemméret miatt jelentõs hõmozgások várhatók, ezért széles fugákat kell tervezni, melyek az elszennyezõdés ellen befeszülõ, üregkamrás gumi dilatációs profilokkal védekezhetünk. A közismert és népszerû, üreges profilozott kerámia lapok gyári sínrendszerre vannak szerelve, mely pontszerû lábakon támaszkodik a födémre. A hajlásszög miatt a homlokzatoknál megszokott átfedések itt nem alkalmasak a csapadék kizárására, a víz teljes mennyisége a nyitott fugákon a vízhatlan alsó szigetelésre folyik. Csak egyenes rétegrend képzelhetõ el, mivel a fordított rétegrend esetén a hõszigetelõ táblák nem volnának rögzíthetõk. A födémet szórt technológiájú párazáró szigeteléssel látjuk el, mivel ezen könnyebb a további munkavégzés. A vízszigetelésnek a megcsúszás elleni mechanikai rögzítésre alkalmas, szövet hordozóréteggel kell rendelkeznie. A szigetelést a burkolattartó (csõ)konzolokra fel kell gallérozni. Mindez azt jelenti, hogy a pontszerû lábakra támaszkodó sínrendszer együtt nagy légrést, jelentõs szerkezeti vastagságot okoz. Eltérõ méretû lábak esetén a burkolat a födémtõl teljesen független geometriát is mutathat. A burkolat alatti zóna jól átszellõztethetõ, ez kedvezõ árnyékoló hatást és gyors

91

3. ábra: Kerámia burkolat

kiszáradást jelent. A kerámia elemek a tartósínek közötti fesztávon komoly hajlító feszültséget kapnak, ezért vastagságuk méretezendõ. A kiselemes (fagyálló klinkertégla, beton vagy bazalt kocka) burkolat száraz aljzatra van helyezve, melyet lecsúszás ellen rozsdamentes acél „kazetták” tartanak a helyükön. A fajlagos fugahossz olyan nagy, hogy gazdaságosan nem tömíthetõ. A burkolat alá jutó csapadékot a szivárgó szerepét is betöltõ száraz aljzat, bazalt zúzalék vezeti el. A rétegrend nagyon hasonlít a terasztetõkre, de a lejtés miatt a lecsúszás ellen a szerkezetet meg kell támasztani. A felületnek ez a felosztása, felkazettázása rozsdamentes acél lábak közötti profillal és perforált kavicsléccel történik. A leterhelés miatt a fordított rétegrend is lehetséges, és a nyitott fugarendszer a kiszáradás lehetõségét sem gátolja. A hõszigetelést szû-

4. ábra: Kiselemes burkolatok

rõfátyol védi. A szigetelés a hõszigetelés magasságában jól felgallérozható a csõ keresztmetszetû lábakra. A homlokzatoknál közismert nagyelemes (préselt, nagy sûrûségû, mûgyanta kötésû farost, rétegelt lemez, stb.) burkolatok alkalmazása a tetõn része annak az építészeti léptékváltásnak, amely a homogén épületek kialakulásában komoly szerepet játszott. A lapok régebben alumínium bordavázra szegecselve, ma akár ragasztva is rögzíthetõk. A legfontosabb probléma a sínek között a vékony lemezben fellépõ hajlító igénybevétel, nemcsak az önsúly, a szélnyomás és –szívás miatt, hanem az ideiglenes, például karbantartási terhek miatt. A bordaváz rögzítése átszúrja az egyenes rétegrendû vízszigetelést, ezért azt a síkból kiemelten, külön letakaró sávval kell megoldani. A távtartó nélküli rögzítés csak kemény, teherbíró hõszigetelé-

sen lehetséges (PUR, XPS). A jelentõs átszellõzõ légrés kedvezõ a nyári hõcsillapítás szempontjából, de egy esetleges tûz terjedését is gyorsítja. A nagy táblák jelentõs hõmozgása miatt csak speciális rögzítés megengedett, az újfajta ragasztásos technológia rugalmassága kiegyenlíti ezeket a feszültségeket. A nyitott fugák nemcsak az esõvíz teljes mennyiségét, hanem a szennyezõdéseket is bevezetnék, ezért megfontolandó a hézagok takarása valamilyen bepattintható fém vagy kemény mûanyag profillal. A hõkezelt vagy nagy nyomáson impregnált lécrács, ellentétben a régrõl ismert deszka vagy zsindely fedésekkel, valójában csak vizuális takarás, egyfajta „kulissza”. A könnyû szerkezetû, acél rácsostartós tetõidom akár íves felületû is lehet. A fényáteresztõ, többkamrás polikarbonát héjalás a csapadékvédelem és a hõ-

5. ábra: Nagytáblás burkolatú tetõk

6. ábra: Faburkolatú tetõ

92


7. ábra: Perforált fémlemez, feszített háló

szigetelés feladatát is ellátja. A lécrács fogadására szolgála ellenléc magasságában kialakuló légrésben azonban jelentõs mennyiségû szennyezõdés halmozódhat fel, fölmerül ezért a lécrács alatt szûrõháló elhelyezése. A faburkolat esztétikai értéke mellett árnyékoló hatása is kedvezõ. A perforált vagy terpesztett lemezek, fémhálók már valóban csak „jelzései” az épület megálmodott tömegének, vizuális kontúrjának. Nemcsak az esõvíz, de a szél is szabadon átjárja ezt a réteget, ezért annak megfeszítése

szüksége a szél dinamikus hatása ellen. Ezért a hártyák, héjak elméletéhez hasonlóan sík felületek nem lehetnek, a szükséges erõt speciális rögzítõ keretek, az alakot kötelek, lábak, „gombák” biztosíthatják. A teherhordó szerkezet könnyû, például íves rétegelt-ragasztott fatartók, rajta trapézlemez héjalás. A hõszigetelés szabadon formálható, például szórt poliuretán, melyet többfunkciós rétegnek tekintünk. A biztonság javára még egy rugalmas, szórt bevonatszigetelés is készül, mely

a lábakra felvezethetõ, így az átszúródásokat is rugalmasan tömíti. A kavicsolt tetõk látványa mára technikai szükségbõl esztétikai értékké vált, de lejtõs tetõkön, attika nélkül még nem sokan alkalmazták. A mosott kavics felületet éppúgy, mint az extenzív zöldtetõket impregnált fa pallókból készült kalodákkal kell védeni a lecsúszás ellen. Még így is csak kisebb hajlásnál lehetséges, valamivel jobb a helyzet a növényzettel telepített tetõ esetén, ha gyökérfogó hálót is alkalmaznak. A kavicsot vízáteresztõ mûgyantával lehet összeragasztani nagyobb egységekké.Az ömlesztett burkolat alatt felületszivárgó drénlemezt alkalmazunk, egyenes rétegrendû szigetelésen, a lecsúszás elleni mechanikai rögzítéssel, természetesen csakis lépésálló hõszigetelésen. A pallókat rögzítõ rozsdamentes acél konzolok szorítóperemmel kapcsolódnak a szigeteléshez. A rétegrend nyári, hõcsillapító hatása kiváló. Kérdéses azonban a kavicsréteg elszennyezõdés, eltömõdés elleni védelme. Jelentõs meredekségû zöldtetõknél már nem elegendõ a pallós vagy kalodás megfogás, mert a lecsúszás mellett a lemosódás is komoly veszély. A megoldást perforált tálcákban elõnevelt „elemes”, sõt cserélhetõ növényburkolat jelentheti, melyekben külön gyökérfogó hálóbetét vagy filc biztosítja a talaj megmaradását, amíg a növényzet megerõsödik. A teherhordó bordarendszer lefelé fordított kalapprofil, melybe a tálcák lecsúszás elleni „karmokkal” kapaszkodnak. Természetesen csak lépésálló hõszigetelés alkalmazható, és az egyenes rétegrendû vízszigetelés a bordarendszer lerögzítéseinél szorítóperemes csatlako-

8.b ábra: Növényzettel burkolt kishajlású tetõ 8.a. ábra: Ömlesztett halomáru, föld, kavics burkolatú ferde tetõk


93

9. ábra: Kõburkolatú tetõ rejtett ereszcsatornája

zással van befogva. Ügyelni kell arra, hogy az átjutó csapadékvíz a finom szemcséket így is kimossa, ezért a keletkezõ „fekete” szennyvíz semmiképp sem ömölhet át a homlokzatra. A „burkolt tetõk” épületszerkezeti meghatározása: Az eddigi építészeti példák és a vizsgált rétegrendek azt bizonyították, hogy az épületek homogén megjelenése érdekében a tetõn alkalmazott anyagok, a hagyományos, elsõsorban a hajlásszögtõl függõ szerkesztési elvekkel önmagunkban nem alkalmasak a tetõfedés feladatainak ellátására. A „burkolt tetõk” kifejezéssel összefoglalt építészeti motívum tehát valójában egyúttal egy új épületszerkezeti csoport vagy alrendszer is, mely új rétegrendeket, új tervezési elvek kidolgozását, új fogalmak és követelmények bevezetését teszi szükségessé. A továbbiakban burkolt tetõnek tekintek egy vizsgált szerkezetet, ha besorolható az alábbi kategóriák közül legalább kettõbe: · A tetõ és a homlokzat anyaga azonos, vagy nem állapítható meg a két felület között éles építészeti határvonal, · az alkalmazott tetõformák, hajlásszögek, lejtéshosszak jelentõsen eltérnek az adott burkolati anyag elfogadott (minõsített) használati feltételeitõl, vagy egy felületen belül jelentõs különbségek vannak, · a külsõ felületként, burkolatként alkalmazott réteg anyagánál fogva nem kellõen vízzáró, vagy vízzárósága ellenére a toldásai nem azok, illetve átfedéssel, idegen anyaggal lehetne csak folytonosítani, ami építészeti szempontok miatt nem lehetséges, · a csapadékvíz jelentõs mennyiségben a felsõ burkolati kéreg alá juthat, a burkolaton folyó és az alatta

94

10. ábra: Nyílászáró beépítése faburkolatú tetõbe

közlekedõ víz összegyûjtése, elvezetése, valamint a burkolati réteg lecsúszás elleni rögzítése egyedi, speciális szerkezeti megoldásokat kívánnak. Az így meghatározott szerkezetcsoport tervezési elvei tehát eltérnek mind a homlokzatok, lapostetõk, mind a magas- és kishajlású tetõk, de még a terasztetõk szabályaitól is. Lássunk most két kiragadott példát a burkolt tetõk speciális részletképzéseire. Burkolt tetõk részlet-képzései A rejtett csatorna iránti építészeti igény csak besüllyesztve, jelentõs helyigénnyel valósítható meg. A bemutatott részlet a jól ismert párkányon ülõ csatorna analógiája. A szükséges helyet a vasbeton födémszerkezet „letörésével”, és a pontos formát biztosító ékalakú rábetonozással alakíthatjuk ki. A burkolat felületén illetve alatta, a szigetelésen folyó csapadék mennyiségének aránya a kõlapok közötti fugaképzéstõl függ. A többszintû vízlevezetés koncepciójának megfelelõen minden síkról össze kell szedni az esõvizet. A rozsdamentes acéllemezbõl hajlított egyedi csatorna belül a vízhatlan alátét-szigeteléshez csatlakozik, kívül a kõburkolat alsó síkjához zár. A kis tetõhajlás ellenére a víz túlfutása és a hó lecsúszása reális veszély, ezért a burkolatot a csatorna fölött széles sávban meg kell nyitni. A tetõfelületen kialakuló vékony jéglemez szétdarabolásához a kõburkolatra rögzített jégékeket alkalmaztunk. Szélsõséges esetben lehetõség van automatizált elektromos felületfûtés beépítésére is, a hó és jég leolvasztása céljából. A rejtett ereszcsatornát a szennyezõdésektõl, eltömõdéstõl óvni kell. A takarórácsként szolgáló perforált kõburkolat kivehetõ a takarítás, karbantartás érdekében. A párkány hõszigetelése vízhatlan szigetelést kapott. Az ejtõvezeték burkolat

mögötti levezetése csak és kizárólag hegesztett, nagy élettartamú csõvel oldható meg. Az elvékonyodó homlokzati hõszigetelést a falból elõre kirekesztett, kiegészítõ hõszigeteléssel lehet pótolni. A részletet kívülrõl borító homlokzati kõburkolat csak speciális „attika-konzollal”, bonyolult tartóvázzal rögzíthetõ. Elsõdleges kérdés a felülvilágító üvegszerkezet beépítési síkjának helyes megválasztása. Logikus volna a hõszigetelés magasságában elhelyezni, a vízszigetelés síkja alá azonban semmiképp sem lehet, mivel akkor itt mélypont, vízzsák alakulna ki. Az esztétikai szempontok inkább amellett szólnak, hogy magasra, a burkolat síkjához minél közelebb kerüljön. A szükséges kiemelést megfelelõ teherbírású, keretszerûen elõregyártott acél vaktokkal alakíthatjuk ki. A vízhatlanságot a vaktokra felvezetett szigetelés biztosítja. A nyílászáró fölött kialakuló vápában összegyûlõ vizet oldalirányban el kell vezetni, esetleg hõszigetelésbõl kialakított „kontraékkel”. A keretbõl és arra rögzített „rátét” üvegszorító profilból álló rendszert oldalirányból is teljesértékûen hõszigetelni kell. Ezt porszórt alu szegélylemez takarja le. A belsõ oldali légzárás, párazárás funkcióját maga a folyamatos acélkeret látja el, melyet gipszkarton bélletborítással láttunk el. Burkolt tetõk tervezési elvei A terjedelmi okokból csekély számú példából is látható, hogy a legkülönbözõbb anyagféleségek, hajlásszögek végeláthatatlan kombinációja igen sokféle megoldást igényelhet, akár a lecsúszás elleni rögzítést, akár a vízlevezetés módját illetõen. Egyenes és fordított rétegrend egyaránt használható, de nem önkényesen, hanem az adott helyzettõl függõen, a szélhatás, a rögzítés és a páratechnikai mûkö-


dés, a kiszáradás igényének figyelembe vételével. A fentiek alapján legyen szabad néhány olyan észrevételt vagy „ajánlást” közreadni, melyek az itt bemutatottaknál jóval szélesebb körû elemzéseim nyomán általánosíthatónak tûntek. 1. Mivel a burkolt tetõ definíciójának megfelelõen gyakorlatilag bármilyen anyag használható, a vízzáróság szempontjából homogén felülettõl a teljesen vízáteresztõ, kulissza-jellegû burkolatig az alátét szigetelésre lejutó víz mennyisége igen széles skálán változik. Ezt nevezzük a többszintû vízelvezetés koncepciójának, melynek minden más döntés alá van rendelve. Az épület formája és egyéb paraméterek egybevetésével rendkívül sokféle kombináció alakul ki, és egy-egy paraméter megváltoztatása akár egészen eltérõ rétegrendeket tesz indokolttá. 2. Az alátét szigetelésre jutó víz biztonságos levezetése és a felsõ kéreg lecsúszás elleni rögzítése egymást keresztezõ feladatok. A rögzítõelemek jelentõs hõhidat okoznak. A kapcsolatokat, áttöréseket érdemes a vízfolyás síkjából kiemelni. A célszerûen csõ-keresztmetszetû konzolok, vékonyabb, jól alakítható, lágy szigetelõ anyagokkal könnyebben felgallérozhatók, a szorítóperemes kapcsolat a fokozott geometriai pontosság igénye miatt ritkábban, csak összenyomódásra nem hajlamos, valóban kemény hõszigetelésnél tervezhetõ. 3. A rögzítéseket a lecsúszás és a hõmozgás együttes figyelembe vételével lehet csak megtervezni. Nagyelemes elõregyártott beton burkolat esetén a rögzítés a mezõ közepén nem lehetséges, csak felsõ él menti függesztést, vagy alsó megtámasztást lehet kialakítani. Csak rozsdamentes rögzítések használhatók, a lecsúszás ellen a súrlódást nem lehet figyelembe venni. 4. A vékonyabb lapburkolatokat bordaváz helyett célszerûbb teljes felületû aljzatra tervezni, különben hajlító igénybevétel is keletkezik, amit csak jelentõs anyagvastagsággal lehet felvenni. 5. A felsõ kéreg hézagrajzát, együttdolgozó mezõinek méretét, a fuga-

szélességet és annak zárását az építészeti szempontokon túlmenõen a hõtágulás, hõmozgás figyelembe vételével kell megtervezni. 6. A kompakt, egymásra támaszkodó rétegek alatt célszerû mûgyanta habarcs kiegyenlítõ simítást tervezni, hogy a vasbeton ferdefödém geometriai hibáit ne vigyük át a burkolatra. 7. A ragasztott burkolatok esetén az anyagon és fugákon átjutó víz felfagyást okozhat, mivel a ragasztás miatt megkívánt kemény, a lecsúszás ellen bevasalt beton aljzaton a víz megreked. A vízáteresztõ, száraz elhelyezés gyorsabb kiszáradást tesz lehetõvé, ezáltal növeli a gyengébb minõségû burkolatok fagyállóságát, élettartamát. 8. A szigetelés fölötti betonozás a ferde szerkezet külsõ zsaluzásának rögzítési nehézségei miatt kerülendõ, esetleg lõttbeton formájában kivitelezhetõ. 9. A fordított rétegrend kerülendõ a nagyelemes, zárt burkolatoknál (pl. elõregyártott beton), mert a rétegrend gyakorlatilag nem tud kiszáradni. 10. A kiselemes vagy szabálytalan osztású burkolatok fugái reálisan nem tömíthetõk, ezért általában száraz aljzat szükséges. Zúzalék vagy szemcsés, ömlesztett aljzat és burkolat csak kis hajlásnál, lecsúszás ellen „felkazettázva”, esetleg vízáteresztõ mûgyanta ragasztással készíthetõ. 11. A többszintû vízelvezetés esetén a vízlevezetõ szivárgó réteget, minél vékonyabb, annál inkább óvni kell a por bemosódásától, az elszennyezõdéstõl, ezért zárt fugákat vagy ha ez a hõmozgás miatt lehetetlen, akkor takart fugákat célszerû kialakítani. 12. A nyári mûködés szempontjából kedvezõ, jelentõs nyitott légréssel készülõ rétegrendek tûzvédelmi szempontból hátrányosabbak, mint a légrés nélküli, kompakt, vagy esetleg csak drénréteges, korlátozottan átszellõzõ rétegrendek, illetve gondoskodni kel a légrés tûzgátló megszakításáról. 13. Íves, többszörösen görbült felületeket nehéz kialakítani, táblás helyett inkább homogén hõszigetelések, és lemezes helyett bevonat-

szigetelések javasolhatók. A rugalmas bevonatszigetelések jó aljzatot kívánnak, az anyag repedésáthidaló képessége csak akkor használható ki, ha az aljzat rögzítését, dilatációs rendjét is ennek figyelembevételével tervezték. 14. A hagyományos funkcionális részletek elhagyása miatt csak speciális egyedi részletek tervezhetõk. A besüllyesztett ereszeket a víz túlfutása, a hó és jég lecsúszásának figyelembe vételével, fûthetõ és takarítható módon kell kialakítani. 15. Burkolat mögé ejtõvezetéket csak akkor szabad berejteni, ha annak megbízhatósága és élettartama meghaladja a homlokzatburkolatét, és nem történhet a hõszigetelés rovására. Maghõszigeteléses homlokzatba ejtõvezetéket tilos elhelyezni! Összefoglalás, tanulságok Feltûnõ a bemutatott megoldások és tervezési elvek sokfélesége. Nyilvánvaló, hogy az elmondottak nem alkalmazhatók automatikusan minden tervezési feladatra, nem valódi irányelvek, a témára vonatkozó kutatások és tapasztalatok csekély száma és e cikk szûkös terjedelme miatt ilyen fajta „segédlet” készítésének felelõsségét nem is vállalhatnám fel. Az mindenesetre látható, hogy az építészeti tendenciák nyomán kialakult „burkolt tetõk” megbízható kialakítása nem lehetetlen. Az épületek „deviáns” jellegére utalva mondhatnánk: „õrült beszéd, de van benne rendszer”. De legalábbis kell bele tenni, mert nem lehet mindent a „csúcsanyagokra” bízni, egy kis gondolkodással sokkal hamarabb érünk el tartós megoldásokat. A tervezési feladat nehézsége, hogy nagyon sok paraméter változik, nincs két ugyanolyan probléma, a másutt már bevált megoldások nem vihetõk át egymásra. Nagyon sokféle sajátos követelményt, tervezési szempontot kell egyszerre kielégíteni, ettõl olyan izgalmas az egész téma. Konkrét tervezési feladat esetében minden körülmény komplex figyelembe vétele után egyedileg kell dönteni a helyes koncepcióról. Mégis talán a fenti eszmefuttatás a szakembereknek segítség, a laikusok számára pedig akár szórakoztató agytorna is volt.

Szerkesztõségi tájékoztatás: A 2010/1. lapszámban megjelent Dr. Gilyén Jenõ „Vasbeton tervezés a XX. században” c. cikkéhez észrevétel érkezett, melyben a személyeket érintõ megjegyzéseket kifogásolta az észrevételt küldõ. A Szerkesztõ Bizottság a leírtakat egyéni véleménynek tekinti, ezért az észrevétellel kapcsolatban nem kíván állás foglalni.


95

Balatonfüredi városi Múzeum felújítása FABACSOVICSNÉ KOVÁCS KRISZTINA*

Balatonfüreden a „reformkori” városrészben, a Kerek templom mellett, Blaha Lujza nyaralójával szemközt helyezkedik el az az épület, melynek átalakítását, funkcióváltását a FA-KO TERV KFT az Ékkõ II projekt részeként megtervezte. A villaépület 1912-ben épült Vaszary Ernõ fürdõigazgató szolgálati lakásaként. A második világháború után szociális bérlakásokat alakítottak ki benne – szám szerint hetet, négyet az alagsorban, hármat a földszinten- megszüntetve ezzel a villa tágas tereit, nagyvonalú belsõ kialakítását. A szükséges karbantartás nélkül az utóbbi idõben rohamos pusztulásnak indult a ház, de szerencsére a tervezett felújítás még az utolsó pillanatban megkezdõdhetett. A tervezett funkció – Városi Múzeum, mely helyet ad a Helytörténeti Gyûjtemény anyagain kívül egyéb Füred múltjával, jelenével kapcsolatos anyagoknak is, egyidejûleg a város turisztikai információs pontja. Építészeti stílusa a századforduló art nouveau mozgalmára utal, ami – dr. Meggyesi Tamás 2001-ben elkészült helyi értékvédelmi tanulmánya szerint – egyedülálló a füredi villák között. Az épületrõl számos korabeli fényképet sikerült megszerezni, a balatonfüredi Helytörténeti Gyûjtemény segítségével. A tervezés elõzményei A tervezés megkezdése az épület felmérésével kezdõdött, mely nem ment egészen egyszerûen, hiszen a benne kialakított hét lakás közül öt még lakott volt. A lakókkal történt idõpont-egyeztetés után a felmérések lezajlottak, elkészülhetett az állapotrögzítõ terv. A tényleges tervezés megkezdése elõtt és közben is több alkalommal zajlottak széleskörû egyeztetõ tárgyalások, melyeken a tervezõkön kívül részt vett a megbízó Önkormányzat és az üzemeltetõ, és a KÖH képviselõje. A felújítás kiemelt szempontjai 1. Az épület értékeinek megõrzése, helyreállítása A tervezés során a villából eltüntettük a szociális bérlakás korszak jellemzõit: a belsõ tereket feldaraboló válaszfala-

* okl. építõmérnök okl. épületrekonstrukciós szakmérnök

96

kat, az utólag beépített nyílászárókat, a lakásonként kialakított vizes helyiségeket. Megtartásra javasoltuk a szükséges javítások elvégzése után az épület összes eredeti nyílászáróját, de a betervezett új ajtók és ablakok is a régiek mintájára lettek egyedileg legyártva. Ahol lehetett a kibontott belsõ ajtó kerültek áthelyezésre új helyükre, vagy kisebb átalakításokon estek át és felhasználásra kerültek. A külsõ nyílászárók változó állapotban voltak, az északi (Blaha utcai) homlokzaton levõk közül néhány annyira korhadt volt, hogy tokostul el kellett távolítani és utángyártást követõen újra beépíteni. A homlokzati nyílászárók legtöbbje kapcsolat gerébtokos szerkezet volt, de néhány helyen elõfordult egyszeres üvegezésû ajtó és ablak is. Ezeknél a hõszigetelés javítása céljából a meglevõ asztalosszerkezet kiegészítése után 4-12-4 hõszigetelõ üvegezés került betervezésre. Mivel az épület tetõtere is beépült, a meglevõ tetõszerkezet statikai okokból elbontásra került (a faanyag károsodása olyan mértékû volt, hogy a felújításukra nem kerülhetett sor), ahogy az alatta levõ fagerendás födém is, mely nem lett volna képes viselni a tervezett funkciók terheit. Az újonnan épült tetõszerkezet a meglevõvel geometriailag teljesen azonos, tartószerkezete acélváz, de a szarufák, a szelemenek és a többi szerkezet már fából készültek. A tetõtéri helyiségek megvilágítására álló tetõablakok lettek beépítve, melyek a meglevõ világítóablakok megjelenését idézik. Elõírtuk, hogy a kivitelezési munka során a homlokzat díszes faszerkezeteit (Blaha utcai bejárat felett, illetve a Balaton felõli oldal oromfalánál) különös gondossággal kell bontani. Ezeket a visszaépítés helyének beazonosítására alkalmas számozással kellett ellátni, védett helyen tárolni és a szükséges felújítás, tartósítás után lehetett visszaépíteni. A padláson használt burkolótéglákat tisztítás után felhasználtuk egyrészt a Blaha utcai bejárati „híd”, másrészt a Balaton felõli alagsori terasz burkolataként, megõrizve ezzel az épület eredeti anyagaiból minél többet. A belsõépítészeti kialakításban is igyekeztük a villa jellegzetes hangulatát megtartani, a tervezés során belsõépítészünk nagy hasznát vette a Helytörténeti Gyûjtemény régi fényképeinek. Ezek alapján igyekezett a terek ki-

alakításában a korabeli szín-, forma- és anyaghasználatot alkalmazni. Az eredetileg a ház középsõ részén levõ belsõ falépcsõ – mely az egyik földszinti helyiséget kötötte össze a padlásszobával – elbontásra került, de galériakorlátja át lett helyezve az épület három szintjét összekötõ belsõ lépcsõ tetõtéri érkezéséhez. A villa egyes helyiségeiben az eredeti terrazo lapok kerültek volna beépítésre, de sajnos a bontás során oly mértékû volt a károsodás, hogy nem sikerült megfelelõ mennyiségû ép darabot megmenteni belõlük. A közönségforgalmi vizesblokkok igényes kialakítása ház art deco-s karakterét hangsúlyozza, ahogy a betervezett egyedi recepcióspult, ruhatári bútorzat, a fûtõtestek burkolatai, valamint az egyedi függönyözés is. A villa kertje elvadult és elhanyagolt állapotban volt, benne két földpincével, melyek eredetileg a Kisfaludy utcáról nyíltak, de a terület korábbi beépítése után az egyik pince bejárata teljesen el lett falazva, míg a másikat tárolóként használják. Ezek a kert tervezése során megtartandóak voltak, de a tereprendezés és a vöröskõ szellõzõk felújítása, illetve kicserélése kulturáltabbá tette a helyzetüket. Az épület keleti oldalán levõ kertrész a nagyközönség elõtt elzárt (innen nyílik a személyzeti bejárat is-, míg a Templom köz felõl nyitott lesz a látogatók számára. A kert tervezõje, ide egy fûszernövény ágyásokkal kialakított pihenõkertet tervezett, ahol a viszonylag nagy burkolt tér és az elhelyezett padok biztosítják a várakozás, pihenés lehetõségét is. 2. A tervezett funkcióváltás építészeti megoldásai Az épület eredetileg kétszintesnek épült. Alagsorában (1. ábra) a személyzeti, illetve a kiszolgáló helyiségek, földszintjén (2. ábra) a nagypolgári lakás kapott helyet, a padlásterében pedig egy belsõ, galériás lépcsõvel megközelíthetõ padlásszoba volt kialakítva. A villa tehát egy lakás céljára épült, a háború után darabolták fel a tereit és hét – az alagsorba négy, a földszinten további három – szociális bérlakást alakítottak ki benne. Ezeket a lakásokat egymástól utólag beépített válaszfalakkal határolták el, mindegyikben kialakítottak külön vizeshelyiséget, de ezek több esetben (az alagsori 2. és 3. jelû, valamint a földszinti 5. jelû


1. ábra: Felmérési alagsori alaprajz

lakásban) belsõ fekvésûek voltak, szellõztetésük nem volt megoldva. Az eredeti helyiségek erõltetett felosztásával szinte használhatatlan méretû helyiségek is kialakultak, mint például az alagsori 1. jelû lakás kisszobája, vagy akár a 3. jelû lakás belsõ fekvésû konyhája is. A szellõzés megoldatlansága és a gépészeti rendszerek teljes elavulása miatt az épület több helyen ázott, vizesedett. Az alagsor külsõ falainak egy része a terepszint alatt van, ezeknél a hiányzó vízszigetelés helyenként teljes átnedvesedést okozott. A ház eredeti állapotát visszaállítva nem lett volna alkalmas múzeum céljára, ezért olyan átalakításokat kellett tervezni, melyek legjobban idézik az eredeti állapotot, de az új funkciónak maradéktalanul meg tudnak felelni. A felmérési tervek elkészülte után az utólagos válaszfalak eltávolításával

1. kép: Északi homlokzat


2. ábra: Felmérési földszinti alaprajz

megmutatkozott a villa térszerkezete, ezt próbáltuk minél inkább megõrizni, ezért a földszinten nincs is egyetlen új válaszfal sem, kivéve a liftet hátulról határoló falat. A tervezés során igény volt az épületben egy akadálymentes lift kialakítása. Ennek elhelyezését úgy kellett megoldani, hogy ne borítsa fel a helyiségek rendjét, és a belsõ közlekedést minél inkább szolgálja, valamint összeegyeztethetõ legyen a belsõ tartószerkezettel is. Szándékunk szerint sikerült a felvonó helyét úgy megtalálni, hogy az belesimul az épület tereibe önálló elemként nem jelenik meg, viszont maradéktalanul teljesíti funkcióját. Az épület fõbejárata megmaradt a jelenlegi helyén, a Blaha Lujza utca felõl. A bejáraton át elõtérbe érkezünk, ahol információs tábla található, valamint innen indul a három szintet összekötõ belsõ lépcsõ. A múzeumnak

szüksége van nagy fogadóhelyiségre, ahol a recepció is található, valamint gyülekezési helyül is szolgálhat csoportoknak. Erre nagyszerûen megfelelt a földszinti elõtérbõl nyíló nagyterem, melybõl indulva a földszintre tervezett kiállítás az egymásból nyíló termeken végighaladva körbejárható. Innen indul, illetve ide érkezik az akadálymentes lift is. A földszinti 5. számú terem eredetileg loggiának épült. Ezt utólag lakótérbõvítés miatt beépítették. A rekonstrukció során a korábbi lakóépület szerkezeti fõfal rendszerét és a lakóhelyiségeket megtartva válaszfalak bontásával és építésével alakult ki a múzeum alaprajza. (3–4. ábra) A személyzeti bejárat a villa keleti oldalán – a kertbõl nyílik. Az alagsori szinten, a Kerek templom felõl lehet megközelíteni az épületet akadálymentesen. Egy kö-

2. kép: Nyugati homlokzat

97

3. ábra: Múzeum alagsori alaprajz

zös elõtérbõl nyílik a tervezett információs iroda, a hozzá tartozó vizes helyiség, de a múzeum is elérhetõ innen az alagsori szinten két oldalról nyíló lift segítségével. Ezen a szinten is törekedtünk a terek megnyitására, így alakult ki a központi fogadótérbõl nyíló három kiállítóterem láncolata. A fogadótér utcai oldalán alakítottuk ki a ruhatárat, mellette egy csoportba rendezve vannak a vendég vizesblokkok. Az alagsor déli oldalán levõ felújított nyitott terasz irodalmi esteknek adhat helyet hamarosan. Az épület tetõtere is hasznosításra került, itt irodák, raktár, kutatószoba, személyzeti helyiségek és egy elõadóterem lett kialakítva. Ezt a szintet fõleg az itt dolgozók, illetve kutató használják majd, de rendezvények alkalmával a látogatók számára is megnyílik. A tervezett funkció megismerésében, megértésében segítségünkre volt szakmai konzulensként Praznovszky Mihály irodalomtörténész, akivel igen eredményes együttmûködés alakult ki mind a belsõépítészeti, mind az építészeti tervezés során. Az általa elképzelt koncepció alapján a látottakat korszerû rendezvényekkel, a látogató üdülõközönség, és a fiatalság számára is vonzóvá lehet tenni. 3. Gépészeti korszerûsítés és, akadálymentesítés Az épületet a mai kor követelményeinek megfelelõen télen fûteni, nyáron hûteni kell, ennek tesz eleget a korszerû fan-coil rendszer. Az épületgépészeti szerelvények külsõ megjelenése mûemléki környezetben állandó konfliktust jelent. Egyedi módon – az épület régi támfala és a Kisfaludy utcai üzletház között kialakult „gödör” felhaszná-

98

4. ábra: Múzeum földszinti alaprajz

lásával, – terepszint alá rejtettük a gépészeti aknát, melyben elhelyezésre került a léghûtéses kompakt folyadékhûtõ. Az akna tetejét járható horganyzott acélrács védi. A belsõ helyiségek szellõzése elszívásos rendszerrel mûködnek, a használt levegõt az épület meglevõ kéménykürtõjében vezetjük ki a tetõ fölé. A fûtést a tetõtérben elhelyezett kondenzációs kazán biztosítja, melynek égéstermék elvezetése, illetve a friss levegõ ellátása szintén az egyik meglévõ kéménykürtõn keresztül történik. A közösségi terek akadálymentes megközelítése a Templom köz felõl nyíló kiskapun keresztül megoldott. Itt van a ház harmadik – akadálymentes- bejárata. Innen elérhetõ az információs iroda, de megközelíthetõ a múzeum is, melynek három szintjét mozgáskorlátozottak számára is megfelelõ lift köti össze. Természetesen a vizesblokkok kialakításánál is gondoltunk a mozgássérültekre. Kivitelezés A kivitelezés 2008 októberében megkezdõdött. A munkálatok során felme-

rülõ váratlan helyzetek megoldásában is közremûködtünk. Ilyen „váratlan helyzet” jelenleg az épület alatti pincefeltárás. A pince természetesen nem volt meglepetés számunkra, hiszen a régi fotókon az épület Kisfaludy utcai homlokzata elõtti támfalakban ajtók voltak. A régi lakók és vendéglátósok közül többen is emlékeztek a pincékre, de azt senki nem tudta megmondani, hogy ezek a pincék benyúltak-e a ház alá, vagy csak az elõtte levõ támfalakba, illetve terasz alatt voltak-e. Már a kiviteli tervek készítése során feltárást és próbafúrást végeztünk a feltételezett pince helyén, de ezek akkor még sikertelenek voltak. A feltételezésre az alagsori fogadótér aljzatának készítésekor derült fény, amikor is meglelték a pincébe vezetõ egykori belsõ lépcsõ helyét, ezután pedig magát a pincehelyiséget is, ami egy jelentõs méretû boltíves kialakítású terem (egyelõre funkció nélkül, lezárva). Megközelítése aknán keresztül hágcsóval van megoldva, késõbbi bekapcsolása a múzeum életébe (akár lapidáriumként is) megoldható. Építtetõ: Balatonfüred Város Önkormányzata Tervezõk: Építészet: Szabó Zoltán és Fabacsovicsné Kovács Krisztina Statika: Bakos László Belsõ építészet: Pécsi Erika Épületgépészet: Nagy Ernõ Zoltán Épületvillamosság: Varju István Kertészet: Bruckner Attila

3. kép: Homlokzat részlet

Kivitelezõ: Vemév-Szer Kft., Veszprém


Veszprém Megyei Földhivatal épületének komplex akadálymentesítése „Az év akadálymentes épülete 2009” SCHWEIGHOFFER GABRIELLA*

Elõzmények A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Fõosztálya – a VÁTI Nonprofit Kft. közremûködésével – 2 év szünet után – 2009-ben nyolcadik alkalommal ismét meghirdette „Az év akadálymentes épülete” országos építészeti nívódíj pályázatot. A meghirdetett határidõre tíz pályamû érkezett be, melyek közül négy új épület, hat pedig átalakítás utólagos akadálymentesítéssel. A Bíráló Bizottság nyolc épületet választott ki helyszíni megtekintésre és a bejárás során szerzett tapasztalatokat a következõkben összegezte: „A pályázatok közül határozottan kiemelkedett a Veszprém Megyei Földhivatal átalakítása, melynek keretében a fogyatékos személyek teljes körének igényeit figyelembe vették, ennek megfelelõen a fizikai akadálymentesítésen túl infokommunikációs megoldásokat is alkalmaztak, továbbá a szolgáltatásszervezés körében sokoldalúan biztosították az egyenlõ esélyû hozzáférést.” (A Bíráló Bizottság részletes indoklása a cikk végén!) Az átalakítás elõtti állapot Ma már csak halvány emlék az a régi irodaház, amelyben egy szûk lépcsõn lehetett feljutni a zsúfolt ügyféltérbe. Sehol egy mosdó, nem is beszélve az elmúlt mintegy 50 évben többször átalakított, néhol aládúcolt irodákról, elavult lépcsõházról és burkolatokról. Az épület utcai szárnya eredetileg egy kõfaragó mester lakása és mûhelye volt, a századfordulón használatos épületszerkezetekkel, fafödémmel. Ami a mester úrnak megfelelt lakás céljára, már kevésbé volt alkalmas egy rangos megyei hivatalnak. Az 1970-es években a megnövekedett feladatok kiszolgálására új irodaszárnnyal bõvült az épület, majd a tetõtér is beépült. Energetikai felújítás során korszerû fûtési rendszer és hõszigetelés készült, a hivatalvezetés mindent megtett azért, hogy a dolgozók és az ügyfelek számára a lehetõségekhez képest kényel-

* építészmérnök, vezetõ tervezõ


mes munkakörülményeket teremtsenek. Néhány éve csodálatos álom körvonalai kezdtek kirajzolódni egy új, minden igényt kielégítõ irodaház tervezése kapcsán, de sajnos anyagi források hiányában a tervek a fiókban maradtak. Így érkeztünk el a 2008-as évhez, amikor egy sikeres komplex akadálymentesítési pályázattal lehetõséget kaptunk a sokat próbált épület átalakítására. A komplex akadálymentesítés értelmezése Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló, 253/1997.( XII. 20. ) Korm. rendelet (OTÉK) számos új követelményt állapított meg az épített környezet fizikai akadálymentesítése érdekében, majd a 2008. évi módosítással az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények tovább bõvültek és differenciálódtak. Az akadálymentesítés azonban olyan komplex feladat, amelynek nem lehet minden egyes részletét, megoldását jogszabályokban levezetni. Ismerni kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférés különbözõ problémáit, a fogyatékkal élõk speciális igényeit nem csak az épületek kialakítása, hanem az üzemeltetés, szolgáltatás-szervezés területén is. Az ember teljesítõképességének korlátozottsága szempontjából 5 fõ fogyatékossági csoportot különböztetünk meg: a mozgásukban, a látásukban, a hallásukban és a beszédképességeikben, az értelmi képességeikben akadályozott személyek és az autisták csoportját. Az épületeket és környezetüket különbözõ képességû használók vehetik igénybe, így azok felújítását, átépítését az egyetemes tervezés eszméjének alkalmazásával kell elvégezni, azonos idõben és térben szolgálva ki a használók különbözõ szituációban változó igényeit, szükségleteit. Az ilyen tervezés eredményeként létrejövõ épület használói köre bõvül a fogyatékossággal élõ személyekkel, ugyanakkor így olyan létesítmény jön létre, amely más használóknak is kényelmesebb, biztonságosabb lesz. A lakosság 10 %-a él valamilyen állandó fogyatékossággal, az épített környezet-

ben található akadályok õket közlekedésükben, szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, illetve információhoz jutásban gátolják, vagy nehezítik, ugyanakkor a társadalom 40 %-át kitevõ, alacsonyabb, illetve csökkent mozgásszervi és érzékszervi képességgel rendelkezõk, gyermekek, kismamák, kisgyermekkel közlekedõk, idõsek számára is akadályt jelentenek. Ezért tehát az akadálymentesség olyan komplex értelmezésére van szükség, amely egyenlõ esélyt biztosít mindenkinek, aki az épületet használni szeretné. Tervezési program Az elvárások és fenti szempontok figyelembe vétele különösen indokolt volt egy olyan közforgalmú épületben, mint a Veszprém Megyei Földhivatal, ahol a hét minden munkanapján vállalkozók és magánemberek szerzik be az ingatlanok dokumentumait, intézik hivatalos ügyeiket, mely – a mostoha körülmények között – fokozott megterhelést rótt mind a várakozó ügyfélre, mind az õt kiszolgáló ügyintézõre. Az épületben lévõ ügyfélszolgálat mozgássérültek által megközelíthetetlen volt. A zavartalan ügyfélforgalom és a nyugodt munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében halaszthatatlanná vált az irodaház korszerûsítése, a komplex akadálymentesítés megvalósítása. Az átalakítás során a földszinten új, tágasabb, a mai igényeknek megfelelõ akadálymentes ügyfélszolgálat és hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények, irodák, az emeleten további akadálymentes munkahelyek kerültek kialakításra, miáltal ügyfélként és dolgozóként is biztosított lett az épület használata úgy az egészséges, mind a bármilyen fogyatékkal élõk számára egyaránt. A terveket az OKTO-GON Építésziroda készítette dr. Kele Mária rehabilitációs szakember közremûködésével. Az épület ismertetése Az alábbiakban a megvalósult átalakítás bemutatásával szeretnénk segíteni a döntéshozókat abban, hogy minél elõbb kapcsolódjanak be a komplex

99

1. ábra: Földszinti alaprajz

akadálymentesítési programba, hiszen a közszolgáltatást biztosító intézményeknek 2010. december 31-ig, a közmûszolgáltatóknak 2012. december 31-ig meg kell oldani az egyenlõ eséllyel történõ hozzáférést minden fogyatékkal élõ embertársunk számára. FÖLDSZINT Parkolás: A mozgássérültek parkolását az épület elõtt, a fõbejárattól 3,00 méterre, saját területen oldottuk meg, három szabványos, akadálymentes parkolót alakítottunk ki. A közterületi járdától vakvezetõ sávot indítottunk az új ügyfélforgalmi fõbejáratig. A parkolókat a könnyebb megtalálhatóság és az illetéktelen használat elkerülése érdekében táblával, burkolatfestéssel, járófelület váltással egyértelmûen jelöltük. Az épület elõtti aszfaltburkolat a tervezett bejárati szinttel azonos. Ezáltal elkerültük, hogy az épületet csak jelentõs szintkülönbség áthidalásával, rámpa, vagy emelõ beiktatásával lehessen elérni. Fõbejárat: Új ügyfélszolgálati fõbejárat készült, mely a szélfogóként és babakocsi tárolóként is funkcionáló elõtérbe vezet. Az ajtólapok félig üvegezettek, az ajtó nyitásának láthatósága és a forgalom biztonsága érdekében. Az állandóan használt ajtószárny könnyen értelmezhetõ jelöléssel van ellátva. Küszöb nélküli, átmenõ burkolatot terveztünk. A padlószinttõl 0,90 m és 1,10 m között elhelyezett zárszerkezetek , kilincsek és egyéb kezelõeszközök egy kézzel is könnyen mûködtethetõ, magas minõségû szerelvények. A bejárat a jobb tájékozódás és megtalálható-

100

2. ábra: Emeleti alaprajz

ság érdekében az épület homlokzatától fehér tokszerkezetével jól elkülönített, irányfénnyel megvilágított. A bejárat jelzései (házszám, csengõ, névtábla, feliratok és egyéb információk), beléptetõ automaták úgy kerülnek elhelyezésre, kialakításra és megvilágításra, hogy azok a gyengénlátók számára is könnyen megtalálhatók, felismerhetõk, valamint kerekesszékben ülve is használhatóak, elérhetõek, továbbá figyelembe vettük az értelmi fogyatékosok, siketek igényeit is egyszerû szimbólumok, kijelzõk alkalmazásával. Mindkét bejárat idõjárástól védett, elõtetõvel fedett. Mivel a bejárat az utcai zajtól védetten, belsõ udvarban helyezkedik el, a beépítésre kerülõ kaputelefon, kommunikációs eszközök környékén a hallássérülteknek a megfelelõ akusztikus környezet biztosított. Belsõ közlekedés: A forgalmi rend a fõbejárat elõtt kettéválik: az átalakítás után a lépcsõházi kapun át csak a dolgozók közlekednek. Az elõtér sárga fénnyel történõ egyenletes megvilágítása átmenetet biztosít a szemnek a külsõ és belsõ fénykülönbségek áthidalásához. Az itt elhelyezett információs tábla, amely tartalmazza az épület szintjeinek alaprajzát, segíti az épületen belüli tájékozódást, megfelelõ információt nyújt az épületben lévõ funkciók elhelyezkedésérõl és azok megközelíthetõségérõl. Az alaprajzi térképek tapintható kialakítása a látáskárosultak igényeit is kielégíti. Az információs táblák sík- és Braille-írással készültek, könnyen értelmezhetõ szimbólumokkal és színkódolással ellátva. A függõleges irányú akadálymentes közlekedést egy három-megállós, átjárós, az elsõ emeletig közlekedõ, akadálymentes lift bizto-

sítja, mely az utcaszinten történõ indulással – a babakocsival érkezõk számára is – lehetõvé teszi az ügyféltérbe történõ akadálymentes bejutást. A kezelõeszközök magassága – lift hívógomb, lift belsõ kezelõ tábla, villanykapcsoló, ügyfélhívó, kilincs 90-110 cm között van. A fõbejárattól az ügyféltér végéig a gyengénlátók biztonságos tájékozódása érdekében a padlóburkolatban a felület színének és érdességének váltásával vezetõsávot alakítottunk ki. Akadálymentes munkahelyek kialakítása: A belsõ ajtókat szabványosra cseréltük, ezáltal nemcsak a mozgássérült ügyfeleknek biztosítottunk szabad közlekedést, hanem lehetõséget teremtettünk arra, hogy – az ezután felvételt nyerõ – mozgásukban akadályozott munkatársak is bármilyen szintû szakértelmet igénylõ munkakört elláthassanak az irodaház mindkét – összesen 758,14 m2-es – átalakítással érintett szintjén, ami a földszint esetében 18, az emeleten pedig 19 akadálymentes munkahelyet jelent. Ügyfélforgalmi területek: Az új ügyféltér egy tágas közlekedõn át érhetõ el, mely egyúttal légzsilipként is mûködik a gazdaságos üzemeltetés érdekében. Innen nyílik a férfi és a nõi, valamint a mozgássérültek által használható, nemektõl független, akadálymentes mosdó is. A folyosók elõírás szerinti minimális szabad szélessége mindenhol biztosított, semmiféle berendezési tárgy azt 90 cm alá még helyileg sem szûkíti le, a kerekesszékkel való megfordulás, a folyosóról nyíló helyiségek ajtaja elõtt az ajtóra való ráforduláshoz a megfelelõ hely rendelke-


3. ábra: Akadálymentes mosdó – felülnézet

zésre áll. A közlekedõk, folyosók minimális belmagassága sehol sem kisebb 2,20 m-nél. A folyosón található üvegezett felületek a gyengénlátók számára is jól látható módon, a járófelülettõl mért 1,50 m magasságban elhelyezett jelzésekkel vannak ellátva. Az ajtókon és falfelületeken elhelyezett síkírásos információk nagyított betûkkel és kontrasztosan valamint Braille írással is ki vannak írva. A közlekedõk megvilágítása egyenletes, a világítótesteket úgy helyeztük el, hogy azok káprázást, elvakítást ne okozzanak. Akadálymentes mosdó: Akadálymentes WC-mosdót alakítottunk ki az elõtérben, ajtajának fogantyúja kerekesszékbõl is mûködtethetõ. A helyiségben az 1,50 m-es megfordulás biztosított, a magasított w.c.csésze szembõl és oldalirányból is megközelíthetõ, a mosdó konkáv peremkialakítású, könyöklõvel felszerelt és „térdszabad” kialakítású, mosdó fölé döntött tükör került és a helyiség a padló szintjérõl is elérhetõ vészjelzõvel láttuk el. A berendezési tárgyak szabványos elhelyezése biztosítja mind segítõ személlyel, mind anélkül a kényelmes használatot. A kerekesszékbõl történõ átülés segítése érdekében a w.c.-csésze mindkét oldalán kapaszkodókat helyeztünk el, a fal felöli oldalra „L” alakú, a w.c.-csésze másik oldalára felhajtható kapaszkodó került. A fehér szaniterek, egyéb berendezések és a burkolatok színben kontrasztosan eltérõek. A mosdó mellett lehajtható, sterilizálható burkolattal ellátott pelenkázó-babaápoló pult kapott helyet. Az ügyfélszolgálat kialakítása: Az új ügyfélszolgálatban kényelmes ülõbútorokkal és asztalokkal berende-


4. ábra: Mosdó és döntött tükör

zett váró, kiszolgáló pult és játszósarok készült. A tér akusztikai és klimatikus viszonyai, zaj- és huzatmentes kialakítása, valamint egyenletes megvilágítása kellemes környezetet biztosít a várakozók részére, ahol kisgyermekekkel is nyugodtan telik az idõ. A tágas ügyfélforgalmi térben a kerekes székesek részére is biztosított a pihenõ-várakozó hely, ahol a többiek zavarása nélkül lehet tartózkodni, ugyanakkor – az oszlopok tengely irányú elhelyezése eredményeként – az információs pulttal a vizuális kapcsolat is biztosított. Az épületszerkezetek és funkciók megfelelõ elrendezése, a padlóburkolat színbeli és felületbeli váltása segíti a tájékozódást. Az ügyféltér berendezése belsõépítészeti kiviteli terv alapján készült, a berendezés az ügyfél és a munkahely oldaláról is alacsony, térdszabad kialakítású, elmozdítható székkel és pultonként önálló indukciós hurokkal felszerelt, az ügyintézõ arca és az ügyiratok jól megvilágítottak. A kiszolgálói oldalon 6 db, teljes körûen akadálymentesített munkahelyet alakítottunk ki. Info-kommunikációs eszközök A látogató és a személyzet számára egyaránt biztosított a közvetlen audiókapcsolat indukciós hurokrendszer beépítése segítségével, melynek meglétérõl a hallókészüléket használót egyértelmû jelöléssel informáltuk. Az ügyintézõk mindenki számára jól láthatóak, a pult egyenletes fényt kap, az ügyintézõ arcának megvilágítása a szájról olvasást lehetõvé teszi. Az akadálymentes ügyintézés érdekében jelnyelvi tolmácsnak helyet biztosítottunk. Az ügyfélhívó berendezés az ügyféltér elõtti közlekedõbe került,

mind Braille-írással, mind pedig hangos bemondással ellátott. Az épület helyiségeiben található minden hangalapú elven mûködõ riasztó rendszer, vészjelzõ berendezés fényjelzõ berendezéssel is fel van szerelve. A veszélyt a nemzetközileg elfogadott sárga villogó fény jelzi. A fényforrásokat szemmagasságban, vagy a fölé helyeztük minden fontos, forgalmas helyiségben, különösen fontos volt a mellékhelyiségek fényjelzõ berendezéssel történõ ellátása. I. EMELET A lift a meglévõ, kétkarú lépcsõ mellé érkezik, mögötte új vizesblokk készült. A lépcsõház és a fûtött irodai szárny közé – a jobb hõszigetelés érdekében – automata ajtót terveztünk. Ezen a szinten található a hivatalvezetés, ezért a teljes körû akadálymentesítést – a földszinten alkalmazott megoldásokkal – itt is megvalósítottuk, ezáltal úgy az ügyfelek, mint a bármilyen fogyatékossággal rendelkezõ dolgozók számára az egész emeleti szint is teljes körûen akadálymentesített. Az irodák ajtaját nagyobbra és küszöbmentesre cseréltük, a falakat fehérek, az ajtók kontrasztosan elkülönülõen barnák. A közlekedõterek mérete sehol sem kisebb a kritikus 1,20 méternél, berendezési tárgyai a közlekedést nem akadályozzák, ezáltal biztosított a használat a mozgás-, hallás-, illetve látássérült ügyfeleknek és dolgozóknak egyaránt. Kivitelezés A kivitelezés lebonyolítását a hivatalvezetés vállalta magára, mely jelentõs költség – és idõmegtakarítást jelentett, minek eredményeként az épület re-

101

5. ábra: Fõbejárat

kordidõ alatt készült el a Polip 2001 Kft. és Horváth Péter építésvezetõ, valamint Séllei Márta mûszaki ellenõr lelkiismeretes munkája eredményeként a lakosság és a felettes szervek legnagyobb megelégedésére. Külön említést érdemel, hogy az ügyfélteret – egy rangos közintézményhez illõen – Rakk Zsuzsanna keramikusmûvész csodálatos, zsûrizett, kerámia figurái és faliképei díszítik. Bízunk benne, hogy a megvalósult épület követendõ példa lesz a jövõben hasonló vállalkozásba kezdõ közintézmények és közszolgáltatók számára. Tapasztalatok A tervezés, pályáztatás és beruházás elõkészítés a benne részt vevõ szakemberek szoros együttmûködésével valósult meg. Összegezve tapasztalatainkat elmondhatjuk, hogy a megtisztelõ magas szintû elismerést azzal értük el, hogy az épület tervezése, a pályázati anyag összeállítása és a kivitelezés során napi kapcsolatban voltunk

6. ábra: Akadálymentesített épület utcai nézete

egymással az elsõ pillanattól kezdve, a terveket, költségvetést, pályázati anyagot a beadás elõtt többször módosítottuk annak érdekében, hogy a lehetõ legjobb megoldás szülessen. Mindannyian elkötelezetten hittünk abban, hogy a nehéz körülmények ellenére nyerni fogunk a TIOP pályázaton és a sokat próbált épületbõl egy korszerû, példa értékû irodaházat hozunk létre. Ezzel egy idõben irodánk más akadálymentesítési pályázatokon is részt vett, terveztünk óvodát, panziót, középiskolát és azt tapasztaltuk, hogy jellemzõen azok a pályázatok nyertek, ahol az építtetõk megfogadták tanácsainkat, miszerint a részleges megoldások helyett a teljes körû akadálymentesítést kell megvalósítani. A korábban akadálymentesített épületeket látva azt állapítottuk meg, hogy a korlátfelvonó nem teljes értékû megoldás, mert önállóan nem használható, mûködésbe hozása körülményes és idõigényes, mindezek mellett nem nyújt kellõ biztonságérzetet a kerekes-székes mozgáskorlátozottak számára,

ezért itt liftet terveztünk. Más, párhuzamosan futó munkáink kapcsán alkalmunk volt több rehabilitációs szakemberrel dolgozni és azt tapasztaltuk, a szakértelemnek nem feltétele a mûszaki végzettség. Jelen esetben és nagy szerencsénkre a rehabilitációs munkatársunk jogász végzettsége ellenére kiválóan értett a rajzolvasáshoz, magas szinten kezelte a digitális technikát, mindig elérhetõ volt és konstruktív javaslataival az egész tervezési és kivitelezési folyamatban segítette munkánkat. Építtetõ: Veszprém Megyei Földhivatal Veszprém, Vörösmarty tér 9. Hivatalvezetõ: Dr. Koczka Attila Tervezõ: OKTO-GON Építésziroda Bt. Veszprém, Szabadság tér 6. Vezetõ építésztervezõ: Schweighoffer Gabriella építészmérnök Tartószerkezet tervezõ Nits Gyula Kivitelezõ: Polip 2001 Kft. Várpalota, Veszprémi út 7. Építésvezetõ: Horváth Péter

A Bíráló Bizottság részletes indokolása a díjnyertes pályázatról „A pályázaton induló projektek közül ez az egyedüli minta értékû, komplex akadálymentesítés, mely a szolgáltatáshoz való maximális hozzáférést teszi lehetõvé. Az intézményfelújítás mind a fizikai, mind az info-kommunikációs akadálymentesítést tûzte ki célul, és példaértékûen valósította meg. A meglévõ épület környezeti adottságai kedvezõtlenek, mivel a bejárat csak egy szûk zsákutcán közelíthetõ meg és a körülötte lévõ szabad terület sem éri el a szabályosnak tekinthetõ mértéket. Mindebbõl következõen az akadálymentesítés lehetõségei is korlátozottak voltak. Az épület szerkezeti adottságai sem kedveztek egy közhasználatú épületnél elvárható, viszonylag szabad téralakításnak. Mindezeket a nyilvánvaló hátrányokat a tervezõ építész és a Földhivatal vezetõsége a jó megoldás iránti elkötelezettséggel, példamutató együttmûködéssel, eredményesen ellensúlyozta. A szûkös lehetõség ellenére biztosítottak a fogyatékkal élõk részére parkolóhelyeket közvetlenül a bejárat közelében, az új felvonót a bejárat mellett elhelyezve úgy alakították ki, hogy az a járdaszintrõl a földszintre való akadálymentes feljutást is lehetõvé tegye. Az épületen belül a szolgáltatáshoz való egyenlõ esélyû hozzáférést teljes körûen biztosították. A komplexitás jegyében, a vakok és gyengénlátók tájékozódását burkolati vezetõsávok, pontírásos információk, tapintható térkép és hangos térkép szolgálják. A kiemelkedõ színvonalú szolgáltatás-szervezéssel az alkalmazott építészeti-mûszaki megoldások maximálisan összhangban vannak.”

102


LEKTORÁLT CIKK

A földbõl való építkezés néhány aspektusa DR. NEMCSICS ÁKOS*

Abstract Using earth as building material is the most ecological way to build. As a building material the earth is versatile and has a number of advantageous properties, such as the temperature and humidity compensation that is the natural air conditioning. The subject of this paper is to describe these properties and also the history of the technology using earth as building material. As a problem linked to the earth built houses, we have to deal with the danger of radioactivity level given out by the natural radon content of the earth. The possible protection from the radiation is described. The paper is concluded with an ecological aspect of the subject.

Bevezetõ A földbe, ill. a földbõl való építkezés az emberiség legõsibb építkezési formája. A vizsgálatunk tárgyát képezõ építõanyag a föld, melynek egzakt, anyagtani meghatározása a meglehetõsen heterogén összetétel miatt nehézségekbe ütközik. A legjobb meghatározás az elhelyezkedésére vonatkozik, azaz a földet mint bolygónk legkülsõ szilárd kérgét azonosíthatjuk. Ennek a rétegnek az összetétele rendkívül változó, ami földrajzi helytõl, mélységtõl egyaránt függ [1,2]. Ez az anyag állhat különbözõ erõsebben egymáshoz kötõdõ szemcsékbõl, melyek kõzeteket alkotnak. A kõzeteknek alapvetõen három típusa van. a magmás, a metamorf és az üledékes kõzet. A kõzetalkotók a kvarc, a különbözõ szilikátok és a mikron méretû agyagásványok. Az erõs kötõerõk által egybetartott nagyobb egységek a kövek. A felaprózódott, mállott kõzetekre is a föld megnevezést használjuk [1, 2]. Ebbõl az ún. földanyagból készült töltéseket, bevágásokat nevezik a mû-

szaki életben fõldmûveknek [3]. Az elõbbiekben említett mállott kõzet szerves anyagokkal keveredett fajtáját talajnak nevezzük. A földet és a talajt gyakran rokon értelmû kifejezésként használjuk. Elegendõ itt csak a talaj-/földszelvényre, a föld-/talajnyesõre vagy a talaj-/földgyalura utalni [3]. A meglehetõsen összetett és nehézkes meghatározás ellenére a hétköznapi életben a föld és az abból való építkezés érthetõ és jól körülhatárolható. A föld-, ill. a földbõl való építkezésnek alapvetõen három típusa van. Az elsõ típushoz a termett, állékony talajból, vájható kõzetbõl kivájt mesterséges üregek tartoznak. A természetes üregek mellett minden bizonnyal ez volt az emberiség legõsibb hajléka. A földnek/kõzetnek itt kettõs funkciója van. Egyrészt az állékony anyag itt mint teherhordó, áthidaló szerkezet szerepel, másrész a nagytömegû szerkezet hõtároló, hõkiegyenlítõ tulajdonsága kerül kihasználásra. A második alapvetõ típus a földtakarással kialakított szerkezet. A földet külön tartószerkezet (faágak, gerendák, téglabolto-

1. ábra: A földbesüllyesztett csõszkunyhó azonosítható, mint az Árpád-kori veremháztípus továbbélése a népi építészetben

zat, vasbeton szerkezet stb.) hordja. Ez az építkezési mód az õskori építkezésektõl a népi építészeten át a mai építészetig használatos [4]. Itt a föld teherként jelentkezik, és az épületfizikai tulajdonságait használjuk ki. Az elsõ és a második típus együttesen jelentkezik a veremházaknál, ahol a földbe egy mélyedést ástak, majd efölé ácsolatot készítettek egymásnak támasztott faágakból. Ezt pedig lefedték a kitermelt földdel. Ez a háztípus a bronzkortól a középkoron át a közelmúltig élt a népi építészetben [5, 6] (1. ábra). A harmadik alapvetõ építéstípus az, amelynél földbõl tömörítéssel állékony szerkezetet készítünk. Ennél a szerkezetnél a földnek tartószerkezeti és épületfizikai funkciója is van. Valószínû, hogy a három közül ez az építési forma alakult ki a legkésõbb. Ez az építkezési forma bizonyíthatóan legalább az ókortól megtalálható, és napjainkban is használatos. E típus túlélését minden bizonnyal szintén a népi építészetnek köszönhetjük (2. ábra).

2. ábra: Felsõ-Tiszavidéki földfalú ház. A falat széles eresz és mellvéd óvja a csapó esõtõl és a felverõdõ víztõl.

* okl. építész, egyetemi tanár, Óbudai Egyetem


103

3. ábra: Kilátás egy mátraverebélyi kõzetbevájt remetelakból

Történeti áttekintés A barlangok és más természetes üregek kiegyenlített belsõ klímájuk miatt ideálisak voltak az õskori elõdeink lakhelyéül, amit az innen elõkerült csontvázak, barlangrajzok és egyéb leletek igazolnak. Ilyen lakhelyként szolgáló barlangok és üregek találhatóak a Vértesben, Gerecsében. A természetes képzõdményeket késõbb igényeknek megfelelõen átalakították, tovább faragták. Erre példa pl. a Svájcban található õskori Drachenloch nevû barlang, ahol tûzrakóhelyet faragtak a barlang oldalába [4]. Innen már csak egy lépés az üregkezdeménybõl a teljesen önálló mesterséges üreg ill. lakhely kialakítása. Ez az építkezési mód megtalálható az õskortól szinte napjainkig. Ma is élnek emberek ilyen lakásokban, ma is vájnak pincét állékony kõzetbe. Hazai példa tekintetében elegendõ a budafoki, a noszvaji barlanglakásokra, a mátraverebélyi remetelakásokra utalni (3. ábra). Nemcsak egyes lakásokat, hanem teljes településeket is építettek a föld alá. Erre példa az õskori eredetû törökországi Derinkuyu [4]. A földbe süllyesztett és földdel takart lakhely célszerûsége és egyszerûsége miatt volt népszerû. Alárendelt épület esetén (pl. pince) máig élõ építkezési forma. Az egyik elsõ ilyen lelet az õskorból származó dél-oroszországi Kosztyonki határában lévõ földkunyhók, ill. ezek rekonstrukciója [4]. A kutatások szerint Árpád-kori õseink lakóhelyének jelentõs része szintén veremház volt. Ez a típus él tovább a népi építészetben csõszkunyhók formájában (4. ábra). Már az õsidõkben is ismert volt a földbõl döngölt fal, melyhez erõsítésként gyakran használtak faágat, nádat. A földbõl, vályogból készült falkészítési technikát az ókori Keleten vitték tökélyre. Az ókori Mezopotámia építészetét földbõl sarjadt építészetnek is nevezhetjük, mivel itt az építõanyag maga a föld volt [7]. Az egyik legjelentõsebb ilyen földépítmény az Uruk városában álló mészkõszög-mozaikos templom, melynek földbõl tömörített

104

falát kívülrõl mészkõszegekkel nyomkodták teli [7]. A mészkõszögek fejét terrakotta lapok alkották. A terrakotta borítás egyrészt védi a falat az idõjárás viszontagságaival szemben, másrészt az épületnek elegáns megjelenést kölcsönöz. A közel két és fél ezer kilométer hosszú kínai Nagyfal a legnagyobb földépítmény. A fal magja döngölt föld. Ezt borították az erózió elleni védekezésül kövekkel. Vitruvius szintén beszámol a földrõl mint építõanyagról [7, 8]. A földépítésnek speciális válfaját képezik a hatalmas méretû, védelmi célt szolgáló földmûvek, a földvárak. Az õskortól a középkorig építettek ilyen mûveket. A honfoglalás kori Kárpát-medence különösen gazdag ilyen emlékekben. Példaként a borsodi, a szabolcsi, az upponyi földvárra utalunk. A késõbbi váraink magját szintén döngölt föld alkotta, melyet kövekkel borítottak. A földbõl való építkezésnek mindhárom fajtája megtalálható a népi építészetben: a földbe vájt pince, a földdel borított tetõ és a földbõl tömörítéssel készült falú ház [4]. A történelmi korok építészetének legtöbbjére, de a népi építészetre mindenképpen igaz, hogy a legcélszerûbb és a legtakarékosabb megoldást használja [9]. Helyi építõanyagból, a helyi klímának megfelelõen építkezik. A szélsõséges idõjárású

4. ábra: A Nyíregyháza-Sóstói skanzen egy veremháza kívülrõl (A) és belülrõl (B)

(meleg nyár, hideg tél) Alföldön pl. a nagy hõkapacitású földfalakat részesítik elõnyben, míg a hûvösebb hegyvidéken, vagy északon a jó hõszigetelõ fából való építkezés a gyakori. Ráadásul az építõanyag alapanyagául szolgáló fa, ill. vályog is ennek az építési formának kedvez [9]. A földbõl mint állékony szerkezetbõl való építkezés újra reneszánszát éli [9, 10, 11]. A földépítészet speciális fajtája a földborítású épület, melybe célszerûen növényzetet ültetnek [9, 12, 13, 14]. Tulajdonságok A talaj önálló természeti képzõdmény. A Föld szilárd kérgének legkülsõ része, amely a környezeti tényezõk hatására és a talajképzõdési folyamatok kölcsönhatásának eredményeképpen jön létre [2]. A talaj ún. háromfázisú polidiszperz rendszer. A talajban mind a szilárd (kb. 50%), mind a folyadék (kb. 30%), mind pedig a légnemû fázis (kb. 20%) megtalálható. Alapvetõen vázrészekbõl és az ezeket összetartó ún. plazmából áll. A vázrészek a nagyobb méretû ásvány és kõzetdarabok. Ezek az ún. szövetelemek. A plazmarész a vázrésznél sokkal kisebb köztes anyag. Ez az anyag lehet szervetlen pl. agyagásványok vagy szerves pl. lebomlott anyagok. Az építkezésre használt talaj ill. föld igen változatos összetételû. Egy tipikus talajszelvényt mutat a 5. ábra. A legfelsõ réteg a humuszos talaj, mely mállott kõzet és a szerves anyagok keverékébõl áll. Alatta van a kevesebb szerves anyagot tartalmazó fémoxidokban feldúsult ún. felhalmozási szint. Ez alatt a pusztán mállott kõzet nagyobb alapkõzet-darabokkal, majd az alapkõzet következik. A talaj ill. föld tulajdonságait a mikroszerkezete határozza meg. A talaj vázrészekbõl, jelen esetben kvarcból, szerves anyagból és igen kis szemcseméretû egyéb kötõanyagból, pl. agyagásványból áll. Az alapszövettípusokat az alkotók mennyisége és az egymáshoz való viszonyuk határozza meg. Ettõl függ a képlékenység, vízfelvétel, szilárdság stb. Abban az esetben, ha nincs kötõanyag, akkor vázszemcsehalmazról beszélünk (pl. a futóhomok). Ha a vázrészek között alapanyaghidak jelennek meg, akkor kezd az anyag egy rendszert képezni. Az egyre több alapanyag egyre nagyobb kölcsönhatást eredményez a vázrészek között. Ha a kötõanyag a vázrészek rovására túlsúlyba kerül, akkor beszélünk porfiros anyagról [2]. A szemcsék mérete döntõen befolyásolja a talaj tulajdonságait. Általában minél nagyobb szemcsékbõl áll egy talaj, annál kevésbé összenyomható, a vizet annál jobban átereszti. A


5. ábra: A talajszelvény vázlatos képe (A: humuszos talaj, B: felhalmozási szint, C: mállott kõzet, D: alapkõzet)

szemcseméret a több cm nagyságtól (kavics) a ìm alatti (agyag) nagyságig terjed [3]. A talajok jellemzésére többféle mérõszámot használunk. A víztartalom (w) a nedves (Wn) és a száraz (W0) súly különbsége normálva a száraz súllyal w = (Wn-W0)/W0. A talaj a folyadék mellett a részecskék hézagjaiban levegõt is tartalmaz. A hézagtényezõ (e) a normál (V) és a tömörített térfogat (Vt) különbsége normálva a tömörített térfogattal e = (V-Vt)/Vt. A talajnak egy további jellemzõje a vízfelvevõ képessége, ami az anyag gravitáció ellenében tanúsított vízmegtartó tulajdonságát mutatja. Annál nagyobb az anyag vízkapacitása, minél kisebb a szemcsemérete és minél több agyagásványt ill. humuszkolloidot tartalmaz. A vízmegtartó képesség akár a duplájára nõhet kicsi szemcseméret esetén. A nagy szemû homok a súlyának 32%-a vizet képes megtartani. Az apró szemû homok 28, a könnyû agyagos talaj 33, a nehéz agyagos talaj 47, míg a nehéz agyag 65%-ot képes megtartani. A földnek igen nagy a fajsúlya. Száraz földnél az összetételtõl függõen 1500-2700 kg/m3 között változik. (Összehasonlításképpen a víz: 1000


kg/m3, tégla: 1400-1600 kg/m3, beton: 1800-2450 kg/m3.) Mivel igen nagy sûrûségû és kiterjedésû szerkezetekrõl van szó, ezért a földbõl álló struktúrák, falak, földborítások nagy súlyúak, amit az alkalmazásnál figyelembe kell venni. A nagy súly nemcsak tartószerkezeti szempontból fontos, hanem épületfizikai szempontból is. A föld fajhõje is igen nagy (1000-3000 J/(kg°C)). Ha a többi építõanyag fajhõjével összehasonlítjuk (víz (20 °C-on): 4183 J/(kg°C), tégla: kb. 750 J/(kg°C), beton: kb 870 J/(kg°C)), ez közelíti meg legjobban a vízét. A nagy fajhõ (c) és a nagy tömeg (m) miatt ezek a szerkezetek nagy hõkapacitást képviselnek C = Q/ÄT = mc, mely tulajdonság alkalmassá teszi hõkiegyenlítõ szerepre [15]. A földszerkezetek egy további értékes tulajdonsága ugyancsak az általa határolt tér klímájára vonatkozik. Ha különbözõ anyagú térrészben a páratartalmat hirtelen felemeljük, és a falak tömegének növekedését mérjük az idõ függvényében, akkor megfigyelhetõ, hogy a földfalak párafelvevõ és tároló képessége lényegesen magasabb, mint más építõanyagoké. Száraz belsõ tér esetén pedig képes ebbõl a többletnedvességbõl a környezetének átadni. Hõ- és páraszabályozó képessége miatt nevezik a földfalat intelligens épületszerkezetnek [10, 15, 16, 17]]. A földszerkezetek mechanikai tulajdonságai (pl. a nyomószilárdsága) szintén függenek az anyag összetételétõl, tömörítettségétõl. E szerkezeteknek, nagy tömegük miatt, jó a léghanggátlásuk, ez megvédi az épületbelsõt a külsõ zajoktól. A földfalaknak a tûzállósága is jó. Páratartalmuk miatt leárnyékolják az elektromágneses sugárzásokat. Az elektromágneses sugárzások egészségre káros vagy ártalmatlan volta még nem kellõen tisztázott. Annyit már tudunk, hogy a nagyfrekvenciás (mikrohullámú) és a lassan változó elektromágneses terek (hálózati) károsak. A földfal ezek ellen is véd, mivel igen erõsen csillapítja ezen sugárzások átjutását.

gos sár, mely megszilárdulás esetén igen szilárd. A falkészítésnek igen változatos, az áthagyományozódás során kiforrott technológiája van [4, 10, 11]. E technológia a zsalu közé tömörített faltól kezdve az utólag formára nyesett falig igen változatos. Sokszor használnak külsõ vagy belsõ merevítést a falakban, valamint a sarkoknál, csatlakozásoknál erõsítést. Az erõsítésre, merevítésre faszerkezeteket használnak, melyek a korábbiakban említett tulajdonságok miatt konzerválódnak a falban. A technológiából kifolyólag a formai kialakításnak szabad tere van. A falak magasítása a legmodernebb csúszózsalus módszerrel lehetséges. A föld és vályogfal egyetlen ellensége a víz. A felülrõl jövõ víz ellen megfelelõen széles túlnyúló ereszû tetõvel lehet védekezni, az egyéb víz és nedvesség ellen pedig megfelelõ lábazattal (lásd 2. ábra). Újabban a védekezés különbözõ bevonatokkal, adalékanyagokkal is lehetséges. [10]. A népi építészet által kiérlelt konstrukciókat, szerkezeteket tudományos igénnyel kell vizsgálnunk, mely megoldásokat az ökologikus építészetben felhasználhatjuk. E szerkezetek közül vizsgáljuk a vastag földfalat. A jelenleg szokásos hõtechnikai méretezés az épületeknél stacioner állapotot feltételez. A valóságban mind a napi, mind

A földbõl való építkezés típusai A mai földépítészetben az állékony szerkezetek és a földtakarással létrehozott szerkezetek a legelterjedtebbek. A föld nagy súlya miatt az utóbbi esetben meg kell még különböztetnünk az ún. vékony és vastag földtakarással készült szerkezeteket. Természetesen éles határok nem húzhatók az egyes kategóriák között. Az elsõ fajta a tömörítéssel létrehozott épületszerkezet. A földbõl készült szerkezetek anyagukat tekintve ún. kompozitok. Vályogfalú házak esetén a szálas anyag a törek, a mátrix pedig a agya-

6. ábra: A favázzal merevített, vályogfalú tákosi templom kívülrõl (A) és belülrõl (B)

105

7. ábra: Növényzettel borított magastetõ rétegrendje (1: falazat, 2: szarufa, 3: hõszigetelés, 4: deszkázat, 5: vízszigetelés, 6: gyökérgát 7: jutaháló, 8: elszivárogtató réteg, 9: bordázat, 10: ültetõközeg, 11: növényzet, 12: vízelvezetõ réteg, 13: bádogozás)

pedig a szezonális hõingadozással számolnunk kellene. A vályogfal kitûnõ szezonális hõkiegyenlítõ. Ezért van az, hogy nyáron kellemesen hûvösnek találjuk egy vályogház belsõ klímáját, ugyanakkor télen sem hidegek a belsõ falak [15]. Vályogból, földbõl nem csak lakóépületeket és alárendelt funkciójú építményeket emeltek, hanem szakrális épületeket is. Itt kell megemlíteni a felsõ-Tisza-vidéki mezítlábas Notre Dame-nak is titulált tákosi templomot (6. ábra). A földbõl való építkezés a szárazabb és meleg vidékeken a nagy hõtároló képesség miatt elõnyös. Ilyen terület pl. Észak-Afrika. Egyiptomban, Nigériában ma is igen sok épületet építenek vályogból, melyeknek lefedése gyakran boltozott, kupolás vályogszerkezet. Nemcsak lakóépületek készülnek földbõl, hanem középületek és szakrális épületek is [10]. A vályog- és földfalú házak szinte szoborszerûen alakíthatóak. Tetszés szerinti görbületek, kitüremkedések, bemélyedések állíthatók elõ. Különbözõ ívûre formált nyílások, ülõfülkék, besüllyesztett polcok, legömbölyített sarkok alakíthatók ki. Nemcsak a fentiekben részletezett kellemes és egészséges klímája miatt közkedvelt ez az építkezési forma, hanem uniformizált, szögletes high-tech világunkban megnyugtató egy ilyen épületbelsõ. A vályogból nemcsak vastag épületfalak, hanem beépített bútorok és fûtõalkalmatosságok is készíthetõek [10, 18]. A népi építészeti konstrukció napjaink ökologikus építészetét is megihlette. A vékony földtakarású, növényzettel beültetett tetõt zöldtetõnek nevezzük. A vékony földréteg erõsebben ki van téve az idõjárás viszontagságainak (gyorsabban kiszárad, ill.

106

8. ábra: Növényzettel borított lapostetõ rétegrendje (1: tartószerkezet, 2: lejtést adó réteg, 3: páragát, 4: hõszigetelés, 5: vízszigetelés, 6: gyökérgát, 7: védõ filcréteg, 8: elszivárogtató réteg, 9: geotextília, 10: ültetõközeg, 11: növényzet)

könnyebben átázik). Rétegrendje viszonylag komplikált. Egyik legfontosabb alkatrésze a víz megtartására ill. a felesleges víz elvezetésére szolgáló, tojástartóra emlékeztetõ formájú szigetelõ szerkezet. A közönséges termõföld helyett speciális ültetõ közeget alkalmaznak. Növényzetként általában speciális szárazságtûrõ növényeket használnak (szédumok, pozsgások) [12, 13]. A 7. ill. a 8. ábra egy növényzettel betelepített magastetõ és egy lapostetõ rétegrendjét mutatja. A növényzettel borított tetõ nem új találmány. Fõleg Észak-Európában találunk erre magastetõs példákat a népi építészetben. Sûrû szalmafedést takartak vékony földdel vagy nyírfakérget tettek héjazatnak és erre került a föld. A földréteget pedig a sûrû gyökérzetû növényzet fogta meg. A földréteg megcsúszását kereszttartókkal gátolták. Az esõs éghajlat ellenére nem vitte le az erózió a földet, mert a növényzet gyökérzete azt erõsen átszövi. E magastetõs házakon gyakran látni kisebb háziállatokat, pl. birkákat legelészni. A zöldtetõknek számos elõnyös tulajdonságuk van. A porfogó és levegõtisztító hatásuk mellett az épület tartószerkezetére is jótékony hatással van. A zöldtetõvel bevont lapostetõs épületek födémszerkezetében csökkenti a hõingadozást, ezzel a szerkezet élettartamát növeli meg. Nagy esõzések esetén csökkenti, ill. késlelteti a csapadék csatornába kerülését. Vízvisszatartó hatásánál fogva párásítja a környezet levegõjét. Van még egy hatás, mely különösen a sokemeletes lakótelepek esetén érvényesül. A sûrûn beépített magas lakóházak alja árnyékban van, míg a tetejét süti a nap. A hõmérséklet különbség hatására a há-

zak között megindul a levegõ függõleges irányú cirkulációja, mely a port felfelé szállítja. Ezzel a földközeli port a belélegzés magasságába emeli. Ezt az egészségtelen hatást küszöbölheti ki e magas házak tetõinek bezöldítése, ugyanis a növényzettel benõtt felület hõmérséklete a növényzet párologtatása miatt nem tud nagyon felmelegedni. A vékony földtakarás általában fél méternél nem vastagabb réteget jelent, míg a vastag legalább egy méter vastagságot. A rétegrendben lényeges különbség van a kétfajta földtakarás között. A vastag takarás elegendõen vastag ahhoz, hogy ne kelljen speciális szerkezeteket alkalmazni a földréteg vízháztartásának kiegyensúlyozásához. Természetesen további következményei is vannak a rétegbeli különbségnek. Míg a vékony földtakarású rétegben általában csak lágyszárú növények kerülhetnek, addig a vastag földtakarású épület felett fás szárú cserjék és akár fák is lehetnek. A vékony földréteggel takart szerkezeten a növénytakaró ökológiailag nem egyenértékû a természetes növénytakaróval. A vastag földréteggel takart szerkezetek vegetációja ökológiai értelemben megközelíti a természetes élõhelyet. Ezt segíti elõ, hogy általában ezen földtakarások egybefüggõ rendszert alkotnak a környezetük talaj, ill. növénytakarójával. Mivel ezek az épületek általában nem sík területre épülnek, ezért a domborzat adottságai kihasználhatóak, így ezek az épületek legalább részben földbesüllyesztettek. A nagymennyiségû földtakarás miatt ezeknél az épületeknél ügyelni kell a terhelhetõségre. A földbesüllyesztés miatt az épület átszellõztethetõsége a késõbbiekben tárgyalt radon miatt kü-


9. ábra: A radioaktív bomlás során á, â és ã sugárzás keletkezik.

lönösen fontos, ezért a nyílások és a természetes megvilágítás megoldására nagy hangsúlyt kell fektetni. Igen gyakori ezeknél az épületeknél a felülvilágító. Hasonlóan speciális megoldást igényel a tartószerkezeti kialakítás, mivel a földtakarás igen nagy terhet képvisel. Az anyagtakarékosság szempontjából mindenképpen a nyomásnak és nem a hajlításnak kitett szerkezeteket kell elõnyben részesíteni. Radon és az épített környezet Ismeretes, hogy a Föld belseje felé emelkedik a hõmérséklet. A geotermikus gradiens helyrõl helyre változik a Föld felszínén. A Föld belsejében a meleget, mely a magmát folyékony állapotban tartja, radioaktív bomlás okozza. A lehetséges hasadó elemek a 40K, 238U, 235U, 232Th. A természetben található elemek közül nem mind van stabil állapotban. A nem stabil elemek elbomlanak, míg stabil elem nem keletkezik. A bomlás során á, â, ã sugárzás és hõ keletkezik [18] (9. ábra). A bomló elemek különbözõ bonyolult bomlási sorokba rendezhetõk. A bomlás az ún. felezési idõvel jellemezhetõ,

11. ábra: A radon útja és leányelemeinek kondenzációja határfelületeken


mely azt mutatja meg, hogy adott anyagmennyiség felének elbomlásához mennyi idõ szükséges. A felezési idõ (T) igen tág határok között változik (10-11 sec – 1010 év). Az aktivitás az idõegység alatti bomlások száma. N atom aktivitása (A) a következõképpen írható: A = Nln2/T = 0.7N/T. Mértékegysége a [Bq = bomlás/sec]. A dózis az egységnyi test tömeg által elnyelt ionizációs energia. Mértékegysége a [Gy = J/sec]. A különbözõ radioaktív sugárzások biológiai hatása különbözõ. Az á sugárzás 20-szor erõsebb roncsolást végez az élõ szervezetben, mint a â, ã sugárzás. Egy ún. súlyozó faktor (Q = 20, á, Q = 1 â, ã sugárzás esetén) segítségével ezt fejezi ki az ún. hatásos dózis, melynek mértékegysége a [Sv]. Témánk szempontjából a legfontosabb elem az urán bomlása során keletkezõ radon, mely nemesgáz. Felezési ideje közel négy nap. Nemesgáz lévén nem képez vegyületet, így kidiffundál a föld belsejébõl. A radon leányelemei a rádium A, B, C, D, amik fémek, és a legtöbb közülük különösen veszélyes á sugárzó (10. ábra). A légkörbe kijutott radon bomlása során keletkezõ rádium porszemcsékre, aeroszolokra telepedve a belégzés so-

rán a tüdõnkbe kerül. A bomlása során keletkezõ á részecskék roncsolják a tüdõt. De a radon közvetlenül is a tüdõbe kerülhet, ahol a bomlás során keletkezõ rádium a tüdõ falára válik ki. Ekkor a sugárzás közvetlen belülrõl hat (11. ábra). Nagy koncentráció esetén tüdõrákot okozhat [19]. A természetes radioaktivitás az ún. háttérsugárzás része az életünknek, ehhez alkalmazkodva alakult ki a bioszféra, köztük az ember is. A természetes háttérsugárzást lényegesen meghaladó sugárterhelés veszélyes, egyben rákkeltõ. Az újabb kutatások szerint az ún. nulla radioaktivitás szintén kóros. Létezik egy tartománya a radioaktivitásnak, mely az élõszervezetre pozitív, serkentõ hatással van. Az ezeken kívüli (túl alacsony és túl magas) tartományoknak szignifikáns rákkeltõ hatásuk van [20]. A környezetünkben lévõ radioaktivitás nemcsak a talajból, hanem az épített környezetünkbõl, a különbözõ építõanyagok közvetítésébõl származhat. Az építõanyagok relatív radonkibocsátását a 12. ábra mutatja. A belsõ terek radonaktivitása lényegesen nagyobb is lehet, mint a külsõ levegõé (10 Bq/m3). Néhány belsõ tér aktivitása: huzatos szoba 30 Bq/m3, átlag lakás 50 Bq/m3, szellõzetlen szoba 100 Bq/m3, pince 300 Bq/m3, radonszennyezett lakás 1000 Bq/m3, barlang 1000-7500 Bq/m3. Amennyiben szintillációs csõvel vizsgáljuk egy szoba radon koncentrációjának feldúsulását az idõ függvényében, akkor a 13. ábrán látható függvényt kapjuk. Láthatjuk, hogy akár fél nap alatt is az egészségre ártalmas mennyiségben dúsulhat fel a radon. Pár perces szellõztetés hatására pedig visszaáll a normál állapot. Itt felvethetõ a légmentesen záródó ablalkok által elõtérbe helyezett radon-feldúsulási probléma. Ezek a légtömör nyílászárók nagy erõforrás-ráfordítással kis energia-megtakarítást eredményeznek, ellenben kedvezõtlenek mind pá-

12. ábra: Különbözõ építõanyagok radonkibocsátása

13. ábra: Egy átlagos lakótér radonfeldúsulása az idõ függvényében

10. ábra: A radon bomlási sora

107

14. ábra: Védelem módozatai erõsen radonszennyezett területen (A) Az épület alatt perforált csõvezetetéken keresztül vezetjük el a gázt. (1: alagcsövezés, 2: csõvezeték, 3: mérõmûszer, 4: szivattyú, 5: kiszellõzõ) (B) Utólagos védekezésre a radonkút alkalmas (1: perforált csõ, 3: kavicságyban, 4: ventilátor, 5: kiszellõzõ)

ratechnikai, mind pedig a radon szempontjából. A többnyire szabadban élõ ember sugárterhelése 0.4 mSv/év, a hagyományos nyílászárójú lakásban élõé 2 mSv/év, légmentesen záró nyílászárók esetén 4 mSv/év. A népi és történelmi korok építészetében használt földanyagú házak esetén nemcsak a nyílászárók voltal ún. „hagyományosak” hanem az emberek életmódja is más volt. Több idõt töltöttek a szabadban. Mint láthatjuk a legfontosabb radon elleni védekezés a szellõztetés, de a modern építészetben további lehetõségek állnak rendelkezésre a radon elleni védekezésre. A legegyszerûbb a rendszeres szellõztetés. Ilyen pl. a népi építészetben a nyílászárókon vagy a kéményen keresztüli kiszellõzés. Kevésbé használt lehetõség a túlnyomás létrehozása. Új ház építésénél megfelelõ a gáztömör szigetelés létrehozása. Ez lehet egyben az épület vízszigetelése is [14]. A védelem lehetséges átszellõztetett ún. oroszpincével is. Igen erõs radon szennyezettség esetén az épület alá perforált csöveket helyezünk és ezek végét összekötve kivezetjük a szabadba. A radon a kisebb ellenállást követve nem az épületen keresztül hanem a csõvezeték irányában távozik a talajból (14 ábra). Ha utólag szeretnénk radonmentesíteni az épület alatti területet, arra is van megoldás. Ez az ún. radonkút (14 ábra). Az épület mellé 1-2 m távolságban 4-5 m mély kutat fúrunk ebbe perforált csövet helyezünk, és a csõ és a kút fala közti részt kaviccsal töltjük ki. A radon itt is a kisebb ellenállást követve a csõ felé diffundál. A hatásfokot megnövelhetjük egy állandó elszívó ventilátor csõbe építésével, melyet napelemmel is üzemeltethetünk [9, 22]. Erre a megoldásra csak igen indokolt esetben van szükség. Ökológiai meggondolás A globális környezetszennyezés és energiafelhasználás több mint hatvan százaléka az építõiparhoz, építõ-

108

15. ábra: A földdel takart épületet csak megfelelõ terepadottságok mellett célszerû építeni.

anyag-iparhoz és az épület-üzemeltetéshez kapcsolódik. A földbõl való építkezés során helyi építõanyagot átalakítás nélkül ill. kis átalakítással használunk fel. A földház üzemeltetése során a hõtároló képesség okán energiát spórolunk meg. A föld felhasználásával készült épületet méltán nevezhetjük ökologikusnak és környezetbarátnak, hiszen életének mindhárom szakaszában: építõanyagában, építése és üzemeltetése során egyaránt minimális a környezeti terhelése. A földbõl való építésnél különösen ügyelni kell a környezetbe való illeszkedésre. A környezõ épületek, a domborzat, a beépíthetõ terület stb. meghatározzák hogy lehetséges-e földbõl való építkezés, és ha igen melyik konstrukciós típust használhatjuk. A vastag földtakarású épület, különösen akkor, ha a földtakarás a természetes talajtakaró folytatásába megy át, meglehetõsen nagy helyigényû. Ez az épülettípus elsõsorban megfelelõ szintkülönbséggel rendelkezõ területre ajánlott (15. ábra) [23]. A földtakarású, növényzettel beültetett tetõ némileg kárpótol az építés során a természettõl elvett területért. Hivatkozások [1] Palotás László (szerk.): Mérnöki kézikönyv, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest (1955) [2] Szendrei Géza: Talajtan; Eötvös Kiadó, Budapest (1998) [3] Palotás László (szerk.): Mérnöki kézikönyv 2. kötet; Mûszaki Könyvkiadó, Budapest (1957) [4] Istvánfi Gyula: Az építészet története I.; Õskor; Népi építészet; Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest (1997) [5] Veremházakat tártak fel a rézkorból (lásd pl.: Kõvári K.: A tahitótfalui késõ rézkori gödör; Stud. Comit. 17, Szentendre (1985) 7-16) és az ókorból is (lásd pl.: Ottományi K., Gabler D.: Római telepek Herceghalom és Páty határában; ibid 185-271). [6] Árpád-kori veremházakat tártak fel több helyen is (lásd pl.: Takács M.: A Ménfõcsanak-Szeles dûlõi lelõhelyen 1990-91-ben feltárt Árpád-kori veremházak, Arrabona Múz. Közl. 44=1 (2006) 537-565; Méri I.: Árpád-kori népi építészetünk feltárt emlékei Orosháza határában; Rég. Füz. II. 12

Bp. (1964); Bóna I.: VII. szd.-i avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban; Font. Arch. Hung. Bp. (1973)). [7] Hajnóczi Gyula: Az építészet története II.; Ókor; Tankönyv Kiadó, Budapest (1983) [8] Vitruvius: Tíz könyv az építészetrõl; Quintus Kiadó, Szeged (2009) [9] Nemcsics Ákos: Ökologikus - környezetbarát építés; KKMF-1184, Budapest (1999) [10] Gernot Minke: Das neue Lehmbau-Handbuch; Ökobuch, Staufen bei Freiburg (2001) [11] Szûcs Miklós: Föld- és vályogfalak építése; ÉTK Budapest (1996) [12] Hidy István, Prekuta János, Varga Gábor: Flóratetõk tervezési és kivitelezési segédlete; ProNatur Kft, Budapest (1995) [13] Gernot Minke: Zöldtetõk; Cser Kiadó, Budapest (2002) [14] Rétegrendek és szigetelési tanácsok találhatóak a Wolfin Ratgeber, Das Dach- und Dichtungs-System, Grünau Illertiessen GmbH Grünau kiadványban. Az alkalmazott fóliának a vízszigetelés mellett gyökérállónak is kell lennie. További információk a www.sicofol.hu lapon találhatóak. [15] Ákos Nemcsics: Wärmebilanz der Lehmwand oder Modellierung vom Wärmetransport; Proc. of Energy and Mass Flow int he Life Cycle of Buildings, Int. Symp. of CIB W67 CIB 4-10. Aug. 1966 Vienna, Austria, Ed. E. Panzhauser, pp 639-642 [16] Nemcsics Ákos: A földépítészet (1); Családi Ház XIII. évf. 2001/1 60-61. old. [17] Nemcsics Ákos: A földépítészet (2); Családi Ház XIII. évf. 2001/3 56. old. [18] Budó Ágoston, Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. kötet (Optika, atomfizika), Tankönyv Kiadó, Budapest (1977) [19] Ember István: Környezetünk és a rák; Gene-rációk Rákkutatásért Alapítvány, Budapest (1993) [20] Sajó-Bohus László, Greaves Eduardo D., Liendo Jacinto, Castelli Cristina, Rozlosnik Noémi: Ionizációs sugárzások serkentõ és rákkeltõ hatása; in Fizikus Vándorgyûlés, kivonatok gyûjteménye (Gödöllõ, 1998. aug. 25-28.) 56-60. old. [21] A radon elleni védekezésnél igen fontos a gáztömör, egybefüggõ záróréteg elkészítése. Ezzel kapcsolatosan információk találhatóak a www.sicofol.hu honlapon. [22] Ákos Nemcsics: Earth House with Utilization of Solar Energy; Proc. of EuroSun. 2004; 14. Intern. Sonnenforum (20-23 June 2004, Freiburg, Germany) Band 3 pp. 451-452 [23] Nemcsics Ákos: Földbesüllyesztett családi ház (tervbemutatás); Családi Ház Ötlettár 16. IX. évf. 2003/2 52. old.


LEKTORÁLT CIKK

Földbeágyazott lakóépületek BOZSAKY DÁVID*

Abstract Earth houses were traditional residential buildings long ago and their three different types (earth berming, cave dwelling and atrium style) were separated during the early history. The modern earth house architecture was born in the 1960s in the USA but spread only after the first oil price explosion in the 1970s. Earth-sheltered houses became popular nowadays because of their several benefits (environmentally friendly, economical, energy savings, landscape protection, fire protection). Unfortunately they have some disadvantages (negative prejudices, high building costs, complicated design and construction) this is why we can come across these houses very rarely. The well-designed orientation, insolation, ventilation, damp and thermal insulation is essential to have pleasant and comfortable atmosphere inside.

1. Bevezetés A földbeágyazott lakóépület fogalma nem új keletû, hagyományai több ezer évre vezethetõk vissza. A földépítészet napjainkra odáig fejlõdött, hogy ma már olyan építészeti irányvonalnak tekinthetjük, mely a fenntartható fejlõdés kulcselemévé válhat azáltal, hogy egyszerre képes megoldani az esztétikus és környezettudatos tájba illeszkedést, a gazdaságos energiafelhasználást és az egészséges élettér biztosítását használói számára. 2. Történeti elõképek Történelem során a földbeágyazott lakóépületek mindig is az emberiség hajlékául szolgáltak. Kezdetben az ember a természet formálta képzõdményeket (barlangok) használta menedékhelyül a természet erõvel és a vadállatokkal szemben, késõbb ezek mintájára saját alkotó tevékenységével is képes volt lakhelyet teremteni magának. Azóta, hogy az ember saját kezével hajlékot, otthont épített magának, építési tevékenységrõl beszélhetünk. Az ember elsõként a természetben megtalálható anyagokból építkezett. Ekkor vált a fa és a kõ mellett a föld is fontos építõanyaggá. Hegyoldalakból, ahol a kõzet anyaga megengedte, bá-

nyászeszközökkel mesterséges üregeket lehetett kivájni. Ahol a talajadottságok lehetõvé tették készülhettek földbe süllyesztett veremházak is, melyeknél az épület felmenõ falait részben vagy egészben a földbe ásott gödör oldalfala alkotta. A veremházak tetõszerkezete készülhetett kõbõl, vagy fából, melyet késõbb földdel borítottak. Ezek az õsi háztípusok hosszú évezredekig fennmaradtak, mivel kivitelezésük egyszerû és olcsó volt, télen könnyen be lehetett fûteni, nyáron kellemesen hûvös belsõ klímát biztosított, megfelelõ védelmet is tudott nyújtani lakói számára a vadállatok elõl, ráadásul egy esetleges rabló hadjárat során felégetni sem lehetett. 3. A földbeágyazott lakóépületek típusai [3] [7] [18] A földbeágyazott lakóépületeknek három – már a történelem folyamán is elkülönült – alaptípusát különböztethetjük meg, a barlangházat, a dombházat és az átriumházat. (1. ábra) 3.1. Barlangház A barlangház alapkoncepciója a természetes barlang képével hozható párhuzamba. Ezt a háztípust a régészettudomány sziklalakásoknak is ne-

vezi. A barlanglakás hegyvidékeken, lejtõs terepen építhetõ ki legkönnyebben. Jellemzõen egy homlokzatfelülettel rendelkezik, a lakás többi homlokzatát és a tetejét föld takarja. A legszabadabb építészeti formálást lehetõvé tevõ típus, hiszen a hegyoldalba vágva tetszõleges alaprajzi struktúra érhetõ el és alkalmas többszintes elrendezés kialakítására is. Ahol a népesség bányamûveléssel foglalkozott egész települések lakossága élt ilyen házakban. Legismertebb példája az dél-olaszországi Matera városa. Az 1993-ban Világörökség részévé nyilvánított sassikat egészen az 1950-es évekig lakták. A város területén jelenleg 80 barlangtemplomot és közel 3000 barlanglakást tartanak nyilván. Franciaországban a Loire folyó völgyében (pl.: Troo), valamint Spanyolország déli részén (Granada) a lakosság egy része a mai napig sziklába vájt barlangházakban él. Ugyancsak világszerte ismertek a törökországi Kappadókia területén található földalatti városok, melyek valamikor a korai keresztények búvóhelyéül szolgáltak. A viszonylag könnyen megmunkálható vulkáni tufába vájt települések közül legnevezetesebb az Uchisar sziklaerõd, valamint Kaymakli és Derinkuyu földalatti városai. Ez utóbbiakat a 2. században építették, lakások, templomok, temetõk, gabo-

1. ábra: A földbe ágyazott lakóépületek típusai: barlangház, dombház, és átriumház [7] * okl. építészmérnök, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, Gyõr


109

2. ábra: A tihanyi barátlakások [13]

naraktárak és borospincék is találhatók bennük. Hasonló lakásokat találunk az iráni Tabriz közelében fekvõ Kandovan városában. A közel 700 éves barlanglakások jelentõs része napjainkban is lakott. Ugyancsak sziklába vájt lakások találhatók Gondrani (Pakisztán) városa közelében, melyeket 7. századi buddhista szerzetesek készítettek, valamint India számos tartományában (Aurangabad, Rajagriha, Ellora) és a Kaukázusban (Grúzia, Örményország). Kínában, a Jance folyó vidékén is találkozhatunk számtalan löszfalba vájt barlanglakásokkal. A kínaiak által „Yaodongnak” nevezett lakásokat évszázadok óta használják, fõleg a szegényebb rétegek. Jelenlegi becslések szerint közel 20 millió kínai ma is ilyen barlangházakban lakik. Észak-Amerika sziklás-sivatagos vidékein is a mai napig szép számban láthatók sziklába vájt barlanglakások. Az Egyesült Államokban legismertebb a Mesa Verde Nemzeti Parkban (Colorado) lévõ, a 12-13. században az anasazi indiánok által készített közel 600 barlanglakás, valamint a Santa Clara Canyonban (New Mexico) található 250 barlanglakás, melyeket a 12-16. században a pueblo indiánok építettek. Mexikó területén legszebb példája a tarahumara indiánok által közel 1000 éve készített Quarenta Casas barlanglakás-együttes Chihuahua tartományban. Észak-Afrika országaiban ma is számos nép barlanglakásokban él. Közismert példája Maliban, Bandiagara város közelében található, ahol a 14. században a tellem törzs komplett települést létesített sziklába vájt barlanglakásokból. Magyarországon a 13. századtól kezdve számos helyen – fõleg hegyvidéki területeken (Északi-közép-

110

hegység, Balaton környéke, Sokoróvidék, Tolnai-dombság) – találkozhatunk barlangházakkal, melyeknek 2 alaptípusa különböztethetõ meg, a természetes barlangok felhasználásával létrejött lakások (remetebarlangok) és a mesterségesen kialakított barlanglakások (mészkõ, lösz, vulkáni tufa). [13] Remetebarlangok közül legismertebbek a Budai-hegységben a Szent Iván barlang, és a Bátori-barlang, a Börzsönyben a Nagymaros fölé magasodó Szent Mihály-hegy remetebarlangjai, az Északi-középhegységben a Mátraverebély-Szentkúti remetebarlang, valamint a Balaton partján található Tihany barátlakásai, melyeket valószínûleg még a 11. században idetelepült görögkeleti szerzetesek készítettek. (2. ábra)

A mesterségesen kialakított barlanglakások elsõsorban olyan vidékekre jellemzõk, ahol a lakosság foglalkozásából kifolyólag fordult a föld mélye felé. Tipikusan ilyen volt a bányászat, a kõfejtés és bizonyos mezõgazdasági tevékenységek (pl. szõlõmûvelés és borkészítés). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében számos, a könnyen megmunkálható vulkáni tufába vájt, barlanglakást találunk. Fõként a szegényebb rétegek számára készültek ilyen lakhelyek Cserépváralja és Cserépfalu területén. Ez utóbbi KisAmerikának nevezett részére még a 20. században is sokan kitelepültek. A Mezõkövesd közelében fekvõ Szomolya barlanglakásai közül pedig mind a mai napig 10-15 lakott. [13] Heves megyében elsõsorban Eger környékén találhatunk vulkáni tufába vájt barlanglakásokat. Noszvajon a 19. században a lakosság jelentõs részének adtak otthont, de még az 1970-es években is 40 pincelakást tartottak számon. Egerszalókon az 1980-as évekig számos, még a 19-20. század fordulóján készült, általában egyetlen szobából álló barlanglakás létezett, melyeket szintén a lakosság szegényebb rétegei használtak. Nagy részük ma már helyi védelem alatt áll. Riolittufába vájták Andornaktálya barlanglakásait és borospincéit (Százrejtekû pince) is. A közelben fekvõ Sirok és Ostoros településeken is számos pincét használtak lakás funkcióra a 20. század elsõ felében. A Budai-hegységben már a 18. századtól kezdve léteztek – elsõsorban mészkõben vájt – barlanglakások. 1910-ben Budafok lakosságának 24%-a (2700 fõ) lakott ilyen házakban. Még az 1950-es években – Budapesthez való csatlakozásukkor is – Budafokon és Budatétényen összesen 374 barlang-

3. ábra: Az õsi Skara Brae földházai (Orkney Island, Skócia) [14]


4. ábra: Sziklába vájt átriumház belsõ udvara (Matmata, Tunézia) [10]

lakást tartottak számon, sõt, még az 1970-as évek elejéig használták is õket. 1971-ben a Veréb utca 4-es szám alatt nyílt meg az elsõ Barlanglakás Emlékmúzeum özv. Tóth Gyõzõné házában. [1] [2] A Dunántúli területeken, elsõsorban a Balaton környékén, a Sokorói-dombvidéken és Tolna megyében találhatunk hegyoldalba – fõleg löszfalakba – vájt barlanglakásokat (Balatonkenese, Szekszárd, Miszla, Ozora, Écs és Nyúl) [13] 3.2. Dombház Elõképének a földdel fedett veremházak tekinthetõk. Ezen õsi háztípus padlóját földbe süllyesztették, oldalfalait kõbõl vagy fából készítették, majd földdel borították. A dombház jellemzõen sík, vagy enyhén lejtõs területeken alakítható ki. Építészeti formálása, tájolása és homlokzatfelületeinek alakítása sokkal szabadabb, mint a barlangház esetében. Elõfordulhat, hogy az épület csupán egy homlokzatfelülettel rendelkezik, de igény esetén további megnyitások alkalmazhatók. Benapozhatóság és szellõztethetõség szempontjából elõnyösebb megoldás lehet a barlanglakásnál. Hátránya, hogy leginkább földszintes alaprajzi elrendezés lehetséges és nagy az alapterület-igénye. A legrégebbi, közel 3000 éves, dombházakat a Skócia északi partjához közeli Orkney-szigeten (Skara Brae) találhatjuk. Ugyancsak ezt a háztípust használták, és használják még ma is az észak-amerikai navajo indiánok (Utah, Egyesült Államok). A „hogan” néven ismert õsi háztípus általában gömbkupola alakú, tetején felülvilágítóval. Alaprajza rendszerint kör, vagy sorszög formájú, tartóváza fából készült és földdel borították. California (USA) vidékén „mongol-


lon” néven ismert indián háztípus szintén a dombház õsi formájának tekinthetõ. A félig földbe süllyesztett lakás tetõszerkezete szintén fából készült, majd földdel borították. (3. ábra) Azonban míg a California és Utah államban található dombházak elsõsorban a nyári meleg elleni védelem miatt kaptak földborítást, addig Európa és Amerika északi területen a tartós, kemény fagyok ösztönözték a lakosságot földbeágyazott lakóépületek készítésére. Alaszka területén, Skandináviában, Izlandon (Keldur, Sænautasel) és Oroszországban is épültek földbe süllyesztett, és földdel-növényzettel borított házak. 3.3. Átriumház Az átriumház sík terepen, a földfelszín alatt készíthetõ, külsõ határoló falait és tetõfelületét föld borítja. Kialakulásának oka – a másik két háztípussal ellentétben – elsõsorban nem a téli hi-

deg, hanem a nyári hõség elleni védelem. Az épület központi tere az átrium – belsõ udvar – mely általában felülrõl nyitott, s a lakóépület helyiségei eköré az udvar köré szervezõdnek. A lakóépület nyílásai a belsõ udvarra néznek, míg a külvilág felé teljesen zárt, tömör falfelületeket találunk. A lakószobák megvilágítása tetõn elhelyezett felülvilágítóval, valamint a belsõ udvar felõl lehetséges. Az átriumház õsi formájával a Földközi-tenger vidékén találkozhatunk, azonban földbe süllyesztése inkább Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségére jellemzõ. Legismertebb példájával a Tunézia területén található Matmata falu vidékén találkozhatunk. Bár elsõsorban a nyári forróság elleni védelmet szolgálják, de a régebbi idõkben az ellenség megtévesztésére is alkalmasak voltak, hiszen észrevehetetlenségük miatt kiváló rejtekhelynek bizonyultak. Építésük során elõször egy kb. 5-15m szélességû és hasonló mélységû, kör alaprajzú gödröt ástak, majd a gödör oldalfalából kiindulva a föld belseje felé haladva, alagútszerûen alakították ki a lakásokat. [10] Hasonló, átriumházas kiképzésû épületeket találunk Franciaországban, a Loire-völgyében lévõ Rocheménier nevû faluban. (4. ábra) 4. A modern földépítészet A modern földépítészet gyökereit már a 20. század eleji modern építészek munkásságában is felfedezhetjük. Le Corbusier (1887-1965) 1926-ban megfogalmazta az új építészet 5 pontját, melyek közül az elsõ így szólt: „Az épület lábakon álljon, hogy ne vegyen el helyet a természetbõl, és alattuk növényzet lehessen. A tetõk legyenek laposak, rajtuk növényzetet kell telepíteni”. Ugyancsak a földépítészet elõfutárának tekinthetjük az amerikai Frank Lloyd Wrightot (1867-1959), s egyik

5. ábra: Malcolm Wells földháza Cherry Hillben (New Jersey, USA, 1964) [11]

111

6. ábra: Peter Vetsch földházai (Dietikon, Svájc) [17]

leghíresebb munkáját, az 1934-1937 között Edgar Kaufmann (1885-1955) számára Bear Runban (Pennsylvania, USA) épült Vízesésházát. Az építésznek az volt a célja, hogy az épületet és a terepet, valamint az embert és a természetet a lehetõ legközelebb hozza egymáshoz, ami a terepviszonyok mesteri kihasználásával és az épületen átvezetett patak segítségével szépen meg is valósult. Azonban az építészet ezen két kimagasló alakjának munkái csupán elõhírnökei voltak annak a mozgalomnak, amit mai értelemben vett földépítészetnek nevezünk. Ezen építészeti irányvonal alapgondolata az Egyesült Államokban született a 20. század közepén. Az elsõ ilyen lakóépületet a földépítészet atyjának is tartott amerikai építész, Malcolm Wells (1926-2009) tervezte 1964-ben Cherry Hillben (New Jersey, USA). [11] Próbálkozásának kezdetben nem tulajdonítottak különösebb figyelmet, ám mikor az 1973-as olajválság során az emberiségben kezdett tudatosulni, hogy a fosszilis energiahordozók mennyisége fogytán van, és a túlzott energiafogyasztás olyan mértékû üvegházhatású gáz kibocsátásához vezet, melynek globális felmelegedés és klímaváltozás a következménye, számos követõre talált. (5. ábra) Azóta több, magát „földépítésznek” kikiáltó tervezõ kezdte meg tevékenységét. Ismertebb képviselõi közé tartozik a brit Arthur Quarmby, aki 1975ben Huddersfieldben, a Peak District National Park közvetlen szomszédságában építette fel Nagy-Britannia elsõ földházát, az amerikai Mickey Muenning (1935-), az argentin Emilio Ambasz (1943-), a szerb Veljko Milkoviæ (1949-), valamint a svájci Peter Vetsch (1943-), aki 1978 óta 47 földházat tervezett. Utóbbi alkotó sajátos építészeti

112

formavilágára jellemzõ a spanyol Antoni Gaudí és a németországi Jugendstil stíluselemeinek ötvözése. [9] Magyarországon legismertebb követõi Hegedûs Zsolt, Kassai Zsolt és Kovács Imre. (6., 7. ábra) 5. Tervezési szempontok [3] [15] Tervezés során egyik legfontosabb figyelembe veendõ szempont a domborzat. Egy erõsen lejtõs terepen ajánlatos a barlangházas kialakítás, míg egy sík területen inkább dombház vagy átriumház képzelhetõ el. A lejtés iránya is meghatározó, hiszen jellemzõen a földbeágyazott lakóépületeknek kevés a nyílászárókkal megnyitható homlokzata. Egy barlanglakást például célszerû – északi féltekén – a hegy déli oldala felé megnyitni, mert ebbõl az irányból éri a legtöbb napsütés, és a lakótér számára így biztosítható a legegészségesebb megvilágí-

tás. Fontos tervezést befolyásoló tényezõk az adott vidéken uralkodó éghajlati viszonyok. Skandinávia területén a hideg elleni védelem és a téli napsugárzás minél nagyobb mértékû hasznosítása, a mediterrán térségben inkább a nyári forróság és az árnyékolás az elsõdleges szempont. Az adott éghajlatra jellemzõ csapadékmennyiség és a levegõ páratartalma is fontos kérdés. Az uralkodó szélirány figyelembe vétele is komoly tervezési szempont fõleg a lakóépület tájolásának meghatározásakor, hiszen például az északi féltekén a hideg téli szelek általában észak-északnyugati irányból fújnak, tehát nem érdemes ebben az irányban homlokzatfelületet nyitni. Alapfontosságú, hogy tekintettel legyünk a talajadottságokra. Leglényegesebb figyelembe veendõ talajtulajdonságok a talaj fajsúlya, vízáteresztõ képessége, és hõszigetelõ képessége. Az a talaj a legideálisabb, mely viszonylag könnyû (szerkezettervezés során kicsi önsúllyal kell számolni), erózióra kevéssé hajlamos, könnyen elvezeti a felesleges csapadékvizet (beázásokkal, tartós nedvességhatásokkal és fagyveszéllyel nem kell számolni), jó a hõszigetelõ és a növényzetmegtartó képessége. Sajnálatos módon ezek az igények sokszor ellentmondásokat eredményezhetnek. A kötött talajok (pl. agyag) jó tulajdonsága, hogy erózióra kevésbé hajlamosak, és jobban hõszigetelnek, azonban vízáteresztõ képességük csekély, ezért a bennük fellépõ hõmozgások és fagyhatások veszélyesek. A talajvíz szintje is központi tervezési aspektus. Lehetõleg olyan területet kell választani földház építésére, ahol a nedvesség könnyen el tud szivárogni, különben a szerkezettervezéskor komoly talajvíznyomással kell számolni. A torlasztott víz megjelenésére fokozott figyelmet

7. ábra: Hegedûs Zsolt dombháza (Bõny, 2007) [8]


8. ábra: A navajo indiánok hagyományos „hogan” földházának faszerkezete (Utah, USA) [12]

kell fordítani. Célszerû a tervezés során olyan megoldásokra törekedni, hogy a felesleges nedvesség a lehetõ legrövidebb úton távozhasson a szerkezet közelébõl. Ez növényzet telepítésével, megfelelõ tereprendezéssel, csatornázással és drénrendszer kialakításával elérhetõ. 6. A földbeágyazott lakóépületek elõnyei [3] [5] [6] [15] [18] A földbeágyazott lakóépületek különleges építészeti irányzatot képviselnek, mivel nem csak esztétikus megjelenésûek, de a fenntartható építészet kulcsfontosságú elemei lehetnek hosszú élettartamuk és alacsony energiafelhasználásuk miatt. Egyik legnagyobb elõnyük kitûnõ környezetbe valló illeszkedésükben rejlik. Az igényesen megtervezett épület úgy simul bele a természetes tájba, minta mindig is ott állt volna. Mivel jóval kevesebb a beépített területigénye, így az építési telken jókora zöldfelületek alakíthatók ki, a természet közelsége pedig egészséges otthont biztosít a bentlakók számára. Tervezésüknél további elõny, hogy – a hagyományos épületekkel ellentétben – lejtõs terepen is egyszerûen kialakíthatók. Elõnyös tulajdonságuk, hogy egy a földbeágyazott lakóépület – köszönhetõen a rákerülõ földtömegnek – kevésbé van kitéve a külsõ környezeti hatásoknak, mint egy hagyományos lakóépület. A belsõ lakótér a rákerülõ vastag földtakarónak köszönhetõen – melynek nagy a hõcsillapítása – tovább képes megtartani a hõt, így télen a lakás lassabban hûl le, nyáron pedig nehezebben melegszik fel. Ráadásul – szintén a talaj hõcsillapító képessége miatt – a földbeágyazott lakás belsõ terében a külsõ hõmérsékletingadozások hatása kevésbé érzékelhetõ. A földdel borított falakon és tetõn a levegõ nehezebben tud


áthatolni, így télen a belsõ tér fûtött meleg levegõje nem tud könnyedén elszökni. Következtethetünk tehát, hogy egy földbeágyazott épület energiafelhasználása jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos lakóépületnek. A földborítás a szélsõséges idõjárási körülmények (szélviharok, hurrikán, tornádó) ellen is védelmet nyújt. További elõnye, hogy a földszerkezet gátolja a tûz terjedését, a földbeágyazott lakóépület tûzbiztonsági szempontból is elõnyös. Nem szabad megfeledkezni a föld kiváló hangszigetelõ tulajdonságáról sem. A 60 cm-tõl akár 3 m-es vastagságig is növelhetõ földborítás még egy forgalmas fõút zajait is képes elnyelni, a bentlakókat képes szinte teljesen izolálni környezetüktõl, ezáltal kellemes, nyugodt életteret biztosítani számukra. Jó tájolással, a homlokzatfelületek ötletes kihasználásával nagyszerûen megoldhatók a bevilágítási és szellõzési problémák. Egy földbe épített lakás körültekintõ tervezés esetén világosabb és szellõsebb is lehet egy hagyományos épülethez képest. 7. A földbeágyazott lakóépületek hátrányai [3] [5] [6] [15] [18] A földalatti lakóterekrõl a köztudat számára szûk, sötét, hideg és nyirkos belsõ tereket jelent. Emiatt a tévhit miatt a legtöbben túlságosan is kritikusan kezelik a földbe süllyesztett lakások problémakörét, ami nagyban gátolja, hogy szélesebb körben elterjedjenek. Tervezésük nagy gondosságot, szakértelmet, magas fokú épületszerkezettani, anyagtani és épületfizikai ismereteket igényel, s ha a tervezõ nincs ezeknek birtokában, egy rosszul megtervezett földalatti lakás belsõ klímája valóban kellemetlen lehet. A nem megfelelõ szellõzés a belsõ levegõ minõségének romlását és páratechnikai problémákat okozhat, amiket csak költsé-

gesen, esetleg gépi szellõztetõ berendezés beépítésével lehet megoldani. A rossz tájolás és a bevilágító felületek helytelen kialakítása benapozási gondokat okozhat. Egy földbeágyazott lakóépület fenntartási költsége általában jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos lakóépületnek egyetlen szemponttól eltekintve. A tetõn kialakított zöldfelületek gondozására, valamint a tetõt borító föld minõségének megválasztására ugyanis – mivel általában speciális földkeverék szükséges – különös gondot kell fordítani, amennyiben gondozott, és gondozható növényzetet szeretnénk látni. További hátrányuk lehet, hogy az esetleges javítások (pl. vízszigetelési problémák miatti beázás) csak körülményesen, nagy költségek árán hajthatók végre. Sajnálatos módon egy földbeágyazott lakóépület kivitelezése jóval drágább lehet, mint egy hagyományos épületnél a gondosabb tervezés, a jobb anyagminõségek, és precízebb kivitelezési elõírások miatt. Ez sok beruházót elrémíthet, fõleg ha nincs tudatában, hogy az építési költségek az üzemeltetés során akár viszonylag gyorsan megtérülhetnek. Hátrányukra válik, hogy a földházak során használt építõanyagok nagy része mesterséges, így elõállításuk környezetszennyezéssel jár, és újrahasznosításuk is nehézkes. Jelenleg is folynak olyan kísérletek, hogy a kevéssé környezetbarát anyagokat (vasbeton, mûanyag szigetelések) ki lehessen váltani (pl. Eco-Flex vízszigetelés). Bár belsõépítészeti szempontból egyedinek is számíthat, hogy a legtöbb földbeágyazott lakóépület alaprajza – fõleg tartószerkezeti megfontolások miatt – íves, vagy szabálytalan formájú, azonban emiatt nehezebben bútorozhatók. Hátrányai közt meg kell említeni a szakirodalom és a tervezési elõírások hiányosságát. A jelenleg is érvényben lévõ OTÉK jelenleg nem tartalmaz kimondottan földházakra vonatkozó passzust, paragrafusainak egyes részei (pl. huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek csatlakozó terepszint alá kerülõ padlószintje) többféleképpen is értelmezhetõk. Városépítészeti szempontból is kétségeket ébreszthet a földbeágyazott lakások tömeges megjelenése. A települések rendezési terveiben megfogalmazott beépítési elõírásokat (pl. oldalhatáron álló, zártsorú) földházakkal aligha lehet betartani. Kérdéseket vethet fel továbbá, hogy vajon megvalósíthatók-e, s ha igen, akkor milyen módon, olyan sûrûn beépített, nagy gépkocsiforgalomnak és légszennyezésnek kitett nagyvárosi területeken is, ahol a legnagyobb szükség lenne a környezettudatos épülettervezésre.

113

10. Nedvesség elleni szigetelés [3] [4] [15]

9. ábra: Az egerszalóki dombház szerkezetkész állapotban (acélváz + lõtt betonkéreg)

8. Építéstechnológiai sajátosságok [3] [4] [15] Földbeágyazott lakóépület építésekor általában sokkal több földmunkára és földkiemelésre van szükség, mint a hagyományos épületek esetében. Tartószerkezetük leggyakrabban valamilyen kupola-, vagy héjszerkezet, ugyanis ez a szerkezetmegoldás a legalkalmasabb a rá ható igénybevételek felvételére (falakra és tetõre jutó földnyomás), a felesleges nedvesség távoltartására és a megvilágítási problémák kiküszöbölésére (pl. gömbkupola tetején elhelyezett felülvilágító). Fontos kiemelni, hogy földházak esetén különös gondosságot kell fordítani a szigetelés – hõ- és vízszigetelés – megtervezésére és kivitelezésére egyaránt. Az alkalmazott szigetelõanyagok közül (a szokatlan, szabálytalan felületek miatt) gyakran valamilyen kent, vagy szórt szigetelés az ideális. 9. Teherhordó szerkezetek [3] [4] [15] [18] A szerkezet anyagválasztását nagyban befolyásolja az épület kialakítása, a helyszíni adottságok, és az a tény, hogy milyen mértékben kívánjuk földbe süllyeszteni az épületet. Minél nagyobb földrétegek kerülnek rá, annál erõsebb teherhordó szerkezetre lesz szükség. Földbeágyazott lakóépületek teherhordó szerkezeteinek leggyakrabban használt építõanyaga a vasbeton. Bár nem a legkörnyezetbarátabb építõanyag, szilárdsága, tartóssága, és tûzállósága elõnyére válik a többi anyaghoz képest. Alkalmazható elõregyártott és monolit vasbeton szerkezet is. A vasbeton szerkezet kombinálható egyéb anyagokkal (pl. vasbeton fal + faszerkezetû tetõ). Az acél vázszerke-

114

zet is elképzelhetõ földbeágyazott lakóépület teherhordó szerkezeteként. Elõnye a viszonylag kis szerkezeti önsúlyához mérten a nagy húzó- és nyomószilárdsága. Hátránya, a rossz tûzállósága és a korrózióra való hajlama. Ritkább esetben falazott szerkezet (kõ, tégla, vályog, földtégla) is készülhet, azonban nagyobb terhelések esetén általában acélbetétekkel, vagy kiegészítõ vasbetonszerkezettel meg kell erõsíteni. Leggyakrabban – a vasbetonhoz hasonlóan – gömbkupola forma készül belõle. Elõnye, hogy környezetbarátabb és olcsóbb megoldás, mint a vasbetonszerkezet. Hazánkban a stabilizált (cement, vagy mész) földtéglából készülõ falazat (BIOECO) a legismertebb. A fa is elképzelhetõ, mint tartószerkezet építõanyaga. Természetes anyag, ezért a környezettudatos építészet számára vonzó lehet – az acélhoz hasonlóan – egy favázas szerkezet konstruálása. Teherbírása azonban nem ér fel egy acél- vagy vasbetonszerkezetével, ezért alkalmazhatóságának korlátai vannak. Ráadásul nedvességhatásoknak, hõhatásoknak (pl. tûz), és kártevõknek kevéssé áll ellen, ezek ellen viszont megfelelõ favédõszerekkel, bevonatokkal és adalékanyagokkal lehet védekezni. (8. ábra) Az acélszerkezetet betonnal együtt is alkalmazható bizonyos plasztikusan formált héjszerkezet formájában. Elõször készítenek egy távtartókkal merevített kettõs acél vázszerkezetet, melyre egy finom szövésû acélhálót erõsítenek, amire külsõ és belsõ kéregként lõtt betonréteg kerül. A két betonkéreg közti rész hõszigeteléssel kitölthetõ. Ezt a technológiát hazánkban is alkalmazzák. Elõnye, hogy kevés a hõhíd, gyorsan kivitelezhetõ, nagy fesztávolságok áthidalása is lehetséges, és nem igényel zsaluzatot. (9., 10. ábra)

Mint minden talajjal érintkezõ szerkezet, így a földbeágyazott lakóépületek esetén is gondoskodni kell a belsõ terek káros nedvességhatások elleni védelmérõl. Hasonlóan a zöldtetõs szerkezeti kialakításokhoz, fontos a vízszigetelõ réteg gyökér elleni védelme is. Alacsonyabb szigetelési igények esetén – mikor mindössze vízzáróságot követelünk meg – elõfordulhat, hogy magát a tartószerkezetet tesszük vízzáróvá (pl. vízzáró beton). Ezen kívül alkalmazhatunk vízzáró vakolatot a teherhordó falszerkezet külsõ vagy belsõ oldalán. Lakóépületek esetén azonban minden esetben a teljes vízhatlanságot kell biztosítani. Szigetelési technológiák közül elterjedtek a lemezes, és a mázszigetelések egyaránt. Egyik legfontosabb lemezszigetelés a modifikált bitumenes lemez. Készítésekor a bitumenhez mesterséges gumiadalékot tesznek és az egészet polietilén hálóra hordják fel. Elõnye a hosszú élettartam, s hogy közvetlenül a külsõ falra ragasztható, hátránya, hogy szabálytalan felületek és héjszerkezetek szigetelése nehézkesebb. A mûanyag lemezszigetelések közül említésre méltó a polietilén (PE), a klórozott polietilén és a polivinil-klorid (PVC) lemezek. Elõnyük, hogy viszonylag olcsók és tartósak, hátrányuk, hogy az UV-sugárzás károsítja õket, ezért elhelyezésük után szinte azonnal gondoskodni kell a fényvédelmükrõl. Elasztikus anyagok közül leggyakrabban használt fajták a poliizobutilén (PIB), a polikloroprén (neoprén) és az etil-propilén-dién (EPDM) lemezek. Az EPDM lemezek elõnye, hogy egyúttal a szigetelés gyökér elleni védelmét is biztosítják, hátránya viszonyt, hogy nehezen kivitelezhetõ, kártevõk (pl. tûzhangya) átrághatják és – lévén kõolajszármazék – nem is túlságosan környezetbarát anyag. A vízszigetelések másik nagy csoportját a mázszigetelések képviselik. A technológia lényege, hogy a folyékony halmazállapotú vízszigetelõ anyagot valamilyen technológiával (permetezés, kenés) a szigetelendõ felületre felhordják, ami megszáradása után egy vízszigetelõ hártyát képez rajta. Elõnyük, hogy egyszerû a kivitelezésük és nincsenek toldások, hátrányuk, hogy könnyebben sérülhetnek, valamint, hogy kivitelezésük viszonylag meleg és száraz idõben javasolt, tehát az idõjárási körülményekre fokozottan ügyelni kell. Általában olyan helyen alkalmazzuk õket, ahol a lemezes szigetelést nem lehet megoldani. Leggyakrabban használt bevonatszigetelések a bitumenes emulzió és a folyékony poliuretán.


(pl. extrudált polisztirol hab) melyek kiválóan alkalmasak erre a célra. Másik szigetelési lehetõséget a helyszínen habosított és felhordott, szórt hõszigetelések (pl. poliuretán) képviselik. Elõnye, hogy gyakorlatilag bármilyen felület könnyedén szigetelhetõ vele, hátránya, hogy a víz távoltartása végett védõréteget kell ráhelyezni. 10. ábra: Az egerszalóki dombház falszerkezetének rétegrendje (tervezõk: Kassai Zsolt és Kovács Imre)

Földbeágyazott lakóépületeknél elõfordul a bentonit anyagú szigetelés is. A bentonit egy agyagásvány, melybõl szigetelõ táblákat készítenek, melyeket a fal külsõ felületére lehet erõsíteni. Ritkán alkalmazzák nagy térfogatsúlyuk és beépítési nehézségük miatt. Elõfordulhat bentonit anyagú mázszigetelés is. 11. Hõszigetelés [3] [4] [15] A föld, mint építõanyag hõszigetelõ tulajdonsága különleges kérdés. Nedvességtartalmától, sûrûségétõl és összetételétõl függõen hõvezetési tényezõje (ë) 0,15-2,00 W/mK közt változhat, ami az építõiparban használt hõszigetelõ anyagokétól nagyságrendekkel elmarad. Azonban – a hõszigetelõ anyagoktól eltérõen – a földbeágyazott lakóterekre kerülõ talajréteg akár a méteres vastagságot is elérheti. Nagy tömege – ezáltal nagy hõcsillapítása – miatt a külsõ hõmérsékletváltozások hatását a belsõ térben csökkenteni tudja, így megfelelõ hõvédelmet képes szolgáltatni a lakóépületek számára. Ilyenfajta jótékony hatásának köszönhetõen egy földbeágyazott lakóépület hõszigetelésére jóval kevesebb energiát kell fordítani, mint egy hagyományos épület esetében. Épültek ugyan olyan lakóépületek, ahol – abból a megfontolásból, hogy a földtömeg önmagában elegendõ a megfelelõ hõszigetelés biztosítására – nem alkalmaztak külön hõszigetelõ rétegeket, azonban ez csak speciális klimatikus viszonyok közt engedhetõ meg, a hideg és legtöbb mérsékelt égövi területeken hõszigetelõ réteg alkalmazása nélkül nem biztosítható az év minden szakában a megfelelõ belsõ léghõmérséklet. Alapvetõen kétfajta hõszigetelési technológia alkalmazható. Az egyik lehetõség, hogy a vízszigetelõ rétegen kívül helyezzük el a hõszigetelést. Ilyenkor a hõszigetelõ réteg talajjal érintkezõ szerkezetnek tekinthetõ, tehát csak olyan anyag alkalmazható erre a célra, mely tartós nedvességhatások mellett sem veszti el hõszigetelõ képességét. Léteznek olyan mûanyag habból készült hõszigetelõ anyagok


12. Összefoglalás A földbeágyazott lakóterek évezredek óta emberi hajlékként szolgálnak. A természetes barlangok, a hegyoldalba vájt barlanglakások, a földbe süllyesztett veremházak képviselték a földházak azon alaptípusait, melyet a modern földépítészet barlangháznak, dombháznak és átriumháznak nevez. A mai értelemben vett földépítészet alapelvei már az 1930-as évek modern építészeinek körében is megfogalmazódtak (Le Corbusier, F. L. Wright), de igazából csak az 1970-es évek energiaválságát követõen került elõtérbe a lakóépületek fölbe süllyesztésének gondolata. Ebben az idõben jelent meg a köztudatban környezet- és energiatudatos építészet fogalma, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a földbeágyazott lakóterek számos elõnye felértékelõdjön: kiváló környezetbe illeszkedés, alacsony energiafelhasználás. További hasznos tulajdonsága a földbeágyazott lakótereknek az egyéb környezeti hatásokkal - hanghatások, szél, hõmérsékletváltozás – szembeni védelem. Ahhoz, hogy a földbe süllyesztés jótékony hatásait kihasználhassuk, sokkal körültekintõbb épülettervezésre van szükség, mint hagyományos lakóépület esetében. Egyrészt különös figyelmet kell fordítani a helyszín domborzati, éghajlati sajátosságaira, és a talajadottságokra. Másrészt a tervezõnek kiváló épületszerkezettani és épületfizikai ismeretekkel is kell rendelkeznie, hogy a földbe süllyesztés következményeként fellépõ – hagyományos épületeknél nem jelentkezõ – tartószerkezeti, szigetelési, megvilágítási, benapozási, szellõzési és páratechnikai problémákat képes legyen megoldani. A megfelelõ tájolás, alaprajzi kialakítás, tereprendezés, anyagválasztás elengedhetetlen, mert a hibásan megtervezett épület könnyen szûk, sötét, hideg és nyirkos, vagyis emberi tartózkodás számára alkalmatlan lehet. A földbeágyazott lakóépületek szerkezeti kialakítása legtöbbször valamilyen kupola- vagy héjszerkezet, mely a rá ható igénybevételek felvételére a legalkalmasabb. Anyaga leggyakrabban vasbeton, ritkábban elõfordulhatnak egyéb anyagok (acél, fa, kõ, tégla, vályog) is. Szigetelési kérdések közül kiemelkedõen

fontos a víz- és a hõszigetelés. A vízszigetelõ általában bevonatos (mázszigetelés), ritkábban lemezes technológiával készül. Hõszigetelésük általában zártcellás mûanyag habszigeteléssel vagy helyszínen habosított és felhordott szigeteléssel oldható meg. Felhasznált irodalom [1] Batár Attila: „A láthatatlan barlanglakások” AbOvo.hu/Könyveink/Batár Attila/Láthatatlan építészet – http://www.abovo.hu/ konyvek/egyeb/lathatatlan_epiteszet/ reszlet/reszlet_aa_akonyvbol.html [2] Budapest Városképpen: „Budapesti nyomor – I. rész: Barlanglakók” Budapest Városképpen, 2009 – http://varoskepp. blog.hu/2009/02/24/budapesti_nyomor_i_ resz_barlanglakok [3] British Earth Sheltering Association (BESA) – http://www.besa-uk.org/ [4] Earth-House.com: „Why the world Digs the future of Earth Houses?” – http://www. earth-house.com/html/welcome.html [5] Earth Sheltered Homes: „25 Reasons You Should Consider Earth Sheltered Living” Earth Sheltered Homes/25 Reasons – http://www.earthshelteredhome.com/ 25-reasons.htm [6] Earth Sheltered Homes: „Myths & Frequently Asked Questions” Earth Sheltered Homes/Myths & Frequently Asked Questions – http://www. earthshelteredhome.com/faq.htm [7] Earth Sheltered Homes: „Styles Of Earth Sheltered Homes” Earth Sheltered Homes/ Building Styles – http://www.earth shelteredhome.com/building-styles.htm [8] Hegedûs Zsolt: „Dombházak Bönyben” Magyar Építõmûvészet 4/2007 – http:// magyarepitomuveszet.mm-art.hu/hu/paho ly_design.php?lapszam=2007-4&id=859 [9] InternationalListings.com: „25 Real Life Cavemen” InternationalListings.com/ Articles/November 2007 – http://www. intlistings.com/articles/2007/25-real-lifecavemen/ [10] Joó András: „Tunézia ismeretlen szépségei:” Chilimagazin.hu/Utazás külföld/Tunézia/2008 – http://www.chilimagazin.hu/index.php?menu=9&id=139 [11] MalcolmWells.com – http://www. malcolmwells.com/index.html [12] Max Bertola’s Southern Utah: „Hogan – The Navajo Dwelling” Max Bertola’s Southerm Utah/Feature stories about southern Utah/Hogan – The Navajo Dwelling – http://www.so-utah.com/ feature/hogan/homepage.html [13] Mednyánszky Miklós: „Magyarországi barlanglakások,” Terc Kiadó, Budapest, 2009 [14] Orkneyjar.com: „Orkney’s Underground Earth-houses” Orkneyjar.com/History/ Earth Houses – http://www.orkneyjar.com/ history/earth-houses/ [15] The Encyclopedia of Alternative Energy and Sustainable Living – http://www. daviddarling.info/encyclopedia [16] Valóczy Balázs: „Dombházak – földházak” Élõ házak/Dombházak-földházak – http://elohazak.com/dombhazak-fold hazak/ [17] Vetsch Architectur – Earth Huose Architecture by Peter Vetsch – http://www. erdhaus.ch/main.php?fla=y&lang= en&cont=start [18] Wikipedia, the free encyclopedia – http://www.wikipedia.org

115

Gondolatok a „Bolognai folyamat”-ról Az európai felsõoktatás négylépcsõs oktatási rendszere DR. BACHMANN BÁLINT DLA*

Az úgy nevezett Bologna-i folyamat (Bologna 1999) során a magyar felsõoktatás jelentõsen átalakult. Az újonnan bevezetett alapszakok létrehozásával, tervezett és tényleges tartalmával kapcsolatos helyzetet szakmai fórumokon elemzik az érdekeltek. Az építéstudomány területén egyre nagyobb jelentõséget kap a képzések problémáinak elemzésekor, a szükséges változtatások tárgyalásakor az építõipar érdekeinek való megfeleltetés. Európa 29 oktatási miniszterét, amikor a bolognai nyilatkozatot 1999-ben elfogadták több cél vezette. Elsõsorban egy egységes európai felsõoktatási térség kialakítása lebegett a szemük elõtt. Egy olyan térségé, ahol nem csak az országokon belül egységes a felsõoktatás, hanem Európa összes országában is. Feltételezték, hogy ez lehetõvé teszi a hallgatók és az oktatók mobilitását, a részképzések különbözõ országokban való elvégzését és a diplomák kölcsönös egyenértékûségét. További cél volt, hogy a Bologna folyamat erõsítse az európai integrációt és az európai felsõoktatás versenyképességét. Ennek során a 1.5-2 éves felsõfokú szakképzés, a 3-4 éves alapképzés, a 1.5-2 éves mesterképzés és a doktori képzés képezi a négy lépcsõt. Az oktatási miniszterek kétévente tartják a Bologna-követõ értekezletüket, ahol értékelik a folyamat helyzetét és meghatározzák a tennivalókat. A bologna-i nyilatkozat szerinti többlépcsõs képzést itthon és külföldön folyamatos támadások érték. Ezek közül a mértéktartóbbak nem vonták kétségbe ennek a rendszernek az elõnyeit, csak a bevezetés gyorsaságát és az elõkészítés elégtelenségét kifogásolták. Voltak olyanok is szép számmal, akik egyenesen károsnak tartották a többlépcsõs képzést. A sokféle vélemény érthetõ, hiszen egy bevált, évszázados rendszer felváltásáról van szó, amelyben emberöltõkön keresztül végeztek többek között mérnökök is. Az új képzési formákkal kapcsolatban még nehéz lenne végleges következtetéseket levonni, hiszen a mérnöki szakok esetében a mesterszakok még épphogy meghirdetésre kerültek. A mesterszakok az alapszakokra épül-

* építész, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Karának dékánja

116

nek, ezért érdemes vizsgálni, hogy milyen a hazai helyzete a többlépcsõs rendszer már mûködõ elemének, az alapképzésnek, melyek az építõipari vonatkozások és milyen lehetõségek vannak a képzés javítására. Az alapképzés célja és szerepe Az alapképzés és a mesterképzés az európai országok többségében újdonságnak számított. A korábbi 4-4.5-5 éves egyetemi képzés kettéosztását jelentette. Az elképzelések szerint az alapképzés egy gyakorlat orientált kimenetû képzés, amely közel van az elõzõ fõiskolai képzéshez és már lehetõvé teszi a végzetteknek a munkaerõ piacra kerülését. Ez a „munkaerõ piacra kerülés” több szempontból is fontos. Az elképzelés szerint az alapképzésbe végzettek egynegyede-egyharmada kerülhet be a mesterképzésbe, tehát azok számára, akik nem kerülhettek be, az elhelyezkedést biztosítani kell. További fontos szempont, hogy várhatóan a termelõ-kivitelezõ vállalatoknak sok alapfeladat ellátására túlképzettek az elit-elméleti mesterképzésben végzettek. Bizonyos mértékig az is szerepet játszhatott, hogy így több mérnököt olcsóbban lehet képezni. Tehát tulajdonképpen egy fõiskolai mérnökképzéshez hasonló képzést jelentett, ill. jelentett volna a mérnöki területen az alapképzés. Pl. a kivitelezõ iparban a mûvezetõi feladatok ellátásán kezdve a beosztott építésvezetõn keresztül – a gyakorlat és a szükséges szakmai ismeretek megszerzésének függvényében – további felelõsségteljesebb feladatok elvégzésére is alkalmas legyen. Az alapképzés = gyakorlati képzés? Természetesen hangsúlyozni kell, hogy mindkét képzést, az osztatlan képzést és az osztott képzést is lehet jól és rosszul is folytatni. Azonban több általános jellegû konfliktus góc jött létre. Ezek két fõcsoportba sorolhatók: tartalmi kérdések és finanszírozási kérdések. A tartalmi kérdések alapja, hogy a jól begyakorolt és megszokott helyett valami újat kellett kialakítani a felsõoktatási rendszerben. Az újnak pedig van egy olyan vonzata is, hogy már az

alapképzésben is sok gyakorlati tárgyat kell/kellene oktatni, ami az eddigi egyetemi képzésben nagy részben késõbb került sorra. Nem lehet csak mechanikusan „kettévágni” az ötéves egyetemi képzést, mert az alapképzés alapértelmezett minõsége így nem biztosítható. A finanszírozási kérdéseknek több összetevõjük van. Egyrészrõl a hallgatószámtól függõ finanszírozás („fejpénz”) ami a hallgatókért való harcra vezet. Másrészrõl az állam csak részlegesen finanszírozta meg eddig az alapképzés gyakorlati irányultsága miatti többlet költségeket. Valószínûleg közrejátszik az is, hogy létezik egy olyan félelem, ha nincs mester képzése az adott területen a felsõoktatási intézménynek, akkor a mesterképzésbe való átlépést megnehezítõ (sajnos létezõ) feltételek miatt nem oda, hanem egy „teljes” képzést biztosító intézménybe igyekeznek a hallgatók. Nem elhanyagolható egy másik fontos negatív összetevõ. Ez a mûszaki képzésbe belépõ hallgatók alacsony általános mûveltsége és különösen hiányos természettudományos tudása. Vizsgáljuk meg a gyakorlati alapképzés megvalósíthatóságának feltételeit. A tárgyi feltételekhez tartoznak a laborvizsgálatok, a helyszíni ismerkedések a különbözõ építkezésekkel, a hosszabb kivitelezési szakmai gyakorlatok és a szakmai tárgyak gyakorlat orientált oktatása. Ez már átvezet a személy feltételekhez. Magától érthetõnek tûnik, hogy ehhez elsõsorban gyakorlatban jártas oktatók kellenek. Ugyanakkor az igazi kiváló gyakorlati szakemberek teljes vagy részfoglalkozású alkalmazását az akkreditációs követelmények (tudományos minõsítés, publikációk, hivatkozások) rendkívül megnehezítik. Sajnos az óraadási díjak mértéke (ha egyáltalában van rá fedezet) sem vonzó. Persze sok kiváló mérnök szakma szeretetbõl is vállal óraadást, de ez az intézmények részérõl nem tisztességes megoldás. Nem lehet említés nélkül hagyni azt, hogy az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei, köznyelven a KKK-k, sem tulajdonítanak kellõ jelentõséget az alapképzés gyakorlati jellegének. Ennek egyik valószínû oka az ezres nagyságrendû alapképzési szakindítási kérelem is. Hangsúlyozni szükséges, hogy a felsorolt gondolatok elsõsorban és jelentõségében a


mûszaki alapképzésre vonatkoznak. Az ebbõl eredõ károk itt fokozottan veszélyesek. A jelenlegi helyzet A felsõoktatási kommunikáció sajnos nem jutott el teljes mértékben a vállalatokig, nem igazán látják, hogy mit jelent az alapképzés és nem is igazán érzik, hogy ez számukra mennyire hasznos lehet. Az építõipari (építész, építõ, épületgépész, stb.) képzést folytató hazai felsõoktatási intézmények mindegyike folytat a szakterületen alapképzést, hála a nagyszámú akkreditált alapképzésnek. Ez körül-belül 8-10 intézményt jelent és minden intézményben több alapszakon folyik az oktatás. Ez összesen 40-50 különbözõ létszámú (15-150) alapszakot jelent. Ennyi alapszakon végzett mérnök várhatóan az építõipar szükségleteit ki tudja elégíteni, még akkor is, ha ezek 25-30%-a folytatja tanulmányait mester szakon. A legfontosabb kérdés az, hogy ezek a végzettek meg fognak-e felelni az építõipari vállalatoknak vagy sem. A

KKK-k olyanok amilyenek, ezeken egyelõre változtatni nem lehet. Az egyes intézmények ezen belül tudják a gyakorlati orientáltságot növelni, hiszen a KKK-k teljesülését fogják számon kérni a következõ akkreditáció (intézmények vagy szakok párhuzamos akkreditációja) alkalmából. Sajnos eddig nem történt meg a gyakorlat orientált alapképzéshez szükséges többlet finanszírozás biztosítása és a jelenlegi helyzetben ez a közel jövõben nem is várható. A gyakorlati orientáltság mértékét csak becsülni lehet. A különbözõ intézmények – az intézményi hagyományoktól függõen – különbözõ mértékig teljesítették ezt az alapelvet. Ennek felmérése még nem kezdõdött meg, hiszen az elsõ alapképzések csak 2009. évben fejezõdtek be. A továbbfejlõdés fõbb feladatai · Meg kell javítani az alapképzés kommunikációs stratégiáját az építõipari vállalatok számára, hogy jobban tudják megítélni a mûszaki alapszakok jelentõségét és elõnyeit.

· El kell érni a gyakorlat orientált mûszaki alapképzés megfelelõ finanszírozását. · Nagyobb mértékben be kell vonni a mûszaki alapképzési oktatásba a gyakorlati szakembereket, ehhez javasolni kell az akkreditációs követelmények ezt lehetõvé tevõ megváltoztatását. · Fel kell kérni az építõipari vállalatokat, hogy véleményezzék az építõipari alapszakok képzési és kimeneti követelményeit (KKK-k). · Fel kell mérni a különbözõ mûszaki alapszakok gyakorlati orientáltságát. Összefoglalva megállapítható, hogy a mûszaki alapképzések a vázolt feladatok teljesítésével a gyakorlati munkához használható szakembereket tudnak képezni. Az építõiparnak elõnyös lehet az új rendszerû alapképzés, amennyiben érvényesülnek az ipar és a gazdaság által támasztott követelmények a különbözõ szintû képzésekkel kapcsolatban.

A Magyar Építõipar folyóirat 60 éve az építéstudomány szolgálatában A „Magyar Építõipar” rendszeres információkat nyújt az egyetemek építész és építõmérnök oktatóinak, hallgatóinak, a tervezõ és a kivitelezõ szakembereknek, az építésigazgatás és a mûemlékvédelem területén dolgozóknak, valamint az építési, építészeti és települési kutatásokban résztvevõknek az idõszerû építési kutatásokról és az egyes megvalósult épületekrõl. Rendelje meg a Magyar Építõipar c. tudományos szakfolyóiratot. Elõfizethetõ az ország bármely postáján, e-mailen: [email protected], faxon: 303-3440 További információ a folyóirat szerkesztõségében: 1027 Budapest, Fõ utca 68., tel.: (06 1) 224-1497, e-mail [email protected]


117

ÉTE–BME Szakosztály új elgondolásokkal KORONCZAI JUDIT*

Az Építéstudományi Egyesület régóta szerette volna szakosztályai közt tudni a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyes karainak hallgatóit, ám eleddig nem indult olyan kezdeményezés az érintett egyetemen, amely az elképzeléseket megvalósította volna. 2009. évi felhívás nyitott fülekre talált egyes hallgatói körökben, akik azonnal el is kezdtek dolgozni azon, hogy egy szervezetté alakulva nem mindennapi lehetõségeket tudjanak nyújtani elsõsorban BME-s hallgatóknak. 2009. október 25-én megalakult az ÉTE-BME Hallgatói Szakosztály, mely az egyetemen, mint öntevékeny kör jelenik meg azzal a kettõs céllal, hogy egyrészt segítséget nyújtson a BME-s hallgatók szakmai fejlõdésében, másrészt, mint kapocs mûködjön az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) felé. E szoros kapocs elõnye a hallgatók számára abban áll, hogy az egyetemen mûködõ szakkollégiumokkal ellentétben sokkal szélesebb kört ölel fel, nem csak hallgatói szinten, de ami a programokat is illeti. Mivel az egyetemnek nem áll módjában a kötelezõ gyakorlatokon és egy-egy óra alkalmán túl egy szabadon választható tantárgy vagy egyéb megoldás formájában biztosítani a hallgatók alapképzésén túlmenõ kirándulásokat, elõadásokat, egyéb szakképzéseket, így a fentebb említett Szakosztály karöltve az ÉTE-vel biztosítja ezek jelenlétét az egyetemen. Továbbá az eddig az egyetemen mûködõ szakkollégiumokkal ellentétben nagyobb felületû profillal is rendelkezik, hiszen nemcsak építõ- és építészmérnököket tömörít, de tagjai között tudhatja további 3 kar (Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) lelkes hallgatóit is. Tervek szerint a Szakosztályban dolgozó hallgatók idõvel aktívan részt szeretnének vállalni az ÉTE egyes jelenlegi feladatköreiben is úgy, mint kreditpontos konferenciák szervezése, vagy egyéb, az egyetem falain túlmutató munkálatok elvégzése (pl.: hallgatói-, illetve egyéb pályázatok kiírása). A BME Szakosztálynak ÉTE-ben végzendõ jövõbeni munkája mindezen célokat tekintve az alábbiakban teljesedhetne: · Épületlátogatások szervezése, – ahol nemcsak az épület fõ tömegét adó anyagokat és techniká* BME Hallgatói Szakosztály

118

·

·

·

·

·

kat nézik meg a hallgatók, de hangsúlyt fektetnek az épületgépészetre és épületvillamosságra is egy kerek egészként látva ezzel az adott problémát és megoldásait. Szakmai gyakorlatok szervezése, – melynek köszönhetõen azok a hallgatók is el tudnak helyezkedni gyakorlatuk idejére az építõiparban, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak a tanszéki jelentkezésekrõl vagy egyéb okok miatt nehézkes lenne az elhelyezkedésük. Ösztöndíjprogram, – a tehetséges, de szerényebb anyagi háttérrel rendelkezõ hallgatók számára. Szakmai elõadások szervezése és lebonyolítása, – ahol az ipar új technikáiról tájékoztatnák meghívott elõadók a hallgatókat, illetve a frissen felvettek egyéb elõadások keretében tájékoztatást is kapnának leendõ szakmájukról (élet a diploma után), s választható szakjaikról, szakirányaikról. Konferenciák szervezése és lebonyolítása, – melyek szintén meghívott elõadók segítségével, akár több napos rendezvénysorozatként állnák meg a helyüket az építõiparban jelenleg dolgozó kollégák és érdeklõdõ hallgatók számára. Számítógépes programok oktatása, – hogy se az egyetem évei alatt, se utána ne okozzanak problémát a tervezéshez használandó programok gyakorlati alkalmazása és megtanulása. E téren is újdon-

sággal találkoznának a hallgatók, miszerint olyan emberektõl hallanák az adott program legfontosabb funkcióit, akik nemcsak magas szintû felhasználói azoknak, de akár már a fejlesztésükben is részt vettek. · Diplomamunka téma és külsõ konzulens ajánlás, – mely segítené a hallgatókat abban, hogy megtalálják az õket leginkább érdeklõ irányt, melyben diplomamunkájukat végezhetik. Ehhez nemcsak témákat, de külsõ konzulenseket is ajánlana a Szakosztály. · Hallgatói pályázatok kiírása, – ahol különbözõ témákban különbözõ célokkal és megvalósítási feltételekkel (mindezeket akár a való élet jelenleg is futó pályázatainak ötleteibõl merítve) kapnának a hallgatók feladatokat, ahol tanúbizonyosságot tehetnek együtt dolgozási és széleskörû probléma megoldási képességeikrõl, a legjobbakat akár a valódi pályázat megoldásaként is feltüntetve az illetékes pályáztatóknál. Mindezen célok egy hosszadalmas, kemény és lelkes munka gyümölcseként valósulhatnak meg azt a reményt is felcsillantva, hogy e programoknak köszönhetõen a jelenleg a magyarországi építési ágazatban meghatározó cégek közelebb kerüljenek mind az egyetemhez, mind a jelenleg fennálló problémákhoz az egyetemen belül és természetesen mindezt fordítva is értve, megadva ezzel az esélyt egy késõbbi sikeres együttmûködés kialakításához.

BME központi épület fõbejárati részlet (Fotó: László László)


A Zsolnay építészeti kerámia mesterei 17. Láng (Lang) Adolf (1848–1913) építész munkássága VÍZY LÁSZLÓ*

Életútja Láng Adolf Csehországban született Prága Schmichow külvárosában. Építész oklevelet Bécsben szerzett. Kezdetben Ferstel mûtermében dolgozott. 1870-tõl azonban már Pesten mûködött, a Sugárút Építõ Vállalat vezetõjeként. Tehetségével kitûnt a régi Mûcsarnokra kiírt nemzetközi tervpályázat elsõ díjának elnyerésével, és ennek alapján a kivitelezéssel is megbízták. Láng Adolf jeles színházépítõ, társas viszonyban Steinhardt Antallal a pesti Magyar Színházat, a kassai- és a pécsi Nemzeti Színházat tervezte. A fürdõépületek tervezésében i maradandót alkotott (Bukaresti és Karlsbadi városi fürdõ). A Prágai Képzõmûvészeti Akadémián Bukarestben a Technikai Fõiskolán tanított. Haláláig a Magyar Építészek Szövetségének tagja volt. A századelején Bécsben telepedett le, ahol 1913. május 2-án hunyt el. Mûvésztársa és mûvei Steinhardt Antal (1856–1928.) a budapesti mûegyetemen végzett és ezt követõen Láng Adolffal társult. Építészeti bizottságokban is közremûködött. Önálló mûve a szegedi városi fürdõ (1896). A tervezõ-álmodozó Láng mellett Steinhardt volt a vállalkozó. Budapesti épületeiket a kor neoreneszánsz és neobarokk historizáló stílusa jellemzi. Bérházai közül kiemelkedik, és ma már mûemlék az 1875–1877 között épült, Andrássy úti régi Mûcsarnok és az egykori Mintarajz Tanoda és Rajztanárképzõ (Képzõmûvészeti Egyetem) palotája, az Andrássy út 67. szám alatt 1877–1879. között épült a régi Zeneakadémia, Pesten a belvárosi Molnár utcában a Katolikus Kör épülete (1897), valamint a szegedi Kultúrpalota (1897). Ma Móra Ferenc Múzeumként ismert. Láng Adolf német-cseh származású. Nem Magyarországon tanult, elsõ gondolatai sem innen eredtek. Mégis a választott hazájának egyik meghatározó építésze, akinek mûködési súlypontja Budapest. Láng Adolf a Sugárút Építõ Vállalat vezetõje. Az általa tervezett paloták, talán – az életmûvét méltató Lyka Károly szerint – „Budapest

* Alpár Ignác-díjas építész


1. ábra: Zsolnay fazonkönyv 1338. számú rajz: Apolló a diadalszekéren. A Pécsi Nemzeti Színház timpanonjának terve

legszebb épületei”, kezdve az Andrássy út torkolatában emelt – napjainkban szép kupola-tornyaitól megfosztott – Sugárút 1. számú Stein-palota. Láng Adolf mûvészetét a neoreneszánsz jellemzi, amely Budapest gyorsan változó stílusainak forgatagában historiai patinájával tûnik ki, ami meghatározza a Sugárút palotáinak karakterét és hangulatát. Nem véletlen, hogy Budapest elsõ városépítési szabályzatában is az Andrássy út egységes terv szerint megépítendõ épületegyüttes szerepel, és már szinte megépítésekor különleges építészeti értékké vált. Jelenleg az Andrássy út palotasora a világörökségként elismert budapesti panoráma szerves részét képezi. Láng Adolf építészetében a reneszánsz és historizmus stíluselemeinek szép példái Pécs építészetében teljesedtek ki az általa tervezett Magyar Nemzeti Színház és a Városháza díjnyertes alkotásaival a pécsi Zsolnay gyár kerámia díszeivel és szobraival.

vehetett részt, mert a kiírás kizárólag magyar építészek mûveire irányult. A magyar építészet jeles és ismert képviselõi között Lechner Ödön is szerepelt, akinek ez az egyetlen ismert színházterve. A továbbiakban szûkebb pályázat útján Láng és Lechner kapott felkérést. A kivitelezésre a megbízást a városi tanács döntése után Láng-Steinhardt építész páros kapta meg. A helyi vállalkozó Schlauch Imre volt. A színház 1894–97 között megépült. Az ünnepélyes megnyitót 1895. október 5-én tartották. A pécsi színház megépítésének sikere után Láng-Steinhardt építész páros megbízást kapott a pesti Magyar Színház (1897) és a kassai Nemzeti Színház (1901) megépítésére, de tervet készítettek Szombathely város számára is. A kerámia díszek anyaga Zsolnay Vilmos új találmánya a pirogránit. A homlokzati szobrászati díszek – máz nélküli kivitelben, kõszerû felülettel készültek. Errõl az egységes építészeti látványról a korabeli fotók és képes levelezõlapok tanúskodnak. A fõhomlokzati timpanon szoborcsoportja oroszlán vontatta diadalszekéren Apollót ábrázolja, melynek két oldalán a magyar zene és költészet nagyjai közül: Erkel Ferenc, Csiky Gergely, Szigligeti Ede mellszobrait helyezték el, továbbá az oldalhomlokzaton Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly láthatók.

1895. Pécsi Nemzeti Színház 1888-ban a Király utcában új színház építésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Elsõ díjat a Láng-Steinhardt páros kapta. A pályázók között, a neves színházépítõk Hellmer és Fellner a monarchia neves színházépítõ cége nem

2. ábra: Zsolnay fazonkönyv 1398. számú rajz: építési tábla

119

A Zsolnay Vilmos kút mellett a város jelképe is a városháza, homlokzatán a Mária Terézia által adományozott szabad királyi város Pécs címere. Összefoglalás

3. ábra: Pécs város címere a Városháza homlokzatán (fotó: szerzõ)

Láng (Lang) Adolf a német-cseh származású építész beírta nevét a magyar építészet történetébe az Andrássy út klasszikus hagyományt teremtõ neoreneszánsz palotasorával és pécsi Magyar Nemzeti Színház és a pécsi Városháza építésével. Pécsi épületeik homlokzatain a szobrok és ornamensek mind a Zsolnay gyárban készültek. Ezekkel által lett igazán pécsi Láng Adolf, akinek építészeti géniusza szerencsésen találkozott a hely szellemét idézõ Zsolnay kerámiával, és azt méltóképpen használta fel, felismerve a világhírû anyagnak, a pirogránitnak stílusalkotó szerepét. Irodalom

A színjátszás és a tánc allegorikus nõalakjai a homlokzat hangsúlyos I. emeleti részén foglalnak helyet. A belsõ tér lépcsõkorlátjai szintén a Zsolnay gyárban készültek. Az utóbbi évtizedekben végzett felújítás során a pirogránit díszeket, indokolatlanul vöröses színûre mázolták.

klasszikus együttese jelenti. A Zsolnay díszek jelképes formái: a városcímer és az építési tábla, valamint az architektonikus és ornamentális elemek együtt képezik a homlokzat egységét.

Magyar Életrajzi Lexikon I-IV kötet Akadémiai kiadó, Budapest, 1980–1984. Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888–1907) Pannónia Könyvek Pécs 2004. Magyar Nemzeti Színház 215-224. Pécsi Városháza 177-214.

1903–1908. – Pécsi Városháza A klasszicista tornyos városháza terveit a budai Építészeti Bizottság mérnöke Hüppmann Ferenc készítette, és 1830–34 között épült Piatsek József pécsi építõmester építette. Már 1880 körül szó volt a városháza bõvítésérõl, majd új építését határozták el. Több tervpályázat tanulsága után, amelyben a kor neves építészei közül Alpár Ignác, Lechner Ödön és Pártos Gyula is részt vett – a pécsi Magyar Nemzeti Színházzal elismerést nyert Láng Adolf tervezhette meg a Városházát. A városháza földszinti részére üzletek kerültek, amely városi környezetben a tanács és polgárok egymásra utaltságát jelképezik. A vármegyeházak zártságával szemben a városházák mindig a közélet nyitottságát hordozzák magukban. A városháza tornyának elhelyezése, végül is, több terven a fõhomlokzat megoldással szemben a régi Király utcai hangsúlyt megtartotta. A kivitelezõt az 1904. évi árlejtés eredményeképpen 79 pályázó közül választották ki, a helyi Schlauch és Károlyi céget. A munkálatokat 1905 és 1907 között végezték. Láng Adolf a tervezõ jól kalkulált, nem lépte túl a 650 ezer forint elõirányzati költséget. A pécsi Városháza építészeti, mûvészeti értékét a homlokzati tömeg és torony

120

4. ábra: Karakteres városképi elem: a Városháza tornya (fotó: szerzõ)


TARTALOM INHALT CONTENTS

Recommend Documents