TARTALOM INHALT CONTENTS

Magyar Építõipar

2009. LIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

TARTALOM Bálint Imre DLA: Premier a Corvin sétányon 180 lakásos lakóépület (Bp. VIII., Nagytemplom u. 34.).......................................................................................2 Zsemberi István: Kisújszállási városközpont fejlesztése ..................................................................................................................6 Bukovics Ádám: Budapesti lakóépületek alapozásainak szerkezeti és épületdiagnosztikai elemzése – 1. rész .........................11 Komlós Ferenc: Hõszigetelés és a hõszivattyús technika .............................................................................................................16 Dr. Gilyén Jenõ: Gondolatok a szerkezettervezésre alkalmazott anyagtanról ..............................................................................21 Dr. Jámbor Attila: Az Eljárási kódex 2008. évi változásai...............................................................................................................28 ifj. dr. Kistelegdi István: Energia dizájn mûhely a PTE MMK építész- és mérnökképzésében ....................................................31 ÉTE Hírek ........................................................................................................................................................................................38 Vízy László: A Zsolnay építészeti kerámia mesterei (9) Ray Rezsõ Lajos és Ray Rezsõ Vilmos építészek munkássága ................................................................................39

INHALT Imre Bálint DLA: Premier an der Corvin Promenade Wohngebäude mit 180 Wohnungen (Budapest, VIII. Bezirk, Nagytemplom Str. 34.) .........................................2 István Zsemberi: Entwicklung des Stadtzentrums in Kisújszállás ...................................................................................................6 Ádám Bukovics: Konstruktions- und Gebäudediagnostische Analyse der Gründungen der Budapester Wohngebäude – Teil l. ..............................................................................................................11 Ferenc Komlós: Wärmeisolierung und Wärmepumpentechnik .....................................................................................................16 Dr. Jenõ Gilyén: Gedanken über das zur Konstruktionsplanung angewandte Material ...............................................................21 Dr. Attila Jámbor: Änderungen des Verfahrenskodex im Jahr 2008 .............................................................................................28 Dr. István Kistelegdi jr.: Energie-Design Werkstatt in der Architekt- und Ingenieurbildung von PTE MMK.................................31 ÉTE Nachrichten .............................................................................................................................................................................38 László Vízy: Meister der architektonischen Keramik von Zsolnay (9) Tätigkeit der Architekten Rezsõ Lajos Ray und Rezsõ Vilmos Ray ...........................................................................39

CONTENTS Imre Bálint DLA: Premier on the Corvin promenade A residential building of 180 flats (Budapest, VIII. District, Nagytemplom Str. 34.) .............................................2 István Zsemberi: Development of city centre of Kisújszállás ...........................................................................................................6 Ádám Bukovics: Constructional and building diagnostic analysis of the foundations of residential buildings of Budapest – part 1.......................................................................................................11 Ferenc Komlós: Heat isolation and heat pumping technics ..........................................................................................................16 Dr. Jenõ Gilyén: Thoughts on the material theory employed for the construction planning.........................................................21 Dr. Attila Jámbor: Changes of the Code of Proceeding of the year 2008 .....................................................................................28 Dr. István Kistelegdi jr.: Energy design workshop in the architect and engineer building of PTE MMK .....................................31 ÉTE News ........................................................................................................................................................................................38 László Vízy: Masters of the architectural ceramics of Zsolnay (9) The activity of the architects Rezsõ Lajos Ray and Rezsõ Vilmos Ray......................................................................39

MAGYAR ÉPÍTÕIPAR 2009. 1. SZÁM

1

Premier a Corvin sétányon 180 lakásos lakóépület (Bp. VIII., Nagytemplom u. 34.) BÁLINT IMRE DLA*

ELÕZMÉNYEK 2005. egy nagyon érdekes, termékeny év volt. A recessziónak nyoma sem volt, ezt a szót nem lehetett hallani. Minden tervezõ, meg jó érzésû ember örömmel üdvözölt a piacon egy olyan fejlesztõ céget, amelyik alapvetõen magyar tõkével gazdálkodik. Több éves elõkészület után elindult az akkor „Corvin-Szigony projekt” néven futó vállalkozás, egy olyan fejlesztés, amelyik az elmúlt idõszakban párját ritkította Magyarországon a „nyóckerben”. A történeti regényekbõl is jól ismert városrészben, a 60-70-es években részben átépülõ, de illeszkedni sosem bíró paneles városrészekkel, a mögöttes elszlömösödõ századfordulós épületekkel, a Füvészkerttel, a grunddal, a Ludovikával, a Corvin közzel. Nem is olyan régmúlt történelmünk megannyi jelképével tûzdelt területen egy olyan projekt lódult neki, amelyik példamutató erejével úgy véljük még ma is képes lesz átformálni az erõsen romló környezetét. A kerületi Önkormányzat vezetése, a kerületben mûködõ RÉV 8 Iroda hozzáértõ akarása, és a megjelenõ Futó dinasztia által vezetett Futureal Csoport, úgy tûnt együttesen csodákra lesznek képesek. A fejlesztéshez összetoborzott számos jó képességû szakember elkezdte a tervezõk kiválasztását, a marketing munkát, a pénzügyi elõkészítést és minden olyan tevékenységet, amelynek segítségével sikerre lehet vinni a mintegy 700 méter hosszú és 40 méter széles sétány két oldalán megvalósítandó vegyes rendeltetésû városszövet megszületését. Az elsõ épületekre meghívásos pályázatokat hirdettek és az ismert, jó nevû tervezõ, a fiatal ambiciózus építészeti vonulatok is helyet kaptak. A pályázaton lehetett elnyerni az elsõ épület, a Nagytemplom-Tömõ utca sarkán tátongó foghíj betömését jelenti lakóépület tervezési megbízását is. A cél a sétányhoz kapcsolódó Nagytemplom utca elsõ létesítményének kialakítása volt. Jól esõ érzéssel vettük tudomásul a meghívást, és úgy gondoltuk, mint rutinos pályázók, hogy ilyen esetben nyugodtan el lehet engedni a gondolatainkat. És most engedjék meg, hogy egy kis kitérõt tegyek. A II. Világháború utáni nagyvállalati tervezõ gondolkodásmódot a rend* Ybl-díjas építész

2

szerváltozás után fel kellett váltsa a piacorientált gondolkodású tervezés, melynek fõ ismérve a megrendelõ igényeinek magas szinten történõ kiszolgálása mellett építészeti alkotás létrehozása. A feladat egyáltalán nem egyszerû és bizony sokszor a meghasonlás felé tolja az érzékeny lelkû építészeket. Nem állítom, hogy ebben az esetben nem volt valami hasonló érzet. Hogy miért, az is könnyen érthetõ. A terület fejlesztését hosszú idõn keresztül megelõzte az a lelkiismeretes elõkészítõ munka, amellyel a városrendezési adottságokat és feltételeket tisztázták a fejlesztés programjának alkotói. Mi akkor mégis a probléma? Pusztán annyi, hogy a nem túl nagy telekre meglehetõsen magas beépíthetõséget engedélyezett a városrendezési terv, így annak teljesítése képtelenségnek tûnt. A pályázat elsõ fordulójában kiadott tervünk ugyan találkozott a megrendelõk tetszésével, ám volt jobb változat nálunk. Néhány hónap elteltével azonban értesített minket a fejlesztõ, hogy szívesen venné, ha egy újabb elképzelést vázolnánk a telek beépítésére. Ez az invitálás erõs lendületet adott és napok alatt megszületett az a vázlat, amelyik több-kevesebb módosítással megvalósult. A telekrõl tudni kell, hogy adottságai nem tartoznak a tervezõk álmai közé. Két lényegesen eltérõ magasságú tûzfalhoz kell csatlakozni a terület két végén, amúgy a tompaszögû belsõ oldali telekhatárok pedig öntörvényû cikk-cakkban határolják a foghíjat.

A megvalósult második koncepció nagyon egyszerû építészeti elveket vall, amelyek a következõk: – A Tömõ utcai alacsonyabb foghíjhoz alacsonyabb és keskenyebb és tendenciájában emelkedõ formájú szárnnyal csatlakozunk. – A Nagytemplom utcai magas tûzfalra egy vékony funkcionális kéreg „rákenését” tartottuk célszerûnek, annak eltakart hasznosítása érdekében. – A tompaszögû sarkot szinte lyukasan hagyva betekintést engedünk az udvarra, a „grundra”. – Az átforduló szárny több emelet magasan hidalja át a sarki lyukat íves sarokképzéssel, miközben a Tömõ utcai tûzfal felé haladva, félkörös záródással áll szemben az alacsony foghíj felõl emelkedõ tömeggel. – Az épület négy felsõ szintjét karakteresen visszaléptettük, hogy kevéssé „üljön rá” a szûk utcára. – Az épület elsõ két szintjét a szemközti alacsony épületek léptékét tükrözve, más anyaggal burkoltuk. A napok alatt felvázolt és felszerkesztett változat a megrendelõ tetszésével találkozott és megkaptuk a megbízást. Visszautalva a bevezetõmben említett piackövetõ magatartásra, el kell mondanunk, hogy a megvalósítás számos kompromisszumot igényelt, hiszen a 2.480 m2-es telekre, 5 m2/m2 szintterület mutató mellett, 25 méter építménymagasságú és 65%-os beépíthetõségû házat kellet elhelyezni. Kíváncsiak voltunk, hogy a „nagyvona-


Földszinti alaprajz

4. emeleti alaprajz

lú” tervezõi gondolat, miszerint a sarok elsõ 4 szintje beépítetlen és a felsõ szinteket megtámasztó lépcsõ- és liftblokkra támaszkodik – vajon meddig lesz életképes. A megrendelõ becsületére legyen mondva – hetente akár kétszer is konzultáltunk egymással –, hogy figyelemmel kísérte a terv fejlõdését, mi pedig azt a tendenciát, amelyik a városrendezési mutatók maximális kihasználása felé mutatott. Nem húzom hosszúra, a sarok lassacskán „begyógyult” és csak az elsõ két szinttel maradt vizuális kapcsolat a kül- és belvilág között, ugyanakkor egy „üveg buborékban” egy majdani kávézó kapott helyet. A történeti és emocionális hangvételû áttekintést követõen a szárazabb mûszaki gondolatok következnek. Elõször is szeretném bemutatni a beépítés megengedett tényleges adatait és a tervezett épület végleges adatait. Látható, hogy alig van eltérés a kettõ


között, jól lehet a kevesebb itt is több lett volna, érzékelhetõ a megrendelõi igény is, amely a minõség mellett, ha tetszik, ha nem, a profitot célozza. A beépítési adatai: A telek területe: 2480 m2 Övezeti besorolása: L1-VIII-6 Beépíthetõsége: 65% Térszín alatti beépíthetõség: 85% Szintterület mutató: 5 m2/m2 Megengedett építménymag.: 25 m Utcai párkánymagasság: 24 m A tervezett épület adatai: Beépítési %: 58,81% Térszín alatti beépítettség: 93,8% Szintterület mutató: 4,75 m2/m2 Építménymagasság: 24,95 m Párkánymagasság: Tömõ utca felõl 18 m (visszahúzott szintek elõtt) Nagytemplom utca felõl 24 m

AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA A sarokfoghíj telek a Tömõ és Nagytemplom utca sarkán található. Az épületet a szomszédokhoz zártsorúan csatlakozó saroképületként terveztük (Tömõ utcai tûzfalhoz egy keskenyebb, a Nagytemplom utcai hosszú tûzfalhoz egy azt teljes szélességében letakaró udvari szárnnyal csatlakozunk.) A sarokmotívum kialakításánál arra törekedtünk, hogy az karakteres, a térben jól értelmezhetõ, de nem hivalkodó jellegû építészeti jel legyen. Az utcák felöli két épületszárny hagyományos háromtraktusos kialakítású, 14,48 m-es beépítési mélységgel, a felsõbb szinteken (6–7–8–9. em.) az udvar felé elcsúsztatott szintekkel, lapostetõs kialakítással. Az utcai homlokzatok az alsóbb szinteken egységes kialakításúak, homlokzati tagolásokkal (1,50 m mély loggiák), sima falfelülettel, szabályos ablakkiosztással. A fenti

3

szintek geometrikus játéka (Tömõ utcai tûzfalhoz csatlakozó félnyeregtetõ), ill. az íves kialakítású elcsúsztatott szintek áttört párkányai megmozgatják és változatossá teszik a szigorú rendszert. A sarkon a két szint magas átjárónál elhelyezett galériás kávézó pontmegfogásos íves üvegfala vezet a belsõ udvari szárny felé. A kávézó és földszinti üzletek jól ki tudják majd szolgálni a szemközti mûemléki létesítményeket. A pinceszinten a szükséges gépkocsi tárolók helyezkednek el: A 2,95 m belmagasságú pincében KLAUS 2015 típusú parkológépek segítségével 104 db személygépjármû fér el (90 db gépkocsi a 180 db lakás 50%-hoz, 5 db gépkocsi az üzlethelységekhez, valamint 9 db gépkocsi a kávézó vendégei részére). A gépkocsitárolóba a Nagytemplom utca felõl lehet lejutni az irányonként különválasztott forgalmú, fedett, 17%-os dõlésszögû rámpán keresztül. A területre érvényes KSZT-ben a térszín alatti beépítést maximum 85%-ban határozták meg. A rendkívül kedvezõtlen geometriájú telek térszín alatti jó kihasználhatósága lehetetlen, az udvar felõl cikk-cakkos telekhatár több helyen kevesebb, mint 25 méter. Ezért élve a JOKVSZ adta lehetõséggel (47. §. (4.)), javasoltuk a telek területét térszín alatt 100%-hoz közelítõen beépíteni. A KSZT-tõl való eltérést elvi engedély keretében kívánjuk legalizálni. A tervezett beépítés így 93,8%. A fennmaradó 6,2%-on, ami 147,56 m2 teljes értékû növényzetet lehet telepíteni. A felül be nem épített térszín alatti létesítmény födémszerkezete olyan, hogy azon 0,5 m rétegzõdésû intenzív zöldtetõ alakulhasson ki. A belsõ kertet mintegy „ötödik homlokzatként” látványkertként oldjuk meg, jó minõségû anyagokkal, színes növényekkel. A szomszéd épületek hátsó kertjeitõl ke-

4

rítés választja el az új parkot. A kerítés beton lábazaton elhelyezkedõ, fémoszlopos, drótfonatú szerkezet, melynek az épület felõli oldalára faháncs fonatú táblákat erõsítenek. A kert felõl gyorsan növõ térelhatároló növények (pl. fagyal, tûztövis) ültetendõk. A belsõ kertben zöldtetõ, igényes kerítés, automata locsolórendszer létesül. A pinceszinten a 104 db parkoló mellett helyet kapott 43 db tároló valamint a víz, gázfogadó és a sprinkler helyiség. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy az ajtók fölött fix lamellákon keresztül a helyiségsor egy légtérben legyen. Ennek a területnek külön természetes szellõzése van a szabványban megadott 0,5%-os szellõzõ keresztmetszeten keresztül. A pincetérbõl tûzgátló elõtéren át közelíthetõ meg mindhárom lépcsõház, ahonnan kétkarú lépcsõ visz felfelé (az. 1. sz. lépcsõház a földszintrõl indul, ehhez egy egykarú lépcsõn lehet feljutni a földszintre). A tûzgátló elõterekbõl indulnak a felvonók is. A pinceszinten sprinkler rendszer kerül kialakítása. A gépkocsitároló a környezõ terepszint alatt helyezkedik el, ezért nincs lehetõség homlokzaton elhelyezett fix zsalus szellõzõkön keresztüli közvetlen természetes szellõzésére. A természetes szellõzés egyrészt a lehajtó rámpán keresztül történhet másrészt a belsõ udvarban kialakított szellõzõ felépítményeken (0,25%) keresztül. A garázskaput tûz esetén a tûzjelzõ rendszer mûködteti, amely a friss levegõ utánpótlás érdekében a kaput ilyenkor kinyitja. A gépkocsitároló mérgesgázelvezetését külön erre a célra kiépített elszívó ventillátorokkal mûködtetett légcsatornákon keresztül oldottuk meg a lépcsõházak melletti gépészeti CO jelû aknákban. A pinceszinten 1 db olaj-, benzin- és homokfogóval ellátott, automata szivattyúval felszerelt zsomp helyezkedik el, amely havária esetén

lép mûködésbe. A kaput normál üzemmódban rendszámleolvasó mûködteti. A földszinten az épület fõbejáratai (összesen 3 db), a kétsávos gépkocsilehajtó bejárat, hulladéktárolók, transzformátor helyiség, elektromos kapcsolók, 2 db üzlethelyiség és a galériás kávézó a kapcsolódó raktárakkal és szociális helyiségekkel, a biztonsági szolgálat, a takarító szolgálat, a közös képviselõ irodája és az udvar felõl lakások kapnak helyet. Mindhárom bejárat mozgássérültek számára is jól megközelíthetõ. Az épület középmagas, ezért a három lépcsõházak túlnyomásos-füstmentes kialakításúak. Az elõcsarnokokból nyílik 1–1 szeméttároló, melyben a szeméttároló edények mosásához szükséges vízcsatlakozási lehetõséget, padlóösszefolyót és természetes szellõzést biztosítunk, valamint 1–1 db elektromos helyiség T30 tûzgátló ajtóval. A három lépcsõházhoz külön-külön tûzszakaszok tartoznak: az 1. sz. lépcsõház szolgálja ki a belsõ udvari szárnyat és a sarkon lévõ lakásokat egészen a dilatációig (összesen 63 db lakás), a 2. sz. lépcsõház szolgálja ki a Tömõ utcai szárnyat (94 db lakás), kivéve a keskeny, félnyereg tetejû, csatlakozó szárnyat (23 db lakás), amit a 3. sz. lépcsõház lát el. Az épületben nagyságukat nézve a 1,5–2 szobás lakás a domináns 40–50 m2-es alapterülettel. Az elcsúsztatott /felsõbb/ szintek íves záródásában és az udvari szárny K-i végében találhatóak jellemzõen a nagyobb 60–70 m2-es lakások. A IX. visszahúzott szinten szintén nagyobb lakások helyezkednek el nagyméretû tetõteraszokkal, és végül a X. emeleten lesz a gázkazán (megközelíthetõség az 1. sz. lépcsõházból). A lakások egységesen 2,70 m belmagasságúak. Az épület fûtését és használati melegvíz ellátását a tetõszinten elhelyezett gázkazánház biztosítja. A kazánház acélszerkezetû


tetõt kap, ill. a kazánházi térfogat 15%-a nagyságú hasadó-nyíló felületet. A kazánház belmagassága min. 3,00 m. A kedvezõ piaci eladhatóság figyelembevételével minden lakást külön fûtési energia, használati melegvíz, hidegvíz és villamos energia fogyasztást mérõ órákkal szereltünk fel. A villanyórákat szintenként a lépcsõház köré csoportosított, egységesített szerkényben helyeztük el, míg a többi mérõóra lakásokon belül kap helyet. Az épületen belüli lakásösszetétel: 1 szobás: 32 db (28,0–33,0 m2) 1 + 1/2 szobás: 70 db (41,0–47,0 m2) 2 szobás: 56 db (48,0–52,0 m2) 1 + 2x1/2 vagy < szobás: 22 db (>55 m2) lakás kap helyet. AZ ÉPÜLET SZERKEZETEI Alapozás A kedvezõtlen alapozási lehetõségek miatt a talajvíznyomás ellen teknõszigetelés, valamint kb. 1 m vastagságú vasbeton lemezalap készült. A pinceszinten a körítõ falak 25–30 cm vastag vasbeton öntöttfalak. Tartószerkezet Az épület vasbeton pillérvázas épület, vasbeton merevítõ lépcsõházi magokkal, és 20 cm vastag vasbeton szerkezetû homlokzati falakkal. A pillérvázat a vasbeton lemezek tárcsaként merevítik. Az udvari 5 szint magas 70/30 cm keresztmetszetû tartópilléreket a födémbõl kilógatott erkélylemezek stabilizálják kihajlás ellen. Az épület tartószerkezetét a két szárny találkozásánál dilatáltuk. A födémek egységesen 20 cm vastag sík vasbeton lemezek, kivéve a IX. (visszahúzott szint) emelet alatti födémet, amelyik 24 cm vastag. A lakások közötti elválasztó fal 30 cm vastag, míg a lakás és folyosó között 20 cm vastag SILKA mészhomok téglából készült falazat, mely akusztikai szempontból is megfelelõ. A födémszerkezetre hanglágy, lépésálló úsztató réteg, technológiai szigetelõ lemez és felbeton készült. A vasbeton lépcsõkarokat akusztikai okok miatt hanglágy ágyazaton kapcsoltuk a pihenõkhöz. A zárófödém (terasztetõknél) lapostetõs, a szerkezeti vasbeton lemezre lejtést adó hõszigetelést helyezünk el, melyre a vízszigetelõ lemez, majd felületszivárgó szûrõbeton és kerámia lapburkolat került.

zésénél a mögöttük levõ helyiségek kötelezõ bevilágítási arányát valamint a tûzterjedési gátat figyelembe vettük. A külsõ nyílászárókat beépített redõnyök árnyékolhatják a lakók igényei szerint /akár motoros mozgatással is – a redõnyhöz szúnyogháló is tartozhat/. A tervek a redõnyök elhelyezését biztosítják. A belsõ nyílászárók faszerkezetûek, felületük mázolt, porszórt, lakköntött vagy pácolt, a lakók igényeinek figyelembevételével. A lakások bejárati ajtajai 0,5 Th értékû, biztonsági vasalattal ellátott ajtók. A pinceszinten a tûzgátló elõtér, a gázmérõhelyiség, és a gázkazánház ajtajai 1,0 Th értékû tûzgátló ajtók. Burkolatok Az épület külsõ burkolata az alsó két szinten a nagyobb igénybevétel miatt homokszínû, csiszolt édesvízi mészkõburkolat (3 cm vastagságban, kiszellõztetve), a többi szinteken TERRANOVA nemesvakolat (törtfehér – pl. W002, szürke – 1. emeleti parapetfalaknál – pl. O002 stb.). Belül a mennyezeteken glettelt, festett felületeket igény szerint tapétázva lehet alkalmazni. A falazott részeken simított vakolaton glettelt alapú festés készült. A pincei gépkocsitároló falai festettek. A korlátok egyedi tervezésû fém korlátok. A homlokzati korlátok üzemben elõregyártott acél elemekbõl helyszíni szereléssel készültek. A korlátok belsõ oldalán 1 cm vastag átlátszó polikarbonát lapok kerültek elhelyezésre (felmászás elleni védelem). A belsõ fém korlátok mázolt acél szerkezetûek, fa fogódzóval. A lakóhelyiségekben simított aljzatbetonra és önterülõ kiegyenlítõ rétegre helyezett laminált panelparketta került. A vizes helyiségekben csúszásgátló kerámia lapburkolat, a falakon az ajtókig csempeburkolat készült. Az épület közös közlekedõi a lépcsõházakkal együtt kerámia lapburkolatúak. A tetõteraszokon és az erkélyeken fagyálló kerámiaburkolat került elhelyezésre.

Akusztika Fontos feladat a lég- és kopogó hangok elleni védelem mûszaki megoldása. A lakáselválasztó falak 30 cm vastagok, a lakás és folyosó közti falak, valamint a gépészeti aknák fala pedig 20 cm-esek SILKA mészhomoktéglából falazva, vakolva készült. A szerelvények rögzítésére hanglágy betéttel ellátott bilincsek és rögzítõk kerültek. A szerelvényeket, a csöveket a födémen csõhüvelyeken keresztül vezettük át. A csõhüvely és a csõ között hanglágy, tûzgátló tömítés készült. A homlokzati nyílászáróknál Rw > = 35 dB, lakásbejárati ajtóknál Rw > = 37 dB adatok kielégítését biztosítottuk. A födémek 20 cm vtg. vb. lemezek, 3 cm úsztatóréteggel és 5,5 cm aljzatbetonnal, burkolattal. Az épületben tûzjelzõ rendszer készül. A belsõterû közlekedõk hõ és füstelvezetésérõl gondoskodunk. A túlnyomásos füstmentes lépcsõházak ventillátorai a lépcsõházak tetején helyezkednek el. Építtetõ: Futureal Ingatlanfejlesztõ Kft. Bán Gábor projektmenedzser Tervezõk: Vezetõ építész tervezõ: Bálint Imre DLA Ybl-díjas építész Építész munkatárs: Rádics Tamás okl. építészmérnök, Tóth András okl. építészmérnök Statika: Ungi Lajos vezetõ statikus tervezõ, Kerekes Zoltán Épületgépészet: G. Bihary Erzsébet okl. gépészmérnök, Hajnal Zsolt okl. gépészmérnök Elektromos ellátás: Dorgai Károly okl. villamosmérnök, vezetõ tervezõ Kert-, tájépítészet: Karádi Gábor tájépítész Környezetvédelem: Brenkusné Balogh Anikó okl. vegyész, környezetvédelmi szakértõ Környezeti zajvédelem: Háromszéki Antalné környezeti zaj-és rezgésvédelmi szakértõ, Sinkó György zaj-és rezgésvédelmi mûszaki szakértõ Akusztika: Dr. habil Reis Frigyes Tûzrendészet: Héra Imre okl. tûzvédelmi mérnök Kivitelezõ: Pillér 2000 Építõipari Kft. Lengyel László ügyvezetõ Fotók: Zsitva Tibor

Nyílászárók A külsõ nyílászárók jó minõségû mûanyag tokszerkezetûek, bennük korszerû hõszigetelõ üvegezéssel (k=1,1 W/m2K). A földszinten és az I. emeleten az utcai homlokzaton valamint a X. emeleten hõhídmentes acél v. alu. tokszerkezetû nyílászárók készültek porszórt felülettel. A nyílászárók mérete-


5

Kisújszállási városközpont fejlesztése ZSEMBERI ISTVÁN*

1. ábra: Kisújszállás belvárosa (Fotó: ITB Panoráma Kft.)

A VÁROSRÓL RÖVDEN Kisújszállás az Alföld szívében, JászNagykun-Szolnok megye egyik legtradicionálisabb kistérségében elhelyezkedõ, mintegy 12,5 ezer lakosú kisváros. Hangulatos kertvárosi arculattal, mûemlék jellegû városközponttal, hagyományos mezõgazdasági, kiskereskedelmi gazdasági struktúrával rendelkezik. A város jövõképének megfogalmazásakor fontos volt figyelembe venni, hogy Kisújszállásnak egyrészt meg kell találnia a helyét a napjainkban alakuló kistérségi hálózatban, másfelõl a hasonló tulajdonságokkal rendelkezõ környezõ települések mellett specializálódnia kell egyes feladatokra. Általánosan megfogalmazott cél: Kisújszállás élhetõbb, mezõgazdasági kisváros jellegét megõrizni, erõsíteni. Azonos hangsúly esik mindhárom, a várost leíró jelzõre. Az erõsségek, amelyekre a város a jövõben is építkezhet: a kertvá-

* okl. építészmérnök, Kisújszállás mb. fõépítésze, a Civisterv Várostervezõ és Építész Iroda ügyvezetõje

6

rosi jellegû arculat, helyi értékek megóvása, gyógyvíz, idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, színvonalas kulturális rendezvények, lovas, vadász, horgász területek, fejlesztésre alkalmas területek, biztonságos település. A FÕÉPÍTÉSZ GONDOLATAI Tíz éve kísérem figyelemmel, illetve segítem a város és központjának fejlõdését, mint A megbízott fõépítész. Két országos szintû tervpályázat került ez

idõ alatt lebonyolításra. A városközpont arculatát is jelentõsen formáló új általános iskola, a gyõztes pályamû alapján meg is valósult. A központ területén (annak északi részén) található strandfürdõ tömbjére kiírt országos tervpályázat is eredményes volt, de a tervezett jelentõsebb létesítmények még nem valósultak meg. A megvalósulást anyagilag támogató pályázatok sorozatán indította el a város az építési engedélyezési tervszinten kidolgozott gyógyfürdõ-gyógyszálló épületek terveit. Hosszú évekig si-

2. ábra: A belvároson áthaladó fõút északi oldala, az új általános iskola épületével


pályázatok sokaságnak kidolgozásával az Európai Uniós támogatások elnyeréséért. Számos pályázat hozott a város számára szép sikert, és indulhattak el kisebb, vagy nagyobb fejlesztések. A városközpont megújításának a strand és gyógyfürdõ fejlesztésének lehetõségérõl, a nemrégiben benyújtott támogatási pályázatok elbírálásakor, talán a cikk megjelenésének idõpontjában születik döntés. Úgy mutatom be tehát a jövõrõl szóló elképzeléseket, hogy nem tudni még, a közeljövõ realitásáról, vagy távoli álmokról, bizonytalan jövõrõl van-e szó.

3. ábra: Új 12 tantermes Általános iskola, tornateremmel. Elõtérben a központi autóbusz állomás (Tervezõ: Taba Benõ építész) (Fotó: ITB Panoráma Kft.)

kertelenül. Kisebb részeredményeket, a fürdõ korszerûsítésében természetesen sikerült elérni, de az átütõ fejlesztés, a gyógyfürdõ létesítményének és a hozzá kapcsolódó gyógyszálló épü-

letének megvalósítása még távoli álomnak tûnt. A 2007–2010 évek közötti idõszak talán új lehetõségeket hozhat a város fejlõdésében. Sok kisvárossal együtt Kisújszállás is „küzd” a

Mint várostervezõ építész a szakma gyakorlásában eltöltött 27 év alatt sok települést, kisvárost ismerhettem meg és vehettem rész jövõképének megformálásában, a megvalósulást segítõszabályozó beépítési tervek, szabályozási tervek, építési szabályzatok kidolgozásában. Kisújszállás nem csak a tíz éves fõépítészi tevékenység miatt nõtt a szívemhez, persze ennek is nagy szerepe van ebben. Egy különös, békés, családias hangulatú és léptékû kisváros. Máig õrzi a Nagykun hagyományokat, évrõl évre zenei fesztivált,

4. ábra: A városközpont akcióterületei, a tervezett fejlesztések bemutatásával


7

5. ábra: A Városi Strand-és Gyógyfürdõ országos ötletpályázatának nyertes beépítési javaslata

motoros találkozót, Kazinczy Ferenc szépkiejtési versenyt rendeznek itt, sok más hagyományos rendezvény mellett. Itt ismertem meg a „Kun kapu”

6. ábra: Gyógyfürdõ és szálló épületének terve (Tervezõ: Hayde Tibor építész)

fogalmát, ami hasonló a székely kapuhoz, de annál elegánsan egyszerûbb, „katonásabb”. Csukás István író az egykoron itt élõ fagyaltos emlékét õriz-

te meg Bagaméri alakjának megformálásakor. Itt volt diák Móricz Zsigmond író, akinek a város elismert gimnáziuma is a nevét viseli.

7. ábra: A belváros fejlesztési akcióterülete, a tervezett projektek feltüntetésével. A belváros fejlesztési akcióterületén a „Városközpont funkcióbõvítõ megújítása” c. pályázat keretében megvalósítani tervezett projektek: 1. Városháza felújítás, komplex akadálymentesítés, rendezvényudvar kiépítése; 2. Városháza park-fõtér funkcióbõvítõ rekonstrukció; 3. Vigadó-Kulturális Központ Revitalizációja; 4. Városközpont gyalogos- és zöldfelületeinek megújítása; 5. Kálvin park értékmegõrzõ felújítása, fejlesztése; 6. Kálvin utca üzletutcává alakítása; 7. Móricz Zsigmond Gimnázium tornatermének közösségi célú funkcióbõvítõ rekonstrukciója; 8. Piaccsarnok korszerûsítése; 9. Kisúj Étterem külsõ felújítása, korszerûsítése

8


8. ábra: Városháza védett épülete, körülötte a rekonstrukcióra tervezett park (Fotó: ITB Panoráma Kft.)

A VÁROSKÖZPONT – FÜRDÕ ÉS LIGET RÉSZÉNEK FEJLESZTÉSEI Kisújszállás városközpontjának különleges adottsága, hogy a város legjelentõsebb rekreációs pihenõ- és idegenforgalmi jelentõségû létesítményei, az Erzsébet Strand és Gyógyvizû fürdõ, az Erzsébet-liget, a városi sporttelep, is itt található, városközpont északi részén. Az ezekkel kapcsolatos fejlesztéseket önállóan lehatárolt akcióterületként kívánja a város megvalósítani. A strand és gyógyfürdõ tömbjére kiírt országos tervpályázat az egész tömb fürdõhöz és idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztésére várt megoldásokat. A gyõztes pályamûvet Hayde Tibor építész és munkatársai készítették. A gyógyfürdõ és gyógyszálló kialakítási javaslata mellett, egy tófürdõuszoda, új fõbejárati épület és elõtte gyalogos tér- sétány kialakítását is tartalmazza a terv. A motoros találkozók színhelyéül is szolgáló sziget mögötti területen kemping, vendégházak, „barátság ház” építését is elhatároztuk. 2008 évben támogatási pályázatra elkészített építészeti tanulmány egy Gyógyfürdõ gyógyászati épületének és gyógyszállónak a megvalósítására került kidolgozásra. Az Erzsébet liget a strandfürdõ és vasútállomás között található, a nagy hagyományokkal rendelkezõ 4,6 ha nagyságú park, melyet 1900-ban Erzsébet királyné emlékére létesítettek. Napjainkra a park az elvadult növényzet miatt elvesztette funkcióját. 2007ben a Városi Önkormányzat a liget megújításának új módozatát vetette fel, területén kalandpályákat, extrém sportpályát, és a lovagkor kultúráját


idézõ rönkvárat kíván építeni a tölgyes megtartásával, ezáltal új feladatokat és új szerepeket adva a turisztikailag is kiválóan hasznosítható zöld területnek. A VÁROSKÖZPONT – BELVÁROSI RÉSZÉNEK FEJLESZTÉSEI A belváros elmúlt idõszakban történt legjelentõsebb fejlesztései a szabadság tér keleti oldalát határoló tömbben valósultak meg. Itt épült fel egy országos tervpályázaton kiválasztott új általános iskola-tornaterem épületegyütte-

se, egy új központi autóbuszváró épület, és a tömb nyugati oldalán egy kereskedelmi létesítmény. Az általános iskola és tornaterem tervezésére kiírt tervpályázat nehézsége a mûemléki környezetben való elhelyezésbõl, valamint abból az elvárásból adódott, hogy a forgalmas út (4. sz. fõút) mellett úgy kellett az oktatási helyiségeket elhelyezni, hogy a jelentõs gépjármûforgalom zavaró hatása minél kevésbé jelentkezzen. A díjnyertes pályamû, amely alapján a létesítmény megvalósult, oldotta meg legszínvonalasabban a feladatot. Tervezõje: Taba Benõ építész és munkatársai voltak. A 2008. év elején elkészült, majd elfogadott IVS (Integrált Városfejlesztési Stratégia) a városközpont területét kiemelt fontosságú akcióterületként jelölte meg. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében funkcióbõvítõ integrált települési fejlesztések támogatására kiírt pályázatra Kisújszállás Város Önkormányzata a „Városközpont funkcióbõvítõ megújítása” címmel nyújtott be pályázatot. Ennek részeként készült el a terület elõzetes akcióterületi terve, mely kilenc projekt megvalósítását tartalmazza. (Az IVS és az akcióterületi terv elkészítésének szakmai irányítói Dr. Kõszeghy Attila és Zsemberi István építészek voltak.) Az akcióterületen a városközpont igazgatási, oktatási, mûvelõdési, társadalmi, kereskedelmi- szolgáltató funkciók jelentõs része helyezkedik el. Itt találhatók a kisvárosias, többszintes

9. ábra: A Városháza Park rekonstrukciós terve (Tervezõ: Sándor Kertépítészet Kft.)

9

épületek is. A belvárosi akcióterület esetében fõ cél a városközpont építészeti és kulturális értékeinek megõrzése mellett, a közösségi terek és területek jelentõs fejlesztése, igényszintjének és kapacitásának növelése, a városközpont szimbólumát is jelentõ városháza és környezetének, mûemléki védettségû református templom és környezetének funkcióbõvítõ megújítása, a belváros kereskedelmi-szolgáltató üzleti funkciójának nagymértékû fejlesztése, melynek katalizátora egy gyalogos zóna- (tengely) kijelölése, kiépítése lehet. A fõtér meghatározó épülete a „városháza palotá”-nak is nevezett, 1900ban átadott városháza épülete. Kiemelt helyi védelem alatt áll, mûemléki védelemre is érdemes. A körülötte lévõ, értékes növényzettel, emlékmûvel, szobrokkal rendelkezõ park jelentõs mértékû felújításra szorul. Hasonlóképpen szükségessé vált a városháza gyönyörû épületének homlokzat felújítása, tetõszerkezetének és fedésének cseréje is. A felújításokkal együtt, szeretné a város visszaállítani az épület II. világháború idején elpusztult két saroktornyát is. A tervek között szerepel a belsõ, leromlott állapotú, használaton kívüli udvar rendezvényudvarrá történõ alakítása, a nagy kiterjedésû pince idegenforgalomhoz is kapcsolódó hasznosítása. A városháza körüli parkban lévõ egykori (ma már nem mûködõ) szökõkút megújítása, az 1900-as években parkban álló zenepavilon visszaállítása, a városháza mögötti területen rendezvény tér kialakítása, az avult játszótér helyén egy új, színvonalas játszótér építése is része a nemrégiben elkészült parkrekonstrukciós terveknek. A fõtérhez hagyományos és nagylátogatottságú rendezvények is kapcsolódnak. A városháza keleti oldala mellett lévõ épületek elavultak. Átépítésük

10. ábra: Védett eklektikus épületek. Elõtérben az egykori Vigadó – tervezett kulturális központ

a városháza építészeti értékéhez igazodó módon szükségessé vált, egy úgynevezett városháza sétányt kialakítva, új üzletsor-szolgáltató házat építve. A városközpont délkeleti részének legfõbb jellegzetessége a mûemléki védettségû református templom és a Szabadság téri gyönyörû eklektikus épületegyüttes (Iskola, egykori Vígadó épülete, Bank). A kiemelt helyi védettségû eklektikus épületsor meghatározó része az egykori Vigadó épülete. A ma már gyakorlatilag használaton kívüli egy idõben moziként üzemeltetett épület Vígadó Kulturális központként való megújítása-bõvítése is szerepel a központ tervezett fejlesztései között. A református templom mellett helyezkedik el, a korábbi piactér helyén létesült Kálvin park. Az 1960-as évek hangulatában megmaradt park megújítása a városközpont fejlesztésének fontos részét képezi. A Kálvin Park ke-

leti oldalán található a város nagy hagyományokkal rendelkezõ intézménye, a Móricz Zsigmond Gimnázium. A gimnázium tornatermének közösségi célú funkcióbõvítõ rekonstrukciója során a tornatermet nézõtérrel, és új kiszolgáló helyiségekkel kívánják ellátni, mely alkalmassá tenné közösségi rendezvények befogadására is. A Kálvin park szerves folytatása a Kálvin utca. Az egyik legrégebbi, egykori hangulatát máig megõrzõ kis utca üzletutcává történõ alakítása is régi terve a városnak. Az üzletutca kialakítását a Kálvin park megújításával együtt, azzal azonos hangulatban és megjelenéssel tervezzük kialakítani. A központban tervezett közösségi beruházások mellett több vállalkozói fejlesztés megvalósulása is várható. Ilyen a Piac utca Kossuth utca sarkán tervezett üzletház, és az Arany János utcán megtervezett 24 lakásos társasház, földszintjén üzletekkel.

11. ábra: „Arany társasház (földszinten üzletekkel) homlokzati terve (Tervezõ: Filippinyi Gábor és Zsemberi István építészek)

10


LEKTORÁLT CIKK

Budapesti lakóépületek alapozásainak szerkezeti és épületdiagnosztikai elemzése – 1. rész BUKOVICS ÁDÁM*

Abstract There has been a detailed building diagnostic and condition assessment prepared about a considerable part of the buildings in District XIII of Budapest. I have processed 342 expert opinions altogether on the basis of building structure and building diagnostic aspects. Expert opinions have been arranged in 3 groups and studied accordingly (multi-storey buildings, single-storey buildings, single-storey buildings in generally poor condition). Buildings were built between 1880 and 1950. A joint study of such buildings provides valuable information about the structures and building defects of condominiums built in Budapest in various ages. Connections can be discovered between the age, structural system, material of buildings and the diagnosed construction defects. In the study these connections are demonstrated by diagrams and figures, too. Since there are residential buildings of similar condition in various districts of Budapest, the experience, gained from analyses, can be efficiently utilised in the course of the rehabilitations of town quarters. Keywords: Building diagnostics, building structure, building pathology, structural defects, foundation structures

1. Bevezetés 1974-ben a Fõvárosi XIII. kerületi Ingatlankezelõ Vállalat a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola Hídépítési Tanszékétõl megrendelte a kerületben található lakóépületek egy részének a mûszaki-statikai vizsgálatát. A vizsgálatokat 1974 és 1981 között végezték el. [1] Összesen 342 darab budapesti, XIII. kerületi lakóépületrõl készült szakvélemény, azzal a céllal, hogy az ingatlanok további hasznosításáról adjanak javaslatot. A vizsgált épületek döntõ többsége a Váci út, Tahi út, Tatai út, Szent László út, Róbert Károly körút, Lehel út által határolt területen található. (1. ábra) Az épületeket állaguk szerint három csoportba sorolták: jó, felújítandó valamint bontandó. A vizsgált épületek szerkezeti és diagnosztikai kutatásából szerzett ismeretek és következtetések ma is jól hasznosíthatóak a budapesti lakóépület állomány jelentõs részén. Az épületek döntõ többsége 1880 és 1950 között épült. A XIX század végén Budapest a világ egyik legdinamikusabban fejlõdõ városává vált. Sokatmondó adat a fejlõdés mértékére, hogy míg 1869-ben 280349 lakos összesen 52583 lakásban, addig 1900-ban 733358 lakos 182214 lakásban élt. Tehát 31 év alatt a lakosságszám több mint 450000 fõvel nõtt és mellette több mint 129000 lakás épült. [5]

* okl. építõmérnök, egyetemi tanársegéd, doktorandusz, Széchenyi István Egyetem, Szerkezetépítési Tanszék


1. ábra: A vizsgált épületállomány elhelyezkedése a behatárolt területen

A mai budapesti lakóépület-állomány jelentõs része (különösen a belsõ kerületekben) a XIX. század végén illetve a XX. század elején épült, így a vizsgált épületekkel hasonló korú, szerkezeti kialakítású és állagú, éppen ezért ezen épületek szerkezeteinek és meghibásodásainak a vizsgálata és diagnosztizálása alkalmas arra, hogy a fõváros más városrészeiben lévõ hasonló beépítésekrõl is következtetéseket vonjunk le. Budapest egyik legégetõbb problémája, hogy a város lakóépület állományának jelentõs része

igen rossz állapotban van. Statikai és funkcionális leromlás egyaránt megfigyelhetõ. Sok a félkomfortos vagy komfort nélküli lakás és elrendezésük sem mindig ideális. Ezen kutatás eredményei megkönnyíthetik a fõváros városrész rehabilitációs elképzeléseinek a megvalósítását. A leromlott állagú épületek hasznosításánál és felújításánál is alkalmazhatóak. Következtetni lehet az egyes korok tipikus építési módjaira és jellemzõ építési hibáira. Felhívja a figyelmet a hasonló épületek állagmegóvási és felújítási munkálatai

11

zetek rendszere és anyagai között lévõ összefüggéseket. A legfontosabb statisztikákat és összefüggéseket grafikonok és ábrák segítségével jelenítettem meg. Az adatbank feldolgozásának folyamatát a 2. ábra szemlélteti. 3. Az épületek általános jellemzõi

2. ábra: Az épületállomány feldolgozásának folyamatábrája

során gyakran elkövetett hibákra, amik, az ebbõl származó épületkárosodásokkal együtt, nagyobb körültekintéssel megelõzhetõek lennének. Az építési és üzemeltetési hibák elkerülésével jelentõs pénzügyi megtakarítások érhetõek el. Az épület szerkezeti anyagainak valamint rendszereinek ismerete lehetõvé teszi, hogy felderítsük a rá jellemzõ, tipikus meghibásodások gyakoriságát. Az egyes történelmi korok demográfiai és szociális helyzetének megismeréséhez is hasznosíthatóak. Segítséget nyújt a felújításokra (rehabilitációra) fordítható gazdasági erõforrások optimális elosztásához.

2. A vizsgálat módja A szakvélemények feldolgozásánál két szempont vettem figyelembe. Külön vizsgáltam épületszerkezeti és külön épületdiagnosztikai szempontokat alapján. Az adatbank felhasználásával az épületeket 3 csoportba soroltam. Az elsõ csoportba az emeletes épületek (szintszáma 2 és 5 között) a második csoportba a földszintes épületek tartoznak. A harmadik csoportba az általánosan gyenge állapotú földszintes épületek kerültek. Az egyes csoportokat külön-külön valamint együtt is megvizsgáltam és megkerestem a diagnosztizált épülethibák és a szerke-

Az épületek építésének idejét a 3. ábra szemlélteti. A többszintes épületek közel fele 1890 és 1910 között a fõváros legdinamikusabb fejlõdésének idejében épült. Ezt követõen az építkezések üteme jelentõsen, körülbelül a felére esett vissza. A földszintes épületek építése jóval hosszabb periódus alatt, döntõ többségük 1890 és 1930 között épült. A többszintes és a földszintes épületek építésénél is megfigyelhetõ, hogy az 1930-as évektõl kezdve az építési kedv jelentõsen visszaesett. Ez részben a harminca évek elején lévõ gazdasági világválságnak majd az azt követõ második világháborúnak volt köszönhetõ. Az általánosan gyenge állagú épületek jelentõs része 1910 és 1940 között épült. Mivel ezen épületek várható élettartalma az elvárhatónál jóval rövidebb, ezért ennél régebbi épületekbõl kevés állt a szakvélemények készítésének idején. A két világháború és a gazdasági világválság idején épült ezen épületek nagy része, amikor a minõségi követelményekkel szemben a gyors és olcsó építés került elõtérbe. A 4. ábrán megfigyelhetõ, hogy a vizsgált épületek jelentõs része még soha nem esett át nagyobb felújításon. A leggyakrabban a többszintes lakóépületek felújításáról gondoskodtak, részben az épület nagyobb értéke miatt, részben, mert a szerkezetkárosodások nagyobb károkat tudnak okozni emberéletben és ingatlanban egy-

3. ábra: A vizsgált épületek építési éve épülettípusok szerint 4. ábra: Jelentõsebb épületfelújítások gyakorisága

12


tatva 79%. Az épülethez csak egy minimális méretû udvar tartozik, az is üzemi épületekkel körbeépítve. (1 fotó) 5. Alapozási szerkezetek vizsgálata

1. fotó: Udvari homlokzat részlete (Bp. XIII. ker. Lehel u. 6.)

aránt. A földszintes épületek közel felében történt jelentõsebb épület-felújítás, míg az általánosan gyenge állagú épületek háromnegyedén soha nem végeztek nagyobb felújítást, az épület „ideiglenes” jellege miatt. A többszintes épületek több mint a háromnegyede teljesen vagy részben alápincézett, míg a földszintes épületeknél ez a szám nem éri el a 30%-ot. Az általánosan gyenge állagú épületek nem egészen 8 százaléka rendelkezik pincével. (5. ábra) 4. Általános észrevételek Az épületek egy részénél hiányzik a padlástér feljáró, így a padlástér csak a tetõ bontása útján közelíthetõ meg. Ez az állapot tûzrendészetileg elfogadhatatlan. Ilyen esetekben a felsõ födémfeltárás sokszor elmarad. Részleges épület-felújításoknál az eltakart tönkre-

5. ábra: A vizsgált épületek alápincézettsége


menetelek miatt sokszor megtévesztõen jó képet kapunk az épület általános állagáról. Az elsõ benyomás nem mindig tükrözi hûen az épület valódi állagát. Sokszor az épület utca felöli homlokzata fel lett újítva, ami az épületkárosodásokat eltakarja, ugyanakkor az udvar felöli homlokzat az épület valódi (erõsen leromlott) állagát tükrözi. A régi pesti társasházak egy részében komfort nélküli vagy csak részben komfortos lakások is épültek. Ilyenkor gyakran külsõ WC épületet építettek. Ezen lakások többségét késõbb utólag komfortosították, de vagy a lakás mérete és elrendezése, vagy a pénzügyi lehetõségek hiánya miatt még ma is sok komfort nélküli lakás található Budapesten. Néhány épületnél jól megfigyelhetõ az építés idejében jellemzõ telekspekulációk hatása. A 15 lakásos társasház telkének beépítettsége a saját telekhányadra vonatkoz-

A vizsgált épületek alapozása a leggyakrabban téglából készült, ugyanakkor gyakoriak voltak beton (vasbeton), kõ és vegyes (kõ és tégla) alapozások is. Kõbeton alapozást ritkán alkalmaztak. (6. ábra) Az alapozási szerkezetek épület típusok szerinti megoszlását a 7. ábra szemlélteti. Az idõ függvényében vizsgálva a sávalapok változását, a következõ megállapításokat tehetjük. A vizsgált idõperiódusban tégla sávalapot alkalmaztak a leggyakrabban. A beton alapozások az 1920-as évektõl terjedtek el, az 1930-as években már gyakrabban alkalmazták, mint a tégla anyagú alapozást. A kõ és a vegyes alapozás a XIX. század végéig volt jellemzõ, késõbb az alkalmazása visszaszorult. A vizsgált épületeknél kõbeton alapozást elõször a XX. század elején alkalmaztak. (8. ábra) A leggyakoribb alapozási hiba az alapozási szerkezet átázása. Ez a hibafajta a többszintes, a földszintes és az általánosan gyenge állagú épületeknél is az elsõ helyen áll. Többszintes épületeknél a habarcskorrózió szintén gyakori hibafajta. A fagykár többszintes épületek alapozásánál nem jellemzõ, viszont az általánosan gyenge állagú épületeknél gyakran elõfordul. A mállás és a süllyedési repedések kevésbé gyakoriak. (9. ábra) A 10. ábrán az alap anyagának függvényében ábrázoltuk az alapozási hibák gyakoriságát. Az alapok átázása kõ, beton és vegyes alapozások esetén is gyakran elõfordul, míg kõbeton illetve betonalapozásnál ritkább hibafajta. A mállás a kõ és a vegyes alapozások esetében jellemzõ.

6. ábra: Alapozási szerkezetek anyagának megoszlása a vizsgált épületeknél

13

7. ábra: Alapozási szerkezetek anyagának megoszlása épülettípusok szerint

8. ábra: Sávalapok anyagának változása az idõ függvényében a vizsgált épületeknél

9. ábra: Alapozási hibák gyakorisága épülettípusok szerint

10. ábra: Alapozási hibák gyakorisága az alap anyagának függvényében a vizsgált épületeknél

6. Alapozási hibák miatti épületkárok a vizsgált épületeknél Az alápincézett és alápincézetlen épületrészek alapjai gyakran egymástól függetlenül, az ilyen esetekben az alapozás kialakítására vonatkozó elõírások figyelembevétele nélkül vannak kialakítva. A kialakuló repedések sokszor csak csekély mértékûek, és az állékonyság szempontjából nem veszélyesek. Más esetekben fenti hibák, hiányosságok miatt a földszinti falszerkezetben jelentõs repedések alakulhatnak ki, jelentõs károkat okozva. – Vannak épületek, ahol az alapozási sík nem elég mély, valamint a környezetben dinamikus hatások lépnek fel (pl. nagy forgalmú utak esetében) a fokozott igénybevétel miatt a falszerkezeten végigmenõ, életveszélyes repedések jelentek meg. – Több épületnél elõfordul bontott anyagból, illetve törött téglákból készült sávalap, amelynek megtámasztó, illetve teherelosztó hatása nem elégséges, így a falszerkezet károsodik.

14

– Terméskõ sávalapoknál a mészkõ kioldódhat, a habarcs károsodik, épületmozgásokat, repedéseket okozva. – Salakbeton anyagú sávalapoknál sok esetben megfigyelhetõ, hogy a salakbeton helyenként száraz, porlik, másutt átázott, morzsalékos. – Az alapozás helyi tönkremenetelébõl adódó pincefalsüllyedés miatt a lépcsõkar is megbillenhet. Ennek következtében a konzolosan kialakított lépcsõfokok befogásánál több helyen megrepednek. Elõfordul, hogy a földszinti pihenõlemez középen is eltörik. (tömblépcsõ, mûkõ felülettel) – Épületsüllyedés miatt gyakran a válaszfalak födémhez történõ kiékelése lazul, valamint nyírási repedések is keletkeznek. – Több épületnél feltételezhetõ, hogy a lakásokban lévõ ajtótokok ferde helyzete egyenlõtlen süllyedés miatt következett be. Ezek a süllyedések általában már lezajlottak, az épület hosszabb ideig történõ megfigyelésével lehet eldönteni, hogy

az épület már megállapodott, vagy további süllyedések is várhatók. Az alábbiakban néhány konkrét épületnél az alapozási hibákból, hiányosságokból létrejött károsodást ismertetünk: Az Üteg u. 9. szám alatti épületnél valószínûsíthetõ volt, hogy az alapok alól, a gyûjtõkút felé kimosódik a homok. Erre utalt a pincefalak mentén feltörõ víz által lerakott finom szemszerkezetû homokréteg. Ilyen esetben a szerkezet folyamatos vizsgálatával, valamint talajmechanikai szakértõ bevonásával lehetett a károsodás okát egyértelmûen megállapítani, és a helyreállítás módját megtervezni, illetve megépíteni. A tönkremenetel kockázata jelentõsen megnõ, ha egy épületszerkezetnél az építési hibák halmozódnak. A Fáy utca 18. szám alatti épület alapozásánál a következõ hibák együttesen jelentkeztek: · Alápincézett és alápincézetlen épületrészek alapozása nem megfelelõen volt kialakítva.


· Alápincézett épülettraktuson belül is jelentõs a sávalapok magassága jelentõsen különbözött. (92–55 cm-ig változó!) · A két épületszárny közötti fal alatti alaptestek 25 cm magasságú tégla anyagú alaptest, mely egyenlõtlen süllyedés esetén nem volt képes a terheléseket megfelelõen elosztani, illetve közvetíteni. A Kartács u. 20. szám alatti épület dilatációs hézaggal csatlakozó két része között jelentõs (kb. 10 cm-es) süllyedéskülönbséget állapítottak meg. A nem megfelelõ alapozási megoldások miatti épületmozgások egyes szerkezetek (pl.: áthidalók) helyi tönkremeneteléhez vezettek. A Reitter Ferenc u. 7. szám alatti épület északi oldala megsüllyedt, a mozgást talajvízszint süllyesztés alatt végzett cementhabarcs injektálással állították meg. Vannak olyan példák is, amikor olyan céllal nyúlnak az épülethez, hogy azt megerõsítsék, biztonságosabbá tegyék. Elõfordul, hogy a munkálatok kivitelezése során az épületben jelentõs károsodások keletkeznek, egyes esetekben pont azok az események következnek be, amelyek elkerülése a munkálatok célja volt. Erre példa a Róbert Károly körút 104. számú épület, ami mellett fõgyûjtõ csatornát fektettek. A munkálatokkal egy idõben az épület sarokszakaszán alapmegerõsítést hajtottak végre. A homlokzati fõfal alapozását 1,50 m széles és 2,36 m mély aláfalazással megerõsítették. Feltehetõen e munkálatok elvégzése közben süllyedhetett meg az épület sarokszakasza, és ennek következtében repedezettek a szobafödémek. Elcsavarodott a fedélszék és életveszélyesen kifelé dõl az attika fal. Sokszor a nem megfelelõ szakértelem hiányából adódóan keletkeznek károsodások.

2. fotó: Lábazati részlet (Bp. XIII. ker. Kartács u. 20.)

1958-ban a Kartács utca 27. számú ház utcai pincehelyiségeiben talajcserét hajtottak végre. A munkálatokat megelõzõ feltárás a 7 cm burkolat és a 46 cm homokfeltöltés alatt 92 cm rétegvastagságú tõzeget talált. A tõzegréteget eltávolították, és apró illetve durva kaviccsal helyettesítették. Feltehetõen a talajcsere alkalmával történt a helyi tönkremenetel – a tõzeges altalaj szakaszos kitérésébõl eredõen. E feltevést igazolja a pincefal és a csatlakozó végfal minden szintjén jelentkezõ, süllyedésbõl származó – de megállapodott mozgásra utaló – repedése, illetve csatlakozó válaszfalszerkezetek repedésképei. 7. Összegzés Budapest XIII. kerületében az épületállomány jelentõs részérõl részletes épületszerkezeti vizsgálat és állagfel-

mérés készült. Ennek célja az épületek további sorsának az eldöntése volt. Összesen 342 darab szakvéleményt dolgoztam fel, épületszerkezeti és épületdiagnosztikai szempontok alapján. A szakvéleményeket 3 csoportba rendezve tanulmányoztam. (többszintes épületek, földszintes épületek, általánosan gyenge állagú földszintes épületek) Ezek tanulmányozása értékes információkat szolgáltatott a különbözõ korok budapesti társasházainak szerkezeteivel és építési hibáival kapcsolatban egyaránt. Összefüggések fedezhetõk fel az épületek kora, szerkezeti rendszere, anyaga és a diagnosztizált építési hibák között. Mivel Budapesten jelenleg is sok hasonló korú és állagú lakóépület található, az elemzésekbõl leszûrt tapasztalatok és összefüggések jól hasznosíthatók ezek felújítása és a városrészek rehabilitációja során.

Irodalomjegyzék:

11. ábra: Fõgyûjtõ csatorna építésének következményei


[1] dr. Koppány Attila: Épületdiagnosztika – Építési hibák – Építési patológia. Magyar Építõipar. Bp. 2000. 11-12. sz. p: 341-450 [2] Molnárka Gergely: A szemrevételezés és épületdiagnosztika módszertani korszerûsítése. Magyar Építõipar. Bp. 2008. 1. sz. p:20-24 [3] Peixoto de Freitas,V. , Sousa, M.: Survey of the durability of facades of 4000 dwellings in northern portugal. Retrofitting of facades, 8th International Conference on Durability of Building Materials and Components, Rotterdam, 1999. [4] Preisich Gábor: Budapest városépítésének története a kiegyezéstõl a tanácsköztársaságig Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964 [5] Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Buda visszavételétõl a II. világháború végéig TERC, Budapest, 2004

15

LEKTORÁLT CIKK

Hõszigetelés és a hõszivattyús technika1 KOMLÓS FERENC*

Mottó: „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el, hogy visszafordítható-e még az a rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késõ. Ha pedig az emberek közösen akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen az.” Teller Ede Abstract With the continuous increasing of energy prices In Hungary, energy saving gains more and more importance. There are many technical solutions to decrease energy consumption and emission reduction. As a matter of course reducing the energy consumption of buildings is necessary also because of the need for improving the energy balance of Hungary and for reducing urban (community) air pollution. The passive house standard embodies the ultra-efficient use of heat either in new or in refurbished residential buildings. The heat pump is the most energy-efficient heating and cooling technology, the key tool in energy saving and in reducing carbon dioxide emission as known significant worldwide.

Bevezetés Magyarországon az energiaárak emelkedésével egyre inkább elõtérbe kerül az energiatakarékosság. Az energiafogyasztás és a káros anyag kibocsátásának csökkentésére sokféle mûszaki megoldás van. Az épületekben felhasznált energia mennyiségének csökkentése elengedhetetlen Magyarország energiamérlegének javításához, a városok (települések) légszennyezés-csökkentéséhez. A passzív épület szabványai a hõfelhasználás különösen hatékony módját írják elõ, függetlenül attól, új vagy felújított épületnél alkalmazzuk. A hõszivattyú világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fûtési-hûtési technológia, az energiatakarékosság és a CO2-kibocsátás csökkentésének kulcseleme. Hazánk energetikai és építõipari fejlõdését a hagyományos technikákhoz ragaszkodó gazdasági érdekcsoportok meghatározó ereje gátolja. Az energiahatékonyság és az externáliák befolyásolására az államnak jelentõs jogi, piacszabályozási eszközei vannak. A hatékonyság javításának ösztönzése tisztán piacpolitikai eszköz, a rászorulók támogatása pedig szociálpolitika. A kettõ aránya országonként és idõszakonként eltérõ. Magyarországon ez az arány még nem

jelzi azt, hogy itt az energiahatékonyság ügye a politika és a közgondolkodás homlokterében lenne. Jelenleg nagyobb a fogyasztás támogatása, mint az energia-megtakarításé. Piacgazdasági keretek között a váltást a piaci feltételek kényszerítik ki. A feltételek részbeni meghatározásával az állam befolyásolhatja a piaci szereplõk döntéseit. Napjainkban minõségi fordulat érlelõdik a világban az energia forrásainak és hordozóinak hatékonyabb hasznosítása érdekében. Jogszabályi állapot Az országos energiamérlegünk javítása és környezetünk kímélése egyaránt szükségessé teszi az épületeink energiafogyasztásának mérsékelését. A vonatkozó2 2002/91/EK EU-irányelv honosításához, bevezetéséhez több jogszabály tartozik. Eddig két jogszabály jelent meg: az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet valamint az épületek energetikai jellemzõinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.3 A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében az új épületek néhány kivételtõl eltekintve 2008-tól csak energiatanúsítvánnyal kaphatnak használatbavételi engedélyt. A meglévõ épületek, laká-

sok pedig 2009-tõl ill. 2012-tõl – szintén néhány kivételtõl eltekintve – csak energiatanúsítvánnyal adhatók el vagy adhatók bérbe. A rendeletben az épület által termelt energia is beszámít, így a hõszivattyús rendszer által bevitt energia is, amely elõsegíti a jobb minõsítés elérését (1. ábra) [1]. Ma még kérdés, hogy a jobb minõsítésnek mi lesz a késõbbiekben a piaci értéke. Sajnálatos, hogy az irányelv teljes hazai bevezetése várhatóan hat évet csúszik az eredeti határidõhöz (2006. január) viszonyítva. Ezáltal a meglévõ épületeink energiafogyasztásának a csökkentését is késõbbre tolja. Jelentõs pénzügyi akadályát jelenti a passzív épületek és a hõszivattyús rendszerek hazai elterjedésének a kémény és a tartalékkémény problémája. Ezek megépítéséhez anyag- és építési költsége is jelentõs. Magyarországon a hõtermelõ eszközök piacán is mielõbb azonos feltételeket kell biztosítani a technikai felzárkózásunk érdekében. A versenyhelyzet megteremtéséhez a földgázár támogatását meg kell szüntetni, ugyanakkor hõszivattyús ártarifával (villanyárral és földgázárral) is ösztönözni szükséges az új technológia elterjesztését. A hõszigetelés javítása a fûtés, a hûtés és a légszennyezéscsökkentés szempontjából is elõnyõs.

* okl. gépészmérnök, épületgépész, ny. minisztériumi vezetõ fõtanácsos – [email protected] 1) A cikk a VI. Nemzetközi Perlit Konferencia és Kiállítás dolgozatának szerzõi rövidítése folyóiratunk részére 2) A dolgozat megírása után, 2008. decemberben új EU irányelv: Megújuló forrásokból elõállított energia COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD) 3) Jelen dolgozat kéziratának megírásáig.

16


1. ábra: Hõszivattyús rendszer elvi vázlata (ún. zöldhõ a hõforrás)

3. ábra: Levegõ-levegõ hõszivattyú elvi vázlata (a környezeti levegõ, az ún. zöldhõ a hõforrás). Forrás: Villavärmepumpar, Energimyndighetens sammanställning av värmepumpar för småhus

A hõszivattyús rendszerek elterjesztését is elõsegítené a kishõmérsékletbõl adódó, gazdaságilag megtérülõbb alkalmazás. Miután a hõszivattyú megújuló energiahordozó (vagy hulladékhõ) felhasználását teszi lehetõvé, környezetvédelmi és energiagazdálkodási szempontból kedvezõ a hatása (2., 3. és 4. ábra). Ugyanakkor fontos kiemelten hangsúlyozni a gazdaságilag is indokolt alkalmazást. A konkrét megtérülési mutató (évek száma) a beruházás megtérülési idejének szokásos számításával megkapható, és ma már célszerû EU átlagárakkal () is kiszámolni. Itt jelezem, hogy a környezeti levegõbõl (a légkör troposzféra rétegébõl), a felszíni vizekbõl (állóvizek, vízfolyások) vett hõenergia a vonatkozó jogszabályok alapján hõmérséklethatár nélkül, és a földhõ- (geotermikusenergia-) hasznosítás költségmentes (ingyenes), ha a hõszivattyú hõforrásoldali csõcsonkján a hõhordozó közeg hõmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg. A legutóbbi svédországi hõszivattyú statisztikát az alábbi oszlopdiagram mutatja be (5. ábra). A népességi adatok arányában a svéd tapasztalatokkal összevetve Magyarországon ma 1 000 000 db hõszivattyú jelenléte volna indokolt.


2. ábra: Jellemzõ típusú hõszivattyúk elvi vázlatai (az ún. zöldhõ a hõforrás) Forrás: a rajz Handbauer Magdolna grafikus munkája

A passzívház és a hõszivattyús statisztikát is rendkívül fontosnak tartom, jogszabályban szükséges rögzíteni a hazai bevezetését, és javasolni kellene Kormányunknak EU-s irányelvben is rögzíteni a tagállamok részére mielõbbi bevezetését. Az EU által támogatva a CEPHEUS program keretében 2001-ben Európa több országában, és eltérõ klimatikus viszonyok között sikerrel valósultak meg passzívházak [2]. Nemcsak Magyarországon, hanem az EU szintjén is szükség lenne hõszivattyús tarifa bevezetésére, külön mérõeszközzel erre a célra. Ha ez a hõszivattyús tarifa kedvezõbb lenne a jelenleginél, akkor a régi és az új fogyasztók is bejelentenék a hõszivattyújukat, mert ez anyagilag kedvezõ lenne számukra. A vezéreltnél kedvezõbb tarifára gondolok. Célszerû lenne a gázfogyasztásra is kiterjeszteni, nemcsak az áramfogyasztásra. A villamos hõszivattyú mellett terjed a gázüzemû hõszivattyú is, de ennek nagyságrendje sokkal kisebb. Minél nagyobb a rendszer COPÉVES értéke, annál kedvezõbb lenne a tarifa. Ezzel ösztönöznénk a megújulóenergia-felhasználás növelése mellett a korszerû hõszivattyús rendszerek létesítését is. Országunknak (energia)politikai szempontból

elõnyös lenne, ha az EU-ban ezt a szabályozást elõször mi vezetnénk be. Ezáltal statisztikailag követhetõ lenne a megújulóenergia-felhasználás, és -növekedés is az egyik évrõl a másikra. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) törvényünk példamutató lett, ez a szabályozás is lehetne hasonló, a szakemberek itt is rendelkezésre állnak. Jelenleg a 2008–2020 közötti idõszakra vonatkozó, energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat sajnálatos módon nem tartalmazza a decentralizált energiatermelés és a hõszivattyús technológiák fontosságát, a Heller-tervben foglaltakat [3,4]. (Legközelebb két év múlva lesz lehetõség az OGY határozat felülvizsgálatára és e hiányosság pótlására a határozat 12. pontjának t) bekezdése értelmében.) Az összehasonlításra igazi alapot a COPÉVES [kWh/kWh] értékek adnak, hiszen pl. fûtés közben a pillanatnyi COP-értékek a puffertartály, a talaj és a fûtési elõremenõ víz hõmérsékletétõl függõen változhatnak. Ennek megállapítása az adott helyre érvényes paraméterekkel elvégzett számításokkal lehetséges. A számítás figyelembe veszi a hõszivattyú és a hõnyerési oldal paraméterein kívül az átlagos külsõ hõmérsékleti adatokat is. Ezzel a módszerrel – helytálló bevitt paraméterek esetén – igen jól megközelíthetõk a ké-

17

4. ábra: Passzívház szellõztetése ill. távozó levegõ- levegõ hõszivattyú elvi vázlata [hulladékhõ (távozó levegõ), az ún. zöldhõ a hõforrás] Forrás: ÉTK TS

sõbb gyakorlatban megvalósuló értékek [4]. A megvalósult rendszerek COPÉVES értékének meghatározása a rendszerbe épített hõmennyiségmérõvel és a hõszivattyúhoz szerelt villamos almérõvel lehetséges a fûtési/hûtési idõszak mérési átlagának értékelése alapján. Tehát a teljesítménytényezõ egy meghatározott idõtartam alatti középértékének számításához a leadott hõmennyiséget egy hõmennyiségmérõvel, az összes felvett villamos energiát pedig villamos almérõvel mérjük. A csúcsidõszakban fogyasztott/vásárolt áram a villamosenergia-termelésünk önköltségét növeli, mert az áramot a legdrágábban termelõ erõmûvekben állítják elõ. A völgyidõszakban fogyasztott/vásárolt áram viszont jelentõsen olcsóbb, mert az áramot a legolcsóbban termelõ erõmûvekben állítjuk elõ. Ne felejtsük, a pénz a gazdaság legjobb szabályzó eszköze. A vezérelt hõszivattyús rendszerek, amelyek fûteni és hûteni is tudnak, alkalmasak az ún. „csúcsfaragásra”, az épületek hõkapacitásának segítségével, különösen melegvízüzemû berendezéseknél. A technológiaváltáshoz, amely nélkül nem lehet évtizedes lemaradásunk felszámolását megkezdeni, kezdetben valamennyi támogatás is szükséges. Kis (alacsony) energiafelhasználású épületek Az emberiség nem mond le a technika áldásairól ill. a kényelemrõl (a komfortról), ugyanis a nagy részérõl nem is mondhat le, de a káros mellékhatásokat fokozatosan csökkenteni szükséges, és amennyire lehet, kiváltással megszüntetni. A nyári hûtési igény hazánkban is egyre nõ. Fõleg irodaházaknál, szolgáltató épületeknél, könnyûszerkezetes épületeknél és tetõtér-beépítéseknél jelentkezik a nyári

18

5. ábra: Svédország hõszivattyú statisztikája. Forrás: Svéd Hõszivattyú Társaság (SVEP)

hûtési energiaigény. A 3. ábra levegõ/levegõ hõszivattyúja kiegészítõ hõforrásként is alkalmazható pl. a meglévõ radiátoros, padló-, fal- és mennyezetfûtésekhez amellett, hogy esetleg a nyári idõszakban még hûteni is tud. Enyhe idõben pedig önállóan is elláthatja feladatát, ekkor nem kell a melegvízüzemû központi fûtést bekapcsolni (pl. estéként a tv nézéséhez a nappali vagy a nagyszobában). Az elsõ energiaválságkor 1974-ben Németországban kísérleti célból felépített Philips-ház már a második generációs alacsony energiafelhasználású épületek csoportjába, az ún. ultraházak csoportjába tartozott. Az átlagos családra tervezett családi ház alapterülete 116 m2, a fûtött légtérfogata 290 m3. Fûtésére hõszivattyú került beépítésre, amelynek éves villamosenergia-felhasználása 3200 kWh volt [5]. Energiatakarékos házaknak nevezzük az átlagostól jobb hõszigetelésû, kis energiafelhasználású, és az ún. passzívházakat [6]. Az energiatakarékos házakat energiafogyasztásuk 1,0 m2 alapterületre vetített éves (jele: a) fûtési igényük alapján határozzák meg. Szokásos elnevezésük alapja történelmi okból a fajlagos olajfogyasztás. Jó közelítéssel: 1 liter tüzelõolaj fûtõértéke ~ 1 m3 földgáz fûtõértéke ~ 10 kWh/(m2a) Kis energiafelhasználású ház, Svájcban Minergiehaus-nak nevezik: max. 60 kW h/(m2 a) 3 literes ház, vagy Ultrahaus, vagy Minergie-Plus Haus (Svájcban): max. 30 kW h/(m2 a) Passzívház: max. 15 kW h/(m2 a) A kis energiafelhasználású ház hõátbocsátási tényezõinek részletezése: külsõ fal: U = 0,3–0,4 W/(m2K) födém: U = 0,2 W/(m2K) ablak: U = 0,8–1,0 W/(m2K)

Ultraházak: legfeljebb 3 l/m2-es tüzelõolaj-felhasználású házak a kis energiafelhasználású házak után jöttek, majd megjelent a passzívház. Passzívház: legfeljebb 15 kWh/(m2a) – ez más néven a „1,5 l-es ház” Összehasonlításképpen: – hagyományos téglaház: 250–300 kWh/(m2a) – blokktégla ház: 160–180 kWh/(m2a) – mai magyar elõírás: 100–120 kWh/ m2a (Energiatanúsítvány szerinti „C” fokozat) – mai német elõírás: 70–80 kWh/ (m2a) (hamarosan további szigorítása következik) Az épület fûtési hõszükséglete és a szellõztetés mértéke az ún. filtrációs hõszükséglet igen szoros kapcsolatban van egymással. Környezetvédelmi okokból a külsõ transzmissziós energiaáram aránya jelentõsen csökkenõ tendenciájú. A megnövekedett légcsere következtében a távozó levegõ hulladékhõje már ma gazdaságosan hasznosítható hõszivattyús rendszerrel. A passzívház A passzívházak jellemzõje a rendkívül csekély, 1,5 l/m2 éves tüzelõolaj-felhasználás – ami legfeljebb 15 kWh/m2 energiafelhasználás évente. A másik jellemzõ – ami az elõzõekbõl következik –, a hõvisszanyerõvel kialakított szellõzõberendezés mellett a hagyományos fûtõberendezés hiánya. Így a passzívházban a kellemes hõérzet aktív fûtési és hûtési rendszer nélkül is biztosítható. A passzívház nem egy márkanév, hanem egy építészeti koncepció, amely mindenki elõtt nyitva áll. A német passzívház intézet végzi el a vizsgálatot, és errõl tanúsítványt állít ki. A passzívház-elméletet Wolfgang Feist német professzor dolgozta ki az 1980-as évek végén. Az 1991-ben a németországi Darmstadt-Kranich-


stein-ben épített elsõ passzív házon elvégzett mérések azt igazolták, hogy a fûtési terhelés a leghidegebb napokban sem haladja meg a 6,0 W/m2-t, ami egy 15 m2-es hálószoba esetében 90 W csúcshõveszteséget jelent! A passzívház tervezési alapelvei A passzívház elv egyszerûnek tûnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel. Az energiaveszteségek csökkentése: – a környezeti adottságok figyelembevétele (terep, növényzet), – megfelelõ tájolás, – alaprajzi kialakítás, – kompakt tömegformálás (sokszor nehéz feladat), – szinte hõhídmentes szerkezetek tervezése, kivitelezése (pl. erkélynél, nyílásoknál), – légtömörség biztosítása (filtrációs hõveszteség csökkentése), – extra hõszigetelésû határolószerkezetek (alap, padló, fal, tetõ, nyílászárók stb.), – energetikailag szabályozott szellõztetés, – nyári hõvédelem biztosítása. Hulladékhõ és passzív energiaforrások: – megfelelõ tájolással a téli napsugárzás hasznosítása, – az épületben mûködõ berendezések hulladékhõjének hasznosítása (tv, számítógép, hûtõgép, világítás stb.), – a technológiából származó hulladékhõ hasznosítása (mosogatás, vasalás, sütés-fõzés stb.), – emberi hõleadás, – a szellõzõ levegõ hõjének visszanyerése (hõcserélõ, hõszivattyú), – a földhõ passzív hasznosítása szellõzõlevegõ elõmelegítésre, hûtésre. A PHPP (Passivhaus Projektierungs Paket) számítás: részletes ellenõrzõ és igazoló számítás, hogy a tervezett épület megfelel a passzívház feltételeknek. Külsõ határolószerkezetek. Itt a legnagyobb a hõveszteség, ezért vegyük körbe az épületet légzáró, hõszigetelõ szerkezetekkel: – hõszigetelés, – hõhídmentesség, – légtömörség. Hõátbocsátási tényezõk részletezése: – padlószerkezet: 0,15 W/(m2 K) vagy ennél kisebb [~20 cm hõszigetelés]; – falszerkezet: 0,12 W/(m2 K) vagy ennél kisebb [~30 cm hõszigetelés]; – mennyezet, födém: 0,10 W/(m2 K) vagy ennél kisebb [~30 cm hõszigetelés]; – nyílászárók: 0, W/(m2 K) vagy ennél kisebb.


Három rétegû bevonatos hõszigetelt üveg gáztöltéssel és minél több nem nyitható ablak kialakítása. Hõhídmentes szerkezet nem létezik, de a mértékét lehet csökkenteni. A csomópont akkor nevezzük hõhídmentesnek, ha a hõhídveszteség kisebb mint 0,01 W/(m K). A hõhidak káros következményei: – energiaveszteség, – a lehûlt belsõ felület, – „szellemvonalak”, – párakicsapódás, – a felület vizesedése, – penészedés. Légtömörség. Az épülethez megszakítás nélküli légtömör épületburkot kell készíteni. Vizsgálatát az ún. „BlowerDoor” eljárással végzik. Az épületen belül 50 Pa túlnyomást hoznak létre, majd így vizsgálják a légcsere mennyiségét. A passzívház követelmény: n50 £ 0,6 1/h. Légtömörség szükséges: – a szerkezeti keresztmetszeten (rétegrendi kialakítás), – a csomópontoknál, – a gépészeti és egyéb áttöréseknél. A tömörtelenség káros következményei. A nem elég légtömör szerkezeti elemeken keresztül meleg, nedves levegõ áramlik belülrõl kifelé. Ekkor a hideg szerkezeti elemeken jelentõs párakicsapódás jön létre. Épületeink jellemzõje, hogy az épületkárok elkerülése szempontjából kellõképpen nem légtömör, a szükséges szellõzéshez viszont kevés a beáramló levegõ. Összehasonlításképpen: – egyszintes épület légtömörsége · tömítetlen ablakok esetén: 1,2 1/h · tömített ablakok esetén: 0,8 1/h – 20 szintes épület légtömörsége · tömítetlen ablakok esetén: 2,0 1/h · tömített ablakok esetén: 1,3 1/h Passzív házak jellemzõ épületgépészeti megoldásainak felsorolása [7]: – talajhõcserélõ a szellõzõ levegõ téli elõfûtésére, – egyedi lakásszellõzõ berendezések hõvisszanyerõvel és anélkül, – központi lakásszellõzõ berendezések, – napkollektoros berendezések hmv-termelésre és fûtéskiegészítésre, – kompakt hõszivattyús berendezések a szellõzõ levegõ felmelegítésre és hmv-termelésre, – fa- vagy pellettüzelésû kandallók. A 4. ábra a passzívház gépi szellõztetésének hõszivattyús megoldású elvét mutatja be. Itt a távozó levegõ hulladékhõje hõszivattyús rendszerrel hasznosul, elõmelegíti a friss levegõt. Passzív házak használati meleg víz elõállításának jellemzõ eszközei:

6. ábra: Heller László magyar gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, akadémikus, a terv névadója (1907. augusztus 6. Nagyvárad – 1980. november 8. Budapest)

– napkollektor, – ellenáramú hõcserélõ, – hõszivattyú. Hõszivattyúzás és Heller László A hõszivattyú olyan gépi berendezés, ill. készülék, amely alacsony hõmérsékletû hõt von ki általában a levegõbõl, földbõl vagy vízbõl, és azt nagyobb hõmérsékleten bevezeti az épületbe. Mondhatnánk: környezetbõl a hõt – külsõ energia befektetése árán – „szivattyúzza” jól használható hõmérsékletre. Energetikai szempontból kiemelendõ, hogy a hõszivattyúk alkalmazhatók építményekben a használati melegvíz ellátására, fûtésre és hûtésre. Sok helyen – szinte mindenütt – van alkalmas környezeti hõforrás, amelyet csak hõszivattyúval lehet energetikailag kedvezõen hasznosítani. A hõszivattyúk a megújuló és a hulladék energiák hasznosításával jelentõsen elõsegítik a fosszilis tüzelõanyagok gazdaságosabb felhasználását. 1938-ban, Zürichben létesült az elsõ tartósan hõszivattyúval fûtött épület (a zürichi városháza). Az épület hõforrása a Limmat folyó vize lett. A hõszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László (6. ábra) közremûködésével kidolgozott kompresszoros hõszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. Az energiaválság a fejlett országokban már korábban kikényszerítette az épületek hõszigetelésének és tömörségének a fokozását, az energiatakarékos hõszivattyú alkalmazását, és ezáltal elsõsorban az emberközpontú,

19

dig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hõszivattyúk a megújuló energiából több mint 770 TWh–t termelnének. Ez az EU céljának kb. 30%-a, és a primer energiából több mint 900 TWh-t takarítanánk meg. Szakterületünkön jelenleg az értékrend átalakul: csökken a rövid távú, és növekszik a hosszú távú érdek érvényesítésének szerepe, de napjainkban, sajnos, még csak a rövid távú érdekek érvényesülnek. Bizonyára jelen szakcikk is hozzájárul a legnehezebb feladat megoldásához: gondolkodásunk megváltoztatásához, ezáltal az energiatudatos, környezetbarát magatartáshoz, a fenntartható építés útjára való átálláshoz (8. ábra).

7. ábra: Kompresszoros hõszivattyús rendszer napkollektorral társítva. Az ábra jobb oldali felsõ részében napjaink átlagos hõszivattyús rendszerének energiafolyam-ábrája (egy egységet fizet, de négy egységért a fogyasztó)

kis hõmérsékletû, melegvízüzemû központi fûtéseket, az ún. felületfûtéseket (7. ábra): · a nagyfelületû radiátoros fûtést (a radiátor hõfoklépcsõi: 55/45 °C, majd 40/30 °C, a korábbi 90/70 °C, és 75/60 °C helyett), · a padló-, a fal- és a mennyezetfûtést/mennyezethûtést, · az épületszerkezet temperálását (fûtés és hûtés). Jelzem, hogy a ventilátoros konvektort („fan-coil”-t) nem tartalmazza a 7. ábra. Ez olyan széles körben alkalmazott fûtõ/hûtõ készülék, amelynél a hõátadás elõsegítésére ventilátort használnak. Klímakonvektornak is nevezik. A levegõoldali hõcserélõjének felülete többszöröse egy hagyományos radiátorhoz képest. A levegõoldali nagy hõcserélõfelület és a ventilátorral segített hõátadás miatt a készülék nemcsak fûtésre használható, hanem hûtésre is, ha a meleg víz helyett hideg vizet keringtetünk a hõcserélõ vízoldalán.

ben alkalmazzunk gépészeti eszközöket fûtésre, illetve hûtésre [8]. A tervezõk, a beruházók és az építtetõk általában elvétve terveznek jobb hõszigetelést, kevesebb energiafogyasztást egy új, vagy egy felújításra kerülõ épülethez, mint a hatályos jogszabályok kötelezõvé tesznek, ezért a hõszivattyús rendszerek hosszú távú alkalmazására fel kell készülnünk [9]. Az Európai Hõszivattyú Szövetség (EHPA) a következõ kérdést modellezte azért, hogy adatokat kapjon a hõszivattyúk elterjesztésének hasznáról. A kérdés az volt, hogy a GHG mekkora emissziócsökkenése lenne elérhetõ, ha Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hõszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig. Az eredmény: a hõszivattyúknak a fûtést szolgáló széleskörû felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hõszivattyút jelentene. Az összes felszerelt egység az EU GHG-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%-kal, 2020-ban pe-

Összefoglalás Napjainkban mûszakilag elhasználódott belvárosok, belsõ kerületek teljes körû újjáépítését és felújítását végzik a nagyvárosokban és a kisebb településeken. Megújulnak az egyes lakó- és középületek. Fel kell készülnünk, elsõsorban a környezetkímélõ, ún. passzív építészeti eszközök megismerésére, elterjesztésére és használatára. A passzív eszközök lényege, hogy az épületet megvédjük a külsõ hatásoktól, és csak elkerülhetetlen végsõ eset-

20

Irodalom [1] Komlós Ferenc: Hõszivattyús rendszerek 6. rész, 8.1. fejezet. Az építészeti-mûszaki tervezés aktuális elõírásai. Gyakorlati tanácsadó. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt. A vonatkozó CD-ROM kiadása: 2008. augusztus. [2] Dr. Vajda József: Az Európai Unió CEPHEUS projektje a passzívházak létesítésének támogatására, „Környezetvédelem és Európai Uniós Csatlakozás Konferencia” Siófok, 2002. november 5-6., pp. 77-80 [3] F. Komlós: Heller Programme, Utilisation of Renewable Energy Sources with Heat Pumps pp. 89-94. 8th INTERNATIONAL CONFERENCE ON HEAT ENGINES AND ENVIRONMENTAL PROTECTION May 28–30, 2007 Hotel Uni, Balatonfüred, Hungary () [4] Komlós Ferenc – Fodor Zoltán – Kapros Zoltán – Vaszil Lajos: Hõszivattyúzás, Energia. Központ Kht. „csináljuk jól!” energiahatékonysági sorozatának 22. számú kiadványa, 2008. () [5] Dr. Vajda József: Terjeszkedõben az alacsony energiafelhasználású épületek, Megawatt 12. évf. 2002/3. p.16 (Pécsi Erõmû gyári lapja) [6] Janurik Csaba: Alacsony energiafelhasználású és passzívházak címû vetítettképes elõadás (Szeged, 2008. június 10.) a HORIZONT építéstechnológiáról. [7] Dr. Vajda József: A passzívházak épületgépészeti rendszerei és a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetõségei „ENERGOREP 2002.” Konferencia Siófok, 2002. november 12-14. pp. 114-117. [8] Dr. Zöld András: Az épületek nyári felmelegedése elleni védekezés természetes lehetõségei, Tervezési Segédlet, OLÉH/VÁTI Kht. 2006.

8. ábra: A fenntartható fejlõdés útja: az emberhez méltó környezet létrehozása Forrás: a rajz Handbauer Magdolna grafikus munkája

[9] Mádlné Dr. Szõnyi Judit PhD, egyetemi docens ELTE, FFI, AAF (témavezetõ szerzõ) társszerzõk: Lenkey L., Rybach L, Hámor T. és Zsemle F.: A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövõbeni lehetõségei Magyarországon. Ajánlások a hasznosítást elõmozdító kormányzati lépésekre és háttértanulmány (kézirat, Budapest, 2008. március 31.). Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Titkárság.


LEKTORÁLT CIKK

Gondolatok a szerkezettervezésre alkalmazott anyagtanról DR. GILYÉN JENÕ*

INTRODUCTION Recently the applied reinforced concrete load-bearing structures consist mainly of precast (many times prestressed) components. The resulting compiled structures are often falsely treated in engineering calculus – being considered as „quasi monolithic” structures. This consideration „survives” from the past pioneer-times of industrial prefabrication, when no experience and no availability of sophisticated calculation methods referred to the real inhomogeneous-composite structural behaviour, This mistreatment of the structural reality seriously endangers the safety and the reliability of the buildings. Instead of the highlighting of the need for further well designed test-series, experimental researches engineering design turns often to the simple running of the common softwares of structural analysis. But dimensioning softwares will never bring new ideas, new findings, they only give fast answer to the „actual question of the designer” described by the input data set. Building materials, structural specialities, specific behaviour of inhomogeneous joints could be better understood only by evaluation of (realistic large model) trials. In the new generations of engineers this knowledge of the materials and their real „cooperation” in the joints seems to be extinct and smoothly replaced by the skill of running softwares. – Although the proper use of engineering software might have been based on accurate knowlwdge of the physical reality! This article intends to argue for a better ranking of interest of physical phaenomena of the structures. At the end of the twentieth Century a dangerous specialisation developed in engineering design practice – based on the wide use of computers. We may obtain very fast and easy the computed results of dimensioning controls (supplied by sophisticated hidden efforts of sotware-makers), but this convenience extincted the traditional „engineering speculation”, being formerly a good portion of the time of designing activity. So the structural design may seem a simple and easy job dealing mostly with mathematical and data-preparation activities, although the real task of an engineer is unchanged: to deal with imperfect real materials and products, resulting finally huge complexes of buildings. The values (parameters, data) used in the software are automatically considered exact fixed numbers – in contradiction with the reality, where the physical data show significant variation. Furthermore these real parameters often change very much as lifespan passes, deformations develop. Structural response refers to the actual physical reality of the materials and the composite structure, being sometimes dramatically different to the original, in calculations fixed conditions. And even if these parameters remained approximately unchanged within the frames of the normal state of use – we must ensure some (at least limited) acceptable resistance against collapse at extraordinary (cathastrophic) case too. The calculus/estimation of these irregular states would require much more extended engineering speculation than simply applying linear extrapolation method based on the calculus of regular states. At these irregular states occurs not simply the increment of load but sometimes the dramatic change of structural behaviour/model too. The century-long engineering/design practice standardised the extended system of linear multiplicators (safety-factors) in compulsory obtaining of calculated safety. In the meantime a lot of new experimental and theoretical results accumulated pointing that it is time to leave the belief to ensure safety and eficiency only with the manipulation (increment/decrement) of the traditional safety-factors. We should consider a lot of impacts, among them the consequences of the new construction methods and new technologies. All of that would require much greater respect and avareness of the need for trial-series, extended experimental researches. It is clear that the basic concept of the application of safety-factors is not a thing to replace, but some actual values would be necessary to re-determine – based on well prepared experiments – as they may recently not give a proper reserve of safety. All that is illustrated (among others) by the collapse of the 22-storey buildings-corner at Ronan-point. The consequence of that collapse (the liability payments and the costs of the prescribed structural corrections with further 4 similar buildings) practically bankrupted Englands No.1. contracting company.

Bevezetés A szerkezetépítésben manapság túlnyomó többségben használatos vasbeton és feszített beton, az ezekbõl készült elõregyártott szerkezeti elemekbõl való építés mindmáig teret ad bizonyos makacsul továbbélõ téveszméknek, mely súlyos veszélyt jelent a jövõ (és a jelen) társadalma számára, lerontván építményeink biztonságát és várható élettartamát. A tömegesen elterjedt méretezõ szoftver-eljárások szerkezeti anyagainkat a matematika egészen más rend szerint mûködõ világába transzformálják. Közben háttér-

* c. egy. tanár, építõmester, építés mûszaki vezetõ, gyémántokleveles építészmérnök


be szorultak a kísérletek, melyek pedig egyedül lennének alkalmasak téves elméleti spekulációk hiteles megcáfolására, a fizikai világunkra vonatkozó új felismerések elindítására. A tanulmány a fizikai és tartószerkezeti valóság felé jobban forduló gondolkodást kívánja elõsegíteni, mindezekre tekintettel. A XX. sz. végén elterjedõ számítástechnikai mérnöki programok készítése és használata során veszélyes specializálódás alakult ki. A szoftverek által kínált gyors statikai ellenõrzések, eredmények elsorvasztották a kísérletezõ, „gondolatban latolgató” mindennapi mérnöki gyakorlatot. Holott a mérnök alapvetõ feladata ma is a „gyarló” anyagi valóság körébe tartozó építmények megtervezése, nem pedig matematikai folyamatok, számítá-

sok lebonyolítása. A gépi számításokban a számok teljesen szabatos mennyiségek, noha a valóságos anyag valóságos jellemzõi igencsak bizonytalan, sokszor jelentõs szórással bíró értékek. A szerkezet élete, alakváltozásai során ráadásul e mennyiségek sokszor jelentékenyen meg is változnak. Felhasznált szerkezeti anyagaink, az ezek együttmûködésébõl összeálló tartószerkezetek mindig a valóságos pillanatban fennálló fizikai körülményeknek megfelelõen viselkednek. Ráadásul a viszonylag megbízható állapotjellemzõkkel bíró normál használati állapotokon túlmenõen megköveteljük építményeinktõl, hogy rendkívüli, vagy éppen katasztrofális állapotokban is a lehetõ legjobban szolgálják

21

talékot nyújtanak. Sajnálatosan példázza mindezt többek között a London, Ronan-Point-nál történt 22 emeletnyi ház-sarok leomlás. Az azonos típusú további 4 épület utóbb elõírt szerkezeti megerõsítései és a felelõsségi károk hatalmas költségei tönkretették Anglia elsõ számú építõvállalatát. A tartószerkezetekhez felhasznált anyagok fõ tulajdonságai

1. ábra: A téglaszilárdságot befolyásoló tényezõk.

a személy és vagyonvédelmet. Az ilyen extra helyzetekben remélhetõ (esetleg korlátozott) állékonyság elõzetes megbecsülése, számításos áttekintése sokkal bonyolultabb mérnöki szellemi munkát kíván, mint a normál terhelési állapotokból kiinduló lineáris extrapoláció lenne. Sokszor ezekhez nem egyszerûen a terhek, és hatásaik egyszerû megnövekedése, hanem egészen más fizikai jelenség, megváltozott szerkezeti modell tartozik. A százesztendõs mérnöki rutin a korábbi számítási kapacitások adta korlátozásokra tekintettel a biztonsági tényezõk, lineáris szorzók rendjét szabványosította. Mára a közben megszületett kísérleti és elméleti eredményekre alapozva kijelenthetjük, hogy sokszor a

22

mérnöknek erkölcsi kötelessége e linearitás idilljébõl kilépni, mert valójában a biztonsági tényezõk egyszerû növelgetése/csökkentgetése nem tudja a biztonság és a gazdaságosság igényeit megfelelõen kielégíteni. A sok befolyásoló tényezõ helyes tekintetbe vétele, - különös tekintettel az újabb építési módok és technológiák megjelenésére - igencsak kívánná a kísérletek nagyobb fontosságúnak tekintését. Ha nem is lehet, nem is indokolt a linearitást használó biztonsági tényezõk „világából” kilépni, e tényezõk értékei gyakran felülvizsgálatot, felelõs, alapos kísérletsorozatokra épített újra gondolást kívánnának, mert mára a járatos értékeik esetenként bizonyítottan csupán elégtelen valódi biztonsági tar-

A tégla A nem idõtálló vályog vertfal és annál fejlettebb vályogtégla után annak kiégetésének felfedezéseként jelent meg, még az õsidõkben a tégla. Vízálló, ellentétben a vályoggal, idõtálló vakolás nélkül is, elég szilárd, jól faragható, tehát mindenféle alakzat készíthetõ belõle, hasonlóan jó hõtároló és elég jó hõszigetelõ képességû is. A tégla rétegek közötti habarcs nagy alakváltozó képessége miatt a téglafal nem merev, képes jól követni az alapozási süllyedés különbségeket, kicsiny a hõtágulási tényezõzõje, kitûnõ a tûzállósága szinte egyetlen hibája, hogy építése nagy munkaigényû. Ennek csökkentése végett terjedtek el a nagyobb méretû blokktéglák, súlycsökkentés miatt és jobb hõszigetelés végett üregekkel való készítés. A nagy üregtérfogatú, jó hõszigetelésével reklámozott téglaféleségek azonban a tégla sok jó tulajdonságát elvesztették. Így elsõsorban a nagy szilárdságot, mert az egymásra helyezett téglák üregei nem esnek pontosan egymás fölé, ezáltal az erõátadó felület csökken, továbbá a vékony üregeket elválasztó téglasávról az erõátadó habarcsréteg már kis hõmozgás hatására az üregekbe porlódik. Ezzel a fal teherbíró képessége tovább romlik (1. ábra). Miután a hõtároló képesség a tömeghez kötött, az üreges téglából falazott fal hõtároló képessége a súlycsökkentés arányában csökken. A kisebb teherbíró képességet még tovább rontja, hogy a teherbíró bordák a falazási pontosság és a téglakötések miatt is nem egymás fölé esése miatt a terheletlen és a nagyon terhelt bordák között elég nagy alakváltozási összeférhetetlenség keletkezik, ahhoz, hogy közöttük repedés keletkezzék. A repedés hõvezetési gátként is mûködik, s ezáltal a repedéssel elvált részek között még egyenlõtlen hõmérsékletbõl keletkezõ alakváltozási különbség a repedezést még tovább tágítja. Szerzõnek komoly nehézséget okozott az újpesti rakparton 1944-ben kiégett fafödémek miatt magában álló magas 60–45 cm vastag falnak szélrohamtól kihasasodott falának kibicsakoltatással való bontása a tömör jó minõségû téglafalnak láncszerû mûkö-


2. ábra: A beton vélt rugalmas-képlékeny alakváltozási diagramja. Ez különbözõ szilárdságú betonok együttes terhelésénél lehetõvé teszi az additív teherbírásra tervezést. Sõt még 0,5 ezrelék zsugorodás figyelmen kívül hagyását is!

dése. Pedig a fal sokáig állt kihasasodva, s szemmel láthatóan szeles idõben a kihasasodott rész mozgott! Ennek következtében a téglák közötti habarcsanyag fellazult, annyira, hogy a téglatisztítás csak kis ütögetéssel elintézhetõ volt. De mindvégig megmaradt a leterhelésbõl eredõ súrlódás aktivizálódásából eredõen a téglasorokon érvényesülõ láncszerû húzószilárdság. A beton Nem vitatható, hogy míg korábban a tégla volt az építés legnagyobb arányban alkalmazott anyaga, úgy most ezt a helyet egyértelmûen a beton foglalta el. A beton tulajdonképpen egy konglomerátum, mert kavics vagy kõ, homok és kötõanyag keveréke. Legjobban hasonlít a természetes homokkõhöz! Mechanikai tulajdonságaiban is közel álla amahhoz. Törõ felülete minden esetben kristályos szerkezetet mutat, csak olvadt állapotban, tehát 1000 °C körül képlékeny! 1950 körül a ó–å vonalnak 1,0 ezrelék feletti, kis alakváltozásánál ellaposodó tendenciáját önkényesen képlékenységi tartománynak minõsítették, s szabványokban rögzítették a beton rugalmas-képlékeny anyagmodelljét (2. ábra). Ezt a

minõsítést még a magyar beton méretezõ szabvány 1986 évi kiadásában is megtartotta, annak ellenére, hogy hazai és nemzetközi kutatások már az 1960-as évek végén megcáfolták a korszerû anyagvizsgálatok segítségével. Nálunk csak 1994-b en az építõanyagok professzorának, Balázs Gy.nek „Beton és Vasbeton I. kötet” Akadémiai Kiadó, Budapest jelenhetett meg cáfolata a „Beton törése” c. fejezetben. Ez a betonmodell legfeljebb számítási egyszerûsítésként fogadható el, akkor is a nagy elhanyagolások miatt megnövelt tartalék teherbírással számolva. Anyagban és konglomerátumban gondolkodva nyilvánvaló, hogy a ó–å görbe tapasztalt ellaposodásának oka a repedezés megindulása. A korszerû anyagvizsgálati módszerekkel készített ó–å ábra szakaszai a 3. ábrán láthatók. A betonban lévõ kvarc és földpát kavicsok eruptív eredetû kövek töredezésébõl és hosszú vízi utak során lekerekedett darabjai. Ezek a kövek, kavicsok nem zsugorodnak. A közöttük lévõ üregeket kitöltõ kötõanyaggal kevert habarcs viszont zsugorodik akár 1,0 ezreléket is. A kötõanyaggal kevert habarcsa a kavicshoz tapad, s így egy bizonyos igénybe-

4. ábra: A betonanyag töredezése a kavicsoktól elváló zsugorodó habarcs miatt. 4a) Az idealizált rugalmas-képlékeny beton-modell: a valóság mára elfogadhatatlanná vált egyszerûsítése; 4b) A próbatest valódi (törési) viselkedését felfedõ miniatûr piezo-mikrofonok elhelyezése; 4c) A szilárd ásványszemcsék konglomerátumát a betonban összeragasztó megszilárdult cementpép-váz fokozatosan egyre kiterjedtebb mértékben szakad; ez a beton (visszafordíthatatlan!) törési folyamata; mely már csekély „túlterhelésnél” elkezdõdik!


3. ábra: Korszerû anyagvizsgálatnál tapasztalt zónák és a törési zóna!

vételig zsugorodásában és igénybevétel alatti alakváltozásában gátolt, illetõleg együtt alakváltozik a nagyszilárdságú kavicsokkal. Amikor a zsugorodás és alakváltozási különbségbõl eredõ igénybevétel meghaladja a kavicshoz tapadását, akkor attól elválik és továbbiakban már saját alakváltozási szabályait követi. A habarcs tapadása nem fix értékû, így nem egyidejûleg történik a két anyag elválása. Ez az oka a ó–å vonal ellaposodásának (4. ábra). A nagyobb szilárdságú betonoknál csak közvetlenül a törés elõtt görbül el jelentõsen az alakváltozási görbe, mert ezekhez a betonokhoz ideális szemszerkezetû homokos kavicsot kell használni, melynek szemösszetétele biztosítja a kis légpórustartalmat, továbbá a nagyobb kötõanyag adagolás ezen kis légpórustartalmat jól megtölti és hatásosabb tapadást is biztosít. Így a konglomerátum csak késve válik szét alkatrészeire, a törés elõtti állapotban, amikor a fõ kristályos nagy szemcseméretû anyag is már törési állapotba kerül. Ezért ellenezték a hidászok 1951-ben a beton rugalmas-képlékeny modelljének bevezetését! A beton légpórustartalma az adalékszemek között fizikai szükségszerûségbõl keletkezõ hézagoktól és a cement kötéséhez szükségesnél több víz adago-

5. ábra: Amennyiben az ismétlõdõen fellépõ maximális teher hatására a feszültség – és alakváltozás – akár helyenként – eléri a már nem lineáris viselkedés zónáját. Ez felhalmozódó maradó alakváltozást, és idõvel elkerülhetetlenül a beton törését okozza!

23

6. ábra: Alternáló terhelést szenvedõ pillér, ha igénybevétele nagy maradó alakváltozási zónába ér rövidesen eltörik. 7. ábra: A londoni Ronan Point magasház sarok leomlása a homogénnek vélt inhomogén csomópont törése miatt.

lástól függ. Az adalékanyag megfelelõen vegyes szemcseméretû, akkor, ha a nagy szemcsék közötti nagy hézagokat kisebb szemcsék töltik ki, s az így keletkezett kisebb üregeket megint még kisebb szemcsék kitölthetik, végül a liszt finomságú cementszemcsék közötti üregeket a cement gél. Aki figyelmesen hallgatta dr. Mihailich professzor és utódai elõadását a szemszerkezet és víztartalom helyes megválasztásának fontosságáról, abban ezek a gondolatok már ott az építõanyagok órán megfogalmazódtak!

alternáló igénybevétel esetén. Márpedig épületeinket mindig érik alternáló igénybevételek, szélterheléstõl és nem utolsó sorban hõmérsékletváltozásból, amirõl szeretünk megfeledkezni! (5., 6. ábra). Korunkban, amikor a számítástechnikai programok révén rendkívül hosszadalmas számítások percek alatt elkészülnek, akkor a számítási modell alkotás csak lassan elmélyedt elemzéssel készíthetõ, ezért sokszor nem is vizsgáljuk a kész programok helyességét a felpörgetett sebességû munkák-

ban! Ezt napjaink nagy veszélyforrása, mert a számítástechnikai program bonyolult matematikai munkáját csak erre fogékony elmék végzik, akiknek általában nincs kiviteli élményük, és építéstechnológiai fantáziájuk. Ezek híján a kész számítástechnikai programokban nincsen figyelembe véve a kivitelezési körülmények minõségrontó hatása, esetleges átmeneti állapotok, igénybevételek. Különösen nagy veszélyt jelent, ha egy szerkezet bizonyos igénybevételi szinten más mechanikai állapotba ke-

Ehhez nyújtott segítséget Abrams, amikor 40.000 kísérlettel alkotta meg szemszerkezeti képleteit! Szerzõ az õ példájuk alapján minden szerkezetét elemzõen vizsgálta, a hibákat gondosan mint 1:1 arányú kísérletekként kiértékelte a háborús épületkárok esetét is felhasználta a szerkezetek mûködésének tanulmányozható kísérleteikként. Ilyen elemzõ módon vizsgálva a beton tartósságát rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy a töredezési szakasz instabil mûködési terület, s így a használati igénybevételek vonatkozásában figyelmen kívül hagyandó, különösen

24

8. ábra: Hibás szerkezet fejlesztés a képlékeny betonmodell hatására.


rül, vagy az alakváltozások egymásra hatásaként modellváltozás keletkezik. Jellemzõ példa erre, hogy a karcsú rúdszerkezeteknél a kicsiny alakváltozást elhanyagoljuk, mint zsugorodási hézag záródásáig nincs erõátadás, vagy helyi inhomogenitásból eredõen nagymértékû igénybevételi egyenlõtlenség keletkezik, ami már nagy épületrész leomlást is okozott 1968-ban a londoni dokk negyedben épület 22 szintes magas háznál! A 7. ábra és a hozzá fûzött nagyon egyenlõtlen igénybevételek beszédesen mutatják, hogy kis alakváltozási különbségeknek mily nagy hatása van az igénybevételek eloszlására! (7. ábra). Ezt mutatja a következõ 8. ábra is, amely az 1977 után megbízott már számítástechnikában és képlékeny betonban gondolkodó fiatalabb fejlesztõ kollégák agyából pattant ki a panelos épületek szerkezetének fejlesztése címén. Végül elemezzük képiesen is a moszkvai Szciepzsiliscsa kutató intézetben készült alátét habarcsok, betonok törõ vizsgálatát. Ez az intézet olyan, mintha az ÉTI-ÉMI-Típusterv egy szervezeti egység volna, tehát nagyon komplex kutatásokra egymaga is képes. A SU-ban a panelos épületek vízszintes csomópontja 5–24 szintig azonos azzal, amit a Camus rendszer is alkalmazott. A kísérleti réteget 80 mm átmérõjû acél hengerek közé helyezték 4-8-20-40 mm vastagságban, tehát a terhelõ felülethez képest (D) 0,05–0,1-0,25–0,50·D vastagságban. A törésképek különbözõk voltak, a ó–å görbe különlegesen alakult 0,25·D vastagságtól. Ezeknél volt egy töréspont, a cement kristályos váz törésénél. Ekkor a viszonylag nagy légpórus tartalmú anyag miatt hirtelen nagy szilárdságesés következett be, s hosszan elnyúlóan alacsony értéken is maradt, jelezvén hogy itt a törmelék fokozatosan elég jelentõs súrlódási ellenállással kitölti a légpórusokat, miközben az igénybevételbõl eredõen további szemcsék morzsolódnak. A feltöltõdés fokozódása késõbb szilárdság növekedést okozott. A 0,5·D vastag rétegnél a jelentõs sarok kitöredezés miatt kisebb törõerõk léptek fel. A kutatók elmondása szerint a kísérleti acélhengerbe a kemény szemcsék benyomódtak, s mint nagy belsõ súrlódású kisebb darabokra bomlott kristályos anyag egyben maradt, de piszkálásra lisztszerûen finom porrá szétomlott. A kísérlet hibája volt, hogy kicsi volt a terhelõ felület és nem voltak sarkai, de ez magyarázható, hogy nagy törõerõk léptek fel, mivel a próbatest haránt kontrakcióban gátolt volt az acél törõpofák nagy húzószilárdsága miatt. Ezért is volt a törõerõ oly nagy, hogy


9. ábra: Moszkvai alátét rétegek törõvizsgálata.

törõgépük nagyobb próbatestet vizsgálni már nem tudott volna! (9. ábra). Miután a cementhabarcs és beton ikertestvérek, mert mindkettõ konglomerátum, csak szemcser méreteikben van különbség. Ezért a 9.B ábrán hasonló törõ kísérletet próbáltunk ábrázolni, természetesen az eltérõ maximális szemcsenagysághoz igazított réteg mérettel. A beton esetété tovább bonyolítja, hogy abban is van nagy mennyiségben habarcs rész, ami nagyobb réteg vastagságnál szétfolyni törekszik, ezért a 0,25 – és 0,5.D réteg vastagságnál márberõs oldalzsaluzás is szükséges. Az erõk természetesen irreálisan nagyok lesznek a megnövelt nyomólap és nagy törõ feszültségek. Ezért e kísérlet lebonyolítása csaknem illuzórikus. Így kénytelenek vagyunk logikusnak talált feltételezések szerint vizsgálni ezeket a törõ próbákat. A homokból és cementbõl álló habarcs hasonmása az egyszemcsés vagy minimum nagyon nem folyamatos szemcse méretû homokos kavics adalékú beton, melynél a habarcs rétegnél tapasztalt sajátos ó. å görbe várható a

sok kitöltetlen légpórus hatása képen. Folyamatos szemeloszlásnál is valahogyan meg fog jelenni a habarcsban kikristályosodott cement váz törése, majd ezután a homok és kavics szemcsék fokozatos szétválása és töredezésével a parányi légpórusoknak liszt finomságú törmelékkel való feltöltõdése. Az oldal zsaluzat következében a finom szemcsés rész kifolyása akadályozott, s így a nagy nyomó erõ további töredezést okozhat a parányi még kristályos szemcsék; él és pontszerû támaszkodásaiknál. Az aprozódás addig folyhat ameddig a kristályos részek is közel gombalakúvá nem aprítódnak. Ez az állapot keletkezik nagy mélységben, s teszi a kõzetet képlékennyé, hogy azután felszínre kerülve legalább részben újra kristályosodjon a környezetbõl nyert kristályvízzel! Ezt a valóságos képlékeny állapotot nehéz létrehozni még laboratóriumi környezetben is, fõleg hosszú idõn keresztül. A liszt finom szemcséivel folyékony, de zsákban tárolva rá is lehet ülni, teherbíró, mert a belsõ hiányzó súrlódásos összetartást külsõ – zsákkal – pótoljuk.

25

10. ábra: Lágyacél és közepes, ill. nagyszilárdságú acél ó–å diagramja.

A terhelõ pofákon létrejövõ súrlódás is lehetõvé teszi vékony morzsolódott habarcs vagy beton réteg terhelhetõségét, de ez nem biztonságos állapot! A vas Elsõsorban, mint leggyakrabban elõforduló és rendelkezésre álló anyagként a vasat kell megvizsgálnunk. A vas alkalmas szerkezeti kialakításban egyaránt jó nyomott, húzott és hajlított szerkezetben. Alapvetõen kétféle tulajdonságú alakban használjuk, mint határozott folyási szakasszal rendelkezõ anyagot és az ennél ridegebb közép és nagyszilárdságú anyagként. Bár ez utóbbinál is megadnak egy névleges folyási határt, amikor a maradó alakváltozás egy egyezményes értéket eléri. A kétféle anyag ó–å diagramja jelentõsen eltérõ (10. ábra). Az utóbbi fél évszázadban, mióta a szerkezetek tartósságát és biztonságát a méretezési szabványok is drasztikusan csökkenteni törekedtek rövidtávú tõkés érdekeket szolgálva, e kétféle anyag felhasználása összeolvadt. Ma szinte fontosabbá vált a hegeszthetõség, még a vasbetonnál felhasznált anyagnál is a végtelenítéssel elérhetõ hulladék veszteség csökkentése végett. Az acélból készült szerkezet határozott elõnye, hogy kicsi a saját súly, tehát nagy fesztávú szerkezetekhez ideális szerkezeti anyag. Hibája a korróziós hajlama és kicsiny tûzállósága, amennyiben 400–500 °C-ra felmelegedve már elveszíti szilárdságának felét. Az acélszerkezet tûzvédelmét ellátó burkolat alaktartó legyen nagy tûz-

26

hatásnál is, és felerõsítése feltétlenül nagyobb tûzállóságú legyen, mint a védett acélszerkezeté. Elõnye az acélszerkezeteknek, hogy anyaga újrahasznosítható és hogy a legkönnyebb en erõsíthetõ ráhegesztett erõsítõ szelvényekkel. Szerzõ 1959-ben tervezte a Népstadion pályavilágítási oszlopait, azóta az egyre fokozódó megvilágítási igények miatt már háromszor meg kellett erõsíteni, méghozzá azzal a követelménnyel, hogy önlengési ideje max. 1,0 sec. lehet, miután a szélrohamok elég nagy gyakorisággal 6 sec.-ként követhetik egymást és még ezt a követelményt is ki lehetett elégíteni alkalmas erõsítési megoldással. Pedig nehéz eset volt, mert rugalmasan egy 14,0 m fesztávú tartórészbe van befogva a 25 m-es konzol, melyen most már 10 tonna a kosár és fényszórók súlya a konzol végén, s a megnövelt méretû és számú fényszóróval együtt a fejrész szélterhelése közel 10 tonna. A nagyon rosszul megtervezett tûzállóságra jellemzõ példa a New-York-ki Világgazdasági Központ épületének katasztrófája. A mai irodaházak kerozin nélkül is nagyon tûzveszélyesek, mert mióta a számítástechnika belépett az irodai alkalmazásba, azóta gyors és kényelmes használata miatt a korábbi irathasználathoz képest többszörös mennyiség keletkezik, s a papír akkor is jól ég, ha reklám vagy szükséges irat, amelyek most már egyre nagyobb példányszámban készülnek. Az ehhez szükséges papíranyag az irodákban tárolt a többi ugyancsak tûzveszélyes mûanyagokat tartalmazó bú-

torzattal. Akkor még nem beszéltünk a nagy installációról, s ezt takaró álmennyezetrõl, mely kis súlya érdekében természetesen szintén laza szerkezetû, jól éghetõ mûanyag. Ehhez jön a könnyûszerkezetes épületben a nélkülözhetetlen klímaberendezés, tûztovábbító csöveivel. Régebben szokás is volt, de követelmény is, hogy nagy tömeget foglalkoztató épületben nemcsak a menekülõ útvonalakat kellett jól megtervezni, füstmentes és tûztõl védetten, de magát az épületet is nagyobb tûzállóságúra kellett tervezni. Ennél az épületnél a hatalommal kérkedés miatt túlzott magasságot építettek meg a helyi szilárd altalaj mellett is, ezért mértéktelenül le kellett szorítani az épület súlyát, s még a fõszerkezeti részeket is könnyített kis tûzállóságúra építették. A korrózió veszély és kis tûzállósága miatt legnagyobb arányú alkalmazása, mint vasbeton szerkezetekben a húzóerõt felvevõ szerkezeti anyag képezi. Egyébként a vas és acél nagyon széles körben nyer felhasználást mellékszerkezetként is viszonylag nagy igénybevehetõsége miatt is pl., mint saru, csukló szerelvény, csap stb. Mióta felfedezték a szálerõsítésû betont, azóta mint vékony drót szálerõsítõ anyagként betonhoz keverve is felhasználható, de nagyköltségû, mert hatékony betonzsugorodást gátló anyagként kb. 1,0%-ban szükséges ebbõl a költséges anyagól annyi, mint az átlagos szerkezeti vasalás. Meg kell említeni az LK acél, amely csak légköri körülmények között kb. háromszor lassabban korrodál, mint a normál acél! Ezért burkolóanyagként is elég tartós és erõs is az LK acél. Ezt mikro ötvözéssel lehet elérni, amitõl felületén nemes rozsdaréteg alakul ki, amely ha gyorsan megszárad a felület, akkor nem oldódik le és védi az alatta lévõ acélt a rozsdásodástól. Azonban állandóan vagy nagyon tartósan nedves felület esetén nem jobb, mint a szokványos acél korrózió sebesség szempontjából. A valóságos KOR acélok rendkívül sokféle ötvözetben léteznek. Leggyakoribb a króm és nikkel ötvözetû nagyon korrózióálló acél, mintegy 30% ötvözõ anyaggal és annak megfelelõ magas áron kapható csak. Ez az acél kisebb szilárdságú, mint a B36.24 acél, annál lágyabb és határozott folyású is. Építõipari kisebb mechanikai igénybevételekre megfelelhetnek a 12–13% krómot tartalmazó acélok, amelyek nagyobb szilárdságúak, de rosszul hajlíthatók, elég rideg anyag, mint betonacél még 45°-ra repedésmentesen meghajlíthatók. Szilárdsá-


guk egyes gyártmányoknál az 500 N/mm2 szakítószilárdságot is elérik. Az acél felhasználás jelentõs részét jelentik a különbözõ hullámosított lemezek, amelyek olykor szerkezeti anyagként is szerepelnek, mint tetõhéjazat, vagy vasbeton lemezfödémként, felbetonnal összeépítve, mint annál húzott szerkezeti vasalása. Miután ezt alulról nem védi semmi, ezért jelentõs tûzveszélyt jelent. Az alumínium Nagyon jól alakítható anyaga miatt még könnyebb belõle szerkezetet építeni. Mióta megoldott a hegeszthetõsége, azóta mindenfajta szerkezetet elõ lehet belõle állítani. Mint könnyen önthetõ anyag széleskörûen alkalmazzák öntvényként. Mint szerkezeti anyag nagy elõnye az acélnál háromszor kisebb súlya, mely jól kihasználható a nagyobb szilárdságú ötvözetei révén. Nagy hátrány, hogy elõállításához sok elektromos energia szükséges, s így a felhasználáskori és egyéb okokból szükséges energia felhasználás mellett a villamos energia elõállításakor fellépõ hatásfok nem elhanyagolható árnövelõ hatású. Súlyos hibája, hogy fõleg a jól megmunkálható ötvözetei alacsony hõfokon megolvasnak. Erre tanulságos eset volt a Budapest, XIV. ker. Csertõ utca 10 szintes L-N típusú panelos lakóépületben lakástûzbõl keletkezett tûzvész, amikor 6 emelet kiégett jórészt az alumínium lemezbõl készült szellõzõcsövek és az ugyancsak alumíniumból készült radiátorok olvadékától! Tûzvizsgálati laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy szabványos mértékben bútorozott és mûanyagok felhasználásával készült és festett berendezés mellett egy belsõ fekvésû helyiségben 1 óra alatt 1200 ºC is felléphet akkor, amikor a szokásos alumínium ötvözetek 800–900ºC-on már megolvadnak. Elõbbi esetben is a máskor sem kizárt pontatlan riasztás miatt a hatásos oltás több mint óra múltán kezdõdött el.

11. ábra: Kéttámaszú kiváltókból összeillesztési csomóponttal 3 támaszú szerkezetû födém készítése, a) monolit modell szerint számítva, b) építési sorrend figyelembevételével való számítás, c) az építési sorrend és az illesztési inhomogenitással számolt modell. (A számítás megjelent a „BETON 2003/9. SZ. 3–7 old.)

nak mellõzésekor tapasztalni lehetett, ha a beton próbakockát beáztatták! (Talajvízszint alatti szerkezethez szánták!) A felhasznált anyagok sajátosságait mind a betervezésnél, mind a beépítésnél nagy gonddal figyelembe kell venni. Tehát tûzveszélyes épületnél erre nagy súlyt kell helyezni, s hasonlóan a tartószerkezeti anyagoknál az épület szükséges élettartamán belül lehetséges és valószínû igénybevételekre alkalmas szerkezetet és anyagot kell használni. Mint az elmúlt félévszázadban szokás volt, hogy nem matematikai mennyiségeknél matematikai valószínûséggel számoltak, hanem nagyon is fontos a kísérleti viselkedés gondos tanulmányozása is. Jellemzõ, hogy nagy élettartamra szánt szerkezetnél a matematikai valószínûség esetleg csak 5% túlterhelést számít, holott hosszú idõ alatt átépítés is szinte biztosan bekövetkezik, amikor a födémeken építõ-

anyagokat tárolnak. Általában a helyiség közepén is, amikor annak nagyon nagy hatása van a maximális nyomatékra, mert a szabadon felfekvõ egyenletesen terhelt tartót igénybevevõ nyomaték q·L·L/8 és ha ezt a terhet a tartó fesztávjának közepére összpontosítjuk, akkor M= q·L·L/4, tehát kétszeres értékû. Erre nem nyújt fedezetet az esetleges tehernél számított túlterhelési tényezõ! Még egy gyakori hiba, hogy az összetett szerkezet elemeit elõre gyártják, majd a helyszínen betonozott illesztésekkel teszik statikailag határozatlanná, tehát gazdaságossá! Ritkán gondolnak arra, hogy a kisméretû illesztésbe csak folyós betont töltenek, ami nem is tömöríthetõ, s így kis szilárdságú, ki alakváltozási tényezõjû és végül nagy utólagos zsugorodású. A zsugorodási repedés záródásáig nincs befogás és a kis szilárdságú beton miatt is csökkent értékû befogás jön létre! (11. ábra).

Összefoglalás Nem szabad kristályos anyagokat képlékeny gélként kezelni, mert az csak az anyag és iszap szemcséknél tud megvalósulni. De ezek kártékonyak az adalékanyagban olybá, hogy míg 3% iszap vagy agyag még növeli a beton folyósságát, 8% iszaptartalom a homokos kavicsban már képes a kavics szemek felületén a kötést megakadályozni, s ezáltal akár 50%-os szilárdságcsökkenést elõidézni, mint azt újpalotai építkezésnél adalékanyag mosásá-


Helyreigazítás Értesítjük a kedves Olvasót, hogy Magyar Építõipar 2008. évi 6. számának 215. oldalán, „Debrecen, Kelet-Magyarország szellemi központja” c. cikkben tévesen jelent meg, hogy: „1938-ban a 400 éves évfordulóra I. és II. emeleten freskót készített Nárai Szabó Kálmán...” A freskók készítõje a Debreceni Református Kollégium tanára, majd igazgatója, késõbb a Képzõmûvészeti Fõiskola rendes képzõmûvész tanára GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN volt. A szerkesztõség a szerzõ Angyal László András nevében is elnézést kér és hálásan köszöni Dr. Gáborjáni Péter Phd hagyatékõrzõ észrevételét.

27

LEKTORÁLT CIKK

Az Eljárási kódex 2008. évi változásai DR. JÁMBOR ATTILA*

Abstract Nine months after the 37/2007. (XII. 13.) ÖTM , also known as Process Code, came into force it had been already comprehensively modified. The modifications in 2008 September provided several opportunities to the investors to shorten or simplify the permitting procedure. Lists of permits changed as well, site changing policy function changing policy and the function changing determined, the advance permit for creation of a real property, the advance permit for change of function and the permit for change of function. Due to these modifications the builder can retain a building administration experts services. The employment such an expert brings the benefit that the relevant authority has to finish the permitting procedure out of turn but farthest within 30 days. Appendix No.1. of the Process Code changed significantly, this annex orders the list of acts with permission and notification requirement. Regulations of facades and chimneys were also modified. Beside of the process code 93/1990 act should be mentioned as well. In reference to the procedures after September 1st, 2008, several items were modified which were used differently (was not clearly determinated) by the authorities. Nevertheless, the amount of the fee was increased also, so far free acting supervision costs HUF 50 000 henceforth.

A hatályba lépése után kilenc hónappal már átfogóan módosult a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, amelyet a gyakorlat Eljárási kódexnek nevezett el. A 2008. szeptemberi módosításokkal több olyan lehetõséget is kaptak az építtetõk, amellyel le lehet rövidíteni, vagy egyszerûsíteni az engedélyezési eljárást. Átalakult az engedélyek listája, megszûnt az elvi telekalakítási, az elvi rendeltetés-megváltoztatási és a rendeltetés-megváltoztatási engedély, illetve bevezették az összevont építésügyi hatósági engedély iránti kérelem lehetõségét. Az építtetõ már építésügyi igazgatási szakértõ közremûködését is igénybe veheti, amelynek nagy elõnye, hogy ilyen szakember foglalkoztatása esetében a hatóságnak az engedélyezési eljárást soron kívüli, de legfeljebb 30 napon belül kell lefolytatnia. Az Eljárási kódex 1. számú melléklete is jelentõs változáson ment keresztül, ez a melléklet rögzíti az engedélyhez és a bejelentéshez kötött tevékenységek listáját. Változott egyebek mellett a homlokzatokra és a kéményekre vonatkozó szabályozás. Az Eljárási kódex mellett érdemes szót ejteni az Illetéktörvény módosításáról is. 2008. szeptember 1-jét követõen induló eljárásokra vonatkozóan több olyan tétel is módosult, amelyet – a meghatározás pontatlansága miatt – eltérõ módon alkalmaztak az egyes hatóságok, és több illeték mértéke emelkedett is. Az eddig ingyenes felügyeleti intézkedésért például már 50 000 forint illetéket kell leróni.

* ügyvéd, fõiskolai tanársegéd, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

28

Megszüntetett és bevezetett engedélyezési formák 2008. szeptember 1-jétõl megszûnt az elvi telekalakítási, az elvi rendeltetésmegváltoztatási és a rendeltetés-megváltoztatási engedély. Az engedélyek számában azért növekedés is tapasztalható, mivel a jogalkotó bevezette az összevont építésügyi hatósági engedély iránti kérelem lehetõségét is. Az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás (összevont eljárás) két részbõl áll: elvi építési keretengedélyezési szakaszból és építési engedélyezési szakaszból. Az elvi építési keretengedélyezési szakasz a telek beépítésével (különös tekintettel a környezethez való illeszkedéssel), a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a mûemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tûzvédelmi, valamint a mûszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) követelmények elõzetes tisztázása céljából indítható. Óriási jelentõsége az összevont eljárásnak, hogy a kérelem beérkezésétõl számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság – az érintett szakhatóságok és közmûszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történõ értesítésével – egyeztetõ tárgyalást és helyszíni szemlét köteles tartani. Az egyeztetõ tárgyalásról és a helyszíni szemlérõl a hatóság jegyzõkönyvet készít, amely tartalmazni fogja a kérelmezõ, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok, valamint a közmûszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósítható-

ságával kapcsolatos nyilatkozatait is. A szakhatóság, valamint a közmûszolgáltató a nyilatkozattételre legfeljebb további öt munkanapot kérhet. Az összevont eljárás iránti kérelmet is az Eljárási kódex 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon lehet elõterjeszteni. Az összevont eljárás illetéke az elvi építési engedélyezési eljárás és az építési engedélyezési eljárás illetékének az összegével egyezik meg, amelyet az összevont eljárás egyes szakaszainak a megindításakor kell megfizetni. Az elvi keretengedélyezés kötõereje Az elvi keretengedélyezés célja, hogy olyan mértékben elõkészítse az építési engedélyezési szakaszt, hogy az építési tevékenység engedélyezése során a hatóságok és a szakhatóságok megállapításai már rendelkezésre álljanak, és így az építési engedély kiadása gyorsabban, és valószínûleg hiánypótlás kibocsátása nélkül megtörténhet. Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem elõterjesztésétõl számított 15 munkanapon belül köteles dönteni. Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság az egyeztetõ tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján állapítja meg az építési engedély megadásának feltételeit és kereteit. Hasonlóan az elvi építési engedélyhez, az elvi keretengedély sem jogosítja a birtokosát építési tevékenység végzésére. Szintén hasonlóság, hogy az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot – azok-


ban a kérdésekben, amelyekrõl kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekrõl az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott – akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követõen az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintõ jogszabályok, illetve a kötelezõ hatósági elõírások megváltoztak. Az építési engedélyezési szakasz az elvi keretengedélynek megfelelõen pontosított tartalmú mellékletek – az elvi keretengedély érvényességi idején belül történõ – benyújtásával kezdõdik. Fellebbezés az összevont eljárásban, és az engedély érvényessége Az építésügyi hatóság az elvi keretengedélyezési kérelemrõl végzésben dönt, amely szerint elvi keretengedélyt ad ki, vagy az engedély kiadását megtagadja. A fellebbezési lehetõségek vizsgálatánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a Ket.) rendelkezéseit is meg kell vizsgálni. A Ket. alapján az elsõfokú határozattal szemben lehet fellebbezni, és egy végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A végzéssel szemben csak a jogszabályban meghatározott kivételekben lehet fellebbezni, ilyen kivétel az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés esete is. Az elvi keretengedély megadásáról szóló végzés csak az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszában meghozott építésügyi hatósági határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Ha tehát a hatóság az elvi keretengedélyt megadja, más ügyfél is csak az összevont eljárás második szakaszában, az építési engedély kiadásáról szóló határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg az elvi keretengedélyt. Ha viszont a hatóság az elvi keretengedély megtagadásáról dönt, a végzéssel szemben a kérelmezõ és más ügyfél is fellebbezéssel élhet. Az összevont eljárásban az építési engedély kiadásáról már határozat formájában dönt az elsõfokú hatóság, ezért ezzel szemben az érintettek fellebbezhetnek. Az elsõfokú határozattal szembeni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül el kell bírálni a másodfokú hatóságnak. A jogerõs és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége az érvényességi idején belül kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintõ jogszabályok, illetve a kötelezõ hatósági elõírások idõközben nem változtak meg.


Miért érdemes építésügyi igazgatási szakértõt igénybe venni? Az építésügyi hatósági eljárás gyorsítását célozza, hogy az építtetõ 2008. szeptember 1-jétõl építésügyi igazgatási szakértõ közremûködését veheti igénybe. Fontos kiemelni, hogy ez nem kötelezettség, a szakértõ csak akkor jár el, ha az építtetõtõl megbízást kapott. A szakértõi munka rendkívüli elõnye, hogy ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértõ készíti elõ, és az építtetõ az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértõ – jogszabály szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelõzõen kelt – nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidõ soron kívüli, de legfeljebb 30 nap lehet. Az építésügyi igazgatási szakértõ nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Építési törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban elõírtaknak, b) az Építési törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban elõírt építésügyi követelmények teljesültek, c) a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll, d) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, e) a bejelentés mellékletét képezõ dokumentáció tartalmaz a helyszínrõl, annak környezetérõl készített minden olyan – jogszabályban meghatározott – dokumentumot, amely lehetõvé teszi a helyszíni szemle mellõzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetõségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását. A másik elõnye a szakértõ igénybevételének, hogy az összevont eljárás második, az építési engedélyezési szakaszában az eljáró építésügyi hatóság dönthet akár a helyszíni szemle mellõzésérõl is. A homlokzattal kapcsolatos szinte minden munkálat szabadon végezhetõ Az Eljárási kódex 1. számú melléklete is jelentõs változáson ment keresztül, ez a melléklet rögzíti az engedélyhez és a bejelentéshez kötött tevékenységek listáját. Korábban engedélyköteles volt, ha az Eljárási kódex szerint

építési engedélyhez kötött építmény homlokzatát – teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó – módon változtatták meg. A továbbiakban a meglévõ építmények homlokzatának megváltoztatásához csak bejelentés szükséges, de csak akkor, ha az építmény létesítése építési engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött, és a homlokzat változtatása az építmény tartószerkezetének változtatásával is együtt jár. A homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hõszigetelés korábban is engedély nélkül végezhetõ volt, de egy teljes homlokzati felületet érintõ építési tevékenységet (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása) csak bejelentés tudomásulvételét követõen lehetett végezni. Az Eljárási kódex 1. számú mellékletének új III.32. pontja egyértelmûvé tette, hogy az utólagos hõszigetelés, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, és a felületképzés megváltoztatása csak mûemléken vagy önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építményen lehet engedélyköteles. Új, vagy az építmény tartószerkezetének kialakításával, megbontásával, átalakításával, megerõsítésével megvalósuló épített égéstermék-elvezetõ (kémény) építése is engedélyköteles az új szabályok szerint. Az eddig elõírás alapján a kialakítástól függetlenül építési engedély kellett az épített égéstermék-elvezetõ létesítéséhez. Ezzel ellentétben a szerelt égéstermék-elvezetõ és szerelvényei változatlanul bejelentés és engedély nélkül alakíthatók ki. 2008. szeptemberétõl bejelentés sem kell – az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint – személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építéséhez. Ennek csak az az érdekessége, hogy kereskedelmi egységeknél az árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterület után, vendéglátó egységnél a fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterület után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is) egy személygépkocsi számítandó. Szerintem nem sok olyan kereskedelmi egység fog épülni, ahol nincs árusítótér, illetve olyan vendéglátó egységbõl sem lesz sok, ahol nincs fogyasztótér. Az viszont ténylegesen jelentkezõ könnyítés, hogy az építtetõnek a személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületû kereskedelmi, vendéglátó

29

célú építmények építésekor csak bejelentési kötelezettsége lesz. 50 m2 alapterületig és 2,5 m építménymagasságig nem kell bejelentés sem Az Eljárási kódex 1. számú mellékletének II.4. pontja alapján a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületû, 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése bejelentés alapján végezhetõ. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a 2008. augusztus végéig érvényesülõ pontban példálózó felsorolást is találtunk (pl. állattartási építmény, vadetetõ, árnyékszék, állványzatok), és a felsorolás, valamint a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló kitétel hiányzik. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség fogalma egyébként az OTÉK-ban is módosult: huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség az, amelyiknél a használata folyamatosan két óra idõtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet idõtartama a két órát nem éri el (nem fogalmi elem már a tervezett rendeltetésszerû használat, a tényleges használat idõtartama számít). A változás tehát jelentõs, mert a nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmények köre lényegesen bõvebb, mint az emberi tartózkodásra nem alkalmas építmények. Például az árnyékszék – az általános nézetek szerint – nem alkalmas huzamos emberi tartózkodásra, viszont idõleges és szükségszerû idõtartamig tartó emberi tartózkodás nélkül nehezen lenne értelmezhetõ a funkciója. Ha szigorúan vesszük az új szabályt, az eddigi bejelentéssel végezhetõ építkezések köre szûkült, mert sokkal kevesebb építmény van, ahol el sem képzelhetõ az emberi tartózkodás. Mind az építtetõknek, mind a hatóságoknak könnyebb dolga lenne, ha a jogszabály rögzítené az emberi tartózkodásra alkalmas építmény fogalmát, legalább példálózó felsorolással. Változás továbbá, hogy 10 m2 helyett legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületû, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése engedély és bejelentés nélkül végezhetõ (itt szintén korábban a huzamos emberi tartózkodás hiánya fogalmi elem volt). A jogszabály eltörölte egyebek mellett a háztartási szilárd hulladékgyûjtõ 10 m2-es, illetve a kerti lugas és a pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl. lábon álló kerti tetõ, pavilon) 20 m2-es alapterületi korlátozását, így ezek az építmények bármilyen alapte-

30

rülettel, mindenféle hatósági eljárás nélkül létesíthetõk. Az Eljárási kódex elõtti szabályok szerint a telek oldal és hátsó határain – eltérõ önkormányzati jogszabályi rendelkezés hiányában – engedély nélkül lehetett kerítés építeni, de 2008 januárjától már csak a közterületen létesítendõ kerítéshez kellett építési engedélyt kérni. 2008. szeptember 1-jétõl ismét változtak a kerítésépítés szabályai, és már csak a mûemléki területen lévõ telek közterület felõli telekhatárán történõ kerítésépítés engedélyköteles. Emelkedõ és változó illetékek Az Eljárási kódex mellett az engedélyezés kapcsán érdemes szót ejteni az Illetéktörvény módosításáról is. 2008. szeptember 1-jét követõen induló eljárásokra vonatkozóan több olyan tétel is módosult, amelyet – a meghatározás pontatlansága miatt – eltérõ módon alkalmaztak az egyes hatóságok, és ha már hozzányúltak a törvényhez, több illetéket meg is emeltek. Például az elvi építi engedély iránti kérelem már nem egységesen 15 000 forintba kerül, az illeték mértéke attól függ, hogy milyen körülmény elõzetes tisztázását szolgálja az eljárás. Jelenleg az elvi építési engedélyezési eljárás esetében az illeték mértéke: a) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló eljárás esetében: 15 000 forint, b) ha az eljárás a mûemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tûzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a mûszaki követelmények elõzetesen tisztázására – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ – mûszaki megoldások alkalmazhatóságára irányul: 30 000 forint, c) a a)-b) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgáló eljárás esetében: 45 000 forint A korábbi egységes – lakásonkénti, illetve önálló rendeltetési egységenkénti 10 000 forint illeték helyett – új egylakásos lakóépület építése és bõvítése esetén 20 000 forintot, egyéb új épület építése és bõvítése esetén lakásonként 10 000 forintot, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bõvítése esetén önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forintot, a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületû önálló rendeltetési egységenként 100 000 forintot kell fizetni az építési engedély iránti eljárá-

sért. Meglévõ lakóépület és egyéb épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, elmozdítása, korszerûsítése esetében az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint az illeték. Változott még egyebek mellett a használatbavételi és a fennmaradási engedély iránti kérelem illetéke is. Az ügyfelek felügyeleti intézkedést a módosításig ingyen kérhettek, és ha valamiért nem kell fizetni, azt a ravasz ügyfelek ki is használják. Többen arra használták ezt az eljárási formát, hogy a fellebbezés díját megspórolják, de azért elérjék azt, hogy a közigazgatási hivatal megvizsgálja az elsõfokú hatóság döntését. A közigazgatási hivatal ugyanis a kérelem alapján megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján – ha az elsõfokú építésügyi hatóság döntése jogszabályt sért – azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. Vagyis ezzel majdnem ugyanazt el lehetett érni, mint a fellebbezéssel csak nem kellett érte fizetni. Ezt az állapotot szüntette meg az illetéktörvény azon módosítása, amely szerint a felügyeleti intézkedés iránti kérelemhez 50 000 forint illetéket kell leróni. Nem módosult egyebek mellett a telekalakítási engedély díja (telkenként 5000 forint), az antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó mûtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának illetéke (távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint), valamint az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés illetéke (30 000 forint). Módosult az OTÉK és a Kivitelezési kódex is Az Eljárási kódex nem említett változásai közül érdemes még kiemelni a rendelet hatályának módosítását, a hatósági döntések elektronikus úton történõ közlésének lehetõvé tételét, az építési jogosultság meghatározásának pontosítását a társasházak és a szövetkezeti házak esetében, valamint az építési és bontási hulladék nyilvántartó lap elkészítésének határidejére vonatkozó változást. Fontosnak tartom felhívni arra is a figyelmet, hogy egyebek mellett módosult az OTÉK, az Építési törvény és a Kivitelezés kódex is.


LEKTORÁLT CIKK

Energia dizájn mûhely a PTE PMMK építészés mérnökképzésében IFJ. DR. KISTELEGDI ISTVÁN*

Abstract Humanity is undergoing essential changes in various fields of life, such as material development and political, social, moral and transformations. With that the good news is over. The solutions mentioned, continuously cause new problems, a part of which become the problem of the following development cycle and the other part is simply ignored, or regarded as an unavoidable by-product. This is intensively felt in the environmental impacts caused by the industrial revolution and the depletion of natural resources. In the eyes of the children of future generations we are prehistoric men, technically brilliant primitives who ate, drank and breathed their own garbage. Waste and garbage means a lack of imagination, these words will only be familiar from history books. After the Neolithic age and the industrial-technological revolution, the beginning of the third energy revolution was a necessary consequence: the current post-fossil episode. As 50% of the world’s energy and material consumption is generated in the construction industry, architects must bear great responsibility. A new interdisciplinary workshop-based training program has been added to the architecture and engineering training at Pollack Mihály Technical Faculty, University of Pécs, organised by the Ecological Organic Technologies Studio. Differences between conventional and energy designed buildings can be described by using the ingenious ship analogy: With help of an engine practically all floating objects can be transformed into a steerable ship. A small sized compact mechanical device transforms a raw form into a functional object-oriented work of art. A building is not to be considered any longer as a box fulfilled with technical apparatus but it should be developed into a ‘climate machine’ which – just like a sailing boat – dynamically responds to environmental impacts and supplies itself using local energy sources.

Nem néz ki jól a helyzet... – építészet a posztfosszilis korszak küszöbén Kétségtelenül egy új korszak kezdetén állunk. Az emberiség alapvetõ változásokon megy keresztül az élet legkülönbözõbb területein, az anyagi fejlõdéstõl kezdve a politikai, társadalmi szektoron keresztül egészen a morális, etikai és értelmi átalakulásig. Közben úgy tûnik az emberiségnek egyre jobban sikerül kielégítenie alapvetõ szükségleteit. Nikolai Kondradtieff a társadalmi és gazdasági fejlõdés hosszú hullámairól szóló elmélete szerint a 18. sz. vége, az iparosodás óta 4, kb. 50 éves ciklusban sikerült az emberiségnek fundamentális problémáit megoldania, mely mindig úttörõ jelentõségû innovációknak volt köszönhetõ. A munkakörülmények megkönnyítését, az erõforrások hozzáférhetõségének biztosítása követte, majd az urbanisztika minõségi fejlõdésének elérése után az individualitás, mobilitás kialakulásához, megerõsödéséhez jutottunk el [1]. Eddig a jó hír. Tény viszont, hogy a világ nagy részére ez nem érvényes. Az említett megoldások pedig folyamatosan új problémákat okoznak, melyek egy része a következõ fejlõdési hullám problémájává válik, másik részével pedig egyszerûen nem foglalkoznak, ill. valamiféle elkerülhetetlen mellékter* építészmérnök, egyetemi adjunktus, PTE PMMK Építészeti Szakmai Intézet, Épületszerkezettan Tanszék


méknek tekintik. Intenzíven érzékelhetõ mindez az ipari forradalom és a természetes erõforrások elhasználásának környezetpusztító hatásában. A nem megújítható energiaforrások használata megváltoztatja környezetünket és az idõjárást, nem is beszélve az erõforrások belátható idõn belüli kifogyásáról. A Föld történetében még soha nem provokált az emberiség ilyen mélyreható változásokat. Az ökológiai krízis a túlélést kérdõjelezte meg. A jövõbeli generációk gyermekei szemében õsemberek vagyunk, technikailag briliáns primitívek, akik saját szemetüket ették, itták és lélegezték. A szemét és hulladék fantáziahiányt je-

lent, e kifejezéseket csak a történelemkönyvekbõl fogják ismerni. [2] Nem véletlenül folytatódik Kondradtieff 5. ciklusa a következõ alapvetõ szükséglettel, a környezeti problémák megoldásával. A neolitikus, majd az ipari-technikai forradalom után tehát szükségszerû termékként tört ki a 3. energiaforradalom: az aktuális posztfosszilis epizódus. Klímadizájn – Ökologikus Organikus Technológiák Integrális mûhelyképzése Mivel a világ energia- és nyersanyag fogyasztásának 50 %-a az építõiparból

1. ábra: Energiadizájn mûhelyképzés

2. ábra: Ökologikus organikus technológiák mûhelyképzés

31

származik, az építészek és mérnökök vállára óriási felelõsség hárul. A posztfosszilis építészet nem stílus, divat vagy irányzat, hanem biológiai szükségszerûség, válasz a válság és a túlélés kérdésére. Elengedhetetlen tehát, hogy ez építészeti filozófiát, tervezési stratégiákat, technikai, mûszaki megoldásokat már az oktatás területén kezdjük érvényesíteni. A Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Mûszaki Karának építész és mérnök képzése egy új interdiszciplináris mûhelyrendszerû oktatási programmal bõvül. A különbözõ szakágakat és tanszékeket átfogó mûhelyegységek egyikében, a Klímadizájn integrális (teljességre törekvõ) mûhelyközpontban Ifj. Kistelegdi István vezetésével egybefonódik a különbözõ tudományterületeket érintõ oktatás – kutatás – megvalósítás hármassága. E mûhely másik különlegessége az Energia Designer képzés, melyben építészhallgatók mellett építõ-, gépész, villamos, település és környezetmérnök, valamint fizika, környezetfizikus hallgatók is részt vehetnek, felkészülvén az újfajta építészetet és technológiákat kiszolgáló egyre jobban kiszélesedõ és specializálódó szakmai területekre: Energiatanácsadó, Ökologikus Koncepciótervezõ, Termékfejlesztõ, Ipari Fejlesztési Tanácsadó. A kutatás-fejlesztés nem csak az energia designer képzés alapvetõ indikátora, hanem a jövõbeli posztfosszilis építészeti és mérnöki megoldások tárháza. A mûhelymunka kutatási oldala továbbá biztosítja az oktatók publikációs és konferenciaszerepléseit, a DLA- és késõbbi tervezetben lévõ PhD-Iskola, ill. a habilitációs minõsítések tudományos hátterét. A „pollackos” egyetemi oktatás tudományos minõségbiztosításához többek között, a Bachnann, Hutter és Ifj. Kistelegdi tervei alapján 2010-ben megvalósuló, több mint 6 milliárd forintos egyetemi beruházású PTE Science Building, nemzetközi kutatóintézet tud optimális keretet nyújtani.

3. ábra: PTE Science Building – látványterv

Energia Dizájn

4. ábra: Szakmai credo

Az Ökologikus Organikus Technológiák mûhelyintézetében a hallgatók az energia design holisztikus, átfogó teljességû és interdiszciplináris, többdimenziós szerves tervezési látásmódjával ismerkednek meg. Kutatási munkáim eredményeivel kifejlesztett posztfosszilis energia design tervezési szakmódszertanban a holisztikus, átfogó teljességû (integrális) szerves tervezési látásmód biztosítja egyrészt a teljes életciklust, másrészt szakágakat, tudomány- és mûvészeti területeket átfogó integrációs lehetõségek alkalmazását.

Az energia design látásmódjában egészen tradicionális értelemben a Vitruviusi hármasság jelenik meg: a funkcionális mûködés, az épület szépsége és a helyes építési technika, mely egy jelentõs különbséggel, az energiahatékonyság és a bionika aspektusaival bõvülve, organikus ökologikus technológiaként válaszol a környezeti problémák kérdéseire. E posztfosszilis tervezési módszerek segítségével olyan épületek szület-

32

nek, melyek nem az eddig megszokott építészeti-mûszaki rendszer alapján mûködnek. A máig elterjedt konvencionális épületek csupán egynéhány generáció óta képesek a fosszilis energiahasználat segítségével a lokális klímaviszonyok és a helyileg elérhetõ erõforrások kontextusából kibújni. A Modernek haladásba vetett hite, csaknem tetszõleges mennyiségû energia és nyersanyag felhasználásával teremtette meg a házak komfortnívóját. Füg-


5. ábra: Történeti tanulságok

getlenül a külsõ viszonyoktól és belsõ követelményektõl, a környezeti kölcsönhatásoktól elszigetelt, rendkívül nagymennyiségû energiát fogyasztó épületek születtek. „A természeti erõk elleni harc korszaka a világ fõ települési vidékein teljes mértékben lezárult. ... Ma az ember egyetlen ellensége csupán önmaga, ill. az általa okozott környezeti elégtelenségek, melyek legtöbbször tervezési hibák.” (Frei Otto, 1967). Ugyanabban az évben Reyner Banham már elõre „megjósolta”a konvencionális és az energia design épületek közötti különbséget egy találó hajóhasonlattal [3]: Egy motor segítségével gyakorlatilag minden úszó tárgyat egy irányítható, kontrollálható hajóvá lehet változtatni. Egy kisméretû, kompakt gépi berendezés egy nyers alakzatból funkcionáló célorientált tárgyat alakít ki. Az épület többé nem egy technikai apparátussal kitömött doboznak tekintendõ, hanem „klímagépezetté” kell kifejleszteni, amely mint egy vitorlás hajó, a környezeti hatásokra dinamikusan reagál, a lokális energiakínálatból pedig ellátja magát. Történeti visszatekintés

6. ábra: Bõr – Ruha – Burok

Ha ökológiáról beszélünk az építészetben, elengedhetetlenül félszemmel mindig a múltba is vissza kell tekintenünk. Egyrészt azért mert az emberiség története az energiaátalakítás története, mely kialakulásának, fejlõdésének logikus, szükségszerû terméke az ökológia témája. Másrészt pedig azért, mert a prefosszilis korszak ún. autochton építményei – bár nagyon ritkán vannak építészetnek titulálva – energetikailag magasabb szinten voltak, mint a legtöbb mai épület. A Föld összes lakott területén az emberiség hosszú idõn át kísérletezte és kifejlesztette módszereit, melyekkel az épületeket egyszerû eszközökkel természetes környezetükhöz lehet igazítani. Számos ilyen módszer, helyesen átültetve, ismét alkalmazható –fontos viszont tisztában lenni azzal, hogy nem minden hagyományos elv alkalmas a mai követelményrendszer kielégítésére. Épületburok megkomponálásának módszere

7. ábra: A 3. burok


Az emberi burok, a bõr véd a bakteriális, kémiai és fizikai behatások elõl, kiválasztó szervként mûködik, szabályozza a nedvességtartalmat, hõmérsékletet, a mirigyeken keresztül pedig szaganyagokat ad le. A különbözõ klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás a bõr egyik legfontosabb feladata, melegre és hidegre érzékeny receptorokkal, vérerekkel és szõrzettel

33

szabályozza az emberi szervezet hõleadását. A hõmérséklettõl függõ vérellátás szabályzás segítségével megváltozik a bõr hõvezetési képessége. Hõségben a felsõ rétegek vérerei maximálisan átmosódnak vérrel, így a hõleadás növekszik, hidegben pedig csökken a vérellátás, ezzel együtt a hõveszteség. A bõr természetesen egyik legfontosabb érzék- és érzéki szervünk is, gyakran mondják „a bõr a lélek tükre” (valaki izzad, elpirul, elsápad, betegségtõl elszínezõdik a bõre). [4] A ruházat a test természetes burka – a bõr – mellett, egy mesterséges héjat hoz létre. Ezért gyakran „2. bõrnek” is hívják, mely fel- és levehetõ. Rendeltetése a legkülönbözõbb funkciók ellátása: véd az idõjárás, ill. más külsõ fizikai behatások elleni, melegít, hût, beszívja az izzadságot és nem szabad, hogy gátolja a bõr lélegzését. Organikus anyagok, természetes gyapjú és selyem kielégíti a ruházkodás funkcionális követelményrendszerét. Függetlenül az idõjárástól, külsõ hõmérsékleti viszonyoktól a bõr száraz, egyenletesen meleg marad, a vérellátása jól mûködik. A testi burok mellett a ruha lelki burokként kulturális hagyományok kifejezõeszköze, divat és díszítõelemként szolgál. [4] A modernek egykor számûzött fala a posztfosszilis építészetben, az épületburok formájában visszatért. Ha egy épület környezeti energiákat használ, ez teljes mértékben meghatározza az épületburok megjelenését. Bolygónk épületeit lényegében két tényezõ definiálja: egyrészt a helyi idõjárási, éghajlati viszonyok, másrészt a rendelkezésre álló anyagok és technológiák. Ezek a legfontosabb adottságok, melyekbõl levezethetõ, hogy az épületburoknak elsõdleges funkciójai vannak. 3. bõrként az épület külsõ héjának hasonló feladatokat kell ellátnia, mint a test bõrének vagy a ruházatnak, melyek külsõ és belsõ világot hoznak létre, határolnak, miközben áteresztõ tulajdonságuknak köszönhetõen cserefolyamatok keletkezhetnek. Mindez kizárólag csak akkor mûködik, ha az épületburok anyagai, szerkezetei, koncepciói az emberi bõr számos rendeltetési köreit el tudják látni. A védelmi funkciók mellett a ház és héjszerkezetének elsõdleges feladatai köré tartozik a megfelelõ épületklíma kialakítása. Az épület egy olyan organizmus, amely burka a külsõ és belsõ tér anyag- és energiacseréjét szabályozza. Ehhez a buroknak a különbözõ külsõ klimatikus ’behatásokra’, valamint az épületbelsõbõl jövõ ’kihatásokra’ reagálni, változni, az energetikai és komfortigényeket pedig kielégíteni kell. Minél teljesítõképesebb a homlokzat, annál kisebb technikai és energeti-

34

8. ábra: Organikus ökologikus technológiák

9. ábra: Ökologikus organikus megoldások

kai ráfordítással lehet az épületkondicionálást megoldani. Ebben az értelemben a burok egy élõlény bõréhez hasonlítható. Például élõ szervezetek megváltoztatják viselkedésüket, külsejüket, valamely fizikai tulajdonságukat a változó idõjárási viszonyok függvényében – alkalmazkodnak. A homlokzat tervezés lényege az épületburok megkomponálásában, a bionika elvein nyugvó komplex, multifunkcionális elemek, szerkezetek kidolgozásában és rendszerbe helyezésében rejlik. Az épületek és élõlények, flora és fauna vizsgálata mögött a természet jelenségeinek elemzése áll. Nem a természetbõl való másolásról, hanem a funkciók, szerkezetek mûködésének, logikai összefüggéseinek megértésérõl van

szó. Ez már transzferálható. [5,6] Ez az Ökologikus organikus technológiák módszere, mely segítségével felmutatható, hogy tud ez az építészet úgy viselkedni, mint egy intelligens organizmus. A homlokzat és a vízimadarak tollazatának összehasonlító példája A tollazat szerkezete lehetõvé teszi, hogy hõszigetelés gyanánt felborzolódjon; biztosítja a repülést és zsírozható a vízhatlanság és úszás céljából. Ezenkívül jelzi a nemek közti különbséget. A test aerodinamikailag és áramvonal technológiailag mind a vízben, mind a levegõben perfekt. Mindezen specifikum ellenére micsoda változa-


nemcsak a ház energiaháztartását, hanem megjelenését is befolyásolja. Mindez elsõsorban az épületek fogyasztását redukálja. Mivel életvitelünk változása miatt az emberek már alig tartózkodnak a szabadban, az épületklimatika egyre jelentõsebb szerepet játszik a kényelemérzet kialakításában. A posztfosszilis társadalmat szocializálni kell a megfelelõ épülethasználatra: az embereknek meg kell tanulniuk saját igényeiknek megfelelõen változtatni közvetlen környezetüket az épületben. Ok okozati relációk tudatosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy helyes üzemeltetést lehessen létrehozni, pl. radiátor termosztát feletti döntött ablaknyílás hibájának esetében – hasonlóan az autós technológia megoldásaihoz – megjelenik egy display üzenet „bal elsõ ajtó nyitva” helyett „a szellõzés ennyi és ennyi energiát pazarol” jelzéssel.[6]

10. ábra: Ökologikus organikus megoldások

Energiatermelés

11. ábra: Eljárások – adapció/erõmû

tosságot mutat a természet „megoldásaiban”. Épületeink egy ilyen állat funkcionális és esztétikai minõségétõl messze el vannak maradva.[6] Adapció Adaptív, a változó életkörülményekhez alkalmazkodó biológiai princípium ugyanazon teljesítménynél kevesebb energiát igényel és stabilabb, mint a nagy ráfordítást igénylõ, magas energiafogyasztású, de büszkén emlegetett természeti adottságoktól emancipált építészet. A cél érdekében, hogy a dinamikusan változó külsõ körülmények és a belsõ követelmények hatásait közös nevezõre lehessen hozni az épületburok egyik fõfeladata a reakció és így a manipuláció. A manipulátor ki-


fejezés a latin manus – kéz, valamint a manipuler (latin, francia) – beavatkozni, valamit saját elõnyére felhasználni kifejezésekbõl ered. Technikai téren tárgyak kezelésére szolgáló szerkezetet jelent. Az épületburok manipuláló, klímavédelmi, szabályzó, reagáló tulajdonsága, mint a ruházkodás az embereknél szabályozza az épületbe, épületre áramló energiamennyiséget, vagy felöltözteti a hideg ellen. Elméletileg végtelen sok különbözõ megoldás tud születni a napvédelem, átmeneti téli és nyári hõvédelem, szellõzés, hûtés, stb. funkciókra. A legegyszerûbb és legismertebb manipulátor az ablak. Három tipologikus osztályba sorolható átlátszóság, mozgathatóság és felosztás/térfogat-dimenzióváltozás függvényében a manipulátorok változása

Egy 100%-ban fenntartható megoldás esetében a homlokzat és tetõ „manipulált” reagáló funkciói energiagyûjtõ, -termelõ képességekkel bõvülnek ki. E tulajdonságok legtöbbször kombinálva jelennek meg az energiahatékony megoldásokban – nem lehet és nem is szabad ez opciókat külön kezelni, hiszen a multifunkcionális burokszerkezetek energetikailag a leghatásosabbak. Az épületburkon kívül az egész épület, teljes berendezési rendszerével együtt felelõs a környezeti energiák hasznosításáért: ÉPÜLET = ERÕMÛ. Az épület tervezési koncepciójával, szerkezeteivel, építészeti megoldásaival történõ passzív, direkt hatásmechanizmusú energiahasznosító rendszerek, ill. az ezeket kiegészítõ aktív, indirekt mûködõ technikai szisztémák [7] mellett ezek kombinációját, a hibrid megoldásokat használjuk a gyakorlatban. Mindezekrõl a további cikksorozatban bõvebben. Prototípusfejlesztés, Form Follows Energy, Ars Energica A természeti funkciók, szerkezetek mûködés- és rendszerlogikáját transzferálva elkerülhetetlenül mûködõképes formavilág születik. A természet mérhetetlen változatossága bizonyítja, hogy a mûködõképesség optimálása, az Evolúció hajtóerejeként mindig következetes megnyilatkozásokban, ún. teljesítményformákban manifesztálódik. [6] Az épített környezet viszont sohasem tud és nem is szabad, hogy a természet imitációjává váljék. Sokkal inkább az épület funkcionális, szerkezeti paramétereinek energetikai többletfeladatokkal bõvített szinergiaeffek-

35

12. a–b–c–d ábra: Tudásközpont Pécs EKFProjekt

12.b ábra

tusairól van szó, melyek segítségével manipulálva, szabályozva, ill. aktívan, passzívan energiát hasznosítva multifunkcionális energiaoptimált épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket fejlesztenek ki. Ezek a megoldások újszerûségük lévén szükségszerûen és természetesen prototípusok, ahol a formaképzés szó szerint a „Form Follows Energy” egyenletét követi: az energiát tényleg tervezik. A kapott teljesítményformák (konstrukciók, technikai, gépészeti, villamossági berendezések) esztétikai megjelenítésében az Ars Energica módszere a mûvészet eredeti célját, a megfoghatatlan, a transzcendentális bemutatását célozza, a szintén láthatatlan közeg, az energia mûvészi szintû tervezése folyamán.

elrendezésével, nagyságával és szelektivitásával minimálja a fûtés-hûtés, megvilágítás gépészeti, technikai ráfordításait. · Szinergia 2. példa: A tetõ primerfunkciója az idõjárás elõli védelem, esõvíz elvezetés és az épület felsõ lezárása. A homlokzathoz hasonlóan a hõszigetelés és légtömörség pozitívumai mellett, zöldtetõk mikroklimatikus hatásaival, a hõmérsékleti amplitúdó tompításával, természetes megvilágítással és szoláris energiarendszerek integrációjával bõvülhet a funkcionális repertoár. · Szinergia 3. példa: Az átriumok idõjárástól védett hasznos területe, belsõ közlekedõrendszere hõforrásként ill. hõcsapdaként mûködhet a környezõ helységek passzív fûtõ/hûtõstratégiájában. A szinergiahatás klímapuffer, természetes megvilágítás és hõvisszanyerés, valamint szellõzõ koncepciók légelosztó és léggyûjtõ (konvekció) feladataival kombinálódik. [8] A szinergiamegoldások képzõmûvészeti megformálására többek között a PTE, Pollack Mihály mûszaki kar DLA-képzés, ill. Energiadizájnerképzés keretében kerül sor, ahol az eredményeket teljesítményformákká, mûvészi alkotásokká fejlesztjük.

· Szinergia 1. példa: A homlokzat elsõdleges funkciója az idõjárás elõli, hõ-, hang-, nedvességvédelem, a természetes megvilágítás, szellõzés és kapcsolat a külvilággal. Ezt kiegészítve a homlokzat regulálja, kontrollálja a környezeti energiahozamot árnyékoló, káprázatvédelmi rendszerével (minimális hûtésigényt elõsegítve), magába foglalja a hõ- és elektromos áramtermelõ rendszereket, légcserenyílásokat és légtömörségével, szuperhõszigetelésével, az üvegezett felületek

36

12.c ábra

12.d ábra

Energiakoncepció tervezés A helyi klimatikus adottságoknak, valamint az energiakínálatnak központi szerepük van az energiekoncepció tervezési folyamatában, mely 2 egymást kiegészítõ célt követ. Egyrészt arra kell ügyelni, hogy a tervezendõ épület energiaigényét építészeti megoldásokkal minimáljuk. Az épülettömeget,


13. a–b ábra: 3d-vertikális várospark (Nagy Kiállítótér EKF Pécs 2010) – zöld épületburok

13. b ábra

14. ábra: „Ars Energica” – energiatervezés

szerkezeteket és anyagokat már a tervezés kezdetén úgy válasszuk meg, ill. egyeztessük egymással össze, hogy az épület különösebb technikai rásegítés nélkül, lehetõleg hosszú idõszakon keresztül kellemes belsõ klímát hozzon létre. Mindehhez az épület komponenseit, szerkezeteit ne pusztán konstruktív, funkcionális minõségben oldjuk meg, hanem törekedjünk egy vagy több energetikai kiegészítõ funkció, szinergiahatás kialakítására is. Ha az épített paraméterek már optimálva vannak, ez megfelelõ bázist jelent a megújuló energiarendszerek gazdaságos, amortizálható alkalmazására. A 2. cél az energiaellátás technikailag, mûszakilag fenntartható optimalizált megoldása. Az energiaforrásokból kiindulva egészen az energiaszolgáltatásokig az összes energialáncolat útját végig kell járni és ellenõrizni kell, hogy megfelelõ hatékonysággal mûködik-e a rendszer. Az energiakoncepció tervezésekor felmerülõ legelsõ gondolatnak azzal a kérdéssel kell kezdõdnie, hogy lehet e bizonyos energiaszolgáltatásokat teljes mértékben elhagyni anélkül, hogy ez az épületet minõségileg negatívan befolyásolja, és ha igen, milyen mértékben. E „nullopció” következetes kezelése egyszerû és új-


15. ábra: Tudásközpont Pécs – fenntarthatósági energiakoncepció

szerû mûszaki megoldásokhoz, térélményekhez vezethet. Összefoglaló Magamat inkább energiadizájnernek tekintem, mint építésznek. Épületeim és kutatási munkáim, koncepcióim a különbözõ energiaoptimált opciókat nem különválasztva, hanem szintetizálva kezeli. Hõszigeteléstõl, kollektoroktól és télikerttõl még nem születik öko-építészet. Inkább egy új posztfosszilis regionalizmus fedezhetõ fel, melynek semmi köze bármiféle tradicionális vagy formai kánonoz – a házak immobilis különlegességek, prototípusok. Meggyõzõdésem, hogy az épületek a jövõben egyre erõsebben fogják külsejüket változtatni, nem hagynak semmiféle energiát elveszni és nagyobb energiahozamra törekszenek, mint amennyit fogyasztanak. Mindezért kutatási területem immár a bionika és szakrális geometria témáira irányul. A számos technikai aspektus, energiaértékek mellett meg kell jegyezni, hogy az energia dizájnt nem lehet kizárólag kWh-ban, pénzben, Co2-ekvivalansben mérni. Ez moráliskérdés is. A Buddha idézet szerint nem csak cselekedeteinkért vagyunk felelõ-

sek, hanem azért is, amit nem tettünk meg. Az energiatudatlanság szintjén folyton harcolni kell az energiákkal. Ha az energiatudatosság szintjére kerülünk, az energiák szolgálnak majd minket...

Irodalom [1] Manfred Hegger: Die Dinge richtig tunüber Effizienz und Nachhaltigkeit. Energie Atlas, Edition Detail, 2008, 24. old. [2] Dirk Althaus: Häuser, die sich sonnen – Grundlage postfossiler Architektur, DETAIL 6/2002 Solares Bauen, 718. old. [3] Reyner, Banham: Wohltemperierte Architektur: Neue Techniken des energiesparenden Bauens, Heidelberg, 1995, 9. old. [4] www.climadesign.de [5] Energien gestalten, Thomas Herzog im Gescpäch mit N. Kuhnert und A. Schnell, Arch +, 04/1995, 39-42. old. [6] Thomas Herzog: Wohltemperierte Bunker. Über ökologisches Bauen und Intelligente Gebäude, DAB 5/98, 592-594. old. [7]

Krippner, Roland: Solaertechnik in Fassaden Atlas (Herzog, Krippner, Lang), Birkh.aser Verlag, Basel, 2004, 287. old.

[8] Hegger, fuchs, Stark, Zeumer: Energie Atlas, Birkhäuser Verlag, Basel, 2008, 179. old.

37

HÍREK

AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET ÉLETÉBÕL Választmányi ülés Debrecen, 2008. november 28–29. ták a városban folyó egyesületi tevékenységet és vázolták terveiket. A következõ napirend keretében Gerencsér László elnök beszámolt a 2008. május 27-én megválasztott elnökség munkájáról, eredményekrõl és gondokról, majd ismertette a következõ idõszak feladatait és cselekvésre szólította fel a Választmány tagjait. A beszámolót élénk vita követte, melynek során minden felszólaló egyetértett abban, hogy tettekre van szükség. Az elsõ napi program városnézéssel és közös vacsorával fejezõdött be. November 29-én a tervezõk és kivitelezõk kalauzolásával megismerhettük a város dinamikus fejlõdését szimbolizáló új létesítményeket; a Piacot, a Fõnix csarnokot és a Sportuszodát.

Balról jobbra: Kováts Ákos fõépítész, Kósa Lajos polgármester, Gerencsér László ÉTE elnök és László László ÉTE fõtitkár

Az Egyesület életében hagyományossá vált, hogy évente egy alkalommal nem budapesti helyszínen, hanem egy regionális szervezeti egységünk székhelyén rendezzük meg az ÉTE Választmányi ülését. 2008. évben Debrecen adott otthont a kétnapos rendezvényünknek. A házigazdai teendõket a debreceni ÉTE szervezeti egység látta el. November 28-i programon megtiszteltek jelenlétükkel a város vezetõi; Kósa Lajos polgármester és Kováts Ákos fõépítész, akik hasznos tájékoztatást adtak a város fejlõdésérõl, fejlesztési elképzelésirõl. Ezt követõen Sztermen Péter, a helyi ÉTE elnöke és Mikolás Tibor DLA ÉTE alapító tag bemutat-

A választmányi ülés résztvevõinek egy csoportja

Építész Szervezetek Testülete (ÉSZT) alakuló ülés 2009. február 6. Több elõkészítõ megbeszélés után megalakult az Építész Szakmai Szerveztek Testülete (ÉSZT), melynek állandó tagjai: a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Budapesti Építész Kamara (BÉK), a Magyar Építõmûvészek Szövetsége (MÉSZ), az Építéstudományi Egyesület (ÉTE), a Kortárs Építészeti Központ (KÉK), a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnökei, valamint az ÉSZT ügyvezetõje. Partnerként csatlakozott a testülethez a Fõvárosi Fõépítészi Hivatal, a Stúdió Metropolitána és BFVT Kft. elsõ számú vezetõje is. Az ÉSZT az építész szakma mértékadó és hiteles civil szer-

38

vezeteinek illetve köztestületeink legmagasabb szintû szövetsége. Egyesületünk részérõl Gerencsér László elnök írta alá az „alapító oklevelet”. Az ÉSZT kitûzött célja, hogy közös akarattal, egységesen képviseljék az építési-építészeti ágazat érdekeit. Havi rendszeres üléseken állást foglalnak a szakmát érintõ aktuális társadalmi-gazdasági kérdésekben. Az elektronikus és írott sajtótermékek útján összehangolják az önálló szervezetek kommunikációját, elõsegítik az érdemi, szakmai párbeszédet, a közös állásfoglalások kialakítását és határozott képviseletét.


A Zsolnay építészeti kerámia mesterei 9. Ray Rezsõ Lajos és Ray Rezsõ Vilmos építészek (apa és fia) VÍZY LÁSZLÓ*

Id. Ray Rezsõ Lajos (1845–1899) Tanulmányait szülõhazájában Svájcban és Franciaországban végezte. 1868-ban telepedett le Pesten. Elsõ jelentõsebb építészeti feladata a reformátusok német nyelvû leánynevelõ intézetének és templomának tervezése volt a lipótvárosi Hold utcában. Sikeres építési vállalkozóként nagyszabású munkákra kapott megbízást. Jelentõs munkái közül kiemelhetõ a Lukács fürdõ szállójának, az iszapfürdõnek és népfürdõnek építése. Vállalkozásainak eredményességét jelzi, hogy önállóan kezdte építeni a Nagykörúton a Royal szállót és fürdõt. Korai halála miatt a munkát fia Ray Rezsõ Vilmos fejezte be. Nevezetes a siófoki fürdõtelep kiépítésében való kezdeményezõ szerepe. A Zsolnay építészeti kerámia, mint homlokzati formaképzõ eszköz jelenik meg a budai Duna-parton a Lukács fürdõ szállodáján. Az elsõ emeleti erkély mellvédjén áttört rozettás díszítmény látható. A mellvédeket tükrös pilaszterek osztják három részre. A II. emelet fölött balluszteres mázas kerámia-dísz zárja le a kompozíciót. A Zsolnay kerámia anyagok mellett a vakolt felületek és a kõvázák teszik teljessé a homlokzatot. [1] Napjainkra ezek lepusztulásának vagyunk tanúi. A Zsolnay fazonkönyvben 1393 szám alatt jelzett mázas kerámia-balluszter bontását a 2006-ban készített fotó (1. kép) mutatja. A török idõk óta használt fürdõ helyén épített iszapfürdõ valamint a népfürdõ medencéinek színes Zsolnay kerámia burkolatait részint az 1910-es, majd a késõbbi idõk átalakításai során végleg eltávolították. Ettõl függetlenül a Zsolnay gyár pirogránit termékeinek egyik elsõ, jelentõs alkalmazásaként értékeljük a Lukács fürdõ építkezéseit. A pirogránit diadalútjának kezdete, amint azt Katona Imre megállapítja Zsolnay Vilmosról készített monográfiájában a Lukács fürdõ 1892-93. évi munkálataival, Ray Rezsõ Lajos nevével fémjelezhetõ: „1893 azonban már a Lukács fürdõ nyitányt jelentett Zsolnay új, nagyszerû kerámiaanyagának, a pirogránitnak,

* építész, ny. mûemléki felügyelõ


amely ettõl kezdve egyre szélesebb körben és mind nagyobb sikerrel alkalmaztak. Az új kerámiaanyag, Zsolnay Vilmos alkotó tehetségének nagyszerû bizonyítéka, annak köszönheti jelentõségét, hogy összetételénél fogva fagyállóbb, jobban dacol az idõvel, mint a terrakotta. Az építészek már csak e tulajdonsága miatt is igen szívesen alkalmazták. A pirogránit sikerét az is fokozta, hogy a Zsolnay-gyár különbözõ színekben mázazva alkalmazta. Ezzel a pirogránit kedvenc dekoratív eszközévé vált a századvég szecessziós építészeti irányzatának, amely dúsan díszítette a homlokzatokat.” [2]

1 kép: A Zsolnay fazonkönyvben 1393 szám alatt jelzett mázas kerámia-balluszter bontása, 2006ban a Lukács fürdõ udvarán

Ifj. Ray Rezsõ Vilmos (1876–1939) Édesapja munkásságának folytatója. A kolozsvári postapalota tervezõje és a

Törley-háznak szinte magánépítésze volt. Budafokon a Törley palotákat és Törley József korai, tragikus halála után a mauzóleumot építette. A budafoki Törley mauzóleum fehér márvány épülettömjének bejárati színes majolika dísze szintén a rombolás áldozatává vált, hasonlóképpen mint ahogy elpusztult a belsõ díszes berendezés is. A Bárczy-féle iskolaprogram keretében õ építette a Bajza utcai községi polgári leányiskolát 1914–15-ben. A korai modern vasbeton-építészet egyik kiemelkedõ alakja. Nevéhez fûzõdik a Margitszigeti víztorony, a Józsefvárosi telefonközpont megépítése és a Belvárosi távbeszélõ központ kialakítása. A szerkezeti munkákban tervezõtársa Dr. Zielinszky Szilárd volt, aki elsõként kapott doktori címet a magyar mérnökök között. A Margitszigeti víztorony színes majolika tetõzete szervesen illeszkedik a vasbeton szerkezet keménységéhez. A szerkezet ridegségének ellensúlyaként jelent meg, annak lecsendesítésére. Budapest látványának messzirõl látható hangsúlyos városképi eleme. Sajnos az idõk folyamán a majolika tetõcserepeket eltávolították. A századvég iskola programjának elõkészítõje és elõterjesztõje Bárczy István volt. Alapelvként fogalmazta meg, hogy a jövõ fejlõdésének záloga az iskola, a jövõ a tanult fõk számában rejlik. Neves építészeink egész sora kapott megbízást iskolák tervezésére.

2. kép: A Bajza utcai iskolai utcai nézete

39

id. Ray Rezsõ munkásságát még a hagyományokra épülõ tendencia jellemzi. Anyaghasználatában ugyanakkor már az újat elõlegezi számunkra a színes majolika és pirogránit úttörõként való elsõ felhasználója. A szecessziós és modern építészet elfeledett elõfutára és jeles alkotója ifj. Ray Rezsõ Vilmos. Munkásságában korai vasbeton-építészetünk egyik mûvészi képviselõje. Folytatva édesapja munkáját a Zsolnay építészeti kerámia immár modern, szecessziós változatát alkalmazta. Mûvészetében a magyar hagyományok szobrászati szintézisének igényességére ismerünk, amikor a Bajza utcai polgári leányiskola üzenetét kutatjuk. A Zsolnay kerámia ilyen nagyméretû és külsõ homlokzaton való megjelenítése ritkaságszámba megy. (Lásd a borítólap belsõ-hátsó oldalát.) 1–5. rajz: Zsolnay 4513 számú fazonkönyvben a magyar monda 5 képsorozata

A több száz intézmény létrehozását a világháború megakasztotta ugyan, de ez a folyamat még a két világháború közötti idõszakban folytatódott gróf Klebelsberg Kunó minisztersége idején. A századelõn fényûzõ kivitelükkel vívták ki némely kortársuk rosszallását. Talán ennek a ténynek tudható be olyan kritikus megnyilatkozás, amilyent idézvén olvashatunk a Fõvárosi Hírlap 1912. szeptemberi számában: „Hihetetlen bõkezûséggel varázsolják elõ a földbõl a szebbnél szebb, díszesebbnél díszesebb iskolapalotákat. ... drága, frízes , freskó-festéses, majolika és eozin homlokzatú kastélyok a szegény mezítlábas, felruházandó, éhes gyermekek számára!” [3]

40

A Bajza utcai iskola homlokzatának öt nagyméretû pirogránit dombormûvét Horvay János, pécsi szobrászmûvész alkotta. (Zsolnay 4513. fazonkönyv 1–5. számú rajzok) Az öt magyar mondát és történeti eseményeket bemutató sorozat már az iskolába menõ gyermek számára is élmény. A magyar kultúra szépségeit felvonultató képsor az egykori tanulók számára maradandó üzenet és emlék. (2. kép) Összefoglalás Ray Rezsõ Lajos és Ray Rezsõ VIlmos építészek tevékenységében két építészeti korszakot ismerhetünk meg. Az eklektika számos elemét megjelenítõ

Források A Ray Rezsõ Lajos és Ray Rezsõ Vilmos építészek tevékenységérõl összefüggõ monográfia nem készült. A Zsolnay építészeti kerámia mesterei sorozatomban közölt id. és ifj. Ray Rezsõ építészekre vonatkozóan Tóth Vilmos Népszabadság 2001. június 26. számában megjelent – Az elfeledett, úttörõ építész – címû cikkét, valamint a Mûvészeti Lexikon adatait használtam fel. 1. Mattyasovszky Zsolnay Tamás – dr. Vécsey Esther – Vízy László: Zsolnay épületkerámiák Budapesten. Tankönyvkiadó Budapest 2005. 78., 184. és 194. old. 2. Katona Imre: Zsolnay Vilmos Szemtõl Szemben sorozat Gondolat Budapest 1977. 126.old 3. Ráday Mihály: Jelenetek a pesti utcán (Szöveg: N. Kósa Judit) Karinthy Kiadó Budapest 1998. 148-168. old. Fotók: Vízy László


TARTALOM INHALT CONTENTS

Recommend Documents