BEVEZETÉS
TARTALOM CONTENTS
oldal / page BEVEZETÉS Introduction
1
ÁLTALÁNOS ÁGAZATI ADATOK General branch statistics
2
PIACI KÖRKÉP Market review
3
ZÖLDSÉGFÉLÉK Vegetables
5
paprika / sweet pepper paradicsom / tomatoes dinnyefélék / melons káposztafélék / cole crops gyökérzöldségek / root crops hagymafélék / bulb crops nagymagvú zöldségek / big seeded vegetables gombafélék / mushrooms egyéb zöldségek / other vegetables GYÜMÖLCSFÉLÉK Fruits alma-körte / apples and pears csonthéjas gyümölcsök / stone fruits bogyós gyümölcsök / soft fruits héjas gyümölcsök / nuts
5 6 7 8 9 10 11 13 14 16 16 19 22 24
EU TERMELÉSI ADATOK Data of EU production
25
HAZAI TERMELÉSI ADATOK Data of domestic production
27
FELDOLGOZÓIPARI ADATOK Data of the processing industry
29
EXPORT-IMPORT ADATOK Export-import data
30
EXPORT-IMPORT ÉRTÉKEK Export-import values
32
– INTRODUCTION
Az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb ágazatfejlesztési programja Magyarországon a zöldséggyümölcs termelői szerveztek (TÉSZ-ek) rendszerének kiépítése volt. E területen hazánk – talán egyedülállóan Európában – néhány év alatt alakította ki a termelői szervezetek hálózatát. A TÉSZ-ek működési feltételeinek megteremtése nagy erőfeszítéseket kívánt az ágazat szereplőitől. A kezdeti gyors és dinamikus fejlődést azonban lelassította a gazdasági világválság, mely kedvezőtlenül hatott az ágazat korábban elindult fejlődési irányára. Az ágazat teljesítményét a 2009. évben nemcsak az országosan jelentkező jégkár nehezítette, hanem az egész Európában kialakult alacsony felvásárlási árak is. A nehézségek eredményeként továbbra is ingadozó a magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye, bár vesztesége ez évben alacsonyabb volt a mezőgazdaság többi ágazatáéhoz viszonyítva. A kedvezőtlen időszak ellenére Magyarországon továbbra is stratégiai cél a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, különös tekintettel annak technológia, technikai és integrációs területeire. Az ágazat egészén belül bővíteni kell a védett és intenzív termelést (pl. növényház, jégháló, öntözés, stb.), a piaci kínálat koncentrációját (TÉSZ-ek másodlagos szerveződése), valamint javítani kell a foglalkoztatás feltételeit. Az elmúlt évek és a jelenlegi válság tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ágazat működését biztosító jogrendszert, valamint a sikeres szakmaközi munka feltételeit is javítani szükséges. A FruitVeB által 2009. évben elkészített „A magyar zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai megvalósíthatósági tanulmánya” című elemzése a fentebb említett problémákra tesz megoldási javaslatokat (elérhetőség: www.fruitveb.hu és www.fvm.hu). Jelen kiadvány tartalmazza a 2009. évi előzetes termelési adatokat.
Kiadja a Magyar Kertészeti Tanács Published by the Hungarian Horticultural Council Felelős kiadó: Publisher: Dr. Bittsánszky János elnök / president Dr. Mártonffy Béla főtitkár general secretary Összeállította: Made by FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet FruitVeB Hungarian Interprofessional Organisation for Fruit and Vegetables Fodor Zoltán igazgatóhelyettes deputy director
A kiadvány megjelenését az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatja
zöldség-gyümölcs jelentés
Jasper Attila szakmai referens professional assistant
1
fruit & vegetable report
ÁLTALÁNOS ÁGAZATI ADATOK
– GENERAL BRANCH
STATISTICS
Mezőgazdasági termelés ágazatonként Agricultural production by sectors Ágazat /
millió HUF
Gabonafélék (vetőmaggal)
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
98-'08 átlaga
%
202 339
272 545
284 303
286 965
278 099
450 060
399 235
409 486
456 243
570 158
345 854 25,5%
Ipari növények
94 362
60 908
91 765
103 900
96 806
157 689
141 222
134 895
165 047
222 321
122 669
9,0%
Takarmánynövények
34 957
24 996
31 574
31 148
29 332
40 229
34 957
35 351
35 138
47 471
34 659
2,6%
Kertészeti termékek összesen
256 582
256 727
274 172
260 662
294 308
251 658
212 476
267 985
281 477
295 409
262 800 19,4%
Zöldség-gyümölcs összesen
155 203
142 732
153 965
140 014
155 884
164 967
149 827
198 487
193 152
214 110
164 637 12,1%
Zöldségek
105 962
88 261
108 511
102 629
110 945
114 413
102 343
137 059
146 867
148 234
114 586
8,4%
Gyümölcsök
49 241
54 471
45 454
37 385
44 939
50 554
47 484
61 428
46 285
65 876
50 051
3,7%
Ültetvények és virágok
32 743
45 231
41 256
50 989
45 050
37 241
29 332
21 293
28 486
29 380
35 460
2,6%
Faiskolai termékek
7 241
14 156
13 731
14 417
12 524
13 443
6 977
7 157
9 045
9 317
10 629
0,8%
Virágok, dísznövények, karácsonyfa
10 063
9 658
12 038
10 504
10 678
13 489
12 266
9 973
9 772
10 288
10 720
0,8%
Telepítések
15 439
21 417
15 487
26 068
21 848
10 309
10 088
4 164
9 669
9 775
14 111
1,0%
Szőlő összesen
25 223
40 775
49 181
42 313
67 877
20 943
13 320
21 698
25 648
25 627
32 957
2,4%
Étkezési szőlő
2 363
1 992
3 057
2 515
1 819
1 916
1 910
1 926
2 530
2 566
2 257
0,2%
Egyéb szőlő a)
22 860
38 783
46 124
39 799
66 058
19 028
11 409
19 772
23 118
23 061
30 700
2,3%
45 503
26 981
24 582
31 270
27 120
31 091
2,3%
Bor
..
..
..
..
..
Burgonya (vetővel együtt)
43 413
27 989
29 770
27 346
25 497
28 507
19 997
26 507
34 191
26 292
29 746
2,2%
Egyéb növényi termékek
5 965
9 989
5 679
4 348
4 604
12 297
7 639
8 489
9 656
8 428
7 358
0,5%
Növénytermesztési és kertészeti termékek
594 204
625 165
687 494
687 023
703 148
957 436
822 509
880 788
979 831 1 170 906
787 563 58,0%
Állatok
300 544
353 252
446 790
434 998
365 918
362 929
368 258
371 657
374 264
420 636
375 427 27,6%
25 287
26 154
25 378
24 565
21 838
26 675
31 688
33 405
29 114
29 640
152 732
184 061
249 018
231 823
180 975
173 051
169 563
185 092
166 540
181 017
Szarvasmarha Sertés
27 248
2,0%
186 396 13,7%
Ló
2 247
611
1 391
875
365
557
453
703
699
696
890
0,1%
Juh és kecske
7 558
9 660
12 044
9 534
10 924
13 090
13 607
13 572
13 973
12 696
11 245
0,8%
106 759
126 080
149 852
160 403
143 221
140 037
144 435
131 605
155 708
188 659
Baromfi Egyéb állatok Állati termékek Összes tej
141 835 10,4%
5 960
6 686
9 107
7 798
8 594
9 519
8 513
7 280
8 230
7 929
161 049
190 150
213 098
223 715
217 676
178 929
185 354
194 039
192 615
219 250
194 925 14,4%
7 814
0,6%
116 326
128 851
142 474
147 232
144 288
117 322
127 046
135 176
127 611
144 589
131 054
9,7%
Összes tojás
31 375
47 635
53 359
51 070
45 252
41 798
37 281
42 456
49 238
52 055
44 786
3,3%
Egyéb állati termékek
13 348
13 663
17 264
25 413
28 136
19 810
21 027
16 407
15 765
22 606
19 084
1,4%
376
277
491
438
581
751
574
406
473
602
495
0,0%
12 972
13 387
16 773
24 975
27 555
19 058
20 454
16 001
15 292
22 004
18 589
1,4%
461 593
543 402
659 888
658 713
583 594
541 858
553 612
565 696
566 879
639 886
Nyers gyapjú Egyéb állati termékek Élő állatok és állati termékek Mezőgazdasági termékek összesen
570 352 42,0%
1 055 798 1 168 567 1 347 382 1 345 736 1 286 742 1 499 294 1 376 121 1 446 484 1 546 168 1 810 792 1 357 866 100,0%
Mezőgazdasági szolgáltatások
68 328
63 319
78 134
82 762
76 720
96 428
100 840
95 127
86 358
110 264
83 331
Másodlagos tevékenységek
41 354
50 909
57 602
53 493
51 951
50 512
39 857
44 233
47 078
46 695
48 123
Mezőgazdasági kibocsátás összesen
1 165 479 1 282 795
1 483 117 1 481 990 1 415 413 1 646 234 1 516 818 1 585 844 1 679 604 1 967 751 1 489 320 forrás: KSH
2008. évi zöldség-gyümölcs ágazati árumérleg Produce balance of the fruit and vegetable sector in 2008 1000 tonna
Frisspiaci
Tartósított
Hűtőipari
Szárítóipari
Összesen
%
Import áru
434,1
175,8
34,6
18,6
663,2
35,6%
Belföldi áru
815,0
118,3
15,4
1,8
950,4
51,0%
Belföldi áru alapanyagigénye
881,1
229,2
26,8
8,0
1 145,1
42,7%
1 249,1
294,0
50,0
20,4
1 613,6
86,7%
Export áru
301,7
475,1
114,3
20,3
911,3
49,0%
Export áru alapanyagigénye
326,1
920,7
199,8
90,2
1 536,8
57,3%
Áruvá-készítési veszteség
90,5
556,6
97,0
76,1
820,2
30,6%
Összes hazai áru
1 116,7
593,4
129,6
22,1
1 861,7
100%
Összes hazai alapanyag
1 207,2
1 149,9
226,6
98,2
2 681,9
100%
Hazai alapanyag megoszlása
45,0%
42,9%
8,4%
3,7%
100,0%
Belföldi árufogyasztás
zöldség-gyümölcs jelentés
2
fruit & vegetable report
PIACI KÖRKÉP
–
MARKET REVIEW
2008. év végén hazánkba is begyűrűződött gazdasági válság nagy hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaság valamennyi piaci szereplőjére. A hazai zöldség-gyümölcságazatban a termelői oldalon 2009.év elejétől a forint gyengülése mellett egy 6-8%-os inputanyag áremelkedéssel kellett számolni, egyes anyagok esetében nem volt ritka a 20%-os emelkedés sem. A hazai zöldség-gyümölcstermékek termelői ára az előző évhez viszonyítva több terméknél is csökkent, amit tovább fokozott a kifizetések szokásosnál is hosszabb elhúzódása, így a termelők komoly likviditási nehézségbe kerültek.
kolatlanul magas költség hárul a víz felhasználójára. Ez vitathatatlan versenyhátrányt okoz az Európai Unió többi tagállamában termelő gazdákkal szemben. A magyarországi termálvízkincs – mint potenciális energiaforrás – a magyar zöldségtermesztés fejlesztésének egyik meghatározó elme kellene legyen, azonban a hatályos jogszabályi környezet nem kedvez a geotermikus energia hasznosításának. Az ipari zöldségfélék jövőjét a nyersanyag színvonala fogja meghatározni. A jövőben el kell kerülni az elmúlt években gyakran tapasztalat 50–100 %-os termelési volumen ingadozást – mert ennek kezelése feldolgozói oldalon szinte lehetetlen így minden esetben piaci zavarokat okoz – és törekedni kell a nagy mennyiségben is egységes, jó minőségű, és a világpiaci árakkal is versenyképes nyersanyag előállítására. Ehhez a termesztéstechnológia folyamatos fejlesztése szükséges (fajták, öntözés), ezzel biztosítva a tervezhető, stabilan magas hozamokat. A termelői oldal fejlesztése mellet a feldolgozói oldal korszerűsítése sem maradhat el, aminek a magasabb hozzáadott értékű áruk versenyképes előállítását kell szolgálnia. A fejlesztéseken túl a jövőben szükséges a piaci szereplők integrációjának erősítése is.
A magyar élelmiszerkereskedelem gyors ütemű változása 2008 és 2009.évben is megfigyelhető volt. Évről évre egyre erősödik a modern bolttípusok súlya, ennek következtében tovább koncentrálódik mind a forgalom, mind pedig a bolthálózat. Magyarországon a hipermarketek 30%-os, a diszkont üzletek 19%-os, a szupermarketek pedig 11%-os részarányt képviseltek 2009-ban. A magyar tulajdonú üzletláncok 28%-kal részesedtek a hazai kiskereskedelmi forgalomból, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedőnek számít. A gazdasági válság a feldolgozó ipart sem kerülte el. Jelentősen emelkedtek az inputanyagok költségei, emellett szigorodtak a hitel felvétel feltételei is. A fogyasztás csökkenése, az értékesítési csatornák beszűkülésé, valamint az előző évben már felhalmozott, eladatlan nagy készletek miatt a feldolgozó iparban komoly készletfinanszírozási probléma merültek fel 2009. évben. A válság hatására meghirdetett kedvezményes kamatozású, állam által támogatott forgóeszközhitelek az adminisztratív nehézségek és a magas fedezet szükséglet miatt a tapasztalatok alapján csak jelentős késéssel tudták orvosolni a finanszírozási nehézségeket. Ezeknek a forgóeszközhiteleknek a lehívása lehetőséget teremthet a még ki nem fizetett nyersanyagtételek értékének mielőbbi rendezésére.
Zöldség-Gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Fruit and Vegetables production in Hungary last years 3 500
Szabadföldi zöldség
1.000 tonna
3 000
A 2009. év első félévében az EMVA-ból finanszírozott, 2008. évben meghirdetett kertészet korszerűsítése pályázat kedvezőtlen bírálati eredményei tartották „lázban” az ágazat szereplőit. A benyújtott fejlesztési pályázatoktól a szakma többek között a hajtatásban előállított termékmennyiség megduplázásának lehetőségét várta. A 2008.évi kertészet korszerűsítése jogcím összességében azonban nem váltotta be a hozzáfűzött fejlesztési reményeket, mivel a 24 milliárd Ft-os támogatási igénnyel szemben csak 12 milliárd Ft-ot hagyott jóvá az MVH.
2 500 2 000
768
790
484
465
H ajtatott zöldség és gomba
1 007 824
1 500
447
742 405
1 000
Gyümölcs
1 540 1 612 1 472
500
414
442 443
930 403
893 375
1 060
1 275 1 309 1 332 1 159
2005
2006
0 2002
2003
2004
2007
2008
2009
Zöldség ágazat
Gyümölcs ágazat
Az egyes zöldségfélék magyarországi átlaghozamai az elmúlt években az Európai Unió többi zöldségtermelő tagállamaihoz viszonyítva többnyire a középkategóriában helyezkedtek el, ami összességében versenyhátrányt okozott. Az elmúlt 4-5 évben a hazai zöldségtermesztésben gyakran tapasztalható volt és komoly problémát jelentett a hozamok évenkénti hullámzása, ami többek között a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnológiai eltérésekre, az öntözés nem megfelelő szintjére vezethető vissza. Ezek a tényezők az árutermelő gazdaságokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek évenkénti eredményei között nagy eltérések voltak. Az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban és 2009-ben – a vártnál sokkal lassabb ütemben – megindult fejlesztések az intenzív termelés erősödését vetítik előre. A nemzetközi és a hazai termelési és piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a magyarországi zöldségvertikum versenyképes működéséhez a már megkezdett fejlesztések fokozása nem elég, emellett elengedhetetlen többek között a termeléshez kapcsolódó vízgazdálkodás illetve energia felhasználás szabályainak a felülvizsgálata is.
A 2007. évi országos fagy és a tavalyi rossz piaci évet követően nagy várakozásokkal és reménnyel fogott hozzá az idei szezon előkészületeihez minden gyümölcstermelő. A téli hőmérsékleti minimumok és a kora tavaszi felmelegedés fagyérzékenységet növelő kockázata elmaradt és sokan szemlélték optimista módon a kedvezőnek látszó termőrügy-berakódottságot szinte minden gyümölcsfajnál. A korai kitavaszodást gazdag, gyors virágzás követte, melyet megelőzően is rendkívül száraz időjárás volt, alacsony páratartalommal, légköri-aszály jeleket is hordozó momentumokkal, ami egy szokatlanul gyors virágzáslefutást eredményezett. Cseresznyéből, meggyből fajtánként és termőhelyenként, kertenként jelentős mértékben eltérő, de összességében gyengébb kötődés következett be, kajsziból, őszibarackból érdekes módon egészséges magkezdeményekkel egy túlzott gyümölcskötődést tapasztaltunk. Ez olyan mértékű volt, hogy sok helyen kétszer-háromszor kellett ritkítani a kereskedelmi gyümölcsméret eléréséhez. A bogyósok közül a gyenge kondíció miatt ribiszkéből is, málnából is az átlagosnál kevesebb gyümölcs kötődött. A szilvaültetvények, a dióskertek gyümölcskötődés is átlag alatti volt. A körte természetesen tájanként, kertenként, fajtánként eltérően közepes vagy gyenge termésszint alakult a gyümölcskötődés elbírálható időpontjában.
Az elmúlt években tapasztalható, a globális felmelegedéssel összefüggő időjárás változás egyre jobban megköveteli a zöldségnövények öntözését. Azonban a magyar vízügyi szabályozás ezt nem minden területen teszi lehetővé vagy ahol a jogszabály lehetőséget ad rá, ott indo-
zöldség-gyümölcs jelentés
3
fruit & vegetable report
Az alma termőtájanként, fajtánként, kertenként, kertrészenként nagy szórással eltérően közepesnél gyengébb kötődést mutattak. A Jonagold kifejezetten keveset mutatott, a Golden, a Jonathan és Red Delicious is alulmúlta az előző évet.
A hűtő- és konzervipar termékszerkezetének egyszerűsödésével a készáruvá elkészített bogyósgyümölcsök csökkentek a legjelentősebben (15-20 ezer tonnával), de emellett a feldolgozott gyökérzöldségek (8-12 ezer tonnával), a vöröshagyma (8-9 ezer tonnával), valamint a paradicsom (6-8 ezer tonnával) csökkenése is meghatározó volt. Ezeknek a kiesett termékeknek az összértéke 15-20 milliárd forint között mozog.
A száraz tavasz felnagyította a gyümölcstermő növények igényétől eltérő, rosszabb vízellátás problémáit, a gyümölcsültetvények öntözhetőségének és öntözöttségének hiányát. A gyümölcskezdemények sejtgyarapodásának fázisában a relatív vízhiány folytatódott, egészen a kajszi-zsendülés kezdetéig és gyümölcsméret-gondokat okozott a cseresznye, a szabadföldi szamóca, a málna, a piros ribiszke, a meggy fajoknál, számos szilvafajtánál és az almánál is. Számos szakember véleménye megegyezik abban, hogy az idén tapasztalható nagymértékű napégés az almagyümölcsökön szintén a vízhiány számlájára írandó, és csak ott tudták elkerülni, ahol a fák napi vízfogyasztását, elpárologtatását naponta képesek voltak pótolni elegendő öntözővízzel.
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a piaci lehetőségek bővülésén túl számos problémát is hozott a hazai hűtő- és konzerviparnak. Az Európai Unión belüli szabad kereskedelem hatására új piaci szereplők jelentek meg, akik kihasználva a hazai fogyasztók árérzékenységét olcsó termékkel árasztották el a kereskedelmi láncokat. Ez egyaránt negatív árversenybe kényszeríti a hazai termelőket és feldolgozókat, aminek hatására napjainkra már a termelői ár, a beszerzési ár és a bolti ár között semmilyen ésszerű összefüggést nem lehet felfedezni. Ez mind a termelőknél, mind pedig a feldolgozóknál jelentős profitvesztést okoz. A hűtő- és konzervipari aktív külkereskedelmi tevékenységével (export 400–410 millió euró) magyarázható, hogy a forint árfolyam ingadozása nagyon befolyásolja teljesítőképességét. Az árfolyam ingadozásból származó termelési költségek növekedését a külpiacokon az erős árverseny miatt nem lehet érvényesíthetni.
A hősokk mellett a fenológiai fázisokhoz kötődő, s azok hosszúságát meghatározó hőösszeg, a magas napi középhőmérsékletek miatt az egyébként jelentősen eltérő fajták érési idejének „összecsúszását” eredményezte. Az ország meteorológiai térképét elemezve megállapítható, hogy az átlagos éveknél jelentősen gyakoribb és számos helyen többszöri jégverés fordult elő, mely a nyomott piaci helyzetet tovább nehezítette.
A hazai élelmiszer vertikumot egységesen sújtja a 2007. évi mezőgazdasági „árrobbanás” gazdasági következménye. A mezőgazdasági nyersanyagok 2007. évi áremelkedése magával hozta az inputanyagok és a szolgáltatások árának emelkedését is. Annak ellenére, hogy a nyersanyagok árában 2008. évben csökkenés történt, az inputanyagok és a szolgáltatások árában nem volt korrekció. A 2008. év végén indult gazdasági válság ezt a kedvezőtlen helyzetet tovább torzította. 2009. évben az inflációt lényegesen meghaladta a termelési költségek növekedése, ami fogyasztói árszintnövekedést tett volna indokolttá, azonban a világpiacon a fogyasztás csökkenése miatt több meghatározó termék esetében is árcsökkenés volt tapasztalható.
A növényvédelemben gondot okozott a gombás megbetegedések agresszivitása, az új moníliafaj terjedése, az új kártevőként jelentkező amerikai cseresznyelégy-faj, a vértetű, a kagylós pajzstetű felszaporodás. Fokozta problémáinkat a számos, korábban eredménnyel használható „zöld és sárga” növényvédő szerek használatának az EU által történő korlátozása, betiltása. Az idei évi piaci kilátásainkat a bevezetőben említetteken kívül nem elsősorban a kereslet és kínálat egyensúlya, vagy az arra való törekvés, hanem főként szubjektív tényezők alakították, növelve a termelők és minden magyar piaci szereplő kiszolgáltatottsági érzését. A 2009. évi szezonban elfogadhatónak csak a kifogástalan minőségben és a legkedvezőbb gyümölcsmérettel kínált hajtatott és korai szamóca, a korai és középérésű cseresznye (elsősorban export-relációban), az étkezési, egalizált csomagolású, export meggy első fele, a korai szilvák, az étkezési piaci célú méretes kajszi az egész szezonját, a közép-kései és kései színes méretes őszibarack és a megfelelő gyümölcsméretű körte piacát ítélhetjük sikeresnek.
Zöldség-gyümölcs termelői árindex előző év=100 (%) Fruit and vegetable producer price index, previous year = 100% 160
Zöldségfélék
150
Gyümölcsfélék
140 130
Sajnálatos módon folytatódott a kompótmeggynek, a lémeggy második felének, a középérési és kései szilvának, az átlagos minőségű étkezési almának és az ipari gyümölcsöknek, különösen az ipari almának a mélyrepülése, piaci krízise. Elfogadhatatlan, hogy a krízishelyzet kezelésére sem az Európai Uniónak, sem az EU-korlátok miatt a magyar agrártárcának nincs működőképes kríziskezelő rendszere. Meggyőződésünk, hogy a megoldáshoz nem kerülhető meg az EU-ban 1997-ben e problémák megoldására hozott intézkedés, mely a valóságos piaci igények és az ültetvények felületének harmonizálására dolgozott ki minden akkori tagállam számára pályázható megoldási segítséget. A 27 tagúvá bővült EU gyümölcspiacán anarchikus helyzetet teremtett az áruk szabad áramlása elvét követő, tréfásan alacsony áron történő múlt évi tárolt, dél-tiroli, osztrák, német alma korlátok és árszabályozás nélküli ráengedése a szüreteleji, friss étkezési gyümölcspiacra. Ezt magyar részről nem tarthatjuk európai megoldásnak.
120 110 100 90 80 70 60 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009*
forrás: KSH
Szabadföldi zöldség-gyümölcs termelésünk elhelyezkedése Location and importance of Hungarian outdoor f&v production
Trendek a feldolgozóiparban Az egzakt becslésekre és számításokra alapozott árumérleg alapján a Magyarországon termesztett évi 1100-1500 ezer tonna zöldséggyümölcsből 550-750 ezer tonnányi, megközelítőleg 45-50 milliárd forint értékű nyersanyag kerül feldolgozásra, amiből az ipar évente 130-135 milliárd forintnyi készterméket bocsát ki. Összességében megállapítható, hogy a hűtő- és konzervipar termelése csökkent, termékszerkezete egyszerűsödött. Kiemelve a hűtőipart, az elmúlt években igen jelentős visszaesés volt tapasztalható – több gyár bezárása miatt – aminek hatására a korábbi 230-260 ezer tonna hűtőipari termék helyett 2009. évre 170-180 ezer tonna készáru becsülhető.
zöldség-gyümölcs jelentés
nem jelentős
4
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
ZÖLDSÉGFÉLÉK
–
VEGETABLES I. o. HE paprika heti nagybani piaci átlagárai
paprika
Weekly average wholesale prices for I. class hot peppers Ft/db
A 2009. évi hazai paprikatermőterület összesen 5180 ha volt (1400 ha szabadföldi, 2000 ha fűszerpaprika és 1780 ha hajtatott paprika).
120
A hajtatott paprika termőterülete az előző évihez hasonlóan alakult, de átrendeződés történt a TV paprika termőterületének rovására, főként a másodnövényként termesztett, nyári ültetésekben. A hegyes-erős paprika termőterülete növekedett és kismértékben a kápia paprikáé. Ez évben több területen komoly gondot okozott a TSW és a TMV vírus fertőzés.
100 80 60
A TV paprika piaca januártól június végéig jobban húzott, mint az előző évben, de július–szeptember között piaci gondok jelentkeztek, amit elsősorban a német piacaink keresletcsökkenése okozott. Ennek hatására az árak 10-15%-kal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi évben. Ez a nyomott piaci ár tovább romlott október folyamán, mind a belföldi, mind az exportpiacainkon. Ez a folyamat az érezhető keresletcsökkenés mellett a kedvező időjárás miatt lehetővé vált szabadföldi paprika szokásosnál hosszabb idejű termesztésével is magyarázható.
Hajtatott Paprika
1.000 tonna
250
185
100 50
170
155
150
173
144
145
52 69
26
30
23
32
10
50
42
40
55
11 49
15
48 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0 2002
2009.
A magyar fűszerpaprika ágazat komoly problémákkal küzd, az eltartó képesség évek óta hektikusan változik, amelynek megoldására gyökeres átalakulások szükségesek. Meghatározó problémák a magas termelési költségek, az olcsó import erős nyomása, valamint a fűszerpaprika őrlemény piacának nehéz átláthatósága. A magyar fűszerpaprika termésből éves szinten 2500-3000 tonna őrlemény készül, aminek egyes becslések szerint közel 50%-a fekete kereskedelmen keresztül jut el a fogyasztókhoz. Az ágazat számára megoldást jelenthet a magasabb termésátlagot produkáló új fajták használata, az aktív technológiai fejlesztés, az eredetvédelem, valamint a minőségbiztosítás megerősítése.
300
178
2008.
A fűszerpaprika hazai termőterülete 2009. évben 2000 ha körül alakult, ami 800 ha-os bővülést jelent a tavalyi évhez képest. Az átlagtermés becslések szerint 7,5-8 tonna/ha körül mozgott, azonban ez nagy szélsőségeket takar. Extenzív termelésben – a fűszerpaprika termelés 70%-a – 6-7 t/ha, a félintenzív technológia mellett 12-15 t/ha, míg intenzív technológia mellett 17-20 t/ha átlag terméshozamokat lehetett elérni. A fűszerpaprika állományt országos szinten a nyár folyamán erőteljes vírusos fertőzés érte – dohánymozaik vírus –, ami miatt minőségi romlás következett be. Ennek következtében a kézi szedésű fűszerpaprika átlag felvásárlói ára 100 Ft/kg, míg a gépi betakarítású paprika ára átlagosan 84-86 Ft/kg volt.
350
150
2006. 2007.
forrás: AKI PÁIR
Sweet pepper production in Hungary last years
200
20
hetek / weeks
Paprikatermelésünk alakulása az elmúlt években
Fűszerpaprika
2005.
0
A hegyes-erős paprika piacát augusztusig kiegyensúlyozott kereslet jellemezte, a múlt évinél 5%-kal magasabb árakkal, majd ezt követően szeptember – október folyamán ennél a terméknél is túlkínálat alakult ki, ami értékesítési gondokat okozott a termelőknek. A kápia paprika számára rendkívül rossz volt a 2009. évi szezon. Júliustól – októberig mintegy 25-30%-os árcsökkenés alakult ki, melynek oka az exportpiacok (főként német) kereslethiánya alakított ki, mivel e termék 7075%-a általában exportra kerül, főleg német piacokra.
Szabadf. Paprika
40
48
Szabadföldi paprikatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian outdoor paprika production
I. o. TV paprika heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class white peppers Ft/kg 900
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
800 700 600 500 400 300 200 100 0
hetek / weeks nem jelentős
forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
5
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
paradicsom Paradicsomtermelésünk alakulása az elmúlt években Tomato production in Hungary last years
Az európai friss étkezési paradicsom termelésben meghatározó szerepet játszó spanyol termelés 2009. évben 10-15%-os visszaesést mutat. Az almériai termelők jelentős része tért át más zöldségféle hajtatására, vagy hagyott fel a termeléssel. Szemben több más paradicsomtermelő régióval, itt a bogyósan szedett paradicsomok aránya növekedett a fürtöshöz képest.
400
Hajtatott Paradicsom Ipari Paradicsom
1.000 tonna
350
A hajtatott paradicsom hazai piaca augusztusig kiegyensúlyozott volt, az árak 5-7%-kal magasabbak voltak a múlt évinél, majd szeptembertől a hazai termékek és a jelentős import túlkínálat miatt az árak nagyot zuhantak és a tavalyi árnál 25-30%-kal alacsonyabb szinten mozogtak. A fürtös paradicsom termesztése tovább növekedett és megközelítette a teljes mennyiség 25-30%-át.
300
104
250 200
100
102
132
150
102 236
100 50
Nemzetközi szakérők az ipari paradicsom 2009. évi összmennyiségét világviszonylatban 40,3 millió tonnára becsülik, amely 10,3%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A legnagyobb ipari paradicsomtermelő országok rangsorában jelentős átrendeződés nem történt 2008. évhez képest, 12,2 milliós termésmennyiségével továbbra is Kalifornia a világ legnagyobb paradicsomtermelője – az összes termés 30% itt terem – ezt követi Kína 7,4 millió tonnával – 18%-os részesedéssel – a harmadig pedig Olaszország 5,2 milliós – 13%-os részesedéssel – termésmennyiséggel. A világpiacon meghatározó szerepet tölt még be Spanyolország (6%), Irán (4,6%), Törökország (4,2%) illetve Brazília (3%) is. 2009. évben az első három nagy termelő országban két-számjegyű, átlagosan 13%-os növekedést prognosztizáltak a szakértők 2008. év terméshez képest, de az igazán nagy mennyiségi bővülést, több mint 38%-os növekedést Spanyolország termelésére jelezték.
149
130
108
93 137 71
98
115
2006
2007
83
110
0 2002
2003
2004
2005
2008
2009
Szabadföldi paradicsomtermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian outdoor tomato production
2009. évben drasztikus visszaesés figyelhető meg Törökországban ahol a mennyiség a tavalyi 2,7 millió tonnáról 1,6 millió tonnára esett vissza. Az idei évben nemzetközi szinten megtermett magas termésmennyiség előre vetítette a paradicsomsűrítmény árának csökkenését, ami az októberi adatokat megvizsgálva be is következett. Az ipari paradicsomsűrítmények világpiaci ára átlagosan 27%-kal esett vissza az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Az árcsökkenés a kínai (36%-os) sűrítmény vonatkozásában volt a legnagyobb, aminek ára a tavalyi évhez képest magas termés-mennyiség hatására a 1050 €/t szintről 615 €/t szintre csökkent. Arányaiban közel azonos csökkenést mutattak ki az olasz paradicsomkonzerv illetve a spanyol (25%-os) sűrítmény árában. 2009 októberében átlagosan az előbbiért 400 €, az utóbbiért 780 € fizetek tonnánként. Fontos azonban kiemelni, hogy az ipari paradicsom támogatási rendszerének 2007. évi módosítása a tavalyi évben egyes termékek esetében közel 50%-os áremelkedést indukált, így várható volt a piacon egy árkorrekció. Az idei év árait a 2007. év értékesítési áraival összehasonlítva kedvezőbb képet kapunk, 2009-ben az egyes ipari paradicsom alapanyagú termékek értékesítési ára átlagosan 8-10%-kal volt magasabb a 2007. évihez képest.
nem jelentős
jelentős
igen jelentős
I. o. paradicsom heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class tomatoes Ft/kg
Magyarországon a szakértők véleménye szerint az ipari paradicsom termelők jó évet zártak, ami a termelési és az értékesítési adatokban is megmutatkozik. Becslések alapján a termőfelület a tavalyi 1300 ha-ról 2009. évre 1510 ha-ra növekedett, amiből 161 ha megsemmisült. A megmaradt 1349 ha-on 110 413 tonna ipari paradicsomot takarítottak be. A tavalyi 63,8 t/ha országos átlagterméshez képest az idén közel 82 t/ha-os rekordtermést takarítottak be, de intenzív kultúrában nem volt ritka a 110 t/ha sem. A hazai termelési költségek átlagosan 1,2-1,5 millió forint között mozogtak. A hazai értékesítési ár a minőségi prémiumok függvényében 19-22 forint körül alakult kg-onként.
1000
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
900 800 700 600 500 400 300 200
Az ipari paradicsomtermelésben az elmúlt években kedvező irányú, innovatív fejlődés indult el, ami az ágazatban dolgozó szakemberek aktív tevékenységének pozitív eredménye. A vertikum működése összességében optimista jövőképet mutat, azonban egyre inkább felértékelődnek a termelők, a kereskedők és a feldolgozók közötti kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok.
zöldség-gyümölcs jelentés
kevésbé jelentős
100 0
hete k / w ee ks forrás: AKI PÁIR
6
fruit & vegetable report
dinnyefélék
Augusztus első felétől a felmerült belföldi dinnyefogyasztási igényeket valamint az export érékesítésnél korábban vállalt dinnye szállítási kötelezettségek nagy részét csak importból lehetett fedezni.
Az Európai Unió mediterrán országainak dinnyepiacát 2009. évben a nagy termésmennyiségből adódó alacsony árak és eladhatatlan tételek jellemezték. Spanyolországban az optimális időjárás az átlagostól jóval magasabb dinnyetermést eredményezett, azonban a korai érésű dinnyék későn, míg a későbbiek a vártnál korábban értek be, így a teljes termés szinte egyszerre jelent meg a piacon. A hirtelen felgyülemlett mennyiséget az export piacokon sem sikerült levezetni, mert a célországokban – elsősorban a kelet európai országokban – a 2008. évi gazdasági válság jelentős fogyasztáscsökkenést okozott. A spanyol dinnyepiac június végére összeomlott, aminek hatására az utóbbi évek legalacsonyabb árai mellett a bizományos értékesítés jellemezte a piacot. A spanyol piaci krízis erősen hatott a görög és az olasz piacokra is, ahol szintén az önköltséghez közeli vagy még annál is alacsonyabb felvásárlási árak alakultak ki. A kedvezőtlen piaci helyzet országtól függően csak augusztus elején-közepén rendeződött, ami egy enyhe „keresleti” piac kialakulásában nyilvánult meg. Magyarországon a görögdinnye termőterülete az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, ami 2009. évben is folytatódott. A magyar görögdinnye termőterülete 6500 ha volt – ebből oltott 1200 ha –, ami átlagosan 7%-os csökkenés a 2008. évi adatokhoz viszonyítva. A csökkenés elsősorban az elmúlt években tapasztalt alacsony termelői árból származó termelési kedv csökkenésével hozható összefüggésbe. A kiemelt termőtájak közül Békésben 3000 ha-on; Szabolcsban 1200 ha-on; Hajdúságban 150 ha-on; Jászság-Heves környékén 950 ha-on; Tolnában 600 ha-on, Ormánságban 200 ha-on termesztettek görögdinnyét. Emellett még mintegy 200 ha „szórvány” dinnyetermő terület volt. A teljes termőfelületből megközelítőleg 100 ha magnélküli és 1900 ha szabad elvirágzású dinnyefajta volt. Az elmúlt évekhez képest 2009-ben több száz hektárra bővült a szedett magból történő termesztés.
Dinnyetermelésünk alakulása az elmúlt években Melon and watermelon production in Hungary last years 300
Görögdinnye
1.000 tonna
250
jelentős
14
13
15
185
167
152
153
2005
2006
2007
12
216
208
174
50 0 2002
2003
2004
2008
2009
Annak ellenére, hogy a 2009. évben a termelési és kereskedelmi folyamatok az Európai Unió nagy görögdinnye termelő tagállamaiban nem voltak kedvezőek, Magyarországon az előző években tapasztalt, jelentős árcsökkenést eredményező piaci „krízishelyzet” nem alakult ki. Ennek egyik meghatározó oka, hogy 2009-ben a magyar dinnye ágazatban érdekelt piaci szereplők – kereskedők és nagyobb termelők – egységes fellépésre szánták el magukat, és a mindenkori piaci anomáliák megelőzése és eredményes megoldása érdekében megalakították a Magyar Dinnye Szövetséget. A szakmai összefogás eredményeként 2009-ben sikerült a spekuláns „nepper” kereskedők árletörő tevékenységét visszaszorítani, és így az exportra kerülő görögdinnye az értékesítési időszak alatt – a 2008. évnél kedvezőbb – 38-42 forint/kg-os termelői áron maradt. Az Európai Unióban 2008-ban 2,4 millió tonna sárgadinnyét termesztettek, aminek közel felét (48%) Spanyolország állította elő. A második legnagyobb termesztő ország Olaszország – 26%-os részesedés –, míg a harmadik Franciaország – 14%-os részesedés – volt. 2008-ban a belföldi sárgadinnye termés mellé az Unióba nagyobb mennyiségű import érkezett Közép-Amerikából (~100 ezer tonna), Marokkóból (~47 ezer tonna), valamint Nyugat-Indiából (~15 ezer tonna). Magyarországon 2009-ben megközelítőleg 750 ha sárgadinnyét ültettek, ami 11%-os felületcsökkenést jelent az előző évhez képest. 2009. évben tapasztalt időjárás a sárgadinnye termesztésnek nem kedvezett, 20%-os terméskiesést okozott és alacsonyabb minőséget eredményezett. A Spanyolországból érkező nagy mennyiségű, olcsó import hatására 2009-ben a termelői árak fajtától függően 20-30%-kal voltak alacsonyabbak a 2008. évhez képest. Zöld húsú esetén 120-150 Ft/kg, míg sárga húsú esetén 100- 120 Ft/kg között mozgott 2009-ben a termelői ár. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az egy főre eső sárgadinnye fogyasztásunk 1,6 kg-on stagnál, ami jóval elmarad az EU 5,2 kg-os átlagától.
igen jelentős
I. o. görögdinnye heti nagybani piaci átlagárai
Magyarországon a csapadékszegény, meleg időjárás hatására sokkal rövidebb indára, kevesebb darabszámot és mennyiséget neveltek a dinnyetövek, így 2009.évben az országos görögdinnye termés nem érte el a 170 ezer tonnát, és az egy hektárra vetített átlagos termésmennyiség is csak 26 tonna körül alakult. A pontos mennyiség meghatározását nagyban megnehezíti a dinnye értékesítésben is tapasztalható, az elmúlt években egyre nagyobb értéket képviselő – a dinnyevertikumban akár 40% is lehet – számla nélküli „fekete” kereskedelem. Országos viszonylatban megállapítható, hogy 2009. évben magasabb termés mennyiséget csak az első szedési hullámban sikerült leszüretelnie a termelőknek, a második és harmadik hullám nagyon alacsony hozamot produkált, vagy egyáltalán nem adott termést. Az alacsony termésmennyiség ellenére a hazai dinnye átlagos minősége még a szokásosnál is jobb volt. A betakarítási szezon a meleg időjárás hatására a megszokottól 2 héttel korábban, június elején elindult és az alacsony termésmennyiség eredményeként augusztus elején véget is ért.
zöldség-gyümölcs jelentés
12
243
Dinnyetermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
kevésbé jelentős
15
14
150 100
Location and importance of Hungarian watermelon production
nem jelentős
200
Sárgadinnye
11
Weekly average wholesale prices for I. class watermelons Ft/kg 140 120 100 80 60 40 20 0
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
7
fruit & vegetable report
káposztafélék
Szabadföldi káposztatermelésünk alakulása az elmúlt években Open field Cole crops production in Hungary last years 100
A hajtatott káposztafélék közül a fejeskáposzta termőterülete valamelyest csökkent 2008. évhez képest. Piaca kiegyensúlyozott volt május 20-ig, majd ezt követően a fátyolfóliás területekről bejövő termésnél már értékesítési gondok jelentkeztek és alacsony árak alakultak ki.
90
Fejes káposzta
Kelkáposzta
80
1.000 tonna
A kínai kel területe 13%-kal növekedett, ami főként a fátyolfóliás területek növekedéséből adódott. Rendkívül rossz piac alakult ki, az árak mintegy 40%-ot estek az elmúlt évhez képest. Ennek okai egyrészt a spanyol termés késésével, a lengyel ULO tárolókból történt március – áprilisi nagy mennyiségű kitárolással és értékesítéssel magyarázható, de közrejátszott az általános fogyasztáscsökkenés is, akit a salátafélék térhódítása generál. Ezen kívül az elmúlt évek jó jövedelmezősége miatti terület és kínálatbővülés, valamint a meleg április miatt kialakult minőségi problémák (belső fejbarnulás) is növelték a piaci problémákat.
Karfiol és Brokkoli
70
12
60
10
10
44
45
8 51
15
58
59
52
13
10
50 40
15
44 33
30 20 10
15
17
15
14
16
16
16
17
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0
Hajtatott káposztatermelésünk alakulása az elmúlt években Greenhouse cabbages and salads production in Hungary last years
A karalábé hajtatás további csökkenését figyelhettük meg az idei évben is, amit elsősorban az olasz import nyomása idéz elő. A karfiol korai hajtatása hasonló okok miatt szintén csökkenő tendenciát mutat, de a síkfóliás, a korai szabadföldi és nyári termesztésben növekedés figyelhető meg.
70,0
1.000 tonna
60,0
A szabadföldi káposztafélék hazai vetésterülete az előző évi termőfelülethez képest csökkent. Az inputanyagárak növekedése a palántázott káposztafélék termesztésében is jelentkezett, növekedett az önköltség. Ugyanakkor a termőtájakban jellemző aszályos időjárás hozamcsökkentő hatása az öntözés ellenére is érzékelhető volt. A fejeskáposzta vetésterület csökkenése Európában is tapasztalható jelenség, mely több éve tartó folyamat és valószínűleg nem áll meg. A tendencia részben a fogyasztás csökkenésével részben az intenzív termesztés technológiák termésátlag növelő hatásával magyarázható.
Hajtatott Saláta félék
-
Hajtatott Fejes káposzta
4,7
4,5
18,3
18,0
31,0
33,0
2002
2003
50,0
4,5
40,0
17,0
3,9
4,5
Kínaikel
12,1
13,0
10,8
16,0
17,0
13,5
13,5
14,0
34,0
32,0
33,0
35,0
34,0
35,0
2004
2005
2006
2007
2008
2009
30,0 20,0 10,0 0,0
A hagyományos savanyúságfélék előállítása és fogyasztása csökken. Az új értékesítési és fogyasztási bővítést célzó termékgyártás a „fresh cut” pedig a káposztafélék feldolgozása helyett a salátafélék feldogozására épít. Az utóbbi években fagyasztóiparunk is visszafogta termeltetését, mely különösen a hazai brokkoli, karfiol és karalábé vetésterület csökkenését eredményezte. A szabadföldi káposzta termelésben továbbra is az őstermelők által előállított áru mennyisége a meghatározó, mely szétaprózottan egyszerre több csatornán is megjelenik, de csak ritkán találkozik az áruházláncok koncentrált, egész éves ellátási programot kiszolgáló igényével. Következésképpen évjáratonként többször is előfordul, hogy belföldön az őstermelőknél túlkínálat alakul ki nagy tételű friss vagy betárolt káposztafélékből, melyet a kereskedelem nem érzékel és ezért utat nyitnak az importnak.
I. o. fejes káposzta heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class white cabbage Ft/kg 250
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
200
150
100
50
Szabadföldi fejes káposzta és karfioltermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
0
hetek / weeks
Location and importance of Hungarian outdoor cabbage and cauliflower production
forrás: AKI PÁIR
I. o. karfiol heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class cauliflower Ft/kg 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
hetek / weeks
igen jelentős
forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
8
fruit & vegetable report
Gyökérzöldség termelésünk alakulása az elmúlt években
gyökérzöldségek
Root crops production in Hungary last years 160
A hajtatott gyökérzöldségek termesztése további csökkenést mutatott az idei évben, miközben az import továbbra is magas. A növekvő termelési költségek a hazai gyökérzöldség termesztésben is önköltség növekedést okoztak. Gyökérpetrezselyem termesztésünk évek óta nagyjából azonos vetésterületen folyik, csökkenés elsősorban az ipari célú termeltetésnél tapasztalható.
Petrezselyem Sárgarépa
1.000 tonna
140 120
60
100
45 38
80
42
38
36
60
A gyökér friss piaci hasznosításra történő termesztésénél kialakuló, gyakran extra magas értékesítési árak a növény termesztésére ösztönzik a termesztőket. Hiányhelyzet esetén csak néhány országból (Lengyelország, Szlovákia, Csehország stb.) várhatunk némi importot, melynek árcsökkentő hatása gyengén érvényesül. Mivel az idei évben Olasz- és Franciaországban komoly sárgarépa túlkínálat alakult ki, a dél-magyarországi hajtatásban előállított, csomózott sárgarépa folyamatosan ütközött az olasz és francia importtal. Az eladatlan, friss készletek európai szintű túlkínálatot okoztak, melyek elhúzódott egészen az őszi betakarítások megkezdéséig és hatására tartósan nyomott felvásárlási árak alakultak ki.
40
90 61
70
20
58
68
72
2006
2007
31
34
54
56
2008
2009
0 2002
2003
2004
2005
35,0
Pasztinák
Gumós zeller
Cékla
1.000 tonna
30,0
A hazai termesztésben a termelők nagyobb mértékben használtak sárgarépából konstans fajtákat, mint a megelőző években. Ugyanakkor idén, az utóbbi évek legnagyobb, termelői tulajdonban lévő, feldolgozóipari beruházása valósult meg a szabadszállási Róna Szövetkezetben, mely európai színvonalú előfeldolgozott termékeket, illetve friss piacra kiszerelt prémium árút állít elő. A hazai sárgarépa termesztés egészére sajnos azonban továbbra is az integráció alacsony szintje a jellemző, melyből adódóan kevés az egységes megjelenésű, folyamatosan beszállítható árú a kereskedelmi láncok felé. A magyar feldolgozóipar nyersanyag igénye erősen árfüggő, a hazai termesztésű alapanyag helyett gyakran választja az olcsóbb importot. A folyamat megállítása érdekében elengedhetetlen a hazai termesztési színvonal fejlesztése és a termesztés egyéb körülményeinek javítása.
8,9 25,0
8,6
8,7 6,9
20,0
9,9 15,0
8,2
10,1
10,9
9,3
10,0
12,0
12,5
4,5
5,0
5,0
2007
2008
2009
8,0 10,8
8,7 10,0 5,0
10,5 13,0
11,0
10,0
8,0
9,8
0,0 2002
2003
2004
2005
2006
Sárgarépa termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian carrot production
I. o. sárgarépa heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class carrots Ft/kg 300
2005. 2006.
250
2007. 2008. 2009.
200 150 100 50
nem jelentős
0
hetek / weeks
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
Gyökérpetrezselyem termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
forrás: AKI PÁIR
Location and importance of Hungarian parsley production
I. o. gyökérpetrezselyem heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class parsley roots Ft/kg 1200
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
1000 800 600 400 200 0
hetek / weeks
nem jelentős
forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
9
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
Hagymatermelésünk alakulása az elmúlt években
hagymafélék
Bulb crops production in Hungary last years 160
A tavaszi vetésű vöröshagyma fajtaszerkezetében csökkent a hibridek aránya a konstans fajták javára, mely elsősorban azzal magyarázható, hogy a termelők az inputanyag árak növekedését a vetőmagnál is megpróbálták ellensúlyozni. A tavaszi vetésű vöröshagyma vetésterülete a tavalyihoz képest bővült, elsősorban az extenzív, költségtakarékos irányban. Korszerű, feldolgozó és megfelelő tároló kapacitású (5000 tonna) létesítménnyel továbbra is csak a szabadszállási Róna Szövetkezet rendelkezik, pedig a piac folyamatos kiszolgálása érdekében a többi hazai vöröshagyma termelőnek is célszerű lenne ebben az irányban fejleszteni. A hazai, dughagymáról történő áruhagyma előállítása gyakorlatilag megszűnt. Dughagymáról való termesztés szinte kizárólag házi kertekben történik. A feldolgozóipar kész szárítmányt importál be további felhasználás céljára, mivel a hazai szárítmánygyártás a magas energia árak és kétéves termesztési módból adódó magas termelési költségek miatt gazdaságtalan. A feldolgozóiparnak és a friss piacnak is a világpiaci árakkal is versenyképes, olcsó és jó minőségű nyersanyagra van szüksége, melyet csak a fajlagos költségek csökkentésével lehet elérni. Ehhez a hazai termesztés-tárolás-feldolgozás technológiai színvonalának fejlesztése elengedetlen, mely tervezhetően stabilan, magas hozamot és árumennyiséget biztosít termelőnek és kereskedőnek egyaránt. A magyar vöröshagyma 2009. évben átlagosan 45-50 forint közötti termelői áron került a piacra. A fokhagyma termőterülete valamelyest visszaesett a korábbi évekhez képest, főként az olcsó, de nem olyan jó minőségű kínai fokhagyma beáramlása miatt. A csapadékhiány miatt kevesebb lett a termés is. A minőséget azonban itt sem befolyásolja, a magyar fokhagyma továbbra is kiváló. Ez az a szempont, amellyel versenybe szállhat a behozott kínai termékkel szemben. Az ár a kevesebb termés miatt emelkedett, így az extra fokhagymaért akár 500 forint/kg-ot is fizettek.
Vöröshagyma
140
1.000 tonna
A 2009. év május-június hónapjában értékesített, hazai előállítású áttelelő vöröshagyma kedvezőbb termelői áron értékesült, mint egy évvel korábban. Az állományok egészségesen, jó tőszámmal teleltek. A megtermelt mennyiséget belföldi friss piacon értékesítették. A kora nyári kedvező értékesítési helyzet következtében a 2009-es augusztusi áttelelő vöröshagyma vetésterület növekedett az előző évihez képest.
120
Fokhagyma
3,8 4,5
100
4,2
3,8
80 60
4,0
131 110
40
3,0
3,0
63
61
54
2007
2008
2009
95
93 64
2,8
20 0 2002
2003
2004
2005
2006
I. o. vöröshagyma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class onions Ft/kg
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
160 140 120 100 80 60 40 20 0
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
I. o. fokhagyma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class garlics Ft/kg 1200
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
1000 800 600 400 200 0
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
Vöröshagyma termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Fokhagyma termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Location and importance of Hungarian onion production
Location and importance of Hungarian garlic production
nem jelentős
zöldség-gyümölcs jelentés
kevésbé jelentős
jelentős
nem jelentős
igen jelentős
10
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
nagymagvú zöldségek Csemegekukorica termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Csemegekukorica
Location and importance of Hungarian sweetcorn production
A csemegekukoricát világszinten az elmúlt években 300-350 ezer haon termesztették, a világ két legjelentősebb termelője az USA ~67%os részesedéssel, valamint az Európai Unió ~18% volt, mellettük Kanada (~4%), illetve Thaiföld (~3%) termelése volt kiemelkedő. Az Európai Unió két legmeghatározóbb termelője közel azonos szinttel Magyarország – vetésterület alapján 2002-től első helyen szerepel – illetve Franciaország, amiket sokkal kisebb részesedéssel Lengyelország, Olaszország, és Spanyolország termelése követ. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, kiemelt termesztő körzete Hajdú-Bihar megye, de meghatározó mennyiséget állítanak elő Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A hazai csemegekukorica termés döntő része tartósítóipari (konzervipar, hűtőipar) alapanyagként értékesül, a megtermelt mennyiség igen alacsony hányada kerül csak a friss piacra. A friss fogyasztású csemegekukoricát jellemzően kisebb méretű táblákon, nagy kézimunkaerő bevonásával termelik meg. Az elmúlt években az USA után a világ második legnagyobb csemegekukorica exportőre Magyarország volt. 2008. évben 31 ezer ha-on összesen mintegy 520 ezer tonna csemegekukoricát termeltek Magyarországon, amiből 392 ezer tonna konzervipari, 127 ezer tonna pedig hűtőipari alapanyagként értékesült (csöves kukoricaként). 2008-ban a csemegekukorica termelői – felvásárlói – átlagára a normál édes fajtáknál nettó 31 forint/kg, a szuper édes fajtáknál nettó 34 forint/kg körül alakult. A magyarországi csemegekukorica export 2008-ban összesen 186,9 ezer tonna volt, amiből 50,9 ezer tonna fagyasztva – kiemelten angol, német és belga piacokon –, 136 ezer tonna pedig konzervként – elsősorban német, francia, lengyel, orosz, ukrán piacokon – értékesült (nettó töltőtömegben). 2009-ben a csemegekukorica vetésterülete egész Európában csökkent közel 30%-kal. A csökkenés mértéke Franciaországban 27%, Spanyolországban 30%, Szerbiában 37% volt, míg Moldáviában kevesebb mint a felére esett vissza a termelés. Egyedül az elsősorban belső fogyasztásra termelő Lengyelországban nem változott a termesztés volumene. Magyarországon is erőteljes csökkenés volt tapasztalható a csemegekukorica termőterületében 2009. évben. Míg 2007-ben 35 ezer hektáron termesztettek csemegekukoricát, 2009-ben a vetésterület csak 22 ezer hektár volt, ami 29%-os csökkenés 2008.évhez képest. A visszaesés elsősorban a korai fajták területében volt meghatározó. A csökkenés ellenére 2009. évben az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon termesztették a legnagyobb felületen a csemegekukoricát. A Magyarországon tapasztalt visszaesés oka a nemzetközi csemegekukorica fogyasztás csökkenéséből származó feldolgozói kereslet mérséklődésével, valamint az elmúlt két évben tapasztalható kedvezőtlen készletfinanszírozással és a termelők kifizetésének elhúzódásával függ össze. A területcsökkenés hatásra 2009. évre 27-30%-al kevesebb, összesen 370-375 ezer tonna termésmennyiséget lehet becsülni. Az összetermésen belül a szuper édes fajták részaránya 15-20%-ra növekedett, ami néhány nagy termeltető (pl. Bonduelle) termék előállítási stratégiájával függ össze. A közepesnek ítélhető termelési szezon – alacsony csapadékmennyiség, közepes termés, rövid betakarítási időszak – mellett 2009. évben a jövedelmezőség erősen csökkent. 2009ban a csemegekukorica termelői – felvásárlói – átlagára a normál édes fajtáknál nettó 27 forint/kg, a szuper édes fajtáknál nettó 30 forint/kg körül alakult.
zöldség-gyümölcs jelentés
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
Zöldborsó A zöldborsó termőterülete világszinten az elmúlt években 830-900 ezer hektár között volt, a termésmennyiség évente 7,5-8,5 millió tonna között mozgott. Világviszonylatban 1,9 millió tonna termésmennyiséggel Kína a legnagyobb termelő, amit India – 1,4-1,6 millió tonna – és az Európai Unió – 1,1-1,3 millió tonna – követ. Az EU 27 tagállama közül az elmúlt évek átlaga alapján a két legnagyobb termelő Franciaország – ~360 ezer tonna – illetve Nagy-Britannia – ~330 ezer tonna – volt. A magyarországi zöldborsó termesztés kiemelt termőtája az Alföld, az észak-és dél alföldi régióban termelik az összes zöldborsó 75%-át. A megyék között Hajdú-Bihar és Békés adja az összes termés több mint 50%-át. Termesztés szempontjából kiemelendő a Hajdúsági valamint a Békés-Csanádi löszhát, ahol a kiváló mészlepedékes csernozjom talajokon a termésátlagok könnyen meghaladhatják az országos átlagot. Magyarországon a zöldborsó termőfelülete 2008-ban 19 500 ha körül alakult, ami az előző évek átlagához képest magasabb. A megtermelt összes árumennyiség 115 ezer tonna volt, aminek megközelítőleg 65%-a konzervipari feldolgozásra, 35%-a pedig hűtőipari feldolgozásra került. A magyarországi zöldborsó exportja 2008-ban az előző évről áthúzódó készletekkel együtt 117 ezer tonna volt, amiből 27 ezer tonna fagyasztva – kiemelten a görög, német, holland piacokon –, 90 ezer tonna pedig konzervként – elsősorban orosz, litván, ukrán piacokon – értékesült. 2009. évben a zöldborsó termesztése országos szinten nem volt problémamentes, a vegetációs szakaszban a tavaszi kevés csapadék, a szezon második felében a fuzárium illetve a vírusok megjelenése okozott károkat. A zöldborsó piaci helyzete stabil volt 2009-ben azonban a jövedelmezőség az elmúlt évekhez képest csökkent. A jövedelmezőség csökkenése az input alapanyagárak emelkedésével illetve a 2008. évnél alacsonyabb termelői árakkal függ össze. 2009-ben a konzerviparnak értékesített zöldborsó termelői ára átlagosan nettó 69,5 forint/kg körül mozgott, míg a hűtőiparnak értékesített alapanyag ára átlagosan nettó 72,5 forint/kg körül volt. A magyar zöldborsótermesztés évről évre visszatérő problémája, hogy a hazai átlagos terméshozamok 40-50%-kal elmaradnak a nyugat- európai 8-10 t/ha átlagtól, ami a nyugati termelőkkel szemben jelentős versenyhátrányt okoz.
11
fruit & vegetable report
Zöldbab A termésmennyiségek közötti különbség egyik meghatározó oka, a hazai termelők jelentős részénél tapasztalható termesztéstechnológiai hiányosságok. Külön kiemelendő az öntözés, ami a klimatikus változások miatt a biztonságosan tervezhető termesztés egyik alapelemévé vált, azonban Magyarországon a zöldborsó termesztésfelületek mindössze 20-30%-át öntözik. A magyar zöldborsó termesztésre általánosságban megállapítható, hogy intenzív körülmények között, öntözéssel, legalább 6-7 tonna/ha termés mellet tud hosszútávon gazdaságos és versenyképes maradni, ehhez azonban elengedhetetlen a jelenlegi technológiai elemek korszerűsítése és az öntözés fejlesztése.
A világon az elmúlt öt évben átlagosan 930–940 ezer ha-on, mintegy évi 6,6–6,8 millió tonna zöldbabot termeltek. Az elmúlt években a világ legnagyobb zöldbabtermelő országa Kína volt – ~210-220 ezer haon évi 2,2-2,4 millió tonna termés –, amit Indonézia – ~120-130 ezer ha-on évi 820-840 ezer tonna –, és Törökország – ~60-63 ezer ha évi 510-530 ezer tonna – követett. Európában a zöldbab vetésterülete az elmúlt években 135-140 ezer ha között mozgott, amiből az Európai Unió 115–120 ezer ha-ral részesedett. A megtermelt mennyiség az elmúlt években Európában évi 950 ezer és 1 millió tonna között mozgott, ebből az EU tagállamok évi 830-850 ezer tonnát állítottak elő. Az EU 27 tagállama közül Spanyolország évi 220–230 ezer tonna zöldbabterméssel az elmúlt időszak legnagyobb termelője – a világon az ötödik – volt, de mellette meghatározó termésmennyiséget állított elő Olaszország – évi 180-190 ezer tonna – Belgium – évi 100-105 ezer tonna – Hollandia – évi 70–72 ezer tonna – Görögország – évi 65–68 ezer – és Franciaország – évi 40–45 ezer tonna – is.
Zöldborsó termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian green peas production
Magyarországon a zöldbabot főként másodtermesztésben, a zöldborsó és a csemegekukorica mellett, kiegészítő termékeként termesztik és értékesítik a termelők a feldolgozóiparnak. 2008-ban Magyarországon a babfélék vetésterülete megközelítőleg 3300 ha volt, amiből a zöldbab 2900 ha, a kifejtőbab 400 ha körüli nagyságot tett ki. 2008-ban 29 ezer tonna zöldbabot állítottak elő hazánkban, amiből nagyságrendileg 10 ezer tonna konzervipari alapanyagként, 19 ezer tonna pedig hűtőipari alapanyagként értékesült.
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
A termelői árak 2008-ban zöldbabnál 60 Ft/kg, a kifejtőbabnál 130 Ft/kg körül alakultak. A 2009.évben a vetésterületek kismértékű növekedése mellett a termesztés szempontjából kedvező időjárás hatására az elmúlt évek országos átlagához képest – 2000–2008 átlaga 7,3 tonna/ha – jelentős hozamnövekedés volt tapasztalható hektáronként. 2009-ben az egy hektárra vetített országos termésátlag 8,5-9 tonna/ha körül alakult.
igen jelentős
A hozamnövekedés mellett ebben az évben a zöld hüvelyű fajták vetésterületi arányában kismértékű növekedés volt megfigyelhető. Az elmúlt évek piaci tapasztalatai azt mutatják, hogy a zöldbab hazánkban szűk értékesítési piaccal rendelkezik, így egy átlagostól valamivel jobb termésmennyiség mellett értékesítési gondokkal lehetett számolni. Ezzel is összefüggésben van, hogy 2009-ben a jó termés ellenére a zöldbab jövedelmezősége – a 2008.évi átlag termelői árszint mellett – Magyarországon csökkent. Zöldbab termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Nagymagvú zöldség termelésünk alakulása az elmúlt években
Location and importance of Hungarian snap bean production
Big seeded vegetable crops production in Hungary last years 800
Zöldborsó
1.000 tonna
700 600
Zöldbab
21 20
18
500
17
25
29 32
14
400 300
Csemegekukorica
535
618
540
505
525
520 375
375
200 100 0
74
59
85
78
80
96
115
106
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
zöldség-gyümölcs jelentés
nem jelentős
12
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
gombafélék A világ gombatermesztése éves szinten 6,4 millió tonna körül alakul, amiből a legmeghatározóbb, közel 4,8 millió tonnával a csiperke illetve 1 millió tonnával a laskagomba. A harmadik jelentősebb faj a shiitake, amelyből 470 ezer tonnát termesztenek évente. A világ legnagyobb gombatermelő országa Kína, amit az Európai Unió követ. Az Európai Unió 27 tagállamában 2009. évben megközelítőleg 950 ezer tonna csiperkegombát termesztettek. A tagországok közül Hollandia (245 000 tonnát) és Lengyelország (200 000 tonna) rendelkezik a legnagyobb termesztési potenciállal, de Franciaország és Spanyolország is meghatározó szerepet tölt be a piacon. Az Unió két legnagyobb gomba exportőre a hollandok és a lengyelek, akik elsősorban német, osztrák, francia és brit piacokon értékesítenek. 2009-ben 19,6 ezer tonna gombát termesztett Magyarország, aminek 92%-a csiperkegomba, 7%-a laskagomba, míg 1%-a shiitake volt. A hazai gombatermesztést 18-20 nagyobb cég és 300-400 kisebbnagyobb termesztő reprezentálja. A főbb csiperketermő körzetek Budapest és környékén, Eger és környékén, Győr-Moson-Sopron megyében a Szigetközzel együtt, Hódmezővásárhely és környékén, valamint Pécs és környékén vannak. A legnagyobb termesztő terület a KözépMagyarországi régió, és ezen belül Budapest, ahol már több mint 100 éve folyik a csiperketermesztés. Az országban termesztett csiperkegombának a 45%-át itt termesztik. Gombatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian mushroom production
A magyarországi gombapiac 2009. évi forgalma 30%-ban feldolgozott, konzerv kiszerelésben értékesített gombából, míg 70%-ban a friss gomba értékesítésből származott. A belföldi értékesítés mellett a megtermelt mennyiség jelentős részét – 35-40%-át – Ausztriába, Olaszországba és Németországba exportáltuk 2009-ben. A hazai csiperketermesztés az 1990-es években kapott nagy lendületet. A megújult komposztüzemek által nyugati technológiával előállított magas hozammal kecsegető komposzt, valamint a termelés kedvező jövedelmezősége ösztönzően hatott a termelőkre. A gombatermesztés 2000-ig dinamikusan növekedett, aminek eredményeként a megtermelt gomba mennyisége 1990-hez képest a hétszeresére emelkedett. 2000-ben Magyarországon 38 ezer tonna csiperke termett. A hazai gombatermesztés 2001-től folyamatosan csökken. A csökkenő tendencia egyik oka az exporttal összefüggő egyre magasabb minőségi követelmények valamint a fejlesztéshez szükséges tőkehiány. A termelés növekedésének legnagyobb akadálya a termesztés területén tapasztalható technológiai lemaradás, mely jelentősen megnehezíti a hazai gombatermesztők helyzetét. A hazai termesztésben még mindig túlsúlyban van a zsákos termesztés, melynek az élőmunka-igénye igen magas, illetve komoly problémát jelent a termesztő helyek klimatizálása is. A nem megfelelően klimatizált pincékben a nyári hőség idején sem lehet biztonságosan termelni, ami jelentős jövedelem kiesést okoz. A zsákos termesztést fel kellene váltani a polcos termesztéssel, amely lehetővé tenné az ömlesztve szállítható, magasabb termésátlagot biztosító III. fázisú komposzt alkalmazását is. A mennyiség csökkenése az évek során folyamatosan emelkedő termesztési költségekkel is összefügg. A ráfordítások közül kiemelendő a komposzt és a növényvédő szerek árának valamint a gomba fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet biztosításához felhasznált energia árának gyors ütemű emelkedése is. A jövedelmezőség csökkenése a termelési kedv csökkenését okozta. A hazai termelői árak változását nagyban befolyásolja az olcsó lengyel gomba piaci térnyerése. Lengyelország egy évtized alatt (’99-ben még csak 72 ezer tonna csiperkegombát termelt) felzárkózott a nagy csiperkegomba termesztő országok közé, és Európa második legnagyobb gombatermelő országává nőtte ki magát.
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
Gombaexportunk alakulása 2008 évben Mushroom export of Hungary in 2008. Termék
Csiperkegomba frissen
Laskagomba frissen
Célország / év
TONNA
mill. HUF
Mindösszesen Ausztria
8 422 4 516
3 866 2 396
Olaszország Németország
1 522 869
433 485
Horvátország Románia
548 526
174 201
Egyéb Mindösszesen
441 920
178 738
Németország Ausztria
532 86
364 95
Olaszország Svájc
78 66
132 55
50 108
21 70
Románia Egyéb
zöldség-gyümölcs jelentés
A lengyel gomba kezdeti sikere nem a magas minőséggel, hanem a meglepően alacsony termelői árral volt összefüggésbe. A lengyel gombatermesztés felfutásának kedvezett az uniós átlaghoz képest olcsó energia és munkaerő, mert mindkét komponens költsége meghatározó a termelésben. A kedvező piaci lehetőség nagy volumenű tőkét vonzott a lengyel gombatermelésbe, aminek hatására a technikai és technológiai (III. fázisú komposzt használata) színvonal rövid időn belül az Európai Uniós normáknak megfelelővé vált. Mára a lengyel csiperkegombát a magas termésátlagok, a megfelelő minőség, és az alacsony szedési költségek, valamint a folyamatos technológiai innováció teszik versenyképessé szerte Európában. A nagy mennyiségű, olcsó lengyel gomba térhódítása az elmúlt években az unió valamennyi tagállamába, így Magyarországon is csökkentette a csiperke termelői árát. Az elmúlt években a 280-330 Ft/kg (az exportminőség ára) között ingadozó átlag termelői ár, a kisebb termelők számára komoly problémát okozott, akik közül sokan a jövedelmezőség csökkenésével felhagytak a termeléssel. Magyarország gombakomposzt előállítása az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is fontos szerepet tölt be a kelet-közép európai térségben. Az előállítást Magyarországon nagyüzemi szinten három, indoor technológiával dolgozó komposztüzem végzi. Ebből egy üzem biofermentált komposztot állít elő, amely magyar fejlesztés. 2009. évben a három üzem 100 ezer tonna gombakomposztot állított elő, aminek közel 50%-a exportpiacokon – kiemelten román, horvát, bosnyák és szerb piacokon – értékesült. A hazai komposzt értékesítésben új piaci tendenciának tekinthető, hogy a gyártók export piacai mellett már a belföldi piacon is megjelent az importált holland és belga gombakomposzt – heti 8-10 kamion mennyiséggel –, ami a jövőben a hazai előállítókat az értékesítési csatornák megtartása érdekében erős „árharcra” kényszerítheti.
13
fruit & vegetable report
Gombakomposzt exportunk alakulása az elmúlt években
egyéb zöldségek
Mushroom compost export of Hungary last years Célország / év 2004
TONNA 33 601
mill. HUF 1 687
2005 2006
35 947 39 711
1 902 2 103
2007 2008
30 626 48 011
1 997 2 065
24 106 12 070
767 416
Bosznia-Hercegovina Szerbia
5 220 3 961
159 113
Szlovákia Törökország
1 025 834
25 314
797
270
Románia Horvátország
Egyéb
Torma Magyarországon a tormatermesztés Hajdú-Bihar megyébe koncentrálódik. A hajdúsági tormatermőtáj jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegység, amit mintegy 14 hajdúsági település – Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk, Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs; Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony – alkot. A hajdúsági tormának egyöntetű piaci megjelenése van, amit a hajdúsági termőtáj térségében kialakult, egységes, bakhátas termelési technológia biztosít. A több évtizede kifejlesztett bakhátas termelési technológia eltér Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától, így a hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól. A magyar torma a külföldi, kiemelten a kínai importtal szemben fel tudja venni a versenyt, mert a hazai torma kedvező beltartalmi tulajdonságait a versenytársak termékénél hosszabb ideig megőrzi.
Gombatermelésünk alakulása az elmúlt években Mushroom production in Hungary last years
Magyarországon 2008. évben mintegy 1350–1400 ha-on termeltek tormát, az országos termésmennyiség 9,8 ezer tonna körül alakult. A 2008. évben a termelői árakra nagy hatást gyakorolt, hogy a 2007. évi kiugróan magas termésmennyiség után – országos szinten mintegy 13,2 ezer tonna volt – az értékesítési szezon elején magasak volt az előző évről megmaradt eladatlan készletek – 1500–2000 tonna –. Ennek eredményeként a termelői árak bruttó 180 Ft/kg környékén alakultak az első osztályú tormánál, a másodosztályú torma ára bruttó 140150 Ft/kg környékén mozgott. 2008-ban a magyar torma 15-20%-át dolgozták fel belföldön, a fennmaradó rész nyersen került az exportpiacokon – kiemelten a német és lengyel – értékesítésre.
1.000 tonna
40,0 35,0
Termesztett Laskagomba Termesztett Csiperkegomba
2,2 1,9
30,0
1,5
25,0
1,7
20,0 15,0
33,5
29,9
1,4
1,5
1,7
20,9
19,9
19,2
21,0
2005
2006
2007
2008
1,4
27,3
10,0
18,0
5,0
2009. évben a becslések szerint 1200 hektáron folytattak tormatermesztést, az országos termésmennyiség 9,6 ezer tonna volt. Az egy hektárra vetített átlag termésmennyiség 2009-ben az előző évnél kedvezőbben alakult, a becslések szerint 7,2-7,5 tonna/ha volt. 2009. évben optimista hangulat volt tapasztalható a torma kereskedők és feldolgozók körében mivel a raktárkészletek elfogytak, és a várttól eltérően a készterméknek is jó kereslete volt a nemzetközi piacon, így a termelői árak is emelkedtek az előző évhez képest. A termelői árak országos szinten 2009. évben az első osztályú termék esetén bruttó 250 Ft/kg környékén alakult, míg a másodosztálynál bruttó 170-180 Ft/kg között mozgott.
0,0 2002
2003
2004
2009
I. o. csiperke heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class Agaricus Ft/kg 600 550 500
Az Európai Bizottság 2009. október 21-én bejegyezte az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába a „Hajdúsági torma” elnevezést. Az oltalom az elnevezést védi, ami azt jelenti, hogy a „Hajdúsági torma” elnevezést csak azok tüntethetik fel termékeiken, akik a termékleírásban meghatározott területen és módon termesztenek. A tormára megkapott földrajzi árujelző oltalom a hazai tormatermesztés számára nagy lehetőség, ennek hatékony kihasználása azonban csak a vertikum szakmai összefogásával lehetséges.
450 400 350 300 250
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
200
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
Tormatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian horseradish production
nem jelentős
zöldség-gyümölcs jelentés
14
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
A megtermelt mennyiség elsősorban a hazai csemegeuborka feldolgozóüzemek alapanyagaként került felhasználásra, exportpiacokon – kiemelten német, szlovén, cseh, román – 27,8 ezer tonna értékesült. A feldolgozó üzemek megugrott keresletét jól tükrözi, hogy a belső termelés mellett az uborka és apróuborka importja 2008-ban meghaladta a 17 ezer tonnát.
Horse radish and asparagus production in Hungary last years 18,0
Torma
Spárga
1.000 tonna
16,0 14,0
3,5
3,8
12,0 10,0
3,2
3,3
4,0
3,2
3,4
3,8
9,8
9,5
2008
2009
8,0
11,9
6,0 4,0
12,2
12,0
13,1
9,2
9,1
2,0 0,0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
Konzervuborka Magyarországon a konzervuborka termesztésnek két meghatározó termőkörzete van, a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kiemelten Szatmár – ahol az ország konzervuborka termésének 70-80%át állítják elő, a másik Győr-Moson-Sopron megye – kiemelten a Rábaköz – ami az országos termelésből 10-15%-kal részesedik. Szórvány területek találhatók még Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun megyékben is. Napjainkban az összes termőterület mintegy 65-70%án intenzív támrendszeres termesztés folyik, ami Európában kedvező aránynak minősül. A Rábaközi termesztés jellemzője, hogy egy-egy termelő kis felületen termeszt, így családi művelésben képesek naponta, akár egészen apró méretben (2-5 cm) szedni a csemegeuborkát. A szatmári térségben nagyobb – néhol több hektáros – területeket alakítottak ki az elmúlt másfél évtizedben, de itt is elsősorban a belterületi kertekben, családi gazdaságok által végzett termelés a meghatározó. Kezdetben a szatmári termelői körzetben a rábaközinél nagyobb méretben (6-9 cm, 9-12 cm) szedték az uborkát, de az utóbbi években itt is áttértek a kisebb (3-6 cm, 5-8 cm) méretre.
Az előzetes becslések alapján 2009.évben a konzervuborka termőfelülete az előző évhez képest mintegy 50-60 ha-ral bővült, amely a 2008. év magasabb felvásárlási áraival és az így realizált magasabb jövedelemmel van összefüggésben. A 2009. év szárazabb időjárása kedvezett az uborkatermesztésnek, a fertőzések nem okoztak komoly károkat, azonban az aktív öntözés elengedhetetlen volt. 2009-ben a kedvező időjárási körülmények mellett mintegy 10%-al volt nagyobb az egy hektárra vetített országos termésátlag az előző évhez képest. A becsült országos konzervuborka termés 17,3 ezer tonna körül alakult. 2009. évben is optimista hangulat volt tapasztalható a konzervuborka kereskedők és feldolgozók körében mivel az előző évi raktárkészletek lecsökkentek és a készterméknek is jó kereslete volt a fogyasztók körében, így a felvásárlói árak is emelkedtek az előző évhez képest. Országos átlagban a termelői árak 3–6 centiméteres uborka esetén nettó 190 forint/kg, az 5-8-as uborka esetén nettó 135 forint/kg, a 6-9-es uborka esetén nettó 100 forint/kg, míg a 9-12-es uborka esetén nettó 65 forint/kg körül alakultak. Az elmúlt évek kedvező hazai piaci tendenciái ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy az erősen globalizálódott uborkapiacon továbbra is nagyon erős a verseny. A hazainál kedvezőbb klimatikus adottságokkal és olcsó munkaerővel rendelkező nemzetközi versenytársak (pl. India, Törökország, Lengyelország, Szerbia stb.) mellett egyre nehezebb megőrizni a helyi termelési adottságokból – kiemelten a jó minőségből – eredő versenyképességet.
A magyarországi konzervuborka vertikum a hazai zöldségtermesztés egyik meghatározó ágazata volt a 2000-es évek elejéig, azonban a termőfelület és a termésmennyiség 2004. év után fokozatosan csökkent. A látványos termelési kedv csökkenés szorosan összefügg azzal, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával megszűnt a csemegeuborkához kapcsolódó minőségi támogatás, aminek hiányában sok termelőnél a világpiaci árakhoz igazodó felvásárlói ár nem fedezte a termelés önköltségét. Az uniós csatlakozás óta eltelt években a dunántúli termőterületek mellett a kelet-magyarországi nagy integrációk termőfelülete is csökkenést mutatott. A több hektáros csemegeuborka termőfelületek felszámolása mögött gyakran – a magas kézimunkaigény miatt – a „legális” élőmunka költségének hirtelen növekedése is jelentős szerepet játszott. A 2008. évben a közepesnek ítélhető szezon mellett – az országos átlag a szokásosnál gyengébb volt az év második felében hullott sok eső valamint az augusztusi hűvös és az egyes termőhelyeken pusztító jégeső miatt – a korábbi évekhez képest jobb pénzügyi évet zártak a konzervuborka termelők. 2008-ban Magyarországon megközelítőleg 550 ha-on mintegy 16,5 ezer tonna konzervuborka termett. Az országos termésátlag a kistermelő gazdaságok eltérő adottsága és szakmai felkészültsége miatt évről-évre rendkívül nagy szórást mutat. A 2008. évi értékesítési szezonban a konzervuborka kilónkénti felvásárlási átlagára nettó 18 forinttal haladta meg a 2007. év árait. Az elmúlt éveknél kedvezőbb árak a feldolgozó üzemek megugrott keresletével magyarázható. Országos átlagban a termelői árak 3–6 centiméteres uborka esetén nettó 170 forint/kg, az 5-8-as uborka esetén nettó 110 forint/kg, a 6-9 –es uborka esetén nettó 87 forint/kg, míg a 9-12 –es uborka esetén nettó 58 forint/kg körül alakultak.
zöldség-gyümölcs jelentés
15
Uborkatermelésünk alakulása az elmúlt években Cucumber and gherkin production in Hungary last years 140
1.000 tonna
Torma- és spárgatermelésünk alakulása az elmúlt években
Hajtatott Uborka Konzervuborka
120 100
74
80
59 60
55 40
50
51
60 40
20
24
22
2004
2005
0 2002
2003
30
20
20
15
12
17
17
2006
2007
2008
2009
Konzervuborka termelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian gherkin production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
GyÜMÖLCSFÉLÉK
– FRUITS
alma – körte A világ almatermelése a 2008. évi 67,2 millió tonnával szemben 2009. évben 64,7 millió tonna körül alakult, ami az előző évhez képest 4,5%-os csökkenést jelent. Világszinten továbbra is Kína a legjelentősebb termelő, a 2009. évi kínai almatermés meghaladta a 25 millió tonnát. Az Európai Unió almatermése 2009. évben mintegy 7%-kal kevesebb volt a 2008. évi véglegesített termésadatokhoz képest, fontos azonban kiemelni, hogy a tavalyi termést jelentősen alulbecsülték, a 27 uniós tagállam szintjén mintegy 800 ezer tonnával. Az előző 3 év átlagát vizsgálva 2009-ben az Unióban 4%-kal magasabb, közel 10 millió tonna volt az össztermelés. Az EU kiemelt almatermelő országai közül a 2009. évi termésmennyiség Lengyelországban 2,6 millió tonna, Olaszországban 2,1 millió tonna, Franciaországban 1,6 millió tonna, Németországban 1 millió tonna körül alakult. 2009. évben több tagállamban is az átlagosnál alacsonyabb termésmennyiséget a tapasztaltak, ami az almatermesztés szempontjából kedvezőtlen időjárással magyarázható. A lengyel almatermést a 2008. évi szezonban jelentős mértékben alulbecsülték, a várt 2,4 millió tonna helyett közel 3 millió tonnát takarítottak be. Lengyelországban a 2009. évi terméscsökkenés a téli illetve a virágzáskori fagykárral függ össze, ami leginkább az extenzív kertekben okozott komoly kiesést. A fagykár mellett jelentős jégkár is volt a szezonban így Lengyelországban az ipari alma aránya az 50%-ot meghaladta. Olaszországban 2009.évben csak kisebb terméscsökkenést (2%) tapasztaltak, azonban Dél-Tirol almatermő területein a jég mintegy 40 ezer tonna almában okozott jelentős kárt. Franciaországban a szélsőség időjárástól mentes szezon eredményeként a több éves átlaghoz közeli mennyiséget takarítottak be 2009-ben. A jó virágzási időszakot követően nem merült fel komolyabb termesztési probléma, így a kiváló minőségű alma részaránya az átlagosnál nagyobb volt. Az időjárás virágzáskor nagyon változékony volt Németországban, ennek hatására a Niederelbe termőtájon előbb volt virágzás, mint a Boden- tónál. DélNémetországban jelentős volt a jégkár, ami 20%-os étkezési alma kiesést okozott. Spanyolországban a termés 448 ezer tonna körül alakult, ami a tavalyi terméshez viszonyítva mintegy 15%-kal, az elmúlt 3 év átlagához hasonlítva több mint 20%-kal kevesebb. A terméskiesés több országhoz hasonlóan a hűvös tavaszi időjárással magyarázható, ami a virágzás során különösen a Golden és Red Delicious fajtáknál okozott problémát. Lerida tartományt igen jelentős jégkárok sújtották, ezen a részen a károsodott felület aránya elérte a 60%-ot. Hollandiában 4%-kal volt magasabb a termésmennyiség a tavalyinál, ami kedvező időjárás esetén sokkal magasabb is lehetett volna. A hideg időjárás itt is hatást gyakorolt a virágzás időszakában, emellett a jégkár, és a napégés mintegy 30%-al csökkentette az első osztályú termék arányát. A klubfajták részarányának növekedése idén is folytatódott Hollandiában, így a mintegy 9 ezer ha termőfelületből már 1000 ha felületet tesznek ki a döntően a Kanzi, Junami, Rubens, Cameo, Wellant és Modi fajták. Belgium 2009. évi almatermése 7%-kal volt kisebb 2008. évhez képest és 10%-kal az előző 3 év átlagánál, ami elsősorban a téli jelentősebb fagyok eredményeként kialakult hullás következménye. A jégeső ezen a területen nem okozott komolyabb károkat. Ausztriában az almatermés 185 ezer tonna körül alakult. Ebben a tagállamban az alma teljes termőfelületének 75%-át jégháló védi, ezért a jégeső idén sem okozott jelentősebb kárt, de a megszokottnál több volt a „varas” alma mennyisége. Az Egyesült Királyságban 214 500 tonna alma termett 2009. évben, ami 12%-kal nagyobb az előző évekhez képest. A bővülés elsősorban az új Braeburn és Gala telepítések termőre fordulásának eredménye.
zöldség-gyümölcs jelentés
Magyarországon 2009. évben az időjárás hatására előbbre tolódott a szezonkezdet, a virágzás gyorsan lezajlott ami gyengébb berakodottságot eredményezett. A szezon közepén tapasztalt jelentős szárazság, valamint a jég és viharkárok következményeként a 2008. évnél kevesebb, 545 ezer tonna körüli termést takarítottak be, amiből az apró méret és a minőségi hibák miatt legalább 60% feldolgozásra került. A fajtacsoportok közül a legnagyobb terméskiesés a Jonagold illetve a Jonathan fajtáknál tapasztalták, ami előbbinél a fagyérzékenységgel, míg utóbbinál a termőfelület csökkenésével magyarázható. Az összes almatermésből 360 ezer tonna Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett, azonban itt idén az országos átlagnál magasabb volt az ipari arány, egyes becslések szerint akár a 70%-ot is elérte. 2009-ben az Európai Unió almapiacára negatív hatást gyakorolt, hogy a 2008-ban betárolt nagy mennyiségű készletek jelentős részét még 2009 júniusában sem sikerült értékesíteni, ami automatikusan egy alacsony árat indukált a tárgyévi értékesítési szezon kezdetén. Az értékesítési ár 2009. évben valamennyi almatermelő tagállamban mind az étkezési mind pedig az ipari alma esetében rendkívül gyengén alakult. A tagállamok szintjén általánosságban megállapítható, hogy a 2008. évnél is gyengébb alma árak a termelés költségeit nem, vagy csak alig fedezték így az ágazat jelentős gazdasági veszteségeket szenvedett el 2009-ben. Almatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian apple production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
Az európai piac problémái három tényezőből eredeztethetőek. Egyrészt olyan mértékű a kínai termésnövekedés, – mely nem csak stabilizálódott, hanem tovább növekszik 20 millió t felett – hogy mind a friss, mind a feldolgozott termékek piacán befolyásolhatatlan és megkerülhetetlen tényező. Az értékesítés irányáról szóló döntéseket nem elsősorban keresleti-kínálati, piaci viszonyok, hanem politikai hatások motiválják. Másrészt a kínai munkabérviszonyok átstrukturálódása, a valóságos piacok igénye nélküli termelésbővülés, a túlkínálat, a dömpingárak ellenére sem tudat jelentősen csökkenteni Kínai almasűrítmény-készleteit. A működésképtelenül alacsony ár a 2-3 éve tartó folyamat hatására kiterjedt az európai és a tengerentúli piacokra is és minden szereplőt a kínálat visszafogására inspirál. Az idei éveben a szezon 4 eurócent/kg-os ipari alma árral indult és ez rendkívül keserű pirula a leváltásra, megszüntetésre váró almáskertek tulajdonosai számára. Harmadrészt az étkezési piacot is meglepte a megnövekedett kifogástalanul csomagolt és folyamatosan kínált lengyel áru, mely jól fizető piacokat hódított el európai vezető almatermelő országoktól.
16
fruit & vegetable report
Az Orosz Föderációnak azt a részét, melyet nem Kína lát el étkezési almával, a lengyel szállítók uralják. Az év közepére derült ki, hogy az almabetakarítás kezdetére nem ürülnek ki a hűtőtárolók és a tartályládák. Az EU belsőpiacának védelme érdekében fenntartja a harmadik országokból érkező áruk importlicencének rendszerét még egy évig hatályos, s melyet jó lenne folytatni. A belsőforgalomban nincsenek fékjei a dömpingáron való értékesítésnek. Ez rendkívül nehéz megélhető helyzetet hozott elsősorban Magyarország, de Lengyelország szára is.
I. o. 'Gala' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Gala) Ft/kg 300 250
2005. 2006.
200
2007. 2008. 2009.
A magyarországi almapiac 2009. évi nehézségeit a 2008. évről áthozott almakészletek mellett a minden évben problémát jelentő kiöregedett ültetvények nagy részaránya tovább fokozta, mivel az ezeken a területeken betakarított termés alacsonyabb minősége a hazai étkezési alma piacára jelenős hatást gyakorolt. Ezek együtteseként Magyarországon 2009-ben az étkezési alma termelői ára 15-20 cent/kg között mozgott, míg az ipari almáért 4-5 centet/kg fizettek a feldolgozók.
150 100 50 0
hetek / weeks
Ha a magyar almafogyasztást – melyet ma 12-13 kg/főre becsülnek – rövid időn belül meg tudjuk duplázni, nem kis feladat lesz a magyar almatermelők számára, hogy 4-6 hónapon keresztül kifogástalan minőségben és csomagolásban, folyamatos kínálattal helyet találjanak áruik számára a magyar piacon.
forrás: AKI PÁIR
I. o. 'Golden' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Golden)
Meggyőződésünk, hogy a meglévő és nagyobb teljesítményre kényszeríthető jó, piacos fajtaszortimenttel rendelkező hazai kertjeinkben nálunk is el kell indulni a kondíciónövelést segítő tápanyag-adagolás és öntözés, a koronaátalakításhoz és a jégháló létesítéséhez alkalmas támrendszer átalakítása, korszerűsítése irányába. A szűkös anyagi forrásainkat erre fókuszálva kell felhasználni, s ezt követően vagy gazdagabb vállalkozásokban lehetséges az előbbi igényeket is teljesítő új ültetvények létrehozása.
Ft/kg 300
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
250 200 150 100
I. o. 'Idared' alma heti nagybani piaci átlagárai
50
Weekly average wholesale prices for I. class apple (Idared)
0
Ft/kg 300
hetek / weeks
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
250 200
forrás: AKI PÁIR
150
Körte
100 50 0
hetek / weeks forrás: AKI PÁIR
I. o. 'Jonathan' alma heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apple (Jonathan) Ft/kg 250
Az európai körtepiac a 2008. évben általános értékelés szerint rendkívül jó volt, mert az összes termés mintegy 360 ezer tonnával kisebb lett az előző évinél és ez enyhe keresleti jellegű piacot, folyamatos keresletet és 2 euró/kg feletti fogyasztói árakat generált.
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
200
150
100
50
0
hetek / weeks forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
Kína a világ első számú körtetermesztő országa, ahol több mint egymillió hektáron termesztik ezt a gyümölcsöt, évente átlagosan 12 millió tonnát – 2009. évben 10 millió tonna – takarítanak be. Kínában a körtetermés mintegy 7,5%-át dolgozzák fel, és a friss fogyasztású körtének mintegy 3,75%-át exportálják, elsősorban ázsiai piacokra. Kína körtetermesztésének több mint 80%-át a Ya és az illatos fajták adják. Ya körtét elsősorban Kelet-Kína Hebei és Shandong tartományaiban termesztik, míg az illatos körték elsősorban Nyugat-Kína Xinjiang tartományából származnak. Körtetermesztés alapján világviszonylatban a második helyen az Európai Unió – átlag évi 2,2 millió tonna – míg harmadik helyen az Egyesült Államok – átlag évi 430 ezer tonna – áll.
2009-ben az Európai Unióban – a 2008. évben tapasztalt jelentős észak-európai terméskiesések után – az elmúlt évek átlagához közelítve 2,5 millió tonna körtét takarítottak be, ami az előző évhez viszonyítva 14%-os termésbővülést jelent. A fajtacsoportok közül az EUban a Conference és a Fétel apát fajták aránya évről évre növekszik, míg a Blanquilla aránya erősen csökken. Olaszországban – az EU legnagyobb körtetermelő tagállama – 2008. évhez viszonyítva 8 %-al nagyobb, összesen 817 ezer tonna körüli körtemennyiséget takarítottak be 2009-ben. Nagyobb bővülés is elérhető lett volna azonban az esős virágzáskori időjárás miatt nagy volt a hullás.
17
fruit & vegetable report
Az utóbbi években Olaszországban 5-6 ezer hektárral csökkent a körteültetvény felülete, azonban a korszerű Fétel apát fajta részaránya folyamatos növekedést mutat. Spanyolországban megközelítőleg 427 ezer tonnát takarítottak be, ami 10%-os visszaesés a 2008. évhez viszonyítva. Az év közepén tapasztalt viharos, heves időjárás Spanyolországon belül Lerida tartományát sújtotta a legjobban. Hollandia ahol az összes körteültetvény termőfelülete megközelítőleg 7500 hektár, az előző évi alacsonyabb termésmennyiség – 172 ezer tonna – után jelentős bővülést produkált, ami a kedvező időjárásnak köszönhető jó berakódottság eredménye. A termés átlagos mérete azonban 2-3 mm-rel elmaradt a szokásostól. Hollandia körtetermelésének 35-40%-át 2009ben exportpiacokon – kiemelve a skandináv, az angol és az orosz piacokat- értékesítette. Az előző évhez viszonyítva 2009-ben hasonlóan jelentős termésbővülést – 193 ezer tonna – ért el Franciaország, azonban ez az elmúlt évek átlagától 7%-al elmarad. A körte ültetvények területében 2008. évhez viszonyítva 4%-os csökkenést regisztráltak, ami esősorban a Blanquilla ültetvények felszámolásával függ össze. Belgiumban a 2009-es termésmennyiség 281 ezer tonna környékén volt. A körtetermesztésben az elmúlt években a legdinamikusabb fejlesztését Belgium hajtotta végre, ami 2003 óta közel kétszeresére bővítette termésmennyiségét. A fejlesztések alapját a 120-140 ezer tonnás orosz export képezte. Magyarországon 2650 ha-on megközelítőleg 40 ezer tonna körte termett 2009-ben. A hazai körte termelői ára méret és minőségi kategóriától függően nettó 130-150 forint/kg között mozgott, azonban csomagolva a 350 forint/kg-ot is elérhette. A hazai körtefogyasztás évek óta bővül, azonban ezt a magyar kínálat az ültetvények bővítése ellenére egyelőre nem tudja követni, így az import növekszik. A hazai fejlesztéseknek pozitív lendületet adhat, hogy a Magyarországon termelt fajtáknak és az exportra kínált minőségnek kereslete van skandináv, angol és újabban olasz piacon is. A három kiemelt termőtájon – Somogyban, Bodrogközben és Szatmárban – termesztett Vilmoskörte, Bosc Kobak, valamint Pachams fajták termése iránt folyamatos a nemzetközi érdeklődés. A körte termőhely igényét – kiemelten magas vízigénye és szélérzékenysége miatt – specifikusnak tartja a hazai szakma és fontosságát évtizedek óta hangoztatja. Mégis arányaiban a legkisebb hányadban öntözött gyümölcsfaj Magyarországon.
I. o. 'Alex/Bosc K.' körte heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class pear (Alex/Bosc K.) Ft/kg 400 350 300 250 200 150 100
2005. 2006.
50
2007.
0
2008. 2009.
hetek / weeks forrás: AKI PÁIR
I. o. 'Vilmos' körte heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class pear (Williams) Ft/kg 350 300 250 200 150
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
100 50 0
Sokan féltik a piac egyensúlyát a körte termőterületének és termelésének bővülésétől, mely irányt a versenyképtelen almáskertek megszüntetésének alternatívájaként terveznek ültetni a gazdák. A magyar körtefajta-struktúra, mint ahogy a világon általában, meglehetősen konzervatív, d e a hagyományok és piaci ismertségünk is azt erősíti, hogy döntően a Bosc, Vilmos, Packhams fajtacsoportnál bővítsünk és óvatosan a termeszthetőség és eladhatóság feltételeit megismerve váltsunk hazánkban új fajtákra. A körteültetvények öntözésének tápanyagadagolással való összekapcsolása, az öntözött felület bővítése, a légköri aszályt mérséklő felső és fagyvédelmi öntözés mellett az intenzitásnövelés irányába kell fejlesztenünk versenyképességünk érdekében. A nagyobb tőszámú és jó minőségű kertek jégvédelme fontos cél kell legyen a jövőben. Bevezetett külpiacainkon, de a hazai eladások importhányadának csökkentése érdekében is bővíteni szükséges a magyarországi körtetermőterületet és a bevezetett fajtáink tartós piaci kínálatát.
hetek / weeks forrás: AKI PÁIR
Körtetermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian pear production
Alma- és körtetermelésünk alakulása az elmúlt években Apple and pear production in Hungary last years 800
1.000 tonna
Alma 700
Körte
31 40
600 500
27
33
510
508
40
39
467
488
40
400 300
671
200
583
545
2008
2009
11 214
100 0 2002
2003
zöldség-gyümölcs jelentés
2004
2005
2006
2007
nem jelentős
18
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
fruit & vegetable report
csonthéjasok Kajszibarack
Őszibarack
A magyarországi kajsziültetvény terület tovább növekedett, meghaladja az 5200 hektárt. A 2007. fagyos évet kivéve konszolidálódni látszik egy közepes termésű évben a 40 000 t körüli mennyiség és egy figyelemreméltó struktúraátalakulás, mely a növekvő étkezési piaci áru arányával és a növekvő étkezési exporttal támasztható alá.
A magyar őszibarack termesztés csökkenő terület mellett 46-65 ezer tonna között változott az elmúlt hat évben. Magyarország nagy kihívása, hogy hazánk termőtájaitól 600-1000 km-re délebbre termelő országoknak hektáronként 15-22 tonnával magasabb termésátlaga, 7-12 nappal korábbi érése szinte minden fajtánál és a szinte teljes körű öntözéssel elért 15-15 mm-rel nagyobb gyümölcsátlagmérete van. E tények miatt csak rendkívül átgondolt, reális és visszafogott célkitűzéseink lehetnek, mert az Európai Unióban évenként 4-4,2 millió tonna őszibarackot adnak el, s várhatóan ez az importnyomás nem csökkenni, hanem növekedni fogy Magyarországon is.
Az európai összes termés mintegy 10%-kal nőtt és meghaladta az 510 ezer tonnát. 2008. éveb a francia, 2009. évben a görög termelés csökkent elemi kár miatt, de a piacot 2000 óta egy kiegyenlítettség jellemzi. Fajtahasználatunkat előnyösnek ítélhetjük, mert olyan piaci periódusban tudunk árut kínálni, melyért a vevők – az ízvilágot megismerve – egyre többen visszatérnek. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kajszinak ez a hagyománya rögzüljön az európai és a hazai fogyasztók emlékezetében, ezért a fajtaváltások során kellő következetességgel kell mérlegelni a pulton tarthatóságra és tárolhatóságra nemesített amerikai fajták elterjesztésének mértékét, hogy ez a gyümölcsfaj ne jusson a korábbi holland paradicsomminőség sorsára. A magasabb tőszámú, intenzívebb ültetvények öntözésének kiterjesztése, bővítése és tápanyagpótlással való összekötése fontos feltétele a piacon maradásnak és a piacépítésnek.
A magyar őszibarack marketing stratégiája lehet a kínált kifogástalan méretű és minőségű, szépen csomagolt gyümölcs különleges ízvilágának promóciója, a versenytársak egy hete tárolt, csomagolt, úton lévő árujával szemben.
Kajszitermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Őszibarack termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Location and importance of Hungarian apricot production
Location and importance of Hungarian peach production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
nem jelentős
igen jelentős
700 600 500
igen jelentős
A szilvapiac hektikus, külpiacokon a Cacanska Rana időszakát és a Cacanska Lepotica szezon első felét ítélhetjük stabilnak a friss étkezési fajták közül, és az élénkülés csak a szezonunk vége felé tapasztalható. A Sharka-vírus toleránsnak hirdetett vagy gondolt fajták a magyar klímában eltérően viselkednek, leromlanak és tüneteket mutatnak. A technológia intenzifikálása nagyobb tőszám, tápanyagnövelés, a generatív-fázis erősítése és a 35-45 mm-es áruátmérő tartós kínálata hozhat eredményt. Figyelni kellene arra a tényre, hogy a szilva nem utóérő gyümölcs. Ha a kereskedő szakszerűtlenül keményen, zölden kéri az árut, a vevő kizárólag főzött kompótként fogja tudni elfogyasztani és legközelebb nehezen szánja rá magát a vásárlásra.
400 300
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
0
jelentős
Összes területünk az elmúlt hat évben csökkent, így alig több, mint 5000 hektár. Összes termésünk 47-85 ezer tonna között változott az elmúlt tíz évben, az utóbbi két évben 70 ezer tonna körül alakult. Termelésünket nem ítélhetjük hatékonynak sem magyar, sem nemzetközi mértékkel mérve. Fajtahasználatunkat a Besztercei, majd a Stanley túlsúlyát követően az útkeresés jellemzi.
Ft/kg
100
kevésbé jelentős
Szilva
I. o. kajszi heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class apricots
200
Az európai teljesítményt egy 900 ezer tonna körüli görög, egy 1100 ezer tonna körüli spanyol egy 470 ezer tonnáról 330 ezer tonnára csökkent francia és egy 1,6 millió tonna körüli olasz termés jellemzi, melyhez precízen végrehajtott technológia, kitűnő postharvest, jól szervezett logisztika és marketing tartozik. A struktúrában a nektarin aránya növekedett és az ipari őszibarack aránya csökkent. Az erősen pirosra színeződő fajták terjednek és a pogácsabarack előretörőben van.
he tek / w e ek s forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
19
fruit & vegetable report
A feldolgozás diverzifikálása kompótgyártás, szilvalekvár, püré, paszta, aszeptikus velő, gyümölcslé mellett két területen látunk lehetőséget a bővítésre: szilvaaszalvány kimagozott gyümölcsből (esetleg dióval, mandulával töltve) és a magyar pálinka egyik legkitűnőbb alapanyaga lehetne szélesebb körű felhasználás esetén.
A magyar időjárási viszonyok mellett szinte a teljes szezonban van esélye az esős periódusnak, mely gyümölcsrepedéssel és az áru megsemmisülésével fenyeget. Előrehaladott kísérletek és üzemi próbák vannak e folyamat biostimulátorokkal való gátlására, az „esőállóság” és a szállíthatóság javítása érdekében.
Magyarország a szilva egyik géncentruma, még mélyebb fekvésű területeken is elfogadhatóan és az ország szinte minden részén termelhető, ezért érdemes lenne igényes piacát felépíteni. Szilvatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Cseresznye és meggy termelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Location and importance of Hungarian plum production
Location and importance of Hungarian cherries production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
nem jelentős
500 400
jelentős
igen jelentős
I. o. szilva heti nagybani piaci átlagárai
I. o. cseresznye heti nagybani piaci átlagárai
Weekly average wholesale prices for I. class plums
Weekly average wholesale prices for I. class sweet cherries
Ft/kg 600
kevésbé jelentős
Ft/kg 1200
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
1000 800
300
600
200
400
100
200
0
0
hete k / w ee ks
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
he tek / w e ek s forrás: AKI PÁIR
forrás: AKI PÁIR
A világ 1,8-2 millió tonna/év cseresznyetermésének mintegy fele terem Európában, s ennek kb. ¾-e az Európai Unióban. A statisztikai elemzésesek, összevetéseket nehezíti, hogy a cseresznye és meggy vámtarifaszám szerinti megkülönböztetése csak az EU-ban történt meg a '90-es évek végén, az összes többi statisztika (ENSZ, FAO, stb.) együtt kezeli. A cseresznyefelület nagyságát illetően (1800 ha összes terület) nem vezető gyümölcsfaj Magyarországon. Hazánkban termesztésbe vont, döntően magyar nemesítésű fajták használatával, olyan minőség és gyümölcsméret érhető el, mely eladásaink jelentős növelését, akár megtöbbszörözését is jelentheti. A világ cseresznyetermelésében alkalmazott eljárásokat összevetve az intenzitás növelése látszik járható útnak 1000–2500 közötti tőszámmal, öntözéssel, s olyan alanynemes kombinációk alkalmazásával, melyek a 30-32 mm átmérőjű gyümölcsméret elérését biztosítják. 55-75 napos piaci jelenlét mellett lefedik a hazai piacot – középérésű, középkései és kései fajtákkal Európa szinte minden részén tudnánk árut kínálni.
Spanyolországi, olaszországi példák és az ezekkel kapcsolatos számítások alátámasztani látják annak gazdaságosságát, hogy egy jéghálószerkezetre kifeszített fóliatakarással kizárható a közvetlen csapadék. A Duna-Tisza-közén, Zalában, Hevesben, Zemplénben és az Ipolyvölgyében történtek ültetvényfejlesztések, s ezekkel eladási lehetőségeinket, a jelenlegi 1-3 ezer tonna körüli exportot növelni lehetne.
Cseresznye
zöldség-gyümölcs jelentés
Magyarországon a 2009. évben közel hatodával nőtt a termés, megközelítette a 11 ezer tonnát. Az öntözetlen területeken méretgondok voltak. A hazai piaci eladások növelése mellett a balti országokba, Ukrajnába, Oroszországba történő exportnövelésnek van realitása. Az ipari, gyorsfagyasztási célú cseresznye szintén olyan terület, ahol árualaphiánnyal küzdünk. Növényvédelmi gondjainkat fokozta a betelepült új cseresznyelégy-faj elleni védekezés és az EU „zöld és sárga” szerhasználatot is korlátozó intézkedései.
20
fruit & vegetable report
Meggy Az idei évben kialakult 50-70 Ft közötti árak számos vállalkozásban nem adtak fedezetet a kézi betakarítás költségeire sem, ezért egy részük nem került betakarításra. Jelentős az a gyümölcsmennyiség, melynek az előélete nem tanúsítható. Meggyőződésünk, hogy a magyar pálinka marketing programjába illeszkedve igen jelentős meggy árualap vonható be a feldolgozásba, szezonra megállapított árképzéssel. Ez segítene a magyar termékskálából az „ízű szeszes italok” helyett természetes, kereskedelmi minőséget kínálva az ilyen termékstruktúrával rendelkező termelők számára a tisztességes megélhetést.
Az EU-s és a magyar tisztánlátást nem segíti, hogy sem Brüsszel, sem a magyarországi KSH nem támogatta a kérést, hogy az alma-körteőszibarack és bizonyos citrusfélék mellett a meggy terület, termelés, felhasználás statisztikai adatai is begyűjtésre, felmérésre kerüljenek (Németország saját hatáskörébe ezt megtette). Adataink tagjainktól, gyakorlati tapasztalatainkból, becslésből, piaci megfigyelésekből, meghatározó piaci szereplőktől származnak és más forrás híján ezeket tartjuk reálisnak és elfogadhatónak. Az idei év közepesen gazdag virágzása az aszály miatt nagyon rövid és száraz volt. A kötődés nem kielégítő és a természetes hullás nem állt meg. A kezdetben jónak mutatkozó korai fajták és a későiek is mintegy egynegyede-egyötöde túlritkult, ennek ellenére a csapadékhiány mind a friss étkezési piacon, mind a kompótcélú termelésnél méretgondokat okozott. A minőség alakulásával az előbb említett gyümölcsméret-gondok mellett növényvédelmi problémáink is megszaporodtak. Egy új moníliafaj, az éréskori glöospóriumos gyümölcsfoltosodás, és egy új, Amerikából származó, folyamatosan rajzó cseresznyelény problémájával kell számolnunk. Az EU növényvédőszer engedélyezési, felhasználási rendszerének toxikológusok általi egysíkú és a felhasználási ismereteket, megfontolásokat nélkülöző döntései miatt az ellehetetlenülés felé halad a növényvédelmi gyakorlat. A számunkra legfontosabb kompótmeggyszegmensben az utóbbi két évben három német vevő (két diszkont élelmiszer kiskereskedelmi hálózat és a Magyarországon húsz éve dolgozó német nagykereskedő) erőfölénnyel való visszaéléssel, tisztességtelen piaci magatartást tanúsítva, már a szezon előtt ellehetetlenítették a piacot. A 2008. évben a korábbiakhoz képest működésképtelenül alacsony végtermékáraikat további 15%-kal csökkentve tovább rontották a magyar pozíciót.
I. o. meggy heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class sour cherries Ft/kg 600 500 400 300 200
0
hete k / w e ek s forrás: AKI PÁIR
Csonthéjas gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Stone fruits production in Hungary last years 200,0
zöldség-gyümölcs jelentés
21
Őszibarack
Szilva
160,0 140,0
64,0
85,0
72,1
68,0
61,8
65,0
36,6
40,0
2008
2009
76,6
73,0
120,0
78,0
100,0 80,0
50,0
75,0
60,0
47,0 69,8
30,0
56,0
46,0
48,5
40,0 20,0 0,0
29,0 12,0 2002
37,0
35,0
32,0
2003
2004
2005
90,0
Cseresznye
42,0 2006
24,0 2007
Meggy
80,0
1.000 tonna
A magyar fogyasztó számára a friss étkezési meggy az élelmiszer kiskereskedelmi láncok térhódításával egyre kevésbé elérhető áron kerül kínálatra. Ezen feltétlenül változtatni kell, bővítve a közvetlen eladást helyi piacokon és szaküzletekben. A magyar meggytermelőknek is támogatniuk kellene az „Egyen naponta 3×3-féle zöldséget, gyümölcsöt az egészségért!” fogyasztásnövelő program akcióit, elindítva egy Németországban már sikeresen működő, spárga és szamóca hetek néven futó programsorozatot, felelevenítve a házi befőzés tradícióit, a szörpgyártást, légyártást. Ehhez természetesen versenyképes áron, közvetlenül kell meggyet kínálni a magyar fogyasztóknak.
Kajszi
180,0
A magyar feldolgozók az irreálisan alacsony árak miatt kiszolgáltatottak, gyakorlatilag nincs mozgásterük, nincs tartalékuk egy reális gazdálkodáshoz, melyet csak tetéz a Magyarországra is fokozottan ható válság. Ez a gyakorlat nem folytatható. Rendkívül fontos, hogy csak olyan minőségű és méretű gyümölcs kerülhessen feldolgozásra, ami lehetőséget ad egy új prémiumminőségű magyar meggy termékimázs felépítésére. Az a termék, mely e kritériumrendszernek nem felel meg, de teljesíti a nyomonkövethetőség, a növényegészségügyi és a szermaradvánnyal kapcsolatos előírásokat, velő, gyümölcslé vagy pálinkagyártási célokra kerülhessen felhasználásra.
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
100
1.000 tonna
A magyar meggytermelés, -feldolgozás és meggypiac hazai fontossága és sok ember egzisztenciáját érintő hatása mellett látnunk kell, hogy nagyságrendjében Magyarország nem meghatározó szereplője sem az Unió, sem Európa, sem a világ meggypiacának. A közelmúlt és napjaink növekvő gondjai és nem elsősorban a magyarországi belső struktúra alakításával és feszültségek enyhítésével, kezelésével oldhatók meg. A legnagyobb vevőinknél konkurenciát jelentő országokból a lengyeleknél csökkent a termőterület és nőtt a termés, sok a fiatal ültetvény. A német hagyományos területeken csökkent a terület, feleződött a termelés, az új tartományokban hatékony termelés (15-20 t/ha), mely szintén csökkenő trendet mutat.
70,0 60,0 50,0 40,0
53,5
51,7
61,2 47,6
30,0
63,2 51,3
20,0 10,0
15,0
13,6
14,0
10,5
8,4
7,5
9,0
11,0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0,0
fruit & vegetable report
bogyósok A bogyósgyümölcsűek piaca a rendszerváltástól sokat változott és Magyarország európai uniós csatlakozása óta ez a változás felgyorsult. Markánsan szétválik az étkezési és az ipari célú piac. Az étkezési áru döntően áruházláncok pultjain és szakboltokban értékesül, egalizált 150-250-500 (néha 1000) grammos kiszerelésben. Az ipari áru problémái még a rendszerváltást megelőző időszakra nyúlnak vissza, amikor a működő magyar konzerv- és hűtőipar struktúraváltása először a szamócát húzta ki a termékpalettájáról. A privatizáció során többnyire nem működő gyárat, hanem piacot vettek, a gyártás megszüntetését követően pedig a termelés is elsorvadt vagy elsorvadóban van. A bogyósgyümölcs-feldolgozást végző, elsősorban német, kis részben osztrák és holland üzemek lengyelországi feldolgozókat vettek meg, építtek újjá, bővítettek, sőt új gyárakat is létesítettek a fontosabb termőtájak közepén. Magyarországon vevőként akkor szoktak jelentkezni, ha valamilyen elemi kár miatt a helyi nyersanyag nem elegendő. Ez az oka annak, hogy az ipari szamóca, a fekete ribiszke, részben a piros ribiszke, részben a szeder és a termesztett bodza jó része is kiszolgáltatott helyzetbe került. A feszültségeket határokon átnyúló integrációval lehetne hosszú távú szerződésekkel enyhíteni azoknál a fajoknál, fajtáknál, melyeket a magyar klímában versenyképes önköltséggel tudunk előállítani. Bogyósgyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években Soft fruits production in Hungary last years 30,0
1.000 tonna
Szamóca 25,0
6,5
7,3
6,0
20,0
Málna
6,3
A szezon az import chilei majd spanyol áruval kezdődik, az olasszal folytatódik és ezt követi a magyar áru megjelenése, melynek áralakításában ez az import pozitív tényező. Az elmúlt 4-5 év tapasztalata a fogyasztóknál általánossá váló vélemény, hogy a magyar áru jobb ízű és ezért hajlandók valamennyi felárat is kifizetni. A magyar hatósági minőségellenőrzés gyengesége, hogy a beragadt importáru átöntésre kerül magyar göngyölegbe, s e csalással megtévesztik a hazai fogyasztót, aminek többnyire nincs következménye. A bogyósok betakarításánál, de a cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack szedésénél, a gyümölcsritkításnál is rendszeresen gondot okoz a szedéshez, áruvá készítéshez szükséges nagy létszámú kézi munkaerő biztosítása, alkalmazása. E tevékenység nem életszerű törvényi szabályozása, extremitásokat sem nélkülöző ellenőrzései, ezek gyakorisága elfogadhatatlan. Többször, mindenféle szinten (munkaügyi tárca, Miniszterelnöki Hivatal, parlamenti képviselők, Parlament Mezőgazdasági Bizottsága) történő megkeresés, konzultáció és javaslatételeket követően sem sikerült eddig működőképessé tenni. A munkaügyi felügyelő hatósággal való tárgyalások sem hoztak érdemi eredményt. Nem pártoljuk, nem is akarjuk pártolni és védeni a járulékfizetést elkerülőket. A szabálytalankodókat meg kell büntetni, a büntetést nyilvánossá kell tenni. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen jelentős munkanélküliségi mérték idején munkát adó, foglalkoztatni kívánó vállalkozók számára teljesíthető – működőképes, átlátható, ellenőrizhető és minimumra törekvő szabályozást kell előírni. A nemzetgazdasági foglalkoztatási bővítés előnyei mellett ennek a mezőgazdasági időszaki munkaerőnek az alkalmazása tudná növelni az eladható árualapot, a vállalkozások és a gyümölcstermesztés eredményességét és az ország pénzügyi egyensúlya érdekében egyre fontosabb exportbővítés lehetőségét.
Szeder
6,5
6,0
8,9
7,8
7,8
8,5
2008
2009
Szamócatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian strawberry production
3,7 15,0
12,5
10,0
12,0
8,2
10,0
11,5
5,2 6,9
5,0
8,5
7,0
7,5
8,0
6,6
2003
2004
2005
2006
4,6
0,0 2002
2007
25,0
1.000 tonna
Egres
Ribiszke
Bodza
20,0
6,3 15,0
3,3
1,5
7,5
9,2
9,8
10,0
10,0
8,3 2,7
10,0
12,3
12,0 5,0
0,0
12,0
8,9
nem jelentős 10,6 8,6
2,2
2,0
2,7
2,5
2,0
1,2
1,9
2,0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
I. o. szamóca heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class strawberries Ft/kg 3000 2500
Szamóca
2000
A magyar szamócatermelés 500 ha körüli területen folyik, mintegy harmada hidegfóliás, fátyolfóliás, több mint fele bakhátas művelésű. Közelíti a 10%-ot a „Szedd magad!” rendszerben üzemeltetett szamócás kert. A terület mintegy 85%-a öntözött, fajtahasználatában korszerű, követi a piac újdonságait és igényeit. A magyarországi primőr zöldségeket német, skandináv, angol, osztrák piacra szállító vegyes kamionokba néhány raklap jó minőségű és ízű szamóca is kerül, és ez alapozta meg a hajtatott felület bővülését.
zöldség-gyümölcs jelentés
22
1500 1000
2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
500 0
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
fruit & vegetable report
Málna
Szeder
Az elmúlt 9-10 év során a 15 ezer tonna éves málnatermés kétharmadára, majdnem felére csökkent. A '90-es évek elején Magyarország is, Szerbia is évi 30 ezer tonna körüli málnát termelt. Napjainkban a 50 ezer tonna fölé bővülő lengyel termelés és a 80 ezer tonnára nőtt szerb málna a legnagyobb konkurenseink. A bogyósok kríziskezelésére hozott európai uniós döntés a málna és a szamóca ipari célú termelésének támogatására Magyarországon nem érte el a célját.
Néhány évvel ezelőtt dinamikusan nőtt a szedertermelés, az összefogott kínálat hiánya azonban megakadályozta az étkezési piac felépítését. Mára már kipróbált 15-25 nappal korábban termő fajták használatával és a magyar klíma két héttel korábbi lehetőségét kihasználva a német, osztrák, holland piacon, Baltikumban, Skandináviában megvethetnénk a lábunkat, ha tudunk kamiont rakni és teríteni csomagold, egalizált dobozos áruval. Az elérhető feldolgozóipari árak és a kedvezőtlen termőhelyek nagyobb kockázata a terület- és a termeléscsökkenés irányába hat.
A korábbi termőtájak egy részén megszűnt a málnatermelés, de fontos lenne, hogy a szamócához hasonlóan 85-90%-ban öntözött területen, intenzív körülmények között, elsősorban friss étkezési piacra és gyorsfagyasztott gurulós minőségben történjen termék előállítás, mert ez hozhat tartós pénzügyi eredményt. A szörpgyártáshoz szükséges árualap biztosítása az alacsony kínálat és az igénytelenség miatt szinte a teljes termés ebbe az irányba orientálja, azonban az alacsonyabb árak miatt ez nem teremti meg a bővített újratermelés feltételeit.
Szedertermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian blackberry production
Málnatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége Location and importance of Hungarian raspberry production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
I. o. szeder heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class blackberries Ft/kg
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
2000
igen jelentős
1800 1600 1400
I. o. málna heti nagybani piaci átlagárai
1200
Weekly average wholesale prices for I. class raspberries
1000
Ft/kg
800
3500
600
2005.
400
2006. 2007. 2008. 2009.
3000
200
2500
0
2000
hetek / weeks
1500
forrás: AKI PÁIR 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
1000 500 0
Ribiszke
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
A világ termelése megközelíti a 700 ezer tonnát és növekedő trendje van, ebből az EU termelése 400-450 ezer tonna, mely szintén növekszik. Lengyelország közel 190 ezer tonnával, Németország pedig 150 ezer tonnával a legjelentősebb piaci tényező Európában, mely mellett a magyarországi 8 ezer tonna körüli éves termésmennyisége eltörpül. Mind a termés mennyiségét, mind a minőségét javítaná az öntözés széleskörű bevezetése. Az étkezési tálcás áru mellett jelentős igény látszik a magyar és külföldi cukrász- és pékiparban az egyenletes bogyóméretű, nagy fürtű árura. E tekintetben a magyar termelők a tervezés fázisában vannak. Az ipari célú szörp-, dzsem-, velőgyártásra alkalmas áru előállításhoz is hatékonyabb termelésre van szükség. Az elmúlt tíz év tényei azt bizonyítják, hogy fekete ribiszkéből senki sem tudott rentábilis ültetvényt létesíteni, döntően ökológiai problémák miatt. Ugyanezek a fajták Csehországban, Lengyelországban, Dániában 15-20 szorosát termelik a magyarországi 0,1-0,5 t/ha átlagnak. Piros ribiszkéből fajtahasználat tekintetében lényegesen jobb a helyzet, de a piacban a bevezetőben részletezett feldolgozói struktúraátalakulás okoz gondot.
zöldség-gyümölcs jelentés
23
fruit & vegetable report
Ribiszketermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
héjas gyümölcsök
Location and importance of Hungarian currants production
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
A magyarországi dióterület több mint 30%-kal, 3200 ha körülire nőtt. A hagyományos fajták lassabban fordulnak termőre, ezért az összes termésünk 5,2-7,2 ezer tonna között ingadozik, kivétel csak a 2007. fagyos év 3500 tonnája volt. Az elmúlt hatvan év nagyon következetes tájszelekciós és nemesítő munkájának köszönhetően – melyet Dr. Szentiványi Péter végzett – kitűnő fajtaszortimenttel rendelkezünk. A termesztéstechnológiát fokozatosan jobbítva, továbbfejlesztve számos helyen sikerült az áruvá készítés műszaki-technikai hátterét felépítve olyan áruminőséget produkálni, melyet az európai igényes piacon a francia és a kaliforniai dió mellett azonosan jó minőségű áruként becsülnek meg. Fontosnak tartjuk egy olyan integráció létrehozását, amelyik technológiai tanácsadással segíti e kifogástalan áru mennyiségének többszörözését és egy átlátható elszámolással mindenki számára vonzóvá teszi, hogy egy helyről kínálják a prémium minőségű magyar diót a világnak.
igen jelentős
Diótermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
Köszméte
Location and importance of Hungarian walnut production
A termelők jó része Hajdú-Bihar és Szabolcs termőtájain dolgozik, de van Nagykőrös és Székesfehérvár környékén is. Egresből eladható gyümölcsméretet és minőséget csak öntözött termesztés mellett lehet Magyarországon garantálni. Revízió alá kell venni eddigi filozófiánkat és az amerikai köszméte lisztharmat ellen rezisztens, nagy gyümölcsű, sárgára érő valamint színes fajtákat kell kínálnunk az étkezési piacra. Az ipari célú termelésben a nagyobb bokrot nevelő angol, lengyel, ukrán fajták géppel betakarítható nem-törzses termesztését kell meghonosítanunk. A mai klasszikus törzses, kézi szedésű termesztés a szedési költségek miatt gazdaságtalan és esélytelen.
Bodza Jelentős átalakulás történt a magyarországi bodzapiacon. Az elmúlt hat évben közel 1300 ha-ral 3500 ha-ra növekedett a terület. Az idei összes termésbecslés 17 000 tonnát prognosztizált, az aszály miatt azonban csak közepes terméseredmények születtek, melynek túlnyomórésze (65%-a) termesztett bodza volt.
jelentős
Dió
7,0 6,0 5,0 4,0 3,0
5,9
6,2
6,5
6,0
5,5
2,0
Location and importance of Hungarian elderberry production
igen jelentős
Walnut production in Hungary last years 8,0
5,0
Bodzatermelésünk elhelyezkedése és jelentősége
kevésbé jelentős
Diótermelésünk alakulása az elmúlt években
1.000 tonna
A piac átláthatóságát és az eredményességet javítaná, ha a magyar termelők integrációja egyesített kínálatban tudná közvetlen végfelhasználóknak eladni a termést, felépítve és működtetve egy olyan infrastruktúrát, mely a folyamatos szállítást és a kívánt minőséget tudná garantálni a vevőnek. E remélt piaci konszolidáció eléréséig nem célszerű a további területbővítés. Az alkalmatlan ültetvények cseréjét új, a szedési idő meghosszabbítását lehetővé tevő fajták alkalmazásával érdemes megvalósítani.
nem jelentős
7,2
3,5
1,0 0,0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
I. o. dióbél heti nagybani piaci átlagárai Weekly average wholesale prices for I. class walnut meat Ft/kg 2500
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2000
1500
1000
500
nem jelentős
kevésbé jelentős
jelentős
igen jelentős
0
hetek / weeks
forrás: AKI PÁIR
zöldség-gyümölcs jelentés
24
fruit & vegetable report
EU TERMELÉSI ADATOK
–
DATA OF EU PRODUCTION
Árutermelő zöldségtermesztés az egyes EU tagállamok szerint (1000 t betakarított termés) Országok
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Németország
2 707
2 914
3 014
2 873
2 815
2 869
3 278
3 167
3 167
Franciaország
6 134
6 273
6 125
6 176
6 316
6 083
6 212
5 888
5 727
5 584
14 644
15 289
16 181
14 700
12 550
13 598
14 992
14 436
13 525
11 773
Hollandia
3 333
3 936
3 807
3 734
3 891
3 968
4 477
4 242
4 155
4 395
Belgium
1 388
1 534
1 343
1 357
1 503
1 573
1 605
1 567
1 537
1 516
2
2
2
2
2
2
2
2
3
2
2 855
2 922
2 834
2 552
2 832
2 538
2 530
2 638
2 621
2 479
Írország
273
287
282
286
277
284
284
287
287
Dánia
240
217
213
209
216
242
248
246
245
4 113
4 048
4 191
4 026
4 005
3 919
4 045
3 790
3 641
3 575
11 941
12 460
12 545
12 784
13 014
12 902
13 365
13 437
12 511
12 361
Olaszország
Luxemburg Egyesült Királyság
Görögország Spanyolország Portugália
3 387
1 631
1 587
1 512
1 530
1 618
1 667
1 647
1 647
1 647
Ausztria
419
530
501
526
556
503
555
512
528
550
Svédország
246
249
248
232
227
227
227
250
241
239
Finnország
209
245
243
235
239
235
226
242
230
245
50 135
52 493
53 041
51 222
50 061
50 610
53 693
52 351
50 065
46 106
Csehország
553
572
500
455
323
256
322
249
243
240
Észtország
43
45
61
58
33
52
36
43
40
Lettország
114
123
105
149
137
205
166
159
156
Litvánia
619
461
311
302
338
386
233
238
164
EU-15
Magyarország
156
1 796
1 972
1 419
1 871
1 864
1 941
2 033
1 549
1 612
1 752
Ciprus
137
145
130
149
156
154
146
150
149
150
Málta
64
63
61
58
51
55
59
60
64
67
5 919
5 250
6 266
5 989
4 851
5 421
5 997
6 184
5 766
6 279
79
90
Lengyelország Szlovénia Szlovákia
81
63
71
67
84
89
82
81
150
155
162
170
175
143
141
144
Bulgária
931
945
1 371
1 008
602
579
863
Románia
3 867
3 993
4 694
3 836
3 297
4 221
3 579
EU-12
9 324
8 721
9 084
14 047
12 924
14 772
14 095
12 763
13 217
13 311
EU-27
59 459
61 214
62 125
65 269
62 985
65 382
67 788
65 114
63 282
59 417
Árutermelő zöldségtermesztés fajok szerint (1000 t) Zöldségfaj Karfiol
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2004
EU-15
2005
2006
2007
EU-27
2 218
2 169
2 118
2 021
2 134
2 223
2 248
2 487
2 353
2 314
224
261
246
229
200
233
227
254
237
244
244
1 617
1 704
1 645
1 572
1 527
1 498
1 531
4 071
4 035
3 819
3 898
Zeller
523
569
566
523
510
484
513
639
609
607
Póréhagyma
692
772
646
676
699
713
718
814
815
829
851
2 524
2 590
2 588
2 545
2 626
2 577
2 572
2 662
2 680
2 650
2 538
Endívia saláta
505
493
499
505
513
513
497
508
Spenót
449
484
485
499
517
553
522
525
Spárga
213
227
228
236
246
247
237
227
Kelbimbó Fejes káposzta
Fejes saláta
Articsóka
2 394
882
827
892
850
844
776
871
874
739
756
766
14 611
16 068
15 751
14 949
14 432
15 307
16 995
18 994
17 983
16 242
15 707
Uborka és konzervuborka
1 643
1 644
1 639
1 774
1 808
1 863
1 840
2 585
2 433
2 569
2 602
Sárgadinnye
2 073
2 196
2 100
2 067
2 148
2 199
2 232
2 304
2 372
2 327
2 269
Görögdinnye
1 996
1 866
2 030
1 783
1 825
1 936
2 010
3 128
2 881
2 794
2 850
646
601
647
654
618
686
685
830
757
766
694
Cukkini
1 032
1 036
994
998
1 023
1 070
1 090
1 120
1 097
1 130
962
Paprika
1 690
1 795
1 787
1 851
1 907
1 941
1 901
2 301
2 276
2 527
2 428
Répafélék
3 252
3 716
3 531
3 596
3 913
3 888
4 173
5 441
5 431
5 368
5 456
261
261
266
254
270
237
240
314
292
284
279
3 552
3 915
4 017
3 838
3 829
3 713
4 511
5 802
5 233
5 138
5 340
Cékla
303
316
316
316
312
324
331
777
775
789
746
Zöldborsó
616
601
641
638
733
694
684
829
767
730
759
1 086
1 117
1 085
1 085
1 180
1 021
1 149
1 278
1 262
1 219
1 211
829
843
870
885
864
857
831
1 060
1 012
1 001
1 011
Paradicsom
Padlizsán
Fokhagyma Hagymafélék
Zöldbab Termesztett gomba
forrás: EUROSTAT adatbank, nemzeti statisztikák, ZMP
zöldség-gyümölcs jelentés
25
fruit & vegetable report
Árutermelő gyümölcstermesztés az egyes EU tagállamok szerint (1000 t betakarított termés) Ország
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Németország
1 218
1 330
1 443
1 190
1 021
1 082
1 290
1 223
1 330
Franciaország
2 973
3 721
3 711
3 372
3 420
2 942
3 095
3 174
2 997
2 944
Olaszország
9 859
10 863
10 697
10 528
10 465
9 672
10 962
11 364
11 284
10 820
Hollandia
693
756
740
587
594
620
707
631
630
705
Belgium
614
751
734
472
571
546
640
598
677
690
12
14
15
5
14
6
13
310
349
300
326
235
287
299
342
322
361
15
16
19
21
21
16
21
Luxemburg Nagy-Britannia Írország Dánia
1 438
47
51
52
53
44
50
58
58
63
62
Görögország
2 463
3 270
3 155
3 030
2 924
2 001
2 755
2 913
2 610
2 846
Spanyolország
9 660
10 598
10 179
10 830
10 948
11 359
10 439
10 262
11 820
9 990
Portugália
708
995
931
886
1 046
982
1 034
889
965
891
Ausztria
180
226
233
220
231
215
250
270
237
268
Svédország
29
33
40
32
32
34
33
33
39
33
Finnország
13
15
17
18
17
14
15
EU-15
28 794
32 988
32 266
31 570
31 583
29 826
31 611
31 757
32 974
31 048
Csehország
146
175
229
167
191
184
204
166
195
147
Észtország
14
17
26
18
19
6
3
13
Lettország
28
46
49
51
64
46
18
55
Litvánia
116
113
112
170
95
114
46
153
Magyarország
872
865
1 032
947
804
849
1 021
741
821
426
Ciprus
335
265
220
212
231
226
234
235
223
222
5
5
4
4
5
4
4
5
6
4
2 517
2 387
2 796
3 464
3 018
3 308
3 519
3 052
3 156
1 856
Szlovénia
88
88
81
50
61
74
101
89
81
90
Szovákia
41
35
38
35
33
43
40
42
39
17
4 162
3 996
4 587
5 118
4 521
4 854
5 190
4 551
4 521
2 762
Málta Lengyelország
EU-10 Bulgária
86
80
55
102
80
Románia
995
1 216
784
614
396
EU-25
32 956
36 984
36 853
36 688
36 104
34 680
36 801
36 308
37 495
33 810
EU-27
32 956
36 984
36 853
36 688
36 104
35 761
38 097
37 147
38 211
34 286
Árutermelő gyümölcstermesztés fajok szerint (1000 t) Gyümölcsfaj
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
EU-15
2005
2006
2007
EU-27
Alma
7 455
8 481
8 268
8 187
7 211
6 975
11 691
10 881
10 395
9 254
Körte
2 392
2 316
2 417
2 147
2 409
2 229
2 601
2 625
2 733
2 479
16
10
16
15
23
22
32
61
37
51
2 351
2 917
2 909
2 831
2 875
2 044
2 796
2 883
2 708
2 585
Nektarin
832
1 156
1 166
1 182
1 390
1 076
1 383
1 393
1 414
1 410
Kajszibarack
370
585
538
499
529
399
640
672
707
544
Cseresznye és meggy
331
463
489
387
448
400
807
750
858
636
Szilva
579
623
653
673
723
708
1 450
1 491
1 449
1 252
Birs Őszibarack
Dió
68
82
81
80
90
77
Mogyoró
142
158
133
150
151
103
180
120
177
157
Mandula
377
472
414
425
466
378
258
401
475
371
Gesztenye
53
58
60
50
55
56
56
45
53
43
Szamóca
836
924
890
834
762
749
1 045
1 108
1 119
1 091
Ribiszke
35
35
41
43
39
53
270
275
280
207
Málna
24
24
28
23
22
26
105
110
110
108
2
3
2
2
2
2
24
26
Köszméte Egyéb bogyós
143
76
90
74
78
83
14
138
Szőlő
2 204
2 222
2 204
2 273
2 005
1 967
2 183
2 404
2 251
2 078
Narancs
5 110
6 143
5 844
6 053
6 114
6 071
6 025
5 869
6 916
6 080
Mandarin
2 344
2 855
2 566
2 531
2 730
2 678
3 313
2 795
3 305
2 838
Citrom
1 518
1 459
1 600
1 708
1 568
1 700
1 473
1 780
1 744
1 371
44
48
43
49
55
50
90
92
97
111
Kivi
326
458
539
383
442
418
562
527
616
566
Füge
131
129
115
92
75
90
94
85
76
80
55
68
66
77
76
79
79
78
83
78
413
572
493
665
525
677
652
576
634
663
Grapefruit
Avokádó Étkezési olívabogyó
forrás: EUROSTAT adatbank, nemzeti statisztikák, ZMP
zöldség-gyümölcs jelentés
26
fruit & vegetable report
HAZAI TERMELÉSI ADATOK
– DATA OF DOMESTIC
PRODUCTION
Zöldség- és Gyümölcstermesztésünk területi adatai Termékek
2004
2005
2006
2007
2008
2009*
Átlag '00-'08
Vált. '09/'08
Vált. '09/átlag %
hektár Szabadföldi Paprika Fűszerpaprika
3 150 4 100
3 100 4 900
3 000 4 500
2 300 1 900
1 530 1 200
1 400 2 000
3 148 4 099
-8,5% 66,7%
-55,5% -51,2%
Szabadföldi Paradicsom Görögdinnye
3 900 9 200
2 380 7 200
1 840 5 700
1 860 7 200
1 300 7 000
1 349 6 500
3 302 8 044
3,8% -7,1%
-59,1% -19,2%
Sárgadinnye Fejes káposzta
1 040 1 280
1 230 980
1 100 1 560
1 040 1 800
845 1 900
750 1 800
910 1 518
-11,2% -5,3%
-17,6% 18,6%
590 960
480 900
510 1 080
700 1 100
600 1 000
550 1 080
607 1 024
-8,3% 8,0%
-9,3% 5,4%
Sárgarépa Petrezselyem
2 850 2 400
2 450 2 040
2 510 2 460
1 950 1 250
1 200 1 000
1 100 1 100
2 451 2 039
-8,3% 10,0%
-55,1% -46,0%
Pasztinák Gumós zeller
250 330
200 290
240 310
150 300
120 300
130 320
231 289
8,3% 6,7%
-43,8% 10,6%
Cékla Torma
260 1 280
230 1 200
210 1 250
200 1 680
220 1 400
240 1 200
273 1 296
9,1% -14,3%
-12,2% -7,4%
Spárga
2 100
2 200
2 180
1 900
1 920
1 850
1 920
-3,6%
-3,6%
Vöröshagyma
4 462
2 580
3 420
2 100
2 000
2 100
3 797
5,0%
-44,7%
Fokhagyma Konzervuborka
557 1 500
589 1 060
508 550
500 650
500 550
490 610
803 1 949
-2,0% 10,9%
-39,0% -68,7%
Zöldborsó Csemegekukorica
16 000 31 540
14 500 24 000
16 500 31 000
17 500 33 000
19 500 31 000
18 600 22 000
17 611 30 924
-4,6% -29,0%
5,6% -28,9%
Zöldbab Szabadföldi zöldségfélék
2 770 90 519
2 700 75 209
2 500 82 928
3 000 82 080
3 300 78 385
3 500 68 669
2 676 88 912
6,1% -12,4%
30,8% -22,8%
2 160 1 050
2 040 880
2 000 910
2 100 610
1 800 610
1 780 450
2 170 941
-1,1% -26,2%
-18,0% -52,2%
Hajtatott Uborka Hajtatott Tojásgyümölcs
390 110
350 90
340 95
180 100
150 98
140 50
373 97
-6,7% -49,0%
-62,4% -48,5%
Hajtatott Salátafélék Hajtatott Fejes káposzta
530 350
480 300
480 330
500 300
500 300
500 290
488 329
0,0% -3,3%
2,4% -11,8%
Kínaikel Egyéb Káposztaféle
129 465
110 460
130 450
300 500
330 480
373 450
169 483
13,0% -6,3%
120,3% -6,9%
Hajtatott Sárgarépa Hajtatott Petrezselyem
370 210
350 200
400 250
400 280
150 110
110 100
361 209
-26,7% -9,1%
-69,5% -52,1%
Hajtatott zöldségfélék Egyéb zöldségféle
5 764 1080
5 260 950
5 385 1030
5 270 950
4 528 1100
4 243 1100
5 621 977
-6,3% 0,0%
-24,5% 12,6%
97 363 39 980
81 419 39 860
89 343 39 750
88 300 37 803
84 013 35 120
74 012 35 500
95 510 38 779
-11,9% 1,1%
-22,5% -8,5%
Körte Cseresznye
1 790 975
1 778 970
1 804 980
2 246 1 239
2 882 1 640
2 960 1 790
2 019 1 107
2,7% 9,1%
46,6% 61,7%
Meggy Kajszi
6 840 4 690
7 220 4 625
7 540 4 585
8 766 4 650
10 210 5 160
10 450 5 220
7 699 4 740
2,4% 1,2%
35,7% 10,1%
Őszibarack Szilva
6 170 5 236
6 122 5 198
5 996 5 230
6 236 5 540
5 756 5 080
5 710 5 050
6 116 5 271
-0,8% -0,6%
-6,6% -4,2%
Szamóca Málna
440 1 202
442 1 178
435 1 042
430 971
498 931
514 911
450 1 104
3,2% -2,1%
14,3% -17,5%
436 208
418 212
398 215
427 291
471 356
468 348
429 247
-0,6% -2,2%
9,1% 40,7%
1 170 1 975
1 098 2 030
980 2 160
969 2 665
1 230 2 935
1 170 3 120
1 128 2 219
-4,9% 6,3%
3,7% 40,6%
1 850 72 962
2 550 73 701
2 600 73 715
2 143 74 376
2 860 75 129
3 130 76 341
1 886 73 193
9,4% 1,6%
65,9% 4,3%
170 325
155 120
163 058
162 676
159 142
150 353
168 196
-5,5%
-10,6%
Kelkáposzta Karfiol és Brokkoli
Hajtatott Paprika Hajtatott Paradicsom
Zöldség összesen Alma
Szeder Egres Piros és fekete ribiszke Dió Bodza Gyümölcs összesen Zöldség és gyümölcs összesen
*: előzetes adat
zöldség-gyümölcs jelentés
27
fruit & vegetable report
Zöldség- és Gyümölcstermesztésünk termelési adatai Termékek Szabadföldi Paprika
2004
2005
2006
50,0
42,0
40,0
Fűszerpaprika Szabadföldi Paradicsom
30,0 136,5
23,4 71,3
32,0 98,0
Görögdinnye Sárgadinnye
208,0 13,7
167,0 13,9
Fejes káposzta Kelkáposzta
45,0 10,0
Karfiol és Brokkoli Sárgarépa
2007 ezer tonna 55,2
2008
2009*
Átlag '00-'08
Vált. '09/'08
Vált. '09/átlag %
49,0
48,0
51,8
-2,0%
-7,3%
9,5 115,3
10,6 83,0
15,0 110,4
30,2 126,3
41,5% 33,0%
-50,3% -12,6%
152,0 13,0
153,0 14,6
215,5 15,1
174,0 12,1
181,3 12,0
-19,3% -19,9%
-4,0% 1,0%
32,6 8,4
44,0 9,5
57,6 14,7
58,8 14,5
51,6 12,8
50,6 11,8
-12,2% -11,7%
2,1% 8,8%
15,0 70,0
14,0 58,0
16,2 68,0
15,6 72,4
15,5 54,4
16,8 56,0
16,8 71,3
8,4% 2,9%
-0,3% -21,5%
Petrezselyem Pasztinák
45,0 10,0
36,0 8,0
42,0 9,8
37,5 4,5
31,1 5,0
34,0 5,0
43,0 9,2
9,3% 0,0%
-20,8% -45,9%
Gumós zeller Cékla
10,9 8,7
8,7 6,9
10,8 8,2
10,5 8,0
12,0 9,3
12,5 10,0
9,9 8,8
4,2% 7,5%
26,5% 13,2%
Torma Spárga
12,0 3,8
9,2 4,0
12,2 3,2
13,1 3,3
9,8 3,4
9,5 3,8
10,4 3,3
-3,1% 11,8%
-8,4% 16,3%
131,1 3,8
64,0 4,0
95,0 4,2
63,0 3,0
61,1 3,0
54,2 2,8
95,4 4,3
-11,3% -6,7%
-43,2% -35,3%
24,0 85,0
22,0 78,0
15,2 80,0
12,0 96,3
16,5 115,2
17,3 106,0
27,9 83,1
4,8% -8,0%
-37,9% 27,5%
540,0 20,0
375,0 13,6
505,0 17,0
524,7 24,8
520,0 29,1
375,0 32,0
477,1 19,6
-27,9% 10,0%
-21,4% 63,7%
1 472,5 170,0
1 060,0 155,0
1 275,3 150,0
1 308,5 173,0
1 331,9 144,0
1 158,8 145,0
1 344,0 169,2
-13,0% 0,7%
-13,8% -14,3%
101,5 55,0
93,3 50,0
101,6 51,0
132,2 29,5
130,0 20,0
107,5 21,2
106,8 55,8
-17,3% 6,0%
0,7% -62,0%
Hajtatott Tojásgyümölcs Hajtatott Salátafélék
11,2 34,0
9,8 32,0
10,1 33,0
10,5 35,0
10,2 34,0
6,7 35,0
10,0 32,4
-34,3% 2,9%
-33,1% 8,1%
Hajtatott Fejes káposzta Kínaikel
18,0 4,5
16,0 3,9
17,0 4,5
13,5 12,1
13,5 13,0
14,0 10,8
16,8 6,6
3,7% -16,9%
-16,7% 63,1%
Egyéb Káposztaféle Hajtatott Sárgarépa
7,1 12,0
6,8 11,0
7,3 12,1
7,5 5,4
7,9 5,0
7,8 4,3
7,3 10,8
-1,3% -14,0%
7,1% -60,3%
5,0 418,3
4,8 382,6
5,5 392,1
3,6 422,3
2,9 380,5
2,8 355,1
4,8 420,6
-3,4% -6,7%
-42,1% -15,6%
Termesztett Csiperkegomba Termesztett Laskagomba
27,3 1,5
20,9 1,7
19,9 1,5
19,2 1,7
21,0 1,4
18,0 1,4
27,2 1,8
-14,3% 0,0%
-33,7% -23,5%
Egyéb Termesztett Gomba Termesztett Gombafélék
0,2 29,0
0,3 22,9
0,2 21,6
0,1 20,9
0,1 22,5
0,2 19,6
0,2 29,2
100,0% -12,9%
-4,3% -32,9%
447,3 15,1
405,5 12,2
413,7 14,4
443,2 14,25
403,0 17,4
374,7 18,0
449,8 13,9
-7,0% 3,4%
-16,7% 29,4%
1 934,9 670,5
1 477,6 466,8
1 703,4 488,0
1 766,0 214,0
1 752,3 583,0
1 551,5 545,0
1 807,7 523,9
-11,5% -6,5%
-14,2% 4,0%
Körte Cseresznye
31,0 14,0
39,7 10,5
38,5 8,4
11,3 7,5
39,7 9,0
40,1 11,0
31,9 12,2
1,0% 22,2%
25,7% -9,6%
Meggy Kajszi
61,2 35,0
47,6 32,0
63,2 42,0
51,3 24,0
76,6 36,6
73,0 40,0
54,3 28,7
-4,7% 9,3%
34,4% 39,5%
Őszibarack Szilva
56,0 85,0
46,0 50,0
69,8 64,0
48,5 47,0
61,8 72,1
65,0 68,0
51,2 70,1
5,2% -5,7%
26,9% -3,0%
Szamóca Málna
7,5 12,5
8,0 12,0
6,6 11,5
4,6 6,9
7,8 8,9
8,5 7,8
7,1 10,8
9,0% -12,4%
20,5% -28,0%
6,5 2,7
6,0 2,5
6,3 2,0
5,2 1,2
6,5 1,9
6,0 2,0
6,1 2,2
-7,7% 5,3%
-0,9% -10,0%
12,3 6,2
12,0 5,5
10,6 6,0
8,6 3,5
10,0 6,5
10,0 7,2
10,4 5,2
0,0% 10,8%
-4,2% 37,6%
Bodza Gyümölcs összesen
6,3 1 006,7
3,3 741,9
7,5 824,4
8,3 441,9
9,2 929,6
9,8 893,4
5,5 818,5
6,0% -3,9%
75,9% 9,1%
Zöldség és gyümölcs összesen
2 941,6
2 219,5
2 527,8
2 207,9
2 681,9
2 444,9
2 626,2
-8,8%
-6,9%
Vöröshagyma Fokhagyma Konzervuborka Zöldborsó Csemegekukorica Zöldbab Szabadföldi zöldségfélék Hajtatott Paprika Hajtatott Paradicsom Hajtatott Uborka
Hajtatott Petrezselyem Hajtatott zöldségfélék
Hajtatott zöldség és gomba Egyéb zöldségféle Zöldség összesen Alma
Szeder Egres Piros és fekete ribiszke Dió
*: előzetes adat
zöldség-gyümölcs jelentés
28
fruit & vegetable report
FELDOLGOZÓIPARI ADATOK
DATA OF THE PROCESSING INDUSTRY
–
A feldolgozóipar 2008. évi nyersanyag-felvásárlási adatai Procurement data of the Hungarian Processing Industry in 2008
2007
Konzervipar Canning ind.
Termékek
1000 t
Products Paprika
9,7
Ft/kg 99,2 Ft
Sűrítmény, lé, szárítmány és egyéb / Others
Hűtőipar Deep-frozen 1000 t 1,9
Ft/kg
Fejeskáposzta
15,3
Ft/kg
1000 t
102,0 Ft
Fűszerpaprika Paradicsom
1000 t
Összesen Total
4,8
31,4 Ft
1,6
81,0 Ft
1 156
9,5
86,5 Ft
9,5
822
78,2
17,8 Ft
83,0
1 543
15,3
477
1,6
130
31,2 Ft
Karfiol
mill. Ft
11,6
Sárgarépa
8,8
24,2 Ft
2,5
25,0 Ft
11,1
26,5 Ft
22,4
570
Petrezselyem
0,8
174,0 Ft
0,5
180,2 Ft
5,7
179,9 Ft
7,0
1 255
Pasztinák
0,3
90,3 Ft
0,7
95,5 Ft
4,3
98,1 Ft
5,3
516
Torma
2,5
107,6 Ft
2,5
269
Spárga
0,3
268,0 Ft
Vöröshagyma
3,1
32,0 Ft
10,1
34,5 Ft
0,3
80
13,2
448
16,5
1 774
Konzervuborka
16,5
107,5 Ft
Zöldborsó
77,8
70,6 Ft
37,4
73,2 Ft
115,2
8 230
392,4
31,3 Ft
127,6
31,8 Ft
520,0
16 340
Zöldbab
10,0
65,8 Ft
19,1
67,7 Ft
29,1
1 951
Egyéb zöldség
14,8
55,4 Ft
4,2
58,7 Ft
Csemegekukorica
e.tonna Zöldség összes
548,9
millió Ft 23 114
Alma
e.tonna
millió Ft
33,8 e.tonna
43,3 Ft
52,8
millió Ft
e.tonna
2 530 millió Ft
203,7
9 208
152,7
5 767
905,3
38 090
4,6
31,2 Ft
429,6
11,3 Ft
434,2
4 998
3,1
58,2 Ft
3,6
210
Körte
0,5
59,0 Ft
Cseresznye
0,3
138,0 Ft
0,2
147,8 Ft
1,2
126,5 Ft
1,7
223
Meggy
45,4
64,5 Ft
2,5
73,1 Ft
2,8
57,2 Ft
50,7
3 271
Kajszi
1,5
75,0 Ft
0,3
118,0 Ft
1,4
67,0 Ft
3,2
242
Őszibarack
1,6
58,6 Ft
22,3
48,0 Ft
23,9
1 164
Szilva
6,8
48,6 Ft
4,5
51,2 Ft
5,4
47,1 Ft
16,7
815
Szamóca
0,2
215,5 Ft
0,4
249,5 Ft
0,5
196,0 Ft
1,1
241
Málna
0,3
278,5 Ft
3,9
332,0 Ft
2,1
24,6 Ft
6,3
1 430
Szeder
0,2
102,1 Ft
1,9
92,8 Ft
4,3
501
2,2
138,4 Ft
Egres
0,3
108,9 Ft
0,3
33
Piros ribiszke
2,1
89,8 Ft
2,1
189
Fekete ribiszke
0,4
161,3 Ft
0,4
178,0 Ft
0,9
148,2 Ft
1,7
269
Egyéb gyümölcs
4,8
81,4 Ft
1,5
85,5 Ft
13,3
72,4 Ft
19,6
1 482
e.tonna Gyümölcs összes Mindösszesen
millió Ft
e.tonna
millió Ft
e.tonna
millió Ft
e.tonna
millió Ft
62,0
4 138
22,9
2 741
484,5
8 188
569,4
15 067
610,9
27 253
226,6
11 950
637,2
13 955
1 474,7
53 157
A feldolgozóipar nyersanyag-felvásárlás változása az elmúlt években Changing of the procurement values of the Hungarian Processing Industry last years Konzerv (1000 t)
Hűtő (1000 t)
Egyéb (1000 t)
Konzerv (mill. H UF)
H űtő (mill. H UF)
Egyéb (mill. H UF)
1 800
30 000
1 600
25 000
1 200
20 000
1 000
15 000
800 600
10 000
400
millió HUF
ezer tonna
1 400
5 000
200 0
0 2001
zöldség-gyümölcs jelentés
2002
2003
2004
2005
29
2006
2007
2008
fruit & vegetable report
EXPORT-IMPORT ADATOK
–
EXPORT-IMPORT DATA
ME: tonna
EXPORT Termék
Burgonya Paradicsom Vöröshagyma és gyöngyhagyma Fokhagyma Karfiol és brokkoli
2006
2007
IMPORT
Átlag '03-'08
2008
Vált. '08/'07
Vált. '08/ Átlag
2006
2007
2008
Átlag '03-'08
Vált. '08/'07
Vált. '08/ Átlag
12 204
4 413
7 515
5 481
41,3%
37,1%
33 643
34 863
31 585
41 593
-10,4%
-24,1%
619
1 693
1 897
975
10,8%
94,6%
21 939
16 901
18 790
16 215
10,1%
15,9%
2 188
512
2 838
1 363
81,9%
108,2%
15 116
18 124
14 627
16 051
-23,9%
-8,9%
793
1 183
1 615
1 212
26,7%
33,2%
1 491
1 616
1 406
1 689
-14,9%
-16,7%
0
0
0
60
0,0%
-100,0%
5 585
6 652
6 714
5 331
0,9%
25,9%
Fejes és vöröskáposzta
4 488
3 781
3 915
4 016
3,4%
-2,5%
4 758
5 058
3 773
4 210
-34,1%
-10,4%
Más káposztaféle
6 841
6 404
6 659
6 067
3,8%
9,8%
3 326
3 440
2 586
2 700
-33,0%
-4,2%
Saláta és cikória
2 041
2 906
2 330
1 486
-24,7%
56,8%
6 325
7 710
8 866
5 085
13,0%
74,4%
Sárgarépa és fehérrépa Torma Cékla, retek, más hasonló gyökér
352
248
662
428
62,6%
54,7%
11 538
13 615
12 173
11 158
-11,8%
9,1%
7 621
8 577
8 475
8 584
-1,2%
-1,3%
710
901
242
499
-272,2%
-51,5% 51,3%
66
97
314
307
69,1%
2,2%
2 256
2 716
3 131
2 070
13,3%
Uborka és apróuborka
3 999
4 827
2 782
3 519
-73,5%
-20,9%
11 502
13 089
17 408
10 416
24,8%
67,1%
Spárga
1 974
2 460
3 141
2 369
21,7%
32,6%
17
33
12
16
-175,9%
-25,5%
Termesztett gomba
7 276
6 863
8 422
9 199
18,5%
-8,4%
22
36
326
66
88,8%
393,3%
864
830
920
969
9,8%
-5,1%
0
16
11
16
-41,9%
-33,3%
28 479
23 576
20 405
27 490
-15,5%
-25,8%
10 903
6 278
9 488
7 987
33,8%
18,8%
630
1 182
335
769
-253,0%
-56,4%
46
2
102
160
97,9%
-36,3%
Más ehető gomba Édes paprika Csemegekukorica Egyéb friss zöldség
2 913
7 168
21 913
5 762
67,3%
280,3%
9 146
25 770
27 916
14 270
7,7%
95,6%
Friss zöldség összesen
83 350
76 719
94 138
80 057
18,5%
17,6%
138 324
156 819
159 156
139 531
1,5%
14,1%
Borsó fagyasztva
16 609
24 177
27 750
17 299
12,9%
60,4%
3 359
5 390
3 492
3 395
-54,3%
2,8%
2 936
4 833
4 385
3 729
-10,2%
17,6%
1 841
3 184
3 353
1 977
5,1%
69,6%
Bab fagyasztva Csemegekukorica fagyasztva
45 260
58 287
50 888
48 691
-14,5%
4,5%
2 434
3 085
2 217
2 159
-39,2%
2,7%
Édes paprika fagyasztva
2 593
3 078
3 234
2 407
4,8%
34,4%
579
1 043
1 412
703
26,1%
100,8%
Paradicsom fagyasztva
2 046
2 469
2 647
3 645
6,7%
-27,4%
70
162
332
184
51,3%
80,0%
Másféle zöldség fagyasztva
7 693
7 954
6 528
7 904
-21,8%
-17,4%
6 444
7 726
6 375
4 842
-21,2%
31,7%
Zöldségkeverék fagyasztva
6 373
5 467
3 720
5 658
-47,0%
-34,3%
2 283
3 138
3 579
2 477
12,3%
44,5%
Egyéb fagyasztott zöldség
2 646
3 742
4 518
1 994
17,2%
126,5%
3 222
5 052
6 009
2 985
15,9%
101,3%
86 155 110 007
103 670
91 327
-6,1%
13,5%
20 232
28 779
26 769
18 723
-7,5%
43,0%
0
329
0,0%
-100,0%
229
602
300
338
-100,8%
-11,2% 40,4%
Fagyasztott zöldség összesen Ideiglenesen tartósított zöldség összesen Szárított vöröshagyma
513
376
627
648
542
814
-19,5%
-33,4%
420
678
763
543
11,2%
2 754
3 191
3 670
2 481
13,1%
47,9%
2 561
3 035
3 360
2 203
9,7%
52,5%
10 687
13 415
13 159
11 723
-1,9%
12,3%
3 022
3 132
2 270
3 142
-38,0%
-27,8%
1 061
2 101
1 625
1 000
-29,3%
62,4%
6 219
5 693
5 697
6 283
0,1%
-9,3%
463
704
1 046
984
32,7%
6,3%
2 841
5 623
5 026
4 634
-11,9%
8,5%
15 593
20 058
20 042
17 002
-0,1%
17,9%
15 063
18 160
17 116
16 805
-6,1%
1,9%
398
511
281
349
-81,8%
-19,4%
2 180
2 313
2 008
2 103
-15,2%
-4,5%
0
0
30
13
100,0%
128,9%
1 091
1 653
1 597
1 514
-3,5%
5,5%
Banán frissen
167
8 591
33 331
7 102
74,2%
369,3%
66 361
87 767
115 671
80 314
24,1%
44,0%
Füge
153
112
107
67
-4,4%
58,7%
927
530
539
842
1,8%
-36,0%
40
2
11
10
84,0%
7,9%
2 093
1 952
3 393
2 004
42,5%
69,3%
0
0
1 934
397
100,0%
387,0%
30 034
31 972
31 300
39 653
-2,1%
-21,1%
Mandarin, clementine
550
735
2 750
754
73,3%
264,7%
26 326
29 445
21 706
26 624
-35,7%
-18,5%
Grapefruit
117
296
288
121
-2,7%
138,9%
4 114
4 128
4 569
4 340
9,7%
5,3%
Citrom
601
708
1 008
393
29,7%
156,7%
16 009
13 870
12 340
14 949
-12,4%
-17,5% -25,6%
Szárított zöldség és zöldségkeverék Szárított borsó Szárított vesebab Egyéb szárított zöldség Szárított zöldség összesen Kókuszdió, brazildió, kesudió Pisztácia
Ananász Narancs frissen
Kiwi Déligyümölcsök összesen Mandula (héjas és héj nélküli) Mogyoró (héjas és héj nélküli) Dió (héjas és héj nélküli) Gesztenye (Castanea spp.) Szőlő frissen Szőlő szárítva Görögdinnye Más dinnye
257
318
339
193
6,1%
75,8%
4 661
3 849
4 166
5 598
7,6%
2 283
11 272
40 079
9 399
71,9%
326,4%
153 796
177 479
197 289
177 942
10,0%
10,9%
57
110
40
83
-175,8%
-51,5%
786
588
636
862
7,5%
-26,2%
46
123
76
106
-62,4%
-28,5%
425
455
641
608
29,0%
5,5%
1 393
1 501
1 704
1 377
11,9%
23,7%
1 005
1 019
238
806
-328,3%
-70,5%
0
2
9
3
76,1%
241,1%
1 495
1 581
1 045
2 119
-51,2%
-50,7%
4 382
3 713
2 151
4 707
-72,6%
-54,3%
9 776
9 071
9 102
8 240
0,3%
10,5%
418
511
449
397
-13,9%
13,1%
2 857
2 847
2 841
2 897
-0,2%
-1,9%
73 800
75 108
73 089
103 105
-2,8%
-29,1%
21 522
10 410
11 132
13 879
6,5%
-19,8%
125
0
0
110
0,0%
-100,0%
2 137
2 259
2 469
1 950
8,5%
26,6%
Ipari alma ömlesztve
26 139
4 385
10 202
11 400
57,0%
-10,5%
0
45 588
1 231
7 935
-3603,3%
-84,5%
Étkezési alma
21 259
12 084
24 421
15 669
50,5%
55,9%
18 305
27 045
20 565
14 854
-31,5%
38,4%
0
7
0
66
0,0%
-100,0%
0
0
0
37
0,0%
-100,0%
Ipari körte ömlesztve
zöldség-gyümölcs jelentés
30
fruit & vegetable report
ME: tonna
EXPORT Termék
Étkezési körte
2006
2007
IMPORT
Átlag '03-'08
2008
Vált. '08/'07
Vált. '08/ Átlag
2006
2007
Átlag '03-'08
2008
Vált. '08/'07
Vált. '08/ Átlag
480
398
643
373
38,0%
72,2%
5 825
6 099
3 384
4 671
-80,2%
-27,6%
3 229
1 218
2 676
2 900
54,5%
-7,7%
567
449
285
326
-57,5%
-12,5%
15 967
10 148
24 562
15 967
58,7%
53,8%
2 407
2 727
35
1 348 -7692,6%
-97,4%
Cseresznye és másféle meggy
504
797
2 270
1 028
64,9%
120,8%
119
10
11
44
9,1%
-74,9%
Őszibarack és nektarin
271
191
1 262
330
84,9%
282,6%
8 480
12 973
8 633
8 433
-50,3%
2,4%
13 156
6 583
17 011
10 396
61,3%
63,6%
471
2 419
1 156
1 127
-109,3%
2,6%
94
0
7
61
100,0%
-88,5%
3 273
1 860
2 104
2 341
11,6%
-10,1%
Málna
396
252
0
635
0,0%
-100,0%
14
0
28
199
100,0%
-86,0%
Földi szeder, faeper és kaliforniai málna
102
208
0
116
0,0%
-100,0%
29
0
2
34
100,0%
-94,1%
0
0
0
136
0,0%
-100,0%
0
0
0
4
0,0%
-100,0%
Piros ribiszke
895
0
0
731
0,0%
-100,0%
34
0
0
6
0,0%
-100,0%
Fehér ribiszke és egres
364
0
0
646
0,0%
-100,0%
0
0
0
7
0,0%
-100,0%
6 592
9 730
6 003
9 024
-62,1%
-33,5%
350
396
509
418
22,1%
21,7%
169 668 127 071 166 575 179 367
23,7%
-7,1%
79 876 127 798
66 047
73 145
-93,5%
-9,7%
4 781 -1044,5%
-81,7%
19 991
11 657
8 154
-11,6%
43,0%
7,2% 253 663 318 286 274 993 259 242
-15,7%
6,1% 25,1%
Kajszibarack Meggy (Prunus cerasus)
Szilva és kökény Földieper
Fekete ribiszke
Más gyümölcs frissen Hazai friss gyümölcs összesen Egyéb friss gyümölcs összesen Friss gyümölcs összesen Földieper fagyasztva Málna fagyasztva Fekete ribiszke fagyasztva Piros ribiszke fagyasztva Földi szeder és faeper fagyasztva Fehér ribiszke, egres fagyasztva Meggy (Prunus cerasus) fagyasztva Cseresznye és más meggy fagyasztva Másféle gyümölcs és dió fagyasztva Egyéb fagyasztott gyümölcs Fagyasztott gyümölcs összesen Ideiglenesen tartósított gyümölcs összesen Szárított gyümölcs összesen
15 974
10 003
874
187 924 148 345 207 528 193 547
28,5%
375
191
165
226
-15,6%
3 689
2 956
2 062
2 783
85
235
0
92
13 010
-27,1%
613
855
725
580
-17,9%
-43,3%
-25,9%
870
1 269
1 933
1 040
34,3%
85,8%
0,0%
-100,0%
1
10
39
12
73,2%
231,3%
980
1 065
895
1 050
-19,0%
-14,8%
29
0
0
6
0,0%
-100,0%
1 090
990
517
1 207
-91,5%
-57,2%
95
238
500
275
52,4%
82,0%
196
0
222
207
100,0%
7,0%
57
52
42
30
-24,5%
40,0%
1 233
1 783
1 890
1 346
5,7%
40,4%
1 104
1 654
822
725
-101,2%
13,4%
246
264
257
185
-2,6%
38,9%
128
0
0
41
0,0%
-100,0%
4 133
5 265
3 004
4 014
-75,3%
-25,2%
1 239
1 238
1 699
1 111
27,1%
53,0%
776
1 119
1 586
745
29,5%
112,9%
335
1 123
2 079
665
46,0%
212,7%
12 802
13 867
10 598
11 856
-30,8%
-10,6%
4 469
6 440
7 839
4 484
17,8%
74,8%
591
0
0
488
0,0%
-100,0%
152
56
632
158
91,2%
300,3%
222
288
250
431
-15,1%
-41,9%
2 416
1 504
1 529
1 576
1,6%
-3,0%
25 929
24 495
23 899
29 575
-2,5%
-19,2%
4 566
3 750
4 540
3 426
17,4%
32,5%
Savanyúság a capsicum nemű növények gyümölcséből
5 773
5 430
3 552
4 949
-52,9%
-28,2%
171
268
193
143
-39,0%
34,6%
Savanyú édespaprika
5 828
8 977
4 911
6 387
-82,8%
-23,1%
140
362
439
203
17,6%
116,5%
Másféle savanyúság
Savanyú uborka és apró uborka
10 522
10 092
10 803
11 171
6,6%
-3,3%
1 345
1 491
2 051
1 187
27,3%
72,8%
Hámozott és hámozatlan paradicsom konzerv
2 023
2 457
2 510
2 823
2,1%
-11,1%
1 612
1 518
1 576
1 267
3,7%
24,4%
Paradicsompüré, -sűrítmény, -lé és -por
8 543
10 928
9 395
10 126
-16,3%
-7,2%
9 023
6 271
6 304
6 372
0,5%
-1,1%
504
0
656
369
100,0%
77,9%
2 258
1 791
1 932
1 765
7,3%
9,5%
81 341
78 282
89 881
80 760
12,9%
11,3%
1 683
954
922
1 515
-3,4%
-39,1%
Kifejtőbab konzerv
8 268
7 498
10 743
7 331
30,2%
46,5%
2 169
2 555
2 758
1 837
7,4%
50,2%
Másféle babkonzerv
3 256
3 620
3 876
3 195
6,6%
21,3%
1 966
1 355
2 426
2 064
44,2%
17,5%
120 818 130 341 136 141 128 908
4,3%
5,6%
3 927
654
697
1 113
6,1%
-37,4%
Gombakonzerv Borsókonzerv
Csemegekukorica konzerv Dzsem, kocsonya, íz és püré
6 132
6 306
5 929
5 238
-6,4%
13,2%
4 005
4 923
5 110
2 946
3,7%
73,4%
51
0
261
82
100,0%
219,2%
6 166
2 862
7 728
5 891
63,0%
31,2%
Körtebefőtt
491
302
599
368
49,5%
63,0%
1 132
797
1 340
864
40,6%
55,1%
Kajszibarack befőtt
953
2 309
2 455
1 562
5,9%
57,2%
1 019
1 038
966
1 215
-7,4%
-20,5%
36 734
37 803
37 885
33 143
0,2%
14,3%
1 253
1 271
1 082
1 536
-17,5%
-29,6%
3 459
3 524
2 059
2 219
-71,1%
-7,2%
11 291
11 200
12 483
11 763
10,3%
6,1%
718
959
1 145
615
16,3%
86,2%
1 973
2 122
2 200
2 303
3,6%
-4,5%
Más gyümölcsbefőtt
5 811
5 089
9 860
6 068
48,4%
62,5%
4 561
3 615
3 680
4 472
1,8%
-17,7%
Narancslé
7 825
8 732
8 971
8 017
2,7%
11,9%
20 115
16 003
18 536
15 759
13,7%
17,6%
Grapefruitlé
783
1 372
1 485
889
7,6%
67,1%
502
525
510
530
-3,0%
-3,8%
Egynemű citrusgyümölcslé
128
62
41
307
-51,4%
-86,7%
1 293
528
1 393
1 216
62,1%
14,5%
Ananászlé
827
980
1 218
684
19,5%
78,2%
3 824
3 870
3 429
2 748
-12,9%
24,8%
Paradicsomlé
878
581
583
1 964
0,3%
-70,3%
1 179
1 643
2 173
908
24,4%
139,2%
Ananász konzerv
Cseresznye és meggybefőtt Őszibarackbefőtt Földieperbefőtt
Szőlőlé
718
629
1 867
1 390
66,3%
34,3%
2 484
2 512
1 478
1 751
-70,0%
-15,6%
Almalé
43 700
36 970
49 910
50 580
25,9%
-1,3%
8 148
11 616
14 846
10 585
21,8%
40,3%
Más egynemű gyümölcs- vagy zöldséglé
2 649
4 231
4 824
3 583
12,3%
34,6%
3 319
3 988
3 529
2 827
-13,0%
24,8%
Másféle gyümölcs-, zöldséglékeverék
1 686
2 518
3 003
2 510
16,1%
19,7%
7 767
6 219
5 640
4 367
-10,3%
29,2%
Paradicsomketchup és más paradicsommártás
2 885
2 912
3 180
2 890
8,4%
10,0%
4 164
5 203
7 361
4 010
29,3%
83,5%
35 952
36 530
43 463
29 374
16,0%
48,0%
50 790
66 826
57 504
48 240
-16,2%
19,2%
Tartósított zöldség-gyümölcs összesen
425 185 433 929 475 105 437 077
8,7%
8,7% 163 846 167 728 174 826 144 824
4,1%
20,7%
Friss és tartósított zöldség-gyümölcs összesen
812 336 803 589 911 331 832 434
11,8%
9,5% 598 395 698 364 663 160 585 684
-5,3%
13,2%
Egyéb tartósított zöldség-gyümölcs
forrás: KSH
zöldség-gyümölcs jelentés
31
fruit & vegetable report
EXPORT-IMPORT ÉRTÉK
–
EXPORT-IMPORT VALUES
ME: millió HUF
EXPORT
Termékcsoport / Product group
2005
2006
2007
2008
Átlag / Average '03-'08
Vált. / Change '08/'07
Vált. / Change '08/Átlag
Friss zöldség / Fresh vegetables
15 452
18 181
19 933
20 716
18 849
3,9%
9,9%
Fagyasztott zöldség / Frozen vegetables
12 126
14 239
17 923
18 118
15 217
1,1%
19,1%
5 190
5 778
8 066
7 879
6 370
-2,3%
23,7%
10 507
15 933
16 353
25 279
17 351
54,6%
45,7%
228
404
2 228
8 032
2 215
260,5%
262,6%
10 280
15 530
14 125
17 247
15 136
22,1%
14,0%
3 530
4 134
4 887
4 496
4 344
-8,0%
3,5%
161
296
351
307
305
-12,5%
0,7%
98 264
98 264
99 168
115 647
99 434
16,6%
16,3%
145 341
156 986
166 756
192 507
161 978
15,4%
Szárított zöldség / Dried vegetables Friss gyümölcs / Fresh fruits (incl. Melons) Déligyümölcsök / Tropical fruits Hazai friss gyümölcs / Domestic fruits Fagyasztott gyümölcs / Frozen fruits Szárított gyümölcs / Dried fruits Tartósított zöldség-gyümölcs / Preserved fruits & vegetables Zöldség-gyümölcs összesen / Fruits & vegetables total
18,8% forrás: KSH
ME: millió HUF
IMPORT
Termékcsoport / Product group
2005
Friss zöldség / Fresh vegetables
2006
2007
2008
Átlag / Average '03-'08
Vált. / Change '08/'07
Vált. / Change '08/Átlag
18 764
19 335
20 866
20 608
18 487
-1,2%
11,5%
Fagyasztott zöldség / Frozen vegetables
2 355
3 300
4 830
4 763
3 393
-1,4%
40,4%
Szárított zöldség / Dried vegetables
4 086
5 011
5 607
5 966
5 039
6,4%
18,4%
42 911
41 889
50 296
52 637
44 802
4,7%
17,5%
Déligyümölcsök / Tropical fruits
26 059
24 389
29 194
36 106
28 291
23,7%
27,6%
Hazai friss gyümölcs / Domestic fruits
16 852
17 500
21 102
16 530
16 511
-21,7%
0,1%
980
1 420
2 415
3 611
1 870
49,5%
93,1%
1 030
1 302
997
1 147
1 020
15,0%
12,4%
Tartósított zöldség-gyümölcs / Preserved fruits & vegetables
28 972
35 893
39 501
42 297
34 261
7,1%
23,5%
Zöldség-gyümölcs összesen / Fruits & vegetables total
99 183
108 220
124 611
131 221
108 973
5,3%
20,4%
Friss gyümölcs / Fresh fruits (incl. Melons)
Fagyasztott gyümölcs / Frozen fruits Szárított gyümölcs / Dried fruits
forrás: KSH millió HUF 240 000 zöldség-gyümölcs EXPORT
zöldség-gyümölcs IMPORT
200 000
160 000
120 000
80 000
40 000
0
2004
2005
2006
2007
2008
forrás: KSH
zöldség-gyümölcs jelentés
32
fruit & vegetable report