KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

< KÖNYVTARA

U . ; :-.s szem:

-

Cönyvtuta* III. SZÁM.

XV. ÉVFOLYAM.

1919. III. 15.

Dr. L E N D L A D O L F közreműködéséve) szerkeszti R A I T S I T S E M I L

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE. Előfizetési á r a e g y é v r e 12 K , f é l é v r e 6 K

Rovarélet a viaszlépben.

M E G J E L E N I K MINDEN HÓ 15-ÉN

lítsuk ö s s z e a különféle megfigyeléseket, azután következtessünk, konstatáljunk.

í r t a : Kadocsa

Gyula.

A rovarok életét kutató természetbúvár nem elégszik meg azokkal a megfigyelésekkel, a m e l y e k e t künn, a természet s z a b a d ölén j á r t á b a n - k e l t é b e n gyűjtöget lassankint ö s s z e . Lehullott apró m o r z s á k c s a k e z e k a rovarvilóg terített nagy asztaláról. A z ő tudésvógyét ezek nem elégíthetik ki. ő á l l a n d ó a n figyelni akar, a k k o r is, amikor e b b e n az időjárás s a természet titkaiba való betekintésnek ezer a k a d á l y a meggátolja. Hazaviszi m a g á v a l a rovarokat, ahol a z o k n a k ugyanazon életkörülményeket, a z öné s fajfentartásnak ugyanazon feltételeit igyekszik megadni, amilye­ neket a s z a b a d természet nyújt nekik, hogy a rovarok zavar­ talanul továbbfejlődjenek otthonában is é s így a l k a l m a legyen bérmikor megfigyeléseit, kutatásait végeznie. Ahogy a gazda háziállatait, úgy tenyészti a rovarász rovarait. É s az ilyen rovartenyészetek sok érdekes meglepetéssel szolgálnak, sok nyilt kérdésre a d n a k határozott feleletet, sok rejtve rejtett titokról lebbentik fel a fétyolt. É s sok gyönyö­ rűséget szereznek a kutatónak. E z pedig gondosan feljegyzi megfigyeléseit, gyűjti a z adatokat, mert jól tudja, hogy előbbutóbb mindegyik feljegyzésének hasznát veendi. Szaporod­ nak a z adatok, sorra megtelnek füzetei, mint a kincsgyűjtők k a m a r á i . De a z ő kincse nem holt tőke, h a n e m élő igazságok gyűjteménye. F e l c s a p o m egyik teleírt füzetemet, lapozok b e n n e . K e r e s e k thémát. mely közérdekes és egyúttal közérdekű is legyen. T a l á n ez, talán a z ? Elvégre minden egyes feljegyzés érdekes, mind­ egyik egy-egy befejezett kis történet s a m e n n y i b e n a tudományt szolgálja, mindegyik közvetve közérdekű is, De lapozzunk c s a k t o v á b b ; aki keres, a z talál. íme, itt egy olyan tárgy, mely egyaránt érdekli a természetkedvelőt s a gyakorlati méhészt. Itt állapodjunk meg. K e r e s s ü k ki a z idevonatkozó irodalmat, hason­

Egy biharmegyei m é h e s g a z d a 1916. tavaszán átvizsgálván méhesét, egyik m é h c s a l á d j ó t elpusztulva találta. A lépeken á z elhalt m é h e k tetemei mellett s z á m o s apró, vörhenyes színű t o n n a b ó b is tűnt s z e m é b e . A gazdét közelebbről érdekelték ezek a z apró rovar-fejlődésalakok és szakintézethez fordult felvilágo­ sításért. Ilymódon jutott k e z e m h e z egy ilyen l é p d a r a b . Én a lépet üvegdobozba helyeztem és vártam a bekövetkezendőket. P o n t o s a n egy h ó n a p r a rá — május 20-án — a t o n n a b á b o k b ó l több apró, muslica-nagyságú, feketés színű púpos legyecske kelt ki. A m e g h a t á r o z á s megállapította, hogy a z Aphiochaeta (Phora) rufipes Meig. nevű légyfajhoz tartoznak. Az irodalmi . adatok szerint e légy nyűvei lepkék, b o m l á s n a k indult hernyók tetemein, rothadó burgonyán, g o m b é k o n stb. fejlődnek. RATZEBURG, a z erdészeti rovartan atyamestere. 1844-ben megjelent m u n k á j á b a n (Die Forstinsekten, III. k. 175. 1.) ezeket írja róla : „E kis legyet ezrével tenyésztettem ki az apácapille b o m l é s n a k indult b á b j a i b ó l . " * A legyecske mindenfelé igen közönséges és gyakran talál­ ható a z a b l a k o k o n is, a h o l fürgén ide-oda futkos. Hogyan került e légy a kaptárba ? A fentemlített irodalmi adatok nem lehet kétséges, hogy a szülőállatokat c s a k i s a m á r elhalt m é h e k tetemei vonzották a kaptárba. Ez a légy is éppúgy, mint testvérfajai, c s a k a b o m l á s n a k indult rovarokban, esetleg növényi a n y a g o k b a n , fejlődik. J e l e n l é t e tehát c s a k m á s o d l a g o s j e l e n s é g s a nyűveinek táplálékul szolgáló rovarok h a l ó i é n a k nem okozója. Aminthogy nem o k o z z a a m é h e k h a l é l á t közeli atyafia : a Hypocera (Phora) incrassata Meig. nevű púpos légy sem, amelyről pedig a méhészeti szakkönyvek l e g n a g y o b b része még n a p j a i n k b a n is azt tanítja, hogy petéit a méhfiasításba tojja s nyűvei a m é h p o n d r ó k b a furakodván, ezek halálát okozzák. Sőt némelyik szerző a v e s z e d e l m e s költés-rothadás előidézőjét látja b e n n e , holott m a m á r tudjuk, hogy e betegséget egy mikrosz-

kopikus kicsinységü lény, egy baktérium okozza. Az igazság a z hogy e légy c s a k a hullaszagra jelenik meg a kaptárban, mint egyéb, dögön élő apró és nagy legyek, valamint bogarak, tehát mint esetünkben a z Aphiochaeta rufipes is. A lépet továbbhagytam a tenyésztőedényben, mert m é r behelyezésekor láttam, hogy selyemnyéllal meglehetősen át van szőve é s így joggal várhattam a viaszmolyt is. Május 22-én ki is kelt a z első pille a kis uiaszmoly (Achroia grisella F.) képében, melyet június 7-éig még néhány példány követett. A kis viaszmoly r a j z á s á b a n ezután mintegy 7 heti szünet állott be s c s a k július 25-étől kezdve mutatkoztak újra s most m á r tömegesebben a kis lepkék. Rajzásuk eltartott augusztus 3-áig. Közben a z o n b a n — érthető ö r ö m ö m r e — a nagy viaszmoly (Galleria mellonella L.) lepkéi is jelentkeztek. Az első pillék június 26-án és 27-én bontottak szárnyat. Nagyobb kelés volt július 1-én, 12-én és 27-én. Sikerült tehát a lépből mindkét viaszmolyt kitenyésztenem, a lepkegyűjteményt eredeti, sértetlen példányokkal gazdagítom és emellett életmódjukhoz is n é h á n y adatot gyűjtenem. Most pedig vessük össze a d a t a i n k a t m á s o k megfigyeléseivel, hívjuk segítségül a z irodalmat ott, ahol megfigyeléseink hiányosak, s állapítsuk meg mindezekből e két veszedelmes méhellenség életmódjót. Minden nagyobb méhészeti munka ismerteti őket, csakhogy a legtöbb esetben olyan tévedésekkel, amelyek c s a k még j o b b a n fokozzák azt a zavart, a m e l y e két kártevőt illetőleg a méhészek körében általános. B e h a t ó a n tanulmányozta életfolyásukat néhai LÓSY JÓZSEF, aki ebbeli megfigyeléseit „A méh néhány ellensé­ géről" című értekezésében dolgozta fel, melyet a m a g y a r orvosok és természetvizsgálók 1905-ben Szegeden tartott X X X I I I . vándor­ gyűlésén mutatott be. Főforrásművül ezt a jeles dolgozatot h a s z n á l o m fel. A nagy viaszmolynak évente két nemzedéke van : tavasz­ os őszutóján. Mindkét nemzedék rajzása igen tág időhatárok között játszódik le. A z első nemzedék első lepkéi m á r májusban jelentkeznek, de még augusztusban is repülnek egyes megkésett példányok. A tavaszvégi — vagy mondjuk : nyári — rajzás z ö m e a megfigyelések szerint június második és július első felére esik. Tenyészetünk is igazolta ezt. A második nemzedék szülői szeptembertől kezdve novem bérig repülnek. A főrajzás októberre esik. E z a z őszi rajzás

mindig tömegesebb, mint a nyári. A kaptárba ezek szerint nyáron is és ősszel is kerülhet be viaszmoly. S h a tekintetbe vesszük, hogy a z őszi rajzás a tömegesebb, megtalálhatjuk a magyarázatát a n n a k is, hogy miért mehet télen át tönkre a betelelt m é h c s a l á d a viaszmoly miatt. A nagy viaszmolyt minden m é h e s g a z d a ismeri, ellenben a kis viaszmolyt kevés. Legtöbbje nem is tudja, hogy egyáltalában van. A z utóbbinak kártevését is a r o v á s á r a írja, s e tévedése annyival is inkább m e g b o c s á t h a t ó , mert a kétféle moly hernyója rendszerint együtt garázdálkodik a kaptárban. Pedig sok külömbség mutatkozik n e m c s a k a külsejükben, h a n e m a z életmód­ jukban is. A nagy viaszmoly nőstényének szárnyterjedelme mintegy 3 5 mm., elülső szárnyai sötétszürkék, a belső szegély mentén több feketés hosszfolttal díszítettek, a hátulsó szárnyai fehéresek. A hím jóval kisebb, elülső szárnyai élesebben rajzoltak és a külső szegély közepén mélyen bevágottak (a nősténynél e bevá­ gás alig észrevehető), a hátsó szárnyai inkább feketések. A sárgafejű kis viaszmoly nősténye kifeszített szárnyakkal mintegy 2 5 m m . széles, keskeny elülső szárnyai egyszínűén sárgásszürkék, a hátsók fehéresek. A hímlepke szintén jóval kisebb a nőstény­ nél és rendszerint sötétebb színű. Úgy a hím, mint a nőstény élénken selyemfényű. A kis viaszmoly fejlődése egy éves. A rajzás tetőpontját LÓSY július harmadik tizedében állapítja meg. E megállapítás helyességét tenyészetünk is igazolta. De azért szállingózva akad majdnem egész é v e n ' ó t . Mindkétféle viaszmoly hernyójának s z o k á s a az, hogy hosszabb-rövidebb ideig elfekszik s innen van az, hogy egyik állat h a m a r á b b , másik később fejlődik pillévé. A z elfekvésnek igazi okát egészen bizonyosan még nem tudjuk, erre a kérdésre csakis a z állatfejlődés történetében találhatnék meg a határozott választ. Tenyésztett kis viaszmolyunk rajzásá­ ban beállott h o s s z a b b szünetet is ez elfekvésnek tulajdoníthatjuk. A z elfekvés jelenségétől eltekintve, még egyes külső körülmények (hőmérsék, táplálékkészlet stb.) is nagyban befolyásolják a fej­ lődés menetét, lassítják, v a g y siettetik azt. Mindkét viaszmoly hernyóalakban telel a kaptárban. Csak jövő tavasszal — korábban-későbben — alakulnak ét hernyóik egy durvább szövetű selyemgubóban bábokká, melyekből a m á r ismert időben kiröppennek' a pillék. E z e k azután a képtárakban helyezik el petéiket. hallanák a folytonos lövöldözést, összebarátkoztak szépen,

A nagyon boldog kisember.

nem

törődve a félelmetes külső zajjal. Megtetszett a z idillikus kép ; megállok és megszólítom a kis

A forradalom lezajlását követő két-három napon leírhatlan z a v a r g á s s a l dúlták fel a z Állatkert mögött, a v á r o s szélén területeket. A z Angyalföldön, a Hermina-úton, a

fekvő

Nyugati pálya­

ápolót: — Mit csinálsz A n d r á s ? A fiú felkel, elém áll, illedelmesen szalutál és mondja :

udvar külső részein reggeltől estig lövöldöztek; süvített a golyó

— Jelentem igazgató uramnak, hogy nagyon boldog vagyok.

a levegőben minden felé a fejünk fölött; kavargott a fékevesztett

— Miért vagy

embertömeg a z Állatkert közvetlen közelében; fosztogatták arra felé a katonai raktárakat; rémületben tartották a z egész vidéket, esténkint pedig égett egy-egy gyár a környéken.

boldog,

fiam,

ebben

a

rettenetes

— Azért kérem, mert m a reggel végig fésültem a kutyáimat és egyikben sem találtam bolhát.

A legnyugtalanabb időben naponta többször jártam be a z én kis birodalmamat, hogy a bizalmat ébren tartsam jó embereim­ ben, hogy l á s s a m , vájjon e

olyan

időben ?

nehéz, izzó órákban helyén

van-e

mindenki, hiszen kavargott, recsegett-ropogott és füstölt körülöttünk minden.

Megdicsértem a derék fiút és tovább mentem. Elgondolkoztam ezen még sokáig: milyen kevés kell a földi boldogsághoz! E z a fiú, akinek eddig c s a k a szegénységből jutott ez életben, egyedül a z állataival törődik s a borzasztó forrongásban boldog­

Súlyos gondok szállották meg a l e l k e m e t . . . .

nak mondja m a g á t őszinte szóval, lelke közvetlen megnyilvánulá­

. . . . és

sával, mert jól végezte a dolgát.

amint elhaladok

a

kutyák dróthálóval bekerített

udvarai előtt, a z egyikben a földön ül kényelmesen elterülve egy emberke,

az

ápolófiú — Birinkei

András

a

neve — mellette

fekszik „Huszár" a z öreg m a g y a r bundáskutya s a fejét a ölében

tartja;

ez meg

simogatja. Nyugodtan,

mintha

fiú

nemis

A kisember, h a megtette a kötelességét, a többit a jó Istenre bízza — s ezzel

boldog!

Minek törtetünk tehát mi é s verjük egymást, akik nagyobbak akarunk lenni ?

A nagy v i a s z m o l y hernyója kizárólag a lépekben garázdál­ kodik, ezeket ét- meg átfurkálja. Folyosójót selyemnyállal béleli ki, azonkívül laza s z á l a k b ó l álló szétterülő selyemszövetet fon a lépek felszínén is, hogy e z e k szétesését m e g a k a d á l y o z z a . H a ez a szövögetése a méhfiasításos sejtekre is átterjed, tönkremegy a h a s í t á s : bentreked, é h e n v é s z b ö l c s ő j é b e n . Á m éppígy b e v o n h a t j a a téli mézkészletet tartalmazó sejtek felszínét is é s így elzárja a méheket táplálékuktól. Nagyobb fertőzés esetén a m é h e k vagy elhagyják kaptárukat, vagy elpusztulnak (télen), mint a l e g n a g y o b b valószínűség szerint miatta — a szóbahfprgó viaszlép gazdói isA kis v i a s z m o l y hernyója i n k é b b a kaptár alján összegyűlt szeméten élősködik, de elszaporodva ő is felhúzódik a lépekre s a megfigyelések szerint különösen a m é h k e n y e r e s sejtekbe furakodik. Innen m é r c s a k egy lépést kell tennie a fiasításos sejtekre, hogy a nagy molyhoz h a s o n l ó kért okozzon. A kis viaszmoly h e r n y ó j é n a k s e l y e m n y á l termelőképessége nagyobb, mint a n a g y moly hernyójóé. A két moly közül a nagy a v e s z e d e l m e s e b b úgy n e m z e d é k e i s z á m á n á l , mint a kártevése m ó d j ó n é l fogva. A nagv moly élete majdnem egyedül a m é h k a p t á r v i a s z ó h o z van kötve, ellenben a kis v i a s z m o l y m e g é l h e t m á s , állati eredetű a n y a g o k o n a kap­ táron kívül is. 1914-ben üres l é g y b á b o k b ó l tenyésztettem ki n é h á n y példényát. Egy d a r a b v i a s z l é p b e n , íme, egy e g é s z kis rovarvilág! Ha az eredeti gazdákat, a méheket is s z á m í t á s b a vesszük, négyféle rovarfajnak szolgált részben bölcsőül, részben egész életére tanyául é s táplálékul. Egy d a r a b v i a s z l é p h e z mennyi z a j t a l a n m u n k a , energia, igyekezet, e r ő s z a k , e l ő r e l á t á s k a p c s o l ó d i k 1 Mindezt egy szóval létérti k ü z d e l e m n e k mondjuk. Olyan törvény ez, a m e l y n e k n e m c s a k mi, h a n e m a természet minden, még legkisebb é l ő l é n y e is, aló van vetve. Sőt a z igazi nagy életküz­ delem itt, a z aprók v i l é g á b a n van, de mert hangtalan, titokban folyik, k e v é s b b é oly feltűnő, mint a z e m b e r e k vásári l á r m á s tülekedése, véres h a j s z á j a . Ezt a nagy küzdelmet v a l ó j á b a n c s a k a természetbúvár ismeri, aki a természetet á l l a n d ó a n figyeli — künn a s z a b a d b a n é s a b e v e z e t ő s o r o k b a n ismertetett módon o d a h a z a , d o l g o z ó s z o b é j á b a n is. É s úgy találja, hogy b á r elkeseredettebb, mégis s z e b b a z e m b e r küzdelménél, mert a z állat (és növény) a z ön- é s fajfentartás biztosításéval célját elértnek látja, e l l e n b e n a z e m b e r kielégíthetetlen, kapzsi, telhe­ tetlen, mindig többre vágyó. Még eszközei, k ü z d e l m é n e k módja Mert mésokért kell küzködnünk é s meg nem állhatunk ott, ahol akarunk. Dr. Lendl Adolf.

is d u r v á b b a k , n o h a fényesen pallérozott e s z e é s érzékeny szíve van. Mégis aljas, mégis szívtelen.

csodálatosan

Egy d a r a b viaszlép, egy egyszerű objektum a természet­ vizsgálónak, mégis a z egész világ képét tárja s z e m e i elé, mint ahogy a kis h a r m a t c s e p p b e n az egész Nap képe tükröződik.

A vadállatok külső élősködői. Irta : Raitsits

Emil.

A v a d á l l a t o k testi épségét veszélyeztető külső é l ő s k ö d ő k részletes ismertetése n e m c s a k a természettudományok iránt érdek­ lődő k ö z ö n s é g n e k figyelmét kelti fel, h a n e m a gazda é s v a d á s z s o k olyan ismeretekkel bővítheti ki ezirányú tudását, amelyet megfelelően f e l h a s z n á l h a t a káros és betegségeket o k o z ó élős­ ködők elleni v é d e k e z é s n é l . Nélkülözhetetlen a külső élősködők ismerete az állatkertek szakszerű vezetésénél s ezért e k ö z l e m é n y keretén belül a budapesti állatkertben észlelt tapasztalataim közlésével a g y a k r a b b a n előforduló külső élősködőket és a z ellenük való védekezést, v a l a m i n t orvoslásukat a b b a n a remény­ ben, hogy ezzel az állatkertek közegészségügyének szolgálatot tehetek, ismertetem. A vadállatok kültakarójón é l ő s k ö d ő állatok az Ízeltlábúak (Arthropoda) rendjébe tartoznak, a m e l y e k r e j e l l e m z ő , hogy fejjel, torral és potrohhal bírnak. A z ízeltlábúak testét kitinszerű kültakaró borítja. Az ízeltlábúak teste izeit végtagokkal p á r o s s z á m b a n v a n ellátva. A v a d á l l a t o k külső élősködői rovarok ( H e x a p o d a ) és pókok (Arachnoidea).

A pókok (Arachnoidea)

osztálya.

A pókok o s z t á l y á b a n a külső é l ő s k ö d ő k az Acarina és a Linguatulina rendhez tartoznak, miért is az említett két rend képviselőinek tárgyalását tartalmazza ismertetésem. A z a r a c h n o i d e a k r a á l t a l á b a n j e l l e m z ő , hogy mondhatni töké­ letesen elkülönült fejjel nem bírnak, h a n e m a fej a torral és a potrohhal ö s s z e o l v a d v a e g é s z b e n egyesül. A száji rész szerke­ zete h a r a p á s r a , szúrásra vagy szívásra a l k a l m a s . A pókok egyes a l a k j a i a z életmódjukhoz megfelelő módon elhelyezett négypór végtaggal bírnak. A bőr m é l y e b b rétegeibe hatoló a r a c h n o i d e a k közül a sarcoptidaek és a d e m o d i c i d a e k végtagjai tapadó koron-

Gondolatok egy sólyom körül. írta : Bársony (Ajánlom

Cerva

István. Frigyesnek.)

Egyik s z e k r é n y e m tetején, több kitömött m a d á r közt van egy sólyom, egy hollónagysógú falco peregrinus, — a vóndorsólyomfajzat egy r e m e k díszpéldánya. Egy s z á r a z ágról éppen elindulób a n nyúlik e l ő r e ; s z á r n y a félig nyitva, fejét mereven tartja, homloktolla szinte borzolódik a b e n s ő i z g a l o m t ó l ; csorra vér­ s z o m j a s á n nyílik; szájszögletétől j o b b r a - b a l r a szélesen húzódik n y a k a felé a jellegzetes sötét vándorsólyom — barkó, a híres csészárszakóll; — enyhén mintázott, sötéten szürkésbarna szárnya — háta o l y a n n á teszi, mint a z árnyék ; fehéres tolla alatt gyöngén világos alsótestén hosszant ráfestett sötét e c s e t v o n é s o k h ú z ó d n a k ; karmai még görcsösen fogják az á g a t ; de egész ki­ á l l á s a mutatja, hogy valamit lát, a m i r e rögtön v a d á s z n i f o g ; még egy pillanat é s ellöki magát a fájáról, — belesüvít a z ő v i l á g á b a , a végtelen l e v e g ő ó c e á n b a . . . Most o l v a s t a m el Cerva Frigyes cikkét „ A r e r m e s z e f " - b e n a B a l e a r i c a gibbericeps-ről és amint feltekintek, a z én gyönyörű rablószórnyasomra esik a szemem. Eltűnődöm. f

Ririnkei András, a nagyon boldog kisember és a bundás.

gokkal, karmokkal vagy tüskékkel v a n n a k felfegyverkezve. A szóbanforgó é l ő s k ö d ő k n e k fejletlen alakjain h ó r o m p á r végtagot találunk. Nem mindegyiknél találunk szemeket. A z o s z t á l y b a tartozó á l l a t o k l é g c s ö v e k e n keresztül lélegzenek. A z a r a c h n o i d e a k külön ivarúak és petéket raknak, de v a n n a k o l y a n o k is, a m e l y e k élőt szülnek (vivipara).

Az atkák rendje

(Acarina).

Az a t k á k l e g n a g y o b b része a g a z d a é l l a t bőrén élősködikE g y e s e k a bőrgyulladásos m e g b e t e g e d é s é n e k , m á s o k pedig tulaj­ donképeni bőrbetegségnek, így a rühösségnek a z okozói. A z atkák r e n d j é b e tartozó némelyik faj főleg azért v e s z e d e l m e s , mert a gazdaállat testébe furakodik s így a vérkeringéssel érintkezésbe jutva bizonyos fertőző betegségeket közvetít. Az a t k á k rendje öt c s a l á d r a oszlik : Ixodidae, Gamasidae, Trombidiidae, Sarcoptidae és Demodicidae. A z e l ő b b említett c s a l á d o k közül c s a k i s azokról lesz szó, a m e l y e k k ö r é b e a külső é l ő s k ö d ő k tartoznak.

A kullancsok Mór szerint a találtak. nevezett

(Ixodidae).

a z ókoriak is ismerték a kullancsokat. A feljegyzések k u l l a n c s o k a t a s z a r v a s m a r h á k o n , j u h o k o n és k e c s k é k e n H o m e r o s O d d i s s e a j á b a n felemlíti, hogy a kutyán az úgy­ kutyakullancsok élnek.

A k u l l a n c s o k szájszerve szívásra a l k a l m a s é s a l s ó á l l k a p c s a i (radula) é l e s kitinfogakkal van felfegyverezve, a m e l y e k n e k s e g é ­ lyével a z o r m á n y erősen befurakodhatik a g a z d a á l l a t b ő r é b e , a h o n n a n igen n e h e z e n távolítható el, mert a z e l ő b b említett kitinfogakon kívül erős k a p a s z k o d ó horgokkal is el van látva. A nyálmirigyek v á l a d é k a igen m a r ó h a t á s ú . A szívás közben a nyálmirigy v á l a d é k á t ó l a szúrási c s a t o r n a mentén a bőr szövete elhal és e n n e k környékén a bőrben gyulladás keletkezik s ezért a bőr erősen m e g d u z z a d . A k u l l a n c s o k h í m j é n e k héti felülete rendszerint kitinpáncéllal bontott, míg a nőstény kitinszerű kültakarója ráncolt é s tágulékony. A z utóbbi körülmény teszi érthetővé, hogy a hím állat k e v e s e b b vért tud szívni m a g ó b a , mint, a nőstény, a m e l y utóbbi k o p l a l á s k o r 2'2 mm. és a mikor teljesen megszívta m a g á t borsó­ nagyságúra is m e g n ö v e k e d h e t i k . A nőstény o r m á n y a h o s s z a b b , ezért m é l y e b b e n fúródik b e a b ő r b e . H a a vért szívó kullancsot Az eszmetórsító képzelet dolgozni kezd b e n n e m és amint várom, hogy e l s u h a n j o n előlem a z indulásra kész vándorsólyom, úgy tetszik n e k e m , mintha ott m e s s z e , a h o v á néz, d a r v a k vonul­ n á n a k a m a g y a r égen . . . M a g y a r darvak, a m e l y e k azért a mieink, mert itt költenek . . . (mikor volt a z 1 hisz talán m á r n e m is költ darú Magyarországon, mint hajdanta !) Ezeket a m a g y a r darvakat mennyivel s z e b b n e k látom én, mint a b a l e a r i c á k a t , a k a c é r a n b ó b i t á s , finomféle afrikai koronósdarvakat, a budapesti állatkertnek ezeket a z ornithologiai büszkeségeit I . . . A mi m a g y a r darvaink h a t a l m a s erőstestű é s mégis karcsú legények a z o k h o z a z a s s z o n y o s a n filigrán b a l e a r i c á k h o z k é p e s t ; — s a fejők b ú b j á n nyíló piros szegfű is s z e b b , mint a m a z o k n a k a cifra koronája . . . S z a l a d a képzeletem é s a vándorsólymot követem, a m e l y mór n i n c s itt; m á r száll, s u h a n , villámlik a d a r v a k felé, a m e l y e k iránt a n e m e s v a d r a v a d á s z á s ingere támadott fel b e n n e . . . V a l a h a , nagyon régen, a m i k o r gyermekésszel változtatni szerettem v o l n a e m b e r s o r s o m o n s azt kerestem, hogy mi m á s l e n n é k i n k á b b : c s a k m a d á r r a gondoltam. S amikor m e g ö s m e r t e m a sólymot, a k k o r ott m e g a k a d t a m é s elhatároztam, hogy s e m s a s , sem egyéb, c s a k sólyom lennék, ha újra kezdhetném földi pólya­ futásomat a m a g a m ízlése é s kedve szerint. M a is efélét érzek. A sólymot tartom a l e g n a g y o b b úrnak, a l e g s z a b a d a b b é s legbiztosabb életet élő lénynek, a m e l y n e k minden lehetséges, amit akar, a m e l y nem ö s m e r szenvedést,

elakarjuk tévolítani az állati test bőréből, a z élősködő állat o r m á n y a rendszerint l e s z a k a d és a bőrben m a r a d . A kullancsok a z állati testből kiszívott vérrel é s nyirokkal táplálkoznak. A kifejlődött kullancs négy pár végtagja öt mozgatható részre tagozott. A szemek, a m i k o r ilyenek e g y á l t a l á b a n j e l e n v a n n a k , a h á t i p á n c é l oldalain foglalnak helyet. A végbél és a z ivar­ szervek nyílása a h a s i o l d a l o n s z á j a d z a n a k ki. A herék párosak és c s ö v e s s z e r k e z e t ű e k , a nőstény á l l a t b a n két petefészek helye­ ződik el. A nedves talajra kitojt petéből 3 pár végtaggal ellátott lárva kel ki, a m e l y b ő l az első vedlés után az ivartalan négy pár lábú nympha alakul, a z ezt követő v e d l é s után a teljesen kifejlődött és ivar érett k u l l a n c s keletkezik- Minden vedlést v é r s z í v á s előzi meg s a vértáplálék felvétele után a k u l l a n c s elhagyja a gazdaállatot. Ettől eltérően a B o o p h i l u s bovis a fejlődés minden s z a k á b a n a gazdaállat testén tartózkodik és azt el n e m hagyja. A kullancsok közül némelyik igen különböző gazdaóllatból nyeri táplálékát. ;

Az Ixodes ricinus e m b e r e n , a h a s z n o s házi- é s a v a d o n élő kérődzőkön, így főleg s z a r v a s o k o n é s ő z e k e n , t o v á b b á lovakon, kutyákon, kivételesen m a d a r a k o n é s hüllőkön (gyík) élősködik. M á s kullancsfajok a melegvérű á l l a t o k vérén kívül kétéltűek véréből is táplálkoznak. A k u l l a n c s o k a j e l l e m z ő k ü l ö n b s é g e k a l a p j á n két csoportba o s z t é l y o z h a t a t ó k : így a Ixodinae és A r g a s i n a e o s z t á l y b a ; a z utóbbiakon a hátipajzs hiányzik. A k u l l a n c s o k l e g s z á m o s a b b képviselője a trópusokon él. A z Ixodes ricinus bór n á l u n k a téli hideg időt a s z a b a d b a n éli át, mégis a forró égöv táján is előfordul. Az Argas reflexus a g a l a m b dúcok repedéseiben, h é z a g a i b a n keres v é d e l m e t a téli i d ő j á r á s s a l s z e m b e n , ahol több éven keresztül táplálék nélkül is életben m a r a d . A hideg időjárást nagyon j ó l elbírja-

Ixodinae. A z Ixodes ricinus L. (reduvius) s ö t é t b a r n a színű hímje 1'2—2 mm. é s nősténye 4 mm. hosszú. A vérrel teleszítt parazita t e s t n a g y s é g ó n a k négyszeresére is megnő, ilyenkor kerekded é s ólom szürke színű, a nőstény egyébként sórgásvörös. Az é l ő s k ö d ő n e k s z e m e i n i n c s e n e k . A z Ixodes ricinus m e g t á m a d j a a z embert, a kutyát a farkast, a rókát, a menyétféléket, a szarvast, a z őzet, a s z a r v a s m a r h á t , a juhot, a lovat, a nyulat, a l k a l m i l a g m a d a r a k a t és gyíkokat. nélkülözést, üldöztetést, félelmet; s e m m i t s e m , a m i rossz é s nyug­ talanító ; — ellenben ö v é a világ, az ő v i l á g a ; akkor szerez m a g á n a k z s á k m á n y t , amikor neki tetszik; e l l e n s é g e a z e m b e r e n — a tehetetlen e m b e r e n kívül n i n c s e n ; h a r c o s kedvében a d i a d a l a mindig bizonyos . . . A sas, ha n e m bír elevent rabolni, a dögre is r á k a p ; — a sólyom s o h a . Neki biztos a terített a s z t a l a m i n d e n k o r : A sólyom n e m z e t s é g e k ; k o m m u n i s t a királyok. Övék minden, amit m e g k í v á n n a k . A s z a b a d világban, erdőn, mezőn, n i n c s e n a r a b l á s b a n nekik v e s z e d e l m e s versenytársuk. Megkergetik a s a s t ; l e v á g n a k mindent, amivel b í r n a k ; n i n c s olyan m a d a r u n k a vén túzokkakason kívül, a m e l y n e k ne lenne o k a a sólyomtól rettegni. Meglestem mór a sólymot, amint napról-napra megjelent ugyan a b b a n a z időben, reggel 9 óra tájban a g a l a m b o s udvar fölött és mindenkor elvitt egy g a l a m b o t . Egy astur p a l u m b a r i u s ( g a l a m b á s z ó héjjá) a z édes a n y á m majorságát d é z s m á l t a így m i n d e n n a p , c s a k h o g y tyúkokat vitt el. A fecskefogó sólyom a falco subbuteo, egy j ó b a r é t o m n á d a s tava körül megszálló fecskék rajából szedte ki napokon át a s z e m e m látára minden alkonyaton a m a g a porciójót, A budapesti Erzsébet-téren a z éjjeli s z á l l á s r a oda gyülekező verebeket esztendőkön át d é z s m á l t a előttem egy karvaly, meg egy törpe sólyom, a m e l y érdekes létványra gyakran szakítottam időt téli délutánok alkonyatra hajló ó r á i b a n . S ugyanezt az ingyen

Az ivarérett nőstény a gazdaállat bőrébe erősen b e l e k a p a s z ­ kodik, a h í m k u l l a n c s nem furakodik o r m á n y á v a l a b ő r b e , h a n e m a nőstényt keresi. A nőstények a p á r o s o d á s után 8—14 nap múlva 100—1000 petét egy r a k á s b a tojnak. A petelerakás után a nőstények elpusztulnak. A petéből négy hét lefolyása után a három pár végtaggal ellátott lárvák kibújnak, a m e l y e k a növények, bokrok leveleinek végére m á s z n a k , ahol lesve várják a kedvező alkalmat, hogy a növényzettel érintkező g a z d a á l l a t b a bele­ c s i m p a s z k o d j a n a k . A g a z d a á l l a t o n rendszerint 3 — 6 napig tartóz­ kodnak, mialatt vérrel teleszívjók magukat é s a gazdaállat e l h a g y á s a után a négy hét elteltével négy pár végtaggal ellátott n y m p h á k k á vedlenek. A nymphák h a s o n l ó m ó d o n felkeresik a gazdaóllatot, a m e l y n e k e l h a g y ó s ó v a l nyolc hét múlva m á s o d s z o r vedlenek. így elérte a k u l l a n c s a z ivarérett alakját, mely újból körülbelül nyolc napig a gazdaóllaton élősködik. A z egész á t a l a k u l á s i folyamot, ha bizonyos körülmények nem zavarják, eltart öt hónapig. A téli h ó n a p o k a továbbfejlődést m e g a k a s z t j á k , de amint b e k ö s z ö n t é n e k a m e l e g e b b napok, az é l ő s k ö d ő k is életre ébrednek. A Boophilus annulatus Say s. bouis (Ixodes annulatus, Ixodes s. R h i p i c e p h a l u s bovis Riley) hímje 4 m m . hosszú, nősténye borsó n a g y s á g ú v á szívja magét. S z í n ü k v i l á g o s b a r n a , fekete rajzokkal. E z a kullancsfaj némelykor oly n a g y m e n n y i s é g b e n szaporodik el, hogy a s z a r v a s m a r h á k testfelületét teljesen ellepik. Ilyenkor h a végig simogatjuk a s z a r v a s m a r h a testfelületét, azt teljesen egyenetlennek, d u d o r z a t o s n a k érezzük. Érthetővé lesz a nagymérvű e l s z a p o r o d á s a megfigyelők tapasztalata szerint, akik azt) állítják, hogy e z e k n e k a k u l l a n c s o k n a k egy-egy nősténye 2000—4000 petét rak le a legelő növényzetére. A B o o p h i l u s a n n u l a t u s változatai Dél- é s É s z a k a m e r i k a , K ö z é p - és Délafrika, Ausztrália, Új G u i n e a , a Philippi-szigetek, J á v a , Á z s i a és Itália földjén főleg s z a r v a s m a r h á k a t é s a lovakat, t o v á b b á kutyákat és v a d o n é l ő állatokat t á m a d j á k meg.

A Rhipicephalus sanguineus Latreille hímje 4 mm., a nős­ tény a vér felszívása után h á r o m s z o r a k k o r a . A hím h á t p a j z s á ­ nak hátsó szélén két gödröcske látható. E z a kullancs kutyán, rókán, hiúzon, nyúlon, sündisznón és m é s állatokon élősködik. A Rhipicephalus bursa Caneslrini et Fanzago hímje 4 mm. hosszú, s z e m e i golyószerűek és kicsinyek, héti pajzsa sötétvörös­ b a r n a . D é l - E u r ó p á b a n nagyon elterjedt k u l l a n c s . A Rhipicephalus Euertsi Neumann n ő s t é n y e 1 k c m . vért képes befogadni testében, a m i r e 12 mm. hosszúra is meg­ növekszik. Mindkét nemű élősködő s z e m e i gömbölyűek é s vég­ tagjaik vörös színűek. Dél- és Keletafrikában á l t a l á n o s a n elter­ jedt é s főleg a s z a r v a s m a r h á k a t és m á s négylábú állatokat t á m a d j a meg. A zsiráfok v é k o n y a b b bőrrel fedett szőrtelen test­ részeinek b ő r é b e kapaszkodik, így a testhajlások és a végbéltájék, v a l a m i n t a külső hallójárat bőrén élősködik. A Rhipicephalus oculatus Neumann h a s o n l ó a R. sanguineushoz, s z a r v a s m a r h á n , zsiráfon, gazellán és nyúlon élősködik. A Dermacentor reticulaius Fabricius hímje 4—5 mm., a teleszívott nőstény 14 m m . hosszú é s a Földközi tenger o r s z á g a i ­ ban, így F r a n c i a o r s z á g b a n é s a D u n a alsó f o l y á s á n a k környékén, t o v á b b á Á z s i á b a n honos, ahol m e g t á m a d j a a lovat, szarvas­ marhát, juhot, kecskét, szarvast, kutyát é s a l k a l m i l a g az embert is. A Haemaphysalis punctata Canestrini et Fanzago hímje 4 mm. hosszú és 2 mm. széles, a vérreltelt nőstényé 12 mm. hosszú. Előfordulási helye Dél-Európa, F r a n c i a o r s z é g , Hollandia, Anglia, Németország, (Knuth), Észak-Afrika, Teneriffa és J a p á n . A H a e m a p h y s a l i s punctata m e g t á m a d j a a j u h , k e c s k e , d á n v a d , s z a r v a s m a r h a , ló é s m á s ellátok bőrét és Dőnitz szerint a lárvák é s a nymphák, hüllők (gyík és kígyó) bőrén élősködnek, de feltalálták m á r a lovak, a j u h o k , a fogoly é s az uhu bőrén is. H a a z állati testet nagymértékben ellepik, akkor a gazdaállatot a vérveszteség nagyon megviseli (egy nőstény k u l l a n c s 1 köb­ centiméter vért szív).

A Boophilus decoloratus Koch hímjére j e l l e m z ő , hogy finom farokszerű nyúlvánnyal és két p a l p u s a a nősténynél is j e l e n l é v ő serteszerű nyúlvánnyal van ellátva, a m e l y a B o o p h i l u s annulatusnál hiányzik.

A Haemaphysalis Leachi A n d o u i n hímje a z e l ő b b i n é l k i s e b b háti pajzsa sárgásvörös, hasi tájéka fehéres.

A k u l l a n c s o k n a k ez a z a l a k j a Afrika keleti partján a B o o p h i l u s a n n u l a t u s mellett vegyesen fordul elő, a tenger partjától t á v o l a b b eső helyeken, így K i l i m a n d z s á r ó , Iringa és T á b o r a területén m é r egyedül a B o o p h i l u s decoloratus tenyészik.

T e r m é s z e t e s e n a felsorolt kullancsokon kívül még nagyon sok ismeretes, de e z e k n e k felsorolása n e m tartozik a közlemény keretébe, mert c s a k a z o k a t a k u l l a n c s o k a t óhajtottam ismertetni, a m e l y e k n e m c s a k azért k á r o s a k a z állati szervezetre, mert vért

„mozit" a főváros több m á s forgalmas pontján is megfigyeltem ; a többekközt a Rottenbiller-utcai központi tejcsarnok előtt levő a l a c s o n y fákon is, úgy, hogy egy h o s s z ú ostorral lesuhinthattam v o l n a a rablót.

igazi h a z á j a a költőhelyén kívül, ahol c s a k a költés alatt van á l l a n d ó a n . H a a fiait felnevelte, világot látni indul v a l a m e n n y i . Á m b á r sziklás, erdős hegyekben költ l e g i n k á b b ; ősz táján, m é r meg-megjelenik az alföldi síkságokon. Egy-egy vidéken megszáll n é h á n y n a p r a s a m í g hóhérkedvét könnyen töltheti, ott dőzsöl. De a m i n ő riadóst okoz a jelenléte minden szárnyas lény közt, a z olyan, mint a m i k o r hiúz vetődik v a l a m e l y b é k é s c s ö n d e s vadászterületre. Egy pár nap elég arra, hogy a z októberi vadlúdfalkák eltűnjenek o n n a n , ahol a vándorsólyom mutatkozik. A peregrinus annyi, mint a halál- Ahol ő otthon van, ott a z élet egy pillanatra sem biztos a m a d á r v i l á g b a n . S ezt ösztönösen megérzik a l e g i n k á b b üldözöttek.

A Haemaphysalis kutyákon élősködik.

Leachi

Afrikában a s z a r v a s m a r h ó k o n

és

A karvaly v a l a m e n n y i közt a l e g s z e m t e l e n e b b . Ez mindig itt van és mindig mindenütt van ; kint is, bent i s ; a mezőn, az erdőn, a kertben, a z udvaron. Rójór a g a l a m b r a , de levágja a tyúkot is ; a kis m a d a r a k a t könnyű szerrel fogdossa. De m é g s e m hasonlítható f é l e l m e s s é g b e n a „ p a l u m b a r i u s h o z " , a m e l y három­ szor a k k o r a és a l e g a l a t t o m o s a b b s a n d a hóhér. Azt kell megnézni, a m i k o r esti körútain a földszínén s u h a n v a méri végig a kukorica­ t á b l a szélét, hogy a s a r k á h o z érve villámló fordulattal kanyarodjék át a túlsó oldalra, ahol j a j a n n a k , a m i kint van a nyílt tarlón. Láttam a k k o r a palumbariust, a m e l y testtömegével felért volna s z e m r e egy orpington k a k a s s a l . E n n e k egy kis őzet levágni s e m m i s e m lett volna. A törpe sólyom nagy bitang, de c s a k télen van itt; -• erről állítják, hogy a repülő vadlúdnak a h ó n a l j a a l ó vágódik és szinte b e é s s a magát a testébe. ( ? ? ? ) Boldogult L a k a t o s Károly írta, hogy ő végignézett egy ilyen esetet, a m i k o r a fájdalmasan gágogó vadlúd leereszkedve végül lezuhant s ő (Lakatos) oda sieiett é s akkor a vadlúd testéből kiröpült egy falco merillus, a m e l y a vadlúdat röptében t á m a d t a meg s úgy kezdte ki.

A sóséri m a j o r b a n találkoztunk. A kocsi Fülöpszállásról szikes tavak közt hozott idáig, de vadlibát nagyon keveset láttam a sóséri tanya tóján. Mondtam is a h á z i g a z d ó m n a k , hogy nem ö s m e r e k rá a régi vadlúd E l d o r é d ó r a .

M i n d e z e k h ó h é r m u n k á k . S o k s z o r c s ú n y a m u n k á k tehát. De a sólymok fejedelme, a peregrinus különbül c s i n á l j a . E n n e k nincs

Fanyarul mosolygott. E n g e m is meglepett, mondta, hogy eltűntek a ludak, pedig pár nappal ezelőtt rengeteg volt. D e

Nézem ezt a gyönyörű szép kitömött banditát és végigélem gondolatban az ő h a l á l a napját. V a d l i b a c s a l o g a t ó ősz v o l t ; — a pestmegyei sóséri pusztán, — F ü l ö p s z á l l á s és Tetétlen közt várt rám a z én régi j ó barátom, Hauer B é l a . Arról értesített, hogy sok a v a d l i b a , j ö h e t e k már.

szívnak, h a n e m bizonyos fertőző betegséget közvetítenek. Kotlán eddigi vizsgálatai szerint Magyarországon a z Ixodes ricinus L., Ixodes c r e n u l a t u s K o c h , D e r m a t o c e n t o r reticulatus, R h i p i c e p h a l u s bursa, H y a l o m m a aegyptium, H a e m a p h y s a l i s punctata és H. conc i n n a fordul elő. A k u l l a n c s o k közvetítik a h a s z n o s h á z i á l l a t o k piroplasmosis név alatt ismert fertőzőbetegségét, a m e l y e t a protozoákhoz tartozó é s a h a e m o s p o r i d i u m o k rendjébe sorolt piroplasmók idézik előB á r a szarvasokon, d á m v a d o k o n és ő z e k e n n a g y t ö m e g e k b e n találták a z Ixodes ricinust, mégis a z eddigi tapasztalatok szerint még a v a d o n é l ő kérődzők között nem sikerült m e g á l l a p í t a n i a piroplasmosis fennforgásét. Az e l ő b b említett tény miatt talán fölöslegesnek létszik a piroplasmosis rövid ismertetése. T e k i n t e t t e a z o n b a n arra, hogy ott a h o l a piroplasmosis r e n d s z e r e s e n min helyi j á r v á n y szokott fellépni a s z a r v a r m a r h á k a b e t e g s é g g é s z e m b e n e l l e n t á l ó b b a k , míg ugyanarra a helyre hajtott idegent s z a r v a s m a r h á k a legelők kullancsaitól fertőződve igen súlyosanl megbetegednek, a m i b ő l a z a következtetés vonható le, hogy a vadon élő kérődzők között is előfordulhat a betegség. A vadon élő kérődzők a piroplasmosissal s z e m b e n e l l e n t ó l ó b b fiatalkorban esetleg á t e s n e k a betegségen s így a k é s ő b b időkben bizonyos mentességre tesznek szert. T e r m é s z e t e s e n a z . e l ő b b említett feltevés igazolásóra vagy megdöntésére t o v á b b gen b e h a t ó vizsgálatok s z ü k s é g e s e k . A b e t e g s é g n e k e s e t l e g e s ifennforgása miatt tehát nem céltalan, ha a piroplasmosis rövidebb ismertetését közreadom, felhíva a v a d á s z o k figyelmét, hogy a t u d o m á n y n a k segítségére legyenek e nyilt kérdés megvilágításánál1

1

A, s z a r v a s m a r h á k piroplasmosisát a Piroplasma bigeminum a s z a r v a s m a r h á k keletafrikai partilázét a Piroplasma parvum a lovak piroplasma okozta megbetegedését a Piroplasma equi, a j u h o k piroplasmosisát a Piroplasma ovi, a kutyák piroplas­ mosisát pedig a Piroplasma canis idézi elő. Az irodalmi feljegyzések m e g e m l é k e z n e k arról is, hogy K a l k u t t é b a n , K í n á ­ ban, É s z a k - A f r i k á b a n , A r á b i á b a n é s É s z a k - A m e r i k a hegyes vidékein előfordult az e m b e r e k között is a piroplasmosis (Piroplasma hominis). E z e k b e n a z e s e t e k b e n a beteg e m b e r e k vörös vérsejteiben a s z a r v a s m a r h á k v é r é b e n talált piroplasmókhoz h a s o n l ó protozoákat találtak. A s z a r v a s m a r h á k között m á r régen ismert betegség o k o z ó j é t R o m á n i á b a n 1888. é v b e n B a b e s fedezte fel ( H a e m a t o c o c c u s bovis). R é g e b b e n ugyanis a tavaszi i d ő j á r á s b a n a z erdei legelőkön megvan e n n e k az o k a és reménylem, hogy v a l a m i kárpótlással mégis szolgálhatok. K í v á n c s i a n néztem rá. — V á r d o r s ó l y m o k v a n n a k a tanya körül. Itt van h á r o m nap óta egy egész c s a l á d . Egy öreg, meg két f i a t a l ; — iszen majd meglátod. Roppantul kezdett érdekelni a dolog. Alig vártam, hogy túl­ e s s ü n k a z e b é d e n . Azalatt a b a r é t o m elmondta, hogy m á s k o r is volt m á r í g y ; a m i k o r sólyom telepszik meg a környéken, a vad­ ludak pór nap alatt eltűnnek a k ö z e l b ő l . E b é d után rögtön kikívákoztam. A tanya mögött kissé elhanyagolt gyümölcsöskert volt, azontúl szérűskertnek való gyepes térség, ekörül m a g a s fasor, félkörben. O n n a n különös h a n g c s a p t a meg a fülemet. Éktelen círpegő v e s z e k e d é s e s hang. Ott v a n n a k , mondta a b a r é t o m . A fák fedezete alatt arra Iopództunk. P u s k á m a k e z e m b e n volt. Egyszerre kiröpül egy sólyom a l o m b közül é s n a g y körívet írva le a levegőben, szépen visszaszáll oda, a h o n n a n elindult. A m i k o r leszállott, újra kezdődött a furcsa círpegés. Megállottam, n e m mertem t o v á b b v e s z n e k s a faképnél h a g y n a k . A sólyom Most megint kisuhan a sűrű galyak ó másik, kergetik egymást j á t é k o s a n .

menni. H á t h a észre­ nagyon vad. közül a z egyik, u t é n a É s erre tartanak 1 . . •

legelésző s z a r v a s m a r h á k között fellépett é s vérvizelésben, vala­ mint v é r s z e g é n y s é g b e n nyilvánuló betegséget úgy értelmezték, hogy a betegséget a tavasszal a növényzet, fék, bokrok, sok gyantaszerű a n y a g o k a t , terpentint stb. tartalmazó rügyeinek lelegelése idézi elő. A gyantaszerű a n y a g o k a legelő állat szer­ v e z e t é b e n mérgező h a t á s u k n á l fogva vesegyulladást idéznek elő, mely utóbbi körülmény vérvizelésre vezet. A betegség rendszerint t a v a s s z a l erdős-bokros legelőkön lépett fel, miért is a régiek erdőkórnak nevezték ezt a betegséget. Reverley mondta ki elő­ ször, hogy a betegséget k u l l a n c s o k közvetítik. Smith é s Kilborn a z É s z a k - A m e r i k á b a n h o n o s texasi láz t a n u l m á n y o z á s á n á l kiderí­ tették, hogy az erdőkórral megegyező tünetekben nyilvánuló beteg­ s é g n e k o k o z ó j a a protozoák c s o p o r t j á b a tartozó haemosporidium és a betegséget a Boophilus bovis oly módon közvetíti, hogy a beteg s z a r v a s m a r h a vérével teleszívott k u l l a n c s (még a fejlődési a l a k o k is, lárva, n y m p h a ) fertőzi az e g é s z s é g e s állatot. A fel­ fedezés után a földkerekség k ü l ö n b ö z ő részein végrehajtott vizs­ gálatok kiderítették, hogy a z erdőkór n e v e alatt közismert beteg­ s é g e k a z utóbb említettel h a s o n l ó természetűek. Magyarországon Hutyra állapította meg legelőször, hogy az erdőkórnak tulajdon­ képeni okozójét. H a z é n k b a n a z erdőkór n e v e alatt közismert piro­ p l a s m o s i s Magyarország északi és Erdély hegyes vidékein tavasszal szokott előfordulni. M á r a m a r o s v á r m e g y é b e n annyira gyakran lép fel ez a betegség, hogy a parasztok c s a k i s olyan szarvas­ m a r h á t v á s á r o l n a k , a m e l y határozottan vérvizelésben nem beteg. A s z a r v a s m a r h á k piroplasmosisát A m e r i k á b a n , Afrikában, Ausztráliában é s D é l - E u r ó p á b a n a Rhipicephalus vagy B o o p h i l u s kullancsfaj, Közép- é s É s z a k - E u r ó p á b a n a z Ixodes ricinus köz­ vetíti- A p i r o p l a s m á s vérrel teleszívott nőstény petéiből kikelő á l c á k és majd a z e z e k b ő l kivedlett n y m p h á k is fertőzhetik a s z a r v a s m a r h á k a t . A m á r egyszer fertőzött k u l l a n c s o k a téli idő­ j á r á s k i á l l á s a után t a v a s s z a l is beojthatják a fertőző anyagot a z e g é s z s é g e s s z a r v a s m a r h a v é r é b e . A tapasztalatok kimutatták hogy rendszerint a rossz táplálkozási viszonyok között kitelelt i d ő s e b b elcsigázott s z a r v a s m a r h á k betegednek meg, míg a fiatalabb állatok sokkal ellentóllóbbak a betegséggel s z e m b e n , A fiatal korban fertőzött állatok a k é s ő b b i korban e l l e n t á l l ó b b a k a piroplasmás fertőzéssel s z e m b e n . A v é r b e jutott p i r o p l a s m á k a vörös v é r s e j t e k b e n élősködnek é s ezért a vörös vérsejtek tömegesen tönkremennek, szétesnek. A betegség lázzal jelentkezik, miközben a s z a r v a s m a r h á k étvágytalanok, majd vérvizelés é s

Rekedt csikorgó pörlekedéssel űzik egymást, már-már jó lövésre vannak, de hirtelen oldalt k a n y a r o d n a k . Átvillan a z e s z e m e n : hátha észrevettek é s most vége ? ! — szelesen lövök — é s hibázom ! A lövés után leforrázva, röstelkedve b á m u l o k a sólymok utón, nini, most h á r m a n v a n n a k ! a dördülés felzavarta a harmadikat is, de n e m m u t a t n a k v a l a m i végzetesen sietős szándékot, sőt mintha s e m m i sem történt v o l n a , a levegőben h a n c ú r o z v a fordul­ nak megint erre. No, ezek sem szagolhattak még puskaport gondolom, nézem a harmadikat, a legnagyobbat, a legóvatosabbat, a m e l y m a g a s r a emelkedik s c s a l j a m a g a utón a m á s i k kettőt. Most éppen a fejem fölé k e r ü l t e k ; bizonyos, hogy itt m á r le nem s z é l l a n a k többet, n i n c s mit reménykedni, az utolsó a l k a l o m c s a k pór m á s o d ­ perc kérdése. Újra lövök. Az egyik kalimpál lefelé, azután úszni kezd s z é r n y c s a p é s nélkül a levegőben és lassú e r e s z k e d é s s e l hanyatlik le a mezőre, vagy százötven lépésnyire tőlünk. Egy kő esett le a szívemről. R ö s t e l k e d é s e m elmúlt, á m b á r elégedetlen voltam. Hisz feef sólymot is lőhettem volna. (Lóm a z emberi telhetetlenség 1) U g y a n c s a k gondot adott, amíg a b é n a orvot elbírtam csípni, annyira élt még. V i g y á z n o m kelleti, hogy meg ne hasítson v a l a h o l , a z ilyen s e b z é s e k k e l könnyen j á r h a t fertőzés. Végre lefüleltem,

h a s m e n é s jelentkezik. S ú l y o s e s e t e k b e n a beteg 3 — 4 nap után teljes legyengülés tünetei között elpusztulnak. E n y h é b b e s e ­ tekben a vérszegény é s lesoványodott állat a láz é s a vér­ vizelés megszűntével h a m a r o s a n m a g á h o z tér. A beteg állat bőrén az érett ivarú k u l l a n c s o k n a g y m e n n y i s é g b e n a s z e m é r e m tájékon, a végbél körül, a tőgyön, a c o m b o k belsőfelületén é s a lágyéktáján, a k u l l a n c s o k lárvái é s n y m p h á i a fejbőrén, a fényszáj környékén, a s z e m h é j a k o n , a fülekbőrén és a tőgyön foglalnak helyet. A beteg állat vérsejtjeiben m i k r o s z k ó p o s vizsgálattal kimutathatók a piroplasmák. A s z a r v a s m a r h á k között a z Ausztráliából behurcolt kelet" afrikai partilóz, m e l y n e k o k o z ó j a a Piroplasma parvum, nagy veszteségekkel jór, így a z 1905. é v b e n T r a n s v a a l b a n 5 0 . 0 0 0 s z a r v a s m a r h a pusztult el. A partilóz a b b a n különbözik a z e l ő b b tárgyalt betegségtől, hogy a beteg állat vérével közvetlenül nem sikerül fertőzni e g é s z s é g e s s z a r v a s m a r h á t ^ A természetes fedezést a Rhipicephalus appendiculatus és a Rhipicephalus simus közve­ títi. Az említett b e t e g s é g h e z nagyon h a s o n l ó a Dél-Oroszországban észlelt trópusi piroplasmosis, mely szintén a s z a r v a s m a r h á k m a g a s lázzal j á r ó betegsége, a m e l y n é l a v é r s e j t e k b e n pont vagy pálcikaszerű p i r o p l a s m á k találhatók. J á v á b a n a s z a r v a s m a r h á k o n kívül a bivalyokon is észleltek h a s o n l ó betegséget, közvetítője a Rhipicephalus australis. Dél- és Közép-Afrikóban, valamint O l a s z o r s z á g b a n lovak között a piroplasmosis gyakran előfordul, ú j a b b a n A l b á n i á b a n é s DélM a c e d ó n i á b a n állapították meg, o k o z ó j a a Piroplasma equi, mely a P i r o p l a s m a b i g e m i n u m h o z h a s o n l ó , de e n n é l k i s e b b protozoa- A lovakon kívül öszvérek é s s z a m a r a k is m e g b e t e g e d ­ nek. A betegséget a Rhipicephalus Evertsi közvetíti. A j u h o k p i r o p l a s m o s i s a főleg R o m á n i á b a n a D u n a v í z m o s á s o s területein fordul elő, hol carceag n e v e alatt ismerik és o k o z ó j a a Piroplasma ouis a Rhipicephalus bursa útján jut a j u h o k szervezetébe. Erdélyben időnkint fellépő juhpiroplasmosist szintén a z e l ő b b említett k u l l a n c s közvetíti. Kelet-Afrikában k e c s k é k v é r é b e n is találtak piroplasmákat. Dél-Afrikában a kutyáknak a l e g v e s z e d e l m e s e b b betegsége a piroplasmosis. A betegség előfordul S e n e g a l i á b a n , KeletAfrikában. F r a n c i a o r s z á g b a n és kétesetben Magyarországon. W e t z l - K ö v e s írta le a kutyák piroplasmosisát. A betegség o k o z ó j a a Piroplasma canis. A fertőzést F r a n c i a o r s z á g b a n a Dermaiocentor reticulatus, az Ixodes reduuíus s. ricinus, Dél-Afrikában Haemakét s z á r n y a végénél fogva fölemeltem. A b a r á t o m a botjával egy pérf koppintott a fejére. V é g e volt. E z volt a z első vándorsólyom, a m e l y e t lőttem s eddig a z utolsó is. Csakugyan ért nekem annyit, mint tíz v a d l i b a . A kór­ pótlósom megvolt. Lendl Adolf preparatóriumón ót került azután h a z a h o z z á m és most, hogy Cerva Frigyes exotikus darvairól o l v a s t a m s azokról e s z e m b e jutottak a mi m a g y a r darvaink, meg ahol a mi darvaink a m a g y a r pusztákon v a l a h a olyan otthonosok voltak, arra is rákeilett gondolnom, hogy i m e a daru m á r ritkaság s z á m b a megy, de v a d l i b a még van bőven é s ahol van, o n n a n sietve eltűnik, h a megjön oda a v á n d o r s ó l y o m , a m e l y r e itt most nézek s amelyet nézvén, mindezt így elgondolom. S e s z e m b e jut még az is, hogy milyen lelkes cikket írtam én Cerva Frigyes c s u d a s z é p rovarpreparatumairól, lepkegyűjtemé­ nyéről, vízimadórporontycsoportjáról, a m e l y egyetlen a m a g a n e m é b e n ; megírtam, milyen e l e v e n virágok voltak életükben azok a b á r s o n y o s , s e l y m e s , z o m á n c o s , minden s z í n b e n játszó pillangók, lepkék é s hogy milyen m u l a t s á g o s a k a tücsökből, c s e r e b o g á r b ó l , tudja Isten mi m i n d e n b ő l összeállított tréfás j e l e ­ netei ; megírtam magát Cerva Frigyest, a boldog embert, aki mikor a világ eszi egymást, ő a z ő örökszép é s mindig c s a k örömet okozó v i l á g á b a n élhet, a z Isten százezernyi a l k o t ó r e m e k e i ­ nek a t a n u l m á n y o z á s á v a l töltve életet.

physalis leachi és M a d r a s b a n a Rhipicephalus közvetíti. A piroplasmosis l e g g y a k r a b b a n a fordul elő.

sanyuineus vadészkutyákon

A betegség m a g a s lázzal (40—43°) é s nagyfokú b á g y a d t s á g g a l kezdődik rendszerint olyan v a d á s z k u t y á k o n , a m e l y e k a betegség fellépése előtt erdős-bokros területen v a d á s z t a k . A beteg kutya j á r á s a ingadozó, lélegzése s z a p o r a é s a vizelet elég gyakran véres. A h e v e n y é s e s e t e k b e n igen gyakran teljes elerőtlenedés és vérszegénység tünetei mellett a beteg kutya elpusztul, a beteg­ ség idüsült a l a k j á n á l nagyfokú v é r s z e g é n y s é g é s l e s o v á n y o d á s észlelhető. A betegség hosszú lefolyású idüsült a l a k j á n á l a kutya vére a t u d o m á n y o s vizsgálatok szerint 1—2 /z é v múlva (Theiler, Robertson) is fertőző képességű. l

A piroplasmosis elleni v é d e k e z é s n e k főkelléke, hogy a z állatokat oly területre ne hajtsuk, a m e l y a k u l l a n c s o k szaporo­ d á s á r a a l k a l m a s . Az állati testre jutott é l ő s k ö d ő k u l l a n c s o k a t lehetőleg m i e l ő b b távolítsuk el. A b ő r b e kapaszkodott k u l l a n c s o ­ kat n e m könnyű eltávolítani, mert e r ő s e b b húzásra a z ormány l e s z a k a d h a t é s a bőrben m a r a d . A bőrből való eltávolításuk előtt t a n á c s o s a k u l l a n c s o k a t a z utolsó pór végtagjuk között olajos a n y a g o k k a l , benzinnel, petróleummal vagy terpentinnel b e k e n i . Az olajos a n y a g o k a légző nyilasokat eltömik s í g y e l h a l ' kullancsokat k ö n n y e b b e n távolíthatjuk el. Nagyobb állatcsoportnál a k u l l a n c s o k irtása ily módon végre nem hajthatót miért is a z Egyesült-Államok déli részén a s z a r v a s m a r h ó k a t olajos a n y a g g a l telt usztatókon keresztülhajtják, Dél-Afrikában pedig időnként a s z a r v a s m a r h á k testét olajosvíz keverékével bepermetezik. A piroplasmosis ellen v é d ő o j t á s is végrehajtható. A hazai k u l l a n c s f a u n é v a l főleg mint betegségközvetítőkkel eddig b e h a t ó a n nem foglalkoztak s így érthető, hogy a v a d á l l o m á n y ­ b a n esetlegesen fellépő piroplasmosisról sem tudhatunk addig bizo­ nyosat, míg ezirényú vizsgálatok erre fényt nem vetnek. A hazai k u l l a n c s f a u n á v a l Kotlán Sándor dr. a z állatorvosi főiskola kór­ b o n c t a n i t a n á r s e g é d e foglalkozik, miért is ezúton felkérem lapunk k e d v e s olvasóit, h a módjukban van, úgy gyűjtsék ö s s z e a h a s z n o s h á z i á l l a t o k o n vagy a vadon élő állatok bőrén é l ő s k ö d ő kullancso­ kat é s a t a v a s s z a l elég nagy s z á m b a n találkozó kullancsokat élő á l l a p o t b a n vagy k o n z e r v á l ó folyadékban ( 5 0 % - o s alkohol, denatu­ rált spiritusz, formalin, glicerin) a kórbonctani intézet c í m é r e (VIL, Rottenbiller-utca 2 3 — 2 5 . ) s z í v e s k e d j e n e k beküldeni. (Folytatása következik.)

De ez a kéziratom a n y o m d ó b a n elveszett, eltűnt, mint a v a d l u d a k a vándorsólyom elől. Ezért a j á n l o m ezt a sok h i á b a v a l ó írést Cerva Frigyesnek, a k i n e k a koronás darvai — m o n d o m mindezt e s z e m b e juttatták.

Tavasz

felé...

Röpke szellő, lágyan muzsikálgat . . . Enyelegve rázza meg a fákat; Illatosabb lőn a völgy, — a róna . . . Nyiladoz a virágok bimbója. Fönt a légben : vadmadarak szállnak .. . A bogárkák élénkebbé válnak; Csalogány zeng lenn a bokor a'j'dn : Dalától csak úgy zeng-bong a magány. Zöldül a rét, virág, gyepű s fű kél: Meg-megrezzen a fákon a levél; Miként a fű . . . ifjúi a természet . . . — Megtoppant előtte az enyészet! Szende szellő olvadozva, — lágyan ... Meg-meglebben : — eljőve a vágyam! Óh természet! De szeretlek téged! — E kis dalban — hálálkodom néked! Kótaj.

Ifi. RADVÁNYI

SÁNDOR.

A MAGYAR GALAMBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Rovatvezető : Hock Titkárság:

tartja déglő

I)]., Lelkész-utca 10. Pénztárnok:

Árpád. Trenka

János,

VII., Rákóczi-út 8 a .

A z egyesület összejövetelét vasárnaponkint d. u. 6 saját helyiségében (Vili, Baross-utca 119, Loska-féle különterme). Minden hó első vasárnapja választmányi

órakor ven­ ülés.

Ne v á s á r o l j u n k c s i s z á r o k t ó l ! Lapunk előző s z á m á b a n arról volt szó, miként lehetne a galambuzsorót letörni. Mivel a tag­ társak körében erről már igen sok szó esett m o s t a n á b a n , meg­ kísérlem egyelőre az én egyéni nézetemet közölni. Ne vásároljunk c s i s z á r o k t ó l ! Ne adjunk c s i s z á r o k n a k I Egyesületi tag felesleges példányait hozza be az egyesületbe és ott a már megszokott módon órvereztesse el. Az árverések a l k a l m á v a l s z o k á s o s 1 0 % jutalékot az egyesü­ let külön alapként kezelje, mely a l a p az esetleges ezen célra adományozott összegekkel kiegészítve egy kiküldendő — mondjuk 3 tagú — bizottság határozata szerint arra l e n n e felhasználandó, hogy e b b ő l a hadból most hazatért és tagjaink v a l a m e l y e által ismert és ajánlott sporttársunk részére tovább tenyésztésre alkal­ m a s egy vagy két pár j ó fajgalamb szereztessék be. E n n e k fejében k é s ő b b az illető köteles lenne vagy a kapott g a l a m b o k a t vagy esetleg szaporulatából egy párt az egyesületben elárvereztetni és a befolyt összeg ismét a fentemlített a l a p h o z lenne c s a t o l a n d ó . Felhívjuk tagtársainkat, kik esetleg e célra a k á r pénzt, a k á r pedig (amit még nagyobb h á l á v a l fogadnánk) tenyészpáro" kat ó h a j t a n a k adományozni, j e l e n t s é k be P e s c h k y elnök úrnál vagy Hock ügyv. igazgatónál. S z é p és n e m e s célt fognak ezzel szolgálni é s a n e m e s tett m a g á b a n hordja jutalmát. Felkérjük t o v á b b á a most leszerelt vérbeli g a l a m b á s z o ­ kat, kik már a háború előtt is bebizonyíthatólag eredményesen űzték szép sportunkat és kik most ezt tovább akarják folytatni, de anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy a mai horribilis árakat megfizessék és kik csiszároktól megraboltatni magukat nem akarják, forduljanak bizalommal egyesületünk vezetőségéhez. Az előbb vázolt módozatok mellett valószínűleg fognak meg­ felelő g a l a m b o k h o z jutni. Ezáltal n e m c s a k magukat kímélik felesleges b e c s a p á s o k t ó l , h a n e m végső eredményként a hazai galambsport nívóját emelik és a z egyesület j ó hírét öregbítik. Visszatérve a z egyesületben történő árverésekre, szükséges­ nek tartjuk — a z úgyis programba vett — szigorú é s igazságos árverési szabályrendelet mielőbbi megalkotását é s a n n a k a leg­ közelebbi közgyűlési tárgyalását, Ez a szabályrendelet kötelezze a z eladót s z a v a t o s s á g r a a g a l a m b mindazon tulajdonaira nézve, melyet a g a l a m b értékének e m e l é s é r e a z e l a d á s n á l e l ő a d . Viszont köteles legyen felelősség mellett az általa tudott és ismert h i b á k a t és fogyatékosságokat is b e m o n d a n i . Minden galambárverésnél egy nem érdekelt, l e g a l á b b kéttagú bírálóbizottság vizsgálja meg az e l a d á s r a kerülő galambokat, hangos szóval mondjon rövid véleményt a galambról, kiemelve a n n a k látható j ó é s rossz tulajdonságait, mely magyarázatot felelősség mellett a tulajdonos kiegészítheti. Erre különösen a kezdő tenyésztők é r d e k é b e n van szükség, kik látva és hallva, hogy egy-két j o b b régi tenyésztő is árverez a galambra, az állat esetleges hibáit fel nem ismerve, azt első­ rendű példánynak hiszik, tűzbe jönnek, „beugranak" és e g y m á s közt felverik a g a l a m b árát értéken jóval felül, k é s ő b b magukat b e c s a p o t t n a k érezve az egyesületet o k o l j á k , a h o l a galambot vették. Szigorú é s igazságos eljárás mellett a z o n b a n elérjük azt, hogy a vevő nem lesz elégedetlen, az eladó j ó áron értékesítheti galambjait, a z egyesület szintén jól jár, mert a „galamb börze" c s a k n e m teljesen itt bonyolítódik le, ez növeli tekintélyét, a be­

folyt árverési jutalékokból kezelt külön a l a p lehetővé teszi kezdő tenyésztők támogatósát, kik h á l á b ó l k é s ő b b erős oszlopai lesznek. Szintén nem megvetendő e r e d m é n y lenne a csiszárok megr e n d s z a b á l y o z á s a , kik kényszerítve l e n n é n e k magok is tisztessé­ g e s e b b a l a p r a helyezkedni. H a m á r ismét csiszárokról van szó, álljunk itt meg kissé ! Ne tévessze össze senki a csiszárt a becsületes kereskedővel, mert — szinte alig hihető ugye — ilyenek is v a n n a k . A keres­ kedői tisztesség igen szépen összefér a g a l a m b á s z a t t á l is. V a n g a l a m b k e r e s k e d ő , ki egyúttal kiváló galambtenyésztő is. V a n kiváló tenyésztő, ki igen ügyesen kereskedik is g a l a m b o k ­ kal, a z o n b a n mihelyt eladásról van szó, c s a k azt lehet készpénznek venni, amit a galambokért kap. S v a n n a k „úri" c s i s z á r o k is. V a n n a k urak, kik mindenben úri emberek, de h a galambról van szó, galamügyletről, rögtön átváltoznak. Ismerünk pár ilyen kaméleont. Ezek a z o n b a n nem olyan v e s z e d e l m e s e k , mert a látszatot gondosan őrzik és ha megcsípjük őket, a z o n n a l jóvóteszik hibáikat, nehogy a hírnéven c s o r b a essék. V e s z e d e l m e s az a^zsiszár, aki pl. azzal c s a p j a be a hiszékeny pasast, hogy a z általa kipucolt g a l a m b Golecztől, B a r n á t ó l , „az őrnagytól" vagy S z ö c s k é t ő l való, pedig e z e k n e k a z u r a k n a k a p a d l á s á t sem lottók s o h a é s ezek nekik egy galambtollat nem a d n á n a k még 1000 koronáért s e m . V a n olyan, amelyik azt mondja „ezt most vettem ez egyesü­ letben a karácsonyi kiállításon". A másik párt pláne azzal magasztalja, hogy azzal nyerte meg a kiállításon a „nagy díjat". H a az áldozat lépre megy a sok d u m á l á s r a é s megveszi a galambot, k é s ő b b akik őt felvilágosítják, a n n a k nem a z eladót, h a n e m a Goleczot, meg a J a n k o v i c s o t és a többit szidják, meg az egyesületet, a m e l y olyan galambot kiállítani enged. Ezek a rákfenéi a galambsportnak. Ártalmasok, n e m c s a k azokra, kiket b e c s a p n a k , h a n e m a z ö s s z e s tenyésztőkre nézve. Ezeket á r t a l m a t l a n n á tenni mindenkinek kötelessége. Nem adni nekik és nem venni tőlük ! (Folytatjuk.)

Jegyzőkönyv. Felvétetett a „Magyar galambtenyésztők országos egyesülete" 1918. május hó 26-án tartott alakuló közgyűlésén. J e l e n voltak : P e s c h k y F e r e n c , elnöklete alatt, S z a g e r Péter, T r e n k a J á n o s , F a r n e k Ernő, Gállik Károly, Eggendorfer Károly, id. Dobler Károly, ifj. Dobler Károly, Heissenberger József, W e i s z e n a u Alajos, Ruck Lajos, L a p p ó Ödön, Goletz Viktor, Heinlein Antal, K e c s k é s Sándor, P e m y é s z J á n o s , T a r y István, J u h á s z Mihály, J e r z s a b e k Károly, K e c s k é s Zsigmond, W a g n e r J á n o s , H a u s z m a n n István, R a u c h György, Reibl László, W e i s z mann Viktor, J a n k o v i t s Viktor, Hock Árpád, P a c h m a n n István, T a k á t s István, M é s z á r o s Henrik, S á s k a Gedeon, S. K o v á c s József, J u r á n k a Imre, G e r e n c s é r J ó z s e f és P a t e k F e r e n c . W e i s z e n a u A l a j o s úr felszólalván, ismerteti az összejövetel célját és felkéri az egybegyűlteket, hogy a z alakuló közgyűlés vezetésére v á l a s z t a s s á k meg P e s c h k y F e r e n c úr. Közfelkiáltással egyhangúlag elfogadtatott. P e s c h k y F e r e n c úr köszöni a bizalmat és az a l a k u l ó közgyűlést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri W e i s z e n a u Alajos urat, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Gállik Károly é s S z a g e r Péter urakat. P e s c h k y F e r e n c úr a z elő­ készítő bizottság által elfogadott a l a p s z a b á l y o k a t a z a l a k u l ó közgyűlés bírálatára bocsájtja, miért is felkéri W e i s z e n a u Alajos urat, hogy azokat o l v a s s a fel. Az a l a p s z a b á l y o k felolvastatván, egyhangúlag elfogadtattak é s kimondatott, hogy a z a l a p s z a b á l y o k a jegyzőkönyv mellékletét képezik. P e s c h k y F e r e n c úr a z a l a p s z a b á l y o k értelmében három tagú jelölőbizottság kiküldését j a v a s o l j a . Kiküldettek : Heinlein Antal, S z a g e r Péter é s W e i s z e n a u A l a j o s úrak. Elnöklő a jelölő bizottság működése idejére az alakuló közgyűlést felfüggeszti. A jelölő bizottság a megbízatást teljesítvén, elnöklő a közgyűlést újból megnyitja. Felkéri W e i s z e n a u A l a j o s urat, hogy a bizottság j a v a s l a t é t o l v a s s a fel. A j a v a s l a t felolvastatván, egyhangúlag megválasztották a következőket: Elnök P e s c h k y F e r e n c . Ügy­ vezető igazgató Hock Árpád. Titkár W e i s z e n a u Alajos. Pénz­ táros T r e n k a J á n o s . Ellenőr Szager Péter. Gondnok: Farnek Ernő. Igazgató választmányi tagok : Eggendorfer Károly, Góllik Károly, Goletz Viktor, Heinlein Antal, Heissenberger József, J a n k o v i t s Viktor, Lappó Ödön, K e c s k é s Zsigmond és R a u c h György. Igazgató választmányi póttagok : J u h á s z Mihály, M é s z á ­ ros Henrik és Ruck Lajos. P e s c h k y F e r e n c elnök a tisztikar és a v á l a s z t m á n y n e v é b e n megköszöni a bizalmat és kifejti az egyesület céljait. Óva inti a z egybegyűlteket, hogy kerüljenek minden súrlódást, k ö l c s ö n ö s e n tiszteljék é s b e c s ü l j é k egymást s a felmerülendő nézeteltéréseket barátsággal é s jóakarattal

igyekezzenek e g y m á s k ö z t elintézni. E g y b e n felkéri a tagokat, hogy a z á l t a l a kitejtett é s a z a l a p s z a b á l y o k b a n körülírt g a z d a g programm m e g v a l ó s í t á s á n á l törekedjenek a tisztikar segítségére lenni. E l n ö k felkéri a j e l e n l e v ő k e t , hogy indítványaikat terjesszék elő. A m a g a részéről indítványozza, hogy a k ö z e l m ú l t b a n elhunyt Szultzberger I g n á c é s B a r a b á s S á n d o r sporttársak e m l é k e a j e l e n j e g y z ő k ö n y v b e n megörökíttessék. E g y é b indítvány é s tárgy n e m lévén, elnöklő felkéri a z ügyv. igazgatót é s a titkárt, hogy a s z ü k s é g e s intézkedéseket h a l a d é k t a l a n u l tegyék meg a z iránt, hogy a j e l e n a l a k u l ó közgyűlés j e g y z ő k ö n y v e é s a z a n n a k mellék­ letét képező a l a p s z a b á l y o k a megfelelő p é l d á n y o k b a n a m. földmívelési minisztériumhoz felterjesztessenek — a közgyűlést berekeszti. Kmf. Peschky

Ferenc

a „Magyar galambtenyésztők országos egyesületének" elnöke.

S z a g e r Pefer Gállik Károly jegyzőkönyv­ hitelesítők

Weiszenau

Alajos

„Magyar galambtenyésztők országos egyesületének" titkára, jegyzőkönyvvezető.

HIREK. A lábgyűrűk szétküldése megkezdődött. A z e l ő j e g y z é s sorrendjében küldjük m i n d e n k i n e k b é r m e n t v e , „minta, érték nélkül" j e l z é s s e l . A z o n b a n , mivel n e m számíthattunk ily nagy­ a r á n y ú rendelésekre é s mivel c é l u n k m i n d e n k i n e k juttatni, egyelőre a megrendelt m e n n y i s é g felét fogjuk szállítani. E z á l t a l mindenki hozzájut a tavaszi költés s z ü k s é g l e t é h e z és a szállítás is g y o r s a b b ü t e m b e n h a l a d . K i n e k a z o n b a n több gyűrűre van szüksége, a megfelelő m e n n n y i s é g e t k é s ő b b u t á n a rendelheti. M e g h í v ó . A Magyar Galambtenyésztők Országos Egyesülete évi rendes közgyűlését április hó 6-án d. u. 4 órakor tartja saját h e l y i s é g é b e n (VIII., ker., B a r o s s - u . 119. Loska-féle vendéglő külön terme), melyre igen tisztelt tagjait ezúton is m e g h í v j a . T á r g y s o r o z a t : I. Elnöki megnyitó. II. E l n ö k i b e s z á m o l ó é s a j ö v ő évi programm kifejtése. III. A z ó r s z é m a d á s előterjesztése é s a felmentvény m e g a d á s a . IV. Indítványok, f e l s z ó l a l á s o k . A z a l a p s z a b á l y o k 7. § . 6. pontja é l t e l m é b e n a közgyűlésen c s a k a z e l n ö k h ö z Í 4 n a p p a l e l ő b b írásban közölt indítványok tárgyalhatók. Figyelmeztetés! A közgyűlés napján nem lesz árverésK é s z ü l j ü n k a r ö p v e r s e n y r e . Egyesületünk a z idén, egy k é s ő b b közlendő időben o r s z á g o s röpversenyt rendez, melyre értékes díjakat tűzött ki. J ö v ő s z á m u n k b a n közöljük a verseny részletes feltételeit is. J e l e n t k e z é s e k e t W e i s e n a u titkér úr m á r most is elfogad. Nevezési díj 10 k o r o n a . A g a l a m b o k p o s t a i s z á l l í t á s á n a k e l t i l t á s a m i a t t egyesüle­ tünk a z illetékes helyen l e g k ö z e l e b b lépéseket tesz a ránk n é z v e s é r e l m e s rendelet v i s s z a v o n á s a , illetve e n y h í t é s e t á r g y á b a n . Reméljük, sikerül a rendelet hatályát c s a k a kimondottan posta­ galambokra korlátozni.

volt a z e p e r f a á g á n , a m i k o r — hirtelen v a l a m i s u h o g á s j o b b r ó l , a sok m a d á r k a , mint egy k o m m a n d ó r a elnémult é s a legsűrűbb v e s s z ő k közé menekült, egy fájdalmas, rettenetes halólvisítós — é s a karvaly, á l d o z a t á v a l , a gyönyörű a r a n y s á r m á n n y a l karmai közt, libbent - röptében k ü l ö n ö s e n tartva egyensúlyt — tova. — B o s s z ú ! — diktálta a szívem, — S z e g é n y m a d á r k a . M e g t o r l á s t ! — F e g y v e r e m egy s z e m p i l l a n t á s alatt a v á l l a m n á l feküdt, egy dörrenés é s a z a l a t t o m o s orgyilkos bukfencet hányt a l e v e g ő b e n ; mikor hozzáértem, kiterített s z á r n y a k k a l holtan feküdt a földön á l d o z a t a mellett. Megfizettem bűneiért 1 . . . B ű n e i é r t ? C s o d á l k o z v a kérdeztem m a g a m t ó l , tulajdonképen mi bűnt követett el a karvaly ? Hát m a g e v ő n e k teremtette őt a T e r m é s z e t é s természetellenest követett el akkor, mikor a z a r a n y sármányt elrabolta ? . . . A z ó t a mind ritkább lesz a karvaly h a z á n k b a n é s hosszú idő múlva, j ó pór évvel ezelőtt fedeztem fel egy fészekalját a fajtájából. Fölöttem, a m a g a s j e g e n y e k o r o n á j á n á l keringtek a z öregek a fészek körül, boldog gondtalan j á t é k o s kedvvel é s a kicsinyek c s i p o g á s a lehallatszott h o z z á m a földre. S o h a ilyen a l k a l o m egy c s a p á s r a kiirtani a z e g é s z orgyilkos famíliát — villant át a z a g y a m o n . . . É s n e m tettem meg ! V a d á s z t é r s a i m talán szidni fognak é s s z e n t i m e n t a l i z m u s s a l fognak vádolni, hogy a l e g v e s z e d e l m e s e b b s z á r n y a s r a b l ó k k a l é s pereputyukkai n e m végeztem. Nem. Azt a karvalyt, a m e l y i k s z e m e m l ó t t ó r a fog ismét leütni v a l a m e l y m a d a r a t vagy kis vadat, azt s z ó nélkül le fogom lőni épúgy, mint a m a z t a z a r a n y s ó r m ó n y gyilkosát, feltéve h a e l t a l á l o m , mert még mindég n e m találták föl azt a puskaport, a m e l y i k biztosra öl, de igyekezni fogok j ó l c é l o z n i ! H a n e m fészket pusztítani, még karvaly fészkét sem, — nem, azt n e m tartom v a d á s z o s c s e l e k e d e t n e k , még k e v é s b b é e m b e r i n e k .

N é h á n y évvel ezelőtt nagy s á r s z a l o n k á r a v a d á s z t a m , ilyentájt m á r c i u s b a n a z A l - D u n á n á l , M á r öt d a r a b fityegett az a g g a t ó m o n és éppen h a l l o m a leendő hatodik erős, j e l l e g z e t e s s z ó r n y c s a p á sait, midőn fölöttem hirtelen egy villámgyorsan repülő n a g y o b b m a d a r a t pillantok meg, mely a következő p i l l a n a t b a n ö s s z e ­ ütődött a s z a l o n k á v a l é s erős k a r m a i b a n tova repült v e l e . M i n d e z egy pillanat m ű v e volt é s a n n y i r a e l b á m u l t a m a légi rabló hihetetlen ügyességén, hogy a puskámról egészen meg­ feledkeztem. A légi rabló eltűnt a b e r e k b e n , mely nem m e s s z i r e feküdt a nádastól. H é j j á 1 — G y o r s a n kicseréltem a töltényeket fegyveremben ( s z a l o n k á r a h a s z n á l t 14-es serét, a m ú g y s e m kottyant v o l n a meg a h é j j á n a k , m é g h a rálőttem v o l n a is) é s a berek felé siettem, mely mellett egy kis m a j o r feküdt. Ó v a t o s a n c s e r d e l t e m a z istálló fala mentén a b b a az i r á n y b a , hol a héjját eltűnni láttam. Ott állott villogó s z e m e k k e l , felfelé borzolt fej tollazattal egy elrejtett é g ő n , rnaga alatt z s á k m á n y á v a l , szárnyait lelógatta, hogy takarja a rablott s z a l o n k á t . Mindezt a z o n b a n c s a k ép, hogy megpillant­ hattam, a m á s o d p e r c egyezredrészeig tartott talán a látvány s m á r villámgyorsan röpült tova z s á k m á n y á v a l , a l a c s o n y a n a föld felett, ügyesen k i h a s z n á l v a minden bozót, házfal rejtekét. D e mikor a k i s b é r e k túlsó oldalán kiröpült a s z a b a d m e z ő r e , elérték gyors ó l o m s e r é t j e i m . A dördülésre, z s á k m á n y á v a l együtt h e m p e ­ redett a zöld őszi vetésre.

T é l u t ó j a volt. Éjjel frissen hullott új h ó borította el a kör­ nyéket, körös-körül és a kis m a d a r a k ismét b e h ú z ó d t a k a faluba, hogy a b a r o m f i n a k szánt e l e s é g b ő l egy-egy morzsát e l c s í p j e n e k . A v a d g a l a m b is megérkezett m á r vándorló útjából é s a faluszéli s z a l m a k a z l a k i g merészkedett; g a b o n a s z e m e t kutatott a p o l y v á b a n . Ott állottam a k a z l a k mögött é s figyeltem őket. A közeli eperfákon s z á z á v a l t a n y á z o t t : s á r m á n y , stiglitz, kenderike é s m á s apró kis m a d á r , csevegtek, l á r m á z t a k egy­ m á s s a l , k ö z b e - k ö z b e ide-oda repdestek. Egy gyönyörű arany­ s á r m á n y , e g é s z bátran, n e m félve én tőlem, alig pár lépés távolságra ereszkedett le a p o l y v á s k u p a c r a é s folyton járt a s z á j a , cippeget, beszélt a t ö b b i e k h e z . É s én olyan j ó l e s ő e n néztem őt é s a többi l é r m ó s s z é r n y a s népséget é s olyan j ó l éreztem m a g a m . A n a p erősen tűzött é s a z új hó olvadozni kezdett, Mór lótni lehetett több helyütt a fekete földet kikandikálni a fehérség alól. H o l n a p r a biztosan elolvad e z a z utolsó hó is é s a kis é n e k e s h a d m e g s z a b a d u l a tél nyomorótól, újra élvezheti a z életet, örülhet a t a v a s z n a k . T a v a s z i szellő s u h a n t végig a tájon, szelid, langyos, déli . . .

Egyszer a határból tértem h a z a , mikor látom, hogy egy h é j j á c s a p le a falú s z é l é n s z e m e z ő házi g a l a m b o k közé, m e l y e k mint p á r n a p i h é k a s z é l b e n , r e b b e n t e k s z a n a s z é t holtra ijedten. A gazfickó egy f e h é r g a l a m b o t vett ü l d ö z ő b e é s e g y e n e s t felém hajtotta. Nem vehetett észre, egy bokor m ö g é h ú z ó d t a m és lövésre készen vártam. Épp mikor a l e v e g ő b e n rácsapott a kis g a l a m b r a , érte l ö v é s e m és holtan bukott a l á . S a j n o s , a z ártatlan g a l a m b o t is serét érte s t á m a d ó j ó v a l együtt kellett elpusztulnia. M é g n é h á n y ­ szor sikerült héjját á r t a l m a t l a n n á tennem épp akkor, mikor le­ csapott, vagy leakart c s a p n i á l d o z a t á r a . A h é j j á e g y é b k é n t igen furfangos, v a k m e r ő é s v é r s z o m j a s állat. Alig v a n még m a d á r , melynél a gyilkolási s z e n v e d é l y a n n y i r a ki v o l n a fejlődve, mint a h é j j á k n á l . K ü l ö n ö s e n a nyúlra, a tyúkokra s a g a l a m b o k r a , legfőként a z o n b a n a fogolyra, f á c á n r a v e s z e d e l m e s é s pedig annyira, hogy alig v a n ragadozó m a d á r , mely b e n n ü k annyi kárt tenne. Azután a l e g j e l e s e b b repülők közé tartozik, a m i megnehezíti, de ép ezért é l v e z e t e s s é teszi v a d á s z a t á t . V i l l á m g y o r s fordulatai­ val keresztül s i k a m l i k a legsűrűbb fék és bokrok közt. V i s z o n t a z o n b a n a kiszemelt préda ü l d ö z é s é n é l h a t á r t a l a n m a k a c s s á g o t tanúsít s e k ö z b e n a z őt környező veszéllyel mit s e m törődik s ilyenkor teríthető le l e g k ö n n y e b b e n . A héjját s o h a s e m kíméltem. K i s v a d n a k l e g k á r t é k o n y a b b s z á r n y a s r a b l ó j a s z a p o r a fajta, n e m e g y h a m a r fog kipusztulni.

Az aranysármány guggolt é s felemelkedett a l e v e g ő b e , c s ő r é b e n egy g a b o n a s z e m m e l , hogy faágon elköltse ; m é r maid ott

nnnnn A kiadáséri felelős: RAITSITS EMII,, nnnnn

Két veszedelmes szárnyas rablóról. Irta : Kerpely

Béla.

Ml- UJSAG AZALLAT* KERTBEN?

BUDAPEST F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Budapest, 1919.

VI. évfolyam. 3. szám.

KIADJA: B U D A P E S T F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

Dr. L E N D L A D O L F közreműködésével szerkeszti: RAITSITS EMIL

Szombat, március 15. Megjelen m á j u s — s z e p t e m b e r hónapokban minden kedden, azontúl h a v o n t a legalább e g y s z e r . •••• „ A T E R M É S Z E T " m e l l é k l a p j a

Az állatkert tavasszal. Tavasz ébredése! Ember, ki érző szívvel éled világod, nem dobban-e meg valami belsődben, amikor a ter­ mészet átalakulását látod ! Lelki esz­ méid bármerre ragadjanak el, nem térsz-e ilyenkor vissza természetes lelkivilágodba és nem csodálod azt az életforrást, aki alkotott! Amikor szemed előtt látod a cserjék, a fák rügyfakadását, nem borulsz-e le a kisded ibolyabokor kéken fakadó illa­ tos virágaihoz, hogy ezeket magadhoz emeljed és csókjaiddal halmozzad el a tavasz ébredésének, a szebbjövőnek élő jelképeit. Ha mindezt nem érted, ha mindezeket át nem tudod érezni a legszánalomra méltóbb vagy a ter­ mészet összes alkotásai között. A természet mindenki előtt szabad. Titkait fürkészni, alkotásait csodálni minden embernek módjában van. A legkevésbé jut azonban ebbe a helyzetbe a fővárosi lakosság és a téglahalmaz közé szoruló gyermek sereg. A magasabb kultúra azonban ezen is segít. A nagyvárosok állatés növénykertjei a természet üdítő oázisát varázsolják a nagy tégla és aszfalt tömegek közé. Minden nehéz­ séggel dacolva bemutatják ezek az igazán kulturális intézmények sajnos a legtöbb fővárosi ember előtt ismeretlen természetet. Szórakoztatással tanítjáka gyermeksereget a természet szeretetére.

Azok az évek, amelyek minden jóérzésű ember előtt semmi esetre sem kedvesek, a legnagyobb meg­ próbáltatásoknak tették ki, éppen azokat a kulturális intézményeket, amelyek csoportjába az állatkertek tartoznak. Az élelmezési és beszer­ zési nehézségek folytán a háborús felek állatkertjeinek állománya oly szomorú helyzetbe jutott, hogy joggal mondható rájuk a teljes kipusztulás. Míg teljes sivárság honol végig az európai állatkertek legtöbbjein, addig a mi magyar állatkertünk a viszo­ nyokhoz mérten az állatállomány bő­ ségével joggal büszkélkedhetik. A pálmaház érzékeny növényei is szépen átteleltek, bár a tél folyamán a fűtőanyag hiánya miatt a hőmér­ séklet a melegházakban 5 C°-ra is lesülyedt. Az orchideák virágoznak, a phylodendron gyümölcse érik. A pálmaház az állatkertünkben az örök tavaszt varázsolja a látogató közön­ ség szemei elé. Egyébként a pálma­ ház helyiségeiben lázas munka folyik, a növények szaporítása megkezdődött. Az állatkert zöld pázsitján a külön­ böző színű crocusok pompáznak. A rügyező bokrok között vidáman keres­ gél a fekete rigó, meglátszik rajta, hogy a közelgő tavaszi nászra készül. A fekete hattyúk már túl vannak a násznapokon, most ott fészkelnek a

nagy tó kis félszigetén. A tőkés réce párosával kering a tó környékén, ezek is nemsokára fészkeléshez fognak. Napról-napra több csicsergő, daloló madárka követi a természet törvényeit és a tavaszi napsugár megaranyozza a boldog párok fészkeit. Az emlős állatok nemsokára elfog­ lalják nyári helyüket. Az oroszlánok a téli hónapok dacára erőben gyara­ podtak s nemsokára a nagy barlang­ ban látja őket viszont a közönség. A játszótér és a lovagló hely is el­ készült. Egyszóval újra tavasz van az állatkertben. R.

SZERKESZTŐI

ÜZENETEK

B a r o m f i t e n y é s z t ő . A z állatkert m a d á r h á z a fejbaromfi t o j á s o k r a m á r e l ő j e g y z é s e k e t n e m fogadhat el. mert m á r eddig is a v á r h a t ó tojás­ m e n n y i s é g e t túljegyezték. Z . I. A szoptató a n y a k u t y é n a k n e m szük­ s é g e s okvetlenül tejet adni, e l e g e n d ő h a meg­ felelő m e n n y i s é g ű v e g y e s t á p l á l é k k a l tartjuk. A szoptatás ideje négy hét. S. I l o n k a . Bérletjegyet a z i g a z g a t ó s á g irodá­ j á b a n a h i v a t a l o s órákon válthatod ki. A z előfizetési díjat megkaptuk, a lapot küldjük. R . P é t e r . S z i b é r i á n a k c s a k egy állatkertje v a n W l a d i w o s t o c k b a n ; O r o s z o r s z á g b a n pedig A s c a n i a - N o v a b a n , M o s z k v á b a n , Szent-Péter­ várt é s R i g á b a n . P. P i r o s k a . A házi lúd 8 0 , a hattyú 7 0 évig is él.

A kiadásért felelős : RAITSITS EMIL

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet tulajdona és hivatalos közlönye a

VADÁSZLAP A

1

J ^ ^ . kölykek, nemesvérű, elsőrendű állatok

Angol bulldog eladók.

ottó,keresnek, Eg .

s iay kutyát za

e r

XXXVIII. évfolyam

kiadóban.

van, a z hirdessen a z apróhirdetések r o v a t á b a n .

XXXVIII. évfolyam

ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 12 K félévre . . . 6 K Az Orsz. Magy. Vadászati Védegylet tagjai részére egész évre csak 8 K

Cím

Fehér nőstény spic Akinek eladó állatja vagy virága

Megjelenik minden hó 5., 15. és 25-én

Szerkesztőség és kiadóhivatal: az ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET titkári hivatala :: Budapest, VII. ker., Bálint-u. 5. szám

Magyar komondor- és kuvaszíSek. Cím a kiadóban. A „ ^ ^ « ^ V ^ , ^ ^ , « l , ^ l

hímet keresnek fedeztetésre.

Angoramacskat,

Cím

Festék-,

kiadóban.

a

Pálmaház ^ ^ ' ' napokon tekintse meg minr C i l í T l c l f l d Z . denki a z állatkert p á l m a h á z á t , hol a délszaki növények exotikus tájat varázsolnak a látogató szemei elé. A z állatkert igazgatósága köszönettel venné, h a bor• zokat küldenének. o r a

a

v

a

s

z

és vegyi­ termékek gyári raktára kátrány-

Borz

Pooti címlí

bíbic), hibátlan, bükköny szemmel mego l I T l l l vétetik. Hock, Csepel, Templom-tér.

I^eSll

Nürnbergi bagdetta megvétetik. Hock, c e e i . a legszebb meglepetés, ha a gyermekek Mindenkor részére előfizetünk „A Természet"-re. S

OzSLltákat

köszönettel

ú n

S á n d o r

P

Telefon 782

fogad a z Állatkert igazgatósága.

F7*V-JQÍ A»rrA%o r f o l o m k fiatal ! keresztezési célok O r V O b g d l a H l ü miatt megvételre kerestetik. Szíves értesítést k é r : Hock Árpád, Csepel, Templom-tér 13.

Budapest,

IV.,

Ferenc József-rakpart

18.

draei

HP

K '

Egy éven aluli, esetleg szobatiszta nőstény fajta 1 d U o x v U . tiszta rövid, vagy hosszúszőrű tacskót megvételre keresnek. B ő v e b b értesítést a kiadóhivatalba kérünk. XD ^ ^ „ ']

"

h a nem nagyon koros, jó vevőt

beszelő papagály, AllfítlíP>rlvP'lrílc ^VllCt IrVtJU V CHJxV

é p

e n e

ta

dm

iáihat.

5

a

a

kiadóban.

z

' J ' be Országos Állatvédők Egyesületébe. Tagsági díj egy évre 6 K, amelynek fejében a z » Állatvédelem" szakfolyóirat jár. Cím : Budapest, IX., Ernő-utca 11-13.

X<=»ip>ln l c P T c l c P > i C J C H J ÍVCUoíVC ,

J o 1

t e

e

0

'' ' kecskét megvétel keresnek. Cím a kiadóban. A

• •

i Váltsunk • f i állatkerti bérletjegyet • • • A A O A A A A O A A N A A • A D

D

• n

•

D D O Q D D D D D D D D D D D

• A • •

LOPOS GYULA

TORNASZERGYÁROS Gyártelep gépüzemre berendezve

III. ker., Lajos-utca 60.

miatt

PaikaTV-ki-Mfií/^iáo fajbaromfitojásokra a nagy 1 CtJUaHJIIllllUJCtö. kereslet miatt m á r előjegyzéseket nem fogadhat el a z állatkert m a d á r h á z a . N D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D P D D D D D D D D D D D D D D D

A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztertől 109.541/904. szám alatt elismeréssel kitüntetve :o:

Felnőtteknek . . 18 K Tanulóknak... 12 K Gyermekeknek 10 éven alul . . 6 K

D B D D D D D A A D D D D O O Q D A A D D D A N D G D I I A A A D D A A D D A D D

• A D D • A • • • •

Telefon 113—44

Árjegyzéket é s költségvetést kívánatra ingyen é s bérmentve küldök.

Telefon 113—44

Bádognak,vasnak, mindennemű fémnek rozsdától való megvédésére legbiztosabb a

KERAMOLITH törv. védett VÍZMENTESÍTŐ FESTÉK

SS!_ Klein Dávid S S Budapest, VI. ker., Szondy-utca 37/a Telefon: 1 1 4 - 1 7

D N D D D D O D D D A N O D D D A N N N A N N O N D D D D D D D D D D D D D D D D D D

HIRDETÉSEKET

A

• A • D

ELFOGAD

•

„A

TERMÉSZET"

D • • KIADÓHIVATALA • D A • D D • • • D • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

z Állatkertben nézzük meg

az akváriumot és a pálmaházat Ott szép emléktárgyak jutányos áron kaphatók! ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

BUDAPEST ÁLLATKERT

• • •

FIATAL BORZOT RÓKÁT VIDRÁT szívesen elfogad az Állatkert

Spolárits György elsőrangú ételek és italok. Társas ebédeket és vacsorákat minden igényt kielégítően rendez :o: Számos látogatást kér S P O L Á R I T S G Y Ö R G Y kávés és vendéglős.

A JÓ CITROMZAMATNAK

KORMIN

|KORH!MA,v ve|

X • • • • • • •

Hazánk elsőrangú halkonzerv és halcsemege gyára:

„OCEAN"

Az állatkerti belső nagyvendéglőben és k á v é h á z b a n

H

•• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A NEVE

Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Vágány-u. 12. Kimerítő árjegyzékkel készséggel szolgálunk.

Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete felkarolja a z ebtenyésztő sport ö s s z e s érdekeit, vezeti é s kiadja a

hazánkban

egyedül

álló

Magyar Ebtörzskönyvet IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII^ és

Pompás hűsítő itali

a

Magyar Vadászeb-Törzskönyvet

t

VII, Károly király-út 17

Hivatalos lapja „A KUTYA", melyért a tagok 10 korona pótdíjat fizetnek. Most jelent meg a Magyar Ebtörzskönyv legújabb kötete. — Á r a 20 K. Belépési díj 10 K, tagsági díj 20 K .

Telefon: 1 6 6 - 0 5 .

Felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY, ügyvezető titkér. Budapest 112

Főraktár: Budapest • Kapható • mindenütt!

Budapest főváros házinyomdája. 1919.