A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

A TERMÉSZET K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON:

XXXIV.

119-430

SZERKESZTI:

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN

NADLER HERBERT

ELŐFIZETÉSI D I J :

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ

ÉVFOLYAM

9. SZÁM

E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R

1938.

SZEPTEMBER

T I H A N Y. Hallét f.iiszló dr. felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: Farkasalma. Pénzes Antal : E g y d e n e v é r h a l á l á r a . Hesz Jenő dr.: Á l l a t o k szerepe a betegségek terjesztésében. Szilády Zoltán dr.: A p r ó t ö r t é n e t e k k i s k e r t e m b ő l .

Láng Rezső : A n n a m i emlékek. Péterfay József : A fácán t á p l á l k o z á s a . Rövid közlemények. Könyvekről. M i újság az Á l l a t k e r t b e n ?

ÍÍXÍiXíiíiíIÍIÍiííííííííttíiííISíiíiíííiíiliíííiíiKíííííí^

x Í:

x :: :Í ÍÍ ÍÍ :Í Í: ÍC

FILLÉRES VASÁRNAPOK AZ ÁLLATKERTBEN!

x ÍÍ x Í: a x

Minden

ÍÍ ÍÍ :Í :Í :c

első

vasárnapján felnőttek 10 éven aluli gyermekek

íí ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ;Í ÍÍ ÍÍ ÍÍ :Í ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ IÍ

hónap

40

fillér

20

fillér

b e l é p t i d í j a t fizetnek a székesfővárosi állat- és n ö v é n y k e r t b e n

A k i tanulni, g y ö n y ö r k ö d n i és s z ó r a k o z n i akar, ezen a napon o k v e t l e n ü l látogassa meg az állatkertet.

x

Nappal: az összes állatok a szabad k i f u t ó k b a n láthatók. ÍÍ ii Akvárium (tengeri és édesvízi állatokkai), kígyóház, pálmaház, lovaglás, kocsizás, vendéglő, tejcsarnok. 1! í! íí ;i í5!í l í í í í í í í í í X í í í í l í í í í í í í í í í í í í l í I Í Í Í Í Í K K i í í í í I Í Í I Í l í ^ ^

GUNDEL állatkerti

SCHREIER BÉLA

vendéglői

kiváló k o n y h á i r ó l közismertek P O L G A R I

lííiíílííííílílílílííílílílííííííííílííííílííílílílííílíílílíílííííííííí íí íí íí íí X X kereskedelmi r é s z v é n y t á r s . X X BUDAPEST X X VII., Izabella-utca 34. sz. X X T e l . : 1.438.49 é s 1.310-62 X X X X X m i n d e n n e m ű szálas* é s X szemestakarmányt, X ő r l e m é n y féléket, g a b o n a * X n e m ű e k e t , fűszer*, hüve* X lyes* é s g y a r m a t á r u t . X X X HÍÍÍÍXHIÍÍÍÍÍÍÍÍÍIÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍIÍIÍIÍÍÍÍÍÍÍIÍHIÍIÍÍÍ^SÍ^H^XKÍÍÍÍ

A R A K

Vesz és elad

N

E

Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóknak kedvelt szórakozási helye.

Vajda László felvétele.

Közönséges-farkasalma (Aristolochia clematitis) a Csepelszigeten.

FARKASALMA. írta :

Rapaics

Ha ilyenkor az erdőszéleken, bokros helyeken, főképen régi szőlők környékén vagy helyén járunk, szemünkbe ötlik egy nyúlánk szárú, seregesen növő félméteres növény ; levelei háromszögűek, válluk mélyen szíves, a levelek hónaljá­ ból vékony kocsányon gömbös vagy körtealakú, mogyoró- vagy legfeljebb diónagyságú zöld termések csüngnek le. A k i csak valamennyire járatos a növényismeretben, e látványra önkény­ telenül bizonyos félelemmel vegyes tisztelettel rebegi magában: — farkasalma! — Meg­ győződése, hogy ez a termés a növénynek az a része, amelyről »alma« nevét kapta, s mert farkas­ alma, nyilván mérges növény, ujjal sem ajánlatos hozzá nyúlni. Akkora a tartózkodás benne, hogy fel sem meri szelni az egyik csüngő termést, pedig ha felszelné, látná, hogy hatrekeszű tok, lapos, háromszögű magvak sorakoznak benne. De mindjárt k i kell ábrándítanom az olvasót abból a feltevésből, hogy ennek, a nálunk közön­ séges, egyébként azonban nagyon érdekes és nagy történeti múltú növénynek a termése

Raymund.

valaha használatos volt és hogy erről kapta az »alma« nevet. A farkasalma toktermését a gyógy­ szerészet sohasem méltatta figyelmére, ellenben a földben rejtőző és áttelelő kerek vagy hosszúkás gyökértörzsét, tehát földi gumóját használta, s a régi gyógyszertárakban ezt árulták földi-alma, farkasalma néven. Iyássuk csak, mit jegyeztek fel erről a növény­ ről a régiek, például Plinius! »A legnemesebb növények közé tartozik — írja természetrajzában a X X V . könyv 54. fejezetében — az aristolochia, amely nevét a terhesektől kapta, minthogy a legjobb a betegágyasoknak. (Aristos = legjobb, locheia = szülés.) Nálunk (vagyis Itáliában) földiálmá-ii&k. nevezik, és négy faját különböz­ tetik meg. A z egyiknek gömbölyű a gyökér­ gumója s levelei a mályváéhoz vagy a borostyáné­ hoz hasonlítanak, de sötétebbek és p u h á b b a k ; a második vagy hím foldialma gyökértörzse négy-ujjnyi hosszú és botvastagságú ; a harmadiké a leghosszabb és legvékonyabb, olyan, mint a fiatal szőlővessző, ez a leghatásosabb, ismeretes

s a latin földialma nevéből alakították magyar farkasalma nevét. A római Casanate-könyvtárban őriznek egy Corvin-kódexet, annak szél­ jegyzeteiben sok növény magyar neve maradt ránk. Ott olvassuk először, mint az Aristolochia longa magyar nevét, a farkasalmát. Nálunk termé­ szetesen a közönséges-farkasalmát (Aristolochia clematitis) tekintették hosszú-farkasalmának, mert az eredeti hosszú-farkasalma nálunk nem honos. Hogy a farkasalma nálunk már a X V . század­ ban milyen fontos gyógyszer és rendszeresen Németországba szállított jelentős kiviteli áru­ cikkünk is volt, azt egy X V . századbeli német­ országi kódex széljegyzete mutatja, ez a hosszú­ farkasalma vngerischwurz nevét örökítette meg, továbbá bizonyítja az a körülmény, hogy FelsőAusztriában mint népies nevet jegyezték fel a növény magyarból fordított Wolfsapfel nevét. A német szerző ugyan azt tartja, hogy a »magyargyökér« az Aristolochia parviflora volt, de ez akkor sem változtat semmit a dolgon, ha meg­ felel a valóságnak, mert, miként láttuk, a kis­ virágú-farkasalma a Balkán északnyugati részén annyira északra hatol, hogy a X V . században magyar területet ért el. Mindenképen tény, hogy a X V . — X V I I I . században a gyógyszerészek Magyarországon sok farkasalmát szedtek s az orvosok gyógyászati célokra széltében használták. Régi magyar orvos:' vényeken gyakran olvasható a farkasalma neve. Alkotórésze volt az országoshírű pozsonyi terjékA régiek négy farkasalmája nek is. A »terjék« hajdan közkedvelt egyetemes vagy, ahogyan a latinok nevez­ orvosság volt. Állítólag Néró udvari orvosa, ték, földialmája, korunk növény­ Andromachus készítette az elsőt mérges állatok tanában több fajra vonatkoz­ harapása ellen, ezért neve a vadállat görög tatható, ezek azonban mind a thér neve nyomán theriaca, ebből ered a magyar Földközi-tenger mellékén honoKerek-farkasaima térjék is. Később általában mindenféle méreg ° .. (Aristolochia rotunda) ellenszerét, sőt a ragályok gyógyszerét is látták sak. A kerek-farkasalma a gom- hajdan foidiaimának benne. Báthory András 1554-ben arra kéri Nádasdy bölyű gumój ú A ristolochia rotunda ^ ; rSolms-Laubach zs umó^ávat Tamás-t, küldjön neki terjéket, mert »ez ország­ nyomán. és A. pattida, előbbi az Adriai­ ban szerinszerte nagy döghalál vagyon, igen tenger partvidékén felhatol Fiú­ környül vett az pestis«. A X V I I . és X V I I I . méig, utóbbi pedig a Balkánon században, amikor Pozsony volt az ország szék­ át Erdély déli feléig és Horvátországig terjed. városa, leghíresebb volt a opozsonyi terjék«. A hosszú-farkasalma, az Aristolochia longa és A Nemzeti Múzeum levéltára őrzi Fekete Imre A. parviflora gyökértörzse ujjnyi vastag, hosszú­ nagyszombati, X V I I . századbeli gyógyszerész fel­ kás, ezek közül egyik sem terjed Magyar­ jegyzéseit, s ezekben olvashatjuk a pozsonyi ország területére, de a kisvirágú-farkasalma a térjék rendelvényét is. Nem kevesebb, mint Balkán északnyugati részén, tehát olyan vidé­ ötven alkotórésze volt! Felsorolom eredeti latin ken, amely valaha, a X V . században, magyar fogalmazásában, hadd lássuk, milyen volt a X V I I . kapcsolatú terület volt, éri el terjedési terü­ században egy híres gyógyszer előírása : »Theriaca letének északi határát. A vékony-farkasalma, communis Posoniensis : enula camp., rhabarb., az Aristolochia clematitis és A. baetica kúszó, aristol. rotunda vera, juniperus. zedoaria, angelica, tarackos gyökértörzsű, ezek közül az előbbi legaristolochia longa, scordium, hypericum, scabiosa, északabbra hatol, nálunk Turóc-megyében éri el ruta, sabina, rhaponticum, dictanmus albus, dict. északi határát. Biztos, hogy a szőlőtermesztés creticus, tormentilla, betonica, salvia, stoechades meghonosítása és általános elterjedése nagyon arabici, spica romána, baccae lauri, gentiana, hozzájárult a közönséges-farkasalmának meg­ calamus, asarum, myrrha, bolus arm., terra honosodásához Európa közepén. Végül a negyedik sigill., radix meu phu, pimpinella, sem. apii farkasalma, az Aristolochia pistolochia nálunk ameos, carvum, foeniculum, carab. alb., mel, nem ismeretes déli faj. mentha, castor., corall. rubr., sand. omn., absinth., Európa középső részein a középkorban az calaminth., zingib., piper alb., njgr., long., nux ókori gyógyászati ismeretek elterjedésével a jugl., cort. nucis jugl., mel despum., oxymel farkasalma használata is általánossá lett. A német squillitic, ol. tereb., vinum optim. Mf. theriaca középkori gyógyszerészek görög aristolochia nevét secundum artem.« Volt hát a pozsonyi terjékben németesítették el a közismert Osterluzei alakban. sokféle jó dolog, valóságos gyűjteménye a gyógyMagyarországon is már korán kezdték használni,

clematitis és cretica néven is. Mind a háromnak olyan a színe, akár a puszpángé, száruk kicsi, virágjuk vöröses, terméstik kis tok, akár a káprié, de csak a gyökértörzsnek van értéke. A negyedik, a pistolochia, a harmadiknál is gyengébb termetű, körülbelül olyan vastag, mint a szittyó, gyökérzete sűrű és hajszerű, ezért sokgyökeríínek is nevezik. Valamennyinek nehéz a szaga, a hosszú- és vékonygyökértörzsűek azonban kellemesebb szagúak. Sík tájon és kövér földben nőnek, s a legcélszerűbb aratás idején szedni és a földtől megtakarítva eltenni. Legtöbbre becsülik a pontusi származásuakat, minden fajban a legsúlyosabb példányokat. A kerek-földialma használ a kígyók ellen, a hosszú-földialmának azon­ ban nagyobb a híre, mert marha­ húsban felkötve, fiúgyermek nemzését biztosítja. A campaniai halászok a kerek-földialmát földi­ méregnek nevezik; magam is láttam, hogy megtörve és mésszel keverve a tengerbe dobták, a halak mohón felfalták, de nyom­ ban kimúltak. A sokgyökerűföldialma vízzel lenyelt gyökér­ törzse használ a ficamodás, zúzó­ dás és más hasonló baj ellen.«

n e

k e i

K

növényeknek, de nem hiányzott belőle a méz s a jó bor sem. A gyógy­ növények között találjuk a valódi kerek- és a hosszú-farkasalmát is. A mult században a farkasalma is, miként sok más gyógynövény, eltűnt a hivatalos gyógy­ szerek közül és vissza­ szorult a népies gyógy­ növények közé. Ott azon­ ban igen szívósan meg­ van. Az elmúlt évek egyikében végigjártam Budapest piacait és be­ tekintgettem a bódékba, vájjon árulnak-e a pia­ con még napjainkban is gyógynövényeket? Keve­ set láttam, de legtöbb volt a közönséges-farkas­ alma leveles szára. S mindenütt sebgyógyító­ nak ajánlották. Csapó József 1775-ben a farkas­ almát még igen hatásos szernek tartotta és ismer­ tette az ókori orvosoktól ránk hagyott hasznát is, meg az újat is. Azt írja, hogy belső haszna, vagyis ha beveszik, »szülés után a megrekedt vért a méhből kitisztítja en­ nek gyökere, akár porul, akár italul vegye bé a beteg; porul elég egy­ szerre fél drakma, azaz harminc bors szem nehéz­ ségű*. Külső hasznát pedig így mondja el: »Sebekre, melyek ütés 's vágás által estek, a köz nép is tudja, micsoda hasznos a farkas­ alma leveleit reá rakni, Közönséges-farkasalma a Sashegyen. Vajda László felvétele. akár zölden, akár elsőben borban megfőzvén eze­ ket.* E z t a külső hasznát a magyar nép ma is mindenütt ismeri és becsüli, s különösen lovak három centiméter hosszúak. Leplük csőszerű, sebeinek gyógyítására használja gyakran. alul kihasasodik, csúcsán ferde, mert karimája nyelvalakúan előrenyúlik. A virágszerkezetben Amikor a farkasalma a hivatalos gyógyszerek jellemző a hármas szám, a lepel három levélből közül kiszorult, nem t ű n t el egyszersmind a alakult, a porzók és a termőlevelek száma hat. hivatalos növénytanból. Ugyanazokban az idők­ Hogy azonban a porzókat és a termőt meg­ ben a növénytan új fejezetét, a virágok alaktani ismerhessük, fel kell hasítani a virágleplet, mert és élettudományi ismeretét alapították meg. A az ivarszerveket a lepel kihasasodó alsó része X V I I I . században a füvészek nagy élvezettel rejti. H a a virág belsejét nagyítóval vizsgáljuk kezdték boncolgatni a növények virágait és kutat­ meg, kiderül, hogy a hat termőlevélből összenőtt ták a virágok szerkezetének rejtelmeit, közöttük hatbibekarélyú termő oldalán, a kurta bibeszálon főképen a beporzás titkait. így került a gyógy­ találjuk a hat portokot, mert a porzók össze­ szertárakból kiszorult farkasalma megint a nőttek a termővel. Az ilyen képződménynek a tudományos érdeklődés körébe, mégpedig külön­ tudományban ivaroszlop (gynostemium) a neve. leges virága miatt. A farkasalma a beporzáshoz idegen segítségre A közönséges-farkasalma virágai hármasával­ szorul, mert termője előbb érik meg, mint a ötösével állnak a levelek hónaljában, körülbelül porzók, ezért, mire a portokok felnyílnak, a bibék

falán lévő apró, húsos szőrszálakkal táplálkozik. Közvetlenül virágnyitás után, amikor a légy bejuthat a csapdába, a termő érik meg s a bibék megporzásra alkalmasak. H a tehát a kívülről érkező légy más farkasalma virágában már meg­ rakodott virágporral, a felnyíló virágban a bibéken mászkálva, elvégezheti a megporzást. Másnap vagy harmadnap a bibék elhervadnak s az ivar­ oszlop oldalán a portokok felnyílnak. A legyek erre a portokokból kihulló hímporban találják meg táplálékukat, s amíg jóllaknak, valósággal belepi őket a kihulló virágpor. A portokok k i ­ ürülése után a lepelcső varsájának szőrszálai el­ hervadnak, s ekkor megnyílik az út a szabadulásra. A légy kirepül, más farkasalmavirágot keres, áthatol a lepelcső varsáján és megporozza a friss bibéket. A nálunk honos közönséges-farkasalma kis virágában apró legyek végzik el a megporzást. A Földközi-tenger mellékén honos többi farkas­ almának sem sokkal nagyobb a virága. A farkas­ alma azonban fajokban nagyon gazdag növény­ nemzetség, körülbelül 180—200 faját ismerjük, s a fajok legnagyobb része a forróégövben honos. Farkasalmafajokban különösen gazdag a forró­ égövi Dél- és Közép-Amerika, ott száznál több faj honos. A forróégövi fajok nagy része fástörzsű folyondár, nagy és színes a viráguk. H a meg akarunk velük ismerkedni, ma már nem kell Dél-Amerikába utaznunk, a nagy virágú farkasalmá­ kat a növényházakban is megtaláljuk. Ott látjuk például a fehéren erezett, barnásán bíborpiros­ virágú díszes-farkasalmát (A ristolochia elegáns), a harminc centiméter átmérőjű virágával fel­ tűnő nagyvirágú-farkasalmát (Aristolochia grandiflora) vagy talán a háromsallangú-farkasalmát (Aristolochia tricaudata), amelynek virága háromkarélyú s a karélyok hosszú sallangban végződnek. Ezeknek a farkasalmáknak is varsás csapda a viráguk, de a megporzást sokkal nagyobb rovarok Hegi nyomán. végzik el.

már nem alkalmasak a megporzásra. Mivel az ivaroszlopot a lepelcső rejti, nyilvánvaló, hogy a beporzást csak valamely rovar végezheti el, s ennek valamiképen a lepelcső belsejében kell bemásznia a virág mély aljába. Az egyszerű, sárgászöld virágoknak valami dögszagük van, s

Nagylevelfi-farkaaalma (Aristolochia macrophylla).

ez apró legyeket (Ceratopogon és Chironomus) csalogat a nagyszerűen megépített csapdákba. A lepelcső belsejében ugyanis befelé álló szőr­ szálak valósággal varsát alkotnak ; ebben könnyű az út befelé, de a szembenálló szőrszálak miatt lehetetlen belőle kijutni. A virág belsejébe csalt légy azonban egyelőre nem is vágyódik k i belőle, mert kellemes meleg van benne, s a lepel kihasasodó részének belső

EGY DENEVÉR

A külföldi farkasalmák közül a legelterjedtebb nálunk a nagylevelű-farkasalma vagy pipásfolyondár (Aristolochia macrophylla), ez ugyanis Észak-Amerikában honos és nálunk is szabadon telel. Öt-tíz méter magasra felfutó, fás szárú folyondár, levelei gömbölyű-szívesek, nagyok, virágainak lepelcsöve pipaszerűen görbült. Falak, kerítések, lugasok beborítására használják, s mert sem talajban, sem helyben nem válogatós, levélzete pedig nagyon szép, érdemes a terjesztésre.

HALÁLÁRA.

I r t a : Pénzes A n t a l . E g y i k hudai t a n í t v á n y o m l a k á s á b a m á r c i u s k ö z e p e t á j á n b e r e p ü l t egy hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus I..). H a m e g é r i n t e t t é k , s z á r n y á t mozgatta, kicsit m á s z o t t is, a z u t á n lassan egyre csendesebb, mozdulatlanabb lett és k ö r ü l b e l ü l másfél nap m u l t á n életének b á r m i l á t h a t ó m e g n y i l v á n u l á s a m e g s z ű n t , szép csendesen k i m ú l t . M i okozhatta h a l á l á t ? É h s é g , a hosszú téli k o p l a l á s ezeket a k i s á l l a t o k a t v a l ó b a n nagyon l e g y e n g í t h e t i , de azt

hiszem, mégsem annyira, hogy emiatt a másfélnapos meleg szobai t a r t ó z k o d á s u t á n elpusztulnak. S o k k a l v a l ó s z í n ű b b , hogy p u s z t u l á s á t a fűtött, száraz szobai levegőben lassú k i s z á r a d á s , kiaszás okozta. P a p í r v é k o n y , féltesthosszú fülkagylója és csupasz s z á r n y a veszélyes p á r o l o g t a t ó felületek és a s z á r a z l e v e g ő b e k e r ü l t , a m ú g y is l e g y e n g ü l t á l l a t o k teljes p u s z t u l á s á t o k o z h a t j á k . Megerősíti ezt a v é l e m é n y t Méhely Lajos k i v á l ó d e n e v é r -

m a g á n r a j z a is, amelyben leírja, hogy a h o m o r ó d - a l m á s i barlangokban a nyirkos főbarlang félhomályos elő­ csarnoka még július első napjaiban is t ö m v e volt dene­ vérrel, ellenben az ú g y n e v e z e t t U g r o n - ü r e g e és a L o v a k ­ csűre üres volt, s ő t m é g a d e n e v é r t r á g y á n a k sem t a l á l t a semmi n y o m á t . »Ez u t ó b b i barlang a főbarlangnál sokkal szebb és t i s z t á b b , de annyira s z á r a z , hogy az ember finom, l i s z t n e m ű porban j á r és é p p e n ez a szárazság tartja t á v o l a denevéreket.« E k k é n t a z u t á n azt is , m e g é r t h e t j ü k , m i é r t éjjeli, szürkületi állatok a denevérek. Nem csupán a repülőrovarok nagyobb t ö m e g e , a táplálékszerzés d ö n t ő ebben az éjjeli m o z g á s b a n , hanem a nappali verőfényes levegő szárító h a t á s a is. N a p p a l is van elég rovar a levegőben, hiszen a s z á r a z s á g t ű r ő (xerophil) tollas fecskék bősége­ sen meg tudnak belőlük élni.De a forróégövi, g y ü m ö l c s ­ evő r e p ü l ő - k u t y á k , vagy kluangok (Pteropus edulis r, geoffr.) is a s z ü r k ü l e t b e n r e p ü l n e k , nappal s z á r n y u k a t szorosan magukra h ú z v a , pihennek a forróégövi fák ágain. Egyes u t a z ó k , például Schomburg/t megfigyelése szerint a forróégövi d e n e v é r e k m é g szabad sziklákon, n a p s ü t ö t t e á g a k o n is pihennek, ami v é l e m é n y ü n k k e l látszólag ellenkezik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a forróégövi levegő legtöbbször igen p á r a d ú s , ú g y h o g y a n a p s u g á r n a k sem lehet olyan gyorsan szárító, perzselő h a t á s a , mint p é l d á u l a m i száraz alföldi t á j a i n k o n . A z ú j a b b k u t a t ó k azt is m e g á l l a p í t o t t á k , hogy a forróégövi száraz i d ő s z a k b a n a d e n e v é r e k a nedvesebb vidékek felé v á n d o r o l n a k . N e m tudom, nem ezzel okolható-e meg az a denevér­ v á n d o r l á s , amelyet 1925-ben a Csallóközben, D u n a ­ szerdahelyen öcsém figyelt meg, amikor augusztusban nappal a kis v á r o s felől nagy csapat d e n e v é r — lehetett vagy ezer — nyugati i r á n y b a n r e p ü l t . A z őskorban a különböző nagyságú repülősárkányokuak — őshüllőknek — is ilyen v é k o n y b ő r s z á r n y u k volt, a m i é r t viszont csak p á r á s levegőben *), t e h á t valószínű­ leg a s z ü r k ü l e t i és éjjeli időben kellett repdesniök. A táplálékszerzéshez nem annyira t a p i n t ó és halló szer­ v ü k , hanem, m i k é n t a baglyoknak, l á t ó s z e r v ü k fejlődött nagyobbra. J ó l l á t h a t ó p é l d á u l a s a s n a g y s á g ú Rhamphorrhynhus Kokessi Abel-féle rajzán a s z e m ü r e g e k a r á n y ­ lagos n a g y s á g a . A kiszáradás megakadályozására a denevérek pofáján faggyumirigyek vannak, ezeknek v á l a d é k á v a l csupasz bőrfelületeiket bezsírozzák, ehhez hasonlóan a faggyúfoltok m e g k ö v e s ü l t , rozsdás m a r a d v á n y a i t az őskori r e p ü l ő s á r k á n y o k s z á r n y á n is k i m u t a t t á k (Gaál István). Abel 0., a v i l á g h í r ű osztrák őslény tan t u d ó s nagy s z e m g y ű r ű i a l a p j á n a Rhamphorrhynchus Gemmingi n e v ű r e p ü l ő s á r k á n y t szintén éjjeli á l l a t n a k tartja, ez hosszú csőrével az ollóscsőrű madarak — a Nilus-menti Rhynchops flavirostris és a Da P l a t a v i d é k é n élő Rhynchops nigra — m ó d j á r a h a l á s z h a t o t t . Gaál István (1926) halászó, gyümölcsevő, r o v a r e v ő , dögevő r e p ü l ő s á r k á n y o ­ kat tételez fel, ezért nappali, s z ü r k ü l e t i , éjjeli é l e t m ó d o t f o l y t a t ó fajok létezésére k ö v e t k e z t e t . F i g y e l e m b e v é v e a valószínűleg csupasz, nagyfelületű b ő r s z á r n y a k k ö n n y ű k i s z á r a d á s á t — m é g ha zsírozottak is voltak — nappali repülésüket csak nagyon p á r a d ú s , meleg vidékeken tudjuk elképzelni. A t e r m é s z e t b e n a k i s z á r a d á s elleni védekezést az állatvilág számos viselkedésében, szervezettségében meg*) A páradús levegőt nem éghajlattani, hanem élettani értelemben érteni, csak viszonylagos nedvességre, a szárítóhatásra gondolok.

t a l á l h a t j u k . M i k é n t a n ö v é n y v i l á g b a n , az á l l a t o k k ö z ö t t is m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k s z á r a z s á g t ű r ő és nedvesség­ kedvelő fajokat, csoportokat. A z o r r s z a r v ú t vastag, k e m é n y bőre nemcsak az állatok t á m a d á s a ellen, hanem a forróégövi t ü z e s nap s z á r í t ó h a t á s a ellen is jól meg-

A hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) fejének nagyított fényképe.

védi ; ellenben a húsos, p u h a b ő r ű víziló csak á l l a n d ó vízalámerüléssel, locsolással tudja b ő r é n e k megrepedezését m e g a k a d á l y o z n i . A z izzó n a p s ü t é s e s p u s z t á n legelő fehér-dússzőrű magyar szarvasmarha ellentéte a majdnem csupasz­ feketebőrű e r d e i - m o c s á r l a k ó bivalynak. Szilády Zoltán szerint a bivaly t e r m é s z e t é t jól ismerő bolgár paraszt szekerén mindig m a g á v a l viszi a locsoló kanalat, s ezzel a forró n a p s ü t é s b e n szenvedő, i g a v o n ó b i v a l y h á t á t i d ő n k é n t megöntözi ; nem pedig v a s v i l l á v a l iparkodik a p o c s o l y á b a n megfeneklő á l l a t o t k i m o z d í t a n i , ahogyan ez n á l u n k sok helyen szokás. N e m tudom, á l l a t n e m e s í t ő gyakorlati g a z d á i n k gondoltak-e arra, hogy ritkásszőrű, finom rózsaszínű angol sertéseink é g h a j l a t u n k a t m i é r t nem t ű r i k olyan jól, mint d ú s a b b s z ő r ű m a n g a l i c á i n k vagy bakonyi sertéseink. A k i s z á r a d á s a gerinces állatok szervei közül leg­ i n k á b b a lélekzésre v a l ó k a t veszélyezteti, ezért látjuk, hogy a viziállat k o p o l t y u j á n a k m ű k ö d é s é t , amikor á l l a n d ó t a r t ó z k o d á s r a kijön a szárazföldre, rögtön a test belsejében lévő üreg, a t ü d ő v é g z i ; ezt látjuk a b é k á k o n , g ő t é k e n . Kezdetben ez az ü r e g nagyon egyszerű, hólyagszerű, kisfelületű, ú g y h o g y az oxigén felvételében a nyirkos b ő r is serényen t e v é k e n y k e d i k ;

a k á r a s z á r a z k ő s i v a t a g o k b a n v í z h i á n n y a l dacoló g ö m b kaktuszoké. A l e p k e h e r n y ó k egyrésze is nappal a levelek alá, vagy a fakéreg repedései, a p ó k h á l ó f o n a d é k közé húzó­ dik és csak az éjjeli ó r á k b a n l á t a t á p l á l k o z á s h o z . Sok esetben e g y m á s h o z simulnak és ilyenkor a szabad test­ felületeket a t ú l s á g o s felhevülés okozta vízveszteségtől a h á t szőre védi. A szabadon élő h e r n y ó k o n gyakori s z ő r b u n d a nem­ csak a r a g a d o z ó ellenségek ellen véd, hanem, a k á r a n ö v é n y i s z ő r b u n d a , a p á r o l g á s t c s ö k k e n t i és á r n y é k á v a l a f é n y s u g a r a k erős h a t á s á t ó l védi meg az á l l a t o t . A l e p k é k e t á l t a l á b a n négy csoportra s z o k t á k osztani, nappali, s z ü r k ü l e t i , éjjeli és m o l y l e p k é k r e . A nappali l e p k é k verőfényes időben r ö p k ö d n e k , sok vizet veszíte­ nek, e z é r t szájszerveik n e d v s z í v á s r a alkalmasak, a virágok m é z e mellett é p p o l y a n szívesen s z í v o g a t j á k a fák k i c s u r g ó n e d v é t , a k á r az útszéli p o c s o l y á k nedves s a r á t . A z o k a l e p k é k , amelyeknek n e d v s z í v ó szájszerveik nincsenek, á l t a l á b a n napnyugta u t á n , éjjel r e p ü l n e k , nappal szár­ n y u k a t t e t ő s z e r ű e n p o t r o h ú k fölé hajtva, pihennek, n y e n e k az éjjeli- és m o l y l e p k é k . E z a p i h e n ő h e l y z e t a felesleges n e d v v e s z t e s é g m e g g á t l á s á r a való, amit m é g a pikkelyekkel b o r í t o t t , bozontos l á b és potroh is elő­ segíthet.

a b ő r k i s z á r a d á s a az állat megfulladását okozhatja, ezért a l e g t ö b b b é k a , gőte a víz mellett él, ha messzebbre t á v o l o d n a k el tőle, m i k é n t p é l d á u l a varangyok, nap­ fényes, száraz i d ő b e n k ö v e k alatt, l y u k a k b a n , a haraszt-

A z ú g y n e v e z e t t s z ü r k ü l e t i l e p k é k vagy szenderek egyrésze is az esti ó r á k b a n r e p ü l , pedig van n e d v s z í v ó p ö d ö r n y e l v ü k , ezek igen gyorsan és olyan nagyot r e p ü l ­ nek, hogy az e k k é n t e l p á r o l o g t a t o t t nedveket nem igen t u d j á k a virágszegény n y á r i i d ő b e n pótolni.

A búcsúslepke (Cnethocampa processionea) hernyói nappal egymáshoz simulva pihennek a tölgyfa ágain.

ban h ú z ó d n a k meg és csak az esti ó r á k b a n b ú j n a k elő, hogy t á p l á l é k u k a t megkeressék. É r d e m e s lenne a d e n e v é r t ü d ő f e l ü l e t é t és bőrlélekzési viszonyait s ezek a r á n v á t nagv bőrfelületéhez is meg­ vizsgálni. Mindezekre sok p é l d á t t a l á l h a t u n k a r o v a r v i l á g b a n is. A bogarak v é k o n y b ő r ű álcái, pajorjai majdnem m i n d a föld alatt vagy a n ö v é n y e k belsejében r e j t ő z k ö d n e k , a v a s t a g p á n c é l ú fejlett b o g á r pedig m á r a verőfény- s z á r í t ó sugarainak is hosszabb ideig t u d ellenállni. De m é g ezek is n á l u n k i n k á b b a tavaszi és őszi nyirkosabb idő­ ben j ö n n e k elő t ö m e g e s e b b e n ; a n y á r i k á n i k u l á b a n elrejtőznek k ö v e k alá s a harasztba, vagy elpusztulnak. A bogarak k ö z ö t t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e ­ t ü n k jellegzetesen s z á r a z s á g t ű r ő és kedvelő fajokat, ilyenek p é l d á u l v a s t a g p á n c é l ú földicincéreink (Dorcadion), a medvebogár (Pentodon idióta), a magyar k ö z é p h e g y s é g e k jellemző déli jellegű tüskéslábú-bogara (Gnaptor spinimanus). A verőfényes nap­ fényben virágporral táplálkozó rózsabogarak (Cetonia) p á n c é l j a rendszerint fényesen csillogó, a n a p f é n y t visszaveri és a t ú l s á g o s felmelegedést megakadályozza; amikor r e p ü l n e k , az ö s s z e n ő t t f e d ő s z á r n y a t alig emelik fel, csak egy keskeny n y í l á s o n dug­ j á k k i v é k o n y , h á r t y á s s z á r n y u k a t . A szabad kis tereken, szikár homoki r é t j e i n k e n v a d á s z ­ g a t ó cicindelák is jellegzetes s z á r a z s á g t ű r ő bogarak. A félgömbös, csillogó páncél­ pajzzsal fedett katicabogarak testalakja ugyanolyan elvek alapján keletkezett,

A

A k é t s z á r n y ú a k k ö z ü l a z ö m ö k t e s t ű , vastagabb k i t i n ­ p á n c é l l a l b o r í t o t t és nedveket n y a l o g a t ó legyek i n k á b b nappali, f é u y k e d v e l ő rovarok, a n y ú l á n k a b b szervezetű, v é k o n y b ő r ű s z ú n y o g o k pedig i n k á b b az á r n y é k o t ked­ velik ; nappal fák, bokrok á r n y a s , széltől v é d e t t levelein pihennek, csak a l k o n y a t t a l és főképen nyirkos időben r e p ü l n e k . Ilyenkor napnyugta felé, a rajokba verő­ dött hímek füstgomolyagokhoz hasonlítva, táncolnak. M a l á r i á s v i d é k e k e n az ősz a legveszedelmesebb időszak. A l á g y t e s t ű , v é k o n y b ő r ű férgek majdnem m i n d rej-

tölgyesek

hatalmas szarvasbogara (Lucamts cervus) nappal álmosan pihen a fa törzsén.

tett, á r n y é k o s , nyirkos helyen élnek. Ismeretes, hogy a nagy eső u t á n a föld felszínére t ö r ő gilisztákat hirtelen kiderülő időben a nap izzó s u g á r z á s a hamarosan elpusz­ títja. Viszont ott, ahol a levegőben elég p á r a van, m é g a m á s k ü l ö n b e n csak vízben élő n e m z e t s é g e k is meg tudnak a szárazföldön élni, például H o l l a n d - I n d i a nyir­ kos ő s v a d o n j á b a n az á l l a t o k n a k , embereknek l o m b l a k ó piócafajok kellemetlenkednek. A szárazföldi csigákat a vastag m é s z h á z sokféle veszedelemtől, legfőképen a k i s z á r a d á s t ó l védi meg, ha azonban h á z u k vékonyfalú, ezek is a moha és a nyirkos haraszt a l á h ú z ó d n a k és csak b o r ú s , esős időben b ú j n a k elő. A k i s z á r a d á s veszedelme i g a z á b a n a h a z á t l a n csigá­ kat fenyegeti, ezek forró n a p s ü t é s b e n nem is l á t h a t ó k , legfeljebb á r n y a s e r d ő k b e n . A hideg, szeles időt m á r jobban elviselik. A mult évben j ú n i u s b a n az o s z t r á k Sclmeeberg-havason j á r t m i k , kétezer m é t e r magas­ s á g b a n a p o m p á s havasi pázsiton hideg, c s o n t i g h a t ó szél fújt, a v i h a r k a b á t o k , lélekmelegítők ellenére vacogott a fogunk, de az egy-két c e n t i m é t e r e s kis feketés csupasz­ csigák nyugodtan m á s z k á l t a k a t ö r p e füvek és virágok k ö z ö t t . Igazi m u n k a i d e j ü k ezeknek az éjszaka. K g y i k csallóközi földbirtokos ismerősöm a h á b o r ú alatt sertéseket hizlalt. A z á l l a t o k hízlalására s z á n t d a r á t , k o r p á t e s t é n k é n t a g é m e s k ú t mellett, a hatalmas, szabad v á l y ú b a n k é s z í t e t t é k el, reggelre azonban a béresek mindig nagy h i á n y t észleltek ; a d é z s m á l á s miatt m á r az egyik á l l a t g o n d o z ó r a gyanakodtak, egy éjjeli szemle a l k a l m á v a l azonban észrevették, hogy a v á l y ú k k ö v é r r e hízott h a z á t l a n csigákkal voltak tele. Ezek voltak az éjjeli dézsmálok, reggelre pedig levonultak a k ú t téglával kirakott h ű v ö s , nyirkos oldalfalaiba. A k i s z á r a d á s ellen való védekezésből természetesen nem következik, hogy minden állat á l l a n d ó a n nyirkos helyen t a r t ó z k o d j é k és csak esős időben mozogjon, repüljön, mert annak is megvan a h á t r á n y a . Tudjuk,

ÁLLATOK

hogy a l e g t ö b b r e p ü l ő rovar — a lepkék, legyek, m é h e k — esőben szintén v a l a m i v é d e t t , esőmentes helyre rejtőzik. Mert bizony egy-egy r á j u k k o p p a n ó csöppecske nekik csaknem fulladást okozó zuhatag. Még a d e n e v é r e k sem

A szürkés óriás-házatlancsiga (I.imax maxim us) nappal tölgyeseink legárnyasabb helyein látható.

szeretik az á l l a n d ó a n csepegős, t ú l n e d v e s barlangokat. Sok a jóból is m e g á r t ! A z á l l a n d ó nedvességet m é g a fák gyökerei sem k í v á n j á k . A z ú j a b b vizsgálatok — pél­ d á u l a magyar Ballenegger Róbert megfigyelései — kiderí­ t e t t é k , hogy a g y ö k é r a talajvíz felé növekszik, de ha ezt a szintet elérte, elfordul tőle, fölfelé és oldalt n ö v e k ­ szik, a nyirkos, üreges, laza, levegős r é t e g e k e t keresi, nem pedig a vízzel t ö m ö t t , á t i t a t o t t m é l y e b b részeket.

SZEREPE A BETEGSÉGEK

TERJESZTÉSÉBEN.

í r t a : Hesz Jenő dr.

K ö z i s m e r t dolog, hogy az á l l a t o k n a k egyes betegségek terjesztésében bizonyos s z e r e p ü k vau. Vájjon k i nem hallott a veszettségről, a lépfenéről, a mocsárlázról és s z á m t a l a n m á s betegségről, amely állatokról, állatok közvetítésével terjed az emberre? A z a l á b b i a k b a n , rövi­ den, egyrészt az emberre veszedelmes foutosabb állat­ betegségeket vázolom, m á s r é s z t felsorolom azokat az eseteket, amelyekben az állatok betegségeket terjesztenek. I í m b e r r e veszedelmes állatbetegségek a ve­ szettség, a lépfene, a takonykór, a papagájkór és bizonyos bélférgek — hogy csak a fontosabbakat említsem. A veszettség (lyssa) elsősorban — az esetek mintegy kilencven száza­ l é k á b a n — a k u t y á r ó l ter­ jed az emberre, de a veszettség terjesztője lev lé f het a macska, a farkas, a (Anthrax) bacillusa.

szarvasmarha is. H a veszett állat marja meg az embert és az nem t ö r ő d i k sebével, a veszettség esetleg m á r k é t h é t e n belül rajta is kifejlődik ; lázzal, főfájással, á l m a t l a n s á g g a l kezdődik, nagy ingerlékenységgel foly­ t a t ó d i k , majd b é n u l á s t és h a l á l t okoz. E z é r t fontos, hogy ilyen esetben a megmart ember azonnal a Pasteur­ i n t é z e t b e menjen, mert ha idejében kapja a veszettség elleni oltást, kínos haláltól szabadul meg. A Pasteur felfedezte v é d ő o l t á s o k a t a kiváló t u d á s ú magyar Högyes t ö k é l e t e s í t e t t e , s ennek k ö v e t k e z t é b e n ma m á r száz veszettséggel f e r t ő z ö t t ember közül kilencvenkilencnek m e n t h e t j ü k meg az életét. A veszettséget főképen a k u t y a terjeszti, mert majdnem á l l a n d ó a n v e l ü n k van, r a g a s z k o d á s a , hűsége legigazabb b a r á t a i n k s o r á b a emeli. A k u t y a minden szeretetet megérdemel, de ennek a szeretetnek nem szabad az emberi m é l t ó s á g alá szállnia ; k u t y á k s z o b á b a n t a r t á s a , csókolgatása nemcsak u t á l a t o s , de veszedelmes is, mert i l y m ó d o n súlyos, s ő t e s e t e n k é n t halálos b e t e g s é g e k e t s z e r e z h e t ü n k . Ilyen betegség a »rivókakór«, ezt a k u t y a v é k o n y b e l é b e n élősködő fél­ c e n t i m é t e r hosszú, úgynevezett háromtagú-galandféreg (Taenia echinococcus) okozza. G a l a n d f é r g e t az

ember m á s á l l a t t ó l is kaphat, a k i p é l d á u l nem eléggé m e g s ü t ö t t , vagy megfőzött d i s z n ó h ú s t eszik, a k á r ö t m é t e r n y i r e kifejlődő horgasfej ű-galaudférget (Taenia solium) kaphat, a k i pedig nyers m a r h a h ú s t fogyaszt, a t i z e n ö t m é t e r h o s s z ú r a m e g n ö v ő simafejű-galandféreg-

A házilégy (Musca domestica).

gel (Taenia saginata) fertőződhet. A z ember egyik legveszedelmesebb, súlyos vérszegénységet okozó bél­ férge a gödrösfejű-galandféreg (Bothriocephalus latus), ennek érdekes a v á n d o r l á s a , a m í g az emberbe kerül. É b r é n y k o r á b a n a l a c s o n y r e n d ű r á k o k eszik meg, ezek­ kel a r á k o k k a l halak t á p l á l k o z n a k , s a fertőzött hal — esetleg k a v i á r — fogyasztása által k e r ü l az ember b é l c s a t o r n á j á b a , s ott a t í z m é t e r e s hosszú­ s á g o t is elérheti. A galandférgek t e s t é n h á r o m részt k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg, a fejet, nyakat és t ö r z s e t , u t ó b b i t a lapos ízek, vagyis proglottis-ok a l k o t j á k . A fej o r m á n y b a n (rostellum) végződik. A z o r m á n y k ö r ü l v a n a horog­ koszorú, a fej k é t o l d a l á n pedig vannak a szívókák. A rövid n y a k u t á n k ö v e t k e z n e k az ízek, m e n n é l t á v o l a b b vannak ezek a n y a k t ó l , a n n á l szélesebbek. Minden egyes íz h í m n ő s á l l a t n a k fogható fel, h í m és női ivarmirigyekkel. A horgasfejű-galandférget nyolcszáz­ kilencszáz, a símafejű-galandférget ezer, a gödrösfejűgalandférget h á r o m e z e r íz alkotja. A galandférgek igen kellemetlen t ü n e t e k e t , é t v á g y ­ t a l a n s á g o t , émelygést, h á n y á s t , gyomor- és bélfájdal­ makat, fejfájást, lefogyást, vérszegénységet okoznak. Á l t a l á b a n nem fertőződhet galandféreggel az, a k i h ú s t csak jól megfőzött, j ó l m e g s ü t ö t t á l l a p o t b a n fogyaszt. A k i nyers d i s z n ó h ú s t (kolbászt) eszik, t r i c h i n á v a l fertőződhet ; csak a t ö r v é n y á l t a l s z i g o r ú a n m e g k ö v e t e l t h ú s s z e m l é n e k köszönhető, hogy ez, az esetek tíz-tizenöt s z á z a l é k á b a n halálos m e g b e t e g e d é s m a m á r nagyon r i t k a . Súlyos fertőzéseket okozhat a lépfene (anthrax), ezt az ember majdnem m i n d i g á l l a t t ó l kapja. A fertőzés k e z d ő d h e t a bőrön, a t ü d ő b e n , a b é l c s a t o r n á b a n . Fer­ t ő z ö t t á l l a t o t ölő m é s z á r o s b ő r é n ú g y n e v e z e t t pokolvar (pustula maligna) t á m a d , nyers szőrt feldolgozp, rongy­ szedő emberek t ü d e j ü k e t , illetve b é l c s a t o r n á j u k a t fertőz­ hetik meg lépfenével. H o g y ennek b a k t é r i u m a mennyire ellenálló, igazolja az a tapasztalat, hogy a cserzés sem öli meg, mert lépfenés fertőzés volt m á r csizma okozta fel­ dörzsölés k ö v e t k e z t é b e n is. H a l á l l a l v é g z ő d ö t t 1935-ben Londonban az a lépfenés fertőzés, amelyet borotva­ ecset okozott. A górcsövi vizsgálat a lépfenebacillusok t ö m e g é t m u t a t t a k i a m á r k é t é v ó t a h a s z n á l t ecseten, t o v á b b á a k e r e s k e d ő n é l t a l á l t t o v á b b i tizenegy borotva­

ecseten, a m e l y b ő l a h a l á l t okozó darab s z á r m a z o t t s a m e l y b ő l k é t é v alatt, szerencsére, nem adtak el t ö b b e t . Állatról terjed az emberre a t a k o n y k ó r (malleus). E z lovak megbetegedése, N a g y - M a g y a r o r s z á g o n é v e n t e átlag ezer ló pusztult el benne. A z emberek közül é v e n t e csak h á r o m - ö t kapta meg. A t a k o n y k ó r az orrban, t ü d ő b e n , b ő r b e n , izmokban és szívben csúf, genyesedő fekélyeket okoz. A m e g b e t e g e d é s rendszerint halállal végződik. A n n y i r a fertőző, hogy az orvos sem köteles t a k o n y k ó r o s h u l l á t felboncolni. 1884-ben Albrecht s z e n t p é t e r v á r i orvos egy t a k o n y k ó r o s hulla ö n k é n t vállalt b o n c o l á s á t ó l f e r t ő z ő d ö t t meg és belehalt. A m u l t század vége felé Parisban az orvosok mintegy negyven esetben különös betegséget észleltek. A betegek egyrésze lázas lett, de a láz o k á t nem t a l á l t á k meg, m á s i k r é s z ü k ö n n á t h a l á z h o z hasonló t ü d ő b e l i elváltozá­ sokat á l l a p í t o t t a k meg. A z ó t a ezt a k ü l ö n ö s betegséget F i r e n z é b e n (1894-ben) és G e n o v á b a n (1897-ben) is ész­ lelték, majd 1929-ben D é l - A m e r i k á b a n (Argentinábau) és E u r ó p á b a n ( N é m e t o r s z á g b a n ) mintegy h á r o m - n é g y ­ száz esetben. A francia Nocard a bacillus psittacosis-t a p a p a g á j csontvelejében m á r 1893-ban kimutatta, de a t o v á b b i vizsgálatok a l k a l m á v a l kiderült, hogy m é g a legjobb górcsővel sem l á t h a t ó kórokozóról, úgy­ nevezett »szűrhető virus«-ról v a n szó. A vizsgálatok k i m u t a t t á k azt is, hogy a fertőzést minden esetben p a p a g á j o k , m é g p e d i g az A m e r i k á b ó l behozott p a p a g á j o k o k o z t á k (azért »papagájkór«), ellenben az E u r ó p á b a n született, vagy t ö b b évtizeddel ezelőtt E u r ó p á b a hozott p a p a g á j o k nem fertőztek. E d d i g olyan á l l a t b e t e g s é g e k e t e m l í t e t t ü n k , amelye­ ket az ember is megkaphat, most r á t é r ü n k egy m á s i k á l l a t c s o p o r t r a és r o v a r o k r ó l szólunk, amelyek ugyan b e t e g s é g e k e t visznek á t az emberre, maguk azonban nem betegednek meg. A rovarok á l t a l á b a n kétféle m ó d o n k ö z v e t í t i k a b e t e g s é g e k e t az emberre : 1. a fertőző anyaggal é r i n t k e z n e k , majd s z á r n y a i k o n , lábaikon, p o t r o h ú k o n viszik á t , vagy, ha m e g e t t é k , v á l a d é k u k k a l b o c s á t j á k az ember testfelületére, bőrére, n y á l k a h á r t y á j á r a vagy pedig élelmiszereire, és ezáltal jut az emberi szervezetbe ; ezt teszi p é l d á u l a házilégy, 2. csípéssel, szúrással j u t t a t j á k a fertőző anyagot az ember szervezetébe ; ilyenek a szuronyoslégy, a b o l h á k , p o l o s k á k , tetvek, kullancsok, s z ú n y o g o k . A legyek közül a házilégynek (Musca domestica), valamint a szuronyoslégynek vagy bökőlégynek, bökcsének (Stomoxys calcitrans) v a n nagy szerepe a gumó­ kor, h a s i h a g y m á z , v é r h a s , t o r o k g y í k , lépfene, kolera,

A szúrólégy (Stomoxys calcitrans).

pestis, valamint a genyedések terjesztésében. Ha g ü m ő k ó r o s egyén közelében t a l á l h a t ó legyek t e s t é t összetörjük s kísérleti á l l a t b a oltjuk, g ü m ő k o r r a l fertőz­ h e t j ü k meg. H a pestises betegek mellett összefogott legyeket s z é t m o r z s o l u n k és tengeri malacokba oltunk, huszonnégy ó r a alatt pestises fertőzésben pusztulnak el. Afrikában, különösen A f r i k a nyugati részein igen elterjedt a négerek k ö z ö t t az »álomkór«-nak nevezett betegség. E z t a betegséget, m i k é n t neve is mutatja, aluszék o n y s á g , álmosság jellemzi. A z ilyen betegek eleinte b á g y a d t a k , é r d e k l ő d é s ü k csökken s egyre fokozódó aluszékonyság vesz e r ő t rajtuk, ezért alig t á p l á l k o z n a k , s végül a csontig-bőrig l e s o v á n y o d o t t betegeket ebben a h ó n a p o k i g , esetleg egy-két évig t a r t ó — é b r e n l é t e k k e l alig m e g s z a k í t o t t — á l l a p o t b a n éri a m e g v á l t ó halál. A t u d o m á n y o s k u t a t á s m e g á l l a p í t o t t a , hogy ennek, a halállal végződő, borzalmas betegségnek terjesztője ugyancsak légy, m é g p e d i g a cecelégy (Glossina palpalis). Alomkór csak ott van, ahol cecelégy akad ; olyan helyeken, ahol a cecelégy nem honos, az orvosi kimuta­ t á s legfeljebb behurcolt esetekről számol be. Fontos szerepük van a betegségek terjesztésében a s z ú n y o g o k n a k . A Földközi-tenger partjain a lázzal, bőrkiütésekkel, ízületi- és i z o m f á j d a l m a k k a l j á r ó , nyolc­ tíz napig t a r t ó dengue — vagy h é t n a p o s — l á z a t egy szúnyog, mégpedig a Culex fatigans terjeszti. Ugyancsak szúnyog, a sávos-szúnyog (Stegomyia fasciata) terjeszti a s á r g a l á z a t , ezt a hidegrázással, magas lázzal, fej- és h á t f á j d a l m a k k a l , n a g y f o k ú sárgasággal, gyomor-, bél­ é s v e s e v é r z é s e k k e l j á r ó betegséget. A betegség A m e r i k á ­ ban és A f r i k á b a n honos s á l t a l á b a n az esetek 35 százalé­ k á b a n halálos ; voltak azonban m á r súlyos j á r v á n y o k , 70—80 százalékos halálozással is. A mocsárlázról r é g e b b e n azt h i t t é k , hogy a mocsarak, kiöntések kigőzölgései okozzák, onnan ered a malária neve, a m i magyarul rossz levegőt jelent. (A rossz levegő latinul malus aer, franciául mai aire, olaszul mai aria.) M a m á r tudjuk, hogy a m a l á r i á t az Anopheles-nembe t a r t o z ó szúnyogfajok terjesztik, mégpedig a n ő s t é n y e k , a h ű n e k beérik n ö v é n y i eledellel is. Malária csak ott van, ahol Anopheles-ek élnek. A z Anopheles-eket az á r t a l ­ matlan Cwfe#-fajoktól k ö n n y e n meg lehet k ü l ö n b ö z t e t n i . A falon n y u g v ó Culex teste ugyanis az alappal p á r h u z a ­ mos, az Anopheles-é fölfelé hajló hegyes szöget alkot vele. A m a l á r i a kórokozója az Anopheles-ben fejlődik s a szúnyog szúrása a l k a l m á v a l nyálmirigyéből jut az ember vérkeringésébe. A m a l á r i a h ó n a p o k i g tarthat, ha a beteg nem g y ó g y í t t a t j a m a g á t , vagy ha ismételt fertőzés áldo-

zata. A betegség hidegrázással kezdődik, majd lázas á l l a p o t o k l á z t a l a n o k k a l v á l t a k o z n a k . A betegség k ö v e t ­ k e z t é b e n a vörös vérsejtek pusztulnak s e z é r t vérszegény­ séget okoz. Hideg é v s z a k o k b a n , s z á r a z i d ő b e n a m a l á r i a szünetel, mert terjedéséhez nemcsak meleg, de bizonyos

A közönséges-szúnyog (Culex) (a baloldali) és a maláriát átoltó szúnyog (Anopheles) (a jobboldali).

fokú nedvesség, víz is szükséges. V é d e k e z é s ü n k a m a l á r i a ellen a vizeknek, mocsaraknak lecsapolása, vagy p e t r ó ­ leummal való b e v o n á s a — mert a s z ú n y o g l á r v á k a p e t r ó l e u m t ó l elpusztulnak — t o v á b b á olyan á l l a t o k szaporítása, amelyek a s z ú n y o g o k ellenségei ; ilyenek bizonyos rovarok, halak. V é d e k e z h e t az ember a k k é n t is, hogy n a p l e m e n t é t ő l napfelkeltéig visszavonul szúnyog­ hálóval elzárt l a k á s á b a , a k i pedig ebben az i d ő b e n s z a b a d á g alatt k é n y t e l e n t a r t ó z k o d n i , az k i n i n t egyék. A t e t v e k r ő l kiderült, hogy a pestist, a visszatérő l á z a t és a kiütéses tífuszt terjesztik. A kiütéses tífusz csak a r u h a t e t ü (Pediculus corporis) jelenléte esetén fordul elő. A kísérletek k i m u t a t t á k , hogy a r u h a t e t ű nem s z ú r á s á v a l , hanem ürüléké\ el fertőz, amelyet minden esetben a szúrás u t á n helyez az ember bőrére és v a k a r ó d z á s folytán j u t az ember szervezetébe. R é g ó t a ismeretes, hogy a pestis, a borzalmas »fekete halál* összefügg a p a t k á n y o k elhullásával. E z t a hindu b e n n s z ü l ö t t is tudja, s ha k u n y h ó j á b a n d ö g l ö t t p a t k á n y t talál, sietve m á s helyre költözik. A p a t k á n y o k k ö z ö t t a fertőzést a pestisbolha (Pulex Cheopis) k ö z v e t í t i , s ha a p a t k á n y elpusztult, m á s g a z d á t , m á s i k p a t k á n y t , vagy embert keres. E z é r t rendelik el az egészségügyi t ö r v é n y e k a h a j ó p a t k á n y o k i r t á s á t , és abban az esetben, ha a hajó e u r ó p a i k i k ö t ő k b e olyan helyekről érkezik, ahol a pestis j á r v á n y szerűen p u s z t í t (például Ázsiában), a p a t k á n y o k felboncolását is. 7

A poloskák, m i k é n t a vizsgálatok kiderítették, h a s i h a g y m á z t , v é r h a s t , k o l e r á t , visszatérő-lázat köz­ v e t í t h e t n e k , s l e g ú j a b b a n a galambok kullancsáról is k i ­ d e r ü l t , hogy a visszatérő-láz (febris recurrens) o k o z ó j á t o l t h a t j á k az emberbe. M i k é n t ebből a rövid k ö z l e m é n y b ő l l á t h a t ó , az állatok­ nak fontos s z e r e p ü k van az emberre veszedelmes beteg­ ségek terjesztésében, ezért szükséges, hogy nemcsak azok, akik á l l a t o k a t tartanak, de azok is, akik egészségü­ ket óvják, ismerjék az á l l a t o k n a k b e t e g s é g e k e t t e r j e s z t ő tulajdonságát. A cecelégy (Glossina palpalis).

APRÓ TÖRTÉNETEK

KISKERTEMBŐL.

í r t a : Szilády Zoltán dr. Egy nap a kút eresze körül. Az első zaj reggel a kerekes l á n c o s k ú t kerepelése. E r z s i m e g t ö l t i a k a n n á k a t friss vízzel és a k ú t e r e s z kis k ő t á n y é r j á n marad belőle annyi, hogy egy k u t y a szom­ j ú s á g á t o l t a n á vele. M i v e l azonban k u t y a m é g nincs a h á z n á l , ott marad a víz és a p r ó b b á l l a t o k n a k ad ü d ü l é s t a forró n y á r i reggelen. Először a szomszéd m é h e s népe jelenik meg. Szerény, takaros, v i d á m n é p . Boldog zsongással k e r ü l g e t i k a friss a j á n d é k o t , de a tegnapi m a r a d é k meg a szomszédos k á d öntözővize nem kell nekik. Még tévedésből sem hederít r á egyetlen egy sem, pedig vize alig n é h á n y fokkal lehet melegebb, é p p e n olyan tiszta, m i n t a k ő t á l k á b a n , de m á r á l l o t t víz. N e m ü d í t , mert m á r kiszállt belőle a k ú t v í z éltető oxigénje. A m é h e c s k é k ó v a t o s a n közelítik meg i t a t ó j u k pár­ k á n y á t . E g y sem merészel rászállni a sekélyke v í z t ü k ö r r e , m é g a k k o r sem, ha fűszálakat teszek r á keresztbe. Igen ó v a t o s a k a víznél és ha egy mégis belefordul ügyetlenség­ ből, v e r g ő d v e kapálódzik k i a partra és gondosan letiszto­ gatja a p r é m b u n d á j á n maradt csöppecskéket. Látszik, hogy a víz csak italnak kell neki, e g y é b k é n t nem eleme. N e m is tud ellene komolyan védekezni. Egy-egy zivatar sok kis m u n k á s m é h h a l á l á t vagy eltévelyedését okozza. E g y m á s hegy é n - h á t á n özönlenek a víz felé. E g y r e t ö b b e n sereglik k ö r ü l a k ő t á l a t , de a víz k ö r ü l mégis szép rendet tartanak. E g y m á s mellé ülnek s ű r ű n sora­ kozva, m i n t a kis b á r á n y o k . E g y m á s t nem z a v a r j á k , az ú j a b b a n é r k e z e t t e k ó v a t o s a n k i t é r n e k és végül m i n d ú g y helyezkedik el, hogy fejjel lefelé ülnek és hosszú n y e l v ü k n e k csak a vége ér a vízbe. K ö z e l e b b hajolunk és jól látjuk, hogy p o t r o h ú k élénken, h a r m ó n i k á z ó a n mozog. E z a lélekzésük. A levegőt nem szívókájuk veszi fel, nem is veheti, mert íme, vízbe m á r t o t t á k , hanem t e s t ü k oldalán vannak a p r ó lélekző nyílások. A z o k vezetik be a levegőt a test finom légcsőhálózatába, a t r a c h e á k b a . A potroh a legélénkebben lélekzik és a s z i v a t t y ú z ó m u n k a e g y ú t t a l a vízfelvételt is végzi. N e m sok kell a kis á l l a t n a k , t a l á n f é l h a r m a t c s ö p p u y i , egy percig s z i v a t t y ú z és m á r el is készült, v í g a n rebben tova m é z g y ü j t ő ú t j á r a . E r z s i újból vízért j ö n és d u r c á s a n szólongat, hogy m á r megint mennyi m é h e g y ű l t a k ú t r a . Eél is tőlük eleinte, de m á r kezdi megszokni. R á e s z m é l t , hogy íiem veszedelmes n é p ez. Kissé elrebbennek, amikor i'ij víz­ s u g á r csapódik a tálba, majd visszarajzanak, de nem b á n ­ tanak, nem s z ú r n a k senkit. A friss víz ezen a száraz vidéken szegényeknek olyan nagy a j á n d é k , hogy eszükbe nem jutna hadakozni vagy fulánkot h a s z n á l n i mellette. N a p k ö z b e n m é g t ö b b s z ö r kell v í z é r t menni és n é h a m á r vésztjósló hangokat is hallok a k ú t felől : — Jaj, m á r i t t vannak ezek a darazsak is! Csodálatosképen ezekkel sincs semmi baj. Mezítláb és b á t r a n lehet j á r n i m e l l e t t ü k . U g y a n k i l á t o t t m á r ilyen szelíd darazsakat! Közelebbről megtekintve, l á t o m , hogy nem az igazi darazsak, a V e s p á k nemzetségéből valók, hanem papirosdarazsak. E z e k építik azokat a diónyi n a g y s á g ú kis papirosfészkeket a h á z eresze alatt. N e m a l a k í t a n a k nagyobb c s a l á d o k a t és a g y ü m ö l ­ csösben is alig tesznek k á r t .

Ez Polistes a többi vonalai

a szelíd p a p i r o s d a r á z s , t u d o m á n y o s néven gallica arról i s m e r h e t ő meg, hogy j ó v a l karcsiíbb d a r á z s n á l és majdnem fekete, csak keskeny díszítő sárgák.

A k ú t n á l pedig m é g egy m á s igen érdekes tulajdon­ s á g á v a l i s m e r k e d ü n k meg. A p a p i r o s d a r á z s b á t r a n rászáll a víz színére, kiterjesztett hat l á b á n ú g y megáll, mintha korcsolyázna. S ő t valósággal vitorlázik a vízen, mert összecsukott s z á r n y a i t magasan tartja és a szellő e v i t o r l á k k a l lassan sodorja a víz színén. A m i k o r a parthoz ü t ő d i k , felrebben és visszaszáll a víz t ü k r é r e , mintha ott szívesebben iszogatna, vagy nagyobb b i z t o n s á g b a n volna. A p a p i r o s d a r á z s talpacskái széles, kerek á r n y é k o t vetnek a víz fenekére, mert a v í z t ü k ö r a t a p a d á s t ö r v é n y e szerint a lábfej k ö r ü l kis k ú p o t a l a k í t és a v í z t ü k ö r n e k ez a feszültsége tartja a kis á l l a t o t felszínen. K ü l ö n ö s t e r m é s z e t t a n i t ü n e m é n y a v í z t ü k ö r n e k ez a feszültsége. N a p r ó l - n a p r a s z á m t a l a n példából l á t j u k és t ö r v é n y e i t a t e r m é s z e t t a n tudósai m é g sem ismerték, a m í g egy világhírű magyar t u d ó s , Eötvös Loránd báró fel nem d e r í t e t t e ezt az egyszerű kis titkot. Vitorlázó darazsam azonban b i z o n y á r a ősidők ó t a ismeri ezt az Eötvös-féle csodát és h a s z n á t is veszi. Minden l á b a c s k á j á n olyan finom a p r ó kefék k é p z ő d t e k , amelyek é p p e n elég levegőt fognak közre és ezzel teszik lehetővé ezt a furcsa korcsolyázást. A közönséges házilégy is meg tudja tenni üggyel-bajjal ugyanezt, de a l e g t ö b b rovar, és k ö z t ü k a mézelő m é h is, alkalmat­ lan a vizén j á r á s r a , mert nincsenek megfelelő korcsolyakefécskéi. M i l y e n különböző viselkedésű ez a k é t kis rovar! Pedig közeli rokonok. M i n d a k e t t ő h á r t y á s s z á r n y ú , mind a k e t t ő á l l a m a l a p í t ó , t á r s a s r o v a r , csakhogy a m é h t á r s a d a l m a sokkal fejlettebb, m i n t a papiros­ darázsé. E z t a fokozatot a víz körül is elárulják. A papiros­ darazsak s z é t s z ó r t a n csapongnak, semmit sem törőd­ nek egymással, m i n t h a nem is t a r t o z n á n a k össze. E l l e n ­ ben a m é h e k , milyen célszerűen csoportosulva helyez­ kednek el a víz k ö r ü l ! D é l u t á n , a legnagyobb meleg idején, egy kis faligyík l á t o g a t j a meg az i t a t ó t . A z t á n elcsendesedik a kis kert. A h á z népe o d a k ü n n dolgozik, a gyümölcsösben. Csak t á v o l r ó l l á t o m , hogy a k ú t mégsem maradt m a g á r a . Egy-egy énekes m a d á r k a most ó v a k o d i k elő a b o k r o k b ó l és szívesen iszogat a k ő t á n y é r b a n maradt vízből. Estefelé megint k ú t r a j á r a korsó és e z ú t t a l m á r ijed­ ten sikolt E r z s i , s ő t r é m ü l e t t e l szalad el a k ú t t ó l . Csak­ ugyan b o r z a s z t ó jelenet! A kőlépcső mellett akkora fekete b é k a kuporog, m i n t a k é t öklöm. Á r t a t l a n , esetlen jószág. B i z o n y á r a a víz k ö r ü l rajzó esti rovarok csalo­ g a t t á k oda. M e g m a g y a r á z o m , hogy nem kell tőle félni, hiszen hasznos állat és s z ü r k e - v a r a n g y a neve. Tegnap is erre j á r t egy t á r s a , valamivel kisebb, de szebb, a z ö l d f o l t o z a t ú - m á r v á n y o s - v a r a n g y . N é h á n y nap m ú l v a azonban mégis m e g b a r á t k o z u n k velük, mert a k ú t szélén megjelenik a b é k a n é p s é g legkedvesebb alakja, a v i d á m a n recsegő kis zöldbéka. Színét m á r alig i s m e r j ü k meg a s z ü r k ü l e t b e n , de b i z t a t ó , esőthirdető h a n g j á t a z ó t a minden nap halljuk. (Folytatjuk.)

ANNAMI

EMLÉKEK.

í r t a : Láng Rezső. M e l í r h a t t a m volna m á r régen. T a l á n meg is í r t a m volna, ha nem juttatnak eszembe olyan e s z t e n d ő k e t , amelyekre nem szeretek gondolni. Mert A n n á m — vala­ mikor v á g y a i m n e t o v á b b j a — m á r csak a vége volt egy hosszú-hosszú u t a z á s n a k . H o g y eljuthassak oda, előbb végig kellett szenvednem — kevés h í j á n — hat hosszú e s z t e n d ő t S z i b é r i á b a n . E g y kicsit t a l á n fásult is v o l t a m , ú g y a n n y i r a , hogy m é g a h a z a t é r é s gondolata sem tudott felvillanyozni. Annyiszor c s a l ó d t a m , hogy akkor sem t u d t a m m á r benne hinni, amikor ú t o n v o l t a m . Es undorodtam az e m b e r e k t ő l . Nagyon undorodtam, mert nagyon megismertem őket a nagy ö s s z e z á r t s á g b a n . N e m is érdekeltek. Ú g y é r e z t e m , a színes b ő r alatt is ugyanaz a veszett állat rejtőzik, akinek a m ű v e l ő d é s m á z á t ó l megfosztott fehéret megismertem. Hiszen volt k i v é t e l is, de csak k e v é s , nagyon k e v é s . N e m is tudom, m i lett volna velem, ha nem ad Isten l á t ó szemet, fogékony szívet, amely odavezetett s i v á r t á b o r u n k egyetlen fájához, hogy i m á d k o z ó lélekkel lessem r ü g y e i n e k k i b o n t a k o z á s á t , a csillagokhoz, hogy ismert k é p ü k belevarázsolja lelkembe az otthon é r z e t é t , a fű k ö z ö t t l a p u l ó pacsirtafészekhez, hogy meglopjam a t e r m é s z e t legfenségesebb t i t k á t , az élet f a k a d á s á t . Igen, az a pacsirtafészek! A z u t o l s ó tavaszon t ö r t é n t , amelyet m é g a hideg pokolban t ö l t ö t t e m . A k k o r m á r e l v e r g ő d t e m keletre, az Usszuriig. V l a d i v o s z t o k t ó l m á r csak vagy száz versztnyire v o l t a m . É s az a h í r j á r t a , hogy jön m á r a h a j ó , amely hazavisz b e n n ü n k e t . A k k o r t a l á l t a m a fészket. N é g y a p r ó c s k a t o j á s volt benne. É s ettől kezdve o d a j á r t a m i m á d k o z n i , r e m é n y k e d n i , mert valami azt s ú g t a , hogy mire a kis p a c s i r t á k s z á r n y r a kelnek, megyek én is. Hazafelé . . . Es lestem mindennap. K o r á n , p i t y m a l l a t k o r , hogy k í v á n c s i s á g o m m a l el ne á r u l j a m véletlenül a fészek hollétét. Szinte é r e z t e m m á r az a p r ó t o j á s o k b a n az élet l ü k t e t é s é t . H o l n a p . . . Reggelre á t a l a k u l a négy kis kavics négy t á t o t t csőröcs­ k é v é . H o l n a p . . . É s a n é g y csőröcske szorgalmasan eszik, a kis p a c s i r t á k nőnek, és a z t á n . . . a z t á n s z á r n y r a kelnek. S z á r n y r a kelnek! . . . É s én is . . . É n is . . . É s e l k ö v e t k e z e t t a holnap. A fészek szét volt d ú l v a , az élet k i o l t v a , a r e m é n y megfojtva és nem maradt m á s , de semmi m á s , csak v a l a m i s z ö r n y ű , s z ö r n y ű nagy üresség, i r t ó z a t o s , fojtogató d ö b b e n e t , amely arra kész­ tetett, hogy ö k l ö m e t s z á m b a dugjam s úgy fojtsam vissza a feltörni készülő ü v ö l t é s t : Megölték r e m é n y e m e t . . . Megölték . . . Bizouyfurcsa i d ő k voltak azok. N e m is é r t h e t i meg m á s , csak az, aki végigszenvedte a c s a l ó d á s o k n a k azt a szakadatlan l á n c o l a t á t , amely m á r - m á r megfosztott bennünket józan eszünktől. Mégis csak m e g j ö t t a h a j ó , ha nem is n y á r o n . A kis p a c s i r t á k akkor m á r régesrég e l k ö l t ö z t e k volna, ha be nem teljesedik s z o m o r ú v é g z e t ü k . Itteni fogalmak szerint d e r m e s z t ő hidegben indultunk m á r , hogy rövid n é h á n y nap alatt m e g n y í l j é k s z á m u n k r a a melegégöv t ü n d é r v i l á g a . Mert az volt. A z az ö t nap, amelyet Saigonban t ö l t ö t t ü n k , szakadatlan c s o d á l k o z á s b a n mult el. Mindazok a csodák, a m e l y e k r ő l itthon t a n k ö n y v e i n k beszéltek, valósággá v á l t a k . Egy hatalmas, b e k e r í t e t t t e r ü l e t e n é p ü l t francia l a k t a n y á b a n helyeztek el b e n n ü n ­ ket. N o , nem kell v a l a m i p a r á d é s elszállásolásra gondolni! Ú g y g o n d o l t á k a »grand nation« fiai, j ó lesz n e k ü n k

ott is, ahol m á r a b e n n s z ü l ö t t k a t o n á t sem szabad el­ helyezni, a l ő á l l á s o k n a k s z á n t á r k á d o k alatt, a földön. N e m is ü t k ö z t ü n k meg rajta, mert az o r o s z o k n á l k ü l ö n b dolgokat is m e g é l t ü n k m á r . A z t ellenben nem merem állítani, hogy á l m u n k v a l a m i nagyon nyugodt volt az . . . első éjszakán. A h o g y b e s ö t é t e d e t t , s e l n y ú j t ó z k o d t u n k s z é n a f e k v ő h e l y ü n k ö n , hamarosan tapasztaltuk, hogy nemcsak m i v a g y u n k az á r k á d o k lakói. A m í g csak a g e k k ó k , azok az a p r ó gyíkok f u t k á r o z t a k rajtunk, nem volt baj. A m i k o r azonban megjelentek a h a n g y á k is, hamarosan k i r ö p p e n t az á l o m s z e m ü n k b ő l . N e m tudom, melyik fajta volt a sokezer k ö z ü l , de a p r ó volt és v ö r ö s volt, és ú g y csípett, mint v a l a m i savba m á r t o t t h a r a p ó ­ fogó. A z t á n e s z ü n k b e jutott az a cobra is, amelyet d é l u t á n egy francia altiszt k e z é b e n l á t t u n k . Ott ü t ö t t e agyon valahol a közelben. A m i k o r m á r ú t b a n v o l t u n k rég nem l á t o t t kedveseink felé, nem s z e r e t t ü n k volna valamelyik t e s t v é r é v e l közelebbi é r i n t k e z é s b e j u t n i . De e l m ú l t az első éjszaka minden baj n é l k ü l . Hogy a m á s o d i k ? . . . A k k o r r a m á r megszoktuk. N a g y volt benne a gyakor­ latunk, hogy a rosszat megszokjuk. H a g e k k ó szaladt arcunkra, l e s i m í t o t t u k , ha hangya c s í p e t t meg, akkor — engedelmet — v a k a r ó d z t u n k , a c o b r á k k a l pedig nem gondoltunk, mert »az egész t á b o r b a n biztosan csak az az egy volt, amelyet az altiszt a g y o n ü t ö t t . É r t h e t e t l e n , hogyan jutott be ez az egy is a magas falon át!« É s a m á s o d i k é j s z a k á n m á r olyan édesen aludtunk a földre s z ó r t s z é n á n , m i n t a csecsemő. Csak a vörös foltok regéltek reggel a vörös h a n g y á k r ó l . A g e k k ó k a t , azokat az a p r ó g y í k o c s k á k a t csakhamar m e g s z e r e t t ü k , a h a n g y á k a t m e g e t t é k , minket ellenben nem b á n t o t t a k . N e m mondom, eleinte kissé csiklandós érzés volt, amikor s z e m ü n k ö n , s z á n k o n á t f u t o t t a k , azt is meg kellett szokni, hogy az asztalnak, a s z é k n e k a l a p j á t nem lehetett alulról ú g y megfogni, hogy egy g e k k ó nem maradt az ember m a r k á b a n . E b é d l ő n k b e n — mert ilyen is volt — akadt ugyanis ezekből a k é n y e l m i eszközökből. Szóval n e k ü n k kissé szokatlan volt az a nagy bizalom, amellyel ezek az a p r ó hüllőcskék visel­ tettek v e l ü n k szemben, mégis s z e r e t t ü k őket, s igen-igen ó v a t o s a n fogtunk meg mindent, nehogy egyet kelleténél jobban m e g s z o r í t s u n k , ha n e t á n é p p e n k e z ü n k b e akadt. De s z e r e t t ü k »a m a j m o t « is. B i z o n y á r a volt sok ebből a m ó k á s állatfajból a k ö r n y é k e n , m i azonban csak eggyel k ö t ö t t ü n k b a r á t s á g o t . Meg volt m á r szelídítve. De ezt is meg kellett szoknunk. A k i először t a l á l k o z o t t vele, azt egy kicsit kilelte a hideg, amikor valamelyik fáról v á r a t l a n u l n y a k á b a ugrott s v á l l á b a kapaszkodva, szeme közé vicsorgott. I t t h o n mindenesetre szokatlan a b e m u t a t k o z á s n a k ez a m ó d j a , s először n e k ü n k is furcsán esett, de a z t á n egy meleg kézszorítással meg­ k ö t ö t t ü k a b a r á t s á g o t . H a az o d a n y ú j t o t t k é z b e n vélet­ l e n ü l egy b a n á n is akadt, akkor a z t á n csakugyan szent volt a b a r á t s á g . r

Csak egy embernek nem s i k e r ü l t \ ele m e g b a r á t k o z n i a , egyetlen c i g á n y u n k n a k . Szegény ö r d ö g u t ó b b m á r alig mert k i m o z d u l n i , mert sohasem tudta, mikor ugrik n y a k á b a a majom és karmolja, püföli, de ú g y á m , hogy akkor sem t e n n é k ü l ö n b e n , ha örökségen osztozó édes t e s t v é r e volna. Pedig s z e g é n y n e k nem \-olt egyéb b ű n e , csak az, hogy olyanra s ü l t a napon, m i n t egy annamita. A majom s z e m é b e n ez elég nagy b ű n volt, mert a benn-

s z ü l ö t t k a t o n á k folyton b o s s z a n t o t t á k , s minthogy a s ö t é t k é p ű c i g á n y b a n is ilyent sejtett, rajta t ö l t ö t t e k i minden bosszúját. Bizony, majdhogy a s z e m é t k i nem szedte! De volt a majomnak m á s szerepe is. E r r ő l azonban majd k é s ő b b szólok. Ú g y j á r t u n k - k e l t ü n k , b á m é s z k o d t u n k az ismeretlen n ö v é n y e k k e l telt kertben, ahogyan valamikor Á d á m ő s a p á n k b á m u l h a t t a a Paradicsom új csodáit. Furcsa is volt az nagyon! H o g y egyebet ne is említsek, a k a k a ó ­ fákon e g y ü t t volt b i m b ó , v i r á g , fejlődő és é r e t t g y ü m ö l c s . M i n d ugyanazon a fán. T a l á n m é g azon sem csodálkoz­ tunk volna annyira, ha a k a k a ó m i n d j á r t dobozokban lógott volna rajtuk. A z t á n azok a v i r á g n á l is szebb, k é t t e n y é r n y i pillangók, amelyek ú g y libegtek a r a g y o g ó n a p s ü t é s b e n , m i n t h a valamelyik n á b o b k i n c s e s k a m r á j a elevenedett volna meg és s z ö k ö t t volna k i a p a l o t á b ó l . L e p k e g y ü j t ő i n k valósággal l á z b a n voltak ; egyéb h i á n y á ­ ban csúcsos szalmakalapjukkal — amilyennel a t e á s ­ dobozok k í n a i j á t s z o k t á k á b r á z o l n i — naphosszait ugra­ b u g r á l t a k , m é g a n a p s z ú r á s t is m e g k o c k á z t a t t á k , csak­ hogy a r e p ü l ő d r á g a k ö v e k b ő l elfogjanak e g y e t - k e t t ő t .

h a s o n l í t a m e g h á m o z o t t mandarin-narancshoz. É p p e n olyan gerezdes, — de m i n t mondtam — csonthéjú, k e m é n y . H a m á r most v a l a k i vagy valami mégis eljutott a gyümölcsig, fel is t ö r t e , akkor minden gerezdben egy í n y c s i k l a n d ó magvat talál, amelynek szaga is, íze is e m l é k e z t e t a m a n d u l á r a . A k i azonban megeszi, nagyon beteg lesz tőle, esetleg, ha nincsen kéznél segítség, bele is hal. E z a n ö v é n y bosszúja. Védi gyümölcsét, ameddig v é d h e t i , de ha m á r nem tudja megvédeni, gyümölcse ízével ö n g y i l k o s s á g r a csábítja a k á r t e v ő t . A z t hiszem, k ö n n y ű k i t a l á l n i , hogy akadt k ö z t ü n k , a k i megízlelte. A m i k o r a földön guggolva, egy kövön t ö r ö g e t t e a c s o n t h é j a t , egy a r r a j á r ó annamita kézzel­ l á b b a l m a g y a r á z o t t neki valamit. M e g é r t h e t t e m i t akar, mert azzal kergette e l : — M i t tudod te füstös, m i a jó? Nesze, egyél te is! H á t bizony, ha hamarosan be nem viszik a k ó r h á z b a , aligha l á t t a volna meg h a z á j a egét. í g y egy gyomorm o s á s és k é t n a p i k í n l ó d á s á r á n mégis m e g m e n e k ü l t . H a l l o t t a m , amint a k ó r h á z b ó l k i k e r ü l v e elpanaszolta, hogyan j á r t . É s amikor m á r v é g i g m o n d t a k á l v á r i á j á t , elgondolkodott egy kicsit, majd h o z z á t e t t e m é g :

A z sem volt u t o l s ó dolog, amikor véletlenül — k é s ő b b persze m á r s z á n d é k o s a n — belebotlott az ember az utak m e n t é n b u r j á n z ó m i m ó z á k b a , s egyszer csak azt l á t t a , hogy az a gaz él, mert a r ú g á s vagy é r i n t é s n y o m á n összecsukja leveleit csaknem az egész telep, ameddig csak a r ú g á s ereje elhatolt. H á t volt mit b á m u l n i ! Még annak is, a k i idehaza m á r evett a n a n á s z t . De mit é r e z h e t e t t az, akinek egy ottani p i c u l á é r t a m a r k á b a nyomtak egy hatalmas, levelesvégű b u z o g á n y t , azzal, hogy az enni­ v a l ó ! T a l á n fölösleges mondanom, hogy, mint szittyai v a d é k o k , m i n d j á r t azt m é r l e g e l t ü k , v á j j o n fejbe lehetne-e vele ü t n i v a l a k i t úgy, hogy m á s o d i k a t m á r ne kérjen belőle. De a z t á n csak előkerült a bicska, s Infanterist B u n d á s , aki itthon t a l á n m é g d i n n y é t sem l á t o t t , olyan keleti egykedvűséggel falatozta az a n a n á s z t , a k á r c s a k odahaza a s ü l t t ö k ö t . A z igaz, hogy k á r o m k o d o t t is u t á n a v e s z e t t ü l , mert az á r m á n y o s g y ü m ö l c s m i n d fel­ csípte az ember s z á j a s a r k á t . A b b a n k ü l ö n b e n vala­ mennyien m e g e g y e z t ü n k , hogy India minden g y ü m ö l c s e sem ér fel egy zamatos a l m á v a l vagy ő s z i b a r a c k k a l , hogy a szőlőről ne is beszéljek. Még legjobban szíveltük a b a n á n t , mert az k ö z ö m b ö s volt; nem lehetett megunni. O l y a n f o r m á n , mint ahogyan a kenyeret sem lehet meg­ unni. A t ö b b i g y ü m ö l c s n e k mindnek volt v a l a m i olyan íze, amely í n y ü n k n e k nem volt kellemes és b á r végig­ ízleltünk mindent, amihez csak h o z z á j u t h a t t u n k , e g y e t l e n ­ egyet t a l á l t u n k , a m e l y r ő l m e g á l l a p í t o t t u k , hogy csak­ ugyan j ó , a d a t o l y á t . De ezt m á r nem I n d i á b a n .

— A dologban az b á n t legjobban, hogy a majomnak t ö b b esze volt, m i n t nekem. A d t a m neki is a gyümölcsből. K e z é b e vette, megszagolta, a z t á n ú g y v á g t a fejemhez, hogv csak ú g y koppant. N e m kellett neki. Igaza volt. Bizony, igaza volt. M i n t ahogyan a majomnak alig­ hanem t ö b b s z ö r van igaza, m i n t az embernek, aki olyan nagyon okosnak képzeli m a g á t . A z á m n i ! Most jut eszembe, hogy az e m b e r e k r ő l m é g nem í r t a m . De l á t t a m - e ott embereket? . . . A v a g y embernek n e v e z h e t ő a rabszolgasorban élő b e n n s z ü l ö t t , akit szomáli néger­ óriásokból toborzott r e n d ő r ö k tartanak féken vastag bambuszbotjukkal? . . . V a g y t a l á n azt a francia k a t o n á t nevezzem embernek, a k i u t á l j a a feketét, mert fekete, a fehéret, mert fehér, az életet, mert élet s a k i olyan szép p é l d á t mutatott a b e n n s z ü l ö t t e k n e k a fehérek faj­ t e s t v é r i érzéséről, amikor b e n n ü n k e t , »jelenleg francia v é d n ö k s é g alatt álló idegen á l l a m p o l g á r o k a t oda­ fektetett, ahova m é g a megvetett b e n n s z ü l ö t t e t sem merte lefektetni? . . . Ú g y - e , okosabb, ha nem írok. Ezeken a lapokon legfeljebb a Homo Primigenus-nak van helye, a k i még nem volt olyan nagyon »sapiens«. K á r volna megrontani ezt a j ó t á r s a s á g o t .

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr.

V o l t ott egy faféleség a sok csoda k ö z ö t t , amely a legjobban m a g á r a vonta figyelmünket. Máig sem tudom, hogy nevezik s h á l á s volnék annak, a k i közelebbről megismertetne vele. Amennyire én l á t t a m , e m b e r d e r é k v a s t a g s á g ú r a , sőt m é g vastagabbra is m e g n ő t t , de nem volt nagyon magas. Törzse k ú p o s volt, m i n t a tiszafáé. Lombos volt. A föld színétől kezdve az egész fát, minden g a l l y á t s ű r ű n b o r í t o t t a a t ü s k e . De milyen t ü s k e ! H a t a l ­ mas, t ű h e g y e s s é g ű k ú p o k , amelyeknek alsó á t m é r ő j e a fa törzsén elérte a hat-nyolc c e n t i m é t e r t . Mennél jobban v é k o n y o d o t t a fa, a n n á l kisebbek voltak a t ü s k é k is, a v é k o n y gallyakon m á r p a r á n y i a k , de a n n á l hegye­ sebbek. E z a fa tudja, hogyan k e l l g y ü m ö l c s é t meg­ v é d e n i e ! Teremtett állat fel nem m á s z i k az e g y m á s t érő t ü s k é k k e l b o r í t o t t t ö r z s ö n . De ez m é g nem elég. A g y ü m ö l c s c s o n t h é j ú . A l a k r a és n a g y s á g r a is m e g t é v e s z t ő é n

a M . Kir- M a d á r t a n i I n t é z e t f ö a d j u n k t u s a .

A FÁCÁN

TÁPLÁLKOZÁSA.

í r t a : Péterfay József. A berlini n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i kiállításon k e r ü l t b e m u t a t á s r a a m. kir. M a d á r t a n i I n t é z e t csendben, feltűnés n é l k ü l v é g z e t t m u n k á j á n a k e r e d m é n y e , a fácán t á p l á l k o z á s i adatait f e l t ü n t e t ő t á b l á z a t . Nagy szükség volt a fácán t á p l á l k o z á s á n a k vizs­ g á l a t á r a , hogy végre a legilletékesebb i n t é z m é n y n e k hivatalos adataival v é d e k e z h e s s ü n k a s z á r n y a s v a d , elsősorban a fácán h a n g s ú l y o z o t t és legtöbbször nem h e l y t á l l ó k á r t e v é s e i ellen. N e m egyszer m e r ü l t fel a v a d k á r k é r d é s . Foglalkoztak vele a napilapok, a szak-

sajtó, s ő t m á r a k é p v i s e l ő h á z b a n is t á r g y a l t á k ezt, a vadászat szempontjából fontos kérdést. Figye­ lemmel k í s é r v e a f á c á n k á r r a l foglalkozó v i t á k a t , fel­ szólalásokat, előterjesztéseket (igen sok hozzászólás jelent meg az »Erdészeti L a p a k « - b a u 1934-ben, amikor igen neves v a d á s z o k igyekeztek t i s z t á z n i a fácán t á p l á l ­ k o z á s á t és m e z ő g a z d a s á g i k á r t e v é s é t ) , lényegileg azt á l l a p í t h a t j u k meg, hogy a v i t á k , az állásfoglalások, b á r m e l y i k oldalon, meglehetősen h í j á n vannak a bizo­ n y í t é k o k n a k . Valahogyan olyan volt az egész vita, a k á r v a l a m i bonyolult per, amelyben mindenkinek van érdekeltsége, de h i á n y z i k a k o r o n a t a n ú . A v a d k á r ­ k é r d é s b e n a hozzászólások legnagyobb része, elsősorban a fácán esetében, i n k á b b elméleti volt, mint gyakorlati, mert h i á n y z o t t a legfontosabb, a fácán á l t a l elfogyasz­ tott t á p a n y a g o k hivatalos, hiteles vizsgálata. A M a d á r t a n i I n t é z e t á l t a l összeállított t á b l á z a t nagy v o n á s o k b a n a hivatalos vizsgálat e r e d m é n y é t tartalmazza, m é g p e d i g egész évre, j a n u á r t ó l decemberig. A m u n k á t m é g nem fejezték be teljesen. A végleges e r e d m é n y e k csak e z u t á n k e r ü l n e k n y i l v á n o s s á g r a . A z ország l e g k ü l ö n b ö z ő b b részéből g y ű j t ö t t vizsgálati anyag m á r i s biztosíték arra, hogy az eddigi e r e d m é n y e k lényegesen nem v á l t o z n a k . A z eddigi vizsgálati ered­ m é n y e k feldolgozásának alapja 405 f á c á n g y o m o r és begy v i z s g á l a t a volt. A fácán t á p l á l k o z á s i viszonyainak a v i z s g á l a t á t a F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m k e z d e m é n y e z t e . A z elő­ készítést Schenk Jakab, a M a d á r t a n i I n t é z e t igazgatója és Vasvári Miklós dr., a v i z s g á l a t o k a t Kleiner Endre dr. végezte, a magvakat Zsák Zoltán dr. f ő a d j u n k t u s , a ro\ arokat pedig Kaszab Zoltán dr. h a t á r o z t a meg. A t á b l á z a t o t Kleiner dr. felügyelete mellett a K ü l ­ kereskedelmi H i v a t a l művészei d o l g o z t á k k i . A z egész vizsgálat feldolgozásáról Vasvári Miklós dr. s z á m o l be. 7

A vizsgálati anyag részletei eddig nem k e r ü l t e k n y i l v á n o s s á g r a , s a n a g y k ö z ö n s é g csak a berlini v a d á s z a t i kiállításon szerezhetett t u d o m á s t a t á b l á z a t r é v é n . A vizsgálathoz szükséges anyagot, nem szólva a M a d á r ­ tani I n t é z e t r é g e b b i a n y a g á r ó l , 1937. m á r c i u s l-e és 1938. m á r c i u s l-e k ö z ö t t g y ű j t ö t t é k , a szükséges f á c á n o k a t az ország k ü l ö n b ö z ő részeiből, mintegy ö t helyről, k ü l d t é k be. F z a rendszeres, h e t e n k é n t való a n y a g s z o l g á l t a t á s teszi l e h e t ő v é azt a lelkiismeretes és pontos m u n k á t , amellyel a magyar vadászközönség a l e g h a t h a t ó s a b b fegyvert kapja k é z b e a »fácánkár« k é r d é s é n e k mérlegelése a l k a l m á v a l . ' * A t á b l á z a t m i n t á j á t a M a d á r t a n i I n t é z e t az ameri­ k a i a k t ó l vette á t . A t á p l á l k o z á s r a k e r ü l ő anyagokat t ö b b f ő c s o p o r t b a o s z t o t t á k be, m é g p e d i g : Káros : I. Mezőgazdaságilag hasznos bogarak és termények. Közvetlenül hasznos : I I . Mezőgazdaságilag k á r o s l á g y t e s t ű e k , bogarak és gyommagvak. Közvetve hasznos : I I I . B o g y ó k , fák magvai ; állati táplálék, növényi m a r a d v á n y o k . Közömbös : I V . E t e t é s i anyagok, z ú z ó k ö v e k , homok, kavics és m á s effélék. M i k é n t l á t j u k , lényegileg h á r o m mezőgazdasági v o n a t k o z á s ú csoport marad. I. K á r o s , I I . Hasznos"es III. Közömbös tápanyag.

A z I n t é z e t adatainak részletei a k ö v e t k e z ő k : I. A fácán t á p a n y a g a i n a k 11 -5 s z á z a l é k a a m e z ő ­ gazdaságilag hasznos r o v a r o k b ó l és t e r m é n y e k b ő l kerül k i , ebből rovar k é t százalék (hasznos bogarak) ; gabona, tengeri, b o r s ó , szőlő 9-5 százalék. A t á b l á z a t szerint a k á r o k o z á s a legjelentősebb m á j u s b a n , augusztusban, szeptemberben és novemberben, a legkisebb j a n u á r b a n , februárban. II. A fácán é t r e n d j é n t a l á l h a t ó m e z ő g a z d a s á g i l a g k á r o s t á p a n y a g o k évi á t l a g a 28 5 százalék, m é g p e d i g : Mezei-, g a b o n a p o l o s k á k , sáskafélék, h e r n y ó k . . 4-5 % K á r o s bogarak 6 % Gyommagvak 18 % A l á g y t e s t ű e k j a n u á r b a n és f e b r u á r elején, majd m á j u s t ó l novemberig a d j á k a l e g t ö b b t á p l á l é k o t ; a mezőgazdaságilag k á r o s bogarak m á r c i u s t ó l o k t ó b e r i g (a l e g t ö b b m á j u s végén, j ú n i u s b a n és július elején), a gyommagvak pedig j a n u á r t ó l m á r c i u s végéig, majd j ú l i u s t ó l decemberig szerepelnek t ö m e g e s e n (a l e g t ö b b januárban). III. A mezőgazdaságilag közvetve káros tápanyagok : Bogyók F á k magvai (makk, a k á c m a g stb.) Állati t á p l á l é k : s z á z l á b ú a k , legyek, p ó k o k , darazsak, h a n g y á k , csigák stb M e g h a t á r o z h a t a t l a n n ö v é n y i anyagok (gyökér, szár, levélrészek stb.)

10% 8% 7% 11%

B o g y ó k j a n u á r t ó l m á r c i u s közepéig, s z e p t e m b e r t ő l j a n u á r i g szerepelnek t ö m e g e s e b b e n ; állati t á p l á l é k pedig j ú n i u s közepétől o k t ó b e r közepéig (a l e g t ö b b szeptember elején) k e r ü l f o g y a s z t á s r a . N ö v é n y i anya­ gok j a n u á r t ó l augusztus közepéig teszik a fácán t á p ­ l á l é k á t , a l e g t ö b b e t m á r c i u s b a n , m á j u s vége felé és j ú n i u s elején fogyasztják. I V . Mezőgazdaságilag k ö z ö m b ö s t á p a n y a g o k egész é v b e n csaknem egyenlő a r á n y b a n k e r ü l n e k a ffácán gyomrába, mégpedig : E t e t é s i anyagok (ocsú, köles, cirok, tengeri stb.) 3% Z ú z ó k ö v e k a t á p l á l é k összemorzsolására (kavics, homok, ü v e g c s e r é p stb.) 21% A z e t e t é s i anyagok novemberben és decemberben érik el a legnagyobb m e n n y i s é g e t . A z ú z ó k ö v e k é r d e k e s a l a k u l á s t mutatnak ; a fácán áprilistól o k t ó b e r i g szed fel sokat, a legmagasabb é r t é k e egybe esik a m e z ő g a z d a s á g i l a g k á r o s rovarok t ö m e g e s megjelenésének idejével, vagyis m á j u s végén, j ú n i u s elején. Összesítsük a fácán á l t a l felhasznált t á p a n y a g o k a t a százalék szerint : Mezőgazdaságilag k á r o s 11 -5% (ebből rovar 2%) Mezőgazdaságilag közvetlenül és közvetve hasznos 64-5% Mezőgazdaságilag k ö z ö m b ö s 24 % Á l l j u n k meg i t t egy p i l l a n a t r a ! H o l v a n a hirdetett nagy »fácánkár«? í m e , a hivatalos m e g á l l a p í t á s szerint a m e z ő g a z d a s á g i l a g hasznos t á p l á l é k terményekben 9-5 százalék, rovarban k é t százalék, t e h á t ez a fácán á l t a l okozott k á r ; ugyanakkor m e z ő g a z d a s á g i szem­ p o n t b ó l 64-5 százalék hasznot okoz. H a a k á r t levonjuk, még marad 53% olyan haszon, a m e l y é r t a g a z d á n a k nem kell n a p s z á m o t fizetnie, mert a fácán, m i n t ingyenes n a p s z á m o s , elvégzi a maga d o l g á t . Legfeljebb az erdész

von le n é h á n y s z á z a l é k o t az elfogyasztott m a k k é r t és erdei m a g o k é r t , de ez is legfeljebb nyolc százalék. Ebben az esetben meg elesik a mezőgazdasági t e r m é n y nagy része! A hivatalos vizsgálat t e h á t m e g á l l a p í t o t t a , hogy »a fácán M a g y a r o r s z á g o n t ú l n y o m ó a n hasznos«, m i k é n t ezt a M a d á r t a n i I n t é z e t t á b l á z a t a is hangsúlyozza. A z egész évi t á p l á l k o z á s b a n a legjelentősebb a gyommagvak t ö m e g e s p u s z t í t á s a , ami egész é v b e n tart és t a v a s z u t ó n a r á n y l a g a legkisebb, amikor az állati t á p ­ lálék kerekedik felül (május végén, j ú n i u s elején mint­ egy 26 százalék, ugyanannyi a zúzókő ; körülbelül 18 százalék a m e g h a t á r o z h a t a t l a n növényi rész). A b o g y ó k ebben az i d ő b e n teljesen h i á n y o z n a k . É r d e k e s volna tudni, hogy a hivatalos vizsgálat mennyi csere­ bogarat á l l a p í t o t t meg. (Meg kell jegyeznem, hogy 1937-ben a r á n y l a g kevés volt a cserebogár.) Biztos, hogy a fácán t á p l á l k o z á s á b a n a n ö v é n y i e r e d e t ű anyagok évi á t l a g a a legjelentősebb, u t á n a a rovarok k ö v e t k e z n e k , majd a mezőgazdasági t e r m é n y e k és csak e z u t á n az etetési (vad­ t a k a r m á n y o z á s i ) anyagok. Való az, hogy a vizsgálat visszás k é p e t ad a fácán etetésé­ ről ; olyan keveset fogyaszt, hogy alig lehet elhinni. M á r m o s t , a t e r ü l e t t u l a j d o n o s o k vagy vadász­ bérlők lelkén szárad-e a takar­ mányozásról való gondoskodás vagy felhasználás h i á n y a ( t y ú k o k is h í z h a t n a k rajta) vagy pedig a M a d á r t a n i I n t é z e t jeles tagjai ked­ veztek a m e z ő g a z d a s á g n a k , hogy a tengerit m i n d a hasznos növé­ nyek (tehát k á r ) közé s o r o z t á k ? T e l k ü k rajta, a 64-5 százalék m é g elviseli! M i n d e n k é p e n gondol­ k o d ó b a ejti az embert, hogy a vizsgálatok csak ilyen kevés k i ­ szórt t a k a r m á n y t t a l á l t a k .

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Nagy-kokárdavirág. A z A m e r i k á b ó l s z á r m a z ó kerti virágok k ö z ö t t a legszebb és mégis legigénytelenebb n e m z e t s é g e k egyike a k o k á r d a v i r á g . T u d o m á n y o s neve Gaillard de Merentonneau emlékét őrzi. A nemzetség­ nek v a n vagy t i z e n k é t faja, ezek közül D é l - A m e r i k á b a n csak egy honos, a t ö b b i K ö z é p - és k i v á l t É s z a k - A m e r i k á ­ ban él. A kertekben különösen négy faja terjedt el, közülük a szép-kokárdavirág (Gaillardia pulchella) É s z a k - A m e r i k á b a n és M e x i k ó b a n , a v ö r ö s - k o k á r d a ­ virág (Gaillardia amblyodon) Texasban honos, egyéves n ö v é n y , az északamerikai l á n d z s á s - k o k á r d a v i r á g (Gaillar­ dia lanceolata) pedig, b á r évelő, de mert m á r az első évben b ő v e n virágzik, mint egyéves kezelhető. É s z a k A m e r i k á b a n honos a n a g y - k o k á r d a v i r á g is, ennek természetes alakja a t u d o m á n y b a n Gaillardia aristata néven ismeretes, a kertészek azonban ezt a n e v é t nem

É r d e k e s volna tudni — a beszámoló a l k a l m á v a l t a l á n v á ­ laszt kapunk erre is — hogy a megvizsgált t á p a n y a g s ú l y a i d ő ­ s z a k o n k é n t mennyi volt és hogyan aranylott a megvizsgált fácán t e s t s ú l y á h o z . A m i l y e n gondosan k é s z ü l t a vizsgálat, okvetlenül v á l a s z t kapunk erre is. Tudjuk, hogy a vizsgálat be­ fejezése előtt a M a d á r t a n i I n t é z e t nem ismerteti a részletes ered­ m é n y e k e t , mégis hisszük, hogy a majd megjelenő beszámolóval legalább is egyidejűleg mi, a legjobban é r d e k e l t e k is kapunk a vizsgálat e r e d m é n y é r ő l ismer­ tetést a vadászlapokban. E l ­ tekintve a hivatalos céltól, a magyar vadászközönséget érdekli legjobban ez a t á r g y , hogy a d a n d ó alkalommal a fegyver kezében legyen a védekezésre.

Nagy-kokárdavirág (Gaillardia grandiflora var. semiplena). Nadler Ferenc felvétele.

ban megjelennek, s a virágok n y í l á s a egész n y á r o n ősz derekáig tart. A z egyéves fajok m a g j á t nem v e t h e t j ü k a szabad földbe, ezek igényesebbek, ezért vagy meleg­ á g y földjébe, vagy cserepekbe v e t j ü k . A fejlődő n ö v é n y k é k csak k é s ő b b , edzés u t á n , ü l t e t h e t ő k ki. A uagykokárdavirág a száraz magyar éghajlat alatt kertjeinkben k i t ű n ő e n b e v á l t s virágai a leg­ e g y s z e r ű b b falusi kertet is egész n y á r o n díszítik.

. • Rapaics

R. D

Turbánliliom. A liliom-nemzet­ ségnek körülbelül hetven faját i s m e r j ü k , valamennyi az északi m é r s é k e l t öv lakója. A legszebbek Á z s i á b a n és A m e r i k á b a n honosak. E u r ó p a középső részében csak piros- vagy s á r g a v i r á g ú fajok élnek, ilyen például a tüzesliliom (Lilium bulbiferum) és a t u r b á n liliom (IÁlium martagon). Utóbbi k ö n n y e n felismerhető, mert v i r á g ­ j á n a k hat rózsás vagy vöröslő, s ö t é t e n pettyezett lepellevele h á t r a göugyölődött. Erről kapta nevét n é m e t ü l is ( T ü r k e n b u n d ) , magyarul is. Veszelszki f ű v e s k ö n v v é b e n m é g török-turbán, török-csalma, Dió­ szegi m u n k á j á b a n m á r t u r b á n ­ liliom a neve. Lombos erdeinkbcn a hegyeken és dombokon g y a k o r i : budapesti t e r m ő h e l y é t m á r Ve­ szelszki jól jellemezte : »legtöbb B u d a felől való részen terem, amint a Szent J á n o s hegye alatt a hajdani disznó-ollaktól (Sauwinkel) az ember a völgyön lejön«. vSzép sárga h a g y m á j á t Európá­ ban m á r a X V . s z á z a d b a n ismer­ t é k , »aranyhagyma« vagy »aranvgyökér« volt a neve. De az aranyKrajnai-túrbárÚUiom (Lilium carniolicum) a Klekhegyen, Ogulin mellett h a g y m á n a k E u r ó p á b a n nem volt Vajda László felvétele. k ü l ö n ö s e b b szerepe, g y ó g y í t á s r a , daganatok, a r a n y é r e l o s z l a t á s á r a h a s z n á l t á k . A t u r b á n - l i l i o m azon­ ban S z i b é r i á b a n is honos, és ott a n é p fontos élelmi­ h a s z n á l j á k , mivel kerti alakjai nagyon e l t é r n e k termet­ szere. S z i b é r i á b a n egy egérfaj az aranyhagymát ben is, a v i r á g színében is. A kerti alakok összefoglaló télire tömegesen összegyűjti és télen fogyasztja. A z neve Gaillardia grandiflora és az ismertebb v á l t o z a t o k itelmek törzse annyira szegény, hogy télen gyakran a k ö v e t k e z ő k : maxima, virágja a r a n y s á r g a ; regalis, éhezik. Ilyenkor az itelmek ezeket a h a g y m a r a k t á r a k a t v i r á g a i n a k á t m é r ő j e tíz-tizenkét c e n t i m é t e r , színe arany­ felássák s az a r a n y h a g y m á k k é t h a r m a d á t maguknak sárga v é r v ö r ö s csíkokkal ; oculata, k é n s á r g a pirosas foglalják le. Helyette ellenértéknek cirbolyamagvakat ibolyaszínű övvel és a k ö z e p e b í b o r p i r o s ; sanguinea, tesznek a r a k t á r a k b a az á l l a t o k n a k . K o r u n k e u r ó p a i v é r v ö r ö s ; semiplena, n a g y v i r á g ú és a s u g á r v i r á g o k m ű v e l t s é g ű embere a t u r b á n l i l i o m o t kerti dísznek k é t s o r o s a k . A k o k á r d a v i r á g o k igénytelensége h a z á j u k ­ használja. N a g y előnye a v i r á g j á b a n p o m p á s a b b sok ból ered, valamennyi száraz, homokos, vizet á t e r e s z t ő m á s l i l i o m m a l szemben, hogy zord t e l e i n k t ő l nem talajon n ő , a v ö r ö s - k o k á r d a v i r á g meg é p p e n a texasi szenved. S z a p o r í t á s a s a r j h a g y m á k k a l is k ö n n y ű feladat. homokpuszták növénye. A nagy-kokárdavirágot magról E u r ó p a déli részében rokonai is élnek. A k ö z é p e u r ó p a i is v e t h e t j ü k , tőosztással is s z a p o r í t h a t j u k , mind a k é t t u r b á n l i l i o m levelei ö r v ö s e n állnak, levélörvei m á r a esetben tavasszal. M i n d j á r t a szabad földbe v e t j ü k , X V . század n ö v é n y k é p e i n l á t h a t ó k . K é t közeli rokona k é s ő b b is h e l y é n hagyjuk, de a k ö v e t k e z ő tavasszal a B i h a r h e g y s é g t ő l és H o r v á t o r s z á g t ó l a B a l k á n h e g y s é g i g a t ö v e k e t r i t k í t j u k . A m á s o d i k é v b e n biztosan s z á m í t ­ honos b a l k á n i - t u r b á n l i l i o m (Lilium Jankae) és a K r a j n á hatunk v i r á g o k r a , a fél- vagy h á r o m n e g y e d m é t e r e s tól D a l m á c i á i g t e r j e d ő k r a j n a i - t u r b á n l i l i o m (Lilium s z á r a k csúcsán a fészekvirágzatok rendesen m á r j ú n i u s ­

carniolicum). M i n d a k e t t ő n e k levelei szórt állásúak, a b a l k á n i liliomnak csak k é t - n é g y , a krajnainak egy v i r á g a van. A k é t déli rokonnak azonban szebb a virága, mert a b a l k á n i é élénksárga, esetleg k é n s á r g a , a k r a j n a i é pedig t ű z v ö r ö s . K e r t b e n t e h á t m i n d a k e t t ő értékesebb. „ , . Rapaics R.

KÖNYVEKRŐL Garbedian, H . G o r d o n : A természettudomány leg­ újabb állomásai. I — V I + 1 — 2 9 6 oldalon, 35 képpel. K i r á l y i Magyar T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t , B u d a ­ pest, 1937. Már k ö z h e l y n e k hangzik, hogy a legújabb i d ő k b e n k e v é s t u d o m á n y haladt olyan nagy lépésekkel, m i n t a t e r m é s z e t t u d o m á n y . De ez é p p e n a z é r t igazság, mert közhely, s ha ezt a k ö n y v e t végigolvassuk, megint á t érezzük ennek az á l l í t á s n a k valóságát. T e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i ismereteink n é h á n y évtized ó t a g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a k , s ő t h e l y e n k é n t teljesen átalakultak. M a m á r m á s k é p e n tudjuk a v i l á g e g y e t e m b e r e n d e z é s é t és keletkezését, m i n t iskolai é v e i n k b e n és minden xíjabb és t ö k é l e t e s e b b csillagászati eszköz nagyobb és hatalma­ sabb t á v l a t o k a t n y i t meg a k u t a t ó s z e m é n e k . É s ha majd A m e r i k á b a n a minden eddiginél nagyobb, k é t s z á z ­ h ü v e l y k e s t á v c s ő elkészül, a c s i l l a g k u t a t á s t ö r t é n e t é b e n egészen ú j , t ö r t é n e l m i nevezetességű fejezet nyílik meg. Mert ez az új készülék, amely olyan éleslátásra képesiti majd az embert, hogy a g y e r t y a f é n y t m é g hetvenezer k i l o m é t e r e s t á v o l s á g r ó l is észreveheti, az ember korszak­ a l k o t ó diadala. T e h e t ő v é teszi majd az ég eddig m é g e l é r h e t e t l e n t e r ü l e t e i n e k k i k u t a t á s á t és s z á m o t adhat a m i n d e n s é g erőinek forrásáról, az anyag keletkezési lehetőségeiről és b o l y g ó n k n a k a b e n n ü n k e t k ö r ü l v e v ő , ijesztően hatalmas m i n d e n s é g h e z v a l ó viszonyáról. A csillagászat nagy kérdéseihez tartozik azonban nap­ r e n d s z e r ü n k k i a l a k u l á s a is, »A n a p c s a l á d története«, s ezzel e g y ü t t a F ö l d n e k , m i n t b o l y g ó n a k keletkezése, t ö r t é n e t e és elmúlása, ez a v i l á g ű r b e n folytonosan meg­ újuló, m e g i s m é t l ő d ő és b e n n ü n k e t közelebbről is é r d e k l ő folyamat, amelynek egyes részleteiről egyre pontosabb ismereteket szerzünk. A m i l y e n é r d e k e s e n izgalmasak és n a g y s á g u k b a n lenyűgözők a nagy világmindenség kérdései, é p p e n olyan é r d e k e s e k és fontosak l e g ú j a b b ismereteink az anyag legkisebb részeiről és m a g á r ó l az anyag mibenlétéről. M a m á r tudjuk, hogy az anyag t u l a j d o n k é p e n a s u g á r z á s rabja, és a fény meg az anyag ugyanannak a dolognak k ü l ö n b ö z ő megjelenési alakja. K o r u n k t e r m é s z e t t a n a arra a végső k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy minden s u g á r ­ zás v é g e r e d m é n y b e n azonos, és a v i l á g e g y e t e m e t a s u g á r z á s o k villamos l á n c o l a t a i t a r t j á k össze. M i azonban csak s z e r é n y t ö r e d é k é t l á t j u k az eddig ismeretes hétféle e l e k t r o m á g n e s e s s u g á r z á s n a k , amely b e n n ü n k e t minden oldalról b o m b á z . E z a b o m b á z á s az emberi életre igen nagy h a t á s s a l lehet és egyesek szerint felelős lehet a t e s t ü n k b e n m e g i n d u l ó b o m l á s o k é r t , amelyek végül az élet p u s z t u l á s á t o k o z h a t j á k . E n n e k az életnek t e r m é s z e t t a n i alapja a titokzatos protoplazma, amely azonban nemcsak az élet s z i k r á j á t hordozza m a g á b a n , hanem e g y ú t t a l a hideg h a l á l k ö n y ö r t e l e n p a r a n c s á t is. A protoplazma v á l t o z a t o s s z ö v e v é n y é b e n r e j t ő z k ö d i k

minden é l e t m e g n y i l v á n u l á s , benne van K a n t elméje, Michelangelo c s o d á l a t o s keze, Goethe képzelőereje és Caruso h a n g j á n a k s z á r n y a l á s a . E r r ő l a csodálatos a n y a g r ó l és vele é l e t ü n k legérdekesebb kérdéseiről t á j é k o z t a t »A c s o d á l a t o s élet« című fejezet, valamint az u t á n a k ö v e t k e z ő részek. Szó v a n ezekben a szaporo­ d á s r ó l és a fejlődésről, az ö r ö k l é s t a n fontosabb kér­ déseiről, az ember s z á r m a z á s á r ó l , az é l e t t u d o m á n y l e g ú j a b b v í v m á n y a i r ó l , a v i t a m i n o k r ó l és a betegségek leküzdéséről. N a g y o n é r d e k e s a hosszabb és a szebb élet t i t k á r ó l szóló fejezet, ebben a szerző kifejti, milyen ú t o n - m ó d o n é r h e t j ü k el a »szép öregkor«-t és milyen betegségektől és s z e n v e d é l y e k t ő l kell különösen ó v a k o d n u n k , ha nem ó h a j t j u k t e s t ü n k időelőtti e l k o p á s á t . A z orvostudomány n a g y s z e r ű e r e d m é n y e i az á t l a g o s emberi é l e t t a r t a m idejét jelentősen m e g h o s s z a b b í t o t t á k , és nagy a r e m é ­ n y ü n k , hogy u t ó d a i n k életének lángja a j ö v ő b e n m é g t o v á b b fog égni. De b á r m e n n y i r e i g y e k s z ü n k a lét h a t á r a i t kitolni, a t e r m é s z e t t a n i h a l h a t a t l a n s á g t ú l van az emberi lehetőségek h a t á r á n , és egyszer m i é r t ü n k is k i n y ú l n a k majd a csontos ujjak. De ha m á r a h a l á l t n e m tudjuk legyőzni, é l e t t u d o m á n y i ismereteinkkel arra kell t ö r e k e d n ü n k , hogy m e n n é l jobban késleltessük. E r r e v o n a t k o z ó a n igen t a n u l s á g o s fejezetet t a l á l u n k a helyes t á p l á l k o z á s r ó l (»Ne á s d meg s í r o d a t fogaiddal!*), ezt korunkban úgyszólván mindenki elhanyagolja és semmibe veszi. A t o v á b b i a k s o r á n felvilágosításokat kapunk m é g a l é l e k t a n l e g ú j a b b k u t a t á s a i r ó l , valamint az embernek ama harcairól, amelyek r é v é n a t e r m é s z e t erőit legyőzte és az e r ő k e t s a j á t s z o l g á l a t á b a á l l í t o t t a . A m a i ter­ m é s z e t t u d ó s m é g az időjárással is szembeszáll, m é g azt is iparkodik a maga j a v á r a m e g v á l t o z t a t n i és ismeretei­ vel m e g s e m m i s í t i azokat a t á v o l s á g o k a t , amelyek r é g e b b e n i d ő b e n és t é r b e n megvoltak. A z új repülő­ géppel minden k é p z e l e t e t m e g h a l a d ó t e l j e s í t m é n y e k e t é r h e t ü n k majd el, és egy e l k ö v e t k e z e n d ő kor rádiózója a föld minden nevezetes eseményéről azonnal jól és pontosan fog értesülni. A z u t o l s ó fejezetek egyikében (»A kémlőcső mesterek) igen j ó t á j é k o z t a t á s t kapunk a k o r s z e r ű vegytan teljesítményeiről. E z e k annyira fon­ tosak, hogy k ö z ü l ü k egyetlen felfedezés felér N é m e t ­ ország összes g y a r m a t á v a l ! Állítólag ugyanis a nagy­ hatalmak N é m e t o r s z á g g a l olyan é r t e l e m b e n t á r g y a l t a k , hogy N é m e t o r s z á g egyetlen vegyi titok átengedése fejé­ ben visszakapja gyarmatait. E z a titok pedig az á l o m k ó r biztos orvossága, a m i a z é r t igen fontos felfedezés, mert az afrikai gyarmatok nagyrésze t u l a j d o n k é p e n mind­ addig é r t é k t e l e n , amíg rajta ez a betegség az embert pusztítja. H o g y m i lesz m é g a j ö v ő b e n , azt senki sem tudja. De a könyv elolvasása vitán m e g g y ő z ő d é s ü n k k é válik, hogy a j ö v ő embere az é l e t b ú v á r , t u d o m á n y a pedig az é l e t t u d o m á n y . A j ö v ő b e n az ember h a l a d á s á t m á r nem a véletlen fogja i r á n y í t a n i , hanem maga az ember, mert m ó d j a lesz f a j á n a k k i a l a k u l á s á t befolyásolni, életsorsát, céljait s z a b á l y o z n i és u t ó d a i n a k é l e t t u d o m á n y i továbbfejlesztését mesterségesen ellenőrizni. 7

7

A Természettudományi Társulat Könyvkiadó\ állal a t á u a k l e g ú j a b b k ö t e t é t ö r ö m m e l ü d v ö z ö l j ü k és kíván­ juk, hogy ezt a k i v á l ó a n érdekes, k o r s z e r ű m u n k á t m e n n é l t ö b b t e r m é s z e t b a r á t olvassa el. Wagner János dr.

p á l m a h á z u n k b a n nem g y ö n y ö r k e d h e t ü n k egy-egy p o m p á s k o s b o r v i r á g b a n . A k o s b o r f é l é k n e k sok n e m z e t s é g e van, ezek k ö z ü l a Cyripedium, a Coelogyne, a Vanda és a Dendrobium fajai v i r á g o z t a k n á l u n k az i d é n p o m p á s a n . Ü v e g h á z u n k gazdag k o s b o r g y ű j t e m é n y é b e n a legrend­ szeresebben és legbiztosabban a lepkekosbor (Cattleya) és a Laelia fajai v i r á g o z n a k . A lepkekosborok v i r á g a igen s z é p a l a k ú , h a l v á n y r ó z s a s z í n ű , de van fehér- és i b o l y a s z í n v i r á g ú is. K é p ü n k ö n bemutatjuk az óriás­ lepkekosbor (Cattleya Warscewiczii) v i r á g á t . E z t e n y é r n a g y s á g ú r a n ő meg ; illata, k ü l ö n ö s e n a reggeli ó r á k ­ ban, szinte k á b í t ó . A z ü v e g h á z i kosborfélék k i t ű n ő v i r á g a n y a g o t adnak a finom v i r á g k ö t é s h e z , sőt ebben ú g y s z ó l v á n n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k . A kosborfélék v i r á g á ­ nak különleges szerkezetéről és szépségéről »A Természet« 1935-ös é v f o l y a m á n a k decemberi s z á m á b a n részletes i s m e r t e t é s jelent meg.

m i U J s AG "

AZ ALLATKERTBEH

B U D A P E S T S Z É K E S F Ö U A R O S ALLflTÉS nouÉnyMERTJÉnEK K o z L E m E n y E i Nyáron virágzó üvegházi kosborféléink. A z üvegházi kosborfélék á l t a l á b a n télen és tavasszal v i r í t a n a k a l e g p o m p á s a b b a n , de a n y á r sem m i d i k el ú g y , hogy

E m l í t é s t é r d e m e l a p á l m a h á z u n k b a n n y á r végén alig n é h á n y napig virágzó b ú v á r k o s b o r (Stanhopea tigrina), ennek a v a n í l i á r a és a .sárgadinnyére e m l é k e z t e t ő illata, jellegzetes alakja és színezése évről-évre feltűnik a u ö v é n y b a r á t o k n a k . A b ú v á r k o s b o r o k sokszor egyszerre t ö m e g e s e n v i r á g o z n a k , ily enkor n é h á n y d ú s a n virágzó t ö v e t megosztunk és v i r á g z á s u k idejére k i h e l y e z z ü k a p á l m a h á z nagy c s a r n o k á b a . O t t a z t á n a kisebb oldalh á z a k b a n szinte b ó d í t ó illatuk szétoszlik. A b ú v á r ­ kosbor v i r á g á n a k színe a sárga szín k ü l ö n b ö z ő á r n y a l a t a . Allatkertünkben leginkább sötétvirágú alakját tenyészt­ j ü k és s z a p o r í t j u k . A b ú v á r k o s b o r o k h a z á j a M e x i k ó és Peru, ott a fák t ö r z s é n f e n n l a k ó k . E z é r t m i sem virág­ cserepekben, hanem k e m é n y f á b ó l k é s z ü l t l é c k o s a r a k b a n , p á f r á n y g y ö k é r és f e h é r m o h a közé ü l t e t v e , n e v e l j ü k ő k e t . k é c k o s a r a t a z é r t k é s z í t ü n k nekik, mert a b ú v á r ­ kosborok b i m b ó i a l u l , a lécek k ö z ö t t b ú j n a k k i , k o c s á n y u k lefelé n ő , majd k é s ő b b a b i m b ó k i l y m ó d o n bontakoznak k i p o m p á s v i r á g o k k á . A m a g r ó l t e n y é s z t e t t vagy a h a z á j u k b ó l hozatott t ö v e k t e n y é s z t é s é h e z és nevelésé­ hez, é v e n k é n t v a l ó v i r á g o z t a t á s á h o z nagy s z a k é r t e l e m és a n ö v é n y i r á n t nagy szeretetet kell. A l l a t k e r t ü n k b e n az ü v e g h á z i k o s b o r g y ű j t e m é n y t ú g y v á l o g a t t u k össze, hogy p á l m a k e r t ü u k b e n az év minden s z a k á b a n legyen v i r á g z ó forróégövi kosbor. Király T

A s z á m b á r s z a r v a s Ázsia délkeleti részének legnagyobb szarvasfaja. Termete a m i g í m s z a r v a s u n k é h o z hasonló. Agancsa vastag és hosszú, de mindig csak h a t á g ú marad. A t e s t n a g y s á g és az agancs fejlettsége a t a r t ó z k o d á s i helyek szerint v á l t o z i k . A legerősebbek E l ő i n d i a középső t a r t o m á n y a i b a n vannak. N a g y elterjedtsége m i a t t az egyes v á l t o z a t o k a t e g y m á s t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t n i igen nehéz. Á l l a t k e r t i p é l d á n y a i n k a nagyobbak k ö z ü l v a l ó k . Tizeknek é r t é k é t emeli, hogy fiatal á l l a t o k és t e n y é s z képesek, aminek b i z o n y í t é k a a n e m r é g s z ü l e t e t t üsző­ borjú. A s z á m b á r s z a r v a s színe a c s o k o l á d é b a r n á n a k k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t a ; f a r á n h i á n y z i k a szarvasokon megszokott t ü k ö r . A fiatalok színe a szülőkéhez h a s o n l ó ; ebben is k ü l ö n b ö z i k a t ö b b i szarvasfajtól, mert azok borjai t a r k á k . Igen félénk állat, n a p k ö z b e n nem igen l á t h a t ó , csak a hajnali és esti ó r á k b a n j ö n elő. T e s t a l k a t á n a k nemes vonalait legjobban a k k o r látjuk, amikor valami hirtelen t á m a d t zajtól megriad, ilyenkor u g r á s r a készen figyel és minden i z o m megfeszül rajta. É r d e k e s , hogy ilyen izgatott á l l a p o t á b a n h ú s z - h a r m i n c centiméter hosszú, bozontos f a r k á t d e r é k s z ö g b e n feltartja és j á r á s a is olyan délceggé válik, mint a legnemesebb p a r i p á é . Óriás-lepkekosbor (Cattleya Warscewiczii) az állatkerti pálmaházban. A borjak igen eleven, szép á l l a t o k , síró hangjuk h a s o n l ó Halier László dr. felvétele.

j á r ó magyar hajó szeptember 21-én indult el Sztambulból és elhozta az é r t é k e s a j á n d é k o t . A hajó o k t ó b e r 3-áu a csepeli k i k ö t ő b e é r k e z e t t . A t e k n ő s a h o s s z ú u t a z á s f o l y t á n és a h ű v ö s őszi i d ő j á r á s miatt kissé b á g y a d t volt, de a tengeri á l l a t o k beszoktat á s á r a v a l ó á l l a t k e r t i nagy betoumedence langyos vizé­ ben csakhamar e r ő r e kapott. V a d u l csapkodott és ismé­ telten hevesen nekirontott a medence f a l á n a k . M i v e l nem nyugodott meg, szükségből egy j ó v a l kisebb meden­ cébe kellett á t h e l y e z n ü n k . A b b a n megcsendesedett és n é h á n y h é t m u l t á n v i s s z a k e r ü l t előbbi helyére. A z i d ő s e b b k o r u k b a n fogságba jutott t e n g e r i t e k n ő s ö k csak n a g y s o k á r a szelídülnek meg. A végtelen tengerek­ ben megszokott szabad é l e t m ó d u t á n a s z ű k medencéhez csak hosszadalmas kezeléssel szoktathatok. Ilyen nagy p é l d á n y o k a fogságban rendszerint nem t á p l á l k o z n a k és gyakran megesik, hogy az egy évnél is t o v á b b t a r t ó k o p l a l á s u t á n elpusztulnak. N a g y t ü r e l e m m e l mégis Számbárszarvas-család az állatkertben. Sziibn Ferenc dr. felvétele. e l é r t ü k , hogy t e k n ő s ü n k fogságának hatodik h ó n a p j á b a n t á p l á l k o z n i kezdett, sőt l a s s a n k é n t annyira megszelídült, hogy az elébe adott haldarabokat a facsipeszről is a s z a r v a s b o r j ú é h o z . A fejlett á l l a t o k közül a fogságban levette. M i u t á n t e k n ő s ü n k n e k az a k v á r i u m i é l e t m ó d h o z csak a t e h é n ad hangot, a m i k o r b o r j á t hívja. A bika való s z o k t a t á s a ilyen jól s i k e r ü l t , július elején egy üveg­ m é g üzekedés idején is n é m a , pedig a leírások szerint falú nagyobb m e d e n c é b e k ö l t ö z t e t t ü k és a z ó t a közön­ a szabad t e r m é s z e t b e n ilyenkor érces, u g a t á s s z e r ű hangot s é g ü n k is l á t h a t j a . hallat. F é l é n k t e r m é s z e t e miatt a szabad t e r m é s z e t b e n M i n t érdekességet m e g e m l í t j ü k , hogy a budapesti is igen nehéz megfigyelni, prdei állat, a sűrűségeket á l l a t k e r t t e n g e r i t e k n ő s e az e u r ó p a i a k v á r i u m o k b a n élő csak kora hajnalban vagy késő este hagyja el. H a z á j á ­ t e n g e r i - t e k n ő s ö k k ö z ö t t a legnagyobb p é l d á n y . H o z z á ban a párzási idő vidékek szerint változó, mégis a leg­ hasonló n a g y s á g ú csak a frankfurti á l l a t k e r t a k v á r i u m á ­ t ö b b helyen o k t ó b e r b e n - n o v e m b e r b e n van. A terhességi ban van. A hatalmas á l l a t n a k egyik m e d e n c é b ő l a idő nyolc-kilenc h ó n a p ; mindig csak egyet ellik. I n d i á b a n m á s i k b a t ö b b ízben t ö r t é n t áthelyezése természetesen ugyanaz a szerepe, mint n á l u n k a g í m s z a r v a s é . V a d á s z a t a é p p e n ó v a t o s t e r m é s z e t e miatt igen érdekes. Rendszerint cserkészve, r i t k á b b a n h a j t á s b a n ejtik el. A z öreg bika agancsa elérheti a s z á z h u s z o n n y o l c c e n t i m é t e r hosszú­ ságot is, igen vastag és d ú s a n g y ö n g y ö z ö t t , ezért igen k í v á n a t o s , szép trófea. Allatkertekben gyakran l á t h a t ó . I g é n y t e l e n állat és a fogságban is jól szaporodik. Egyetlen hibája nagy félénksége, ezt azonban t ü r e l e m m e l és j ó b á n á s m ó d d a l annyira lehet c s ö k k e n t e n i , hogy l e g a l á b b ápolójával bizalmassá válik. Szabó dr. A tengeriteknős a tenger l e g k ü l ö n ö s e b b l a k ó i n a k egyike. A l a k j a és széles, lapos v é g t a g j a i c s u p á n ú s z á s r a alkalmasak. A szárazföldre csak t o j á s r a k á s idején j ö n k i , k ü l ö n b e n mindig a v í z b e n van. A t e n g e r i t e k n ő s ö k a m é r s é k e l t és forróégövi tengerek­ ben élnek. A legnagyobb k ö z t ü k az ó r i á s - t e n g e r i t e k n ő s (Chelonia mydas L.J, ez száztíz c e n t i m é t e r h o s s z ú r a is m e g n ő . L e g i n k á b b a meleg tengerekben t a r t ó z k o d i k . Tengeri n ö v é n y e k k e l , moszatokkal t á p l á l k o z i k . A leg­ kisebb faj a c s e r e p e s - t e n g e r i t e k n ő s (Chelonia imbricata L.), a h á t á t b o r í t ó s z a r u l e m e z e k b ő l k é s z í t i k a valódi »teknőc« fésűket, csatokat és e g y é b h a s z n á l a t i t á r g y a k a t . A c s e r e p e s - t e n g e r i t e k n ő s hatvan-nyolcvan c e n t i m é t e r hosszú. A k v á r i u m o k b a n leggyakrabban a közönséges­ t e n g e r i t e k n ő s (Caretta caretta L.) l á t h a t ó . A F ö l d k ö z i ­ tengerben, sőt az Adriai-tenger északi részében is gyakran előfordul. Kivételesen a k á r egy m é t e r n y i r e is m e g n ő . A z e l m ú l t év őszén az á l l a t k e r t egy r e n d k í v ü l nagy közönséges-tengeritekuőst kapott. A hatalmas állat hossza kilencven c e n t i m é t e r , s ú l y a k ö r ü l b e l ü l nyolcvan kiló. A t e k n ő s t szeptember 12-én a M á r v á n y - t e n g e r kisázsiai partja m e n t é n fogták. T ö r ö k o r s z á g b a n élő h a z á n k f i a , Radomszky Árpád a h a l á s z o k t ó l megszerezte és á l l a t k e r t ü n k n e k a j á n d é k o z t a . A >>Szeged« n e v ű tenger­

Az állatkert nyolcvankilós tengeriteknősc. Szombath László felvétele.

nem k ö n n y ű feladat. H a nem h á b o r g a t j u k , a vízben nyugodtan pihen, de h a m e g é r i n t j ü k , nagv k a r m o k k a l felfegyverzett úszólábaiv al v a d u l csapkod maga k ö r ü l és élesszélű szájával is d ü h ö s e n védekezik. Páncélja a r á t e l e p e d e t t m o s z a t o k t ó l síkos, a z o n k í v ü l súlya is tekin­ télyes, t e h á t a m e d e n c é b ő l kiemelni bajos dolog. A közönséges-tengeriteknős különféle tengeri állatok­ k a l , r á k o k k a l , k a g y l ó k k a l , csigákkal é l ; a k v á r i u m u n k ­ ban h a l h ú s s a l t á p l á l j u k . Szombath T

A tengeritoll (Pteroides griseum Bohadsch) az állat­ kerti akv-árium különleges korallpolipja. A l a k j a , m i k é n t neve is mutatja, tollhoz hasonlít. A tengeritollak meg­ é r k e z é s ü k u t á n ' n é h á n y napig m e d e n c é j ü k fenekén kicsire összezsugorodva, r á n c o s á n és látszólag k i m u l t a n feküdtek. K é s ő b b azonban vizet s z í v t a k magukba, a

r á n c o k k i s i m u l t a k és n a g y s á g u k kétszeresére duzzadtak. S z í n ü k é l é n k e b b r e v á l t o z o t t és jellegzetes alakjuk is felismerhetővé v á l t . A tengeritoll t ö l g y n i a k k h o z h a s o n l ó rugalmas vége n e m s o k á r a h o r g a s á n b e g ö r b ü l t és lassan mozogva, a

az o l d a l á g a k sarjadnak. A z o l d a l á g a k b ó l pedig, a k é t ­ szeresen ö s s z e t e t t levelekhez h a s o n l ó a n , i s m é t ú j a b b e g y é n e k n ö v e k e d n e k . E k k o r m á r a telepnek toll alakja vau és ezzel elérte fejlődésének végső fokát. A tengeritoll alakja á l l a n d ó . R o k o n s á g á b a n azonban vannak olyan fajok is, amelyeknek telepe n é h a fácska, n é h a pedig bokor a l a k ú (Alcyonium). E z e k n e k alakja t e h á t e g y é n e n k é n t v á l t o z ó és e g y m á s t ó l k ü l ö n b ö z i k . A tengeritollak m é g a r r ó l nevezetesek, hogy egyes fajaik v i l á g í t a n a k . I l y e n a v i l á g í t ó - t e n g e r i t o l l (Pennatula phosphorea L.), ennek minden egyes kis polipja világít. S z á j n y í l á s u k k ö r ü l ugyanis nyolc kis zsírszemölcs van és a fényjelenséget a s z e m ö l c s ö k b e n a vegyi b o m l á s okozza. A zsír b o m l á s a és az e z á l t a l k e l e t k e z ő világosság a t o l l legkisebb i z g a t á s á r a is b e k ö v é t k e z h e t i k . E b b e n a j e l e n s é g b e n m é g az a m e g l e p ő , hogy i z g a t á s u k a l k a l ­ m á v a l a kis polipok nem egyszerre kezdenek v i l á g í t a n i . Mert a m i k o r a t o l l n y e l é n e k alsó végét é r i n t j ü k meg, először a legalsó á g a k a p r ó polipjai villannak fel, majd sorban terjed a világosság a t o l l felső végéig. A m i k o r pedig a t o l l c s ú c s á t izgatjuk, a felvillanás fent k e z d ő d i k és lefelé halad. A teugeritolluak s z á z ö t v e n n é l t ö b b f a j á t i s m e r j ü k ; egyesek a Csendes- és az A t l a n t i - ó c e á n 4000-métere.s m é l y s é g é b e n élnek. A z á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n most először l á t h a t ó tengeritollak a F ö l d k ö z i - t e n g e r s e k é l y e b b p a r t i ö\-ezetéből s z á r m a z n a k . Stokovszky

Fiatal tevék. E z i d é n f e b r u á r b a n az á l l a t k e r t b e n egy e g y p ú p ú és egy k é t p ú p ú teve s z ü l e t e t t . M i n d a k e t t ő örö­ k ö l t e szüleinek jellemző t u l a j d o n s á g a i t a l a k j á b a n is, ter­ m é s z e t é b e n is. A teve k e d é l y b e l i t u l a j d o n s á g a i az ember s z e m p o n t j á b ó l nem nagyon becsülni v a l ó k , mert t ö b b nyire buta, c s ö k ö n y ö s és r o s s z i n d u l a t ú á l l a t . H a s z n á l ­ h a t ó v á , sőt a melegégövi v i d é k e k e n n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é testi t u l a j d o n s á g a i teszik. A k é t p ú p ú teve t e h e r b í r á s a , az e g y p ú p ú tev^e g y o r s a s á g a , m i n d a k e t t ő n e k pedig igény­ Tengeritoll az állatkerti a k v á r i u m b a n . Szombath László felvétele. telensége és szomj ú s á g t ű r é s e k ö z i s m e r t . De ezek a testi t u l a j d o n s á g o k sem h a s z n á l h a t ó k k i a végletekig, hiszen homokba f ú r ó d o t t . K ö z b e n s ű r ű mirigy v á l a d é k o t ter­ melt ; ú g y látszik, ez m e g k ö n n y í t e t t e m u n k á j á t . A m i k o r nyele m á r s z i l á r d a n állt, lassan t ö r z s e is felegyenesedett. E t t ő l kezdve csak t e n g e l y ü k k ö r ü l forogtak, nagyon lassan, jobbra-balra, ' t á p l á l é k u k a t , a szabad szemmel alig l á t h a t ó a p r ó á l l a t o k a t és n ö v é n y e k e t , a vízzel e g y ü t t szívják magukba. N a g y s á g u k pedig aszerint v á l t o z i k , m e n n y i víz van b e n n ü k . A tengeritoll n y e l é b ő l két­ oldalt erednek a vaskos levelekhez h a s o n l ó o l d a l á g a k . A z o l d a l á g a k a t és a főtengely felső v é g é t m é s z l e r a k o ­ d á s b ó l k é p z ő d ö t t t ü s k é k v é d i k . A n y é l h o s s z á b a n pedig egy s z a r u p á l c i k a vau, ez a t ö r z s e t r u g a l m a s s á teszi. A z o l d a l á g a k fodros szélén helyezkednek el s o r j á b a n az egyes kis polipok. E z e k , a g o m b o s t ű f e j n é l alig nagyobb, fehér, a p r ó polipok önálló élőlények, e g y m á s t ó l függet­ l e n ü l is tudnak t á p l á l k o z n i és szaporodni. A tengeritoll t e h á t olyan telep, amely sok kis polip egyesüléséből keletkezik. A m i k o r ezt a t o l l a l a k ú telepet t ü z e t e s e b b e n m e g v i z s g á l j u k , azt vesszük észre, hogy az a p r ó polipok nem e g y f o r m á k . Vannak k ö z t ü k nagyobbak, ezeknek t a p o g a t ó karjaik és s z a p o r í t ó s z e r v ü k van, és vannak kisebbek, elsatnyultak, amelyeken ezek a szervek hiányzanak. A tengeritoll ivaros m ó d o n szaporodik. A m e g t e r m é ­ k e n y í t e t t p e t e s e j t e k b ő l esillangós l á r v á k keletkeznek. Ezek a l á r v á k m á r szabadon ú s z k á l n a k és hamarosan kis p o l i p o k k á fejlődnek. A z ilyen kis polipból új egyének,

A szíriai egypúpú-teve csikójával. Halier László dr. felvétele.

e g y s z e r ű t e r m é s z e t i t é n y e k k e l m a g y a r á z h a t ó k . A teve p ú p j a z s í r p á r n a , ebben t a r t a l é k t á p l á l é k van. Dvís legelőn megnagyobbodik, s z ű k ö s viszonyok k ö z ö t t leapad. A s z o m j ú s á g k ö n n y e b b elviselésének is egyszerű a m a g y a r á z a t a . A teve nemcsak igen sok vizet t u d meg-

inni, hanem l e g i n k á b b olyan n ö v é n y e k k e l t á p l á l k o z i k , amelyek sok vizet halmoznak fel magukban. A n n a k ellenére, hogy h a z á j á b a n ilyen t e r m é s z e t i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t él, n á l u n k mégis jól szaporodik. K i s k é t p ú p ú t e v é n k anyja is n á l u n k s z ü l e t e t t , tíz évvel ezelőtt. C s i k a j á n a k puha, t ö m ö t t szőre szürkés­ barna, egy-egy s ö t é t e b b folttal a h á t á n . H o s s z ú l á b a , esetlen m o z g á s a m u l a t s á g o s l á t v á n y . H o s s z ú l á b a i r a

Kétpúpú-tevecsikó az anyjával. Hölzel felvétele.

azonban szüksége van, mert a teve á l l v a szoptatja csikóját és az ú j s z ü l ö t t n e k bizony hamar l á b r a kell állnia, ha el akarja érni anyja emlőjét. P ú p j a i még ernyedt b ő r z a c s k ó k és csak k é s ő b b telnek meg, amikor b ő v e b b e n kezd t á p l á l k o z n i . A n y j á h o z ragaszkodik, enge­ delmesen k ö v e t i minden lépését és m é g f e k t é b e n is szoro­ san melléje telepszik. Békés, szelíd állat. S z o m s z é d a i t nem zavarja, s z e r é n y e n viselkedik, m i k é n t a közönséges t e h e r h o r d ó teve i v a d é k á h o z i l l i k . 7

Mennyire m á s t e r m é s z e t ű a m á s i k csikó, a fiatal e g y p ú p ú teve! E n n e k előkelőbb a s z á r m a z á s a , t a l á n a z é r t is csintalanabb. Ősei soha terhet nem hordtak, b a r n a b ő r ű harcosokat vittek a h á t u k o n , akik g y o r s l á b ú t e v é i k e n m é g a s z á m u m m a l is versenyre keltek. Szép fehér t e v e c s i k ó n k anyja a gödöllői v i l á g t á b o r o z á s u t á n k e r ü l t h o z z á n k . A szíriai cserkészek h o z t á k m a g u k k a l és á l l a t k e r t ü n k n e k a j á n d é k o z t á k . N e m jó dolga volt s z e g é n y n e k a t á b o r b a n . A s z á r a z r a taposott füvön alig akadt e n n i v a l ó j a , a rengeteg e m b e r t ő l megriadva, t ö b b ­ ször nekiszaladt a k e r í t é s n e k és o l y a n sebei voltak, hogy csaknem elpusztult. Szerencséjére m é g i d e j e k o r á n k e r ü l t h o z z á n k és a szakszerű á p o l á s s a l és bőséges t a k a r m á n y o ­ zással s i k e r ü l t m e g g y ó g y í t a n i . Most megelégedetten vezetgeti csikaját és békésen, t ü r e l m e s e n nézi el csíny­ tevéseit. Pedig v a n m i t e l t ű r n i e a r a k o n c á t l a n t ó l . I d ő n ­ k é n t j á t é k o s kedve kerekedik és a n y j á t sem engedi nyugodni. M e n e t k ö z b e n h á t á r a , n y a k á r a m á s z i k , amikor pedig anyja lefekszik, á t u g r á l rajta és i d ő n k é n t gyengé­ den oldalba r ú g j a . Máskor furcsa m o z d u l a t o k k a l u g r á n ­ dozik, hosszú l á b a i t esetlenül s z a n a s z é t d o b á l v a , maga sem veszi észre, a m i k o r nagyot puffanva, o l d a l á r a esik. A z

ilyen k i s baleset r ö v i d időre elveszi k e d v é t a j á t é k t ó l és megnyugodva lefekszik anyja mellé. É l é n k s é g e ellenérc c s o d á l a t o s a n buta. E l ő f o r d u l t , hogy a reggeli séta alkal­ m á v a l m e l l é k ú t r a k e r ü l t és elvesztette a n y j á t szeme elől. E r r e annyira m e g r é m ü l t , hogy ijedtében t ö b b s z ö r elfutott anyja mellett ú g y , hogy észre sem \ ette, pedig csak k é t l é p é s n y i r e v o l t tőle. 7

F i a t a l t e v é i n k j ó l fejlődnek és n e m s o k á r a elérik szüleik n a g y s á g á t , de addig még sok m u l a t s á g o t szerez­ nek nézőiknek esetlen mozdulataikkal. Halier dr. Az Állatkert ajándékozói. 1938. j ú n i u s és július h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Wertheimer Rezsőtől egy Ficus elastica; Szilágyi Ákostól k é t m ó k u s ; Kövesd Rudolftól k é t tengerimalac ; Solti Károlynétól, Ernyey Móricnétól és Pichler Istvántól egy-egy v ö r ö s r ó k a ; Székely Istvántól egy k o m o n d o r ; Pafzs Jenötöl, Szilágyi Ákostól, Fazekas Iréntől és Enyedi Gyulától egy-egy s ü n d i s z n ó ; Várhegyi Páltól egy ő z b a k ; Ambrus Károlytól k é t pele ; Maracsek Antalnétól egy m a k á k ó - m a j o m ; Vaszy Líviától és Hettmann Jánostól egy-egy a n g o r a n y ú l ; Gábor Judittól egy p u l i ; özv. Vastagh Gézánétól és Vörösmarty Gyulától egy-egy kuvasz ; Mozsni Józseftől, Stefánszky Károlytól k é t - k é t k u v i k ; Szakáll Istvántól, Rosenblum Imrétől, Garay Jenőtől, dr. Bartos Ferenctől, Zovetz Imrétől, Nagy Sándortól, Szalay Annától egy-egy k u v i k ; Bredl Lajostól egy v e t é s i v a r j u ; Csepeli posztógyár gondnokságától k é t p á v a ; »Philoméla« állat­ kereskedéstől k é t csonttollú m a d á r ; Tóth Endrétől h á r o m csóka ; Zillinger Kálmántól egy h u l l á m o s p a p a g á j ; Sziva Józseftől k é t egerészölyv ; Tóth Józseftől egy egerész­ ö l y v ; Moravetz Gyulánétól egy b a r á t p a p a g á j ; Herceg Ernőtől egy . rétifülesbagoly ; Ramser Károlynétól és Ujváry Lászlótól egy-egy erdeifülesbagoly ; Schultesz Bertától egy csicsörke ; Kubats Bélától egy szajkó ; Csizmazia Antaltól egy fehérgerle és h á r o m kacagógerle ; özv. Ivics Jánosnétól n é g y kacagógerle ; dr. Schuler Dezsőtől k é t kék-, egy fehér-, egy s á r g a - és egy zöldh u l l á m o s p a p a g á j ; Szalay Lajostól egy vörösvércse ; Sipos Józseftől k é t vörösvércse ; Katz Izidortól négy k a n á r i ; Berényi Lászlónétól k é t h a n t á m ; Vince Sándortól egy macskabagoly ; Modrovits Bélától egy j é g m a d á r ; Radvaner Józseftől k é t s z a l a k ó t a ; Riffel Margittól egy kacagógerle ; Réz Endrétől h é t gyurgyalag ; vitéz Simon­ falvi A lajostói egy k a r v a l y ; Márkly Bélától négy mocsári­ t e k n ő s ; Vadászi Károlytól, Nagy Gábortól, Pálffy Lajostól, Borbély Jánostól és Jámborhegyi Gézától egy-egy mocsári­ t e k n ő s ; Sebestyén Sándortól, Ratkveszky Ferenctől és Vavra Károlytól egy-egy görögteknős ; Blau Jánostól k é t alligátor ; ifj. Jancsurák Jánostól egy kockássikló ; Hermann Norberttől egy vízisikló ; Seiner Mártától egy tengerimalac ; Pauer Rezsőtől egy g ö r é n y ; dr. Bakos Dénestől h á r o m v ö r ö s r ó k a ; Molnár Józseftől egy bundermajom ; Sándor Vincétől és Kertsek Egontól egy-egy m ó k u s és Klár Józsefnétöl egy kuvasz. A z 1938. j ú n i u s és július h ó n a p o k b a n a j á n d é k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az

beérkezett

Állat- és Növénykert igazgatósága.

Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k v i s s z a

APRÓ

a a

HIRDETÉSEK

ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ « ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ «

Í:

Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

"'

Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, XIV., küldendő.

v. a a a ÍÍ a a ÍÍ

S K A B A ÉS P L O K L

5i ÍÍ

n Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Mágócsy-Dietz Sándor és Zimmermann Gusztáv közreműködésével Gombocz Endre és Szábó-Patay József. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Eszterházy-u. 16.

Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Hivatalos órák hétfőn é s csütörtökön d. u. 3—5 óra k ö z ö t t . Telefon : 142-474.

5Í íí íí

a ÍÍ

a a a a a H SÍ

a x a ü

Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön d. u. 3—5 óra között.

a a

ii

ÍÍ

íí íí íí íí íí íí Ii íí íí íí íí íí íí íí

5Í

a ti a ti

n

Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII., ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák mindennap d. u. 3—5 óra között.

Magyar Dobermannosok titkári hivatala VIII., Baross-utca 77. Telefon: 141-378

Budapest,

1! íí

ti

íí íí íí íí íí íí lííílíHÍÍÍÍÍÍHÍÍIÍÍÍ^ÍÍIíHíííííiíííííííííííííííííííílíííííüHííKH

HIRSCHLER MIKSA

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Telefon: U2—A1A.

A szerkesztésért és kiadásért felelős : Nadler Herbert.

VASUZLETE

Budapest, VI., Szondy-utca 54. Legolcsóbb

bevásárlási

forrás:

Mindennemű kertészeti és gazdasági eszközök.

„A

Hirdessünk Természet"-ben

Háztartási cikkek. Épület- és bútorvasalások. Telefon: 117-528

Üveg- és porcellánáru.

SZILÁDY ZOLTÁN: Zoológia. Bevezetés a tudományos állattanba. D e b r e c e n b e n tartott e g y e t e m i előadásainak szövege m e g j e l e n i k a s z e r z ő kiadásában. E l s ő r é s z e : G e r i n c t e l e n e k , 2 6 0 o l d a l o n m á r kapható és a n e m s o k á r a következő két kötettel együtt előfizetőknek 1 6 P a z á r a . A m u n k a megjelenése érdekében a s z e r z ő l a p u n k előfizetőinek kedvezményes á r o n a j á n l j a a következő m u n k á i t : Bulgária díszes vászonkötésben, p l a q u e t t e l 8 U g y a n e z fűzött példány 6 A mi Erdélyünk 1 Környékünk állatvilága ( c s e r k é s z k ö n y v a közönségesebb állatok m e g i s m e r é s é r e ) . . . 1 Vissza az anyaföldhöz — A középeurápai béke útja — Postaköltség

beleértve.

Cí

1! íí íí íí íí í! íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí

Pomáz.

Postacsekk

száma:

19.817.

LOVAGLÓ- ÉS HAJTÓISKOLA

AZ ÁLLATKERTBEN! LOVAGLÁS

egyénenként és osztályban, alapgyakorlatok, iskolalovaglás futó­ szárral, kengyellel és kengyel nélkül, haladók tereplovaglása stb.

H A J T Á S : gyermekek hajtása egyes-, kettes-, négyes-

és ötösfogatokkal.

Az állatkerti belépődíjon vagy évi bérletjegy árán felül : 1. 40 percig tartó lovaglásért, egy, vagy kétlovas kocsi hajtásáért kezdőknek és haladóknak 2 pengő 50 fillér; 2. 20 jegyet tartalmazó jegyfüzet ára 40 pengő ; 3. Tereplovaglás esetenként és személyenként 5 pengő. SZAKSZERŰ TANÍTÁS kezdők és haladók számára csütörtök kivételével naponta reggel 7-től 10-ig és délután 4-től 7-ig.

E L S Ő R E N D Ű

B E T A N Í T O T T

L O V A K !

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ES NÖVÉNYKERT

Ipá I m a h á z á b a n

délszaki növények gazdag gyűjteménye,

Üaz akváriumban

tengeri- és édesvízi állatok,

|a k í g y ó h á z b a n liiSáförí!:'--

óriás- és mérgeskígyók, gyíkok, békák, teknősök és díszhalak láthatók,

1

in J

*j*

-::::!:::::

jjaz e g é s z kertben

szabad fényképezés.

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 20 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 10 fillér.

Budapest s z é k e s f ő v á r o s h á z i n y o m d á j a

1938 — 7928 — F e l e l ő s n y o m d a v e z e t ő : K u r f ü r s t

István v e z é r i g a z g a t ó