KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

XXI. ÉVFOLYAM

XI.—XII. SZÁM 1925. VI. 1 . - 1 5 .

'"-

\\

.

ú "

AZ ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL S Z E R K E S Z T I : RAITSITS EMIL D R

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE ^

®a

E L Ő F I Z E T É S I

Az erdő költészete. Irta Fóldoáry

Miksa.

A miskolci S z a b a d Egyetemen 1925. évi február hó 20-ón tartott e l ő a d á s . E x a b u n d a n t i a cordis loquitur os. Ez a latin k ö z m o n d á s legyen igazolásom azért, hogy elő­ a d á s o m tárgyául a z erdőt, a z erdő. szeretetét, az erdő poézisét választottam. A s z e r e l m e s ifjú imádottjéról álmodozik, arra gondol, arról beszél l e g s z í v e s e b b e n . Mint a z erdő rajongója, a természet i m á d ó j a megkísérelem szívbeli szerelmem gyönyörűséges tárgyának tündéri képét festeni é s leírni a z erdő szépségét, a z erdő költészetét. Nem kívánok hatni csillogó szóvirágokkal, v á l a s z t é k o s nyel­ vezetű körmondatokkal. A szónoki tehetség meggyőző érveivel é s ügyes fordulataival nem tudom a mélyen tisztelt hallgatóságot elkápráztatni, h a n e m arra kérem: kísérjenek el engem a s z a b a d b a és igyekezzenek ott ne c s a k körülnézni, h a n e m látni i s ; meg­ látni a z erdő gyönyörűséges szépségeit és a k k o r élvezni é s érté­ kelni fogják a z erdőből kiáradó édes hangulatot, a z erdőben rejlő b á j o s költészetet, melyet oly kevés m a g y a r e m b e r ismer. A természet neves költője, V a j d a J á n o s méltán kesereg a természet szépségeit meg nem értő, a z erdő békéjét élvezni nem tudó magyarnak érzéketlenségén és M a r i e n b a d b ó l írt levelében azt mondja : „Minden oda mutat, hogy a magyar népszellemnek kisebb mérvben s a j á t s á g a a tárgylagosság, mint például a romén és s z á s z fajoknak . . . E tárgylagosság hiánya világosan, vagy i n k á b b sötéten mutat­ kozik népszellemünknek á t a l á n a természeti szépségek iránti szomorúan csekély fogékonyságában. Népünk, sőt költőink képzelmét is feltűnőleg k e v é s s é foglalkoztatják a természet nagyszerű é s b á j o s szépségei. Ugyanezen érzéketlenség látható nem csupán a képzelem, de a való v i l á g á b a n is. Népünk, úgy a z alsó, mint a felsőbb műveltségű, nem látszik örömét, lelki gyönyörét lelni a z erdő költői p o m p á j á b a n . Nem igen ültet fát sem gyümölcs­ nek, sem á r n y é k n a k s Iegfölebb aludni megy a fa hűvöse alá a nyári rekkenőségben, de oda is c s a k úgy, ha n i n c s igen távol. Azontúl nem igen jut e s z é b e s a l o m b o k é s lugasok sehol sem ritkábbak, mint pusztáiról nevezetes h a z á n k b a n . "

ÁRA

F É L É V R E

30.000

KORONA

eia

Bia

^

íróink é s tudósaink a m a g y a r n a k az erdő iránt mutatót k ö z ö m b ö s s é g é t a pusztai eredetből igyekeznek levezetni. É s mivel az erdő jelentőségéről — l e g a l á b b a múltban — főleg a z alföldi népet senki ki nem oktatta, az erdő iránti von­ zalom sem ébredt fel lelkében és e b b ő l következik, hogy a magyar költészet is alig tárgyalja a z erdőt. Ma m á r bebizonyítva látjuk, hogy régebben óriési kiterjedésű erdők és ingoványok terültek el a tulajdonképpeni m a g y a r l a k t a nagy Alföldön é s ott, ahol m a a z alföldi gulya m é l a k o l o m p j a s z ó l ; ahol a tikkadt s z ö c s k e n y á j a k legelésznek a kopár sziken, mely a nyári nap hevétől annyira kiszáradt, hogy egy árva fűszál s i n c s e n r a j t a : ott még a török hódoltság idejében is végtelen nádtenger ringott; a vízi m a d a r a k millióinak lérmós hangja tölfötte b e a levegőt; rengeteg vad mozgott, hal úszkált és nyárral, tűzzel elegyes tölgyesek állottak, Egészen m á s képe van m a a k o r á b b a n buja növényzettel borított, élénk állatvilággal bővel­ kedő, nagy alföldi r ó n a s é g n a k , melynek egyrésze most bizony sivár, terméketlen szik. Ezt helyrehozni, megjavítani nehéz feladat.

•

De segíteni feltétlenül kell a helyzeten, mert erre n e m c s a k a megcsonkított, szomorú állapotunkból folyó fahiány késztet bennünket, h a n e m az alföldi m e z ő g a z d a s á g érdeke is megkívánja a z alföldi erdőtelepítést és nem csekély fontosságú lesz a nagy m a g y a r Alföldre a megtelepítendő erdő klimatikus, közgazdasági, esztétikai, egészségügyi stb. j e l e n t ő s é g e is, melynek remélhető folyománya lesz a m a g y a r embernek a z erdő iránt való m e l e g e b b érdeklődése é s e n n e k k a p c s é n a z erdő megkedvelése. Meg kell itt j e g y e z n e m , hogy nem a fahiónyból folyó kény­ szerűség terelte ró a figyelmet a nagy m a g y a r Alföldnek erdővel való megtelepítésére. Mór régen meg kellett volna ennek történnie az imént futólag érintett é s térgyam keretébe nem foglalható mező- é s közgazda­ sági, éghajlati, szépészeti és egészségügyi szempontból. É s az Alföld fásítása n e m azt jelenti, hogy immár l e m o n d " tunk a z erőszakkal testünkről letépett azokról a 8 6 % - o t kitevő erdőségeinkről, melyeket mi telepítettünk, gondoztunk, époltunk és óvtunk, m e l y e k h e z szívünk minden szála fűz, melyekben éltünk, reméltünk, melyeket lelkünk minden erejével szerettünk é s melyekben oly kimondhatatlanul boldogak voltunk. Nagyon kevés a m e g m a r a d t 14%-nyi erdőnk. Bizony nagyonj kevés.

Mégis elég arra, hogy a z erdőt megbecsüljük, megszeressük, meglássuk b e n n e az igazi szépséget és élvezzük a n n a k hangu­ latos poézisét. Ott van Dunántúl a B a k o n y , Vértes, Pilis és M e c s e k ; fent a Börzsönyi h e g y s é g ; közelünkben a Mátra és nekünk miskolciak­ n a k a vadregényes B ü k k értékes faállományaival, m a d á r d a l o s ligeteivel, titokzatos töbreivel, s z o m j a s víznyelőivel, játszi búvó patakjaival, hepe-hupás mezőivel é s a kedves, tengerszemű Tájjal 1 Minél műveltebb valaki, a n n á l i n k á b b törekszik a természet é l e t é n e k megismerésére, a n n á l m é l y e b b e n igyekszik behatolni a természet titkaiba. Ezzel s z e m b e n aki c s a k anyagi haszon után j á r j a az erdőt é s c s a k köbtartalma szerint becsüli a f á t ; aki nem tud figyelni, nem tud hallgatni, nem tud l á t n i : a z gyönyö­ rűséget nem fog találni a z erdőben való b a r a n g o l á s b a n , a z fel sem fogja, meg sem hallja a z erdő beszédét, azt hidegen hagyja a z é n e k l ő m a d á r szerelmi dala, a szálló bogár á l m o s z ü m m ö ­ gése, a libegő lepke ügyes j á t é k a s a titokzatos erdő minden bűvös v a r á z s a ; a z nem látja a fától az erdőt. M i b e n áll tehát a z erdő szépsége, mi az erdő poézise ? Mikor l e g s z e b b a z erdő ? A v á l a s z rövid : mindig szép, minden é v s z a k felruházza a z erdőt a m a g a s a j á t o s szépségeivel és pedig n e m c s a k nappal, h a n e m éjjel is szép a z erdő. É s mit lehet látni é j s z a k a az erdőn ? A megfigyelés, a t a n u l m á n y o z á s , a meglátás és megértés c s a k úgy lehetséges é s a k k o r igazán e r e d m é n y e s , ha magunk­ b a n , egyedül járjuk a z erdőt. A zord v a d o n b a n egyedül j á r n i 1 Ki merné azt megtenni ? A m i a félelmet illeti, ez n e v e l é s dolga. É s különben is milyen b á n t ó d á s u n k lehetne e b b e n a b é k é s , c s e n d e s , ideális v i l á g b a n ! így egyedül, figyelve, kutatva c s a k h a m a r igen sok érdekes j e l e n s é g r e fogunk bukkani. J ó l l e h e t mi e m b e r e k éjjel nem jól látunk s így nem tudjuk a l á t á s érzékszervével a z erdő éjjeli életének misztikus rejtel­ meit tisztán felfogni, m é g i s kér volna egy ilyen érdekes kirán­ dulást elmulasztani, mert v a l a m i c s u d á s a n igéző v a r á z s a v a n ennek az éjszakai kutatásnak. Alig hogy alkonyodni kezd, kivonul biztos rejtekhelyéről, a fiatalos sűrűjéből a szarvas, őz, nyúl és a z erdei réteken, tisz­ tásokon, füves vágósterületeken legelész vagy a z erdővel szom­ s z é d o s m e z ő g a z d a s á g i földek terményeit d é z s m é l j a . A szántókon végig egerekre v a d é s z i k a róka k o m a és ha fehér húsra fáj a foga. a faluvégi ketrecből e l c s e n egy tyúkot. K é s ő éjjel é l e s kiáltás hangzik végig a hajláson : a bagoly sír. Éjjeli lepkék röpdösnek fáról-fóra é s a sötét bokrok alján a s z e n t j á n o s b o g á r k a fényes l á m p á j a csillog.

Fent a hegyvidéken, kora tavasszal a hajnali pirkadás előtt már úton van a v a d á s z ; piciny l á m p á s ó n a k sejtelmes fénye hirtelen eltűnik a z orom i r á n y á b a n , hol egy viharverte fenyő s z á r a z ágán a tarkamezű fajdkakas dürög szerelmesen. K e v é s olyan meglepő életjelenséget látunk az erdő v i l á g á b a n , mely annyira megkapó, melyben annyi kellemes hangulat, annyi poétikus báj volna, mint a f a j d k a k a s szerelmi ö m l e n g é s e , mely annyira izgató volna, mint a nagy k a k a s megközelítése, b e l o p á s a . Az é j s z a k a i b a r a n g o l á s , a tavaszi illat, a titokzatos hangok, a megfeszített figyelés, a z éj s ö t é t s é g e ; azután a z elejtés feletti öröm, a h a s a d ó hajnal, a z é b r e d ő erdő, a feslő t a v a s z : mind­ e z e k oly mély hatást gyakorolnak a lélekre, hogy egy ilyen kirándulás felejthetetlen marad. Az erdő é j s z a k a i hangulaténál k e d v e s e b b , zsongítóbb, meg­ nyugtatóbb alig van valami a világon I Ilyenkor élvezzük igazán a z erdő jótékony békéjét, meg­ lessük féltve őrzött titkait é s a z t á n v e l e örvendezünk derűs ébredésekor. Halk s ó h a j t é s hallatszik az öreg tölgy sötét k o r o n á j á b a n ; a bokor alján enyhe szellő bujkál, melynek csókjóra ébred a vad é s madár. A buksifejű, piszeorrú ő s z a p ó , az erdő csintalan kis­ l á n y a á l m o s a n megrebbenti szárnyát és ügyeskedve himbálódzik a z ingó gallyon. M é g h o m á l y ül a fák között, de a tisztás orom már tündöklő bíborfényben úszik. Az ezüstfehér pára finom fátyola mind m é l y e b b r e száll a völgy ö l é b e és hanyatt-homlok gomolyogva igyekszik a felbukkanó nap tüzes ölelése elől a földszínen el­ terülve h a r m a t c s e p p é alakulni. Erre : Nagy ö r ö m é b e n megindul a z erdő, Sürgő-forgó készülődés, z s i b o n g é s . A z élet mintha egy végig futó. H a t a l m a s hullámot vetne . . . R á még egy pillanatnyi c s e n d , Aztán H o z s a n n á b a tör ki minden m a d á r a j k 1 (Havas István)

„PRESIDENTE WILSON".

Tavaszi kacsales.

Szűk kis kabin. Parányi fekhelyen Izzik lelkem, — fdradf festem pihen. Ring bölcsőm, — off fenn mirjád csillagok, Végtelen tengeren magam vagyok . .. Meg-megdobban az óriás hajó, Miként egy nagy szív, mélyen dobbanó, Rejtelmes, feneketlen vizeken A „President Wilson" úszik velem . . . A sejtelmes hangokat hallgatom, Mi lesz velem, hová visz, nem tudom . . . — S bár int az égről sok reménysugár, Szegény szívem nem tudja, hogy mi vár... Oh tengerek, kék, márványos habok, Oh mi vagyok, oh merre szálldosok.'?... — Nem láthatok csak eget és vizet S e dióhéjra bízom éltemet... Oh mélyen érzem hitvány sorsomat, VércSeppeket, mit lelkem hullogat. .. Multak árnya, titkos jövő feszít. Hol felemel, hol mélyre elmerít... Lelkem hajóján, akkor, — borzalom l így hánykódtam bús magyar sorsomon, Mikor elbuktunk, elvérzett szívünk S President Wilson úszott így velünk . . . * Triest—Messina, 1925. IV. 18-19.

a „Presidente éj.

Wilson"

hajón. Kiss DEZSŐ.

Amint s o k a n a z erdő éjszakai életéről édeskeveset tudnak é s a n n a k poéziséről fogalmuk s i n c s e n , úgy a téli erdő p a z a r szépségeiről is alig hallottak valamit és á l t a l á b a n kihaltnak, zordnak, b a r á t s á g t a l a n n a k gondolják az erdőt télvíz idején. Még ha nem is borítja fehér hólepel a vidéket és ősz szakólként nem is csüng a vékony gallyról a kristályos zúzmara, akkor is felsé­ ges az erdő, mert e l ő k e l ő nyugalmával hat. Mikor pedig fehér a mező, a rét, a z erdő s a verőfényben tündöklő h a v a s c s ú c s o k hivogatólag tekintenek le ránk, akkor felcsatoljuk a sítalpakat é s a l e g k e m é n y e b b hidegben, méteres h ó b a n felkapaszkodunk a z erdős hegyek c s ú c s é r a , a szűzies hó

Irta : Teodorovits

Jenő.

Jóformán tél sem volt. P á r napig havazott, azután z ú z m a r a lepte be a fákat, kisütött a n a p s langyos cirógatása nyomén leolvadtak a tündöklő jégkristályok. Mintha T é l a p ó elkerülte volna a z Alföldet, különösen a déli részét. Nem c s o d a 1 Öreg csontjait nehezen vonszolná e b b e n a h o m o k b a n , hol egyet lép előre a z e m b e r , kettőt csúszik hátra . . . S z a b a d k a h a t á r á b a n j á r o k . B a l r a kőoszlopok s z a b á l y o s e g y m á s u t á n b a n jelzik a szerb „határt", j o b b r a , ameddig a szem ellát, legelő. Azon túl, a s z e m h a t á r szélén, hosszú kék vonal l á t s z i k : a z erdő. Amint egy-egy begyepesedett h o m o k b u c k a tetejére érek, a távolban ezüst csíkokat látok. Csupa vadvíz az, a tavasz szülöttei, rövid pihenőhelyei a vonuló k a c s a s e r e g e k n e k . O d a iparkodom én is. Mögöttem gógogést hallok. Visszatekintek. A m a g a s b a n el­ nyújtott v betűben nagy c s a p a t téli-lúd j ö n . Egy-kettő fölém érnek, el is hagynak, ó v a t o s a n körülrepülik a szikes tavat, m a j d pokoli zsivajjal levógódnak a vízre. L a s s a n én is o d a é r e k . Most létom, hogy a távoli keskeny ezüst csík, milyen nagy tó a v a l ó s á g b a n . K ö z e p é n , a szél­ fodrozta apró hullámokon ringnak a v a d k a c s á k . Micsoda p o m p á s kollekció. Méltóságteljesen úszkálnak a h a t a l m a s tőkések, a napfényben c s i l l o g n a k a g á c s é r o k zöld fejei. Amott külön c s a p a t o k b a n fürdenek a k e c s e s , k a r c s ú n y a k ú , nyúlfarkú kacsák. Felettük m e s s z e h a n g z ó surrogóssal k a v a r o g egy nagy sereg c s ö r g ő r é c e . Egy g o m o l y a g b a n zúdulnak a víz színe fölé, majd szétválva ismét m a g a s b a e m e l k e d n e k . E g y c s o m ó b a n látom a vörösnyakú b a r á t k á c s á k a t a kis c i g á n y k a c s á k k a l . Itt-ott m a g á n o s a n vagy p á r o s á v a l h a l á s z n a k a kisbukók. Milyen

fehér b i r o d a l m á b a , hol n e m c s a k a ragyogó verőfény, a friss levegő, h a n e m az egészség, az öröm, a boldogság is lakozik. A káprázatos fehérségben látszólag nem mozdul s e m m i ; oly mély a c s e n d , hogy szívünk d o b b a n á s á t véljük hallani. Néma b a n d u k o l á s u n k közben megrezzenve hőkölünk vissza v a l a m i nagy z a j r a : egy diónyi hó csúszott le a meghajolt g a l l y r ó l ; ez az e g é s z . A gerincre érve, f a k o p ó c s o l ó s h a n g j a üti meg fülünket, s a v a n y ú csersavillatot é r z ü n k : a hegyoldalon vágják a z erdőt. Az egyetlen fájó pillanat, mikor nagy időket lótott tisztes óriásokat, vagy talán a m a g a nevelte c s e m e t é k b ő l nagyra nőtt fákat kell az erdésznek a fakereskedelem prédájául átengedni. Az e r d ő m u n k á s o k é l e t é b e n a m i n t fűrészelnek, k o p á c s o l n a k , a ledöntött törzsek közelítésénél riogatnak, a pattogó tűz p a r a z s á ­ nál szalonnát pirítanak, a maguk á c s o l t a k o n y h ó b a n m é l a b ú s a n dalolgatnak : van ugyan sok hangulat, sok érdekesség, de kevés poézis. Nem is időzöm t o v á b b itt, h a n e m a túlsó völgyben puskázó vadászokhoz csatlakozom. Hej, m i c s o d a z e n e - b o n a 1 A gerincélen végig kegyetlenül sivít a dermesztő északi szél és m a g a előtt űzi, kíméletlenül kergeti a v ö r ö s b a r n a fonnyadt f a l e v e l e k e t ; majd felkap n é h á n y marék havat és pajkosan a s z e m e m b e vágja, amikor kidugom fejemet az élen, azután rohan tovább eszeveszetten, mint a vásott utcagyerek. M e g k ö n n y e b ­ bülve lélekzettem fel a b b a n a hitben, hogy m e g s z a b a d u l t a m tőle és b á t r a b b a n haladhatok s már is itt van újból, a völgy felől tör előre, a bükkök koronáin száguld végig és a túlsó oldal élénk életének egy-egy elmosódott hangjóval a k a r megbékíteni engem. Örvendve h a l l o m a vadászkutyák vidám c s a h o l á s á t ; vígan h a j t a n a k érkon-bokron át, fel a k o p a s z oromra, le a hajlaton, b e a tüskés sűrűbe és a j e g e s patak útvesztőin végig. Közel v a g y o k már a

vadészvonalhoz.

Most egy dörrenés, u t á n a csörtetés, az a l a t t a m levő sűrűség­ ben mérgesen fú é s n y o m b a n a gerincéi h o r p a d á s á n s e b e s ü l v e menekül a v a d k a n . A kutyák meg utána. Kettő a füle felé igyekszik. Az egyik bátran ó d a k a p , de j a j : k a l i m p á l v a repül a b o k o r b a , hol keservesen vonít. A m á s i k v a k m e r ő e n farkasszemet néz a felbőszült k a n n a l . E pillanatnyi nyugalom a v a d k a n veszte, mert a riadtan visszahúzódott kutyék előtt s z a b a d o n álló a g y a r a s t eléri a v a d á s z golyója. Megszólal a kürt. Vége a hajtásnak. A szél elült. Mély c s e n d borul az erdőre. V a s t a g pelyhek­ ben hull a hó. különbség a hím egyszínű szürke.

és

a tojó

között.

Amaz

El tudnám nézegetni n a p o k o n keresztül, n a p v e s z e d e l m e s e n közeledik a s z e m h a t á r c s a k pár perc s kezdődik a „ h ú z á s " .

majdnem

fehér, ez

de látom, hogy a s z é l é h e z , azután

K i v á l a s z t o k a parton. egy m a g a s a b b helyet, ahol lesgödröt lehet á s n i anélkül, hogy a víz feljönne s nekifogok a m u n k á n a k . Bizony n e h e z e n megy, míg a szikes földbe megfelelő gödröt vájok — de készen van. Leterítem a pokrócot. Egyik szélére m a g a m ülök, a másik részével kutyámat takarom be, lévén a z fehér, amit az é l e s k a c s a s z e m még sötétben is messziről meg­ lét. L e h ú z ó d o m úgy, hogy c s a k a fejem látszik ki s figyelem a z alkonyatban csillogó víztükröt. Egyre sötétebb és sötétebb lesz. Itt-ott párosával, c s a p a t o s a n húznak a k ó c s é k . Méregetem a t á v o l s á g o t : mind m e s s z e van. V é g r e j ö n kettő. Megvillan a g y a m b a n , hogy ilyenkor tavasszal kettő közül mindég a hátsó a g á c s é r . Amint elém érnek, fel­ e m e l k e d e m és a h á t s ó n a k odagyújtok. Megbillen — m á r l o c c s a n is a víz. Kutyám h a b o z á s nélkül ugrik b e a hideg fürdőbe. C s a k h a m a r el is éri. Most a z o n b a n ránézve váratlan dolog történik. Amint kinyújtja fejét, hogy e l k a p j a a gácsért, az lebukik a víz alá. T a n á c s t a l a n u l forog j o b b r a - b a l r a . Egyszer c s a k feltűnik á m a k a c s a , de tőle 1 5 — 2 0 lépésre. Még n a g y o b b a m b i c i ó v a l úszik oda, a k a c s a ismét lebukik, de nagyon elgyengülhetett, mert a kutya orra előtt bukkan fel, amit a z hirtelen elkap. Ö r ö m m e l hozza ki. Átveszem a kacsát, a kutyát pedig — hogy meg ne fázzék — b e c s a v a r o m a p o k r ó c b a . Azután t o v á b b figyelek . . . Most erős zúgással négy b a r é t k a c s a s u h a n el lesgödröm előtt. Oly gyorsan szállnak, hogy időm s i n c s felemelkedni, h a n e m úgy ültömből lövök közéjük. Egyik a nagy lendülettől s z é l e s ívben z u h a n a vízbe, egy pillanatra eltűnik, majd moz­ dulatlanul terül el a tükrön. Körötte l a s s a n növekvő körökben

A v a d á s z t á r s a s á g e l v o n u l t ; a zaj megszűnt, mintha minden élet kihalt v o l n a a z erdőn. Ez a dermedés, a halál — mondja a felületes s z e m l é l ő . Hát a n é m a erdőben tényleg nem volna é l e t ; a c s e n d e s erdőben nem v o l n a h a n g u l a t ; a téli erdőben nem volna poézis ? Az erdei tisztásra kilép egy szürke köntösű őz, k e c s e s fejét körülhordozza, finom szaglású orrával szimatol, mozdulatlanul áll és figyel. Majd hirtelen visszaugrik a sűrűbe. Mi a z ? A vörös b u n d á s c s a l a v é r ijesztett rá. Vigyorogva sompolyog tova a ravasz k o m a a szélerdő felé, hol egy vén tölgy ripacsos gyökérfője körül motoszkáló egérre vadászik. Harkály kopácsol a c s ú c s s z á r a d t tölgy egyik elhalt á g á n és az erdő szélén c i n k e , csíz, ő s z a p ó és királyka hancúrozik és c s i p o g v a keresgél a b ú s a n gubbasztó b o r ó k a b o k o r és szederinda sűrűjében s o v á n y e l e s é g e után. Ilyenkor bizony n i n c s terített asztal a z erdőn. Ezért aztán bekukkant a m a d é r s e r e g n é h a - n é h a a z erdészlak udvarára is. S megszólal a c i n k e , csíz : Nincsen kenyér, n i n c s e n víz ! J ó e m b e r e k adjatok Egy-egy morzsát, egy magot. Ha megérjük a tavaszt, V i s s z a a d j u k d a l b a n azt I

(Feleki

Sándor)

T e r m é s z e t e s e n itt lenn a v á r o s b a n , a fojtó ködben, a kormos levegőég alatt a tél vidám életéből, a h a v a s világ tiszta derű­ j é b ő l , a c s e n d e s erdő megnyugtató b é k é j é b ő l k e v e s e n tudnak valamit, sőt a télnek c s a k a hátrányait látják, szidják a rossz időt, a lucskos utcát, a füstös levegőt és várva-vérják a tavaszt. Pedig a tavasz is egészen m á s a z erdőn ! Nem s z a b a d tehát s a j n á l n i a fáradságot é s el kell menni a z erdőbe, azt tanulmányozni, életjelenségeit megfigyelni, érde­ kességeit meglesni é s a k k o r mind főbben fogják élvezni azt a gyönyörűséget, melyben az erdésznek és v a d á s z n a k van része. Mert bizony i g a z a van L a k a t o s Károlynak, mikor azt mondja : „Csak a v a d á s z , aki érti az „erdő beszédét", képes méltá­ nyolni a tavaszi est csillagfényes, m a d á r d a l o s költészetét, c s a k a z érti meg azt a mélységes poézist, a m i e b b e n rejtezik ! Rajta függ a lelkével, e g é s z v a l ó j á v a l . Minden hang, nesz egy-egy gyönyörű rím az ő fülében, kivált az, mellyel az idegen vidékek n e m e s s z á r n y a s v á n d o r a köszönti ő t : krokro . . . Ez a z i g a z i ! Légy üdvözölve o k u l i ! " Az Isten s z a b a d ege alatt j á r v a mindnyájan tapaszfalhattuk, hogy a m i k o r a j ó öreg télapó búcsúzni készül, mikor a levegő­ ben különös, bizsergő illatokat érzünk, mikor alkonyatkor vándor­ gyűrűzik a víz . . . K é n y e l m e s t e m p ó b a n úszik a kutya — m é r hozza is. T e l j e s n á s z r u h á j á b a n p o m p á z ó barótgácsér. F e j e , n y a k a b á r s o n y p u h a s á g ú a téglavörös apró tollacskóktól. B e g y e kormos, a háta leheletnyi apró fekete p o n t o c s k á k k a l telehintett fehér. M i c s o d a r e m e k m ű v e a természetnek. Gondosan lesimítom tollát s a m á s i k mellé fektetem. Egyre közeledő gégogást hallok. M á r látom is kelet felől a sötétlő égen feltűnő silhuettjüket. De j ó volna most p o r s z e m m é zsugorodni. Ö s s z e h ú z ó d o m , a h o g y c s a k lehet, de h i á b a . Nem lehet a vén r a v a s z gúnárt kijátszani. Ijedten gágogja el magát, n y o m á b a n az egész falka hirtelen fordul s emelkedik. P á r pillanat múlva egyre távolodó fekete pontokat látok. Ezek sem j ö n n e k többet ide 1 Már olyan sötét van, hogy a kissé t á v o l a b b repülő m a d a r a t nem is látom, pedig egyre hallom a s z á r n y c s a p ó s o k zizegését. M i c s o d a sürgés-forgós lehet feleltem, de h i á b a meresztem szememet, nem látok semmit. M e s s z e b b z s á p o g v a kel egy tőkés, bizonyára megunta már a lubickolást s most egy kis légi körútra indul. . . . De erősbödik á m a hang — tehát jön. Alig pár lépésnyire c s a p ó d i k le a vízbe, rögtön észre is vesz s meg­ riadt s z á r n y c s a p á s s a l emelkedik. De szeretne ilyenkor kémforrá válni, de késő ! Még mielőtt lőtávolon kívül kerülne — leszedem. V é g k é p besötétedett. Ideje lesz indulni. Kilépek a gödörből, ö s s z e s z e d e m a cókmókot, l a s s a n b a n d u ­ kolok hazafelé. Itt-ott a m a g a s b u c k ó k között apró v i z e c s k é k c s i l l a n n a k meg, mint megannyi miniatűr tengerszem. Mindenütt egy-két k a c s a p á r fürdik. Á l m á b a n felijedt bibic vijjog fejem felett, párszor körülrepül, majd l o m h a s z á r n y c s a p á s s a l vonul tova, b é k é s e b b hazát keresve. S z a k a d o z o t t felhőfoszlány mögül elő­ bújik a hold karcsú a l a k j a , ezüstös sugaraival végigsimogatja a z é l o m b a m e r ü l t pusztát . . .

m a d a r a k h ú z n a k é s z a k felé : akkor a féltékeny télapó egyszerre c s a k d ü h ö s e n toporzékolni kezd s birokra kel a z ifjú j ö v e v é n y ­ nyel, a virógkoszorúzta t a v a s s z a l . A b ő s z viadaltól megremeg a föld, nyög a z erdő, sír a z ég és aztán hirtelen c s e n d : a télapó legyőzve, megszégyenülten eltűnt é s trillázva, v i d á m a n , frissen, tele életerővel bevonul a d i a d a l m a s t a v a s z 1 Az aranytól csillogó p a l o t á b a n t a n y á z ó T á p i ó , a z erdők s z e l l e m e , a j ó t é k o n y tündérleányok kíséretében kilép a z arany­ kapun, mire kilombosodik a z erdő, kivirul a talaj, virágok illat­ árja tölti b e a levegőt é s s z e r e l m e s madárdaltól h a n g o s a csalit. G y a k r a n halljuk m o n d a n i , hogy ősszel fonnyad, hervad é s aztán elpusztul a tenyészet, m e g h a l a z erdő. Mily helytelen b e s z é d 1 I g a z a v a n a költőnek, mikor így kiélt f e l : Nincs enyészet, n i n c s halott 1 Csak v á l t o z á s s új, m á s élet. Mi itt részeire széled, Uj e g é s s z é lesz amott. A tavaszi erdő a madárdaltól h a n g o s , a nyári erdőn e l l e n b e n a b é k é s nyugalom ömlik el. Az erdő nyári képéről kár is s z ó l a ­ nom, még ezt ismerik a legtöbben, hisz a n y é r a k i r á n d u l á s o k é v s z a k a , a h i v a t á s teljesítéséből e r e d ő f á r a d a l m a k k i p i h e n é s é n e k ideje, mikor a legtöbb a l k a l o m nyílik a z e r d ő b e n v a l ó b a r a n ­ g o l á s r a , az erdő s z é p s é g e i n e k m e g i s m e r é s é r e és élvezésére. Ilyen nyeri k i r á n d u l á s o k a l k a l m á v a l a z o n b a n s o k a n meg­ feledkeznek arról, hogy szent helyen j á r n a k , hogy ünnepet, h a n ­ gulatot rontaniok n e m illik é s nem tartják b e a c s e r k é s z e k tíz­ p a r a n c s o l a t ó b a n is említett rendelkezéseket a z erdőben v a l ó tüzelésről, a tűz eloltásáról, a forrésok tisztántartásáról, a túl­ á r a d ó j ó k e d v mérsékeléséről, a l á r m a é s fütyülés mellőzéséről, állatok és n ö v é n y e k kíméléséről. El kell kerülni még a gyalogösvényen átfutó bogarat is, mert a z szintén ragaszkodik az élethez. A k i n e k megértő lelke van és n e m e s e n érezni tud, a z még egy virágot s e m szakít le arra gondolva : hadd é l v e z z e a n n a k szépségét az u t á n a j ö v ő is, aki szintén keresi a szépet. B i z o n y á r a láttak már a v á r o s szélén fonyadt, s z á r a z virá­ gokat g a r m a d á b a n heverni 1 Egész n a p o n át gyűjtötte, hordozta a kiránduló é s a végén mint felesleges terhet az útszéli á r o k b a dobta. Zsíros papiros, üres konzervdobozok, törött üvegek, tojáshéj éktelenítik a z erdőt é s éppenséggel nem a l k a l m a s a k arra, hogy a k é s ő b b i látogatókban k e l l e m e s , poétikus érzéseket é b r e s s z e n e k és ők is é l v e z h e s s é k a z erdő szépségét, nyeri békéjét, c s e n d e s á l m o d o z á s á t , melyet a költő oly híven f e s t : Ég a n a p az erdő fölött. De hűvös v a n a c s a l i t b a n ; Ül a szellő, a m a d á r n a k Lélegzete is alig v a n . R ó z s a b i m b ó feje hajladoz, Meleg sugár é d e s álmot hoz ; P i h e n a pillangó a fűben, Csak az illat j é r az erdőben.

(Vajda

János)

Érezzük a nyári fényt, az á l m o s nyugalmat, a k e l l e m e s illatot. Az illat é d a n y á r n a k különleges sajátosságot é s a nyári illat m i n e m ű s é g e alig h a t á r o z h a t ó meg. „Sok s z é z meg s z á z élő és élettelen teremtmény szolgéltatja hozzá tributumát, úgyhogy nagy z a v a r b a j ö n n é n k , h a s z á m o t k e l l e n e a d n u n k arról, hogy mi mindenféle egyesült b e n n e . Nem­ c s a k a z a tömérdek sok virágfaj, mely a t a v a s z és nyár díszét teremti, h a n e m a levelek, fák, g o m b á k , a tűlevelűek mindenféle gyantái, még a korhadó farészek, sőt m a g a a talaj is folytonfolyvóst illatpárákat lehel ki, melyeket a mi durva szaglószervünk j o b b é r a c s a k mint egészet bír felfogni." T a l á n a nyári erdő nyújtotta nyugalom fejezi ki legjobban az erdő igazi költészetét. De ez a nyugalom m á r m a g á b a n rejti az e l m ú l á s , az át­ a l a k u l á s gondolatát is. Közeledik az ősz. Az erdő őszi s z í n p o m p á j á b a n a legtöbb e m b e r örömét találja. Költő é s festő ezt örökíti meg l e g s z í v e s e b b e n . Ilyenkor n e k e m de szép is az erdő 1 Istent látom b e n n e . . . Á l m o k közt j á r v a nincs l e l k e m e n felhő. B á r s o h a s e lenne ! (Móra László) A v a d á s z e m b e r is l e g j o b b a n szereti az őszt. Ez hozza neki a legtöbb és l e g k e d v e s e b b vadászgyönyörűséget.

meg

De lelketlen öldöklés é s üres puffogtatás a z a vadászat, m e l y n e k c é l j a c s a k a rekord, a nagy s z á m . Sivórlelkű a z a v a d á s z , kit a s z e p t e m b e r i , ezer színben ragyogó l o m b o s erdő p a z a r p o m p á j a hidegen hagy, ki egy-egy lesen vagy c s e r k é s z e t e n a z előtte elterülő, tarka s z í n e k b e n g a z d a g erdőség változatos k é p é b e n gyönyörűségét n e találná. A festőnek is h á l á s tere a l o m b o s erdő koszorúzta hegyesvölgyes őszi tájék, mikor a tündöklő fényözönben, mint ezüst­ szálú tündérhaj úszik a hosszúszálú ökörnyél a kék levegő­ égben é s tarkalevelű, szürketörzsű b ü k k s z á l a k hosszú á r n y é k a borul a lila kikiriccsel h í m e s , s á r g á b a j á t s z ó zöld erdei rétre. Az erdő testébe mélyen benyúló rét szélén még haragos­ zöldek a patakot s z e g é l y e z ő égerfók. F e l j e b b , a hajlaton tarka­ b a r k a ö s s z e v i s s z a s á g b a n k e v e r e d n e k a színek, melyeknél rikí­ t ó b b a k a t a modern festő s e m örökíthet meg a v é s z n á n . A tölgy r o z s d a b a r n a , a j u h a r citromsárga, o d á b b a bükk s z a l m a s á r g a , lent a v a d c s e r e s z n y e kérminpiros, az orom sziklái között a hárs zsemlyeszínű, a v í z m o s á s o s sávon végig a z akác élénkzöld színeivel pompázik ; a hegy é s z a k i oldalát pedig a fenyves sötét köntöse takarja. Lenyűgöző a z a kép, mikor a z őszi erdő pazar bíborban hivalkodik, mikor s e l y m e s fehér fátyol övezi verőfényben csillogó homlokát és a s u s o g ó hulló falevél m é l a b ú s a n elmúlásról regél. É s azután megint rövidülnek a napok, kopotté lesz a fák s z í n e s köntöse, c s e n d e s ü l ez erdő. Fogy már a nap melege, Kertemben a cinege, Csípős szél fúj a mezőn. F a r k a s kullog az erdőn.

(Régi klasszikus)

É s így folytatódik az örök körforgós. Miután a z erdőről egyet-móst e l m o n d t a m , c é l i r á n y o s n a k és k í v á n a t o s n a k v é l e m , hogy az erdőt alkotó fákról, fafajokról is s z ó l j a k . Rövid leszek é s nem fogom önöket növénytani leírósokkal untatni. Hová is vezetne ez, hisz a leggyakoribb egyetlenegy genusz, a tölgy 2 0 0 fajjal ismeretes. Néhány v o n á s s a l c s u p á n a fák esztétikáját fogom vázolni. L e g g y a k o r i b b és legismertebb n á l u n k a tölgy. A történelmi M a g y a r o r s z á g b a n mintegy négy és félmillió kat. hold területen volt tölgyerdőnk. B i z o n y tekintélyes terület I S m é g s e m volt e l e g e n d ő arra, hogy a m a g y a r e m b e r megismerje, l e g a l á b b ezt bizonyítja H a n u s z István következő a d o m á j a : „Arany J á n o s a Margitszigeten írta „Tölgyek alatt" című versét. Rajtakapta J ó z s e f kir. h e r c e g é s így s z ó l t : Nem j ó botanikus. A m e l y fék alatt ír, a z o k h á r s a k ; o d á b b foglaljon helyet, vagy tíz lépésre v a n n a k innen a tölgyek." A tölgyfa m á r a z ókorban is nagy b e c s b e n volt. A dodonai j ó s h e l y e n állott szent tölgyfa leveleinek rezgése, s u s o g ó s a , h i m b ó l á s a a d t a tudtul a k í v á n c s i érdeklődőknek Z e u s akaratát. Mint a z erő és hatalom j e l k é p e , Z e u s n a k volt szentelve. A z a l a v á r m e g y e i K á m a h ó z á n még n e m r é g e n mutogatták a göcseji gyerekek azt a tiszteskorú tölgyfát, mely alatt Attila, az „Isten ostora" jóízűen aludott. Meghatóan kedves a s z é k e l y e k regéje Krisztus keresztfájáról. Mikor ugyanis a k a t o n á k egy tölgyfát le a k a r t a k vágni kereszt­ fának, a z a n n y i r a m e g k e m é n y e d e t t , hogy visszapattant róla a fejsze. S o k keresés és kísérlet utén végre sikerült egy nyárfát levágniok. Azóta aztán é l l a n d ó a n reszket a nyárfa minden levele. A nyárfalevél r e s z k e t é s e gyakran foglalkoztatta a nép kép­ zeletét é s s o k legenda és rege született belőle. Ilyen legendát a d n a k szájról-szójra a d u n a m e n t i k ö z s é g e k b e n Krisztus életéből. Mikor egyízben pihenni akart a nyárfa tövében, a z önző és aggódó fa az ellen tiltakozott e k ö z b e n ellenségei rátalálva, elfogták Krisztust. Ezért azt a büntetést s z a b t a rá az Úr, hogy télen-nyáron szüntelenül dideregjen é s r e s z k e s s e n . Á l t a l á b a n a gyengeség, p u h a s á g b e n y o m á s á t kelti külsejében ez a fa s lényegében is a z ; az e m b e r i arckifejezés, a szem j á t é k á n a k a n a l ó g i á j á r a m o n d h a t n ó k itt i s : a szem, az arc, a külső a lélek tükre. A nyérfóval s z e m b e á l l í t v a némelyek, így V i s c h e r esztétikus a s z o m s z é d o s e r d ő s é g e i n k b e n is egyik legelterjedtebb fát, a bükköt, ridegnek, merevnek, kimértnek mondják. A m a g u n k részéről nem osztjuk a bükkfáról mondott ezt a k e m é n y beszédet. H a van is külsejében bizonyos merevség, de ezt kedvesen enyhíti a s i m a , világos kéreg és az élénkszínű, derűs l o m b k o r o n a , mely tavasztól őszig három színvéltozattal gyönyörködtet b e n n ü n k e t . A k o r á b b a n a z erdészek által némileg elhanyagolt, sőt háttérbe szorított bükkfa hengeres törzsű, i n k á b b karcsú, k é s ő v é n s é g é i g is símakérgű fa s z á m o t t e v ő r e p e d é s e k és c s e r e p e k nélkül.

Mint a b e c s ü l e t e s e n , j ó z a n u l élő, tisztalelkű férfiú, a bükkfa szintén megőrzi frisseségét, üdeséget, s i m a s á g á t aggkoráig is. Ha folytatom a sántikáló hasonlatot, akkor a j e l l e m e s , önállóan gondolkodó, akaraterős, független e m b e r képe van s z e m e m előtt, kihez h a s o n l ó a n a bükk is rendben tartja otthonát, a m e l y gyomoktól, gaztól mindig tiszta ; keményen c s a k felfelé törekszik; életfeltételeinek biztosítósóról m a g a g o n d o s k o d i k ; nem szorul m á s fafajok segítségére és akkor érzi magát legjobban, h a gyermekei, c s e m e t é i minél n a g y o b b s z á m b a n á l l a n d ó a n ott v a n n a k körülötte, a j ó szülő védőszárnyai alatt. A fiatal fácskák eleinte több éven át igen lassan fejlődnek. Az anyafa c s u d á s gondossággal és b a b u s k é l ó szeretettel eltelve, a m a g a testével védi a z apró c s e m e t é k e t mindenféle elemi c s a p ó s ellen, karjait védőleg terjeszti fejük fölé és a széltől is óvja féltett kincseit. Még zsenge és tehetetlen a kis csöppség. S z ü k s é g e s tehát, hogy erős gyökeret verjen é s erőre kapjon az anyafa v é d e l m e alatt. H a emberi b e a v a t k o z á s vagy elemi c s a p á s folytán hirtelen s z a b a d á l l á s b a jut, a k k o r ruhácskáját s z e m é r m e s e n igazgatja, a nap heve é s a szél j á r á s a ellen törzsecskéje védelmére egész tövéig o l d a l á g a c s k á k a t hajt, a m i természetesen hosszúsági n ö v e k e d é s é n e k r o v á s á r a megy. Zárt á l l á s b a n idők folyamán a z oldalhajtásokat leveti, gömb­ szelvény a l a k j á r a kifejleszti koronáját, a sűrű á l l á s folytán a s z o m s z é d o s fák k o r o n á j á v a l összeölelkezik és egymást gyámolítva, e g y m á s h o z simulva, a sok törzs oly dúslombozatú mennyezetet alkot, mely a sima, egyenes, szürke, gyöngyházfényű oszlopokon nyugodva valósággal a természet örökszép t e m p l o m ó n a k kép­ zetét kelti az áhítatos s z e m l é l ő b e n . A m a g y a r nép regevilégában, d a l a i b a n elég sűrűn szerepel a juharfa vagy j á v o r f a : Voltam én a király lánya. És most vagyok j á v o r f á c s k a , J á v o r f á b ó l furulyácska. A furulyát a b b ó l a h a j t á s b ó l metszette a pásztorfiú, mely hajtás a testvérei által féltékenységből megölt és a vén jávorfa alá temetett h a r m a d i k királykisasszony testéből sarjadt. Még ennél is k e d v e s e b b a hárs és á l t a l á n o s a n ismert a kuruc fejedelem s z á z híres hársfája Zborón, melyek á r n y é k á b a n leveleit k e l t e z t e : Dátum Z b o r o v i a e , sub centum tiliis. Mily hangulatot keltő, fenséges é s szép látvány egy köztéren, ősi kút mellett álló h a t a l m a s hársfa, melybe áhítatot ébresztő szentkép van helyezve és mely körül padok á l l a n a k a testi pihenést és lelki megnyugvást kereső e m b e r s z á m é r a ! S a j n o s , keveset lótni nálunk i l y e t ! P a r k o k b a n festői képet mutat a nyírfacsoport. Olyan a nyír, mint egy k a r c s ú szép leány, szűzies, tiszta menyasszonyi fátyolában. A sátoroscigányok v á n d o r l á s á n a k romantikus idejé­ ből e m l é k e z e m , hogy a nyírfagally a füstösöket úton-útfélen arra figyelmeztette: vigyázat, b a j van, csendőr a k ö z e l b e n ! A „magyar fa" e l n e v e z é s é n e k dicsőségéért három fa verse­ nyez : a szil-, a z akác- és a diófa. A b b ó l a körülményből, hogy h a z á n k s z á m o s l a k ó h e l y e a szilről kapta nevét (Szilágy, S z i l a s , Szilvágy stb.), arra lehet következtetni, hogy a régi magyarok kedvelték a szilfát, melyet szívesen h a s z n á l t a k különböző s z e r s z á m a i k és eszközeik készítésére. Ipolyi szerint a szilfánál is kedveltebb a kaukázusi eredetű diófa, melyről sok népdal és k ö z m o n d á s szól és melyet a mi szomszédos Diósgyőrünk is visel a n e v é b e n . Mint erdei fa, ú j a b b a n m a g ó r a vonta a tenyésztők figyelmét, kik sűrű beárnyékolását, b ő s é g e s lombhullását, kitűnő fájót és j ó gyümölcsét kellően értékelve, m a m é r szívesen a l k a l m a z z é k keverékfának az erdőben, hol k e v é s b é is van kitéve fagykárosítósoknak. Mégis a három fa közül, főként a magyar Alföldön, leg­ elterjedtebb és legkedveltebb fa a z akác, melyet H e r m á n Ottó nevezett magyar fának a n n a k ellenére, hogy itt n e m ő s h o n o s és c s a k a X V I I . s z á z a d b a n került hozzánk. Esztétikai szempontból nagyon kedves lótvény a virágdísz­ ben pompázó akác, melynek kiváló fontosséga van az Alföld futóhomokos területeinek, valamint a d o m b o s vidék v í z m o s á s a i ­ n a k megkötésénél, de erdei f á n a k ezen viszonylatokon kívül nem kívánatos. A Hajdúság régi költője, Földi J á n o s annyira szerette a z a k á c o t , hogy sírja fölé fejfának akácot kívánt. Fenyőfélék ! Amikor ezekre gondolok, lelkemre ráfekszik a bús, borongós hangulat.

Amit mi ott a perifériákon gonddal neveltünk és ápoltunk, szeretettel dédelgettünk és gondoztunk, az m a prédája a nyers erőszaknak. S z ü n t e l e n ü l o d a gondol é s visszavágyik az erdész a z ő susogó, örökzöld fenyveséhez, a c s o b o g ó , b e s z é d e s erdei patak­ hoz, a büszke, felséges hegyi világhoz, a titokzatos, poétikus rengeteghez. Eötvös J ó z s e f szerint „ k ö z e l e b b éli a z Istenhez, ki a termé­ szettel, mint ki e m b e r e k k e l j ő m i n d e n n a p é r i n t k e z é s b e " . Ez a z érintkezés megtanít hinni é s a természet rajongója, az erdő s z e r e l m e s e hisz. Bízik a G o n d v i s e l é s b e n . Hisz egy isteni örök igazságban ! A z erdész meg van győződve arról, hogy ismét visszatér az erdőkoszorúzta K é r p á t o k r a 1 Nemes törekvésében segítőtársa lesz mindenki, hazáját, a természetet, az erdőt.

aki

szereti

E l s ő s o r b a n számít az új magyar nemzedékre, a derék cserké­ szekre, kiknek t á m o g a t ó s á v a l a természetbarátok és erdőimádók t á b o r ó b a gyűjti a z egész magyarságot és elvezeti a z ismert utakon a közös cél felé. Németországban m á r k o r á b b a n elhangzott a jelszó : V i s s z a a becsületes, m u n k á s , v a l l á s o s és h a z a f i a s é l e t h e z ; vissza a természethez, a z erdőhöz I Legyen a z erdő m e g b e c s ü l é s e , a természet szeretete köz­ kinccsé. Az erdőnek mindenki részére egy a s y l u m n a k kell lennie, hová az e m b e r a hétköznapi élet n e h é z fáradalmai után pihenni tér, hol enyhülést talál a sors c s a p á s a i t ó l lesújtva, hol felüdül, megújhodik é s friss életerőt merít. Legyen a z erdő forrésa a z erőnek é s egészségnek, a tiszta természetes élet m o c s o k t a l a n gyönyörűségeinek, melyek költői h a n g u l a t b a ringatnak bennünket, melyek megnemesítik a lelket é s melyek — l e g a l á b b a z új nemzedéket — ideális gondolko­ dással, szűzies érzéssel, bátorsággal, hősiességgel, önfeláldozás­ sal ruházzák fel. Erdei tartózkodésunk a l k a l m á v a l szem előtt kell tartanunk, hogy Isten t e m p l o m é b a n j á r u n k és ne a rideg üzleti érdek, ne c s u p á n a szép kilátás, a j ó levegő, frissítő séta, vagy edző kirándulás v e z e s s e n bennünket az erdőbe, h a n e m az erdőnek, a természetnek szeretetére, a z erdő érdekes v i l á g á n a k megismeré­ sére, az erdőből kiáradó hangulatok felfogósára törekedjünk é s akkor magunk is tapasztalni fogjuk, hogy a n é m á n a k látszó erdőben mennyi lüktető élet, a c s e n d e s erdőben mennyi moz­ g a l m a s elevenség, a szelíd erdőben mekkora tiszteletreméltó erő, a szépséges, hangulatos erdőben mennyi b ű b á j o s poézis rejlik.

A vidrakölyök etetése szoptatósüveggel. — Fekete József felvétele.

Á kókuszdiópálma (Cocos nucifera L.). A háborús években a kókuszdió, amelyet újabb időben a csemegeüzletekben elég gyakran láthatunk — főleg az ifjúság előtt —, ismeretlen gyümölcs volt és ezért nem lesz érdektelen, ha vele röviden foglalkozunk. A kókuszdió a kókuszpálmának (Cocos nucifera L.) termése (1. ábra), amely pálma a tropikus Ázsiának, de leginkább a Csendes-óceánnak a szigetein sűrű

A kókuszdió kemény héjából az ottani eszter­ gályosok műtárgyakat, kis edényeket, ivópoharakat készítenek. A kókuszdió héjának elszenesítéséből pedig fogport nyernek. A kókuszpálma törzsét a trópusok házépítéseiknél mint fontos építőanyag (gerenda), leveleit pedig a házak befedésére használják. A kókusztörzseknek a héja meg a timáriparban is fontos. A fiatal virágzataiból pedig pálmacukrot, pálmabort és arrakot (Cognachoz hasonló ital), de ecetet is nyernek. Mindebből látható, hogy a Cocos nucifera pálma nemcsak a trópusoknak igen fontos és hasznos növénye, de a tőle származó anyagai még nálunk is keresett iparcikkek. Rade Károly főv. kertészeti igazgató.

Cocos nucifera L.

erdőket képez, de régóta a világ melegővi vidékein, Amerikában és Afrikában (Madagaszkári, mint haszon­ növényt tenyésztik. Azonban, mint díszpálma növény­ házainkban kevésbé ismeretes, mert rokonai: C. Weddelliana Wendl, C. australis Mart. stb. fajták levélzete és növése tetszetősebbek. A nagy magról kikelő C. nucifera-nak a csírája oly vastag, hogy kis elefántfogakhoz hasonlítható. Hazájában e vastaghúsos csírája csemege gyanánt igen kedvelt. A kifejlődött növény 20—30 m magas­ ságot ér el és mint az ábrán is látható, a nagy ter­ méseit fürtökben viseli. Minden termést vastag kókuszrost burkolat (koir) borítja, amely rost 20—30 cm hosszú, igen könnyű, szívós és ezért rendkívül fon­ tos és ismert iparcikk a világkereskedelemben. Fel­ dolgozott állapotban nálunk, mint kókoszlábtörlő, kókuszkötél, szőnyeg stb. ismeretes. 68% zsírtartalmú nagy terméséből kókuszolajat és nálunk is elég ismereles kókuszzsírt állítanak elő és az érett és friss kókuszdió szeletekre vágva, cukor­ ral behintve, ezután szárítva, mint dessicated copra nevű csemege nagyon kedvelt.

A két vidrakölyök nevelőanyjukkal. Cerva Fiigyesné úrnővel. A tél alatt felnevelt vidrák most az állatkertünk „vidra-tavában" láthatók. — Fekete József felvétele.

„A magyar juhászebekről".

Komondor szukák. Kölyökosztály: „ÁNGYI" M. K o . T. I. 2 1 . s z . : 1924. április. T u l . : Potoczky Bertalan dr. B e r z é k , Z e m p l é n m e g y e . A z igen j ó csontozatú, h a t a l m a s testalkatú, j ó mozgású, kitűnő kötésű, tökéletes szőrzetű tenyészszuka kitűnő o s z t á l y z á s mellett a győztes címet é s Paris Emil tisztetetdíját nyerte. A kölyökosztályban első díjas. „ H A T T Y Ú - L Á N Y A Á L L A T K E R T " M. K o . T . I. 2 2 . s z . : 1924. III. 20. T e n y . : Állatkert. T u l . : Kárl József F r a n c i a v á g á s , V e s z p r é m ­ megye. A kistermetű, gyenge kötésű, egyébként elég j ó szőrzetű é s a fajta jelleget m a g é n hordó szuka j ó osztályzat mellett a kölyökosztályban a h a r m a d i k díjat vitte el. Érettek

osztálya:

„ K E D V E N C " M. K o . T. I. 4. s z . : 1923. augusztus. T e n y . : Özv. Bartal Györgyné R á k o s s z e n t m i h á l y . T u l . : Molnár Tiborné Budapest, I. ker., Márton-út 4 4 . A keskeny, megnyúlt fejű, teljesen ki nem egyensúlyozott, gyenge kötésű é s n e m teljesen kifogás­ talan szőrzetű szuka j ó osztélyzat mellett a negyedik tartalék­ díjat kapta. „ B O D R I - T I S Z A B Á B O L N A " M. K o . T. I. 9. s z . : 1923. m á r c i u s . T e n y . : T i s z a b á b o l n a , J u h á s z , Hortobágy. T u l . : Szobotka Rezső, Budapest, VI., Lőcsei-út 6. A középtermetű, egyébként jellegzetes, j ó fogazatú, a testrészekben a r é n y o s é s j ó szőrzetű szuka a z érettek osztélyóban nagyon jó o s z t á l y z á s s a l m á s o d i k díjat és aranyozott érmet nyert. „ N E L L Y S Z E N T K Ú T " M. K o . T. I. 6. s z . : 1923. j a n u á r . T e n y . : Schindler Alajos, Szentkút. T u l . : Állatkert, B u d a p e s t . Az igen jellegzetes külsejű, j ó kötésű, j ó szőrzetű tenyészszuka a z érettek o s z t á l y á b a n nagyon jó o s z t á l y z á s s a l a z első díjat és Aíarfin József tiszteletdíját érdemelte. „B1ZI G Ö D Ö L L Ő " K o . I. 2 3 . s z . : 1922. VII. 9. T e n y . : M. kir. Csendőrkutyatelep Gödöllő. Tul. : Masztig Emil nyug. s z á z a d o s , Isaszeg. Az első b e n y o m á s r a igen jellegzetes, típusos fejű tenyészszukát lerontják a z angol kórból v i s s z a m a r a d t végtaggörbülések és a világos s z e m e k . E n y h e bírálattal a z érettek o s z t á l y é b a n nagyon jó osztályzat mellett a h a r m a d i k díjat és ezüst érmet kapott. Idősek

osztálya:

„Az egyik n e v e s budapesti n a p i l a p t á r c a r o v a t á b a n Kerpely B é l a „ A magyar juhászebekről" ír miegymást. Ha a figyelmes o l v a s ó a t u d o m á n y o s s á g látszatával megírt tárca egyes részeit b e h a t ó b b figyelemre méltatja, kitűnik, hogy szerzője egyes feje­ zeteket szó szerint, a z 1917. évi o k t ó b e r 21-én megjelent* „A magyar eb" című t a n u l m á n y o m b ó l — s z e r z ő s é g e m meg­ j e l ö l é s e nélkül — átvette és mint eredeti forrásmunkát minden lelkiismeretfurdalás nélkül közreadta. Nem a k a r o k utalni azokra a részletekre, melyek némi névcserével és szórendi változtatéssal, de a dolgozatom e s z m e m e n e t e szerint kerültek nyomdafesték a l á . L á s s u k a kiollózott r é s z e k e t : A negyedik b e k e z d é s négy sora, a z ötödik, hatodik, hetedik, n y o l c a d i k és a kilencedik b e k e z d é s utolsó huszonegy sora, t o v á b b á a tizennyolcadik b e k e z d é s vége teljesen megegyezik t a n u l m á n y o m szövegével. E z a z úr, kinek dolgozatom t a n ú s á g a szerint a k u v a s s z a l b ő v e b b e n n e m volt a l k a l m a foglalkozni, azt meri írni, h o g y : „Itt kell m e g j e g y e z n e m , hogy s o k a k n a k fel fog talán tűnni, hogy a kuvaszról, mint különálló konstans fajtóról beszélek, mivel a köztudat szerint kuvasz minden korcs. Ez nagy tévedés és c s a k a l e g ú j a b b kor kitalálása. Hivatkozhatom itt Gyöngyösi Istvánra stb." folytatja és leközli több éves, sok é j s z a k á b a nyúló munkát igénylő irodalmi kutatásaim eredményét, mintha bizony a „íouag úr", mint a „vak tyúk", a gyöngyszemet s e b t i b e n megtalálta volna. Nem untatom t o v á b b o l v a s ó i m a t , c s u p á n fel a k a r o m hívni a z illető úr figyelmét arra, hogy a z ilyen eljárás a kínos verejtékkel dolgozó írók között ismeretlen fogalom s még i n k é b b elítélendő, ha azt a szerkesztővel s z e m b e n a legjobb akarattal támogatott, e z e k utón mór c s a k volt m u n k a t á r s c s e l e k s z i . Egyéb­ ként a z illetőnek folyó évi j ú n i u s 4-én tanuk előtt megmondottam, hogy a tárca nagyobb része dolgozatom m á s o l a t a . L o v a g úr, azt hiszem ezek után, hogy ezt a rám nézve h a s z o n t a l a n időp o c s é k o l á s s a l j á r ó ügyet a m a g a m részéről a l o v a g i a s s á g szerint elintéztem. A többit az o l v a s ó k ö z ö n s é g ítéletére bízom. Raitsits

A

„MAGYAR

FOXTERRIER-TENYÉSZTŐK

Emil

dr.

EGYESÜLETE"

(Állatorvosi Főiskola poliklinikája, VII., István-út 2. szám. József 8—30)

„ P U S Z T A - B I R Ó N É PANNÓNIA" M. K o . T. I. 16. T e n y . : ofednyi Schwarz József, Budapest, VI., Nagy J á n o s - u . 30. T u l . : Rejtő Sándor dr. József-körút 3 4 . Az igen jellegzetes külsejű, j ó szőrzetű, a r á n y o s testalkatú, j ó kötésű tenyész s z u k a a z érettek o s z t á l y á b a n kitűnő o s z t á l y z á s mellett első díjat é s Potoczky Bertalan dr. tiszteletdíját megérdemelte. „ F Ü T Y K Ö S Á L L A T K E R T " M. K o . T . I. 2 4 . s z . : 1924. m é r c . T e n y . : Állatkert, B u d a p e s t . T u l . : Zalai Gyula, III., Csatárka­ dűlő 5 5 1 2 . hrsz. A k i s e b b termetű, de egyébként jellegzetes külsejű, a n y a s á g a folytén kissé l a z á b b kötésűnek tűnő, de tenyésztésre igen a l k a l m a s s z u k a n a g y o n j ó o s z t á l y z á s s a l a z idősek o s z t á l y á b a n a m á s o d i k díjat é s bronz érmet nyert. „ H A T T Y Ú T U R K E V I " M. K o . T. I. 11. s z . : 1 9 2 0 . február. T e n y . : Hortobágy. T u l . : Állatkert. A k i s e b b termetű, nem tel­ j e s e n kifogástalan szőrzetű s z u k a j ó o s z t á l y o z á s mellett a z idősek o s z t á l y á b a n a h a r m a d i k díjat nyerte. (Folytatása következik.)

HIVATALOS ÉS SZAKKÖZLEMÉNYEI Rovatvezető : újvári Cseh

Ödön.

•••

A „M. F. T. E." H-ik országos kiállítása 1925 május 3-án, az állatorvosi főiskola területén. Második k i é l l í t á s u n k a múlté és örömmel megállapíthatjuk azt, hogy a fiatal g e n e r á c i ó feltörőben van. Ö s s z e s e n 5 6 foxterrier volt nevezve és pedig 3 8 s i m a és 18 drót. A s í m a s z ő r ezidőszerint n e m c s a k quantitósban, h a n e m q u a l i t ó s b a n is j o b b n a k bizonyult. V a n der Hoop W a l t h e r b á r ó a z e l e i b e vezetett 3 5 foxterrierrel lelkiismeretes munka után a szó l e g s z o r o s a b b értel* Ugylátszík az utóbb megjelent „ A magyar kutyák" című könyvet nem is ismeri. (A szerk.)

-

fiS

m é b e n meg volt elégedve, de a z importálást tűzette ki főcélul a jövőre nézve. Nem akarván e l e i b e v á g n i a bíró v é l e m é n y é n e k , a küllembírálat rövid eredményét a következőkben adjuk : Símaszőrű foxterrierek. Kölyök osztály (kanok): 1. és Champion, egyben a kiállítás legjobb foxterrierje „ M a t a d o r B a j a z z o " (Leo von Degermoos— Champion Maros Countess), 2. u g y a n c s a k „kitűnő" formaértéke­ léssel „Hungárián Hurrah" (Flying F o x — H u n g á r i á n Diamond, 3. „Cserkész Kadet" ( L e o von Degermoos—Pardon Caramel) „nagyon j ó " . „ J ó " osztályzattal követték 4. „Cserkész K o r m o s " , „Cserkész K a r d o s " , „Half T á r n a " , „Matador Mario", „Teddy". Érettek osztálya (kanok): 1. „nagyon j ó " Cserkész Kölyök (Daddy Surány), 2. (njój Flying F o x , 3. (njó) Cserkész Komisz, 4. (jó) Hungárián Garlic, Hungárián J a c k (jó), Daddy F i a (kiel.). Öregek osztálya (kanok): 1. (njó) A p a c s Sparta (DivingDaddy—Szuszú). Kölyök osztály (szukák): 1. és Champion (kitűnő) Champion Cserkész Kabala (Hungárián Cracker—Pardon Caddy), 2. (njó) Hymen T á r n a (Flying F o x — D o r k a Eger), 3. (jó) Matador B a r o n e s s e , 4. (jó) Hungárián Daisy, Dőre Állatkert (kiel.). Érettek osztálya (szukák): 1. (njó) Champion Maros Countess, 2. (njó) Champion Csöpi Állatkert, 3. (njó) Hungararian Destruction. Öregek osztálya (szukák): 1. (jó) L á g y m á n y o s Beauty. 2. B a b y W h i t e the S e c o n d of Dorincourt. Drótszőrű

foxterrierek.

Kölyök osztály (kanok): 1. (jó) Crusader Vadorzó, Nác> Páloskút (elégt.). Érettek osztálya (kanok): 1. és Champion (njó) Champion Filkó Cserehát (Champion Sobri K i s b é r — Alraune Hazátlan.), 2. (jó) Marci Express, 3. (jó) B o y von Puti, Dalia Állatkert (kiel.). Öregek osztálya (kanok): 1. (jó) Maros B a n d i . Kölyök osztály (szukák): 1. (jó) Ophelia Betyórvilóg. Érettek osztálya (szukák): 1. (jó) H a s s o ' s Mirzel. S i m a s z ő r ű f o x t e r r i e r I. D e r b y 1925. 1. Champion Matador B a j a z z o (kitűnő). II. Champion Cserkész K a b a l a (kitűnő). 111. Hungárián Hurrah (kitűnő). Tartalék. Matodor B e p p o (njó). D r ó t s z ő r ű f o x t e r r i e r 1. D e r b y 1925. I. Crusader V a d o r z ó (jó). II. Ophelia Betyórvilóg (jó). III. Corvin Adonis (jó). A tenyészcsoportok küzdelmében K ö v e s A n d o r : I. „Cserkész" kennelé, II. Cseh Ödön „Hungárián" kennelé, III. Bernthaller. B é l a „Matador" kennelé, IV. Az „Állatkert" tenyészcsoportja.

A magyar simaszőrű foxterrier-tenyésztés nagy győzelme a wieni pünkösdi nemzetközi ebkiállításon. 1912. év j ú n i u s h a v á b a n B a d e n b e n volt a z a s p e c i á l i s foxterrier kiállítás, melyen Hosker dr. angol bíró alatt a magyar tenyésztésű „ C h a m p . Hungárián Baroness" elvitte volt úgy a kiállított sima, mint drótszőrű foxterrierek felett a győzelmi pálmát, megverve a z angol import Ch. Detectort és az összes Angliából importált drótszőrűeket is. Ez idő óta c s a k az egy Champion „Hungárián Nobleman" duplázott ró egy vagy kétszer anyja győzelmére, de ezek a győzelmek a háborús é s utána volt szomorú időkben voltak.

Most újabb é s talán a fentieknél értékesebb eredményről s z á m o l h a t u n k be. „Champion Matador Bajazzo" (Leo vom Degermoos — C h a m p . M a r o s Countess). T e n y . : Bernthaller B é l a , Budapest, I X . , Mátyás-u. 18. Tul. : A l m a von Pichler, Gut Föhsenhof, E r l a c h . volt a szóbanforgó wieni kiállítás legjobb foxterrierje, m a g a a l á gyűrve a simaszőrűek közül a kitűnő küllemosztályzatot nyert „Geisha vom Hohenmarkt" (Champ. Dusky T a n n e r — Siegerin Daisy v. Hohenmarkt) és az ugyan­ c s a k kitűnő Sieger „Gilstead Tinker" (Gilstead Crack'em — Miss Juniper), Rolf v. Haltertal (Rippel v. Haltertal — Nettl v. Mariahilf.), Reversions Tip (Barrington Reversion — L a d y Tip) drót­ szőrű foxterriereket. Champion Dusky Tanner „hors c o n c o u r s " volt kiállítva és a z a véleményünk, hogy Edi Püringer wieni bíró alatt utóbb említett v a l ó b a n szép simaszőrű kant is legyűrte volna a mi kitűnő, m a g á t b á r ó W . v a n der Hoop alatt is triumfálóan bemutatkozó Champ. Matador Bajazzó-nk. Es most álljunk meg egy rövidke időre. Dicséretet érdemel tenyésztője Bernthaller Béla, ki a győztes eb apján kívül Leo vom Degermoos-on kívül importálta volt a s o k a k által lekicsinyelt Flying-Fox-ot, mely kan pedig „Hungárián Hurrah" és „Half Tárna" s i m a k a n o k b a n figyelemre érdemes foxterriereket adott. Bernthaller barátunk nehéz időkben, nehéz elhelyezési gondok mellett sietett a m á r d e k a d e n c i á n a k induló símaszőrű foxterriertenyésztésünk segítségére és mi nem tudunk eléggé hálálkodni neki. Dicséretet érdemelnek a kan nevelő — pardon a kifejezésért — szülei, ami lelkes tenyésztőink B o g n á r Lajosék, kik Champ. Maros Conntess-ben n e m c s a k egy küllemileg kitűnő, h a n e m tenyésztésre is kiváló anyaállatot tenyésztettek. Jelenlegi gazdája B a j a z z ó - n a k A l m a v. Pichler ugyancsak gratulálnunk kell, mert mint régi és passzionátus ebtartó érti módjót a n n a k , hogy hogyan is kell egy j ó ebet tartani. Mindezek utón megállapíthatjuk, hogy a magyar símaszőrű foxterriertenyésztés j ó nyomokon halad és elárulhatjuk, mert tudjuk, „jön a drótszőr" is. — n. —

I. Magyar Foxterrier Évkönyv 1925. A sajtót május hó 3-án a z I. Magyar Foxterrier évkönyv elhagyta. A 9 6 oldalra terjedő és 2 8 szövegközötTi képpel, t o v á b b á 8 műmelléklettel illusztrált évkönyvet Raitsits Emil dr. és újvári Cseh Ödön szerkesztette, melynek tartalma a következő : E l ő s z ó : Raitsits Emil dr. A foxterrier : (vers) Fodor P á l . Rev. Rosslyn B r u c e „Fox-Terrier B r e e d i n g " című k ö n y v é r ő l : Cseh Ödön. A j e l z é s h a t á s a a foxterrier külsejére : újvári Cseh Ödön. A drót­ szőrű foxterriernek A n g l i á b a n elfogadott és kiegészített standardja. Az egyesület vezetősége. A drótszőrű foxterrier t r i m m e l é s e : Pillér Károly. A sima- és drótszőrű foxterrierek k e r e s z t e z é s e : újvári Cseh Ödön, A foxterrier koponyák különbözőségei és az e b b ő l levonható következtetések : Raitsits Emil dr. T o v á b b á m a g á b a n foglalja a Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesületének a l a p ­ szabályait, a z egyesületi tagok névsorát, a kiállítási szabályzatot, a z I. kiállítás eredményét, a műkotorék szabályzatot, a törzsköny­ velési szabályt, a kennel neveket, a Magyar Foxterrier Törzs­ könyvet és végül a gyógyszerek b e a d á s á r ó l Raitsits Emil dr. ír. A nagy költséggel kiállított évkönyv m e g j e l e n é s é t : Bernthaller B é l a , B o g n á r Lajos, Burger György, Cerva Károly, újvári Cseh Ödön, Feik Ödön, G r a e b Károly, H a n d e l s m a n n Arnold, Hölcz Lajos, Hufnágel György, K a z á n y Tivadar, Kirilovits György, Kiss Gyula, K o v á c s B é l a , K o v á c s G é z a , K ö v e s Andor, Lengyel Lajos dr., M á g i c s J e n ő dr., Müller István, Müller J ó z s e f Leó, Pernisch J ó z s e f dr., P h y l a x i a szérumművek r.-t.. Pillér K á r o l y , Pillér Károlyné, Raitsits Emil dr., Ruzicska F e r e n c , Ruvald Gyula, Stettner Dezsőné, S z a b a d o s F e r e n c dr., S z a b o v í t s Ernő, S z a l a y Gyula. S z é c h e n y i Gyögy gróf, S z e m z ő Rosette dr., Szilágyi Lajos, nagygyőri S z ő t s István. T a u b i n g e r Margit, Tótfalussy Imréné dr. és V a j d a M. Pál á l d o z a t k é s s é g é n e k köszönheti.

A M. F. T, E . egyévi m ű k ö d é s é n e k eredményét a z évkönyv a legszembeöltőbben bemutatja és ezért felkérjük nagyrabecsült tagjainkat arra, hogy évkönyvünket mindegyik tagunk vegye meg. A könyv á r á n a k (100.000 korona) beküldése után az egye­ sület az évkönyvet b é r m e n t v e küldi szét, (Cím : Magyar F o x ­ terrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII., Rottenbiller-u. 2 3 — 2 5 . )

Foxterriertenyésztőket érdeklő hírek: Új t a g o k . A Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesületének június 8-án tartott választmányi ülésén egyhangúlag Lehotzky Ferenc, Vállas Lajos, Pernisch J ó z s e f dr., Liedl Gyula urakat és Skoupil Marianne úrhölgyet a rendes tagok s o r á b a felvette. Az új tagokat ez úton is üdvözöljük. „ P á t r i a " k e n n e l . Az egyesületünk e l n ö k e Raitsits Emil dr. a hazai drótszőrű foxterriertenyésztés vérfelfrissítése végett Angliá­ ból még a s z á r m a z á s i h a z á j á b a n befedezett Import Lady Pátria két é v e s drótszőrű szukát importálta. Import Lady Pátria apja : Kennelworth Viktor, a n y j a : W a l t h a m s t e r Misstress, a fedező kan : Dinkie, Alert, a p j a : W h a y Result, anyja : V e n u s . A fedező kan H. T. Ward Esq. bíró bírálata a l a p j á n több első díjat nyert. Lady Pátria m á j u s hó 16-ón 4 kan és 2 szuka kölyket vetett. A „Pátria" kennel z á s z l ó j ó n a k színei a következők : piros vékony szegéllyel körülvett fehér m e z ő b e n tizenkét ágú zöld csillag. K e n n e l n é v b e j e l e n t é s , nagy-győri Szőts Istoán „Alvinci" előnév biztosítósát kéri, egyben bejelenti, hogy kennel s z í n e i : vérvörös, kék és fehér. — „Lelkem" kennel jelenti, hogy Ch Csöpi Állatkert — Hungárián Hurrah kan után 1925 m á j u s hó 24-én 3—2 kölyökkel szaporodott. — „Maros" kennel jelenti, hogy Matador Baronessat — Maros Bandi drótszőrű kan 1925 április 18-án befedezte. — Heck Alfons „Peleskei" e l ő n é v bizto­ sítását kéri és k e n n e l s z í n e i : n a r a n c s s á r g a mező fűzöld keretben, közepén ugyanolyan folt.

A „MAGYAR

3. „Hűvösvölgy" 2 „jó" -

(Szeless P á l dr., B u d a p e s t ) 2 „nagyon j ó " ,

4. v. Wáhringerhof" j ó " , 2 „jó" —

(Ludwig W e x b e r g , W i e n )

5. „v. d. Marienhöhe" ( J . Steyrer, W i e n ) 2 „ j ó " , 1 „kielégítő" —

1

„nagyon

1 „nagyon j ó " ,

6. „v. Grinzig" (K. Ritter, W i e n ) 1 „nagyon j ó " , 2 „kielégítő kutyával. Indult még két csoport, a m e l y e k a z o n b a n még gyengéknek bizonyultak. Az ö s s z e s szolgálati kutyafajták (dobermann, németjuhász, airedaleterrier, boxer, rottweiler) tenyésztő csoportjainak verse­ nyében, amelyet öttagú „bírókollegium" bíróit el (dr. Keller professor, Emil Stíefel Stuttgart, L. F. Dielenfach Frankfurt, W i t z e l h u b e r és dr. H a n e k professzorok): a 2 német juhászkutya-, a 4 legjobb dobermann-, 4 airedaleterrier- s a legjobb boxercsoport konkurrólt. E b b e a döntő nagy küzdelembe is belekerült a „Hűvösvölgy"-csoport s a közel három órán át tartó bírólat é s t a n á c s k o z á s utón a zsűri a következő eredményt hirdette k i : I. Airedale-terrier „v. Herzograt"-csoport (dr. W i l z e l h u b e r ) . I. a) B o x e r „ben S á t á n " (dr. R. Menzel). II. „v. Wáhringerhof" III. „v. d. Pfraumburg"

(dobermann). (dobermann).

IV. „Hűvösvölgy" (dobermann). V. „Odin" (dobermann). VI. „v. d. S c h w e f e l q u e l l e (német j u h á s z ) . Az első helyet s o r s o l á s s a l döntötték el, mert W i t z e l h u b e r dr. nem vett részt a s z a v a z á s b a n , mint a z első hely a s p i r á n s a s a zsűri v é l e m é n y e megoszlott. A „ W á h r i n g e r h o f " II. és a szemre is legszebb „Odin" V . helye a s p e c i á l i s csoportok verseny­ e r e d m é n y e után meglepetés. A „Hűvösvölgy"-csoport különösen a n é m e t e k n e k tetszett, de az osztrákok c s u p a h a t a l m a s a n ki­ fejlett kanjai mellett az e l e g á n s s z u k á k minden n e m e s s é g ü k ellenére sem tudtak eléggé „mutatós"-sak lenni. A „Hűvösvölgy"tenyésztő csoport a „Vérein der Hundefreunde" nagy érempajzsét nyerte márványlapon és a D. P. K.-tól külön tiszteletdíjat.

DOBERMANNOSOK" (M. D.)

(Budapest, VIII., Baross-utca 77. II. 2. T á v b e s z é l ő : Józseí 113—78.)

HIVATALOS ÉS SZAKKÖZLEMÉNYEI. R o v a t v e z e t ő : Szeles •••

Pál

dr.

D o b e r m a n n i m p o r t . Szeless Pál dr. „Adon von Königschloss D. P. 7 4 5 . " b a r n a , 4 é v e s kan d o b e r m a n n t importálta. A z első­ rangú fedező kan 65 c m m a g a s és m e l l b ő s é g e 8 0 c m . A z eddig legjobb osztrák kan m a g y a r tulajdonba szállt és ezentúl a hazai tenyésztők d o b e r m a n n j a i részére fedezésül rendelkezésre áll.

A magyar dobermanntenyésztés bécsi sikere. A D o b e r m a n n Pinscher K l u b tavaszi részvételéért revánsképpen a pünkösdi nemzetközi kiállításra 5 „Hűvösvölgy" kutyát vitt fel a tenyésztő B é c s b e , a m e l y e k a z óriési konkurrencióban — 91 d o b e r m a n n volt kiállítva ! — méltóképpen reprezentálták a magyar tenyésztést. Hűvösvölgy Vén Betyár és Hűvösvölgy Vengerka „nagyon j ó " - t , ezüst érmet, ezüst plakettet és tiszteletdíjat kaptak, Hűvös­ völgy Varsa és Volt nincs fene bánja „jó"-k voltak s bronz­ érmet és díszoklevelet nyertek, míg az egyébként p o m p á s Hűvös­ völgy Vulkán, amely egy h ó n a p előtti s z o p o r n y i c ó j ó n a k követ­ kezményeit még m a is érzi s a z úton m é g j o b b a n leromlott. „kielégítő"-vel volt kénytelen beérni. A tavasszal B u d a p e s t e n részt vett kutyák közül a „Budapesti Győztes 1925" Odius Grimm „kitűnő", Baldur v. Wáhringerhof, Fedor v. Albinhof, Sgr.-in Hel v. d. S c h o l l e pedig „nagyon jó" osztályzatot nyertek. A d o b e r m a n n t e n y é s z t ő csoportok v e r s e n y é b e n 1, „v. d. Pfraumburg" ( J . Wilfling, W i e n ) 3 „nagyon j ó " — 2. „Odin" (Ilorion B r e o d z a n , W i e n ) 1 „kitűnő", 1 „nagyon j ó " , 1 „jó" —

Auer Károly

felügyelő és Wittmann aquariumi főápoló a motorcsónakon indulásra készen. Tengervízi állatok gyűjtése. részére fényképezte Garády Viktor tanár, Rovigno.

Az ,,A Természet"

KÖNYVISMERTETÉS • • • •

Meteorológiai megfigyelések Irta : Róna

Zsigmond

kézikönyve.

sékletének tárgyalásánál ismerteti a különböző rendszerű hő­ mérőket s azok kezelését, majd leírja a levegő nedvességének mérésére szolgáló műszereket, a felhők alakjót és a c s a p a d é k ­ mérő műszereket. A szél erősségének, irányának mérésére szol­ gáló műszerek tárgyalása után, foglalkozik a légköri elektromos-

dr.

a m. kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnesség! Intézet igazgatója.

A nem régen megalakult Magyar Meteorológiai Társaság első kiadványa ez a kitűnően megírt, szép kiállítású könyv. Szerzője n e m c s a k hazánkban, h a n e m az egész tudományos világban ismert egyéniség, akinek meteorológiai működése c s a k dicsőséget szerzett eddig is már a magyar meteorológiai tudo­ mánynak. A nagy alapossággal é s tudományos készültséggel megírt munka, világosan és érthetően elmondja mindazt, amit a meteorológiai á l l o m á s o k berendezéséről, a z ott felállított mű­ szerek szerkezetéről és kezeléséről az érdeklődőknek tudni kell. A könyv I. részében a meteorológiai megfigyelő hálózat szervezete, a meteorológiai állomások felszerelése, új á l l o m á s o k létesítésének ismertetése után, foglalkozik a szerző a levegő n y o m á s á n a k mérésére szolgáló különböző rendszerű barométe­ rekkel és az azokkal végezhető mérésekkel. A levegő hőmérA tengervízi állatok a vasúti kocsiba kerülnek. A vagon baloldalán: Auer felügyelő és az olasz uámőr. Az ,,A Természet" részére fényképezte Garády Viktor tanár.

Károly

sággal és a légkör optikai j e l e n s é g e i v e l . Részletesen ismertéti a könyv az egyes meteorológiai műszerek l e o l v a s á s á n a k idejét, az úgynevezett terminus-órákat, majd foglalkozik a csillagidő, valódi napidő, helyi középidő, középeurópai zónaidő m a g y a r á z a t á v a l és az idő m e g h a t á r o z á s á v a l . Az időjárási táviratok ismertetésénél, tüzetesen felvilágosítja az olvasót a rádiótóviratok leolvasásáról és azok felvételénél alkalmazott nemzetközi kulcs használatáról, majd tárgyalja a vízügy céljaira leadott táviratokat. K ö n n y e n megismerhetjük a könyvből a nemzetközileg meg­ állapított és h a s z n á l a t o s meteorológiai jeleket s mindazon fontos tudnivalókat, a m e l y e k n e k segítségével a megfigyelő észleleteit értékesítheti.

A tengervízi zsákmánnyal az Állatkert kiküldöttei a rovignoi biológiai állomásra érkeznek. — Az ,,A Természet" részére fényképezte Garády Viktor tanár.

Megtanítja ez a könyv a z észlelőt arra is, hogy észleleteit miképpen kell az észlelőkönyvbe bevezetni, miképpen kell a z észlelőívet naponkint kitölteni, hogyan kell a z észlelőíven szereplő egyes adatokat kiszámítani. A könyv II. része tárgyalja a z elsőrendű meteorológiai á l l o m á s berendezését é s a z ott h a s z n á l a t o s műszereket, ezek kezelését, a III. rész a b a r o m e t e r e s magasségszémítást, a könyv IV. része pedig a m a g a s a b b légrétegek á r a m l á s á n a k megfigye­ lésére szolgáló műszereket. Végül a könyv V . részében függe­ lékül megtalálja az o l v a s ó mindazon táblázatokat, amelyekre a meteorológiai megfigyeléseknél folytonosan szüksége van. A szépen kiállított és világosan, m a g y a r o s a n megírt munka régi hiányt pótol a magyar meteorológiai irodalomban. Használ­ h a t ó s á g á t nagyban emeli a sok szép, tiszta és világos kép és rajz, amik a szöveg megértését n a g y b a n elősegítik. A könyvet úgy a szorosan vett szakmeteorológus és a természettudomá­ nyokkal szakszerűen foglalkozó tanárnemzedék, mint a meteoroló­ giai tudományok minden barátja és a gyakorlati mezőgazdák is igen jól használhatják. A könyv kapható a Magyar Meteorológiai Társaság titkárságánál Budapest, II., Kitaibel Pál-utca 1. szám. Ára : 85.000 korona A Magyar Meteorológiai T á r s a s á g tagjai és főiskolai hallgatók 2 0 % - o s kedvezményt kapnak.

A tengervízi állatokat a szállító-edényekbe rakják. Az „A Természet" részére fényképezte Garády Viktor tanár.

Keller

Oszkár

dr.

gazdasági akadémiai rendes tanár.

Ml- U j S A G AZ-ALL2YT*

KEBTBEM?

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1925.

XII. évfolyam. 11.—12. szám.

KIADJA: B U D A P E S T FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T J E

A z állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

Állatkertünk újdonságai.

közönségünk gyönyörködtetésére szolgálnak. A régi oroszlánbarlangot állatkertünk vezető­ s é g e a z öreg j e g e s m e d v é k részére átalakíttatta, a h o v á megfelelő v í z m e d e n c é t készítettek. A morózus a g g j e g e s m e d v é k a z új helyen életük a l k o n y á t fogjók átélni. Mindenki tudja, hogy a vidrató tavaly még néptelen volt. Ezidén Cerva Frigyesné gondos n e v e l é s e folytán, mint közismert, a m e s t e i s é gesen, szoptatósüveggel felnevelt két vidra é l é n k ú s z k á l á s u k k a l é s jótszikedvükkel a vidrató környékén tartózkodó közönségünket m á r a z e l s ő n a p o k b a n meghódították.

(Foiytalás.)

A nagy áldozatok á r á n hozatott fókák közül, mint már említettem, 5 drb útközben súlyos z ú z ó d á s o k következtében, melyet kíméletlen vasúti tolatás B a j o r o r s z á g b a n idézett elő, -elhullott; három drb é l e t v i d á m á n átélte nem­ c s a k a z út fáradalmait, de egyúttal a klíma­ változást is megszokták. Evvel állatkertünk oly fókaólloményra tett szert, mely még elég hosszú ideig látogatóközönségünket gyönyör­ ködtetni fogja. A fókák t. i. r a b s á g b a n nem hosszú életűek. Ezt a változott viszonyok m a g y a r á z z á k . E l s ő s o r b a n a klimatikus viszo­ nyok, m á s o d s o r b a n a z é d e s v í z b e n v a l ó é l é s élettartamukat érthető okokból lényegesen megrövidíti. Gyakorlati t a p a s z t a l a t a i m szerint a n é h á n y h ó n a p o s é d e s v í z b e n való élet után a fókákon rendszerint haláltokozó bőrgyulla­ d á s keletkezik, melynek létrejötteért a z állat­ kertek vezetőségei a z értelmes kritikus előtt felelősséggel s o h a s e m tartozhatnak. Mikor e sorokat írom, talán már útban v a n n a k a z oroszlánfókák, melyek b ó r d r á g á b b a k , de élettartamuk rendszerint h o s s z a b b . Ezek is a z előbbiekkel együtt a változott körülmények között és a h ű t ő k o c s i k b a n szállított s a hűtő­ h á z b a n felraktórozott h a l a k etetése következ­ tében máris előreláthatóan ki v a n n a k téve oly étrendi hibáknak, melyek a z állatkertek vezető­ s é g é n e k legjobb a k a r a t ú é s legkörültekintőbb előrelátását is p r ó b é r a teszik. A fókató felett levő j e g e s m e d v e b a r l a n g igen életvidám új lakókat kapott. Ruhe alfeldi állatkereskedő útján beszerzett 5 drb j e g e s m e d v e b o c s a rideg j e g e s b a r l a n g o t utánzó helyet felélénkíti. A h o s s z ú út fáradalmai, a változott klimatikus viszonyok ezeket a z egyébként is életerős állatokat megviselték. Rövidesen a m e g é r k e z é s ü k után a z egyik hím j e g e s m e d v e betegedett meg, melyen a vizs­ gálatom gyomorbélhurutot, Ascaris marginata okozta bélférgességet é s hurutos tüdőgyulla­ dást állapított meg. A megfelelő étrend, bél­ féregűzőszerek é s lázellenes gyógyszerek a d a g o l á s a utón négynapi gyengélkedés utón gyógyulás állott be. A z első megbetegedést a többi j e g e s m e d v e gyengélkedése követte, a m e l y m á r a z előre megállapított ó v i n t é z k e d é s e k é s orvosi b e ­ a v a t k o z á s o k mellett k e v é s b é volt súlyos ter­ mészetű. Most m é r előreláthatóan minden k o m o l y a b b veszélyen túlesve, j e g e s m e d v é i n k

R

RAITSITS EMIL D -

A m a j o m h é z új lakókra tett szert. A rossz viszonyok között tartott é s W i e n útján hozzánk jutott 9 drb b u n d e r m a j o m n a p r ó l - n a p r a , s z e m m e l láthatóan gyarapodik, amin nem is csodálkozhatunk, mert az állatkerti j ó t á p l á l á s mellett a z erőbeli gyarapításuk emelésére lecitin-készítményt is k a p n a k . A kopott, b o r z a s szőrzetük m i n d i n k á b b elsimul, sűrűsödik é s szőkül, az egészséget j e l z ő fényt mór k a p j a . Mielőtt folytatásos c i k k e m egyik rövidre szabott fejezetét z á r n á m , a k í v á n c s i s k o d ó k érdeklődését is ki a k a r o m elégíteni, mikor megsúgom, hogy a régen m a g t a l a n özvegy vapiti teheneknél örvendetes eseménynek n é z h e t ü n k e l é b e . Ez a váratlan esemény annál is inkább szenzáció, hiszen vapiti. azaz amerikai szarvasbikánk nincsen! Régen még a forradalom i d e j é b e n elhullott a vapiti b i k á n k é s a két vapiti s z a r v a s t e h é n korai özvegységre jutott. Ismételten megkíséreltük, hogy a párjukat vesztett vapiti teheneket m a g y a r s z a r v a s b i k á v a l hozzuk ö s s z e . Ez a z o n b a n h á r o m éven keresztül n e m vezetett sikerre, mert a m a g y a r s z a r v a s b i k á t c s a k a n á s z n a p j a i n bocsájtottuk a z özvegy vapitik r e n d e l k e z é s é r e é s ekkor a m a g y a r s z a r v a s ­ b i k á n k h á z a s s á g t ö r é s r e n e m volt h a j l a n d ó . Egy évvel ezelőtt a m a g y a r s z a r v a s b i k ó t vér­ frissítés végett idegenvérű é s a s z a b a d v a d á s z ­ területről befogott s z a r v a s b i k á v a l felcseréltük é s a tenyésztésre így feleslegessé vélt, most m á r teljes korú, h a t a l m a s a g a n c s o t fejlesztő é s életerős m a g y a r szarvasbikát v é g é r v é n y e s e n a z a m e r i k a i h a t a l m a s termetű vapiti tehén­ p á r h o z helyeztük át. A m a g y a r szarvasn é s z n a p o k o n a véreitől é s c s a l á d j ó t ó l kiközö­ sített m a g y a r s z a r v a s b i k a n a p h o s s z a t a m a g y a r s z a r v a s o k kifutója mellett á l l a n d ó a n setten­ kedett, m i k ö z b e n a vapiti özvegyeket s e m m i b e sem vette. A g o n d o s á p o l ó s z e m é l y z e t é s a

Június 1.—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: felügyelő mit s e m vett észre, úgyhogy a z állatkert vezetősége minden reménytől fosztottan tekintett a közeledő t a v a s z felé és a morganatikus h á z a s s á g eredménytelenségét várta. A z ősi c s a l á d j á n a k köréből kiközösített magyar s z a r v a s b i k a úgylátszik s z é g y e n é b e n titokban m é g i s elvégezte kötelességét. S a j n o s , a m a g y a r s z a r v a s é s vapiti keresztezés első szülöttje életképtelennek bizonyult. (Folytatjuk.)

f* H 1 R E K • ! i i

Az állatkertben a fővárosi könyvtár V. s z á m ú fiókja megnyílt. Állatkertünk napról­ n a p r a ú j a b b és ú j a b b újdonséggal lepi meg a természetkedvelő látogató közönséget. A z ó l l a t á l l o m é n y g y a r a p o d á s a mellett növény­ kertünk is szemetgyönyörködtető látványos­ ságot nyújt. B é r állat- é s növénykertünk a természet c s o d á s a l k o t á s a i t s z e m e i n k elé v a r á ­ zsolja, n e m e l e g e n d ő arra, hogy a természet titkos alkotásait némi előképzettség h i á n y á b a n e l m é n k k e l kellően felfogjuk, illetőleg meg­ értsük. E z okból Krámer Dezső dr., a fővérosi könyvtár nagytudósú i g a z g a t ó j ó n a k kezdemé­ n y e z é s é r e a z állatkerti könyvtér újból meg­ nyílott. A z á l l a n d ó kölcsönkönyvtár a raga­ dozók h á z á b a n nyert elhelyezést, ahol a láto­ gató közönségünk r e n d e l k e z é s é r e áll. Állat­ kertünk vezetősége egyúttal ü z e m b e helyezte az úgynevezett „Mozgó Könyvtárat" is, m e l y a z állatkertünk területét b e j á r v a , a tudomány­ s z o m j a s közönség régi k í v á n s á g á t kielégíti. Amit elrabolt tőlünk a h á b o r ú é s a z ezt követő forradalmak, azt a b é k é s élet remélhetően tartós napjai v i s s z a v a r á z s o l j á k . A könyvtár megnyitásával állatkertünk n e m c s a k a s z e m ­ nek, de a z e l m é n e k is oly kulturális kedvez­ ményeket nyújt, melyért a könyvtár megalkotói­ n a k c s a k i s h á l á v a l adózhatunk. Amikor a könyvek a nagy drégasóg folytán mondhatni hozzáférhetetlenek, állatkertünk a c s e k é l y beléptidíj mellett, a fővárosi k ö z ö n s é g igényeit könyvek k ö l c s ö n a d á s ó v a l is kielégíti.

:: A kiadásért f e l e l ő s : R A I T S I T S E M I L dr.

A S i s e m o l k e n n e l (tulajdonosa Félix István dr. Ercsi) j e l e n t i , hogy Apropos of S i s e m o l M E T . 3 0 5 3 , M F T . 2 0 drótszőrű fox­ terrier szukáját f. évi m é j u s hó 13-ón befedezte C h a m p . Derby és Kotorék derby győztes Sobri K i s b é r 1613. A m a g y a r k u t y á k című könyv kapható a s z e r z ő n é l : Raitsits Emil dr., VIL, István-út 2. (József 8—30.) Ára 150.000 K. R ó k á k a t szívesen vesz ót a z Állatkert igazgatósága. Az apróhirdetés •T" „A

e g y s z e r i m e g j e l e n é s e 10.000 k o r o n a

C s a k i s v á l a s z b é l y e g b e k ü l d é s e e s e t é n felelünk

T e r m é s z e t " előfizetési

á r a félévre 30.000 k o r o n a .

T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : ílosvay Lajos közre­ működésével Gorka Sándor. S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, VIII., Eszterhózy-u. 16. „ M a g y a r F o x t e r r i e r - T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e " Budapest, Állat­ orvosi főiskola poliklinikája, V I L . Rottenbiller-utca 2 3 — 2 5 . Telefon : J ó z s e f 8 — 3 0 .

A n g l i á b ó l importált elsőrangú s í m a s z ő r ű foxterrier kan, Flying F o x (Drumlee Ringleader-Disgrace) megegyezés szerint fedez. A feltételek megtudhatók a t u l a j d o n o s n á l : Bernthaller Béla (Budapest, I X . , Mátyós-u. 18.). C s e r k é s z k ö l y ö k , elsőrangú símaszőrű fedezőkan, a p j a : Lágy­ m á n y o s Detector, anyja : P a r d o n C a r a m e l . F e d e z é s i feltételek : Hufnágel György III., B e r e n d - u . 1. „ C s e r k é s z K o m i s z " Derby- é s Vándordíj győztes (1924) fedez­ tetésre rendelkezésre áll. Ruwald Gyula (VI., Szív-u. 28.)

B u d a p e s t , VIII., Nap-u. 4 .

M a g y a r j u h á s z k u t y á k t ö r z s k ö n y v e z é s é t t u d o m á n y o s nézőpont­ ból végrehajtja hétköznapokon d. e. az állatorvosi főiskola poliklinikája (VIL, István-út 2., telefon : J ó z s e f 8—30.). A törzs­ könyvezés díjtalan.

Magyar Foxterrier- és Tacskótenyésztők Országos Egyesülete. Székhely: Sátoraljaújhely.

O r s z á g o s Vizsla-Club tenyésztelepe S á r o s d . V e z e t ő : Pfiegler Ferenc. A z ö s s z e s vizslafajták, nyers és betanított példányok kaphatók.

O r s z á g o s V i z s l a - C l u b igazgatósága Telefon: József: 4—14.

„ M a g y a r D o b e r m a n n o s o k " kutyás összejövetelüket „ V ö r ö s b é k a " vendéglő (L, Krisztina-körút 107. Karátsonyi-utca mellett) külön t e r m é b e n tartják minden hó első keddjén Va20 órakor. — A z Egyesület kivéló sportkezekbe díjtalanul juttat telivér dobermannokat. M a g y a r Nemes Kanárítenyésztők O r s z á g o s Egylete. Szék­ hely : B u d a p e s t , VIL, W e s s e l é n y i - u t c a 2 7 . B u d a p e s t i A q u a r i u m - é s T e r r a r i u m - E g y e s ü l e t magyar természet­ barátok t á r s a s á g a összejövetelét a Schmidhofer-(é\e vendéglő (II., Fő-u. 8.) különtermében tartja. Á l l a t b a r á t o k lépjenek be az Állatvédőegyesületbe, Ernő-u. 13. D í s z h a l a k k a p h a t ó k a z éllatkert

Budapest, IX.,

aquariumóban.

P á l m á k a t a l e g e l ő n y ö s e b b e n v á s á r o l h a t a z állatkert p á l m a h á z á b a n . 1925 D e r b y g y ő z t e s C r u s a d e r V a d o r z ó , 1 é v e s , drótszőrű fox­ terrier kan eladó, é r a : másfélmillió korona. Szabovits Ernő alezredes, Miskolc, tüzérlaktanya. F o r e s t e r s D a r l i n g — D i a d a l Á l l a t k e r t után 5 h ó n a p o s drótszőrű szuka e l a d ó , é r a egymillió. Cím a k i a d ó b a n . C s e r k é s z - K a r d o s ( a p j a : L e o v. Degernoos, a n y j a : P a r d o n K a r a m e l ) símaszőrű, foxterrier kan fedezésre rendelkezésre áll. Cím : Köves Andor V I L , Péterffy Sándor-u. 2 4 .

E r e d e t i a n g o l f á c á n t o j á s o k (Mongolicus torquatus) m e n n y i s é g b e n kaphatók : Pfiegler Ferenc Sérosd.

korlátlan

Nimród V i c a , símaszőrű foxterrier tenyészszuka és elsőrendű kotorékeb 4 — 5 m é t e r m á z s a búzaárért e l a d ó : Körmöczy Illés, B é k é s c s a b a , m. kir. erdőhivatal. H u n g á r i á n H u r r a h (Flying F o x — Hungárián D i a m o n d ) s í m a ­ szőrű foxterrier kan fedezésre rendelkezésre áll. F e d e z é s i díj m e g e g y e z é s szerint. T e n y é s z t ő t u l a j d o n o s : újvári Cseh Ö d ö n , I., Fortuna-utca 8. II. E l s ő r a n g ú f o x t e r r i e r k u t y á k : „Foresters Boy" (Ch. F o u n t a n F o r e s t e r — V e r a v. R o s e n a u ) elsőrangú, kotorékversenyben I. díjat nyert, símaszőrű, 5 é v e s kotorékfoxterrier. — „Dorka Eger" (Egood Freed of Dorincourt—Cilla H a z á t l a n ) símaszőrű, 3 é v e s , nagyon szép tenyészszuka. T o v á b b á 3 drb símaszőrű, 6 h ó n a p o s , 2 kan, 1 s z u k a (Flying F o x — D o r k a Eger) eladók : Hollik Ede, Tarnóca, u. p. K á p o l n a . „ C s e r k é s z K o r m o s " fedeztetésre rendelkezésre Tivadar B u d a p e s t , III., S z e n t Endrei-út 4 4 .

áll:

Kazány

E l s ő r a n g ú k o t o r é k f o x t e r r i e r : Kutyavár Jutka Fia ( M a r o s Borró derbygyőztes — J u t k a Hazátlan örökös kotorékchampion)2,000.000 koronáért eladó, c í m : Scháfer József fővadász Érd. D o l l á r Á l l a t k e r t — B o y v o n Puti után 3 hónapos..drótszőrű fox­ terrier s z u k a kapható Heck Alfons, Budapest, Üllői-út 47.

:: :: A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL dr.

:: ::

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

HA

AZT

AKARJA,

HOGY

HALÁSZATI FELSZERELÉSEK, LAWN-TENNIS-HÁLÓK, GAZDASÁGI KÖTÉLÁRÚK, HEVEDEREK, ZSINEGEK, SZÖVŐFONALAK, SZÖVŐPAMUTOK, LENFONALAK

KUTYÁJA SZÉPEN FEJLŐDJÉK, ETESSE

FATTIN GE R

Á D Á M M I K S A R.-T.-NÁL FŐÜZLET : IV., FERENC JÓZSEF-RAKPART 6-7 FIÓKÜZLET: VI., THÖKÖLY-UT 16

TELEFON JÓZSEF 61-48 TELEFON JÓZSEF 61-17

KUTYALEPÉN NYEL MÁR

KUN

K A P H A T Ó :

S K A B A ÉS PLÖKL-NÉL BUDAPEST VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 3 3

S Á N D O R

F E S T É K , KENCE, ZSIRADÉK, KÁTRÁNY ÉS V E G Y I T E R M É K E K GYÁRI RAKTÁRA T E L E F O N : J Ó Z S E F 6 1 - 2 3

BUDAPEST IV., FERENC JÓZSEF-RAKPART 18

Székesfővárosi házinyomda 1925 — 4858