t s?cZET KÖNYVTÁRA lölt&íl s x é m : — — — — CftnyvtjaiiBí III.—IV. SZAM
XVIII. ÉVFOLYAM
S O r M ^ " *
" "!?
*
'
*
AZ ÁLLAT- É S NÖVÉNYKERT IGAZGATÓSÁGÁNAK K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L SZERKESZTI
: RAITSITS EMIL
KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE *
*
E L Ő F I Z E T É S I Á R A E G Y É V R E 180 K O R O N A , F É L É V R E 9 0 K O R O N A
Züllik a vadászatunk. írta: Bársony
István.
A m a érvényben levő vadásztörvény revíziójának a szüksé gességéről á l l a n d ó a n s o k szó esik vadószkörökben é s méltán. De az a reménységünk, hogy e b b ő l a revízióból belátható idő alatt lesz is valami, a m i n i m á l i s s á sorvad. Erre is elmondhatjuk, hogy „debuisset pridem", k o r á b b a n kellett v o l n a ; akkor t. i., amikor még sokkal k e v e s e b b nehézsége lehetett volna ennek, hogy e z a mozgalom l e g a l á b b v a l a m e l y e s sikerrel járjon. Csak hogy m é r a háborút megelőző időkben is olyanok voltak a viszo nyok, — nevezetesen az úgynevezett „szociélisok", — hogy sokan méltán aggódtak amiatt, hogy nem sül-e el a kísértés visszafelé é s nem o k o s a b b - e a „quieta non movere" (ami nyugszik, azt ne bolygassuk) elve mellett maradva, l e g a l á b b annyit megmenteni a vadászat komoly érdekeiből, a m e n n y i n e k a megvédését a mai törvények is lehetővé teszik. Hisz látnunk kellett, hogy a z a szélső „liberalizmus", a m e l y a „társadalmi egyenlőség" tetszetős j e l s z a v á v a l minden m á s téren is annyi egészségtelen s z a b a d o s s á g r a vezet, elsősorban az „úri passzió nak" hirdetett vadászatot fogja kiszolgáltatni a z erre m é g meg nem érett é s a v a d á s z a t ügyét éppen ezért valósággal végső r o m l á s b a taszító e l e m e k n e k . A dologban ugyanis az a furcsaság van, hogy a v a d á s z a t tulajdonképpen c s a k u g y a n „úri paszió", c s a k h o g y egészen m á s értelemben, mint ahogy ezt a hozzá nem értő „úrellenes" d e m a gógia magyarázni a k a r j a . „Úri p a s s z i ó " ugyanis a b b a n , hogy a gyakorlásához e l s ő s o r b a n úri fegyelmezettség szükséges, p á r o . sulva sok l e m o n d á s s a l é s áldozatkészséggel ; a v a d á l l o m á n y n a k n e m c s a k egyszerű kímélésével, h a n e m egyszersmind szakszerű g o n d o z á s á v a l is, a m i elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy á l t a l á b a n legyen vadunk, a m i r e v a d á s z h a s s u n k . Aki ezt n e m érti é s nem követi, arra bátran rá lehet a l k a l m a z n i azt a régi j ó közmondást, hogy „aki v a l a m i n e k .nem mestere, hóhéra az
.
.
.
.
a n n a k " . Aki például c s a k vadászik, — még h a a törvény hiányos paragrafusainak a megtartásával is, — de n e m s z a b saját maga elé külön korlátozásokat, a m e l y e k a törvény engedelmeiről való önkéntes lemondást jelentik és aki a vadat c s a k lövi, de nem tenyészti és egyszersmind : az mindig c s a k puskás lehet, ellenben s o h a s e m lesz méltó az igazi vadász névre. T e s s é k elképzelni, hogy a mai túlhajtott „demokratikus" áramlat mellett, a m e l y a d e m o k r á c i á t a „mindenkinek minden s z a b a d " elvére építi, mi vár azokra a vadászterületekre (illető leg a területeken levő v a d á l l o m á n y r a ) , a m e l y e k , vadászatilag tanulatlan é s fegyelmezetlen elemek k e z é b e kerülnek és pedig azért, mert ezek győzik pénzzel, hogy mindenünnen kilicitálják a z „uraf", aki alatt legtöbbször a középosztály tanult embereit kell érteni, azok az urak kis v a d á s z t á r s a s á g o k a t alkotva béreltek ezelőtt egy-egy községi határt, hogy azon módjával, mérséklettel, tehát „úri" tisztességgel v a d á s s z a n a k , mindig gondolva a holnapra is é s i n k á b b nem vadászva, semhogy a tenyészanyagot irtsák, a m e l y n e k a mennyiségét c s a k a h h o z értő s z a k e m b e r lehet hivatva ellenőrizni é s biztosítani. Á m a z új bérlők tekin télyes része — m o n d o m — győzte pénzzel é s tömörüléssel a vékonypénzű (az erszényét értve) „úr" (hivatalnok stb. efféle) ellen é s ahol azelőtt egy nyolc-tíz tagból álló v a d á s z t á r s a s á g vadászgatott egyszer-egyszer, de akkor is mindenképpen korrekt m ó d o n : ott most ötvenen-hatvanan, meg s z á z a n is derűre borúra élnek azzal a jogukkal, hogy mint új bérlők, a k á r a z egész vadállományt kilőjjék a törvényes határidőn belül. Hisz szabad, amit tesznek ; s e n k i n e k sincs „joga" e b b e n őket meg akadályozni. Éppen c s a k a vadásztisztesség tiltakozik ellene, de ők ezt nem hallják, nem értik, figyelembe nem veszik, mert nem nevelkedtek ilyen felfogásban. Azt ők is tudják, hogy h a a m a l a c o s kocát akkor vágják le, amikor kis m a l a c a i v a n n a k , a z nagy káruk, mert a kis m a l a c o k anya nélkül m a r a d n a k é s könnyen e l p u s z t u l n a k ; a kotlós tyúkot s e m vágják le, sem a kis m a l a c o k a t nem ölik le végig
mindet, sem apró, fejletlen csirkét nem n y a k a z n a k le, de gondol k o d á s nélkül lelövik a p o c a k o s nyulat, a z őzsutát a gidája mellől, a kis fácánt, kis foglyot stb., stb. Ami a puskájuk e l é kerül mindent é s még nagyon derék, b e c s ü l e t e s e m b e r e k , ha l e g a l á b b a tilalmi időket megtartják. H a n e m amíg ez sem kor látozza őket, addig hajrá, hegyen-völgyön lakodalom, a z a z ; v a d á s z a t l Azt nézik, hogy nini, a társuk annyit, meg annyit lőtt már, azt h a m a r utói kell érni, mert „ez a z igazság", sőt ha lehet, túl is kell haladni, mert ez jogos.
évvel ezelőtt még két koronájával annyi nyulat vehettünk, a m e n n y i tetszett; most egy nyúl á r a a v á s á r c s a r n o k o k b a n . B u d a p e s t e n megközelíti a h á r o m s z á z koronát. Csak a puszta nyúlbőrért kínáltak m á r a fülem hallatára száznegyven koronát Igaz, hogy egy sörétes töltény á r a m a tizenkét korona, meg e n n é l is több é s úgy hírlik, hogy a j ö v ő 1922. e s z t e n d ő b e n huszonöt korona is lesz. Amikor ezeket a sorokat írom ( d e c e m b e r vége
A „forradalmak" törvényes revízió nélkül is a z o k kezére dobták a vadászatot, akik közt aránytalanul kevés m a még a fegyelmezett v a d á s z , a m i n e k a z a következménye, hogy a z egész ország nagyértékű v a d á l l o m á n y a erősen m e g c s a p p a n t , sok helyen meg is semmisült. Ez viszont m a g a után vonja a p i a c r a kerülő vad á r á n a k hallatlan m e g n ö v e k e d é s é t . Tíz-tizenkét
behozni a rossz valutánk miatt. Ha egy „ j o b b " vadászatra hívnak meg bennünket, ahol el lehet lőni egy nap alatt s z á z patront (régente esetleg h á r o m s z á z a t is ellehetett lőni ugyanott), az ma, csak töltény árában l e g a l á b b is ezerkétszáz korona egy napra! Ki bírja el ezt ? ! . . Igaz, hogy — amint hallom — az a divat kezd l á b r a kapni, hogy a töltényt a vadászterület ura (tulajdo-
felé), egy felnőtt hajtónak ötven hatvan-hetven korona „ n a p s z á m " jár, a „gyereknek" pedig harminc negyven-ötven korona. T e s s é k most íme, h a l v á n y képe a n n a k , hogy számítani a vasútazást ki a terü mi előzi meg a területek v a d á l l o m á letre és v i s s z a , de még e l ő b b a z állo n y á n a k teljes kiirtását, amikor azután m á s r a és onnan hazajutést negyven az üres határért m á r nem a k a r j á k szeres bérkocsitaksával, továbbá a z új v a d á s z o k a z óriási új bérlet odakint a vadhordó, meg a vadá összegeket fizetni, h a n e m vissza szokat hordó szekerek napi bérét, kínálják a z ilyen kizsarolt, tönkre azután a z e l e m ó z s i a költségét, no tett területeket a régi „úri" bérlők meg a v a d á s z h o l m i koptatásét, ron nek, akik kezdhetik elülről a nagygálását, esetleg vásárlását, végül a munkát, a vadtelepítést, óvást, gon puska- é s a vadászati adót, legvégül dozást, aze'rí, hogy ha majd évek a területbérletet minden járulékával múlva megint lesz a h a t á r b a n tisz (vadőrtartás, vadetetés, ragadozók tességes v a d á l l o m á n y , akkor újra irtása méreggel, patronnal, lődíj fize kezdődjék a régi komédia a zúgolóÁllatkertünk Siámja. — Maugsch szoborművé tése mellett), mire mindennel el d á s s a l , hogy „ m é g s e m járja, hogy készültünk, szédülünk attól, hogy m i b e kerül a z az egy pár c s a k a z „úr" v a d á s z h a s s o n , mikor a vad tulajdonképpen senkié, d a r a b vadunk, amit kárpótlásképpen n é h a hazaviszünk. tehát mindenkié". De hogy azt a vadat, mint tenyészanyagot, esetleg milyen drága pénzért vette meg az „úri" v a d á s z és Egy v a l a m i r e v a l ó használt v a d á s z p u s k a (sörétes) m a kézalatt hogy milyen költsége volt rá, a m i g úgyahogy el bírta szaporí (nem üzletben) nyolc-tíz-tizenötezer korona, finom v a d á s z p u s k a tani, azt senki sem kérdi és ezzel n e m is s z á m o l . Azt tudni üzletben n y o l c v a n - s z á z e z e r korona, de még ennyiért sem lehet nem a k a r j a . venni, mert n i n c s e n már raktáron, a külföldről pedig nem birunk
Erdélyi
magyar
éneke
1922-ben.
Enyém vagy. írta: Lázár
Ha a kétely mérges tőre Megsebezte már szived', Ha ki is húzták belőle, Meggyógyulnod nem lehet. Űzd el százszor a gyanakvást, Mind a százszor visszatér, S maró kínja — mert nem ad mást — Mind a sírig elkísér. Mert ha egyszer porba omlott Onalkotta istened, Könnyeid' hiába ontod, Életre nem keltheted . . . S ha tudod, hogy hited veszve, S visszanyerni nem fogod, Élni vájjon kedved lesz-e, Hogyha élni nincs jogod 1 És ha mégis daccal, gyáván Élni vágyói — hova jutsz ? Eltiporva, búsan, árván, Vesztett hittel élj, ha tudsz! Zoltán
István.
Vigyorogva nézett a hegykatlanba, arrafelé, ahol a szédítő sziklák között kiszélesedett a vízmeder. Nőt látott a p a t a k b a n , erős csípejű a s s z o n y i állatot, szépet, feketét. A párázat ezüstfályolként lebegett a vízesés fölött, de azért tisztán kivette, hogy mit c s i n á l . Apró gyöngykagylót szedett a patakból, közben hütögette magát a csillogó h a b o k b a n . Látott m á r asszonyi állatot eleget, de ilyen szépet még s o h a . Nyaka, válla ragyogó, gömbölyű. T ö b b e t ér egymaga, mint a totemtörzs minden a s s z o n y a . A karja fehér liliom, ahogy a p a t a k b a nyúlkál. A l á b a is liliom. L e m e n n e hozzá, de nem lehet. . . A h e g y k a t l a n b a n bőszülten harsogott a víz, olyanformán ömlött a l á a s z a k a d é k kőfogai közül, mint a dühödt e m b e r szájából a tajték. Oldalt sziklák meredeztek, e g y e n e s tarbazaltok, a m i k e n c s a k a m a d á r szállhat át. Futván-futhat vagy félnapot, ha m e g a k a r j a kerülni a vízesést, addig pedig elmegyen a szép asszonyi állat a z ő b a r l a n g j á b a .
Vilmos.
Az a s s z o n y fölegyenesedett s a patak őstükrében nézni kezdte önmagát. H a j á n a k hosszú fekete kígyói betakarták ringó derekét. Nyújtózkodott s karjával olyan lendületet írt le, mintha el a k a r n a repülni, mint a tólakó madár. É s fent, a szikla párkányon a k ő k o r s z a k e m b e r e , ki nem tudta, c s a k érezte a hal hatatlan szépet, nagy szőrös szájával c s e m c s e g e t , mint é h e s állati a hús után. Lehajolt mélyen és kémlelte a k é k e s b a r n a
nosa vagy bérlője) adja a meghívóit (rendszerint j ó lövő) vadá szoknak. Olyat is hallottam, hogy a h á n y vaddal a meghívott vendég b e s z á m o l , a n n y i töltény árát térítik meg neki, a m i normális viszonyok közt hallatlanul furcsának tetszenék, míg most senki sem csudálkozik a g a z d a s á g o s b e o s z t á s ilyen meg o l d á s á n . Elvégre c s a k u g y a n igaz, hogy a h i b á z á s legyen l e g a l á b b így megbüntetve, a k k o r m i n d e n e s e t r e k e v é s b é fognak a v a d á s z urak hazárdul lövöldözni és l e s z o k n a k arról, hogy nagyon is „szép" lövésekkel próbálkozzanak, j ó v a l felül a s z á z l é p é sen, holott a korrekt v a d á s z t á v o l s á g söréttel n e m h a l a d j a m e g a hatvan, legfeljebb hatvanöt lépést, de ezt is c s a k igen j ó puskából engedhetjük meg magunknak. A rendes puskapróbatávolség ugyanis h a r m i n c h a t méter, a z a z ötven l é p é s . Erről a távolság ról még minden számottevő puskával „bizonyosra" lehet venni a vadat, h a az, a k i n e k a puska a k e z é b e n van, méltó a „jó lövő" névre. (Itt m á r a j ó lövés kvalifikál.) A s z e l e s és m o h ó v a d á s z o k éppen a távolság helyes megítélésében nem lelkiismeretesek és ezzel n e m c s a k azt
van ellene, míg a z olyan
vad,
amelyre
éppen
vadászik, csak
j o b b a n ingerli a szeles odadurrantásra, ha egy kicsit m e s s z e b b r e van. Hisz h a nem siet a lövéssel, elmegy a vad lövés nélkül. K ü l ö n ö s e n körvadászatokon láft a z e m b e r olyan á g y ú n a k v a l ó távolságra lövöldözést, hogy m a g a is rösteli a dolgot. Mindez ugyan szorosan v é v e e l s ő s o r b a n a v a d á s z o k a t érdekli, de érdekelheti - - és pedig méltán — a természetbarálot is, mert a természet külső j e l e n s é g e i n e k l e g e l e v e n e b b része éppen a z erdők, mezők, n á d a s o k , tavak, m o c s a r a k , hegy ségek és h a v a s o k állatvilága, e n n e k a keretében pedig a z annyira ériékes és mindnyájunk s z á m á r a táplálkozási és egyéb szempontokból egyképpen b e c s e s v a d á l l o m á n y , e l s ő s o r b a n ter mészetesen a hasznos vadállomány. Az olyan természetbarát tehát, aki h a m a g a ugyan nem v a d á s z e m b e r , de a v a d á s z a t ügyét, ahol és ahogy éppen teheti, r o k o n s z e n v e s e n felkarolja, a s a j á ^ é r d e k é b e n is cselekszik. Mit é r a z , h a egy évre hatvan nyolcvanezer koronákat fizetnek a vadá
Futó elefánt. — Maugsch szoborműve
érik el, hogy sokat h i b á z n a k , h a n e m ami ennél is sokkal rosszabb, azt, hogy sokat s e b e z n e k . Pedig a sebzett vad legnagyobb része vagy m á r a sérülése folytán elpusztul, vagy olyan b é n á v á válik, úgy elgyöngül, hogy könnyű prédáját találja bennük a sokféle s z á r n y a s és négylábú r a g a d o z ó állat. A vadászfegyelmezettség alfája mindenesetre a z , a m i k o r valaki v a l a m e l y olyan vadra, a m e l y nem esik tilalom a l á , a saját e l h a t á r o z á s á b ó l ( v a d k í m é l é s végett) e g y á l t a l á b a n nem lő rá, de a második l e g l é n y e g e s e b b fegyelmi paragrafus mindjárt a normális távolság szigorú megtartásét követeli. Ez még n e h e z e b b feladat elé állítja a kiforratlan vadászt, mint az e l ő b b i , mert a m i r e e g y á l t a l á b a n nem a k a r rálőni, a z minden távolságra védve űrt, sunyi s z e m é v e l a távlatokat méregette, a sziklák oldalfalait, miken mint hevenyén odavetett koszorú, kúszott fölfelé az ezerindás v a s t a g iszalag. Tétovázott. Vinnyogó h a n g szűkölt ki a torkán, mint a h i é n a k u t y á é n , h a s z o r o n g a t j á k ; aztán megmozdult, csontos, éles a r c á n v a l a m i tébolyult e l h a t á r o z á s tüzelt s iromba k ő b a l t á j á t a m é l y s é g b e hajítva, elszántan kezdett ereszkedni a s z i k l a c s ú c s o n lefelé. A k ú s z ó n ö v é n y e k gyökere ropogott, de mielőtt kiszakadt volna, már új c s o m ó b a fogódzott s ég-föld között h i m b á l ó d z v a , néhol szinte z u h a n v a csúszott lefelé. Erős karján szinte külön váltak az izmai s n y a k á n vastagon kidagadtak a z erek, lábujjai görcsösen tapadtak a sziklafal repedésein, míg tenyere nyers izgalommal tépdeste a kőszikla iszalag-palástját. Hull a por, s z a k a d a z inda, s e r c e g a hajszálgyökér, de már a l á b a tám ponton van s egész testével a sziklához lapul. Ott maradt. Karjaival ölelte a hegy mellét, mintha birkóznék vele, aztán megindult a harántfutó, keskeny kőjáraton, mit a világteremtő tűz gigászi dühe hasított m a g á n a k s a lefelé hajló, töredezett pérkányzaton n é m a ujjongással sompolygott a p r é d á j a felé. A kőpárkány m e g s z a k a d t s megállott a pihegő e m b e r á l l a t a z a s s z o n y fölött vagy húsz méter m a g a s b a n . Lenézett és hal kan vihogott. Apró, sunyi s z e m é b e n sárgán lobogott a fékez hetetlen szenvedély s nagy, vörös nyelvét sarló-alakra hajlítva, öltögette a z a s s z o n y felé. Ez erősen fejlett ösztönével ide-oda nézegetett és a l e v e g ő b e n remegő orcimpával szimatolt. Meg s e m o c c a n t , c s a k b á m u l t a a z ő gyönyörű z s á k m á n y á t , ki m á r megnyugodott s t o v á b b szedegette a z apró gyöngy kagylót. Mért nincs szárnya, hogy lerepülhetne hozzá ! De így
szaira rászabadult új bérlők egy-egy három-négyezer holdas községi határ vadászali jogáért, de m á r az első esztendőben úgy kilövik ott a vadat, hogy j ö v ő r e az a terület c s a k s é t á l á s r a való, v a d á s z a t r a nem, mert n i n c s e n rajta v a d ? ! A k k o r azután lelohad a nagy kedv é s senki s e m a k a r nagy bérösszeget fizetni a semmiért. Pedig a h o n n a n a tenyészanyag is ki van irtva, ott a v a d á s z a t szünetelése s e m h a s z n á l , oda új telepítés kell, ami a mai viszo nyok közt szinte legyőzhetetlen n e h é z s é g e k b e ütközik, arról nem is szólva, hogy az ilyesmihez érteni kell, amit a m a i új bérlők l e g n a g y o b b részéről m é g feltételezni s e m lehet. Így van ez m á r a kisvaddal is, hát még a nagyvaddal, amelyet a z igazi v a d á s z a trófeái miatt értékel főképpen, c s a k hogy az a g a n c s o s nagyvadat a mohó új v a d á s z o k a vad s e m menekszik. Csak azt a girbe-görbe fát érhetné el, mely úgy nyúlik ki a kőből, mint v a l a m i sokkarú szörnyeteg. L a s s a n . . . Most! H e h e h e . . . V a s t a g az indagyökér, mint a gyermek karja . . . Hopp! . . . A lábfeje már ott nyugszik a fán, mit a szélvész ültelett oda. E h e h e . . . e h e h e . . . A m a j o m fürgeségével bujt b e az á g a k közé s kúszott a törzsön lefelé, aztán megfogta az alsó vastag ágat s a sziklától elrugaszkodott. Az ág lehajolt, szívósan tartotta terhét, de a levelek surrogására a kagylószedő a s s z o n y fölriadt. Olt lebegett a nagy szőrös e m b e r a víztükör fölött vagy öt méter
m a g a s b a n , úgy
csüngött a z á g végén, mint
akit
föl
akasztott a z Erős E m b e r , a tolten-törzs főnöke. Csakhogy ez él. A l á b a kalimpál és ingatja magát, mint aki ugrani a k a r . . . H a ó ! kiáltott föl és a vízbe húzódva, csodálkozott a vak merő legényen. Rugóit egyet az ághegyen s merész ívben ugróit. A napsütött víz m a g a s r a fröccsent, de a k k o r m á r kint
Zsupsz! volt az
a s s z o n y a parton s m a g é r a kapta állatbőrből készült szépség takaróját. A férfi fölemelkedett s kifelé gázolt a patakból. — Mit a k a r s z ? — hörrent rá az a s s z o n y . — Ehehehe... Megijedt tőle. — Ki vagy ? E h e h e h e . . . — ragadta meg karját — E n y é m vagy 1 — Mit a k a r s z ? — tépte ki magát az idegen férfi kezéből, — Szeretlek . . . — V a n n e k e m uram ! A szőrös e m b e r melle megvonaglott. — Urad I En leszek a z ... . hunyorított
sötéten.
megnehezíti az ilyen „ a l k a l m i " vételeket, de azért
egy kis köz
keletű lelkiismeretlenséggel és n é m i n e m ű k i s e b b kockázattal megússza a bajt a v á l l a l k o z ó szellem, a m i b e n n i n c s hiány mai
napság.
Állatkertünk és a képzőművészet.
b e s z e r z é s e kissé
Hazánk egyik legszebb és az emberi lelkületnek legkedvesebb kultúrintézményének, az állatkertnek kapui nyitva állanak nemcsak a kíváncsi nézőközönség részére, hanem a tanulni és tudnivágyók serege megtalálja még a mai megfogyatkozott állományban is mindazt, ami különösen a gyermek továbbképzé sére okvetlenül szükséges. Csak az elvakult kritikus rosszmájusága kicsinyelheti le oly sok nélkülözésen keresztülment állatkertünket, a szakértő szeme még mindig megtalálja az állat- és növényvilág legszebb példányait. Nemcsak az általános zoológiai és növény tani műveltség kibővítésére szolgái állatkertünk, hanem a művészet is megtalálja állatkertünkben a legmegfelelőbb természetes műtermét. Művésznövendékek, ifjak, leányok az enyhe idő beálltával vázlat könyvekkel állnak a ketrecek előtt és szorgalmasan rajzolgatják állatainkat. Nem tudhatjuk, melyik lesz ezek közül világhíres állatfestőnknek, a néhai Vastagh Gézának méltó utódja. A festöállvány mellett a szobrász mintázó állványán is nem egy szép állat szobor került ki az állatkertből. A háborús évek alatt alig láttunk oly komoly és lelkes munkásságot, mint most rövid egy év alatt, amelyről a mellékelt felvételek a le,gszebb eredményt mutatják be. Allatkertünkben alig egy éve kezdte meg munkál kodását Maugsch Gyula, Besztercebányán az 1882-ik évben született szobrászművészünk, aki középiskoláit Bártfán végezte s ugyanott édes apja gyárában már gyermekkorában a mintázást megtanulta. Később
— Csókolj meg . . . — morrant rá, zihált és v a s t a g s z á j á v a l csemcsegetett. — Enyém vagy!
Tetszett a b e s z é d . Az ő ura bezzeg kiissza a jóízű velőt a csontból, erős fogával leszedi róla a húst s ő c s a k azt kapja, a m i rajta m a r a d . De nem s z a b a d mást s z e r e t n i !
Állatkertünk Garibaldi nevű jegesmedvéje. — Maugsch szoborműve.
gyerekkorában lelövöldözik, kifejlődni e g y á l t a l á b a n nem engedik, hisz ez évekig tartó kíméletet követelne, a m i r e ők teljességgel a l k a l m a t l a n o k , nekik fiús (!) kell, minél több h ú s / É s ha akár milyen s z a r v a s vagy őz kerül is eléjük, c s a k a nagy testet nézik, hogy mennyi h ú s fi) van a z o n . B ü s z k é n d i c s e k e s z n e k a z u t á n vele, hogy m e k k o r a szarvast lőttek s h a a z e m b e r utána j á r a dolognak, kisül, hogy igenis lőttek egy v e m h e s szarvassutát, ott, ahol alig lézeng egy-két n e m e s nagyvad, ahol tehát a z ilyet feltétlenül kímélni kellene, még pedig évek során át. E z e k r e a gyönyörű állapotokra r á a d á s u l s z á m o l n u n k kell még a „virágzó" o r v v a d á s z a t t a l is, a m e l y most éli aranykorát. Hisz annyi a z eldugott puska mindenfelé (a k o m m u n i z m u s idejében elrabolt p u s k á k ezek), hogy ha v a l a m i igazán finom puskához a k a r jutni v a l a m e l y i k gazdag e m b e r , szerezhet oda kint jó pénzért „Holland & Holland", vagy „Churchill", vagy a k á r m i l y e n m á s f é l e r e m e k angol puskát, c s a k bizalmat tudjon kelteni m a g a iránt, hogy n e m árulkodik és n e m s a j n á l j a a z érát. Most ugyan a „fegyver-passzus"
A z a s s z o n y megfutamodott,
kötelező
kagylói szétgurultak, úgy rohant,
de a férfi c s a k kettőt szökött és e l k a p t a szilajon. — Hová ? — H a z a . . . — szisszent föl a fogása alatt. — Engedj, meg mondom az uramnak . . . A z e m b e r kacagott.
Öröm
is,
h a r a g is vinnyogott a hang
j á b a n . Kidüllesztette mellét, hogy n e m fél. A z a s s z o n y reszketett. — H o n n a n jöttél ? — kérdezte, hogy bátorítsa magát. — O n n a n — intett föl a sziklatetőre. — Érted . . . " mu tatta kisebzett tenyerét. — Viszlek. — Hová ? — A hegyeken túl, a b a r l a n g o m b a — ragyogott a s z e m e . — V a n n e k e m nyilam, k ő b a l t á m , kőkorsóm é s m e d v e b ő r ö m . a z n i n c s aki tüzet tegyen. V i s z l e k ! Az a s s z o n y nem mozdult.
Csak
— Neked a d o m a medvebőrt é s a s z a r v a s a g g a n c s o t is. V a n n e k e m piros é s s á r g a porom, amivel b é k e n y h e t e d m a g a dat. Futtában elfogom a v a d a t s nem é h e z e l . . . A z a s s z o n y szemügyre vette s kicsit tetszett neki, mert s z e b b és fiatalabb volt, mint a z ő ura. De félt tőle, olyan fer geteges tüzet látott a s z e m é b e n . — Mind neked a d o m a velőt a z állatok c s o n t j á b ó l s n e m verlek meg, h a j ó lész — áradozott s z e r e l m e s e n . — Még a kedves kutyámat is megölöm a húsát . . . c s a k szeress !
kedvedért, ha
megkívánod a
— — — Az
Engedj el . . . Viszlek. Fiaim v a n n a k . . . e m b e r megrezzent.
— Mennyi ? — Kettő — mutatta a z ujján. — Mindegy — mormogta elgondolkozva. ha nem szeretsz, megharagszom . . .
— Szeretlek. És
Jólesett az a s s z o n y n a k , hogy az urán kívül még m á s is szereti, de nem mert leülni vele. Agyon ütné az ura ! Könyörgőre fogta. — Engedj el s ha besetétedik, uram s csúfharagú e m b e r . . .
kijövök. Most honn
van a z
A férfi szőrös s z á j a reszketett v á g y a k o z á s á b a n . — Elengedlek, ha most leülsz mellém s m e g c s ó k o l s z . . . •— makogta a z egytagú ősnyelven. — Ha nem, baj lesz . . . A z a s s z o n y kisiklott a kezéből s b a l j ó s l a t ú é n nézett rá. — C s a k egyet kiáltok s kifut az uram több társával. Ehejt vagyon a barlangunk. Este kijövök . . . Dehogy j ö n , c s a k most kiszabaduljon ! — Ki fél ? — vetette ki nagy mellét a z ember. — Össze morzsolom ! — csikorgatta a fogát. — K e l l e s z . T e kellesz, senki m á s . . . J ó . Megvárlak. De h a nem j ö s s z ki, n e m a z uradat ölöm meg . . . — Hét k i t ? — incselkedett a kerekvállú a s s z o n y .
külföldre került és Berlinben beiratkozott a Képző művészeti Akadémiára, de ott csak egy évig tanult. Nyughatatlan alkotni vágyó tehetségét inkább az állatkert vonzotta, ahol a vadállatokat mintázta. A nappalt az állatkertben töltötte, míg az esti órákban Geier professzorhoz járt akt mintázásra. Ezenkívül a német nemzet.híres állatszobrászánál, Gauí-nál dol gozott. A háború kitörése előtt közvetlen háromnegyed évig Parisban bővítette tudását, majd a háború alatt állami szolgálatba lépett és a székesfehérvári fiú nevelő otthon növendékeit mintázásra tanította. A mult év tavaszán szobrászművészünk állat kertünkben elkezdte újból működését és kitartó szor galmas munkával egy egész kiállítást betöltő mű remekeket alkotott. Sziám elefántunk szobra úgy bonctanilag, mint mozgásban tökéletes alkotás, mely nemcsak az egészében nem mesterkélt merev alkot mány, hanem részleteiben is az igazi élet, mozgás, arcki fejezés, az elefántkarakter hű másolata. Futó elefántjá val a mesteri kéz a legjobban bizonyítja igaz művészi tehetségét. Garibaldi jegesmedvénk, az európai bölény, a leopárd, a törpe indiai szamár szobra az élet, a mozgás egy-egy pillanatának leghűbb utánzatai. Bonc tani szerkezetben és formákban tökéletes lószobra is, evvel szemben kissé merevebb az egypupú tevéje és törpe spic kutya szobra, amelyekben, ha több élet volna, a tökéletes alkotások közé lehetne sorolni. Számos szobra közül csupán ezeket mutathatjuk be a kedves olvasóinknak és végül megemlékezünk élethű apró nyulacskákról és „Szeresd az állatokat" című bájos témájú szoborcsoportjáról, mely igen szépen díszítené állatkertünket, ha azt a pálmaházunk előtt felállítanák. Állatkertünk így egy örökbecsű díszhez jutna és az intézményünk hírnevének növelésén kívül a szorgalmasan dolgozó magyar szobrászművészünk megkapná munkásságáért a megérdemelt erkölcsi ju talmat. Bármennyire is szegények vagyunk, a magyar — A s z i v e d e t . . . Ellopom az egyik fiadat! É s topogott hozzá a l á b á v a l dühösen, még akkor is, mikor a szép asszonyi állat eltűnt a sziklék között. II. A tűz m é r hamvadozott a barlang közepén. Az asszony szorongva ült a medvebőrön s hogy nyugtalanságát eltitkolja, átlyukgatott kagylóhéjat fűzött a s z á r a z állati bélhurra. A n y a k é k e lesz. A gyermekek aludtak a barlang zugában. Az ura pedig a nyilával babrált a tűzvilágnál. — Szél van — törte meg az asszony a csendet. Az e m b e r félszemvést rásandított, aztán morgott valamit. Nyilát a s a r o k b a dobta s a medvebőrön elfeküdt. — Alugy — ásítozott. — Hajnalkor v a d á s z n i megyek . . . Süttette talpát a pisla tűzzel és á l m o s a n mocorgott a takaró alatt. Az a s s z o n y remegett. Mi lesz vele, ha elalszik az ura ? Meg kéne, hogy mondja n e k i : Egy e m b e r vár engem odakint . . . De nem merte. Hallgatódzott. A szél behuhogott a barlangnyílés tetején s döngette a kőlapot, mely a barlangbejárást védte a fenevadak ellen. Kint tiszta holdvilág sütött s ragyogtak a csillagok. É s az a s s z o n y n a k ismét e s z é b e jutott a legény. Az ő s z e m e is úgy ragyogott, amikor ma megragadta a kezét . . . A tűzhöz ment, a zsarátnokot félig h a m u b a takarta s n é h á n y szempillantást tétovázva állt. Ha nem megy ki, a z a legény az egyik fiát elviszi. Eltűnt a barlang hátsó kapuja felé. — Ühüm — rúgta le magáról az ura a medvebőrt s kőbaltáját k e z é b e ragadva, utána sompolygott.
Európai bölénybika. — Maugsch szoborműve.
nemzeti kultúra leglelkesebb munkásait pártfogolnunk, támogatnunk kell. Míg mesteri alkotásainkat a rab lók serege kulturáltságuk hiányában rombadöntögetik, addig itt benn a leigázott, megcsonkított hazában nem zeti kultúránk alkotásait minden téren, minden erőnk ből gyarapítanunk kell. Maugsch mester szobrai állat kertünkben ezentúl megtekinthetők. Raitsits Emil.
Stromboli. írta : Kimer
Dezső,
a m. kir. keresk. múzeum palermói levelezője. (Folytatás.)
Mondtuk már, hogy a l á v a m e z ő rövid és a nyugati oldal elejéig viszhosszant nagyon meredek, sziklás, k ö v e c s e s sok helyütt h a m u v a l borított útirány a tűzhányó szigethegy nyugati partjá hoz visz le, melyen többnyire halászattal foglalkozó néhány száz lakóval bíró házcsoport van, ennek a kis f a l u s z é m b a Ment a z asszony szaporán, a s z é l z ú g á s b a n meg-megállt; fekete hajét kibontotta a szélvész s lengette a hideg hold világon 1 — Ühüm — csikorgott a z e m b e r foga, mert megpillantotta a másik férfiút, ahogy a z mozdulatlanul és fenyegetően lest állt a szikla mellett. A párja o d a m e g y ! Lehúzódott a sötétségbe és hallgatta a beszédüket. — Menj el. mert ha észreveszi engem is, téged is. Nagy ereje van . — Ki fél ? — nevetett sötéten ragadta. — S z e r e s s . . . Fölordított az ember, kiugrott a feléjük rohant.
az uram, kijön és megöl . . T a b u (nem s z a b a d ) ! s a z asszonyt magához szirt
melől s a kobaltéval
— Megállj! A legény tovaragadta az asszonyt. Nem félt, c s a k futott, mert mindig fut a tolvaj. É s vele törtetett a z a s s z o n y is a szik lés úton fölfelé, mert tudta, hogy a z ő s z á m á r a sincsen irgalom. — M e g á l l j a t o k ! — rengett át a szélvész zúgásán, de c s a k tovább futottak, b u k d á c s o l t a k . A holdvilág kisütött citromsárgán, szinte félelmetesen. Nincs tovább. F e n t v a n n a k a szirttetőn és a s z a k a d é k elzárja a z utat. . . Az a s s z o n y összeroskadt s hörgött belőle a félelem. A kőb a l t á k már ö s s z e c s a t t a n t a k fölötte, szikráztak s mindkettő dara bokra tört. — Kegyelem . . . Viaskodtak, ökölre mentek, tépték, szaggatták egymást n é m a dühükben a mélység fölött. A hegykatlanban ordított a szél s
változtatáséból és nagyításéból ered : „faro" gyöknek van több m e n ő helynek a népe a túlsó oldalon lévő S a n V i n c e n z o hely ilyen elvont értelmű szóváltozata ; a gyök maga talán a F a r a o n e séggel s e n n e k közvetítésével a külvilággal csupán bárkákon a ( P h a r a o egyptom ősi népe, melyekkel a z olaszok ősei Latium a szigetet körüljárva vagy a tűzhányón á t m á s z v a közlekedhelik és különösen az olasz félsziget déli népei, kik a z egyptomiakkal a kiváltképpen télen nagyon gyakori viharos tengerjárás ideje; sűrűn érintkeztek és élénk cserekereskedést űztek, erkölcsöket, ben a z o n b a n a sziget köröskörül sem kikötővel sem révvel szokásokat s talán nyelvbeli egyáltalán nem bírván, a kül kifejezéseket is át vettek; a világtól napokig is, sőt néha egy faraone szónak a déli olasz két hétig teljesen el van zárva ; szóknál amint nálunk a görög ilyenkor a nyugati part lakói S a n és a zsidó jelzőknek, a faji, V i n c e n z ó b a és viszont innen kereskedelmi szellemre és élel oda a z e m b e r e k c s a k a tűz mességre célzó mellékérlelme h á n y ó magaslatán keresztül is van.) a jelzett útnak vagy ösvények A s z ó b a n lévő szikla lehat nek nem ismerhető sziklás, valószerűen azért kapta a hamuporos lávarétegeken nagy „ F a r a g l i o n e " nagyító elneve fáradtsággal, nehéz küzdelem zést, mert mindamellett, hogy mel, olykor életveszélylyel be a hegyormon csak néhány j á r v a juthatnak. A P i a n o delle méternyire emelkedik ki, mégis Crocitól kb. 100 méterre észak a tengerszínen c s a k kevéssé ki felé kezdődik, mostan — hang m a g a s l ó ,,Faró"-hoz (világító súlyozzuk mosfan, mert látluk, Leopárd. — Maus sch szoborművé. torony) hasonlítva, ott fent a hogy régebben a kráter a régi tűzhányó a 9 5 0 méter magas szikla falazatánál kezdődött s ormán az e l ő b b i n e k magasságát messze felülmúlja. A „Faraglione a tűzhányó örökké háborgó elemei ki tudja nem-e változtatnak di L e v a n t e " sziklától jóval errébb a kráter peremét l á v a h a m u h o v a h a m a r á b b a mostani helyzeten i s ? — a kráter nyilasa, mely takarja s ez egészen a „ F a r a g l i o n e di P o n e n t e " előtt végződő eleintén l a n k á n aztán kajlán hanyatlik le a mélységbe. A nyilas határéig a töbör szélének egyedül be- j á r h a t ó része, míg a ezen részétől kb. 2 0 0 méternyire a lávatörmelékkel, hamuval többi része járhatatlan. A kráter keleti o l d a l é n a k hamuval födött peremén kb. 15 méter m a g a s szakadozott szikla e m e l k e födölt részétől kezdődik a z a l á v a k ő dik : a Faraglione di L e v a n l e (keleti) és h a m u á r a d a t . „Rina G r a n d é " (Rína megkülömböztelésül a kráter nyilasé tájszó az olasz a r é n a szóból szár nak ellenkező oldalán levő Faraglione mazik és homokot, fövenyt, porondot di Ponente. hasonló m a g a s s á g b a n ki jelent) ezen a lefelé m i n d i n k á b b ki emelkedő nyugati sziklától. Eddig a szélesedő láva- é s hamuzuhatagon kifogazott, sok helyütt vadul s z a k a visz keresztül egyenesen a z az út dozott szikla peremén m á s z k á l v a é s irány, melyet a tűzhányó m e r é s z e b b botorkálva, sőt néha ugrálva, a széés s i e t ő s e b b megmészói kivételesen dületmentes turisták el is jutottak, de használnak. másodszor aligha tennék meg ezt a A kráter szélének hamuval födölt l e z u h a n á s veszélyével j á r ó , fölötte keleti végén rendetlenül kifogazott, kínos útat. A Faraglione szót Nápoly összevissza szaggatott sziklasorozat vidékén és Capri szigetén a nagyobb következik s elzárja a peremének sziklák elnevezésére á l t a l á n o s a n hasz északfelé irányuló részét, sőt a kráter nálják, h a b á r o l a s z b a n a szikla neve kitörési helyére való kilátást; az utóbbi „ r o c i a " vagy „ r o c c a " , a nagyobbá csupán c s a k a Faraglione di Ponente „rocione", de a faraglione szó való Mauífsch szobormüve. szikláról látható, mely szintén csakszínűen a „Faro" (világítótorony) Törpe indiai szamár. feketén dörgött a vízesés. T a l p u k alatt csiszogott a z apró kavics s felhőt vert a k ő p o r ; mellkasuk döngött, ahogv. ö s s z e g a b a l y o d tak, elzuhantak a sziklatetőn és fojtogatták egymást az a s z szonyért.
Az, aki felül volt. rúgott egyet a másik a r c á b a s a legyőzött n é m á n tünt el a ködben. Csönd. A szél is hallgat. M e l y i k ? . . . Az, aki él, rettentő karjaival fölhúzódik l a s s a n s mászik is már kifelé a sziklafokra. És a h a l á l h a r c után még nevet.
— D i á r ! — sikoltotta a z ura nevét. Odacsapott egyet a bőszült e m b e r á l l a t a párja felé s a m á s i k most kétségbeesett erőfeszítéssel kitépte magát a félkeze alól. Fölpattant a földről, megragadta Diár torzomborz haját s a sziklapárkány felé vonszolta ujjongva.
— Ehehehehehe. . . Az asszony fölsikoltott. Megismerte a vigyorgó fejet. A bal karja m á r fent van a párkányon, gőzölgő izmai v o n a g l a n a k , mint a kígyók, küzd a z életért m a k a c s o n s a fél melle mér lassan kiemelkedik az űrből, Diár pedig lent van a mélység fenekén !
— Ehehehehehe... É s a kéiszázméteres s z a k a d é k fölött mégegyszer fölfoko zódott a kétségbeesett küzdelem. V a l a m e l y i k n e k a l á b a m á r a m é l y s é g b e lóg, de tartja ellenfelét iszonyú erővel. A derekát öleli. Az a s s z o n y ott térdel mellettük, a fülükbe sikoltoz, de hasztalan.
Ráugrott, torkonragadta s görcsös ujjait lefejtette az élet kövéről. Dülledt szemével úgy csodálkozott a legény . . . aztán hátrahanyatlott, kiáltott egyet és eltűnt az űrben, a köd alatt. Az ő s a s s z o n y leguggolt, sokáig bámult a feketeségbe, aztán megmozdult, hogy utánuk menjen, de kicsinyei jutottak e s z é b e , kik most alusznak a barlang zugában. Rettegve húzódolt vissza az élet kövére, remegő ujjait a h a j é b a mélyesztette s zokogva kezdte kiáltozni az ura nevét.
— A mélység . . . A mélység ! . . . A n n a k , aki félig m é r az űrben lebeg, lecsúszik a karja ellenfele derekáról, bal térde még fent van a párkányon s nyer sen recseg a z erőfeszítésben. A másik is fent van félig, de két karjával a kiálló, hegyes sziklafogat öleli. — A mélység . . . a m é l y s é g ! . . . Ott c s ü n g e n e k m á r mindketten a fekete űrben. Az, amelyik alul van, az ellenfele l á b á b a kapaszkodik s a tomboló szél örvény, mely a szirtet üvöltözve döngeti, testüket meg-meginogtatja a s z a k a d é k fölött. Szítok. Hörgés. Nincs erő, mely többé m é r vissza tudná húzni a sziklapérkányra . . . Az a s s z o n y fölé jük kúszott é s letekintett a szédítő é j s z a k á b a . Diár I
— D i á r ! . . . Diár!. . . Valaki megérintette. — Ne sírj . . . — lihegte a fülébe. 0 volt. A z ura. M e g a k a d t egy kiálló sziklán é s a h a l á l b ó l visszajött. Poros, véres fejét az asszony ö l é b e hajtotta és halgatott, míg keleten biborodott a z ég. Akkor fölemelkedett s m a g á h o z ölelte párját a h a j n a l r a g y o g á s b a n . Az ő s e m b e r örö mében reszketett s meghordozta véreres szemét a szomorú k ő v i l á g o n ; meghordozta büszkén é s d i a d a l m a s a n : Ki a z a z ember, ki elvehetne a z erős férfiú igaz asszonyát ?
nem hozzáférhetetlen, de a mi e x p e d í c i ó n k n a k v a k m e r ő tagjai roppant fáradssággal és veszéllyel, azokon a legyőzhetetlennek látszó sziklákon átküzdve magukat, mégis eljutottak e g é s z e n a F a r a g l i o n e di Ponenfe sziklára s o n n a n nézhették át lehető közel ből é s j ó l a tűzhányónak azt a részét, melyen a kitörések most a hegy belsejét elhagyják és melyről a lávatömegek felröpülnek a z égfelé s o n n a n visszaesnek, vagy pedig ha kezdetleges lódító erejük gyöngébb, a nyí láson át hömpölyögve legurul nak a tengerbe. A „Faraglione di L e v a n t e n " túl, a szikláknak belső oldala alatt s z á m t a l a n kis szikla é s tölcsérszerű lyuk van, melyeken keresztül k é n g é z a k párolognak k i ; e z e k n e k lerakodásaiból a lyukas h a m u d o m b o c s k á k körül finom kénvirág rétegek képződ tek, melyek a k é n b á n y á s z a t i ipar l e g b e c s e s e b b k é n m i n ő s é gét szolgáltatja. Az ezen kén párolgó (olaszul „Solfatare") sziklás s z e l e p e k e n túl a tűz hányó o r m a északfelé hajlik le s o n n a n nem messzire esik a mostani kitörések zónája (ismételjük, hogy a Stromboli működése változó s megtörtén hetik, hogy a j ö v ő b e n — ki tudná m e g m o n d a n i m i k o r ? — a hegy mélységeiből k i s z a b a duló tüzes e l e m e k m á s utat törnek maguknak). A „Faraglione di L e v a n t e " sziklától lehanyatló hegy vona Orosz félvér ügető. — lát a kráter fenekének a vége felé látjuk, hogy a z üreg feneke ott a hegy é s z a k i felületéhez f e l e m e l k e d i k ; a fenék ezen é s z a k r a felhajló részének közelében v a n n a k „jelenleg" vagyis s z a b a t o s a b b a n voltak akkor, mikor a mi e x p e d í c i ó n k ott járt, azok a lyukak, melyeken keresztül a tűzhányónak alattuk levő mély ségeiből a tüzes láva (a l á v á n a k eredeti cseppfolyó á l l a p o t b a n , mely a z o n b a n megszűnik és a láva veszt hőfokéból, mihelyest o n n a n kijut, hőmérséklete 1950 fok) a k é n e s , k l ó r s a v a s é s m á s gőzök kiröpülnek a töbörnek kimart sziklaszegé
A csivogó. Irta : Félix
Endre.
E s ő s v a s á r n a p délután. A legények nem m e h e t e k kifutót j á t s z a n i a s z é l e s mezőre, beszorultak a M o r g ó - c s á r d á b a és ott évődtek egy pofa bor mellett. Együtt volt G a l a m b o s Pista b a n dája, meg a Tóth J a n c s i é is, c s a k m á s - m á s asztalnál ültek. S ö r é s Illyés c s i v o g ó j a ott gubbasztott a k o c s m a l é p c s ő j é n é l , koloncos szőréről piszkos e s ő c s e p p e k hullottak a l á . A kis vasszürke csivogó nem nézett s e j o b b r a , s e balra, c s a k figyelt, ha nyílt a k o c s m a ajtaja. Az e m b e r azt hinné róla, hogy gazdáját lesi, pedig egész m á s b a n törte gömbölyű kopo nyáját. A fejét se fordítotla arra, c s a k lecsüngő j o b b fülét emelte meg hellyel-közzel. H a n g o s lett a Morgó, c s e n g e t m á r a pohár, odakint az eső egyre szemergett. A h a n g o s szóra megélénkült a csivogó. Föl-föl emelte fejét, sőt n é h a föl is állt. B e n t nagyot c s a p t a k a z asztalra, megmozdultak a székek, h a n g o s szóváltás vegyül a c s ö n d e s nyári eső z i z e g é s é b e . F e l ugrik a csivogó, itt az ő ideje. O d a s z a l a d az ajtóhoz, merőn néz a n y i l a d é k b a — hallgatódzik. Egy nagy, tompa k o p p a n á s r a víg c s a h o l á s s a l rohan el, e g é s z S ö r é s Illyés portájáig. S ö r é s Illyés, a vén kún betyár, g u b á j á n feküdt a z eresz alatt, szétrágott pipaszárét most is szopogatta. — Hm, — megmorog a z öreg, átvágja pipaszárát a bal agya rába, félkönyökre ereszkedik é s nézi a csivogót. — No mi az. Szutykos ? — szól a közeledő csivogóra, kiről tudta, hogy neki való hírrel j ö n . Csivogó nem volt m á s , mint egy gyönyörű kis puli. M e l l e s l e g meg kell jegyezni, hogy a k u n s á g b a n a pulit csivogón a k hívják. A komondor mellett ráfér ez a b e c é z ő szó. S z ó v a l a c s i v o g ó , a kis „Szutykos" felugrott gazdájára, 'piszkos ingujjét r é n g a / f a , odaszaladt a szöglébe, ahol egy nagy fütykös várta, mikor kerül már rá a sor.
lyén, melyhez itten az északi oldalon a tüzes e l e m e k e l kihányó lyukaktól a távolság c s u p á n 3 0 — 4 0 méter. A kitörések k ö z b e n a kráter üregét é s a n n a k felülelét füstgomolyok töltik be, e z e k b ő l m a g a s r a röpülnek ki az égbolt felé a k i s e b b - n a g y o b b sokszor rendkívül nagy l á v a d a r a b o k , sőt l é v a t ö m b ö k . Ami expedícióink b a n résztveit vulkanologiai szaktudós néhány különösen nagy láva tömböt megmérvén, három négy zetmétereset is talált köztük. A felvett helyen kiröpülő, n é h a igen nagy mennyiségű l á v a k ö v e k és tömbök s e b e s lehullásukhoz és súlyokhoz mért zajjal és r o b b a j j a l z u h a n n a k le a kb. 4 0 fokú szögben hajló lejtőre. E n n e k a kb. 1200 méter hosszú, egészen a tengerig le érő lejtőnek a neve ,,Sciara di Fuoco" ezen a z eleintén kb. 100 méter s z é l e s „tűzsávon" gurulnak le a m a g a s b ó l le z u h a n ó s olykor, ha mint előbb magyaráztuk n i n c s elég erejük a m a g a s b a röpülésre, a kráter szélén kitóduló tüzes l á v a t ö m e gek ; a l á b b egy a „tűzsávon" kiálló szikla megtöri és megoszlja a z o k a t úgy, hogy a j o b b oldalon folytatódó „ S c i a r a di Fuocon" a lávatömegek, az egyik részen t o v á b b r o h a n n a k le a tengerfelé, míg a m á s i k l á v a csoport a z attól a sziklá tól „ S c i a r a di B a r a o u d a " (A zűrzavar sávja) c s a t o r n á n gurul lefelé ; mindkét á r a m l e j e b b Maugsch szoborművé jutva, m i n d i n k á b b kiterpeszke dik lent a tenger közelében c s a k n e m 1000 méter s z é l e s s é g i g ; messziről ezek a l á v a c s a t o r n é k úgy n é z n e k ki mint mérhetetlenül nagy deszkapallózalok. Az északi oldal azon a részén hol a Stromboli erupciós tömegei a c s a t o r n á k o n a tengerbe i r a m l a n a k , a tengerszíne fölötte v e s z é l y e s s a z e l h a l a d ó hajók és b á r k á k ezt a veszedel m e s helyet m e s s z e elkerülik. De az expedíció tagjai kockáztat ták a z o d a m e n é s t i s ; ott nézhették, vizsgálhatták c s a k j ó l a lehullt lávaköveket és vehettek fel méréseket azokon. Illyés, a vén betyár félszemre vágta zsíros kalpagját, oszt nézte a csivogó ambitusát és m a g á b a n kezdte hányni-vetni, érdemes-e a fütyköst megmozgatni, mert a szöglében olyan j ó pihenője van. Nem hagyott békét a kis Szutykos, c s a k rángatta azt a még s z u t y k o s a b b ingujjat. Az öreg betyár fölkászálódott, meggyújtotta kialudt pipáját, n y a k á b a akasztotta foltos szűrét, kiemelte a sarokból a fütyköst, vízi r á n y o s s á g b a nyújtotta s z e m e előtt és tövétől hegyéig végigmérte. Szutykos a türelmetlenségtől olyan lármát csapott, hogy a z a s s z o n y a pitvarból rákiáltott. Illyést mindez nem hozta ki a flegmájából, egykedvű pofával, még c s a k pipaszára se billent meg s z á j á b a n , marokra szorította a fütyköst és ment a csivogó után. A Morgóban már j a v á b a n kopogtak a botok. S ö r é s Illyés kezdte szaporítani a lépéseket. A kis puli már ott várta vonítva gazdáját és ahogy a z odaért, kéjes öröm vett rajta erőt, szinte hentergett az esőverte földön. Alighogy S ö r é s Illyés a k o c s m a falához ér, kivágódik a k o c s m a ajtaján vérbefutott s z e m e k k e l G a l a m b o s é k Pistája é s Tóth J a n c s i . Veszett két ellenfél, mint két d ü h ö s bika, úgy néz nek szemtől-szembe, a puli meg j á r j a körül szótlanul, hol Illyést, hol meg a két vezért nézi. Illyés, a vén betyár a z eresz a l á húzódott, botjára könyökölt é s úgy nézte az időt, mintha pusztán ezért.jött volna ide. Észreveszi Pista a híres v e r s k e d ő öreg betyárt, aki mindig megjött becsületből, mikor a szükség kívánta. Odaszól n e k i : — Illyés bátyám, két féllitert fizetek, ha segít nekünk. — Ráduplézott a J a n c s i , ő m á r megtoldotta egy féllel. De Pista is tudta, mit jelent Illyés b á t y a k e z e j á r á s a , meg oszt m ó d o s gyerek is volt, hát n e m sokat cifrázott, egyszeribe 5 féllitert ígért b e . Megsértődött a vén betyár, szítta a fogat, káromkodott egyet s c s a k azután mondta meg : — Hát azt hiszed, ö c s é m , hogy a z öt féllitered k ő ? ! Ejnye, erre meg a r r a ! . . . B e c s ü l e t b ű segítek, mert te is segítettél n e k e m két év előtt, mikor birkanyírás vót." Rántott egyet a szűrén s mihent k é z b e c s a p t a k , a kis Szutykos
A szénsavas bárium mérgező hatása patkányokkal szemben. 1
Ismerteti: Windisch
Rikárd
dr.
2,
E. W. Schwartzé munkájában összegezi a bárium sóinak mérgező hatására vonatkozó korábbi vizs gálódásoknak eredményeit. Úgyszintén ismerteti a végrehajtott kísérletek eredményeit. Patkányokra a bárium-vegyületek halálos adagai az a l á b b i a k : klórbáriumból a bőr alá fecskendezve, kg. testsúlyra 45—89 mg., ugyanebből gyomorcsővel történt beadásra 350—535 mg. kellett, a szénsavas báriumból a szájon át 630—750 mg. a halálos adag. A bériumtartalom alapján számítva a szénsavas bárium mintegy két harmaddal hatásosabb, mint a szájon át bevitt báriumklorid. (Előbbi báriumtartalma 6 9 ' 5 4 % , utóbbié 56-37). Az ezen kísérlet folyamán használt éhes fehér patkányok által átlagosan bevett, úgy mérgezett, mint méregmentes táplálék azok testsúlyának egyszázad súlyrésze volt. A patkányok csalétekében 2 0 % báriumkarbonát mennyiségét hatásos töménységnek tapasztalta. Az ilyen összetételű keverékből a pat kánynak egy átlagos takarmányadagnak csupán csak egyharmadát, esetleg három nyolcadát kell elfogyasz tania, avagy saját testsúlya 320-ad, illetve 266-od részét, hogy a halálos mennyiségű méregadag szer vezetébe jusson. 3
Allatkertünk egyik púpostevcje. — Maugsch szobormüve
A környék vízszínének és a tengerpartnak v e s z e d e l m e s volta miatt a b á r k á s o k nem is voltak rábírhatók, hogy egészen odáig menjenek, m á r jóval e l ő b b a partnak egyik megközelíthető részén kikötöttek és a négy fiatal e m b e r kíséret nélkül ment oda a l á v a c s a t o r n á k színhelyéhez legközelebb e s ő területre. Olt persze nagyon vigyáztak, folyton a m a g a s b a , hol az égre, hol a két l á v a c s a t o r n á r a nézve, hogy a levegő szédítő gyorsa sággal lezuhanó vagy a c s a t o r n á k o n leguruló, majd bősz ugrá sokkal, zajjal és sistergéssel a tengerbe zúduló lávatömegek elől kitérjenek. Mindannyian gyakori kirándulásokon kiképzett turisták v o l t a k ; a sportnak ez a v e s z é l y e s e b b , új b e n y o m á s o k a t keltő formája felélénkítette és — étvágyra gerjesztelte ő k e t ; előszedték iszákjukból a különben c s a k kenyérből és sajtból álló élelmiszereket és jóízüan falatoztak — peripatetikus módon — a z a z j á r k á l v a és állva, miközben a kráterből a m a g a s b a röpült láva köveket é s lapillákat s z e m m é / kísérték majd a „Sciara di Fuoco" és a „Sciara di Baraoudán" leguruló s azokról sokszor nagy szökésekkel a tengerpartra vagy a tengerbe zúduló l á v a t ö m b ö k és a z útjokban szétzúzódó kövek elől ide-oda ugrándoztak. (Folytatása következik.)
neki iramodott, be a k o c s m á b a és szónélkül hozzá fogott csivogó hangjával a r e n d c s i n á l á s h o z . — Itt a S ö r é s Illyés esivogója 1 — kiáltja F a z e k a s J ó s k a , a Tóth J a n c s i b a n d á j á b ó l — rossz napunk lesz ! — Még ki se m o n d t a a szót, már vígan suhogott az a fütykös, amelyik még a z e l é b b S ö r é s Illyéseknél oly nyugodtan pihent. A csivogó meg, míg gazdája a koponyákat lyukasztotta, ő az ellenfél nadrágját szabta. G a l a m b o s P i s t á n a k nem is kellett segíteni. 5 perc alatt Illyés meg a Szutykos úgy kipucolták a Morgót, hogy T ó t h é k b a n d á j á b ó l hírmondó se maradt. Illyés, mint aki j ó l végezte dolgát, letette magát egy s z a l m a ülőkés székre, m a g a elé állíttatott egy i c c e bort, a fütyköst végig hevertette a k o c s m a a s z t a l o n , megint nem csinált semmit, szopo gatta a bort és nézte az időt. A kis puli, a csivogó megint leült a k o c s m a a j t ó előtt, hogy j e l e z h e s s e , ha bosszúból még nagyobb fütykösökkel visszajönne a kivert b a n d a . Illyést ugyan az se ugrasztotta volna meg, de j o b b a n szereti a z ilyet elkészülve bevárni, ezt a csivogó is tudta. Akármilyen okos is volt a kis puli, a csivogó, a k á r m e n n y i r e is kitanította S ö r é s Illyés, mégis c s a k kifogott rajta S á r o s Marci. Hazaugrott, kiemelte a k a m r á b ó l a kis csákányt, megkerülte a Morgót s a kert líceum sövényén átbújva, bejutott az ámbitus a l á . Óvatosan tesz még n é h á n y lépést, úgyhogy ott állt közvetlen a vén kún háta megélt. A csivogó kinn, az ajtó előtt c s a k nézett j o b b r a is, b a l r a is és éppen akkor, mikor s e h o v a se nézett, S á r o s Marci úgy vágta a kis c s á k á n y hegyes végét S ö r é s Illyés fejébe, hogy az menten felborult a szalmafont székrül. A nagy z u h a n á s r a benézett a csivogó. S á r o s M a r c i n a k m á r akkor c s a k hült nyoma maradt ott. De a puli megjegyezte arról is, hogy ki volt. Nem is felejtette el s o h a . Végigterült á vén kún, kit még botütés nem ért, a téglás pádimentumon, fejéből patakzott a vér. A csivogó körülszaglászta, megnyalta csontos öklét s egy pillanat alatt kinn v o l t a k o c s m á b ó l , o n n a n meg egyenesen S ö r é s Illyés h á z á b a . Csivogott ott úgy,
1
A kézírat megérkezése előtt jóval és az általános patkányirtás elrendelése előtt az Állatorvosi főiskola az Állatkertünk területén és egyebütt a ..Baraiol" nevű és a cikkben ismertetett hasonló vegyületű patkányírtószerrel jó eredménnyel folynak kísérletek, amelyekről melléklapunkon számolunk be. A szerfeeszfő. Experiment Station Record Washington 1921. évi 44. kötet, 3. füzet, 248 lap. Fejlett szürke patkány súlya 150—200 gr. 2 8
mintha hat torka lett volna s a s s z o n y a szoknyáját majdhogy darabokra n e m tépte. A z a s s z o n y sejtette, hogy itt kellett vala minek történni, nem vette tréfára a dolgot, de ment arra, merre a csivogó húzta. Mikor a kis csivogó látta, hogy a s s z o n y a megértette, rohant előre, mintha puskából lőtték volna ki, hogy vigye a j ó hírt. Mire a Morgóhoz értek, S ö r é s Illyés mór ott ült a z asztalnál bekötött fejjel é s fogyasztotta azt, amit becsülettel megszolgált. S á p a d t volt a z a r c a , ősz haja belenyúlt a s z e m é b e , minden szálon egy-egy vércsepp csüngött a l á . Mikor meglátta az asszonyt, fölemelte szikár csontjait, rágott egyet pipája szárán, tompén odaszól élete párjához : — No, gyerünk 1 A kis csivogó leült gazdája elé, tán j o b b a n restelte a dolgot, mint a vén betyár. Illyés nem is káromkodott. Rántott egyet az ó c s k a szűrön s fogón keresztül odamordult mindkettejüknek, az asszonynak, meg a csivogónak.: — No még ez se történt meg velem. Hazatért Illyés, egyenest a padlásra ment, onnan lehozott egy régi Iopótököt, kivágott belőle egy d a r a b o t s lyukas kopo nyáját kifódozta vele. A többit már nem én mondom el, h a n e m S ö r é s Illyés. — „Mikor osztán meggyógyultam, a tökdarab is összeforrt a csontommal, h a úgy elmentem a Morgó mellett, a Szutykos nagyon röstelte a dolgot. Ilyenkor behúzta a farkát é s úgy lesütötte a szemét, mint mikor a kunsági lányt tiloson érik. Addig tartott ez, míg egyszer találkoztam a Marcival. Futott volna ő, mihelyt meg látott, de n e m kellett a csivogónak bíztatás, Réösmert pedig vagy öt hete vót a tréfa. U t á n a a Marcinak, belekapaszkodott a c o m b j a felső szélibe, el se eresztette addig, míg a Marci lapickájét el nem törtem. Mikor oszt így megbékültünk, megint víg lett a Szutykos. De nem sokáig tartott a vígséga, mert h a r m a d n a p r a megetették tűvel, én meg oszt elástam a diófa tövibe. Most is ott pihen szegény. Nem is volt ilyen j ó csivogó hét v é r m e g y é b e n " . így mesélte öreg Illyés és elballagott h a z a , hogy észre ne vegyem könnyező szemét.
A patkányok közül számosan az ilyen mennyiségű méreg felvétele után az első 24 órán belül elhullottak. E tekintetben a legfontosabb tényező, hogy az el fogyasztott méreg mennyisége nagyobb legyen, mint a még halálosan ható legkisebb adagé. Ügy a gyógy szertani, mint az etetési kísérletek eredményei alapján nem látszik mindig tanácsosnak azt elvárni, hogy a patkányoknál a megfelelő mennyiségben beadott báriumkarbonát 100 A>-os halálozást eredményezzen. Ugylátszík a patkány a bőr alá adott báriummal — illetve sóival — szemben éppen olyan érzékeny, mint a házinyúl, a csirke és a galamb. Megközelítőleg Vs rész annyira érzékenyek, mint a macskák és a kutyák. Ha ellenben a szájon keresztül adjuk be a báriumsóit, az összes említett emlősök közül a patkány aránylag a legkevésbé érzékeny, mint hogy ez esetben a bárium összes mennyisége a legcsekélyebb is, tekintve a patkány kicsi alakját. ü
A kócsag nyomatékosabb védelme. K ö z l i : Szemere
László.
Jelen közlemény nem az olvasó hangulatát fel ébresztő, nem kérelmező hanghordozással fordul az olvasóhoz, hanem a mindennél nyomatékosabb „nervus"-hoz, az erszényhez szól ezúttal. Minden ter mészetbarát örülni foga Magyar Kir. Madártani Intézet (II., Debrői-út 15.) azon elhatározásának, hogy az Intézet annak, aki kócsag meglövését, tojása vagy fiókái szedését — ha az engedély nélkül történt — elsőnek jelenti fel az illetékes I-ső fokú rendőrható ságnál, fizet 500—1000 koronáig terjedhető összeget. A nemeslelkű holland természetbarátok adománya révén teheti ezt meg az Intézet, melynek nevében
Törpe spic kutya. — Maugsch szoborművé.
ezúton is felhívom azon vidék természetbarátainak a figyelmét, ahol kócsag még költ vagy egyébként előfordul. Egy helyen X. úr meglővén egy kócsagot (azaz egy lövésre kettőt!), azzal védekezett, hogy kanalas gémnek nézte! Hogy ily védekezés több okból nem
Szeresd az állatokat. — Maugsch szobormüve.
fogadható el, azt bizonyítani is felesleges, e helyett az érvényben lévő madárvédelmi törvényre utalok, amely a kanalas gém lelövését is tilalmazza, miután azt négy más pusztulófélben levő madárral együtt védelmébe veszi! (16.946—1912. XI. 3. sz. F. Min. Rend.) E fajok különben a következők: 1. Nemes kócsag — Ardea alba L 2. Fattyú kócsag — Ardea garzetta L. 3. Üstökös gém vagy hajas gém — Ardea ralloides Scop. 4. Batla vagy fekete ibisz — Plegadis falcinellus L. 5. Kanalas gém — Platalea leucerodia L. A kócsagtetem tehát nem trófea többé, hanem — bűnjel!
Állatkertünk és a képzőművészet. Hivatkozással lapunk más részén megjelent hasonló irányú cikkünkre, a lapzártakor kézhezvett következő levelet legnagyobb megelégedéssel közöljük: „Zoológiai Kert Igazgató ságának, Budapest. Szíveskedjék értesíteni, hogy a következő állatok közül, melyek birtokában állanak még és hány darab medvéjük, tigrisük, leopárduk, jégmedvéjük, majmuk, krokodiluk, pelikánjuk, kígyójuk van, miután festőnő vagyok és a bécsi állatkert, állatai száma lényegesen kisebbedett, szeretném ottan tudományaimat folytatni. Fáradságait előre is köszönve vagyok kiváló tisztelettel Norbertin v. Bresslern-Roth Tiermalerin, Graz III. Langegasse 29." A levelet eredeti szövegében hibáival együtt közöljük, annál is inkább, mert ritkán tapasztalható, hogy a külföldi magyar nyelven forduljon hozzánk kérelmével. A külföldi művésznőt természetesen a legnagyobb örömmel fogadja állatkertünk igazgatósága.
P r e s o v - é s v i d é k e v a d á s z - é s v a d v é d ő t á r s a s á g . Az 1872. évben alakult „Eperjesi V a d á s z t á r s a s á g " f. é. június hó 26-án tölti be f e n n á l l á s á n a k 50-ik évfordulóját. T á r s a s á g u n k n a k lehetetlen legalább egy pillanatra való m e g á l l á s nélkül átlépni ez új korszak küszöbét F. évi február hó 1-én d. e. fél 8 órakor az eperjesi „Szent Miklós" nagytemplomban a társaság elhunyt tagjainak lelki üdvéért gyászmisét tartottak, valamint a folyó évi február hó 1-én este 8 órakor a „Fekete S a s " különtermében társasvacsorára gyűltek össze. Presovból (Eperjes) kaptunk erre a lélekemelő ünnepélyre a magyar nyelven nyomtatott meghívót. Lélekben veletek ünne peltünk, a meghíváséri köszönet és vadászüdvözlet a megcson kított ország magyar vadászaitól. A chloropicrin hatása a patkányokra é s az elraktározott g a b o n á b a n m e g t e l e p e d ő r o v a r o k r a n é z v e . A . Piutti kiváló eredményeket ért el a chloropicrin [mitrochloroform CCÍ3 (N02)] használatával az elraktározott g a b o n á k kártevőinek csökkentésére. A vegyülelből 1 5 - 2 0 ° közötti hőmérsékletnél köbméterenkint 20 cet. használt. S e m a liszt, sem az ilyen g a b o n á b ó l készül k e n y é r é i nem romlottak, a m e n n y i b e n ezek tápláló értékét vették figyelembe, h a b á r a magvak csírázó képességének 30'Y" meg szűnt. Az említett vegyüleltel patkányokkal is végzett kísérleteket, hogy hajókról kiirthassák a v e s z e d e l m e s jövevényeket. A chloro picrin h a t á s á n a k 2Vs óráig kitett patkányok köbméterenkint valószínűleg szintén 2 0 cet. a l k a l m a z v a — megölettek. A pat kányokon élősködő b o l h á k a t ennél rövidebb idő alatt is meg ölte. W . R. dr. H a l á s z ó k u t y á k . K r a u s s e (Eberswalde) Szardínia szigetén egy tengerparii tónál két kutyát figyelt meg, melyek á l l a n d ó a n halásztak. Az állat leste a halat és j o b b l á b á v a l dobta ki a szárazra. Tudjuk, hogy a házi m a c s k á n á l ilyen szenvedély g y a k r a b b a n fordul elő, a z o n b a n a kutya halhús-kedvelése rit" k á b b j e l e n s é g . Egyébként is a kutyafélék k e v é s b é fogyasztják a hidegvérű állatok húsát, mint a m a c s k á k (és ez áll épúgy a szelídített, mint a vadon élő fajokra). A Felis viverrina nevű szigetindiai m a c s k a f a j egyenesen h a l á s z m a c s k a nevet érdemel. (A frankfurti állatkertben pl. hallal etetlek és kitűnően ízlett neki.) A kutyafélék közül a rókák eszik még leginkább a hal táplálékot, különösen a sarki róka (Vulpes lagopus L.) A házi kutya fajtái közül a z eszkimó- és az ujföldi kutya t á p l á l k o z á s á b a n lényeges szerepet játszik a halhús. V. A f á c á n n a k a t i s z a f a ( T a x u s b a c c a t a L.) l e v e l e m é r g e z ő . Mintegy ötven fácánt figyellek meg több tiszafán ü l v e ; m á s n a p reggel hat elpusztult példányt találtak (négy tyúkot és két kakast), Ugyanaz a vadászat tulajdonos még egy tyúkot küldött be a brombergi V i l m o s császár-intézet állategészségügyi osztályának. E n n e k begye a tiszafa lűleveleit tartalmazta. A mérgező hatást a taxin nevű narkotikus alkoloida, h a n g y a s a v é s egy izgató szurokféle o k o z z a , különösen a levelek mérgesek, a bogyók k e v é s b é . A taxin h a t á s a már gyakran V2—1 óra múlva h a l á l o s a n hat. (Wild und Hund 1919. évf. 5 1 5 . 1.) N a u m a n n szerint a poszáták (Sylvia) a tiszafa b o g y ó j á n a k mérges magvát kiköpik, csuszka (Sitta caesia M. et W.) ellenben j ó étvággyal és káros következ mények nélkül megeszi. V. Nyúl a r ó k a l y u k b a n . Néhány esetben megtörtént, hogy a rókalyukban elhelyezett v a s b a n mezei nyulat fogtak. Ez annyi ban feltűnő, mert üregbe ritkán húzódik. Egy német vadász, aki néhány esetben tapasztalta az említett jelenséget, okát a b b a n látja, hogy üzekedéskor a baknyúl minden rejtekhelyre bebújik, nőstényt keres. Különben érdekes, hogy két nyúlfajunk, a mezei (Lepus europaeus L.) és üregi nyúl (Oryctologus cuniculus L.) l a k á s m ó d j á n a k különbözősége megszűnik ott, ahol sűrűbb aljnövényzet borítja a talajt. Ily helyeken, pl. Németországban az üregi nyúl sem á s már, h a n e m a sűrűben húzódik meg. V.
Előfizetési felhívás. A kényszerült helyzet folytén mind mai napig az „ A T e r m é s z e t " folyóiratunkat h a v o n l a egyszer kettős s z á m b a n jelentethetjük meg. Kedves olvasótóborunkon és előfizetőinken múlik, hogy vissza térjen a z „A Természet" megjelentetésénél az igazi, várvavárt békebeli állapot. Mindazok, kik lapunkat megkedvelték és az igaz szívhez s a tudáshoz szóló irányával együttéreznek, ter j e s s z é k minél s z é l e s e b b körben lapunkat, hogy előfizetőink s z á m á n a k gyarapodásával elérhessük, hogy kedves olvasóinknak, mint régen, havonta két ízben nyújthassuk a z „A T e r m é s z e t " számait. A magyar kultúra terjesztése ezen a téren sem fejlődhetik vissza ! Nem szükséges ehhez e g y é b : szerezzen minden elő fizetőnk legalább egy előfizetőt. Ezt a csekély hazafias ellen szolgáltatást méltán elvárja a h a z a érdekében szerény keretekben küzdő lapunk, mely minden téren és vonalon azt az egyedüli irányelvet tartja szem előtt, h o g y : „Magyarország nem volt, hanem lesz.'" Pártolja minden magyar az „A Természet" folyóiratunkat, melynek előfizetési díja egy félévre 90 K. Hazafias üdvözlettel az „A Természet" szerkesztősége.
A kétsoros apróhirdetés
egyszeri megjelenése 50 korona
T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos közre működésével Gorka Sándor. Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t VIII., Eszterházy-u. 16. T u r i s t a s á g é s A l p i n i z m u s . S z e r k e s z t i k : Komarnicki Gyula dr. és Vigyázó János dr. Előfizetési díj egyévre 3 0 0 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest II., Hunyadi J é n o s - u . 8„ II. em. 6. H a l á s z a t . Szerkeszti Répássy Miklós. S z e r k e s z t ő s é g : Budapest, Földmív. minisztérium (V., Országház-tér 11. II. em.) B u d a p e s t i A q u a r i u m é s T e r r a r i u m E g y e s ü l e t magyar természet barátok társasága 1922. III. 1., 15., 2 0 . ; IV. 12., 2 6 . ; V. 10., 2 4 . ; VI. 7., 2 1 . ; VII. 5., 1 9 . ; VIII. 2., 16., 3 0 . ; IX. 13., 2 7 . ; X . 11., 2 5 . ; X I . 8 „ 2 2 . ; X I I . 6., 20. tartja meg összejöveteleit a Schmidhoferféle vendéglő (II., Fő-u. 8.) külön termében. Igen é r t é k e s a g g a n c s g y ű j t e m é n y és vadásztrofeák eladók. Közelebbi megtudható d. e. 9—1 óra között J ó z s e f 8—30 címen. Á l l a t b a r á t o k lépjenek be az Állatvédő Ernő-u. 13.
egyesületbe.
Budapest IX.,
M a g y a r k o m o n d o r - é s k u v a s z t e n y é s z t é s érdekében kérjük hazai tenyésztőinket, a d o m á n y o z z a n a k a z állalkerti á l l o m á n y vér frissítése miatt n é h á n y fajta tiszta magyar jáhászkutyát állat kertünknek. N é h á n y t e l i v é r v i z s l á t elfogad betanításra Ötvös B a l á z s , Magyar szombathely, Feketevizpuszta, V e s z p r é m m . K u t y a i d o m í t á s t gazdasági és önvédelmi Endre, Z e b e g é n y (Hontmegye).
célokra
elvállal
Félix
Pedigrés német juhászkutya VII., Ilka-utca 12. címen.
kaphatók
Szőcs
János
kölykök
„Cz-obor" n é m e t j u h á s z e b k e n n e l . T u l a j d o n o s : Klein J ó k ó Budapest VII., Czobor-utca 3. T e l e f o n : J ó z s e f 9 6 — 1 1 . Törzs könyvezett pedigrees kölykök kaphatók. „ R ó k a v á r " vadászfoxterrier telepen (Bárdos á l l a n d ó a n kaphatók pedigrés foxterrierek.
Iván,
Kalocsa)
S z a r v a s - , d á m - é s ő z a g g a h c s o k a t (levetelt vagy koponyás) vesz Skaba és Plökl, Budapest VI., V i l m o s császár-út 3 3 .
nnnnn A kiadásért felelős • RAITSITS EMIL nnnnn
Ml-UJSAG AZALLAT* KEBTBEM?
Il(ainw'"!»iii
BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1922.
IX. évfolyam. 3—4. szám.
KIADJA: B U D A P E S T F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE
A z állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:
Patkányirtás az Állatkertben.
elpusztult. Három d a r a b 3 4 gr.-os, m é r ön állóan táplálkozó kölyök vándorpatkány 0 0 5 — 0 " 15 gr. s z é n s a v a s bárium feletetése után 12 órán belül elpusztult. A s z é n s a v a s b ó r i u m m é r g e z é s p a t k á n y o k n á l a következő tünetekben nyilvánul : a m é r e g elfogyasztása után anélkül, hogy a kísérleti patkányok vizet ittak volna, fél óra múlva n é m i bógyadtsággal és i z o m r e m e g é s s e l kezdődő rosszullét észlel hető, az izomremegést n e m s o k á r a merev- é s rángógörcsök váltják fel é s ezzel k a p c s o l a t b a n rendszeresen ö k r ö n d ö z é s fogja el a z állatokat, a méreg k é s ő b b i h a t á s á r a pedig h á n y á s é s h a s m e n é s észlelhető, miközben a kísérleti patkány n e m mozdul el a meg fogás a l k a l m á v a l ; ugyanekkor a görcsöket izomgyengeség és b é n u l á s o s j e l e n s é g e k váltják fel, mire a p a t k á n y rövidesen elpusztul. A z ily módon mérgezett patkányok h u l l a b o n t á s a a l k a l m á v a l c s u p á n a g y o m o r b a n észlelhetők e l v á l t o z á s o k s kivételesen a v é k o n y b e l e k b e n . A gyomor rendszerint felfúvódott és a gyomor nyelőcsövi részletének fala áttetsző, igen vékony hórtyaszerűen elődomborodik, a gyomor fundus és pylorusi részlete hurutos-gyúladásos, ha sonlóképpen nem ritkán a vékonybelek s ú l y o s a b b hurutja észlelhető.
A B u d a p e s t főváros Állat- é s Növény kertjében m á r a h a t ó s á g i l a g elrendelt á l t a l á n o s patkányirtás előtt megkezdettük a z e l s z a p o r o dott és igen kártevő r á g c s á l ó b e s t i á k ellen a védekezést. Igen k ü l ö n b ö z ő gyártmányú patkány irtószerekkel kísérleteztünk, a m e l y e k k e l a z o n b a n kellő e r e d m é n y r e n e m jutottunk. A legutóbbi tapasztalatok szerint az állatkert madárházában a tengerihagymával végzett p a t k á n y m é r g e z é s e k mutattak fel n é m i ered ményt. L a p u n k mult s z á m á b a n emlékezett meg Esterházy Miklós Móric gróf a „Radikál" nevű patkányirtószerről, a m e l y szintén tengeri hagyma-készítmény. A tengerihagymával vég zett patkányirtás mellett m é g i s arra kellett gondolnunk, hogy m á s méreggel is kísérletez zünk, a m e l y h a s o n l ó k é p p e n n e m oly k á r o s hatású a többi állatokra. Jablonowski József és Kadocsa Gyula „A p a t k á n y v e s z e d e l e m s a z ellene való v é d e k e z é s " c í m ű g o n d o s é s körültekintő m u n k á j u k b a n ismertetik a sztí'ns a p a s b á r i u m (bárium karbonét), a h a s z n o s háziállatokra nem oly v e s z e d e l m e s patkányölő hatását, a m e l y szert különösen A m e r i k á b a n h a s z n á l n a k . E z késztetett a s z é n s a v a s bárium patkányölő hatásának tanulmányozására, amelyről a z a l á b b i a k b a n s z á m o l u n k be. A s z é n s a v a s bárium mérgező h a t á s á t úgy fejti ki, hogy a g y o m o r b a j u t v a , az ott j e l e n levő g y o m o r s ó s a v v a l történt egyesülés után vízben oldódó báriumkloriddá a l a k u l ét, mely utóbbi vegyület méregként hat a szervezetre. Magyari Kóssa Gyula dr. „Gyógyszer r e n d e l é s é é b e n megjelent mérgező é s h a l á l o s a d a g t á b l á z a t a szerint a s z é n s a v a s bárium 1*5—8'0 gr. m e n n y i s é g b e n h a l á l o s kutyára, 4'0 gr.-ja pedig megöli a házi nyulat. Kísérleteink szerint 100 gr.-os fehér p a t k á n y 0 ' 2 0 0 gr. bárium k a r b o n á t m e s t e r s é g e s b e a d á s a után 6 óra múlva, ugyanolyan súlyú fehér patkány O'lOO gr.-nyi m e n n y i s é g b e a d á s á r a 10 óra múlva, ugyanolyan súlyú három d a r a b éheztetett fehér patkány 0' 150 gr. bárium karbonát feletetése után 12 órán belül
RAITSITS EMIL
U j a b b a n a s z é n s a v a s bárium „Baratol" n e v e alatt, mint patkány irtószer kerül for g a l o m b a , egy-egy d o b o z b a n 2 0 pilula foglal helyet. Egy-egy pilula a p a t k á n y o k r a h a l á l o s a d a g h á r o m s z o r o s á t t a r t a l m a z z a . Az állatkert területén, a z állatorvosi főiskola intézeteiben, v a l a m i n t egyebütt a „ B a r a ' o / " - l a l végzett kísér letek kellő e r e d m é n n y e l j á r t a k . A z állatkertben elhelyezett „Baratol" pilulából egy hét alatt 120 d a r a b o t fogyasztottak el, a z állatorvosi főiskola k ó r b o n c t a n i intézetében 100 d a r a b b ó l 7 0 darabotettek mega patkányok.A „Baratol"-nak előnye, hogy igen k ü l ö n b ö z ő ízesítővel készül, úgyhogy amint a p a t k á n y o k a z egyik fajta pilulát nem fogyasztják szívesen, úgy a mérg e z é s t a m á s i k fajta készítménnyel folytathatjuk. Ott, a h o l í z l e t e s e b b eleséget n e m talál a patkány, ott n a g y o b b mennyiséget elfogyaszt a kihelyezett „ B a r a t o l " - b ó l . így az állatkertben
Február 1—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: a z egyik á p o l ó megfigyelte, hogy egy patkány három „Baratol" pilulát fogyasztott el. Egyik budapesti építészünk p i n c é j é b e n az e l s ő „ B a r a t o l " szállítmányból 2 0 darabot fogyasz tottak el é s a többit a következő napokon m á r meg s e m érintették, míg a m á s i k ízű „ B a r a í o f " - b ó l a z első k i r a k á s után rövidesén 16 darabot elfogyasztottak. Az e l ő b b említett megfigyelések a l a p j á n a nagyon óvatos é s mondhatni raffinált p a t k á n y o k a t úgy irthatjuk a legmegfelelőbben, ha a patkányirtószert igen különböző módon rakjuk ki. A „Baratol"n a k e l ő n y e a v e s z é l y m e n t e s és könnyű keze lése. A kirakott „Baratol" pilulák 1 0 — 1 0 d a r a b j á t a gyári d o b o z két felében elhelyez zük é s ilymódon rakjuk el a megfelelő helyeken a z est b e á l l t á v a l , a m i d ő n már h a s z n o s á l l a t a i n k n y u g a l o m r a tértek. A reggel beálltával a k i r a k á s helyét felkeressük é s a pilulákat ö s s z e s z á m l á l v a , összehordjuk, hogy a z o k a t este újból elhelyezzük. Amint észre vesszük, hogy a „ B a r a í o í " pilulák nem fogy nak, úgy a „Baratol" m á s o d i k készítményét helyezzük a patkányjáratok elé. A „Baratol"lal végzett patkányirtás esetén a helyszínen elhullott p a t k á n y o k a t ritkán találunk, mert a bárium karbonát-készítmény elfogyasztása után a p a t k á n y c s u p á n ó r á k m ú l v a pusztul el. A mérgezett p a t k á n y n a k a tünetek fel lépésével elég ideje van, hogy búvóhelyét felkeresse, ahol a z t á n el is pusztul. A z állat kertben végzett patkányirtás ideje alatt egy elhullott p a t k á n y gyomortartalmából a bárium sóját sikerült kimutatni. A „ B a r a í o í " - l a l vég zett patkányirtás után a kísérletezés helyein a p a t k á n y o k s z á m a lényegesen csökkent. Tapasztalataink szerint a patkányirtás c s a k i s úgy vezethet kellő eredményre, ha a mérgezés módjait sorozatosan változtatjuk, mert a z ó v a t o s p a t k á n y a kirakott mérget h a m a r o s a n kitapasztalja. A patkányirtás á l t a l á n o s s z a b á l y a i n a k el s a j á t í t á s a végett Jab/onousfei-nak é s Kadocsanak m á r említett könyvét ajánljuk. R. E.
A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL
A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA
JELMAGYARÁZAT: Az állatkertbe vezető villamosok számai:
Főkapu Igazgatóság Dohányárusítás 8., 25., 33., 3 5 . Majmok Rágcsálók F. J . földalatti villa Mókusház mos vasút. Omnibusz. Erszényesek A térképen ]>ttlit.ti'9/Hii]i>kax Szarvasok útmutató gz'ivetféri* utalunk. Juhok — A Z i'ituiutjii.i lpirásílliiiii Tejcsarnok követett iltirtiny Antilopok KI. ~ klozet. 12. Bölények
+++*+++* +
$9
1. 2. 3. 4. 5. 6.
++ * ++*+
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Cukorkaárusílás Kapu Néprajzi gyűjtemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turista-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszóhelye 23. Sporl-pálya
++
24. Lovagló- és kocsikázópálya Zebraistélló Muflonok Zergék Kecskék Kőszáli bakok Kis medvék Nagy medvék Kutyák Süteményárusítás Átjáró az oroszlánházon át
25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
++++* +
+
szépirodalmi
Megjelen minden v a s á r n a p . Szerkeszti R Á K O S Y Szerkesztőség és
kiadóhivatal
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
+++ ++++
Tigrisbarlang Oroszlánbarlang Kis ragadozók Hűsítő italok árusítása Vidrató Várrom Fókató Jegesmedvék Turista-út Rozsomák Nyestfélék
46. 47. 48. 49. 50.
Rénszarvasok Noivég ház Jegesrókák Alagút-áfjáró Bejárat a mozgófényképékhez Uszómadarak Gázlók, kacsák Fácános Sasok Strucok Kisebb tóparti madarak 1
51. 52. 53. 54. 55. 56.
+ * *++++ *+
+* + +
57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66, 67. 68.
+
Madarak háza Dohényárusítás Falusi gazdaság Rovarok Akvárium Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmaház bejárata Aréna-úti kapu
+&+
+++
SIKERES PATKÁNYIRTÁS !
M A G Y A R NÉP
K é p e s h e t i l a p . Politikai, g a z d a s á g i é s
::
++
35. 36. 37. 38.
újság.
GYULA.
::
B u d a p e s t , VIII., S z e n t k i r á l y i - u t c a 3 0 .
„BARATOL" PATKÁNYIRTÓVAL.
FROMMER-LILIPUT MELLENYZSEBPISZTOLY 6*35 mm-
kapható
Kapható:
GYÓGYTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁBAN ,
Gyártja:
CHEMIA MAGYAR VEGYIPARI R.-T.
SKABA ÉS PLÖKL fegyver- és l
ii term. nagyság
lőszerraktárában
nagyban és kicsinyben
BUDAPEST V, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 33 Á r a 2400 k o r o n a és 10° o l u x u s a d ó Szállítás vásárlási engedély ellenében
MAGYAR E B T E N Y É S Z T Ő K
ORSZÁGOS
HUNGARIA-FURDO GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐI VII. KER., DOHÁNY-U. 44., NYÁR-U. 7.
EGYESÜLETE
felkarolja az ebtenyésztő sport összes érdekeit, vezeti és kiadja a h a z á n k b a n e g y e d ü l á l l ó M a g y a r E b t ö r z s k ö n y vet é s a M a g y a r V a d á s z e b - T ö r z s k ö n y v e t
V A D Á S Z O K ! F i z e s s e n e k elő a
NIMRÓD -VADÁSZLAP"- ra
Hivatalos lapja „A KUTYA". Előfizetési díja évi 200 K, tagoknak 150 K. Belépési díj 20 K, tagsági dij 50 K. Felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY ügyvezető titkár, Budapest 112 Székesfővárosi házinyomda 1922
K i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , IV., ELŐFIZETÉSI
ÁRA
E g y e t e m - u . 4.
F É L É V R E 50 KORONA
