KENÉZ HEKA ETELKA
ESSZÉK, AFORIZMÁK, KÜLÖNÖS NOVELLÁK
KENÉZ HEKA ETELKA
ESSZÉK, AFORIZMÁK, KÜLÖNÖS NOVELLÁK
Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák: „Norma” Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely ISBN: 978-963-87588-3-5
Misztikus törvényű filozófia Mily nagy kincs rejlik Az agyban míly nagy A tudás a kifejezés Bennünk a szellem Mindent kifejez… S a csodás fenséges Telített szerelmem Szebbnél szebb szavakban kifejezem A vágy és a tudás Leselkedik a szavak díszében És a sok szép új szókincsek Felbukkannak és csábítanak Akár egy vonzó érzelem A fantáziából megszülető Illúzió ábránd, mint a végtelen… S a vágyak rügyét Mily szép is kibontanom Ha a tudatomnak hagyom 3
Kincs özön lakik bennem A lángoló szellem fészkében Ott az űrben, száguld szívesen Óh igen ez az éteri terepen Így kódolt a földi s égi szerepem… Távol száll lelkem, mint a madár tolla S ettől könnyül a szellem dolga S fantázia nélkül a léleknek Üres lenne a föld és az egyetem A boldogság se pihenne a kebleden S így biztos kihűlne bánatában a szívem.
4
Esszék A lélek megközelítése A szenvedély független az életkortól. Szívünkben egyszerre csak egy nagy érzelem fér el, bármilyen tágas is a lelkünk. Ezért ha a szerelem és a becsvágy szenvedélyei találkoznak mindkettő mértéke a fele annak, amekkora akkor lenne, ha egymagába foglalná el az egészet. A szenvedély fellángolhat a gyermekben és elkísérheti az embert a sírig. Lételeme a tűz. A fiatalok előbb ellángolnak, s a kor előrehaladtával alábbhagy a szenvedély. Ez azonban csak látszat. A szenvedély egész életünkben végig kísér. Boldog az az élet, mely szerelemmel kezdődik és becsvággyal fejeződik be. Amikor boldog bennünk a tűz 5
szeretetreméltóak vagyunk, de amint elalszik szeretetünknek nyoma vész. Becsvágyunk veszi át a helyét. A mozgalmas élet, a nagy szellemeknek kedvez. A közepesek nem lelik örömüket benne. Ők minden téren gépek csupán. Ezért van az, hogy a szerelem és a becsvágy jelentik életünk kezdetét és végét. Az emberi természet legboldogabb állapotába jutunk. Ha az átlagnál okosabbak vagyunk szenvedélyeink is erősebb lánggal égnek, hiszen a szenvedély nem más, mint pusztán a szellemhez tartozó érzelem, vagy gondolat, még akkor is ha a testből ered. Nyilvánvaló, hogy nem más, mint maga a szellem és ez által a szellem egészét tölti ki. Csakis a tüzes szenvedélyekről van szó. A másik, a többi tűzfajta összekeveredik a testtel és 6
kellemetlen zűrzavart eredményez. Az okos emberek mentesek az effajta szenvedélyektől. Egy nagy lélekben minden nagy. Elgondolkodunk rajta kell-e szeretni. Nem töprengeni kell, hanem szeretni, érezni. Nem vagyunk döntési helyzetben. Az érzelem elragad minket és cseppet sem bánjuk, hogy tévedtünk. A tiszta szellem tiszta szenvedélyt szül. A nagy és tiszta szellem ezért szeret lángolón, és ezért látja világosan mi az, amit szeret. Kétfajta gondolkodás létezik. Az egyiket geometriának, a másikat kifinomultnak nevezzük. Az első lassan alakítja ki nézeteit, amelyek viszont mindvégig szilárdak. A kifinomult gondolkodás rugalmas, sokoldalú. Ezen tulajdonságok képesek rá, hogy szeretete tárgyába egyszerre több szeretetre méltó részt is sze7
ressen. A szemektől eljut a szívig. A külső megjelenéséből a belső tulajdonságokra is következtetni tud. Micsoda örömet jelent a szerelem, ha mindkét szellemet birtokoljuk, hisz ilyenkor együtt van bennünk az erő és a rugalmasság és felettébb szükséges ahhoz, hogy két ember jól ki tudja fejezni magát. Szerelemre születtünk és a szerelemre való képesség – noha csak a szelem tökéletesedésével együtt fejlődhet ki – arra késztet minket, hogy a szépet szeressük, annak ellenére, hogy soha senki nem mondta mi is a szép. Ki merné ezek után azt állítani, hogy nem arra születtünk e világra, hogy szeressünk. Még akkor is, ha olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyeknek látszólag nincs közük a szerelemhez. A szerelemtitokban ott búvik mindenben. Az ember képtelen rá, hogy szerelem nélkül éljen. 8
Az ember nem szereti a magányt, ugyan akkor szeret, tehát önmagán kívül kell keresni valamit, amit szerethet. Ezt a valamit egyedül a szépségben lelheti fel. Mivel ő Isten legszebb teremtménye, saját magában kell neki megtalálni az élő képét annak a szépségnek, amit önmagán kívül keres. A szépség első sugaraira bárki felfigyelhet önmagában. Ez után annak alapján, hogy egy külső dolog mennyire hasonlít ehhez az élőképhez, mindenki megítélheti, hogy az adott dolog szép-e vagy csúnya. Az embert azonban nem elégítheti ki bármi, noha mindenképpen szeretné betölteni az űrt, amely akkor keletkezett, amikor kilépett önmagából. Túl tágas a szíve, arra van szüksége, hogy olyan valamivel töltse meg, ami nagyon hasonlít rá, ami leginkább azonos vele. Ezért annak a szépségnek, amivel az ember elége9
dett ugyan olyan fontos része a hasonlóság, mint a megfelelés. Ez a kettősség pedig csak egy ellenkező nemű lényben lelhető fel. A természet oly jól belevéste a lelkükbe ezt az igazságot, hogy az eleve készen áll a beteljesítésére. Nem kell hozzá a művészetek, vagy tudományok ismerete, hogy a szívünkben lévő üres helyet be akarjuk és be is tudjuk tölteni. Mindezt azonban erősebben érezzük, mintsem beszélni tudnánk róla. Csak azok nem vesznek róla tudomást, akik képesek rá, hogy megvessék és felégessék saját eszményeiket. Annak ellenére, hogy ez a szépség eszmény kitörölhetetlenül a lelkünkbe vésődött jelentős egyéni eltérések mutatkoznak azt illetően, hogy mi az ami a valóságban tetszik, mert nem elégszünk meg a puszta szépséggel, hanem a körülmények 10
olyan egybeesésére vágyunk, ami megfelel az éppen aktuális lelki állapotunknak. Tehát ebben az értelemben állíthatjuk azt, hogy mindenkiben meg van az a szépség, aminek a mását a nagyvilágban keresi. Mégis gyakran a nők határozzák meg, hogy milyen legyen az eredeti, mivel ők uralkodnak a férfiak szellemén. Saját szépségük, vagy általuk nagyra tartott szépség bizonyos elemeit észrevétlenül belevegyítik a szépségeszménybe. Ily módon mindaz, ami nekik tetszik, hozzáadódik az alapvető szépséghez. Ezrét van az, hogy az egyik század a szőkéknek, a másik a barnáknak kedvez, és hogy mindaz, amit a nők egymásról gondolnak, befolyásolja azt is,hogy a férfiak mit gondolnak róluk. Sokszor a divat határozza meg, hogy mit nevezünk szépségnek. 11
Különös, hogy a szokás milyen nagymértékben hat a szenvedélyeinkre. Ezen túl természetesen mindenkinek van szépségeszménye melyek alapján ítéletet alkot, és amelyhez másokat viszonyít. Egy szerelmes férfi úgyis mindig a saját szerelmét fogja legszebbnek tartani és mindig őhozzá fog viszonyítani mindenki mást. A szépség ezer különböző alakban jelenhet meg. Letéteményese lehet egyedül egy nő. Olyan nő, aki okos, szép és meg is csillogtatja az eszét. Ha egy nő tetszeni akar és a szépség egy részének legalábbis birtokában van ő tetszeni fog és még akkor is meg fogja szerettetni magát, ha a férfiak eddig nem sokat törődtek vele, vagy épp ő volt akit nem érdekeltek a férfiak, mert a szívükben van egy üres hely és ő ezt be fogja tölteni. 12
A férfi élvezetre született. Érzi ezt, s nincs szüksége más bizonyítékra. Az értelmére hallgat hát, amikor átadja magát az élvezetnek. Ugyanakkor gyakran érez szenvedélyt a szívében anélkül, hogy tudná honnan származik. A szerelmet ugyan úgy betöltheti egy igaz, mint egy hamis szenvedély, ha mi meg vagyunk győződve, hogy igaz. Amint beszélni kezdünk a szerelemről rögtön szerelmesek leszünk. Hát ez a legtermészetesebb emberi szenvedély. A szerelem kortalan. Állandó születőfélben van. Erre legjobban a költők tanítanak. Szerelmes verseikben gyermekies tisztasággal jelenik meg, de költő nélkül is érezzük. A szerelem szellemessé tesz bennünket és ugyanakkor a szellemre támaszkodik, mert a 13
szerelemhez ügyesség kell. Annak ellenére, hogy nap, mint nap kimerítjük a csábítás eszköztárát tetszenünk kell, és tetszünk is. Mivel szeretjük magunkat, az a kép alakul ki bennünk, hogy a külvilágban egyszerre több helyet is betölthetünk. Ezért fogadjuk szívesen, ha szeretnek minket. Mivel forrón kívánjuk a szerelmet hamar felfigyelünk rá. Tanúskodik róla a szerető személy tekintete. A szem a lélek tükre, azonban csak azok értik, akik odafigyelnek rá. Az ember önmagában tökéletlen. A boldogsághoz társra van szükség. Legtöbbször saját rangja belit keres, hiszen ilyenkor a választás szabad és a kibontakozásra is lehetőség nyílik. Mégis előfordul, hogy magasabbra törünk és érezzük, ahogy egyre erősebben perzsel a tűz, színt vallani azonban mégsem merünk az előtt, aki a szívünket lángra lobbantja, gyújtja. 14
Ha egy nálunk magasabb rangú hölgyet szeretünk előfordulhat, hogy a szerelmet csupán a föltörekvés vágya váltotta ki. Bizonyos azonban hogy előbb-utóbb a szerelem lesz lelkünkben az úr! A szerelem olyan zsarnok, aki nem tűri az osztozkodást, egyeduralkodó, aki előtt minden más szenvedély fejet hajt és minden más szenvedély engedelmes vele szemben. Egy előkelő hölgy barátsága sokkal alkalmasabb rá, hogy kitöltse a lelket, mint a velünk egyenrangú hölggyé. Az ember szíve tágas. Az apró dolgok kavarognak, a nagyok azonban megpihennek, és meg is állapodnak benne. Gyakran írunk olyasmiről, amit csakúgy tudunk alátámasztani, hogy arra kérjük az olvasót, oly módon ébredjen rá az elmondottakra, az igazságra, hogy önmagába tekint. Ez a lehetőség a bizonyítás módja. 15
Ha egy férfi érzékenynek mutatkozik biztos, hogy szerelmes. Egy rajta kívül eső tárgy zaklatta fel, rögtön észre veszi és elkerüli mindazt, ami felkeltheti az ellenérzését. E különös érzékenység szabályát a tiszta nemes, fennkölt szellem alkotja meg. Tehát elhitethetjük magunkkal, hogy érzékenyek vagyunk, anélkül, hogy valójában azok lennénk, s ilyenkor joggal ítélnek el mások. A szépség szabályai azonban mindenek felett valók és függetlenek a többiek által alkotott szabályoktól. Ha különbséget akarunk tenni az érzékenység és az érzéketlenség között el kell fogadnunk, hogy az érzékenység vágya már fölér a valódi érzékenységgel. A nők szeretik, ha a férfiaknak vannak érzékeny pontjaik. Ez gyakorolja rájuk a leg16
mélyebb hatást. Milyen kellemes látni, hogy a többieket megvetik, miközben minket megbecsülés övez. A szellemi értékeket nem a társaságban sajátítjuk el. Ott csak tökéletesítjük őket. Könnyen beláthatjuk hát, hogy az érzékenység a természet adománya, nem pedig mesterkedés eredménye. Az átlagnál értelmesebb ember több szépségre lel, mint mások. Kivéve, ha szerelmes, mert ilyenkor csak egyetlen egyet vesz észre. Talán tévedek, ha azt állítom: ha egy nő kilép önmagából, hogy mások szívébe vésse be a képét, egy üres helyet hagy a sajátjában mások számára. Ismerek olyanokat, akik ezt tagadják. Vajon igazságtalanság-e mindez? Természetes, hogy annyit adunk amennyit elvettünk. A teljes odaadás ugyanakkor fárasztja és rombolja a férfi szellemét. 17
Ajkunk pirossága Ajkunk azért piros, mert a szöveti szerkezete kissé más, mint testünk többi részéé, és nem védi vastagabb hámréteg. Így átüt rajta a vér színe. A parányi nyálmirigyek arról is gondoskodnak, hogy ajkunk kicsit mindig nedves legyen. Ha bizonyos betegségek e mirigyek működését megakadályozzák nyomban úgy érezzük, hogy kiszáradt a szánk, s nem egyszer ajkunk láthatóan cserepessé is válik. A felnőtt ajak és az újszülötté némileg különbözik egymástól. A csecsemő ajkának belső részén finom kis domborulatok vannak, hogy a baba szája jobban tudjon a mellbimbóhoz tapadni. Néhány hét múlva aztán ezek a kis domborulatok eltűnnek. Az orvos az ajkak színéből (elfehéredés, elkékülés) sokmindenre tud következtetni. 18
A költők, festők szemszögéből nézve ihletet adhat egy szép ajak. Ezt bizonyítja Mona Lisa mosolya, és Horatius megállapítása, hogy Ámorhoz az ajak a közvetítő.
Aforizma Az életműved arcodra van írva bele van vésve bele van sírva. De másoknak szeme mindig előhívja, s mint könyvet arcod, kiolvassa.
19
Az emberi agyról Egyszer egy ismert orvos professzor egy nyitott könyvet tett a nála vizsgázó medika elé. Pillantson ezekre a sorokra, s rámutatott az egyik bekezdésre. Az állt benne, hogy a férfi agya nagyobb és súlyra is többet nyom, mint a nőé. Az orvostanhallgató nő finoman elmosolyodott: nem a mennyiség számít tanár úr! Ez az adoma több kérdést is ihlet. Valóban nem a mennyiség számít, vagy mégis az agy súlyától függ a szellemi képességünk? Egyáltalán hány grammot nyom az emberi agy? A felnőtt ember agyának súlya 1.300–1.500 gramm, azaz valamelyest változó. A szellemi képességek nem az agy súlyától, legfeljebb az agytekervények számától függnek. Akad lángelméjű tudós, akinek az agya nem volt különösen súlyos és akad idióta óriási aggyal. Az anekdota csattanója tehát reális alapokra épült. 20
Persze a zsenik agyberendezése azért mindig érdekelte az embereket. Ami például Einstein agya körül napjainkban lejátszódik már szinte horrorisztikus. Miután meghalt az USA Missouri Államában felboncolták, majd konzerválták az agyát abban a reményben, hogy egyszer egy tudós megfejti belőle miből eredt a relativitáselmélet megfogalmazójának átlagon felüli alkotóképessége. Kutatókban nem is volt hiány, de megfejteni a rejtélyt ez ideig egyikük sem tudta. Nemrég épp egy Miriam Diamond nevű tudós hölgy nyilatkozatai jelentek meg a világsajtóban. Ő is kapott egy kis részt az agymaradványból és 4 évi vizsgálódás után abban véli felfedezni a zsenialitás eredőjét, hogy Einstein agysejtjei jobban tápláltak voltak más halandóénál. A nyilatkozathoz fényképet is közöltek. Az a fura, hogy nem Einsteint, hanem Diamond asszonyt ábrázolja. 21
Aforizma Lépj, indulj, ha nem fogják kezed az Isten vezet! Az élet tanácsadója a bensőd igaz hangja. A sötétség délben benned a napfogyatkozás, nyújtsd a kezed vár a kihívás!
22
A csók A csókolódzásnak is meg vannak az illemszabályai. Nevezetesen tisztességes úri nő nem fogad el csókot, hanem visszaadja. Mire is jó megcsókolni azt, akit szeretünk? A pszichológusok erre a kérdésre is tudják a választ és szokás szerint mélyre ásnak a magyarázatért. Az embernek ősi ösztöne, hogy ami kedves neki megkóstolja. Ezért vesz a pici baba is mindent a szájába, amit lehet. Bár az őskor óta az ösztön kifinomult. A csók ma is a szeretett lény birtokbavételét jelképezi. Eszmei értéket a legősibb érzések adják meg. Egyébként igazán csókolódzni csakis az ember képes. Ha a madarakat, galambot is megfigyeljük az is csak mímeli. Az igaz csók minden állattól idegen. Olyan érzékeny nyálkahártya, amely a csókot érzékelhetővé teszi csupán az emberi ajkon fejlődött ki. 23
Természetesen a csókolódzás szokás dolga is. Vannak a világnak olyan tájai, ahol nem ismerik sem a puszit, sem a szerelmi csókot. Kínában a múlt században kezdték elsajátítani a csókot. Az eszkimók is szenvedélyesen összedörzsölik az orrukat. A bolgárok és sok más afrikai törzs, indiánok, az arabok, a hinduk már régen is mesterei voltak. Több tankönyvben is írtak a csókok különböző fajtáiról. Még az istenek is csókban olvadnak az indiai templomok ősi faragványain. Az ős indiánok a csókot szentnek tartották, az ég ajándékának, melyet nem csak élvezni lehet, de tisztelni is kell. A csóknak hagyománya van kontinensünkön is. Már 1511-ben Hágában született Johanes Sekundes kötetnyi himnuszt írt a csókról, melyeket Mészöly Gedeon 1921-ben fordított magyarra. A csóknak gazdag kultúrtörténete van. A csók kémiai analizálása, ha valakit megcsókolunk 0,54 mg ásványi sót, 0,13 mg szénhidrátot, 0,71 mg zsiradékot, 9 mg vizet és kb. 250 ezer baktériumot adunk át. 24
Persze ha szerencsénk van és viszonozzák a csókot ugyanezt vissza is kapjuk. A szervezetre gyakorolt hatását is lemérték az orvosok, tudósok. Tőlük tudjuk, hogy a csókolódzás közben növekszik a pulzusszám és a glukóz termelés, felgyorsul a vérkeringés, viszont csökken az inzulintermelés. Mindent összevetve a pozitív stressz állapota elkerülhetetlen. Lopott csók esetén nagyobb-e a stresz, a tanulmány nem ejt róla szót, de valószínű lehet.
Bölcselet Vedd el tőlem a szeretetet, melyet az élet ád. Az életben maradáshoz nekem van szükségem reád. 25
Élmény a halálban ó-egyiptomi rituálék A vérkeringés összeomlása után megkezdődik egy bizonyos folyamat, amely ma már ismert, „tonatózis”, „tetszhalál” kutatásai révén és a szívműködés leállásától az agyhalálig tizenkét szakaszból áll. Nagyon érdekes, hogy az egyiptomiak az átmenetet tizenkét kapuval határozzák meg, ami az éjszaka 12 óráját jelenti. Ha figyelmesen elemezzük a szellemtörténetet rájövünk, hogy milyen sok misztikusan gondolkodó nagy vallásalapító próféta, apostol, guru részesült Istennek abban a kegyében, hogy a saját beavatását a halál, vagyis a klinikai halál állapota következtében, valamilyen betegség kiváltotta sokk, esetleg a szívleállás után, vagy egy súlyos meditációs extázis sokk okozta szívbénulás révén élhette meg. Így lett az illető számára a halál a megvilágosuláshoz vezető út és annak eszköze. 26
Amenhotep például egy Kr-e 133 táján bekövetkezett súlyos – valószínűleg epilepsziás roham után, amely csaknem végzett vele – élte át a titokzatos megvilágosodást. Meglátta, hogy az összes isten egyetlen istennek Aton-nak, a napistennek, a világosság istenének a megnyilvánulása. Felismerte, hogy Aton jeleníti meg a legmagasabb ősöket. Ezután nevezte magát, mint fáraó Ehnatonnak és tért reformátorként misztikus útra. Egy másik epileptikus, Saulus Damaszkusz előtt súlyos rohamot kapott. Leesett a lováról és minden bizonnyal megállt a szívverése. Ám újra talpra állt a megvilágosult Paulusként, akinek aztán meghatározó szerepe lett a mi kereszténységünk kialakításában. Mohamed is közismerten epilepsziás volt, aki egy éjszaka a rohamaiban tízezer Allahhal folytatott be27
szélgetést élt át és ezt a tanítást igyekezett buzgón lediktálni. Az epilepsziát az anyag kiteljesedésének eszközeként is felfoghatjuk. Ahogyan az Michelangeló esetében is történt. Testet gyöngítő tényezőnek számít pl. a leukémiai, szívinfarktus, vagy a szifilisz és egyéb olyan betegségek is, amelyek a szívverés leállását és annak révén élményt idézhetnek elő. Ehnaton fáraó például a szifilisz következtében átélte testének lassú felbomlását és egyre inkább eltávolodott attól, hogy szellemét megnyithassa az igazán lényeges egyetlen isten számára, és ezt az alapelvet ő maga is megérezhesse. A szívverés valamilyen módon előidézett megállása után bekövetkezett igazi megvilágosodás jelensége éppoly ismeretes volt az egyiptomi főpapok, mint az afrikai beavatottak, varázslók, a tibeti szerzetesek, a sámánok, az indiánok, 28
az indiai guruk, de még a keresztény egyházak előtt is. Ebből kiindulva irányulnak a beavatási rituálék minden időben és mindenütt arra, hogy előidézzék a szívműködés ideiglenes leállását, vagy legalább szimulálják azt, és a hívő újoncba szívhalál átélésének szimbolikus érzetét keltsék. A hangsúly az átélésen van. Döntő fontosságúak ugyanis a személyes élmények. Az Ótestamentumban Jónás is a maga személyes beavatását élte meg a cethal gyomrában három napon át. Teljesen megváltozva tért vissza az életbe. Így fejeződik ki szimbolikusan a halál–beavatás–feltámadás egysége. Ezzel magára a feltámadás gondolat körre történik utalás. Az alapgondolat az, hogy a halálban elért megvilágosodás megrázza és megváltoztatja az érintett lényét. Új tudással, új erőkkel és új tapasz29
talatokkal tér vissza a földi életbe. A halál révén az új életbe, vagy ahogy a beavatottak tudják: a halál révén az örök életbe. Ezt a célt szolgálja például az egyiptomiaknál a száj elé tartott „ankh” jel, az örök élet jele. A szabadkőművesek beavatási szentélyében még ma is látható a „momento mori”, ami annyit jelent, hogy „emlékezz a halálra”.
Aforizma Minden ember arca egy térkép bánatot, s örömöt nem tud elrejteni, akár egy rejtvényt meg kell feljteni!
30
A Bak uralma A bak csillagjegy és a Szaturnusz eljegyezve a Föld jeggyel, borzasztóan törekvő e csillagjegy. Eltökélt, tartózkodó és nagyon melankolikus. Fáradhatatlanul dolgozik. Feláldozza magát mindenek felett és semmilyen fáradság nem riassza vissza. A Bakok hihetetlen alapossággal és véghetetlen türelemmel tervezik meg az életútjukat. Mindenre készek annak érdekében, hogy kitűzött céljukat elérjék. Közben gyakran lemondanak a mások segítségéről. Zárkózottak és befele fordulók. Bár időnként előfordulnak náluk hirtelen nagy kitörések, amelyek meglepők, de magukkal is ragadják a társaikat is. Másrészt a Bakok gyakran bátortalanok és bizonytalanok. Kristály a kövük. Szeretik a letisztult dolgokat. A Szaturnusz bolygóban leli a fenséges Nap az égi halálát. A rómaiak emberáldozatot áldoztak az isteneknek a Nap visszatérte reményében.
31
Szaturnusz és Uránusz a Vízöntőben A Vízöntő bolygója. A Vízöntő jegyében születettek őszinték, önzetlenek, szabadságszeretők és aktívak. Bár általában nyugodtnak tűnnek, de alapjában idegesek és feszültek is lehetnek. Minthogy társaikkal szemben nagy igényeket támasztanak gyakran élnek meg csalódást és gyakran haragtartóak. A Vízöntők nagyon hiúk és szeretik a bókokat és ha csodálják őket. Intuitívak, gazdag a fantáziájuk, szellemesek, kedves barátok és szenvedélyes szeretők. Érdeklődési körük széles és telve vannak kreatív ötletekkel.
32
A Halak: vízjegyű Uralkodó bolygója a Jupiter és a Neptunusz. A Halak jegyében születettek türelmesek, szelídek és toleránsak. Időnként haragtartók és hűtlenek is lehetnek. Sokoldalú jellem, nagy fantázia és tanulékonyság jellemzi őket. Határozatlanok, nincs túl nagy szervezőkészségük. Szívesen dolgoznak és élnek a mások irányításával. Vallásosak és művészi hajlammal is rendelkeznek. Minthogy nagyon tartózkodók nem könnyű megismerni és igazán megérteni őket. Az igaz és hosszan tartó barátság és szerelem jelenti számukra a legnagyobb értéket a Földön.
Bölcselet Hallgatom a tenger moraját. Azt súgja a csobbanás Előbb volt mint a világ Én vagyok az erősebb, Így kiállt! 33
Kos: Tűz jegyű Uralkodó bolygója a Mars és a Plútó. A Kos sok erőt és energiát birtokol és készen áll, hogy magához ragadja a kezdeményezést. Ösztönös, dinamikus és sokszor meggondolatlanul cselekszik. Az impulzivitást, a függetlenséget és a bátorságot testesíti meg. A Kost gyakran jellemzik egocentrikusként, de nagyon romantikus is tud lenni. Vágyakozik szimpátia és elismerés után. A Kos élénk, gyakran kitör és szívesen sportol. Elbűvölő és mérgelő a kiszámíthatatlansága, ami agresszivitásban, vagy akár gyengédségben is kifejeződhet.
Aforizma Mielőtt meghalok Tudnom kell miért is vagyok. Kutatom az égen a csillagok fényében. Tőlük származik lelkem. 34
A Bika: Föld jegyű Uralkodó bolygója a Vénusz. A Bika a művészetet, az eredendő szépséget s az erőt testesíti meg. A szokások rabjaként realista, mind az életben, mind a szerelemben. Nagy értéket tulajdonít az érzelmi és az anyagi biztonságnak, aminek érdekében készen áll minden képességét bevetni. Kitartás, nyugalom, türelem és gyakorlati intelligencia jellemzi. A szerelemben odaadó, állhatatos és nem könnyelmű. Az összes csillagjegy közül a Bikának van legnagyobb szüksége a nyugalomra és kikapcsolódásra, természetesen csak azután, hogy kitűzött céljait teljesítette.
Bölcselet Van egy ember ki, ha szól hozzám sírni késztet engem. Isten tisztaságát juttatja az eszembe. 35
Ikrek: Levegő jegyű Uralkodó bolygója a Merkúr. Tipikusnak mondható az Ikrek kettőssége és az egymással való küzdelme. Szabadok, lenyűgözők, intelligensek, aktívak, ugyanakkor sokszor pesszimisták, némiképpen apatikusak. Rendkívüli sokoldalúságuknak időnként negatív kihatásai is lehetnek. Nehezen tudják magukat hosszabb ideig egy adott dologhoz, tevékenységhez, vagy személyhez kötni. Nagyon szellemes és fantáziadús szeretők tudnak lenni, miközben mindig erősen a felszínre tör a szabadságra és függetlenségre való törekvésük. Nagy az igényük arra, hogy mindent azonnal megtanuljanak, csináljanak. Kiváló képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy minden helyzethez alkalmazkodjanak vagy felrúgják azt.
36
Rák: Víz jegyű Uralkodó bolygója a Hold. A Rák szeszélyes és ide-oda ingadozik a jókedv és a rossz hangulat között. A Rák jegyében születettek melegszívűek, szeszélyesek, titokzatosak, fantáziadúsak és nagyon jó megfigyelők. Szeretik a luxust, a régi hagyományokat és a múltat. Gyakran tartanak az újtól és félnek a jövőtől. Az erőszak minden fajtáját gyűlölik. A Rákok hajlamosak az általuk szeretett személyekre nagyon ráakaszkodni.
Bölcselet A múltad tapossa a káprázó jövő az élet körbe kerekedő benne a jelen, múlt és a jövő. 37
Oroszlán: Tűz jegyű Uralkodó bolygója a Nap, a büszkeség és erő csillagjegye. Az Oroszlánok függetlenek, szabadságszeretők, uralomra vágyók, aktívak, szenvedélyesek és nagyon nagylelkűek. Időnként túl nagy az önbizalmuk. Nem ártana némi szerénység vagy elővigyázatosság. Optimistaként képesek arra, hogy a vereségeikből tanuljanak. Erős jellemüknek köszönhetően munkaterületükön nagyon nagyra becsülik őket. Gond nélkül tudnak több területen is mozogni. Luxusra és gazdagságra törekednek. Gyűlölik a középszerűséget.
Bölcselet A mosoly nem más, mint egy érzék, tank töltő állomás. 38
Szűz: Föld jegyű Uralkodó bolygója a Merkúr. A Szűz jegyében születettek precízek, munkabírók, szeretik az otthonukat és nagyon nagy gondot fordítanak a berendezésére. Megrögzött rendszeretetük néha már a mániákussággal határos. Szakmailag kiemelkedő intelligenciájuk miatt nagyon nagyra értékelik őket. A Szüzekben nagyon nagy és erős a szeretet iránti vágyakozás. Hisznek a barátságban még akkor is, ha befelé forduló, tartózkodó jelleműek. Nehezen bocsátkoznak kapcsolatokba.
Aforizma Csend van a tájon Az Isten oltárán A természet varázsán!
39
Mérleg: Levegő jegyű Bolygója a Vénusz. A Vénusz jegyében születettek kiváló érzékkel rendelkeznek a szépség az elegancia iránt. A konfliktusokat nem bírják, de minden témában értelmes, pártatlan ítéletet alkotnak. Rokonszenves, kiegyensúlyozott és rendszerető emberek. Ha támadva érzik magukat hajlamosak lesznek a depresszióra és szenvednek a vereség érzetétől. Számukra elengedhetetlen a barátság és az igaz szerelem. A Mérlegek birtoklók és hűségesek. Utálják – akárcsak a szerelemben – a haszontalan vitákat és a vulgarizmust.
Bölcselet Ha megsuhint Isten lehelete meggyógyulunk tőle.
40
Skorpió: Víz jegyű Uralkodó bolygója a Mars. A Skorpió rendkívül sokoldalú és ellentmondásos jellem. Elmélyülő, komoly, ellentmondást nem tűrő, féltékeny és birtokló. Páratlan intuíciójának köszönhetően már az első pillanatban fel tudja mérni mások gyenge pontjait. A Skorpió jegyében születettek időnként tartózkodóak, befelé fordulók, vitázók és szeszélyesek, bár az érdes burok gyakran szemérmességet, erőt és óriási segítőkészséget rejt magában. A Skorpiók nem aggódnak és nem rettegnek amiatt, ha nincs már visszaút.
41
Nyilas: Tűz jegyű Uralkodó bolygója a Jupiter. A Nyilas hűséges, vidám, őszinte és nyíltszívű. Hisz a jövőben és a haladásban. Szereti az utazást, az állatokat és a hosszú sétákat a friss levegőn. Mindkét lábával szilárdan a Földön áll. Egyszerűen nem engedi hogy a nehézségek kizökkentsék a rendes kerékvágásból. A Nyilas jegyében született nagyon vallásos és rémisztően kíváncsi. Őszinte és becsületes barátokat, szerelmet keres magának, akik nem rabolják el a szabadságát. Ő a lehető legjobb barát, akire az ember csak vágyhat.
42
Mit tudunk a babérről Hogyan került a babérkoszorú a költők homlokára? Mint olyan sok mindennek, e rejtélynek is regében van a nyitja. Egy görög mítosz szerint Apollón beleszeretett Daphnéba, a nimfába. Ő azonban midőn érte jött, hogy magával vigye elfutott előle. Apollón utána eredt kutatni. Már majdnem utolérte, amikor Daphnét édesapja babérfává változtatta. A tehetetlenné vált Apollón erre a babérfát kezdte imádni és megparancsolta a papjainak, hogy a tiszteletére rendezett szertartásokon babérral díszítsék szobrait. Hősöket, költőket – mivel a költészet imádója volt – pártfogolta és babérral jutalmazta. A kitüntetés természetesen dicsőségnek számított. Az illatos babér a dicsőség jele, de az ógörögök a konyhaművészetben is használták. Így terjedt el a világon finom ételízesítőként. Napjainkban is kedvelt fűszere a konyhának. 43
Ámor és Psyche Egy test, egy lélek. Ezek ők ketten. Robosztus szerelem isten az egyik, gyenge, fuvallathoz hasonló, légies tünemény a másik. Íme olvassák szerelmük csodás történetét. Élt egyszer Krétán egy király, akinek volt három lánya. Kettő közülük olyan, mint a többi halandó. A harmadik, Psyche azonban Vénusznál, a szépség istennőjénél is sugárzóbb szépség volt. Arca hamvas, mint a virágszirom; termete sudár, mint a pálmafa; szeme két égő csillag; szája nyíló rózsa; lelke tiszta, akár a kristály. Vénusz nem is tűrhette, hogy halandó nő ilyen szép legyen. Keserű bosszút esküdött hát és elküldte Psychehez fiát, Ámort azzal a paranccsal, hogy ébresszen benne szerelmet valami csúf ember iránt, s annak árnyéka rávetődvén a szűzre, szépségének sugárzását elhomályosítja. 44
A szárnyas Ámor útra is kerekedett, de Psyche lénye annyira megigézte, hogy benne magában gyúlt ki a nagy szerelem. Ám akárhogy mardosta epekedés és vágy isteni törvény tiltotta, hogy anyjával szembeszegüljön. Cselt eszelt ki hát és Apolló jósdájának papnőjével azt az üzenetet küldte a királynak, hogy öltsön gyászruhát és kísérje fel Psychét a vára melletti hegy csúcsára, ahonnan elragadja majd egy rút sárkány, akinek e földi üdvösséget az istenek feleségül szánták. Hasztalan sírt, jajgatott az apja, engedelmeskednie kellett. Ment hát a lányával a hegyre. Alighogy felértek Psychére hatalmas ködoszlop ereszkedett le az égből, s mire fölszállt a király már egyedül állt a csúcson. A félelemtől ájult lányt a köd leple 45
alatt elragadta, no nem a sárkány, hanem Ámor maga. Vitte sebesen a saját palotájába, ahol az éj sötétjében a csókok mindama gyönyörével megismertette, amely titkát csak ő, a szerelem isten ismerte. Psychében kivirult a boldogság. Lubickolva fürdött újra és újra a szerelemben. Csak az zavarta némiképp, hogy nem tudja ki rabolta el a sárkány helyett. Ámor esküjét vette, hogy soha nem érdeklődik személye felől, nem kérdezősködik és nem leskelődik. Találkozniuk sem volt szabad máskor, csak holdtalan fekete éjszaka, mikor a lány csupán érzett, de nem látott semmit. Hogy Psyche nappal sem unatkozzék Ámor elhozta néki játszótársul a nénjeit. Őket azonban, amint meglátták a palota pompáját elfogta az irigység. A kíváncsiság is izgatta őket, hogy ki 46
is lehet a titokzatos jótevő. Addig gyötörték a húgukat, amíg az a kedvükért megszegte esküjét és kis olajmécsessel a kezében belopakodott a palota ama részébe, amelybe tilos volt belépni, az ablak nélküli toronyszobába, ahol Ámor aludt. Ahogy a mécsessel fölibe hajolt fekvő párjának nyomban felismerte benne a szerelem istenét. Úgy megijedt, hogy a kezében megbillent a mécses s egy forró olajcsepp Ámor arcára cseppent belőle. Az isten felriadt és elhatalmasodván rajta a szörnyű harag azon percben elűzte magától kedvesét. Psyche időtlen időkig bolyongott a világban, nem találván nyugodalmat. Teste mind jobban megfogyott, már-már áttetszővé vált. Amúgy is patyolat lelke viszont a szenvedéseken csiszolódva mind ragyogóbbá tisztult. Így került kóborlásai során Vénusz barlangjába. Az úrnő még mindig izzó gyűlöletéről 47
mit sem sejtve az istennő szolgálatába szegődött. Vénusz végre hatalmában érezve a lányt gyötörni és sanyargatni kezdte. Agyon dolgoztatta, éheztette, korbácsoltatta. Rosszabbul bánt velem, mint egy rabszolgával. Végül arra kényszerítette, hogy hozzon fel az alvilágból egy szelencét. Psyché teljesítette a feladatot, de a szelencéből áramló kábító gőzöktől az alvilág küszöbén túl egy lépéssel eszméletét vesztette és összerogyott. Ámor abban a pillanatban ott termett és életre csókolta a szerelmesét. A mindent tudó istenek pedig megelégelték a vezeklést és összeeskették az ifjú párt az Olimposzon. Ekként lőn a halandó Psyche a hallhatatlan Ámor felesége. Még munkát is kapott. AZ emberi lélek megszemélyesítője, később minden 48
lélektannal foglalkozó tudomány névadója lett. Házasságuk nem volt felhőtlen, mert az átlényegült Psychét a lélek mélységei érdekelték, Ámort pedig csak a testi örömök vonzották. Szerelmük erős volt, mint Zeusz pajzsa és nem csak saját kínjaikon az idő is diadalmaskodott.
Aforizma Leglágyabb a víz mégis kővet lapít. Gyenge legyőzi az erőst, a lágy a keményet. Ezt mindenki tudja még sincs sok ember ki felfogja.
49
Búzavirág és kentaur Nagyon sokan tudják, hogy kentaur az ógörög mitológia egyik csodalénye, amelyet félig ló, félig ember képében ábrázolnak. Azt viszont kevesen tudják, hogy a búzavirág egy ilyen kentaurnak köszönheti a rendszertani nevét. A név, centaurea és nem kisebb embertől, mint az ókor máig ható híres görög orvosától Hipokratesztől ered, aki a magyarul imola néven ismert búzavirágot gyógynövénynek tartotta és kentaurionnak nevezte el, hogy ezzel is tisztelegjen Kheiron, az orvoslás tudományában igen jártas kentaur emlékének. Ez a Kherion a görög regék sokoldalú alakja. A mítoszok szerint ért a fegyverforgatáshoz, a hangszerekhez és jól ismeri a gyógynövényeknek hatását. Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének ő volt a tanítómestere. 50
A kentaur szóból származó görög kentaurion, aztán a latin ajkakon, centaurea lett és így került be a növényhatározókba, amelyekben napjainkban is e néven leljük fel.
Bölcselet Közönséges ember útja nyitott. Nem hagy rajta semmi nyomot. Az akadályokat előttünk ki legyőzi, az Isten őt megjelöli!
51
Tantaluszi kín Arra mondják, hogy tantaluszi kínokat áll ki, aki olyasmit kíván, ami elérhetetlenné válik. A kifejezés alapja egy görög-római rege. Hőse Tantalosz görögösen írva, phrügiai király, akit az istenek anynyira kegyeltek, hogy olykor velük lakomázhatott az Olümposzon. A király azonban nem bízott a közelről túlontúl emberszabású istenekben, s hogy minden tudásukat próbára tegye megölte a saját fiát, húsát étekként tálalva elébük. Az efféle horrorjelentek a mitológiában elég gyakoriak. A regék örök törvénye szerint azonban mindig az istenek kerekednek felül. Tantaluszt is leleplezik s kegyvesztetten az alvilágba lökik. Ott az a büntetése, hogy egy minden jóval megrakott asztal mellett kell neki öröklétig ülni étlen, szomjan, mert ha étel, vagy ital felé nyúl az köddé válik, eltűnik előle.
52
Esthajnal csillag Mi a csillagabb, az Esthajnal csillag, vagy a Nap? A Nap, mert az Esthajnal csillag nem csillag, hanem bolygó. A Vénusz bolygót nevezi Esthajnal csillagnak a népnyelv. A Napot pedig csillagnak tekinti a tudomány. Ebből önkéntelenül adódik egy másik kérdés: tudományos értelemben mit nevezünk csillagnak? A válasz: olyan világító gázgömböket, amelyeket az anyaguk gravitációja tart össze a gáz nyomással és a sugár nyomással szemben, s amelynek önálló fénye van. A bolygók nem csillagok, mert önálló fényük nincs, csupán a Nap fényét verik vissza. Tehát nem csillag az Esthajnal csillag sem. Azért ha egy szerelmes tavaszi éjszakán kart karba öltve sétálunk valakivel és éppen az Esthajnal csillagra esik tekintetünk nyugodtan elandalodhatunk rajta.
53
Érdekességek a békákról Az emberek közt sokan utálják a békákat, irtóznak tőlük. Pedig e farkatlan kétéltű, amely a vízi életről a szárazföldre való átélésükkor, azaz egyedi fejlődésük során vesztették el a farkukat. Voltaképpen igen jópofa álatok. Már az mulatságos, hogy zsenge korukat egy hazugsággal kezdik, amelyet persze nem ők találtak ki, hanem mi fogjuk rájuk. Ebihalaknak nevezzük a békaporontyot, noha sosem volt hal! Ahogy a teknősbékát is békának mondjuk, holott nem kétéltű, mint a béka, hanem hüllő. Egyébként is elmondható a békákról sok érdekesség. Az ásóbéka például a föld alatt él, és csak násza alatt tartózkodik a vízben, ami béka szemszögből nézve meglehetősen különc hajlamra vall. Bár éppenséggel a levelibéka sem pancsoló fajta, hisz a fákon lakozik. Ujjai tapadókorongjainak hála meglehetősen biztonságosan. Ráadásul bátran ne54
vezhetné tudósnak magát, lévén állítólag kitűnő meteorológus. Ám akad vízi béka is jócskán. Így a békák egyik ugróbajnoka, a kecskebéka. Vagy a nevetésszerű hangokat hallató kacagóbéka, amely szegről-végről az előbbi rokona. A korongnyelvű dajkabéka sem akárki! Párzáskor a hímje kihúzza a nőstényből a gyöngysorszerű petezsinórt és megtermékenyítve saját combjára csavarja azt, majd a petéket mindaddig magánál hordja, dajkálja, amíg a lárvák kikelnek. A békák különösen csukott szájjal és csukott orrlyukkal képesek hangoskodni. Ekként a víz alatt is tudnak brekegni. Meglehetősen színes egyéniségek. Ezért hatnak gyakran az írókra. Így lett a békává varázsolt királyfi, csakúgy, mint a muppet-show, amelynek Breki béka az egyik sztárja.
55
A hazugságvizsgáló gép Az emberi kapcsolatok legnagyobb értéke az őszinteség. Bizony jó volna valami jelzőlámpa, ami azonnal kigyullad, ha valaki füllent. Ősidők óta várnak ilyenre a rendőrnyomozók és törvényszéki bírók is, hisz minden kihallgatás egyszerűbbé válna, ha feltétel nélkül hinni lehetne annak, aki vallomást tesz. Már úgy tűnt megközelíthető ez a vágyálom. Ügyes technikusok feltalálták a hazugság detektort, népszerűbb nevén a hazugságvizsgáló gépet. Ez a masina a faggatás alatt az álló, illetve ülő emberre kapcsolva híven regisztrálja, milyen szaporán lélegzik felelgetés közben, milyen a szívverése, sőt azt is miként nyirkosodik a bőre. De hát a csoda gép nem igen vált be. Hogyan is válhatott volna, mikor az egyik személy ilyen, a másik meg amolyan. Akadt főlényesen hazudozó bűnöző, akinek a szeme sem rebben mikor lódított, nem hogy 56
a szívverése gyorsult volna. Akadt viszont ártatlan lélek, aki pusztán attól, hogy a gépbe beültették úgy megijedt, hogy minden ok nélkül kiverte a veríték, szívdobogást kapott, csak úgy kapkodta a levegőt. Ezért aztán a hazugságvizsgáló gépek törvényes eljárásokban való használatát igen sok országban, például Ausztriában, Svájcban, Németországban be is tiltották.
Bölcselet A szellemek, hogy megérintsenek előtted az út, de másképp lábad nem mehet, csak tisztán szelíden így nyitva áll a személytelennek.
57
Ki lehet zseni? Valamikor megragadta szemem egy olvasmány, „Ki lehet zseni?” Nehéz egy csokorba szedni. Az én gondolatomba ami belefért a zseniről hát ennyi! A zseni, az maga a fényes nap, teljes igazsággal, kifogyhatatlan energiával, melyből az egész világ táplálkozik Zseni lehet. Ki a soron van a sortól is kiválasztott Ki a titokzatban a világ urát sejti Ki a láthatatlan erőt figyeli Ki érzi a szerelemben rejlő energiát Kit a sivatagban félénkség láz nem gyötör Kit a sziklák párnája nem tör Ki magában nem unatkozik Ki nem csak családi életre vágyik Zseni lehet, kit ősei akaraterővel 58
művészeti tehetséggel felruháztak Ki teli vérrel szerelemmel jött a világra Ki világ ismeret után vágyik Ki mindentől mindenkitől független Ki vagyont szerez a szorgalmával Ki anyatejet ivott széles szájjal Kinél a látó-halló érzés jól kifejlődött Szív és lélek jól kiművelődött Ki első szerelmét Plátóilag nézte Ki hazáját szerelemmel kísérte Ki a világhírű szellemeket vetélytársnak nézte Ki munkáját életcélnak sose vélte Ki örökké küzd magával Küzdelmét nem osztva meg a világgal Ki álmában is kreál és nyugtalankodik Ki önmagával megelégedve nincs Ki a szépben gyönyörködik Ki a naplementén ábrándozik 59
Ki az érzelmektől izzik Ki szépnek hallatára indul a bizonytalanba. Ki keletről jött s nyugatot szemléli Ki a keleti ember boldogságát szeretettel nézi Nyugaton a boldogtalant észleli Ki a világrendszerben az ember kigúnyolását látja Ki oszthatatlan kifogyhatatlan energiát érez Kinek tálentuma odanőtt szívéhez Ki szövetkezetben nem él Ki ha kell helyet cserél Ki hitében nem tántorodik Ki felismeri a jellemeket Ki az életet és nem a pénzt imádja Kit küzdelem közepette az ihletség meglep Ki ihletség örömére új világot érez Ki a vérszegény világot látja egyesülni s a Keleti levegőben Isten kedvét látja érvényesülni.
60
Ki nem lehet zseni Ki energiáját megossza mással Ki elpazarolja testi, lelki, szívbéli erejét Ki aprópénzre váltja energiáját Ki pályája elején vagy közepén szövetkezetben él Ki önerejének támogatására folyamodott segélyért Ki hitében megtartózkodott és az út közepén megállt. Kit a félénkség láza gyötör Kit a honvágy visszatart a nagyvilágtól Kinek kemény a föld Ki a számításnál vak érzéketlen Kinek nincsen színérzéke s jó a szürke Ki nem lát élesen a jövőbe Ki nem tudja mi a jellem Ki magába zárva unatkozik Ki káros szokások rabja Ki testileg, lelkileg gyenge 61
Ki nem ismeri a szerelmet Ki nem érzi benne az energiát Ki a pénzt imádja Ki javaiban gyönyörködik Ki energiát pocsékol az első helyért Ki lusta munka nélkül élő Ki eredeti dolgot nem csinál Ki a világ teremtését erővel fejti Ki családi életre vágyik Ki apa vagy anya vágyik lenni, az nem lesz sose zseni
Aforizma A szellemed megeleveníti a gondolatod előjön az alkotó erő, melyet Isten adott. Bölcsességgel kivirágzik a feladatod! 62
Novellák Tél és tavasz a múltban A tél szigorral tartja a világot. Gyöngyházkék színű az ég, s vacognak a csillagok. A tél uralma hideg, zord! Lassan beköszönt a tavasz. Az erdőben madárének szól. A Duna-part bokrai mellett fiatalok tilinkóznak. Hangjuktól a fűzek sorra kibontják barkáikat. A lenge szélben meglengetik virágaikat a vadrózsabokrok. A víz szélén ott ül a vízirigó, s fürkészi a víz titkát, mintha a tavaszt keresné benne. Csermelyek suhogása töri meg a csend páncélját, rügyek vetik le a tél burkát. A fölszabaduló avar lélegezni kezd. Zsengén felegyenesedett fűszálak vetették le álomburkukat. Jött a tavaszi szél langyos, napsütötte illattal. Egy csapat pinty a bükkfa ágaink sóhajtozott. 63
A hó szürkén összeesett, mint egy halott. Egy óriás fenyőről boldogan néz egy fekete harkály, mely piros búbos sapkát hord. Eljött a tavasz! Itt van! Minden fa, bokor, virág látta, érezte. Kidugta fejét egy kis hóvirág és elkezdett csilingeli. Másnap kinyílt az első csillagvirág.
Bölcselet Az élet színfonia több tételből áll Ha befejezdődött elszáll. De a másik már vár! A siker is szomorkás, ha jő az elmúlás! a fa is szomorú, ha jön a lombhullás!
64
Szerencsétlenségek, balszerencse Egy gyermekmese hőse nekivág a világnak, a sivatagnak, hogy felkeressen egy kereskedőt, aki a szerencsét árulja. Érthető az igyekezet, mert ha van ilyen kereskedő – a mesében mért ne lehetne – meg kell találnia, fel kell kutatnia, hisz minden házba elfér egy kis szerencse. Ki hinné, hogy a balszerencsének is van vonzalma. Egy kanadai író a dupla balszerencsés emberekről adott ki szép gyűjteményt A vesztesek könyve címmel. Íme három ízelítő belőle: 1. Egy tajvani férfi naponta írt levelet reménytelen szerelmének, akinek szíve ettől sem lágyult meg iránta. Viszont beleszeretett a postásba, aki a leveleket kézbesítette! Erre a szerelmi tragédiára ráduplázott a balsors. A hölgy és a postás esküvőjének napján a készülődő nászról mit sem sejtő levélírót elütötte egy postásautó. 65
2. Egy venezuelai halászt egy szívroham után holttá nyilvánították. A temetésen azonban magához tért a koporsóban, valahogy ki is kecmergett belőle. Látván, hogy hol van ijedtében kapott egy újabb szívrohamot és most már tényleg szörnyethalt. 3. Egy prágai férfi közölte a feleségével, hogy elhagyja, mert mást szeret. Alig ért a hűtlen ki a kapun hitvese leugrott az emeletről. Egyenes a férjére esett, akiből nyomban kiszállt a lélek. A jelenetet az ablakból néző szomszédasszony erre ijedtében az utcára ejtette a kezében lévő részmozsarat Az viszont agyoncsapta a feleséget, aki a férje testére esett, amikor kiugrott az ablakból. Ha nem esik rá a rézmozsár ép bőrrel megúszta volna. A kanadai kritikusok figyelmét és gyanúját felkeltették ezek a balszerencsés szenzációk. Megkérdezték az írót, hogy ezek valóban megtörtént esetek? 66
Ugyan, dehogy! Magam találtam ki egytől-egyig a jámbor olvasók meghökkentésére, mert egyre több ember kedveli a horrort és szépen jövedelmez. De nem a kanadai író az egyetlen, aki balszerencséből akart tőkét kovácsolni. Élt Londonban egy lelki rokona, aki mérnökként nem tudott megélni, Stephen Péle. Kinevezte magát pechvadásznak és megalapította a balszerencsések Lövelről elnevezésű klubját. A névadó Parciva Lövel, a világhírű amerikai csillagász, aki 1908-ban azzal lepte meg a világot, hogy az arizónai Flagstoffban levő csillagvizsgáló távcsövével tisztán látható csatornákat fedezett fel a Marson, méghozzá vöröseket, amelyek látszólag mozognak. Térképet is rajzolt róluk, amely széles e Földön belekerült a tankönyvekbe. Lövel tudósi hírneve ugyanis elég volt ahhoz, hogy a közölt hír senkibe ne támasszon kétséget.
67
Csak egyet nem tudott, azt, hogy szembetegségben szenved. Nem a Marson látott vörös csatornát, hanem szeme véredényében a betegség következtében kialakult látásmódja miatt. A híressé vált balfogás emlékére a szembetegség tünet együttesét az orvosi nyelv azóta is Lövel-szindrómának nevezi és lám a balszerencsések klubja is az ő nevét viseli.
Aforizma Akadályokat hozz reánk a világkörnyezet! A te világtérképed nézzed és majd lassan fölismered a sorsodtól elrejtett megoldandó összefüggéseket!
68
Vénusz hűtlensége Érdemes szépnek lenni – persze –, hisz a szépség mindig jó ajánlólevél. Önmagában azonban kevés a boldogsághoz. Mi sem bizonyítja jobban, mint Vénusz, a szépség és szerelem istenasszonyának története. Ő aztán igazán szép volt. Olyannyira, hogyha valaki ránézett elállt a lélegzete. Kit fogott ki férjül? Vulkanust, az istenek kovácsát, aki csúnya volt, sánta és esetlen. Már születésekor is szégyellték dajkálni a szülei s ledobták az Olimposzról olyan mélyre, hogy kilenc napig zuhant egyfolytában. Mégis élve maradt. Hogyne maradt volna élve, amikor halhatatlan volt! Jupiternek és Junó nevű hitvesének törvényes gyermeke feleséget azonban rosszul választott magának. Olyan szépség, mint a tenger habjaiból életre kelt Vénusz nem maradhatott hű ilyen idétlen férjhez. Csalta is fűvel-fával, istentársakkal és halandókkal felváltva. 69
Vulkanus meg őrjöngött a féltékenységtől. Még magándetektíveket is fogadott, Héliosz, a napisten személyében. Aki felhők közé bújva égi rejtekhelyéről ki is leste, mint ölelkezik Vénusz a csupa erő Hadistennel, Marssal. Azonnal értesítette a bősz férjet, aki egy bűvös hálóval foglyul ejtette az összeolvadt párocskát, majd az összes istent összetrombitálta, had nevesse ki a társaság a pórul járt szerelmeseket. Számos rege színezi ki a történetet. Ez volt a görög római mitológia pornója!
Bölcselet Vízet fakasztasz Isten, Tövisből könnyeket, tisztaságból szeretetet, Ne várjál többet! 70
Az ember és a 13-as szám Az emberek ősidők óta irtóznak a 13-as számtól, mint az ördög a tömjénfüsttől. Akarva, nem akarva tudomást kellett venni a tömeghisztériát. Például a korabeli szállodák a 13as szobákról levakarták a számot és jelzést tettek a helyére, mert még a babonákra egyébként keveset adó vendég sem volt hajlandó a 13-as szobában megszállni. Rajta is ragadt a 13-ason, hogy nem közönséges szám, valamint kisugárzó ereje van. Máig akad, aki szerencsétlen számnak tartja, de olyan is, akinek ez a szerencseszáma. Marad a kérdés, hogy keveredett hírbe ez a szegény szám, ami éppen csak eggyel több a tucatnál. Nos, először a számmisztika iránt mindig fogékony Biblia magyarázók fogták gyanúba. Az Újtestamentumban leírt utolsó vacsorán ugyanis 13-an ülték körül az asztalt; Krisztus és 12 tanít71
ványa. Krisztust megfeszítették, Júdás pedig felakasztotta magát. A 13-as szám a múlt század végén teljesedett be. 1885-ben az ókori spanyol király látogatást tett egy kolera kórházban. Hazatért, s udvari körben megvacsorázott. Véletlen éppen tizenhárman ültek az asztalnál. Úgy festünk, mint az utolsó vacsora résztvevői; mondta a király vészjósló hangon. Vajon ki az akiért közülünk hamarosan eljön a halál? A vacsora után 13 nappal elvitte őfelségét a kolera. Azért sokan a 13-as számtól nem riadnak vissza. Így az írók sem: Gárdonyi Géza Hosszú hajú veszedelem c. művében 13 agglegény szerepel, ami akár véletlen is lehetne. Az orosz Iván Ivánovics Nyuhin, akinek felesége az Öt kutya utca 13. sz. alatt egy 13 ablakos házban tart fenn zeneiskolát és saját lányai közül mindegyik 13-án született. Sorolni lehetne százával ugyan úgy azokat, akik a 13-as számot szerencseszámnak tartják. 72
Gésa, a szerelem papnője A japán szerelem papnőit, a gésákat 6 éves korban kezdik képezni és csak ezt követően 8 évvel nevezhetik magukat maikának, azaz tanulónak. Majd újabb 6 évi tanulás következik, míg megkapják a gésa diplomát. A tanrendje persze már a maikának is zsúfolt. 5-6 hangszeren tanul játszani. 6 tanító tanítja a 6 különböző hangszeren. Ezek közül a három legősibb a mandolin szerű sanisen, a dobszerű tsutsumi és a pentaton hangú húros koto. Tanítják továbbá táncolni, énekelni, versírásra, szavalásra. Legalább 4 idegen nyelvet el kell sajátítani. Vizsgázni kell a szellemesen fordulatos társalgásból, amely a vizsgán egyben a műveltségi teszt. A beszélgetőpartner több művészeti és tudományos témára tereli a szót. Érteni kell nekik a szerelem művészetéhez – amelynek távolkeleten általunk még 73
ma sem ismert gazdag hagyományai vannak –, a szakácsművészethez, a több órát igénybe vevő fehér alapozású arcfestéshez, amelynél a szemzug pirosítása és a szemhéjak feketével való kihangsúlyozása kifejezett rajztehetséget igényel. De érteni kell az öltözködés művészetéhez is, mert a gésa köteles drága és rafináltan redőzött kimonókat hordani és minden szertartáshoz legalább egyszer átöltözni. A szertartások legismertebbje az esztétika, Japánban és külföldön a vallásnak nevezett teaszertartás, amelynek titkai szívében kell „virágozzanak”. Ismerni kell a gondűzés művészetét, azokat a lélektani hatásokat, amelyek segítéségével a legkülönfélébb helyzeteken úrrá lehet. Európában nemrég elterjedt, hogy a gésák intézményét felszámolták. A hír azonban nem bizonyult valósnak. Ma is vannak teaházak és gésa iskolák ahova a tehetséges leány gyermekek beírathatók. Európaiakat azonban ritkán engednek igazi gésák közelébe. Általában ál gésák, amolyan japánosított 74
hosteszek szórakoztatják őket, vagy akrobatikus szexuális képességeikről ismert „tea gésáknak”, a be nem avatottak ún. vujok örömlányok, akiket csak azért néznek gésáknak, mert kimonó van rajtuk. Nem drága hímzésű selyem kimonó ugyan, mint a gésákon, csak olcsó mű kelméből szabott, de a legtöbb külföldi a kimonók között sem tud különbséget tenni. Hát még a lányok között, akik az idegenek fogadására berendezett nyilvánosházakban mind oly szépek, kecsesek és szelídek! Voltaképpen pontosan ilyenek a gésák is, azzal a különbséggel, hogy egészen mások. Ők a szerelem nagyasszonyai. Az első gésák egyébként a XII. században uralkodó Tobo császár udvarában tűntek fel. Jellegzetes, már távolról felismerhető piros-fehér kimonóban jártak, és a mindenkori nemes urak védelme alatt álltak. Ma is rendkívüli társadalmi megbecsülés övezi őket. Ha férjhez menésre adják a fejüket a legelőkelőbb körökből versengenek a kezükért. 75
Nehéz is bejutni a gésa iskolába. Mindig nagy a túljelentkezés. A japánok úgy vallják, hogy gésának lenni nem foglalkozás, hanem küldetés és hivatás. A gésa szó magyarra fordítva azt jelenti, hogy művész, a művészetek művelője.
Aforizma Ne légy büszke ember Az csak haragot szít Felemelés helyett majd letaszít. Emelkedj fel A szeretet szószékére s figyeld Isten szerénységre tanít!
76
A szerelem papnői az ógörögöknél A szerelem papnőit Európában sem sújtotta mindig megvetés és népharag. Periklész kegyencnője és hivatalosan soha el nem ismert titkos felesége a Szókratész által is nagyra becsült Aszposzia például kurtizán iskolát nyitott, amelyben különösen szép, művelt és tehetséges lányokat képezett ki Erátó udvarhölgyeivé. A jelölteknek 97 csók mikéntjét kellett elsajátítani, továbbá jártasságra szert tenniük a táncban, zenében, irodalomban, ételek és italok felszolgálásában, nem kevésbé a politika, matematika meg a csillagászat tudományában, hogy méltó társaivá váljanak később kedvesüknek, vagy férjüknek. A szerelem művészetét, hirdette Aszposzia. Akár hitvesi ágyban, akár alkalomszerűen fel kell készülni rá, mert aki hétköznapivá silányítja és kellő szerelmi kulturáltság nélkül ölel, vagy a karjában elpilled, a párját nem tudja okos, szellemes csevegéssel felüdíteni az sem önmagának, sem másoknak nem szerezhet tartós mámorral körülvett boldogságot. 77
Szép Heléna A szép Heléna szép is lehetett, a neve is elárulja. Már sokat megírták. De vajon tiszta volt-e? Mivel mosdott? Valószínű babliszttel, mivel a régi görögök, latinok azt használták pipereszappan gyanánt. A ruhaneműből meg sulykolással távolították el a szennyet. Kísérleteztek a kálit tartalmú földfajtákkal is. Ismerték a jól habzó szappangyökeret és évezredek óta a hamu lúgot. Szappant állítólag a gallok és a germánok készítettek először. Ők még nem mosdáshoz használták, hanem hajszőkítéshez. Igaz értelemben vett szappanról, mint tisztítószerről 335-ben kelt írások tesznek először említést. Arról is van adat, hogy a 800-as években már sokfelé főztek szappant házilag faggyúból meg hamuzsírból. Ennek a szappannak még nem volt kellemes illata és meglehetősen puha is volt. 78
Az arabok leleménye volt az olivaolajból és hamulúgból méregdrága luxuscikként előállított szappan. Növényi olajból nagyüzemileg csupán Viliem H. Lever kezdett szappant gyártani a múlt században. Meg is gazdagodott rajta. A kenőszappan pedig valóságos matuzsálem. A XII. század óta használják. Visszatérve szép Helénára, ha róla nem is tudjuk, hogy mosdott vagy sem Archimédeszről már nagyon is feltételezhetjük, hogy híve volt a tisztálkodásnak. A Vitrovius által ránk hagyott anekdota szerint még a fizika alaptörvényére is épp a fürdés közben figyelt fel, s az észlelés feletti örömében úgy ahogy volt kipattanván a vízből, anyaszült meztelen futkározni kezdett Szürakusza utcáin egyetlen szót üvöltve, annyit, hogy „heuréka”, ami annyit jelent, hogy megtaláltam. Ama róla elnevezett tételt, amelyre a heuréka vonatkozott a diákok így foglalták dalba: 79
Minden vízbe mártott test, kis angyalom A súlyából annyit veszt, kis angyalom, Mint amennyi az általa kiszorított víz súly, kis angyalom És még azt is illik hozzá dalolni, hogy pam-pamszappan, megtaláltam.
Bölcselet Ha nem vállalod érzelmed Isten előtt lelkedben lebénul az érzelmi kincs magad az igazsággal mindig szembesítsd majd lehull lelkedről a bilincs.
80
Tádzs Mahal, s róla szerelmi legenda A romantikus lelkületűek mindig meghatódva, olyakor egy-egy könny kicsordulását sem szégyellve olvasták a Tádzs Mahal történetét. Eszerint az indiai Agra turisták százezreit elkápráztató épületét Sah Dzsehan, nagy mogul építtette 20 ezer munkással 1631 és 1648 között. Kedvenc felesége, a meseszép Mumtoz Mahalnak – a tizennegyedik gyermek szülésébe belehalt – mauzóleumául. Regék hosszú sora ecseteli, hogy szerette az asszonyt holtában is a nagy úr és mint zokogott évtizedek múltán is sírjánál, mily pompával vette körül az 58 méter magas, csodapalotában elhelyezett koporsót. Jó, jó vélik a Tádzs Mahalt most vizsgáló indiai és amerikai tudósok, de mikor volt ideje zokogni, búsulni, sóhajtozni, ha közel félszázszor indult háborúba? Bár kereken 5 ezer nő volt a há81
remében a hadi erényeket mindig többre becsülte a szerelmi csatározásokban tanúsított vitézi tetteknél. Az is bizonyos immár, hogy a Tádzs Mahal kapui számos falával egyetemben már 300 évvel korábban álltak. Sah Dzsehán csak bővítette a palotát és úgy tűnik korántsem mauzóleumnak szánta. Különben minek építtetett volna bele vagy 300 szobát? Ami még furcsább 1-2 konyhát. Momtoz Mahalt ugyan valóban itt temették el, de ugyan itt nyugszik Dzsehán első felesége, a perzsa hercegnő, Sarbandi Bégum, valamint a palota egy női alkalmazottja, Satinussa Khanum is. Így tálalva ugyebár rettenetes, mert miben higygyen az ember, ha már a szerelmi legendákban sem hihet!
82
Rajnai legenda A Rajna jobb oldali szakaszán a vízből felszökken egy kb. 150 méter magas sziklacsúcs, melynek neve Loreley. St. Boar és Oberwesel között a monda szerint szépséges sellő lakja e sziklát. A névadójává vált Loreley, aki a sziklacsúcson naphosszat napozott és fésülte ujjaival hosszú szőke haját, mely aranyból van és a Rajnánál hullámosabb. Fésülködés közben ajka édes énekszóra nyílik. Csábos dala odacsalogatja a hajósokat a sziklához, melynek nekiütődve hajójuk darabokra törik és a hullámok sírjába hull. Regéltek a szikláról már sok mást. A XIII. században például, hogy éppen ennek a sziklának tövénél süllyesztették el a híres Nibelung kincseket. Napjainkban út vezet fel a legendás sziklacsúcsra, ahol vendéglő várja a turistákat. Teraszáról csodás kilátás nyílik a Rajna völgyre. 83
Ha Loreley nem is szegődött pincérnőnek a teraszra mondájának a leírását bárki megvásárolhatja könyvben a kenyeres lánynál. Heine, Loreley versével kezdődik a szépen illusztrált kötet és hűen az időrendhez Erich Kestnernek a Loreley szikláról írt rímes szatírájával fejeződik be a könyv.
Aforizma Kevés emberben ég az áldozat tüze. Dobd az önzésed a tűzbe Így megválozik a lelked mélye Nem tudják az emberek, hogy maguk földön élő égi fényű szellemek!
84
Liliom Bódító-e a liliom? Ha egy szobában lélegezünk be egy óriás csokor liliomot számíthatunk rá, hogy az illatától elbódulunk, sőt ha túl érzékenyek vagyunk egy pár szál is hathat. Azt állították a régi emberek, hogy liliommal öngyilkosok is lettek fiatal szerelmes lányok. Soha fel nem ébredtek, liliom ágyások közt szenderegtek. Tetszhalottként is emlegetik, de az orvosi tudomány ezt cáfolja. Perzsiában, Asszíriában – a liliom ős honában – már régóta versek dicsőítik a fenséges szépségét és illatát. Ninive királyának palotakertjében volt a legóvottabb virág. Salamon király jeruzsálemi temploma tele volt liliomos díszítményekkel és építészeti díszítő elem is maradt. A liliom az újkorban is főleg kapuzatokon és oszlopfőkön volt elterjedve. Már az ókorban a tisztaság 85
és az ártatlanság jelképe volt. Ezért lett később kedvelt címer virág, pl. a Bourbonok szimbóluma. Az antik Rómában gyógyszerként és kozmetikai szerként használták a borban vagy olajban főzött liliom hagymát. A középkorban szerelmi varázsszernek tartották. Ma Japánban csemegeként eszik ropogósra megsütve. Mivel a liliomnak hat levele és hat porzója van Perzsiában sesanának nevezték (ses = hat). Róla nyerte a nevét a híres perzsiai Susa város. Héberül sosana a liliom. A bibliai görög és latin fordításai az immár személynévvé vált Sosanát, Susanna alakban vették át. Ebből lett a magyar Zsuzsanna, akinek liliomot jelent a neve. A bibliai Sosana viszont azért kapta a nevét, mert ártatlannak bizonyult abban a vádban, amellyel a fürdőzése közben őt megleső vének ítélték. Dávid könyvének függelékében megírt több történetet. 86
Több festőóriás megörökítette, köztük Rembrand és Tintorettó. A görögök meg a latinok csak személynévként vették át a héber nevet. Magát a liliomot görögül krimonnak, latinul liliumnak hívták. Az utóbbiból ered a magyar liliom szó, sőt a magyar Liliom név is, melyet a középkorban igen sok honi leányzó viselt. De bevált a liliom mű címeként is. Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája – melynek lilioma egy ligeti hintás legény – világsiker lett. Hasonlóképpen Bíró Lajos Sárga lilioma, amely szintén két világrészt is bejárt A liliom csodálatos, de ne feledjük, hogy a fokhagymafélékhez tartozik a szépséges őkegyelme.
87
Árpád atyánk neve Miután a magyarság felvette a kereszténységet a szentek nevét kezdték adni a gyermekeiknek. A magyar eredetű személynevek a múlt században Széchenyi István buzdítására kezdtek újból elterjedni hazánkban. Horvát István történettudós volt az első, aki fiának az Árpád nevet adta. Ez az Árpád lett aztán Szendrey Júlia második férje. Az apa elhatározását így indokolta: habár vallás dolgában nem vagyok túl jártas meggyőződésem, hogy Árpád vezér sokkal nagyobb vezér volt, mint a római egyház némely szentje. Az Árpád név női változatára, Árpádinára pár éve figyeltek fel. Malom Lujzának ez volt az írói álneve. Hamarosan kiderült, hogy egy Zánkán élő idős hölgy, Szekeres Istvánné ma is ezt a nevet viseli és a névnek még beceneve is van, jelesen, Dina. Így elméletileg semmi akadálya, hogy a jövő lánykái eme 88
nevet kapják. Eddig is sok férfinévnek volt női megfelelője: Viktor – Viktória, Gabriel –Gabriella, Marcell – Marcella, János – Johanna. Igaz örömünk lehet benne, hogy Árpád név női párját is felfedeztük Árpád – Árpádina (becézve: Dina)
Aforizma A tenger vízében, játszik az ég a tükrében. Hol apad, hol nő a kép hol úszik, hol alszik az ég örökös határ nélküliség.
89
A híres Bécsi szelet, nem bécsi származása Kevesen tudják már ma, hogy a neve és tekintete ott lapul a bizánci császárságban. Az ismertté vált arab közvetítéssel a receptje Olaszországban, de onnan túl, nem igen terjedt el. Legalábbis addig, míg Radeczky tábornagy egy hadjárat során Milánóban meg nem kóstolt egy panírozva kisütött borjúszeletet. Neki anynyira ízlett ez a zsemlemorzsás hússzelet, hogy még Ferenc Józsefnek írt jelentésében is említést tett róla. Azzal, hogy e fajta húst zsírban sütik mégis annyira száraz, hogy akár frakkban, vagy díszmentében rá lehet ülni anélkül, hogy foltot hagyna. Altenus grófnak a Bécsi levéltárban őrzött feljegyzése szerint a császár kíváncsi lett az új ételre és saját szakácsaival elkészíttette az első, valóban bécsi szeletet, mivel ott készült. Az udvari pletykának köszönhetően a panírozott borjúhús az egész városban elterjedt. 90
Azóta is Bécsi szeletnek nevezik minden nemzetközi étlapon. Csak Magyarországon akarták Tulipán szeletre változtatni a nevét akkor, amikor a bécsi jelző sok magyar számára kellemetlenül csengett. Ez az újítás sem bizonyult maradandónak és megmaradt a Bécsi szelet név, amely Bizáncból ered.
Bölcselet Gondolatai az agynak Fedve vannak. Az érzék felismeri Jó vagy rossz eldönti. A hamisat a lélektől elkülöníti.
91
A füllentés Díjazott erény is lehet a hazugság, nem csak bűn! Ugyanis azokon a hazugságversenyeken, amelyeken a vetélkedőknek a szellemes füllentéshez van tehetségük, szép számú közönség előtt kell bizonyítaniuk a lódításban. Íme az első helyezést elért úrnak nagyszerű lódítása: olyan nagy hűtőszekrényem van, hogy a minap tizenkét sarkkutató expedíció kereste benne a jég alatt rekedt zöldségeket. Íme a második füllentő úr: a múltkor akkora halat fogtam, hogy félbe kellett vágnom, hogy elhiggyék mekkora. Íme a harmadik füllentő úr: Egy borautomatát szerkesztettem. Ha elől beteszem a szőlőt, hátul kijönnek belőle a részeg emberek. Íme a negyedik füllentő úr: elültettem a kert végében két szem tepertőt. Másnap reggelre két röfögő malac kelt ki belőlük. 92
Íme az ötödik füllentő úr: mifelénk a madarak olyan édesen dalolnak, hogy a cukorbetegek csak fülvédővel ülhetnek ki a kertbe. Íme a hatodik füllentő úr: van egy idomított kardhalam. Ha bedobom a tengerbe szeletekre vágva hozza ki a partra a macskacápát. A füllentésért ezek az urak pénzdíjat kaptak a lódító versenyen.
Aforizma A fa gyökér nélkül nem hajt lombot. Igaz érzelem nélkül a szerelem nem hoz áldást, se boldogságot.
93
Harakiri Harakiri az öngyilkosságnak egy speciális módja, amely a magasabb társadalmi körökbe tartozó japánok körében dívott egykoron. Az eredeti neve szeppuku, melynek jelentése: felmetszett has. Az önmagán harakirit elkövető ugyan is saját hasát metszette fel egy erre a célra rendeltetett késsel. Ezt nagy ünnepélyességgel, többnyire társaságban hajtotta végre. Ha harakirire került sor annak általában komoly oka volt. Például amennyiben halálra ítéltek egy rangos japánt és el akarta kerülni a rá nézve megalázó, a családját is megszégyenítő kivégzést barátai asszisztenciája mellett harakirihez folyamodott. A barátokra azért volt szükség e szertartásos öngyilkossághoz, hogy a hasát felvágó emberre ne lassú kínhalál várjon. 94
A has felnyitása után ugyanis valamelyik közeli barátja, esetleg legidősebb fia könyörületből levághatta a fejét. Persze előfordult, hogy valaki egyedül vállalkozott, mint Puccini Pillangókisasszonya, midőn úgy érzi becsületben nem élhet tovább. Igen sok japán hadifogoly is harakirivel fejezte be életét, nem bírván elviselni a fogság megaláztatásait és gyalázatát. Mutsu Hito japán császár e század elején rendeletet hozott a harakirihez való jog visszavonására. 1812-ben azonban a japán parlament újra pártolni kezdte az öngyilkosságot. A törekvés szerencsére meddő maradt. Így elenyészően kevés azoknak a száma, akik ma harakirire szánják el magukat Nipponban.
95
Tulipán ünnep Egykoron címer virága volt a tulipán a török szultánoknak, akiknek palotájukban mindig tulipánkert is tartozott. Évente egyszer, amikor a kert virágba borult megrendezték az éjféli tulipán ünnepet. Ilyenkor minden harmadik szál nyíló tulipán mellé égő gyertyát tűztek a földbe, majd szabadon eresztették az erre a célra összefogdosott teknősbékákat, amelyek páncéljára szintén égő gyertyákat ragasztottak, hogy elevenként imbolyogva bevilágítsák az ágyásokat. A fák ágain szép művű lámpások lógtak, s a palota teraszáról átszűrődött a zene. Így járta be a kertet ezen az éjszakán minden törökök ura, a felséges szultán, s dicsőítve Allahot, s teljes pompájukban kitárulkozó teremtményeit, a tulipánokat.
96
Lótuszvirág tisztasága Szeplőtlen lótuszvirága Óh édes az ő mennyei illata Ő a tiszta víz áldása S ott él a szeplőtelen Lelki folyam áradásában A gyönyörű szirmok Isten szavától borultak Makulátlan Dús virágzásba Ő a bűnöket elsöprő Lelkek nektára Ó rajozz boldogan Méhként, emberi csorda Legyen az Uralnál A lelkünknek joga! Ki az Úrtól nyer kegyelmet Lehet az beteg béna Átszelheti a hegyet A némából szónok lehet Boldogok azok kiknek ajkukról csüngnek Lótuszok aforizmák égi himnuszok. 97
Töredék kép Újhold napján a sötét múl Amikor a fény megújúl, Mosolyog a földre A vitéz teremtő Nő az emberben az erő Nemző atyám tudom szeret Álmomban engemet Erős orkánnak nevezett Körülöttem eltávolítom a szennyet Tűzzel tisztítom meg A tűzbe fehér borókát vetek. A hegyvidéknek cédrus szép növényét! Az istenek gyanta illatos tiszta füstölőjét! Szertartást rendelnek el az Istenek Ellepi az eget az Anzu sas sereg Az ég fénylő csillagzatát 98
Már tőlük nem leled Szörnyű sugár az égre lobban, Mérget köpő kígyók sorban Égi ítélet királyi városomban Égi csatornák bő vizet sodornak. Elméd zúg, mint tenger mélye Dörög mint felcsapó ár Szélvészként ront a víz A lázadó földre Az úr földjének szépségére Álmomban újra átélem És újra ott élek a föld özönvizében!
99
Bölcselet A szépség munkája Isteni nem lehet vele soha se versenyezni! Ha megjelenik a szellem világ akarata bele simulhatsz sodrába Előjöhet a harmónia az ember virága.
Aforizma Türelem, a szeretetben Vésődő kövület, Boldoggá teszi életed Kivirágzik a tetted! 100
Mátyás király és a Leányvár históriája Igen volt valaha ilyen is. A kies Duna mentén hajdan állott a szőlőshegy alja nyúlványánál. Akkor a vár ura egy vörös hajú leány vala, kit Vörös Mártának hívtak. Szeszélyes, bajkeverő vala. Annyira zsarnokvolt, hogy a jobbágyok föllázadtak ellene, az Arbesi család utolsó tagja ellen. Titkos küldetés ment Mátyás király udvarába. Ecetes Márton vándor kufár, Mák Áron bocskoros és a Kópé Ferke, aki minden hájjal meg volt kenve. A jobbágy településen ő látta el a nótárius teendőket és kántorit is végzett. Összeesküvés történt, őt is jó párszor elporolta a szeplős ördög! Hiába énekelte átkozódva a tortúra alatt... Ily baj oknál sírjunk vala. De a vesszőnek két vége vala. Vörös Márta kacagott rajta, de nem kegyelmezett. A leggyakoribb 101
sérelmes Ecet Márton, kinek alaposan megdézsmálta a portékás szekerét a Csont Gábor vastagöklű várnagyával. Tincseit hófehér kezével megrángatta, a kaftánját sallangosra nyíratta a Tüzes Rebekával, a vén kandúrjával. De a dézsmálásért Vörös Mártának bűnhődnie kell és bűnhődött is! Természetes Budán nem lehetett egyenest beállítani az igazságos nagytevő Mátyáshoz. Őrizték a kaput az ott álló darabontok, palotás őrök, lótófutó futárok. A kapun besurrantak. A jó szemű őrök egyszeriben átlátták ki a veszedelmes és ki nem, hát beengedték a három panaszost. Gondolták a többi már a teremnél álló vitézek, a szolgálatos apródok, na meg a belső pennarágók dolga. Éppen ott van Vásárhelyi Dániel, a vén cerberus, majd elintézi Ecet. Márton ügyét. Dániel fő ajtónálló előtt találták magukat a panaszt tevők. Dániel úr, akit származásá102
ért tiszteltek vásárhelyi létére igen csontfü1ű, rátarti magyar ember volt. Volt reá oka, régen szolgálta már a híres magyar királyt. Nagyon megrostálta a beeresztendőket. Sajnálta az ezer dolgú Mátyás királyt. Apró pörös bajokkal nem engedte zavarni. Van a megyének rendcsinálója, menjenek oda. Különösen a kufárt nehezményezte, akit többször rendre utasított. Nem volt ínyére a másik kettő se. Márton volt az első orrátor. Dániel úr rá sem hederített. Ekkor Ecetes Márton felfogható figyelmeztetéssel a kaftánzsebei körül kezdett tapogatózni. Vásárhelyi nem akarta tudomásul venni és kemény nézéssel rendre utasította a kufárt. A sikertelenségre most már Kópé Ferke vette át a szót. Ékes latin dikcióval vágta ki a sérelmeket, ám ennek se volt hatása. Mák Áron már csak morgott hátul mint a medve: Vótunk mi már mindenütt, sehol sem adtak igazságot, pedig azért gyüttünk ide. 103
Ilyen panaszokkal semmi szín alatt sem eresztették be őket a király színe elé. A dologból nagy szócsata lett. Erre meg éppenséggel felfortyant Dániel úr. Mit merészelnek itt hangoskodni, mit gondolnak hol vannak! Erre aztán már egyenesen kiutasította a parasztokat a panaszukkal, maga pedig sarkon fordulván az egyik ajtón távozni akart, de csak akart, mert a furfangos Kópé F erke a hátára ugrott ezekkel a szavakkal: nem úgy komám, hanem így, s meglovagolta a főajtónálló úr vastag derekát. Vásárhelyi úr hátára ütésekkel iparkodott eltávolítani a kellemetlen vendéget, de reá se he derített Kópé Ferke. Mint a pióca hozzá tapadt s csipkedni kezdte a nótárius íródeákot. Volt ott mit csipkedni! Az ajtónálló úrnak odacsapott a fövege tetejére. Nem kellemes mulatság, mert az abroncsos föveget jól ráhúzták. Tehát Dániel úr szép szóval kezdte: Hallod komám, legyen eszed, gyere le a hátamról! Nem 104
én komám, a hátadon akarok a király elé járulni. A magam lábán nem engedtél, tehát megyek a tiéden. Azt mondtad, a piszkos bocskorommal nem járhatom össze a drága grádimentumot, vigyenek hát be a te csonttal kipucovált tiszta saruid. Dániel toporzékolni kezdett. Ilyen baja még sose volt. Ilyen csorba az ő ajtónállói tekintélyén soha nem esett. Mit csináljon? Mindig lábatlankodik valaki a belsőkből, csak éppen most nem hoz az ördög senkit sem, aki megszabadítaná a helyzetből. A zsidó kufárt vette elő: Hallod e Márton! Ennek a bolondnak szólj már valamit te is, világosítsd fel, hogy nem Kutyabagoson van, hanem Mátyás király udvarházában. Ecetes Márton ravaszul válaszolt: hogy adjak én neki észt, mikor szerinted nekem is kevés van? Ismét haragos lett a meglovagolt Dániel úr. Pulyka méreggel törtetvén Ferkével a legbelső terem felé. Valamelyik szolgálatos darabont majd105
csak megszabadítja ettől a komisz íródeáktól. Ott se talált egyet sem. Mérgében toporzékolt, üvöltött. Maga Mátyás király is kilépett a tudósok terméből, ahol éppen honfiaival volt nagy vitában, s a tudósok is kíváncsiskodtak. A király a szokatlan jelenetre csak nézett. Később jobban szemügyre vette a toporzékoló vastag Vásárhelyi Dánielt, amint igyekszik lerázni magáról a lovagoló magyar. Hangos kacagásra fakadt és a tudós urak is. Te ember, mit akarsz az én ajtónállómmal? Kópé Ferke nem ismervén a királyt nagy tréfálkozva rögtön válaszolt, de közben meg-megsarkantyúzta a roskadozó Dánielt. Semmi jót uram, csak meglovagolom. Úgy vagyok, hogy szamáron már tudok lovagolni, de a medvével most próbálkozom. Nagy kacagás tör ki. No és mit akarsz ezzel elérni? Kópé Ferke, gondolván ezek tekintélyesebb urak lehetnek, leszállt a rogyadozó ajtónállóról és tiszte106
letteljesen elmondta a jövetelük okát, de azt is, hogy miért választotta a bejövetelnek ilyen formáját. Egyben kérvén az ismeretlen urakat eszközöjék ki, hogy jogos panaszaikkal, melyet sehol nem akartak orvosolni, végül a legfelső bíró kegyes igazságtevő elé járulhassanak. Egy óra múlva a nagy Mátyás király előtt állott Kópé Ferke, Mák Áron és Ecetes Márton. Tehát mégis Mátyás király elé járulhattak a leányvári panasztevők. Nem mindennapi volt a bejutásuk, d eigazában mégiscsak az ilyen helyen való megállás próbálja ki az ember képességét és akkurátusságát. Képes a király előtt megállni aki egész embert kíván. Ecetes Márton, a zsidó kufár itt már csak néma kísérővé alacsonyult. Mák Áron, a másik szájas bocskoros nemessel együtt még a szájuk széle is elkékült ijedtükben amikor a trón lépcsőjéhez kerültek. Csupán Kópé Ferke maradt 107
meg egész embernek, bár rajta is nagy megilletődés látszott. A szónok természetesen így más nem lehetett, min ő. Először latin nyelven kezdte, de Mátyás leintette ezzel a közbevágással: magyar király vagyok én fiam, talán tudnék magyarul is! Kópé Ferke szeme felvillant: így még jobb! Gondolta az ő latinsága bizony a nemes kúriákon nem igen járt túl. Elmondta hát sorra az összes panaszokat magyarul. Bele könnyezett mikor saját megbotozását panaszolta el. A másik kettő tanúsítólag bólogatott a panaszokra. De mikor a portékás kocsik megrablásáról esett szó merészebb lett, s a lépcsőn egy fokkal följebb ment. A király szótlanul hallgatta a panaszok zuhatagát s már látja, hogy alapjai lehetnek a panaszoknak, mert már értesülve volt a vörös hajú Arbosi Márta dolgairól. 108
Természetes így egyszerűen nem dönthet, lehetnek csavargók is és a lány ellenségei is, de azt mondják vér is tapad a lány kezéhez. Elég ok, hogy személyesen bele nézzen a leányasszony kártyáiba. Röviden így választolt: tudomásul vettem a panaszotokat, az udvari nótárius feljegyezte azokat és rövidesen számon vesszük a dolgot. Most távozhatnak! Ha Mátyás így beszél, akkor bizonyos rövidesen tenni is fog valamit, de addig tanácsos elkerülnötök Leányvár vidékét is. Ecetes Márton meg merne esküdni arra: azóta az ördög lánya is megtudta, hogy ők panaszra mentek a királyhoz. Mátyás király a szavának állt és ki hinné, maga ment a leány várába az igazságot kikeresni, mégpedig álruhában. Daróc köntösben, mint szegény pór akart átkelni Márta dunai révén. Még be se szállt a kompba, a ré109
vésznek feltűnt a nagy orrú idegen paraszt. Már beszállás előtt belékötött. Mikor megtudta, hogy nem akar révpénzt fizetni akkor esett igazában neki, de azért felengedte a kompra, gondolván majd elintézi a hirtelen kezű Csont Gábor meg Vörös Márta. Átért a komp, a révész újra elővette a makrancos parasztot. Az nem ijedt meg, higgadtan annyit válaszolt a gúnyos révésznek: a törvényes négy pénzt megadom, ami jár nektek ha tíz pénzt szedtek egy személy után, akkor zsaroltok és a komp karfára tette a négy rézpénzt. Megállj, te uborka orrú paraszt! Majd leszámol veled Csont Gábor uram! A nagy hangra Csont Gábor ott is termett és mellen kapta Mátyást. De a király se volt rest. Ő is elkapta az alsó dolmányát Csont uramnak, aki a zömök paraszt fogásától, az is ember a talpán s nem jó lesz folytatni. Még csúffá lehet ennyi ember előtt. 110
Szólt hát két haján félének vegyék pártfogásba a parasztot, vigyék az épp ott cserkésző Márta elé, majd az igazságot tesz a dupláját kiparancsolva. Szerette az ilyen ügyeket, kárörvendőn nézte és fogadta a parasztot. A nép is kíváncsi lévén, körülállták a makrancos idegent. Vigyék fel a várba ezt a haszontalant, ott ülök törvényt felette! Először is kíváncsi volt a nevére. Budai Mátyásnak, mert amerre megfordulok a Buda tájékán lakom is. Na és te gaz paraszt Budai Mátyás, miért nem fizeted meg a tíz pénz révdíjat, kiált rá Márta vadul. Mert csak négy jár, ez a törvény. A törvény az amit én követelek, ha húszat kérek akkor húsz pénz. Törvény, mi címen a királyi adománylevél világosan előírja a négy pénzt. Aki többet szed az zsarol. Te akarsz tanítani egy Arbasi Mártát? Talán a király közölte veled az adomány levelünk tartalmát? 111
Várj, majd adok én neked négy pénzt! Fogjátok katonák és verjetek rajta egy sort. Utána egy heti robot munkát fog végezni kenyéren és vízen. Egy hétig kapálja a szőlőmet s mindig hegynek le. A várőrök legott nyakon csípték. Várjatok legyének, szólalt meg Mátyás: én is mondok még valamit. Csak annyit, hogy annak az ekének a szarvát majd én fogom és más fogja húzni az ekét. Épp ez kellett már az amúgy is vörös lángba bomló Mártának. Dühében az ostorával arcul cserdítette Mátyást. Mátyás ránézett, de akkor már az ő szeme is villámlott. A daróc ruhája alatt levő hívókürtöt előkapta s keményen belefújt. Pár perc múlva marcona lovas csapat vágtatott a vár udvarára. Amikor a lovasok körülfogták őket a király ledobta magáról a darócot és azon vörös arccal a megdermedt Arbasi Márta felé fordult: igazságot jöttem tenni Arbasi Márta. A te kezedhez már sok vér tapad és most 112
én kérem számon a révpénzt. Márta felsikoltott, de abban a pillanatban döntött. Érezvén Mátyás kemény, sújtó kezét egy merész lendüléssel az egyik várfokra rohant. Mielőtt elérhették volna az alant hömpölygő Duna habjaiba vetette magát. Mátyás király a látottakra csak ennyit mondott: megmérte a bűnét, amit nyert a réven elveszítette a vámon. A várat pedig, mint lefoglalt országos vagyont az ott levő lovasságára bízva őrizetül. Kíséretével visszatért Budára. Azt a helyet, ahol a halászok a bűnös Vörös Márta holttestét kifogták örök emlékezetül Vörösmartnak hívják (ma Zmajevac). Erre a hírre Kópé Ferke is visszatért Mák urammal együtt. A deákot az egyik közeli népes községben örökös kántornak választották. Rendes járandóságát megtoldva öt akó sűrű, édes, kesernyés mandula ízű vörösborral, amely csak a vörösmarti hegy 113
Popszer nevű lankáján terem. Ettől kezdve nemesi előnévvel illették, Kopjás Ferenc lett. Vörös Márta mondája úgy van, hogy négyfogatú arany hintón vette magát a Dunába s a vörös hajáról a zöldárban ismerték fel a halászok. A magyar múlt országútjai, Kardos Kálmán című történelmi elbeszélése, és Vörösmart elbeszélése alapján.
114
Tartalom Misztikus törvényű filozófia
3
Esszék
5
A lélek megközelítése
5
Ajkunk pirossága
18
Aforizma
19
Az emberi agyról
20
Aforizma
22
A csók
23
Bölcselet
25
Élmény a halálban ó-egyiptomi rituálék
26
Aforizma
30
A Bak uralma
31
Szaturnusz és Uránusz a Vízöntőben
32
A Halak: vízjegyű
33
Bölcselet
33
Kos: Tűz jegyű
34
Aforizma
34
A Bika: Föld jegyű
35 115
Bölcselet
35
Ikrek: Levegő jegyű
36
Rák: Víz jegyű
37
Bölcselet
37
Oroszlán: Tűz jegyű
38
Bölcselet
38
Szűz: Föld jegyű
39
Aforizma
39
Mérleg: Levegő jegyű
40
Bölcselet
40
Skorpió: Víz jegyű
41
Nyilas: Tűz jegyű
42
Mit tudunk a babérről
43
Ámor és Psyche
44
Aforizma
49
Búzavirág és kentaur
50
Bölcselet
51
Tantaluszi kín
52
Esthajnal csillag
53
Érdekességek a békákról
54
116
A hazugságvizsgáló gép
56
Bölcselet
57
Ki lehet zseni?
58
Ki nem lehet zseni
61
Aforizma
62
Novellák
63
Tél és tavasz a múltban
63
Bölcselet
64
Szerencsétlenségek, balszerencse
65
Aforizma
68
Vénusz hűtlensége
69
Bölcselet
70
Az ember és a 13-as szám
71
Gésa, a szerelem papnője
73
Aforizma
76
A szerelem papnői az ógörögöknél
77
Szép Heléna
78
Bölcselet
80
Tádzs Mahal, s róla szerelmi legenda
81
Rajnai legenda
83 117
Aforizma
84
Liliom
85
Árpád atyánk neve
88
Aforizma
89
A híres Bécsi szelet,
90
nem bécsi származása
90
Bölcselet
91
A füllentés
92
Aforizma
93
Harakiri
94
Tulipán ünnep
96
Lótuszvirág tisztasága
97
Töredék kép
98
Bölcselet
100
Aforizma
100
Mátyás király
101
és a Leányvár históriája
101
Tartalom
115
118
