GONDOLAT SZÁRNYÁN. Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei

GONDOLAT SZÁRNYÁN Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei

GONDOLAT SZÁRNYÁN Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei részben saját illusztrációival

Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák: „Norma” Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely ISBN: 963 460 974 0 2

A könyvet ajánlom a Szent György Lovag Testvéreimnek

Bölcs gondolat Fényben lépsz, tőle erőt kapsz s erővé válsz. Szellemi utad előre gyorsan halad, s úgy érzed élni jó. Kisimul a homlokod, mert a teremtő kezét fogod.

Bölcs gondolat Behunyt szemmel átélem bennem a fényem. Eleget vagyok a sötétben. A láthatatlan szikra fénye átvilágít. Már uralom gondolatom, s a reá ragadt sötétség tőlem lassan eltávolodik, mert a fény vakít!

Haladás Az ember hosszan szenderül. Eljő aminek jönni kell, s minden napvilágra kerül. Kivirágzik szíved, s a gondolatok fényesednek s egy napon kikelnek, meglásd körülötted a jóság lesz az uralkodó. Az ihlet benne, a megváltó homály fátyla rólad elillan, a világosság óhajod. Figyelj a szívedre, s megkapod. 3

Fény A nap magától kel fel az égen. Nem az ég cibálja oda fel. Megy örömmel, kéjjel, a boldogság ragyog szemében. Ragyogjál fel te is magadban, s bennem. Had világítson tőled a lelkem!

Kinevet A siker nevet a szememben. Bűvös hatalma csakis belőlem él. Jólesik néki e szenvedély. A siker őrzi magát, s titkot rak reád. Legyőzheted ha uralod az akadályt, s megszületik a siker s ragyog a szeme, hisz ő is benne ég a sikerekben.

Az ég Az ég hálójával beterített. Őriz engem, mint a kincset. Botorkálok, nagy a sötétség. Szellemem hangját nem hallom még. Egyedül vagyok a sorsom élem én.

4

Virág Csendélet a leszakított virág. Óh virág nem érzed? Az életem olyan mint a tiéd, nem érzed ő is csenddé lett!

Séta Egyedül sétálok a gesztenye liget soron, s a gondolatim olvasom. Rég elfújta a szél az elmúlt fiatalságom. Kezemben egy könyv, sétálva lassan a költőt olvasom. Oly szép a vers, már kívülről tudom. Vagy tán ébren álmodom? Ő az ki megírta az én fiatal kori szerelmi ábrándom.

Vihar Viharok tombolnak a tengeren. Üvölt az orkán, dörög, villámlik, fénycsóva a villám. Meggyullad tőle a házban az álmodozó gyertyaláng.

5

Fátyol Reám hull, mint fátyol a körbe vett magányom. Reám terítette az ég a végtelen csöndjét. Nem kerül új balzsam a sebre. Eltévedt álmom. A ligetbe csak megyek előre szomjan. Lelkem sóhaj elfásultan. Csöndje süketíti. Négy fala megvakítja, a börtönből elvándorolna. Csend van. Ketyeg az óra. Reá gondolok a gyermekkoromra, s felettem körbe fut, s végére ér a homokóra.

Éji fény A gyertya csonkig ég, a bútoron nyugtalan a fény. Mindenütt síri csend. A gyertya lassan kihűl, színtelen álomba gyérül. Kint csend uralkodik. A némaság beér a lelkemig. A kihűlt percek szívem verdesik. Ablak alatt az éjfél áll, mint a titkos halál. 6

Az ember A szerelem ágyán a szív lüktet, dobban. Az ember lehet a szerelmi halálán. Az ember árva, el lehet ringatni csókkal a halálba az ember szerelmét, mint a holtját könnyei locsolják.

Kirándulás Hajnal tájban ülök egyedül a szobában. Kávézom a félhomályban. Istenem, berepülöm gondolatban az egész világot. Olykor ahol tetszik leszállok. Az agyam s szemem mindenkit figyel, s mégsem találkozom hosszú utamon senkivel. Az ismerős arcok is rég elfogytak volna, s nincsenek már az élők sorában. Vagy a földön én vagyok régóta? A világi utamon elfáradtam, s mégis egyedül maradtam az ég peremén hiába kutattam.

7

Az idő fonákja Az őszinte érzelem ha jelen, nem számolja az éveket, mely számunkra semmit nem jelent. Nem hisszük, hogy valaha is megöregedhet az kit nagyon szeretünk, hisz nem engedi a szeretet.

Szerelem A szerelem az meggyötör ha kell, akkor utat tör. Akár a patak, ha kell a hegyi sziklák közt csobogón útját keresi folyva, hogy beteljen a mélységes szomja.

Szív Láthatatlan kéz a rabságot rám szabja. Szívem érzelmeim rabja. Mint vulkán a nagy tüzet, úgy szórja a szív az érzelmet. Olykor kitör, átcsap a láng, veszélyben a tűzfal s a palánk. Utána lecsitul a viharban, amit óhajtott a vágy ha nem kapta lassan kialszik s a parázs, a szikra.

8

Ember Igaz boldog ember még a földön sosem volt. A jelent éld, a jövőt ne firtasd. Ez a gond legyen holt.

Én és a világ Úgy érzem lényemben ott él a mű és a színek ezre szóródik szét bennem. Én lelkemen átszűrve már fénylenek a színek, s ezer irányba szóróm szét az átszűrt fénytől kapott érzelmeket, mely megváltoztatja a hangulatot, s az életemet. Olykor árnyak, másszor szikrák szövik át a lelkemet. Nékem menny és pokol a két végzet. Nem ismervén a közepet.

Vágy A vágytól újra és újra égtem. A találkozásunk pillanatától, ahogy többször átéltem A szemed tűzverésében benne lüktetett a szívem. Már ha nem is látom, érzem magam a szemed mágikus fényében.

9

Ébredés Mézédes gyümölcsből erjedő bor az érzelem. Bennünk duzzad s forr. Viharos gerjedés a szenvedély. A harctér is szenvedés. Álmomban is jelen a küzdés. Így már nem mosolyog rajtam oly nagyon a fájdalmas ébredés.

Lélek A lélek, ó higgyük el él, mert ő örökké él! Nem időzik hosszan a szellemnél. Te én vagyok. Cserélődnek a földi testben az anyagok. Így is a lélek mása ezredeken át élő titkos villanás.

Madár Álombeli csoda madár. Fészked alatt gondolatim halkan jár. Kérlek el ne szállj! Tenyerem fordítom a nap felé. Őseink keletről hozott erény madara bennem él. Hangod hallom, álmom közepén tisztás felett szálló zöld szárnyú jövevény.

10

Vár Szállva vár a lélek város. Száll, hogy haza érjen nemsokára, hisz a földön temetések árja folyik körbe minden irányba. Nyakra-főre omlanak a kihaló emlékezetek vára. Ezredeken át a fekete sas szálla s fejünkre hull szájából az élet fekete virága. Márványban fekszenek az egykor piros erek. Így múlnak el a nemzetek. Száll a lélek a nap fele, fújja a szél a hajad fürtjét. Emléked bujkál megint a lemenő nap lelked keresi s a titkos holdat figyeli.

Kert Kertem zöld reményem. Úgy érzem szeret engem, hisz megismernek a fák. Felém a szárnyukat nyújtják, benne elbujdos a virág, mert a fa uralja a harmóniát. Kezemben poharam. A kristályvízben látom magam. Arcommal a nap felé fordulok, úgy érzem boldog vagyok. Jó lenne ha az idő rögzítené 11

Homály Nézz a tükörbe, ne várj! Súgja nékem ajkadon a körvonal Az idő mérte szántás, a bánat szőtt szemeidre homályt. Fénye, mint kútba hullt lámpás, melyet a sötét elás.

Isten Ha hiszünk akkor reménykedünk. Így megnő a szeretetünk. Hit, remény, szeretet benned az Istened. Anyag, szellem, lélek megbonthatatlan egység, mert benned él az istenség. Az anyagot a halálnak adod, az agyad a szellemednek ajánlod, a lelked az Istennek visszaadod. Mégis félünk, mert inog a hitünk.

Mi vagy nékem Őshomályból titkos üzenet, örökké nyújtottad felém a kezedet. Köztünk a szakadék lebegett. Mi marad belőled számomra? Ne hagyd, hogy csak emlékezet a lét keskeny hídján.

12

Pillanat Ne legyél nékem csak egy feleletem, már a lényeg rég tovaszállt, elszakadt sorsomban. Te vagy az ősi pihenés ha fáradom. Bennem téged megidéz, így körülöttem a rossz elenyész.

Nézz reám! Ha utolérlek, nézz vissza rám, szólj hozzám. Ajkad folyton lesi a szemem, a szám. Ne hagyd, hogy kiszárítson a vágy, mint az ember torkát a láz. A szeretet kívánja, hogy szeress. Az ajak is szomjasan cserepes. Lelkem csak téged keres. Ha szeretsz, szívem mint a madár örömében repdes.

13

Természet Természet él a szerelemben. Tavasztól őszig az élni vágyó növényben magjukat szórják a szélben. Virág a virággal párzik. Az éltető csókos porozás. A madarak szájában ott cikázik. Az őskorban az anya Istennő nászát a föld istenének ajánlták. Így élték meg a föld párzását, megtermékenyített, dús kebelű virágzását. Szórják magukból az életet, melyet a teremtő elrendelt.

Ki vagy te? Ki vagy te? Sötét felhő! Szemed hiába kesergő, hisz halálodat jelenti a szellő

14

Boldogság Sötét bensőben észrevétlenül várni boldog órákra. Szomorúan, kegyetlenül, mint ahogy a koldus várja az embertől az alamizsnát. Olyan ez, mint násztáncot járó halálos tömegjárvány, kinek órák jelentik a boldogító szerelmi halált. Csillogó vágy e boldogság csupán. Elpusztul a várásban a vágy, mint a temetés a sírhalmán.

A föld Szent György napján újra felébred a föld. Csíráznak a magok, kidugja a fejét a zöld. Egész télen aludta álmát, a mag héja már fennkölt.

15

Szív A szív ha fáj szinte remeg, mint éjben a reszkető gyerek. Ha vacog a lélek az erdő alján az ott felejtett madár is sírdogál. Hiába a meleg. Az élet szeretet nélkül megáll. Olyan, mint mikor elkésve a bánat a boldogságnak mondaná „bocsánat”. Véreznek a lelki sebek. Ettől lesznek a túlélők bölcsek. A csipkerózsa is dideregve gondol vissza a tűnt tavaszra, hisz rajta a szél hangja száll remegve. Ilyen az árva szív is. Keres, kutat varjú szemmel. Az élet hordaléka a szívben csak szemetel.

Hitves Halk hangok hívnak a semmiből. Agyamon kopogtatnak. Csak láthatnám az út végét! Nem tudom tegyek-e előre lépést Fut az út, széles a horizont, de azon túl a világ végtelent ont. Lehetetlen! Megszűnne a gond. Hát elmennék, mint üvöltő orkán, ordítva a végső ember jogán.

16

Arc Az embert, ha bánat rágja szomorú freskót fest arcára. Olykor a boldogság a vára. Benne él a szív a palotába. Szomorúság előbb-utóbb fölírja neved fényes márványra bronz betűkkel. Ne feledjék el a sápadt arcodat aranyszínű fénylő ékkövekkel.

Szél Mint gyerek fütyül, mesél, játszik az avarral a szél. Vadvirágos mezőkön száll, olykor bosszús nagy haraggal szalad. Télen át viharral verdesi a vízhullámokat. Nyögve, szinte bele jajgat. Kiteríti ponyváját ameddig ér. Élvezheti, hogy olykor ő az úr, s tőle a földön mindenki fél.

17

A jövő s az idő A jövő újra és újra, ahogy kimondom átfordul a múltba. Beteríti gondolatom az idő multával sodródom Nézem a nap alkonyát, hogyan vált az idő a holdra át, majd újra az ég a nappalra vált. Az idő éli titkon óhaját. Lehet, hogy ismerőse egy másfajta világ. Nem tudni hol leli igaz otthonát. Lehet, hogy az univerzumot az idő múlást tölti fel meghatározó szerepekkel, a fenntartó mindenség életével.

Eső Az esőcseppek elerednek kebléről a sötét fellegeknek. Szél süvít a fán. Érzem, jössz hozzám. Lüktet a vér a szív dombján, a szemem ég, világít. A szerelem miért nem virágzik? Kérdem a fenséges eget, ő az enyém miért nem lehet.

18

Boldogság Ha az ember boldog, fénylenek a vak ablakok. A szív ha fáj, belül hamar fényleni, világítani akar. Bánattól ékes emberek a lelkükben sose fénylenek. Vad viharok tüzében égnek. Ha a boldogság szívedben rak falat, a szomorúság roskad az ég alatt.

Kör Leírtam az életem nagykörét. Olyan volt olykor, mint a virágos rét. Olykor sok bánattal, szenvedéssel küzdöttem halálos temetéssel. A kör még kissé nyitva áll. Az elmúlás végköre ez már, majd fölváltja a lelki spirál.

19

Az életem Az életem látszatokra építem. A valóságot hiába keresem. A hajam ékkel díszítem, de nem csillog, mert az értékeit elveszítettem. Ott bent a borús szívemen, a bensőmben áldozom. Úgy érzem, ha nem teszem elkárhozom Alárendeltségem nem az igazi sorsom! A káprázat elszédített, s az út a lábam alatt elveszett.

Tükörkép Visszatükröződés reá fényképezte lelkemre a sors-karma az élet rossz hatását. Riadtan kapaszkodom az elérhetetlenbe, mint aki fél, hogy odavész élete a tenger hullámaiban. A tiszta gondolat rügyei foganjanak meg bennem. Ezzel megvédenek a pusztulás gondolatától. Magasabb szellemi eszmének emeljetek a katedrálisra! Lehet alattam az egész világ mosolygó, nem érdekel. Csak a lélek tiszta úton vezéreljen.

20

Lélek A lélek ha tiszta nem fél. Érzelemben lehet tenger mély. Lehetséges, hogy ő az igaz szentély. Valami nálam megbomlott, hisz az életem elromlott. A lelkem szentélye cserben hagyott. Ráöltötte a vakablakot? A tisztán látás álarcot húzott? Hát hogy tehette hogy ily csalódást okozott!

Robbanás Mágikus időm élem át, mint „skorpió” nyolcezer éve éli a homokok sivatagát. Az őskor óta nem váltott formát. Én is rég magamon hordom a lelki fekete gyászt. Megújulni kéne, levetni a hibát, hogy meghalljam újra az ősrobbanást!

21

Névnapod Névnapodra emlékezek. Ugyan úgy te is ha kezedbe veszed e verset. Hogyha már nem leszek bizonyítékul marad e vers, hogy éltem. S néked olykor szépet is adtam magamból nem csak ígértem. A szeretetem névnapodon is átölel mágikus körrel, s a lélek megtelve örömkönnyel.

Zavargás Kétely, zűrzavar hozzám méltatlan. A mélységemből valaki szólít. Az erem – a kötelem mélyen a lelkembe leeresztem, hogy a baj ne a nyakamra tekeredjen. 22

Fáj Fáj mindenem, szinte úgy érzem az élet nem őszinte. Nagy a csalódás. Lassan megszokom, hisz mit is tennék mást! Nem ezt vártam. Az őszinteséget másképp látom. De így jobb, ha fáj is nagyon. Az érzelmeim eltakarom. Ha elfeledem majd egykoron könnyítek a fájdalmamon.

Nap Az élet szakaszai mind más. Sötét van, beállt a napfogyatkozás. A pénz a nagy élmény a nap helyett övé a fény. A nap imádása, mint őseinknél: már nem érvény.

23

Elsötétedő fény Elrejtem olykor fényem, mint a csillagok a beborult égen. Érzelegni nem érdemes, ha az ember fölösleges. Mit ér ha a szívet az érzelem átjárja s reá bukkan a ravaszságra, mert a szemben álló érzelem megjelent olykor, de álruhában. Ilyenkor mit tehetek? Földre hajtsam fejemet? Bensőmben az maradok aki vagyok. Győzelmet csak szeretettel arathatok. Így megenyhülnek a ravaszok. Az is lehet előnyös s erény ha bennem elbujdos a fény, mert kevesebbet érdemel a másik fél. Gondolatom bennem mély kutat ás, mert a fényem csakis nekem világító lámpás.

24

Felcsillanó remény Elapadt könnyekből erőt merítek. Szétforgácsolt életemből gyűjtöm össze az erőket. A csírái már kikeltek. Nem lesz már gondom, hogy átkeljek a holtponton. Nem bántam meg tetteimet. Tanulságok adnak hitet. Nekidőlök egy erős fának. Élhetek most már csak a mának. Nézem előttem a folyóvizet, s bennem levetített szakadt filmet. Legyőztem a vad erőmet. Ettől nem tehettem többet.

Feljövésem Úgy legyen, mint megálmodtam. Sikeresen gondjaimmal elszámoltam. Ott állottam fenn a csúcson, szilárd, kemény alapokon. Magasra nőttem, mint egy fa, gyökeret eresztve a sziklákba. Néztem le a mélységbe. Reá ismertem az énemre. Ezt láttam én álmomban. Rám vetítette világ vaskora.

25

Parancs Hallom sugallatom szavát, s mégsem teszem a méltóságom parancsát. Így eljátszhatom a kiszolgáltatott szolgát. Szemem ellepték a káprázatok. Így az énem bennem csalódott.

Forrás Az élet folyama értékes, ha olyan, mint a tiszta forrás vize. Ha sok szenny veszi körbe megfertőzheti a szennyeződése. Megvirradt. Itt az ébredés, hisz a boldogság oly kevés. A lelkem mélységében ott él a tiszta áram s rezgés. Kaptam tőle tudást, energiát. Törjél utat szívem, ordíts, kiálts! Világítsam magam át. Ettől a fénytől más is lát, s a fényem a rossztól megvéd, átvilágítja másik szívét. Legyek tudatomban lelkész, tudjam milyen is a felém nyújtott kéz.

26

Képzelet A képzeletet káprázatok, illúziók széppé tették. A nem szép valóságra reá adtam a csillagos ruháját, s mint gyermeket becsapott a rezgő délibáb! Keserű magot szült az érzelemvirág, s életem éli a méltatlan sorsát. Nincs ingyen a tanulmány, megfizetve bőven a koholmány. Vállamra szállt színes lepke. Káprázatos színes szerelem: boldognak tűnő perceket ád, de csak megzavart, s elvesztettem a lelki harmóniát.

Boldogság A boldogság hallhatatlan. Ott rejlik a szív körforgatagban. Ha elapad a boldogságod, de mindig várod. jön feléd s megtalálod új és új frontok, de újra villognak feléd a boldogító horizontok. A boldogság vágy belénk ültetett, a teremtőtől teremtetett.

27

Bölcsek A bölcsek titkokban élnek. Fent vannak a csúcsán a magas égnek, s a villám tetejének magas, mély tudásuk. A tudatlan energiát fejleszt, mely minden tudatlanságot kirekeszt.

Mélység A szív mélységében keresem, kutatom magam. Ott lent a tiszta forrásban. Az élet lényege a tudás, mely bennünk a legnagyobb érték. A tudásba rejlik a mércénk. Nem engedem, hogy őrültség miatt leromboljam a felépített falat. Kint szól a kakas, megvirradt. Kérdem magamtól: emberek, óh mi földön élő szellemek! A szeretet ne legyen bennünk csak ámítás, az érzelmekben mélyebbre ás, mert érzi úgy a lélek, hogy csakis morzsákon élek. Ordít a kihűlt szeretet, megfagyok emberek! 28

A rossz Óh, mily jó lenne megérni egy napon: a rosszat kikísérni, majd örökre eltemetni, hogy ne kelljen tőle szenvedni, vagy legyek erős, hogy ne ártson s ordítva felém kiáltson, hogy az elromlott kapcsolatunk helyre álljon.

Élet vize Iszapos, zavaros az élet vize. Egyhelyben áll, nem mozog a rezdülése. Nincs sehol a jónak jele. Nincs a szívnek üdvözése. Megtisztítom gondolatom, hogy az élet vize tisztán folyjon.

Szemek Könnyből fűzött gyöngyszemek a szemnek ékezet, mely a lélek mélyéről érkezett. Ha egyszer elerednek meggyújtod magadban a tisztító tüzet, s könnyeid áldoznak a földi s égi isteneknek.

29

Az élet Az élet egy szemrebbenés alatt vet véget. Ez a küzdelmes játék drámává fajul a vég, s más dimenzióba lép.

Énem Annak mutatom magam, aki vagyok. Tisztán szól a szám, ahogy érzek, igazán. Alázatom legyen nagy. Azt súgja az agy, így nagy leszek. Mágikus körömnek központja leszek. Ha uralom az énem megnő a lelki fényem.

Vagyon Pusztulások mindent elvehetnek, eldughatod akár hova kincseidet. Mit ér nékem ha van aranyom. Azt súgja a gondolatom, ne veszítsem el a lelki vagyonom.

30

Az ég Az égen jár-kel a gondolatom. Egy más világban bolyong. A holdsugár sápadt fényében ott haladok a csillag ösvényen. Megnyugszik a lelkem, úgy érzem el nem tévedtem! Mielőtt a nap felragyog el kell hagynom a csillagot, mielőtt a gondolatommal a földön sárba hullok.

Eső Az égből zuhogó esőt beissza a föld. Felüdülök én is tőle. Nékem tisztító az üzenete. Kihat mindenre. A természet duzzad tőle az új életre.

31

Vihar A lélekjelenlétem benső nyugalomra vágyik. Belenézek a vihar szemébe, mily viharos az élete De lecsitul, pedig csapdos konokul. Egyedül mozog lelki rezgésem, pedig figyel, álladóan résen. A kapcsolata elveszett a viharokban, pedig nagyon érzem a rezgő, kiható fényem, mely megőrzi úgy érzem a jelenlétem.

Válság Válságok riadalma örökké bennem él, de valami súgja ne félj! Megrendülök a válságok alatt. Védtem a felrakott falat, de a sugallom egyre bíztat, ne félj, biztos alapokra térj.

32

Hit Ha nincs magamban mély hit e tüzelő világ megbetegít. Nem félek a terjedő tűztől, pedig már érzem füstöl Felépítem lelki házamat. E gyorsuló világban nem jól érzem magamat.

Jelenlét Benső bizonyosság, szívben béke s nyugalom. Révedek, a lövést se hallom. Gondolatom eloldom, csak a csöndet hallgatom. Így már isten haragjától se félek, a villám hegyétől se félek, mert elértem a nyugalom lelki jelenlétet.

Dörgés Kint esik az eső, s dörög. Felvillan bennem: ők az égi hírnökök. A sorsom hiába kovácsolom, elszakad a fele úton. Ó ti dörgő hírnökök, hozzátok el sorsom jelét, oszlassátok el az érzelem kételyét.

33

Szél Rázza a szél a fát. Szinte bele remeg. Rázom én is magamat, hogy újjá szülessek, feloldjam a félelmemet. Életemben gyötrenek karmikus állapotok. Lehet, az igaz utam eltemet.

Méreg + energia Érzelemtől, dühtől az erő felszabadul, mint egy robbanás. Az életben lehet belőle alkotás, megrendítő a hatás, szellemi roncsolás.

Központ Az élet központja a megújulás. Az örökös szembe néző változás a lélek központja. Nem figyel a változatokra, csakis a sorstól kapott feladatra: s így érzi ő, ha nem jó úton halad. Lehetnek pillanatnyi szikrák, mely csak fénylő káprázat, de a lelked érzi, hogy az ég öve nem fon körbe. Így a szívnek rövid az öröme.

34

Férjemnek Rég itt hagytál már. Fogy az idő alattam. Tehozzád a szívemben hűséges maradtam. Benne élsz a gondolatmagban, s újra meg újra kikelsz benne megújulva, fénylő öltözetben. Téged kárpótolni nem tud senki sem. Nélküled hogy tudjak így élni, az Urat kérdezem.

Sors A sorsom karámba zárt Bármerre lépek ott a korlát. Szabad vagyok s még sincs számomra szabadság. Mit is tegyek, hogy szabad legyek? Tán megvédenek a szellemek.

Szerelem Arany a tűzben sosem ég el, mert rajta az igaz fémjel... Így van a szerelemmel. Ha tiszta az érzelem lobogva lángolhat, a tűzben akkor is megmarad.

35

Szerelem A szerelem szemével másképp nézel. Így minden szebb, minden más. Rajtad a varázs. Rózsaszín a szemüveged. Mámor fátyola körbe lengedez s Ámor vezet a szerelem istenéhez.

A teremtő Bennünk, s bennem napról napra mindent kicseréltet. Új sejtek születnek, jönnek, újulnak érted, mint körhinta úgy forog a véred. Szinte belefárad a véredényed. Körülöttem minden dolgozik, fut, szalad. Minden pillanatban jöhet más akarat, de csakis az én lényem marad.

Szív Bántalmak érték szívemet. Nem vették észre benne a kincseket. A bánat hosszan megmarad az ilyen fájó események alatt.

36

Csend Nékem a csend a legszebb kaland. Kiterítem gondolatomat. Átjárom az égi falat pillanatok alatt. Társaság vágya nem hajszol az érzelem az ami mélyre hatol! Ha bántalmak érik szívemet egyedül csak a csend segíthet!

Ösvény Benső ösvényem, ne sodorj a széllel szemben. Jól beléd kapaszkodok. Ne legyél hozzám konok. Támogasd az ősi központom, eleget voltam már a fronton. A vágyak, úgy érzem eleresztenek, ha a másik félben gyengék a kötő erek.

Áldozat Az ember nem lehet egy életen át áldozat. meddig kérjem az Úrtól a kitartásomat? Netán rossz úton járok? Netán nagyok az álmok? Nyúljatok felém remegő kezek, láthatatlan szellemek vigasztaljátok a lelket!

37

Félelem Az örökös félelem fölkavar. Nem tudom hol van a baj? Nem kapom a sorstól ami enyém. Lehet hogy jobb így, mert az égtől rossz a küldemény. Jobb ha nyugtatom magamat, így uralom állapotomat.

Uralom Ural, de meddig még az örökös hitetlenség. Már sokat csalódtam, magamból kifordultam. Lehet, hogy a gondolatom hibás, hogy örökké uralkodik rajtam a csalódás.

Isten Sír az Isten, ha nincs szeretet a szívben. A szeretet halott! Nélküle nem én vagyok. Vele együtt teremtődtem. Ki ölte meg őt Istenem? A rohanó hajsza, s az uralkodó győzelem szeretet nélkül álmomban is nyitva a szemem. 38

Erő Ha az erőm összegyűjtöm a cél, a körülmény s a gondolatom nem igazán jó. Így jobb teszem ha abba hagyom, csak az erőm pocsékolom.

Egység Mily jó lenne élni egységben! Testemtől a lelkem külön kószál, leng. Viharok közepette sose nincs csend. A test egyedül vár, hogy a lélek visszaszáll.

Küszöb Rálépek az ég küszöbére. Cipőm csillaggal megtelve, gondolatom fénylik tőle, hisz örömet kapok a fénytől és adok. Így a pályán maradok, akár a vonzó csillagok.

Ősök Őseim útján ha tovább haladok az enyéimmel összetartozok. Maradok aki vagyok. Így helyesli életfám, áldás van a virágán.

39

Bolygó Forog a bolygó le – föl. Az élet is ezt teszi. Minden beteljesülés egy kör. Körbe jár az óra, megismételve tetteket naponta. Ha körbe haladsz nincs hiba. A köröd le van írva. A gondolatom körbe haladva akarja – nem akarja, hordja a gömbölyű gondolatom magja.

Virágzás Gondolatim boruljatok virágzásba, mint a virág a kerti virág ágban. A szemem csak néz, de ha az agyam lát elhozza nékem a harmóniát. Virágokban él a boldogság.

Sziget Felkeresném bárhol azt a szigetet, ahol elbujdosott előlem a szeretet. A jéghegyet is megmásznám, úgy érzem nem fáznám, ha a túlsó felén a szeretet várna reám. 40

Nyár Nyáron ha nincs gomb a kabáton az se baj, nem fázom. Gondolat ott van az aratáson. Ha nagy a fény az égen, áldás van a kenyéren. Júniusban nyáron örömünnep a Péter Pálon.

Ábránd Ábránd nékem jelenti a fátyolos fényt a bölcs gondolatban sötét S tévelygek az önámításban, már régóta a valóban számomra nincs semmi szép, érték. Így jobb, érzem az ábrándok kábulatát, ha az élet szépet nem ád.

Feledés Csukott szemmel alvó virág a hótakaró alatt. Hervadó léleknek ő ad vigaszt! Ad reményt a vigasztalanra. Nélküled örökre elköltözött a hajnal fénye a feledés honába hol a szerelem ismeretlen. 41

Ruha Csillogó ruháim a sötétben fény. Szemfedelük a fehér szekrény. Szívnek a test a doboza magányában lüktet dobogva, beépítve a test falba, mely majdnem megvakítja.

Kőszikla Ha a tengeren jársz és látsz egyedül álló kősziklát, az én lelkem benne téged vár. Ha lennél tenger hulláma engem örökkön örökké csókolnál.

Sóvárgás Ha közel volnál árnyékodban megpihennék. Az élet fáradalmát elfeledteti e gondolat. Ha közel volnál annyira, mint a völgynek lágy ölén egy eldugott ház, mely felett sírdogál az esőfelhő. De nem vagy itt, s csak sóvárgok újra s újra megint!

42

Meleg Állítsuk le a hűtőszekrényeket, hogy visszanyerjük újra az igaz hőmérsékletet. A hűtő a meleget magából őrülten ontja, hogy magát hűvösen tartsa. A klímaberendezések is a hidegből élnek, melyet a meleggel cserélnek. Ez így soká nem mehet! A bolygótól jött az üzenet: minden kipusztulóban, mert az ember a földet és az eget rombolja.

Az ég A boltíves ég alja ismer engem. Akár úgy mint a halál: ismert, lehetek földön, tengeren, a csillagok, a hold testemmé válik. Gondolatimban fényük ott cikázik, s a mély szerelmem kikel majd az öröm valóság égi kertjében, s mosolyt ültet a halál szemébe.

43

A hegy A hegy, mely megnyugtat, eszembe juttat bölcs gondolatokat. A kő, a szikla, a tartós idő arcára írva. A tenger moraja belecsobban a gondolatomba. Mégis hegy, kő, víz időállók, életük majdnem örökös. Ha én eltávozom innen a földről, nem hiányzik éltem. Az égbolt is végtelen, meg van nélkülem. De én a szerelmed nélkül, hogy élhetek? Nem lehetek, hisz csak a holt szavak emlékezetesek! Éleszd életre hogyha elmegyek!

Születésnapi kívánság Viruljon mindig a szemednek fénye. Netán a nap sugaraiban hozzám küldte? Ne legyen sose bánat a két szemedben. Maradjon mindig ifjú a szerelmünk születése.

44

Egyedül Csak ennyi nélküled hetekig egyedül lenni Néked velem lenni Csak egy kaland mely tovább halad. szabad az élet, szabad az Idő Te mind hírvivő S fut Veled az Idő, meg nem áll, mert feladata az elvivés szalad fut mert ő a megsemmisítő Ha leáll elnémul a világ nyugalomra hull!

Elnémulás

Már rég vágyaim bilincsbe zárva Testemen a vágy kifigurázva Ki a gonosz a gonosz tett szándékában! Nem más mint az agy mély gonosz szelleme Mely belehelyezte magát gondolataimba A gonosz agy birtokában Ha nem vigyáz e gonosz szellem elkergeti Az elnémulásba.

Darvak Nézem az eget! Szállnak a Darvak Rettentő sokan vannak Nem tudom hova, merre, s mit akarnak égi jelként üzennek, repülő jeleket adnak rég elmentél nincs hír rólad s ők nyugtatnak engem is betakarnak.

45

Falevelek Forró Tikkasztó a nyár kint. Hullajtja a fa sárgult levelit elvesztetted Te is a Zöld reményeid Féreg rágja lelked már a nap sem ámít? s csak siratod a leesett hulláid.

Nyár Óh Imádott nyár Terád mindenki vár csalódott benned a zöld határ Forróságod Pokolian fáj mi az oka hogy így megváltoztál az emberekben biztos csalódtál.

Meleg Tikkasztó a meleg a levél se rezzen Halk gondolatim mélyek De hallatszik a csendben meghallja egy jó szellem s az Istenek Közvetítik hogy mi a keservem.

Lélekvár Az én váram az én lelkem, boldogságom benne rejtem az öröm mulandó, a Boldogság örök! boldogság nélkül a börtönöd. 46

Menés Némelykor mennék, barangolnék de bárhova gondolok rajtam egy burok s nem tudok valami megfoghatatlan visszatart mintha testemen bemennek csüngő ólomdarabok. Lábam gyökeret ver, gondolatban elszállok S nem enged el, bármit is gondolok.

Derülés Pamlagon ülni: S magamban derüli mint egy őrültnek Vidáman örülni Verseim mind-mind más, de benne lelkem bánata a Prímás olykor reám hajol a sírás a gyászos elsiratás mint a gyermeken a zokogás!

Lélek Lelkem vétkessége szívem bűnhődése szellem sötétsége szemem bekötése.

47

Érzelem Vérpiros érzelmek fájdalmai szívemnek mint a gyümölcs a fán lógnak csüngnek megérettek várom hogy lelkemről leessenek Tán sóhajaim segítenek levenni a Terhet!

Idő Időnként a lelkem elveszít keres-kutat s felderít mert úgy érzi hogy nem vagy Itt! Kibéreled szívemet akkor kérd az egészet másképp bért nem kérhetek albérletbe nem adom adósságot Itt marad a Vállamon a bánat miatt adósságod nem vállalom.

Boldogság Miért nem lehet boldogságot Venni a szerelem Istenétől megkérdeztem hogy az ára mennyi mosolyogva kinevetett ezt nem pénzért mérik ez lelki sok pénzért se lehet boldogságot Venni akkor miért szalad az ember a pénz után ha amire szeretné nem költheti.

48

Lucifer Lucifer szépségétől jobban szenvedek mint az ürességtől szerelmét kínálja kéjből szívem fáj a gúnyos nevetéstől. Lelkem rabságban a bilincsétől.

Virtuóz Virtuális képzeletek lehetnek a gondolat képek Már régóta Virtuális szerelmet élek. Csupa ábránd kéj gyönyörűségben múlanak az évek Érzelmeimmel egyedül élek Jönnek-mennek a megfoghatatlan Szerelmi képek! Nem ölelte Testemet már rég Csak a Virtuális képzeletkép

49

Arckép férjemről Nézem a lámpa fénykörén belül árválkodó árnyékot vetülő arcodon a mosoly szembetűnő a ajkad ívelése kitűnő a szemed megigéző az orrod szépen ívelő a hajad hamvas ék övező a hangod égbe vivő emlékező csak te vagy nékem a hű szerető.

Várás Mennyit Várjak, mennyit ezer lépés a szívedig? melyik lesz az ezredik, melyik visz a halálos mámorig az óhajok óhaja sebe be nem telik.

Bölcselet az Úrhoz Keresem, kutatom s nézek hol lelem a szellemi Igéket Isten templomában vagy annak kapujában Ha nem jól hallom a papnak szózatában az ige elvész szónoklásában. Így jobban meghallom ha az úr fölkeres eljön a lélek Várába s fogadom lelkem kapujában, szívem virágával szívem bánatával.

50

Nap A nap Nyílzápora késztetett hogy fussak tova gyorsan halad előre a nap sugara láthatatlan fék minta visszatartana árvasága lélek otthona. pedig hosszan nem vár az élet alkonya

Életem Örökös várakozás az életem a várakozásban közben megöregszem elmúlik a fiatalság, szépség az Idő már sokáig nem vár, ez nem kétség.

Balaton télen Léket tör magának a csengő jégen a csillagok is szomorúak az égen jégtáblák úsznak a vízen szenved a gyötrelmes levegőtlenség segítséget Hiába Kérek! Csalódtam az emberiségben Szívük lehet megfagyott régen.

51

Keleti álom Mintha keleten járnék az éjben jön felém egy bölcs mosolygó árnyék legmélyebb alázat kép az éj ölén keresem a Titkos arc vonzalmas szemcsét. borongós hideg az ég De érzem a mosolya melegét e mosoly ország keblemen ég örök álomban merülni bájos mosolygás közt biztosan szép.

Szivárvány Szemem mint fáklya lángja úgy néz fel a szivárványra a sok szín csodájára szívemnek ringatása e színek világa

Haza Oh szívből szökő vérem ezen lüktetésem Teremtőt kérem Viruljon a haza mint régen ne legyen a hazám Tán koldus kenyéren Búzakalász tenger sokasága Teremjen a földön s égen. a Kárpát medencében.

52

Égi küszöb Kopogtatok én dübörgök az ég küszöbén a gyötrelmes földi lét megalázást hoz felém. Ha nem lenne a múlt emlék Nagyon boldogtalan lennék minden ami szép elmúlt rég mintah túlvilágon lennék jobb lenne ha elbújdosnék szürkülő hajnal nem hoz fényt Nem gyúl a nap nékem – már rég.

Pör Pöröl a lelkem a világgal Teli van bánattal teli gonoszsággal jó lenne találkozni a boldogsággal úszni szemben az örömárral lelkem pörölve szárnyal fentről lenéz szomorúsággal.

Szabadság Szabad vagyok nagy a szabadságom de még nagyobb a Tengernyi magányom gondjaimban egyedül vagyok a csendnek olykor megpanaszkodok a magány megvigasztal Ne legyél oly konok, hisz lehetne rosszabb is a sorsod

53

Szikla Mélybe néző sziklák orma magasan van a csúcsod Tornya mivel van a szívnek gondja hogy te nézel le a tóra Tükörképed búsulóban Vízbe mereng egy magában.

Bűn Bűnös örömök Keserű gyümölcsök szennyes gondolatok Beszennyezik a napot Bűnben fogant szerelem Viseli a Kárhozatot.

Föld Fájdalmam felissza a csönd helyettem mindig a gonoszság dönt ott Vagyok a sikerek csúcsán fönt és visszaránt a sárba a föld!

54

Az élet Tündöklő fényben Nem látom mindig életem Tűnő lángok lehűlésben Köd előttem, árnyék mögöttem Kísért az alkonyat a közönyben meddig kell még botladozni a rögökben bánat bánatot szül ez a kényszerem s az utat tovább járni a lábam kénytelen.

Tűz Tűzfogó a szellem Vágy van a lelkemben Lüktetés szívemben Ha szellemem szélnek eresztem Kivirágozhat a szerelem.

Eső Felhők a fellegekben átöltöznek súlyos feketébe minden esőcseppben Könnyeidet érzem lehullt eső között Itt vagy Vélem, szívem darabokra tépem.

55

Szenvedély Meglopva lelkem becsaptak engem Nincs kit számon kérjek Lüktet belül a vérem S félek ez lenne a büntetésem hisz elenyész a vétkem meglopva élem örömöm s szenvedélyem.

Jövevények Kedvemet örömömet Tapossák a jövevények csalódások végtelenek nem kell az utcára kimenjek ők a házamba bejönnek Lombhullásos szövevények az agyamnak, szívemnek dermesztő jövevények!

Tűz Gyújtanék én Tüzet hogy lássak el innen el! Had fordítsak hátat e Dübörgő Rohanó Világnak!

56

Érzék A halott csúnya érzéktelen... gondolat világnak föld alatti jégverem szeretteink körül gondolatim a föld alatt ott terem. a föld fölött élem életem gondolatok szárnyain magam sűrűn ott képzelem. Holtak szelleme élhet Vakító fényekben eltaposott testük kiégett csakis így képzelem Lelkünkben Tátong az üres végtelen.

Gonosz Kik örökkön szerettek Itt hagytak bennünket érzelmek – sejtelmek nem engedik el őket nem tudják elhinni e gonosz tetteket.

57

Bolygó Ülök a szobámban magamban Körülöttem csend van: arra gondolok hogy ülve bolygok Bolygón élünk örökkön utazok Nem veszem észre hisz kissé mozdulok, szellemem elszáll én maradok majd egy napon nem maradhatok lelkemből kialszik a fény e bolygón bolyongva halálom utolér.

Vezető Ha majd nem találom az utat sötét éj alatt szépségem nem maradt Ki fog vezetni engemet Próféták bukott Istenek? Emberek vezessetek! az arany tallérok fénylenek. Rágondolni is dermedek Elmegyek, majd a nap vezet!

58

Nyár Délceg paripán fut a nyár suhanó árnyak a nap arcán az est alkonyat hamarabb Tovaszáll a zöld fűben levelek sárgult sora száll az avarban ring a szomorúság elringatta a nyár magát gyászoló lelkek Tűzzétek a földbe a kopjafát.

Felhők Bánatos felhők ölelik a lelkem Vígasztalnak hogy miért kesergem ők azok kik megértenek engem a könnyektől könnyebb lesz a szívem a Felhő is megkönnyebbül az eső Tengerben. Erről szól e rövid versem.

Vonat Kanyarban eltűnő fekete vonat ellopta tőlem arcodat azóta is hallom zakatol a vonat Itt maradt agyamon a fekete vasárnap.

59

Máglya Máglyagyújtás lángol éghet télen is meg nyáron Nélküled én a Tűzben is fázom. életre nincs vigasztalásom rejtélyes rejtvény ébren az álmom arcod csalogat, mindig látom pedig nem is vagy ezen a világon.

Éjjel Vergődő sötétben éjjel elmarad a csillaggyújtás gyász ül az égen az ember beszennyezi a Holdat s a napot Sötét jelként Tiltakoznak a csillagok.

Fenyő Tűzben égő örökzöld nem válasz meg ruhádtól Így télen nem fázol Nem félsz sem a nyártól a ruhád véd a forróságtól süthet a nap a szél meg fújhat a Fenyőág ruhájába belebújhat.

60

Nap A Nap keleti ébredése Keleti bölcsek komoly erénye A Nap ha feljön égnek közepébe Gyönyör mohó Lángok perzselő tüzében Kigyúl a nap Vörös tengerében, oly nagy hévvel fűt a vágy alkonyatig elégeti saját magát a gyönyör mámorát.

Mefisztó Mosolyog a Mefisztó magabiztos mint a lelki kutató megmaradt az édenkerti kígyó uralkodik ő a gonosz Uralkodó övé a hatalom uralom a emberé a fájdalom és szánalom.

Út Melyiken menjek melyik úton a bánat úton vagy az árnyékoson Az árnyéktól félek úgy érzem kísérnek a bánat adná kilincsét az óhajtott szerencsének bókom küldeném fel a magas égnek.

61

Remény Reménységem előcsarnokában lelkem lámpalázban a Rég kitűzött távban jön felém a valóságban gyökeret fogott a szellemvilágban így már homály helyett kijön a napvilágra!

Gonoszság Örül a gonoszság ha beteheti a házamba a lábát szenvedek tőle, a kínoknak kínját nem győzöm felkutatni az eltitkolt labirintját Régtóta szeretném látni Már az ő kínját!

Fák Ahogy elnézem a Fákat szeptemberben Valami bánatot lehet érezni a levegőben megérzik a levél hullását Rapszodikus Idő múlását Nemsokára a sárga könnyek hullnak s e világból szomorúan kimúlnak. a nesztelen fák fölött a csillagok kigyúlnak vigaszul hogy ne legyenek oly szomorúak

62

Szenvedés Miért van az hogy örökkön engem félre értenek miért van az hogy bárkivel valami jót teszek Semmit nem értékelnek s ettől lelkileg szenvedek.

Az ég. Nem tudom mit vétettem az ég felé miért Van hogy lelkem a Vágyak honában honoló szenvedély Nékem nincs a sorstól a szerelemre engedély! Már régóta ölelget a semmiség Rám szálltak a láthatatlan gyémántból vált hamupipőkék a semmiből csinálom az Istenek eledelét belevarázslom a lelkemet mielőtt még a mennyekbe elköltöznék.

63

Fellegek Mint vattacukor hegyek a fellegek az égen lebegnek finom érzelgő figurák fehérek és kékek olykor állatképek. Társalognak s lenéznek Mire oda nézek már el is tűntek E különös égi jelenségek.

Mosoly Mosolyod Hozzám Tévedt lehet hogy másnak Ígérted? Vágyaim Vonzalma kísértnek Ezért a mosolyod rajtam réved, Koldul a lelkem lelki morzsákon élek Ne csodálkozz ha ezt mondom néked.

Harmat Harmatot arat a nap: szemeim harmata az arcomon arat e kettes boldog mátkapár egyik a másiktól soha el nem vál. Égő testemen élet és halál bánatos borúja lelkemen sírdogál.

64

Lélek Vár a lelkem mint néma Kaloda hozzája nem lehet bejutni soha száműzetésbe vonult a sorsom magából kifordult vigalom elvonult Kirabolt érzelme bűntelenül elnémult.

Tejút Tejúton fut a szán Hold ezüst színe a paripán vágtat a Vénusz lány, a szerelem kordéján Vénusz Istennő szeme a Hold. Titkos fián szellemek mítoszok Legendák égi Testek csillogó szellemlámpák.

Virág Virágok kecseskednek Az utcasoron egymás után sorakoznak s csüngenek az ablakon a zöld bokrok közt e sok színes virágcsokor a Földi szépség gyönyöre Köztük járva a szívnek öröme!

65

Tervek Szunnyad bennem erdő sűrű gondolat; a szívemben Szívem reménységet bontogat – nézem a falombokat száz évig kéne élnem hogy befejezzem, amit súg a gondolat.

Kerti virágok Szomorúak, egy-két nap Múlva lehullanak. Illatukkal rájuk vonják a Figyelmet, lehet hogy ők Az Illatukkal beszélnek?

Kopás Elkopunk mint a ruhadarab Múlnak az évek, elkopik A Testünk, a szavunk az idő múlása bölcsességre int, ha nem Tetszik neki meglegyint a lelkünk nem kopik mert nem a földről származik a nagy a láthatatlan fényből áramlik.

66

A lét A lét óceánja Tátong a lélek hajója lázong a hullámot megállítani nem lehet, nem tudja senkise a napsugaras rév, messzi van még napokból az év, sok év után este a lét óceánban fulladt az eszme.

Ősök Ősi mohás könnyet látott rögök sok honfi szív dobbanása az elmúlással bennetek nyöszörög: Ősi hazánk nagy titka a világ köldöke ránk van bízva mondák szerint honunk a világ központja.

Őszi szél Fújdogál az őszi szellő Rossz kedvű a teremtő sűrűsödik az égen a felhő beborítja az eget, mint egy fekete kendő az idő már ezen túl csak búra termő.

67

Tavaszi illúzió Visszatér a fény a tavasz De ez nem ugyanaz, a levegő megtelik biztató jövő Illatával reménység villan föl gondolatimban az élet mégis gyönyör? Nem hiszek neked te hamis álnok ha még kísértesz kiabálok Nem tűröm hogy játsszál velem az utadból odébb állok: szövetség veled átok, Felismertem én az igazságot.

Öregedés Sápadt az arcom, mélyül a ráncom fonnyad a hangom Fonnyad a lábam őszül a haj, ha fog kiesik az baj fáj a Térdem, fáj a hátam pedig nem arattam és nem kapáltam Úr Isten a Teremtésed kifiguráztad öregen betegen cserbe hagytad Világ gödreiben beleástad Nem akarom elhinni a hibádat A Teremtésed rosszul csináltad.

68

Igazság Magas mennyei hatalmak mindent látnak, amit akarnak jót és rosszat, elítélik a gonoszat. Istennél minden ember számon tartva, Nincs titok a földön, amit az ég ne tudna, meg van írva a bibliában Itt a földön nem vagy árva. magamnak kell reá jönni arra; a hatodik érzékem elszáll más dimenzióban, Lelki szemeim ott lel reá az örök nyugovóra.

Vihar rémítő ereje van a viharnak Kitépi a fát is ha útjába vannak Ellenséges Támadó szeszélyes Tomboló Az ember félelmében Imádkozó Hisz haragos az égi Uralkodó.

Duna Hányan nyugszanak kebleden hisz benned lelték a végzetet szerelmesek bánata titka benned lüktetett kiöntvén néked lelküket s vizedben lelték a menyegzőjüket. Ha meggyónhatnád lelked fájó pontján Ha elmondanád az embereknek szíved gondját.

69

Élet Óh örök szomjuh élet sóvárgó vágyban élek Ne alamizsnát hints Felém kérlek: én tőle többet érek! jövőm nincs, már csak a múltba nézek abból is csak bú fakad szomorúság rám szakad Nyári meleg esőben Könnyem hulláma áztat Nem hallják a szív kiálthat! Az élet már semmit sem adhat örök álomba merülni jó lenne a gyönyör Terhe alatt.

Ország Búnak országa Itt tanyáz a szobámban Hervadt őszi Tájon nincs madár az ágon Elhagyott reményem már csak múló álom Nincs nékem senkim sem ezen a világon!

70

Börtön Ónos eső Tarolja a vetést bánat Tarolja a nevetést Rozsdás lakat szívemen a szenvedés Lelkem szabad – szívem rab bebörtönzött hulla darab. Nem látja ha Imádója arra halad.

Pálmaliget Pálmaligetek a Tenger kék partján, felhők osonnak a szürkület fátylán mint tündérálmok ahogy így járván a nap pirosló mosoly az égperem alján, Feljön a holdfény, lenéz a Tenger Közepén, Legszebb színjátszás Mit Valaha láttam én!

71

Falevél Repdesnek a falevelek összebújnak úgy csevegnek susogással sugdolóznak Titkos titkokról hallgatnak Bánatos a fa levele megérzi hogy jön a vége Szomorú a fa levél nélkül Mint az anya gyermeke nélkül.

Tűnődés Kifordított Valóság ha azt mondom Egyedül élni nagy boldogság: de még jobb Mint a szerelem nélküli megalkuvás.

Egyedül Itt vagyok egyedül az éjben zakatoló gondolatim szállanak a kiürült semmiségben csalódtam mindenben, jobb teszem Ha egyedül vagyok az éjben.

72

Szeretet Az élet értelme Tudni szeretni De mi lesz velem akkor ha mástól nem tudom elfogadni ez az én bánatom, adni, adni könnyebb mint kapni! Hisz nem tudom elfogadni, mert Hiányzanak a felém jövő vonzalom hullámai.

Szüzek Szellő fuvolája, szüzek Imádsága szerelem oltára, Kihajtott rajta a virága mert a tiszta érzelem a mennyek országa védd magad a lelked várában mert odafigyel Isten a Tisztaságra.

Idő Halomra dőlök: ajándék minden percem Fut utánam, megy előttem, S Velem gyilkoló gondolattal az Idő szekerem Várjál még agyamban a fény felröppen Hajamat még egyszer kibontsam az éjben Lobogjon reggeli harmatig Virág Közepében. Rohanó Időm lejáró életem. Nem marad más nekem!

73

Epedés Elég volt az epedésből elég volt a szenvedésből Röppenj szívem, mint a madár szellők szárnyán, lelkem árnyán magaslatok hegyek csúcsán Az ember a párja nélkül mint a madár szárnya nélkül.

Reggel Szomorkás az idő Csend van Kora reggel a falevél se rezzen gondolatim köztük rejtem a búbánatot elfelejtem Körülöttem minden csendben Csak egyedül én vagyok ébren Nesz sincsen Talán elbóbiskolt az Isten?

Virág Virágok kecseskednek Az utcasoron egymás után sorakoznak s csüngenek az ablakon a zöld bokrok közt e sok színes virágcsokor a Földi szépség gyönyöre Köztük járva ámulatom öröme.

74

Étel álmoskönyv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Húst enni vagy látni: Betegség Halat enni vagy látni. Gond Csirkét enni vagy látni: Kár Kacsát enni vagy látni: Veszekedés Disznót enni vagy látni: szerencse Pulykát enni vagy látni: Utazás Libát enni vagy látni: Ridegség Tehenet enni vagy látni: lelki gond Kenyeret enni vagy látni: Változás Gombát enni vagy látni: nő a szerencse Salátát enni vagy látni: méreg ér Krumplit enni vagy látni: Gazdagság Babot enni vagy látni: Sok pénz Lencsét enni vagy látni: apró pénz Édességet enni vagy látni: szerelem Paradicsomot enni vagy látni: szomjúság Paprikát enni vagy látni: Veszekedés Gabonát enni vagy látni: Gazdagság Mézet enni vagy látni: Álmodozás Tejet inni vagy látni: Lelki szenny Hagymát enni vagy látni: Akaraterő Bárányt enni vagy látni: áldozathozás

75

Fény Fényben születő minden ember a Napvilágra jön ékes fénnyel s a fénytől feltöltődik erénnyel a fény a újszülöttet körbe ölelve meghatározó egy életre a Napnak minél erősebb a fénye annál nagyobb lehet az ember tudása, mely egyben az ékessége.

Tél Domboldali havas Tájak a fenyők Téged körbe zárnak egymagában álldogáló segély Kunyhó előtted befújta az utat a hó!

Elme Az elmém kóborló bolyongó, bolygó Nem találja nyugtát, mindent észrevesz. Utána jön a stressz, mely mindent rosszá Tesz. És nyugalmam Többé nem lesz! Jobb teszi az elmém ha a kíváncsiság belőle elvesz.

76

Karácsony 2003. Az Idei Karácsonyon részt vesz megint a bánatom fenyőág és gyertyaláng ölelkezve egymás oldalán hűséget esküdtek egymásnak talán? Karácsony éjszakáján Vendég nálam a magány Hosszú évek óta mindig reám talál, mert a kedvesem elköltözött a Temetőbe. Születésnapi köszöntője a Karácsony szent estéje Legyen a jó Isten véle.

Virág Három szép virág Kinyalt a szobámban Télen gyönyör nézi az év Decemberében. Egy fehér ciklámen Kinyílott már elég régen, ő volt az első gyönyörűségem. A Rózsaszín kaktusz egyfolytában csüng az ablak fényben, hosszan virul, behódolt nékem. Nemrég lett szobám vendége egy mikulásvirág, ő hozta el szívem Karácsonyát. Milyen boldog az ember, Ha télen nyíló virágot lát, nyáron ennyi szeretetet nem ád a virág.

77

Lélek Az elme sötétsége a lélek üressége e kettő ha nincs egységben meddő marad az ember Termése!

Bodzavirág Mosolygó, nevető Bodzavirág Te hazád az egész világ. Nem veszik észre az emberek, hogy az életben szükség van rád!

Velem Mi történik velem, nem a csönd az életem, körülöttem Viharok dúlnak egyszer majd csak elnémulnak az élet széttépi, ami szép ahogy kimondom már csak emlék milyen jó lenne még ha a boldogságban fürödnék mielőtt még elmennék

78

Vigasz Ne keseregj szívem Bízzál énbennem Egy napon gondolatom neked is vigasszá válik megfordítja a búbánatot az út mentének vége már látszik s mosolyogva kivirágzik.

Otthon Miért van Így hogy nincsen otthon Élhetek a Földön bár mely ponton lehetek az égben, Vagy a Holdon élhetek egy darab folton Semmisem a tiéd ez is gondom Ha egyszer vége, eltűnünk horizonton.

Erdő Erdő szűri a fénysugarat, s védi a melegtől a sok madarat. Ha ajkad szomjaz Inni nagy a Vágyad az erdőben a forrás friss vizet ad a lomb megnyugvást hoz. A csobogó víz és a szellő simogat az erdő mélyén szőheted álmodat.

79

Tenger Különös gondolatok szállnak az elmémre szokatlan rendkívülit Keresek az életemben Földi élet sikátoros szűk érzet Itt úgy is hamar eljön a végzet. Nézem a Tengert, arra gondolok Itt nálunk ő a Hatalom lehet, hogy örökön élhet De nem a hegy ő bármily magas a Víz-Óriás Bármikor bármit ellep! Ilyen gondolattal A Tengert nézem Földi Istennek!

Csönd Magányom lakója a csönd, nem bánt ha érzem a közönyt sem a szomorúság sem öröm. Kint lehet még nyár Egy-egy sárguló levél száll, Szívem hajlékában ott az ősz, Az idő kerget, mint a csősz! Mintha félne hogy nem lesz Egy kitüntetett Hős!

80

Ima Összeteszem két kezemet, próbálom nyugtatni szívemet gyertyát gyújtok; imát mondok... az énemmel vajuskodok, sorsom lába bajba jutott sarumon a szerencsepatkó elhagyott s a Fortuna Isten kitagadott az Úr előtt könnyeimmel áldozok!

Felhők bolyongása Sokszor vagyok gondolatban a felhők fogságában bolyongok ábrándosan minden felhőben úgy érzem az elmúlt lelkek odaköltöztek, s mint jó és rossz szellemek bennünket védenek, az esőben hullajtják könnyüket számomra ilyenek is lehetnek a fellegek.

Szellő mely simogat Ha jő a szellő, nékem igen kedvtellő lágy simogató, kedves szerető. Dédelget, mint egy gyermeket sugallja az igazi érzelmet simogass szellő, mert szenvedek!

81

Hold Ő titokzatos szerelmes hold fogja vagyok, ha reám talál belém szenvedélyt ólt! Mágikus Vonzalmat magából ont ezüst fényű a pártája csillog mint a király koronája, arany szalag van a haja sugarába.

Psziché kettőse Szívem arany Tükröm, lelkem Pszichéje szemem homály fénye. Ha szívem kacag Testem fáradt lelkem minden csücskön reám vetülő énje lelkem bánat érte a boldogságban arat Pszichém idegei kiakadt S így az ember = áldozat!

82

Éber Mars csillag Tegnap este az égen Bolyongott a szemem A Mars csillagon Vonzalmasan révedt gyönyörűen csillogva égett szinte lángolt lelkem haza Tévedt ő uralkodott, mikor megpillantott engem az élet egyedül állt ott s figyeltem e különös égi jelenséget, mint egy légi felszálló: kigyúlt s fénylett e Vörös szellem csillag Uralta az egész Teret!

Szomorúság Nem múlik a szomorúságom olyan az életem, mint egy fekete álom gondolatban a sorsom körbe járom úgy érzem az érzelmem Kedvesemtől elválasztva mintha Túlérne a határon. Fénylik a ruhám, ragyog megcsodálják a csillagok. De én üzenem nekik, akkor is egyedül vagyok!

Nap és hold randevúja A Nap forró csókot adott a holdnak, amikor nem rég Találkoztak Napfogyatkozás, vagy a hold sötét arcfordulása? Mindkettőt megéltük Nemrég megmutatta Nekünk, a Világűr kilátó állomás.

83

Holló Szívem remény lombja a száraz ágak fogja Reá dermed a fagyos hó bánatosan ül rajta a fekete holló híres vészmadár, mint jósló Károgással lelkeken vért raboló! Lelkem elé viszem gyászos feketében a hollóval együtt észrevétlen eltűnik a ködös időben.

Álom Nem tudok aludni, Kerget a meggyötört álom. Mi a vétkem, hogy agyam igen járjon Hogy megszülettem az a vétkem? hisz a Teremtő szeret engem hisz kényeztet mindenben csak a lelkem ürességben. Nem küld felém egy koldus embert ki szívében gazdag, s szeret a mindenek felett.

84

Újévi valóság Szembenézek a valósággal s magamat nem áltatom, mert nincs áldás a hamis álmokon. barátok vannak még a mesékben Itt állok egyedül sok éve fáradtan, öregen az új évben, s nincs aki szól hozzám kedvesen ha gyengédek én és a lelkem, arra gondolunk mi ketten meddig mehet így árnyékként az életem? Testemben, lelkemben gyermek lettem előbb-utóbb elesem ha nem fogják kezem. Szomorúság Töviskoronája körbevesz szerelmesen E nem kívánt új évben!

Templom Templomon ütött az óra későre jár az idő nem találok nyugovóra, szertefoszlott minden álom. Keresem, de nem találom. Érzem a végzetem, nyújtom a két kezem.

85

Hold A holdsugár körbe járkál az arca hódolva éjnek mosolyog árnyán a Titkos Táncán behódol sápadt virágok álmán a Hajnalcsillag s leszáll egyedül, árván az éjnek őrzi Titkát némán a Fejünk fölött őrködő Holdsugár mélán Betekint a világ szemhéján.

Várok Mindig csak Várok. Némelykor majdnem kiabálok. Kergetem a színes délibábot. Naplementét már nem látok, akkor is csodát Várok, Hátha meglátom még egyszer a rezgő délibábot!

86

Érzelem Az érzelem kinevet, hova tetted az eszedet! Vak vagy, nem látod a szerelem átváltott! Konokul elhagyott, egyfolytában mosolyog. Hideg lett az otthonod. Észre nem veszed? Valaki elrabolta az érzelmi berkedet szánalmas lettél, ez a végzeted az álmokat kergeted, De nem ők tégedet.

Nyugtalan Szétszórt nyugalmam nem olvad, hiába várom szememet elhagyta az álom. Nyugtalan ördög kör határon. Nyugalmam lesi, már látom az ördög tánc halálom.

Vak Az ember süket, vak, ha úgy érzel bántanak az ajkadra Tévedt reménytelen szavak mindenütt kikosaraznak.

87

Sértődés Szóból ért az ember. Ha megbántjuk egymást ami fáj mindenki mondja el a Duzzogás a sebet mélyíti s megtelik méreggel egyetlen kiút a föloldáshoz, ilyenkor az egót hozzuk össze a lélekkel.

Kint Leesett a hó a Fenyőfán mutató, olykor a hidegben gyönyör is látható a szívet melengeti, így a havas Táj elkápráztató.

Kacagás Kikacag engem az érzelmem, azt súgja nékem, hogy eltévedtem idegenben nem jó lennem Nem jó szemmel Nézik a szerelmem Sírni kéne ha a szív nem félne Kacagok, nevetek. Közben befelé könnyet ejtek Komédiásnak is elmehetek Ipar nélkül űzöm a művészetet.

88

Gond Tápláljad magad nyugalommal Ne tápláld a lelked véres foggal, mert feltöltöd magad gonddal.

Kíméletlen Ha feltárom Valakivel szemben gondjaim akkor ütközünk a szembesüléssel. Így kíméletlenné válok a szemében egyben fájdalmat okozó kegyetlen s az Igazság nem véletlen az mindig kíméletlen.

Ábránd Mezők s virágos rétek Fényben úszó Ábrándok Lelket feltöltő állomások Nélkületek sötétebbek a napok Ha bennünk nem lakoztok.

89

Szavak Reménytelen szavak jobb ha hallgatnak Kettétört mondatok bennem falat raknak álmaim kikosaraznak olykor bolyongok mint egy Vak Valljam magam kárhozottnak Nem tettem semmi rosszat!

Viharos szél Viharos szelek rohamában letörnek a fák Rongálja a Tetőt és a ház falát hogy kidühöngje magát féltem a meleg szobát bennem érzem a Rapszódiát.

Éj Vijjogó ragadozó csapkodja szárnyát Hívja a párját Hallattatja magát Ilyenek az álmatlan éjszakák.

90

Álom I. Nem tudom mi lehet álmomból fölébredek hogy hogy valaki szólítja a nevemet lüktetek beleremegek álomból jövő hangok vagy túlvilági létek ezek melyek szólítanak engemet s hallom hogy Ismerős hang kimondja a nevemet.

Sóhaj Széltől átitatott sóhajok melyet, csak a szél hall viszi Tova mint csomagot Titkon gondolatom fölissza az égnek Továbbítja mint árnyékom reám száll jelzi hogy elszállt a Távirata már.

91

Tavasz Tavaszkor az erdőben Leülök egy fatönkre és beszélgetek vele Itt felejtette a múlt lehet, hogy az élete nem boldogult Dereka átvágva az ágai mely az égbe nyúlt felszívódott a világba a megboldogult: magányos gyalogutak betakarta őket a gyom Még takargatják a múltat Takargatják s hogy ne tapossa senki a nyakukat! Egyedül álmodoznak s elfelejtik magukat.

Érzelmi áradat Érzelmem mint szökőár szökkenj fel bennem Legyek égő sivatag égjen a szerelmem Bennem énekel Orpheusz Múlhatatlan szerelemmel. Szívemben morajlik a vér Lázasan lüktet az ütőér. Örök ragyogásra a lelkem hazatér

92

Sors A sorsom színpadán még szívesen eljátszanám Nemcsak a Drámát egyik felvonásban felidézném az érzelmek számát jelenetek sorozatát a szívnek összekuszált álmát utána átélhetném a világdrámát.

Aranykor Lelkem mélyére süllyedt a rég nagyra becsült aranykor Tíz körömmel kaparnám Én elő a mélyből olykor! cserbenhagy a arany fénye mit nem adnék érte cserébe hogy a boldogságtól ragyogjon a szemem fénye szívem mereng az ürességben miért taszította a sors félre nem ad áldást a szívem szerelmére a nap ereszkedik a mélybe nemsokára napnak már vége. Befejeződik a küldetése mielőtt még felnéznék az égre!

93

Odaadás Vesd meg lábad a Földön s az égen figyeld a csillagodat mielőtt az ég és Föld kitagad. A mérhetetlen erőd megingatja a hegyen a tetőt az odaadásban eredményezőbb! Az érlelődés mélyebb a Tudásnál Titokzatos ösztönök dolgoznak benned, s a sors megmutatja hol a helyed egyedül is boldogulsz azt képzeled az okoskodás üldözi az odaadást Így a sors elengedi a kezed! Odaadó érzelmek nem lehetnek kényszerek Befogadón a lényegek hogy magától alakuljon Nagyok az érdemek Ez a befogadás Titka és Titkos jele!

Kint Kint a világban Zendülő dallamok Nem érint engem csak a szóló harangok mert a szívem már Tetszhalott.

94

Dolgok A Földi dolgokat Ismerni kell hogy szeretjük őket hévvel Az Isteni dolgokat szeretjük És így végleg megismerjük

Líra Líra a szívvel írás a Léleknek kihívás a szellemnek Kalandozás a Líra ha nem ölel körbe Nékem a sorstól kitagadás.

95

Álom Azt mondja nékem az álombeli jósolás jönnek a lelki sikerek s megszűnik a bánkódás a helyzet tarthatatlan mint kígyó, hogy leveti bőrét én is ledobom az elavult lelkem régi ingét! Mielőtt a nap felkel s mutatja a sárga fényét bensőm alakuljon át Így külsőmmel egyesül s érezni fogom a harmóniát. Forradalomra készül a lelkem Felhúzom az új ruhám s a Tükör előtt kijelentem Többet érdemeltem! Erényemnek szeme van s lát látja ezt a szellem világ!

Mostoha Süt a nap és mégis hideg a mosolya Lehet hogy az életsorsom mostoha? amit szeretnék, minden semmin nincs frigy nem tudom miért van így a sors keze üres felém és a szándéka úgy érzem nincsen reménységem most már mintha én lennék a sivatag menyasszonya. 96

Várás Nékem a várás az életem várok valakit mindig hisz ez nem lehet véletlen ólálkodik az Idő körülöttem Neki is a várás végtelen Pedig teli van mindig a két kezem a sors azt üzeni ez a végzetem örüljek hogy valakit várok addig is reménykedem! Az idő súgja: csak így maradok életben.

Az idő Versenyt futok az Idővel az élet végére kijut előbb el Én legyőzöm, mert már a végét látom ezt súgja a gondolatvilágom az Idő meg csak Lohol utánam gúnyosan nevetve Táncol Nem engedem, hogy kijátsszon! A csúcs hegyén neveti az elmúlásom!

97

Fű Vérehulló fecskefű Kinn a réten szenderül a gondolatomhoz kerül ő mint gyógyír: a szívem hozzá menekül a Véremre hulló virág hozzám Idetalált Fecskefészek a füvéből gondolatomon ütött Tanyát e gyógyító sárga Kisvirág

Nádsíp Nádsíp zene szonátája Ráhajolt az őszi tájra Ül az ősz a Tájon elmerengve rászállott az est szenderegve vár még egy utó napot epedve sárgult Dombok oldaláról az ősz is elszáll a halottak árnyékába

98

Súly Az emlék súlyom nagy már kihordani a végéig nehéz lesz, nem bírja az agy jó lenne megszabadulni tőle De csakis az Isten lehet a levevője a súlya mint a halál Pusztít gondolatom a féreg rágja Fölmászna még a Remény ágra de a remények sokasága átcsapott a Pusztításba a megvalósulása: Elítélt a tömeg Halálra.

Az élet Az élet és halál közti égbe menő csillaglépcső foka ez a fok: a bölcsesség útja. Reményem zsenge pázsit Elköltözött, Rég nem járt Itt! Lépései felém igen lassú Büszke mint Tavon a hattyú! Lelki szólam: Vihara zúg: A hullámokkal harcol s mint üstökös kialva lehull s a csillag lépcsőn többé nem boldogul.

99

Hódolat Behódol a víznek a Tükörképek a spirituális eszencia néz velem szembe a mély misztika mely lebeg a vízen az maga az Isten.

Misztika Misztikus testlátást Nem minden ember lát Én látom a te aurád fejedre font koronát!

Az őskör Az őskorban vagy sok helyen még ma él a házban az emberekkel a Titokzatos Kozmológia, melyet a Tűzhelyből fölszálló füstoszlop mely a Tetőnyíláson a középponton eltűnt, szétoszlott az Univerzum Tengelyével azonosított a füstnyílás a mennyei kapu volt a Tűzhely a föld köldöke az Indiánok vagy az őseink ha élnének még ma Ilyen lenne nékik A kozmikus ember sátora. 100

Lélek Lelkem a földön kullog nap, mint nap a földbe hullok áldozatként végleg elmúlok majd egy nap a más világon kivirulok

Szeretet Hiteljegyem a szeretetem áldozatok, lemondások érték rendben Fájdalmaim kőbe vésve A szeretetem mélyülése bánatom és örömöm eggyé forrnak az áldozat tűzében.

Mosoly Megelőlegezett bizalom garanciát hitelez míg az ember biztonságot szerez.

Bölcs beszéd Tüntess ki engem azzal hozzám szólj Tisztán Világosan hogy felfogjam agyammal hogy az őszinteséged ott él a szavadban.

101

Szív Szíved legyen igaz Ez a másik felé vigasz mint ahogyan érzed ne legyen más mert az Igaz szív megérzi ha a szeretet a szívben álruhás!

Gondolat Eszményképeim mindig is voltak Legalább nékem olyan fontosak akár az álom, melyből születik álmom akár a Táplálék melytől az energia ég Így bennem meghatározó szerepet él az eszménykép

Gondolat Ha szelíd vagyok jó érzés az: Ettől lehetek erős hatalmas örülnek az égen a csillagok a szelídségtől a fényük ragyog a szelídségnek a vadság adja a magot mert magamon uralkodok.

102

Idő Az elmúlt Idő nem ad még egy esélyt nem fordul vissza hogy ami elmúlt újra átéld csak a gondolat rándul ki ha nyomot hagy benned a csúnya vagy a szép.

Élet Bennem az érzelem addig virágzik s él míg szívemben van engedély s ha bántalom már nem fér a szív s a gondolat Legyőzi az érzelmet már nem lángol, nem ég bár a vágy nem ellenség de lejárt az érzelmi engedély!

Fürdés Fürdök tejben vajban Fürödhetek javakban gyémántban aranyban attól a szív még lehet szeretethiányban szenvedhet melankóliában Hisz ha kapcsolat nincs érzelmi Társban Akkor szeretet hiány van.

103

Tüske Elszántság él bennem, a hibát gyökeréig felismerem hibát követtem, Tüske ment kezembe, s addig fáj a kezem míg ki nem szedem ... ostromban a lelkem Így érzelmem kikísérem Belső háborúm megszólal ellenem!

Büntetés Hűtlen ingatag szíved büntet odadobtam néki szívem mint ékszert Nem őszinte, néki több kell. Lelkem magasrendű lelket igényel Szerelmet lopni lehet nappal is meg éjjel... Kivel lelkileg összetartozol Vele tisztaságban: Isten előtt találkozol!

104

Könny Egy könnyben egy dalban De tengersok jaj van Ha vérzik a szívük belül Csak hullnak a könnynek mert könnyezve könnyebb Könny nélkül a bánat megöl Ha nem láthatom arcod mosolyát Sírni fogok egy életen át Egy könnyben egy dalban De tengersok jaj van Nem várok az élettől csodát Nem várom a napos oldalát Csak láthassam arcod mosolyát

Szív Szívem fáj nem mutatja a felszíne ott lapul a gyöngy a mélyében! Hoznám én a gyöngyöt a felszínre a szív is a boldogságtól fénylene Így súlya a sóhajoktól túl nagy a szívemben.

Tűz Tűz van körülöttem lázadásban ég a lelkem már azt se tudom hova rejtsem Valami érlelődik már régóta jó lenne ha ölembe hullana A vágyaktól megérett manna Könnyekkel sóhajjal fizetve az ára!

105

Természet Művész a Természet örökös alkotó a napvilágra ébred Kellenek az égnek a virágos színek pázsitok, rétek belőletek lesznek a fények! vonzanak a színek: bennük éled a kikelet.

Kéz Beletemetkezek a két kezembe s kilátok belőle a végtelenbe. Nagy a bánat az értelembe gondolatban kinn járok a temetőben.

Nap Nem maradandó semmisem a nap alatt sorra hullanak az emberek omlanak a várfalak, Birodalmak Kik királyok voltak sokszor koldusbotra jutottak a császárt is látva sárba hullott a koronája. Égi kegy ha valami hosszan tarthat Ide sorolom a piramisokat!

Lélek Óh fenséges lelkem szabadsága Felszáll a szikla koronára érzelmeim mélységes kútforrása Lélek ékes fénylő patrónája. 106

Halál A halál bennem élt már a kezdet kezdetén én elfogyok mint az új holdfény ő meg nő bennem, mint a telihold fény Egy napon a fejem tetejéig ér Nekem már vég, ő amit akart elért!

Bolygó Némelykor úgy érzem magam e bolygón mint egy száműzött ismeretlen minden arc, táj az életem Idegenbe költözött mint egy kivert kutya, ki meggyötört: felsebzett a szívem, a fájdalmak között miért Ily Idegen nékem a föld Láttam már belőle csillogó kört Tán nem Itt a helyem hív a hűvös föld sokszor van hogy a lelkem elfárad, halott, megölt, hisz már szerepet magára nem ölt.

107

Csend A csend szüli a nagy dolgokat az érzelmet odaadást ad a szellem a csendben örömöt terem a csend erősíti az elmét szüntelen a csendben a gondolat bölcse ég a Némaság Tudásban fény a Hallgatás szellemi élettel él! S a némaságban gazdagabb vagy mint hinnéd.

Nyíltság Felém a nyitott szó annyit ér mint a nyitott ajtó Kijöhet belőle ami bánt s megértem a másik szavát elém terjesztette gondolatát. s ezzel a gondolatom Terjeszkedik tovább más célra gyűjti az energiát, mert a befogadó hely szabaddá vált!

Lakó Lakik bennem egy főbérlő Úgy hívják hogy Teremtő Tisztán látó igaz – szerető jóságos szívben reményt keltő irigy reá az albérlő a lélekben csak bajkeverő ő a démonerő.

108

Bölcs beszéd Tüntess ki engem azzal hozzám szólj Tisztán Világosan hogy felfogjam agyammal hogy az őszinteséged ott él a szavadban.

Szív Szíved legyen igaz Ez a másik felé vigasz mint ahogyan érzed ne legyen más mert az Igaz szív megérzi ha a szeretet a szívben álruhás!

Gondolat Eszményképeim mindig is voltak Legalább nékem olyan fontosak akár az álom, melyből születik álmom akár a Táplálék melytől az energia ég Így bennem meghatározó szerepet él az eszménykép

109

Gondolat Ha szelíd vagyok jó érzés az: Ettől lehetek erős hatalmas örülnek az égen a csillagok a szelídségtől a fényük ragyog a szelídségnek a vadság adja a magot mert magamon uralkodok.

Emlék Az emlékezés mint megtartó erő magamban hordom az emléket mint az Időtől bölccsé lett kő. Magába zárt titkok atyja ő. Találkozunk a múlttal Itt van Velünk hordjuk az emlékeket magunkkal Belénk vésődött örökre: mint betű a körösztön.

Parti fecske A fecske világot lát bejárja a földet és az ég honát Titkos fészkük zugát Elrejtik a parti sziklák Dalolnak a partnak összeszövődött vízhangnak míg egy napon bennünket itt hagynak s eztán már a napok szomorúbbak s hullajtja az ősz az esőcseppjét a vízpartnak.

110

Szeged Negatív érzelmek Tőrnek reám Szegeden pedig úgy éreztem szeretem senki sem nyújtja felém kezét rohanó lett a nemzedék ajtóm szárnyait kitárta már de az ismerősei másfele jár!

Lélek Lelkemmel a föld szelleméhez fordulok adjon megújuló erőt s gondolatot nőjenek ki belőlem friss hajtások hogy élvezzék Verseim mások mellyel őseim gyökere engem ellátott a föld alatt is napvilágot látott mert a gyökérnél nincsenek határok s belőle az erő, ihlet belém szivárog Így nékem a föld és ég között A Lelkem lett a látnok Így akarják az Égi Királyok.

111

Csoda Hiába várok az élettől csodát Nem küld felém lelki vacsorát Rám vetíti lelked árnyékát Elkérem az Isten Tanácsát az élettől várjak-e csodát mert nem láthatom arcod mosolyát az élet nélküled mit sem ád4 csakis érzem élet hűvös oldalát.

Szánalom Magamat szánom, s megalázom a Bánat ott ül a gondolatvilágon. A könny és a sóhaj rosszul fizet ágyamból éjjelenként olykor kivet szegény gazdag vagyok lelkileg hiába lenne rangom Leigáz mindent sóhajom Érzem a lelki súlyt magamon Nem segít rajta alázatom!

112

Mélység A mélyből mint a kés jön az érzelmi feltörés a szíven kinyílik a rés oly jó élni valakiért Ki a lelkeden földet ért Nem kell hozzá erőfeszítés Mert az érzelmed hozzám ért És semmit se kért Nékem felemelkedés.

Magyarok Őseink országában élünk Lekötelez bennünket a vérünk maradjon meg a haza fele hűségünk az országot védjük, szeretetben éljünk Tartsunk össze, gondoljunk az őseinkre Nyugodjanak büszkeségben Tegyünk jót a hazánk üdvére!

Szív Amikor szíved hozzám ért dobogott de semmit se kért most már a szívem közepébe ért Eljött utána az érzelmekért a szíved helyet cserélt Beköltözött szívembe s úgy érzi eddig még nem is élt!

113

Igazság Jó lenne igazságban élni a szeretet ha nem is szól, ezt kéri, az igazság magát ha kell megvédi a rosszat, a bűnt látja Így elégni, az Igazság olyan mint az arany ha tűzbe dobják azt is túléli! Csakis tisztán éri meg élni!

Az élet Régi adósom az élet A szívem magára már feketét vett! Beperelem hogy ellenem vétett Bevádolja a szív, nem kap csak hűtlenséget Nem tudom mit vétett Kigúnyolja a szeretet.

Pesszimizmus Azt állítják rólam hogy pesszimista vagyok pedig csak az igazságot látom ahogy vagyon mást sem teszek csak a csalódásban keveredek megígérik jönnek hatra elfelejtik majd másnapra Ígéretet tesznek hogy hívnak Olykor velem együtt a telefonok sírnak Csalódni nem jó senkinek sem, A pesszimizmusom abból fakad Ha az emberek nem tartják a szavukat! 114

A nap Nap nélkül olyan a földi élet mint egy másik világ úgy érzed az ég fejedre sarat dobált Nem terem szívedben öröm virág Ha meghal a fény Az ember temeti magát Fény nélkül megöl a szomorúság!

Eső Szüntelenül esik az eső napok óta mintha az Idő valakit siratna Nem száll föl a napnak árnya hogy az eső könnyét felszárítsa Hiába megyek a szabadba a fényt a szomorú felhő eltávolította fény nélkül az ember árva olyan mint az elkárhozott élete az alvilágba.

Tisztaság Ha reád nézek nem hasonlítsz másra Csak az igaz boldogságra. Benned rejlik a lelkem hasonmása szívünk él a Tisztaságba nem kell vinni elszámolásra csak az Isten elé hogy ő is lássa! Hogy szeretjük egymást igaz tisztaságba 115

Boldogság Miért nem lehetek boldog ezen a világon mindenem van s a sóhaj mégis ott él a számon. Csak egy valami amire vágyom a száműzött boldogságom. Elköltözött egy késői nyáron S azóta hiába várom. Az élettől csak ez a kívánságom.

Véletlen Nincsen semmi véletlen Téged a sors küldött énnekem jöttél mint megrendelt futár Hoztad a mosolyt a bánat után megsimogatott a két szemed s a gondolatom elment veled azóta is nyújtod felém a kezed de a szakadék köztünk minket egymástól elvehet!

Ajándék Ajándékoz néked az élet Valami különös szépet Tőlem kapod az áhított gyönyörűséget. Szeret az Isten téged mert elküldött engem néked Igen néked Lelki küldeménynek!

116

Ketten Te meg én ketten vagyunk egy egyén ami jó benned az enyém ami rossz bennem az a szenvedély de ha szereted akkor a tiéd! Megegyezünk ne félj Ha nincs is reá Törvényes engedély.

Gondolat X. Gondolatom már rég elvetettem Nem kedvező az idő hogy a mag időben kikeljen Nem találja az igaz Talaját csakis a sáros felszínes oldalát Így a mag előbb-utóbb elveszti a csíráját. Így hiába volt a gondolat vetés mert jó föld nélkül halálra ítélt s a mag elvetél!

117

Bölcs gondolat Mérföldeket járok gondolatban s mégis száműzött vagyok az álmaimban az Igaz álmoktól ha megválok utána nem sikerül semmisem, bármit is próbálok a gondolatokat az álmok szövik az életben, mely ritkán áldott az álom szép, de nem szereti a Valóságot és szembe nézni a rosszal, a csúnyával az ember így csak küzd az álmával, mert felébreszti őt az Igazsággal.

Gondolat tudat Képzeletbeli utazás egy távoli szigeten kirándulás ott voltam tudom, pedig nem ismertél de a Távolból néztelek, mert már Tudat alatt harcoltam érted mert te is tudtad hogy bennünket egymásnak rendelt az élet!

Művészet A művészet Hatalom a színész a mű ott van az élvonalon agyunkban kigyúlnak a fénylő lámpák s átélik a művet, s magukba zárják újra és újra sugározva élőbe látják mert a művészet őszinte éteri lény, mely megalkuvást nem ismervén a művészet a lelket tisztára mossa s a művészet a Hatalom birtokosa!

118

Én és Te Suhanva jöttél mint egy árny azóta is várlak, Te is várj most már ütött az óra, percenként ketyeg a csókra én te voltam a lüktető karodban s én voltál és mi ketten a fényes nap Te én vagyok én te vagyok ha nem is látlak.

Derű Óh ábrándos lelkem hozd el a szerelmem már árnyakkal beteltem ő a lelkemen zöld ág a félelmemben a biztonság bánatom a szemei mossák ő az íze életemnek a mosolya vetélytársa a kikeletnek ő adja nekem az igaz szerelmet.

Kellesz Úgy kellesz mint a földnek a nap Kellesz mint égnek a csillag Kellesz mint sivatagban a forrás Kellesz nékem mint Vaknak a látás Kellesz, mert te vagy a fény a szemed számomra jövevény kellesz te nékem, mert szeretlek én!

119

Ábránd Óh ábrándos lelkem hozd el a szerelmem már árnyakkal beteltem ő a lelkemen zöld ág a félelmemben a biztonság bánatom a szemei mossák ő az íze életemnek a mosolya vetélytársa a kikeletnek ő adja nekem az igaz szerelmet.

Öröm Megosztom veled az örömet Várj csak Nevetsz – beszélsz – nyitva a száj sírna de ő csak dalol nem veszi senki észre ha Panaszol! Ha az ember boldog csendes s hallgat Ilyenkor a lélek ébren éli az álmokat.

120

Álom Azt mondja nékem az álombeli jósolás jönnek a lelki sikerek s megszűnik a bánkódás a helyzet tarthatatlan mint kígyó, hogy leveti bőrét én is ledobom az elavult lelkem régi ingét! Mielőtt a nap felkel s mutatja a sárga fényét bensőm alakuljon át Így külsőmmel egyesül s érezni fogom a harmóniát. Forradalomra készül a lelkem Felhúzom az új ruhám s a Tükör előtt kijelentem Többet érdemeltem! Erényemnek szeme van, s lát látja ezt a szellemvilág!

121

Narkózis Narkózis lakozik bennem Pedig nem emlékszem hogy bevettem Zene-bona nem él bennem a szomorúság a szerelmem csüngenek rajtam mint szemfedelem a sátán is sajnál engem... Én ezer lépést feléd már megtettem, nem látom a lábad hogy jönne szembe így elfogy az érzelmem!

Az élet Az élet értelme addig van amíg a szeretet és szerelem körbefonja az embert a hálójával ha egymást fonjuk körbe ez a lelki nagyság öröme. A szerelemtől duzzad a lélek és a telítettség emelkedése és a vér és szív verése föld és ég erejének fejlesztése.

122

Bölcs Vallomás, mint lelki vetkőzés önmagától! Vallatás nem más Mint megszégyenítő Árulás.

Búcsú Búcsút mondott a nap a szerelem végnapjainak Lemenőbe tart S bámulja a házfalat Én meg bámulom őt jó néki ő elmegy Engem Itt hagy a szenvedőt végére érő érzelem végnapjait számolom osztom, szorzom, kivonom akárhogy számolom nem értem miért hagyott el engem e Titokzatos szerelem Alig hogy felbukkant Máris búcsút mondott Akár a lemenő nap Én bámulom az üres házfalat. 123

Bántalom Bántalmak érték szívemet senki sem emelt reá kezet a bánat mint láncszemek egymás után gyülekeznek se vége se hossza Viharban ő a süllyedő hajó árboca! Hiába nézi a napot az égen bele kell hogy nyugodjon az elmúló süllyedésbe!

Villám Lélek villám ha egy percre kigyúl Testemen agyamon egész lényemen átfut mint vízesés a hegyeken. Érintése megmarad egy életen, s e fénylő lelki pillanatokból feltöltődök árammal érzelemmel s az Időm rohanó siklóján velem marad mindig e szárnyaló lélek villám, s újra meg újra eljön hozzám!

124

Tartalom Bölcs gondolat ........................... 3 Bölcs gondolat ........................... 3 Haladás....................................... 3 Fény............................................ 4 Kinevet ....................................... 4 Az ég .......................................... 4 Virág ........................................... 5 Séta............................................. 5 Vihar ........................................... 5 Fátyol ......................................... 6 Éji fény ....................................... 6 Az ember .................................... 7 Kirándulás .................................. 7 Az idő fonákja ............................ 8 Szerelem..................................... 8 Szív ............................................ 8 Ember ......................................... 9 Én és a világ ............................... 9 Vágy ........................................... 9 Ébredés..................................... 10 Lélek ........................................ 10 Madár ....................................... 10 Vár............................................ 11 Kert .......................................... 11 Homály..................................... 12 Isten .......................................... 12 Mi vagy nékem ........................ 12 Pillanat ..................................... 13 Nézz reám! ............................... 13 Természet ................................. 14 Ki vagy te? ............................... 14 Boldogság ................................ 15 A föld ....................................... 15 Szív .......................................... 16 Hitves ....................................... 16 Arc............................................ 17 Szél........................................... 17 A jövő s az idő.......................... 18

Eső............................................ 18 Boldogság ................................ 19 Kör ........................................... 19 Az életem ................................. 20 Tükörkép .................................. 20 Lélek ........................................ 21 Robbanás .................................. 21 Névnapod ................................. 22 Zavargás ................................... 22 Fáj ............................................ 23 Nap ........................................... 23 Elsötétedő fény......................... 24 Felcsillanó remény ................... 25 Feljövésem ............................... 25 Parancs ..................................... 26 Forrás ....................................... 26 Képzelet ................................... 27 Boldogság ................................ 27 Bölcsek..................................... 28 Mélység .................................... 28 A rossz...................................... 29 Élet vize ................................... 29 Szemek ..................................... 29 Az élet ...................................... 30 Énem ........................................ 30 Vagyon ..................................... 30 Az ég ........................................ 31 Eső............................................ 31 Vihar ......................................... 32 Válság ...................................... 32 Hit ............................................ 33 Jelenlét ..................................... 33 Dörgés ...................................... 33 Szél........................................... 34 Méreg + energia ....................... 34 Központ .................................... 34 Férjemnek ................................ 35 Sors .......................................... 35 125

Szerelem................................... 35 Szerelem................................... 36 A teremtő.................................. 36 Szív .......................................... 36 Csend........................................ 37 Ösvény ..................................... 37 Áldozat ..................................... 37 Félelem..................................... 38 Uralom ..................................... 38 Isten .......................................... 38 Erő ............................................ 39 Egység ...................................... 39 Küszöb ..................................... 39 Ősök ......................................... 39 Bolygó ...................................... 40 Virágzás.................................... 40 Sziget........................................ 40 Nyár.......................................... 41 Ábránd...................................... 41 Feledés ..................................... 41 Ruha ......................................... 42 Kőszikla ................................... 42 Sóvárgás ................................... 42 Meleg ....................................... 43 Az ég ........................................ 43 A hegy ...................................... 44 Születésnapi kívánság .............. 44 Egyedül .................................... 45 Elnémulás................................. 45 Darvak ...................................... 45 Falevelek .................................. 46 Nyár.......................................... 46 Meleg ....................................... 46 Lélekvár ................................... 46 Menés ....................................... 47 Derülés ..................................... 47 Lélek ........................................ 47 Érzelem .................................... 48 Idő ............................................ 48 Boldogság ................................ 48 126

Lucifer ...................................... 49 Virtuóz...................................... 49 Arckép férjemről ...................... 50 Várás ........................................ 50 Bölcselet az Úrhoz ................... 50 Nap ........................................... 51 Életem ...................................... 51 Balaton télen ............................ 51 Keleti álom ............................... 52 Szivárvány................................ 52 Haza ......................................... 52 Égi küszöb................................ 53 Pör ............................................ 53 Szabadság................................. 53 Szikla........................................ 54 Bűn ........................................... 54 Föld .......................................... 54 Az élet ...................................... 55 Tűz ........................................... 55 Eső............................................ 55 Szenvedély ............................... 56 Jövevények............................... 56 Tűz ........................................... 56 Érzék ........................................ 57 Gonosz ..................................... 57 Bolygó ...................................... 58 Vezető....................................... 58 Nyár.......................................... 59 Felhők ...................................... 59 Vonat ........................................ 59 Máglya ..................................... 60 Éjjel .......................................... 60 Fenyő........................................ 60 Nap ........................................... 61 Mefisztó.................................... 61 Út.............................................. 61 Remény .................................... 62 Gonoszság ................................ 62 Fák............................................ 62 836............................................ 63

837............................................ 63 Fellegek .................................... 64 Mosoly ..................................... 64 Harmat...................................... 64 Lélek ........................................ 65 Tejút ......................................... 65 Virág ......................................... 65 Tervek ...................................... 66 Kerti virágok ............................ 66 Kopás ....................................... 66 A lét .......................................... 67 Ősök ......................................... 67 Őszi szél ................................... 67 Tavaszi illúzió .......................... 68 Öregedés .................................. 68 Igazság ..................................... 69 Vihar ......................................... 69 Duna ......................................... 69 Élet ........................................... 70 Ország ...................................... 70 Börtön ...................................... 71 Pálmaliget ................................ 71 Falevél ...................................... 72 Tűnődés .................................... 72 Egyedül .................................... 72 Szeretet..................................... 73 Szüzek ...................................... 73 Idő ............................................ 73 Epedés ...................................... 74 Reggel ...................................... 74 Virág ......................................... 74 Étel álmoskönyv....................... 75 Fény.......................................... 76 Tél ............................................ 76 Elme ......................................... 76 Karácsony 2003. ...................... 77 Virág ......................................... 77 Lélek ........................................ 78 Bodzavirág ............................... 78 Velem ....................................... 78

Vigasz ....................................... 79 Otthon ...................................... 79 Erdő .......................................... 79 Tenger ...................................... 80 Csönd ....................................... 80 Ima ........................................... 81 Felhők bolyongása ................... 81 Szellő mely simogat ................. 81 Hold.......................................... 82 Psziché kettőse ......................... 82 Éber Mars csillag ..................... 83 Szomorúság .............................. 83 Nap és hold randevúja .............. 83 Holló ........................................ 84 Álom ........................................ 84 Újévi valóság ........................... 85 Templom .................................. 85 Hold.......................................... 86 Várok........................................ 86 Érzelem .................................... 87 Nyugtalan ................................. 87 Vak ........................................... 87 Sértődés .................................... 88 Kint .......................................... 88 Kacagás .................................... 88 Gond......................................... 89 Kíméletlen ................................ 89 Ábránd...................................... 89 Szavak ...................................... 90 Viharos szél .............................. 90 Éj .............................................. 90 Álom I. ..................................... 91 Sóhaj ........................................ 91 Tavasz ...................................... 92 Érzelmi áradat .......................... 92 Sors .......................................... 93 Aranykor .................................. 93 Odaadás .................................... 94 Kint .......................................... 94 Dolgok...................................... 95 127

Líra ........................................... 95 Álom ........................................ 96 Mostoha.................................... 96 Várás ........................................ 97 Az idő ....................................... 97 Fű ............................................. 98 Nádsíp ...................................... 98 Súly .......................................... 99 Az élet ...................................... 99 Hódolat................................... 100 Misztika.................................. 100 Az őskör ................................. 100 Lélek ...................................... 101 Szeretet................................... 101 Mosoly ................................... 101 Bölcs beszéd........................... 101 Szív ........................................ 102 Gondolat................................. 102 Gondolat................................. 102 Idő .......................................... 103 Élet ......................................... 103 Fürdés..................................... 103 Tüske ...................................... 104 Büntetés.................................. 104 Könny..................................... 105 Szív ........................................ 105 Tűz ......................................... 105 Természet ............................... 106 Kéz ......................................... 106 Nap ......................................... 106 Lélek ...................................... 106 Halál ....................................... 107 Bolygó .................................... 107 Csend...................................... 108 Nyíltság .................................. 108 Lakó ....................................... 108 Bölcs beszéd........................... 109 Szív ........................................ 109

128

Gondolat................................. 109 Gondolat................................. 110 Emlék ..................................... 110 Parti fecske ............................. 110 Szeged .....................................111 Lélek .......................................111 Csoda...................................... 112 237B ....................................... 112 Mélység .................................. 113 Magyarok ............................... 113 Szív ........................................ 113 Igazság ................................... 114 Az élet .................................... 114 Pesszimizmus ......................... 114 A nap ...................................... 115 Eső.......................................... 115 Tisztaság................................. 115 Boldogság .............................. 116 Véletlen .................................. 116 Ajándék .................................. 116 Ketten ..................................... 117 Gondolat X. ............................ 117 Bölcs gondolat ....................... 118 Gondolat tudat........................ 118 Művészet ................................ 118 Én és Te .................................. 119 Derű........................................ 119 Kellesz.................................... 119 Ábránd.................................... 120 Öröm ...................................... 120 Álom ...................................... 121 Narkózis ................................. 122 Az élet .................................... 122 Bölcs ...................................... 123 Búcsú...................................... 123 Bántalom ................................ 124 Villám ..................................... 124