~.jp
:{~~GYARORS<. ~~G 40~
*
~\
~~/
EGYETEMES SZAVALÚKÖNYV VÁLOGATOTT HAZAFIAS, VALLÁSOS ÉS VEGYES KÖLTEMÉNYEK GYÜJTEMÉNYE
1918-1936 LEGÚJABB
ISKOLAI
f:NEK.
ss
ss ZENESZÁMOK
JEGYZf:Kf:VEL
MAGÁNHASZNÁLATRA
ÖSSZEÁLLITOTT
A
VOLLAY FERENC PEKÁR GYULA, A PETOFI TÁRSASÁG ELNOKt:NEK
MÁSODIK
KIADÁS
~
DEBRECEN VÁROSI
NYOMDA
1936
ELOSZAVÁVAL
Mint a barna ágat illatos virágok, Bájad eltakarja, szíved mennyit vágyott, Mennyit tépelődött, Istent hogy imádott, Amígnem meggyőzte vérét s a világot. Nagy atyád földünkbe szúrta a keresztet: Te azt a szívekbe még mélyebben verted, Tested kívánságát keresztre szegezted : Üdvös rézkígyó lett, ki sziszegve vesztett. Hej, az az én hösöm, ki sokért is bátor! A hétfejű férget ellöki magától, Százaknak szánt terhet vállaira vádol, Vért lélekre váltó, igaz transzformátor! Éjes éjszakákon ha letünt már napja, Botorkáló század fényét tőle kapja; Planéta-lelkének pályán tartó napja, Ifjan, meddőn, holtan: mégis édesapja!
Erő voltál az ifjú izmán, Kísértö órán szent talizmán. Voltál a remény égi lánca, Réme elől futó szív sánca.
..
Voltál vad szenvedélyek féke, Összefont szívek köteléke, Szegények képes bibliája, Tizenöt titkok égi tára. Dórnokban felzúgsz, mint a tenger, Melynek habjain ring az ember. Fel-felharsansz, mint ezer szájú, Ég átkát tépő viharágyu.
Szeretném, szeretném járni az országot, Táborba hívni a magyar ifj úságot : Héj, magyar ifjúság! Nem érzed, nem látod? Ihol a vezéred, ihol a királyod!
Útitársunk vagy mind a sírig, Ahol sok rózsád mind kinyílik, S fehér kihűlt újjunkra fonva Belépünk léssz az égi honba. Székely László.
Szeretném, szeretném, véremmel szeretném, . Ha sok szív kigyúlna ezen a nagy eszmén, Millió ifjakkal zengvén azt zenghetném : Ö az út, a zászló, a tavasz, az eszmény ! \
Székely László.
Szentolvasó. Láttalak én már felcsavarva Harcba induló hősi kardra. Láttalak néha rátekerve Kérges, csontos, fáradt kezekre. Zsebben, tarsolyban, éji párnán Ott őrködtél a szűzek almán,
A koldus. Nem az a koldus, nem az a szegény, Ki robotol az utcák szegletén, Kísér lépten-nyomon, órákon át, Panaszol száz, kínos Kálváriát, Es ezer könnyűt dörzsöl el szernén ... Nem az a koldus, nem az a szegény I De hogyha látsz valakit elvonúlva, Egy bús sötét sarokba meglapúlva, Halvány ajakkal, fénytelen szemekkel, Amint szótlan maga elé mered, Fakó ruhája jobb időkre valló, Nevét se. mondja, hogyha kérdezed,
473
472 -,
Kezét se nyujtja filléred felé, Ha valamit adsz, elpirul belé, S míg a szemében egy könnycsepp fakad, A köszönö szó a torkán akad, És sírás reszket szája szögletén ... Óh ! az a koldus, óh I az a szegény 1... Székely (Nuszbek)
A magyar. Széles a világ, és mi magyarok: Fénylő teremben egy sötét sarok ... - A feledés ezüstös szemfedőjét Szövi fölénk a vén idő: a pók, És Csipkerózsa ezeréves álmát Alsszuk alatta balga álmodók I Várjuk mesék déleeg királyfiját, Ki keltő csókkal majd fölénk hajol, És örökifj an von az esküvőnkre Reményínk hervadt rózsái alól ... Úh I jöjj, legendák hős királyfija! Nyilt könyv a lelkünk, szent, mit benne látsz I Multunk, jövendőnk homlokunkra írva, A te népedre könnyen rátalálsz! ... Ne keresd fényben, csillogó pompában, Egekbeszántó tornyos palotákban Ne j árj utána... Ott ugy sem leled A földresujtott, a porig alázott, Tépett, kifosztott magyar nemzetet I ... De ha találsz valakit valahol, Olyat, ki halkan, szomorún dalol, Ki valami szent multat emleget S órákig elnéz szálló felleget, Ki, amikor kihajt ja a kupát, Könnyével együtt issza a borát, Aki a jussát, igazát nem hagyja, De magáról az inget is leadja, 474
Sándor.
S ha egy tenyérnyi földről szólsz neki, Mit koszoruznak Kárpát bércei, És négy folyó ezüstje szel keresztül: Öles magas lesz, büszkén összerezdül, Szeme könnybe vész, arca Iángragyullad, Megejti egy szent, mámoros indulat, S azért a földért perbeszáll az éggel, Bősz fenevad lesz, átok, zivatar: - Az a magyar I Székely (Nuszbek)
Sándor.
Hangok az éjszakában. Pusztán, lobogó pásztortűz megett Két báránybőrsüveg beszélgetett ... Az egyik alatt galambfehér üstök, A másik alatt kondor, fekete. Az higgadt, komoly, mint római püspök, Ez pogányker késő költészete ... Szólott az öreg: "Nézz szét jól, öcsém! Ameddig ellátsz, csak addig miénk I Északról a cseh, keletről, meg délről Az oláh, a szerb vigyorog felénk ... A hegyet-völgyet, a bányát, az erdőt, Míg marakodtunk, kilopták alólunk, Már csak ez a sík, ameddig ellátunk, Ez lesz anyánk, ez gondoskodik rólunk 1" - Szólt a fiatal: "Kelmednek lehet, Hogy csak a puszta az édes szülöje ... Az én szemem erősebb, messzebb látok I Köröskörül a Kárpátok hegyébe I Látom a völgyet és látom a bányát, Látom az erdőt sok tengernyi fával, Még többet is: a holnapot is látom! Az én szemem nem éri be a mával I Meglássa csak: ha a Kárpátok völgye Sok rabmagyar könnyével megtelik, 475
És lefolyik sok eltaposott sírba Porló vitézek szívgyökereig : Megrendül a hegy, megindul az erdő, Fegyverre kapnak elhullt daliák, A sáraranyat a bánya kihányja, És születik - egy szebb magyar világ 1"
Hintsetek fénnyel, virággal tele, Csendüljenek dicső, húsvéti hangok, Új föltámadást hirdető harangok 1 A pusztán források fakadjanak, A kövekből virágok nőjjenek, S erről a gyászról, erről a rabságról, Erről a csonka, bús Magyarországról Késő krónikák : csak regéljenek !...
... Az ég lobogó csillagtáborával Hunyorgatott a két pogány felett, Az öregebb a földi avart nézte, Az ifjabbik a tündöklő eget ... . .. A tűz kihúnyt , .. egy-egy föllobbanása Besugároz két csöndes alakot, Mindíg. .. mindíg sötétebb lett köröttük, És - mind a kettő egyről álmodott! ... Székely (Nuszbek)
Október 6. Ma csönd legyen, ma ne vigadjatok, Útszéli nótát ne daloljatok, Aggassatok be minden ablakot 1... Ma gyász van... fénytelen, fekete, mély ... Ma hallgasson el minden szenvedély, Bús szél Arad felől, csak te regélj 1 Borzold föl lelkünk tespedö tavát, Feszítsd ki csüggedt, ernyedt vitorlánkat, Adj emlékező, bús raboknak szárnyat 1 Hitünk kialvó, hamvadó tüzét A te lehelleted élessze fel, Hogy: bilincsek közt is remélni kell ... Tanítsd szeretni ezt a szent hazát, Amíg szívünk végső verése dobban, - Vérezve, csonkán: még ezerte jobban! S te tizenhárom porló, szent halott, Kik hűk voltatok száz halálon át : Ihlessétek meg lelkünk templomát ... 476
Székely (Nuszbek)
Sándor.
Rab magyarokhoz .
Sándor.
Itt virrasztok az ős bércek fölött, Béklyóba sajtolt ország szent határán ... Lelkem vijjogó, vad viharmadár A reménységek omló sziklavárán 1 Derrnesztö szél fúj a síkság felől, Onnan, ahol a szív hajtja a vért. .. De én nem érzem, én meg nem fagyok 1 Hitem fölött egy ezredév a vért! Károghatják fülembe szürke varjak, Hogy száz ellenünk torra gyül fölöttünk ... Jöhet olyan köd, hogy nem birom látni A szűk ösvényt, amelyen eddig jöttünk, Élezheti pallosát a bakó : A fejeteket meg ne alázzátok 1 ÉI fölöttünk az ős Mindenható, S elmúlik egyszer a turáni átok ... Gomolyganak a sötét fellegek, De én áttöröm sasszemekkel őket, Én erős kézzel riadót verek, És talprarázok minden csüggedőket : Csak föl a fővel, magasra az arccal 1 A mi végzetunk nem a földi por 1 A mi szárnyunk csak össze van kuszálva, De fölöttünk - a szabad ég honoll ... Virrasszatok 1. .. Ma még sötét az éj, De köröskörül égnek örtüzek 1 477
A banditáknak magyarok Istene Szemet szemért, fogat fogért fizet! A kezeteket tartsátok csak ott Rejtett fegyverek izzó ravaszán, S a szemeteket ott pihentessétek Féltő gyönyörrel akapán, kaszán 1...
Árvalányhaj ring a kalap szélén, érces kezek markán cseng a csákány, valahol a messze hegyek rnéhén vihart várnak vén tölgyek a vártán. Bakonyalján sír a tárogató, gyulladt szemmel hallgatják a nótát, kik tiporták lenn a Doberdókat, vagy Kárpátok közt járták a polkát. Árvalányhaj ring a kalap szélén, riadót vár füle a magyarnak, nem is bosszút, nem is halált s nem vért, csak Nagymagyarországot akarnak.
Mert az a tavasz, amely ma csak sejtés A teremtés titkos műhelyiben : Tengernyi vágyból, érzésböl fogamzik Az álmodó, a holt föld mélyiben, üdébb lesz zöldje, ragyogóbb a fénye, A tüze égőbb, forróbb, perzselöbb. Olyan kikelet, olyan megújhodás Még soha, sohasem volt azelőtt 1...
Széll Lajos Miklós.
Üj bölcsődal. Kínból, keservböl, visszafojtott könnyböl, Mi összegyűlt egy ezredév alatt, Vad, zivataros megújhodás támad, Ha bús rabok földjéből fölszakad, Szörnyű ereje feszítő súlyától Pattan a béklyó, porbahull a lánc, Még a halottak is kitörnek akkor, S úgy magyarosan kezdődik a tánc!
Oh, minden titkok szent titka: Gyermek, amig az élet tövise ver meg, te vagy az áldás, te vagy a béke, bánatban csorbult szív menedéke. Te vagy a balzsam, te vagy a gyógyír, fekete felleg után a jó hír, reménye s vágya vagy az embernek, gyötrelem s gyönyör virága: Gyermek ...
Akik ma kora tort ülnek fölöttünk, Kacagva rajt', hogy szívünk vére hull : Derékon kapjuk minden ellenségünk És megforgatjuk szilajon, vadul 1 Csak egyszer-kétszer 1. .. De olyan erővel, Hogy a lehellet mindbe bennszakad, Mert ki egy ezredéven át szabad volt, Az nem lehet más, csak szabad ... szabad! Székely [Nuszbek]
Bakonyalján sír a tárogató. Bakonyalján benne zokog Bakonyalján kesergöjén a 478
sír a tárogató, minden kuruc bánat, szomorú legények szem könnybe lábad.
Sándor.
Szent verekedés: - élet a neved 1 a jaj, baj és fertelem van veled s a sok "vae victis", vagy "glória" alatt bús szívét fogva az ember halad. - Vérbe-velöbe gázolnak mások s recsegve dőlnek lét-akarások, remények függő-kertje leszakad, de tűrni kell és sírni nem szabad. Hol inség felett a lét viharzik, bíborló szívek vére ha zajlik, a sors lelki problémákat ingat, te csókold le fájdalmainkat. - S ha koporsónkra hull föld göröngye, te vagy az, kinek könnye gyöngye 479
főigazgató, László
a kőbányai Szent reálg imn. igazgatója, a
Kisfaludy Társaság, a Szent István Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Meghalt 1933. febr. 1. Művei: Fiatal szivvel (1898). ~rinyi György házassága (1902). Utközben (1904). Gordonka (1910). Tegnaptól-holnapig (1920). Magyar versek (1922). Muzsikuszo (1925). Gyertyaláng (1930). t Sass Ede szül. 1869. dec. 24. Budapesten. A Petőfi Társaság titkára és a Pesti Hírlap munkatársa volt. Meghalt 1928. [ún. 27. Költői műveí : Mesék a valóságról (1900). Aratás (1902). A fehér város (1916). A nagy láz. Siklaki István szül. 1892. Ládbessenyön, Borsod vm. Jelenleg Kispesten állami polg. fiúiskolai igazgató, az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyesületi Közlöny, az Ifjú Polgárok Lapja és Szülők Lapja szerkesztője. Az Országos Gárdonyi Társaság főtitkára és tagja sok irod. társaságnak. Költői művei: Nem felejtünk. Hős magyar leányok, Segítsetek. Sik Sándor dr. szül. 1889. jan. 20. Budapesten. Szegedi egyetemi tanár. A Szent István Akadémia és a Kísfaludy Társaság tagja. A Magyar Cserkész-Szövetség egyik alapítója. Költői műveí : Szembe a nappal (1910). A belülvalók mécse (1912). Sik Sándor költeményei (1915). Maradék magyarok (1919). Csend. Egyéb művei: Ébredés (1915). Salamon király gyűrűje (1916). Alexius (1918). Zrinyi (1923). Hét szép histária (1921). Zsoltáros könyv (1922). Mindszenti Gedeon élete és költészete (1927). Imádságos könyv (1924). Simándi Béla szül. 1899. Nagyszombaton. Állami tanító Lajosmizsén. Költői művei: Szomorú könyv (versek). Aranykereső (versek). Gyónás (versek). Sipos Ida (vállaji) szül. Fóton, Pest vm. frónő. Lakhelye: Kecskemét. Művei: Akácok alatt (1907). Porból az égig (1924). Számos ifjúsági műve van. Sipos Károly szül, 1904. dec. 11. Hadadnádasd, Szilágv vm. Református lelkész Nagyrábén. Műveí :
602
Boldog Isten (1932). Búzaszemek (1933). Hitvallók (antologia, 1935) Arva gyermek (1935). SugárBélaszül.1893. Miskolcon. Áll. népiskolai felügyelő-igazgató Pestszenterzsébeten. Az Egyete. mes Tanítószövetség főtitkára, a Magyar Tanító szerk. Költői rnűveí : Versek. A mi életünk. Odvözlégy Magyarország (1935). "!" Szabolcska Mihály szül. 1862. Őkécskén, Pest vm. Református esperes Temesváron. - Meghalt 1930. okt. 31. A Magyar Tud. Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja volt. Verskönyvei : Költeménpek (1894). A mai napról (1894). Ujabb versek(1898). Versek (1896). Szabad órák (1901). Csendes dalok (1904). A magam ösvényén (1907). Dalok hazulról és egyéb versek (1911). Szivem szerint (1914). Háborús versek könyve (1916). Válogatott versek (1918). Eszmények - álmok (1921). Óseim nyomán. "!" Szamolányi Gyula (írói név) szül. 1879. dec. 11. Rozgonyban, Abaúj-Torna vm. Pénzügyi tanácsos volt Szekszárdon. Meghalt. Költői művei: Mese a boldogságról (1906). Magyarmezőkön(1925). P. Szalóczi Pelbárt szül. 1907. Ilosván. Szent Ferenc-rendi paptanár. Budapesten lakik. Versei különböző folyóiratokban jelennek meg. Szathmáry István dr. szül. 1877. február 4. Trencsénben. Kormányfőtanácsos. Mint vm. főjegyző a belügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1933 júl. óta nyugalomban. A Petőfi Társaság tagja. Költői művei: A csend dalol (1918). Mi nem feledhetünk (1920). Az álmok palotája. A szép lovagja. Költemények (1933). Rákóczi (költ. elb. 1935). Id. Szász Károly dr. szül. 1865. nov. 11. Szabadszálláson. A képviselőház v. elnöke, v. b. t. tanácsos, a Petőfi Társaság alelnöke, a M. T. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Ferenc József-rend nagykeresztese stb. Nagyobb művei: Versek (1908). Tisza-versek (1921). Emlékek (1925). Színésznők (1926). nj. Szász Károly dr. szül. 1905. okt. 13. A fővárosi könyvtár tisztviselője. A nagykőrösi Arany
!
János Társaság tagja. Művei: A mi nótánk (1929). Pipacs (1934). Székely László dr. szül. 1894. dec. 24. Budapesten. Theológiaí tanár és püspöki tanácsos Szembarhelyen. A Szent István Akadémia tagja. Eddig megjelent verses-könyvei: A szirtnek álma van (1929). A parton ülők panasza. (1932). És a mi lelkünk nyughatatlan (1934). Énekek éneke (a bibliai könyv költői fordítása 1934). Székely Nuszbek Sándor dr. szül. 1877. júl. 13. Sarkad-Csákíszigeten, Bihar vm. A Dugonics Társaság rendes tagja. Királyi ügyészsegí alelnök Budapesten. Művei: Hófehérke (költői elbeszélés, 1E98). Sámson (költői elbeszélés, 1910), Aratás (1926, verskötet). SzéIl Lajos Miklós szül. 1894. aug. 20. Hajmáskéren. Veszprémvármegyei számvevő. Verskötete: Eletvizek partján (1927). Munkái több anatologiában jelentek meg. Szép Ernő szül. 1884. Huszton, Máramaros vm. Író és ujságíró Budapesten. Főbb verses-könyvei: Versek (1902). Emlék. Élet és halál (1916). Régi kedvünk (1919). A világ (1921). Elalvó hattyú (1924). J ó szó. Szigethy Ferenc szül. 1894. aug. 15. Hevesen. Református lelkész Sajószentpéteren .: Tagj a az Orsz. Gárdonyi Géza Irod. Társaságnak, a nagykőrösi Arany János, a miskolci Lévay József és a Gyóni Géza Irod. Társaságnak. Verskötetei: Tábori Posta (1918). Nehéz Idők (19'20). Vidéki Versek (1925). Szavalókönyv (1926). Ezüstharangszó (1932). Sziklay János dr. szül. 1857. ápr. 2. Veszprémben. M. kir. kormányfőtanácsos, a Szent István Akadémia r. tagja. Műveí : A karácsonyfa (verses elb.). Balaton (költ. 1921). Ezenkívül számos regénye, elbeszélése és műíordítása van. Szomoru Árpád szül. 1890. márc. 15. Reálgimn. tanár Szombathelyen. Verskötete : Kis sip az ürben. Szűcs Ervin (szent jánosi) szül. 1900. febr. 24. Szornhathelyen, az
Alsódunántúli Mezögazdaságl Kamara titkára Kaposváron. Versei a napílapokban, folyóiratokban jelennek meg. Tamás Ernő szül. 1892. Borzfán. Zala vm. A Pesti Hírlap belső munkatársa. Megjelent műveí : Elmúlt csodák (versek, 1920). Idegen istenek (1925). Nem lehet örülni (1929). Tarczay Gizella dr. szül. Cerníken, Horvátország. OkI. középískolaí tanár, a Ganz-gyár francia levelezője. Tagja a Gárdonyi Géza Irod. Társaságnak és a Magyar frónők Körének. Verskötetei: Im Geiuitter (1921). Ugorskoj tisini (1926). Búzaszem (1933). Tarnavölgyi (Fiák) András szül. 1883. Szikszón. Rk. igazgatótanító NagykáJIón. A Gárdonyi Géza Irod. Társaság tagja. Versei különböző ujságokban jelennek meg. Temesváry Kriszta szül. 1905. Abasáron. Tanárnő. Jelenleg a Budapesti Hírlapnál dolgozik. Első verskötete 1934-ben jelent meg. Terescsényi György szül. 1890. Szegeden. Fővárosi író. Verskötetei: Dávid hegedűje (1922). Délibáb (1928). Több regényt írt. Térey Sándor (cs. neve: Kuthy Sándor dr.) szül, 1888. Debrecenben. Ügyvéd, városi tb. főügyész ugyanott. Verses-könyvel: Verse/c. Fehér hegedű. A Magányos Ember. Feltámadás. Az EIiöri Hegedű. Több műfordítása van. Tikos Andor szül. 1878. febr. 18. Debrecenben. M. kir. államrendőrségí tisztviselő Nyíregyházán. Versei a napilapokban jelennek meg. Tollas Béla szül. 1893. febr. 25. Kétegyházán, Békés vm. Református lelkész Jászkarajenőn. Az Arany János Társaság tagja. Verskötetei: Sion hegyén és Ének a napsugárról. Tordai Ányos dr. szül. 1879. Hejőcsabán, Borsod vm. Cisztercita főgimn. igazgató Baján. A Szent István Akadémia és az egri Gárdonyi Társaság tagja. Szépirodalmi művei: Tinódi, Mikes Kelemen. Margit királyleány. A magyarság jussa. Imre királyfi
603
