Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2013. november 13-ai 14. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Dr. Igaz Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Nagy-Benkő Dóra, Fejlesztési Iroda Gyurcsik Tímea, Fejlesztési Iroda Novkov Veszelinka, Humán Közszolgáltatási Iroda Dr. Oláh Anna, Városüzemeltetési Iroda Nieszner György, Városüzemeltetési Iroda Szeghalmi Szonja, Városüzemeltetési Iroda Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Károlyfalvi Zsolt, Szegedi Sport és Fürdők Kft. Kvak Ildikó, Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. Dancsó Róbert, Szeged Pólus Kft. Dr. Tóth István Tibor, Szegedi Közlekedési Társaság Erdei Péter, Szegedi Vásár és Piac Frankné Vőneki Edit, Szegedi Városkép Kft. Bakosné Turai Ildikó, Szegedi Városkép Kft. Szentistványi István: Köszöntöm a jelenlévőket. A késésért elnézést kérek, két bizottsági tagunk korábban jelezte, hogy nyomós okok miatt nem tud jönni. Másoktól viszont nem kaptunk semmilyen jelzést, amiből arra következtettünk, hogy időben el tudjuk kezdeni, de sajnos, nem sikerült, így 25 perces késéssel kezdjük az ülést öt jelenlévő taggal. A bizottság nevében még egyszer elnézést kérek. Amikor tudjuk, hogy cégvezetők is és irodai munkatársak is szép számmal jelen vannak, gondolom, hogy ilyenkor lehetne tartani a kezdési időpontot. A kiküldött napirend sorrendjével kapcsolatban volt egy-két kérés, amelyeket a különböző elfoglaltságok miatt javasolnám, hogy akceptáljunk. Két olyan előterjesztést is javasolok felvenni a napirendre, melyek minimális átolvasást igényelnek, és a döntés inkább formális mint tényleges. Így a következő napirendre teszek javaslatot. Kezdenénk a közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodásokkal, amelyekhez kértünk három cégtől beszámolót. A kettes pont a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. I-III. negyedéves beszámolója, amelyet a cégvezetők szóbeli kiegészítésével tárgyalnánk. A hármas lenne a villamosberuházás átsorolása, amelyet Juhász Gyula jegyez. A négyes pontnak javasolom a lakásrendelettel kapcsolatos előterjesztést, utána pedig a SZÉSZ jelenleg előttünk álló módosítását, amely a kiskertekkel foglalkozik. Hatosnak javasolom Hüvös képviselőtársunk 2014-2020 közötti uniós 1
költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek kiegészítését a gyálaréti kerékpárút kapcsán. Hetes lenne az a múlt héten kért tájékoztató, amelynek írásos formáját ugyan nem láttuk, de a) és b) ponttal a tervtanács működésére vonatkozóan. Majd a nyolcas pont lenne az, amit hétről hétre felveszünk az év végéig, amíg erre lehetőségünk van; a Szegeddel kapcsolatos díjak. Ezt követi egy egyetlen lakást érintő panelpályázatos rövidke előterjesztés, és itt tárgyalnánk a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek a fapótlásokkal kapcsolatos – most novemberdecemberre tervezett munkálatai és az azzal kapcsolatos szerződés aláírás és ez a tízmilliós keret, ami ezzel kapcsolatban az előterjesztésben szerepel. Tehát ez a tíz pont az, amit én a napirendre javasolok. Kérem a bizottság tagjait, ha egyetértenek a javaslattal, azt kézfeltartással jelezzék! (Dr. Gyimesi László megérkezett.) Dr. Rákos Tibor: Bocsánat, én egy kiegészítőt szeretnék tenni. A Kolozsvári és Lechner térrel kapcsolatos véleménykérést vegyük föl tárgyalásra, bár tudom, hogy most lett kiosztva, s egyetértek azzal, hogy ebben a bizottsági struktúrában erre a bizottságra is komoly feladat hárul, és nem célszerű ilyen hirtelenséggel dönteni, de azért javasolom, hogy legalább vegyük föl tárgyalásra, s lássuk, hogy képesek vagyunk-e dönteni, ha nem, akkor majd egy későbbi időpontban döntünk. De azért adjuk meg a lehetőséget, hogy beszéljünk róla. Szentistványi István: Én azt fűzném hozzá, hogy anyag egészen a legutóbbi pillanatig nem volt a bizottság előtt. Se a napirenden nem szerepelt, se ezzel kapcsolatos egyetlen sort sem látott egyetlen bizottsági tag sem. Nem a bizottság hatásköréről van szó, hanem konkrétan a helyi védettségi rendelet fogalmaz úgy – amelyen másfél évig dolgoztunk -, hogy a bizottság véleményezze a védett park jellegét megváltoztató építési és felújítási munkákat. Nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy - egy egy perc alatt átolvasott anyag határozatában egymás után négyszer szerepel, hogy ennek az egész tervanyagnak az ismeretében a bizottság erre és erre ad engedélyt, és azt jóvá hagyja - ez egy komoly vagy korrekt bizottsági funkció lenne. A következő héten majd Dénes kollegina szavait fogom idézni, ahogy ez a mellékelt anyagokban szerepel, hogy hogyan fogjuk ezt a procedúrát végig vinni, amikor több körös fordulóban részletesen megbeszéltük, és hogyan hányunk erre fittyet egy pillanat alatt minden egyes alkalommal. Nekem volt egy eredeti javaslatom, Tibornak van egy javaslata, hogy ezt a pontot annak ellenére, hogy sem napirenden nem volt, sem nem láttunk belőle egyetlen egy betűt sem a két 40 oldal körüli tervanyagból, ennek ellenére a bizottság tűzze napirendjére, és ennek alapján döntsön a benne foglalt határozat alapján, amit én a magam részéről teljesen hajmeresztőnek és abszurdnak találok. Én azért felteszem az én eredeti változatomat. Dr. Rákos Tibor: Először a módosítóról kell szavazni. Ezt a Jegyzői Iroda meg fogja erősíteni. Ne fordítsuk már meg a napot! Teljesen egy malomban őrölünk elnök úr. Az eddigi működésemből láthatta, hogy én pártoltam ezt a működési rendet. Azért is mondtam el, hogy ne prejudikáljuk a döntést! Azt mondtam, hogy legalább beszéljünk róla. Ennek a két játszótérnek az ügye már régóta húzódik. Sok bizottság tárgyalta. Kicsit bosszantó, s a magam részéről is hiátusnak érzem, hogy megfeledkeztünk arról, hogy helyi védett besorolás alatt van az a két terület, ahova játszóeszközöket szeretnénk tenni. Most emiatt – ahogy elnök úr is mondta – kifejezetten ügydöntők vagyunk. Azok a bizottságok, amelyek ügydöntőek voltak a pénzügyi keret felhasználásában, azok már döntöttek róla. Bízom benne, hogy mindenki igényét meg tudjuk oldani, hogy egy korrekt döntés szülessen. Szentistványi István: Ehhez még annyit hozzáfűznék, hogy két ekkora dokumentációról szavazunk most úgy, hogy senki nem is látta az anyagot.
2
Dr. Rákos Tibor: Azért mondtam, hogy vegyük napirendre, tárgyaljunk róla, és akkor majd meglátjuk, hogy mit szavazunk. Szentistványi István: Én se tudtam elolvasni, senki más pláne, mert én már legalább délelőtt tizenegy órakor megkaptam, szemben veletek, akik most látjátok először. Ez az egyik. A másik, hogy a határozati javaslatban többször nyomatékosan szerepel, hogy a bemutatott tervdokumentációk alapján adja a véleményét a bizottság, a tervdokumentációkban foglaltakkal egyet ért és a többi. Ezzel szemben az történt, hogy ezt az anyagot semmilyen formában nem láttuk. A múlt héten tárgyalások voltak, három kör legalább ezzel az üggyel kapcsolatban a főépítészi irodán, amire természetesen – annak tudatában sem, hogy a VKB-nek ilyen típusú döntési vagy véleményezési jogköre van -, nem érezte az iroda munkatársa annak szükségét, hogy bevonjon. Pénteken rákérdeztem, hogy van-e valami akár egy mondatnyi szövegszerű előterjesztés, azt a választ kaptam, hogy nincs semmi, egy betű se. Dénes Ágnes: Az előterjesztés szövege már megvolt. Szentistványi István: Én nem láttam azt sem. Dénes Ágnes: Nem, mert a tervdokumentációra volt kíváncsi, és nálam akkor még nem volt a tervdokumentáció. Szentistványi István: Mutatott akár egyetlen sornyit is ezzel kapcsolatban? Dénes Ágnes: Nem tudtam, mert még nem volt nálam a tervdokumentáció. Elnök úr a tervdokumentációra volt kíváncsi. Szentistványi István: Valamire, ami van. Ágnes semmilyen információt nem osztott meg velem ezzel kapcsolatban. Még pénteken sem, amikor a legutolsó határidő van. Ezt követően Tibor javaslatát szavazásra bocsátom, hogy egy tizenegyedik ponttal egészítsük ki a napirendet, amely során ezt a két védett területet tárgyalnánk. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 5 igen és 1 nemleges szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-116/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t A bizottság a soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. 9. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások Előterjesztő: polgármester Beszámolók a közfoglalkoztatás teljesítésével kapcsolatosan (Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. és a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft.) 2. 7.1. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. I-III. negyedéves beszámolója Előterjesztő: alpolgármester/cégvezetők 3. 14.6. KTNF6 tip. villamosberuházás átsorolása Előterjesztő: Juhász Gyula
3
4. 1. Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 5. 4. Tájékoztatás Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének komplex felülvizsgálatáról Előterjesztő: polgármester 6. 5.1. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek kiegészítése Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 7. Tájékoztató a tervtanácsról Előterjesztő: Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztályának főépítésze 8. A 2014. évi Díszpolgári cím, Pro Urbe díj, Szegedért Emlékérem és a Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérem adományozása 9. F önkormányzati támogatásának módosítási kérelme a panelrekonstrukciós program kapcsán Előterjesztő: Fejlesztési Iroda 10. Farekonstrukció és növény egészségügyi felülvizsgálat, véderdő telepítés 11. Véleménykérés helyi védett parkokat (Kolozsvári tér és Lechner tér) érintő játszóelemek kihelyezésével kapcsolatban Előterjesztő: Fejlesztési Iroda 12. Egyebek
Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti.
Dr. Kenyeres Lajos: Azt szeretném jelezni, hogy három órakor elmegyek, próbáld úgy vezetni, hogy háromig készek legyünk. Szentistványi István: Ezt viszont majd a közgyűlésnél fogom feltenni kérdésnek, hogy a bizottság tagjaitól mi az elvárható, mondjuk egy bizottsághoz való kontribuciónak mi fogadható el? Mondjuk a havi egyszer félórás jelenlét, ez már elegendő, vagy ennél azért több elvárható. Majd akkor polgármester úrnak fogom feltenni kérdésben, mert ez sokszor előfordul, hogy valaki fél kettőre jön, és kettőkor már megy. Így vezessem úgy az ülést, esetleg cégvezetői beszámolók vannak, vezessem úgy az ülést – adott esetben fél óra alatt a tizenkét pontot -, mert éppen nem vagyunk hajlandók biztosítani a határozatképességet. Ezzel nem nagyon értek egyet. Szerintem a bizottsági tagságot olyanoknak érdemes vállalni, akik ezt a havi egyszeri, akár másfél órát is tudják a bizottságnak szentelni. Nyilván ez a tiszteletdíj nem olyan nagy, de azért a havi másfél órát azt azért kifutja. Szénási Róbert: Térjünk a tárgyra! 1. napirendi pont 9. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások 4
Beszámolók a közfoglalkoztatás teljesítésével kapcsolatosan (Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. és a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft.) Szentistványi István: Itt volt egy kérésünk ahhoz a három céghez, amelynél ez az előterjesztői kérés talán leginkább érzékelhető volt. Itt nem az volt a cél, hogy a cégeket raportra hívjuk, hanem az, hogy azokat a nehézségeket, amelyek a közfoglalkoztatás ilyen gyors, sürgős és nem teljesen előkészített közmunkaprogramot kicsit osszák meg velünk, bizottsági tagokkal, hogy belelássunk, hogy miért nem teljesítik azokat a sarokszámokat, milyen akadályokba ütköznek. Ez volt az anyagok bekérésének fő szempontja. Én a három cég jelenlévő képviselőjét kérném meg, hogy egy picit erről valamit mondjanak. Tisztelettel köszöntjük a Vadaspark képviselőjét, a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. is itt van. A SZINT Kft.-től is kaptunk levelet, de úgy tűnik, ők nincsenek itt. Kvak Ildikó: Elnézést kérünk a késésért, de sikerült ezt a négy oldalas anyagot összeállítani. A végén van a lényeg. Azt gondolom, hogy a többi cég is hasonló számokat produkált, mint mi. Negyvenen dolgozunk összesen a Vadasparkban. Ez a létszám most plusz 58 emberrel kiegészülve megy tovább. Tehát másfélszer annyi ember került még hozzánk. Volt egy olyan célszám, hogy ennél még több legyen, ami 75 főt jelölt ki. Ezt sajnos nem tudjuk vállalni. Mint munkáltatók tartozunk annyi felelősséggel minden munkavállalónkért – akár közfoglalkoztatott, akár nem -, hogy őket biztonságosan és rendes körülmények között tudjuk értelmes munkával ellátni. Ennél többet nem tudunk, nincs olyan kapacitásunk. Makrai László: Társaságunknak október utolsó hetében három nap alatt sikerült felvenni 200 főt, ami november első hetében további 80 fővel bővült. Társaságunk állandó létszáma 480 fő körül mozog jelenleg. 300 főt tűztünk ki a közmunkaprogramban. Jelenleg 110 fő van más programban foglalkoztatva mint közhasznú dolgozó. November végén 30 fő távozik a 110 közhasznú dolgozóból. Január elsejétől pedig további 100 főt fogunk foglalkoztatni. Tehát akkora létszámot foglalkoztatunk közmunkában, amekkora a társaság létszáma. Nálunk megvan hozzá a munkaügyi és munkajogi háttér. Más közmunka-programokban általában három hónapos turnusokban dolgozunk, ez most hat hónapos lesz. Szentistványi István: Ennek az a sajátossága, hogy elvileg a hat hónapból kettő munka – már a téli közmunkaprogramban – és négy hónap pedig az oktatásban való részvétel a decembertől márciusig terjedő időszakban. Makrai László: A Munkaügyi Központtal abban maradtunk, hogy ha extrém időjárás lesz, vagyis komolyabb hóesés, akkor az iskolából kikerülnek az amúgy is nálunk létszámban lévő dolgozók, és arra az időszakra fizikai munkát fognak végezni. Szentistványi István: A képzés része Szegeden meg van oldva? Erről mit tudunk? Novkov Veszelinka: A Tűr István Képzőintézet a tankerülettel vette fel a kapcsolatot a kormányhatározatnak megfelelően, és 752 személy képzését szervezik iskolákban. Ez alap esetben alapkompetencia-képzés és lesz körülbelül tíz OKJ-s képzés. Pontosan még nem láttuk az oktatást, de szerintem a Munkaügyi Központ ezen nagyon dolgozik. Tehát 752 embernek a képzését tervezi majd december elsejétől, abból a körből, akik munkaszerződést kötöttek a munkáltatókkal. Esetleg még egy mondatot mondanék arról, hogy a közgyűlési anyag elkészítése óta, amelyben az iroda írta azt, hogy a tervezett foglalkoztatáshoz képest háromszor annyi kérelmet nyújtsanak be, mert ismerve ezt az 1100 fős allokált létszámot, amelyet a Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltsége 5
Szegedre kalkulált, így tudjuk teljesíteni. November 11-én a kirendeltség vezetője írt a polgármester úrnak egy levelet, amelyben azt írja, hogy 340 fő munkába állítását kéri még. Szentistványi István: Ez azt jelenti, hogy ennyi hiányzik még? Novkov Veszelinka: Igen. Szentistványi István: Épp ezt akartam kérdezni, hogy mennyire látszik garantáltnak, hogy az az 1100 fő meg lesz? Novkov Veszelinka: Ez tulajdonképpen mozog, ahogyan Makrai igazgató úr is mondta, hogy egyik programból kikerülnek emberek, másikba bekerülnek. A kormányzati elgondolás és a Munkaügyi Központ ezt szeretné, hogy novembertől április végéig minden nap meglegyen az 1100 fő. Most sincs meg ez a szám, bár így konkrétan nem írta le, csak azt, hogy mennyi hiányzik, de december elsején biztosan keletkezik egy vákuum, mert a munkáltatok ha december elsejével felvesznek embert, azok is képzésre fognak menni. A január elsejei munkába állás a munkáltatóknak egy kedvező körülmény, mert akkor már a képzésben nem tudnak integrálódni, hanem az már egy tiszta négy hónapos, nyolcórás foglalkoztatást fog jelenteni. Ez a probléma, és ezt a közgyűlési előterjesztés mellékleteként pénteken reggel ki fogjuk osztani, amelyben ez a 340 fő hiányát jelzi a szegedi kirendeltség. Kosik Dénes Pál: Minimum furcsának találom, hogy például az óvodák igazgatósága, a bölcsődék igazgatósága és az NGSZ minimális létszámot igényelt. Nincs a városban olyan bölcsőde, óvoda meg iskola, ahol ne lehetne udvart takarítani, vakolatot javítani, falevelet összetakarítani? Ezt én nem akarom elhinni. Ha ezeket összeadjuk, és óvodánként, bölcsődénként és iskolánként 5-5 embert veszünk, akkor tessék kiszámolni, hogy mennyivel lehetne ezt a létszámot pillanatokon belül emelni! Novkov Veszelinka: Igaza van a képviselő úrnak. De van az éremnek másik oldala is. Természetesen ezt a háromszáznegyven főt le kell fedni. Kapnak egy ilyenfajta utasítást, csak ők azt mondják, hogy a középiskolásoknál ez a kötelező önkéntes munkavállalás, amit a közintézményekben teljesíteni kell, sorozatosan kötik a megállapodásokat. Természetesen ők is kapják a pressziót, nem fognak mentesülni. Szentistványi István: Ennek ráadásul a kétharmad része bizonyos értelemben fiktív munka. Úgy értem, ha oktatásra járnak, akkor nem is kell ott lenniük. Ez azt jelentené, hogy ezekben az oktatási intézményekben egy-egy hónapot kell megoldani, valahogy ezeket az embereket ott foglalkoztatni. Ez még inkább alátámasztja azt, amit Kosik képviselőtársam is mond. Köszönjük szépen. Természetesen hozzá lehet még szólni, de ha nincs több hozzászólás, akkor lekerekíteném. Két része lenne a szavazásnak; az egyik az, hogy a közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások tárgyú előterjesztést közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk, majd a kapott tájékoztatókat tudomásuk vesszük. Kérem, jelezzétek, ha az első javaslatommal egyetértetek! A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
26392-117/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Közfoglalkoztatást érintő együttműködési 6
megállapodások tárgyú 23190-115/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. Szentistványi István: Köszönöm. Nézzük akkor a beszámolók tudomásul vételét. Ki az, aki egyetért ezzel? A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-118/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások tárgyú 23190-115/2013. iktatószámú előterjesztéshez kért írásbeli és szóbeli tájékoztatókat, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság a kért beszámolókat tudomásul veszi. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft.-t és a SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft.-t értesíti.
2. napirendi pont 7.1. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. I-III. negyedéves beszámolója Szentistványi István: Több cég vezetője is jelen van. Ha nem feltétlenül kell, nem vennénk mindegyiket sorra, de esetleg megadhatjuk a lehetőséget azoknak a cégeknek, amelyek az elénk került előterjesztésben érintve vannak, pláne azok, melyek tevékenysége a bizottságot is érinti. Ilyen a Vásár és Piac – úgy értve, hogy az előterjesztésben elég markánsan szerepel -, ilyen a Sport és Fürdők, elvileg a SZINT is – bár az nincs jelen -, ilyen az Ifjúsági Ház és még egy ötödik cég van, amely külön van tárgyalva. Hogy látják ők a helyzet értelmezését? Erdei Péter: Amit az előterjesztés is egyértelműen kiemel, hogy a Vásár és Piac Kft. az első háromnegyed évet pozitívan zárta, plusz tizenkét millió forintnyi adózás utáni bevételt tudott felmutatni. Folyamatos költségmonitoringgal a költségeinket le tudtuk szorítani. Mindez mellett igyekszünk eleget tenni a terheinknek, amit az előző ügyvezetéstől kaptunk, illetve átvállaltunk. Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne csak a Mars téri piacon, hanem a többi öt kis piacunkon is tudják élvezni a kulturált, kényelmes, gyors vásárlást. Károlyfalvi Zsolt: A Szegedi Sport és Fürdők Kft. 18 fürdő- illetve sportlétesítményt üzemeltet, és amire én rálátok 2011 áprilisa óta, egyre nehezebb körülmények között gazdálkodik. Ezzel sok újat nem mondtam. A különböző terhek az utóbbi bő egy évben különösen szinte ellehetetlenítik a működést. Korábbi tulajdonosi döntés nyomán egy munkaügyi perrel kapcsolatos 2011. és 2012. 7
évet 118 millió forint értékben megterhelő kötelezettségünk volt. Korábban egy rövid lejáratú hitelünk terhére tudtuk ezeket valami módon a likviditási nehézségek elkerülése érdekében rendezni. A korábbi ügyvezető is leírta már, hogy ezt csak ennek a terhére tudták, tudtuk rendezni. Rövid lejáratú hitelünket a hitelintézet egyoldalúan megváltoztatta, több mint nyolcvanmillió forintot kellett egy év alatt befizetni. Ott tartunk, hogy folyamatosan kikapcsolási értesítőkkel szembesülünk. Utóbbi két év levelezését, üzleti terveket áttekintve folyamatos értesítéssel éltünk a tulajdonos önkormányzat felé. Eddig nem vettek kellő komolysággal minket a Városüzemeltetési Iroda vagy akár a polgármester úr válaszait szemlélve. Legutóbb azt a kritikát kaptuk, hogy a tervezésnél miért nem hangoztattuk, hogy ilyen nehézségek lesznek majd. Tudni kell, hogy a 2013as évre is beterveztük elmaradhatatlan bevételként ennek a bizonyos perköltség egy részének a beérkezését tulajdonosi rész felől. Mind a két alkalommal ez a támogatás elmaradt. Hiába jeleztük, hogy ez nehézségeket fog okozni. Több mint egy éve közüzemi számlatartozásokat görgetünk magunk előtt. Mondom több százmillió az, ami sajnos, hiányzik a rendszerünkből. Ha csak az Aquapolisz beruházásra gondolunk, annak egy hitelrészét jogutódként a Szegedi Sport és Fürdők Kft. fizeti. Évi 45 millió durván, ami terhünk ebből származik. Én csak az utóbbi két és fél évet vettem. 450 milliónyi a rendszerből hiányzik. Pozitívumként kell említeni, hogy a bérleti díjakból egy 59 milliónyi bevétel realizálódott. Ha egymás mellé tesszük a számokat, akkor vagy egy pályát vagy uszodát le kell állítanunk, mielőtt az áramszolgáltató kikapcsol, és a sátor a fejünkre omlik. Egyébként takarékos gazdálkodást folytatunk, a számokból is látszik, amit lehet, megteszünk, de a végletekig nem megy, mert a karbantartáson meg az embereken sem lehet spórolni. Mi Szeged város érdekét szolgáljuk; sok ezer ember érintett ebben a történetben, nem csak a kétszáz munkatársam. Makrai László: Társaságunk három éve csökkenő létszámmal, csökkenő támogatással gazdálkodva jelentős megtakarításokat és átalakításokat eszközölve egyre hatékonyabban végzi munkáját. Az elmúlt időszakban – már a tavalyi évben is – életbe lépő hulladék-díjstop alapvetően befolyásolta a társaság árbevételét hulladékgazdálkodási szinten. Jelentős részben a közterület-fenntartás is ebből a forrásból van keret-finanszírozva, sajnos. Ez a tendencia 2006. óta fokozott. Ez azt jelenti, hogy az addigi 100-150 millió forintos keretfinanszírozási igénye a közterület-fenntartásnak 2006-ban exponenciálisan kezdett el növekedni, és a 2010. évben csúcsot ért el, amelyben nyolcszázmillió forintos igény keletkezett a kezelésünkben lévő közterületekkel kapcsolatosan. Ugyanis a 2011-es évtől az önkormányzat költségvetése csökkentette a közterület-fenntartási támogatásainkat azzal együtt, hogy fokozottan kerül társaságunknak átadásra olyan közterület, közút, közpark, amelyik fokozott besorolás szerint gondosabb munkákat igényel. Ez az olló 2006 óta egyre nyílik, 2011-re sikerült ezt az irányt megállítani. 2011-től már csökkent 50-100 millióval, és most jutottunk arra a szintre, hogy az egész céget érintő hatékonysági lépéseink alapján dolgozza le minden dolgozónk a napját. Sikerült lecsökkenteni a felére azt a fajta igényt, amit az önkormányzat hárít ránk mint üzemeltetőre, mint kezelőre az önkormányzati vagyon mintegy felét érintően. Társaságunk a teljes szegedi önkormányzati vagyonnak a felét üzemelteti. Az azt jelenti, hogy 150 milliárd forint értékben kezelünk, üzemeltetünk és tartunk fönn önkormányzati vagyontárgyakat. Létszámunk 2010 óta csökkent. Ezzel együtt gondolom, hogy sikerült a színvonalat megtartani. Az elmúlt időszakban külsős kivitelező munkákat kezdtünk, kertépítés, parkgondozás, kivitelezés tekintetében. Pályáztunk az önkormányzat által kiírt és általában multinacionális cég által megnyert generál-kivitelezési munkákra. Így a Vásárhelyi Pál utca átépítése, az Agóra építése és a Dugonics tér átépítése ügyében pályáztunk egy multihoz, és így nyertünk munkákat, amelyeket kiviteleztük. Ennek ha nem is volt nagy profitvonzata, a cég kultúra emelésében, a dolgozóink munkájának az elismerésében fontos volt ezeknek a munkáknak az elvállalása. Így értünk a tavalyi évhez, amikor a díjstop életbe lépett. Ez azt jelenti, hogy ez év július elsejétől pedig a rezsidíj-csökkentés is érinti a társaságunkat. Ez azt jelenti, hogy a 10%-os csökkentés a hulladékgazdálkodás tekintetében 18,1%os lett, ugyanis egy korábbi év, a 2012. áprilisi időszakot vette alapnak. Ez azt hozta magával, hogy 8
nem 10, hanem 18,1%-ban kellett csökkentenünk Szegeden a hulladék-díjakat. Így Szegeden havonta 520 forinttal csökkent. Ezzel beálltunk egy 2009-es díjszintre. Ez alapvetően átalakította a bevételi struktúránkat. A bevételeink július elsejétől a nehezen tervezhető csökkenést fogják maguk után vonni, ami a háromnegyed évi beszámolóból még nem látszik annyira, de év végére már látható lesz. Várhatóan ez a díjstruktúra fog maradni egészen 2014 végéig. További igénnyel léptünk fel a kormányzat felé kompenzációra. Ugyanis az intézkedések több szinten érintették az életünket: tavaly a díjstop, idén a lerakási díj, az e-útdíj és a regisztrációs díj, így hát 2013. és 2014. évben 700 millió forint fölötti árbevétel-kiesést és adó jellegű befizetést kellett eszközölnünk. 2014-re az összeg 1 milliárd forint fölött lesz, ami nehezen kigazdálkodható. Ettől függetlenül a társaság működése stabil, függetlenül attól, hogy kéthavonta van számlázásunk, ami a bevételeink banki oldalán fűrészfog szerű struktúrát mutatnak. Ezt igyekszünk folyószámla hitelekkel áthidalni. A jövő évben a lerakási adó a kétszeresére fog emelkedni, ez azt jelenti, hogy minden olyan hulladékot, ami általában 90%-a a kommunális hulladéknak, a lerakón landol. Azok után, hogy az idén még 3000 forint volt, 6000 forint/t kell adóként befizetnünk, ami jövő évben jelentős részét fogja képviselni ennek a milliárd forint feletti kiesésnek. Ettől függetlenül erre az évre mindenképpen pénzügyileg stabilak vagyunk. Jövő félévre is – azt gondolom. Ezek után várjuk, hogy a távhő-szolgáltatás példájára, mi is valamilyen fajta kárpótlást, kompenzációt fogunk kapni. Ha alapvetően alakul át Magyarország hulladékgazdálkodási közszolgáltatása, hogy csak nonprofit, köztulajdonban lévő társaság végezheti ezt a szolgáltatást, gyakorlatilag a piaci szereplők harmada élte túl ez időszakra vagy január elsejére a jogszabályi változásokat, így azt sem zárom ki, hogy piacok fognak nyílni a jövő évtől a környéken, illetve a szomszédos megyékben. Szentistványi István: Köszönjük a beszámolót. Látom, hogy az SZKT igazgatója is szólásra jelentkezett, de az elején elfelejtettük, hogy Juhász alelnök úr helyett egy jegyzőkönyv-aláírót fogunk kérni. Majd a két pont előtti szavazáskor fölteszem, addig döntse el, ki vállalja. Tóth István Tibor: Az első fél év még a tervek szerint alakult. Sajnos, a félév végén – ugyan úgy terveztük az évet, hogy 120 millióval megemelkedik a hitelkeretünk – a Raiffeisen Bank még a lejárat előtt bejelentette, hogy nem emel, sőt a feltételek módosultak, tehát a társaság jelentős forráshiányba került június végével. Ezen túl megjelent egy statisztikai adat, amit elég nehéz megemészteni. Szeged városának a lakossága 170 ezerről 161 800-ra csökkent. Ez nekünk havonta 840000 forintban fáj árkiegészítés formájában. Ennyivel kevesebb árkiegészítést kapunk a központi forrásokból. Emellett jelentkeztek a bevételnek egyéb csökkenő elemei. A kerékpáros forgalmat mindenki látja, illetve a tömegközlekedést igénybe vevők számának a csökkenését mi folyamatosan forintálisan is érzékeljük. A tervtől elég jelentősen elmarad. Piaci lehetőségeink nincsenek. Ebből adódóan nagyon komoly költségcsökkentést kellett kezdeményeznünk. Átterveztük a létszámtervünket is. Beruházási elemeket, illetve azokhoz a beszerzési részeket felfüggesztettem, mert fedezet nélküli kötelezettséget nem lehet vállalni. Elég jelentős kiadáscsökkentést kellett kezdeményezni. Ennek is az lett az eredménye, hogy a háromnegyed éves eredményünk továbbra is pozitív maradt, illetve a fizetőképességünket meg tudtuk őrizni. Mind az mellett év végére – ha jövő évben is dolgozni szeretnénk ugyanezzel a járműparkkal -, akkor ezeket a tervezett beruházásokat el kell végeznünk. Hála istennek, jött ez a vérátömlesztés a központi forrásokból, így most megnyílt a lehetőség arra, hogy a felfüggesztett kifizetéseket teljesítsük, bár kivitelezés, karbantartások szempontjából két hónapot veszítettünk. Év végére megpróbáljuk utol érni magunkat, hátha még szépen zárhatjuk az évet. Szentistványi István: Köszönjük a beszámolót a cégvezetőnek. Ha nincs több hozzászólás a cégek részéről, akkor a bizottság tagjai is kommentálhatják. Ha nem, akkor ez egy olyan napirendi pontunk, amelyet közgyűlés elé tárgyalásra javasolunk, közgyűlésen még úgyis lesz vita. Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem, kézfeltartással jelezze. 9
A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-119/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városkép-és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az alpolgármester és a gazdasági társaságok vezetői által előterjesztett, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. I—III. Negyedéves beszámolója tárgyú, 23433-68/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. Szentistványi István: Jegyzőkönyv-aláírónak a bizottság valamelyik tagját szeretném felkérni. Ki az, aki önként vállalná ezt a feladatot? Holnap délelőtt elérhetőnek kell lenni. Laci, te erre mozogsz? Dr. Gyimesi László: Én felelősséget is vállalok. Szentistványi István: Köszönjük szépen a kisegítést. 3. napirendi pont 14.6. KTNF6 tip. villamosberuházás átsorolása Szentistványi István: Juhász Gyulának az előterjesztéséből ismerjük ezt a villamosberuházás átsorolása című pontot. Csak röviden villantsuk fel a lényeget. Tóth István Tibor: Az Állami Számvevőszék vizsgálatot folytatott az előző évek, illetve a 2012 végéig tartó időszakban, és az ő megállapításukban is szerepelt a KTNF6-os típusú villamos, KT 8as villamos, illetve még néhány beruházás, ami továbbra is beruházási kategóriában szerepel. A KTNF6-os típusú villamosnak a beruházása 2008-ban kezdődött, és 2009-ben lett beszállítva ez a jármű. Azóta azon kívül, hogy fizettük a részleteket, más nem történt a járművel, illetve annyi történt, hogy kiszerelték az eredeti forgóvázakat, a futóvázakat, szétdarabolták, azok ki lettek dobva, a jármű pedig elég rossz körülmények közötti tárolás során egyre csak romlik. Jelentkezett egy német közlekedési cég, amelynek van ilyen flottája, és donornak hajlandók lennének megvásárolni, csak nem azért a 84,5 millió forintért, ami a jelenlegi nyilvántartási árunk. A számviteli törvény is azt írja elő, hogy amennyiben a vagyonelem értéke csökken, akkor azt számvitelileg is el kell könyvelni, illetve be kell vezetnünk a könyvelésbe. Jelenleg az ilyen típusú selejtezés vagy átminősítés az eredmény terhére vagy a vagyon terhére történő átminősítés lehet. Ebből adódóan a most jelentkezett többlettámogatás lehetőséget nyújt arra, hogy a társaság komoly veszteségek nélkül megúszhassa ezt az átminősítést. Az lenne a cél, hogy legalább még valamennyi pénzt lehessen kapni ezért a roncsért. Két szakértői vélemény is készült regisztrált igazságügyi szakértőktől, vasúti jármű-gépész illetve gépészmérnök végzett elemzést. Egyikük 4—6 millióra, másikuk 5—6 millióra értékelte a járművet. Elég egybehangzóak a vélemény szempontjából. A vevő cég még fenntartja az ajánlatát 50000 euró értékben. Én mindenképpen azt támogatnám, hogy lehetőség szerint minősítsük át ne beruházásra, hanem készletre, és értékesítsük amennyiért csak lehet. Szentistványi István: Köszönjük a tájékoztatást. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban is azt 10
javasolnám, hogy a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolunk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-120/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városkép-és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Juhász Gyula, VFB elnöke által előterjesztett, KTNF6tip. Villamosberuházás átsorolása tárgyú sürgősségi indítványát, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. (Dr. Rákos Tibor kiment.) 4. napirendi pont 1. Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet módosítása Szentistványi István: Nem kell sokat időznünk ezzel. Annyit kell tudni, hogy két módosító érkezett; egy Keresztúri Farkas Csabától, illetve egyet én adtam be. Az eredeti előterjesztés napirenden tartását, közgyűlési megtárgyalását javasoljuk. Ha nincs hozzászólás, akkor kérem, szavazzunk! A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-121/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városkép-és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú, 01/37382/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. 5. napirendi pont 4. Tájékoztatás Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének komplex felülvizsgálatáról Sz. Fehér Éva: Ez egy rövid beszámoló az építési szabályzat komplex felülvizsgálatáról Leírtuk az 11
eddigi lépéseket, hogy mik történtek az eljárás keretén belül. Jelenleg ott tartunk, hogy a második körös egyeztetési anyagra beérkeztek a vélemények. Ami miatt most készült előterjesztés, annak apropója, hogy megalakult a Családok a Kiskertekért Egyesület, bejelentkezett a partneri körbe, és ezzel a véleményezés jogát is megkapta. Észrevételeket tettek, s ezek szerepelnek az anyagban. Ez az anyag megelőlegezi azt a kört, ami egyébként is bekerülne a közgyűlés elé abban a stádiumban, amikor a beérkezett észrevételekre a választ megadjuk. Az ok, ami miatt ez meg van előlegezve az, hogy az egyesületnek van két olyan pontja, ami jelentős mértékben változtathatja meg az egyeztetési anyag tartalmát. Ezért nekünk is könnyebbség lenne az önök döntését ismerni a továbbtervezés szempontjából. Szentistványi István: Ezzel kapcsolatban van egy konkrét, hat pontos határozati javaslat. Melyeket érinti? Sz. Fehér Éva: Az egyes és a kettes. (Dr. Rákos Tibor visszatért.) Szentistványi István: A római kettesben ezt a „vizsgálni kell” kitételt hogyan kell értelmezni? Sz. Fehér Éva: Ugyanarról szól a dolog, mint eddig is. Az OTÉK-ban a 31. paragrafus 1., 2. bekezdésében elő van írva, ami a különböző szakági vizsgálatokra irányuló kérdés tisztázása, ami itt esetlegesen alátámasztó munkarészként tud majd megjelenni. Az előterjesztésben leírtuk, hogy a korábbi anyagokat, illetve született döntéseket, határozatokat – miután összefüggés van közöttük – együtt kellene kezelni, a komplex felülvizsgálat hatáskörébe utalni. Ha most itt a tanulmányra utalt volna elnök úr, miután a vizsgálathoz pénz nem volt hozzárendelve, az irodán nem áll rendelkezésre a teljes körű szakember-gárda, így a tanulmány sem lehet teljes körű. Mi azt javasoltuk, hogy a téma egy csokorba fogva legyen tárgyalva. Az egyeztetési anyagot kell újra kiküldeni. Ha változik, akkor újra véleményeztetni kell, és a véleményeket a változásra vonatkozóan kell majd megadni az érintetteknek. 21 nap áll rendelkezésre az érintetteknek. Az eljárás időigényes folyamat. Nem maradhat tisztázatlan kérdés. Az önkormányzatnak is az az érdeke, hogy mindenben egyetértés szülessen, hiszen ha úgy megy tovább az állami főépítész felé, hogy eltérő vélemény marad, akkor az eljárást ő fogja lefolytatni, újra véleményezésre bocsátani, egyeztető tárgyalást tartani. Szentistványi István: Köszönjük a tájékoztatást. Kíván-e valaki hozzászólni a kiskertes témához? Ha nem, akkor a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolom. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-122/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Tájékoztatás Szeged M. J. V. Építési szabályzatának és Településszerkezeti tervének komplex felülvizsgálatáról tárgyú, 01/23105-210/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 12
6. napirendi pont 5.1. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek kiegészítése Szentistványi István: Ez az előterjesztés az adott időszakra egy plusz javaslattal él, a gyálaréti kerékpárút listára való vételével. Van-e ezzel kapcsolatban hozzáfűzni való? Ha nincs, akkor ezt is tárgyalásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-123/2013. (XI. 13.) VKB sz. h a t á r o z a t Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városkép-és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta Hüvös László, humán közszolgáltatási tanácsnok által előterjesztett, A 2014—2020 közötti uniós költségvetési ciklusra tervezett nagy- és kiemelt jelentőségű projektek kiegészítése tárgyú sürgősségi indítványát, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, az aljegyzőt és a Jegyzői Irodát értesíti. 7. napirendi pont Tájékoztató a tervtanácsról Szentistványi István: Ezzel kapcsolatban van-e valami információ? Bizottsági ülésre kértünk, és nem tudom kaptunk-e tájékoztatót? Hányadán állunk ezzel? Dr. Börcsök Judit: A bizottságok a hivatal szervezeti egységeinek a polgármesteren keresztül adhatnak feladatot. Ez a határozat is úgy szólt, hogy a bizottság a polgármester útján felkéri a főépítészt az előterjesztés elkészítésére. Mi a jegyző úron keresztül erről a felkérésről tájékoztattuk a polgármestert, és polgármester úr úgy rendelkezett, hogy ilyen feladatot a főépítésznek nem ad. Szentistványi István: No, de ezt azért a jegyzőkönyv kedvéért rögzítsük a történéseket, mert ahhoz azért szerintem ragaszkodhatunk, ha tájékoztatót nem is kapunk, de legalább a folyamatot lássuk. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a tervtanács működött. Ez tavaly ősszel vagy télen megszűnt. Az idén többször fölvetődött, hogy több más városhoz hasonlóan, Szegeden is újfent ennek a feltételeit megteremtjük. Úgy értesültem én is amikor erről beszéltünk, hogy már el is készült az anyag, és törvényességi véleményezési fázisban van, és áprilisban vagy májusban, júniusban bekerül a közgyűlés elé. Ezt nem láttuk azóta sem. Erre vonatkozott a kérésünk egyik fele, hogy hol tart ez a folyamat, és mi a terv ezzel kapcsolatban? Ha jól értem, a polgármester úr nem támogatja, hogy az illetékes iroda ezzel kapcsolatban választ adjon a bizottságnak. A másik fele a kérdésnek arra vonatkozott, hogy a jelenlegi gyakorlat az mi? Tudjuk, hogy hogy működött eddig, de azt nem tudjuk, hogy pontosan most hogyan gyakorolja a város azokat a dolgokat, amelyeket eddig a tervtanács tárgyalt meg? Akkor jól értem, hogy a polgármester mindkét pontra azt az utasítást adta az irodának, hogy ezekre a bizottságnak tájékoztatót ne adjon? Dr. Börcsök Judit: Előterjesztés nem készült.
13
Sz. Fehér Éva: A polgármester úr nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy előterjesztést készítsen. Szentistványi István: Ugye, a bizottságok kérnek különféle információkat, és azokat meg lehet tagadni, és lehet teljesíteni. Nem az, hogy nem kívánt élni, hanem nyilván, hogy megtagadta ezt a lehetőséget a bizottságtól. Én ezt így értelmezem azért. Főépítész asszonyé is egy saját értelmezés. Azt egy furcsa értelmezésnek tartom, hogy van egy kérés, és az erre vonatkozó tájékoztatás adás megtagadását úgy értelmezzük, hogy nem kívánt a polgármester úr élni a lehetőséggel. Nem lehetőség a polgármester számára ilyenkor, hanem a bizottságnak egy olyan joga, hogy bizonyos információkat kér. Ezt az interpretációt kicsit furcsán élem meg. Nyilvánvaló, vagy az iroda részéről ez érthető, hogy ilyenformán fogalmaz, de mindenesetre, a jegyzőkönyv kedvéért én azért hadd tegyem mellé az én saját értelmezésemet is, hogy a polgármester úr megtagadta azt a választ, hogy ezzel kapcsolatban bármi is elhangozzék, vagy írásos nyoma legyen. Ennek megvan a fóruma, akkor majd hivatalosan fölteszem olyan hivatalos formában, ahol már nehezebb egy ilyen típusú választ adni erre. De azért ezt érdekesnek találom vagy sokatmondónak, mert ez látszólag egy eléggé jámbor vagy ártatlan vagy nem túl barátságtalan kérdés, tehát nem látom okát, miért kell megtagadni erre a választ. A szóbeli információadást is megtagadta? Sz. Fehér Éva: A kérdés az volt, hogy jelenleg mi a gyakorlat. Hát gyakorlat nincs, mert elvileg a tervtanács sincsen. Amit korábban szabályozott az országos, illetve az önkormányzati rendelet, abban most kimarad ez a fázis, mint ahogy kimarad a területi tervtanács is, mert úgy tudom, ott sem tartanak ülést. Pedig lehetőséget az országos rendelkezések adnak. Jelenleg az Étv. teszi lehetővé, hogy a település önkormányzati tervtanácsot működtessen. Ez a polgármester hatásköre, és az önkormányzati tervtanácsot külön nem lehet működtetni úgy, ahogy korábban, csak azzal a céllal, hogy településképi véleményezési eljárást tudjon lefolytatni a polgármester. A településképi véleményezési eljáráshoz kell vagy a főépítész vagy pedig az önkormányzati tervtanács véleménye. Ez azt jelenti, hogy csak akkor működhet tervtanács, ha van településképi véleményezési eljárás is. Szentistványi István: De több városban ezt megoldották, nem? Dr. Börcsök Judit: Az Étv. szerint polgármesteri hatáskörben van. Szentistványi István: Értem, hogy polgármesteri hatáskörben van. Sok minden van polgármesteri hatáskörben. Ezzel együtt, ha ugyanazok a kérdések felmerülnek, amelyek a tervtanácson felmerültek, akkor azért ezek az ügyek mennek? Sz. Fehér Éva: Mondok egy példát. Korábban lehetőség volt arra, hogy egy telken csak egy kocsibehajtót lehessen nyitni. Ha ezt iparterületen nézzük, ahol több gépjármű mozog, s a belső forgalomszervezéshez szükség lenne két kapura, ha indokolt volt, a tervtanács jóváhagyhatta a két kapu nyitását. Szentistványi István: De a sok ügy, amivel oda fordultak, a teraszok kihelyezése meg egyéb, azokkal mi van? Sz. Fehér Éva: A teraszok véleményezése nálunk is megjelenik, hiszen a közterület-használati engedély kiadásához az Igazgatási és Építési Irodának mi megadjuk a véleményt, használjuk a korábbi tervtanácsi véleményeket, olyan szinten, hogy azok határozzák meg a minőséget, tehát annál alacsonyabb elvárással mi sem vagyunk. Szentistványi István: A mi alatt főépítész asszony az irodára gondol vagy főépítészi minőségére?
14
Sz. Fehér Éva: A közterület-foglaláshoz kikérik a véleményünket az Igazgatási és Építési Irodáról. Főépítészként ugyanazokkal az elvárásokkal vagyok, ugyanazt képviselem, mint a tervtanács, esetleg még néha szigorúbban is. Szentistványi István: Igen, hát erre vonatkozott a kérdés, hogy az, ami a tervtanácsnak volt közös döntése, az most a főépítész asszonyhoz tartozik egy személyben. Ha jól értem. Erre vonatkozott a kérdés b része. Sz. Fehér Éva: Nem azt váltotta ki, korábban is adtunk véleményt, csak egy kör kimaradt. Szentistványi István: Én nehezen értelmezem a polgármester úrnak ezt a gesztusát, őszintén szólva. Azért gondolkodom, hogy mit csináljunk. Egy határozatot hozhatunk. Azt ismételjük meg, amit Judit mondott, és akkor ez lesz a határozatunk. Mert ez teljesen objektív helyről jött, ha úgy tetszik Judit azt mondta, hogy a tényállást rögzítsük. Dr. Börcsök Judit: De miért határozat? A bizottság erről szavaz? Ez egy tájékoztató volt. Most ez egy döntése a bizottságnak? Szentistványi István: Ha már napirendként foglalkoztunk a kérdéssel, akkor már kerekítsük le. Judit, kérem még egyszer, hogy szól pontosan ez a mondat? A bizottság kért egy ilyen tájékoztatót, és az arra való választ szeretném hallani, hogy ez hogy szól. Polgármester úr nem tartotta szükségesnek? Dr. Börcsök Judit:Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának a 74. szakasz (1.) bekezdése úgy szól, hogy „A bizottságok a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.” Szentistványi István: Ezt tudjuk, ez eddig is így volt. Persze, világos. Dr. Börcsök Judit: A határozat is ennek megfelelően úgy szólt, hogy a bizottság a polgármester útján felkéri a főépítész ennek az előterjesztésnek az elkészítésére. Mi a szolgálati úton tájékoztattuk a polgármester urat, és a polgármester úr úgy döntött, hogy nem készül előterjesztés. Szentistványi István: Jó, a polgármester úr úgy döntött, hogy nem készül előterjesztés, és nem ad utasítást a főépítész asszonynak, hogy készítse el. Ezt a mondatot rögzítjük, mert ez tény. Judit szíves közléséből tudjuk. Én úgy tenném föl a kérdést, hogy ezt az indoklását a nem megkapott beszámolónak a bizottság elfogadja-e vagy pedig nem fogadja el? Ez a lényege, mert nem kaptuk meg a kért beszámolót. Ha ezzel nem értünk egyet, mert úgy gondoljuk, hogy adhatott volna, akkor nem fogadjuk el ezt a magyarázatot. Dr. Börcsök Judit: Nem úgy hangzott el, hogy miért nincs meg az a rendelet, amit elnök úr is hiányol, és ugye az a hatáskör telepítés az Étv. módosításával – amint azt a főépítész asszony is elmondta – három témakörben úgy volt, hogy kifejezetten nem a képviselő-testületnek telepítette a hatáskört, amelyet át tudna ruházni bizottságra és polgármesterre, hanem nevesítetten polgármesterre telepítette a hatáskört. A tervtanács működtetése is ennek a hatáskörének a gyakorlásával függ össze. Önmagában a tervtanács nem tud működni, csak a polgármester úrnak a döntéséhez egy javaslatként. Szentistványi István: Világos. Polgármester úrnak van egy döntése, amit Judit ismertetett velünk. Ez áll az mögött, hogy nem kaptuk meg azt a kis anyagot, amit kértünk. Az a kérdésem, és így teszem 15
föl a bizottság elé, hogy ezt a magyarázatot, amit Judittól hallottunk, és polgármester úr szándékát tükrözi, ezt elfogadja a bizottság, akkor igennel szavaz, ha nem fogadja el, akkor nemmel. Én így szeretném feltenni, és a jelenlegi lehetőségek között ez benne van a pakliban, hogy így tegyük föl. Ezzel foglaljunk állást, én azt javaslom. Dr. Rákos Tibor: Benne van, de mi van, hogyha elfogadjuk, meg mi van, hogyha nem fogadjuk el? Szentistványi István: Semmi. (Hangzavar) Én ezt szeretném javasolni, és így teszem föl a kérdést, ha elfogadod, akkor igennel fogsz szavazni. Ha nem értesz egyet, akkor nemmel. Dr. Gyimesi László: Itt valami politikai állásfoglalást kívánsz. Szentistványi István: Ez nem politikai állásfoglalás. Ez szakmai állásfoglalás, volt egy viszonylag egyszerű kérdés. Dr. Rákos Tibor: A polgármester úr el tudja dönteni – hál' istennek -, hogy kell tervtanács, vagy nem. Ezek szerint - én úgy értem -, hogy úgy gondolta, hogy képes a főépítész asszonyon keresztül meg egyedül is ezt a feladatkört gyakorolni. Kaptunk erre egy választ, ami nemleges, ha kell, értelmezhetjük barátságtalannak is, de úgy gondolom, ennyi erővel mondhatjuk barátságosnak is, mert ő úgy gondolja, hogy ő ezt képes ellátni. Szentistványi István: Jó, akkor azt mondjátok, hogy igen. A kérdés az, így teszem föl a kérdést, hogy a Jegyzői Iroda által adott polgármesteri – ez a magyarázat, amit hallottunk Judittól – magyarázat, ami miatt nem kaptuk meg ezt az anyagot, ezzel a bizottság tagjai egyetértenek-e vagy sem? (Hangzavar) Dr. Rákos Tibor: Azért kellene azt eldönteni, hogy mit szeretnél. Tényleg most már ott tartunk... Szentistványi István: Pontosan egyoldalas anyag lett volna, amiből ki tudunk indulni. Dr. Rákos Tibor: Ott járunk már, mint Mikszáth Kálmán nekem kedvenc idézete, hogy „Nem tudjuk, hogy mit akarunk, de nem engedünk.” Ezt kellene meghatározni, hogy mit akarunk. Szentistványi István: Polgármester úr azt mondta, hogy ne készüljön ilyen válasz a bizottságnak egy ilyen kérdésére. (Hangzavar) Dr. Kenyeres Lajos: Megkönnyítem! Mi nem szavazunk Robival, és akkor határozatképtelen lesz a bizottság. Szentistványi István: Ezt eljátszhatjuk. Dr. Kenyeres Lajos: Lépjünk már túl, mert tizenhárom perc van. Szentistványi István: Még egyszer akkor így teszem föl, hogy polgármester úrtól az írásbeli anyagot, amit kértünk, nem kaptuk meg, polgármester úr magyarázata, amit Judit mondott, az elhangzott, elfogadjuk-e ezt a magyarázatot arra, hogy az anyagot nem kaptuk meg? Ez a kérdés. Dr. Börcsök Judit: Ha nem fogadja el a bizottság? 16
Szentistványi István: Ha nem fogadjuk el, akkor nem fogadtuk el. Akkor látjuk, hogy a bizottság nem ért egyet a polgármester által adott magyarázattal, ami szerint megtagadja. Dr. Igaz Ágnes: A polgármester úr válasza az anyagelkészítésre vonatkozóan nemleges, de jogszerű. A bizottságnak ezt értékelni teljesen irreleváns. Szentistványi István: De miért? Csak olyankor lehet álláspontunk, ha valami jogszerűtlen? Ha valami jogszerű, akkor nem is lehet véleményt formálni? Ez vélemény. (Hangzavar) Szentistványi István: Az a kérdés, hogy ez, amit Judit mondott, hogy miért nem kaptuk meg ezt az anyagot, erre azt mondjuk, hogy jól van. Dr. Igaz Ágnes: Mellesleg a főépítész asszony válaszolt szóban. Tehát a bizottság szóbeli tájékoztatást kapott. Ilyen szempontból a bizottság nem maradt információ nélkül. Szentistványi István: Jó, de van, amikor az írásbeli más egy ilyen kérdésben. Dr. Igaz Ágnes: Miért? Ugyanaz van írásban, mint szóban. Ugye, nem gondolja, hogy ha ezt le kellene írni, akkor mást írna, mint amit szóban elmondott?! A bizottság a kért információt a főépítész szóbeli tájékoztatása alapján megkapta. Szentistványi István: De most ezt így fel tudjuk tenni, hogy egyetértünk-e a polgármesternek a válaszával? Tessék, így tegyük fel: A bizottság a polgármester úr válaszát elfogadja. Ez nem azt jelenti, hogy jogszerű vagy jogszerűtlen. Sok olyan dolgot is vagy elfogadunk, vagy nem, ami jogszerű. Az a kérdés, hogy a bizottság ezt a választ, amit hallottunk, elfogadja, vagy sem. Kérem, aki elfogadja, kézfeltartással jelezze az igent. Aki tartózkodik? Aki nemmel szavaz? A bizottság szavazásának eredménye: 3 tartózkodás és 1 nemleges szavazat. Ketten nem szavaztak, így a bizottság határozatképtelenné vált.
K. m. f.
Szentistványi István,
Juhász Gyula,
a bizottság elnöke
a bizottság alelnöke helyett Dr. Gyimesi László
Hegedűs Ágnes, a bizottság ügyviteli titkára
17
