Ipar Napjai évfolyam, szám 700 Ft

r a Ip

57. évfolyam, 2014. 4. szám

700 Ft

4 01 i2 a pj a N

Technika 2014/4

1

KRÓNIKA

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: F+F Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Újrainduló acélgyártás Diósgyôrben

3

Nem bôvítenek Temelinben

3

Ganz EEG: mini vizierômû-fejlesztés

3

Szellemi tulajdon világnapja

3

Kevesebben a költségtérítéses képzésben

4

Mûegyetemi frissdiplomások elhelyezkedése

4

Eredmény a mesterséges sejtek kutatásában

4

Mûholdas Misszió 2014

4

Gazdaság EU-tagság 10

Innováció Magyar Innovációs Nagydíj, 2013

6

Ipar Napjai Innovatív maróeszköz a Horn-tól

9

A nagy alkatrészek megmunkálása nem kihívás – a gép így is a legtöbbet hozza ki magából

10

Az energia-hozzávetés könnyedsége

12

Digitális gyár – az Ipar 4.0 elôkészítôje

14

Közös sikerek

16

Titán – egy „egzotikus fém” megmunkálása

18

Lenze Smart Motor: hatékonyabb hajtásmegoldás

20

Additív gyártás – a jövô technológiája

22

Robotos kiszolgálású, automatikus mérôrendszerrel ellátott

E számunkban megjelenô

gyártócella

24

TST Machine Kft.: Kis mennyiség – nagy kihívások

26

Különleges pályamûvek a Creo versenyen

28

3D nyomtatás határok nélkül

30

Rugalmas megoldások – tervezéstôl akár a teljes életciklusíg

34

Process Control and Display System Developiment

36

Hívja a LAUNE-t, ha már kint van a vízbôl

38

Szabadalom Felmérik az állami szellemi tulajdont

társaságok

40

Informatika

Alba-Tools Elektro-Optika Entra-Sys Excel-Csepel HNS HORN Hungexpo Hungexpo Gamma-Digital Genelco graphIT IC-Hungary igus Inczédy Laune Lenze norelem Profilaxis SnT Tooltechnik Tóthmûvek TST Unimas Virág Weszta-T

31 21 B2 25 24 B4 7 B/3 37 27 35 B1 13 27 39 21 1 19 29 15 33 26 19 11 17

2

Technika 2014/4



5

Hiányzó informatikusok

41

Szabványügy Minôsített magyar titkosító program

42

Élelmiszer Ételutánzatok a kosárban

43

Közlekedés Zöldellô új metrónk

44

Atomenergia Szakmai szeminárium a bôvítés mûszaki kérdéseirôl

46

Ipartörténet A magyar olaj regénye 1.

47

Környezet Új „Kiotó” a láthatáron

49

Ûrkutatás Felébresztették és tesztelik az üstököst kutató szondát

50

Hevesi Endre-díj átadása

51

Ûrtechnika a hétköznapokban

52

KRÓNIKA

Újrainduló acélgyártás Diósgyôrben Diósgyőrben lerakták a Digép miniacél és hengermű alapkövét, az üzem felépítésével öt év után újraindulhat az acélgyártás a hagyományos székhelyen. Diósgyőrben 1770 óta csapoltak acélt, de 2008-ban a Diósgyőri Acélmű befejezte működését. A mostani Mini Mill üzem egy új, hatékony, energiatakarékos (hulladék előmelegítő) technológiával üzemelő, környezetbarát acélműből és egy hozzá szervesen illeszkedő hengerműből áll majd. Az új üzem nem a korábbi kohászati telephelyen, hanem pár száz méterrel távo-

labb, a Digép Ipari Park területén épül fel. Az 55 millió eurós beruházással létrejövő üzem évi 20 ezer tonna kapacitással működik majd, 320 embernek biztosít munkahelyet, és egy éven belül elkészül.

Nem bôvítenek Temelinben Nem bővítik a dél-csehországi temelini atomerőművet – döntött végül a tulajdonos, a CEZ energetikai óriás. A CEZ még évekkel ezelőtt írta ki a 10-15 milliárd dolláros bővítés tenderét, ami már a végső szakaszban volt: az amerikai Westinghouse és a cseh-orosz MIR 1200 konzorcium maradt versenyben a két újabb, egyenként 1200 MW-os reaktor létesítésére. Végül a döntés elmaradt,

majd lefújták az egész beruházást. Közben ugyanis az állam nem vállalt garanciát az építésre a költségvetést és az adófizetőket érintő jelentős terhekre hivatkozva. A támogatás hiányában viszont az erőmű élettartama alatt nem lehetett volna nullszaldós: ehhez 115 EUR/MWh áramár kellett volna, ezzel szemben Csehországban a spot piaci áramárak 4050 euró környékén vannak.

Ganz EEG: mini vizierômû-fejlesztés

  Az orosz-magyar vállalatként működő Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-nél 738 millió forintos fejlesztés indult, amelynek során egy konténeres mini vizierőművet, konténerbe épített turbinát és a hozzátartozó generátort fejlesztenek ki, másrészt pedig egy többfunkciós turbinaszivattyú gépegység üzemi jellemzőinek szimulációját és egy valós modellezését valósítják meg. Az új erőműtípust elsősorban olyan távoli hegyvidéki területeken állítanák működésbe, ahol a központi áramellátás nem gazdaságos, vagy nem is tervezett. Ezekre a vállalat a középázsiai országokból és Törökországból is vár megrendeléseket. A tervet a K+F Innovációs Alap 184,5 millió forinttal támogatja. A mini erőmű prototípusa 2014 közepére készül el, míg a turbinafejlesztés befejezése 2015 elejére tehető.

Szellemi tulajdon világnapja

  A szellemi tulajdon idei világnapján, április 25-én adták át a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. évi Millenniumi Díjait. Ezúttal ebben a díjban részesült az 50 esztendeje indult, közkedvelt tudománynépszerűsítő televíziós heti magazin, a Delta alkotóközössége által alapított Delta Alapítvány (a közszolgálati televízió két éve indoklás nélkül levette a programról a Deltát). Díjat kapott a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítvány, amely benntlakásos táborban, ösztöndíjjal fogadja a magyar műveket más nyelvre fordítókat, ezzel biztosítva a lehetőséget a hazai alkotómunkájukhoz. Millenniumi Díjban részesült még  a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a Pannon Egyetem Informatikai Kar bio-nano-rendszerek kutató laboratóriuma.   Technika 2014/4

3

KRÓNIKA

Kevesebben a költségtérítéses képzésben A 2014 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre ös�szesen 106 ezren jelentkeztek, szemben a tavalyi 95 ezerrel. Így a jelentkezők száma megközelítette a 2012. évi 110 ezret. Első helyen 70 ezren jelölték meg az alapképzést, az osztatlan mesterképzést majd 10 ezren. A felsőoktatási szakképzést mintegy 5 ezren választották. Legnagyobb mértékben a pedagógus pályákra nőtt a jelentkezések száma, a tavalyi 6136 helyett 8456-an jelentkeztek azokra. Ám a felsőoktatásért fizetni akaró (tudó) kereslet az idén tovább zuhant. A költségtérítéses kép­ zésre a 2004-2013. közötti évi 50 ezer helyett az idén csak 13 ezren jelentkeztek.

Mûegyetemi frissdiplomások elhelyezkedése

A Műegyetemen 2012-ben végzettek körében fél-egy évvel a diplomaszerzést követően a munkába álltak aránya 69,4 százalék, a 2010-ben végzettek foglalkoztatási aránya is nőtt, a munkanélküliek száma 5,8 százalékról 1,8 százalékra csökkent, ami jelentősen kisebb, mint az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája. A 2012-ben végzettek 37,4 szazaléka

Eredmény a mesterséges sejtek kutatásában A gyógyszeripar is nagy reményeket táplál a mesterséges sejtek kutatása iránt, hiszen ha sikerül olyan mesterséges sejtet létrehozni, amiben gyógyszer van és tud az emberi testben osztódni, a hatóanyaggal együtt teljesen új gyógyászat valósulhat meg. Újabban a BME-n és az ELTE-n dolgozó két kutatónak, Lagzi Istvánnak és Derényi Im-

4



Technika 2014/4

rének sikerült előállítani olyan, a sejtekkel analóg zsírsavcseppeket, amelyek külső behatás nélkül önállóan osztódnak. Ez a mesterséges sejt két részből áll, egy néhány milliméter atmérőjű zsírsavcseppből, ami egy vízfelületen úszik és a benne kialakított vizes közegű magból, aminek a térfogata kb. nyolc mikroliter. A kísérlet korlátja, hogy ezek a sejtek osztódás után már nem rendelkeznek maggal, így többszöri osztódásra már nem képesek. De így is, ez az eredmény egy fontos kapocs lehet az élő és élettelen világ között és közelebb vihet az első, osztódásra képes élő sejtek keletkezéséhez.

már az abszolatórium megszerzésekor rendelkezett teljes állású munkaviszonnyal. A teljes munkaidőben dolgozó szellemi foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete a KSH adata szerint 202 611 Ft volt. Ezek az adatok is jelzik, hogy a diplomások körében sokkal kisebb a munkanélküliség, hogy az átlagosnál kedvezőbb helyzetben vannak a műegyetemi diplomások.

Mûholdas Misszió 2014 A  BME Műholdas Misszió 2014 pályázatán az eddigi 18-35 év közötti korosztályon kívül a 18 év alattiak is résztvehetnek, vagyis ők is ötletekkel állhatnak elő a Föld felszínét vizsgáló méréseket, biológiai kísérleteket és különböző űrtechnológiák fejlesztését illetően úgy is, hogy azok a mini vagy piko műholdakon is végrehajthatók legyenek. A pályázatra a kis műholdak energiaellátó rendszereire, fedélzeti berendezések konstrukciójára, alkatrész-választási szempontokra, a hőegyensúly biztosítására, a hatékonyan működő helyzetstabilitási elvekre, a kockák struktúrájának, illetve szerkezeti anyagára vonatkozó ötleteket várnak.

GAZDASÁG

EU-tagság 10 Elmúlt ez a kerek évforduló is, csendesen, majdnem jeltelenül. Mi magyarok nem érezzük még magunkat Európában és Európát önmagunkban. Kétségtelen, az ország felett mindig voltak ilyen-olyan „jóakarók”, akik között valamiért nem tettünk különbséget aszerint, hogy szolgálták-e, vagy akadályozták a nemzet felemelkedését. Talán ma is így tettünk, amikor majdhogynem szó nélkül hagytuk Magyarország 10 éves EU-tagságát. Úgy látszik, az eseményre való méltó megemlékezés igényét a napi gondok mellett az utóbbi években tőlünk Brüsszel felé szálló neheztelések csökkenthették, a majdnem lesajnálás féle tézisünk, melyszerint csak mi nem vagyunk válságban, Közép-Európa és benne természetesen mi leszünk a jövőben az EU motorja  (bár erre nem nagyon ad alapot, hogy Magyarország még  ebben a térségben is  jelenleg sereghajtó). Mai viszonyunkat az EU-hoz legutóbb Angela Merkel, a WDR német közszolgálati csatorna Európa Fórum rendezvényén találóan jellemezte, amikor azt mondta: rendbenlevő, ha egy ország a saját nemzeti érdekeit képviseli és az is, hogy az EU-hoz tíz éve csatlakozott tagállam ugyanolyan magabiztos, mint a régi tagállamok. Ha viszont az a benyomás támad, hogy valaki nem minden (EU-s) szabályhoz tartja magát, akkor arra nagyon oda kell figyelni.   A történelem tanúsága Tíz éves európai tagságunk, objektíven szemlélve a modernizálódás korszaka volt. Igazából a magyar nemzet sajnos nagyon gyakran állt ellen a külső – és a belső – modernizálási törekvéseknek – lásd Széchenyi sorsát –, kevéssé értékelte a belülről és a kívülről jövő jobbítási

szándékot. Erre csak egy példa. Való igaz, hogy a 48-as szabadságharcot követő megtorlások, kivégzések és évtizedes mellőzések az abszolutizmus sötét korszaka volt, de azt elhallgatjuk, hogy az akkori rendeletek, elképzelések a Nyugat felé, a fejlettebb világ felé tolták Magyarországot. Végrehajtották 48 egyik követelését, a jobbágyfelszabadítást, bevezették a telekkönyvezést, előírták a kötelező és magyar nyelven történő elemi iskolai oktatást, nyolc osztályos lett  a gimnázium, bevezették az érettségit, ami kötelező lett az egyetemi felvételhez, a pesti egyetemet egyanrangúvá tették a bécsivel, a bölcsészkar jogait kiterjesztették a középiskolai tanárképzésre, az egész birodalomban érvényes lett a magyar orvosi diploma... De az  Osztrák-Magyar Monarchiában eltöltött évtizedek során elért gazdasági, ipari fejlődésünk szintén igazolja az „odatartozás” előnyeit. Hogy minderről elfelejtkezünk, talán a történészek rovására írható, ám az elmúlt tíz év hozadékát nap, mint nap élvezzük és lám, mégis árnyékban marad.   Ami ma már természetes E hozadékokról szólva szándékosan hagyjuk a végére a pénzbeli EU-s támogatásokat, amelyek 2007-2014 között 23 milliárd eurót tesznek ki. Inkább ma már természetesnek tűnő új jogainkból tallóznánk, például, hogy 25 országba határellenőrzés nélkül utazhatunk, ezzel együtt könnyebbé vált a vízummentesség az USA-ba és Kanadába. De vegyük az EU Erasmus diák csereprogramot, amelynek keretében 40 ezer magyar diák tanulhatott külföldön, míg nálunk 4 ezer külföldi fiatal. Egyetemi oktatóink e csereprogram keretében 33 országban képezhetik magu-

kat. 2012-ig minden tagországban megszüntették a munkavállalói korlátozásokat, tőlünk többszáz ezer ember  keresheti kint a boldogulását. Kevéssé ismert, hogy a zsebünket kímélő fapados repülést  is az EU tette lehetővé, megszűnnek a roaming-díjak, bővültek a fogyasztói jogok, hektáronként 68 ezer forint támogatás jár a mezőgazdasági gazdálkodóknak...   Megújulás, felzárkózás De térjünk át a nagy támogatási alapokra, amelyekből  jutott hazánknak csak Széchenyi és Deák álmaival rokonítható  környezetjavítására, infrastruktúrális fejlesztésre, olyan korban, amikor az ország költségvetése ilyen költéseket nem engedett volna meg (nem véletlen, hogy jó ideje nálunk csak EU támogatással van fejlesztés). Erről szólva: 2014 elejéig 90 ezer fejlesztési projekt kapott 5 600 milliárd forint támogatást az EU-tól. E hozzájárulás nélkül például nem lenne az új csepeli víztisztító, 340 kilométer 2007-óta épült autópálya, a Tiszán a cigándi árvízi tározó, amelynek területe azonos a Velencei tóéval, Ausztiába áramvezeték, Szlovákiába és Horvátországba gázvezeték, a szegedi lézeres kutató, 1 670 kilométer kerékpárút, négyes metró, 540 kilométer új és felújított vasúti pálya. Kiszámították, hogy 2004-óta évente 2 százalékot adott hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez az EU-hoz való tartozásunk. Jó lenne nemcsak az EU kasszájából merítenünk, hanem a demokratikus hagyományok ápolását, a társadalmi szolidaritást, a munkaszeretetet, a képzés igényét és még sok mindent is eltanulni. A Millenium-kori történelem könyv így is  írt az abszolutizmusról: „...a magyar társadalom megtanult dolgozni és takarékoskodni...”  Lehet, hogy ez lenne fő célja az EU-hoz való tartozásunknak is?  Komornik Ferenc Technika 2014/4

5

INNOVÁCIÓ

Magyar Innovációs Nagydíj, 2013 Az Országház Felsőházi Termében március 28-án átadták a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által 22 éve alapított, a Magyar Innovációs Alapítvány által meghirdetett, és a 2013. évben a legnagyobb jelentőségű, nagy hasznot hozó vállalkozásokat és intézményeket elismerésben részesítő Magyar Innovációs Nagydíjat, illetve a Start-up Innovációs Díjat. A 2013-as Magyar Innovációs Nagydíjat a siófoki KVV Kőolajvezeték Zrt. (az OLAJTERV Csoport tagvállalata) nyerte a nagyszilárdságú csőtávvezetékek hegesztés-fejlesztéséért. A Közép-Európa legnagyobb vezetéképítő vállalataként ismert cég a közelmúltban fejezte be többek között a szlovák-magyar gáz-tranzitvezeték megépítését, melynek értéke meghaladja a 30 milliárd forintot. A KVV telephelyén és laboratóriumaiban intenzív tervezési, kísérletezési, fejlesztési tevékenység kezdődött, és elsőként sikerült egy olyan hegesztési eljárást kidolgozni, amely stabilan és terepi viszonyok között is reprodukálhatóan hozta a vállalatot megbízó lengyel építtető által elvárt minőséget és mechanikai eredményeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs Díjában a MEDISO Kft. részesült a nanoScan PET/MRI integrált pre-klinikai in vivo képalkotó rendszerért. A nanoScan PET/MRI élő (in vivo) laboratóriumi állatok vizsgálatára alkalmas molekuláris képalkotó rendszer, mely két klasszikus képalkotó módszert egyesít egy berendezésben: az izotópdiagnosztikában alkalmazott pozitron emissziós tomográfiát (PET) és a mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI). A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Innovációs Díját és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Szervezeti 6



Technika 2014/4

Innovációs Díját az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. kapta az új generációs alumínium elektrolit kondenzátor és EPCOS teljesítmény induktivitások kifejlesztéséért. A kondenzátor esetében két új elektro­litot fejlesztettek ki, amelyek segítségével a kondenzátorok élettartama akár 50-60 százalékkal is növelhető, a környezeti terhelés ötszázalékos csökkentése mellett. A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díjában a TeGaVill Kft. részesült a szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért. Mindkét rendszer és a rájuk épülő további agro-energetikai lehetőségek elősegítik a mezőgazdasági melléktermékek decentralizált hasznosítását, a fosszilis fűtőés tüzelőanyagok fokozott kiváltását, a környezetterhelés és a költségek jelentős csökkentését. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Innovációs Nagydíjával az Egis Gyógyszergyár Nyrt.-t tüntették ki a hipertónia kezelésére kifejlesztett Egiramlon készítmény gyártásáért és forgalmazásáért. Az egyedi hatóanyag-összetételű fix kombinációval kifejlesztett készítmény javítja a betegek terápiás együttműködését, melynek fontos

népegészségügyi jelentősége van, mivel a hatékony vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke és 24 százalékkal a szívinfarktus mortalitását. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díját a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., az I-Cell MobilSoft Zrt. és az ERH Hungary Zrt. kapta a HU-GO Elektronikus Útdíjszedési Rendszer megvalósításáért. A HU-GO az első nyílt útdíj-rendszer a világon, amelynek legjelentősebb újítása a közelmúltban az EU országaiban bevezetett rendszerekhez képest, hogy nem tette szükségessé több százezer fedélzeti egység beszerzését. A MISZ 2013. évi Start-up Innovációs díjával a Tresorit Kft.-t jutalmazták a Tresorit fájlmegosztási és szinkronizálási szoftver kifejlesztéséért. A Tresorit a saját fejlesztésű, szabadalmaztatott titkosítási technológiájával és a megosztható, kliens-oldali titkosítással világviszonylatban is élenjár a felhő alapú tárhely-biztosítással és fájlmegosztással foglalkozó szolgáltatók között. A 2011-es és 2012-es nemzetközi adatbiztonsági versenyeken aratott sikerek és az első sikeres béta verziók megalkotása után a Tresorit 2012 őszén összesen 1,7 millió dolláros első körös kockázati tőkebevonást vonzott. B. S.

INNOVÁCIÓ

Technika 2014/4

7

GÉPIPAR

Ipar Napjai 2014 – 12 ország több mint 250 kiállítója a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban Az új koncepciót követve a Hungexpo Zrt. Ipar Napjai néven megszervezi Magyarország legátfogóbb ipari szakkiállítását, amely egy időben, egy helyen ad lehetőséget minden ipari szegmens bemutatására.

(többek között Amsy Jelöléstechnika, CAD ART Kft., CadTerv Mérnöki Kft., Kontroll Kft. ThyssenKrup Ferroglóbus Zrt.)

Résztvevôk

Tervezett programok

• EDU-POINT –  egyetemek be-

A szakkiállításon 12 ország több

• Magyar Gumiipari Szövetség

mutatkozása.

mint 250 kiállítója várja a látogató-

közgyűlése és konferenciája: A

kat a HUNGEXPO Budapesti Vá-

magyar gumiipar aktuális környe-

Általános információ

sárközpont A pavilonjában.

zetvédelmi feladatai, problémái

Időpont: 2014. május 27-30.

címmel.

Nyitva tartás: 9-17 óráig.

kiállítók és új üzletfelek vesznek

• Magyar Gépipari és Energetikai

Helyszín: HUNGEXPO

részt, de visszatérők is, a kiállítás

Országos Szövetség közgyűlése és

Budapesti Vásárközpont,

nemzetköziségét pedig jelzik a taj-

szakmai konferenciája.

A pavilon

vani és a német kollektív standok.

• Magyar Ipari Karbantartók Szö-

Bejárat: I., III. kapu.

Jelen lesznek a rendezényen szép

vetségének konferenciája a japán

Belépőjegy: napijegy 3 000,- Ft,

számban multinacionális nagy-

módszerek felhasználásáról.

iskolai csoportos diákjegy (min.

vállalatok, valamint hazai közép-

• Nemzeti Munkaügyi Hivatal

10 fő) 800,- Ft/fő.

vállalkozások és kisvállalkozások

munkavédelmi konferenciája.

egyaránt.

• Magyar Ipari Kamara jármű- és

Látogasson el Ön is Magyarország

gépipari beszállítói fóruma.

2014. évi legnagyobb ipari seregszemléjére, tekintse meg a kiállí-

A kiállítók számos újdonsággal is

• ContiTech szakmai fórum. • Gépipari Tudományos Egyesü-

várják a szakmai  érdeklődőket.

let szakmai előadásai.

donságait!

Így kiváncsiságra tarthat számot

• Aplication Zone – gyakorlati

az ABB Kft. különleges erőmérő

bemutató – gyártási folyamatok

A kiállítás honlapján online re-

cellája, a B&K Kft. rezgésmérője, a

nyomonkövetése az ötlettől a vég-

gisztráció működik, mely a láto-

Ge-Co Hungary Kft. forradalmian

termékig.

gatóknak ingyenes belépést bizto-

új 3D-s nyomtatója is.

• Előadások  a fórumszínpadon

sít: www.iparnapjai.hu/tmszemle

A kiállításon nem csak törzs-

  Újdonságok

8



Technika 2014/4

 

tók termékeit, szolgáltatásait, új-

IPAR NAPJAI

Innovatív maróeszközök a Horn-tól A tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH legújabb innovációi között vezetô szerepet játszanak a különbözô maróeszközöket érintô fejlesztések. Megnövelt horonymélység M382-es marótárcsával A mély hornyok készítésére vagy a munkadarabok vágási munkálataira sikerrel alkalmazott M382-es marótárcsa most 800 mm-es átmérővel kivitelezett változatban lehetővé teszi 230 mm-es horonymélység elérését, 8-tól maximálisan 14 mm-ig terjedő vágási szélesség mellett. Az új hornyoló és vágóeszköz bal- és jobb irányú csavarozással felszerelt keményfém váltólapkákkal történt kivitelezésben áll a felhasználók rendelkezésére. A vágóeszköz főlemezét két kisebb átmérőjű fogadólemezzel stabilizálták. A főlemez és a fogadó lemezek közötti átmérőkülönbség jelentősen csökkenti a maróeszköz súlyát. Az M382-es többszörös előnnyel rendelkezik a vágólemezekhez vagy a keményfém fűrészlapokhoz

M382-es horonymegmunkáló és vágóeszköz

képest. Ezen előnyök között említendő, hogy a 314-es szerszámrendszer keményfémből készült megfordítható lapkái a megmunkálandó anyag követelményeihez igazíthatók a keményfém és a forgácstörő geometria kiválasztásával, amelyek lehetővé teszik az eszköz optimalizált felhasználását. A csavaros rögzítésű megfordítható vágólapkák könnyen helyettesíthetők és jelentősen csökkentik a nélkülözhetetlen raktári készleteket az után-köszörülhető szerszámokhoz képest. Az M382-es marótárcsák rendelkezésre állnak 80 és 200 mm közötti átmérőhöz és 6-tól 14 mm-ig terjedő vágási szélességhez. A 200-tól 800 mm-ig terjedő átmérő és a 8-14 mm közé eső vágási szélesség kivitelezésére szolgáló M382-es vágótárcsát az ügyfelek kérésére gyártják le. 63 mm-es átmérôig kibôvített DA marórendszer A méltán elismerést szerzett, jól bevált DA marórendszert most a Horn kibővítette a 63 mm-ig terjedő átmérő-tartományig. Három új – a 40, 50 és 63 mm-es átmérőkkel rendelkező – maróeszközzel, maximálisan hat megfordítható vágólapkával felszerelve, mostantól a DA rendszer megnövelt marótartományban biztosít kiemelkedő termelékenységet. Az összes szerszámtartót hatékony belső hűtéssel felszerelt változatban kivitelezték, továbbá azzal a TiN bevonattal látták el, amely hatékony védelmet garantál a forgácsok koptató hatása, valamint a korrózió ellen. A DA32 típusú, három-élű váltólapkás betétekkel felszerelt marórendszer számos megmunkálástípushoz is ideális, amelyek között a homlokmarás, a merülő marás, valamint az interpolációs körkörös marás emelhetők ki elsősorban. A

DA marórendszer 63 mm-ig kibôvített átmérôvel

betétkések rendkívül pozitív geometriája – elsősorban a pozitív vágási szöggel történt kidolgozás miatt – csendes, könnyed vágást biztosít, és egyaránt minimális vágási erőfeszítésnek teszi ki a munkadarabot és a szerszámot is. Az elsődleges vágó-él Wiper csiszolással való kialakítása kiváló felületi minőséget produkál. A lapka külső oldalának ívcsiszolása pontosan 90 fokos szöget hoz létre és nagyfokú stabilitásával hosszabbítja meg a vágó-él élettartamát. Az SA4B ötvözet különösen alkalmassá teszi a DA rendszert az acél, az öntöttvas és a rozsdamentes anyagok nagyolási munkálataira. A TA45 ötvözet viszont az alumíniumgyártás befejező munkálatainál alkalmazható sikerrel. Horonymarás kiterjesztett tartományban A most zárult Párizsi Ipari Vásár egyik sztárja volt a Horn által a horonymarásra és a vágásra kifejlesztett M101-es marórendszer, ami mostantól 3 és 4 mm-es vágási szélességben és 59 mm-ig terjedő horonymélységgel is rendelkezésre áll. Az 1, 6, 2, 3 és 4 mm-es vágási szélesség, valamint a 33/37/59 mm-es horonymélység elérésére kialakított keményfém váltólapkák cseréje és az új betétkés beállítása rendkívül gyorsan valósítható meg. Békés Sándor Technika 2014/4

9

IPAR NAPJAI

A nagy alkatrészek megmunkálása nem kihívás – a gép így is a legtöbbet

hozza ki magából Az innovatív OR-Laser gépei már jó ideje kiváló minőséget biztosítanak a feliratozás és a gravírozás területén. Az LPX még ennél is tovább megy. Az 50W-os lézernek és a kiemelkedő precíziónak köszönhetően kétséget kizáróan minden feladatra megoldást kínál. A minimális csíkszélesség 50μm, a maximális impulzus energia 1.5 MJ. A kimagaslóan precíz és dinamikus rendszer 5 tengelyes megmunkálásra képes. Minden tengely 1 m/s² gyorsulással rendelkezik, és az elérhető legnagyobb sebességük 30 m/perc. A maximális precízióról a portál felépítésű gránit szerkezet és a direkt mérőrendszer gondoskodik.   Fô az egyszerûség és a kontrollálhatóság A megmunkálás előtti beállítások a kamerának köszönhetően jelentősen lerövidülnek. A nagyfelbontású kamerarendszernek köszönhetően nagyon egyszerűen és pontosan határozhatjuk meg az

alkatrész pozícióját. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a felhasználó most már valós időben határozhatja meg a feliratozás pozícióját, valamint élőben kísérheti figyelemmel a megmunkálási folyamatot. A szoftvercsomag fontos eleme az automatikus alkatrészpozíció-felismerő rendszer. A nem palettázott egyedileg behelyezett munkadarabok helyzetét a rendszer felismeri, és végül automatikusan a megfelelő helyen kezdi el a munkát.   1000 kg-mal is gond nélkül elbír  A berendezés kategóriájában különlegesen tágasnak számító belső térrel rendelkezik, 800 x 800 x 200 mm nagyságú munkadarabok is megmunkálhatóak. Ez a felsőkategóriás pásztázó-fejnek és a lineármotoros hajtású dinamikus precíziós tengelyeknek köszönhető. A munkaasztal egy egyszerű, masszív gránitlapból áll. Ennek köszönhető, hogy az asztal teljesen vibráció mentes így nagy tengelysebességeknél is különleges pontosság érhető el.

A berendezés maximális rugalmasságát az opcionális forgó tengellyel tapasztalhatjuk meg. Ahogy az OR-Laser többi zárt munkaterű gépe, úgy ez is megfelel minden biztonsági előírásnak, és további biztonsági intézkedések nélkül is bármilyen térben használható.   Hibátlan mûködés: saját fejlesztésú szoftver és hardver A gép vezérléséről az OR-Laser által fejlesztett gravírozó program gondoskodik. A szoftver számos funkcióval rendelkezik, amelyek a modern ipari követelményeket minden tekintetben kielégítik: közvetlen szövegbevitel, vonalkód bevitel, különféle CAD rendsze-

rekkel való kompatibilitás Egyszerűen importálhatunk többek között DXF, HPGL, BMP és JPG fájlokat. Valós időben követhetjük az egész folyamatot a nagyfelbontású kamerának köszönhetően. További hasznos funkciók könnyítik a munkát, így elősegítve a gazdaságos és hatékony gyártási folyamatokat. IC-Hungary 10



Technika 2014/4

Technika 2014/4

11

IPAR NAPJAI

Az energia-hozzávezetés könnyedsége Innovatív konstrukciós elvek, rendszerváltozatok és GL-tanú­ sítványok nyitnak új lehetôségeket a chainflex vezetékek számára Az igus cég a Hannoveri Vásáron új komponenseket és rendszereket mutatott be különösen nehéz körülmények között történő energia-hozzávezetésre: Akár szerszámgépek forgácsleválasztásánál, heavy duty offshore alkalmazásoknál, gumikerekű konténerdaruk ös�szekapcsolásánál, avagy tisztaterek érzékeny és nagy-dinamikájú gyártási folyamatainál – az igus innovatív energialánc-rendszerei minden ágazatban és mindenféle szélsőséges feltétel mellett könnyűvé teszik az energia-hozzávezetést. Plug & Play: „readychain speed“ dugaszolható energialánc-rendszer Egy új igus termék forradalmasítja a readychain konfekcionált energialánc-rendszert. A konstruktőrök a dugaszt és a csatlakozó elemeket egyetlen egységgé olvasztották össze, melyet közvetlenül a kapcsolószekrénybe lehet bedugni. Az új, dugaszolható „readychain speed“ energialánccal másodpercek alatt és szerszámok alkalmazása nélkül történhet a konfekcionált

Az új, dugaszolható „readychain speed” energialánccal másodpercek alatt és szerszámok alkalmazása nélkül történhet a konfekcionált energialánc-rendszerek csatlakoztatása. (Forrás: igus)

12



Technika 2014/4

energialánc-rendszerek csatlakoztatása. Különösen olyan gyártósoroknál, amelyeknél közepes darabszámban nagy értékű, avagy nagy darabszámban és nagy sebességgel olcsóbb komponensek készülnek, nyílik lehetőség energialáncok gyártási folyamat közbeni villámgyors és kényelmes szerelésére. Ilyen módon szalag- vagy ütemrendszerű összeszereléseknél az átfutási idők, valamint a gépleállások minimumra csökkennek. Két oldalt felhajtható forgácsbiztos csô A szerszámgép-ágazat számára az igus egy új, forgácsbiztos csövet fejlesztett ki – az R2.75-öt. A számsor ennek 2 részes felépítésére, valamint az energiacső 75 milliméteres belső magasságára vonatkozik. Az egyszerű feltöltés céljára az energiacső mind balra, mind jobbra felhajtható. A szennyezés és forgács elleni rendkívüli védelmet az energiacső különleges kontúrjával sikerült elérni. Ennek során az igus felhasználta az RX-cső konstrukciós alapelveit. Emellett az E2-cső különösen kicsi, 130 milliméteres hajlítási rádiuszokat enged meg. igus e-rover: az energialánc automatikus csatlakoztatása A zajkibocsátás, az állandóan növekvő dízelárak és nem utolsósorban a környezetvédelem szinte elkerülhetetlenné teszi a gumikerekes konténerdaruknál (RTG-knél) az átépítést dízelről elektromos üzeműre. Az igus az e-rover-rel most továbbfejlesztett egy olyan rendszert, amely minden követelménynek megfelel. Az e-rover egy csatoló-készülékből áll ener-

A tisztaterekben használatos, nagy dinamikájú pick-and-placealkalmazások számára az igus CRCvel egy flexibilis és kopásálló tokozású energialáncot mutat be az igus cég, mely az IPA Fraunhofer Intézettôl ISO 1. osztályú tanúsítványt kapott.

gialáncokkal együtt: Egy teleszkópos kar kapcsolja össze a futókocsi energialáncát a talajon lévő energia-hozzávezető lánchoz. Ennek során a teleszkópkar két funkciót lát el: egyrészt elvégzi az RTG automatikus elektromos rákapcsolását, hogy biztosítsa ellátását energiával és adatokkal, másrészt menesztőkarként magával húzza az e-láncot és önállóan kiegyenlíti az elmozgás folytán keletkező oldalsó eltolódást, valamint a magasságbeli különbségeket. Az optikai kábelen keresztül történő adatátvitelnek szintén nincs akadálya az időjárásálló e-roverrel. A heavy duty offshore rátalál az igus „Megkönnyített energia-hozzávezetésére” Azt, hogy mennyire tapasztalt az igus cég a nagy igénybevételű energia-hozzávezetési rendszerek fejlesztésében, a vállalat egy speciálisan a heavy duty alkalmazásokhoz kialakított offshore-lánccal mutatja meg, amely fúrási munkálatoknál vezetékek tengerfenéken történő megvezetésére szolgál. Egy robusztus és flexibilis lánctest védi a vezetékeket és tömlőket mechanikai behatások és külső sérülések ellen. Egy igen nyitott dizájnnal kombinálva tudatosan eltekintettek a csap-furat-kötéstől, hogy megakadályozzák a szennyezések lerakódását. A Hannoveri Vásáron egy tesztfelépítmény demonstrálta a rend-

IPAR NAPJAI

szer teljesítőképességét: kereken három és fél méter hosszan függ a különleges műanyagból készült víz alatti lánc a tesztkészüléken, ahol aztán – csak úgy, mint a valós alkalmazásnál – igen nagy húzóerőket kell kiállnia. A fúróhajók, olajplatformok, kikötők és hajók számára tervezett viszonylag nyitott rendszer víz felett és alatt alkalmazható. Flexibilis a tisztatérben is: igus CRC kinyíló tokozással A tisztaterekben használatos nagy dinamikájú pick-and-placealkalmazások számára az igus egy flexibilis és kopásálló tokozású energialáncot mutat be, amely az IPA Fraunhofer Intézettől máris megkapta az ISO 1. osztályú tanúsítványt. A tokozás karbantartási és ellenőrzési célokra kinyitható. Emellett a bele épített energialánc az összes vezetéket az előírt hajlítási sugárban és különösen kímélő módon vezeti a bordák és oldalelemek sima kontúrjain át. Az igus chainflex-vezetékeinek kopásálló

köpenyanyagaival együtt alkalmazva az igus CRC-tisztatér-rendszerei hosszú élettartamot garantálnak. Elsô és egyetlen GLtanúsítvány energialáncvezetékek számára: igus chainflex Az igus chainflex-vezetékek az első és egyetlen olyan kábelek, amelyeket a Germanischer Lloyd tengerbiztonsági besoroló társaság engedélyezett hajókon és offshore alkalmazásoknál használatos energialáncokban történő, dinamikusan mozgatott alkalmazásra. Ennek során mindkét vállalat, az igus és a Germanischer Lloyd együttesen végzett úttörő munkát: A GLtípusvizsgálatoknál első ízben került vezetékek, speciálisan tartósan mozgatott alkalmazások számára történő vizsgálatára. Ennek keretében az igusnak lehetősége volt világszerte egyedülálló chainflex tesztprogramjának bevitelére. Eddig még nem volt semmilyen szabvány a mozgatott e-lánc vezeté-

Az igus chainflex-vezetékek az elsô és egyetlen olyan kábelek, amelyeket a Germanischer Lloyd tengerbiztonsági besoroló társaság engedélyezett hajókon és offshore alkalmazásoknál használatos energialáncokban történô, dinamikusan mozgatott alkalmazásra. (Forrás: igus)

kekre. A mozgatott alkalmazásokban használt vezetékek anyagaival szemben a múltban ugyanazon követelményeket támasztották, mint a fixen lefektetett vezetékekére. Ezek azonban a tartósan mozgatott energialánc-alkalmazásokhoz messze nem elegendőek. A vezérlő, mérőrendszer-, busz-, motor- és szervóvezetékek különböző típusaira és családjaira vonatkozó GLtanúsítványokkal az igus tovább növelte előnyét a legtöbb engedél�lyel és tanúsítvánnyal rendelkező energialánc-vezeték gyártójaként.

Technika 2014/4

13

IPAR NAPJAI

Digitális gyár – az Ipar 4.0 elôkészítôje Az idei Hannoveri Ipari Vásáron a Les Echos francia lap beszámolója szerint Angela Merkel német kancellár, miközben a Siemens standján ízelítőt kapott a gépek internete által fémjelzett Ipar 4.0 felé vezető út egyik jelentős állomásának tekinthető digitális gyár működéséről három önálló módon dolgozó robot révén, kissé élcelődve megkérdezte: „Hamarosan nem is lesz szükségük dolgozókra? Ha a harmadik robot mellé munkába állítanak egy negyediket, akkor ez már az Ipar 4.0-nak tekinthető?” Természetesen az internet beépülése a gyárak mindennapjaiba, amit Németországban és Európában a gőzgép felfedezése óta eltelt időszakutáni 4. ipari forradalomként emlegetnek, távolról sem a munkahelyek megszüntetése miatt történt meg. Ezt fejtegette Reiner Schönrock, a Siemens Ipar 4.0 szakértője, aki kifejtette: a gépek internete szükségszerű válasz

14



Technika 2014/4

volt az ügyfelek vállalatok iránt támasztott azon követelményére, hogy tegyék rugalmasabbá ipari eszköztárukat. Maga a Siemens jó példa erre, hiszen 2007 óta 4 milliárd eurót fektetett informatikai cégek felvásárlásába. Az Ipar 4.0 az ipar digitális korszakba lépését szentesíti, amikor már csak hatékony és a réginél jóval termelékenyebb üzemek termelnek. Ez pedig az európai szakirodalom szerint nemcsak német ügy, mert egész Nyugat-Európa kikristályosította az Ipar 4.0 felé vezető úton létfontosságúnak tekintett intelligens, vagy digitális gyár koncepcióját. Ebben a munkában természetesen a németek az élen járnak. A Bitkom, a német információ-technológiai szakszövetség számításai szerint ugyanis a német szerszámgépgyártás napjainktól 2025-ig 20 milliárd eurós értékesítési többletet könyvelhet el az informatikának köszönhetően. És ehhez jön

még a távközlési cégek, az elektrotechnikai és a vegyipari vállalatok által realizálható 12–14 milliárd eurós értékesítési bónusz. Informatikai invázió a vállalatokban Az elmúlt 40 év az informatikai technológiák vállalatokbeli térhódításával telt el. A termelő szervezetek fokozatosan bevezették az informatika vívmányait a vezetés, a céges ügyintézés, a terméktervezés és ellenőrzés, valamint a minőségirányítás területeire. A digitális gyár kialakulásának fontos adottsága, hogy ma már a terméktervezés és a gyártás kivitelezhető CAD/CAM rendszerek segítségével, teret hódítottak a gyors prototípus-készítési (RM) és gyártási (RM) technológiák, valamint a vállalati erőforrás-gazdálkodás tervezésére szolgáló ERPrendszerek. Továbbá a gépeket és termelési rendszereket 24 órán keresztül CNC-ellenőrzés alatt tartják, és legújabban bonyolult szenzorokkal valós időben irányítás alatt tartják a termelési folyamatokat. A fejlett megjelenítési eszközök révén pedig kiküszö­ bölhetőek a leállások, illetve a drága alkatrészek tönkretételével járó üzemzavarok. A globalizált termelés korában létfontosságú, hogy az informatika segítségével a világ távoli részein működő gyáregységek azonnali adatcserével közösen vesznek részt a végtermék tervezésében és gyártásában. A mai korban a gyár egy bonyolult, komplex architektúrájú multidiszciplináris rendszerré változott, ami fölöttébb érdekes a mechanikai, számítástechnikai és elektronikai összetevői miatt.

IPAR NAPJAI

Digitális eszköztár a termelési folyamatkezeléshez A sikeres gyárműködés mai modellje az úgynevezett digitális gyár, amelynek sikere nyugati tudósok és vállalatgazdálkodási szakemberek szerint két tényezőn, a kompetenciák webes leképezésén, illetve a digitális kapcsolat hatékonyságán múlik. Bármely gyártási területen az egyes tevékenységek webes hatáskörbe történő utalását úgy kell konfigurálni, hogy a termelésben bekövetkező minden változásra gyorsan, rugalmasan, sokoldalú szemléletben és átrendezhetően reagáljanak. A digitális kapcsolat létfontosságú a vállalati folyamatok hatékony tervezésénél és kezelésénél, és az erőforrások legjobb műszaki, minőségi és költséghatékony felhasználásánál. A digitális gyár kivitelezése csak átlátható adat- és információ-kezeléssel, gazdálkodással, valamint a ma meglévő keresztbeszervezésből adódó akadályok felszámolásával képzelhető el. Digitális eszköztár A digitális gyár megszervezéséhez nélkülözhetetlen eszköztár felvázolását egy olyan V-betűhöz hasonlítják, melynek egyik csúcsán a szoftveres vezérlésű hozzáadott értéket képviselő folyamatintegráció helyezkedik el. Ezt követi a V-betű egyik szárán a mechanikus és elektro­nikus CAD segítségével, valamint digitális szimulációval kivitelezett virtuális prototípus-készítés. Rögtön utána a PLM eszköztár foglal helyet, majd a termék 2D-s, 3D-s formátumú, vagy virtuális megjelenítése jön, a V-betű alsó szegmensében a szállítókkal hatékonyan integrált ellátási lánc menedzselése, illetve a V-betű másik szárának alján az ERP foglal helyet. A másik szárán felfelé a termelésirányítás, a vezérlés és a gépek adatait rögzítő MES következik. Utána a műszaki szolgáltatások és a termékfejlesztési, értékesítési és támogatási

adatokat rögzítő IT-infrastruktúra, majd a virtuális üzembe helyezés játszik meghatározó szerepet. Végül pedig a digitális gyárat leképező V-betű másik szárának a csúcsán a gyors prototípus- és alkatrészkészítés, illetve gyártás – 3D nyomtatás – helyezkedik el. Digitális tervezés A fenti digitális gyármodell egyik kulcsa az utóbbi években erőteljesen fejlődő ipari informatika. Technikai környezetben az új termékek digitális tervezésének a megalapítója a CAD-programokban keresendő, amelyek fejlődését a 2D-s, a 3D-s, valamint a ma széles körben elterjedt realisztikus termékmodellek jelzik. Szintén döntő szerepet játszanak a CN-vezérlésű gépek és termelési rendszerek automatikus programozásában a CAMszoftverek, melyeknek köszönhetően az egész említett folyamat a műszaki tervezőirodákba került. Ma az erőteljes CAD/CAM rendszereknek tudható be, hogy a tervezőirodák előkészíthetik a gépeket a maximális hatékonysággal történő üzemelésre. A CAD-rendszerek működését olyan hatékony számítási és mérnöki eszköztár egészítette ki, mint a FEM-, a FEA-, vagy CAEszoftverek, amely nagy impulzust adtak az új termékek tervezéséhez, a tervek javításához, valamint az összeszerelési munkálatokhoz.

eddigieknél jóval inkább személyre-megrendelőre méretezett javak előállításáért, lehetőséget biztosítva a végfelhasználóknak, hogy igényeiket megfogalmazzák a gyártási folyamat alatt is. Végül okvetlenül megemlítendő, hogy a digitális gyár valójában olyan szilárd pilléreken nyugszik, mint a most kibontakozó additív gyártás, a 3D-s nyomtatás, valamint a digitális termék-szimuláció. Ezekhez csatlakoznak az egész életciklus alatt fenntartható termékek tervezési eszköztára, valamint a következő generációs – megbízható érzékelőkkel ellátott, sokoldalú hasznosításra előállított – robotok is. Azonban a digitális gyár ennél is többet jelent azáltal, hogy az internettel összekapcsolt gépek és tervezőeszközök valós időben hatékonyan képesek lesznek a termelőrendszerek versenyképességének a javítására. Békés Sándor

Új hajtómotor a gazdaságnak A szakemberek szerint a digitális gyár lesz a modern gazdaságban az ipari javak előállításának új hajtómotorja. Az említett digitális gyármodell lerövidíti a folyamatláncokat az Technika 2014/4

15

IPAR NAPJAI

Hazai irányítástechnikai eszközök III.

Közös sikerek

A világhírû, patinás múltú MMG Automatika Mûvek (MMG) egykori dolgozói által 1991-ben alapított, tisztán magyar tulajdonú cég, a Weszta-T Kft., a több mint száz éves szakmai kultúra folytatójaként, fôképpen gáz- és olajipari létesítmények, erômûvek irányítástechnikai mûszereinek, rendszereinek fejlesztésével, gyártásával, kulcsrakész kivitelezésével foglalkozik. A termékek saját fejlesztésûek és gyártásúak, így lehetôség van a standard termékek mellett speciális igényeket kiszolgáló mûszerek elôállítására is. A korábbi részek folytatásaként ebben a cikkünkben nem termékeket, hanem olyan megvalósult rendszereket és megoldásokat mutatunk be, amelyekkel vevőink hosszútávon biztosítani tudják méréstechnikai üzembiztonságukat. A Weszta-T Kft. egyik legnagyobb vevője a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK), melynek Olefin-1 tartályparkjában közel félszáz UVKSZ

UVKSZ szintmérô helyszíni szerelése

16



Technika 2014/4

szintmérő és átlaghőmérő üzemel. A legkisebb tartály 300 m3-es, a legnagyobb 10 000 m3-es. A tartályokban különböző szénhidrogéneket, valamint kvencs olajat tárolnak. A rendszer telepítése 2006-2008 között, több ütemben történt, melyek során a korábbi MMG gyártmányú szintmérőket cseréltük le korszerűbbre és telepítettünk új készletelszámoló rendszert.

A műszerek karbantartását és a mérődobok kétévenkénti cseréjét a TVK szakemberei végzik. Számukra cégünk rendszeresen tart továbbképzést. A TVK a közeljövőben három tartállyal bővíti butadién üzemét. Az új tartályokon szintén UVKSZ szintmérőink fognak üzemelni. 2007-ben telepítette a Weszta-T Kft. a Közép-Európai Gázterminál Nyrt. 4000 m3-es cseppfolyós propán-bután gáz tartályának készletszámító rendszerét, mely egy UVKSZ szintmérőből, egy átlaghőmérőből, egy nyomástávadóból és egy Dantis készletszámítóműből áll. A tartályban a gáz egy része folyadék, egy része légnemű halmazállapotban van. A szintmérő méri a két halmazállapot határának szintjét, valamint a folyadék halmazállapot sűrűségét. A szint ismeretében átlaghőmérő segítségével meghatározható a két fázis hőmérséklete külön-külön. A nyomástávadó a légnemű halmazállapot nyomását méri, amiből a rendszer kiszámolja annak tényleges sűrűségét. A készletszámítómű a mért és számított adatok alapján meghatározza a két fázis normál térfogatát, valamint tömegét. Több nemzetközi fuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalkozás a tehergépjárműveihez szükséges üzemanyagot nagy tételben vásárolja, és azt telephelyén tartályokban tárolja. Számos alkalommal felmerült a gyanú, hogy a szállítólevélen szereplő mennyiségnél kevesebb anyagot fejtett le a beszállító. 2013-ban az egyik vállalko­zás vezetése úgy döntött, hogy Weszta-T gyártmányú magnetostrikciós szintmérő szondákat vásárol annak

IPAR NAPJAI

Látogassa meg standunkat az Ipar Napjai 2014-en,

„A” pavilon 202/D2 standon! Látogatóknak ingyenes belépést biztosít: www.iparnapjai.hu/ tmszemle Magnetostrikciós szintmérô szonda üzemanyag tartályban

érdekében, hogy a jövőben ellenőrizni tudja az üzemanyag beszállítóit. A tartályokba kerülő üzemanyag mennyiségének pontos és hiteles meghatározásához első lépésben el kellett készíteni a tartályok kalibrációs tábláit. Telepítés előtt a műszereket az MKEH hitelesítette, majd a telepítés során a kalibrációs táblázatokat be kellett tölteni azokba. Végül megtörtént a műszerek tartályra illesztése. A Weszta-T magnetstrikciós szondája rendelkezik készletszámító funkcióval is. A mért és számított adatok kijelzése egy helyi megjelenítővel történik. Mivel a teljes rendszer hatóságilag hitelesített és plombált, a mért eredmények nem képezhetik vita tárgyát. A beruházás tiszta helyzetet teremtett a szállító és a vevő közötti elszámolásban. Kulinyi Sándor Végvári Richárd

Technika 2014/4

17

IPAR NAPJAI

Titán – egy „egzotikus fém” megmunkálása A 22-es rendszámú titán a színesfémek között nagy hírnévre tett szert. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy másodpercenként 1,59 kiló titánt használ fel a világ. A titán diadalmenetét korrózió- és kopásállósága, valamint mechanikai szilárdsága garantálja, amely tulajdonságai miatt a repülőgép-ipari, az orvosi, valamint az energetikai ágazatok kedvenc színesfémévé vált. Ennek ellenére feldolgozása nem zökkenőmentes, amiért a gépipari szakértők világméretekben állandóan szaktanácsokkal látják el azokat a gyártókat, akik – tengerentúli kifejezéssel élve – ezt az „egzotikus fémet” szeretnék megmunkálni. Dióhéjban a titánról A titán nevű elemet (Ti) 1790-ben az angliai Cornwall tengerparti homokjának összetevőjeként William Gregor szerzetes fedezte fel, majd Martin Heinrich Klaproth német vegyész szeparálta 1795-ben az általa „magyar vörös turmalinként” említett titán-dioxidot, azaz rutilt, amelyet a görög mitológia óriásáról, Titánról nevezett el. Azóta rengetegen kutatták a titánt, majd 1938-ban W.J. Kroll magnéziummá redukálta a titán tetrakloridot. Tömegtermelése 1947-ben kezdődött el az USA Bányászati Kor-

18



Technika 2014/4

mányzati Hivatalának a megbízásából. Az 1990-es évben a világon 100  000 tonna titánt állítottak elő évente, ez a mennyiség máig a felére esett vissza. A legnagyobb titántermelők között Ausztrália, DélAfrika és Kanada említendő. Anyagjellemzôk a feldolgozáshoz A forgácsolással járó mechanikus megmunkálás esetén a titán az AISI 316-os típusú rozsdamentes acélhoz hasonlóan viselkedik. A tiszta titán szakítóterhelése általában 240 N/négyzetmilliméter (mm2) és 550 N/mm2 közötti értékeket mutat, és kifejezetten kön�nyebb a megmunkálása, mint a repülőgép-iparban használt 6AL/4V ötvözeté, amelynek a szakítóterhelése eléri az 1 380 N/mm2-t. A titán edzésének a hőmérséklete alacsonyabb az ausztenitesített rozsdamentes acélhoz viszonyítva. A szakemberek szerint a titán nem mechanikai tulajdonságai, hanem inkább fizikai jellemzői miatt sorolható a kemény megmunkálandó anyagok közé. Összefoglalásként elmondható: a titán alacsony hővezető, ebből pedig az következik, hogy a forgácsolási erők hatására keletkező hő nem oszlik el gyorsan a megmunkálás során. Továbbá a titánnál erős az a tendencia, hogy vegyi reakcióba lépjen a feldolgozásánál használt eszközöket alkotó anyagokkal, ami – elég csak a ragadásra gondolni – az eszközök gyors kopásához vezethet. Harmadrészt pedig a feldolgozás alatt a titán hajlamos a szerszámtól való távolcsúszásra, ezért a vágási munkálatot tempósan, vagy különböző támasztékok beiktatásával kell végezni.

További befolyásoló tényezôk A titán megmunkálása számos kihívás elé állítja a vágószerszám felhasználóját. Ugyanis él-rátét nélkül a szerszám útjában nem áll megfelelő mennyiségű fém, ezért nagyobb vágási szög keletkezik, ami a megtermelt finom forgácsot a vágó-él egy kisebb részével hozza kontaktusba, így mm2-ben számítva nagy szállítóterhelés keletkezik. Mindehhez hozzáadódik még a forgácsürítés során kifejtett súrlódás, és ez magas hőmérsékletet okoz a vágó-él egy meghatározott részén. Így a titán nem körültekintő megmunkálása során gyors szerszámtörés fordulhat elő. A fentiekből adódó következtetés, hogy a titán megmunkálását csökkentett vágási sebességen kell végezni. Ha például 6 m/percről 50 m/percre növeljük a vágási sebességet, ez keményfém szerszámok használatánál 400-ról 900 C-fokra emeli a hőmérsékletet. A vágási sebesség csökkentése viszont nem azt jelenti, hogy a megmunkálást meg kell szakítani, vagy a vágást nem kell tempósan csinálni. Éppen ellenkezőleg, a folyamatos kiegyensúlyozott munka, valamint a szerszám tempós használata nem emeli a kritikus határra a hőmérsékletet. A vágásnál a kenőolajok bőséges használata – általában a vágóeszköz belső hűtésével – javasolt. A titán megmunkálásánál éles vágószerszámokkal kell dolgozni.

Békés Sándor

IPAR NAPJAI

Technika 2014/4

19

IPAR NAPJAI

Lenze Smart Motor:

hatékonyabb hajtásmegoldás A Lenze cég kifejlesztett egy decentralizált hajtásmegoldást, amely kimondottan a vízszintes szállítástechnika számára testreszabott. A Lenze cég az MCA (Mozgásközpontú automatizáció) specialistája ebben a mechatronikai megoldásban a Lenze Smart motorját kombinálja g500 sorozatú hajtóművekkel. Így a Lenze Smart Motor és hajtómű kombináció hatásfoka 94 % felett van a teljes áttétel tartományban, ami a komplett gép energia hatékonyságát növeli. Ezzel az egyedülálló motor - hajtómű variációval lehetővé válik változó fordulatszám mellett az állandó nyomaték biztosítása, mely feleslegessé teszi a legtöbb, napjainkban használt sokféle variációt. A motor fordulatszáma okostelefonnal és NFC technikával is beállítható. A vízszintes szállítástechnikában – a magas indítónyomaték biztosítása érdekében – sok hajtásmegoldás esetén összetett frekvenciaváltó kombinációt alkalmaznak. Ezzel szemben az állandó nyomatékigény nem túl nagy. Emiatt a hajtásokat túlméretezik, ennek viszont magas energiafogyasztás a következménye. A Lenze alaposan megvizsgálta ezeket az alkalmazásokat és

elemezte a hagyományos megoldásokat. A felhasználás-optimalizált gondolkodás eredményeként létrejött az a kifogástalan hajtáscsomag, amely képes a vízszintes szállítástechnika mindenkori feladataira pontos megoldást kínálni. Az egyes komponensek intelligens összjátéka teszi ezt lehetővé. A Lenze Smart Motor egyesíti a hálózati motorok egyszerűségét az elektronikus hajtásszabályozás előnyeivel. Az elektronikát és a szoftvert a hajtásban integrálták és így képeznek egy egységet a mechanikával. A szabadon beállítható fordulatszám következtében csaknem 70 %-al csökkent a hajtás variációk sokasága, elegendő csupán egyetlen hajtóműves motor variáns. Feleslegessé válik a bonyolult variációk időt rabló kezelése, ez csökkenti a gépgyártók raktárkészletét, vagyis költségmegtakarítást eredményez. A kezelés történhet okostelefonnal és „Near Field Communication” rendszer használatával. A megoldás előnye: a motor fordulatszáma pontosan illeszthető a hajtás nyomatékigényéhez. A Lenze Smart Motor az intelligens kapocsdoboza által, a rugalmas 500 – 2600 percenkénti fordulatszám tartománnyal biztosítja az állandó forgatónyomatékot. A gépgyártók és berendezés üzemeltetők több szempontból is

A g500 hajtómûbôl és Lenze Smart motorból álló decentralizált hajtáscsomagok magasabb termelékenységet és megbízhatóságot biztosítanak a szállítástechnikában. Foto: Lenze

20



Technika 2014/4

profitálnak ezen hajtáscsomagból: időtakarékos kezelési elv, alacsony energiafogyasztás, csökkentett üzemi költségek és redukált variációszám. A Lenze cégrôl A Lenze csoport irányítása a Lenze SE Holding által történik, amely székhelye Niedersachsen tartományban, a Hameln melletti Aerzenben található. Lenze mint a világszerte tevékeny Motion Centric Automation [Mozgásközpontú automatizáció] szakértő átfogó termék- és szolgáltatás portfóliót kínál: kezdve a vezérléstől és vizualizálástól, a villamos hajtásokon át, egészen az elektromechanikáig valamint, mérnöki szolgáltatásokig és eszközökig, mindent egy kézből. A felhasználókkal együtt dolgozzák ki a Lenze szakemberei az általános hajtás- és automatizálás megoldásokat, amelyek megkönnyítik a gépi berendezések megvalósítását, üzemeltetését és szervizét. Lenze azon kevés piaci szereplők egyike, amely a gépgyártókat tevékenységük minden munkafázisában támogatja. A Lenze világszerte közel 3.300 alkalmazottat foglalkoztat és saját értékesítési társaságokkal, fejlesztési központokkal és gyártóhelyekkel valamint 60 országra kiterjedő szervizhálózatával van jelen. A vállalat fő központja Németországban található, ugyancsak itt van egy jelentős kutató- és fejlesztőközpont, két gyártóüzem, valamint az Északkelet-Európa vevőit kiszolgáló logisztikai központ. Megrendelőinket nemzetközi mérnök értékesítői és felhasználói szakember hálózat támogatja. Lenze Hajtástechnika Kereskedelmi Kft. H - 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Telefon: +36-23/501-320 Fax: +36-23/501-339 E-mail: [email protected] www.lenze.hu

IPAR NAPJAI

Lenze Hajtástechnika Kereskedelemi Kft. Cím H – 2040 Budaörs, Gyár u. 2. +36 23/ 501-320 Telefon +36 23/ 501-339 Telefax [email protected] E-mail www.lenze.hu web

Technika 2014/4

21

IPAR NAPJAI

Additív gyártás – a jövô technológiája Gyakran beszélnek ma forradalomról, amikor a rohamos gyorsasággal testet öltő új gyártástechnológiákról esik szó. A The Economist londoni lap például a 3. ipari forradalomról cikkezett, amelynek jelenlegi mozgatórugóját az additív gyártásban, vagyis a 3D nyomtatásban azonosítja. A most kialakulóban lévő új technológia, a hagyományos gyártástechnológiáktól eltérően, anyag hozzáadásával termel, ahelyett, hogy anyagot venne el. Az igen fiatal technológia a termelési folyamatok nagyszabású forradalmasítását ígéri, amelynek a hatásai a rétegről rétegre testet öltő tárggyal radikálisan megváltoztatják majd az ipari gyártás alapfolyamatává vált tömegtermelést. Évtizedek alatt kiforrott technológia Az additív gyártás (Additiv Manufacturing) kezdete jóval megelőzi az új technológia első sikeres eredményeit. A szakemberek szerint eredete a 20. század ’70-es éveire nyúlik vissza, igaz egyesek szerint már 1800-ban megtalálhatók kezdetleges elemei a topográfiában és a fotószobrászatban is. Tény viszont, hogy a híres bostoni MIT, a világ egyik leghíresebb egyeteme 1996-ban kizárólagos engedélyt szerzett az additív gyártásra, melynek első konkrét eredményeit az USA hajózási kutatási hivatalának és az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Alapjának (National Science Foundation) a támogatásával valósította meg. Az is tény, hogy a MIT fejlesztette ki a 3D-s nyomtatást, ami az additív gyártás alapjait képezi, és amelynek felfutása a ’80-as évektől napjainkig következett be.

22



Technika 2014/4

A The Economist már említett híres cikkében kiemeli az additív gyártás messzemenő gazdaságitársadalmi és gyártástechnológiai következményeit. Eszerint a 3D-s nyomtatási technológia az egyedi termékek létrehozását és a több ezres nagyságrendben való gyártást egyaránt gazdaságossá teheti. A gyártás forradalma a cikk szerint ugyan elkezdődött, de következményei csakúgy megjósolhatatlanok, mint ahogy a gőzgép 1750-ben, vagy a könyvnyomtatás eszközeként ismert sajtó 1450-ben bekövetkezett felfedezésének a hatásait sem lehetett előre látni. De mi is az additív gyártás? Lényegét tekintve háromdimenziójú tárgyak létrehozása több anyagréteg segítségével. A hagyományos gyártástól eltérően itt anyagrétegek adódnak össze, ahelyett, hogy azokat kiiktatnák. Az új technológia előállítására szolgáló gépet gyakran nevezik 3D-s nyomtatónak is. 3D-s CAD modellre épülô technológia A gyártás régimódi, tehát tegnapi terminológiájában prototípus készítésről beszéltek, manapság viszont gyártásról esik szó. Az additív technológia fejlesztéseit áttekintve, a gyors prototípus készítéséről – különböző anyagok berendezések támogatása nélküli előállításáról – a gyors gyártásra (Rapid Manufacturing), a tartós prototípusok vagy alkatrészek termelésére és a gyors eszköztár (Rapid Tooling) – a sorozat-termelés előtti „gyors berendezések” – létrehozására, valamint az úgynevezett rövid életű modellek (Rapid Casting) megteremtésére helyeződött a hangsúly, hogy az egész fo-

lyamat eljusson a különböző technológiák szintézisét megvalósító additív gyártásig. Az additív gyártás viszonylag egyszerű technológiára épül. A tárgyakat gyorsan létrehozzák, anyagrétegek egymás utáni hozzáadásával egy 3D-s CAD modell alapján. Ennek a CAD modellnek a matematikáját STL formátumba alakítják át, ami a felületet a megfelelő háromszögű formába önti, létrehozva az úgynevezett felületi mozaikot. Tulajdonképpen az STL fájloknak az additív gyártási rendszerhez való átadása zajlik le a munkadarab létrehozásáért: a munkadarab geometriáját változó vastagságú vízszintes szeletekre osztják fel attól függően, hogy mit akarnak gyártani. Additív anyagok és technológiák A legyártandó anyagok változatosak. Gyakori a porok alkalmazása, de ez nem elengedhetetlen, mert a polimer anyagoktól a titánig, vagy a króm-kobalt ötvözetekig széles anyagskála fordul elő, amit a ha-

IPAR NAPJAI

gyományos szerszámmal történő megmunkálás kritikusnak minősít. Az additív technológiák között említendő a lézeres sztereo-litográfia (SLA), a szelektív lézeres szinterezés (SLS), a szelektív lézeres olvasztás (SLM), a közvetlen fém lézeres szinterezés (DLMS), vagy a fúziós leválasztású modellezés (FDM), illetve további más eljárások használata. Az egymástól látszólag eltérő technológiák közös jellemvonása, hogy a munkadarab szinte a semmiből jön létre. Tehát nem egy egész vagy félkész, esetleg faragott vagy szilárd termékből lesz kész a legyártott munkadarab. Az SLA esetében például lézeres sugárzással inicializált polimerizációval gyantából felvisznek egy első szilárd réteget, majd egy másik folyékony anyagból álló réteget adnak hozzá, megismételve a folyamatot a munkadarab – általában egy prototípus – létrehozásáig. Egy másik technológia, a cseppfolyós anyag felvitelére alapuló Drop on Demand esetében két fúvóka révén mikrométeres vastagságú, hőre lágyuló, viaszhoz hasonlító anyagot visznek fel csepp-

folyós állapotban a munkadarab kialakításhoz. Ez a technológia azért is érdekes, mert az additív gyártást a CNC technológiával egyesíti, mivel marással eltávolítják az egymásra rakódó rétegek egyenetlenségeit a nagypontosságú prototípuskészítés érdekében. Az SLS alkalmazásánál közvetlenül szinterezik a különböző – műanyag, fém vagy homok –, por formájú anyagokat egy irányított lézersugárral. A folyamatot teljesen automatikusan, felügyelet nélkül kivitelezik, és végleges anyagokból álló alkatrészek gyors előállítását eredményezi. Ehhez hasonlít a DLMS megmunkálás, amelynél a gyártáskor finom fémporokat lézersugárral kötnek ös�sze a termikus hatás révén a kívánt tárggyá a termelés későbbi szakaszában. Additív tervezôk birodalma Az additív gyártásban sorsdöntő szerepet játszanak az additív tervezők, akik egy tárgy megalkotásánál szabadon használhatják a képzeletüket, mivel nincsenek bekasztlizva a gyártástechnológia korlátai közé.

Az additív gyártástervezést Gibson, Rosen és Stucker határozta meg. Eszerint az additív gyártástervező feladata a termék teljesítményének az optimalizálása a formákra, méretekre, hierarchikus struktúrákra és anyagjellemzőkre vonatkozó additív technológiákkal. Természetesen az additív gyártás nem pusztán csak a szabad képzelet műve. A hátterében a repülőgépipar és az orvosi alkalmazások nagyfokú fejlesztési igényei állnak, amelyek egyre ellenállóbb és rentábilis anyagok kifejlesztésére sarkallják az anyagtudományt már évtizedek óta. Mindez ideális terep az additív gyártás számára a szuperötvözetek, a titán-alumínium és króm-kobalt ötvözeteknek úgynevezett „additív szemlélettel” való továbbfejlesztésére. Elônyök és jelenlegi korlátok A hagyományos gyártáshoz képest az additív gyártás egyik kiemelkedő előnye, hogy nem kell nyers vagy félkész termékekben gondolkodni, elég csak a gyártmányra vagy prototípusra koncentrálni. A gyártás találkozhat a valódi kereslettel, a nyersanyagtól a késztermékig minden gyártási szakaszt átölelő tárolási költségek drasztikus csökkenése mellett. Főleg előnyös ez a repülőgépipar számára, ahol nem lesz szükség óriási karbantartó hangárok fenntartására, mert egy additív gyártórendszer villámgyorsan megoldhatja az alkatrész-utánpótlást. Jelenleg az additív gyártásnak két korlátja van: a legyártandó munkadarab mérete és a rendelkezésre álló anyagok szűkebb köre. Azonban az additív gyártási rendszerek rohamos fejlődésével ezek a korlátok gyorsan felszámolhatók. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy a KKV-k is bekapcsolódhatnak az additív gyártásba, illetve az ezzel összefüggő kutatásokba, valamint az additív kiválósági központok létrehozási munkálataiba. B.S. Technika 2014/4

23

IPAR NAPJAI

Robotos kiszolgálású, automatikus mérôrendszerrel ellátott gyártócella A Rába Futómű Kft. tengelycsukló gyártósorában Monforts RNC700 típusú CNC esztergagéppel munkáltuk meg a tengelycsukló csonk részt. Az előírt IT6 méretpontosság biztosítására az esztergagép alkalmas, de a szerszámkopás okozta gyors méretváltozás miatt a folyamat képessége nem volt megfelelő, ezért a késztermékre előírt pontosság biztosítása érdekében köszörülés művelet volt szükséges. A Robot-X Kft és a HNS Kft közös fejlesztésében a Monforts esztergagépre alapozva robotos kiszolgálású, mérőrendszerrel ellátott gyártócellát alakítottunk ki. A fejlesztők a gyártócellába Fanuc robotot és automatikus működésű mérőberendezést integráltak. A fejlesztés két célra irányult. A tengelycsukló csonk rész esztergálás folyamatképességének javítása és a rendszer gyors és pontos kiszolgálása. A folyamatba integrált mérőberendezés HNS Kft által fejlesztett mérőprogramja a mért értékek alapján kiszámítja a szükséges szerszámhossz korrekciót, amit átad az esztergagép NC vezérlőjének, ezáltal aktív szabályozást biztosítva. A szabályozás két módszer szerint valósulhat meg. Az egyik módszer szerint a szabályozási tartomány értékei szerint avatkozunk be, a másik metodika a célértékre történő szabályozást valósítja meg. Az aktív szabályozó rendszer alkalmazásával meg

24



Technika 2014/4

lehetett valósítani a tengelycsukló készre esztergálását, így a költséges köszörülési művelet elmaradhatott. A mért értékek a HNS SPC szoftver felé is átadásra kerülnek így biztosítjuk a megmunkálási folyamat felügyelet alatt tartását és szabályozatlanságok esetén az illetékes szakemberek automatikus értesítését. A mérőprogram vezérli a kalibrálási és a mérési folyamatot, a képernyőkön megjeleníti a mért értékeket, kezeli a beállító darabot és a különböző típusú munkadarabokat. A nagy tömegű munkadarab gyors és pontos mozgatását a rendszer elemei között a robot valósítja meg. A robot a munkadarabot az előkészítő helyről az esztergagépbe helyezi. A gyors és pontos esztergálás után átteszi a mérőberendezésbe. A megmunkált felület paramétereinek mérése közben a soron következő nyers darabot helyezi az esztergagépbe. A mérés után a megfelelő munkadarabot a továbbító szalagra, a nem megfelelőt egy külön fiókba teszi, a keveredés elkerülése végett. A mérőprogram biztosítja a cella kiszolgáló robotjával történő együttműködést is és kezeli az ehhez szükséges kommunikációs felületet. A cella kiszolgálását egy fő el tudja végezni, aki nyers darabokkal feltölti a beadagoló fiókokat, ill. a következő műveletre továbbítja a megmunkált tengelycsuklókat. A jól összehangolt működésű robot és automatikus mérőrendszerrel ellátott gyártócella kialakításával, egy gyors és nagypontosságú elem került be a tengelycsukló gyártósor készre munkálási folyamatába. A köszörülés elhagyásával jelentős költségmegtakarítást értünk el, ami mellett az esztergálási mellékidők és a selejt minimalizálása sem elhanyagolható. Bagdi Ferenc, Szűtsné Rechner Éva Rába Futómű Kft., Győr

IPAR NAPJAI

Technika 2014/4

25

IPAR NAPJAI

TST Machine Kft: Kis mennyiség – nagy kihívások Magyarországon elsôként a Z-Form Kft.-nél üzemelte be cégünk, a japán KITAMURA család legújabb fejlesztésû HX 250G megmunkáló központját. A kis gép még „testvéreihez” képest is számos extrát tartalmaz, mely alkalmassá teszi a Z-Form Kft. egyedi tervezésû, kiváló minôségû fröccsöntô szerszámainak gyártására. Ez alkalomból beszélgettünk ifj. Büttner Tamás úrral, a Z-Form Kft. ügyvezetôjével. – Miért esett a választásuk a KITAMURA-ra ? ifj. Büttner Tamás: A különféle termelékenységi elemzések kiértékelése után világossá vált, hogy a szállítási idők lerövidítése, ezáltal vevőink elégedettségének fokozása érdekében új, speciális gépre lesz szükség, mellyel tehermentesít-

26



Technika 2014/4

hetjük szikra-forgácsoló kapacitásunkat is. Amikor cégünk elkezdte megvizsgálni az ismert gyártók által forgalmazott megmunkálóközpontokat, olyan gépet keresett, amely a vállalat legnagyobb kihívásokkal járó, egyedi megrendeléseivel is megbirkózik. Marton Szabolcs ügyvezető úrral három feltételt állapítottunk meg: 1. A megmunkálóközpontnak a lehető legmagasabb minőségi követelményeknek kell megfelelnie hogy sok éven keresztül, megbízhatóan legyen képes a precíziós alkatrészek, szerszámok gyártására. Ezért esett a választásunk egy japán gépre. 2. Fontos, ho­gy a gép­ nek legyen palettacserélő berendezése, mert így egy időben történhet meg a munkadarab forgácsolása és az új munkadarab cseréje. Így jelentős mellékidőket ta­ karíthatunk meg. Jel­ lem­zően, hihetetlen bo­­ nyolultságú, saját ter­ve­ zésű szerszámokat gyártunk, nagy keménységű, 52-55 HRC-s edzett betétekkel. A gyártandó alkatrészek mérete általában nem haladja meg a

Ted Asano, Dr. Akahiro Kitamura Phd

250 X 250 X 250 mm-es kubatúrát, viszont bonyolultságuk igényli az aktív 4 tengelyes vezérlést, ezért optimális számunkra a HX 250G. 3. Fontos számunkra a rugal­­mas­ ság, a többcélú alkalmazhatóság. Az új géppel nemcsak egyedi szer­ számgyártói folyamatokat ter­ ve­ zünk, hanem az ipar egyéb inno­ vatív területeit is szeretnénk ki­ szol­gálni, mint: • az orvosi műszergyártás, • autóipari alkatrészek, háztartási, • elektronikai cikkek gyártása. Ezt a célunkat a gép extra 60 m /perces gyorsmenete, nagynyomatékú, 30  000 fordulat / perces főorsója és 5 mikronon belüli megmunkálási pontossága is biztosítja. Miután összehasonlítottuk szá­­­ mos gyár­tó által kínált gépek kons­ trukcióját és jellemzőit, döntésünk egyértelműen a KITAMURÁRA esett. Sulyok Ildikó TST Machine Kft. 1211 Budapest, Fémcsőhúzó u. 181. Tel:     +36-1-347-0608 Fax:    +36-1-280-8032 Mobile: +36-70-772-0425 E-mail:[email protected] Web:  www.tstmachine.hu www.kitamura.hu

IPAR NAPJAI

GENELCO

Általános Építőipari és Elektromos Kft. Szolgáltatásaink Érintésvédelmi mérés és felülvizsgálat (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, 3 évente kötelező vizsgálat) Beüzemelési érintésvédelmi mérés (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő) Beüzemelési szabványossági felülvizsgálat (Az MSZ HD 60364 sz. szabvány írja elő) Tűzrendészeti szabványossági felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villámvédelmi mérés és felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villamos készülékek, kéziszerszámok szigetelésvizsgálata (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, évente kötelező vizsgálat) Vezeték és kábelhálózat szigetelésvizsgálata. Elektromos szakértői feladatok ellátása. Tűzvédelmi szabályzat, utasítás készítése. Vezető munkatársainkat a Mérnöki Kamara regisztrálta. A szakmai munkát igazságügyi szakértő felügyeli.

GENELCO Kft. 30/-9516-334

[email protected]

www.genelco.hu

Technika 2014/4

27

IPAR NAPJAI

Különleges pályamûvek a Creo versenyen A Miskolci Egyetem és a BME hallgatója nyerte az országos Creo CAD versenyt Az S&T Consulting Hungary Kft. hagyományaihoz híven ebben a tanévben is megrendezte az országos Creo CAD tervezői versenyt a felsőoktatási intézmények hallgatói számára. Az előző évekhez hasonlóan most is színvonalas pályaműveket és kiélezett küzdelmet hozott a vetélkedő. A verseny három fordulóban zajlott. Az első fordulóban a pályázók az általuk a Creo-val tervezett pályaművel jelentkezhettek a versenyre. Az S&T szakemberei kiválasztották a legjobb terveket, amiket aztán az S&T Facebook oldalán

A döntôre az S&T egyik oktatótermében került sor

Görögh Imre és felkészítô tanára, Dr. Velezdi György átveszi az elsô díjat

28



Technika 2014/4

Görögh Imre egy tárcsázó gépkapcsolat részletes kidolgozásával pályázott

(www.facebook.com/CreoStart) publikáltak. A pályaművekre több fórumon keresztül lehetett szavazni a 2. fordulóban. Az itt gyűjtött pontokat a versenyzők továbbvitték a 2014. április 18-án megtartott döntőbe. A döntőben a versenyzőknek sokrétű Creo ismeretekről – komplex modellezés, lemeztervezés, formatervezés, import modellek szerkesztése, végeselemes szimuláció – kellett tanúbizonyságot adniuk. A feladatok többségének megoldása a kimondottan haladó tervezési módszerek ismeretét is megkövetelte. A fiúk derekasan helytálltak a megmérettetésben. A végső sorrendet a vitt pontszámok és a döntőben szerzett pontok ös�szessége alakította ki. Mivel holtverseny alakult ki, ezért idén két első helyezettet hirdettünk ki, és így mindkét győztes egy-egy iPAD Air boldog tulajdonosa lett.

Bartalus Dávid szintén elsô díjban részesült

Bartalus Dávid pályamunkájának különlegessége a küllô nélküli kerékagymotor koncepció kidolgozása volt a 2015-ös nemzetközi Shell Eco Marathonra készülô jármûben

1. helyezettek: Görögh Imre, Miskolci Egyetem, felkészítő tanár: Dr. Velezdi György Bartalus Dávid, BME, felkészítő tanár: Dr. Piros Attila 2. helyezett: Haász Ákos, BME, felkészítő tanár: Farkas Zsolt 3. helyezett: Székely András Péter, BME, felkészítő tanár: Farkas Zsolt A 2. és 3. helyezettek ajándékcso­ magot, és az összes döntős ezen fe­ lül oklevelet és egy-egy 16 GB-os S&T pendrive-ot kapott. Gratulálunk a győzteseknek és köszönjük a színvonalas versenyzést az összes döntősnek, valamint az áldozatos munkát a felkészítő tanároknak.  További információ: S&T Consulting Hungary Kft. www.snt.hu/cad, Tel.: 06-1/371-8060

Technika 2014/4

29

IPAR NAPJAI

3D nyomtatás határok nélkül Napjainkra szinte nincs olyan tudomány terület, ahol az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő 3D nyomtatás (legyen az bármely gyors prototípus technológia) ne ütötte volna fel a fejét. A gyerekcipőben járó eljárás azonban, korántsem a XXI. század felfedezése. A 3D nyomtatás fogalma, még 1955-ből az MIT (Massachusetts Institute of Technology)-ről ered, ahol két doktorandusz (Jim Bredt és Tim Anderson) egy tintasugaras nyomtató átalakításával egymásra épülő gyanta rétegeket nyomtatott. Az 1980-as években Chuck Hull, a 3D System társalapítója munkássága révén megszületett a mai additív eljárások alapját képező STL formátum, amely segítségével a számítógépes CAD modellek rétegekre bontása, majd felépítése lehetővé vált. Az azóta eltelt közel 30 év rengeteg technológiai fejlődést eredményezett, valamint a bekövetkezett paradigma váltásból kifolyólag egyre több terület fedezi fel a gyorsprototípus gyártási addi-

1. ábra – Prototípusok testközelbôl

30



Technika 2014/4

tív technológiákban rejlő lehetőségeket [1]. A magas hozzáadott érték előállításához az azonnali és folyamatos visszacsatolás, gyors iteráció, és a legmodernebb eszközök, technológiák használata elengedhetetlen. Így a fejlesztők, innovátorok első számú eszközévé váltak a 3D nyomtatók. A hagyományos lebontó technológiák során minden esetben keletkezik valamilyen hulladék, továbbá szükségünk van egy vagy több szerszámra, akár szerelési lépésekre. Kétségtelen tény, hogy sorozatgyártás esetében, a kezdeti költségek egy termékre lebontva elenyészőek, azonban kisszériás termékek, prototípusok esetében nem elhanyagolható mértékűek. Számos különféle gyors prototípusgyártási technológia került kifejlesztésre az elmúlt évtizedekben, amelyeket összefoglalóan a köznyelvben leginkább a gyűjtőfogalommá vált 3D nyomtatásként használják. Az eltérő technológi-

ák, igen változatos tulajdonságokkal bírnak, előnyeik és hátrányaik igen különbözőek. Ezen technológiák robbanásszerű fejlődéséhez hozzátartozik az eltérő területeken tapasztalható gondolkodásmód jelentős megváltozása is. A 3D nyomtatási technológiák utat nyitnak a teljes alkotói szabadságnak, alkalmazásuk révén szinte nincs lehetetlen/kivitelezhetetlen. E szemlélet nem csak az alkatrészek tervezésére terjed ki, hanem a technológiák felhasználási területeire is. Napjainkra egyes eljárások kinőtték a prototípus megnevezést, hiszen alkalmasak nem csak gyors prototípusok, hanem akár szerszámok, vagy a végtermékek előállítására is. Az ipari formatervezés mellett az orvostudomány, a hadügy, az építőipar, sőt még az élelmiszeripar területére is betörni látszanak az új technológiák. A műanyag prototípusok mellett mára ehető cukorkákat, csokoládékat nyomtathatunk, sőt ipari tésztakészítés is megvalósulni

Technika 2014/4

31

IPAR NAPJAI

2. ábra – Karbonszálas vitorlázó gép

látszik 3D nyomtatással a Barilla jóvoltából. A technológia a folyamatos kutató munka eredményeként határtalan lehetőségeket biztosít. Kutatók egy csapata lítiumos elemet nyomtatott, de készült már koponya implantátum, továbbá élő szövetek, sejtek; akár emberi szervek nyomtatására is lehetőség nyílik a jövőben. Shanghajban a mérnökök néhány óra leforgása alatt egy 200 négyzetméteres házat nyomtattak ki, miközben az építési költségeket közel a felére csökkentették. Láthatóan nagyon széleskörűen alkalmazott eljárások eltérő technológiai hátteret igényelnek. Egy igen speciális alkalmazással a repülőgép modellek területén találkozott cégünk. A sport szerelmesei, a modellezők, vagy a gyártók igyekeznek minél könnyebb, kis légellenállással és kiemelkedő aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező vitorlázó gépeket építeni. Az alacsony tömeg, és megfelelő merevség elérése érdekében a modern szénszálas, üvegszálas kompozitok alkalmazása elengedhetetlen. Az 1-3 mm át32



Technika 2014/4

mérőjű merevítő karbon csövek megfelelő rögzítése nehézkes feladat. A lokálisan felvitt ragasztó helyett partnerünknek egy kiváló alternatív megoldást tudtunk ajánlani a cégünknél alkalmazott piacvezető 3D nyomtatási technológia kiaknázásával. Az innovatív OBJET Polyjet eljárás segítségével lehetőségünk nyílik tetszőlegesen bonyolult geometriák kinyomtatására, tökéletes minőségben, 28 µm Z irányú rétegvastagsággal. Így a legapróbb részletekkel rendelkező modellek  is könnyedén elkészíthetőek, és a teljes modellre vonatkozó pontossága 0,05 mm kiemeli a hagyományos 3D nyomtatási eljárások közül. Az elkészült 1 mm belső átmérővel rendelkező rögzítő elemek, kiváló stabilitást, és tökéletes tartást biztosítottak a karbon merevítésnek, és nagyban megkön�nyítették a gép összeszerelését további tömegcsökkenés biztosítása mellett. Az alkalmazott technológiáink révén átfogó megoldást kínálunk a mérnököknek, terméktervezőknek, formatervezőknek, szer-

számtervezőknek, orvosoknak vagy akár az ékszerészeknek, akik számára a kézzel fogható minták, prototípusok elengedhetetlenek a fejlesztési folyamataik során. A koncepcionális tervezésen túl, funkcionális prototípusok, szerszámok és végtermékek is készíthetőek a technológia segítségével akár órák alatt. Fontos szem előtt tartani, hogy minden termék más és más, az eljárásnak az eltérő igényekhez  kell igazodnia. Az alkalmazott 7 különböző  fotopolimer az autóipartól a digitális fogtechnikáig, szinte minden iparág számára kiváló lehetőségeket rejt magában.  Szerző: Seres Viktor Szimulációs Szakértő: Alba-Tools Kft. [email protected] Irodalomjegyzék [1] Hod Lipson,Melba Kurman. (2013), Fabricated: The New World of 3D Printing [2] Stratasys, 3Dprinter.net, Objet. com [3] FVK model - www.fvk.de

Technika 2014/4

33

IPAR NAPJAI

Rugalmas megoldások – tervezéstôl akár a teljes életciklusig Kiemelkedô szakértelem az ügyfelek szolgálatában

A graphIT Kft. sokak számára ismerős a CAD/CAM/PLM piacon, hiszen közel húszéves szakmai múlttal és szakértelemmel támogatja a mérnökök és gyártók munkáját. Több száz ügyfél számára biztosít a mindennapi munkához gépészeti megoldást a 2D-s/3D-s tervezéstől kezdve az analízisen és a gyártáson keresztül a dokumentumok és folyamatok kezelésig. Azon kivételes vállalakozások egyike a hazai piacon, amely nem csupán különálló CAD- és CAMmegoldásokat forgalmaz, hanem képes arra, hogy ügyfelei növekedésével folyamatosan bővítse mérnöki CAD/CAM/PLM-portfolióját, és ezáltal is elősegítse a stabil fejlődést és versenyképességet.

Az eleinte a Siemens PLM megoldásait nyújtó graphIT mára lehetővé teszi felhasználóinak, hogy teljes körű hatékony megoldásokat vehessenek igénybe. Az ügyfelek magas színvonalú támogatása és a folyamatosan felmerülő igények kiszolgálása olyan kiegészítő megoldásoknak is köszönhető, mint a PowerPack: a saját fejlesztésű kiegészítés lehetővé teszi, hogy a felhasználók még hatékonyabban végezhessék a munkájukat. Népszerû megoldás mindennapi tervezéshez A Solid Edge tartalmazza mindazon tudást, amelyre a mindennapi tervezés, termékfejlesztés során szükség lehet. Az egyedülálló szinkrontechnológia mellett a hagyományos modellezés is rendelkezésére áll a mérnököknek. Az egyedülálló szinkron tervezési eszköz a 3D-s prototípusok létrehozásakor alkalmas a meglévő adatok módosítására és azok kezelésére– legyen szó egy önálló alkatrészről

Solid Edge népszerû megoldas mindennapi tervezesi problémákra

vagy több ezer komponenst tartalmazó összeállításról. A graphIT a felhasználók visszajelzése alapján folyamatosan készít kiegészítéseket a Solid Edge programhoz. A számtalan hatékonyságnövelő funkciót egy szoftverbe építve megjelentette a PowerPack csomagot, amely nélkülözhetetlen segítség a darabjegyzékek vagy akár az árajánlatok készítésében is. A csomag segítségével a projektek archiválása könnyebbé, a beszállítókkal történő kommunikáció gördülékenyebbé válik. A Solid Edge és a Solid Edge PowerPack népszerűségét nem csupán annak köszönheti, hogy nagymértékben hatékonyabbá teszik a mindennapi munkát, hanem annak is, hogy a graphIT terméktámogatói intenzíven segítik a tervezőket. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az ügyféltámogató mérnökök napra készek legyenek a CAD/CAM/PLM-piac újdon­sá­gai­ ban és a különböző iparágakban. Akár ötször gyorsabb termékfejlesztés Az NX az ipar több területén már bizonyított, Magyarországon kizárólag a graphIT által forgalmazott,

34



Technika 2014/4

IPAR NAPJAI

integrált megoldást nyújtó tervezőrendszer a kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok mérnökei számára egyaránt – a tervezéstől az analízisen át a gyártásig. Az NX egyszerű utat nyit a tervezéshez a jól bevált technológiák használatával, mint például a szinkronmodellezés. Emellett soha nem látott rugalmasságot és hatékonyságot kínál a nagy összeállítások és a 2D-s adatok kezelésében. Az NX9 verzió kiemelkedő technológiai előnyt nyújt szabadformájú felületek tervezésében, a PLM integrációban és a termékfejlesztési döntések gyors meghozatalában is – ami különösen értékes segítség például az autóiparban vagy a gépiparban.

Egyszerû kijelölésmódok NX-ben

Kiemelt fókusz A graphIT által évek óta forgalmazott Siemens Tecnomatix digitális gyártási megoldások két fő területe a robotizálás, robotprogramozás (Robcad, Process Simulate), illetve a gyártási és logisztikai folyamatok szimulációja (Plant Simulation). Az elmúlt évek robotizálási sikerei után idén a Plant Simulation áll a középpontban. A Plant Simulation a lean gyártással működő cégek számára jelenthet kiemelkedő segítséget azáltal, hogy felderíthetők vele a folya-

matokban rejlő veszteségek. Használatával számos kérdésre kaphatunk választ, ilyenek lehetnek az erőforrás-tervezés, a kapacitástervezés, az átállások és meghibásodások kezelésének tervezése, az optimalizált lotméretek meghatározása, a gyártásközi készletek és pufferméretek minimalizálása, az anyagellátási stratégiák kialakítása, az átfutási idők csökkentése, a lean támogatás vagy akár a lokális (például sori) és globális (például csarnokszintű) optimalizálás. – Az elmúlt évek Tecnomatix sikerei kiváló ismertséget hoztak a Plant Simulation és a Process Simulate számára a magyar piacon. Az idei évben tovább növekszik a Tecnomatix-csapat a graphIT Kft.-n belül, és olyan értéknövelt megoldások jelennek meg az ügyfelek számára, amelyek kiegészítik és összekapcsolják a Siemens technológiákat a tervezés, gyártás területén – mondta Molnár Zsolt, a graphIT Tecnomatix termékvonalért felelős vezetője.

Technika 2014/4

35

IPAR NAPJAI

Process Control and Display System Development

Pharmaceutical solutions Gamma Digital has a long term experience in forming and re-designing existing pharmaceutical systems and in maintaining and upgrading plant equipment. Thanks to our creative and well-trained experts understanding complex processes and situations means no problem. Our main goal is to meet customers’ need by offering innovative technical solutions. Guidelines Human pharmaceutical produc­tion has to meet strict rules. Our company’s activity is based on ISO quality

36



Technika 2014/4

standards and follows the actual industrial and legal regulations. Concerning phar­maceutical applications the following are always are always taken into account: • GMP (Good Manufacturing Practice) • GAMP 5 (Good Automated Manufacturing Practice) • FDA 21 CFR part 11 compliance consultancy • Relevant parts of Eudralex Vol.4. Control Systems Integration Our company turns isolated subsystems into an integrated system that connects to the MES system as a whole (see chart above). According to customer needs, custom interfaces between the production modules, machines and the MES modules may be developed, or the control, display, archiving, and communication modules of machines and production lines can be changed.

IPAR NAPJAI

Visualization Systems Visualization systems developed by Gamma Digital have user interfaces designed with software ergonomy in mind. Operation displays are easy to use and give a clean overview of the supervised system. Gamma Digital is a company easy to work with by offering flexibility and creativity to its partners.

The client’s need is always taken into consideration. Gamma Digital is ready to tailor existing applications to the customer’s requirements and also ships custom systems by implementing specialized applications and solutions.

Software Validation Our pharma projects always match the standard requirements based on GAMP regulation in order to facilitate and prepare validation processes. In the appropriate phase we make the Functional Specification (FS), the Hardware Design Specification (HDS), and the Software Design Specification (SDS). Based on these documents the Design Qualification (DQ) is made, which has to be approved by the customer. Development and installation starts at this point. For final acceptance IQ, OQ and PQ documentations have to meet client’s requirements. Electronic record management corresponds with the 21 CFR part 11 guidelines.

References Richter Gedeon Zrt. TEVA Sanofi Aventis - Chinoin

Servier – EGIS Pharmaswiss Linde gas

Technika 2014/4

37

IPAR NAPJAI

Hívja a LAUNE-t, ha már kint van a vízbôl

A LEAN jéghegy modell a LAUNE jelképe. (Forrás: © 2008 P. Hines, P. Found, G. Griffiths, & R. Harrison)

A LEAN lényege a szervezetek értékteremtő képességének a maximalizálása. Ezt a módszert gyakran szemlélteti a szakma egy jéghegy segítségével. Köztudott, hogy egy jéghegynek mindössze egyötöde látható, ez a víz feletti rész. Ugyanakkor a nagyobb, monumentális része, a teljes hegy 4/5e a víz alatt van, láthatatlanul. A LEAN módszernek is van egy nagyobb, az alapot képező víz alat-

38



Technika 2014/4

ti része és van egy kézzelfogható, látható, víz feletti kisebb része is. Mit tartalmaz a jéghegy alapja? Stratégiát, összehangolást, vezetéselméletet, viselkedéselméletet, az elkötelezettséget, a célkitűzést, a víziót, a cég küldetését. Ezek mind láthatatlanul, a víz alatt vannak. Nélkülözhetetlenek, de a külső szemlélő számára láthatatlanok.

És mi van a víz felett? A standardizált folyamatok. A Laune a víz feletti részre specializálódott: A LEAN szemléletnek megfelelő technológiával, eszközökkel, szerszámokkal, berendezésekkel támogatjuk a komplex LEAN folyamatokat. Akkor hívja a Laune-t, amikor kint van a vízbôl. Amikor szüksége van szerszámokra és eszközökre. Amikor szüksége van a berendezésfejlesztésre. Amikor készen áll a LEAN szemlélet napi szinten lezajló folyamatainak tökéletesítésére kifejlesztett eszközökre, gépekre. Amint a cég komplett szervezete – beleértve a minden egyes dolgozót – készen áll az „itt és most” pillanatainak optimalizálására, a Laune színre lép, és a „mindent egy kézből” elve alapján elvégzi a berendezések teljes optimalizálást.

IPAR NAPJAI

LEAN felsôfokon: amikor a jéghegy csúcsa kommunikál a méllyel. Amire egy LEAN szemlélettel átitatott vállalatnak folyamatosan figyelmet kell szentelnie, az problémák állandó kiküszöbölése a veszteségek elkerülése céljából. Minden javítás és veszteség elkerülés nem más, mint értékteremtés. A Laune berendezései a mindennapos használat során tulajdonképpen tesztelik az alapokat. A „most” munkálatai folyamán a rendszer stratégiai, célkitűzésbeli, vezetéselméleti része visszacsato-

lást kap arra vonatkozólag, hogy hol van szükség a hibák mélyebben szántó kijavítására. Az igazán LEAN elkötelezett menedzsment szeme végigpásztázza azt az utat, ami elvezet a gyökerekig. Törekvése, hogy a problémákat ne felületi szinten kezelje, hanem keresse meg a legvégső okot, és ezáltal valódi megoldást nyújtson. A legmegfelelőbb megoldás pedig azzal lesz teljes, ha ismét vis�szajut a felszínre, a jéghegy csúcsához, és a mindennapos munka szintjén is meglépi a szükséges változtatásokat. Ha az Ön cége ezt

a folyamatot - a jéghegy aljáról a csúcsáig, oda-vissza - minden felmerülő probléma esetében eltökélten végigjátssza, lépésről-lépésre elérheti, hogy cége a lehető legoptimalizáltabban működjön. Mi ott leszünk a jéghegy csúcsán, hogy segítsünk, bármely területen akadt is probléma! Pásztor Róbert LAUNE Gyártáskiszolgálás Kft. Tel: 70-367-1260 www.laune.hu

Technika 2014/4

39

SZABADALOM

Felmérik az állami szellemi tulajdont A hazai szellemi vagyonnak bizonyára igen jelentôs részét képezhetik az állam kezében lévô szellemi vagyonelemek. Azért „képezhetik”, mert máig külön e vagyont még nem mérték fel, ennek következtében e vagyonrészekkel való gazdálkodás mikéntjét sem határozták meg. A megoldáshoz segíthet hozzá az az együttmûködési megállapodás, amelyet nemrég kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô (MNV) Zrt. és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) e szellemi vagyon jobb hasznosítása érdekében. Vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek Az állami vállalatoknál lévő innovációs tevékenység gyakran „levédhető” eredményekkel jár, ilyenek lehetnek  például a szolgálati találmányok, amelyek kidolgozása a vállalat dolgozóinak munkaviszonyából adódó kötelessége. Ilyenkor a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Létezik alkalmazotti találmány is, amikor a szabadalmi jog a feltalálóé, de a munkáltató jogosult a találmány hasznosítására. Az állami vagyonelemek közé sorolhatók az állami kutatószervek produktumai (a magyar  akkreditált kutatási szervezetek száma 40), az egyetemekről bejelentett szabadalmak, ezekből például 2011-ben 58-at fogadtak el, köztük a Róbert

40



Technika 2014/4

Károly Főiskoláról 18-at, a Pécsi Tudományegyetemről pedig 15öt. Azoknak a szabadalmaknak a hasznosulását is figyelembe kell venni, amelyeknek a  hazai, vagy nemzetközi  iparjogvédelmi bejelentését évente általában 200 millió forinttal támogatják   Lendíthet az innováció egészén Az MNV és az SZTNH együttműködési megállapodása abból indul ki, hogy az SZTNH által vezetett iparjogvédelmi (szabadalmi-, védjegy-, használati és formatervezési minta, nemzeti lajstromok alapján lehetővé válhat az állami kézben lévő szellemi vagyonelemek összesítése, valamint – hos�szabb időtávon – e lajstromozott jogok rendszeres figyelemmel kisérése, monitorizálása. Az álla-

A hazai innováció fejlődésének és piaci lehetőségeinek  elősegítésére az SZTNH megalapította a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft-t, amely a szellemi tulajdon minden ágában képes szolgáltatásokat végezni. Az ügynökség az innováció menedzsment eszközeivel elősegíti a KKV-k, az állami, az egyetemi és a kutatószférának a tudástőke piaci hasznosítását. Az ügyfeleknek képzéseket tart, beárazza a szellemi teljesítményeket, segít az oltalom megszerzésében. A HIPAVILON szolgáltatási árai harmonizálnak majd az SZTNH díjaival és tükrözik a társaság nonprofit jellegét.

mi vagyon részét képező szellemi tulajdonnal történő felelős gazdálkodás el sem képzelhető e tulajdon előzetes felmérése nélkül. Az SZTNH közreműködésével összeállítandó vagyon-értékbecslési módszertani útmutató hozzájárulhat a nemzeti vagyon e részének  hatékonyabb kezeléséhez, például egyes ilyen vagyonelemek vásárlásához illetve értékesítéséhez is. Az állami költségvetési eszközök segítségével létrehozott K+F eredmények hasznosításának ilyen követése, vizsgálata egy további pont a két szervezet együttműködésében, amely a hazai innováció egészének a javát szolgálhatja. A nemzeti szellemi vagyon nyilvántartás kialakítása a tavaly elfogadott Jedlik Ányosterv keretei között történhet meg – fejezi ki a megállapodás. W.M.

INFORMATIKA

Hiányzó informatikusok Váratlanul hiánycikk lett Magyarországon a jól képzett informatikus,  sôt, egyelôre kilátástalan a képzés növelése, miközben viszont nincs hiány az ambiciózus informatikai tervekbôl.   Jó hír, hogy az Európai Unió 2020-ig tartó költségvetési ciklusában a Magyarországnak jutó mintegy 4 500 milliárd forint uniós forrásból 600 milliárd forintot szánnak az IKT-szektorra, ám ebből a digitális forradalom aligha valósulhat meg az egyértelmű és rendkívül súlyos, krónikus informatikus hiány miatt – állapította meg legutóbb az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, az IVSZ. Ehhez hozzátették, a helyzet egyaránt eredője a felsőoktatási alulképzésnek, az idegen nyelvismeret gyengeségének, de a távközlési piac szereplőit sújtó különadóknak is és az IKT-szektort érintő közigazgatási megosztottságnak.   A GDP is megsínyli a hiányukat Vitathatatlan, hogy az informatikai szolgáltatások bővülése egyike a jelenlegi gazdaság kitörési pontjainak. Magyarországon a KSH adatai szerint 2012-ben több mint 100 ezren dolgoztak az IKT-szektorban, akiknél az egy főre jutó éves hozzáadott érték több mint 12 millió forint volt. Mivel az IVSZ szerint 2013-ban 10 ezer informatikusi munkahely volt betöltetlen, ezzel 120 milliárd forintot vesztett az ország GDP-je. Pedig a magyar szoftverexport a hazai export 1 százalékát teszi ki és 2011-hez képest tavalyig 17,4 százalékkal bővült, szemben az összexport mindös�sze 2 százalékos növekedésével. Így összességében az IKT-szektor 180 milliárd forint exportot telje-

sít, amiből – tekintve, hogy ehhez minimális az importja és az eszközhasználata – a 90-95 százalék itthon marad. Ráadásul a szoftveriparban a hozzáadott érték 90 százalék volt, szemben a teljes gazdaságban mért 20 százalékkal. A IKT-szektor ilyen lehetőségei mellett valóban kétségbeejtő a terület gyenge szakemberellátottsága, ami még a mai színt tartását is veszélyezteti.   Kétszer több szakember kellene Jelenleg a szektorban akkora a hiány, hogy a szakember-kibocsátást meg kellene kétszerezni – állítja az IVSZ. Mivel a kormányzat jelenleg ezzel a kívánalommal pont ellentétes folyamatot hajt végre, csak remélni lehet a helyzet változását.  A legnagyobb igény a programozókra, illetve szofverfejlesztőkre van. A beágyazott fejlesztőtől a Java és webes fejlesztőkig szinte mindenki keresett a piacon – nyilatkozta a Computer World-nak az Adecco fejvadász cég képviselője. Ez 2014ben is folytatódik, hiszen Magyarországon fél tucat olyan nagy nemzetközi K+F központról is tudni, amelyek többszáz kódolót kívánnak felvenni. A szakemberhiány persze a nemzetközi piacon is tapasztalható, a budapesti Adecco anyacége egyaránt helyezett el külföldön Java fejlesztőket és hozott Magyarországra IT Security szakértőket Franciaországból.   Miközben kül-

földről mind több az igény a nálunk képzett IT-szakemberekre, például Java, Sharepoint fejlesztőkre, tesztelőkre, Linux-rendszermérnökökre, CRM és Exchange szakértőkre, ma már számos hazai rendszermérnöki és fejlesztői pozícióra magasan képzett szerb, horvát, román vagy akár macedon, moldovai jelölteket is állít az Adecco. Ez is csak egy álom? Magyarország a kormányzati tervek szerint  szeretné 2018-ra elérni, hogy az ország egész területén legyen 30 Mbps internet hozzáférés, és széles körben elterjedjen az internet használat  (ami a felhasználók művelődése, a kiegyensúlyozottabb, sokoldalúbb információkhoz való hozzáférés miatt is különösen fontos lenne), 2016-ra a digitális írástudatlanok aránya 40, 2020-ra csak 30 százalék legyen. Ugyancsak 2016-ra a mikroés kisvállalkozások 90 százaléka, 2020-ban a 99 százaléka rendelkezzen internet-hozzáféréssel és 2016-ban az 50 százalékuk, 2020ban pedig már a 80 százalékuk jelen is legyen az interneten. Végül pedig 2016-ra az uniós átlagú mobil szélessávú hálózat lefedettsége legyen 90 százalékos. E tervek realitását nem erősíti, hogy mindehhez csak 2020-ra nőne 100 százalékkal a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma, amikor már ma is erre lenne szükség. K.F Technika 2014/4

41

SZABVÁNYÜGY

Minôsített magyar titkosító program Az amerikai lehallgatási botrány óta érezhetően megnőtt az igény a titkosító programok iránt, annak ellenére, hogy a bizalmas információk kiszivárgásának lehetősége már évek óta valós veszélyt jelent a vállalatok, állami intézmények és magánszemélyek számára. Ráadásul nem is kell komoly erőforrás és szaktudás ahhoz, hogy lehallgassunk valakit: mindössze 200 ezer forintból, némi informatikai tudással összeállítható egy olyan eszköz, amel�lyel gyakorlatilag az összes mobiltelefon lehallgatható. Az Edward Snowden ügy óta egyre több titkosító rendszer jelenik meg, ugyanakkor az elérhető technológiák között kevés a valóban megbízható, hitelesített megoldás. Egyedül az országban A nemzetközi piacon kategóriájában elsőként egy tisztán magyar tulajdonú cég, a Zybex Információbiztonsági Kft. fejlesztése, a Zybex Secure Phone titkosító megoldás szerezte meg az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal (National Institute of Standards and Technology – NIST) FIPS 140-2es minősítését. Ilyen tanúsítván�nyal világszinten eddig leginkább olyan nagyvállalatok rendelkeztek, mint például a Cisco vagy a Microsoft, míg a magyar cégek közül még senkinek sem sikerült megszereznie. A hivatal 2014 februárjában állította ki a tanúsítványt, melyet a kriptográfia minden részletére kiterjedő, több mint egy éves vizsgálat előzött meg. A minősítés szerint a Zybex Secure Phone az Amerikai Biztonsági Hivatal „szigorúan titkos” besorolású információinak védelmére is alkalmas.

42



Technika 2014/4

Komoly szakmai háttérrel A rendszert fejlesztő és száz százalékban birtokló két magyar szakember igen komoly szakmai háttérrel rendelkezik: Kovács Zoltán, a vállalat egyik tulajdonosa hat éven át vezette a Svájci Bankszövetség kriptográfiai osztályát, míg társa, Gunyhó Gábor a telekommunikációs szektorban szerzett nemzetközi tapasztalatot szoftverfejlesztési és informatikai szakértőként. Megsemmisült információ A Zybex Secure Phone a telefonbeszélgetések lehallgatása mellett a szöveges üzenetekből történő információszerzést is megakadályozza. A piacon elérhető többi megoldással szemben a vonal másik végén lévő személy egyszerű hitelesítése is megoldott: az eddig használt álnév alapú azonosítással szemben ugyanis telefonszámhoz kapcsolja az ellenőrzést, így kizárható az álnevek használatából adódó megtévesztés lehetősége. Az azonosítás a megoldás másik erőssége: nincs szükség arra, hogy a felek bediktálják egymásnak a telefon kijelzőjén megjelenő hash kódokat, így a nyelvi különbségekből és félreértésekből adódó hibafaktor is teljesen kiszűrhető.

„A bizalmas információk a beszélgetés után, a telefon ellopása esetén sem szivároghatnak ki, mivel a biztonságos kapcsolaton keresztül elhangzottakat sem a telefon, sem a rendszer nem tárolja, és a titkosító kulcsok, melyekből a rendszer 4 másodpercenként újakat generál, visszavonhatatlanul megsemmisülnek” – tette hozzá Kovács Zoltán. Alkalmazás alapú szolgáltatás A Zybex Secure Phone-t a világ számos pontján használják, így többek között Szerbiában, Brazíliában vagy Indonéziában is a magyar fejlesztéssel védekeznek a lehallgatások ellen. A megoldás elterjedését nagyban segítette, hogy használatához mindössze egy átlagos, kereskedelmi forgalomban is kapható mobilkészülékre, mobilinternet-kapcsolatra és egy alkalmazás telepítésére van szükség, míg a piacon elérhető többi megoldáshoz jellemzően egy külön eszközt (például speciális telefont, chipet vagy SD-kártyát) is be kell szerezni, ami megnehezíti egy sokfelhasználós rendszer kiépítését.

ÉLELMISZER

Ételutánzatok a kosárban A bolti polcokon mintha szellemes nevű élelmiszereket kínálnának a gyártók, valójában azonban az olyan cikkek, mint a szendvicsfeltét, a frissföl, a kakaómassza, a trapp-pista és társaik távoli rokonságban sincsenek hússal, tejföllel, csokoládéval, sajttal. Mindezek csupán utánzatok, mai szóhasználattal kamuételek, egészségtelen, általában növényi zsírból előállított termékek. Még az úgynevezett kakaós bevonó is növényi zsír, amellyel a kakóvajat helyettesítik. A tejföl-utánzatok a tej felturbósításával és nem tejszínből készülnek, eklatáns példa a matróztengerész rum találmánya, amely nem melaszból, hanem gabonaszeszből, rumaroma hozzáadásával  kerül a pohárba. Habár ez utóbbi egy meghatározott fogyasztói kört csap be, az előbbihez hasonló termékek az emberek, a fiatalok többségét veszélyeztetik az alacsony tápértékű, sok adalékkal megformált tartalmukkal.   Búzahús, ami nem is hús Az élelmiszer-utánzatok kezdetben csak a vegetáriánusok, tejvagy lisztérzékenyek érdekében készültek a gyárakban, így például a húsutánzatok valós igényeket elégíthettek ki. Amikor viszont a búzasikérből készült húsutánzatokat nem vegetáriánusok fogyasztják, igen jelentős tápanyagoktól fosztják meg magukat, ezeket az illúzió, hogy húst esznek, nem pótolja. Az emberiség 5 millió éve fogyaszt húst, a szervezet képtelen elviselni a búza-, GM szója-, és még sok más adalék alapú hentesipari cikk fogyasztásával járó hatásokat. Különösen akkor keletkezik fonák helyzet, amikor ezeket a műhúsokat az igazi hústermékek mellett kínálják az üzletek, amit azért is megtehetnek, mivel a hamis ter-

mékeket sehol-máshol nem látni, mint az igaziak mellett. Így persze a trapp-pistát is a sajtok között, pedig mindössze csak lemezes növényi zsir. Még kutatásra vár kideríteni, hogy a kamuételekkel fogyasztott növényi zsirok mai túlfogyasztása milyen hatással lesz az egészségre.   Nézd az árat is Sokan most azt ajánlják a fogyasztóknak, hogy alaposan nézzék meg az ilyen behízelgő nevű, igazinak látszó “ínyencségek” árát, ami nyílván alacsonyabb az igaziakénál. Azonban azt is látni kell, hogy az ármustra a mai világban még növelheti is az ilyen cikkek kelendőségét. Az élelmiszerek ára ugyanis az utóbbi években igen jelentősen emelkedett. Míg például 2012-ben 201 forintba került a legolcsóbb tej, tavaly már 274 forintért árulták;  az igazi  trappista sajt  ma 50 forinttal is drágább, mint egy évvel ezelőtt. De a burgonya is 2012től 27,2 százaklékkal, a zöldség 8,5 százalékkal, a gyümölcs 2,1 százalékkal drágult. Ezeken az adatokon kívül a Kereskedelmi Szövetség az élelmiszer-fogyasztás lényeges csökkenését is regisztrálta a növekvő árak mellett. Kimutatta,

hogy 2012-ben 2007-től számítva 8 százalékkal csökkent az élelmiszerek napi cikk-fogyasztása, mégis a vevők 700 milliárd forinttal többet hagytak a pénztáraknál.   Több lett a nélkülözô Az élelmiszer-fogyasztás csökkenő trendje többet mutat a nélkülözők beszámításánál, hiszen az, hogy 2011-ben az előző évinél 3,2 százalékkal kevesebb élelmiszer fogyott és 2012-ben további 0,6 szazalékkal kevesebb, jelentős rétegek válasza lehetett arra, hogy 2007-től az élelmiszerek árszintje másfélszerese lett, miközben, zárójelben, az élelmiszer alapanyagárak csak 70 százalékkal emelkedtek. Itt persze közbejöhetett az élelmiszerekre (a kenyér és a tej kivételével) kivetett 27 százalékos áfa, ám a kivételeknél alkalmazott 18 százalékos áfa sem tekinthető nagy kedvezménynek. Mindez persze nem kisebbítheti felelőségünket a nélkülözőkért (közöttük elsősorban a gyermekekért), akiknek a száma Ferge Zuzsa legújabb kutatásai szerint a 2010. évi 2,9 millióról mára 3,3 millióra emelkedett. Ők azok, akik máson nemigen tudnak spórolni, mint az élelmiszer-fogyasztáson. W. M. Technika 2014/4

43

KÖZLEKEDÉS

Zöldellô új metrónk A kiemelt európai projektként is átadott új 4-es, „Zöld” metró fogadtatása nem nélkülözte az építés hosszú idôtartama és túl magas költsége miatti szemrehányásokat. Valójában azonban a dicsôségben (ha volt ilyen) és a kudarcban (ha ezalatt fennakadásokat értünk) négy kormányzatnak kell osztoznia, beleértve a városvezetést is.   Mennyi ideig is épült? Az M4 eredeti, Dél-Budát Rákospalotával összekötő vonalának ötlete még 1972-ben született, de nyomvonalát csak 1996-ban jelölték ki a zuglói Bosnyák tér és a kelenföldi Etele tér közé. Ez módot adott arra, hogy a beruházás elkezdődjék, ám azt 1998-ban, luxusberuházásnak ítélve, négy évre félretették. Így csak 2004-ben fogtak hozzá, kihasználva  a kilátásba helyezett EU-támogatást, de kikötve azt is, hogy a kormány csak an�nyival járul hozzá a létesítéséhez, amennyi az EU-s pénzügyi forrásokhoz és Budapest saját erejéhez még szükséges. Végül is a fúrópajzsok 2007-ben indultak el, tehát az

44



Technika 2014/4

építési idő a 7,4 kilométer hosszú, 10 állomást magába foglaló metróhoz volt olyan jó, mint az M3 ilyen adata és körülbelül megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak.   Mennyiért is épült? Miután a finanszírozási gondok miatt a második szakaszt elhagyták, a bekerülési összeg – ami azonban pontosan ezután állapítható meg – az előre számítottnál esetleg 100 milliárddal, 25 százalékkal több lehetett, ám ezt az egyes állomások luxuskivitele és az eredeti tervben nem szereplő elemek, mint például a Bartók Béla út teljes felújítása és más felszíni munkálatok is részben  magyarázhatják. Igaz, számos eredeti kisebb elemet el is hagytak. Az építtető DBR szerint a drágulással együtt több mint 450 milliárd forintos költség nemzetközi összehasonlításban is a középmezőnyben van, egyébként a dráguláshoz a  nem tervezett beruházásokon kívül az alagútépítő céggel a több hónapig tartó pereskedés, a számítottnál bonyolultabb talajviszonyok is hozzájárultak. Az időhúzásban nagy szerepe volt annak, hogy már 2008-ban

költségelszámolási vitába keveredett a DBR a Bamko alagútépítő konzorciummal, de a hatóság is leállította a fúrást, mivel a kivitelező nem kért engedélyt egy átmenő alagút megépítéséhez a Gellért téren, egyszer pedig a Fővám-téri állomás szerkezetkész állapota ítélte hosszabb tétlenségre a pajzsot a Duna alatt. Mindez nagyon sokba került. E gondok megoldása is végül arra a nemzetközi hírű Klados Gusztávra várt, aki az addig ügyetlenkedő DBR élére került. Fennakadást okozott az is, hogy 2006ban Brüsszel 50 metrószerződés között 11 nyílt pályázaton nem szereplő szerződést talált, ezért 47 milliárd forintot kivett a támogatásból, megengedve azonban, hogy az összeget más közlekedési beruházásokra fordítsuk. Ezzel együtt, az EU megerősítette, hogy az első szakasz EU-s támogatással

KÖZLEKEDÉS

valósítható meg. Végül is az Unió a kohéziós alapból több mint 200 milliárddal támogatta az építést a magyar állam 196, a főváros 75 milliárddal járult hozzá.   Földtani és egyéb ellenérvek A határidők tartását és az anyagi gondokat  igen komoly földtani aggályok is nehezítették. A geológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a Szent Gellért-téri állomás abba a vonalba illeszkedik, amely az értékes budai termálvizek kilépési helye, így a létesítmény megzavarhatja az itteni vizeket, de ezek korrozív hatásuk miatt árthatnak is  a betonnak. Az építőket figyelmeztették arra is, hogy az un. Inség-szikla tömbje a Duna medrében dél-kelet felé folytatódik és éppen az eredeti tervezett nyomvonalon ér véget a mederben. Vitatták még az új metró gépkocsi forgalom csillapító hatását, a föld alatti utas szállítás indokoltságát, az egyes állomások közötti rövid távolságot. Voltak, akik a vasúti hálózattal jobban összefüggő metrót építettek volna.  A DBR minden ellenérvre választ adott, a vitát természetesen a jövő dönti el.   Korszerû létesítmény Az M4 korszerűségéhez aligha fér kétség, hiszen az automatikus, vezető nélküli üzem első lesz a régióban (egy évig vonatvezetővel), és az Alstomnak a katowicei gyárban készült kocsijai is szuper kényelmesek lesznek. Igaz, ezek számára 2010 júliusában a fékrendszerük és

az átszállás a 3-as metróra, a Rákóczi téren szintén vásárcsarnok és a 6-os villamos, a II. János Pál pápa téren az Erkel színház, a Keletinél pedig az M2-re való átszállás ígér az utasoknak kényelmet.   További tervek? Kétségtelen, hogy Budapest felszín alatti közlekedésében a második szakasz megépítése jelentene áttörést. Ám 2011 áprilisában a főváros bejelentette, hogy arra nem kerül sor és az EU „jelenleg a finanszírozásról nem is tárgyal.” Ezzel olyan városok mögött maradunk lemaradva, mint Prága, ahol 22 kilométer 18 állomással, mint Varsó, ahol 18,2 km 17 állomással, mint Bécs, ahol 33 kilométer 49 állomással épült 1990 óta, szemben a mi 7,4 kilométeres, tíz állomásos M4-esünkkel. Sürgető feladat lenne az M3-as meghosszabbítása egyrészt a Liszt Ferenc Repülőtérig – ami a Határ-úttól az Űllői út irányában bármikor továbbépíthető – és másrészt Káposztásmegyerig. Budapesti metróadatok Az ilyen és hasonló   tervek végrehajtása a M2                                    M3                                 M4   régió legnagyobb főÉpítési idô 1950-1972, évi 670 m        1970-1990, évi 8-900 m       2004-2014, évi 740 m városában élhetőbb Hosszúság 10,3 km                              17,3 km                        7,4 km körülményeket és Állomás  11                                        20                                 10 rangot is hozna BuNyomtáv 1435 mm                            1435 mm                         1435 mm Áramellátás 625 V Egyenáram              750 V Egyenáram             825 V  Egyenáram dapestnek. K.F. a vezérlőszoftverük miatt nem adták meg a típusengedélyt, ám 2011 júniusában a közlekedési hatóság megállapította, hogy „a fékrendszer olyan biztonsági szintet képvisel, mintha a magyar szabályok szerint készültek volna”. Végül 2012 júniusában meglett a típusengedély és még az év novem­berében tesztelhették az első szerelvényt. Természetesen a kocsik átjárhatók, a szerelvények 90 méter hosszúak, rövidebbek a mostaniaknál, amit a menetsűrítéssel és a 80 kilométer/ óra sebességgükkel kompenzálnak. Az M4 csatlakozási pontjai is jók. A Kelenföldi  pályaudvar és a Keleti hozzáférhetősége mellett – az előbbi egyébként az M1 és az M7 autópályákról is megközelíthető – a kelenföldi Bikás-parti piac, az Újbuda központ állomásnál több bevásárló központ, a Móricz Zsigmond körtérnél több átszállóhely, a Szent Gellért téren az egyetem, szálloda, fűrdő, a Fővám téren egyetem és a Nagyvásárcsarnok, a Kálvin téren

Technika 2014/4

45

ATOMENERGIA

Szakmai szeminárium a bôvítés mûszaki kérdéseirôl A Paksi Atomerőmű bővítésének műszaki feladatairól rendezett szakmai szemináriumot március 20-án a Magyar Nukleáris Társaság, amelyen mintegy 200 szakember között foglalhatott helyet a Nukleáris Újságíró Akadémia. Az előadások sorát Cserháti András, az MVM Paksi Atomerőmű műszaki főszakértőjének a bővítés nemzetközi hátteréről szóló előadása nyitotta meg, amelyben szólt az orosz VVER reaktorok eddigi fejlődéséről. A Paksra szánt VVER 1200 (AES 206) már a 13. blokk, amelyet 1964-től fejlesztettek ki és amely szerepet kapott már a Novovoronyezsi és a Leningrád atomerőművek bővítésénél. Ezt a reaktort 50 méter átmérőjű, kettős vasbetonfalus konténment zárja magába. Ezen kívül a tervezési alapon túlmenő súlyos baleset esetén emberi beavatkozás nélkül, vagyis passzív módon lép működésbe a maradványhőt eltávolító rendszer, hűtve a gőzfejlesztőt, zónaolvadáskor ugyancsak pas�szív módon a reaktortartály alatt elhelyezkedő csapda fogja fel az olvadékot, amennyiben a hűtés megszűnne, mint az Fukusimában történt.   Kiterjedt kutatási háttérrel Megnövelték az egységteljesítményt, kiterjesztették a biztonsági rendszereket, nagyobb átmérőjű tartályokat alkalmaznak, 92 százalékos kihasználást és 19-24 hónapos üzemanyag ciklust vezettek be. Az irányítástechnikáról az orosz cégek mellett a Siemens, az SPPA és az AREVA gondoskodik, a turbinákat négy cég szállíthatja: az LMZ K, a Turboatom, a Siemens és az Alstom is, a szivattyúk pe46



Technika 2014/4

dig Budapesten készülnek a Ganz Engineering és  Energetikai Gépgyárban. A szállító Roszatom a beruházásai kutatási hátterét a hírneves Kurcsatov Intézet Nemzeti Kutatóközponttal, a Moszkvai Nukleáris Kutatóegyetmmel (MIFI), valamint 14 egyetemi bázisintézményével biztosítja - mondta el többek között Cserháti András.   Hatezer rendszerszintû és építési engedély Ezután Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója ismertette a bővítéssel kapcsolatos  hatósági feladatokat. Elmondta, hogy a szabályozás előkészítéséhez a legkorszerűbb nemzetközi normákat veszik alapul (NAÜ, OECD, ENSREG, WENRA), a szabályzat korszerűsítése nyomán 27 ajánlást és 50 új követelményt építettek be a biztonság érdekében. Hozzátette, míg az angolok és az amerikaiak előzetesen a blokk típusterveit is biztonsági értékelésnek vetik alá, addig ez nálunk nem gyakorlat. A létesítés 6 000 rendszerszintű és építési engedély kiadását igényli és az engedélyezési folyamat több évet vesz igénybe, de ennek bizonyos fázisai a létesítéssel párhuzamosan történnek.   Sok új szakemberre lesz majd szükség Harmadiknak Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet  igazgatója az atomenergia hazai felhasználásának fontosságáról elmondta, hogy ma az ország áramigényének 30 százalékát elégítjük ki a jelenleg még olcsó importból. Rövidesen a kiöregedő

erőművek pótlására 5 000 MW teljesítményre lesz szükség. Számítások szerint kölcsönből építeni 5 % kamat alatt gazdaságos megoldás a más erőművekhez képest. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a megújulókhoz a 11 tározós erőmű létesítési költsége is beszámítható. Paks II csak a jelenlegi igényeket elégíti majd ki, de számítani kell a fogyasztás növekedésére. Aláhúzta: mind az építéshez, mind az üzemeltetéshez szakemberekre lesz szükség, aminek biztosítása sürgős intézkedéseket kíván. Örvendetes viszont, hogy többéves szünet után az egyetemen újraindul az atomerőmű szakmérnöki képzés.   Újtípusú üzemanyagkazetták jöhetnek Hózer Zoltán, az MTA Energetikai Kutatóközpont (MTA EK) szakembere az új blokkok üzemanyagáról értekezett. Ez az 1 000-es blokkban használt kazetták továbbfejlesztésével jött létre: 5 %-al nagyobb 235 U dúsítású üzemanyag. A kiégett üzemanyag visszaszállítható Oroszországba, de reprocesszálás után a hulladékot vissza kell fogadni. Ő is szólt arról, hogy a tervezési alapon túli balesetek kezelésére olyan új rendszereket vezettek be, mint a kettősfalu konténment, a passzív maradványhő eltávolítás a környezet felé, a hidrogén rekombinátorok és a már említett olvadékcsapda. Végül a zárszóban Horváth Ákos (MTA EK) felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés sikeres megvalósításához újabb kutatásifejlesztési projektek indítására is szükség van. K.F.

IPARTÖRTÉNET

A magyar olaj regénye 1. Talán egyetlen hazai ásványkincsünk felfedezésének és kiaknázásának nem volt an�nyira regénybe illô története, mint az ásványolajénak. Tudós geoló­gusok és falusi kovács­ mesterekbôl lett fúrómunkások, a nehéz vándoréletet kö­ vete­lô közös erôfeszíté­sébôl megszületô olaj és földgáz politikai játszmák tárgya is lett, még börtön is járhatott a szakmai becsületességért és az olajkutak természetes kimerüléséért. Ez vonható le többek között az olajunk történetét legjobban ismerô Dobai Gábor tanulmányaiból is, amelyekbôl mi is merítünk a következô sorozatunkban.   Az első hazai modern olajkutakat azután mélyítették ki, hogy a pennsilvániai Tituswille-ben egy leszázalékolt vonatkísérő és egy kovácsmester 1859-ben megfúrta Amerika első gépi olajkútját. Ám a magyarok találkozása a kőolajjal korábbra datálható: a 12. századtól  a természetes előfordulásokból nyert olajat kocsikenőcsként, világítási célokra és gyógyszerként is használták. Innen az olaj (olay) kifejezésünk is. A elmaradott kutatás és technika miatt nálunk 1860 és 1905 között mindös�sze 4 300 tonna kőolajat termeltek ki, pedig Zsigmondy Vilmos már 1868 óta gépi berendezéssel sorra tárta fel a gáztartalmú artézi vizeket. A kitörést ebből az állapotból szintén Wekerle Sándor miniszterelnöknek köszönhetjük, aki 1893-ban utasításba adta a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának: „A hazai fogyasz-

tó közönségre úgy, mint a kifejlett kenőolajiparunkra nézve fölöttébb fontos lenne, hogy a nyersolaj az országban nyeressék”. A kormányzat a 100 méternél mélyebb fúrások támogatására 5 000 forintot is előirányzott. „A mélyfúrások a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenek meg, a fúrólyukak pedig alkalmas pontokon mindaddig mélyíttessenek le, amíg a petróleum formációt keresztül nem fúrják olyan célból, hogy megtudjuk, van-e benne petróleum tartány? – hangzott a kormányfő utasítása, amivel nyílván a galiciai, romániai és bakui (!) olajimport tetemes kiadásait vélte csökkenteni. Mert nem feledhető, hogy az ország századvégi modernizálódásával igen gyorsan nőtt az

olajétvágya is, meg az akkori 19 hazai olajfinomítóé is, melyek a petróleumot szolgáltatták.   Európa legnagyobb földgázkútja A kormánytámogatás birtokában Böckh János, a Földtani Intézet igazgatója és fia Böckh Hugó, a téma államtitkára, valamint Papp Károly geológusok kezdték tudományos módszerekkel az olaj utáni kutatásokat. Ők több mint 150 aknát mélyítettek, ezek kisebb része volt csak 100 méter mély, az egyik 600 méter volt. Az első komolyabb eredmény mégis véletlenül született: Erdélyben kálisó keresése közben 7 gázmezőt találtak, közöttük a kissármási Bolygó-réten rátaláltak Európa akkori Technika 2014/4

47

IPARTÖRTÉNET

legnagyobb, a világon a negyedik legbővebb földgázkútjára, amelynek kilövelléséhez létrát lehetett támasztani és a kútat  csak két év alatt sikerült lezárni. Ezután vezetéken továbbították a gázt egy nem túl messzi üzembe. A kissármási lelőhely azonban kivétel volt. Egyre csökkentek azok a területek, ahol természetes előfordulások voltak, vagy ahol térképészeti módszerekkel, vagy dőlésmérésekkel lehetett kitűzni a fúrópontokat. Eredményt csak nagyobb, korszerűbb mérések ígértek. Ekkoriban jött jól az olajkutatás számára Eötvös Loránd eszköze, a torziós inga, amelyet Böckh javaslatára 1914-ben a nyitra mezei Egbellben lévő olajmezőn, az olaj ismert elhelyezkedését felhasználva sikeresen teszteltek: a berendezés ott mutatott ki kőolajat, ahol az valójában volt. Így Eötvösnek a gravitációs tér változására és a nehézségi erő nívófelületeinek különböző görbületeire érzékeny ingájáról, amelyet ő eredetileg csupán alapkutatásokra, elsősorban laboratóriumi használatra fejlesztett ki, bebizonyosodott, hogy olajkutatásra is alkalmas. Első komolyabb bevetésére azonban csak az első világháborút követő első évtizedben kerülhetett sor, amikor Trianon az olajlelőhelyeket is elszakította az országtól és azok pótlása sürgetőbbé vált.   Ismét behozatalra szorulunk A viágháború előtt Magyarország úgy-ahogy ellátta magát kőolajból, de a kissármási gázmező, az egbelli olaj, a stájerlaki olajpala határainkon kívül rekedtek: ismét behozatalra szorultunk. Az ország szükséglete már 1920-ban is évi 70 000 tonna volt, de évek múltával kétszer-háromszor több kellett. Dobai Gábor adatai szerint az ország gépkocsi állománya 19231937 között több mint a hétszeresére emelkedett; 4 000 teherautó 48



Technika 2014/4

és 10 ezer motorkerékpár közlekedett, miközben a MÁV az összes mellékvonalán, 4 400 kilométeren dízelmozdonyokkal vontatott, a gőzgépeket is elektromotorok váltották fel. A tőkehiánytól szenvedve évi 70 000 tonna kőolajat kellett importálni, ráadásul Romániából 1936-tól csak dollárért kaphattunk olajat, ami 40 százalékkal drágította az olaj árát (igaz, később csak az import 40 százalékáért kellett devizával fizetni), szerencsére a szovjet olajért nem kértek dollárt. Ilyen körülmények között Magyarország rákényszerült a saját nyersolajkincsének a feltárására, amihez már akkor rendelkezésre állt a tapasztaltabb kutatógárda és a torziós inga.   Koncesszióba kerülô kutatások A  korábban megismert erdélyi sótörzsök ráirányították geológusaink figyelmét az Alföld miocén rétegeire, a muraközi előfordulás a dél-zalai, a Kárpátok belső peremén talált földgáz pedig az Északi-Középhegység területére. Dr. Lóczy Lajos, a Földtani Intézet akkori igazgatója nem értett egyet a kutatások eredményességét kétségbe vonó szakemberekkel és Dél-Zalát, illetve a Bükk-alját javasolta megvizsgálni. A kormányzat a tőkehiánnyal küszködve DélZala koncesszióba adása mellett döntött, a Bükk-alját azonban megtartotta állami kézben. Később kiderült, ez melléfogás volt, mivel végülis az olajat Zalában találták meg, a Bükk-alja feltárása sikertelen volt. No de ez ekkor még nem volt ismert, így Angliától várva a segítséget a trianoni megszorítások enyhítéséhez, a Dunántúl megkutatását egy angol cég, az Anglo-Persian Oil kapta meg. Az Anglo-Persian Oil a D’Arcy céget bízta meg a feltárásokkal és bár Papp Simon, a későbbi MAORT vezérigazgató Budafapusztán

(ma Bázakerettye) kőolajcsapdának szolgáló kitüremlést talált, a munka eredénytelen volt. Miután az Anglo-Persian Oilt még a világválság is sújtotta, kivonult Magyarországról, Papp Simon is külföldön helyezkedett el. Itt maradt az ország nélkülük, miközben energiamérlegében az olaj és a gáz 50 százalékot tett ki.   Papp Simon és az Eurogasco Ahhoz, hogy a magyar olaj felfedezessék, a külföldön dolgozó Papp Simon kellett, és hogy ő pedig felfedezze a munkásságát nagyrabecsülő European Gas and Electric (Eurogasco) céget. Papp Simon minden erejét latba vetette, hogy folytatódhasson idehaza a kutatómunka és ebben egymásra találtak a szintén angol érdekeltségű céggel. Az Eurogasco vette tehát át a D’Arcy féle koncessziót azzal a feltétellel, hogy 200 000 dollár befektetésével öt év alatt 8 nagymélységű kutatófúrást végezzen legalább 1500 méter mélységig,  ez alatt mentességet élvezhet az adók, az illetékek alól. Természsetesen kötelező magyar munkásokat is foglalkoztatnia és az is természetes volt, hogy Papp Simont nevezte ki főgeológusnak. Hozzá csatlakozott geológusok: Lóczy Lajos, Vendi Aladár, Strauss László, Kretzol Miklós, Vajk Raul, Oszlacsky Szilárd, Felcsinnai László, Scheffer Viktor, akiknek nevét érdemes megjegyezni a magyar olaj felfedezésével való kapcsolatuk miatt. Bár a feltárásokra nagy szüksége volt az országnak, Imrédi Béla miniszterelnök a tárgyalásokat két évre elhúzta, végül csak 1933-ban köttetett meg az egyezmény. Ám a nehéz szüléssel nem szűntek meg az Eurogasco kínjai, az eredményekre még négy nehéz évet kellett várni. Komornik Ferenc

KÖRNYEZET

Új „Kiotó” a láthatáron Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPPC) április 13-án Berlinben mutatta be az ENSZ 2015-ös klímaváltozási csúcstalálkozójára készülô jelentésének 3. fejezetét, amely a klímaváltozás megfékezésének lehetôségeit foglalja ös�sze. A fejezet nagy visszhangot vált ki, hiszen ennek alapján határozzák meg jövôre a Kiotói Egyezményt felváltó új megállapodás feladatait.   A fejezet, amelynek kidolgozását 58 ország 235 tudósa végezte el, azzal a konklúzióval zárul, hogy 2100-ig 1850-hez, tehát az ipari forradalom kezdetéhez képest  legfeljebb 2 Celsius fokkal emelkedhet a középhőmérséklet, hogy az éghajlatváltozás hatása kezelhető legyen.  A már ismert, most megerősített követelmény mellett igen fontos bejelentést is tettek: mindehhez 2100-ig a gazdasági növekedés ütemét csak 0,06 százalékkal kell csökkenteni, tehát az éghajlatváltozás megakadályozása nem kerül az emberiségnek horribilis, vállalhatatlan összegekbe. A célt csupán a szén-, kőolaj- és földgázfogyasztás visszaszorításával lehet elérni, elsősorban az energiafogyasztás 32 százalékát kitevő épületüzemeltetésben, a 28 százalékot képviselő közlekedésben, a 27 százalékot kitevő iparban, mezőgazdaságban, infrastruktúrafejlesztésben. Magyarország is érintett Az elmúlt másfél évszázadban 0,60,8 fok Celsiussal emelkedett a Földön a felszínközeli hőmérséklet, 1970-2000 között pedig különösen szembetűnő volt a melegedő tendencia fokozódása. Magyarországon az évi középhőmérséklet az 1996. évi 9,5 fokról 2007-re 11,7 fokra változott, az átlagos csapa-

dék ugyanezen időszak alatt 671 mm-ről 610 mm-re csökkent, annak ellenére, hogy közben voltak ennél csapadékosabb évek. Nálunk is megfigyelhető a szélsőséges időjárási jelenségek és helyzetek gyakoribb előfordulása.  Ezek az árvízek számát is  szaporítják: emlékezhetünk a 2006-os dunai és tiszai együttes árvízre, amikor a Dunán 860 cm-rel, a Tiszán pedig 1009 cm magassággal rekordot mérhettek, a szerecsére veszélytelenebb 2012. évi dunai árvíz azonban Budapestnél újabb rekordot produkált. A klímaváltozás a Balaton vízháztartási egyensúlyát is befolyásolhatja. Mint a kutatások jelzik, a Sió-Balaton vízgyűjtő területeit, illetve az Alföld vízellátottságát fenyegeti leginkább a jövő éghajlata. Az egész Kárpát-medencét érintő változás a területen a nyári csapadékcsökkenés 20-30 százalékkal és a téli csapadéknövekedés szintén 20-30 százalékkal.   Üvegházhatású gázok veszélye A „romlás” megállításához az IPPC szerint az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számol­ va – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten, (430-480 ppm között) kell stabilizálni. Ehhez e gázok kibocsátását 40-70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni már 2050-re a 2010es szinthez képest. Ebben döntő lesz a következő másfél-két évtized, tehát nem várhatunk a  jövő nemzedékeire.  Az üvegházhatású gázok – amelyek teljes hiánya nélkül azonban a Föld hőmérséklete 30 Celsius fokkal hidegebb lenne – csökkentésének korlátja, hogy a vízgőz, amely a természetes üvegházhatás kétharmadáért felel, független az emberi tevékenységtől.

Viszont a megnövekedett, ember okozta üvegházhatás 55 százalékát már a szén-dioxid (CO2) okozza, az iparilag fejlett országokban a 88 százalékát. Az üvegházhatás másik, 20 százalékos felelőse a metán (CH4), amelynek koncentrációja az ipari forradalom kezdete óta megduplázódott. A harmadik, a dinitrogén-oxid legtöbbjét az óceánok, az őserdők, a műtrágyák, a fosszilis tüzelőanyagok égetése, de például a szennyvízkezelés is produkálja.   Egyéb kellemetlen hatások Az IPPC most hangsúyozza, a felmelegedés megállításához változtatni kell az ipari tevékenység, az energetika, a mezőgazdaság alkalmazott mai megoldásain. Ehhez olyan, az emberi egészséget befolyásoló új jelenségekkel is többet kell foglalkozni, mint az elszaporodó hőhullámok, az allergén pollentermő növények, a kullancsok által terjesztett betegségek, egészen a klíma-egészségügyi hálózat fejlesztéséig. Fel kell készülni arra, hogy a mentesítő megújuló energiahordozókat is érintheti majd az éghajlatváltozás, például a vízerőműveket a folyók módosuló vízhozama, a naperőműveket a globál sugárzás és a felhőzet megváltozása, a mezőgazdaság alapú energiahordozók felhasználását a kukorica, a répce ma még ismeretlen, jövőbeli hozama. W.M. Technika 2014/4

49

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Felébresztették és tesztelik az üstököst kutató szondát Az Európai Űrügynökség (ESA) a Rosetta-Philae* űrszondapárosát 2004. március 2-án indították a 7,1 milliárd kilométeresre tervezett útjára, a Csurjumov-Ge­raszimenkoüstökös felé. Az űr­szon­da bonyolultan éri el a cél-üstököst és annak magjára a Philae űrszonda sima leszállást hajt majd végre. Ahhoz, hogy a közel hatéves keringési idejű üstököst megközelítse és vele azonos elliptikus pályájára tudjon állni, nagy sebességet kellett elérnie a Rosetta űrszondának. Ehhez több alkalommal a bolygók megközelítése révén az ún. hintamanővereket alkalmazták. A magyar részvétellel zajló küldetés, a több mint kilenc éves bolygóközi útja során már többször megkerülte a Napot, háromszor elhaladt a Föld és egyszer a Mars mellett, 2008ban találkozott a Steins majd, 2009-ben a Lutetia kisbolygóval. 2011. június 8-án hibernálták az űrszondapárost, hogy a Naptól távoli, Jupiter közeli pályaszakaszán a napelemek által szolgáltatott csekély energiával takarékoskodjanak, így csak a fedélzeti számítógép és néhány fűtőelem maradt bekapcsolva. Január 20-án, 673 millió km-re a Naptól a Rosetta * Az egyiptomi hieroglifák megfejtését a rosette-i kő és a philae-i obeliszk többnyelvű feliratai segítették, innen kapta a nevét a szondapáros. Az üstökösök változatlan formában hordozzák magukban azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer kialakult. Az üstökösről kapott információ alapján reméljük jobban megérteni a Naprendszer keletkezését.

50



Technika 2014/4

1. ábra: Fantázia kép a Rosetta – Philae ûrszondapárosról (forrás ESA), jobb alsó sarokban a magyar fejlesztésû központi számítógép fényképe.

számítógépe sorra bekapcsolta a szonda szolgálati egységeit, majd megkezdte tudományos műszereinek tesztelését. A Philae nevű leszállóegység „agyát” és a központi számítógé-

pét a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a hazai SGF Kft. fejlesztette ki, míg a „szívét”, azaz az energia ellátó rendszert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Cso-

2. ábra: Philae leszállóegység fényképe a Rosetta szondára szerelés elôtt

Ûrkutatás

portja fejlesztette. A számítógép autonóm módon vezérli a Philae szonda életét a hordozó „anyaszondától” való leválás után: a leszállást a kis tömegű üstökös magjára, azon való rögzítését, a tíz tudományos műszer vezérlését végzi és kezeli az energia háztartását, valamint a hőmérsékleti viszonyokat. A hibatoleráns számítógép létrehozza a rádió kapcsolatot az üstökös magja körül keringő „anyaszondával”, mindezt a tudományos adatok továbbítására és a földi parancsok fogadására. Az eltelt évek alatt a kutatók sok új ismeretet szereztek a cél-üstökösről, így a magyar szoftver fejlesztőknek pontosítania kellett a leszállóegység szoftverét, hogy hiba nélkül történjen a történelmi találkozás. Az új ismeretek birtokában a pontosított fedélzeti

szoftver tesztjei sikerrel zárultak, a leszállóegység földi referencia modelljén. Az új szoftver-változatot az Európai Űrügynökség darmstadti irányító központjából 2014. március 28-án küldték fel a leszállóegység hibatoleráns számítógépébe. Az új szoftver a két processzor mindegyikében kettős letárolásra került, növelve a számítógép működésének megbízhatóságát. Az új szoftver-változat felhasználásával kezdődött a Philae egységeinek tesztelése. A cikk írásakor a teljes tesztelés még nem fejeződött be, de ez idáig a leszállóegység számítógépe, a BME fejlesztésű tápellátó rendszere és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont részvételével fejlesztett két mérőműszer az elvárt paraméterekkel működik. Dr. Szalai Sándor MTA doktora

3. ábra: Philae magyar fejlesztésû hibatoleráns számítógépének második változata; szoftver fejlesztés céljából a beágyazott processzorai külsô hozzáférést biztosító áramkörökkel vannak kiegészítve

Hevesi Endre-díj átadása Hagyományhoz híven az idén is átadták a Hevesi Endréné Kalmár Magda által 1987-ben alapított Hevesi Endre díjat, amelyet a tudomány és a technika új eredményeinek népszerűsítése érdekében a legtöbbet tevő szakemberek, közírók, újságírók érdemelhetnek ki. Az alapítvány tudományos újságírókból álló kuratóriumának döntése értelmében 2014-ben dr. Both Előd űrkutatási szakíró, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója részesült Hevesi Endre-díjban. Both Előd az egyetem elvégzése óta folyamatosan a magyar űrkutatás fejlesztésének szenteli tevékenységét. 1976-1981 között az MTA Csillagászati Kutató (akkor Csillagvizsgáló) Intézet Bajai Obszervatóriumának munkatársaként a mesterséges holdak pályaváltozásai, ezzel kapcsolatban a Föld  felsőlégkörének vizsgálatával foglalkozott, 1988-tól az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, majd ügyvezetője, 1997 óta pedig a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója. A csillagászati és űrkutatási eredmények népszerűsítése érdekében több mint 40 csillagászati, űrtani, földtudományi, tudományelméleti, tudományfilozófiat  könyvet írt és egyebek között John Barrow, Paul Davies, John Gribbin, Stephen Howking, Carl Sagan és Keith Ward műveit fordította magyarra. Kiterjedt szóbeli, ismeretterjesztő tevékenységet is folytat és számtalan publikációja, fordítása jelent meg az ismeretterjesztő

Both Elôd és Oláh István a kitüntetés átadásán

folyóiratokban. Szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a következő könyvek jelzik tudomány népszerűsítő munkásságát: Űrhajózási lexikon, 1981-1985;  Űrkutatási tankönyv, 1985; A Föld és a csillagok, 1993; a Világmindenség, 1996; Űrtan 1996. A Hevesi Endre Életműdíjat idén dr. Oláh István, a MAG Kutatás, Fejlesztés, Környezet című folyóirat főszerkesztője vehette át. Technika 2014/4

51

ÛRKUTATÁS

Ûrtechnika a hétköznapokban Ma már szinte nem lehet tudni, mikor botlik az ember az űrkutatás valamilyen eredményébe. Elég csak a vízszűrő flakonokra, a bányákban használatos légtisztító berendezésekre, a kényelmesebb autóülésekre, az emberek egészségét felügyelő különböző műszerekre, a napelemes oltóanyag hűtőre gondolni. Az űrkutatásból mind több fejlesztés szivárog át a mindennapi életbe, mint azt legutóbb a NASA Spinoff 2013 című kiadványa ismét jelezte. A Spinoff 2013 olyan korábbi, sokszor évtizedekre visszanyúló fejlesztéseket gyűjtött egybe, amelyek mára ipari hasznosításra, kereskedelmi forgalomba kerültek, hétköznapi használatuk megkezdődött. Mint az urvilag.hu is közli, a mintegy negyven kiválasztott újdonságot hét fő téma – egészség, közlekedés, biztonság, használati cikkek, energia és környezetvédelem, informatika, ipari termelékenység – köré csoportosíthatta, ami az űrkutatási eredmények felhasználásának széles skáláját mutatja. Ráadásul a kiadvány felsorol 18 olyan technológiát, amelyek más területen történő hasznosításához a NASA jelenleg is partnereket keres. Az amerikai űrhivatalnál egyébként külön részleg foglalkozik a technológia-átadási programmal, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott kutatások és fejlesztések ilyen módon is minél jobban hasznosíthatók legyenek. Marsi szélerômôvek a Földön Az űrkutatás melléktermékeiről tudni kell, hogy némelyikükről nem állítható, hogy a NASA nélkül sohasem találták volna ki, de a folyamat bizonyosan több időt és költséget igényelt volna. Előfordul,

52



Technika 2014/4

hogy olyan technológiáról van szó, amely az űrben még nem vizsgázott, járulékos haszna viszont már korábban jelentkezik. Ilyenek például a Spinoff 2013-ban bemutatott szélturbinák. A NASA ugyanis az űrhajósok marsi életfeltételeit a Nap és a szél energiájával gondolja biztosítani, ám a feladat nehézségét az okozza, hogy a Marson a porfelhők sokszor hosszú időre eltakarják a Napot, valamint a szélviharokban és a kemény hidegben a földi szélturbinák aligha működnének. A NASA által fejlesztett és a marsi körülményekhez tervezett szélturbinákat a legmostohább földi körülmények között, a Déli-sarkvidéken tesztelték, mivel az ottani amerikai kutatóállomás éppen az energiaellátás modernizálását fontolgatta. A Northerm Power Systems cég által legyártott első kisebb „marsi” szélturbinát az Antarktiszon, majd a 100 kW-os szélerőműveket már Alaszkában és a világ számos más területein használják. Ehhez ki kellett fejleszteniük a hosszantartó rendkívüli hidegben is biztonságosan használható alkatrészeket és kenőanyagokat a marsi turbinák építéséhez, üzemeltetéséhez. A klímaváltozás mérséklése Az űrtechnika alkalmazása több olyan találmányt hozott létre, amelyek előnyösek a környezetünkre nézve és ugyanakkor energiát takarítanak meg. Például a mű-

holdas alapú rendszerek használatával csökkenthető a járművek szén-dioxid kibocsátása, a meteorológiai műholdakról származó információk segíthetnek abban, hogy a napelemek több energiát szolgáltathassanak. A NASA inkubációs központja kidolgozott egy műszert, amelyet majd az Aeolus műholdján a globális szélprofilok űrből történő megfigyelésére, vizsgálatára használnak majd. Ennek alapján a francia Leosphere cég egy olyan mérőeszközt fejlesztett ki, amely a talajtól 200 m magasságig képes mérni a szél sebességét és irányát, amivel maximálni lehet a szélerőművek energiatermelését. Ma már a meteorológiai műholdak segítségével gyorsabban meghatározhatók a naperőművek esetleges hibái. Ezt a rendszert már több olaszországi napelemes erőműre felszerelték. Ipari felhasználások Ismert az űrkutatás nagyon fontos hozadéka, ami a korrózió elleni védelmet szolgálja. A NASA az olyan űreszközei védelmére, amelyek a korróziót erőteljesen fokozó, atomos oxigénnel telített légkörben repülnek, különleges bevonatokat dolgozott ki, ezeket már széles körben használja az ipar is. Másik példa: az űrhajósok élelmezéséhez a friss zöldségek, gyümölcsök nélkülözhetetlenek, viszont ahhoz, hogy azok hosszan eltarthatók legyenek, kezelni kell őket. A NASA kutatásai közreműködésével egy amerikai cégnek sikerült egy nem mérgező, vízben oldódó, biológiailag lebomló szert kikísérleteznie a zöldségek, gyümölcsök fertőtlenítésére, amely elpusztítja a mikroorganizmusokat.

W.M.

Sikerrel debütált az AUTOMOTIVE HUNGARY! A Hungexpo Zrt. szakmai partnereivel közösen egy nagyszabású, a magyar autógyártás teljes spektrumát felölelő, új járműipari szakkiállítást szervezett Automotive Hungary – Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás néven. A magyar járműipar komplex fórumán a gazdaság legdinamikusabb ágazata teljes körűen mutatkozott be. A hazai autógyárak mellett a beszállítók, alkatrészgyártók és a járműiparhoz kötődő oktatási szféra szereplői is felvonultak 2013. november 7-9 között. Nincs hasonló témájú kiállítás a kelet-közép európai régióban, a Hungexpo vállalta, hogy első ízben rendezi meg – együtt a hagyományos Autótechnika kiállításával. A járműipari gyártás szereplői az Automotive Hungary-n lehetőséget kaptak arra, hogy új üzleti kapcsolatokat találjanak, új partnereket és megrendeléseket szerezzenek. Ebben a szervező segítségére voltak a szakmai szervezetek, a Magyar Gépjárműipari Szövetség, a MAJOSZ – Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete, a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint a Mérnökök a Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület, akik számos szakmai eseményt, üzletember-találkozót és beszállítói fórumot szerveztek ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER témákban, megteremtve ezzel a lehetőséget az járműipar színvonalas bemutatására. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkársága védnökséget vállalt a seregszemle fölött, valamint a nyitó napon a négy nagy hazai autógyártó, az Audi Motor Hungaria Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és az Opel Magyarország Kft. első számú vezetői előadást tartottak a hazai autógyártás helyzetéről. A most először megrendezett AUTOMOTIVE HUNGARY és a már korábban is ismert AUTÓTECHNIKA kiállításokon egy időben 200 kiállító mutatkozott be. A HUNGEXPO „G” és „F” pavilonjaiban rendezett autóipari bemutatót közel 7000 szakmai látogató kereste fel. A három nap alatt - folyamatosan nagy érdeklődés mellett - több mint hatvan előadás zajlott. A kiállításon nagy sikert arattak az első alkalommal megépített ÉLETPÁLYA MODELL standok, melyek bemutatták egy-egy régió állami, oktatási és vállalati közös szerepvállalását a hosszú távú életpályák megvalósítása érdekében. A korábbi ipari kiállításokon sikerrel debütáló EDU-POINT Egyetemek utcája-ra lelkesen jelentkeztek be a hazai szakiskolák, így 8 magyarországi közép- és felsőoktatási intézmény is nagy érdeklődés kíséretében mutatta be tevékenységét, kutatási eredményeit, fejlesztéseit. A „G” pavilon egyik ékessége volt a történelmi áttekintést bemutató „Magyarok a világ járműgyártásában” kiállítás, mely minden kiállítót és látogatót büszkeséggel töltött el. A kiállító cégek a szervezők kérdéseire válaszolva elmondták, hogy marketing programjuknak fontos eleme volt a hiánypótló rendezvény, melyre elsősorban kapcsolatépítés és mélyítés, potenciális partnerek és új üzlet szerzése, illetve termékeik/szolgáltatásaik ismertségének növelése céljából érkeztek, mely célokat nagy százalékban sikerült is megvalósítaniuk. Az Automotive Hungary-t legközelebb 2014. november 5-7. között rendezi a HUNGEXPO Zrt. Kiállítók számára kedvezményes jelentkezési határidő: 2014. június 30. ezen felül minden IPAR NAPJAI 2014 kiállítónak +10% kedvezmény Bővebb információ: www.automotivexpo.hu; [email protected]