STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET
Információ menedzsment
Harmonikus és dinamikus kapcsolatrendszerük a sikeres vállalati működés feltétele ! Stratégia:
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET
stratégiai célok elérésének szándékával kidolgozott akcióterv alkalmazkodás a környezethez jövő orientáltság + környezet érzékenység
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Vállalati kultúra:
Stratégiai vezetéshez szükséges:
a környezet állandó, alapos, alkotó elemzése erős és gyenge pontok őszinte értékelése versenyképes tevékenységek keresése, a vállalat sikerlehetőségeinek kiépítése változásra érzékeny vezetői mechanizmusok létezése stratégiai akciók megvalósításához szükséges vezetői módszertan megléte
hitek, értékek, viselkedési normák és előírások mintákon alapuló sokasága, pl.: eredmény
orientáció erőssége, kockázat vállalás támogatottsága hatalom, döntési jog, juttatások elosztási rendje (hierarchia erőssége) emberek magatartása felmerülő problémák esetén belső kommunikáció nyíltsága és őszintesége egymás megbecsülésének és az egymás iránti bizalom szintje (azonos és különböző hierarchia szinten)
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Szervezet : Emberek egy csoportja, akik akarnak és képesek együtt dolgozni egy közös cél elérése érdekében
Szervezeti rendszer :
felelősségmegosztás munkamegosztás, hatalmi struktúra (emberi alá- és fölérendeltségi viszonyok), erőforrás elosztás
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Szervezeti rend Hatalom/hatáskör : jogosultság döntésre és végrehajtásra emberekkel, eszközökkel, anyagokkal és pénzzel kapcsolatban. Számon kérhetőség : a menedzsment ellenőrzés az átruházott hatalom fellett. Hatalom hiányában nem kérhetők számon a menedzsment döntések.
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Szervezeti rend Felelősség :
kötelezettség vállalás annak biztosítására, hogy az egyes munkatársaknak kiadott feladatok időben és megkívánt minőségben végrehajtásra kerülnek. egyértelműen meghatározandó és megoszthatatlan (több felelős esetén nincs igazi felelősség – megoldás több felelős helyett a felelősségeket kell külön kiosztani, ha lehetséges !).
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Szervezetfejlesztés
stratégiával összhangban levő szervezeti forma kiválasztása (stratégia megvalósítása szempontjából kritikus funkciókat megvalósító szervezeti egységek a szervezet központba helyezésével) szervezet hatékony működéséhez szükséges képességek (vezetői tudás és képességek, technikai feltételek, információs rendszer, stb.) létrehozása legmegfelelőbb emberek kiválasztása kulcspozíciókra
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Üzleti folyamatok : az ügyfelek számára értéket létrehozó, egymással együttműködő tevékenységek szervezett rendszere (mikor ? ki ? mit ? csinál ) Egy vállalat ~ 5-10 üzleti folyamat. Minden folyamat felelőssel rendelkezik. Üzleti folyamat felelőse felel :
Hagyományos vállalat funkció orientáció osztály szervezet kis hatáskör célpont a főnök pozíció-alapú érdekeltség vezető = felügyelő kulcs = funkcionális vezető konfliktus-orientáció
Infokommunikációs infrastruktúra szervezeti hatása : laposabb szervezet
folyamat orientáció munkacsapat teljes folyamatra hatáskör célpont a vevő eredmény-alapú érdekeltség vezető =edző/tréner kulcs = folyamat tulajdonos együttműködés-orientáció
folyamat megtervezéséért (megismételhető) folyamatban résztvevők felkészítése, tájékoztatása
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET
Folyamat-orientált vállalat
utasítások helyett cél kijelöléses és teljesítményméréses menedzsment Inf. infrastruktúra támogatja a menedzsmentet Inf. infrastruktúra elvégzi a hajdani középvezetők információ gyűjtési és továbbítási feladatait A középvezetők konkrét feladatokat megoldó szakértőkké (érték növelés) kell váljanak üzemviteli - taktikai - stratégiai vezetési piramis megfordításával központi szolgáltatások – infrastruktúra és fejlesztés – szolgáltatástámogatás – vevői kapcsolattartók (a vevő kapcsolatban dolgozók hatalmi megerősödése)
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET Infokommunikációs infrastruktúra szervezeti hatásai
a feladatok emberek felé mozognak
a hagyományos ipari társadalmakban az emberek mozogtak a munkalehetőségek felé (nagy városok alakultak ki, környezeti problémák) az információ- és tudás bázisú feladatok kihelyezhetők (térbeli függetlenség) és elektronikusan koordinálhatók, felügyelhetők külön-külön kialakíthatók a fejlesztési, gyártási, szolgáltatási központok, mert az elektronikus koordináció a megoldásokat támogatja nagy irodaépületek szükségessége csökken az utazásra, kommunikációra fordított idő az új helyzetben gondolkodásra, munkára és vevőkapcsolat ápolásra fordítható
STRATÉGIA-KULTÚRA-SZERVEZET
STRATÉGIAI ÜZLETI TERVEZÉS
Infokommunikációs infrastruktúra szervezeti hatásai
virtuális munkacsapatok
térbeli kötöttség nélkül, közvetlen kapcsolat nélkül alakulhat ki munkacsapat (elektronikus információ csere, videokonferencia) – projekt menedzsment a személyes kapcsolattal megvalósuló csapatmunkának is megmarad a létjogosultsága (pl.: projekt indításnál) funkcionális menedzsment hatalom csökken a virtuális csapat irányításához sokirányú tudás (szakmai és menedzseri) és képesség (kommunikációs, csapat építő, stb.) szükséges
Cél :
ügyfelek igényeinek legjobb kielégítése (vevői elégedettség) hatékony belső működés (folyamatok, szervezet, kompetens munkaerő) hatékony partneri együttműködés eredményes működés (profit)
jobb horizontális- és vertikális információ áramlás
STRATÉGIAI ÜZLETI TERVEZÉS
ÜZLETI SIKERTÉNYEZŐK
Lépések :
Környezet elemezés, trend-vizsgálat, képességek felmérése Értéklánc átalakítás Stratégiai célválasztás Tökéletes szolgáltatás ( felkészülés a váratlan eseményekre, aktuális, pontos piaci-üzleti információkkal rendelkezés, vevők mozgásának állandó figyelése, következetes ügyfélszolgálati tevékenység) Tökéletes működés (a források leghatékonyabb elosztása, eredményes tranzakciók,értékesítési intelligencia, értékesítési rendszer hatékony működése, vásárlói elvárások kezelése) Folyamatos újítás (kockázat orientált vezetési stílus, növekedés felvásárlásokkal, a piac oktatása, újításra ösztönzés) Hibátlan megvalósítás : stratégiai célokhoz kapcsolódó projekt cél megfogalmazása és a jó projektterv
ügyfélkezelés (ügyfélkapcsolati folyamat, ügyfél érték) vállalati működés (szervezeti hatékonyság) kínált termék/szolgáltatás (vevői igényeknek megfelelés) Sikertényezők fejlesztése Îstratégia (technológia)
gyorsabb tranzakciók, jobb adatgyűjtés és feldolgozás, automatizálás alkalmazásokkal
ÜZLETI TRENDEK Trendek (globálisan és hosszútávon érvényes):
technológiai fejlődés (érték :költség csökkenés, versenyelőny) szervezetek-folyamatok, ügyfél/felhasználói szokások
Trendek jellemzői :
versenypiaci gazdaságra érvényesek sikeres stratégia készítéshez nélkülözhetetlen (vezetői felelősség) időbeli felismerés kulcsfontosságú versenyképesség gyors reakciót igényel
ÜZLETI TRENDEK (2. folyt.)
ÜZLETI TRENDEK (1. folyt.) Vásárlókkal/ügyfelekkel kapcsolatos trendek
gyorsabb szolgáltatáshoz jutás önkiszolgálás (időtől és helytől függetlenül) csökkenő lojalitás (szükségesek a lojalitást elismerő kedvezmények, minőségi kiszolgálás) nagyobb termékválaszték (a termékek testre szabása a választékot növeli, de ehhez ismerni kell az egyedi vevői igényeket) tájékozottabb ügyfelek (online portálok) igény az integrált megoldásokra (nem termék, hanem megoldás !)
ÜZLETI TRENDEK (3. folyt.) Szervezeti trendek :
Szolgáltatási trendek (elsősorban infokommunikációs technológiára épülés esetén) :
az értékesítés és ügyfélszolgálat integrációja (korszerű tájékoztatás, panaszkezelés, kedvezmények) egyszerű és megoldás orientált ügyfélszolgálat (egykapus) rugalmas és megfelelő minőségű teljesítés (integrált ellátási lánc : egyszerű folyamatok, közelebb a vásárlókhoz, valósidejű információ áramlás, automatizált rendelés, szorosabb partneri viszonyok) - gyorsabb telj. Igény a folyamatok átláthatóságának növelésére (a vásárlók pontos és friss információval ellátása - bizalom növelés, belső felelősség vállalás növelés)
munkamegosztással a szervezet egyszerűsítése (költségtakarékosság, outsource) megvalósítás (fejlesztés, gyártás) alvállalkozókkal (márkára, új termékekre összpontosítás) virtuális értékesítés (virtuális terjesztők infokommunikációs technológia felhasználásával, sok esetben a pénzügyi- és logisztikai szolgáltatót is bevonják az együttműködésbe) vállalati folyamatok és az azokat segítő (!) alkalmazások egységes rendszerben többcsatornás integráció (a vevő kapcsolati csatornák egységben kell működjenek)
ÜZLETI TRENDEK (4. folyt.)
ÜZLETI TRENDEK
Alkalmazotti megatrendek : legjobb és legtehetségesebb emberek megtalálása és alkalmazása (korszerű infokom technológiai alkalmazások felhasználása gyorsaságot és nagyobb „merítést” eredményez) tehetséges alkalmazottak megtartása (erős motiváció az érdekeltségi rendszer minden elemének felhasználásával)
Általános technológiai trendek különböző információszállító infrastruktúrák integrációja (telefon, elektromos közmű, kábelTV, Internet) alkalmazás integrációk, alkalmazás szolgáltatók alkalmazás outsource
INFORMÁCIÓ A VÁLLALATI MŰKÖDÉSBEN
információs rendszer lehetőségei és kockázatai a vállalati információ típusai információ, mint vállalati vagyon az információs infrastruktúra jellemzői
INFORMÁCIÓS RENDSZER HATÁSAI A VÁLLALATI MŰKÖDÉSRE LEHETŐSÉGEK - KOCKÁZATOK Átalakíthatóság (flexibility) új helyzetekhez,igényekhez (pl.: szervezet átalakítás, új piacra lépés, új szolgáltatás) alkalmazkodás részletekben elveszés Együttműködés üzleti partnerekhez kapcsolódás egyszerű könnyű partnerváltás
INFORMÁCIÓS RENDSZER HATÁSAI A VÁLLALATI MŰKÖDÉSRE
INFORMÁCIÓS RENDSZER HATÁSAI A VÁLLALATI MŰKÖDÉSRE
LEHETŐSÉGEK - KOCKÁZATOK
LEHETŐSÉGEK - KOCKÁZATOK Nyitott rendszer (szabványos formátumok)
Megosztott felelősség különböző hierarchia szintű felelősség megosztások támogatása hatékony ellenőrzés hiánya Intergrált üzleti folyamatok szervezet és informatikai rendszer könnyen illeszthető teljes, komplex folyamat felügyelet hiánya
INFORMÁCIÓS RENDSZER HATÁSAI A VÁLLALATI MŰKÖDÉSRE LEHETŐSÉGEK - KOCKÁZATOK Magas integráltságú rendszer - többféle ellenőrzési eljárás - szerkezetváltás nehezebb (változtatás költsége magas), kevesebb innováció Aggregált információk megléte - információ becsült értékű vagyontárgy - biztonság („szemét”) ?
könnyen elérhető építőelemek információ biztonság nehezebb
Ár/teljesítmény arány
gyors infokommunikációs infrastruktúra fejlesztés költségek gyorsabban nőnek, mint a bevételek, dokumentálatlanság
Az információ költsége alacsony
mindenki hozzáfér a szükséges információhoz információ szennyezés
VÁLLALATI INFORMÁCIÓ TÍPUSAI
strukturált információ (pl.: adatbázisok, jegyzőkönyvek, számlák) félig strukturált információk (pl.: szöveg, beszéd, grafika/kép) nem strukturált/nem azonosított információk (pl.: gondolat, ötlet, tudás, tapasztalat, kulturális/pszihológiai tényezők, hozzáállás, viselkedés)
VÁLLALATI INFORMÁCIÓ KEZELÉS ESZKÖZEI Elektronikus és nem elektronikus eszközök
tudáskezelés
szöveges adatbázisok, visszakeresés, feldolgozás, mesterséges intelligencia, szakértő rendszerek könyvtárak (nyomtatott és mikrofilmes), szakértői támogató berendezések (mérőberendezések)
terminálok, számítógépek (EDI) űrlapok, dokumentumok
szkennerek iratgyűjtők, szabályzó eszközök (pl.: termosztat), diktafonok, dossziék
VÁLLALATI INFORMÁCIÓ KEZELÉS ESZKÖZEI
elemzés
alkalmazás
adatkonverzió szótárak, mérő eszközök, diagrammok, ábrák adatfeldolgozó rendszerek értekezlet és üzemeltetés dokumentáció
kommunikáció
infokommunikációs rendszerek, szolgáltatások (pl.: e-mail) jelentés, tanulmány, folyóirat, könyv, nyomtatvány
31
dokumentum tárgymutatók, tudás- és szabály bázis irodalomjegyzékek, tárgymutatók, rövid kivonatok, nyomtatványok
tárolás
információ gyűjtés
információ szervezés
információ létrehozás
VÁLLALATI INFORMÁCIÓ KEZELÉS ESZKÖZEI
adatbázisok, adattárolók (mágneses, CD ROM) irattár, mikrolemez, könyvtár, videotár
feldolgozás
számítógépek fénymásolók, faxok
