Í^'^ ROBARTS >OMFAY

Í<ö*^*°'-'^'^^tó ff

f

MUELVEZES

MVÉSZETE

N

IMI K679 1919

cl ROBARTS

^°'^oo,^^.^A>^'^ >OMFAY

gn^T^n^

Presented to the

LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO from the estate of

MARTA GERGELY PASCU

Kczef A mélvezéj :

müTéexeta,

.-

A

\

.

mélvezés mvészete IRTA

KSZEGI LÁSZLÓ

SOMFAI ISTVÁN RAJZAIVAL

9 „VILÁGIRODALOM" 1

1

KÖNYVKIADÓVÁLLALAT ACKERMANN & WEILER KIADÁSA BUDAPEST

MINDEN JOG

^í^'

"RTVA.

Dedikálom iajaf

gyönyörségemre

iro

magam-

nak é^ azon kevesej^nek, kik megér,
"

u

fke

"aTrfaJb, '*'.'

Ser

" .

Kékis

^ '\örn(:,

'

^ ^

nappy few'\ a kik mveltségük'

Hgdd

mondjam

szrefnék:

-'de

kis,

nalffá

mas,

bizalmas csak

a

csendes kcnkonn meg egy arasznyi •" Ó^bolf 9 néhány me^rtö fül •

4Sr

Bevezet. A

szemléletben él a szép.

Mikor egy-egy mremeket szem.lélése által birtokunkba veszünk, szinte második létet adunk neki, megalkotjuk újra. Icteiböl és lelki

A mvész

nemes, finom idegrezdü-

mozzanataiból ismételünk

meg

sokat

a mélvezésben. Ez is .jmime-sis", utána-átélés. S e megismétlés, ha jól végeztülc, már él alkotás lesz. épen nem holt másolat. Ezért beszélhetünk a müélvczésröl szinte mint

mvészetrl.

A mélvez m-

vésszé válik; megismétli körülbelül azt a müalkotási stádiumot, mikor Baldcnsperger szerint (La ,,A

ture, 39. o.)

szerzjétl,

s

Littéra-

mvészi koncepció még alig válik még szinte bels marad,"

cl

a kifejezés

Théophil Gautier Baudelaire tanulmányábcín találkozunk a mélvezés egy sajátos mvészével, Fer-

nand

Boi&sard-ral. ki „egyformán értett a festészeta költészethez és a zenéhez; de benne mintha a mélvez ártott volna a mvésznek; nagyon lefoglalta idejét a csodálás; minden erejét az elragadtatásban Ugy csodálta a szépet, hogy a nagy csodáadta ki, lásban elfelejtette kifejezni; s amit ily m-élyen megérzett, azt ugy hitte már ki is fejezte, tegyük hozzá: kifejezte belül, a mély megérzjés által. D'Annunzio „La Léda senza cigno" (Hattyú nélküli Léda) cimü ujabb müvében is van szó egy „kihez(,

,

,

—

—

—

válóan finom mvészrl, akinek azionban nincsen st

mve,

se híre,"

-

7

—

KSZEGI LÁSZLÓ Az

ilyenformán tekintett mélvezésneik tana egy olyan eszthétika volna, mely nem annyira elméleti, mint sc'kkal iakább hangulati,

S m.üvem nem is akar egy oly teljes „rendszeres' lenoii, mely a szép minden árnyalatáról s n?inden mvészeti ágnak minden kis fajáról u, n. eszthétika

föltétlenül logikus sorrendben szólna. Ilyesmiben

németek

még

csak

a próbálkozásig jutottak el.') Mindazonáltlai a rendszerbl igyekszem én is megvalósitani valamit; egyébként inkább egy oly könyvet szeretnék itt adni, amely a mvészet fbb kérdéseinek a

is

a míiélvezés szempontjából való érintése mellett le-

hetleg magukkal a mremekekkel foglalkozzék, mélyebb és finomabb megértésükre segítsen, fleg hangulati értékelésükre s átélésükre. A mvészeit

—

összes cüdaliait és problémáit csak egy egész élet tapasztalata hozhatja az ember

elé.

De

e hosszú tapasz-

talán könnyebben végzi lapjain velem élvezte a malkotámajd az, aki e sokat és a mvészet eWeit, S ami f: e tapasztalatok némelyike hathatósabb lesz tán azok lelkében, akik scgitségemmel gyakorló tiabbakká és rokonabbakká váltak az eszthétÜcai benyomások befogadására. Akik pedig mór nem tanulnak tlem, azoknak talán jól

taJat-sorozainak rendezését

m

esik

majd együtt rezgeni egy

esztihétikailag sokat élt

lélekkei Szinte

mottóm

lehetne:

való örömért! Mindig

a

A

mvészetért

és a

mvészet közelébl

benne irni

és

egyre közelebb simulni hozizá!

A mvészet meleg közelébl, jórészt eszthétíkai naplómból irtaim meg ezt a könyvet. De mvem már nem pusztán naplóm, kronológiai eredetiséggel; fo1)

L.

majd alább Volkeltrl való megjegyzésemet.

_

8

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nem

nála

benyomások változa-

táncol ide-oda a napi

tosságával. Rendszerre

törekszem, mint emlitém.

is

De a mélvezés mvészetét írván, van jogom a komponálás mvészi szabadságához is. Simitgatom és rendszerezgetem teleimet

a

malkotásokhoz

odasimuló idegrezdülcteimrl ráelméléseimet, melyek lesülnek;

itt-ott

pedig

a

s

itt:

pillanatfelvé.

természeti széphez lelkemröl;

s

már problémák köré egyszeren

csak

adatokat, melyeket azután

rendszerint

utólagos is

kisaé.

följe^vzett

reflexiókkal

ki, S amint Bourget az angol tóvidékröl irt tanulmányaiba be-besaövi egy-egy odaíll-ö versét, ugy én is helyenként, hol a szépnek vidékein nyert

kerekítek

uti

impresszióim formába kerekedtek, behelyezek költe-

ményt prózában vagy verset hatik

mvészi formájúvá,

s

is. A müélvezésem válerrl tanúságot tehetek

egy oly könyvben, melynek ciméül a mélvezés

mvé-

Cherbuliez „Mvészet és Természef-e van szve prózában irt köjtemény ékkel. Tulaj donképen kisebb-nagyobb tanulmányok és tanköltemények sorozatát adom. Egy-egy rövidnek látszó tanulmány is mondhat valamit és hosszát nem

szetét adtam, is tele

kell

küls mértékké]

mérni.

mindezeken átszövödik vezeti kedvem, cgyütt-gyönyörköd passzióm Mert, mint minden És

,

,

,

emberi cselekvés, a mélvezés

is

—

egyúttal

fleg ha már az ember könyvbe épiti át lelkét.

(ki

Közös szemléletben még szebbé

társadalmivá válik,

és

tanárember)

hathatósabbá és

sociálissá válik a szép.

nek,

Hangsúlyozzuk, mint minden emberi cselekvésugy a raalkotóinak és méWezinek is van

társadalmi jellege.

Több léleknek az enyémmel egy 9

—

KSZEGI LÁSZLÓ koaös több

elraga/ditíatásban

hangszer

—

együtt-rezgésc

akárcsak boldogabbá tesz.

—

együttzengése

Embertársaim több szemével és több lelkével erösebben és boldogabban ölelem föl a szépet. Amint boldog az alkotó is, ha sokakat elragad; a mvész egy-egy szép vonalának geszDiisa felölel is vele rajongó társak felé, S a közös mélvezésben egyúttal közös ervel épitjük ki azf eszményt s növeljük ernket aarra, hogy majd jatvitsuk is az életet az eszmény felé; minél többek számára minél szebb legyen az élet. Természetesen kinek-kinek szervezeti és lelki alkatiához képest kivánjtik megadni eszthétikai nevelését.

—

különböz

együtt-rezgéseknek

Az)

nem akarhatunk

Eszthétikai túlfinomodást ki azt be

sem venné, vagy,

megzavarna, az

is

elég

akit

az

adni annak,

foglalkozásában

még

lény,

édesebb, rokonlélekkel:

>A Szépség eltt Szivem sötét bimbó lesz a tavaszban, melyet a Szép napfénye rávarázsol; összeszorítja sürü gondu fátyol, ha nyitna: élni szebben, igazabban.

—

Nehéz a Szép

neki,

bvös zavarban

büszke tökély haialma tartja távol óhajtva sejtett édenek hónától,

nem

fáj

a vágy, s örök tavasz van.

Nekem márvány, I

már

ha egy nagy mvészlélekkel Kicsiny körben édesebb az öröm

rezdülök egybe.

ahol

vannak.

parasztot Baudelaire. Azonkivül

pl.

sociállís

megosztása;

köreik

fiulyoe gyönyör,

dal,

vers,

magamnak

ha nincsen vágyi társam,

mind szép bírni

cl,

—

teher,

ni másom.

Azért Tíépolót, Nápoly-vidéket, nagy kupolát, minden eszményi szépet Veled szeretnék látni, legszebb Látomásom!

—

10

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Szépen nuMvija Vernon Lee a „Nisi citharam" IV-ik fejezetében: ,,A szép dolgok élvezése eredetileg és valójában

melyek a megosztással ezt, mikor mint az ablakhoz szüleinket és pajtásainkat gyermekek elparádénak cirkuszi húzzuk egy ezrednek vagy élvezeteknek,

azon

egyike

fokozódnak. Ösztönszerleg tudjuk

vonulásakor; s

nagyobbak

©zlt

egyre jobban megtanuljuk, mikoi ugy érezzük, hogy társakat kell

l'eszünk és

képek nézéséhez, könyvek olvasásához,

találnunk

hallgatásához

zene

s

csodáltmk. melyeket azon Annak az esete ez, amit a pszikhologusdk az „emoiio ragálya" -nak neveznek, ,3 melynél fogva Cigy egyén érzése megersödik szomszédja hasonló érzésének kifejezése által; és a legjobban magyarázható a^jzal

a ténnyel, hogy mindig a legnagyobb erkifejtés szükséges az eredeti tétlenség legyzésére, és hogy két erkifejtés, helyett két

akárcsak ló,

a

szekér

összekapcsolva

elindításához

több

egy

mint kétszeresét

adja a külön-külön vett ernek. Ez eszthétikai társulékonyság ténye oly magától értetd, hogy nem iskell tovább tárgyalnimk, c&ak éppen föntartanunk

késbbre, hogy majd hozzáadjuk végül a két másik oknak, a negatívnak és a pozitívnak eredményéhez,

mely^

az

csathétíkaí

élvezetet

az

önzetlen,

st

aihruista gvönyör típusává igyekeznek tenni."

De midn

mondjuk, hogy ai mvészettel és eszmény felé visszük, az, vigyáznunk kell, hogy a haladás közös szempontja alatt össze ne keverjük a két külön világrendet: a szpciálisat és a mvészetit, A szociális világrend egyre halad a minél töWbek azt

élvezésével

az

boldogítása

felé,

mindig

életet

felsbbek,

s

egymásra következ fokozatai A mvészeti világrend menete

-

11

lli.lllii„ Iá

iwi.i.iidl9«iNBe««Hm

KSZEGI LÁSZLÓ ugráló, titkosan szeszélyes: gomdoljiink csak a szob-

rászat sorsára a görögöknél, maj,d a középkorbam

s

A

mvészeti haladás inkább csak egy-egy árnyalatra vagy legfeljebb egy mfajra szorítkozik; példáiul: Wagnerrel aiz operára. dLTLÍéin.

a

renaissancc

idején,

És Wagner Beeihovenneil csak mint oi>era-iróval volt symphonikust elégedetlen; nagyrabecsülte. mint álmával sem hozott ujat: Gesammtknnst maga Bernini elvégezte már egy személyben eltte a szinliáz megépítését, a daraib költi és zenei megirását és még eljátszását is. S még Bemíná oltt megvolt a Gcsammtkunst a régi görögöknél, sociális világrendben

A

köny rület a

gyengék,

mvészet csak a

nagyobb lesa a

egyre

iránt.

A

természetesen

az

tehetségtelenek

a

de

tehetségeké,

alkotásban; a müélvezésben egyre többek javává lehei tfenni.

De

amint a társadaltmi halajdás

nem

szakíthatja

magát alapjáról, a múlt értékeirl, annál kevésbbé mvészet, mely tulaj donkép nem ismer multat, a jelent, jövt, csak sikerült vagy nem sikerült le

—

alkotást.

S a cait,

—

sociális

haladás megsemmisíti a múlt kolonhol látszat világában

—

mig a mvészet a

minden ugy

átkönnyül —

játszhatik a múlt bneivel,

rútságaival, mint „érdekes"-sel,

azonban lehetleg a

költi igazíságszolgáltalás fényszórója alá helyezve ket. A haladással nem szabad összetéveszteni a változatosság kiváná'vát, mely szintén az örök emberi természethez tartozik. Elfárad az emberiség a múlt jobban mondva a múlt mvészetének élvezésétl,

—

epigonjainak verklijeitl.

a

mul't felrúgása.

A

XIX.

-

a megújhodás nem század második felének

De

12

-

itt

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nagy festi nem Velaisquezt, Tíziánt, Rembrandvagy Tiepyolot unták meg. A XIX, század nagy irói sem Dante vagy Shakespeare vagy LaíontaLne nyelvét taliálták elcsépeltnek. Csak az epigonokkal és a közönség banális nyelvével szemben kellett meg-

igazi tot

újhodás, illetve

a régi jó elövevése.

tozatosság már.

St

a sablonos formákat

Ez

s

elég

is

Biz«t szerette és fönn

vál-

is it'artotta

meg a Car-

ezeikben alkotta

ment is. A lángelmék formái lángelmék kezében sohasem petrífikálódnak; s mindeg>'ik lángelme annyira sajátos egyéniség, hogy a mvészet változatossága az külön-külön

egyéniségek

sajátossága

által

is

már

bizHosítva van.

Tehát az szemberaállni

epigonokkal

nem

és a

jelenti,

ajzt

formákkal

banális

hogy

maguknak

Beethoveneknek vagy Jókaiaknak nyelvére ugy nézzünk, mint elszáradt formulákra. A mtörténetre hiába hivatkoznak a rnai uj -keresés betegei. Soha ily torz uj-vadászat nem volt. Amikor a románra a csúcsives következett, az uj moti\'umot ,,g6t''-nak, barbárnak nevezték ugyan el, de e motivimi am.ellett,

hogy szerkezetileg

megokolt volt

—

—

mindjárt

egységes végigvitelt^ nyert, s harmonikus alkotásokat

hoztak vele

létre.

A

renaissancera a barokkot szintén

idegenlcedve fogadták, de a barokk motivum, a vonalak meghullámoztatása, szintén végigvihet volt egész

malkotásokon. A wagneri zene is talált ellenzkre, de a nagy alkotások mindjárt megnyerték számára aa egész világot. Ámde a secessió ákombákomai nem adtak sem igazán uj mofiunmokat, sem bellük egységes nagy alkotásokat. S ami f; tehetségek mvei voltak azok a régebbi dolgok, mig soha a mtörté3

Maid

lásd az

esztétika

történetének

Taine-ból idézetteket.

—

13

—

áttekintésében

a

KSZEGI LÁSZLÓ nelembcn

annyi

egyszerre

tásí vítustáncba esett

féltchetség,

mint ma. S ha a mai lázadó nak nagy erk és igazán sikerült dolgaik,

Ady

például

— —

mint

megmvészetben. Csak jobban

termelésének egy tizedrésze,

párjukat a régi

találják

müalko-

nem akart teremteni, mvészek között akad-

idegbeteg

kellene ismerni azokat a régieket!

A

mindenekeltt

szemléltetésnél

szuggerálni

kell

tudni a müérzéket, rajongással teli lelkünkbl, mely gazdag legyen impressziókban és rendezett eszthétikai

fogalmakban

is.

Azj államnak sok gondja kell hogy le^en arra, hogy a tanár minél több eszthétikummal tölthesse meg érzékeit és lelkét, hogy elég átszuggerálni valója legyen.

a

Az

nevel

ily lelki

lelkét át

tartalom azután önmagától vinné

a növendékekébe.

Az ifjú befogadó kéi>ességév€d &2iámolni kell, de utánzó hajlamát jól ki lehet használni a lelkesedés meg lehet tanítani olyasmi szereteamit majd csak késbb ért meg teljesebben. Hatásos egy-egy nagy eszthétábód is idézini: például

átára,dására, s

tére

is,

német irodalmi órán Taine-nek megemlékezését élete legszebb két órájáról; az egyiket egy reggeli sétája adta egy tölgyes szálerdben, a másikat Goethe Iphigeniáj árnak olvasása.

A tani

,,

tanítás" száraiZ értelmében véve a szót,

a mélvezetet

annyi

volna,

lényegét. tatók,

De

mint

nem

Mert hiszen az

igen lehet.

sziavakba

teuií.

tenni

át

a

mremek

azért a szavak, mint nagyjában tájékoz-

mindig szerepelhetmek. Akkor

gesztusokkal vagy a szuggerálásnak eszközével dolgozunk, ez eszközök

—

14

—

=

i>edig,

mikor

más homályos a

sízavak által

A MUÉLYEZÉS MVÉSZETE gazdagabbakká válhatnak. S a szavak is lehetnek íelídézk: mozgásba hozhatnak közvetve oly rugókat, melyekkel a lélek legmélyebb s legfinomabb készségei kelnek életre. Egy mondattal, definitüo-szerüen, bajos

ugyan megmondani mindent; a szavaknál több eszközzel,

érzetekkel,

sejtelmekkel,

rögzíthet képzetsorokkal ölelünk

nem

és

nem

szóba

lenge, föl

egy-egy dolgot;

egyszer ez a homályos, komplex felölelés az

igazi definitic,

melynek kifejezése nehezen

tisztán szavakból

álló

mondatban,^)

—

egy

fér el

ámde mégis

igyekeznünk kell nyelvi formába hoznunk gondolatunkat a mremekrl, hogy értelmünkben is és ajkunkon is

formás visszhangja legyen.

Tisztázzuk magunknak az eszthétikai alapfogalmakat a legegyszerbb

formulázásokba, hogy szemléltetés köxben minél egyszerbben tudjunk bonyodalmas dolgokat is megmagyarázni, egyszer lelkeket ráelméltetni összetettebb dolgokra.

Aki nagyon világosan tud Idfejezni valamit, az nagyon világosan értette niár át. Egyébként is a mélvezés az egész lélek finom szövevényü munkája; van benne szerepe a ráelmélésnek és a kritikának is, S a szemlélettel hamaro-

azt

san

összefonódik

elmélkedés; s élvezetünkbe.

—

az

assocíá;Lások

révén

öröm eszthétikai elméletet Amint az intellektuális öröm

—

az

is

szni

is

benne

3 Mindent nem tud felkarolni a ráelmélés, még kevésbbé a szó. Szépen mondja Bremond, Gerbet-rl szólva, hogy minden megirt könyv fölött van még a lélekben egy másik könyv, „melyet az igazi költök mindig elkezdenek és soha be nem végeznek. De ki búsul ezen? legjobb iróink nem azok, akik azzal áltatják magukat, hogy mindent elmondtak egy kérdésre nézve, hanem azok, kik fölemelnek bennünket magukhoz és ." rásegítenek arra, hogy folytassuk gondolataikat

A

.

-

15

-

.

KSZEGI LÁSZLÓ van

a

mélvezésben, mikor

a

mü

alkatrészcinek

töH

logikus összeillése értelmi gyönyörrel

el

ben-

nünket. Lásd erre nézve Alexamder Bernát fejtegetéseit a

„Mvészet, mvészeti

nevelés''

cím

könyvé-

ben.

Szinte máso.dik kiadása keletkezk nek;

az toly magyarázó

leírásban,

vagy Péterfyek tanulmányai szoktak nünket.

16

-

a

mremek-

aminvel

Taíniek

elbvölni

ben-

Az

eszthétikáról és története kere-

tében a széprl és a mvészetrl. Az

,,aesthetika" a görögül mondott ,,aisÜiesis"a megérzéssel, foglalkozik.^) De e tudomány nem csupán szépérzéseinket figyeli, hanem azon élettani szel,

és lélektani

mködéseinket

melyek ez érzéseink-

is.,

kel együtt járnak.

Ily élettani dolog például véredényeink jóles b\'ülése a szép szemlélete közben, A lelki mködéseken pedig fontos, hogy végigmerkjünk most szinte valamennyin. Említsük legelször lelki életünk legelemibb

tényét,

az érzéki

észrevételt,

vagyis

az

érzékletet,

mellyel a látott vagy hallott, tapintott, szagolt,

támad

dologról lelkünkben kép

s

a

képpel

Ízlelt

együtt

is. De mert egy tárgynak több oldala és sok forma-részlete van, azért több érzéldetböl kell kialakulnia lelkünkben az illet

mindjárt valami hangulat

tárgyról egy teljesebb képnek: a képzetnek,

van

Bzintén

velejárója.

hangulati

Több,

melynek egvfajta

tárgyról való képzetünk egy általános képzetté olvad, fogalcmmá, melynek termésaetesen nincs már köz-

vetetlensége és frissesége, de van eszmei fénye, mert az elme m-agasabb mködéséhez tartozik, S a fogalom

a tudományé, mint mvészeté, inkább a konkrét képzetekkel dolgozik.

inkább

is

A

mveséét

4 Az ily értelemben mvelt eszthétikának B umgart^t XVIII, századi német tudós adta meg az „aesthetika" ciraet.

Kszegi:

A

müélvezéí mvészete

-

17

-

KSZEGI LÁSZLÓ

A

képzeteik

kombinálójuk

rzje

a

S jeífvezzünk

teremt,

fölídézje

s

képzelet,

mely

emlékezet;

szinte

meg egy

itt

az fontos

világot

uj

dolgot:

a

képzelet által erteljesebbé és összhangosabbá alkotott

konkrét Kéozet

— az eszmény.

kéletesíteni a legjobban a

mvész

jének megnagyobbodásába

ós

A

képzetet igy tö-

tudja,

A kér>zet

egyáltalán

a

ere-

képzet

tökéletesedésébe belejátszik az, hogy hangulati velejárója, Ifelket,

a kisér érzelem, nagyobb rezgésbe hozza a hatályosabbá teszi az eszményit képzelet

mimkáját.

Az szíti ki

emlékezet a képzet-társítás formájában egéa képzelet munkáját s még inkább a szemlé-

Nézzük most, mi a szemlélet. Mikor valamit szemlélünk, akkor képzetünkkel ugysiziólván rátapadunk a tárgyra, közvetlenül, a konletet.

vencionális nyelvi jel nélkül; a képzetet figyölimünk

súlyával szintte oda

mondhatnók jobban:

nyomjuk a tárgyhoz. Vagy a

tárgyat

szinte felszivjuk

igy

a

képzetbe s igy ez utóbbit jobban átéljük, erteljessé és összefoglalttá tesszük, szemlélet teihát a képze-

A

tek

ers

csak

és

össz|efoglaló átélése.

közvetlenül

a

küls

De

tárgyról

szemlélni nemvett

képzettel

tudnak, Átiélhetünk a szemléletben olyan képzeteket

melyek

az emlékezetünkben vannak elamelyeket képzeletünk alkotott; ez a bels szemlélet, erteljesebb elképzelés, bels látás-

is,

m-^^ár

helyezve, vagy

sal,

hallással

A

stb,

mü\é&z{ szemlélete öly ers, hogy ugy beleéli

magát a képzelet segélyével erteljesebbé és haingosajbbá

aiKotott képzetbe,

ate

össz-

eszménybe, hogy

átnyomja a válóságba, kifejezi, mremeklié teszi, Igy keletkeznek a müvészj alkotások, a mvészetek, melyeket legjobb az s-hajdani együttesezt szinte

—

18

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ségüik szerint ily két

festészet;

szat,

—

csoportba osztani:

tánc,

zen€,

iparmvészet, építészet, szobráez utóbbi négynek közös nevük a

mimika, költészet,

képzmvészet.

Az

imént

említett lelki

képzelet,

képzet-alkotás,

mint

folyamatokhoz;,

szemlélet,

mindig

a

hozzá

értenünk a hangulati velejárók hullámzását, E hullámzás viszi a mvész és mélvez lelkét a szépség kell

A

körüli csodás útjukon.

mvészi lékk hullámzása

a idfejezö tett felé: az ihlet. Az ©SEté likának figyelnie kell tehát úgyszólván idegzeti és lelki életet, mely a szép hatása mozgásba j, érz, gondolkozó és akaró folyamataival, st küls tettbe átmen mködésével. Ea utóbbi a malkotásnak s a malkotónak, a mvésznek, tanultnányozásáhoE tartozik. S mert igy a szépérzés tetté válik s kihelyezdik a küls világba, és mert egyáltalán a küls tárgyak keltik fel szépérzésünket, azért ne csak lélektani, alanyi legyen az eszthétika, ne csak belénk nézzien, hanem kifelé is

az egész

alatt

tekintsen, legyen tárgyi is. Beszéljen a s»zép természetrl és a mremekekrl s ez utóbbiak földrajzi s társadalmi környezetérl is.

így lesz az eszthétika szélesebb értelm név, a szép és a mvészet tiudománya. *

Hogy mi letül

a szép és

mi a mvészet,

—

erre fele-

fussunk át néhány sorban az eszthétika

netén, fölidézve

fbb mvelit

törté-

s nézeteiket a széprl

és a mvészetrl. Tökéletesen rendszerbe

nem

szed-

hetjük ket, mert a mvésizetrl való elméleteket is oly kiismerhetetlen törvény sorakoztatja a legkülönö-

sebb váltakozásai, mint magukat a mvészeteket. Platón és az általa beszéltetett Sokrates szerint

—

19

—

2'

KSZEGI LÁSZLÓ tárgynak sképében, az isteni eszmében van meg; a földi valóságos tárgyak a saját sképeiknek csak gyönge másolataik; s e másolatok másolatát adja a mvész. Tehát a mvészet utánzás. Platón még az Államában a legkomolyabb nevelés eszközévé szükiti a mvészetet, mely igy bizonyos

a szépség egy-egy

konzervativ sociologiai jelleget kap. Az utánzás elvét tovább fejti Arístoteles, de az isteni sképek helyett megelégszik földi típusokkal.

Az

,,utánzás"-t

azonban a görögben a ,,mimesis"-szel

az utána-átélé&nek jelentségében vesszük,

nem

pedig

egyszer másolásnak. Longinos a szép fajainak megkülönböztetését seel a fenségesrl irt munkájával. Plotínos Platónt megjavítja azáltal, hogy a vészt az ideál utánzójává lépteti el. Szent Ágoston egy kortársa (Dionysíos?) a szépnek szeretetreméltóságát hangsúlyozván, elfutárja korunk legszeretetreméltóbb francia cszthétájának, Guyaunak, ki a társadalmi rokonszenvességet kívánja a szépben s a malkotást és raélvezést mint a szétáradó szeretet tényét fogja fel. középkori gondolkodás nagy összefoglalója, Szent Tamás, a ,,pulchra sünt, quae visa piacent" giti

m-

A

mondatával a szépet a szemléletben tetsznek állapitja meg, de egyúttal mély alapot igyekszik adni neld az isteni tökéletességben;

s ezzel

a formai és

tajtalmi eszthétikát egyaránt méltatja, Ajz újkorban az ízlést, a szép megérzését a XVlI. századi Shaitesbury fejtegeti elöazör tudományosabban; a mvészetben megkívánja a formai bevégzettséget, de a drága anyagnál többre tartja '

a szellemi tartalmat.

A

XVIII, százdban Bürke a szerelembl indul ki

-

20

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE a szép magyarázatához. Voltaire az annyira összetett és titkos szépérzésben a gyönyört és a csodálatot ál-

meg

lapítja

legbiztosabb elemekként, Hutcheson és

Pere André után lép föl Baumgarten a szépérzések szorosabb vizsgálatával. Utána e tudománynak nagy lendületet ád Kant azzal, hogy az eszthétikai tetszés érdeknélküliségét'^)

s

a szép alanyi voltát hangsú-

lyozza. Vele szemben, a XIX, században, Schellíng,

Hegel és Vischer elméletei Plotinost látszanak viszszahozni; a mvészet az eszmének átsugároztatása az anyagon. Pozitivabb irányba hozzáií azután az eszthétikát Helmholtz élettani jelleg megfigyelései (melyeket a zenére vonatkozólag ujabban a francia Combarieu cáfolgat), majd Fechner képzettársitásos elmélete, melynek jellemz illusztrálója e tudósnak mondása arról, hogy a narancs nemcsak fiszínével szép,

zikai

hanem

szellemi

színével

is,

A

mellyel a délszaki világot juttatja eszünkbe. pozitív eszthétikának gazdag összefoglalását végezte

nálunk Pékár Károly, Földrajzi, nelm.i magyarázattal

— igyekezett

a

—

mremekek

szetek fejldését

és

néprajzi és

törté-

igy tehát sociologiai alapon

keletkezését és a

mvé-

váltakozását világosabbá tenni

eszthétikai müve az gyönyören érteti „Eszmény a mvészetben", E meg velünk azt, hogy a legnagyobb s legjótékonyabb

Taine, kinek legsocialisabban

ernek

legteljesebb formába

m

hozása adja a legma-

gasabb mremeket.

Az „er"

és

„legteljesebb

forma"

eszünkbe

hozza, lélektani alapvetésünk megállapítását az

teljesebb és öszhangzatosabb

képzetrl,

az

eresz-

ményrl, elv összehozható Schiller elméletével, mely szerint a játékkal. (Winckelmannról majd késbb szólunk. Walter Páterrel és a stilizálással kapcsolatban.) 5

a

Ez

mvészet rokon

— 21 —

KSZEGI LÁSZLÓ Van Taine Racinc-tanulmányán ak egy érdekes, gazdag mondata: „Elfogadom a konvenciókat a tragédiában épugy, mint az operában, S elszenvedem, hogy Berenice védöbeszéddel mondja el fájdalmát, miután donna Anna énekli az övét; mindegyik vészet és mindegyik száizad az igazságot oly formába burkolja, mely azt megszépiti és elváltoztatja; mindegyik századnak és mindegyik mvészetnek megvan a joga az igazságot igy beburkolni. Tévedünk, ha donna Anna panaszait dallam nélkül kívánjuk; tévedünk, ha Berenicéit szónoklás nélkül; az egyik zenei hangok sorával fejezi ki fájdalmát; a másik érvek

m-

E mondat kifejezi a mvészet lényegét, A malkotás szépségéhez az egységes kifejezés a fsorával."

dolog, a formai bevégzettség,

A

formát megadja a

egységesen legyen végig vive a

még

szinte kiegésziti az

alapelvét,

mely nagyon

is

f

az,

S

e

hogy mondat Eszmény a mvészetben" hangsúlyozza a téma a

téma természete vagy a környezet,

s

a

forrnia,

,,

—

—

elkelségét. legnagyobb és legj ótékonyabb er Kis téma kifejezésével is lesz nagy mvészet, ha a forma tökéletes. Majd alább még a szemlélet és képzettársitás tárgyalásánál és aiz eszményítés kérdésénél

is

visszatérünk erre,

Most fzzük még hozzá

azt,

hogy a (Goethe

ál-

nem egyszer hangsulyozatt) formába-sziedés adja meg a mvészet értelmét is a természeti szép felett. Van szép a természetben elég; de vegyesebb,

tal

is

töredékesebb, változékonyabb, romlandóbb; a ritmus és szimmetria is vagy kevésbbé van meg, vagy túl-

ságosan egyforma és merev,

mvészet

A

formábahozás

által

a

megtisztitja, kiegésziti e szépséget, egysé-

gesebbé teszi, kiemeli s jobban meg is rzi. Azonkivül, mert igy a szépség emberi, társadalmi mködés

—

22

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE közegén ment át, hozzánk és társadalmi egységünkhöz is közelebb került, A forma tehát az emberhez rokonabbá és sociálissá teszi a természeti szépet.

A

legújabb eszthétikusok a legtöbbször részletde kitérnek a dolgok

kérdésekkel foglalkoznak,

mélyére

is.

Nézzük most

ilyen oldalukról néhányu-

kat.

Ribct szerint

tánc az összes

,,a

dete, kivéve az építészetet,"

medése a táncnak?

.

,

mvészetek

ere-

Ez utóbbi tán megder-

Van bizonyára valami si

,

m-

elem a táncban; tán ez alakult is ki legelször Ámde akkor is csak az els hajtás az a. Mvészet gyökereinek rejtelmes bonyolulatából, A táncban fejezdik ki a legközvetlenebbül létünk fo-

vészetnek.

hullámzása, mely a mvészetnek is zene és a tánc eredetileg olyan életés lélektani képzdmények lehettek mint a nyelv ^ csak azután válhattak lassankint mvészivé. A mvészivé váláshoz néhány megjegyzést fznénk itt. Hol kezddik a mvészet? Egy durván öszszetákolt házhoz mi kellene még, hogy mvészivé

lyamának szép

A

lét-eleme,

Nemcsak

váljék? és

a diszités,

fal-képzésnek bizonyos

pisége

,

.

,

A

hanem még elbb dekoratív

volta,

a tér-

rnie-

száraz vezényletre végzett torna-gya-

meg a tánctól? Az is, hogy kevésbbé mámoros, A tornagyakorlatban egyébként ott van már a ritmus, a szépnek e sajátos kivonata; s az elragadtatás itt nem is azért kicsiny fcku, mivel a gyakorlás játszisága és szabadsága hiányzik. Csak a vezénylet legyen emelkedettebb, zenei hangulatú, akkor már ott vagyunk agörögök nemes, egyszer mámoru mvészeténél, a gymnastikánál. korlatot mi különbözteti

—

Az

ünnepiség, elragadtatás

—

7-5

—

bizonyos foka kell

KSZEGI LÁSZLÓ tehát elssorban. És az ürmepiséggel természetesen jár együtt a formába-szedettség,

A más cselekvésekre le nem foglalt primitív ember naphosszat való táncban és énekben cselekmagát;

szi ki

—

szik

s

egyúttal az ily

öntudatlanul

mámor

— közeledni

is

utján

igyek-

az eszményhez.

Mert magasabb gondolatok vagy legalább sejtelmek

mámorában boldogabbá válni: si ösztön, (Mellékesen jegyzem meg itt, hogy a primitív népekbl vett

nem

tanuságotk

egyszer

arra,

ersitik

ugyan

ámde kevés

eszthétikai tételeinket,

hogy rájuk épitsük

fel

bizonyos

alapot

adnak

az eszthétika sok eme-

letü palotáját)

A

mámor"

csak egy kis adat volna magyarázatához. A mvészet sokkal

fentebbi

a mvészet

,,

is

semhogy pusztán a játékból vagy a nemi ösztönbl vagy a diszitési vágyból s öntestünk kultuszából avagy a bels utánzásos beleérzésb)öl s más efféle egyedül vett dologból teljesen meg lehesösszetettebb,

sen miagyarázni. Egyébként Lipps ,,Einfühlung"-ja eléggé jelents külvilággal

A

beleérzés azt jelenti, hogy a összeolvadó rokonszenvünk, áthasonuló

kulcs a mvészethez,

kedvünk nagyon belejátszik a szépérzésbe. De Guyau ezt már korábban és teljesebben fejezte ki olyanformán, hogy a küls világgal, bizonyos rokonrezgési ragály

hasonló funkciók révén, összekapcsol ben-

s

nünket valami szolidaritás érzése, mely azután

tár-

sadalmi kölcsönös összeolvadássá válik a mvész és a mélvezk sokasága közt; s mindez alapja lesz malkotói és mélvczi kedvünknek. Tegyük hozzá a szeretet

— mint a szerelem — teremt

mellyel összerezg a

mvész

mvész,

lesz; az élet,

megtermékenyíti

a

lelkét, ez pedig az emberiség haladó kedvét,

—

24 -

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE De

—

ha

elvre nehéz szetet, ez

amint

—

mondtuk

fentebb

egy

mvé-

ráhelyezni a sok kapcsolatú

is

mégis valahogy jobban ráfér a legtöbb

ol-

dalú elvre, a társadalmira.

A

malkotásnak

és

mélvezésnek

legalább

is

tömérdek kapcsolata van a társadalommal. De amint eddig csak antropomorphnak látták a mvészelet, Guyau a ,,L'Art au point de vue sociologique" cimü könyvében az érzetek és érzelmek ragályszerü tovarezgése alapján sociomorphnak láttatja meg velünk,

bl

st

egész lényegében socialisnak,

rokonszenv-

fakadónak és rokonszenvet terjesztnek,

Mondjuk

igy:

cialisra

is;

mvészet

a

st

tovább hajtása,

illúzióban

amúgy

a rutát, a rosszat, S mikor a

finom

a socializmus

túlzása, rá vitele is

még

az antiso-

könnyebb

mvészet

elviselni

egy

ellen-

szenves (anlisccialis) dolog képét adja, akkor rokonszenvet mvel egy ellenszenves dologgal is. így lehet a „jellemzetes" végleteit is igazolni; de azért megkívánjuk az összhangzatlanság íöloldását a rokonszenvvel azovészi igazságszogáltatás által,

m-

A

nos a harmónia, ezzel pedig a formába-hczás. mint melyet, Aristoteles ,,mimesis"-ét,

mondtuk, nemcsak ,,utánzás"-nak, élésnek, ,,innere

nak

is kell

Nachahmung"-nak

értenünk,

hanem

már

utána-át-

és ,,Einfühlung'"-

Guyau sympathiává, rokonmeg s ezt még megtoldja

szenves beolvadássá teszi

a „communication réciproque"-kal, szinte kölcsönös

öszeolvadással.

E

felfogásba kiegészitöleg bele kell

értenünk azt az ösillatu elméletet, mely a mvészetet a szerelem szavának érzi és a nemi teremt erbl következteti a malkotó ert, mely a rokonszenves felé hajol. mremek, bár külön

A

—

25

-

kis világnak

látszik,

KSZEGI LÁSZLÓ mégis sok kapcsolatú, mert benne a lángész életkedve társult egy darab élettel, s mi társulunk hozzá és a közös müélvezésben egymáshoz is. S ha az eszthétikát magát fleg a malkotó lángelme

—

tanát

—

nem

alapon, de

is

lehet teljesen elhelyezni

már könnyebben

Mert a müélvezés teljesen mremekhez,

erhöz

sociális

hozzásimulás

tájrsulás,

—

egyrészt a

a

a müélvezö eszthétikát. e

—

magunk

fölé

emeló

másrészt az együttélvezkhöz, S a müélvezö társadalom a mvészen keresztül nemcsak az élet legszélesebb körével olvad össze, hanem azzal a jobb világgal is, melyet a malkotó megálmodott. S az emberiség igy az eszmény bvkörébe kerülvén, lelkesebben és könnyebben halad ele.

Az

eszthétika Platónnál, mint az

,,

Állam"

írójá-

val konzervatív sociologiai alapról indult el és tör-

—

bár más alapra helyezkedvén Szent Ágoston kortársa, majd késbb Lessing, Herder, Schiller és Goethe és Hegel is megérezték a rokonszenvi és társadalmi elv fontosságát végül is

ténete folyamán sok

—

megtalálta igazi széles sociális alapját ben,

mely azonban csak a költészetet

Guyau mvéöleli föl,

Guyau elveit a zenére Caimille Bellaigue (Revue Deux Mondes 1896, május) tette át, de ers támaszát találja Wagner zenéjében és irodalmi mdes

veiben,

Combarieu pedig (La Mu&ique, ses Lois et son egész könyvben magyarázza sociologiai alapon a zenét,

Évolution)

A

képzmvészetre

vészetre sokat s

visz)

át

és egyáltalán az egész

Guyauból

a legfinomabb stilu angol irónö,

rátámaszkodik az angol

—

a

Vemon

sociális

25

-

m-

legszellemesebb Lee, ki

eszthétika

még

olyan

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Walter

nagyjaira, mint Ruskin,

Crane

és

Walter

Páter,

Amit Walter Páter ,,Apprecitations" kötetének a

Slyle" cimü tanulmányából idézek

,,Tlie

W,

Páter

Akadémia kiadása) bevezet tanulmányában, az meggyzheti az olvasót arról, hogy a mvészetnek szélesebben emberi, socialis hivatását nem jelölte ki még Maczini forditásom („Görög Tanulmányok",

az

sem, kinek „Scritti Letterarii''-jából

szintén sokat mcrithetne még a sociologiai eszthétika. Ami Ruskint illeti, ismerjük komoly, apostoli ta-

Ha a renaissanceot nem is értette meg, de mindig értékesek maradnak az olyan elvei, hogy a munka óv a rossztól; s ha a munka még mvészi is, a legtöbb fölemelkedést tle nyerjük; hogy a sok fél-ur is munkába, iparra menjen; s hogy az iparmnitásait.

vészet a sociális válaszfalak ledönt je szont a sociális jólét segitse

el

a

legyen; vi-

mvészet hatalma-

sabb virágzását; felejthetetlen szép mondása még: lakásunk templom-széppé váljék, ne maradjon a táj szégyene

.

,

,

—

Morris is

folytatta,

mködött

a

—

ez: öltözködjetek, oh nk, szegények számára, tegyéa

vagy még

minél több ruhával tek ket is szépekké, irói

volta mellett

— mint iparmvész

gyakorlatba áttéve, Ruskint s buzgón tke nem egyszer Ízléstelen és káros

fényzése ellen, Walter Crane gyönyören hangsúlyozta, hogy az igazi mremek mindenkié. Ez elvet, ha oly nagy és finom

mvész

hatjuk.

mondja, mint , még jobban elfogaddolgozzunk is mindenkinek ne-

De egyre

velésén!

Emil Reich „sociale Kim^st"-jának azt az elvét, hogy „mindenki dolgozzék rajta", ugy érteném, hogy

—

27

—

KSZEGI LÁSZLÓ a kedvez milieu kiépítésén segítsen mindenki, a mvészet közvetlen megcsinálása pedig maradjon a lángelméké.

Nálunk az eszthétika söcialis felfogásához JáOszkár járult a „Mvészet és Erkölcs" cimü munkájával, melynek nem csak sokoldalú, szép anyaggyjtése van, hanem gondolait-ébresztö elszi

adása

Az

is,

eszthétika szélesebb

alapra

helyezkedésérl

Idtémünk egy alap-szükitö, eszthétika-lesoványitó mai olasz hírességre, Benedetto Crocera. Úgyszólván minden vonatkozástól mentesen akarja tekinteni a mvészetet. Egy szk lélektani, azaz hogy ismerettani fejezetet csinál az beszélvén,

érdekes

ez utóbbi nevet a mindig kifejezésbe alakuló szemlélet tudományának foglalva le. „aesthetiká"-ból,

A

szemlélet jó

tovább

is

itt

kiindulópontnak,

melybl azonban Egy jó

kellene ágaztatní az eszthétikát.

kiindulóponton ott rekedni ép oly hiba, mint rossz Croce legalább is merészen szárazútra tévedni ra vonja össze azt a tudományt, melyet eddig eszthétika néven müveitek a széprl és mvészetrl gon.

.

,

dolkozók, mint például Hegel

is,

kit

Croce nem akar

eszthétikusnak elismerni,

S olaszunk mégis meg akarja fejteni e szk alapról a szépet és a mvészetet, tehát el akarja vé-

—

jóllehet nem ismeri gezni rajta a régi eszthétikát, el, hogy régi eszthiétizállás kérdései beletartoznak

az ,,aesthetíká"-ba!

,

—

Croce nagyon is kitn filológus és noétikus és éppen ezért halványul el mint eszthétikus. Nagyon s mégsem tud a mvészet léösszeszorítja magát

—

nyegére szorítkozni.

Nagyon megkülönbözteti

-

28

a képzeletet az áJtalá-

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nositó tudománytól és az alacsonyabb fokú, konkré-

tebb érzékléstöl, mely csupán közvetít szerepel; ját-

Pedig e dolgok

szik.

az egységes

nem

lélekben.

el

oly élesen

a nyelvvel (még a gesztusok nyelvével

letet

a kifejezéssel. Nyelv lesz szet

választhatók

Viszont össizerántja a képz(í-

is

csak „kifejez",

mindenbl

nem

,

.

.

és

is!)

A mvé-

pedig szépet fejez ki és

ersebb

s összhangosabb életet alkot. Esze finomságát ilyen szörszálhasogatá&okra is pazarolja: mvészet" nincs, hanem csak mvészetek vannak; „sccioJogia" sincs De akkor ta,,

,

lán

,,

,

,

kifejezés" sincs?!

S arról egészen megfeledkezik^ hogy szépség is a világon meg a boldogság keresése is, és hogy ezekhez volna tán köze a mvészetnek, A mvészettianra szorítja ugyan az eszthétikát, de az eszményítés kérdése rá nézve nem létezik, S mindezekre túlteng ráadásul végig-packázik

v£ui

az egész eszthétika történetén, igazi nápolyi ,.brio"-

agyoncsapkodva minden nevesebb eszthétikai elméletet és nem enged eszthétikusnak senkit, csak néhány olyant, akik meg sohasem voltak szorosan a széppel és mvészettel foglalkozó tudósok.

val,

És mégis ugy beszélnek sokan Croceról, mint az legkomolyabb alapvetjérl és Pedig ujabban már saját maga is észrevette formueszthétika uj lája

,

szk, elégtelen

,

,

voltát.

Már 11 év ,óta mondom róla mindezt. Nem régiben megersitett benne egy Volkelt véleménye is (System der Aesthetik III, 38.) „Es giebt in Croce's :

Buch kamn enthielte,"

jegyzetét

eine

Seite,

di|&

;nicht

Unüberlegtheiien

Lásd még az idézett kötet

380. oldalának

is,

S hogy nem egy a nyelvük a különböz

-

29

-

mvé-

KSZEGI LÁSZLÓ szeleknek, arra nézve érdemes elolvasni W. Páter Renaissanceában a Giorgione ianulmány bevezetését

is,

Volkeltet emiitvén az imént, nevével jelezhetjük a „rendszeres" eszthétika napjainkban tán leg-

hatalmasabb mveljét. Három kötetes

,, System der Aesthetik"-jében bölcseleti és lélektani megalapozás után gazdagon nyújtott példákkal fejti ki a szép kü-

lönböz

fajait s a mvészetek ágait, végül pedig szép adja a metafizikáját. S azi egész müvén át össze-

foglal

úgyszólván mindenkit,

hozzászólt; tet

s

eddig

ki

tárgyhoz s egyez-

a

tárgyilagos kritikával vesz át

össze minden elfogadhatót

s

igy az .igazságnak

lehetleg minden oldalról való megismerésére segit, csak többet kellene, hogy foglalkozzék Guyauval, kinek ,,L'Art au poinit de vue sociologique"-ját nem látszik ismerni! És az úgynevezett

sem tudja teljesen elszavában maga

,,

rendszer'' elvét ö

keresztülvinni, utal arra,

III,

kötetének

hogy többfelé

egy-egy mvészettani kérdést. (Én használását fogom ajánlani,]

elszórt

magának

tárgyalásokból rendezzen össze az olvasó

a tárgymutatóm

is

Egyébként a bennünket közelebbrl érdekl mü-

élvez tetében

eszthétika (a

338

—

is

helyet foglal Volkelt

367, oldalakon), hol

a

III,

kö-

szemléleti

gyakorlást és az elméleti képzést, mint a müélvezés feltételeit,

arányosan

Mélvezést ren iró némeD kik, ha nem is példáik

állapítja

jól tanit

régebbi, népsze-

Carriére

cszlhétikus: ily

meg,

még két

cimmel látták

el

Lemcke, és könyvüket, de

elevenségével és

gazdagságával,

szinességé-

vel a szokásos eszthétikai kézikönyvi tárgyalás melEmmer lett müélvezésre is nevelnek. Hasonlóan az

„Kunstgeschichte"-je

is.

-

Egyébként, bármily eszthé30

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE tikai

mvük

részleteiben rendkívül gazdagon nyújt-

ják elemzéseikkel a müélvezési tanulságokat Taine, Gautier, Sainte-Beuve, Théophile Fromentin,

C

Martha, Cherbuliez, Bourget,

W.

Páter, O, Wilde,

Vemon

A, Francé,

Symonds,

Lee; az olasz ,,Lermo-

nálunk Gyulai Pál, Riedl Frigyes, Péterfi Jen, Beöthy és Alexander és eltekintve a modern züllés lieff';

—

túlságos melengetésétl,

Lyka Károly

is.

A mélvezésre nevelés kérdésével foglalkoznak Lichtwark, Strzygowski^), P, Brandt, Raffaelli, Ch. Maurice, Beaunier stb. Érdekes még a Leipziger Lehrerverein ,,Bildbetrachtungen" cimü kiadványa. Jó összefoglaló munka pedig: Joh. Richter, Die Geschichte des kunsterzieherischen

6

Gedankens

Brünnben jelent még tle meg: Anleitung zur Kunsin den oberen Klassen der Mittelschulen,

betrachtung

—

31

—

:

Folytatásul az esztétikai fogalmak

tisztázásához

A

szemléletrl és associaüóról.

Vegyük jól fontolóra e tételt a szemléletben a Szép. Gazdag birodalom ez a szemlélet, mely szépségnek helyet tár, st életet aid. :

Sok árnyalatú a zatai, lelki

,s

mködésekhez

Vannak

szemlélet.

van valami sajátos

él

a

szinte foko-

viszonya a

legfelsbb

is.

Küls

szemléletnek nevezném az érzéki észreegybekapcsolt szemléletet, bels látáshallásban s a többi bels érzékben végzett

A

vétellel ban,,

szemléletet pedig

belsnek mondhatnók. Van az

ér-

telem fényszórója alatt végbemen szemlélet is: ez az értelmi szemlélet volna. S mind e három fokon ott

vannak a hangulati velejárók. Épugy

velejárók

is,

a

képzeti

a képzettársítás alapján. És az associá-

a végtelenig meheit, mert egymásután fzhetem a rokon s egyáltailán kapcsolódó képzeteket és hangulati velejáróikat, föl a legistenibb révedezélsekig, legszebb sejtelmekig, melyek a legnagyobb lás

szinitle

értékeket karolják

Ámde, hogy

fel.

szemléletekor e legmagasabb

keknek megsejtései

—

e

s

egy

malkotás

legszélesebb

legfbb

érté-

associatiók

—

s hamar lépnek-e föl, ez attól függ, hogy milyen benyomásból, milyen érték érzéki alapról in-'

hathatósan

-

32

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE dúltunk

el.

májában

Ha

ez aliap-adatban,

— megvan

—

a

m

érzéki for-

az érzéki szép révén a formába-

szedettség, akkor ez alapon az örök

harmóniának

való megsejtés.e szintié a legfbb associatiókkal közvetlenül lép be a mélvezetbe s ez utóbbit mindsonlóval,

valami széks mámorral, a zeneihez hamely csupa összhang és rokonszenv és igy

socialitás

is.

járt megteliti

A

mvészet

igy juttat el egy rejtelmes, egysé-

ges eszthétikai alaphoz, melyre e

mveli

tudomány

még nem tudtak mind rálépni Pedig igy rendbe lehetne még hozni azt az elméletek bábeli tornyát, .

.

.

melynek erkélyeirl szoktunk rámélázni arra a csodavilágra, melyet

A

küls

A

ráelmélni

keletkez tartalmat adnak a

formába-szedettség

associatiók igy

mremeknek,

s

mvészetnek nevezünk.

már bizonyos

által

formába-hozás szinte lényege lesz a

mvészetnek, mely a

kis

témák tökéletes

feldolgo-

zásával nagy lehet.

Egyúttal kifejeztük

a

szemlélet és a

legfbb

associatiók tétele által lélektani nyelven azt a régi formulát, melyet az iskolás eszthétika ugy mondott,

hogy a mvészet az általánosat fejezi ki konkrétben. Valamint összeesik még törvényünk az eszthétikai alap" törvényével, mely szerint a els, érzéki benyomásában benn kell hogy legyen nagyjában a

m

m

,,

egész hatása,

Igy jutottunk most el, lélektani utón, még W. Páter Giorgione-essayjének azon elvéhez is, mely szerint minden mvészet hozzárokonulhat a zenéhez, e csodálatos mvészethez, mely egyszerre foregyigy mondanám ma és tartalom is, mert

—

—

szerre és ugyanazon valamivel ket; s az Köszegi

:

A

tölti be a fület és lelérzékhez szóló formái teljesen meguk3

múélvezés mvészete.

—

33

-

ü

KSZEGI LÁSZLÓ ban hordozzák a legszebb tartalmat, a dolgok lelkét, rokonszenv! ös-elvét, si socialitását, mely az összhangban fejezdik ki. Még azt, amit Páter a for-

mának a tartalmon való áthatolásának nevez, mondhatnám ekképen is: a zenei forma és minden más oly mvészeti forma, mely nem élesen meg-

—

—

vonalazott associatio-kört szolgál,

meg

átszövi, át

Rokon

szinte

ellepi,

át-himezi a tartalmat,

melynek tárgyalásánál majd visszautalunk ide, S ez állapon érthet Winckelmann is a görög szobrok formás nyugalmának, látszólag keveset mondásának szeretetével,

A mint

ezzel a stilizálás

is,

határozottabb, világosabb jelentés szók, fleg

iaz

elbeszélés és a

dráma

közegei,

részletesebb

és világosabb tartalmat hordoznak, S igy az ily

ama

alkotások tartalma mintha kizárná

mort is

.

,

Ámde mindem

,

részletes

valami nevezhetetlen homályos

m-

zenei má-

villágosság

mellé

— hangulati — va-

rázs kell hogy járuljon az igazi költészetben, S

e

varázs csak nyer, ha a szavak a ritmus vagy numerus által s fleg a bels ritmus, vagyis mondat-

—

ama

—

fölkeltik a léleknek fentebbi zenei állapotát, homályos nagy asso-

tani formába-szedettség által

ciatiós és aspiratiós hullámzását.

mámor

S ha ez a zenei

szükséges a költeményben,

még nem

követ-

kezik, hogy a költeménynek oly üresnek kelljen lennie, minit Guyau mondja a pusztán formai tökély versrl: szépen kicizelált hamis-arany kehely, melyben nincs egy kiúmi való gondolat sem." A jó vers nemcsak kitn szóanyag, hanem ugyanily kitn képzet-anyag is; és ez utóbbinak formába-szedése s drága lelki az igy keletkez bels ritmusnak az anyagával való hullámzása még csodásabb zengésüvé teszi azt a zenei mámort, ,,

-

34

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

legfbb associatióknak és a veiük hullámzó legmagasabb aspiratióinknak területén már ott vagyunk a legfelsbb gyönyörség, legmagasabb mámor birodalmában, ahová egyaránt fölemelheti a legteljesebb societásba a legkülönbözbb érzés és felfogású lelkeket a

A

mvészet

küls

konkrét

élvezése.

szemléleti

lélek általános gondolati

és

rész

a

felölel

érzelmi tartalma, az

és

el-

üontahh képzettársítási és hangulati elem, olyanynyira elválaszíhatatbnok egymástól, mint a hárfahúr feszes keménysége és elpengésének rezg puhasága, A konkrétebb érzékinek és a lengébb lelkinek, e két ellentétes dolognak kapcsán épül föl a mvészet: mint az els szerelem a gyermekieányarc bimbó-

egyszerségén és az ezerszín ábrándon, S hogy a konkrétebb érzéki elem. nélkül nem lehet meg a szellemi, azt szépen fejezi ki Symonds: „Miként a meteorok akkor válnak ragyogókká, mikor földi légkörünk srbb elemén vonulnak át, épúgy a mvészet által felölelt eszméknek is bele kell merülniök érzéki elembe."

Ha

a

küls

nem

szemlélet

kelt

határozottabb

assodálást, például egy tájkép, akkor a képzet-társítás mindjárt az

általánosodó

faj tájával

lép föl s a

kozmikus sejtelmek nagy áradatával, mely azután a végtelen

felé,

a szellemihez

könnyen felhullámzik.

A

való

aspiratiónkig

is

kép pedig, több associatio-sort keltvén, a tájképnél gazdagabb hatású.

és

Az

figurális

általánosodott associatiók annál

elkelbbek, minél több

és egyúttal

ersebbek jelentésben

gazdagabb asscciatio-sor kilengése sokszorozza meg hullámaikat. És erre nézve, mint föntebb hangulyoz-

ha már a hullámok elindulását malkotás érzéki szépsége, a formába-

tuk, az is sokat tesz,

befolyásolja a

—

35

-

3'

KSZEGI LÁSZLÓ szedettség.

Itt

a formába, mint a rendezett

általános nevébe,

a

hangba-hozottságát

színharmóniát,

is

a

külsnek

szinek össz-

beleértjük. így azután a szem-

nek szóló szépség, mely a

jó

rajzon és jó szinhatáson

múlik, elengedhetetlen alapja az igazi

képzmvé-

Taine-nek a hatások összpontosításáról szóló tétele is igazolja e felfogást, A hatások összpontosítása az érzéki forma kikerekítését is

szeti élvezésnek.

jelenti,

A

szemlélet és associálás tehát

nem

csak egybe

vannak kötve, hanem bizonyos arányban

is

állnak

egymással.

Minden

kJs

szemlélettel jár associálás, mert

minden

természeti adat taírtalmas: mögötte ott él és

ernek mozzanása. Az mindig együtt járnak. Pusztán

hat az anyagi vagy szellemi indulat és gesztus

is

lélek-alakbartí senkit

sem képzelhe/tünk

(el.

Szinte

Danték vagyunk e tekintetben mindnyájan, mert mi is mindig bizonyos megfelel testtartással látjuk képzeletünlk eltt megjelenni az embereket, (Viszont a

mvész

—

—

konSzékely Bertalan drámai költéhanem a cepciója nemcsak visuális, hez hasonlóan megalkotja a megfelel lelki tartást, a psychologiai gerendázatot, melyre a küls formák ugyanakkor rásimulnak,) S mert a bels mozzanást a legtöbbször ersebben és határozottabban jelzi a vonial, mintsem a szin, ezért is lehetünk követelbbek a rajz tekintetében, S egyáltalán, mivel érzéki lényünk boldogsága is egy része a mi boldogságunknak s a természet egyetemes örömének, azért a testi életfolyamatokra kedvezbb jelentés szemléletek értékesebb képzettársításokat váltanak ki, természetet és az emberi testet egészségesen dicsít jelenet-fest

pl.

—

A

jó rajz

nemesebb

associatio sorokra visz.

-36-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

szemléletnek nagy része van az élet hathatós

élésében. S az egészséges érzékit, melyet a jó rajz

nem

tart össze látásunk &ziámára,

kicsinyelhetjük

le.

Hiszen már kozmikus érzésünkben is, a táj-élvezésben, nemcsak a földdel, hanem az égbolttal is ölelkezünk. Hát még az emberi test gesztusai mily szépen hordozzák az anyagi mozzanatokon kívül az erkölcsi lendületeket

is!

S a szép rajzban legdicsbben felölelt érzékinek sokszor nagy része van újjá-teremtésünkben: egészen önkénytelen valami

az,

hogy a szemlélt alak moz-

akár testünkkel külsleg, akár izomfantáziánkkal. S igy a jól és elkelen rajzolt gesztus testi életünket is hozzálendíti a festmé-

dulatát utána csináljuk,

nyen lev nemes emberalakokhoz

egyúttal lelkün-

s

ket felavatja azon efkölcsi mozzanatok hordozójává,

m.elyeket az ábrázolt gesztusok kifejeznek.

A

vallás is

gesztusában

kbe

is,

magasabb formáját a

állandósult,

mvészi

találja

liturgiában,

márványba

szép

melyet a nagy,

átkristályosúlt fönséges

gesztus foglal össze: a szép templom. szép, az csak

meg

Amelyik nem

unalmas istenkáromlás.

S a szép templom a legmagasabb értékek

leg-

A

mvészi templom a szépség legbiztosabb vára. S boldogság már messzirl is látni az ily várat, amint háztmegek és paloták fölé emelersebb

foglalata.

nemcsak silhouetteben gazdagítja egy embercsoport lakóhelyét, hanem emel, vigasztaló nagy sejtelmekkel is növeli életérzésünket, biztosítva bennünket a Szépség, Jóság és Igazság örökkévaló-

kedik; és

ságáról.

A

komolyabb hangulatú eszthétika eltt a legszebb synthesis egy szép templom. Össze van tömö-

—

37

—

KSZEGI LÁSZLÓ rítvc

benne minden mvészet, az élet minden nemes

elve

s

A

tartalma köré,

mvészetbe

vallás, a

fölemelten, mindig ked-

ves marad a kultúr-embemek.

Egy Taine is így szól; Nincs semmi kényszerít okunk, hogy szakítsunk a múlttal. Térden maradunk a szentélyek eltt, ahol három évezreden át imádkozott az emberiség; egy rózsát

sem szakítunk ki a koszorúból, melyekkel isteni madonnáit megkoronázta; egyetlíen egyet sem oltunk el a lámpákból, melyeket oltárának lépcsire rakott. (Az Angol Irodalom Története, IV. kötet, a Byronról szóló fejezetben.)

Goethe mindent megmondott, mikor így szólt: „Mint költ, polytheista vagyok, mint természetbúvár, pantheista; mint erkölcsi lény, theista; és hogy kifejezzem mindazt, amit érzek, szükségem van mind e három formára."

Az

igazi, legteljesebb

szépben benne

legyen e szép örök éívezhetése

A magunk

kell

hogy

is,

lélek halhatatlanságában

való

hitünk: saját

isteniségének finom örökmécsese, életernk-

szépségünk tudatának legnemesebb növelése, egyáltalán embertársainkkal való s kapcsolataink örök biztonságba helyezése De ne felejtsük el emellett a mulandóság szépségét sem, amint ezt egy Sokrates-magyarázatában (Le Vergíni Delle Rocce 35,) D'Annunzio oly szépen fejezi niek és

szeretteinkkel

.

ki,

midn

utal a

mulandó szépség igézetére

,

s

.

arra az

éiiékre, melyet a halál eszméje ád a földi dolgok

bájának. Guyaii

pedig

gyönyören

ragadjia

meg

Alfréd de Vigny egyik legfbb gondolatát: „Nem az örökkévalót kell szeretni, hanem a mulandót, mert a

mulandó

az,

ami szenved", (LArt au

—

38

—

p.

Soc, 179.)

Az

érzéki és erkölcsi szép

A

törvényei.

szép

fajai.

ízlésünk az öröloiek és a szelleminek tisztelete

nem

mellett

kicsinyelheti le a pillanat jogát és az

A

pillanat is lehet az öröknek egy méltó érverése. Azok az áitalánosodott, legfbb asso-

érzéki szépet,

ciatiók hozájáiiilhatnak ki?

fül

motivumokohz

is.

Az érzékinek jogaihoz tartozik, hogy a szem és mellett a többi érzék eszthétikai szerepét is mél-

Mert a valóságban is megadják ez utóbbiak boldogság egy alsóbbrend fajtáját, st még a maa gasabb rendühöz is közelebb hoznak. tassuk.

jes,

Mozgás-felfogásunk a szemünk által nem oly telmint mozgás-érzö innerv-atio-érzeteinkkel, me-

lyek müélvezéseinkben sokat szerepelnek.

ban

A

szaglás ott szerepel az épület leveg-hatásá-

s

méginkább a kertnek eszthétikai benyomásá-

ban; ott van egy tavaszi térzenénél

is;

ott a tömjén-

nek hatásában, mely sajátos illatfelhjével átöleli a templom képzmvészeti és zenei hangulatait, s vele belélegzünk szinte egy más világot.

Az

Ízlelés

már csak közvetve

lép

érzéklés, mikor például a festményen

föl,

mint bels

lev vagy

a köl-

lieményben emiitett almának iz-illuziója vegyül szemléletünkbe,

—

30

—

KSZEGI LÁSZLÓ Az

érzéki szépség érverése

tölt erejét szépen tél

a

ritmus.

fejezi ki Jászi;

,,

munka

és nyár, ébrenlét és alvás,

Világbe-

Apály,

dagály,

és pihenés, élet

és halál, a ritmus törvényének jelentkezjései," Bücher

pedig a

munka könnyit

lelkének

Sziwerésünket meg az egész nek érezzük .

A

,

lá'tlja,

lét

ritmusa közepé-

.

ritmus és szimmetria szabályossága rokanszten-

ves az embemiek, Érzékszierveink és idegeink szeretik életfolyajmataikban a renddel járó eigységet; és nem-

csak a mi szervezetünk, hanem az egész lété is követi e törvényt, szimmetrikus és ritmikus formák

A

kedvezk

ket

az életmködésekre,

ezért is

s

mvelte

ki

az emberiség.

De

a sztímmetria melliett él az egyirányú kiterje-

dés törvénye

is,

A

nagyobb lendület megkívánja az

egyirányuságot, S vam bizonyos szabályosság a kétoldallu kitlerjedés áill

egyenlsége nélkül

a szépnek szellemi formáira

is,

S e törvény

és az irodalmi

is

mü

szerkezetében fontos szerepe van.

Állandó viszonylatok vannak még íanságban törvényét,

is,

—

igy

(3:5—5:8,

fejeztném

ki

aiz

Három méret

a:z

egyformát-

arany-metszés

közül a legkiseb-

bik ugy aránylik a nagyobbikhoz', mint e nagyobbik a

legkisebbnek és legnagyobbiknak összegéhez,)

Nézzük most az érzéki szépet az két nagy birodalmában: a kozmikus érzlésben és az emberi test kultuszában.

A

természet képét lehet adni

rázolássall és

költi

leírással;

képzmvészeti

áb-

a zenei hang-képek már

közvetettebbek és ritkábbalc,

A

leírás a költészeti

jesebbé,

mélvezést

hogy a természetnek

-

40

azáltal teszi tel-

életét összpontositottab-

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE bain életi át velünk,

valamint a

hs

zanatait; mindezzel

üdén

be bels érzékeinket.

A

költ

azi

ó

lirai,

tölti

testi

életének moz-

meleg expansúvitásában hozzá-

adja a természet vonásaihoz saját vagy hse lelkének vonásait, st e vonásokat ^a^gy szintbe az egész lelkét is

—

—

beleolvasztja a természet vonásaiba. És

nemcsak hasonlatok lenge kapcsán függhet össze az ember a környez tájjal, mint erre a legklasszikusabb

—

,,La a ,,Madaime Bovary'*-nak hires helye douce s' étalait autour d'eux",.. stb. la mnek 219. és 220. oldalán. Itt adom saját fordításomban a jelenetet, mely érdekes példája a hasonlatokba áttett ter-

pyélda

nuit

mészletérzésnek, hol a lélek állapotai a

mészet jelenségeivel vannak szedve:

„A

finom

környez

párhuzamokba

lágy éjszaka szétterült körülük

mély

ter-

.

,

.

Emma,

be a fújdogáló friss szellt. Nem szóltak egymáshoz, nagyon is bele voltak merülve álmodozásuk áradatába. A23 elmúlt napok édessége visszaszállt szívükbe, bséges félig

lecsukva

pilláit,

lélekzettel szívta

és halk áradattal, mint amilyennel a folyócska folydogált ott; éppen annyi lágysággal, mint amennyivel

a virágok illata árasztotta

el

ket; emlékeikre határ-

tialanabb és mélajbúsabb árnyékokat

vetett, mint a mozdulatlan füzek árnyai, melyek messze elnyúltak a pázsiton." (Nem lehet megállnom, hogy meg ne jegyezjzem, hogy c szép hedy végének lehelletszerüsége nehézkesre van dermesztve Ambrus Zoltán fordításában, hol a fzek árnyai alig jutnak érvényre, s ez árnyak elnyulása helyett a fák: „meredeznek", a

pázsit pedig egészen kimanadt.)

latok kapcsán simulhat is

olvadhat

visszatér a

ilyen

az|

Nemcsak

ember a

metaforákkal:

tlájhoz,

így hason-

hanem be

.könnyed hajóján számzött, sei bölcsjéhez; szíve meg-

—

41

,

KSZEGI LÁSZLÓ ujhodtaai buzog a hajó-orrtól felcsapott hullámokban,

S230(morusága elenyészik a hoss.zu, zöldes barázdában

a hajó mögött," (D' Annmizjo.)

De lelkünknek a

természettel

oly titkos, hogy ki

talián

sem

via'ló

összeolvadása

lehet állandóan fejezni;

nehéz róla gyakrabban vagy hosszasabban beszélni; jobb, ha idnkint a sorok közt marad, legalább a régi költök mintha igy érezték volna. Ma többet be-

~

szélünk FÓla

De

aziért e

s

jobban bele

feijezésével ujat

ben

.

,

A

is

fáradunk ez

kapcsolat éreztetésével

s

ösi érzésbe.

az átmenetek ki-

adunk, szinte haladást a költészet-

,

mythikus termés zetérzést

gyönvörn

vará-

—

Maurice de Guérin (1810 1839) a „Centaure''-jában, amint ez egy hosszú visszatekin\issza

zsolja

tésben

megy

végig életén:

„E hegységek barlangjaiban vette létem a kezdeMiként e völgy folyójának els cseppjei valami száklíából fakadnak, mely egy mélységes barlangban sirdogál, ugy az én életem els pillanata ir. egy messze rejtiek árnyai közé cseppent oda, föl s&m verve c hely csöndességét. Mikor a mi anyáink a szülés órájához közelednek, elvonulnak a hegy oduí közé s a legzordonabbiilínak zugában, az árnyak legmélyebb srjében hozziák meg, egy jajhang nélkül, méhük

tét.

gyümölcseit, melyek épp oly csendesek, mint anyjuk.

Ers geit le.

az' élet els nehézséküzdelem nélkül gyzni

tejük megsegít bennünket,

minden bágyadás

De

és kétes

m.indemellett mi

késbb jövünk el

barlang-

bölcstökbl ti, oh emberek. Ez azért mert ersen el van terjedve náiunlc atz a nézet, hogy félre kell rejteni és szent! homályba bur-

jainkból, mint

van

igy,

kolni az élet

els

napjait, mint oilyanokat,

42

melyek

t©!-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE jescn az istenekéi, Nm'^ekedésem úgyszólván egészen azvon sötétben folyt le, melyben születtem. Rejtetkhe-

Jyem annyira bemélyedt a hegy belsejébe, hogy soha sem tudtam volna meg a kijárását, ha a néha erre

nem

félre-kóbcrló szelek

csaptak

volna

ide

friss,

megrebbentö lehel létükkel. Meg mikor néha-néha hazajötti anyám, körülvéve a völgyek illatától vagy még csepegve a vizektl, melyekbe fürdeni járt. Ezen hazatérései, melyeket nem a völgyekrl és folyókról való magyarázatai kisértek, hanem csak ezel: lehelletei, ugyancsak nyugtalanították lelkemet, és én Milyen izga'ioitan keringeltem sötét barlangomban.

—

—

—

az a mondogattam magamban, melybe anyám jár, s miféle hatalom lehet aiz ottan, amely oly gyakran vonja magához- De micf-oda különös ellenked valami lehet ottan, hogy onnét mindennap m.ásféle hangulaííban jön vissza? lehet vájjon,

küls

világ,

t

Anyám

egyszer-egyszer mélységes örömtl

külten Jött haza, máskor

magát, akárcsak egy sebesült.

már messzirl

fölélén-

meg szomorúan vonszolva

Az

öröm, melyet haza

is érezhet volt s tieSok átrezdült belém ebbl, ugy éreztem végig egész belsmön; de levertségei még inkább hatottak rám s még jobban belevittek azokba

hozott,

kintetét

is

melyekre amúgy is hajlott lelkem. kezdtek saját erim;

a találgatásokba,

Az

ily

a járásán

elárasztotta.

pillanatokban zaklatni

föl bennük, mely nem reelkezdtem majd karjaimat rézni, kedhet magában. És majd egyre többször körülvágtatni a barlang tágas

ölyam hatalmat ismertem

—

erlködtem, igyekeztem fölismerni levegbe vagdosott ütéseimbl, meg lépteim hevébl, hegy mi is azi, ami felé karjaim nyúlnának és lábaim vinnének'* sötétjében; igy

—

.

.

,

-

Ve

KSZEGI LÁSZLÓ Még egy

menetébl,

részlet a költeméiiy további

mikor már kinn a szabadban jár a centaur: „

.

.

Rohantomban

.

melyek

Majd

félrehajtottam

fejemet

s

azután

.

egészen hátraforditottam fejem

'©gy kissé,

a

ugy néztem a hegycsúcsokat, hamarosan távolba enyésztek

fölfri&sit szélbe

,

.

és megálltann

hogy elnézzem, lóhátam mint gzölög"

.

,

.

*

Természetérziésünknél

még közvetlenebb

és ele-

venebb az ember testi lénye iránt való érzésünk. Az embert ábrázoló malkotás szervezetünket minden folyamatában éiinthéli, egyéni és fajíentartó ösztöneánket egyaránt rezgésbe hozva.

A

nemi érzésben successív összlefüggésünk van (A kozmikus érzésben: szimultán

mjeg a világgal,

összefüggésünk.)

Az

a férfié, né, egyaránt szép, épp meg a heged hangja. Ábrázolásuk egyformán gyönyör feladata a mvészetinek, mely

emberi

test,

ugy, mint a cselló

igy a szépségbe föliemelt nemi izgalommal Síziabadon

Két biztonsági kexet van hozzá. Az egyik: jelleg, melyhez még az eszményítés is járul; s ez u'tlóbbí kizlár minden közönséjátszhatik.

az éther-könnyed képi geset és cbscént,

E

keretben a Vatikán

ragyogni a meztelenséggel múzeumát,

A

renaissance és barokk tetmplomá'ti, részség

nákmk

zeitlfreskóján,

van, a pápai a

is

st

tele

hagyta

sok

szép

legédesebb me-

templom egyik mennye-

XVIII. századból, Maulpcrtschtl:

tiszta meztelen, rózsás,

könnyed

nalak,

talán

az

szinteség géniusza akart lenni nemivel való játékhoz a másik biztonsági keret volna: a közönség erkölcsi érettsége, mellyel le tudna ,

.

.

A

fÍ23etni

az erkölcsi beléptidijat abba a tündérvilágba,

-

44

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE melyben a természet legszentebb remeke, az emberi test,

fátyoltalan

si szépségében

ragyog,

A

nemi életben, mint a legsibb, leghatalmasabb nem egy eszthétikus a szépnek eredetét. A szép kultusza a nemi kiválasztásban kezddik; s ideál-érzésünknek, mindenoldalú boldogságra való törekvésünknek is haitialmas résre a nemi ábránd. mvészi erotika igazolása az, hogy a szerelembl, ez si socialismusból indul ki a müvész)et s oda tér vissza. Pékár (Positiv Aesth etika, 566 o.] igy mondja líí a szépérzésekrl való fejtegetéseinek végeredményét: „Érezni ösztöneink izgalmát, fleg faji Ösztönünknek céltalan vonzódását és rajongását, magáért forrásban látja

A

ezért az érzésért, mint gyönyörért,

—

ez a játék az

emberiség játéka, legédesebb játéka: a mvészet,"

Mindemellett egyszer

a

kárpótolva

mellzéséért

meztelenség

vagyunk a

meg

szépségével és az arcnak

drapéria

nem

retorikus

a kezeknek varáz)sos

beszédével.

Végül még érdekesnek találjuk megjegyezni, hogy magyar érzéki vérünk legtelibb zöngelmü kifejezjét, Vörösmarlyt, Gyulai életrajza,

mint

ilyent

egy szóval sem méltatja, csak plátói szerelmest lát benne. Riedl sem dolgozita fel Aranyt nagy monográfiájában e tekintetbl, de késbb az ,,ArcLny lelki élete" cím tanulmányában pótolja e hiányt

A Ha

az

mvészet mindezek

mellett

erk

is

több, mint játék.

„fölöslegé"-bl kerülne is ki, mégis súlyosabb maradna a játéknál. játék csak elkészület az evolúcióhoz, a mvészet pedig jelentékeny ráadás az életre.

A

-

45

-

KSZEGI LÁSZLÓ S abból, hogy a mvészet feljebb napi életnél,

még nem következük

s

áií a

minden-

fölösleges

mely a

-jóság hulláma,

volta,

valami az az meghatottságu müólvezés percében végígárad a

Pozíitiv

seljb

solidaritásukat

nem.'e-

még jobban érz embereken. És nagy

közös fölvágyódásimk ép oly gyökere az Eszménynek, mint aliogy a külvilágban alapja az evolúció,

A

mvészet

oly

erk

letéteméinyese,

melyek

a

mieinket gyarapítják. El l©het-e képzelnünk életünket a

mvészet

nél-

kül?

Prcbalnók csak meg

ipari és építészeti doilgal.ikat

tisztán niélküle csinálni!

S a szjobrászat és festészet helyett elég volna-e a fotográfia, vagy a rajznak

csak

mintázásnéik

és

iparban és tudományos kísérleteknél való használata?

A

A

tánc helyett: csak egy elemi izom-kitombolásV

zene helyett: csak jó vagy rossz

kedv

kiáltás vagy

zaj -ütés?

A

költészet helyett: egyszeren csak a mindennapi képzélmek és érzelmek lajstromozása?

Ha tudnánk

csakis mindennapiak

maga

az élet emel

saját

magimk

föl

kezdi

fölé,

maradni!

De

sokszor bennünket önmiaga és

meg

a

mvészet

fönn-

lebegését.

Miben különbözik a malkotás hatása váltódott érzéknünk

alatt

ki-

egyéb érzelmeinktl? Nemcsak

abban, hogy jórészt illuziós

és

összpontosultabb és

hathatósabb és könnyebben másokra átrezgö, hanem

abban

is,

hogy fölvesz egy

vaJó örvendés,

A

l'art

új elemet: ez

pour Part elvét

a tökéletesen is

a leghelye-

ugy értékeljük, ha azt értjük alatta, hogy: jobban tördés a tárggyal, ennek tökéletessé ábrázo-

siebben

-

46

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Az

lásával.

ea alait lappangó sccialitást már fentebb

érintettük,

A

mvészetre neim

csak

elég

mondani,

annyit

hogy az oly tevékenység, melynek kifejtése

további

nem jár. így mondhatnók helyesebben: kimár magasabbat nem kivánhatunk. fejtése után Egyébként a gazdasági és mveldési haszon is jehaszonnal

lentékeny.

A

mvészet

is

st

sociáüsan és koz-

jó cselekedet,

Az

mikusán, mert mindent felölel.

erkölcs mellett,

mvészet

soks>zor vele összefcnódottan, a

is

egyik

gyakorlása a jónak: a jóhoz való fordulásunknak egy annyira összponfositoft és magas részt

már csak

illúzióban

az élet határán. a mvészet egy

Az

egész

De

nagy-

fiogy

szinte túlárad

el:

e ,,tuláradás'' azt

részié

lét

foka,

végezhet

is

jelenti, hogy.

benne van az élet medrében.

nagy boldogságának

elve,

—

mely

Eszmény akaratával — egyformán sforrás mind az erkölcs, mind a mvészét

egyébiránt ö&szeesik az

S!z\ámára, *

Tekintsük most át a szépet és az

izlést a

legfW)

változataikban.

A is,

szép a dolgok bennrejl, tárgyi tulajdonsága

nemcsak ábrándunk rávirágzása

szinére.

A

szép

váltloz altos

is.

a

dolgok

fel-

ízlésünk sok oldalról

fordulhat feléje. a túláradó, megdöbbent nagy er felé forakkor a fenségest" élvezi; ág egyensúlyos erkben a tulaj donképení ,,szép"-et; egy kiváló akaratnak nagy szenvedéses és bukással járó erkifejtésében a

Ha

dul,

,,

„tragikum"-ot,

-

47

—

KSZEGI LÁSZLÓ

A

„komikum" vidám lázadásra

nem ártalmasán meglep

hí

bennünket a

tökéletlenség szemlélésekor.

A

drámai komikumot a nem ártalmas anti-ideál bukása adja.

A

„naiv"-ban a korlátoltsággal himporozott ter-

élvezzük: a „bájos"-ban, mint ezt Spencer figyelte meg, egy mozdulatnak a lehet legkevesebb erkifejtéssel való kialakulását; de Guyauval tegyük hozzá, hogy az ily mozidulat, ha erkölcsi moz-

mészetességet

zanat, csak akkor lesz bájos, ha

Van még két humor és a gúny,

sajátságos

a

szereteté.

játéka

Ízlésünknek:

a

A

humor: a nem szivtelenül való ,,sociális'* vicc; lehet a legmelegebb vicceílés; szinte érz(és játéka vagy a kétségbeesésnek játszi módon való kömiyülni akarása. A gúny sajátos, paradox a fegyver la tökéletlenség ellen; lázadó támadás fényé, hódolás hangján; az eszmény odaállítása, a hogy az árnyékot a megtámadott annál inkább érezze. A humor és gúny nem egyszer össze is olvadnak,

—

A

széphez tartozik még az eszthétikában az érdekes és a rút is. A mvészet socialitásának még az antisociálís iránt is való rokonszenvét már legelöl emlitettük.

Az

életnek a mvészetiben való teljesebb

átélése magával hozzla azt,

hogy ne csak a kellemes

izgalmakat keressük, hanem a félelmeseket érzésben a gyönyör mellett a csodálatnaik lenni, s a csodálat) föl'keltését a rúttal

mvész. Az érdekesség

is

is,

A

szép-

is ott kell

csinálhatja a

igazolhatja bizonyos határig

a rutait, de fleg az igazolja, hogy az összhang diadala jobban esik a zürhangok után. De meg is kell jönnie, az összhangnak. Nyugtalan aMcordok után jön a zenei föloldás vo4lla is

is,

Azonkivül

az^

könnyíti a rút hatását.

—

48

—

eszthétükai lét látszat-

A .MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE

A az

saépnek mindez árnyalatait élvezni tudni: ez

izlés.

Ami

a filozófiában a skepsis, az az eszithétikában

az ízlés feltétlenül egyéni voltának hirdetése,

E

túl-

zásban van bizonyos anti-sociálisság, Visz^ont az egyéni

ízlés

szolgai

misüljön bele a divalba, melyet nevezhetnénk.

Kszeg'':

A.

mélvezet mvészete. --

49

—

azi

módon ne sem-

izlés

idjárásának

A jellemzetesség és az eszményítésErteljesebb és össz^hangzatosiabb képzei az eszmény. Az ,, erteljesebb'* azt jelenti, hogy jellemzetes, az ,,összliangzalosabb" pedig azt, hogy a hatások összpontosítva vannak, a íorma teljesebbre van összeszedve.

Mvészet zásban

ban

s,

nincs eszményítés nélkül.

Már

után-

a,a

van eszményítés: a vonások megválogatásámegnyomintékolásában. Az utánzás végletekig is

vitele helyeit

a

mvész

összefoglaló rövidítéssel

él,

mely könnyebben fölfogható és crsebben átérezhetö. Tehát nem egészíen mellékesen jegyezzük meg

—

—

az egyéniség sajátos

színe teszi a természet

adatát

szebbé a mvészetben.

Annak

a mondásnak, hogy mindig szebb az elér-

hetetlen, a helyesebb íormulázása

bet mindig nehezebben érjük

ségé és

A

nem

téma

a —

el.

ezi

volna: a szeb-

Az eszmény

a szép-

távolságé.

érdem már; bizonyos van benne,

jó megválasztása is

passxiv, receptív eszményítés

A rút témához a mvész javító associatiókat könnyebben adhat a költészetben, hol a gondolat fölkeltése a határozott jelentés szaval
A

képzmvészetben

—

az embernek

50

—

ers

és ked-

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE vez

testi

mutatkozását tetzze be a

a socialitás kísugár2\ása.

Az

lelki

nemesség,

ábrázolt emberalak hivja

magára associatióink aureoláját, szívja magába lelkünk legjavát s forrassza minél nagyobb kincstöraeggé együtt élvez embertársainlí lelki gazdagságait. Itt a kcpzjettársítást elsegíthetjük még cimek és mottók aláirás-ával. S ezek éppen nem banálisok, mert azonkívül, hogy diszítményí alkalmakul szolgálnak, egyúttal finom kapcsolatok is a képzmvészet és költészet között.

Egyébként sajátos

érzés,

gondolat vagy cselek-

megjelenés lelki mint ezt a görög szobrok egy részén érezzük, melyben csak pihen, de nem hiányzik a lélek. vés jelzése

nélkül

is

jelent a testi

életet,

Az

ma

eszményítés, elve helyett gyakrabban halljuk

az egyéniség kívánását a malkotásban.

Az

igaz,

az életnek sajátosnak, változatosnak kell lennie.

hát ez m.agától

jöv

a legcsendesebb volt

valami.

Az

igazi

mvészet, mégha

nem hanyagolta

is,

De

el

ezt

az

elvet,

A

szépséghez a jellem^zietesség

is kell,

az eszményítés dinamikai része; de kell is.

Az

egyéniség, illetve

csak azt

jelenti,

a

mvön

mely

az egyedi

hogy egy darab életen

szinte

még összhang jelleg,

kell alapulnia

a malkotásnak és egy külön darab életet kell adnia, Hi&zen ex nihílo nem kezddhetik a mvészet, és a

malkotás folyamatának egy

uj darab élet kikerekívégzdnie. De azért a mvészet igazán mégis csak a bels és küls formába-hozással kezddik,

íésével kell

A (az

,,

Jellemzés

eszközeirl"

cím

értekezésében

Athenaeum egyik számában) Riedl Frigyes úgy-

szólván megadja félig az cszthétikájukat az ember-

-

51

-

KSZEGI LÁSZLÓ rcl

foglalkozó mvészeteknek, a költé&zietnck, szob-

rászatnak arról,

és

öltözködteti a tés

beszélfteti

mvész

az

alcLkjait,

dinamikai részét végzi.

-

képet kapunk vagy mozdultat) a vagy

Mesteri

festészetnek.

hogy mikép

52

-

midn

az eszményí-

Tartalom

Befelé k>rdftott szemmel

A

m

forma*

és

nézzük a mremeket,

is

hatása, miután érzékeinken keresztül

dogságot árasztva

rájuk —

—

s

bol-

áthatolt, lelkünkben szét-

ágazik az associatiók csodás lombozatú nagy fájává.

A

m

tartalom tehát a

által

keltett

lelki

gaz-

dagodásunk; még szánté jobban a mienkké válik, hatásának végzdése mint a forma, A tartalom a bennünk s emellett még újra tovább él a kívülünk álló mremeken, ezjt visszfényével szebbé teszi, megint

m

felöleli és

még jobban behozza

többszörös

öss.zeolvadásunk

jobb

világával

s

az

ezért

lelkünkbe. így


j

léire

mremekkel, ennek

lelkesül

többi

ember-

társunkkal,

A

m

formája, érzéki megjelenítése,

kifejez, kihelyez

már: a

mvész

eljárás,

—

— a mves

legbelülrl

csodás teremt ereje abban

si

kezddik

is áll,

hogy

concepcióját rögtön képi burokkal tudja körül venni-

A

mvészet formaivá

változtat úgyszólván min-

—

elssorban a bels ritmussal, mely jórészt az alapeszme és alaphangulat jól elosztott ismétldésével hozza meg az egyenletes hullámzást, átédesíti a tartalmi nehéz mozzanatot is: a bánat is enyhül a „szózatos panaszban''. Mint Lenau verseiben is, melyek sokkal szebbek Leopardiédnál, mert zártabb és zengbb formákkal bírnak s ameHett dent. Ritmusával,

—

-

53

—

KSZEGI LÁSZLÓ még

érdekes,

általán

muk

színes

képekben gazdag abbéik;

bels zeneiségük

s

egy-

mélyebb, és esizmiei tartalkifejezik a fájsokszor érdekesebb; s

is

is

dalom boldogságát, A megfelel forma ugy a tar'tlalomhoz simul, hogy eggyé lesz vele. Ezért látja W, Piater a zenét a müvészelek ideáljának és zeneinek a stílus ilauberti szabatosságát.

Forma van belsöJs meg küls is, A belst inkább kompozíciónak hívjuk; a külst egyszeren formánsik. A stílus a formánál szkebb fogalom. De mégis több, mint az .eladás módja", A stílus, ha legközvetlenebbül, legszíuitébben ,

akarjuk mondani: sajátos és

vonások

csoportja,

küls megformálási módja a mremeknek;

tosságot a

cél, ,az

befolyásolják,

mvön

anyag, az egyéniség és a környezet

S az

vonások csoportja sok korszakon egy egész

ily sajátos

megismétldlietik,

kerc&ztül,

vagy még hosszabban

De

bels

a sajá-

is,

Irmét a történelmi

keverednek is. Különös egy kívánság, hogy egy-egy századnak, például a XIX, vagy a XX-iknak külön stílusa legyen! Nem századok szerint tagolódik a történet folyása. Azután elemi forma sihcs olyan sok; egy-egy alapforma pedig sok mindenre beválik. És az ,,új" fölptt mindig mérsékl hatalma legyen a ,,szép"-nek és az

stílusok.

e vonás-csoportok

Guyau

egészségesnek, antisocialis

A

,,

nemzeti"

területen

nyes,

dolgoknak

is

alig

félszeg

a

secessiót

és

decadentiát

telúnti.

stílus

nem

egy,

magán

a

hazai

méltányolható extraság, vagy kicsi-

paraszt-motívumok derüre-borúra való 54

A ismétlése

Mii ÉLVEZÉS

megdagasztása, hanem: az

erltetett

és

MVÉSZETE

szépnek minden lehet legjobb, saját

általános, örök

lángelméi ernkkel és eszközünkkel való kiépítése

itt,

nálunk, a mi boldogságunkra.

Aliogy Petfi,^ Arany,

Madách nem

féltek mél-

tányolni a világirodalom által nyújtott kereteket és

örök emberi tetszé&nek általános ícltélieleit, s ahogy Székely Bertalan sem félt méltányolni a,z/ egyetemes piktúra s az általános esztétika eWeit: épugy ne féljenek a .nemzeti" stilus legújabb buzgólkodói (azaz túlbuzgólkodói) sem attól, hogyha a mindenütt imádott formáknak kell helyet kell adni, A „m-íenk"* lef-'ven-e csupán valami, vagy s-zép is legyen egyúttal? Legyen az szép is! De hegy itt legyen az szép, a mienJc is kell hogy legyen, AzonJban azok az „itt"-eik, az egyes nemzetek miiieu-í, az általános természetinek és emberinek jegyében, sokszor hasonlóak egymáshoz, így a „magyarság" nem jelenthet exfrcságoí. Más, nagyobb nemizielek is megelégedtek az egyetemes az

,

stílusok nemzeti árnyalataival.

Midn

nemze'ii életet élünk, akkor egyénien élünk

és bizto&abb

elmehet

életet

élünk,

is

a

és azon

elszigeteltség

bizonyos mértékig

tömörülés

fol'^'tán,

meiy m.egvéd bennünket a nagy intemacicnális tömkelegbe való sz'édülésitl.

Ámde

a szédületességig szé-

les intiernacionális áttekintést és

való sok oldalú alkalma,zkodást

8

A

az egyetemes élethez nem külön kel!

—

„Tündérálom" sem nem népies, sem nem nemzíti legszebb költeménye Petfinek. Öt egyáltalán

és mégis egyik

csak a népies-nemzetinek szempontjából szokták méltatni. Nem hangsúlyozzák ?z eszményhez való csodálatos iendüléseit {.,Ah, utánuk keresztülbolygom a nagy mindenséget!") és stiljának rejtelmesen gazdag szinességeit, képi ötleteit és fecske könynyedségét.

—

55

,

KSZEGI LÁSZLÓ egyénnek

mindegyik

végeznie;

munkafelosztással szépen

lehetleg teljes emberi keill

életet,

élnünk, az egyetemes

intézni-

egyensúlyos kultúrában,

szépbl minden

mvelve, hanem jótékony és tetsz értéktelen

vonásokalt

kulttiválhatimk

épsége

faj

—

A

—

erejükért.

mikor

fenntartajii,

helyettük,

elbii^iatót

nem önmagukért

jellemvonásainkat pedig

kimerítve,

módon^ És mindig

kollektív

el lehet

fölösleges,

És

jobbakat

st

bn

a

ellen.

„klasszikus''-nak

is

leghelyesebb értelme az,

—

ugy akarja, hogy azt eldjük vele, ami elssorban bevégzett sz(sp és emellett gazdagodását teszi az illet mvészeti ágnak. S e bevégzett széppel való gazdaigodás ád értéket az s

Sainte-Beuve

A

„új"-nak.

f

„új"; a

módon lei

is

„romantikus" -ban

is

benjie a tomboló élet,

j

több van, mint az

mely azonban oly

váljék széppé, mint például Shakespearebeix,

romantikus volta

mellett

is

tekinthet

klasz-

szikusnak.

Minden

stílus jó,

ha

szép, s

Ka megfelel témá-

nál s kell körülmények között kiváló

A

szépségért van a mvészét,

mvész

— ez a f.

él vele.

A

stilus az építészetben a rendeltetésnek, a térformáknak, failformáknak és diszítményeknek sajátossága. Itt a stilus bels elemét a rendeltetés sajátossága teszi

Hadd emlékezzem sajátos

itt

kialakulásáról,

a

meg

a stílusnak

stilizáláalról.

még egy

Geometriaá

rendbeszedése ez a természet bonyoJúltiabb, rakoncátla fvonások vázán. Szinte zenébe képzmvészetnek. Innét mély hangulatos-

lanabb formáinak, átírása a

-

56

-

I

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sága. Estiünkbe juthat

itt

mint látja

újra<

W.

Páter a

felé és Wínckelmann a formás nyugalom felé nemeslni a mvészieteket; a sociális eszthétika pedig

zene a

szerelem ösztönösségc felé való menetelt állapít-

hatna meg-

A stilizálással rokon még a nagy komponáló mvészeknek az az eljárása, mellyel geometriai formákba helyezik be egyes alakjaikat és alak-csoportHa

jaikat.

ményei

is

a

részletek

ös&zieliangolódásának

ket

naik akarja is látni

valaki,

gek azok, szinte az istenség ös •

ered-

egyúttal e formák, akkor, bármily szárazak-

mégis fensbb lényegondolatai, A-poUoa

zene-eszméi.

A

irodalomban a képzetek és érzések szövésének, st még elbb, összeválogatásának módja; ez utóbbi mozzanatával, mint legbelsbb elestilus az

mével, a kompozícióban vesz részt.

Az

elképzelt darab

képzetekbl és érzésekbl életei az alkotja meg; e bels alkotás módja is bizonyos tekintetíben stilus már, nemcsak a küls, nyelvi ruha megiró bizonyos

csinállásának módja:,

A

figurák a

rezg

mélyebbjérl

lélek

mint a szóképek és hasonlatok, zeteknek sajátságos, szinte

E

valók,

két utóbbibaji a kép-

sociális^

és megsokszoro-

zódó ösztönük mirtatkozák, az analógia titkos vonzóerejének közrejátszásávaA. Ösztönszerleg szivesea ersítjük egy rokon képzettel azt a képzetet, melyeit megszerettünk s melybe jobban bele akarjuk élmi magunkat. A trópusokban való örömünk pedig nem csupáa azi

si képes beszédmód nyoma. Az

»

V. ö. Guyau, L'Art au p.

-

57

.

—

arxalogiák ter-

Soc. 307., 308. old.

'

KSZEGI LÁSZLÓ törvénye

mészöt.'es

törvény

még ma

is

hogy a konlcrét

is,

mködik, valamint az

a

vétele könnyebb, mint

jel

elvonté.

aiz

Az

elokucióhoz

trópusokat

— ezekéit

szokták

tartozókul

emlegetni a

az analógián alapuló associatiók

—

valamint a figurákat is. Pedig a figuinkább az ihlethezi s az egész tartalom érzelmi ré&2éhez tartozó megindulások, melyek azuMn kirezdülnek a nyelvbe. És a trópusok is összefüggnek az kiíejezéseit, ráit

érzelemmel, mélységesen is,

még

a szónoklás eladásban

Carlyle e mondásában: „a csöndes mér-

példáiul

melynek a mi kapulámpája." Vagy mikor Jókai ig^

hetetlenség, az öröklcévalónak palotája^

napunk szól;

,,

csiak

Sötét zivatar fogta el

égboltozat olyan

vol't,

plom; a ^ávol villanások érö kárpitot,

s

ta

hansági láthatárt:

az,

mint egy gyásszal bevont tem-

meg-megemelték

a

földig

utánuk hangzott — a távoli orgonaszó'',

(Névtelen vár,)

A kompozíció és a B&lsö stílus határvonalait megvonni nagyon nehéiz. Az tény, hogy az ihlet és az invenció és koncepció az alapjai a kompozíciónak; s. így az iKtlóbbival összefügg

bels

van még a tartalom magvával

Még

valamit

stilus

kapcsolatban

is.

szólnunk a forma

kell

gaz,dasá-

gáróil,

N-em khet mindig halmozni a hatásokat. többször bizonyos nemes mérséklet

A

leg-

szierint kell élni

a

Ezt a szabatosság is megkívánja, ugy a költíászetben, mint más mvéí:>zetbien is, megformálásnak mintha volnának elemi gazformával.

A

dagságai, melyekre rá

sem

fér,

A

—

ugy látszanék

—

a dísz

már

renaissance optimisztikus aíapíormák-

-

58

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nemes kategóriái ezek, melyekben a lét javában találjuk magunkat. Ámde mégis van helye rajtuk az éldtésnek, mert lángelmék megtették, és mély s finom izlésü müélvezök elfogadták. Mert az összhatás határain belül szabad dúskálni, kai gazdag; a térnek egy&zierü,

tomboliii

is

a részletek kultuszában.

Vajinak azonban igazán fölösleges dolgok értelm.e a részletes

dombormves

is.

Mi

az

ábrázolásnalc olyan

helyen, mint egy emlékoszlop, melyen spirálisan fut fel

a jelenetek szalagja, melyeket lehetetlen

jól

követ-

szemnek? Amit ilyen helyekre, vagy mennyezetek és oldalfalak nehezen látható zugíelületeire pazaroltak, abból sok egyszer hajlékban ünnepet csinálnie a

hattak volna.

-

59 -

Az

elhelyezkedés a malkotások szemléléséhez. Jó

érdekes

ós

darab

tosítöttabban kerekedik

deljük alá a jónak,

ki.

De

azlt

a

az érdekest mindig ren-

efkölcsi, sociális igazságszoi-

aiz

az igazi költésziet

gálta/tlásnak;

ember-

természetnek

malkotásban összpon-

mely ©gy-qgy

életét,

küzd

együttesen

alélnunk,

az emberiségnek és

társainickal,

a

nemesen érz

és

társadalmi ember méltatása- Ezt az elvet keM

erkölcsi elhelyezkedési alapul tekintenünk.

De

társadalmiságunk

nem

csupán

embertár-

sainkra vonatkozik; fa és felíh tesjtívéreínkkel nak'

is

van-

mély és finom kapcsolataink; emberi érzésünkkel össze van olvadva természetérzésünk. Eíz

nalgyon elvvel

kell

még

punkat;; s igy

kiegészítenünk

egy

leiró

eliielyezkedési

költeményben

is

ala-

találhatunk

mélységeket.

Az

érzelem

zásba megy

á)ti;

tómadvá válnak.

egy költeményben zenei hulláma lélek hullámai idegéleti tánc hul-

A

költeménynek igy érzéki része is numerus felé

van, mely a versi ritmus vagy a prpzíai irányítja

S

A

fülünk érdekldését,

már áttérünk a fizikai elhelyezkedésre, zene élvezésében még nagyobb a fizikai elem,

itt

mint a költésT^etben, Ezétlti kell a fizikai föltételeket még jobban tekintetbe venni, kell távolság, akuszti-

_

60

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE kai pont jó megválasztásával és a csend fönntartásával, mely ép olyan fontos képéhez a világosság,

A a

hang elemibb gyönyör,

képzmvészet

zene életéhez, mint a

a

Ezért

mint a látszat.

A

élvezése összetettebb lesz.

szem

bonyolultabb élményei több gyakorlatot kivájanak. rtt is

^\s6 dolog a

kell

távol,

hogy az átteldntés és

De az,

összhatás meglegyen,

A

tárgy

szemlélt

nyomását

olyajinyira

els

fontos

be-

hatására kell juttatni úgy a szemléelhelyezésével, mint esetleg, ha kisebb a tárgy,

lk

enndí

teljes

MagyarázLÓ beszédünk szug-

jó elhelyezésével,

szinte szavalás-szierü utasítás lehet, mely a szemlélt igazítsa el asscciatióiban. A mtörténeti magyarázait üde legyen, rövid általánosságok után a^i illet mremek egy-egy vonásához kapcsolódjék s gerálás,

azután az cnsembkhoz

is

visszatérjen.

Közben még

a szemlélet ersítésére, elevenebbé tételére jó a vázlat

A

készíttetése.

malkotói

folyaimaíüoknak

ily,

nagy-

jában való megismét éltetése a képzimüvészeti szemléletkor egy kis rajzoltatásban vagy mlntáztalásban a költészet szemléleténél pedig az illet müakotás meséjének vagy gondolati és hangulattá mene-

állhat,

tének rövid eilmondatásában, melyet ügyes,

ld

kérdésekkel kell az

leteket

lehet

szavaló

ifjú

lelkébl kihozni. Rész-

fölolvastatással

Leipziger Lehrerverein

érdek-

kultiválni.

(Bildbetrachiíningen,

27.

A o.)

hogy a szemlélk a mtárgy hatását ki, valami odaalkalmazható ismers énekkel. Ennek mély értelmét abban látom, hogy az alkotó mvész is sokszor dalol munkája közben. megpróbálta,

dalolva fejezzék

Mert korábban,

a

—

szemlélet

nem

értelmi

árt az üde,

-

61

fokát

finom

is

méltattuk

magyarázat.

KSZEGI LÁSZLÓ Nagyon könny érthetsége úgy

sincs

mLaden

m-

remeknek, Tolsztojí áliásporidról vége a mvészetnek. Mélyebb és fincmiajbb lelkek kis csoportjának szólnak bizonyos malkotások, melyeket leszólni nincs joga a

szerényebb szinvonalu közönségnek, mert

,

.kommen-

tárra szorulnak." Viszont minél többekben keressük

a kinevellhetöséget e finomságok megérzésére, Minél teljesebben és minél többek számára történjék a mélvezés, minél kisebb csoportonkint és

minél többször az esetben, ha magányosabb elmélyedést kíván a mremek. „Najgy dalt, de kis bizalmas s ne hallja más, csak a csendes kankalin meg egy arasznyi égbolt s néhány megért fül." (Keats.)

körnek,

Az

egyes mvészetek élvezésének részletes tár-

gyalása eltt intézaük

el

még

-

62

dályait.

-

—

a mélvezés aka'

A

müélvezás akadályairól.

A

müélvezés teljessége és socialítása mcgkivánja rendet és az áhítatos csendet a malkotás finom a körül.

Lárma, homály, por és rossz rendezés ne fedje cl a mremeket. A közöiség ne váljék a szépet taposó szörnnyé, még kevésbé engedje öt hibás mvészeti adminisztráció: megbontani szinházi, hangversenyi és

múzeumi rendet. Egy Parisban is szabadon vonulgat be ség a már megkezdett hangversenyi szám

a közönalattit.

A

Saint-Eustache orgonakoncertjein pedig hallani lehet

—

César Frank darabokat

alamizsnaszed sou-csör-

getési kísérettel, jóllehet belépti jegyet

tani elég sok souért,

nást

nem

írelyet

nak.

A

kellett vál-

els

feilvo-

lehet hallani szintén a sou-csörgetés miatt,

ülhelyekhez vezet vénasszonyok csinálközönség egyébiránt a darab elejétl egész

aiz:

végéig buzgón fecseg

nem akad egy niagy

A

is

színházakban az

ni

,

.

,

Az

egyetemi eladásokon

jóizlésü pi-ofesszor,

kalapokalt

aki

letiltaná

— a vetítések halálát — —

63

—

s

a

figyel-

KSZEGI LÁSZLÓ mentetné

hogy

durván köhögket,

a

tartsanak szájuk elé, hogy

zsebkendt

hallhassák az

a

többiek

szépségének

halálát

eladást. Paris

mondja

el

ijárcairója,

küls

helyettem a Journal des Débats egy

André HaJlays; „A

immár

ékesítette,

elkel

báj és ö&szlhang,

mely

városánál

job-

vailamikor Parist a viliág valJaimennyi

bam

hadd

pedig

helyette elhatalmaso-

©Itüník;

dik az a borzalmas zetnebonia, melyet a halál azon masinái csapnak, aanelyek nieki vamnk eresztve teljes

gyorsasággal az utcáknak

s

minden szükség zenebona neurasz-

ellepik

E

egykor békés zugdkatt,

nélküli az

theniára kárhoztatja a párisiak közül aizokat, akiket

a soffrök

még nem

szüksége van

ai

ütöttek

el.

Az

magábaszálilásna

az ember, akinek és

csctndrc,

hogy

dolgozzék, elmélkedjék, vagy egyszeren pihenjen,

az Parisban már

Egész

A

nem

fedezhet

fel

—

menedékhelye!;.

reng és inog háza, mint hajó a viharban. leheitsége már megsziünt. Teljesen ki-

éjfélig

sétáliás

vagyunk

szolgáíifcatva alz ipari

barbárságnak,"

A

Place de la Concorde a rajta nyüzsg és vadul kergülö automobiliokkal ugy hat reám, mint a Milói

—

Vénusz koznak a

cikázó patkányoktól ellepve. Hiába hivat-

modem

forgalomra. Ott van a kocsikon kívül a vasút és a villamos. Ennek vannak sinei. Az autó még csak félig készi dolog, mert saját pályája nincs még, bárhová odagarázdálkodhaJtik, a forgalmat is zavarja.

Egyébként oly örült forgalmi hajszára nincs is szükség, S a tülkölés máizsás durvaságai és az ujabb budaipesti

—

—

füiítiyszerü

jeladások irtózatos hasogató

keménységei! Hozzá még ugyancsak a budapesti gyerekek ujabb üvölt füttyféléi! Pedig amiképen az utca

nem

lehet szemét-eldobálóhely,

—

64

-

épp ugy nincs rajta

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE helye a hangbeli szemétnek, a fölösleges durva lármának sem,

Drezdát, a legszebb közepén, megöli a Brühlische Terrasse ál

omás van

A

élvezhetetlen, mert gzhajó akárcsak a mi Duna-korzónk

is

—

alatta,

füst.

alatt.

Impresszióm, a Zwinger-udvarából szétnézve:

vi-

lágosabbra kivánná szinét ez a sötétre mázolib épület;

nemcsak mert

homokk

anyagának eredeti szine sáris, mert a sötétre bemázolt falak silhouetteje elvész a környez nagy, sötét melyet a épületi és lomb-tömbök foltmasszájában, gás-&2\ürke

volit,

hanem

még jobban

sök füst

azért

növel.

A'sociaiis egészségtani pa,naszt is váltha'l.'nának

néhány

itt ki.

szempontok még több Nézzünk azonban most

tisztán artisíitikus dolgot.

Egy oly aránylag alacsony mennyezetre jutott mennyezetkép, mint a Venezia diadala a Doge-paloía nagytermében, veszít hatásából, mert áltekiníeni sem lehet, és a nyakmerevedés bamba érmésével zavarodik mélvezésünk. Pedig mily isteni édesen lehelte oda Veronese legszebb szin-álmait, legnemesebb alakjail! Egy

Ráfa'e'nek rengeteg

nem

stanzákban, hol

lehet áttekinteni

Hogy a görögökhöz Zeus-szcbor ugy

mvészete

is

—

a

kicsi

ket!

visszaugorjunk: az olimpiai

szk

halhatott

cellájában,

mint

oroszlán a ketrecében,

Et nunc venio

—

ad sanctissimum.

Mvészeti ösztönünkkel rokon a rekvés és anyagot áthatni akarás, kibe átsürítés2 ajvatása,

s azi

anyagnak

kifejezési

tö-

a vallásnak érzé-

isteni átelevenítése, föl-

szárnyul használása, ami a liturgia lényege.

Épen azért mondjuk újra, hogy egy nem mvészi templom csak unalmas isi'.ienkáromlás,

—

Köizegi

:

A

5

míélvezés mvészete

—

65

—

-

KSZEGI LÁSZLÓ már egy szigorú páoai renpapság és a sekrestyések eszthétikai nevelésére vonatkozólag: hogy ne énekelhessenek a templomban rosszhangu papok a zenés mise ajlatt, amikor is a mvészet íívönyörü áramákizökkenti egy hamis, érdes ból az embert „Dominus vobiscum"; s hogy tiltsa el azt az rülei'iennyire üdvös volna

dclíkezés a

tesen ízléstelen alkalmi díszítést, mellyel

templomok

dmigia

szép

az

olasz

márványát,

struktúráját,

aranyát, faragott és festett díszeit eltemetik vaskos, piros

lepedk

— koroTiázáskor —

és madzagok,

akiár csak a Mátyástemplomunkat a a mveletlenségben hagyott nép barbár cifrálkodó ösztönének hódolva Pedig épen a templomokban kellett volna már elkezdeni nevelni a nép ízlését is,

Milíor pél.dául a milánói dómbain ott van a szentély végén az az óriási, szinte a földig Ifeér színes

—

amely tündéri leiereszkedésévei ugy int fehogy rajta át g"y'aloig vélünk odaérni a mennyországba, s mikor egy ily ablaknál dicsbb háfcllereí

ablak, lénk,

—

már nem

számára; lehet képzellni az oltáriszentség az olasz papok egy idomtalan piros lepedt lógatnai-í az ablak és a fodtár közé! Pedig az istenség tisztele-

tét szépség-tisztelettel kellene csinálni!

Michelangeilo Pietáját, Bemini

Santa

Teresáját

eltakarják magas gyertyák, melyek ott vámnak azokon

az oltárokon, amelyeken oltárképül szolgálnak azok

—

A

két liturgiái adat oltárkép és a mremekek, gyertya miért üllközik össze? Hiszen lehetne a

—

gyertyákat oldalra tenni vagy kisebbre noklázia az ily oltárszobor eltakarása

csak Itáliában, a wieni Karlskirchében toinalíílásu oltárkép elé van bökve egy

Iko-

venni!

is

.

is

7

,

,

De nem-

—

finom

forint

50

krajcáros Szent József, paprikaszínü palástjával,

-

66

-

A

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Sokszor meg a képzmvészeii szépséget a legsötétség fojtja meg, söH'étre erltetett ablakok vagy tudatlan elfüggönyözés folytán. Gyönyör

bambább

Bakács-kápolnánkat az esztergomi dómban, megöli egy nehéz homályii ablak. Pedig a vallásjiak sohasem lölit volna szabad a finomabb kultúra iránt durva fölényt tanúsítania. Aa oly védekezés, hogy: a tcplom nem múzeum, azt jelentené, hogy a vallás csak a mveletleneké. Az érzéki a mvészetnek és az Ideálnak nem hanem alaktalan, vékony héja vagy durva kolonca,

—

finoman

fölavatoitft,

esse rei." (létet

kifejlett teste, formája,

mely

,,dat

ád a dolognak)

De reméljük, többé nem

restauráltathat egy Meszpüspök Szatmáron krajcáros szentképek összeviss,z(a stilusában egy empire stilu íeplombelst, drága lényi

pénzien,

60.000

forinton,

idegen

mesteremberekkel,

ugyan hazai erinkbl mégis támogatott néhány szatmári szobapiktor kollégájuk, kik buzgón is érvényesítették minden patronjukat a számukra meghagyott falfelületeken. Zrzavaros ékítmények, primitíven aluli aUkok, evezölábu szentek, ovodásgye akikeft

—

a

rek perspektívák és szappansziklás tájak ékesítik kathedrális

falait,

melyek várják már a komolyabban

felfogott kegyelet meszielöit,

A

pápai

templom

mennyezetén

Maulpertsch

— e legédesebb barokk rajzú, legfinomabb gyöngéd, áttetsz színes álmokat, e mennyezeti víziókat — egy esperesplébános villanygyönyör

lámpák

freskóit,

lelógó rudjaival bökette át, egy helyen épen

az atyaisten alakjának köldökét, Mintha az oldalfa-

nem lehetett volna elhelyezni a lámpákat! Újra kellene felszentelni, a mvészet tiszitító kezével, a templomokat!

lakon

• 5-

—

67

—

KSZEGI LÁSZLÓ Az

akadályok

ellentélíe is baj;

a malkotás vá-

sári sokszorosítása, verklire-áttétele.

Bizonyos abban, hogy

bántó

idegen,

esettlleg

tárgyi körülménnyel

velejárókat

mremektl. Egy

tudntuik választani a

cl

is

m

kell

ártatlaai

egy ellenszenves személyi vagy

—

—

például rossz eladással

kapcsolatban kaptuk róla els benyomásunkat, vagy

hogy talán gyakori eladással megúnatták velünk.

Beosztással, fokozatosan és változatossággal menjen

a mszemléltetés.

A

nevelés alapelvei közt vannak e dolgok. Ezért

akarom csak a fokozatosságot

A tetése

érinteni,

íokozatossággal jár a történeti fejldés figyelis.

De

nagyon

itt

kell

vigyáznunk a primitivek

kérdésére.

A

legtöbbször

mutatnék.

Az

abszolút

érték

malkotásokat

ifjúnak és az átlagos közönségnek

meg

még

A

görög a történeti elszigetel felfogása, fleg ezeknek vázák sokszor kezdetleges alakjain

nincs

—

—

komikusan gyarló színben látják a klasszikus világot, A csupán irodalomltörténeti érdek olvasmányokon pedig megutálják gyönge metszeti másolatain

saját nemzeti irodalmukat.

De szintén primitívekért.

A

s-üde kezecskék

szólva, félig

magam sem

készíttették,

rom. Bizonyos gyöngéd

nem

de

nem

rajongok"

veszi be

meghatottságot

ifjúságunk szárnypróbálgatásain tartok,

,,

a

sikerült ételt, bármily érdekes

—

a gyom-

hajdankori

megengedhetnek

oly rajongást, melynél nagyobb azután

már a bevégzett remekmveknek sem

Rendesen csak száraz mtörténeti tudákosság egészíti ki

68

jutlhat ki.

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE magát a primitívekért való rajongással, vagy pedig a dilettánsok affektáló kedve öleli fel ket oly szertelen extázissal.

A

San Paolo

moztaikját

— ez

fuori le

mura nagy Krísztus-mellkép

ártatlan krísztus-gyalázáat

—

én

el-

rakatnám szépen egy kegyeleti szertárba, akár aranyfoglalalliban,

de

nem hagynám formákkal

®gy» bevégzett

fönn

ott

megépített

idétlenkedni

templomhajó

eszthétíkai ünnepében.

Az

a nagy rajongás

nem

eszthétikaí dolog, csak

Excursio az

mütörténefti félre-passzió.

igazi,

teljes

A pedagógiában a gyermek kedves idétlenségeinek legrajongóbb tanulmányozása "s szépnek kultuszából,

odavaló,

nem

De

kirívó dolog.

a szépség eleven tu-

dománya, a mélvezet, a saját területére nem vonKülönben csak az hatja be az alig szép dolgokat ,

,

.

eszthétika s az mtörténet a mindent méltányló tudomány hangján gondosan témájává teheti a primitíveket. Azonban a afíektálás

objektív

beszélek;

elleai

müélveizés csak a nagyobb igényekre kímveljt szépérzék hiányából áraszthatja magát oly túlzóan a kez-

detlegességnek sovány és nyomorékul szögletes báa jaira vagy otromba fenségére. Más az, hogy egy, ,,

primitív"

egy-egy

névvel bizonytalanul

kitn

mitív munka,

s

alkotás

öltlik

érte lehet

felölelt

elénk;

már

ez

korszakból

már nem

pri-

rajongani.

a primitívek kezdetlegességére nincs mszemléltetésben, szükség a épp ugy nincs a primitívbe visszazüU secessióra és dekadenciára sem,

De ahogyan

A

dekadens mvészetre decompositio

nem

jól

jegyzi

bonyolullíság,

meg Guyau, hogy a hanem símplificatio.

m. 376 L) Az igazán abszolút érték malkotás egészséges és sociális szokott lenni. Az ellenszenves és patholo(I.

-

69

—

KSZEGI LÁSZLÓ gikus

mvészet pedig ugyancsak Guyau szerint egyeDe azért a túlfinomodást még

nesen antisociális.

megkülönböztethe)t!jük a beiegestöl, és

árt,

nem

nem

A

beteges

az?,

anú

a finomodottság, S a láz gyógyítani való,

pedig önmagáért mvelni.

Ady

költészete kilenc-

Nyegle póza a magyar lélelcnek, zeneietlen elre-makogása a „vörös" eszmék és érzelmek zagyva&ágának, A forradalmi mvészetnek sem szabad ,,Ma"-féle üres hadonásaássá válni, dühös formátlanságban miaradni akkor, mikor már az ujat, tized részben fölösleges.

jobbat kell

íölépíileni,

A

forradalmi erö oly lökés

le-

hanem jobb formákba, még eszünkbe, amit a mvészeti világrendrl mon-

gyen, mely ne csak földöntsön,

egészségesebbekbe, szebbekbe lendítsen. Azután jusson

akkor megértjük, hogy Shelley, Victor s Petfi szebb és jobb tápláléka lehet a világot Hugó és ma átalakító kedvnek, mint valamennyi mai fölfújt nagyság, Beethoven is megcsinálta már a mai sociális

dottunk,

törekvések zenéjét ezeltt száz évvel, a IX, szimfóniában.

Aristophanes volt már oly szellemes és bátor legény, hogy megbélyegezte a had&eregszáHítókat; de azt is bátor volt kimondani, hogy a mvészet a jóra tanítson s a rosszalt ne fitogtassa.

-

70

A

ffttgí^^

és

müvészetröL

,^uj^^

Igazságtalannak tartom a „jelen'" müveinek tiilságcsan tartózkodó bírálatát. Históriai perspektíva?!

Hát ezer évig élünk? Ráérünk-e

mikor a legfon-

várni,

tosabb a jelen helyzetünket frissen átlátni

ckosabban rendbehozni?

Bosszantó

a

valóságban tényleg belemegyünk

a

ez

presbycpia; szerencsére inkább csak elvi a

és

kritikai

frázis,

jelen

leg-

mert

dolgok

s a magasabb, egységes világnézet mérpálcájával le is tudjuk ket mérni. De e \4lágnézet

megítélésébe

egyik legszebb alkateleme

légyen tárgyilagosságunk

és elfcgulatlanságimk,')

A

komoly modem mvészeteit elismerem azzal is, hogy vallom az árnyalatok tekintetében a mvémely szeti haladás elvét, valamint szabadságét, a szerint a természet válltczatcsságát

vetni

a mvészetben. Elször

jobban, a

1)

Az

is

jogunk kö-

már meglev értékek növelésével

elfogultság

legmegdöbbentbb példáját Lásd Taine-nek

szóló cssayjét,

és finomi-

látni Ingre?

Gleyre-r! mely laldn a legmeghatóbb mvész-életrajz, mc

viselkedésében Gleyrevel szemben. Ivet

van

egészülj ünJc ki egyre

valaha írtak.

—

71

—

,

KSZEGI LÁSZLÓ tásával: ennyiben haladjunk elssorban. értékeik alkotásában irányadó

Azután

sziampontul

uj

azt

íte-

hogy jobbat adunlk-e, ne pedig csak azt, hogy ... A stilusok szabad kifejtésében pedig nem mehetünk el a szabadosság fékteLenkedé&eiig. A kintsük,

ujat adjunk

ílermészet változatosságát

dolgok

nem eshetnek

szabályozza valami:

is

a

a tömörülés, egységesülés éis ezzel a szúmmetria, ritmus és igy a szépség, A munka is erteljesebb lesz a ritmus által, A szabályosság biztonság. Egység íölti be és tartja össze a világot. S a kerekdedséggel, formábajszedettséggel járó egység lesz mindig a lelke a remeknek. szét, létfeltételük

—

m-

Egész tesü és lelki alkatimk, életfolyamataink kedvez folyása, figyelmünknek legjobban aa egyirányú kifejldésre való alkalmassága: mind kövdtiel

szempontok az egységességért, szabályosságért, arányosságénli,

tehát a ritmusért

és

szimmetriáért,

A

A

szó csak ,, boldogság" harmónia a boldogságunk, hangulatosabb neve a harmóniának.

A

modern

nem

stílus tehát

való ujat-keresés, mely

lehet a

ákombakomban

mindenáron vonaglik, -

-

is több mint bségesen ensemble szempontaz fölhalmozott mci'ivumoknak^)

hanem

eilissorban

a már eddig

jából való továbbrendezése

és

finomítása;

aziutáa

másodsorban és csak komoly szükségesség nyomása alatt, kultiválása az újnak. Ámde ez uj -kultusz csak mindig azon örök érték törvények respektálásával megalkotottságunknak folyh.a|Ü, melyek testi és lelki és a természetnek rendjét képviselik

s

mélyedi szerint

például a renaissance alapformái ép oly örökszépek,

" Walter Páter is ugy vagyunk már és eklektikusakká

érzi,

kötet Postícript-jának végén.)

—

hogy

kell válnunk.

72

-

gazdagok (Az Appreciations

nagyon

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE azj ifjúság, a virágos tavasz, az sz aranya, mely dolgokat bizony nincs és nem is lesz

mint az egészség,

soha kedvünk oly más dolgokkal fölcserélni, melyek egyedüli érdeme csak uj -voltuk volna ,

-

.

S a mindig érvényes és legszebben ható, ritmusos formák eszünkbe juttalLják a szépnek állandó törvé-

annak a megkülönböztetésnek igazságtalan amely szerint nrégi" és ,,uj" mvészet volüa Pedig s hogy ezek egymásnak ellentétei volnának mennyi a ítalálkozásuk s mennyi a kiegyenlítdés!. Ha, például, mondhatjuk is azt, hogy a régibb mvényeit

igy

s

voltát

is,

.

-

szet arisztokratikusabb volt s megkorlátozta a

egyéniségét és hogy

alá

rendelve

volt

.

mvész

a mecénás-

zsarnoki ambíciók impozáns forma-keresésének, s igy

aztán ez a régi

mvészet nem

számyalha'lott oly sza-

—

mégis, ne felejtsük badon és szélesen, mint a mai, kerekedett minlángész sokszor fölibe el azt, hogy a dennek. Mit csinált Michelangelo a Medici síremlékbl! Mi a Szent Péter temploma, Michelangelo kulénybl s a polája, ez a fönséges korona itérbl, szerkezeti merés^tség csodájából,

tegebb lángelme mégis csak a

nek fejére

is

melyet a legrenge-

maga

helyezett, amellett,

óriási egyéniségé

-

hogy az egész ke-

Mi

a Vcrsailies palotája és a kertje, ez óriási táj.-építmény, mely a mi födeltlen térben

reszténységére!

mozgó kedvünknek oly csodás lendületeket móniákat benne,

s

és

har-

ad, hogy királyoknak érezzük magunkat emberméltóságunknak eszlhétikai tudatával

a mi kispolgári létünüt hiányossága

itt

teljesen kitöl-

malkotásokban azok a mecénászsarnoki ambíciók mintha fölszívták volna magukba az általuk képviselt óriási embertömegek minden nagy álmát! S azt is megjegyezhetem, hogy az ily monu-

tdik!

,

,

.

Azí ily

mentális alkortások, bármennyire készültek

—

73

—

is

egy em-

KSZEGI LÁSZLÓ ber kizárólagos kedvéért, mégis a kollekiív mélvczéséi:

már csak

büszke

hiúságból

is,

bámultatják dolgaikat a

tulaj dcoiosok a többi emberrel.

Tehát sem eszthétikai, sem

nem

bonthatják

lelett álló

meg

a

szociális

mvészetnek

szempontok és

^,régi"

,,uj"

egyetemességét!

A mremek

megjelenése

az evolúciótól. És sokszor

a

nem

egyszer független

mvészeti haladás

is

csak visszatérés egy már régen megérzett és halha tatlanul kifejezett ideálhoz!

Minden

és

,,régi"

— st épen

,,uj"

feletti

álláspontom mel-

—

magasabb igazságosság folytán, nem állhatom meg, hogy védöltmére ne keljek a mai mvészetnek, a régihez hajló túlzó kritizálóival lett,

e

szemben.

Azt szokták mondani

mai

kulturállapotunkra,

közszellemünkre, hogy betegségbl fölépülönek állapota volna, szünetelnek a teremtö-képességek, nincs

már

szociális

ereje a

mvészetnek

,

,

,

Betegségbl, az igaz, sokból kilábailltunk,-) sokban benne is vagyunk, de jórészt olyanokban, melyekben mindig benne volt és benne lesz a világ. Lángelménk pedig van elég; nem kell ervel a múlthoz kötni a lángelmék létjogát.

—

Ha

mában az gondolata

ban

haU, de a regényben és dráemberiség békésebb összetartozásának

az eposz ki

is

ma ersebben

dominál;

ugyanígy a

lírá-

is.

2 Kivéve a „tnodernkcdés" betegségét, mely a mai, a régibb idkéhez képest annyira elhatalmasodott neuraszthéniával függ ersen össze.

-

74

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A sok

képzmvészetek

virágziásának

is

megvan ma

Veronesevel és Velasquezzel rokon varázsolnak fényt és levegt a XIX, század els

föltétele,

erk

már-már eltompult festészetbe; ez erk körül ugyan hemzseg a féltehetségek egész raja s az utóbbiakkal a komoly mveltség nélkül való zsurnaliszta-mükritikusok zsibaja, mely megbabonázza a fejletlen közönség Ízlését; ámde mégis csak vannak felében

igazi nagyjaink, kik felejtetik

velünk a beteg és szél-

hámos apró erlködéseket.

Az építmvészet és az iparmvészet egyáltalán mindig virágzott és virágzani fog, mert legáltalánosabb és leggyakoribb szükségleteket elégít ki. St, mivel e szükségletek egyre szaporodnak, az

iparm-

ma elevenebb is, mint azeltt. És lehetetlen észre nem venni a mai komolyabb

vészet

képzmvészet gét,

egységét

ban intim

s

rendeltetéshez ragaszkodó benssé. fleg az iparmvészetnek ma valójá-

jellegét

beilleszkedését

és

az

épületi

milieube.

Az ókorban

középkorban

és

könnyebb

volt

munkaervel rendelkezni óriási alkotásokhoz. De azért ma is keletkeznek hatalmas alkotások,

óriási

*Uj

országházunk

mint egy középkori

is

van

katedrális.

olyan monumentális,

Ne mondják

tehát,

hogy csak a régibb korok egységes hangulata tudott nagy alkotásokat létrehozni.

A

képzmvészet

élete melllett

lehet sokszor látni régi jó erejében,

delemben haladás

A

is

azi

st

irodalomét

h

bizonyos ér-

megálilapítható,

modern Uráról nem

lehet csak azt mondani,

—

hogy „homályos". Ha többször homályos is, de mélyebb is ám és több árnyalatú érzéseket ölelt föl, A modern drámáról pedig cinizmus ugy nyilat-

KSZEGI LÁSZLÓ kzni, hogy az egyrészt üres mulatsággá sülyedt, másrészt prédikátori ambicióktól felfúvódott. Sok fényes mai dráraairói név nyomja

A modem

regény,

el

bármennyire

lyeknél szétfolyni a sok elemzésben

az

ily

mondást,

lássék és

néme-

leírásban,

nem egy mveljénél szépen mutatja a mesélés és jellem-alkotás bravúrját és nem ritkán a jellemek szociális kiszélesülését,

S a gondolati kiszélesülést is kell méltányolnunk, S nem kell az értelemtl annyira félteni a mvészetet.

Ha valamely lekbe csak ugy

modern léhogy ennek élénkebb érdekldé-

eszthétikai kritikus a

lát,

sét csak a gondolkozás körére látja kiterjedni, akkor

hogy soha akkora érzék nem volt a zene mint ma. S e mvészet a léleknek más körén

elfelejtette, iránt, jár,

mint a puszta gondolat.

Az meg

kishit álláspont

a

szellemi világ felé

egyre följebb hatoló mai mvészettel szemben, hogy

ennek kárára volna az eszmei, az asszociációkkai dolgozó irány. mvészet nagyobb lendület is

A

lehet a

tudomány eszmei

segélyével. Azután: a

m-

vészetre nézve oly fontos szemléleti alapot segítheti biztosítani

komolyan vev mai technikai tudomány segélyével oly

a tapasztalatot oly

tudomány. És a magasra emelkedett mai színpadi technika is micsoda uj xigát adja a mélvezésnek, a szebbnél-szebb színpadi milieuk megteremtésével, melyek egyúttal a kozmikus érzés számára is lefoglalják a nézt, kit eddig a szinpad érzéki hatása inkább a sexuálís inger formájában érintett.

Az ember ember marad feljebb száll

is,

mindig.

mégis megrzi érzéki

-

76

-

Ha

szellemileg

alapját,

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

t?.yakor!ati

tudomány pedig az alkotás jegyé-

ben rokon a müalkotó erkifejtéssel. az asszociációk árthatnának a mvészetnek, akkor már rég meg kellett volna sznnie a mvészeti életnek, Épugy az sem ártott meg soha a mvészet-

Ha

iek,

hogy

kivette

korának küzdelmeibl. allegorikus négy

részét

Medici-síremléke

Michelangelo alakjának ugyancsak nem ártott meg az a programmszinezet, mellyel e szobrok szinte a titáni melankólia lángelmék dolga a négy vezércikkévé váltak.

m-

A

A

lángelmék vezércikkezhetnek csak szépen csinálják, az a f!

vészet.

kvel

is,

Micsoda érdekes és szép jelensége a tanköltemény mai virágzásának Wells .Modern utópia'*- ja, vagy Walter Páter tanulmányai! Hogy ma egyáltalán gyönge volna a mvészet élete, ezt nem bizonyítja az, hogy sokan nem érnek rá hozzáférni. Talán hajdan a tömérdek rabszolga és jobbágy jobban ráért? Ma mégis csak megvan az ,

elevenebb közlekedés, a sajtó ébredés, mely közvetetlenl a

,

.

,

és a szociális föl-

malkotásba

is

kezd

bevonulni.

A

mai mvészet, az

igazi,

sokkal jobban össze-

függ a múlt értékeivel és az abszolút értékekke\ sem-

hogy dekadenciától, degenerációtól kelljen félteni. A degeneráció különben sem mindig a romlást

hanem uj kulturcélokhoz va'ó idomulást, A dekadencia pedig nem mindig a rútban és betegesben való gyönyörködés perverziója, hanem a léleknek bizonyos finomaHb kapcsolatokhoz való fordulása a hétköznapias normális melll. bizonyos okulásokkal vettük át a raultat. Ez jelenti,

—

77

—

I^ÖSZEGI LÁSZLÓ utóbbit ugyan óriási tömegében látjuk fölhalmoziva s így niagyra

nézzük;

is

,dc

magunk eltt modem id-

pontimk olyan, mint egy óriási prespektiva íölött álló hagycsuc^, tekintetünk S innétl áttekinteni, válogatni is tud; az örök összevetni és emberi való fogékonyságunk s a természeti tipusok iránt megsegít bennünket arra, hogy néhány örökké érvényes, mindig üde allapformára vezessünk vissza mindent és hogy e formákat ujakkal megtoldani vagy fölcserélni akarni, hiábavalónak lássuk. De ez alapformák egyre jobb érvényesülését már összevetni

—

alapján

liidó kritikánk

—

kivánhatjuk;

s

elég ez aj

programmnak. A modern mvészet akarhat betetzni, finomabban részletezni és ensemble-osabb lenni: ez

A

elég uj törekvésül,

is

modern

séhez, mert

a

építészet jobban simul a rendelteté-

legtöbbször kényszer-építészet,

—

és anyagban való szkölködés és nagyon speciális gazdasági cél s több efféle megszorító szempontok és körülmények uralma alatt.

helykihasználás

Az ideális

— valami harmóniáját kerekde— jobakarja

ünnepi, szabadabb feladatra, mely

—

fényzésbl

a

lét

debb, tisztább formákkal

bak a

kifejezni,

,,régi" stílok.

Vasszerkezettel nagy térségeket intennediáüs támasztékok nélkül .

,

lehet

alkotni,

,

Hát a Szent Péter kupolája? valahogy nemesebb, kozmikusabb, mint És a a vas,

A kell,

—

k

és tartósabb

haladás

hogy

is

is

.

,

.

csak az élet

szolgálja, s

az

jól

és szépen

ily élet alapjait

nem szabad elvetnünk De mit szóljunk az anti-haladáshoz, a élirl kezdeni akaráshoz?

,

.haladás" kedvéért

—

78

—

élését

puszta

a ,

.

.

fölösleges

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

cimén megbocsájthatók-e az esetlenségek, mint közvetlen a renaissance hajnala eltt? tapogatódzás

De ma már

nincs ugy eltakarva elttünk az elttünk a renaissance és újkor is' Készebb emberek vagyunk ma, a folytonosság biztos ó-kor! És

itt

áradatában,

A

menés

primitívbe

csak

tehát

vissza-

züllés ma, perverzitásból!

mikor már mai mvészet görög vagy arab vagy gót vagy renaissance vagy bármily más stílokat vagy motívumokat, nemcsak külön-külön,-^) hanem még össze is olvaszthat bel-

Nagy

ma,

az eklekticizmus joga

annyit áttekinthetünk. Felölelhet

bizonyos

lük

összetalálkozó

a

elemeket/^)

egyik régi stílus a másikból hányszor átvett! Siciliában

s.z)ízadban

Csak

ensemble

az

motívum,

minit

bákomok!

A

szani; is

—

az

a

román-aijabi-bizanci

f!

S

többet

unheimlich

mvészetnek

beállíthat

Hiszen XII

A

nagy

növényi,

állati,

ér

,

stílus,!

a

régi

modem joga

ákomvan ját-

emberi

alakot

formákat is, ámde mindig csak a nemesebb szépérzék uralma

oszlop gyanánt; beállíthat groteszk

alatt!

Az örök emberi és az örök természeti megadják az alapot hogy a stílusok bármelyike is élhessen korszakánál jóval tovább, akár minden idkre. Minden szép stilusban van emnyi általános szépség, hogy az illet stil mindig tetszhessek. 2

arra,

Pogány

Móricnak föltétlenül eredeti krematoriiimérdekesen mutatja, hogy egy új szer ii alkotásban is megcsendülhetnek oly régi dalok is, mint a bizánci motívai* meg bizonyos román jelleg, melyek mind szépen illeszkednek be egy oly egészbe, melyet tán új magyar barokknak nevez hetnénk! *

épületterve

is

79

—

KSZEGI LÁSZLÓ S joga van a mvészetnek alihoz is, hogy ragaszkodjék a szépnek egy-egy megkedvelt formájához: i&métclheti ^'áy-egy

ez

mremeket

finom valami az

megsokszorozhat még stílust. És nemes,

utóbbit,

nemcsak

is,

ujból-ált'ériö

ösztönünk;

ez

is

egy

fontos eleme a kultur-életnek; igy lesz örök a ,,szép"-

nek is

élete

.

egy világ

mindig

Azután egy nagyobb mremek ugy már önmagában, gazdag komplexum,

,

,

uj és uj

szépségeket föltáró; unalmassá tehát

nem vá'hatik; s megismétlésével nemcsak hogy megmarad gazdagsága, hanem, mert a végletekig azonosat ugy sem lehet soha csinálni, még valami wjat

is

nyer a megismétlés

által.

Sok szépet láttam már, szeretem a mvészet sokoldalú virágzását, de szívesen tudnám még három helyütt is a világon a Szent Péter templomát,

—

gondos,

mvészi megismétlésekben

-

80

-

,

,

,

iOVJAY

A A

költészet élvezése.

fleg az elbeszélbe és drámaiba, egyenesen képzeteink és érzéseink világával merülünk bele; nyelvérzékünkkel is, de ez utóbbin, mint közvetít eszközön, sokszor átsiklunk. Azonban a költemény versi vagy numerusi zenei velejárója a^ tartalommal egyenl rangú lesz, ha bels, mondattani zenén alapúi, így lehet a költészetet, fleg a költészetbe,

szinte

lirait,

szómvészetnek

tekinteni,

is

mert a vers

S

ékítményes, stilizált beszéd, azért kell ritmusosan, természetesen elssorban a bels ritmusra támaszmintahogy Legouvé is óv attól, kodva, olvastatni,

—

hogy a versnek versszeríi

olvasását

vegyük, Épígy kell a próza num.erusát

De kább a

affektálásnak is

éreztetni.

nem annyira a nyelv, hanem bennünket; a stilus elemei meg kap

általában stilus

in-

pe-

figurák és trópusok által. Tehát a költészet szemléltetésénél, az olvastatásnál, a tanulót engedjük és segítsük minél hamarabb a belshöz dig

már belsk, a

jutni és átélni a

költeményben mozgó

világot. Nyelvi

magyarázattal csak szükség esetén, tárgyival is najobban mondva; gyon gazdaságosan élve, vigyük az érzéshullámára, a lirai darab hagyjuk vitetni

t—

—

Kötzegi

:

A

6

n:aélvezéa mvénzete.

_

81

—

KSZEGI LÁSZLÓ epikai vagy drámai történet sodrába- Inkább a má-

sodik oJvastatásnál vegyük

el

a gondosabb elemzést.

A kompozició magyarázatára egy jó elbeszélés vagy drárna igazi átérzése és átértése hamarosan elvisz, s a tanulónak magától megjöhet a kedve, hogy néhány szóval tagolja és egyik mozzanatot a másikból próbálva levezetni

— —

foglalja össze a költe-

ményt. Egyébként a szerkezet elemzésének kitünö példáját adta Salamon Ferenc, Arany ,,Katalin"járól szólva, mit Péteríi Jen is emlit, (III. 495 6,)

—

S mert a költészet annyira bels, itt van a legtöbb hely az erkölcsi, sociális szépnek észrevétetésére. Egy-egy nemesebb epikai vagy drámai jelled'arabját mutató met, vagy lelkének egy meleg élvezve, Petfit, Victor Hugót^) nagy lírikust

—

—

az

ifjú

gyönyören mérheti

ez erkölcsi légáramlás-

hoz az erkölcsi lé'ekzését, nagyobbra, socialisabbra dagasztva keblét, közelebb emelkedve a közös eszményhez. S ha jól átélettük vele a költeményt és magunk is jól, szuggeráló ervel szavalván el azt akkor a költ eltte, vele is jól elszavaltatjuk, élménye, mely nemcsak lelki, hanem testi is (mert a ritmusos vagy numerusos szóba hullámzik át), a

—

tanulónak testét-lelkét átjárván, kalobiotikai tettvágyát

is

ersítheti.

Leiró költeménynek pedig szabadban, alkalomszerüleg, például

szi költeménynek sszel való

el-

szavaltatása ugyancsak mélyítené az átérzést és átértést,

A

szaval tatás ügyét szeretném szolgálni a kö-

vetkez fejezettel, melyben a kezném megárapítani.

—

1 Kinek regényei is fleg focializmus legszebb kifejezései.

-

82

vers igazi értékét igye-

>«

—

Les Misérablw

—

az örök

A

versrl.

Bármennyire bels is a költészet, azért egy-egy költemény a költnek nemcsak lelki, hanem testi élménye is, A vers a költészet liturgiája, D'Annunzio azt mondja, hogy „a vers minden," Emerson pedig a az jó verset az Istennél látja már elre megirtnak örökkéva'óság érctábláin.

Az érzelmi kon. De tegyük zás,

hullámzás és a zenei hullámzás ronem azonos, A zenei hullámmár bár az érzelmi hullámzásból ntt ki,

—

hozzá:

—

egy más réteg a belsnkben; az érzés itt már zenei palásttá vált és e palástnak elnagyolt haj tékáival formába-átis.tenülten, S mozog, kerekebben, szinjtie érzés és gondolat bels formába foglalódott mert a a költnél formás szótestet kivan, st e szótesttel együtt alakúi ki, úgy a bels nyelvi formákban, mondattani tagoHságban, mint a küls nyelv szépen tagolt

és

szóanyagában, azért ez együttes érzési, képz'eti terméhullámzásban hang-anyiagi tehát

szó-,

a vers, vagy szetesen szerepel a szó-zenei forma, a versnek szabadabb formája, a numerus, a próza zenéje.

A

próza

zenéjét,

a

mondatok szép

tagolását, 6»

-

83

-

KSZEGI LÁSZLÓ nagy, összefoglaló kikerekedését

megérezték már. próza-szövegre;

decin malgré

zeneszerzk

a

Az egyháziak régóta imák a modemek közül Gounod

is

zenét (,,Mé-

Massenet (,,Don César"), Xavier en Egypte"), azután még Reyer,

lui"),

Perreau („Izrael

Paladylihe, Salvayre, Jonciéres és más.ok, (Lásd

barieu, Rapports de la

Musique

et

de

Com-

la Poésie.)

De

tegyük még hozzá: a zártabb zenei formákhoz verses szöveg kell. Jegyezzük itt még meg azt is, hogy a magyarban csak hosszú hangzós szótag ne jusson rövid egyébként elfogadható a magyar zenei éneklésre, a mássalhangzói torlószöveg; st, mert kevesebb

—

dása, alkalmasabb a németnél.

Hogy a vers hosszabb költeményen át némelyeknek fárasztó, annak oka talán az, hogy a figyelem ketts munkája hosszasabban mindig fárasztó: nem mindenki tudja a gondolati hullámzást és a szóbelit sokáig egyszerre követni. Egyébként a hosszabb költemény rendesen elbeszélés, és itt a történet sodra foglalja le inkább a figyelmet.

A

fárasztó elem tulajdonképen máshonnét kerül

a versbe,

A

metrum

sokszior

—

azt idegenbl, mint Horatius, a

fleg mikor a költ görögbl veszi át

—

a szók rendjének fölforgatására, a túlzó inversióra visz, mely miatt csak nagy erfeszítéssel tudjuk követni, illetleg

bels nyelvére

helyreállítani a

költ

gondolatmenetét, (E kérdést részletesen fejtem ki egy külön tanulmányomban, melyben összehasonlítom a legkevésbbé inversiós francia nyelvet a legtúlzóbban fölforgatott szórendü latinnal,)

A

túlzott inversiók ellen beszélek

szinte természetes és

majdnem

kor a tárgyat vagy határozót

komplexum

elé tesszük.

-

itt.

Van egy

logikus inversió: mi-

az

alany-állítmányi

Ez elrehelyezett mondat84

-

,

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE részek tulajdonképen a beszéd hevében megcsonkúlt mondatok, melyeket a francia ki szokott egészíteni

mással.

bizonyos visszautalással, a proklitikus névSt az alany-állítmányi csoport megfordítása

más alkalommal

a kérdésben vagy

trhet, mert

ilyen esetekben

az

is

—

ige

könnyen

el-

rendesen

át-

nemható vagy, ha

átható, akkor a tárgyat utólag egy proklitikus névmás, (A magyarban pedig mindig biztos a tárgy a saját ragja által.) jelzi

így a beszéd világossága és logikája nem szenved a franciában vagy magyarban használatos inversiók által, S a túlzott inversiók elvetése vagy el-

vesztése

—

—

által

a francia nyelv, a latinnak leánya,

anyjának értelmesebb, logikusabb kiadása

lett,

E

kérdésnek nemcsak grammatikai fontoss mondattani kérdés lévén, beljebb mélyed a lélek birodalmába, A képzetek vagy a fogalmak kapcsolásáról van itt szó s a gondolatok és érzelmek szövésérl, „A gondolatnak a mondattannal való viszonya mindig mondja Petit de Julleville^) oly teljes, hogy azt mondhatjuk, hogy egy népnek mindig olyan a mondattana, amilyen t megilleiti S ha egyik mondattan kevesebbet ér, mint a másik, alaz onnét van, hogy kifejezni való gondolata is sóbbrend s kevésbbé szabatos vagy kevésbbé sága van;

—

—

,

,

finom,"

S így már stilisztikai és eszthétikai területre jutottunk. Problémánk szélesebb és mélyebb lesz,

A

legmélyebb tartalomé lesz. A mvészet egyik titka, hogy a els benyomásában megkapjuk a mélységeket is, melyek azokból az felszúi kérdése egyúttal a

m

1) Haase a XVII. század francia mondattanáról kája francia t'orditásának elszavában.

-

85

—

irt

mun-

KSZEGI LÁSZLÓ általánosodó képzettársításokból kerülnek el, ameküls formába-szedettsége kell fel. lyeket a

m

De

a forma, amely által és amelyben adva van

a tartalom, a hangzó forma,

gazdagabb

s

A

is

formája

bels

is.

költészetben

A

a

küls,

költészet tartalma változatosabb és

összetettebb, mint a többi mvészeteké. szó egyszerre küls és ily összetett.

Küls

A

a hangzása által,

gondolathoz

tal s így a

nem pusztán

is

bels a

jelentése ál-

tartozik. így hát,

hogy meg-

legyen az els benyomás összhangzatossága a költészetben, kell hogy a

bels

szók, a jelentések, szintén

adjanak mindjárt összhangot a gondolat számára; vagy legalább is gondolatunk ne legyen zavarva törvényeinek megsértése által. Csak így kezdhet a szemlél lélek álmodozni az örök harmóniáról. Kezddjék tehát zavartalanul a szemlélet és érkezhessék meg mindjárt azon beteljesüléséhez, melyet az általánosodé associatiók adnak. Mert még a nyelv zenei hatásába is belezavarkodnak a túlzott inversiók vonaglásai. Az egész lélek az, mely befogadja a hatást, s mert ennek az egész léleknek az elme is része, joga van az elmének azt kívánnia, hogy ne legyen megzavarva a visszaigazítás fáradságával, mellyel rendeznie kell azokat a kifejezéseket, melyeket az inde Staél azon szép versiók fölforgattak. Madame mondásához, hogy ,,a festmények okozta hatás közvetlen és gyors legyen, mint minden gyönyör, amehozzá lehetne tenni: lyet képzmvészet kelt"

—

nemcsak

a

képzmvészet, hanem minden mvészet,

is, a költészet. És hogy lehet a versnek legbonyodalmasabb ritmusú zenéje túlzott inversiók nélkül is, azt sok francia, magyar és német vers ta-

a szavaké

núsítja.

-

86

J

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

ki, A rímes versben él igazán a ritmus, szinte ketts életet, „rim" szó eredete is a „ritmus"-ból jön; a rimnek régi francia kiírása rhythme. S ezért mondja Guyau, hogy a ritmus összelüktetése a rim, két sorvégen, egyforma magánhangzós és egyformán hangsúlyos

vers zeneisége a rímben csattan

A

szótago(k összecsendülésével.

És ez alapon találom meg a magyar rim-gyöngeség okát. Szerintem nem az a baj, hogy kevés a rí-

münk, hanem az, hogy rimel szavaink hangsúlyai nem esnek egybe: például /lalálom, álom; dr, kiíéx stb. A ritmus így nem lesz teljesen a rím leikévé, mint például az olaszban, franciában, németben, angolban. Egyáltalán a versnek hangsúlyos alapra helyezése a természetesebb, A görög versmérték hosszú szótaga is, mert a hosszabbik (tehát ersebbik, súlyosabbik) tánclépésre helyezkedett, hangsúlyos lett, s a görög vers lüktetése ehhez igazodott, míg a szóhangsúly már zavaró elem lehetett. Kétféle taktusra

nem

lehet egyszerre táncolni.

Az idmértékesnek

e

hangsúlyossá válása segít-

magyar rimen, melynek arsisba jutó s-zótagja lüktetbbé lesz; halálom, kitár. Ezért is kell a verset versesen olvasni, s még elbb, mindig idmérhet a igy

tékesen verselni a magyarban, hangsúlyos formát mveljük, látható

is,

A

még akkor

—

ha a Aranynál mint ez

rövid szótagok betartásával

mássalhangzó-torlódás, és így könnyedebb lesz a nyelv.

is,

enyhül

a

lebegésü

Érdekes az olasz és francia rimcsengés boldog megérzésére az ilyen versszakokat olvasnunk: Siam nímbi volanti dai limbi.

-

87

KSZEGI LÁSZLÓ nei santi

'«•

splendori vaganti, siam' cori

/

"

di bimbi

d'amori

.

.

-

—

,

(„Pici dicsfelhök vagyunk, a limbusból felszállók,

szent fények közt imbolygók, szerelmek gyermekei-

nek karai," Boiitó saját-maga-irta „Mefistofele" szövegébl.) Hadd idézzem még ugyancsak a fentebbi szöelragadtatást duóban, vegkönyvbl legszebb a mely egyúttal a leszebb duója az érzelmi és szóhangi zenének:

—

—

Lontano, lontano, lontaino, fiutti d'un ampio oceáno, fra i roridi effluvii del mar,

sui

fra l'alghe, fra

i

fior',

fra le

palme

portó deli' intimé caline: l'azzurra isoletta m'appar. il

M'appare

sul cielo sereno, ricinta d'un arcobaleno, specchiante il sorriso dcl sol.

La fuga

dei liberi amanti, migrantí, speranti, r. ggianti, dirige a quell' isola il vol.

(Fordításomban: lm

távoli,

távoli

tájon,

ringón terül óceánon, sós

harmatu pára

ölén,

szegélyzi virág, deli pálma, révébe' pihen szivek álma, azúr sziget ívlik elém.

—

Ott kékük az égnek határán, rezg koszorút a szivárvány fon fényes al kja fölé. Vággyal, szerelemre sovárral, roptunk szabadon tova szárnyal e

kék

sziget

üdve

-

felé!)

8S

—

/

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Nézzünk most egy

francia

V.

strophát,

Hugó

,,Djinns"-jéböl: Murs,

ville

et port:

asilc

de mórt;

mer

grise

ou brise la brise,

tout

dórt.

{A falvak, a város, a kiköt: a halál asyluma; a mind, mind ,a rajta elpihen szell,

—

saürke tenger &

alszanak már,]

Ha .,dort"

összevetjük szókat

olasz

dorme, melyek már

francia

a

megfelelikkel,

nem

,,mort".

,,port",

rímelnek,

portó,

—

morte,

akkor meg-

hogy a francia az összevonásaival még rimgazdagabbá lett az olasznál. De ütemessége, táncszerü érverése a francia versnek jóval bágyadtabb az olaszénál, angolénál s még inkább a németénél. S orrhangjaival a francia nyelv bizonyos hárfahang jelleget kap; finom ámyalatosságát pedig hadd mondjam meg Gounod-val, ki nyelvét az olasszal egybevetve így szól (Combarieu, La Musique, ses Lois stb, 176, o,}: Megengedem, hogy nyelvünk kevésbbé gazdag a szinességében; de változatosabb és tökéletesebb az árnyalatokban; kevesebb a vörös a palettáján, de több a violaszine, lilája, gyöngyszürkéje, halvány aranya, miket az olasz nyelv sohasem fog ismerni," Baudelaire ,,Harmonies du soir"-ját, Leconte de értjük,

,,

—

Lisle

,,Villanelle''-jét

és

Verlaine sok költeményét triolette és villanelle

rúzzák

ismétld

,,Vérandah"-ját,

valamint

egyáltalán

rondeau,

s

formákat

soraik,

-

—

a

gyönyörn koszo-

melyek tündéri ölelésekkel 89

-

KSZEGI LÁSZLÓ fogják szorosabbra és zenei-mámorosabbá a költe-

mény hangulatát. Gyönyör muzsikával

írtisik Théophile Gautier, Sainte-Beuve és Carducci verseket a vers és a rím dicséretére.

Az

—

értelmetlen vers, ha napjainkban

már annyi

van belle, ne legyen még zeneietlen is; nem muszáj elvetélt költeményekben dadogniok a ,,subconsciens" költinek, az ösztönök

,,

bvös"

beszéltetöinek.

is

telmetlenséget

burjánoztathassunk

Mennyivel

Az

logikusabbak, semhogy annyi ér-

ösztönök sokkal

trhetbb Swinburne

ki

bellük.

,,verbiage"-a, az ö

sejtelmes, panthedsztikus aláfestés költeményeiben,

érzelmekkel hullámzanak gyönyörn zscngó-csilingel szózenében, melynek hatalmas lüktetése is van. E ,,verbiage" következetes is, mint az örök törvényekkel átsztt természet, S egyáltalán nemcsak a csodálatos szép lüktetés angol verselésnek, hanem minden verseléseknek legmagasabb foka a swínburni szózene.

melyek

stilizált

Megjegyeznék valamit a verses forditáshoz. is oly nehéz hen és szépen áttenni egv idegen szöveget. Minek akkor még a küls formával növelni a nehéziséget? Különben a virtuóz versel nagy poéták idnkint csodát tesznek, ugy tudnéik simulni — idnként. (Még egyet hadd jegyezzek meg; egy Arany Jánosnak is tizenöt év kellett volna egy igazán

Amúgy

jó

Dante-fordításhoz.)

Jól mondja Romáin Rolland, hogy ,,csak azok az igazi nagy költk, kik nagyok maradnak prózába

90

J

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE áttéve

is,

még idegen prózába

söt

Christophe IV.

181.)

téve

is."

(Jean

Keats milyen szép abban a vers-

sorok szerint tördelt francia prózai fordításában, melyet a Mercure de France-nál adtak ki! Hibája csak annyi, hogy helyenként

nem

hetett vcina kerülni gondosabb

többekkel.

A

jó fordításhoz

is kell.

<51

hü,

—

amit

átnézetéssel,

el

'e-

minél

egy kis kollektív munka

Az

elbeszél költészet elfogulatla-

nabb élvezésérl. (Jókai apológiája.)

Csak a

reálista regény jogosullL?

Vagy van

idea-

regény is? Csak Velasquez a fest, és Tiepola vagy Lotz nem? Ezen kellene gondolkodniok Jókai kritizálóinak. Van a regénynek is barokkja, Jókai egy tündéri képzelet, nagy eszményít mesél. S általában a regény is csak egy komolykodó mese, akármennyire pszikhologizál is. Ugyan quis est scrutator cordium? Ki lát a vesékbe? Jókai meséje mindig érdekes, véghetetlenül érdekesebb sok másénál, lista

E

nagystilü

tündérmesemondó egy életdúsabb

planétán látja a mi földi életünket. ki jellemalkotása

is.

E

látásból hajt

Jellemei változatosak és csak

azért hasonlítanak egymáshoz, mert mind egy magasabb világban járnak. S „lehetetlen" voltuk látszata is letompul, ha a „Iehetetlenség"-et nyíltabb szemmel nézzük, mint az iskolás eszthétikusok. A valóságban is vannak Jókai-hsök. Gondoljunk a fiatal-

—

92

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ember V. Hugóra,

aki egy vacsora után két csábitón

ül, s mikor azt kérdi tle egy bahogy mire gondol most, akkor azt feleli, hogy holnap Lamennaishcz megy gyónni. Úgyszólván semmisem lehetetlen a lelki élet szédít változatosságában; s jól mondja V, Hugó, hegy semmihez sem hasonlít jóban a sors, mint valami ábrándhozi." S bizony szeretünk is rokonszenves lehetetlenségeket látni, (St ellenszenveseket is idnkint.) Taine

szép színészn közt rátja,

,,

egyszeren minden psykhologián

Shakespeareií)

áilónak

és

káprázatos

jelenetek

felül-

sorakoztatójának

ha lángelme az ilyen sorakoztató, az elég, Maupassant is igy gondolkodik a Pierre et Jean ellátja;

s

szavában.

És ha Jókai jellemei nekünk nagyon matfasak is, de jólesik bennük magunkat magasabban látni. Vagy ha nálunk egyszerbbek és betegesen elmélyül és finomkodó hangulatainkat nem mulatják is,

—

—

mégis jólesik gyermekkorunkat látni bennük. Nagystíl tündérmesemondó Jókai.

Vagy még:

újkori Fir-

duszi. Szépséges monstre de génié," mint a másik nagy magyart, Zichy Mihályt, nevezte el Théophilc ,,

Gautier.

S az mindenekfelett biztos, hogy alakjai oly éln, oly dús erkbl összetömörítve s oly szemléletcsen vannak bemutatva, hogy már csak ezért sem „lehetetlenek". S épen ezálital a legteremtbb vész Jókai. iNemzeti korszakaink rajzai, tömegjelle-

m-

meinek

alakításai pedig az életnél is erösebbek és gazdagabbak. S a socíologiai véna is gyönyören duz-

ket elfogadnivalókká. S a magyar erforrá.* mélyébe sohasem nyultált; oly egészségesen és szépen, mint a .Mégis mozog a föld"-ben. Ebbl merít-

zasztja

,

—

93

-

KSZEGI LÁSZLÓ hetünk

ennek alakjaihoz simulhatunk

uj fellendülést,

újjászületésre

—

mondva:

azaz helyesebben

érté-

kessé vissza-születésre.

És miért szereti Jókait az ifjúság? Mert akik erösebb lelki tüdejüek, jobban tudnak mozogni az ö légkörében, S vannak olvasó nagy gyerekek is: az idealisták.

Tökéletes hseiért, ösjóságot sugárzó, eszményi,

en sociális típusaiért haragudni rá; annyi, mint Zichy Mihályra vagy a görög szobrásztatra haragudni azért,

mert mindig a nemesebb emberalakot mutatják. Kár, hogy Péterfy

érdem

—

Jen

Gyulai Pál hatása

a máskülönben nagy

alatt, ki

azonban, ezúttal

egy megfordított mesebeli egérként mindenáron le akarft kötözni egy oroszlánt, a szárnyas oroszlán Jókait,

—

a reálista regény skatulyájával köz/eledett erhöz, a regényírás ez égbenéz pre-

e csodálatos

mvészéhez, Tiepolójához, ragyogóbb megnyilvánulása a magyar

spektivós

—

aki a leg-

er

keleti virá-

gos gazdagságának, és termelésének sajátos sznévd

a világirodalomban zán jogunk a többi

magában áll s akiért van iganéptl megkívánni, hogy tanulj 3tt is

meg magyarul, megismerni

a legszínesebb romanti-

kust a világon.

Ha

valaki Jókai

tíz

regényének elolvasása nlán

már bosszankodik a tizenegyedik olvasása közben, az gondolja meg, hogy talán közvetlenül egymásután

meg tíz ebédet, vagy pedig gondoljon arra, hogy sok más embernek van örök ifjú gyom -a. evett

És Jókai ,,görögtüzc"

is

mesteri valami: a

m-

vészet szükséges görögtüze. Stílusát

pedig

elevenségében

—

94

—

és

szincsíégébeoi

J

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Nyelve

—

gazdag, hajlékony

képzelmének ez eleven ruhája

—

sohasem váihatik

senki sem multa

fölül.

az utókorra nézve sablonos formulákká, Dante nyelvében fogyhatatlan forrást talál magának a mai olasz író is; a

fölött áll.

mvészeti világrend az évszázadok menete Be jó volna, ha még száz évek múlva is

gyakoriak volnának majd legjobb íróinkban az ilyen helyek, melyek százával vannalt Jókaiban:

Halld csak: a forrás már közelít,

,,

A barlang

szája bugyborékoló korgást kezde halzuhogó hullám böífenései hangzottak az üreg mélyébl el, s perc múlva rögtöni lökéssel buggyant ki a barlang torkából az üde kristályzuhatag, ellepve a medencét s aztán túlömölve rajta. A bsélatni,

ges forrás szakadatlan nyilasból

s

rohamban tódult

elö a szikla-

aztán alább omolva, szikláról-sziklára zú-

dult szökellve a völgybe alá," {,,Egy az Isten")

Vagy mikor a

Politikai

Divatokban Pusztafi így

„Ne félj, eltemetsem ádáz fenevad, sem undok sem a náluknál rosszabb ember meg nem há-

szól Zeleji

Róbert

holttestéhez:

lek téged, úgy, hogy féreg,

Nem fognak mérges fogaikkal osztozni maradványaidon. Nem fogják véres fejedet diadalboríthat ottan.

hurcolni véres agyaraik közt. Eltemetlek, mint

jelül

hsöket szokták: tzben, lángban. Tested atomjai fölszíálLnak utánad a légbe: még az is szellemmé válik belled, ami föld. Szép temetésed lesz, a római

a pattogó lángok lesznek a dobszó, az ének, a ravatal és

az engef-ztel áldozat;

a

fekete

füsrf:

a

sze.ii-

millió szikra a líyászkiséret. Az emberi átc^kal fertzetes föld méhe helyett temetd lesz a tiszta

födél,

lég.

Nem

fog

fölötted egy ölnyi sár feküdni,

don járhat minden porszemed a - 95

—

szél

szaba-

szárnyain

s

KSZEGI LÁSZLÓ iuiödhetik az isteni napvilágban.

eltemetlek

Avagy mint Jókai

Öreg

bajtárs,

én

— az égbe!" kell

még valaha szebb

mondja

valahol;

löv"?

96

—

„éde«

jelzö

a csókra,

lángú,

szívig

Tormay Cécüe

,,Régí Háza**.

Rövid mondatok, tele új meg új költi képpel. Végig nemesen kicizelált munka, drága impreszszáonisltia anyagból, é< misztikumból is, mert csodálatos megsejtések mellékzöngéit érezzük a festi foltok és plasztikai ívek

s

szögletek körül.

S mint alakok mintázója és szívek és sorsok

nemcsak tömör

ábrázolója: s

és találó,

végig érdekes az egész történeten

A

régi

nem múló

K(ze£i

:

A

ház

fiatal

illattal

hanem megkapó át.

leányvirágáneik rajza pedig

leheldött lelkecnbc.

miélvezés mmvétzeie.

~

97

—

el

A

dráma

élvezésérl.

Mit is érzünk a szánházban? Csendes kis ülhelyünkön ott vagyunk a néztér varázsos homályának biztonságában, de még sem e'lszágetelve; körül vagyunk véve a velünk együtt r€zgö lelkek seregének ersít keretével. Földi Mihály a Nyugat 1919 áprilisi füzetében Emii Reich egy idevágó tanulmányáról beszámolva Reich új cikkében Grillparzer „Brctterígy szól: ,,

v/elt -jéböl indul ki:

Am

Arme

seines

Nachbarn ím Gedránge

Fühlt jeder die gesteigert fremde Glut,

und über in

dem

A tömegbe ségeket,

s

sie komiiit

das Gefühl der Menge,

der Menscli verzehnfacht, schlimm wie gut.

vcrdés

letompítja az egyéni különb-

az emberi szenvedélyeknek, jellemeknek,

sorsoknak kézzelfogható, sen ragadja

Néz

testi

ábrázolása

egysége-

meg a nézket,"

társaink, együtt-átél társaink segélyével

hatalmasabban viharzunk együtt a

tisztulásért

nyug-

(alankodó szenvedély'yel és szinte együtt tömörítjük vele fönséges tettekbe akaratunk egyre

—

9^

w

növ

súlyát.

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A

önmagunkat sokszorozzuk Schiller is megmondta már, hogy többszeménit;
hsbe

átolva-dva így

teni és ezáltal változiatosabban élni.

Együtt küzdeni, szenvedni és sorsot kovácsolni Ezt kell hogy megtanulja a nagy stilü hssel az ifjú, hogy a színpadon végigrobogó tettek szele ,

—

majd belészálljon akarata mélyeibe

A

meg

nemes

ifjúság

az alapját a

mabb viselkedésének tatot,

mszcmléletén keresztül

—

is.

fegyelmezett

zése vethetné

.

.

is,

jöv

kezdeményeközönsége fino-

elkezdve az eszthétikai áhí-

mely mentes a késn

bejárástól,

fecsegéstöl,

bonbon-papirzacskóval való csörgetéstl és a köhö-

géstl

is,

melyet bizony zsebkendvel mindig

el lehet

fojtani.

De

a zörejen, zajon kivül van

tolni való szemlélet-zavaró dolog

zal,

még egyéb

félre-

is.

Sokszor elrontja saját élvezetét a közönség azhogy nagyon hamar elfogadhatatlannak mond ki

^gy-6gy drámai alakot. Ne felejtsük el az emberi természet sokoldalúságát és kiszámíthatatlanságát. A lélek anatómiája még nincs úgy összeállítva, mint a testé,

Tainc abban

látja

Shakespearet nagy pszikho-

logusnak, hogy túlteszi magát

azi

úgynevezett pszi-

khologián.

Az

sokszövevényu volta megadja a jogot a dráma fordulatosságához. De nagyjában minden fordulatn-'k el kell készítve lenni. Egyébként a drámai jellemek és összeütközéseik kibontakozásánál nemcsak azt kell kívánnunk, hogy úgy menjen az, mint az életben szokott, hanem úgy is, ahogy kellene élet

—

99

—

KSZEGI LÁSZLÓ Szebben

mennie.

megvilágított

életet

is

akarunk

látni,

A

dráma megértésének van még egy akadálya, melyet azonban maguk a drámaírók szoktak csinálni, és

ugyancsak a regényírók

is.

Nem

egy regény kezd-

dik ugy, hogy az ember homályos és agyonrészleíe-

után a tizedik lapcn tudja is volna szó, így pél-

zett leírások és lirizmusok

csak meg, hogy kikrl és

mirl

dául az „II Fuoco"-baai vagy, Mcredith

,,

Diana"- jában.

Pedig értelmünk sem szeret szenvedni. Jó volna egy kis Öájékoztatás mindjárt

matis persona©''

Bracco

is

az els sorokban,

lehetne

laogy Stefano egy nagyzoló

cselekvését

A leg

részletezettebb,

,,Piccola fonte"-jében jó darabig

nem

modern

A

,,dra-

Roberto

nem

iró-alak,

tudjuk, s

így

értük teljesen,

dráma lényegét, a cselekvés költészetét illetjó szem eltt tartanunk, hogy bels cse

ma már

Nem

akarjuk ezzel a színjátékot puszta lélektanná tenni; de idnkint a lelket magában is le-

lekvés

is

van.

het cselekedtetní,

küls

tettek viharoztatása nélkül,

Maeterlinckkel bevonult a drámába a titokzatos, iegbelsbb érzelmek kui^tusz(a, s nála a drámai küzdelem nem annyira az emberek konkrét küzdelmeiben kidomborodva, hanem inkább a lélek mélyén s ezzel a lét legmélyebb medrében folyik, S a drámának ily megmélyülése nem zárja ki a küls forma elevensébelül maradt gét. Amiképen Hamletnek nagyrészt cselekvése körül is legördül a dráma a környezet

küls cselekvésében, ép ugy más mély és finom, bonyolult érzés hs körül is csaponghat küls cselekvések

árja,

melyeket jórészt a belül

küzd

hs

is

fölkelthet.

A

Cyrano de Bergerac mélyebb analizise is egy bels küzdelmes drámát láttat e darabban. Itt a h»

-

100

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE küzdelem leküzdése, küzdés a küzdelem már a II. felvonás végén elkezddik, a hsnek önmagát elbuktatni akaró küz-

küzdésre: a

ellen; s katasztrófája

delmével.

E bels küzdelem súlyosabb formává avatja föl nem régiben még lenézett monológot, mely most már nem csupán egy kis rés a szereplnek belsejébe, hanem a küzdelem f-erének lüktetése is. Ami a hst illeti, — több hse is lehet egy drámának. A cselekvény egysége a f, nem a hs egye-

a

düli volta.

fhs

Aztán a

hsök

csoportosulhatnak

köré. Két egyforma

erej

hs

is

is

egy

szerepelhet,

mint Antigoné és Kreon.

élet

És a mai elevenebb sociális felíogá'-sal, a tö nf ghathatósabb voltával is kell számolnunk. Egy

mai dráma már sok hssel, sok cselekvésnek halmazával a tömeg szivét és sorsát hullámoztatja elénk; és a

vezetk

A

alakjaiban fölbukkanhat

sociális

dráma Ibsen

után &ok melegséget

és

jeges

egyutttal

itt is

a

„fhs."

forradalmársága szélességet

nyert

G, Hauptmann mveiben. A nagy norvég az észt tenné megváltóvá s a tisztán látó akaratot, hogy kilendüljünk a konvenciók ha'iziigságából, Hauptmann az igazságos lázadás és az ábrándos szeretet szárnyain visz feljebb.

Még több melegséget és bensséget hoztak a modern drámába Maeterlinck és Schuré. Maeterlinckné^ az embernek biztos és szinte végtelen ereje van szívében, a rokonszenvek és intuíciók szent homályában; a szeretet az igazi nagyobbodás, a közeledés a végtelen felé. Schuré még hathatósabban érvényesíti

a szeretetet.

teszi

egész

A küzd

és áldozatkész szeretettel

elevenebbekké hseit, szinte beléjük tömöríti az lét

nagy

aspirációit

lói

a

szeretetben összefogla-

KSZEGI LÁSZLÓ így erösebb szárnyakat

ló Ideál felé.

közönségének,

s

nagyobb

is

ád müélvezö

lesz darabjainak kalobioti-

kai (élet-szépít) ereje.

Nézzük most

mélyebbrl

a tragikumot

is.

A

küzd hs szenvedése és bukása a tragikum. „nagy" jelenthet nagy méret bnt is. Viszont a „szenvedés" és „bukás" nem kell, hogy azt jelentse, hogy a nagy küzdelem egészen hiábavaló volna és nem lehetne bonum certamen. Földi meghiúsulás sincs mindig, mert nyomtalanul nem vész el minden. nagyért

A

Amikor kisérjük,

a

küzd

tragikus

hst érdekldésünkkel

akkor a bennünk lejátszódó

A

lelki

mozgalmak

—

csak a „félelem és részvét"? katharsishoz a nemesebb küzdelmü tragédiában több is kell. Ez a ,,több" abban

—

hogy minél inkább

áll,

látjuk küz-

deni az igazságot-képvisel kiválóságot, annál jobban

megszeretjük a katharsis:

aizi

Ezzel

igazságot.

hamistól és emelkedésünket az pedig a vétekbe bonyolódott

meg

már igazán

jelenti

lelkünk tisztulását a közönségestl

Eszmény

hst

felé.

kisérjük,

és

Mikor akkor

a részvét rokonszenve által a szánó szeretet té-

nyével nemesedik, tisztul lelkünk s meghatottan olvad be a költi igazságszolgáltatásba, mint a sociális üdvnek hatalmas életerébe, ^)

A ki a

komédia élvezéséhez erkölcsi fölényét építsük

mélveznek;

konszenvez

fejlesszük igényét 'a sociális, ro-

viccre, a

humorra.

6) Ahhoz a kérdéshez is, hogy a tctt-dúsabb korszakok volna itt egy megiegyzésünk. Az olasz vált)ák-e ki a drámát, középkornál és renaissanccnál egy korszak sem volt tragik'is rázkódtatásokhan gazdagabb, és az olasznál születettebb sziésztehetség sincs, és mégsem alakult ki shakespeari erre mvészeti világrend szem és gazdagságra az olasz dráma. véletlene nem náluk születtette Shakespearel.

—

—

A

—

102

i

-

A MÜÉLVEZÉS MÜWÉSZETE Hadd jegyezzem még meg, hogy van egy p)earei vígjátékunk:

shakes-

Herczeg F, Balatoni Regéje.

Azt a szemelvényekbe tördelt

és mégis

már annyira sémákba

szorítani,

össze-

nem

srített életet, melyet a sziaipadon látunk,

lehet

még a legkényesebb

így érezzük ezt ma mi, boldog élvezi vagyunk. göakik az intim szinház rögök azonban álarcaikkai! óriási tömegünnepély szá-

ponton

is,

az arcjátékon

,

.

.

A

mára messzelátásra csinálták színjátékukat.

S

oly

azép lehetett fölöttük a szabad ég mennyezete!

Azonban

nem

a pompéjii kis színházban

iem volna álarcaikban

iáíaii

103

színészeiket

.

.

.

szerel

Egy

kís

dramaturgiai

humor

.

(Egy Trilby-eladás vidéken,)

Ezen a keddi e«tén kritikusi

muszájból

is

a Trilby eladásáét, a ribb cikkéét, mely egy

—

végigszenvedtem

_ egy három órás modem id óta

színi-

lidércnyomást,

szinházipar c legvásá-

a szó pathologikus ér-

telmében lázas kelendségnek örvend

.

.

,

Szomorú, hogy még mindig akadnak e darabnak még szomorúbb^ hogy akad közönség, mely hátborzongással, idegeinek erltetésével is, kihúz végig egy ily kórházi estét, eladói, de

A

legokosabban az cselekedett, aki ezt a keddi egyszeren húshagyó keddi estnek

estét a színházban vette.

Ez a darab

egy

dramatizált

rémes

hókusz-

pókusz; vagy ha tekintetbe veszem a hipnotízimus

le-

hetségét, akkor meg a pathologikus motívumoknak oly megborzongató,

színpadra

nem

való

habaréka,

me'yhez képest egy epilep/líkus kitörés csiak svédtorna és egy akasztási jelenet csak szolid 'cr-8zórakozás,

-

1C4

—

szelíd filiaz-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Egy irtózattal teli Hát még a játék!

-

bohózat.

Svengali alakításának ugyancsak

megártott

a

bekesni túlzás. A rémesbl a Nem kellett volna Sveng^linak örökösen szétlengetni - egy térdeit'^) s egyáltalán, túlzó maszkirozásával

komikusba könny

krampuszt csinálnia magából

asszír stilü

ó)

T.

.

i.

a színész kissé görbe lábú volt lábszárakkal.

állott szétvetett

105

—

s

.

,

.

.

nagyoa gyakraa

-

Futuristák (1911). Poétikai

nálják

Az

fenelegények.

kirobbanásukat.

böszi

„Uj"

A

^elé

csi-

futurista Poesiá'

ban, Marinetti nemzetközi folyóiratában, több nyelven kiáltják azaz bömbölik orkán pardon ordítással, Bartók-zenével: a múlt teljes elsöprését s a jövnek rengeteg világra freccsent ését, dühös

—

—

elretörését, vérrel, vérrel, vérrel, mely nekik szép, mikor kifecskend az emberi testbl.

legények, e mu'lt-hóhérok, a

vad angyalai ,,

menny

— nem

is

jövnek

„rug"-ják

e

föl

oly

S ez ujváró

bombán repül a csillagokat; a

költészete" nekik csiak ,,apró, csipdes boga-

Múzsájuk egy repülgép, a hátulján egy minden számára, ami a múlté s ami a gyöngédségé. A holdvilág fris-s

rak"

,

,

,

hátrafelé irányzott mitrailleusezel

áhítata nekik „undorító"; helyette a kéjben és dolgozási

vad hajszában reszket fvárosi

éj lesz

mélázásuk

tárgya.

Hanem

a legérdekes-ebb az,

ayészUí cikkeikben a

mvészi

hogy míg buján

íe-

fokra erltetett por-

n eltt hét-rét görnyed sexuális perverzitások himnuszai, — addig, mindezek

nográfia,

fölölti

dörg

s

zengve zugnak a

fölséges

bombasztl-híarsoinával

jel-ordítása:

riain

^égszivük

„Elég már a nimádásból, éljen a

férfiasság!"

-

106

~

J

A

zene élvezésérl. Isteni

H

""

szép zene, meghalok érted!

szomjú lelkem haló virág. Zengve ömölj! Ezüst záporod éltet,

Varázsnedüdben egy szebb

világ!

(Shelley)

A

z€ne nemcsak a természet titokzatos morajkórusának visszhangja. Nemcsak a nagy Pán dudoiása.

Hanem

legméV^bb

érzéseink összefoglaló szava

éktmozgalmainknak

s

is.

Benne a

érzelmeinknek

misztikusan általánosult formái huUámzanak. S

nW.

ezeknek engedjük át magunkat boldogan, mikor zenét müvelünk vagy hallgatunk. E mélységes formákat

még

associatióink egész

serege

felhzi

körül,

isteni gomolygással.

Csodásan

teli

valami a zene. Szellemi és érzéki

egyszerre,

S mind e gazdagság a zenei hangokba tömöröáj bennük él igazán, A zene a hallgatóra nézve elssorban a hang apotheózisa. Nemes, finom hangfonadék, formákban s szinekben gazdag.

—

107

KSZEGI LÁSZLÓ S amiképen egy festményre sarat nem dobálugy kiméld meg, oh közönség, zörejednek é« fecsegésednek s köhögésednek sárfoltjaitól a fölötted lebeg étheri hangünnepet. S maradj sociális társuk a melletted hallgatóknak, ne zavard ket s bennük magadat is mélvezetükben hatsz, ép

—

—

A

,

.

.

a tapsot sem engedi meg. Barbár ez a fizikai zörej, mely átmenet nélkül követi a zenei hangokat. Az utolsó akkordot oly édes volna még clkalni érezni a levegben s azután folytatni szivünkben ha mindezt agyon nem ütné a magát cirkuszban képzel közönség taps-korbácsa! Hát még, mikor az utolsóeltti akkordok elé vág le^ otromba ,

finom

.

ízlés

,

elsíetéssel!

Az

iskolából kellene kiindulni a zenei élvezetet

zavaró dolgok

ellen.

Még

azi

énekl gyermekkel

is itise-

teletben kellene tartatni &aját hangját, azáltal, hogy

ne engedjük torkasziakadíából énekelni. Saját lármájától nem tudja ellenrizni hangjának zenei kikerekedését. Találjon másutt alkalmat a tüdeje dühös fej-

Az énekhang egyébként is nagyon kénvcfc Az énekesnek nagyon is bonyolult a feladata:

lesztésérc.

valami.

a hangképzésen kivül a szótagolásra és a mondattani tagolásra

is

kell figyelnie,

kodás nehézségeit nem

is

a élekzettel való gazdál-

említve. Azért

is

piano énekeltetés jobban készítetné

a

gyakoribb

A

a szép hangszeres zene, mint a szép ének.

gyakori

gyermeket

a

formásobb éneklésre. S egyáltalán a pianissimonak, st a csendnek kultusza nagyon hozzá tartozik a zene kultuszához.

Az

együtt-hangatók egy csodálatos

kórussal olvrdjanak a zenébe.

köréje csendbl, ersítsék s

szép

néma

Templomot építsenek

meg figyelmük

pilléreivel

boltozzák be fönséges áhítatuk ráborulásával. Így

—

108

—

A MÜÉLWEZÉS MVÉSZETE épüljön

fel

a zene körül

lelkek

a

társadalmának

dómja.

nemes csendü társadalom koronázza meg, melynek eredete is nagyré&zben társadalmi. S hogy a társadalom nemcsak mint tömeg hat itt közre, hanem külön csoportos vagy Ily

befejezésül, azt a zenét,

egyéni hatásokkal

is,

erre nézve

meg Combarieu (La Musique,

érdekesen

jegyzi

hegy sokszólamú zene fleg azokban az országokban az önkormányfejlett ki, ahol mint Flandriában zati és szabad itestületi szellem virágzott és ahol, mint Veneziában, túlzásba mehetett az arisztokrata összejövetelek egyénien verseng fényzése és pompája.

a

—

Még 213

ses Lois stb. 199,),

old,):

—

mbl

—

egy érdekes részlet a fentebbi (211 „Van még egy szempont, melyre ráhelyez-

sociologia, hogy megmagyarázza a zeMinden zenei alkotásnak, hogy eleven létet nyerjen, szüksége van hangszerekre, melyeken el-

kedhetnék a nét.

adják; és viszont a rendelkezésre álló vagy használ-

ható hangszerek

minsége

és

mennyisége

elvitatha-

tatlan befolyást gyakorol a zenei alkotás természetére.

Már

most: egy hangszert elkészíteni nagyon bo-

mely feltételezi a tudománynak, iparnak és nemzetközi viszionyoknak bizonyos állapotát. Nem akarom elszámlálni a találmányokat, melyeket a hegedükészítésnek köszönhetünk amelyek segélyével a zeft XIX, század folyamán és

nyolult és kényes munka,

észek olyan hatásokat hozhattak ki, aminket Csak évszázaddal azeltt nem is álmodtak ,

.

,

két

né-

hány alkatrészt említek, melyek egy heged megzcrkesztéséhez tartoznak, azt az esetet véve (a látszólag kevésbbé kedvezt a sociologíai szempontra nézve) amelyben nem gépiesen készül a heged, hanem kézzel egy és ugyanazon munkás által.

—

109

—

KSZEGI LÁSZLÓ

A

hegedücsináló számos országot és céhet tart

rendelkezésére.

vagy csehországi hátlapjához, nyakához, csigájához

Kell

juharfa a

heged

stb; svájci

feny

a hasához, lelkéhez; ébenfa a fogó-

laphoz, a hurtartóhoz, a trözó réSíZieihez;

böz

az

gombhoz

palisander

fák és ivor

kölni enyv

svájci

neki:

s

a

és a

vonó külön

forgiaittyuidioz;

gyöngyház

a

vonó

kii öoi-

pálcájáhozi

alkatrészek összeragasztásához; se-

lyem, ezüst és réz vagy bronz fonál a g-hur burkola-

tához

,

A

,

.

fénymázakkal, kefékkel és ecsetekkel, a hur-

rokkával és hurfehérítö kéngözzel együtt még

f-cnó

egy egész sereg szerszámmal kell ellátva lennie a hegedükészítönek, melyek majdnem az asztaloséihoz hasonlóak és számuk fölmegy harmincra, s mindogyikük majga is kollek'iv munka eredménye. És nem nehéz kitalálni, hogy ez anyagok és használati szabályaik m.egállapítása

a

tapasztalatok, tapoga-

tódzások ós összevetések hosszú sorának eredménye, miközben mindegyik utánozza s egyúttal javitjia

szomszédját és ennek tévedéseibl ép ugy huz

hasznot, mint szerencsés felfedezéseibl."

A

hangszerek hangjának gazdagon

szuggesztív

hatása azon alapul, hogy a hangszer nemcsaic a természet rejtelmes zenéjét szólaltatja meg, hanem

többé-kevésbbé hasonlóan zeng az emberi hanghoz. Azután ember kezeli a hangszert; a játszó idegzetének és lelkének rezgése is beleolvad a kihozott hangba, így szinte összetettebb, színesebb, gazdagabb e hang az emberénél,

A

fúvó-, huros- és vonós-hangszerek hatásainak

egymástól való különbözéséhez a következket

-

110

—

je-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

A heged

gazdagabb a hangközök árnyalataiban, a hangképzésnél az ujjak csúsztathaA íuvó insLrumentumok a ié&'BL, gHf.sandója loiytán, dallamban már megszabottabbak, de a lehellet melegével, sóhajos vagy kiáltó, harsanó jellegével csodásan közvetlenül hatnak; a húrosak dallama még keményebb, de ezt varázsosan fátyolozza az ossz hangzat rezg zúgása. Természetesen sok egyéb kü^ sok tényez játszik lönbségi árnyalat van még, közbe, mint például az anyag is, me'ybl a hangszei megfigyelni, milyen készült. Továbbá érdekes még együtthéingösszetett színezete van több hangszer

gyezném meg.

zásának.

A hanganyag élvezése magasabbá avatódik fel formák élvezésében, amint azt figyeljük, mikép kerekedik a zene successáv és simultán egységekbe. Ahogyan a gondolkozásban és a nyelvben az els te'jes egység a mondat, ép ugy a zenében is van ily egység, melyben zenei érzésünk ép ugy kerekedik ki, mint gondolkozásunk a m.cndatban, vagy sóhajtásunk a kebel hullámában, S amiképen a kebel nyii godt tartása jön vissza a sóhaj végeztével, ép ugy a a

„tonica", a kiindulási alaphrngzat is visszatér a dominánsra való emelkedése után, A nyugtalanság után nyugalom. A vágy után kielégülés, A zenei mondatokból áll azután a zenem, ép ugy mint az irodalmi a nyelvi mondatokból, Legiobb egy, zeneelméletben jártas zongoristát megkérnünk, hogy tagoljon szét egy dalt, azután egy rondeaut s még egy szonátát, így meglátjuk, mint sorakoznak egymásu/dn (vagy a fugában egymásba^ a kisebb-nagyobb, egyszerbb és összetettebb zenei mondatok; s mint tér vissza gyakran, bár többé-

m

-

111

KSZEGI LÁSZLÓ k*evésbbé elválitozottan, egy-egy mondat, mely ilyen-

formán összetartója, egységbe hozója lesz az egész is mondatnók, hogy a zenekölt az ö lelkébl egyre önt ránk uj meg uj hullámokat, melyek azonban mind valami rejtelmes egy alapmozdu-

mnek. Ugy

latnak szülöttei. én által

Az egységbl

született változatos-

Lelkünk is csoda, ezer össze van tartva.

ság csodája

ez.

S valamint az irodalmi

felé

él, de oz

m

is több, mint mondaívan megszerkesztve, s tartalma van; épp így áll a do!og a zenemüvei is, A zene élvezéséhez tartozik az is, hogy a forma mellett a tartalmat is tudjuk észrevenni és méltányolni. De itt óvakodnunk kell bizonyos túlzásoktól. A zene eredetileg olyan pszikho-fizikai') képzdmény, minit a nyelv. De az els képzetek és érzéde sek, melyekhez fzdött a zene, eltemetdtek soroiztat;

beljebbröl

—

nem semmisültek meg, mert élnek elburkoltan

—

az áitöröklésben tovább

eltemetdtek a generalizált

associatiók és tipikussá szélesül eltemeítödtek

hangulatok

még amaz els képzetek

alatt;

és érzések

ma-

De mind-

gának a hangruhának kultiválása alatt is. emellett a zene nemcsak formába szedi a lelket, hanem kicsengeti annak titkait is, S mivel a mvészet boldog odasímulás a széphez a lélek legmélyebb érdekldésével és minden kincsével, azért a zene nem csupán egy objektiv hang-mtárgy megalkotása. Kifejezés is kell a zenében. Természetesen nem a ponto« leíró kifejezés. Valami megnevezhetetlen, nemes ez legyen a ,M^' érzelmi súlya legyen a zenének,

—

fejezés,"

')

vag^ii szervezeti és egyúttal lelki

—

112

—

A MCÍLYEZÉS MVÉSZETE Viszont a z/ene ne csak idegi és lelki áLapotokat,

„kifejezzen"

bizonyos

hanem megszépítön

zsongja

körül azokat, hogy így azután beteljesülhessen Cherbuliezi e szép mondása: „Ámulva látja a lélek, hogy

melybe valami

niegszerette önnönszenvedéréí,

titkos

édesség vegyü!,"

Az

úgynevezett pszikhologiai zene

ikre szabott akarna lenni.

A

nagyon

lé-

programni-szöveg sok

apró rezgése fölött a zene csak oly nagy formákban helyezhet el, mint a sok izmu testen a drapéria.

nem

Teljesen

filozófiája és

tapadhat oda,

nem

A

zene az érzéseknek

természetrajza vagy pláne statisz-

tikája.

Ha a zene érzelmi fonálon indul is meg, de az érzelem generalizálódik, valami zenei megindulássá hullámzik át, s ez már más világ, mint a konkrét érzelmeké. De azért a konkrét érzelemnek is megmarad valami magva. Jól mondja Symonds:

„A szövegtl

függetlenül vett ds'ílam és összhangzat a legváltoza-

tosabb értelmezésre alkalmasak, ugy hogy

a

zenei

hangok kombinációi egyaránt kifejezik az égi és földi szerelem elragadtatásait, a haMgatók lelkébe csalt azt a tiszta szenvedélyi elemet vivén be, mely mindkettnek eredeti és természetes s-anyaga,"

A igen

zenei

is,

nem

mondat

az irodalmi

mondat

irodalmi moaidat. által felkeltett

Hanem

hangula-

tok szépen színezhetik a zeneieket. Innét a programmzene gazdagsága, S talán a tartalom ád is többet a zenei élvezetnek és nem annyira a forma.

De e tartalomban a lélek melyik rétege szerepei hatalmasabban? Mintha az öntudat minden ragyogásánál szebb annak a fényhomálytengemek hullámzása, mellyel muzsika eltölti lelkünket. a

és hatalmasabb vclna

Kszegi

:

A

müélvezés mvészete.

-

113

-

8

-

KSZEGI LÁSZLÓ Mintha a zenében közekbb vonánk ahhoz a nagy, mélységies élietforráshoz, melynek az öntudat csak könnyed felszínfoltja volna. És idegeink ittassága, testünk szokatlan állapota, szinte megdicsülése oly szélesnek, oily hatalmasnak érezteti velünk öntudat alatti lényünket, hogy értelmi voltunkat majdnem redig talán a hajlandók volnánk lekicsinyelni zenjei hatásnaík igazi nagyszerségében tulajdonképen értle mi és egyáltalán a felsbb aspirációs világunk játszik velünk. A zene általánosságai nagyon alkalmasak arra^ hogy legáltalánosabb s legmagasabb gondolatainkat érintsék; s ezáltal jutunk magasabb .

,

.

szédületbe,

A

zenélben lelkünk leglbenseje és a lét gyökeve

érintik egymást.

A

zene,

azi

emberbl

uMál a természet legmélyérl derbl ívük el az emberek

is

merítvén,

merít, s e

és

egy-

nagy me-

természeti

lények

nagy társadalmát összefoglaló nagy gesztusa. Vájjon a jöv zenéje még többet merít-e majd ez alrpból? Bach, Mozart, Beethoven diallami és harmóniai alapformái olyan csodás servel és fénnyel tartják fönn magukat, mint például a gótika vagy a renaisSPnce és barokk alapformái. Jött utánuk még a

wagneri zene mellett egy másik csoda: a Carmen zenéje, melyben a lé'ek gyökerei talán a legigazabban váltak zenei szálakká,

S mindezek után nem korai-c még ujabb zenét A különlegességet m'nek összetéveszteni a misztikummá^ és minek a zörejt mindenáron felhajszolni?

avatni akarni?

Ho finomodni fog is még a zene, de egyre idegenebb lesz, S a tehetségbl is sokszor féltehetséget csináló neuraszthénia a hvoerkomp'cxet hajszolva

—

114

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE a visz a decompositio felé; az ,,uj'' zene sokszíor primilivbe züUik vissza, durva hanyatló mozdulattal,

melynek

durvaság az erö látszatát adná

a

.

.

.

Érdekes ugyan idnkint a görög skálákhoz visszatérni, de talán annak: is örülhetnénk, hogy a sok század

alatt egységesített és

árnyalatokra a vég-

már

telenségig alkalmas hangrendünkön felépült

a

beethoveni és bizeti muzsika ... A görög zene különben is inkább tánc volt: csupa ritmika, kevés igazi

dallammal, semmi polyphoniával, összhangzaÉpp így fölösleges folyton haladni

tok nélkül

.

.

,

Egy Gombarieu

akarni, a célon túllve.

jegyzi meg:

„Az, aki egy operában az orchestra zenészeit helyezné jelmezekben a színpadra, az énekeseket pedig bizonyára letenné az orchestrába, fekete ruhában, ..újdonságot"

mvelne

mint az egész kicsiny

Semmi sem eredetibb", gyermekek ákombákomai .

,

,,

.

,

.

.

A mai zeneköltknek, kik „uj formákat" teremtettek, (La száma légió; de lángelme- e valamennyi?" Musique stb. 260, 261 old.) .

Minden haladás

.

.

magasságban, korok és a lángelmék zenéje. Gyökere lehet a szivekben és a szülföld édes zugaiban, de Wrága fenn nyílik a szépség mindenekfelett álló

nemzetek

étherében.

A ott

fölötti

fölött lebeg

—

—

kik közt Watfner és Biz^t felemelték a zenei keretek nemesebb

klasszikusok,

vannak

A

biztonságába a szétfolyó életet. nének szétfolyó kereteiben megvan

hypermodem az

ze-

élet dübör-

gése vagy nyögése, de sokszor kihull bellük a szépség, a szépség!

Oh

klasszikus zene szent aranya!

Mi vagy

te a

Vilött az enervált arabeszkekbe kínzott zörejke fölött,

mellyel a

„modem" zene

—

115

—

egyes finomkodói

a

KSZEGI LÁSZLÓ kosmos zeneiségét akarnák megszólaltatni; avagy azok fölött az orchestrális szolgálatra berendelt bsz, hadonászó robajok és hatványozott tömegüvöltések fölött, melyekkel a zenei futuristák az emberi és világléleknek végletes szenvedélyeit akarnák kiíejezni!

E hangbeli mókák

és böszülések

zene hang-mennyországában

formákban és

telibb, tisztultabb

nyalt színekben rezdül

fölött a klasszikus

biztosabb és nemesebb

finomabban

és

öserönk

s

avatódik

fel

ár-

egy

Bnnepi, jobb világgá.

Érdekesen merít

már 1836-ban,

hagyva a

'^gyelm.en kivül •jkkor 12

hitet a

szinte sejtve

éve megvolt,

megálliok alkonyaita!,

jöv

sociális zenéjére -

Wagner

közeledését, de

IX, symphoniát,

mely már „Miko

— Mazzíni a gótikából:

a jelentl elfáradt lelkemmel,

a jövt illetleg elcsüggedten, egyike eltt azon tem.plomoknak, melyeknek a hagyományos tudatlanság a „gót" barbár nevét adta, és

szemlélem és látom

keresziténység leikét teljességében

rám

áradni

a ez

épületrl, az imát boltívbe hajlani s fölkigyózni az oszlopok tekervényein s aj ég felé lendülni az ormokon s látom a vértanuk vérét, amint a remény színével elegyülten a hit

pecsétjeként

ajánlja

föl

magát

istennek, a szines ablakok hosszú során; és iátom a

hivk

szellemét bolyongani a végtelen áhításában

a

icathedrális széles, titokzatos boltozatai alatt, Krisztust leszállni

a

rengeteg kupoláról

a

szentélybe,

széttárva magát a hatalmas falakon, átölelve szeretetével és áldásával az egész templomot, benépesítve

azt

maga

köriil apostolaival, szentjeivel, hítvallóival,

hagyományt, az elszenvedett üldözéseket, az erénynek, lemondásnak, önfeláldozásnak példáit, idnkint meg elmennyelbesiz/élve

hívei

népének a

—

116

keresz'Ilény

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

—

dörgve törvényét az orgonán: akkor bármily óriási legyen a küldetés, melyet a kor reá szab, nem esem kétségbe a Mvészeten, sem hatalmán, sem a csodákon, melyeket a lángész kihozhat belle. Hogyan? Egy szintézis, egy korszak, egy vallás köbe vésdött: az építészet össze tudta foglalni egy is

-

kathedrálisban tizennyolc századnak dolatát

—

és a zene ne

-

uralkodó gon-

iudná? És ha nem utasítjátok

vissza a sociális festészet, sociális irodalom fogalmái,

miért hátráltok

meg akkor

a sociális zene eszméjétl?" (Filosofia della musica)

(Scritti Lelterarii, lí. kötet 57. o.)

117

í

S hadd kérdezzem hogy mi is- nekem a Ziene:

most egészen saívemtöí,

itt

Számyak-e vagy láncok?

Zeng

szövedéke,

itítkok

—

Tündérien idegen

Mik

is

színben

ezer oly

és mégíis

vagytok Ti nekem, oh

rezig!

ismers szavú édes

2^cnc lendületei,

rinigásai?

Szárnyak? Most üstökösökbl font szárnyak, majd tündérsóhajokból, kik visztek, visztek által;

,

.

,

repülni világokon

kerengni önnönszivem mélységeiben,

hullámzó,

szerelembe fonódó vonalak isteni formáknaik:

nyegeknek

,

,

utjain, csodás körein örök formákká fölmagasztosult lé-

.

Avagy láncok? Valahová visszakötö

visszaemlékezés, fönségesen

mely szebb hazába von, rengetegével

.

,

Valami hatalmasan édc&,

tündérláncok fájó,

a vággypj

teli

.

.

.

szívnek suly-

.

Szebb hazába! Hova úgy

elszáll

a lélek: boldo-

gan kibontott szárnyakkal', föliszedett kincsével szerelem gyöngyének, jóharát-szív

Számyak-e vagy láncok

tiszita .

vagytok,

-

118

-

.

.

ércének

Nem

.

.

tudom,

.

mik

.

A MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE Csak azt tudom: eéy foszlánytokra rezjdüiök át

li^yallá

.

.

szívem

Szétáradó

.

már an-

is

rózsaerdöt

emberszivek édes fájdakicsiny, kicsiny heiyérc. És végtelenül földi álmait. meghalni-szü.etett S édes siratja íommal fájdalmában csak még jobban hiszi a szépnek örökCsi.lagokat rak be az

borít a világra.

kévalóságát

.

,

.

KEATS ENDYMÍONJÁBÓL. Ti fuvolák, lágycn lehelljetek!

Bársony-puhán, lantok, pengéseíek!

Ám

Kürtszó ne haüjék...

mindez hiába!

Tavasz-bimbón escsepp loccsar.ása, Alvó galamb Iche, hab csevegése,

St

Ámor-íjncik éol pendülése,

Mindebbl sem

—

lesz szép zsongása

Afrodité i'inom fülének

.

ének

.

MOZART-ZENE. Néhai a

jó öreg barátom,

szent

Patrki Lajos, emlékére, akinek lelkében

elégedetlenség szép hullámai mellett oly édesen

folv'-

a zenei méz.

Boldogan folyó csoda, Megifjító hullámzás. Üdhangok kincse,

\özült lényegünk árama. Napsugaras

melybe szívünk kincse t'este&ül át. Lélek és anyag egyszerre; a lót ellentéteinek csodaszép násza, szerelembe fonódó édes vonalakkal. Mozgó, hajlékony sugárháló, mely testünk és legfinomabb szálainak komoly játékává lesz. Legbensbb idegeink tánca, legformásabb lelki hajleikünlc

—

119

-

KSZEGI LÁSZLÓ lásaink sora, mely imádatosan

szellemcsen

és

lejt

bonyolódik.

Egy-egy részlete meg olyan,

mintha

napsugár

csiklandozta vclna a zenekölt szívét táncra. Játszi és mégis oly nagy erö, tiszta

gadtatás,

melyben még az

mézével elegyül. Finom kus alakjául

nem

szín

elra

áhítat és bánat is az élet

de hatalmas

is,

is.

Allegori-

Mosolya

elég az amorett.

több,

mint egy kis gyermeké. Sokszor nagy viztükröké; hatalmas folyamok jókedve, tavaszi természet széles, életárasztó öröme.

Néha

szke

talán szép

Hosszú arany-

titán-leány.

haja hullámosan játszik nagy, lenge tagjain, melyeken tisztává siklik a vágy.

Néha meg odalép múzsa

is,

zenéje sugarai közé a tragikai

fekete palástban; de m-ozdulatai

engeszíeldés

a halhatatlanság

s

nemes kiválóság számára, hetnek

el

már

a ki-

íveldnek; ében szemöldöke alól örök összhang Ígérete sugárzik a

felé

kit

csak ideiglen temet-

az élet zürhangjai.

BACH-ÁRIA G HÚRON, (A Mátyás templombrn hallgatva, kés délután, szemben ülve a nagy lilás ablakokkal.)

Megbvöl

ezüst kígyó,

magát lelkem körül

gyrzve szivem

fonó,

pánija

zárja lenge

tömörre, sürü lángba,

drágakvé

szorítja össze,

színessé, mint a templom-ablak,

melyen

lilás

tüz hrtalmak

gyújtják az alkonyt

—

hs-ersre

120

—

.

.

.

A

MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE

ORGONASZÓ. Szép a torony kö-!obbanása. nagy büszke szállta ég -felé; harang-szivü hívó kolosszus, vagyam mmoig emele.

KJ

Mindig ugy clcsodáltalak. borongó küls dómfalak,

hamvas hátú kupolák, künn rajtatok még sem marad

zöld s

lelkem, belétek száll tovább, Hol a szent oszlop-erdö szíve, az óriási csalogány visz még beljebb a lét szivébe, fcllengö röpt nagy dalán.

zuhataglik a hangja száz ragyogású robajjá, a csöndnek és lelkemnek mélyeibe! Mennydörgés, ünnepi díszben! Gazdag zenekar, de hol sose zizzen rózsalevél a te kis koszorúdból, lágy szavú Afroditc!

Mint

O

zengj, ár?dj robogva, lelkem dics viharja, lengesd ábrándim nagy kcszoiüil

a

mennyeken

freskós

által,

szebb ég szines felhivel, himes szárnyú angyalhadával!

S mily boldogan szállong szemem, a most m.ég szebbé ringó rajzoa

lengbb

ivén,

zengbb

sí'.ivcm

szincn!

És mint röpköd a lelkem a boltozatok hajlongó váltakozásán, önfeledten És átcsapongok, átviharzom nagyobb hatalmak kórusába .

.

.

.

.

.

S mikor dalát elzengte már a fuvolák

e

fellegvára,

a

hogy vége kidördlt száz hangszinbe, nagy élte elrobb^nva szinte, zene lelke mégis ott maradt talán:

a

sípok hullámvonalán;

s

s

—

121

KSZEGI LÁSZLÓ fölöltük lendül

némán zendül az orgona-párkány, angyalszobrai szárnyán és

hallgatag

ének

.

.

.

S a kórus mennyezetének iresköján mennyei visszhang: térddel angyalok, szép Szent-Cicelle andalog, s az égi karnak gyermeki csokrán szárnyal ezüst lehü szoprán csellót ölelnek lenge

iVjor-során

.

.

.

FORDÍTÁS MENDELSSOHNBÓL. H

(Andante Cantabiie,

dur,)

Lelkem' édes mámor zsongja által, áradó szép ihleté. Lágy zengés, lenge hangfolyó visz távol

édenek

felé.

Fellegeknek messze kék nyilasán, menny kapuján, lebbenünk keresztül üegszebb álmaink elé .

.

.

Egének nagy ibolya szemével tárja bvét új hazánk; mélységes azúrja: boldog gyászunk

mindazért, mit lenn hagyánk

De most ime

,

,

.

erd

széles árnyú

boltozik vizünkre le: hajdani botlásain borongó

érzésemnek erdeje.

Könnybe' lelkem; s bánal-harmatálól dalfolyónk ím' megdagad. Túl az erdn megtisztulás napja önt le ránk sugárokat. Majd virágos szirtfalak övébe, <.zent öbölbe visz az ár, R vágyunkat e csoda nagy kehelyböl égi összhang issza már .

-

122

-

.

.

.

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

G MOLL LARGO. Bús gyönyör sötétkék szárnya

rám borúi bvös

palástul,

éjszakába visz

árnya,

dal-mélyekbe

le

éjszakástul.

bvös

Rám

borul

Mély

cselló-danák temetnek,

palástul

.

.

sötét ágyat ibolyákbul háría-pendülések vetnek.

Mély cselló-danák temetnek bús ringásu illat-ágyba

.

.

.

Szép sötét Múzsám, szeretlek, éj-virágos gyász-liládba!

O QUOT UNDIS quot undis lacrimarum

.

.

.

.

Hófehér boltív aljárul mintha égbl szálltál volna, hogy elször hulltál zsongva, csodás,

permetegbe",

szines

fehér diák-szivemre, bvös bánatú kar-ének,

kis

barokk templom bolt-egének rejtett

oldal-kórusárul,

O

quot undis lacrimarum Sorsomat igértc véled a

nagy álom-osztó

.

.

élet:

dús könnyek dalos hullámát, szines szárnyak rám-huUását.

magányom bús

boltivének,

fehéren rám-zárt egének rejtett oldal-kórusárul,

O

quot undis lacrimarum

—

123

—

.

.

KSZEGI LÁSZLÓ

VIGASZTALÓDÁS. Öszj park szegélyén búcsukönyt szárítni, Távol azúr selymén szivem egy zugából

napfényben ülök le, körtemplom-küszöbre. felhket hajt a szél; régi szép dana kél.

Ismeretlen mester D moll áriája; férfias búbánat ércesen himbálja; föl

is

tünö

lendít földi

már

a fellegek ölébe, szerelmek fölébe,

vágyak,

S dallamfuvalattól dagadóra telten a felh-vitorla tova viszi lelkem;

más

életet élek, tisztábbra könnyülten^ azúrrá, felhvé, dallá üdvözültem,

Minek lent maradni? Az ember mind szétválaszt az élet, vagy a forgandó vágy; de a dal fölemel, jobb hazába ringat, s felhk bizton viszik révbe álmainkat! .

.

.

elhá^

EGY NÉMET GYZELMI INDULÓT HALLGATVA — OLASZ ZENEKARTÓL _ A RÓMAI VILLA BORGHESEBEN. (1919.

január,)

Legyzött társad nagy dalához, mely gyzbb minden gyzelemnél

—

mintha te is a karba' lennél, lelkem, te is vedd hangszered, árva turáni nyelvedet,

mely messze nem

—

szól:

ám

csoda-szépen; sürü virágú hangíaragvány kicsiny körödnek csarnokán, bár onnan- látni az égre is,

kék mosolyú közepébe

-

124

a létnek

.

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Oh nem maradhatsz hallgatag már, nem vagy te itt hazátlan, zendlj, lebegj kiálts

föl bátran, a nagy világnak,

keblem nagy szárnyú büszke lantja, ki eddig árva magyarságodnak

néma zenéjében

voltál

leláncolt!

Húrjaidba kapok pengetlek, íöl az égre, veled ragadva, nagyszerbb valóra. altcmetett sok álom-kincsem', föl, ernys fenyk büszkén ringó zöld feliegei s

—

—

s kupolák éggömbjei fölé, napfényes égbolt déli nagy mosolyába, mely lenn sétáló szép asszonyok szemén gyúlt még melegebbre.

Zengj bátran, fennen, az égen, az Istenség ölében. Ki hallga dalod már eddig is érté s szivét betölté már Petfiével: .,melegítni

a világot

nap helyett!"

És van a nagy világon, van helyed: mert Isten ölén vagy a gyztesek felett, kik, alattuk árva semmi vagy bár, ím legyzött társad szárnyain lebegnek a gyzelem legmagasára, a diadal ragyogó dalmámorába.

Oh harsonázz

tehát,

lelkem

szava,

magas szó, az ég azúr mosolyú közepébl a nagy vilás'ba hangzó; a nagy világb? messze kihangzó, mert zengsz a nagy világnál még Nagyobbnak, Kinél örök szavakban ott ragyognak te büszke,

mindama szépek, miket régóta álmodott árván, némán, magyar dalod!

—

125

KSZEGI LÁSZLÓ HAJNALBAN HALLGATVA

ZENÉT.

—

Ölellek, érces hullámok! Ércesek s mégis lágyan Icbbenk! Tiétek a lelkem! A nap lármája eltt, lelkem szz medrébe, im' a tiétek az els bevonulás!

Minden a

bennem! Foglaljatok

tiétek

el

egés.ze«!

Tiszta zene lettem, zeng áradás, zsongó hullámvilág, elragadtatás; ezerszín éther boltozik fölém,

boldogan csapongok a szférák körén .

.

.

VASÜTI PIHEN.

(Estharanászó.)

A

rohanó vaskocsík futása meglassúdik immár Mordan lohad a kormos gép-óriás ziháló, 'oósc haragja.

Majd megáll. Alig piheg már. Az estébe, az estnek lágy ölébe szaladtunk a kis állomáson.

A

rohanó,

cs-öndes

dübörg

pokol után

homálynak oly szépen

b«ie

— a pihenésnek, a

nyílik ki

szivünk

vi-

rága.

Égi harmat hull rá: az estharangszó, a szend^erg

vidéket lágyan beringó

Oh egyszer Of.

,

,

,

hullámú, egy ezüst szín, andalító

zene

Úgy siitgalljata

szólsz .

,

hozzánk, mint anyát-szerctö szívünk

.

Av€ Mária!

,

.

-

126

—

A MÜÉIVEZÉS MVÉSZETE

ALKONY. (Dante, Purgatorio VIII. 1—6.)

(Era giá

1'

ora

,

.

.)

Az

óra volt, mely ellágyulni késztet^ fordítva vissza vágyát csak aznap indult iíju tengerésznek;

szerettihez

szivén szerelmi bú nyilallva jár át, távol harang ha cseng feléje lágyan, siratva tán a hunyó nap halálát .

MADÁRKONCERT. (A hvösvölgyi erdszélcn.

Drágakövekkel csattog az erd, röpke szivekkel csengve csicserg; édes daloknak szikráz a méze. majd szavuk olvad halk-íütyörészve. Ez hosszú szomjba' szürcsöli

üdvét,

az zengve vonja

vágya

ezüstjét,

Sirámit eggyik

zokogva

sírja;

rá felszökellik

hs tüz

trilla;

élvbe' sikongó fütty szól reája,

most egy borongó mély fuvolája, bársonyos éjü sohaj-torlatban,

s

majd hevélyü lángba kicsattan Szerelem ég, bong, .

.

,

—

röpke varázsba', ámul az ég, lomb, szürke barázda .

127

-

,

,

.

.

KSZEGI LÁSZLÓ

NOTTURNO COSMICO. Holdfény-ittas égbolt, nagy ezüst mosoly. Széles, illatos völgy

édesen komoly lelkem boldogan harmatozik szét; ,

.

.

A

gyöngyöz ködökben álmodik a

lét.

S mindazon keresztül,

bennem maradt szenderg vágyódás,

íTii

—

alvó gondolat, szál! a tücsökdai rezg mécsivei, száll,

kis

rokon csillagok

trillájába

fel

,

,

.

Tücsökszó már lelkem, üde, finom vágy, hosszú tündér fonál,

rezdülen

lágy;

átszövöm magamat a lét nagy ködén; rejtclmit az ös csend kitárja körém ,

ÉJ

.

.

A TENGERPARTON.

A

mennyboltozatnak kékes merengését, holdfényének halkan álmodó ezüstjét,

lilljó csillagvágya messze, mély izzását: mind újra álmodja a tükröz tenger ,

.

.

Sima, mély merengés, gyönyörteli szender

Szivem

is

szétterül,

.

.

ábránd-óceánná,

tükröz ö is mindent, még tündéribb létre; szincs csendülésre varázsolja vissza elmerült zenéjét ^ rejtelmes csendnek ,

Parton, vizén, égen

-

—

ös

\2i

.

,

akkordok csengnek

-

á

A mvélvezés Mvészete

színek,

hangok versenye.

Pipacs-pillangók számycón lejts vetés úgy föllebeg oda, hol már a dombgerinc a föld határát vonja meg, s hol végtelen azúr kapunk hív ój világba ugranunk. S együtt vad-mákok tüzivel,

—

kéket a nagy kékségre szór csillagot búzavirág,

ezerszem ábrándvilág

.

.

fel

—

,

És egyre zeng az indulónk: tücsök trillája perg, ujong. pipacs-kacajjal versenyez; tarkázza fütty, sok drága nesz; fölötte ring pacsirta-szó,

azúrra, üdvre szomjazó.

Köszeji

:

A

mfiélveaés mvészete,

—

129

—

A A

zenét

kisérjük,

tánc élvezésérl.

már lelkünkben

is

tánc -mozdulatokkal

melyek bennünk maradnak

és mégis

—

ki-

lengenek a végtelenbe. illánc testimkre kihullámzó hatalma a zenének

A

Testi mozgásainkká vált dallam.

Izom-zene.

Eleven szobrászat- Az

arcpír, a

szemek ragyogó

színjátéka, a drapériák színes lebbenése

meg

—

a festé-

A

pamtomim, azaz némaj átékszerüen mindent utánzó elem, a drámai köl-

szet varázsait adják

hozzá.,

tészet részletes tartalimassáigával gazdagíit'ja,

A

hogy táncos, mint ©leven Síziobor, nem kell, maradjon. A testi mozdulat szépsége nemcsak a meztelenségben érvényesül; a ruházattal egyirá-

aíkt

nyubbá, tömörebbé válhatilk. A palástban mozgó testnek tánci hatása elemibb lesz, nemesebb egyszerség. S az így huFámzó alak a zenei általánossághoz simuló stilizáltságával a nézket zeneibb és szellemibb mámorba hozza.

A

kartánc, a ballet, több, mint láitványos&ág

'ati

A

ós

karének látmegfelelje, szemneík szóló symphonia. Csoda-

lábikrák mcnstre-kiállítása,

—

130

ba'let a

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

—

közös rezdü léteinek szép tömeg-lendületeivel, gazdagakárcsak sok hangszer együttzengésének ságával pedig sociális létünk egyik legtündéribb ki-

Mondjuk Amint a zene

fejezése.

ki: is

a tánc socializmusa a kartánc

a lélekbl jön és a lelkek sociá-

lis egységébl is mint ezt a legnagyobb zenei lángelme az ö egyik legnagyobb alkotásában, a ÍX.

symphoniában dönt érvényességén kifejezte, épp ugy jön a lelkekbl, a lelkek kórusából a tánc is. Egyéni és sociális lelki hajlatok szép sora ölti fel a testi hajlatok gyönyör sorát. És valamint a zenetiszta zenei fortörténet folyamán a táncformák mákká váltak, épp ugy minden ujabb zenei forma felölthet tánc-ruhát. A lélek hajlataira egyformán simulhatnak zenei és tánci alakulatok; s ez alakulatok egymásra is simulhatnak, mert hiszen mindig a lélek játszik alattuk önmagával, de mindig testi ruhában.

S az egyszerre mozgó lélek sét,

és test tánci nevelé-

mint annyi más szépet, a görögöktl

veh^tnk

át

a legszebben,

Sokrates és Platón, kik annyira a fogalom-alko-

elsnek s a tiszta fogalmakkal teli fejtl várták az ember szivét, erényét is, mégis megérezték, hogy az értelmi nevelés mellett valami homályosabb, valami szent homályu érzelmi és indulati tást tartották

hullámzás

is

—

ersítse és képezze a lelket

és

testet

egyszerre. Ezt a csodás eszközt az orchestikában látták. Pedig,

amint Lukianos utánuk 600 év rnulva meg-

mvészete akkor még nagyon kezdetén S csakugyan a Lukianos-korabeH pantomimáról lehetett csak oly mély és ragyogó csevegést megimi, mint amilyen Lukianos dialógusa. E beszélgetés egymásután a legszebb tételekkel ragad el bennünket: a tánc eredete a szférák tánca; szép testi mozdulat jejegyzi, a tánc

volt.

—

131

—

KSZEGI LÁSZLÓ lezzen szép

liclki

mozdulatot; a mythikus Protieus

is

tulajdonképcn egy pantomim színész lehetett; a táncos fejlessze ki magát tökéletes

mveltségnek, hogy

kerek szép eszméket fejezhessen ki kerek szép formákban; a tánc egyformán fejleszti a lélek és test mindenféle hajlását, erejét és báját és igy a tökéletes táncos Heráklest és Vénust egyesíti magában; s a legvégén még, a Kr. u,

finom görög

II,

is

megmaradt

hoazáteszi

Lukianos,

században

mérték-tudással

hogy azért a táncoló alkotás heve agyonfárasztó szenvedélybe ne sodorjon, értelmünkkel tartsuk biztos, igajzi szép rendben mvészetünket. Az orchestikát koedukációnak nevezhetnénk,

nemcsak a két így,

hanem

kációját,

nem

ifjúság együttes nevelését értve

a lélek és test együttes nevelését, koedu-

melynek értéke a vívás gyakorlatának de-

venségéveil és sokoldalúságával hiasonlítható össze.

S az éji, poros, hosszú bálok helyett s a tüdt perverz munkában tartó folytonos körtáncok helyett mennyivel egészségesebb és szebb volna az orchesztikus mulatság, szabadban, két-három óra tartammal. Télen nagyon s egyáltalán rossz idben

—

—

tisztán tartott

—

teremben lehetne legördíteni e nemes

táncos játékokat, melyekbe beolvaszthatunk minden

mai jobb és szellemesebb táncot is. Mert hiszen a görög formák úgy is ott vannak mindenütt, ahol nem is sejitik az emberek. Még a sonáita és symphonia hármas tagolása is a görög ének-kartánc strophájára, cpódosára vezethet visszia. (A antistrohájára és stropha az volt, amit egy fordulóra énekeltek és táncoltak el, körülbelül egy versszaknyi; az anüstropha, amit visszafordulóra; az epódus ének- és táncbeli ráadás volt.) Mily szép volna megpróbálni egy ifjúsági orchesükai karnak Euripides Iphigeriia Taurisban

—

132

—

-

A MÜÉ'LVEZÉS MVÉSZETE cím e

dráxnájából a

rabnk

kartáncdalát a halky ónhoz,

méla szép lebegést glykoni mértékre! Hangsúlyozzuk raégegyszer: a görögös .

tika formáiba beleilleszthetjük a többi,

,

.

orches-

zártabb

for-

májú táncokat; a lelkesedés, a szenvedély s mámor a legjobban fejezheti ki magát, ha kell helyen, rövidebb idre, walzerba vagy csárdásba kerekedik, mert e zártabb formák összpontositottabbá teszik

ügy

a hangulatot,

mint a kifejezést.

Hadd fejezzem be gyönyören halmozott tására,

— mindez

íényképelöadáson, játékát

hogy amit Lukianos oly a pantomim- játék mélta-

azzal, fel

eszembe jutott eövszer egy mozgó melynek összhangzatos gesztus-

megfelel zenekíséret avatta

föl

még

teljeseb-

bé és szebbé. De e teljességet és szépséget még elevenebbé teszi egy valóságos, orchesztikai eladás.^)

^)

ily

IL.

A

láncról

lásd

még

Schillernek, valamint Berzsenyinek

cimü költeményét; s még Arany „Öldökl lU., IV. énekét („A Magyar Tánc").

133

Angyal"-ának

A

képzmvészetek

élvezésérl

általában* üjra hangsúlyozzuk, hogy a müélvezés tulajdon-

ÁmdW

képen megísmét'elt ínalkotás.

egyenl munkát végezni nem

oly

a mvészével könny. Aránylag

legkönnyebb a zenének és a költészetnek élvezése. zene egyszerre forma és tartalom, s a fülnek gyönyörével már tele lesz a lélek is. Hennequin azt jegyzi meg: ,,Az érzéseknek fölvétele halláfi módjukban közönségesebb, mint a látásiban." A költészet auditív jelrendszere pedig, a szavak, bár küls zenéjükkel is lekötnek mindjárt érthetk és a

A

—

—

azonnal lelkünkbe röppentik a költészet lényegét, a képzeli és hangulati anyagot, melynek zenéje is els

sorban bels kell hogy legyen, A költészet a bels érzékek világában felölelt és átrendezett természet;

képzeletünkben látjuk, halljuk s érzékeljük egváltalán egy regény alakjait és természeti milieujét. így a költészet

élvezésének egy lényeges

mhelye

van:

a lélek.

Azonban ketts mhelye van a képzmvészeti Nem mintha nem volna meg a képzmvészetnek is bizonyos zeneisége, a forma és tarmélvezésnek.

—

134

—

A MÜVL\EZÉS MVÉSZETE íalom azonosságával. Tétegét

jól

meg

De

a

képzmvészeti mü

különböztetni:

leheí

az

két

érzéki,

«

szemnek és innervatio-érzeteknek szóló réteget és a jeleníésbelit, az associatiósat, A szem mhelye épen oly fontos itt, mint a léleké. Aki itt a szemét kereszt-ülugorva akar élvezni, s akinek a szem elkel ün_ Tiepéhez elég a találomra vagy hivatástalan kínlódással kihozott s elrajzolt folt-habarék meg vizenys „tónusíinomság" (mely a zavarosban könnyen halászhátik); s egyáltalán, aki rajztanulással s mintázással*)

és sok-sok

mszemlélettel

és impressziók gyakori ösz-

szevetésével és természetélvezéssel

nem mveli

ki

—

magát a szem finom bonyodalmú élményeire, az, bármennyire állítsa is egy képzmvészeti alkotástól

való elragadtatását, csak félreálmodozást végez.

Hát még ha pathologikus ,,újat-megérzés"-be kalandozik!

Hiszen na a szem teliesebb szerepe nem kell, akkor például elég lett volna, ha Székely Bertalan röviden elkiáltja Dobozi és uitvese sorsát s a képet

meg sem

fesrti,

S a szem bonyolultabb élményei azt is mao'ukkal hozzák, hogy nem lehet olyan könnyen nagyon sokaké a képzmvészet élvezése. Bizonyos receptív

képzmvészeti

természettel

megáldva az ember, mint

nem

lehet oly könnycTi

a költészet iránt való fogé-

konysággal.

Ámde

mélvezési nevelés sckat segítképtl elfordulva, azt színeivel, elrendezésével magának a benyomásból

a helyes

het. ,,Az olyan, aki a

alakjaival,

élénken nézte,

J

s

nem A

hiven reconstruálni is látta jól

mintázás

a képet.

kitnn

iejleszti

-

135

-

nem tudja, az nem is De ez a receptív maz innervatió-érzeteket.

KSZEGI LÁSZLÓ ködésnek csak els

foika.

Azután következik a

mák

önkéntelen társulása; mikor a

dor,

kifejezés hasonlóságai

nek régibb oenyomásokat,

szín,

forma,

képzelmünkben

fcw-

mo-

fölidéz-

a hasonlóságok mellett

s

eltérések, ellentétek tudatára jutunk,^) Ennyire gya-

korlat s egy kis fegyelmezés utján minden

vel

eljuthat s el is kell jutnia,

ha a formák

mkedvilágá-

ból üres bámészkodáson kívül értelmi gyönyört

akar meríteni." (Péterfy

2)

Erre jó a Paul

Jen

Lermolieltröl

III.

Braudt ,,Sehen und Erkcnncn"

tnnkája.

—

!36

—

is

4tóJ

cin

A Ha

mépítészet

élvezése*

szép épületet nézünk, igazi valójába szerebelsejébe."^) S nemcsak nézzük, habenne élünk. Innervátio-érzeteink is

tünk belemerülni:

nem

bejárjuk,

ersen szerepelnek

W,

Páter,

midn

(Erre bizonyára

itt.

az építészetet

nem

nem

gondol

látja eléggé ér-

ackekhiez szólónak, „sensuous''-nak.)

Az

A

szük,

épület szép térformáit ünnepi elemünkké tesztér-érzések

különböz

árnyalatait nyerjük

ax.

egyes stílusok tér-képzésében: az egyiptomi templom vaskof, oszlopos nagy cellái, a görög templomnak c-

de nemesre, könnyedre vált belseje, a római épületbels óriás, egyenletes tértömege, a bizánci kupolás építmény térmagasodása, a csúcsíves féle,

kupolás

boltozat tér- felszökkenése; a

San Pietróban

a

a tér-alkotás

vel",

renaissance kupolában,

a

„Pantheon magasba függesztésérengeteg

szárnyalása,

azonkivüí

az egyes épületbelskben az oszlopközökkel

kilengések sek,

-

s

történ

a fels nyilasokkal való égbe-röppené-

mind, mind más és

más érdekességek

és gyö-

3) Egy jól illusztrált mtörténetben is az ábrák közt keíí íenniök az épületbelsknek, al?prajzoknak és hossz- és keresztmetszeteknek, nem pedig csak a homlokzatoknakí

—

—

137

—

KSZEGI LÁSZLÓ nyörök tér-fcifogásunk számára. Emellett az épület lény- és színhatásaival is betöltjük szemünket és szívünket. Falképzésébl meg boldog bástyákat alkoiunk impresszióink s hangulataink várának; iyákkal monumentálisra érezzük megnni

s

e bás~

lényünk

körvonalait; s együtt fejtünk ki energiát fönséges fal-

palástunk statikai erkifejtéseivel, masszáival, ívei-

más és máís különböz konstrukciók: a pyramis óriás sulyu és felfelé egyre könnyül masszája; íü görög templom többé kevésbbé könnyed függleges szüg léteivel. Innervátío-érzeteinknek

vel,

élvezetet adnak a

oszlopokon nyugvó víz-szintes vagy az enyhe lejtés mennyezete; a római boltív nagy, faliömörítö nyomása, a római kupola'-szerkezet kvé s-ürített firmamentuma; a bizánci kupola a pillérekeleimen,

bl

felnyúló ívek szinte felgörbített hátán; a csúcsív

faíkönnyít szökkenése és kecses összehajlása, mely mégis szzi hidegség; a San Pietró kupolájánál még aimak elgondolása, hegy egész: kbányákat kellett temetni az óriási pillérek alá, melyek a hevederjeiken még azon azt a kupolát hordozzák, a, dobfalat és

melynek vonala azért oly íesz-erej görbe. jével

is

betöltjük

emunk

Az

szép, mert a legn-'^'^^'obb

épület anyagának kozmikus ere-

magunkat

a

s

komor nehéz követ

megfinomulni a S amit mindehhez még a szobrászati ( cs festészeti hatások adnak, arról a mvészetek egyesúcel'

érezzük

átlátszóságáig

mrérványban.

még

sülésének élvezésénél kell

:mdn majd

megemlékeznünk;

az épületrl mint a többi

mvészetek

rüagy összefoglalójáról szólunk.)

S amint az épül'etben járkálimk, egyre több nézponthoz jutunk, mindig uj alakulásokat élvezünk; íelbontjuk s megsokszorozzuk ünnepi tér-elemünket és csodás

fal-palástunkat

.

138

.

.

A MÜÉ'LVEZÉS MVÉSZETE Kívülrl nézve

szeretjük belsejének, rendelte-

is

tésének zenéjét kiérezni belle. (Majd alább még a küJsö hatások közt a tornyokról is meg fogunk emlékezni.)

Benn,

mcíyebb mely az

bensejével

épület

az

egyesülést

is

egyesülvén,

keresünk: a sociális

még

adattal,

építési szükségletet és a rendeltetést adta.

E<^' szép épület az jij.o(íyan

emberek

szociális ünnepi ruhája.

visz az építészet élvezése az ábráindnak

és múltnak és jöyönek nagy kincseihez, azt szépen szinte

ömnagát felülmúlva

(Mvészet palc/ta

—

keltett

érzés

Oszkár nagyarányú

fejezi ki Jászi

és Erkölcs 363. old,):

által

—

,,Egy

talán legközelebb áll ah-

minden mvészeti hatás között, melyet a mészfelhben líszó hegyláncolat kelt fel bennünk, vagy ahhoz, melyet a végtelen tenger mora")!© kék tömege ébreszt fel lelkünkben. Egy pom pás és hatabnas középület tényleg a megdöbbenés hoz,

sze tovanyúló,

kelti fel bennünk. A széles, tágas, levegs, nagy perspektiváju márványlépcskön valami szívszorongás érzése vesz rajtunk ert, s a kicsinyes s

érzéfét

átl'agos

gondolatok

íiegy helyet

és

érzések

eltnnek lelkünkbl,

adjanak szellemünk legmagasabb rendti

A

hangunk önkénytelenül suttcgóvá válik és fizikailag is kisebbeknek érezzük ma. gunkat. A méltóságos nagy termekben, hol lépteink zaját fezinte leljkiismer etünk szavának érezzük, az óriási ablakokon kitekintve, a körülöttünk lev, megszokott, csaknem kicsinyes külvilágot is megnövekedett arányokban, élénkebb szinekben és fokozott jelentségben látjuk. S lia mindehhez ama épületekhez még történelmi emlékek is tapadnak, ha körülöttünk nagy emberek nyugodt, fehér, mozdulatian ?zobrai állanak: alig van mvészeti hatás, mely cz^ gondolat-irányának.

—

139

-

KÓSZEGI LÁSZLÓ a fenséges, a rendkívüli, a végtelen és az

Az önz

örök

ér-

zelmeiben felülmúlná. örömeink egy kis idre elhagyják lelkünket, hogy egy

magasabb kötelékbe való lsség, a jöv nemzedék latait,

a hálát a múlt

érzések, bajaink és

tartozás, a társadalmi feleiránti kötelességek

idk nagy

gyeletes megdöbbenést az ismeretlen fel

gondo-

alakjai iránt, a ke-

keltsék

iránt

bennünk."

Gyönyörn

találtuk

meg

a

San Pietro értékelé-

sének kiszélesítését Lamiartine Graziellájában: ,,A

római

szépsége abban

Szent áll,

Péter

templomának páratlan

hogy az egy oly templom, mely-

nek egyedüli rendeltetése; az isten-eszmét

teljes

pom-

fiájába öltöztetni. Elpusztulhatna a kereszténység,

—

de a San Pietro még fönnmaradna egyetemes, észszer, örök templomául bármély olyan vallásnak, a mely Krisztus kultuszának helyébe lépne, föltéve persze, hogy ez az új valllás méltó volna az emberiséghez és Istenhez. Ez a legelvontabb templom, m/e)yet az emberi lángelme, egy isteni eszmétl ihletetten, épített

valaha a földön. Mikor az ember ide be.

hogy antik vagy modem templomba lép-e; egyetlen részlet sem zavarja a szemet, egyetlen symbolum sem szórakoztatja félre az elmét; valamennyi kultusz embere egyforma áhítattal lép be ide, Ugy érezzük, hogy e templomot csakis az általános isten-eszme lakhatja, és semmi más eszme nem lép,

nem

tudná

öt

tudja,

betölteni.

Megváltoztathatjuk

itt

a t>apot,

elvehetjük az oltárt, leszedhetjük a képekel, elvihet-

semmi sem változott, mindég Vagy helyesebben: a ez San Pietro és csakis épen a templom - a nagy symboluma annak az örök kereszténységnek, amely (moráljában és szentségében már csiráiban birva

jük a szobrokat: mégis rrbogmaradt

itt

az Isten háza!

140

A mué'Lvezes mvészete minden századok és minden emberek

eszméjének fokozatos fejldéseit) egyre világosabban tárja magát az elme elé, melyet az Isten is egyre nagyobb fcnynyel áld meg;

s

vallási

összeolvad e vallás

c^z

Istenii'öl

a világosságban; kiszélesül és arányosan emelkedik

a haladó emberi szellemhez; szüntelenül nagycíbbodik és gyjti az összes népeket az imádás egységébe; az összes isten-alakokból egyetlenegy Istent formál, az összes hitekbl egyetlenegy kultuszt és az föl

népekbl egyetlenegy emberiséget."

Összes

Mintha e templom nem volna egyéb, mint kbe áttéve az az álom-épület, melyben mindazok, kik hivatottak vagyunk, idnkint együtt lakunk a Szépséggel.

A

római Pamtheon egyenlete?.

—

—

egyformán ma-

tér-képzéséhez képest a bizánci és gas és széles a renaissance kupola mintha már túlzás volna, ágas-

kodó

tér-torony,

mely

a végtelent egyoldalúan, csak

Pedig mégis csak inkább az égboltra Azonvan társulva végtelen-sejtésünk

fölfelé keresi.

aézcshezi

,

.

.

ban megtaláljuk a végtelent nyakfájás nélkül is. Érdekesen visz oda a San Pietro hosszú hajójának '|

messzemélyed

E

lendülete

is.

hosszú hajóhoz mindig odafüzdik e templom

elrontottságának

gondolata: hogy a görög

kereszti

alaprajz latinra változott.

Ámde belenyugodhatunk itt a végtelen-sejtés megkettzésébe: elször elre lendülünk végig a ha jón,

azután

lendüiet

fölfelé

nem

való szédülettel a kupolába,

kisebbiti egymást.

A

E

két

kupola kivülröi

*) Ugy a íhajónak, mint az oldalhajóknak rengeteg dongaboltozatai a.Iegbájosdbb fehér és arany diszszel könnyi-

nek.

141

—

KSZEGI LÁSZLÓ láthatását pedig a Maderna homlokzata csak a közelebbrl nézknek akadályozza.

Ami meg kisebbnek

azt

illeti,

látszik,

mint

hegy a San Pietro belseje

amekkora

valóságban,

és

hogy ennek oka a harmonikus elrendezés volna: errt csak azt mondjuk, hogy a Pantheon még harmioniku. sabb és mégsem látszik kisebbnek,

A sem

kisebbnek-látszás illúziója,

(melyet én soha-

éreztem), azon alapúi, hogy az óriási Cölonnata

elterérl, tehát egy nagyobb térségrl megyünk be Ámde i!tt közbevetdik az elcsarnok íér-impressziója, mely után csak a hosszú hajó hatalmas benyomása. a templombelsbe.

n

Tán inkább

az kelthetné a méretek megkisseb-

bedését, hogy a pillérek fülkéiben ságát,

—

lev szobrok

nagy-

mely pedig háromszorosa az emberalaknak,

— átlagos embemagyságnak vesszük

ez egység-

föl s

hozzánk közelebbiekre, kisebbekre arányosodnak. Igen ám, de

gel

mérve a pilléreket és

falakat, ezek

e fehér szobroknál élesebb kis foltok a pillérek lábainál járó emberek, kik hangya-ai>róságukkal

sokszorozzák az épület óriási voltát. i&

nagyítja

még

A

még meg-

világossága

a San Piettro bellsejét. Egyébként ér-

meg Byron

dekesen jegyzi a Chílde Harold IV. énekének 155. versszakában, hogy ez épületbels nagysága nem azért nem nyomja agyon a belépt, mintha kisebbnek látszanék, hanem, mert óriásra növeli a lelket.

Art sem érdektelen talán itt áltaiánosságbaii hogy Itália szépségének, müetnlékei hatásosabb voltának egyik oka az is, hogy mvészi m»egjegyeznüilk,

—

142

-

A MÍJÉLVEZÉS MVÉSZETE épületei körül

vannak;

rendesen kisebb, szerényebb házak el óriási bérháztömegek.^)

nem temetik

A mai emeletes házak oszlopdíszéhez gyeznénk valamit. Szép,

a

maga

helyén,

Csodálatos

az cszlop.

hatása a görög-római templomnál.

megje-

is

A

a.

nemes az oszlopok, hogy tartás

erélyén kívül még azt is csinálják csodálatosan levegssé teszik az épületet, átolvaszt-

környez

ják a

térbe, szinte a

5)

Az

A

római Paiaz.io

kosmosba.

új Itáliát telnie tesen kritizálják di GiusiÍ7.ia ncin „hideux", mint Maeterlinck veti oda. Nagy tagolása igen elegáns. Csak az els emelete nehézkes az aránylag kicsiny ablakok felett szé es és ámde ez erreict is a hom'okza^ közeafjyonrakott falszalagf; pén és két szélén már elevenebb tagolással olvad a nagy elosztás harmóniájába. Barokk pompázás ünnepi díszét miért ne olthetné fel az ígazsáií ? Ho7za még a büs/l<e Rónában? Az els udvarban pe
1

.

.

;

csoda-szép! Hej, kritikus és legnagyobbrészt laikus kritikus uraim, volna sok más leszólni való: az a sok „modern" stilii épületszörny, itt feljebb nálunk, északon!

—

.

.

.

A

római Monumento Vittorio Emm'nuele ócsáríói elfelejfelett oly hatalmasan ás neraesea nemcsak ránézésre való. hanem, rá-fölvonulásra is minél több boldog halandó számára, kik ott ? haza oltárát körüljárhatják s fölötte még a szépséges nagy oszlopcsarnokból egy Rómát és egy Róma-környéket élvezhetnek, felölelve az örök várost és a szabin hegyek n gy koszorúját és Itália nagyságának s szépségének gondolatát.

hogy e minden ócsárlás fölemelked márvány-massza

tik,

—

Amely nép ma

oly szobrászt mutatott fel. mint Monteolyan piktort, mint Morelli vnfJv Seöantini. annak mai mvészetét nem lehelt lekicsinvelni. Irodalmából pedig jusson cs^k eszünkbe Carducciak Ada Negrik neve; D'Annunzio szépségimádatának és finom kifejez erejének pedig nincsen

verde

—

s

párja.

-

143

-

KSZEGI LÁSZLÓ De annál bántóbb az

oszlophatással járó

függ-

módon való bérház-homlokzaton.

leges tagoJás, több emeletnek ily

modern

küls

Himás, mint egy-egy lakássor; s az ilyen lakásrétege'k egymásra helyezése aiz emel/etes bérház, Kónyszieredett magasságát enyhíosiszcfoglalása,

a

szen egy-egy emelet

teni lehet logikus

itt

nem

víz-szintes tagolással,

melv

eííé-

természetesen követi a réJt'egzete&séget, Háromaégy függlegesen összefoglalt ablak pedig oly ha-

sszieoi

tást tesz,

mintha függlegesen egymásra rakott szo-

bák sorában laknék egy család, S még rendesen hypermodern ákombákom foglalja össze ket. Az nem érv,

hogy nagy függleges

pillér-féle

falakkal épül

a modern emeletes ház, Époly lényeges,

st

íénys-

gescbb, a lakhatóságához a víz-szintes vasgerendázatok bekapcsolása, S ez utóbbiakat az épület külsején eltakarni,

A volt etei

nem

való.

régebbi, renaissance és barokk építészetben

ugyan emelet-össze|foglaJás oszlopokkal, ámde

csak két emeleté és sokszor valami magasabb ter-

met

jelez.

Egyébként ke\'esebb 5>ebb és

A jául

eraeliettel

mindig

egysége-

nemesebb az épület hatása.

mvészi

épület teljes raegélvezésének példá-

hadd adjam

itt

az Esztergomi Dómról való

nulmányomat.

—

144

ta-

Az

esztergomi dóm.

Még ha nagyobb küMöldi útról, impressziókban gazdagon ós tlük elfáradtan jöttem is haza a bécsbudapesti vonalon vagy a Dunán, mindig megkaptt: szememet és figyelmemet ajz az óriási tájkép, mely Esztergomot öleli körül, fölötlie a dóm nagy, tömör masszdjcival és egyszer, de nemes monumentalitásával.

Ámde hányan rohannak

radtságtól, vagy, teljesen

sik'anak alatta

tova

a

hajóval,

már nem tudva a fáha nem fáradt utasok, akkor meg

el vonattal, figyelni

közömbösen.

Még kevesebbeknek

jut eszükbe,

hogy e nemea

kö-tömeg, mely az örökkévalóság óta látszik ott ülni biztos, komoly erejében és magasságában, már a hatodik temp'om itt egy ezredév al?tt, hajdani ro-

mán

stilu,

majd renaissanceba árnya lódott

eldei

után!

Hát akik még erre sem jártak, s akiket csak egyegy földrajzi kézikönyv banális rövidsége figyelmeztetett e dómra^ vagy pedig az ,, Osztrák-magyar monarchia írásban és képben" egyik lapja, melyen Pasteiner Gyula egy rövid ismertetés végén néhány Kösjfgi:

A

10

mfiélvezés icüvísrele.

—

145

—

-

KSZEGI LÁSZLÓ szempont-tévesztett, elfogüit és méltatlan megjegy-

oda e csöndes óriáshoz. Van különben még egy füzet, melyet csak épen Esztergomban ismernek, s amely ötven oldalon írja le a bazilikát és zést csap

m-

nem ád ugyan szakszer

kincseit;

elismer hangja mellett

—

méltatást, de

—

nyújt legalább egy sereg

adatot.

A

teljesebb cszthétikai méltatásra

zem hát

fel

e malkotást.

hadd fedez.

Hadd m-ondjam

miért

el,

rajongok érte.

Valami csodálatos, nagy érzés fog el, ha csak is a hosszú hegyhullámokkal körülölelt széles, szép tájra, melyet a Duna az ö kanyargó tengerével ezüstöz be hatalmasan, s mely fölött oly fenségesen tömörül fel a dóm, félgömbös kupolatömbrágondolok

jével az égre, felhötömb rokonai közé.

Magas dombtetn való elhelyezése folytán templom küls képét a néz mindig érdeíkes alulról

t-

látásból kapja. így aztán megélénkül kevés

vonala

majdnem

négyszög formára egyszersödött templomtestnek, — mely egy hosszabb föhajóból és is

a

egy a föhajót épen közepén metsz rövidebb kereszt áll, melyek metszése fölé helyezkedik a kupola szerkezet. Különben még szárnyakat kap a két olfdaltorcny által, A kupola pedig sajáí, szinte önálló

hajóból

masszájával hatalmasan tagolja m.ég tovább let

na.)?-v

}|olja

a körfal

hatalmas,

—

az

épü-

A

kupolát viszont érdekesen a ,,dob" - körülfutó oszlopsora,

formáját.

tiiz'enkilenc

méter magas cszlopdk,

—

s

ta-

az

ezeken n^ojgvó súl^'os ketts párkány, mely a tulaj donképeni kupola íé) gömbjét övezi alul; legfönt ^edig a kereszt és az ezt tartó gömb adnak erteljes befejezést az egész épület-masszának. Stiljét

naigy

általánosságban

146

renaissancenak

A MÜlíLYEZÉS MVÉSZETE mondhatnók, de pontosabban bizonyos dóros&dó barokkot és empirestilust konstatálhatunk benne. Építje a XIX. század eleji iskolából való Kühnel Pál, bécsi mépítész, kinek tervét azután Hild és Lippert folytatták, bizonyos módosításokkal. 1822-töl 1869-ig épült; Rudnay, Kopácsy. Scitovszky és Simor prin^ások fényes mecénássága alatt. de

Már kívülrl is nem téved abba

sokat mond.

Egyszer

a formátlanságba,

újabb templomstilust

erltetnék

bele

és súlyos,

melybe a a

leg-

betegesen

jegyezzük meg, hogy

újat-aJcaró féltehet&égek. (Mert

a pusztán ,,új"-ért az igazat, jót és szépet az igazi

tehetség soha

sem áldozza

és szebbet aliar látja a

mvészeti

—

s

fel:

ebben

csak igazabbat, jobbat

a fokbeli

emelkedésben

haladást. Egy-egy, különben

is

rit-

kán jelentkez új szükséglet kielégítését pedig úgy végzi, hogy nem feledkezik meg a szépségnek régi törvényérl, mely régi törvény az er és formás-

—

örök törvénynyé avatódik fel szava természet és az eszményhez való vonzódáa sunk általi. A multat és a természetet nem lehet semság szükségessége -

mivé

tenni,

még kevésbbé

az'

örök

érték

ideális

elveket.)

A nem formátlan masszivitás és egyszerség hatalmas szép monumentummá teszik az esztergomi bazilikát. Ügy áll ott fönn a nagy táj fölött, mint valami óriási k-koronája a tájak nagy seregének: az országnak. Róla írva, mintha az ország legszebb közepén volnék.

Most pedig lépjünk belsejébe, m_ert hiszen inkább a belsejéért van az épület, mint a külsejéért. Ebben a dómban mondhatjuk el legÍT>káUt> azt, amit Lamartine a Szent Péter templomának belsejé-

rl mondott:

„tele fénynyel, térrel és szinunetriával".

—

147

-

ló'

KSZEGI LÁSZLÓ

—

Talán némelyek

—

nagyan sokak íelfogá&a megütdik azon, hogy olyan nagyon hangsúlyozom a fényt a keresztény templomban, S a söt talán

gótika kizárólagos barátainak

—

a borongós csúcs-

íves hangulat kedvelinek, kiknek különben elragadtaitását

—

tani,

a

templomi

Az

kell alkalom

szeretnék

szerint

nagyon tudom osz-

valamit mondani a keresztény

is

stilusról.

igaiz,

hogy a kere&zténységet töHöÜte meg és

emelte a legjobban az a fölfelé való törekvés, melyet a gótika oly szépen fejez ki. Ámde egyelre csak kettt jegyezzünk meg: a kereszténység nemcsak fölvaló menekülés a siralom völgyébl,

felé

gótika

nem

az egyedüli fölfelé

ö tula)9onképeni természete

Majd azután rátérek

nem

e kérdés

Szokás a görög és gót

törekv

—

stilus,

és

a nehéz borongás.

bvebb

fejtegetésére.

stílust tekinteni

a szerves

stílusoknak, vagyis olypncknak, hogy a legkisebb

darabjuk

is

komoly

eszthétikus,

k

részt vesz az épület statikáid-

ban, biztonállásában, aíngol

a

és az

Walter Páter, a legfinom.abb

következket

a

mondja,

Plató

cszthétíkájáról szóló tanulmányában, összehozván a

Parthenont a XIII, századbeli francia gótika két alkotásával, a bourgesi Notre Dame-mal és a roucni Saint Ouen templommal: ,,E középkori templomoknak megérezzük uizonyos szeretetreméltóságát, mely

azonban kissé komor; de e komorság elbvöl bennünket még

Akárhogy

is

azaliatt

is,

aimig talán kissé

visszataszít.

próbálunk másfajta architektúrákat meg-

szeretni; visszatérvén a görög és gótikus alkotások-

hoz, úgy találjuk, hogy ezeké a végleges siker titka.

Az

bájuk merev logikája eillenörzi ízlésünket, mint aihogy a Itlulajdonképeni logika is féken tartja el-

ménket; és szeretnénk magunk számára, cselekvése.

-

148

-

1

A MÜELVEZÉS MVÉSZETE ink számára

is,

valami

hatása alatt

effélét; s e logika

bizalmatlanoknak érezzük magunkat a mi laza, cífráikodó és semmitmondó díszítéseinkkel szemben."

E komoly, finom megjegyzésekre azonban hogy

azt

mond-

ha az építmvészet csak a konstrukció logikájának szempontjából volna felfogható, s ha a konstrukció az egyenes vonalon és a csúcsíven kívül már nem bimá el sem a félkörivet, sem az ellipszist, sem a hullám-

hatjuk,

föltétlenül igazak volnának,

vonalat, sem pedig a dísznek azt a nemes fölöslegét, mely még eddig ugyancsak nem billentette meg egy renaissance vagy barokk templom falainak egyensúlyát sem. S olyan hatalmas tehetségek, mint egy Bramante, Sansovinc, Pa^ladio, Michelangelo, Vágnola, Bemini, Pozzo, Longhena, Jules Hardouin Mansart, Báhr, Pöppelmann, Dienzenhoffer, Prandauer, Fischer von Eriach, a konstrukció logikáján kivül más szempontokat is felkaroltak, a tehetség istenadta jogánál fogva és sok nemes ízlés mbarátnak nagy örömére. E más szempontok: a térhatásnak, falhatásnak és dekorációnak nagyobb és többoldalú lendülete s egyáltalán a motívumoknak és formáknak nagyobb változatossága,

—

—

A

Péter templom kupolája magasba

Szent

is

mint a gótika, de azonkívül szélességben is boldogan kifejlik és dekorációjával üdébb extázist ád, tör,

mint a gótika bús nagyaaerüsége.

Most jegyzem meg részletesebben, hogy a kus templom tulajdonképen

nem

is

a

góti-

sötétségé.

A

csúcsíves mennyezet kisebb nyomást gyakorol, mint

a félköríves,

s

így a falak tömeigesr-égét elengedi; alig

van szüksége egyébre, mint a pillérekre, s ezek közt a falaJí mind ablaknyilásokká könnyülheínek, A nagy ablakok síilusa lesz így a gótika. S a francia és még 149

KSZEGI LÁSZLÓ inkább az angol gótika

mozzanatot

ki is használja e

hogy a világosságnak, a színes világosságnak csodaszép ünnepévé tegye e stilust, A sötét gótikus templom csak az egyik faja a gótikának és érdekes,

arra,

megragadó is, ámde bizonyos málya fojtó sötétséggé nem zordul és séget s

nem

nyomja is.

De

amíg

Az

t.

ily

ho-

i.

sötétség

egyszer szellemtelenül tömi be a térel

a

azért

formáit

fal

s

nehezedik

ac

rá,

még az ablakok áttets-zöhadd jegyezzem meg itt csak úgy

ujabb elkent üvegfestés ségére

határig, válik.

által,

mellékesen, hogy nincsen oly túlsötétre elrontott gótikus

templom, melynél nem volna még esetlenebbül

sötétebb a mi szerencsétlen lipótvárosi bazilikánk.

Hugóval szólva Mngra lobban a mélységes árnyék." Gyönyörn hasonlitolták már a csúcsíves templcmbelsöí a moll akkordhoz is. Árrn^e a moll akkordot nemcsak a legmélyebbre han'^olt trombitákkal lehet kihozni; van moll akkord ujjongó klarinétok és szke hegedhangok áttesz szövedékébl r. Világossággal is lehet mélázni, egy szép szi délutánon. Szép

a

az,

gótikus

mikor

kissé Victor

templomban

„sz.nes

i

S a misztikumhoz sem kell épen sötét. Nekem a napsugár is csodás, st a nagy ragyogások káprázata misztikusabb minden félhomálynál. És a keresztény világfelfogás sem annyira pesszimista, mint a sötét templom kedveli gondolják. Az a vallás, a tehál mely az embert szabadakaratú lénynek szinte saját

egy-egy kis abszolútnak

—

magával kovácsoltatja sorsát

veszi és

és

vele

nemcsak

túl-

boldcgságot igér, hanem a felebaráti szeretet legnemesebb henergiájával, napsugarával akarja világi

állandó tavaszszá varázsolni földi életünket vallás

nem

pesszimista kell hogy legyen,

—

150

—

is:

ez a

hanem en?r-

A müélvezes Mvészete gvkusan és diadalmasan optimista. Az abszolút peszszimista létbe, a pokolba, utóvégre senkinek sincs

az Isten és a gondolkodóbb egyház által elre elrenvallás mindenkinek meg-

delve útja; a keresztény

adja a legszebb kilátást és a legbiztosabb utat teljes

boldogság

felé.

Amit

e vallás az

is

a

élet-örömbl

jcbban mondva a gyönyörhajhászatból •enyes, azt az élet, a természetes reakció,

itt-ott

még

job-

ban lenyesi a kicsapongás rettenetes következményeinek kaszájával. Az egyház már sok nagy tanúságot tett a lét napsugara iránt való tiszteletérl. A Vatikán felölelte a görögség mkincseit s velük cz élSetörömnek ugyancsak nagy bségét és felölelte a renaissancenak és a barokknak még szélesebb és pompázóbb életkedvét

is.

És hosszú volna elsorolni a

sok szép és az egyháztól lölavatott templomxt, mely-

nek boltozatán testek

dicr-öült

— -

akárcsak a Szent Páltól ígért meg- eg^jnényí emberalakok és színes

szép angyalok lebegnek, a legmosolygóbb azúrban, ábrándos felhgomolyok között, nemes ar-

szárnyú

chitektúrák lendületes

ívein

és

kedves

erkélyein,

meg-megvillan a lombok zöldje, meg az édes anyaföld bárscnycs barnája. Mind, mind üde mnuságaí a keresztény optimizmusnalí s a der nagy TT.elyek

alatt

•iogának

—

s

a pogányság diadalának

— a keresztény-

ségben.

Ami

pedig a bels tér-a^ko'tást illeti, a renaíssance épúgy mélyed be hosszú hajókkal és épúgy fejleszt ki kereszthajókat is, mint a gótika; a renaissance folyiatása pedig, a barokk,

épúgy

él

nem

egyszer a kar-

S í^v a kereszténység optimizmusa épúgy csaponghat a renaissance lér-képzésében, mint a jíótikában, S amit már emlílatképzéssel, mint a csúcsíves

stilus.

:ett€m: a kupola-térség kifejlesztésében a renaissan-

151

KSZEGI LÁSZLÓ ce az emelkedésen, kivül

még a

szélesség nvugalráái

bséget is érvényesíti. Valami monikus torony támad így térségbl; s c ders, és

biztonságos

tér-toronyban érzésünk

tos

annyira szökell

káb:n

teszi,

égben,

föl

is,

már az ég

— hanem

gondolatunk amint ezt a

és

—

felé,

inkább már benn

jobbra-balra

is

harbiz-

nem góti-

lebeg az

boldog otthoniiassággal.

is,

S ha a gótika olyannyira dicsekedhetik a szerkezet braivurjával, akkor ne félejtsük el, hogy nehezebb, kényesebb s a bravúrosabb megoldást jobban kivánó feladat nincs, mint egy kupolának megépítése, fleg abban a magasságban, melybe a renaissance emeli e szerkezetet.

Érdemes

lesz itt egy kissé átekintenünk a ku-

polák történetét,^) hogy ezzel megállapítani az esztergomi lás

templomok

is

jobban tudhassuk

dóm

helyzetét a kupo-

között.

Látszólag oly egyszer

a

rómaii

Pantheon ku-

polája; e0Y körfalon etfy lefelé fordított óriási csésze.

Ámde e csésze rengeteg masszájának összetartánem lehetett elég csak egyszeren koncentriltus gyrkben való összerakásuk a tégláknak. Aki a

sára

Pantheon kupolájának azon bels, építészeti rajzát látja, mely a rozettás mennyezet mögötti konstrukciót mutatja, az elbámul a boltívek és bordák azon sorain, me^e^k mint valami bonyodalmas kohálózat tartják bizton fogva a csésze

masszáját.

késbb, például Diocletianus egyik részletében, még srbb

spalatói

dig

— 6)

lesz; a

E

hálózat

palotájánalk

perzsáknál pe-

az ispahani Paradicsom Nyolc Kapujában

A

részletesebben

érdekldnek

—

ajánljuk Gossct „Hístoi-

cimü munkáját. A római eltti kupol képzésekre nem terjeszkedem ki, mert ezeknek inkább csak régészeti érdekességük van, s még nem igazi kupolák.

re des Coupolcs"

152

A MÜt'LVEZÉS MVÉSZETE érdekesen

sejtekbl

al'akul

álló

át

háromszöglet üregekbl,

A

Pantheon épp oly magas, mint méter; a méretek azonossága valami kotással,

45 -45

széles,

ideális

téral-

tér-ünneppel veszi körül ez épületben az

embert. S mintha ily

szinte

szerkezetté és egyúttal dekorációvá.

úgy éreznk, hogy kár

itt

volt az

tér-ünnepet bonyodalmasabbá és kevésbbé össz-

hangza'torsá által a

a

—

magasabbra

körfal

stílusokban.

Pantheonnak —

látjuk a

remnek

termi

késbbi

De

ez emelést

emelése

már

ott

ezen eredetileg fürdi teegyik rokonában, a Caracalla thermáinak -

egy kör- illetve nyolcszöglet termében, melynek kupolája már aránylag majdnem kétszer oly magas falon nyugszik,

A

Pantheonéhoz

szinte túlzott magasság.

Ámde

képest

ez

már

a tökéletes egyensúly,

a minden irányban

egyformán kiképzett arányosság nem lehet 'mindig osztályrészünk; hiszen akkor az Origenes-álmodta gömbökké kellene válnunk, s a Pantheonnak is egy teljes gömb-helyiségnek keMene lennie. Az egy irányú, egy firányú kiterjedést inkább tudjuk követni, természetesen a többi dimenziónak aránylagos kultusza mellett. behatolás

dimenzióját,

e

A

mélységet, a

legkönnyebben követhet

templomnál a hosszan bemélyed hajó építésében mve'jük. Ámde a magasságba való kiterjedés is vonz bennünket, st lényünk nemesebbik részét ez vonzza inkább. Innét van a magasabbra emelt kupolának kultusza. Itt a magasba is törünk, de emellett a többi dimenziókat is én'ényesítjük, jobban, mint a csúcsívesség nagyon egyoldalú felszökirányt, a

kenésében.

A fölemeltebb kupola szerkesztését egyre bonyodalmasabbra látjuk alakulni a mtörténetben. Már mindjárt bonyodalmasabbá tette a dolgot az, 13

KSZEGI LÁSZLÓ hogy a körfal helyett szögletes alapra

A

helyezni a kupolát,

is

akarták

el-

nyolc, és tizszögletü alappal

a hevederek közötti rést kitölt boltcikkelyek ki-

s

fejlesztésével

négyszög

már maga

a római építés foglalkozott;

nyugvó hevederekre való kupola-építést pedig a bizánci stílus mveli s érdekesen küzdi le a nagy magasban tartásának nehézségét azáltal, hegy a kupola anyaegyik gául üreges cserepeket használ. E stílusnak melyet csak épen például veszek fel, alkotásán, nem akarva mütöréneti fordulópontul épen ezt a _ a

alapra, illetleg a négy pilléren

—

m-

allkctást megtenni,

_

a IX, századból való

Sophia-templomon már egy

uj

szalonikii

vonást észlelünk:

J

nem

közvetlenül a pilléreken nyugvó hevederekre és boltcikkelyekre épül, hanem még

kupola-csésze

közben egy körfal emelkedik

E

körfalon ablaknyilások

egy

uj

és erre jön rá a kupola.

is

vannak, S evvel már

kupola-tipust kaptunk, melyet azután föntart,

nem

egyszer, úgy a román, mint a gótkus építés, a lemplom-hajók keresztezése fölött, de nem körfalat

használva,

hanem

sokszöglet, mint

sokszöglieiüt; miajd

ugy

a

köríalas kupola-képzést átveszi

a

amnyi regi eldétl

azután

a

renaissance és beleérthet foly-

tatása, a barokk. .

S mi ujat adott

A

itt a

fomiába-szedést,

renaissance? a

formák nagyobb nemes meg a lantema

ségét, finomságát és a körfal-ablakck

kifejlesztését

ezenkívül a

s

ezzel a

derültebb

nagyobb világosságot és

finomaabb

s

dekorációt.

még És

ne felejtsük még el azt az ujabb technikai nehézséget, hogy például a 45 méteres római Pantheont 50 méternyire a föld tik

a

fel

a magasba függesztve, épí-

csodában, melyet abban az Péter kupolájának nevezünk, Mic&oda pro-

újra

S\zieni

felett,

építészeti

154

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE blémája volt ez három oly lángelmének is, mint Bramante, Michelangelo és Bernini! Még azt is kiemelhetjük, mint a renaissance kupola sajátságát, hogy a római és bizánci kupolának félgömbös jellege gótikának bordázatos küposságát

helyett a tette ki.

beköszönt

Érdekes és hatalmas

fejlesz-

volt

irányban Brunelleschi kupolája a firenzei dómon. renaissance kupola kettsségét, bels és küls, t. tetzeti, kupolára osztottságát

Ez utóbbi növeli

a

A i.

lanterna.

azt a világosságot, melyet a dcbfaJ

(esetleg gyéren)

ablakai

összekö'ii

ez

adnak.

A

lantema-szerkesz-

megtoldja a kupola teherbírása kérdésének bonyodalmát is. Van tehát elég mozzanata a kupolás

íés

építés szerkezeti

nem

tehát

A

jellegének,

A

szerkezet dicssége

kizárólagosan a gótikáé.

renaissance és barokk kupolák közé illeszke-

dik be, mint rokonai közé,, az esztergomi í'ája;

közöttük szigeteldik

s

gével, s ér-

is

fleg két motivumával:

dóm kupo-

sajátos

el

egyénisé-

ablakkoszorú jávai

lanterna nélküli félgömbösáégével.

Körfalának küls nagy oszlop'koszorúja eszünlcBramante tervét a Szent 2éter templomá-

be juttatja hoz, de a

még jobban

párisi Pantheonét.

a lendoni Szent Pál kupoláját és

De mindezeknél

érdekesebb,

szebb körfalát fog körül az esztergomi kupola oszlopkoszorüja: egy olyan dcbfalat, mely egyenleteseb-

ben

ragyogóbban van tagolva ablaknyilásokkai. rokonokul említett kupolák körfalainak ablakai egy-egy csoportot alkotnak, s azután egy-egy lalmassza esik közbe, vagy, ami még bántó is, a párisi Pantheonban belül fekete vaJcolatok vannak

Míg

ér.

a

közben, addig az esztergomi köríal-ablakok csodálatosan olvadnak össze óriási

egy

titáni

ab^akkoszoruvá,

fénykoronává, melynek hatása egyenesen pá-

—

155

—

KSZEGI LÁSZLÓ mely Kühncl Pálnak érdekes helyett biztomtörténetben. Van ugyan még nagy ablako* kupola-körfal a világon: a Szent Péterben 8 méteres ablakok vannak a dobfalon, ámde az egész kupola juasszájához mérten szinte pislákolnak ezek, míg az egymás mellé srbben helyezett és még 8 méternél is 12 méteres nagyobb esztergomi ablakok magát a ragyogó napot adják gyralakban. A Döme ratlan, s sított a

—

—

dús az abliak-koszoruja, ámde tényleg és aránylag is kisebbek az ablakok és rit-

des

Invalidesnek

is

bels kiképzéskben nem is olyan formáa mi dómunkéi, és közbees, egvszier köböl való félpilléreik sem oly szépek, mint rózsásan barnás márvány félpilléreink az esztergomi kupola kábbak

és

sak, mint

ablakok között. Dómunk méreteinek haitalmasságára hadd gyezzem meg azt, hogy nála a Szent Péterén és

je-

a

kivl nagyobb kupola kevés van,'^) 3Öt Középeurópában úgyszólván az övé a leghatalmasabb. A körfal átmérje 33.5 méter, az egész kufirenzei ,dómén

pola bels magassága, a templom padlózatától, 71,5 méter; a kereszt csúcsáig majdnem 100 méter magas a templom, hoáiza pedig 105, szélessége 40 50 mé-

—

ter;

az oldaltomyok 57 méter magasak,

A kupolamennyezet liantema nélkül van. Ámde minek egy kicsiny fénycsillag odafönn, mikor a körfalon a mennyország nagy fehér fényei ragyognak. Az a kifogás sem áldhat meg, hogy a kupolamennyezet dísze bágyadt volna; finomsága mellett van abban mennyezetének elég er,^) A Széni Péter kupolája »)

Ami

van. az

is

csak a lanterna

által

magasabb.

oszlopok és párkányok sem Egy-általán a pillérek, raondh'"tók ertleneknek c templombelsben; a kevésbbé kiugró párkány az empire stiliis sima tömegességéhez tartozik; s a ^)

156

—

J

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE szinhatása sötétebb, erteljesebb,

ámde

er

le

is

húzza a kupola magasságának látszatát. Érdekes különben, hogy a sötét színhatás, az épület általános sötétsége, mindig kisebbíti az épületbelst, ügyhosszúságban és szélességben, miat magasságban. Például a kölni dómot sokan nagyobbnak tartjáic, mint a milánóit, pedig ez utóbbi hosszabb és magasabb,

ámde sötétsége miatt kisebbnek látszik; míg dómot megnagyítja a világossága,

a kölni

A nyugodt félgömbös kupolamennyezet szintén, egységesen és monumentális egyszerséggel van jelezve

dómunk küls

kupola-félgömbjével,

A

renais-

sancc kupola rendesen gótikusabb hatású, a lantema

tetnek csúcsba képzése áUal, de a mi dómunké a bizánci és római kupola félglömbös nyugalma felé egyszersödik vissza. Fentebb azzal vigafzsííaltam templomunk küls hatásának kifogásolóit, hogy a hypermodern tempíomformák ezerszerte kevésbbé formásak, st nagyon esetlenek. De nem is kell az ujabbakra való nézés a m.egvigas2^ talódás végett: a római Pantheonnak külsejénél mindenesetre elevenebb, tagoltabb s formásabb a mi dómunk külseje. S ha egv pillanatra még kitérhetek e megjegyzéssel kapcsolatban dómunk külsejének kérdésére: kupoláját kívülrl nézve, szinte egy oszlopos körtemplomot látunk a magasba emelve: a nemes formájú két barokk oldaltorony meg egyenesen bájt ad az egész épületnek; a fbejárat óriás oszlopcsarnokának általános hatása pedig vetekedik bármely más, legfönségesebb templomhomlokzattal. által és egyáltalán a

—

renaissance élesebb tagoltsága örökiíé szép marad ugyan s arányai mintaszerek, ámde ebbl még nem következik, hogy másfajta tagolásoknak és arányoknak nincs értelmük és szépségük.

—

Ifj7

-

KSZEGI LÁSZLÓ De

térjünk csak vissza a

belsnek további elem-

zésére.

A

teTQplomtest belsejének térhatása, a hosszu-

é« kereszthajóval,

A

egységes és emellett eleven.

—

hajók óriási félkörös ablakai

— bséges életet

akár csak

adnak az egész templom ezüstös bels hangulatának, melyet a szürke mmárvány hatása nemesen alapoz meg, valamint a dekorációk fehér alapja is; mindebbl pedig finoman dalol ki aiz aranyos díszítés, mely mindig nemes a párisi Pantheonéi

mvészi

formákban van

tartva,

kupola-ablakok

alatti világos lila,

bevégzettséggel,

A

valamint az oldal-

gyönyör kék és okkeres nagy foltjai, az épületbels ezüstös összhatásába oly édes elevenséget adnak, hof^^- szemünk boldog mámorát ezzel a szó-

hajók

val kell kisóhaj tanunk: ,,Veroniese.''

A

szürke

mmárvány ugyan

kevésbbe

értékes,

mint az a vörösbarna márvány, mellyel Kühnel eredetileg a templombelsnek falait borítani akarta és sötét

már egyrészt márvány hálása érdekes

nem

vált volna nehézkessé,

az olda'ha jóban

borította is

mert a

is,

—

bven

beöml

világosságok ers, nemes életet adtak volna neki,

ámde Kühnel mvének

se

volna és épen

lett

folytatója, Hild,

a

—

világom

szürke hatást stílszerbbnek érezte, hozzáillbbnek

minden maszszív egyszersége mellett is, csodáliatosan könnyed ezüstben, S € templombels, szinte egy szimfónia templom könnyed hatását Hold, azonkívül, hogy a nve' te, érdemes szolgálatot tett még a falak bizton-

az ablakok fényes hatásához, így

lett,

ságának az alapozás és a boltozatok megersítésével, A harmadik mépítésznek pedig, Lippertnek, a kupo labels teljes szerkezeti rendbehozása és diszítése

köszönhet. ISn

A MÜÉLVEZÉS

MVÉSZETE

A föhajónak magában is hatalmas, 100 méteres bemélyedésével, megvan imponáló hálása. Nagy tömegek bcfogadá&ára, tások kifejtésére maga s

még inkább

rattól a

íényes,

mcnumentális

a íöhajó

is

szertaT-

alkalmasnak

látszik,

az egész templombels, amint a bejá-

kupola alá közeledünk. De nemcsak a nagy-

ság és ünnepiség érzése, hanem valami nemes áhítat is elfog

bennünket: a nagy építészeti formák nyelve

egyszeren dísz

A sítja

szól szívünkhöz,

s

nemes

a mérsékelt,

komolyra ersíti az ünnepi hangulai ujjongását.

fhajó szépségét

emeli,

a hatalmas foltár.

belép szemét már az

st

logikáját

E monumentális

is

bizto-

részlet

a

megkapja és vonzza az embert a templomnak magva: bz áldozati középpont felé. A hatalnxas, 13 méter magas oltárkéíp^) ugyan nem nyújt valami megkapóbb festiséget, vaellamint a szentély mennyezete seni, de mindez enyészik az építészeti méretek nagyságában, a tagoltság hatalmas egyszerségében és nemes arányosságában.

A

ajtónál

foltár fönséges egységet alkot a két

építészeti foglalatával,

pon nyugvó motívumok

—

gyönyör

az

óriás

5

oszlo-

—

mely meghangsuly ózzák a fhajó keresztmetszeti formáját, valamint egyúttal a kupoláét

is.

boltívvel

e szinte diadalívvel,

kifejezik és

Mind az egység nemesen harsonázó uniszónó-

jával szólnak érte/ékeinkhez és lelknkhöz.

A

kereszthajó

oltárképeit

már sikerültebbekDe megjegyzem,

nek mondhatjuk, mint a foltárét.

hogy ugy a foltárnak, mint a szentélymennyezetnek festményei, mind a mellett, hegy festöüeg kevésbbé megragadok, mégis magasan felette állnak az átlagosnak és mesteremberinek. Egyáltalán mind el-

9)

Grigoletti

clasz

fest mve.

—

159

—

KSZEGI LÁSZLÓ kel nev cLz

mvészek

külföldi és hazai

dolgoztak úgy

egész építészeti mneik, mint egyes részleteinek,

omamentálásának,

festményeinek

és

szobrainak

megalkotásán,

A

kupolát tartó négy

pillér

mány''^) és a

kett

íailliömegéböl

kapott egy-egy csodásan finom ékességet:

Páz-

a

Simor szobrot, u) Mindkett elegánsEin

sikerült alkotás; renaissance kereteik varázsosan

•óm

fi~

kompoziciók, nemes nagy vonalaikkal és harma-

—

tosán odalehelt dekorációkkal. És fölöttük s az egész hatalmas templombels fölött -- ott ragyog a kupola

nagy ablak-koszoruja, fenséges íénykcro-

nája s mint egy égi vár kÖrfala öleli körül a lelkek

magasba

S mind

szálltát.

aimiál inkább,

—

e fénvesség mellett,

—

st

elborul eszthétízáló kedvem, mikor

arra gondolok, hogy e

dóm

egyik legbecsesebb rész-

lete, finom vörösbarna ékszere, a Bakács-kápolna, egyetlen abmint van tele tömve sötétséggel. Az laka szép volna átlátszóbb üveggel is; s ami íö, a jobban beöml világosság annál inkább emelné a falképzés és plasztikai dekoráció szépségét. Hiszen a sötét vörösbarna márványt a legnagyobb napfény sem tudná világiassá csillogtatni. S különben is, egy

nemes formákban megkomponált templombels sohasem lesz áhítat-vesztett a világosság által Én a San Pietroban is és az esztergomi dóm kupolája alatt is mindig ezer mértföMnyire éreztem magamat a viPedig nagyon szeretem a müvélág vásárától .

staet

.

.

érzéki elemét! S az utóbbi elem

kifejlett

érzék

átlagos

iránt

kevésbbé

közönség még kevésbbé

kerül

megérzi

az érzéki fénynek világiasító hatása alá: ugyan a drága anyag crillogását; de hát akkor a szent'0)

Della Vedova olasz szobrász alkotása.

'*)

Stróbl müve.

-

160

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sem volna szabad aranyból

ségtarlót

hát

viíág hiúsága o,dalopó
a

készíteni,

még

mert

a

leg-

Csak szentebb tárgyról is a közönség szívébe konvencionális dolog a világos templom leszólása; legfeljebb az ikoigazi lélektani ala^^^'a nincsen, .

,

.

—

me y

noklázia,

ptüig legkevésbbé lehet katholikus

elv és érv.

nap alatt meg lehetne váltani a szegény szép Bakács-kápolnát a Rövid

kis intézkedéssel egy-két

sötétség átkától.

Ugyanez jut eszembe, mikor itt még az esztergomi kupola anti-tipusára gondolok, a szerencsétlen iipótváros} bazilika kupolájára.

A

külsején, a körfa-

hatalmas ablakok Ígérnek gyönyör fénykoszos annál rosszabbul esik belülrl a kupola sötéí-

lán, rú)!!,

EÓge, befalazott körfal-abrakaival. Legalább a kupoía-csésae alján pislákoló színes ablakok ^ehetnének

világosabbak,

köröd ablaka

meg azután is:

akkor

a kereszthajónak két fél-

föléledne

a

temp'ombelsö

szépsége, s a dongaboltczatok csokoládé megkcnnyülne, trhetbbé válnék.

De

A

színe

is

térjünk vissza Esztergom.ba.

dóm

belsejének fönséges hatásától megtelve,

lelkünk ónnál fogékonyabb ^esz a templom külsejének ujabb és még teljesebb értékelésére és élvezésérc.

Vessünk igy rá kívülrl még egy búcsúpillantást.

domb

Fönn, a

dómot az

fenséges magaslatán, az esztergomi

külseje

nemcsak

latosan megnöveli, kilendíti

érzünk a

táj

határolja, is.

végtelenségével,

hanem csodá-

Valami összefüggést amikor c templom

mellel széttekintünk. Aki pedig a rengeteg elcsar-

oszlopközökön egymásután kinézeuj tájrészletet kap, uj hegyformát, azúr felh-alakuJatokat és folyótükröt, más-más

nokban get,

járva, az

mindig

Kszegi

:

A

uj

meg

11

mélvezet mvésietc.

—

161

-

KSZEGI LÁSZLÓ megsokszorozódik így az ember számára a, Az meg egyenesen óriási, amit ai kupolakörfaJ párkányáról élvezhetünk. Igazán a tájak serege, az ország fölött érezzük lebegni m^igunkárpitokat:

színite

világ.

kat.

S mily szépen lendül ki e templom a két hatalmas tornyos számnyal és ezek alatt a magas, boltozatos átjárókkal, melyek megint ujabb tájképeket kereteznek elénk És mind e sokfelé érdekldtet hatások melltett még, ajaata fölölltük: mi^y hatalmasan foglalja magát össze e dóm, fölfelé tör, nagy, komoly áhítatra, a kupolatet félgömbös tömörségével, mely szinte az égboltot sríti magába! ,

,

.

—

A dóm méltatásának értékek általános

lényegéül az építészeti nagy

épü'etanya birtokában

A

gondoltam,

kifejtését

lev mkincsek,

nagy

eszthétilcai-

drágaságok méltatását amint ezt készülnek is megr

lag és történetileg értékes

végezzék

el

mások,

tenni hivatott,

—

elkel

tudós

egyéniségek.

Engem

inkább az késztetett szóra, hogy maga az épületanya, e csendes és az eszithétikai hódolóktól elhanyagolt szép óriás, nyerje meg már az emberek méltóbb és rajongóbb tekintetét.

—

162

—

A

barokk apológiája.

Egy szemléltet

—

táblázatos mütörténeti kéziköny-

Joseph Gauthicr ,,Graphique d'hisforgatva tire de Tart"- ját (Éd. Pbn-Nourrit, Paris, 1911.) úgy veszem észre, feltnen elhagy egyes dolgokat,

veíi!

—

így például a francia és oliasz renaissance különbsépontban táblázza ugyan össze, de a legszembetnbb dolgot nem látszik tJudomásul venni. Azt,

geit sok

hogy a francia renaissance ablakai

ers haigyományából

—

—

a góthikának

niagyobbak; s az

egésJz,

stílus

a hosszabb ablakdc által valami áttört, karcsú, légies

(Hozzáteszem még, hogy alz egymásra helyezked ablakolc miniden függleges haitásaú mellett falhatást ad.

is

érvényesül az emeletek vízszintes ta/golása.)

A

német barokikot pedig még

csiak

nem

is említi

a könyv. Pedig

a barokknak legsajátosabb alkotásai Németországban vannak. Itt-ott túlzott vagy mesteremberesbe zökkent, ámde a Dienzenhoferek és Fischer von Erlachok ugyancsak nem „quantité négligeable"-ok. Az 1700 körüü német er Bach és Hándel zenéje mellett

az épifészet csöndes zenéjében

tombolt.

-

163

-

is

csodálatosan

KSZEGI LÁSZLÓ S amikép nem hagytaan említés nélkül a csodás nagy irodalmi ba^okkmesíer Jókai clfoguliatlanabb

épúgy szeretném

elveszéséi,

\kMí apológiáját

Ámde

ir.

képzmvészeti

a

ba-

e kiáltani.

mÍTiiKhacsak

az

ert,

szabadságot,

nemes

lendületet, gaz)dag életörömét és bájtJ kelleaie védni!

San

Pietro,

Agnes^,

Saait

II

Gesu, La Superga, a

wáeni Karlskirohe, Dienzienhoifer Szenti-Miklós tem-

ploma Prágában, a

versaillesi kápolna, a Tíepolo-frcs-

hós Rosarío, a Sanita-Maria della Salute, az isteni Vcnezia e koronája, szinte kagylókból és gyöngyházakból, s

egyéb

lógiára

mesés mvészálmok szoruínámiak apo-

ily

!

A barokk elször is nem idejét múlt vialami. mvészet s hoz\z)á az egyetemesebb nyelv képzmvészet — nem koroké mi©g egy-egy népé, lian«m az

—

A

rök

Szépé, fölötte állva

minden

krónikás

világ-

rendnek.

A

barokk a képzmvészet romanticizmusa. És meg a mindenhol

néhány, túlzásba esett nagy tehetség,

nyüzsg féltehetségesek és mesteremberek hada még nem tehet hitelvesztetté egy oly irányitl, mely a mvészet világában ép oly nagy tény, mint az Óceánottt

ban a Golf- áram. Eleven szépérzés kell a megértéséhez. A lenmiért kell, hogy ,,üres"-n€k ha finom, iássék?! Az elragadás és ámul'atba-ejtés mindég el-

—

dületes,

marad a nagy varázslónak, a mvésznek- Az áttekinthetség, a tagozatok aránya pedig megtartható a tagok külön is hullámzó életével is ós egyáiltalán az erduzzadás melleftít. joga

Az er c^gészülósére,

sokszor magával hozaa, saját niemes ki-

a

llendületet és a bájt.

-

164

—

A

renaissance

A MüÉLVEZÉS MVÉSZETE természetesen fejldött tovább, lendült és színesedetí: áft

a barokkba.

,

.')

A barokk templom pedig a legcsodásabb központja a viMgnaik. A boldog-elevenen összeölelkez - formák és s^'nek méltó istenség jés emberiség, -

polásllíjábaii.

Az

érzéki szépnek leghatalmaisabb föl-

avatása a Logos alítandó, márványos megtestesülése. :

BAROKK TEMPLOMBELS. Fürgébben száll a tér-csaponjiás szobrok kileng szárnyain; rajongó formák szép dagályán fellengve ring a fény, a szín.

Repked szivünk Mozart zenévd rajz-mámoros freskók alatt; tömjén-felhözéssel mereng el gyöztén a szép-hív tudat, majd átdagad, fönséges hévbe", a kupolának fénytömbjébe s 'kivillan legfönt égi lánggal:

örök-mosolygó lanternával.

') Ha vádi Barnabásnak egy a Pannonhalmi Fapátság 1-12 évi évi Értesítjében megjelent értékes tanulmánya (A képzmvészeti mformák psvchológiája) részletesen meggyzhet 07 állítás igazságáról.

191

165

-

-

A

gótikáról

Eéy éörög templom tartalma ugyan kisefcbn^ és

vidámabbnak

látszik,

mint egy barokk

de ez

stilüé,

utóbbi ünnepélyesebb, pathetikusa,bb voMa mellett

beengedett eleget az élet napsugarából,

megdicsült

ttatva ai

testet

is

rs

megvillan-

egy-egy szoborban vagy

oltárképen; s benne több élet tombol, mint a görög tem-

plom cellájának szk félhomályában; tovább szinte még hatalmasabban, a pogányság is.,.

él

benne

A

gótika

megikorlátoz2ia a lüemplom ily tartalmát; az életkedvet

mintha kikapcsolta volna belle; ámde ott van benne mely teli varázsában,

az érzékiség a színes ablakok kárpólflol

hiányáért,

az s

emberalak tökéletesebb mintáízósának van egyálitalán benne a komolyabb,

ott

magasabb életkedv, mely csak átírni akarja az élet zenéjét egy nagyobbszerü hangnembe és nem elnéntani, S van még valami ott a fenyves üde komolyságából is, melyet a strassburgi dóm él, illatos feny-

—

•

fa diszítései oly

A

gótikia,

megható-kedvesen fejeznek ki

pillérekké ritkult

falai

folytán,

.

.

,

tulaj

donképen a beöml világosságnak, a fénynek építészete volna. Szines fénnyé vált térség lehet a gót templom-bels, mint például a st.-dcnis-i kathedrálís.

—

—

166

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE De

ehelyett sokszor a nagyon

is

komor

sötétség

A sötét

színezés ablakok is s^épek^ de sokszjcw nagyon Idszakítják magukat az egységes templomhazája.

belsbl

s

hagyják.

Az

az

oldalfallakaft és

boltozatokat üres-fekebéai

áttetszöbb szinei\és.ü ablakon áttör színes

ícoy a falakat szinte túlvilági virágzással lepi be,

ember így benn van már a templom világban.

Míg

falain belül a

a sötét szinü ablakok valami

s aia

más-

komor

Ígé-

retként lebegnek a siralora fekete völgyében.

A

színes falak és színes ablakok egyfonna érvé-

nyesülésének pompás példája a dél-körüH órákban a

Mátyás-templom belseje. Talán a legmesés.ebb gazidagságu gótikus színes ábránd. Finom színharmóniái u 6s változatcs tcnalitásu ablakok; klasszikusan

kompo-

megannyi nemes, ropogós erej festöiségek, drágákövek. Dúsan, mindent ellepön virágzó faidísz, a pilléreken komor ábrándok száhi meg száz pilleszámyával. Sok, nemes kompozí«ál't

jelenet- sor okkal, üvegdarabjaik

cióju freskó, történelmi és égi látomásokkal. Schuliek-

aek

(és vele assístensének, Korvách Gézának) valamin* Székely Bertalannak és Lotznak örök dicssége e teiapvíom megújhodása.

A SZÁRNYAS OLTÁR. (Mátyás templom. Szent Imre herceg Gótikus

templom-bels

ritkán

oltára.)

nyiló

tavaszaid

Ezer szín sugárzápor? rajtunk keresztültüzö déli sötér.

naíp-

diadala!

Áttör fénykévéível

harsonáz

álitial

a

a

nagy

sizíndc crgionáján:

lt,7

színes- ablakokoo s

a

fal-díszes, freskós

KSZEGI LÁSZLÓ templcm-belsön

Által az ünnepi orgonaszó szAzragyogásu robaján, árad a déli napsütés, aivagy lelkiem ünnepi buzdulata? s odaviilanudk az északi G^dai árnyába, a bibor-ablak-szemü kápwlna-mélybe. .

,

.

—

—

A

kápolna-mélybe, a gótikus éjbe

szárny terjesztés szállott égi

csodájával

lebeg

madár: a szárnyas

a

.

.

hol örök

.

kápolnafalra,

oliár.

Tiikos ragyoigásu sízámyak, szép színes szárnyak!

—

a rajz legcsodásabb mestere, Zichy, neaneis embervirágok alák-ünnief)ébe, színes fényjátéRajtalltak

kába mily szépen

lehelite át

a

magyar líMom

világra-

bimbózását, ma,jd a kolostor árnyai közt égbe-nyilá-

Mily szépen lehelte át színek s fonnák örömébe az élet szzi lázü tagadását sát

.

.

,

—

.

,

élet-

.

TORNYOK.

A

gótikával smemben a többi templom törekvése

egyensúly osabb, közelebb érni a ragadja

A

s kifejleszti

mindjárt

kupolás baroklc üemp^om

földre,

lét

földi

—

az

örök javát, megközéppontjából. eget

iehozzé:

— míg a góthika inkább csak fölmutat

De gyönyörn mulat

a

rá.

például a wteni Sle-

föl rá

faaiB-dóm tornya,

A

sok kcsipkével mily finoman röpke lesz e renágaskodó tömeg! Temetö-pcrtálénak is sokat mondó volna egy góti-

í^eteg

.

kus torony.

nem

A

feiltámadás

.

.

igérellíét

a barokk torony

is,

szebb felkiáltó- jellel

Érdekes különben hullámos vonalú sisakjának érccé

lehetne meghangsulyozni

.

.

álliandósult rajongó föllobogásával.

168

.

A

mvészi kertekrl.

Curtius Rufus V, köny\ében kertekröl ezt olvassuk:

„A

a

babyloni íügg-

vár fö ött vannak e kertek*

melyeknek a görögök oly mesés

hírét keltették; a fa-

laknak legmagasáig'} mennek és szépnövésü fáik sokaságával és ámyékosságával kellemesek. Sziklából valók a pillérek, melyek pillérek fÖ'ött

acj

egész alkotást tartják;

négyszög kövek

a

rétege tartja a vasíta-

gon rárakott földet és az öntözési

vizet;

s

elbírnak ez

építmények oly hatalmas fákat, hogy törzseik nyolc könyöknyi vastagck és felnnek ötven lábnyi magasságra és ép ügy hoiznak gyümölcsöt, mintha saját anyaföld) ükbl táplálkoznának, S míg a nagy id lassankint fölemészti nemcsak az emberi kéz alkotásait, hanem még magát a természetet is, mégis ez építmény, melyet annyi fa gyökere fes-zit és akkora súlyú erdség nyom, még mindig sértetlenül áll: mert húsz széles fal tartja, melyek egymástól 11 lábnyi közökkel vannak; ügy hogy a messzirl nézknek ügy tnnek föl, mint erdk, melyek saját heg>á talajukat koronázzák. Azt

')

lépcszetesen emelked terraszok széleifi egy gülaszerü építmény csúcsáig mentek.

Lígy látszik,

voltak c kertek

s

—

169

-

KSZEGI LÁSZLÓ hagyomány, hogy egy asszír király, ki Babylonban uralkodott, építtette e nagy mvet, szeretetbl felesége iránt, ki e sík vidéken erdségre sóvárogván, siondj^a a

rávette férjét, hogy az efélc alkoitá&sal utánozza a termésizíet kiességeit,"

Talán a szép királyné honvágyának, hegyes, erdós-

ölgyes szülföldjéhez való vi&szamerengésének köszönhetjük a kert-müvészet eiz si, mesés alkotását Mintahogy a chinai tartományok hajdani áttelepült ei ás maguk köré építették szülföldjük vidékeit, kicsiny Aj telkükön, miniatrben, S mintahogy az ujabbkor! .

,

,

j

meghozta

fölélénkül tebb természetérzés Iteírtet,

Ifcöré

mely a

sfeabad természetet

az

igyekszik

angol a

ház

varázsolni.

Ámde

függ

a

és angolokéi

kei^tek építve voltak s

megkomponálvia;

a chinaiakci

így a természet honTágyas odavarázso'ása mellett még a természet renis

s

dezésének mozzanata is fellép; lakásunkká te&szrük a fázunk mellé hozott természetei, st mértani íregformálása lesz sokszor kedvtelésünk. így hát a kert - - a legrégibb (és mértani!) egip- az építészet sajátos faja lesz: a korloimi kert óta jnyezö természetben folytatjuk az épület Lakályosságát éis

szimmetriáját,

valamint

egyúttal

zeneivé formáljuk a tiermészeiet. iaiása

De az

stilizálíuk

és

építés e foly

nemcsak a jóles átmenet kedvéért van; termévágya ez a mvészi erkist egyáltalán annak az ösztönünknek, magunk számára és kényelmére akarjuk

szetes tovább-terjeszkedési fejtésnek,

mellyel a

aJakitani környezetünket.

számára,

— mint

S

fleg eszményi lényünk

ezt oly azé{>en fejezi ki

egy francia

Lucien Corpechot: „sétáinknak o!y keretet adni, mely legmagasabb, ihletszerü vágyainkkal

k€a-t-eszthéta,

egyezzék."

-

170

-

A mvelvezés mvészete

A a

íraincíia

görög kert

kert szabályosságában

íolyta;tása.

Logikával

az

egiptomi és

átj aratóit

tennészet

— s jniem az a végtelenség, melybe mai kozmikus érzésünk

belefúl. Tetszett az a

__ a kimért, de nagy tilagédiák barátainak,

nem

XVII. századi franciáknak,

méret

— hogy

udvari élet és a heroikus óriási kertjeikben

„a lak

az erdt.'* Bacon angolosabban,

takarják

el

gyakorlati asalbba* Lord mondta, hogy „a kert a legnagyobb felüdülés szellemünk számára, s nélküle a ház vagy a palota is csak njehézkes alkotása kezünknek.'' helyett inkább valami

De

itt

a „nehézkesség"

visszafojtottságoit,

kilendülé*

mcgjakadályozását mondanék. Mert a kert az épület architektúrái és szellemi ritmusának kilengése a természetre. Üde, komoly játék a njafc

masszáival és

még

találj niak s

a természet ichorjávai, a i'Óld

ennek rohanó, zuhogó méla finomságaikert-épít tevékenységnek legérdekesebb

istenn ezüstös vérével, a

vizzel,

öserejével, ugráló szeszélyével

al ... A

kút- szobrászat, melyet

a

kiérti

kutakon,

és

De még csodálatosabb az

mazzaniata a kút-építés.

láivaúí

Icmbozatok-

as

fleg a XVIL századtól kezdve

E

szobrászati a vizet oly találó

ember- és állat-alakokba szimbolizálja, hogy ezek szinte a mithosz eleven hitével öntik el lelkünket fölfris&iten, ersítén. Azon miit has z hitével, melynek

si megálmodói egészen

term.észeteseií érezték a söré-

nyes hullámot paripának, vagy kibontott hajú Nereídának P önkénytelenül adták a Iriión kezébe a kagyló-

mikor a vihar bugását hallották. Ez alakok meg is jelentek azután már a görög s fleg a római kutakon. A renaissance idejében í>edig a XVII. szá-

kfirtöt,

zadban elcvenültek fel újra, Bemininek, a kút-mvészielt e Böcklinjének pompás tcrmészctéilzlésébl és po^ny kedvtelésébl, Vemon Lee szerint (Hortus Vitae

-

171

-

KSZEGI LÁSZLÓ and Limbo, 273- o.) a víz ez; alakok által megkapja inin dánnak kifejezését, ami hatalom, akiairat és szeszély csak van benne; s ez alakok mintázása, megformálása annyira követi a vizi masszákat és vonalakat, hogy niüvés/ziük maga az ös-terraész/et úgy látszik

s

—

—

volna.

lett

A kút

üdít

a kert

Morajlása állcindó

ereje, lelke.

alaphang, szinte orgonaponit a lombzúgás és

Méltó

fütty alá.

gyen

tehát,

hogy a szobrászat

is

madár-

adott lé-

nieki kifejezést.

De

nemcsak a vízzel jelennek meg a szobrok. A pázsiton s a lombok alaftit járó ember régóta látja már ott finom kisértetcit s lerögzíti oda ket a kertben

márványban. S a szobrászat mellett is

hatásokra

fesitöi

töréksizlüdk az elrendezésben; azonkívül, a

korlátok által az iparmvészetet

st

is

p^dk,

bevisszük a kertbe,

a terrasszal, a lugassal, a kerti csarnokkal, a kis

körtemplommal tömüvészietet kertépítés,

is.

f'eg a kerítéssel már magáti az épíMinden más mvészetei felöleil a

és

ép úgy, amint az építészet

is

összefoglalója

a többi mvészetnek,

A

kent a legszélesebb talapzatú és legüdébb

képzésü építmény;

s

lomb-boltozatai mellett

fail-

még egy

álmaink azúr hazájával, az S e nagy konstrukciót földíszíti mindennel, amit adhat a többi mvészet, és pedig nemcsak a kép-

niagyobb boltozattal

is él:

égbolttal,

zmvészet, hanem a zene

és

a

köHiésizet

is.

gon-

doljunk például a XIII, Lajos alatiti Marquise áe Rambouillet kertjében tartott mithologiai ünnepélyek*) után

még

a rokokó kerti élet szépségeire, Watíeau ké-

peibl, Verlaine visszaálmodó

verseibl

Emma

kert-festményeibl.

2)

Ciardi visszaábrándozó

Ezeknek képei

a

Scudéry-regényekben.

—

172

—

s

ujaibban

S

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE mily kedves a stcinhauseni Klosterkirche mennyezetére

—

egy szép barokk kertet lálmi fölöttünk S mily gyönyörség egy-egy keiileírás

—

akárcsak a lapok közé varázsolt csodás virágcsokor

—

lölpillantva íresíkóban,

George Sand „Daniellá"-jában, V, Hugó „Nyomcniltak"-jában, Théophile Gauíliier több müvében, Zola ,,Mouret abbé vétké"-ben, Gebhardt „Autoiir d'iine

Gyönyör "-ében nem egy regényében és novellájában. La Tiare"-jában, D'Anniinzio

„Psyché"-je pedig regény

,,

— egy folyíoros

és

Jókai

Fonílaíne kert-leírás,

a versaillesié, kedvéért,

A valóságba

pedig a legkedvesebben van beékelve mikor a nagy város nyomasztó tömkekigében bukkainmiík rá. Egy darabka hs mennyország a bérházak piszkító tüzében.

egy

kert,

-

173

-

A A

versaíUesi kertben.

széles é)gen gyönigyslürkje felhk-

Hatnályos virágiUat az egész kert-látóha/tiáron

A

palota az

.

.

.

pompázó,- hosszú ablaksoraival bc-

mereing a kert fönséges tágasságába, s vele száll

künk a messze vonuló pázsitnak

lel-

a kanális mérfölnyúló tükrének útján, óriás lombbástyák köaz dickre melyet két nyárfaMttt, eí, a fátyolos látóhatárig, s

a végtelen két rszeme. melyek a nyeséstl csak lombú faóriások; tömörebbek, zúgnak, egyre zúgnak a hajdani dicsségrl. Hallgiaitoan ket, boldog megdöbbenésbem, együtt csoport

öriizí,

A teli

a

—

—

néma szobrokkal Hal'gatom

A Ifett

.

.

,

a zúgást, a királyok boldogságáról,

mennyország egy elre hin-

királyokéról, kik a

töredékét élvezhetitek ...

Rövid, rövid dicsség!

Mi

a különbség

— a futva futó idnek jesgyében —

az ö emberöltjük meg az én mostani félnapMMn között, mely alajtt itt bolyongok?! És még, mikor szemem^ lelkem e kert szépségét oly diadalmasan magáévá öleli, én, a szierény vándor is, királynak érzem itt magam!

—

.

-

174

-

.

.

.

Részlet egy

kertbl

(Ba^aíclle.)

Vén molios fatörzseken, barnán kígyózó ágakon - sürü lombozatok csipke-gcmolyai. Alatiiik nagy smaragd folyosó nyúlik el és kivezet A parton ábrándok raárványpadja;

fölötte

kicsiny öble fölött kissé szétválnak a

lombok

ei^y

tóhor.

kis

t

a

s

s

egy

szeszélyes körvonalú kis légi tisztáson át engedik pillantani az eget

S a

véti

a csendes

le-

vízre.

moiios fák, rege-zöld

kusan guggoló bokor -^népccskéj ük;

koronáik, alziután

miszüa

lejebb

bejts partocskán, a söté;2öld pázsit-szalag és ennek aJján a tópart finom rajzú szürke márvány szegélye Mind, mind s velük lelkem is, boldogan tartjuk ölelve a kis tó tükrét s benne aj. égnek egy édes kis daraib azúr mélységét: kék szemmel mosolygó rokokó szc~ -

relanet

.

.

.

-

175

Elhagyott kert. Lago Maggjorc)

(Stresá,

A uítán,

leilfkem

feküdt

le ide,

a szívre-fclhöz/

A

lelkem feküdt

a hosszú alkonymierengós

esti niajgánybain. le ide, fáradtan, fáradtan,

sötét-zöld dombhulJáma)ival együitt dagadni Kat^

a kciH

nagy

só-

óikba,

A

sr

hervadó virágbokrotk: álomba-halit vágyaim; a lomb-koronák tömbös koanorságai: búsongó el-

mélyedéseim; a lenn mélázó tó-tükör:

kedveseim emléike

.

.

messzehagyott

,

Mély rózsaszínben

ég

pont furódik ide a távol-

ból.

—

Bavenóból? vagy a túlvilágról? Csak azt érzem: nekünk hozott biztatást, nekünk, az elhagyott kert dombhullámainak, az én elhagyott

lelkem sóhajtásainak.

—

176

—

Egykori kis kertünkben. Balrói

fenyk magas

Jobbról thüják széles

bástyája. fala.

Eminnét vadgesztenyék kupolája. A túlsó végen vadróizsa-feihci. S mindez egy virágszegélycs pázsitot övez. S ennek közepén csodá.^an izzó vörÖ3 virág lebeg, «iély-sárga barokk váza íölölt, szakadatlan tzzel ,

A

kert szíve?

Vagy az én szívem? Vagy egy pihen kis

Küsacgi

:

A

rewt':v<;(s n*vésie.e.

csiAlag?

.

.

,

12

.

.

.

.

A

Casertai királyi kertben. (A

Víziek Éneke.)

Mi, messzirl jöv örök vándor vizeknek mély zengzetü sodra, hosszú, hs rohanású orgona-dal,

—

tömérdek széprl zeng,

mind' hozzuk ím magunkkal és boldog n leheljük: felh-koszorús azúrt tartó hegyeknek királyi ózonát, szürke szirtfalaiknak fényes, kevély hidegét;

mind hömpölyögtetjük magunk fölött árnyas hegyoldalak mély lombozatának friss

illit-tömbjeit,

miket oly édesen csipkéz át ezer apró virág emléke .

Hozzuk a nagy táj mely ide lendített,

,

,

erejét,

bosszú meííer-utunkon, viadukt-íveknek az ür fölé fagyott óriás sas-szárnyain ,

.

S utolsó lejtönkrl most fönséges robajjal boldogan zuhanunk le

—

az

Kertjébe! két hosszú p rt közé,

ígéret

Csodás édesen pihengetünk

hol

el

selymes tükör-álomba,

márvárym'^dcncék naöv

ölén,

hajtván fehér szoborvirágokat, vizi-mithoszi álmainkat ,

,

178

^A

MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

Drága hvös lehellet vagyunk a szomjas szájnak, -^J üdít mély sugallat a bánatos költnek .

.

,

Tükrünkbl ugy-e

észrevetted együtt az éggel s annyi széppel te lelkedet is,

a

-

oh

itt barangoló poéta? Lásd, mi, örök vándor vizek, nem rontunk ám csak ügy tovább melletted. a tükrözésnek csókja nélkül, mint elrohan a köznapi szürke vizeknek örvényteli sodra!

3)

Soha könnyedebb

vizet

-

nem

179

—

ittam, mint

Caisertában.

12*

Nem szök

szökkutak.

Budapest bvelkedik bennük.

nem

volnának,

A

versaillesi

Nem

királyi

minÜia másutt

kert

és

Saint

Cloud vizei is majdnem mindig alusznak, de legalább hatalmas tükreikkel magukba varázsolják a nagy ég azúrját és felhit

meg

beléjük

raz

mereng

már üresen

wieni Belvedere medencéi

lelknkéit.

A

tátongnak, szá

nem kivánkozik sem az ég, sem ábránPedig mily kihalt egy kert vagy egy tér víz kút-szobrok faragói s mecénásai jól erezi-

ölükbe

dunk

.

,

nélkül!

,

A

hogy minden kbeli forma csak holt szöveg volna, ha ezt elszök, fölbuggyanó, zuhogva robaj ló vagy mélán csobogó vizek hangjai nem énekelnék és cs.illogó, fénykévéz formáik ki nem egészítenék, S c szobroknak s egyállílalán a térnek vagy kertnek mélyebb életét meg is adták a víz bséges zuhogtatásával és tek,

finom játszatásával,

ágban

az\

A

Anio-folyót;

zúg mélyébl

Villa d'Este alá bevezették sok s

c vízhálózat, mely egyszer egy

másszor apró gyöngyoszlopocskáiban szökellik el, majd robaj lik

fel,

kultiacskák

sok

más

formában dagadoz, hullám/.jk, vaskos drapériában hull alá vagy tükörré simul: egész orgonává, cigy gigászi téjorgonává avatja azt a tivolii hegyoldalt, melyen

—

IRO

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE 30

— 40 ^méteres

De

ciprusok állnak

néma cipókként

.

,

.

térjünk vissza szerényebb csöndességünkbe. vízte-

len szürkeségünkbe. S kérdeu/zük; vizet nyerni a

nagy Dunánkból,

nem

még

leheöne-e

s

nein lehetnc-e kissé vízi

kanyargó tengerbl, életre kelteni királyi kertünk

•

várkörnyékünk annyi

szép

—

e

kútját és a városligeti

—

Tündér Hona kútját is? Miért hallgat a Kálvin-tér szépséges Dunakútja már októberben? Ybl és Fessler Leó e gyönyör alkotá.sa miért nyomódik egyre inkább agyon szörny fölösleFontaine lumineuset

a

gességgel föltetözött házaktól, villaniospályáktól, a kút

széléhez

dl

utcasepri kDrdéktól,

züllött téglaraká-

scktól és az éjjel-nappal mellette ácsorgó

genyes utcalámpától?!

három

Mindig így sóhajtok

sze-

kút

e

mellett elhaiadtomban: ,,iviknél cn szebbeket a

nagy

világban annyi bolyongásom közben sem találtam:

pihenk az medencék alalt! Mint

ti

szépséges kszüzek, ott

ezüstös árnyban,

a nemes rajzú

fáj

a szívem sor-

sotok miatt! Ti legszebb számzöttek, ídíH -hazát ok

s

csendjébl a nagyváros zajos, letipró forgatagába! Míg dörgve csattognak körületek ae, ormótlan kocsik s ez a földhöz ragadt mennya durva villanyos-zörej -dörgés s amíg esetlen fo'. íjaikkal eltemetnek benne-

—

k

dl

egyéb prózaiságok: is meg a kávátokhoz szívemmel haza hívlak, lelkem kertjébe! Jertek, köriveszlek szabadságérzésem nagy pázsitjának legteket fájó

bársonyosabb darabjával; szélén köröskörül haLk puszpánggal: s»ziépségimádatom

félt

rt

álló

gondjával!

Körétek adom még: ámuló lelkem nagy hallgatásait, melyeken át szabadon zúghat, csoboghat széles víztáty lótok örök zenéje!"'

—

181

Az iparmvészet

élvezéséröL

Amióta szintébb iparmvé&zetet müveJünk, egés« mvészetrl. Élvezésébe sok-

hitvallásunk alakult ki e féle

anyagi éö s.zellemi

szükségletünk

kielégítésének

vágyával merülünk. Hogy az ember & minél több ember,

—

is

mun-

ezért kell a gyárak finomabb sokszorosító

káját komolyabban venni!

-

az eszköz ha:?ználatának

örüljön, de egyúttal találjon örömet ez eszköz anya-

gában, megformálásában és díszében

eszközben mint dísztárgyban

mvész ketts

is:

is,

st

az egész,

ez legyen az ipar-

gondja. Hiszen a használat

nem

Vannak nemes örömei;

használat

egy szép vázáé, egy szent&égtartóé

A

is:

s

oly

is

prózai dolog.

van eszmén^'l ,

,

.

használhatóság szépségében sok minden rejlik benn:

a fejldés, az es/zanény felé való közeledés, a lét jaya..,

S mindez a

szépség

nem nem

a

szépnek legbensbb területe-e már? S

légüres térben lebeg.

Még

a

pusztán

dí

-

szítményi malkotás is ö&szefügg az élettel: ^onkívül, hogy szemünknek élvezetet és lelkünknek valami homályos elragadtatását szolgálja, mindig a maga mejJfelel helyén kell hogy legyen s egy oly tárgy szoligá-

—

1S2

—

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ktában, mely bennünJ<et

Sizo^gál.

Az

élettl

nem

lehei

szabadulni.

De minden eíféle hitvallásunk mellett is nem oly még a modem iparmvészet; a'akulásánincs meg az egyensúly. baii még Sokszor szeretnénk odakiáltani a modem iparmhozzá még a mai technika vésznek, hogy az anyag nagyon hajlítható ám, tehát nem diktálhat miellett meíiáilapodctt

—

—

S ha mégis nagyon extrává kellett hogy váljék a forma, akkor a mvé-^z valahogy jobban láttassa is ennek okát. Az is igaz ugyan, hogy a régi iparmúvészetben sok fölösleges forrna támadt az, építészet túlteng hatása folytán, például támlásszéken görögtemplom-hcm'oka régi iparmvészet zat; s ha azt a munkát, melyet reánk akármilyen formátlan

ha&zoniíalan,

st

sokszor

formált.

nem

is

díszít díszre fordított,

praktikus dolgokra fordította volna, akkor tökéletesen

be volnánk már mindenre rendezkedve, még ta^án a legszegényebbek is. Ámde ha ma nem uralkodik már úgy a cifrítás, mégsem mondhat juJc, hogy a díszít ízlés

mindig biztosan mködik. Csak

Oscar Bie „Der

cimü könyvének címlapját ránitbm ide példának: A piramisfolt között egy krinoUn gombóc, s-ötétes két táncot, az anyagnak a szellemiségig finomult e mozgáTanizi*'

vaskos formátlanság merevségével jelezni! a Mintha a krínolinos táncban fejezdött volna ki a legA „modem" könyvdísz jobban a tánc géniusza! pedig, ha nem is általában, de sokszor úgy kiabál, hogy

sát

.

,

,

eltemeti a szöveg hangját; éles foltjai,

bákomaí

szinte el akarják kergetni

a

kemény

ákoni-

könyv

géniu-

szát Hát még a stilizált betk! ják ket, míg hatszorta éktelenebbek lesznek a tulaj donképeni betknél; kín-keserves vonalmókák, bántó.

.

A.ddig stiUzálgut-

.

nehezen olvashatók. Akárcsak az ember szemét akar

-

Ifi3

-

KSZEGI LÁSZLÓ náik tetoválni

.

,

.

Pedig mily szépek az egyszierü latin

betk; az olvashatóság nemes átlátszósága

díszíti finora

S a könyvruhánk is. Mikor lesz már ez utóbbiból igazán második brünk, mely méltó lenne az elshöz s azt okosíTn s finoman védné s egyáltalán a test életét, mozgását, kényelmét szolgálná? Mikor -és szépségét ügyesen s ízlésesen fénnyel

a)zi

biztos, elegáns

formáikat

rl, a szellem ruhájáról, eszünkbe

.

,

.

juthalt testi

crvosck meg a szcbráazok és íestök a vezetk a szabászatban a sok hígvelej és perverz ,, divatcsináló" mesterember s üzletember helyett? ... És lesznek

aízi

harmadik brünkbl, a lakásból, mit csinálnak sokszor hipermodern felszabadítói! Elernyedt „összhangulat" vagy ellenszenvesen vonagló bútorszömyek, melyek épp oly gyülöléiiesek, mint a régi szegletes bútor, mely állandó ellensége voU oldalunknak és kis gyermekeink halántékának, Antisociális!

A nem

veszendbe menetelét pedig

népies müvéSrzet

kell olyan tragikusan venni.

Elször is nem a nép dolga a nunlkotás, hanem a lángelméké, S a faj genialitása is jobban él a lángelmékben. S azután, a gyárba került nép-fiának lángelméjét nem segi'tiheti-e el az az olyan ersen lesajnált üzleti érdek", mely bizony az invenciót szívesen jutalmazza? Azonkívül a technikának fejlettebb s már nép számára is hozzáférhetbb volta is készteti és se-

,,

gíti

a tehetségeket,

A

gyáripar tehát

nem

az iparmvészeiét. És azt se felejtsüic

tömeg iparmvészeti

teszi tönkre

el,

hogy nngy

ezen az ejgyre szaporodó világon! És a tucatos termelés gondosabbá is tehelti, gyárak kérdésében csak az a bántó moztermelés

is

kell

A

rnat van, hogy még

•

a vasutakkal együtt

_

1S4

—

—

nincse^

A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE aeác villanyra

berendezve,

nincs

s

még a

folyók hajt*

ereje kihasználva; a gyorsan hasznot húzni akaró kapzsiság

nem akar

erre várni

s

nem

bánja, hogy rossz,

ócska szerkezet kazánjaiból bármily undok és bármekkora masszáju füst lepi el a világot. Ez az undok füst

az egyedüli

mc2Z^^£inat,

amire az egészségi szem-

ponttól eltekintve, eszthétikai,

- táj-es.zthétikai

szem-

pontból lehet haragudni.

Az

esztliétika;i

lefolyó része

nevelésnek

a

mhely-munkába.*

nagyban hozzá fog járulni úgy a nevelés

hatályosságához, mint az iparmvészeti ízlés üdcségé-

kea és magasabb fokához.

-

185

-

A A és

szobrászat élvezése.

scz^bor

Iiellki

maga után

csináltatja velünk azt a

gesztust, melyet kifejez.

képzeletben utána csináljuk a sziebbet

is.

pózit,

még

Ezért jó a szobor legkifej ezpbb

—

profilban Hialálható kövcissük

Legalább

itt

is

legmeró-

a -

szobrot.

Akik ez elméletet a görög

De

ne

egyoldalúságát,

csak egyetlen nézpontból alkotottnak

mjcily

rendestí«

mutatkozását kikeresni.

Hildebrand elméletének

t'estt

izoni-

véli

a

s.zobrásza)íból akar-

ják támogatni, gondoljanak péld,ául csak a Belvedcrei

Apolló ketts mozdulatára:

meg

amint

elre

el'ép, arcát

balra tartja kinyújtoitt balkarjával együtt. Tessék

mindezt egy szempontra redukálni!

A

póznak átélése eszünkbe hozhatja azt a mylhobibliai avagy történeti adatot, melyhcE kapcsolódik a m; s így a témát könnyebben kitaláljuk. logiai

vagy

Körüljárásra

is

való

a

szobor, több

nczöpontra.

Elte'yezkednünk mindig legjobb a kell távolra: a mü legnagycbb méretének háromszorosára. Keressük egyúttal a legjobb világítás alkalmát i£>, hogy a szobor mulatkozása a fényhatással is érvényesüljön; a világot; éf. sötét foltok szépen osztódjanak el; a fölíiletek

—

186

—

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE lexiürája

is

mert ez

ugy vibráljon, amint azt a

mvész

is

íer^'ezt^j

nem csupán

egy része a szép hatásnak,

formák ritmusa. Nemcsak a tapintásé a Sfziobor, a látásé is, S ha még a mü témáját, programmját is megtudjuk egy jó cimböl, akkor igazán hathatósan éljük a

át azt a testi-lelki

A

rögzítelt.

mozzanatot, melyet a

mvész

mcjí-

küls formáknak szépségét még szebbnek

nemcsen megalkoíott

álalánosságban

is

jelents

látjuk így a szabatosabb jelentés teljesebb fényébeui.

E fény

cseng énekszó

a

sugarával

járja át a testi

szépség hangszerzenéjének félhomályát.

A

vázolás,

lehetleg

mintázással

csinálva,

még

jobban átéleti velünk a bels és küls pózt. A szobor hatásának elevenségét és gazdagságát

hozza magával

az, hegy több olda'ról, több szempontCsak a nagy mO'zdulaitos m.int pél-dául a diskos-vet szobor van egyetlen profilos be-

—

ból nézhetjük.

kllításra alkotva.

De

azért ezt

is

élvezet körüljárni.

A

löbb oldalról nézhetése által szinte mozgóvá lesz a í-zcbor. S mégis, mozgalmasságánál nagyobb a mozdulaltilanságának,

kben

mcgrögzilett&égének értéke. Mert a

vagy képsikcn n^aigvó ábrázolás, a

„hclt'' kép,

—

mindig kifejezbb a tárgynál; mert ez utóbbi a valóságban sokszor elmozog a szemlélet ell, mindig változik.

Az

ábrázolatot tovább nézhetjük, róla össz-

ervel sugárzik felénk egy jól kivdS a halandó forma is szinte az örökkévalóságba van így áthelyezve ingatag sorsából, K

pontcsítotttabb

ia&ztctt jelentés,

piedesztál pedig

gyönyörn emeli

és óvja ez örökké-

valóságot,

A

nem

tiszjtán viz-szintes és

függleges tengelyek-

kel beáliítctt alaknak oóza mentes a merevségtl.

az

u. n.

abszolút póz.

E póznak

Ez

vonalai, különösen az

újkori szoborban, amelyet a végtelen felé hajlóbb lé

187

KSZEGI LÁSZLÓ mámorrá hullám-

lek hajlít vagy feszít/) valami zenei

zanak

Az

át belénk.

ellensúlyozással való egyensulyio-

zási törekvés", a contrapposto,

még

több rezgést ád e

ceneiségbe,

A

görög szobrok nagy-) részének nyugodt egyen-

súlya, — mely azoinban mindig mentes

—

a merevségttöl,

hoz magával, egyszerbb f orma-kereteket, W, Páter a változatlan jellemvonásokat érzi alattuk. Taine a görög isflenszobrckra ezt mondja: emberfölötti teremtmények, fölötte állva minden cselekvésnek." De azért az egyszerség e látszabályos

vonalakat

,,

s,>ii|ólaig

szk

keretében mennyi

élteltí-gazdagság,

mennyi

forma-hullámzás van! S emellett a görög test erteljesebb volta és srbb izom-pámázottsága kizárja a

kontúrok azcn véznaságát és szögletességét, mely a mjai testen váltódik ki. S mindemeHett, újra hanigsulyozzuk, a görög lélek komplexsége

is

ki

van fejezve

a görög szobrászatban. E gazdagabb felfogás a görögségrl gyönyörn vonul végig W, Páter Görög Tanulmányai"-n,

E

m

,,

a görög

építéstzieti

és ipaiTnvészeili

mílieubl színes visszfényt vetítvén a szobroicra, ezzel is elevenebbnek láttatja hatásukat s dúsabb élvezésükre tanít (a 193, oldaltól kezdve).

az Olyinpiai Zeust

(44.

old.)

Gyönyörn Demeter

és

írja

még

!e

Persephone

szobrát (149. old,),

Winckelmann szépség-ideálja nem

oly ízetlen és

jellemzetesség nélkül való, mint azt Cherbuliee.

gon-

a jellemzetességet nagyon vaskosan kívánni például Albano bimbószerü leányalakjait és amoretu

dolja, ki s

1)

Gyönyör

példa rá Matteo Civitali

De nem

,,Hit"-alakja.

oly túlnyomó rész ez, mert sok görög szobornak van pathetikus hajlása vagy szinte túl-cleven mozdulata: sok az izgalmas vagy fürge tárgy is a görög szobrászatban. 2)

183

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE

—

jcit is

Rafael

akarná 'emémi

.

parasztn

termetes ,

modelljeivel

,

De az emberalakok mellett még egyébre ügyelnünk a szobornál.

A pán is

nem

szobrászat

aiz

van,

is

keli

oly szükre-szorított, hogy csu-

ábrázolt alaké volna.

A

melyben elhelyezkedik

szobormnek s

milieiiie

mellyel összefüggés-

ben van.

A

piedesztál jó

környez leveg Szinte a milieut laisz-tás

A

megkomponálása ki kell faragni,

is jól

a

veend. helyes megváa

által.

márvány

interieur- szer helyet

bizalmas,

a

szereti, sötétes háttérrel.

A

bronz, erösebb voltával és

szabadba nagy rajzolódjék. Ezért hátterébe ég F-ötét

—

mellett')

a háttér nagyon tekiníctbe

s

sziluettjével,

inkább

való,

hogy ac

nekem

furcsa

szobában a bronz- szobor.

Az alaknak tehát egyik ámde van még egy közelebbi Nézzük e szempontból illetve

A mába

is

a

velejárója

a

velejárója

is:

milieuic;

a

szín.

sziobrászat problémáját,

élvezhetésének kérdését, szobrászat a

^test

való átfínomítása.

formai kivonata,

A

forma

tiszta

for-

megdicsöítése és

megörökítése.

Gyönyörn mondták meg Winckelmann,

Walter Páter

és Cherbuliez^) a színtelen szobor szép-

ségét.

S

bizony, a szobrásztát akkor a

leghbb magáho.^

') Strzygowszki tüloz, midn minden szobrot a talap zatába akar olvasztani. 3) „L'Art et la Nature", a oldaltól kezddlcg. 223. WaUer Páter pedig Winkelmannról szóló tanulmányában (The Renaiasance, 223. old.) Egyébként W. Páter a „Görög Tanulmá-

nyok

"-ban a

193. oldaltól

kezdve a szinességért beszél.

18<5

-

KSZEGI LÁSZLÓ és etgyútíial legegységesebb

mikor

is,

formával

csaík a

foglalkozik,

A

görögök színes szobrászata után az újkori szobmvészetet egy li) árnyalattal gazdagította

rászat a

azon

mellyel

szín--sj2.|egénység által,

a

tiszta

formára

szcrítkozott-

A

színes hatás igazi kifejtése a íestészetben

ugyan, de a mtörténet megadta,

söiti

bizonyos

ízlés is megengédhettie,

maga az

átmeneti

vau

igazi jó-

mfajok

aJakulá&át.

A

görög szobrok színetlése csak néhány fötónusra

szorítkozott

láson kívül

— a színes épület-ensemblehoz való símu— csak a foimát akarta jobban kiemelni id még

némely háttérbl. Különben az

ket

tökéletesebbre

S aztán tatán nem is vollak mindig színesek. Szerették a görögök a márvány tiszta ragyogását, ha jól olvassuk ez!: Luciaigazította

színeik lekop^tlalásával.

nus Erotes-ében

,

,

,

Egyébként ha a görög szobrász örvendett is a nemes anyagnak, de még inkább a nemes anyag sokféleségének, többszínüségének

,

,

.

Leonardo da Vinci Flórája eltt jutott eszembe, hogy a viaszfiguráknak nem az a bajuk, hogy mozdulaitlianok

— és

— ellentétben az

élet szinte

hanem az, hogy soközor még rosszabbul színezve,

mozgó

szineivcl,

vannak mintázva témájuk rendesen

rosszul

és

banális vagy eMenszenves,

Megkapóan szép

Emest

dévoilant" cimü színes szobra

bourg-ban.

st

Ez azonban csak

a szemnek rejtelmes

kebel és a karok

sizíne

a

f

a

Barrias „La Nature

«;e

a Musée de Luxeinfbb tónusoknál marad; is,

ehércs-kékj ét kivéve, az arc,

márvány

színtelen fehérsój|c

marad.

Azonban mintha maguk 19Ü

a

lángelmék

is

csak idön-

A muelvezés Mvészete nyúlnának

kint

kompi ikáltl mfajhoz. S azután még

e

a Flóra, a virágoknak,

e

legszebb

istennje, és a Természet, a sok

színes léaiycknek

szín dolgok sanyja:

oly témák, melyek talán a leginkább ragadhatják mcfj

színez kedvet. Különben az ily komplikált, átmeneti mfajnak a génic mindig megadja létjogát. Ha sikerül, akkor íöl-

a

Üétlenül jcgosuli,

A domborm gába.

is

átmenet, a rajz elvonáisos síkviiá-

Ennek sem több a

létjoga,

mint a színes szoboré,

S mellettük seiépen élih^t az abszolút szobrászat Rodin is mvel, idnkint és helyenként átmeneti mfajt: mintázása ilyenkor nem a tapintást követi, .

nem

a valósá|fcs formákat adja,

hanem

o'ly

festészet hatásába lengeÜ át

.

látomássá

hullámozíatja, vibráHiaitja a felüleieit, ho<4y

szín

.

egy

az

mán/ányának hatá-

sát,*)

A

görög szobor örök típusa a bizton, nemesen, szé-

pen megépíteiít emberi testnek,

E szobrok nyuga^lmas tartásai nem üresek nyu galmuk — erk egyensúlya vagy képességek szunnyadása. Az általuk bennünk felkeltett nemes, általános asszociációk elég tartabnat adnak nekik.

Hadd tegyek

itt

még

a görög testkultúrára

is

egy

megjegyzést. Érdekes, hogy a nuditás a legklas-sziku-

sabb görög isten- szcbrokon sokszor nincs (Bár Phidiásnál

ir.

meg

teljesen,

voH meztelenség!)

1) Érdekes átmeneti mfajnak mveljéül tekinthet Rafael pikturája, több oly képén, inelycSzobrászatos festészet' a.z ken a formák bizonyos finom keménységgel vannak kimin is.

tázva.

191

KSZEGI LÁSZLÓ Lehet, hogy a

mvész &k

égi társaságbelieknek a

ezzel csak a magasabb, nép eltt való zárkózó ttságát

akarták jelezni.

De

a görög szobrok tisztelete mellett ne kicsinyel-

jük le az ujabb stoobrászatot.

nem

hogy Canováék márványa még üj és ezért ,,kinyalit.'' S bizonyos átszellemí4>éshcz van joga a mvésznek, mikor visszaálmodik egy rég letnt világot, Söt ahhoz is van joga, hogy a mai testhez közelebb hozza a görög testet, minit' azt nem egy mai szobrász márványálmain láljuk. A siker, iia nejmesen, finoman megragadó siker, mindenit igazol. Azt is hadd jegyezzem még ide, hogy aki igazán Taine

—

veszi észre,

ismeri a görög szobrokat és Thorwaldsent, az legalább is

megenged

Praxitel esnél.

annyit,

Azt

hogy

e

se felejtsük

mvésJz hogy

el,

nem a.

kisebb

görög szob-

rászok a virágzó görög testek erdejében éltek, és így kömnyebb volt nekik a szépséget megragadni, Nagyol>b erit fejtett ki Thorwaldsen, aki úgyszólván egy

néhány

S'Ziobortöredékkel itt-ott behintett pusztaiságon élt

az

Ücori üde görög milieuhöz képest és szinte maga teremtette újra azt, amit a görög S7x>bráisto a környezel

ia^gyobb segélyével csinált.

IC'2

-

A Szép-valló

milói

Venushoz.

szerelemnek hószín lángjele, zenglek!

Hozzád ihletem

esd,

fényteli,

szellemi

Test!

Megváltad karod árán magadat, isteni Márvány, szz oszloppá, mely tiszta Alakba emel.

Vágy becsukott

két szárnya, a lepled féltve bezárja

gyztes lábszárid gyönyör hajlatait, formás, büszke tömegbe szorítván könnyeden egybe, játszva hogy állj bizton vad hev rabjaidon. varázsból vésték, törzsed szzi keménység

Sr

finom vértje alatt ringat arányt, vonalat. Láthatlan karoddal

—

o hs, nyugodt ivü oldal

I

—

csak jobban öleled igazi híveidet.

Nyári dervel tartod mennyei asszonyi arcod fényleni a gyönyörök tarka lidérce fölött. Kik annyit szerettünk, ah mosolyogj érettünk! Élvnek

Köizegi

;

A

ihletet

adj!

Csók

múéivezés múvt>zete

jele,

csonka maradj!

13

—

193

—

.

.

A

.

négy Elégedetlenhez. (A Mediciek sirkápolnájában.J

Együtt

vagyok odadl ten Veletek a

koporsóira, az elnyomatás napjaiban

Oh négy

A

,

Szobor!

búsuló

Id

—

Reggel, Nappal, Alkony, Éj

saent négyessége, az elégedetlenek négy liuma, az el'búsuU nagy-álmodozásnak

vágytól súlyos, szép

val,

hallgatás

.

—

köevangé-

nagyszer pózai-

ív- vonalaival!

Többön búsulok Veletek, mint a Mediciek

halálán.

Többön, oh többön: az élet elnyomatásán, a szebb

meg nem

születésén!

Oh, mint

kell,

éleit

hogy feküdjünk mi

mott élet kopKjrsóin, mi,

— az

életnek,

haladásnak fönséges géniuszai!

.

itt,

az elnyo-

mozgásnak és

.

Oh, boldogajn vannak tlünk messze derült rokonaink, a görög szobrok!

Boldogan pihennek az mely Elysiumban,

nyugodt tag'ejtéseik az mi csak nyúlni próbálnánk, egyszer kétségbeesettt lendülettel, másszor a hosszas, fájó várakozás feszült pihenésével! elért

—

felé

.

—

194

—

.

A MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE És még mennyivel messzebb vannak tlünk a boldogság erödiizzadásának víg szállongásai s a gyönyör mámor lendületei a késbbi barakk szobrászat vidáma-

mabb tündérországában! De mi azért, nehéz élettel teli,

kényszer-pihenésünkben

is,

ideálhoz-hü pess.zimisták vagyunk!

így kell nekünk félrevonulnimk lelkünk kápolnájába; félrevonulnunk, de tettert gyjtenünk.

—

Komor

elégületlenségünk sötét

villámokat felhalmoznunk

—

felhjébe

rejtzve,

arra a nagy napra, me-

lyen az igazság felé való megmozdulás nagy szava elhí

majd búsulásunk koporsójáról, hogy egészen lehozzuk barokk boldogságok mennya földre a görög és országát

I

13'

—

195

—

:

Két modern szoborrólRodin „Penseur"-je nagyon vasiag küls formai ötlet.

mvész:

Valamit megérzett a

a gondolkozó eoibei

koncentrált pózát, a testi össí2,ehajlást a lelki összeszedettség alatt. íiat

Ámde

S a ,,Penseur"

De mintegy

annál

finoni|a,bb a

érdekes

elragadó az a

E

két összefont alak

szerelmi

extázis

rajz-álommá

fehéres

csillogó

könnyült

mfaj, A ,,Tavasz"-ban mely lendületes odadülésével

átmeneti

fekv

alak,

íekve-röpülni látszik

De

otromba diós-zsák.

„Csók",

mely a

látomás,

hogy a gondo-

fínomitotta,

is

teste egy

párázatában rezeg; szobor,

elfelejtett egyet:

meg

az emberi testet

.

,

,

nincs olyan szép szobra Rodinnek, amily szép

a görög szobrokról való elismer sok nyilatkozata és

még mint amily szép

ez a

mondása

a kathedrálisokról

valaha a kathedrálisok eltnnének, a civilizáció egy fokkal alább fogna hanyatlani. Már moít is titok-

,,Hia

zatos

nekünk

aiz

ö nyelvük,

Eízi

eJiih'Cz

ásatások kellenének, de

az ég

felé!''

196

utóbbit újra megtalálni:

nem

-

a föld felé,

hanem

A müélvezes Mvészete Bartholomé Monument aux Morts-ja. suA emlékm közepén édesen sóhajtó megadás, a graciózus nalak biztató Melankolikus finomság;

gesztusával,

—

amint férjének

vállára

téve

kezét,

indul vele be a halál rejtelmes íülkéjébe.

Lenn, egy másik fülkében már

nyugszik a pár,

ölükön gyermekükkel. Fölöttük egy meztelen szoba-

klapját tartva hátán... Bágyadt, modcrnked tartózkodás, mely nem mer egy diadalmasan kibontott szárnyú szép angyalt lendíteni betegcsen bezárt köf ormai fölé! Mintha a fájdalomtól majdnem süket léleknek

íány térdel, a

sír

elkorcsosult,

elég volna a rezignáció suttogása, a föltámadás Ígéreté-

nek nemes harsonája helyett!

197

—

Sokgi'y

A A

festészet élvezésérl.

festészet világa az a világ,

melynek a szem

a

középpontja. E mvészet a testeket és a tért egyvittességükben, együttes látszatukban öleli fel; világa gazdaga-bb a szobrászaténál formákbon és színekben

—

és Tcifejezésben

tier:

Szépen mondja Théophile Gau-

is.

,,A kepék, rést ütvén a falon,

számunkra, melyeken

ált

nyitott

nézzük a nagy

nyílt

ablakok

mezket,

az arany gabonaföldeket, a sárga szi erdket, a határlatan látóhatárt és a végtelen eget".

Keretbe szorított darab világ a festmény. Ámde jól jegyezzük meg: nem annyira a keret tartja össze, hanem saját egysége, azon magva, melyet valamely impresszió, hangulat

,

gc«idolat ád,

mely körül mint

köm] szerkeszltdik meg a "kép. Hogyan kell képet nézni? A kép els éltetje a világosság, melynek

köziéppont

oldal-

vagy felülröl-rézsutosan kell rá esnie, közepes fényervel és nem nagyon mesfzire lev nyílásból (ha ról

—

—

mint rendesen szokás szobában vagy teremben van elhelyezve a kép); a Louvre fel*sö vilátudniillik

—

19S

-

í

.

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE gíLásai például a

nagy termekben már nagyon magas-

ból jövök.

A képíelagg^tásml a fdolog volna az egyes nem i>edig az képek külön-külön érvényesülése, a bizonyos dekoratív összhastás, mely csak az egészé-

—

,,

ért dolgoizjik és nem.

mindegyik egyesért,

i>edig hiszen

ez utóbbiakért van a tárlat!

A

keret inkább csak kiemeljen és egy, a képet íól

Még

megláttató semmi legyen.

semlegesebbnek kel-

iene lennie a falnak,

A

kép második éltetje az, hoigy kell áttekint kép legnagyobb méretének háromszorosából. És természetesen abból az egy szempontból,

távolból nézzük: a

egy látókeretböl, melybl készült a kép.

Növelem még

azzial is a kép eletét, ha hunyorínézek rá, hogy így elssorban a fdolgokban íogjam föl a kép folt- és al'ak- komplexumát; s az í^y

tással

kissé fátyolozott jai s

látásisial

egyúttal kitöltm a kép alak-

körül a légtávlat kiütiozhatatlan apróbb finomságait

ezáltal a képet térbe- mélyedöbbé és plasztikusafobá

iestzem.

Tenyércsvel azért élek, hogy a képre szorítsam A szkebbre vonti látókör egészen a képre koncentrálja idegzetemet, érzéki felölel ermet. É^ész látásomat.

És tapintásom és a többi éírzékcm illúziójával is közelebb hozom most a képet magamhoz, bele léptem már, benne járok innerváció-érzeteim játékával. Szemem ereje így egész

érzékel ermmel gazdagodott már,

s

egyre részletesebben élvezem, legapróbb finomságaibian a látható világnak melyet a kép ád. is,

a,zt

Mindezek lefolyása

a nemesebb megjelenését,

ügyelek arra

alatt

szellemi látásom fényerejébl

kép tartalmára.

A

kép címét

—

599

is is

-

szóródjék

is,

hogy

valami a

élvezem erztétikailaf

KSZEGI LÁSZLÓ És szellemi világosságom nem lehet nyers, csupán inkább a hangulat finom ílui-

csak okoskodó fény;

dumával szövdik össze s úgy árad a képre. Figyalö merengésem lelki hunyoritásával kihozom a iegéléiikebb foltból és a legersebb lendület vonalból a kép témáját s jelerílléseit. Ez utóbbiak azután finora dallamvonalaivá lesznek annak a zeneszerü mámomak, melyet elbb már lelkemre árasztcftt a képnek érTzéki szép&égc.

A

ránézések

sorozatából

áll

tu'ajdonképen a

képnek szemlélete. De amint az ábrázolandó tárgyra való ránézéseket a rajzoló embernél egy-egy mindjád odahúzott vonal vagy cdacsapoltt folt követi, épúgy követheti néha a nem-müvész szemlélnél a ránézést egy-egy hamar odaröppenö szó, találó nyelvi megfeleíöje az illet képnek vagy kép-ré&zletn<ák. A rajíztamíiásnál a vázcltatással volna legjobb

való készséget

is

fejlesztetni,

e

szó-vonásdkra

hogy minél elevecnebb

mélvezöket neveljünk, olyanokat, akik lelkük minden tehetségének mozzanásaival tud-

és intelligensebb

ják ersíteni esztétikai szemléletüket. sen mindenre

nem

De

természetc-

kell erltetni a szóruhát.

--

200

A

színekröL

BabcHiázón érzékiek és lelkiek egyszerre, akárcsak a zene.

Érzékiségük csodálatosan mély az anyaginál

öröm

finomabbá, szinte

villanása \es% bellük,

vágy

r

mégis átkönnyül hangulattá:

tiszta

izzása,

mélázás fény-

homálya, borongás árnya, gyász éjszakája

,

.

.

s

mintha,

adnák a kép érzelmi jelentésének. Növelik a táj lelkét is, Taine jegyezte meg, hogy a szín „az élettelen dolgok szenvedélye"; D'Annunzio quintessentiáját

szerint

meg:

Nagy

,,az

anyag erfeszítése fénynyé

a színek szabadsága,

—

válni".

csak mindig

&.

szépség keretében maradjon,

A színharmónia igen tág keret. Ha igaz is, de tág mondás, hogy a vörös, zöld és viola szineknek ott hogy a szem színérzö izgalmat De hát akkor mi lesz a tonaA mvész-lángaz egy uralkodó színnel?

kell lenniök mindig,

egyenletesek legyenek. litással,

elmék gyakorlatilag felelnek meg

Giorgione

meg

erre,

Tizián mintha megmélyült arany

nyal és az élet tömör zamatával festettek volna

—

201

-

.

.

KSZEGI LÁSZLÓ Van Dyck mintha üresebb

színezése légiesebb, mint Tiziáné, de is

volna

,

.

.

Veronese sokszín és világos ragyogása

megelzte volna a mai

„napfényeis'' festészetet; színei

pedig ezéinél végtelenül szebbek kat kibirtak!

A

sötét

sdkszior

— és már évszázado-

'

múzsa jú, mély varázsü RembrandthDn ha Fanün-Latour vagy Zichy

szeretném,

Mihály forma-szépsége

A

mintha

németalföldiek

is

megvoJna.

genre-képein vigasztaló

leg-

az a gyönyör színzoménCj mellyel alakjaikat, e duzzadt korcsokat s a körülvev csendéléti részié* aílább

tcfcct

iis

oly szépen bevonták.

202

—

A Rajz

A scg

is.

alatt

nem

rajzról.

érteik

pusztán körvonalozó rajzot, jár a levegös-

képbeli mintázással pedig együtt

De a

nem csupán egy

levegösség

agyonlágyitó

párázat, melyben azután az aktnak mint esetlen vaskos

húsfclhönek kelljen úszkálnia,

—

mint ezt Ferenczy

Károlynak azon a képén látjuk, melyen egy fej nélküli ruhás férfi-alakkal a háttérben, egy karosszékben meztelenség tipusú nöi valiami éppen nem formás ó-csunya-elnagyoltsága üldögél.

Az

akt

csak

a-z

ö

nemes, szép formábaszedcttségében és finom részleteikkel ga'iz)dag fölépítésében élhet és hathat igazán; vagy

ha már vonalai,

elsfcilizálják, akkor legyenek szépek a nagy hogy azután a képzelet tudja mihez fzni

kie^gészítö

Van tuk

is

mintázását és színbeli továbbámyalását.

bizonyos, kiss^

keményebb

a dolgoknak, minden

,,

és tisztább látsza-

levegösség" mellett

is.

És

is tudok a látóhalár messze fclhöi'i elmerengeni; de még egy kö)z(eli, szép fiatal arc plasz-

himyorítás nélkül tikáján és

hamván

is

.

,

.

A

látható világ

nem

az ac

melyet a teimészetnek örökösen csak hunyorítással való nézése mutat modem" festink elé: s e nézésükbe még bizonyos szín-elméleteik is beegyoldalú

vízió,

,,

_

203

-

KSZEGI LÁSZLÓ erlködésük melyeknek a termé-

leigtatják sávjaikat és ködeiket, ügye'tlien

pedig — piszkosra keni

nyomuk

szetben

foltokat,

sincs; s így impresszicnista tónusaik és

A

valeurjeik sokszor csak pathológiai adatok.

ceiek szemében a napfényes formákon

nem

velen-

,, tolódtak''

a vonallak.

el

Velasquez megfigyelése, melyet Strzygovszki emhogy t. a napfényes háttér eltt álló alakok elnem mosódnak hozta magával Velasqueznéi a tor

lít,

i.

-

mátlanságot.

A

,

.modernek" nagy somniázó, összefoglaló

juk azonban, hogy egy vázlatszer kép

meg szemünket

st i&

valaiTli

—

van,

A

és szívünket,

is

vázlat

eljá-

Nem mond-

rása rendesen valiaminek a palástolója..-

nem is

ragadja

élvezhet,

nyomatékosabb, tömörebb zöngelmü hatása csak ne legyen lehetetlen és vad erlködés

hadonászása.

Átlag vail

-

-

könny

valamit

-

sok

résiz(let

elhagyásá-

elnagyoltan megfesteni. Tessék csak a sok rész-

mind megadni emellett valamennyit egységben, összefoglaló nagyobb foltokban tartani, mint ezt ív ttehetségesen modern Fantin Latour ,,Un atélier á Baíignoiks" cimü festményén látjuk. Ez nem piszkos fentebbi nagy színfoltok összeeröltetménye ám, mint letet

?,

—

i.

Ferenczy-kép.

Az

impresszionista piktor az egy pillanatnyi oda-

nézésével felölelt képét adja egy tárgynak? Els,zör

egy pillanatnyi odanézés még a leggyorsabb piktornak

sem ,,

elég egy kép vászonra varázsolására.

Sok

ily

pillanatnyi" impresszióból rakódik össze a kép. Tehát

hatása sohasem az Qgyeilen odanézésre látott képé!

Az már

megint más dologi hogy az impresszionista kép

csak egy pillanatnyi impresszionista való. Mi, a néziök,

odanéíziésünkie

vagyunk hát tulajdonkcpen impresz-

—

204

— i^Uta

.

,

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE szionisták, nisták.

nem

cselek\ö,

S nem egy

ily

hanem szenved impresr-sziovalójában szenvedkké

képnél

válunk, ha egy kicsit tovább tapad tekintetünk rajta.

Nagycn

is

is

látunk.

És

élveznünk. Mily

sohasem

elnagyoltan a látható világ

mutatkozik, legalább ha

éri

egy kevés fény. Részleteket

gyönyörség valamit részle/líeiben is s^ziép a Dcbozy-kép eltere! Mily szép

Szinnyei Merse Pál egy, fenyfa-részi etet képe, mely nemcsak nagy formákat ád, tettel

mélyed a részletekbe

is

.

ábrázoló

hanem

szere-

,

Egy kép nem mindig csak egy pillanatnyi odanézésre való, hanem ál'alában inlcább valami boldog elnézegetésre,

mellyel érezni akarjuk az apró rész-

letekbl álló élet sok-sok lüktetését, képein tehetünk

Fleg

—

amit Székely

is.

csak a tónusoklial'

tördni:

ez

nagyon

alkalmas jelszó mindazoknak, akik&ti a bizonytalanban való halászásra nógat gyenge rajztudásuk. S a léhább dilettantizmus, melynek jegyében ma ügyszólván mindenki mvész akar lenni, nem kis rés-osben oka annak, hogy lenézik a rajzot, mert az határozott: tu-

—

dást kivan, a dilettáns mükritika pedig, mely a divat

vagy az érdek szálaival van az illet .mvész '-ékhez fzve, kényelmesebben kertelhet az inga tág tónus körül, mint a pozitívabb megfigyelést kivánó rajz ,

körül.

De már

szerencsésebb Ferenczynek az a vázlata,

mely egy dombtett ábrázol, nagy ráhajló lombkoronával s ez alatt egy gyönyör nagy nyílással a^; égre. A témaválasztás maga is már csodásan sikerült. Az ily

dombtet elvágja láthatárunkat', csak az maga után látni, s a világ szélén érzi magái messzirl zsongó nagy assziciácíók lepik nagyszeren a szemlélt s

.

-

,

205

—

eget engedi itt

el

az ember,

bvösen,

KSZEGI LÁSZLÓ

A

szabadság gaent jegyében

— nem í^rkózhaHank

az elöl, hogy valaki eltt impresszionistásan is mutatkozhassék a látható világ s így kerüljön a vászonra is. Csak adjanak amellett valamit a rajzra is és türelmesek legyenek a rajzibb felfogású legalább mvészekkel szemben, akik az anyagszerüség eívét is

el

figyelemben tartják,

A

helyes vonaltávlat

lyedést egy képnek

—

már magában

is

és a gondos mintázás

ád bemé-

még

töb-

Székely Bertalanék eleget tudnak a plasztikusság

bet.

még

mellett

a levegösségröl

is.

De még

jobban tudják

a rajz fontosságát. Mert a rajznak a színnél keményebb határozotítságú jelentése folytán fefltnbhé

—

s

szemlélet-zavaróbbá lesz a rajz ellen elkö vetett hiba.

Székely mintázása nem megy a szín rovására. Tessék csak azokat aiz anyagszerségük és levc-

És

emelletít

gsségük

miielletiti

még

oly

gyönyör

színeket, valóságos,

színdrágaköveket megnézni, melyek a Dobozi-4cépen

vagy

,,

Thököly Imre menekülésé"-n találhatók!

—

A

bizonytalan, a ra^jznál jóval bizonytalanabb jelleg szín így is meg úgy is alkalmazható! A az, hogy szépségével minél jobban elragadjon; ideali-

—

f

mint a

zálható,

i^ajiZ',

S az

eszményibbért

is

van a

mvészet.

A

szín és rajz,

a

follb

és vonal sajátos árnyala-

kapnak a különböz festészeti technikák álital. Sok és gondosan összevet mjegfigyelés által egyre több

tokat

tanulsággal kü^önböztetheltijük

mindent felölel

meg az

olaj -technika

életteltjcsségét; a freskó fenséges voegyszer beszédét; a temperának az egysizierség mellett már a freskónál lágyabb, átmcnetesebb voltát és üdébb hatását; az aquarellnek a fehér

naj'hangsúlyos

—

206

—

A MÜ ÉLV EZ ÉS MVÉSZETE papir fölött lebeg színes álmát; a pa&ztell háríahamgját;

az egyszín rajz') zongora- acélosságát és amel-

rezg zúgását; a metszelnél ugyanez.t még a folthatások ábrándos súlyát vagy csapongását; s még egyáltalán a kréta-, ceruza-

lett s

a

rejtelmesen

maratásnál

és toHrajz vonalhúzásainak

mely lendületesbe mehet

át,

sima párhuzamossá,gát, egymást keresztez ro-

s

pogósságát; ha pedig a vonalak helyett a íoltba-dörzsölés szerepel, akkor enn^k mélységét vagy finom ál-

matagságát;

s

egyáltalán az egyszín vcnal- és

hatások által keletkez fényjátékot, sok észrevev^ése ós méltánylása

zö

is

A

folt-

technikai hatá-

gazdagítja képélve-

SízemléletÜTTikert,

1) Schmarsow megszorítja, vázlatos illustratiónak, de Klínger teljes szabadságot biztosít a rajznak; Volkelt Klinger-

rel van,

—

207

—

Az Az

igazi

mvészek

aktróK aktjai

ttisznak jegyébein állanak,

azon tisztább

mely az

édieni

test-kul-

ártatlanságba

tudja visszaálmodni a nudítást; hátierük pedig

szeren mindig

mithológiai

meg kozmikus

stíl-

érzés.

Székely Bertalan Lédájának, a legösszhangzatosabban megépített s egyúttal oly szellemien könnyed

nemcsak a nthosz álom-ragyohanem még azpn eszményítési törekvéstl

nöi testnek fehérsége gásától van, is,

mely a

egyre szellemibbre szeretné finomí-

testi-t

És Székelynél az aktnak az a nemes formák és szinek gyönyöíTj összehangolása, a sok drága szép részletnek az iafni,

fehéríteni

,

.

arányokban való

,

fölépítése, a

egész-ünnepbe való egységesítése: mily fenkölt ember-

ád számunkra! Megdicsítve érezzük testimagunkat benne és szinte hozzája összhangosulunk és

tipust

valattni

beoltódást érzünk egészségesebbé-

válásra! És

még

a\s

zsondul lelkünkben

meg

szebbé-

érzéki harmónia megérzésén megis

magasabb harmónia-érzésünk.

208

Az A

festészet

arcképrl.

az irodalomhoz a legkoncentráLiab-

ban közeledik az arcképben. Mennyiben mondhat sokat az arckép? Ne \ár)unk töie egy egész élet-iörténetet. Ki tudta valaha megértetni magái, egész egyéniségét és hos&zú életét egy pózban és egy arckifejí^-

—

zé&ben?!

Nagy

az

ernber

bels bonyolultsága, megismer-

hetetlensége.

Nem

sikerült

külsej ember

is

lehet

mélyen

tar-

talmas. És ugyancsak kereshet neki a fest beállitást... Elég, ha annyit zoltról való

Sokszor

mond az

arckép, hogy az ábrá-

ismeretünk hozzákapcsolódhassék.

ismétld

lelki

mozdulatok

nyomokat hagynak,') az idegek

bizcnyjps

bizonyos kapcsolatai folytán.

gyakran fordulnak

el

Ámde

a szenezetben.

az és

arcon

izmok

félre-fejldések íCi

mutatja

ki

Szinte valami finomabb, lengébb fajtájává lesznek az e nyomok: átmenetek -az érzéki és szellemi közt. A kifejezés szinte az áthidalója és összekapcsolója a lelkinek és anyaginak. 2)

anyagnak

Kszegi

:

A

müélvezés müvéizete.

_

14

209

—

.

KSZEGI LÁSZLÓ azt,

hogy poníosan megvaai

funkciók párhuzaflna?

Az arcképfest raj zírónak

.

mindig a

lelki

és

testi

.

mindig ha^y még eleget a jellem-

és a kulturhistorikusnak,

C

Egyébkémt bámulatosan szépek azok a kiolvasások, mieliyekeitl szobor- és kisebb faragványos képmásokból müvei Beulé s még Rodin, Beszélgetések a mvészetrl.

210

—

A

kompozicióróL

figurális

Sziókcly Bertalan képei olyan folt- és vonal-kom-

plexumok, melyek nemcsak külsleg szépen tett

valamik,

hanem olyan bels

fölépí-

tartalmi gerendázatra,

mozzanatok remekül össze&zferkesztett vázára vannak rakva, melyek valóságos összesrített drámák. Dobozi pózának küls mozdulata egy csodaszép lelki pózt föd: inkább megölni imádott hitvesét, sem-

lélektani

mint szennyes török kézre engedni.

E drámák csöndjében

is

a képsíkon

még

a tórbeli szimultánság.

sok mozzanatúan lüktetnek. Mvésziünk

nagysjz'eren használja a térbeli

rbb

nyelvét,

dolgok azon egysze-

mely szimbólum nélkül

is

tud beszélni.

Kiváló találékonysággal, hathatós és pregnáns módon helyez

el

képein bizonyos térbeli adatokait: egy moz-

dulat vonalával lekvésére;

tárgy egy

pompásan

utal

egy másik alak cse-

egy majjdnem csendéleti részletnek látszó

megelz

emellett szépen

és

magyarázó mozzanatot

helyezkedik

képi hullámában. Például a

el

egy

jelez s

alakcsoportnak

Dobozi Mihály és hitvef<e" képén a kidR ló utal arra, hogy már m€(g&zünt a menekvés lehetsége s így támadt a rettenetes kényszerség a hHves megölésére. Az V, László neveltetéséét

-

,,

211

—

KSZEGI LÁSZLÓ ábrázoló festményén az

hever

király lábai eltt

iíju

—

hogy a kép másik nemcsak a táncával az eszköze a kora-her\''asztás munkájának s a politikai elvadulás siettetiésének. Vagy, hogy ne csupán a fátyol a virágokkal

lév szép

oldalán

azt meséli,

itánccsnö

csendéleti tárgyak nyelvérl szóljak, nézzük az udvari

bolond alakját ugyané képen. Ez alak, mint képrészlet,

—

és vonalbeli adat,

folt-

szép tagja annak a nagy

forma-hulilámnak, mely a király alakjától a táncosnig

De nem

lendül.

statisztája

csupán ö a drámának; ko-

moran elmereng pózával egy tragédiái kórust helyettesít, mely a dolgok bnös folyásán reflexióznék; az el gondolkozásban

összpontosított alakja cs.odálatosan

kifejez; rajzának vonal-ábrándos szépségével mcssz* elragadtalt'ásba

a-nézt.

viszi

Oh

mennyivel

szebb,

mint Rodin Penseur-je!

A

drámai összpontosítás mellett Székely nagyszeren tud harmonikusan komponálni, formákat és színecsoportokba. És ezen ket ritmusosan foglal össze összefoglaló eljárás nemcsak a kélllfelé egyformán

hanem az Ez utóbbinak

elosztásnak csendes méltóságával dolgozik,

egy oldalon fölcsapó nagy hullámmal

is.

érdekes példája: a Dobozi-párnak fönségesen kihívó

föltomyosulá&a a kép jobb oldalán, szemben a baloldia/lnak kisebb foltjával, mely a messze maradt üldö-

zket

foglalja

magában.

nagy

foltját,

ámde a

két összefont alak

még

aiz

ö

komoran

az oldalra lendíti a séget,

A

dúsabb

ugyan a füstfelh itt megnagyítaná a baloldal

Minltiha

egyensúlyozióan szerepelne

s

jobboldali nagy folt tömörebb,

—

a

maga nagy

méretein

s

a

kívül

—

erre mély tónusaival is nagyobb érzéki és szellemi jelentszép,

klassizákus

er

a barokkba.

-

212

így csap

át,

nemesen,

A

genre-képröl*

Gazdagon szép Székely Bertalannak az az eéV" melyen a mostoha-leány a i>a,dláson az ö meghalt édesanyjának ide számzött képéhez döl. Ami elször kap meg bennünket e fer-tméalakos festménye

is,

nyen, az egyrészt az a sajátosan eltalált padlási tom-

pa-meleg leveg, másrészit az alaknak mesésen finom odafonása egy cscndéléti motivumhoz, egy képhez, az

anya képéhez. A leány az anya lelkére döl a poros arckép vásznán keresztül, mely mögül az ott már húrjaszakadozotian hever hárfa a régi édes dalokat penditi föl

szívében. Talán ettl hullámzik

még

zleneibben a

szép leányalaknak minden vonala, különösen

gyönyör

még szebb tzzel arcán

és nyakán a tiziáni szín-szépség, mely ott aizi árnyékban valami finom lilás lehelettel borult aranyos barnába ... és mily anyagszerség a leány kendjének, az eltér gyékényének és még a gerendáknak kidolgozásában! Micsoda fényjátéka van a bekévézö világosságnak! Mint szövik át egymást a színek ér. reflexek játiékai! És erre a festre mondanák, hogy csak lokálszineket

bal keze,

s izzik

.

ismert!

.

.

.

Hogy olvad

itten szín

—

213

—

..

színbe és levegbe,

KSZEGI LÁSZLÓ söt

forma

is

színbe, és

formák meg spinek

lélektai^i

mozzanaltok hullámaiba! így lehet egy képzmvészeti lángelme egyszerre fest és köItö, mindamellett, hogy teljesen

fest marad.

214

-

A

tájképrl.

Földet, növényeket, eget és levegt ecsettel fel-

idéz, vászonra-hivó

nek nemcsak

ereje, táj kép- tehetsége, Székely-

figurális

képein nyilatkozott meg,

mint

például „II, Lajos holt-testének megtalálása" -ai vagy a Dobozi-képen

külön tájképet

de

s is,

ennek fleg elterén. Festegetett — mély, finom kozmikus érzéssel,

mintha csak egy, nagyobb feladatokban tombolni &z|ckott óriási ernek mellékes játékaként csietet

nálta volna

,

,

,

Mintha csak játékszámba ment voLna

nála az, amivel mint legsúlyosabb eredménnyel lát-

mai nagyságnak minden ereje egyébként elfelejtik, hogy a tájképet

szik kimerülni sok

E

„nagyok"

,

.

.

„tónuson," „levegsen'' é? fénnyeltelien

megérezíiék

már

velenceie3í,

a renaissance

emberei

is,

Veronese és késbb Tiepolo, azután ugyanígy Velasquezék

fleg

a

tájképháttereiken, is;

a

németalföl-

önmagáért való tájképben. E régi képvek jobban ragyogtak ám valaha; most már megbarnultak, de a közei jövben már világosabbak lesznek, mint a sok hamar repedez, füstösöd modem íércmunka ... Az igazi íiehetség a tudásnak, a tech-

diek

pedig

az

—

nikai biztosságnak ércét

maradandóság

is

is

belevegyíti alkotásába,

A

oda tartozik a lángelmei munkához

-

215

—

Rafael Halas Madonnája,

A

Mária ölében ül kisded Jézus Icegyes icézmozdulattal fordul Mária és Szent Jeromos szelíd iekintetével egylDt egy halat hozó gyermeki íj u íelé,

—

—

kit

egy angyal ajánló mozdulattal vezetett oda,

A

háttér

majdnem rájuk

hajló, zöld

bizalmasabb körré foglalja ö&sze ket.

mélyzöld

foltja

még jobban

kivíllaritlatja

függönye még

S

a

függöny

a kép fiaákai

és szellemi középpontját: a világos színekben ragyoigó

Mária

fejét s karját és a

karján tartott kis Jézust.

E

világos folt-középpontról természetesen száll le tovább

tekintetünk a szelídebb árnyú színek félkörére, mely-

ben a többi alakok csopcrtosúlnak- S mosit e nemes típusú alakokon két hajlás hcizlza mozgásba szemünket és szívünket: az egyik a kisded Jézusnak 5 a vele együtt kegyesen néz Mária és Jeromos fejének hajaz íása, a másik a kis Jézus e'é térdel fiúé s még angyal pártoló gesztusáé, E 'két, egymással szembe

lendül csoportos hajláwiak szép érzéki formai adata nagyobbodik még az aisszociációk egyre szélesed fénykörében. Egy s^ép gondolat szélesíti különösen meghatottságunkat még r-zebb e'ragadtatássá: annak gondolata, hogy mily boldogság egy Jézushoz ily oái-

-

216

-

A MUÉLVEZÉS MVÉSZETE bimunk, egy eszményi anyát meg egy szárnyú vezett, kinek fizépségcs feje, amint a^zt esd vágyának nemes vehemenciájával hátra szegi: egy beethoveni ima-motívum. segítket

is

csodála'tos, színes

217

Maulpertsch. Momiyit álmodoztatott mini gyermeke't, gyri ör€gtemp!om freskóit bámulgattam!

Gyermek-ábrándom

tájain

szedte

mikor a

s^aép

saíneijt

meziei csokrokba, margitvirágok fehér sugarú aranyából,

gyeirmekláncfüvek sárgájából, fszálak enyhe zöld-

jébl, kalászok okkerébl, ból,

jük

szamócák

—

meggyek

búzavirágokból,

pipacsok-

rakva közéfelaggatta ökel édes barokk alakjaira, Fakó-

s

ȇgukban

is

és

színfoltjait is

egyre csendülliek még, akvare'les áttet-

szséggel, mintha mindig gyermeklelkcm adná a hér alapot alájuk,

,

,

Barokk vonaildallamaik még édesebben a zenés

fer-

.

lebegnek

misék hegedüszóitl, szfpránjaitól.

Álmodozón büszke

tartású

hsök, imádatba

dl,

azurpalástos szép szüzek, körtánccal szállongó, színes »zárnyu, rózsás lábszáru angya'ldt, kiknek némelyike

csodásan tömör áhitatba hajtja sárgás dicsfény, andalító lugasok ívek; karcsú oszlopok, Itenge

össizie

és

szép

tagjaitJ;

finom márvánv-

könnyed, tarka sznyegek

lombok; vírágonló

teli

vázák sorfala a boltívek

218

—

rí)ján,

—

és

A MU ÉLVEZÉS MVÉSZETE Nem aa.

tiépoló&an mély e tündérnép

eltérbe

hotzott alakjaik szinte

fehér lapjára simulnak

nycd

mind

háitítere;

csak gyermeké Imoíia

— és úgy dalolják édes,

köny-

életüket.

Oh

dall játok,

lengjetek,

csokrozzatak

hmtsétlek virágesötöket vís&zaáLmodó szívemre!

219

egyre* .

,

,

Hegeds

László emlékezetére.

Felejthetetlen impresszióm egy tizenhárom évvel

Hegeds Lászlónak „Emmausba-menetel" cimü képe. Az örók váras mvészedi milieujében, melyet az idegen erk vendég-

azeltti római nemzetközi tárlatról

még gazdagabbra növelnek, sokat jelent ha egy kép akkora ervel szállja meg az ember

szereplései az,

aziemét és szívét

-

.

,

Valami messzebb és mégis

iga-

zibb hazába vitte lel'kemet onnét a tárlat annyifelé csa-

logató sok festett tündérors?>ága közül-

lyebb zscngásu ábránddal töltött

el.

Valami

Szinte

mé-

magában

a formai' és foltbeli kompoziciónialc az az ötlete, mely egy mély-út merengéssel-tömött't félhomályából álló

emel három nemesen megkomponált fejet, szépségesen komoly foltokban bólintókat, a messze látóhatár fehér felhs hátterére Csodásan költi, szénit' hangul.it árasztja körül e kép eltt a szemlél lelke várát, mint a kép hátterének fehér felhgomolyai a három Siz!ent .

vándor fejének oly sajátos,

.

.

f.ilhcuetlejét;

s

komoly zöngeknü

e

fejek a mély-ütból

költészettel

merülnek

el, mintahogy a mithosz és biblia örök rejtelmes forrásaiból egy szállnak fel modern fest látási ábrándjai ...

-

220

—

Villa a tengerparton* (Böcklin feslTtiénye,)

I.

Ott állok, én állok már ott abban a alakban, aki az

o\&£.
mereng n-

romjaihoz támaszkodik!

villa

,

.

.

Valami csodás ábrándozás szél) árasa alatt, a víznek nagy zöldes-kék ringásával meg a ciprusok feketezöld ingásával együtt hullámzók lelkünk, az én lel-

—

kem meg

A

bánatos

nalakomé

,

.

,

végtelen síkról ide meghalni vándorló víz-domb-

sorok; a széles, zöldes-kék hullámlendülésnek uitolsó,

tajtékos üteme ki a partra:

élet-parton szétloccsanóké

A

,

a .

vágyak örök

az

útja,

.

ciprusok fekete-zöld hajlongásaival egyre

hannak

su-

át leikünkön a komoly árnyú gondolatok csöndes égrl meg leálmodik ránk az olasz napfény, a hullámra, a kecses loggia ju villa márv^á.

.

.

A

nyára

,

,

,

Még

a

komor

cipru£x>kra

is.

Mély sóvárgá-

suk remény-zöldebbre villan; sudaraikkal

méla

gyaim felszökkennek a derült magasba-

De

a villa árkádjai alá

221

is

odaszáll lelkem.

vá-

KSZEGI LÁSZLÓ Oszlopközeibl kinézegetek a tengicrre s az égre: apró embergondolatokkal merülök a végtelenség sejtelmébe

.

.

,

Oh, a két

végtelen

mint szeretnék

közit,

Itt teanetni el

között, az égé és a tengeré

itt liakni

álmaimat

mindig!

—

a két azúr temeltíöbe:

az égbe és a tengerbe Vagy talán inkább mereng szemeidbe, oh örökké ott lenn a romdk .

,

álló

.

méla múzsám, rejtelmesein

Nalakom!

,

,

a

Te

m-elletit

messzje-tündö

sóa'árgó,

.

II.

(Alkonyi pendant.)

Nagy, elmélázó, lilás égbolt, Sötétzöldcs-bama cíprusborongás

A táj a halkan sel,

méla

lelíkével,

bágyadt rózsaszínbe

A

tndik játsizó

lomb-ámyékok

,

a sötétruhás nalakkal, nézek

tndéssel, oly

elltterül vízre, széles

mint amilyeamel

,

,

széles-

a sima tengertükör, .

a

.

violás-zöldes mélyébl,

aiz

al-

kony csókjától rózsásaa csiliámljk el a villa márványa: a gyönyör méze lelkem számára, a mély, elbúsult színek, ünnepien bánatos hangulatok nagy virá-

gból

,

,

,

-

222

A

megersít

tájfesrtraényiek élvezése

bennünket

arra is, hogy a természet egy-egy darabját mélvezésbe tömörítve tegyük ma-gunkévá, Eszembe jut erre nézve két impresszióm:

Bevonulás Nápolyba.

Az

zápor, a Casertától velünk rohanó, be futását vonatunkkal. Hajrá, most gyorsan kocsira! Ki a tengerparthoz ösz-elteji

együftt ieí^zíe

meg fürdeni

—

—

a vihar visszhangjában! messzeséges félkörben futó partnak kfalához üdvlövéseket csapdosnak az ulolsó hullámdörejek.

A

Szürkés- zöldbe duzzogó szép

keblére

kitzte a

nagy öböl Capri violáját. Fönségesen fogadják délszaki-szépség -imádatsom királyi érzését!

Capri

Oh

szí.getek szigefte,

felé nézve.

én violaszín állmom^ vágyaim

rerjtelmes távolában!

iMozdulat'an nagy sphynx, ki látóhatárom misztériumát

rzöd

szaikadatlanul

-

223

!

—

.

,

,

KSZEGI LÁSZLÓ Vájjon

.

,

vájjon

,

,

,

,

ismered-e

messze roko-

nodat, ki íme kékes távolával mo«t lelkem elé feküdt?

Tdkaj hegyének

félszigeiiét,

magyar puszta-tenger

rmg

óriás

mely violásan nyúlik be a tájképébe s rzi az Alföld

a hegyvidék csókjának titkát, hatalmas

bányáját,

ábrándját?

a ,

kis ,

mámorok

számú magyar megszámlálhatatlan

,

-

224

A

mvészetek

egyesülése és a

müélvezök egyesülése* Wagner

zenéje és írásai óla egyre jobban felka-

roljuk a müvésze/lek egyesülését egy nagy közös ün-

nepbe.

Nemcsak az

összes

mvészetek ünnepébe,

ha-

nem

velük s körülük aa egés-z társadaloméba, melynek legmagasabb funkciója a mvészet. De hát nem elég egy-egy mvészet hatása magá-

ban

Már

is?

rozni magát, több

eszményét

mvész

az alkotó

is

megsokszo-

szereti

mvészeti ág mvelésével egyazon

kifejezni.

mvészi különösebb akarat és csoportokba verdtek már a m-

Egyébkénlt minden

prograram nélkül vészetek,

A

is

a tánccal, zenével és a színjá-

költés.;iet

tékkal; az építészet az iparmvészettel, szobrásza'ítal

és festészettel és is

még

a kert-mvészettel

az építészet az összes

is.

Egyébként

mvészetek befogadója,

át-

ölel) e.

Az operában még

m.a

is

él a régi

nagy egység. S

élvez közönség a világon a legszebben van mcgkcszorzva a budapesti opera belsejében, hol ez egységet

a nézek és zenébe áthuIlám,7iott A

felett

Loíz 15

müéivezé? miivéjzete.

-

lelkeik

225

KSZEGI LÁSZLÓ a legóriásibb freskó, negyvenöt méteres koszorú, meglebegteitett és színessé vissza va-

isteni freskója lebeg,

görög szoboralakokból fcnva,

rázisolt

amint

azok

a

zene istenére, a liantos Apollóra figyelve és szinte lejtve csoportosulnak égi figurális huHámokba.')

Már most

nézzük, hogy a mvészetek egyesülése

símultán-e vagy successív is?

íisizfi'án

A

természet egyik csodája az individualizálódás.

Mindegyik mvészet egy irányban való boldog közeledós az Ideál félé. S mégis összehozhatjuk ket egy kpzös ünnepre, A szép annál szebb, minél több részünkkel érezzük. Természetesen az összes mvészetek mindegyikének hatásai egyszerre nem léphetnek be a maguJt teljességében a lélekbe. De ha a tudatban egyszerre csak egy dolog lehet, a tudat ala'tti birodaíomban elfér a sok símultán hatás. Aztán figyelmünk váltakozó, s igy

successive

melyeknek nyomuk

is

sízfedjük föl

miarad,

s

aztán

a hatásokat,

egy

kialakul

összhatás.

A vénye:

zene

hatások befogadását nagyban elmozkülönböz érzetek csodás szimpáthiájának tör-

simullt'án

dítja a

aiz

által

amaiogia, így csen,dül me;g a benne fölhangzó

a

néma

épület

is,

szobraival, festményeivel,

oamamentiiká jávai: zenévé olvad az egész képizmüvémilieu; a bernié

szjcti

pilasztikába keményül,

hullámzó

zene

pedig

szinSte

színek zománcába villan át s

az ékítmény finom hálójába gubózza magát.

^) A mvészetek egyesülésének újabb felkarolása a mai még inkább a jöv színházra sok új problémát áraszt. Ilyen u'-'gy feladattal áll most gyönyör viaskodásban Pogány Móric

c«

uz

új

midn nemes antik helyezi el a számos új technikai szinfiáza lehet a világ legtökéletesebb

Nemzei Színház tervezete közben,

képzmvészeti keretekben megoldást,

még

új

melyekkel Nemzetink,

>

226

—

A MUS^LVEZÉS MVÉSZETE Ati érzetek hasonlóságai mellett

egyszerbb alap közös helyen

még

van

sgy

Egy idben, a kapcsolódásukra. ingerek, például a síkság csendje és

is

lev

zöld színe Carduccinál összeolvadnak e kifejezésben: silenzio verde.

Hiába idegenkedik az iskolás felfogás; is: Grüner Scgen, a veíésröl mondva;

oti

van Goethénél

ctt

van még régebben a hypaliagékban. Az átmeneti mfajok is a mvészeteik egyesülé-

séhez tartoznak. Összetétel van

dombormben,

s^iz/ínes

.szoborban, tankölteményben.

mvészetek

összes

At.

mint az „ünnep" egyáltalán, Ritikán, válogatott

A

na^y

egyesülésének

nem

lehet mindennapos,

alkalommal tudjuk igazán

€gyesülés.ben jut

ünnepe,

még

hely

a

felölelni.

filozófiai

„Nem habozom

elemnek, Szép>en mondja Schuré:

elvül

felállítani azib, hogy a színház csajk alkkor igazán nagy, ha a végtelenség titka felé ád kitekintést. Mert minden

lélek és mindeai végaet érintkezik a végtelermel vala-

mely

oldalról.

De

e megnyiló titok valami nagyobb,

hatalmcLsabb kapcsolatot kell, hogy

mint

amint mindennapi

ajielyett,

hogy

vaikfitson,

és távol álljon attól, rítsa végzetünket,

—

életünk

mutasson

mutat;

és

meg, fénye,

árassza el létünk mélységeit

hogy megzavarja inkább igazolja

és elhom^lyo-

ennek menetét

és tisztán állítsa elénk értelmét."

A

színpad az összefoglaló magva

a

mvészetek

egyesülésének, annál inkább kell mélyebb tartalmassággal felavatni.

A filozófiai elemmel nem szenved a mvészet. Természetesen mindig aiz! érzéssel összeszövd filozófiai elemet értjük. A megismerhetetl ennek miszité—

227

—

15'

KSZEGI LÁSZLÓ riuma mindig megmarad, s a fantázia a tudományban is mindig taiál alkalmat kilengem a végtelenbe. A filozófiai elemmel kiegészült nagy drámai költe-

ményben, mely a színpad által összehozza az összes ebben a költeményben a költ kimondhatja a<2/t, amii a íiiozófus sokszor nem mer: az eszmény melegebb valóságát, a hit szebb világképét. Azokat a fölséges nagy ablakokat, melyeken kimcíenghetnértk igazibb hazánk felé, ne falazza be a költ, müvésze'ieket,^)

mint

—

pesszimista kölltö-filozófusok

a

legnagyobbja,

Madách, mikor költeménye legkényesebb pontján, végén,

Ádámnak nem

engedi megtudni a

lél(ek

a

halha-

Goethe következetesebb volt bibliai IsiíeKüzdj és bizva biziz^ál'' nem felelet; annyi, mint a vízbe-fuló felé a távolból nyújtani kezi&t. Pedig az Ember tragédiája a legersebb összefoglalása, mert drámai összefoglalása, az emberiség világtörténeti tömegsorsának. Érdekes, hogy a világ egyik legkisebb neimzetének géniieje tudta a legersebb formában megragadni ezt a leghatalmasabb témát. Egyébként a tatlanságát.

nével,

A

,,

világirodalmi gondviselés az kincsül adta a Faust-ot

magasaibb sikereiben

Madáchot volt ez.

javítani.

A

Ember

vigaszul

lí

ragédiája mellett

aia

emberi törekvés

hivk számára.

családi és nemzeti körülményei pess^zi-

mistára gyöngítették, is

is,

A

körülmények, a milicu hibája

lángelmének helyzetén sokszor kellene

Egészséges és nemes társadalmi közérzülel,

emelked elitebb köztudat nem engedne annyi lángelmét megakadni érvényesülésében, optimisztikus ragyogá-

1) Bár a legalkalmasabb az ö számára a képzelet színkorlátlanabb^ és pada, az olvasmány nyugodtabban élvezhet birodalmában, hol a nagy témák és a jellemek, csodás cselekvések és helyzetek szédít változatossága jobban elfér.

228

-

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sának is

Aü

teljes kibontakosiasában.

munkáját mely £& oly gyöngék még esztétika

talán legjobb volna társadalmi akcióra váltani,

a mvészetét jobban segítené az) emberek a sok lángelmének ,

igazi

el,

,

íeikarolására. innét az

A

közönség csak a divaínagyságofigyelem gyengesége folytán lutri az

elveszett génie-k,

kat bírja

.

A

nagyságok sorsa: nem

is

bírják az

emberek mindig

észrevenni ök«t.

Nem akarom

ezzel lángelme szuverén erejét a bcldcgságvágynak és képzeletnek az a hathatósabb ereje, mely mvészi kifejezésben tud érvényesülni, £".cksi2Dr legyzi az ellenkez miUeut is. És

A

kisebbíteni.

iuiiaj

donképen egyedüli ura a mvészetnek a génié. Az csak kisebb lángelméknek

úgynevezett népmvészet

átsztt

vezérfonalaival

mint a nyelvek

Ami

jó

s min:t

kollektív-munka.

Tökéletlen,

általában minden tömeg-munka.

van benne, azt a lángelme-embriók csinálták.

De mindemellett lángelmén.

Még

vészt magát

is

is

segíthet a

kedvez

az esztétikai elm.élet

a,z,

elméiéit

egy

elmélete; intuiciója vezeti.

Hugó Cromwelljének

Hiszen a

faja, az ö rövidre

St nem

sen kialakult elm.élete van.

is.

milieu

a

mvont

egyszer részlete-

Gondoljunk csak Victor

els-zavára.

S ha a mvésznek bizcnyos tekintetben az

nagy

meleg-ágya, a közérzületi és köz-szellemi milieu, már bizonyos

van

kedvez

eltöltve,

nagy

elméletek által passzív zsenialitással

akkor hatalmasabban hajt

ki a

mremek

virága.

Schelling és Taine felfogását ügy

tehetnk

ke-

vésbbé egyoldalúvá, ha ezt a formulát állííanók fel: a malkotásban, mint koncentráló valamiben, a lángész ereje összeölelkezik a milieu erejével.

—

22'5

—

KSZEGI LÁSZLÓ S e kedvezbb környez^et megépítése az nevelk legszebb feladallia, melybeii minél

nyabban kellene egyesülniök. Mikor az esztétikai nevelésrl elször ték nálunk, Péteríi

Jen

esztétikai

találéko-

cikkez/get-

szokott finom szellemes-

az

ségével a rajztanárnak az esztétikai nevelésben

való

elkel szerepét l<(arvezets.égi rangra emeLte, Azóta Alexander Bernát még bvebben foglalkozott e kérdéssel, S vallihatja is mindegyikünk vele, hogy aa esztétikai nevelés, mely a leghelyesebben jár el, ha a szemléltetést a tanuló mködtetéséhez, lelki élményeihez kapcsolja, igen nagy szerepet kell, hogy

— —

adjon a tanulót bizonyos fokig mvészien cselekedtelö rajztanításnak, Tulaj,donképen a képzpmvész«iti eslzítétikai nevelésrl voilha itt szó; & még hangsúlyozzuk, hogy a szem- és innerváció-érzeteknek a rajzolás

utján való kifejlesztésén kivül lásával

segíthelílnök

is

még

az ifjúságot

a tapintás kultivála

plasztikai érzék-

hez: a mintázást keJilene hathatósan mvelni.

tultajdonképpen

nem

amíg ném mintázott.

zése,

rajznál

is

Addig

a rajzoló ifjúnak formaér-

is friss

A

bámuennyire

,,siz,emléleti'"

elevenebb eszköz a míntázár. arra, hogy igazi

egyéni, fiziológiai és lelki

élmények eleven segélyé-

természetben mozogni és a természetéi bánni, S így azután majd a képzmvészeti vel tanuljon az ifjú

remekek

a.

elé is kidolgozottabb szervezettel, erösebb és

finomabb befogadó tehetséggel járulna.

Ámde

a kairvezetség nagy kérdés,

datás. és szavaltatás s az énekelteítés

meg

A

mesemon-

zenélt etés

is

tanulót. És még mvészet" nevét nem lehet csupán a képzmvészetek számára lefoglalni, így a köMészetlani és

eleven le^ki élményekben járatják a egyet: a

zlenei

,,

oktatás

nevelés-t,

is

épen oly elevenen végzi az esztétikíi

mint a rajz tan iftás,

—

A

230

rajznak

—

— mint magam

J

A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE is

[valamikor festnek indult)

rajzolgató

igen közelrl vagyok tiszielöje;

De

a

igen

magyarázatát a rajztanárnál

ember

-

képzmvészetek helyen tudorr.

jó

a poétikai és irodalomtörténeti és történelmi, föld-

egyéb órákon

rajzi és

szeti Ejzjemlé'ltetésnek,

tudom a képzmvéazonkívül, hogy a poétikai órák is

helyéi

a költészeti szemléltetésnek

is

alkalmai és pedig leg-

hivatottabb alkalmai. Tehát ez utóbbi helyen több

vészetnek élvezitetése halmozódik

m-

mint a rajzórár.

föl,

Bár hozzátenném, hogy a rajzoláshoz az

ifjak énekel-

vagy egy-egy képzmvészeti mremek megsértéséhez egy odavonatkozó költeményt is föl lehe' hetnek

is

olvastatni velük.

Minden szakü tanárnak van alább

is

itt

szerepe.

S

kg-

két karv-ezetö keÜene: az irodalom tanára és

a rajztanár.

De

a hittanár

ám

lehetne

is

esztétikus.

S a vallás nemcsak nagy témákat, alkalmakalt adott a legmagasabb mremekek számára, hanem megadja a lélek halhatatlanságának kultuszával azt az optimiszis, mely ügy a közlönségnek, mint a lán^gelmének szépérzését hatalmasan biztositja. (De ne feledjük el, hogy a lángész mindenek fölött áll. Lenavi a pesszimizmusával is nagy mvész, mert csodálatos

tikus elemet

forma-érzé&c van.)

Gondoljunk csak a bibliai és legendás adatok tudásának a sok ily tárgyú mremek megértéséhez valió szükségességére. Ez adatokat mind szépen rögzítheti le a hittanár

a tanulók emlékez^etébe

s

egyúttal

m-

vészi feldolgozásaikat is szemléltethe'né.

De nézzünk csak az ö tárgykörének Icgközepérc.. Az összes mvészetek legkomolyabb ünnepi egyesülése:

a,

szép templom, mint már hangsúlyoztuk. Itta

— melyeket szinte a lér velük még a szobrászai mondhatnék, —

szépséges tér-formák,

musának

ideáliir-

s

2,S!

—

c?

KSZEGI LÁSZLÓ lestészet kincsei öielik körül s a a zene az ö égi rezduieteivel járja át a

legkomolyabb, a legnemesebb, leg-

cr.odásabb színjátékot: a szent

mondja a legszebben: 62.Ó

nemes

kcnioly,

„A

misélí,

Kacsóh Pongrác

zenés mise összremekmü a

és wagneri

akárcsak

értelmében,

SophckLes tragédiái vagy a bayreuthi me&ter tetralcgiája, A,z' ünnepélyes szent mise a szónak, zenének,

pantcmimiának, építészeinek,

nak

geniálir.

festészet

amelynek

összetétele,

abból a hatásból ítélhetjük

meg

legjobban,

emberiségre másfélezer éve gyakorol ...

'€gnagyszierbb vallásos zienedráma, középkori

misztériumok épúgy

XIX, század nagy misztcTÍuma, csoda, hisí

a mise kiépítésén

világítás-

és

nagyszerségét melyet az

A

mise

a

amely mellett a

el*'lörpülnek,

mint

a

Par&ifal;

nem

is

a

tizenöt

évszázad leg-

kosabb emberei és legnagyobb mvészei fáradoztak." S ilyen esztétikai gazdagságú dologra épen a le^!>zelebb álló tanár ne készítene

2"2

el

esztétikailag is?!,

.

TÁRGY- ES NÉVMUTATÓ MÉG

(L.

Ablakok ceban

renaissanfrancia a gótikában 150.

a 163.,

érték

abszolút

szeraléltetésp

malkotások

14..

m-

;

1

affektálás (mütörténeti) aisthesis 1,7. alanyi eszthétika 19. aianvi szépérzés 21.

68.

stb.

alaphangulat 53.

\lbano 188. Alexander Bernát 16., 31. analógiák törvénye 57., 226. Antigoné 101,

;

72.

40.,

mremeknek

a

7.,

81.,

186.

137.,

82.,

átmeneti

mfajok

babvloni

függkertek

Bach

53.

!)

asszociációk 32. stb. ámulatba-ejtés csodálat 1,

•

'

IS

általános

'átélése

70.

alapeszme

szépségnek

'

hibák a

CÍMEIT

állam gondja is legyen az esztétikai nevelés 14. állandó elemei és törvényei a

i

68.

admjmisztrációbeli vészet körül 63

Adv

TARTALOM

A

51,

_

191.

163.

163,

Bakács-kápolna 67., 160. Baldensperger 7. barokk 13., 168., 212., 218. Barrias

(Ernest)

Bartholomé

190.

aux

...Monument

antis^ialis 48., 54., 70.. 184. Morts"-ia 197. anyag hajlíthatósága és aláren- Baudelaire 10., 89, dcltségc a ,,szép" alá 183. Baumgarten 17., 21, anvaghatás az épületben 78. bájos 48. ,

Arany János aranymetszés

45.,

"?"

Beethoven

'"*'

beleérzés

40.

arcjáték 103, vristophanes 70. Aristotelcs 20., 25. .risztokratikns mvészet 73. i'art

pour

l'art

asszociációk 68..

205.,

automobilok

32.

37,,

53.,

vhitaí

a

drámában

77.,

bels nyelv bels ritmus

84.

stb.

34.

belvederei Apolló 186,

21b.

eszthétikai

müélvezésben 79.,

25.,

100.

bnei beolvadás

a

malkotásba

leérzés

a

24.,

208,

bels küzdelem

64,

ákombákom

13,

Bellaigue 26, !

46. stb.,

12,,

(Einfühlung)

113.

108.

Beöthy Bernini

233

—

Zs. 31, 12.,

66.

1,

be-

betk

184.

disz 24.. 51.. 58.. 182.. 183. díszítés a templomban 66.

I

Beulé 210.

1

Bic (05car)

183.

58.

divat 48. j

bizánci stíl 79. Bizet 12., 13.

Doge-palota

I

domborm j

Boito 88.

65.

191.

Domc

des Invalides 156. drapéria 45., a táncban 130.

1

Bourgct 9., 31. Böcklin 221. Bracco (Roberto) Brandt P. 31. bronz 189. Bnmelleschi 155.

Bürke

gazdagsága

díszítés

i

biblia 231.

'

dráma képsikon 211., 212. drámai költemény 227., 228.

100.

dramatis personae

Drezda

!

Duna

100.

65.

146.

20.

egyedisége a mremeknek 51. egyéniség 13.. 51. egyirányú kiterjedés 40. kompozícióba* í?\iránvúság a

bútor 184.

Bücher 40. Byron 142.

•

f.

Canova

'40.

192.

Capri 223. Carducci 90.

egység 13., 22., 40 eklekticizmus 79.

'

72.

.

elfogulatlanság 71. (opera) 13., 114. [elmélet irányító ereje 15., Carriére (az esztétikus) 30. elokúció 58. .Centaure" (Maurice de Gviérin eJsö benyomás 32. stb. 86.

Carlyie

58.

Carmen

229.

j

költeménye) Cherbuliez 9.. cím 51., 199. címlap 183. ciprus

42,

43.

31..

188,

emelet 144. 'emlékezet 18. 1

I

181.

Combarien

26.,

21.,

188,

Corpechot 170. Crane (Walter) 27. Croce (Benedetto) 28. „Cyrano de Bergerac"

dekadencia definíció

54.,

14.,

10.,

er er

stb.

100.

dilettantizmus

42.,

83..

al-

niocletianiis

44,

21.

integrációja a lendülettel és

barokk 1. eszme (skép) 20. eszmény 18., 21.. 46.,

47.

eszményítés 18., 50., 51., 52. esztétikai alap 31. tudatla* 201. esztétikai ellenrzés

mecénáskodással

szembea

-

66., 67.

viszonya

érzelmeink

esztétikai

15.

149.,

78.

bájjal

egyéb érzelmeinkhez

mvészetnek

73,

Dienzenhofer

13,

müélvezéshez

77.

degeneráció 77. demokratizálása a

65.,

12.,

erotika 45,

csend 61., 63. csodálat (a szépérzés egyik katelemc) 21., 48., 164. „Csók" (Rodin szobra) 196.

D'Annunzió 7., 38„ Dante 13.. 36.

59,,

erkölcs és mvészei 39. stb. 47. erkölcsi diadal 102. a szükséges erkölcsi érettség

109.,

89.,

115.

contraposto

empire-stilus 164.

en^emble epigonok

163,.

164.

205.

spalatói

palotriia

J52.

—

esztétikai 230. sib.

nevelk

evolúció

45.,

építészet

170. 12., 48,

érdekes érzelem

234

—

18.

74.

46.

egyesülése

r^cki elem fontossága a

mvé-

szetben 32. stb. érzéki szép 39. stb. érzéklet 17.

érthetsége

hatása

templom 143.. 183. görögtz" a mvészetben

görög 61..

138.

,,

görög zene 132. Guérin (Maurice

62.

íalképzés

H

Guvau 48.,

Fantin-Latour 202. „Faust" (Goethéé)

Fcchner

227.,

fenséges 47.

kép

205.

38.

23.

iparmvészet

és

mvészetben

haladás a

mvészetben

13..

42..

'iS4..

11.,

12.,

78.

72.,

(André) 64.

Ilallays

Firenzei dóm 155. Fischer von Erlach

43.

34.

gyertvák az oltáron 66. Gyulai Pál 31., 45.. 94.

35.

elem a

íüozófiai 76.. 227.

42..

26.

185.

Fessler Leó 181. íélíehetség 14., 75 figurák (költi) 57. figurális

de) 25..

94.

69.

54..

gyáripar 203..

24..

20.,

gúny 48. gymnastika

228.

21.

Ferenczy Károly

195.,

191..

196

müremeknclí

a

görög színjáték 103. görög szobrászat 51.,

Hamlet 100. Hándel 163

149.

Flaubert 41.. 54. hangsúlyos verselés 87. Flóra (Leonardo da Vinci szob- hangversenyi illemtan 108.. 10?. ra) 190. hangulat 17, fogaJom 17. harangszó 126.. 127. fordítás (verses) 90.. 91. hasonlat 41.. 44. forma 22., 53., 83.. 133. használat öröme 182. formáha-hozás 20., 21., 33. használhatóság szépsége 182. forradalm.i mvészet fölösleges dísz 58

Francé ÍAnatole)

Knuptmann

70.

31.

francia renaissance 163. francia vers zenéje 89.

Fromentin

31.

Fuoco

(11)

futuristák

100.

históriai

perspektíva

hittanár

231.,

71.

232.

Horatius 84.

104.

függleges tagolás az

Hugó Victor épületben humor 48.

144.

fM

101.

(G.)

Havadi B. 165. Hegel 21.. 28. Helmholz 21.

82

70.

''»3 ,

229

hypallagé 227.

65..

185.

184..

Hutcheson

Gauthicr (Joseph) 163. Gautier (Théophile) 7..

jibsen 31..

21.

101,

idömértékes

90

verselés

87.

i

198.

'ihlet

Gerbet

illúzió

15.

19..

25.,

58.. 39..

47..

142.

j

Gesammtkunst Giorgionc Gleyre 71.

Goethe

33.,

14..

12.

1

'individualizálódás

201.

13..

Gounod r/ro-í

.'.

84.,

12

ben

]

22.,

26.,

38..

228.

gótika

impressziónizmus

116.,

148..

196.

227.

Ingrés

97.

a

müvészet-

51, 71.

inncrváció-érzetek 39, az épilet szemlélésében 137., 138. a

szoboréban 186.. 187. a szemlélésében 199.

89. 23.

235

ké|»

instruncntum liangia

könyvdísz

111.

iniernacionalitás 55, inversió 84, Iphigcnia (Goethéé) 14.

dekoratív eleme irodalomtanár 231.

írás

Kreon

183.

51.,

ban

39.

Ízlés 20., 48.

elfogulatlanság 71,

kupola

141.,

kút

még

(1.

Khnel

186.

37.,

.Tászi

asszociátiók

Oszkár

stb.

Lafontaine

71.

lakás

jellemzetes 25., 50., 51., 52. jellemzés 51., 92. stb. 100.

Jókai

92.

58.,

13.,

147.

147.

72.,

37

36.,

13.

Lago Maggiore

200.

186.,

53.,

13.,

171,

is!)

139.

28.,

és

jelentés

stb.

viz-et

(mépítész)

Pá!

küls szépség

50.

mvészet 45. jeWn mvészet kritikája játék

145,

a

különösség javító

stb.

69,

kritikai

izom-fantázia

63.

101,

Krisztus nagy mozaik mellképe a ,i^n Paolo fuorite murá"-

143.

íz- illúzió

228,

középkor 75. közönség hibái

ismétlés 80., 89, isteniségünk 38, Itália

183.

könyvdráma

,176.

184.

Lamartine 140. lanterna

stb.

154.,

165.

155.,

lángelme 13„ 59,, 228., 229. 231, látszat 44 48. Leconte de Lislc 89. Lee (Vernon) 11„ 26., 31„ 171. ,

j

Kacsóh Pongrác Kant 21.

232. !

Kar'skirclic (VJCien) 66. ,,katharsis" kie;í.észültebb, lyesebb felfogása 102, kathedrális 196^^ Kálvin-téri Puna-kát 181.

Keats

,,

klasszikus

18..

Lenau

28.,

53.,

112,,

1

!

!

58,

36.,

190.

231,

53.,

ménye)

82.,

53. j

'•onkrét 33, 35.

égtávlat

;

167.

lélek halhatatlansága 228. kompozíció lélektani szctben 36., 211.

Lichtwark

197.,

38..

a

festé-

143.

31,

Lipótvárosi Lipps 24. liturgia

fest-

208. 199,

lépcsház

211, i

Kovách G.

—

30,

Lermolieff 31„ 135,, 136, Léda (Székely Bertalan

stb, 7.,

jellemalkotás-

Leopardi 53. Leonardo da Vinci

151.

komikum 48,, ^02. kommentár 62. koncepció

a 99.

(költi) 40. zéssel 40 43.

i

57.,

stb,

Lehrerverein 31,, 61. természetér-

I.eipziger leírás

115,

56.,

kompozíció

92,

Lemcke

kereszténvséji 150., keret 198, kert 73. kéoi jelleg 44,, 48. képzelet 18, képzet 17. 7.,

lehetetlenség"

ban

91.

62.,

kifejezés 209.

'

lie-

37..

Bazilika 65.

161,

stb.

I

kozmikus érzés

k

78.,

l<öhögés házb'an

37.,

138.

hangversenyen, 64.,

108.

kólni .dóm 157, költészet 134.

Longhena íBaldassnre)

40.

Longinos 20. szin- Lotz 167., 225, 226. l.ouvre képtára 198. Lukianos 131,, 190, Lvka K. 31,

-

236

_

149.

négy

'

osziop

próza

'

143.,

-

;

öntudat 113. örök harmónii örökkévalósága

83.,

jellenués.

1.

szépueií 3S,

a

I

mremekek-

Rafael 65.

Rafíaelli 31. rajz 36, stb. 53. rajzoltatás 61. összefont alakok 1%.. 211., 212.. rajztanár 230. 213. reflexió 7., 15 ret^ény 76. összetett müíaj 1, átmeneti. 136.

összeolvadás a

összhatás (L 59..

szöveg

zenei

yszikhológia

S5.

33.,

összehasonlítása a

nek

mint

84. ;

még

72..

61.,

mremekkel

37,,

..ensemble")

79.

Pantheon írómat)

152.

í37.,

27.,

93

Rembrandt

13.,

202.

stb-

155,

pantomima

renaissance rendeltetés

I

131,,

130.,

100

reíjénv-kezdet

'Rcich'Emil

I

párisi)

16.

,

még

132,

13„

72.

182.

159.,

139.,

1,

stílus,

I

Dapság esztétikai feladatai "

v66, [rendszeres eszthétika 8., 30,

mvészet 13., 14, és úi mvészet tdése 71, stb.

231. Parsííal 232.

régi régi

stb.

Pasteiner Gy. 143, Patcr (Walter) 27„ 57,, 77.,

137,,

33.,

31..

148.,

54.

ábrázolása

részletek

188.

kiegyenlí59,,

204,

205.

botpápai templom esztétikai ránya 67, párhuzam a lélek és természet közt 41. stb,

Ribot 23. Richter (Joh.) 31. Riedl Frigyes 31., 45. rím 87. stb, mveletlensé- ritmus 40., az élet megkönnyípárisi közönség tje 40., versé 53,, 81., 87, gei 63. Paris küls szépségének halála Rodin 191,. 196., 210.

rokokó

64.

Pékár Károly 21., Pere André 21,

Róma

—

pesszimizmus 53 54„ de Julleville 85. 31.,

90.

143,

228,,

231,

római Monumento Vittorio Eramanuele 143>, római Palazzo di, Giustitia 143,

94,.

135,,

román

Petit

Petfi 55„ 70, Péterfy Jenó 16.,

175,

Romáin RoUand

45.

13.

stílus

romantikus 56Rosario 164. Phidias 191, érdeme az píánó-éneklés az iskolában 108, rögzít mvészetnek 187, pipacsok 129. Place de la Concorde 64. ruha 184. Ruskin 27. Platón 19,. 26., 131. 136.

Plotinos

20.,

21,

rút

12.,

25.,

48.,

50..

ábrázoló

77,

Pogány .M.óric 79„ 226. pogányság 151., 171, póz 186.

Salamon Ferenc

pozitív eszthétika 21. Praxitelcs 192.

San-Pitítro 73.. 80., 140, Santa Maria della SaJute 164.

primitivck 68. prímitívbe-züllés 79, primitív szépérzés 24,

Schelling

programmzenc

113,

San-Paolo fuori

Sainte-Beuve

82. le

31,,

229. Schmarsow 207, Schulek 167.

238

-

21.,

mura

56.

69,

Schuré

„szép" 17., 47.. szépérzés 17.

127.

101.,

Schiller 21., 133. lecessio 13., 5!. Sesjantini 143,

sziluett 37..

sétálás

170. 20.

64.,

Shokespearc 13,

65.

szimfónia 70, szimmetria 40., 72. színes ablak 150., 167. színes szobor 190.

sekrestyések 66. stb.

Shaftesbury

226.

48.,

színharmónia


93.,

56.,

36.

Shelley 70., 107. színház 76., 98. stb 226.. 227. színházi illemtan 63. sir költészete 197. socialis jellege a müélvezesnek Szinnyei-Merse Pál 205. 9., 10., 11., 4S.. 60., 62.. 98. szobrászat 46., 172. ;

j

I

socialis jellege a 20. 45., 48., 101., 117., 131. .,

mvészetnek szókép Hó..

109.,

nél

sommázó" ábrázolás

müszemléltctés-

a

61.

14.,

204.

iSokrates H., 131, sötétség a templomban 67., 160,,

Taine

14.,

16.,

38.,

71.,

93.,

161,

21..

22.,

3ó.,

31..

192.,

188..

201.,

229.

Stael (Madame de) 86. 166. st. denisi kathedrális

tanköltemény 77. tanárképzés (eszthétikai) tanítani müélvezést 14.

56.

stilizálás

a táncban 130. atÜus 54., 55., 55., 72.,

53.

57.,

szuggerálás

95.,

79.,

57.,

137.,

tapasztalat 76. 59„ taps barbársága 108 tartalom 33., 34.. 36.. 53., 61 82, a költészetben 34. a zeaébtn

58.,

138.

,

stílusok keveredése 79. strássburgi dóm 166.

112.

Strzygovvski 31, „subconsciens" költészete

Swinburne

Symonds

90.

Tavasz" (Rodin)

táj-élvezés

223.,

196. 224,

tájkép 35., 37. tánc 23,, 46. tárgyi cszthétika

35.

szabadság (mvészi) szabatosság 58., 72. szabályosság 72. szaglás

,,

90.

31.,

távlat

72.

199.,

technika tehetség

temet

39,

szatmári katedrális 67. szavakkal való kifejezés

14.,

206., 12.,

168..

15.,

207.,

szem mveltsége szemlélet

7.,

224, terrasz

82.

15..

135, 18.,

20,.

testi

28.,

169..

215.

13.

197.

természetérzés 40. 61.,

19.

206.

templom 37., 38., tenyércs 199.

200.

szavaltatás

í4.

65.,

231.

stb. 60.,

223..

172.

szépség 40.

téma 22., 39,, 186., 199. 32. stb. 61., 76., 86. 135, mélvczésSzent Ágoston kortársa Díony- témák ismerete a nél 231. sios 20. temploma 1. San tér-érzés 73., 137, Szemt Péter térformák hatása 137. Pietro. Thorwaldsen 192, Szent Tamás 20. szerelem 24, Tíepolo 13., 92., 215, TivoU (ViUa d'Este) 180. szeretet 24. mftvészázad tizenkilencedik szerkezet 152. stb Székely Bertalan 36., 55., 135., szei 11., 12. ;

j

167..

208.

;

Tizian_13., 201,

239

-

Tokaj

hegye

messzirl

vezet szerep

224,

az

Tolsztoj 62. tonalitás 201.

,,vezércikkezö"

torna 23.

viadukt

tónusok

velésben

festészetben

a

tökéletes 46. 39.

történelmi

tragikum Trilby trópus

festészet

211.,

212.

Vischer

101.

47.,

104.

lücsök'rlaí

és nivíjszet 128,

76,

Volkelt 8., 29., Voltaire 21. Vörösmarty 45

Ber(S/ékely László" képén) 212.

Udvari bolond talan

,,V,

új-vadászat 13,, 72, utánzás 1. mimosis utca-szépség 64.

Wagner

stb.

Wells

Van Dyck

:

202. i

I

44.,

151,

232.

nsdom tornya

NX^inckelmann ,

207.

225.,

13.,

Wilde Oszkár

vas 78.

Vatikán

12.,

30„

épü-

az

77,

wieiíf Stcf;

iinnepiség 23.

Vallás 37.. 150., 151., 231,, 232, vallásos festészet 216, 218.

77.

21,

viz 171,, 178., 179. viz-szintes tagozások leten 144.

58.

57.,

tudomány

mvészet

178,

Vigny (Alfréd de) 38. világosság a templomban 164. világrend (soc. és mvészeti 12„ 13., 102, 11,, Villa d'Este 130,

135.

205.

tömjén

ne-

esztétikai

230.

Ybl M.

168.

31. 57.,

34.,

188,

i81.

zene 23. és a nyelv 83. zenei érzelem és az érzelem 83, zenei mondat 113,

j

változatosság

váza

12.,

zeneszer

13,

177,

'

vpziat 204,, 205, vázlat-készíltetés 200. VelciSquez 13,, 75., 215. Venezia 65 164, verkli 68,

mvészetnek

1

57„

'

,

'

Verlaine 89,

Yeronese vers

60.,

65..

83,

mámor minden mü-

élvezésben 33., 188., 200, ztnés mise 232. zenével való rokonsága a többi 33,,

Zeus (olynipiai) 65., 188, Zichy Mihály 168 202, Zwinger 65, ,

75.,

202.,

215,

'

stb. j

YtTF:i illési

királyi

kert

73.

í

-

54.,

61,

zsarnck-mccénás

240

73.

56,,

TARTALOM. Oldtl

BEVEZET Az

-

-.

-^

.-.

-

eazthétikáról és története keretében a

vészetrl

— —

-

7

-

széprl és a

m-

-

—

— —

-

- -

-.

-

17

— — — — Az érzéki és erkölcsi szép törvényei. A szép fajai — — -- — — A jellemzetesség és az eszményítés — Tartalom és forma — — — — - —

Folytatásul az eszthétikai fogalmak tisztázásához

--.

Az

A

elhelyezkedés a malkotások szemléléséhez — — mélvezés akadályairól szemléltetés ,,régi" és ,,uj"

A A

költészet élvezése

Az elbeszél Tormay

mvészetrl

— —

versrl

—

...

A

_ — — — _

— —

-

.

.

-.

-

— —

83

—

-

^

-.

.

.

.

-

.

—

-

zene élvezésérl

97

.

_

_.

104

-

-

--

-- 106

107

--

—

Mozart-íenc

118

.-.

...

'19

...

~

„

„

119

.

Bach-ária G- húron K0«z«|ii

:

A

92 98

dráma élvezésérl Egy kis dramaturgiai humor .. .. _. _. .... Futuristák «.

Szárnyak-e vagy láncok? Keats Endymionjából .-

68

^1

—

A

63

71

— —

költészet elfogulatlanabb élvezésérl

Cécile „Régi Ház"-a

-.

.

—

_

_.

_.

50 ^'3

menjen a mü-

változatossággal

és

—

-^-

2

39

60

...

_

— —

—

Beosztással, fokozatosan

A

-

.

-

I2U

nüélvezát mvészete,

-

241

-

16

Oldal

Orgona-szó

_.

_

...

Fordítás Mendelssohnból—

G-moll Largo quot undis Vigasztalódás

_ _ ...

_.

_

_. „.

_.

...

_._.__

...

_.

— ^

...

...

Síinek, hangok versenye

A

tánc élvazéséröl

A képzmvészetek A Az

barokk apológiája Barokk templombels _.

gótikáról

szárnyas oltár

._.

,

raflvészi

kertekrl

vcrsaillesi

...

...

Egykori

A

kis

A A A

...

_.

_.

_

_.

.__

_.

_.

...

...

... ...

...

163

...

_-

...

.

lr>8

16^

..

174

...

„.

._

...

_...._..

...

.-.

...

...

175

.

Í76 177

...

...

...

..

...

_.

Mediciek sirkápolnájában)

_

-

...

242

_

-

178

180

..

...

182

...

—

193

186

_.

...

(A.

I5ö 167

_

__

_.

Venushoz ...

165

...

_ _ _.

_

_.

137

145

_

élvezésérl...

négy Elégedetlenhez Kót modern szoborról

...

.

_

...

...

szobrászat élvezése

.

130

134

...

..

cascrtai királyi kertbon

milói

...

...

_.

_.

...

Nem szök szökkutak

128

...

_.

... ...

...

kertünkben

Az iparmvészet

_.

...

_

_ _

...

...

_.

Részlet egy kertbl (Bagatclle)

Elhagyott kert

_.

... ...

_

127

129

1

kertben

127

_ ...

.

_. ._

_. ...

126

_.

^.

__„._.

Tornyok

A A

_

...

126

128 „.

...

müépitészet élvezése

Esztergomi Dóra

124 ...

«.

élvezésérl általában

A

A A

_

...

_.

_

.

_.

...

—

...

__

...

.

—

-

... ...

123

_...._....„..

...

_..

122 _. 123

olasz zenekartól

_.

_.

_

Éj a tengerparton

—

_.

...

—

...

121

». 124

_.

_

Alkony (Dante) Madárkoncert Notturno Cosmico

_

_

_.

...

...

...

indulót hallgatva

Hajnalban hallgatva zenét—

pihen

„.

.„

...

a római Villa Borgheseben

Vasúti

_.

_.

Egy német gyzelmi

_.

_

„ 194 — — H6

Oldal

A

festészet élvezésérl

A

színekrl

A

rajzról

....

figurális

_

tájképrl

Rafael Halas

Maulpertsch

Hegeds Villa a

_.

_.

._

-.

198 ..

_. — _ _ _. _ - - _. _. _ _— — — —

_.

.

-

-

-

--

_.

_.

László emlékezetére

tengerparton (Böcklin) -..

201

203 208 209 211

_.

._

__..._.__ Madonnája — — — ___._. _

Bevonulás Nápolyba Capri felé nézve

A

—

.

kompozícióról

A genre-képröl

A

.

_„_._.__-

Az aktról _. Az arcképrl

A

___._._-._.

213

._.

_.

-..

220

._

_.

..

mfiv^Bzetck egycstilöse éc a múólvezök egyd«tll4«e

..^

243

-

223 225

.

{]»

-

221

223

„.

_.

216 „. 218

_.

-. ..

,^ ._.

.„

_.

__

215

^

..

— _ —

_. _.

—

..-

_.

..

16-

SAJTÓHIBÁK. cgyenetlenséíJ

Bwlöiítk kifolyólag itt-ott

az

szavak írásában.) 17.

old,

Bumgarten

—

jav.

vannk

—

—

:

64. old. 10- sor ()7.

old.

tcplom

89. old, 8. 94.

old. 17. sora

94. old, sznével

jav.

—

sor ou

Baumgarten. maguk. jav. vannak. jav. ;

~

33. old. utolsó sor mcííuk

templom,

jav.

:

végén pre

~

jav.

:

:

;

214

OÜ.

—

jav,

színével.

:

per.

idc^,en

^

í HELLER K. ÉS TÁRSA NYOMDAI MINTÉZETE BUDAPEST, VIII., NÉMET-UTCA 27. SZ.

VILÁGIRODALOM KÖNYKIADÓVÁLLALAT KIADÁSA BUDAPEST, IV., MAGYAR-U. 40. SZ.