Í<ö*^*°'-'^'^^tó ff
f
MUELVEZES
MVÉSZETE
N
IMI K679 1919
cl ROBARTS
^°'^oo,^^.^A>^'^ >OMFAY
gn^T^n^
Presented to the
LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO from the estate of
MARTA GERGELY PASCU
Kczef A mélvezéj :
müTéexeta,
.-
A
\
.
mélvezés mvészete IRTA
KSZEGI LÁSZLÓ
SOMFAI ISTVÁN RAJZAIVAL
9 „VILÁGIRODALOM" 1
1
KÖNYVKIADÓVÁLLALAT ACKERMANN & WEILER KIADÁSA BUDAPEST
MINDEN JOG
^í^'
"RTVA.
Dedikálom iajaf
gyönyörségemre
iro
magam-
nak é^ azon kevesej^nek, kik megér,
"
u
fke
"aTrfaJb, '*'.'
Ser
" .
Kékis
^ '\örn(:,
'
^ ^
nappy few'\ a kik mveltségük'
Hgdd
mondjam
szrefnék:
-'de
kis,
nalffá
mas,
bizalmas csak
a
csendes kcnkonn meg egy arasznyi •" Ó^bolf 9 néhány me^rtö fül •
4Sr
Bevezet. A
szemléletben él a szép.
Mikor egy-egy mremeket szem.lélése által birtokunkba veszünk, szinte második létet adunk neki, megalkotjuk újra. Icteiböl és lelki
A mvész
nemes, finom idegrezdü-
mozzanataiból ismételünk
meg
sokat
a mélvezésben. Ez is .jmime-sis", utána-átélés. S e megismétlés, ha jól végeztülc, már él alkotás lesz. épen nem holt másolat. Ezért beszélhetünk a müélvczésröl szinte mint
mvészetrl.
A mélvez m-
vésszé válik; megismétli körülbelül azt a müalkotási stádiumot, mikor Baldcnsperger szerint (La ,,A
ture, 39. o.)
szerzjétl,
s
Littéra-
mvészi koncepció még alig válik még szinte bels marad,"
cl
a kifejezés
Théophil Gautier Baudelaire tanulmányábcín találkozunk a mélvezés egy sajátos mvészével, Fer-
nand
Boi&sard-ral. ki „egyformán értett a festészeta költészethez és a zenéhez; de benne mintha a mélvez ártott volna a mvésznek; nagyon lefoglalta idejét a csodálás; minden erejét az elragadtatásban Ugy csodálta a szépet, hogy a nagy csodáadta ki, lásban elfelejtette kifejezni; s amit ily m-élyen megérzett, azt ugy hitte már ki is fejezte, tegyük hozzá: kifejezte belül, a mély megérzjés által. D'Annunzio „La Léda senza cigno" (Hattyú nélküli Léda) cimü ujabb müvében is van szó egy „kihez(,
,
,
—
—
—
válóan finom mvészrl, akinek azionban nincsen st
mve,
se híre,"
-
7
—
KSZEGI LÁSZLÓ Az
ilyenformán tekintett mélvezésneik tana egy olyan eszthétika volna, mely nem annyira elméleti, mint sc'kkal iakább hangulati,
S m.üvem nem is akar egy oly teljes „rendszeres' lenoii, mely a szép minden árnyalatáról s n?inden mvészeti ágnak minden kis fajáról u, n. eszthétika
föltétlenül logikus sorrendben szólna. Ilyesmiben
németek
még
csak
a próbálkozásig jutottak el.') Mindazonáltlai a rendszerbl igyekszem én is megvalósitani valamit; egyébként inkább egy oly könyvet szeretnék itt adni, amely a mvészet fbb kérdéseinek a
is
a míiélvezés szempontjából való érintése mellett le-
hetleg magukkal a mremekekkel foglalkozzék, mélyebb és finomabb megértésükre segítsen, fleg hangulati értékelésükre s átélésükre. A mvészeit
—
összes cüdaliait és problémáit csak egy egész élet tapasztalata hozhatja az ember
elé.
De
e hosszú tapasz-
talán könnyebben végzi lapjain velem élvezte a malkotámajd az, aki e sokat és a mvészet eWeit, S ami f: e tapasztalatok némelyike hathatósabb lesz tán azok lelkében, akik scgitségemmel gyakorló tiabbakká és rokonabbakká váltak az eszthétÜcai benyomások befogadására. Akik pedig mór nem tanulnak tlem, azoknak talán jól
taJat-sorozainak rendezését
m
esik
majd együtt rezgeni egy
esztihétikailag sokat élt
lélekkei Szinte
mottóm
lehetne:
való örömért! Mindig
a
A
mvészetért
és a
mvészet közelébl
benne irni
és
egyre közelebb simulni hozizá!
A mvészet meleg közelébl, jórészt eszthétíkai naplómból irtaim meg ezt a könyvet. De mvem már nem pusztán naplóm, kronológiai eredetiséggel; fo1)
L.
majd alább Volkeltrl való megjegyzésemet.
_
8
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nem
nála
benyomások változa-
táncol ide-oda a napi
tosságával. Rendszerre
törekszem, mint emlitém.
is
De a mélvezés mvészetét írván, van jogom a komponálás mvészi szabadságához is. Simitgatom és rendszerezgetem teleimet
a
malkotásokhoz
odasimuló idegrezdülcteimrl ráelméléseimet, melyek lesülnek;
itt-ott
pedig
a
s
itt:
pillanatfelvé.
természeti széphez lelkemröl;
s
már problémák köré egyszeren
csak
adatokat, melyeket azután
rendszerint
utólagos is
kisaé.
följe^vzett
reflexiókkal
ki, S amint Bourget az angol tóvidékröl irt tanulmányaiba be-besaövi egy-egy odaíll-ö versét, ugy én is helyenként, hol a szépnek vidékein nyert
kerekítek
uti
impresszióim formába kerekedtek, behelyezek költe-
ményt prózában vagy verset hatik
mvészi formájúvá,
s
is. A müélvezésem válerrl tanúságot tehetek
egy oly könyvben, melynek ciméül a mélvezés
mvé-
Cherbuliez „Mvészet és Természef-e van szve prózában irt köjtemény ékkel. Tulaj donképen kisebb-nagyobb tanulmányok és tanköltemények sorozatát adom. Egy-egy rövidnek látszó tanulmány is mondhat valamit és hosszát nem
szetét adtam, is tele
kell
küls mértékké]
mérni.
mindezeken átszövödik vezeti kedvem, cgyütt-gyönyörköd passzióm Mert, mint minden És
,
,
,
emberi cselekvés, a mélvezés
is
—
egyúttal
fleg ha már az ember könyvbe épiti át lelkét.
(ki
Közös szemléletben még szebbé
társadalmivá válik,
és
tanárember)
hathatósabbá és
sociálissá válik a szép.
nek,
Hangsúlyozzuk, mint minden emberi cselekvésugy a raalkotóinak és méWezinek is van
társadalmi jellege.
Több léleknek az enyémmel egy 9
—
KSZEGI LÁSZLÓ koaös több
elraga/ditíatásban
hangszer
—
együtt-rezgésc
akárcsak boldogabbá tesz.
—
együttzengése
Embertársaim több szemével és több lelkével erösebben és boldogabban ölelem föl a szépet. Amint boldog az alkotó is, ha sokakat elragad; a mvész egy-egy szép vonalának geszDiisa felölel is vele rajongó társak felé, S a közös mélvezésben egyúttal közös ervel épitjük ki azf eszményt s növeljük ernket aarra, hogy majd jatvitsuk is az életet az eszmény felé; minél többek számára minél szebb legyen az élet. Természetesen kinek-kinek szervezeti és lelki alkatiához képest kivánjtik megadni eszthétikai nevelését.
—
különböz
együtt-rezgéseknek
Az)
nem akarhatunk
Eszthétikai túlfinomodást ki azt be
sem venné, vagy,
megzavarna, az
is
elég
akit
az
adni annak,
foglalkozásában
még
lény,
édesebb, rokonlélekkel:
>A Szépség eltt Szivem sötét bimbó lesz a tavaszban, melyet a Szép napfénye rávarázsol; összeszorítja sürü gondu fátyol, ha nyitna: élni szebben, igazabban.
—
Nehéz a Szép
neki,
bvös zavarban
büszke tökély haialma tartja távol óhajtva sejtett édenek hónától,
nem
fáj
a vágy, s örök tavasz van.
Nekem márvány, I
már
ha egy nagy mvészlélekkel Kicsiny körben édesebb az öröm
rezdülök egybe.
ahol
vannak.
parasztot Baudelaire. Azonkivül
pl.
sociállís
megosztása;
köreik
fiulyoe gyönyör,
dal,
vers,
magamnak
ha nincsen vágyi társam,
mind szép bírni
cl,
—
teher,
ni másom.
Azért Tíépolót, Nápoly-vidéket, nagy kupolát, minden eszményi szépet Veled szeretnék látni, legszebb Látomásom!
—
10
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Szépen nuMvija Vernon Lee a „Nisi citharam" IV-ik fejezetében: ,,A szép dolgok élvezése eredetileg és valójában
melyek a megosztással ezt, mikor mint az ablakhoz szüleinket és pajtásainkat gyermekek elparádénak cirkuszi húzzuk egy ezrednek vagy élvezeteknek,
azon
egyike
fokozódnak. Ösztönszerleg tudjuk
vonulásakor; s
nagyobbak
©zlt
egyre jobban megtanuljuk, mikoi ugy érezzük, hogy társakat kell
l'eszünk és
képek nézéséhez, könyvek olvasásához,
találnunk
hallgatásához
zene
s
csodáltmk. melyeket azon Annak az esete ez, amit a pszikhologusdk az „emoiio ragálya" -nak neveznek, ,3 melynél fogva Cigy egyén érzése megersödik szomszédja hasonló érzésének kifejezése által; és a legjobban magyarázható a^jzal
a ténnyel, hogy mindig a legnagyobb erkifejtés szükséges az eredeti tétlenség legyzésére, és hogy két erkifejtés, helyett két
akárcsak ló,
a
szekér
összekapcsolva
elindításához
több
egy
mint kétszeresét
adja a külön-külön vett ernek. Ez eszthétikai társulékonyság ténye oly magától értetd, hogy nem iskell tovább tárgyalnimk, c&ak éppen föntartanunk
késbbre, hogy majd hozzáadjuk végül a két másik oknak, a negatívnak és a pozitívnak eredményéhez,
mely^
az
csathétíkaí
élvezetet
az
önzetlen,
st
aihruista gvönyör típusává igyekeznek tenni."
De midn
mondjuk, hogy ai mvészettel és eszmény felé visszük, az, vigyáznunk kell, hogy a haladás közös szempontja alatt össze ne keverjük a két külön világrendet: a szpciálisat és a mvészetit, A szociális világrend egyre halad a minél töWbek azt
élvezésével
az
boldogítása
felé,
mindig
életet
felsbbek,
s
egymásra következ fokozatai A mvészeti világrend menete
-
11
lli.lllii„ Iá
iwi.i.iidl9«iNBe««Hm
KSZEGI LÁSZLÓ ugráló, titkosan szeszélyes: gomdoljiink csak a szob-
rászat sorsára a görögöknél, maj,d a középkorbam
s
A
mvészeti haladás inkább csak egy-egy árnyalatra vagy legfeljebb egy mfajra szorítkozik; példáiul: Wagnerrel aiz operára. dLTLÍéin.
a
renaissancc
idején,
És Wagner Beeihovenneil csak mint oi>era-iróval volt symphonikust elégedetlen; nagyrabecsülte. mint álmával sem hozott ujat: Gesammtknnst maga Bernini elvégezte már egy személyben eltte a szinliáz megépítését, a daraib költi és zenei megirását és még eljátszását is. S még Bemíná oltt megvolt a Gcsammtkunst a régi görögöknél, sociális világrendben
A
köny rület a
gyengék,
mvészet csak a
nagyobb lesa a
egyre
iránt.
A
természetesen
az
tehetségtelenek
a
de
tehetségeké,
alkotásban; a müélvezésben egyre többek javává lehei tfenni.
De
amint a társadaltmi halajdás
nem
szakíthatja
magát alapjáról, a múlt értékeirl, annál kevésbbé mvészet, mely tulaj donkép nem ismer multat, a jelent, jövt, csak sikerült vagy nem sikerült le
—
alkotást.
S a cait,
—
sociális
haladás megsemmisíti a múlt kolonhol látszat világában
—
mig a mvészet a
minden ugy
átkönnyül —
játszhatik a múlt bneivel,
rútságaival, mint „érdekes"-sel,
azonban lehetleg a
költi igazíságszolgáltalás fényszórója alá helyezve ket. A haladással nem szabad összetéveszteni a változatosság kiváná'vát, mely szintén az örök emberi természethez tartozik. Elfárad az emberiség a múlt jobban mondva a múlt mvészetének élvezésétl,
—
epigonjainak verklijeitl.
a
mul't felrúgása.
A
XIX.
-
a megújhodás nem század második felének
De
12
-
itt
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nagy festi nem Velaisquezt, Tíziánt, Rembrandvagy Tiepyolot unták meg. A XIX, század nagy irói sem Dante vagy Shakespeare vagy LaíontaLne nyelvét taliálták elcsépeltnek. Csak az epigonokkal és a közönség banális nyelvével szemben kellett meg-
igazi tot
újhodás, illetve
a régi jó elövevése.
tozatosság már.
St
a sablonos formákat
Ez
s
elég
is
Biz«t szerette és fönn
vál-
is it'artotta
meg a Car-
ezeikben alkotta
ment is. A lángelmék formái lángelmék kezében sohasem petrífikálódnak; s mindeg>'ik lángelme annyira sajátos egyéniség, hogy a mvészet változatossága az külön-külön
egyéniségek
sajátossága
által
is
már
bizHosítva van.
Tehát az szemberaállni
epigonokkal
nem
és a
jelenti,
ajzt
formákkal
banális
hogy
maguknak
Beethoveneknek vagy Jókaiaknak nyelvére ugy nézzünk, mint elszáradt formulákra. A mtörténetre hiába hivatkoznak a rnai uj -keresés betegei. Soha ily torz uj-vadászat nem volt. Amikor a románra a csúcsives következett, az uj moti\'umot ,,g6t''-nak, barbárnak nevezték ugyan el, de e motivimi am.ellett,
hogy szerkezetileg
megokolt volt
—
—
mindjárt
egységes végigvitelt^ nyert, s harmonikus alkotásokat
hoztak vele
létre.
A
renaissancera a barokkot szintén
idegenlcedve fogadták, de a barokk motivum, a vonalak meghullámoztatása, szintén végigvihet volt egész
malkotásokon. A wagneri zene is talált ellenzkre, de a nagy alkotások mindjárt megnyerték számára aa egész világot. Ámde a secessió ákombákomai nem adtak sem igazán uj mofiunmokat, sem bellük egységes nagy alkotásokat. S ami f; tehetségek mvei voltak azok a régebbi dolgok, mig soha a mtörté3
Maid
lásd az
esztétika
történetének
Taine-ból idézetteket.
—
13
—
áttekintésében
a
KSZEGI LÁSZLÓ nelembcn
annyi
egyszerre
tásí vítustáncba esett
féltchetség,
mint ma. S ha a mai lázadó nak nagy erk és igazán sikerült dolgaik,
Ady
például
— —
mint
megmvészetben. Csak jobban
termelésének egy tizedrésze,
párjukat a régi
találják
müalko-
nem akart teremteni, mvészek között akad-
idegbeteg
kellene ismerni azokat a régieket!
A
mindenekeltt
szemléltetésnél
szuggerálni
kell
tudni a müérzéket, rajongással teli lelkünkbl, mely gazdag legyen impressziókban és rendezett eszthétikai
fogalmakban
is.
Azj államnak sok gondja kell hogy le^en arra, hogy a tanár minél több eszthétikummal tölthesse meg érzékeit és lelkét, hogy elég átszuggerálni valója legyen.
a
Az
nevel
ily lelki
lelkét át
tartalom azután önmagától vinné
a növendékekébe.
Az ifjú befogadó kéi>ességév€d &2iámolni kell, de utánzó hajlamát jól ki lehet használni a lelkesedés meg lehet tanítani olyasmi szereteamit majd csak késbb ért meg teljesebben. Hatásos egy-egy nagy eszthétábód is idézini: például
átára,dására, s
tére
is,
német irodalmi órán Taine-nek megemlékezését élete legszebb két órájáról; az egyiket egy reggeli sétája adta egy tölgyes szálerdben, a másikat Goethe Iphigeniáj árnak olvasása.
A tani
,,
tanítás" száraiZ értelmében véve a szót,
a mélvezetet
annyi
volna,
lényegét. tatók,
De
mint
nem
Mert hiszen az
igen lehet.
sziavakba
teuií.
tenni
át
a
mremek
azért a szavak, mint nagyjában tájékoz-
mindig szerepelhetmek. Akkor
gesztusokkal vagy a szuggerálásnak eszközével dolgozunk, ez eszközök
—
14
—
=
i>edig,
mikor
más homályos a
sízavak által
A MUÉLYEZÉS MVÉSZETE gazdagabbakká válhatnak. S a szavak is lehetnek íelídézk: mozgásba hozhatnak közvetve oly rugókat, melyekkel a lélek legmélyebb s legfinomabb készségei kelnek életre. Egy mondattal, definitüo-szerüen, bajos
ugyan megmondani mindent; a szavaknál több eszközzel,
érzetekkel,
sejtelmekkel,
rögzíthet képzetsorokkal ölelünk
nem
és
nem
szóba
lenge, föl
egy-egy dolgot;
egyszer ez a homályos, komplex felölelés az
igazi definitic,
melynek kifejezése nehezen
tisztán szavakból
álló
mondatban,^)
—
egy
fér el
ámde mégis
igyekeznünk kell nyelvi formába hoznunk gondolatunkat a mremekrl, hogy értelmünkben is és ajkunkon is
formás visszhangja legyen.
Tisztázzuk magunknak az eszthétikai alapfogalmakat a legegyszerbb
formulázásokba, hogy szemléltetés köxben minél egyszerbben tudjunk bonyodalmas dolgokat is megmagyarázni, egyszer lelkeket ráelméltetni összetettebb dolgokra.
Aki nagyon világosan tud Idfejezni valamit, az nagyon világosan értette niár át. Egyébként is a mélvezés az egész lélek finom szövevényü munkája; van benne szerepe a ráelmélésnek és a kritikának is, S a szemlélettel hamaro-
azt
san
összefonódik
elmélkedés; s élvezetünkbe.
—
az
assocíá;Lások
révén
öröm eszthétikai elméletet Amint az intellektuális öröm
—
az
is
szni
is
benne
3 Mindent nem tud felkarolni a ráelmélés, még kevésbbé a szó. Szépen mondja Bremond, Gerbet-rl szólva, hogy minden megirt könyv fölött van még a lélekben egy másik könyv, „melyet az igazi költök mindig elkezdenek és soha be nem végeznek. De ki búsul ezen? legjobb iróink nem azok, akik azzal áltatják magukat, hogy mindent elmondtak egy kérdésre nézve, hanem azok, kik fölemelnek bennünket magukhoz és ." rásegítenek arra, hogy folytassuk gondolataikat
A
.
-
15
-
.
KSZEGI LÁSZLÓ van
a
mélvezésben, mikor
a
mü
alkatrészcinek
töH
logikus összeillése értelmi gyönyörrel
el
ben-
nünket. Lásd erre nézve Alexamder Bernát fejtegetéseit a
„Mvészet, mvészeti
nevelés''
cím
könyvé-
ben.
Szinte máso.dik kiadása keletkezk nek;
az toly magyarázó
leírásban,
vagy Péterfyek tanulmányai szoktak nünket.
16
-
a
mremek-
aminvel
Taíniek
elbvölni
ben-
Az
eszthétikáról és története kere-
tében a széprl és a mvészetrl. Az
,,aesthetika" a görögül mondott ,,aisÜiesis"a megérzéssel, foglalkozik.^) De e tudomány nem csupán szépérzéseinket figyeli, hanem azon élettani szel,
és lélektani
mködéseinket
melyek ez érzéseink-
is.,
kel együtt járnak.
Ily élettani dolog például véredényeink jóles b\'ülése a szép szemlélete közben, A lelki mködéseken pedig fontos, hogy végigmerkjünk most szinte valamennyin. Említsük legelször lelki életünk legelemibb
tényét,
az érzéki
észrevételt,
vagyis
az
érzékletet,
mellyel a látott vagy hallott, tapintott, szagolt,
támad
dologról lelkünkben kép
s
a
képpel
Ízlelt
együtt
is. De mert egy tárgynak több oldala és sok forma-részlete van, azért több érzéldetböl kell kialakulnia lelkünkben az illet
mindjárt valami hangulat
tárgyról egy teljesebb képnek: a képzetnek,
van
Bzintén
velejárója.
hangulati
Több,
melynek egvfajta
tárgyról való képzetünk egy általános képzetté olvad, fogalcmmá, melynek termésaetesen nincs már köz-
vetetlensége és frissesége, de van eszmei fénye, mert az elme m-agasabb mködéséhez tartozik, S a fogalom
a tudományé, mint mvészeté, inkább a konkrét képzetekkel dolgozik.
inkább
is
A
mveséét
4 Az ily értelemben mvelt eszthétikának B umgart^t XVIII, századi német tudós adta meg az „aesthetika" ciraet.
Kszegi:
A
müélvezéí mvészete
-
17
-
KSZEGI LÁSZLÓ
A
képzeteik
kombinálójuk
rzje
a
S jeífvezzünk
teremt,
fölídézje
s
képzelet,
mely
emlékezet;
szinte
meg egy
itt
az fontos
világot
uj
dolgot:
a
képzelet által erteljesebbé és összhangosabbá alkotott
konkrét Kéozet
— az eszmény.
kéletesíteni a legjobban a
mvész
jének megnagyobbodásába
ós
A
képzetet igy tö-
tudja,
A kér>zet
egyáltalán
a
ere-
képzet
tökéletesedésébe belejátszik az, hogy hangulati velejárója, Ifelket,
a kisér érzelem, nagyobb rezgésbe hozza a hatályosabbá teszi az eszményit képzelet
mimkáját.
Az szíti ki
emlékezet a képzet-társítás formájában egéa képzelet munkáját s még inkább a szemlé-
Nézzük most, mi a szemlélet. Mikor valamit szemlélünk, akkor képzetünkkel ugysiziólván rátapadunk a tárgyra, közvetlenül, a konletet.
vencionális nyelvi jel nélkül; a képzetet figyölimünk
súlyával szintte oda
mondhatnók jobban:
nyomjuk a tárgyhoz. Vagy a
tárgyat
szinte felszivjuk
igy
a
képzetbe s igy ez utóbbit jobban átéljük, erteljessé és összefoglalttá tesszük, szemlélet teihát a képze-
A
tek
ers
csak
és
össz|efoglaló átélése.
közvetlenül
a
küls
De
tárgyról
szemlélni nemvett
képzettel
tudnak, Átiélhetünk a szemléletben olyan képzeteket
melyek
az emlékezetünkben vannak elamelyeket képzeletünk alkotott; ez a bels szemlélet, erteljesebb elképzelés, bels látás-
is,
m-^^ár
helyezve, vagy
sal,
hallással
A
stb,
mü\é&z{ szemlélete öly ers, hogy ugy beleéli
magát a képzelet segélyével erteljesebbé és haingosajbbá
aiKotott képzetbe,
ate
össz-
eszménybe, hogy
átnyomja a válóságba, kifejezi, mremeklié teszi, Igy keletkeznek a müvészj alkotások, a mvészetek, melyeket legjobb az s-hajdani együttesezt szinte
—
18
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ségüik szerint ily két
festészet;
szat,
—
csoportba osztani:
tánc,
zen€,
iparmvészet, építészet, szobráez utóbbi négynek közös nevük a
mimika, költészet,
képzmvészet.
Az
imént
említett lelki
képzelet,
képzet-alkotás,
mint
folyamatokhoz;,
szemlélet,
mindig
a
hozzá
értenünk a hangulati velejárók hullámzását, E hullámzás viszi a mvész és mélvez lelkét a szépség kell
A
körüli csodás útjukon.
mvészi lékk hullámzása
a idfejezö tett felé: az ihlet. Az ©SEté likának figyelnie kell tehát úgyszólván idegzeti és lelki életet, mely a szép hatása mozgásba j, érz, gondolkozó és akaró folyamataival, st küls tettbe átmen mködésével. Ea utóbbi a malkotásnak s a malkotónak, a mvésznek, tanultnányozásáhoE tartozik. S mert igy a szépérzés tetté válik s kihelyezdik a küls világba, és mert egyáltalán a küls tárgyak keltik fel szépérzésünket, azért ne csak lélektani, alanyi legyen az eszthétika, ne csak belénk nézzien, hanem kifelé is
az egész
alatt
tekintsen, legyen tárgyi is. Beszéljen a s»zép természetrl és a mremekekrl s ez utóbbiak földrajzi s társadalmi környezetérl is.
így lesz az eszthétika szélesebb értelm név, a szép és a mvészet tiudománya. *
Hogy mi letül
a szép és
mi a mvészet,
—
erre fele-
fussunk át néhány sorban az eszthétika
netén, fölidézve
fbb mvelit
törté-
s nézeteiket a széprl
és a mvészetrl. Tökéletesen rendszerbe
nem
szed-
hetjük ket, mert a mvésizetrl való elméleteket is oly kiismerhetetlen törvény sorakoztatja a legkülönö-
sebb váltakozásai, mint magukat a mvészeteket. Platón és az általa beszéltetett Sokrates szerint
—
19
—
2'
KSZEGI LÁSZLÓ tárgynak sképében, az isteni eszmében van meg; a földi valóságos tárgyak a saját sképeiknek csak gyönge másolataik; s e másolatok másolatát adja a mvész. Tehát a mvészet utánzás. Platón még az Államában a legkomolyabb nevelés eszközévé szükiti a mvészetet, mely igy bizonyos
a szépség egy-egy
konzervativ sociologiai jelleget kap. Az utánzás elvét tovább fejti Arístoteles, de az isteni sképek helyett megelégszik földi típusokkal.
Az
,,utánzás"-t
azonban a görögben a ,,mimesis"-szel
az utána-átélé&nek jelentségében vesszük,
nem
pedig
egyszer másolásnak. Longinos a szép fajainak megkülönböztetését seel a fenségesrl irt munkájával. Plotínos Platónt megjavítja azáltal, hogy a vészt az ideál utánzójává lépteti el. Szent Ágoston egy kortársa (Dionysíos?) a szépnek szeretetreméltóságát hangsúlyozván, elfutárja korunk legszeretetreméltóbb francia cszthétájának, Guyaunak, ki a társadalmi rokonszenvességet kívánja a szépben s a malkotást és raélvezést mint a szétáradó szeretet tényét fogja fel. középkori gondolkodás nagy összefoglalója, Szent Tamás, a ,,pulchra sünt, quae visa piacent" giti
m-
A
mondatával a szépet a szemléletben tetsznek állapitja meg, de egyúttal mély alapot igyekszik adni neld az isteni tökéletességben;
s ezzel
a formai és
tajtalmi eszthétikát egyaránt méltatja, Ajz újkorban az ízlést, a szép megérzését a XVlI. századi Shaitesbury fejtegeti elöazör tudományosabban; a mvészetben megkívánja a formai bevégzettséget, de a drága anyagnál többre tartja '
a szellemi tartalmat.
A
XVIII, százdban Bürke a szerelembl indul ki
-
20
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE a szép magyarázatához. Voltaire az annyira összetett és titkos szépérzésben a gyönyört és a csodálatot ál-
meg
lapítja
legbiztosabb elemekként, Hutcheson és
Pere André után lép föl Baumgarten a szépérzések szorosabb vizsgálatával. Utána e tudománynak nagy lendületet ád Kant azzal, hogy az eszthétikai tetszés érdeknélküliségét'^)
s
a szép alanyi voltát hangsú-
lyozza. Vele szemben, a XIX, században, Schellíng,
Hegel és Vischer elméletei Plotinost látszanak viszszahozni; a mvészet az eszmének átsugároztatása az anyagon. Pozitivabb irányba hozzáií azután az eszthétikát Helmholtz élettani jelleg megfigyelései (melyeket a zenére vonatkozólag ujabban a francia Combarieu cáfolgat), majd Fechner képzettársitásos elmélete, melynek jellemz illusztrálója e tudósnak mondása arról, hogy a narancs nemcsak fiszínével szép,
zikai
hanem
szellemi
színével
is,
A
mellyel a délszaki világot juttatja eszünkbe. pozitív eszthétikának gazdag összefoglalását végezte
nálunk Pékár Károly, Földrajzi, nelm.i magyarázattal
— igyekezett
a
—
mremekek
szetek fejldését
és
néprajzi és
törté-
igy tehát sociologiai alapon
keletkezését és a
mvé-
váltakozását világosabbá tenni
eszthétikai müve az gyönyören érteti „Eszmény a mvészetben", E meg velünk azt, hogy a legnagyobb s legjótékonyabb
Taine, kinek legsocialisabban
ernek
legteljesebb formába
m
hozása adja a legma-
gasabb mremeket.
Az „er"
és
„legteljesebb
forma"
eszünkbe
hozza, lélektani alapvetésünk megállapítását az
teljesebb és öszhangzatosabb
képzetrl,
az
eresz-
ményrl, elv összehozható Schiller elméletével, mely szerint a játékkal. (Winckelmannról majd késbb szólunk. Walter Páterrel és a stilizálással kapcsolatban.) 5
a
Ez
mvészet rokon
— 21 —
KSZEGI LÁSZLÓ Van Taine Racinc-tanulmányán ak egy érdekes, gazdag mondata: „Elfogadom a konvenciókat a tragédiában épugy, mint az operában, S elszenvedem, hogy Berenice védöbeszéddel mondja el fájdalmát, miután donna Anna énekli az övét; mindegyik vészet és mindegyik száizad az igazságot oly formába burkolja, mely azt megszépiti és elváltoztatja; mindegyik századnak és mindegyik mvészetnek megvan a joga az igazságot igy beburkolni. Tévedünk, ha donna Anna panaszait dallam nélkül kívánjuk; tévedünk, ha Berenicéit szónoklás nélkül; az egyik zenei hangok sorával fejezi ki fájdalmát; a másik érvek
m-
E mondat kifejezi a mvészet lényegét, A malkotás szépségéhez az egységes kifejezés a fsorával."
dolog, a formai bevégzettség,
A
formát megadja a
egységesen legyen végig vive a
még
szinte kiegésziti az
alapelvét,
mely nagyon
is
f
az,
S
e
hogy mondat Eszmény a mvészetben" hangsúlyozza a téma a
téma természete vagy a környezet,
s
a
forrnia,
,,
—
—
elkelségét. legnagyobb és legj ótékonyabb er Kis téma kifejezésével is lesz nagy mvészet, ha a forma tökéletes. Majd alább még a szemlélet és képzettársitás tárgyalásánál és aiz eszményítés kérdésénél
is
visszatérünk erre,
Most fzzük még hozzá
azt,
hogy a (Goethe
ál-
nem egyszer hangsulyozatt) formába-sziedés adja meg a mvészet értelmét is a természeti szép felett. Van szép a természetben elég; de vegyesebb,
tal
is
töredékesebb, változékonyabb, romlandóbb; a ritmus és szimmetria is vagy kevésbbé van meg, vagy túl-
ságosan egyforma és merev,
mvészet
A
formábahozás
által
a
megtisztitja, kiegésziti e szépséget, egysé-
gesebbé teszi, kiemeli s jobban meg is rzi. Azonkivül, mert igy a szépség emberi, társadalmi mködés
—
22
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE közegén ment át, hozzánk és társadalmi egységünkhöz is közelebb került, A forma tehát az emberhez rokonabbá és sociálissá teszi a természeti szépet.
A
legújabb eszthétikusok a legtöbbször részletde kitérnek a dolgok
kérdésekkel foglalkoznak,
mélyére
is.
Nézzük most
ilyen oldalukról néhányu-
kat.
Ribct szerint
tánc az összes
,,a
dete, kivéve az építészetet,"
medése a táncnak?
.
,
mvészetek
ere-
Ez utóbbi tán megder-
Van bizonyára valami si
,
m-
elem a táncban; tán ez alakult is ki legelször Ámde akkor is csak az els hajtás az a. Mvészet gyökereinek rejtelmes bonyolulatából, A táncban fejezdik ki a legközvetlenebbül létünk fo-
vészetnek.
hullámzása, mely a mvészetnek is zene és a tánc eredetileg olyan életés lélektani képzdmények lehettek mint a nyelv ^ csak azután válhattak lassankint mvészivé. A mvészivé váláshoz néhány megjegyzést fznénk itt. Hol kezddik a mvészet? Egy durván öszszetákolt házhoz mi kellene még, hogy mvészivé
lyamának szép
A
lét-eleme,
Nemcsak
váljék? és
a diszités,
fal-képzésnek bizonyos
pisége
,
.
,
A
hanem még elbb dekoratív
volta,
a tér-
rnie-
száraz vezényletre végzett torna-gya-
meg a tánctól? Az is, hogy kevésbbé mámoros, A tornagyakorlatban egyébként ott van már a ritmus, a szépnek e sajátos kivonata; s az elragadtatás itt nem is azért kicsiny fcku, mivel a gyakorlás játszisága és szabadsága hiányzik. Csak a vezénylet legyen emelkedettebb, zenei hangulatú, akkor már ott vagyunk agörögök nemes, egyszer mámoru mvészeténél, a gymnastikánál. korlatot mi különbözteti
—
Az
ünnepiség, elragadtatás
—
7-5
—
bizonyos foka kell
KSZEGI LÁSZLÓ tehát elssorban. És az ürmepiséggel természetesen jár együtt a formába-szedettség,
A más cselekvésekre le nem foglalt primitív ember naphosszat való táncban és énekben cselekmagát;
szi ki
—
szik
s
egyúttal az ily
öntudatlanul
mámor
— közeledni
is
utján
igyek-
az eszményhez.
Mert magasabb gondolatok vagy legalább sejtelmek
mámorában boldogabbá válni: si ösztön, (Mellékesen jegyzem meg itt, hogy a primitív népekbl vett
nem
tanuságotk
egyszer
arra,
ersitik
ugyan
ámde kevés
eszthétikai tételeinket,
hogy rájuk épitsük
fel
bizonyos
alapot
adnak
az eszthétika sok eme-
letü palotáját)
A
mámor"
csak egy kis adat volna magyarázatához. A mvészet sokkal
fentebbi
a mvészet
,,
is
semhogy pusztán a játékból vagy a nemi ösztönbl vagy a diszitési vágyból s öntestünk kultuszából avagy a bels utánzásos beleérzésb)öl s más efféle egyedül vett dologból teljesen meg lehesösszetettebb,
sen miagyarázni. Egyébként Lipps ,,Einfühlung"-ja eléggé jelents külvilággal
A
beleérzés azt jelenti, hogy a összeolvadó rokonszenvünk, áthasonuló
kulcs a mvészethez,
kedvünk nagyon belejátszik a szépérzésbe. De Guyau ezt már korábban és teljesebben fejezte ki olyanformán, hogy a küls világgal, bizonyos rokonrezgési ragály
hasonló funkciók révén, összekapcsol ben-
s
nünket valami szolidaritás érzése, mely azután
tár-
sadalmi kölcsönös összeolvadássá válik a mvész és a mélvezk sokasága közt; s mindez alapja lesz malkotói és mélvczi kedvünknek. Tegyük hozzá a szeretet
— mint a szerelem — teremt
mellyel összerezg a
mvész
mvész,
lesz; az élet,
megtermékenyíti
a
lelkét, ez pedig az emberiség haladó kedvét,
—
24 -
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE De
—
ha
elvre nehéz szetet, ez
amint
—
mondtuk
fentebb
egy
mvé-
ráhelyezni a sok kapcsolatú
is
mégis valahogy jobban ráfér a legtöbb
ol-
dalú elvre, a társadalmira.
A
malkotásnak
és
mélvezésnek
legalább
is
tömérdek kapcsolata van a társadalommal. De amint eddig csak antropomorphnak látták a mvészelet, Guyau a ,,L'Art au point de vue sociologique" cimü könyvében az érzetek és érzelmek ragályszerü tovarezgése alapján sociomorphnak láttatja meg velünk,
bl
st
egész lényegében socialisnak,
rokonszenv-
fakadónak és rokonszenvet terjesztnek,
Mondjuk
igy:
cialisra
is;
mvészet
a
st
tovább hajtása,
illúzióban
amúgy
a rutát, a rosszat, S mikor a
finom
a socializmus
túlzása, rá vitele is
még
az antiso-
könnyebb
mvészet
elviselni
egy
ellen-
szenves (anlisccialis) dolog képét adja, akkor rokonszenvet mvel egy ellenszenves dologgal is. így lehet a „jellemzetes" végleteit is igazolni; de azért megkívánjuk az összhangzatlanság íöloldását a rokonszenvvel azovészi igazságszogáltatás által,
m-
A
nos a harmónia, ezzel pedig a formába-hczás. mint melyet, Aristoteles ,,mimesis"-ét,
mondtuk, nemcsak ,,utánzás"-nak, élésnek, ,,innere
nak
is kell
Nachahmung"-nak
értenünk,
hanem
már
utána-át-
és ,,Einfühlung'"-
Guyau sympathiává, rokonmeg s ezt még megtoldja
szenves beolvadássá teszi
a „communication réciproque"-kal, szinte kölcsönös
öszeolvadással.
E
felfogásba kiegészitöleg bele kell
értenünk azt az ösillatu elméletet, mely a mvészetet a szerelem szavának érzi és a nemi teremt erbl következteti a malkotó ert, mely a rokonszenves felé hajol. mremek, bár külön
A
—
25
-
kis világnak
látszik,
KSZEGI LÁSZLÓ mégis sok kapcsolatú, mert benne a lángész életkedve társult egy darab élettel, s mi társulunk hozzá és a közös müélvezésben egymáshoz is. S ha az eszthétikát magát fleg a malkotó lángelme
—
tanát
—
nem
alapon, de
is
lehet teljesen elhelyezni
már könnyebben
Mert a müélvezés teljesen mremekhez,
erhöz
sociális
hozzásimulás
tájrsulás,
—
egyrészt a
a
a müélvezö eszthétikát. e
—
magunk
fölé
emeló
másrészt az együttélvezkhöz, S a müélvezö társadalom a mvészen keresztül nemcsak az élet legszélesebb körével olvad össze, hanem azzal a jobb világgal is, melyet a malkotó megálmodott. S az emberiség igy az eszmény bvkörébe kerülvén, lelkesebben és könnyebben halad ele.
Az
eszthétika Platónnál, mint az
,,
Állam"
írójá-
val konzervatív sociologiai alapról indult el és tör-
—
bár más alapra helyezkedvén Szent Ágoston kortársa, majd késbb Lessing, Herder, Schiller és Goethe és Hegel is megérezték a rokonszenvi és társadalmi elv fontosságát végül is
ténete folyamán sok
—
megtalálta igazi széles sociális alapját ben,
mely azonban csak a költészetet
Guyau mvéöleli föl,
Guyau elveit a zenére Caimille Bellaigue (Revue Deux Mondes 1896, május) tette át, de ers támaszát találja Wagner zenéjében és irodalmi mdes
veiben,
Combarieu pedig (La Mu&ique, ses Lois et son egész könyvben magyarázza sociologiai alapon a zenét,
Évolution)
A
képzmvészetre
vészetre sokat s
visz)
át
és egyáltalán az egész
Guyauból
a legfinomabb stilu angol irónö,
rátámaszkodik az angol
—
a
Vemon
sociális
25
-
m-
legszellemesebb Lee, ki
eszthétika
még
olyan
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Walter
nagyjaira, mint Ruskin,
Crane
és
Walter
Páter,
Amit Walter Páter ,,Apprecitations" kötetének a
Slyle" cimü tanulmányából idézek
,,Tlie
W,
Páter
Akadémia kiadása) bevezet tanulmányában, az meggyzheti az olvasót arról, hogy a mvészetnek szélesebben emberi, socialis hivatását nem jelölte ki még Maczini forditásom („Görög Tanulmányok",
az
sem, kinek „Scritti Letterarii''-jából
szintén sokat mcrithetne még a sociologiai eszthétika. Ami Ruskint illeti, ismerjük komoly, apostoli ta-
Ha a renaissanceot nem is értette meg, de mindig értékesek maradnak az olyan elvei, hogy a munka óv a rossztól; s ha a munka még mvészi is, a legtöbb fölemelkedést tle nyerjük; hogy a sok fél-ur is munkába, iparra menjen; s hogy az iparmnitásait.
vészet a sociális válaszfalak ledönt je szont a sociális jólét segitse
el
a
legyen; vi-
mvészet hatalma-
sabb virágzását; felejthetetlen szép mondása még: lakásunk templom-széppé váljék, ne maradjon a táj szégyene
.
,
,
—
Morris is
folytatta,
mködött
a
—
ez: öltözködjetek, oh nk, szegények számára, tegyéa
vagy még
minél több ruhával tek ket is szépekké, irói
volta mellett
— mint iparmvész
gyakorlatba áttéve, Ruskint s buzgón tke nem egyszer Ízléstelen és káros
fényzése ellen, Walter Crane gyönyören hangsúlyozta, hogy az igazi mremek mindenkié. Ez elvet, ha oly nagy és finom
mvész
hatjuk.
mondja, mint , még jobban elfogaddolgozzunk is mindenkinek ne-
De egyre
velésén!
Emil Reich „sociale Kim^st"-jának azt az elvét, hogy „mindenki dolgozzék rajta", ugy érteném, hogy
—
27
—
KSZEGI LÁSZLÓ a kedvez milieu kiépítésén segítsen mindenki, a mvészet közvetlen megcsinálása pedig maradjon a lángelméké.
Nálunk az eszthétika söcialis felfogásához JáOszkár járult a „Mvészet és Erkölcs" cimü munkájával, melynek nem csak sokoldalú, szép anyaggyjtése van, hanem gondolait-ébresztö elszi
adása
Az
is,
eszthétika szélesebb
alapra
helyezkedésérl
Idtémünk egy alap-szükitö, eszthétika-lesoványitó mai olasz hírességre, Benedetto Crocera. Úgyszólván minden vonatkozástól mentesen akarja tekinteni a mvészetet. Egy szk lélektani, azaz hogy ismerettani fejezetet csinál az beszélvén,
érdekes
ez utóbbi nevet a mindig kifejezésbe alakuló szemlélet tudományának foglalva le. „aesthetiká"-ból,
A
szemlélet jó
tovább
is
itt
kiindulópontnak,
melybl azonban Egy jó
kellene ágaztatní az eszthétikát.
kiindulóponton ott rekedni ép oly hiba, mint rossz Croce legalább is merészen szárazútra tévedni ra vonja össze azt a tudományt, melyet eddig eszthétika néven müveitek a széprl és mvészetrl gon.
.
,
dolkozók, mint például Hegel
is,
kit
Croce nem akar
eszthétikusnak elismerni,
S olaszunk mégis meg akarja fejteni e szk alapról a szépet és a mvészetet, tehát el akarja vé-
—
jóllehet nem ismeri gezni rajta a régi eszthétikát, el, hogy régi eszthiétizállás kérdései beletartoznak
az ,,aesthetíká"-ba!
,
—
Croce nagyon is kitn filológus és noétikus és éppen ezért halványul el mint eszthétikus. Nagyon s mégsem tud a mvészet léösszeszorítja magát
—
nyegére szorítkozni.
Nagyon megkülönbözteti
-
28
a képzeletet az áJtalá-
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nositó tudománytól és az alacsonyabb fokú, konkré-
tebb érzékléstöl, mely csupán közvetít szerepel; ját-
Pedig e dolgok
szik.
az egységes
nem
lélekben.
el
oly élesen
a nyelvvel (még a gesztusok nyelvével
letet
a kifejezéssel. Nyelv lesz szet
választhatók
Viszont össizerántja a képz(í-
is
csak „kifejez",
mindenbl
nem
,
.
.
és
is!)
A mvé-
pedig szépet fejez ki és
ersebb
s összhangosabb életet alkot. Esze finomságát ilyen szörszálhasogatá&okra is pazarolja: mvészet" nincs, hanem csak mvészetek vannak; „sccioJogia" sincs De akkor ta,,
,
lán
,,
,
,
kifejezés" sincs?!
S arról egészen megfeledkezik^ hogy szépség is a világon meg a boldogság keresése is, és hogy ezekhez volna tán köze a mvészetnek, A mvészettianra szorítja ugyan az eszthétikát, de az eszményítés kérdése rá nézve nem létezik, S mindezekre túlteng ráadásul végig-packázik
v£ui
az egész eszthétika történetén, igazi nápolyi ,.brio"-
agyoncsapkodva minden nevesebb eszthétikai elméletet és nem enged eszthétikusnak senkit, csak néhány olyant, akik meg sohasem voltak szorosan a széppel és mvészettel foglalkozó tudósok.
val,
És mégis ugy beszélnek sokan Croceról, mint az legkomolyabb alapvetjérl és Pedig ujabban már saját maga is észrevette formueszthétika uj lája
,
szk, elégtelen
,
,
voltát.
Már 11 év ,óta mondom róla mindezt. Nem régiben megersitett benne egy Volkelt véleménye is (System der Aesthetik III, 38.) „Es giebt in Croce's :
Buch kamn enthielte,"
jegyzetét
eine
Seite,
di|&
;nicht
Unüberlegtheiien
Lásd még az idézett kötet
380. oldalának
is,
S hogy nem egy a nyelvük a különböz
-
29
-
mvé-
KSZEGI LÁSZLÓ szeleknek, arra nézve érdemes elolvasni W. Páter Renaissanceában a Giorgione ianulmány bevezetését
is,
Volkeltet emiitvén az imént, nevével jelezhetjük a „rendszeres" eszthétika napjainkban tán leg-
hatalmasabb mveljét. Három kötetes
,, System der Aesthetik"-jében bölcseleti és lélektani megalapozás után gazdagon nyújtott példákkal fejti ki a szép kü-
lönböz
fajait s a mvészetek ágait, végül pedig szép adja a metafizikáját. S azi egész müvén át össze-
foglal
úgyszólván mindenkit,
hozzászólt; tet
s
eddig
ki
tárgyhoz s egyez-
a
tárgyilagos kritikával vesz át
össze minden elfogadhatót
s
igy az .igazságnak
lehetleg minden oldalról való megismerésére segit, csak többet kellene, hogy foglalkozzék Guyauval, kinek ,,L'Art au poinit de vue sociologique"-ját nem látszik ismerni! És az úgynevezett
sem tudja teljesen elszavában maga
,,
rendszer'' elvét ö
keresztülvinni, utal arra,
III,
kötetének
hogy többfelé
egy-egy mvészettani kérdést. (Én használását fogom ajánlani,]
elszórt
magának
tárgyalásokból rendezzen össze az olvasó
a tárgymutatóm
is
Egyébként a bennünket közelebbrl érdekl mü-
élvez tetében
eszthétika (a
338
—
is
helyet foglal Volkelt
367, oldalakon), hol
a
III,
kö-
szemléleti
gyakorlást és az elméleti képzést, mint a müélvezés feltételeit,
arányosan
Mélvezést ren iró némeD kik, ha nem is példáik
állapítja
jól tanit
régebbi, népsze-
Carriére
cszlhétikus: ily
meg,
még két
cimmel látták
el
Lemcke, és könyvüket, de
elevenségével és
gazdagságával,
szinességé-
vel a szokásos eszthétikai kézikönyvi tárgyalás melEmmer lett müélvezésre is nevelnek. Hasonlóan az
„Kunstgeschichte"-je
is.
-
Egyébként, bármily eszthé30
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE tikai
mvük
részleteiben rendkívül gazdagon nyújt-
ják elemzéseikkel a müélvezési tanulságokat Taine, Gautier, Sainte-Beuve, Théophile Fromentin,
C
Martha, Cherbuliez, Bourget,
W.
Páter, O, Wilde,
Vemon
A, Francé,
Symonds,
Lee; az olasz ,,Lermo-
nálunk Gyulai Pál, Riedl Frigyes, Péterfi Jen, Beöthy és Alexander és eltekintve a modern züllés lieff';
—
túlságos melengetésétl,
Lyka Károly
is.
A mélvezésre nevelés kérdésével foglalkoznak Lichtwark, Strzygowski^), P, Brandt, Raffaelli, Ch. Maurice, Beaunier stb. Érdekes még a Leipziger Lehrerverein ,,Bildbetrachtungen" cimü kiadványa. Jó összefoglaló munka pedig: Joh. Richter, Die Geschichte des kunsterzieherischen
6
Gedankens
Brünnben jelent még tle meg: Anleitung zur Kunsin den oberen Klassen der Mittelschulen,
betrachtung
—
31
—
:
Folytatásul az esztétikai fogalmak
tisztázásához
A
szemléletrl és associaüóról.
Vegyük jól fontolóra e tételt a szemléletben a Szép. Gazdag birodalom ez a szemlélet, mely szépségnek helyet tár, st életet aid. :
Sok árnyalatú a zatai, lelki
,s
mködésekhez
Vannak
szemlélet.
van valami sajátos
él
a
szinte foko-
viszonya a
legfelsbb
is.
Küls
szemléletnek nevezném az érzéki észreegybekapcsolt szemléletet, bels látáshallásban s a többi bels érzékben végzett
A
vétellel ban,,
szemléletet pedig
belsnek mondhatnók. Van az
ér-
telem fényszórója alatt végbemen szemlélet is: ez az értelmi szemlélet volna. S mind e három fokon ott
vannak a hangulati velejárók. Épugy
velejárók
is,
a
képzeti
a képzettársítás alapján. És az associá-
a végtelenig meheit, mert egymásután fzhetem a rokon s egyáltailán kapcsolódó képzeteket és hangulati velejáróikat, föl a legistenibb révedezélsekig, legszebb sejtelmekig, melyek a legnagyobb lás
szinitle
értékeket karolják
Ámde, hogy
fel.
szemléletekor e legmagasabb
keknek megsejtései
—
e
s
egy
malkotás
legszélesebb
legfbb
érté-
associatiók
—
s hamar lépnek-e föl, ez attól függ, hogy milyen benyomásból, milyen érték érzéki alapról in-'
hathatósan
-
32
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE dúltunk
el.
májában
Ha
ez aliap-adatban,
— megvan
—
a
m
érzéki for-
az érzéki szép révén a formába-
szedettség, akkor ez alapon az örök
harmóniának
való megsejtés.e szintié a legfbb associatiókkal közvetlenül lép be a mélvezetbe s ez utóbbit mindsonlóval,
valami széks mámorral, a zeneihez hamely csupa összhang és rokonszenv és igy
socialitás
is.
járt megteliti
A
mvészet
igy juttat el egy rejtelmes, egysé-
ges eszthétikai alaphoz, melyre e
mveli
tudomány
még nem tudtak mind rálépni Pedig igy rendbe lehetne még hozni azt az elméletek bábeli tornyát, .
.
.
melynek erkélyeirl szoktunk rámélázni arra a csodavilágra, melyet
A
küls
A
ráelmélni
keletkez tartalmat adnak a
formába-szedettség
associatiók igy
mremeknek,
s
mvészetnek nevezünk.
már bizonyos
által
formába-hozás szinte lényege lesz a
mvészetnek, mely a
kis
témák tökéletes
feldolgo-
zásával nagy lehet.
Egyúttal kifejeztük
a
szemlélet és a
legfbb
associatiók tétele által lélektani nyelven azt a régi formulát, melyet az iskolás eszthétika ugy mondott,
hogy a mvészet az általánosat fejezi ki konkrétben. Valamint összeesik még törvényünk az eszthétikai alap" törvényével, mely szerint a els, érzéki benyomásában benn kell hogy legyen nagyjában a
m
m
,,
egész hatása,
Igy jutottunk most el, lélektani utón, még W. Páter Giorgione-essayjének azon elvéhez is, mely szerint minden mvészet hozzárokonulhat a zenéhez, e csodálatos mvészethez, mely egyszerre foregyigy mondanám ma és tartalom is, mert
—
—
szerre és ugyanazon valamivel ket; s az Köszegi
:
A
tölti be a fület és lelérzékhez szóló formái teljesen meguk3
múélvezés mvészete.
—
33
-
ü
KSZEGI LÁSZLÓ ban hordozzák a legszebb tartalmat, a dolgok lelkét, rokonszenv! ös-elvét, si socialitását, mely az összhangban fejezdik ki. Még azt, amit Páter a for-
mának a tartalmon való áthatolásának nevez, mondhatnám ekképen is: a zenei forma és minden más oly mvészeti forma, mely nem élesen meg-
—
—
vonalazott associatio-kört szolgál,
meg
átszövi, át
Rokon
szinte
ellepi,
át-himezi a tartalmat,
melynek tárgyalásánál majd visszautalunk ide, S ez állapon érthet Winckelmann is a görög szobrok formás nyugalmának, látszólag keveset mondásának szeretetével,
A mint
ezzel a stilizálás
is,
határozottabb, világosabb jelentés szók, fleg
iaz
elbeszélés és a
dráma
közegei,
részletesebb
és világosabb tartalmat hordoznak, S igy az ily
ama
alkotások tartalma mintha kizárná
mort is
.
,
Ámde mindem
,
részletes
valami nevezhetetlen homályos
m-
zenei má-
villágosság
mellé
— hangulati — va-
rázs kell hogy járuljon az igazi költészetben, S
e
varázs csak nyer, ha a szavak a ritmus vagy numerus által s fleg a bels ritmus, vagyis mondat-
—
ama
—
fölkeltik a léleknek fentebbi zenei állapotát, homályos nagy asso-
tani formába-szedettség által
ciatiós és aspiratiós hullámzását.
mámor
S ha ez a zenei
szükséges a költeményben,
még nem
követ-
kezik, hogy a költeménynek oly üresnek kelljen lennie, minit Guyau mondja a pusztán formai tökély versrl: szépen kicizelált hamis-arany kehely, melyben nincs egy kiúmi való gondolat sem." A jó vers nemcsak kitn szóanyag, hanem ugyanily kitn képzet-anyag is; és ez utóbbinak formába-szedése s drága lelki az igy keletkez bels ritmusnak az anyagával való hullámzása még csodásabb zengésüvé teszi azt a zenei mámort, ,,
-
34
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
legfbb associatióknak és a veiük hullámzó legmagasabb aspiratióinknak területén már ott vagyunk a legfelsbb gyönyörség, legmagasabb mámor birodalmában, ahová egyaránt fölemelheti a legteljesebb societásba a legkülönbözbb érzés és felfogású lelkeket a
A
mvészet
küls
konkrét
élvezése.
szemléleti
lélek általános gondolati
és
rész
a
felölel
érzelmi tartalma, az
és
el-
üontahh képzettársítási és hangulati elem, olyanynyira elválaszíhatatbnok egymástól, mint a hárfahúr feszes keménysége és elpengésének rezg puhasága, A konkrétebb érzékinek és a lengébb lelkinek, e két ellentétes dolognak kapcsán épül föl a mvészet: mint az els szerelem a gyermekieányarc bimbó-
egyszerségén és az ezerszín ábrándon, S hogy a konkrétebb érzéki elem. nélkül nem lehet meg a szellemi, azt szépen fejezi ki Symonds: „Miként a meteorok akkor válnak ragyogókká, mikor földi légkörünk srbb elemén vonulnak át, épúgy a mvészet által felölelt eszméknek is bele kell merülniök érzéki elembe."
Ha
a
küls
nem
szemlélet
kelt
határozottabb
assodálást, például egy tájkép, akkor a képzet-társítás mindjárt az
általánosodó
faj tájával
lép föl s a
kozmikus sejtelmek nagy áradatával, mely azután a végtelen
felé,
a szellemihez
könnyen felhullámzik.
A
való
aspiratiónkig
is
kép pedig, több associatio-sort keltvén, a tájképnél gazdagabb hatású.
és
Az
figurális
általánosodott associatiók annál
elkelbbek, minél több
és egyúttal
ersebbek jelentésben
gazdagabb asscciatio-sor kilengése sokszorozza meg hullámaikat. És erre nézve, mint föntebb hangulyoz-
ha már a hullámok elindulását malkotás érzéki szépsége, a formába-
tuk, az is sokat tesz,
befolyásolja a
—
35
-
3'
KSZEGI LÁSZLÓ szedettség.
Itt
a formába, mint a rendezett
általános nevébe,
a
hangba-hozottságát
színharmóniát,
is
a
külsnek
szinek össz-
beleértjük. így azután a szem-
nek szóló szépség, mely a
jó
rajzon és jó szinhatáson
múlik, elengedhetetlen alapja az igazi
képzmvé-
Taine-nek a hatások összpontosításáról szóló tétele is igazolja e felfogást, A hatások összpontosítása az érzéki forma kikerekítését is
szeti élvezésnek.
jelenti,
A
szemlélet és associálás tehát
nem
csak egybe
vannak kötve, hanem bizonyos arányban
is
állnak
egymással.
Minden
kJs
szemlélettel jár associálás, mert
minden
természeti adat taírtalmas: mögötte ott él és
ernek mozzanása. Az mindig együtt járnak. Pusztán
hat az anyagi vagy szellemi indulat és gesztus
is
lélek-alakbartí senkit
sem képzelhe/tünk
(el.
Szinte
Danték vagyunk e tekintetben mindnyájan, mert mi is mindig bizonyos megfelel testtartással látjuk képzeletünlk eltt megjelenni az embereket, (Viszont a
mvész
—
—
konSzékely Bertalan drámai költéhanem a cepciója nemcsak visuális, hez hasonlóan megalkotja a megfelel lelki tartást, a psychologiai gerendázatot, melyre a küls formák ugyanakkor rásimulnak,) S mert a bels mozzanást a legtöbbször ersebben és határozottabban jelzi a vonial, mintsem a szin, ezért is lehetünk követelbbek a rajz tekintetében, S egyáltalán, mivel érzéki lényünk boldogsága is egy része a mi boldogságunknak s a természet egyetemes örömének, azért a testi életfolyamatokra kedvezbb jelentés szemléletek értékesebb képzettársításokat váltanak ki, természetet és az emberi testet egészségesen dicsít jelenet-fest
pl.
—
A
jó rajz
nemesebb
associatio sorokra visz.
-36-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
szemléletnek nagy része van az élet hathatós
élésében. S az egészséges érzékit, melyet a jó rajz
nem
tart össze látásunk &ziámára,
kicsinyelhetjük
le.
Hiszen már kozmikus érzésünkben is, a táj-élvezésben, nemcsak a földdel, hanem az égbolttal is ölelkezünk. Hát még az emberi test gesztusai mily szépen hordozzák az anyagi mozzanatokon kívül az erkölcsi lendületeket
is!
S a szép rajzban legdicsbben felölelt érzékinek sokszor nagy része van újjá-teremtésünkben: egészen önkénytelen valami
az,
hogy a szemlélt alak moz-
akár testünkkel külsleg, akár izomfantáziánkkal. S igy a jól és elkelen rajzolt gesztus testi életünket is hozzálendíti a festmé-
dulatát utána csináljuk,
nyen lev nemes emberalakokhoz
egyúttal lelkün-
s
ket felavatja azon efkölcsi mozzanatok hordozójává,
m.elyeket az ábrázolt gesztusok kifejeznek.
A
vallás is
gesztusában
kbe
is,
magasabb formáját a
állandósult,
mvészi
találja
liturgiában,
márványba
szép
melyet a nagy,
átkristályosúlt fönséges
gesztus foglal össze: a szép templom. szép, az csak
meg
Amelyik nem
unalmas istenkáromlás.
S a szép templom a legmagasabb értékek
leg-
A
mvészi templom a szépség legbiztosabb vára. S boldogság már messzirl is látni az ily várat, amint háztmegek és paloták fölé emelersebb
foglalata.
nemcsak silhouetteben gazdagítja egy embercsoport lakóhelyét, hanem emel, vigasztaló nagy sejtelmekkel is növeli életérzésünket, biztosítva bennünket a Szépség, Jóság és Igazság örökkévaló-
kedik; és
ságáról.
A
komolyabb hangulatú eszthétika eltt a legszebb synthesis egy szép templom. Össze van tömö-
—
37
—
KSZEGI LÁSZLÓ rítvc
benne minden mvészet, az élet minden nemes
elve
s
A
tartalma köré,
mvészetbe
vallás, a
fölemelten, mindig ked-
ves marad a kultúr-embemek.
Egy Taine is így szól; Nincs semmi kényszerít okunk, hogy szakítsunk a múlttal. Térden maradunk a szentélyek eltt, ahol három évezreden át imádkozott az emberiség; egy rózsát
sem szakítunk ki a koszorúból, melyekkel isteni madonnáit megkoronázta; egyetlíen egyet sem oltunk el a lámpákból, melyeket oltárának lépcsire rakott. (Az Angol Irodalom Története, IV. kötet, a Byronról szóló fejezetben.)
Goethe mindent megmondott, mikor így szólt: „Mint költ, polytheista vagyok, mint természetbúvár, pantheista; mint erkölcsi lény, theista; és hogy kifejezzem mindazt, amit érzek, szükségem van mind e három formára."
Az
igazi, legteljesebb
szépben benne
legyen e szép örök éívezhetése
A magunk
kell
hogy
is,
lélek halhatatlanságában
való
hitünk: saját
isteniségének finom örökmécsese, életernk-
szépségünk tudatának legnemesebb növelése, egyáltalán embertársainkkal való s kapcsolataink örök biztonságba helyezése De ne felejtsük el emellett a mulandóság szépségét sem, amint ezt egy Sokrates-magyarázatában (Le Vergíni Delle Rocce 35,) D'Annunzio oly szépen fejezi niek és
szeretteinkkel
.
ki,
midn
utal a
mulandó szépség igézetére
,
s
.
arra az
éiiékre, melyet a halál eszméje ád a földi dolgok
bájának. Guyaii
pedig
gyönyören
ragadjia
meg
Alfréd de Vigny egyik legfbb gondolatát: „Nem az örökkévalót kell szeretni, hanem a mulandót, mert a
mulandó
az,
ami szenved", (LArt au
—
38
—
p.
Soc, 179.)
Az
érzéki és erkölcsi szép
A
törvényei.
szép
fajai.
ízlésünk az öröloiek és a szelleminek tisztelete
nem
mellett
kicsinyelheti le a pillanat jogát és az
A
pillanat is lehet az öröknek egy méltó érverése. Azok az áitalánosodott, legfbb asso-
érzéki szépet,
ciatiók hozájáiiilhatnak ki?
fül
motivumokohz
is.
Az érzékinek jogaihoz tartozik, hogy a szem és mellett a többi érzék eszthétikai szerepét is mél-
Mert a valóságban is megadják ez utóbbiak boldogság egy alsóbbrend fajtáját, st még a maa gasabb rendühöz is közelebb hoznak. tassuk.
jes,
Mozgás-felfogásunk a szemünk által nem oly telmint mozgás-érzö innerv-atio-érzeteinkkel, me-
lyek müélvezéseinkben sokat szerepelnek.
ban
A
szaglás ott szerepel az épület leveg-hatásá-
s
méginkább a kertnek eszthétikai benyomásá-
ban; ott van egy tavaszi térzenénél
is;
ott a tömjén-
nek hatásában, mely sajátos illatfelhjével átöleli a templom képzmvészeti és zenei hangulatait, s vele belélegzünk szinte egy más világot.
Az
Ízlelés
már csak közvetve
lép
érzéklés, mikor például a festményen
föl,
mint bels
lev vagy
a köl-
lieményben emiitett almának iz-illuziója vegyül szemléletünkbe,
—
30
—
KSZEGI LÁSZLÓ Az
érzéki szépség érverése
tölt erejét szépen tél
a
ritmus.
fejezi ki Jászi;
,,
munka
és nyár, ébrenlét és alvás,
Világbe-
Apály,
dagály,
és pihenés, élet
és halál, a ritmus törvényének jelentkezjései," Bücher
pedig a
munka könnyit
lelkének
Sziwerésünket meg az egész nek érezzük .
A
,
lá'tlja,
lét
ritmusa közepé-
.
ritmus és szimmetria szabályossága rokanszten-
ves az embemiek, Érzékszierveink és idegeink szeretik életfolyajmataikban a renddel járó eigységet; és nem-
csak a mi szervezetünk, hanem az egész lété is követi e törvényt, szimmetrikus és ritmikus formák
A
kedvezk
ket
az életmködésekre,
ezért is
s
mvelte
ki
az emberiség.
De
a sztímmetria melliett él az egyirányú kiterje-
dés törvénye
is,
A
nagyobb lendület megkívánja az
egyirányuságot, S vam bizonyos szabályosság a kétoldallu kitlerjedés áill
egyenlsége nélkül
a szépnek szellemi formáira
is,
S e törvény
és az irodalmi
is
mü
szerkezetében fontos szerepe van.
Állandó viszonylatok vannak még íanságban törvényét,
is,
—
igy
(3:5—5:8,
fejeztném
ki
aiz
Három méret
a:z
egyformát-
arany-metszés
közül a legkiseb-
bik ugy aránylik a nagyobbikhoz', mint e nagyobbik a
legkisebbnek és legnagyobbiknak összegéhez,)
Nézzük most az érzéki szépet az két nagy birodalmában: a kozmikus érzlésben és az emberi test kultuszában.
A
természet képét lehet adni
rázolássall és
költi
leírással;
képzmvészeti
áb-
a zenei hang-képek már
közvetettebbek és ritkábbalc,
A
leírás a költészeti
jesebbé,
mélvezést
hogy a természetnek
-
40
azáltal teszi tel-
életét összpontositottab-
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE bain életi át velünk,
valamint a
hs
zanatait; mindezzel
üdén
be bels érzékeinket.
A
költ
azi
ó
lirai,
tölti
testi
életének moz-
meleg expansúvitásában hozzá-
adja a természet vonásaihoz saját vagy hse lelkének vonásait, st e vonásokat ^a^gy szintbe az egész lelkét is
—
—
beleolvasztja a természet vonásaiba. És
nemcsak hasonlatok lenge kapcsán függhet össze az ember a környez tájjal, mint erre a legklasszikusabb
—
,,La a ,,Madaime Bovary'*-nak hires helye douce s' étalait autour d'eux",.. stb. la mnek 219. és 220. oldalán. Itt adom saját fordításomban a jelenetet, mely érdekes példája a hasonlatokba áttett ter-
pyélda
nuit
mészletérzésnek, hol a lélek állapotai a
mészet jelenségeivel vannak szedve:
„A
finom
környez
párhuzamokba
lágy éjszaka szétterült körülük
mély
ter-
.
,
.
Emma,
be a fújdogáló friss szellt. Nem szóltak egymáshoz, nagyon is bele voltak merülve álmodozásuk áradatába. A23 elmúlt napok édessége visszaszállt szívükbe, bséges félig
lecsukva
pilláit,
lélekzettel szívta
és halk áradattal, mint amilyennel a folyócska folydogált ott; éppen annyi lágysággal, mint amennyivel
a virágok illata árasztotta
el
ket; emlékeikre határ-
tialanabb és mélajbúsabb árnyékokat
vetett, mint a mozdulatlan füzek árnyai, melyek messze elnyúltak a pázsiton." (Nem lehet megállnom, hogy meg ne jegyezjzem, hogy c szép hedy végének lehelletszerüsége nehézkesre van dermesztve Ambrus Zoltán fordításában, hol a fzek árnyai alig jutnak érvényre, s ez árnyak elnyulása helyett a fák: „meredeznek", a
pázsit pedig egészen kimanadt.)
latok kapcsán simulhat is
olvadhat
visszatér a
ilyen
az|
Nemcsak
ember a
metaforákkal:
tlájhoz,
így hason-
hanem be
.könnyed hajóján számzött, sei bölcsjéhez; szíve meg-
—
41
,
KSZEGI LÁSZLÓ ujhodtaai buzog a hajó-orrtól felcsapott hullámokban,
S230(morusága elenyészik a hoss.zu, zöldes barázdában
a hajó mögött," (D' Annmizjo.)
De lelkünknek a
természettel
oly titkos, hogy ki
talián
sem
via'ló
összeolvadása
lehet állandóan fejezni;
nehéz róla gyakrabban vagy hosszasabban beszélni; jobb, ha idnkint a sorok közt marad, legalább a régi költök mintha igy érezték volna. Ma többet be-
~
szélünk FÓla
De
aziért e
s
jobban bele
feijezésével ujat
ben
.
,
A
is
fáradunk ez
kapcsolat éreztetésével
s
ösi érzésbe.
az átmenetek ki-
adunk, szinte haladást a költészet-
,
mythikus termés zetérzést
gyönvörn
vará-
—
Maurice de Guérin (1810 1839) a „Centaure''-jában, amint ez egy hosszú visszatekin\issza
zsolja
tésben
megy
végig életén:
„E hegységek barlangjaiban vette létem a kezdeMiként e völgy folyójának els cseppjei valami száklíából fakadnak, mely egy mélységes barlangban sirdogál, ugy az én életem els pillanata ir. egy messze rejtiek árnyai közé cseppent oda, föl s&m verve c hely csöndességét. Mikor a mi anyáink a szülés órájához közelednek, elvonulnak a hegy oduí közé s a legzordonabbiilínak zugában, az árnyak legmélyebb srjében hozziák meg, egy jajhang nélkül, méhük
tét.
gyümölcseit, melyek épp oly csendesek, mint anyjuk.
Ers geit le.
az' élet els nehézséküzdelem nélkül gyzni
tejük megsegít bennünket,
minden bágyadás
De
és kétes
m.indemellett mi
késbb jövünk el
barlang-
bölcstökbl ti, oh emberek. Ez azért mert ersen el van terjedve náiunlc atz a nézet, hogy félre kell rejteni és szent! homályba bur-
jainkból, mint
van
igy,
kolni az élet
els
napjait, mint oilyanokat,
42
melyek
t©!-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE jescn az istenekéi, Nm'^ekedésem úgyszólván egészen azvon sötétben folyt le, melyben születtem. Rejtetkhe-
Jyem annyira bemélyedt a hegy belsejébe, hogy soha sem tudtam volna meg a kijárását, ha a néha erre
nem
félre-kóbcrló szelek
csaptak
volna
ide
friss,
megrebbentö lehel létükkel. Meg mikor néha-néha hazajötti anyám, körülvéve a völgyek illatától vagy még csepegve a vizektl, melyekbe fürdeni járt. Ezen hazatérései, melyeket nem a völgyekrl és folyókról való magyarázatai kisértek, hanem csak ezel: lehelletei, ugyancsak nyugtalanították lelkemet, és én Milyen izga'ioitan keringeltem sötét barlangomban.
—
—
—
az a mondogattam magamban, melybe anyám jár, s miféle hatalom lehet aiz ottan, amely oly gyakran vonja magához- De micf-oda különös ellenked valami lehet ottan, hogy onnét mindennap m.ásféle hangulaííban jön vissza? lehet vájjon,
küls
világ,
t
Anyám
egyszer-egyszer mélységes örömtl
külten Jött haza, máskor
magát, akárcsak egy sebesült.
már messzirl
fölélén-
meg szomorúan vonszolva
Az
öröm, melyet haza
is érezhet volt s tieSok átrezdült belém ebbl, ugy éreztem végig egész belsmön; de levertségei még inkább hatottak rám s még jobban belevittek azokba
hozott,
kintetét
is
melyekre amúgy is hajlott lelkem. kezdtek saját erim;
a találgatásokba,
Az
ily
a járásán
elárasztotta.
pillanatokban zaklatni
föl bennük, mely nem reelkezdtem majd karjaimat rézni, kedhet magában. És majd egyre többször körülvágtatni a barlang tágas
ölyam hatalmat ismertem
—
erlködtem, igyekeztem fölismerni levegbe vagdosott ütéseimbl, meg lépteim hevébl, hegy mi is azi, ami felé karjaim nyúlnának és lábaim vinnének'* sötétjében; igy
—
.
.
,
-
Ve
KSZEGI LÁSZLÓ Még egy
menetébl,
részlet a költeméiiy további
mikor már kinn a szabadban jár a centaur: „
.
.
Rohantomban
.
melyek
Majd
félrehajtottam
fejemet
s
azután
.
egészen hátraforditottam fejem
'©gy kissé,
a
ugy néztem a hegycsúcsokat, hamarosan távolba enyésztek
fölfri&sit szélbe
,
.
és megálltann
hogy elnézzem, lóhátam mint gzölög"
.
,
.
*
Természetérziésünknél
még közvetlenebb
és ele-
venebb az ember testi lénye iránt való érzésünk. Az embert ábrázoló malkotás szervezetünket minden folyamatában éiinthéli, egyéni és fajíentartó ösztöneánket egyaránt rezgésbe hozva.
A
nemi érzésben successív összlefüggésünk van (A kozmikus érzésben: szimultán
mjeg a világgal,
összefüggésünk.)
Az
a férfié, né, egyaránt szép, épp meg a heged hangja. Ábrázolásuk egyformán gyönyör feladata a mvészetinek, mely
emberi
test,
ugy, mint a cselló
igy a szépségbe föliemelt nemi izgalommal Síziabadon
Két biztonsági kexet van hozzá. Az egyik: jelleg, melyhez még az eszményítés is járul; s ez u'tlóbbí kizlár minden közönséjátszhatik.
az éther-könnyed képi geset és cbscént,
E
keretben a Vatikán
ragyogni a meztelenséggel múzeumát,
A
renaissance és barokk tetmplomá'ti, részség
nákmk
zeitlfreskóján,
van, a pápai a
is
st
tele
hagyta
sok
szép
legédesebb me-
templom egyik mennye-
XVIII. századból, Maulpcrtschtl:
tiszta meztelen, rózsás,
könnyed
nalak,
talán
az
szinteség géniusza akart lenni nemivel való játékhoz a másik biztonsági keret volna: a közönség erkölcsi érettsége, mellyel le tudna ,
.
.
A
fÍ23etni
az erkölcsi beléptidijat abba a tündérvilágba,
-
44
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE melyben a természet legszentebb remeke, az emberi test,
fátyoltalan
si szépségében
ragyog,
A
nemi életben, mint a legsibb, leghatalmasabb nem egy eszthétikus a szépnek eredetét. A szép kultusza a nemi kiválasztásban kezddik; s ideál-érzésünknek, mindenoldalú boldogságra való törekvésünknek is haitialmas résre a nemi ábránd. mvészi erotika igazolása az, hogy a szerelembl, ez si socialismusból indul ki a müvész)et s oda tér vissza. Pékár (Positiv Aesth etika, 566 o.] igy mondja líí a szépérzésekrl való fejtegetéseinek végeredményét: „Érezni ösztöneink izgalmát, fleg faji Ösztönünknek céltalan vonzódását és rajongását, magáért forrásban látja
A
ezért az érzésért, mint gyönyörért,
—
ez a játék az
emberiség játéka, legédesebb játéka: a mvészet,"
Mindemellett egyszer
a
kárpótolva
mellzéséért
meztelenség
vagyunk a
meg
szépségével és az arcnak
drapéria
nem
retorikus
a kezeknek varáz)sos
beszédével.
Végül még érdekesnek találjuk megjegyezni, hogy magyar érzéki vérünk legtelibb zöngelmü kifejezjét, Vörösmarlyt, Gyulai életrajza,
mint
ilyent
egy szóval sem méltatja, csak plátói szerelmest lát benne. Riedl sem dolgozita fel Aranyt nagy monográfiájában e tekintetbl, de késbb az ,,ArcLny lelki élete" cím tanulmányában pótolja e hiányt
A Ha
az
mvészet mindezek
mellett
erk
is
több, mint játék.
„fölöslegé"-bl kerülne is ki, mégis súlyosabb maradna a játéknál. játék csak elkészület az evolúcióhoz, a mvészet pedig jelentékeny ráadás az életre.
A
-
45
-
KSZEGI LÁSZLÓ S abból, hogy a mvészet feljebb napi életnél,
még nem következük
s
áií a
minden-
fölösleges
mely a
-jóság hulláma,
volta,
valami az az meghatottságu müólvezés percében végígárad a
Pozíitiv
seljb
solidaritásukat
nem.'e-
még jobban érz embereken. És nagy
közös fölvágyódásimk ép oly gyökere az Eszménynek, mint aliogy a külvilágban alapja az evolúció,
A
mvészet
oly
erk
letéteméinyese,
melyek
a
mieinket gyarapítják. El l©het-e képzelnünk életünket a
mvészet
nél-
kül?
Prcbalnók csak meg
ipari és építészeti doilgal.ikat
tisztán niélküle csinálni!
S a szjobrászat és festészet helyett elég volna-e a fotográfia, vagy a rajznak
csak
mintázásnéik
és
iparban és tudományos kísérleteknél való használata?
A
A
tánc helyett: csak egy elemi izom-kitombolásV
zene helyett: csak jó vagy rossz
kedv
kiáltás vagy
zaj -ütés?
A
költészet helyett: egyszeren csak a mindennapi képzélmek és érzelmek lajstromozása?
Ha tudnánk
csakis mindennapiak
maga
az élet emel
saját
magimk
föl
kezdi
fölé,
maradni!
De
sokszor bennünket önmiaga és
meg
a
mvészet
fönn-
lebegését.
Miben különbözik a malkotás hatása váltódott érzéknünk
alatt
ki-
egyéb érzelmeinktl? Nemcsak
abban, hogy jórészt illuziós
és
összpontosultabb és
hathatósabb és könnyebben másokra átrezgö, hanem
abban
is,
hogy fölvesz egy
vaJó örvendés,
A
l'art
új elemet: ez
pour Part elvét
a tökéletesen is
a leghelye-
ugy értékeljük, ha azt értjük alatta, hogy: jobban tördés a tárggyal, ennek tökéletessé ábrázo-
siebben
-
46
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Az
lásával.
ea alait lappangó sccialitást már fentebb
érintettük,
A
mvészetre neim
csak
elég
mondani,
annyit
hogy az oly tevékenység, melynek kifejtése
további
nem jár. így mondhatnók helyesebben: kimár magasabbat nem kivánhatunk. fejtése után Egyébként a gazdasági és mveldési haszon is jehaszonnal
lentékeny.
A
mvészet
is
st
sociáüsan és koz-
jó cselekedet,
Az
mikusán, mert mindent felölel.
erkölcs mellett,
mvészet
soks>zor vele összefcnódottan, a
is
egyik
gyakorlása a jónak: a jóhoz való fordulásunknak egy annyira összponfositoft és magas részt
már csak
illúzióban
az élet határán. a mvészet egy
Az
egész
De
nagy-
fiogy
szinte túlárad
el:
e ,,tuláradás'' azt
részié
lét
foka,
végezhet
is
jelenti, hogy.
benne van az élet medrében.
nagy boldogságának
elve,
—
mely
Eszmény akaratával — egyformán sforrás mind az erkölcs, mind a mvészét
egyébiránt ö&szeesik az
S!z\ámára, *
Tekintsük most át a szépet és az
izlést a
legfW)
változataikban.
A is,
szép a dolgok bennrejl, tárgyi tulajdonsága
nemcsak ábrándunk rávirágzása
szinére.
A
szép
váltloz altos
is.
a
dolgok
fel-
ízlésünk sok oldalról
fordulhat feléje. a túláradó, megdöbbent nagy er felé forakkor a fenségest" élvezi; ág egyensúlyos erkben a tulaj donképení ,,szép"-et; egy kiváló akaratnak nagy szenvedéses és bukással járó erkifejtésében a
Ha
dul,
,,
„tragikum"-ot,
-
47
—
KSZEGI LÁSZLÓ
A
„komikum" vidám lázadásra
nem ártalmasán meglep
hí
bennünket a
tökéletlenség szemlélésekor.
A
drámai komikumot a nem ártalmas anti-ideál bukása adja.
A
„naiv"-ban a korlátoltsággal himporozott ter-
élvezzük: a „bájos"-ban, mint ezt Spencer figyelte meg, egy mozdulatnak a lehet legkevesebb erkifejtéssel való kialakulását; de Guyauval tegyük hozzá, hogy az ily mozidulat, ha erkölcsi moz-
mészetességet
zanat, csak akkor lesz bájos, ha
Van még két humor és a gúny,
sajátságos
a
szereteté.
játéka
Ízlésünknek:
a
A
humor: a nem szivtelenül való ,,sociális'* vicc; lehet a legmelegebb vicceílés; szinte érz(és játéka vagy a kétségbeesésnek játszi módon való kömiyülni akarása. A gúny sajátos, paradox a fegyver la tökéletlenség ellen; lázadó támadás fényé, hódolás hangján; az eszmény odaállítása, a hogy az árnyékot a megtámadott annál inkább érezze. A humor és gúny nem egyszer össze is olvadnak,
—
A
széphez tartozik még az eszthétikában az érdekes és a rút is. A mvészet socialitásának még az antisociálís iránt is való rokonszenvét már legelöl emlitettük.
Az
életnek a mvészetiben való teljesebb
átélése magával hozzla azt,
hogy ne csak a kellemes
izgalmakat keressük, hanem a félelmeseket érzésben a gyönyör mellett a csodálatnaik lenni, s a csodálat) föl'keltését a rúttal
mvész. Az érdekesség
is
is,
A
szép-
is ott kell
csinálhatja a
igazolhatja bizonyos határig
a rutait, de fleg az igazolja, hogy az összhang diadala jobban esik a zürhangok után. De meg is kell jönnie, az összhangnak. Nyugtalan aMcordok után jön a zenei föloldás vo4lla is
is,
Azonkivül
az^
könnyíti a rút hatását.
—
48
—
eszthétükai lét látszat-
A .MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE
A az
saépnek mindez árnyalatait élvezni tudni: ez
izlés.
Ami
a filozófiában a skepsis, az az eszithétikában
az ízlés feltétlenül egyéni voltának hirdetése,
E
túl-
zásban van bizonyos anti-sociálisság, Visz^ont az egyéni
ízlés
szolgai
misüljön bele a divalba, melyet nevezhetnénk.
Kszeg'':
A.
mélvezet mvészete. --
49
—
azi
módon ne sem-
izlés
idjárásának
A jellemzetesség és az eszményítésErteljesebb és össz^hangzatosiabb képzei az eszmény. Az ,, erteljesebb'* azt jelenti, hogy jellemzetes, az ,,összliangzalosabb" pedig azt, hogy a hatások összpontosítva vannak, a íorma teljesebbre van összeszedve.
Mvészet zásban
ban
s,
nincs eszményítés nélkül.
Már
után-
a,a
van eszményítés: a vonások megválogatásámegnyomintékolásában. Az utánzás végletekig is
vitele helyeit
a
mvész
összefoglaló rövidítéssel
él,
mely könnyebben fölfogható és crsebben átérezhetö. Tehát nem egészíen mellékesen jegyezzük meg
—
—
az egyéniség sajátos
színe teszi a természet
adatát
szebbé a mvészetben.
Annak
a mondásnak, hogy mindig szebb az elér-
hetetlen, a helyesebb íormulázása
bet mindig nehezebben érjük
ségé és
A
nem
téma
a —
el.
ezi
volna: a szeb-
Az eszmény
a szép-
távolságé.
érdem már; bizonyos van benne,
jó megválasztása is
passxiv, receptív eszményítés
A rút témához a mvész javító associatiókat könnyebben adhat a költészetben, hol a gondolat fölkeltése a határozott jelentés szaval
A
képzmvészetben
—
az embernek
50
—
ers
és ked-
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE vez
testi
mutatkozását tetzze be a
a socialitás kísugár2\ása.
Az
lelki
nemesség,
ábrázolt emberalak hivja
magára associatióink aureoláját, szívja magába lelkünk legjavát s forrassza minél nagyobb kincstöraeggé együtt élvez embertársainlí lelki gazdagságait. Itt a kcpzjettársítást elsegíthetjük még cimek és mottók aláirás-ával. S ezek éppen nem banálisok, mert azonkívül, hogy diszítményí alkalmakul szolgálnak, egyúttal finom kapcsolatok is a képzmvészet és költészet között.
Egyébként sajátos
érzés,
gondolat vagy cselek-
megjelenés lelki mint ezt a görög szobrok egy részén érezzük, melyben csak pihen, de nem hiányzik a lélek. vés jelzése
nélkül
is
jelent a testi
életet,
Az
ma
eszményítés, elve helyett gyakrabban halljuk
az egyéniség kívánását a malkotásban.
Az
igaz,
az életnek sajátosnak, változatosnak kell lennie.
hát ez m.agától
jöv
a legcsendesebb volt
valami.
Az
igazi
mvészet, mégha
nem hanyagolta
is,
De
el
ezt
az
elvet,
A
szépséghez a jellem^zietesség
is kell,
az eszményítés dinamikai része; de kell is.
Az
egyéniség, illetve
csak azt
jelenti,
a
mvön
mely
az egyedi
hogy egy darab életen
szinte
még összhang jelleg,
kell alapulnia
a malkotásnak és egy külön darab életet kell adnia, Hi&zen ex nihílo nem kezddhetik a mvészet, és a
malkotás folyamatának egy
uj darab élet kikerekívégzdnie. De azért a mvészet igazán mégis csak a bels és küls formába-hozással kezddik,
íésével kell
A (az
,,
Jellemzés
eszközeirl"
cím
értekezésében
Athenaeum egyik számában) Riedl Frigyes úgy-
szólván megadja félig az cszthétikájukat az ember-
-
51
-
KSZEGI LÁSZLÓ rcl
foglalkozó mvészeteknek, a költé&zietnck, szob-
rászatnak arról,
és
öltözködteti a tés
beszélfteti
mvész
az
alcLkjait,
dinamikai részét végzi.
-
képet kapunk vagy mozdultat) a vagy
Mesteri
festészetnek.
hogy mikép
52
-
midn
az eszményí-
Tartalom
Befelé k>rdftott szemmel
A
m
forma*
és
nézzük a mremeket,
is
hatása, miután érzékeinken keresztül
dogságot árasztva
rájuk —
—
s
bol-
áthatolt, lelkünkben szét-
ágazik az associatiók csodás lombozatú nagy fájává.
A
m
tartalom tehát a
által
keltett
lelki
gaz-
dagodásunk; még szánté jobban a mienkké válik, hatásának végzdése mint a forma, A tartalom a bennünk s emellett még újra tovább él a kívülünk álló mremeken, ezjt visszfényével szebbé teszi, megint
m
felöleli és
még jobban behozza
többszörös
öss.zeolvadásunk
jobb
világával
s
az
ezért
lelkünkbe. így
j
léire
mremekkel, ennek
lelkesül
többi
ember-
társunkkal,
A
m
formája, érzéki megjelenítése,
kifejez, kihelyez
már: a
mvész
eljárás,
—
— a mves
legbelülrl
csodás teremt ereje abban
si
kezddik
is áll,
hogy
concepcióját rögtön képi burokkal tudja körül venni-
A
mvészet formaivá
változtat úgyszólván min-
—
elssorban a bels ritmussal, mely jórészt az alapeszme és alaphangulat jól elosztott ismétldésével hozza meg az egyenletes hullámzást, átédesíti a tartalmi nehéz mozzanatot is: a bánat is enyhül a „szózatos panaszban''. Mint Lenau verseiben is, melyek sokkal szebbek Leopardiédnál, mert zártabb és zengbb formákkal bírnak s ameHett dent. Ritmusával,
—
-
53
—
KSZEGI LÁSZLÓ még
érdekes,
általán
muk
színes
képekben gazdag abbéik;
bels zeneiségük
s
egy-
mélyebb, és esizmiei tartalkifejezik a fájsokszor érdekesebb; s
is
is
dalom boldogságát, A megfelel forma ugy a tar'tlalomhoz simul, hogy eggyé lesz vele. Ezért látja W, Piater a zenét a müvészelek ideáljának és zeneinek a stílus ilauberti szabatosságát.
Forma van belsöJs meg küls is, A belst inkább kompozíciónak hívjuk; a külst egyszeren formánsik. A stílus a formánál szkebb fogalom. De mégis több, mint az .eladás módja", A stílus, ha legközvetlenebbül, legszíuitébben ,
akarjuk mondani: sajátos és
vonások
csoportja,
küls megformálási módja a mremeknek;
tosságot a
cél, ,az
befolyásolják,
mvön
anyag, az egyéniség és a környezet
S az
vonások csoportja sok korszakon egy egész
ily sajátos
megismétldlietik,
kerc&ztül,
vagy még hosszabban
De
bels
a sajá-
is,
Irmét a történelmi
keverednek is. Különös egy kívánság, hogy egy-egy századnak, például a XIX, vagy a XX-iknak külön stílusa legyen! Nem századok szerint tagolódik a történet folyása. Azután elemi forma sihcs olyan sok; egy-egy alapforma pedig sok mindenre beválik. És az ,,új" fölptt mindig mérsékl hatalma legyen a ,,szép"-nek és az
stílusok.
e vonás-csoportok
Guyau
egészségesnek, antisocialis
A
,,
nemzeti"
területen
nyes,
dolgoknak
is
alig
félszeg
a
secessiót
és
decadentiát
telúnti.
stílus
nem
egy,
magán
a
hazai
méltányolható extraság, vagy kicsi-
paraszt-motívumok derüre-borúra való 54
A ismétlése
Mii ÉLVEZÉS
megdagasztása, hanem: az
erltetett
és
MVÉSZETE
szépnek minden lehet legjobb, saját
általános, örök
lángelméi ernkkel és eszközünkkel való kiépítése
itt,
nálunk, a mi boldogságunkra.
Aliogy Petfi,^ Arany,
Madách nem
féltek mél-
tányolni a világirodalom által nyújtott kereteket és
örök emberi tetszé&nek általános ícltélieleit, s ahogy Székely Bertalan sem félt méltányolni a,z/ egyetemes piktúra s az általános esztétika eWeit: épugy ne féljenek a .nemzeti" stilus legújabb buzgólkodói (azaz túlbuzgólkodói) sem attól, hogyha a mindenütt imádott formáknak kell helyet kell adni, A „m-íenk"* lef-'ven-e csupán valami, vagy s-zép is legyen egyúttal? Legyen az szép is! De hegy itt legyen az szép, a mienJc is kell hogy legyen, AzonJban azok az „itt"-eik, az egyes nemzetek miiieu-í, az általános természetinek és emberinek jegyében, sokszor hasonlóak egymáshoz, így a „magyarság" nem jelenthet exfrcságoí. Más, nagyobb nemizielek is megelégedtek az egyetemes az
,
stílusok nemzeti árnyalataival.
Midn
nemze'ii életet élünk, akkor egyénien élünk
és bizto&abb
elmehet
életet
élünk,
is
a
és azon
elszigeteltség
bizonyos mértékig
tömörülés
fol'^'tán,
meiy m.egvéd bennünket a nagy intemacicnális tömkelegbe való sz'édülésitl.
Ámde
a szédületességig szé-
les intiernacionális áttekintést és
való sok oldalú alkalma,zkodást
8
A
az egyetemes élethez nem külön kel!
—
„Tündérálom" sem nem népies, sem nem nemzíti legszebb költeménye Petfinek. Öt egyáltalán
és mégis egyik
csak a népies-nemzetinek szempontjából szokták méltatni. Nem hangsúlyozzák ?z eszményhez való csodálatos iendüléseit {.,Ah, utánuk keresztülbolygom a nagy mindenséget!") és stiljának rejtelmesen gazdag szinességeit, képi ötleteit és fecske könynyedségét.
—
55
,
KSZEGI LÁSZLÓ egyénnek
mindegyik
végeznie;
munkafelosztással szépen
lehetleg teljes emberi keill
életet,
élnünk, az egyetemes
intézni-
egyensúlyos kultúrában,
szépbl minden
mvelve, hanem jótékony és tetsz értéktelen
vonásokalt
kulttiválhatimk
épsége
faj
—
A
—
erejükért.
mikor
fenntartajii,
helyettük,
elbii^iatót
nem önmagukért
jellemvonásainkat pedig
kimerítve,
módon^ És mindig
kollektív
el lehet
fölösleges,
És
jobbakat
st
bn
a
ellen.
„klasszikus''-nak
is
leghelyesebb értelme az,
—
ugy akarja, hogy azt eldjük vele, ami elssorban bevégzett sz(sp és emellett gazdagodását teszi az illet mvészeti ágnak. S e bevégzett széppel való gazdaigodás ád értéket az s
Sainte-Beuve
A
„új"-nak.
f
„új"; a
módon lei
is
„romantikus" -ban
is
benjie a tomboló élet,
j
több van, mint az
mely azonban oly
váljék széppé, mint például Shakespearebeix,
romantikus volta
mellett
is
tekinthet
klasz-
szikusnak.
Minden
stílus jó,
ha
szép, s
Ka megfelel témá-
nál s kell körülmények között kiváló
A
szépségért van a mvészét,
mvész
— ez a f.
él vele.
A
stilus az építészetben a rendeltetésnek, a térformáknak, failformáknak és diszítményeknek sajátossága. Itt a stilus bels elemét a rendeltetés sajátossága teszi
Hadd emlékezzem sajátos
itt
kialakulásáról,
a
meg
a stílusnak
stilizáláalról.
még egy
Geometriaá
rendbeszedése ez a természet bonyoJúltiabb, rakoncátla fvonások vázán. Szinte zenébe képzmvészetnek. Innét mély hangulatos-
lanabb formáinak, átírása a
-
56
-
I
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sága. Estiünkbe juthat
itt
mint látja
újra<
W.
Páter a
felé és Wínckelmann a formás nyugalom felé nemeslni a mvészieteket; a sociális eszthétika pedig
zene a
szerelem ösztönösségc felé való menetelt állapít-
hatna meg-
A stilizálással rokon még a nagy komponáló mvészeknek az az eljárása, mellyel geometriai formákba helyezik be egyes alakjaikat és alak-csoportHa
jaikat.
ményei
is
a
részletek
ös&zieliangolódásának
ket
naik akarja is látni
valaki,
gek azok, szinte az istenség ös •
ered-
egyúttal e formák, akkor, bármily szárazak-
mégis fensbb lényegondolatai, A-poUoa
zene-eszméi.
A
irodalomban a képzetek és érzések szövésének, st még elbb, összeválogatásának módja; ez utóbbi mozzanatával, mint legbelsbb elestilus az
mével, a kompozícióban vesz részt.
Az
elképzelt darab
képzetekbl és érzésekbl életei az alkotja meg; e bels alkotás módja is bizonyos tekintetíben stilus már, nemcsak a küls, nyelvi ruha megiró bizonyos
csinállásának módja:,
A
figurák a
rezg
mélyebbjérl
lélek
mint a szóképek és hasonlatok, zeteknek sajátságos, szinte
E
valók,
két utóbbibaji a kép-
sociális^
és megsokszoro-
zódó ösztönük mirtatkozák, az analógia titkos vonzóerejének közrejátszásávaA. Ösztönszerleg szivesea ersítjük egy rokon képzettel azt a képzetet, melyeit megszerettünk s melybe jobban bele akarjuk élmi magunkat. A trópusokban való örömünk pedig nem csupáa azi
si képes beszédmód nyoma. Az
»
V. ö. Guyau, L'Art au p.
-
57
.
—
arxalogiák ter-
Soc. 307., 308. old.
'
KSZEGI LÁSZLÓ törvénye
mészöt.'es
törvény
még ma
is
hogy a konlcrét
is,
mködik, valamint az
a
vétele könnyebb, mint
jel
elvonté.
aiz
Az
elokucióhoz
trópusokat
— ezekéit
szokták
tartozókul
emlegetni a
az analógián alapuló associatiók
—
valamint a figurákat is. Pedig a figuinkább az ihlethezi s az egész tartalom érzelmi ré&2éhez tartozó megindulások, melyek azuMn kirezdülnek a nyelvbe. És a trópusok is összefüggnek az kiíejezéseit, ráit
érzelemmel, mélységesen is,
még
a szónoklás eladásban
Carlyle e mondásában: „a csöndes mér-
példáiul
melynek a mi kapulámpája." Vagy mikor Jókai ig^
hetetlenség, az öröklcévalónak palotája^
napunk szól;
,,
csiak
Sötét zivatar fogta el
égboltozat olyan
vol't,
plom; a ^ávol villanások érö kárpitot,
s
ta
hansági láthatárt:
az,
mint egy gyásszal bevont tem-
meg-megemelték
a
földig
utánuk hangzott — a távoli orgonaszó'',
(Névtelen vár,)
A kompozíció és a B&lsö stílus határvonalait megvonni nagyon nehéiz. Az tény, hogy az ihlet és az invenció és koncepció az alapjai a kompozíciónak; s. így az iKtlóbbival összefügg
bels
van még a tartalom magvával
Még
valamit
stilus
kapcsolatban
is.
szólnunk a forma
kell
gaz,dasá-
gáróil,
N-em khet mindig halmozni a hatásokat. többször bizonyos nemes mérséklet
A
leg-
szierint kell élni
a
Ezt a szabatosság is megkívánja, ugy a költíászetben, mint más mvéí:>zetbien is, megformálásnak mintha volnának elemi gazformával.
A
dagságai, melyekre rá
sem
fér,
A
—
ugy látszanék
—
a dísz
már
renaissance optimisztikus aíapíormák-
-
58
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE nemes kategóriái ezek, melyekben a lét javában találjuk magunkat. Ámde mégis van helye rajtuk az éldtésnek, mert lángelmék megtették, és mély s finom izlésü müélvezök elfogadták. Mert az összhatás határain belül szabad dúskálni, kai gazdag; a térnek egy&zierü,
tomboliii
is
a részletek kultuszában.
Vajinak azonban igazán fölösleges dolgok értelm.e a részletes
dombormves
is.
Mi
az
ábrázolásnalc olyan
helyen, mint egy emlékoszlop, melyen spirálisan fut fel
a jelenetek szalagja, melyeket lehetetlen
jól
követ-
szemnek? Amit ilyen helyekre, vagy mennyezetek és oldalfalak nehezen látható zugíelületeire pazaroltak, abból sok egyszer hajlékban ünnepet csinálnie a
hattak volna.
-
59 -
Az
elhelyezkedés a malkotások szemléléséhez. Jó
érdekes
ós
darab
tosítöttabban kerekedik
deljük alá a jónak,
ki.
De
azlt
a
az érdekest mindig ren-
efkölcsi, sociális igazságszoi-
aiz
az igazi költésziet
gálta/tlásnak;
ember-
természetnek
malkotásban összpon-
mely ©gy-qgy
életét,
küzd
együttesen
alélnunk,
az emberiségnek és
társainickal,
a
nemesen érz
és
társadalmi ember méltatása- Ezt az elvet keM
erkölcsi elhelyezkedési alapul tekintenünk.
De
társadalmiságunk
nem
csupán
embertár-
sainkra vonatkozik; fa és felíh tesjtívéreínkkel nak'
is
van-
mély és finom kapcsolataink; emberi érzésünkkel össze van olvadva természetérzésünk. Eíz
nalgyon elvvel
kell
még
punkat;; s igy
kiegészítenünk
egy
leiró
eliielyezkedési
költeményben
is
ala-
találhatunk
mélységeket.
Az
érzelem
zásba megy
á)ti;
tómadvá válnak.
egy költeményben zenei hulláma lélek hullámai idegéleti tánc hul-
A
költeménynek igy érzéki része is numerus felé
van, mely a versi ritmus vagy a prpzíai irányítja
S
A
fülünk érdekldését,
már áttérünk a fizikai elhelyezkedésre, zene élvezésében még nagyobb a fizikai elem,
itt
mint a költésT^etben, Ezétlti kell a fizikai föltételeket még jobban tekintetbe venni, kell távolság, akuszti-
_
60
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE kai pont jó megválasztásával és a csend fönntartásával, mely ép olyan fontos képéhez a világosság,
A a
hang elemibb gyönyör,
képzmvészet
zene életéhez, mint a
a
Ezért
mint a látszat.
A
élvezése összetettebb lesz.
szem
bonyolultabb élményei több gyakorlatot kivájanak. rtt is
^\s6 dolog a
kell
távol,
hogy az átteldntés és
De az,
összhatás meglegyen,
A
tárgy
szemlélt
nyomását
olyajinyira
els
fontos
be-
hatására kell juttatni úgy a szemléelhelyezésével, mint esetleg, ha kisebb a tárgy,
lk
enndí
teljes
MagyarázLÓ beszédünk szug-
jó elhelyezésével,
szinte szavalás-szierü utasítás lehet, mely a szemlélt igazítsa el asscciatióiban. A mtörténeti magyarázait üde legyen, rövid általánosságok után a^i illet mremek egy-egy vonásához kapcsolódjék s gerálás,
azután az cnsembkhoz
is
visszatérjen.
Közben még
a szemlélet ersítésére, elevenebbé tételére jó a vázlat
A
készíttetése.
malkotói
folyaimaíüoknak
ily,
nagy-
jában való megismét éltetése a képzimüvészeti szemléletkor egy kis rajzoltatásban vagy mlntáztalásban a költészet szemléleténél pedig az illet müakotás meséjének vagy gondolati és hangulattá mene-
állhat,
tének rövid eilmondatásában, melyet ügyes,
ld
kérdésekkel kell az
leteket
lehet
szavaló
ifjú
lelkébl kihozni. Rész-
fölolvastatással
Leipziger Lehrerverein
érdek-
kultiválni.
(Bildbetrachiíningen,
27.
A o.)
hogy a szemlélk a mtárgy hatását ki, valami odaalkalmazható ismers énekkel. Ennek mély értelmét abban látom, hogy az alkotó mvész is sokszor dalol munkája közben. megpróbálta,
dalolva fejezzék
Mert korábban,
a
—
szemlélet
nem
értelmi
árt az üde,
-
61
fokát
finom
is
méltattuk
magyarázat.
KSZEGI LÁSZLÓ Nagyon könny érthetsége úgy
sincs
mLaden
m-
remeknek, Tolsztojí áliásporidról vége a mvészetnek. Mélyebb és fincmiajbb lelkek kis csoportjának szólnak bizonyos malkotások, melyeket leszólni nincs joga a
szerényebb szinvonalu közönségnek, mert
,
.kommen-
tárra szorulnak." Viszont minél többekben keressük
a kinevellhetöséget e finomságok megérzésére, Minél teljesebben és minél többek számára történjék a mélvezés, minél kisebb csoportonkint és
minél többször az esetben, ha magányosabb elmélyedést kíván a mremek. „Najgy dalt, de kis bizalmas s ne hallja más, csak a csendes kankalin meg egy arasznyi égbolt s néhány megért fül." (Keats.)
körnek,
Az
egyes mvészetek élvezésének részletes tár-
gyalása eltt intézaük
el
még
-
62
dályait.
-
—
a mélvezés aka'
A
müélvezás akadályairól.
A
müélvezés teljessége és socialítása mcgkivánja rendet és az áhítatos csendet a malkotás finom a körül.
Lárma, homály, por és rossz rendezés ne fedje cl a mremeket. A közöiség ne váljék a szépet taposó szörnnyé, még kevésbé engedje öt hibás mvészeti adminisztráció: megbontani szinházi, hangversenyi és
múzeumi rendet. Egy Parisban is szabadon vonulgat be ség a már megkezdett hangversenyi szám
a közönalattit.
A
Saint-Eustache orgonakoncertjein pedig hallani lehet
—
César Frank darabokat
alamizsnaszed sou-csör-
getési kísérettel, jóllehet belépti jegyet
tani elég sok souért,
nást
nem
írelyet
nak.
A
kellett vál-
els
feilvo-
lehet hallani szintén a sou-csörgetés miatt,
ülhelyekhez vezet vénasszonyok csinálközönség egyébiránt a darab elejétl egész
aiz:
végéig buzgón fecseg
nem akad egy niagy
A
is
színházakban az
ni
,
.
,
Az
egyetemi eladásokon
jóizlésü pi-ofesszor,
kalapokalt
aki
letiltaná
— a vetítések halálát — —
63
—
s
a
figyel-
KSZEGI LÁSZLÓ mentetné
hogy
durván köhögket,
a
tartsanak szájuk elé, hogy
zsebkendt
hallhassák az
a
többiek
szépségének
halálát
eladást. Paris
mondja
el
ijárcairója,
küls
helyettem a Journal des Débats egy
André HaJlays; „A
immár
ékesítette,
elkel
báj és ö&szlhang,
mely
városánál
job-
vailamikor Parist a viliág valJaimennyi
bam
hadd
pedig
helyette elhatalmaso-
©Itüník;
dik az a borzalmas zetnebonia, melyet a halál azon masinái csapnak, aanelyek nieki vamnk eresztve teljes
gyorsasággal az utcáknak
s
minden szükség zenebona neurasz-
ellepik
E
egykor békés zugdkatt,
nélküli az
theniára kárhoztatja a párisiak közül aizokat, akiket
a soffrök
még nem
szüksége van
ai
ütöttek
el.
Az
magábaszálilásna
az ember, akinek és
csctndrc,
hogy
dolgozzék, elmélkedjék, vagy egyszeren pihenjen,
az Parisban már
Egész
A
nem
fedezhet
fel
—
menedékhelye!;.
reng és inog háza, mint hajó a viharban. leheitsége már megsziünt. Teljesen ki-
éjfélig
sétáliás
vagyunk
szolgáíifcatva alz ipari
barbárságnak,"
A
Place de la Concorde a rajta nyüzsg és vadul kergülö automobiliokkal ugy hat reám, mint a Milói
—
Vénusz koznak a
cikázó patkányoktól ellepve. Hiába hivat-
modem
forgalomra. Ott van a kocsikon kívül a vasút és a villamos. Ennek vannak sinei. Az autó még csak félig készi dolog, mert saját pályája nincs még, bárhová odagarázdálkodhaJtik, a forgalmat is zavarja.
Egyébként oly örült forgalmi hajszára nincs is szükség, S a tülkölés máizsás durvaságai és az ujabb budaipesti
—
—
füiítiyszerü
jeladások irtózatos hasogató
keménységei! Hozzá még ugyancsak a budapesti gyerekek ujabb üvölt füttyféléi! Pedig amiképen az utca
nem
lehet szemét-eldobálóhely,
—
64
-
épp ugy nincs rajta
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE helye a hangbeli szemétnek, a fölösleges durva lármának sem,
Drezdát, a legszebb közepén, megöli a Brühlische Terrasse ál
omás van
A
élvezhetetlen, mert gzhajó akárcsak a mi Duna-korzónk
is
—
alatta,
füst.
alatt.
Impresszióm, a Zwinger-udvarából szétnézve:
vi-
lágosabbra kivánná szinét ez a sötétre mázolib épület;
nemcsak mert
homokk
anyagának eredeti szine sáris, mert a sötétre bemázolt falak silhouetteje elvész a környez nagy, sötét melyet a épületi és lomb-tömbök foltmasszájában, gás-&2\ürke
volit,
hanem
még jobban
sök füst
azért
növel.
A'sociaiis egészségtani pa,naszt is váltha'l.'nának
néhány
itt ki.
szempontok még több Nézzünk azonban most
tisztán artisíitikus dolgot.
Egy oly aránylag alacsony mennyezetre jutott mennyezetkép, mint a Venezia diadala a Doge-paloía nagytermében, veszít hatásából, mert áltekiníeni sem lehet, és a nyakmerevedés bamba érmésével zavarodik mélvezésünk. Pedig mily isteni édesen lehelte oda Veronese legszebb szin-álmait, legnemesebb alakjail! Egy
Ráfa'e'nek rengeteg
nem
stanzákban, hol
lehet áttekinteni
Hogy a görögökhöz Zeus-szcbor ugy
mvészete
is
—
a
kicsi
ket!
visszaugorjunk: az olimpiai
szk
halhatott
cellájában,
mint
oroszlán a ketrecében,
Et nunc venio
—
ad sanctissimum.
Mvészeti ösztönünkkel rokon a rekvés és anyagot áthatni akarás, kibe átsürítés2 ajvatása,
s azi
anyagnak
kifejezési
tö-
a vallásnak érzé-
isteni átelevenítése, föl-
szárnyul használása, ami a liturgia lényege.
Épen azért mondjuk újra, hogy egy nem mvészi templom csak unalmas isi'.ienkáromlás,
—
Köizegi
:
A
5
míélvezés mvészete
—
65
—
-
KSZEGI LÁSZLÓ már egy szigorú páoai renpapság és a sekrestyések eszthétikai nevelésére vonatkozólag: hogy ne énekelhessenek a templomban rosszhangu papok a zenés mise ajlatt, amikor is a mvészet íívönyörü áramákizökkenti egy hamis, érdes ból az embert „Dominus vobiscum"; s hogy tiltsa el azt az rülei'iennyire üdvös volna
dclíkezés a
tesen ízléstelen alkalmi díszítést, mellyel
templomok
dmigia
szép
az
olasz
márványát,
struktúráját,
aranyát, faragott és festett díszeit eltemetik vaskos, piros
lepedk
— koroTiázáskor —
és madzagok,
akiár csak a Mátyástemplomunkat a a mveletlenségben hagyott nép barbár cifrálkodó ösztönének hódolva Pedig épen a templomokban kellett volna már elkezdeni nevelni a nép ízlését is,
Milíor pél.dául a milánói dómbain ott van a szentély végén az az óriási, szinte a földig Ifeér színes
—
amely tündéri leiereszkedésévei ugy int fehogy rajta át g"y'aloig vélünk odaérni a mennyországba, s mikor egy ily ablaknál dicsbb háfcllereí
ablak, lénk,
—
már nem
számára; lehet képzellni az oltáriszentség az olasz papok egy idomtalan piros lepedt lógatnai-í az ablak és a fodtár közé! Pedig az istenség tisztele-
tét szépség-tisztelettel kellene csinálni!
Michelangeilo Pietáját, Bemini
Santa
Teresáját
eltakarják magas gyertyák, melyek ott vámnak azokon
az oltárokon, amelyeken oltárképül szolgálnak azok
—
A
két liturgiái adat oltárkép és a mremekek, gyertya miért üllközik össze? Hiszen lehetne a
—
gyertyákat oldalra tenni vagy kisebbre noklázia az ily oltárszobor eltakarása
csak Itáliában, a wieni Karlskirchében toinalíílásu oltárkép elé van bökve egy
Iko-
venni!
is
.
is
7
,
,
De nem-
—
finom
forint
50
krajcáros Szent József, paprikaszínü palástjával,
-
66
-
A
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Sokszor meg a képzmvészeii szépséget a legsötétség fojtja meg, söH'étre erltetett ablakok vagy tudatlan elfüggönyözés folytán. Gyönyör
bambább
Bakács-kápolnánkat az esztergomi dómban, megöli egy nehéz homályii ablak. Pedig a vallásjiak sohasem lölit volna szabad a finomabb kultúra iránt durva fölényt tanúsítania. Aa oly védekezés, hogy: a tcplom nem múzeum, azt jelentené, hogy a vallás csak a mveletleneké. Az érzéki a mvészetnek és az Ideálnak nem hanem alaktalan, vékony héja vagy durva kolonca,
—
finoman
fölavatoitft,
esse rei." (létet
kifejlett teste, formája,
mely
,,dat
ád a dolognak)
De reméljük, többé nem
restauráltathat egy Meszpüspök Szatmáron krajcáros szentképek összeviss,z(a stilusában egy empire stilu íeplombelst, drága lényi
pénzien,
60.000
forinton,
idegen
mesteremberekkel,
ugyan hazai erinkbl mégis támogatott néhány szatmári szobapiktor kollégájuk, kik buzgón is érvényesítették minden patronjukat a számukra meghagyott falfelületeken. Zrzavaros ékítmények, primitíven aluli aUkok, evezölábu szentek, ovodásgye akikeft
—
a
rek perspektívák és szappansziklás tájak ékesítik kathedrális
falait,
melyek várják már a komolyabban
felfogott kegyelet meszielöit,
A
pápai
templom
mennyezetén
Maulpertsch
— e legédesebb barokk rajzú, legfinomabb gyöngéd, áttetsz színes álmokat, e mennyezeti víziókat — egy esperesplébános villanygyönyör
lámpák
freskóit,
lelógó rudjaival bökette át, egy helyen épen
az atyaisten alakjának köldökét, Mintha az oldalfa-
nem lehetett volna elhelyezni a lámpákat! Újra kellene felszentelni, a mvészet tiszitító kezével, a templomokat!
lakon
• 5-
—
67
—
KSZEGI LÁSZLÓ Az
akadályok
ellentélíe is baj;
a malkotás vá-
sári sokszorosítása, verklire-áttétele.
Bizonyos abban, hogy
bántó
idegen,
esettlleg
tárgyi körülménnyel
velejárókat
mremektl. Egy
tudntuik választani a
cl
is
m
kell
ártatlaai
egy ellenszenves személyi vagy
—
—
például rossz eladással
kapcsolatban kaptuk róla els benyomásunkat, vagy
hogy talán gyakori eladással megúnatták velünk.
Beosztással, fokozatosan és változatossággal menjen
a mszemléltetés.
A
nevelés alapelvei közt vannak e dolgok. Ezért
akarom csak a fokozatosságot
A tetése
érinteni,
íokozatossággal jár a történeti fejldés figyelis.
De
nagyon
itt
kell
vigyáznunk a primitivek
kérdésére.
A
legtöbbször
mutatnék.
Az
abszolút
érték
malkotásokat
ifjúnak és az átlagos közönségnek
meg
még
A
görög a történeti elszigetel felfogása, fleg ezeknek vázák sokszor kezdetleges alakjain
nincs
—
—
komikusan gyarló színben látják a klasszikus világot, A csupán irodalomltörténeti érdek olvasmányokon pedig megutálják gyönge metszeti másolatain
saját nemzeti irodalmukat.
De szintén primitívekért.
A
s-üde kezecskék
szólva, félig
magam sem
készíttették,
rom. Bizonyos gyöngéd
nem
de
nem
rajongok"
veszi be
meghatottságot
ifjúságunk szárnypróbálgatásain tartok,
,,
a
sikerült ételt, bármily érdekes
—
a gyom-
hajdankori
megengedhetnek
oly rajongást, melynél nagyobb azután
már a bevégzett remekmveknek sem
Rendesen csak száraz mtörténeti tudákosság egészíti ki
68
jutlhat ki.
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE magát a primitívekért való rajongással, vagy pedig a dilettánsok affektáló kedve öleli fel ket oly szertelen extázissal.
A
San Paolo
moztaikját
— ez
fuori le
mura nagy Krísztus-mellkép
ártatlan krísztus-gyalázáat
—
én
el-
rakatnám szépen egy kegyeleti szertárba, akár aranyfoglalalliban,
de
nem hagynám formákkal
®gy» bevégzett
fönn
ott
megépített
idétlenkedni
templomhajó
eszthétíkai ünnepében.
Az
a nagy rajongás
nem
eszthétikaí dolog, csak
Excursio az
mütörténefti félre-passzió.
igazi,
teljes
A pedagógiában a gyermek kedves idétlenségeinek legrajongóbb tanulmányozása "s szépnek kultuszából,
odavaló,
nem
De
kirívó dolog.
a szépség eleven tu-
dománya, a mélvezet, a saját területére nem vonKülönben csak az hatja be az alig szép dolgokat ,
,
.
eszthétika s az mtörténet a mindent méltányló tudomány hangján gondosan témájává teheti a primitíveket. Azonban a afíektálás
objektív
beszélek;
elleai
müélveizés csak a nagyobb igényekre kímveljt szépérzék hiányából áraszthatja magát oly túlzóan a kez-
detlegességnek sovány és nyomorékul szögletes báa jaira vagy otromba fenségére. Más az, hogy egy, ,,
primitív"
egy-egy
névvel bizonytalanul
kitn
mitív munka,
s
alkotás
öltlik
érte lehet
felölelt
elénk;
már
ez
korszakból
már nem
pri-
rajongani.
a primitívek kezdetlegességére nincs mszemléltetésben, szükség a épp ugy nincs a primitívbe visszazüU secessióra és dekadenciára sem,
De ahogyan
A
dekadens mvészetre decompositio
nem
jól
jegyzi
bonyolullíság,
meg Guyau, hogy a hanem símplificatio.
m. 376 L) Az igazán abszolút érték malkotás egészséges és sociális szokott lenni. Az ellenszenves és patholo(I.
-
69
—
KSZEGI LÁSZLÓ gikus
mvészet pedig ugyancsak Guyau szerint egyeDe azért a túlfinomodást még
nesen antisociális.
megkülönböztethe)t!jük a beiegestöl, és
árt,
nem
nem
A
beteges
az?,
anú
a finomodottság, S a láz gyógyítani való,
pedig önmagáért mvelni.
Ady
költészete kilenc-
Nyegle póza a magyar lélelcnek, zeneietlen elre-makogása a „vörös" eszmék és érzelmek zagyva&ágának, A forradalmi mvészetnek sem szabad ,,Ma"-féle üres hadonásaássá válni, dühös formátlanságban miaradni akkor, mikor már az ujat, tized részben fölösleges.
jobbat kell
íölépíileni,
A
forradalmi erö oly lökés
le-
hanem jobb formákba, még eszünkbe, amit a mvészeti világrendrl mon-
gyen, mely ne csak földöntsön,
egészségesebbekbe, szebbekbe lendítsen. Azután jusson
akkor megértjük, hogy Shelley, Victor s Petfi szebb és jobb tápláléka lehet a világot Hugó és ma átalakító kedvnek, mint valamennyi mai fölfújt nagyság, Beethoven is megcsinálta már a mai sociális
dottunk,
törekvések zenéjét ezeltt száz évvel, a IX, szimfóniában.
Aristophanes volt már oly szellemes és bátor legény, hogy megbélyegezte a had&eregszáHítókat; de azt is bátor volt kimondani, hogy a mvészet a jóra tanítson s a rosszalt ne fitogtassa.
-
70
A
ffttgí^^
és
müvészetröL
,^uj^^
Igazságtalannak tartom a „jelen'" müveinek tiilságcsan tartózkodó bírálatát. Históriai perspektíva?!
Hát ezer évig élünk? Ráérünk-e
mikor a legfon-
várni,
tosabb a jelen helyzetünket frissen átlátni
ckosabban rendbehozni?
Bosszantó
a
valóságban tényleg belemegyünk
a
ez
presbycpia; szerencsére inkább csak elvi a
és
kritikai
frázis,
jelen
leg-
mert
dolgok
s a magasabb, egységes világnézet mérpálcájával le is tudjuk ket mérni. De e \4lágnézet
megítélésébe
egyik legszebb alkateleme
légyen tárgyilagosságunk
és elfcgulatlanságimk,')
A
komoly modem mvészeteit elismerem azzal is, hogy vallom az árnyalatok tekintetében a mvémely szeti haladás elvét, valamint szabadságét, a szerint a természet válltczatcsságát
vetni
a mvészetben. Elször
jobban, a
1)
Az
is
jogunk kö-
már meglev értékek növelésével
elfogultság
legmegdöbbentbb példáját Lásd Taine-nek
szóló cssayjét,
és finomi-
látni Ingre?
Gleyre-r! mely laldn a legmeghatóbb mvész-életrajz, mc
viselkedésében Gleyrevel szemben. Ivet
van
egészülj ünJc ki egyre
valaha írtak.
—
71
—
,
KSZEGI LÁSZLÓ tásával: ennyiben haladjunk elssorban. értékeik alkotásában irányadó
Azután
sziampontul
uj
azt
íte-
hogy jobbat adunlk-e, ne pedig csak azt, hogy ... A stilusok szabad kifejtésében pedig nem mehetünk el a szabadosság fékteLenkedé&eiig. A kintsük,
ujat adjunk
ílermészet változatosságát
dolgok
nem eshetnek
szabályozza valami:
is
a
a tömörülés, egységesülés éis ezzel a szúmmetria, ritmus és igy a szépség, A munka is erteljesebb lesz a ritmus által, A szabályosság biztonság. Egység íölti be és tartja össze a világot. S a kerekdedséggel, formábajszedettséggel járó egység lesz mindig a lelke a remeknek. szét, létfeltételük
—
m-
Egész tesü és lelki alkatimk, életfolyamataink kedvez folyása, figyelmünknek legjobban aa egyirányú kifejldésre való alkalmassága: mind kövdtiel
szempontok az egységességért, szabályosságért, arányosságénli,
tehát a ritmusért
és
szimmetriáért,
A
A
szó csak ,, boldogság" harmónia a boldogságunk, hangulatosabb neve a harmóniának.
A
modern
nem
stílus tehát
való ujat-keresés, mely
lehet a
ákombakomban
mindenáron vonaglik, -
-
is több mint bségesen ensemble szempontaz fölhalmozott mci'ivumoknak^)
hanem
eilissorban
a már eddig
jából való továbbrendezése
és
finomítása;
aziutáa
másodsorban és csak komoly szükségesség nyomása alatt, kultiválása az újnak. Ámde ez uj -kultusz csak mindig azon örök érték törvények respektálásával megalkotottságunknak folyh.a|Ü, melyek testi és lelki és a természetnek rendjét képviselik
s
mélyedi szerint
például a renaissance alapformái ép oly örökszépek,
" Walter Páter is ugy vagyunk már és eklektikusakká
érzi,
kötet Postícript-jának végén.)
—
hogy
kell válnunk.
72
-
gazdagok (Az Appreciations
nagyon
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE azj ifjúság, a virágos tavasz, az sz aranya, mely dolgokat bizony nincs és nem is lesz
mint az egészség,
soha kedvünk oly más dolgokkal fölcserélni, melyek egyedüli érdeme csak uj -voltuk volna ,
-
.
S a mindig érvényes és legszebben ható, ritmusos formák eszünkbe juttalLják a szépnek állandó törvé-
annak a megkülönböztetésnek igazságtalan amely szerint nrégi" és ,,uj" mvészet volüa Pedig s hogy ezek egymásnak ellentétei volnának mennyi a ítalálkozásuk s mennyi a kiegyenlítdés!. Ha, például, mondhatjuk is azt, hogy a régibb mvényeit
igy
s
voltát
is,
.
-
szet arisztokratikusabb volt s megkorlátozta a
egyéniségét és hogy
alá
rendelve
volt
.
mvész
a mecénás-
zsarnoki ambíciók impozáns forma-keresésének, s igy
aztán ez a régi
mvészet nem
számyalha'lott oly sza-
—
mégis, ne felejtsük badon és szélesen, mint a mai, kerekedett minlángész sokszor fölibe el azt, hogy a dennek. Mit csinált Michelangelo a Medici síremlékbl! Mi a Szent Péter temploma, Michelangelo kulénybl s a polája, ez a fönséges korona itérbl, szerkezeti merés^tség csodájából,
tegebb lángelme mégis csak a
nek fejére
is
melyet a legrenge-
maga
helyezett, amellett,
óriási egyéniségé
-
hogy az egész ke-
Mi
a Vcrsailies palotája és a kertje, ez óriási táj.-építmény, mely a mi födeltlen térben
reszténységére!
mozgó kedvünknek oly csodás lendületeket móniákat benne,
s
és
har-
ad, hogy királyoknak érezzük magunkat emberméltóságunknak eszlhétikai tudatával
a mi kispolgári létünüt hiányossága
itt
teljesen kitöl-
malkotásokban azok a mecénászsarnoki ambíciók mintha fölszívták volna magukba az általuk képviselt óriási embertömegek minden nagy álmát! S azt is megjegyezhetem, hogy az ily monu-
tdik!
,
,
.
Azí ily
mentális alkortások, bármennyire készültek
—
73
—
is
egy em-
KSZEGI LÁSZLÓ ber kizárólagos kedvéért, mégis a kollekiív mélvczéséi:
már csak
büszke
hiúságból
is,
bámultatják dolgaikat a
tulaj dcoiosok a többi emberrel.
Tehát sem eszthétikai, sem
nem
bonthatják
lelett álló
meg
a
szociális
mvészetnek
szempontok és
^,régi"
,,uj"
egyetemességét!
A mremek
megjelenése
az evolúciótól. És sokszor
a
nem
egyszer független
mvészeti haladás
is
csak visszatérés egy már régen megérzett és halha tatlanul kifejezett ideálhoz!
Minden
és
,,régi"
— st épen
,,uj"
feletti
álláspontom mel-
—
magasabb igazságosság folytán, nem állhatom meg, hogy védöltmére ne keljek a mai mvészetnek, a régihez hajló túlzó kritizálóival lett,
e
szemben.
Azt szokták mondani
mai
kulturállapotunkra,
közszellemünkre, hogy betegségbl fölépülönek állapota volna, szünetelnek a teremtö-képességek, nincs
már
szociális
ereje a
mvészetnek
,
,
,
Betegségbl, az igaz, sokból kilábailltunk,-) sokban benne is vagyunk, de jórészt olyanokban, melyekben mindig benne volt és benne lesz a világ. Lángelménk pedig van elég; nem kell ervel a múlthoz kötni a lángelmék létjogát.
—
Ha
mában az gondolata
ban
haU, de a regényben és dráemberiség békésebb összetartozásának
az eposz ki
is
ma ersebben
dominál;
ugyanígy a
lírá-
is.
2 Kivéve a „tnodernkcdés" betegségét, mely a mai, a régibb idkéhez képest annyira elhatalmasodott neuraszthéniával függ ersen össze.
-
74
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A sok
képzmvészetek
virágziásának
is
megvan ma
Veronesevel és Velasquezzel rokon varázsolnak fényt és levegt a XIX, század els
föltétele,
erk
már-már eltompult festészetbe; ez erk körül ugyan hemzseg a féltehetségek egész raja s az utóbbiakkal a komoly mveltség nélkül való zsurnaliszta-mükritikusok zsibaja, mely megbabonázza a fejletlen közönség Ízlését; ámde mégis csak vannak felében
igazi nagyjaink, kik felejtetik
velünk a beteg és szél-
hámos apró erlködéseket.
Az építmvészet és az iparmvészet egyáltalán mindig virágzott és virágzani fog, mert legáltalánosabb és leggyakoribb szükségleteket elégít ki. St, mivel e szükségletek egyre szaporodnak, az
iparm-
ma elevenebb is, mint azeltt. És lehetetlen észre nem venni a mai komolyabb
vészet
képzmvészet gét,
egységét
ban intim
s
rendeltetéshez ragaszkodó benssé. fleg az iparmvészetnek ma valójá-
jellegét
beilleszkedését
és
az
épületi
milieube.
Az ókorban
középkorban
és
könnyebb
volt
munkaervel rendelkezni óriási alkotásokhoz. De azért ma is keletkeznek hatalmas alkotások,
óriási
*Uj
országházunk
mint egy középkori
is
van
katedrális.
olyan monumentális,
Ne mondják
tehát,
hogy csak a régibb korok egységes hangulata tudott nagy alkotásokat létrehozni.
A
képzmvészet
élete melllett
lehet sokszor látni régi jó erejében,
delemben haladás
A
is
azi
st
irodalomét
h
bizonyos ér-
megálilapítható,
modern Uráról nem
lehet csak azt mondani,
—
hogy „homályos". Ha többször homályos is, de mélyebb is ám és több árnyalatú érzéseket ölelt föl, A modern drámáról pedig cinizmus ugy nyilat-
KSZEGI LÁSZLÓ kzni, hogy az egyrészt üres mulatsággá sülyedt, másrészt prédikátori ambicióktól felfúvódott. Sok fényes mai dráraairói név nyomja
A modem
regény,
el
bármennyire
lyeknél szétfolyni a sok elemzésben
az
ily
mondást,
lássék és
néme-
leírásban,
nem egy mveljénél szépen mutatja a mesélés és jellem-alkotás bravúrját és nem ritkán a jellemek szociális kiszélesülését,
S a gondolati kiszélesülést is kell méltányolnunk, S nem kell az értelemtl annyira félteni a mvészetet.
Ha valamely lekbe csak ugy
modern léhogy ennek élénkebb érdekldé-
eszthétikai kritikus a
lát,
sét csak a gondolkozás körére látja kiterjedni, akkor
hogy soha akkora érzék nem volt a zene mint ma. S e mvészet a léleknek más körén
elfelejtette, iránt, jár,
mint a puszta gondolat.
Az meg
kishit álláspont
a
szellemi világ felé
egyre följebb hatoló mai mvészettel szemben, hogy
ennek kárára volna az eszmei, az asszociációkkai dolgozó irány. mvészet nagyobb lendület is
A
lehet a
tudomány eszmei
segélyével. Azután: a
m-
vészetre nézve oly fontos szemléleti alapot segítheti biztosítani
komolyan vev mai technikai tudomány segélyével oly
a tapasztalatot oly
tudomány. És a magasra emelkedett mai színpadi technika is micsoda uj xigát adja a mélvezésnek, a szebbnél-szebb színpadi milieuk megteremtésével, melyek egyúttal a kozmikus érzés számára is lefoglalják a nézt, kit eddig a szinpad érzéki hatása inkább a sexuálís inger formájában érintett.
Az ember ember marad feljebb száll
is,
mindig.
mégis megrzi érzéki
-
76
-
Ha
szellemileg
alapját,
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
t?.yakor!ati
tudomány pedig az alkotás jegyé-
ben rokon a müalkotó erkifejtéssel. az asszociációk árthatnának a mvészetnek, akkor már rég meg kellett volna sznnie a mvészeti életnek, Épugy az sem ártott meg soha a mvészet-
Ha
iek,
hogy
kivette
korának küzdelmeibl. allegorikus négy
részét
Medici-síremléke
Michelangelo alakjának ugyancsak nem ártott meg az a programmszinezet, mellyel e szobrok szinte a titáni melankólia lángelmék dolga a négy vezércikkévé váltak.
m-
A
A
lángelmék vezércikkezhetnek csak szépen csinálják, az a f!
vészet.
kvel
is,
Micsoda érdekes és szép jelensége a tanköltemény mai virágzásának Wells .Modern utópia'*- ja, vagy Walter Páter tanulmányai! Hogy ma egyáltalán gyönge volna a mvészet élete, ezt nem bizonyítja az, hogy sokan nem érnek rá hozzáférni. Talán hajdan a tömérdek rabszolga és jobbágy jobban ráért? Ma mégis csak megvan az ,
elevenebb közlekedés, a sajtó ébredés, mely közvetetlenl a
,
.
,
és a szociális föl-
malkotásba
is
kezd
bevonulni.
A
mai mvészet, az
igazi,
sokkal jobban össze-
függ a múlt értékeivel és az abszolút értékekke\ sem-
hogy dekadenciától, degenerációtól kelljen félteni. A degeneráció különben sem mindig a romlást
hanem uj kulturcélokhoz va'ó idomulást, A dekadencia pedig nem mindig a rútban és betegesben való gyönyörködés perverziója, hanem a léleknek bizonyos finomaHb kapcsolatokhoz való fordulása a hétköznapias normális melll. bizonyos okulásokkal vettük át a raultat. Ez jelenti,
—
77
—
I^ÖSZEGI LÁSZLÓ utóbbit ugyan óriási tömegében látjuk fölhalmoziva s így niagyra
nézzük;
is
,dc
magunk eltt modem id-
pontimk olyan, mint egy óriási prespektiva íölött álló hagycsuc^, tekintetünk S innétl áttekinteni, válogatni is tud; az örök összevetni és emberi való fogékonyságunk s a természeti tipusok iránt megsegít bennünket arra, hogy néhány örökké érvényes, mindig üde allapformára vezessünk vissza mindent és hogy e formákat ujakkal megtoldani vagy fölcserélni akarni, hiábavalónak lássuk. De ez alapformák egyre jobb érvényesülését már összevetni
—
alapján
liidó kritikánk
—
kivánhatjuk;
s
elég ez aj
programmnak. A modern mvészet akarhat betetzni, finomabban részletezni és ensemble-osabb lenni: ez
A
elég uj törekvésül,
is
modern
séhez, mert
a
építészet jobban simul a rendelteté-
legtöbbször kényszer-építészet,
—
és anyagban való szkölködés és nagyon speciális gazdasági cél s több efféle megszorító szempontok és körülmények uralma alatt.
helykihasználás
Az ideális
— valami harmóniáját kerekde— jobakarja
ünnepi, szabadabb feladatra, mely
—
fényzésbl
a
lét
debb, tisztább formákkal
bak a
kifejezni,
,,régi" stílok.
Vasszerkezettel nagy térségeket intennediáüs támasztékok nélkül .
,
lehet
alkotni,
,
Hát a Szent Péter kupolája? valahogy nemesebb, kozmikusabb, mint És a a vas,
A kell,
—
k
és tartósabb
haladás
hogy
is
is
.
,
.
csak az élet
szolgálja, s
az
jól
és szépen
ily élet alapjait
nem szabad elvetnünk De mit szóljunk az anti-haladáshoz, a élirl kezdeni akaráshoz?
,
.haladás" kedvéért
—
78
—
élését
puszta
a ,
.
.
fölösleges
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
cimén megbocsájthatók-e az esetlenségek, mint közvetlen a renaissance hajnala eltt? tapogatódzás
De ma már
nincs ugy eltakarva elttünk az elttünk a renaissance és újkor is' Készebb emberek vagyunk ma, a folytonosság biztos ó-kor! És
itt
áradatában,
A
menés
primitívbe
csak
tehát
vissza-
züllés ma, perverzitásból!
mikor már mai mvészet görög vagy arab vagy gót vagy renaissance vagy bármily más stílokat vagy motívumokat, nemcsak külön-külön,-^) hanem még össze is olvaszthat bel-
Nagy
ma,
az eklekticizmus joga
annyit áttekinthetünk. Felölelhet
bizonyos
lük
összetalálkozó
a
elemeket/^)
egyik régi stílus a másikból hányszor átvett! Siciliában
s.z)ízadban
Csak
ensemble
az
motívum,
minit
bákomok!
A
szani; is
—
az
a
román-aijabi-bizanci
f!
S
többet
unheimlich
mvészetnek
beállíthat
Hiszen XII
A
nagy
növényi,
állati,
ér
,
stílus,!
a
régi
modem joga
ákomvan ját-
emberi
alakot
formákat is, ámde mindig csak a nemesebb szépérzék uralma
oszlop gyanánt; beállíthat groteszk
alatt!
Az örök emberi és az örök természeti megadják az alapot hogy a stílusok bármelyike is élhessen korszakánál jóval tovább, akár minden idkre. Minden szép stilusban van emnyi általános szépség, hogy az illet stil mindig tetszhessek. 2
arra,
Pogány
Móricnak föltétlenül eredeti krematoriiimérdekesen mutatja, hogy egy új szer ii alkotásban is megcsendülhetnek oly régi dalok is, mint a bizánci motívai* meg bizonyos román jelleg, melyek mind szépen illeszkednek be egy oly egészbe, melyet tán új magyar barokknak nevez hetnénk! *
épületterve
is
79
—
KSZEGI LÁSZLÓ S joga van a mvészetnek alihoz is, hogy ragaszkodjék a szépnek egy-egy megkedvelt formájához: i&métclheti ^'áy-egy
ez
mremeket
finom valami az
megsokszorozhat még stílust. És nemes,
utóbbit,
nemcsak
is,
ujból-ált'ériö
ösztönünk;
ez
is
egy
fontos eleme a kultur-életnek; igy lesz örök a ,,szép"-
nek is
élete
.
egy világ
mindig
Azután egy nagyobb mremek ugy már önmagában, gazdag komplexum,
,
,
uj és uj
szépségeket föltáró; unalmassá tehát
nem vá'hatik; s megismétlésével nemcsak hogy megmarad gazdagsága, hanem, mert a végletekig azonosat ugy sem lehet soha csinálni, még valami wjat
is
nyer a megismétlés
által.
Sok szépet láttam már, szeretem a mvészet sokoldalú virágzását, de szívesen tudnám még három helyütt is a világon a Szent Péter templomát,
—
gondos,
mvészi megismétlésekben
-
80
-
,
,
,
iOVJAY
A A
költészet élvezése.
fleg az elbeszélbe és drámaiba, egyenesen képzeteink és érzéseink világával merülünk bele; nyelvérzékünkkel is, de ez utóbbin, mint közvetít eszközön, sokszor átsiklunk. Azonban a költemény versi vagy numerusi zenei velejárója a^ tartalommal egyenl rangú lesz, ha bels, mondattani zenén alapúi, így lehet a költészetet, fleg a költészetbe,
szinte
lirait,
szómvészetnek
tekinteni,
is
mert a vers
S
ékítményes, stilizált beszéd, azért kell ritmusosan, természetesen elssorban a bels ritmusra támaszmintahogy Legouvé is óv attól, kodva, olvastatni,
—
hogy a versnek versszeríi
olvasását
vegyük, Épígy kell a próza num.erusát
De kább a
affektálásnak is
éreztetni.
nem annyira a nyelv, hanem bennünket; a stilus elemei meg kap
általában stilus
in-
pe-
figurák és trópusok által. Tehát a költészet szemléltetésénél, az olvastatásnál, a tanulót engedjük és segítsük minél hamarabb a belshöz dig
már belsk, a
jutni és átélni a
költeményben mozgó
világot. Nyelvi
magyarázattal csak szükség esetén, tárgyival is najobban mondva; gyon gazdaságosan élve, vigyük az érzéshullámára, a lirai darab hagyjuk vitetni
t—
—
Kötzegi
:
A
6
n:aélvezéa mvénzete.
_
81
—
KSZEGI LÁSZLÓ epikai vagy drámai történet sodrába- Inkább a má-
sodik oJvastatásnál vegyük
el
a gondosabb elemzést.
A kompozició magyarázatára egy jó elbeszélés vagy drárna igazi átérzése és átértése hamarosan elvisz, s a tanulónak magától megjöhet a kedve, hogy néhány szóval tagolja és egyik mozzanatot a másikból próbálva levezetni
— —
foglalja össze a költe-
ményt. Egyébként a szerkezet elemzésének kitünö példáját adta Salamon Ferenc, Arany ,,Katalin"járól szólva, mit Péteríi Jen is emlit, (III. 495 6,)
—
S mert a költészet annyira bels, itt van a legtöbb hely az erkölcsi, sociális szépnek észrevétetésére. Egy-egy nemesebb epikai vagy drámai jelled'arabját mutató met, vagy lelkének egy meleg élvezve, Petfit, Victor Hugót^) nagy lírikust
—
—
az
ifjú
gyönyören mérheti
ez erkölcsi légáramlás-
hoz az erkölcsi lé'ekzését, nagyobbra, socialisabbra dagasztva keblét, közelebb emelkedve a közös eszményhez. S ha jól átélettük vele a költeményt és magunk is jól, szuggeráló ervel szavalván el azt akkor a költ eltte, vele is jól elszavaltatjuk, élménye, mely nemcsak lelki, hanem testi is (mert a ritmusos vagy numerusos szóba hullámzik át), a
—
tanulónak testét-lelkét átjárván, kalobiotikai tettvágyát
is
ersítheti.
Leiró költeménynek pedig szabadban, alkalomszerüleg, például
szi költeménynek sszel való
el-
szavaltatása ugyancsak mélyítené az átérzést és átértést,
A
szaval tatás ügyét szeretném szolgálni a kö-
vetkez fejezettel, melyben a kezném megárapítani.
—
1 Kinek regényei is fleg focializmus legszebb kifejezései.
-
82
vers igazi értékét igye-
>«
—
Les Misérablw
—
az örök
A
versrl.
Bármennyire bels is a költészet, azért egy-egy költemény a költnek nemcsak lelki, hanem testi élménye is, A vers a költészet liturgiája, D'Annunzio azt mondja, hogy „a vers minden," Emerson pedig a az jó verset az Istennél látja már elre megirtnak örökkéva'óság érctábláin.
Az érzelmi kon. De tegyük zás,
hullámzás és a zenei hullámzás ronem azonos, A zenei hullámmár bár az érzelmi hullámzásból ntt ki,
—
hozzá:
—
egy más réteg a belsnkben; az érzés itt már zenei palásttá vált és e palástnak elnagyolt haj tékáival formába-átis.tenülten, S mozog, kerekebben, szinjtie érzés és gondolat bels formába foglalódott mert a a költnél formás szótestet kivan, st e szótesttel együtt alakúi ki, úgy a bels nyelvi formákban, mondattani tagoHságban, mint a küls nyelv szépen tagolt
és
szóanyagában, azért ez együttes érzési, képz'eti terméhullámzásban hang-anyiagi tehát
szó-,
a vers, vagy szetesen szerepel a szó-zenei forma, a versnek szabadabb formája, a numerus, a próza zenéje.
A
próza
zenéjét,
a
mondatok szép
tagolását, 6»
-
83
-
KSZEGI LÁSZLÓ nagy, összefoglaló kikerekedését
megérezték már. próza-szövegre;
decin malgré
zeneszerzk
a
Az egyháziak régóta imák a modemek közül Gounod
is
zenét (,,Mé-
Massenet (,,Don César"), Xavier en Egypte"), azután még Reyer,
lui"),
Perreau („Izrael
Paladylihe, Salvayre, Jonciéres és más.ok, (Lásd
barieu, Rapports de la
Musique
et
de
Com-
la Poésie.)
De
tegyük még hozzá: a zártabb zenei formákhoz verses szöveg kell. Jegyezzük itt még meg azt is, hogy a magyarban csak hosszú hangzós szótag ne jusson rövid egyébként elfogadható a magyar zenei éneklésre, a mássalhangzói torlószöveg; st, mert kevesebb
—
dása, alkalmasabb a németnél.
Hogy a vers hosszabb költeményen át némelyeknek fárasztó, annak oka talán az, hogy a figyelem ketts munkája hosszasabban mindig fárasztó: nem mindenki tudja a gondolati hullámzást és a szóbelit sokáig egyszerre követni. Egyébként a hosszabb költemény rendesen elbeszélés, és itt a történet sodra foglalja le inkább a figyelmet.
A
fárasztó elem tulajdonképen máshonnét kerül
a versbe,
A
metrum
sokszior
—
azt idegenbl, mint Horatius, a
fleg mikor a költ görögbl veszi át
—
a szók rendjének fölforgatására, a túlzó inversióra visz, mely miatt csak nagy erfeszítéssel tudjuk követni, illetleg
bels nyelvére
helyreállítani a
költ
gondolatmenetét, (E kérdést részletesen fejtem ki egy külön tanulmányomban, melyben összehasonlítom a legkevésbbé inversiós francia nyelvet a legtúlzóbban fölforgatott szórendü latinnal,)
A
túlzott inversiók ellen beszélek
szinte természetes és
majdnem
kor a tárgyat vagy határozót
komplexum
elé tesszük.
-
itt.
Van egy
logikus inversió: mi-
az
alany-állítmányi
Ez elrehelyezett mondat84
-
,
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE részek tulajdonképen a beszéd hevében megcsonkúlt mondatok, melyeket a francia ki szokott egészíteni
mással.
bizonyos visszautalással, a proklitikus névSt az alany-állítmányi csoport megfordítása
más alkalommal
a kérdésben vagy
trhet, mert
ilyen esetekben
az
is
—
ige
könnyen
el-
rendesen
át-
nemható vagy, ha
átható, akkor a tárgyat utólag egy proklitikus névmás, (A magyarban pedig mindig biztos a tárgy a saját ragja által.) jelzi
így a beszéd világossága és logikája nem szenved a franciában vagy magyarban használatos inversiók által, S a túlzott inversiók elvetése vagy el-
vesztése
—
—
által
a francia nyelv, a latinnak leánya,
anyjának értelmesebb, logikusabb kiadása
lett,
E
kérdésnek nemcsak grammatikai fontoss mondattani kérdés lévén, beljebb mélyed a lélek birodalmába, A képzetek vagy a fogalmak kapcsolásáról van itt szó s a gondolatok és érzelmek szövésérl, „A gondolatnak a mondattannal való viszonya mindig mondja Petit de Julleville^) oly teljes, hogy azt mondhatjuk, hogy egy népnek mindig olyan a mondattana, amilyen t megilleiti S ha egyik mondattan kevesebbet ér, mint a másik, alaz onnét van, hogy kifejezni való gondolata is sóbbrend s kevésbbé szabatos vagy kevésbbé sága van;
—
—
,
,
finom,"
S így már stilisztikai és eszthétikai területre jutottunk. Problémánk szélesebb és mélyebb lesz,
A
legmélyebb tartalomé lesz. A mvészet egyik titka, hogy a els benyomásában megkapjuk a mélységeket is, melyek azokból az felszúi kérdése egyúttal a
m
1) Haase a XVII. század francia mondattanáról kája francia t'orditásának elszavában.
-
85
—
irt
mun-
KSZEGI LÁSZLÓ általánosodó képzettársításokból kerülnek el, ameküls formába-szedettsége kell fel. lyeket a
m
De
a forma, amely által és amelyben adva van
a tartalom, a hangzó forma,
gazdagabb
s
A
is
formája
bels
is.
költészetben
A
a
küls,
költészet tartalma változatosabb és
összetettebb, mint a többi mvészeteké. szó egyszerre küls és ily összetett.
Küls
A
a hangzása által,
gondolathoz
tal s így a
nem pusztán
is
bels a
jelentése ál-
tartozik. így hát,
hogy meg-
legyen az els benyomás összhangzatossága a költészetben, kell hogy a
bels
szók, a jelentések, szintén
adjanak mindjárt összhangot a gondolat számára; vagy legalább is gondolatunk ne legyen zavarva törvényeinek megsértése által. Csak így kezdhet a szemlél lélek álmodozni az örök harmóniáról. Kezddjék tehát zavartalanul a szemlélet és érkezhessék meg mindjárt azon beteljesüléséhez, melyet az általánosodé associatiók adnak. Mert még a nyelv zenei hatásába is belezavarkodnak a túlzott inversiók vonaglásai. Az egész lélek az, mely befogadja a hatást, s mert ennek az egész léleknek az elme is része, joga van az elmének azt kívánnia, hogy ne legyen megzavarva a visszaigazítás fáradságával, mellyel rendeznie kell azokat a kifejezéseket, melyeket az inde Staél azon szép versiók fölforgattak. Madame mondásához, hogy ,,a festmények okozta hatás közvetlen és gyors legyen, mint minden gyönyör, amehozzá lehetne tenni: lyet képzmvészet kelt"
—
nemcsak
a
képzmvészet, hanem minden mvészet,
is, a költészet. És hogy lehet a versnek legbonyodalmasabb ritmusú zenéje túlzott inversiók nélkül is, azt sok francia, magyar és német vers ta-
a szavaké
núsítja.
-
86
J
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
ki, A rímes versben él igazán a ritmus, szinte ketts életet, „rim" szó eredete is a „ritmus"-ból jön; a rimnek régi francia kiírása rhythme. S ezért mondja Guyau, hogy a ritmus összelüktetése a rim, két sorvégen, egyforma magánhangzós és egyformán hangsúlyos
vers zeneisége a rímben csattan
A
szótago(k összecsendülésével.
És ez alapon találom meg a magyar rim-gyöngeség okát. Szerintem nem az a baj, hogy kevés a rí-
münk, hanem az, hogy rimel szavaink hangsúlyai nem esnek egybe: például /lalálom, álom; dr, kiíéx stb. A ritmus így nem lesz teljesen a rím leikévé, mint például az olaszban, franciában, németben, angolban. Egyáltalán a versnek hangsúlyos alapra helyezése a természetesebb, A görög versmérték hosszú szótaga is, mert a hosszabbik (tehát ersebbik, súlyosabbik) tánclépésre helyezkedett, hangsúlyos lett, s a görög vers lüktetése ehhez igazodott, míg a szóhangsúly már zavaró elem lehetett. Kétféle taktusra
nem
lehet egyszerre táncolni.
Az idmértékesnek
e
hangsúlyossá válása segít-
magyar rimen, melynek arsisba jutó s-zótagja lüktetbbé lesz; halálom, kitár. Ezért is kell a verset versesen olvasni, s még elbb, mindig idmérhet a igy
tékesen verselni a magyarban, hangsúlyos formát mveljük, látható
is,
A
még akkor
—
ha a Aranynál mint ez
rövid szótagok betartásával
mássalhangzó-torlódás, és így könnyedebb lesz a nyelv.
is,
enyhül
a
lebegésü
Érdekes az olasz és francia rimcsengés boldog megérzésére az ilyen versszakokat olvasnunk: Siam nímbi volanti dai limbi.
-
87
KSZEGI LÁSZLÓ nei santi
'«•
splendori vaganti, siam' cori
/
"
di bimbi
d'amori
.
.
-
—
,
(„Pici dicsfelhök vagyunk, a limbusból felszállók,
szent fények közt imbolygók, szerelmek gyermekei-
nek karai," Boiitó saját-maga-irta „Mefistofele" szövegébl.) Hadd idézzem még ugyancsak a fentebbi szöelragadtatást duóban, vegkönyvbl legszebb a mely egyúttal a leszebb duója az érzelmi és szóhangi zenének:
—
—
Lontano, lontano, lontaino, fiutti d'un ampio oceáno, fra i roridi effluvii del mar,
sui
fra l'alghe, fra
i
fior',
fra le
palme
portó deli' intimé caline: l'azzurra isoletta m'appar. il
M'appare
sul cielo sereno, ricinta d'un arcobaleno, specchiante il sorriso dcl sol.
La fuga
dei liberi amanti, migrantí, speranti, r. ggianti, dirige a quell' isola il vol.
(Fordításomban: lm
távoli,
távoli
tájon,
ringón terül óceánon, sós
harmatu pára
ölén,
szegélyzi virág, deli pálma, révébe' pihen szivek álma, azúr sziget ívlik elém.
—
Ott kékük az égnek határán, rezg koszorút a szivárvány fon fényes al kja fölé. Vággyal, szerelemre sovárral, roptunk szabadon tova szárnyal e
kék
sziget
üdve
-
felé!)
8S
—
/
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Nézzünk most egy
francia
V.
strophát,
Hugó
,,Djinns"-jéböl: Murs,
ville
et port:
asilc
de mórt;
mer
grise
ou brise la brise,
tout
dórt.
{A falvak, a város, a kiköt: a halál asyluma; a mind, mind ,a rajta elpihen szell,
—
saürke tenger &
alszanak már,]
Ha .,dort"
összevetjük szókat
olasz
dorme, melyek már
francia
a
megfelelikkel,
nem
,,mort".
,,port",
rímelnek,
portó,
—
morte,
akkor meg-
hogy a francia az összevonásaival még rimgazdagabbá lett az olasznál. De ütemessége, táncszerü érverése a francia versnek jóval bágyadtabb az olaszénál, angolénál s még inkább a németénél. S orrhangjaival a francia nyelv bizonyos hárfahang jelleget kap; finom ámyalatosságát pedig hadd mondjam meg Gounod-val, ki nyelvét az olasszal egybevetve így szól (Combarieu, La Musique, ses Lois stb, 176, o,}: Megengedem, hogy nyelvünk kevésbbé gazdag a szinességében; de változatosabb és tökéletesebb az árnyalatokban; kevesebb a vörös a palettáján, de több a violaszine, lilája, gyöngyszürkéje, halvány aranya, miket az olasz nyelv sohasem fog ismerni," Baudelaire ,,Harmonies du soir"-ját, Leconte de értjük,
,,
—
Lisle
,,Villanelle''-jét
és
Verlaine sok költeményét triolette és villanelle
rúzzák
ismétld
,,Vérandah"-ját,
valamint
egyáltalán
rondeau,
s
formákat
soraik,
-
—
a
gyönyörn koszo-
melyek tündéri ölelésekkel 89
-
KSZEGI LÁSZLÓ fogják szorosabbra és zenei-mámorosabbá a költe-
mény hangulatát. Gyönyör muzsikával
írtisik Théophile Gautier, Sainte-Beuve és Carducci verseket a vers és a rím dicséretére.
Az
—
értelmetlen vers, ha napjainkban
már annyi
van belle, ne legyen még zeneietlen is; nem muszáj elvetélt költeményekben dadogniok a ,,subconsciens" költinek, az ösztönök
,,
bvös"
beszéltetöinek.
is
telmetlenséget
burjánoztathassunk
Mennyivel
Az
logikusabbak, semhogy annyi ér-
ösztönök sokkal
trhetbb Swinburne
ki
bellük.
,,verbiage"-a, az ö
sejtelmes, panthedsztikus aláfestés költeményeiben,
érzelmekkel hullámzanak gyönyörn zscngó-csilingel szózenében, melynek hatalmas lüktetése is van. E ,,verbiage" következetes is, mint az örök törvényekkel átsztt természet, S egyáltalán nemcsak a csodálatos szép lüktetés angol verselésnek, hanem minden verseléseknek legmagasabb foka a swínburni szózene.
melyek
stilizált
Megjegyeznék valamit a verses forditáshoz. is oly nehéz hen és szépen áttenni egv idegen szöveget. Minek akkor még a küls formával növelni a nehéziséget? Különben a virtuóz versel nagy poéták idnkint csodát tesznek, ugy tudnéik simulni — idnként. (Még egyet hadd jegyezzek meg; egy Arany Jánosnak is tizenöt év kellett volna egy igazán
Amúgy
jó
Dante-fordításhoz.)
Jól mondja Romáin Rolland, hogy ,,csak azok az igazi nagy költk, kik nagyok maradnak prózába
90
J
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE áttéve
is,
még idegen prózába
söt
Christophe IV.
181.)
téve
is."
(Jean
Keats milyen szép abban a vers-
sorok szerint tördelt francia prózai fordításában, melyet a Mercure de France-nál adtak ki! Hibája csak annyi, hogy helyenként
nem
hetett vcina kerülni gondosabb
többekkel.
A
jó fordításhoz
is kell.
<51
hü,
—
amit
átnézetéssel,
el
'e-
minél
egy kis kollektív munka
Az
elbeszél költészet elfogulatla-
nabb élvezésérl. (Jókai apológiája.)
Csak a
reálista regény jogosullL?
Vagy van
idea-
regény is? Csak Velasquez a fest, és Tiepola vagy Lotz nem? Ezen kellene gondolkodniok Jókai kritizálóinak. Van a regénynek is barokkja, Jókai egy tündéri képzelet, nagy eszményít mesél. S általában a regény is csak egy komolykodó mese, akármennyire pszikhologizál is. Ugyan quis est scrutator cordium? Ki lát a vesékbe? Jókai meséje mindig érdekes, véghetetlenül érdekesebb sok másénál, lista
E
nagystilü
tündérmesemondó egy életdúsabb
planétán látja a mi földi életünket. ki jellemalkotása
is.
E
látásból hajt
Jellemei változatosak és csak
azért hasonlítanak egymáshoz, mert mind egy magasabb világban járnak. S „lehetetlen" voltuk látszata is letompul, ha a „Iehetetlenség"-et nyíltabb szemmel nézzük, mint az iskolás eszthétikusok. A valóságban is vannak Jókai-hsök. Gondoljunk a fiatal-
—
92
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ember V. Hugóra,
aki egy vacsora után két csábitón
ül, s mikor azt kérdi tle egy bahogy mire gondol most, akkor azt feleli, hogy holnap Lamennaishcz megy gyónni. Úgyszólván semmisem lehetetlen a lelki élet szédít változatosságában; s jól mondja V, Hugó, hegy semmihez sem hasonlít jóban a sors, mint valami ábrándhozi." S bizony szeretünk is rokonszenves lehetetlenségeket látni, (St ellenszenveseket is idnkint.) Taine
szép színészn közt rátja,
,,
egyszeren minden psykhologián
Shakespeareií)
áilónak
és
káprázatos
jelenetek
felül-
sorakoztatójának
ha lángelme az ilyen sorakoztató, az elég, Maupassant is igy gondolkodik a Pierre et Jean ellátja;
s
szavában.
És ha Jókai jellemei nekünk nagyon matfasak is, de jólesik bennük magunkat magasabban látni. Vagy ha nálunk egyszerbbek és betegesen elmélyül és finomkodó hangulatainkat nem mulatják is,
—
—
mégis jólesik gyermekkorunkat látni bennük. Nagystíl tündérmesemondó Jókai.
Vagy még:
újkori Fir-
duszi. Szépséges monstre de génié," mint a másik nagy magyart, Zichy Mihályt, nevezte el Théophilc ,,
Gautier.
S az mindenekfelett biztos, hogy alakjai oly éln, oly dús erkbl összetömörítve s oly szemléletcsen vannak bemutatva, hogy már csak ezért sem „lehetetlenek". S épen ezálital a legteremtbb vész Jókai. iNemzeti korszakaink rajzai, tömegjelle-
m-
meinek
alakításai pedig az életnél is erösebbek és gazdagabbak. S a socíologiai véna is gyönyören duz-
ket elfogadnivalókká. S a magyar erforrá.* mélyébe sohasem nyultált; oly egészségesen és szépen, mint a .Mégis mozog a föld"-ben. Ebbl merít-
zasztja
,
—
93
-
KSZEGI LÁSZLÓ hetünk
ennek alakjaihoz simulhatunk
uj fellendülést,
újjászületésre
—
mondva:
azaz helyesebben
érté-
kessé vissza-születésre.
És miért szereti Jókait az ifjúság? Mert akik erösebb lelki tüdejüek, jobban tudnak mozogni az ö légkörében, S vannak olvasó nagy gyerekek is: az idealisták.
Tökéletes hseiért, ösjóságot sugárzó, eszményi,
en sociális típusaiért haragudni rá; annyi, mint Zichy Mihályra vagy a görög szobrásztatra haragudni azért,
mert mindig a nemesebb emberalakot mutatják. Kár, hogy Péterfy
érdem
—
Jen
Gyulai Pál hatása
a máskülönben nagy
alatt, ki
azonban, ezúttal
egy megfordított mesebeli egérként mindenáron le akarft kötözni egy oroszlánt, a szárnyas oroszlán Jókait,
—
a reálista regény skatulyájával köz/eledett erhöz, a regényírás ez égbenéz pre-
e csodálatos
mvészéhez, Tiepolójához, ragyogóbb megnyilvánulása a magyar
spektivós
—
aki a leg-
er
keleti virá-
gos gazdagságának, és termelésének sajátos sznévd
a világirodalomban zán jogunk a többi
magában áll s akiért van iganéptl megkívánni, hogy tanulj 3tt is
meg magyarul, megismerni
a legszínesebb romanti-
kust a világon.
Ha
valaki Jókai
tíz
regényének elolvasása nlán
már bosszankodik a tizenegyedik olvasása közben, az gondolja meg, hogy talán közvetlenül egymásután
meg tíz ebédet, vagy pedig gondoljon arra, hogy sok más embernek van örök ifjú gyom -a. evett
És Jókai ,,görögtüzc"
is
mesteri valami: a
m-
vészet szükséges görögtüze. Stílusát
pedig
elevenségében
—
94
—
és
szincsíégébeoi
J
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Nyelve
—
gazdag, hajlékony
képzelmének ez eleven ruhája
—
sohasem váihatik
senki sem multa
fölül.
az utókorra nézve sablonos formulákká, Dante nyelvében fogyhatatlan forrást talál magának a mai olasz író is; a
fölött áll.
mvészeti világrend az évszázadok menete Be jó volna, ha még száz évek múlva is
gyakoriak volnának majd legjobb íróinkban az ilyen helyek, melyek százával vannalt Jókaiban:
Halld csak: a forrás már közelít,
,,
A barlang
szája bugyborékoló korgást kezde halzuhogó hullám böífenései hangzottak az üreg mélyébl el, s perc múlva rögtöni lökéssel buggyant ki a barlang torkából az üde kristályzuhatag, ellepve a medencét s aztán túlömölve rajta. A bsélatni,
ges forrás szakadatlan nyilasból
s
rohamban tódult
elö a szikla-
aztán alább omolva, szikláról-sziklára zú-
dult szökellve a völgybe alá," {,,Egy az Isten")
Vagy mikor a
Politikai
Divatokban Pusztafi így
„Ne félj, eltemetsem ádáz fenevad, sem undok sem a náluknál rosszabb ember meg nem há-
szól Zeleji
Róbert
holttestéhez:
lek téged, úgy, hogy féreg,
Nem fognak mérges fogaikkal osztozni maradványaidon. Nem fogják véres fejedet diadalboríthat ottan.
hurcolni véres agyaraik közt. Eltemetlek, mint
jelül
hsöket szokták: tzben, lángban. Tested atomjai fölszíálLnak utánad a légbe: még az is szellemmé válik belled, ami föld. Szép temetésed lesz, a római
a pattogó lángok lesznek a dobszó, az ének, a ravatal és
az engef-ztel áldozat;
a
fekete
füsrf:
a
sze.ii-
millió szikra a líyászkiséret. Az emberi átc^kal fertzetes föld méhe helyett temetd lesz a tiszta
födél,
lég.
Nem
fog
fölötted egy ölnyi sár feküdni,
don járhat minden porszemed a - 95
—
szél
szaba-
szárnyain
s
KSZEGI LÁSZLÓ iuiödhetik az isteni napvilágban.
eltemetlek
Avagy mint Jókai
Öreg
bajtárs,
én
— az égbe!" kell
még valaha szebb
mondja
valahol;
löv"?
96
—
„éde«
jelzö
a csókra,
lángú,
szívig
Tormay Cécüe
,,Régí Háza**.
Rövid mondatok, tele új meg új költi képpel. Végig nemesen kicizelált munka, drága impreszszáonisltia anyagból, é< misztikumból is, mert csodálatos megsejtések mellékzöngéit érezzük a festi foltok és plasztikai ívek
s
szögletek körül.
S mint alakok mintázója és szívek és sorsok
nemcsak tömör
ábrázolója: s
és találó,
végig érdekes az egész történeten
A
régi
nem múló
K(ze£i
:
A
ház
fiatal
illattal
hanem megkapó át.
leányvirágáneik rajza pedig
leheldött lelkecnbc.
miélvezés mmvétzeie.
~
97
—
el
A
dráma
élvezésérl.
Mit is érzünk a szánházban? Csendes kis ülhelyünkön ott vagyunk a néztér varázsos homályának biztonságában, de még sem e'lszágetelve; körül vagyunk véve a velünk együtt r€zgö lelkek seregének ersít keretével. Földi Mihály a Nyugat 1919 áprilisi füzetében Emii Reich egy idevágó tanulmányáról beszámolva Reich új cikkében Grillparzer „Brctterígy szól: ,,
v/elt -jéböl indul ki:
Am
Arme
seines
Nachbarn ím Gedránge
Fühlt jeder die gesteigert fremde Glut,
und über in
dem
A tömegbe ségeket,
s
sie komiiit
das Gefühl der Menge,
der Menscli verzehnfacht, schlimm wie gut.
vcrdés
letompítja az egyéni különb-
az emberi szenvedélyeknek, jellemeknek,
sorsoknak kézzelfogható, sen ragadja
Néz
testi
ábrázolása
egysége-
meg a nézket,"
társaink, együtt-átél társaink segélyével
hatalmasabban viharzunk együtt a
tisztulásért
nyug-
(alankodó szenvedély'yel és szinte együtt tömörítjük vele fönséges tettekbe akaratunk egyre
—
9^
w
növ
súlyát.
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A
önmagunkat sokszorozzuk Schiller is megmondta már, hogy többszeménit;
hsbe
átolva-dva így
teni és ezáltal változiatosabban élni.
Együtt küzdeni, szenvedni és sorsot kovácsolni Ezt kell hogy megtanulja a nagy stilü hssel az ifjú, hogy a színpadon végigrobogó tettek szele ,
—
majd belészálljon akarata mélyeibe
A
meg
nemes
ifjúság
az alapját a
mabb viselkedésének tatot,
mszcmléletén keresztül
—
is.
fegyelmezett
zése vethetné
.
.
is,
jöv
kezdeményeközönsége fino-
elkezdve az eszthétikai áhí-
mely mentes a késn
bejárástól,
fecsegéstöl,
bonbon-papirzacskóval való csörgetéstl és a köhö-
géstl
is,
melyet bizony zsebkendvel mindig
el lehet
fojtani.
De
a zörejen, zajon kivül van
tolni való szemlélet-zavaró dolog
zal,
még egyéb
félre-
is.
Sokszor elrontja saját élvezetét a közönség azhogy nagyon hamar elfogadhatatlannak mond ki
^gy-6gy drámai alakot. Ne felejtsük el az emberi természet sokoldalúságát és kiszámíthatatlanságát. A lélek anatómiája még nincs úgy összeállítva, mint a testé,
Tainc abban
látja
Shakespearet nagy pszikho-
logusnak, hogy túlteszi magát
azi
úgynevezett pszi-
khologián.
Az
sokszövevényu volta megadja a jogot a dráma fordulatosságához. De nagyjában minden fordulatn-'k el kell készítve lenni. Egyébként a drámai jellemek és összeütközéseik kibontakozásánál nemcsak azt kell kívánnunk, hogy úgy menjen az, mint az életben szokott, hanem úgy is, ahogy kellene élet
—
99
—
KSZEGI LÁSZLÓ Szebben
mennie.
megvilágított
életet
is
akarunk
látni,
A
dráma megértésének van még egy akadálya, melyet azonban maguk a drámaírók szoktak csinálni, és
ugyancsak a regényírók
is.
Nem
egy regény kezd-
dik ugy, hogy az ember homályos és agyonrészleíe-
után a tizedik lapcn tudja is volna szó, így pél-
zett leírások és lirizmusok
csak meg, hogy kikrl és
mirl
dául az „II Fuoco"-baai vagy, Mcredith
,,
Diana"- jában.
Pedig értelmünk sem szeret szenvedni. Jó volna egy kis Öájékoztatás mindjárt
matis persona©''
Bracco
is
az els sorokban,
lehetne
laogy Stefano egy nagyzoló
cselekvését
A leg
részletezettebb,
,,Piccola fonte"-jében jó darabig
nem
modern
A
,,dra-
Roberto
nem
iró-alak,
tudjuk, s
így
értük teljesen,
dráma lényegét, a cselekvés költészetét illetjó szem eltt tartanunk, hogy bels cse
ma már
Nem
akarjuk ezzel a színjátékot puszta lélektanná tenni; de idnkint a lelket magában is le-
lekvés
is
van.
het cselekedtetní,
küls
tettek viharoztatása nélkül,
Maeterlinckkel bevonult a drámába a titokzatos, iegbelsbb érzelmek kui^tusz(a, s nála a drámai küzdelem nem annyira az emberek konkrét küzdelmeiben kidomborodva, hanem inkább a lélek mélyén s ezzel a lét legmélyebb medrében folyik, S a drámának ily megmélyülése nem zárja ki a küls forma elevensébelül maradt gét. Amiképen Hamletnek nagyrészt cselekvése körül is legördül a dráma a környezet
küls cselekvésében, ép ugy más mély és finom, bonyolult érzés hs körül is csaponghat küls cselekvések
árja,
melyeket jórészt a belül
küzd
hs
is
fölkelthet.
A
Cyrano de Bergerac mélyebb analizise is egy bels küzdelmes drámát láttat e darabban. Itt a h»
-
100
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE küzdelem leküzdése, küzdés a küzdelem már a II. felvonás végén elkezddik, a hsnek önmagát elbuktatni akaró küz-
küzdésre: a
ellen; s katasztrófája
delmével.
E bels küzdelem súlyosabb formává avatja föl nem régiben még lenézett monológot, mely most már nem csupán egy kis rés a szereplnek belsejébe, hanem a küzdelem f-erének lüktetése is. Ami a hst illeti, — több hse is lehet egy drámának. A cselekvény egysége a f, nem a hs egye-
a
düli volta.
fhs
Aztán a
hsök
csoportosulhatnak
köré. Két egyforma
erej
hs
is
is
egy
szerepelhet,
mint Antigoné és Kreon.
élet
És a mai elevenebb sociális felíogá'-sal, a tö nf ghathatósabb voltával is kell számolnunk. Egy
mai dráma már sok hssel, sok cselekvésnek halmazával a tömeg szivét és sorsát hullámoztatja elénk; és a
vezetk
A
alakjaiban fölbukkanhat
sociális
dráma Ibsen
után &ok melegséget
és
jeges
egyutttal
itt is
a
„fhs."
forradalmársága szélességet
nyert
G, Hauptmann mveiben. A nagy norvég az észt tenné megváltóvá s a tisztán látó akaratot, hogy kilendüljünk a konvenciók ha'iziigságából, Hauptmann az igazságos lázadás és az ábrándos szeretet szárnyain visz feljebb.
Még több melegséget és bensséget hoztak a modern drámába Maeterlinck és Schuré. Maeterlinckné^ az embernek biztos és szinte végtelen ereje van szívében, a rokonszenvek és intuíciók szent homályában; a szeretet az igazi nagyobbodás, a közeledés a végtelen felé. Schuré még hathatósabban érvényesíti
a szeretetet.
teszi
egész
A küzd
és áldozatkész szeretettel
elevenebbekké hseit, szinte beléjük tömöríti az lét
nagy
aspirációit
lói
a
szeretetben összefogla-
KSZEGI LÁSZLÓ így erösebb szárnyakat
ló Ideál felé.
közönségének,
s
nagyobb
is
ád müélvezö
lesz darabjainak kalobioti-
kai (élet-szépít) ereje.
Nézzük most
mélyebbrl
a tragikumot
is.
A
küzd hs szenvedése és bukása a tragikum. „nagy" jelenthet nagy méret bnt is. Viszont a „szenvedés" és „bukás" nem kell, hogy azt jelentse, hogy a nagy küzdelem egészen hiábavaló volna és nem lehetne bonum certamen. Földi meghiúsulás sincs mindig, mert nyomtalanul nem vész el minden. nagyért
A
Amikor kisérjük,
a
küzd
tragikus
hst érdekldésünkkel
akkor a bennünk lejátszódó
A
lelki
mozgalmak
—
csak a „félelem és részvét"? katharsishoz a nemesebb küzdelmü tragédiában több is kell. Ez a ,,több" abban
—
hogy minél inkább
áll,
látjuk küz-
deni az igazságot-képvisel kiválóságot, annál jobban
megszeretjük a katharsis:
aizi
Ezzel
igazságot.
hamistól és emelkedésünket az pedig a vétekbe bonyolódott
meg
már igazán
jelenti
lelkünk tisztulását a közönségestl
Eszmény
hst
felé.
kisérjük,
és
Mikor akkor
a részvét rokonszenve által a szánó szeretet té-
nyével nemesedik, tisztul lelkünk s meghatottan olvad be a költi igazságszolgáltatásba, mint a sociális üdvnek hatalmas életerébe, ^)
A ki a
komédia élvezéséhez erkölcsi fölényét építsük
mélveznek;
konszenvez
fejlesszük igényét 'a sociális, ro-
viccre, a
humorra.
6) Ahhoz a kérdéshez is, hogy a tctt-dúsabb korszakok volna itt egy megiegyzésünk. Az olasz vált)ák-e ki a drámát, középkornál és renaissanccnál egy korszak sem volt tragik'is rázkódtatásokhan gazdagabb, és az olasznál születettebb sziésztehetség sincs, és mégsem alakult ki shakespeari erre mvészeti világrend szem és gazdagságra az olasz dráma. véletlene nem náluk születtette Shakespearel.
—
—
A
—
102
i
-
A MÜÉLVEZÉS MÜWÉSZETE Hadd jegyezzem még meg, hogy van egy p)earei vígjátékunk:
shakes-
Herczeg F, Balatoni Regéje.
Azt a szemelvényekbe tördelt
és mégis
már annyira sémákba
szorítani,
össze-
nem
srített életet, melyet a sziaipadon látunk,
lehet
még a legkényesebb
így érezzük ezt ma mi, boldog élvezi vagyunk. göakik az intim szinház rögök azonban álarcaikkai! óriási tömegünnepély szá-
ponton
is,
az arcjátékon
,
.
.
A
mára messzelátásra csinálták színjátékukat.
S
oly
azép lehetett fölöttük a szabad ég mennyezete!
Azonban
nem
a pompéjii kis színházban
iem volna álarcaikban
iáíaii
103
színészeiket
.
.
.
szerel
Egy
kís
dramaturgiai
humor
.
(Egy Trilby-eladás vidéken,)
Ezen a keddi e«tén kritikusi
muszájból
is
a Trilby eladásáét, a ribb cikkéét, mely egy
—
végigszenvedtem
_ egy három órás modem id óta
színi-
lidércnyomást,
szinházipar c legvásá-
a szó pathologikus ér-
telmében lázas kelendségnek örvend
.
.
,
Szomorú, hogy még mindig akadnak e darabnak még szomorúbb^ hogy akad közönség, mely hátborzongással, idegeinek erltetésével is, kihúz végig egy ily kórházi estét, eladói, de
A
legokosabban az cselekedett, aki ezt a keddi egyszeren húshagyó keddi estnek
estét a színházban vette.
Ez a darab
egy
dramatizált
rémes
hókusz-
pókusz; vagy ha tekintetbe veszem a hipnotízimus
le-
hetségét, akkor meg a pathologikus motívumoknak oly megborzongató,
színpadra
nem
való
habaréka,
me'yhez képest egy epilep/líkus kitörés csiak svédtorna és egy akasztási jelenet csak szolid 'cr-8zórakozás,
-
1C4
—
szelíd filiaz-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE Egy irtózattal teli Hát még a játék!
-
bohózat.
Svengali alakításának ugyancsak
megártott
a
bekesni túlzás. A rémesbl a Nem kellett volna Sveng^linak örökösen szétlengetni - egy térdeit'^) s egyáltalán, túlzó maszkirozásával
komikusba könny
krampuszt csinálnia magából
asszír stilü
ó)
T.
.
i.
a színész kissé görbe lábú volt lábszárakkal.
állott szétvetett
105
—
s
.
,
.
.
nagyoa gyakraa
-
Futuristák (1911). Poétikai
nálják
Az
fenelegények.
kirobbanásukat.
böszi
„Uj"
A
^elé
csi-
futurista Poesiá'
ban, Marinetti nemzetközi folyóiratában, több nyelven kiáltják azaz bömbölik orkán pardon ordítással, Bartók-zenével: a múlt teljes elsöprését s a jövnek rengeteg világra freccsent ését, dühös
—
—
elretörését, vérrel, vérrel, vérrel, mely nekik szép, mikor kifecskend az emberi testbl.
legények, e mu'lt-hóhérok, a
vad angyalai ,,
menny
— nem
is
jövnek
„rug"-ják
e
föl
oly
S ez ujváró
bombán repül a csillagokat; a
költészete" nekik csiak ,,apró, csipdes boga-
Múzsájuk egy repülgép, a hátulján egy minden számára, ami a múlté s ami a gyöngédségé. A holdvilág fris-s
rak"
,
,
,
hátrafelé irányzott mitrailleusezel
áhítata nekik „undorító"; helyette a kéjben és dolgozási
vad hajszában reszket fvárosi
éj lesz
mélázásuk
tárgya.
Hanem
a legérdekes-ebb az,
ayészUí cikkeikben a
mvészi
hogy míg buján
íe-
fokra erltetett por-
n eltt hét-rét görnyed sexuális perverzitások himnuszai, — addig, mindezek
nográfia,
fölölti
dörg
s
zengve zugnak a
fölséges
bombasztl-híarsoinával
jel-ordítása:
riain
^égszivük
„Elég már a nimádásból, éljen a
férfiasság!"
-
106
~
J
A
zene élvezésérl. Isteni
H
""
szép zene, meghalok érted!
szomjú lelkem haló virág. Zengve ömölj! Ezüst záporod éltet,
Varázsnedüdben egy szebb
világ!
(Shelley)
A
z€ne nemcsak a természet titokzatos morajkórusának visszhangja. Nemcsak a nagy Pán dudoiása.
Hanem
legméV^bb
érzéseink összefoglaló szava
éktmozgalmainknak
s
is.
Benne a
érzelmeinknek
misztikusan általánosult formái huUámzanak. S
nW.
ezeknek engedjük át magunkat boldogan, mikor zenét müvelünk vagy hallgatunk. E mélységes formákat
még
associatióink egész
serege
felhzi
körül,
isteni gomolygással.
Csodásan
teli
valami a zene. Szellemi és érzéki
egyszerre,
S mind e gazdagság a zenei hangokba tömöröáj bennük él igazán, A zene a hallgatóra nézve elssorban a hang apotheózisa. Nemes, finom hangfonadék, formákban s szinekben gazdag.
—
107
KSZEGI LÁSZLÓ S amiképen egy festményre sarat nem dobálugy kiméld meg, oh közönség, zörejednek é« fecsegésednek s köhögésednek sárfoltjaitól a fölötted lebeg étheri hangünnepet. S maradj sociális társuk a melletted hallgatóknak, ne zavard ket s bennük magadat is mélvezetükben hatsz, ép
—
—
A
,
.
.
a tapsot sem engedi meg. Barbár ez a fizikai zörej, mely átmenet nélkül követi a zenei hangokat. Az utolsó akkordot oly édes volna még clkalni érezni a levegben s azután folytatni szivünkben ha mindezt agyon nem ütné a magát cirkuszban képzel közönség taps-korbácsa! Hát még, mikor az utolsóeltti akkordok elé vág le^ otromba ,
finom
.
ízlés
,
elsíetéssel!
Az
iskolából kellene kiindulni a zenei élvezetet
zavaró dolgok
ellen.
Még
azi
énekl gyermekkel
is itise-
teletben kellene tartatni &aját hangját, azáltal, hogy
ne engedjük torkasziakadíából énekelni. Saját lármájától nem tudja ellenrizni hangjának zenei kikerekedését. Találjon másutt alkalmat a tüdeje dühös fej-
Az énekhang egyébként is nagyon kénvcfc Az énekesnek nagyon is bonyolult a feladata:
lesztésérc.
valami.
a hangképzésen kivül a szótagolásra és a mondattani tagolásra
is
kell figyelnie,
kodás nehézségeit nem
is
a élekzettel való gazdál-
említve. Azért
is
piano énekeltetés jobban készítetné
a
gyakoribb
A
a szép hangszeres zene, mint a szép ének.
gyakori
gyermeket
a
formásobb éneklésre. S egyáltalán a pianissimonak, st a csendnek kultusza nagyon hozzá tartozik a zene kultuszához.
Az
együtt-hangatók egy csodálatos
kórussal olvrdjanak a zenébe.
köréje csendbl, ersítsék s
szép
néma
Templomot építsenek
meg figyelmük
pilléreivel
boltozzák be fönséges áhítatuk ráborulásával. Így
—
108
—
A MÜÉLWEZÉS MVÉSZETE épüljön
fel
a zene körül
lelkek
a
társadalmának
dómja.
nemes csendü társadalom koronázza meg, melynek eredete is nagyré&zben társadalmi. S hogy a társadalom nemcsak mint tömeg hat itt közre, hanem külön csoportos vagy Ily
befejezésül, azt a zenét,
egyéni hatásokkal
is,
erre nézve
meg Combarieu (La Musique,
érdekesen
jegyzi
hegy sokszólamú zene fleg azokban az országokban az önkormányfejlett ki, ahol mint Flandriában zati és szabad itestületi szellem virágzott és ahol, mint Veneziában, túlzásba mehetett az arisztokrata összejövetelek egyénien verseng fényzése és pompája.
a
—
Még 213
ses Lois stb. 199,),
old,):
—
mbl
—
egy érdekes részlet a fentebbi (211 „Van még egy szempont, melyre ráhelyez-
sociologia, hogy megmagyarázza a zeMinden zenei alkotásnak, hogy eleven létet nyerjen, szüksége van hangszerekre, melyeken el-
kedhetnék a nét.
adják; és viszont a rendelkezésre álló vagy használ-
ható hangszerek
minsége
és
mennyisége
elvitatha-
tatlan befolyást gyakorol a zenei alkotás természetére.
Már
most: egy hangszert elkészíteni nagyon bo-
mely feltételezi a tudománynak, iparnak és nemzetközi viszionyoknak bizonyos állapotát. Nem akarom elszámlálni a találmányokat, melyeket a hegedükészítésnek köszönhetünk amelyek segélyével a zeft XIX, század folyamán és
nyolult és kényes munka,
észek olyan hatásokat hozhattak ki, aminket Csak évszázaddal azeltt nem is álmodtak ,
.
,
két
né-
hány alkatrészt említek, melyek egy heged megzcrkesztéséhez tartoznak, azt az esetet véve (a látszólag kevésbbé kedvezt a sociologíai szempontra nézve) amelyben nem gépiesen készül a heged, hanem kézzel egy és ugyanazon munkás által.
—
109
—
KSZEGI LÁSZLÓ
A
hegedücsináló számos országot és céhet tart
rendelkezésére.
vagy csehországi hátlapjához, nyakához, csigájához
Kell
juharfa a
heged
stb; svájci
feny
a hasához, lelkéhez; ébenfa a fogó-
laphoz, a hurtartóhoz, a trözó réSíZieihez;
böz
az
gombhoz
palisander
fák és ivor
kölni enyv
svájci
neki:
s
a
és a
vonó külön
forgiaittyuidioz;
gyöngyház
a
vonó
kii öoi-
pálcájáhozi
alkatrészek összeragasztásához; se-
lyem, ezüst és réz vagy bronz fonál a g-hur burkola-
tához
,
A
,
.
fénymázakkal, kefékkel és ecsetekkel, a hur-
rokkával és hurfehérítö kéngözzel együtt még
f-cnó
egy egész sereg szerszámmal kell ellátva lennie a hegedükészítönek, melyek majdnem az asztaloséihoz hasonlóak és számuk fölmegy harmincra, s mindogyikük majga is kollek'iv munka eredménye. És nem nehéz kitalálni, hogy ez anyagok és használati szabályaik m.egállapítása
a
tapasztalatok, tapoga-
tódzások ós összevetések hosszú sorának eredménye, miközben mindegyik utánozza s egyúttal javitjia
szomszédját és ennek tévedéseibl ép ugy huz
hasznot, mint szerencsés felfedezéseibl."
A
hangszerek hangjának gazdagon
szuggesztív
hatása azon alapul, hogy a hangszer nemcsaic a természet rejtelmes zenéjét szólaltatja meg, hanem
többé-kevésbbé hasonlóan zeng az emberi hanghoz. Azután ember kezeli a hangszert; a játszó idegzetének és lelkének rezgése is beleolvad a kihozott hangba, így szinte összetettebb, színesebb, gazdagabb e hang az emberénél,
A
fúvó-, huros- és vonós-hangszerek hatásainak
egymástól való különbözéséhez a következket
-
110
—
je-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
A heged
gazdagabb a hangközök árnyalataiban, a hangképzésnél az ujjak csúsztathaA íuvó insLrumentumok a ié&'BL, gHf.sandója loiytán, dallamban már megszabottabbak, de a lehellet melegével, sóhajos vagy kiáltó, harsanó jellegével csodásan közvetlenül hatnak; a húrosak dallama még keményebb, de ezt varázsosan fátyolozza az ossz hangzat rezg zúgása. Természetesen sok egyéb kü^ sok tényez játszik lönbségi árnyalat van még, közbe, mint például az anyag is, me'ybl a hangszei megfigyelni, milyen készült. Továbbá érdekes még együtthéingösszetett színezete van több hangszer
gyezném meg.
zásának.
A hanganyag élvezése magasabbá avatódik fel formák élvezésében, amint azt figyeljük, mikép kerekedik a zene successáv és simultán egységekbe. Ahogyan a gondolkozásban és a nyelvben az els te'jes egység a mondat, ép ugy a zenében is van ily egység, melyben zenei érzésünk ép ugy kerekedik ki, mint gondolkozásunk a m.cndatban, vagy sóhajtásunk a kebel hullámában, S amiképen a kebel nyii godt tartása jön vissza a sóhaj végeztével, ép ugy a a
„tonica", a kiindulási alaphrngzat is visszatér a dominánsra való emelkedése után, A nyugtalanság után nyugalom. A vágy után kielégülés, A zenei mondatokból áll azután a zenem, ép ugy mint az irodalmi a nyelvi mondatokból, Legiobb egy, zeneelméletben jártas zongoristát megkérnünk, hogy tagoljon szét egy dalt, azután egy rondeaut s még egy szonátát, így meglátjuk, mint sorakoznak egymásu/dn (vagy a fugában egymásba^ a kisebb-nagyobb, egyszerbb és összetettebb zenei mondatok; s mint tér vissza gyakran, bár többé-
m
-
111
KSZEGI LÁSZLÓ k*evésbbé elválitozottan, egy-egy mondat, mely ilyen-
formán összetartója, egységbe hozója lesz az egész is mondatnók, hogy a zenekölt az ö lelkébl egyre önt ránk uj meg uj hullámokat, melyek azonban mind valami rejtelmes egy alapmozdu-
mnek. Ugy
latnak szülöttei. én által
Az egységbl
született változatos-
Lelkünk is csoda, ezer össze van tartva.
ság csodája
ez.
S valamint az irodalmi
felé
él, de oz
m
is több, mint mondaívan megszerkesztve, s tartalma van; épp így áll a do!og a zenemüvei is, A zene élvezéséhez tartozik az is, hogy a forma mellett a tartalmat is tudjuk észrevenni és méltányolni. De itt óvakodnunk kell bizonyos túlzásoktól. A zene eredetileg olyan pszikho-fizikai') képzdmény, minit a nyelv. De az els képzetek és érzéde sek, melyekhez fzdött a zene, eltemetdtek soroiztat;
beljebbröl
—
nem semmisültek meg, mert élnek elburkoltan
—
az áitöröklésben tovább
eltemetdtek a generalizált
associatiók és tipikussá szélesül eltemeítödtek
hangulatok
még amaz els képzetek
alatt;
és érzések
ma-
De mind-
gának a hangruhának kultiválása alatt is. emellett a zene nemcsak formába szedi a lelket, hanem kicsengeti annak titkait is, S mivel a mvészet boldog odasímulás a széphez a lélek legmélyebb érdekldésével és minden kincsével, azért a zene nem csupán egy objektiv hang-mtárgy megalkotása. Kifejezés is kell a zenében. Természetesen nem a ponto« leíró kifejezés. Valami megnevezhetetlen, nemes ez legyen a ,M^' érzelmi súlya legyen a zenének,
—
fejezés,"
')
vag^ii szervezeti és egyúttal lelki
—
112
—
A MCÍLYEZÉS MVÉSZETE Viszont a z/ene ne csak idegi és lelki áLapotokat,
„kifejezzen"
bizonyos
hanem megszépítön
zsongja
körül azokat, hogy így azután beteljesülhessen Cherbuliezi e szép mondása: „Ámulva látja a lélek, hogy
melybe valami
niegszerette önnönszenvedéréí,
titkos
édesség vegyü!,"
Az
úgynevezett pszikhologiai zene
ikre szabott akarna lenni.
A
nagyon
lé-
programni-szöveg sok
apró rezgése fölött a zene csak oly nagy formákban helyezhet el, mint a sok izmu testen a drapéria.
nem
Teljesen
filozófiája és
tapadhat oda,
nem
A
zene az érzéseknek
természetrajza vagy pláne statisz-
tikája.
Ha a zene érzelmi fonálon indul is meg, de az érzelem generalizálódik, valami zenei megindulássá hullámzik át, s ez már más világ, mint a konkrét érzelmeké. De azért a konkrét érzelemnek is megmarad valami magva. Jól mondja Symonds:
„A szövegtl
függetlenül vett ds'ílam és összhangzat a legváltoza-
tosabb értelmezésre alkalmasak, ugy hogy
a
zenei
hangok kombinációi egyaránt kifejezik az égi és földi szerelem elragadtatásait, a haMgatók lelkébe csalt azt a tiszta szenvedélyi elemet vivén be, mely mindkettnek eredeti és természetes s-anyaga,"
A igen
zenei
is,
nem
mondat
az irodalmi
mondat
irodalmi moaidat. által felkeltett
Hanem
hangula-
tok szépen színezhetik a zeneieket. Innét a programmzene gazdagsága, S talán a tartalom ád is többet a zenei élvezetnek és nem annyira a forma.
De e tartalomban a lélek melyik rétege szerepei hatalmasabban? Mintha az öntudat minden ragyogásánál szebb annak a fényhomálytengemek hullámzása, mellyel muzsika eltölti lelkünket. a
és hatalmasabb vclna
Kszegi
:
A
müélvezés mvészete.
-
113
-
8
-
KSZEGI LÁSZLÓ Mintha a zenében közekbb vonánk ahhoz a nagy, mélységies élietforráshoz, melynek az öntudat csak könnyed felszínfoltja volna. És idegeink ittassága, testünk szokatlan állapota, szinte megdicsülése oly szélesnek, oily hatalmasnak érezteti velünk öntudat alatti lényünket, hogy értelmi voltunkat majdnem redig talán a hajlandók volnánk lekicsinyelni zenjei hatásnaík igazi nagyszerségében tulajdonképen értle mi és egyáltalán a felsbb aspirációs világunk játszik velünk. A zene általánosságai nagyon alkalmasak arra^ hogy legáltalánosabb s legmagasabb gondolatainkat érintsék; s ezáltal jutunk magasabb .
,
.
szédületbe,
A
zenélben lelkünk leglbenseje és a lét gyökeve
érintik egymást.
A
zene,
azi
emberbl
uMál a természet legmélyérl derbl ívük el az emberek
is
merítvén,
merít, s e
és
egy-
nagy me-
természeti
lények
nagy társadalmát összefoglaló nagy gesztusa. Vájjon a jöv zenéje még többet merít-e majd ez alrpból? Bach, Mozart, Beethoven diallami és harmóniai alapformái olyan csodás servel és fénnyel tartják fönn magukat, mint például a gótika vagy a renaisSPnce és barokk alapformái. Jött utánuk még a
wagneri zene mellett egy másik csoda: a Carmen zenéje, melyben a lé'ek gyökerei talán a legigazabban váltak zenei szálakká,
S mindezek után nem korai-c még ujabb zenét A különlegességet m'nek összetéveszteni a misztikummá^ és minek a zörejt mindenáron felhajszolni?
avatni akarni?
Ho finomodni fog is még a zene, de egyre idegenebb lesz, S a tehetségbl is sokszor féltehetséget csináló neuraszthénia a hvoerkomp'cxet hajszolva
—
114
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE a visz a decompositio felé; az ,,uj'' zene sokszíor primilivbe züUik vissza, durva hanyatló mozdulattal,
melynek
durvaság az erö látszatát adná
a
.
.
.
Érdekes ugyan idnkint a görög skálákhoz visszatérni, de talán annak: is örülhetnénk, hogy a sok század
alatt egységesített és
árnyalatokra a vég-
már
telenségig alkalmas hangrendünkön felépült
a
beethoveni és bizeti muzsika ... A görög zene különben is inkább tánc volt: csupa ritmika, kevés igazi
dallammal, semmi polyphoniával, összhangzaÉpp így fölösleges folyton haladni
tok nélkül
.
.
,
Egy Gombarieu
akarni, a célon túllve.
jegyzi meg:
„Az, aki egy operában az orchestra zenészeit helyezné jelmezekben a színpadra, az énekeseket pedig bizonyára letenné az orchestrába, fekete ruhában, ..újdonságot"
mvelne
mint az egész kicsiny
Semmi sem eredetibb", gyermekek ákombákomai .
,
,,
.
,
.
.
A mai zeneköltknek, kik „uj formákat" teremtettek, (La száma légió; de lángelme- e valamennyi?" Musique stb. 260, 261 old.) .
Minden haladás
.
.
magasságban, korok és a lángelmék zenéje. Gyökere lehet a szivekben és a szülföld édes zugaiban, de Wrága fenn nyílik a szépség mindenekfelett álló
nemzetek
étherében.
A ott
fölötti
fölött lebeg
—
—
kik közt Watfner és Biz^t felemelték a zenei keretek nemesebb
klasszikusok,
vannak
A
biztonságába a szétfolyó életet. nének szétfolyó kereteiben megvan
hypermodem az
ze-
élet dübör-
gése vagy nyögése, de sokszor kihull bellük a szépség, a szépség!
Oh
klasszikus zene szent aranya!
Mi vagy
te a
Vilött az enervált arabeszkekbe kínzott zörejke fölött,
mellyel a
„modem" zene
—
115
—
egyes finomkodói
a
KSZEGI LÁSZLÓ kosmos zeneiségét akarnák megszólaltatni; avagy azok fölött az orchestrális szolgálatra berendelt bsz, hadonászó robajok és hatványozott tömegüvöltések fölött, melyekkel a zenei futuristák az emberi és világléleknek végletes szenvedélyeit akarnák kiíejezni!
E hangbeli mókák
és böszülések
zene hang-mennyországában
formákban és
telibb, tisztultabb
nyalt színekben rezdül
fölött a klasszikus
biztosabb és nemesebb
finomabban
és
öserönk
s
avatódik
fel
ár-
egy
Bnnepi, jobb világgá.
Érdekesen merít
már 1836-ban,
hagyva a
'^gyelm.en kivül •jkkor 12
hitet a
szinte sejtve
éve megvolt,
megálliok alkonyaita!,
jöv
sociális zenéjére -
Wagner
közeledését, de
IX, symphoniát,
mely már „Miko
— Mazzíni a gótikából:
a jelentl elfáradt lelkemmel,
a jövt illetleg elcsüggedten, egyike eltt azon tem.plomoknak, melyeknek a hagyományos tudatlanság a „gót" barbár nevét adta, és
szemlélem és látom
keresziténység leikét teljességében
rám
áradni
a ez
épületrl, az imát boltívbe hajlani s fölkigyózni az oszlopok tekervényein s aj ég felé lendülni az ormokon s látom a vértanuk vérét, amint a remény színével elegyülten a hit
pecsétjeként
ajánlja
föl
magát
istennek, a szines ablakok hosszú során; és iátom a
hivk
szellemét bolyongani a végtelen áhításában
a
icathedrális széles, titokzatos boltozatai alatt, Krisztust leszállni
a
rengeteg kupoláról
a
szentélybe,
széttárva magát a hatalmas falakon, átölelve szeretetével és áldásával az egész templomot, benépesítve
azt
maga
köriil apostolaival, szentjeivel, hítvallóival,
hagyományt, az elszenvedett üldözéseket, az erénynek, lemondásnak, önfeláldozásnak példáit, idnkint meg elmennyelbesiz/élve
hívei
népének a
—
116
keresz'Ilény
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
—
dörgve törvényét az orgonán: akkor bármily óriási legyen a küldetés, melyet a kor reá szab, nem esem kétségbe a Mvészeten, sem hatalmán, sem a csodákon, melyeket a lángész kihozhat belle. Hogyan? Egy szintézis, egy korszak, egy vallás köbe vésdött: az építészet össze tudta foglalni egy is
-
kathedrálisban tizennyolc századnak dolatát
—
és a zene ne
-
uralkodó gon-
iudná? És ha nem utasítjátok
vissza a sociális festészet, sociális irodalom fogalmái,
miért hátráltok
meg akkor
a sociális zene eszméjétl?" (Filosofia della musica)
(Scritti Lelterarii, lí. kötet 57. o.)
117
í
S hadd kérdezzem hogy mi is- nekem a Ziene:
most egészen saívemtöí,
itt
Számyak-e vagy láncok?
Zeng
szövedéke,
itítkok
—
Tündérien idegen
Mik
is
színben
ezer oly
és mégíis
vagytok Ti nekem, oh
rezig!
ismers szavú édes
2^cnc lendületei,
rinigásai?
Szárnyak? Most üstökösökbl font szárnyak, majd tündérsóhajokból, kik visztek, visztek által;
,
.
,
repülni világokon
kerengni önnönszivem mélységeiben,
hullámzó,
szerelembe fonódó vonalak isteni formáknaik:
nyegeknek
,
,
utjain, csodás körein örök formákká fölmagasztosult lé-
.
Avagy láncok? Valahová visszakötö
visszaemlékezés, fönségesen
mely szebb hazába von, rengetegével
.
,
Valami hatalmasan édc&,
tündérláncok fájó,
a vággypj
teli
.
.
.
szívnek suly-
.
Szebb hazába! Hova úgy
elszáll
a lélek: boldo-
gan kibontott szárnyakkal', föliszedett kincsével szerelem gyöngyének, jóharát-szív
Számyak-e vagy láncok
tiszita .
vagytok,
-
118
-
.
.
ércének
Nem
.
.
tudom,
.
mik
.
A MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE Csak azt tudom: eéy foszlánytokra rezjdüiök át
li^yallá
.
.
szívem
Szétáradó
.
már an-
is
rózsaerdöt
emberszivek édes fájdakicsiny, kicsiny heiyérc. És végtelenül földi álmait. meghalni-szü.etett S édes siratja íommal fájdalmában csak még jobban hiszi a szépnek örökCsi.lagokat rak be az
borít a világra.
kévalóságát
.
,
.
KEATS ENDYMÍONJÁBÓL. Ti fuvolák, lágycn lehelljetek!
Bársony-puhán, lantok, pengéseíek!
Ám
Kürtszó ne haüjék...
mindez hiába!
Tavasz-bimbón escsepp loccsar.ása, Alvó galamb Iche, hab csevegése,
St
Ámor-íjncik éol pendülése,
Mindebbl sem
—
lesz szép zsongása
Afrodité i'inom fülének
.
ének
.
MOZART-ZENE. Néhai a
jó öreg barátom,
szent
Patrki Lajos, emlékére, akinek lelkében
elégedetlenség szép hullámai mellett oly édesen
folv'-
a zenei méz.
Boldogan folyó csoda, Megifjító hullámzás. Üdhangok kincse,
\özült lényegünk árama. Napsugaras
melybe szívünk kincse t'este&ül át. Lélek és anyag egyszerre; a lót ellentéteinek csodaszép násza, szerelembe fonódó édes vonalakkal. Mozgó, hajlékony sugárháló, mely testünk és legfinomabb szálainak komoly játékává lesz. Legbensbb idegeink tánca, legformásabb lelki hajleikünlc
—
119
-
KSZEGI LÁSZLÓ lásaink sora, mely imádatosan
szellemcsen
és
lejt
bonyolódik.
Egy-egy részlete meg olyan,
mintha
napsugár
csiklandozta vclna a zenekölt szívét táncra. Játszi és mégis oly nagy erö, tiszta
gadtatás,
melyben még az
mézével elegyül. Finom kus alakjául
nem
szín
elra
áhítat és bánat is az élet
de hatalmas
is,
is.
Allegori-
Mosolya
elég az amorett.
több,
mint egy kis gyermeké. Sokszor nagy viztükröké; hatalmas folyamok jókedve, tavaszi természet széles, életárasztó öröme.
Néha
szke
talán szép
Hosszú arany-
titán-leány.
haja hullámosan játszik nagy, lenge tagjain, melyeken tisztává siklik a vágy.
Néha meg odalép múzsa
is,
zenéje sugarai közé a tragikai
fekete palástban; de m-ozdulatai
engeszíeldés
a halhatatlanság
s
nemes kiválóság számára, hetnek
el
már
a ki-
íveldnek; ében szemöldöke alól örök összhang Ígérete sugárzik a
felé
kit
csak ideiglen temet-
az élet zürhangjai.
BACH-ÁRIA G HÚRON, (A Mátyás templombrn hallgatva, kés délután, szemben ülve a nagy lilás ablakokkal.)
Megbvöl
ezüst kígyó,
magát lelkem körül
gyrzve szivem
fonó,
pánija
zárja lenge
tömörre, sürü lángba,
drágakvé
szorítja össze,
színessé, mint a templom-ablak,
melyen
lilás
tüz hrtalmak
gyújtják az alkonyt
—
hs-ersre
120
—
.
.
.
A
MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE
ORGONASZÓ. Szép a torony kö-!obbanása. nagy büszke szállta ég -felé; harang-szivü hívó kolosszus, vagyam mmoig emele.
KJ
Mindig ugy clcsodáltalak. borongó küls dómfalak,
hamvas hátú kupolák, künn rajtatok még sem marad
zöld s
lelkem, belétek száll tovább, Hol a szent oszlop-erdö szíve, az óriási csalogány visz még beljebb a lét szivébe, fcllengö röpt nagy dalán.
zuhataglik a hangja száz ragyogású robajjá, a csöndnek és lelkemnek mélyeibe! Mennydörgés, ünnepi díszben! Gazdag zenekar, de hol sose zizzen rózsalevél a te kis koszorúdból, lágy szavú Afroditc!
Mint
O
zengj, ár?dj robogva, lelkem dics viharja, lengesd ábrándim nagy kcszoiüil
a
mennyeken
freskós
által,
szebb ég szines felhivel, himes szárnyú angyalhadával!
S mily boldogan szállong szemem, a most m.ég szebbé ringó rajzoa
lengbb
ivén,
zengbb
sí'.ivcm
szincn!
És mint röpköd a lelkem a boltozatok hajlongó váltakozásán, önfeledten És átcsapongok, átviharzom nagyobb hatalmak kórusába .
.
.
.
.
.
S mikor dalát elzengte már a fuvolák
e
fellegvára,
a
hogy vége kidördlt száz hangszinbe, nagy élte elrobb^nva szinte, zene lelke mégis ott maradt talán:
a
sípok hullámvonalán;
s
s
—
121
KSZEGI LÁSZLÓ fölöltük lendül
némán zendül az orgona-párkány, angyalszobrai szárnyán és
hallgatag
ének
.
.
.
S a kórus mennyezetének iresköján mennyei visszhang: térddel angyalok, szép Szent-Cicelle andalog, s az égi karnak gyermeki csokrán szárnyal ezüst lehü szoprán csellót ölelnek lenge
iVjor-során
.
.
.
FORDÍTÁS MENDELSSOHNBÓL. H
(Andante Cantabiie,
dur,)
Lelkem' édes mámor zsongja által, áradó szép ihleté. Lágy zengés, lenge hangfolyó visz távol
édenek
felé.
Fellegeknek messze kék nyilasán, menny kapuján, lebbenünk keresztül üegszebb álmaink elé .
.
.
Egének nagy ibolya szemével tárja bvét új hazánk; mélységes azúrja: boldog gyászunk
mindazért, mit lenn hagyánk
De most ime
,
,
.
erd
széles árnyú
boltozik vizünkre le: hajdani botlásain borongó
érzésemnek erdeje.
Könnybe' lelkem; s bánal-harmatálól dalfolyónk ím' megdagad. Túl az erdn megtisztulás napja önt le ránk sugárokat. Majd virágos szirtfalak övébe, <.zent öbölbe visz az ár, R vágyunkat e csoda nagy kehelyböl égi összhang issza már .
-
122
-
.
.
.
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
G MOLL LARGO. Bús gyönyör sötétkék szárnya
rám borúi bvös
palástul,
éjszakába visz
árnya,
dal-mélyekbe
le
éjszakástul.
bvös
Rám
borul
Mély
cselló-danák temetnek,
palástul
.
.
sötét ágyat ibolyákbul háría-pendülések vetnek.
Mély cselló-danák temetnek bús ringásu illat-ágyba
.
.
.
Szép sötét Múzsám, szeretlek, éj-virágos gyász-liládba!
O QUOT UNDIS quot undis lacrimarum
.
.
.
.
Hófehér boltív aljárul mintha égbl szálltál volna, hogy elször hulltál zsongva, csodás,
permetegbe",
szines
fehér diák-szivemre, bvös bánatú kar-ének,
kis
barokk templom bolt-egének rejtett
oldal-kórusárul,
O
quot undis lacrimarum Sorsomat igértc véled a
nagy álom-osztó
.
.
élet:
dús könnyek dalos hullámát, szines szárnyak rám-huUását.
magányom bús
boltivének,
fehéren rám-zárt egének rejtett oldal-kórusárul,
O
quot undis lacrimarum
—
123
—
.
.
KSZEGI LÁSZLÓ
VIGASZTALÓDÁS. Öszj park szegélyén búcsukönyt szárítni, Távol azúr selymén szivem egy zugából
napfényben ülök le, körtemplom-küszöbre. felhket hajt a szél; régi szép dana kél.
Ismeretlen mester D moll áriája; férfias búbánat ércesen himbálja; föl
is
tünö
lendít földi
már
a fellegek ölébe, szerelmek fölébe,
vágyak,
S dallamfuvalattól dagadóra telten a felh-vitorla tova viszi lelkem;
más
életet élek, tisztábbra könnyülten^ azúrrá, felhvé, dallá üdvözültem,
Minek lent maradni? Az ember mind szétválaszt az élet, vagy a forgandó vágy; de a dal fölemel, jobb hazába ringat, s felhk bizton viszik révbe álmainkat! .
.
.
elhá^
EGY NÉMET GYZELMI INDULÓT HALLGATVA — OLASZ ZENEKARTÓL _ A RÓMAI VILLA BORGHESEBEN. (1919.
január,)
Legyzött társad nagy dalához, mely gyzbb minden gyzelemnél
—
mintha te is a karba' lennél, lelkem, te is vedd hangszered, árva turáni nyelvedet,
mely messze nem
—
szól:
ám
csoda-szépen; sürü virágú hangíaragvány kicsiny körödnek csarnokán, bár onnan- látni az égre is,
kék mosolyú közepébe
-
124
a létnek
.
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE Oh nem maradhatsz hallgatag már, nem vagy te itt hazátlan, zendlj, lebegj kiálts
föl bátran, a nagy világnak,
keblem nagy szárnyú büszke lantja, ki eddig árva magyarságodnak
néma zenéjében
voltál
leláncolt!
Húrjaidba kapok pengetlek, íöl az égre, veled ragadva, nagyszerbb valóra. altcmetett sok álom-kincsem', föl, ernys fenyk büszkén ringó zöld feliegei s
—
—
s kupolák éggömbjei fölé, napfényes égbolt déli nagy mosolyába, mely lenn sétáló szép asszonyok szemén gyúlt még melegebbre.
Zengj bátran, fennen, az égen, az Istenség ölében. Ki hallga dalod már eddig is érté s szivét betölté már Petfiével: .,melegítni
a világot
nap helyett!"
És van a nagy világon, van helyed: mert Isten ölén vagy a gyztesek felett, kik, alattuk árva semmi vagy bár, ím legyzött társad szárnyain lebegnek a gyzelem legmagasára, a diadal ragyogó dalmámorába.
Oh harsonázz
tehát,
lelkem
szava,
magas szó, az ég azúr mosolyú közepébl a nagy vilás'ba hangzó; a nagy világb? messze kihangzó, mert zengsz a nagy világnál még Nagyobbnak, Kinél örök szavakban ott ragyognak te büszke,
mindama szépek, miket régóta álmodott árván, némán, magyar dalod!
—
125
KSZEGI LÁSZLÓ HAJNALBAN HALLGATVA
ZENÉT.
—
Ölellek, érces hullámok! Ércesek s mégis lágyan Icbbenk! Tiétek a lelkem! A nap lármája eltt, lelkem szz medrébe, im' a tiétek az els bevonulás!
Minden a
bennem! Foglaljatok
tiétek
el
egés.ze«!
Tiszta zene lettem, zeng áradás, zsongó hullámvilág, elragadtatás; ezerszín éther boltozik fölém,
boldogan csapongok a szférák körén .
.
.
VASÜTI PIHEN.
(Estharanászó.)
A
rohanó vaskocsík futása meglassúdik immár Mordan lohad a kormos gép-óriás ziháló, 'oósc haragja.
Majd megáll. Alig piheg már. Az estébe, az estnek lágy ölébe szaladtunk a kis állomáson.
A
rohanó,
cs-öndes
dübörg
pokol után
homálynak oly szépen
b«ie
— a pihenésnek, a
nyílik ki
szivünk
vi-
rága.
Égi harmat hull rá: az estharangszó, a szend^erg
vidéket lágyan beringó
Oh egyszer Of.
,
,
,
hullámú, egy ezüst szín, andalító
zene
Úgy siitgalljata
szólsz .
,
hozzánk, mint anyát-szerctö szívünk
.
Av€ Mária!
,
.
-
126
—
A MÜÉIVEZÉS MVÉSZETE
ALKONY. (Dante, Purgatorio VIII. 1—6.)
(Era giá
1'
ora
,
.
.)
Az
óra volt, mely ellágyulni késztet^ fordítva vissza vágyát csak aznap indult iíju tengerésznek;
szerettihez
szivén szerelmi bú nyilallva jár át, távol harang ha cseng feléje lágyan, siratva tán a hunyó nap halálát .
MADÁRKONCERT. (A hvösvölgyi erdszélcn.
Drágakövekkel csattog az erd, röpke szivekkel csengve csicserg; édes daloknak szikráz a méze. majd szavuk olvad halk-íütyörészve. Ez hosszú szomjba' szürcsöli
üdvét,
az zengve vonja
vágya
ezüstjét,
Sirámit eggyik
zokogva
sírja;
rá felszökellik
hs tüz
trilla;
élvbe' sikongó fütty szól reája,
most egy borongó mély fuvolája, bársonyos éjü sohaj-torlatban,
s
majd hevélyü lángba kicsattan Szerelem ég, bong, .
.
,
—
röpke varázsba', ámul az ég, lomb, szürke barázda .
127
-
,
,
.
.
KSZEGI LÁSZLÓ
NOTTURNO COSMICO. Holdfény-ittas égbolt, nagy ezüst mosoly. Széles, illatos völgy
édesen komoly lelkem boldogan harmatozik szét; ,
.
.
A
gyöngyöz ködökben álmodik a
lét.
S mindazon keresztül,
bennem maradt szenderg vágyódás,
íTii
—
alvó gondolat, szál! a tücsökdai rezg mécsivei, száll,
kis
rokon csillagok
trillájába
fel
,
,
.
Tücsökszó már lelkem, üde, finom vágy, hosszú tündér fonál,
rezdülen
lágy;
átszövöm magamat a lét nagy ködén; rejtclmit az ös csend kitárja körém ,
ÉJ
.
.
A TENGERPARTON.
A
mennyboltozatnak kékes merengését, holdfényének halkan álmodó ezüstjét,
lilljó csillagvágya messze, mély izzását: mind újra álmodja a tükröz tenger ,
.
.
Sima, mély merengés, gyönyörteli szender
Szivem
is
szétterül,
.
.
ábránd-óceánná,
tükröz ö is mindent, még tündéribb létre; szincs csendülésre varázsolja vissza elmerült zenéjét ^ rejtelmes csendnek ,
Parton, vizén, égen
-
—
ös
\2i
.
,
akkordok csengnek
-
á
A mvélvezés Mvészete
színek,
hangok versenye.
Pipacs-pillangók számycón lejts vetés úgy föllebeg oda, hol már a dombgerinc a föld határát vonja meg, s hol végtelen azúr kapunk hív ój világba ugranunk. S együtt vad-mákok tüzivel,
—
kéket a nagy kékségre szór csillagot búzavirág,
ezerszem ábrándvilág
.
.
fel
—
,
És egyre zeng az indulónk: tücsök trillája perg, ujong. pipacs-kacajjal versenyez; tarkázza fütty, sok drága nesz; fölötte ring pacsirta-szó,
azúrra, üdvre szomjazó.
Köszeji
:
A
mfiélveaés mvészete,
—
129
—
A A
zenét
kisérjük,
tánc élvezésérl.
már lelkünkben
is
tánc -mozdulatokkal
melyek bennünk maradnak
és mégis
—
ki-
lengenek a végtelenbe. illánc testimkre kihullámzó hatalma a zenének
A
Testi mozgásainkká vált dallam.
Izom-zene.
Eleven szobrászat- Az
arcpír, a
szemek ragyogó
színjátéka, a drapériák színes lebbenése
meg
—
a festé-
A
pamtomim, azaz némaj átékszerüen mindent utánzó elem, a drámai köl-
szet varázsait adják
hozzá.,
tészet részletes tartalimassáigával gazdagíit'ja,
A
hogy táncos, mint ©leven Síziobor, nem kell, maradjon. A testi mozdulat szépsége nemcsak a meztelenségben érvényesül; a ruházattal egyirá-
aíkt
nyubbá, tömörebbé válhatilk. A palástban mozgó testnek tánci hatása elemibb lesz, nemesebb egyszerség. S az így huFámzó alak a zenei általánossághoz simuló stilizáltságával a nézket zeneibb és szellemibb mámorba hozza.
A
kartánc, a ballet, több, mint láitványos&ág
'ati
A
ós
karének látmegfelelje, szemneík szóló symphonia. Csoda-
lábikrák mcnstre-kiállítása,
—
130
ba'let a
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
—
közös rezdü léteinek szép tömeg-lendületeivel, gazdagakárcsak sok hangszer együttzengésének ságával pedig sociális létünk egyik legtündéribb ki-
Mondjuk Amint a zene
fejezése.
ki: is
a tánc socializmusa a kartánc
a lélekbl jön és a lelkek sociá-
lis egységébl is mint ezt a legnagyobb zenei lángelme az ö egyik legnagyobb alkotásában, a ÍX.
symphoniában dönt érvényességén kifejezte, épp ugy jön a lelkekbl, a lelkek kórusából a tánc is. Egyéni és sociális lelki hajlatok szép sora ölti fel a testi hajlatok gyönyör sorát. És valamint a zenetiszta zenei fortörténet folyamán a táncformák mákká váltak, épp ugy minden ujabb zenei forma felölthet tánc-ruhát. A lélek hajlataira egyformán simulhatnak zenei és tánci alakulatok; s ez alakulatok egymásra is simulhatnak, mert hiszen mindig a lélek játszik alattuk önmagával, de mindig testi ruhában.
S az egyszerre mozgó lélek sét,
és test tánci nevelé-
mint annyi más szépet, a görögöktl
veh^tnk
át
a legszebben,
Sokrates és Platón, kik annyira a fogalom-alko-
elsnek s a tiszta fogalmakkal teli fejtl várták az ember szivét, erényét is, mégis megérezték, hogy az értelmi nevelés mellett valami homályosabb, valami szent homályu érzelmi és indulati tást tartották
hullámzás
is
—
ersítse és képezze a lelket
és
testet
egyszerre. Ezt a csodás eszközt az orchestikában látták. Pedig,
amint Lukianos utánuk 600 év rnulva meg-
mvészete akkor még nagyon kezdetén S csakugyan a Lukianos-korabeH pantomimáról lehetett csak oly mély és ragyogó csevegést megimi, mint amilyen Lukianos dialógusa. E beszélgetés egymásután a legszebb tételekkel ragad el bennünket: a tánc eredete a szférák tánca; szép testi mozdulat jejegyzi, a tánc
volt.
—
131
—
KSZEGI LÁSZLÓ lezzen szép
liclki
mozdulatot; a mythikus Protieus
is
tulajdonképcn egy pantomim színész lehetett; a táncos fejlessze ki magát tökéletes
mveltségnek, hogy
kerek szép eszméket fejezhessen ki kerek szép formákban; a tánc egyformán fejleszti a lélek és test mindenféle hajlását, erejét és báját és igy a tökéletes táncos Heráklest és Vénust egyesíti magában; s a legvégén még, a Kr. u,
finom görög
II,
is
megmaradt
hoazáteszi
Lukianos,
században
mérték-tudással
hogy azért a táncoló alkotás heve agyonfárasztó szenvedélybe ne sodorjon, értelmünkkel tartsuk biztos, igajzi szép rendben mvészetünket. Az orchestikát koedukációnak nevezhetnénk,
nemcsak a két így,
hanem
kációját,
nem
ifjúság együttes nevelését értve
a lélek és test együttes nevelését, koedu-
melynek értéke a vívás gyakorlatának de-
venségéveil és sokoldalúságával hiasonlítható össze.
S az éji, poros, hosszú bálok helyett s a tüdt perverz munkában tartó folytonos körtáncok helyett mennyivel egészségesebb és szebb volna az orchesztikus mulatság, szabadban, két-három óra tartammal. Télen nagyon s egyáltalán rossz idben
—
—
tisztán tartott
—
teremben lehetne legördíteni e nemes
táncos játékokat, melyekbe beolvaszthatunk minden
mai jobb és szellemesebb táncot is. Mert hiszen a görög formák úgy is ott vannak mindenütt, ahol nem is sejitik az emberek. Még a sonáita és symphonia hármas tagolása is a görög ének-kartánc strophájára, cpódosára vezethet visszia. (A antistrohájára és stropha az volt, amit egy fordulóra énekeltek és táncoltak el, körülbelül egy versszaknyi; az anüstropha, amit visszafordulóra; az epódus ének- és táncbeli ráadás volt.) Mily szép volna megpróbálni egy ifjúsági orchesükai karnak Euripides Iphigeriia Taurisban
—
132
—
-
A MÜÉ'LVEZÉS MVÉSZETE cím e
dráxnájából a
rabnk
kartáncdalát a halky ónhoz,
méla szép lebegést glykoni mértékre! Hangsúlyozzuk raégegyszer: a görögös .
tika formáiba beleilleszthetjük a többi,
,
.
orches-
zártabb
for-
májú táncokat; a lelkesedés, a szenvedély s mámor a legjobban fejezheti ki magát, ha kell helyen, rövidebb idre, walzerba vagy csárdásba kerekedik, mert e zártabb formák összpontositottabbá teszik
ügy
a hangulatot,
mint a kifejezést.
Hadd fejezzem be gyönyören halmozott tására,
— mindez
íényképelöadáson, játékát
hogy amit Lukianos oly a pantomim- játék mélta-
azzal, fel
eszembe jutott eövszer egy mozgó melynek összhangzatos gesztus-
megfelel zenekíséret avatta
föl
még
teljeseb-
bé és szebbé. De e teljességet és szépséget még elevenebbé teszi egy valóságos, orchesztikai eladás.^)
^)
ily
IL.
A
láncról
lásd
még
Schillernek, valamint Berzsenyinek
cimü költeményét; s még Arany „Öldökl lU., IV. énekét („A Magyar Tánc").
133
Angyal"-ának
A
képzmvészetek
élvezésérl
általában* üjra hangsúlyozzuk, hogy a müélvezés tulajdon-
ÁmdW
képen megísmét'elt ínalkotás.
egyenl munkát végezni nem
oly
a mvészével könny. Aránylag
legkönnyebb a zenének és a költészetnek élvezése. zene egyszerre forma és tartalom, s a fülnek gyönyörével már tele lesz a lélek is. Hennequin azt jegyzi meg: ,,Az érzéseknek fölvétele halláfi módjukban közönségesebb, mint a látásiban." A költészet auditív jelrendszere pedig, a szavak, bár küls zenéjükkel is lekötnek mindjárt érthetk és a
A
—
—
azonnal lelkünkbe röppentik a költészet lényegét, a képzeli és hangulati anyagot, melynek zenéje is els
sorban bels kell hogy legyen, A költészet a bels érzékek világában felölelt és átrendezett természet;
képzeletünkben látjuk, halljuk s érzékeljük egváltalán egy regény alakjait és természeti milieujét. így a költészet
élvezésének egy lényeges
mhelye
van:
a lélek.
Azonban ketts mhelye van a képzmvészeti Nem mintha nem volna meg a képzmvészetnek is bizonyos zeneisége, a forma és tarmélvezésnek.
—
134
—
A MÜVL\EZÉS MVÉSZETE íalom azonosságával. Tétegét
jól
meg
De
a
képzmvészeti mü
különböztetni:
leheí
az
két
érzéki,
«
szemnek és innervatio-érzeteknek szóló réteget és a jeleníésbelit, az associatiósat, A szem mhelye épen oly fontos itt, mint a léleké. Aki itt a szemét kereszt-ülugorva akar élvezni, s akinek a szem elkel ün_ Tiepéhez elég a találomra vagy hivatástalan kínlódással kihozott s elrajzolt folt-habarék meg vizenys „tónusíinomság" (mely a zavarosban könnyen halászhátik); s egyáltalán, aki rajztanulással s mintázással*)
és sok-sok
mszemlélettel
és impressziók gyakori ösz-
szevetésével és természetélvezéssel
nem mveli
ki
—
magát a szem finom bonyodalmú élményeire, az, bármennyire állítsa is egy képzmvészeti alkotástól
való elragadtatását, csak félreálmodozást végez.
Hát még ha pathologikus ,,újat-megérzés"-be kalandozik!
Hiszen na a szem teliesebb szerepe nem kell, akkor például elég lett volna, ha Székely Bertalan röviden elkiáltja Dobozi és uitvese sorsát s a képet
meg sem
fesrti,
S a szem bonyolultabb élményei azt is mao'ukkal hozzák, hogy nem lehet olyan könnyen nagyon sokaké a képzmvészet élvezése. Bizonyos receptív
képzmvészeti
természettel
megáldva az ember, mint
nem
lehet oly könnycTi
a költészet iránt való fogé-
konysággal.
Ámde
mélvezési nevelés sckat segítképtl elfordulva, azt színeivel, elrendezésével magának a benyomásból
a helyes
het. ,,Az olyan, aki a
alakjaival,
élénken nézte,
J
s
nem A
hiven reconstruálni is látta jól
mintázás
a képet.
kitnn
iejleszti
-
135
-
nem tudja, az nem is De ez a receptív maz innervatió-érzeteket.
KSZEGI LÁSZLÓ ködésnek csak els
foika.
Azután következik a
mák
önkéntelen társulása; mikor a
dor,
kifejezés hasonlóságai
nek régibb oenyomásokat,
szín,
forma,
képzelmünkben
fcw-
mo-
fölidéz-
a hasonlóságok mellett
s
eltérések, ellentétek tudatára jutunk,^) Ennyire gya-
korlat s egy kis fegyelmezés utján minden
vel
eljuthat s el is kell jutnia,
ha a formák
mkedvilágá-
ból üres bámészkodáson kívül értelmi gyönyört
akar meríteni." (Péterfy
2)
Erre jó a Paul
Jen
Lermolieltröl
III.
Braudt ,,Sehen und Erkcnncn"
tnnkája.
—
!36
—
is
4tóJ
cin
A Ha
mépítészet
élvezése*
szép épületet nézünk, igazi valójába szerebelsejébe."^) S nemcsak nézzük, habenne élünk. Innervátio-érzeteink is
tünk belemerülni:
nem
bejárjuk,
ersen szerepelnek
W,
Páter,
midn
(Erre bizonyára
itt.
az építészetet
nem
nem
gondol
látja eléggé ér-
ackekhiez szólónak, „sensuous''-nak.)
Az
A
szük,
épület szép térformáit ünnepi elemünkké tesztér-érzések
különböz
árnyalatait nyerjük
ax.
egyes stílusok tér-képzésében: az egyiptomi templom vaskof, oszlopos nagy cellái, a görög templomnak c-
de nemesre, könnyedre vált belseje, a római épületbels óriás, egyenletes tértömege, a bizánci kupolás építmény térmagasodása, a csúcsíves féle,
kupolás
boltozat tér- felszökkenése; a
San Pietróban
a
a tér-alkotás
vel",
renaissance kupolában,
a
„Pantheon magasba függesztésérengeteg
szárnyalása,
azonkivüí
az egyes épületbelskben az oszlopközökkel
kilengések sek,
-
s
történ
a fels nyilasokkal való égbe-röppené-
mind, mind más és
más érdekességek
és gyö-
3) Egy jól illusztrált mtörténetben is az ábrák közt keíí íenniök az épületbelsknek, al?prajzoknak és hossz- és keresztmetszeteknek, nem pedig csak a homlokzatoknakí
—
—
137
—
KSZEGI LÁSZLÓ nyörök tér-fcifogásunk számára. Emellett az épület lény- és színhatásaival is betöltjük szemünket és szívünket. Falképzésébl meg boldog bástyákat alkoiunk impresszióink s hangulataink várának; iyákkal monumentálisra érezzük megnni
s
e bás~
lényünk
körvonalait; s együtt fejtünk ki energiát fönséges fal-
palástunk statikai erkifejtéseivel, masszáival, ívei-
más és máís különböz konstrukciók: a pyramis óriás sulyu és felfelé egyre könnyül masszája; íü görög templom többé kevésbbé könnyed függleges szüg léteivel. Innervátío-érzeteinknek
vel,
élvezetet adnak a
oszlopokon nyugvó víz-szintes vagy az enyhe lejtés mennyezete; a római boltív nagy, faliömörítö nyomása, a római kupola'-szerkezet kvé s-ürített firmamentuma; a bizánci kupola a pillérekeleimen,
bl
felnyúló ívek szinte felgörbített hátán; a csúcsív
faíkönnyít szökkenése és kecses összehajlása, mely mégis szzi hidegség; a San Pietró kupolájánál még aimak elgondolása, hegy egész: kbányákat kellett temetni az óriási pillérek alá, melyek a hevederjeiken még azon azt a kupolát hordozzák, a, dobfalat és
melynek vonala azért oly íesz-erej görbe. jével
is
betöltjük
emunk
Az
szép, mert a legn-'^'^^'obb
épület anyagának kozmikus ere-
magunkat
a
s
komor nehéz követ
megfinomulni a S amit mindehhez még a szobrászati ( cs festészeti hatások adnak, arról a mvészetek egyesúcel'
érezzük
átlátszóságáig
mrérványban.
még
sülésének élvezésénél kell
:mdn majd
megemlékeznünk;
az épületrl mint a többi
mvészetek
rüagy összefoglalójáról szólunk.)
S amint az épül'etben járkálimk, egyre több nézponthoz jutunk, mindig uj alakulásokat élvezünk; íelbontjuk s megsokszorozzuk ünnepi tér-elemünket és csodás
fal-palástunkat
.
138
.
.
A MÜÉ'LVEZÉS MVÉSZETE Kívülrl nézve
szeretjük belsejének, rendelte-
is
tésének zenéjét kiérezni belle. (Majd alább még a küJsö hatások közt a tornyokról is meg fogunk emlékezni.)
Benn,
mcíyebb mely az
bensejével
épület
az
egyesülést
is
egyesülvén,
keresünk: a sociális
még
adattal,
építési szükségletet és a rendeltetést adta.
E<^' szép épület az jij.o(íyan
emberek
szociális ünnepi ruhája.
visz az építészet élvezése az ábráindnak
és múltnak és jöyönek nagy kincseihez, azt szépen szinte
ömnagát felülmúlva
(Mvészet palc/ta
—
keltett
érzés
Oszkár nagyarányú
fejezi ki Jászi
és Erkölcs 363. old,):
által
—
,,Egy
talán legközelebb áll ah-
minden mvészeti hatás között, melyet a mészfelhben líszó hegyláncolat kelt fel bennünk, vagy ahhoz, melyet a végtelen tenger mora")!© kék tömege ébreszt fel lelkünkben. Egy pom pás és hatabnas középület tényleg a megdöbbenés hoz,
sze tovanyúló,
kelti fel bennünk. A széles, tágas, levegs, nagy perspektiváju márványlépcskön valami szívszorongás érzése vesz rajtunk ert, s a kicsinyes s
érzéfét
átl'agos
gondolatok
íiegy helyet
és
érzések
eltnnek lelkünkbl,
adjanak szellemünk legmagasabb rendti
A
hangunk önkénytelenül suttcgóvá válik és fizikailag is kisebbeknek érezzük ma. gunkat. A méltóságos nagy termekben, hol lépteink zaját fezinte leljkiismer etünk szavának érezzük, az óriási ablakokon kitekintve, a körülöttünk lev, megszokott, csaknem kicsinyes külvilágot is megnövekedett arányokban, élénkebb szinekben és fokozott jelentségben látjuk. S lia mindehhez ama épületekhez még történelmi emlékek is tapadnak, ha körülöttünk nagy emberek nyugodt, fehér, mozdulatian ?zobrai állanak: alig van mvészeti hatás, mely cz^ gondolat-irányának.
—
139
-
KÓSZEGI LÁSZLÓ a fenséges, a rendkívüli, a végtelen és az
Az önz
örök
ér-
zelmeiben felülmúlná. örömeink egy kis idre elhagyják lelkünket, hogy egy
magasabb kötelékbe való lsség, a jöv nemzedék latait,
a hálát a múlt
érzések, bajaink és
tartozás, a társadalmi feleiránti kötelességek
idk nagy
gyeletes megdöbbenést az ismeretlen fel
gondo-
alakjai iránt, a ke-
keltsék
iránt
bennünk."
Gyönyörn
találtuk
meg
a
San Pietro értékelé-
sének kiszélesítését Lamiartine Graziellájában: ,,A
római
szépsége abban
Szent áll,
Péter
templomának páratlan
hogy az egy oly templom, mely-
nek egyedüli rendeltetése; az isten-eszmét
teljes
pom-
fiájába öltöztetni. Elpusztulhatna a kereszténység,
—
de a San Pietro még fönnmaradna egyetemes, észszer, örök templomául bármély olyan vallásnak, a mely Krisztus kultuszának helyébe lépne, föltéve persze, hogy ez az új valllás méltó volna az emberiséghez és Istenhez. Ez a legelvontabb templom, m/e)yet az emberi lángelme, egy isteni eszmétl ihletetten, épített
valaha a földön. Mikor az ember ide be.
hogy antik vagy modem templomba lép-e; egyetlen részlet sem zavarja a szemet, egyetlen symbolum sem szórakoztatja félre az elmét; valamennyi kultusz embere egyforma áhítattal lép be ide, Ugy érezzük, hogy e templomot csakis az általános isten-eszme lakhatja, és semmi más eszme nem lép,
nem
tudná
öt
tudja,
betölteni.
Megváltoztathatjuk
itt
a t>apot,
elvehetjük az oltárt, leszedhetjük a képekel, elvihet-
semmi sem változott, mindég Vagy helyesebben: a ez San Pietro és csakis épen a templom - a nagy symboluma annak az örök kereszténységnek, amely (moráljában és szentségében már csiráiban birva
jük a szobrokat: mégis rrbogmaradt
itt
az Isten háza!
140
A mué'Lvezes mvészete minden századok és minden emberek
eszméjének fokozatos fejldéseit) egyre világosabban tárja magát az elme elé, melyet az Isten is egyre nagyobb fcnynyel áld meg;
s
vallási
összeolvad e vallás
c^z
Istenii'öl
a világosságban; kiszélesül és arányosan emelkedik
a haladó emberi szellemhez; szüntelenül nagycíbbodik és gyjti az összes népeket az imádás egységébe; az összes isten-alakokból egyetlenegy Istent formál, az összes hitekbl egyetlenegy kultuszt és az föl
népekbl egyetlenegy emberiséget."
Összes
Mintha e templom nem volna egyéb, mint kbe áttéve az az álom-épület, melyben mindazok, kik hivatottak vagyunk, idnkint együtt lakunk a Szépséggel.
A
római Pamtheon egyenlete?.
—
—
egyformán ma-
tér-képzéséhez képest a bizánci és gas és széles a renaissance kupola mintha már túlzás volna, ágas-
kodó
tér-torony,
mely
a végtelent egyoldalúan, csak
Pedig mégis csak inkább az égboltra Azonvan társulva végtelen-sejtésünk
fölfelé keresi.
aézcshezi
,
.
.
ban megtaláljuk a végtelent nyakfájás nélkül is. Érdekesen visz oda a San Pietro hosszú hajójának '|
messzemélyed
E
lendülete
is.
hosszú hajóhoz mindig odafüzdik e templom
elrontottságának
gondolata: hogy a görög
kereszti
alaprajz latinra változott.
Ámde belenyugodhatunk itt a végtelen-sejtés megkettzésébe: elször elre lendülünk végig a ha jón,
azután
lendüiet
fölfelé
nem
való szédülettel a kupolába,
kisebbiti egymást.
A
E
két
kupola kivülröi
*) Ugy a íhajónak, mint az oldalhajóknak rengeteg dongaboltozatai a.Iegbájosdbb fehér és arany diszszel könnyi-
nek.
141
—
KSZEGI LÁSZLÓ láthatását pedig a Maderna homlokzata csak a közelebbrl nézknek akadályozza.
Ami meg kisebbnek
azt
illeti,
látszik,
mint
hegy a San Pietro belseje
amekkora
valóságban,
és
hogy ennek oka a harmonikus elrendezés volna: errt csak azt mondjuk, hogy a Pantheon még harmioniku. sabb és mégsem látszik kisebbnek,
A sem
kisebbnek-látszás illúziója,
(melyet én soha-
éreztem), azon alapúi, hogy az óriási Cölonnata
elterérl, tehát egy nagyobb térségrl megyünk be Ámde i!tt közbevetdik az elcsarnok íér-impressziója, mely után csak a hosszú hajó hatalmas benyomása. a templombelsbe.
n
Tán inkább
az kelthetné a méretek megkisseb-
bedését, hogy a pillérek fülkéiben ságát,
—
lev szobrok
nagy-
mely pedig háromszorosa az emberalaknak,
— átlagos embemagyságnak vesszük
ez egység-
föl s
hozzánk közelebbiekre, kisebbekre arányosodnak. Igen ám, de
gel
mérve a pilléreket és
falakat, ezek
e fehér szobroknál élesebb kis foltok a pillérek lábainál járó emberek, kik hangya-ai>róságukkal
sokszorozzák az épület óriási voltát. i&
nagyítja
még
A
még meg-
világossága
a San Piettro bellsejét. Egyébként ér-
meg Byron
dekesen jegyzi a Chílde Harold IV. énekének 155. versszakában, hogy ez épületbels nagysága nem azért nem nyomja agyon a belépt, mintha kisebbnek látszanék, hanem, mert óriásra növeli a lelket.
Art sem érdektelen talán itt áltaiánosságbaii hogy Itália szépségének, müetnlékei hatásosabb voltának egyik oka az is, hogy mvészi m»egjegyeznüilk,
—
142
-
A MÍJÉLVEZÉS MVÉSZETE épületei körül
vannak;
rendesen kisebb, szerényebb házak el óriási bérháztömegek.^)
nem temetik
A mai emeletes házak oszlopdíszéhez gyeznénk valamit. Szép,
a
maga
helyén,
Csodálatos
az cszlop.
hatása a görög-római templomnál.
megje-
is
A
a.
nemes az oszlopok, hogy tartás
erélyén kívül még azt is csinálják csodálatosan levegssé teszik az épületet, átolvaszt-
környez
ják a
térbe, szinte a
5)
Az
A
római Paiaz.io
kosmosba.
új Itáliát telnie tesen kritizálják di GiusiÍ7.ia ncin „hideux", mint Maeterlinck veti oda. Nagy tagolása igen elegáns. Csak az els emelete nehézkes az aránylag kicsiny ablakok felett szé es és ámde ez erreict is a hom'okza^ közeafjyonrakott falszalagf; pén és két szélén már elevenebb tagolással olvad a nagy elosztás harmóniájába. Barokk pompázás ünnepi díszét miért ne olthetné fel az ígazsáií ? Ho7za még a büs/l<e Rónában? Az els udvarban pe
1
.
.
;
csoda-szép! Hej, kritikus és legnagyobbrészt laikus kritikus uraim, volna sok más leszólni való: az a sok „modern" stilii épületszörny, itt feljebb nálunk, északon!
—
.
.
.
A
római Monumento Vittorio Emm'nuele ócsáríói elfelejfelett oly hatalmasan ás neraesea nemcsak ránézésre való. hanem, rá-fölvonulásra is minél több boldog halandó számára, kik ott ? haza oltárát körüljárhatják s fölötte még a szépséges nagy oszlopcsarnokból egy Rómát és egy Róma-környéket élvezhetnek, felölelve az örök várost és a szabin hegyek n gy koszorúját és Itália nagyságának s szépségének gondolatát.
hogy e minden ócsárlás fölemelked márvány-massza
tik,
—
Amely nép ma
oly szobrászt mutatott fel. mint Monteolyan piktort, mint Morelli vnfJv Seöantini. annak mai mvészetét nem lehelt lekicsinvelni. Irodalmából pedig jusson cs^k eszünkbe Carducciak Ada Negrik neve; D'Annunzio szépségimádatának és finom kifejez erejének pedig nincsen
verde
—
s
párja.
-
143
-
KSZEGI LÁSZLÓ De annál bántóbb az
oszlophatással járó
függ-
módon való bérház-homlokzaton.
leges tagoJás, több emeletnek ily
modern
küls
Himás, mint egy-egy lakássor; s az ilyen lakásrétege'k egymásra helyezése aiz emel/etes bérház, Kónyszieredett magasságát enyhíosiszcfoglalása,
a
szen egy-egy emelet
teni lehet logikus
itt
nem
víz-szintes tagolással,
melv
eííé-
természetesen követi a réJt'egzete&séget, Háromaégy függlegesen összefoglalt ablak pedig oly ha-
sszieoi
tást tesz,
mintha függlegesen egymásra rakott szo-
bák sorában laknék egy család, S még rendesen hypermodern ákombákom foglalja össze ket. Az nem érv,
hogy nagy függleges
pillér-féle
falakkal épül
a modern emeletes ház, Époly lényeges,
st
íénys-
gescbb, a lakhatóságához a víz-szintes vasgerendázatok bekapcsolása, S ez utóbbiakat az épület külsején eltakarni,
A volt etei
nem
való.
régebbi, renaissance és barokk építészetben
ugyan emelet-össze|foglaJás oszlopokkal, ámde
csak két emeleté és sokszor valami magasabb ter-
met
jelez.
Egyébként ke\'esebb 5>ebb és
A jául
eraeliettel
mindig
egysége-
nemesebb az épület hatása.
mvészi
épület teljes raegélvezésének példá-
hadd adjam
itt
az Esztergomi Dómról való
nulmányomat.
—
144
ta-
Az
esztergomi dóm.
Még ha nagyobb küMöldi útról, impressziókban gazdagon ós tlük elfáradtan jöttem is haza a bécsbudapesti vonalon vagy a Dunán, mindig megkaptt: szememet és figyelmemet ajz az óriási tájkép, mely Esztergomot öleli körül, fölötlie a dóm nagy, tömör masszdjcival és egyszer, de nemes monumentalitásával.
Ámde hányan rohannak
radtságtól, vagy, teljesen
sik'anak alatta
tova
a
hajóval,
már nem tudva a fáha nem fáradt utasok, akkor meg
el vonattal, figyelni
közömbösen.
Még kevesebbeknek
jut eszükbe,
hogy e nemea
kö-tömeg, mely az örökkévalóság óta látszik ott ülni biztos, komoly erejében és magasságában, már a hatodik temp'om itt egy ezredév al?tt, hajdani ro-
mán
stilu,
majd renaissanceba árnya lódott
eldei
után!
Hát akik még erre sem jártak, s akiket csak egyegy földrajzi kézikönyv banális rövidsége figyelmeztetett e dómra^ vagy pedig az ,, Osztrák-magyar monarchia írásban és képben" egyik lapja, melyen Pasteiner Gyula egy rövid ismertetés végén néhány Kösjfgi:
A
10
mfiélvezés icüvísrele.
—
145
—
-
KSZEGI LÁSZLÓ szempont-tévesztett, elfogüit és méltatlan megjegy-
oda e csöndes óriáshoz. Van különben még egy füzet, melyet csak épen Esztergomban ismernek, s amely ötven oldalon írja le a bazilikát és zést csap
m-
nem ád ugyan szakszer
kincseit;
elismer hangja mellett
—
méltatást, de
—
nyújt legalább egy sereg
adatot.
A
teljesebb cszthétikai méltatásra
zem hát
fel
e malkotást.
hadd fedez.
Hadd m-ondjam
miért
el,
rajongok érte.
Valami csodálatos, nagy érzés fog el, ha csak is a hosszú hegyhullámokkal körülölelt széles, szép tájra, melyet a Duna az ö kanyargó tengerével ezüstöz be hatalmasan, s mely fölött oly fenségesen tömörül fel a dóm, félgömbös kupolatömbrágondolok
jével az égre, felhötömb rokonai közé.
Magas dombtetn való elhelyezése folytán templom küls képét a néz mindig érdeíkes alulról
t-
látásból kapja. így aztán megélénkül kevés
vonala
majdnem
négyszög formára egyszersödött templomtestnek, — mely egy hosszabb föhajóból és is
a
egy a föhajót épen közepén metsz rövidebb kereszt áll, melyek metszése fölé helyezkedik a kupola szerkezet. Különben még szárnyakat kap a két olfdaltorcny által, A kupola pedig sajáí, szinte önálló
hajóból
masszájával hatalmasan tagolja m.ég tovább let
na.)?-v
}|olja
a körfal
hatalmas,
—
az
épü-
A
kupolát viszont érdekesen a ,,dob" - körülfutó oszlopsora,
formáját.
tiiz'enkilenc
méter magas cszlopdk,
—
s
ta-
az
ezeken n^ojgvó súl^'os ketts párkány, mely a tulaj donképeni kupola íé) gömbjét övezi alul; legfönt ^edig a kereszt és az ezt tartó gömb adnak erteljes befejezést az egész épület-masszának. Stiljét
naigy
általánosságban
146
renaissancenak
A MÜlíLYEZÉS MVÉSZETE mondhatnók, de pontosabban bizonyos dóros&dó barokkot és empirestilust konstatálhatunk benne. Építje a XIX. század eleji iskolából való Kühnel Pál, bécsi mépítész, kinek tervét azután Hild és Lippert folytatták, bizonyos módosításokkal. 1822-töl 1869-ig épült; Rudnay, Kopácsy. Scitovszky és Simor prin^ások fényes mecénássága alatt. de
Már kívülrl is nem téved abba
sokat mond.
Egyszer
a formátlanságba,
újabb templomstilust
erltetnék
bele
és súlyos,
melybe a a
leg-
betegesen
jegyezzük meg, hogy
újat-aJcaró féltehet&égek. (Mert
a pusztán ,,új"-ért az igazat, jót és szépet az igazi
tehetség soha
sem áldozza
és szebbet aliar látja a
mvészeti
—
s
fel:
ebben
csak igazabbat, jobbat
a fokbeli
emelkedésben
haladást. Egy-egy, különben
is
rit-
kán jelentkez új szükséglet kielégítését pedig úgy végzi, hogy nem feledkezik meg a szépségnek régi törvényérl, mely régi törvény az er és formás-
—
örök törvénynyé avatódik fel szava természet és az eszményhez való vonzódáa sunk általi. A multat és a természetet nem lehet semság szükségessége -
mivé
tenni,
még kevésbbé
az'
örök
érték
ideális
elveket.)
A nem formátlan masszivitás és egyszerség hatalmas szép monumentummá teszik az esztergomi bazilikát. Ügy áll ott fönn a nagy táj fölött, mint valami óriási k-koronája a tájak nagy seregének: az országnak. Róla írva, mintha az ország legszebb közepén volnék.
Most pedig lépjünk belsejébe, m_ert hiszen inkább a belsejéért van az épület, mint a külsejéért. Ebben a dómban mondhatjuk el legÍT>káUt> azt, amit Lamartine a Szent Péter templomának belsejé-
rl mondott:
„tele fénynyel, térrel és szinunetriával".
—
147
-
ló'
KSZEGI LÁSZLÓ
—
Talán némelyek
—
nagyan sokak íelfogá&a megütdik azon, hogy olyan nagyon hangsúlyozom a fényt a keresztény templomban, S a söt talán
gótika kizárólagos barátainak
—
a borongós csúcs-
íves hangulat kedvelinek, kiknek különben elragadtaitását
—
tani,
a
templomi
Az
kell alkalom
szeretnék
szerint
nagyon tudom osz-
valamit mondani a keresztény
is
stilusról.
igaiz,
hogy a kere&zténységet töHöÜte meg és
emelte a legjobban az a fölfelé való törekvés, melyet a gótika oly szépen fejez ki. Ámde egyelre csak kettt jegyezzünk meg: a kereszténység nemcsak fölvaló menekülés a siralom völgyébl,
felé
gótika
nem
az egyedüli fölfelé
ö tula)9onképeni természete
Majd azután rátérek
nem
e kérdés
Szokás a görög és gót
törekv
—
stilus,
és
a nehéz borongás.
bvebb
fejtegetésére.
stílust tekinteni
a szerves
stílusoknak, vagyis olypncknak, hogy a legkisebb
darabjuk
is
komoly
eszthétikus,
k
részt vesz az épület statikáid-
ban, biztonállásában, aíngol
a
és az
Walter Páter, a legfinom.abb
következket
a
mondja,
Plató
cszthétíkájáról szóló tanulmányában, összehozván a
Parthenont a XIII, századbeli francia gótika két alkotásával, a bourgesi Notre Dame-mal és a roucni Saint Ouen templommal: ,,E középkori templomoknak megérezzük uizonyos szeretetreméltóságát, mely
azonban kissé komor; de e komorság elbvöl bennünket még
Akárhogy
is
azaliatt
is,
aimig talán kissé
visszataszít.
próbálunk másfajta architektúrákat meg-
szeretni; visszatérvén a görög és gótikus alkotások-
hoz, úgy találjuk, hogy ezeké a végleges siker titka.
Az
bájuk merev logikája eillenörzi ízlésünket, mint aihogy a Itlulajdonképeni logika is féken tartja el-
ménket; és szeretnénk magunk számára, cselekvése.
-
148
-
1
A MÜELVEZÉS MVÉSZETE ink számára
is,
valami
hatása alatt
effélét; s e logika
bizalmatlanoknak érezzük magunkat a mi laza, cífráikodó és semmitmondó díszítéseinkkel szemben."
E komoly, finom megjegyzésekre azonban hogy
azt
mond-
ha az építmvészet csak a konstrukció logikájának szempontjából volna felfogható, s ha a konstrukció az egyenes vonalon és a csúcsíven kívül már nem bimá el sem a félkörivet, sem az ellipszist, sem a hullám-
hatjuk,
föltétlenül igazak volnának,
vonalat, sem pedig a dísznek azt a nemes fölöslegét, mely még eddig ugyancsak nem billentette meg egy renaissance vagy barokk templom falainak egyensúlyát sem. S olyan hatalmas tehetségek, mint egy Bramante, Sansovinc, Pa^ladio, Michelangelo, Vágnola, Bemini, Pozzo, Longhena, Jules Hardouin Mansart, Báhr, Pöppelmann, Dienzenhoffer, Prandauer, Fischer von Eriach, a konstrukció logikáján kivül más szempontokat is felkaroltak, a tehetség istenadta jogánál fogva és sok nemes ízlés mbarátnak nagy örömére. E más szempontok: a térhatásnak, falhatásnak és dekorációnak nagyobb és többoldalú lendülete s egyáltalán a motívumoknak és formáknak nagyobb változatossága,
—
—
A
Péter templom kupolája magasba
Szent
is
mint a gótika, de azonkívül szélességben is boldogan kifejlik és dekorációjával üdébb extázist ád, tör,
mint a gótika bús nagyaaerüsége.
Most jegyzem meg részletesebben, hogy a kus templom tulajdonképen
nem
is
a
góti-
sötétségé.
A
csúcsíves mennyezet kisebb nyomást gyakorol, mint
a félköríves,
s
így a falak tömeigesr-égét elengedi; alig
van szüksége egyébre, mint a pillérekre, s ezek közt a falaJí mind ablaknyilásokká könnyülheínek, A nagy ablakok síilusa lesz így a gótika. S a francia és még 149
KSZEGI LÁSZLÓ inkább az angol gótika
mozzanatot
ki is használja e
hogy a világosságnak, a színes világosságnak csodaszép ünnepévé tegye e stilust, A sötét gótikus templom csak az egyik faja a gótikának és érdekes,
arra,
megragadó is, ámde bizonyos málya fojtó sötétséggé nem zordul és séget s
nem
nyomja is.
De
amíg
Az
t.
ily
ho-
i.
sötétség
egyszer szellemtelenül tömi be a térel
a
azért
formáit
fal
s
nehezedik
ac
rá,
még az ablakok áttets-zöhadd jegyezzem meg itt csak úgy
ujabb elkent üvegfestés ségére
határig, válik.
által,
mellékesen, hogy nincsen oly túlsötétre elrontott gótikus
templom, melynél nem volna még esetlenebbül
sötétebb a mi szerencsétlen lipótvárosi bazilikánk.
Hugóval szólva Mngra lobban a mélységes árnyék." Gyönyörn hasonlitolták már a csúcsíves templcmbelsöí a moll akkordhoz is. Árrn^e a moll akkordot nemcsak a legmélyebbre han'^olt trombitákkal lehet kihozni; van moll akkord ujjongó klarinétok és szke hegedhangok áttesz szövedékébl r. Világossággal is lehet mélázni, egy szép szi délutánon. Szép
a
az,
gótikus
mikor
kissé Victor
templomban
„sz.nes
i
S a misztikumhoz sem kell épen sötét. Nekem a napsugár is csodás, st a nagy ragyogások káprázata misztikusabb minden félhomálynál. És a keresztény világfelfogás sem annyira pesszimista, mint a sötét templom kedveli gondolják. Az a vallás, a tehál mely az embert szabadakaratú lénynek szinte saját
egy-egy kis abszolútnak
—
magával kovácsoltatja sorsát
veszi és
és
vele
nemcsak
túl-
boldcgságot igér, hanem a felebaráti szeretet legnemesebb henergiájával, napsugarával akarja világi
állandó tavaszszá varázsolni földi életünket vallás
nem
pesszimista kell hogy legyen,
—
150
—
is:
ez a
hanem en?r-
A müélvezes Mvészete gvkusan és diadalmasan optimista. Az abszolút peszszimista létbe, a pokolba, utóvégre senkinek sincs
az Isten és a gondolkodóbb egyház által elre elrenvallás mindenkinek meg-
delve útja; a keresztény
adja a legszebb kilátást és a legbiztosabb utat teljes
boldogság
felé.
Amit
e vallás az
is
a
élet-örömbl
jcbban mondva a gyönyörhajhászatból •enyes, azt az élet, a természetes reakció,
itt-ott
még
job-
ban lenyesi a kicsapongás rettenetes következményeinek kaszájával. Az egyház már sok nagy tanúságot tett a lét napsugara iránt való tiszteletérl. A Vatikán felölelte a görögség mkincseit s velük cz élSetörömnek ugyancsak nagy bségét és felölelte a renaissancenak és a barokknak még szélesebb és pompázóbb életkedvét
is.
És hosszú volna elsorolni a
sok szép és az egyháztól lölavatott templomxt, mely-
nek boltozatán testek
dicr-öült
— -
akárcsak a Szent Páltól ígért meg- eg^jnényí emberalakok és színes
szép angyalok lebegnek, a legmosolygóbb azúrban, ábrándos felhgomolyok között, nemes ar-
szárnyú
chitektúrák lendületes
ívein
és
kedves
erkélyein,
meg-megvillan a lombok zöldje, meg az édes anyaföld bárscnycs barnája. Mind, mind üde mnuságaí a keresztény optimizmusnalí s a der nagy TT.elyek
alatt
•iogának
—
s
a pogányság diadalának
— a keresztény-
ségben.
Ami
pedig a bels tér-a^ko'tást illeti, a renaíssance épúgy mélyed be hosszú hajókkal és épúgy fejleszt ki kereszthajókat is, mint a gótika; a renaissance folyiatása pedig, a barokk,
épúgy
él
nem
egyszer a kar-
S í^v a kereszténység optimizmusa épúgy csaponghat a renaissance lér-képzésében, mint a jíótikában, S amit már emlílatképzéssel, mint a csúcsíves
stilus.
:ett€m: a kupola-térség kifejlesztésében a renaissan-
151
KSZEGI LÁSZLÓ ce az emelkedésen, kivül
még a
szélesség nvugalráái
bséget is érvényesíti. Valami monikus torony támad így térségbl; s c ders, és
biztonságos
tér-toronyban érzésünk
tos
annyira szökell
káb:n
teszi,
égben,
föl
is,
már az ég
— hanem
gondolatunk amint ezt a
és
—
felé,
inkább már benn
jobbra-balra
is
harbiz-
nem góti-
lebeg az
boldog otthoniiassággal.
is,
S ha a gótika olyannyira dicsekedhetik a szerkezet braivurjával, akkor ne félejtsük el, hogy nehezebb, kényesebb s a bravúrosabb megoldást jobban kivánó feladat nincs, mint egy kupolának megépítése, fleg abban a magasságban, melybe a renaissance emeli e szerkezetet.
Érdemes
lesz itt egy kissé átekintenünk a ku-
polák történetét,^) hogy ezzel megállapítani az esztergomi lás
templomok
is
jobban tudhassuk
dóm
helyzetét a kupo-
között.
Látszólag oly egyszer
a
rómaii
Pantheon ku-
polája; e0Y körfalon etfy lefelé fordított óriási csésze.
Ámde e csésze rengeteg masszájának összetartánem lehetett elég csak egyszeren koncentriltus gyrkben való összerakásuk a tégláknak. Aki a
sára
Pantheon kupolájának azon bels, építészeti rajzát látja, mely a rozettás mennyezet mögötti konstrukciót mutatja, az elbámul a boltívek és bordák azon sorain, me^e^k mint valami bonyodalmas kohálózat tartják bizton fogva a csésze
masszáját.
késbb, például Diocletianus egyik részletében, még srbb
spalatói
dig
— 6)
lesz; a
E
hálózat
palotájánalk
perzsáknál pe-
az ispahani Paradicsom Nyolc Kapujában
A
részletesebben
érdekldnek
—
ajánljuk Gossct „Hístoi-
cimü munkáját. A római eltti kupol képzésekre nem terjeszkedem ki, mert ezeknek inkább csak régészeti érdekességük van, s még nem igazi kupolák.
re des Coupolcs"
152
A MÜt'LVEZÉS MVÉSZETE érdekesen
sejtekbl
al'akul
álló
át
háromszöglet üregekbl,
A
Pantheon épp oly magas, mint méter; a méretek azonossága valami kotással,
45 -45
széles,
ideális
téral-
tér-ünneppel veszi körül ez épületben az
embert. S mintha ily
szinte
szerkezetté és egyúttal dekorációvá.
úgy éreznk, hogy kár
itt
volt az
tér-ünnepet bonyodalmasabbá és kevésbbé össz-
hangza'torsá által a
a
—
magasabbra
körfal
stílusokban.
Pantheonnak —
látjuk a
remnek
termi
késbbi
De
ez emelést
emelése
már
ott
ezen eredetileg fürdi teegyik rokonában, a Caracalla thermáinak -
egy kör- illetve nyolcszöglet termében, melynek kupolája már aránylag majdnem kétszer oly magas falon nyugszik,
A
Pantheonéhoz
szinte túlzott magasság.
Ámde
képest
ez
már
a tökéletes egyensúly,
a minden irányban
egyformán kiképzett arányosság nem lehet 'mindig osztályrészünk; hiszen akkor az Origenes-álmodta gömbökké kellene válnunk, s a Pantheonnak is egy teljes gömb-helyiségnek keMene lennie. Az egy irányú, egy firányú kiterjedést inkább tudjuk követni, természetesen a többi dimenziónak aránylagos kultusza mellett. behatolás
dimenzióját,
e
A
mélységet, a
legkönnyebben követhet
templomnál a hosszan bemélyed hajó építésében mve'jük. Ámde a magasságba való kiterjedés is vonz bennünket, st lényünk nemesebbik részét ez vonzza inkább. Innét van a magasabbra emelt kupolának kultusza. Itt a magasba is törünk, de emellett a többi dimenziókat is én'ényesítjük, jobban, mint a csúcsívesség nagyon egyoldalú felszökirányt, a
kenésében.
A fölemeltebb kupola szerkesztését egyre bonyodalmasabbra látjuk alakulni a mtörténetben. Már mindjárt bonyodalmasabbá tette a dolgot az, 13
KSZEGI LÁSZLÓ hogy a körfal helyett szögletes alapra
A
helyezni a kupolát,
is
akarták
el-
nyolc, és tizszögletü alappal
a hevederek közötti rést kitölt boltcikkelyek ki-
s
fejlesztésével
négyszög
már maga
a római építés foglalkozott;
nyugvó hevederekre való kupola-építést pedig a bizánci stílus mveli s érdekesen küzdi le a nagy magasban tartásának nehézségét azáltal, hegy a kupola anyaegyik gául üreges cserepeket használ. E stílusnak melyet csak épen például veszek fel, alkotásán, nem akarva mütöréneti fordulópontul épen ezt a _ a
alapra, illetleg a négy pilléren
—
m-
allkctást megtenni,
_
a IX, századból való
Sophia-templomon már egy
uj
szalonikii
vonást észlelünk:
J
nem
közvetlenül a pilléreken nyugvó hevederekre és boltcikkelyekre épül, hanem még
kupola-csésze
közben egy körfal emelkedik
E
körfalon ablaknyilások
egy
uj
és erre jön rá a kupola.
is
vannak, S evvel már
kupola-tipust kaptunk, melyet azután föntart,
nem
egyszer, úgy a román, mint a gótkus építés, a lemplom-hajók keresztezése fölött, de nem körfalat
használva,
hanem
sokszöglet, mint
sokszöglieiüt; miajd
ugy
a
köríalas kupola-képzést átveszi
a
amnyi regi eldétl
azután
a
renaissance és beleérthet foly-
tatása, a barokk. .
S mi ujat adott
A
itt a
fomiába-szedést,
renaissance? a
formák nagyobb nemes meg a lantema
ségét, finomságát és a körfal-ablakck
kifejlesztését
ezenkívül a
s
ezzel a
derültebb
nagyobb világosságot és
finomaabb
s
dekorációt.
még És
ne felejtsük még el azt az ujabb technikai nehézséget, hogy például a 45 méteres római Pantheont 50 méternyire a föld tik
a
fel
a magasba függesztve, épí-
csodában, melyet abban az Péter kupolájának nevezünk, Mic&oda pro-
újra
S\zieni
felett,
építészeti
154
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE blémája volt ez három oly lángelmének is, mint Bramante, Michelangelo és Bernini! Még azt is kiemelhetjük, mint a renaissance kupola sajátságát, hogy a római és bizánci kupolának félgömbös jellege gótikának bordázatos küposságát
helyett a tette ki.
beköszönt
Érdekes és hatalmas
fejlesz-
volt
irányban Brunelleschi kupolája a firenzei dómon. renaissance kupola kettsségét, bels és küls, t. tetzeti, kupolára osztottságát
Ez utóbbi növeli
a
A i.
lanterna.
azt a világosságot, melyet a dcbfaJ
(esetleg gyéren)
ablakai
összekö'ii
ez
adnak.
A
lantema-szerkesz-
megtoldja a kupola teherbírása kérdésének bonyodalmát is. Van tehát elég mozzanata a kupolás
íés
építés szerkezeti
nem
tehát
A
jellegének,
A
szerkezet dicssége
kizárólagosan a gótikáé.
renaissance és barokk kupolák közé illeszke-
dik be, mint rokonai közé,, az esztergomi í'ája;
közöttük szigeteldik
s
gével, s ér-
is
fleg két motivumával:
dóm kupo-
sajátos
el
egyénisé-
ablakkoszorú jávai
lanterna nélküli félgömbösáégével.
Körfalának küls nagy oszlop'koszorúja eszünlcBramante tervét a Szent 2éter templomá-
be juttatja hoz, de a
még jobban
párisi Pantheonét.
a lendoni Szent Pál kupoláját és
De mindezeknél
érdekesebb,
szebb körfalát fog körül az esztergomi kupola oszlopkoszorüja: egy olyan dcbfalat, mely egyenleteseb-
ben
ragyogóbban van tagolva ablaknyilásokkai. rokonokul említett kupolák körfalainak ablakai egy-egy csoportot alkotnak, s azután egy-egy lalmassza esik közbe, vagy, ami még bántó is, a párisi Pantheonban belül fekete vaJcolatok vannak
Míg
ér.
a
közben, addig az esztergomi köríal-ablakok csodálatosan olvadnak össze óriási
egy
titáni
ab^akkoszoruvá,
fénykoronává, melynek hatása egyenesen pá-
—
155
—
KSZEGI LÁSZLÓ mely Kühncl Pálnak érdekes helyett biztomtörténetben. Van ugyan még nagy ablako* kupola-körfal a világon: a Szent Péterben 8 méteres ablakok vannak a dobfalon, ámde az egész kupola juasszájához mérten szinte pislákolnak ezek, míg az egymás mellé srbben helyezett és még 8 méternél is 12 méteres nagyobb esztergomi ablakok magát a ragyogó napot adják gyralakban. A Döme ratlan, s sított a
—
—
dús az abliak-koszoruja, ámde tényleg és aránylag is kisebbek az ablakok és rit-
des
Invalidesnek
is
bels kiképzéskben nem is olyan formáa mi dómunkéi, és közbees, egvszier köböl való félpilléreik sem oly szépek, mint rózsásan barnás márvány félpilléreink az esztergomi kupola kábbak
és
sak, mint
ablakok között. Dómunk méreteinek haitalmasságára hadd gyezzem meg azt, hogy nála a Szent Péterén és
je-
a
kivl nagyobb kupola kevés van,'^) 3Öt Középeurópában úgyszólván az övé a leghatalmasabb. A körfal átmérje 33.5 méter, az egész kufirenzei ,dómén
pola bels magassága, a templom padlózatától, 71,5 méter; a kereszt csúcsáig majdnem 100 méter magas a templom, hoáiza pedig 105, szélessége 40 50 mé-
—
ter;
az oldaltomyok 57 méter magasak,
A kupolamennyezet liantema nélkül van. Ámde minek egy kicsiny fénycsillag odafönn, mikor a körfalon a mennyország nagy fehér fényei ragyognak. Az a kifogás sem áldhat meg, hogy a kupolamennyezet dísze bágyadt volna; finomsága mellett van abban mennyezetének elég er,^) A Széni Péter kupolája »)
Ami
van. az
is
csak a lanterna
által
magasabb.
oszlopok és párkányok sem Egy-általán a pillérek, raondh'"tók ertleneknek c templombelsben; a kevésbbé kiugró párkány az empire stiliis sima tömegességéhez tartozik; s a ^)
156
—
J
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE szinhatása sötétebb, erteljesebb,
ámde
er
le
is
húzza a kupola magasságának látszatát. Érdekes különben, hogy a sötét színhatás, az épület általános sötétsége, mindig kisebbíti az épületbelst, ügyhosszúságban és szélességben, miat magasságban. Például a kölni dómot sokan nagyobbnak tartjáic, mint a milánóit, pedig ez utóbbi hosszabb és magasabb,
ámde sötétsége miatt kisebbnek látszik; míg dómot megnagyítja a világossága,
a kölni
A nyugodt félgömbös kupolamennyezet szintén, egységesen és monumentális egyszerséggel van jelezve
dómunk küls
kupola-félgömbjével,
A
renais-
sancc kupola rendesen gótikusabb hatású, a lantema
tetnek csúcsba képzése áUal, de a mi dómunké a bizánci és római kupola félglömbös nyugalma felé egyszersödik vissza. Fentebb azzal vigafzsííaltam templomunk küls hatásának kifogásolóit, hogy a hypermodern tempíomformák ezerszerte kevésbbé formásak, st nagyon esetlenek. De nem is kell az ujabbakra való nézés a m.egvigas2^ talódás végett: a római Pantheonnak külsejénél mindenesetre elevenebb, tagoltabb s formásabb a mi dómunk külseje. S ha egv pillanatra még kitérhetek e megjegyzéssel kapcsolatban dómunk külsejének kérdésére: kupoláját kívülrl nézve, szinte egy oszlopos körtemplomot látunk a magasba emelve: a nemes formájú két barokk oldaltorony meg egyenesen bájt ad az egész épületnek; a fbejárat óriás oszlopcsarnokának általános hatása pedig vetekedik bármely más, legfönségesebb templomhomlokzattal. által és egyáltalán a
—
renaissance élesebb tagoltsága örökiíé szép marad ugyan s arányai mintaszerek, ámde ebbl még nem következik, hogy másfajta tagolásoknak és arányoknak nincs értelmük és szépségük.
—
Ifj7
-
KSZEGI LÁSZLÓ De
térjünk csak vissza a
belsnek további elem-
zésére.
A
teTQplomtest belsejének térhatása, a hosszu-
é« kereszthajóval,
A
egységes és emellett eleven.
—
hajók óriási félkörös ablakai
— bséges életet
akár csak
adnak az egész templom ezüstös bels hangulatának, melyet a szürke mmárvány hatása nemesen alapoz meg, valamint a dekorációk fehér alapja is; mindebbl pedig finoman dalol ki aiz aranyos díszítés, mely mindig nemes a párisi Pantheonéi
mvészi
formákban van
tartva,
kupola-ablakok
alatti világos lila,
bevégzettséggel,
A
valamint az oldal-
gyönyör kék és okkeres nagy foltjai, az épületbels ezüstös összhatásába oly édes elevenséget adnak, hof^^- szemünk boldog mámorát ezzel a szó-
hajók
val kell kisóhaj tanunk: ,,Veroniese.''
A
szürke
mmárvány ugyan
kevésbbe
értékes,
mint az a vörösbarna márvány, mellyel Kühnel eredetileg a templombelsnek falait borítani akarta és sötét
már egyrészt márvány hálása érdekes
nem
vált volna nehézkessé,
az olda'ha jóban
borította is
mert a
is,
—
bven
beöml
világosságok ers, nemes életet adtak volna neki,
ámde Kühnel mvének
se
volna és épen
lett
folytatója, Hild,
a
—
világom
szürke hatást stílszerbbnek érezte, hozzáillbbnek
minden maszszív egyszersége mellett is, csodáliatosan könnyed ezüstben, S € templombels, szinte egy szimfónia templom könnyed hatását Hold, azonkívül, hogy a nve' te, érdemes szolgálatot tett még a falak bizton-
az ablakok fényes hatásához, így
lett,
ságának az alapozás és a boltozatok megersítésével, A harmadik mépítésznek pedig, Lippertnek, a kupo labels teljes szerkezeti rendbehozása és diszítése
köszönhet. ISn
A MÜÉLVEZÉS
MVÉSZETE
A föhajónak magában is hatalmas, 100 méteres bemélyedésével, megvan imponáló hálása. Nagy tömegek bcfogadá&ára, tások kifejtésére maga s
még inkább
rattól a
íényes,
mcnumentális
a íöhajó
is
szertaT-
alkalmasnak
látszik,
az egész templombels, amint a bejá-
kupola alá közeledünk. De nemcsak a nagy-
ság és ünnepiség érzése, hanem valami nemes áhítat is elfog
bennünket: a nagy építészeti formák nyelve
egyszeren dísz
A sítja
szól szívünkhöz,
s
nemes
a mérsékelt,
komolyra ersíti az ünnepi hangulai ujjongását.
fhajó szépségét
emeli,
a hatalmas foltár.
belép szemét már az
st
logikáját
E monumentális
is
bizto-
részlet
a
megkapja és vonzza az embert a templomnak magva: bz áldozati középpont felé. A hatalnxas, 13 méter magas oltárkéíp^) ugyan nem nyújt valami megkapóbb festiséget, vaellamint a szentély mennyezete seni, de mindez enyészik az építészeti méretek nagyságában, a tagoltság hatalmas egyszerségében és nemes arányosságában.
A
ajtónál
foltár fönséges egységet alkot a két
építészeti foglalatával,
pon nyugvó motívumok
—
gyönyör
az
óriás
5
oszlo-
—
mely meghangsuly ózzák a fhajó keresztmetszeti formáját, valamint egyúttal a kupoláét
is.
boltívvel
e szinte diadalívvel,
kifejezik és
Mind az egység nemesen harsonázó uniszónó-
jával szólnak érte/ékeinkhez és lelknkhöz.
A
kereszthajó
oltárképeit
már sikerültebbekDe megjegyzem,
nek mondhatjuk, mint a foltárét.
hogy ugy a foltárnak, mint a szentélymennyezetnek festményei, mind a mellett, hegy festöüeg kevésbbé megragadok, mégis magasan felette állnak az átlagosnak és mesteremberinek. Egyáltalán mind el-
9)
Grigoletti
clasz
fest mve.
—
159
—
KSZEGI LÁSZLÓ kel nev cLz
mvészek
külföldi és hazai
dolgoztak úgy
egész építészeti mneik, mint egyes részleteinek,
omamentálásának,
festményeinek
és
szobrainak
megalkotásán,
A
kupolát tartó négy
pillér
mány''^) és a
kett
íailliömegéböl
kapott egy-egy csodásan finom ékességet:
Páz-
a
Simor szobrot, u) Mindkett elegánsEin
sikerült alkotás; renaissance kereteik varázsosan
•óm
fi~
kompoziciók, nemes nagy vonalaikkal és harma-
—
tosán odalehelt dekorációkkal. És fölöttük s az egész hatalmas templombels fölött -- ott ragyog a kupola
nagy ablak-koszoruja, fenséges íénykcro-
nája s mint egy égi vár kÖrfala öleli körül a lelkek
magasba
S mind
szálltát.
aimiál inkább,
—
e fénvesség mellett,
—
st
elborul eszthétízáló kedvem, mikor
arra gondolok, hogy e
dóm
egyik legbecsesebb rész-
lete, finom vörösbarna ékszere, a Bakács-kápolna, egyetlen abmint van tele tömve sötétséggel. Az laka szép volna átlátszóbb üveggel is; s ami íö, a jobban beöml világosság annál inkább emelné a falképzés és plasztikai dekoráció szépségét. Hiszen a sötét vörösbarna márványt a legnagyobb napfény sem tudná világiassá csillogtatni. S különben is, egy
nemes formákban megkomponált templombels sohasem lesz áhítat-vesztett a világosság által Én a San Pietroban is és az esztergomi dóm kupolája alatt is mindig ezer mértföMnyire éreztem magamat a viPedig nagyon szeretem a müvélág vásárától .
staet
.
.
érzéki elemét! S az utóbbi elem
kifejlett
érzék
átlagos
iránt
kevésbbé
közönség még kevésbbé
kerül
megérzi
az érzéki fénynek világiasító hatása alá: ugyan a drága anyag crillogását; de hát akkor a szent'0)
Della Vedova olasz szobrász alkotása.
'*)
Stróbl müve.
-
160
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sem volna szabad aranyból
ségtarlót
hát
viíág hiúsága o,dalopó
a
készíteni,
még
mert
a
leg-
Csak szentebb tárgyról is a közönség szívébe konvencionális dolog a világos templom leszólása; legfeljebb az ikoigazi lélektani ala^^^'a nincsen, .
,
.
—
me y
noklázia,
ptüig legkevésbbé lehet katholikus
elv és érv.
nap alatt meg lehetne váltani a szegény szép Bakács-kápolnát a Rövid
kis intézkedéssel egy-két
sötétség átkától.
Ugyanez jut eszembe, mikor itt még az esztergomi kupola anti-tipusára gondolok, a szerencsétlen iipótváros} bazilika kupolájára.
A
külsején, a körfa-
hatalmas ablakok Ígérnek gyönyör fénykoszos annál rosszabbul esik belülrl a kupola sötéí-
lán, rú)!!,
EÓge, befalazott körfal-abrakaival. Legalább a kupoía-csésae alján pislákoló színes ablakok ^ehetnének
világosabbak,
köröd ablaka
meg azután is:
akkor
a kereszthajónak két fél-
föléledne
a
temp'ombelsö
szépsége, s a dongaboltczatok csokoládé megkcnnyülne, trhetbbé válnék.
De
A
színe
is
térjünk vissza Esztergom.ba.
dóm
belsejének fönséges hatásától megtelve,
lelkünk ónnál fogékonyabb ^esz a templom külsejének ujabb és még teljesebb értékelésére és élvezésérc.
Vessünk igy rá kívülrl még egy búcsúpillantást.
domb
Fönn, a
dómot az
fenséges magaslatán, az esztergomi
külseje
nemcsak
latosan megnöveli, kilendíti
érzünk a
táj
határolja, is.
végtelenségével,
hanem csodá-
Valami összefüggést amikor c templom
mellel széttekintünk. Aki pedig a rengeteg elcsar-
oszlopközökön egymásután kinézeuj tájrészletet kap, uj hegyformát, azúr felh-alakuJatokat és folyótükröt, más-más
nokban get,
járva, az
mindig
Kszegi
:
A
uj
meg
11
mélvezet mvésietc.
—
161
-
KSZEGI LÁSZLÓ megsokszorozódik így az ember számára a, Az meg egyenesen óriási, amit ai kupolakörfaJ párkányáról élvezhetünk. Igazán a tájak serege, az ország fölött érezzük lebegni m^igunkárpitokat:
színite
világ.
kat.
S mily szépen lendül ki e templom a két hatalmas tornyos számnyal és ezek alatt a magas, boltozatos átjárókkal, melyek megint ujabb tájképeket kereteznek elénk És mind e sokfelé érdekldtet hatások melltett még, ajaata fölölltük: mi^y hatalmasan foglalja magát össze e dóm, fölfelé tör, nagy, komoly áhítatra, a kupolatet félgömbös tömörségével, mely szinte az égboltot sríti magába! ,
,
.
—
A dóm méltatásának értékek általános
lényegéül az építészeti nagy
épü'etanya birtokában
A
gondoltam,
kifejtését
lev mkincsek,
nagy
eszthétilcai-
drágaságok méltatását amint ezt készülnek is megr
lag és történetileg értékes
végezzék
el
mások,
tenni hivatott,
—
elkel
tudós
egyéniségek.
Engem
inkább az késztetett szóra, hogy maga az épületanya, e csendes és az eszithétikai hódolóktól elhanyagolt szép óriás, nyerje meg már az emberek méltóbb és rajongóbb tekintetét.
—
162
—
A
barokk apológiája.
Egy szemléltet
—
táblázatos mütörténeti kéziköny-
Joseph Gauthicr ,,Graphique d'hisforgatva tire de Tart"- ját (Éd. Pbn-Nourrit, Paris, 1911.) úgy veszem észre, feltnen elhagy egyes dolgokat,
veíi!
—
így például a francia és oliasz renaissance különbsépontban táblázza ugyan össze, de a legszembetnbb dolgot nem látszik tJudomásul venni. Azt,
geit sok
hogy a francia renaissance ablakai
ers haigyományából
—
—
a góthikának
niagyobbak; s az
egésJz,
stílus
a hosszabb ablakdc által valami áttört, karcsú, légies
(Hozzáteszem még, hogy alz egymásra helyezked ablakolc miniden függleges haitásaú mellett falhatást ad.
is
érvényesül az emeletek vízszintes ta/golása.)
A
német barokikot pedig még
csiak
nem
is említi
a könyv. Pedig
a barokknak legsajátosabb alkotásai Németországban vannak. Itt-ott túlzott vagy mesteremberesbe zökkent, ámde a Dienzenhoferek és Fischer von Erlachok ugyancsak nem „quantité négligeable"-ok. Az 1700 körüü német er Bach és Hándel zenéje mellett
az épifészet csöndes zenéjében
tombolt.
-
163
-
is
csodálatosan
KSZEGI LÁSZLÓ S amikép nem hagytaan említés nélkül a csodás nagy irodalmi ba^okkmesíer Jókai clfoguliatlanabb
épúgy szeretném
elveszéséi,
\kMí apológiáját
Ámde
ir.
képzmvészeti
a
ba-
e kiáltani.
mÍTiiKhacsak
az
ert,
szabadságot,
nemes
lendületet, gaz)dag életörömét és bájtJ kelleaie védni!
San
Pietro,
Agnes^,
Saait
II
Gesu, La Superga, a
wáeni Karlskirohe, Dienzienhoifer Szenti-Miklós tem-
ploma Prágában, a
versaillesi kápolna, a Tíepolo-frcs-
hós Rosarío, a Sanita-Maria della Salute, az isteni Vcnezia e koronája, szinte kagylókból és gyöngyházakból, s
egyéb
lógiára
mesés mvészálmok szoruínámiak apo-
ily
!
A barokk elször is nem idejét múlt vialami. mvészet s hoz\z)á az egyetemesebb nyelv képzmvészet — nem koroké mi©g egy-egy népé, lian«m az
—
A
rök
Szépé, fölötte állva
minden
krónikás
világ-
rendnek.
A
barokk a képzmvészet romanticizmusa. És meg a mindenhol
néhány, túlzásba esett nagy tehetség,
nyüzsg féltehetségesek és mesteremberek hada még nem tehet hitelvesztetté egy oly irányitl, mely a mvészet világában ép oly nagy tény, mint az Óceánottt
ban a Golf- áram. Eleven szépérzés kell a megértéséhez. A lenmiért kell, hogy ,,üres"-n€k ha finom, iássék?! Az elragadás és ámul'atba-ejtés mindég el-
—
dületes,
marad a nagy varázslónak, a mvésznek- Az áttekinthetség, a tagozatok aránya pedig megtartható a tagok külön is hullámzó életével is ós egyáiltalán az erduzzadás melleftít. joga
Az er c^gészülósére,
sokszor magával hozaa, saját niemes ki-
a
llendületet és a bájt.
-
164
—
A
renaissance
A MüÉLVEZÉS MVÉSZETE természetesen fejldött tovább, lendült és színesedetí: áft
a barokkba.
,
.')
A barokk templom pedig a legcsodásabb központja a viMgnaik. A boldog-elevenen összeölelkez - formák és s^'nek méltó istenség jés emberiség, -
polásllíjábaii.
Az
érzéki szépnek leghatalmaisabb föl-
avatása a Logos alítandó, márványos megtestesülése. :
BAROKK TEMPLOMBELS. Fürgébben száll a tér-csaponjiás szobrok kileng szárnyain; rajongó formák szép dagályán fellengve ring a fény, a szín.
Repked szivünk Mozart zenévd rajz-mámoros freskók alatt; tömjén-felhözéssel mereng el gyöztén a szép-hív tudat, majd átdagad, fönséges hévbe", a kupolának fénytömbjébe s 'kivillan legfönt égi lánggal:
örök-mosolygó lanternával.
') Ha vádi Barnabásnak egy a Pannonhalmi Fapátság 1-12 évi évi Értesítjében megjelent értékes tanulmánya (A képzmvészeti mformák psvchológiája) részletesen meggyzhet 07 állítás igazságáról.
191
165
-
-
A
gótikáról
Eéy éörög templom tartalma ugyan kisefcbn^ és
vidámabbnak
látszik,
mint egy barokk
de ez
stilüé,
utóbbi ünnepélyesebb, pathetikusa,bb voMa mellett
beengedett eleget az élet napsugarából,
megdicsült
ttatva ai
testet
is
rs
megvillan-
egy-egy szoborban vagy
oltárképen; s benne több élet tombol, mint a görög tem-
plom cellájának szk félhomályában; tovább szinte még hatalmasabban, a pogányság is.,.
él
benne
A
gótika
megikorlátoz2ia a lüemplom ily tartalmát; az életkedvet
mintha kikapcsolta volna belle; ámde ott van benne mely teli varázsában,
az érzékiség a színes ablakok kárpólflol
hiányáért,
az s
emberalak tökéletesebb mintáízósának van egyálitalán benne a komolyabb,
ott
magasabb életkedv, mely csak átírni akarja az élet zenéjét egy nagyobbszerü hangnembe és nem elnéntani, S van még valami ott a fenyves üde komolyságából is, melyet a strassburgi dóm él, illatos feny-
—
•
fa diszítései oly
A
gótikia,
megható-kedvesen fejeznek ki
pillérekké ritkult
falai
folytán,
.
.
,
tulaj
donképen a beöml világosságnak, a fénynek építészete volna. Szines fénnyé vált térség lehet a gót templom-bels, mint például a st.-dcnis-i kathedrálís.
—
—
166
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE De
ehelyett sokszor a nagyon
is
komor
sötétség
A sötét
színezés ablakok is s^épek^ de sokszjcw nagyon Idszakítják magukat az egységes templomhazája.
belsbl
s
hagyják.
Az
az
oldalfallakaft és
boltozatokat üres-fekebéai
áttetszöbb szinei\és.ü ablakon áttör színes
ícoy a falakat szinte túlvilági virágzással lepi be,
ember így benn van már a templom világban.
Míg
falain belül a
a sötét szinü ablakok valami
s aia
más-
komor
Ígé-
retként lebegnek a siralora fekete völgyében.
A
színes falak és színes ablakok egyfonna érvé-
nyesülésének pompás példája a dél-körüH órákban a
Mátyás-templom belseje. Talán a legmesés.ebb gazidagságu gótikus színes ábránd. Finom színharmóniái u 6s változatcs tcnalitásu ablakok; klasszikusan
kompo-
megannyi nemes, ropogós erej festöiségek, drágákövek. Dúsan, mindent ellepön virágzó faidísz, a pilléreken komor ábrándok száhi meg száz pilleszámyával. Sok, nemes kompozí«ál't
jelenet- sor okkal, üvegdarabjaik
cióju freskó, történelmi és égi látomásokkal. Schuliek-
aek
(és vele assístensének, Korvách Gézának) valamin* Székely Bertalannak és Lotznak örök dicssége e teiapvíom megújhodása.
A SZÁRNYAS OLTÁR. (Mátyás templom. Szent Imre herceg Gótikus
templom-bels
ritkán
oltára.)
nyiló
tavaszaid
Ezer szín sugárzápor? rajtunk keresztültüzö déli sötér.
naíp-
diadala!
Áttör fénykévéível
harsonáz
álitial
a
a
nagy
sizíndc crgionáján:
lt,7
színes- ablakokoo s
a
fal-díszes, freskós
KSZEGI LÁSZLÓ templcm-belsön
Által az ünnepi orgonaszó szAzragyogásu robaján, árad a déli napsütés, aivagy lelkiem ünnepi buzdulata? s odaviilanudk az északi G^dai árnyába, a bibor-ablak-szemü kápwlna-mélybe. .
,
.
—
—
A
kápolna-mélybe, a gótikus éjbe
szárny terjesztés szállott égi
csodájával
lebeg
madár: a szárnyas
a
.
.
hol örök
.
kápolnafalra,
oliár.
Tiikos ragyoigásu sízámyak, szép színes szárnyak!
—
a rajz legcsodásabb mestere, Zichy, neaneis embervirágok alák-ünnief)ébe, színes fényjátéRajtalltak
kába mily szépen
lehelite át
a
magyar líMom
világra-
bimbózását, ma,jd a kolostor árnyai közt égbe-nyilá-
Mily szépen lehelte át színek s fonnák örömébe az élet szzi lázü tagadását sát
.
.
,
—
.
,
élet-
.
TORNYOK.
A
gótikával smemben a többi templom törekvése
egyensúly osabb, közelebb érni a ragadja
A
s kifejleszti
mindjárt
kupolás baroklc üemp^om
földre,
lét
földi
—
az
örök javát, megközéppontjából. eget
iehozzé:
— míg a góthika inkább csak fölmutat
De gyönyörn mulat
a
rá.
például a wteni Sle-
föl rá
faaiB-dóm tornya,
A
sok kcsipkével mily finoman röpke lesz e renágaskodó tömeg! Temetö-pcrtálénak is sokat mondó volna egy góti-
í^eteg
.
kus torony.
nem
A
feiltámadás
.
.
igérellíét
a barokk torony
is,
szebb felkiáltó- jellel
Érdekes különben hullámos vonalú sisakjának érccé
lehetne meghangsulyozni
.
.
álliandósult rajongó föllobogásával.
168
.
A
mvészi kertekrl.
Curtius Rufus V, köny\ében kertekröl ezt olvassuk:
„A
a
babyloni íügg-
vár fö ött vannak e kertek*
melyeknek a görögök oly mesés
hírét keltették; a fa-
laknak legmagasáig'} mennek és szépnövésü fáik sokaságával és ámyékosságával kellemesek. Sziklából valók a pillérek, melyek pillérek fÖ'ött
acj
egész alkotást tartják;
négyszög kövek
a
rétege tartja a vasíta-
gon rárakott földet és az öntözési
vizet;
s
elbírnak ez
építmények oly hatalmas fákat, hogy törzseik nyolc könyöknyi vastagck és felnnek ötven lábnyi magasságra és ép ügy hoiznak gyümölcsöt, mintha saját anyaföld) ükbl táplálkoznának, S míg a nagy id lassankint fölemészti nemcsak az emberi kéz alkotásait, hanem még magát a természetet is, mégis ez építmény, melyet annyi fa gyökere fes-zit és akkora súlyú erdség nyom, még mindig sértetlenül áll: mert húsz széles fal tartja, melyek egymástól 11 lábnyi közökkel vannak; ügy hogy a messzirl nézknek ügy tnnek föl, mint erdk, melyek saját heg>á talajukat koronázzák. Azt
')
lépcszetesen emelked terraszok széleifi egy gülaszerü építmény csúcsáig mentek.
Lígy látszik,
voltak c kertek
s
—
169
-
KSZEGI LÁSZLÓ hagyomány, hogy egy asszír király, ki Babylonban uralkodott, építtette e nagy mvet, szeretetbl felesége iránt, ki e sík vidéken erdségre sóvárogván, siondj^a a
rávette férjét, hogy az efélc alkoitá&sal utánozza a termésizíet kiességeit,"
Talán a szép királyné honvágyának, hegyes, erdós-
ölgyes szülföldjéhez való vi&szamerengésének köszönhetjük a kert-müvészet eiz si, mesés alkotását Mintahogy a chinai tartományok hajdani áttelepült ei ás maguk köré építették szülföldjük vidékeit, kicsiny Aj telkükön, miniatrben, S mintahogy az ujabbkor! .
,
,
j
meghozta
fölélénkül tebb természetérzés Iteírtet,
Ifcöré
mely a
sfeabad természetet
az
igyekszik
angol a
ház
varázsolni.
Ámde
függ
a
és angolokéi
kei^tek építve voltak s
megkomponálvia;
a chinaiakci
így a természet honTágyas odavarázso'ása mellett még a természet renis
s
dezésének mozzanata is fellép; lakásunkká te&szrük a fázunk mellé hozott természetei, st mértani íregformálása lesz sokszor kedvtelésünk. így hát a kert - - a legrégibb (és mértani!) egip- az építészet sajátos faja lesz: a korloimi kert óta jnyezö természetben folytatjuk az épület Lakályosságát éis
szimmetriáját,
valamint
egyúttal
zeneivé formáljuk a tiermészeiet. iaiása
De az
stilizálíuk
és
építés e foly
nemcsak a jóles átmenet kedvéért van; termévágya ez a mvészi erkist egyáltalán annak az ösztönünknek, magunk számára és kényelmére akarjuk
szetes tovább-terjeszkedési fejtésnek,
mellyel a
aJakitani környezetünket.
számára,
— mint
S
fleg eszményi lényünk
ezt oly azé{>en fejezi ki
egy francia
Lucien Corpechot: „sétáinknak o!y keretet adni, mely legmagasabb, ihletszerü vágyainkkal
k€a-t-eszthéta,
egyezzék."
-
170
-
A mvelvezés mvészete
A a
íraincíia
görög kert
kert szabályosságában
íolyta;tása.
Logikával
az
egiptomi és
átj aratóit
tennészet
— s jniem az a végtelenség, melybe mai kozmikus érzésünk
belefúl. Tetszett az a
__ a kimért, de nagy tilagédiák barátainak,
nem
XVII. századi franciáknak,
méret
— hogy
udvari élet és a heroikus óriási kertjeikben
„a lak
az erdt.'* Bacon angolosabban,
takarják
el
gyakorlati asalbba* Lord mondta, hogy „a kert a legnagyobb felüdülés szellemünk számára, s nélküle a ház vagy a palota is csak njehézkes alkotása kezünknek.'' helyett inkább valami
De
itt
a „nehézkesség"
visszafojtottságoit,
kilendülé*
mcgjakadályozását mondanék. Mert a kert az épület architektúrái és szellemi ritmusának kilengése a természetre. Üde, komoly játék a njafc
masszáival és
még
találj niak s
a természet ichorjávai, a i'Óld
ennek rohanó, zuhogó méla finomságaikert-épít tevékenységnek legérdekesebb
istenn ezüstös vérével, a
vizzel,
öserejével, ugráló szeszélyével
al ... A
kút- szobrászat, melyet
a
kiérti
kutakon,
és
De még csodálatosabb az
mazzaniata a kút-építés.
láivaúí
Icmbozatok-
as
fleg a XVIL századtól kezdve
E
szobrászati a vizet oly találó
ember- és állat-alakokba szimbolizálja, hogy ezek szinte a mithosz eleven hitével öntik el lelkünket fölfris&iten, ersítén. Azon miit has z hitével, melynek
si megálmodói egészen
term.észeteseií érezték a söré-
nyes hullámot paripának, vagy kibontott hajú Nereídának P önkénytelenül adták a Iriión kezébe a kagyló-
mikor a vihar bugását hallották. Ez alakok meg is jelentek azután már a görög s fleg a római kutakon. A renaissance idejében í>edig a XVII. szá-
kfirtöt,
zadban elcvenültek fel újra, Bemininek, a kút-mvészielt e Böcklinjének pompás tcrmészctéilzlésébl és po^ny kedvtelésébl, Vemon Lee szerint (Hortus Vitae
-
171
-
KSZEGI LÁSZLÓ and Limbo, 273- o.) a víz ez; alakok által megkapja inin dánnak kifejezését, ami hatalom, akiairat és szeszély csak van benne; s ez alakok mintázása, megformálása annyira követi a vizi masszákat és vonalakat, hogy niüvés/ziük maga az ös-terraész/et úgy látszik
s
—
—
volna.
lett
A kút
üdít
a kert
Morajlása állcindó
ereje, lelke.
alaphang, szinte orgonaponit a lombzúgás és
Méltó
fütty alá.
gyen
tehát,
hogy a szobrászat
is
madár-
adott lé-
nieki kifejezést.
De
nemcsak a vízzel jelennek meg a szobrok. A pázsiton s a lombok alaftit járó ember régóta látja már ott finom kisértetcit s lerögzíti oda ket a kertben
márványban. S a szobrászat mellett is
hatásokra
fesitöi
töréksizlüdk az elrendezésben; azonkívül, a
korlátok által az iparmvészetet
st
is
p^dk,
bevisszük a kertbe,
a terrasszal, a lugassal, a kerti csarnokkal, a kis
körtemplommal tömüvészietet kertépítés,
is.
f'eg a kerítéssel már magáti az épíMinden más mvészetei felöleil a
és
ép úgy, amint az építészet
is
összefoglalója
a többi mvészetnek,
A
kent a legszélesebb talapzatú és legüdébb
képzésü építmény;
s
lomb-boltozatai mellett
fail-
még egy
álmaink azúr hazájával, az S e nagy konstrukciót földíszíti mindennel, amit adhat a többi mvészet, és pedig nemcsak a kép-
niagyobb boltozattal
is él:
égbolttal,
zmvészet, hanem a zene
és
a
köHiésizet
is.
gon-
doljunk például a XIII, Lajos alatiti Marquise áe Rambouillet kertjében tartott mithologiai ünnepélyek*) után
még
a rokokó kerti élet szépségeire, Watíeau ké-
peibl, Verlaine visszaálmodó
verseibl
Emma
kert-festményeibl.
2)
Ciardi visszaábrándozó
Ezeknek képei
a
Scudéry-regényekben.
—
172
—
s
ujaibban
S
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE mily kedves a stcinhauseni Klosterkirche mennyezetére
—
egy szép barokk kertet lálmi fölöttünk S mily gyönyörség egy-egy keiileírás
—
akárcsak a lapok közé varázsolt csodás virágcsokor
—
lölpillantva íresíkóban,
George Sand „Daniellá"-jában, V, Hugó „Nyomcniltak"-jában, Théophile Gauíliier több müvében, Zola ,,Mouret abbé vétké"-ben, Gebhardt „Autoiir d'iine
Gyönyör "-ében nem egy regényében és novellájában. La Tiare"-jában, D'Anniinzio
„Psyché"-je pedig regény
,,
— egy folyíoros
és
Jókai
Fonílaíne kert-leírás,
a versaillesié, kedvéért,
A valóságba
pedig a legkedvesebben van beékelve mikor a nagy város nyomasztó tömkekigében bukkainmiík rá. Egy darabka hs mennyország a bérházak piszkító tüzében.
egy
kert,
-
173
-
A A
versaíUesi kertben.
széles é)gen gyönigyslürkje felhk-
Hatnályos virágiUat az egész kert-látóha/tiáron
A
palota az
.
.
.
pompázó,- hosszú ablaksoraival bc-
mereing a kert fönséges tágasságába, s vele száll
künk a messze vonuló pázsitnak
lel-
a kanális mérfölnyúló tükrének útján, óriás lombbástyák köaz dickre melyet két nyárfaMttt, eí, a fátyolos látóhatárig, s
a végtelen két rszeme. melyek a nyeséstl csak lombú faóriások; tömörebbek, zúgnak, egyre zúgnak a hajdani dicsségrl. Hallgiaitoan ket, boldog megdöbbenésbem, együtt csoport
öriizí,
A teli
a
—
—
néma szobrokkal Hal'gatom
A Ifett
.
.
,
a zúgást, a királyok boldogságáról,
mennyország egy elre hin-
királyokéról, kik a
töredékét élvezhetitek ...
Rövid, rövid dicsség!
Mi
a különbség
— a futva futó idnek jesgyében —
az ö emberöltjük meg az én mostani félnapMMn között, mely alajtt itt bolyongok?! És még, mikor szemem^ lelkem e kert szépségét oly diadalmasan magáévá öleli, én, a szierény vándor is, királynak érzem itt magam!
—
.
-
174
-
.
.
.
Részlet egy
kertbl
(Ba^aíclle.)
Vén molios fatörzseken, barnán kígyózó ágakon - sürü lombozatok csipke-gcmolyai. Alatiiik nagy smaragd folyosó nyúlik el és kivezet A parton ábrándok raárványpadja;
fölötte
kicsiny öble fölött kissé szétválnak a
lombok
ei^y
tóhor.
kis
t
a
s
s
egy
szeszélyes körvonalú kis légi tisztáson át engedik pillantani az eget
S a
véti
a csendes
le-
vízre.
moiios fák, rege-zöld
kusan guggoló bokor -^népccskéj ük;
koronáik, alziután
miszüa
lejebb
bejts partocskán, a söté;2öld pázsit-szalag és ennek aJján a tópart finom rajzú szürke márvány szegélye Mind, mind s velük lelkem is, boldogan tartjuk ölelve a kis tó tükrét s benne aj. égnek egy édes kis daraib azúr mélységét: kék szemmel mosolygó rokokó szc~ -
relanet
.
.
.
-
175
Elhagyott kert. Lago Maggjorc)
(Stresá,
A uítán,
leilfkem
feküdt
le ide,
a szívre-fclhöz/
A
lelkem feküdt
a hosszú alkonymierengós
esti niajgánybain. le ide, fáradtan, fáradtan,
sötét-zöld dombhulJáma)ival együitt dagadni Kat^
a kciH
nagy
só-
óikba,
A
sr
hervadó virágbokrotk: álomba-halit vágyaim; a lomb-koronák tömbös koanorságai: búsongó el-
mélyedéseim; a lenn mélázó tó-tükör:
kedveseim emléike
.
.
messzehagyott
,
Mély rózsaszínben
ég
pont furódik ide a távol-
ból.
—
Bavenóból? vagy a túlvilágról? Csak azt érzem: nekünk hozott biztatást, nekünk, az elhagyott kert dombhullámainak, az én elhagyott
lelkem sóhajtásainak.
—
176
—
Egykori kis kertünkben. Balrói
fenyk magas
Jobbról thüják széles
bástyája. fala.
Eminnét vadgesztenyék kupolája. A túlsó végen vadróizsa-feihci. S mindez egy virágszegélycs pázsitot övez. S ennek közepén csodá.^an izzó vörÖ3 virág lebeg, «iély-sárga barokk váza íölölt, szakadatlan tzzel ,
A
kert szíve?
Vagy az én szívem? Vagy egy pihen kis
Küsacgi
:
A
rewt':v<;(s n*vésie.e.
csiAlag?
.
.
,
12
.
.
.
.
A
Casertai királyi kertben. (A
Víziek Éneke.)
Mi, messzirl jöv örök vándor vizeknek mély zengzetü sodra, hosszú, hs rohanású orgona-dal,
—
tömérdek széprl zeng,
mind' hozzuk ím magunkkal és boldog n leheljük: felh-koszorús azúrt tartó hegyeknek királyi ózonát, szürke szirtfalaiknak fényes, kevély hidegét;
mind hömpölyögtetjük magunk fölött árnyas hegyoldalak mély lombozatának friss
illit-tömbjeit,
miket oly édesen csipkéz át ezer apró virág emléke .
Hozzuk a nagy táj mely ide lendített,
,
,
erejét,
bosszú meííer-utunkon, viadukt-íveknek az ür fölé fagyott óriás sas-szárnyain ,
.
S utolsó lejtönkrl most fönséges robajjal boldogan zuhanunk le
—
az
Kertjébe! két hosszú p rt közé,
ígéret
Csodás édesen pihengetünk
hol
el
selymes tükör-álomba,
márvárym'^dcncék naöv
ölén,
hajtván fehér szoborvirágokat, vizi-mithoszi álmainkat ,
,
178
^A
MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
Drága hvös lehellet vagyunk a szomjas szájnak, -^J üdít mély sugallat a bánatos költnek .
.
,
Tükrünkbl ugy-e
észrevetted együtt az éggel s annyi széppel te lelkedet is,
a
-
oh
itt barangoló poéta? Lásd, mi, örök vándor vizek, nem rontunk ám csak ügy tovább melletted. a tükrözésnek csókja nélkül, mint elrohan a köznapi szürke vizeknek örvényteli sodra!
3)
Soha könnyedebb
vizet
-
nem
179
—
ittam, mint
Caisertában.
12*
Nem szök
szökkutak.
Budapest bvelkedik bennük.
nem
volnának,
A
versaillesi
Nem
királyi
minÜia másutt
kert
és
Saint
Cloud vizei is majdnem mindig alusznak, de legalább hatalmas tükreikkel magukba varázsolják a nagy ég azúrját és felhit
meg
beléjük
raz
mereng
már üresen
wieni Belvedere medencéi
lelknkéit.
A
tátongnak, szá
nem kivánkozik sem az ég, sem ábránPedig mily kihalt egy kert vagy egy tér víz kút-szobrok faragói s mecénásai jól erezi-
ölükbe
dunk
.
,
nélkül!
,
A
hogy minden kbeli forma csak holt szöveg volna, ha ezt elszök, fölbuggyanó, zuhogva robaj ló vagy mélán csobogó vizek hangjai nem énekelnék és cs.illogó, fénykévéz formáik ki nem egészítenék, S c szobroknak s egyállílalán a térnek vagy kertnek mélyebb életét meg is adták a víz bséges zuhogtatásával és tek,
finom játszatásával,
ágban
az\
A
Anio-folyót;
zúg mélyébl
Villa d'Este alá bevezették sok s
c vízhálózat, mely egyszer egy
másszor apró gyöngyoszlopocskáiban szökellik el, majd robaj lik
fel,
kultiacskák
sok
más
formában dagadoz, hullám/.jk, vaskos drapériában hull alá vagy tükörré simul: egész orgonává, cigy gigászi téjorgonává avatja azt a tivolii hegyoldalt, melyen
—
IRO
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE 30
— 40 ^méteres
De
ciprusok állnak
néma cipókként
.
,
.
térjünk vissza szerényebb csöndességünkbe. vízte-
len szürkeségünkbe. S kérdeu/zük; vizet nyerni a
nagy Dunánkból,
nem
még
leheöne-e
s
nein lehetnc-e kissé vízi
kanyargó tengerbl, életre kelteni királyi kertünk
•
várkörnyékünk annyi
szép
—
e
kútját és a városligeti
—
Tündér Hona kútját is? Miért hallgat a Kálvin-tér szépséges Dunakútja már októberben? Ybl és Fessler Leó e gyönyör alkotá.sa miért nyomódik egyre inkább agyon szörny fölösleFontaine lumineuset
a
gességgel föltetözött házaktól, villaniospályáktól, a kút
széléhez
dl
utcasepri kDrdéktól,
züllött téglaraká-
scktól és az éjjel-nappal mellette ácsorgó
genyes utcalámpától?!
három
Mindig így sóhajtok
sze-
kút
e
mellett elhaiadtomban: ,,iviknél cn szebbeket a
nagy
világban annyi bolyongásom közben sem találtam:
pihenk az medencék alalt! Mint
ti
szépséges kszüzek, ott
ezüstös árnyban,
a nemes rajzú
fáj
a szívem sor-
sotok miatt! Ti legszebb számzöttek, ídíH -hazát ok
s
csendjébl a nagyváros zajos, letipró forgatagába! Míg dörgve csattognak körületek ae, ormótlan kocsik s ez a földhöz ragadt mennya durva villanyos-zörej -dörgés s amíg esetlen fo'. íjaikkal eltemetnek benne-
—
k
dl
egyéb prózaiságok: is meg a kávátokhoz szívemmel haza hívlak, lelkem kertjébe! Jertek, köriveszlek szabadságérzésem nagy pázsitjának legteket fájó
bársonyosabb darabjával; szélén köröskörül haLk puszpánggal: s»ziépségimádatom
félt
rt
álló
gondjával!
Körétek adom még: ámuló lelkem nagy hallgatásait, melyeken át szabadon zúghat, csoboghat széles víztáty lótok örök zenéje!"'
—
181
Az iparmvészet
élvezéséröL
Amióta szintébb iparmvé&zetet müveJünk, egés« mvészetrl. Élvezésébe sok-
hitvallásunk alakult ki e féle
anyagi éö s.zellemi
szükségletünk
kielégítésének
vágyával merülünk. Hogy az ember & minél több ember,
—
is
mun-
ezért kell a gyárak finomabb sokszorosító
káját komolyabban venni!
-
az eszköz ha:?ználatának
örüljön, de egyúttal találjon örömet ez eszköz anya-
gában, megformálásában és díszében
eszközben mint dísztárgyban
mvész ketts
is:
is,
st
az egész,
ez legyen az ipar-
gondja. Hiszen a használat
nem
Vannak nemes örömei;
használat
egy szép vázáé, egy szent&égtartóé
A
is:
s
oly
is
prózai dolog.
van eszmén^'l ,
,
.
használhatóság szépségében sok minden rejlik benn:
a fejldés, az es/zanény felé való közeledés, a lét jaya..,
S mindez a
szépség
nem nem
a
szépnek legbensbb területe-e már? S
légüres térben lebeg.
Még
a
pusztán
dí
-
szítményi malkotás is ö&szefügg az élettel: ^onkívül, hogy szemünknek élvezetet és lelkünknek valami homályos elragadtatását szolgálja, mindig a maga mejJfelel helyén kell hogy legyen s egy oly tárgy szoligá-
—
1S2
—
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE ktában, mely bennünJ<et
Sizo^gál.
Az
élettl
nem
lehei
szabadulni.
De minden eíféle hitvallásunk mellett is nem oly még a modem iparmvészet; a'akulásánincs meg az egyensúly. baii még Sokszor szeretnénk odakiáltani a modem iparmhozzá még a mai technika vésznek, hogy az anyag nagyon hajlítható ám, tehát nem diktálhat miellett meíiáilapodctt
—
—
S ha mégis nagyon extrává kellett hogy váljék a forma, akkor a mvé-^z valahogy jobban láttassa is ennek okát. Az is igaz ugyan, hogy a régi iparmúvészetben sok fölösleges forrna támadt az, építészet túlteng hatása folytán, például támlásszéken görögtemplom-hcm'oka régi iparmvészet zat; s ha azt a munkát, melyet reánk akármilyen formátlan
ha&zoniíalan,
st
sokszor
formált.
nem
is
díszít díszre fordított,
praktikus dolgokra fordította volna, akkor tökéletesen
be volnánk már mindenre rendezkedve, még ta^án a legszegényebbek is. Ámde ha ma nem uralkodik már úgy a cifrítás, mégsem mondhat juJc, hogy a díszít ízlés
mindig biztosan mködik. Csak
Oscar Bie „Der
cimü könyvének címlapját ránitbm ide példának: A piramisfolt között egy krinoUn gombóc, s-ötétes két táncot, az anyagnak a szellemiségig finomult e mozgáTanizi*'
vaskos formátlanság merevségével jelezni! a Mintha a krínolinos táncban fejezdött volna ki a legA „modem" könyvdísz jobban a tánc géniusza! pedig, ha nem is általában, de sokszor úgy kiabál, hogy
sát
.
,
,
eltemeti a szöveg hangját; éles foltjai,
bákomaí
szinte el akarják kergetni
a
kemény
ákoni-
könyv
géniu-
szát Hát még a stilizált betk! ják ket, míg hatszorta éktelenebbek lesznek a tulaj donképeni betknél; kín-keserves vonalmókák, bántó.
.
A.ddig stiUzálgut-
.
nehezen olvashatók. Akárcsak az ember szemét akar
-
Ifi3
-
KSZEGI LÁSZLÓ náik tetoválni
.
,
.
Pedig mily szépek az egyszierü latin
betk; az olvashatóság nemes átlátszósága
díszíti finora
S a könyvruhánk is. Mikor lesz már ez utóbbiból igazán második brünk, mely méltó lenne az elshöz s azt okosíTn s finoman védné s egyáltalán a test életét, mozgását, kényelmét szolgálná? Mikor -és szépségét ügyesen s ízlésesen fénnyel
a)zi
biztos, elegáns
formáikat
rl, a szellem ruhájáról, eszünkbe
.
,
.
juthalt testi
crvosck meg a szcbráazok és íestök a vezetk a szabászatban a sok hígvelej és perverz ,, divatcsináló" mesterember s üzletember helyett? ... És lesznek
aízi
harmadik brünkbl, a lakásból, mit csinálnak sokszor hipermodern felszabadítói! Elernyedt „összhangulat" vagy ellenszenvesen vonagló bútorszömyek, melyek épp oly gyülöléiiesek, mint a régi szegletes bútor, mely állandó ellensége voU oldalunknak és kis gyermekeink halántékának, Antisociális!
A nem
veszendbe menetelét pedig
népies müvéSrzet
kell olyan tragikusan venni.
Elször is nem a nép dolga a nunlkotás, hanem a lángelméké, S a faj genialitása is jobban él a lángelmékben. S azután, a gyárba került nép-fiának lángelméjét nem segi'tiheti-e el az az olyan ersen lesajnált üzleti érdek", mely bizony az invenciót szívesen jutalmazza? Azonkívül a technikának fejlettebb s már nép számára is hozzáférhetbb volta is készteti és se-
,,
gíti
a tehetségeket,
A
gyáripar tehát
nem
az iparmvészeiét. És azt se felejtsüic
tömeg iparmvészeti
teszi tönkre
el,
hogy nngy
ezen az ejgyre szaporodó világon! És a tucatos termelés gondosabbá is tehelti, gyárak kérdésében csak az a bántó moztermelés
is
kell
A
rnat van, hogy még
•
a vasutakkal együtt
_
1S4
—
—
nincse^
A MÜÉLYEZÉS MVÉSZETE aeác villanyra
berendezve,
nincs
s
még a
folyók hajt*
ereje kihasználva; a gyorsan hasznot húzni akaró kapzsiság
nem akar
erre várni
s
nem
bánja, hogy rossz,
ócska szerkezet kazánjaiból bármily undok és bármekkora masszáju füst lepi el a világot. Ez az undok füst
az egyedüli
mc2Z^^£inat,
amire az egészségi szem-
ponttól eltekintve, eszthétikai,
- táj-es.zthétikai
szem-
pontból lehet haragudni.
Az
esztliétika;i
lefolyó része
nevelésnek
a
mhely-munkába.*
nagyban hozzá fog járulni úgy a nevelés
hatályosságához, mint az iparmvészeti ízlés üdcségé-
kea és magasabb fokához.
-
185
-
A A és
szobrászat élvezése.
scz^bor
Iiellki
maga után
csináltatja velünk azt a
gesztust, melyet kifejez.
képzeletben utána csináljuk a sziebbet
is.
pózit,
még
Ezért jó a szobor legkifej ezpbb
—
profilban Hialálható kövcissük
Legalább
itt
is
legmeró-
a -
szobrot.
Akik ez elméletet a görög
De
ne
egyoldalúságát,
csak egyetlen nézpontból alkotottnak
mjcily
rendestí«
mutatkozását kikeresni.
Hildebrand elméletének
t'estt
izoni-
véli
a
s.zobrásza)íból akar-
ják támogatni, gondoljanak péld,ául csak a Belvedcrei
Apolló ketts mozdulatára:
meg
amint
elre
el'ép, arcát
balra tartja kinyújtoitt balkarjával együtt. Tessék
mindezt egy szempontra redukálni!
A
póznak átélése eszünkbe hozhatja azt a mylhobibliai avagy történeti adatot, melyhcE kapcsolódik a m; s így a témát könnyebben kitaláljuk. logiai
vagy
Körüljárásra
is
való
a
szobor, több
nczöpontra.
Elte'yezkednünk mindig legjobb a kell távolra: a mü legnagycbb méretének háromszorosára. Keressük egyúttal a legjobb világítás alkalmát i£>, hogy a szobor mulatkozása a fényhatással is érvényesüljön; a világot; éf. sötét foltok szépen osztódjanak el; a fölíiletek
—
186
—
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE lexiürája
is
mert ez
ugy vibráljon, amint azt a
mvész
is
íer^'ezt^j
nem csupán
egy része a szép hatásnak,
formák ritmusa. Nemcsak a tapintásé a Sfziobor, a látásé is, S ha még a mü témáját, programmját is megtudjuk egy jó cimböl, akkor igazán hathatósan éljük a
át azt a testi-lelki
A
rögzítelt.
mozzanatot, melyet a
mvész
mcjí-
küls formáknak szépségét még szebbnek
nemcsen megalkoíott
álalánosságban
is
jelents
látjuk így a szabatosabb jelentés teljesebb fényébeui.
E fény
cseng énekszó
a
sugarával
járja át a testi
szépség hangszerzenéjének félhomályát.
A
vázolás,
lehetleg
mintázással
csinálva,
még
jobban átéleti velünk a bels és küls pózt. A szobor hatásának elevenségét és gazdagságát
hozza magával
az, hegy több olda'ról, több szempontCsak a nagy mO'zdulaitos m.int pél-dául a diskos-vet szobor van egyetlen profilos be-
—
ból nézhetjük.
kllításra alkotva.
De
azért ezt
is
élvezet körüljárni.
A
löbb oldalról nézhetése által szinte mozgóvá lesz a í-zcbor. S mégis, mozgalmasságánál nagyobb a mozdulaltilanságának,
kben
mcgrögzilett&égének értéke. Mert a
vagy képsikcn n^aigvó ábrázolás, a
„hclt'' kép,
—
mindig kifejezbb a tárgynál; mert ez utóbbi a valóságban sokszor elmozog a szemlélet ell, mindig változik.
Az
ábrázolatot tovább nézhetjük, róla össz-
ervel sugárzik felénk egy jól kivdS a halandó forma is szinte az örökkévalóságba van így áthelyezve ingatag sorsából, K
pontcsítotttabb
ia&ztctt jelentés,
piedesztál pedig
gyönyörn emeli
és óvja ez örökké-
valóságot,
A
nem
tiszjtán viz-szintes és
függleges tengelyek-
kel beáliítctt alaknak oóza mentes a merevségtl.
az
u. n.
abszolút póz.
E póznak
Ez
vonalai, különösen az
újkori szoborban, amelyet a végtelen felé hajlóbb lé
187
KSZEGI LÁSZLÓ mámorrá hullám-
lek hajlít vagy feszít/) valami zenei
zanak
Az
át belénk.
ellensúlyozással való egyensulyio-
zási törekvés", a contrapposto,
még
több rezgést ád e
ceneiségbe,
A
görög szobrok nagy-) részének nyugodt egyen-
súlya, — mely azoinban mindig mentes
—
a merevségttöl,
hoz magával, egyszerbb f orma-kereteket, W, Páter a változatlan jellemvonásokat érzi alattuk. Taine a görög isflenszobrckra ezt mondja: emberfölötti teremtmények, fölötte állva minden cselekvésnek." De azért az egyszerség e látszabályos
vonalakat
,,
s,>ii|ólaig
szk
keretében mennyi
élteltí-gazdagság,
mennyi
forma-hullámzás van! S emellett a görög test erteljesebb volta és srbb izom-pámázottsága kizárja a
kontúrok azcn véznaságát és szögletességét, mely a mjai testen váltódik ki. S mindemeHett, újra hanigsulyozzuk, a görög lélek komplexsége
is
ki
van fejezve
a görög szobrászatban. E gazdagabb felfogás a görögségrl gyönyörn vonul végig W, Páter Görög Tanulmányai"-n,
E
m
,,
a görög
építéstzieti
és ipaiTnvészeili
mílieubl színes visszfényt vetítvén a szobroicra, ezzel is elevenebbnek láttatja hatásukat s dúsabb élvezésükre tanít (a 193, oldaltól kezdve).
az Olyinpiai Zeust
(44.
old.)
Gyönyörn Demeter
és
írja
még
!e
Persephone
szobrát (149. old,),
Winckelmann szépség-ideálja nem
oly ízetlen és
jellemzetesség nélkül való, mint azt Cherbuliee.
gon-
a jellemzetességet nagyon vaskosan kívánni például Albano bimbószerü leányalakjait és amoretu
dolja, ki s
1)
Gyönyör
példa rá Matteo Civitali
De nem
,,Hit"-alakja.
oly túlnyomó rész ez, mert sok görög szobornak van pathetikus hajlása vagy szinte túl-cleven mozdulata: sok az izgalmas vagy fürge tárgy is a görög szobrászatban. 2)
183
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE
—
jcit is
Rafael
akarná 'emémi
.
parasztn
termetes ,
modelljeivel
,
De az emberalakok mellett még egyébre ügyelnünk a szobornál.
A pán is
nem
szobrászat
aiz
van,
is
keli
oly szükre-szorított, hogy csu-
ábrázolt alaké volna.
A
melyben elhelyezkedik
szobormnek s
milieiiie
mellyel összefüggés-
ben van.
A
piedesztál jó
környez leveg Szinte a milieut laisz-tás
A
megkomponálása ki kell faragni,
is jól
a
veend. helyes megváa
által.
márvány
interieur- szer helyet
bizalmas,
a
szereti, sötétes háttérrel.
A
bronz, erösebb voltával és
szabadba nagy rajzolódjék. Ezért hátterébe ég F-ötét
—
mellett')
a háttér nagyon tekiníctbe
s
sziluettjével,
inkább
való,
hogy ac
nekem
furcsa
szobában a bronz- szobor.
Az alaknak tehát egyik ámde van még egy közelebbi Nézzük e szempontból illetve
A mába
is
a
velejárója
a
velejárója
is:
milieuic;
a
szín.
sziobrászat problémáját,
élvezhetésének kérdését, szobrászat a
^test
való átfínomítása.
formai kivonata,
A
forma
tiszta
for-
megdicsöítése és
megörökítése.
Gyönyörn mondták meg Winckelmann,
Walter Páter
és Cherbuliez^) a színtelen szobor szép-
ségét.
S
bizony, a szobrásztát akkor a
leghbb magáho.^
') Strzygowszki tüloz, midn minden szobrot a talap zatába akar olvasztani. 3) „L'Art et la Nature", a oldaltól kezddlcg. 223. WaUer Páter pedig Winkelmannról szóló tanulmányában (The Renaiasance, 223. old.) Egyébként W. Páter a „Görög Tanulmá-
nyok
"-ban a
193. oldaltól
kezdve a szinességért beszél.
18<5
-
KSZEGI LÁSZLÓ és etgyútíial legegységesebb
mikor
is,
formával
csaík a
foglalkozik,
A
görögök színes szobrászata után az újkori szobmvészetet egy li) árnyalattal gazdagította
rászat a
azon
mellyel
szín--sj2.|egénység által,
a
tiszta
formára
szcrítkozott-
A
színes hatás igazi kifejtése a íestészetben
ugyan, de a mtörténet megadta,
söiti
bizonyos
ízlés is megengédhettie,
maga az
átmeneti
vau
igazi jó-
mfajok
aJakulá&át.
A
görög szobrok színetlése csak néhány fötónusra
szorítkozott
láson kívül
— a színes épület-ensemblehoz való símu— csak a foimát akarta jobban kiemelni id még
némely háttérbl. Különben az
ket
tökéletesebbre
S aztán tatán nem is vollak mindig színesek. Szerették a görögök a márvány tiszta ragyogását, ha jól olvassuk ez!: Luciaigazította
színeik lekop^tlalásával.
nus Erotes-ében
,
,
,
Egyébként ha a görög szobrász örvendett is a nemes anyagnak, de még inkább a nemes anyag sokféleségének, többszínüségének
,
,
.
Leonardo da Vinci Flórája eltt jutott eszembe, hogy a viaszfiguráknak nem az a bajuk, hogy mozdulaitlianok
— és
— ellentétben az
élet szinte
hanem az, hogy soközor még rosszabbul színezve,
mozgó
szineivcl,
vannak mintázva témájuk rendesen
rosszul
és
banális vagy eMenszenves,
Megkapóan szép
Emest
dévoilant" cimü színes szobra
bourg-ban.
st
Ez azonban csak
a szemnek rejtelmes
kebel és a karok
sizíne
a
f
a
Barrias „La Nature
«;e
a Musée de Luxeinfbb tónusoknál marad; is,
ehércs-kékj ét kivéve, az arc,
márvány
színtelen fehérsój|c
marad.
Azonban mintha maguk 19Ü
a
lángelmék
is
csak idön-
A muelvezés Mvészete nyúlnának
kint
kompi ikáltl mfajhoz. S azután még
e
a Flóra, a virágoknak,
e
legszebb
istennje, és a Természet, a sok
színes léaiycknek
szín dolgok sanyja:
oly témák, melyek talán a leginkább ragadhatják mcfj
színez kedvet. Különben az ily komplikált, átmeneti mfajnak a génic mindig megadja létjogát. Ha sikerül, akkor íöl-
a
Üétlenül jcgosuli,
A domborm gába.
is
átmenet, a rajz elvonáisos síkviiá-
Ennek sem több a
létjoga,
mint a színes szoboré,
S mellettük seiépen élih^t az abszolút szobrászat Rodin is mvel, idnkint és helyenként átmeneti mfajt: mintázása ilyenkor nem a tapintást követi, .
nem
a valósá|fcs formákat adja,
hanem
o'ly
festészet hatásába lengeÜ át
.
látomássá
hullámozíatja, vibráHiaitja a felüleieit, ho<4y
szín
.
egy
az
mán/ányának hatá-
sát,*)
A
görög szobor örök típusa a bizton, nemesen, szé-
pen megépíteiít emberi testnek,
E szobrok nyuga^lmas tartásai nem üresek nyu galmuk — erk egyensúlya vagy képességek szunnyadása. Az általuk bennünk felkeltett nemes, általános asszociációk elég tartabnat adnak nekik.
Hadd tegyek
itt
még
a görög testkultúrára
is
egy
megjegyzést. Érdekes, hogy a nuditás a legklas-sziku-
sabb görög isten- szcbrokon sokszor nincs (Bár Phidiásnál
ir.
meg
teljesen,
voH meztelenség!)
1) Érdekes átmeneti mfajnak mveljéül tekinthet Rafael pikturája, több oly képén, inelycSzobrászatos festészet' a.z ken a formák bizonyos finom keménységgel vannak kimin is.
tázva.
191
KSZEGI LÁSZLÓ Lehet, hogy a
mvész &k
égi társaságbelieknek a
ezzel csak a magasabb, nép eltt való zárkózó ttságát
akarták jelezni.
De
a görög szobrok tisztelete mellett ne kicsinyel-
jük le az ujabb stoobrászatot.
nem
hogy Canováék márványa még üj és ezért ,,kinyalit.'' S bizonyos átszellemí4>éshcz van joga a mvésznek, mikor visszaálmodik egy rég letnt világot, Söt ahhoz is van joga, hogy a mai testhez közelebb hozza a görög testet, minit' azt nem egy mai szobrász márványálmain láljuk. A siker, iia nejmesen, finoman megragadó siker, mindenit igazol. Azt is hadd jegyezzem még ide, hogy aki igazán Taine
—
veszi észre,
ismeri a görög szobrokat és Thorwaldsent, az legalább is
megenged
Praxitel esnél.
annyit,
Azt
hogy
e
se felejtsük
mvésJz hogy
el,
nem a.
kisebb
görög szob-
rászok a virágzó görög testek erdejében éltek, és így kömnyebb volt nekik a szépséget megragadni, Nagyol>b erit fejtett ki Thorwaldsen, aki úgyszólván egy
néhány
S'Ziobortöredékkel itt-ott behintett pusztaiságon élt
az
Ücori üde görög milieuhöz képest és szinte maga teremtette újra azt, amit a görög S7x>bráisto a környezel
ia^gyobb segélyével csinált.
IC'2
-
A Szép-valló
milói
Venushoz.
szerelemnek hószín lángjele, zenglek!
Hozzád ihletem
esd,
fényteli,
szellemi
Test!
Megváltad karod árán magadat, isteni Márvány, szz oszloppá, mely tiszta Alakba emel.
Vágy becsukott
két szárnya, a lepled féltve bezárja
gyztes lábszárid gyönyör hajlatait, formás, büszke tömegbe szorítván könnyeden egybe, játszva hogy állj bizton vad hev rabjaidon. varázsból vésték, törzsed szzi keménység
Sr
finom vértje alatt ringat arányt, vonalat. Láthatlan karoddal
—
o hs, nyugodt ivü oldal
I
—
csak jobban öleled igazi híveidet.
Nyári dervel tartod mennyei asszonyi arcod fényleni a gyönyörök tarka lidérce fölött. Kik annyit szerettünk, ah mosolyogj érettünk! Élvnek
Köizegi
;
A
ihletet
adj!
Csók
múéivezés múvt>zete
jele,
csonka maradj!
13
—
193
—
.
.
A
.
négy Elégedetlenhez. (A Mediciek sirkápolnájában.J
Együtt
vagyok odadl ten Veletek a
koporsóira, az elnyomatás napjaiban
Oh négy
A
,
Szobor!
búsuló
Id
—
Reggel, Nappal, Alkony, Éj
saent négyessége, az elégedetlenek négy liuma, az el'búsuU nagy-álmodozásnak
vágytól súlyos, szép
val,
hallgatás
.
—
köevangé-
nagyszer pózai-
ív- vonalaival!
Többön búsulok Veletek, mint a Mediciek
halálán.
Többön, oh többön: az élet elnyomatásán, a szebb
meg nem
születésén!
Oh, mint
kell,
éleit
hogy feküdjünk mi
mott élet kopKjrsóin, mi,
— az
életnek,
haladásnak fönséges géniuszai!
.
itt,
az elnyo-
mozgásnak és
.
Oh, boldogajn vannak tlünk messze derült rokonaink, a görög szobrok!
Boldogan pihennek az mely Elysiumban,
nyugodt tag'ejtéseik az mi csak nyúlni próbálnánk, egyszer kétségbeesettt lendülettel, másszor a hosszas, fájó várakozás feszült pihenésével! elért
—
felé
.
—
194
—
.
A MÜ ÉLVEZÉS MVÉSZETE És még mennyivel messzebb vannak tlünk a boldogság erödiizzadásának víg szállongásai s a gyönyör mámor lendületei a késbbi barakk szobrászat vidáma-
mabb tündérországában! De mi azért, nehéz élettel teli,
kényszer-pihenésünkben
is,
ideálhoz-hü pess.zimisták vagyunk!
így kell nekünk félrevonulnimk lelkünk kápolnájába; félrevonulnunk, de tettert gyjtenünk.
—
Komor
elégületlenségünk sötét
villámokat felhalmoznunk
—
felhjébe
rejtzve,
arra a nagy napra, me-
lyen az igazság felé való megmozdulás nagy szava elhí
majd búsulásunk koporsójáról, hogy egészen lehozzuk barokk boldogságok mennya földre a görög és országát
I
13'
—
195
—
:
Két modern szoborrólRodin „Penseur"-je nagyon vasiag küls formai ötlet.
mvész:
Valamit megérzett a
a gondolkozó eoibei
koncentrált pózát, a testi össí2,ehajlást a lelki összeszedettség alatt. íiat
Ámde
S a ,,Penseur"
De mintegy
annál
finoni|a,bb a
érdekes
elragadó az a
E
két összefont alak
szerelmi
extázis
rajz-álommá
fehéres
csillogó
könnyült
mfaj, A ,,Tavasz"-ban mely lendületes odadülésével
átmeneti
fekv
alak,
íekve-röpülni látszik
De
otromba diós-zsák.
„Csók",
mely a
látomás,
hogy a gondo-
fínomitotta,
is
teste egy
párázatában rezeg; szobor,
elfelejtett egyet:
meg
az emberi testet
.
,
,
nincs olyan szép szobra Rodinnek, amily szép
a görög szobrokról való elismer sok nyilatkozata és
még mint amily szép
ez a
mondása
a kathedrálisokról
valaha a kathedrálisok eltnnének, a civilizáció egy fokkal alább fogna hanyatlani. Már moít is titok-
,,Hia
zatos
nekünk
aiz
ö nyelvük,
Eízi
eJiih'Cz
ásatások kellenének, de
az ég
felé!''
196
utóbbit újra megtalálni:
nem
-
a föld felé,
hanem
A müélvezes Mvészete Bartholomé Monument aux Morts-ja. suA emlékm közepén édesen sóhajtó megadás, a graciózus nalak biztató Melankolikus finomság;
gesztusával,
—
amint férjének
vállára
téve
kezét,
indul vele be a halál rejtelmes íülkéjébe.
Lenn, egy másik fülkében már
nyugszik a pár,
ölükön gyermekükkel. Fölöttük egy meztelen szoba-
klapját tartva hátán... Bágyadt, modcrnked tartózkodás, mely nem mer egy diadalmasan kibontott szárnyú szép angyalt lendíteni betegcsen bezárt köf ormai fölé! Mintha a fájdalomtól majdnem süket léleknek
íány térdel, a
sír
elkorcsosult,
elég volna a rezignáció suttogása, a föltámadás Ígéreté-
nek nemes harsonája helyett!
197
—
Sokgi'y
A A
festészet élvezésérl.
festészet világa az a világ,
melynek a szem
a
középpontja. E mvészet a testeket és a tért egyvittességükben, együttes látszatukban öleli fel; világa gazdaga-bb a szobrászaténál formákbon és színekben
—
és Tcifejezésben
tier:
Szépen mondja Théophile Gau-
is.
,,A kepék, rést ütvén a falon,
számunkra, melyeken
ált
nyitott
nézzük a nagy
nyílt
ablakok
mezket,
az arany gabonaföldeket, a sárga szi erdket, a határlatan látóhatárt és a végtelen eget".
Keretbe szorított darab világ a festmény. Ámde jól jegyezzük meg: nem annyira a keret tartja össze, hanem saját egysége, azon magva, melyet valamely impresszió, hangulat
,
gc«idolat ád,
mely körül mint
köm] szerkeszltdik meg a "kép. Hogyan kell képet nézni? A kép els éltetje a világosság, melynek
köziéppont
oldal-
vagy felülröl-rézsutosan kell rá esnie, közepes fényervel és nem nagyon mesfzire lev nyílásból (ha ról
—
—
mint rendesen szokás szobában vagy teremben van elhelyezve a kép); a Louvre fel*sö vilátudniillik
—
19S
-
í
.
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE gíLásai például a
nagy termekben már nagyon magas-
ból jövök.
A képíelagg^tásml a fdolog volna az egyes nem i>edig az képek külön-külön érvényesülése, a bizonyos dekoratív összhastás, mely csak az egészé-
—
,,
ért dolgoizjik és nem.
mindegyik egyesért,
i>edig hiszen
ez utóbbiakért van a tárlat!
A
keret inkább csak kiemeljen és egy, a képet íól
Még
megláttató semmi legyen.
semlegesebbnek kel-
iene lennie a falnak,
A
kép második éltetje az, hoigy kell áttekint kép legnagyobb méretének háromszorosából. És természetesen abból az egy szempontból,
távolból nézzük: a
egy látókeretböl, melybl készült a kép.
Növelem még
azzial is a kép eletét, ha hunyorínézek rá, hogy így elssorban a fdolgokban íogjam föl a kép folt- és al'ak- komplexumát; s az í^y
tással
kissé fátyolozott jai s
látásisial
egyúttal kitöltm a kép alak-
körül a légtávlat kiütiozhatatlan apróbb finomságait
ezáltal a képet térbe- mélyedöbbé és plasztikusafobá
iestzem.
Tenyércsvel azért élek, hogy a képre szorítsam A szkebbre vonti látókör egészen a képre koncentrálja idegzetemet, érzéki felölel ermet. É^ész látásomat.
És tapintásom és a többi éírzékcm illúziójával is közelebb hozom most a képet magamhoz, bele léptem már, benne járok innerváció-érzeteim játékával. Szemem ereje így egész
érzékel ermmel gazdagodott már,
s
egyre részletesebben élvezem, legapróbb finomságaibian a látható világnak melyet a kép ád. is,
a,zt
Mindezek lefolyása
a nemesebb megjelenését,
ügyelek arra
alatt
szellemi látásom fényerejébl
kép tartalmára.
A
kép címét
—
599
is is
-
szóródjék
is,
hogy
valami a
élvezem erztétikailaf
KSZEGI LÁSZLÓ És szellemi világosságom nem lehet nyers, csupán inkább a hangulat finom ílui-
csak okoskodó fény;
dumával szövdik össze s úgy árad a képre. Figyalö merengésem lelki hunyoritásával kihozom a iegéléiikebb foltból és a legersebb lendület vonalból a kép témáját s jelerílléseit. Ez utóbbiak azután finora dallamvonalaivá lesznek annak a zeneszerü mámomak, melyet elbb már lelkemre árasztcftt a képnek érTzéki szép&égc.
A
ránézések
sorozatából
áll
tu'ajdonképen a
képnek szemlélete. De amint az ábrázolandó tárgyra való ránézéseket a rajzoló embernél egy-egy mindjád odahúzott vonal vagy cdacsapoltt folt követi, épúgy követheti néha a nem-müvész szemlélnél a ránézést egy-egy hamar odaröppenö szó, találó nyelvi megfeleíöje az illet képnek vagy kép-ré&zletn<ák. A rajíztamíiásnál a vázcltatással volna legjobb
való készséget
is
fejlesztetni,
e
szó-vonásdkra
hogy minél elevecnebb
mélvezöket neveljünk, olyanokat, akik lelkük minden tehetségének mozzanásaival tud-
és intelligensebb
ják ersíteni esztétikai szemléletüket. sen mindenre
nem
De
természetc-
kell erltetni a szóruhát.
--
200
A
színekröL
BabcHiázón érzékiek és lelkiek egyszerre, akárcsak a zene.
Érzékiségük csodálatosan mély az anyaginál
öröm
finomabbá, szinte
villanása \es% bellük,
vágy
r
mégis átkönnyül hangulattá:
tiszta
izzása,
mélázás fény-
homálya, borongás árnya, gyász éjszakája
,
.
.
s
mintha,
adnák a kép érzelmi jelentésének. Növelik a táj lelkét is, Taine jegyezte meg, hogy a szín „az élettelen dolgok szenvedélye"; D'Annunzio quintessentiáját
szerint
meg:
Nagy
,,az
anyag erfeszítése fénynyé
a színek szabadsága,
—
válni".
csak mindig
&.
szépség keretében maradjon,
A színharmónia igen tág keret. Ha igaz is, de tág mondás, hogy a vörös, zöld és viola szineknek ott hogy a szem színérzö izgalmat De hát akkor mi lesz a tonaA mvész-lángaz egy uralkodó színnel?
kell lenniök mindig,
egyenletesek legyenek. litással,
elmék gyakorlatilag felelnek meg
Giorgione
meg
erre,
Tizián mintha megmélyült arany
nyal és az élet tömör zamatával festettek volna
—
201
-
.
.
KSZEGI LÁSZLÓ Van Dyck mintha üresebb
színezése légiesebb, mint Tiziáné, de is
volna
,
.
.
Veronese sokszín és világos ragyogása
megelzte volna a mai
„napfényeis'' festészetet; színei
pedig ezéinél végtelenül szebbek kat kibirtak!
A
sötét
sdkszior
— és már évszázado-
'
múzsa jú, mély varázsü RembrandthDn ha Fanün-Latour vagy Zichy
szeretném,
Mihály forma-szépsége
A
mintha
németalföldiek
is
megvoJna.
genre-képein vigasztaló
leg-
az a gyönyör színzoménCj mellyel alakjaikat, e duzzadt korcsokat s a körülvev csendéléti részié* aílább
tcfcct
iis
oly szépen bevonták.
202
—
A Rajz
A scg
is.
alatt
nem
rajzról.
érteik
pusztán körvonalozó rajzot, jár a levegös-
képbeli mintázással pedig együtt
De a
nem csupán egy
levegösség
agyonlágyitó
párázat, melyben azután az aktnak mint esetlen vaskos
húsfclhönek kelljen úszkálnia,
—
mint ezt Ferenczy
Károlynak azon a képén látjuk, melyen egy fej nélküli ruhás férfi-alakkal a háttérben, egy karosszékben meztelenség tipusú nöi valiami éppen nem formás ó-csunya-elnagyoltsága üldögél.
Az
akt
csak
a-z
ö
nemes, szép formábaszedcttségében és finom részleteikkel ga'iz)dag fölépítésében élhet és hathat igazán; vagy
ha már vonalai,
elsfcilizálják, akkor legyenek szépek a nagy hogy azután a képzelet tudja mihez fzni
kie^gészítö
Van tuk
is
mintázását és színbeli továbbámyalását.
bizonyos, kiss^
keményebb
a dolgoknak, minden
,,
és tisztább látsza-
levegösség" mellett
is.
És
is tudok a látóhalár messze fclhöi'i elmerengeni; de még egy kö)z(eli, szép fiatal arc plasz-
himyorítás nélkül tikáján és
hamván
is
.
,
.
A
látható világ
nem
az ac
melyet a teimészetnek örökösen csak hunyorítással való nézése mutat modem" festink elé: s e nézésükbe még bizonyos szín-elméleteik is beegyoldalú
vízió,
,,
_
203
-
KSZEGI LÁSZLÓ erlködésük melyeknek a termé-
leigtatják sávjaikat és ködeiket, ügye'tlien
pedig — piszkosra keni
nyomuk
szetben
foltokat,
sincs; s így impresszicnista tónusaik és
A
valeurjeik sokszor csak pathológiai adatok.
ceiek szemében a napfényes formákon
nem
velen-
,, tolódtak''
a vonallak.
el
Velasquez megfigyelése, melyet Strzygovszki emhogy t. a napfényes háttér eltt álló alakok elnem mosódnak hozta magával Velasqueznéi a tor
lít,
i.
-
mátlanságot.
A
,
.modernek" nagy somniázó, összefoglaló
juk azonban, hogy egy vázlatszer kép
meg szemünket
st i&
valaiTli
—
van,
A
és szívünket,
is
vázlat
eljá-
Nem mond-
rása rendesen valiaminek a palástolója..-
nem is
ragadja
élvezhet,
nyomatékosabb, tömörebb zöngelmü hatása csak ne legyen lehetetlen és vad erlködés
hadonászása.
Átlag vail
-
-
könny
valamit
-
sok
résiz(let
elhagyásá-
elnagyoltan megfesteni. Tessék csak a sok rész-
mind megadni emellett valamennyit egységben, összefoglaló nagyobb foltokban tartani, mint ezt ív ttehetségesen modern Fantin Latour ,,Un atélier á Baíignoiks" cimü festményén látjuk. Ez nem piszkos fentebbi nagy színfoltok összeeröltetménye ám, mint letet
?,
—
i.
Ferenczy-kép.
Az
impresszionista piktor az egy pillanatnyi oda-
nézésével felölelt képét adja egy tárgynak? Els,zör
egy pillanatnyi odanézés még a leggyorsabb piktornak
sem ,,
elég egy kép vászonra varázsolására.
Sok
ily
pillanatnyi" impresszióból rakódik össze a kép. Tehát
hatása sohasem az Qgyeilen odanézésre látott képé!
Az már
megint más dologi hogy az impresszionista kép
csak egy pillanatnyi impresszionista való. Mi, a néziök,
odanéíziésünkie
vagyunk hát tulajdonkcpen impresz-
—
204
— i^Uta
.
,
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE szionisták, nisták.
nem
cselek\ö,
S nem egy
ily
hanem szenved impresr-sziovalójában szenvedkké
képnél
válunk, ha egy kicsit tovább tapad tekintetünk rajta.
Nagycn
is
is
látunk.
És
élveznünk. Mily
sohasem
elnagyoltan a látható világ
mutatkozik, legalább ha
éri
egy kevés fény. Részleteket
gyönyörség valamit részle/líeiben is s^ziép a Dcbozy-kép eltere! Mily szép
Szinnyei Merse Pál egy, fenyfa-részi etet képe, mely nemcsak nagy formákat ád, tettel
mélyed a részletekbe
is
.
ábrázoló
hanem
szere-
,
Egy kép nem mindig csak egy pillanatnyi odanézésre való, hanem ál'alában inlcább valami boldog elnézegetésre,
mellyel érezni akarjuk az apró rész-
letekbl álló élet sok-sok lüktetését, képein tehetünk
Fleg
—
amit Székely
is.
csak a tónusoklial'
tördni:
ez
nagyon
alkalmas jelszó mindazoknak, akik&ti a bizonytalanban való halászásra nógat gyenge rajztudásuk. S a léhább dilettantizmus, melynek jegyében ma ügyszólván mindenki mvész akar lenni, nem kis rés-osben oka annak, hogy lenézik a rajzot, mert az határozott: tu-
—
dást kivan, a dilettáns mükritika pedig, mely a divat
vagy az érdek szálaival van az illet .mvész '-ékhez fzve, kényelmesebben kertelhet az inga tág tónus körül, mint a pozitívabb megfigyelést kivánó rajz ,
körül.
De már
szerencsésebb Ferenczynek az a vázlata,
mely egy dombtett ábrázol, nagy ráhajló lombkoronával s ez alatt egy gyönyör nagy nyílással a^; égre. A témaválasztás maga is már csodásan sikerült. Az ily
dombtet elvágja láthatárunkat', csak az maga után látni, s a világ szélén érzi magái messzirl zsongó nagy assziciácíók lepik nagyszeren a szemlélt s
.
-
,
205
—
eget engedi itt
el
az ember,
bvösen,
KSZEGI LÁSZLÓ
A
szabadság gaent jegyében
— nem í^rkózhaHank
az elöl, hogy valaki eltt impresszionistásan is mutatkozhassék a látható világ s így kerüljön a vászonra is. Csak adjanak amellett valamit a rajzra is és türelmesek legyenek a rajzibb felfogású legalább mvészekkel szemben, akik az anyagszerüség eívét is
el
figyelemben tartják,
A
helyes vonaltávlat
lyedést egy képnek
—
már magában
is
és a gondos mintázás
ád bemé-
még
töb-
Székely Bertalanék eleget tudnak a plasztikusság
bet.
még
mellett
a levegösségröl
is.
De még
jobban tudják
a rajz fontosságát. Mert a rajznak a színnél keményebb határozotítságú jelentése folytán fefltnbhé
—
s
szemlélet-zavaróbbá lesz a rajz ellen elkö vetett hiba.
Székely mintázása nem megy a szín rovására. Tessék csak azokat aiz anyagszerségük és levc-
És
emelletít
gsségük
miielletiti
még
oly
gyönyör
színeket, valóságos,
színdrágaköveket megnézni, melyek a Dobozi-4cépen
vagy
,,
Thököly Imre menekülésé"-n találhatók!
—
A
bizonytalan, a ra^jznál jóval bizonytalanabb jelleg szín így is meg úgy is alkalmazható! A az, hogy szépségével minél jobban elragadjon; ideali-
—
f
mint a
zálható,
i^ajiZ',
S az
eszményibbért
is
van a
mvészet.
A
szín és rajz,
a
follb
és vonal sajátos árnyala-
kapnak a különböz festészeti technikák álital. Sok és gondosan összevet mjegfigyelés által egyre több
tokat
tanulsággal kü^önböztetheltijük
mindent felölel
meg az
olaj -technika
életteltjcsségét; a freskó fenséges voegyszer beszédét; a temperának az egysizierség mellett már a freskónál lágyabb, átmcnetesebb voltát és üdébb hatását; az aquarellnek a fehér
naj'hangsúlyos
—
206
—
A MÜ ÉLV EZ ÉS MVÉSZETE papir fölött lebeg színes álmát; a pa&ztell háríahamgját;
az egyszín rajz') zongora- acélosságát és amel-
rezg zúgását; a metszelnél ugyanez.t még a folthatások ábrándos súlyát vagy csapongását; s még egyáltalán a kréta-, ceruza-
lett s
a
rejtelmesen
maratásnál
és toHrajz vonalhúzásainak
mely lendületesbe mehet
át,
sima párhuzamossá,gát, egymást keresztez ro-
s
pogósságát; ha pedig a vonalak helyett a íoltba-dörzsölés szerepel, akkor enn^k mélységét vagy finom ál-
matagságát;
s
egyáltalán az egyszín vcnal- és
hatások által keletkez fényjátékot, sok észrevev^ése ós méltánylása
zö
is
A
folt-
technikai hatá-
gazdagítja képélve-
SízemléletÜTTikert,
1) Schmarsow megszorítja, vázlatos illustratiónak, de Klínger teljes szabadságot biztosít a rajznak; Volkelt Klinger-
rel van,
—
207
—
Az Az
igazi
mvészek
aktróK aktjai
ttisznak jegyébein állanak,
azon tisztább
mely az
édieni
test-kul-
ártatlanságba
tudja visszaálmodni a nudítást; hátierük pedig
szeren mindig
mithológiai
meg kozmikus
stíl-
érzés.
Székely Bertalan Lédájának, a legösszhangzatosabban megépített s egyúttal oly szellemien könnyed
nemcsak a nthosz álom-ragyohanem még azpn eszményítési törekvéstl
nöi testnek fehérsége gásától van, is,
mely a
egyre szellemibbre szeretné finomí-
testi-t
És Székelynél az aktnak az a nemes formák és szinek gyönyöíTj összehangolása, a sok drága szép részletnek az iafni,
fehéríteni
,
.
arányokban való
,
fölépítése, a
egész-ünnepbe való egységesítése: mily fenkölt ember-
ád számunkra! Megdicsítve érezzük testimagunkat benne és szinte hozzája összhangosulunk és
tipust
valattni
beoltódást érzünk egészségesebbé-
válásra! És
még
a\s
zsondul lelkünkben
meg
szebbé-
érzéki harmónia megérzésén megis
magasabb harmónia-érzésünk.
208
Az A
festészet
arcképrl.
az irodalomhoz a legkoncentráLiab-
ban közeledik az arcképben. Mennyiben mondhat sokat az arckép? Ne \ár)unk töie egy egész élet-iörténetet. Ki tudta valaha megértetni magái, egész egyéniségét és hos&zú életét egy pózban és egy arckifejí^-
—
zé&ben?!
Nagy
az
ernber
bels bonyolultsága, megismer-
hetetlensége.
Nem
sikerült
külsej ember
is
lehet
mélyen
tar-
talmas. És ugyancsak kereshet neki a fest beállitást... Elég, ha annyit zoltról való
Sokszor
mond az
arckép, hogy az ábrá-
ismeretünk hozzákapcsolódhassék.
ismétld
lelki
mozdulatok
nyomokat hagynak,') az idegek
bizcnyjps
bizonyos kapcsolatai folytán.
gyakran fordulnak
el
Ámde
a szenezetben.
az és
arcon
izmok
félre-fejldések íCi
mutatja
ki
Szinte valami finomabb, lengébb fajtájává lesznek az e nyomok: átmenetek -az érzéki és szellemi közt. A kifejezés szinte az áthidalója és összekapcsolója a lelkinek és anyaginak. 2)
anyagnak
Kszegi
:
A
müélvezés müvéizete.
_
14
209
—
.
KSZEGI LÁSZLÓ azt,
hogy poníosan megvaai
funkciók párhuzaflna?
Az arcképfest raj zírónak
.
mindig a
lelki
és
testi
.
mindig ha^y még eleget a jellem-
és a kulturhistorikusnak,
C
Egyébkémt bámulatosan szépek azok a kiolvasások, mieliyekeitl szobor- és kisebb faragványos képmásokból müvei Beulé s még Rodin, Beszélgetések a mvészetrl.
210
—
A
kompozicióróL
figurális
Sziókcly Bertalan képei olyan folt- és vonal-kom-
plexumok, melyek nemcsak külsleg szépen tett
valamik,
hanem olyan bels
fölépí-
tartalmi gerendázatra,
mozzanatok remekül össze&zferkesztett vázára vannak rakva, melyek valóságos összesrített drámák. Dobozi pózának küls mozdulata egy csodaszép lelki pózt föd: inkább megölni imádott hitvesét, sem-
lélektani
mint szennyes török kézre engedni.
E drámák csöndjében
is
a képsíkon
még
a tórbeli szimultánság.
sok mozzanatúan lüktetnek. Mvésziünk
nagysjz'eren használja a térbeli
rbb
nyelvét,
dolgok azon egysze-
mely szimbólum nélkül
is
tud beszélni.
Kiváló találékonysággal, hathatós és pregnáns módon helyez
el
képein bizonyos térbeli adatokait: egy moz-
dulat vonalával lekvésére;
tárgy egy
pompásan
utal
egy másik alak cse-
egy majjdnem csendéleti részletnek látszó
megelz
emellett szépen
és
magyarázó mozzanatot
helyezkedik
képi hullámában. Például a
el
egy
jelez s
alakcsoportnak
Dobozi Mihály és hitvef<e" képén a kidR ló utal arra, hogy már m€(g&zünt a menekvés lehetsége s így támadt a rettenetes kényszerség a hHves megölésére. Az V, László neveltetéséét
-
,,
211
—
KSZEGI LÁSZLÓ ábrázoló festményén az
hever
király lábai eltt
iíju
—
hogy a kép másik nemcsak a táncával az eszköze a kora-her\''asztás munkájának s a politikai elvadulás siettetiésének. Vagy, hogy ne csupán a fátyol a virágokkal
lév szép
oldalán
azt meséli,
itánccsnö
csendéleti tárgyak nyelvérl szóljak, nézzük az udvari
bolond alakját ugyané képen. Ez alak, mint képrészlet,
—
és vonalbeli adat,
folt-
szép tagja annak a nagy
forma-hulilámnak, mely a király alakjától a táncosnig
De nem
lendül.
statisztája
csupán ö a drámának; ko-
moran elmereng pózával egy tragédiái kórust helyettesít, mely a dolgok bnös folyásán reflexióznék; az el gondolkozásban
összpontosított alakja cs.odálatosan
kifejez; rajzának vonal-ábrándos szépségével mcssz* elragadtalt'ásba
a-nézt.
viszi
Oh
mennyivel
szebb,
mint Rodin Penseur-je!
A
drámai összpontosítás mellett Székely nagyszeren tud harmonikusan komponálni, formákat és színecsoportokba. És ezen ket ritmusosan foglal össze összefoglaló eljárás nemcsak a kélllfelé egyformán
hanem az Ez utóbbinak
elosztásnak csendes méltóságával dolgozik,
egy oldalon fölcsapó nagy hullámmal
is.
érdekes példája: a Dobozi-párnak fönségesen kihívó
föltomyosulá&a a kép jobb oldalán, szemben a baloldia/lnak kisebb foltjával, mely a messze maradt üldö-
zket
foglalja
magában.
nagy
foltját,
ámde a
két összefont alak
még
aiz
ö
komoran
az oldalra lendíti a séget,
A
dúsabb
ugyan a füstfelh itt megnagyítaná a baloldal
Minltiha
egyensúlyozióan szerepelne
s
jobboldali nagy folt tömörebb,
—
a
maga nagy
méretein
s
a
kívül
—
erre mély tónusaival is nagyobb érzéki és szellemi jelentszép,
klassizákus
er
a barokkba.
-
212
így csap
át,
nemesen,
A
genre-képröl*
Gazdagon szép Székely Bertalannak az az eéV" melyen a mostoha-leány a i>a,dláson az ö meghalt édesanyjának ide számzött képéhez döl. Ami elször kap meg bennünket e fer-tméalakos festménye
is,
nyen, az egyrészt az a sajátosan eltalált padlási tom-
pa-meleg leveg, másrészit az alaknak mesésen finom odafonása egy cscndéléti motivumhoz, egy képhez, az
anya képéhez. A leány az anya lelkére döl a poros arckép vásznán keresztül, mely mögül az ott már húrjaszakadozotian hever hárfa a régi édes dalokat penditi föl
szívében. Talán ettl hullámzik
még
zleneibben a
szép leányalaknak minden vonala, különösen
gyönyör
még szebb tzzel arcán
és nyakán a tiziáni szín-szépség, mely ott aizi árnyékban valami finom lilás lehelettel borult aranyos barnába ... és mily anyagszerség a leány kendjének, az eltér gyékényének és még a gerendáknak kidolgozásában! Micsoda fényjátéka van a bekévézö világosságnak! Mint szövik át egymást a színek ér. reflexek játiékai! És erre a festre mondanák, hogy csak lokálszineket
bal keze,
s izzik
.
ismert!
.
.
.
Hogy olvad
itten szín
—
213
—
..
színbe és levegbe,
KSZEGI LÁSZLÓ söt
forma
is
színbe, és
formák meg spinek
lélektai^i
mozzanaltok hullámaiba! így lehet egy képzmvészeti lángelme egyszerre fest és köItö, mindamellett, hogy teljesen
fest marad.
214
-
A
tájképrl.
Földet, növényeket, eget és levegt ecsettel fel-
idéz, vászonra-hivó
nek nemcsak
ereje, táj kép- tehetsége, Székely-
figurális
képein nyilatkozott meg,
mint
például „II, Lajos holt-testének megtalálása" -ai vagy a Dobozi-képen
külön tájképet
de
s is,
ennek fleg elterén. Festegetett — mély, finom kozmikus érzéssel,
mintha csak egy, nagyobb feladatokban tombolni &z|ckott óriási ernek mellékes játékaként csietet
nálta volna
,
,
,
Mintha csak játékszámba ment voLna
nála az, amivel mint legsúlyosabb eredménnyel lát-
mai nagyságnak minden ereje egyébként elfelejtik, hogy a tájképet
szik kimerülni sok
E
„nagyok"
,
.
.
„tónuson," „levegsen'' é? fénnyeltelien
megérezíiék
már
velenceie3í,
a renaissance
emberei
is,
Veronese és késbb Tiepolo, azután ugyanígy Velasquezék
fleg
a
tájképháttereiken, is;
a
németalföl-
önmagáért való tájképben. E régi képvek jobban ragyogtak ám valaha; most már megbarnultak, de a közei jövben már világosabbak lesznek, mint a sok hamar repedez, füstösöd modem íércmunka ... Az igazi íiehetség a tudásnak, a tech-
diek
pedig
az
—
nikai biztosságnak ércét
maradandóság
is
is
belevegyíti alkotásába,
A
oda tartozik a lángelmei munkához
-
215
—
Rafael Halas Madonnája,
A
Mária ölében ül kisded Jézus Icegyes icézmozdulattal fordul Mária és Szent Jeromos szelíd iekintetével egylDt egy halat hozó gyermeki íj u íelé,
—
—
kit
egy angyal ajánló mozdulattal vezetett oda,
A
háttér
majdnem rájuk
hajló, zöld
bizalmasabb körré foglalja ö&sze ket.
mélyzöld
foltja
még jobban
kivíllaritlatja
függönye még
S
a
függöny
a kép fiaákai
és szellemi középpontját: a világos színekben ragyoigó
Mária
fejét s karját és a
karján tartott kis Jézust.
E
világos folt-középpontról természetesen száll le tovább
tekintetünk a szelídebb árnyú színek félkörére, mely-
ben a többi alakok csopcrtosúlnak- S mosit e nemes típusú alakokon két hajlás hcizlza mozgásba szemünket és szívünket: az egyik a kisded Jézusnak 5 a vele együtt kegyesen néz Mária és Jeromos fejének hajaz íása, a másik a kis Jézus e'é térdel fiúé s még angyal pártoló gesztusáé, E 'két, egymással szembe
lendül csoportos hajláwiak szép érzéki formai adata nagyobbodik még az aisszociációk egyre szélesed fénykörében. Egy s^ép gondolat szélesíti különösen meghatottságunkat még r-zebb e'ragadtatássá: annak gondolata, hogy mily boldogság egy Jézushoz ily oái-
-
216
-
A MUÉLVEZÉS MVÉSZETE bimunk, egy eszményi anyát meg egy szárnyú vezett, kinek fizépségcs feje, amint a^zt esd vágyának nemes vehemenciájával hátra szegi: egy beethoveni ima-motívum. segítket
is
csodála'tos, színes
217
Maulpertsch. Momiyit álmodoztatott mini gyermeke't, gyri ör€gtemp!om freskóit bámulgattam!
Gyermek-ábrándom
tájain
szedte
mikor a
s^aép
saíneijt
meziei csokrokba, margitvirágok fehér sugarú aranyából,
gyeirmekláncfüvek sárgájából, fszálak enyhe zöld-
jébl, kalászok okkerébl, ból,
jük
szamócák
—
meggyek
búzavirágokból,
pipacsok-
rakva közéfelaggatta ökel édes barokk alakjaira, Fakó-
s
ȇgukban
is
és
színfoltjait is
egyre csendülliek még, akvare'les áttet-
szséggel, mintha mindig gyermeklelkcm adná a hér alapot alájuk,
,
,
Barokk vonaildallamaik még édesebben a zenés
fer-
.
lebegnek
misék hegedüszóitl, szfpránjaitól.
Álmodozón büszke
tartású
hsök, imádatba
dl,
azurpalástos szép szüzek, körtánccal szállongó, színes »zárnyu, rózsás lábszáru angya'ldt, kiknek némelyike
csodásan tömör áhitatba hajtja sárgás dicsfény, andalító lugasok ívek; karcsú oszlopok, Itenge
össizie
és
szép
tagjaitJ;
finom márvánv-
könnyed, tarka sznyegek
lombok; vírágonló
teli
vázák sorfala a boltívek
218
—
rí)ján,
—
és
A MU ÉLVEZÉS MVÉSZETE Nem aa.
tiépoló&an mély e tündérnép
eltérbe
hotzott alakjaik szinte
fehér lapjára simulnak
nycd
mind
háitítere;
csak gyermeké Imoíia
— és úgy dalolják édes,
köny-
életüket.
Oh
dall játok,
lengjetek,
csokrozzatak
hmtsétlek virágesötöket vís&zaáLmodó szívemre!
219
egyre* .
,
,
Hegeds
László emlékezetére.
Felejthetetlen impresszióm egy tizenhárom évvel
Hegeds Lászlónak „Emmausba-menetel" cimü képe. Az örók váras mvészedi milieujében, melyet az idegen erk vendég-
azeltti római nemzetközi tárlatról
még gazdagabbra növelnek, sokat jelent ha egy kép akkora ervel szállja meg az ember
szereplései az,
aziemét és szívét
-
.
,
Valami messzebb és mégis
iga-
zibb hazába vitte lel'kemet onnét a tárlat annyifelé csa-
logató sok festett tündérors?>ága közül-
lyebb zscngásu ábránddal töltött
el.
Valami
Szinte
mé-
magában
a formai' és foltbeli kompoziciónialc az az ötlete, mely egy mély-út merengéssel-tömött't félhomályából álló
emel három nemesen megkomponált fejet, szépségesen komoly foltokban bólintókat, a messze látóhatár fehér felhs hátterére Csodásan költi, szénit' hangul.it árasztja körül e kép eltt a szemlél lelke várát, mint a kép hátterének fehér felhgomolyai a három Siz!ent .
vándor fejének oly sajátos,
.
.
f.ilhcuetlejét;
s
komoly zöngeknü
e
fejek a mély-ütból
költészettel
merülnek
el, mintahogy a mithosz és biblia örök rejtelmes forrásaiból egy szállnak fel modern fest látási ábrándjai ...
-
220
—
Villa a tengerparton* (Böcklin feslTtiénye,)
I.
Ott állok, én állok már ott abban a alakban, aki az
o\&£.
mereng n-
romjaihoz támaszkodik!
villa
,
.
.
Valami csodás ábrándozás szél) árasa alatt, a víznek nagy zöldes-kék ringásával meg a ciprusok feketezöld ingásával együtt hullámzók lelkünk, az én lel-
—
kem meg
A
bánatos
nalakomé
,
.
,
végtelen síkról ide meghalni vándorló víz-domb-
sorok; a széles, zöldes-kék hullámlendülésnek uitolsó,
tajtékos üteme ki a partra:
élet-parton szétloccsanóké
A
,
a .
vágyak örök
az
útja,
.
ciprusok fekete-zöld hajlongásaival egyre
hannak
su-
át leikünkön a komoly árnyú gondolatok csöndes égrl meg leálmodik ránk az olasz napfény, a hullámra, a kecses loggia ju villa márv^á.
.
.
A
nyára
,
,
,
Még
a
komor
cipru£x>kra
is.
Mély sóvárgá-
suk remény-zöldebbre villan; sudaraikkal
méla
gyaim felszökkennek a derült magasba-
De
a villa árkádjai alá
221
is
odaszáll lelkem.
vá-
KSZEGI LÁSZLÓ Oszlopközeibl kinézegetek a tengicrre s az égre: apró embergondolatokkal merülök a végtelenség sejtelmébe
.
.
,
Oh, a két
végtelen
mint szeretnék
közit,
Itt teanetni el
között, az égé és a tengeré
itt liakni
álmaimat
mindig!
—
a két azúr temeltíöbe:
az égbe és a tengerbe Vagy talán inkább mereng szemeidbe, oh örökké ott lenn a romdk .
,
álló
.
méla múzsám, rejtelmesein
Nalakom!
,
,
a
Te
m-elletit
messzje-tündö
sóa'árgó,
.
II.
(Alkonyi pendant.)
Nagy, elmélázó, lilás égbolt, Sötétzöldcs-bama cíprusborongás
A táj a halkan sel,
méla
lelíkével,
bágyadt rózsaszínbe
A
tndik játsizó
lomb-ámyékok
,
a sötétruhás nalakkal, nézek
tndéssel, oly
elltterül vízre, széles
mint amilyeamel
,
,
széles-
a sima tengertükör, .
a
.
violás-zöldes mélyébl,
aiz
al-
kony csókjától rózsásaa csiliámljk el a villa márványa: a gyönyör méze lelkem számára, a mély, elbúsult színek, ünnepien bánatos hangulatok nagy virá-
gból
,
,
,
-
222
A
megersít
tájfesrtraényiek élvezése
bennünket
arra is, hogy a természet egy-egy darabját mélvezésbe tömörítve tegyük ma-gunkévá, Eszembe jut erre nézve két impresszióm:
Bevonulás Nápolyba.
Az
zápor, a Casertától velünk rohanó, be futását vonatunkkal. Hajrá, most gyorsan kocsira! Ki a tengerparthoz ösz-elteji
együftt ieí^zíe
meg fürdeni
—
—
a vihar visszhangjában! messzeséges félkörben futó partnak kfalához üdvlövéseket csapdosnak az ulolsó hullámdörejek.
A
Szürkés- zöldbe duzzogó szép
keblére
kitzte a
nagy öböl Capri violáját. Fönségesen fogadják délszaki-szépség -imádatsom királyi érzését!
Capri
Oh
szí.getek szigefte,
felé nézve.
én violaszín állmom^ vágyaim
rerjtelmes távolában!
iMozdulat'an nagy sphynx, ki látóhatárom misztériumát
rzöd
szaikadatlanul
-
223
!
—
.
,
,
KSZEGI LÁSZLÓ Vájjon
.
,
vájjon
,
,
,
,
ismered-e
messze roko-
nodat, ki íme kékes távolával mo«t lelkem elé feküdt?
Tdkaj hegyének
félszigeiiét,
magyar puszta-tenger
rmg
óriás
mely violásan nyúlik be a tájképébe s rzi az Alföld
a hegyvidék csókjának titkát, hatalmas
bányáját,
ábrándját?
a ,
kis ,
mámorok
számú magyar megszámlálhatatlan
,
-
224
A
mvészetek
egyesülése és a
müélvezök egyesülése* Wagner
zenéje és írásai óla egyre jobban felka-
roljuk a müvésze/lek egyesülését egy nagy közös ün-
nepbe.
Nemcsak az
összes
mvészetek ünnepébe,
ha-
nem
velük s körülük aa egés-z társadaloméba, melynek legmagasabb funkciója a mvészet. De hát nem elég egy-egy mvészet hatása magá-
ban
Már
is?
rozni magát, több
eszményét
mvész
az alkotó
is
megsokszo-
szereti
mvészeti ág mvelésével egyazon
kifejezni.
mvészi különösebb akarat és csoportokba verdtek már a m-
Egyébkénlt minden
prograram nélkül vészetek,
A
is
a tánccal, zenével és a színjá-
költés.;iet
tékkal; az építészet az iparmvészettel, szobrásza'ítal
és festészettel és is
még
a kert-mvészettel
az építészet az összes
is.
Egyébként
mvészetek befogadója,
át-
ölel) e.
Az operában még
m.a
is
él a régi
nagy egység. S
élvez közönség a világon a legszebben van mcgkcszorzva a budapesti opera belsejében, hol ez egységet
a nézek és zenébe áthuIlám,7iott A
felett
Loíz 15
müéivezé? miivéjzete.
-
lelkeik
225
KSZEGI LÁSZLÓ a legóriásibb freskó, negyvenöt méteres koszorú, meglebegteitett és színessé vissza va-
isteni freskója lebeg,
görög szoboralakokból fcnva,
rázisolt
amint
azok
a
zene istenére, a liantos Apollóra figyelve és szinte lejtve csoportosulnak égi figurális huHámokba.')
Már most
nézzük, hogy a mvészetek egyesülése
símultán-e vagy successív is?
íisizfi'án
A
természet egyik csodája az individualizálódás.
Mindegyik mvészet egy irányban való boldog közeledós az Ideál félé. S mégis összehozhatjuk ket egy kpzös ünnepre, A szép annál szebb, minél több részünkkel érezzük. Természetesen az összes mvészetek mindegyikének hatásai egyszerre nem léphetnek be a maguJt teljességében a lélekbe. De ha a tudatban egyszerre csak egy dolog lehet, a tudat ala'tti birodaíomban elfér a sok símultán hatás. Aztán figyelmünk váltakozó, s igy
successive
melyeknek nyomuk
is
sízfedjük föl
miarad,
s
aztán
a hatásokat,
egy
kialakul
összhatás.
A vénye:
zene
hatások befogadását nagyban elmozkülönböz érzetek csodás szimpáthiájának tör-
simullt'án
dítja a
aiz
által
amaiogia, így csen,dül me;g a benne fölhangzó
a
néma
épület
is,
szobraival, festményeivel,
oamamentiiká jávai: zenévé olvad az egész képizmüvémilieu; a bernié
szjcti
pilasztikába keményül,
hullámzó
zene
pedig
szinSte
színek zománcába villan át s
az ékítmény finom hálójába gubózza magát.
^) A mvészetek egyesülésének újabb felkarolása a mai még inkább a jöv színházra sok új problémát áraszt. Ilyen u'-'gy feladattal áll most gyönyör viaskodásban Pogány Móric
c«
uz
új
midn nemes antik helyezi el a számos új technikai szinfiáza lehet a világ legtökéletesebb
Nemzei Színház tervezete közben,
képzmvészeti keretekben megoldást,
még
új
melyekkel Nemzetink,
>
226
—
A MUS^LVEZÉS MVÉSZETE Ati érzetek hasonlóságai mellett
egyszerbb alap közös helyen
még
van
sgy
Egy idben, a kapcsolódásukra. ingerek, például a síkság csendje és
is
lev
zöld színe Carduccinál összeolvadnak e kifejezésben: silenzio verde.
Hiába idegenkedik az iskolás felfogás; is: Grüner Scgen, a veíésröl mondva;
oti
van Goethénél
ctt
van még régebben a hypaliagékban. Az átmeneti mfajok is a mvészeteik egyesülé-
séhez tartoznak. Összetétel van
dombormben,
s^iz/ínes
.szoborban, tankölteményben.
mvészetek
összes
At.
mint az „ünnep" egyáltalán, Ritikán, válogatott
A
na^y
egyesülésének
nem
lehet mindennapos,
alkalommal tudjuk igazán
€gyesülés.ben jut
ünnepe,
még
hely
a
felölelni.
filozófiai
„Nem habozom
elemnek, Szép>en mondja Schuré:
elvül
felállítani azib, hogy a színház csajk alkkor igazán nagy, ha a végtelenség titka felé ád kitekintést. Mert minden
lélek és mindeai végaet érintkezik a végtelermel vala-
mely
oldalról.
De
e megnyiló titok valami nagyobb,
hatalmcLsabb kapcsolatot kell, hogy
mint
amint mindennapi
ajielyett,
hogy
vaikfitson,
és távol álljon attól, rítsa végzetünket,
—
életünk
mutasson
mutat;
és
meg, fénye,
árassza el létünk mélységeit
hogy megzavarja inkább igazolja
és elhom^lyo-
ennek menetét
és tisztán állítsa elénk értelmét."
A
színpad az összefoglaló magva
a
mvészetek
egyesülésének, annál inkább kell mélyebb tartalmassággal felavatni.
A filozófiai elemmel nem szenved a mvészet. Természetesen mindig aiz! érzéssel összeszövd filozófiai elemet értjük. A megismerhetetl ennek miszité—
227
—
15'
KSZEGI LÁSZLÓ riuma mindig megmarad, s a fantázia a tudományban is mindig taiál alkalmat kilengem a végtelenbe. A filozófiai elemmel kiegészült nagy drámai költe-
ményben, mely a színpad által összehozza az összes ebben a költeményben a költ kimondhatja a<2/t, amii a íiiozófus sokszor nem mer: az eszmény melegebb valóságát, a hit szebb világképét. Azokat a fölséges nagy ablakokat, melyeken kimcíenghetnértk igazibb hazánk felé, ne falazza be a költ, müvésze'ieket,^)
mint
—
pesszimista kölltö-filozófusok
a
legnagyobbja,
Madách, mikor költeménye legkényesebb pontján, végén,
Ádámnak nem
engedi megtudni a
lél(ek
a
halha-
Goethe következetesebb volt bibliai IsiíeKüzdj és bizva biziz^ál'' nem felelet; annyi, mint a vízbe-fuló felé a távolból nyújtani kezi&t. Pedig az Ember tragédiája a legersebb összefoglalása, mert drámai összefoglalása, az emberiség világtörténeti tömegsorsának. Érdekes, hogy a világ egyik legkisebb neimzetének géniieje tudta a legersebb formában megragadni ezt a leghatalmasabb témát. Egyébként a tatlanságát.
nével,
A
,,
világirodalmi gondviselés az kincsül adta a Faust-ot
magasaibb sikereiben
Madáchot volt ez.
javítani.
A
Ember
vigaszul
lí
ragédiája mellett
aia
emberi törekvés
hivk számára.
családi és nemzeti körülményei pess^zi-
mistára gyöngítették, is
is,
A
körülmények, a milicu hibája
lángelmének helyzetén sokszor kellene
Egészséges és nemes társadalmi közérzülel,
emelked elitebb köztudat nem engedne annyi lángelmét megakadni érvényesülésében, optimisztikus ragyogá-
1) Bár a legalkalmasabb az ö számára a képzelet színkorlátlanabb^ és pada, az olvasmány nyugodtabban élvezhet birodalmában, hol a nagy témák és a jellemek, csodás cselekvések és helyzetek szédít változatossága jobban elfér.
228
-
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE sának is
Aü
teljes kibontakosiasában.
munkáját mely £& oly gyöngék még esztétika
talán legjobb volna társadalmi akcióra váltani,
a mvészetét jobban segítené az) emberek a sok lángelmének ,
igazi
el,
,
íeikarolására. innét az
A
közönség csak a divaínagyságofigyelem gyengesége folytán lutri az
elveszett génie-k,
kat bírja
.
A
nagyságok sorsa: nem
is
bírják az
emberek mindig
észrevenni ök«t.
Nem akarom
ezzel lángelme szuverén erejét a bcldcgságvágynak és képzeletnek az a hathatósabb ereje, mely mvészi kifejezésben tud érvényesülni, £".cksi2Dr legyzi az ellenkez miUeut is. És
A
kisebbíteni.
iuiiaj
donképen egyedüli ura a mvészetnek a génié. Az csak kisebb lángelméknek
úgynevezett népmvészet
átsztt
vezérfonalaival
mint a nyelvek
Ami
jó
s min:t
kollektív-munka.
Tökéletlen,
általában minden tömeg-munka.
van benne, azt a lángelme-embriók csinálták.
De mindemellett lángelmén.
Még
vészt magát
is
is
segíthet a
kedvez
az esztétikai elm.élet
a,z,
elméiéit
egy
elmélete; intuiciója vezeti.
Hugó Cromwelljének
Hiszen a
faja, az ö rövidre
St nem
sen kialakult elm.élete van.
is.
milieu
a
mvont
egyszer részlete-
Gondoljunk csak Victor
els-zavára.
S ha a mvésznek bizcnyos tekintetben az
nagy
meleg-ágya, a közérzületi és köz-szellemi milieu, már bizonyos
van
kedvez
eltöltve,
nagy
elméletek által passzív zsenialitással
akkor hatalmasabban hajt
ki a
mremek
virága.
Schelling és Taine felfogását ügy
tehetnk
ke-
vésbbé egyoldalúvá, ha ezt a formulát állííanók fel: a malkotásban, mint koncentráló valamiben, a lángész ereje összeölelkezik a milieu erejével.
—
22'5
—
KSZEGI LÁSZLÓ S e kedvezbb környez^et megépítése az nevelk legszebb feladallia, melybeii minél
nyabban kellene egyesülniök. Mikor az esztétikai nevelésrl elször ték nálunk, Péteríi
Jen
esztétikai
találéko-
cikkez/get-
szokott finom szellemes-
az
ségével a rajztanárnak az esztétikai nevelésben
való
elkel szerepét l<(arvezets.égi rangra emeLte, Azóta Alexander Bernát még bvebben foglalkozott e kérdéssel, S vallihatja is mindegyikünk vele, hogy aa esztétikai nevelés, mely a leghelyesebben jár el, ha a szemléltetést a tanuló mködtetéséhez, lelki élményeihez kapcsolja, igen nagy szerepet kell, hogy
— —
adjon a tanulót bizonyos fokig mvészien cselekedtelö rajztanításnak, Tulaj,donképen a képzpmvész«iti eslzítétikai nevelésrl voilha itt szó; & még hangsúlyozzuk, hogy a szem- és innerváció-érzeteknek a rajzolás
utján való kifejlesztésén kivül lásával
segíthelílnök
is
még
az ifjúságot
a tapintás kultivála
plasztikai érzék-
hez: a mintázást keJilene hathatósan mvelni.
tultajdonképpen
nem
amíg ném mintázott.
zése,
rajznál
is
Addig
a rajzoló ifjúnak formaér-
is friss
A
bámuennyire
,,siz,emléleti'"
elevenebb eszköz a míntázár. arra, hogy igazi
egyéni, fiziológiai és lelki
élmények eleven segélyé-
természetben mozogni és a természetéi bánni, S így azután majd a képzmvészeti vel tanuljon az ifjú
remekek
a.
elé is kidolgozottabb szervezettel, erösebb és
finomabb befogadó tehetséggel járulna.
Ámde
a kairvezetség nagy kérdés,
datás. és szavaltatás s az énekelteítés
meg
A
mesemon-
zenélt etés
is
tanulót. És még mvészet" nevét nem lehet csupán a képzmvészetek számára lefoglalni, így a köMészetlani és
eleven le^ki élményekben járatják a egyet: a
zlenei
,,
oktatás
nevelés-t,
is
épen oly elevenen végzi az esztétikíi
mint a rajz tan iftás,
—
A
230
rajznak
—
— mint magam
J
A MÜÉLVEZÉS MVÉSZETE is
[valamikor festnek indult)
rajzolgató
igen közelrl vagyok tiszielöje;
De
a
igen
magyarázatát a rajztanárnál
ember
-
képzmvészetek helyen tudorr.
jó
a poétikai és irodalomtörténeti és történelmi, föld-
egyéb órákon
rajzi és
szeti Ejzjemlé'ltetésnek,
tudom a képzmvéazonkívül, hogy a poétikai órák is
helyéi
a költészeti szemléltetésnek
is
alkalmai és pedig leg-
hivatottabb alkalmai. Tehát ez utóbbi helyen több
vészetnek élvezitetése halmozódik
m-
mint a rajzórár.
föl,
Bár hozzátenném, hogy a rajzoláshoz az
ifjak énekel-
vagy egy-egy képzmvészeti mremek megsértéséhez egy odavonatkozó költeményt is föl lehe' hetnek
is
olvastatni velük.
Minden szakü tanárnak van alább
is
itt
szerepe.
S
kg-
két karv-ezetö keÜene: az irodalom tanára és
a rajztanár.
De
a hittanár
ám
lehetne
is
esztétikus.
S a vallás nemcsak nagy témákat, alkalmakalt adott a legmagasabb mremekek számára, hanem megadja a lélek halhatatlanságának kultuszával azt az optimiszis, mely ügy a közlönségnek, mint a lán^gelmének szépérzését hatalmasan biztositja. (De ne feledjük el, hogy a lángész mindenek fölött áll. Lenavi a pesszimizmusával is nagy mvész, mert csodálatos
tikus elemet
forma-érzé&c van.)
Gondoljunk csak a bibliai és legendás adatok tudásának a sok ily tárgyú mremek megértéséhez valió szükségességére. Ez adatokat mind szépen rögzítheti le a hittanár
a tanulók emlékez^etébe
s
egyúttal
m-
vészi feldolgozásaikat is szemléltethe'né.
De nézzünk csak az ö tárgykörének Icgközepérc.. Az összes mvészetek legkomolyabb ünnepi egyesülése:
a,
szép templom, mint már hangsúlyoztuk. Itta
— melyeket szinte a lér velük még a szobrászai mondhatnék, —
szépséges tér-formák,
musának
ideáliir-
s
2,S!
—
c?
KSZEGI LÁSZLÓ lestészet kincsei öielik körül s a a zene az ö égi rezduieteivel járja át a
legkomolyabb, a legnemesebb, leg-
cr.odásabb színjátékot: a szent
mondja a legszebben: 62.Ó
nemes
kcnioly,
„A
misélí,
Kacsóh Pongrác
zenés mise összremekmü a
és wagneri
akárcsak
értelmében,
SophckLes tragédiái vagy a bayreuthi me&ter tetralcgiája, A,z' ünnepélyes szent mise a szónak, zenének,
pantcmimiának, építészeinek,
nak
geniálir.
festészet
amelynek
összetétele,
abból a hatásból ítélhetjük
meg
legjobban,
emberiségre másfélezer éve gyakorol ...
'€gnagyszierbb vallásos zienedráma, középkori
misztériumok épúgy
XIX, század nagy misztcTÍuma, csoda, hisí
a mise kiépítésén
világítás-
és
nagyszerségét melyet az
A
mise
a
amely mellett a
el*'lörpülnek,
mint
a
Par&ifal;
nem
is
a
tizenöt
évszázad leg-
kosabb emberei és legnagyobb mvészei fáradoztak." S ilyen esztétikai gazdagságú dologra épen a le^!>zelebb álló tanár ne készítene
2"2
el
esztétikailag is?!,
.
TÁRGY- ES NÉVMUTATÓ MÉG
(L.
Ablakok ceban
renaissanfrancia a gótikában 150.
a 163.,
érték
abszolút
szeraléltetésp
malkotások
14..
m-
;
1
affektálás (mütörténeti) aisthesis 1,7. alanyi eszthétika 19. aianvi szépérzés 21.
68.
stb.
alaphangulat 53.
\lbano 188. Alexander Bernát 16., 31. analógiák törvénye 57., 226. Antigoné 101,
;
72.
40.,
mremeknek
a
7.,
81.,
186.
137.,
82.,
átmeneti
mfajok
babvloni
függkertek
Bach
53.
!)
asszociációk 32. stb. ámulatba-ejtés csodálat 1,
•
'
IS
általános
'átélése
70.
alapeszme
szépségnek
'
hibák a
CÍMEIT
állam gondja is legyen az esztétikai nevelés 14. állandó elemei és törvényei a
i
68.
admjmisztrációbeli vészet körül 63
Adv
TARTALOM
A
51,
_
191.
163.
163,
Bakács-kápolna 67., 160. Baldensperger 7. barokk 13., 168., 212., 218. Barrias
(Ernest)
Bartholomé
190.
aux
...Monument
antis^ialis 48., 54., 70.. 184. Morts"-ia 197. anyag hajlíthatósága és aláren- Baudelaire 10., 89, dcltségc a ,,szép" alá 183. Baumgarten 17., 21, anvaghatás az épületben 78. bájos 48. ,
Arany János aranymetszés
45.,
"?"
Beethoven
'"*'
beleérzés
40.
arcjáték 103, vristophanes 70. Aristotelcs 20., 25. .risztokratikns mvészet 73. i'art
pour
l'art
asszociációk 68..
205.,
automobilok
32.
37,,
53.,
vhitaí
a
drámában
77.,
bels nyelv bels ritmus
84.
stb.
34.
belvederei Apolló 186,
21b.
eszthétikai
müélvezésben 79.,
25.,
100.
bnei beolvadás
a
malkotásba
leérzés
a
24.,
208,
bels küzdelem
64,
ákombákom
13,
Bellaigue 26, !
46. stb.,
12,,
(Einfühlung)
113.
108.
Beöthy Bernini
233
—
Zs. 31, 12.,
66.
1,
be-
betk
184.
disz 24.. 51.. 58.. 182.. 183. díszítés a templomban 66.
I
Beulé 210.
1
Bic (05car)
183.
58.
divat 48. j
bizánci stíl 79. Bizet 12., 13.
Doge-palota
I
domborm j
Boito 88.
65.
191.
Domc
des Invalides 156. drapéria 45., a táncban 130.
1
Bourgct 9., 31. Böcklin 221. Bracco (Roberto) Brandt P. 31. bronz 189. Bnmelleschi 155.
Bürke
gazdagsága
díszítés
i
biblia 231.
'
dráma képsikon 211., 212. drámai költemény 227., 228.
100.
dramatis personae
Drezda
!
Duna
100.
65.
146.
20.
egyedisége a mremeknek 51. egyéniség 13.. 51. egyirányú kiterjedés 40. kompozícióba* í?\iránvúság a
bútor 184.
Bücher 40. Byron 142.
•
f.
Canova
'40.
192.
Capri 223. Carducci 90.
egység 13., 22., 40 eklekticizmus 79.
'
72.
.
elfogulatlanság 71. (opera) 13., 114. [elmélet irányító ereje 15., Carriére (az esztétikus) 30. elokúció 58. .Centaure" (Maurice de Gviérin eJsö benyomás 32. stb. 86.
Carlyie
58.
Carmen
229.
j
költeménye) Cherbuliez 9.. cím 51., 199. címlap 183. ciprus
42,
43.
31..
188,
emelet 144. 'emlékezet 18. 1
I
181.
Combarien
26.,
21.,
188,
Corpechot 170. Crane (Walter) 27. Croce (Benedetto) 28. „Cyrano de Bergerac"
dekadencia definíció
54.,
14.,
10.,
er er
stb.
100.
dilettantizmus
42.,
83..
al-
niocletianiis
44,
21.
integrációja a lendülettel és
barokk 1. eszme (skép) 20. eszmény 18., 21.. 46.,
47.
eszményítés 18., 50., 51., 52. esztétikai alap 31. tudatla* 201. esztétikai ellenrzés
mecénáskodással
szembea
-
66., 67.
viszonya
érzelmeink
esztétikai
15.
149.,
78.
bájjal
egyéb érzelmeinkhez
mvészetnek
73,
Dienzenhofer
13,
müélvezéshez
77.
degeneráció 77. demokratizálása a
65.,
12.,
erotika 45,
csend 61., 63. csodálat (a szépérzés egyik katelemc) 21., 48., 164. „Csók" (Rodin szobra) 196.
D'Annunzió 7., 38„ Dante 13.. 36.
59,,
erkölcs és mvészei 39. stb. 47. erkölcsi diadal 102. a szükséges erkölcsi érettség
109.,
89.,
115.
contraposto
empire-stilus 164.
en^emble epigonok
163,.
164.
205.
spalatói
palotriia
J52.
—
esztétikai 230. sib.
nevelk
evolúció
45.,
építészet
170. 12., 48,
érdekes érzelem
234
—
18.
74.
46.
egyesülése
r^cki elem fontossága a
mvé-
szetben 32. stb. érzéki szép 39. stb. érzéklet 17.
érthetsége
hatása
templom 143.. 183. görögtz" a mvészetben
görög 61..
138.
,,
görög zene 132. Guérin (Maurice
62.
íalképzés
H
Guvau 48.,
Fantin-Latour 202. „Faust" (Goethéé)
Fcchner
227.,
fenséges 47.
kép
205.
38.
23.
iparmvészet
és
mvészetben
haladás a
mvészetben
13..
42..
'iS4..
11.,
12.,
78.
72.,
(André) 64.
Ilallays
Firenzei dóm 155. Fischer von Erlach
43.
34.
gyertvák az oltáron 66. Gyulai Pál 31., 45.. 94.
35.
elem a
íüozófiai 76.. 227.
42..
26.
185.
Fessler Leó 181. íélíehetség 14., 75 figurák (költi) 57. figurális
de) 25..
94.
69.
54..
gyáripar 203..
24..
20.,
gúny 48. gymnastika
228.
21.
Ferenczy Károly
195.,
191..
196
müremeknclí
a
görög színjáték 103. görög szobrászat 51.,
Hamlet 100. Hándel 163
149.
Flaubert 41.. 54. hangsúlyos verselés 87. Flóra (Leonardo da Vinci szob- hangversenyi illemtan 108.. 10?. ra) 190. hangulat 17, fogaJom 17. harangszó 126.. 127. fordítás (verses) 90.. 91. hasonlat 41.. 44. forma 22., 53., 83.. 133. használat öröme 182. formáha-hozás 20., 21., 33. használhatóság szépsége 182. forradalm.i mvészet fölösleges dísz 58
Francé ÍAnatole)
Knuptmann
70.
31.
francia renaissance 163. francia vers zenéje 89.
Fromentin
31.
Fuoco
(11)
futuristák
100.
históriai
perspektíva
hittanár
231.,
71.
232.
Horatius 84.
104.
függleges tagolás az
Hugó Victor épületben humor 48.
144.
fM
101.
(G.)
Havadi B. 165. Hegel 21.. 28. Helmholz 21.
82
70.
''»3 ,
229
hypallagé 227.
65..
185.
184..
Hutcheson
Gauthicr (Joseph) 163. Gautier (Théophile) 7..
jibsen 31..
21.
101,
idömértékes
90
verselés
87.
i
198.
'ihlet
Gerbet
illúzió
15.
19..
25.,
58.. 39..
47..
142.
j
Gesammtkunst Giorgionc Gleyre 71.
Goethe
33.,
14..
12.
1
'individualizálódás
201.
13..
Gounod r/ro-í
.'.
84.,
12
ben
]
22.,
26.,
38..
228.
gótika
impressziónizmus
116.,
148..
196.
227.
Ingrés
97.
a
müvészet-
51, 71.
inncrváció-érzetek 39, az épilet szemlélésében 137., 138. a
szoboréban 186.. 187. a szemlélésében 199.
89. 23.
235
ké|»
instruncntum liangia
könyvdísz
111.
iniernacionalitás 55, inversió 84, Iphigcnia (Goethéé) 14.
dekoratív eleme irodalomtanár 231.
írás
Kreon
183.
51.,
ban
39.
Ízlés 20., 48.
elfogulatlanság 71,
kupola
141.,
kút
még
(1.
Khnel
186.
37.,
.Tászi
asszociátiók
Oszkár
stb.
Lafontaine
71.
lakás
jellemzetes 25., 50., 51., 52. jellemzés 51., 92. stb. 100.
Jókai
92.
58.,
13.,
147.
147.
72.,
37
36.,
13.
Lago Maggiore
200.
186.,
53.,
13.,
171,
is!)
139.
28.,
és
jelentés
stb.
viz-et
(mépítész)
Pá!
küls szépség
50.
mvészet 45. jeWn mvészet kritikája játék
145,
a
különösség javító
stb.
69,
kritikai
izom-fantázia
63.
101,
Krisztus nagy mozaik mellképe a ,i^n Paolo fuorite murá"-
143.
íz- illúzió
228,
középkor 75. közönség hibái
ismétlés 80., 89, isteniségünk 38, Itália
183.
könyvdráma
,176.
184.
Lamartine 140. lanterna
stb.
154.,
165.
155.,
lángelme 13„ 59,, 228., 229. 231, látszat 44 48. Leconte de Lislc 89. Lee (Vernon) 11„ 26., 31„ 171. ,
j
Kacsóh Pongrác Kant 21.
232. !
Kar'skirclic (VJCien) 66. ,,katharsis" kie;í.észültebb, lyesebb felfogása 102, kathedrális 196^^ Kálvin-téri Puna-kát 181.
Keats
,,
klasszikus
18..
Lenau
28.,
53.,
112,,
1
!
!
58,
36.,
190.
231,
53.,
ménye)
82.,
53. j
'•onkrét 33, 35.
égtávlat
;
167.
lélek halhatatlansága 228. kompozíció lélektani szctben 36., 211.
Lichtwark
197.,
38..
a
festé-
143.
31,
Lipótvárosi Lipps 24. liturgia
fest-
208. 199,
lépcsház
211, i
Kovách G.
—
30,
Lermolieff 31„ 135,, 136, Léda (Székely Bertalan
stb, 7.,
jellemalkotás-
Leopardi 53. Leonardo da Vinci
151.
komikum 48,, ^02. kommentár 62. koncepció
a 99.
(költi) 40. zéssel 40 43.
i
57.,
stb,
Lehrerverein 31,, 61. természetér-
I.eipziger leírás
115,
56.,
kompozíció
92,
Lemcke
kereszténvséji 150., keret 198, kert 73. kéoi jelleg 44,, 48. képzelet 18, képzet 17. 7.,
lehetetlenség"
ban
91.
62.,
kifejezés 209.
'
lie-
37..
Bazilika 65.
161,
stb.
I
kozmikus érzés
k
78.,
l<öhögés házb'an
37.,
138.
hangversenyen, 64.,
108.
kólni .dóm 157, költészet 134.
Longhena íBaldassnre)
40.
Longinos 20. szin- Lotz 167., 225, 226. l.ouvre képtára 198. Lukianos 131,, 190, Lvka K. 31,
-
236
_
149.
négy
'
osziop
próza
'
143.,
-
;
öntudat 113. örök harmónii örökkévalósága
83.,
jellenués.
1.
szépueií 3S,
a
I
mremekek-
Rafael 65.
Rafíaelli 31. rajz 36, stb. 53. rajzoltatás 61. összefont alakok 1%.. 211., 212.. rajztanár 230. 213. reflexió 7., 15 ret^ény 76. összetett müíaj 1, átmeneti. 136.
összeolvadás a
összhatás (L 59..
szöveg
zenei
yszikhológia
S5.
33.,
összehasonlítása a
nek
mint
84. ;
még
72..
61.,
mremekkel
37,,
..ensemble")
79.
Pantheon írómat)
152.
í37.,
27.,
93
Rembrandt
13.,
202.
stb-
155,
pantomima
renaissance rendeltetés
I
131,,
130.,
100
reíjénv-kezdet
'Rcich'Emil
I
párisi)
16.
,
még
132,
13„
72.
182.
159.,
139.,
1,
stílus,
I
Dapság esztétikai feladatai "
v66, [rendszeres eszthétika 8., 30,
mvészet 13., 14, és úi mvészet tdése 71, stb.
231. Parsííal 232.
régi régi
stb.
Pasteiner Gy. 143, Patcr (Walter) 27„ 57,, 77.,
137,,
33.,
31..
148.,
54.
ábrázolása
részletek
188.
kiegyenlí59,,
204,
205.
botpápai templom esztétikai ránya 67, párhuzam a lélek és természet közt 41. stb,
Ribot 23. Richter (Joh.) 31. Riedl Frigyes 31., 45. rím 87. stb, mveletlensé- ritmus 40., az élet megkönnyípárisi közönség tje 40., versé 53,, 81., 87, gei 63. Paris küls szépségének halála Rodin 191,. 196., 210.
rokokó
64.
Pékár Károly 21., Pere André 21,
Róma
—
pesszimizmus 53 54„ de Julleville 85. 31.,
90.
143,
228,,
231,
római Monumento Vittorio Eramanuele 143>, római Palazzo di, Giustitia 143,
94,.
135,,
román
Petit
Petfi 55„ 70, Péterfy Jenó 16.,
175,
Romáin RoUand
45.
13.
stílus
romantikus 56Rosario 164. Phidias 191, érdeme az píánó-éneklés az iskolában 108, rögzít mvészetnek 187, pipacsok 129. Place de la Concorde 64. ruha 184. Ruskin 27. Platón 19,. 26., 131. 136.
Plotinos
20.,
21,
rút
12.,
25.,
48.,
50..
ábrázoló
77,
Pogány .M.óric 79„ 226. pogányság 151., 171, póz 186.
Salamon Ferenc
pozitív eszthétika 21. Praxitelcs 192.
San-Pitítro 73.. 80., 140, Santa Maria della SaJute 164.
primitivck 68. prímitívbe-züllés 79, primitív szépérzés 24,
Schelling
programmzenc
113,
San-Paolo fuori
Sainte-Beuve
82. le
31,,
229. Schmarsow 207, Schulek 167.
238
-
21.,
mura
56.
69,
Schuré
„szép" 17., 47.. szépérzés 17.
127.
101.,
Schiller 21., 133. lecessio 13., 5!. Sesjantini 143,
sziluett 37..
sétálás
170. 20.
64.,
Shokespearc 13,
65.
szimfónia 70, szimmetria 40., 72. színes ablak 150., 167. színes szobor 190.
sekrestyések 66. stb.
Shaftesbury
226.
48.,
színharmónia
9.
93.,
56.,
36.
Shelley 70., 107. színház 76., 98. stb 226.. 227. színházi illemtan 63. sir költészete 197. socialis jellege a müélvezesnek Szinnyei-Merse Pál 205. 9., 10., 11., 4S.. 60., 62.. 98. szobrászat 46., 172. ;
j
I
socialis jellege a 20. 45., 48., 101., 117., 131. .,
mvészetnek szókép Hó..
109.,
nél
sommázó" ábrázolás
müszemléltctés-
a
61.
14.,
204.
iSokrates H., 131, sötétség a templomban 67., 160,,
Taine
14.,
16.,
38.,
71.,
93.,
161,
21..
22.,
3ó.,
31..
192.,
188..
201.,
229.
Stael (Madame de) 86. 166. st. denisi kathedrális
tanköltemény 77. tanárképzés (eszthétikai) tanítani müélvezést 14.
56.
stilizálás
a táncban 130. atÜus 54., 55., 55., 72.,
53.
57.,
szuggerálás
95.,
79.,
57.,
137.,
tapasztalat 76. 59„ taps barbársága 108 tartalom 33., 34.. 36.. 53., 61 82, a költészetben 34. a zeaébtn
58.,
138.
,
stílusok keveredése 79. strássburgi dóm 166.
112.
Strzygovvski 31, „subconsciens" költészete
Swinburne
Symonds
90.
Tavasz" (Rodin)
táj-élvezés
223.,
196. 224,
tájkép 35., 37. tánc 23,, 46. tárgyi cszthétika
35.
szabadság (mvészi) szabatosság 58., 72. szabályosság 72. szaglás
,,
90.
31.,
távlat
72.
199.,
technika tehetség
temet
39,
szatmári katedrális 67. szavakkal való kifejezés
14.,
206., 12.,
168..
15.,
207.,
szem mveltsége szemlélet
7.,
224, terrasz
82.
15..
135, 18.,
20,.
testi
28.,
169..
215.
13.
197.
természetérzés 40. 61.,
19.
206.
templom 37., 38., tenyércs 199.
200.
szavaltatás
í4.
65.,
231.
stb. 60.,
223..
172.
szépség 40.
téma 22., 39,, 186., 199. 32. stb. 61., 76., 86. 135, mélvczésSzent Ágoston kortársa Díony- témák ismerete a nél 231. sios 20. temploma 1. San tér-érzés 73., 137, Szemt Péter térformák hatása 137. Pietro. Thorwaldsen 192, Szent Tamás 20. szerelem 24, Tíepolo 13., 92., 215, TivoU (ViUa d'Este) 180. szeretet 24. mftvészázad tizenkilencedik szerkezet 152. stb Székely Bertalan 36., 55., 135., szei 11., 12. ;
j
167..
208.
;
Tizian_13., 201,
239
-
Tokaj
hegye
messzirl
vezet szerep
224,
az
Tolsztoj 62. tonalitás 201.
,,vezércikkezö"
torna 23.
viadukt
tónusok
velésben
festészetben
a
tökéletes 46. 39.
történelmi
tragikum Trilby trópus
festészet
211.,
212.
Vischer
101.
47.,
104.
lücsök'rlaí
és nivíjszet 128,
76,
Volkelt 8., 29., Voltaire 21. Vörösmarty 45
Ber(S/ékely László" képén) 212.
Udvari bolond talan
,,V,
új-vadászat 13,, 72, utánzás 1. mimosis utca-szépség 64.
Wagner
stb.
Wells
Van Dyck
:
202. i
I
44.,
151,
232.
nsdom tornya
NX^inckelmann ,
207.
225.,
13.,
Wilde Oszkár
vas 78.
Vatikán
12.,
30„
épü-
az
77,
wieiíf Stcf;
iinnepiség 23.
Vallás 37.. 150., 151., 231,, 232, vallásos festészet 216, 218.
77.
21,
viz 171,, 178., 179. viz-szintes tagozások leten 144.
58.
57.,
tudomány
mvészet
178,
Vigny (Alfréd de) 38. világosság a templomban 164. világrend (soc. és mvészeti 12„ 13., 102, 11,, Villa d'Este 130,
135.
205.
tömjén
ne-
esztétikai
230.
Ybl M.
168.
31. 57.,
34.,
188,
i81.
zene 23. és a nyelv 83. zenei érzelem és az érzelem 83, zenei mondat 113,
j
változatosság
váza
12.,
zeneszer
13,
177,
'
vpziat 204,, 205, vázlat-készíltetés 200. VelciSquez 13,, 75., 215. Venezia 65 164, verkli 68,
mvészetnek
1
57„
'
,
'
Verlaine 89,
Yeronese vers
60.,
65..
83,
mámor minden mü-
élvezésben 33., 188., 200, ztnés mise 232. zenével való rokonsága a többi 33,,
Zeus (olynipiai) 65., 188, Zichy Mihály 168 202, Zwinger 65, ,
75.,
202.,
215,
'
stb. j
YtTF:i illési
királyi
kert
73.
í
-
54.,
61,
zsarnck-mccénás
240
73.
56,,
TARTALOM. Oldtl
BEVEZET Az
-
-.
-^
.-.
-
eazthétikáról és története keretében a
vészetrl
— —
-
7
-
széprl és a
m-
-
—
— —
-
- -
-.
-
17
— — — — Az érzéki és erkölcsi szép törvényei. A szép fajai — — -- — — A jellemzetesség és az eszményítés — Tartalom és forma — — — — - —
Folytatásul az eszthétikai fogalmak tisztázásához
--.
Az
A
elhelyezkedés a malkotások szemléléséhez — — mélvezés akadályairól szemléltetés ,,régi" és ,,uj"
A A
költészet élvezése
Az elbeszél Tormay
mvészetrl
— —
versrl
—
...
A
_ — — — _
— —
-
.
.
-.
-
— —
83
—
-
^
-.
.
.
.
-
.
—
-
zene élvezésérl
97
.
_
_.
104
-
-
--
-- 106
107
--
—
Mozart-íenc
118
.-.
...
'19
...
~
„
„
119
.
Bach-ária G- húron K0«z«|ii
:
A
92 98
dráma élvezésérl Egy kis dramaturgiai humor .. .. _. _. .... Futuristák «.
Szárnyak-e vagy láncok? Keats Endymionjából .-
68
^1
—
A
63
71
— —
költészet elfogulatlanabb élvezésérl
Cécile „Régi Ház"-a
-.
.
—
_
_.
_.
50 ^'3
menjen a mü-
változatossággal
és
—
-^-
2
39
60
...
_
— —
—
Beosztással, fokozatosan
A
-
.
-
I2U
nüélvezát mvészete,
-
241
-
16
Oldal
Orgona-szó
_.
_
...
Fordítás Mendelssohnból—
G-moll Largo quot undis Vigasztalódás
_ _ ...
_.
_
_. „.
_.
...
_._.__
...
_.
— ^
...
...
Síinek, hangok versenye
A
tánc élvazéséröl
A képzmvészetek A Az
barokk apológiája Barokk templombels _.
gótikáról
szárnyas oltár
._.
,
raflvészi
kertekrl
vcrsaillesi
...
...
Egykori
A
kis
A A A
...
_.
_.
_
_.
.__
_.
_.
...
...
... ...
...
163
...
_-
...
.
lr>8
16^
..
174
...
„.
._
...
_...._..
...
.-.
...
...
175
.
Í76 177
...
...
...
..
...
_.
Mediciek sirkápolnájában)
_
-
...
242
_
-
178
180
..
...
182
...
—
193
186
_.
...
(A.
I5ö 167
_
__
_.
Venushoz ...
165
...
_ _ _.
_
_.
137
145
_
élvezésérl...
négy Elégedetlenhez Kót modern szoborról
...
.
_
...
...
szobrászat élvezése
.
130
134
...
..
cascrtai királyi kertbon
milói
...
...
_.
_.
...
Nem szök szökkutak
128
...
_.
... ...
...
kertünkben
Az iparmvészet
_.
...
_
_ _
...
...
_.
Részlet egy kertbl (Bagatclle)
Elhagyott kert
_.
... ...
_
127
129
1
kertben
127
_ ...
.
_. ._
_. ...
126
_.
^.
__„._.
Tornyok
A A
_
...
126
128 „.
...
müépitészet élvezése
Esztergomi Dóra
124 ...
«.
élvezésérl általában
A
A A
_
...
_.
_
.
_.
...
—
...
__
...
.
—
-
... ...
123
_...._....„..
...
_..
122 _. 123
olasz zenekartól
_.
_.
_
Éj a tengerparton
—
_.
...
—
...
121
». 124
_.
_
Alkony (Dante) Madárkoncert Notturno Cosmico
_
_
_.
...
...
...
indulót hallgatva
Hajnalban hallgatva zenét—
pihen
„.
.„
...
a római Villa Borgheseben
Vasúti
_.
_.
Egy német gyzelmi
_.
_
„ 194 — — H6
Oldal
A
festészet élvezésérl
A
színekrl
A
rajzról
....
figurális
_
tájképrl
Rafael Halas
Maulpertsch
Hegeds Villa a
_.
_.
._
-.
198 ..
_. — _ _ _. _ - - _. _. _ _— — — —
_.
.
-
-
-
--
_.
_.
László emlékezetére
tengerparton (Böcklin) -..
201
203 208 209 211
_.
._
__..._.__ Madonnája — — — ___._. _
Bevonulás Nápolyba Capri felé nézve
A
—
.
kompozícióról
A genre-képröl
A
.
_„_._.__-
Az aktról _. Az arcképrl
A
___._._-._.
213
._.
_.
-..
220
._
_.
..
mfiv^Bzetck egycstilöse éc a múólvezök egyd«tll4«e
..^
243
-
223 225
.
{]»
-
221
223
„.
_.
216 „. 218
_.
-. ..
,^ ._.
.„
_.
__
215
^
..
— _ —
_. _.
—
..-
_.
..
16-
SAJTÓHIBÁK. cgyenetlenséíJ
Bwlöiítk kifolyólag itt-ott
az
szavak írásában.) 17.
old,
Bumgarten
—
jav.
vannk
—
—
:
64. old. 10- sor ()7.
old.
tcplom
89. old, 8. 94.
old. 17. sora
94. old, sznével
jav.
—
sor ou
Baumgarten. maguk. jav. vannak. jav. ;
~
33. old. utolsó sor mcííuk
templom,
jav.
:
végén pre
~
jav.
:
:
;
214
OÜ.
—
jav,
színével.
:
per.
idc^,en
^
í HELLER K. ÉS TÁRSA NYOMDAI MINTÉZETE BUDAPEST, VIII., NÉMET-UTCA 27. SZ.
VILÁGIRODALOM KÖNYKIADÓVÁLLALAT KIADÁSA BUDAPEST, IV., MAGYAR-U. 40. SZ.