ííp5^ >o< i^jfüi. z H8K ROBARTS =.0*^1 i^srf»*=

i^jFÜi.

ííP5^£>o<

I

I

z

1003 .5

H8K65 1918

cl ROBARTS

c =.0*^1

i^Srf»*=

Presented

LIBRARY

to the

ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

GEORGE BISZTRAY

BARACS KÁROLY CSALÁDJÁNAK

3IBÓ MIKLÓS

II.

"AMY U'C*

"8

Könyvek Könyve 87 MAGYAR IRO, TUDÓS, MVÉSZ, KÖZÉLETI EMBER ÉS KIADÓ VALLO-

MÁSA KEDVES OLVASMÁNYAIRÓL

SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉST IRT HOZZÁ

Khalmi Béla

LANTOS KIADÁSA, BUDAPEST

TARTALOM Oldal

Bevezetés

9

Tudósok, egyetemi tanárok

Cholnoky

Jen

43

Dézsi Lajos

45

Dtenes Pál

.

47

Gárdonyi Albert Jászi Oszkár

50

Marczali Henrik

54

Márki Sándor

55

51

Jen

Pintér

56

Riedl Frigyes

58

Szászy-Schwarcz Gusztáv Vámbéry Rusztem t ö papok Balthazár

58 61

Dezs

65

Giesswein Sándor

65

Prohászka Ottokár Közéleti emberek Bédy-Schwimmer Rózsa

66

69

Bosnyák Zoltán ílarrer

71

Ferenc

Hegeds

73

Lóránt

74

Vadnay Tibor

75

Kölik, regényírók, szinmüirók Ady Endre Andor József

81

Mihály

83

Babits

82

Balázs Béla

86

Benedek Marcell

89

Biró

93

Lajos

Cholnoky László Csathó Káhnán

93 .

5

96

Költök, regényírók,

Gárdonyi Harsányi

színmirl

97

Géza Kálmán

97

Jen

Heltai

102

Henrik

Horvát Karinthy

O -<í»i

10,3

104

Frigyes Aurél

105

Kassák Lajos

108

Kárpáti

Kosztolányi

109

De/.sö

Kozma Andor Lengyel Lesznai

11

Menyhért Anna

(1

110 111

Lévay

József

118

Miklós

Jen

119

Móricz Zsigmond

120

Oláh Gábor

124

Árpád

Pásztor

Révész Szabó

127

Béla

128

Dezs

128

Géza Szini Gyula Szllösi Zsigmond

129

Tonnay

Cecil

133

Tóth Árpád Vargha Gyula

13.5

Szilágyi

Kritikusok, publicisták,

131

132

135

szerkesztk

Ady Lajos

141

Lajos

Bálint

142

Bernát

István

143

Bolgáv

Elek

144

Elek

Feny Fülep

Artúr

146

iMiksa

151

Lajos

154

Hatvány Lajos Hevesi Sándor

156

157

6

Kritikusok, publicisták,

szerkesztk

oldal

Ignotus

,

158

Kacziány

Géza

159

Kaposi

163

József

König György Lukács György

164

Lyka Károly Radó Sámuel

168

166

169

Schöpflin

Aladár

169

Sikabonyi

Antal

172

Supka Géza

173

Szász

179

Zoltán

Mvészek Beregi Oszkár

Krösfi-Kriesch Kürthy György

183

Aladár

183

185

Könyvtárosok 189

Dienes László

190

Erdélyi Pál

Ferenczi

Zoltán

191

Gyalui Farkas

192

Kereszty

István

203

Kremmer Dezs

204

Szabó Ervin

206

Kiadók Biró

Miklós

211

Kner

Imre

212

Révai

Mór

218

Tevan Andor Tolnai Simon Wiesner J. Emil

221 221 221

Függelék

Gárdonyi

Géza

225

227

Bibliográfia

,235

Mutató 7

EGY

KIS STATISZTIKA

Tíznél több, vagy részesült

legalább

(könyvek)

irók

a

'iz

megemlítésben

következ

„rangsort"

íidják:

Goethe Dickens

(54)

(38)

Arany, Jókai (49) Shakespeare (47) Tolsztoj

(36)

Petfi

(35)

Doszto-

jevszkij (32) Biblia (Ó- és Uj-szövetség) (30) Flau-

bert (25) (19)

Ady

Endre, Vörösmarty (24) Heine, Ibsen

Dante, Francé.

Schopenhauer

(15)

Mikszáth

(18)

Madách

Taine, Thackeray

(14)

(17)

Byron,

Zola (13) Balzac, Baudelaire (12) Csokonai. Keller.

Macaulay, (11)

Maupassant,

Babits Mihály,

Móricz

Zsigmond,

Kemény Zsigmond

(10).

Swift

BEVEZETÉS

I.

müfaj-e az ankét?

Kompromittált

Bizo-

nyára, ha az ankétekkel szemben olyan

igényeket támasztanánk, hogy egy vetett ják.

Azonban

kérdés kimerít azt

hogy

látjuk,

föl-

megoldását adszínházi

egyéb pletykaujságok inventáriumából

és

ankét

az

komoly revük hasábjaira vándorolt. Nyilván azért, hogy többé-kevésbbé pontos indikációk alapján szellemi

irányok,

lelki

divatok

irányára,

gére és hfokára következtessenek.

minden ankét

lés

mok gyümölcsös mittált mfaj az

ez az ankét

is

kosara. Tehát

A

lélek

életrajzból

ankét

ezért

emberi dokumentu-

mégsem kompro-

ankét.

A Könyvtári Szemle Minden

mélysé-

Éppen

egy

csomó

fejldésének

útját

ismerjük.

Vájjon

ankétje önéletrajztöredék.

vajmi

miben

kevés

ön-

különbözik

egy ilyen ankét, amilyen a miénk, azoktól az önStuart Mill, egy életrajzi fejezetektl, amikben egy Michelet, egy Benjámin Franklin vagy Herolvasmányairól, melyek

bert Spencer számol be

9

fejldésük fontos állomásai voltak. Lényegésemmiben. Mégis egy fontos pontban: hogy egyidben történnek a vallomások. De vájjon mi lelki

ben

érdekelheti jobban a mai olvasót, mint a mai irók és tudósok szellemi

podgyászába való bepillantás?

A tömeget a kíváncsiságánál kell megfogni. Mi tehát a következ levelet intéztük kétszáznál több magvar iró, költ, mvész, tudós, kiadó és közéleti

emberhez: háború véres függönye mögött hitesz a niagyar könyv, ideje hogy ezt a hirtelen támadt gondolni.

Most, hogy tán

a

hódításokat

hetetlen

arra

könyvkultuszt talataival,

akik

el

is

a

kellene

könyvvel

mélyíteni

régóta

azok intim

tapasz-

viszony-

ban vannak. Ezért jutott eszünkbe éppen ma, hogy megkérjük, irja meg, tetszésére bízva, hogy tíz

— —

sorban-e vagy százban,

melyek azok a könyvi k (nemcsak magyaamelyek állandó, vagy njra meg uira visszatér olvasmányai

rok),

és

hogy ámenetüeg mely könyvek gyakoroltak önre mély hatást?

A legutolsó ilyen magyar ankét, a Gyalui Far(Legkedvesebb könyveim) tizenöt év eltt volt, azóta egy uj, diadalmas írói nemzedék támadt és helyezkedett el. Ennek a nemzedéknek a könyvhöz való viszonya és errl szóló vallomása nyereségesebb lesz a mai olvasóközönség számára a régi ankétnél, amely ma már az irodalomtörténetéNagy örömünk telnék abban is, ha exlibrise egy példányát is rendelkezésünkre bocsátaná. kas-féle

10

Két kérdés nyomban föltolakszik e levél olvasása nyomán: mi értéke, mifajta Iiaszna lehet az

már

ilyen ankétnek és ha

elindítottuk, jól tettük-e

a kérdéseket?

fel

Mennyit ér és mire

ió

az ilyen ankét?

ha a kor pszikologusa a leggondosabb

Vájjon

nyomozás után sem fogja felismerni benne a kor szellemi irányzatát, sem a kortársi lélek tipikus voakkor hát aminthogy ez a gyanúnk násait,

—

—

Egy ehhez

mit ér és mire jó az ilyen ankét?

már

sonló irodalmi ankét

ha-

Bourget-uek azt a

citálta

regényalakját, aki öt-hat kedves

könyvébl egyet

akart csinálni ugy, hogy a leggazdagabb fejezetek és oldalak tartalmát

egy

kaptárba

Nem

szivta.

estünk-e mi, könyvek kedveli akárhányan hasonló

Amióta elmúlt olthatatlan betüszomjunk és mértéktartók vagyunk, akárhányszor rajtakaptuk magunkat, hogy legjobban szeretnénk egy kísértésbe?

egészen

srítve érték,

kicsi, él

de

tökéletes

mindaz, ami

idn

könyvtárt,

könyvek, csupa mély

oldalakkal, az

amelyben

és távolságon át való

visszhangot

riasztó

emberi szellem breviáriumai, köny-

vek, intimek, lelkünk szerelmei. Olyan mérhetetlen a

mi könyvekben való gazdagságunk, hogy

gedhetetlenül

le

kell

redukálni, ha

hogy gazdaságunknak hasznát ról

nak

és tudósokról fel kell, élni

is

akarjuk,

De

hogy tegyük, hogy

ezzel a tenger kincscsel. II

azt

lássuk.

Ha

elen-

írók-

tud-

pedig tudnak

vele bánni, akkor a tévelyg, a

spektívák, a tiszta

vágyodókat meg

örömök

v

ilágosság, a per-

megújulás

és a

Vájjon

hogy Olympust alkossanak?

ezúttal

Amit tehát az oktatások

átélt

kárörvendezése tudós és iró

telt

lások,

hogy

ságot

is

Orécia

összeszaladnak-e

taikkal.

hegyei,

ilyen ankéttl várni

könyvkalandokról,

után

tapasztala-

ismertetni az

kell

lehet:

saját

finom

magunk

hogy ime. az általunk tiszurak is hogy megjárták, vigaszta-

afölött,

könyvvel szemben való elfogulatlan-

a

csak

temérdek bukdácsolás árán

lehet

megszerezni és végül egy sereg finom egyéniség vallomását az olvasás értékérl és útbaigazításokat,

és

hatásokról

irói

forrásnyomokat

irodalomtör-

ténészek számára.

Az

ilyen ankétbl, ha sikerül, egy mintakönyvegy mintakatalógus váza bontakozik ki, olyan.

tár,

aminn könyvtárosok

és

Sonnenscheinig szoktak

bibliofilek

üriesebachtól

rengeteg

faragni

fúrni,

tapasztalat és ismeret, sokszor egy élet összehordott

tudása felhasználásával.

kát azonban

A

vázat,

a

statiszti-

átfti az egyéni válaszok testmelege.

A kérdések Lehet, hogy a

kérdések

föltevése

nem

volt

eléggé exakt, de az a fontos, hogy ugy legyenek feltéve,

hogy

kicsalják a válaszokat.

dát észre ne vegyék bennük. esetre

Hogy

a csap-

A kérdések minden-

merészek, zárkózott lelkek elreteszelt 12

cel-

Iáiba tolakodók,

de annál csodálatraméltóbb a vá-

laszok udvariassága.

Nem

feleltek

is

meg mindenhogy

kinek egyformán. Riedl Frigyes azt mondja,

tudósok válasza a

nem

kérdésekre

föltett

nek egy könyvet. Náluk a hatások

kedk. Mi

azt hisszük,

nem

oly kiemel-

a

kérdésekben

hogy nem

van a „hiba." Az óvatos kitérés

egyesek

nyitja

végtelen szemérmessége, amivel aztán

legkör-

a

megküzdeni,

mönfontabbul kieszelt kérdés se tud

ök

lehet

is

megesz-

vagy tanulságos, mert naponta

érdekes,

veszik észre ugyanis leghamarább, hogy a ne-

kik szegzett kérdések mélyén két igazi kérdés hú-

zódik meg.

Az egyik:

szellemei

világirodalom

a

közül melyikhez vonzódik legjobban, vagy melyikkel volna legszívesebben hosszasan együtt, a

pedig Elek Artúr

finoman megért

másik

fogalmazásá-

ban úgy szól: a tudatos és öntudatlan nevel hatások közül mit köszönhet az iró más Írónak? Lehet, hogy a válaszadás ell kitérket visszatartotta a klasszifikálás kerülni akarása.

eredhetett.

csak intencióink félreértésébl

Mihály

is

siet tájékoztatni

Dehát ez

az olvasót,

Babits

nem

hogy

szeretné, ha vallomásában esztétikai itélkezés-félét,

véleménye kifejezését

látnák,

mert voltak rá

ha-

tással olyan könyvek, amiket nem sokra becsül és remekként bámul csekély hatású könyveket. Ka-

rinthy Frigyes

„nem az ilyen

is

érdekel

ugy fogja

minket, amit

válaszok unalmasak),

anélkül,

fel

hogy tudná

miért, 13

kérdésünket, hogy

jóknak

tart,

hanem amiket gyakran

(az

szeret

esztétikai, eti-

kai,

meggyzdése

filozófiai

(nagyon helyes

kozódó

a

ellenére

Amiket

is.

megujra elolvasok,

kérdés)

fo-

mintha nemes zenét hallgatnék,

élvezettel,

amit annál jobban élvezek, minél jobban ismerem."

A kaleidoszkopikns válaszokon mégis átsajog megilletdés az els kérdésre

gy

Pedig

kevésbbé

mintha ez a kérdés volna leg-

látszott,

megalapozva, mintha

a

ki

is

egy állandó olvasmányát. állandó

és

I'tílep

rá

bevallja

Lajos viszont azt

visszatér. „Az igazi olvasót lénye

olvasmányok

yörgy

riálja

mégis

hogy ma már jóformán minden olvasmánya

vallja,

nig

hogy nem érnek

vele,

olvasmányaikhoz,

régi

intézménye.

fejezi gyanúját, hogy alighanem

kgtöbben ugy vannak

visszatérni

az „állandó és

olvasmányok"'

visszatér

megujra

bogaras

a

csali

meg

öregkor hajlamaival egyeznék

Szabó Ervin

a

válaszokon.

adott

felé

hajtja," irja az ellentáborból

hajlandóságot

és ezt a donhuani

sok-sok

Lesznai Anna

levélíró.

uj

Kva-

Gyalui

és

Farkas egész Leporelló-listát irtak össze. Hisz ez természetes pette,

is

a

könyvek Vénus-bar lángjai

több száz évvel

köze-

Andersen Klumpe-Dumphe-

jének halála után, aki csak egy históriát tudott és azt szépnek

befúrta

találta.

A kérdés

magát az agyburok

igazi alá

mégis megvallottak, kik azok az mellett érzik

éreznek,

magukat,

akiknek

vagy

szeretnének kerülni,

még

a

és

magja azonban a

szelleméve!

akikkel

legtöbben

írók. akiket

intim

maguk

elteltnek

viszonyba

ha a könyvük nincs

állandóan a nachkaszlin. 14

is

ott

Erre a kérdésre kapott válaszok értékét csak az rontja

le.

hogy ugylehet néhány hét múlva a kedves olvasmányok visszakerülnek a polcra

és állandó és

mások kerülnek a helyükbe. „Holnap tán mást

irtam volna;

—

- ez kellene,

még nem

Karinthy

—

a legjobb könyvet,

hogy legyen minden Írónak a

írták

Az els

irja

meg." De

ilyet

—

hite

csak kevesen irtak.

második kérdésre adott válaszok úgy viszonylanak egymáshoz, mint az önportré az önéletrajzhoz

és

s

akiknek volt kedvük és

azok a második kérdésre

valóságos

(Babits Mihály, Balázs Béla,

feleltek

érkezésük, önéletrajzzal

Gyalui Far-

kas, Jászi Oszkár, Kflcziány Géza, Kncr Imre, Leszrtai

Anna). Nékik lesz leghálásabb az olvasó.

szinteség Minthogy nem

állt

módunkban az

önarckép-gyjteményénél szokásos

Uífizi képtár

mértéket

al-

kalmazni, igy hát arra a levélpapírra, amelyen a válaszokat

mattuk

kértük,

a

következ mondatokat nyo-

:

Nuda

veritas

Horatius

Ríen n'est beau, que

le

vrai;

le

24.,

I.

vrai

seul

I.

est

aimable.

Boileau-Despréaux, Ép. Et voilá justement, corrune on écrit Voltaire: 15

9.

l'histoire.

Charlot.

1.

7.

Ha megköveztek volna is, --és a vallomástévk közt ilyen is akadt -- errl az intésrl nem mondhattunk

Túlságosan

le.

jól

emlékeztünk arra,

hogy hasonló ankétekbe mennyi póz szorult

Nem ben

—

eléggé intim koníessziók ezek

szembe velünk az egész

í's

mélyen

igen

mvek

leszállania

kell

bele.

a kéz-

toll

„Az embernek

világ.

magába, hogy

egyes

világirodalmi súlya ne feszélyezze, mert e

nehezen szánja magát

nélkül

elsrendnek hegy

nem

hogy

arra.

fémjelzett irót fölvegyen, mint arra,

Homerost,

vagy

Shakespearet

Dantét,

Goethét kihagyja." (Köriig Gy.) Csakugyan, szinte levélíró sajnálkozva emlegeti „há-

minden második

látlanságát" azok iránt, akiket

nem

sorolt

föl.

Nem

nagy mértéke ez az szinteségnek. „A legtöbb ember nemcsak testi, de szellemi családfájára is büszke.

Tehát fecseg és

(Jászi).

A mémoire

elkel söket

d'outre tömbe, és

emleget." snobisz-

a

középutra áhítoztunk és ezt több

tikus pózolás közti

esetben kaptuk meg, mint reméltük volna.

A

portré azért

még a megrokkant szinteség A stilus, a szavak szine, a jel-

mellett

is

zk,

gondolatok hangsúlyozása együtt egységet

a

ad

a

is,

—

ják,

kialakul.

válasznak

s

ha nem

meggyzdésbl

ha a sorok közt olvasni tudunk

hogy óhajtotta az

hogy mit szeret? A legközelebbi

hogy

iró,

ankét

mit

levélpapírjára

más jelmondatokat keresünk:

az

jönne Ábel Faivre karrikaturája a

Íródtak

— megmutat-

egyik

higyjünk,

egészen helyébe

Temps hasonló

ankétje ötletébl:

Az egyik

halhatatlan

és

nagy gaudiummal

kiáltja:

ez az

Montaigne-ed?! A másik helyébe

felesége

bröndjében

pikáns olvasmányt talál az ura kézi

a te

öreg

jó

tenném

Tolnai

Simonnak, a Tolnai Világlapja és Világlexikona adójának megható szinteségü válaszát:

ki-

„annyira

vagyok foglalkozásomnak, hogy nem jut idm könyvek olvasásához", harmadiknak pedig Lesznai Anna szép mondását tenném: „az szinterabja

ségnek sok a mondanivalója gessé

válik,

is

s

könnyen

nevetsé-

de csak az öszintétlenek eltt."

Vallomások az olvasásról Van-e kipróbált kurzusa az bukik-e

éppen

fel

Andrew Láng,

ezen

az

a

tapasztalt

mondja: mindent

elolvasni,

értelme?

könyvember nincs

szó sincs. pette,

örömeirl

Ady Endre,

hogy

jól

amit

sza-

a

beszélnek. Megbánásról

affell való kétségei köze-

válogatott-e.

ve! vigasztalódik:

azt

is

más kurzusa az

olvasásnak. Vallomástévink levelei mind

bad portyázás

Nem

olvasásnak.

ankétunk

el

predesztinációs

kellett olvasnia,

hité-

az

ke-

zébe került, boltban, vasúton, kölcsönzéssel. (Mon-

danunk sem kell, hogy itt is, ahogy az egész könyvön végig, nem stúdiumaink körébe es olvas-

mányokról van vv£r"-rl,

szó,

hanem

a Jiterature

of

po-

ahogy De Quincey a könyveknek ezt a

másik csoportját elnevezte.) Ahogy vallják, a válogatás nélkül való falánkságon át érkeztek 17

el

a tu-

datos

Benedek Marcell, Dézsi Lajos,

válogatásig,

Elek Artúr, Harsányi Kálmán,

Árpád

akik külön

s

nem

Jen. Pásztor

tieltai

említik, azokról

is

elárulja

ezt Leporelló-listájuk.

Tervszerségrl, tudatos

határolásról

szó.

rá,

esik

alig

el-

Géza „büszke

Szilágyi

hogy költi szépség élvezése dolgában

elvtelen

Penzuma mintha senkinek sem lett senkinek sem lenne, mindössze ha az

és jellemtelen."

volna és

óvatosság, a mértéktartás, a kialakult biztos az,

Ízlés

ami sok kutyálkodás után megmaradt. De

ció az olvasás.'" (Elek.) ..Mikor a szellemi

megsznnek

evés kritikaivá fejldik,

Hz

tatásai.

Ez

a

ellen

neknek

a

nem szenzá-

„mértéktartás akkor jön, mikor már

minden-

lázas elragad-

büntetése." (Harsányi Kálmán.)

az

programmtalan,

elvtelen,

kiszolgáltatott,

sás ellen irta Henri Mazel:

Ce

véletle-

habzsolva

vaktában,

qu'il

olva-

íaut lire dans

sa vie cimü könyvét, amelyben 18 éves korától 60

éves

koráig

hurcolja

olvasmányokon

az

keresztül.

elengedhetetlen

olvasót

Ezt

idt

az

hat

kor-

szakra osztja, mindegyik korszakra 7 esztend

jut

esztendnek kijelöli olvasmányait. Ha meggondoljuk, hogy ezrekre rug a jó könyvek

és

minden

száma, amiket örök vágyódással

nénk tunk

s

egy évben

el,

találjuk

szeret-

olvasha-

mindenesetre

szimpatikusnak

kell,

hogy

ahogy ö megmeg. A sok klasz-

az ilyen törekvést, de ugy,

oldja, csak szerzetesnek felelne

szikustól

olvasni

— 25-öt

legfeljebb, ha 20

60

éves koráig

a

korát

problémákról vajmi keveset tudna is

foglalkoztató

meg

az, akit öt

követné. Azt hisszük, helyes dolog arra törekedni,

hogy az

nemzedék gyakorolt mesterek tapasz-

uj

vágjon neki a betütengernek, de viszont

talataival

nem szabad nak, az

elvenni az önkeresésnek, az önkinzás-

önmagunkkal való vitatkozásnak az örö-

meit, amit csak a portyázó olvasás nyújthat. Sze-

rencsére a betüfalánkság és a Mazel-íéle kerékbe-

számos lehetség

között

törés

hogy az olvasást

kínálkozik

tegyük és egyike

tudatosabbá

A

ezeknek mindenesetre az ankét.

rl

és kísérletrl

De

többi lehetség-

beszámol a következ

a legrendszertelenebbül olvasó

kialakul

iejezet.

listájából

Lesznai Anna

egy-egy egyéniség.

Sokrates-nek Menonhoz intézett szavait: tanulás a

arra.

idézi

Minden

visszaemlékezése önmagára.

lélek

Önmagunkat keressük

a sorok

mélyén

s

is

Igen.

a listából

Supka Géza a könyvei címeibl visszanézve három tétel szonáegy-egy

tát

olvas ki:

talitás jut,

arca mered ránk.

lélek

specializálódás,

eklekticizmus és to-

a tételek cimei. Mire azonban

a

totalitásig

addigra alaposan megváltozik az ember viszo-

nya a könyvekhez. Veszi

észre,

hogy „az

élet és

az emberek aránytalanul nagyobb hatással vannak rá."

Hangulata

(Jászi.)

kel szemben.

„A

megváltozik a könyvek-

is

meglett,

öreged ember nem

azért

bolyg az irodalomtörténetben, hogy másokban ön-

magára ismerjen. Vigasztalást laha ujjongva köszöntötte

lelke

Akikben va-

rokonait,

azokat

Már nem

szívesen találkozik ön-

kelletlen érzést

okoz neki minden, ami

fázósan kerüli

magával és

keres.

el.

19

önmagára emlékezteti." inkább

adatok

csak

(iilekj Ignotus ekkor

érdekldik,

után

Schwarcz Gusztáv professzor az bennük és íélelem fogja

el,

ami nincs

után,

hátha

könyv

a

már

Szászy-

irója

nem. A nagy könyvélmény só-

olyat tud. amit

várgása után az elteltség: „Legkedvesebb könyvei-

met

se

el

—

olvastam talán

írja

—

Lesznai Anna,

ép a legérdekesebb könyvek csábítanak arra. hogy olvasásukat

abbahagyva

szinte csak a

formájuk kedvééit olvasom ket." Az

alkotás

vágya kerekedik

fölül.

A könyvkultúrában ugy az

emberiség,

hogy

aztán,

ban

(Móricz

amely tulfejldött

Zs.)

olyat teremtett

látszik

rajta,

ezért

a relire-nék, az ujraolvasásnak

erényét alig-alig gyakorolja valaki

ritán

nem olvasnak éljen

taire,

Végig

gondolkodjak.

is

pu-

Paris-

is.

újra az emberek, kiált föl Vol-

a vidék,

Emilé l'aguet

a

van

van rá

ott

nagyon

a

olvasást és nyelvcsettintve

id

lelkünkre köti beszél

Pedig

elég!

az

uj rá-

az örömeirl:

az elöszöri olvasás az az olvasónak, ami az orá-

íornak a rögtönzés.

Hogy élvezhessük

a részleteket,

hogy korrigálhassuk az els, rögtönzött olOdáig tán mégse menjünk újraolvasni! el, ameddig Saint-Bcuve olvasója, aki az els olásás után pozitivistának, majd szkeptikusnak, kéa stilt,

vasást,

\

sbb

agnosztikusnak,

nagy

franciát,

de aki

sandó könyvek"-kel

végül állja

misztikusnak

látta

szemben, Ady Endre.

Jen. Harsányi Kálmán a megmondhatóin, ságáért bséges jutalomban részesül. 20

a

a csábítást az „elolva-

Heltai

puritán-

Vannak azonban egynéhányan, akik visszahkölnek az zik

nj ráolvasás

parancsától. Akik féltve ri-

egy lelkük mélyébe süllyedt izgalom emlékét.

A nagy olvasmányok „egy

—

rám

irja

válság erejével hatottak

—

Zsigmond

Szöllösi

és amilyen ele-

meg bennem, olyan eleven az resvagy nem tudom mi szóval nevezzem is,

venen maradtak pektus,

amely visszaparancsol attól, hogy ezeket az egészen rendkívüli benyomásokat újra megkísértsem vagy revízió alá bocsássam."

Hogy mennyire tudott, vagy tudott volna a könyv dönten benyúlni életekbe, hogy mennyire volt „közvetlen

életforrás", jelents

azt

fordulat,

egynéhány vallomás szkszavúsága dacára

is

ele-

venen megérezteti. Cholnoky professzor Reclus könyvének hatása alatt határozza el, hogy nem mérnök lesz, hanem geográfus. Balázs Béla, Keller Qrüner Heinrich-je olvasása utáni napon egy hátizsákkal és 20 kül,

írttal

elindult vándorolni térkép nél-

csak ugy világgá és két hónapig kóborolt.

Endre Vér és arany

dönt

fontosságú

Ady

verseskönyvét négyen

c.

olvasmányuknak

Schöpflin Aladár, Tóth Árpád, Lukács

Balázs Béla, aki utána két évig Lesznai Annát Zola Nanája.

nem

is

mondják:

György irt

és

verseket.

Maupassant Maison

ugy megrémítették,

hogy hetekig volt késbb, aszszonykorban egy Institut de Beauté c. könyv olyan rázkódtatáson vitte körösztül, hogy soká kerülte a könyv fizikai közelségét s ha kénytelen volt hozzá-

Tellier-je

állandó borzadály hatása alatt s jóval

2!

Gyönge, vagy primitív

nyúlni, kezet kellett mosnia.

könyvek

miély

hatására

is

többen

céloztak.

Dézsi

Lajos véletlenül akadt Ladvocaí Históriai dictiona-

riumának egy csonka példányára

s

mondja,

azt

hogy ennek olvasgatása jobban megkedveltette vele a történelemét, mint tudós tanárai. Jdszi szellemi

fejldését mélyen

Oszkár

a

determiniz-

befolyásoló

mus gondolatát Pauer Imre egy kompendiumába! kapta elször.

Egynéhány bájos

kuriozitás tarkítja ezt az elre-

könyvtárszobákban

teszelt

Asmodeus-

végzett

munkát. Vagy nem kedves

mikor szabadgon-

az,

dolkozók a Bibliát olvasgatják, mikor a szaktudo-

mány egy-egy

bevallja,

jelese

lom pezsgje nélkül nem tud .Mihály

Vadnay

és

Tibor

hogy

imponáló

ismerik be detektivregCnyek

mai iroda-

a

mikor

élni.

/;

szinteséggel

mámorába

íelejtkezé-

Gábor azt vallja, hogy legszívesebben csillagászati müveket olvas. Harsány Kálmán azt, hogy legkedvesebb három olvasmánya Bolyai, Plató és a Handw örtermikor

süket,

Oláh


buch

Naturwissenschaften

der

kötetei,

mikor

bohém" irója vallja, hogy emléA bogarak cimü kezetes olvasmánya volt Fabre: „Az

utolsó

könyve, egyéb bogaras olvasmányai között pedig

minden

cél

és

egyéb eredmény nélkül szerepelnek

a 18. századdal, a titkos

tudományokkal és nyelv-

tudománnyal foglalkozó müvek, mikor Dézsi professzor

sok

ma

elárulja, is

hogy

neki

az

antikvárkatalógu-

legkedvesebb olvasmányai 22

s

végül, mi-

Cecil mindenkit túlszárnyaló szinte-

Tormay

kor

séggel azt

hogy reá átmenetileg legmélyebb mig meg nem

irja,

hatást a saját könyvei tették addig,

ket

irta

.

.

.

Valaki azt mondta a körlevelünk elküldése után,

hogy

volna azt a kérdést

kellett

fel

csoda

változást

okozott

rendjében? Nos, erre a lenül irja,

is

jött

föl

egynéhány

háború

a

sem

felelet:

mi-

kérdésre kéret-

Miklós

Jen

azt

hogy a háború kizavarta olvasónyugalmából

és hiába lapozza

fel

a régi, meghitt helyeket. Sik-

abonyinak viszont a háború könyv.

még

tett

tenni,

is

olvasmányaik

alatt

Bolgár Elek azt mondja,

többet

jelent

a

hogy a háború

jobban kimélyítette a régibb irodalomhoz való

viszonyát.

A

régiekhez menekült. Schöpflin olvas-

mányai között

a

háború

alatt Gulliver és

Candide

nyomult eltérbe és elhalványodott Francé, Kárpáti Aurél

a

háború

alatt

nyúlt a szocialista iro-

dalom. Oláh Qábor pedig Arrhenius után. íme, keresztmetszetben a háborús psziché.

23

II.*

„Legjobb könyvek"

M

milyen nagy múltja van

egható, hogy

annak a törekvésnek: redukálni könyvben való elveszejt gazdagságunkat

egy maréknyira, még ha ez a maréknéhány száz is. Ezek az egyéni és

nyi mindjárt

erlködések igyekeznek

kollektív

nyos kultúránknak

azt

a

pótolni

hiányosságát,

tudomá-

hogy

a

könyvdsungelben id- és energiapazarlások nélkül

nem tudunk eligazodni, hogy a technikai mányos módszerek mai tökéletessége és véletlenek

a taylo-

még mindig

rizmus idején könyvek dolgában

vasasszonyok vagy

és tudo-

ja-

útbaigazítóink.

az

Nagy könyvtáraink még mindig csak besorozzák, glédába

állítják a

könyveket és egyformán bánnak

a halhatatlan és a halvaszületett könyvekkel:

stromozzák, számot adnak nekik.

Ha

laj-

valahol van

jogosultsága a hierarchikus rendnek, akkor

itt,

a

betükozmoszban van, de éppen ezért nincs meg. Tapasztalt tudósok és bibliográfusok, akik sze*

ban

E részben találja

emiitett

könyvek címeit

az olvasó. 25

a

Bibliográfia-

:

könyv moly-fiatalságot, néhányan nekigyürkztek a könyv-Leviathannak. Mire megörerették

a

gedtek,

már pontosan

vetlenül

elolvasniuk,

tudták, mit kellett volna ok-

már nem

de

Az utánuk következket volna kímélni

kedvesebb .,

csalódásoktól.

könyvek",

mintakönyvtár",

Könyvek" denki

s

a

idbl.

futotta

meg

azonban

szerették

így születtek a „leg-

„száz

könyv",

legjobb

„sorsdönt

„mintakatalógus",

egyéb eimü összeállítások, miket min-

ösmer.

Két emberfajra az, amely ezeket, az összeállításokat

szerkesztette.

hogy

tapasztalatainak

ízlése

fortélyait

jegyzékbe, egy fajta

diktálni,

Az egyik

bségszaruját,

beléörnlesztette

irányítani

kifinomodott választékos

egy

részleges önéletrajzba

azzal.

beéri

fajta

másik

a

;

akar.

Menjünk végig az els csoporton Nagy irók s általában nagy emberek

önéletraj-

zaira gondolunk elssorban. Azokéra, akik szellemi

fejldésük

állomásainak

közben

lerajzolása

hu-

zamosan idztek olvasmányaiknál. Végigmehetnék az önéletrajzirodalmon, alig volna egy is, amelybl könyvemlékek szuggesztív ereje ki ne sugároznék. Emlékszünk Benjámin Franklin, Rousseau, Goethe, Michelet,

kaszára.

Spcnccr

önéletrajzainak

Örömmel esnénk

neki

témának, de ilyen tekervényes vihetjük

magunkkal az

egy-egy

sza-

ennek a zamatos

már

utakra

nem

olvasót. Járja be az olvasó

maga. Lehiggadt

és

kifinomult 26

ízlés,

jó

szimatu

könyvgyüjtktl

—

skálázni tudás

Ök

legtöbbet.

akiknek kisujjukban van a bib-

rejtzköd

pattantják

igazán

Ma már nagy vigyázva

föl

fel

módon a rétege mögé

csodálatos

könyvek felszínes könyvekhez viv

fel

ajtókat.

jó

a finom izlésü

gyjtk

száma,

de

mániá-

kell ismerni köztük a könyv

akik beteges szenvedéllyel

mozzák

való

apparátuson

és ezek katalógusaiból tanulhatni

és közepes

gyönge

kusait,

—

és könyvkereskedelmi

liográfiai

habzsolva hal-

könyveiket. Mi, csak a históriai tudás

gyjtkre

dolgozó

és a biztos izlés iránytjével

gondolunk.

Eduárd Grisebach. a német és minden népek könyvgyüjtinek ez a mestere 1898-ban Weltlitekiraturkatalog cimen a nagy közönség részére adja

1894-ben

teletzdelve

megjelent katalógusának kivonatát,

irodalmi

és bibliográfiai

megjegyzé-

sekkel. (A jegyzetek szempontjából az 1904. évi ilíetve

1913. évi 3. kiadás teljesebb)

lamú olvasók részére ez a ragyogó les

hiányt Szüry

Dénes Száz

év,

1767—1867.

talógusa -- egy finom egyéniség

kájának tükre,

—

segéd-

igen hiányos. Ezt a

magyar része

eszköz, bárha a

ízléssel és szé-

pótolhatatlan

tudással készült jegyzék

2..

Bibliofil-haj-

ka-

c.

gyjt

életmun-

Ne

felejtsük

bízvást pótolhatná.

azonban, hogy ugy Griesebach. mint Szüry vagy princeps-eket,

editio

szempontból

bibliofil

töttek

s

ma már

hogy

a

vagy

irodalomtörténeti

nevezetes

jegyzékükben

ritkaságok. Fiatal 27

kiadásokat felsorolt

és

gyj-

könyvek

gyütjökhöz, akik

terv-

szerséget szeretnének bevinni zelebb

áll

azonban Artúr

kö-

vásárlásaikba,

Bücher

Bért hold:

und

Wege

zu Bücher n cimü katalógusa, mely 1900-ban

jelent

meg. Nemes

mvészettel készült

tipográfiai

könyv, amelyet az olvasásról,

gyüjtkrl

szóló

és

könyv-

töredékes

írások

Írókról

és

A könyv gerincét gondos könyvjegya munkát végül Nietzsche könyvtárá-

vezetnek be. zék alkotja

aforizmák

s

nak katalógusa és ismertetése, az olvasó Nictzsché-

Kurtább lélekzetü,

tiek

jellemzése fejezi be.

hát

kezd gyjtök számára még

Schnbath: végén

Über Lesen und

található

te-

használhatóbb

Bildung

egy

összeállítás,

könyvgyjt

járatos

igen

-

könyve

e.

nyilvánvalóan

munkája.

Olvasmányaikra korlátozott önéletrajzokat egynéhányan

Legszorgalmasabban

irtak.

költk pár éve

meghalt

francia

a

legöregebbje,

biblio-

a

mániára hajló Francois Fertiault. Soha senki nem irt

olyan érzelmesen, söt érzéki

:

mint

amoureux du

..Les

„Comment másaiban. Egy

du livre",

könyvélvez

az

az angol

books*'

szánt

és

könyvekrl

az

les

jó

húsz

„Ce que disent hangulatú könyvében egy-egy

munkáját 28

Róbert

irónak

„My

Szeretetreméltó

ágyban

szóló

vallo-

c.

felszabadult

gyjteménye

iámét:

klasszikus

„Les légendes

livres"

szocialista

könyve.

cimü

ágybanolvasásról

sásra

mes

konvencióktól

vallomásainak

Blatchford-nak, íavourite

j'aime

módon könyveirl,

livre",

való

livres" régi

olva-

—

Emilé

cimü

igen

fejezete.

és

modern

konferálja,

ana-

lizáija,

kommentálja, hempergeti szemelvények

séretében.

Amit a húsz

meg Faguet könyvének a Wes-

fontosnak tartott, az adja a

vallomás

—

jellegét.

Osear Kufws-nük,

leyan egyetem tanárának kétszázharminc

van szüksége,

hogy

olvasmányai

fejldését

lelki

oldalra

„A one-sided autobiography"

alapján elmondhassa c.

kí-

kiemelni

oeuvre-jéböl

iró

könyvében. Kevés hasonló irodalmi vállalkozás

— Hatvány Lajos

van, ugy hisszük.

vek

c.

zásait,

munkájában egy könyvtári

írások

Én

és a

meg. egy

egyike;

Nem

önéletrajz,

emlékei,

a legsze-

moziképsorozat,

amelyben zörg papirruháju regényalakok eleven

emberekké

köny-

kritikus lélek hangulatválto-

idilliéit irja

hanem olvasmányok kergetz szélyesebb

:

el

lépnek

és

és íróik

résztvesznek

a

könyv írójának mindennapi életében, vitáiban, ahol egymást érik paradox ötletek és szellemes megállapítások. Legutóbb egy folyóiratban olvastam effajta

A

önéletrajz-fragmentumot.

Tat-ba. irta (1917 ápr.) Rudolf

dende Bücher cimen. Tizenegy olvasmányról

meggyzen

szól

Diederichs-féle

von Delius Entschei-

dönt jelentség

patetikusan

kissé

és tartalmasán.

könyve: az Olvasás közben

ugyan,

Egy kevéssé is

de

Ignotus

idetartoznék, bár

nem beszámolót irt, hanem termékenyít olvasmányok nyomán támadt tanulmány-töredékeket. *

Számosabb a másik csoportba ill munka és ití nemcsak egyéni diktandókkal találkozunk, hanem kollektív diktandókkal

is,

irányokat szolgáló társa-

29

:

ságok törekvéseivel, akik a könyvek

maguk vágányára

sával a szellemi kultúrát a

Vannak köztük

kényszeríteni.

ják

osztályozáakarakik

olyanok,

világirodalmi mérték alapján válogatnak a könyv-

tengerben, és vannak olyanok

egy világnézet vagy

zet,

akik egy feleke-

is,

szem-

bölcseleti álláspont

pontjából osztályoznak

Nagy

Szerentsi

magyarra

1783-ban

for-

jegyzé-

bvíti" Meyer András „Barátságos oktatá-

sekkel sát

István

és „néhol holmi aprólékos szükséges

dítja

arról,

hogy kellessék egy

asszonyember-

ifju

nek magát a díszes erköltsökben méltóképen málgatni".

C köny\ egy

vasásáról szól (65-

Nagy

Szerentsi gráfiával

-68.

fejezete

német

és a

§.)

meg,

toldja

ez az

a

ol-

összeállítást

magyar

István csillag alatt

for-

könyvek

„jó"

biblio-

„holmi aprólékos

szükséges jegyzés".

A

sk

világirodalmi mértékkel

egyike Gábriel

Peignot,

mérk aki

között az

el-

1817-ben és Aimé

Martin, aki Plán d'une bibliothéque universelle cím-

mel 1837-ben ad müveihez.

kalauzt a világirodalom legels

ki

Az ö

ideiükben

bizonyára

ha.-zonnal

A modernebbek között a nagy tanítómester. Emerson nyitja meg a sort. Essaysi harmadik könyvekrl kötetének

forgathatták

ezeket

a

könyveket.

szóló fejezetiben szive melegével osztogatja tanácsait

egy könyv-hárem

ról.

tetében

irodalom

Az

Almanach

Louis

Dumiir

megszerzésének Hachette szerkeszt

fmveibl.

listát

1880/81-ben 30

módjá-

1874-iki

írja

a

kövilág-

Charles

amerikai

Richardson

F.

az

veleit

alakban

megjelennek

is

dal készült

késbb

okos,

s

lelkes

gond-

reíerence-könyvek,

belevéve

íüzi,

szótárak, kézikönyvek, antológiák és

vek cimeit néhány magyarázó igaz,

le-

könyv-

könyve végére mintaszer házikönyv-

jegyzékét

tár

irodalom-történetíró

melyek

olvasásról,

standard-m-

szóval

fszerezve,

hogy fleg irodalmi éreklödésü emberek száde az angol nyelv irodalomban

mára

készült,

tn

kompasz.

—

ki-

1886-ban egy óvatos izlésü

ci-

ceró, Frederic Harrison kalauzolja végig az olva-

The choice

sót és

uj

of

the books

világ poétáinak

Lubbock, Avebury

c.

könyvében a

—

müvein.

régi

1887-ben John

Working Men's College life cimü könyvében Lon-

lord, a

elnöke The pleasures of

don munkásai részére (milyen régen tudják

a

ott

hogy a munkások részére a legjobb is éppen csakhogy jó) összeállította a „száz legjobb könyv" cimét. Kétségtelenül gondos öszkulturpolitikusok,

szeállitás és

müvek egy

ha az angol

helyettesitjük,

a

kontinens

is

be-

részét

elfogadhatná.

Még

ugyanez évben próbálkozik „Ein deutsches üegenstück"-kel Pfeilstücker berlini kiadó, de csak 1889-

ben tudja megjelentetni terjengs jegyzékét, melyet

körkérdés vezet

be.

Körkérdésében ugyanis, melyet

Dic bestén Bücher aller Zeiten und Literaturen

men

jelentetett

legjobb

könyv

meg, az angol színekre

összeállítása fell kérdezett

met írókat és tanárokat találni Bieibtreu,

(a

31

meg

sok szürke név között

Fontane, E.

v.

cí-

festett száz

néott

Hartmann, Roseg-

ger nevét

is),

..száz legjobb

nem egy másik könyv" összeállítása lett, hanem egy de az eredménye

nyúlós katalógus több ezer címmel, a Lubbock jegy-

zékének íorrásos tisztasága és puritánsága

—

A

száz legjobb könyv

nélkül.

pendantjának

amerikai

One

vehetjük Powys-nak a háború alatt (1916-ban)

hundred best books címen megjelent összeállítását.

Csakhogy

ö

könyvet hisz

—

rl

volt

diktálni akart, annál sokkal szub-

volt

kiragadott

áll

többnyire

száz,

mersze még Szanyin-hoz

többre

telik

Közelebb

nem csak

jektívabb,

ebbl

is

is,

királyságból.

a

Lubbock stílusához Henri Mazel,

már szó

jó

—

ó

—

aki-

háromszázhatvan oldalon

és aki

konferálja be azokat az irókat, akiket szépséget és

igazságot

bven

keresknek olvasniok

Válogatását

kell.

indokolja és megmondja, miért

vala-

tartja

mely életkorral összefüggésben alkalmasabb olvasmánynak, Mazel teli van a régiek imádatával s a

modern irodalomig az

nem

juthat

el,

60 éves

kardinális hibájába köt bele

ment

embere

búcsúznia kell könyveitl.

choisir nos lectures

fi.

sajnos

Ebbe

a

De Brandis Com-

cimü könyvében, melynek

egy fejezete foglalkozik Mazel fejezet

mellett

kísérletével. Ez a pompás apológia a modern tudományok és a középszerek mentalitása emelésének

szükségessége mellett és

óvatosan

egy

szabad-

gondolkodó barátja szájába adva a szókat amellett érvel,

hogy

tudományos

veszedelmes, ha és

az

világnézletekben

sök

szempontból tanította

tökéletesítjük 32

is

milyen

elméletekben

magunkat.

De

Brandis megállapítja a tudományok egy logikus egymásutánját és a maga válogatta könyveket tizcsoportba ugy

tiz

guló

nem

össze,

állítja

hogy

egyre

problémakörbe vigye magával az olvasót felejti

a széles perspektívákat

el

irodalmat és

nem

dis kísérlete,

bárha kissé

nyitó

a reference könyveket. tiszteletlen

is

sokkal szemben, valamennyi eldjénél

tás

szép-

De Bran-

a klassziku-

egyné-

és

mely utódjánál rokonszenvesebb. Látni a munkáján, hogy átérzi a nagy felelsséget. Könyve végén egy wagnerista szakkönyvtárának példáján megmutatja,

hogy

specializálhatja

magát az ember va-

lamely szkebb témakörre.

A pártatlanságra törekv

és

csak az irodalmi-

ság és tudományosság kritériumai

szerint

lyozó mintakönyvjegyzékeknek különben

osztá-

fleg az

angol és amerikai könyvpiacon se szeri se száma.

Csak ahogy elénk kerültek, ragadhatjuk ki Dávid Pryde kalauzát (What books to reád and how to reád) és W. Forbes Gray-ét: Books that count cimüt, mely szótárszeren gyors tájékoztatást ad ujabb és fontosabb standard könyvekrl. Ezek sorából kimagaslik két vállalkozás. Az esztétikai kultúrára törekv Diirerbuml irodalmi tanácsadója, mely Ferdinánd Avenarius szerkesztésében már négy kiadást ért meg. Az utolsó (1915-ös) kötet hatvan kitn szakember egy-egy bevezet tanulmánya révén ad képet könyvbe alapozott egyetemes kultúránkról. A bevezetk tudománytörténetbl indulnak ki és a különböz irányokról szaba33

tosan és amennyire lehet, pártatíanul tájékoztatják

E tanulmányokhoz

az olvasót.

A Dürerbund

zéke.

az

csatlakozik

is-

tudományág egy rövid mintakönyvjegy-

mertetett

Ratgeber-]6t a

e Literarischer

igyekszik egy ni v óra tudományok fejldésével Liíerariscfw Jahreshasonló szerkezet

hozni

Hasonló módszerrel készült, nyilván a

bcricht-ic.

Dürerbund vállalkozása nyomán

H.

Londonban 1911-ben megjelent: A könyve. Ez a könyv

cirnü

is

Waterhousc Tisztán

s

mások

szempontoknak

jahrbuch deutscher

évrl-évre megjelen

ben

W. Macdonald,

E. S.

tollából.

esztétikai

Feigl4é\e

lians

student' s library

bibliográfiai tájékozta-

revük gyjteménye Fred.

tók,

Bisseker-nek

hódol

a

Bibliophilen-

emp-

Jahresrundschau

fehlenswerter Bücher cirnü összeállítás.

A

magyar

pártatlan

mintakatalógusok

kicsi

csoportjában a házi könyvtárát összeállító olvasó

csak Madzsar Józsefnek a Városi nyilvános könyvtár

részére

fiókjai

készült

Mintakatalógusát hasz-

nálhatja.

A százakra tájkoztatást

men

napi

folyóiratok

könyvtermelésben

De

szolgálnák.

kár,

való

hogy

az Athenaeum, a Polybiblion vagy a Liíerarisches Zentralblait

A

nem

állithatunk

magyar

társat.

tendenciát képvisel, irányokat

szolgáló ka-

sre

tekinthetnek

talógusok vissza.

békra,

mellé

egynémely

francia

Mayeul-Chaudon, de

hogy

közelebb 34

Qloriot és Tharin

maradjunk.

ab-

August

Az ö

Comte-ra..

könyvtárának

pozitivista

hires

jegyzéke 1854-ben jelenik meg. Tessék megnézni

tudományos

mennyit öregedett a filozófiai

A

ellenlábasa

a

Librairie

Ennek

része!

cimü.

rationaliste

kaíholikus mintakatalógusok hiányán éppen-

nem

séggel

Egy konzervativ Combes (Joel de Lyris)

panaszkodhatunk.

katholikus publicista, Paul

Le choix d'une bibliothéque

c.

könyvében puritánul

és merészen csakugyan leredukálja a francia irodalom könyvbeli gazdagságát, mikor az ifjú ember,

lány és asszony számára összeállitja a 10

—20

el-

engedhetetlen olvasmányt s ennél többel

nem

is

A német nyelv

emlékezetüket.

terheli

katholikus

irodalmon kalauzolja végig a diákot Johann Bern-

hard Krier konferenciagyüjteménye, de az

jegy-

zékénél körültekintbb, kevésbbé szükkebblü és in-

kább egy bigottságtól ment valláserkölcsiség szempontjait féle

érvényesít jegyzék a

(Was

soll ich

madik kiadása készül. A

—6

5

Hermann

lesen?) melynek most

soros jellemzés

felemiitett

Acker-

már

fzdik.

Tendenciájában rokonszenvesebb a jenai richs Die Tat

c.

har-

könyvekhez Diede-

folyóirata körül csoportosuló irók

munkája. Katalog schöpf erischer Lebensbiicher

Essays von

déri Mitarbeitern

der Tat

mánygyjteményükben

felekezetektl

iolyásolt

alapjait

vallási kultúra

cimü

in

tanul-

nem

igyekeznek

beki-

rajzolni.

A

figyelemre érdemes

mintakatalógusok

között 35

nem pártatlan magyar a Muzeumok és könyv-

országos

tárak

készül

megbízásából

tanácsa

Gulyás Pál-féle Népkönyvtári címjegyzék részrehajlása csak odáig terjed,

hogy meglehets követ-

kezetességgel csak az

n.

veszi

u.

hogy könyveiméi után

irodalmat

semleges

mégis

Használhatóságát

fel.

az.

biztosítja

munka

életrajzi és a

irányát.

ismertet jegyzetek -sorakoznak.

tárgyát

Ankétek Az

egyesek

szerkesztette

bárha nélkülözik

bek,

nemzeti ankétek. Az

is

érdekeseb-

listáknál

a rendszerességet -- a

st nem

ismerjük, tán a Pali

Wall Gazette volt az els. aki ilyen ankétet rendel(S,S7-ben

zett.

választanák lene

ki.

eltölteniök,

hetnének? cheurs és

a

Magasin pittoresque

et

ha életük

végét olyan helyen kel-

ahová csak kisszámú könyvet

1889-ben

az

des

Intermédiaire

curieux kapja

trt ö forgatja

a

azt a kérdést

mely húsz könyvet

francia kiválóságokhoz:

intézte

fel

ugyanezt

meg munkatársai

vi-

cher-

kérdést

a

hasában.

A

válaszok között Jules Lemaitre és Henri Fouquier válaszai két

listát

egyet

magaslanak állított

pedig

Lemaitre

ki.

össze:

egyet

a

magának. Pieilstücker

ankétjérl az

iménti

Olaszországban kiadó publikált

fejezetben

1892-ben

Ulrich

egy ankétet:

tioepli,

100 olasz

és Sarló

33

számára, kiadó

berlini

már

válaszát a legjobb olasz könyvekrl.

esztendben Gniaiardini

vallomásában

világ

a

volt a

szó.

jónevü

kitnség

A következ

adnak

ki

Fra

i

Egy-egy ankétet. címénél. E könyv válasz nem tartalmaz többet öt körkérdés statisztikája szerint a könyvek élére ugyanaz a három név, illetve könyv kerül, mint a cimen

Libri

Coenobium

biblio-pszikológiai

által

késbb

rendezett ankéten (Dante,

a Biblia és Shakespeare).

Magyar rendezte

könyveim cimen

meg

tott

ankétünknek a Gyalui Farkas

eldje

meg. Hogy kiket szólalta-

jelent

Oyalui, megtalálja az olvasó Qyaluinak a

körkérdésünkre

mi

adott

azonban, hogy életkoruk felvonuló 34

A

a fele már már Malonyay Dezs

és

Farkas olvasmánynak

is

irodalomtörténeti

egymásutánban

Tömörkény

István. Gyalui

rendkívül kedves,

men

forrásszámba

ma már

könyvének

ennek az ankétnek

emlegetettebb nevei és könyvei: Dickens,

mint

több,

fiatalabbak közül meghalt

áruló névmutatója szerint

Cervantes,

Érdekes

válaszában.

szerinti

magyar vallomást tevnek

elköltözött.

the,

Legkedvesebb

1902 évi körkérdés, mely

Arany, a Eötvös,

Dosztojevszkij,

leg-

Biblia,

Goe-

Heine, Hugó, Jókai, Jósika, Petfi, a Robin-

zon, Schiller és Shakespeare.

1908-ban

Hugó

Heller

adott ki hasonló ankétet

könyvkeresked bécsi Hermann Bahr tanul-

mányszámba men válaszával a füzet élén ilyen Hermann Bahr: Die Bücher zum wirklichen Lében. A kérdés ugy szólt: melyek azok a

cimen:

könyvek, amelyek egy a tevékeny ifjú

életbe

kilép

ember számára elengedhetetlenek, hogy ugy

mondjuk, létminimumot

alkotók? 37

A

válaszadók

mvész.

többsége bécsi iró és

For-el,

Mach, Popper-

Lynkeus, Schnitzler és Stefan Zweig

kednek

ki

írásai

emel-

közülök.

már emlegetett Coenobium cimü (Luganoban megjelen) olasz revü intézte igen nagyszámú olasz és francia íróhoz, tudóshoz és publicistához a következ két kérdést: 1. ha ugy fordulna a sora, hogy könyvtárát negyven kötetre 1909-ben

'Kellene

a

redukálnia, melyeket választaná

figye-

ki,

hogy legyen köztük egy-egy filozóegy-egy erkölcsi réconfort-t és egy-egy nemes szórakozást jelent olvasmány és 2. minden könyve közöl melyik a legkedvesebb? A körkérdést Adolío Vernére adta ki s irt hozzá lemmel

fiai

arra,

rendszert,

szellemes bevezetést.

A

kérdés valóban

nem

szerencsésen föltéve, az els kérdés 40-es

jegyén a legtöbben megütköztek, de azért a és

laszt

kaptak.

hogy

inkább kuriózum számba

De Brandis

feleltek.

komoly

második kérdésre azonban csak kevés

meggyz,

volt

szám-

men

vá-

az ankétet bírálván azt

ugy kellett volna föltenni: melyek azok a könyvek, amelyek a legalkalmatartja,

a kérdést

sabbak arra, hogy bevezetül szolgáljanak a világ-

egyetem és az emberi tevékenység és megismeréséhez. is

A Coenobium

a legszebb olvasmányok

rendez utódok

megértéséhez

ankétje

egyike

s

az

még

ankét-

hogy körjövben munkásokhoz és

számára

azt

ajánlja,

kérdéseiket

intézzék

tanulókhoz.

Hasonló tanácsot adott Révai Mór

válaszában.

a

igy

is

Temps

1913-ban a párisi

hasábjain

pergett

íe

pogány dervel teli körkérdés. Rendezje Raoul Aubry nev hírlapíró volt, aki a következ, látszólag nem támadó szánakadémikusok és dékú kérdést szegezte francia egy

bájjal,

francia üdeséggel,

leend akadémikusok mellének: ha ön elutaznék itt

kellene hagynia könyvtárát és

romnál több könyvet magával azok —

nának

— A

nem

s

birna há-

melyek volvagy modernek

vinni,

régiek, klasszikusok

melyeket választaná szellemi

A

utitársakul?

jókedv jegyében lefolyt ankét többek között né-

hány igen mély, átgondolt vallomást hozott várt

Bataille,

Donnay,

Maurice

meglepetésül:

Capus, Lavedan és a

Jules Lemaiíre-ét.

bevezetés

Az ankét három

nem

Lavisse, írójáét,

legemlegetet-

tebb irója Montaigne, Flaubert és Voltaire. *

Most azonban már ideje ellépni a függöny ell és átadni a szót magyar Íróknak, tudósoknak, közéleti embereknek, mvészeknek, könyvtárosoknak és kiadóknak, beszéljenek

k

a

könyveikrl. Az

ket egy él kanem a mi hibánk, hogy nem lett az egész él magyar irodalom tükre — azzal a tiszkönyveikrl. Mi összegyjtöttük talógusba,

telettel

—

elegy csodálattal, amelyet az

meglepetést tartogató érdemelt. Fogadják

sorról-sorra

szabadszellemüségük

írásaikért

igaz köszönetünket.

Khalmi

39

meg-

Béla.

TUDÓSOK, EGYETEMI TANÁROK

JEN

CHOLNOKY

egyetemi

kolozsvári

dományos munkái a sát és szines

nyok

tanár,

Földrajzi képek,

egyike,

tu-

novellaírók eleven hatá-

stílusát

országából,

a

íöldrajz-iró,

eladómvészek

legélvezeíesebb

A

revelálják.

Világegyetem,

Amerika

sárká-

Jégvilág,

irója.

Legjobban szeretek olvasni szépen, élvezheíöleg megírt tudományos, különösen ket.

Nem

a kalandorok,

hanem

megirt útleírásai a legszebb hofen, Humboldt,

Amundsen,

könyve-

földrajzi

a tudós utazók

olvasmányok.

Sven

Scott,

jó!

Richt-

Hédin,

Stein Aurél, Radde, Tafel stb. mind igen kedves olvasmányaim. De Szerkeszt Ur bizonyára nem

ezekre,

hanem a szépirodalmi mvekre

Mivel nagyon sok tudományos

vasnom, szépirodalmi

mvekbl

kíváncsi.

dolgot

kell ol-

csak a könnyedébb,

kalandosabb dolgokat szeretem

olvasni.

A

filozo-

nem szeretem, mert ha regényt olvasok, akkor nem tanulni akarok, hanem pihenni és mulatni. De meg fáló,

problémákat

rendesen

a

boncolgató

SEépirodalmi

unom, mert nem igen

írókat

irók

tudnak

filozofálgatásait

valódi

emelkedni. Filozófiát, életbölcseletet íróktól

akarok

mesemondókat:

magaslatra

nem regény-

tanulni. Ezért legjobban

szeretem a

Dumas-t, Dickens-t, Jókai-t, Mik43

száth-ot, stb.-féle

Mark Twain-t stb. A Sienkiewicz-, Hugomegrázó drámákat nem szeretem, mert na-

gyon felizgatnak és elkedvetlenítenek. A költk közül Madách és Arany

nem tudok

Az Ember

betelni.

munkáival

meg

tragédiáját,

A

akárhányszor olvasom, mindig élvezem.

dit

nem

melgetö lírikusokat

Hogy

szeretem.

Tol-

az

ri-

illet

poétának hogyan vérzik a szive szerelme után, ho-

gyan marja a bú vagyok kiváncsi.

legnagyobb

Életemben

„La

clus:

gyilkolja a bánat:

és

térre"

círnü

lettem praktikus

alatt

hatást

tett

mve,

mérnök

arra

nem

rám

Re-

ennek

hatása

geográfus.

helyett

A szépirodalmi müvek közül nagyon megrázott a Quo vadls, a L'aiglon, Dickens karácsonyi éneke, Wells

harca

Világok

stb.

gedni Kellermann Alagutjáért,

Nem

tudok fölmele-

sem

a

gyar irók misztikus, fantasztikus,

nk, csapszék-nagyságok

saiért.

Haeterák,

undok

élettörténetét, életbölcseletét

lom

s

bukott

nem vagyok

modern ma-

erkölcstelen Írá-

rájuk kiváncsi.

szivembl utáNagyon szívesen

olvasom Herczeg Ferenc, Rákosi Viktor, Szemére

György itt-ott

stb.

Írásait,

Karinthy

is

Lovászy Károly bolondságait,

nem nagyon

mulattat, ha

Egyszóval a szépirodalomból tem, ami szépet

ocsmányságok mus stb. untat akik

nem

szépen

leírása s

nem

ir

le.

(Zola), pihentet.

szoktak komoly

olvasni.

44

csak

A a

azt

túloz.

szere-

bölcselkedés,

a/

félesz miszticiz-

Talán azoknak

tudományos

jó,

mveket

:

DÉZS! LAJOS kolozsvári egyetemi tanár, irodalomtörténetés bibliográfus, az Irodalomtörténeti érMagyar történeti életrajzok

ire

tekezések és a

sok

szerkesztje,

monográfia,

Miklós életrajz

bibliográfiai

és

történeti

legutóbb megjelent

a

s

Jósika

irója.

Szentül hiszem, hogy a kedvelt olvasmány cp-

ugy változik a korral

mhöz. Az

egy

nagy szerep

olvasási

az

jut

élte

végéig

magam

Rrre példa vagyok

kedv

Keresztyén

és

a véletlennek

irányításában.

is.

Gyermekkoromban annyiszor Szikszai:

ízlés

állhatatosan

hogy

kétségtelen,

is

mint az

és idvel,

kevés ember ragaszkodik

olvasnom

kellett

a Bibliát s ány-

tanitásai-t,

nyiszor végig énekelni Szent Dávid zsoltárait és a Szentelv hegedüjé-t,

hogy jórészüket könyv

nélkül

tudom, aminek Shakespeare, Arany, de fleg Jókai olvasásakor nagy hasznát vettem,

három nagy latokkal,

bátyám,

különben

ember", irányította, amely abból

tankönyveken rneg.

vasgattam ját

cei

szer

csak

kívül

tudományos

De

mind

Az én

hasonlatokkal és szólásokkal.

vasmányaimat

vagy

mivel

a

szelleme telitve van bibliai gondo-

író

azért

sógoromnál

állott,

olvasását

annál

Haller

ol-

„bibliás

hogy

a

erkölcsös

vallásos,

munkák

titokban

afféle

engedte

mohóbban olHármas Istóriá-

s Born György „A gályarab vagy a velenrémes éj" c. rém regényét. Az említett kény-

szabta

meg olvasásaim késbbi 45

irányát

is

ennek

hogy

tulajdonítom,

liofímann

és

Schniid

elbeszélései után Fáy,

Eötvös és Dickens regényeit

elbb olvastam, mint

a

Jökai-ét.

hogy minden költi

Ez olvasmányok olvasásakor

leg-

eszembe,

akár

van,

akár nincs, ami az esztétikai élvezetet

igen

sok-

hatása,

elbb az

erkölcsi célzat

mii

jut

szor zavarja. Ennek hatása az lélektant

cer és

hogy etikát és mindig szívesen olvastam s hogy Spen-

Wundt

olvasását

a

is

a

is,

legkedvesebb filozófusaim. Verne

tudományos

okoltam meg:

célzattal

ez volt a természetes átmenet az útleírásra és földrajzra;

az utazási hajlam

felkeltését

is

ennek kö-

szönhetem. Egyszer az ószeren Ladvocat Históriai dictionarium-ának egy csonka példányára akadtam s

ennek olvasgatása

—

ma

is

jobban megkedveltette velem tudós tanáraim.

Az

csodálkozom a

rajta

történelmet,

—

mint

iskolai klasszikusok közül csak

Horaüus-t olvasgattam nagy buzgósággal, ben és Arany-ban akkor volt szabad otthon

Petfiis

gyö-

nyörködnöm, mikor bátyám vlegény lett. Alig voltam húsz éves, mikor a debreceni kollégiumi anyakönyvtár segédkönyvtárosa lettem, a bibliográfiát ekkor szerettein meg: az antikvár-katalógus

ma

is

egyik legkedvesebb olvasmányom. Budapesti egyetemi

könyvtártiszt

könyvtár

idmben

illusztrált diszmííveit és folyóiratait

a

néze-

kedvtelés gyönyörséggel e soha sem lettem volna a „Magyar Történti

gettem nagy nélkül

koromban szabad

lelki

:

Életrajzok" szerkesztje. Berlini

„Student"

koromban 40

fejembe

vettem,

hogy színházba menetel

clött

elbb minstb. mü-

a darabot

dig elolvasom: Goethe, Schiller, Lessing

ekkor olvastam végig,

veit

könyv

hogy nagy részét

—

Faustot annyiszor,

tanultam meg,

nélkül

elbb mint az Ember tragédiájá-t, mely Shakespeare-rel együtt késbb lesz kedves olvasmányom. Az anglomániát különben egy kis amatr angol könyvtár megszerzése fejlesztette ki bennem. Az irodalmi

mfajok

mindig inkább

közül a verses epika és regény

mint a

vonzott,

és

lira

a dráma.

Dante Poklán, az eredetin, egy római ut után evickéltem keresztül

s

ifjúkoromban arról

is

ábrándoz-

tam, hogy a Sah-Naméht, Mahá-bháratát és

Rámá-

olvasom végig: azért a perzsa és íme nyelv tanulásába is belefogtam.

janát eredetiben

szanszkrit

mennyiszer változott a kedvenc változásban

„Habent sua fata

—

olvasmány

mily nagy

véletlennek

szerep

s

e

jutott.

lectores!"

DIENES PÁL matematikus és

filozófus,

egyetemi magán-

tanár.

Mint tikával, zófiai

a

tudományokkal, matema-

legelvontabb

elméleti fizikával

és ezekhez

hezen felelhetek kérdéseire. rolt

fzd

filo-

problémákkal foglalkozó ember, nagyon ne-

hatást

Ha

t.

úgy értelmezem, mint

i.

a

rám gyako-

eddigi tudomá-

nyos eredményeim és terveim lényeges befolyásolását,

csupán szakmunkákat kellene felsorolnom 47

s

válaszom egy ad personam Általánosabban,

nyednék.

fogom

tehát

niségem

a

íel

bibliográfiává

szegé-

ugy

közérdekübben

de

rám gyakorolt

hatást, mint egyé-

színezetének

kialakításában

ré-

szes tényezket s ebben az értelemben fogom

fel-

általános

állandóan

sorolni

könyveimet

és

irodalmi

forgatott

ifjúkori

és

filozófiai

olvasmányaim fbb állomá-

sait. I.

Visszatér olvasmányaim: a) Irodalom: Baés

bits

Ady

költeményei.

lírai

cimü görög tragédiája. Shakespeare Baudelaire,

Laodomeia

Babits

fbb

tragédiái.

Swinburn költményei.

Verlaine,

del l'Annonce faite á Marié és

Clau-

mindenek eltt

Ai-

schylos és Sophokles tragédiái, b) Filozófia: Berg-

son bárom lész

fmve,

mánya,

Leibniz-nck

dolgozatai;

Cnneádjai,

Ploíinos

Ravaisson

metafizikája.

a

összefügg

monadológiával

Upanishádok

az

Arisztote-

Arisztotelész-tanul-

és

Vacaspatimisra

Samkhyatattva-kaumudi-ja. II.

Rám mélyebb

hatást gyakorolt

mvek:

aj

Irodalom: Érettségi eltt: Verne összes müvei. Jókai összes nete.

mvei, Taine: Az angol irodalom

Macaulay:

Shakespeare:

Essays,

törté-

Macbeth,

Hamlet etc, Byron: Manfréd, Kain. Tennyson sebb

Érettségi

Anatole az

I.

b)

szer

Madách:

költeményei. után:

Dosztojevszki:

Francé valamennyi

alatt

már

Filozófia.

Ember

felsorolt

Érettségi

csillagászattal!,

mve

ki-

tragédiája.

Raszkolnyikov. és

els sorban

müvek. eltt:

Flammarion:

Nép-

helmholtz: Népszer érteke48

Vizsgálódás az emberi értelemrl.

Hume:

zések.

Lewes: A

Problems

Lewes:

után:

Érettségi

ciples.

Spencer: First Prin-

filozófia története.

Life

of

Psychology és

and Mind. Spencer: Principles of Buckle: History of

civi-

Principles of Sociology. lization

in

ben Stuart

England. Mindezeknél nagyobb mérték-

MM

Hamilton's Pliilosophy

munkája. E

c.

utóbbit

két

meggondolásaim kiindulópontjául teW. James: Principles of Psychology;

filozófiai

kell

kintenem.

The world and

Royce: Matiére

la

conscience,

et iríéimoire és l'Evolution Créatrice.

második

sont tekintem

harmadik --

talán végleges(?)

s

Ravaisson

d'Aristote-ján

és

A németek

nagyobb

—

Leibniz Monadologiáján

A

logikára

kialakításában

A

Arisztotelész

gyönyör Métaphysique

közül Hegel logikája

hatást.

Berg-

revelációmnak.

filozófai

metafizikája,

lataim

Bergson:

the individual;

Essai sur les données immédiates de

tül.

W.

logikája és Examination of Sir

tett

keresz-

rám

leg-

vonatkozó alapgondo-

legjobban segítségemre vol-

tak Brudley Appearence and Reality,

Wliitehead:

Universal Algebra és Whitehead-Russel: Principia

mathematica cimü munkái.

Mélyen zika,

a mi

foglalkoztatott

európai

poláris ellentéte;

végül a hindu

metafi-

gondolatfejlödéseinknek ez a

különösen a

Samkhya

filozófia,

úgy mint Isvarakrisna Samkhya-Karika-ja, Vacaspatimisra

Samkhyatattva-kaumudi-ja

és

biksu kommentárja a Samkhya-sutrákhoz.

49

Vijnana

GÁRDONYI ALBERT Budapest székesfüváios iölevéltárosa, történeti, közgazdasági és politikai iró, az Akadémia lev. tagja, a Magyarországi könyvnyomdászai és könyvkereskedelem a 18. században stb. írója. Kedvtöltésböl sokan, hivatásból kevesen

A

nak.

olvasók

kedvtöltésböl

olyan, mint a tarka virágcsokor,

gos

réten

szemben

meg

gyjtött a gondtalan

olvas-

anyaga

olvasási

melyet vadvirá-

gyermek.

Ezzel

hivatásos olvasó tervszeren válogatja

a

olvasási anyagát s

ebbl egész egyénisége

ki-

domborodik.

Más

az olvasás anyaga az olvasó életkora szeUgyanazon olvasó is mást olvas fiatalon s mást érettebb korában. Ennek magyarázata nem csupán a rendelkezésre álló irodalomban s megváltozott korszellemben, hanem az olvasó egyénirint

is.

ségében

is

A fejld

rejlik.

esetben olvas tervszeren alakul, mint az

egyéniség a legritkább s

anyaga úgy

olvasási

serdben felnöv

fa

lombozata: az

ágak jobbra-balra terjeszkednek, ahol napfényt nek

s

csak ha a

koronája kijut a

fa

srbl,

ér-

akkor

fejldik egységesen.

Különbséget teszek a szépirodalmi és tudomá-

Számomra

nyos tárgyú olvasmányaim között. szépirodalom

nem

cél,

hanem

a

eszköz. Szépirodalmi

olvasmányaimat úgy válogatom meg, hogy a nyelv szépségét,

a

tökéletességét

gondolatok mélységét találjam

fel

50

s

bennük,

a s

szerkezet ez úton

nyelvi készségemet, fonnaérzékemet s az elmélye-

Tudomá-

hajlandóságomat fejlesszem.

dés iránti

nyos tárgyú olvasmányaim megválogatásában pehogy a munkába vett dig azon szempont vezet,

problémákhoz anyagot

s

Ez anyagra azért

kálatokat találjak bennük. szükség,

hogy

problémát

a

van szükség, hogy a már kesíthessem

s

elért

az

id nem

ne kezdjem az alapoknál

rli

fenmaradnak a

fel

ott,

A

hanem

ahol a

hogy

érintetlenül

utókor számára.

Szaktudományomban különben azokat az kat

szeretem,

érté-

szellemi

tulajdonsága,

eredményeit,

kés

azért

pedig

eredményeket

megalapozást már mások elvégezték.

munkának az a legjellemzbb

van

terjedelmében

egész

elmunkálatokra

az

áttekinthessem,

megoldáshoz elmun-

a

kik az igazság keresés

forma mvészi szépségével

is

Író-

mellett

a

kitnnek. Viszont a

szépirodalomból azokat az Írókat olvasom a legszívesebben, kik a szép mellett az igazságról

feledkeznek meg. sztoj

E

mveit becsülöm

JÁSZI

sem

téren Anatole Francé és Tol-

a legtöbbre.

OSZKÁR egyetemi magántanár, szociológus és politikus, a Huszadik Század körül csoportosult progresszívek és a magyar radikalizmus szellemi vezére és

els

ténelmi materializmus

és

erkölcs,

publicistája,

bölcselete,

Beszélgetések a szocializmusról

és a politikai tettel felér

dés

c.

a Tör-

Mvészet

könyvek 51

irója.

Nemzetiségi kér-

:

sok aggályom van ezzel a körkér-

Bevallom: déssel szemben.

Elször

olyan nagyfokú szinte-

is

ség kellene termékenységéhoz, mely a legtöbb em-

berben hiányzik.

A

legtöbb ember nemcsak

szellemi családfájára

hiu s

is

testi,

mig az utóbbinál

de

alig

palástolhatja a neki kellemetlen vérkeveredést, te-

hát a

elbbinél ellenrizhetetlenül

addig az

hallgat:

legelkelbb söket

nevezheti

ki

a

maga

szá-

mára, tehát fecseg. Azután nagy introspektív gyakorlat és finomság rája

ahhoz, hogy

kell

gyakorolt könyvhatásokat

az ember a

pontosan

megkü-

lönböztesse.

Továbbá

gyunk, nem

egyszer a legszebb ajándékokról meg-

hálátlanul

feledékenyek

va-

feledkezünk. Ks azután: aki pontosan akarna válaszolni

körkérdésére,

annak voltakép szellemi

ldéstörténetét kellene

ben van

meg

megírnia

ehhez a kell

er

és objektivitás?

Végül van a könyveknek egy közvetett hatása

—

és talán ez a leglényegesebb

fejldésünket

—

mélyen befolyásoló

fej-

melyik ember-

s

:

is.

hány, szellemi gondolatot

ka-

punk másodkézbl, gyönge könyvbl, olykor nem

könyvbl, hanem a kor levegjébl? (így pélPauer Imre valamelyik kompendiuma diákkoromban rendkívüli hatást tett rám, mert belle

is

dául

ismertem

meg elször

a determinizmus tanait.)

Mindezen nehézségeket és a saját gyöngeségemet mélyen átérezve, igyekszem az alábbiakban szinte, tárgyilagos és hiuságmentes lenni 1.

Diákévek. Ki sem

nyit köszönhetek

mondhatom, hogy menys a magyar irodalmi

Jókai-nak C2

décadencenak egyik legjellemzbb

nagy

szántszándékos

iró

géniusza

tünete

volt

Petfi

lealacsonyitása.

hamar magával ragadott. Turgenjev

is

e

is

korán megkapott orosz társadalmi korrajzai erejénaturalisztikus romantikája az

és Zola

vel

iskolai

ideálizmus sablonjaival szemben forradalmilag ha-

rám.

tott

A

Egyetem.

2.

mus

Pikler belátásos

bölcselete.

Maupassant

set,

fejldési gondolat, a darwiniz-

Taine mvészet-

spencerizmus jegyében.

és

elmélete.

—

Byron.

és

Heine, Mns-

Grünwald Béla

és

Thierry történelmi munkái.

Sturm und Drang. A spencerizmus és a

3.

ténelmi

még

materializmus

tör-

Marx, Engels, de

harca.

inkább Lassalle, Janrés küzdelme a szocialista

ortodoxiával.

Növeked

bizalmatlanság

az

„ideo-

lógiákkal" szemben a Durkheim-iskola hatása alatt.

Növeked

kijózanodás

a

pozitivizmusból

penhauer és Nietzsche vezetése szellemet

ma

is

gyakran

alatt.

keresem

a

Scho-

(E két nagy

Anatole

fel.)

Francé és Ady.

Fokozódó bizalmatlanság a szocializmus kommunista végcéljával szemben. A klaszSzintézis.

4.

szikus liberalizmus

Adam

lése: lis

értékeinek nagyobb

Smith, Ricardo, Stuart

Mill.

megbecsü-

A

„liberá-

Henry George, Walde fleg a Franz Oppenheimer kutatásai alap-

szocializmus" elfogadása

lace ján.

y

Növeked

nelmi ben.

elégedetlenség

materializmus szimplista

Egyre fokozódó

közkelötü

törté-

formuláival

szem-

a

érdekldés 53

Bergson-on

és

James-en

át

rendszerek

az idealista

a vallásos

és

szükségérzet Kani-ba

Hegel történelembölcselete. Spi-

behatolni. Kant és

noza ethikája.

filozófia

Növeked

iránt.

— Szépirodalomban

Goethe, Tolsztoj,

Dosztojevszkij. Görög drámák. Maeterlinck. haeren.

S még mindig

szeretet

idealista

és

Ady.

romantikus

Ver-

fokozódó

Általában

költészet

iránt.

tanulmánya a görög kórus szerepérl. Érdekldés okkultista problémák iránt Kant, Scho-

Schiller

penhauer, James és

Du

nyomán

Prel

és

erkölcsi

világunk egyre nyomasztóbb krízisének hatása

Mégis, ha

mindent számba

veszek,

azt

alatt.

kell

mondanom, hogy egyéniségem fejldésének bels logikája, az élet és az emberek aránytalanul nagyobb hatással voltak rám, mint a könyvek. Talán ez

magyarázza meg gylöletemet

még

paddal szemben, melyet is

— nagyon

kevés

kivétellel

kasszahatásokra

kéltnek,

kóklernek

érzek az

élet

a

modern

szín-

legjobb képviseliben

—

sekélynek, mester-

dolgozónak, igazi

egyszóval

nagy problémáival

szemben.

AARCZALI HENRIK egyetemi tanár,

Uira

meg

újra

Plató

olvasott történet-

irója.

visszatér olvasmányaim: Spi-

noza: Tractatus theologico Tönténete.

legtöbbet

Mária Terézia

írónk, a

politicus.

Thukydides

Köztársasága, Saint-Sunon

moárjai és Széchenyi Hitel és Stádiuma. '4

me-

Átmeneti hatással voltak: Aristophanes

romanisch-germanischen Flaubert:

La

tentation

Tacitus

Annalesei,

Ranke: Geschichte der Völker, Petfi versei,

vígjátékai,

de St.-Antoine, Balzac re-

gényei, Stubbs angol alkotmánytörténete,

Momnir

sen: Römische Geschichte, Taine: Opinions de JVL

Graindorge és Jókai regényei, fkép: Istennel és Szeretve

Párbaj az

mind a vérpadig.

MÁRKI SÁNDOR kolozsvári földrajzi

történetíró és egyetemi tanár, százakra menü cikk és törté-

iró,

monográfia, köztük Dózsa György Rákóczi Ferenc-völ szóló költi szárnyalású tanulmányok irója. nelmi és

//.

Édes anyámnak, majd Erdélyi Jánosnak népmeséi s

a Biblia és a Szentek Élete vezették be törté-

nelmi olvasmányaimat, melyek

közül

kisdiák-ko-

romban Szekér Joakimtól „A magyarok eredete" és Buday Ferenctl a „Magyarország polgári históriájára való Lexikon" érdekelt leginkább. Nagyobb deák koromban Horváth, Szalay, Salamon könyveit tanulgattam s most is ezeket használom

legszívesebben.

De

mint Rákóczi

Confessio-ja és emlékirata.

egyetemes

senki

sem

még

történelmet

hatott

diák

reám jobban, Az

—

koromban,

Sclüosser, Rotteck és Cantu müveibl szerettem meg, de a vadé mecum késbb különösen Ranke és

Lavisse-Rambaud

lett.

Essaiket Macaulay meg-

ismerése óta mindig szívesen olvasok. 55

A

tanításaival

földrajzban,

mesterein

iulvy János volt

s

mveivel.

és

Kliséé

Hun-

Rcclus Földje

gyakorolta rám a legnagyobb hatást.

A költk

közül

ranger mellett

Vergilius,

Shakespeare és Bé-

vonzott

Schiller

kinek

legjobban,

egy olcsó kiadását maidnem télszázad óta gyak-

Arany legszebb

ran koptatom. Vörösmarty, Petfi,

költeményeit már gyerekkoromban tudtam

unokáimmá! együtt szavalgatom. Jókai-nak

s

most

félszá-

zad óta hséges olvasója vagyok, de Mikszáth-bó\, Herczeg-bö]

mindent elolvastam.

is

Az irodalom veivel,

történetébe,

Toldy Ferenc vezetett

1874-ben

irodalmi

tanításával és be

Értesítmben,

s

köny-

megölelt, mikor

az

els magyar ki. hogy

könyvészeti szaklapban, elször mutattam

magyarul évenkint ezernél több könyv jelenik meg. Azóta már 60 70.000 jelem meg s valami tized-

—

részöket ismerem

is.

pedig bibliográfus többé már

nem vagyok. De mert dolok azokra és

helyeslésemmel

Ezért

nem tudom

továbbra

PINTÉR

az voltam, szeretettel gon-

amik felfogásommal,

is.

nem

mindenben

ízlésemmel találkoznak.

rászánni magamat, hogy köztük

válogassak.

is

JEN a

legmodernebb

irója,

tanár, az

magyar irodalomtörténet Akadémia levelez tagja, az

Irodalomtörténet szerkesztje.

A

tudományos irodalmat nem kapcsolom

bele

válaszomba, bár az olyan tudományos munkák, ami56

De Vogüé könyve az orosz regényrl

lyen

és hatás dolgában

ték

fölérnek

-

ér-

sok szépiro-

igen

dalmi remekmvel.

A

verses

munkák

közül állandó és újra

visszatér olvasmányaim

:

Ady költeményei, továbbá Madách Ember tragédiája. Mély

hatást tett

meg

újra

Petfi, Arany, Vajda és

Vörösmarty

lírája

rám Jókai Mór, Mikszáth

és

Kál-

mán, Petelei István, Tóth Béla, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond néhány könyve.

Sok gyönyörségem telt Fáy András meséinek olvasásában. Megrendülve olvastam Kemény Zsig-

mond regényeinek egyik-másik

részletét.

hogy

Általában azt tapasztaltam, klasszikus

meg

munka csak bizonyos

az érdekldést. Shakespeare

gyöngyökkel, de sok benne a

vezhet

részlet; Szent

legtöbb

a

részleteivel ragadja

van

tele

ma már

drága-

nehezen

él-

Ágoston Vallomásaiban meg-

ható fejezetek vannak,

de egyfolytában bajos az

olvasása; Calderon-ban az Élet álom egyik monológja mellett egészen háttérbe

szorul a többi

je-

lenet

A tam

külföldi

a legtöbb

elbeszélk közül a franciákban

mvészetet. Balzac,

Daudet,

passant és Anatole Francé a szellemi kiapadhatatlan forrásai.

Nem

talál-

Mau-

gyönyörség

ismerek német tár-

sadalmi regényírót, aki megoldhatná saruikat. ott

van Victor Hugó a Nyomorultakkal,

De

Flaubert

a Bovárynéval és Zola a Pascal orvossal. Mellet57

tük a többi idegen közül csak Swift-ei. Ibsen-t, Oogol-t és Dosztojevszkij-t említem.

Hálátlan volnék, ha megfeledkezném

gyermek-

korom és ifjúságom legszebb könyveirl: az Ezeregyéjszakáról, Andersen meséirl, Defoe Robinzonjáról, .lelki

Cooper Utolsó Mohikánjáról, Hevesi Lajos Andrásáról, Gaál

Mózes Virág Palkójáról

és

Verne kalandos regényeirl.

RIEDL FRIGYES egyetemi tanár. A

magyar irodalom firáArany János, Shakespeare és a magyar irodalom s egy néhány a személyes élmény

nyai,

erejével ható

tanulmány

írója.

Vállalatának örülök és igen hasznos forrásmü-

Ugy

nek fogom tekinteni, ha elkészül.

más

azonban, hogy az irók hatását szépiróknál kell tanulmányozni:

gondolom inkább

irókra

tudósnál,

úgy-

ki

olvas, más nem oly kiemelked

szólván minden nap egy-egy könyvet irók hatása igen bonyolult és

egész

mködésére

nézve,

mint

szépiróknál

(pld.

Aranynál Petfi olvasása.)

SZÁSZY SCHWARZ GUSZTÁV egyetemi

tanár,

irányok a

mára

is

nagynev

magánjogban

s

jogtudós, a

az

laikusok

Uj

szá-

rendkivül élvezetes Parerga irója.

Fájdalom, a sokat olvasó emberek közé tarto-

zom. Mindig irigyeltem az 58

..unius libri lector"-okat,

akik egy-egy jó könyvet tizszer olvasnak azalatt,

hogy mi mások tiz jó-rossz könyvet lapozgaDe hát a tunk, ahogy a könyvpiac felénk dobja. nem tömegtermelés korában élünk és az ember akar hátramaradni. Azután, a sok uj könyv olvasására azért is szükség van, hogy megtudjuk, mi

Ha

bennük.

nincs

egy

témával foglalkozom

és

egy ismeretlen könyv cime, ameugyanerrl a tárgyról szól, félelem fog el: hátha az olyat tud, amit én nem tudok? Hátha én

reám mered

lyik

ott

már elre meg vagyok

cáfolva? Hátha én máakarom feltalálni a puskaport? Herder mondja egy helyen, hogy a modern tudomá-

sodszor azt

nyosság abban különbözik a maga kárára az antik-

hogy a régieknek nem kellett tudniok, mit mondtak minden kérdésben más tudósok elttük. Csakugyan: ma elbb minden elttem iró tudós

tól,

kell gondolkodnom, mig johogy a magaméhoz is eljussak. Ezért nekünk céhbeli könyves-embereknek be kell ér-

agyvelején

gom

keresztül

nyilik,

nünk, ha mentül több könyvet egyszer tudunk

vagy újra meg olvasmányra nem marad id. olvasni: az „állandó

De könyv,

mem

csak

ez a szabály persze

mert kivétel

is

van

melyben reája

akad

két olyan

is,

reányitok.

De

alóla.

szabály,

azért

Van egy

szívesen

el-

újra visszatér"

verses

pár

lapozgatok,

könyvesházamban,

ha van

sze-

egy-

mit ott folytatok emlékezetbl, ahol

olvasmányom"

meg

újra

visszatér

— szintén bevallom — a

szépiroda-

„állandó,

újra

59

lomhán

Legtöbbször

van.

alig

is

bizonyára

(ioethe Faustja volt kezemben, de „állandó'

mányomnak mondhatom-e

a

1

olvas-

A próza-

vájjon ezt is?

szépirodalomból talán a Dickens (Pickwick), Tolsztoj (Karenina), Mikszáth szeit

(Jó palócok) egyes

ré-

olvastam vagy tiz-tizenötször életemben -

ez

se „állandó" olvasmány.

hogy

a

Egyáltalában azt hiszem,

szómúvészet terméke nem élvezhet annyi-

szor, mint a zene,

vagy

a képirás.

Vannak zeneda-

rabok, miket bizonyára ezerszer játszottam

már

el

életemben és ha egy szép kép íügg irószobámban,

mindennap

ujra

gyönyörködöm benne,

valahány-

szor asztalomról föltekintek. Ennyiszer és

ugyanazt

van ez igy? mint

nem Ezt most nem

szóterméket

a

lehet

Miért

hanem

feszegetem,

érdekes megfigyelést a pszichológusok

De ténynek anekdotát sem

gálásába ajánlom. mint

sürün

ily

élvezni.

a

legjobb

tízszer végighallgatni

tartom, hogy lehet

vizs-

vala-

egymás

után

(pedig egy szép dalt lehet!),

ugy nem

lehet bármi más sikerült szóterméket sem. Hogy mely könyvek gyakoroltak reám legna-

gyobb hatást életemben, tani.

-

ezt össze

koromban Büchner: Kratt und líinkle Mveldéstörténete, a tiarimann: pedig

tudnám

Hét éves koromban Robinson Crusoe,

jött

azonban

a

Philosophie

Pandora az

des

Stoff,

16.

13 éves

évemben

matúra

korában

Unbewussten,

mindenségével,

állí-

ezután

amelybl

mai napig Macaiüay essay-i fénylenek

felém legtüzesebben. Talán mégis ez volt

tósabb könyvszerelmem. 60

a

legtar-

VÁMBÉRY RUSZTEM egyetemi tanár,

büntetjogász,

a

Jogtudo-

mányi Közlöny szerkesztje.

Kérdezze egy anyától, hogy melyik gyermekét szereti legjobban,

de ne kérdezze a könyvek közt

él embertl, hogy melyik NuJIus liber

a kedvenc olvasmánya.

tam malus ne aliqua parte

mondhatom Ungerrel: and never regretted

it.

I

prosit. El-

man

alvvays vvas a bookish

Még

azt

is

nehezen tudnám

mely könyvek gyakoroltak reám mélyebb hatást. Mert ez a hatás, miként az igazi szerelem, nem mindig tükrözdik a tudatban. Mégis van egy csomó könyv, amelyhez állandóan visszatérek. Hogy a Faust és a Sprüche in Reimeu megmondani, hogy

und

in

Prosa ezek közt els helyen állanak, azt talán jön Huxley: Aphois említeni. Azután

felesleges

Don Jüanja

risms and reflections-e, Byron tole

Ha

Francé.

gyönyörködni,

a

és

gondolatok zenéjében

Heine Buch

le

Ana-

akarok

Grandjához, ha a

szatírában, a Deutschlandhoz

folyamodom, de nem

tudnám állandóan

Börne

nélkülözni

sem. Lenau-t és Anastasius Grün-i

szem el, írók

Petöfí-t

gyakrabban.

párisi

leveleit

ritkábban ve-

A magyar

próza-

közül Beöthy Zsoltnak és Mikszáth-mk kö-

szönhetem, ha van némi érzékem a nyelvünk

sában lakozó

ser

iránt.

De

azért

stílu-

nem vetem meg

irodalmunk kedves gaminjait: Molnár-t, Heltai-t és Karinthy -i sem. Szeretem lgnotus-t, a legmélyeb-

ben gondolkozó magyar publicistát és tudom ei

él-

Hatvány Lajos tehetségének szertelen csapongásait. Hálátlan volnék, ha megfeledkezném Ja-

vezni

tobsen Niels Lyhnejérl, Tolsztoj Háború és békéjérl, tán

Johannes Jensen-r\, vagy Kielland-ról, az-

... de kérdem

t.

Szerkeszt Ur,

ennek a felsorolásnak?

1/2

lehet-e vége

FPAPOK

BALTHAZÁR

DEZS

a Tiszántúl református püspöke.

Állandó újra

1.

nyaim:

meg

a Biblia és a

újra visszatér

olvasmá-

Magyar Nemzet

Története.

(Millenniumi kiadás.)

Hogy mely könyvek gyakoroltak rám átme-

2.

netileg írni.

nagyobb

hosszadalmas volna

hatást, azt

Exemplikációval pedig

sorolt

nem akarok

fel

le-

nem

érdemes Írókat megbántani.

GIESSWEIN SÁNDOR pápai

prelátus,

szági

Békeegyesület és a

a Magyarormagyar keresz-

szociológus,

tényszocialisták vezére.

Bertha

v.

Suttner: Der

Kampf um

die

Vermei-

dung des Weltkriegs, Jacob Ter Meulen: Der Qedanke der internationalen Organisation in seiner Entwickelung,

dem Kriege

Lammasch:

Das Völkerrecht nach

és Nicolai: Die Biologie des Krieges.

65

PROHÁSZKA OTTOKÁR székesfehérvári püspök,

a

modern, szociális

eszméktl megújuló Egyháznak finom zófusa, a föld cs Ég-ben

Feleletül

a

keres

mányi

világnézettel

tudós;

költ és elragadó szónok.

kiegyezést

els kérdésre:

az

Az

filo-

természettudohit-

szövetségi

ui

Loyola: Exercitia Spiritualia.

Szentírás, S. Ignatii

Kempis Tamás: Krisztus követésérl. Rodriguez A keresztyén tökéletesség gyakorlása. Alfonz: Ludovicus da Ponté: ^f quinaflis

:<

Summa

Meditationes.

Theologica,

D.

Thomae

Vörösmarty,

Arany, Petfi költeményei, Goethe müvei, Shakespeare színmüvei, Stolz Albán és

Pázmány Péter Feleletül a

hörbiger:

Qesammelte Werke

második kérdésre: Schopenhauer és

Nietzsche müvei

lain:

:

müvei.

ellentmondást

Qlacialkosmogonie,

Grundlagen des

20.

ébresztve,

Houston-Chamber-

Jahrhunderts és Paul

Sabatier: Vie de St. Francois d'Assise.

Üli

Hans

KÖZÉLETI EMBEREK

BÉDY-SCHWIMMER RÓZSA a

magyar

keny

ieminista

A

pacifista,

mozgalom

n

vezére, tevé-

feminista folyóirat

c.

szerkesztje.

Olvasmányaim kérdése szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy szüleim majdnem húsz éves koromig életbenmaradásomért küzdöttek, mert koraszülött,

az orvosoktól életképtelennek mondott,

landóan betegesked voltam. dés türelmes

A

sok

nagyban

elviselését

ál-

szenve-

fizikai

megkönnyítette

humorérzékem gondos és céltudatos ápolása. Ifjúkorom olvasmányai kizárólag ezt a célt szolgálták. A világirodalom legjobb értelemben vett humoros müveivel ellensúlyozták a

fizikai

állapotomból ter-

mészetszeren folyó tulkomoly meditálást. Társadalmi problémákról nem tudtam, tudomá-

nyos kérdéseket távol tartottak tlem, magával a mindennapi közönséges

élettel is alig volt

valame-

lyes összeköttetésem. Központja voltam egy kis világnak,

melynek minden problémája abban

össz-

az állandóan

rám

Ebben az állapotban Dickens

mvei

rám

legmélyebb

Nickleby,

pontosult,

hogyan ragadjanak

ki

leselked halál torkából. a

hatást.

Nicolas 69

tették

Olivér

Dávid Copperíield. Pickwick Papers.

Twist,

Littie

derbe ágyazott keltették fel bennem a

Dorrit, Martin Chuzlewitt s a többi

elször

szociális kérdései

kérdést: miért gonoszok az emberek, amikor jók

is

lehetnének, miért bántják, üldözik egymást, amikor

megférhetnének egymással, miért okoznak egymásnak tudatosan amit

selni,

iái

dalmát, amikor azt

természet

a

is

nehéz

elkerülhetetlenül

elvi-

mér

az

emberre. Addig, sokévi betegágyban, csak a

problémáján

tndtem

lét

és

nem-

gyermekésszel.

Dickens

könyvei segítségével átsiklottam szociális

problé-

lét

mákon

Egyik-másik regényét

való tépelödésre.

is

meg újra olvasom és - élvezni is tudom. Nagy benyomást tett rám Suttner Berta: Das

újra

Maschinenzeitalter-ja. volt az

Azt

hiszem

azért,

els elvont tárgyú könyv,

mert ez

amely komoly

formában hozta közelembe az emberiség nagy problémáit. Suttner iránti hálából kritikára

érett

Mindaz

a

amit Suttner

ésszel,

tudományos

mvei

nem mertem késbb,

könyveit újból elolvasni. és szépirodalmi

óta olvastam,

nem gazdagítha-

többé oly dönten, mert közben

tott

érintkezésbe élet

jutottam az

realitásába,

könyv

élettel,

tehát

könyv,

személyesen

belebotlottam

többé

nem

az

hathatott

olyan elementárisán.

Életem legnagyobb irodalmi eseménye Multatuli volt. Eleinte

Spohr nagyszer fordításában, késbb

eredetiben olvasott

mvei elssorban

landóan

olvasmányaimhoz,

\

isszatérö

70

tartoznak

ál-

„Woutertje

poétikusan reális regénytorzója,

Pietersen"

mii

a

befejezetiensége tragikus okának hátterével, átszel-

ahogy

mindig

szépségével

lemült

a

újból

rám,

hat

mint

„Minnebrieven", és ideák tömkelegébl

ki-

szakított számtalan apróságán fel-felüdülök, ha túl-

ságosan

Végül

megcsömörlöttem az emberektl.

Charlotte Perkins Gilman-nek tartozom óriási há-

„Women and economics" cimü nmozgalom bizonyos problémáinak

müvéért.

lával

nál

elgondolásá-

holtpontra jutottam volt, amikor ez

kezembe akkor

még

magamra

kizárólag

A

ismerni és megállapítani.

mást

tett

ziám van

tam a

rám, hogy fordítási

Women

Hogy

idm

—

m

utaltan

fel

amit

tudtam

olyan mély benyo-

bár valóságos idioszinkrá-

munka

ellen,

magyarra

fordítot-

and economics-ot.

állandó

olvasmányom

nincs és igen kevés

annak oka abban hogy egyéb munkám mellett mind kevesebb marad olvasásra, meg az is, hogy 12 év óta

könyvet olvashatok rejlik,

könyv

a

kulcsot adott mindahhoz,

és

jutott

A

el

ismételten,

rendkívül sokat utazom. Külföldi tartózkodás alatt

pedig lehetleg az illet ország irodalmával foglal-

kozom, már azért

is,

hogy népét irodalmán

át

is

jobban megismerjem.

BOSNYÁK ZOLTÁN államtitkár, az

európai hirnek

örvend ma-

gyar állami gyermekvédelem kezdeményezje és megszervezje, egykor a Nemzeti Szinliáz divatos szindarabirója. 71

Napok óta gyengélkedem. Itt ülök a dolgozószobámban Dante szigorú szeme tekint le reám. .

Els

.

.

igazán

szabadságom

csendes

háború

a

alatt.

gze

Újságokat nem olvasok. A véralkohol

nem

a fejembl és

száll

„legnemesebb

a

az ember nagyságán.

állat",

Hogy ne unatkozzam nak

orrom

iintorodik el az

el-

-

Asszonyom-

mert az

—

összegyjtöttem azt a Kedves társaságot, amelyiknek körében sohasem unatsok a dolga,

is

Mikor együtt vagyunk, valami megdöb-

kozom.

Csupa ellenséges fajta és csupa örökvannak körülem a maguk Itt egész nagyszerségében. És én egy kiéhezett embernek éhségével össze-vissza kapkodok egyik benés fog

el.

könvaló jóbarát.

a

másik után.

Tolsztoj, Turgenjev, Dosztojevszkij,

Maupassant, Flaubert, Anatole Francé. És Shakespeare. rel és

ser

Meg

—

Faust. És azután utrakelek Gulliver-

soha mélyebben nem éreztem gunyszava ke-

ma: „A magam, hogy megcsókoljam igazságát, mint

földre patáját,

akartam vetni kegye-

de

sen fölemelte ajkaimhoz."

Ezeknek könyvei az én újra meg újra visszatér olvasmányaim. Köztük nem rangsorozok, köztük

nem

válogatok.

Aztán meg, ha már

nagyon

nagy

bennem

a

diszharmónia, akkor az összecseng sorokhoz menekülök. Verhaeren, Musset, Heine, Petfi.

És végezetül!

.

.

.

Szeretem, nagyon szeretem

ezt a vajúdó, lázas, hánykódó, uj utakat 72

keres,

uj

utakat tör, ha mindjárt

téved

fiatal

magyar

uj

utakon néha-néha

térnek ugyan az elaggott akadémikusok az földükön,

de

a

eí is

irodalmat. Felette napirendre

termékeny

közönség

ugar-

talajában

nagyra nnek. Szeretem ket mind, kivétel nélkül, akik ma számottevk. Élükön a nagy Sándor bá'val.

lása

övék

Mert övék a bátorság, övék az er,

szépség, az uj gondolatoknak .

.

gyönyör

a

szárnya-

.

Most veszem

hogy csak szépirodalomról

észre,

beszéltem.

Hátra volna zek.

még

a

tudomány.

Itt

sem

Könyveim, amelyeket lelkemhez

egész könyvtárt tesznek

ki.

részlete-

ölelek,

egy

Ezek azok a nagy, ha-

talmas negyvenkettesek, amelyek réseket lttek eddig

is

és

még hatalmasabbakat fognak lni azokon

a társadalmi

kormányrendszereken,

és

amelyek

olyan „szépséges" hitet tettek értékükrl ezzel a rilágrengéssel.

HARRER FERENC föv. alpolgármester, egyet. m. tanár, Gyöngyös kormánybiztosa, a modern városi politika vezéregyénisége, a Városi Szemle szer-

kesztje.

Az

utóbbi években sok águ elfoglaltságom, saj-

meg, hogy szakmám

nos, kevéssé engedte

mának figyelemmel

kisérése

mellett,

irodal-

még egyéb

olvasmánynak szentelhessek idt. Amennyiben ez mégis lehetséges

volt,

irodalmi táplálékom 73

csak-

nem

amelyek kózül különösen Bismarck em-

kizárólag emlékiratokból

Wagner, Lily Braun

és

állott,

rám mélyebb benyomást. A küzd

lékezései tettek

emberek lelkének mélyébe való betekintés segíti munkását a kétségek és csalódások át a közélet cselek-

nehéz óráin és acélozza akaratát a bátor vésre;

lelkünknek

biztosítván

egyúttal

az

azt

egyensúlyát, mely környezetünknek jólesen megnyugtató,

magunknak pedig

a

legigazibb gyönyö-

rséget teremti meg. Igen mély hatást

tett

reám az emberiségnek

génybe költött emlékirata. Romáin

Rolland

re-

.lean

Christophe-ia.

A pihenés röpke óráiban nagy örömmel lapozom fiatal Íróinknak. Molnár-nak, Heltai-nak. Karín///y-nak

kedves humoros történeteit

gyakran

és

Mikszáth és Jókai

vissza-visszatérek

örökbecs

müveire.

HEGEDS LÓRÁNT a Pesti

képvisel,

után

írója.

Legkedvesebb nyaim: Dante: dicsom).

Magyar Kereskedelmi Bank

tója,

és

Divina

Tolsztoj:

a

Magyarság jövje

a

igazga-

habom

legmaradandóbb

olvasmá-

Commedia (Pokol

és Para-

Háború

és béke,

Shakespeare:

Hamlet. Macbeth. Carlyle: French revolution, Speneer: Synthetic philosophy. Schopenhauer: Die als Wille

und Vorstellung, 74

Taine:

Welt

Philosophie de

Tart,

Les origines de

ckeray: Vanity

la

porosz adóreform,

93.

Francé contemporaine, Tha-

1891—

Jókai: Aranyember. Az

fair,

Macaulay: Essays és Bis-

marck: Gedanken und Erinnerungen.

VADNAY TIBOR tanácsos, szociálpolitikus. A dományos és gyakorlati szocializmusról A magyar jöv c. tanulmányok írója.

miniszteri

Melyek

tu-

és

hát az én állandó vagy vissza-vissza-

is

tér olvasmányaim? Kissé szinte meghat a kérdés. Mint koromban már minden, ami ifjúi emléket idéz vissza. Serdül koromban volt elterjedve az a Biederrnayer-izü divat, hogy fiatal lányok emlékkönyvei

valóságos rovatos kérdiven faggatták az embert:

mi a kedvenc

nye

—

szine, virágja, étele, írója, költemé-

és igy tovább, végeszakadatlanul, Ízlésünk

legkülönfélébb részletecskéirl.

Kötve hiszem, hogy bárki adott volna,

hanem

is

hatást szerettünk volna elérni,

imponálni, ífiéfálni-e

szinte válaszokat

aszerint feleltünk,

—

hogy milyen vagy

tetszeni-e

vagy meghatni.

Most, több évtized leperegtével, -- amikor már

sok szenvelg hiúságnak, tetszelgésnek, éretlenke-

désnek

le kellett

volna rólunk foszolnia,

—

megint

találkozom azzal a kérdéssel, amely csakugyan a

legalkalmasabb volna, hogy lényünk igazi képét fürkéssze.

15

ki-

Vájjon

amikor a választ nem kisleány az a hanem a nagy nyilvánosság,

most,

várja többé,

—

nyilvánosság, mellyel szemben a közélet embereit rendszerint ugyanazok a titkos

motívumok

vezetik,

mint egykor az urfiakat az emlékkönyves kisasszonyokkal szemben, -- hát vájjon most tudunk-e

szintébbek

lenni.

Próbáljuk meg.

Valaha könyv nélkül tudtam Heine

több

száz

„Anyégin"-t, amelynek elegán-

versét és az egész

komor hse volt nemzedékünk eszményképe, - ma itt-ott emlékszem belle valamire is. A költemények lázát fölváltotta a romantikus szépirodalom falasa, majd komolyabb háttere: történelmi müvek, útleírások, néprajz, kulturtörténelem. A leíró munkákra a spekulatív bölcsészet következett, san

míg végül az elmélyedés a természettudományok, közgazdaságtan és társadalomtudományok uj nagy kérdéseibe.

S így váltakozott detektiv-ujságiró

a

landjaival,

a „Kritik der reinen Vernunít"

Rouletabille

agy pihentet ka-

Gobineau Renaissance-a

Cellini önéletleirása

és

Hegeds Lírámnak

Benvenuto Adórend-

szerünk betegségei-vei. a buddhizmus igaz utjának európai gondolkodás számára szinte hozzáférhetet-

Dhammo, Mikszáth tsgyökemagyar talajával, Eduárd Dávid Sozialismus und Landw irtschaft-ja Rostand cseng-bongó rílen

elvontsága:

res

meivel, az orosz

irányregény-irodalom

Csillagászat-történeté-vel, 76

Darwin:

A

Houzeau fajok

ere-

dete

Leopurdi elégiáival,

tasztikumjai

a

számoszlopaival,

magyar

—

Wells tudományos fanStatisztikai

gyzné

ki

Évkönyvek

fölsorolni

azt

a

könyvtárnyi, ezerfajta müvet, amelyet a mai kul-

túrember olthatatlan, egyre követelbb tudásszomja

egy életen át ránk kényszerit. Hogyan engedhetnk meg magunknak azt a fényzést, hogy e végtelen olvasási anyagból még néhány kedves „livre de chevet"-t is tarthassunk. Ceruzával olvasunk, aláhúzás,

kérd- és fölkiáltójel, késbbi uj ráolva-

rövid széljegyzet csupán, ami a

sásra figyelmeztet. És

már nagy eredmény az

is,

ha

arra vissza tudunk emlékezni, hogy az olvasottakból

minek és

hol kellene

Könnyebben tudnék

—

utánanéznünk.

felelni a

kérdésnek egy má-

—

nem szokatlan ha csak három munkának lehetne

sik

szintén

fogalmazására:

jöv számára

a

fönmaradni, melyekre esnék szavazatom?

Habozás nélkül választanám elsnek a Bibliát, minden idk gondolkodás- és érzésvilá-

foglalatát

gának, a „talio"-n

túlmen kegyetlenségü büntet

rendszabályaitól a legeszményibb egyetemes berszeretet

fennkölt

hirdetéséig.

—

emMásodiknak

Faust-ot, az egybefoglaló felölelését az egyéni kiélése

lét

minden formájának. És harmadikul a Kom-

munistisches Manifest-et, a

ma már

ingadozó gaz-

dasági és társadalmi renden els rést ütött ezt a Jericho-harsonát.

77

Még nagyobb zavarba Nem nagyon értem rá arról

ejt

a

második

kérdés.

gondolkozni, hogy akár

átmenetben, akár véglegesen milyen könyvek gyakoroltak

rám mélyebb benyomást. Közélet embere,

kinek gondolkodása és cselekvése körét a tömegek

életének kérdései töltik be, ne tulajdonítson a saját

egyéniségének és az egyénisége kialakulására ható

tényezk vizsgálatának olyan nagyképsköd fontosságot, amilyet az önmaguk tanulmányozásába asszonyosan hisztériás érdekldéssel. Freud-féle

lé-

lekelemzéssel belesüppedt, testben-lélekben elferdült

idgroncsok szoktak. Lekicsinylésével ennek

nem

játéknak,

is

porszemnyi „én"-jére -

hanem

medd

a

és értéktelen

kutatom, mi gyakorolt a ilyen

vagy

olyan

magam

befolyást,

hogy milyen úton-módon tudnék hogy egyre több emberben „életre magasabb vágy, a szenvedélyek szenremények reménye, az a vágy, hogy

azt,

hatni másokra,

keljen az a

vedélye,

a

valamennyire hozzájáruljon az tételéhez, az inség és

bn,

gyen megsemmisítéséhez/

7-

a 1

élet

jobbá és szebbé

szomorúság

és a szé-

KÖLTÖK, REGÉNYÍRÓK,

SZÍNMÍRÓK

ADY ENDRE a c.

modern magyar lira mestere. Vér és arany verseskönyve egy uj irodalmi korszak ki-

indulópontja

lett.

Nagyon korán kezdtem

olvasni,

nagyon sokat

ol-

nem válogattam az olvsnivalók könéhány év óta megint e nem gazdaságos mód-

vastam, sokáig zött s

szerre tértem. nincs

is

Állandó olvasmányom voltaképpen

más, mint a Biblia, de vissza-visszatér

vasmányaim szép számúak.

Például

nyeit, olyikat talán negyvenedikszer,

lékezései,

ol-

Jókai regé-

olvasom, em-

néha-néha és néhol-néhol az els olvasás

nagy szenzációjával.

Külön örömem megtalálni a

még gondosabb Mikszáth-m\

is,

egy-egy anekdotá-

nak, ö;tletnek, furcsaságnak ismétldését, elváltozását.

Tanulságos olvasmányok ezek annak,

aki a

mostani Magyarországot szeretné kicserélni egy ke-

vésbbé úrival, káprázóval, de frissebb erejvel, job-

gyakran most néhány év óta olvasom és szeretem, de Arany nagy bnbánó megtérésem után se lett gyakran óhajtott olvasnivalómmá. bal. Peíöfi-t igazán,

Shakespeare-ie petfisen áradozót szintén kellett s

ma

is

sokszor

kell

némelyikében el-elbarangolnom. 31

nem

irnék,

de

mesés világainak

ama „mélyebb

Különös, hogy

olvasmányoknak

micsoda vegyes társasága

hét éves koromtól máig. Hét éves

nem éppen volt.

(Most

nekem

jut

Mihályt majdnem

veim közül rositott

ö

s

fel

legsrbben forgatom ma nagyon

is

és a

majdnem egészen

menyor-

ez a megnyílt

eszembe, hogy Csokonai Vitéz

meg.) Sz/e-regények

forgatott

tette

koromban kaptam

választott ajándékkép Kisfaludy Sán-

jól

dor összes verseit;

szág

reám az

hatást"

fiatal s

is

köny-

koromban mái

10-

hasonlók után Goethe

Torquato Tasso-t diákkoromban lefordítottam.

Ma

jól

emlékszem,

Byron, Baudelaire, Vajda, János és Tolnai Lajos voltak nagy,

mély szenzációim. Ha még tovább

nám ket, még

furcsább, vegyesebb

s

sorol-

együtt komi-

kusabb volna a névsor. De az olvasnivalóimban vallom predeszíinációs hitemet: mit

nom, kezembe

került,

el kellett

akár

akár boltból,

kölcsön,

akár a vasúti kocsiban találtam. Vagy legalább evvel vigasztalom

nak:

vájjon

gattam össze

is

magam, ha néha kétségeim van-

okosan, s

is

olvas-

gurmand-módra,

fogyasztottam-e

el

jól

válo-

irodalmi

fogá-

saimat?

ANDOR JÓZSEF Cypridn, a katholikus világnézet irodalmi

f-

embere, az Élet szerkesztje. 1.

Kevés könyv állandó olvasmányom tárgya, de évrl-évre elolvasom. Leg-

ezt a keveset úgyszólván

többször olvastam:

Dickens Copperheld Dávid-ját 82

és

Barnaby Roudge-t, Thackeray Hiúság vásárát

és

Esmond Henrik

önéletrajzát. Gárdonyi-tói Isten

rabjait és a Láthatatlan embert,

rózsát.

és

—

Herczeg Ferenctl a a Harmatos koromban szerettem

Móricz Zsigmondtól

Pogányokat és

Jókai-t egész

fiatal

most újra kezdtem megszeretni. 2.

A

legmélyebb hatást gyakorolta rám átmene-

Quo Vadis?-a és Tolsztoj Anna Herczeg Ferenc Karenina-ja. A magyarok közül els könyvei voltak rám hatással. Egy idben Guy tileg:

Sienkiewitz:

de Maupassant-t

is

szerettem.

Ujabban a keresz-

tény világnézletü francia regényírók: Renée Bazin

Federer nyitnak és Henry Bordeaux, s a német elttem széles irodalmi perspektívát. Általában azt

mondhatnám, hogy az

élet és

emberek mvészi áb-

rázolását szerettem mindig az irodalomban, a

alkudni

nem

meg-

tudó irodalmiságot, az emberi lélek út-

vesztjében mél5 en szántó, komoly talentumokat. r

BABITS MIHÁLY Dante fordítója, a Reciiativ és a Gólyakalifa költje és az Irodalmi problémák írója.

Mieltt felelnék a kérdésekre, egy megjegyzést tennem. Nem szeretném, ha ebben a vallomásban valami esztétikai ítélkezés-félét, véleményeim kell

kifejezését látná az olvasó.

reám olyan könyvek

is,

Bizony hatással voltak

melyeket nem sokra

csülök; s viszont remekként 83

be-

bámulok sok olyant,

!

melyek csak csekélyebb

s

tn

gyorsan

hatást tud-

tak tenni.

A

két kérdésre ezekben ielelek:

1.

Állandó olvasmányom

ma

jóformán csak Ver-

hogy jövre már voltak.) mások is Arany-t, Vörösmarty-t nem olvasom: kívülrl tudom. Épigy más magyar versköltkbl mindazt. Schopenhauer. (De

laine és

lehet,

inasok lesznek; tavaly

amit különösebben szeretek.

Fáradt perceimben szívesen olvasom a detektívregényeket. 2.

Életemben sokat és sokfélét olvastam és sok

könyv mányt

Nemcsak

hatott reám. is

irodalmat,

hanem

tudo-

szenvedéllyel olvastam: de csak irodalmi

hatásokról fogok

itt

beszámolni.

Vagyis azt irom

hanem érzémondjam életemre hatott. Gyermeknek nem voltam nagyon müveit: vidéken nttem fel. Az els könyv, amit oIvasam,Aíuarassy László: Mari és Tamás és Majomkirály eimü regényei voltak. Máig sem volt reám nagyobb ami nemcsak gondolkozásomra,

ide,

semre, hogy ugy

hatással

olvasmány

Az els

irodalmi

ítélet,

amit formáltam, az

mikor Hoffmann Ferencet Schmid Kristóf

fölé

volt,

he-

lyeztem.

A

kisdiák

olvasmányai

Verne, Vas Gereben, Jókai tán,

voltak,

idrendben:

(fleg: Kárpáthy Zol-

Mire megvénülünk, Szegény gazdagok), PeífL

A

nagydiáké:

Madách,

Shakespeare, Goethe:

Kemény

(Zord idk).

Faust (fordításban). 84

Késbb

az oroszok, fleg Turgenjev (Egy vadász iratai), s

(Esmondot

az angolok közt Thackeray

rendkívül

sokszor olvastam, magyarul).

Egyetemi hallgató koromban kezdtem idegen nyelven is olvasni. Németül Heiné-bö\ tanultam, kinek ez idben én is lefordítottam majdnem minden versét. Óriási hatással volt ekkor

Késbb

nyikov.

filozófusokat

reám

James

Nietzsché-t (Zarathustra),

Baudelaire és Poe

sei),

aztán A. Francé.

A

még

Ibsen,

Flaubert

Tolsztoj,

Raszkololvasni:

pszichológiáját,

Schopenhauer -t, Spinozá-t. Ugyanezen olvasmányai voltak

a

kezdtem

id

kedves

(fleg ver-

teljesség kedvéért leirom neveit.

(Balzac és

Stendhal kevésbbé hatottak.)

Vörösmarty-t ez idben ismertem meg igazán;

egy

s

félévet jóformán kizárólag ^rö/zy-tanulmányok-

kal töltöttem.

—

A

római költk közül, akikkel

nulmányaim folytán meg élvezettel

kellett

ta-

ismerkednem, nagy

olvastam Vergilius-t és Horatius-t;

az

irók közül Tacitus-t.

A következ

(Baján és Szegeden

kevesebb idt hagytak olvasásra. voltak

Petronius,

Swinburne is

ers

töltött)

éveim

Fbenyomásaim

Browning Róbert, Tennyson

és

(a két utóbbi, azt hiszem, költészetemre

hatással volt).

Magyarokból Ady (legels

lentkezésekor kezdtem rá figyelni)

s

je-

Csokonai. Ez-

idben olvastam még Pascal gondolatait. Fogarasi idzésem alatt tanultam meg görögül. Egy évig alig olvastam máshogy, mint e nyelven. Homéros, Platón (Symposion, Phaidros, 85

Politeia).

Aischylos, a lírikusok, a legnagyobb benyomást

olvasmányom

tek reám. Filozófiai

let-

Bergson, Puin-

caré voltak. Regény: Keller (Leuíe von Seldwyla))

angolok

Költök:

(Keaís, Shelley) és régi

magya-

rok (Balassa, Irinyi, Berzsenyi, Kölcsey).

Ezután

mindent elborító érdekkel

következik

Dante (akivel már Szegeden kezdtem foglalkozni). Azóta

—

hogy

a

fvárosban

mind kevesebbet olvasok.

élek és vénülök

Ujabb impresszióim: az

Oblomov, Rimbaud és fleg Romáin Rolland ÍJean Chrisíophe).

íme: néhány szót életrajz

lett.

De

volna mondani

kellett

egész

s

hiába: se vége, se hossza, mikor

arról beszél az ember, amit szeret.

BALÁZS BÉLA tanár,

Állandó

költ,

vándor .4 verseskönyvek és?

szininfliró.

Tristún hajóján

c.

los fiatalság

dráma

c.

olvasmányom,

Halá-

irója.

úgynevezett

nincsen, talán épen a Bibliát kivéve, az

meg

énekel, a

„bibliám" is

inkább

visszatérdnek volna nevezhet. Ennek oka, hogy nekem könyv sohasem volt köz-

.jijra

újra

vetlen életforrás és

ma már nem

sokat olvasok.

nem

azok a könyvek, melyeket,

ha

meg gyakran,

magam

de állandóan

is

De

látogatok

mellett érzek,

magammal vimvei, aztán nép-

mint hívó szomszédokat (utazásokra szek), elssorban Dosztojevszkij

dalok és népmesék és mindenféle mythologiák. 86

A

napi literaturát egyáltalában

nem olvasom

és a

„li-

teratura" iránt általában kevés az érzékem.

A

könyvek, melyek életemre és fejldésemre

nagyobb befolyással

kezk

votlak,

idrendben

leg-

követ-

a

:

Gyerekkoromban a német hsmondák egy ifjúság számára átdolgozott illusztrált kiadásban, szerzjére már nem emlékszem. Ezek fantáziámnak, tudatomnak legmélyén állandó alapként megmaradtak. Tizenegyedik évemtl a tizenhetedikig Jkai-é vol-

magyar történelemé. Varga Ottó!) Nem olvasbirom magamat nélküle elképzelni. Aztán tam Jacobsen Niels Lyhne-jét, mely két dönt szenzációt jelenteti számomra. Az egyik, hogy mai tam. (És a

„modern"

téma

lélek és idegrendszer is lehet

és ez a költészetet az álomdisztanciából közel

hozta: emberfelfedezés eszközévé; lus,

irodalmi

a másik a

stí-

az irásmvészet szenzációja volt. (Jacobsen-t a

Reclam fordításaiban olvastam.) Dönt, feldönt élményemmé azután csak az egyetemen lett könyv. Elször Hebbel naplója. Ez probléma-érzékenységem ébredését jelenti. Aztán Qottfried Keller Der grüne Heinrich-e. Ennek közvetlen hatása volt, hogy a

könyv befejezése után való napon egy hátizsák-

kal és 20 forinttal elindultam vándorolni, térkép nélkül,

csak ugy világgá és két hónapig kóboroltam

az országutakon. Ezalatt ért a harmadik nagy hatás,

népdalok, melyeket hallottam,

nem

olvastam.

Azután egy esztendt Goethe-\e\ töltöttem. Benne,

gondolom, az Universalitás volt az 87

uj fontos

élmé-

nyein. Aztán Ibsen, Strindberg és Maeterlinck, akik

valami különös keveredésben

hatottak

egyszerre

rám, mint drámai formalehetségek, de csak rövid ideig,

mert, hogy úgy

mondjam „emberileg"

Azután

nek maradtak.

mellyel valaha könyvek

hatás,

életérzésemet és világnézletemet

Dosztojevszkij könyvei.

totta:

idege-

következett a legnagyobb

rám

voltak,

egészen

mely

átalakí-

Azután már csak

„irodalmi" hatások következnek. Parisban Verlaine, Baudelaire,

Jammes. Paul Claudel Írásainak kathe-

monumentalitása és Charles Louis Philippe

drális

egy

uj

hon

Ady Vér

szenzibilitás világába Nézettek be.

és

arany cimü kötete

Azután

volt

pant hatással, mely abban nyilatkozott,

itt-

rám rophogy attól

fogva majd két évig nem írtam verseket. Aztán egy esztendeje

Rouge

kolosszusoknak:

a

Dante,

Stendhal:

Flaubert:

Éducation sentimentale,

Tolsztoj: Háború és béke.

A monumentális formálás

et noir,

nagy szenzációi voltak ezek. Aztán egy esztendeje a bels életnek: Meister Eckehard prédikációi; Kirkegaard: Furcht und Zittern, Die Krankheit zum Tode. -- Aztán Lukács György: A lélek és a for-

mák cimü könyve, mely nyomát

az impresszionizmus utolsó

törölte le rólam.

Aztán két

m

tett

nagyon nagy benyomást reám,

eredend hajlandóságomat mille nuits et

une

nuit."

egyéjszaka fordítása, Geister-

mesék

fis

teljesítve.

,,Le

livre des

Mardrus csodálatos EzerMartin Buber: Chinesische

und LiebesKeschichten. Az exotikus nép-

és

mítoszok különben 88

állandóan

íegkedve-

sebb olvasmányaim és kedves iróm E. T. A. Hof-

mann

is.

Két nagy hatásról

kell

még beszámolnom. Húsz

éves koromban megrendített Weininger Geschlecht

und

Karakter-ének

pathosza

késbb Símmel

és

György mvészetfilozófiai essayinek íme, amit errl mondani tudok.

szenzibilitása.

Nem nagyon

sok

könyv, de sok és nagy hatás. Talán ez rény,

is egy szedokumentuma

de mindenesetre megbízható

hogy melyek azok a mvek, melyek ma

lesz annak,

együtt egy egységes kultúrát hozhatnak

létre,

do-

kumentum egy mveltségtörténeti „összhangzattan" számára.

BENEDEK MARCELL verses regény,

a üon Jüan feltámadása c. Az ersebb c. dráma, Vidor

Hugó

müvei) és a Vulkán

tanár,

fordító,

(élete és

c.

regény

írója.

Szerkeszt uram! Igen okosan tette, hogy hárendbéli figyelmeztetést nyomatott a válasz-

rom

levélpapirra: igazat felelj!

Nyilván

érzi,

romszorosan nehéz a kérdéseire igazat ször,

tatták

hogy há-

felelni.

El-

mert a körkérdés intézményét nagyon elkop-

már

kissé hiu és

—

primadonnákon

és

egyéb bájos, de

nem épen szinte teremtéseken,

kérdésre adott válasz csábítja az embert a

s a

—

körpri-

madonnáskodásra. Másodszor: a könyvhöz való viszony magam és sokunk életében oly Urai, anynyira intim,

hogy nem könnyebb 89

a

nyilvánosság

eltt beszélni róla,

mint akár egy

nhöz

szonyról. Tnlajdonképen egész önéletrajz,

való vi-

még

„mémoires d'outre-tombe" lenne abból, ha

dig

peala-

posan akarna a kérdésre megfelelni az ember. Harmadszor: a hazugság elkerülését nehézzé teszik a világirodalom elismert remekei és kortársak, barátok müvei

egyaránt. Negyedszer

.

.

.

ele

hagyjuk,

hiszen ön csak háromszor figyelmeztetett az igazságra.

Engedelmével tást? 15

a

második kérdésére

felelek

el-

Milyen könyvek tettek rám átmenetileg ha-

ször.

(itt

— 16

volna szükség az szinte önéletrajzra.)

éves koromig meglehetsen válogatás nélkül

faltam a könyvet, de alapiában mégis Verne és Jókai voltak az isteneim, mint akárki másnak. Ezen a

koron

tul

mintha több különálló

emberré

váltam

egyformán rajongtam Ugyanebbe a korszakba

volna. Körülbelül 16-tól 22-ig

Rostand-ért és Ibsen-ért.

flyron-imádatom és egy esztend, mikor a Buch der Lieder volt mindennapi olvasmányom. Niels Lyhne-t ugyancsak kétszer olvastam életemesik

ben, de

mat

másodszor olyan idben, mikor az éjszakái-

kellett

meglopni

érte.

Aztán jöttek evek. amikor senki

sem

érdekelt

különösen: sokat dolgoztam és inkább valami tanáios lelkiismeretességgel iparkodtam elolvasni „mindent,

ami fontos". Flaubert ebbe a korba

esett;

Bo-

varyné és az Education sentimentale csak késbb. ujabb

meg

ujabb olvasásra vált jelentssé az éle-

90

temben. Ellenben Anatole Francé felfedezése szenzáció volt; de ez a második kérdéshez tartozik.

A

Rostand-láz elmultával a „modern

radt a gyztes.

44

ember ma-

Az idézjelek persze nem

fejezhe-

ahogy ezt a szót magamra alkalmazom. Ibsen-bö\ megmaradt állandó kísérnek Solness, a Vadkacsa, Rosmershoím. liaupímann-t szerettem és szeretem, de talán egy darabját sem olvastam kétszer. A modern magyatik ki

azt a sokféle fentaríást, bövitést,

rok egyrészével eleinte értetlenül álltam szemben.

Ady-t egy felejthetetlen

hozta közel

estén

párisi

hozzám Földessy kollégám, egy omnibusz tetején magyarázva lelkesen az „Alvó csókpalotát' Azóta más szemmel nézem és van 30 40 verse, mely „hozzám tartozik Babiís-ot szintén kinevettem eleinte; t magamtól találtam meg. Móricz könyvei közül az „Isten háta mögött' hatott rám leger4

.

—

44

.

4

Az asszony-irók közt Kaffka Margit (Mária és Szederkényi Anna (Amig egy asszony el-

sebben. évei)

jut odáig).

Idegen

irók

közt az ember-ábrázolás

Maim Buddenbrooks-a

módjával Thomas

Rol-

és

land Jean-Christophe-ja fogott meg. Stílusát egyik-

nek sem szeretem. Állandó,

mányaim lehet

—

vagy

újra

meg

erre a kérdésre

szintén

felelni

roltak közül Ibsen

újra visszatér is

az embernek.

gyakran

vissza.

berinek nagy kérdéseit bolygató tragédiája

Az elbb

felé

felso-

néhány emiitett darabja, Flaubert

és a lirikusok térnek

Ember

olvas-

csak élete vége

és

— 91

ma

Az örök em-

mvek

—

közül Faust,

fképen Hamlet.

:

Dickens-t mindig szerettem olvasni és Copperíieldet

sokszor vettem el, bizonyosan fogom

Dickens

amióta tisztán látom

is

mondtam még

idegessé tesz. Arról sem

még, bár

„módszerét", le,

néha

hogy

Thackeray-t újra olvasom egyszer. valóban

Shaw-X pedig Balzac-w&k Peau de

gyakran olvasom.

chagrin-jét szeretem legjobban.

Most még csak

arról van szó,

hogy bevalljam:

.dalomtörténeti, szociológiai és

(kenyérkereset-

képen) mfordítási szempontból való olvasásokon

kí-

gyönyörségbl, pihenés gya-

vül kik azok, akiket

nánt, éjszaka olvasok?

Anatole Francé. Pihenés már, mert annyiszor

1.

átettem

magamat minden

tom

akármelyik könyvét, ismers mondatok

fel,

mers

során,

zenéjét hallgatom.

tása eléggé

eltölti

Francé stílusával

Világfelfogása,

a lelkemet

megengedem magamnak

hogy akárhol

nyiis-

emberlá-

napközben

—

este

hogy Anatole „muzsikáltatok magamnak". azt a luxust,

Körülbelül ugyanezt a szerepet töltik be 2.

Mikszáth Kálmán (mindegy, melyik könyve);

3.

Molnár Ferenc. (Muzsika, Ketten beszélnek

ne tessék nevetni 4.

és

Pál-utcai fiuk.)

-

Bernhard Shaw.

Idáig jutok,

elolvasom,

amit irtam és látom.

hogy sok kedves könyvemmel szemben voltam hálátlan. Valami öntudat-alatti affektálás lehetett abban,

hogy

irodalomtanár

lósággal

..benne

van"

hallgattam

létemre

pedig különösen Arany va-

Arany-vál. Petöfi-v] a

nyelvemben, 92

a

tollamban.

—

—

már tudatosan tettem a mai idsebb, „hatalmon lev" generáció ama könyveirl, Hallgattam

ezt

melyek pedig igazán hatottak rám. tetlenül hat esztendeig olvasni

még akkor sem

Nem

lehet bün-

Cyranót. Az ember

bókol Richelieu bíborosnak, ha vé-

letlenül jó tragédiát

ir.

BÍRÓ LAJOS a rövid, drámai dikcióju novella mestere. Huszonegy novella cimü kötetével egy ugrással az elsk közé került. Regényeiben

(Diadalmas asszony, Serpolettc máiban srített élet száguld.

stb.)

és drá-

1.

Arany, Jókai, Dosztojevszkij, Carlyie, Renan.

2.

Arany, Jókai, Dosztojevszkij, Carlyie, Renan.

CHOLNOKY LÁSZLÓ fantasztikus irodalom

a

képviselje, a Ber-

novellagyjtemény

írója.

Kedvenc, idnkint visszatér olvasmány;

író,

talan éjszakája

c.

akinek a munkássága az emberre befolyással volt.

—

a

jóhiszem kérdés tendenciája ugyebár

tiszta:

kifejtend és megmagyarázandó lenne az írómvész egyénisége, iránya, egyszóval

Csakhogy

a

maga, a mvész.

megmagyarázásnak

ez a

módja

tel-

jesen céljáttévesztett kísérlet csupán.

Az

igazi

mvész

sok alapján elintézni lán

nem

is

egyéniségét ilyen megállapítá-

nem

lehet. Körülbelül egyálta-

lehet másként, mint élettani alapon. Ezt

93

nem

így értem: az író

vagy amazt

azért követi ezt

vagy agresszív, nem nem mert egy másik azért könnyed vagy tündékeny, író ilyen vagy amolyan irányban hatott rá, hanem egyszeren azért, mert a szülei ilyen, amolyan hajazért álmatag

az irányt,

landóságú idegrendszerrel

indították

el

útjának

a

megalkotás nagy pillanatában.

Bármiként áll is azonban a dolog, az kétségtelen, hogy mindenekeltt a feltett kérdésre kell megfelelnem.

Legkedvesebb olvasmányaim,

—

még abban

az

idben, amikor Isten úr még nem intézkedett úgy,

hogy minden díttassák,

—

idm a

és gondom a megélhetésre következk voltak.

Legelször az ószövetségi legszebb

líra a világon,

ságról nézve, de, is

úgy

szentírás,

for-

mert ez

a

persze csak bizonyos távol-

látszik,

volt annyi úri tapintatom,

már gyerekkoromban hogy nem furakodtam

hozzá túlközel.

Azután Boccaccio Dekameronja. Kezdetben pervan benne

sze azért, mert meztelen asszonyokról szó, de az érettebb

idben fként

azért,

mert a nyu-

godalmas, ders, az embert valójában megillet élet Hlatos leheletét éreztem kiáradni belle,

visszaringatott

az

anyaméhbl

hozott

amely

illat

boldogság-

vágy gyönyör körébe. Következett E. T. A. Moffmann. Elolvastam legalább tízszer Hofinann minden munkáját, lefordítot-

tam a Kater Murr-t, az

Elixire des Teuíels-t, a Klein

Zach's-t, a Meister Martin-t,

94

—

szóval teljesen be-

magamat

leéltem

ember

nyosra veszem, hogy között perabszolúte és

hogy Hoffmannt,

—

sen-t

nem

mégis

világába,

különös

furcsa

e kedves, zseniális,

egészen

fioffmann és csekélységem

semmi

rokonság

lelki

— úgy,

sincsen

mint korábban Ander-

azért olvastam szinte szédült

sággal, mintha

Író-

bizo-

már éreztem

volna,

hogy

mohó-

k lesznek

— hanem mert a hajlandóságom íelé— tehát a terelgetett. Olvastam ezer mást

író-ideáljaim,

jük

is,

lehetsége

választás

irányban

megvolt

is,

a

— és én mégis ezekhez hajlottam, mert,

mondtam, az ideghajlandóságom

amint

más

számomra

hozzájuk

húzott.

A

m-

pragmatikus életírásnak, életprogramm-,

vészi-irány-megmagyarázásnak els, öntudatos ko-

rom

óta

nemcsak gylölje, de kínos-ideges

mosolygója

is

voltam.

Körülbelül

bizonyos,

meghogy

mert felismertem, hogy az ilyen meghatáro-

azért,

zás értéke nulla, mert hibás idbeli sorrenden alap-

A

szik.

dolgok idrendi egymáshoz-illesztése téves.

Vagyis: X. nem azért

mann

volt a

nek azért

kedvenc

lett

mert HoiíX.-

elképzeltségekhez-menekül-

született. írói

sal.

vizionárius,

hanem megfordítva:

fioffmann a kedvenc olvasmánya,

mert álomlátónak, az nek

lett

írója,

—

munkásságomra egyetlen

önmagam.

95

író volt befolyás-

csáthó Kálmán a Nemzeti Színház rendezje, a Varjú a to-

ronyórán, Most kél a nap

Állandóan

c.

regények

visszatér olvasmányaim

ckens-mk három

irója.

közt

l)i-

két regénye a

és Tolsztoj-nak

legállandóbban tér vissza hozzám. Sokat olvastam az ó-

az

és

Schiller-t

uj -testamentumot.

Goethé-t gyakran,

Petfi-t és Arany-t úgyszólván

ritkán.

minden évben újra olvasom.

Színmírókról nem tudok számot landó

adni,

mert

ál-

összeköttetésben élek színházi mesterségem

következtében

legnagyobbaktól a legkisebbekig

a

—

ezek tehát

azonban

általában

egy egész sereggel

Minthogy

hogy újra meg

újra

tam, egy egész

nem

számítanak.

az a szokásom.

elolvasom, amit jónak

könyvtárat

kellene

talál-

fölsorolnom,

mint állandó visszatér olvasmányt.

A legnagyobb

Aranyembere

hatást Jókai

rám tizennégyéves koromban. Ehhez csak az lógható,

mikor tizenhét

.Anyégin-je

került a

koromban

éves

kezembe

a

tette

volt

Puskin

Bérczy fordításá-

nem volt rám ily hatással sem könyv, sem semmi más. De ennek talán nem is a könyvekben van az oka, hanem az én akkori nagy fiatalban. Azóta

ságomban.

95

GÁRDONYI GÉZA' egy duzzadó egészség magyar mikrokozmosz megteremtje. Többek között A láthatatlan ember, Isten rabjai c. regények és a Füzfalevél, nyárfalevél c. verseskönyv irója.

Három könyvet mondhatok gondolkodásom három nagy fordulójának: Az egyik volt Büchner. Tizenkilenc, vagy húsz éves koromban olvastam. Ugy hatott rám, mint a dermeszt méreg. A másik volt Darwin. Harmincnégy éves koromban olvastam. Ugy hatott rám, mint a fagyolvasztó tavaszi napsugár.

A

Negyven éves multam már, mikor megszerezhettem. Ez ugy haörök tott rám, mint a mesebeli élet vize, amely harmadik: Buddha beszédei.

életert ad annak, aki belle

Ezek

más

mellett persze

De olyan

rám.

iszik.

könyvek

amelyet

könyv,

is

hatottak

többször

is

el

olvasok, csak egy van: az Újtestamentum. Minden-

nap olvasok belle már több húsz événél. Mindig ott

van az

éjjeli

asztalomon.

A koporsómban

is

az

legyen a szivemen.

HARSÁNY! KÁLMÁN Egy id óta A tölgylevél

hallgató, c.

maga

útjait járó

költ,

verses elbeszélés, több vers-

egy kis kör által nagyratartott, mély regénynek, a Kristálynézk-nek irója. kötet és

* L. a

laszát

függelékben nz írónak a Gyalui-féle

is.

97

körkérdésre adott vá-

ad.

Állandó olvasmányaim egyáltalán nincse-

1.

akadnak azonban

nek;

csakhogy idközben én toztam, hogy

merem

nira

meg

nira visszatérk,

magam már

állítani:

annyira megvál-

sohasem éltem

át két-

ugyanegy könyv olvasásakor. Ezek nagy idközben nira meg újra visszatér olvas-

szer ugyanazt a

mányaim különben egytül-egyig

banalitások: a min-

Hon Quijote

denki könyvei: a Biblia, Robinzon,

és

Gulliver.

Valahányszor nira elmerülök bennük, mindanynyiszor újra

érvényesen pítani,

értékelnem

kell

ket

valószínleg sohasem

ami természetes

értéküket vég-

s

fogom megálla-

hiszen étek

is,

s

k

élnek;

is

én egész bizonyosan változom, náluk pedig csak szat,

hogy századokon id, hogy

Volt

Bibliát kritikátlan

a

áhítattal ol-

vastam, de olvastam késbb, a veszedelmes

titán-

korban gúnyos széljegyzetekkel, kiábrándultan olvastam ug\

is,

lát-

ugyanazok.

át

mint történelmi müvet, ugy

zagyva költi anthológiát, ugy

is.

mint

is;

mint

is.

sugallott

negnyilatkozást, legutóbb pedig mint prototípusát

a

szó legnemesebb értelmében vett tökéletes naivságnak. Csak egyetlenegy

marad

könyve

volt mindig

s

talán

szivemben szinte makulátlanul több-mintJános emberi: evangyélioma. is

Robinzon faisúlya gyermekkorom óta hallatlan megsokszorozódott tekintve

nem

ra kellett

is

szememben.

ismerek

jönnöm,

emberi gondolat

a

Alapgondolatát

hatalmasabb alkotást,

hogy

ez a

önkéntelen és 98

bát-

legnagyobbszerüen

nem

tudatos.

De

sem volt róla, hogy a civilizáció és az ethikai kultúra tragikomikus vergdéseinek történetét írja meg hallatlanul Foe-xidk jóformán halvány sejtelme

mvészi dióhéj-tömörítésben. Don Quijote? Gyermekkoromban egy

kicsit un-

férfivá

koromban nagyokat nevettem rajta, éretten belém-belém nyilallt, ma megkönnye-

zem,

ezekért a könnyekért

tam, serdül

s

késbb sem

nem tudom magamat

kinevetni. Bizonyosra

vénségemre keservesen meg fog leverte,

hogy

veszem,

ríkatni az

a diák-

megszégyenült, legnemesebb lovag.

Svv//í-tel, akit

egy idben szerettem a világiroda-

lom legfeketébb klasszikusának nevezni, körülbelül fordított

nagyon

viszonyban vagyok. Nagyon megkínzott és

valamikor. Ma, bár Gulliver soha sem volt még aktuálisabb, - inkább alkotóját szánom derben való fogyatkozásáért, mint a benne levert

ábrázolt

nem

yahoo-paródiát.

foltok a napon,

—

Foltos

az a

napok

vagyunk,

meggyzdésem.

mégis kedves könyvem ez a fekete tükör. hibás,

velejében

elvétett,

nem, nem, nem

mégis ez eddig a legjelesebb ember-kritikai ad.

2.

De

Rossz, igaz,

de

m.

Hét éves koromban kezembe adták Petfi-

nek egy kis egykötetes kiadását, s megengedték, hogy elolvassam belle János vitézt. Tetszett; csak annyira, mint bármely más gyermeknek. De ahogy bevégeztem, ráesett a tekintetem az Apostol els pár sorára. „Olyan fekete a világ, mint a kibérelt lelkiismeret/' Mi ez? Mi ez a sötét érthetetlenség? Egész életem folyamán nem emlékszem ekkora lelki 99

felborulásra. Mintha, átrágva téz

magamat

mesevilág-rizskásahegyén,

nem álmodott

soha

sötét, hol

hol-hideg,

a János vi-

valami

egyszerre hol-íorró,

hol

vak-

merben

kápráztatóan fényes, elöltem

uj,

de valóságos világba jutottam volna, amelyben min-

den igaz, mert véres és jégcsapos, iajszós és nagyot akaró. Valami kimondhatatlanul ez a

meg sem

nekem

volt

uj

érthetett lobogó indulat az után az

egyszerre csacsiságnak minsített kis népmese után.

János vitéznek be többé.

Hanem

is

bódult fejjel tettem két éven belül

íellegzett,

iöl

sem lapoztam

az Apostolt elolvastam egyvégtiben;

—

le,

s

újrakezdtem.

pontosan

számon

A következ tartottam

összesen negyvenkétszer olvastam végig, mindig a

megpattanásig feszült idegekkel. Ez volt a legheve.

vashattam

már

aligha

ki

könyv valaha rám

Mit

ol-

belle azzal a lázas gyerekfejjel,

ma

bb hatás, melyet

tudnám számonvenni.

tett.

Újra

el

kellene

nem vállalkozom. Tartozom vele kisfiú-énemnek, hogy meghagyjam neki azt a iájóan édes, felkorbácsolt gondolat-zrzavart, amelyet ma

olvasnom, de arra

talán egy mosollyal valami kis semmitmondó epizóddá fagyasztanék. így biztosabban tudom, mert érzem, hogy a kisfiú-lelkem fenekén elször meg-

rezzent titkos irányt akkor fordult végzetes kény-

szerséggel a mágneses jégcsapok

felé.

Serdül korom legszebb emlékei Manfréd, meg Az ember tragédiája. Évekig voltak kísér társaim. Talán éppen Madách volt az oka, hogy leglángolóbb ifjúkoromban annyira

lenygözött 100

a francia

iorra-

dalom. Legjobban

nem

Michelet,

csekély fokban sikerült

majd

nom, hogy Camille Desmoiüins és sait

is

Lamartinc, de

magamra

Mme

szuggerál-

Roland

írá-

gyönyörséggel olvasom, ami kétségtelenül

csak öncsalás

De

lehetett.

legalább

nem

volt miért

megutálnom ket, mint Rousseau-t, kinek Vallomáugyanakkor még

sait

a

legnagyobbszerü alkotások

közé soroztam.

Ezek után Macaulo.y, Taine, Darwin, Schopenhauer és Pascal következett. Berirand Barére-t és Bacon-t, Graindorge-t, a

Aphorismen

az

dolatok-at máig

Késbb

zur is

Voyage on

the Beagle-t,

Lebensweisheit-ot és a Gon-

szeretem.

egyre ritkultak a csemegék, azok, ame-

lyekrl csakugyan elmondhatnám, hogy elementáris

hatást gyakoroltak volna rám.

mindenevés kritikaivá fejldik,

Mikor

a szellemi

megsznnek lázas Hanem azért mégis

Ez a büntetése. akadt érett koromban is néhány ilyen gyönyörségem. Legels sorban talán a Browning-vár levélelragadtatásai.

váltása, Dosztojevszkij (különösen az Idióta

Egy

meg

az

halottas ház emlékiratai), Goncourt-ék naplója,

Eckermann

beszélgetései

hatvan upanizádja,

könyvei

és

Goethé-ve\,

a

Vedánta

Lafcadio Hearn Japánról

írt

Jules H. Fabre Souvenirs entomologi-

ques-ja.

Mindig változtam lelek a holnapért;

mindig változom; nem

és

de ha

ma

fe-

mondanák, hogy könyvtáramból csak három munkát tarthatok meg: ma azt mondanám, hogy Bolyai-ékon, Platón So101

azt

Handwör-

krates védekezésén és a pusztán adattár

ám vigyemeg nekem, amit

terbucli der Naturwissenschaften-en kivül

nek mindent. Boiyaiék azt adják

Bach muzsikáján kívül már sehonnan sem kapok: atot. Sokratest minden valaha élt ember közül a legkülönbnek tartom

s

úgy szeretem, mint él va-

A liandwörterbueh

lakit.

mastodon-kötetének

tíz

pedánsul tökéletes adat-tömege pedig

magamnak

nom

ez a

az összefogó lelket

istent

majmoló

s

— munka

azért

talán

olyan kedves nekem, mert

kell belefúj-

tulajdonképpen

olvasó embernek a legna-

gyobb gyönyörség. Dél-Macedónia. 1918

HELTA1

február.

JEN a pesti dal. a pesti

tje,

Az

a

utolsó

regiény

Nagyon sokat

irodalmi argót megterem-

Versek és Füzfasip

bohém

s

c.

verseskönyvek.

még egy

vidám

sereg

irója.

és

rendszer nélkül olvasok;

elol-

vasok mindent, ami a kezem ügyébe akad; terméis, amit nem volt érdemes elolCsak egy a szomorú, az, hogy a memóriáin nagyon rossz, amit elolvastam, legtöbbször bizony

szetesen sok olyat \

ásni.

el

is

felejtettem.

Legkedvesebb olvasmányom mindig

felüdít.

Petfi,

Arany,

a

vers,

a

Csokonai,

lira,

az

Vörös-

marty, a németek közül csak Goethe és Heine, aztán vau összevisszaságban: 102

Béranger

is

Verlaine,

Baudelaire, Moréas, egy pár ismeretlen vagy kc-

vésbbé ismert költ: Jean Lorrain, Emilé Gudeau, Lafargue, Tristan KUngsor, akikhez mindig újra újra visszatérek, Puskin és

geteg színdarabot olvasok, azután színházak és

nészek történeteit, emlékiratait.

dal

—

szí-

Állandóan foglal-

magyar szabadságharccal és a 18. századmegemlítésre méltó eredmény nélkül. Ugyanreménytelen meddséggel búvárkodok a ter-

kozom ilyen

meg

egy pár arab költ. Ren-

a

mészettudomány, a nyelvtudomány zett titkos

az úgyneve-

s

tudományok mélységeiben

is.

Aránylag

kevés regényt olvasok.

Azt a könyvet, amely egyszer hatott reám, másodszor és harmadszor

is

Mégis, ha

elolvastam.

visszagondolok azokra, melyek ..átmenetileg"

mé-

lyebben megrendítettek, kb. ezt a névsort szrhetem le:

Madách: Az ember tragédiája. Andersen meséi, dalai, Murger: Jelenetek a bohéméletbl, Zola:

Heine

Qerminal,

Casanova, visszaemlékezései,

Tolsztoj:

Feltámadás, Dickens: Twist Olivér, Az Ezeregyéj-

szaka meséi, Poe Edgár novellái,

I.

H. Fabre-wzk a

rizsi

nagy munkája. Henry Becqne: A páasszony, Jókai: A kszivü ember fiai, Rétit

de

Bretonne: Monsieur Nicolas és

bogarakról

la

irt

Guy de Mau-

passant novellái.

HORVÁT HENRIK költ

és

remekeit

mfordító, a modern költi

nyelvre.

103

át

mesteri

magyar líra módon német

Leggyakrabban visszatér olvasmányaim: Goethe: Faust elsü és második része, Flaubert: Bouvard

et

Pécuchet és Kari Kraus

irásai.

KARINTHY FRIGYES az

irodalmi

irtok

ti,

ti

az

mestere,

karrikatura

igy láttátok

így

Növel

irója.

embervilágát (Esik a hó, Két hajó. Tálaik

zásom egy

fiatalemberrel)

kozmikus

>-

per-

spektívákba helyezi.

Pontosan szeretnék válaszolni a kérdésre, melyfelteszem, hogy nem az iránt érdekldik, melyek ama könyvek, amiket jóknak, irodalmilag értékesnek

rl

tartok (az erre adott válaszok

felsorolásokra

p/ok, amiket szeretek, anélkül,

gyakran

esztétikai

gyzdésem :>

kérdés)

egyhangú hogy melyek hogy tudnám miért, vagy filozófiai megunalmas,

vezetnének), hanem,

vagy

ellenére

etikai

—

is;

amiket (nagyon helyes

megujra elolvasok, fokozódó

mintha nemes zenét hallgatnék, amit

élvezettel,

annál jobban

élvezek, minél jobban ismerem.

Raszkolnyikov,

Anyegin, Oblomov, Holt lelkek,

aztán Tolsztoj-\\dk egy hosszabb elbeszélése: llyics Iván halála cimü, a legjobb novella, Kreutzer szonáta; Tavaszi hullámok.

Swift Gulliver-je, Fielding

könyve:

The

Dombey and

Pilgrim's son,

Tom

Jones-ja,

Progress.

Pickwick

papers,

Bunyan

Dickens-tö\:

Shaw:

and Superman és Cézár. Shakespeare: Lear

Man király.

Charlotte Bronté: The orphan of Lovood. Jerome: 104

War

Regényvázlatok. Wells:

A Madame

of Worlds,

Carlyle:

francia forradalom története, Jcnsen novellái és

és

Régi levelek, --

D'Oré-ja. Geyerstamm:

minden északi regényt, aminek tónusa van, egy-

szer

és mély. Strindberg vallomásai.

Diderot:

Rameau unokaöccse, Bovaryné,

Flaubert:

apó,

Francé:

Thais,

Goriot

Balzac:

Zola:

Föld,

Anatole

Le Crime de Sylvestre Bonnard,

Voltaire: Candide, Rousseau: Confessions.

D'Annunzio: Fuoco, Sylvio Pellico:

I

miéi pri-

gioni.

Nem

—

folytatom

dok

felelni.

ma.

A

most veszem

észre,

nem

Holnap talán mást irtam volna,

— ez

legszebb könyvet

minden irónak

—

a hite

kellene

még nem

tu-

mint

hogy legyen

irták

meg.

KÁRPÁTI AURÉL a

gény

Huszonhét

Három

régi

esztend

c.

hogy barátságot

éve, s

rövidebb-hosszabb

kötöttem a

pontosan

megjelöl-

periódusokban

változtak

szinte

„állandó" olvasmányaim, nemcsak szerzk, de

hogy

ezt a kellemetlen szót használjam

szerint

is.

c.

re-

irója.

nyomtatott betvel,

het

Kmives Kelemen

Budai képeskönyv,

színdarab és a

Megpróbálom

tehát,

ha

—

—

mfajok

hézagosan

idrendbe foglalva beszámolni újra meg újra

is,

visz-

szatér olvasmányaimról. Kilenc éves

koromban

a padláson

105

egy

csonka

s

Vörösmari y-kötetre bukkantam

s

ebben

Július

a

A többi hiányzott belle. Ez a Shakespeare-dráma, amelyrl nem is sejtettem, hogy színdarab, még kevésbé, hogj versCaesar els három felvonására.

ben van írva, felejthetetlen hatással volt reám. Eb-

bl

és az

ugyancsak

ott talált

Marót bán-hói egész

oldalakat szavaltam fenhangon. Különben gyermek-

koromnak De Foe Robinzonja Mohikánja volt legmaradandóbb ciója.

Cooper Utolsó

és

irodalmi szenzá-

Ezek uíán az obligát Verne- és /ofeöi-korszak

következett.

Tizennyolc éves lehettem, mikor Dosztojevszkij

Raszkolnyikovja - ez különben máig

is

elkísért

—

ZoM-nak egy meglehetsen mvészietlen, de akkoriban engem a rajongásig hevit regénye, az igazság, került a kezembe. Ezt a két könyvet nagyon sokszor elolvastam. Mellettük a halálról irott értekezése.

kij-mk

—

még Schopenhauer-nék Poe költeményei

s

Gor-

az idötájt magyarul tömegesen megjelent

könyvei tették reám

a

legmélyebb hatást. A ma-

gvarok közül Reviczky-í forgattam a legszívesebben. Azután -- körülbelül

huszonötéves

koromig

Ady forradalmat jelent Wilde-lázat sem kerültem el.

jöttek a francia poéták és

költészete. Persze

a

bár meglehets gyorsan átestem rajta. A tizenkilencedik század nagy regényei, különösen a Bovaryné,

Goriot apó, béke,

a

Esmond

Mólt lelkek. Oblomov. a

Háború és

Henrik, Copperfield Dávid,

Kemény

Gyulai Pálja és Zord idökje lettek állandó olvasmá-

nyaim késbb.

Majd

a

regényre vonatkozó essay106

taguet, Taine, Kemény, Péteriy

irodalomból

stb.

Ezek mellett Rousseau Vallomásai, a Faust második

—

része, az Ember magyar könyv a

tragédiája

lowe, Moliére

néhány Hauptmann, a valóságban

talán

-

nem

elég

—

és

s

talán a legsúlyosabb

Halotti beszéd óta,

— Ibsen, Mar-

ilyen rendetlen összevisszaságban. Végül

késn

— a Toldi

estéje, a

Csongor és Tünde

Shakespeare.

A háború els esztendejében dönt jelentség számomra a Kommunista kiált-

fordulatot jelentett

vány, ez az irodalmi szempontból

is

klasszikus irás.

Utána Marx és Engels több munkái következtek pár év óta alig olvastam mást.

munkát

s

mint

s

szociológiai

néhány ezekkel kapcsolatos történelmi

monográfiát.

A magyar

szótárhoz azonban

máig

sem lettem htlen, épúgy, mint Kriza Vadrózsáihoz.

De

azt hiszem, máris többet vallottam a kelle-

hogy egy ténél, jóllehet egész biztosan érzem, csomó kedvencemmel mostohán bántam. Hogy mely könyvek tették reám a legmélyebb hatást, azt végre is

e

—

leginkább az Írásaimnak kellene elárulniok. Ott tekintetben

—

minden feszélyezettség nélkül szo-

kott megnyilatkozni

az

ember, talán mert az ön-

tudata kevésbbé van résen, mint, ha egy feltett kér-

désre

felel.

Valószín különben, hogy az állandó

vasmányok egyszersmind is,

a

legmélyebb

ol-

hatásúak

én legalább ennek tulajdonítom, hogy a Bováry-

nét

vagy tizenkétszer elolvastam. Bár mondom,

a

hatás nyomozása a kritikusra tartozik, aki. ha kicsit

maliciózus akar lenni, egyformán konstatálhatja, 107

szerzn meglátszik olvasmányainak hatása, avagy ellenkezleg, azok nyomot sem hagytak rajta. .

a

KASSÁK LAJOS az irodalmi expresszionizmusnak képvis és a

Ma

körül csoportosuk}

zéralakja. Misilló királysága lista

Hogy

regénye mostanában

Íróknak ve-

ifjú

még

c.

jelent

az ankéton, ha csak néhány sorral

ehessek: legelsöbbcn a feladott kérdéseket visszájára állítanom:

natura-

meg. is

részt

kel! igy

melyek azok a könyvek, ame-

lyek formájukkal és tartalmukkal a legkevésbé dühítettek

meg? Mert

sem

hez,

bevallom, sem a régiséggyüjtés-

a szórakoztató játékhoz

S általában és vérré kiilturíejldésnek tott literatúrai.

fölfujt,

vált

nincs sok érzé-

elvbl utálom a mai

minden tökfejbl kicsurga-

Hitem, hogy az irodalomnak és

gabban: minden mvészetnek

a

eltt fáklyázó intuitív forradalmi

reális

tudományok

ernek

keli lennie.

Ezzel szemben a mi irodalmunk a legjobb esetben

esak

l'art

pour Tart játék,

én kifelé tetszelgése. szociális

szempontból

Ezen

—

tá-

is

egy magába bolondult

alul

pedig ponyva, amely

(és jobbra

kívánkozó emberi-

ségünknek egyelre ez a legfontosabb szempontja) kártékonyabb minden bacillus melegágyánál, mert

—

maga a világot rendben láttató tunyaság. így látom a mi irodalmunkat holdkóros romantikájával,

s

a

mi ezen kívül

esik, magasan fölibe áll, az alig komoly élet munkásságánál. A magyar könyvek közül Ady Endre. Móricz

több

2X2

108

Zsigmond, Révész Béla, Szabó Dezs és Szomory Dezs munkái azok, amelyeket legalább a szakmabeli

örökös kíváncsiságával

öt ember, akit

ha nem

el

tudok olvasni. Ez az

teljes világnézetével,

is

de

elbbre és elbbre lök temperamentumával érdemesen közel tudok magamhoz. A könyvek nyugodtan testes formátumával egyedül a

Kner-nyomda barátkoztat

céljaihoz.

sem másemberem sem

Az idegenbl portált irodalmunkról hangu a véleményem több a miénknél.

és kiválasztott

Formahibáin

kivül,

általában az

orosz irodalmat tartom leginkább a inában gyöke-

reznek sának. és

és az

A nagy

mindig

elrevezet utak

legtisztább

lámpá-

tendenciák csontos kiböködése nélkül

bevallott

tendenciával,

k

a vérükben

megkülönböztetettek: forradalmárok és humanisták!

és

S az él ,.nagyságok" közül még Bemard Shaw. De kívülük senki, „szellemes" Anatole Francé „kedves" Thomas Mann. Szóval, nem vagyok minden alapon és minden

formában nagy barátja a „könyveknek"; a ma porirodalomnak meg, mint az intenziv, mozgalmas

tált

élet

léhaságba játszójának, passzivitásba

nak

—

minden eszközzel

KOSZTOLÁNYI a

Négy

DEZS fal közölt,

panaszai, a

bájosok

busitójá-

ellensége.

c.

Mák

a Szegény kis gyermek

Mágia c. vers- és a novellagyjtemény költje,

fordító.

109

és

B-

m-

Minden könyv közül legmélyebb hatást gyakorám Tolsztoj Leónak ílyies Iván halála cimü

rolta

elbeszélése.

KOZMA ANDOR Koboz, hírlapíró és országgylési képvisel, Magyar syma verses szatíra mestere, a phoniák

írnia.

Az els kérdésre válaszom: Goethe Faustja, különösen nos költeményeibl

az

a

11.

szikék,

Arany

rész;

néhány

Já-

ballada,

Nagyidai cigányok, Bolond Istók; Carlyle, Macaulay; regényíróm mindig Dickens volt, Bibliát,

különösen

njra olvasom, ha \

Vniit

a

prófétákat,

idm

van

ma

szinten

az;

is

a

meg

u.ira

rá.

második kérdés: „átmenetileg", nekem nehéz. valaha olvastam és hatást

nen megmaradt bennem máig;

tett

nem

rám, az elevelettem

hütelen

szerzmhöz sem. Most olvastam Kóbor Tamás három regényét. Igen mély hatást tetegyetlen kedves

tek

rám. Különösen

a

Ki

a

ghettóból

cimüt

nagj

nemes alkotásnak tartom. A másik kettbl is ritka nagy kvalitású író komoh bús szeme néz feNem hiszem, hogy ez a véleményem

és

.

..átmeneti*'

lenne.

LENGYEL MENYHÉRT színmíró.

.4

nagy fejedelem,

a

Hálás utó-

kor, Falusi idyll, a Tájfun, Charlotte

szony és az

Egyszer gondoláink 110

kii

Állandó olvasmányom a Biblia, mely

vau a

tele

legcsodálatosabb történetekkel.

Nagyon szeretem igen

megragadott

s

Legjobban izgatott

s

Horatius-t,

Plutarchos-t,

mindig

foglalkoztat

-

Tacitus.

a régi római életrl legmara-

dandóbb képzetet adott Suetonius. Shakespeare-höz mindig bámulattal térek vissza. Átmenetileg mély benyomást gyakoroltak rám fbsen s Sírindberg szindarabjai.

A könyvek könyvének rettenetes teljesen

Swift Gulliver-jét tartom,

idk

pesszimizmusát a mai

eseményei

igazolták.

Mindig

elveszem Ady

újra

Konrád Ferdinánd

verseit s

Meyer

elbeszéléseit.

LESZNAI ANNA költn

és

iparmvész, a

Hazajáró versek

irója.

Kissé lírikus

De számomra

a

ez a könyveket áttekint írás. könyvek egyrészt sokkalta inkább

lett

próféták, útbaigazító

objektív értékítéletek

magamraderitk hordozói.

voltak,

Másrészt,

emlékembe idéztem kedvenc könyveimet,

mint

mikor megle-

petve láttam, hogy mai szellemi állapotomnak indokolását

nem tudom bellük

vön keresztül

meríteni.

Minden köny-

ugyanazok az érzések

és értelmek

sugárzottak felém, a magamraeszmélés, a

már

tu-

dottakra való visszaemlékezés sajátságos hatásaival.

Ezért kell olvasmányaimon körösztül magamról

beszélnem. 111

Keveset olvastam rendszeresen, sokat köszönhetek

szemembe toknak,

és

legtöbbet

Épen

a

papírjáról

egyes

monda-

ugy hiszem az élszó

közvetí-

szökött

lelkembe

számomra

tett

könyvek

lapozgatott

futólag

az

emberiség

szellemi

legérdekesebb könyvek

kincsébl.

csábítanak

arra,

hogy abbahagyva olvasásukat, gondolkodjam

A

tük.

felet-

végigolvasás parancsát rendesen csak olyan

könyvekkel szemben éreztem, melyek nem annyira gondolattartalmukkal, mint inkább a tartalom meg-

íormázásával hatottak rám,

melyek csak

a

maguk

ják jelentésüket.

—

Az idk

elején két

dalom lehetségét

el

sem olvastam

képeskönyv idézte

kérlelhetetlen korlátai közt

beesés vak érzést

ezek,

mivoltában szimbolizál-

Legkedvesebb könyvemet,

adakozóbb prófétámat

iái

teljes

mtárgy -könyvek

volt.

Az egyik

elször elém,

vergd

leg-

talán. a

a

sors

embert, a

bn-

véletlenségét, magánosságát. Mindezt az

egy kép

indította

meg bennem,

persze homá-

lyos öntudatlanul. Sáros utcán elejtett tejesköcsög mellett siró kislányt ábrázolt. Hatása

ers

lehetett,

mert mikor közel harminc év után kezembe került ez a kép, sírva fakadtam. Ehhez a harmadik évem-

bl származó emlékhez

kapcsolódik

minden

iro-

dalmi tragikum, mely megindított, tiebbel Judithjától,

Heródes

és Mariannejától

egy istenes mesevilá-

got, dalos lírai sikolyokat áthidaló iv vezet vissza tejes

^

köcsöghöz, az ember és a sors kettészaka-

dásának számomra els szimbólumához. feszültségek

teljesít feloldását 112

jelenti

Tragikus

ma

szá-

momra

a görög tragédiák formába

váltott

szenvedése.

der

A

meg-

váltott,

lélek kerülutjait

megjárva,

hatását keltik bennem, az élet tökéletes for-

mába

mentettségét, az ember egyik végleges részvalamit,

let-hóditását,

ami többet sohsem

lehet

a

kháoszé.

De höz.

vissza kell térnem

Ez ders

mölcsözés,

—

még egy

régi

képeskönyv-

mandulaía-történet: rügyezés, gyüvirágok.

A

gyümölcsbe

ér

beszél gyermekforma

fejldés érzése derengett bennem,

bimbó, gyermekké elevened növény, és kapcsolódások kedvesen kéjes

közösségek

sejtései.

Késbb

Goethe Metamorphose der Pflanzen-je, a Jatakamok és bölcsek irásíöredékeikbol megsejtett átlátábékítettek és boldogítottak ilyeníéleképen.

sai

Mesét olvastam mindig, de a mese nem rögzítkülön életet él, véletlen, hogy mi-

het könyvhöz, lyen

elbeszél ajkán, melyik könyv lapján kerül

hozzánk. Csipke-rózsa, a Zöld disznó (La belle et la

béte

magyardadára

fordítva)

kedvenc meséim. Szószerinti

és Sawiíri voltak

hittel,

eleven bizalom-

mal fogadtam a meséket. Tizenötéves koromig tett és kissé

szégyenlett álmom,

fél-

majdnem emlékez-

hogy elvarázsolt növény, királylány, tündér vagyok. Máig is minden irás között mesék állanak tem

rá,

legközelebb hozzám, a valóságból,

vényeibl többet

sejttettek

más betbe szedett

meg

tanítás.

önmagam

tör-

velem, mint bármely

Ezeregyéjszaka velem

ntt, kelethonvágyat plántálva belém.

Scherr Bil-

dersaal der Weltliteratur antológiájából kikerestem 113

minden

keleti fordítást; keleti vallásokra vonatkozót,

minden kezembe akadt történelembl. Bánfi János Egyszer volt, hol nem volt mesegyjteménye nagy befolyást gyakorolt rám. Valahányszor mesét próirni, mindig meg kellett küzdenem ennek a könyvnek belém rögzdött stilushibáival. Húsz év után nemrég ismét kezembe került, legtöbb képére

báltam

emlékeztem. Szívesen lapozgatom.

ismét pontosan

Lamé-Fleury

mikor

Mithologie-ja,

éves voltam! Istenek,

hat-nyolc

megértettek, rettenete-

félig

sek, szépek, szerelmesek, teremtök mindenütt. Min-

den Istenben hittem. Kelet-honvágy, mese-honvágy,

természet-honvágy volt gyermekségem vebb érzése.

Madame

Spiry

lieindli

legintenzí-

cimü honvágy-

gyermek-

története ezért legkedvesebb realisztikus

olvasmányom. Tizenkétéves lehettem, mikor az ember megszületett

számomra, emberi érzések, szabadságért

jongás lem.

—

Petfi Apostola

János vitéz),

(velezsongott a régi világból

Heine Buch der Lieder-je,

Musset

kedves,

tizenhá-

Rollája és legédesebb

szerelmes,

roméves könyv, Tennyson regényekbe burkolództam. istent

ra-

és belehullásom a valóságba, els szere-

Királyidilljei.

fibers-et

Történelmi

olvasva, a nap-

imádtam, Dahn Odhins Trost-jából ezt a mon-

datot írtam

füzetembe:

das Ali ailein

ist

„Alléin

ist

einzig

das

Ali,

ewig."

Homályosan emlékszem valamire, ami

életiga-

zoló Istenbizalmamat megingatta. Változtatni kíván-

tam a világon

és

önmagámon, 114

—

útmutatást keres-

íem. Renan-va bukkantam,

—

térít

rám. Études

gásba hoztak. Egy mondata: „tout se kapunyitás sodott

hatással

volt

d'histoire religieuses-jei vallásos rajon-

avec tout"

fait

ezen gondolat résén át öntudato-

volt,

meg bennem minden dolgok

szerves össze-

függése, fontossága, részvétele a teremtésben. Derengett

bennem késbb megismert misztikusok

„Is-

tennek segit világa". Ekkor emlékszem a gyenge virágsziromra, melyet a pantheisztikus vihar sodort

cimü ver-

felém, Téophile Gauthier Affinitós secrétes sére.

Az Evangéliumokat szomorú lemondással olnem tudtam krisztusi jóságra törekedni,

vastam,

Nietzsche

hömpölyg mondatai szakadtak

rathustrája igazolta szentté

rám, Za-

legyzhetetlen

önzé-

semet.

Arany Buda

halála,

Tolsztoj Háború és békéje

ma is ekkép értékelt benyomásai voltak. Átmenetileg Taine Philosophie az

élettel telitett

de

l'art-ja,

formaszépség

Fromentin Maitres

d'autre'íois-ja

impresz-

szionáltak.

Szó nélkül nem hagyhatom füzetke, Agrippa:

tem

ma már

szépnek

hinni,

—

vasúton véletlen

Modern misztikusok.

Értékítéle-

nincs róla, de hálásan szeretném oly

mint akkor. Baudelaire-t, Vcrlaine-t.

elször emiitette nekem, Maeterlinck-et neki köszönhetem s megtudását annak, hogy a mese-, miszticizmus, szimbolizmus-levegben, melyet én körém zárt dül,

magános bvkörnek éreztem, nem

élek egye-

hatalmas társaim kelnek mindenfelé.

szerznek orvosi munkája: Psychologic 115

Elfeledt

(talán

Pa-

modernen Lyrik? Az

thologie?) der

általa idézett

verssorokat olvastam lopva ki belle,

meglepve utánoztam ket

Unatkoztam

is

—

boldogan

-

felejthetetlen súllyal olvasás köz-

ben. Forró ebédutánok magánóráin,

melegben

-

verseimben.

tikkadt

—

tikkadt -

—

„ég a nap-

tikkadt

" Is-

.

.

kolai interpretáció által megrontott Toldi, bocsánatot

kérek tled.

Borzadtam csi

Fel akartam szabadulni az erköl-

is.

olvasmány-cenzúra

alól.

ZotoNanája, Maupassant

Maison Tellier-jének utolsó novellája megrémítettek, féltem, hetekig voltam állandó borzadály alatt. Evekig idegenkedtem miattuk a regényolvasástól. Sokkal

késbb, asszonykoromban

ért hasonló irodalmi

idegrázkódás: „Institut de Beauté" eimé, szerzjét elfeledtem.

nek a könyvnek len

fizikai

volt a

könyv-

Soká kerültem még en-

közelségét

voltam hozzányúlni, kezet

is

kellett

és

ha kényte-

mosnom.

Tizenhatéves koromtól fogva néhány évig olvastam,

—

alig

félálomban fogyasztottam meséket és

Pierre Loti-kat.

Húsz éves asszonykoromban \

a

álom után /^í/í-benyomásokhoz kapcsolódott,

azokat lendítette,

Jammes

zuhatagja

nyújtózkodó

ersnek, beletorkolt

iembe, Ady-,

ért

nagyszeren

mélyítette

Angelus-je,

Triomphe de

la vie-ja,

linck Serres chaudes-ja szedték versbe

ele-

tovább

Maeíer-

régi sejté-

seimet. Verhaeren Arbre-ja tornyosult elttem, Ber-

zsenyi szép, komoly öltött lelket

ütem

számomra

falumba

a régi 116

vitt;

benne

Magyarország gyü-

mölcsöskert

Wanderers

der Menschheit-je, tak

meg

legelbb,

—

Grenzen

Goethe

idealizmusa.

illatú

olyan szép

Sturmlied-je

kap-

hogy

csak

volt,

ritkán mertein olvasni. Schweigler Qeschichte der

ösmertem meg mintegy a

Philosophie-jából ekkor

filozófia dióhéjba kerekedett ..mitológiáját".

tes eltti

régi hiteimet.

mertem

Sokra-

görög bölcsek töredékei fogalmazták meg

rá,

Plató Symposionjára döbbenve

ös-

Sokrates valóban igazat mondott Me-

nonnak: Minden tanulás

a

lélek

visszaemlékezése

önmagára. Tristan és Isolde (Bédier feldolgozása), a „Lettres d'une nonne Portugaise", Dosztojevszkij

Humi-

A

szere-

liés

Offensés-je élete lakozott bennem.

et

lem túlntt tárgyán, több volt szerelemnél. Akkortájt volt

uj

a Nyugat. Balázs Béla Csend-

meséje bizonyította, hogy szabad és lehet modern mesét írásai

mely

helytállhat a régiek közt. Egyéb mély és nekem különös rokonszenves lehetirni,

ségekre utaltak.

az

Honvágyam ma messzibbre rakja fészkét, mint „Egyszer volt, hol nem volt" korszakban, ami

szépet,

—

mvészetet

talál útjában, azt

kevésbbé vég-

legesnek, átlátszóbbnak érzi. Mégis Claudel

Repos

du septiéme jour-jának,

L'Annonce

jának kissé dekoratív,

egysíkú monumentalitásán

faite

a Marie-

néha mennyei napfény világol keresztül. Hölderlin-i

most ismertem meg.

Magyarországon sok évek folyamán Buber

Goethe

naponta szebb

igazi verset irnak. által

117

tolmácsolt

lesz.

Ez utóbbi Chassidim

W.

legendák, Holzmann Indische Sagen-jei, T.

Bain

mese átdolgozásai mondták nekem a jelenségek és Isten egymás keresései, számtalan életnek egy lét fonalára íüzödését. Amit mesék Ígértek, azt hindu

az Upanishad-ok hozták el: a rend szent érzését. Eckehard Prédikációi, Das Büchlein vom volkomrnenen Lében

(1500 körül

Brúder Karamásorí-ja fájón

Íródott),

Dosztojevszkij

teljesíthetetlen,

de kö-

telez parancsok.

is

Mvészetrl kevés kielégíti olvastam, — azt melyekre rendesen mvészek emlékirataiban,

gyakran Éber Mvészettörténeti olvasmányok cimü kézikönyvecskéje figyelmeztetett.

Wölfíin

ürundbegrifíe der Kunstgeschichte-je

kiváló

nagyon el-

mozdította fogalmaim rendezését. Félek, megengedhetetlenül

moló,

—

majdnem

életrajz.

hosszú ez a beszá-

Nagyon szinte voltam,

- az szinteségnek sok mondanivalója van és köny-

nyen

válik nevetségessé.

de csak az szintétle-

nek eltt.

LÉVAY JÖZSEE költ, a magyar költök legöreArany János és Tompa Mihály barátja, Burns fordítója; utolsó verseskönyve néhány éve jelent meg A múzsa búcsúja

halkszavu gebbje,

cimmel.

—

Levelét tollhamondta és reszket

kézzel aláirta:

.

.

.

megtisztel soraira sietek

válasszal,

hogy én

az

ön 118

azzal

szerkesztése

a

sajnos

alatt

lév

könyvhöz

a

Nem tudnám életkor

nem

kivánt vallomással

szolgálhatok.

A nagy st köz-

én azt helyesen összefzni.

nem enged már

efféle foglalkozást,

sem

vetlen érintkezést

sürg-forgó

a

élettel.

Azt

mai napig érzem, hogy mióta Arany költi világa befejezetten

áll

elttünk, én folyvást

világban

e

•szívom a levegt.

Fontos mködéséhez a legkedvezbb sikert vánja Önnek szíves üdvözlettel L.

kí-

J.

Miskolc, 1918 márc. 16.

MIKLÓS

JEN hírlapíró, a Világ segédszerkeszje hány finom novellás-kötet írója.

Könyvek?

.

.

.

Még

a

könyvek

is

mintha lelkeszáHt üres címlapok, vagy

börg

sírás,

hiába lapoztam elfutott

el-

messzirl dü-

fel

régi,

fojtott

mindent,

meghitt helyeket, a sze-

Doberdóig és a könyv némán csapódott

össze a kezemben. Hiszen én és uj

elhagytak,

marsok, néma fájdalom és a tehetetlen dühös

megalázás torkonkapta ket, beléjük

mem

né-

cifra köté-

a hangjuk

sek sorakoznának csak a polcokon,

akadt a háború rjöngésében, a

és

is

megpróbáltam, régi

ismeretségeket kötöttem, Dosztojevszkij újra

elkerült,

Romáin Rolland sokáig

ugy, mint régen,

egész szivemet

elkísért,

de hogy

végigperzselték

volna, egyetlen lobogásba kapták volna, ezt a köny-

vek kihagyták nálam

és,

mint utolsó barátom után.

szomorún fordultam utánuk. 119

Lehet,

hogy

vissza-

térnek.

De nekem

az

is

fáj,

hogy most olyan sokan

barátkoznak velük, hogy a megcsonkított, ocsmány címlapokra

papirosra nyomott. ízléstelen

szedett

potom pénzen vagy méregdrágán árult, de egyiormán értéktelen könyvecskék áradata hullámzik végig a frontokon és a frontok mögött, félek, hogy ez a habzsolás a csendes olvasók régi gárdáját

rontja és a

jó.

a szép

könyv

el-

is

idegenül, szeretet nél-

kül fog állni ez eltt a meztelen fal eltt.

De

elrontja,

egJsz bizonyosan elrontja a kiadókat és egy-kett,

azaz hogy pontosan kett kivételével máris van-e rontani valója?

És

itt

az ember önkéntelenül a kri-

tikára gondol. És aztán a „barátokra" gondol, a zetett hirdetésekre gondol,

meg

arra.

fi-

hogy a lapok-

meg hogy háború

nak éppen semmire sincs papírja,

van úgyis, mi célja mostan, fontos ez és aztán meegészen elülrö!

kezdi és

nem

gondol

többet

semmire.

MÓRICZ ZSIGMOND a mai

magyar parasztság,

a falusi lateiner-

osztály és kisvárosi intelligencia kendzetlen

levegj

hétköznapjának, fülledt

életének re-

génybe költje: a Sárarany, Galamb papné. Isten hála mögött és a fáklya irója.

—

Az, amit kérdez, üzleti

tyogva M.

Zs.,

titok.

felelte

mo-

Különben pedig

akit felkerestem.

olyan nehéz kérdés, amire

-

nem tudok néhány cimA Biblia? Jókai? Az

mei válaszolni. Mit mondjak? angol, francia,

az orosz irók? 120

.

.

.

Mindezek ugy

elhatárolódnak

ugy

egyben

s

összemosódnak,

A

eseményei ...

mini az életem egyéb

legels

könyv, amit életemben olvastam, öt éves korom-

származó emlék. Betegen feküdtünk az öcsémmel, négy éves volt. A nagybátyám azt kérdezte, ból

mit hozzon a városból,

én

könyvet

kértem, az

öcsém (Doberdón eseít el most 1915 szén, harmincnégy éves korában szegényke, azt .), .

.

A bátyánk

mondta, hogy: lovat.

egy

könyvet,

kis piros

neki

éppen ugy emlékszem ennek a

nekem

hozott

egy falovat ... kerekeken járó

ma

meklenburgi csodaállatnak a szagára

S kis

mint

is,

annak a kis könyvnek idegen, azóta sem látott kastélyos, kuglófev, parkban futkározó Karolina nev kis

urilányaira

.

.

Mint egy

.

hoztam belle a

nem látom

ezek lányok,

még

idben,

e^y

olvasta

ségben

este

öcsémmel

kerten)

.

.

Ugyanabban

.

a

a

hosszú

ideig

kéményben

kelt

.

.

.

bolond, élet ...

az

S ab-

szerepl

s

lakott a ház kisasszonya ... aki éne-

Nekem nem csak

Én

náluk

az Elátkozott kastélyt ...

ban olyan hátborzongató volt minden a

De

korom eltt, kapnagybátyám felnagyanyámnak (vendég-

hatást:

akkor

voltunk

lányaimnak.

kis

éves

hat

els Jókai

az

kis

náluk a nagy szenzációt,

amit annak idején nekem adott

tam

A

múlt bucsun a Józsefváros-

falóval találkoztam a

ban, mindjárt

az

tündérvilág

elmúlt

szivárványa csillog felém a múltból.

illata,

azt

volt

azok között senki sem

valami

hallatlanul

hiszem,

már akkor 121

izgató emberi

eltökéldtem,

iró leszek, mert nem tudom, miért voltam már második gimnazista koromban annyira

hogy csak volna

elszánt és mindennel leszámolt

csak iró

.

.

Az azonban

.

akarattal

iró

:

s

nyilvánvaló, hogy ezek az

els irodalmi szenzációk egészen betegen s halványan maradtak el hatásban például az els életszenzáció eltt: Ezt a kis „piros könyv "-béli Karomint valami leheletszer, vértelen ködíátyol-

linát,

riztem meg:

képet aki

els

mondom

ugyanakkor,

megbvölt, az

az

ott

azonban,

Zsuzsika

éves korom eltt

hat

van minden parasztlányban,

akit

valaha megírok, akik ugy ringanak, mint harangvirág a szárán; éppen ugy, ahogy legérettebb

képet

irói

olvasmányaim zeng

venni

ellenben minden asszonyban,

van

mat

minden Íráson

az, aki

hogy ö

megrajzolni,

adjon hozzá gélések den,

nél,

ni

velem

s

ember,

lefolyt

Irodalmi ha-

mint mindenki-

megtanulta a mesterséget; ezt egy olyan aki

írásaimat

mint én.

munkámban ts

is,

min-

eltekintve,

körülöttem

valamelyes visszatükrözése.

aki

fantáziá-

nem tudok

vagy karaktervonást ne

szint,

valószínleg sok van nálam

a lirát

arcot

Általában, talán a fiatalkori keres-

amit megírok, a

rizheti,

gig.

.

.

megköltök, ott

akit

tapogatózások idejétl

s

életnek tás

.

harmóniájából,

s életen betölti

nélkül egyetlen

aki

s

legkésbbi,

a

találmányaimban sem tudok soha

utána

De csak

nézi,

az

jobban

ismerhetné

ellen-

meg

a

az anyagot, az alakot, az indulatokat,

a pozitívumot, aki az életemet kisérte vé-

Ezek után

cl

vagyok

rá készülve,

122

hogy az

irá-

vakmer

saim egy-egy adatából micsoda

történe-

teket fognak visszakövetkeztetni, ha valahol nyo-

mot talál valaki, dokumentum s a

(Az

intervjut,

valami

egyezést,

véletlen

küls

volt életem

irott

adalékai között.

melyet szignálás végett

elküld-

tem a nagyszer Móricz Zsigmondnak, ebben az alakban kaptam vissza, ezt a vibráló, túlftött, igazi

kaptam az én riporter-munkám he-

Móricz-irást lyett.

Cserének fejedelmi, az

rejtz

de a bennem

jár vele,

igaz, az olvasó is jól

irodalomtörténészt

fölötte kedvetlenné tette. Kiesett

belle egy sereg

név,

dokumentum, amin beszélgetés közben nehe-

zen

titkolható

eltti

mohósággal kaptam. Az

caulay és Taine írói

érettségi

olvasmányok között szerepelt Kemény, Ma-

magával

Hamar

is.

lett teli.

jesen szopogatva

betelt olvasmányaival,

Mikszáíh-ot egy idben ké-

olvasta,

késbb

is

hozzá, épp ugy, mint Gárdonyi-hoz,

visszatért

kivel régeb-

ben olvasás közben sokat vitázott, de az Attila és

Szent Margit isten

rabjai

volt

a

regényét

(A

láthatatlan

cimüek) nagyon szerette.

visszaterelje

Jókai -hoz.

ember

és

Fájdalmas

Erdély

arany-

korába kezdett nemrég

újból,

megdöbbenve

ezek az emberek nem élbocsássa meg mondta —

tette

le:

nek, soha se éltek. Isten

40 oldalát olvasta

el,

—

Tömörkény>-t majd hogy csak holta után tudja élvezni. Most ámulva olvassa. Azeltt idegenkedett az pepecsel mvészetétl. És soha sem a szegény

123

szere

e

hvös magasságban

:

trónoló

írónkat. Mostanában Hermann Ottó Ármin Könyveit olvasgatta. K. B.)

és

regény-

Vámbéry

OLÁH GÁBOR könyvtáros, tanár, hihetetlen termékenységi!

meg egyegy verseskönyve; a Szegény magyarok c. regény irója. költ, feltnése óta évente jelenik

Az els átvirraszott éjszakát

Jókai

Kárpáthy

Zoltánjának köszönhetem, 14 éves koromban. Olyan rosszul esik. a itt

hogy ma már nem tudom

kimondhatatlan érzést;

a

újra élni ezt

gyermekkorral Jókai

is

hagyott.

Diákidmnek

legizgatóbb

peare Venus és Adonisa

volt,

olvasmánya

gyönyörséggel;

olvastam, szinte tikkasztó

alatt

bizonyos,

hogy ennek

a

Shakes-

amelyet órákon, pad

reneszánsz költeménynek

erotikumát és kápráztató szines leirásait kitörülhetetlenül

magába

lönben velem jön

életem határáig,

edzette íantáziám. Shakespeare kü-

idn

és téren át,

gyermekkoromtól

Debrecentl Parisig, Paristól az Mikor hiven ki-

Adriáig, az Adriától a Kárpátokig. tartó

betegségeimbl felgyógyultam, mindig különös

ervel •
és átujit hatással rohant

meg

Othello elol-

Hamlet pedig Fausttal együtt mindennapi

kenyerem.,

még

beszélni

is

alig

tudok

szólamaik

nélkül.

Örökké visszatér, fel-felbukkanó olvasmányom Vörösmarty Csongor

és

Tündéje; nem lehet csodál124

kzni, ha Vörösmarty, ez a magyar Beethoven, nagy

reám nyelve zenéjével, képzelete benmárvány szavaival. Mikor beleíára-

hatással volt

gáli tüzével és

dok az

lelkem

utak keresésébe,

uj

pihen

napjain

Arany János Buda halálával ringatom nyugovóra idegeimet; minden eddigi magyar költ munkáját tovább lehetne a

maga

stílusában fejleszteni: csak

a változatlanul áll Buda maga egyedülvalságában. Itt ez az utolsó szó. szólt bele az életembe; Ibsen különös módon más iró az irót izgatta bennem, ez a norvég az em-

halála

a

beri

az,

amely

mivoltomat forgatta

ki

magából; nem egy alak-

jában (Solness, Borkman, Lövborg

stb.)

magamat

láttam és gyászoltam meg, egészen a rémledezésig.

Kgyetemi hallgató koromban ismerkedtem meg vele s

egy

ugy

ideig

kisértett,

Szerettem és féltem tle.

mint valami rögeszme.

Ma sem

tudom eldönteni:

mennyit ér hát igazán. Bámulom szörny gondját, következetességét; izgat és szédit rejtelmessége, de vigasztalansága olyan nyomasztó, mint a kórház,

mint a betegszoba. Solness építmesterét

tam

fordítani,

le is

akar-

mert nagyon szeretem, de Ábrányi

megelzött; ez a színdarab még

ma

is

ugy vonz,

mintha sorsom szimbólumát látnám benne. lever,

Shakespeare fölemel;

Ibsen

Shakespeare vadabb,

de egészségesebb, Ibsen izgat, de Shakespeare-t sze-

retem!

Ma

is

az a hitem: Shakespeare nélkül

hetetlen valamirevaló iróvá fejldni.

tészete nekünk,

ert

Olyan a

mint atlétának a nehéz

és izmokat ád. 125

le-

köl-

súlyozó:

:

Két nagy regény

Hugó

volt

megrázó

reám

hatással

Viktor Nyomorultak-ja, Tolsztoj Háború

és

A Nyomorultak-at oly mohón olvastam el egyfolytában, hogy belekábultam s hosszú idn át nem tudtam szabadulni alakjaitól, jeleneteitl; Gavbéké-je.

roche álmaimba

is

Tolsztoj

visszajárt.

munkáját, sajnos, betegágyon olvastam

kolosszusi

el,

de azért

amelynek képei, emberei oly tisztán élnének emlékezetemben, mint a Háború és békének; nincs könyv,

oly nyers és íekete, mint a föld sara: de oly és tiszta, mint a reggeli szél,

sodor.

A

fölött

sem éreztem

családi kör boldogságát sehol

ebbl a könyvbl s talán Dickens CopperEgy gyermekszülésben meghalt asszo-

ugy, mint íieldjébl.

nyának

amely virágok

friss

végs

a

még ma

sikoltását

is

oly tisztán

hallom, mintha csak a szomszéd szobából rémlenek át.

— Mi

ehhez a mi magyar regényköltészetünk!

Nagyon szeretem

a

csillagászati

könyveket.

Most, a világháború legborzalmasabb napjaiban

Arrhenius svéd csillagász ragadott világából,

is

a vér és vas

a hetedik naprendszerig. Milyen siral-

fel

mas gyermekjátóknak a véres-sáros

nem:

ki

tetszett

mozgolódása!

onnan

A

a Földnek ez

csillagos eget néz-

kimondhatatlan, felséges érzés,

mióta csak

eszemet tudom. Be bánom, hogy nem csillagásznak születtem.

Ujabban Wagner Richárd zenedrámáit olvasom. Csodálkozva. Parsival olyan munka, amely az emberben soha föl.

nem

sejtett,

drága, szent érzéseket kelt

Meg vagyok lepdve. Hát még mindig tartogat 126

számomra szenzációkat az irodalom? Hiszen magáért érdemes

ezért

élni.

PÁSZTOR ÁRPÁD költ és vagy öt

hírlapíró,

szi

az

verseskönyv

és

szántás s a

még

Találkozásom

E. A. Poe-val írója.

esztendk óta állandó, Plutarchos folyton meg-megújuló olvasmányaim: párhuzamos életrajzai (dr. Kacskovics Kálmán fordítása); Arany, Gyulai magyar népköltési gyjte1.

Minden rendszer

ménye,

nélkül

a Biblia, Peíöü,

Arany, Vörösmarty, Vajda

János költeményei, Xantus János amerikai utiköny-

Szemere Bertalan

vei,

naplója

franciaországi

emigrációból, Shakespeare egy-egy drámája

többször Hamlet és Othello, költeményei, Basil

—

Poe, Byron, Kipling

Haac Chamberlain Things Japa-

mvei (Ma-

nese cimü könyve, Heine versei, Platón

gyar

az

— leg-

Filozófiai írók Tára), Baróti-Szabó

Dávid szó-

Nagyság virágai, Walt Whitman költeméMadách: Az ember tragédiája, Taine: Az an-

tára és a nyei,

gol irodalom története, Tolsztoj: Iván Ilyics halála.

Legtöbbször talán Anyegin-t olvastam 2.

el.

Átmenetileg talán a legnagyobb hatást gya-

korolta

rám Dosztojevszkij Raszkolnyikov-ja. Ezen-

kívül elolvasás után sokáig foglalkoztatott Hannele,

Az

éjjeli

menedékhely, Meine Kindheit

Copperfield, Nickleby,

összegyjtött

verseinek

Háború kötete, 127

és

(Gorkij),

béke,

Verlaine

Anatole

Francé:

Sylvestre Bonnard vétke, Dosztojevszkij:

kegyelm, Gárdonyi Géza egy hosszabb egy vak muzsikusról

A

fél-

novellája

József néhány verse.

s Kiss

Ezenkívül állandó olvasmányom a Természettu-

dományi Közlöny.

RÉVÉSZ BÉLA az irodalmi realizmustól a szocialista világ-

szimbolizmusáig

nézlet

fejldött

novellaíró.

Magacsinálta nyelve és stílusa van: a Találkozás Hamupipkével, Vonagló falvak stb. irója.

Az Evangéliumtól

1.

Kommunista kiáltványig

a

mindenféle.

Nem tudnám

2.

a

úgy megrögzíteni, hogy

híven

vallomás hiányos ne lenne.

SZABÓ

DEZS a

tanár,

mely

Nincs menekvés

kis körijén igen

A legnagyobb, egészen kiható hatás

c.

regény

mély hatást

írója,

váltott ki.

különálló s egész életre

az volt, mikor

Don

Quijotét elször

olvastam eredetiben. Azóta vagy húszszor olvastam újra és soha halála

a

sem fog elmaradni tlem. Don Quijote

legnagyobb

volt.

amit

évig Jókai-é volt.

Hugó még

lelki

rázkódás

könyvtl kaptam.

Gyermekkorom

a

Nyomorultjai évekig

nem

16.

mozgattak és egészen

haltak meg. Állandó kísérim: a Biblia. Krisz128

Csongor és Tünde, Petfi, Berzsenyi, Bánk-bán, a három görög tragikus író, Horatius,

tus követése,

Moliére, Hamlet, a Velencei kalmár, a Vision con-

cerning Piers the Plowman, Faust (a Marlow-é és a

Morus Utópiája,

Goethe-é),

Sz. Ágoston Confessio-

és Don Quijote-val mindenekfelett: Dante. Ez eddig nem igen modern. A modernek közül

nes-ci

átnyargalt rajtam

is

minden

valamirevaló

európai

rengeteg souterrain irócska. Bizonyára sok

iró és

hatott reám. Mennyiben, kik,

hogyan: nem

tu-

dom, nem emlékszem. e könyvek kiválasztásában valószínkövetkez belémgyökerezett hit vezetett: Egy

Különben leg a iró

akkor

jut zsenije teljes

kibomlásához, mikor tu-

datára jön a Denne rejl jóság egész teljességének.

Az irodalom minden

hóditó

szánalom ujabb kitágulását

megújulása az emberi jelentette.

SZILÁGYI GÉZA hirlapiró,

iró,

minálunk a bátor érzékiség

els irodalmi megszólaltatója. Tristia, Holt vizeken, Neked irtam c. verseskönyvek és egynéhány nemkevésbbé merész prózai

m

írója.

Büszke vagyok arra büszke,

hogy lenni.

— hogy köt

egyébre úgysem lehetek

a költi szépség élvezése dolgában,

ugy mondjam

Nem

—

elvtelen és jellemtelen

tudok

engem hagyomány,

programm, nem nygöz

elítélet,

nem korlátoz nem gurulok iro-

dalmi irányok sincin. Minden szépet élvezni tudok, 129

lényemtl bármilyen idegen lélekben

még

is.

Magam

— —

beteg,

inkább talán, mint testben beteg

kozmopolita hajlandóságú, hitetlen ember vagyok.

De ha

munka sugárzik femég egészség ujjong, kemény

szép, igazán szép költi

lém, kéjt fakasztva végigsimogatja idegeimet,

akkor

is,

hogyha belle

hazafiság dagad, vallásos áhítat tömjéné szállong.

Diákkoromban Reviczky Gyula versei újra meg magukhoz ragadták vérszegény szivemet. Ma már alig tudom megérteni ezt az ifjonti szerelmemet, ma Vajda Jánostól, bár tisztán látom minden

újra

nem tudok

fogyatékosságát,

A

elszakadni.

francia

nagy élményem:

lírikusok közül Baudelaire volt

bi-

A

lincseket zúzó bátorságra tanított és buzdított.

legújabb versirók

egynéhányan

seregébl

vannak,

—

azokat

akik

szeretem

meztelen

-

szívvel

járnak.

Sok nagy regényíróba halálosai; beleszerettem, hogy csakhamar közönyösen elforduljak tlük. Flaubert-bl Tolsztoj-bó] Doszíojevszkij-b\, Gottfried Keller-bö\

mondhatom,

nem tudtam

hányszor

mindannyiszor

ugy,

kiábrándulni.

mintha

lat

vakmer bnnek

legutolsó lapiá-

éreztem, hogy én

is tol-

forgatok. Ilyics Iván halálánál jobban haláleset

még meg nem én

se

legelször olvasnám.

Amikor az Éducation sentimentale hoz értem,

Meg

olvastam már Bovarynét,

is

renditett,

Raszkolnyikovval együtt

megöltem az öregasszonyt, Zöld Henrik

leg-

meghittebb barátaim közül való.

Még nem vagyok

túlságosan öreg, 130

még

alig

42 esztends, talán lesz talán kerülhet

még egynéhány évem! És

oly könyv

még

is

a kezembe, amely

nagyobb hatással lesz reám, mint bármelyik azok közül, amelyek mostanáig megbabonáztak. Ezt a minden eddiginél hatalmasabb irodalmi szenzációt szívesen fogadnám. Ámde, ha be nem következnék is, akkor sem lehetek elégedetlen: nem panaszkod-

hatom a könyvekre,

jóval több és sokkal különo él-

vezetet köszönhetek nekik, mint akár a legderekabb

barátaimnak.

SZIN!

GYULA hírlapíró, a Lelki kalandok, Trilibi, Porcellán

muzsika

stb.

regény és novellás kötetek

Állandó olvasmányaim,

úgynevezett

írója.

„livre

de

chevet"-im a következk: Shakespeare, Balzac regényei, Károli Gáspár bibliafordítása, Platón.

A második kérdésre (átmenetileg mély hatás) már nehezebb a felelet, mert életem különböz korszakaiban más és más könyvek hatása alatt voltam, Gyermekkorom legitt csak sommázhatom ket. mélyebb

hatása:

Wilde Oscar, Férfikoromé: zófia és

Petfi.

Ifjúkoromé:

Dosztojevszkij,

Tolsztoj,

Flaubert,

Stendhal

a klasszikus kinai költészet és

egyre inkább

a

filo-

messzi kelet: Indiától To-

kióig.

121

SZLLSI

ZSIGMOND

Pálma korzón

di

a

Pálma,

stb.

elbeszél.

ícrü szerelme. Párbaj a

könyvek

c.

ders

pennáju,

biztos

hírlapíró,

irója.

Az els kérdés zavarba hoz és egy íurcsa valAz én visszatér olvasmányaim nem azok a könyvük, amelyeknek a legna-

lomásra kényszerít.

gyobb hatás gyönyörségeit hetem és amelyeknek

gyötrelmeit köszön-

ós

megismerése, mint

a

egy-

egy nagy élmény tornyosodik az emlékezetemben. túl

azon

a

magasságon, ameddig az élvezetem ob-

jektivitása fölér. Dickens,

és

Dosztojevszkij, Mikszáth

Meyer Konrád Ferdinánd kezén amelyek szent

lanatoklioz,

jutottam

nagy

és

titkok

cl

látásá-

nak izgalmával reszkettették meg és kápráztatták cl

a lelkemet. Ezek

hatottak

rám

a pillanatok

bennem, olyan eleven az

dom mi csol

a

szóval nevezzem

attól,

maradtak meg vagy nem tu-

respektus, is,

amely

visszaparan-

hogy ezeket az egészen rendkívüli újra megkísértsem, vagy revízió

nyomásokat bocsássam.

egy válság ereiével

és amilyen elevenen

Ugy rzöm

bealá

ükei. mint valami egyetlen-

egyet.

Ami a második kérdést illeti, a válaszom az, hogy szeretek olvasni és igen hálás olvasó vagyok. ügy mondat, amiben

eleven lélek van, belekapcsol

az emlékezetembe egy egész könyvei. Ujabban egy

munkát olvastam, amelynek a hatása, úgy érzem, mélyen a gondolatomba ékeivé marad akkor is, ha 132

.,

az aktualitás súlya lemúlik róla. Ez a Henri

Bar-

A tz.

busse könyve:

TORMAY CECIL a sok kiadást megért Régi húz írója. 1.

Melyek

olvasmá-

vagy visszatér

állandó,

nyaim?

—

Csokonai, Petfi, Arany és Babits versei. Ilias,

Plató

Dante Infernója, Sonetti

Canzoni

et

része,

II.

reinen Vernunft,

Heine,

—

Az

dialógusai,

Messer Fran-

di

Goethe

Shakespeare Hamlet-je,

cesco Petrarca, Faust- jának

Lukeanos

beszélgetései,

Kant: Kritik der

Andersen Meséi,

Schopenhauer

Nietzsche, —

Dosztojevszkij mvei, Andrejev, Ibsen, mvei, Jacobsen, Knut Hamsun, Rainer Maria Rilke: Das Stunden-Buch; Stefan George, Carducci, Gábrielé

Qiovanni Pascoli,

d'Annunzio,

Baudelaire,

Romáin Rolland írásai. Mely könyvek gyakoroltak rám átmenetileg

Flaubert, 2.

mélyebb hatást?

A

saját

könyveim, amig

meg nem

irtam

ket

.

.

TÓTH ÁRPÁD költ, az nali

Esztend segédszerkesztje, és Lomha gályán c.

szerenád

könyvek

a Haj-

verses-

írója.

Olyan könyv, melyet újra meg újra elveszek, igen sok van:

a

Biblia,

Shakespeare egyik-másik

remeke, néhány nagyszer regény, 133

egy-egy

jeles

költ mvei. Hosszadalmas lenne mind elsorolni s fölösleges is, hiszen minden olvasó embernek emlékezetében egész tömege zsúfolódik nagyszer olvaélményeknek, melyeket

sási

— egyszerre tör

el a

—

sokszor évek multán

osak újra megáhít. Ilyenkor oly ervel

lélekbl a vágy egy-egy régi olvasmány

valamely heves rohamu üde patak, mely

után, mint

sokáig a föld alá rejtzve ásta medrét, de egyszerre

csak ismét elözuhog,

ervel

fokozott

s

titokzatos

rétegek sóitól izesülten.

Néhány könyvet mégis külön meg

említe-

kell

nem, melyek rendkívüli hatással voltak rám lyekhez nagyon gyakran

visszatérek,

st

s

egyiket-másikat csaknem állandóan olvasok.

mind verses

mvek, magyarok

és idegen

me-

közülök

Ezek

nyelvek.

Magyarok: Csokonai, Berzsenyi és Arany remekei. Aranynak fleg öregkori lírája s Bolond Istókja. Csokonai

még

megmaradt

gyermekkoromból

debreceni

és egyre

növekv szerelmem.

való.

Berzse-

hogy nincs rangjáAz uj magyar költk közül csaknem imádva szeretem Ady Endrét, akinek Vér és arany cimü kötete életem egyik dönt fontosságú könyve. nyit csodálatosnak tartom s

fáj,

hoz méltó elismerése irodalomtörténetünkben.

Az idegen nyelv költk közül ban voltaképen csak Goethe csodálattal ciák,

köztük

térek is

vissza.

a

németek sorá-

az, akihez újra

Igazi

szerelmeim

s újra

a

fran-

Baudelaire, akinek Fleurs du Mai-ja

az Ady említett könyve

mellett

szenzációja volt életemnek. 134

legfbb

olvasói

Nagyon szeretem

Al-

bért Samain-t, akitl sokat fordítottam, s akit testvéri

közelségnek érzek,

s

legutóbbi

éveim egyik

legüdébb, legdrágább olvasó-élménye Francis

Jam-

mes Jean Noarrieu cimü csodálatosan hamvas és Más idegen szamócaillatu verses regénye volt.

nyelv költt

aligha sorolhatok

angolul és olaszul csak

eredetiben

még kevés

kedvenceim közé:

nemrég tanultam meg

ily

nyelv költt

s igy

élvezhettem.

VARGHA GYULA szemléldés költje, remekbe mfordítások alkotója. Nyugalmazott

az érzelmes készült

államtitkár.

Gyermekkorom óta jobban szerettem a verset a prózánál. De az utóbbit is mohón faltam, kivált addig, mig élethivatásom más térre nem vont. Dickens és Kemény Zsigmond voltak legkedvesebb regényíróim, Thackeray hidegen hagyott, Jókai pe-

—

dig

bár ragyogó fantáziája sokszor elbvölt,

könnyebb fajsúlyúnak

tetszett s

nem

tette

—

reám azt

a könnyekig megindító s lelket megrázó hatást.

Az

még Daudet

re-

idegenek közül nagyon szerettem

gényeit s Tolsztoj nagy szellemének varázsa

nygözött; de a nagy Cervantes-t nél

talán

is

le-

mindkett-

jobban szerettem. Irodalmunk szerencsés, hogy

Don

Quijoté-t

Gyry

Vilmosnak

felülmúlhatatlan

A mi Mikszáth kitn mesemondónak szintén sok

fordításában mondhatja magáénak.

Kálmánunknak, a lelki

gyönyörséget köszönök, 135

valamint

Herczeg

Ferenc finom mvészetének

mély

s

analízi-

lelki

sének.

A költök közül két szellemóriás kisért végig sem lankadó hatással Arany és Shakespeare. Arany verseit és Shakespeare nagy tragédiáit könyvnélkül tudtam. A nagy tragédiák monológjait s megkapóbb dialógjait talán még most is el tudnám szavalni súgó nélkül. Kiemelni kívánom, hogy Aranyban nemcsak a nagy epikust szeretem, hanem a lírikust is, jobban még, mint Peaz életen, percre

:

tfi-t

De Ls

Vörösmarty

nézve,

valamint

jával.

Schiller-t

lenben

Heine

késbb

Petfi

és

gyönyörség

állandó

Goethe

már

—

költök

közül

tatják,

Leconte

sok

és

lírá-

szerettem.

kedvencem

El-

volt,

A

mfordításaim Herediá-t

Lisie-t,

rám

voltak

letörldött.

amint de

Tompa

részben

Faust-jával

is

kevésbbé

ifjúkoromban

himporából

s

forrásai

de

francia

mu-

is

és

Sully

Prudhomme-t szerettem különösen s költészetük még most sem halványul el elttem. Egy id-

fénye

ben Puskin Anyégin-jéért

Aranyon

és

hoz maradtam leghívebb. szintén a

toznak

is

rajongtam.

Shakespeare-en

homértragikusok

gyakrabban forgatott könyveim közé

ma

is.

-

azonkívül,

hogy

saját politikai viszonyaink fonákságai-

nak szinte tükörképét látom benne, fordítása

tar-

Aristophanes hasonlóképen elég sürün

megfordul kezemben, de erre

nem egyszer teri

kivül

A nagy görög

is

csábit.

136

—

Arany mes-

P.

s>

rövidre

Nem

akarván

fogtam

visszaélni a vendégjoggal,

vallomásomat

s

hagytam több kedvenc könyvemet, Tegnér

Frithjof mondája,

Byron Don Jüanja

stb.

stb.

137

megemlítetlenül

milyenek

pl.

Burns Kóbor Tamása,

KRITIKUSOK,

SZERKESZTK

PUBLICISTÁK,

ADY LAJOS gimnáziumi tanár, az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönyének szerkesztje.

Ad

1.

A halántékom

bizony már deresedik,

okból talán egy kissé pironkodva

hogy

s

ez

bevallanom,

illik

— hajlandóságom szerint — még mindig Jókai

S ha évek sora kezemben Jókai-regény, csak az az oka, hogy hiányzik ehhez a megfelel predispohajdanzicio: várom, évrl-évre egyre várom a volna olvasmányaim egén a Nap.

óta

még sem

volt

való nagyvakációk tikkasztó nyári délutánjainak visszatértét,

amikor a lefüggönyözött,

hvös

a

szobá-

ban heverészve miopsszá olvastam magam, dobogó

mohón ki akarván mesélnek kiapadhatatlan bség for-

szívvel és sáppadó-piruló arccal inni

az isteni

rását.

Ha

én mégegyiszer így élhetnék át egy

csak egyetlenegy lett

—

—

nagy vakációt!

...

—

Jókai mel-

sajnálnám, ha kuriózitás-hajhászásnak érze-

nék ez

—

dott el

minden idben. Tanári

a lírikus- Arany és az epikus- Petfi raga-

érzem, amikor az Öszikék-et

munkám vagy

pl.

jutalmának a Helység

Kalapácsát tanítványaim eltt ielolvashatom. vesztett írisseségébl seia (az Ilias-t

még

máig sem elttem az

átmenetileg 141

sem

Nem

Odys-

szerettem).

—

Byron-t jobban kedvelem, mint valaha. Pedig már

mikor

elször olvastam,

Kazinczykent

„fel-felsi-

kongtam" a gyönyörségtl. Ad 2. Többé-kevésbbé mélyen, de csak átmenetileg hatott reám: Csokonai, Vajda János, Eötvös Károly, Endrödi („Kurucdalok");

Hugó,

aztán

Francé, Ibsen, Heine, Tnrgenjev, Gogol és

Puskin.

BÁLINT LAJOS hírlapíró, a

A háború

Nemzeti Színház mvészeti

titkára.

hogy

kitörésekor többször megírtam,

hitem szerint Ízlésünk a háborún át megint a naturalizmushoz visz maid

szimptoma igazolta

el,

s

ezt az

azóta

mindenféle

sok

akkor nagyon

vakmer-

nek látszó föltevésemet. S mégis azóta, a lista irók,

lalkoztam, most

e

nagyon idegenek

háborús három év után, megint

és

közömbösek nekem. Bocsásson

meg, de ugy érzem, hogy ez az

mások

illuzóriuis

értéke mellett

ilyen

cseléd

fiá-í

gyönyörséget adó olvasmányomat akkor -

az idén nyáron fáradtan és unottan

Egyénileg megnyugtató

désrl

ankétvallo-

Strindberg-vt

szól.

szerettem nagyon, néhány év eltt. „A

— sok

natura-

akikkel akkor újból sokat és szívesen fog-

s

meg nem

ez,

állásról beszél.

értéktelenné teszi a

lapoztam

át.

mert holmi továbbfejl-

Ez

deklarációmat,

jó

nekem, de

mert

jegyzem, hogy mik legkedvesebb könyveim

ha

fel-

most,

még azzal is ráduplázok, hogy egy idben sem vagyok következetes: A Dosztojevszkij Karamasoff142

MaeGogol A

ja s a Coster Till Uíenspiegelje mellett ott áll

ternek enyhe miszticizmusa köpönyeg-gel

s

nánsabban, sok

s

Francé;

Lesage Sánta ördöge.

Még

preg-

Shaw: Szocializmus

egyéb közt

milliomosok számára paradox ötletei s vele

szem-

ben Q. C. Chesterton Ortodoxiája, Dickens Pickvickje és s

Casanova memoárja messze fekv pontok

Balzac Contes drolatiques-jától szédületes mesz-

szeségben van a Ruth könyvének nyájas érzelmes-

A magyarok

sége.

közül Jókai

Kemény Zsigmond Gyulai-án jáig s a Toldi-tói Ady Vér viszont

Isten-ti,

Molnár Muzsiká-

és arany-áig,

majd pana-

gyarok egyébként

messze az

ut.

A modern

„muszáj" olvasmányaim

tartoznak, tehát alig

lehet,

Egy az

Kosztolányi Szegény kis gyermek

szai-ig ugyanilyen

veritas-t

át,

válogathatok

bennük.

parancsolt igen tisztelt Szerkeszt

maközé

Nuda Ur s

hogy az igazság „aimable", de nem mindég

következetes.

BERNÁT ISTVÁN agrárpolitikai iró, a

vezéralakja. tesítése

és

magyar

A magyar számtalan

szövetkezeti

ügy

földbirtok tehermen-

más tanulmány

és

cikk irója.

Napi olvasmányom reggelenkint a lyet jó volna, is

Biblia,

me-

ha nemcsak a hivk, hanem a tudósok

gondolkodva olvasnának.

bels maghoz, csodálatos

Ha

er

belle. 143

közelebb jutunk a

és serkentés árad ki

Régibb olvasmányaim

közt

Mihály Boldogháza cimü,

a

Boros

említeném

Vasárnapi Könyvtár-

ban a 60-as években megjelent füzetét, mely

ten

folyt be

munkáját legalább nagyobb részben fordítsam.

hatással volt

kis

altruista célokra

részem

elszava,

Továbbá Rodbertus német

irt.

iró s

Claudio Jannet müve: Le capital,

on

the

19. siécle

french

müve Káliay

agrárpolitikai la

spécula-

Emellett Bürke irata:

revolution

Warren

és

Hastings ellen mondott beszéde. Június lyle és Riibkin. Szívesen

MM

melyet

Béni

tion et la fináncé au

való

lett.

reám John Stuart

a Szabadságról s ennek

Reílections

dön-

életem

Magának az altruizmusnak nálunk

népszersítésében nem

Nagy

hogy

azon elhatározásomra,

levelei.

olvasom Guúl

Jen

Car-

müveit

Széchenyi Istvánról, Deák beszédeit, Csengery Ma-

gyar statusférfiak- és szónokokról

irt

tanulmányait,

Eötvös Gondolatait, Tacitus müveit Csiky Kálmán fordításában. Valaha Jókai régibb

müveit.

Kölcsey

Parainesisét, Kazinczy Utazásait.

Most t'errero történelmi müveit, legutóbb W. Sombari Der Bourgeois-iáí. Általában oly müveket, amelyek az agrárpolitikával és a plutokrácia terjeszkedésével íoglalkoznak.

BOLGÁR ELEK A községi

kul-

választójogról

és

bölcseleti és szociológiai iró,

túrpolitika

feladatairól,

Durkheám-rl szóló tanulmányok 144

írója.

hogy szíves kérdésére nem adhatok lényegesen eltér választ attól, amelyet adhattam Attó] tartok,

volna a tizenöt év eltti ankét alkalmával.

A háború

—

ha egyálalán volt valamelyes ha-

tása olvasmányaimra,

— csak

még

jobban kimélyí-

tette a régiekhez, a kipróbáltakhoz való viszonyo-

mat: kiállották a tüzpróbát. Épígy menekülök hozzájuk a háborús borzalmak ell, mint ahogy mene-

kültem a békés világ sok nyomorúsága ell hozzájuk térek vissza az „uj, diadalmas

is.

irói

zedéknek" kétségtelenül élvezetes alkotásai után Lehet ez a

könyvek

régi, kipróbált

is.

eleven-

saját

ereje, lehet az olvasó szentimentális

De

nem-

ragaszkodása

az els olvasáskor szerzett nagy élményhez, lehet a szellem óvatos ökonómiája:

ldés

által

amúgy

is

a

tudományos érdek-

sok olvasásra kényszerül em-

ber fáradtsága és önkéntelen tartózkodása

uj

szen-

zációkkal szemben.

Akinek a tudomány élettartalom, annak a szépirodalom kétszeresen élvezeti cikk s talán azért válik konzervatív olvasóvá,

megalkudni.

Nem

nem

mert

akarja az olvasással

is

hajlandó

járó

nagy

örömet veszélyeknek kitenni és inkább megmarad És a maga kicsiny, de jól bevált repertoire-jánál.

ugyanebbl az okból mindinkább nehezebben szánja magát irodalmi felfedez utakra, nem kísérlete-

el

zik,

még

az általánosan

befogadott

és

elismert

ujabb munkákkal sem.

Elmondjam-e ezek régi

után,

hogy

nevek és munkák szerepelnek 145

változatlanul

a

olvasmányaim

között: Tolsztoj és Dosztojevszkij regényei, melyek-

viszonyban

nek szereplivel egyenesen személyes

nem egyszer jártam már úgy, hogy egyegy idegen arc láttára ezt mondtam magamban:

állok és

nini,

ez olyan, mint Szvidrigajlov, vagy:

milyen

hasonlatosság Petrovna Maríá-val.

Ezek mellett üottíried Kcller és Maapassant noWilde néhány verse (különösen a readitigi

vellái,

fegyház balladája) állandó olvasmányaim.

Merjem-e

még mindig dalmat

ma

bevallani,

hogy

a

drámairodalomban

Faust-nál tartok s hogy a is

magyar

iro-

Katona, Madách és Arany képviselik

számomra? Attól félek,

hogy ha mindezeket a „nuda veritas"

követelményei szerint bevallom, rácáfolok szép voltain mottójukra, mert

az elmondottak aligha vol-

nának alkalmasak annak megmutatására, on

écrit l'histoire",

különösen

—

l'histoire

„comme de

la lit-

térature.

ELEK ARTÚR mvészeti

iró,

a

Poe Edgár cimü

kötet,

az

Álarcosmenet cimü novella-gyjtemény irója és egy költi antológia szerkesztje.

Könny

lenne két kérdésére egy-egy mondattal

megfelelnem.

Az elsre: hogy állandó

nyaim tulajdonképpen nincsenek, élet,

mert

olvasmárövid

az

de túlontúl sok az, amit az ember végigolvasni

vágyik,

s

mert az olvasásom módja igen

lassú, az

elhagyott helyekhez vissza-visszatér, meg-megálló, 14',

jegyezget

A

összehasonlítgató.

és

hogy lajstromot

irni,

másodikra:

nevek hosszú sorát, mirevaló

volna?

De nem akarok

köd ez

:

kérdésekben elrejtz-

kitérni a

igazi kérdések ell, amely

— úgy gondolom —

azok közül a tudatos és öntudatlan nevel hatá-

sok közül, melyek

egyénné

érik,

Íróknak?

Ha

szire kell

között

a

semleges

gyermek más

mit köszönhet bennem az iró

igy fogom

meg

akkor mesz-

a kérdést,

visszamennem, egészen az

ifjú

és gyer-

mekkoromba. Mert meggyzdésem szerint olvasmányainknak csak azokban az éle|tkorszakokban van mindent eldönt hatásuk. S nevel módszereink tökéletlenségét jellemzi, hogy épp azokban a korszakaiban legelhagyottabb a gyermek. Mint sok

tem az

olvasást.

más gyerek,

Egy-két

én

is

korán kezd-

évi olvasgatás után kitört

rajtam az olvasás dühe, és üldözött hosszú-hosszú

esztendkön tott

át.

bet elém

Mindent elolvastam, ami nyomta-

könyv kedvéért mindent

került, és a

elhanyagoltam, legszívesebben a tanulást. Könyvre

úgy tettem

ahogy épen tudtam. Amit kará-

szert,

csonyra, egyéb ünnepi alkalomra kaptam, számtalanszor

elolvastam,

megfosztottam

és

ismerst, jópajtást könyveitl

közben minden garasomat könyvre

költöttem. Persze csak garasos könyvekre:

Tatár

Péter munkáira és a ponyvairodalom egyéb

alko-

tásaira.

A Rókus-kórház

fels végén árulta

falra

szögezett madzagsorain szélben lobogó füzeteit az az öreg bácsi, aki

els könyvkereskedm 147

volt.

Vé-

leílcn a

minden olvasmányom. A paedagógusok

volt

gyermek olvasó-dühét ártalmas hajlandóságnak

szokták minsíteni és leküzdését

az olvasásnak, mint a meglett ember, mint gusi

Azt

ajánlgatják.

kivannak, hogy a gyermek olyan mértékkel

éljen

paeday,;')-

önmaguk, kiknek az olvasás már rég nem szen-

De

záció.

lehet az ismeretekre, az álmodozásra,

a

bels életre vágyó gyermek olvasó szenvedélyét erszakos módon lebírni? Kibúvásra, alafokozott

koskodásra ösztönzik

vele. s azzal,

hogy

a neki való

könyvet elzárják elle, olvasmány dolgában kiszol-

Nem

gáltatják a véletlennek.

okosabb akkor

kielé-

azt a szenvedélyt, és annyi könyvet rakni a

gíteni

gyermek

elé,

amennyit csak megbír,

olyan könyvet, amely képzeletét

meg nem

ízlését

Az els

el

de legalább

nem

vadítja és

rontja?

véletlenadta könyv,

amelynek maradandó

könyv volt. Hun Egyetemes történelmének harmadik kötete: az újkor. Az elemi iskola harmadik osztá-

hatást köszönhetek, furcsa egy fálvy

János

lyát jártam,

amikor egyik nagybátyám könyvei kö-

zül észrevétlenül

gatok benne, csudálkozom falvy János

tömör

át,

vigasztalanul józan

kés

Hosszú

rajta,

el

nem

könyv

diákkoromig, állandó fejezeteit

denestl.

Késbb

rzöm

azt a

meg-

és ha néhanapján ellapoz-

hogy az öreg Hun-

száraz beszéde, nyelvujitás-

és

korabeli felemás nyelve is

Máig

elvittem.

viselt, összefirkált kötetet,

riasztott a külsejére

olvasásától.

Sok éven

olvasmányom

volt.

betéve tudtam, évszámostul, minaz

„Egyetemes történelem" má148

sodik kötetét, a középkorit is megszereztem. Míg amannak inkább csak ismereteket köszönhettem, ez

képzeletemet indította val

A

munkának.

amikor belefogtam

végeztem,

középiskolá-

Enzio királyit

tragikus történetének regényes megírásába. indító

motívum

mondata

tiunialvy históriájának

mely

volt,

Az

el-

egyetlen

a boldogtalan királyfi lassú el-

börtönre leányának szerelme sem tudta megmenteni. Az elbszélés félbe-

halásáról beszélt, miután

maradt,

el is

kallódott,

de az érdekldés, amelyet a

könyv bennem az olasz középkor vább

élt

iránt keltett, to-

és férfikoromban sem hagyott

két kötetének ismerete

el.

Hunfalvy

máig él anyaga mveltsé-

gemnek. bizonyára a stílusával

Öntudatlanul

is

hatott

rám Hunfalvy. Terjedelmes körmondataira, eladásának bizonyos pathetikus fordulataira bámulva

is-

S ez az eset is azt igazolja, hogy mennyire nem szabad a gyermek olvasmányait a véletlenre bízni. Hiszen a gyermek

mertem

rá utóbb iskolai írásaimban.

—

- néha a jövendbeli író azt a nyelvet, mely majdani mvészetének egyben anyaga és eszköze

lesz,

A

jóformán olvasmányaiból tanulta meg. középiskola második osztályát járhattam, mi-

kor az iskolai könyvtár heti könyvosztásán

—

me-

—

egy ócska, vékony kis könyvet juttatott nekem. Elkeseredve vittem haza -- hiszen én Jules Verne-t kértem, és mekkora igazságtalanság volt, hogy Verne-t csak negyedosztálytól fölgint a véletlen

felé adták.

Poe Edgárnak két elbeszélése 149

volt a kis

kötetben,

Hang Ferenc

ket. A novellák

fordította

a „Morgue-utcai gyilkosság"-ot,

egyikét,

megundo-

rodva hagytam félben, de annál mélyebben

kem mélyéig tem alapjáig

és a tudatom mögött aluvó

—

rázott

meg

a másik

—a

nem

—

találkoztam

gyar fordítása

éle-

elbeszélés, a

„Gödör és az inga" cím. Poe-val azután sok tendeig

lel-

jöv

esz-

ma-

hiszen kézenforgó

még akkor nem

volt

— de az az igé-

mellyel els vele való találkozásomkor hatalmába kerített, soha el nem múlt. Az történt a gyermekkel, ki néha a majdani író-

zet,

val azonos,

hogy lelkének egyik

mindenség rengetegében.

rokonára

Tanácstalanul,

lelt

a

idegenül,

elhagyottan döngött addig az életben. S egyszerre

egy másik emberen

S megrendülve

át belátott

sejtette

egy másik világba.

meg, hogy az az

csodás színekkel világító világ az ilyen

öntudatlan keresgélések és fölfedezések

meg

ják

mét.

új,

az a

igazi hazája.

Az ad-

a gyermek- és ifjúkori könyvolvasás értel-

A gyermek

és az ifjú

olvasmányai segítségével

igyekszik elhelyezkedni a világrben; keresi benne

seit és kortársait, azokat, érzései

megfoghatókká

keresi, de csak látja

akkor ismer

Késbb már éis

esnek

ritkábban

szenzációk.

ha megtestesülten

Már

meg

az ilyenrajta

az egyetemre jár-

és filozófiával, francia irodalommal foglalkoz-

tam,

mikor elolvastam

üz

nagy eseménye

is

rá,

alaktalan

Valójában önmagát

valakiben.

fölfedezések

tam

kikben az

váltak.

Rousseau Confessions-ját.

volt

életemnek csak ugy. mint

150

utóbb Stendhal, majd Ibsen és a skandináv regényírók,

még késbben

rich-je.

Keller Gottíried Grüner Hein-

S voltak közben mások

de azokhoz már

is,

bizonyos tekintetben fölkészülve és tudatosan közeledtem.

Tudtam

kik,

hogy

mik és sejtettem,

mit

meg bennem. Fogékonyság és kenység dolga, hogy ki meddig elevenül meg

isme-

retlen írók érintésétl.

Egyik utolsó jelents

talál-

kozásom Paul Verlaine

volt.

érzé-

mozdíthatnak

De

a meglett,

st öreged ember már nem

azért

bolyong a világirodalomban, hogy önmagára merjen másokban. Vigasztalást, feledkezést olvasmányaiban.

azokat fázósan

kerüli

el.

szívesen találkozik önmagával és kelletlen

érzést okoz neki minden,

FENY

keres

Akiben valaha ujjongva köszön-

tötte lelkének rokonait,

Már nem

is-

ami önmagára emlékezteti.

MIKSA a Nyugat egyik szerkesztje és a Gyáriparo-

sok Országos Szövetségének igazgatója, egy

Casanova tanulmány

Egy

irója.

kissé önéletrajzot kellene írnom, ha felelni

akarnék a felvetett két kérdésre. Gyermek- és ifjúkoromban olvasmányaim nagy részével úgy voltam, hogy valahogy beleszövdtek életembe abba, me-

—

lyet épen akkor éltem

—

;

irodalmi jelentségüknél

sokkal fontosabb volt számomra, amit életlehetsé-

gekben hoztak: csodákat,

elérzékenyüléseket,

kalandozásokat. Vagyis ebben az 151

idben

el-

a legtöbb

olvasmányom mély hatással volt rám. A legmélvebb hatással Jókai Mór regényei (gondolom, sokan leszünk így) és pedig nem is az irodalomtörténet kimint pld. választottjai, hanem outsider-regények, A névtelen vár, meg Az élet komédiásai. A fekete gyémántok,

a

Szegény gazdagok,

más regénye. Más

regények cselekménye volt s talán azóta

s

még vagy

húsz

számomra, mint amit

történés

akkoriban nem

hozott,

e is

sem meresztettem olyan tágra

a

szememet, mint Berend Iván csudáira. Nagy hatásvolt

sal

rám még akkor Vörösmarty: Zalán

melyet szívesebben olvastam

Toldinál,

futása,

minthogy

a trilógia els részénél ma Ha egészen tárgyilagosan akarnék

egyébként Toldi estéjét iö

többre tartom.

ez idbeli

s

reám mély hatást gyakorló

olvasmá-

nyaimról beszámolni, akkor meg kellene említenem

Dumas Monté

Christóját és ennek

egészen selejtes társát. Ivanhoe-jét,

Meg

melynek egészen

ciókat köszönhettem. tizenkilenc esztends,

még egy

tucat

külön mondatban Scott felejthetetlen szenzá-

Már lehettem vagy mikor

tizennyolc-

kritikával és vizsgá-

lódva (többször okvetetlenkedve) kezdtem olvasni.

Ebben nagyon segítségemre torítóia akkori

temnek

gyerekesen

volt

és némileg bá-

szkeptikus

világnéze-

Spinoza Theologico-politicus tractatusa,

melyet épen e napokban vettem el, hogy újból

nagy

la-

pozzak benne.

Akkoriban

nyörséggel -

Cervantes Don Quijote-jét; próbál-

gattam Dickens-t

nem

is

olvastam

-

gyö-

(gondolom a Twist Olivért), de

igen tudtam felmelegedni iránta. Azután hosszá 152

idn

keresztül alig olvastam egyebet, mint Schopen-

hauer-t: a

Neue Paralipomena kötete kapott meg,

de azután körülbelül, mindent elolvastam, amit a Wclt als Wille

und Vorstellung-ot

Schopenhauer több

mondom, leszek s

volt,

mint olvasmány

megpróbálom azokat

...

írnom. Tehát

önéletrajzot kellene

írt:

többször

is.

de

rövid

a könyveket ideírni,

melyek a legintenzívebben foglalkoztattak s melyekhez bizonnyal még gyakran vissza fogok térni. Ugy írom

ket, ahogy eszembe jutnak; a Biblia és

le

fiomeros

st

nem szerepelnek

sajnálatomra

pironkodva vallom

be,

sem

óta Shakespeare-t

köztük,

hogy 25 esztends korom vettem kezembe.

Tehát:

Rousseau Vallomásai, C. F. Meyer: Der Heilige és

—

mert történeti elbeszélésrl van szó

chael Kohlhaas-át

is

— Kleist Mi-

ideírom, Keller Gottfried:

grüne Heinrich, a Seldwyla-kötet

(különösen

Der Die

Kammacher, Spiegel das Katzchen), Síében Legenden (különösen Der schlimm-heiligc Vitális)) meg néhány gyönyör verse, melyeknek drei gerechten

címét

nehezemre esik ide nem írni. S ha már a vagyok, nem hagyhatom megemlítet-

svájci íróknál lenül

Vischer Auch Einer-jét és Burckhardt Welt-

geschichtliche Betrachtungen-iét. Zola Oerminal-ja és

Mouret abbé vétke; Choderlos Lados: Les

sons dangereuses, Stendhal-nak

Parme-ja, Le rouge et

hány kötetje dok),

La Chartreuse de

le noir-ja,

Maupassanf né-

(kedvesebb olvasmányt, mint a

soeurs Roudoli és a

liai-

Ce cochon de Morin,

Les

alig tu-

Casanova emlékiratai.fía/zí- Les Contes dro153

latique-je,

Barbey D'Aurevilly Les Diaboliques-je

A

és mindenekfölött Flaubert.

persze

még

„mindenekfölött"-et

Tolsztoj és Dosztojevszkij számára

tartogatom: Karenin Anna

Raszkolnyikov, Az

idióta,

is

meg A háború és béke, meg Karamasoff fivérek

számára. Azután Goe//ze-verseket szeretnék

ideírni:

Nachtgesang, Gewohnt, gethan, Vanitas! vanitatum vanitas,

Der Qott und

grammokat len

és száz

olvasmányomat.

Buda

halálá-ról,

die Bajadere, a velencei epi-

más

Nictzsche-röl,

idn át egyet" még Arany

néhány

gyönyör

Nem

akinek fiatalkori müve:

egyike

melyekhez

verseirl,

Petfi verseirl.

Tragödie

der

szólottam

Ady Endre

állandóan visszatérek,

marty-versrl,

versét, hosszú

Nem

Vörös-

szólottam

Die Geburt

legfelejthetetlenebb

szenzá-

Wagner

cióimnak, Babits Recitativ kötetérl,

Ri-

chárd önéletrajzáról, Móricz Zsigmond Hét krajcár,

Magyarok, Az árvalányok kötetérl, Ambrus Zoltán Álomvilág-áról, tucat versérl. jét

Heine Bimini-jéröl

s

még néhány

Most épen Henri Barbusse L'Enfer-

olvasom, igaz tetszéssel.

tÜLEP LAJOS mvészeti és

filozófiai

iró

nagyon hosszú müvekrl, amelyek ..állandó és visszatér" olvasmányaim. Mert nemcsak az a baj, hogy nyolc nyelven olvasok, hanem különösen az, hogy ma már jóformán minden olNehezen tudok kérdésére

listát

felelni,

kellene ide irnom azokról a

134

vasmányom

„állandó

és

visszatér".

ugyan, hogy közben olvasok legtöbbnyire azonban mégis

egy-egy

Mert igaz

amit

olyat,

merek. Ezeket aztán a szerint veszem

dolgot,

uj

már

is-

hogy

el,

mikor milyen a hangulatom és kedvem. Lehetetlen fölsorolni

ket,

van

mert

köztük

mindeníajta

irásmü, kezdve a Mahabharata-tól, vagy a Bibliá-

magyar vagy idegen

Írókig.

Mégis

az életem egyik vagy másik szakában egyik

vagy

tól

a legújabb

másik nél

fajta

irásmü vonz jobban, az

val mindenfelé. be,

hogy a

itt

könyvek hever-

van elssorban Dante,

akit

már nem olvasom, hanem tudom aztán itt van Homeros és Biblia, a különösen szivemhez ntt Chanson de

tiznél

a

kéz-

Mindössze tehát arról számolhatok

jelen pillanatban milyen

nek körülöttem. Hát

is

ilyet aztán

tartom az asztalaimon, subládon, székeken, szó-

több esztend óta olvasok állandóan, ;

Roland, régi francia fabliaux-k Aischylos és Shakespeare, Plotinos, San Jüan Delacruz, Chaucer, Uerrick,

Shelley (ép most olvastam

életrajzát), Keats,

el

Medwin

Shelley

Byron, Coleridge, a két Browning

Smnburne, Meredith, Goethe, a magyarok közül Vörösmarty és Arany, szóval nagy összevisszaság korok, irók és könyvek tekintetében. Lehet, hogy néhány hét alatt megváltozik a helyzet, némelyek visszakerülnek a polcra

De

s

mások kerülnek helyükbe. Az élet is

az összevisszaság azért megmarad.

összevisszaság: minden nap van az embernek oka,

hogy az egyik

Íróval együtt örüljön s a másikkal

együtt szomorkodjék. 155

Hogy mi

tett

Talán Meredith

Richmond-ja;

a

mélyebb hatást reám mostanában? bbájos The adventures of Harry Tragic comedians-t éppen most ol-

vasom, errl hát

csak

annyit

hogy

mondhatok,

nagyon érdekel. Rzeken kivül természetesen vannak olyan olvas-

mányaim, amelyekhez egy-egy

Még kevésbbé számolhatok

kérdéssel

speciális

már munka.

való foglalkozásom közben nyalok. Ez

elzk-

be róluk, mint az

Csak annyit mondhatok, hogy évek

rl.

inkább középkori írók müvei, vagy

óta

leg-

a

középkorra

vonatkozó ujabb miivek: nevezetesen

Dante korá-

nak és a róla szóló irodalomnak müvei,

HATVÁNY LAJOS a lélektelen filologizálás ellen

Die Wissen-

irt

schaíi des Nichtwisseiiswerten cimii bátor és

tudós pamflet, a Gyulai Pál estéje

mány-gyjtemény

és a

Híresek

c.

c.

tanul-

színm

könyvkalandjairól évek eltt Én és a könyvek cimen már megírta egy kritikusi pályára készül ember „szenvedéseit"! irója,

A múltkor megírtam egy tárca-kritikámban, sem írhatok mást: ,,

lyal

ma

Minden könyv, melyet kényszeredett mosolv veszek

át.

egy-egy mardosó önvád

tekig fölvágatlanul

fekszik

s

ha aztán

vasni s leteszem megint, mert

nem

lesz.

-

ha he-

kezdem

ol-

érdekel. Pedig

semmi sem érdekel, minek ámítsam magam. Nekem már csak az esik jól. ha újra forgathatom, amit 156

át beszívtam

minden póruson nai-t,

vagy

Shakespeare-t,

Balzac-ot,

Puskin-t vagy Tolsztoj-t. ber bizonyos

id

Csoko-

is

vagy

Flaubert-t,

igen reagál az

em-

után, csak a legjobbra. Mint a nát-

Napló 1918. márc

talán ez

Nem

legersebb

hás, aki csak a

De

magamba:

Ady-t, Berzseny i-t vagy Arany-t, Horatius-t

illatokat

(Pesti

érzi."

8.)

sem

igaz.

Mert ha foglalkozom va-

lamivel, hát akkor az érdekel, amivel

foglalkozom.

És semmi más. Van úgy, hogy a legrosszabb meínoire jobban érdekel, mint Goethe. Hangulat-dolog,

hogy mi

tetszik és

mi nem. Állandó kedvenc köny-

ve csak pedáns, mvészietlen ízlés embernek van.

Ami annyit

jelent,

nincs. E szerény magamat Szerkeszt Ur

hogy nekem

nyilatkozat után ajánlom szíves kegyéhe.

HEVESI SÁNDOR Nemzeti Színház frendezje, a Jókairegények színpadra költje, A hadifogoly c.

a

színm

és sok ötletes színpadi cikk írója.

Állandó magyar olvasmányaim évek óta Arany, Pázmány, Petfi, Vörösmarty, Csokonai, Jókai és :

Mikszáth. Külföldi

olvasmányaim: Plató, a görög tragiku-

sok, Shakespeare, Dante, Goethe, Moliére, regény-

írók közül:

Dickens, Flaubert, Bulwer és Doszto-

jevszkij.

157

Ugyancsak

k

gyakorolták rám

legmélyebb

a

hatást és úgyszólván állandó kísérim.

IGNOTUS a

Nyugat

csoportjának

irói

kritikus és politikai iró.

küzdelmét az

élete legszebb

vezére,

költ,

Miután végigharcolta ui

magyar

iro-

dalom elismertetéseért (Kísérletek), most éri meg költi és novelláiról reneszánszát: A Slemil kcscrvei-X és a V allomások-zX újból ajándékba kaptuk mostanában Ignotus verseibl és Ignotus novelláiból cimii könyveiben '

gyermekkoromban

Valaha, kivált tam,

—

most annyi

az újság,

sokat olvas-

revü

muszáj-

stb.

olvasmányom, hogy nem jutok rendszeres olvasáshoz. Türelmetlen

nek,

is

vagyok

s

fképp adatok

keresem. Vissza

nem

igen térek olvasmányaimhoz,

a legnagyobbakhoz sem. ízével,

—

megelégszem

a

szám-

mit akkorról hagytak, bár különben vallom

és ajánlom,

hogy hosszú idközökben

sukkal revideálnunk kellene az Írókról

ui

s

nagyokról megállapodott véleményünket. és

érdekel-

most tehát az ilyeneket szolgáltató könyveket

elolvasá-

egyéb

iró

Átmenén

ujabban hatással rám Freud professzor pszicho-

analista írásai voltak s Július Lippert-nek Christen-

tum, Volksglaube

u.

Volksbrauch

c.

könyve, vala-

mint, amit valóban újra elolvastam: az igazán

Zo/-nak L'ouvre

c.

regénye.

!58

nagy

KACZIÁNY GÉZA tája,

eszmék

a függetlenségi

tanár,

régi publicis-

a Swifí Jonathan és kora irója.

Bár nem tartozom a 15 év óta fölmerült „diadalmas uj irói nemzedék" soraiba, de fölszólittatván, nem akarom megtagadni kérését. Nehéz ugyan visszaemlékezni hatodfél évtized benyomásaira, (ha-

csak azok

nem

olyanok, mint az aradi kisded óvó-

ban nyert fejbeütés, melyet sohasem

felejtek

el,

pedig 57 év eltt kaptam) de azért megpróbálok az

els kérdésre

felelni,

is

hogy

mik

nagy,

voltak

rám? mert az már a

mély, mondhatni lélek-átalakitó hatással

második

felelet

könnyebb

lesz,

A je-

lenre vonatkozik.

Gyermekkoromban az Robinson Crusoe világ az,

mely

a

ragadta

meg

gyermek eltt

nyájan egy puszta szigetre

lelkét

legjobban.

Külön

megnyílt.

Mind-

szerettünk

volna

ke-

nagy harcot megvívni a természettel vagy elpusztulni, vagy diadalmasan kerülni ki

rülni s ott

és

nemzedékem

én

a

belle, mint férfiak. szívóssá,

Az

határozottá,

ilyen

könyvek olvasása tesz

küzdelem-szeretvé.

Sokat

köszönhetek tehát Deioe halhatatlan müvének

„jel-

lemem fejldésében".

Gyrmekkorom

óta szerettem a Bibliát,

mint ároni családból származó protestáns

melyet sokszor

olvastam, kiválólag az ó-szövetséget, mely drámai erejével roppantul megragadott.

igen részletesen azonban vele 159

Tüzetesebben

és

csak lelkész-korom-

ismerkedtem meg.

bari

szem

hatás

egy

Vele

vonalba

Shakespeare

tekintetében

te-

müveit,

melyekkel 14 éves koromtól kezdve lángoló szen-

A

foglalkoztam.

vedéllyel

görög

mithológiával

foglalkozó kézikönyvemet talán ötvenszer

át-

is

olvastam, sohasem feledhet benyomásokat nyerve

Késbb ehhez az „Edda" ismerete járult, a germán mithosz csodavilága, melyben ép oly alabelle.

pos jártasságot nyertem, mint a görögben.

Megrázó ervel hatott rám müve: A nyomorultak és A Dickens Pusztaház-a és Nehéz

Hugó

Viktor két

tenger

munkásai.

idk cimü

regényei,

melyek jóval többek mint regények, ezekben

az

emberiség nagy problémáit sejtettem és ismertem föl.

Igen korán kezdve nyelveket tanulni, sok ide-

gen iróval ismerkedtem meg, kik közül legnagyobb hatásúak

voltak

rám

(irahbe drámai müvei.

Salambo-ia

Flaubert

Egy betegségem

caulay összes essayit átolvastam

s

ezek

adtak szellemem fejldésének. Egészen

cimü

meg velem

a

remekmüve.

történetírást,

nyara és

tészeté,

ir;')

csodálatos

sze

tanulmányozására

s

hogy

élet

komoly

Gulliver-je

éreztem magamban, satirico",

a

Ezek

keel\ eltették

mely foglalkozásra

szépirodalom után áttértem. Az

Swift

tudományoké.

átvezetett

némileg

160

a

tavasza a köl-

e

nagy

utánzására

is,

„anch'io sono serittore

mely tehetség végzetes hatású

pályámra.

iránit

is

történelmi

Michelet La Bible de

világot gyújtott lelkemben

rtlmnanité

ui

és

Ma-

alatt

volt

köz-

Idvel nagyon válogatós nagy

hatásokra

szete,

mely jóval

Az

Monos

ö

lágba

és

mutat utat

reagál.

Una

cimü

párbeszéde

költé-

a

túlvi-

kivált az olyannak,

léleknek,

a

csak

s

nyúlik a költészet határain.

tul

mely néha huzamos

ember Poe Edgár

lesz az

Ilyen

ideig külön életet él a testétl.

Ez már nem költészet: ez a nagy revelációk egyike, mely idsebb korban is megdöbbent hatású a gondolkozni szeretk számára. Hozzá és hasonló tár-

nem ismerek

saikhoz fogható müvet

többet a világ-

irodalomban.

A magyar nyújtott,

irodalom

mint

okulást.

Vörösmarty lángoló

szórakozást

csak

inkább

Kölcsey

.mély

honfibúja.

legkedvesebb

hazaszeretete,

Petöfi-m édes szerelmi költészete a sziv húrjait ütik

meg, de nem adnak

Az Ember

mélyen

tragédiája a

gondolatokat.

szántó

maga

ban az egyetlen magyar mü,

elhibázott

mivoltá-

mely bölcsészeti

talmú és mélyebb hatású, költészeti részén

Azonban a

többi

legnagyobb

írói

egyikének

tiszta költészetéhez és páratlan

járok,

kívül.

kedvenc iróm csak szórakoztató,

észpihentetö gyanánt szolgál, mint világ

tar-

mikor valami bánt és

pl.

Jókai, kit a

tartok

s

kinek

képzeletéhez üdülni

feledni

akarom az

élet

vad dulakodásait.

S ez

átvezet a második kérdésre: melyek azok

a könyvek, melyeket koronként újra

meg

újra

át-

olvasok, szórakozásul. Jókai fleg, kivüle Sir John

Lubbock remek gei,

kis könyve: Az élet gyönyörsémely fájdalom! még mindig nincs magyarra 161

Sok léleknek volna ez vigasztalása, mint ahogy Kempis Tamás sokunknak volt és marad vigasztalója. Ezeken kivül minden kor emlékíróinak müvei adnak pihenést, emberek lelkének megnyilat-

lefordítva.

kozásai, kik hozzánk közel vannak szellemben, közvetlenül

szólauak hozzánk és saját bajukat,

müket adják

nekünk. Ezek

át

örö-

nemes

költészet

a

Tompa, Burns, Tennyson, Heine,

termékei. Arany,

mvei

Lenau, Béranger, Longfellow visszatér lelkem

s

üdülést nyer.

s

azok, melyekre

Bevallom

ságomat, hogy Sherlock Holmes!

is

gyarló-

igen szeretem,

íöleg azért, mert elolvasása után rögtön elfelejtem

valamennyit

s

mindegyik

mindig

uj

lesz

nekem,

mikor elveszem. Tehát igazán szórakoztató, mert

semmi nyomot sem hagy a lélekben, fip igy vagyok Verne mveivel is, melyeknek azonban nagy nevelhatást tulajdonitok. íme, ezek. minden

könyvek, melyeket

nagyképség nélkül azok a de nem ezek mind.

szeretek,

Burckhardt két müve a renaissanceról ép oly ked-

vencem, mint Teleki Sándor

még

száz

más

m,

katalógust ideírni. alig

de

De hovatovább ezek

marad majd egy-kett,

három,

a Biblia,

meg

öt kötete,

nem akarok egész de holtig

Shakespeare és Petfi.

1(52

is

mint

antikvár-

íogynak

s

megmarad

KAPÓS! JÓZSEF a Dante

Magyarországon

nagyszabású

c.

dalomtörténeti és bibliográfiai

zje, a Fioretti di

S.

Francesco

munka

iro-

szer-

a" Assisi for-

Egy idben a kathoükus irodalom vezérembere, a Magyar Szemle szerkesztje dítója.

és a Szent István-társulat igazgatója.

Tanulmány

okából az

és vigasztalódás

utóbbi

esztendk folyamán a leggyakrabban voltak kezemben: a Biblia, Dante, Petrarca, Boccaccio mvei és minden számottev olasz, francia, angol, német és

magyar könyv, mely reájuk vonatkozik. párhuzamos

chos

schichte der Stadt

életrajzai.

Rom

im

kációi.

Taine: Voyage en

Qe-

Gregorovius:

Mittelalter.

Davidsohn:

Geschichte von Florenz. Venturi: Storia italiana.

Plutar-

Italie.

deli'

Pázmány

artc

prédi-

Tamás Summái.

Aquinoi Szt.

Szórakozást és üdülést legtöbbször a következ

költknél és íróknál kerestem: Vörösmarty, Petfi, Arany, Irinyi, Mikes Kelemen, Madách, Babits Mihály,

Homeros, Euripides,

kespeare, Milton,

Vergilius, Horatius, Sha-

Byron, Longfellow,

Dickens, Thackeray,

Macaulay,

Tennyson,

Carlyle,

Puskin,

Gogol, Turgenjev, Dosztojevszkij, Goncsarov, Tolsztoj, Moliére, Éjjeli

Goethe.

szekrényemrl sohasem hiányoznak:

Sí.

Augustinus: Confessiones, Imitatio Christi, Fioretti di

St.

Francisco


Gyermekkoromban, majd fiatalságomban nagy hatást tettek reám: Defoe Robinzonja, Cooper re163

Kényei, Eötvös Kartauzija. Jókai Kárpáthy Zoltánja,

továbbá és

Lamartine,

Chateaubriand,

Montalemberí

Ozanam munkái.

KÖNIG GYÖRGY egy Mussct életrajz és egy Flaubert

mány

tanul-

iróui.

Megtisztel felhívásának örömmel teszek eleget, magam állandJ érdekldéssel ügyelem,

mert amint

hogy mások mit olvasnak, nok

is

el kell

lesznek, kiket az én

hinnem, hogy olya-

kedvenc olvasmányaim

érdekelnek.

„Kedvenc olvasmányaim",

ezt a kifejezést hasz-

ahogy Szerkeszt Ur is kérdívében, „újra meg újra visszatér olvasmányokéról beszél. Véleményein szerint azonban ez inkább csak vágy, állandóan érzett óhajtás lehet, mint megvanálom én

is,

lósított tény,

legalább

is

mint

mert egyrészt nem értünk

rá.

(vagy

a kell mértékben nem) olvasmányaink-

hoz, ha azok megtetszettek, visszatérni, azután

másrészt, az

iiíazi

vasást szellemi élete egyik föfiinkciójának lénye inkább

mint a

nj

meg

olvasót, azt tudniillik, aki az ol-

meg

uj

olvasmányok

télé

régiekhez való visszatérésre. --

tekinti,

hajtja,

De ime

ennek: Oottíried Kcller : Leute von Scldvvyla, C.

Meyer

történeti novellái és költeményei,

Rousseau:

Madame Bovary,

Éducation

Confessions, Flaubert: sentimentale. raine,

a /'.

Anatolc Francé:

Histoire

contempo-

Komáin Rolland: Jean-Christophe, Macaulay:

History of England, Buckle: History of Civiüsation 164

in

England

I.

és

II.,

Bn

tojevszkij:

és

Don

Cervantes:

bnhdés,

Quijote, Dosz-

Tolsztoj:

Habom

és

béke.

E is

lajstromban, a feltett kérdésekhez, képest,

nem

mveket iparkodtam

me-

annyira azon

felsorolni,

lyek legjobban tetszettek, (ez esetben talán felvet-

tem volna néhány

irói

már az egész mfajt dául Strauss

mert ezeket,

életrajzot,

—

is

nagyon szeretem,

pél-

Saint-Simon-

Boissier

Voltaire-jét,

—

Faguet Flaubert-jét, Adolf Frey C. F. Meyer-

ját,

vagy Riedl Arany János-át), mint inkább azokat, melyek ers és maradandó hatással voltak reám.

jét

Az embernek

efajta

—

strom összeállításánál igen

ne feszélyezze,

mélyen

mvek

magába, hogy az egyes

—

egészen szinte kell

laj-

leszállnia

világirodalmi súlya

mert enélkül nehezebben szánja rá

hogy egy nem elsrendnek fémjelzett magát irót fölvegyen, mint arra, hogy Homeros-U Dinte-U Shakespeare-t vagy Goethe-t kihagyja. És kétlajstromhoz egy ségtelen is, hogy minden ilyen arra,

megfelel másik lajstrom

nem

tett

müvek

is

lajstroma.

tartozik, a

nagy hatást

Ennek természetesen

csak az emberi szellem legkimagaslóbb veinél lehet fontossága, ott

azonban

nagy, mint a pozitiv lajstromnak len elképzelni,

hogy

a

s

nem

tek s

a fenti lajstromon

magam

is

olyan lehetet-

kett összevetésébl az egyén

szempontjából valami eredmény vonható

Ha

remekm-

épen

le.

mégegyszer végigtekin-

után indulva általánosítani próbálok,

arra a megfigyelésre jutok, hogy olvasmányaink165

ban legnagyobb hatással két dolog van reánk:

költ szuverén teremt vagy

Cervantes, lélek nél,

Keller,

2.

melyre

1.

a

pélua

az élet és az emberi

mélységeinek feltárása, melyet DosztojevszkijTölsztoj-nél,

lálunk.

strukció

vagy Romáin Rol-

Ftaubert-né]

önéletrajzi alapon pedig Rousseaa-nál ta-

!and-nú.\,

f\

munkája,

Nagy is,

Meyer

hatást érhet

cl

rekon-

történelmi

a

ugy a mvészi, mint

a

és Macaulay.) Buckle

tudományos. (C.

mvét

a szuverén

gondolat. Anatole France-ét a szuverén irónia teszi

naggyá.

LUKÁCS GYÖRGY és esztétikai

filozófiai

iró,

A modem úrúnui

fejldésének története és a Lélek és

mák

a

tor-

irója.

Az els könyv, amelynek maradandó hatása

volt

reám, az Iliasnak egy magyar, prózai és kivonatos fordítása volt, melyet kb. 10 éves

koromban olvas-

hattam elször és bizonyos alakok, beállítások szakadatlan kontinuitásban

stb.

elevenek és aktuálisak

maradtak belle számomra. Többi, gyerekkoromban olvasott

könyv hatása

mélyreható

volt, a

teljesen

ephemer

és

nem

Oenesis kivételével, mely kb. ío

éves koromban egy vallási krízist idézett

m

fel

nem. Az els igazán korszakot jelent

azonban

e.

drámája,

számomra mégis az Ibsen mellyel

Kisértetek

olvasmányaim iránya

pásra megváltozott.

és stílusa

ben-

egy csa-

Neki köszönhetem részben

modern irodalom ismeretét (fleg Ibsen it

^

többi

a

m-

veire, tiauptmann-xz. és Strindberg-re gondolok),

de

hogy már gimnazista koromban elhagytam kortársaim sekély naturalizmusát, mely legfképen

azt,

kb. 15 éves

engem

koromban, a Weltrátsel

elfogott,

is

flebbel egyrészt és evvel

olvasása után

Ibsen elvezetett Hebbel-hez és

egy gondolati elmélyedést

jelentett

Schopenhauer és Nietzsche megismerését,

másrészt

meghozta

miivészi

a

els

íorma

dereng megértését, a Grüner Heinrich Herrmann und Dorothea olvasását. (Ez különben

egyetemi

maradt évek

denkinél, az lentették.

legállandóbb

a

vasmánya

és

nálam

is.

—

ol-

Az

válását je-

elvezettek a német romantikához

(különösen Fr. Schlegel és Novalis-hoz), a

zad

a

mint valószínleg min-

olvasmányok széleskörvé

Engem

és

utóbbi

legvisszatérbb életemnek.)

eddigi

fel-

nagy francia

és

angol

Íróihoz,

19.

akik

szá-

közül

Flaubert ós Baudelaire, Swinburne és Keats voltak

akkor a legfontosabbak számomra és lehetvé

tet-

els megértésének kísérletét. Ebbe az idbe esik, hogy elször megismerkedtem a Kierkegaard oevrejével, mely azóta szünetlenül kiséri fejldésemet; ekkor ték Shakespeare és a görög tragédia

olvastam szintén elveszithetetlen értéknek Marx-ot

néhány ujabb szociológust; fleg Símmel: Philosophie des Geldes cimü müvét). A saját produk(és

cióra való átmenet

idején a

Kassner, Dilthey és

Paul Ernst essayi hatottak reám és tetében

—

az

Ady Endre

ményei. 167

akkor

—

stílus

tekin-

megjelent költe-

Természetes, hogy egy késbbi kor sem hozza

meg újra a gazdagító olvasmányok eme sokaságát. Ha a késbb számomra korszakot jelent könyveket tekintem, akkor legelsösorban a Sebastian

Franck

müvét

melyet

Paradoxa

cimü

kell

említenem,

egy szerencsés véletlen a legjobb pillanatban

Ezen

kezembe.

szott

olvasása

filozófia

is:

mékeny olvasása

ját-

misztikus

és

Meister

Valentin Weigel

Francesco,

S.

Ebbe az idbe

stb.

Plotinos

a

Lao-Tse, az Upanishadok, az

lickhardt, mellettük

Ui Testamentum.

meg

indult

esik a Dosztojevszkij igazán terés vele az orosz irodalom

is

(fleg

Tolsztoj és Gogol) megismerése.

Az

utoteó

évekbl csak egy nagy könyvhatásról

számolhatok be:

a

Kritik

der Urteilskrait

újbóli

olvasásának eldönt befolyásáról. Vele végleg megszilárdult a

fiához;

kapcsolatom a klasszikus német

módomban

filozó-

volt szilárd állást foglalni a

dernekhez és ez a könyv adta

meg nekem

mo-

(amit a

legnagyobb szerencsének érzek) a lehetséget az érett

Goethe megértéséhez (elssorban a Wilhelm

Meisters Wanderjahre-t értem) a

és

rajta keresztül

Hegel oeuvfe-jéhez.

LYKA KÁROLY mvészeti iró, a Mvészet szerkesztje, Kis könyv a mvészetrl írója. 1.

Állandó olvasmányaim elssorban a szakom

körébe vágó könyvek, értekezések, tehát a szeti

a

irodalom, ezenkívül 168

modern

mvé-

természettudo-

mányi

és

régi

magyar

kulturhistóriai

vonatkozású

könyvek. Kis könyvtáram állandóan használt köte-

ebbl a körbl valók. Goethe Faust-ját és Madách Ember tragédiáját 1 2 3 évi idközben újra tei

——

s újra el

szoktam

„Mély hatásról"

2.

labb korában

ers

olvasni. szólni

nagyon

relatív. Fiata-

sokkal könnyebben enged az ember

hatásoknak, mint meglett korában. Ifjúkorom-

ban valósággal elragadott Jacobsen Niels Lyhne-je,

ebbl egész halom példányom gylt tásaim közepette újra

jártam Dante

össze, utazga-

újra megvettem.

s

Inferno-jával,

ennek

Épp

igy

magyarázata

részben az, hogy azokban az években Olaszország-

ban laktam. Valamivel késbb Schopenhauernek pár fejezete s

tevés

c.

még késbb Poincaré Tudomány

mve

rám

hatott

még Vajda néhány

és fel-

rendkivül. Ide sorolhatom

költeményét.

RADÓ SÁMUEL széles skálájú publicista, a Politikai olvasó-

könyv

irója.

Renan, Spencer, Jókai, Mikszáth és George

Eliot.

SCHÖPFLÍN ALADÁR a a

Ha

Vasárnapi Újság

Magyar

azt keresem,

fmunkatársa,

kritikus,

c.

tanulmánygyjtemény

irója.

hogy

kik azok az irók,

akik

irók

életemet végig kisérték, akiket nemcsak minduntalan ujfa olvasgattam,

hanem gondolataimban min169

dennapi

társaim

is

voltak,

bizalmas kíséri éle-

temnek, akkor Arany -rd, Goethé-re

Wilhelm Meister szerzjére),

(a

Faust és a

Shakespeare-rQ

(ki

váltképen a Hamletre és a vígjátékokra), Dosztojev-

Ady-vd kell gondolnom, ök azok. akik, ugy érzem, benne vannak legtöbb gondolatomban,

szkij-rc és

beleszivódtak egyéniségembe, annak alkotó részeivó váltak. olvasáis,

nem annyira

Azt hiszem, ebben

az

ujra-

mint inkább a íolytonos rájuk gondolás, a

szellemükkei való elteltség a íontos. Most a háború alatt liver

nagyon elterébe került gondolataimnak a Gulés

Voltaire

Candide-ja, viszont elhidegedtem

Anatole France-tíA,

régebben

aki

sokat és

ersen

foglalkoztatott.

Különböz életkorok szerint különböz irók tetrám hatást. Legels olvasmányom 7 8 éves koromban Jósika Csehek Magyarországon cimü

—

tek

regénye

volt,

majd

a

Vasárnapi Újság néhány régi

évfolyama és Tóth Kálmán élclapjá-nak, Miská-nak néhány kötete

—

a

Bolond

azok a könyvek, me-

lyek falusi házunkban megvoltak. Ezek a tulkorai olvasmányok csak zavaros benyomást tettek rám,

mégis nagy volt a hatásuk, mik megnyitották elt-

tem az olvasás nagy örömforrását. Késbb a keleti mesék adtak tartalmat gyermeki fantáziámnak. Tizenkét éves koromtól tizenhatig Petöü és Jókai, lótól

20-ig Arany, Gyulai, Heine, 20-tól 24-ig Goethe,

Schopenhauer, Kant,

magyar

a

irodalomról való

gondolatomra Gyulai-n és Péteriy-n kivül Ignotus, a

regényben az oroszok

:

Turgenjev, Tolsztoj, Dosz170

tojevszkij; Heine

még

mindig. Shakespeare-hcz har-

mincadik évem táján édesedtem hozzá melegebben és szintébben, ebben az

idben

foglalkoztattak

er-

sebben az angol irók, különösen Thackeray és Tennyson, Dickens-t\ csak a Copperfield,

a

franciák

késbb Rousseau, ismertem meg be-

közül Zola, Maupassant, valamivel Voltaire és Flaubert, s ekkor

hatóbban

Taine

Beuve-öt.

Harmincadik

müveit,

nemkülönben

évemen

megismerkedtem Ady-v&l, aki nagyobb irodalmi élményei közé kor

lényegesen

módosította

szonyomat.

Valamivel

ök hárman

Zsigmond,

az

Saint-

voltam, mi-

tul

életem

leg-

tartozik,

s

irodalomhoz való

vi-

késbb izgatnak

Babits és Móricz

ma

legjobban.

is

mesterségem arra kényszerit, hogy tulnyomórészben a magyar Írókkal foglalkozzam s az

Kritikusi

utolsó tiz évben csak néha, pihenésül fordulhassak külföldi írókhoz. föl

Ezek közül a legújabban íödöztem

Gottfried Keller-t akinek néhány könyvét újra

elolvastam, vásárá-t,

Romáin

Rolland-t,

Goethe Tassó-ját.

fiatalságomban olvasott

fogtam

fel

mü

E

Thackeray Hiúság két,

elször kora

jelentségét csak most

igazán, mikor húsz év

múlva újra beléjük

merültem. Aranyihoz való viszonyom lenebb, konvencióktól mentesebb, tehát

—

zem igazabb lett s Vörösmarty -ról más koncepcióm kezd lenni, mint még ezeltt

is

volt.

171

is

— is

közvet-

ugy

ér-

egészen

öt-hat évvé!

SIKABONYi ANTAL a

Komjáthy ífiiö, és Az alkotó tanulmányok iróia. z.

és

lélek

a

háború

A könyv közben

sei

valóban

bármikor,

eddig

sorsuk

nek

irás

ma,

avagy elriasztó

egy

lelkünkben

ben

sokkal

többet

regény,

mint

jelent,

betvel leginkább,

hatott

szenvedé-

mindannyiunkra,

hogy

egy

régebben:

megrázó

iszonyatai,

nyomtatott

egy

denkit

de

a

melyik

dott,

hir

a háború

ina,

szép

egyformán

vagy

vers,

divatos munka,

egy

szerz,

rejtegetett

kik-

elhatározó-

vagy

egy

min-

irás, avagy egy eldugott kis napi-

a lapokban, a Biblia-e, amit oly jó a zsebünkhordani,

ha

utunk

messzi

visz,

avagy

egy

szüli szó, amit oly jó a szivünkben hordani, inig

nem jár: azt, úgy hiszem, eldönteni soha nem lehet. A legmélyebb órákat azonban újra meg éltünk

le

uira leginkább talán

mégis

Leopardi, Petfi, Komjáthy

Shakespeare,

Arany,

Jen. Reviczky Gyula,

Emerson és Gyulai édesapám mindig komoly könyvek olvasására buzdított, mig édesanyám

Jókai, Dickens. Tolsztoj, Taine, Pál

munkáinak köszönöm,

inkább a verseknek örült, mikor kis diákkoromban esténkint klasszikusokat olvastunk

fel

egymásnak

boldog, meleg családi körben: olvasmányaimban és

írásaimban ezeknek az emlékeknek a hatása

mészetcsen végig megmarad.

:72

is

ter-

SUPKA GÉZA nemzeti múzeumi

ör.

Kedves barátom, daktilus és anapesztus között, a világtörténelem

egy hatalmas cezúrája tizedek lott

idején,

amikor az utolsó év-

mind lanyhább lélekzetvétele után most

az érverés, hogy talán

már a

közeli

elre,

annál hatalmasabb lüktetéssel rohanjon

emberi gondolat szabad kifejldésének egy

mérföldköve ben'*

ér a

felé

elál-

jövben az

ujabb

ebben a tényleges „lélektani perc-

:

tartsunk

felhívás,

iparkodjunk azt a

lelkünkben;

szemlét

folyamatot könyveink

lelki

fel-

sorolásával újra lerajzolni, amely mindannyiunkban

külön-külön lejátszódott, amig a Makart-fcle pszeu-

dohistorizmus ragyogó játékaitól eljutottunk a Hindcnburg-féle históriacsinálás verizmusához. Nyilván hálás lesz a feladat, amit tél;

mert ha nem

is

Magad

és

magunk

sikerül a 19. század

tz-

elé

végén a

lel-

kek mozgalmainak olyan egységes forrására visszamutatni, mint

amint

a

18.

század végére nézve az

enciklopédisták Írásai jelentenek, talán épen a kon-

centráltságnak ez a hiánya, az iparilag szertetagolt

mögé

életnek ez a diffuzus volta fog a történések

élesen bevilágítani.

A különböz

gyónásaiból -- mert hiszen körkérdését másnak

nem

a

mentalitások

e

Könyvtári Szemle

tekinthetjük

—

a 20. szá-

zad eleje Magyarországának diszperz kultúrája fog mint

milikép

kibonyolódni:

egységtelen,

domináns és túlemelked egyéniségek 173

vezet

nélkül

való

tarka kaleidoszkóp;

imádása,

elméknek

az

szürke éjszakán

.

.

hamis

lázas keresés,

istenek

bolyongása

ritmustalan

.

Látod, barátom, tetemes elítéletekkel látok neki

A mesterségem

az elém szabott feladatnak.

tri

meg

nem

a gondolatok izoláltságát: minden fogalom

miliben jelentkezik nálam

s

amikor irodalmi em-

lékeimmel egyedül szeretnék maradni, hogy szin-

ket

ién újra átéljem

csakis ket, irányregény

és

körvonalai rajzolódnak

le

bennem.

A magam

múlt-

szemben való pragmatizmus az „Én" romantiszövdik át, s amint az emlékeimben él könyvek cimét sorra feljegyzem, egyszeriben azt jával

kájával

látom,

hogy

együvé;

háromtételü

három

a

tételnek három latin neve van. nem tudok magyarra fordítani: specia-

amit sajnos,

lizálódás, eklekticizmus és totalitás.

a

három kategória mili- jelenség-e.

pedig tisztán

három

Ma még

amelybl meg tudjam

zik a történelmi távlat,

hogy ez

srsödnek

szonátává

tétel

a

magam

fejldési menetéé-e;

nálam fokozódást

jelent

és

hiányítélni,

vagy de

zésem, hogy ez a fokozódás odakünn az életben lejátszódott azalatt az

emberölt

alatt,

a

az az éris

amennyire

irodalmi emlékezésem visszanyúlik.

Van egy kedves gyermekkori emlékem: Wisetnan Fabiolája.

még ma

is

Ha

eltekintek a benne

életértéknek

tudom 174

ezt a

él

zélosztól,

könyvet: spe-

szakom, a régészet

ciális

iránt való

bennem

lobbantotta ki elször

s

a

érdekldést ez

Quo

vadis-íéle

lázakat csak azon a hatáson keresztül tudom meg-

amit a Fabiola rám, mint gyerekre gyakorolt.

ítélni,

A

multak emlékeinek megelevenitése, ködös korok

ielvilágositása, ismeretlen

gészettel

szomszédos

elidök

a ré-

kutatása,

vallások összehasonlító történelme, a törté-

keleti

gombostre

nelmi kuriózumok

emberi kultúra történelmének való munkálkodás

gyökérbl

A

—

talán

szedése, alsó

szóval

mindez abból a gyönge

roman-

bennem.

romano->angol püspök paszticcsója persze

sekélyesedett volna bennem, ha

oknál fogva

az

áramlataiban

fakadt, amit a Fabiola klasszikus

tikája ültetett el

min

felderitése,

határtudományok

el-

— nem tudom már,

— hozzá nem járul azon

magyar-

jaink iránt való érdekldés, akiknek egész sora kénytelen volt idegenbe elszakadni,

csakhogy a magyar

störténet földrajzi nyomait kutathassa Ázsia vében. Körösi Csorna, Besze, sorsa,

munkája érdekelt

magyarok eredetérl

szi-

Vámbér y, Stein Aurél Vámbéry könyve a

s talán

volt az,

amely a „saecuía ob-

scura" kutatását, mint életpálya kívánását váltotta ki

bellem. Körülnézek a könyvespolcomon, ott.ahol a ré-

gészettel való

—

— viszonyom

tanúi

immár, sajnos, törvényessé :

mvészettörténeti szakmunkák állanak. fog

el.

vált

az archeológiai, kulturhistóriai, Nosztalgia

Irigylem pályatársaimat, akiknek lelkét egé-

szen betölthette a „Szak". Nyugodtan elspecializá175

lódtak;

tudomány mik burzsoájivá

nyör eredményeket

érnek

el

szakjuk sima ország-

mig nékem elébb rundét

útján,

kell

munkám

datlanba és szaporáílan

vágnom

az

ir-

egyetlen hálájául

csak azt a tudatot nyertem, hogy

semmi közöm

akik gyö-

lettek,

hálaistennek,

az eszmét elöl drilles

iachsimpe-

leihoz.

Valami csodálatos ekleticizmus \irradozott bennem. A mirage orientál elfogott engem

mám

lelkét

tileg

is

rzések

még

kerestem

Nyugat

Marx zépütt

hogy

Szak-

a régésze-

megállapítható különbözségek mögött, az

méh

között, jár.

világának

gondolatok

és

sokká!

szélén

s azt láttam,

is.

s

ebb

differenciáltsága

szakadékot teremt

hogy

magyarság

a

Ha elolvasom

e

Kelet

s

szakadék

az Ujtestámenumot és a

Kapital-ját,

akkor a kett között valahol kö-

megkapom

a nyugati lélek keresztmetszetét.

De hogy ismerem meg a Kelet lelkét? Két kis köny\ maradt meg számomra a keresésnek ebbl a fázisából. Az egyik Lavkadio Heam Kokorója. a másik iieií

pedig Boréi könyvecskéje: Weisheit und Schön-

aus China.

ruló lelkem

Távlatot

leveghöz

kaptam. Már-már elszo-

jutott.

Csöndes megértéssé!

kezdettem közéletünk édeskés, hiisido-hangját, kotaura

hajbókoló pagódli-figuráit kisérni. A tao gyön-

gyének ragyogása

kiszépitett

amivel találkoznom kellett:

minden kicsinyességet, kiirtott

sok minden un-

dort s helyébe a „tout comprendre" bölcselete lépett.

A magam

kis

„énje" háttérbe szorult: sóvárgással

kerestem az események mögött lév nagy össze176

Csak néhány példát erre: a népvándorlások ezentúl már nem mint a barátkrónikák hanem mint nagy természeti kakolofonjai, következményei tntek fel elttem; a tasztrófák függéseket.

magam

szerény körében lejátszódó

érdekellenté-

tek apránként eltolódtak a viíágszemléleti különbö-

zségek

és a

középosztály elproletarizálódása fo-

lyamatának perspektívájába; az állameszme fejldésének lépcsién a különböz csoporíosulási for-

—

mák: nemzetiségek, városok földrajz-gazdasági eredkké és tényezkké értékeldtek át; kulturhisíóriai

tények mögött a fejldés gondolatával kon-

amely az

taminálódó szervezettség erejét láttam,

önös egyedtl céltudatosan vezet a nemzetek egységhez. És igy tovább: sok-sok apró

amely e körkérdés olvasóit aligha (Volt azonban még egy kedves könyvem,

titok,

mhelyérdekli.

amely

ezen az egész fázison át elkísért s amelyet csak a történeti

hség

fölötti

épen

kedvéért említek meg: Egon

Berg Buch der Bücher-je;

aki

ismeri, tudni fogja

az értékét.)

Vajudásos, nehéz korszak volt ez;

szakgatott

mint a nyári vihar felhje. És nyugtalanítóan nyomasztó, akár a szonáta szkerzó-tétele. a válságot:

eredménye a

De megérte

totalitásra való törekvés,

a végokok szüntelen kutatásának vágya, a

triviali-

Puszky Ferencnek az apró emberi gyöngeségektl immár levetkzött, lassan történelmi levegvel átitatódó alakja bontakozott ki elttem az „Életem és kotás

elkerülésének meleg-áhitása

177

lett.

rom" lapjairól. Gyönyör szintetikus gondolkodás, amelynek pillérei a törhetlen klasszikus liberalizmus és a müveldéstörténetileg teremt igazságkeresés. A századokat átfogó tudása. Nyugateurópa próbakövén kicsiszolódott ságban túlemelkedik

magyar történelem

hazai

közélet

Ha

jónak

a

szennyes kicsinységein.

toronymagas-

elmeéle

tz

malomalatti

Ítélte,

hogy a

napján átérleldött egyé-

szabadelvek küzdelmeinek élvonalába dobja be; ha szükségesnek találta, hogy a kutató niségét

a

tudós stúdióját elhagyva, a

magyar

leveg

politikai

megfrissülését szolgálja és intuitív történelmi teit

a közélet váltóasztalára vesse

legalább

is

épugy megkövetelik az

zatát s legalább

is

—

a jelen

ítéle-

idk

intellektus áldo-

époly szükség van emberekre,

akik a reakció és a túlteng romantika áradata elé gátat emelni segítsenek.

A Nordau

által

megbélyeg-

hazugságok" ma is teljes szinpompájukban hajtják ki mérges virágukat és talán soha nagyobb szükség nem volt a „politikai

zett „konvencionális

lélekre",

amely

a történések

célszerségét kiderítse

és a gyakran elrejtzött, felszín alatt tovafutó ok-

szálakat kibogozza.

Hogy ebben

a fejldési

ban mi volt a vezet olvasmányom?! isten,

—

zéps

társadalma hogyan nj'omorodik

szak-

Teremt-

egy csomó levél (kötetekre menne!), amely mindarról kesergett, hogy az ország köintellektus

tkés

miképen kerül

termelési rendnek;

uralkodó materiális

alája a vele

hogy

a

hogy az szemben álló el;

társadalmunkon

erk hogy nygözik 178

le

el-

a szel-

lem

És igen, három kis könyv nagy hareám; Lamprecht: Einíührung in das

értékeit.

tással

volt

historische

Denken; Unold:

Politik

im Lichte der

Die

Entwickelungslehre és Boruttau:

Arbeitsleis-

tungen des Menschen.

Az embernek véges az

ereje

s

mindannyiunk

közös sorsa a bvészinasé. Felidézzük a nagy koncepciók szellemét birkóznunk.

ernk

nincs aztán

s

De ha

vele

meg-

egyáltalán vannak életértékek:

a totalitás felé való szinte törekvés bizonyára kö-

zéjük tartozik; harmóniát teremt

szándékaink és

cselekvéseink között és a kiegyenlitdöttség tuda-

S

tával tölti el világnézetünket.

tudat

nagy kincs:

felér

bármi

ez,

a nyugodt ön-

transzcendentális

ígéretekkel; mert nyugodtan enged a

nagy kérd-

szemébe néznünk, amely az életnek tulaj donképen való értelme s amelynek a neve: elmúlás.

jelnek

Köszönöm, barátom, hogy arzis és tézis között módot nyújtottál ezeknek elmondására.

SZÁSZ ZOLTÁN a Kedves mester! c.

tanulmány

c.

színdarab és a Szerelem

irója.

Kérdésére nem adhatok egészen pontos, a kérdés irányításaihoz teljesen igazodó

feleletet,

mert

ha azt tenném, legfeljebb egy-két könyvet említe-

nék s ezeknek említése pedig nem jellemezné kimeríten fejldésemet. Ezért inkább egyes Írókat, st egész eszmeáramlatokat fogok

egymásban

és

egymás

említeni,

mellett hatottak 179

amelyek gondolko-

zásmódom

kialakulására

igy

s

bennem

a

rejl

organikus tulajdonságok mellett az okai, hogy olyan

vagyok, amilyen. Legzsengébb gyermekkoromban, 5

—6

éves

Arany-t s

és

koromban

olvastam

Vörösmarty-t, Goethe-t 12

legkoraibb ifjúkoromban,

bölcsészeket,

klasszikusokat,

Plaio-t,

— 13

Kant-ot

és

Schiller-X

koromban

éves

Schopenhauer-t

és

Szépirodalom és bölcselet között lengett folytono-

Késbb, ugy 20 éves

san ide-oda fejldésem.

ko-

romban, nagy, de nem tartós hatást gyakorolt reám Nietzsche; tartósabb társaim és fejlesztim

Spencer-Haeckel hármas tam.

A harmincas évek

mus

és

a

fénykörében

csillag

felé a

szociáldemokrácia eszmevilága foglalkoz-

dau könyveit és tárca-tanulmányait a

freudizmus és Bergson

nemi

élet

áll-

történelmi materializ-

Mindig nagy élvezettel olvastam

tatott.

voltak

Darwin-

Ezután hosszú ideig a

Taine és Renan.

Néhány könyvet

és irót,

velek, idejegyzek

Nor-

Legújabban

kötött le erösebben.

kérdése régóta izgat

blémának szakirodalmával

is.

Max

is

A

igy ennek a pro-

s

állandóan foglalkozom.

melyet

s kit

különösen ked-

még; Goethe, különösen Faust

és

Westöstlicher Divan, Heine költeményei, különösen

nem Madách

az élete vége felé írottak. Vörösmarty, Arany, népies müvei inkább, mint az

Ember

tragédiája,

u. n.

népiesek.

Byron Don Jouanja.

\

regény-

írók közül Stendhal, Balzac, Zola, Flaubert, Anatole

Francé, Tolsztoj és D*Annunzio,

a

drámaírók közül

Moliére, Ibsen és Rostand. Ujabban politikai tanul-

mányokat olvasok. 180

MVÉSZEK

BEREGI OSZKÁR a Nemzeti Színház .

A

Biblia, a

mvésze.

görög tragikusok és Shukespeare-en

magyar Íróinkat szeretem legjobban. KedAzért-e, vesebbek nekem minden idegennél. mert tehetségesebbek, vagy mert a vérük összemindegy, hogy tétele hasonló az enyémhez? kivül uj

k

—

miért,

ket szeretem

legjobban.

KÖRÖSF1-KRJESCH ALADÁR festmvész.

Nagyon

a mellemnek

küldött kérdéseivel!

De

szegzi én,

pisztolyt

a

meg-

védelmül visszakérde-

zek: „Könyv" alatt mit értsek: szépirodalmit, tu-

dományost,

mennyit?

ugy

azt

kenyerem

vagy szakkönyvet,

Mert ha mint

piktort

vagy hát valakérdeznek

mondom: hosszú éveken

át

volt a jó Cennino Cennini

meg,

mindennapi

könyve a

vészet mesterségérl, a Trattato della pittura!

hát ez kevés embert

érdekel, 183

—

még

mDe

kevesebb

Ugy

fogja olvasni.

22

— 28

általában Goethe-ve\ kezdtem.

éves koromban úgyszólván naponta olvas-

tam a Divina eommediában és nem csak az íníernot. Csak jóval utána az Odysseát. A néplélek minden megnyilatkozását különösen szerettem és kerestem a Sagak, a Kalevala, a Niebelungok, a

13

—

nessangerek

s

ép ugy a

kelta

14.

század olasz lírájában, a Mi11

—

12.

dán

század

mondáiban. A magyar irodalomban

denekeltt a népköltészetet kerestem:

a

is

és

min-

székely

balladákat, Kriza János Vadrózsáit és Balassa Bálintot.

Csak ezek után jönnek Arany, Petfi, Berzse-

Az élk között Gárdonyi, Ady egy-egy verse. Egy idben nagy hatással voltak rám Tolsztoj munkái, Ruskin irásai és még Rosetti versei is. Utoljára találtam meg a Bbagavad-gitá-t.

nyi. '

De most látom

csak, mily szörny igazságtaMekkora hálátlanságot követek el ama sok egyéb könyv és lélek ellen, akik nekem még lan voltam!

oly sokat, édeset és üdítt adtak innom!

Mily gyönyörséggel olvastam 15 éves koromban Reclus könyvét a Földrl, mennyit

Darwin

híres

könyvébl vagy Helmholtz

tanultam értekezé-

seibl!

Most nem sokat olvasok - - modern dolgot nagyon keveset. Ebben is igazságtalan vagyok. Néhány oldalt egy-egy krónikából vagy egy egy-

szer természettudományi értekezést, amit meg tudok érteni — no és még valakit, aki modern: Lagerlöf Zelmát! 184

még pedig

KÜRTHY GYÖRGY színész,

újságíró,

iest és könyvillusztrátor.

Állandó kedvenc olvasmányaim: Andersen meséi,

Dickens: Pickwick-club, Shakespeare: Hamlet,

Maeterlinck: száth

A kék madár,

munkái,

Swift:

Gulliver,

Mik-

Berzsenyi versei és Tolsztoj regé

nyei.

Átmeneti hatást tettek:

id.

Dumas: Napóleon,

Méray-Horváth regényei, Herczeg Ferenc munkái, Déryné naplója, Conan Molnár Ferenc,

Jókai,

Doyle els

elbeszélései,

Gorkij

munkái,

Zoltán és Krúdy Qyula munkái és Szép

185

Ambrus

Ern

versei.

KÖNYVTÁROSOK

DIENES LÁSZLÓ egyik könyv-

a budapesti Városi Könyvtár tárosa.

Azt hiszem, hogy állandó, vagy újra meg újra visszatér olvasmányai csak bizonyos koron tul 1.

vannak az embernek. Én legalább még nem jutotodáig, hogy azokat a könyvesajnos tam el ket,

—

—

melyek

tetszettek s

sandók képzeletbeli

másodszor

is

melyeket az újból elolva-

listájába

Amennyiben

volna.

elolvashattam

tényleg

felvettem,

azonban az állandó olvasmányok kialakulása mutatkozni kezd, ez dacára a modern

irodalom

iránti

elszeretetemnek, a régi és ujabbkori klasszikusok felé irányul.

Ügy, hogy mellett

állandó

csak kedvenc

olvasmányaimból

a

Faust

költimet nevezhetem meg,

akik között a legtöbbet forgatom Csokonai, Vörös-

marty, Arany, Baudelaire, Verlaine,

Ady,

Babits,

Tóth Árpád verseskönyveit.

Ugyanaz

2.

lehetetlenné tette a választ,

úgy

hat,

els kérdésre csaknem itt is csaknem ugyan-

az ok, mely az

csakhogy ellenkez irányban. Mert bizo-

nyos korig melyik valamire való könyv nem gyakorol

—

legalább

—

átmenetileg mély 189

hatást?

S

ugyebár nem

hogy

kívánja,

szellemi

életrajzot

irjak?

Tehát csak azt írhatom, hogy az utóbbi

évek-

ben legnagyobb hatást szellemi fejldésemre hitem

Knut Hamsun, Flaubert, Bang és Th. Mami regényei gyakomagyar irodalomból pedig az els

szerint Plntinos Enneádjai.

Dosztojevszkij, roltak.

Az

nj

kérdésemre adott válaszban emiitett költök mellett Móricz novellái és egyíelvonásosai, Kaffka: Mária évei és Színek és évek és

maszlag, török áfium a

Laczkó

Qéza

Zrinyi-regénye

c.

Német rám

tette

legnagyobb benyomást.

ERDÉLYI PÁL az

ország

kolozsvári

legmodernebb könyvtárának, a Egyetemi Könyvtárnak igaz-

gatója.

A könyv igen sokféle

végig kisérte egész életemet, pályámon

módon

és

alkalommal, gazdag válto-

zatosságban mindvégig és mindig társam; kenyerem, gyönyörségem, munkám, vigasztalásom

becsvágyam forrása kezni életemnek

könyv nem

lett

volt.

egyetlen

Nem

és

tudok visszaemlé-

szakaszára,

mikor

a

volna jó barátom s én barátja min-

den jó könyvnek.

Nem

is egy vagy több könyv hanem maga a fogalom, ami én reám állandó és elhatározó hatással volt. Ezért, hogy hálátlan és elfogult ne legyek, nem egy vagy több könyvnek, hanem általában a jó könyvnek köszönöm, amit

tehát,

190

velem

tettek.

S

mégis

ha

megnevezhetek egy

könyvet, amit életemben legtöbbször elvettem, Bibliát,

abban a tudatban tehetem, hogy azt

den korok, nemzetek és nemzedékek

könyvének ismerték

a

min-

könyvek

a

íróim, akiket sokszor fölke-

el.

resek, többen vannak, közöttük Dickens-t és Jókai-t,

Dante-i, Shakespeare-t és népi költészetünk könyveit

forgatom legtöbbször és állandóan.

FERENCZl ZOLTÁN egyetemi tanár, a budapesti Egyetemi könyvtár

tömérdek irodalomtörténeti Petfi élete. Deák

igazgatója,

tanulmány,

és történeti

Ferenc

élete

irója.

1. Melyek azok a könyvek (nemcsak magyarok), amelyek állandó, vagy újra meg újra visszatér olvasmányai?

Ezek a következk: Iliás-a és

Odysseá-ja.

Divina commediá-ja.

3.

5.

Shakespeare Hamlet-je. tfi összes költményei.

1.

Biblia.

2.

Homeros

Vergilius Aeneis-e.

4.

Dante

Moliére Misanthrope-ja.

Goethe Faust-ja.

7.

9.

Arany

8.

6.

Pe-

Toldi-ja. 10. Ma,-

dách Ember tragédiája. 2.

Átmenetileg mely könyvek gyakoroltak rám

mély hatást? Rendkívül sok. Ezeket felsorolnom nem

is

le-

Köztük a fontosabbak: Plutarchos párhuzamos életrajzai, Sophokles tragédiái, Thukidides, Hohetne.

ratius,

Tacitus,

Cervantes 191

Don

Quijote

de

la

Mancha-ja, általában Moliére és Shakespeare, aztán

Rousseau és Goethe, általában Balzac és Dickens regényei,

forradalom

Carlyle Francia

Kritik der reinen Vernunít-ja,

Kant

története,

hegei történe-

magyarban Zrínyi eposza, CsokoKölcsey, Vörösmarty, Kemény Zsigmondnak

lem nai,

filozófiája, a

általában összes müvei, Széchenyi munkái.

Jókai,

Eötvös regényei, Mikszáth sok müve, természete-

Arany

sen

Gyulai

müvei,

összes

marty életrajza

Vörös-

Pál közül

ujabbkori iróink

s

több,

is

mert nagyon, de nagyon sokat olvastam, miket

fel-

sorolni lehetetlen s céltalan volna.

GYALUI FARKAS a

Legkedvesebb könyveim

megjelent hasonló tje, bibliográfiai

egyetemi

irodalmi és

cimii,

1902-ben

ankéí

szerkesz-

irodalomtörténeti

magántanár, a

kolozsvári

iró.

Egye-

temi Könyvtár egyik igazgatója.

Ha

valakinek, ugy

hozzám

magam

15 évvel ezeltt cini

nekem

válaszolnom

kell

a

e tárgyban intézett kérdésekre, mert hisz,

alatt

Singéi-

Legkedvesebb könyveim

és Wolfner kiadásában közrebo-

csátottam hasonló tárgyú

könyvet.

Tóth

Lrinc.

Köváry László, Jókai Mór. Prielle Vámbéri Miksa. Szerdahelyiné. Falk

Éjszaki Károly,

Cornelia

Ármin, Baksay Sándor, Gr.

geds Gr.

Hermán

Ottó, Ágai Adolf,

Kuun Géza, Bérezik Árpád, Rákosi Jen, HeSándor,

Bartha

Zichy Géza, Jászai

Miklós,

Mikszáth

Kálmán,

Mari,

Endrödy

Sándor,

192

Váradi

Ábrányi Emil, Berzeviczy Albert,

Antal,

Jakab Ödön, Gabányi Árpád, Bársony István, MuKároly, Tóth Béla, Benedek Elek, Rákosi Vik-

rai

tor (Sipulusz),

Szabolcska Mihály, Gárdonyi Géza,

Tömörkény

Herczeg Ferenc,

Dezs

adtak belé válaszokat,

nem

sor

még gazdagabb,

volt

Malonyai

István,

hogy

s

e fényes név-

valóban

nem rajtam

múlt.

Mikor egy hasonló könyvrl van szó fölszólítást s

nem tartom ildomosnak

következkben

a

szólok

a

legkedvesebb

én

az

tehát,

visszautasítani

könyveimrl.

Az els könyv, melyre, tisztán jelent,

zott

mint

olvasmányomra

emlékezem, a Vasárnapi könyvtárban meg-

Lovász

által forditott,

Czuczor

által

átdolgo-

francia mesék, képes, versbe szedett

mesék,

Azt

hiszem

bizonyára Lafontaine meséi versben.

bárányhimlben feküdtem, (s igy az állatmesék stílszerek voltak) akkor kaptam 6 7 éves koromban egy narancscsal együtt, ami akkor nagy ritka-

—

ság volt

—

akárcsak ma,

könyv és Orbis

nev

kis

pictus

Egy másik könyv,

újból.

melyet szerettem, egy német

Fibel,

egy neme, ezt

cselédtl kaptam,

akit

az

ábécés

Vera

egy

szerelmi

bánata

halálba kergetett.

Mint gyermek már, nagy könyvfaló voltam, édesanyám politúros szekrényén, kasztenjén Jósika Miklós

müvei

mellett,

melyeket nagy izga-

lommal olvastam akkor, Eötvös Karthauzija

melybl gyermekfejjel nem sokat 193

volt,

értettem, inkább

haragudtam

mert

rá,

anyám

jó

könnye-

többször

Magam apró meséskönyveken zsebpénzembl egy-egy Tatár Péter (Medve Imre) féle ponyva mesét gyönyörséggel vásároltam s olvastam. Akkor itt Kolozsvárott is ponyvazett,

mikor olvasta.

kivül

sátorokban árusították ezeket a füzeteket. így

vastam nagy

élvezettel

Bohó Misi

Eulenspiegel

nyomán

Írhatták)

és Genovévát, meg

friedet

napi

a

kalandjait

Csontos

többit.

De

Szig-

Vasár-

a

Könyvtárból Kisfaludy Sándor. Regék

gyar elidkbl,

s

vállalat többi füzeteit

e

ol(Till

a is

managy

örömmel szedtem magamba. Egyik kedves könyfogva volt s mai napig az, gyermekoromtól Ali bey. Kelet tündér világa, vagy Szaií-Züliázán

vem

szultán

c.

arabból

Orbán Balázs fordított mely 1864-ben jelent meg

regéje, melyet

magyarra,

s

Kolozsvárott.

Mint második gimnazista gyerek.

romban

könyvtárhoz

kollégium könyvtárosa

csom minden olvashattam, füzér"

benne

s

írattam

volt.

s

gyönyörsége

10

éves ko-

Pri\ át-tanitám a

elttem

a

meg:

nyílt

meg

maradt

annyit

gyermekkori

Magam

gyjtöttem össze lemásoltam, vagy egyik barátommal le1876-ból.

azokat a verseket, melyeket

akkor

inkább szerettünk, olvastunk és szavaltunk. eltti

paradi-

amennyit akartam. Egy sárgult „Vers-

cimü füzetein

emlékeimbl

kerültem.

gyermekkorom túlnyomóan

Petfi Sándortól

olvastam,

Gyulai Pál. Arany

János. 194

a

legtöbb

leg-

A 42 év versét

többi poéták közül

Vörösmarty

Mihály,

Berzse-

Tóth Kálmán, Czuczor, Kisfaludy Károly,

nyi Dániel, Kölcsey és Br. Eötvös Józseftl. (A megfagyott gyermeket a szülei háznál kellett sokszor elszavalnunk.) Erdélyi János, József,

Garay János, Bajza

Tompa Mihály, Szász Károly (mfordításai meg késbb velünk a külföldi irodalom

ismertették

remekeit, köztük Dante-t, a Nibelung éneket, Long-

feUow-ot,

Poe Edgárt

mások költeményeit)

s

és

népdalok egész sorozatát látom.

Mily boldogság,

mily szerencse, hogy

lelkének

poéták

ily

lángja

melegített s világított nekünk gyerekségünk s ifjú-

ságunk

utjain,

—

most

is

érzem az

szent tüzük

melegét. Ekkor (1876) jutottam hozzá

Jókai

Mór

regényeihez. És Jókai mai napig az én legjobban szeretett,

legkedvesebb mesemondóm.

olvasom állandóan, amikor csak Sándor járta a

gr.

irja,

nagy

Mai

tehetem.

visszaemlékezéseiben,

világot, s megtanulja,

napig Teleki

hogy

hogy

be-

saját köl-

ti kastélyuk a legszebb vidéken fekszik. így vagyok én a magyar irodalommal. Legnagyobb gyönyörséget találok ma már, (mikor a világirodalomban eleget barangoltam) a mi magyar költinkben. Jókaival együtt, de

tem meg, dig

még elbb

Petöü-t ismer-

pedig legkedvesebb poétám, kire min-

fájdalmas gyönyörséggel gondolok.

Mennyit

szenvedett

Diákkoromban meséket, regéket nagyon kedminden lehet mesegyjteményt elolvas-

veltem,

tam, jóval

reményét

késbb is.

aztán Benedek Elek mesésgyüjAz ezeregyéjszaka regéi. Andersen 195

meséi, Robinson Crusoe, kalandjai,

SwUt

András

Jelky

bajai

íiu

Gulliver utazásai, melyet teljesen

csak a legújabb magyar fordításban olvastam

nagy hatással voltak rám. Két intézmény:

el,

ko-

a

lozsvári református kollégium és az akkori kolozsvári

nemzeti szinház szelleme irányitolták, vezet-

ték az én

olvasmányaimat

A kollégiumban

is.

éves koromban, mint ötödik Írásbeli

föladatot

is

gimnazista

által

mnek Györy olvastam

fordított teljes kiadását

nagy hatással sika

az

azt

kaptam, hogy Cervantes Don

Quijote-ját ismertessem. így e

mos

13

át

s

egyike-má-

Diáktársaim

volt rám.

Vil-

nagyon komoly olvasmányokkal

Egyik

élt.

barátom Békéssy Géza, (most egészségügyi ffel-

ügyel

a belügyminisztériumban)

ismertetést

irt

iró

volt rám.

vagyok

könyveit

is

egyre olvasom,

ugy

s

mint Jókaival, mindegyre más

is,

más, ujabb részét értem

E.

valamennyi

Dickens

és

közt mai napig a legnagyobb hatással

Az

vele

gimnazista

Dickens Copperfield-jérl. Átolvas-

tam tehát Copperfieldct külföldi

mint

meg

és

és élvezem.

A kolozsvári nemzeti színházban diákkoromban Kovács Gyula egész sereg magyar és külföldi

klasszikus darabot hozott szinre. Goethe Faust-ját

(már 1876-ban); Shakespcarc-nek nem egy darabját,

Schiller

Don

ö hozta szinre

Carlos-át (melyet

elször magyar

Kolozsvárott. így

ránevelt

színdarabok olvasására

is,

maga

fordított)

színpadon,

minket

a

vagy

klasszikus

mert eiadás után

siet-

tünk elolvasni, amennyire hozzáfértünk, azt a klasz196

szikus darabot, melyet láttunk.

módon

Shakespeare-t

adta nekem ajándékba,

ily

valahányszor

s

olvasom ma is (három-négy kiadásban van meg Coriotthonomban) megelevenedik elttem az Learje,

olanusa,

Épp

Othelloja.

Bánk

bán,

kedvesebb

ne-

igy

mely olvasmányomul hovatovább

kem. Vörösmarty Csongor és Tündé-jét a színpadról

szerettem meg. Moliére-t

színház kedveltette

magyar iorditásban

meg s

rab közt legkedvesebb

is

a régi kolozsvári

velem. Többször olvastam

Minden

eredetiben.

olvasmányom

s

színda-

egyik állan-

dóan olvasott könyvem Madách Ember tragédiája, melyet vigasztalásomul lítem,

hogy a

vallásban

nevelkedvén,

letü fierepei éltet)

sokat olvasok.

is

megem-

Itt

kálvinista kollégiumban, a református

vallástanitóm,

Gergely uram,

(kit

nagytiszte-

a jó Isten

hamar megkedveltette velem

ma

könyvet azonban mint gyógyszert tartom, nem

merek hozzányúlni, csak amikor

is

a Bibliát. Ezt a

fáj

is

a lelkem. Saj-

nos az utóbbbi években sokszor volt rá szükségem.

Már

mint diák, korán idegen nyelveket tanultam.

Német nyelvmesterem tulajdonképpen Goethe volt, kinek Reinecke Fuchs-a els német olvasmányom; az elején szótárral kínlódtam, a végén már könynyebben ment a dolog. tiben

A

francia irók közül erede-

Lammenais: Paroles d'un croyant

részleteket fordítottam, annyira hatott

iskolában jutalmat

kaptam

érte.

Kjan

c.

müvébl

rám

és

Alfonz

Veron Pál egykor divatos íróknak annakidején teljük voltam. 197

az és tisz-

Egyik gimnáziumi tanáromnak,

Hegeds

István-

nak, azóta régen budapesti egyetemi tanárnak köszönhetem, hogy a római klasszikusokat megszerettem iskoláskoromban, ami ritkaság, mert a gram-

Hegeds

matikával elgyötrik az embert.

egyik leg-

szeretettebb, nagyon jóságos professzorunk, a

latin

klasszikusok elé s mellé oly magyarázatot tartott, rajzolta

színesen

oly lelkesedéssel beszélt s oly

Augusztus korát például, hogy élvezettel olvastam a régi költket, de fordításban,

sem

náziumban én legalább soha megtanulni.

Ami modern

mert nyelvet gim-

gam, gyakorlati módszerrel tanultam tikai

gyötrelmek

lg}

írókat

szerettem is,

meg

magramma-

az antik klasszikus drámavigjátékirókkal

antik

többször olvastam át

együtt

A színpadon meg nem hatott

kedveltem.

s

semmiféle modern dráma jobban

terei

a

azt

nélkül.

kiket az

mint az övék,

képes

voltam

nyelvet tudok,

nem hiában

voltak gyakorlati mes-

a színpadnak. Budapesten egy évet töltöt-

is

tem egyetemen

s ezalatt

egyebeken kivül az egye-

temi könyvtár olvasótermében egyik kedvelt köny-

vem

volt

Hogarth

rajzai,

mintegy

illusztrációul

Dickens müveihez. Kolozsvárott újsághoz kerültem

hamar

és

mesterem Peichi István

amit velem végeztetett, hogy díttatott.

volt;

a

legels

Mark Twain-bó\

for-

Nagyon belebolondultam akkor ebbe

amerikai iróba

s

egy kötetrevalót fordításban

az ki

is

adtam tle; kedvéért tanultam meg angolul.

De megszerettem

Petelei müveit 198

is.

Jókai Mór,

Mikszáth Kálmán mellett Petelei István, a nagy irómüvész könyvei s mellette Herczeg Ferenc mü-

mondhatnám

vei

nyaim Petelei

olvasmá-

voltak, s maradtak. Petelei István Mikszáth-

egyidöben lendült

tal

szépirodalmi

állandó

magasságába.

hírnév

a

fel

azonban a fvárosból Kolozsvárra

egymagában

hogy

elég arra,

irói

ami

jött,

pályafutását ket-

tétörje az ember. Emellett Petelei súlyos, tragikus

talentum, a kinek ha az ember megbocsájtja szo-

nagy

mvészetéért,

morúságát

van

élvezetben

része. Boldog vagyok, hogy 1912-ben

magam

ren-

dezhettem sajtó alá Petelei Istvánnak két kötet

kis történeti

el-

melybl

egy

regényt „Az asszonyért" cimüt

nem-

hagyatékából,

beszélését irodalmi

sokára közrebocsátunk, az Erdélyi

Irodalmi Tár-

saság kiadásában. Azt hiszem, hogy az, aki Petelei Istvánt

nem

olvassa

egyik legsúlyosabb, legna-

el,

gyobb magyar elbeszél költnk meretségét szalasztja Útirajzokat

tam mindig.

és

is-

el.

emlékiratokat

szívesen

olvas-

hogy

Verne

fölemlítenem,

kell

Itt

élvezetteljes

Gyula könyvei gyerekségemben

s

ifjúságomban

kedves és rám nagy hatást tevk voltak. Húszezer mérföld a tenger

alatt,

az a munkája, melyet több-

ször átolvastam. Csepreghy

Verne egy pár müvét

szinrehozta, azokat láttáin a színpadon, azután

színdarabot olvastam deti

a

mert az jobb mint az ere-

el,

könyv. Egyik francia

lap,

„Legkedvesebb könyveim"

rehányást

tett,

hogy

a

a

az Aurore ismertetve c.

könyvemet, szem-

magyarok i99

Verne

Gyulát

nem olvassák eléggé. Megcáioltattam nagyérdem Kont Gyulával Parisban

néhai jó

és

ezt a felüle-

Verne Gyulának mai napig szereolvasom a 20.000 mérföld a tenger

tes ostobaságot.

tem

s

el

könyvét,

alatt c. jó!

is

melybl Nagybrittania

megokolt, izzó gylölet árad

hogy a franciák

meg egyebek is.

Az

(s

nem

magyarok)

közt Napoleon-ról

rajzok közül

uti

a

ellen érzett

Ugy

ki.

látom ma, feledkeztek

Verne-rl

Jules

is,

Vúmbéry Ármin,

Stanley,

Nansen könyvei hatással voltak rám. Természettudományi munkákról nem is szólok, Proctor: Más világ, mint a miénk c. könyve diákkoromban

kedveltem

is

nagy

élvezettel

volt.

Flammarion

olvastam,

tam müveit, mert

csillagászatát

késbb már abbahagy-

spiritiszta

lett

belle

(ezt

pedig

csak autoszuggesztiónak tartom). Filozófiai köny-

vek

közül a Schopenhauer-ldzon

én

is

átestem,

akár a //eme-hevülésen. Amit Schopenhauer a halálról

ir,

azt többször átolvastam s

még elakarom

olvasni.

De nem nyújthatom túlságosan hosszura vallomásomat. Rákosi Jennek, akit büszkén vallok és szeretettel

mint hatást

ról,

hány

e

élvezettel

olvastam.

is,

Legnagyobb

A szerelem c. müve. Évtizedek eltt mondtam s mrl, hogy nem kerül le a msor-

tett

iskolája

irtam

mesteremnek, müveit, színdarabjait

cikkelyeit

hogy évvel

rám

újból

közül

darabjai

és

ezeltt

újból

föltámad.

Bécsben

Mikor

eladták,

né-

felutaz-

tam, s a bécsi közönség eltt aratott nagy sikerét 200

oly büszkén élveztem, mintha legalább irtam

volna.

könyveit

Sipulusz

magam

is

nagy

kedvvel

olvastam, ezek valósággal üdit befttek, a vidám-

ság és jó kedv befttjei, ha az ember

rosszkedv,

néhány kanál vidámságot élvezhet bellük. Emellett Sipulusz- Rákosi Viktor olyan humorista, hogy egyik szeme nevet, a másik

gyar

sir.

Mély érzés ma-

lélek.

Hálátlanság volna tlem, ha kihagynám kedves

olvasmányaimból Dumas Sándort

gyermekkorom egyik

tója

Danáét

elsk

Alfonzot,

(Monté

Chris-

kedveltje volt),

éppúgy

elsk

az

s

egyikét, Victor Hugo-t,

akit

közül

ma

az

olvasok

is

(Noíredame-iát Parisban olvastam át újból). Baudelaire-t és

más

francia költket, köztük Hérédiá-t

szivesebben olvastam

eredetiben,

magyar

mint

utánzóikat.

Azokon jeim

akiket

kivül,

s hatást

poéták közül

tettek

már

emiitettem,

kedvelt-

rám a következk. A magyar

Reviczky Gyula, Kiss József, Sza-

bolcska Mihály és Gyóni Géza. Olvasok másoktól is,

fiatalabbaktól

közül

szívesen

Tömörkény

s

István,

élvezettel.

akit

Az

irók

igazságtalanság

monhogy posthumus könyvében (Népek az ország használatában), melyben a napokban gyönyörködtem, Mihály hazatér cirnü volna dani.

csupán

ethnografikus

Oly mvészettel

tehetségnek

ir,

rajza a háborús irodalom egyik igazgyöngy-szeme. Elvezettel

és

tanulsággal olvasom könyveit.

nár Ferenc haditudósitásait könyvben 201

is

Mol-

olvastam,

—

ebbl látom, hogy

nagy poéta, nemcsak

ötletes

Éppígy Gárdonyi Géza vidám és komoly könyveit örömmel olvasom. irómester.

Az idegenek közül néhány máig

olvasom

meg,

s

Nagy

hatást tett

is

év

Gerhard

eltt ismertem

Hauptmann-t.

rám Schünherr Hit és hazája. Aznéhány év eltt Rudyard Kipling-et szerettem

tán

meg. Kim-je a legnagyobb regények egyike. Dsungel-könyve egyik legszebb mesekönyv a világirodalomban. Indiát, ezt a rejtelmes, színes világot az ö

müveibl

rangú.

ismeri

Rejtelmes,

majdnem

meg

az ember, humora els-

fantasztikus

megközelítik

színei

történetei,

helyenkint

Sokat

Jókait.

olvastam tle, mondhatnám minden müvét, némelyiket nehezen lása)

értem meg, mert slang-]e (tájszó-

érthetetlen

elttem. Most kezdek kihlni be-

lle.

hogy irodalmi

Lehet,

zam.

Máriának

Corelli

müvérl

nem

passant-bó\

szempontból a

szeretek

Sátán

nincs

keserve

fordítottam

cimü

Mau-

megfeledkezni.

fiatalkoromban

iga-

is.

ezt

nagyszer mesemondót sokáig olvastam. AnaFrance-ot, aki amellett, hogy az írásnak nagy mvésze, nagy könyvismer, élvezettel olvastam. a

tole

Bonnard Szilveszter vétke legkedvesebb könyvein. Cinikus és romlott néha. mint

nem egy

kollégája,

de nagy mii vész.

Az

a

könyv, amelynek most hatása

alatt

állok,

mely életem egyik legnagyobb könyvhatása: Romáin Rolland Jean-Christophe-ja. Tíz kötetre ter2UJ

hogy már rég nem jelent tartom. Az a kötete,

jedö mii, csodálkozom,

meg magyarul. Mestermíinek

amelyben a francia irodalmi vásárról lan kritika.

Egy-egy

szól,

párat-

része, kivált egyik szerelmének

története (Antoinette) elragadóan finom,

poétikus,

Egy élet szép irodalmi szimAz egész nagy mü egy zseniális embernek,

befejezése fölemel. ióniája.

ha

nem

lök,

is

egyenletes, de ihletett

hogy még osztályrészemül

remek müve. örüjutott ez a

nekem

a köny-

Hálátlan

vagyok

legújabb szeretett barátom, mert

vek

leghségesebb

barátaim.

mégis hozzájuk, mert közülük ujakat,

magyarokat

mint tanítóim

is

könyv,

sokat,

régieket

és

és külföldieket, olyanokat, kik

gyönyörséggel,

tanulsággal,

vi-

dámsággal és vigasztalással voltak irántam, nem sorolok

kezem

itt föl.

nem

e pillanatban, de

dicsekedni,

meg is feledakarok még tovább

Bizonnyal némelyikrl

hogy mennyi

jó

is

barátom

volt és van.

Kolozsvár, 1918 január havában.

KERESZTY ISTVÁN Nemzeti Múzeum könyvtára hirlaposztályának igazgató re, zenekritikus és biblioa

gráfus.

Valóban én

is

szeretném

ideáljaimat

hirdetni,

hogy számukra mások hódolatát is megszerezzem, ámbár legtöbbjüknek igy is óriási a tábora, de kénytelen vagyok a válaszra szánt charta blan-

—

—

cát üresen küldeni vissza,

mert ugy látom: tévedés-

203

bi

címezték nekem. Az olvasmányok

dés az utóbbi

körkér-

— ha zenei és könyvészeti szakíró

vagyok

elssorban, de néhány társadalmi irányú

vezér-

sok verset

(ame-

holott én is

iránti

év alatt {elmerült írókhoz szól,

15

cikket,

néhány elbeszéltárcát,

lyeknek századrészét sem próbáltam megjelentetni), két operaszöveget stb. irtam

s

Wagner Tannháu-

ser-én és a Parsiíal-ján kivül néhány

(többnyire énekszöveget) joggal általában

már 1880-ban

láttam elször

verset

némi

tehát

fordítottam,

Írónak tarthatom

is

száz

magamat:

—

nyomtatva nevemet,

mint 'szerzét. Az ilyen koros úrról az ön nemze-

déke azt sorukat

hiszi,

Margit nevét ön,

hogy

meg sem

ideáljai

is

nézné (pedig

ráncosak ott

—

találná

s

név-

Kaffka

is).

személyesen,

talán

csakugyan

érdekldik

irántam; hálából megsúgom, hogy az irodalommal

szemben örökké szomjas eklektikus vagyok: valóságos Don Jüan,

s

ideáljaim felsorolásához

Leporelló-album kellene. Ennyi hely, ugy-e

egész

nem

is

volna Szerkeszt Ur könyvében!

KREMMER DEZS a budapesti Városi könyvtár

egyik

könyv-

Apáczai Cseri János, a Felsolaszországi muzeumok és a fvárosi múzeum és a Pest-Budái ábrázoló német metszetek c. tanulmányok írója. tárosa, az

Magamra

hagyatva, gyermekéveimben egy

vi-

déki kisváros szomorúan szegényes világában, mint 204

annyi társam, csak kapkodva, minden rendszer nél-

Ma

kül olvastam.

holnap egy vér-

indiántörténet,

Tizenhárom éves koromban került végre egy olyan könyv a kezembe, mely a legmélyebb hatást tette rám. Ez a könyv Franklin

fagyasztó rémregény

Benjámin életrajza

akarater nagy

.

.

volt.

.

A minden

akadályt leküzdö

ami ebbl

feszültségi ereje,

a

mun-

kából felém áradt, valósággal lenygözött Mikor Ettl fogva bels elolvastam, elsírtam magamat.

életem nagy átalakuláson ment sítést

tztem

ki

életcélul

s

kis

melybe minden gyerekéletbeli kapott, s

hónapokon

beri célnak az

át

Az öntökélete-

füzetet

szereztem,

hiba külön rovatot

vezettem. Legnagyobb em-

akarater

A másik könyv, mely

át.

kifejlesztését

gondoltam.

évekig kedves olvasmányom

Utazásom Középázsia Felsosztályu gimnazista koromban ra-

maradt: Vámbéry Ármin: belsejében.

jongással vetettem

Különösen

magamat

Vergilius-t,

a latin klasszikusokra.

fíoratius-t

és

Suetonius-t

forgattam.

Szerkeszt urnák arra a kérdésére, hogy

ma

mit olvasgatok legszívesebben, nehéz feleletet ad-

nom. Mütörténeti és kulturhistóriai tanulmányaimnak megfelelen minden szabad idmet olyan müle, melyek a veldés kutatásaival foglalkoznak.

vek olvasása foglalja

magyar mPihen óráimat

régi

Ady, Babits, Kosztolányi, az idegenek közül Aleordi, Leopardi és Carducci versei

gyar fordításban)

töltik ki.

gyar regényt olvasok. 205

s

Shakespeare

(ma-

Kevés és válogatott ma-

SZABÓ ERVIN a Városi könyvtár igazgatója, ismert az

gráfus,

biblio-

szocializmusnak

elméleti

és

a

mvelje, Marx

és

Engels müveinek magyar kommentálnia,

A

szociológiának

eredeti

munka

Szocializmus, A Töke és rializmus

tarlós

és

béke

harca, Impe-

tanulmányok

stb.

irója.

Emersonnal

könyvekbl

tartok,

niségemre csekély tesen

vagy

az

ember

sok

visszaemlékezem,

vagy sok szerzt

alaposabban,

vebben, olyanokat,

Szinte azt

szerint

ritkán,

akiknek hatása

könyvet intenzi-

egyé-

szellemi

de akárhányat csak felüle-

volt,

akiknek igen sokat köszönhetek.

mondhatnám: akiken

magamat rágnom,

quasi végig kellett

azoktól kevesebbet vettem, mint

egy könyvét, egy vagy épen csak néhány sorát ismerem.

azoktól, akiknek olykor csak

két

a

okulást nem, de ösztönzést kap.

Amennyire olvastam

aki

cik-

meg újra visszaMég leginkább De általában élek a

Talán ez az oka, hogy „újra

tér olvasmányom" Faust-ot

aligha

van.

nevezhetem ilyennek.

gyanúperrel, hogy a legtöbb ember ugy van ezzel az

„állandó" olvasmánnyal, mint én.

Ellenben sok könyv van, mely ha átmeneti ol-

vasmányom volt Nekem abban a

is,

állandó hatást gyakorolt rám.

a szerencsében volt részem,

hogy

szüli házban viszonylag nagy és igen gondosan

válogatott könyvtár

világirodalom

állt

legjavával

rendelkezésemre.

Így

a

már akkor ismerkedtem

206

meg,

amikor

még

társaim

az iskolai

szerzkkel

veszdtek. Azt hiszem, hogy egész érzés- és gondolatirá-

nyomra az els ers

Dickens filantrópikus

hatást

amelyeknek

kaptam,

regényeitl

sorozata

teljes

megvolt otthon. Kivált Olivér Twist-re emlékszem.

Ugyancsak otthon találtam

Schiller

els

dolgait és Lassalle több beszédének

Ezek még határozottabban

filozófiai

meg

érlelték

kiadásait.

a dickensi

csirákat.

Petfi sok versét szerettem magamban Bécsben,

az

egyetemen

szavalni.

ismerkedtem

meg

Nietzsché-véi, illetve elször Schopenhauer als Er-

S ez

zieher-jével.

—

alakulásokat idézett

mondhatom bennem el.

—

Ehhez kapcsolódtak

forradalmi át-

minden ellentétességük

mégis valami misztikus összefüggésben

mellett

Emerson

és

ciológiai

-

és Tolsztoj.

Amikor

Marx

—

a

szakstudium komoly ideje kezddött,

Engels kisebb,

fkép

bölcseleti

és

értekezéseinek hatása alatt állottam;

szo-

de

individualisztikus hajlamaimat ébren tartották Kra-

potkin és Lavrov.

E

furcsának látszó épület be-

tetzéséhez fként a francia Qeorges Sorel és az olasz Vilfredo Pareto segített.

Grünwald Béla Régi Magyarországá-nak köszönhetem, hogy elméleteimet magyar anyagon mindig

ki

tudtam próbálni.

Tökéletlen volna a kép, ha 207

nem említeném meg,

hogy költk és regényírók sokszor és mindujra 5v-

meg

tak

a megcsontosodástól.

Hiányosnak

ma

tartom

is

minden

napomat,

amelyen nem volt módomban, hogy rajtuk és taluk üdüljek

fel.

Egyenkint megnevezni

héz volna. Gyakran olvasom Goeíhé-t és a

rok közül Ady-t és Babits-ot. és

ujak,

magyarok

utánban kapcsolják óráját a goethei allé

De

és külföldiek,

össze

napjaim

ein

tarka

egymás-

kevés

kleines Lied

gutes Qedicht lesen, ein treffliches

ne-

magya-

mellettük régiek

mondás értelmében:

Tagé wenigstens

ket

ál-

Man

szabad sollte

hören,

ein

Gemálde sehen,

und wenn es möglich zu machen wáre. einige vernünítige

Worte sprechen.

208

KIADÓK

BIRÖ MIKLÓS a legújabb kiadói

nemzedék

tagja,

a könyv

csinálásán kezdte és eljutott a kiadói kezde-

ményezéshez. Sokat igér akaratot

—

két beváltott ígéretet

ben

él

—

egy-

és kiadói képzeleté-

szép könyvek életbehivásának vágyát

képviseli.

A jöv magyar könyvpiacának sok

várnivatója van tle.

Nagyon szeretem

gyam nem

a szép

könyvet, legfbb

vá-

megcsinálni a legszebbet. Ez túlzás és tudom, fog

is

csinálni azt

sikerülni,

de

hogy sok szépet fogok

érzem. Az ezutáni vágy éppen oly

ers

bennem, mint az iróban megírni a legjobb könyvet.

Gyerekkoromban szerettem meg mesterségét és húsz esztendn

a könyvcsinálás

keresztül

fokozódott bennem. Két évvel ezeltt, tértem a könyvkiadásra a nap,

amikor az

regénye

De

—

elisö

is,

ez

amikor

csak át-

ünnep volt részemre az

'könyv

— Kaczér

Illés Ktoafrit

kiadásomban megjelent.

hanem lelkéért nem is tudnám határozottan megmondani, hogy mik a kedves is

a

könyvet nemesak

testéért,

szeretem. Igen sokat olvasok és igy

olvasmányaim. Mindenféle könyvet olvasok és többször a könyvszekrényem eltt

leg-

döntöm el az aznapi olvasmányomat. Az utóbbi idben a szép211

irodalmi

könyvek:

Tormay

Zoltán, Ignotus,

Ambrus

Gárdonyi,

Mikszáth,

háza.

Régi

Cecil

Petfi,

Ady, Swift Gulliverje, Tolsztoj, Shaw, Mark Twain, képezik kedves olvasmányaimat. A legmélyebb hatást

Jókai

Jöv

rám kb. 14 azóta nem éreztem,

század regénye

éves koromban. Olyan hatást

tette

de ha olvasok, a könyvben élek sirok

és

alakokkal

az

vagy nevetek, gylölöm vagy szeretem ket.

KNER IMRE A

mvészetre

kifejezetten tipográfiai

vés

a

gyomai

vészeti elve.

F

törek-

Kner-cégnek könyv-iparmrésze van ebben a cég fia-

talabb gazdájának.

Strindberg

irja,

hogy a

gráfia formájában irható einer

fejldését

biblio-

Sohn

legjobban. „Der

Magd" cimü könyvében, amelyben

szellemi

meg

fejldése

leiek

meg

olyan bátor

ifjúságát,

szinteséggel

irja

Strindberg, sokat foglalkozik az irodalommal.

Elmondja, hogyan ébredt

fel

benne

is

az a nagy

amely az egész modern mvészeti

kérdés,

dalmi forradalom megindítója igaz kérdése.

— Elmondja,

lett:

hogyan

az irodalomhoz, hogyan jutott

el

a szép

és iro-

és az

alakult viszonya

1870-ben ahhoz

hogy a forma vagy a tartalom-e a fontos. Könyve más helyén pedig elmondja, miért van az, hogy a régi irodalom nem „érdekes", s már ekkor, 1886-ban, örömmel üdvözli azt a mozgalmat amely az irodalmat megszabadítja a „müa kérdéshez,

,

212

Valósággal

rabszolgaságából."

vészei

amikor azt

irja,

fellélekzik,

hogy: „a költnek már nem

kell

a saját korával szemben érzéketlen kóklernek len-

Elhagyhatja az álmokat és leszállhat a saját

nie.

kora valóságába". Szerinte ezzel „megnyílt a pálya realizmusnak

az akkor

zett átmeneti felé vezet!"

naturalizmusnak neve-

és

forma számára, amely az önéletrajz

Hogy mennyire

nek ebben a jóslatában, legjelentsebb

igaza van Strindberg-

irodalom

azt a jelenkori

könyveire vetett egyetlen pillantás

igazolja.

Az

én viszonyom a könyvekhez igy alakult:

gyerekkorom legfbb és kis olvasmánya Robinzon mellett egy minden Pe/öfi-diszkiadás volt, amelynek

Gyerekkorom, szinte egyetlen

nagy

sorát ismertem.

különösen

íriss

Nekem, mint

gyereknek,

alföldi

és eleven volt minden sora.

Senki sem vezetett olvasmányaimban, mint ma-

guk a könyvek és az élet, amely minden irót, minden könyvet csodálatosképen éppen akkor adott a kezembe, amikor éppen szükségem volt

rá.

koromban Jókai-vsd kezdtem és évekig olvasmányom volt. Minden könyvét öt-

13 éves

egyetlen

ször4iatszor elolvastam és lassanként, mint valami

narkotikum, nélkülözhetetlen

számomra.

Egészen az

életszükségletté

világában éltem,

vált rajta

keresztül láttam és gondolkoztam.

Ahogy

a gyerekévek multak,

már

nem

volt

kapcsolat közte és az életem között. Életkörülmé-

nyeim folytán alkalmam volt közelrl 213

látni

a vi-

szemem bizonyos

nyílt a

merkedik meg. Ekkor könyve. Zola volt

ki-

realitások számára, ami-

diákoskodó gyerek csak nagyon

a

vel

Így hamar

munkásság szervezkedését.

déki

késn

is-

kezembe Zola egy

került a

az, aki Jókai

vezetm

után

lett,

minden könyvét elolvastam, sorban az egész Rougon-Maquart-eiklust.

Ahogy

az

mveltség

hiányát. Elkeseredé-

megszereztem egy magam vágtam

iskolai

nagycsomó

klasszikust,

ban

minden vezetés

maradt ez a

is

kellett

felbuzdulásomban

éleznem az semben és neki,

gyakran

kikerültem,

életbe

amelynek

nélkül.

kísérlet.

értettem ket. Az a

De egy-kettre

Nem

filológiai

érdekeltek,

ab-

nem

érdekldés, amelyet

az iskola nevel, vagy kényszerit bele a diákba, be-

llem

hiányzott és ahoz,

szóltak,

nem

volt

amirl ezek

a

klasszikusok

semmi közöm.

Csak késbb, lassanként találtam rá azokra a könyvekre, amelyekre szükségem volt, amelyekStrindhez közöm volt. Ezek azok, amelyekben berg jóslata beteljesedett. Azok a könyvek, amelyekben egy-egy

fejldése van

emberi

sorsa,

lélek

leirva. Önéletrajzok,

küzdelme,

amelyekben egy-

átélt ember, akit nagyobb erkölcsi érvagy fokozottabb érzékenysége arra jelöl ki, hogy ama nagy harcot sokakért, az utánakövet-

egy sokat téke,

kezökért megharcolja, beszámol küzdelmérl, daláról ról,

vagy vereségérl, vagy

amely olyan

sok

ilyen

akkordja. 214

dia-

arról a rezignáció-

könyvnek

a

vég-

Legels

ilyen

bergy Ibsen,

nagy élményeim Zola után Strindvoltak. Ezeket mind teljes

Hauptmann

Addig

oeuvre-ükben olvastam.

sem

nem kezdtem

el

amig a szó szoros értelmében nem találkoztam velük. Amikor már nem térhettem ki többé ellük, elolvastam minden könyvüket sorban, ahogy születtek és ezzel párhuzamosan egyiket

életrajzukat,

olvasni,

leveleiket

vagy

más

vallomásaikat,

így valóságos élménnyé lettek számomra.

Ezek az irók érttették meg velem az iró végtelenül nagy és félelmetesen felelsségteljes hivatását.

Rendkivül sokat köszönhetek nekik. Mai viszo-

nyom hozzájuk hez,

akik

olyan, mint azokhoz az emberek-

valaha,

amikor

találkoztunk,

barátaim

másfelé vezettek az uíaink.

Az

ilyen viszonyok szétszakadása bizonyos géne-t

hoz

voltak, de azután

magával.

Nem

olvasom ket, mert

ma más

érdekel.

És nem szeretek találkozni velük, mert mint a

régi

barátaimmal szemben, valami jogosulatlan és igazságtalan vádat érzek, a htlenség vádját.

Azok a könyvek, amelyek legnagyobb hatással rám, rendesen olyanok, hogy utánuk egyszerre más szemmel véltem látni a világot. Olvavoltak

sás közben az az érzésem, mintha valakivel beszél-

getnék, aki nagyon, szinte fájdalmasan szintén el-

mond nekem mindent.

—

Rendesen egy olyan em-

ber sorsa van ezekben a könyvekben, akinek élete, sorsa, bajai, fájdalmai

és

az enyémmel. Ezért aztán

örömei éppen

rokonok

nagyon-nagyon

meg-

értem ket. Késbb, érettebb ésszel jöttem csak 215

rá,

hogy olvasás közben nem az iró tesz vallomást, hanem abban a megértésben én teszek vallomást magamnak, én vetek számot magammal azokban nagy kérdésekben, melyeket velem együtt a kornak ezer és ezer más gyermeke érez az írónak

a

—

a vallomásaiban, aki elttünk

hivottként

—

élte

Csupa-csupa önéletrajz mennél szintébb, mennél más, annál

kiválasztott és el-

és érezte át ezeket.

nagyobb,

És

ezek a könyvek. becsületesebb

a

emberibb a

tisztább,

vallolélek,

fájóbb és nemesebb, érzékenyebb a sziv, amely a

könyv mögött van. Annál több

az,

amit a könyv-

ben találok, annál határozottabb az igen, vagy a

nem, annál mélyebb a hatás,

annál

nagyobb

az

eredmény, amelyet a könyvbl meritek.

Néhányat emlitek vek közül:

fel

csak ezek közül a köny-

sok lesz olyan

közöttük,

amely

sokan talán másként vélekednek. Sokat

felöl

elfelejtet-

tem, soktól eltávolodtam, soknak emlékét elmosta

bennem azóta más. Legfontosabbak

talán

Strindberg

önéletrajzi

majd minden drámája, amelyek mint összefügg oeuvre, egymásután olvasva sok-

könyvei. Ibsen

kal

hatalmasabb hatást tesznek,

liauplmann na-

gyon sok drámája, különösen például az „Einsame Thomas Mann minden könyve csupa

Menschen.'"

Mereschkowsky nagy hármas regénye: Julianus Apostata, Lionardo, autobiografia. Keller: Zöld Henrik.

Nagy Péter. Schnitzler több könyve. Lilly Braun: Memoiren einer Sozialistin. O. Rierbaum: Prin/ .1.

216

Kuckuck.

Max Dauthendey: Der

Henrik Pontoppidan:

ters.

üeist meines Va-

Haris im Glück. Jákob

Wassermann: Das Gaensemaennchen. Lagerlöf, Max Brod: Tycho Braches Weg zu Qott. És végül Qirolamo Cardano önéletleirása. Állandó olvasmányom, amelyhez mindig viszvalóságos hon-

szatérek, alig van. Sokszor érzek

vágyat egy-egy régi könyv után, de ha megprórájövök, hogy a honvágy hanem a régi énemnek szólt, amelyben már nem vagyok otthon. Mégis majdnem minden évben egyszer elolvasom a.\Ooethe Faust-jának els részét, amelynek

bálom ujra

nem

elolvasni,

a könyvnek,

nagy emberi szépségei mindig érdekelnek. És nagyon sokszor elolvasom Benvenuto Cellini önéletrajzát

Egész, eleven em-

a Goethe fordításában.

beri élet ez a

könyv, minden

jó és rossz tulajdon-

ságunk szinte képe, hazugságában

álszentes-

és

kedésében, ravaszságában, naivságában és szemér-

metlenségében, romlottságában és nagy-nagy aka-

rásában egyformán emberi, örök és igaz. Ezenkívül

egy állandó olvasmányom van:

mese, amelyhez idnkint mindig visszatérek. Ezeregyéjszakától a székely amit csak az ember

mekkora emberi tartalom szépségek vannak ezekben, ják.

Nem

gazdag

népmeséig

mesél kedve

hiába jelenik

és

alkotott.

milyen

a

Az

minden,

Hogy

csodálatos

azt csak kevesen tud-

meg

annyi

gyönyör

és

mesegyjtemény Németországban.

Abban, amit

itt

elmondtam, 217

benne van a ma-

magyarázata

gyár irodalomtól való elfordulásom is.

A mai magyar

tól

a

irodalom elfordult a tartalom-

forma kedvéért. Évrl-évre

magyar könyv, amely szinte

meg

jelenik

alig

és igaz lenne,

amely

mögött érezné az olvasó az iró-,,ember" felelsség-

mvészet"

tudatát.

Az

céllá

el, a bravúr virágzik, de

lép

irás-,.

eleven emberi sorsokat,

igaz

nem érzünk részvétet a magyar

regényekben, a

magyar drámában

Nagyon-nagyon

ritka

zek néha: .,

a

kivétel;

soha.

szinte

akiket annak ér-

Móricz Zsigmond

Ady,

eszközbl

túlteng,

regénye

ui

(a

Fáklya", amely már sokkal kevésbbé „irodalom",

mint elbbi könyvei, Alig,

alig

ember érz

magyar ki

az

van

lelkét

viszi

iró, aki érzi

irást

s

néhány régebbi könyv).

ma magyar

többnek

Írásaiba.

iró,

De

aki

van.

Van még

az iró nagy-nagy felelsségét, tekinti

„mvészetnél",

az írásnak, mint hivatásnak, hatalmas

lyát

egy egész

De ezeknek az írásoknak ma még

aki

érzi

erkölcsi

sú-

alig. alig kel

viszhangja.

RÉVAI

MÓR a Klasszikus regénytár, Mikszáth és a Révai

lexikon

szerkeszt-kiadója,

a

Magyarság

ügye külföldön és Magyar demokrácia, magyar választójog c. tanulmányok írója.

A

felvetett

kérdésekre kiadó nyilatkozhatik leg-

kevéisbbé.

Aki benne él

él

a

könyvben, aki neki, belle, vele

-- akinek minden gondolata, 218

minden törekvése,

minden vágya, minden reménye a könyvben merül és aki sokszor maga akinek sorsa a könyv

—

—

sordönt tényezje

a

könyvnek

—

az

nem

ki is

igen ké-

pes elfogulatlanul, tárgyilagosan válaszolni ezekre a

kérdésekre.

Azt hiszem, hogy egyáltalában épen most nem vonatkozólag megkérdezni,

azokat kellene ezekre

akik hivatásuknál fogva tényleg a legintimebb vi-

szonyban vannak

könyvvel

a

a nagyközönséget,

— hanem

ellenkezen,

az olvasókat,

azokat, akik ré-

nem pedig

azokat, akik csi-

szére készül a könyv, nálják a könyvet.

Az

iró

jóformán

—

mányairól, mert

nem a

is

tud számot adni olvas-

legtöbb iró egyáltalában

Korunk legnagyobb magyar

olvas.

nem

írója csak hallo-

másból ismerte a világirodalom jelenkori korifeusait,

csak névleg ismerte hazai irodalmunk kiváló-

ságait.

Munkáikról annyit tudott, amennyit környe-

zete beszélgetés közben szóba hozott.

nagy irónk

—

Egy másik

néhány jelents szépirodalmi vagy

munkát ismerte,

amelyekre én hívtam

figyelmét, amelyeket én

adtam neki oda magyar

történelmi fel

azt a

fordításban olvasásra.

A

kiadó annyira össze van

vekkel, amelyeket ö ad

munkáikat az

mán meg sem ben,

—

ki,

nve

azokkal a köny-

azokkal az írókkal, akik

gondozására bizzák, lát

legfeljebb

mást az irodalom

még

— hogy óriási

jófor-

erdejé-

azokat az irókat és azokat

a munkákat, amelyeket szeretne kiadni.

De

ez

ugy

is

van helyén. 219

—

A

lelkiismeretes,

a hivatását

a céltudatos,

könyveket

szereti

átérz kiadó

azokat

legjobban, amelyeket

a

a

adott

adta ki ket, mert jónak, okosnak, üdvös-

ki; azért

— Az

nek tartotta épen ezek közrebocsátását.

ilyen

kiadó át van hatva attól a tudattól, hogy neki módjában van gyakran

irányító

gyakorolni az

hatást

irodalmi termelésre és ezért és e szerint válogatja

meg

az Írókat és válogatja

meg

a munkákat.

Én mindig a nagy elbeszélket, ristákat

vöinek

—

meg vagyok gyzdve

áramlatok keletkeznek

nyok

nagy humo-

a

tartottam az emberiség legnagyobb jólte-

iránt

szakokban

idnként,

— bármin bármin uj irá-

róla,

érdekldik az olvasóközönség egyes kor-

—

mindig vissza-vissza fog

elbeszélkhöz,

a

térni a

nagy

nagy mesemondókhoz.

Ezeknek munkái a minden áramlatot, minden divatot, minden válságot, minden korszakot, minden világfelíordulást túlél és értékükben a haladó korral

mindig növeked nagy közkincsei az egyetemes

emberiségnek.

meggyzdéssel

hogy ezeknek ugy a hazaiakat, mint a külföldieket iparkodtam nemzetem irodalmában a Igkülönbözbb formákban hozzáférhetvé Ily

a

nagy elbeszélknek

tenni kiadói

természetes,

munkáit,

tevékenységem révén

—

hiszem, hogy mindig újra visszatér lesznek minden

mert ezekrl olvasmányai

idk olvasóközönségének.

220

TEVAN ANDOR A békéscsabai Tevan-cég sok szép könyvvel, köztük egy sereg pompás amatr-kiadványnyal ajándékozta meg a magyar könyv barátait.

Swifí Gulliver-jét nevezhetem mindig visszatér

olvasmányomnak. Hatást

gyakoroltak

rám:

Kemény

Zsigmond

regényei, Goethe: Wahlverwandschaíten, Stendhal:

La Chartreuse de Parme, Thackeray: Vanity

Fair.

TOLNAI SIMON a

Tolnai Világlapja és Tolnai Világlexikona

kiadója.

szintén sajnálom, hogy nem tudok kívánságának megfelelni, hogy melyek azok a könyvek, melyek olvasmányaimat képezik. Annyira rabja va-

gyok ugyanis foglalkozásomnak, hogy nem hozzá könyvek olvasásához.

WIESNER

J.

jutok

EMIL

a Singer és Wolíner cég igazgatója, a Corvina

szerkesztje, Der ungarische Buchhandel

munka

c.

irója.

Nyolc esztends voltam, amikor az els elbeszélést

nem

olvastam. Akkoriban az iskolakönyvet kivéve,

—

Egy más könyv a kezembe. nagy ládában áru érkezett az édes apám kis boltjába. Én szedtem ki az árut a ládából. A papirhuligen akadt

221

tadék

között egy kis könyvnek

második

a

felére

akadtam, talán a századik oldalnál kezddött: Robinzon volt.

Már Robinzon régen

kodott, amikor olvasni is

fejeztem.

nem

tett

—

kezdtem

a s

szigeten tartóz-

egy ültömben be

Soha, semmiféle könyv ilyen hatást

reám.

Amikor tizennégy esztends koromban könyvgyakornoknak, a könyvek

kereskedésbe kerültem

tömegükkel hatottak reám. Valami szuggesztív ervel

meg

fogott

az olvasás vágya, a tudás vágya,

hiszen egy kisebb könyvesboltban

is

gyakran több

könyv van, mint egy nagyobb könyvtárban. hogy a könyvárus érezze azt a kisugárzást, ert, ami

mek

a

temérdek könyvbl, halhatatlan

alkotásaiból kiárad. -

Kell.

azt az szelle-

Én éreztem.

Az iskolában sem idm. sem módom nem természetes következménye

olvasgatni, ennek

azután,

volt volt

hogy mint könyvkereskedés gyakornoka,

szó legszorosabb értelmében rávetettem olvasásra- Ez volt az az

magam

idszak, amikor „ettem

a

az a

könyveket". Ennek a rengeteg olvasásnak a hatása

abban nyilvánult meg, hogy napról-napra büszkébbnek éreztem magam, abban

a tudatban,

hogy könyv

keresked vagyok és mélységes vágyakozás foel, hogy egyszer én is azok közé kerüljek,

gott

akik a könyveket termelik, tehát könyvkiadók helyébe. 222

m-

Azóta

mindent, temérdek kéziratot,

könyvet,

Elolvastam sok

harminc esztend.

eltelt

nem

tanulságos és

érdekes és unalmas

munkát,

tanulságos

melyeknek a hatása azután abban nyilvánul meg, hogy meg tudom becsülni az igazi, szép, komoly a

könyveknek az

értékét.

Az egyetlen könyv, amelyet újra és újra kezembe veszek, a Biblia, amit azonban tulajdonképen

nem

olvasok. Ott van

a hálószekrényemen a kis

könyv. Gyakran lapozgatok benne és elmélyedek

egy-egy mondatában. Megnyugtat, megpihentet és egyúttal

felfrissít, uj

Mély,

ert

maradandó

ad, uj feladatokhoz.

hatást

tett

reám

Anatolc

France-nak Silvester Bonnard vétke cimü könyve, amelyet a legbölcsebb

és

könyvek

legemberibb

egyikének tartok. Talán

tiz

évvel ezeltt Drezda és Berlin között

utazva olvastam Móricz Zsigmond lent

cimü

Hét krajcár

félóráig tartó utón

akkor

novelláskönyvét.

megje-

A más-

megfeledkeztem mindenrl, ami

körülöttem történik és egyszerre csak azon vettem

magam

észre,

barátságtalan, a kis

könyv a

hogy Berlinben vagyok. — A sötét, ess szi estén napsugarat varázsolt szemem elé. És hány ezer ilyen nap-

köszönhetek

sugarat

könyvnek,

a

—

a

magyar

könyvnek; a mi változatos, gazdag, napsugaras novella-irodalmunknak?

engem

a

magyar

—

Mennyi

Íróhoz!

223

szeretet, hála füz

mélyedtem

Többször

a könyvet az

dis-ába. Ezt

el

Wilde

De

profun-

emberi fájdalom egyik

legmegrázóbb kitörésének tartom. Talán azért ha-

—

reám oly maradandóan. Nagyon szeretem Mikszáth könyveit olvasni. Akármelyik könyvét is lapozom fel, akármelyik lapra is nyilik a kötet, mintott

dig tudok

morban

gyönyörködni abban az utolérhetetlen huabban

és

a

mély

filozófiában,

ami végig-

ömlik Mikszáth Írásain.

Legutóbb a mai irodalom egyik leghatalmasabb

Romáin

alkotásában.

Rolland:

Jean

Christophe

cimü könyvében gyönyörködtem. Azt hiszem, ebben az egy munkában az emberi érzéseknek minden skálája olyan

ervel nyilvánul meg, az

élet küzdel-

meinek olyan tragikus és megrázó jelenségeivel lálkozunk, és lelke

amelyek minden

van

—

emberre — akinek

mély hatást tesznek.

224

ta-

szive

FÜGGELÉK

GÁRDONYI GÉZA válasza

üyalui

a

körkérdésre

Farkas-féle

1902-ben, az iró rendkívül érdekes vallomá-

sának kiegészítéséül.

Az irodalom-történet irónak ezt telelem: LegerHarminc éves elmultam, amikor a kezembe vettem, s nem bírtam másra gon-

sebben hatott reám Darwin. dolni

okoskodásaira. Talán azért

mint az

hetekig,

hatott

reám olyan megrohanó ervel, mert a

lában,

ahol

olyan

hangon

Dummer

a

lelkemet

mintha

k.

is

isko-

Darwin-t mindig

idomították,

emlegették,

r.

azt

mondták volna:

August. S én belekezdve a munkába, egy fen-

séges erej

tudóssal

találkoztam.

Elkábított,

megszé-

Fn nem azt olvastam ki a munkájából, hogy az ember a majomból származik, hanem azt, hogy az emberi test a természet törvényei szerint épült és hogy a beleszállt léleknek ideiglenes hajléka. Gongyenített,

fölemelt.

dolkozásomnak

köznap alacsonyságából való fölmunkánál kezddött. Ez volt az ajtó-sarkvas, amelyen az ajtóm megfordult. a

emelkedése ennél a

A pszikologusnak

ezt

felelem:

Az emberben min-

den könyv nyomot hagy, jegyet ver a lélekre, mint az

De bár külsejében tele van az obemárvány minségét ez nem változtatja Meggyzdésem szerint születésünkben magunk-

obeliszkre a képíró. liszk

meg.

jeggyel, a

225

kai hozzuk a márványunkat jegybl alakulmik.

s

nem

vivd

belénk

a

+

(Egy késbb

el

állítják

a

velünk

az

irott

írót,

született

levelébl.)

Nem

a

könyvhatások

hanem az életi hatások, amelyeket irói er már a gyermekkorban be-

Én p. a természet szépségei iránt való fogékonyságomat megtalálom 6 10 éves koromban. A fogad.

—

magyar

világ

lelki

ismeretét

gyer-

anyámtól, apámtól,

mekkori környezetemtl kaptam. A magyar nyelv titkai imár akkor megnyitották elttem s a magyar nyelv ismeretét

A

nem szerezhettem könyvekbl. nézeteimet

vallási

se

huztam

Darwin-ban megakadtam, kodtam, hogy micsoda megoldása nyából.

s

ki

idegen tarisz-

éveken

át

gondol-

ember születésének, földi életének, halálának. Rájöttem, hogy csaknem minden magyarázat benne van minden valláslián, de a gyönge értelem elforgatja; a papok nem tudják megmagyarázni, mink meg nem tudjuk érteni, mert el-

ménk

unja a

lehet

az

gondolkozást.

A magányosság az iró legnagyobb tanitó mestere. Ez tanítja meg arra, hogyan nézzen bele az életbe, s hogyan lásson be. A könyvek csak az irodalmi formákat adják elénk. Amelyik iró könyvbl meriti, amit könyvbe valamit,

önt,

ami

az bizony értéktelen uj,

amit

mert csak az ér

iró,

még nem mondott

senkise,

aminek

az iró els kinyilatkoztatója. (Gyalui: Legkedvesebb könyveim,

22

p.

136

— 138.)

BIBLIOGRÁFIA

Az

—

olvasásról.

—

Vallomások könyvekrl.

Önéletrajzok olvasmányok alapján. (Alexovics

A könyvek

Bazil.)

Patzkó

Pest:

1792.

megjelent

Névtelenül

szabados

olvasásáról.

1.

munka az

iroda-

atheista

melyben „eleven festékekkel lerajzoltatik Voltér, Bayle, Ruszszó (sic) és megmutattatik, hogy Voltér buja, gyalázatos, Bayle álhatatlan és semmihitü, Ruszszó pedig hibás erköltsü". Blatchíord, R. My favourite books. London: Clarion lom

*

278

(13)

pr.

ellen,

253

(1900.)

Books, thai

I

1.

2 sh. 6. d.

lve. London: Harrap 1912. 192

Százkilencvenkét,

23

1.

2 sh 6 d.

makulátlanul

hijján

fehér

könyvkedvelésrl s errl szóló bevezet tanulmány. Arra való, hogy olvasmányaink naplója legyen. De Lyris, J. (P. Combes.) Le goüt en littérature. Avignon: Aubanel (é. n.). lap,

rajtuk

Diederich,

egy-egy citátum

Vom

F.

a

hauslichen

Vorlesen.

Callwey, 1909. (Dürerbund, Flugschriften,

Emerson, R. Jena:

W.

Diederichs.

Bücher. raguét,

Gesellschaft

É.

En

p.

München

5.)

und Einsamkeit.

—.10 M. Aufl.

2.

1907.

149—176. lisant

raguét, É. L'art de

lire.

A

a

*-gal jelöltekrl

beaux

les

Hachette 1911. IV, 318

1.

3

fr.

vieux

50

livres.

Paris: Hachette 1912. 165

Bevezetés

227

2.

Paris:

c. 1.

2

fr.

része megemlékezik.

"Fertiauli

30

1877.

Les légendes du

F.

6

choice

a

és

Olvasás közben.

"'Ignotus.

Jenkim, Q. The Mifflin

reading

106

1914.

1.

Jegyzetek

és

75

István

Az

Kulins,

&

:

158

1.

lesen.

127

1.

Auíl.

5.

1.

I

M.

1

olvasásról. Bp.

az

ellen.

New

autobiograhy,

\

st.

1

York:

st.

de

la

lecture.

Az olvasás mvészete.

Comment

Bruxelles:

profit.

Houghton

York:

v.

books and reading. New

oí 1

megjegj zések.

Hetzel

Paris:

1^77.

11.

fr.

Nyssens, P.

2

(1913.)

L'art

F.

2

1.

1910.

1.

irodalom

The lve

j

húgomhoz

one-sided

Mains

1910.

Legouvé, !71

A

Nl

public.

105

1888.

atlieista

().

Holt

társ.

O.

Eaton

Nyugat

c.

Kisfaludy Árpád. Levelek

'Kiihns,

6 sh.

1.

4 K.

1.

Fredebeul 1905. VI.

R.:

Szt.

literary

other

447

VII,

Bp.:

Bücher zu

Die Kunst

li.

d.

a.

1886.

könyvek.

Bp.: Franklin 1906. 383

Keiter,

Lemerre

Paris:

livre.

K.

.1

1.

d'un

Claudin

Paris:

books und

of

London: Macmillan

'Hnivany Lajos. Én 118

Sonnets

livre.

ír.

Harrison, F .The pieces.

üu

bibliomane.

d'un

Fantaisies

fr.

Iirtiiili, 1886.

amoureaux

Les

F.

bibliophile.

Bp.: Franklin 1886.

lire

Libr.

de

et

étudier

cult.

avec

humaine

K.

1

plus

le

(1913.)

138

de I.,

ír.

Ptnniman,

J.

li.

Books. and liow

to

make

the

them. Sjracuse, N. Y.: Bardeen (1911.) 99 Kuskin,

4.50

Szezámok

J.

Kiadja

a

Kisfaludy

és

liliomok.

társ.

Bp.:

Ford. Franklin

1.

most 50

oí

c.

Farkas Klára. 1911.

225

1.

K.

Schopenhauer,

A.

(Insel-Biicberei.

Über Lesen und Bücher. -.60 M.

138.)

228

Leipzig.

*Schönbach, A. E. Über Lesen und Bildung. 6. erw. Aufl. Graz: Leuschner u. Lubensky 1900. XIV, 369 1.

M.

4

Bücherlisten

— 367. Eine Rundfrage.

Qeorg

Verlags

des

Zehnjahrskatalog chen.

343

p.

Verleger und Publikum.

Schrifísteller,

Mün-

Müller

M.

1

Kalauzok a könyvválogatáshoz („Legjobb könyvek") Könyvek

a)

Was

*Acker, H. dierende.

237

ich

soll

lesen? Ein Ratgeber für Stu-

Paulinus Dr.

Trier:

Aufl.

verb.

kiadása folyamatban: 1918. Bd.

3.

1918. 3.50

2.

L. Plán d'une bibliothéque *Aimé- Martin, & Catalogue des chefs d'oeuvre de toutes

Hauman,

Bruxelles: *

V Almanach

Baldwin, '15.

J.

1837.

lover.

Chicago:

-irkung

von

482

A

les langues.

1874.

guide to the best reading.

Mac Clurg Wege zu

293.

1910.

1.

Büchern. Unter MitPéter

Foerster-Nietzsche.

Elis.

.lessen

und Philipp Ratb. Berlin: Spemann 1900. 497 Bisseker, H. 2

A

M.

universelle

1.

Hachette

Hachette. Paris:

The book

rev. ed.

Cattoir

*Berthold, A. Büoher und v

VI,

1912.

M.

2

1.

2.

1.

London: Kelly

student's library.

8

M.

(1911.)

sh.

Brautigam, L. Übersicht über die neuere deutsche Lite-

1880—1900.

ratur,

77

1.

1

Aufl.

2.

Ohlau:

Leichter

1913.

M.

*Do Brandis,

H.

Paris: Schleicher

Comment

J.

1911.

298

1.

choisir 3

fr.

50

Cim, A. Une bibliothéque: Tart d'acheter

Flammarion

1901.

10

ír.

229

nos

lectures.

c.

les livres. Paris:

*Comte, A. Bibliothéque könyvéljen

1854.

positiviste.

(Ezt az össze-

az olvasó Berthold és

megtalálja

állítást

De

Braiidis

is.)

*Lc Lyris, J. (P. Combes.) Le choix d'une bibliothéque. Avignon: Aubanel 1906. 195 1. 3 fr. Dürerbund. Leichtes zum Lesen fiir anspruchsvollere

München: Callwey 103.) —.30 M.

Leute.

1912. 27

(Dürerbund, Flug-

1.

Schriíten, "'Fugueí,

Ce que

É.

104

(1912.)

disent

les

Paris:

livres.

Hacbette

fr.

1

1.

H. Jahresrundschau empíehleiiswerter Bücher. (Jahrbuch dtscher Bibliophilen. Wien: Perles 1913 .)

*Feigl,

—

3 K.

Was

A.

*Försicr,

Essen

Klassiker.

86

d.

a.

R.:

Ein Leitfaden

lesen?

wir

sollen

Auswahl von Biiohern mit

der

einer

Fredebeul

über

Koenen

1906.

u.

1.

Egyúttal francia és angol konyvösszeállitás

'Gray, W.

F.

dard books. 5

bei

ELnleitung

Books

A

that count.

London: Black

1912.

dictionary

oí

i-?.

stan-

XIX, 630, LVI11

1.

sh.

Gulyás P. Népkönyvtári cimiegyzék. Kisebb közkönyvtárak részére ajánlható müvek magyarázati jegyzéke. 1 2. pótfüzettel. Bp.: Muzeumok é^ könyvtárak

—

tanácsa.

orsz.

"Katalog

den

16.

schöpferischer

Mitarbeitern

857—986 *Krier,

1.

B.

J.

verni.

Aufl.

XIV, 371 *Librairie

poraine

1.

der

Lebensbücher lat.

—.50 M. Das Stúdium Freiburg 2.40

i.

Jena:

und

Br.:

in

die

von

Essays

Diederichs

1913/14.

Privatlektüre.

Herdersche Veri.

6.

1911.

M. Essai de bibliographie contemrésumé de nos connaissances depuis

rationaüsíc.

sur

l'antiquité

126

—

1910

la

jusqu'

á

nos jours. Paris*

1.

230

Schleicher

1906.

* Liter arischer

Ratgeber und Literarischer

des Dürerbundes.

Dürer bund 191Ü

Das

Loele, K.

—

*Lubboek,

Buch.

Ein

Leipzig: Tauchnitz 1880. 295

A song

Ratgeber

Zieger 1912. 42

books

of

legjobb könyv":

für

Biicher-

—.30 M.

1.

The pleasures

(Lord Avebury.)

J.

Jahresbericht

Avenarius. München:

F.

M.

5

.

billige

kaufer. Leipzig:

durch

I1g.

1.

1.60

—The choice — 72.

of

life.

M. books „A száz

of

46

p.

*Madzsar

J. Mintajegyzék városi nyilvános könyvtárak számára. Bp.: Városi könyvtár 1913. X, 240 1. 4 K.

*Mazel, H. Ce

qu'il

faut lire

Mereure de Francé

*Mcyer András fordított

Nagy

Szerentsi

9.

éd. Paris:

által

magyarra

vie.

1.

István

néhol holmi aprólékos szükséges jegyzé-

és

Barátságos oktatása, hogy kellessék asszony embernek magát a diszes erköltsökméltóképpen formálgatni. Buda: Benedickt és bvített

sekkel

egy

dans sa

1911. 391

ifjú

ben

Tarjai

1783.

Meyer, R. M. Anleitung zur deutschen Lektré. Berlin: Bondi 1914. 68 —.80 M.

2.

Aufl.

1.

*Peignot. Traité du Pcírik

choix des hvres. Paris 1817.

Kalauz az ujabb magyar

Q.

Magy. könyvker. egy.

1894.

288

1.

irodalomban. 2

Bp.:

K.

Gyors útbaigazításra szótárszer berendezésénél fogva rendkívül alkalmas, sajnos, a legújabb irodalomra vonatkozólag már nem.

*Powys,

Shaw

C.

J.

1916.

*Pryde, D. classiíied

London:

73

One hundred 1.

75

What books lists

of

Fnk

a.

best books.

New York:

c.

over

to

reád and

how

to reád.

1700 books by F.

Wagnalls 1912. 204 p. 176—204.

Bibliographies:

231

1.

W.

With

Halsey.

Ch,

*Richardson,

Putnam

ments 1899.

F.

choix des

^h\

3:

W.

choice

the

100,000)

in

literature,

1

—

un

á

Rouveyre

Paris:

i<).

biblio-

de docu-

et

The

S.

books.

best

the

of

2.19

etc.

livres,

best

1.

ed.

books

available

department of science, London: Routledge 1910

(about

nyelv

nemii

e

(angol

kísérlet,

.

de

14

sh.

csakis

irodalomra

amerikai)

és

and

art

—

legnagyobbszabásu

guide

readers

\

every

3.

angol

az

— 176.

1

fr.

!'.

A

p.

iiécessaires

notes-critiques

bibliographiques. 6i)

Sonneiischein, to

de

London:

books.

of sh.

5

1.

Connaissances

Ed.

accompagnées

phile,

167

könyvtár jegyzéke:

(lázi

Rouvcyre.

The choice

F.

IV, 208,

1905.

vonatkozólag. ''Szüry

Száz

Dénes.

Bessenyeytl kora ny. '

bt

i

és

a

év.

önvédelmi

az

I.

kiegyezésig, harc.

nyelvfejldés

irodalom,

1767—1867.

Széchenyi

2.

1825- 1867.

Bp.

Egyet,

1907.

KUíssiker-Aiisgabcn.

Welche

Ausgabe kauie

München:

mir?

Callwey (1917). 39 129.) —.75 M.

Flugschriften,

b)

ich

(Dürerbund,

1.

folyóiratok

*The

literature. politics, of Athenaeum. A Journal London: Athenaeum office and the árts. (Bream's buildings: Chancery lane) 12 sh.

seieiice

Das LUerarische Echó. Haibmonatsschrift íreunde. Fleischel

Hg.

(W.

*Litcrarisches der

v. 9.

E.

Linkstr.

Zentralblatt.

!ia!bmonatlichcn

Leipzig:

Ed.

íieilborn. 16.)

20. 2i)

Jahr.

„Die

Avenarius. (Rossstr.

232

Literatur-

Berlin:

Egon

M.

Hg. Prof.

Beil.

iür

Ed.

Zarncke.

schiine 5/7.)

36

Mit

Literatur".

M.

*

P oly bibiion. Revue par

Société

la

Simon

5).

22

bibhograp>hique

(rue

de

Saint-

fr.

Ankétek

c)

'

publié

universelle,

Paris

biblographique.

Áubry, R. Une enquéte sur les trois livres préférés. Préf, de Jules Lemaitre. Faris: Oüendorí 154 2 ír. 1.

*Bahr,

Briefen von P. Rilke

*Uie

etc.

Altenberg. R.

Wien: Heller

Bestén Bücher

1908.

bestén Bücher".

wirklichen

zu

Lében.

Nebst

Huch. E. Mach, R. M. 16

1.

—.50

K.

und Litteraturen.

Ein

den englischen „Listen

der

Zeiten

aller

deutsches Qegenstück li ;o

zum

Bücher

Die

H.

Berlin:

Pfeilstücker

1889.

108

1.

—.60 M. "Ferriere, A. Cio che essi

per

la

nobium

biblioteca 1909.

207

leggono. Riposte all'inchiesta

un liberó cenobita. Lugano: Coe-

di 1.

*Gyalui F. Legkedvesebb könyveim. Írták Tóth Lrinc, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc stb. 13p.: Singer és Wolíner 1904. 160 1. 3 K. *Hoepli, U. Ff a

i

Libri.

Milano: Hoepli 1892.

233

MUTATÓ A VÁLASZOKBAN EMLÍTETT

OLVASMÁNYOKHOZ.

(Az irák neve utáni zárjeles dlt szám a megemlítések számát mutatja.)

Ady Endre

(24) 48 53 54 57 85 91 106 108 111 116 154 157 167 170 171 184 189 205 208 212 218

—

-

Arany, Bolond Istók -

—

Vér és arany 88 134 -

Modern

kusok 115 136 155 157 Ateardi 205 Ali bey 194

Ambrus

—

129

183

185 212

Álomvilág 154

Amundsen 43

— —

Andersen (6) 95 103 185

—

Mesék 58 133

195

Andrejev 133 Aquinoi Szent Tamás, Summa Theologica 66 163

Arany János

(49) 44 45 46 56 57 58 66 81 84 85 92 93 96 102 119 127 133 136 146 155 157 157 162 163 170 170 171 172 180 184 189 192

— — —

194

Arany,

Aristophanes

halála

115

125

szikék

110

134

141

Toldi 44 116 143 191 Toldi estéje 107 152 Aristophanes 55 136 Arisztotelész, Metafizika 48 49 .Arrhenius 126 Assziszi Szent Ferenc virágos kertié 163 Babits Mihály (10) 48 91 133 163 171 189 205 208 Laodomeia 48 Recitativ 154 Bain, Hindu mesék 118 Bajza József 195 Balassa 86 184 Balázs Béla, Csend 117 Balzac (12) 55 57 85 192 131 157 180 Contes drolatiques 143 153 Goriot apó 105 106 Szamárbr 92 Bánfi János, Egyszer volt... 114 Bang 190

-

miszti-

Aischylos (7) 48 86

Buda 154

Nagyidai cigányok 110

143

Agrippa,

110

134

136

235

tz

A

í5

154

L'enfer 133

Barbusse,

Dávid, Szabó Nagyság virágai 127

Baróti

!03

iso

115

Istók

Bolyai

Farkas és János

17

!01

Bordeaux, Henry 83

s/ólára 127 Baudelaire (12) 4* 82 85 -a

Bolond

lina

í

130 133 167

:

A

rab 45 Mihály.

A rossz virágai 134 Henry,

asszon > >édier,

i

Párisi

I

103 ristan

I

117 .

Mesék

.

Beöthy

Zsolt

195

reality

Braun,

61

éranger {3) 56 102 Bérczy: Puskin 96 i

Buch

162

(7) 4> 53 86

Lowood

180

Browning (3) S5 Chassidim

Vlatiére

mémoire

dák 118 Ghinesische

conscience

la

et

ichten

Dániel 134

Besze 175 Bhagavad-gita

I

>i

nj an,

progress

I'he

55

pilgrim's

104

Bürke 144 Burckhardt 153, Burns 157 162

162

97 (13) 53 82 90 127 142 155 163 Don Jüan 61 137 180 Kain 4s

Byron

74

und nerungen 75 Boccaccio 94 163

Bohó Misi

164

Bulwer 157 184

216

Gedanken

Geister-

Buday ír.. Lexikon Buddha 97

Lásd még: Újszövetség Bierbaum, Prinz Kuckuck

smarck

155

88

Buckle (3) 49 60

(8) 86 157 184

(25) 45 55 65 77 SÍ 86 94 96 9n 110 111 133 120 127 128 131 172 155 159 163 143 1S3 191 191 197 22$

I

101

.

49

senyi 116 129 185 195

oi

104

49 créatrice

>e

49

;

216 cho Braches (ion 217 74

\

!

L'évolution

!

61

49

Lily

Weg zu Í3ródy Sándor 73 orphan 1 he é,

177

Bergson

L

14

VI.

Bücher

der

j

gálya-

^rbeitsleistuuBoi uttau, des Menschen 179 Bradley, \ppearence and

lsolde

u.

i

Boldog-

Boros Becqtte,

c

l- \

György,

Born

?01

176

Párisi

Börrce,

Erin-

Manfréd 48 100 élet álom 57

Calderon, Az C:iiiitu

r<5

Cardano,

194

236

Önéletrajz

217

144

Dahn, Odhins Trost 114 D'Annunzio (3) 133 180

Francia forradalom 74

Dante (18) 72 86 88 129

Carducci 133 205 Carlyle

—

93

(7)

110

—

163

155 155 157 163 165 101 195 184 191 Paradicsom 74 - Pokol 47 74 133 169 Da Ponté, Mcditationes

105 192

Casanova

(3) 103 143 153

Önéletrajz 76 217 Trattato de 11a 183 Cervantes (8) 98 128 129 135 152 165 191 196 Chamberlain, B. H. Things Japanese 127

Cellini,

Cennini, pirtura

66

Darwin

ques 154 Dauthendey, Der Qeist meines Vaters 217 Sozialismus Dávid, Ed. u. Landwiríschaft 76 Davidsohn, Geschichte von Florenz 163 Deák Ferenc, Beszédek

88

117

144 Defoe, Robinson (9) 58 60 98 106 159 163 196 213 222 De La Cruz 155 De Lisle 136 Déryné naplója 185

Coleridge 155

Conan Doyle 185 162 Cooper (3) 58 163 106 202 Coster,

Sátán Till

keserve

Ulenspiegel

143

Cseneery, tusférfiak

Ma^var

184

Darwinizmus 53 Daudet (3) 57 135 201 D'Aurevilly, Les diaboli-

L'annonce taite á Marié 48 117 Repos du sept. jour

Corelli,

180

101

Houston St. Grundlagen d. 20. Jahrh. 66 Chanson de Roland 155 Chateaubriand 164 Chauoer 155 Chesterton, Ortodoxia

-

(6) 97

Fajok eredete 76 - Voyage on the Beagle -

-

143 Claudel, F.

Fuoco 105

Desmoulins 101

stá-

De Vogüé 57

144

Dhammo

Csepreghy: Verne 199 Tacitus Csiky Kálmán:

76

Dickens (38) 43 46 96 110 132 135 157 163 172 191 192 207

144

Csipkerózsa 113 Csokonai V. Mihály (in 82 85 102 133 134 142

Barnaby Roudge 83 - Copperfield

Dávid

X2 92 106 126 127

157 157 157 189 192 Csontos Szigfried 194 Czuczor 195 Francia mesék 193

70 171

196

Dombey

és

fia

104

Karácsonyi ének 44 237

Dickens, Little Donit 70 Martin Chuzlewitt 70 Nehéz idk 360 Nicolas Nickleby 69

Eötvös József -

104

Erdélyi

143

—

185 -

üliwer

Twist 69

103

'iderot,

öccse Dilfchey

195

Népmesék 55

Ernst,

152 207 i

Gondolatok 144

Karthauzi 164 193 Eötvös Károk 57 142

127

Pickwick 60 70

46

(6)

br.

195

192

167

P.

Euripldes (5) 129 136 157

Rameau unoka-

163

Újszövet-

1.

ség

Dosztojevszkij (32) 54 58' 72 86 88 93 119 131 132 133 146 157 163 168 170

Ezeregyéjszaka

^s

(5)

113 195 217 Fabiiaux 155 Fabre, A bogarak 103 103

190 Briider Karamasoff 118 142 !54 170

entomolo-

Souvenirs giques

Raszkolnvikov 48 85

101

Faguet 107 -- Flaubert 165 Fáy 46 57 Féder er 83 Ferrero 144

106 127 130 165 - Egy halottas ház 101 A félkegyelm 101 128 154 Humiliés et offensés 117 Dumas S. id. 43 - Monté Christo 152 201 - Napóleon 185 Du Prel 54 >urkheim 53 Mvészettörténeti Éber, olvasmányok 118 Ebcrs 114 Eckehard (4) 88 118 168 104

193

Fibel

Fielding, Firduzi,

Tom

Jones

Sah-Naméh

104

47

Flammarion 48 200 Flaubert

131

133

167

171

I

-

(25) 12 85 154 157 157

190

180

Bouvard

Pécuchet

et

104 -

Bovaryné 57 90 Unt

Das Büchlein vom Lében volkommenen

107

130

105

164

Éducation sentimentale

118

88 90

130 164

Salambo 160

Eckermann: Goethe Edda 160 Elbeszélk 220 Emerson 172 207 Emlékiratok

183

Evangélium

105 167

157

101

Tentation de St-Antoine r>5 Francé, Anatole (18) 48 51 53 57 61 72 85 91 92 142 143 170 180 Bonnard Szilveszter 105 128 202 22.1 -

162

Endrödi. Kurncdalok Engels 53 207

142

238

Francesco

Goethe, Hermann rothes 167

contem-

Francé, Histoire poraine 164 - Thais 105

d' Assisi,

lásd:

— —

Assziszi szt. F.

Franck, Paradoxa 168 Franklin Benjámin, Önéletrajz 205 Freud. S. 158 Prey, C. F. Meyer 165 Fromentin, Maitres d'autreíois

István

—

Qéza (9) 57 184 202 212 Isten rabjai 83 123 Láthatatlan ember 83 123 Gauthier, Affinités secrétes 115 Genesis 166 George, Henry 53 George, St. 133

-

—

—

105

Grimwald

127

53

Magyarország

207

Gudeau, Emil 103 Gyóni 201 Gyry V., Cervantes 196 Gvulai

—

(5)

170

170

172

194

Vörösmarty élete 192 HaeckeL lásd: Hackel

217 d.

B.

Régi

:

Grenzen

menedékhely

Gregorovius, Geschichte der Stadt Rom 163 Grün, Anastasius 61

102 117 134 155 157 157 163 165 170 180 184 192 208 Eckermann 101 Faust 47 60 61 72 77 84 91 104 107 110 124 129 133 136 146 169 170 180 191 196 206

lieit

éjieli

- MeLne Kindheit

87 96

—

Az

Görög mitológia 160 Gr abbé drámái 160

leve-

Waman and economics 71 Gobineau, Renaissance 76 Goethe (54) 47 54 66 82

—

A köpönyeg

127

Gilman,

—

180

Holt lelkek 104 106 143 Goncsarov (4) 163 - Oblomov 86 104 106 Goncourt-ok naplója 101 Gorkij (4) 106 185

128

lek

61

Wilhelm Meister's Wanderjahre 168 Gogol (7) 58 142 163 168

Gárdonyi

Régi

Reimen

in

— Wanderers Sturmlied 117 — Wilhelm Meister 170 — Westöstlicher Divan

195

Geyerstamm,

Sprüche

Wahlverwandschaften

58

— —

Metamorphosen der Pflanzen 113 Reinecke Fuchs 197

221

üaál Mózes, Virág Palkó

üaray

Do-

- Tasso 82 171 - Versek 154

115

Széchenyi

Qaál, 144

u.

Haller, Hármas Istória 45 Halotti teszed 107

Mensch-

117

239

Hamsun 133 189 Mandu örterbuch

d.

Hevesi Lajos, Jelki András 58 196 iiindu irodalom 131 metafizika 49 floímann. E. T. A. S9 94 Hoffmann F. 46 84 Hogarth: Dickens 19S Holzmann, lndische Ságén 118

Na-

turwissenschaiten

102 150 Hartmann, E. Philosophie des Unbewussten 60 Hatvány Lajos 62

Hang Ferenc: Poe

Hauptmann

<7> 167 2^2 216

Finsame

91

107

Homeros

Menschen

210 i

Hannde

127

ISO

iitckel

-

története

112

Tagebuch 87 Hédin, Sven 43 -

184 Csillagászat

141

76

—

Hegeds

Lóránd, Adórendszerünk 78 Hegel U) 54 16S 192 Logika 49 Heine <19) 53 72 78 85 102 103 127 133 136 142 162 170 170 180 200 - Biniini 154 Bucii le Qrand 61 Bach der Lieder 90

Humoristák 220 Hunialvy János 56 - Egyetemes történelem

—

114

148

Deutschland Helmholtz 1S4 -

Huxley,

61

Népszer értekezések

Jen

61

74

Herczeg Ferenc (7) 44 56 83 135

185

Aphorismus

61

Ibsen (19) 58 85 88 90 91 107 111 133 142 151 180 216 Borkmann 125 Kísértetek 166 - Lövborg 125

48 Heltai

155

Horváth Mihály 55 Hölderlin 117 Hörbiger, ütacialkosmogonie 66 Hugó Vjctor IS) 44 142 Novredame 201 Nyomorultak 57 126 128 160 — A tenger munkásai 160 Humboldt 43 Hume, Az értelem 49

Mar; inne

u.

136

Horatius (8) 46 «5 111 129 157 163 191 205

Hebbel (4) 167

Heródes

Odyssna

Houzeau.

Welírátsel 167 Hearn, Japán Ml - Kokoro 176

112 Judith

85

(9)

163 165 191 llias 133

199

Pogányok 83 Heredia

136 201 Hermann Ottó 124 Herrick 155

-

Rosmersholm

-

Solness 91

Vadkacsa idealizmus 54

240

91

91

125

Ignotus (3) 61 170 212 de Beauté 11b Isvarakrisna SamkhyaKarika 49

Lyhne

Niels 169

Csehek Magyarországon 170 Június, Levelek 144 Kacskovics: Plutarchos

87 9U

61

127 Kaffka Margit (4) 204

Jatakam 113 Jaurés 53

-

—

James (3) 54 Psychology 49 85

—

Jammes

(4)

—

de

vie

la

116

Jannet, Le capital

Japán irodalom

.

.

Karinthy 144

.

I

131

Madame D'Oré

105

.

élet

48 83 135 161

192

—

komédiásai

124

-

151

Kemény

84

Seldwyl-a

130 87 216 Alagút 44

167

Zsigmond

(10)

57 107 123 135 192 221

164

Kszív

153

Kellermann,

Fekete gyémántok 152 Zoltán

von

Leute

- Zöld Henrik

Egy az isten 143 - Elátkozott kastély 121 Kárpáthv

171

86 153 164

-

-

146

(3)

Károli Gáspár bibliafordítása 131 Keats (3) 86 155 167 Kelet meséi 170 Keller Qottfried (11) 146

152

-

44

Kazinczy, Utazások 144 Kállay Béni: Mill 144

—

Az

<3)

197 129

105

Jókai (49) 43 45 46 52 55 56 57 74 81 84 87 90 93 106 128 141 144 157 157 170 172 185 191 195 198 212 213 Aranyember 75 96

Frigyes

Karr 197 Kassner 167 Katona József

Novellák 105 e r oi ne Regén y vázlat o k

-

reinen Ver133 192 d. Uríeilskraft

d.

61 74

Jensen, Joh. (3) 62

—

190 190

168

János evangéliuma 98

-

91

és évek

— Kritik nunft 76 — Kritik

Jean Noarrieu 135

Triomphe

Mária évei Sz-inek

Kalevala 184 Kant (7) 54 170 180

88

- Angelus 116

—

a

Jósika,

Jacobsen (5) 133

—

mind

Szeretve vérpadig 55

Jókai,

Institut

ember

fiai

- Gyulai 106 143 - Zord idk 84 106

103

Mire megvénülünk 84

Kempis,

- A névtelen vár 152 Párbaj az istennel 55 - Szegény gazdagok 84

—

Krisztus

kö\ e-

tése (4) 66 129 162 163

Képeskönyvek 112 Kielland 62

152

241

Kinai bölcsészet költészet 131 Kipling (3) 127 Dsungel 202

— —

Lammasch,

131

Lamennais, Paroles d'un croyant 197 Lamé-Fleurv, Miiiiologie

—

Kim 202 Kirkegaard (3) 167 Furcht und Ziltern 88 Krankheit zum Tode

114

— —

Lamprecht,

Lao-Tse 168 Lassallg. 53

—

Beszédek 2U7 Lavrov 2o7 Lavisse-Rambaud 55 Leibniz, Monadologia Lenau 61 162

—

Michael

Kohlhaas

172 205 Elégiák 77 Lettres d'unt nonne Por-

—

-

Ki a ghettóból

tugaise

110

Marx és Engels Kosztolányi 205 Kisgyermek panaszai

—

—

—

86

161

192

195

life

49

163 Lorrain, Jean 103 Loti, Pierre 116

Parainesis 144 Körösi Csorna 175 Krapotkin 207 Kraus, Kari 04

Lovász: Czuczor 193 Lovászy Káioly 44 Loyola Ignác, Exercitia

í

Kriza, Vadrózsák 107 184 Krúdy Gyula 185 Laclos, Les liaisons dangereuses 153 Laczikó, Német maszlag, török áfium 190 Históriai dieLadvocat, tionarium 46

Lafargue

oí

Christentum, Volksglaube u. Volksbrauch 158 Liberalizmus 53 Longfellow (3) 195 162

Kovács Gyula 106 <)>

Prpblems

Lippert,

143

Kölese \

117

Lesage, Sánia ördög 143 Lessing 47 1 ewes, Filozófia tört. 49

Komjáthy 172 Kommunista kiáltvány:

C.

48

Leopardi (3)

153

Kóbor, Budapest (3) 110 Csillagok felé 110 -

Historisches

Denken 179

88 Kiss József 128 201 Kisfaludy Károly 195 Kisfaludy Sándor 82 Regék 194 Klingsor, Tnstan 103 Kleist,

Völkerrecht

65

Spiritualia 66 Tlie pleasures of life 161

Lubbock,

Lukács György, Lélek és a formák 8 Lukeanos.

Diaiogusok

133

103

Macaulay

Lafontaine, Mesék 193 Lagerlöf 184 217 Lamartine 101 164

(11)

163 -

242

Bacon

Kii

110

123

Macaulay,

Ba-

Bertrand

Maupassant

rére 101

—

Essavs 48 55

60

—

75

Rondolli

History

of

England

164

Meredith (3) 155

Maii és Majomkirály

L.

M ereschkowsky Mesék

Kék madár

Magyar nemzet

története

—

gyj-

—

132

Mikes K. 163 Mikszáth (18) 44 56 57

szótára

107 statisztikai

111

A szent 153 Miehelet 101 La bible de l'huinanité 160

temény 127 nyelv

113 217

F. (4)

164

65 népköltési

(3) 86

Meyer, K.

185

Serres chaudes 116

Magyar

regény

Memoire-irodalom 157

(6) 54 88 115

143

Magyar

P.

triója 216

MaeterHnck

Magyar

Tatár

— The adventures ot Harry Riqhmond 155 — Tragic comedians 155

84

—

116

Tellier

ímre:

Medwin, Shelley 155 Méray-Horváth 185

(17) 44 47 48 57 84 91 100 103 107 127 163 169 180 146 161 191 197

Madarassy Tamás,

soeurs

194

Madách

-

Maison

Medve

160

Les 153

74 76 81 92 132 135 157 185 199 212 224 Jó palócok 60 Mill, Stuart (4) 53 61

év-

könyv 77 Mahá-bhárata 47 155

— —

Marni, Th. (3) 190 216 Buddenbrooks 91

—

Mardrus: Ezeregyéjszaka

123 192

Hamilton's philosophy 49

88

-- Logika 49

Mark Twain

44 198 212 107 Faust 129 Marx (7) 53 167 207 Kapital 175 - és Engels, Kommunistisches Manifest 77 és Engels, Kommunista kiáltvány 107 128 Maupassant (11) 53 57 72 83 103 146 171 202

—

Marlowe

— —

A szabadság

144

Milton 163

Minnesángerek 184 Mitológia 86 160 Moliére (8) 107 129 163 180 192 197

—

—

—

— Egy haditudósító lója 201 — Muzsika 143

157

Misanthrope 191 Molnár Ferenc (6) 61 74 185

Ce cochon de Morin 153

243

nap-

Ozanam

Molnár Ferenc, Muzsika. beszélnek. utcai fiuk 92

Ketten

Pál-

Mommsen, Römische Ge-

Pascoli Pascal.

schichte 55 Mondák 184

190

171

Pázmány

218 -

gioni

71

Pietersen

70

Murger. Bohémélet 103 Musset (3) 53 72

Naturalizmus 142 Népköltészet 184 des Biologic Krieges 65 Nibelung-ének 184 195 Nietzsche (9) 53 66 133 167 180 207 Die Geburt der Tragödie 154 Zarathustra 85 115 Nicolai,

-

-

157

141

180

Beszélgetések 131 133 Köztársaság 54 Phaidros. Politeia 85 Sokrates védekezése 102

— Symposion 85 117 Plotinos (V 155 168 — Enneád-ok 48 190

180

Konvencionális hazug78

Plutarchos

Novalis 167

Nyugat 117

(4)

111

163

191

- Életrajzok 127 Poe, E. A. (9) 85 103 106

Okkultizmus 54 Oppenheimer, F. 53

Orbán Balázs:

Jen

Plató (8)

-

1

105 57

I.

Helység kalapácsa Petrarca 133 163 Petronius 85 Perzsa irodalom 47 rhilippe, Ch. L. 88 Pikicr Gyula 53

Rolla 114 Nansen 200

ságok

163 miéi pri-

— —

—

—

I

198 199 107 170 Petfi (35) 46 53 55 56 57 61 66 72 81 84 92 96 102 116 127 129 131 133 136 154 157 161 163 170 172 184 191 194 207 212 213 - Apostol 99 114 János vitéz 99

154

Morus, Utópia 129 Minnebrieven

Nordau

66

(3)

Prédikációk

Petelei Péteríi

Multatuli,

Woutcrtie

Péter

Pellico, Sylvio,

Hét krajcár 154 223 Isten háta mögött 91

—

85

157

Árvalányok 154

Magyarok Moréas 103

Gondolatok

Pauer Imre 52

Harmatos rózsa 83

-

133

101

Moutalembert 164 Móricz Zsigmond (11) 57 108

164

Paloton 127 Pareto 207

Ali

bey

—

194

127 149 195

A gödör 150

Ószövetség, lásd Biblia

244

és

az

inga

Monos u. Una 161 Morgue utcai gyilkos-

Foe,

—

Rilke,

ság 150 Poincaré 86 -

Tudomány

és

Rodriguez, Alfonz, A keresztény tökéletesség 66 Roland: Chansons de

föltevés

169

Hans

im

—

Pozitivizmus 53 Proctor, Más világ 200 Próféták könyvei 10

-

103

142

157

Rptteck 55

96

104

Rousseau (8) 171 192 Vallomások lül 105

Rouletabille 76

Anyegin

76

127 136

107 150 153 155 164

Royce,

Rákóczi, Confessio 55 Rákosi Jen 200 Rákosi Viktor 44 201

Qesch.

germán. Ravaisson, 48 49 Reclus, 184

A

and

d'

Assise 66 Sagak 184

romanisch Völker 55

d.

Saint-Beuve 171 Saint-Simon, Mémnires 54 Salamon F. 55

Arisztotelész

(3) 93 180 Études d'histoire

world

Ruskin 144 184 Ruth könyve 143 Sabatier, St. Francois

47

föld (3) 44

The

the individual 49

56

Samain, Albert

Samkhya

Renan

—

91

- Cyrano 93 A sasfiók 44

Radde 43

-

119

(9)

91 164 202 224 Rosetti 184 90 Rostand (6) 76 180

136

rom

—

101

- Jean Cristophe 74 86

Psychologie d. modernen Lyrik 116 Pulszky, Életem és ko177 Puskin (9) 163

Mme 133 171

1

Prudhomme

Roland 155

Rohand, Romáin

Porosz adóreform 75

Rámáiana Ranke 55

133

Rodbertus 144

Pontoppidan, Glüok 217

—

Stunden-Buch

Rimbaud 86

Samkhyatattva,

reli-

135

49

Kaumudi

48 Sawitri 113 Scherr, Bildersaal d. WeltLiteratur 113 Schiller (8) 47 56 96 136 180 Don Carlos 196 - Filozófiai tanúim. 207 A görög kórus 54

gieuses 115 Rétit de la Bretonne. Mr. Nicolas 103 Révész B. 109 Reviczky (4) 106 130 172 201 Ricardo 53 Richthoíen 43 Riedl, Arany János 165

— — 245

Schlegel 167 Schlosser 55 Schmicl Kristóf 46 84 Schnitzler 216 Schopenhauer (15) 53 66 84 85 133 167 169 170 180 200

— —

A

Símmel, Philosophie des Qeldes 167 Sipulusz: Rákosi V. 201 Smith Adam 53 Sombart, Der Bourgeois 144

Sophokles (b) 48 129 136

halálról 106

157 183 191 Sorel 207 Spencer (7) 46 180 — Principies oí psvchology 49 Synthetic philosophv

Lebensweisheit 101

- Neue

Paralipomena

153

- Die Welt als Wille 74 153

Schönherr. Hit és haza 202 Schwegler, Qeschichte d. Philosophie 117

Shakespeare (47) 45 48 56 57 107 111 155 157 165 167 183 191

66 72 81 131 133 157 160 170 171 192 196 - Hamlet 48 74 91 127 129 133 170

74

Végs

—

47 84 136 163 172 205 124 185

—

Július

-

Macbeth 48 74

•

109 212

-

— Cesar 104 — Man and Superman 104 — Szocializmus millioIvanhoe

Sienkiewicz, (3) 44 83 Simmel 89

A

cseléd

88

(7)

151

de

fia

143

111

142 212

Vallomások 105

Strauss, Voltaire 165 Stubbs 55 íue 82 Suetonius 111 205 Suttner, Der Kampt

Shelley 86 155 Scott 43 -

pol.

Vörös és fekete 88 153

Strindberg 167 216

-

mosok számára

theol.

Stolz 66

- Othello 124 127 Velencei kalmár 129 Vénus és Adonis 124 (6) 92

49

La Chartreuse Parme 153 221

Cesar 106

Lear király 104

Shaw

Traotatus

54 152 Spiry, Heindli 114 Spohr: Multatuli 70 Stanley 200 Mein Aurél 43 175 Stendhal (fi) 85 131 180

191

—

alapelvek

Spencerizmus 53 Spinoza (4) 54 85

die

Vermeidung

um des

Weltkrieges 65

— Maschinenzeitalter Swift (11) 58 — Gulliver 72 98 104 111

152

7fi

Quo vadis? 175

160 170 185 196 212 221

246

Swinburne

(4) 48 S5

155

Tatár Péter 147 194 Tegnér, Frithjoí 137

167

Szabó

Dezs

Teleki Sándor

109

Tennyson

Szabolcska 201 Szalay L. 55 Szanszkrit irodalom 47 Szász Károly fordításai

—

195

Stádium 54

163 171

Amig

— Esmond Henrik 106 — Hiúság vására

egy

asszony ... 91 Székely mesék 217 Szekér Joakim, Magya-

Thukydides 54

grációból 127

Szemere György 44

45

Szent Ferenc 163 Szentek élete 55

Ern

— 154 — Feltámadás

185

Szikszai, Keresztyén tanítások 45 Szocializmus, szociáldemokrácia 53, 180 Szomory Dezs 109 Tacitus (5) 85 111 144

—

—

—

165 Ilyics

110

Iván halála 104

127

130

Kreutzer szonáta

Tompa Mihály

(3)

104 136

162 195

Taíel 43 180

74

88 106 115 126 127 154

Anualesek 55

172

103

- Háború és béke 62

191

Taine (14)

191

Eulenspiegel 194 Foldy Ferenc 56 Tolnai L. 82 Tolsztoj (36) 51 54 72 85 96 131 135 146 157 163 168 170 172 180 184 185 207 212 Karenina Anna 60 83

Till

Szent Ágoston, Vallomások (3) 57 129 163 Szent Dávid, Zsoltárok

Szép

83

75

221 Tnierry 53

Az emi-

Bért.,

83 85

171

rok eredete 55

Szemere

114

tionaie Organisation 65 Természettud. Közi. 128 Thackeray (11) 92 135

Hitel 54

Szederkényi,

163 171 Király idillek

162 195 48 85 162

Ter Meulen, Die intenia-

Széchenyi (3) 192

— —

(6)

107 197

123

Tormay C, Régi ház

171

212

Tóth Árpád 109 Tóth Béla 57 Tóth Kálmán 195

— Angol irodalom 48 127 — Qraindorge 55 101 — Mvészet bölcselete 53 — Francé contemp. 75 — Philosophie de 74 115 — Voyage en 163

Tömörkény

—

István

123

Népek az ország hasz-

nálatában 201 Történelmi materializmus

l'art

53 180

Italie

247

Turgenjev (7) 53 72

—

163

iratai 85

115 -

128

168

176

127

János 130

Vámbéry

(6)

57 82 169 Ármin (4) 124

i

\\

belsejében 205 Varga Ottó 87 Vas Gereben 84

Storia 163

ítaliana

ergilius

<

.i

deli'

\ öi

i

163

V

!

S5

136 161

192

102 106 155 154 163 171

106

(4)

al-

ma-

146

131

(Jnnidbegriffe

ölflin,

Kunstgeschichte

Wundt

-

!

cl.

18

46

Xantus. Amerika Zola (13) 44 53 Föld

127 171

180

105

Germinal 103 153 !;

izság

106

mret abbé

Nana

171

Candide 105 170 ösmartj (24) 56

66 127 157 189

Universal

De profundis 224 Wieseman, Fabiola 174

115 127 151 1S9 Verne (9) 46 48 58 84 90 106 149 162 199 197 Vijnana biksu 49 Vischer, Auch Einer 153 \ ision concerning Piers the Plowman 12" (3)

Gansemád-

-

Arbre 116

oltalre

154

^

hitehead,

Wilde

a;-i>:

\erlaine (8) 48 84 88 102

\

1

12í>

Russel. Principa tematica 49 YViiitman 127

191

-

1

-

56 85 205 V-r,!utren (3) 54 12

\

(4)

gebra 49

Vasárnapi Újság 17U Vedánta 101 Venturi,

152

chen 217 Weigel, Walentin 16.-S Weininger, Qeschlecht u. Karakter 89 Wells (3) 11 - Világok harca 44 105

142

Utazásom Középázsi

Parsital

Wassermann,

175 200 -

Önéletrajza

Wallace

Unold, Politik u. Entwicklungslehre 179 Upanishadok 48 118 168 Vacaspatimisra 48

Vajda

és

197

204

— 97

129

Wagner, Richárd

Twaiti (5)

107

- Zalán futása

Tavaszi hullámok 104 Twain Mark, lásd Mark Újszövetség

Csongor

örösmarty,

\

Tünde

Egy vadász

—

142

170

116

L'ouvre 15S Pascal orvos 57

57 125

Rougon-Maquai lus

157

Zöld

isii

214

disznó

Zrínyi 86

194

248

163

113

192

E

cik-

1918.