MAGYAR BORTERMEL LELKI ALKATA TANULMÁNY KÖNYVKERESKEDÉS TÖRTÉNELMI H92S ROBARTS HD 9385 SZEKFÜ GYULA BUDAPEST, G ENBERG ER- FÉL E

MAGYAR BORTERMEL LELKI

ALKATA

TÖRTÉNELMI TANULMÁNY

IRTA:

SZEKFÜ GYULA

HD 9385 H92S94 1922

cl ROBARTS

BUDAPEST, 1922. G ENBERG ER- FÉL E KÖNYVKERESKEDÉS RÉNYI IV.,

KÁROLY BIZOMÁNYA KECSKEMÉTI-UTCA

3.

A MAGYAR BORTERMEL LELKI ALKATA TÖRTÉNELMI TANULMÁNY

IRTA

j.

SZEKFÜ GYULA

BUDAPEST, Í922. K ÖN YV KERESKEDÉS

EGGENBERGER-FÉLE

RÉNYI KÁROLY BIZOMÁNYA IV., Kecskemití-utc»

3.

Tagányí Károlynak, a hazai gazdaságtörténet alapítójának és mesterének hálás ragaszkodással ajánlja a szerz*

Elszó. Nem

szándékom sem

szölldmvcléinck ét bortcrmclétock* tcm a borkereskedésnek történetét adni. Célom inkább theorettkut bemutatni azon hatást, melyet lelki tényezk, faji, öröklött sajátságok gyakorolnak a gazdasági életre, holott a mi közönségünk, fként annak a

:

egyoldalúan, materiálisán orientált része hajlandó a gazdasági élet lenségeit

tisztán

anyagi

Ez utóbbi

vezetni vissza.

eltt, kik figyelemmel

nem

processzusokra,

felfogás elavult volta

kísérték a

je-

pedig lelki tényezkre

nem

ismeretlen azok

német gazdaságtörténet ujabb kuta-

melyek pl. a kapitalizmus anyagi jelenségét itt vallástörténeti tényekbl (puritanizmus szellemébl), ott faji összefüggésekbl (a zsidóság hatásából) magyarázzák. Mivel azonban joggal feltehettem, hogy ez ujabb szakkutatások ismeretlenek közönségünk eltt, ezért látszott szkségesnek jelen munka els fejezetében a theoretikus vonatkozású tásait,

problémát

és

a

megértéshez

szolgáló

fogalmakat közérthet

módon

tisztázni.

Ami

utána jön, a

munka

többi fejezete,

inkább csak például,

A

magyar bortermelés és borkereskedés 18. és 19. századi történetén vizsgálom meg, valóban megvan-e a lelki tényezknek az a hatása a gazdasági életre, a mjtgyjtr gazdasági életre, amelyet az els fejezetben elméletileg megállapítottam. A példa azonban nemcsak a belle megvilágosuló általános eredmény miatt, de mondhatnám, önmagában is érdekelt, ami természetes is, hisz a borkereskedés és termelés ügye a 18. században a magyar állam akkori központi problémájával, nagy betegségével, a gazdasági önállótlansággal függött össze, a 19. században pedig olyan kiváló maparadigmául szolgál az ell

gyarok töprengtek

Szemere Bertalan.

mködésüknek Bár így

rajta,

felvetett

min

kérdéshez.

Széchenyi István, Wesselényi Miklós és

Ügy vélem, nem végzek

e

meglehetsen

a

bortermelés

elfeledett

fölösleges dolgot,

oldalát

történetének

rajza

midn

újra megvilágítom.

nem

is

öncél jelen

ehhez képest, mint mondani szokás, teljességre nem is tartok számot, mégis els sorban bortermel szakkörcink olvashatják szára megtett ktelesscgérzetbl érdekldéssel és azt hiszem

munkámban,

s

—

mazó megnyugvással. Bortermelésünk

tna

kétségtelenül európai

min

ma-

áll, de hog^ min nehézségbe, elrelátó hazafiaknak került ezen magaslat elérése, ezt mutatja meg munkám. Minél nehezebb volt a fclemcikcdés, minel mélyebben gyökereztek a magryar természetben a kifejlést akadályozó tényezk, annál

gaslaton

fáradságos munkájába

érdeme azon szervetett munkának, melyet Schamstól c5 Széchenyitl kezdve bortermelésünk vezérférfíaí minden idben végeztek* Az emelkedés íakadálya faji természetünk egy hiányából származott ezt a hiányt borászatunk vezetinek sikerült kiküszöbölni, adni más köröknek is faji természetünk nemesítésére* s ezzel példát Vajha a Széchenyitl annyit emlegetett egyéb nemzeti hibák, a szalmaláng, az örök gylölködés, az illúziókhoz ragaszkodás is olyan józan, állandó kezeléssel gyógyíttatnának, mint egy speciális téren borászati üágyotjb

az

;

szakköreink alkalmaztak.

Budapesten, ^922* augusztusában*

I.

Probléma Régi

igazság,

melyet

és fogalmak. legújabban

Gcorg von

Below

formulázott: a historikusban mindig lakozik valami a szkep-

nemcsak azért, mert már módszerének elemi feltételei közé tartozik, hogy az eladása alapját szolgáltató kútfket jól szemügyre vegye és semmit el ne híggyen nekik anélkül, hogy meg ne gyzdött volna megbízhatóságukról. A szkepticizmusnak, hogy tigy mondjuk, e szövegkritikai formája is szükséges, nagyon is szükséges a történetíráshoz, de van egy másfajta is, melyet maguk a történészek is gyakran elhanyagolnak. A modern történész saját tudománya termékeire évszázadokra visszamenleg tekinthet vissza. Tudományának anyaga az emberi faj földi cselekvése, az emberi csoportok és egyének változatos és múlékony cselekedetei, melyeket nemcsak rekonstruálnia kell, amennyiben ez lehet és érdemes, hanem kiválogatás és magasabb szempontok alkalmazásával mintegy újra alkotnia a lefolyt múlékony durva valóságból, egy új magasabb lelki valóságot elóállitaní. Anyag és probléma egyaránt srégi, az érdekldés iránta szintén az« És mégis, ha a történész számot ad magának azon kísérletekrl, melyekkel Hcrodotostól Hegelig és Oswald Spenglerig a gondolkozók hosszú sora próbált a földi események végnélkülinek látszó sorozatába némi rendszert, valami törvényszerséget, vagy legalább emberi értelmet belevinni, ha a történctfílozófiák egymással ellentétes, egymást tikusból. Persze

:

—

könyörtelenül

tagadó

példányain

végigtekint

:

lehetetlen,

hogy zúgó fvel meg ne kapaszkodjék, menekvésül, a

saját

mcthociusáta, mely ót az

rendszerez kísérletekkel, szép játékokkal szemben józan, nyugodt szkepticizmussal vértezi fel. Mert a modern történeti módszer, tticíománya

mely a segédtudományok: támogatásával

fejldött ki, teljes

a szkepticizmusra azon az

Írástörténet,

psychoíogia és

gazdaságtörténet,

íiy

jog-,

közigazgatás-,

hathatós

irodalomtörténet

ad a historikusnak

jogot

próbálgatásokkal

szemben,

melyek

ö módszerével ellentétben terjeszkednek és hódítják

meg

a sohasem szkeptikus tömegeket* de megfigyelhet: az átlagos

Külöiíbs,Jelenség,

intelli-

genciájú tömegeknek rendesen van valamiféle ily rendszerez

annak dacára, hogy e tudománynyal szemben közömbösek és tán létezésérl sem igen tudnak*

felfogása a történetrl,

De

a múlt dolgokról valami

amely

általános

ítéletük

mégis van,

kapják azon uralkodó szellemi irányoktól, melyeknek, szintén inkább öntudatlanul, ítéletnek elemeit persze készen

—

vannak vetve* A mai átlagember történeti felfogása fként nálunk, hol a szellemi világban oly kevés az önállóság részben a liberális irányból, és ennek racionalísztikus alá

—

elzjébl,

részben a szocializmus történeti materializmusából

jött létre. Természetesen

a tömegek történeti felfogásának

liberális

kútfi közt nem szabad sem Mommsent, sem Diltheyt, racíonalisztikus-pozítív forrásai közt Taínet vagy régebben Schlözert keresnünk; ehelyett sokkal alább kell szállnunk és egész alacsony, közkézen forgó

megelégednünk. annyira távol

hogy nem vette is

magyar

munkáinak,

történeti

testi

A

elméletekkel

A

liberális

régi és új

mindennem

állott

és felfogásokkal kell

korszak legünnepeltebb

Magyarországnak szerzje tények felfogásától,

lelki

mködését betegségre vezetni vissza* Es tapsoló közönsége nem észre e felfogás durva materíalisztikus voltát, mert maga

rabja

tehát a

átallotta

volt

a

Széchenyi István egész

Í9.

század

e szellemi

következkben az átlagemberek

jellemezzük

és

benne

racionalísztikus,

lelki

betegségének.

Ha

e történeti felfogását liberális,

pozitivista,

materialista elemeket találunk, ezen kifejezéseket

mindenkor

a nálunk divatos átlagos, közértelemben használjuk, anélkül,

hogy Diltheyt i* Tainct vagT Comt^ot hevnnn6[c 4 dologba^ melyben ök valóban ártatlanok. A kozff líogásnak, mely rajtunk g^enerácíók óta uralkodik, két fóformája van. Az eg^yík elleniég^esen áll izemben a földi események csodás változatossáj^ával, s amennyiben a cselekvések ez eTöttünk fekv labyrínthját még^ sem tagadhatja, benne egy hibát is

tud

eddig

Hite

javítani.

nem

mégis

melyet

lát,

meg akar ezen

szerint

-

és

azt

rakoncátlan,

hiszi,

meg

rendszerbe

foglalható tömkelegébe az emberi cselekedeteknek

rendet

lehet

rendszert

és

A

hozni.

hatalom persze,

melytl e csodát várja, idnkint és pártállás szerint más és más nevet visel egyszer Esznek, vagy Szabadságnak, máikor Demokráciának vagy Liberalizmusnak, néha Kapitalizmusnak, késbb Anyagnak, Gazdaságnak, Kommunizmusnak hivják, de c különböz nevek alatt egyazon lényeget :

ismerhetünk

fel

:

egy valami

hivi oly

melynek az

sokféle

óriási

és

méretekbe

ntt ert,

komplikált hatáskört és

mködést tulajdonítanak, hogy az szinte már korlátokból kinve transcendens lénynyé, bálványnyá

oly korlátlan

a

földi

magosul csodálóinak szemei eltt. Ez az er az emberi történet folyamában minden jónak és minden szépnek egyetlen kútforrása alkot mindent, ami kívánatos és képes min;

A

szocialísztikus történetfelfogás szerint a gaz-

tényezk

az okai az emberi cselekedetek egész soro-

dent alkotni. dasági

zatának sági

;

nincs

egyetlenegy

tényezk alkottak

nyezk

megváltoznak,

nizmus

lép,

földi lét és

ezáltal

volna, pl.

tény s

sem, melyet ne e gazda-

másrészt, ha e gazdasági té-

a kapitalizmus

egyszerre,

helyébe

varázsütésre

emberi lélek egész arculatja.

Nem

kommu-

megváltozik

a

kevcsbbc nagy

hatalommal rendelkezik a racionalizmus és liberalizmus bálványa, az Esz és a Szabadság, a Demokrácia és az általános, titkos és egyenl Polgáruralom, melyeknek, lelkes híveik szerint, szintén megvan legalább is azon erejük, mint a tavaszi napnak, mikor havas mezk és kopár földszalagok pázsitot zöld virágos sznyeget és helyén egyszeriben varázsol.

A

methodus szempontjait alkalmazva e jelenségre, kétségtelen, hogy itt a kauzalitásnak egy egészen jogosulatlan formája áll elttünk. A szemügyre vett er, legyen annak bármily neve, nem egyéb, mint egy ormótlan nagy Ok, egy óriási méret kauzalitás, melyrl hivi felteszik, hogy képes az emberi cselekedetek végtelen tömegének irányát megszabni, függetlenül minden egyéb indítéktól, melytörténeti

lyel eddig

meg

a földi cselekedeteket

szoktuk

okolni,

már

amennyire ez a történetírásnak egyáltalában lehet volt. Az átlagfelfogás óriási bálványt csínált^nagának, melyet közelebbrl

meg nem

határozható

minden világrészben,

titkos,

minden korokra, minden egyénre hatékony, legyürhetetlenül hatalmas erkkel látott el, aminthogy a liberális és szocialista publicisták Szabadság, illetleg Anyag-tisztelete néhol vesze-

delmesen közeledik az alacsony kultúrájú, félvad báíványimádásához. Ez a föntebb

jelzett

népeknek

felfogásnak

egyik,

mely a komikumot sem nélkülözi abban, hogy a bálványimádó híveknek egyik állandó mellékfoglalpozitív formája,

—

kozása épen a

pozitív vallások kígúnyolása és díszkredí-

tálása

A helyén

pozitív formát kiegészíti, teljessé teszi a negatív. Hit itt

sötét

tagadás

emelt képrombolás. nya,

Nagy Ok

a

egyéb

oknak,

Az

áll,

helyén

rendszerré

bálvá-

átlagos történetfelfogás, az

boldog

megsemmisít,

minden egyéb

a bálvány birtokában,

nekimegy minden

hatástalannak,

értéktelennek

aminthogy a valóságban nincs is szüksége egyre sem, mivel a nagy bálvány, a soknevü, az Esz, a Szabadság, az Anyag, minden jelenségnek nyilvánít

kielégít oka, jogosultsága. lett

még más

s

kívüle

De nem indítékok

kauzalitást,

egyéb oknak is is

lehet,

többé

lét-

Nagy Ok

mel-

nincs

mert ha a

merészkednének

is

a

földi

esemé-

nyek egymásutánjába írányítólag belenyúlni, ez esetben a Nagy Ok, az Esz, vagy Anyag bálványa semmíkép nem

maga mellett még olyan kisebb okokat is, melyek létezésüket nem rá vezetik vissza. A bálvány hívei kénytelenek tehát, nem va-

lehetne mindenható, mert

el

kellene

trnie

lÖ

lamí tapasztalati okból, tudományoi belitáiból,

banem csak

bálványuk tekintélyének fentartása érdekében az emberi fejldésre ható tényezk sorából kizárni úgy a nagy cgYéni%é' geketr mint az

érzelmeket,

az

nem

éiizel

szabályozható,

mert kedélyvilágban gyökerez vallásos és nemzeti, faji *érzéseket. Természetesen ez a múltra nézve nem mindig sikerülhet nekik, de erre nincs

is

szükségük. Amikor a doktriner

hogy a középkori em-

liberalizmus kénytelen megállapitani,

ber életének,

ennélfogva a középkori történetnek

s

fóínditéka a vallásos érzés volt, ezt köti

hogy

össze,

a középkor

magyarázattal

a

azzal

egyik

is

sötétségében

az

igazi

nagy

Szabadság még nem mködhettek, tehát a szánalomraméltó középkori ember mit tehetett egyebet, meg okok, az Esz

és

kellett elégednie

ebben a szomorú korszakban az emberhez

egyedül méltó ok szegényes pótlékával, a vallással. Amelyre természetesen

manapság,

semmi szükség

a

faji

különbségek

csak az eredetileg

idején,

índítóokokról,

hatásáról,

a népi

amiben egyébként

mai formájában ismét anacionalisztikus

és

tovább.

konstrukciókat

az ilyen

mussal fogadja, azt

nemzeti

történeti

liberális felfogást fejleszti

Hogy

uralkodása

nincs többé. Hasonlókép gondolkodik a tör-

téneti materialista felfogás a

és

Nagy Ok

nem

kell

a

történész

szkepticiz-

külön hangsúlyoznunk. Szkep-

nemcsak onnan származik, hogy a

ticizmusa azonban

törté-

net módszeres tanulmányánál megismerte a pozitivista-materialista

iránytól

tagadott

okok valóságos

vallásos érzelmek, a morális

momentumok,

nagy

hatását, a

nemzeti

a

lönbségek, a nagy egyéniségek történetalkotó

kü-

képességét és

ha megpróbáljuk a materialista alapra helyezkedni és a Nagy Okból magyarázni a jelenségeket, anélkül, hogy egyelre tekintettel lennénk a többi, elttünk ismeretes índitckra. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy mind a liberalizmus és pozitivizmus Szabadsága és Esz-elve, níind a materialista szotényleges erejét. Szkeptikussá leszünk akkor

cializmus

Anyaga

leges faktorai

:

is,

gazdasági tényezi, tagadhatatlanul tény-

voltak

és

lesznek

a

történeti

folyamatnak

u köztük

st nagyszámú

és aZ emt^eri történet eg^yeá^

és

igen

momentumai között valóságos kauzalitás áll fenn, melyet komoly historikus nem is tagadott soha. De ha fontos

hatásukat

kutatjuk,

még

pedig

az

átlagember

imádásától mentesen, csakhamar elérkezünk hol e nagy

okok már

összezsugorodnak

bálvány-

azon

ponthoz,

olyannyira,

hogy

hatásukat a legélesebb szemmel sem lehet többé felfognunk.

Azaz a pozítiv és materialista okok bizonyos ponton megsznvén hatni, következleg ezen a ponton túl már nem k, hanem azon okok mködnek, melyeknek létezését és jogszer hatékonyságát pedig az átlagos irány mereven tagadja.

íme egy példa az agrártörténet körébl, mely annyiban elnyben van a gazdaságtörténet egyéb ágai felett, mert már régen, szinte száz év eltt sikerült megállapitania

azon

fel-

melyek valamely adott helyen virágzó produkciót tesznek lehetvé. Mint talán olvasóim egy része eltt ismemathematíkaílag retes, a mezgazdasági termelésnek szinte formulázható feltételeit egy mecklenburgi gazdaember, Johann Hcínrích von Thünen fedezte fel, aki gzölg elméletektl függetlenül, egyedül gyakorlati, tapasztalati adatok segélyétételeket,

vel végezte kutatásait. Adatait az

évtizedeken át pontosan

végzett gazdasági számadásai szolgáltatták neki és

tásaiban valami eredményt vélt elérni, saját

gazdaságában

és

elbb

ha kuta-

kipróbálta

azt

csak ha az ott bevált, azaz meghozta

a várt termést és jövedelmet, csak akkor fogadta

el

valósá-

Ezen „exakt^* kutatásai szerint a mezgazdasági termés a föld munkaképességétl, minségétl, humusztartalmától és két úgynevezett kulturális tényeztl függ: az egyik, hogy mi volt korábban az illet gos theoretikus eredménynek.

H.

Thünen, Der isolirte Staat in Beziehung auf Landwirtfként T. kötete Untersuchungen übcr den Eínfltiss, den die Getreidepreíse, der Reichthum des Bodens und díe Abgaben auf den Ackcrbau ausüben. II. kiadás. Rostock Í842. V. í)

schaft

ö.

J.

V.

und Nationalökonomie,

az irodalomra és

19n,

jelentségére

az Allgemeine Deutsche

Biog-

továbbá Alfréd "Weber, Die Standortslehre und die Mandelsaz Archív für Sozíaiwísscnschaft und Sozíalpolítík 32. köt.

raphie cikkét, politik

Thünen

:

668.

I.

11

munkát

a máiík, mínó

a gazda a benne levó terményre, azaz a föld megmunkilita az termeiélt évben.') A további építmény hasonlóképpen földben^

r<^lA?

f

gazdasági tényezkkel számol

moit

fordít

:

íUctó

kízá-

kimondja, hogy a mezó-

gazdasági termelésnek célja és értelme a jövedelem, a termét

hogy a termés a fönt felsorolt öt tényeznek lehet legkedvezbb együttmködése folytán jön létre, még mindig nem bizonyos, hogy hoz-e hozadéka, és

ezen alapon,

föltéve,

jövedelmet, mert a gazda bevétele a termésen kívül a lítási

költségtl és a piaci ártól

is

függ.

szál-

Mindezen tényezk

hatásának, mint mondottuk, mathematikailag exakt lemérése által

Thünen képes

volt megjelölni

azon vidékeket, hol pL

szemes gabona, másutt marhatenyésztés, ismét másutt kizárólag fatermelés lehet a gazdának jövedelmi forrása.

úgynevezett Standortthcoriája, melyet

Ez az ö

nemzetgazdaságtan

a

hogy képes volna azt Thünen speciális területérl, a mezgazdasági termelésrl átültetni az ipari és kereskedelmi termelésre. Csak nemrégen szenvedett hajótörést egy ilyen kísérlet, mely az ipari termelés feltételeit akarta Thünenhcz hasonlóan mathematikai mai napig helyesnek ismer

formulákba

szorítani.^)

illet fejezetei

ma

is

A

csak

el,

anélkül,

ncmzctgazdászat

Thünen

megállapításait ismételik és

a gazdasági termelésnek csak általános talaj,

zök

a nyersanyag, a megfelel stb.

A

tankönyveinek

feltételeit,

munkaer,

mink

szállitási

a

eszkö-

tudják felsorolni. feltételek,

melyektl Thünen

theoríája

a

termés

hozamát, azután a gazda jövedelmét függvé teszi, kétségtelenül gazdasági természetek, s bennük lelki, kulturális vonatkozást els pillanatra alig jut eszünkbe keresni.

Közelebbrl szemügyre véve azonban, nemcsak a föntnevc1) Thünen matliematikaí formulája szerint mködése (Tátigkext), kvalitása, humuszát azaz: E = TQHK.

föld

termés (Emte) == a

:

és

a

-) Alfréd Webcr, Über den Standort der Industrien, Theorie des Standorts, Túbíngen J909. Keveset nyújt

bart^

Der moderné Kapitalismus

11,2.

J9Í7. 800.

I.

kulturtényezök

I.

Tcil,

Rclne

Wemer Som-

13

tényezkben, de még a föld hozamképességében, minségében és humusztartalmában is fel kell ismernünk olyan momentumokat, melyeket nem teljesen és kizárólag a természet munkája, az Anyag határoz meg, haZeit (gazdaság-) kulturális

nem

részben legalább tudatos emberi

mködés

is

befolyásol.

Thünen

els sorban az emberi megmunkálásból elálló termképességet érti és olyan földre vonatkoztatja, mely ép az emberek céltudatos munkája folytán már elvesztette azon növényi substancíákat, melyekkel „humusz^'

Hisz

alatt

is

mveletlenül, sállapotában

rendelkezett.

A

gazdaságkultu-

tényezk közül pedig az, mely a gazdától végzend földmunkára vonatkozik, már valóban komplikált fogalom, melynek összetételében a kulturális tényezk határozottan fölényben vannak az anyagiak felett. Ezen természetüket felismerte már a Thünen elméletének ipari térre átültetje, Alfréd Weber is, ki az ipari termelés összes tényezit két rálís

csoportba

a

klima,

osztja

:

egyrészt

megmvelés

a

természeti-technikai

technikája), másrészt

a

(fekvés,

társadalmi-

amely utóbbit adott gazdasági és társadalmi formák folyományának tartja, tehát az Anyag és Természet kizárólagos uralma alól felszabaditva, az emberi cselekvés és az emberi történet körébe utalja át. Ezen kulturális csoport, komplex voltához képest, ellenállást tanúsít a gazdaságtörténet azon exakt, mathematikai formulákhoz vonzódó irányával szemközt, mellyel Alfréd Weber mveli ezért kénytelen ö kutatásai további folyamán ezt a tényezt elmellzní és megelégedni azon különbség felemlitésével, kulturális csoportba,

melyet az egyes területek népességének donságai okoznak az ipari termelés

Az Anyagból, Gazdaságból

öröklött

faji,

tulaj-

feltételei között.

mathematikai

kiindulva,

formulák büszke bizonyosságán át egyszer csak megérkeztünk a lakosság öröklött faji tulajdonaihoz, egy igen labilis, sokfélekép érthet és nehezen formulázható jelenséghez, mely annyira 1)

%va,

nem alkalmas mathematikai

A. Weber, Über den Standort der

kezelésre,

Indiistrietiy

L

hogy bizony-

20.

der rassenmássígen Erbqualítátcn der Bcvölkerung*'.

I.

„Díffere

li

talAniigában a mathemitikat íormuUk cllcnUtjénck tekintheti.

Amikor azonban egy

ilyen

komplex

lelki

t^nyezó bevonul a

kutatás körébe é% a izemügyre vett jelensigen hatitit érettetfr

Ok

abban a pillanatban megdl a

pozitivífta-materíaliita

kizárólagoi uralma, sót az egész elmélet

is

Nagy

buborékként

Mert ha E TQHK, ha ez az egyenlet helyes is, amiben nincs okunk kételkedni, de ha K mennyiségét nem tudjuk benne meghatározni, s ha konstatálnunk népek, fajok, korok, kell, hogy mennyisége, értelme változik, akkor a pozitív tartalmú egyének szerint helyébe kénytelenek vagyunk egyszeren egy ismeretlen, csetról-esctrc meghatározandó csak ezután és még hoizá tényezt, X-et tenni. Az így nyert eredmény pedig: E TQHX nem mond egyebet, mint hogy a probléma a gazdaságtannak materialis természeti-technikai eszközeivel nem oldható meg, szertefoszlik.

—

—

K

:

:

hanem

átcsap a

szelíemtörténeff

a

lelki

tényezk

hüidsával

fogUlkozó történetkutatás körébe. Erezte ezt a becsületes öreg

ben véve

Adam

Smíth

Thünen

is,

alapján állott és a

aki bár egész-

gazda-

liberális

nagy alkotójának néhány [rcszlettanítását helyesbité és mélyité el, mégis munkájában többször is élénken elmélete alapján akarna tiltakozik az ellen, ha valaki az valamely gazdasági formát más vidékre átültetni, anélkül hogy tekintettel volna az ottlakó népesség szokásaira és évszázadokon át öröklött gazdasági gyakorlatára. Ezen minden ságfelfogás c

liberalizmus- cs történeti materializmussal dacoló historizmusá-

ban annyira megy, hogy nem átalja egyenesen kijelenteni: az ö eredményei csak a mecklenburgi mezgazdasági területen (amelyrl adatai is származnak) érvényesek teljes egészükben és pl. a belga mezgazdaságra már át sem ültethetk. így valóban nem marad egyéb hátra, mint komolyan szemügyre vennünk a faji, öröklött tulaídonságok gazdaságtörténeti vonatkozásait.

Zsákutcák zsákutcájában volnánk, ha most a haladás eltt, öröklött

definícióját

tulajdonságoknak.

kellene

Ez a

adnunk

tovább-

a fajnak

szegény fogalom^

és az

annak

15

hogy

da,cáta,f

elég hosszú múltra tekint vissza, a pártok ked-

napig sem stabilízáíódhatott

vezése és gyülölsége miatt mai és

nem

tehetett szert

általánosan

mindenkitl szerepelhetnének. Hisz alkotmány, körülirt és

Caesar, athéni

Don

fogalmak, melyeknek alapjuk

pozitiv

pasztalható

:

Carlos,

az emberi

árja

a

liberalizmus,

néprokonság, mind

történetben

valóságban

kapcsolat, a

invázió,

jelenség, a

a lefolyt

De

parlamentarizmus, Július

germán

demokrácia,

gazdaság,

karolingi

formára.

ha szolgálatában csak pontoegyformán elismert fogalmak

történeti kutatás rosszul állna,

san

elismert

megvan az

következéseiben

átélt

emberi

élet,

ta-

—

melyekkel tehát a történetirás joggal operálhat, st kénytelen operálni, anélkül, hogy e fogalmak mibenlétét, _e jelenségek

emberek értékelését illetleg a szakemberek közt bárminem communts opinio kifejldött volna. A fogalmak tisztázása folyton folyik, a szaktudomány Július Caesar jelentés

ségét kétezer év, az angol parlamentarizmusét kétszáz év, a francia demokráciáét ÍO

kutatásait bármelyik

— 20

év óta vizsgálja, anélkül, hogy

kérdésben végkép

lezártnak tarthatná*

így aztán nincs ok szégyenkeznünk, ha a faji kérdést illetleg sem tudunk pontos, mindenütt érvényes definíciót és értékelést nyújtani.

domány H.

faj

problémája, a

liberális tu-

száz éves uralma alatt következetesen elhanyagolva

és egyoldalú enthuziaszták és

A

St.

Chamberlainre

—

—

gondoljunk csak Gobineau-ra kezére engedve,

dések közé tartozik, melyek közmegelégedésre

meg nem

oldhatók.

Az

ma

azon kér-

semmiképen

utóbbi század a szabad költözés, az

központok és a közlekedési eszközök rohamos fejldése révén Európa lakosságának tetemes részét hajtotta uj lakó-

ipari

helyekre, uj szomszédok közé annyira,

van

terület,

hol a régi lakosok

nyekkel vagy

Ha még

azoknak

hogy manapság

alig

bevándoroltakkal,

jövevé-

ne élnének

együtt.

leszármazóival

tekintjük a gazdasági és kulturális krizist, melyben

Európa már évtizedek óta él, s amely az emberek testvéries érzését nagyon is korlátok közé szoritja és érthetvé teszi, hogy a jövevényt nem fogadják tárt karokkal, hanem ehe-

u iyctt

inkább a v^la&ztófatakat kcrc^K, melyekkel a hívatlan

akkor megártjuk at aiiionotHiit, azt a fontot ^létérdekbl ít itármazó (gylölködött, melylyel a népek a faj, a race, a néptU^ ieltravára reagálnak. Az egyik fél az óilakó arítztokratíkut ggjével keretikutatja és ha megtalálta imádja a táját faií tulajdonait (mert faji hibákrdf bnökre ctak nem fog akadni az tlyen érdekbl származó kutatás !) és helotának vagy felkapaszkodott parvenu-nek tartja a nem-fajtájabelít, mig ctt érezve fajíság:ának a környezettl elüt voltát ét tapasztalván az elüt fajiság kellemetlen következményeit, kézzel-lábbal tiltakozik a faji kérdés felvetése ellen és a mindent individualizáló s épen ezáltal mindent uniformizáló liberalizmusra esküdve tagadja, hogy faji különbségek léteznének az emberi nem, a VMMlégct maifuktül elkiilönözhetík

:

:

homo

sapiens egyes csoportjai között.

Nem

lehet kétséges,

kutatás körébe vonását

hogy a

kérdésnek a történeti

faji

meg nem akadályozhatja sem

ez a

féls tartózkodás, sem pedig az a lehetség, hogy a várható

eredményekkel esetleg tudománytalan körök visszaélést követhetnének el. Az aggályok túlzottak, mert a faji kérdés olyatén felfogása, aminre történeti kutatásnál szükségünk van, egyik

fél

kezébe sem adhat fegyvert, melyet az a má-

sik ellen fordíthatna.

A

történet világánál

kétségtelen,

sem abszolút kedvez tulajdonú, sem mvelhetetlen, alkalmatlan fajok nincsenek, mert a

mindegyik

faj

megy

változásokon

hosszabb fejldésen, kedvezbb tebb fajnak

semmi joga nem

Viszont a történeti

életet élt

bels alkatra

volnának

né^^ve

javitásra

történeti fejldés során

tehát a

át,

viszonyokon

véletlenül

átment mvel-

lehet fejletlenebb társát lenéznie.

népfajok kötti különbségek sem

olyanok, melyeknek a külst a

hogy

illetleg

pedig valami

anatómiai eltérések,

immanens tulajdonok

Egyetlenegy pillantás az európai népek fejldésére, meggyz bennünket az ily mélyreható, változhatokozói.

lan különbségek

valószerütlenségéröl.

melyek történetünknek az

utóbbi ezredév alatt,

Az

európai népfajok,

három-négyszáz év óta fszerepli, jóformán szemeink eltt alakultak

17

ki císö sorban keveredés útján, mint az angol a francia-nor-

a francia a latin-keíta-germánból, az

mann-szász-keltából,

északnémet

mánból

és

germán és szlávból, a délnémet ismét más germás szlávbóh a magyar a honfoglalás eltti finn-

ugor-török keveréknek ujabb török-szláv-germán felöntésébl.

Mindebbl

látható,

hogy a

faj

szükségünk van, els sorban és idben megváltozható kép-

európai történet kutatásában

idben

történeti alakaíat,

zdmény, nem kum,

fogalma, amelyre nekünk az

lett

pedig valami anatómiai vagy psychikai uni-

specialitás,

mely egy példányban, egyetlen formában

állván el, egész

léte alatt

büszkén

dacolhatna

a történeti

fejldés által eszközölhet változtatásokkal*

Ha kor

pedig történeti alakulatnak fogadjuk

ismernünk, hogy alá van vetve

el kell

nyezk

hatásának,

melyek a

cselekvésekre érvénynyel

különböz

kialakult,

finnek

:

az

éjszaki

mindazon

té-

els

sorban a

szerint,

a

ahol

norvégek,

népek,

terfaj

dánok,

fajiságának tulajdonai a természeti viszonyok folytán

a

eltérnek pl.

Ilyen

melynek hatása a lakóhelyek

mészet,

ak-

folyamán, az emberi

történet

birnak*

fajt,

a

el

mérsékeltebb

délibb

és

a délnémetekéitl, magyarok-,

Hegyi népek

De

lakóitól.

szintén

a

különböznek

természeten kivül

vidéki olaszok-,

az

mint

lakókéitól,

spanyolokéitól.

alföldek,

kulturális

és

mocsarak társadalmi

tényezk is megváltoztatják a faj arculatát. Tagadhatatlan, hogy a mai angol faj kialakulására nagy, dönt befolyással volt az a

mérsékelt,

tózkodó alkotmányos

ában a faji

Í7.

speciesre

abszolutizmustól élet és

demagógiától

berendezések,

század óta uralkodtak. az

és

tar-

melyek Angli-

Épen igy az amerikai

Egyesült-Államok alkotmányos

és gazda-

sági viszonyai, a franciára a hosszú feudalizmus, abszolutiz-

mus

és a

rákövetkez század forradalmi demagógiája.

metre a patriarchális

és felvilágosodott abszolutizmus,

hogy a magyar fajiságnak

A

né-

amint-

némely vonása azon közjogi viszony hatása alatt fejldött ki, mely nálunk négyszáz éven át a legfbb, központi probléma volt. A kulturális és társadalmi hatásnak azonban, hogy is

16

valóban hatii \c^ycn» az elbbi példákból

idn

zonyoi

mi^ az

át kell tartania,

el.

csak huBJimos behatás folytán állhat

mely

egfész fajon

alá tartozó összes egfyedek

AU

még

is,

hiányoztak.

bí-

változat

Faji

ez olyan vál-

meg^y végbe olyképen, hogy a

faj

id múlva némely

új

bizonyos

tulajdonokkal rendelkeznek, melyek korábban, a tagijaiban

íi

objektumon

faji

nyoma maradhat.

tapasztalható, mef^fif^elhetó

tozásra,

illet

lithatólag

De

áll

ez

az

faj

korábbi

változásra

egfyéní

a fajhoz kivülról csatlakozó egyének, illetleg, mivel hu-

zamos idrl van ciójára.

szó,

családok

megváltozására,

asszimilá-

Idegen fajiságukról leszakadt családok, melyek

mos ídön

át

benne élnek

az

fajiságban, a

új

huza-

kulturális

és

tényezk hatása alatt átalakulhatnak, aminek azonban feltétele, hogy a korábbi faji környezettl megváljatársadalmi

nak,

viszont

s

valóban benne

éljenek

az új

környezetben.

Bajuvár-osztrák származású fúri családok egy-két generáció de

alatt cicschesedtck,

viszont

mikor egyes tagjaik megint

könnyen vísszagermanizálódtak. Az ilyen változásoknál tehát a huzamosság mellett állandóságra is szükség van, hogy az eredmény látható legyen. német környezetbe

A

kulturális-társadalmi hatás

hogy

testi

feltételezi

változások aránylag nehezebben jönnek

többnyire

fajok

mibenléte

egyúttal, létre,

mint

annál nehezebben, mivel a történeti kutatást érdekl

lelkiek,

érvényes

A

jutottak, igen

ersen

kevertek

és

állandó,

küls tulajdonokkal maguk sem

általánosan

igen rendelkeznek.

küls különbségek inkább ruhára, testtartásra és egyes testi, küls szokásokra pl. hanghordozás, redukálódnak. Tót vagy magyar szármaÍ9.

század nagyfokú keveredése óta a

zású amerikai családok, megtartva anatómiai specialitásukat,

ha

volt ilyen, mégis rövidesen átalakulhatnak

letes

amerikaiakká. Összefoglalva

küls

külsleg töké-

:

faji

tulajdonoknak

nevezhetjük

azon

melyek a történeti korban egységesen jelentkez, egységes, egyednek tekinthet és

bels,

testi

és lelki sajátságokat,

emberi közösségeket a többitl megkülönböztetik. Ilyen

lemben tehát

szó

lehet

kisebb

és

nagyobb

érte-

közösségek

J9

amennyiben azokat fel tudjuk ismerni. Például a germán ncpcsalád, vagy a szászok, bajorok nép-

faji

tuíajdonaífóí,

törzsének

spanyol-portugáll zsidók székely törzs

faji

az

izrealiták,

a

magyar nép, a

tulajdonaírói, a

tulajdonairól.

faji

arabok,

az

tutaj donaíról,

faji

Mindezen tulajdonságok

rész-

ben a természeti, részben kulturális-társadalmi tényezk huzamos és állandó hatása alatt fejldnek ki az illet közösközt átörök-

ségben és egyszer kifejldve a közösség tagjai

ldnek. Ebbl vrilágos, hogy faji tulajdonokról társadalmi és köz- vagy magánjogi alapon kifejldött közösségekilél, mink nagyfokú

Faji tulajdonok kizáróan a

kez, mondhatjuk dási

:

céhek

rendek,

a társadalmi osztályok,

mink

fel,

állandósággal

közösségekben

emberi

faji

tulajdonoknak

nevezhetjük

mindazon örökletes tulajdonságokat, melyek a

korszakban

a

rendel-

a nemzet, nép, néptörzs.

Történeti szempontból tehát

lehet szó.

súlypontjukat és továbbfejldési, szaporo-

lehetségüket önmagukban biró

léphetnek

nem

stb.

változó

gazdasági,

kulturális

történeti

társadalmi

és

valamely nemzetet

viszonyoktól többé-kevésbbé függetlenül

vagy népet azon egy nemzetté és néppé tesznek. Ebbe a defínicióba ugyan belecsúszott a „nép** és „nemzet'* fogalma, melyeket, hogy „exaktok** lehessünk, megint külön kellene megvizsgálnunk és meghatároznunk. De ettl bizonyára felment bennünket az olvasó, ki nem fog hozzánk

más

szigorúbb lenni, mint

történeti

és

egyéb

müvek

zihez, kik szintén definíció nélkül alkalmazzák seket.

Nép

és

nemzet fogalmában minden

valami állandóság, örökletesség,

s

ezért

szer-

e kifejezé-

értelemben van

nagyon

is

szükség

van rájuk a definícióban, mely nélkülök talán a történetileg változók mellett túlságosan elhanyagolná ezen sajátságokat.

Bevonván a kat, melyek,

nyomás

történeti kutatás

mint láttuk,

körébe a

csak huzamos

faji

id

tulajdono-

alatt,

állandó

örökldve változnak, ennek egyéb, mint hogy azon kutatási

folytán, generációkon át

els következése nem területeken,

hol

a

lehet

faji

tulajdonoknak szerepét

bizonyos állandósággal, a történeti események

felismertük, lassú lefolyá-

20

van

számolnunk.

kell

i«iv<\l

magában vcvc

Ez mar

ellentétben

a liberális felfogái forradalmi, a ftociaiiita-materíilti el-

mélet katasztroíálii

melyektói

változáiaíval,

elsó sorban várja az emberi

nem

haladáiát.

a két

elmélet

De nem kevésbbé

szöges ellentétben van magával a haladási tannal, mely szerint

a történeti fejldésnek haladód kedvelt képlettel szólva irányuló tendenciája van,

fölfelé

gasztos megvetéssel néznek

borúk,

nemzeti

a

Amennyiben

harcok

le

s

amelynek

hívei

a középkorra

és

alacsony

elmaradt,

oly

a

:

ma-

valláshá-

korszakára.

az emberi fejldés népek és

nemzetek kereteiben, azok tagjaitól elsegítve folyik le, ezen népek és nemzetek semmikcpen nem rendelkezhetnek bennük rejl, immanens haladási tendenciákkal, mert hisz ép az, mi bennük állandó mag, a faji tulajdonok, fajiságuk, haladás helyett állandóságot, örökletes

maradiságot

és

csak

igen

igen lassú változási képességet foglal magában.

emberi történetben tényleg megvolna ez a tendencia, ez

csekély,

Ha

tehát az

haladási

liberális

semmíkép nem birhatná székét a népekben

nemzetekben, mint a

hanem ellenkezleg

történet

arra

objektumaiban,

lefolyásának

kellene

és

törekednie,

hogy

c

népek

nemzetekben rejl állandó hajlandóságú tényezket, a konzervatív erket legyrje és. haladásra kényszerítse. De akkor vájjon hol lakozzék a haladási tendencia ? Ennek kutatását és ilyen spekulációk terét nyugodtan átengedhetjük a pozitív és történeti materialista iskolák orthodox vagy

és

reformista

A

mvelinek.

faji

tulajdonokat

tekintetbe

vev

történetírás

nem

fog tehát folyton lelkendezni minden egyes változáson, melyet „haladásnak**, javulásnak, az emberi ész és

mveltség gy-

zelmének hirdetnek, hanem inkább némi szkepticizmussal kutatni fogja az újnak tetsz jelenség eredetét, elzményeit és azon tényezket, melyek azt létrehozták. Az ilyen kutatás nem egyszer fogja lehteni lelkesedését és bizonyára meg fogja tanítani arra, hogy a legkisebb „haladás'', az emberi mveldés legkisebb nyereménye is csak nehéz munka árán

érhet

el,

lassú, céltudatos törekvéssel,

a bennünk

lev

hasz-

21

tiOSf

értelmes

tulajdonok

fáradságos

élesítésével

és

a

túl-

nyomóan mozgásra képtelen tulajdonaink tudatos háttérbeszorításával. Az ilyen kutatás folyton tekintettel lesz a néppsychologia és társadalomtudomány azon fejezeteire, melyek a kulturális viszonyok állandóságáról, az újitások akadályairól,

a népfajok életében mutatkozó kontinuitás elvérl szólanak.

Mert ezek a tudományok már

mveldés, anyagi

és szellemi

megállapították

rég

mveltség-változás

a

feltételeit,

melyek a fentiekbl értheten egészen mások, mint a modern pozitív és szocialista elmélet kulturképznek vélt eszközei. A valóságban ez utóbbiak tömegek együttes, nem egyéni :

iskolázása,

napisajtó,

közigazgatási

parancsok és tilalmak,

gazdasági harc és kényszer, mindezek túra adott viszonyait

mélyebben

lényegesebb változást eszközölni.

nem képesek

megmunkálni

E

a kul-

bennük

és

tekintetben hasonlítanak

a primitív népek faekéihez, melyek a termékeny földrétegnek csak

felületét karcolgatják,

kednének.

Ami

anélkül

hatásuk mégis

hogy

van, azt

állandó és következetes

munkájuknak

kerekségén legnagyobb

elterjedésre

mélyebbre ereszinkább

huzamos,

annak köszönhetik, hogy bizonyos idn át szinte szuverén módon, konkurrencia és ellenzék nélkül mködhettek. A tényleges mveltségváltozás felületesebb formája, melyet némely gazdaságtörténész után accuítaratiónak nevezhetünk, tisztán ilyen külsleges változásokat hoz létre. ^) Klasszikus példája ennek azon köztudomású tény, hogy az összes kulturjavak közül a föld

hány

és

a pálinka, betel

és do-

Jellemz a japáni kulturátvétel is, mely tisztán külsleges, mindenbén a technikai vívmányok elsajátítására irányul, anélkül hogy a japáni nép öröklött, történeti, faji tulajdonait bármikép is érinteni vagy változtatni akarná. Ezen tisztán külsleges átmveldéssel szemben sokkal tett szert.

ritkább a

valóságos kulturváltozás,

melyet Vierkandt endo-

génnek nevez. Feltételei is bonyolultak: í. kell, hogy az illet nép egész szellemi és morális konstitucíója érett legyen ^)

J908.

V.

ö.

czckfc Vierkandt, Die Stetigkeit

int

Kulíurwandel, Leípzig

fi

ncpbcn a vditozaindk itükséges volta tudato!»an felmerült li^en, 3. egyes izemélyck fníciatívájir mert a tömegben magában nínct meg a A

váitozásriy

változás

2.

Ho^^y

tendenciája,

vHjy.iridzon

legcélirányosabban,

ezt

nagy egyéniségek adhatják. Végül

szerint,

jöv alkalom

min

kell,

is

a francia forradalom rokra 48-ban a párisi

és bécsi

tapasztalat

4. kúlsö,

kívülrl

Európára nézve

volt szinte egész

Napóleon

és

a

reformjai,

ránk magya-

forradalom, a

pozsonyi or-

szággylés reformmüködésére az országbeli városi és parasztmozgalmak, a pesti március idusa stb. Ebbl egyúttal meg-

min

ítélhet,

fontosságot

egy-egy bármily

tulajdonítsunk

jóhiszem „tegyünk- már-valamit** kiáltásnak

sajtóban, parla-

mentben, társadalmi életben.

Mindezen

együttmködése megindíthat egy tényleges kulturváltozást, melynek folyamán az állandóságot képvisel, konzerváló tényezk háttérbe szorulhatnak, hatalmuk

feltételek

el azon a talajon, új kívülrl be nem hatolhatott. A válemberi közösségben nem klsó erk

hova eddig az idegen tozást tehát az

hozzák

létre,

és szellemi kell,

valami

megtörhetik és

hogy

illet

új

hanem ép ellenkezleg az konstitúcíója változván

a változást

eszközöljék.

áll

nép egész morális

illet

meg, ennek

Az

egyes eri konstitúció

eddigi

meggyöngülnek, elhalnak és helykbe eddig elnyomott, gyönge, csekély szerep tényezk veszik át az uralmat és vezetést. Az egész szellemi és moegyes tényezi elhanyatlanak,

konstitúció

rális

egészen

A

új,

eddig

így

nyerhet

nem

is

mélyreható

formákat

sejtett

változás

esetén,

és színezetet.

néppsychológía és szociológia ilyen és hasonló szem-

pontjai eddig jobbadán

csak

snépekre,

amerikai,

afrikai,

vad törzsekre alkalmaztattak, s általában véve inkább ethnografiai, mint történeti jelentséggel bírtak. A tör-

ausztráliai

ténet

körébl

kultúrák, ilyetén

nézetem

csak

az

leginkább a

srégi kínai és

kutatásokhoz adatokat. szerint

és részben

az

hogy a historikusok

egyptomi

Az anyag

semmi bels oka

kevéssé ismeretes

nincsen,

egyrészt, másrészt

a

e

szolgáltattak

korlátozásának

küls

is

csak

szociológusok

az, és

u kölcsönös

tiéppsycíiologusok

más

iránt

—

az egyik

fél

ellenszenvvel

tagad

viseltetvén

egy-

minden törvényszerséget,

a másik pedig mindenütt törvényt szimatol és mindentrendmindkett tartózkodik egymás eredszerbe akar szedni ményeinek felhasználásától. Pedig az európai történet két-

—

nagy és nevezetes példáit mutatja a mveltség-változás legkülönbözbb fajainak, mint akármely sötét világrész. Viszont az is kétségtelen, hogy az európai kulturváltozások is az egyes népfajokban és nemzetekben ségtelenül legalább

folytak

le,

is

oly

tehát épen oly állandó jelleg, örökletes és egyút-

könnyen körülhatárolható emberi közösségekben, mink az eddigi kutatástól elnyben részesitett vad és félvad néptörzsek. Ha még kiemeljük, hogy az európai népek körében végbement kulturváltozások lefolyását a rendelkezésünkre álló rendkivül változatos kútfkbl sokkal könnyebben és

tal

összehasonlíthatatlanul

biztosabban

mint az exotikus népekét, az európai változások

—

elég

lehet itt

rekonstruálnunk,

arra rámutatni,

hogy

majdnem mindegyikére van egykorú

megfigyelnk, ki a változásban vagy hozzá közel élve, nyílt szemmel figyelte meg annak fázisait ; Tacitustól Széchenyi akkor természetesnek Istvánig a kiváló elmék egész sora, fogjuk találni, hogy a fönt ismertetett fogalmak az európai történet egyes eseményeire és viszonyaira minden kétség nél-

—

kül alkalmazhatók.

Bennünket érdekelnek.

természetszeren

De nemcsak

lebb hozzánk. hasonlítani,

itt

A

még

azért,

magyarság pedig

mert

a

magyar

azok állnak

szereti történetét

leginkább

politikai viszonyainak állandósága,

változások

az

legköze-

angoléhoz

alkotmányának stabilitása miatt.

régisége,

Jogtör-

kézikönyveinknek a tényleges fejldést illet csekély tudását sikerrel leplezi az „ezeréves^' alkotmány folytonos

téneti

emlegetése.

Ez az

ezeréves változatlanság rendkivül

jelenség és minél részletesebb megvilágításra volna

Az

érdekes

érdemes.

magyarázatok a magyar nép szabadságszeretete, dinasztikus hsége, a szentkorona tana stb. alapjában véve eddigi

:

^4

c^y ujabb ismeretlent álíftn^k a mct^ismcrcndo hcíycbc.

ci«ik

Kétségtelen, hogy a

galmasak

és talán

szláv népeké.

tin,

még

gcsek, talán

magyar

kevésbé

A

történet változiiai kevéii^

íi

számosak, mint a germán,

tényleges változások

csak acculturatió

esetei,

—

gondoljunk Szent Istvánra

la-

részben kulsóle-

is

részben sokkal in-

mködésének k6— mint más népek

kább egyes nagy egyéniségek személyes iZönhetók

moz-

!

És az is kétségtelennek látszik, hogy a változásnak elssorban a magyarság faji, örökletes tulajdonságai változásai.

Mindamellett

álltak és állnak ellent.

„ezeréves**

volna

mindjárt

periódusokkal számolnunk a magyar történetben.

Aminthogy és jogtörténeti

tében

hiba

az

is

köztudatunk

által

Nagy

„szentkorona

számított

hogy

kctségteJen,

Lajos korától egyvég-

államrendszere"

minden

faji

rászorul

is

hogy a 14. állandóság mellett sem ma-

pontosabb vizsgálatra, mely tekintettel századi viszonyok

kézikönyveink

a

lesz arra,

radhattak mozdulatlanul az európai változások forgatagában.

Már

az eddigi kutatások

világánál

is

bizonyosnak

látszik,

hogy Verbóczi e tekintetben is, úgy mint köz- és magánjogunk egyéb terein is bizonyos változást jelöl, amely változásban faji

mköd

konzervatív és

újító,

társadalmi,

gazdasági,

tényezk közelebbi megvizsgálása nem lenne

hálátlan

feladat.

Ezen általános megjegyzések

kissé

duló pontunktól, ahol a gazdasági élet

kedve, bennük tunk.

Az

lelki,

szellemi, örökletes,

eddigi eredményeket

a

eltávolítanak

kiin-

változásairól

elmél-

okokra

akad-

faji

magyar

gazdaságtörténet

alkalmazva, olyan jelenségkörbe jutottunk,

speciális tényeire

erk, és a kontinuitás elve talán még korlátlanabb hatalommal uralkodnak, mint más népeknél. Hisz az oly gazdaságtörténeti tények, hogy pl. a magyar nép nem hol a konzeVvatív

nem lehet ismeretesek, st az

kereskedik és

kereskedésre rászoktatni,

eltt

utóbbi

*)

V.

ö.

Vcrbczi

Falu és földköxüsség'-

idkben

csömörlésíg

birtok- és közjogi újításairól

Körgardasági Lexikon J,6I6,

familiárisok, akad. értekerés, i9J2,

US — 12). II. és

mindenki

.4

s

ísmé-

Tagáayi Károly,

iölcait Serviensek és

magyar állam

életrajza.

» tcívc

közhelyekké váltak. Persze

anéíkül,

szembe-

íiogy e

ötl ténynek közelebbi okait bárki is szemügyre vette volna. Kétségtelen, hog^r az okok között természetiek és társadalmiak is szerepelnek a hazánkban letelepedett magyar fajnak igen sokáig nem volt szüksége kereskedésre, hogy fentársadalmi oknak vehetjük pL a bécsí kormány tartsa életet :

;

kereskedelemellenes politikáját, továbbá

a

nemesi

mely a szorgalmas kezet is megkötötte takat ervel henyélésre kény szeritette, végül got,

nak

kötött helyzetét

:

a

és

a

birtokjo-

privilegíál-

jobbágyság-

ezen külsleges, kivülröl az egyedekre

ható tényezk mind részt vettek abban, hogy

nálunk

nem

nagy gazdaságtörténeti változás, mely a nyugati népeket, vagy azok lakosságának egy nagy részét mezgazdasági termelbl ipari és kereskedelmi munkássá és vállalkozóvá tette. De mindezek hatása együttesen sem lehetett volna oly nagy, mint amin valóban, ha nem járulnak hozzá a magyar faj bels, örökletes tulajdonságai, melyeknek a változás évszázados megakadályozásában és a mai végtelen lassú átalakulásban mindenkép els, dönt szerefejldhetett ki az a

pet kell tulaj donitanunk.

Mindezek azonban bonyolult problémák és mi jelenleg, a kutatás legkezdetén, jó ha óvatosak leszünk és megelégszünk olyan kérdésekkel, melyek pontosan körülhatárolhatók és úgy a kutatás során, mint az eredmény dolgában különösebb

komplikációktól

mentesek.

Itt

elssorban

gazdasági termelés azon területei jönnek tekintetbe,

ken a magyar nép némi elszeretettel dolgozott, tehát bizonyos értelemben

magyar

specialitásokat

a

melye-

amelyek tüntetnek

Ezek a mezgazdasági termelés és a kézmipar némely ágai. Ez utóbbiakkal gyorsan végezhetünk. A magyar iparos, amennyire ezt az utóbbi századokra vonatkozó igen felületes ismereteinkbl megitélhetjük, vagy mészáros, vagy szabó, vagy csizmadia volt ezek a ftípusok, melyeket a közvélemény magyar mesterségeknek szokott tartani. Míndahárom kétségtelenül olyan iparág, mely a technika haladására nincs túlságosan ráutalva, s amennyiben újításokra mégis rászorul, fel.

;

2ft

ugyu

eteket d vevókozönteg változott szükséglete Bzerítí.

Egészben véve míndahirom jelenség tokkal

— valljuk

meg

—

kcny-

raja

igényte-

mi ipartörténetünk teljestéggel hátramaradt volta miatt annyira ismeretlen, hogy részletesebb vizsgálatuk a mai viszonyok közt tanulságokat aligha nyúj-

lenebb és

a

tana.

Sokkal fontosabb problémák a gabonatermelés ét az állattenyésztés. Mindakettó évszázadokon át foglalkozása volt

népünk nagy tömegeinek, miból következik, hogy az a termelési mód, mely bennük magyar földön kifejldött, bizonyára magán fogja hordozni a magyar fajiság, örökletes magyar sajátságok bélyegét. Természetesen ennél a kutatásnál is nagy körültekintésre és óvatosságra van szükség. Hogy csak egy

példát

emlitsek

:

a

mégis

nem

hogy a

hiszem,

tudom,

jól

magyar gazdagságnak

szinte kétszáz év óta egyik forrása a és

ha

juhtenyésztés,

termelési

mód

és

belle

a

származó produktumok feldolgozásának módszere használható adatokat nyújthatna a magyar fajiság ismeretéhez. A magyarság öröklött

tulajdonságai mintha

tak volna a magyar

juhtenyésztésre,

csekély hatással vol-

mely

elsó

sorban

né-

hány nagybirtokosnak köszönheti fellendülését, s ennélfogva a termelési módokat is nagyobbára a külföldrl kölcsönözte. Sokkal nagyobb hatása lehetett a magyar fajiságnak a marhacs lótenyésztés

miként való kialakulására, valamint a gabona-

termelés egyes ágaira. Sajnos, mindezekre igen kevés áll

ban

rendelkezésünkre, is

a

magyar gazdaságtörténet irodalmá-

hiába keresünk hozzájuk útmutatást.

Mi

itt

bortermelés azért,

s

kútfó

mert

a korábban megállapított

problémájára a

magyar

fogjuk

fogalmakat a magyar

alkalmazni.

bortermelés

szinte

Els

sorban

százötven

évre

visszamenleg értékes irodalommal rendelkezik, melybl bségesen meríthetünk adatokat a minket érdekl kérdések tisztázására. Alkalmas példává teszi a bortermelést az a körülmény is, hogy természettl adott feltételei szinte az egész országban és különösen azon vidékeken vannak meg, hol a magyarság lakik évszázadok óta. Ehhez képest a

n magyar ncp mindig

szívesen

szllövel

foglalkozott

—

és bor-

mondhatjuk étzelmi reláció, mely a bortermel és munkájának objektumai, a szöll és a bor egy régi magyar gazdaságpolitikus szerint között fennáll a „distractio'^ melyet a bortermelés nyújt, egyik oka nagy valószinúvé teszi, bogy a termelnek lelki elterjedtségének És az a

termeléssel.

:

—

—

tulajdonai,

dályoktól

épen a

tehát

nyiltabban,

sajátságok,

faji

aka-

szemmel inkább láthatóan mint más termelési ágaknál, melyek nem

mentesebben,

szabad

fognak jelentkezni, tudnak ily személyes relációba lépni a termelvel. A dolog természetébl folyik, hogy kutatásunkat nem korlátozhatjuk azon processzusra, mely a szll elültetésétl a szüretig, a bor valóságos termelésének pillanatáig

tart,

terjesztenünk a bor kezelése, a pincészet,

való kereskedés

momentumaira

is,

hanem

eladása

mivel ezek

ki kell

és a vele

csak együtt-

véve merítik ki a bor mint árúcikk fogalmát és csak együtt-

véve adják a bornak és bortermelésnek jelentségét a magyar gazdaságtörténetben. Érdekldésünk ezen kiterjesztését annál hasznosabbnak látjuk, mivel a borkezelés és borkereskedés már ersen túlhaladják az egyszer agrártermelés körét és

mint ilyenek, technikai és társadalmi tényezk hatásának

ersen ki vannak téve, úgy hogy ez utóbbiaknak a faji tényezkkel szembeállítása bizonyára érdekes tanulságokat fog szolgáltatni kutatásunk számára.

A

magyar bortermelés küls tényezi.

Legels

feltételét

szerint, a talajnak

alkalmatos voíta képezi.

gyarországnak egész kiterjedés

éjszaki

dolog természete

a bortermelésnek, a

területe,

csíkot,

leszámítva

És mivel

egy igen

Ma-

csekély

beleesik azon mérsékelt égövbe,

melyen a talaj a bort élvezhetén, iható formában produkálja, úgy hogy az eladható, tehát árúforgalomnak tárgya, árúcikk lehet, ennélfogva kimondhatjuk^ hogy a bortermelés küls tényezi közül a természeti hazánkban kezdettl fogva adva volt.

21

Köziimert ttnnycl Ailvan itemben,

uU) mincmutt-

a

gcnek további kutatására nínci tzúkiégiink,

hogy Maf^yarorszáj; ncmctak

jan tudiuk,

mindnyátok

tható, de igen

A

területén elsrangúul kitunó bort produkál. té^éi a történeti és {geográfiai kutatás

híiz

már

borok kitünó-

igen korán osz-

szekottetésbe hozta a talaj chemiaí összetételével, így külön-

meg már

böztet szerint

1.

fként

a

Bél Mátyás 1723-ban') a chemiaí összetétel

kénes, aromatikus borokat, hegyaljaiak,

ezek

az elsórangúak,

minkhöz

kénes, illanó borokat,

2.

számítja a soproni, miskolci, szekszárdi, pozsony-szentgyörgybazini borvidék terméseit,

köztük vannak a honti,

s

végül

budai,

a meszestartalmúakat

3.

egri,

gyöngyösi borok.

A

természettudományok fejldésével a termtalaj mindig más és más elemeinek tulajdonitották a magyar borok kitn izét és erejét. így hirdette pl. Szemere Bertalan az angolok

hogy a magyar bornak van az egész világon a legnagyobb foszfor-tartalma, s ennélfogva vele már a természettl fogva sem veheti fel a versenyt semmi egyéb bor.^ Nekünk itt teljesen mindegy, kén vagy foszfor vagy más chcmíai elemtl függ-e a magyar bor jósága, annyit megállapíthatunk, hogy a magyar bortermelésnek természeti feltétele minden tekintetben megvan és pedig nemcsak az oreltt,

hanem szinte az egész állami területen. Az elsrangú borterm vidékeket egymás között, ha nem is els rangú, de még mindig igen tekintészágnak egyes kisebb

lyes

érték

borárút

szinte megszakítatlan

vidék

a

zalai,

részein,

produkáló

vonalakban

:

balatoni területtl

kötik

területek

igy húzódik egyrészt,

a

a

össze

borterm

pécs-villányi-

Fejérmegyén át Buda, Gyöngyös, Eger, Hont si borterm vidékéig, s onnan Putnokon át keletnek szekszárdítól másrészt

1)

rinbergae -')

Mathias Bclios, Hanga-rUe í

723, 153.

prodromus,

No-

B. ác Szemere, Notes on Hungárián 'wines. Paris

Dr. Kletzinsky e schrift Í855.

hagyta.

sintiquae et novae

I.

tárgyú

értekezését

a

bécsi

\Z6U közli Medízinísche Wochen-

évfolyamából, melynek fönti eredményét Liebig

is

jóvá-

29

A

a tokaji Hegyaljához.

borterm

vidékek

ezen kiterjedt

lehetvé tette, hogy nálunk hatalmas bortermelés induljon meg, s borunk úgy a bels fogyasztásnak, mint a kivitelnek jelents cikke legyen. A természeti tényez ezen U.eávez viselkedése folytán bortermelésünk már a Í8. században jövedelmezség dolgában a harmadik helyet foglalta el: rögtön a gabona és az volta

magában véve

állat után.^)

rend

is

Bortermel

volt az országban a

legkülönbözbb

rangú lakosság megvolt a szlleje a városi polgárnak ép úgy, mint a nagybirtokosnak és a jobbágynak. A földesúri jövedelmek nem csekély részét szolgáltatta a bor, melybl a jobbágy urának kilencedet tartozott adni, még és

:

—

pedig úgy a szöllhegyen termettbl

a szöllhegy külön-

—

mint ben szlln kivüí gyakorta gabonával is be volt vetve a kerti szöllkbl, a vinea hortensisbl, mely a falubeli, bels telkekhez

számíttatott.^)

A

termelés

hogy törvényhozásunk már a

Í7,

st

minségére jellemz, 16*

században

ségét érezte rendelkezni arról, tartozik-e a

szük-

is

jobbágy kilenced

aszuszöllbl készült borral fizetni a földesúrnak, akinek a kilenced mellett pontosan körülírt bormérési joga is volt. Viszont a bormérés (educillatio) a földesúron kívül a jobbbágyközségnek is jövedelmet hozott, amennyiben az esztend folyamán a földesúrral váltakozva mérhette a bort. Mindez arra mutat, hogy a bor els sorban a bels fogyasztás tárgya volt és csak azután, másodsorban jött tekintetbe mint magyar kiviteli cikk. A bor kivitelének egész a Í8. század második feléig nagyjában a következ útjai voltak: fejében

í.

jobb

A

fajta:

fekete

és

Sopronvidékí borok, melyekhez a

rusztít,

továbbá

a pozsonyvidéki szentgyörgyit, bazinít és modorit volt szokás számítani.

Morván

fogyasztásra, 1)

részben hogy

részben

Berlinen át

Lipcsén,

Níkolaus Skcrictz, Descripüo physico-poíiticae

Hunga.ria.e etc. 18. 2)

át Szilézíába vitettek,

A

az

ottani

Poroszor-

situationis

regni

I.

bortermelés úrbéri viszonyaira

gicum regni Hungáriáé Keszthely Í820.

I.

Carolus Pfahler, Jas Geor-

30

izagba cs Stcttincn áí

dz

ezen ága hoiszú

kivitel

úgy, hogy

a

idn

soproniak fenn

cjszaki

it volt

mködésben, mé^

sziléziaiak

és

állott

vászonban

posztóban vették

:

a

fel

A

P^dtgf

tulajdonképen

közt

a kereskedk egyszeren

csereforgalom és

ailamokca Kcruijcnck.

sziléziai

bor árit» melyet Sop-

ronból kiszállítottak.

A

második út Pozsonyból vezetett Bécsbe, s onnan az osztrák tartományokba, részint tengelyen, részint hajóval a Dunán. Ezen az úton Pozsony környékének borán kivül mindazon jobb minség borok is kivitettek, melyek a bécsi udvar, az osztrák és német nagyurak és városi polgárok 2.

személyes szükségletére szolgáltak'^

A

harmadik kiviteli út a Szepességen at irányult Lengyelország felé. Tárgya többnyire nehéz magyar bor volt, tokaj-hegyaljaí vagy egri és budai, melyet Lublóig, Podolinig, Gnézdáíg tengelyen szállítottak, onnan a Poprádon, Dunajcczen és Visztulán tutajon Varsóba, általában lengyel 3.

és részben orosz fogyasztás céljaira. 4. lett

Erdélybl Moldvába

és Havasalföldre vittek bort, ez

volna a negyedik exportvonal, de az erdélyi, magyar és

szász bortermelés

században

a \7,

már a

században hanyatlásnak indult,

16,

gyakori

török

beütés

és

megszállás

még

inkább tönkretette, úgyhogy ekkor már több oláh bort vittek be Erdélybe, mint megfordítva. Az erdélyi bortermelés a

nagyobb nyugalmat hozó i8, században is csak rossz 'oláh termés esztendejében vagy pedig az elég gyakori határzárok idején tudott nekilendülni.-)

Ezen állandó

kivitel

tulajdonképen

nem

igen

terjedt

A

Habsburg-királyok udvari borszükségletére levéltári adatok Takáts Sándor müveiben pssstrUf v. ö. még Magy. Gacdaságtrt. Szemlében az I *03, 44. 1. 15^. adatot, szintén Takáts Sándor kiadásában.

Ez utóbbira

Aus der Vergangenheit der siebenhúrgisch-sAchsischen Ldnd<wMscfuíft, Hermanstadt J895, általában pedig Greg. Berzeviczy, De commercio et industrU Hungáriáé, Lcut-)

I.

G. A.

SchuIIer,

schoviae J797. és Ansicht des asUtisch-europáischen Welth^ndets, Pest 1808 ; Skerletz id. m. és az müveinek Bercnyi Páltól készített forditáia a

Magy. Kósguzd, Könyvtár

Í5. kötetében.

3J

a szomszédos államokon

túl

a föfogyasztók Atísztría, a né-

;

met birodalom és Lengyelország voltak. Nem hiányoztak azonban kisérlctek arra sem, hogy a távolabbi tartományokban is piac hódíttassék a magyar bor számára, s ezáltal az világkereskedelmi cikké legyen.

törekvések L Lipót korára, a

nak

A

legrégebbi tervszer export-

Í7.

század második felére nyúl-

kezdeményezi németek, idegenek.

vissza,

1680 körül

Skandináv országokba szálíitani bort és pálinkát, maradandóbb eredmény nélkül. Pontosabb volt Sedgewick Zakariás, örmény keresked angol vállalata, mely eredetileg, mint ma mondanók, export-import üzlet volt Angolországba perzsa sznyeget szállított s onnan viszont angol szöveteket. Ebbe az üzletbe belebukván, a perzsa sznyeget budai vörösborral próbálta helyettesíteni, melybl Í699—Í 700-ban sikerült is 1000 csöbört Angliába szállítania. Az angol piac urai azonban nem látták szívesen az új konkurrenst, angol és francia lapok támadták és vele szemben érvényesíteni akarták azt a régi tilalmat, mely szekísérletek történtek Hollandiába és a

:

rint

A

Hamburgon

át csak rajnai bort szabad bevinni Angliába.

spanyol örökösödési háború

annyiban, hogy a

kedvezbb

helyzetet teremtett

köztük

francia és spanyol árúk,

kiszorultak az angol, hollandi és éjszaki piacokról, nyílott a

kat

magyar bor számára. Dánia mikor a

kizárta, egyúttal biztosítékot

királytól,

kért

kogy a magyar gabonából

lítmányokat kaphasson.

L

és

akit,

nagy

Gallas gróf kíséretében Angliába küldött

levantei kereskedésnek szárazföldre,

szágon át

térítése

így tér

s

francia árú-

borból rendes szálkihasználni

704-ben,

kérésére,

í

L

hogy

Lipót,

gyalásokat folytasson a magyar bor kivitele ,

és

lok

Ausztrián és Magyaror-

érdekében. Vecelli

legfbb Hoffmann,

küldetésének

a kóstolóba hozott magyar borokat leszólni az eltt.

Vecelli

némi sikereket mégis

számára angol kölcsönt

és

J

tár-

általában a

kerékkötje a bécsi udvarnak londoni követe volt, aki magát sértve érezte az olasz küldetése által, s nem íotta

bor,

Lipót császártól és

Ezt a helyzetet akarta

egy olasz tervkovács, Vecelli,

a

elért:

átal-

ango-

kapott ura

705-ben megalakult egy angol

S2

kereskedelmi

tar

.i

.1.;

az

celjai

megvaiü&iU&a.ra.

Többet

azonban nem tudutik ez üf^yróU a magyar bor kivitele iimét megfeneklett, s ettól kezdve megint csak elszórt adataink vannak kisebb mennyiségek idnként, elszigetelten tortént kivitelérl.')

Mindezen adatok elssorban a természeti feltételekre nézve nyújtanak némi közelebbi felvilágosítást. Bármennyire megvolt is a magyar bor termelésének azon természeti feltétele, mely szerint a talaj minsége folytán az országban nagymennyiség és elsrangú borok termelhetk, ezen kedvez természeti feltétellel szemben áll egy kevésbé kedvez, mely a bor mint árú jövedelmezségének meglehets szúk korlátot szab. Azok a piacok, melyeken a 17* és Í8. századAnglia, Franciaorban nagyobb nyereség volt remélhet szág és Hollandia, ahol az akkori pénzgazdaság virult, annyira messze estek a magyar termelhelytl, hogy ott piacszerzés elé a legnagyobb akadályok tornyosultak. Ezek közt els és legfontosabb, hogy az illet gazdag országok sokkal közelebb, szomszédságukban is találtak kitn borokat a franciát, spanyolt, portugált és rajnai németet, amely borok már évszázadok óta uralkodtak az ottani piacokon. Magyarország messze volt s ennélfogva késn jött, ez bortermelésünk természeti tényezinek kedveztlen következménye. Sedgewick és Vecellí példája mutatja, hogy a természeti tényez ez akadályozó hatását le lehetett volna gyzni, hogy úgymondjuk, közigazgatási és társadalmi úton. Borpiac :

:

hódításának hathatós

szerzdés

kötése.

Az

eszköze

akkori

lehetett

kötött

volna

kereskedelmi

gazdasági

viszonyok

nagyban hasonlítottak a maiakhoz, melyek a világháború óta fejldtek ki. A szabadkercskedclcm akkor is ismeretlen fogalom volt és az államok saját, gyakran nagyon is szk-

keblén

felfogott erdekeik szerint

meg

bízonyos^je-

Mindezeket Takáts Sándor alapvet értekezésének köszönjük: I, Lipót aUtt, Magy. GazdaságSzemle JÖ99, 333. I. ^)

Kúlkereskedeími mozga.lmak híLzánkban tört.

engedtek

33

ha a másik fél viszont teret nyitott a kivitel számára. A régi Magyarország azonban, mint tudjuk, í526-tóí kezdve í867-íg semminem számbavehetö befolyást nem gyakorolt a Habsburg-monarchia külpolitikájára, sem diplomáciájára, vitelt,

sem pedig ennélfogva külkereskedelmi politikájára. A bécsi udvar diplomatái sorában alig volt magyar születés, s ha igen, a magyar nemzetiségtl elidegenedett fúr, akit hivatali munkásságában minden, csak nem magyar szempont vezetett. Jellemz a föntemlített Hofmann viselkedése, aki a magyar kivitel istápolása helyett ép ellenkezleg mindent megtesz annak megfojtására. Borkivitelünk tehát az idegen piacok meghódításánál sem a külképviseleti személyek társadalmi propagandájára, sem a kereskedelmi államszerzdések hivatali eszközére nem számíthatott. Részben kitn, részben kedveztlen természeti tényezk mellé állíthatjuk tehát a szintén nem kedvez társadaími-poUtikai tényezket, melyek együttvéve érthetvé teszik, miért korlátozódott a magyar borkivitel inkább csak a szomszédos országokra.

Legyen szabad

késbb

csak futólag kiemelnünk

itt

több szó lesz:' hogy

azt,

mirl

szemügyre vett piachódítási törekvések közt magyar iniciativával épen nem találkozunk. Annak sincs semmi nyoma, hogy külképviseleti az

tááíg

viszonyaink kereskedelmileg hátrányos voltán a magyar rendi

gylések törekedtek volna

Még

jobban ránehezedtek

társadalmi politikai

viszonyok

Ismeretes Mária Terézia teremtésérc, valamint az del

szemben védvámos

országon

változtatni.

a

termelést

a

a

magyar bortermelésre a

J8-ik

század

közepe

óta*

hatalmas akciója osztrák gyáripar is,

hogy

e cél érdekében a külföld-

politikát folytatott, másrészt

olykép irányította, hogy az

Magyara

fiatal

annak konkurrencíát ne okozhasson. rendszernek súlyos következményeit csakhamar

osztrák ipart táplálja, de

Ennek a

megérezte bortermelésünk.

Az

osztrák örökösödési

elveszett, s

háborúban

Poroszországhoz csatoltatott.

nagy rés«e magyar borter-

Szilézia

A

34

mcUt

e

hatalmas piaca moit a

poroiZ király kttébc kerül-

minó viszony áll fenn Magyarország kozt keres-

vén, cliórang:ú fontoiságú kérdés volt»

Poroszország és

Ausztria

vele

s

kedelmi tekintetben. Ez a viszony pedig ép az osztrák iparpártolás folytán, csakhamar megrosszabbodott, sót elmérge-

Mária Terézia az új osztrák gyáripar érdekében a porosz gyártmányokat, kOztisk a sziléziai posztót és vásznat

sedett.

lehetleg kiszorította országaiból

1752-ben

az

;

felállított leg-

felsbb kereskedelmi hatóság, a Hofkommercienrath tilalmak és monopóliumokkai uldoztc ki a konkurrenseket, hogy az

morva gyárak megersödhessenek. Egykorú szemlél szerint ez az iparpártolás kommandószóra ment a gazdasági életet úgy akarta irányítani, mint a tiszt egy zászlóalj gyalogságot. Ezen új iparpártolás** alatt szenvedett a magyar bortermelés is. II. Frigyes porosz király az osztrák elzárkózásra hasonlóval válaszolt és megosztrák,

új

alsóausztriai

cseh

és

:

,,

nehezité, részben mcgtíltá az ausztriai

a

magyar bornak országaiba

terményeknek, kóztuk

A

bevitelét.

soproniak

sziléziai

borkercskedésc úgyis halálos sebben volt azóta, hogy Mária Terézia ^754-ben megakadályozta a bor ára fejében szerint

Az

importálandó

sziléziai

behozatalát.

nem

fendelkezett

mint

felvevképességgel,

szokás

vászon és posztó

osztrák kézen maradt kis Szilézia pedig

annyi

ósi

a

eltt az

porosz hódítás

osztatlan tartomány, így aztán a szentgyörgyi, baziní, modorí, ruszti

borok lemaradtak,

korábbi virágzó

De

gyasztani,

országba,

nem

18.

század második felében a

nem maradt

kivitelbl

soproni borszállítás.

a

s

a

kis Szilézia ezt

származott.

tartományok

és

Poroszország

sem tudta

onnan

borszükségletének

magyar

a

Franciaország.

A

némi elfo-

és rajnai bor, Stettinen

nem

át

91.274,

fedezését

bor, átvették a rajnai

század

behozatott Poroszországba Danzigon

át

holott

végén,

24.6*^0

í

795-ben

urna francia

ugyanakkor Dan-

egy csöppnyi magyar bor sem, Stettinen csak összesen 2i.047 tallér érték. Egészben véve bizo-

zigon be is

mint

hanem a sziléziai kereskedk tovább vitték Oroszamibl azonban a soproniaknak semmi hasznuk

pedig, kiszorulván

át

egyéb,

lépett

35

Magyarország a század végére

nyos, íiogy

elvesztette a po-

rosz és sziléziai piacot*

—

A

Bécsen át az osztrák második kiviteli írány^ örökös tartományokba, hasonlóképen bedugult* Mária Terézia figyelme az osztrák ipar mellett az alsóausztriai és stájer

bortermelésre

a

könny

volt

a

is

kiterjedt

;

ez

irányú rendelkezéseinek célja

savanyú osztrák

és

magyar bor

bor

hátraszorítása

kivitelének

árán*

vágó rendelkezései kíméletlenség dolgában

Magyar

bort Ausztrián át Í775 óta csak

elsegitése

Kormányának

ide-

szinte példátlanok*

akkor volt szabad

ugyanannyi mennyiség osztrák bort is kivitt* Tekintve az átlagos osztrák bornak a magyarhoz képest gyönge és alacsony voltát, ez a rendelkezés ahelyett, hogy a magyarral együtt az osztráknak is piacot kivinni,

ha az

illet szállító

még

magyarnak kivitelét is megakasztotta, az ízletes és keresett magyar borra kölöncként nehezedvén rá a kötelezettség, hogy egyúttal a senkitl nem áhítozott, savanyú osztrák bornak is piacot szerezzen. Ez a rendelkezés késbb megsznt ugyan, de helyén megmaradt évtizedeken át az, hogy magyar bort a Dunán, tehát az olcsó szálszerzett volna,

lítási

a

nem

eszközzel

volt szabad

Bécsen át kivinni, csakis a

sokkal drágább szárazföldi úton, szekérrel* Teljessé az osztrák bor gyzelme a vámrendszer által vált, melyet úgy a

magyar

területre,

pítottak meg,

mint az osztrákra a bécsi hatóságok

álla-

amelynek következése lön, hogy az osztrák semmi vámmal terhelve betódult Magyarországba, míg a magyar borra súlyos harmincad nehezedvén, az osztrák bornak konkurrenciát Ausztriában sem csinálhatott* így történt azután, hogy a század végén Ausztria évente 500*000 akó bort hozott be a kitn borok hazájába, Magyarországba, mely ily módon Ausztriával szemben paszs

bor csekély vagy

szív kereskedelmi mérleget volt kénytelen felmutatni*

A

harmadik

torlaszolta

el.

tartománnyá tett alá*

utat,

Lengyelország

felé,

szintén

Ausztria

Lengyelország felosztása során Galícia osztrák lett,

s

mint ilyen a bécsi vámrendszernek vette-

Ezzel egyúttal

megsznt Lengyel-

és

Magyarország 9^

9é

a

kormány

közt A közös

határ

mfl váf^hatta

útját a tokaj-he^yaljaí

c^Ija

itt

közei

ii

^i

pedí(?

Ulici

vámrendszer

kereskedelmi

és

kénytUm-

bor kívítcUoek. Pozitív

bortermiéi istápoliia

az alsó-auiztriai

is

bécii

volt, esz-

A

szerzdések.

Bécsben megállapított vámtételek szerint az osztrák bor

vám

nélkül tódúlt Galíciába, mig a magyart súlyos harmincadok sújtván, megrekedt a Szepességben,

átengedni az osztráknak.

telen volt

mégis kiment Galíciába, az

megint

Ami

ismétldött

vámjáték.

a

kevés magyar

bor

konkurrálhatott a vám-

hanem tovább ment

nélküli osztrákkal,

ahol

nem

ott

a galíciai piacot kény-

s

a lengyel határ

Az

felé,

osztrák-lengyel

vámmal, a magyarok nagy, néha 30" ,,-ossaI is megterhelve lépték át. Igaz, hogy a lengyelek behozatali vámjukkal osztrákot és magyart egyaránt sújtottak, még pedig elég keményen — volt id, mikor se magas a lengyel beviteli vám akónként 4 arany volt, vámot a magasabb kvalitású magyar borok jobban elbírták, határt az osztrák borok alacsony

—

mint az ismeretlen

és

osztrákok,

keresetlen

melyeket a magyar-galíciai

de

a

sebeket,

és galíciai-lengyel határ átlépése-

magyar borkereskedelem, mégsem tudta kiheverni, s az eredmény — ami elrelátható volt — abban állott, hogy az osztrák bornak sem lehetett piacot szerezni lengyel földön, de a magyar bor majdnem egészen elvesztette eddigi

kor

szenvedett a

piacát,

A

melyet most a rajnai,

negyedik

kiviteli

ekkor már nem igen dél felé

irány,

a

és

spanyol foglalt

dunai tartományok

el.

felé,

számba De az osztrák kormány megtett minden intézkedést, hogy a magyar bor

is

háttérbe

francia

szorittassék.

jött

Stájerországból,

Krajnából,

a

horvát

határrvidékbl kiszorította a magyar és horvát, szerémségí bort, hogy helyet csináljon a velencei olasz és dalmát borok számára. Az olasz-osztrák tartományoknak, Lombardo-Venezíának gazdasági istápolása szintén hozzátartozott a J9. század eleje óta a bécsi rendszerhez, melynek a mi termelésünk feláldoztatott. ^

A

föntebbi adatokat Berzevic2y Gergely és Skerletz Miklós id*

munkáiból vettem.

'^

csodaszámba vehette a cs ha nem is nagy gazdaságpolitikus, Berzevíczy Gergely

körülmények közt

Ilyen

szinte

—

volt csoda, de a

hatatlanságát

nagyobb

magyar

borterm energiájának

talaj

lebír-

hogy a század végén még mindig

bizonyítja,

A

mint behozatalunk.

volt borkivitelünk,

század

utolsó tizedében az évi kivitel rendesen 800.000 forint érték,

amikor az ország behozatala szövet selyemfélékben 900.000, vasban

és

vászonban 2,500.000,

70— 80.000 írtra

A

rúg.

bécsi

vámrendszer piacfosztó rendszabályai ebben az összeállításban azt a kétségbeejt anomáliát produkálják, hogy a borterm

Magyarország nem tud annyi érték borárút kivinni, mint amennyi seíyemfélére, az akkor ugyancsak nem költséges

fényz

és

életmód mellett, szüksége van.

Hogy

ezen ki- és beviteli viszonyainkról pontos képet

nyerjünk, szemléljük káját,

érezzük

év árúforgalmi

az Í778.

amely év már eléggé kési

nevéhez

zia

meg

statiszti-

hogy a Mária Terévámrendszer súlyos következményeit megde még sem oly hanyatlás éve, mint amin a arra,

fzd

rajta,

ér

század végén következett be, a vámrendszer lassan

követ-

kezései teljével.

magyar

Ez évben a

borkivitel

behozatal 446.248-ra rúgott.

érték

frt.

majdnem

aszú, a többi

aszúbort hoztunk

be,

az

értékben, Ausztriából

frt.

frt.

árú

egész

jött,

volt.

közönséges és 2347 behozatal,

többi

még

pedig kizárólag közönsé-

kormány sem volt elég hatalmas. államok közt következkép oszlik meg

A

bécsi

596.774

frt.

frt.

440.229

még a

ges borban, mert aszúbort termelni Ausztriában, erre

Lengyelországba

a

A behozatalt szolgáltatták. A nem osz-

közönséges bor

3672

forintra,

borunkból 25 í. 382

Kiszállított

kizárólag osztrák borok

trák külföldrl csak

í,335.304

kivitel az

egyes

:

közönséges bor

204.847

frt.

aszú

Alsó- és fels Ausz22 1.62 í

triába

Stájerországba

.

A

.

tengerpartra

Cseh

és

.

,

oJ.803 „ 262 „

Morvaországba 25.0^7

,^

„ „ „ ^,

„ „ „'

„

24.087

— — 6J4

„ „ „ »

„ „ „

Sé

\

Otxtrák Sxiléziáb..

'6.H65

.... ...

Erdélybe Bániigba TörökorixágbA

Egyéb külföldre

A

.

írt.

S.éOO

27.323

m

„

401

26.436

,,

„

124

3.135

m „

51.427

.

k6<önsi£e« bor

Irt.

»»

.,

—

„

„

15.509 „

..

aszú

»»

„»)

hogy az egykori nagy lengyel kereskedést a bécsi kormánynak még nem sikerült teljesen tönkretennie: kivitelünknek majdnem felét Lengyelország vette meg. Annál teljesebb a romlás, tabellából

visszatekíntólcg

mely poroszországi 9o.OOO összeg

frtnyi, az jelzi

és északi kivitelünket érte: az

a kicsiny,

aszúborral együtt J 00.000 irtot alig felülhaladó

í.

azt

a

magyar

maradt Szilézia fogyasztott fogyasztást és

megállapíthatjuk,

még

amit az osztrák kézen továbbá 2. az egész porosz bort,

el,

az egész éjszaki, dán és

3,

skandináviai

mely csak Poroszországon át volt lehetséges, és ^^f ^^ alacsony összegbl ítélve, tulajdonképen a semmivel volt egyenl. A bécsi vámrendszer teljes diadalát jelzi, hogy míg Ausztriába, az összes osztrák tartományokat véve, csak 409.129 frt. érték bort tudtunk kivinni, tehát sokkal kevefogyasztást,

sebbet,

mint a kétszeres

vámvonallal

idegen

Lengyelországba,

a.dá'íg

nem

Ausztriából

elválasztott,

behoztunk

kevesebb, mint

440.229

egészen

megvettünk

és

érték

frt.

bort.

Kereskedelmünk tehát még ez agrár eredet terményben is passzivvá lett a bécsi kormánytól pártfogolt Ausztriával szemben, Lengyelországot, Ausztriát és az akkor külön tartomá-

nyokat képez Erdélyt Törökország 3Í35 frt. frtnyi

és

árúval

közönséges és J5.509

összegeket

a

kivitel

Bánságot leszámítva marad csak frt,

„egyéb államok'* 5Í.427

és

Ez utóbbi látható, hogy

aszúborkivitellel.

összegszámához

állítva,

ment

Ausztrián

borkivitelünknek

csak

25-ödrésze

Lengyelországon

kivül

más tartományokba. Es

kormányrendszer legnagyobb sikere ^)

1778.

A

évi

„Dreyssígst Commercial

—

1.

ez

és

a bécsi

borkereskedelmünket

és

und Consums Tabellcn** udv. kamarai levéltár Commerz Esíto

melyek a volt csonójában találhatók Bécsben.

lapjairól,

Hungarn, 32

:

ki

3^

termelésünket íüggövé

vev

tette

^z orsíjágunkat karéjban

osztrák tartományoktól,

—

körül-

mert a lengyel fogyasztást

az osztrák vámvonallal lehetett szabályoznia és ezzel utat mutatott az eg^sz további fejldésnek. Mert a helyzet ma is

is

majdnem

az

:

ma

is

szinte egyetlen fogyasztónk Ausztria,

az örököstartományok szétesett karéja helyett a kis

hatalmas

Ausztria,

munkásságával. Bortermelésünk

Ausztria

Német-

rendelkez

fogyasztószükséglettel

nélkül

—

ipari

már a

Í8.

század közepe óta egyedül a bels fogyasztásra volna utalva és

hogy

van, ez elssorban a bécsi vámrendszer kö-

ez igy

vetkezése. *

Az

áldásos hatású természeti tényezket így paralizál-

ták már a

Í8*

században a társadalmi-politikai tényezk.

Az

a Magyarország, mely istenadta napos hegyoldalaival, természetes talajgazdagságával predestinálva lett volna a müveit

elsrangú

világot

boritallal

kénytelen volt megelé-

ellátni,

gedni a legközelebbi szomszédokkal

hogy azoknak

trni,

savanyú leve nek szomorú

is

a

és

még

össze

sajátjával

amellett

is

el-

sem hasonlítható mely-

reá tukmáltassék. És ezt a helyzetet,

következményei els pillanatra is értékelhetk, rajtunk kivül álló tényezk hozták létre, melyekkel szemben valahogyan mégis csak védekeznünk kellett

A

volna. bécsi

gazdasági

védekezés egyik, legegyenesebb módja

lett

volna a

vagy érvényének meg-

vámrendszer megváltoztatása

Mint a köztörténetbl tudjuk, ez í 848-ig nem Panaszkodtunk, gravámeneztünk, siránkoztunk, közös

szüntetése. sikerült.

vámterületet és az osztrák határon a tük, is

vám

eltörlését követel-

minden eredmény nélkül. De a védekezésnek más módja

volt.

A

föntebbi

tabella

szerint

Ausztrián kivüU kivitelünk

igen tekintélyes része aszúbor volt.

800.000

frt.

A

Lengyelországba

értéknek egynegyede aszúborból

t^cgyéb tartományokba'^ szállított 67.000

frt.

kivitt

származott, az

értéknek szintén

majdnem egynegyede ez a két tény értheten utal a követhogy ha Ausztria hegemóniájától szabadulni keztetésre ;

í

4»

Akarunic, a jobb fajta kvalit.is(;s borok

mert azok a

Ui^t kell ápolnunk,

UrmeUtit

külföld

i% tcrjeiz-

ízlésének inkább

magas értékük miatt kitebb mennyieladásukból is na{^ hasznunk lehet. Aminthogy

mfj^felelnek és ezenkívül

fégbcn való

véve

általában

piachóditáshoz

t.

a

piac

ízlésének ismerete

formában termeljük és szállítsuk, amely megfelel a vevközönség Ízlésének. És tzcn a ponton lép fel a termel, akirl eddig, a természeti és társadalmi-politikai tényezk vizsgálatánál, még semmit sem hallottunk. De abban a pillanatban, midn egy nemzeti terszükse(^es

és

melési ágat sál

hogy az

2.

küls

oly

árút

társadalmi és politikai

fenyegetnek, mégis csak

félnek, a megfojtásra

itclt

meg

tényezk megfojtas-

kell szólalnia

érdekelt

az

termelönek-

A

magyar termel egyelre megelégedett országgylési gravámenekkel. A nemesi bortermelk pedig panegyriseket írtak a magyar bor nagyszerségérl és kitn kezelési módjáról

;

meg

a mindenhez hozzászóló Szírmay Antal versekben védte

magyar bor

a

jó

hírét

(^otthon:

Kassán

és Pesten),

szemben hangsúlyozva, hogy idegentl nem szabad kezelést tanulnunk és hogy ,, maradjunk ezután is igaz magyarok, hamisítatlanok si nemzetségünkben és borainkban egyaránt, mert ez aZ/ mi számunkra a külföldiek becsülését eddig megszerezte netán

és

felmerül

megtartá"J)

meggondolatlan

A

földi becsülcséböl

ismerték

a

újítási

vággyal

valóságban ekkor már a magyar bor külcsak annyi volt tényleges, hogy Nyugaton

tokaji

aszút,

mint a „borok

királyát**,

melyet

ehhez a méltósághoz képest csak ritka ünnepélyes alkalmakkor, fejedelmi és nagyúri asztalokon és csak igen kis kvan-

tumban élveztek. Tokaji bor volt a rendes ajándék, melylyel magyar urak külföldi barátaiknak kedveskedni szoktak, tokaji bor volt az egyetlen termek, mely a Nyugatot néha, kellemes

perceiben

Magyarország

emlékeztette

létezésére.

í) Szírmay Antal, NotitU historica., politicíL^ oeconomica. montiam et íocorum viniferorum comiUtus Zempíeniensis, Cassoviae, i798. 205. I,, c

munkának magyar nyelv kibvítése szüóknek úítetéséról, jó miveUsérí, a

;

A

tokaji,

vagyis

a.

hegyaííyai

szúrcteíésrl stb. Pest J810.

4i

Tokaji bornak

féltve

rzött

és élvezettel elfogyasztott palackjai

voltak Voltaire és Klopstock, Herder és Goethe számára az egyetlen „hungaricumok^\ Bortermelésünk egyetlen produk-

tumának a

hegyecskén

egy

császár.

hogy írta

tokajit tartották,

terem,

Mások meg

tokaji

s

azt hitték,

melynek

hogy az

tulajdonosa

egyetlen-

osztrák

az

csak az Eszterházy hercegrl hitték

bora terem J) Ezekre a

el,

mesékre támaszkodva

egy komoly prágai gazdasági hetilap

í

824-ben,

hogy

magyar bortermelés nincs is és a tokaji bor olyan kevés, hogy egyetlenegy bécsi borkeresked szükségletét sem tudná ellátni, amely rágalmak annyira felizgattak két becsületes kassai polgárt, hogy német nyelven egész könyvet irtak a tokaji hegyalja dicséretére. 2) Persze nekik

hogy

niök,

de

új

kivitel

gondolatot,

változtatni, az

is

el kellett

ísmer-

dolgában Magyarország leláncolt óriás

min

tényezkkel lehetne ezen a helyzeten könyvük sem hozott.

ÍIL

Bels tényez:

3l

termel

lelki alkata.

Gazdasági szempontból összefoglalva az eddigi eredményeket : a természeti tényezk egy része talaj és éghajlat :

csak a lehetségét adták annak, hogy a magyar bor a világpiac árúja és mint ilyen nemzeti gazdagságunk egyik forrása lehessen. Ezt a possibilitast másfélszázadnak, a

^8.

századnak

els felének fejldése nem tudta realizálni, mert útját állta egyrészt némely természeti tényez a nagy távolság az akkori világpiacoktól, másrészt az összes akkor érvényesül társadalmi-politikai tényezk. Ezen kedveztlen tényezknek egyesült hatása alatt a magyar bortermelés nemés a í9-ik

:

csak

meg nem ^)

tudta hóditani a világpiacot, de

Egy csomó

közt Szemere

ily

Bertalan

balvéleményt jegyez Utazás

küífötdön.

továbbá Munkái VI. köt* Pest J87Í i9l.

fel

Pest

még

a szom-

franciák és németek Í845,

IL Í4,

278.

I.

I.

2) Josef MoHl és A. G. Laszgallner : Das Toksjer Weingebirge und dessen Umgebungen, genannt Hegya.íja, — Kaschau Í828.

Al

lev

•iédlágábAn

piac c^y részét

A

is

pÍACokról

ii

tót a hazaír bclsó

kiszorult,

kénytelen volt átengedni külföldi boroknak.

nemzeti vagyon gyarapításához tehát távolról sem tudott

oly mértékben hozzájárulni, mint szeti

tényezk kizárólagos hatása

Hogyan

ahogyan a kedvez terméalatt tehette volna.

szemben a leginkább érdekelt fél, a magyar bortermel ? Ennél a kérdésnél elsrangú, kimeriten részletes és megbízható adatok állanak viselkedett ezzel a helyzetlel

rendelkezésünkre Schams Ferencnek, a budai országos venyigeiskola

alapítójának

munkáiban.

A

leitmeritzi,

csehországi

születés Schams Ferenc Péterváradon volt gyógyszerész, az országot többször beutazta és a legkülönbözbb vidékek bortermelését gyakorlatilag áttanulmányozta.

A

Nemzeti Casino,

alapítójának, Széchenyi Istvánnak intenciói szerint egyik

adatául

tzvén

ki a hazai bortermelés emelését,

fel-

erre a thé-

mára í828-ban pályázatot hirdetett. Ez a pályázat adott alkalmat Schamsnak els korszakalkotó munkája megírására, ') melyet csakhamar követett egész Magyarország minden borvidékének szakszer és részletes leírása német nyelven két kötetben.-) Az ö munkái az akkori borászati és szóllészeti viszonyoknak legteljesebb adattárát képezik, értéküket csak növeli a szerz nagy mveltsége és elfogulatlan objektivitása. Schams szerint a külföldi piac elvesztése épenséggel nem tette tönkre a magyar bortermelést, legalább is ami a menyíscgct illeti. A >9. század els felében a szóllvel beültetett terlet szemmelláthatólag növekedett kiterjedésben, amely jelenségnek alapja az egykorú megfigyel szerint abban keresend, hogy az emberek minél több bort akartak termelni. Kétségtelenül összefügg c jelenség a társadalmi és rendi mcg') Magydrorsság szóllómiveUséröt vé.Ió vizsgálódások. Lencsés J. Antal fordításában Pest }ö31. (megjelent németül is). -) Ungdrns Weinbau in seinem gínzen Umfange Pesth Jo32, i&^f két kötet. Ugyancsak 6 adta ki és irta is egyesegyedúl az els borászati folyóiratot Magyarország bortermes ziését s készítését tárgyazó foíyóirás Budi J83é, németül isi ZeHschrift fúr Weinbau and Wein:

ngarn ond

bereitung

in

Szinnyei,

Magyar JrókhAn*

Siebenbürgen,

JS36— 38.

Életrajzi adatai

43

mveldéssel, növekv egyéni szabadsággal és egyéni igényekkel, melyek a reform korszaknak velejárói, A bortermelk minség helyett mennyiségre tekintenek, jóság helyett bséget akarnak elérni és azon fajtákat ültetik, melyek sokat adnak* Ugyanez a cél magyarázza á, szílknek a sik földön való elszaporodását. A síkszöllnek már akárhány helyütt nagyobb az ára, mint a hegyinek, s paraszt és nemes egyaránt megadnak érte minden kötöttség kezáöáö

árat*

A sörtermelés —

— minden más

a terjed

lazulásával,

mert iöbbiermclésnck

nem

nevezhetjük

elnyom az a szllökezelési mód, mely az értékes borokat termel hegyvidékeken otthonos, a sikszííkön helyet ad oly rendetlenségnek és elhanyagolásnak, mely ezt

célt

;

á szakembert elkeseredéssel

tölti

eh

„Ha

a

Duna

balpartján

Váctól Zimonyig terjed nagy földterületet felveszszük, ahol

majd minden helységnél keritett szllkertek vannak, melyekben esztendnkint több mint egy millió akó közönséges bor jobb vagy rosszabb gondviselés mellett ezerféle gyümölcsfák árnyékában, karó nélkül, gaztól elboritva termesztetik, a

vándor borzadállyal fordul ványától/^')

Az

ilyen

el

szllk

e

szembeötl

természetesen

elvaduitság

nem

lát-

termelhet-

nek világpiacra való borokat: keverve bennük a legkülönbözbb szllöfajta, melyek racionálisabb termelés esetén mind más és más kezelést és fekvést kivánnának. A földnek, éghajlatnak és munkálásnak tekintete nélkül csak vaktában ültettetnek egyáltalán keverve a korán- és késnér szllfajták a szllhegyeken. Az egyes fajokat különböz idben kellene leszüretelni, ami persze nem történik. „Hihetetlen azon gondatlanság, mellyel szllhegyeink beültetése és megújítása történik s eleget mondok, ha azt mondom, hogy minden bármely csekély ültetvényben 38 — 40 jó és rossz szllöfajta, egymással keverve találtatik,*' ahelyett, hogy értelmes munkálás esetén legfeljebb 6 8, de egyformán korai avagy késn ér fajta lenne.

—

A ^)

gondatlanságot és a racionális kezelés hiányát Schams

Schams

kötet }5.

I.

J83I. évi

magyar muvc

Í3.

I.

és

Ungarns Weinb^Uf

í

44

még

nagfy

elégf

a kóvetlcezóket átvenni

ciomó

egfyéb jelcni^ggel :

amibl Ic^tn árnyékos ^ümolcs-

jellemzi,

ti

terebélyes,

a szóllóben virágzás vannak a szóllókben a szUótókét télre földdel betakarják, fjfoznak

fák

;

;

metszéssel elkésnek

a borok

;

dinális hibát

követnek

ban rosszak

stb.

Az áll,

tel

el

erjedzésénél najj^y

a pincék

;

ami most már nem az úgyis érdekében kívánatos

cél,

s

emiatt a

tömeg kar-

szinte az egész ország-

erként a 5oAtermelés

mögött mozgató

egész kép

idején dol-

elveszett világpiac, a kivi-

hanem

csak a bels fogyasztás

Míg 1509-bcn Í5 millió akó volt az ország termése és ebbl 4 millió, majdnem egynegyed ment ki külaz ország földre, addig J829-ben már 23 — 24 millió akóra termelése, s ennek még egy hatoda sem kerül kivitelre, mert szempontjából.

n

a borkivitel

4 millió

akót sem

tehát ezen 20 év alatt Í4 millió

a lakosság

gyarapodását

jóval

A

bels fogyasztás akóról 20-ra növekedett, ami tesz ki.

felülmúló

jellemz

lehet

szerint a

nép erkölcsiségének romlására

igények növekedésére,

az

arányszám,

s

igy

valamint Schams

is.^

idszakban sem a városi lakosság, sem az ipari munkásság száma nem gyarapodott ily rohamosan, kétségtelennek látszik, hogy a bels fogyasztásra kerül nagy bormennyiség nem valami újonnan felmerül városi vagy ipari lakosság szükségletének, hanem egyszeren a termelk igényeinek kiclégitésérc szolgál. A gyorsan szaporodó síksági szllhegyek, rosszul erjcdzett, rossz pincékben tartott, szállításra képtelen borokat termelnek, amelyek nemcsak, hogy külföldi, de még belföldi vevre sem száMivel azonban a

jelzett

míthatnak annál kevésbbé, mivel a hazai szállítási eszközök meg sokkal kezdetlegesebb állapotban vannak, semhogy ilyen

nagy tömegeket

tetszés szerinti gyorsasággal

tudnának

elosz-

A

bornak az ország egyik részébl másikba szállítását különben is fölöslegessé teszi az, hogy szinte minden vidéknek elég bora terem, hogy a saját szükségletét

tani az országban.

kielégítse. ^)

Azaz

:

a 5oAtermeIés a saját fogyasztás célját szol-

Fönti adatok Schams J83í. magyar

mvébl

valók.

45

Kíkí megissza^ a mije terem, legyen az jó vagy rossz nyúlós vagy tördött, s a következ évben az ültetési mungáíja.

reformok helyett megint csak arra törekszik, hogy minél több bora teremjen, amit elfogyasszon. Bortermelés saját fogyasztásra ez a fogalom magában kálásí, kezelési

:

véve

mely

gyökeres ellentétet képez azon bortermeléssel,

is

tzi ^ céljául* Es az ellentét annál nagyobb, minél nagyobb a különbség a külföldi piac piac meghóditását

külföldi

és

a hazai sajátfogyasztó

volt túlságosan

kimvelt

Hogy

izlése között* izlés,

„A

:

külföld

hogy a hajdanta oly hires Ínyeit már többé ki nem

nem

azt bizonyitjaa saját fogyasz-

vonatkozólag

tásra készült bor alacsony értéke* Erre

meg Schams

ez utóbbi

jegyzi

keseren panaszkodik, vörös magyar borok a borízlelk elégitik és hogy magok a hires évek óta

borok gyakran meghamisítva, valók gyanánt küldetnek ki**^ ^) Pedig a hegyek ma is a régiek és a régi bort termelhetnék* „i)e az emberek azok, kik a természetéménesi

tokaji,

és ruszti

már jónak nem hagyják, a dics hegyborokat

nél fogva jót

a silány térségiekkel egyvelítik és vétkes, színtadó szerekkel

gyakran el is rontják, s így e fontos, jövedelmes szorgalomágnak új irányt adnak**^ Panaszkodunk, hogy éjszak felé irányuló borkereskedésünket a

„Az ügy nem

oly rosszul, mint képzeljük

áll

szünk derék borokat, éretlen

junk s

és

vámok

k' ilföldí

rothadt

az

célirányos bánásmódról a

:

csak termesz-

;

midn

szrünk, az

egészségesektl,

gondoskod-

különítsük

szUket

teszik tönkre

meg,

forrás

nem fogunk szkölködni vevkben*

a pincékben,

alatt és .

*'^

Célirányos bánásmód, ezen van a hangsúly* Célirányos

bánásmód a

kivitel

érdekében, a külföldi piac kívánságai és

szempontjai szerint, erre volna szükség*

Van

pedig célirányos

bánásmód csakis a bels, a saját fogyasztás érdekében, melynek szempontjai sokkal kezdetlegesebbek, semhogy a magát hozzájuk irányzó termel olyan bort tudna nevelni, mely a 1)

gálódások

Schams Ferenc névtelenül megjelent müvébl a.

magyarországi szöllötermesztés

körüU Pest J834,

6.

L

gáncsai

:

Kritikai vizs-

és fogyatkozásai

u kuliold igényeit

íi

kicl^t^itvc

jövedelmez

árucikk

lenne a

Ehhez a helyzethez képest Schami müveiben állandó a törekvés, hogy azon kezdetleges kezelési módnak, mely a magyar termelót kielégíti, színvonalát emelje és a külföld igényeinek megfelelvé tegye. Részletet tanictokat AÓ A termelés minden egyes fázisára, az ültetéstl kezdve a viláKpt«icon.

külföldre való szállításig: a fajok összeválogatására, a a szollofoldek egységes felmérésére,

tetésre,

ségesítésére

;

kulónos figyelmet

kénezés,

lefejtés,

tisztítás,

érdekében szükségesnek

fordít a

rmértékek egy-

pincebeli kezelésre, a

keverés részleteire.

látja,

telel-

A

nép nevelése

szólló és borkészítést

folyóirat

amely utóbbi kívánságaínak beteljesülését még sikerült ugyan életében megérnie, anélkül, hogy azok népnevel hatását akkor még tapasztalés országos venyigcískola alapítását,

hatta volna.

A

fejldés sokkal lassabban ment, mert

itt

a „célirányos

ennek következtében a bortermelés nem/elkí alkAta állt zeti jövedelmezségének a magyar termel útjában, melyet az eddigiek után joggal nevezhetünk a természetivel és társadalmi-politikaival szemben belsó tényezbánásmódnak**

Hogy

s

tényezk oly könnyen és teljes sikerrel megköthették a magyar bortermelés •övcdelmezö kifejlését, ennek legfbb oka nem annyira magában a vámrendszerben van, hanem inkább abban, hogy az minden nek.

a társadalmi-politikai

bels tényez, a olyan, hogy hatékonyan

ellenhatás nélkül érvényesülhetett, mivel a

termelnek

lelki

alkata

nem

volt

ellene szegült volna.

Az termel

eddigiek alapján lelki

a

felismerhetjük a

magyar

alkatának általános körvonalait. Jellemz rája

egy negatívum

hogy

könnyen

és

egy pozitívum.

A

terménynyel, melyet munkája

A

negatívum abban árán létrehoz,

áll,

nem

magyar termel ekkor még a borban nem lát kereskedelmi cikket, árút, melytl a keresked szokása szerint minél elbb szeretne szabadulni, hogy megkapja a terménynek és munkájának ellenértékét, a pénzt és ebben egyúttal a nyereséget^ a profitot^ Ez a gondolkodásakar nyerészkedni.

47

mely alapja minden kereskedésnek, ami többé nem cgyszctú árucsere és minden produkciónak, ami nem többé mondhatjuk, a saját fogyasztás kielégítését célozza,, ez a, gyakorlati kereskedi érzék hiányzik a magyar termelbl,

mócí,

—

ki borából

nem akar pénzt

szerezni.

A

pozitivum pedig

nem

negativum megforditottja a termel terményéhez bizonyos személyes viszonyban van ahelyett, hogy

egyéb, mint

e

:

:

bor eladásának,

érezné a

szükségét

magának

megtartja

és

saját fogyasztására használja*

Úgy

a pozitív, mint

különösen a negatív tulajdonság

nem

egyedül a magyar bortermelt és

gyar

fajt

lyekbl tudnak

jellemzi*

hiányzik

nem

is

csak a ma-

Megtalálható mindazon népfajoknál, mea

kapitalisztíkus

tehetség,

melyek nem

akarnak nyerészkedni, mink az írek s s kétálfaiában a kelta népek, némely germán népfajok, ségtelenül a törökök* De megtalálható mindkét tulajdonság általában véve a kötött, középkori-feudális társadalmakban él népeknél, ahol a gazdasági produkciónak célja még nem több, mint a tényleges népesség egyszer szükségletcinek kielégítése* Ennyiben tehát nem kellene külön magyar specifikumot látni a két lelkitulajdonságban. Mégis kétségtelenül azzá teszik azon körülmények, melyek közt a megfigyelt korszakban, a 19* század els felében jelentkezik. A kötött, feudális társadalmi és gazdasági rendszer ekkor már nálunk is recseg-ropog és a nagyfokú reformmozgalomés

nem

is

mal, az ó és elavult elvetése vágyával

élénk ellentétben

áll

borok magyar termég inkább jellemzi,

az a magávalelégedettség, mely a rossz

meljét ebben mint

korábbi

termelését,

természeti

valamint a társadalmi-politikai

lyek a kivitelt és a bor értékesítését

masak ^)

268.

I.

még hozzáveszszük

tényezket, melyek a magyar terlehetvé tették volna magas kultúrájú, kitn borok

egyrészt azon

melnek

korszakban talán századokban* Ha ehhez a

lehettek volna "Wcrncr

reakciót,

tényezket,

megakadályozva

mealkal-

élénk termelési reformakciót

Sombart, Der Bourgeois, München o. Lcípíig

Í920*

4«

bortermelk körében ismernünk a fonti pozitív

kelteni a kell

a ipecifikus

magyar

(t^azdasági

folyamat

és negatív lAJátftágok

lelki alkatot,

nem

egy.'''-"tien

munkát nem hajlandó

melyet

nevezhetünk.

indíffcrenÜBmusríAk

sÁgi

mindezt tckmtetbe véve

:

fel

mógott

egytzóval gAsdjt-

A

produkció

mint

érdekli ót, több é» jobb

sem azért, hogy nyeresége legyen, de még azért sem, hogy saját fogyasztásit magasabb szinvonalon álló terménynyel elégíthesse ki. Még mélyebbre bocsátkozva ezen nehezen megfogható lelki dolgokban

:

végezni,

a gazdasági indifferentizmus kétségtelenül ósszefügg az

akkori magyar tömegek hátramaradt mveltségi állapotával, de eredete és okozója

nem

abban,

hanem

a

magyar tomeg-

mozgékonyságban, a mozdulni nem szeretésben, tehát abban keresend, ami ellentétje a gazdaságtörténet részérl némely népeknél fölismert mobilizmusnak. Innen következleg mindennem gazdasági, st kulturális reformnak is, mely a magyar viszonyokon akar segíteni, els és legfontosabb feladata a magyar lelki alkatot megmozditanit mozgásba hozni és idvel mozgckonynyá tenni, amint ez a törekvés Zrínyi Miklós a költtl kezdve a legújabb idkig minden magyar újítónál megfigyelhet. De maradjunk témánknál, a bortermelésnél. A lelki alkat mozgékonysági hiánya és gazdasági indifferentizmusa, Iclek egyik

alaptulajdonában,

a

lassú

ha egyszer felismertük, útmutatásokat fog nekünk adni mindazon jelenségek értékeléséhez, melyek a magyar bor egész termelési processzusában, a szlültetéstl kezdve egész a belföldi fogyasztásig és külföldre való kivitelig felmerülnek.

Viszont ezen gazdasági jelenségekbl ujabb és ujabb adatokat

fogunk nyerni a bels tényez, a magyar lelki alkat ismeretéhez. Ezen ketts cél érdekében hívom fel az olvasó érdekldését az itt közlend adatokra, melyek egykorú megfigyelktl, bortermel szakemberektl származván, leghitelesebb képét

nyújtják

e

egyes korszakokban.

mert addig

teljes

sadalmi-politikai

águnk helyzetének az beosztásnál Í848 az egyik határk, gazdasági

fontos

A

ér/ényben van a termelést akadályozó

tényez

;

a 45 utáni korszakot

pedig

tár-

szin-

i=A

49

tén kct részletben fogjuk tanulmányozni

tizmus kora, a másik Í867 óta

van az

beleszólásunk

tart,

:

az egyik az abszolu-

mióta már nekünk

tényez

társadalmi-politikai

emiitett

is

alakitásába*

Adatok a termel A)

A

Í9.

század els

ismeretéhez*

lelki alkata fele.

Széchenyi és "Wesselényi.

hogy Schams Ferenc reformmunkásságának a Nemzeti Casino pályázata adott impulzust. A Nemzeti Casinot pedig Széchenyi István gróf tette figyelmessé a magyar bortermelés elhanyatlott állapotára, aminthogy az egész mozgalomnak, mely bortermelésünket lábra állítani célozta, s melynek itt felhasznált adataink egy tekintélyes részét köszönhetjük, Széchenyi István a szülatyja. A késbbi borLáttuk,

termelés szellemi központja, a

,,

Borászati Lapok'* Széchenyi

magyar bortermelés egyik legnagyobb szakemberének.*) Amit halálakor joggal emelte ki érdemeit és joggal nevezte a

müveiben a bortermelést illetleg találunk, az technikai és gazdasági szempontból kétségtelenül meghogy pedig nemzetpsychológiai szempontból is bizható, az, ezt nem kell e helyen különösen fejtegetnünk. A bortehát Széchenyi

—

termelést illet részletei, objektiv értékük mellett,

egész egyéniségére

is

Széchenyi

rendkivül jellemzk, mert talán minden

másnál élesebb világításba helyezik azt a törekvését, hogy mveltség- cs gazdaságbeli hátramaradásunkat els sorban,

nemzetünk magyarázza meg. szinte kizárólag

lelki

alkatából,

annak

hibáiból

mert azt Széchenyi is elismeri, hogy a társadalmi-politikai tényez, a sérelmes osztrák vámrendSzinte kizárólag

szer,

:

nagy akadályozója kivitelünknek, 1)

Borászati Lapoké Í860t J20.

I.

megfoghatatlan

b

ezzel

a

termelés

Gyürky Antal szavai

egyszer volt szerencsém, a halhatatlan nagy

órákig áhítattal hallgatni borászatunkat

s

férfi

érdekl,

küszöbét

:

„nem

átlépni, s

mély tudományt

tapasztalást bizonyító arany szavait^^

és

50

UWcndúUsénck. De cten küliö tényez hatiiit nétete izerínt könnyen paralizálni lehetne azáltal, ha fAjLgyAronzÁ^ nagyobb érték borokat termelne, amelyekból etfyrétzt nem kiHzállttania, hogy nyereis kellene olyan nagy tömegeket sége legyen, de másrészt a nagy érték borokért többet kapna, s így a nagy vámot íi könnyen megfizethetné. ,,A vám, igaz, némi részt nyereségünkbl lerovand, hanem e veszteség annál kisebb Icend, mennél beciesbre készülnek boraink. Hatvan forintos bor után 5 forint vámot fizetni, de teszem például^ valóban nem oly felette nagy nyomás ha a bor csak tizet ér, akkor a nyomás szinte trhetetlen, s így tulajdonképen nem a vám oly magas magában, hogy ;

azt viselni

nem

csak

de

lehetne,

az

által

lesz

trhetetlen

hogy boraink oly kevés becsek'* A vámrendszer akadályát teJját a termel magasabb fokú termelési processus alkalmazásával félretolhatná, de cfilicz a termel lelki alkatának megváltoztatása, átalakítása az elfeltétel. Mert Szésúlylyá,

*')

chenyi szerint bortermelésünk legnagyobb akadálya áron bizakodás, melylyel gazdáink s

eddig

mvelik

a bortermelést,

amely épen, ellentétben Szírmay Antal gyermekes

val, a tette.

magyar bor hirnevét a külföldön ,,A magyar bor hirén anathema

bizonyítására

Széchenyi

Dessewffy József gróf

a

régi

állításaival

pasztalatait meséli el az ö ismert

mes

jó

illúziói-

tönkre-

teljességgel fekszik*',

szemben

s

módot

kezelési

el-

saját

ennek dicsér

külföldi ta-

közvetlenségével és szelle-

iróniájával

„Konstantinápolyban, vagy tiz év clótt egy pénzes idegen úr telepedek le, s fényes háztartására szükséges borokat részint Francia-, részint Magyarországbul rendele. Megérke-

—4

Franciaországbul a szállítás. Nagy ládákba voltak rakva a palackok. Egy sem törött, mind egyenl, jól bevonva^ jól bedugva, s egy sem romlott, mind tiszta, kellemes. Az úrra, mint háznépire, ez benyomást zett 3

hónap

alatt

j

1)

A

Széchenyi,

Viíág.

a

M. Tud. Akadémia

bortermelést illetleg tekintetbe

J23.

I.

és a

ViUg 96-J06,

209,

jön a Hitet (u.

287—304.

11.

kiadása,

302.

azon kiadás)

I.

Í2í.,

51

tn

Elérkezett végre egy hosszú év leforgása után a magyar bor és a ládák azonnal kinyittattak ; sok széna és szalma közt csak itt-ott rejtezék egy-egy keskeny nyakú^ rosszul bedugott palackocska, része összetörött, része elfolyt, benyomás kellemetlen volt Még többször része elromlott* igen szives úr magyar borokkal szerenpróbálá a hozzám cséjét, de íiasztalan* mostani szultán, Mahmud, hallá vagy négy év eltt a tokajinak hirét, Történetbül volt valakinek hat palackja s neki hármat egész Konstantinápolyban hat palack ! átengede. Igen megtetszék a török úrnak a magyar serbet,

A

!

A

—

—

megkíváná* Többen iparkodtak neki nagyobb mennyiséget szerezni ; a bor unalomig hosszú id után végre

s

lángolva

megjve, de romlottan s a szultán ezóta többé tokajirul hallani sem akart. S pedig tudom, legjobb félébül küldenek neki, legalább kóstolóul, mert világosnál világosb volt, hogy az lenne egy valódi debouché és consumo, ha a török császár sok millió jobbágyival kezdené ivás után, a magyar borivást. S ez

meg, több századi vizkezünkben volt, hanem

elhibáztuk

Vagy tizenk^

midn

legelször voltam Konstantinápolyban, egy ismersöm kétszáz palack champagneit, melyet adósságban vett át, maga nem élvén vele, nem adhatott el, s Magyarországba küldé ; tavaly ottlétemben pedig tán 200.000 palackot is el lehetett volna adni, annyira megváltozott e részben a dolog Törökországban, s nemcsak aZ egész roppant város van elöntve francia borokkal, hanem a körülötti vidék is ; st már maga a török is termeszt józan principiumok szerint igen jót ; s így e kezünkben volti) kereskedésbül ki vagyunk szorítva, amit azonban elhibáztunk és miért ? Mert olyanok, mint Te, drága Barátom, [Dessewffy József], azt prédikálták szünet nélkül: „a magyar bor legjobb a világon, de nem lehet keleté a vám miatt stb.'* Török birodalombul visszatérvén, még mieltt azt egészen elhagyám, egy nagy urnái-) ebédelek* Borok ezek valának : szemendriaí, champagnei s ausztriai* Az els török, a másik mindenütt bevett, s igy ezen nem csudálkoztam,

év eltt,

hanem azon

kellé bámulnom : mikép jöhete Magyarországon keresztül az ausztriai egy oly országba, mely honunkkal határos, s egy oly asztalra, melyen magyar bor nem állott.

Kérdem, magyar borral látom 1)

Törökországi kivitelünkre

2)

Úgy

látszik, az oláh,

itt I.

nem

élnek,

föntebb a

vagy talán inkább

II.

ugyan mi

lehet

fejezetet.

a szerb fejedelemnél.

4*

53

oka, mert híizcn ann^k e\%6%i^érú\ kérdi nincs. MSoktzor hozattunk, de közönséy^eicn romlottan, vagy várakotiiinknak mc^ nem U\c\ó mtnémúségben került kezeinkbe, i i^ kevéi esztend múlva magunknak íi felhagytunk vele,

—

elegend." Ez volt a felelet. ,,De mit ér minden fáradozás, ha a nemzeti hiúságokat kccscji^tetöleg oly nagy érdem férfiak állnak eló, mint Te ,,A mi borunk jobb s olcsóbb, s azt mondják |Di'ssewífy mint a franciáé.*' Ilyesnck mily sikere van ? Az elbizott lesz

|,

:

gazda, a helyett hogy jobbat tanulna, gróf Dessewify ,, Igaza van József egészségére iszik, s igy harsog az egekbe a natjy hazafinak, jobb a mi borunk a franciánál, de vám miatt kivinni lehetetlen,** s a szorgalom félszázadra vi«;szafalusi

:

szökkcn

.

A a

.

.**

magyar borok

kivitel

alkatának

külföldi rossz

legnagyobb akadályának

azon

sajátságát

tartja,

hirokozójának,

s

ezzel

nép

lelki

egyszer

nagy

Széchenyi a

melyet

gögnek és önmaga nemzeti hibánknak külön-

hiúságnak, másszor öndicséretnek, vagy túlbecsülésének nevez és amely

böz

elágazásait közéletünk, politikánk, gazdasági és

magán

alapvet tulajdonságának jelölt meg. Bortermelési vonatkozásban ez a tulajdonság abban nyilatkozik, hogy a magyar bortermel, ha vinkója terem, azt kitn bornak tartja és ha jó bora terem, azt hiszi és hirdeti, hogy ez a világnak a legjobb bora, legalább is jobb, mint a madeira és a champagneí. Széchenyi erre nézve nagy csomó tapasztalatot gyjtött, mint mondja ,, Voltam sokszor asztaloknál, hol igy szólitának életünk tereire, együttvéve

faji

alkatunk egyik

:

fel

;

„urak, ez

mire

a

rendesen

bor azt

nem felelte,

jobb-e

madeiránál,

sherrynél

?*^

hogy nem, anélkül azonban,

hogy a termelnek büszke önmegelégedését megingathatta

A

volna.

saját termés

ezen

túlbecsülése

pedig egyrészt út-

minden reformnak, a termelési processzus javításámert hiszen ha iffy is megterem a champagneinál nak jobb magyar bor, minek akkor reformokkal, tanulással ve— másrészt akaratlanul is okozójává Ión annak, szdni hogy a külföldi, hallván ezt a nagyhangú és meggyzdéses jába

állt

—

I

Öndicséretet és hatása alatt gyanútlanul hozatván

magánaké

S3

csafcliamaf kiábrándult és többé

nem

rendelt

magyar terme-

lnéí* íme Széchenyi megfigyelései ,,MegcsaItuk a külföldit számtalanszor, s vigyázzunk erre ; többször akaratunk elíen, mint akarattal, ami azonban a vevt tekintvén, majd egyre megyt mert romlott borát helyre nem álíítandja azon megnyugtatás, hogy valóban nem akartak neki rossz bort küldeni, hanem, tudja Isten miért, az úton biz elromlott ; s e miatt a külföldi, borkörültí tudatlanságunktul nem kévésbbé tartván, mint néhány rosszlelkünek csalfaságitul, lassanként elkerült, midn azon kevés számú bortermeszt, ki hazánkban él s tudományt emberséggel kapcsol egybe, hiába fárad, hiába izzad, mert tet is a sokaság közé keverik, s neki sem hisznek/* „Jót állok boromért, nincs abban semmi zagyva s keverék, elvihetni azt akárhová is a világon stb/* Midn azonban a dolog közönségesen igy áll ha egykicsit rosszabb pincébe viszik a bort, s minden hónapban rendesen nem töltik s több efféle, minden út nélkül is alábbvalóvá lesz, s aztán vigyék az Óceánon keresztül ! Oh emberi nem, miért írtózol annyira a Valótul, s miért akarod mindig csalni ten:

—

magadat vagy mások által csalatni?'* „Most sok mert vannak nemzeti hiúságok is azt gondolja: tokaji nem romlik el, ha az aequatoron vitetik is keresztül, — mintha az elemeknek kártékony befolyásuk nem lehetne szllnedvre azért, mert az Hegyalján, Magyarországon érett s ott szüretelt Ezt tehát, ha külkereskedést akarunk zni, mindenek eltt tisztán kell a közönség eleibe

—

—

I

tennünk, s vizsgálatinkat nem jó szándékra, ábrándozásokra, mesékre s más ily szappanbuboréku alapokra, hanem egyenesen faktumokra állítni, „Hiszen faktum szól amellett, hogy a hegyaljait romlatlan elvihetni mindenüvé/* Amire én azt felelem a faktum azt bizonyítja, hogy a hegyaljait messze földre s aequatoron keresztül épen s romlatlan sehogysem :

szállíthatni/*

Ugyanezen nemzeti hiúság áll útjában annak is, hogy a magyar termel a világpiac ízléséhez alkalmazkodjék és olyan bort próbáljon produkálni, amilyen a pénzes angol, hollandus, francia

ínyének

megfeleL

A

külföld,

magyar bor

els sorban bels fogyasztás cikke lévén, ez a gondolat, a külföldi piac ízléséhez alkalmazkodás csak a legnagyobb ne-

M meg

Hézséggfl értethet

á tcrmelóvef, ki 4zt

hiizír

ami

neki,

a táját fo^asztónak és földijeinek, a magyar belsó fogyasztónak jó éi izük, kell hogy jó legyen a külföldinek is. Es

ha mégsem jó, akkor nem a termelben, hanem a rotiz vámrendszerben van a hiba. Széchenyi itt élesen megkülönbözteti a tudatlanságot, melyen könnyebben lehetne scgitení, az öröklött nemzeti hibától, a hiúságtól

„Ha nem veszi rossz néven csekély tanácsomat édes uram, azt javaslanám, készítse borának azon részét, melyet maga használ, tökéletesen maga ízlése szerint hanem azon ;

melyet eladni szándékozik, ha kívánja, hogy vevje akadjon, ne maga, hanem annak ízlése szerint, ki azt tán megvehetné, s kérdem, van-e ennél józanabb cselekvésmód? s mégis ugyan hány cselekszik így országszerte ? szinte újjainkon számlálhatnók ket fel aminek okát, mint mondám, nem tudom, de gyanítom, hogy semmi egyéb, mint egy mélyen lappangó kis hiúság, melynél fogva egyes azt kívánja, s tán scjdítlen, hogy az egész világ az ó ízléséhez alkalmazkodjék Számosan, tudom, ereszben nincsenek velem egy véleményen, s azt gondolják, azért nem készítik eladásra szánt boraikat mások ízlése szerint, mert sem izlésöket nem ismerik, sem a borral úgy bánni nem tudnak, amint kívántatnék, ami kereken kimondva semmi egyéb, mint tudatlanság. En is ezt tartam sokáig egyedüli oknak, hogy általánosan véve oly igen természetesen, vagy is inkább egyszeren, vagy még inkább oly igen együgyüen bánunk borainkkal; hanem késbb úgy tapasztalam, hogy rendszerint ezen oknak kétharmadát restséggel kevert gg, s csak egy harmadát teszi tudatlanság, mely okbul aztin természet szerint sok eczetnek vagy borvíznek kell következni bor helyett ebbéli tapasztalásom pedig azon megismert igazságon alapul, hogy a gógtelen tudatlanság s henyétlen fáradozó vágy kételkedik, látni, tanulni óhajt s nem bízza magát el bor dolgában azonban, mondjuk ki egyenesen, hisz nem szégyen a hon tefmékeit túlbecsülni egy kissé, csak : nem józan hány van, ki nem bízza magát el az egész magyar földön? részt,

;

.

.

.

—

;

—

—

;

—

A

tudatlanság mögött tehát, mely magasabb fokú

melési processzus

meghonosítását

hiba, a hiúság és

ennek egyik

akadályozza,

ter-

a

nemzeti

iólísmert rokona, a

mobílíz-

^s

mus

iiíánya

nem

melyet Széchenyi tanulni

áÍl,

henyélésvágfyban, lustaságban,

a«

a

újtól és

akarásban, nehe-

réginél

A

magyarságnak ezen zebb munkától irtózásban ismer fel. konzervativ hajlandósága alapjában véve e két forrásból táplálkozik: a tenni

nem

nem kedvelésébl

és az elbizakodott hiúságból,

a

szokatlan,

munka

új

meglév,

a

lev alacsonyabb fokúnak gyermekes

a birtokunkban

Hogy

csülésébL

akarásból,

pedig

mennyiben

ez

függ

össze

túlbe-

valami

nem nagyra becs ülésével, az fatalízmusával, ez már oly kérdés,

igénytelenséggel, a világi dolgok

„ugyís mindegye' keleties

mely süppedékes talajra vezetne bennünket. Annyi bizonyos, hogy a Széchenyitl lerajzolt nemzeti hibák kielégit magyarázatát adják annak, miért nem keltett fel az elnyomó vámrendszer a magyar termelk között egészséges reakciót, hatalmas munka- és tanulási kedvet, hogy a „csak azért is megmutatjuk*' alapján, eltanulva a külföldi haladottabb melési módszereket, a vámrendszer akadályait

ter-

legyzve vagy

megkerülve mégis csak piacot hódítanának a természettl elsrangú magyar bornak. A reakció kimerült tetté soha nem váló

öröklött természete szerint,

A

mert a magyar,

óhajokban, panaszokban,

tervekben,

nem

tanult újat.

hogy a magyar bor kiszorulván a Í8. század második felében, részben vagy egészen is, a porosz, éjszaki, lengyel piacokról, most, hogy helyzet tulaj donképen az volt,

megint piacra tegyen alkalmazkodnia. lott útjába,

kon még

A

szert,

az új viszonyokhoz kellett volna

porosz és lengyel kivitelnek Ausztria

mert ezeken a

nem

túlságosan válogatós

magyar borral. Nem így melyet ez idben már Hollandia, Francia-

ország és els sorban Anglia alkotott, a pitalista ország,

hatalmas gyarmataival,

Amerika ekkor már

leválva,

maga

is

fölvev képessége

is

Spanyolország

vert boraikkal,

rohamosan ntt.

leggazdagabb

melyekrl

ka-

Éjszak-

önálló piaccá fejldött

Anglia gazdagságának növekedésével

lítója

piaco-

felvehette a versenyt a

az igazi világpiacon,

ki.

ál-

A

az

angol

borpiac

piac legrégibb szál-

és Portugália voltaír, szesszel

ersen ke-

aminthogy az angol szükséglet általában véve

elnyben

Témtt'íté a

ftigcti borral"

terméuctí tiittatágtí bornl tzcmben az

A

keverteket.

ipanyol

azonban

politikai zavarok, roisz

állandó

mellette, pótlásárar a izázad

;

évek

é% ftb.

nem

miatt

végén állandó

foglal az angol piacon a francia éf rajnai bor, a eleje óta

pedig a

továbbá a szesizel

sziciliai,

az egészségre épen

nem

ártalmatlan

termés

portugili

helyet

irázad

19.

erósen

kevert,

borok.

fokföldi

volt

Ilyen

még az angol fogyasztási szükségnövekedését, nem volt utópia, ha a magyar

viszonyok közt, tekintve let

folytonos

bortermel az angol piacon való söt

komoIy«an gondolkodott

álmodozott,

térfoglalásról

és számitgatott

is.

Széchenyi né-

zete szerint az angol piacon leginkább kedvelt madeira, oporto,

marsala borokkal a mi soproni, karlovicí, talán is,

badacsonyi

de elsö sorban és leginkább hegyaljai boraink versenyez-

hetnének, mert van bennük elég

cukortartalom

ami

az égett borral keverést elviseljék,

hosszú

a

egyrészt

másrészt az angol fogyasztó ízlése miatt volna szük-

szállítás,

séges.

Fehér

világ

minden

lajoshegyít,

módnak

asztali

borainkat viszont, melyeket Széchenyi a

fehér boránál jobbnak

somlait,

neszmélyit

tartott

stb.

:

megint

kibírják és

így

mely

,,

tegyék

le

le

export-

hogy a

ma-

:

;

vízbe fulaszták

parancs szerint

kezelési

sokan azt vélik oda Nemzetiség, Maha tokajiba cgettbor kevertetik mint egy-

kor megint sokan azt gondolák

magukat

más

azon hiábavaló honi hiú-

Istenért

szerint

gyarság, becsület,

érmellékit,

valóban

cikké válhassanak. Ehhez azonban szükséges,

gyar termelök

az

hogy azok a hosszú, különösen

ajánlta alávetni,

tengeren át való szállítást

ságot,

hogy

arra,

kellett

nélkül ékesít hajfürtöt

:

:

az élet trhetetlen teher,

vagy agyban ltték,

mert

felsbb

volna vágniok az embert oly a czopfiít

!

Ily

s

ábrándozások

mód mind

egy soron állnak, nekem pedig trhetetlen érzés, nem tagadhatom, honosomnak, a magyarnak bármelyikét, s akármiben is ily szomorú soron látni.*' ^^^_

Az termel

eddigi idézetekbl lelki

is

világos,

alkatában, amint az az

bortermelésünk

és

különösen

hogy

Széchenyi

korában

adva

a

volt,

külkereskedelmünk fellendülc-

5t

sének

nem elsegít

akadályozóját lélekkel

látta.

j

hanem

ét,

Az

igen

veend

komolyan

is

felfogása szerint tehát, melyet

magunkévá tehetünk

és

jó-

a továbbiakban mint törté-

kedveztlen társadalmi-politikai tényeznek hatását a bels tényez, a termel lelki alkata, neti tényt felhasználhatunk, a

káros hanemcsak hogy nem paralizálta, de ellenkezleg tását, mely magában véve incidentális jelleg volt és a bécsi kormány vámpolitikája változásával, vagy az osztrák-magyar vámsorompók megszüntetésével, magától megsznt volna, most ez a kedveztlen bels tényez határozottan állandósította és hatásában megersítette. A bels tényeznek a ter^ melést akadályozó és elnyomó hatását nem lehetett többé egyszer társadalmi vagy politikai eszközökkel, közigazgatási rendelkezésekkel vagy propagandával jóvá tenni, ehhez sokkal mélyebbre hatoló munka kellett a termel lelki al:

:

katát megváltoztatni, a hiúságot és elbizakodást, a csökönyös

nem-látását és nem-ke-

tanulni nemakarást, a saját haszna resését a léssel

magyar lélekbl

kiirtani,

nem, egyedül állandó

és

ami

lassú

tanítással és neveléssel volt elérhet*

hirtelen

nekilendü-

kulturális

munkával,

A

bortermelés fellendü-

léséhez a nemzet lelkialkatának bizonyos

hát eszközölni,

még

változását kell te-

pedig a nemzetnevelés lassan ér, lassan

ható eszközével.

Széchenyinek a termelést pest legelször a

termel

hogy „egy szlnedvnek

illet reformídeái ehhez

tanítására irányulnak. Megállapítja, sincs

romolhatatlanságí

vája és privilégiuma, habár király ültette, is

tkéjét,

s

s

prerogati-

kapálta

önkezével sajtolta legyen gerezdít, az elemek

ké-

hanem

volna csak

mely bizonyos tudományi okok szerint van készítve, melyek Chaptal, Rogier, Parmentier s mások által hozatván némi világra, elannyira javíttattak azóta, hogy a mai bor körül kívántató bánásmodor bizonyos alapokra van állítva, s ez oly szövevényes tudomány, hogy a szlltke-ltetéstül kezdve a bornak tenaz

állja ki

viszontagságit,

gerre szállításáig külön osztályú ágainak

egy emberben

szinte

nem

is

egyesülhet,

tökéletes

ismerése

hanem minden kü-

si

lön izakaszra külón ber

kell

;

s

nek, mert

káta

máikép

ki ezt

nem

dologhoz épen

nem

ugyanciak értelmei

i

ért,

azt azért tartja oly

s

faji

igen

könny-

Széchenyi^

szo-

változatokban ismételgeti, hogy minél

gyökerében támadja meg a

általánosabban elterjesztve

nem akaró

em-

arrül azt ítélem, hogír a

látja,

Ezt az alapigazságot

érti."

szerint, végtelen

nulni

ét iZorg:alniai

ta-

hiúságot és lusta mozdulatlanságot.

már nem tartoznak ide, bár azok az akkori, s részben azótai, magyar bortermelés ismeretéhez is fontos adalékot képeznek. Csak annyit jegyezhetünk ki bellük, hogy szerinte még a szöllókerti vagy hegyimunka, a töke megmvelése áll a leginkább trhet lépReformideáinak

részletei

csn, bár korántsem oly tökéletesen, mint Franciaországban, ahol

a

nemesítésében

fajták

sonlfthatlanul

több

gondot

összeválogatásában

és

—

tanúsítanak;

nálunk

ha-

szinte

hogy ugyanazon borból nagyobb mennyiséget, anvagy ugyanazt a bort éveken át tudnánk szállítani kizárt dolog,

—

nál alacsonyabb fokon lés,

a kádárság,

egyetlen

a szüretelés, a pincebeli

áll

alapelve

:

bort magára,

hogy

maradhasson.

A

kevesebbet dolgozni és hagyni a

minél

saját természetes állapotában és erejében

borkezelés minden egyes

tanácsokat nyújt, palackozásra terjed gondja; teli

és a

fázisára

dugaszolásra

és

külön palackgyártó üvegipar

szállítás bajairól

sem

feledkezik

Casíno pincéjébl pedig míntapincét jét

melyeknek nálunk

módja,

píncemesterség

borkeze-

lan bels tényezt nevelés

által

szintén

létesítését

meg,

a

:

a

tenni

ki-

köve-

Nemzeti közvetít-

és az export

akarja alakítani. Célja mindebben

részletes

lomhán mozdulatpozitív munkára, a

termelés elsegítésére alkalmassá. *

Kevésbé úttör, hanem inkább barátjának,

nek nyomdokaiban haladó

ezen a

Miklós, aki a nemzeti balítéletek, a

téren

báró

Széchenyi-

Wesselényi

magyarság tömegében

gyökeres hibák és formátlanságok rajzánál a többek közt a bortermelést

illet

B. Wesselényi 1. J 833-ban, 86-^0. *)

elítéletekrl Miklós,

is

megemlékezik.')

BíiUtéUtekrít

irta

J83I,

Az

ó

megjelent

s^

megíígyeíéscí tökéletesen

megegyeznek Scíiams és Széchemegkönnyítik nekünk a két elbbi

minden esetre megfigyel eredményeinek általánosítását. zelés hibáit a következképen írja le

nyiéivel, s

A

termelés és ke-

:

hogy a bor jóságát nemcsak a hegy fekvése minemtisége teszi, hanem s a szöll az épen oly nagyon fwgg az awalí bánástól: azt pedig meg kell vallanunk, hogy erre nálunk nem sokat üg/clnckf s hozzá, keveset értenek. Éretlen, ért, s el-ért, ki nem képzett, ép s elromlott gereza dek, a szemek válogatása nélkül egybepacskoltatnak, musttal sok helytt mily rosszul bánnak; a hordók, melyekbe ttTiídjukt

—

min

de a már megforrott pincék nagy borra is mily kevés gond van közönségesen. része rossz, st mely kevés tudja, hogy milyennek kell a jó pincének lenni; azokban a hordók kívül is penésszel, mocsokkal vannak megrakva, mi a bornak nagyon ártalmas. Része fösvénységbl, mások gondatlanságból boraikat épen töltik,

gyakran

tisztátalanok,

A

nem, vagy rendszertelenül

töltögetik.

A

seprrl midn

le-

vonják, sem a bornak mi állapotban létét, sem az idt fontolóra n:m veszik; s ha egyszer akár jól, akár rosszul lehúzták, meg kell avval a borral elégedni, meg az azt zavarosan ivónak is, s a további fentartása csak abból áll, hogy el nem adják, melynek többnyire oka a;f, hogy senki sem veszi. Ezen s még számtalan hibákért mennyi bor romlik el, ecetes, nyúlós, avas lesz; mások pedig penész s egyéb kellemetlen idegen ízek, vastagok s nem tiszták. boroknak üvegekre vétele mesterségérl, szinte mondhatni tudományáról, alig tud egy-egy ember nálunk valamit; becsinálásához nem értünk, ahhoz szükséges jó dugó egész országunkban egy sincs ;^) már pedig a jó móddal, nagy vigyázattal, s több ízben történ üvegbe -vétel, amelyre más országokban külön mszerek s ermvek vannak, s abban gondos bezárása által lehet tökéletes tiszta, jó, s tartásra és küldözésre alkal-

A

mas

bort készíteni,

A rást, e

tanulatlanság mögött Wesselényi

Bertalan,

is

tanulni

nem aka-

mögött pedig nemzeti elbizakodottságot vesz

„Boraink *)

különben nem/'

s

melletti elítéleteink nevetségesek

Ezt harminc 1.

a

év

következ

molva

fejezetet*

is

keservcsen

is,

tapasztalta

észre

:

károsak Szemére

éé

mert miatta boraink javftáiin» % az azt jól fizethetk ízlétéhez alkaímaztatásán nem íg^yekszünk. Ha azt hsttzúk» hogy borunknál a nektár lem jobb, bizonyotan lem izóllömvelésünk javításán s fajai nemeiitésén, lem a borokkal való s gondosabb bánáson iparkodni nem fof^unk... Mmden csak valamicskét látott s egy keveset eszmél ember eltt nevetséget szül valakinek azon állítása, hogy a magyar bor minden másoknál sokkal jobb; s ha ily buzgó hazafiakkal van szerencsém többfele italokkal bö asztalhoz ülni, nem is igyekszem megtéríteni, hanem magam a francia borokat iddogálom. De midn sokan azt akarják megbizonyítani, hogy nekünk szakasztott olyan borunk is van, mint a bordeaux, madeira, champagnci stb. ezen állítás megvallom színtoly nagyon felháborítja belsmet, mint magok azon így bérmált s többnyire íntoxíkált s katytyolt italok, melyeket az ily véIckedésüeknél gyakran inni kell." ii,

Wesselényit sem kísérhetjük sában,

hogy a

borokat,

külföldi piac

hanem vagy

az

nem

igen

vagy az igen könny, vékony, is

alkalmazkodni

kell

felelt termelnünk,

—

itt

tovább

annak eladá-

keresi többé az édes, aszú-

ers,

szesszel

bven

íhatkat, tehát nekünk

tüzesitettckett

a fogyasztó ízléséhez és legyen

szabad

annak meg-

sszefoglalólag

itt

új-

kimondanunk, hogy J848-íg a sérelmes bécsi vámrendvolt bortermelésünk- és szer, a küls tényez ís akadálya

ból

kivitelünknek, de

még inkább

korú szaktekintélyek

termelnek B)

A

lelki

Az

szerint

az volt,

ís,

a bels

a

legnagyobb

tényez

:

a

egy-

magyar

alkata.

abszolutizmus korában. Szemere Bertalan.

nyomasztó vámrendszer

gylések évtizedeken

ellen a

át hasztalan

tasztrófájának kellett jönnie,

magyar

rendi ország-

harcoUak: 49 nemzeti ka-

hogy a mély gyászba

taszított

nemzet legalább ebben a dologban könnyebbülést nyerhessen. Az osztrák pénzügyminisztérium már J848. decemberében megtette a lépéseket, hogy a magyar határon a magyar vámhivatalok, a harmincadhelyek megsznjenek és így a ketts vámhivatalból csak az egyik, az osztrák maradjon meg. Ezt nevezték a „közbees vámvonal ideiglenes rendé-

él

mely azonban nem

öcsének*',

amennyiben az

tartott sokáig,

J850» július 7-íki császári pátens,

ez

évi

október

Ma.

vénnyel az egész közbees vámvonalat megszüntette és gyarország meg az örökös tartományok közt szabaddá a forgalmat.

Az

ér-

elsejí

tette

osztrák pénzügyminisztérium ez alkalommal

ugyan szükségesnek

vélte az

dekeinek további védelmét,

alsó- ausztriai

s

ezt a

bortermelök

er-

magyar borbehozatalára

kivetend mérsékelt vámmal akarta

elérni,

de a pátens pót-

lékául kiadott Í850. szeptember J8-iki miniszteri rendelet szerint elálltak

ettl a szándékuktól és egyedül az

lev árúcikkekre:

zelésben

sóra,

pálinkára és füstölt húsra

dohányra, fenn

tartottak

állami

továbbá

rendek adómentessége,

s

is

létjoga

nem

kevesebb adót, mint az

fizetett

mányok,

s

ennélfogva

és

az

magyar

a

lépett, ezzel

osztrák részrl

kita-

megsznt: Magyarország ettl kezdve

lált erkölcsi

is

megsznt

helyébe közteherviselés

egyúttal a nyomasztó vámrendszernek

sörre,

Magyarországgal

szemben némi vámot,^) Miután a 48-as törvényhozás abszolutisztikus pátensek értelmében

ke-

nem

volt

osztrák

örökös

semmi ok többé

tarto-

gazdago-

dásának mesterséges megakadályozására* így érthet, hogy a bor vámja miatt nem hallunk többé panaszokat, st ellenkezleg: minden rendelkezésünkre álló adat azt bizonyítja,

hogy a magyar bor ára vámot és szállitási költséget is számítva, az angol piacon nemcsak konkurrenciaképes

bevolt

az abszolút korszakban, de ár dolgában átlag felénél olcsóbb,

mint a spanyol

és portugál borok.

Ez a kellemetlen küls tényez tehát egészben véve nem akadályozta többé a magyar kivitelt, s ennyiben lehetségessé vált volna a nagy nyugati piacon térfoglalásunk. Kísérletek történtek

is

erre,

a legnevezetesebb és leginkább ta-

nulságos Szemere Bertalannak, a 49-es forradalmi miniszter-

elnöknek nevéhez fzdik, aki mint emigráns Parisban élvén, felesége vagyonát szerencsétlenül fektette be a ma-

—

*)

A

két pátens és rendelet szövegét

trennung und Zoííeinheit, Wízn Í9Í5, 3Í9, a

pénzügyminiszteri felterjesztést

is itt,

Í82*

Rudolf cjíeghart, Zoí[borvámot fentartaní kívánó

I.

!

I

4a

gyár üzletember, kire rábízta, csalárdul megbukott é% iZökött

—

8

erdekében

így családja fentartása

mcg-

próbálkozott

magyar borok kivitelével elbb Franciaországba, azután é% fként Angolországba. Mint maga panaszolja, nem született kereskednek belsleg is vonakodott, sót „undorodott'* az ;

üzletkötés cívódásaitólf de bár

nem

mégis

szivesen,

elsajátitá

a borexport-kereskedés technikai fogásait, t elég sikerrel tett

utazásokat Angliába és Skóciába, hogy ott

megbizható cégeknél pincészetet rendezzen be kommissióban és magánosok

magyar borokat. Hirtelen, nagy sikerekkel nem dicsekedhetett, bár a nagy angol államférfiú, Cobden ajánlásaira hivatkozhatott, az angol klubok nem voltak hajlandók bevezetni termeikbe a magyar bort; — ami sikert elért, azt els sorban a magyar borok kitn minkörében

is

ségének

és a

propagálja a

saját

energiájának

akadályozói között megint a termel

E

Akciójának alkatára akadunk.

köszönhette. lelki

tekintetben rendkívül érdekesek relációi

melkkel. Legelször J858. szeptemberében sület

elnökének,

Vay

eszmét helyeselte, de

irt

hegyaljai

a

a tokaji

Miklósnak, ez többször

—

bort

nem

tanulótársának, Mezössy Lászlónak

küldött. irt,

ter-

toregycaz

válaszolt,

Erre

aki „víg

egy ifjú,

régi

eredeti

kebel, szenvedélyesen és országos sikerrel foglalkozik a tokaji

Mczossy örömmel, szivesen válaszolt. „O mindenre kész, teljesít mindent, neki van készlete, lelkesedéssel ragadta meg tervemet.** Küldött is nagyobb mennyiség palackkal, az küldeményével és a Vaytól késbb megérkezett palackokkal kezdte meg Szemere üzletét. A borok kitnek voltak, s míg a hamisított tok«3Íi ára Parisban ekkor borral."

3—30

franc volt, addig

az igazít 8

— J2-ért

tudta adni.

A

bajok azonban csakhamar jelentkeztek.

„Még

tavaszkor küldék bort Uj-Orleansba, Amerikába, kifutott. Hajlandó valék nem hinni. Késbb Bridgwaterbc, Angliába küldék. Ugyanazt Írják. Ez történt egy londoni küldeményemmel is. Végre eljve május vége (1859-ben) vizsgálám palackjaimat, s 450-bóI írták,

néhány palack forrván,

63

Egy hó muíva a 200-bóI is csak ÍOO nem forhordóbelí is kezdett mozogni. Végre a sor, rájött Mezössy palackjaira is, sok kíftttottt sok szétrepeszté a gyönge üveget, szóval 80o-ból alig volt ÍOO, mely nem indult pezsgésnek. Mindent megkísérték : kinyitám a palackokat, jégbe Iiütém, nem használt. Ekkor Mezössynek irék, ki oly hircs borász, s ö tanácslá zsákoljam újra mind 6 ói*a hosszat, En 8 óráig zsákoltam 400 -at, de egy hordót collírozék Julienporralt nr, 3, mert láttam, hogy a francia módot is meg kell kisérteni, s kezdtem a szakbelí könyveket tanulmányozni. Úgy vettem észre: embereink hon a borkezeíéshez nem értene 250

rott.

forrott.

Egy

:

V)

Ügy

a Mezössy-féle^ mint a

legalább egyidörc a bor

szeszben nyert,

francia

aranytiszta

lett,

úgyhogy bizalommal

találta.

De csakhamar

egy

leverte

használt,

édessége

indulhatott

augusztusában Londonba, ahol a piacot

nek

kezelés

igen

fogyott,

vele

Í859,

fölvevöképes-

új tapasztalás

:

„T. í. a vámraktárból kihozatván, mutatóul, négy és négy palackot, mit látok? Azon bor, melyet collirozva zsákoltam, szép, jó, ép volt/ de amit anélkül zsákoltak, forr-pezseg, Kinyíttatám a három ládát (Í50 palack),

mind s

lá-

tám, hogy a szalma nedves, az erjedés kinyomta a szoros dugókat, 28 palack maradt tele, a többi jobbaránt félig stb. kifolyt. Csakúgy pattogott a palack dugója kifelé, ha megvámház-szolgák bámulva néztek rám, s ráztam a bort, kérdek, mi bor az? Pirulva álltam elttük, de nem feleltem, ne is tudják, hogy a magyar bor ilyen. Intézkedtem, hogy összetöltetvén minden maradék, az egész készlet küldessék vissza Parisba. íme a szép haszon coUirozott bort eladás végett otthagytam. Azonnal irtam is Mezössynek levelet levél után, a hires borásznak, ki megveti a francia kezelést, ki nevetségessé teszi a külföldi bánásmódot, ki nekem azt irá: e bort kúldheted az Óperenciás tengeren túl is. Ez az a hires bor? Ezzel akarnak kereskedést zni? És nem a rövid tengeri út ártott neki, mert Parisból irták, hogy mi ott ma-

A

I

A

^) Szemére Bertalan Összegyjtött munkát. Naplóm, II. kötet, J869, J63-J64, I, Felhasználtam még a \\2, Í28, Í63-Í67, Í90, 212, 214-24% 54-264, 322-3:)0, 348. lapokat, továbbá a már idézett Notes on Hungárián 'wínes röpiratát és a Borászati Lapok Í858 és i859. évfolyamaiba írt cikkeit (Száva és -y-a jelzéssel). CoIIirozás : coller du vin, megtisztítani a bort.

é4

radt cbböl, ott

is

forr,

de a collírozott ottan

íi

ép.

(Uf^anez

történj a Vaytól küldött 200 palackkal:) Felbontom: az els, máiodík ötven jó állapotban volt, a 3-fk ötreo mind pezse^pre forrott; a 4-dik ötvenbl 44 na^ részt kifutott, a forrás miatt, hat palack érkezett meg egészen. Pedig ó jól,

ersen dugaszoltat, pedig o értelmes gazda,

ismeri a

német

követi a hegyáíjsíi hjígyominyos is, de alkalmasint módot, s ime ez az eredmény. Ekkép csüggedve, haszon nélkül értem vissza, a nagy fáradság és sok költekezés után; jövendre nézve tevék ugyan ismeretséget, de mit használ ez is, ha hon nem értik a bort úgy elkészíteni, hogy annak se hideg, se meleg, sem ut, sem tenger ne ártson. Ettl függ minden.'* kezelést

Álljunk

meg egy

pillanatra a jelenetnél,

mely a londoni

vámraktárban lejátszódott, csodálkozó angol hivatalszolgák eltt. Magyarország egykori mínísterelnke pirulva tölteti össze a kifolyt bor maradékát és magában elkeseredve hasonlitja össze a

nem

a külföldre rá

sabb

példája

keser valóságot

szorulók illúzióival. Egyik legtanulságo-

annak,

nyereségre dolgozó

a boldog otthon maradtak,

mennyire

termelés

ellenkezik a

elve a

magyar

kereskedés, a természettel és

mennyi minden lelki akadályt kell leküzdenie a magyarnak, ha szülföldje határain túllépve, az európai közlekedésbe akarja magát bekapcsolni. Szemére ers akarata gyzedelmeskedett bár eleinte felforrott vére az angol kereskedkkel folytatott gyakran lealázó tárgyalások közt, bár eleinte állandóan lázban volt, mikor portékájával idegen ajtókon kopog:

tatott be, végül

mégis legyzte ez antikercskcdelmi,

antika-

tényezket önmagában és arra is ráeszmélt, hogy a teljes sikernek még egy feltétele van s ez az otthonlevk, az egész magyarság lelki alkatának megváltozása. pitalisztikus

Kudarcainak hatása alatt megpróbálja az otthoniakat e változás szükségérl a Borászati Lapokban felvilágosítani, amely folyóirat Gyürky Antal szakavatott szerkesztésében t858-ban megindulván, egész a mi korunkig valóban nemes, nemzetnevel feladatot töltött be. Megtanítja az otthoniakat: „Igazi útmód nem az ám^ mivel néhány hazánkfia eddig

65

derre borura keverve szeszszel és édesborral, amivel csak a magyar bor hir„de még az a könnyelmség, hogy egyébnevét rontja, nek ne mondjam, is hajmereszt ám, amivel egynémely hozzáfogott'*

sok, de rossz bort küld ki,

:

—

termeszt az édes hazából borait angol

ízlés

útnak

ide

ereszti,^'

holott az

a legjobbhoz és az állandóhoz van szokva,

s

ezen

megszokottságában konok egész a képtelenségig. A magyar termel, nem tördve azzal, ami szk körén kívül van, egyszer jó bort küld,

máskor

rosszat,

magát a bizalmon

felépült

angol piacon*

s

lehetetlenné teszi

ezzel

„Azért tisztelt hazafi, ha mustrákat küld s ezek segélyével én találok embereket, akik a mustrában bíznak, mert bennem bíznak és ha én bízom önben, s ön viszont énbende valamivé mégis nem ez már magában nem semmi csak úgy válhatík és mindketten együtt csak úgy nem veszítjük el idnket, pénzünket, s ami a leggonoszabb, saját hitelünket, csak úgy építhetünk ahelyett, hogy rontanánk, mint mások, a magyar bor hitelén is, ha ön bizhatik, s pedig szilárd támaszként bizhatik a természet szavában és eljárásában, akitl mutatványt küld.'*

—

;

Egyelre persze a nevelés mutatkozhatott.

A

még nem

és tanítás hatása

bajok ugyanazok, mint Széchenyi

idejé-

ben, 20

— 30

évvel

mire a

vev

kezébe ér: a termelk megbízhatatlanok, vagy

elbb

a bpr

:

nem

tartható

el,

megromlik,

mert az idegenen, ki messze van, nyerészkedni akarnak, vagy mert mustrának küldött boruk csak egyszer teazért,

rem, a másik évben már más a termés és általában a kivitelképes borból sokkal kisebb mennyiség terem, zal

nagy exportot lehetne

rendesen pontatlanok,

fentartani.

nem

már

itt

is

?

hiánya.

Ezenkívül

„Várom

szállítani.

„Az

oly

fel

mind

e

napig

otthonról kért bort

nem

jött

meg

írni,

lelki

Szemere,

pontatlanok,

meg, íme mióta várok Egerbl, Budáról, Pestrl levelet írtam, s

az-

termelk

Mindez a

a bort, kiált

kellene lennie, de az otthoniak

az valami leírhatatlan.''

a

szeretnek válaszolni, levelet

a bort megállapodás szerint idejében discíplinának

mintsem

nem

küldik

bort,

húsz

a bor, a fsze-

éé

mély

ot levélre

tietn

nem

furcsa állása it\é^

veszem,

kitol

nem

itiel.

i^

voltt

.lU.ir.

Azt hiszem,

kereikcdönek

nem akar

kinek ajánlom,

ííy

venni,

azaz rost kuldrni." «

Az ötvenes években nemcsak javult meg a kivitel szempontjából, gán

is

mény

megjavultak a magyar bor

az

vámrendszer

itthoni

de az angol piacon maesélyei.

több

Itt

körül-

Egyik, hogy a spanyol és francia bor-

játszott közbe.

termelés a negyvenes évek második

évek elején az oídium miatt sokat

felében

szenvedett,

szöllöbetegség Magyarországot akkor

az

és

ötvenes ez

holott

a

még megkimélte. Az

í854-es cholcra a*att, épen a rossz termések miatt, a francia

nem

bortermelök

tudták

ellátni

az

angol,

svájci

és

német

piac megnövekedett szükségletet, minél fogva ezekben az or-

szágokban

tér nyílt

a

magyar vörösbor számára. De egyéb-

mintha az angol izlés változnék és köA madeira kezdett háttérbe zelednék a magyar borokhoz szorulni, oportót és a xeresit az oidium pusztította ki és az

ként

is

úgylátszott,

angolok ezen súlyos, nagy szesztartalmú, nehéz részegséget okozó borok helyett könnyebb, zamatos borok felé fordultak. Ilyenek a francia, rajnai borok, s miként a borkivitel

ügyében í860-ban kiadott angol hivatalos „Kék könyv** megállapítja, els sorban a magyar fajborok. ') Az angol fogyasztó az ötvenes évek végén már 60 — 65" ,j-kal kevesebb szeszes bort ivott, mint még két évtizeddel elbb, — ezen 60-65" o-nyi ürt most clsö sorban a magyar bor lett volna hivatva kitölteni. Persze nem a nehéz, tüzes magyar borok, melyek könnyen részegítenek, s melyek a versenyt tulajdonképen a madeirával és szeszes társaival vehették volna periódusban,

hanem

a könnyebb,

tiszta, fehér

fel

és

a korábbi vörös

bo-

melyek pl. a rajnai rizlingnek felelnek meg. Nagy akadálya volt korábban az angol bevitelnek a magas borvám, rok,

melyet az angol kormány épen ez idben *)

zatában

szállít

Ezen kötetet a

volt külgymíniszteriuirmak

nem

tartalmát

a Borászati

találtára

;

Lapok adatai alapján

ígry

430.

1.)

tekín-

BIue-Book soro-

csak Szemere Notes

(JO, rO,

le,

mvébl

és

reprodukálhatom.

67

eddigi borszállítók, franciák és spanyolok termelési

tettel a,z

zavaraira,

fként Cobden

kezdve

Í86í-töl

a,z

liberális

vámpolitikája hatása

alatt.

eddigi 4 shilling beviteli vámot, gallonon-

illetleg erösebb boroknál 2 shillingre szállitjákle.

kínt egy,

körülmények között a nyolcakós hordó magyar

Ilyen

beszámítva

adóját,

angol

dock-költségét,

szállitási,

bor,

beviteli

vámját, a hordót palackokra vonva, palackonkint körülbelül

50 krajcárért volt adható Londonban akkor, amikor lamirevaló palack ára

Ha még által

3— 4-szer

hozzávesszük az

annyi volt.^ abszolutisztikus

Magyarországon okozott drágulását az

nak, minél fogva a

ott va-

magyar birtokosok

élet színvonalá-

kezdtek kilépni

is

mozdulatlanságukból és a drágaság hatása

adórendszer

alatt

jövedelmeik

gyarapításán kezdtek gondolkodni, ami viszont magától vezette

ket

és kivitelt

koznunk

a borkivitelre: mindezen kedvez,

bortermelést

elsegít körülményeket tekintetbe véve,

kellene, miért

nem

rá-

csodál-

ezek kihasználása és a

sikerült

nyugati piac meghódítása*

Az elz

fejezetekbl tudjuk,

hogy

ez

termelinknek

nem kedvez régi ternem sikerült. Az alkalmat nem

si, öröklött megszokásai, a kivitelre

meléshez ragaszkodása miatt tudtuk üstökénél megragadni.

A

magyar

reskedelem- és szorgalmas termelés-elleni sajátsága hetetlenné azt,

kedveztlen tett

hogy

hírtelen

lelki alkatot

tette

le-

átalakuljunk exportorszaggá.

csak generációk munkájával

megjavítani, mint ezt az

ke-

lelkíalkatnak

A

lehe-

újonnan meginduló Borászati

Lapok gárdája is felismerte: „Minden értelmes borász, ki tudja, mennyi balfogás, elítélet s sök tapasztalataira hivatkozó mennyi indolencia áll útjában a korszer haladás kerekének, átlátja, hogy e téren új nemzedékre van szüksége a nemzetnek/'"^) És ez

még mindig

optimista nézet volt.

Mert

hogy a bortermelés a Szírmay Antaléktól versekben dicsített színvonalról felemelkednék oda, hol az már „borászati 1)

Jagocsí Pcterffy József számításai, Borászati Lapok Í86I, J9

2)

Borászati Lapok J859, 3i.

U 5+

I.

meíynfk a

mipar,

nem

hanem két-három

c^y,

is

ósi elóitéleteket

vativ,

nem

izollofurt c^ak

forradalmi

Mieltt

egfv

generáció

munkája

trtof^ató

nyentcrményCy

kellett,

céltudatos,

amint

reformnál természetes

pillantást

vetnénk

e

ehhez

')

az

nevtlo,

konter-

:.%.

nemzetneveló munkára,

legyen szabad egy idézetet közölnünk a fejérmegyei

borter-

amely részlet tanulsámelyen termelésünk e ncmzetncvelö munka nélkül maradt volna és maradt is még sokáig ott, hol bármi okból megelégedett a saját vagy melés ötvenes évekbeli gosan mutatja be azon

állapotáról,-')

szinvonalat,

—

legközelebbi fogyasztás igényeivel:

Elmondom

röviden a tabajdi hegyen szokásos szüreti kivéve a kaputos osztályt a telkes gazda szüret napján kitódul szöllejébc, koma sógor és atyafi szivesen rész* v^csz c foglalkozásban, mert a java szóllóból folyvást enni, egészen torkig lakni lehet; a szüretel edények többnyire rondák, zsírosak, piszkosak, nem ritkán a csáva alól rántvák elö, amitl lehet képzelni milyen izt nyer a szólló nedve ; a rossz fanyel bicsakkal riszált fürtök szemei szétszóratván, földdel, iszappal telvék, de emiatt a nedvfolyadék gyakran 10 percent veszteségre jut"'), azután sok szem is a földon marad, hisz az aranyból is hullik. Csekély kivétellel a szóllófürtök jól összeszedetnek, egy csöbörbe muszulofával, vagy ami nagyon elterjedt, szlíörl géppel összecsomiszoltatnak s kádra hányatnak. Néhány napig ily állapotban hagyatván az a cefre, mig az csendesen a borforráson keresztülment ilyen nyilt s egészen pongyola eljárásnál töméntelen alkohol elrepülvén, s nem ritkán a feltóluló törköly miatt, melyhez mesterkélés nem járul, ecetes ízt is kap meleg idvel a szólló nedve. Négy-hat nap muIva leszüretik az új bor, s hogy minél több innivaló kerüljön, a törkölyre egy negyed részben vizet öntenek, mely aztán kapás vagy lre bor nevet nyer a tabajdi ember is akkor igyekeznék sok bort készíteni, amikor a fedél alatt könny volna vele elbánni, hanem kint, a tke körül okszeren, iparosán bánni, az már fejtörésbe s fáradságba kerülne, ebbl áll a szüret fvonásokban.** ,,

eljárást

:

;

—

—

^)

Ejjt irta

már

Ent2 Ferenc Pesten

J

a Borászati

869— 73),

Füzetek

J869, 449.

(kiadta

Somssich

I.

-)

Letenyei Lajostól, Borászati Lapok Í858, 344.

^)

Szövegben tévesen

J'\o áll

I

1.

Pál

cs

í^

C*)

A

kiegyezési korszakban.

E^t a korszakot tárgyunk szempontjából a kereskedelmi, s

ennélfogva termelési függetlenség korának

Amennyiben dukció és

ez ídö alatt az alkotmányos

is

nevezhetnék.

tényezkben a

pro-

érdekldés megvolt, a korábban, 48-ig küls tényezk most már a nemzeti

kivitel iránti

kedveztlen hatású autonómiának valának alávetve és nem állhattak többé ellent a magyar érdekek érvényesülésének. Küls államokkal kereskedelmi szerzdések a magyar alkotmányos tényezk hozzájárulása nélkül

nem

voltak többé

köthetk

piacokkal kereskedelmi

minisztériumunk

állandóan érintkezésben

volt, s

segédkezését

dekeink

is

igénybe

szolgálatában,

tehát és

a

kiviteli

szervei

által

a diplomáciai és konzuli kar

vehettük kereskedelempolitikai

amennyire mi magunk

erre

ér-

nézve

A

küls tényeznek korábbi kedvebortermelésünk fejldésére végkép megsznt

szükségletet éreztünk.

ztlen befolyása

saját

;

annak további figyelemmel

kisérését

valóban

el-

A

másik két, a természeti és a bels tényez közül az els annyiban mutat kedveztlen képet, hogy a század végén, mint tudjuk, a fílloxera kipusztítá régi szlleínk nagy részét, s utána a peronoszpóra is évrl évre nagy károkat okozott. Mindezt azonban bortermelink részben sa-

hagyhatjuk most.

ját

erejükbl, részben az állam

ily

módon a

természeti

támogatásával jóvátették,

tényeznek átmenetileg káros

s

befo-

lyását paralizálták.

Ami már tát

illeti,

most a bels tényezt, a termel

lelki

alka-

e téren a legújabb félszázad Széchenyi útmutatásait

követve mindent megtett, hogy a magyar termelt öröklött

modern termelési és kereskedelmi elvekre szoktassa. Hazai bortermelésünk vezet körei ez eljárásukkal éles ellentétben állottak a magyar liberalizmus felemás módszereivel, mely egyhelyütt a széles tömegek védelme és tanitása helyett a teljes szabadság, a laisser fairé elvét hirdette, más helyütt pedig állami mindenindífferentizmusából kigyógyítsa és

hatósággal akart istápolni ott volna*

A

is,

hol egyéni iníciativa kellett

magyar bortermelknek a Borászati Lapok

és

át-

Jú

menrtílcgf a Boráixatí Füzetek körül

Gyürky

kik közül elég legyen

bereír

Keleti Károly, Entz Ferenc,

Molnár

Somssích Pil»

Antal*

István, Keg^evích István

Gaál Jen, gróf Zselénszky Róbert neveit

gróf.

szándékkal,

föltett

módon

céltudatos

vez^reni'

csoportosuló

törekedtek

felemlíteni,

termel

a

lelkialkatát oktatással, neveléssel, az anyagi haszonra ráveze-

Egykorú liberális iró csodálkozik a nyolcvanas években, hogy az említett vezéremberek felszólalásaiban ugyanazon viszonyok rajzát és ugyanazon tanácsokat találja, melyeket már Széchenyi is megirt Világ cimü könyvében.') Ami egyrészt bizonyítéka a bels tényez, a jobbra

téssel

fordítani.

nem

lelki alkat örökletes és változásra

részt

hajló voltának,

más-

annak, hogy termelink jobbjai végkép elváltak az si,

Szirmay-féle

önmegelégedéstöL

A

Borászati

Lapok hatalmas

évfolyamai, melyek terjedelemben jóval felülmúlják az ugyana Százado-

ezen kor egyetlen történettudományi folyóiratát,

kat, í858-tól kezdve 19í4-ig megszakítatlan sorozatban tesznek

tanúságot arról a komoly nemzetneveló munkáról, mely a bor-

A

termelés terén lefolyt.

legkülönbözbb földi felfedezés,

fázisait illetleg nincs ez

haladás vagy

nem

megbeszélésre

tes

szöllészet, bortermelés- és

javítás,

talált

A

mveldési

termelök ezen

gatta a

kormány

is,

lent az agrárius és

melk künn

idben bármily kis kül-

mely a folyóiratban

volna abból a

mennyiben volna alkalmazható a

részle-

szempontból,

mi külön viszonyainkra.

törekvéseit

hathatósan

mely ha akarta volna sem

kereskedelmi

kereskedés

érdeket

támo-

állhatott el-

képvisel

borter-

hatalmas szövetkezésének.-) Entz Géza már l663-ban járt

^)

Franciaországban tanulmányúton a kormány meg-

Pólya Jakab,

Az

ban, Budapest, J884, Í2. ^)

ujabb agrár mozgalom és

irodalom

hazánk-

I.

Doktriner liberális részrl

nem

hiányzott

bortermelést istápoló törekvések megakadályozására,

a

hajlandóság

pl.

Hermann Ottó

a

1885-ben a központi mintapincét akarja megszüntetni, mert ez szabad kereskedelmet nem he{Borászati Lapok ,835, 63. U) ; ugyancsak

z

lyesli a francia bortermelés

tanulmányozását,

Magyarország közgazdasági és társadalmi 23J.

L

I.

vele

politikája^

szemben Gaál Jen I. Budapest Í907,

ii

Szemére Bertalan tapasztalatait és tanácsait, í87í-ben ugyancsak a magyar kormány hivására jött hozzánk Térrel aux Chénes francia borszakember, aki a fejérmegyeí vaáli Ürményí-bírtokon mubízásából,

tatta

s

sok haszonnal

ott

hallgatta

be gyakorlatilag a francia borkezelés

Az

titkait.

igaz,

hogy utóbb panaszkodott a magyarokra, mert azok szerinte nem akarnak a franciától tanulni, hanem a német borkezelés módszereit sajátítják el.^) A fö az, hogy a magyar bortermel akart tanulni és tanúit is annyira, hogy, az öreg Schams, ha látja a szorgalmas törekvést, bizonyára barátságosabb hangon irt volna munkáiban a termelrl. Az egyszer kis budai venyigeiskolájából idk folytán az ország összes borvidékeire kiterjedt nevel organizáció fejldött ki a század végén a budapesti felsbb

szaktanfolyam cellériskola

szllögazdasági

vagy államilag segélyezett vinmellettk amerikai szlltelepek, és egész nagy, leginkább Darányi

és hét állami

mködnek,

szllojtványkészít Ignác

bor- és

telep

minisztertl kiépitett

borkezelési

gondoskodnak a termel segítésérL

A

szaktisztvíseli

magyar

királyi

pelológiai Intézet pedig évkönyveiben szöllfajtáínk

tudományos megismerését

és javítását

tzte

s

kar

Am-

boraink

feladatául.

Mindezt szívesen felsorolva és elismerve, mégsem zárkózhatunk el annak felismerése ell, hogy a külföldi piacot jobb kvalitású, fajboraínkkal ebben az idszakban sem sikerült meghódítanunk. A huszadik század elején bortermelésnk talán még inkább rá van utalva Ausztriára, szinte egyetlen kiviteli piacára, mint százötven évvel elbb. 19

H -ben

kivittnk Ausztriába í,143.000 métermázsa bort, Boszniába és Hercegovinába 19.000, Németországba 18.000, Oroszországba Í.200, Svájcba 719 és

Éjszak-Amerikába 2.300 métermázsát.

számok helyébe a következk lépnek: Boszniába 15.000, Németországba 1,263.000,

1912-ben ugyanezen

Ausztriába

Í872^ 97. I. Entz és misok jelentései megjelentek és fontos kútfit képezik borászatunk történetének^ melynek irodalmát I. a Darányi Ignáctól ki-

Borászati

Füzetekt

tanulmányútjaikról külön adott hivatalos

munkában

sági statisztikája

is

:

A magyar

V. kötetében.

korona országainak

mezgazda-

Í3.000, Oroszországba 500, Svájcba 526,

Éjirak-Amcríkába 1.600.') Ugyanekkor, Í9n-bcn borbchozaUlunk 224.000, Í9í2-bcn pedig 323.000 métermázsát tett ki, tehát tokkal inkább aktívak voltunk, mint a Bécsbl diktált vámrendtter uralma idején. Viszont az akkorihoz képest tókéleteien el-

—

vesztettük a lengyel piacot

miután a régi Lengyelorstág nagyobb, gazdagabb része orosz kézen lévén, Oroszországba való kivitelünk pedig majdnem a semmivel volt egyenl hasonlóképen elvesztettük, illetleg nem tudtuk visszaszerezni a német-porosz piacot és az egyetlen állam, mely borfölsiegünket megvásárolta, Ausztria, velünk ez idben közös

meg sem

vámterületet képezvén,

próbálhatta a

magyar bor

ellem védekezést. Kivitelünk tehát e korszak végén sem olyan,

mely a

kivitelre

korábban

káros

lelki

tényeznek

közben

történt megváltozását bízonyithatná.

számításba kell vennünk azt a körülményt, hogy a

Itt

tulajdonképeni

piachódítás

í9-iknek els részben

a

fele lett

magunk

vámrendszer

bne

ideje

leginkább

folytán. így azután,

nemzeti autonómiánk

teljes

18.

század vége és a

Mi ebhez késn

volna.

hibája,

a

birtokában

tünk külpiac foglalására, mindenütt

a bécsi

csak

jöttünk,

rosszindulatú

mikor a kiegyezés óta tudatosan

töreked-

elfoglalt helyekre,

telepedett idegen termelökre találtunk, akik pozíciójukat

meg-

nem

voltak hajlandók a mi kedvünkért feladni. Ez tehát részben

magyarázatát adja kiegyezés utáni sikertelenségünknek.

legyünk igazságosak tos, talán

még

:

csak részben adja. Mellette igen

fontosabb oka sikertelenségünknek a már

De fonfel-

ismert belsö tényez, mely kedveztlen hatását termelésünkre

a kiegyezési korszakban

is

szemmelláthatólag

megtartotta.

Amint a nyolcvanas évek egy szakembere megfigyelte „Semmiféle mvelési ágnál nem ragaszkodik magyarunk oly megcsontosodott szívóssággal a dédapák eljárásának

hagyo-

mányszerü gyakorlatához, mint a bortermelésnél, pedig nincs ám egyéb argumentumunk: apám is, öregapám is, de még 1)

Borászati Lapok J9Í3, Í03.

I.

n annak

öregapja

a.z

is

így

mégis

tett,

szóval: amint a korábbi generációk

jó is

ellenszenvvel viseltet-

tek a kereskedelmi célból való termelés, a

gozó szorgalmas munka, a föbbmiinka, utód

is.

A

nevel

föntebb ismertetett

Azaz más

voIt/^0

nyereségért

iránt,

így

kisérletek

dol-

a

kései

teremtettek

ugyan nagy számmal szöllógazdaságokat, melyek a nyugati követelményeknek minden tekintetben megfeleltek — ilyenekre könny rámutatnunk az ország legkülönbözbb hegyvidékein és az alföldi telepeken egyaránt

—

de inináez

íajdonképen csak kivétel maradt, az egyes ember, alakult gondolkodásában, inkább kommerciális

lett

kadt a gazdasági indifferentizmustól, de a nagy lelki

alkata

alatt

nem

is

nem

változott,

st

ily rövid

id,

két

ezt

mindakét

és

elsza-

többségnek

nemzedék

nemzedék

állandóan felismerik és szemmel kísérik* Hisz teiknek épen e kedveztlen

lelki

alkat

legtöbbször ez van szájukban,

mink

itt-ott át-

változhatott meg. 2)

Képzett bortermelink

célja,

tu-

voltak e korszakban Ui

nem

nem

alatt

reformkísérle-

megváltoztatása

a

pedig egyéb bajok,

elégít külkereskedelmi

képviseletünk, a galíciai zsidóság térfoglalása a Hegyalján, a

mind merényletek a magyar bor kiviteli híre ellen, de mindezt csak mellékesnek, könnyen orvosolhatónak tartották az igazi nagy feladathoz, a termel lelki alkatának megváltoztatásához képest* Legyen szabad itt néhány fontosabb nyilatkozatot felsorakoztatnunk. Szemere Bertalannak nagy fáradsággal és aránylag csekély sikerrel megkezdett müvét az angol piacon a pesti születés Gréger Miksa nagykeresked folytatta tovább, aki í860-ban, az angol beviteií vám els leszállításakor költözött Londonba és egy évtized alatt sikerült neki annyira tért fogfolytonos borhamisítások,

—

1)

Borászati Lapok J885, 59.

2)

A

I.

további kutatásnak érdemes volna megállapítania, a modern

szlígazdaságok alapítói és tulajdonosai közül hányan származtak csak két-három nemzedék óta magyarrá vált német, tót, szerb, vagy cseh családból. Az ilyeneknek természetesen könnyebb volt a lelkükben nem oly mélyen gyökerez gazdasági índífferentizmust legyzni, mint a régebbi magyaroknak.

H lalni,

hogy a

tokaji bor behozatalát kétizáz fiókkal ét ug^y-

nökkel zhette úgfy Anglia^ mint különösen Skótonxig rületen. Tapasztalatairól a magyar borászoknak cikkek tal

állandóan számot adott, 1868-ban pedig

a

magyar

teál-

föld-

mvelési miniszterhez is memorandumot adott be a kivftel ügyérl.') Saját eladása szerint a magyar bort, mint szélesebb kör konzumcikket neki sem sikerült Angliában elsikerének titka az, hogy a nehéz, legfinoterjeszteni. Az :

mabb

tokaji borokat adja

cl,

még

pedig

orvosság

gyanánt,

orvosok ajánlatára, akiktl, úgy egyesektl, mint fakultásoktól kedvez szakvéleményeket eszközölt ki a tokaji borhíres

nak gyógyhatásáról. Ennek a célnak a magyar bor nagyszeren megfelelt, de már mint élvezeti-fogyasztási cikk nem versenyképes a bordeauxival, azon egyszer okból, hogy a bordeauxínál a termel, számolva a piac viszonyaival, már az egész termelési folyamat fázisaiban mindent elre kiszámít, a talaj, a vessz minségét, a pince, hordó, viszonyait, az erjedés alatti és utáni hmérséket stb., mig a magyar termel mindezekkel nem tördik. Innen van, hogy tapasztalatai szerint a magyar bor tartósság dolgában messze mögötte marad a bordeauxinak. A próbánál a magyar pincében ,. ravasz, öntetsz mosoly kiséretében" kap rossz keveréket, melyet exportálnia és

teljességgel

szorgalom hiányából ered e

a következ pontokba foglalta: tatnak

meg kellen,

nem mindenkor különböz

általában

Hasonló

memorandumában szllfajok nem válasz-

í.

a

az erjedés lefolyása

szöllt nemesítése

cl

nem

3.

kisértetik

összekeverik,

bels

okokban,

a

hanyatlásának okait; ezek szerint

termel

hibáiban

1)

7.

í.

látja

bortermelés

a termés mennyisége a

hogy többé nyerea fajok nemesítéseért semmi sem

rossz müvelés folytán annyira csökkent,

nem

6.

figyelnek a borok tiszta kezelésére.

Széchenyi tanítványa, Gyürky Ajital az erdélyi

séget

izök

van hanyagolva,

termésbelí borokat egymással

nem

tanulás

bajokat

a borok tartóssága ingatag,

tiszta, 4.

elég gonddal, 5. a

a

2.

A

lehetetlen.

tud hozni,

2.

Borászati Lapok J869, 46.

I.,

J874,

20K

I.,

J880,

U8.

I.

75

történt,

meg a

a szöíímúvelés

3.

nem

egyes vidékeken

az

felel

célszer rendszernek és a helyi viszonyoknak,

4.

a

borkezelés és pinceg^azdászat elvei ismeretlenek, 5. kevés bor

kerül pincekezelés alá, a legtöbbet mustban adják és el

és

keverik össze gyönge borokkal,

6.

a

így

viszik

kereskede-

lemben ki sem fejldhetett eddig az erdélyi bor jellege, minek folytán az erdélyi bor mint ilyen nem is kereskedelmi árucikk, 7, mindezen bajok következményeként nincs borkereskedés, a b'orárak alacsonyak, a és

szöllömúvelés

hálátlan

még kevesebb gonddal mveltetikJ)

A

bels bajok felsorolása mellett állandó probléma bortermelink számára, hogyan lehetne mégis kivitelt csinálni.

nem

Évrl-évre, évtizedrl-évtizedre felvetik a kérdést, miért

magyar

világkereskedelmi cikk a

ugyanaz, amit Széchenyi adott

mel, hogy

le

Gréger adatai

kereskedelmi cikk, mert

matja ki egybe,

nem

\*

nem

tiszta. -)

még mindig ugyanaz a

mindig

válasz

nem úgy

készíti

tanulságát

:

a

ter-

Széchenyi

nem

világ-

tartóssága ingatag, 2. ize és

elégít, mivel

3. szine

mert

a

Somssich Pál J869-ben

az lehessen.

szellemében vonja

:

bor, s

za-

különböz fajú fürtök szóratnak Egy évtized múlva, Í88í-ben

válasz

:

cikk, mert nincs állandó jellege,

nem lehet világkereskedelmi hanem hely, faj, fajkeve-

rék és évi termés szerint változik.

í

887-ben nagy

gazdasági

ámbár a borászatnak és szílészetnek két különböz neve van a magyar nyelvben, de „viszont talán egy nagyobb termel nemzet se vegyíti annyira e kétnem foglalkozást, minden kisbirtokos és kapás, nemcsak maga ültetvén, nyesvén, kapálván és szü-

szaktekintélyek állapítják meg, hogy

retelvén szlljét,

kotyvasztván.

hanem

Hogy

telrl egyelre

is

maga szrvén,

módon azután

ily

ldött borkereskedésrl

borát

alig lehet

még nem

szó,

fejtvén,

^negállapodott,

hogy

tömeges

szabad álmodoznunk,

az

a

kifej-

kivi-

dolog

természetében fekszik, bár a javulás évrl-évre nagyobb mér-

V

Borászati Lapok, 1859, 49.

2)

U,

ott,

Í869,

U5.

I.

7^

veket

öít s

mind szebb jövvel

Ho^

bíztaf ')

az utóbbi

rózsaszín megjegycés ciak a korszak obligát iUuzíóíból ntt nem kell kiemelnünk. Ellenkezkíf azt az eddigiek után század végén és

leg^ a

huszadik

a

század

beköszöntésével

mintha energiánk, a hosszas sikertelen küzdelemben ellanyhult volna és mintha kezdtünk volna belenyugodni, hogy

borunk fpiaca Ausztria maradjon, melynek egyrészt a sakéját termése megjavítására, másrészt iz dolgában el nem nyeztetett alsóbb néposztályai számára, valamint

tovább kivitelre

is

Nyugat

felé

(vegyítve saját borával) volt állandó szük-

mi borunkra. A század végén még megpróbáltuk az amerikai piacot, ahova éveken át küldöttünk borokat, melyek sége a

szintén éveken át jó és olcsó

eladatlanok

vörösborunk, ami a

senyz exporttömegárú lkön,

—

A

filloxera

franciával

és

olasszal

óta ver-

lehetne, visszafejldött, mert az új szól-

eleinte legalábh,

nem veszdtek

egy másik megfigyelés

tétszinü vöröst annyira

termelink gyakran nem Olcsó vörösbor híjján

maradtak.*-)

szerint az új század elején

hogy

elhanyagolták, ismerik

is

nem

tudtuk a

olasz és francia termeléssel

;

boraink

coupage

Franciaországba

vörösbortermeléssel,

többé

filloxera

Svájcba^ de azóta mindez abbamaradt és

a

eltt

céljából,

sö-

bor-

fiatalabb

módját.

készítési

felvenni

a

versenyt

az

még mentek fajborok

is

a

már a világháború

kitörése eltt többé-kevésbé rezignáltán el kellett ismernünk,

hogy kivitelünk közönséges hordóborokban van csak Ausztriába, s egyébként, palackokban csakis hegyaljai és némely drága fajborokat tudunk kis mennyiségben elhelyezni a külföldi piacokon.^)

A

kiegyezési korszak elejét és végét egym.ással

össze-

komoly munkája a bels tényez egészben véve majdnem oly ked-

hasonlítva, két generációnak lelkiismeretes, mellett

is

veztlen maradt, mint volt egy száza
Láng-Kcletí-Jckclfaiussy, Magyarország statisztikája.

pest, Í887, 68. -) 3)

I.

Borászati Lapok J896, 2í>7. I. Borászati Lapokf J9Í4, t26» és 341.

I.

II.

Buda-

77

nemzedéknél bizonyos kifáradás, csüggedés tapasztalható* Vezet köreink e korszak végén is lankadatlan szorgalommal mködtek a termel tömegek íelvílágositásán, de mintha már nem hitték volna többé, hogy a nagy nyugati piacokon valaha is helyet foglalhatunk. Í85ó-ból valók ezen sorok, melyeknek

íelkes hangjai hallhatók, addig a korszakot záró

tárgyi

tartalma

butellás kereskedés

nyekbeni

az

sajnos

században'

uj

aktuális

is

„A

:

a nemesebb hazai borainknak kisebb edé-

s

elszállitása

volna azon egyetlen mód, mely

a

ter-

mesztknek gazdagon jövedelmezne. A franciák, spanyolok és más nemesebb borokat termeszt nemzetek rég által látták ennek gazdászati fontosságát,

e részben

s

is

régen meg-

elztek bennünket. Míg a világ minden nemesebb mint a Malaga, rhenusi, és

st még

mindenütt

nak

Madeira,

át a

Bordeaux,

Champagne,

Xeres,

a jelentékenyebb angol sörfajok

csak

apróbb

adagokban,

kereskedésnek: a,ááíg

a

a borok királya a tokaji, nagy

föld

borfajtái,

mindig

is

butellákban

adat-

legnemesebb nedve,

faedényekben,

átalagokban,

hordókban hurcoltatik szerteszét, hitelét vesztve, haszontalan almaié gyanánt. S csak a külföldi kereskedi kezekben idomíttatik ezután által, néhol híven, néhol hütlenül.^^^) Ezt az

ft^^cen

módot^' hatvan-hetven év

alatt

is

csak

egyetlen

—

borunkra, a legkitnbbre tudtuk úgy ahogy alkalmazni, a nagy tömeg, kivitelünk nagy része megmaradt a régi ke-

mód

egy

re-

zignált nyilatkozatot a korszak részérl, 19 í 0-bl, melyet

egy

zelés és szállítási

szakemberünk

tett

mellett.

azon

Befejezésül

alkalommal,

dologra kellett tanítania termeltársait, elleni intézkedés

:

„A magyar

hogy olyan

min

a

gazda túlságosan

a jószerencsében bízik, másodsorban pedig

amit

lássunk

azt

primitív

kései és

fagy

állandóan

hiszi,

hogy

a saját fejétl és pedig legtöbbnyire more patrio cse-

lekszik, az a leghelyesebb.^^

A

bajokon szerinte egyesült er-

mi magyarok „nem értjük, nem akarjuk megérteni a társulás nagy hasznát és kevés még a rugó, mely bennünket erre erkölcsileg serkentene,

vel lehetne leginkább segíteni, de

V

U. ott 1858, 37.

I.

78

ApostoUink alig akadnak e téren, s ha akadnak, ú^y %za/'>) £ szavakat hallva vuk clhangfzó szó marad a pusztában csukjuk be szemünket és elttünk áll a századforduló átlagos magyar bortermeljének a lelki típusa, mondhatnánk .

a legendás

kvíntesszencíája,

.

smagyar

telenségében egyedül, testvértelenul

lovas, a puszták vég-

magára

hagyatva, bízva

csak a saját jószerencséjében, mely századokon át annyiszor

megcsalta

ugyan,

de

amelyben

mégsem

szúnt

meg

nem

szeret

bizní

azon egyszer okból, mivel

illúziók nélkül

és tehetsége síncsen a lelki

nyugalmát veszélyeztet, ravaszul

nyerészked termeléshez lovas

igénytelen,

kérdezzük, marad

és

Az smagyar

kalmárkodáshoz.

—

szegény

vagyontalan,

élni

és vájjon,

voít

is ?

V.

Az eredmények. Mieltt

Thünenkutatásnak hogy

vizsgálódásunk kiindulópontjához,

féle ,,Standorttheoríá**-hoz

visszatérnénk és a

a

ugymondjuk, theoretíkus eredményét megállapítanánk, egy pillantást kell vetnünk a tárgyi eredményekre is. A magyar bortermelést illetleg megállapítottuk, hogy három tényezje közül I. a természeti tényez kitn volta minden idben lehetvé tette a termelnek elsrangú, a világ bármely borával versenyz bort produkálni kivételesen, mint a filoxera idején ezen eredeti, a talajban rejl .kedvez természeti tényeznek áldásos hatását azonban accídentiák, múló bajok ;

'»)

szetesen ják. Erre

Krenedits Ödön,

nem

a,

ott

J900, 37*.

1.

A

fönti

fejezetek termé-

tartanak igényt arra, hogy bortermelésünk törtenetet ad-

annál kevésbé vállalkozhattam, mivel

kálat nincsen és a fönti fejezetekben különben

semminem elmunis

bizonyos értelemben

úttör munkát kellett végeznem. Hcrczcgh Mihály történeti kísérlete a Magy* Ga.zdaságtörL Szemle J893. évfolyamában minden kritikán alul marad. 'A Borászati Lapok történeti cikkei szinten alacsony rangúak, s kirívóan elütnek a folyóirat magas szivonalától. Az 19J4. évfolyam miég egész komolyan eladja, hogy Baranya neve a bor annya összetételbl származik

I

79

kisebbíthették;

2.

a iársadaími-poíitíkai tényez a

Í8.

század

közepétl kezdve a bécsi vámrendszer uralkodásának egész idején a lehet legkedveztlenebb volt a jövedelmez bortermelés

és

kivitel

fejldésére.

A

Bécsbl

diktált

közbees

vámvonal Í849. után megsznvén, az egész társadalmi-politikai tényez ís elveszti kedveztlen hatását, melyet a természeti tényezvel ellentétben, annak áldásos voltát paralizálva gyakorolt szinte száz esztendn át. 3. A bels tényez,' mely alatt mi a magyar termel íelkí alkatát ismertük fel, az egész szemügyre vett idszakban kedveztlen hatással volt a termelésre

és

kivitelre

:

egyrészt a

bécsi

vámrendszer

képtelen volt a kedveztlen társadalmi-politikai

idején

tényez

ellen

hatékonyan fellépni, másrészt ez utóbbinak megszntével, amikor rajta kivül tulajdonképen csak a kedvez természeti tényez hatásával kellett számolni, még erre támaszkodva sem tudta a termelést azon fokra felemelni, mely egyébként más lelki alkat mellett, elérhet lett volna. Igaz, a mérleg serpenyje a bels tényez mulasztásainak súlya alatt nem merül alá oly mélyen, ha számba vesszük azon pusztításokat idveszteséget, melyet a társadalmi-politikai és azon nagy tényez okozott a maga százéves uralma alatt, melyet tehát a bels tényeznek, még ha ersebb és kedvezbb alkatú is, akkor sem lett volna könny kipótolnia és az immár francia német, olasz termelktl zárás felé

helyet

elfoglalt

foglalnia:

világpiacon utólag, kapu-

mégis, mindezt

tekintetbe véve

nem tagadhatjuk el kutatásunk eredményeként a bels tényeznek állandóan kerékköt, kedveztlen, akadályozó szerepét.

Ha már

most a produkciót P-veí

csak a termelt bormennyiséget,

cikknek is,

értékét,

tehát

hanem

a kiviteli

jelöljük,

s

a bornak

alatta

nem-

mint áru-

kereskedelem eredményét

egészben véve a bortermelés nemzetgazdasági jelentségét

ha továbbá a természeti tényezt T'-vel, a társadalmipolitikait 7p-vel, a belst B-vel jelöljük, akkor P a másik értjükt s

háromnak együtmüködésébl adódik, azaz Thünen gondolkodásához alkalmazkodva:

P=T

Tp B. Kutatásunkból azon-

10

ban tudjuk,

hofjfV'voft

id,

amidn

gyakorolt P-rt t% ez utóbbi

tartást

úf^y

volt

a

kedvez

és

mint Tp kedvexó

mégsem

sen megjavulni azon idszakhoz képest, 7

T,

Tp kedveztlen

:

tudott lényege-

midn ebbl

csak egyedül a megíigyelés-

három együttesen ható er közt idnkint ^-nck egymagának is lehet annyi ereje, hogy a másik kettt

bl

világoSt H'jgy a

paralizálja.

mindig

:

alakulására

^-nek idnkint eldönt,

alkatának

a

:

magyar bortermelés

minsége gyakorolt

fejíódésére a

lényeges befolyást.

a pozítiv eredményt tárgyíasságából kivetkztetve sági produktió

tumok

s

lényeges befolyása van.

Másszóval lelki

P

Tehát

menetére

lelki alkata

termel És ezt

a gazda-

:

tényezökf a gazdasági szubjek-

lelki

gyakorolhat és gyakorol

is

dönt

befolyást.

Ezen végs eredményünk birtokában a föntebbi formula alkalmazásánál mindenkor különös tekintettel kell lennünk B milyenségére. Vegyük fel, hogy a formula minden egyes tagja B kivételével, ugyanaz marad, csak a magyar termel lelki alkata helyébe lép például az olasz vagy német termelé, tehát Bm helyébe Bo vagy pedig Bn, Míg a valóságban lefolyt történeti fejldés során P — T Tp Bm formula uralkodott, s benne Bm túlnyomó hatása folytán P kedveztlenül alakult kí, egy szupponált P-^T Tp Bo vagy P—T Tp Bn formula esetén nincsen kizárva, hogy P sokkal kedvezbben alakult volna. Mert kétségtelen, hogy ha a DunaTisza áldott bortermel vidékén egy a magyarnál sokkal inkább gazdasági természet nép, min akár a német, akár az olasz, lakott volna évszázadokon át, ez minden esetre másként használta volna ki a kedvez természeti tényezt és másként reagált volna a társadalmi-politikai tényeznek akadályozó hatására. A végeredmény, a termelés, és annak nemzetgazdasági volna, mint

Hogy

Bm

jelentsége

hasonlóképen egészen más

tényleges uralma alatt.

a fönti eredmény rncnnyiben korlátozhatja olyan

nemzetgazdasági elméletek érvényét, melyek vetésüknél

lett

fogva

sajátságokkal

lelki

tényezkkel,

nem hajlandók

egyéni

számolni, ez

filozófiai alap-

és

már

népi,

a

faji

magyar

81 \

történet

melyen állunk,

talajáról^

elveszetne

bennünket

a,z

elmélet vidékeire.

*

Hátra volna még azon eredményeket összegeznünk, melyeket kutatásunkból a magyarság faji lelkialkatának ismeretére nézve nyertünk. Itt mindenképen óvatosságra int bennünket kutatásunk korlátolt köre. Annyi mindenesetre kiderült,

hogy a

gazdaságtörténeti

alkat mint hatékony

tényez merül

lalkozás elöl a kutatás

el

hogy ezen alkalommal a

nem

vizsgálat

során

melylyel

fel,

zárkózhatik.

Az

a

való

is

faji

fog-

bizonyos,

alkatnak több tényleges, való-

lelki

ságos tulajdonsága jut éles megvilágításba,

sokkal élesebbe,

mint ha csak irodalmi avagy pláne költi nyilatkozatokra, reflexiókra támaszkodva iparkodunk velük megismerkedni.

A

magya/' ,,ha kérik az ingét is adja^^ s hasonló közmondások és irodalmi eredet szálló igéknél sokkal világosabban, nagyobb precizíóval állapithatja meg lelki„sírva vigad a

alkatunk egyes sajátságait a

történeti

ha azokat

kutatás,

azon tormákban tekinti, melyekben a társadalmi, politikai, s mint láttuk gazdasági eseményekre reagálnak. Ennyiben, azt

van némi pozitív eredménye. Más feladat volna a megismert egyes lelki sajátságokat körvonalaznunk és faji alkatunk egészében elhelyeznünk. Ehhez a megvizsgált terület, a bortermelés, sokkal szkebb kör, sem hogy biztosíthatna bennünket tévedések, egyes tényezk túlbecsülése vagy elhanyagolása ellenében. Annál kevésbbé, mivel hasonló kutatásokkal történettudományunk még á rokon tárgyak körében sem rendelkezik és faji alkahisszük, kutatásunknak

tunkról, Széchenyi István

mveiben

leszámítva pozitív ismerettel

általánosságban mondhatjuk latánál

faji

alkatunkat

tünk, hogy az fejez

ki.

nem

az,

alig ki,

illetleg

elszórt

megjegyzéseket

rendelkezünk.

csak

így

hogy a bortermelés vizsgákétségtelenül

meggyzd-

amit a német „wírtschaftlích'' szóval

Célszer gazdasági

termelésre

önmagától,

befoífás, tanítás, példaadás, buzdítás

nélkül

nincs rá kedve, nincs hozzá ösztöne.

Ha

nem

akarata,

küls

hajlandó,

küls

be-

6

82

mozgásba jon ez irányban, clobb-utobb megáll és flakad. Földjének természeti kíncscír melyekrl tudomása van, nem ösztönzik azok kihasználására. Nem lát bennük gazdasági objektumokat, melyekre munkát íorditva

hatif

még'n

alatt,

magának

jövedelmet, gyarapodást, vagyonosodást, élvezeteket

Egészben véve

szerezhetne.

hogy a gazdasági

úgylátszik,

termelés iránt csak addig van érzéke,

mig az a

szükségleteit, fogyasztását elégiti

Ami

mások

termelés

ki.

saját személyi

van,

azontúl

szükségletére, a nyereségre termelés,

a

a

ter-

melés és a nyerészkedés önmagáért, ami a kapitalista tehet-

ség népek pontján

gazdasági

a

túl

érdekében

mindez

sajátsága,

nem

öt

nem

termelés

iránt

érdemesnek

tartja

érdekli.

A

saját

szem-

közömbös, ennek

nyugalmáról,

nézeteirl

lemondani. Szinte ellentéte a „wirtschaftlichnak*', attl pedig,

amit kereskedelmi tehetségnek, mozgékonyságnak nevezünk, oly távol van, mint ég és föld, tüz és viz.

Mélyebb összefüggések kutatásába

A

hatunk. hiúságot,

gazdaságosabb

termelés

mozdulatlanságot,

illúziókat találunk, a

nem

itt

bocsátkoz-

akadályai

pozítiv

csökönyösségét,

közt

képzelgéseket,

Széchenyitl annyiszor kárpált nemzeti

hibákat. Viszont a nyerészkedési

„gazdasá-

a

képtelenség,

hogy fajunk alapjában véve csekély igény, könnyen megeléged, nagy törekvésekre, nagy akarásokra fel nem lendül. Azt is észrevettük, hogy vídckbeli és társadalmi külömbség nélkül egyformán reagál gosság'' hiánya arra mutatnak,

a gazdasági

élet

benyomásaira.

nemes, aki romlékony borát tengeren túlra

is,

meg

A

müveit hegyaljai

gazdag,

bátran

elküldi

Óperenciás

az

a tabajdi paraszt, aki rossz

borkoty-

vasztó ugyan, de élvezje saját borának, kétségtelenül ugyan-

azon

fajiság példányai.

Hogy

hol, a lélek

min

mélységében

találkoznak ez annyiféle szín, de kétségtelenül egy lényegü

egyének, ehhez a kérdéshez

kedünk

közeledni, mert ez a

most annál kevésbbé

magyar

történeti

merész-

színtézisnek

egyik legmagasabb és legnehezebb feladata. Befejezésül

még egy

szót*

nagyközönség közt legalább

is

Történetírásunk és a magyar két generáció óta nincs

meg

83

többé

a.z

a kontaktus, mely régebben, Bél Mátyástól történetíróktól

jezsuita,

kezdve

egész

Szaíay

a

és

Lászlóig

és

Horváth Míhályíg megvolt. Félszázad óta hol a tudomány volt modern és a közönség botorkált utána értetlenül, hol a közönség tartá a tudományt ósdi vaskalapnak, melylyel nem tördnie* Kölcsönös megértés így létre nem jöhepermanens érdekhíány alatt az érintkezés részben a

kell többé tett.

E

a sajtó segélyével,

sajtó, részben, szintén

zk

által

bonyolíttatott

le,

minek

illetéktelen

tudományos

ténye-

és erkölcsi

Legújabban mintha megint felébredne a régi direkt érdekldés és leáldozóban volna a parazita közvetítk napja. Sajnos, a kezdet kezdetén vagyunk és félreértések nincsenek kizárva. Nem szeretném, ha jelen kis munkám is tárgya lenne egy ily félreértésnek. Nem szeretném, ha faji alkatunk objektív vizsgálatát és benne faji hibák, a haladás kerékköti felfedezését valaki megint a „lemondás történetfílpzófiájának^' nézné. Buzdításnak arra, hogy tegyük ölbe kezeinket és ne dolgozzunk, mert úgyis müvelhetetlen keleti faj vagyunk. Aki ilyen vádat emel, az nem szokott hozzá a nehéz munkához. Fajunk nehezen mozdithatósága kárait eléggé ismerjük.

csak a forradalmi és gyorslábú haladást zárja

meglevvel számoló,

ki,

menet

de

nem a

És minél nehezebben tudjuk megmozdítani az si alkatot, minél hatalmasabb az abban lakozó vis ínertiae, annál inkább meg kell feszíteni minden ernket a célbavett változtatás, a a

konzervatív

reform érdekében. Amint már Széchenyi

is

így

reformot.

tett

tettek és tesznek bortermelésünk tanult vezéremberei,

százéves fáradozásai adták e

munkámnak

és

így

kiknek

szívesen felhasznált

anyagát*

4+

Tartalomjegyzék, I. II.

III.

Probléma

A

és

fogalmak

6

magyar bortermelés küls tényezi

Bels tényez

:

a

termel

27

lelki alkata

41

IV. Adatok a termel lelki alkata ismeretéhez

A)

A

B)

Az abszolutizmus korában. Szemere

C)

A

Í9.

század els

fele.

.

.

Széchenyi és Wesselényi

kiegyezési korszakban

V. Az eredmények

.

Bertalan

.

49 49 60 69 78

4

MINERVA-TÁRSASÁG névvel tudományos szellemi

A Gombocz

egyesület

A

alakult.

társaság

célja

a

:

magyar

történetének mvelése.

élet

a

társaság vezetésére

Zoltán, alelnök

:

következk

Hóman

meg: Elnök: Thienemann Tivadar.

választattak

Bálint, titkár

:

A

Minerva-Társaság alapító rendes tagjai : Pauler Ákos, Kornis Gyula, Melich János, Németh Gyula, Tolnai Vilmos, Horváth János, Zolnaí Béla, Szekf Gyula, Eckhart Ferenc, Lukinich Imre, Domanovszky Sándor, Buday László, Ereky István, Nagy József, Gragger Róbert, Huszti József, Eckhardt Sándor, Fest Sándor, felvinczi Takács Zoltán, Hekler Antal, Gerevích Tibor, Gombocz Endre* Minerva-Társaság alakuló ülésén elhatározta, hogy a magyar szellemi élet történetének müvelésére ,, Minerva" címen folyóiratot ad kí» A folyóirat szerkesztésével Horváth Jánost és Thienemann Tívadr.rt bizta meg.

A

A

Minerva-Társaságra,

a

és

mény, valamint tagdtj és elfizetés

folyóiratra vonatkozó

(évi

minden közíe-

200 korona,) Thienemann Tivadar

Címére küldend (Budapest, L, Tigris-utca

5, sz,)

AZ EDDIG MEGJELENT FÜZETEK TARTALMA THIENEMANN TIVADAR: A

pozitivizmus

a

és

:

magyar

történettudományok.

KORNIS GYULA:

Új magyar

filozófiai rendszer.

PauIcr Ákos filozófiája.

NAGY

JÓZSEF Taine

ZOLNAI BÉLA

A A

:

és Riedl.

:

Nyelvtudomány

és szellemtörténet.

filozófia föltámadása.

Minerva-Társaság.

RIEDL FRIGYES HAGYATÉKA.

SZEKF GYULA

:

Faji sajátságaink

gazdaságtörténeti világí-

tásban.

HORVÁTH JÁNOS

Magyar

:

irodalomismeret.

A

szintézis

alapelvei.

ECKHARDT SÁNDOR Magyar rózsakeresztesek. PUKANSZKY BÉLA Schopenhauer és a századvégi magyar líra. THIENEMANN TIVADAR A szabadgondolkodás els nyomai :

:

:

magyar középkorban. A német tudomány körébl. a

Száz semester.

GRÓF TELEKI PÁL Synthesis a földrajzi eladásban. SZEKFÜ GYULA Faji sajátságaink gazdaságtörténeti világí:

:

tásban.

PUKANSZKY BÉLA A magyar Hegel-vita. KOSZÓ JÁNOS Fesslcr és a romantikus történet :

:

fölfogás.