Tóth Bélr ÁZ ESTI LEVÉL BUDAPEST. LAMPEL R. Kk. (Wodianer P. és Fjai) r. t KÖNYV KIADÓ VÁLLAL ATA 3351 T599 A6125 ROBARTS

Sí

Tóth Bélr

s ÁZ "

ESTI LEVÉL

BUDAPEST

LAMPEL R.

Kk.

(Wodianer

P. és Fjai) r.

KÖNYV KI ADÓ VÁLLAL ATA

PH 3351 T599 A6125 1904

cl ROBARTS

t

RBOH

;

Presented

to the

LIBRARY

ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

GEORGE BISZTRAY

100

ESTI LEVÉL

IRTA

TÓTH BÉLA

t

BUDAPEST

.

LAMPEL RÓBERT (WODIANER 08. és kir,

F.

ÉS

udv. könyvkereskedés kiadása.

FIAT)

3552—903. Budapest. Nyomatott Wortianor F. ós Fiainál.

!

I.

A magyarok istene. . . .

Hogy a magyarok

istene csak frázis

?

Bizony nehezen állom meg, hogy ne nyomtattassam ide azt

a

ma

is

eléggé ismeretes verset, melyet édes-

apám most negyven

esztendeje, akkor

ripkök nyelvet

bécsi

a magyarok

istenét.

svarcgelbség a

öltve

Ugyanez idben

magyar glóbusz

viccet

mikor a

írt,

becsmérelték,

csúfolták

csinálta ránk a

Vagy

is.

miért

ne lehetne a magyarnak saját glóbusza, ha van saját istene

?

És gúnyolták a magyarok

istenét a

németek,

ahogy most gúnyolják a magyarok. Édesapám verse a haragnak kitörése

meg

nekik,

hogy

átkozódó imádság

;

élsz,

magyaroknak

:

óh mutasd

istene

Nekünk, mai öregeknek, az ilyesmire még meg-

megdobban szívünk hevesebb keringése

S elgondolkozunk:

;

azért,

hogy a vér

munkára

serkentse.

de talán csak

agyunkat igaz-e,

hogy a magyarok

istene

A magyarok istene csak frázis

?

Vagy ha nem

mány? Pogányságunk

—

mint némelyek hiszik alkotása

Egyik

Hanem dics

sem.

magunk

ség fogalmát

néphagyo-

—

Avagy

kevélységünk újabb

megnyilatkozása

hogyan fogjuk

:

eszével.

nem

vagy

Ez

a

fel

;

ami

saját

az istenség eszmé-

magyarok

Az istenmeg, hanem a

istene.

a vallások alkották

Voltak

megfordítva.

baromszabású

St

istenek.

tulajdonképen nincsen

több ember

nemzetünk

valóság,

a vallások csak a készbe illeszkedtek

civilizációk; bele,

si

?

hite?

?

metaphysikánk a

mi

él

vérbeli

lelkének legfönségesebb

jét

az, hát

máig

;

emberszabású

van olyan

istene sokalakú,

tekben belül

is.

is,

aki

ezt vallja a föld hátán a leg-

a Buddha-hit óceánja.

:

isten

és

a felekezetek

A

szerint,

keresztyénség

st

a felekeze-

Sok amerikai józan szerzdést köt

vele, a kölcsönös jogok és kötelességek alapján; az

olasz

meg

És a

többi.

akarja félemlíteni borzasztó fenyegetéseivel.

A

sincsen. Ezt

nem

is

minden

theologiának mindehhez

nem a

kátéból tanulják az emberek és

a templomban

hallják.

felekezet fölött van,

istenfelfogása

Valamint az isten

azonképen az emberek

magában a természetben gyökerezik.

Mikor mi a magyarok

münknek si

semmi köze

istenét

emlegetjük,

értel-

méltósága szólal meg. Hivatkozik arra,

hogy nekünk idegen

isteneink

soha

sem

voltak;

A magyarok mindig az Egyben hittünk, tos és

—

s

istenö

fogalmunk

totta el ezt

Anthropomorphismus soha sem

a felfogást, babona

sem

fért

Nemesek

voltak

Mikor megkeresztelkedtünk,

új isten

nem

;

is

fogadtuk volna

nem

el.

A

leg-

óhajtó

lélek,

pogány vallásunk

rútí-

A

hozzá.

nagyobb ideálhoz emelkedett a magyar

is.

—

amennyire az emberi gyarlóság engedi

tökéletes vala.

sejtéssel.

magasz-

róla

erkölcsei

adatott

nékünk

keresztyén morál

pedig legföljebb arra oktatott, hogy ne verjük be a felebarátunk koponyáját buzogánynyal

még

akkor

se,

ha német a szegény. Pogány életünk evangyéliomi tisztaságú vala. Nem kellett lemondanunk semmi kedves

bnünkrl. sem mertek

Ilyesmit

még leghazugabb

Ezért lehetett megtérésünk olyan

állítani.

való.

Ami

ahhoz semmi köze sincs a

tálto-

csodálatosan gyors és zökkenés

pogány lázadás

volt,

sok theologiájának

;

magyar,

s

effélét

nélkül

az igaz ok az, hogy a keresztyén-

seggel vele járt a sok

egyéb; az

ellenségeink

német, talján és tót pap és

meg nem

a nemes ázsiai

állotta

akár felebarát, akár

nem

:

aprította

mint a

répát.

si

istenhivésünk és ez istenhivésben mindig nyilbölcs felfogásunk, egy szóval

vánvaló

tiszta,

hogy

nevetnek az urak

szólal

is

—

akár-

nemzeti metaphysikánk

meg, mikor a magyarok

Szinte azt

—

istenét

mondom, hogy tudományos

emlegetjük.

dicsekvés ez.

A

Ami

istenünk

nem

magyarok

az, akit

istene

ti

alkottatok a

hanem

képére és hasonlatosságára,

eszméje eltt imádkozva borúit

él nem

Kelet téréin

nemes,

felfogását

bírta

kezés.

Nem gyzte

trimurti, se

;

akinek dics

évezredek eltt a s ezt

a

hitét, ezt

megrontani soha semmi az

le

istenét

Buddha, se Allah

;

és

a

érint-

soha se bálvány, se

nem

változtatta

meg

semmi huzavonája a papoknak.

szent valóságát

Él a magyarok istene, mert

hozzá való hségünk séges,

le

nép

tiszta

az,

magatok

illetetten

:

benne való hitünk,

a lelknktl szakadt nagy,

fogalom,

Teremt kegyelmébl

él

él

fel-

az évezredeknek eltte a

keletkezett.

Ismerjük a Meg-

ismerhetetlent,

bizony jobban, mint a világnak sok

Ez

a minden elegyedéstl ment theismus,

más

népe.

az alkotó Lélek ideális felismerése a magyarok istene.

^MMMMM^úé^É^:

Dr. Farkas Napok lelkem.

Jen.

óta csendes, bánatos sóvárgással van tele a

Egy

jó barátra találtam,

én igen magányos

ember. Valakire, akit szeretek a férfiszív

ama minden

asszonyszeretésnél mélyebb és nemesebb, mert értel-

mesebb vonzalmával, melynek barátság a neve. Megmert hiszen sokkal több énnálam ölelni t, félénken

—

— és ide ültetni t, az öreg zsöllyébe, hogy beszélgessünk mindenrl, ami lelkünknek rokona , a tudós s egy perc múlva mégis két és én az ignoráns, ;

—

bizodalmas ember. S aki

én

új barátom, dr.

nak

felé

ez a vágyódás vonz, az

Farkas Jen, meghalt,

szinte az elején,

ifjan,

pályájá-

mieltt én megismerhettem volna.

Csak ebbl a szép, nagy könyvbl szól felém az Kör lelke. A monumentumból, melyet neki az Orvosi állított.

S mégis

vele vagyok, vele maradok, az én

szomorú barátságommal, valamíg

élek.

Dr. Farkas JenS

Ismerkedésünknek, hiába olyan bánatos, megvolt a

maga humora dr.

Jen

Farkas

rám

:

egy

Mikor felnyitottam azt a könyvet,

is.

munkáit, az els lapról arckép nézett

fiatal

És csupa

ábrázata.

ember

zsidó

éles vonású,

mosolygó

csupa elmésség, csupa ember-

ész,

szeret gúny az a mosolygás. És csupa geniális zsidó-

A

ság.

keleti

érzelmesség nagyon tud szeretni. íme

—

Scháchter Miksáék

azt hiszem,

megbecsülöm

—

az Orvosi Kört, hogy csak így nevezem világukon kívül csak kevéssé ismert halála után ilyen nemes,

összegyjtött

könyvet

ideálom

s

;

a

szeretet, :

mvész

munkák

minden

gyöngéd emléket

Ez

is.

S az

kiderült,

tsgyökeres

mindig elkotrott lám,

Elolvastam a

a holt

csodálat, a ifjú

— not

least

hogy

izét.

nem

dr.

Farkas

nem

is,

Jen

mint szociológus

is,

Jen

ma

—

a pokol fenekérl

Megvallom, elszégyenkeztem is

mikor már nem

Dr. Farkas

—

engedte beírni

épp muszáj az embernek

zsidónak lennie, hogy megbecsüljék és szeressék

akkor

az én

borsodi gentry volt,

nemesi predikátumát, ezt a

kicsit:

az

utolsó lapokon, abból a szépséges

kivéve hogy az orvosi oklevelébe

egy

társuknak

állítanak,

ntt bennem a

ívével

az európai magyar tudós, aki

tulajdonképen

is

—

könyvével.

lelki atyafiság érzése.

emlékbeszédbl aztán

régi

fiatal

vele

egy, az

jár a

gondolkozó mint

még

Koronaherceg-utcán. volt.

mvész

is.

Mint orvos

is,

Minek emleges-

Dr. Farkas Jer.5

sem Spencer,

Ruskin nevét

Carlyle,

;

ha azt

jobb,

mondom, hogy reá az egész angol nemzetiélek hatott. S

talán els, tiszta megtestesítje a

Hermán

Ottó régi

álmának, hogy a magyar kultúra az angoltól kérje

azt,

ma már kizárólag a némettl kölcsönöz. Dr. Farkas Jen minden idnek a legangolabb magyar embere amit

volt.

nem

Óh,

külsség

anglomániát értek ezen; ez a silány

hozzá

igazságot

nem

fért.

De angol

keres elmének csodálatos

és egyszersége.

szer kettnél

is

volt

:

hogy

az

világossága, ereje

Azaz egyenes józan

ész, az

a két-

kevésbbé bonyolult logika, mely a

német gondolkozásmódhoz szokott embert zavarja

benne

lehet a

tudomány

és a

meg-

szinte

tudományos el-

adás ilyen komplikálatlan, ilyen átlátszó, ilyen magától

érthet amit

!

—

dr.

Ez ád mindannak maradandó

Farkas

Jen

értéket,

akár mint orvos, akár mint a

közegészségügynek szociológiai alapon dolgozó búvára, akár mint

tudás és nemes

vigasztalásom és

mvész ízlés

írt.

ez a

örömem

Hódító okosság, fén3^es lélek.

volt,

Társalogván

egy lapján találkozását láttam eszünk járásának dologról

nem

esett

egyformán

ítéltünk,

egyformán

nékem soha jobban semmi

mikor ez a halott jóbarát,

ki

vele,

hogy könyvének nem

talán

;

sok

írtunk,

dicséret,

soha sem

s

mint ol-

vasta egy soromat sem, most azt mondja, hogy iga-

zam

volt.

.

10

:

Dr. Farkas

Jen

Irigylem azokat, akik személyében szerethették letet

t. Hogy a

lelkével való

ma

gerjeszt társalgásomról épp

megvan az a keser

is

alkalma,

ismerhették és

kedves és

tiszte-

este írok,

annak

hogy holnap

választa-

nak ebben az országban vagy háromszáznegyven országgylési képviselt, s nekem vajon hány olyan

homme

tünk e zömében, amilyen

el kell

gondolnom

supérieur akad parlamen-

dr.

Farkas

Jen

volt

I

Vajon

hányan visznek a törvényhozásba tudományt, bölcs és

nemes gondolkozást, mindenek magyar

lelket

?

.

.

A

fölött

pedig európai

:

SOÖÖÉSfcáÉ**"*"

III.

Kate Greenaway. Egy

esti

lapban olvastam, hogy Kate Greenaway

meghalt. Azt méltóztatik kérdezni

:

ki volt

az a Kate

Greenaway ? Bizony magam sem tudom, legalább ami a lexikonszer adatokat

illeti.

S most majd

fogok a külföldi újságokban, hogy ki lehetett

legtisztább

A

keresgélni

legalább sejtsem

az az édes teremtés, akinek én ifjúságom

mvészi örömét köszönöm.

hetvenes évek végén Londonban egy rajzos

album

jelent

meg. Tele

színezett

Olcsó módja a sokszorozásnak,

zinkographiával.

kivált

az idben,

mikor még volt fametszet. És csupa gyermekkép.

És mind egyforma.

A

XVI. század vagy az empire

hosszú, esetlen szoknyáiban és

fkötkben csöpp

kis

nagyobb az öklömnél

nagymamás

kukulla-

leánykák — a legnagyobb se

—

és

mind olyan angyalian

okos és együgy, olyan bájos és furcsa, ezt az ósdi

Kate Greenaway

12

habitust viselvén. Mintha

maguk

is

megdöbbennének

vagy mulatnának ezen a csodálatos maskarán. Nekünk,

nézknek, pedig kedves és

isten tudja miért

ez apró alakok sokasága.

gyermekségét láttuk viszont Moliére igéjét

:

még nem „Ah,

még sem

il

ejtette ki

;

s azt

megható

a századot, mikor

szomorúan csúfolódó

az

vCy a plus cTenfants

t*

Mert az a ruha

empire vagy ha empire, hát csak plágium,

kérdzése

a

Gyermeket

talán soha

ruhában.

:

Az ükanyánk ükanyjának

szomszédos

renaissanceval

De épp az a

sem

divatnak.

járattak ilyen bohó, vénes

szívhez szóló, hogy ezek a kis

tündérek mind ilyen ósdi köntöst hordanak, mind olyan igen régiek s családi képeinket látjuk bennök négy-öt esztends korukban.

A

Ami apró sanyáinkat.

tiszteletreméltó babákat, akik

éves korukban,

még

kép

meghaltak nyolcvan-

a Bethlen Gábor ideje eltt.

Mondom, valamennyi album évfolyamain

—

kép

keresztül.

egyforma

És mind

volt.

Az

piros-alma-

leányka, bájosan komoly és csodálkozó nagy-

mamácska.

A

szinte csak a

fiú-alakok

másodrendek.

Érezni,

symmetria kedvéért vannak.

A

hogy

lyányok a

fk, a lyányok az uralkodók, a lyányok minden. S nem lehet beléjök unni.

Mentl

többször látjuk ket, annál

kedvesebbek. S ezt e csodálatos gyermekképek igen jól tudta. jait,

hanem

Nemcsak hogy örökké

ismételte

azonegy képen

írója

ismételte alakis:

azt a gyö-

*"

Kató Greenaway

nyör, édes vagy

kis alakot lerajzolta

egy sorba hétszer

mert bölcsen számított arra a kedves

tízszer,

hogy gyönyörségünk telük benne, mikor hét vagy tíz kis macskát vagy pelyhes emberi tulajdonságra,

libát

— túladunai nyelven

Mind

egy, s mégis

soha sem lehet

:

zsibát

mind más és

— látunk egy sorba új.

Mert a bohó báj

elég.

gyönyör képecskék rajzolójáról soha sem tudtunk meg egyebet, mint hogy angol leány. szép. Ez az utóbbi talán Neve Kate Greenaway és nem is igaz de mégis bolond, aki nem hiszi. Vagy

E

furcsa és

—

;

nem

szép-e mindenki, aki szívünknek örömet ajándé-

kozott?

csoda:

Az angolok imádják a gyermekeket. Nem

k

gyermekeik

a földkerekség legszebb emberfaja, hát is

angyalok.

A

fajszeretet

dics

latkozik ebben a gyermekszeretetben.

és legméltóságosabb

A

ereje nyi-

legnagyobb

emberi és nemzeti büszkeség.

Kate Greenaway ezt a kultuszt aranyozta meg mvéés szetével, ezzel a primitív, együgy, gyermekies

gyermekes mvészettel.

A

dologhoz ért emberek közül talán senkisem

mosolyog, ha azt mondom, hogy az új mvészetben, melyet mi a németséggel együtt szecessziósnak neverakott zünk, a szegény Kate Greenaway határköveket naiv rajzaival. Látni mert a maga szemével és le az

pingálni a

maga

kezével.

És

stilizálni

a

maga módja

;

Kate Greenaway

14

Modern

szerint.

volt,

akarnak eredetiek

eredetiség nélkül

lett.

képíró.

Gyönyör

A

saját hatása ölte

babáit szivartárcák

S

hatott

nem

hatott

lenni.

században talán

úgy, ahogy a letnt

semmi más

ma

modernebb, mint azok, akik

meg. Közhellyé

brébe

préselték

— kinek árnyéka még színpadon — ha nem a

s vajon ki a five sisters Barison

ma

is

orfeumban és

kisért

Kate Greenaway szent gyermekképeinek használása

!

Öt

liba

egy sorba. Vagy néha csak egy.

Mindegy. Az a bébé-divat

rettenetes.

És

kikötvárosok legborzalmasabb utcáiba

Greenaway,

aki

üzleti fel-

most

is.

meg, halhatatlan,

halt

szete, az agyonpropagált,

elterjedt

a

De Kate s

mvé-

örökké emlékezetes a XIX.

század képírásában. Koralkotó. Félek, hogy a geniális szecessziós beszédért. évi

eltti

mvészek

sajtóperbe

fognak

ezért

a

Mi közük nékik, nagyoknak, egy huszonöt piktornéhoz, akinek a figuráit végül két-

forintos firhangokba sztték.

Pedig az a Kate Greenaway

járt

látás hatalmas és szent dolgában,

Költ

volt.

az egyéni

nagyerej

Ruskin és Walter Crane érdeménél érdeme.

elül

nem

példával.

kisebb az

Szabadon érz nagy mvész. Ki-

fejezje annak, ami mindnyájunkban mint nagy lakozik, csakhogy

lelkének

dics

nem

adatott

fellobbanása.

kimondanunk.

er

A kor

IV.

The martyrdom

of an Empress.

Van-e a fejedelmeknek magánéletök ?

Vagy a

mely ket körülveszi, tulajdonképen Rettenetes, kegyetlen világosság, mely

fény,

világosság?

behat egész létökbe? Azt hiszem, úgy vagyon.

Nem

csupán a horror vacui természeti törvény, hanem a horror tenebrarum ürességet és

is.

mohó

Valamint a leveg

nem tr semmi

rohanással tódul mindenüvé, ahol

helye kínálkozik, s áttör minden hermes-trismegistosi

pecséten

:

azonkép a világosság is szilaj vágyakodással

furakodik be minden homályba, s fal,

nem

gát neki

semmi

semmi hegy.

Röntgen eltt évezredekkel megvolt ez a borzasztó hatalmú x-sugár. életének

minden

rejtelmeit látja

A

történetírás elénk adja a

nagyok

Heliogabalus ágyas-házának

titkát.

szemünk XV. Lajos szennyes nyoszo;

lyájának misztériumait apróra ismerjük;

Napóleon

;!

The m&rtyrdom

1(5

Empresa

of an

szerelmeinek história arcanaja olyan nyilt dolog,

hogy sokkal tájékozottabbak vagyunk benne, mint a szomszéd

melyet

királyi táblai biró csélcsapságai fell,

minden reggel híri hoz a frizémé, meg a

piacról haza

tér szakácsné. Szegény nagyságos úr

!

Hogy

Pedig csak királyi táblai biró

És az a

rencsés ember. táblai biró.

Ha

életét.

Mindazáltal

1

igen sze-

hogy csak

szerencséje,

királyi

magán-

Mert csupán szóval bolygatjuk az

fenséges vagy felséges úr volna, mindezt

nyomtatnánk. Szórt sorokban,

ki is

ket

így szapuljuk

st

itt-ott

vastag,

pohos betkkel.

A

dolog így van

:

egykor a fejedelmek magánélete

épp olyan sérthetetlen portéka vát embereké.

volt,

ma

amilyen

a pri-

A pletyka persze nem kímélte ket

és a pletykából alkotta meg,

ers

kritikával,

életök képét, késbb, a halálok után,

sem

bens

az

vagy épp századok

múlva, a történetírás.

Most a fejedelmek magánélete közpréda

csak az

;

apró embereké szent. Jaj

be jó apró embernek lenni

ki tekintélyes

!

Teringette, engemet,

akadémikus vagyok, megütne a

guta,

ha a tudomány egy rossz nap pragmatice kiderítené rólam

:

micsoda szobaleány

volt az

én els

égi és földi

szerelmem. Egyébiránt sajtópört indítanék az

lez

ellen

;

s

be

is

csuknák az

ipsét.

aljas lep-

:

The niartyrdou

És

jaj

17

of cm Empi-css

be rossz fejedelemnek lenni

!

A

szegény

feje-

delem fiának, medrének magánéletét úgy tárgyalja

New-York gár, is

ha így irkálnának az én

pofozzak

föl

hamarosan

hanem azon

tndném

?

New-Yorkot. Kétségkívül New-Yorkot. Mert a

nem

sajtó

hibás.

szamár, ha ki újra.

azt,

Ez

kötelessége,

De az

A

pol-

menyemrl, nem

fiamról,

igen gondolnék sajtópörre,

kit

hogy én adófizet

s utána a világsajtó,

világsajtó

világ-

akkor volna hibás,

ami nyomtatva van,

st

nem nyomtatná

kötelessége. Valamint a történetírónak

hogy Suetoniust

idézze.

Ez rendben

is

van.

nincsen rendben, hogy a fejedelmek a jelenkor

Suetoniusainak azt

nem mondhatják „Lassan a testtel! :

Majd ha meghaltunk, akkor szabad a vásár." Mert

nem minden

Suetonius becsületes és gavallér

ember.

Én úgy

tudom, hogy mindaz, amit a mi boldogtalan

trónörökösünk végzetérl eddig beszéltek, puszta go-

nosz fecsegés.

Hogy mi

egy magyar fúrhoz

az igaz, megírta

intézett,

ha

jól

maga

ven negyedrét lapra terjed levelében. Ez a

máig

titok.

Ó nem

aki tudja,

is

Csak azt

asszonyabb

mondom

politika.

levél

mind-

mi van benne.

az asszony a Rudolf tragikuma,

asszonynál bet.

De ismerek embert,

Rudolf,

emlékszem, negy-

hanem az

Nem mondok

töb-

még, hogy trónörökösünk ezt

a levelét a nyilvánosság elé szánta. És azt a levelet 100 Esti levél.

-

The martyrdom

18

meg is

is

volt

Empress

akarták jelentetni a nyilvánosság eltt. szedve. Es ekkor a

dologról,

király,

Már

ki

az apa, értesülve a

megüzente annak a fúrnak: „Legutolsó

alattvalómnak

is

joga van kívánni, követelni, hogy

holt fiát ne bolygassák; és

Szerencsés dolga.

of &n

De

vallérokkal

még

nekem ne volna?"

a király

szerencsétlen

van dolga.

még

is,

ha gavallérokkal van

a király

is,

ha nem ga-

V.

Párizsi divat. Néhai Octave Feuület korából maradt reánk az a szerfölött

együgy

babona, hogy a párizsi divat a

faubourg Saint-Germainben terem. Olyanformán, mint a népdal a nép között. Ki csinálja

ami

?

dobbanása válik

nk

A

Azt nem tudja senki sem.

érzése,

ruhában.

Melyik

mének

A

dallá

izlése

;

itt

S melyik

tolmácsolásának

az igaz francia nemes

ír

;

madame szoknyát lelkét ? Ami ott

jobban a maga

és a szónak tündöklése,

plissement.

?

A

lesz azzá,

faluban a nép sziv-

és gondolata fejezdik ki egy-egy

költ verset

fejezi ki

meg

Hogyan

?

itt

alkot.

az

el-

egy-egy ruche vagy

tökéletesebb módja a költiség

papirosra

selyemre — bet nélkül —

írott

lehelt

vers szebb vagy a

?

Ezt mind szép így elgondolni. Csakhogy a divatot

nem

a faubourg Saint-Germain eleven pastel- képei,

azok az édes, bájos és szigorú kis hercegnk és gróf-

.

20

Párizsi divat

nk

hanem Durand

teremtik,

szakállú

Durand

úr, aki

a kemény, fekete

úr,

hiába húszezer frankkal java-

dalmazott tisztviselje a Worth-cégnek, mégis csak szabász,

hogy ne mondjam, szabó,

s

noha a

legköl-

tibb lény ezen a bolygó csillagon, üzletzárás után gigot de montoní eszik óriás paszullyal. (Ez a paszuly

tségére nézve soissonsi

ille-

Soissons Franciországban a

;

Stockerau.)

Durand úr nagy

A

mathematikus.

de tulajdonképen mégis csak

férfiú,

permutatio mveletét végzi szünte-

Mivelhogy nincsen

lenül.

váltogatja, keveri,

süthessen

ki.

ség csak az,

a nap

új

elegyíti,

alatt,

hogy mégis valami

Abcd, abdc, acbd, acdb,

hogy

talán

a meglévt

stb.

A

különb-

számosabb elemet csereberél.

Az ember meztelenségét többé-kevésbbé fedez nak ugyanis sok eleme van Egyiptomtól Hosszú, rövid,

rongy-

Párizsig.

b, szk, bodros, sima, aztán a színek

Ezt permutálja Durand újat

újfélét

lopogatott

;

s

.

.

mikor azt hiszi, hogy valami

össze a régibl, ráadja a

kísérleti

bábura.

A

kísérleti

bábu

ma nem

a kirakatok viasz

kis-

sem a mhelyek fzfa vesszbl összeszerbájú hölgye, hanem a montecarloi cocotte.

asszonya, kesztett

Ezen a phantomon próbálják

ki

mostanában

ges-e valamely Durand-alkotás avagy

úr

t. i.

féktelen

egy

kicsit.

:

lehetsé-

sem ? Durand

Néha olyan bolond újdonsá-

;

21

Párizsi divat

még

gokat timporál össze az óságból, hogy

elhl

bele.

Ezért

kell

nyilvánvalóvá tenni. szertelen

már

S

azt a ruhát

zíciót

mint

egy hónap múlva ;

egy év múlva

nem

enyhített

kompo-

phantom

szóval.

mutatja be.

Szántszándékkal éltem a

A ni azok

lehullik,

montecarloi phantom az ere-

az ízléstl és tisztességtl

deti,

vagy szemtelenül

nk is viselik Párizsban

Budapesten. De a

pedig

szertelenül

vagy szemtelen benne, magától

becsületes

is

az alkotást experimentális úton

Ami

a gyümölcs férgese.

a divat

is

szépség dolgában

klinikai

vannak divatok. Persze

is

meglévnek

csak a

és a voltnak permutatioi.

Monte-Carlóban, a világ ez s-Budájában, és vén

nk

a divatosak.

ma

Bolondot beszélek

vajon vannak-e csúf és vén

;

mert a rútságnak

hervadtságnak

is

lehet bája.

;

nk ezen a bolygó

gon? Bizony nincsenek, vagy legalább rend nincsenek

a csúf

is

mert csilla-

szerint

lehet kedvessége és a

De Monte-Carlóban,

az

asszonyok e világpiacán, most a félelmes, az iszonytató

csúnyaság és a gonosz, a boszorkányos vénség

kell.

Mert

— azt hiszem — ez a szecesszió.

Utálatos,

kendzött, rozoga csontvázak Monte-Carlo szépségei hajuk a Cléo de Mérode kitalálása szerint való két puffadt

gubanc rettenetesen

tesen csillogó

;

kipingált

szemök

kísérte-

a belecsöpögtetett növényi méregtl.

És mesterségesen piszkos a kezök. Csupa

ispotály-

Párizsi divat

^2 töltelék ez

ma

ni

a

mikor len

S ez

és pedig a legborzasztóbb ispotályé.

;

szépség Teringette !

fiatalok,

magyar

st

Mink

voltunk vala-

is

tacskók, mikor az ember az egyet-

rendszer megalkotójával, Hen-

filozófiai

és azt mondta,

tallerrel tartott,

!

De ehhez mégis rémít

hogy kutya,

tacskóság

kell

aki válogat.

és pedig sze-

;

cessziós tacskóság. Brrr, be jó tekintélyes férfiúnak lenni

I

Különben elmondjam-e, milyen ruhát viselnek azok a kisértetek

Olyan kevés az egész ruha, hogy

?

donképen szóra sem

hadd mondok valamit cotte,

magára vesz

szoknya-félét

fzt (milyen A az eleje !)

—

hónaalján

fölösleges és

kísérleti

—

phantom, a co-

fél

hazug ez

arasznyi mell-

összetett

mese boldog embere

k.

Ez a

alul.

tulaj-

de^ mégis

valami fehér alsó-

;

:

szónak

mivelhogy inge nincs.

Mert erre a habitusra ölt,

—a

réce ing, a ruha, csak azért

nem

selyem fátyolból való

A

No

válla leghónaljától csupasz

teljesen átlátszó,

elárasztva.

A

ha vesz

van, vagy mi a

ritka fekete

tet

róla.

továbbá igen rövid,

;

olyan, mint az arab

De mégis

volna érdemes.

b inget

mert kék vagy zöld pillangókkal van

csarnokba besuhogó meztelen vén kísér-

csupa szitaköt vagy darázs. Némelyiknek ruha-

ujja is

van

:

mert külön kötöznek

fel,

nem egészen

könyökig, valami fátyol tokot, olyanfélét, amilyen az óvatos

könyvvivk kabátvédje. Ez a

szecesszió.

Ez

!

23

Párizsi divat

a mai empire.

E

császárság souverainjai, Bródy Sán-

dor és Pékár Gyula, alkalmasint azt mondják most, amit

már

alkalmasint

meg

marha vagyok. De ez az

is írtak

állapot

rólam, hogy

nem

is

t. i.

kétségbeejt,

mikor Durand az okos ember. .

.

is eljut,

egész

.

Egyébiránt az ércpillangós ing majd hozzánk

azt hiszem, ércpillangós

báli "ruha

Párizsig

is

enyhül

képében. ;

Mert

szoknya, azaz hogy

Monte-Carlo

hát rnég Budapestig

V

már

^A-ÁÁÁÁÁ

VI.

Az arany

patkó.

Oláh András büntettörvényszéki tanácselnök ma,

mikor megint a totalisateur egy áldozata kis vasutasné föl birói

—

—

a vádlottak padján, így

kiáltott

székében:

Borzasztó,

versenynek fölött

ült

— szegény

!

hogy hány áldozata van annak a

Nincs

ne kellene

hét,

ítéletet

hogy egy-két

ló-

ilyen áldozata

mondanunk.

Kevés bizonyosság van a világon, de az bizonyos,

hogy Oláh András

biró

úrnak ezért a nyilatkozatáért

nem fognak arany patkóval díszített maroquin táblába kötött köszön iratot átnyújtani azok, akik a magyar lófuttatás javadalmait

bírják.

Ezeket a ma-holnap a

fpapság javadalmaival veteked nak

itt

már

igazi lovas érsekek,

üget kanonokok. Kérem, ezt

a hasonlatot.

elvégre

is

A

milliócskákat.

Van-

nyargaló püspökök és

senki se vegye rossz néven

koronázáson papi fejedelmeink

lóháton szoktak megjelenni.

De ezek a

vi-

Az arany patkó

lági

stallumok gyakran jövedelmesebbek az

istállós

egyháziaknál.

Mert minden játékház fényes

Úgy emlékszem,

pedig játékház. nyílt

meg

a totalisateur

nev

A

üzlet.

1881

lófuttatás

óta az.

Akkor

croupier boltja. Addig

is

voltak

fogadások a lófuttatás dolgaihoz ért urak

között.

S az rendén

való.

De hogy

a mosónék vigyék

oda,

a biztos percent levonása végett, heti béröket,

meg

a sikkasztó vasutasnék a

volt.

Ma meg

más pénzét az nem :

van. Követeli a lótenyésztés érdeke.

Furcsa dolog ez a lótenyésztés. Míg valóban szükség volt

rá,

másból jobban

;

Széchenyi igéibl merítette az ert, semmi és virágzott.

az

kiszorítja

De mióta

állat

a gép munkája mind-

munkáját, vagyis mikor min-

den nap kevesebb lóra van szükségünk akkor kezde:

nek gördülni a

milliók.

Nem együgy gondolni,

beszéd

ez, instálom.

Tessék csak

vasút épült ebben az országban, hány lóvasút villamossá, bil

!

el-

hogy huszonegy év óta hány ezer kilométer lett

mennyi a kerékpár és mennyi az automo-

Talán nem

is

mondok sokat, ha

azt

mondom, hogy

e gépek révén több százezerrel kevesebb

ló dolgozik

Én ugyan mindig ellene babonának, hogy a munkás lovak

az országban, mint azeltt.

mondtam annak a és

ama még

csak nyereg alá sem való futtató paripák

között valami

összefüggés van.

Szakasztott

olyan

26

Az arany patkó

ferde elmélet ez, mintha azt állítaná valaki,

és munkabírása

ereje

attól

függ,

hogy a nép

hogy vannak-e az

országban szép számmal kötéltáncosok, akrobaták és

más itt

mívészek

ilyen

?

Luxus-állatok tenyésztésérl van

még anachronismus nem ér-

szó, csakis arról. Most, a lóhasználat fogytával,

inkább, mint valaha.

demli

meg

S ez az

a népre valóságos adóként rótt milliókat.

Gylöletes ez a folyton gazdagodó és egyre több áldozatot ragadó játékház. Hallom a bölcs ellenvetést,

hogy ha

valaki játszani akar, játszik akkor

lófuttatás,

is,

ha nincs

mert van kártya és van sorsjáték. Csakhogy

a hazárd kártyázás csak zárt körben trt dolog

lunk

;

s

itt

ná-

a mosónénak nincs casinoja, ahova a heti

bérét vigye,

meg nem

ha meg akarja

tízszerezni.

A

sorsjáték

olyan portéka, hogy a sikkasztó vasutasné

ezreket fektessen bele,

azt

remélvén, hogy egy-két

óra alatt kimászhat a bajából. Mert húzás nincs min-

den nap. De lóverseny van az évnek immár jában folytonosan. játék az

hány

!

hónap-

bizonyos irodákban folyik a

esztendnek háromszáz napján. Montecarloi

állapot ez halál

Ama

tíz

:

Akár

hát itt

futtatás,

ma menjünk

a bankba és

élet

vagy

Budapesten van a most már száz vagy akár csak irodai a munka

:

a játék meg-

van, szabad, gazságba és nyomorúságba döntje ezreknek, ellene pedig csak hóbortos újságírók szólanak,

vagy olyan nemes, bölcs

bírák,

amilyen Oláh András

.

27

Az arany patkó

úr, akit

magasztos hivatalának szomorú tapasztalatai

gyztek mege dologborzasztóságáról. S meg is mondja, noha tudja, hogy megharagusznak

érte igen

hatalmas

személyek.

Ez a ma birói székbl követel hangja

hallatszott szózat az erkölcs

törvény

:

tiltsa el ezt

a gálád hazárd-

Ha graphice lehetne kifejezni bukását, ama sülyed vonallal egy

játékot. Persze utópia.

a liberalizmus

arányban emelkednék a másik lénia millióinak gyarapodását jelz. ritkán húst

evk

A

:

a totalizateur

ritkán

választják ki a rostélyra

a középkor

lencei középkor,

és a

adója azoknak, akik mindennap für-

denek és a grill-roomban ugyanazzal a

Ej,

fürdk

ez.

teend szép

Még

pillantással

húst, amellyel

.

.

pedig a száztíz év eltti ve-

mikor a tízek tanácsa egy csomó

ki-

meg a fárao-bank jogát, s azok az urak gyémántgyrs kézzel söpörték be a Márk-tér váltságosnak adta

nyilvános játékházaiban a gondolások garasait. Pisz-

kos pénz, de szaga nincs.

A

kártyázás

meg

tiszta.

Hiszen ép azért bízták gavallérokra, hogy az legyen.

De Velence népe mégis kis

S mikor

jött

az a

kövér francia generális, San-Marco oroszlánja szét-

nyújtotta a négy lábát föl

belevesztett.

:

megdöglött.

Nem támasztották

a legszebb zenés misék sem. Buonaparte pedig

tette

rá-

a csizmás lábát a hasára. Populum prins mendi-

cum, dein servilem fecertint.

jfr&a

t

%JÚm^J^^

VII.

A piacon. A

katuska ember utálatos. Ezt nemcsak a

— pedig az tes

az

a fontos, a dönt, mert az a természe-

— hanem érezzük mink

bizonyság.

nk érzik

is

;

ez ugyan csekélyebb

De az nem katuskaság, mikor a magyar úr

feleségével

némely nagy napok reggelén elmegy

a piacra, válogatni

halat,

vadat s mi jó

falat.

Az

asz-

szonynak szüksége van az úr jágertudományára ezt az

zet vagy amazt?

ságára — a

Ez nem

—

és halászatbeli jártas-

tok ajánlatosabb-e ma, vagy a riza

katuskaság, urak,

—

hanem a

férfiú

?

—

értelmének

közremunkálása a ház jólétében és díszében. Bolond, aki szégyenli

nagy

férfiú.

;

st

talán rideg szív

Leveszem a hajamat,

is

:

magát mórikáló

ezt a fekete Bánffy-

sapkát, azok eltt az urak eltt, akiknek ez a ház

munka nem

derogál.

nevét visel urat

is,

St

gyanúsítom vele a sapka

hogy maga

is

nem

egyszer vete-

A medett iiyes cselekedetre

korában

—

is

29

piauon

—

magyar szandsáki

váli

mikor arról volt szó, hogy eerdély

eember bölcsesége segítsen egy-egy ebédet ahhoz,

hogy eerdély legyen a szónak legszászkárolyibb

ejtése

i

és az ínynek,

gyomornak legbensbb magyar

érzése

szerint.

Egy

szóval, sok jó

magyar úr

jár

a piacra. Ezekhez

az urakhoz szólok ma.

Hát vitézl uraim, nem tapasztalta-e kegyelmetek,

hogy Budapest vásárcsarnokaiban és piacain olyan durvaság uralkodik, amilyen a pantallóban járó

gon sehol

?

Vagy ha nem

kegyelmetekben a

fel

nem

forrott

mikor az asszony

cselé-

tapasztalták, hát

vér,

destül sírva érkezett haza a piacról,

csúfság esett rajtok ség,

A

A

hogy micsoda

gorombaság, a szemérmetlen-

a lustosszájúság, a trágárság uralkodik ottan.

széles

A

!

Európában példátlan durvaság.

központi vásárcsarnokban láttam egy szép nyári

reggel ezt a jelenetet, a hentesek során. fél kiló,

hatvan

megfizette, álló,

vilá-

fillér

meg

magyar

is

Egy asszony

ára disznóhúst vásárolt.

szagolta azt a húst.

polgár, adófizet és szavazó

gár, az esküdtség

minden

S miután

Ekkor a szék-

magyar pol-

kellékeivel biró úr, kira-

gadta annak az asszonynak a kezébl a húst, vitézül visszahajította

neki

a hatvan

disznófarkot, kirohant az

fillért,

állásából

—

felkapott

vagy

egy

mn:k

:

3

A

I

piacon

— karon ragadta azt az asszonyt és az orrához

hívják

dörgölte a disznófarkot és azt

mondta tsgyökeres

túladunai nyelven

—

Büdös

k magánok

?

No

hát szagulla

I

Az asszony nem volt fhercegn, st alkalmasint dáma sem st minden valószínség szerint csak munkásasszony. De én akkor azt a feltürcsillagkeresztes

;

kzött, szép, izmos fehérkarú hentes urat, aki otthon

nagyságos

meg akartam

úr,

S még sem

Ers

gyáva voltam. jár

;

itél

ütni.

ütöttem meg.

Hogy

nem ? Mert

miért

pillanatokban az elme gyorsan

Ha

és következtet.

én azt a szép fehérkarú

nagyságos hentest pofon vágom, abból legottan nagy verekedés kerekedik. Vagy tán az henteslegény, azaz

honnan, s ezek a

hogy segéd terem

tisztes

Hanem kilenc el tudom is én

se.

polgárok engemet, mivelhogy

kilencen vannak, kidobnak a csarnokból, húsz méter

Én meg várhatom

radiusú ívben. tudósításait,

és

bennök

a

az

lapok alcímes

esti

vezércikket

felséges

a

magyar irodalom meggyalázásáról. Hát nemcsak a közélet szent,

nagyérdem

a becsületes,

hétköznapi

munkásembereket

is

!

No

íérfiait

bántom már, hanem

munkában

fáradó szegény

de az egyszer megkaptam a

magamét. Ellazsnakoltak csúfosan. Úgy ciceró

!

Tetszik tudni, mi az a ciceró

kell ?

gyors pillanatban, megvallom, eszembe

!

—

S mindez Abban a

jutott a kis-

A

pap

Hogy

is.

miért

piacon

31

hívom én kispapnak

ezt a bizonyos

amerikai héttöltést, aki e dics szép országban mindig

van nálam, az meglehetsen bizonytalan. De az

itt

már egészen bizonyos, hogy ha én igék

ezt a kispapot

némi

mondására indítanám, akkor lenne csak gyönyör

a ciceró

Továbbá én ülnék egy

!

kis féléves vizsgálati

fogságban, aztán esküdtszék eltt és a fegyházban.

magyar

írópálya! Mert a ciceró azt üvöltené,

imhol a magyar

író

!

én

nem

hogy

Boldog a parasztlegény, aki

a maga gazemberét szó nélkül. Mert verhettem pofon a

magam

nem

író.

S ez

leüti

Tehát

gazemberét. Meg-

alázva, nyomorúltan, szó nélkül kellett néznem,

nöm, hogy nélkül

I

Mi

volt

ember kacagott

tr-

bánt asszonyt, megtorlás, büntetés

férfi

a lelkem undorodott vomitusa ? Száz ott

jóízen, a gaz bántalom

láttára.

Széles ez országnak tekintetes és nagyságos járásbiró urai!

Tessék nekem megmondani, miféle

alapon büntethették volna fehérkarú hentest juria az,

?

meg kegyetek

Verbális injuria

?

Hát verbális

mikor azt mondják valakinek

reális injuria az,

jogi

azt a szép

:

szagulla

?

in-

És

mikor valakinek az orra alá tartanak

valamely tárgyat, abból a célból, hogy a tárgy az illet-

nek szaglóidegeibl valami váltsa

ki,

illat

bz

érzékelését

— vagy hogy a Béliálba mondaná a harminc-

kétéves pályára visszatekint

És

vagy

tisztelt

járásbiró urak,

nagyságos Ajtay

úr.

micsoda jogi alapon szolgál-

!

A

32

piacon

nnek, az

tatnának kegyetek elégtételt a magyar úri

anyának, aki leányával, a

tiszta,

az

hajadonnal,

úri

meg

elment a piacra, hogy gyermeke tanulja asszonyi kötelesség módját

nem

is

is,

els

s az

mot de Cambronne ! Ez a Budapest

nap a számoknál

—

feléje

legmélyebb

bg

minden

piacain

gyakrabban emlegetett

is

az a tulajdonképen,

szó.

Hát

dönt

értelmében,

sociologiai fontosságú, de trágár ige, amelyet a rosi

—

a lustosszájú paraszt kofák, hanem a fvárosi

dús polgárok, úgynevezett urak részérl a

e házi-

alkunál

fvá-

mészáros és hentes urak a csarnokokban és a

piacon naponta milliomszor emlegetnek, a magyar

káromkodás fényes

fantáziája szerint hol az atyaisten-

szz

nel, hol

a Krisztussal, hol a boldogságos

val, hol

az ember minden atyafiságával kombinálva,

magáról a dolog elejérl, a teremtésrl

Hát trni

kell ezt

?

Vagy

elég,

het és fegyverhez

Gyalázat falusi

ez.

állani,

nem

vásárokon

még

nem

kezd-

— én istenem

uralkodik ez az idegen tisztes-

ott,

azokon a vásárokon, magyar

cudar bécsi neveletlenségct az,

se

sírva

az apa meg-

nem

emberek vannak. S a magyar mind

Mert bécsi

szólván.

Gyalázata a magyarságnak; mert a

ségtelenség. Mert

A

férj,

mert verekedést

nyúlhat

is

ha az asszony

fakad, a lyány sülyed szégyenében, a

kénytelen pulyán ott

nem

Máriá-

kell

úr, itt

ha paraszt

is.

nálunk trni.

noha a szótára a magyar csárdák

Á

nyelvébl

vev

Mert kell.

lopott.

És

33

piacon

bátor, és szemtelen, és arcátlan.

mindig van

Senki sem koplal

Az embereknek

elég.

ma

vagy holnap

enniök

azért,

mert

Ez a számítás világos. úrnnek leányostul, szó

vele a piacon gorombáskodtak.

Büntetés pedig nincs. Magyar nélkül kell trnie,

moslékot.

A

minálunk.

És

ha reá zúdítottak egy dézsa

nem büntetend cselekmény nem az ? Miért ne lehetne a hely-

trágárság

miért

színén, a legrövidebb

rendri úton megbírságolni a

nem

csúfszájú nagyságos polgár urat és társát,

ten

szóbeli

alávalóbb

a csúfszájú kofát, ha aljasán, ha szeméremsér-

nyelvel, de a

Ezt kérdem

BTK.

határain innen

alázattal és

a józan ész

V

100 E»ti lovól.

?

szerint.

vni.

Udvariasság. Okos urak

és asszonyok szép levelekben

nem gyzik

csapkodni a kezöket azon a pásztori jámborságomon,

hogy Budapesten a piacra mentem keresni.

gorombaságot

Bizony találhattam volna másutt

belül mindenütt,

— bven. —

tudom. Panaszlom

is,

hol

itt,

Hát én

is,

st

körül-

ezt régtl óta

hol a tárcában. Budapest

az érintkezés dolgában, tudtommal, széles e világ legudvariatlanabb városa.

Hogy

a múlt héten épp a piaci

durvaságról beszéltem, azt csak azért tettem, mert legalább ezzel az egygyel szemben a rendri

er

oltal-

mát akartam kérni mindnyájunk számára. Vagy ne védje

meg az

nt semmi

az olyan megrohanástól,

— istenem, hát — az alkudoznak még a pénzügyminiszterek

hogy mikor a

nem

úri

csirke árát sokallni meri

is

arcába ordítsák, csípre helyeslése között

:

tett

kézzel, száz

?

ember

„Ha magának nincsen pénze

derült csirke-

Udvariasság

35

húsra, hát menjen krumplit zabálni és lyukadjon ki

tle a hasa!" Az ilyesmi nem büntetend cselekmény minálunk

;

hiszen nincs

meg benne

becsületsértés kritériuma

ban a minden

áldott

se a rágalom, se a

valamint nincs

;

meg

nap ezerszer használt

piaci

kifejezésekben sem, amelyek az arkangyal, a

öreganya és a magyarul röviden

tum nagy találékonysággal

kifejezett

felvirágzott

azok-

m-

ló,

az

excremen-

motívumaiból

szerkesztdnek össze, a verbum régens mindig az a bizonyos szittya ige levén, mely a Hadik-huszárok révén helyet követelt magának a német szókincsben is,

a titkos értelm magyar manelka szóval kapcsola-

tosan.

Ez

ellen

kértem és kérek védelmet. Büntessék

a gorombaságot és a trágárságot

ott

a helyszínén,

rövid úton. Mert ha ez így marad, ha ezt trjük, akkor úri

n nem mehet többé maga vásárolni a piacra

nem kell

is

szólva,

még

a

táját

is,

akár csak valami

helyet.

Ami Budapest ostobaság.

S

ezt

általános

gorombaságát

heit; folglich ist

illeti,

az

nem én mondom, hanem Schopen-

hauer, a legnagyobb emberlátó. Höflichkeit Unhöflichkeit

Dummheit.

ist

Klug-

A

frank-

bölcs szerint az udvariasság az önzés megtaga-

furti

dása. Tudjuk, jól tudjuk,

ban

arról

hogy a serdül leányoknak kerülniük

a csarnokoknak

gyanús

;

;

de

nem

akarjuk

hogy megvan mindnyájunk-

látni,

mint ahogy a rút dolgokat

:

Udvariasság

36

lepellel

Nem

takarjuk

el.

Ez

hallgató

afféle

megegyezés.

akarjuk észrevenni az egymás erkölcsi és értelmi

nyomorúságát Minden társadalmi rendszernek az a boldogítson.

Én

azt

veszem

észre,

hogy

végcélja,

hogy az udvarias-

ság legkelendbb azok között a népek között, amelyek

nem

ideális,

vagyis az általános boldogításra törekv

rendszerben élnek,

keres systemában.

hanem a személyes boldogságot

A

köz nagy, ragyogó, fenséges

vívó Athénében azok a dics férfiak cudar

céljaiért

gorombák voltak egymással. Euribiades vitaközben botot emelt Themistoklesre hívta párbajra azt az urat,

;

hanem

„Üss, de hallgass meg!" így

Plutarchos

;

mondta neki

Heine,

már mint

mert hiszen a Budapesti Szemle szerint a ;

írja.

azt

írja ezt

kett azonegy amit Plutarchos Heine

nem

és Themistokles

ír,

így volt ez Athénében.

sága közmondásos.

Nem

azt tulajdonképen

A khinaiak udvariasDe az

ismerem.

iszlám

országaiban sok idt töltöttem, s mondhatom, hogy

még a

franciák

híres

udvariassága

sem különb az

igazhitekénél. Mert, haj, bölcs az a reálista arab és török. El akarja magától távoztatni az úgyis eléggé

keserves

élet

amaz apró

nyomorúságait,

amelyek

abból keletkeznek, ha az ember kutyának nézi a barátját és aztán

nemkülönben kutyának

nézetik.

fele-

Ez az

altruizmus, persze, a legdurvább realizmus. Mert csak

37

Udvariasság

az idealista ember káromkodik és

Neki

elvei

bg, míg

vannak s azokat nem hagyja, ha megfeszí-

Például a villamoson és a ruhatárban.

tik is.

belekékül.

Az

iszlám

embere türelmes, hogy türelemben részesüljön

Nyakán soha sem dagad az is

dagadna, mikor az

feszítés nélkül

is.

ér a

élet lebonyolítható

Jobb

állva,

is.

bömböléstl. Minek az efféle

mint járva

;

er-

jobb ülve,

mint állva; jobb fekve, mint ülve; jobb alva, mint fekve

;

jobb halva, mint alva.

idealista

magyarom,

Nagy

reális

aki egy kicsit eltanultad, aztán

tovább fejlesztetted a bécsi idealizmust

meg

senkit,

leordítani az

Mondom, rajtunk.

bölcseség ez,

hanem csak

ütni

:

nem

hallgatni

vagy a legjobb esetben,

embereket. A postahivataltól a templomig. ez

nem magyar

Nemzetünk

s

erkölcs. Idegen

keleti voltát

szepl

minden etruszk

rovásnál és minden tekintetes Tar Miska úrnál jobban bizonyítja az a

gyönyör, méltóságos, nagynemen

emberi nyugodt, türelmes tisztesség, amelylyel ami földünk népe ékeskedik. tális

bélyeg.

A

Ez a

hatalmas, az

magyar udvariasság.

elválaszthatatlan.

A

si

népünk lelkétl

Kételkedem hát szittyaságában ama

hol kubikos, hol tekintetes úrnak, aki Szily pesti

orien-

aszfaltköpködnek

írta,

akadván magyar papiros,

amelyre az ilyesmi kinyomtatható. •0*

Kálmánt

.

IX.

Ünnep. Ma van annak Sándor

nyolcvan esztendeje, hogy Petfi

e világra született.

ez az évforduló

?

Kinek

jutott volna eszébe

Legföljebb egynéhány öreg és

fiatal

deák gondolt rá 1903 els órájában, hogy ezeltt nyolc évtizeddel a Föld pályájának

mikor a kis-krösi parasztház

át,

ég

ugyané pontján keringett

.

.

.

Halottak születése napját

megnyílt az

fölött

nem

szokás megülni.

Ellenben kétségkívül igen szép ünnepet rendeznénk,

ha méltóságos Petheffy Sándor úr még hivatalban

;

mert hivatal

kellett neki,

élne,

elkel

meghajtotta

fejét,

szépen mosolyogni tanult, nyájas szófogadás, kigyócsúszású hízelgés

lett

kenyere

.

Nem

pedig énnékem

!

.

(s zsíros kenyere).

hah, lett a kutyának, pusztán a gondolat is már .

Lángfelhket idéz véres szemeimnek elébe

.

.

39

Ünnep

Hogy mi

lesz a sorsa,

eltt tizenhárom

talán

nem

nappal

Millioman gondolkozunk

S

ha a szabadságharc bukása

rajta,

esik

el

a csatában?

hosszú évtizedek

óta.

mind egyformán, mert hiszen valamennyien

azonegynek ismerjük t, az

istenien és

emberien egy-

szert. Alakja átlátszó, mint a gyémántkristály. Szívé-

nek nincs egy

titkos

redje sem

;

csak azok a dics

alkotások rejtettek elttünk, amelyek lelkébl kerülhettek volna.

még

ki-

Ha azokat csak elképzelni is bírnánk,

már hozzá fogható költknek

kellene lennünk.

De az

ember maga olyan ismers, mint a világtörténetben és a magunk életében senki más. Rejtelem minden teremtett lélek

;

még

magának kezd kis világát,

a tulajdon édes gyermekünk

nem

élni és

együgy

tárja

az

mihelyt

maga

szinteséggel. Csak ennek az egy-

nek, Petfi Sándornak, nincsenek látjuk

is,

többé elénk a

titkai.

Mindnyájan

t, a látásnak legnagyobb tökéletességével. Mert

Ember

és a Becsület.

Életének háromféle folytatását képzelhetjük

el.

Az

egyik az, hogy Világos után osztrák kézre kerül, még-

pedig könnyen, mert bujdosásában

kodni és

nem hazudta

le,

nem

bírt

gyávás-

mikor meglepték, hogy

Alexander Petfi. Felakasztották volna, s ez esetben

els tott

És

teljes dísz-kiadása

(három lap

híján)

nem

foglalha-

volna helyet a bécsi hitbizományi könyvtárban. sírja fölött,

a levágott szivarvégekkel nagylelken

Ünnep

40

táplált

öreg honvédek sorai között, cudar rossz verse-

ket szavalnánk a végrehajtásnak minden évfordulóján.

A

másik eshetség

az,

hogy kimenekült volna Bemmel csakhamar

de onnan

a Keletre,

Európába, emigráns

volna

Victor Hugóval egy

élni

életet

visszatért

sorban, bizonynyal a világ ünneplésének közepette és

Ez a legkevésbbé hihet.

talán holtáig ...

A

harmadik lehetség az

még

elbb,

ékes

rónaság

meg t;

mert

megvan

csomója) vagy öngyilkosságba szerint

A

élni.

nemzet.

a

ez

öltük volna

a rettent Ítélettel

rendben

teljes

rületbe, a

sorsában

végeztettük

minden

világtörténet

ztük

aranykalászszal

S akkor mi

Birói

az az

az

bírt

mi magyarok,

elnyomorodott

jának

nem

nélkül

volna-e ki (mert

a szörny: haza

negyvennégyéves korában, lehet

lehet

volna,

jött

igaz,

vértanu-

lév

?

nem megöltük volna. Ha

kett közül csak az a bizonyos, hogy

nem a

élni

;

kezünkkel, hát a lelkünkkel.

Istennek különös kegyelme, hogy meghalt

tovább és örökké az

gyöngébb sziveknek itt

az

kétségbeesésbe,

volna jog, igazság és törvény

engedtük volna közöttünk

tart

per-

is

;

élete. Ideálja

ifjan.

így

még a

leg-

azokénak, akik, ha testben

marad, irtóztató árulást követtek volna

kényszerítette volna

ket

félelem,

el,

is

mert

hunyászkodás, a

Ünnep

41

haszon reménye és minden hitványság, amelylyel ez a

lét teljes.

A

rosszaságban

ma

is

a

jó.

A gyönge-

ségben az er. Verses könyve mégis a jövendé, mint az evangyéliom vala. Azé a koré, mikor eljövend a „százszorszent égi szabadság."

•^Iá» ^l'^í

»W* ^W* SwK ^l'^» •W»

X.

A népiskolai

könyvek.

Társaik között megbuktak azok a fvárosi tanítók, akik azt vallják, hogy a népiskolában

még

nincsen

szüksége a gyermeknek semmi könyvre de a szülék :

között bizony gyztek. dani,

nem

hogy e

Eszem ágában

szerint a

mon-

könyvek híveinek nincsen és

Csimbókos kérdés az a könyv na-

lehet igazuk.

gyon. Kegyetek jól tudják, s én

hogy

sincs azt

még jobban tudom,

így este kilenc óra után, ezeket a leveleket ko-

pogtatván

lefelé,

gyakran elvetem a sulykot.

hatás mindig elragad

;

és

A

friss

— sajnos vagy hála istennek

—

még nem vagyok olyan öreg, hogy ennek az ifjú ernek ellent tudjak állani. Igaz, más nap reggel akárhányszor irigylem a

bok lévén fejük lágya

— ;

jeles tudósokat,

akiknek

— svá-

harmincéves korukban már bentt a tehát

ha egy-egy

tízsoros nyilatkozat

A

43

népiskolai könyvek

kell óvatosságú megfogalmazásáról van szó, kilencvenhatórai respiriumot kérnek és kivannak.

De ha

e

percben csöngetnének az ajtómon, hogy valamely hatalmasság reám bízza annak az eldöntését

legyen-e

:

a kis iskolás gyermekeknek könyvük vagy ne legyen

nem tudnám, Mert a paedagogia még

engemuccse nagy köhögés jönne rám, mit mondjak hirtelenében.

sem

olyan, mint a

?

hegedülés

:

s

hogy

min-

tudniillik

denki ért hozzá.

Rousseau

ama mindenféleképen

átgyúródott

és

összevisszaformálódott hatása, noha nincsenek gyer-

mekeim, énbennem

gény csimota

ott

megtanulandókat is

is

bennem vagyon hogy az a :

helyben, az iskolában tanulja ;

s itthon

ne

ölje

magát

is,

sze-

meg

a

bennünket

keservesen magoló felsalá járkálásával, továbbá gya-

korlatcsinálásával,

mely

— köztünk mondom — igen

gyakran akadémiai tagok és doktorok közbejöttével történik.

Vagyis legyen a gyermek könyve az

ben, az iskola ajándékából.

S ne akarjon a népiskola

középiskola lenni, a középiskola

meg

egyetem. Mert

az oktatók személyei szerint gyakorta látunk furcsaságokat

is.

fejé-

Ezek hibák még ;

pedig, mint

dám, személyes hibák. Vannak igen

jeles

efféle

mon-

paedago-

gusok, akik azt követelik, hogy a tanítást és a tanulást

végezze órákon.

el

az iskola,

még a gimnáziumban

is,

a lecke-

;

44

A

E

népiskolai könyvek

követelésben nagy igazságosság vagyon, a há-

— azaz hogy jelszáma —

rom nyolcas szempontjából. Ez a három nyolcas az elnyomottak új jelszava, igen régi dolog.

Ha nem görög vagy

római, hát közép-

Nyolc óra álom, nyolc óra

kori scholasticus jószág.

munka, nyolc óra pihenés. Ez a nap és az tes és

emberi jogok szerint való felosztása. Lassaleék

bizony lopták valahonnan

dicsén.

No már most

fiam dolgát.

nap

áldott

A

ebédjét

;

s

;

de emberségemre mondom,

tessék elképzelni az én elméleti

gyerek a piaristákhoz jár

s

minden

öt óra hosszáig. Vagyis dolgozott,

ott ül

keményen dolgozott az

alatt

az

id

alatt.

Bekapja

én tüstént franciára fogatom, mert

akarom, hogy ha majd ellen

becsüle-

éj

is

díjakat

tz

nem

ki a becsület

soha sem vétett vívóknak, a prévt többes szá-

mát prévaux-nak

írja.

fiamnak joga van

Továbbá

azt

is

gondolom, hogy

heti négy-öt angol leckéhez.

Nem

különben óhajtom, hogy a fiam tudjon táncolni,

ne legyen a bálban Maflaldo olasz herceg golni

is.

— és lova-

Mert szép ugyan az automobilon

lovon nehezebb. És gerincfejlesztbb. lovagolni tanul.

E

leckéje

nem

Ifj.

—

ülni,

de a

Tóth tehát

sokkal könnyebb és

kedvesebb a görög vagy algebra-leckénél. Magamról

Kemény

tudom.

dolog az. Hej, mikor longeon levén,

a félszem Petróczky lovartanár úr odasózott az ostorral

a lábam ikrájára, hogy micsoda gábelzicc ez

A

egyszersmind

viszonyaim fell

vallási

ket hangoztatván

Ha

!

az

is

némi kételye-

rágondolok, most

meg

a musculus soleusom, no

No

45

népiskolai könyvek

is

sajog bele

az isteni önérzetem

is.

de csak azt akartam mondani, hogy a fiam-uram iskolai öt

órát is

órán kívül „vesz"

és bele

;

még három-négy más meg a

Mert mikor tanulja

vesz.

is

mikor csinálja meg a házi feladatokat

leckét, s

?

Persze

az én akadémiai segédtagi segedelmemmel. Tudniillik fényes feró

philologus

vagyok. Tudom, hogy a görög

futuruma oiszó

de a második aorisztus táján

;

már észbontó kétségeim vannak. Hát amikor dicssé-

gem örököse azon kezd ral

egyenl sinus nagy

töprenkedni,

A

per kett

?

hogy mi a Arra

még

tatár-

emlék-

szem, hogy négyzetgyök ess minusz bé plusz ess mí-

nusz cé s

;

de a többi

elvégre

is

nem

már ers kétségeim vannak,

iránt

vihetem bele az én toscanai trón-

örökösömet vakon a szekundába.

No

de ne bolondozzunk tovább. Súlyos, komoly

kérdés a gyermeki elmei

munka

kérdése

is,

nemcsak

a nálam ékesebb szavú pártvezér asztalosoké. Jog,

munka

joga sérül akkor

többet kell dolgoznia az

is,

ha annak a gyermeknek orcájának verejtékében,

mint Isten és ember kívánhatja.

Én azt

akarnám, hogy

fiam, Émile, akit különben Zoltánnak hívnának,

az iskolában végezzen iskola

reá

ró.

el

már

minden munkát, amit az

Még a gimnáziumban

is.

Hát még az

A

46

népiskolai könyvek

ábécé akadémiájában

ld

!

Melegség vagyon az én képze-

szivemben, mikor elgondolom, hogy haza jön a

kölyök és eldicsekszik vele nini, inni

és úr,

ír

!

:

már

S nem könyvbl

tudja azt,

tanulta,

hogy

hanem

a

tábláról.

Uraim, a könyv és a tábla kérdése ítéljenek

legjobb,

legtisztább,

retök szerint.

&

ez.

Nagy

kérdés,

vagyis apai lelkiisme-

!

&&&&«$?&&&£&£

XI.

A szent jobb. Óh dicsséges

szent jobb kéz,

Melyet magyar óhajtva néz

;

Drága kénese népünknek,

Nagy öröme szívünknek

I

Dicsértessék a Jézus Krisztus

Els

nemzeti

királyunk

emlékezete

ünnepének

szombatján ezzel a felekezeti köszöntéssel üdvözöllek benneteket magyar testvéreim.

Annak nevében,

felekezet nélkül való istenhivés prófétája vala.

ki

a

Annak

nevében, ki a szegényeknek hirdette az evangyéliomot s

aki

—

míg évezredeken

filozófia rendszerei

a

szikla,

;

dl

össze, mint

a másik szétpattan, mint a buborék

alkotta az örökkévaló bölcseletet

denki

sorra enyésznek a

által

az egyik ropogva

érti ezt,

aki ember. Érti

:

— meg-

a szeretetet. Min-

ebben a gylöletes min-

denségben, melyen a halál uralkodik. Siralomház ez a

!.

:

A

48

szent jobb

Minden csak azért

lét.

tökéletlen sejt és

zet

:

a

billió

él,

hogy meghaljon. Az egy

sejtbl álló tökéletes szerve-

az ember. Egyenkint pusztulunk-e

ben sindevészve, mint akadémiák

tisztesség-

el,

tagjai,

vagy egyet

gondol holmi Montagne Pelée, s egy tzköpésével

bennünket városszámra, a meg

nem

született gyere-

kekkel és a vak macskakölykekkel egyetemben

„Csak

szeretni,

öl

csak szeretni, az életnek

titka

?

.

ez

Vagy ki szeressen bennünket, embereket, ha még mi

.

!

se

szeretjük egymást, e zordon végzetnek közepette! Jézus

meg bennünket erre a legszentebb igazságra. maga a szeretet vagyon velünk, a holnapi nagy

tanított

S,

magyar ünnepben

is,

midn szíveink — sursum

corda

— egyesülnek az atyafiságos érzésben. A symbolum — mi gyarlók még talán kívánunk külsséget — ilyes

egy összeaszott múmia-kéz.

Igaz-e,

hogy csakugyan

az els magyar király hatalmas és áldó jobbja vala ?

A

tudomány nem

döntheti

De az a maradvány

el.

mégis drága kincse népünknek, nagy öröme szívünknek, mint a legrégibb

Mátyás bergi

A

— A

király

magyar nyomtatott bet, a

korából maradt, de már eltnt nürn-

himnusz mondja. szent jobb legtökéletesebb története az, amelyet

egynéhány sorban nagy

—

dr.

Fessler Ignác

írt

meg.

filozófus történetíró és a felekezet nélkül való

igaz keresztyén. Lefordítom azt a kis írását

A

„Az

anyjának

Isten

49

szent jobb

tiszteletén kívül, a

hív

és

mélyen érz magyarok, Mária Terézia gyermeki ájtatosságának révén, kegyeletöknek új tárgyát nyerték szent István királyunk alamizsnálkodásban fáradhatatlan kezében, ebben a tiszteletreméltó és eddig

senkitl sem

sejtett

maradványban. Mikor a

király

tetemét 1033. augusztus 20-án kiemelték a székesfejérvári sírboltból, Mercurius,

tója

a templom kincstar-

és berkeszi apát, titkon eltulajdonította ezt az

ereklyét,

mely aztán négyszáznegyvenkét esztendeig

nyilvános

tisztelet

tárgya volt, a mohácsi vész után

pedig a dominikánusok ragusai templomába került. Itt

fedezte

el

és kapta

Terézia.

A

fel

Pray György

meg a

1771.

;

s az

javaslatára kérte

velencei köztársaságtól Mária

május 29-én Schönbrunnba

vitték.

hitelességérl szóló bizonyítványt Biagi Athana-

sius fvikárius, Pasquale

Ágoston fsekrestyés

Rajmund

írta alá.

birtokában, összegyjtötte

Mária Terézia, a kincs

az udvart és a nagyte-

kintet rendeket, élükön Migazzi

kardinálissal.

tük volt Klimo György, Pécs tudós,

hív

és

nem

perjel és Garbi

Köz-

nem könnyen-

az udvarnak hízelg püspöke

is.

Június

29-én a királyn átadta nekik az ereklyét, szigorú és lelkiismeretes megvizsgálás végett.

kilencnapi

Bajzáth ltt>

tisztelete

után a királyn parancsára

József oseroi és

tfsii levél.

Az ereklyének

Gondola Ferenc József 4

A

50

szent jobb

tempei címzetes püspök, hat nemes magyar testr fedezete alatt Magyarországba vitte a szent jobbot.

Gyrött, július 15-re virradó rizték az ereklyét, de

nem

éjjel,

a székesegyházban

nyitották

fel

szekrényét.

Csak aztán Pannonhalmának szent hegyén, a szent Istvántól alapított benediktinus apátságban mutatták fel

és adták a köztisztelet

elé,

három napig.

a szent hegyre kivonult mindenki

;

Gyrbl

egyháziak és

deákok és tanulók, közöt-

világiak, öregek és

ifjak,

tük e sorok írója

Némelyek azért, hogy ihassanak

is.

a borból, melyet a fapát az alkalomra csatornákból folyatott

;

mások

hogy elkaparítsanak egy-

azért,

néhányat az ünnep emlékére vert pénzekbl jobbak

azért,

;

a

leg-

hogy gyarapíthassák hazaszeretetöket

az áhítat révén, mely a szentekben csak Isten ke-

gyességének hatalmát kincset

Budára

tiszteli.

és

vitték

Július 19-én a szent

21-én Migazzi kardinális

nagy ünnepi pompával helyezte el a vártemplomban." Azóta

ott is

van

;

és százharminckét

utána holnap fogja ismét

látni

esztendnek

a magyar király szeme.

Hogy ez így van, teljességgel nem valami elhanyagolás. Az osztrák császároknak, gondolom húsz tartományukban, összesen vagy huszonnégy, ha nem több védszenttel van dolguk

ünnepén

részt

;

tehát ha valamennyinek az

akarnának venni, minden hónapban

legalább két processzión kellene megjelenniük.

S olyan

;

A

melyek

tartományokban, évenkint kétszer és szent

Egyed

is.

51

szent jobb

két

patrónust tisztelnek,

Például Karinthiában szent József

napján, Csehországban pedig nepo-

muki szent János és szent Vencel napján. Nagyobb baj ennél,

hogy szent József mellesleg vagy

mánynak

is

öt tarto-

Lehetetlenség tehát, hogy a

patrónusa.

császár március 19-én egyszerre kompareáljon Fiúmé-

ban, Klagenfurtban, Laibachban, Grécben és Trieszt-

Az

ben.

osztrák császárok tehát ezektl a tartományi

ünnepektl tartózkodnak, kivéve ausztriai

mivelhogy az bécsi

Lipótét,

szentét,

talán az egy alsóis

az

;

nap jelen vannak a misén, de csak az óratóriumban.

A

császárok nagy egyházi ünnepe a bécsi rnapja

akkor vonul

ki

a felséges úr azokon az aranyos hin-

tókon, melyek máskor csak a magyar koronázás

al-

kalmával használatosak. S a császár gyalog, levett

megy a

tábornoki kalappal

szentség után. Ilyenkor a

Stefans-Platzon egy jó ablak ára kétszáz forint.

Királyunk cessziójában

felsége

nem

vesz

nincs megállapítva szertartás,

De az lyet

holnap a szent jobb pro-

részt.

Nem

is

vehetne, hiszen

— praecedens hiján —

hogy miként,

hol,

meddig

stb.

az udvari

menjen.

óratóriumból mégis látni fogja az ereklyét, me-

ükanyja

látott utoljára.

A szent jobb

ünnepe a XVIII. században

múlt század els felében

is

is,

meg

csak egyházi ünnep

a

volt.

:

A

52

szent jobb

sokaságot a pesti vásárra gylt vidék adta hozzá.

A

Nemzeti jelentsége 1859-ben kezddött. Az ébredés

els

jele volt ez,

még

a Kazinczy-ünnepek és a szózat-

éneklések eltt.

Egyházi ünnep, de olyan magyar,

hogy Rauscher

a kamarilla fpapja,

azt

mondta

kardinális,

rá szent elszörnyedéssel

:

„Das

Wühlerei!" Pedig azok a magyarok

állítólag

istja eine

nem

csináltak

semmit, csak azt énekelték Ah, hol vagy magyarok tündökl csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja! Hol vagy István király ? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben te eltted sírván.

Szomorú,

ének

régi szent

hogy könny

A

ez.

melódiája

szívünkbe, akkor

eltt, alkonyatkor, a

harmónium

A nagy

jut

.

.

.

felekezeti visszavonás ;

de

is.

is volt.

A

meg

ha vacsora

mellett, véletlenül

Holnap hallatszani

ami ezeltt negyedszázaddal

nem

volt az,

Megrontotta a rút

kellett hátrálnia ;

az

fog, ezrek ajkáról.

kálvinista Tisza

pos klerikálizmussal szemben

els

is,

nemzeti ünnep az utóbbi években

törvénybe iktatta

olyan,

tle a szemünket és mintha egy

futja el

ers kéz markolna eszünkbe

is

Kálmán

a vaskala-

mintha a magyarok

királya tehetne arról és vesztett volna magyarsá-

gából azért, mert halála után

Róma

sorozta, a Luther születése eltt

Rosszul cselekedtétek

ezt,

a szentek közé

sok évszázaddal!

protestáns atj'ámfiai

!

Egy

A lélek

sem kívánta

tok a füstölt

merjétek

ünnepnek. retet,

;

Nem

magyar

tletek,

53

hogy a processzión

lóbáljá-

csak azt kérte Tisza Kálmán, hogy

ezt

el

szent jobb

az augusztus huszadikát vala ebben a

szeretet

!

ti

is-

nemzeti

ridegségetekben sze-

Már pedig ebben a homo

ho-

mini lupus-világban ki szeressen bennünket, szegény

gylölt magyarokat,

egymást

I

ha

mi

magunk

se szeretjük

;

&&gg£2Ég£g£2g

XII.

Az Az

alperesek.

az idén s alkalmasint néni

emberek

statisztikai

van olyan litáké,

meg

A is

nem az els Hogy a megölt

csabai eset

az utolsó.

—

táblázatában

képzeljük,

hogy

— a felekezet leghosszabb vonala az izrae-

mert szinte a százig nyúlik azt :

nem magyarázza

az a kétségtelen valóság, hogy az uzsorások

között sok a zsidó. Mert bizony szép itt

srn lövöl-

alperesek mostanában meglehets

dözik lefele a fölpereseket.

keresztyén uzsorások

is;

tehát

számmal vannak

reájok

is

kellene

esnie a lelövöldözések bizonyos percentjének.

Annyival

A s

inkább,

mert

k

a

legfélelmesebbek.

zsidó uzsorás úgyszólván nyíltan

csak azért

nem

írja ki

a cégtáblájára

zi is,

mesterségét

hogy micsoda,

mert neve és üzlete épp oly ismeretes, mint például

azok

a nagyforgalmú

üzletek,

melyeknek szintén

nincsen cégérjök s mégis minden bérkocsis tudja, hol

vannak.

A

zsidó uzsorás

nem

takargatja a piszkot,

""

Az alperesek

melyben ságát

is.

És ersen

él.

Még a

kockáztatja pénzét

szabad-

is,

mostani gyönge törvény segítségével is

Shylock,

a nyilvános rendes Shylock, hát csak igaz

bíró, bölcs

is

könny

kést tenni a torkára. Elvégre

bíró kell, s

és

ül.

tudni,

A

nem

veheti az Antonio vérét

;

st

sül fel

keresztyén uzsorásról mindenekeltt ritkán

hogy

Becsülete van, köztiszteletnek

uzsorás.

elkel állásokat foglal el. Nevét az adós legtöbbször nem is tudja, mert ágensekkel dolgozik. Annál kevésbbé fordul el a neve valaha peres aktában. S ha az adós valami módon mégis megtudja: örvend és gyakran

kivel

van

dolga, helyzete annál kétségbeejtbb, mert

érzi ellenségének hatalmát.

Megrendül a

hite

nincsen

;

reménye, hogy neki lehessen igaza. A Shylock kliensei botrányokat csinálnak, a büntet törvényszékhez szaladnak és lövöldöznek

;

házalapító kliensei azonban a fejbe durrantják

A

Dunába ugrálnak

mostan divatos megölésének

szerintem két oka van.

Az

egyik a folytonos anti-

Abba az úgyis gylölköd

elkeseredett adósba

még

és úgyis

több gylölséget és keser-

séget sugall a sok ájtatos nyomtatott arra tanítják,

és

— magukat. Ez a különbség.

zsidó felperesek

szemita izgatás.

elveit valló lelenc-

a Széchenyi

bet. Szüntelenül

hogy a zsidó nem ember, hanem valami

rút élsdi állat, s pusztítani kell, mint a férget. Csoda-e,

ha az olyan boldogtalan az

ilyet

szó szerint

érti

és

:

56

Az alperesek

fegyverhez nyúl hatta,

!

Még

a csabai esetben

tömlöcre vetették; hát most

milliomost,

kell

magának

Azt

bíráskodnia.

hogy az antiszemiták egyenesen beleszólna a véghetetlen

látjuk az ilyen esetekben

;

hiszen ebbe talán

megvan

Az

agyonltte, lutriz s

még

A

fele-

is.

ítéletében

az erdész, aki Haas és Deutschot

bátor ember volt

;

tudta,

hogy rettent büntetést fognak

a nyolcesztendei

teljes

is.

és foganatját

másik ok az esküdt bíróságok enyhe

való bizakodás.

ülte

nem mondom,

türelm ügyészség

kezet ellen való izgatás azonban

azt a

is lehetett

fölhívják az alperese-

ket a zsidó felperesek megölésére

A

noha tud-

t és vagyonát

reménysége, hogy a törvény megvédi

nem

is,

hogy a magyar bíróságok nem kímélték

Illavát.

hogy nem

rászabni. Ki

is

De ma, mikor még

a

fölmentés reménye sem balgatag — hiszen van-

nak rá példák

—a

szinte bizonyos

!

...

kevéssé súlyos veredictum

Az a

és feldarabolt egy zsidót, a

szakácsné lehet valamely ilyesmit

is

meg

Petróné, aki tavaly megölt

jöv esztend végén már úri házban. Ha már most

olvas az újságában az az ember, az anti-

szemita izgatásokkal elegy, csoda-e, ha azt mondja

magában: „Az a három esztend nem a ráfogja a pisztolyt a

maga

is.

és

zsidajára.

Ilyenek az idealizmus mai napjai.

még fényesebbek

világ"

S jönnek majd

XIII.

Október hatodika. Az

aradi hóhért, a bresciai hiénát, az úri hölgyek

virgácsoltat óját, báró

Haynau

osztrák táborszernagyot,

mikor az ötvenes évek elején Londonban mulatván,

meg

akarta nézni a Perkins-féle híres breweryt, a

becsületes angol

serfzlegények megrohanták

tépték bámulatosan hosszú bajuszát. Mellékes,

;

s ki-

hogy

az a bajusz azért volt olyan bámulatosan hosszú, mert két

oldalt

mellé lopódott egy-egy

darab szakáll

is.

Érdekesebb az a kérdés, hogy miért épp a Haynau bajuszára támadtak azok a derék kellett

dolga férfi

nekik a bajusz ez.

?

Hát a

Miért

nép lelkének si

Középkoreltti. Angol felfogás szerint az a

legmeggyalázóbb büntetése, hogy arcáról leszag-

gassák hím voltának

jelét,

a szrt, aztán kitolják a

szemét. Lear király tragédiájában rel.

brit

serfzk.

Hallott-e valaha

is

ez történik. Gloster-

Haynau Shakespearerl

?

Sejtette-e,

58

Október hatodika

— a civilizációnak közepette föltámadván az s, — a bajusz kitépése után következik a a nyers hogy

brit

szem

Vagy azok a

kitépése.

második

stációt

is

angolok emlegettek

régi

Ki tudja. Elég az hozzá, báró *

?

Haynau táborszernagy a serfzlegénynek körmei közül az árnyékszékbe menekült

seprk onnan jákkal,

szabadították ki a

a háztetkön keresztül.

Brüsszelben és Párizsban

is.

A

irgalmas kémény-

;

szk

ablakon, lajtor-

Csaknem

rendrségnek

így járt kellett

t

védeni a nép dühétl.

S nem

is

az akasztófáért utálták t,

hanem a

nk

virgácsolásáért.

Holott a

grafusa

nk virgácsolása

volt

az

is

csak épp olyan para-

büntet törvény-

katonai

osztrák

könyvnek, amilyen az akasztófa.

Az

akasztófa

ma

is

megvan. Hogy a verésrl szóló paragrafusokat mikor törülte el a hadúr,

volt

:

1.

a pofon,

nyoknak dukáló tartozott

nem tudom pontosan. Négyféle a bot,

3.

virgács.

A

2.

már az

prefektusunk sétálni

ama

altiszt

;

s

kényekedve

is.

Én

4.

az asszo-

pofon tulajdonképen

a codex dolgaihoz. Fegyelmi

katonalegénységnek hatta

a vesszfutás,

verés

nem

büntetése volt a

szerint alkalmaz-

1869-ben, mikor piarista

Budavárának nyugati bástyájára

vitt

bennünket konviktorokat, még láttam, hogy

rondellák egyikén,

melyet a honvédek azeltt

húsz évvel rohammal vettek meg, egy német káplár

Ut7

Október hatodiki

pofozta a magyar regrutákat, ha valamit jól.

Ennek a pofozásnak némi ceremón

;

nem csináltak

A tör-

ája volt.

az a nyomorult tént hibát persze tüstént észrevette Abtheilung

nem

szólt

s legjobban az,

;

egy szót sem

alá lépkedett

;

tndvén: hogy mi

egy darabig,

a képére.

A

káplár föl s

csak nagy fontossággal

most ? Akkor aztán a véthöz ugrott és applikált

A

aki elkövette.

regruta

meg

legyen

irtóztató pofont

szalutált

a szabá-

;

(Ezt a régi

lyok szerint megköszönte a büntetést.

is,

csak

Minden profósznál a növényvilágnak három

tagja

osztrák szokást, a büntetés megköszönését

egynéhány évvel ezeltt szüntették meg.) katonai büntettörvolt állandóan készen az osztrák

vénykönyvben megszabott tására.

volt

Som. Fz.

Nyír.

testi

A

büntetések végrehaj-

somfa

volt a bot.

a vesszfutásnál alkalmazott vessz

ezrivel tartotta sósvizes

hiány ne legyen benne. csolására szolgált.

hogy

A nyírfasöpr

A katonai

a

nk

agyon

a

megvirgá-

!

...

róla,

szemérem

hogy a szok-

de a pendelyt nem.

felhajtani,

ez valóságos lovagiasság

a profósz

codex gondoskodott

e büntetés végrehajtása ne járjon a

nyákat szabad

fzfa

kádakban, hogy soha semmi

megsértésével. Szigorú utasítást adott,

val,

;

A

De

hisz

Hát minek ltte magát

nemes Maderspach Károly mozsárágyú-

mikor hitvesét az osztrák katonai törvény így

büntette!

60

Október hatodika

Az

angolok, a belgák, a franciák azt hitték, hogy

mindez báró Haynau táborszernagy úr legsajátabb akarata és cselekedete

idegen népek hitték,

magyarok

sem

tett

is.

S

nemcsak azok az

ezt

hittük és hisszük

jó

egyebet, mint

hogy végrehajtotta az osztrák

Épp

úgy, mint az Olaszországban

hazafiakat akasztó és ist

nket

virgácsoltató in

Deinem

Österreich Radetzky, kinek bécsi szobránál

a magyar kormány díszruhában jelent meg, régen

mi

Pedig Haynau, Pest díszpolgára, soha

katonai törvényt.

Láger

volt.

hanem

nem

is

oly

vagy a Bosznia megszállásakor nemkülönben

;

kötéllel operáló osztrák

érettségi

generálisok, Báli Mihály úr

bizonyítványának

nem virgácsoltatták meg

Hogy Boszniában

aláírói.

a bégek feleségeit, annak csak

az az oka, hogy az illet paragrafus

már „hatályon

kívül helyeztetett.*

Haynau az

osztrák katonai törvénynek és a bécsi

akaratnak épp

olyan

közönséges

exekutora

volt,

amilyen a virgácsoló káplár és amilyen Aradon Mayer

bakó vagy Budapesten Both hóhér.

Tle

épp úgy nem

függött élet-halál, mint azoktól a sintérektl. Bármit

mond

a szemtelen hízelgés

Ítéletet

ság,

:

minden haditörvényszéki

Bécs hagyott helyben. Nyalábbal van bizony-

hogy Haynau nem

hanem csak

volt valami korlátlan diktátor,

eszköz. „Borotva, melyet használat után

tokba tesznek." Tokba tették pedig akkor, mikor Bach

61

Október hatodika

azt vélte,

hogy a

pacifikálás

könnyebben érhet

el

a

katonai törvények rücksichtslos alkalmazása nélkül.

Ez a Haynau gyakran

rejtelmesnek mondott bukásá-

nak egyszer magyarázata. Tompább borotva

Az a

kellett.

szörnyeteg ezeredmagával volt az osztrák

hadseregben.

Épp

úgy, mint a hóhérságra kapható

ember a világon. Miért ne

vállalja el

a munkát,

, mikor

rögtön a kész vállalkozók serege lép a nyomába.

Soha

sem sznt meg semmi rendszer azért, mert nem akadtak végrehajtói. Minden rendszer egészen ból

sznt meg.

más okok-

íMi^M^y^

XIV.

Telegráf a Föld körül. Végre csakugyan körül van abroncsolva a Föld telegráfdróttal.

Immár

a Csendes-óceán mélységeibe

lerakták a kábelt. San-Francisco és

Yokohama

az elektromos szikra jár a tenger

alatt.

különben csak lára visz.

De

az,

Az

is

között

új vonal

amely a Sandwich-szigetekrl Mani-

vele teljessé

lett

az abroncs

;

és a

jöv

héten az Egyesült-Államok elnökét a Fülöp-szigetek

kormányzója olyan telegrammal fogja üdvözölni, mely az ó világon át megkerüli a Földet.

Ez az

út vagy

ötvenezer kilométer, s a legnagyobb része tenger

alatt

van. Szárazon csak Kelet-Indián, Európán és Észak-

Amerikán

át

megy a vonal

;

többi útja az Indiai-Óceán,

a Vörös-Tenger, a Földközi-Tenger, az Atlanti-óceán és a Pacific alatt visz.

Az

elmélet szerint

volna az

úgy van a

dolog,

hogy ha

asztalomon két telegrafáló-gép,

itt

melynek

TeleRTáf a

Fid

63

körül

egyikébl kiindul a Földet körülfogó

meg végzdik hozzám

a

jel,

másikában

drót,

ugyanabban a pillanatban érkeznék

:

amelyben adtam. Mert az elektromosság

egy másodperc

alatt

háromszázezer kilométert halad.

Mi hát neki az az ötvenezer kilométeres kerül Föld körül? Sokkal gyorsabb dolog

ez,

most megütöm az írógép billentyjét

bett felkoppantja

ide a papirosra

a

A

késne,

világot.

mint mikor

s az

emelty

a

pedig én másod-

Munkám egy csöppet ha minden betmmel körülkóboroltatnám

percenkint vagy négy

sem

;

út a

De

ez,

bett

írok.

mondom, csak

elméletben van így.

valóság szerint az elektromosság mászik a vezeték-

ben (hogy

miért,

globe-trotter

minden

telegramm jó

jó telegráfus tudja) fél óráig,

;

az a

ha nem tovább fog

bandukolni ezen a kiránduláson, Melbourneból Lon-

donba 38 perc

alatt

érkezett az a 117 szó, mellyel

1888-ban az angol királynt üdvözölték.

De

A

azért a drót

lángesz

egyelre még sem

fél

Marconitól.

olasz elve bizonyos igazság; az az

id

azonban még messze van, mikor marconigrammok fognak a Phileas Fogg útjára indulni. Nagy és furcsa csendesség van egynehány hónap óta az amerikaeurópai dróttalan telegráf dolgában

Mintha meg-

is.

akadt volnaminden. Deatörvény törvény tehát Marconi ;

mégis gyzni fog valamikor. És vezetéktelen telefont

is.

ki kell

majd

Ez ma már csak

találni

a

a készü-

Telegráf a Föld körül

64

lékek kérdése. Talán

még mi

is

átkiálthatunk egyszer

Amerikába vagy Ausztráliába, a puszta levegn

Az

elektrotechnika e csodáit

bámuljuk;

st

energiát,

is

igen

háládatlan elménk új feladatokat ró

arra a tudományra.

hatalmunkba

ma már nem

át.

Az els

keríteni azt a

és legnagyobb feladat

mérhetetlen elektromos

mely a földben és a levegégben vagyon,

hogy vele végeztessünk minden munkát.

gzgép

vasutakat tulajdonképen

Ma a

villamos

a

gzgép

hajtja;

munkáját változtatjuk elektromossággá és vezetjük bele a kocsi motorjába.

De ha majd gzgép

és

minden

egyéb erforrás nélkül tudjuk dolgoztatni az elektro-

mosságot

!

Ha

az

égbl vagy a földbl

el munkálkodni, egy

lapát

kszén

és egy

parancsoljuk

lóer

nélkül!

Valóban akkor fog megváltozni a világ egész képe, talán rendje

is.

nincsen benne

Pedig hogy az az

semmi

energia megvan,

csak a módját

itt,

id

st

elkö vétkezhetik,

lehetetlenség. Mert az a roppant

körültünk, alattunk, felettünk;

kell kieszelni,

junk neki,

X

hogy parancsolni

tud-

&&d^&&t^j££&&

XV.

A Azt olvasom sító-társaságnál

divatos betegség.

ma

este, hogy Londonban egy biztoimmár beszekurálhatja magát az em-

a mai kor egyik leggyakoribb betegsége, a vakbélgyuladás ellen csak öt shillinget kell fizetni évenkint ber,

;

s a biztosított,

ha beleesik a nyavalyába és meg

is kell

négyszáz font sterling praemiumot kap. Ez a dolog furcsa de még sem nevetünk rajta.

operálni,

;

Mert azt már mi, nem-orvosok

hogy a vakbélgyuladás vagy egy évtized óta eddig példátlan sis

tudjuk,

Ha csak a közélet embereinek megbetegedésérl olvasnánk a lapokban,

rséggel mutatkozik. sok

ilyes

könnyen

azt

hihetnk

elkel nyavalya következése.

ez

Csakhogy

hallaná minduntalan, atyjafiát vitték 100 Kati levél.

;

mi, avatatlanok,

hogy valami

talán az igen nagyúri életmód alig

van közöttünk, aki ne

hogy valamelyik ismersét vagy

szanatóriumba vagy klinikára e nyava5

A

66

divato* betegség

lyával s az operációtól függ élet és halál.

ersebben tatásnál.

ejt

Az

ilyen hír

bennünket gondolkodóba minden nyom-

S foglalkozunk

e bajjal a

magunk

tanulatlan

elméjében. Kelleténél jobban dobálódzunk a typhlitis, perityphlitis,

arról

appendicitis mesterszókkal.

Noha csak

van valami sejtelmünk vagy csekély tudomásunk,

hogy ez az

új,

vagy legalább mostanában igen gyakori

betegség úgy keletkezik, hogy az emésztó'csatorna zsákutcájába, a vakbél úgynevezett féregnyúlványába,

idegen test kerül és genyedéses gyuladást okoz, mely-

nek a vége vagy hashártyagyuladás, vagy általános fertzés. Hogy a természet mi végre alkotta azt a veszedelmes kis zacskót, a doktorok épp oly kevéssé tudják, mint mi, tanulatlanok.

Csak az bizonyos, hogy

növényev állatok belében igen a húsevkében meg igen rövid. Az emberé

az a nyúlvány a hosszú,

középutat eltt

is,

tart

;

ez igen ismeretes adat az újságolvasók

mert régi tromf a vegetáriánusok

ellen.

Fo-

gainkkal egyetemben azt bizonyítja, hogy az ember min-

denev

állat.

Figyelemmel kisérjük azt

is,

hogy az orvosok mi-

képen magyarázzák ama betegség mostanában meglepen gyakori voltát. Az az elmélet nekünk igen tudományos, hogy talán a mindinkább terjed tuberkulózis,

meg

az a másik rettent baj az ok.

Együgy

gondolkozásunknak érthetbb az az egyszerbb ma-

A

étellel él

ma

hogy

gyarázat,

67

divatos betegség

a világ csupa vasedényben ftt

a vasedény zománca pedig lepattogzik, bele-

;

keveredik az eledelbe, az ember lenyeli, s az a

kemény

ásványos anyag abban a zsákutcában megakadva, épp olyan gyuladást okoz, mint például az odaszorult

Ez az

cseresznyemag. és jó,

ha

elmélet tulajdonképen igaz;

minden okos ember. Zománcos

hisz neki

nem szabad megtrni a konyhán, Mert a lepattogzott részek az emészt

edényt épp úgy

mint mázast.

csatornába jutnak, s okozói lehetnek ennek és sok

más betegségnek olvad a ciné

;

s

is.

A

rézedény mérges, mihelyt meg-

hogy mikor olvad meg,

azt ellenrizni

nehéz. Legjobb a nikolumból vagy alumíniumból való

edény.

még

Ez

ritka

az egészség és tisztaság. Kár, hogy nálunk

az ilyen jószág.

Az én konyhám

teljes alu-

mínium-berendezése Olaszországból való. Mellesleg

mondom tatja

:

alig

drágább a vasedénynél, s évek óta foly-

az örökkévalóságot.

Tehát, ismétlem, az a zománc-elmélet könnyen a fejünkbe

fér.

De a vakbél-gyuladás mai gyakoriságát

nem magyarázza meg. Mert

az ilyen zománcos vas-

edények használatosak már vagy ötven év óta hogy ;

a mázas cserepet, ez

si

csanakot, ne említsem, pedig

annak a lepattogzott máza

is

épp oly emészthetetlen

idegen test a bélben, mint a zománc. Mindez igenis lehet a vakbélgyuladás oka,

st

igen sokszor valóban

:

A az

;

divatot betegség

hiszen az orvosok

meg

a kártév ásvány darabot.

is találják

az appendixben

De nem oka a mai valóságos

járványnak, ha ugyan szabad így nevezni az olyan

amely

betegséget,

nem

ragadós.

ugyanis mindig ugyanannak

máncos Mi

és

statisztikának

ok ?

utóbbi évek finomabb diagnózisa, melyet az

egyre biztosabb és bátrabb sebészet

A

mióta zo-

kellett lennie,

mázas edény van.

lehet hát az igazi

Az

A

ma

belek közt

lehetvé.

tett

olyan mtéteket hajtanak végre,

amelyeket a Lister eltti chirurgia vivisectionak volna.

Az az

ítélt

anekdota, hogy a vakbélgyuladásos em-

ber kéri az operatört, hogy csinálja hassebét mindjárt

gombra, hogy a

jöv alkalommal ne vagdalják

bohóságában

is

komoly tanúsága a

nyájunkban

él

a modern sebészet

egykor épp annyi ember pusztult épp azt

nem

hitnek,

mely mindBélbajban

iránt.

el,

megint

mint

ma

csak

;

tudták az orvosok, hogy a betegség

speciese legtöbbször a vakbél-gyuladás.

Holmi

bél-

vagv hashártya-gyuladás genusa alá soroztak mindent. Összecserélték az okot az okozattal.

Ma

az elevenben

járó kés feltárja a titkot, világosabban, mint egykor a

pathologus boncoló scalpelluma. és az operációk, a el

velünk,

hogy a

ment

A

helyes diagnózisok

operációk gyakorisága

baj gyakoribb, mint *$o

egykor

hiteti

volt.

XVI.

Egy A

királyné.

ködmenes ember gylöli a kaputost, a kaputos

ember gylöli a hermelinest, az serdk fekete Ádámja

meg gylöl bölcs

és

mindenkit, aki ruhát visel.

igaz.

Mert az

köntösös jövevények

;

1

csakis

a

oda a fészek nyugalma, mióta

puska dörög a rengetegben, embert

És

boldogságát megrontották a

ölni

vad

állatot és

Annak a szegény meztelennek

gylölni az embert, ruha

szerint.

De

vad

jussa van

ez a mi

dics

társadalmunk és fenséges sociologiánk, mely szintén a boldogságot keresi

munkája —

s

—

hiszen ez az élet legfbb

csak azt birja kisütni, hogy az egész

kérdés a nincs és a van, finomabb megkülönböztetéssel

:

a kevesebb és a több

!

A

perkál és a selyem, a

krumpli és a vesepecsenye, a hónapos szoba és a

te-

rem, a szegényasszonyság és a királynéság. Aztán a

legnagyobb sociologus, az

élet

minduntalan elénk

!

Egy

70

királyné

példázó bizonyságait, hogy a van és nincs,

adja az

meg a sok

a kevés

csak

afféle portéka,

amelynek a

boldogsághoz vajmi kevés köze van. Condra és aranyskófiumos palást egyenlképen rongy. a boldogtalanság azé, aki benne

Ez a

jár,

A

boldogság,

az emberé.

minden idk egyik legszegényebb

királyné

asszonya.

Még gyermek jának,

István

kellett neki,

mikor bujdosásra

volt,

itélte

t báty-

fhercegnek tragikuma. Menekülnie

a magyar leánynak, a magyarok földjérl.

Mint feleség, anya és rokon szörnységeket szenvedett.

A

családi élet szent és érinthetetlen

rályoké, a nyilvánosság e martalékaié

De

én öreg újságíró.

is.

;

még

a

ki-

Ezt hirdetem

mit ér ez a beszéd, mikor a ná-

lam öregebbek és ifjabbak már egy évtized óta belga felséges úr Casanova-krónikáit, a

Gazette-tl az operettig ?

írják

a

Pall-Mall-

A budapesti Népszínházban

a halhatatlan Német Jóska volt a majesztás. Mi ugyan azt

mondtuk, hogy ez Milán. De az egész Európa,

aki jobban tudta

Ha

?

.

.

.

Haj, a boldog postamesterné

a postamester úr rossz

fát tesz

írnak az angol lapok és egyéb

a tzre, arról

nem

nyelv lapok három

héten át minden nap három hasábot,

múzsája se libben el tantiémeektl

st

az operett

ihletve.

Csak a

kedves szomszédasszonyok lelkesednek és küldenek névtelen ánzikceket.

De a koronás

hitves, akinek az

Egy

71

királyné

undorító, a borzasztó nyilvánosság eltt kell végigmártirkodnia feleségi szégyenét

.

.

.

Halál ez akkor

hárman tudják hát mikor minden ember ;

világon újságot olvas

— Egyetlen

!

fia,

is,

ha

tudja, aki e

a trónörökös

meghal, élete virágjában. Sógorát, a mexikói császárt agyonlövik

;

s neki jut a

még

boldogtalannak

tébolyodottságában

rült meg, asszony

nem

hogy

;

S

...

óh valóban

;

gyermeke ?

A

szörny

kötelesség,

hogy a

boldogtalanabb özvegyét ápolja vele,

elhitesse

ezt megtette

felséges

hogy nem

az a felséges

egy asszony.

A

többi

három leánya ? Ki akar markolászni

él emberszivekben ? Hiszen

tilos

még a

vivisectio

is.

Hát a Nép, a szent és komisz ? Üvöltözve szaladt kocsija

után és sárral dobálta. Mert a hintó bélése selyem

volt,

aki pedig rajta ült, autrichienne. Tetszik tudni,

afféle

Marié Antoinette

mert

nem

Daumont

la

boldog

.

.

Éljen a Nép, mert szegény,

S vesszen

!

fogat, két fehér

gazdag és boldog ségben.

.

Vagy nem

!

.

.

.

az, aki

a kocsin ül

parókás postillon

—a

— mert

Aztán meghalt kórházi

rideg-

abban. Hiszen az ispotályban

is

legalább van egy kéz, az apáca keze, mely, bár hideg,

mégis a szeretet nevében nyújtja az utolsó korty Itt

vizet.

csak a szolgák voltak komorna a nevök vagy udvar;

hölgy ? Mindegy. Akit a természet rendelt volna ahhoz az ágyhoz,

nem

volt ott

egy

lélek sem.

A knyomatos

adta hírül a legfelsbb elhalálozást azoknak

is,

akiknek

Egy

t£

most sírniok

illenék.

népszer szép Hiszen

És

királyné

te talán

mosolyogsz mindezen

hölgy, nagyságos Demokrácia

?

csak egy királyné halt meg. Aranyos nyo-

szolyában, brüsszeli csipkével szegett párnán.

Teme-

tésére

kivonulnak a püspökök és a dobosok. Nagy

parádé

lesz, és

azért,

mert

számtalan a közkatona, akit becsuknak

nem

volt eléggé fényes a pitykéje ezen a

nagy kirukkoláson. De hogy egy szegény asszony

meg érzik.

tegnap, azt kevesen tudják és

halt

még kevesebben

;

xvn.

A

szúnyog.

Gül baba ilyenkor leköltözik a hegyrl a Margitrózsáival. S én maholnap harminc szigetre, minden esztendeje

gyönyörködöm ebben a

nizzai karneválnál

pompásabb virágfarsangban. Tegnapeltt talán utoljára.

A lelkem

tele lett illattal,

a

is

láttam

bröm

pedig

szúnyogcsípéssel.

Szerencse, hogy a margitszigeti

nem

Anophelesek, a malária terjesz-

Nagy tudományos

cselekedet az az olasz fölfede-

jámbor Culexek ti.

szúnyogok csak

;

zés,

hogy a

oltja

az Anopheles

váltólázat

nev

emberbl emberbe

csípésével

szúnyogfaj. Kevesen tudják

azonban, hogy ezt a most már kétségtelenül bebizoaz nyított dolgot egy magyar zoológus, Sajó Károly, olaszok eltt jó öt évvel

mányi Közlöny egyik

meg

azt a kérdést

:

sejtette.

A

Természettudo-

1895-iki füzetében pendítette

„vajon a szúnyogok

nem

szere-

pelnek-e a mocsárláz mikroparazitáinak átvitelében?"

A

74

Szó szerint így

írta.

szúnyog

Elméleti következtetését fényesen

igazolta az a roppant fontosságú vívmány.

Ma ama

a malária

védekezés tulajdonképen

ellen való

szúnyogfaj ellen való védekezés. Olaszországban

immár

köl Lenek az Anopheles irtására.

milliókat

Mo-

csarakat szárítanak ki és petróleummal árasztanak

minden

állóvizet

el

a hidcgleléses vidékeken, hogy a

veszedelmes szúnyog ne szaporodhassék. Eddig hallatlan

kelendsége van a szúnyoghálóknak és a min-

denféle füstöl szereknek

hiábavaló

meg

;

A

ellen

De

bizonyos, hogy mindez

mert elég, ha egy fertzött szúnyog csípi

az embert.

nyog

is.

S

ki

tud ez ellen az egyetlen egy szú-

védekezni

?

malária igaz okának megtalálása önként vitte a

természetvizsgálókat arra a gondolatra, hogy szúnyogok, legyek és

más mindenféle insectumok

is terjesz-

ti lehetnek a sok fertz betegségnek. Immár az bizonyosnak

látszik,

is

hogy a sárgaláz a mosquitok

révén ragad emberrl emberre. Hát az arcunkra, ke-

zünkre szálló légy, ha nem csíp szétl

Az

mány

azt fogja hirdetni,

eledelünkbe

az orbánc és

S még

is.

mi mindent hordhat

Eljöhet az id, mikor a tudo-

hogy a légy a

még egy csomó

sincs

is,

kolera, a pestis,

nyavalya.

a világnak olyan hatalmas

királya,

akinek légy ne szállhasson az orrára, vagy akit szú-

nyog ne csíphessen meg. Az

állatok kipusztítása lehe-

A

75

szúnyog

az óvóeszközök vajmi keveset érnek. Mit

tétlenség,

lehessen hát tenni

?

Valóban csak minden egyes ember

Hogy mi

személyes védelmére lehet gondolnunk. legyen ez a védelem

?

Tettl

lódzva éljük át az életet lenség,

hanem hiábavalóság

a szúnyog

még

talpig fátyolba burko-

Ez nemcsak bolond

?

mert

is;

a harisnyán át

is

lehetet-

hogy

jól tudjuk,

vígan

csíp.

Más

felé

kell kereskedni.

Hála istennek, elmúlt az az id, mikor a tudomány a nép megfigyeléseit és tapasztalatait nagy kevélyen

babonák közé

fitymálta és rövideden a

minap

eljárást, mellyel ausztráliai szigetlakó

az

azt

Epp a

hogy igen komoly orvosok sikeresnek

láttuk,

találták

sorozta.

tüd vészt

vademberek a

gyógyítják.

— Tengeri uta-

zásaimban nem egyszer hallottam emlegetni a hajóstisztektl

azt

a

brazíliai

hiedelmet,

nem ragad nyelven szörny

keni be a brét, arra

hogy a portugál

negro-nak nevezett betegségrl

hogy

rá a sárgaláz. Most,

festiséggel vomito

ki

kezd

a mosquito-csípés révén terjed talán :

bohó az a következtetés, hogy az az

mát nem

irtózik

az olajos brtl.

derülni,

nem

olajjal

nekedés csakugyan védelem a sárgaláz a mosquito

aki olajjal

is

hogy

egészen

való beke-

ellen.

Vagyis

Vérszívó szerszá-

üti bele.

Azt hiszem,

nem

sokára fognak akadni vizsgálódók,

akik majd azt kutatják

:

vannak-e olyan szerek, ame-

A szúnyog

76

lyeknek szagától vagy ízétl a szúnyog

S meg-

irtózik.

hogy egy-két év múlva minden patikában

lehet,

árul-

nak olyan szappant vagy kencsöt, melynek használata

az embert biztosan megvédi a szúnyogcsípéstl.

St

találhatnak

ki

olyan parfümt vagy mit

ell a légy menekszik esze nélkül. Mindez lenség.

Csak

hozzá.

S ha

megóvni a sétl is,

sikerül ezen a réven az egyes kis

ki tudja

röpköd

ellenségeknek

még

embereket az érinté-

milyen változásán be számos ragadós

Tessék ezen a beszéden bátran

De mióta tudományos

malária akozója

valóság,

az Anopheles-szúnyog

szerrel,

amelytl az az

hogy a

csípése,

józan ész szerint igaz, hogy ha én bekenem a

valamely

amely

lehetet-

biológiai megfigyelés és kísérletezés kell

betegség dolgában.

mosolyogni.

is,

nem

a

brömet

állat irtózik,

bátran

járhatok a leghideglelsebb olasz, vagy magyar vidéken is

:

a bajt

csíphetett

nem fogom megkapni, meg.

»

mert a szúnyog

nem

XVIII.

A nemzet bárója. Hallatlan

nemzet

:

Károly se tudja, ki volt a

még Eötvös

bárója. Ezért

kezd most valóságos irodalma

támadni ennek az alaknak.

Most figura.

még

tizenöt esztendeje

élt

Télen a váci-utcán, nyáron Balaton-Füreden.

És állandóan olyan volt, amilyennek

Négy tagba áldott

és uralkodott ez a

szakadt, peckes

lépkedés

nap vérig borotvált piros

hogy éjszakánkint nyers

fél

század ismerte.

gavallér.

Minden

arc. (Azt rebesgették,

rostélyost kötöz rá.)

kemény,

Nagy

Napoléon-orra

alatt fiatalosra nyírott,

festett bajusz.

Hollószín, pomádétól fényes, göndör

fekete,

paróka. Harminckét vagy negyven villogó fehér fog

(hamis mind az ötven). Sarkantyús lakkcsizma. Vad-

galambszín,

b

magyar nadrág. Karneolgombos kék

selyem mellény. Fekete bársony, sujtásos zeke. Télen-

nyáron vastag török cache-nez. Darutollas Kossuth-

:

!

A

78

!

nemzet b&rója

nád bot

kalap. Ezüst bunkójú, rövid

;

mely valóságos

meghosszabbított kéz, mert tulajdonosa vele veregeti

meg mindenkinek a

vállát

— Éjjen, éjjen jó napot

így kivánt

tartott.

Valamint magát

mintha a

gondolom legalább

A

De

is.

föld alul jött volna.

hamisítani, csak a hangot

hang

száz-

is

Akiket mind a közélet férfiainak

ezer ismersének.

rettenetes öreg

ez az „éjjen, éjjen",

Mert mindent meg lehet

meg

a szemet nem.

ember tompa, kongó szava

Ez a volt.

szeme pedig meghatározhatatlan szín, beapadt,

összezsugorodott két kis szörnyen vén szem. Somssich Pál

azt

ezt

az

mondta nekem embert

koromban

is.

a

róla: „Ilyennek ismertem

harmincas

években,

jurátus-

a

Mikor a nyolcvanas évek végén azt láttam, hogy a nemzet báróját inas vezeti a Váci-utcai Medetz mert a sarkantyús csizma már csak aszfalton

:

csetlik-botlik

az

beleborsódzott a hátam. Istenem, hát meg-

öregedtem én

is,

ha a nemzet bárója vénülni kezd

Bizay Mihálynak hívták.

vagy tán inkább században

elé,

is

született.

Egy

békés-gyulai görög

cincár boltos fia volt.

Még a

XVIII.

Ezt onnan tudom, hogy már a

húszas évek végén javában

zte

mesterségét.

Ez

a

mesterség pedig az udvari bolondság vala. Hozzá csatlakozott egy-egy kis királyhoz, ameddig a millióban

;

A tartott.

Például

79

nemzet bárója

Kállay

a nagyanyám

Gusztávhoz,

bátyjához. Vele ment, négylovas hintón, Párizsba és a fiatal úr a fejére borított egy

is

bödön mézet, aztán

egy szakajtó pelyhet. így robogtak végig a Faubourg Saint-Honorén. Ezen a

A

Miska meg kapott

zásra

Párizs

tréfán

álmélkodott.

érte tízezer forintot.

A

hazauta-

kölcsönzött a gazdájának hatszáz pengt.

Mikor az udvari bolondok tartása Bizay kibic

lett,

pedig hazafi és

s az

divatját múlta,

maradt holta napjáig. Mellesleg

elkel

koros hölgyek szívbeli ügyeinek

közvetít intézje vala. Tisztes

Több benne a

hivatal.

decorum, mint a mai apró hirdetésekben. Mert legalább

nem

A B.

volt nyilvános.

nemzet bárója név úgy ragadt

Zaynak

írta,

a pont levén az

i.

rá,

Ez

hogy nevét

a szálló ige a

hatvanas években keletkezett, mikor a nemzeté volt

minden.

Hollósy

Kornélia

nemzet

a

csalogánya,

Reményi Ede a nemzet hegedje. Gondolom, a Bolond

MisMban bukkant fel elször a nemzet

bárója.

Eötvös

Károly azt mondja, hogy Deák Ferencet elsben a

nemzet bárója nevezte

el

a haza bölcsének, mert elébb

csak zalai bölcsnek hívták.

Ez

Az én tudtommal Tóth Lrinc 1854-ben

:

„

Hazánk legnagyobb

van. Legyen

minden

tiszta,

sággal együtt emlegetünk.

alkalmasint tévedés. írta

elször Deákról

bölcse". Jó, ha igazam

amit azzal a nagy

tiszta-

A

80

nemzet bárója

Bizony a magyar együgység egy igen különös kor-

szakának képviselje berek azt mondták

hogy ingyenél

titkolja,

És megvetették, de

tani.

A

;

maga sem

hát kötelességünk

t

eltar-

tejben-vajban fürdették.

magyar együgységnek most más korszaka van.

Meglehet, is

:

Azé az idé, mikor az em-

volt.

imhol egy figura, aki

élnek,

még

—

ostobább, mint az a

ugyancsak ingyen,

emberek, hanem nagy tekintet

nem

kell így találgatni,

nyalóét.

Egy

csöppet

—

régi.

de

A

Bizayk

nem

férfiak.

Életrajzukat

mint ezét a szegény tányér-

sem

rejtelmes az a biográfia.

Benne van a lexikonokban. Csupa érdem és Mi eltt,

fiatalabbak

ma

megvetett

már pironkodva osontunk

el

dísz.

a Medetz

mikor az ezüstgombu nádpálca kinyúlt: „Éjjen,

éjjen".

De a nemzet mai báróinak mi

és ünnepeljük ket.

u

kiáltunk éljent

XK. Büchner. Büchner Úristen halállal

Hetvenöt esztends korában.

meghalt.

szent felsége,

az

úgy

nem

bünteti kora

St ha

felnyúlnék a

látszik,

istentagadó szolgáit.

lexikonos polcra, ezt az Esti levelet tele tömhetném bizonyító példákkal,

hogy az

minden idben nagy kort

bn

:

atheisták, a materialisták

értek.

A legszörnybb halálos

az istentelenség, az eddigi tapasztalatok szerint,

valóságos

élet-elixir.

A

pokol legfenekének

jelöltjei

vénség dolgában a római pápákkal versengenek.

Ha

szabad volna az isten véghetetlen bölcseségé-

nek cselekedeteit fürkésznünk, azt mondanám, hogy

ama gonosz bölcselkedk hosszú

élete

hogy benne lehessen az az ötven

év,

csak arra való,

melynek

kárhozatos tanításuk nagy sikereket ér

el,

alatta

,ztán egy-

szerre csak csökkenni kezd a hatalma és teljes bukással ér véget. (Mindezt értsd 100 Esti levél.

könyvárusi szempontból

is.)

6

82

Büchner

En azonban

ezt

nem mondom nemcsak

áll

a fönt emlí-

;

tetttiszteletreméltó okból,

hanem

azért

is,

mert ugyanez

a derék bölcselkedk üdvösséges tanításaira nézve

;

az ötven év

alatt

maguk

a diadaltól a krachig. (Mindezt értsd

útját

e doktrínák

könyvárusi szempontból

Mert az ember kapkodó

az 5 örök tudatlanságában. Kutatván az igazsá-

állat

got és

nem

találván

semmi

a doktor mikor a hideg ;

s

is.)

megjárják a

szintén

bizonyosat,

nem

úgy

tesz,

mint

használ, rátér a melegre;

mikor a meleg se ér semmit, ismét csak a hideghez

folyamodik, majd megint a melegbe veti reménységét.

És ez a

csere-bere tart az

idk

Ludwig Büchner az

végéig.

tanításának teljes bukása

közepett halt meg. Uramfia, tíz-húsz sorban intézzük el

a nekrológját

;

holott

most harminc esztendeje hasá-

A

bokat írtak egy-egy rövid eladásáról. Stqffra esküdni ép

úgy a jóneveléshez

ma

Akkor nem tudtuk

a

spiritistaság.

Kraft und

tartozott,

halhatatlan lelket Petfi Sándor énekeiben

mint

megtalálni a ;

ma meglel-

jük egy ezüst forintosban.

Az azt

öreg Büchner vénsége szomorú lehetett. Mert

még

se lehet teljes bizonyossággal föltenni róla,

hogy mostanában

maga

is

elkotrott a Kraft und

Stoff honoráriumából valami ércpénzt, hogy kisétáltassa vele

:

miként vélekedik a materializmusról

szent Alfonz vagy Nabukodonozor.

És

liguori

íróasztalát

sem

83

Büchner

igen indította táncra, megtudni,

égen és földön. De ha

meg

hogy mi az igazság

akarja

is

táncoltatni azt a

gonosz vén jószágot, annyi szörnység termhelyét, fogadok

:

íróasztal.

meg

se

moccan az a konok,

német

fekete,

Mert a bútorok legtöbbször következeteseb-

bek az embereknél.

Büchner bizonnyal azért,

szeretett volna

még élni. Nemcsak

amért a macska és a tenger fenekén lappangó

kocsonya-állat

a következ

;

hanem

azért

negyedszázadot,

hogy megérhesse

is,

könyvei

mikor az

megint legeiül fognak ragyogni a polcon, s mikor ismét materialista lesz mindenki, akinek a nyakra-

komoly

valója

munkát

birálat

tárgya lehet. Talán azért

írt

mesterségérl

is.

istentelensége a hosszú

Csakhogy óvatosan makrobiotikával.

kell

élet

bánni

azzal

Ha Büchner meg

az átkozott 125-ik

találja érni

születése napját, megint csak ott van, ahol a

mádi

A

nagy

regálebérl. Ismét a mai rossz napokat

magyar

filozófus,

az

sz

éli.

Dessewfty Arisztid pedig

minekutána megérte, hogy ezüst

forintja

nem

ért

egy

petákot, 1924-ben újra örvend a teljes valuta-értéknek.

És

a forintok, az

eszmék és más egyéb dibdáb

portékák e változó tánca örökké lejtn, melynek se

eleje,

tart

se vége:

ezen a hullámos a gyarló ember

lelkében vagy mijében.

6*

M^

)W£

Ms. (£+*

f/~+

m^ W^

Jj%fa

£-%

f^t

V*+

M&

)W^

XX.

Régi és új városok. Bern tanácsa kimondta, hogy ezentúl nem szabad a város úttal

mvészi karakterének

kimondta azt

is,

ellenére építkezni

hogy az

építési

gában a legfbb dönt fórum egy

;

s

egy-

engedélyek dol-

mvészekbl

álló

bizottság lesz.

Ez az berniek

intézkedés arra

is

vall,

hogy végre maguk a

elszörnyedtek városuk modern szépülésén.

Az a gyönyör középkori város már-már Nürnberg

Egy századnegyed után tavaly nyáron viszont s ha nincs meg a Zeitglocke tornya

sorsára jutott.

láttam

meg

;

a Kindlifresser, bizony

alig

Vénséges vén lábasházakból stílusú paloták

beejten

új,

emelkednek

hát

gos Budapest.

A

még

;

álló

ismertem volna

a vasút környéke kétség-

a nagy vashíd melléke

szövetségtanács palotája, a

és a többi középület csupa

rá.

futcáján már bécsi

!

Valósá-

múzeum

sért anachronismus ez

-

85

Régi és új városok

ódon városban. Ezeket a nagy hibákat nem lehet többé helyre ütni milliók igen ersen állanak, ha kre vál;

ket. Még a sikkasztás

tották

is

De a bölcs még meglév

lehetetlen.

tanács legalább a régi svájci építkezés

emlékeit akarja megmenteni a pusztulástól, vagy leg-

nem tri

alább

hogy a vendégfogadósok négy-

többé,

emeletes hotelekkel csúfítsák

el

az ó város ódon szép-

ségét.

Ez a

törekvés

nem

új.

Más

nek a bécsi és a chicagói

régi

városok

stílus ellen.

De

is

védekez-

új

a berni

tanácsnak az a határozata, hogy minden építkezés

dolgában a is

:

mvészek

döntenek.

Tlük

függ

még az

szabad-e egy-egy házra új kéményt rakni. Vagyis

a mérnök urak despotasága véget

épp olyan kezés.

A

elbírálás alá esik,

ért.

Az otrombaság

mint a veszedelmes

épít-

rút tilos.

Vajon hány város fogja követni Bern példáját?

Hogy Budapest nem lesz ama városok között, az bizonyos. Mert a mvészi tudás és ízlés szava itt semmi, nem hallgat rá senki, s a dolognak megvan az a hihetetlen humora

is,

hogy tulajdonképen nem

is

tudjuk: kinek vagy kiknek kellene arra a szózatra hallgatni.

Az

utóbbi tizenöt-húsz év alatt

követett építkezésbeli jok.

Ha

Budapesten

el-

szörnységeknek nincsen gazda

neveket kérnénk, neveket, hadd ismerje a

86

R6gl és új v&rosok

jöv nemzedék

azokat az urakat, akik ezeket a görbe

meg nem

utcákat és ezeket a terektl

utakat léniázták, s akiknek soha vészi ötletök

:

volt

semmi

m-

hát nincsen név, nincsen felels személy.

Soha sem fogjuk megtudni, csétlenségnek,

sem

szakított kör-

ki

hogy Budapest

az oka annak a szerenmilliók százait dobálta

drága és csúnya városrendezésre, drága és rút épít-

ki

kezésre.

S errl a csapásról a város nagytekintet

urai

nem

beszélnek soha. Csak a közönség botránkozik fenn-

is

szóval az utcán, mikor ismét egy-egy szörnységet lát

:

vagy holmi újságírók jajdulnak

házán víg déleltt legyen,

—

fel,

hogy a város-

mert pompásan lehet

mulatni az ilyes nyomtatáson.

Ebben a dologban mégis csak a magyar mvészet a hibás.

szavát kritika

Mert is

nem

áll

el

és

nem

követeli,

hogy az

meghallgassák. Architektúra dolgában nálunk

nincs.

Épít mvészeink

hallgatnak.

Leg-

mélyebben pedig azok, akiknek a szava nyomna valamit a latba.

A megyetem néma, az Akadémia

is

néma.

Csak a kövek kiabálnak. Elpanaszolják, hogy milyen égbekiáltó visszaéléseket követett

el

velk a

bécsi esz-

métlen majmolás és a kontárság. Kiabálásuk, sajnos,

évszázadokig fog

tartani.

S a mvészettörténet

ezt az

egynéhány évtizedet a legnyomorultabb vásári korszaknak bélyegzi majd. Kérdés

:

följegyezheti-e az álla-

Régi éa

j

pótok jobbrafordulását, a

Az

ízléstelenség,

87

v&roBok

mvészi

irány

diadalát

mikor egy világváros minden

?

erejé-

vel ápolja és terjeszti, végre stílussá kristályosodik.

Meglehet, hogy a budapesti épít-iskola századokon által lesz

réme és mulatsága a mvelt világnak.

XXI.

Egy

A tánc

az iskolában.

úrn

azzal a javaslattal

párizsi

a leányokat az iskolában ne tornázni,

áll

el, hogy

hanem

táncolni

tanítsák.

A

szép számmal

lev magyar

hírre bizonnyal felsóhajtanak

:

szatócs-moralisták e

be kár, hogy ezt Párizs-

ban pengetik, nem Budapesten Milyen gyönyör axió1

mákat és fényes elmésségeket lehetne elhelyezni botránkozó cikkekben

s

beszédekben!

Az iskolatemplom, nem

A pedagógia arculverése stb. A csárdásból kapott kalkulus stb. A cigányprímás a kathedrán stb.

bálterem

stb.

Hogy azok az urak ne sóhajtozzanak

sokat

:

ezennel

szolgálok az elszörnyedésre való alkalommal, s

mondom, hogy annak a

párizsi

nnek

igaza van

;

ki-

st

hogy a skandalum és az öröm annál nagyobb legyen, hozzá teszem azt

is,

hogy én a leányiskolában a torna

helyett a ballet tanítását óhajtom.

:

A

Ez úgy-e csak

elég borzasztó

Azt azonban mégis

kezdete.

Aki

?

kérem, hogy e kér-

alázattal

nem

désre senki se feleljen, aki tanítás

89

tánc az iskolában

nem

tudja,

mi a

ballet-

ismeri azokat a gyakorla-

amelyeket a táncosn-pályára szánt gyermekek-

tokat,

nek hosszú éveken

át

végezniök

kell,

hogy erre,

haj-

lékonyságra és könnyedségre tegyenek szert. Ezek a gyakorlatok jobb eszközei a tornánál és athletikánál,

st

testi

az

edz

mind szép termet a

Miért

egészséges állították

nevelésnek minden játékoknál

ballerina

?

Miért

is.

mind

Mert hat vagy hét éves korukban oda-

?

ket

a táncterem korlátja mellé. Bal kezökkel

fogódzva emelgették jobb lábukat minden nap órákon át

;

karjokat a fejk fölébe emelve szép kerekdeden,

hajladoztak jobbra-balra,

elre-hátra, míg kicsordult

a könnyük, noha a mestern épp azt kiabálta mindig „Mosolyogjanak,

Fanny egyszer csérik

?

Ha

kérem, azt

mosolyogjanak

mondta

:

a l

Elssler

„A könnyedségemet

tudnák, milyen nehéz

munkámba

di-

került ez

a könnyedség!"

Egy

szóval

sem mondom, hogy az iskolákban

Elss-

Azt sem mondom, hogy az munka nehéz legyen. Elengedem a mosolygást is. De azt áldásos újításnak ítélném, ha az iskolás leány-

ler

Fannykat

kell nevelni.

a

kákat heti két-három órában a ballet taira fognák.

kezd

gyakorla-

;

A

90

A

t&nc az iskolában

német tomázás

régi

módja nálunk már meg-

E

bukott.

A

kem

van egy csöpp részem. Én kezdtem a múlt

is

fiúk labdáznak és futnak.

reformban ne-

század nyolcvanas éveiben holmi tárcákat

hogy

ideje

volna a brutális és keserves német torná-

zást kiküszöbölni

golok

kövesse a magyar iskola

;

és a franciák

játékokra.

hanem a

példáját

névtelen

is

az an-

térjünk át a testedz

:

Ezekben fejldik nem a csont és az izom,

bátorság, az ügyesség és a jellem

egyetlen egy emberre hatottak

csöppet

írni arról,

sem tördött

vele,

:

is.

írásaim

Felméri Lajosra.

Egy

hogy mindezt csak egy

mondja. Megragadta az eszmét és

újságíró

diadalra vitte.

A

leányiskolákba azonban mindmáig alig hatott a

reform.

Szertelenségek ugyan akadnak

:

tavaly egy

budapesti leányiskola növendékei labdát rúgtak.

mégis csak a német tornázás uralkodik len és az egyénnel

melynek az az

Ennek az a

elve,

nem törd hogy vagy

foganatja,

;

De

ez a kímélet-

katonás kényszerítés, bírja,

vagy nem

bírja.

hogy a gyöngébb gyermek

mintegy kívüle esik az egész tanításnak. Módjában

van úgy felnni, hogy tulajdonképen nem mert hiszen minek

is

tornázott

?

Ezért lenne nagy és hasznos újítás a leánygyermekeket

ama kezd

ballet-gyakorlatokra oktatni, melyek-

nek csodálatos testfejleszt hatását századok tapasz-

A

Velk

talata bizonyítja.

91

tánc az iskolában

jár a szép növés,

a könnyed,

a bájos mozgás. S ez iskolából kerülnének

ki

a jó

táncosnk vagyis azok a leányok, akiken majd fog a ;

táncmester tanítása. Mert, kell-e ratú embereknek,

mondanom

a jóaka-

hogy az iskolában szó sem volna

olyasmirl, hogy a gyermeíieket csárdásra vagy kerin-

gre

fogják

;

noha a menuet, a gavotte persze mégis

csak vele járna azzal a tanítással. S vajon ki hány-

hatná szemére az iskolának, hogy a leánykák kellemességet

is

hoztak

ki

így kell érteni

enyimet

is.

áltják reánk, csinálni.

De

belle

ama

?

párizsi

azért

asszony beszédét

nem esünk

meg

az

kétségbe, ha azt ki-

hogy az iskolából bumszti-pincét akarunk

;

^E^E ^E^bE J^I^^^

xxn.

Léghajózás.

A

léghajózás

csecsem,

ma száztizennyolc éves. Es ma

— ahogy Franklin

is

csak

1783-ban nevezte. Min-

den fejldése életének els három hónapjára esik

nem

azóta

ntt.

bocsátották jukat

;

föl

A

Montgolfier testvérek júniusban

meleg levegvel

töltött

Charles pedig augusztusban

ger.iumos selyem gömbbel.

Minden ízében a Charles itatott szövet,

papiros zsák-

szállt föl

S ez a modern

alkotása.

A

a hydroléghajó.

gáz, a gyantával

a háló, a kötélzet, a kosár, a vasmacska

és a két legfontosabb jószág: a szellenty

meg a homo-

kos zsák mind a Charlesé. S mint szerencsém volt

mondani kezett.

:

a léghajózás els három hónapjában kelet-

Hozzá teszem még

azt

is,

hogy a papirosszele-

tek kidobálását szintén Charlos találta

E

nélkül a léghajós talán

dik-e

vagy sülyed. Mert

ma

ki.

Még

azt

is

!

se tudná, hogy emelke-

aki odafönt lebeg, az archi-

93

Léghajózás

medesi pontot érzi a mellében. Mozgásról fogalma

Ha

a papiros

fölfelé

hajó leszállóban van

ha pedig a papiros úgy zuhan

;

mint az ólom, akkor bizonyos, hogy a

le,

egeknek

Ami

sincs.

röppen, akkor *udja, hogy a lég-

gömb

az

iramlik.

újítást

száztizennyolc év óta a Charles léghajó-

ján tettek, csupa gyermekség. Japáni selyem és kau-

csukmáz, szivar-alak és hernyó-forma, csúszó kosár (amilyen

a Zeppeliné

elre-hátra

volt),

a levegt

habaró csavarok, a kormánylapátok és evezk,

mindet vigan ragadja magával a Montgolfierék

els papiros

—

szél,

épp úgy, mint a

zsákját,

vagy a Charles

gömbjét. Mert ami könnyebb a levegnél, épp olyan játéka a szeleknek,

amilyen a pehely

;

pedig lám, a

pehely mégis nehezebb a levegnél.

A

léghajót kormányozni

próbálták

Ha

;

is

és pedig a mai eszközökkel. Kerék és lapát.

a leveg teljesen mozdulatlan

hetett idestova evezni tolta

már az els években

;

volt,

csakugyan

le-

de már az els fuvalom odább

az egész masinát kerekestül, lapátostul.

A

mai

motoros kísérletek épp ilyen hiábavalók. Valamíg a gép könnyebb a levegnél, a tetszik;

s

szél elviszi,

amerre neki

az a csavar ugyan hiába akarja belefúrni

magát az orkánba. Santos-Dumont úr pénteken huszadszor

indult neki,

körülhajózni az Eiffel tornyát. S megint csak kudarcot

:;

04

Légh&józAa

vallott.

Meglehet, hogy csodálatos,

idben mégis sikerülni

De ha én volnék az sem fizetném ezt is

meg

fog neki ez a levegi periplous.

a nagylelk Dajcs úr, hát

a százezer frankot

ki neki

tudták volna cselekedni

1

;

még

mert ugyan-

783-ban Blanchardék

otromba vászonlapátjokkal. Tessék szélben

az

kormányozni a

léghajót.

Minden egyéb gyermekjáték.

Hát az az épp most folyó átlebegjenek az fölött

példátlan csendes

Északi

!

loncot

afrikai

kísérlet,

hogy Toulonból Földközi-Tenger

a

partra,

a vízbe valami ko-

széllel indultak el s

hogy a gömb ne szállhasson maga-

lógatnak,

sabbra 25 méternél. Vagyis ez afféle rögzített léghajó.

Nyomában

—

polgári

jár

hogy

baj

Vajon mire való ez a

Az eshetségek addig

tart,

— az egyik hadi, a másik

gzös

két

esetén legyen hova felmászni. kísérlet

?

Es mit

Ha

a következk.

míg a léghajó

átjut

bizonyíthat

?

az északi szél

Afrikába, ugyanazt

Az az út 700 kilométer nem egy léghajó szállott már kétszer ennyit is. Ha azonban a szél nem kedvez, azok az urak a gzfogjuk tudni, amit eddig

is

tudtunk.

;

hajók valamelyikében fognak reggelizni vagy ebédelni

gömbjük pedig a kosárba gyrve Megeshetik az

kedvez elébb

is,

széllel

illanik

ki

hogy a is

utazik haza

felé.

léghajó, a koloncot vontatván,

csak olyan lassan haladhat, hogy

belle a gáz, mintsem

ngyanez történik akkor

is,

ha a

célt

érhetne

;

szél szeszélyeskedik

s

!

95

Löghajózáa

hol erre,

hol

amarra fordul

szállanak

is át

a gzösökre, a

s

ha az aeronauták nem

gömb

rövid napok alatt

üres hólyaggá lohad a fejk fölött s mégis csak a

hajón

kell hálni.

S az emberek ma

ilyesmire pazarolják

Ellenben a levegnél nehezebb léghajó fizikai

lehetség

—

féleszség hírében ket a és a

gz-

a pénzt.

— az egyetlen

csak a krajcár nélkül dolgozó és

álló feltalálók

kezén van.

A

teste-

levegbe emel motor a tudományos vizsgálódás

tudományos

lesz-e,

bkezség

ha eszközök híján

világán kívül esik. Csoda

nem találják

száz esztendeig

V

fel

még vagy

:

xxni.

A

rosta.

A Szünidei Gyermektelep Egyesület titkárságától ma levelet kaptam, mely meghív a nagymez-utcai iskolában

tartandó

vizsgálat arra való,

mekek közül

orvosi vizsgálatra.

Ez

az orvosi

hogy kiválogassa a jelentkez gyer-

azokat, akiknek legtöbb szükségük van

egy kis jó levegre és becsületes táplálékra. Mivelhogy

sok a szegény apró eszkimó, de kevés a zebegényi fóka.

Értem

alássan,

tekintetes

titkár úr,

Zigány Zoltán

uram. Önök egy kis reklámot kivannak tlem jótékony

ügyük számára. Kérem, szívesen szolgálok

Ne

vele.

mindig csak a hím és nstény primadonnáknak jusson ez a portéka.

Értem

azt

hogy némi szentimentális

is,

ami a sorok között van

leírását

adjam a

rostálás je-

lenetének. Mert a szentimentálisság zsebnyitó

er

:

az

elérzékenyedett jó újságolvasók majd megemlékeznek

-

A

97

rosta

az egyesületrl, melynek csak az a baja, hogy nincs

Hát meglesz a szentimentális

elég pénze.

hogy

is

A

ne lenne meg.

Esti levél,

magamféle vén muzsikus

csak elveszi a sordinoi: a lajbi zsebébl, és érzékenyen

nyekereg a kopott heged. .

.

Hanem hogyan akadok én

.

utcai iskolára? Melyik azt elfeledték megírni.

Nem

No majd

nagy palota kapuja eltt

meg

nagy mez

kitudakolom.

Egy szép

szükség semmi tudakolásra.

volt

rettenetes zsivajgással

A

kétezer gyermek tolongott. ékelve

rá arra a

ház az? Hányadik szám? Mert

hat szegény

rendr

vagy

nyüzsgés közepébe bácsi.

Épp olyan

tehe-

tetlen, összepréselt

és izzadt gyermek, mint a többi.

Hogy

keresztül

jutok én

az áradatba

hvös, mégis

:

nyári

itt

?

Eelevetettem

magamat

sodorjon be. Halántékomat a szép, tiszta

nap levegje simogatta; de szemem

sötétedett,

mert reám nehezült az a borzasztó

valami, ami az embert

éjféli

razziákon a pincelakások-

ban nyomja a szegénység bze. :

A tisztátalan, ínséges,

beteges testek szaga. Ereztem, hogy sápadok. Menekülni kell innen

És a

sivalkodó, rémült, a tolongásban

összeszorongatott gyermekek között utat törtem a

nem akar elájulni. Ez bizony nem eléggé szentimentális. Hát odabent, az udvaron, ahol már százával áll sort kifeszített zsi-

kapuig, mint aki

nórok mögött a sok sápadt, csenevész, 100 Esti leröL

igazi

buda7

A

08

gyermek

pesti

A

!

rost*

kapu torkolata egyre ontja ket, a

srsödnek, még egy negyedóra, s ott az egész hadsereg. Azt érzem, hogy nem is gyermekek, hanem sorok

törpék hadserege.

Mind olyan félbemaradt, vén

és

Nem szomorúak. Óh, ha szomokönny lenne szép szentimentálisát

komor, mint a törpe. rúak volnának,

írnom. Csak mogorvák, mint a nyomorúság, és okosak,

mint mindenki, akin igazságtalanság esett az

ben.

A

élet-

legkisebbek nyolc, a legnagyobbak tizenkét

évesek.

A

színtelen

permutálva miát,

meg

arcok soraiban

látja

azt a

a fürkész pillantás

a scrophulosist, a

nagy betegséget

rachitist,

:

az anac-

a koplalást. És az

— ah, a szem csakugyan mindig szép, mint a novellákban — mind akarva, nem

a

sok szép gyermekszem

kérve néz az orvos és bizottsági tag urakra, akik végigjárják a sorokat és rostálnak, rostálnak

:

nyomorul-

ki

tabb a nyomorultnál.

Akarva néznek azok a gyermekek. Akarnak levegt és

táplálékot,

egy hónapra

tiszta

Ahogy a

valót.

a pinceszoba egyetlen vidámsága és szépsége, a kis palánta,

neki

is

kapsz, csillan

erszakkal tör, kúszik az éltet nap

jussa van hozzá.

S akinek

azt

felé,

mondják

:

te

mert

nem

annak a szemében nem könny, hanem harag meg.

A

nyolcesztends szocialisták

szentimentálisak. Mert igazuk van.

!

Akik nem

A Haj,

nem

jó az ilyet látni.

után, nyájas lámpafény

99

rosta

És még rosszabb vacsora

és ***

mellett, szivarszónál

írni róla.

Nem

vártam be a végét. Mondják, a kiszorultak

minden esztendben

sírva ballagnak ki az udvarból,

haza a pincelakásba. Talán a leányok, akiket tegnap-

Ma a fiúkon volt a sor. Nem tuHa sírtak, hát a fogukat is csikor-

eltt rostáltak meg.

dom,

sírtak-e ...

gatták.

... pesti

A

párisi

nagy világvásáron

polgármester szobáját

is.

is.

pinceszobát.

Inkább ki kellene

A

„belterjes"

látott

állítani

már olyat, st egy budapesti

fejldés magyar fváros

négyezer pinceszobájából egyet. Olyat Párizs.

a buda-

Acajou, bronz, préselt

br, sznyeg. Mire való az ? Párizs különbet

kiállítják

még nem látott

Becsületemre mondom, megbámulná. S adna

róla szép bizonyítványt.

Minden boldog

családtól, ki

a természet drága

gy érmeivel kint

nyaral,

— valóban drága — pompájában,

egy koronát, nem többet, kérek a Szünidei Gyermektelep Egyesület és

az

kiszorultjai számára.

fo

^^^^l&AAlálázálálg:

XXIV'.

Nevek.

A

képviselház

új

emberei között sok az idegen,

nev. Többnyire

kiváltképpen pedig német ismeretlen urak

;

teljesen

de minden bizonnyal csak azért

ismeretlenek, mert politikai, tudományos, irodalmi stb.

munkásságukat mindmostanig a szerény anonymusság vékája alá

rejtették.

st

Valószín,

bizonyos, hogy

valamennyi olyan kiváló tehetség, amilyenre törvény-

hozásunknak mindig szüksége van.

S én mégis

azt

óhajtom

:

bár ne lenne ezek között

az urak között egy sem, aki okot ad valaha kitelegrafálják a külföldre

;

rá,

hogy a nevét

mert

nem örömest

olvasom a Köhiische Zeitungban, hogy a Tschorbas között a tehetséges emberek tulajdonképen mind németek.

(Jegyzet

Zeitung nevezi.

a gyöngébbek számára: a Köhiische

a magyarokat

Tudom

mostanában

Tschorbasnak

ugyan, mit jelent a magyar csorba szó,

:

lvi

ttevefe

st még

azt

leves; de

is

tudom, hogy csorba törökül azt

hogy a Rajna mentén miért Tschorba a

magyar, azt

nem tudom,

hogy más sem tudja

akiket a budapesti

s

meg mernék

széles e világon,

semmi lexikonban nem

meg

teszi

említett

rá esküdni,

még azok

német tudósok sem,

tudományegyetem épp most

a doctores honoris causa

a

tisztelt

kalapjával.)

Tehát, hogy folytassam, bár ne tátaná ki a száját

ama képvisel urak

közül a Házban egy sem. Azzal

az alázatos tanácscsal szolgálni nekik, hogy magyarosítsák

meg

venné a

a nevöket hirtelen,

hír

:

együgység

még mieltt

szárnyára

volna. Hiszen köztudomású,

hogy a névmagyarosítás a képviselséggel

összefér-

hetetlenebb minden direktorságnál. Nincsen példája,

hogy valaha képvisel megmagyarosította volna a nevét.

Az

az izé csak a plebs

írók, zsidók,

lessége.

A

mvészek

:

tudósok, csendrök,

és vasúti kalauzok kutyaköte-

képvisel már olyan nagy úr és akkora

nevezetesség, hogy az ilyesmi derogál neki. S hogy lehetne csakúgy eldobni a híres nevet

Franki Vilmosok vetemednek

?

is

Affélére csak

— huszonöt éves mun-

kásság után. Igaz, hogy a Fraknói név aztán három

nap

alatt elfeledteti azt

a másikat, a németet

;

s nincs

mvelt embere, aki ne tudná, hogy ki az a Fraknói Vilmos. De hát az ilyesmi a képvisel urakhoz nem méltó nem elkel cselekedet. az országnak

:

102

Nevek

Hanem úr,

a parlamentben mégis ül vagy ötven olyan

akinek magyarosított neve van. S ez

derogál

vagy az apjoké az érdem, vagy a

nekik. Igaz, fiatalkori

nem

könnyelmségök a

rülne rá a sor,

hibás

;

de ha most ke-

hogy áldozzanak a magyarságnak és a

nem mozdulna egy sem, mert, hiába visel nem magyarosíthatja meg a nevét nem S épp az a nagy baj és balgaság, hogy nem

jóízlésnek,

:

A

névmagyarosítás ellenségeinek

nak és az idegeneknek

hogy a törvényhozás mert

még nem

korában

vált

saját

— az

—

képillik. illik.

itthonvalók-

— méltán ers argumentumuk,

tagjai ezt

a mozgalmat megvetik,

akadt közöttük ember, aki képvisel-

volna

meg német vagy

tót

nevétl.

S hogyan hat ez a rossz példa a nagy közönségre

!

Hány szegény ember mondja: „Ugyan minek szúrjam le

azt az

egy koronát, mikor a képviselmnek

is

nemet

neve van, pedig nagyságos úr!*

A

névmagyarosítás mozgalma folyton csökken

csökkenésnek

ama

derék,

s e

minden bizonnyal az az oka, hogy hazafias

lépés a mai divat

rmestertl

;

lefelé

és

mindenekfölött

jóízlés

szemében nem elkel dolog. Csak járja.

Annál tiszteletreméltóbbak

azok a magyar véreink, akik mégsem írtóznak az ötvenkrajcáros névtl;

de bizony fogyton-fogynak,

mint a statisztika szomorú számai bizonyítják, s

tart-

hatunk tle, hogy az egész mozgalom megsznik, ha

Nevek

közéletünk emberei pedig azok

nem

nem

járnak.

járnak elül jó példával.

jel.

Már

Döbbenve látom, hogy már az

irodalomban és a sajtóban

nev

103

is

új

ember.

Az én idmben

Úgy

látszik,

már mink

is

egyre több az idegen ez

nem

így volt. Rossz

igen nagy uráli vagyunk.

;

£^

£^£

^$&#*

e

3$^

&!&#

xxv.

A Ma

déltájt

nagy dolgok történtek ebben ami máskor

csendes, de azért

erd

szélén.

A

ma

is

csak sáros utcánkban, a városfelsége reggelizni hozta ki a

király

Park Clubba az

A

felfordult világ. •o'

fejedelmi vendégét, Miklós cár

fogadó kapuja elé ment

kocsikázni

vitte.

Ez a

etiquette történetében.

érte,

mint tegnap

is,

mikor

kitüntetés példátlan az udvari

Fejedelmek a fogadóba

is el-

mennek, viszonozni kedves vendégeik látogatását

hogy a fogadó kapuja

elé

hajtassanak,

venni barátjukat, ez eddig hallatlan

Hat udvari kocsival

A

fiát.

;

de

kocsijukra

volt.

volt tele ez az utca jó fél óráig.

Hof-Equipage soha sem visz magával lópokrócot

jártatni kellett

a lovakat, hogy

szi idben. Kétségkívül got,

hogy csak a

meg ne

fázzanak az

érdekli az országot és a vilá-

felséges úr kocsija gumirádlis. (Buda-

pesti szó; s jellemz,

hogy

az!)

A

tö v bi nyitott hintó

!

Felfordult világ

kerekének elég jó a régi vaspánt

ném

hogyan

tudni:

találtak ki

105

Csak

is.

azt szeret-

a legújabb Budapest ez

ismeretlen részébe azok a pofoncsapott kalapú, borotvált

kép

hoz

még

bécsi kocsisok, akik

merre van az opera, vittek ki

s a

sem

azt

minap az ó-budai zsinagógá-

egy fherceget, aki arra érezte magát

hogy a Faust eladását meghallgassa.

indítva,

tudják,

különben e kocsisok és inasok piszkossága. szent atyám, milyen az a fehér

keszty

I

.

.

Feltn Teremt

.

Hát az

ing galléra

Gondolom, méltóztatik

elképzelni,

hogy mink

emeleti

és földszinti publikum igen érdekldtünk az efféle apró

adatok

iránt,

odább

villanó

sem

ez volt.

melyek máskor az utcán eltnnek az

pompában. Az érdekes azonban még-

S nem

a fiákeres, kerékpáros és gyalo-

is

gos detektívek tábora az utca sarkán, hanem az a nagy jelenet, mikor egy épületfával megrakott szekér

nagy ostobául és tájékozatlanul bedöcögött valahonnan az udvari fogatok sorának kell közepébe.

„Hamar a színérl.

Ez

szekeret

I

.

./

Eltüntetni akárhová a föld

volt a kívánsága a rend

minden rének, a

kapitánytól a biztosig. Kiabálás, integetés, könyörgés és fenyegetés.

A szekér azonban

kijelentette,

hogy

nem

hajlandó eltnni. És konokan megfeneklett a sárban.

A

szekerén négy ember

napszámos.

A kocsis

ült.

A

kocsis

meg három

egy darabig csak ütötte azt a két

106

viMg

Felfordult

szegény macskalovat, hogy kibajlódjanak a kátyúból.

De

hiába.

A

gebék dereka hosszúra nyúlt az erlkö-

déstl, patkójuk azonban csak kaparta a sarat. Tetszik

a teher

tudni,

dás

meg

nek

se.

Mi

kevés.

történt

nem

mód

Károly

A

se,

Nem

A

azaz hogy épp

kocsis

is.

legkevésbbé.

A

három napszámos belekapaszkoa terhet

tolni

biztatta az istenadta párákat

azt

szóval. Vagyis látnom adatott a

S

;

a kocsis meg

mondom, hogy

magyar

ilyet

nem

látott

a

maga

világ,

súlyával

jó

kocsist, aki

a bakról, mikor az állatnak úgyis sok a

akarja szaporítani a

elül

minthogy épp érzékeny

;

kedvemben vagyok, hát csak

Nem

hogy

leugrott a kocsiról, segíteni a lovak-

dott három lcsbe,

leszáll

millió forintba,

semmi magyar ember; még Eötvös

négy ember

nak.

és a tapa-

mozdult a szekér a herkópáter-

most ? Fogadok egy

találja ki

er

nélkül nagy volt, az

teher.

is.

mióta a teremtés hatalma

a Kant-Laplace-elmélet szerint az Ür ködeibl szerves egésszé kögítette a Földet, tengereket és kontinenseket alkotott és azt

mondta az els

Magyar kocsis még soha sem

sejtnek:

szállott le

„Élj!"

a bakról, hogy

segítsen lovának.

Épp tegnapeltt keret; rajta

;

láttam

itt

vergdni egy

elakadt egy kert kapujában.

de

nem

szállt

volna

le

téglás sze-

Hat ember

ült

egy sem, könnyíteni a

107

Felford alt világ

terhén.

Hanem

téglákat hánylak le a szekérrl. Igaz,

kisebb súlyút, mint az

de diadalmasko-

úri terhök;

dott a fizikai törvény és a szittya méltóság. Vájjon ki

meri

még mondani, hogy a magyar

dben vannak Ha francia, olasz vagy német

erkölcsök veszen-

?

földön

könny

hintón

kocsizok, mihelyt emelkedik egy kicsit az út, a kocsis leugrik és a lovak mellett ballag

néha órákon

át

így

;

kíméli, így becsüli

meg

nálom az embert

hát mi különbség a lovaknak az a

;

az állatot Ilyenkor s^inte saj-

hatvan vagy hetven kilogramm

ban csak

ma

?

Magyar

kocsist azon-

láttam elször lebocsátkozni automedoni

magaslatáról, mikor bajban volt szekér és

csodát azonban csak a királyi

sége tehette meg.

Ma

délután

er

Ezt a

állat.

és haialom közel-

már megint csak

azt a

bútoros szekeret láttam, amelyen a nagy terhet

vagy hat pipázó és káromkodó ember

még

szaporítja.

Budapesten, úgy tudom, van valami állatvéd-egyesület

;

vagy csak

volt,

hiszen rég megölte a badarsá-

gok és excentricitások gyilkos vidámsága. akadnának-e komoly antivivisectio,

emberek, akik

Ugyan

feltámasztják,

kneippismus és rossz versek nélkül

I

.

XXVI.

Csodadoktorok. Egy

kicsit

megijeszt az a kitüntet bizodalom, hogy

olvasóim közül egynéhányan beszéltek volna

met

;

—

mintha csak össze-

— lelkes sorokban szólítanak ama

szálljak síkra

sokért, akikben

k

föl

enge-

nagy, dics, lángelmej orvo-

hisznek, de akikben ez a szeren-

csétlen, elámított világ, legkivált pedig a tudatlan és irigy

egyetemi fakultás, sehogyan sem akar hinni.

Ez

a kitüntet és elrémít bizodalom akkora, hogy amaz

elnyomott félistenek közül egy személyesen

meg

legújabb füzetével,

Teringette,

nem

ezt a bizodalmat.

barátját látja

hatatlan

melyben magamagát

tisztelt

dicséri.

igen tudom, mivel érdemeltem

Az

.

meg

a szegény közönség alkalmasint

bennem. Szeretteiket gyászoló, gyógyít-

nyavalyákban

sínld

emberek, kik a mai

orvostudományban csak mulasztást és tehetetlenséget látnak, s ép ezért

ultimum refuginm gyanánt a ku-

100

Csodadoktorok

ruzsláshoz folyamodtak, alakot formáltak

maguk képére

bellem a

és hasonlatosságára. Azt hiszik

:

én

is

keser, csalódott és szomorú ember vagyok, mivel

hogy írásaimban nem igen keresem a mások kedvét.

S

azt

is

utóbbit

egy

lap,

magam

is

—

mely

— engemet ságban

hogy független ember vagyok. Ezt az

hiszik,

hiszem magamról

noha nem

is

kivált

;

mióta van

igen ismerjük egymást

csodálatos, hihetetlen, teljes sajtószabad-

részesít.

Semmi

Péter bácsi,

semmi

„ezt talán

ne", semmi, „szives figyelmébe ajánljuk." Óh, ezt végre elérhettem

!

Azóta vagyok ember. Szabad-

ságomat érzi a közönség azok a

testi

lelki,

pártjokba

ijeszt,

is.

Ezért folyamodnak hozzám

sebesültek. Azt hiszik,

szegdöm, ahová nem

bizodalom nekem

jól esik

;

gondolkodom íme sokan nem ;

Mi az ördög

hogy az

Ez a mondtam, meg is senki más.

tulaj donképen

is sejtik

:

ki

hiába

vagyok.

és elrémít a kuruzslók bizodalma.

Hát én

?

áll

de, (mint

mert azt látom belle, hogy

De megdöbbent

hogy én

is

csak olyan gyönge legénynek ? Nem, tisztelt uram és Vagyok én olyan vén róka,

látszom, akit be lehet csapni

uraim, önök tévednek.

hogy minden

tisztelet

nélkül mosolyogjak az önök kis,

st nagy üzletén. Rossz

ajtón méltóztatnak kopogtatni.

És most már, azt hiszem, értjük egymást. Ez a levelem azoknak a szegény embereknek, asszonyoknak

szól, akik

bizodalommal fordullak az én

:

1

Csodadoktorok

10

ismeretlen és nekik

—

úgy

hogy fogjak

személyemhez, orvosaik mellett.

látszik tollat

—

mégis vonzó

az 6 csodatév

Önök, hölgyeim és uraim, e sorokat

olvasva, bizonnyal azt fogják mondani, is

hogy hát én

csak olyan tudatlan vak vagyok, mint a többi,

hogy ép úgy a vagyok, mint bánni.

hivatalos

a többi.

És mégis csak

orvostudomány zsebében

nem

Mindezt van szerencsém

azt

st

mondom

önöknek, hogy

tent eltévelyedésben leiedzenek, mikor

életöket

ret-

ama

bolond és gyanús kezekre bízzák.

Én amondó keznünk azok

vagyok, hogy törvénnyel kellene védeaz orvosok

ellen

ellen,

akiknek az

ugyan jogot ád a gy ógyításra, de akik a naprul napra világosabb és bizonyosabb tudományos igazsáoklevél

gokat megcsúfolják és a

maguk rült vagy gonosz

mesterségével fogdossák a pácienseket. Azt

ha pörös ügyem van

s

gondolom

prókátorom vagyoni romlásba

dönt esztelenségével, tudatlanságával, azt az embert az ügyvédi kamara megfenyíti.

Az

ámító orvosnak

azonban a haja szála sem görbülhet meg. Mert nincsen paragrafus.

Engemet

elnyel a

sír,

s

a lexikonba bele-

toldják becses elhalálozásom napját, a születésem nap-

jának a tszomszédságába. Azzal a kutya se tördik,

hogy élhettem volna még húsz-harminc gyógyít,

nem nem

használni

évet,

ha orvos

pedig csodadoktor, aki csak árthat. Mert használhat soha. Hiszen folyvást

elle-

;

111

Csodadoktorok

nére dolgozik a természetnek és a józan észnek.

csoda az

révökön

mert a szegény

hanem a

Önök .

.

.

élet

történik,

valóban csodák-csodája

nemcsak a

halállal birkózott

gyilkos tudatlansággal

erre összecsapják

Bizony én

is,

Ami meg,

is.

a kezöket. Hát én

is ?

szegény hölgyeim és uraim. Mert

szabad ember vagyok.

*

;:

•'' : •

4^á!l!MÉlÉli

xxvn.

Ünnepnap. Ünnep

volt

ma

délután az én kis hétszöglet

m-

nálam egy-két

órát.

helyemben. Szontagh Pál

töltött

Nem

kitüntetés, mint az a

érhet

engem nagyobb

ható tisztesség, hogy a jó

meg-

kegyelmes úr esztendben

egyszer-kétszer ellátogat hozzám, idelent járván Budapesten.

Ismeretségünk klubbeli.

nem

politikai,

Csak olyan régimódi

nem

folyosói,

litteraturai.

nem

is

Amilyenek

a Kazinczy Ferenc korában keletkeztek. Egynéhány,

a

régi

magyar

élettel is

foglalkozó

velezés keletkezett köztünk,

most

könyvem révén öt esztendeje.

nap aztán belépett mhelyembe egy zsinóros

le-

Egy

atillájú,

szép nemes arcú öreg úr és azt mondta „En Szontagh :

Pál vagyok."

sum

Én meg

azt

mondtam

digmis, utinlrcs sub iectum

De

ma

is

csak

itt

ült

:

„Domine, non

mcum. u

az erkély zugában, és meg-

nyitván kincsét, elhalmozott humorának éseémlkeinek

!

Ünnepnap

drágaságaivd

Haj,

113

micsoda anekdoták

politikai versek,

deák csúfolódó

van esztendeje

Két óra

tanult.

!

melyeket alatt

Magyar és most

hat-

vagy ötszáz név

elegy holmi kicsiny, de rettenten bonyodalmas genea-

melyeket a régi magyar nemes

kitérésekkel,

lógiai

ember

ritkán

enged

el.

Ki meri mondani, hogy aki a

kedv, a dévajság, a mély életismeret, a história és az

emlékeztehetség e kincseit ontja, immár elmúlt hetvenKilenc

esztends

Ezek az ers emberek, a negyvenes évek

A

hajuk megfehéredik. Talán szidják

sok egy

kicsit.

De az

igazi ifjak

vagyunk a vének. Mert az

most

is

is

fiatalsága.

a lépcst, ha

csak

k. S mi

lelkükben örök tavasz

sugárzik és zsendül éltet fénnyel, teremt ervel

:

az

amaz

el-

idealizmus.

Milyen furcsa dolog

tnt

az,

hogy mi

világfelfogás hírmondóira

retettel tekintünk.

realisták

nagy

tisztelettel

és sze-

Holott az volna a dolog rendje, hogy

mosolyogjunk a jó öregeken. Mi azonban azt mondjuk,

hogy

k

ka

jártak

bölcs, a

nemes, jó emberek,

az igaz úton. És bánatos kegyelettel, szo-

morú vágyódással nézzük az kel,

E

k, az idealisták.

nagyszer küzdelmek-

dicsséggel és fájdalommal

mellett realisták

az idealizmus

vagyunk, mint a

felé hajlik

teljes

korszakukat.

pinty.

És ha

valaki

közülünk, azt mondjuk

rá

„Bolond!" 100 Esti leréL

8

:

Ünnepnap

114

Csak tessék bátran mosolyogni, de én

azt a para-

doxont hirdetem, hogy a magyar ember tulajdonképen törzsökös idealista s realizmusa mindig csak múló tü-

nemény. Most

itt

van, benne élünk, mert

külhetünk belle; de nem hideg, öreg,

lobogni akar,

hiv

heves, a

ifjúságot.

nem mene-

szeretjük, keleti

kétked lelkünk

vérünk

kívánja a

Cest la nostalgie de la

jewnesse.

...

Az

beszélt,

öreg úr

ma

sokat dévajkodott. Afféléket

is

amiket csak deákul lehetne kinyomatni, de

nem leánygimnáziumi kisasszonyok számára. És mégis maga a nemes méltóság volt. Derült pillantásunk gyakran találkozott. S ilyenkor azt éreztem, hogy mindkettnk szemének mélyén fürkész komolyság Két világ nézte egymást

lappang.

Hogy

lesz,

kétségek

!

.

mint lesz .

.

A

?

:

a régi és az

új.

id méhe

El,

Mivel terhes az

?

nap lement a városmajorba. Egy su-

gara megaranyozta a zsöllyeszékbe süppedt Szontágh Pál

ezüst haját.

Olyan állandó, olyan ers ez a

mint egy szoboré. És olyan állandó, olyan

ers

ez az

ember, mint egy szobor. Benne látom a magyar ralizmust, a is

magyar

libe-

léleknek minden változás közepett

változatlan idealizmusát, az örökké

hatatlant.

haj,

ifjút,

a hal-

XXVIII.

Rákóczi. Yokohamától San-Franciscoig azt olvassa a

világ,

hogy a Fraissinet-társaság hajóinak összeütközésekor a mentés munkájában derekasan vett részt a Rákóczi

nev

osztrák

gzös.

„No hát végre szent a békesség !" mondja,

ezt ol-

vasván, az az egynéhány ember, aki Yokohamától

San-Franciscoig tud egy kis világtörténetet. „íme az osztrákok hajót kereszteltek a rebellis Rákóczi nevére

Azok a derék osztrákok

magyar tudja,

hajó,

.

.

.

De hogy az a

hajó

S még

sem

tudja a világ.

azt

hogy közös, vagyis osztrák-magyar kereske-

delmi hajó

A

nem

azt

!

I*

nem jár

e bolygócsillagnak

semmi tengerén.

mi közös a külföldön van, osztrák-magyar követség,

osztrák-magyar konzulság, persze mindig csak osztrák

;

egyrészt azért, mert a sárga táblán a fekete kétfej sas

pompázik, másrészt

azért,

mert az idegeneket 1867

!

116

óta

Rákóczi

sem

senki egy kis közjogra. Nekik csak

tanította

Tehát a magyar hajó

Ausztria van.

is

csak osztrák.

Holott a tengerészet nemzetközi törvényeibe be van iktatva,

hogy az osztrák kereskedelmi hajó osztrák

hajó,

a

magyar kereskedelmi hajó pedig magyar

hajó.

Hamis

regisztrálás

minden, ami ennek ellene

mond.

A

osztrák-magyar fkonzulnak, mikor a

marseillei

Rákóczi gzöst a révkapitányság e hajótörés alkal-

mából osztráknak

deklarálta,

kötelessége

lett

volna

megjelenni a francia tengerészeti hatóság eltt és takozni az ellen, hogy a alatt

magyar

vitorlázónak mondják.

til-

hajót hamis lobogó

Amint hogy

san megtenné, ha valamely Marseillebe

ezt bizonyo-

vetd osztrák

hajót a francia tudatlanság egy kis absinthe-mámorral

elegy jókedvvel

magyarnak

regisztrálna.

Csakhogy ja, Ungar, das Valószínnek

látszik,

ist

ganz was anders

hogy a konzulságoknak

utasí-

tásuk van arra nézve, hogy a magyar hajókat soha se követeljék vissza Magyarországnak. Bécsben ugyanis

nem hajó nak,

szeretnék,

révén

világ eltt

hanem magyarok

Például,

a

ha a

látszanék,

most

is

hogy nemcsak osztrákok vanis

s a

kett nem secko jedno.

milyen kellemetlen

hírt röpíti szét öt világrészbe

deieka c an

néha legalább egy-egy

viselte

lett

volna,

ha azt

a telegráf, hogy milyen

magát egy magyar hajó

tisztikara

:

117

Rákóczi

és legénysége!

Mennyivel szebb

Rákóczi osztrák

gzös

úgy, hogy az a

!

Bizony anstrian, autrichien, austriaco, chisch

a szegény Rákócziból New-Yorktól Pá-

lett

Rómától

rizsig,

Berlinig,

de Janeirotól Új-Guineáig toztat

österrei-

Sidneytl Pondichéryig, Rio ;

s ezen vajmi keveset vál-

a magyar szerkesztségek piros plajbásza, mely

a telegrammokban hozzánk

is

érkez

osztrákot ma-

gyarra korrigálta.

A

Ház, gondolom, a szeme közé nevetne annak a

képviselnek, aki azt kérdezné a kormány el nktl van-e szándéka a konzulságokat a külügyminisztérium révén arra

utasíttatni,

regisztrálása

ellen

hogy a magyar hajók hamis

a külföldi tengerészeti hatóságok

eltt minden egyes esetben tiltakozzanak. azt

mondaná

:

A

többség

ugyan, nincs egyéb baja a képvisel

úrnak ? Mert milyen csekélység ez

1

Mindössze

hogy harminchat év óta egyszeren elsikkad a tengerein a

magyar nemzet neve. Állam voltunkat

bad lehazudni még ebben s azt

még Münnich

Aurél

is,

noha a törvény

méltósága sem

A

sza-

világos,

állítja,

hogy

magyar hajók nincsenek és hogy magyar hajókat bad osztrák hajóknak

az,

világ

sza-

deklaráltatni.

Buridan szamara éhen döglött, mert

nem

tudta,

hogy a két csomó széna közül melyikbe harapjon elsbb.

A

magyarnak meg annyi a

baja,

hogy nem

]

Rákóczi

18

tudja:

melyiket próbálja valahogyan orvosolni. ,Van

ennél nagyobb baj

is;

a

azt

aztán kicsivé törpül minden baj.

mondja mindenre. így

S nyugodt mosolygás

tárgya az olyan világraszóló közjogi sérelem

is,

hogy

a magyart osztrákká teszik a tengereken, közös külügyi képviseletünk beleegyezésével,

st támogatásával.

XXIX.

Beköszönt. Hosszú, viszontagságos utazásból térvén meg, jó estét

kívánok mindazoknak, akik

Ami engemet

az Esti leveleket.

még nem illet,

feledték el

nekem sokszor

jutottak az

eszembe ez

hónap

karácsony szombatjától máig. Nizza

más

alatt,

utcáin,

kint a

lár-

téli

tengeren, mikor a .

.

is

úgy kilenc óra felé, mindig munkának kedves izgalma is:

írnék én

ha beszáradt

magányos hajó küz-

Este,

.

meglepett a szokott

tenem, mirl

farsang zajának közepette,

szicíliai

dött a szélvésszel

tollam,

a vidám és szomorú két

a montecarloi játéktermekben, nápolyi

színházakban, a

meg

alatt

ma

Esti levelet

?

van a zsebemben

Jó tölt-

de

haj,

hol a telefon, hol az íróasztalom és hol vannak a

ma-

gyar emberek

nem

lettem.

bírok.

;

Bánatos vala ez az emlékezés. Mert

?

szemrehányással

htclen

is, itt

illetett

És

fájt

engemet a munka, melyhez

a megszokás, melyet kielégíteni

120

BtkBsíöntö.

Vájjon csoda-e ez a megszokás héttel

Ezeltt három

?

múlt két esztendeje, hogy az Esti leveleket

Hány

kezdtem.

Bizony

százat írtam

Négyet-e vagy ötöt

?

nem számoltam meg. Csak

lelkemnek vérévé vált ez a furcsaság

magányos ember, grammal több a

:

senkinél, esténkint neki

egy ismeretlen

áll

kilo-

és elmondja

ma,

a százezreknek, mirl és hogyan gondolkozik

maga kedve

egyedül, a világtól messze, a

?

hogy

azt tudom,

csak hatvan-egynéhány

aki

írni

szerint és

magának. Gyulai Pál azt mondta nekem, hogy hiba, hogy

mindig magamról írok

;

annál nagyobb hiba, mert

egyéniségem nem kellemes. Igaza lehet

ban bizonyosan igaza

tem

:

van.

st az utóbbi-

De én meg

azt kérdhe-

ha van „alanyi költészet," miért ne lehetne alanyi

újságírás

is

magukban írják

is

;

?

Vagy csak azoknak szabad a

érezni

és

szemlélni, akik a sorokat

nem

Els személyben

csak

egészen a papiros széléig

énekelni

világon ön-

„engedélyeztetik,"

?

de gondolkozni

nem?

S hogy én szubjektív újságíró ismeretlen csöpp vagyok, akinek a gondolkozása

én

is

nem

érdekelhet senkit

?

Hm,

ember vagyok, vagy mi az ördög. S ha érdekel

másokat és engemet, hogy ez vagy amaz ember

müyen édesnek szerint,

érzi

a leány csókját a maga módja

jussom van azt

hinni,

hogy az

is

érdekelhet

némelyeket, hogyan gondolkozom én, szintén ember,

121

Beköszönt

a villamos vasútról, az üstökös szoborról a

nem

magam módja

nem

Hogy egyéniségem kegyes adománya mert

szerint.

kellemes, a jó istennek

különben

vagy egy

csillagról

;

sikerülhetett volna annyi ellenséget

szereznem. Áldott ellenségek

!

Kedves gylölködk

1

Bár lennének ezer annyian. Mert azt tapasztalom,

hogy minden ellenségem nyomán száz

jó

támad és minden gylölködéssel száz

szeretet ve-

barátom

télkedik.

Jó estét kívánok mindeneknek, akik

még

emlékez-

nek az én furcsa firkáimra és haragusznak vagy nem ;

haragusznak, amiért újra kezdem ezt

Üssön beléd a mennyk, el

— Riviéra

a hó

cocottejaid

!

Mert csak

gyar munkám, jó,

a

h,

— vagy ami rosszabb

:

lepjen

pedig csapják zálogba minden gyémánt-

I

turista

irkálást.

Sprengöljenek, montecarloi bank,

!

Ne láss több nemzet meg vesszen

jókat

az

te

te

borravalót, ki,

hogy

ti

!

Az angol

Sziciliának ne jusson

vagy a kedves, én munkám, ma-

vagy a szép, íróasztalom,

nagyfej Auerlámpás

boldog órák,

Nápoly

este,

!

És csak

ti

te

vagy a

vagytok a

mikor ezeket a bohó leveleket

rkálom, a szabad gondolatú ember hitével és örömével.

£&&L*^)&&&2álg2ál£l£

XXX.

Hungarians. Hiba azt

hinni,

hogy a

tót

nem

ember,

régi

magyar

gylölségbl származott. Bizony soha sem gy-

tétel

löltük

mink jó

fejezés

is

tót atyánkfiait.

Már

ez az atyánkfia

tanúságot teszen róla Mert semmi

ki-

más nem-

nem becsültünk meg ilyen tisztességgel, ilyen szeretettel a többi csak sógor, koma vagy épp szom-

zetiséget

;

Ezeréves jóindulat

széd.

ez.

A

tótságot

itt

találtuk a

honfoglaláskor. Atyánkfiának vállaltuk, s fogadásunkis

maradtunk, magyar becsülettel. Isten

meg a

hteleneket, akik ezt a velünk érz, jó

hoz hívek verje

népet

el

akarták

tlünk

idegeníteni és közébe vetették

a pánszlávság üszkét. Rosszabb cselekedetet

nem ismer

a magyar nemzetiségek története. Sok évszázadnak csöndes boldogságát dúlta osztrák forintért,

A

muszka

fel

egynéhány gazember,

rubelért.

magyarság és a tótság között

szetes

egyensúly Árpád

óta.

teljes volt

a termé-

Azok a jámbor pásztor-

;

:

123

Hongarlana

népek, odafent a fenyvesek között, érezték, hogy a délibábos rónán laknak az ország urai, a magyarok.

Nálok ersebb

faj,

akár fegyverforgatásról, akár könyv-

akár kaszaforgatásról van szó. Jelesebb

forgatásról,

vitézségben, tudományban, munkabírásban.

tuk mi magyarok

is

S

mindig.

Népünk bohókás mondása

:

hogy a

tót

nem ember,

soha sem akarta jó atyánkfiait bántani. De

nagy igazságot, hogy a

azt a

ezt tud-

tót

munkája nem

a magyaréval. Van nekünk egy igen

régi

Vagyok olyan legény, mint Vágok olyan rendet, mint Felséges két sor ez

!

kifejezte

ér föl

nótánk

te te.

Aranya, gyöngye, kárbunkulusa

népünk psychologiájának. Hol van más nép, melynek férfiúi

kevélysége abban jut delelre, hogy asszonynép

eltt azzal kérkedik, hogy jobban tud dolgozni, mint a

Nebenbuhler

!

Példátlan ez, széles e világon.

ségesebb minden

A tani

A

vitézi délcegségnél.

becsület tündöklik benne.

A munka

b vala

lejövének a tót képesek napszámba.

magyar, századokon

nem

magyar

által,

hogy a

tud olyan rendet vágni, mint

Tapogatja, mint a tót a hajnalt és

fön-

er

és

isteni fönsége.

magyar nép jobb napokban nem az isten áldását, olyan

És

bírta betakarí-

az.

És aratáskor

S ekkor tót

. De

látta

a

kepés bizony felényit

még egy

sem.

nyaláb régi

:

Hangariana

124

példabeszéd mind arra

vall,

hogy a

kában mihozzánk képest gyámoltalan a kezében, bizony

nem

még felét sem. S mert ismer tréfát fizette

A

:

;

s

ha kasza van

magyar embert, de

a magyar munka dolgában

nem

az ilyen gyönge képeseket soha sem

érdemökön

tót

tesz ki egy

mun-

tót atyafi a

felül.

napszámosnak, ha nem akar

téglát hordani,

— hogy

dolga csak az évnek vagy száz napján van sokat mondjak.

S ebbl a keresetébl

húznia az esztend többi napját.

aztán

kell

Fképpen

ki-

a kepe

rövid idejébl való keresetbl. Ezért keletkezett a tót-

ság között a

munkának mindenféle módja, a

dróto-

zástól az üvegességig, hogy kegyetek, iíjak eltt már

ne

említsem az eltnt vagy

is

—

a rézveretes

eltnben lev

bibliával házaló tótot

knyihárt

— és a Kauká-

zusig el-elszekerez zniói sáfrányost, aki damaskavásznat, selymet, csipkét árult, s a Keletrl olyan

nyegekkel és sálokkal megrakodva

ma

csodáit láthatnék

Ma mind van

Európa közepén.

ennek végét

vetette a vasút.

akar drótos vagy üveges

er

—

lenni,

mert

A

tót,

érzi,

aki

hogy

a karjában, íg> beszél tudományosan T

Hogyan váltsam pénzre munkám

grammjait dolgozni

haza, hogy

szemünk-szánk, ha a bazároknak ilyen

elállna

nem

tért

sz-

?

?

Képesnek menjek az

Alföldre,

méterkilo-

három

hétig

Nem, megyek Amerikába, ahol kelend a

Hungarlana

í

napszám az egész kalendáriomon

végig.

A

25

fizetség

pedig minimo calculo két dollár.

Két

dollár!

Egy napra! Vajon melyik mese mondía,

hogy Eldorádoban

ilyesmi

is

van

!

jába repül sült galamb az semmi.

szám

!

—

S megy a

kapja percentjét

;

De

két dollár nap-

Papja, tanítója kivándorlási

tót.

ágens. Igen becsületesen.

Mert az ember szá-

A gzhajós társaságtól meg boldoggá

a tótot

teszi.

megMert

minden hónapban küldi haza a

tolvaj bankárral elegy

konzuloktól expediált dollárokat.

S hogy is ne küldené

Az

amerikai

St

úr.

ember. Ruházkodik és

emberhez méltó módon. Vasárnap fekete kabátot

eszik ölt,

munkás

kesztyt húz, köcsögkalapot

neki

kell

egy

ha

óhajtja,

végett.

Minden

s

tesz,

elmegy az elnökhöz egy shake-hand nap

?

kilo jó beef, egy-két pint sör, fél

kosár ropogós zsemlye, s mindez fehér abroszú asztalon kis

;

mert ha

még

egyszer, de

ez

sem volna meg, továbbá az a

tiszta

home, az a jó szobácska, hát

mi az ördögnek dolgoznék

Mindez dollárokba

Ámde

a

hungarian,

tót,

nagyságos

?

kerül.

vagy ahogy Amerikában nevezik: a

alig költ

annyi centet, mint dollárt az

felebarátja,

az igazi tengerentúli munkás.

Ruhája, emberhez méltó ruhája nincs. Halinában és zsirba ftt ingben jár ott is. Eledele krumpli sátoros ;

ünnepen a pecsenyéje egy karaj kenyér.

Itala víz,

meg

:

1

26

Hnngarl&na

egy-egy kupica pálinka. Lakása pince

mely lom elrakására

De mégis

piszkos.

olyan pince,

alkalmatlan, olyan nedves és

felséges,

egy hétre csak

mert

cent.

tíz

A

nagyságos milliomos uraknak egy nap eszébe

hogy bányában, hol

jut,

Az

centtel.

amerikai

ragad,

vert

A

is

;

munkás

mert azt

mellette dolgozó

leszállítják

a napszámot húsz

szüntet, st,

érzi,

hogy joga

hungarian azonban

ha

kell fegy-

ellen törnek.

azt

mondja

„Hol a gazdám keze? Hadd csókolom meg! Hiszen a

napszámom még

így

is tenoristai,

miniszteri és kép-

viseli a csabaihoz, vagy a torontálihoz képest!" Ilyenkor aztán az amerikai gentleman-munkás egy kicsit

agyonveri a tótocskát, egy csöpp atyafiságot sem

érezvén vele szemben.

És

fej

sas, vijjogva,

pent

föl

Ahogy megcselekedte harmad-

büntetlenül. Mert mikor a

éve.

:

turul,

a két-

azaz hogy alázatosan instálva röp-

valami washingtoni követ ótott lábú osztrák

személyében, elégtételt kérni, neki

magvar

nem

„Tót

Samu bácsi

azt

mondta

ember, mert aljasabb és károsabb jó-

szág a khinai kulinál, az amerikai munkát rontja meg, a dollár értékét csökkenti.

Ha

az urak azt akarják,

hogy ez élsdieket ne pusztítsák úgy, mint a poloskát, ne tessék ide vándoroltatni."

Ma

este

mint a tót

azt

olvasom, hogy a hungarian

— épp úgy

ki fog tiltódni

— már

Amerikából, mint

!

127

Hnnparians

a

kuli.

gény

És áldom a magyarok

atyánkfiai, kik

istenét.

Mert azok a sze-

odamentek, havi dollárküldnek,

egyszersmind vasárnaponkint ájtatosan hallgatták a

templomban a sok válogatott gaz tót pap mely mindig

arról

hitvány nemzet cár.

;

szól,

prédikációját,

hogy a magyar nyomorult,

de majd segít a dolgon a muszka

S azok a jámbor népek visszajönnek ebbe a

zába, Stúr,

Hurbán és Hodzsa szent

ha-

igéivel teljesen

Kiközösítésök méltó és igazságos nemcsak a munkás

Amerika, hanem Magyarország jóvoltáért

is.

^44^^^^^ kdm&rJiÁ

XXXI.

Az Excmo.

Sr. D.

már öreg

keleten vatalát

ékesszólás búcsúztatása,

még

félsziget

Emilio Castelar, este van,

;

és kiveszi részét a gyászból, derült,

mely

ragyogó és

olyan mint egy májusi ünnep, olyan mint

kegyelmességed

lelke vala.

jut eszébe,

dete temetés

?

hogy a halhatatlanságnak

Pedig fekete temetés

metés. Ritka ember hal

ciáddal két

a költ,

—

faj

ki

meg

tnt

el

olyan nagyon, mint usted,

errl a világról, örökre.

olyan égi magasságban

óh szent vagy rült

A

másik

e kez-

ez, igen fekete te-

nékem kegyelmes uram. Mert

Emilio,

csókját.

ra-

ibériai

búcsúzó napja. Lelkem elröppen a homályból

fenséges,

hogy

magyar

mikor kegyelmességed

kegyelmességedhez méltó, mert

Don

a messze

arany szövétnekkel sugározza be az

a távol fényességbe

Kinek

itt

I

élt itt

excellen-

Az

egyik

a földön

— soha nem

ízlelte

is,

n

a rhetor, a görög ékesszólás év-

Az

ezredeken

129

ékesszólás búcsúztatása

reánk maradt mvészetének

át

utolsó

mestere.

Nekem nem jutott az a szerencse, hogy világ két

e század és a

legnagyobb és legutolsó orátorát, kegyelmes-

ségedet és Kossuth Lajost szólani hallhassam.

Tudom,

mit vesztettem. Azt a tündéri csodát, mely a lelket

De beszédeik mégis

érzékké ersíti vagy gyöngíti.

lembe harsognak a néma betkbl,

él hangok

zenéjét zengik.

fü-

a hallgatag sorok

Én ismerem

az önök or-

gánumát. És mámoros vagyok tle. Hazugság, hogy az emberrel meghal a rhetor.

Én

A

szava

is él

bennünk.

jelen vagyok Demosthenes és Cicero beszédein.

És kegyelmességed, nagyon

meg. Mert magával

halt

vészetét, de a

nyörséges

excellentissimo senor, mégis vitte

nemhogy

mvészetet, az ékesszólást

és

is.

m-

Ez a gyö-

nagy portéka ezennel végkép

fölkerült

a könyvespolcra. Ezen a világon nincsen többé embere.

Vannak, nem tagadom, remek gordonka és viola gamba-hangok, melyek megríkatják a

szív teremrt igen jeles

is.

De

vész a puszta levegbe.

marad a stenogramm, a laza,

legtaplósabb

a tüd, a gége és az orr-üreg ez

remekelése anachronismus

nogramm, a

di

Zum

Teufel

;

ist

és legott bele-

der Spiritus,

kérhetetlen, lapos, szürke ste-

hideg,

testetlen

beszéd, valami

hosszú, nyomasztó, pongyola társalgás- vagy jegyzkönyv-féle.

És az ember összecsapja a kezét: „Uram

100 Esti levíl.

9

130

Az

teremtm, hát

ékesszólás búcs&zUtiaa

ezt énekelték, ezt szavalták oly érzé-

elragadóan, fönségesen, ezt, a miszerintek e

kenyen,

tengerét!*

Jó éjszakát, szakát neked

mondói

itt

Don is,

éltek a

És

Emilio, kegyelmes uram.

jó éj-

ékesszólás mvészete, melynek hír-

magyar földön, a klasszicizmus végs

menedékében. Öreg uraink gyönge szavában még fölragyog tágul,

egy-egy

csillanásod. Kis

mikor Szontagh Pál

félig

csúfolódva,

morúan mond nekem valami régimódi

félig

dics

erejével.

Ah, ez a mvészet

csak egy parányi töredék jutott. a morzsája

szo-

ékeset, száz

magyar

rövid szót, halkkal, cifrátlanul, de a hajdani

eloquentia

föl-

szobám fórummá

!

Nekem

De az aranynak arany

is.

Buenos noches, Excmo. Sr, D. Emilio Castelarl

#

XXXII.

Honorarstundung. Abból a gyönyör alkalomból, hogy a méltóságos egyetemi professzor urak deputációban jártak a miniszter úr

excellenciájánál

egy

kis fizetésjavítást kérni s

ez a nemes gyaloglásuk épp egy nap

a másik

hírrel,

hogy

hány száz tanítványt

lett

méltóságáéknak most egyné-

kell kizárni

a tudomány csarno-

kaiból azért, mert a leckepénzt megfizetni

egy

berlini

nekem

tisztelt

közzé azzal

olvasóm némely

nem

birják

adatokat

:

küld

a német egyetemeken szokásos Honorar-

stundungvöí.

Hogy mi az ?

Úgy tudom, megvolt nálunk

középkori intézmény. is,

S úgy tudom,

elsben Nagy Lajos királyunk ko-

rában. Aki a pécsi fiskolába

járt,

a stúdium generálé

végzésének okáért, de szegénysége miatt Minerváit, azaz

hogy didactrumot,

nem

már mint

tudott

tandíjat 9*

:

Honoraretundongf

132

fizetni

ból,

azt az

:

hanem

ifjat

nem

lökték ki simpliciter az aulá-

vettek tle valami

amely körülbelül

írást,

így szólt

„Én

Kiskópjai Nagykópjai Kópjai Imre, ki most a

stúdium generálé tövises és virágos ösvényét taposom, ez id szerint rályi

nem birom

megfizetni a pénzt, melyet ki-

rendeletek szerint fizetni volnék köteles a

hauriálandó tudományért.

De

tlem

ezennel kötelezem ma-

gamat, emberségemre, hogy mihelyt hasznát látom az belémcsepegtetett

itt

tudománynak

s

akár feljutok

Budára, urunk királyunk Íródeákjai közé, akár vala-

mely egyéb olyan foglalatosságom

lév jussomat hogy a

lészen,

mely nékem

vagy akár megkapom régtl óta pör

kenyeret ád,

:

tisztes

alatt

kötelességemnek ismerendem,

pécsi fiskolának

didactrumbeli tartozásomat

kamatostul becsülettel megfizessem

lekedném, ne legyek magyar

úr,

;

s

ha

ezt

nem

cse-

a tekintetes fiskolá-

nak még megmaradván az a jussa

is,

hogy pénzét

minden ingó és ingatlan vagyonomból behajtsa rajtam. Hát ez

az,

amit

ma

Berlinben

úgy hívnak, hogy

Honorarstundung.

Tudom

:

minden okos ember a szemembe kacag,

ezt olvasván.

embereket.

ezúttal jobb szeretem a

Azok nem kacagnak

azt mondják, telt

De én

;

nem-okos

st velem

hogy ez az ország megadhatná

az egyetemi polgároknak,

együtt

ezt a hi-

st bátran kiterjeszthetné

:

133

Honorarstundoiig

még a

középiskolákra

némi felelsséggel némely fiának:

is.

könyörgöm

Mert,

alássan,

ám az, mikor a haza azt mondja „Nem taníttatlak, mert nem tudsz jár

fizetni.*

A

középiskolákban van valami úgynevezett fölvé-

teli díj. Itt tíz

korona, amott tizenhat.

Meg

kell fizetni

az év elején, ha törik-szakad. Fölmentés nincsen

Ha

hogy iskolapénzöket

remélhetem,

fiam:

A

kitnen

szegény ember vagyok és van két

fölvételi díjat,

pénzt

;

a római pápa sem. S ha :

fiaimat

Hogy

még

ezekkel a

közönségesen

nem

ettl

nem

nem

meg

azt a

csak be sem eresztik az iskolába. felvételi

díjakkal

igen tudjuk. Titok.

mit csinálnak

De szemesebb affélét,

hogy

ebbl a keserves

a minisztérium el-elrendeli, hogy iskola

ki kell

szabadíthat

fizetem

ujság-olvasók látnak egyet-mást. Például

pénzbl az

tanuló

elengedik.

a harminckét koronát azonban

szúrnom értök szeptemberben

meg

alóla.

prenumerálhasson bizonyos nyom-

tatványokra. Jól vagyon. Helyes.

Az oktatóknak

ban szükségük van tudományos

folyóiratokra,

lépést tarthassanak szakjuk haladásával s

való-

hogy

hogy ismer-

Hogy az oka maguk pénzén já-

hessék az európai iskolaügy mozgalmait. tatók ezt a sok újságot és revuet rassák, azt valóban

nem

lehet

tlük

kívánni.

a minisztériumban azt gyalogolják az ezer

meg

ezer szegény

ki,

De mikor

hogy azokból

családra halasztást

nem

:

134

Honor&rstundnnjr

tr

adóképpen

kivetett fölvételi dijakból

ne csak ko-

moly, tisztességes, tudományos nyomtatványokat szerezhessen be az iskola,

z, duhaj

hanem

durva, személyeskedést

közl

kortesverseket

papirosokat

is

:

akko

az igazságos embernek joga és kötelessége azt kérni,

hogy ha már így kell lennie ennek a dolognak, legalább egy magyar iskolából sem a sze-

ne közösíttessék

ki

gény gyermek és

ifjú azért,

megfizetni a

Ha

nem

mert egyelre

tudta

reáes piszok-quotát.

az államnak propagálni méltóztatik az ilyesmit

legyen benne legalább annyi emberség, hogy fizessen

maga

meg

oda, ahova fizetni

sürgsen

kell

a tanulók pályáját azért, mert

iratkozniuk,

más

szóval

:

de ne szakítsa

;

nem

volt

mibl

be-

Pilátus konyhájára való pa-

pirosokat támogatniuk.

Tessék az iskolás gyermekeknek is annyi tani,

hitelt

nyúj-

hogy közvetett elfizeti kötelességüknek majd

akkor tegyenek eleget, amikor birják

nem a szegény apának

kell

;

s

amikor már

vércsöppeket izzadnia

hogy a gyaloglók pénzeljenek, egynéhány gyön-

azért,

gébb ízlés oktató úr pedig megkapja a maga

heti ren-

des iszapját. .

.

Hogy az egyetemi polgároknak joguk van az

.

országtól annyi hitelt követelni,

ket gondolom nem is

hogy szegénység

titu-

lusa alatt ne lehessen

villamos kalauzságra uta-

sítani

kell

:

tovább feszegetnem.

135

Honorarstnndnr g

Ha

ez az intézmény, a tandíjhitelezés,

vált

évszázadok óta széles Európában,

megvan

és be-

még Bécsben

szép Magyarországot sem viheti a bukás szélére. Valamint hogy nem vitte Nagy Lajos és Mária Terézia is

:

korában sem. Annak sem mondunk

ellene,

hogy

ezt

az intézményt tegyük olyan szigorúvá, amilyen sehol.

Ám

kössük

le

a tandíj-hitelt

apai-anyai jussát,

Mondjuk ben

él

ki,

ifjúnak testét- lelkét,

vagy akár magát az oklevelét

hogy az oklevél semmissé

válik,

ha

is.

jólét-

nem akarja megfizetni egyetemi kamatostól. De hogy a tudományos pályá-

tulajdonosa

adósságát ról

kér

elkergethessenek valakit azért, mert a súlyos nagy-

ságú leckepénzeket szúrni

:

ma

vagy holnap nem tudja

az rút dolog.

5j2

ki-

xxxni.

Janky Károly. Októberben múlt harminchárom esztendeje, hogy a kegyes-tanítórend

fgimnáziumának második

pesti

osztályába az els „számtani" tisztelend úr nyitott be s

kathedra

felé.

Az

renda jó sokáig

új tanár.

feje

tetején

kemény

kezdd

rövidre

volt

léptekkel

ment a

Ers, katonás alak. A

rejteni tudja

tokája árulta el a

órára egy ismeretlen

a kövérséget

hízást.

nyírva

;

;

reve-

hát csak

Dús szke haja a de a tarkója

fölött

amaz id divatja szerint hosszú és valóságos sündisznóformára tunk.

fölkefélt.

Keresztet vetett magára. Imádkoz-

S amint imádság

alatt

szemközt állottunk egy-

mással, tanár és tanítványok, a padokban egyszerre

hetven szív érezte, hogy ez az új tisztelend úr jó

telend

úr.

Mert nagy

er

tisz-

a szeretet.

Janky Károly ezen az els órán csak azt akarta holmi véletlen próbák révén megtudni, hogy mennyire

:

!

Janky Károly

vittük

mi a számolás mesterségét

l.°7

tavaly.

Valami nagy

milliomos osztást végeztetett sorba, egy csomó gyerekkel.

Végre engemet

könyvbl

kiböngészett a kalkulus-

is

:

— Folytasd! És én nem tudtam folytatni a míveletet.

A tisztelend

Úr összeráncolta a szemöldökét.

— Hohó, fráterkám . .

.

1

Vigyáztam biz

Hát nem vigyáztál én.

Csakhogy szememet ép az

azeltt való esztendben

tette

az iskola. Mert egykor én

is

nyomorék közellátóvá

láttalak téged szép világ,

nagyságodnak minden kicsinységében. a zsendül jegenyefa leveleinek a fecske

szárnyából

kereszt ... sötét

meg

De

klasszisban,

?

kiszögell kellett

éles,

Enyém

is

volt

zöld csillogása,

toll,

a tornyon a

vakulnom a hosszú,

padon görnyedve, mint annyi

a

ezereknek.

— Nem látok a tábláig Ezt mondtam az

új

tanárnak nagy félénken

;

mert

alig

várhattam egyebet addig való tapasztalásaim sze-

rint,

mint a színlelés vádját és a legazemberezést. De

az új tisztelend úr nyájasan borzolta

ers

meg hajamat

kezével

—

Az már

baj.

De segítünk rajta. Hát nem

els padból sem ? Igazán állani

a tábla mellett, hogy

?

No

láss.

hát

itt

látnál

az

fogsz mindig

1

Janky Károly

38

Úgy is lett. Kelten álltunk a tábla mellett egész éven át, én meg egy barátom, ki ma jeles orvos. S mi voltunk az osztály legjobb mathematikusai. Tizenöt számjegyes

mennyiségeknek két perc

vontuk négyzetgyökét

alatt

(ma már azt sem tudom, hogyan belefogni)

kell

az ilyesmibe

Pythagorast, sokkal

és nagyra becsültük

nagyobbra, mint három év mülva, mikor már azt tudni tikai

kellett,

hogy miért

igaz az

tétele.

boldogsággal volt tele az osztály Janky tisztelend

Nem

úrnak minden óráján. sem. Ezt a

szörny

szót

volt

köztünk egy szamár

sohasem

hogy ez

fesszorunk. Mert tudta,

ejtette ki jó pro-

öl. Kiöli

az önérzetet, a bizalmat, a reményt.

nem

is

S mathema-

dicsért.

De egy-egy

a gyermekbl

Derüre-borura

jó szava fölért a hosszú élet

minden nyomtatott dicsségével. Én sok jó szót kap-

tam tle. Lettem

is

rossz diákból tiszta

Az

dója az iskolának.

éve

volt.

A

kitn

és imá-

az év életemnek legboldogabb

tanulás, ez a

könny,

játéknál

könnyebb

dolog gyönyörsége volt gyermekségemnek. Félelem, bujkálás, csalárdság is

lehet az

.

iskolában

.

nem

.

;

s

hittem,

hogy még olyan

hogy én ne lehessek mindig

az els az elsk között. Más, igen derék, de ridegebb

természet paedagogusok aztán megrontották boldogságomat, bekergettek a nyolcadik padba, kijelentették,

hogy közellátásom hanyag vagyok.

tetetés,

különben pedig szamár és

;

Janky Károly

...

A hmér

39

felé jár,

de

139

itt

ülök a gépnél, hogy

letehessem Janky Károly sírjára az én fekete betcs-

kékbl

font koszorúmat.

Nagy magyar

oktató volt ez

a személyében kedves, tudományában derék, hivatá-

sának teljesítésében szent szerzetes pap. Boldogok, akik hosszabb

tanítványai, mint én

lehettek

ideig

mert ifjúságukban több volt a der, a nyugalom, a szeretet, s

ket egy

a tudomány ösvénye

áldott,

ers

puha

és mégis

modern középiskola, melynek ember

állott

!

tovább vezette

kéz.

Mi

lehetett

a

élén ez a bölcs és jó

Valóban egynéhány száz gyermeknek

és ifjúnak boldogsága soha léke,

felé

el

nem múló kedves em-

a tudományos pályán pedig

ereje.

Vidáman, be-

csületesen dolgozni, szeretni a kötelességet, lelkesedni

a magyarságért. Erre tanított Károly,

Az

a

piarista,

méltó társa Kalmár

lelkök legyen mindig a

mveldésünk és a hazafiság.

e

meg bennünket Janky

nagy

erejével.

Endrének,

kegyes-tanítórenddelr

A szeretet,

a tudomány

XXXIV.

A Ha

szibériai vasút.

tengerpartról nézzük az éghatárt, mindig a sza-

Még

badság érzése van bennünk. sokat poétizáljak

id

Haj, csak Indiába,

—

pedig

—

hogy ne

a közlekedésügyi szabadságé.

és pénz kérdése,

hogy innen eljuthassunk

Khinába vagy akár a Jóreménység fokáig!

De ha a magyar Alföldön nézzük ugyanezt az éghatárt, nem bánt vagy nem gyönyörködtet semmi világjáró gondolat. Holott

nánk

Az

s

óvilág

még 90

elttünk van

csak

millió ;

is

épp úgy

eljuthat-

Khinába, vagy akár a Jóreménység

Indiába,

fokáig;

onnan

nem

is

hajón,

hanem

gyalog.

négyszögkilométernyi kontinense

szabad az

út.

Hogy

Afrikát Lesseps

el-

vágta tlünk azzal a keskeny csatornával, az semmi.

Utas ember gyakran kel a gyaloglást

illeti

:

át szélesebb vizeken

is.

Ami

két évtized alatt minden levélhordó

megfordulhatna egyszer Bombayban, Pekingben és a

1

A

szibériai vasút

1

-1

Fokvárosban, ha a lábával végzett munkáját ilyesmire

S mi

fordítaná.

dorokat. Gül baba sírjánál

ember pihent meg,

S amikor

után. nélkül.

még ismertünk efféle vánnem egy turkesztáni özbég

régi pestiek,

jó hatezer kilométeres gyaloglás

kipihente magát,

indult vissza, szó

Aztán leheveredett a Tamerlán

azonban nagyott való csészébl,

Emlékezzünk

amelybl a budai édes

huszadik század! :

szárazon

!

Elbb

vizet

itta.

erre a Kelettel való haszontalan és

rongyos érintkezésünkre most, mikor

vasútnak

sírjánál.

abból a pizáng héjából

ivott tulajdon

—

— óh csodálatos

reklámjait olvassuk a szibériai

ne tessék Pekingbe tengeren menni, hanem Fele

id

Az

és sokkal kevesebb költség.

orosz vasutak nyomtávolsága sokkal szélesebb az európaiakénál;

minden

kocsi

valóságos

ház,

ter-

mek

és

fürdk vannak bennök. Tizenhat napig

élsz

úri

konyhán,

nyoszolyában úgy bíró

zsöllyében alszol,

egy reggel végre

;

nyik, hogy ha

tetszik,

mint

tisztelettel

ringsz

és

pelyhes

egy közigazgatási kelt föl a

komor-

audienciára mehetsz a khinai

császárhoz.

íme, többé,

A nem

nem csupán a hanem a föld is

tenger határtalan és szabad

1

hajót legyzte a vasút. vitorlát

A jövend

Columbusai

fognak bontani, hanem síneket raknak

le.

Ismeretlen tengerek behajózása után következik az

A

142

földek

ismereilen tetszik,

íilbóriai vasút

S mégis az

amit mondok.

A mvelt ember

le

Ma még

bevasutazása.

álomnak

a valóság.

lesz

fogja rakni azt a két sínszálat min-

den irányba, ahol hódítani akar. És az a vágány maga-

magát alkotja tovább. Viszi ségig

növekedt, a síneket

;

a végtelen-

saját testét,

a munkásokat, viszi

viszi

az élelmet, a vizet, a fegyvert. Lábon vagy lovon járó

vad

csapatokat elpusztíthat

népek

De

viszontagsága, éhség, szomjúság.

éghajlat

ereje,

akik lokomotiv-

azok mindig itthon vannak Európában. Az

val járnak,

az érckígyó, a vasút, mindig csak a fejével jár az ide-

genben. Teste, az ers, a tápláló

test,

itt

van, civilizá-

ciónknak közepette. Nincs többé bizonytalan kalandozás,

ama

bokharai dervisek kóborlásához hasonló

sanyarú és szinte céltalan vándorlás.

megy. Az

acél gondolat

;

ban

ifjú

—

lokomotív

az acél er.

Egy szunnyadásából ébred szz,

A

csodálatos nagy nép

—

hatalom költiben, gondolkodóiban, tudósai-

az orosz tanította

meg

a világhódítás mesterségére.

még mink

öregek

is

meg

A

ezt az ernyedt

Európát

szibériai vasúttal.

fogjuk

érni,

Talán

hogy ez az

behat mindenüvé, ahová ósdiságunk eljutni

nem

er

tudott.

Vasút fog végigrobogni a Szaharán, Timbuktuig, a Csád-tóig tárja

;

meghódítja a máig ismeretlen Tibetet,

az arábiai sivatag

titkait.

S az

újszülött

fel-

eszmének

mindezek a csodálatos, rejtelmes királyságok hódolat

!

A jeléül

!

143

szibériai vasüt

adnak aranyat, tömjént és min hát. Óh, milyen

karácsonya ez az emberiségnek

S

ki tudja,

sarkot,

nem úgy

fogjuk-e valaha elérni az északi

hogy síneket rakunk a jégre

megmondhatója. De

!

Jules

Verne a

már sokat mondott meg, amin

a tudósok nevettek.

— Tessék beszállani Peking

felé

Csak tizenhat nap és csak ezerkétszáz mindig szent és

utált reklám, te

tündökl vagy.

frank.

Máskor

vulgivaga istenasszony, most

XXXV. Végzethivés. Szabadságharc korabeli újságokat olvasgatok mostanában. S a Pressbnrger Zeitung 1849. június

számában a

bécsi

Wanderer cím

kez sorokat találom Bem tábornoknak már telmei vannak.

hogy

lapból átvett követ-

igen régtl fogva halálsej-

Vagy húsz év

óta mindig azt mondja,

1850-ben fog meghalni.

Mikor Párizsban

gyakran ebédelt együtt az

lakoct,

Egyszer beszélgetésközben

észak-amerikai követtel.

szóba kerültek a sejtelmek efféle

babonaságon

tette,

hogy

;

is.

A követ

csak nevetett az

Bem azonban komolyan

hisz a sejtelmekben.

húsz éves korában háromszor

kre

8-iki

kijelen-

Elmondta, hogy

látta saját sírját

;

a

sír-

neve és az 1850 évszám volt vésve.

Erdélyben

Orvosa nem

Bem titkolta

több

veszedelmes sebet kapott.

aggodalmát

godtan azt válaszolta, hogy

;

de a tábornok nyu-

még egy

évig fog

élni.

14"

VégzethlvéB

E a

sejtelmének igazságában bízva, félelem nélkül

legsrbb golyózáporban

golyó, mely

t

is;

azt

iár

mondja, hogy a

halálosan találná, majd csak 1850-ben

jöhet. .

.

.

Eddig van az 1849-iki ujságközlés. S

ember furcsa

érzéssel olvassa ezt a régi nyomtatást,

Bem

mikor tudja, hogy jósolt

biz az

esztendben

tábornok csakugyan a meg-

meg. Mint aleppói kormányzó

halt

hunyta be a szemét 1850 december 16-án. Némelyek szerint a pestis ragadta el

;

mások

kiújult régi sebei vitték sírba.

aleppói levelezje azt

ban

állítja,

hideglelést kapott s

Elméleteket csinálni

azt

mondják, hogy

Az egykorú

Pesti

Napló

hogy Bem nedves lakásá-

abba

halt bele.

nem nehéz még valószineket ;

sem. Azt mondhatja az ember, hogy a korán megvénült, tördött vezérben fatalisztikus hite tartotta fönn

az

élet erejét

járt,

;

s

mikor az a babonás év a vége

felé

ez az energia meghibbant, tehát természetes, hogy

Bemnek

1851 felvirradta eltt

meg

kellett halnia.

Ers

bizonyítéka ennek az energiahanyatlásnak az, hogy halála az év vége eltt két héttel következett be.

Mindez elég hihet beszéd;

s

mégis megdöbbent

bennünket a csodálatos véletlenség vagy mi. Kivált ha tudjuk,

hogy Bemnek az a végzethivés csakugyan

valóság

volt.

Szent

igaz,

7-én elltte jobb kezének 100 Kúti

lvsvol.

hogy mikor 1849

középs

ujját

februári js

ama

portyá10

i

'8

Té^ethfrét

zók egyike, akiket lovaglókorb^iuval akart elkergetni ágyúitól, e híres szavakat kiáltva:

Kánonén

n

Kanaüle,meine

will ich habén/", az orvosok az újj levágása

után aggódtak, hogy a

szörny hidegben

halálossá

válhatik a seb, ha oly kevéssé gondozzák, mint a

tábornok

még

tette.

az

De Bem csak mosolygott

:

nem

jött el

Bauer rnagy emlékirataiból még

órája!

eléggé ismeretes ez az anekdota

„Gróf Teleki Sándor egyszer belép Bemhez egy ezüst pohárral, melyen puskagolyótól okozott horpa-

dás volt látható

és elbeszéli,

;

anya adta honvéd megáldotta,

fiának,

arra kérve

hogy

midn

ezt a poharat

egy

a táborba küldte és

t, hogy e poharat mindig

magával hordja.

— A tegnapi

ütközetben, mondta Teleki, kétség-

kívül ez a pohár mentette

meg

a megáldott

fiú életét,

mert az a golyó, mely az ezüstöt behorpasztotta, bizonyára

t

öli

meg, ha a pohár nincs

Bem búskomoly

ott.

arcát magasztos mosolygás derí-

tette fel.

— még

Mily szép az a

hit,

hogy az anyai áldás

az ellenséges golyók irányát

volna ezt a hitet megingatni.

is

megszabja. Vétek

De önnek,

Sándorhoz fordulva, megmondhatom

hogy ama honvédnek még nem

ereje

:

folytatta Teleki

én azt hiszem,

ütött utolsó órája s

azért találta a golyó csak a poharát.

Végzethivés

— Hátha

a pohár

nem

lett

147

volna nála

?

kérdezte

gróf Teleki Sándor.

— találta

Akkor,

felelte

Bem,

alkalmasint

vagy

nem

volna a golyó, vagy egyéb akadályba ütközött

volna s

mégsem volna semmi

baja honvédünknek.

— Eszerint tábornok ür hisz benne, hogy az ember sorsa elre

meg van

írva, szólt

Teleki bámulva.

Aztán hosszú vitatkozásba merültek

e

kérdésrl."

10'

XXXVI.

Nagyságos. Ugyan jókor kezdenek az

nagyságos címük

meteseknek

is

volt.

nagyságost

ellen

?

Most, mikor már a sze-

Továbbá mindenkit,

nem

méltó-

aki eddig nagy-

Mert a tekintetest megölte a nagyságos, a pedig

megölte a méltóságos

méltóságost mi fogja megölni, az

de hogy azt

képvisel urak

csak a legtaj'-intatlanabbjai

ságolják ket.

ságos

tiltakozni a

is

még nem

;

hogy a

bizonyos

megöli majd valami, az a természetnek

törvénye.

Nem

akarom kegyeteket a magyar

netével untatni.

seink históriája

titulusok törté-

No meg nem is igen tudnám. Címezémég megíratlan, s megírni nem lesz

csekély munka. Ezer esztends stilus curialisát kell végigvizsgálni, egybevetvén a külföldi parallelekkel,

meg magával

a történettel.

pen követelte

ki

Hogy Mátyás

no

király mikép-

magának a pápától a majcsias

címet,

Nagyságos

annak nem nehéz a végére

149

de hogy Mátyás

járni;

micsoda példa szerint kezdte a városi polgárokat tehát

nem csupán

spectus ac prudens címmel, az

Hát a többi száz

hogy a

király,

!

Még

ma

ha

—

az erdélyi szászokat

azt

levelet

ír

circunt-

már fogasabb

sem tudjuk

—

kérdés.

hirtelenében,

valakinek, miért ad a

nemes embernek

vitézl, a bárónak nagyságos, a gróf-

nak

nagyságos

tekintetes és

S

titulust.

azt se tudjuk,

hogy mióta. Ellenben közös kincsünk az az adat, hogy a nagy-

ságos az erdélyi fejedelmek címe a múlt század els felében

még.

Itt

volt.

nem

Ezzel a címmel

igen dobálództak

hever az asztalomon Márton Józsefnek egy

1818-ban megjelent szótára; a végére vannak nyomtatva a lexikonok kiadását

nevei; vagy kétezer.

segít magyar hazafiak

Nagyméltóságú és méltóságos

van köztük bven, de nagyságos nincsen egyetlen egy sem.

A

címnek tek

tudós Márton ezt ítélte.

Úgy

még

nádori vagy fejedelmi

tudom, a negyvenes években kezd-

A

felbukkanni a nagyságos bárók.

szerint Metternichtl,

mások

szerint

származó nagy természeti törvény

:

némelyek

Windischgrátztl

hogy az ember a

bárónál kezddik, vihette a fudvarmesteri hivatalnak

valamelyik íródeákját 1867-ben arra a demokrata cselekedetre,

hogy az udvari ebédre

hívott

kat bárói, azaz nagyságos titulussal

képvisel ura-

tüntesse

ki

az

150

Nap-ys&go*

aranyszegély kartonon. .Hadd legyen ember a képgondolhatta magában a nagylelk

férfiú.

S kinevezte a képviselket emberekké, abban a

biztos

visel

is!"

tudatban, hogy a

magyar nyelv

titkait

nem

t soha

gotó fudvarmesteri hivatal ezért

igen boly-

sem

fogja

elcsapni.

Csakhogy hol

ma már

a kutya

is

nagyságos. Hát akkor

kezddik az ember ?

A

méltóságosnál.

No

ne ijedjünk meg. Mindnyájan

emberek, vagyis méltóságosak vagyunk.

Mind ennek pedig az nyosság

vala.

Elsben

indítója

a magyar tudomá-

budapesti egyetemi tanár urak-

nak kezdte dúlni kebelét a homályos bánat, hogy csak nagyságosak

;

épp olyan közönséges nagyságo-

sak, mint kopoltyúval

annak idején megírták

lélekz kolozsvári

S akkor

társaik, akik

azt a nevezetes instánciájukat,

hogy adassék meg nékiek Megadatott.

k

a nagyságos

titulus.

javasolta Brassai bácsi,

hogy a

is

nagysád legyen az általános

magyar

Kendebb a Táncsics kendjénél. S

élt is

megszólítás. vele az öreg,

életének századik évéig. így címezte a minisztereket s

ha drótos

megjelen

tótot hivatott

zsíros atyafitól

Ez csupa azonban

nyilt

seb

fel,

:

azt kérdezte az ajtóban

„Nagysád a huzalos

volt.

A

budapesti

kitalálta gerjellenes kezelését.

zetes miniszteri tanácsosság

volt.

A

A

?

tudomány szer a cím-

méltóságosság.

Tündökl demokrataságú

és szikrázó

józanesz

ketté-

választása a professzoroknak két rendbe: elsbe és utolsóba,

srn

hogy az

hallgatni.

A

ifjúság mindjárt láthassa

miniszteri tanácsosság aztán egy-

szerre abba maradt, mert fölfedezték, sütni valami

inkább, mert

hogy

magyar udvari tanácsosságot magyar udvar nincsen. De az

még szebben

és

peng.

Az egyetemrl

is

férfiak

csinálják

tovább

terjedt,

ki lehet is,

annál

méltóságos

a méltóságos

a bankokba és mindenüvé,

származott

kit kell

:

ki-

ahol jeles

a magyar világtörténelmet. Aztán felsége legfelsbb közbejötte nélkül.

Nagyságos úrrá engemet a Szikszay halhatatlan

Géza fpincére nevezett pedig tavaly

tett

meg

ki

1877-ben. Méltóságos úrrá

az én félszem vándor köször-

söm, aki minden hónapban egyszer az dik az elszobában,

Ez

a

iránt

érdekl

hogy élesek-e még a beretváim

-

l

köszörs derék ember, mert jól köszöri de hogy ;

királyi jogai

volnának,

ban tudományos

nem

igen hiszem. Azt azon-

meggyzdésem

szerint állítom,

címadományozás dolgában egyenl nagyságos,

er

hogy

az egykor

ma már méltóságos képvisel urak fudvar-

mesteri meghivó-írójával. Ki meri hát tagadni, hogy én

méltóságos úr vagyok

?

xxxvn. Úrnapja. rnapja

A

a katholikus egyház legragyogóbb ünnepe.

legfenségesebb

oltári

szentséget dicsíteni, a rítus

pompájában tündöklik a gazdag

S ez nem

A

véletlenség,

mi égövünk

alatt

hanem

nyár aranya

is.

a bölcs áhítat akarata.

kevés ünnepnek kedvez az id*

Gyakran még a pünkösd sem

nem

ifjú

egyszer zimankós

:

piros.

A

húsvét

meg

mert a tavaszi napéjegyenl-

ség után való holdtöltére esik, s ez néha igen korán van.

Az

teljes

egyetlen nagy ünnep, melyen a természet

is

díszében sugárzik, az Úrnapja. Azért választotta

az egyház a legnagyobb

pompa

ragyogtatásának.

Ebben követik a katholikus fejedelmek

is.

Mikor a

magyar ember némán ballag végig a bécsi Burg pompakellékeinek

egy-egy

tárházain,

régi

a német szolgák rámutatnak

díszhintóra

:

ezt

soha sem használják

rnapja

1

meg

máskor, csak Frohnleichnamkor

— magyar

a

koronázáskor. Bizony nagy ünnep mind a kett

Az Úrnapja

eredetét

nálunk

annyit tudnak,

hogy a

XIÍÍ.

IV.

Orbán pápa

alatt.

alig

deljenek.

Ez nem

igen

!

ismerik;

csak

században keletkezett,

Legelterjedtebb az a legenda,

hogy egy szent élet apáca álmot Jézus kívánta, hogy az

53

oltári

látott

:

maga az

úr

szentségnek ünnepet ren-

tudom honnan keletkezett mende-

monda. Talán a XVII. századbeli Alacoque Margit látomásainak összetévesztése a XIII. századbeli dolgokkal.

ACorpus Domini ünnnep igaz eredete a bolsenai

csoda.

Bolsena umbriai városka nagytemplomában 1263

nyarán egy cseh pap misézett. Ez az idegen pap két-

ségekben vergdött. hinni.

az

Nem

Úr

fért

ratio igéit

:

„Hoc

szentség eltt.

a transsubstantiatioban

est

mikor elmondja

A

Orbán pápa

fölötte a consec-

enim corpus meurn." S íme ez a

pap áldozáskor azt

cseppek piroslanak.

IV.

bírt

az eszébe, hogy az ostyából valósággal

teste leszen,

hitetlen

Nem

Ég

látta,

hogy az ostyán

hittel borult le s

csoda híre csakhamar alig

netében

is

Ez eseménynek

örökkévaló

stanzáinak legszebb

megtért a

elterjedt, s

egy év múlva, 1264-ben, meg-

szerzetté a bolsenai csoda emlékére a

fenséges ünnepét.

vér-

a

Corpus Domini

mvészet

dicsség emléke van

:

törté-

Rafael

frescoja a bolsenai mise, az Úr-

napja keletkezését elénk adó magasztos kép.

1.1

Úrnapja

Aligha írnék e köztudomású, épp csak nálunk ke-

nem

véssé ismert dolgokról, ha

hogy a bolsenai csoda épp

—

e

egyik fiókjában.

íróasztalom

hever

fehér ostya megpirosodott.

tudom

hirtelen

tenyészete,

:

micsoda

akarja a véletlen,

napokban ismétldjék az

nev

Egy csomó Kiverte ama

rég ott

— nem — mikroorganismus

mely a búza sütetének piros

színt ad. Igen

közönséges tünemény. Minden középiskola természetszertárában van olyan ostya.

rajzi

rnapjának

De engemet most,

elestéjén, mégis mélyen megindít, hogy

így találkozott az a középkori csoda, történt, s

mely az

ez a hétköznapi jelenség az én íróasztalom

fiókjában. Mert annak a

nagy igazságnak a bizonysága,

hogy valóság minden csoda, amelyet

Hogy a

hisz az ember.

vizsgálódás elébb-utóbb kideríti a csodák

megadja a csodák természetes magyarázatát,

nyitját,

nem

oltárnál

üt rést

azon a nagy költiségen, hogy az emberek

az emberfölöttire, e nagy és egyetlen vigaszra sóvárognak. ezt

a

Ezért

Az

hitet

hitök meggyógyítja ket.

elvenni

nem vagyok

?

Subjective

S

ki

akarhatja

minden csoda

igaz.

ellensége a spiritizmusnak sem.

Csak azoknak, akik pénzkeres mesterséget csinálnak belle.

A

szemfényvesztknek. Nekem kötelességem,

amennyire tudom,

leleplezni

a spiritizmus

minden

Meg is cselekedtem, valahányszor csak alkalmam volt. Ha hiába fáradtam, többnyire az emberen csodáját.

rrnapja

múlt.

S ez nem

gyz, nem az

baj.

A baj az, mikor a bolondítás szava A bolondítók vezére — méltó-

igazságé.

ságos urak úri barátja lottam,

mes

j--,

—

ki ellenem,

remek támadásokat

világon innen

is

most, ha

;

mint utóbb hal-

intézett, csaló volt jól

a

rejtel-

tudom, börtönben

ha ugyan meg nem szökött. Minden hit a legnagyobb tiszteletre méltó, valamíg

hál,

szinte.

A

lélek

szabadsága az. S nincsen rútabb ko-

média a világon, mint mikor a francia és a svájci libre penseurök még azt is meg akarják akadályozni, hogy a pápista

búcsúsok ne vonuljanak végig az utcákon-

Ebben a dologban a libre szó

és fogalom szégyenkezik, a penser ige pedig ámul-bámul: hogyan kerül ide ?

A

hivés épp olyan szabadsága a gondolatnak, mint a

nenhivés.

egymás

Az

a világ józan rendje,

mellett.

fképpen a

hit

És

egymást.

A

tiszteletet

érdemli meg, mert hinni nehezebb

mint nemhinni. S a hitetlenségnél.

tiszteljék

hogy megférjenek

hit subjective

Vagy mit

is

többnyire igazabb a

mondott Pascal

kedik az isten létében, már hisz benne.

:

aki kétel-

XXXVIII.

A viharágyú. Felh És a

elébe harangozni igen régi katholikus szokás.

falvak pápista tornyában

ma

is

megkondítják a

harangokat, valahányszor tarajos fellegek tornyosul-

nak az égen.

E

Lajos sem tudja.

még Katona

dolog eredetét talán

A

középkori barátok gyönyör leoni-

nusában ugyan háromféle meteorológiai ervel csekszik a harang

:

gitra frango ; tehát

nem

a szelet

nemcsak a felhket

ventos, ful-

kergeti

szétszórja és a villámot

el,

ha-

is elhárítja

,

tanította.

St

katholikus népkönyvet olvastam, mely

inti

mindazonáltal

nem egy

is

nimbos fugo, dissipo

is di-

az egyház ezt soha

sem

a falvak népét, hogy a felh elébe való harangozással

hagyjon

fel

;

mert gyakran megesik, hogy a

a toronyba üt s megöli a harangozókat.

azonban csak nem akar eltnni, mert a nek benne.

mennyk A szokás

falusiak hisz-

:

!

A

Hogy

miért hisznek

157

Tiharáíryú

Azért, mert a tapasztalat

?

lát-

szólag amellett bizonyít, hogy a harangszó csakugyan elkergeti a jégest. Haj,

világon

1

sok ilyen „tapasztalat" van a

Kivált a hiedelmek országában.

különben

az,

hogy nem mindig veri

mikor tarajos felhk közelednek.

fenyeget az vész.

ég,

Ha nem

el

St

A dolog

nyitja

a jég a határt,

sokkal többször

mint ahányszor csakugyan lezúdul a

esik jég, a

rangozás használt

;

nép azt mondja, hogy a ha-

ha pedig

a nép felsóhajt

esik,

még a harangozásnak sem lehetett foganatja Ne feledjük különben, hogy a népies meteorológia nem valami mennyei malasztnak, hanem a harangok

hát

szavának tulajdonítja a felhkergetést. S ettl csak egy lépés van a mai viharágyúzás „örvénygyr"

el-

méletéig.

örvénygyr Biz azt egyelre nem tudja senki sem. És még kevésbbé tudja valaki, hogy miképpen gátolja meg a jég keletkezését. Mert a tudomány még azt sem sejti, hogy mint és miért fagy röggé Hogy mi az

az

?

a felhben a vízpára.

Van ugyan

egyik elméletebb a másiknál

;

elég jégelmélet, de

vagyis semmelyik se ér

egy pipa dohányt. Valamíg nem tudni hogyan keletke:

zik a jég és

hogyan veszi

elejét

az ágyúzás ez az egész :

dolog kívüle esik a fizikának. Mert a fizika a természet törvényeit keresi és ennél fogva

zonyíthatatlan dolgot.

nem

hisz

el

Ebben különbözik a

semmi

bi-

m ágy iától.

A lhar&?yü

158

Aki ismeri a fizika történetét,

sok nagy dolognak

—

st

mertük meg a praxisát theoriáját.

De

s

nem

tagadhatja,

hogy

— elébb

a legtöbbnek

csak azután sütöttük

ki

a

nincsen példa, hogy valaminek a

arra

legegyszerbb ismerete nélkül csináltunk légyen méletet, s aztán

is-

ebbl

el-

a délibábos elméletbl támadt

volna a praktikus valóság. Ilyen az a német Wirbelringtheoria.

Ha

valaki

elébe ágyúzni,

mondja

azt

próbáljunk a felh

:

amint a nép harangoz a felh elébe

;

mert vannak holmi följegyzések, hogy csatatereken a

jégfelhk eloszlottak az ágyúdörejtl,

S ha valakinek van kedve pora

is,

is,

ideje

is,

— az beszéd.

ágyúja

is,

derék dolgot cselekszik, ha kísérletez.

kísérleteznének mentül többen.

csak haszna lehet tisztika adataiból,

monda, vagy az

;

puska-

St

bár

Ez experimentumoknak

mert vagy bebizonyosodik a

sta-

hogy az egész felhkergetés mendelátszik

ugyan igen sok esetben

meg, hogy az ágyúzás csak-

elejét veszi

a jégesnek.

Tehát senki sem kívánhatja józan viharágyuzást hagyják abba.

De

ésszel,

hogy a

viszont a természet-

tudományos gondolkodású ember nem nyugodhatik bele abba a

már

fizikai

méletét

is

nagy falsumba, hogy a viharágyuzást valóságnak, törvénynek

állítják,

st

az

ma el-

olyan bizonyossággal hirdetik, mint a kétszer-

kettt. Minden elmélet, amelyet eddig errl gyártottak,

a legnémetebb obseure per obsctiriits.

A

„

gázörvény-

:

gyr",

mely

felhat

felhbe

s ott

ugyancsak

az isten tudja, hány köbkilométer

gátolja az ismeretlen

isten tudja

keletkezés jég képzdését,

tudománytalan beszéd. S csak arra bor emberek

mi módon meg-

tisztelettel

tátsák

való,

—

hogy a jám-

reá a szájukat, mint

nagykép és érthetetlen. A viharágyúzás ma még szinte csak egy kategóriába tartozik a felh elébe való harangozással st ami a mindenre, ami

;

legfbbet

:

a statisztikát

illeti,

Ha

sokkal több adat van.

az utóbbira nézve talán

valaki nekifeküdnék a régi

könyveknek, újságoknak, ezrivel találhatna adatokat arra

nézve

a véletlen

:

miként találkozott vagy

jéges a nem

nem

találkozott

véletlen harangozással. Mert

harangozni ezer év óta harangoznak a felh elébe,

nem ágyúznak

ágyúzni azonban

tend óta. Hogy a dolognak humora

is

csak egynéhány esz-

legyen

:

épp most

ol-

vasom az újságban, hogy a jóború Moór községe immár három év

óta

ágyúkkal a jégestl

;

„megvédte"

szoléit

a vihar-

de egyszersmind olyan száraz-

ságot okozott az églövöldözéssel a környéken, hogy

most a szomszéd falvak a kormányhoz folyamodnak tiltsa el

a moóriaknak azt az újmódi boszorkányságot,

mert nekik tönkre

ebben a pörbcn

?

kell jutniok.

A

Ki lehet bölcs

birónak mindenekeltt

Salamon

ki kell hall-

gatnia Magyarország legjelesebb meteorológusait.

Ezek

A

160

rlhM-Agy

csak azt mondhatják, hogy semmi bizonyosat

nem

tudnak a viharágyúzás, a jégesk elmaradása és a

—

szárazság sérl.

motívum

ez új

S annak valóban csak

mondhatója, hogy miért

három év

est

óta

?

összefüggé-

Jupiter pluvius a

nem

Az ágyú

— okbeli adott

vette-e

meg-

Moór vidékének el

a kedvét vagy

Az Olympus ura azonban szakérti véleményeket nem mond. Tehát hogyan lehessen igaz-

valami egyéb

?

ságosan eldönteni a jó fejérmegyeiek prét leg mégis elveszik a esik az eso

:

mi

lesz

?

S ha eset-

moóriak ágyúit, de azután sem

akkor ?

V

^^E^^^^E^E^E^j^

XXXIX.

Az ^

új

ulca szennye.

Mikor Le NÓtre végigvezette XIV. Lajost a versaillesi park zsinórmérték szerint nyírott fái közt és

kalmazott tain, a király azt mondta

kicir-

:

— A kert szép, igen szép, de egy hibája mégis van.

Tudja mi

?

Kifeledte

belle a köpládákat

I

Ki hitte

volna most harminc esztendeje, mikor ezt az anekdotát Ploetz francia nyelvgyakorló

könyvecs-

kéjében olvastuk és nevettünk sággal,

hogy a

rendjét

csúfoló

tudomány

rajta

gyermeki vidám-

park szalonias pompáját és

versaillesi

e

is

köpládákat valamikor az orvos-

fogja követelni

— az utcák számára

!

egy magyar orvoslapban most azt sürgeti egy derék szakember, hogy a városok legforgalmasabb Igenis,

utcáin

köpcsészéket

lehet nagy számmal elmert a tüdvészes ember sputuma nemcsak kocsin és hajón fertz ám, hanem az utcán is. helyezni

kell

;

—

100 Esti levél. 1 1

Az

162

Szent igaz

!

utca szennye

S ha bizonyos

révén az utcák kövére

volna,

hogy amaz edények

nem jut többé semmi

contagium,

minden okos embernek

azt kellene óhajtania,

már a jöv héten legalább

is

janak

a nagy

baj,

tízezer olyan csészét rak-

Budapest tízezer pontjára.

ki

épp az a

amikor és ahol szükségét

érzi,

ott expectorál-

hogy szabaduljon

a torkát ingerl és a lélekzését nehezít nyálkától keresni induljon

:

hol van olyan csésze

ganatú lenne ez az igen bölcs

akkor

is,

ki

akár a tüdvészes beteget, akár az

egészséges járókelt, hogy ne akkor és jon,

Ámde

hogy a dolog nem bizonyos. Vagy

baj,

kényszerítheti

hogy

?

bajmegelz

ha az utcán való köpködést

;

s

Csekély fo-

is

intézkedés büntetnék,

ahogy a közúti kocsikon, a vasutakon, a gzhajókon való köpködést büntetik. Mert az ellenrzés lehetetlen.

Vagy lát

vigyázzon erre

rendr ? Vagy

a

sem

ki

lát,

Az

tehát a

?

A

rendrök ? Hát ahova nem

sötétben és ködben, mikor senki

rendr sem

lát

utca sok veszedelmes és láthatatlan szennye

—

annál veszedelmesebb, mennél láthatatlanabb szennye

—

ellen

nem

ez a helyes és

ers

védekezés.

Hanem

a lábbelinek gondos megóvása minden piszoktól. Sajnos,

már sok év

óta

nem

kisérhetem a minden

európai emberre nézve kötelez figyelemmel az orvos-

tudomány mozgalmait. Tehát valószín, hogy amit én nem-orvos most mondok, énelttem már elmondta

Az

nem egy újat is

utca szennye

Nem gondolom

szaktudós.

mikor az

beszélek,

163

állítom,

hát,

hogy valami

hogy a mai hygiene

csak bámulattal szemlélheti az iszlám

háromszázados

—

mely keményen

ama

tizen-

eredet — törvényét

talán zsidó

hogy az ember ugyanabban a

tiltja,

lábbeliben lépjen

a templomba, a házba vagy bár-

mely más

helyre,

lakott

sarát tapossa.

amelyben az utca

—

Muhammad

letesebb hygienei tisztaság alapját vetette

A tüdvész

szabásával.

den egyéb gaiban. ten

nem

statisztika is

De

statisztikája

—

meg

e rend-

— valamint min-

tökéletlen az iszlám orszá-

azt mégis tudjuk,

pusztít úgy, mint

porát,

áldassék! — a legtöké-

hogy a

phthisis a Kele-

Európában. Egyelre nehéz

volna bebizonyítani, hogy e között és a

keleti

szobák

—

nagy tisztasága között okbeli összefüggés van, noha nem lehetetlen, hogy van de azt már, gon;

—

dolom, senki sem tagadja, hogy mégis csak jó dolog az,

mikor az emberek az utca szennyét mindig a kü-

szöbön kívül hagyják.

Az iszlámhitek többnyire két cipt viselnek. A küls melynek török neve

nálin,

azaz patkó, a porban, a

sárban gázolásra való. Mieltt az ember valahova belépne, ezt a fels

cipt

lerúgja.

Vagy hogy

a drágalátos sznyeget vagy akár a

szalma Arról

is

lehetne

tiszta fehér rizs-

gyékényt piszkos csizmával összetapodni!

nem

is szólva,

hogy a kereveten maga

alá sze-

•u

Az

164

dett lábbal ül az ember.

ntca szennye

Az urak

mesterségnek drága remeke

brharisnya és durva

;

saru.

e

dupla cipje a varga-

a szegényeké szattyán-

Az aszonyok

az utcán

olyan ketts sarkú fatalpon járnak, amilyen a San-

Toy

operettben azé a khínai kisasszonyé.

lábbeli

templomok

eltt, hivatalok

Ez a

sokféle

elszobáiban

mindig százával van. Aki pedig mezítláb

stb.

mieltt

jár,

átlépne valamely küszöböt, télen-nyáron leönti a lábát

egy csöbör

vízzel.

Nekünk európai embernek mindez latságos. Mert

taság

:

nem jut eszünkbe, hogy

furcsa,

st mu-

ez az igazi

tisz-

a házba semmi sem kerül az utca mocskából.

Azt ellenben

nem

ítéljük se furcsának, se

mulatságos-

nak, mikor az operáló sebész az asepsis legszigorúbb

törvényei szerint dolgozik ttlenített

kézzel,

:

kaucsuk zubbonyban,

sterilizált

fer-

eszközökkel, de a cipje

poros és sáros. Mikor a legutóbbi nagy kolera-járványkor, újságíró-kötelességemet

teljesíteni,

délutánt töltöttem a barak-kórházban,

nem

egy

fél

elégeltem

meg, hogy távozáskor a fehér kaucsuk köpönyegbl kibújva,

megmossam a kezemet

odabent semmit sem

érintett

—

káli

—

mely különben

szappannal,

hanem

a legközelebbi boltban új lábbelit vettem, s régi cip-

met a szemem dani,

hogy én

láttára

tzbe dobattam. És merem mon-

teljesítettem kötelességemet

mind ma-

gammal, mind családommal és a többi velem

érintke-

Az

zvel szemben igazán

105

ntca szennye

korrektül, s

nem

a velem ^olt

Hogy ma sem tud-

orvos urak, kiknek az ilyesmi eszébe sem

a kolera miként ragad emberrl emberre, juk jobban, mint cillusát is ismerjük.

jutott.

1831-ben tudtuk, noha már a baMeglehet, hogy az a cip-eldobás

épp olyan haszontalan vagy épp olyan hasznos cselekedet vala, mint a kaucsuk köpönyegbe való bújás

meg a

zöld szappannal való mosakodás. Ez,

bizonytalan

;

de az bizonyos, hogy amit én tettem,

logikus cselekedet volt, ha lera

fertz

Az

mondom,

már

hinni

kell,

hogy a ko-

csirák révén terjed kívülrl befele.

európai hygiene, azt hiszem, valamikor nagy

fontosságot fog tulajdonítani annak a

Keleten

ma még

gyzedelmes igazságnak, hogy a

csak a

lábbelivel az

utca szennyét a házakba hurcolni rút és veszedelmes dolog. Utcai

köpcsészék és ellenrizheteüen

helyett por- és

sárcip

kell.

A

tilalmak

hölgyek minden undok-

ságot fölszed hosszú szoknyáinak megkurtításáról

nem

is

szólván.

sopánkodni,

Akkor majd nem fog a hygiene azon

hogy minden sznyeg fészke a gyilkos

mikroorganizmusoknak. Tiszta lesz a ház és bátorságos benne az egészség, az

élet.

XL.

Ahasvérus. Heine-szobra a

Hol

itt,

kbl vagy ércbl való bolygó zsidó.

hol amott bukkanik

fel

a világon, de nincs

maradása sehol kiüldözik mindenünnen a gylölet és ;

a butaság erejével. Volt ugyan egyszer egy kis helye valahol messze, kék tenger fák

alatt,

Kerkyra szigetén, oda

bánatos, szent királynéja

szegény zaklatott,

te

még vagy Ha megtrték is, nem

k;

:

pihen

szomorú pálma-

rejtette

„Nyugodjál

a magyarok

meg

itt,

te

nagy költ, szívemnek költje!"

Ott van-e

faragott

fölött,

kidobták az árokba

?

Ki tudja

Heine az többé, csak egy darab

mert nincsen többé fejedelmi kéz, mely

megkoszorúzza vadvirággal. Neki pedig az ékesség, királyni kézbl.

hozzá. Ez az

kell:

koldus-

Csakis ez méltó ékesség

diadala.

Európában a reakció sehol sem akarta megtrni Heine szobrát. Fél tle

;

mintha az az egy néma bronz-

167

Ahasvérns

nem a

alak volna a veszedelem, s

beszédes

millió

ólombet Amelyeknek mindenike egy kis momentum, egy-egy parányi Heine-szobor. Hiába, maga a kép, az !

a fájdalmasan mosolygó kép, méternyi

idk

foltot

nem

lel

egy négyszög-

a nagy világon, ahonnan nézhesse az az örök igazság óceánja

folyamát,

höm-

elé

pölygt.

embereknek

Csoda-e, hogy szabad gondolkodású

jut ez az üldözött

kedve támad, mikor eszökbe

harci

szobor

!

Hát küzdjünk

emlék! Vagy

itt

és legyen a faragott

kép diadalmi

vagy amott, csak legyen valahol

nem

az eszme halhatatlanságának. Mert

halt

jeléül

;

meg

a

leányzó, csak aluszik. Most egy Németországba sza-

kadt magyar zsidó ember hagyott egész kis vagyont

Heinre szobrára;

állítsák

„nem

városában, ha pedig ott

Az

az örökhagyó

nak

látszik.

Úgy

nem

fel

is

az emléket Erlangen hát Budapesten.

kell",

akkora hazaáruló, amekkorá-

gondolkodott, hogy Heine Henriknek

joga van legelsbb Németországtól követelni és dicsséget

szor

!

—

;

s

ha

ott elutasítják

—

tiszteletet

ki tudja

hányad-

akkor tisztességgel mehet abba a szabad

országba, ahhoz a szabad nemzethez,

napokban hör\ nrird

azt énekelte:

„Wenn

mir das deutsche

ich

melyrl gyászos

denNamen Ungar

Wams

zu enge

.

.

.*

Hogy a Magyar Tudományos Akadémiában Goetheszoba van, nem éppen múlhatatlan dicsségünk de ;

AhasvóruB

168

arra

már kevélyek lehetnénk, ha Európa els

len Heine-szobra

hogy ez a

itt

állana, nálunk, hirdetni

és egyet-

a világnak,

menedéke az üldözött eszmének hogy

föld

;

vendégszeretet rzi bujdosásában, valamig haza

itt

telhet diadallal,

— Eleve

ha majd

látható,

ott is

szabad lesz a gondolat.

hogy az a szobor hozzánk

sárnak záporán át juthatna. Hiszen

itt

is

csak a

van, ha egyéb

nem, hát a mi lelkes ifjúságunk, aki bizonnyal azon kezdené, hogy hagymakoszorút tenne a szobor talpára.

Abcug zsidó

!

Hogy az a

halhatatlan, a

mi királynénk

lelkének barátja vala, egy kicsit mellékes. Valamint az is

mellékes,

hogy Heine

szíve a mienkkel dobbant leg-

nagyobb boldogtalanságunkban.

ugyan olvasták abbé urat bántja

Egy

—

Ej,

az a vers

— ha

tulajdonképpen ftisztelend Liszt

azért,

mert

nem

izraelita.

És a

többi.

szóval bizonyos, hogy hetedhét országra szóló

herce-hurca lenne abból, ha az az Ahasvérus ide

akarna jönni. De hát csak hadd lenne.

Nem

félünk a

világosságnak és a sötétségnek semmi küzdelmétl

st

örülünk, ha a háború

nyíltan.

Hamarább van

mentl több vége.

S az

csatatéren folyik áldás,

mert

így,

ezzel az óvatos portyázó taktikával, egy kicsit unalmas.

Ifi

XLL Tündérujjak.

Ha

a felséges és fenséges urak kabátjáról lekíván-

kozik egy gomb, vajon és fenséges asszonyok

Nem

szokták,

de

;

S

föl

ez a

f

cérna igen

?

merem

állítani,

alap-

hogy nem szok-

tudnák varrni. dolog,

ers

között. Nélküle

erre a

szokták-e varrni a felséges

komoly etiquette-tanulmányaim

ján egész határozottan ták

föl

nagyságos olvasóim. Az az egy szál

kötelék miközöttünk, férfiak és

sok minden nincsen

jól.

nk

Szükség van

mi bajuszos gyámoltalanságunkra. Szép haja-

don, rizkedjél Tihamér doktortól, ha eldicsekszik vele,

hogy

maga

is

úgy

föl

tudja varrni a gombot,

elébb szakad le a kabát a gombról, mint a

gomb

kabátról.

Ebbl

elvégzett

egynéhány osztályt az agglegénység

jából.

a doktorból

nem

lesz jó

Függetlensége félelmes. Varrjon

férj.

hogy a

Mert már iskolá-

csak levágott

170

Tündérujjak

füleket

az ártatlan mesterség. Viszont

;

vennél-e feleségül olyan leányt, aki

gombot sem

varrni egy este

van

st nem vennéd

t

— is

el

Ez órában

Hanem

varrnak;

trnéd, hogy varrjanak. De azért

még sem

a

alól,

úgy hogy már nem

is

te doktor.

azért mégis bölcs a Budapesti Orvosi Kör, este kimondotta,

törülni

határozat

fölszabadult a

szecessziós leányt, ki

mely tegnap el kell

el-

föl-

nem

mert okos ember vagy,

;

doktor,

— hisz ép májusi

azt szavalod, hogy a virágok

és a cérna rabszolgasága

ismeri

is

!

te,

nem tudna

nem

hogy a leányiskolákban

a kézimunka kötelez a

tanítását.

t és cérna ellen tör.

csak asszonykézbl kerüljön ki a pólyánk

szemfednk

is.

De a józan

Ez a

Bizony ezután is,

a

ész nevében átokkal sújtja

a himzrámát, a horgolótt és mindazt a sok dibdáb,

munkának hazudott

idfecsérlést,

mely mindmostanig

rontotta a kis leányok szemét, ferdítette a hátgerincét

és butította az elméjét.

Rettenetes elgondolni,

hány

órát, napot, évet lop el

a leánygyermekek életébl ez a káros piszmogás.

vész

A

el

bele

1

tudósításokban

az okot

nem

is

kell

Hány

És hány

nem

testre, lélekre

egyaránt

szem, hány csontozat épsége idegzet gyöngül

látom,

meg tle |

hogy az orvos urak

említették. Pedig fontos ok.

mondanom, hogy a hosszú,

helyre nézés meghibbantja a gyermek

ezt

Neuropathának folytonos egy idegeit.

A

sok

Tündért! jják

hisztériás

a

részt

egy szóval

himzráma

rachitis.

De

n, kit

Hát a

testi,

is

171

lehet hipnotizálni, nagy-

mellett szerezhette baját.

a

lelki

azért a leánykának dolgoznia kell. Dolgoznia,

hogy

tíz évi tanítás

meg

tudjon csinálni egy méter

után napok keserves munkájával hímzést, melyet a

Bonnaz-féle gép harminc másodperc

mely a boltban

A

Ez

melynek a kézimunka úgy kedvez!

alatt készít

el,

s

tizenkét krajcárért kapható.

géppel való e céltalan versengés a nyugaton

már

Az angol leányka megtanulja, hogyan kell tt forgatni; nem is lehetne belle a feleség és anya ideálja, ha nem tanulná meg. De szeme, gerince, idege és elméje nem lesz a himzráma koldusa. Míg a régen véget

ért.

magyar leány

ott

görnyed az iskolában, amaz ostoba

és fölösleges robottal gyötrdve, az angol kint labdáz

a gyepen vagy hanyattfekszik a

Ez a kemény deszka az angol ortholeghatalmasabb eszköze. Ha a brit faj egyenes,

két-három paedia

kemény deszkán, napi

óráig.

mint a feny, ennek a deszkának köszöni. ket

már háromesztends korában

pihétlen ágyra.

És

Hanyatt feküdni

—

A

gyerme-

reászoktatják erre a

folytatják valamíg a növése tart.

egy darab

fa a tarkója alatt

—

Angliában ép oly fontos része a nevelésnek, mint a lecke, a játék, az

olvasmány.

Ilyen deszkát kell csinálni a fából,

minálunk

is.

nem himzrámát,

Hálánkra érdemesek a józanul gondol-

172

Töndérujjak

kodó orvosok, kik végre-valahára föltámadtak egy ósdi és buta portéka, a kézimunkatanítás mai rendszere ellen.

Hogy

lesz-e foganatja az

okos mozgal-

muknak, az már más kérdés. És elég kétséges kérdés a mai bölcs világban.

4

XLII.

A mosó-ház. Egy jóltév

úri

hölgy a nyáron huszonötezer koro-

nát ajándékozott a fvárosnak a végett, hogy mosó-

házat állítsanak belle a szegény asszonyok számára.

Hogy annak a nemes nnek most ez kell követelnie, mivel a fváros nem konyság

afféle

vissza

fogja kapni a pénzét,

bírói

is

úton,

—

gyakorlására

;

s

ajándékát vissza hajlandó a jóté-

hogy az a hölgy

talán

ha másképpen nem, hát

csupa olyan budapesti gyönyörség,

amelyet csak természetesnek és programm szernek ítélhet

az ázsiai tudományokban járatos ember.

Nem

is

épp errl akarok én beszélni.

Csak azt szeretném megmagyarázni, olvasóim kegyes engedelmével Keletnek,

hogy mi

is

—

—

a mélyen

európai tisztelt

az a mosóház, (vagy ha volna,

lenne vagy legalább lehetne: okvetetlenül mosoda, mivel

már csak ez Budapest

nyelve).

Mi a mosóház,

melyet a székesfváros egyelre fölöslegesnek

itélt.

A mosAMs

174

Azon kezdem, hogy a világirodalomnak legnagyobb szamársága azaz si novellistafrázis: „szegény, de Mert ez contradictio in adjecto.

tiszta."

A

tisztaság a

legdrágább portékák egyike. Olyan drága, hogy a

tisz-

maga a legnagyobb fényzés. Hány ember van ebben az országban, aki mindennap fürdik ? Vagy csak

taság

hány olyan is,

aki

„Hideg vér és

mindennap

tiszta gallér 1*

régi vígjátékának

tiszta inget

mondja a Bérezik Árpád

hse. Ez a

értelm. Sokkal mélyebb,

vesz magára?

szálló ige igen mély-

semmint vidám alkotója

ezeltt harmincnégy esztendvel gondolta. Mert e kor-

nak valóságos karakterisztikonja.

A gallér tiszta

;

de az

ing lehet a

piszok állami privilégiumával dicsekv

Jáger-gyapjú

is.

az az

A

kilenc

vagy több

mégis úr a pokolban

úr,

írótársam, Dante, az Inferno

hetes.

S

viselje,

Noha az én

is.

jeles

gyalázatos gyötrelmei

közül kifeledte a piszkos ingben való járás komisz keservét.

Minden reggel

tiszta ing

!

Hány ember van

ebben az országban, aki lelkiismeretének

annak

1

—

e szavára hallgat!

— valóban

Nem mondok

semmit,

nehogy szörnyt mondjak. Csak megjegyzem, hogy azok a takarékos urak mind a mosóné rovására dugják e zsebökbe a piszkos ing tiszta jövedelmét, a

harminc piszkos

fillért.

S a magyar Vauvenargues,

Kenedi Géza, mégis csak keser tréfából mondja, hogy a párbaj képesség

el

föltétele

a

tiszta ingl

A mosóh&z

175

Hát a szegény ember! Akinek

testére

minden

áldott

nap a munka szent, de mégis csak fekete szennye rakódik

le

!

a három istenileg és emberileg fenséges

asztala, ez

dolog!

Milyen annak a fehérnemje, az ágya, az

Ne

szóljunk.

Nekem, a másodmagammal

és

két cselédemmel él, középsorsú embernek évi három-

száz koronámba kerül a mosás

S ha én

ezt

mondom, mit

ez a házi mvelet.

;

szóljon a nálam tízszer

szegényebb, de tizedmagát fönntartó ember

?

Csoda-e,

ha piszkos ? Csoda-e, ha lakása, ruhája és mindene

mér ama

csattanó pofot

asszony, Hygieia arcára

Európában

szentséges, de drága isten-

?

ezért gondoskodott

igen régtl óta arról,

már a

civilizáció

hogy megkönnyítse és olcsóvá

tegye a szegény asszonyok munkáját, mikor mosni akarnak.

Az

ezer lavoir és

Nyugat jótékonysága

buanderie,

ingyen adja a szegé-

fönntart,

nyeknek a mosás két fkellékét szappant.

Az asszonyra csak a

:

a meleg vizet és a

két keze

még Fiúméban

nem

Mert európai portéka.

is.

Vagy hogy hazudom most az volt

is,

nálják

van

is

most

munkája

vár.

Csak Budapesten

Lavatoio van lesz soha.

amelyet a

egyszer. Budapesten

szegény asszonyok mosóhelye. S haszis

százával,

hanem

ezrivel.

Harminc-

egynéhány esztendvel ezeltt, gyermekkoromban, sokszor elnéztem, hogy a Császárfürd kádjaiból és

A mosóház

176

medencéibl a Dunába folyó meleg ásványvízben mint mostak a szegény, a legszegényebb asszonyok. Felhasználták azt a kis

amelyet

maga

nem tudom hány ingyen

a teremt ad. Jégben, hóban

is ott álltak

gzölg vízben és ma is? Nem tudom.

azok a fejérnépek, térdig a gott a sulyok. így van-e

kalóriát,

csatto-

;

Szinte

hogy ne „rendszabályozták" volna meg

lehetetlen,

valahogyan ezeket az asszonyokat, a kik ingyen hasz-

gyomrának drága melegét.

nálják a föld

De mai

vakmerket, akik a kszén- és

s látok olyan

meg minden

fakereskedelmet károsítják Kijárnak

ide,

puttonnyal,

nap.

az artézi kútra, és viszik a jó forró vizet

korsóval,

mosogatni.

Nagy

visszaélést

még nem

ha nem mosni, hát legalább

hogy a fváros

helytelenség, tiltotta el.

Remélem, hogy

lesz a foganatja

;

s

ezt a

Hiszen ez valóságos

tolvajság! Lopják az ingyen meleget!

melegvizet.

áldott

St

az ingyen

e följelentésemnek

holnap már röndér

meg-

riasztja el a

jóval forró kúthoz járuló népet.

De

így

magunk

között

angyal az az ismeretlen

mégis azt mondom, hogy

n,

aki pénzt,

adni, szegény balga, arra a célra,

gény népe tisztálkodhassék azért,

;

sok pénzt akart

hogy Budapest

sze-

ha egyébért nem, hát

hogy ne pusztítson közöttünk a sok

piszok,

melynek közönségesebb neve járványos betegség. S az a nemes teremtés talán arra

is

gondolt,

hogy Buda-

A

mosóhftí

177

_

pest városában úristen

a vizet forrás

nem

kell

a mosókatlan alá fteni, mert

szent felsége idtlen itten

mind

idk

óta

maga

melegíti

a szegények számára, s ez a sok hév-

arra való,

hogy a szegényeknek ne

kelljen

az üst alá gyújtani.

Angyal az az ismeretlen nálunk írásban adják

ki róla,

n. És hogy

okos angyal. De

balgatag.

&

100 Eiti leréJ,

12

LAAAJI.AAAAAAA4.4.4.4.JÍ.A

xLm. Földindulás. Zágrábnak az 18S0-iki földindulás szinte az

volt,

ami Pestnek az 1838-iki árvíz vagy Szegednek a katasztrófa: szerencsés szerencsétlenség.

Falu-váro-

ok jómódú és szokásaiban megrögzött népét csak a kénytelenség viszi a modern építkezésre. Valamint a

mvészetnek

is

nagylelkség

itt

ran.

csak holmi bajok révén jut egy kis mifelénk.

Ha nem

is

mindig, de gyak-

Zágráb például nemcsak legszebb

a földindulásnak,

Amaz

utcáit köszöni

hanem pompás székesegyházát

istencsapása nélkül a

dóm

alkalmasint

ma

is.

is

csak a régi roskatag és négy századon át felismerhe-

—

tetlenné toldozott-foldozott épület volna.

Uram, ha a csolni,

földalatti

hogy az

új

ernek

Hanem,

azt méltóztatol paran-

Zágrábot döntsék halomba

:

akkor

megsirathatjuk ami rossz testvéreinket, a horvátokat

mert az

új

városok nehezen támadnak

velk az er, a munka, a

pénz, a kedv.

fel

:

együtt halt

;

179

Földindulás

Hogy mi a

földindulás

annyiféleképpen tudjuk,

:

hogy tulajdonképpen sehogyan sem tudjuk. Az elméletekben úgy válogathatunk, mint az éretlen vackorban. Sejtelmünk sincsen róla, mi van a talpunk alatt

egy

kicsit

mélyebben. Például csak annyira, amennyire

Budapesttl Gödöll ismerünk,

esik.

még annyira

Ami

se hat

geológiai feltárást eddig

le,

mint mikor a gyermek

a piros húsvéti tojás héjára cifraságokat karcol tvel.

Vagy

mit

is

A

mondok.

t

nyomán

rettenetes, több

száz kilométeres mélységek tátonganak, ha a tojás

átmérjét a Föld átmérjéhez hasonlítjuk. Mi pedig

ha egy kilométerre jutottunk

le

az artézi kutak fúrójá-

A

val a 6,370.000 méter sugarú földgömbbe.

ég

csillaga van-e

itt

alattunk, az ismeretlen

vagy immár kemény a Föld keringenek üregeiben

Ne

?

jó,

alkata, csak

Laplace

mélyben

tzfolyamok

tessék kérdezni

;

fképpen

geológusoktól ne, mert ezek a különben igen jóneve-

lés derék urak könnyen gorombákká hiszik

:

Azt

csúfolódunk velük.

Egyet mégis bizonyosan tudunk

;

azt,

melegsége a mélységgel nttön-n. Ezt mérni thermométerrel thermométert

nunk

válnak.

kell

le

;

legalább

addig,

hogy a Föld

meg

tudtuk

ameddig a

tudtuk bocsátani. Mikor tehát válogat-

a földindulás elméleteiben

— bátran választ-

hatjuk akármelyiket, mert valamennyit a legkiválóbb

akadémikusok védik

— mégis

csak legjobb a magyar 12

#

Földindulás

j80

paraszt ész szerint eljárni, vagyis a legkevésbbé cifrá-

—A

hoz szegdni. a tenger

—

földalatti

vizek

— vagy néha maga

leszivárognak vagy épp

rétegeket alá-

mosva leszakadnak olyan mélységekbe, ahol már igen nagy a hség.

A víz gzzé

akar, s mert nincsen

ságos

földalatti

válik, szabadulni, terjedni

módjában

kazánrobbanás.

:

megtörténik a való-

Tle

inog

meg

a föld.

Semmi tünemény nem hat az emberre ilyen iszonytatóan. Az a sarkalatos törvény dl meg, melyet testünk-lelknk igaznak ismer

:

hogy a

föld szilárd, bíz-

hatunk benne. S mikor kiderül, hogy ez sem igaz az :

állati

rémület vészen ert rajtunk.

Egyszer Athénében töltöttem egynéhány napot. Igen rossz,

tem

oda. És még sokáig érezAz Akropoliszon egyszer azt láttam,

szi tengeren jutottam

a hajó ingását.

hogy Phaleron

fölött

a tenger kék vonala

föl

kezd

emelkedni a sápadt égre. Vagyis szédültem. Tengeri beteg voltam a szárazon.

jobban zott

érzett,

Ez a gonosz

jelenség

még

ha feküdtem. Az ágy hol fölkalando-

velem a magasba, hol lesülyedt

hosszú éjtszakákon át hallottam

ott

;

mellesleg pedig

a vendégfogadó-

ban, hogyan ordítanak a hullámok, hogyan zihál a

gép és hogyan csattognak a felriadtam

:

vitorlák.

— Egy éjtszaka

akkorát szökött az ágyam. Mikor az akarat

szünetel, az

ember elméje mindennél gyorsabban

Egy másodpercnek

ki tudja

jár.

milyen parányi töredéke

:

Földindulás

181

alatt

számot vetettem magammal, hogy

nem

a napok óta megszokott képzeldés,

ság. Földindulás

van

!

Még

ez a

tünemény

hanem

való-

pedig nagyfokú. Rossi és

Forel tízes skálája szerint körülbelül hatodik, mikor

az alvók mind fölrettennek,

az órák megállnak, a

bútorok inognak, a fák félrehaj lanak. Ezt azonban csak most mondom.

Nem

se Rossi, se Forel, se

menekülni föld isi

!

Ha

akkor nekem eszembe

jutott

semmi

fok

;

csak ez az egy

De hová ? Mikor megbízhatatlan maga a vízbe estem,

megvan az

a gondolatom

hogy kimászhatok valahová. De hová mászszon ember, mikor magáról a földrl akar szabadulni

a szörny, [hogy milyen

könny

nem

a

bátornak lenni

!)

De az ösztönök

zadnak bennünk össze, a természetellenes csoda

hogy a

föld

mozog, mint a víz

Aki ezt érezte olvassa a

valaha, a

;

ty

S

ai

(Haj,

bor-

láttán,

partja pedig nincsen.

földindulás

telegrammböngészk csendes

tompultságával.

!

meg.

veszély félemlít

ki ai

híreit

és

nem

kegyetlen

^*:.á&i

XLIV.

Novellahsök. „Megölték a legényt három úr

meg magát

tiszti

forintjáért."

A

lajdinánt

meg százhúsz forintért, mellyel étkez számadásánál nem tudott elszámolni. ölte

a

Bennünket, komoly gondolkozású, adófizet család-

nem a vér hanem a kérdéses summa apákat, ilyenkor

Rettenetes!

meg

csekélysége. Rettenetes

Rothschild báró

1

excellenciáját ölik

az útonálló ghazlenek három milliárdjáért, abban

van egy ság.

Ha

és a halál borzaszt meg,

kis józan ész,

hogy ne mondjam méltányos-

De hogy ama csúnya néprománc hsének három

forintért,

azaz hat koronáért

ványok kezén, az

kellett elpusztulnia

fölháborító.

Hogy

a

zsi-

báró Eynatten

altábornagy több százezer forint elsikkasztása miatt

ltte magát fbe, hagyján.

De mikor Szászvároson az

a szegény kis Berufslieutenant azért halt meg, mert százhúsz

forinttal

nem

tudott elszámolni, égnek

mered

1S3

Novellahösölc

a hajunk, és azt mondjuk emberélet csétlen

?

fiú,

Miért

nem

:

hát csak annyit ér egy

hozzánk az a szeren-

fordult

mikor bajba keveredett

;

nem

miért

kérte

tlünk, ismeretlen emberektl, azt a potomságot csön, becsületszóra

Az igazság

köl-

1

pedig az, hogy az a kis Berufslieutenant

a legokosabbat cselekedte, amit csak cselekedhetett.

nem

Mert neki az a százhúsz

forint

hanem

rengeteg, képtelen

summa

alább

százhúszezer

És

is

forint.

;

volt

potomság,

akkora mint

leg-

azt a százhúsz forintot

épp úgy nem adta volna neki kölcsön a nagy mindenségben senki, mint a százhúszezerét. Neki tehát mennie kellett.

És ment

is,

mint egy

hs.

Pedig csak novellahs volt a szegény. is

regényhs, mint Don Quijote,

Még

csak

ki legalább

nem

a nagy,

húszkötetes lovagregényektl bszült neki. Ezt a boldogtalan gyereket az apró-csepr novellák bolondították

meg; amaz újmódi

novellák, melyekben a had-

nagy és fhadnagy immer fesch und immer schneidig, érdekes,

elkel, gazdag, nhódító, pezsg fogyasztó,

zseniális és

könnyen

él,

könnyen

hal meg.

Az

ilyen

novellákat este elolvassa a Berufslieutenant és más-

nap reggel arra ébred, hogy

eigentlich egycsillagú

isten.

És nem a szegény, talnok,

aki,

jóllehet

rettenetesen szegény kis hiva-

felségének kardbojtját

viseli,

Novellahsök

184

inségesebb fráter a telegrafus praktikánsnál. Fizetése,

melyet a kezéhez kap, annyi mint egy levélhordóé.

És

szürke, fakó az élete.

Nem csillog

benne más, csak

Legfbb

az az egynéhány szál sujtás.

célja,

hogy

negyvenesztends korában kapitány lehessen. Mert a kapitány

már

gazdag ember: vasárnaponkint

hét-

krajcáros szivart szíhat, kettt-hármat.

Ez a szegény

Don

kis

Quijote útján

ember novellahssé cseperedvén,

jár.

És tragikómikuma

az a paródiája a nagyságnak.

Mambrin

sisakja,

az

Az

szakasztott

szélmalma, az ö

tobosoi Dulcineája a sok fickó-

sör(pezsg), a háromforintos korhelység (kábító, sardanapali orgia) a

mak

siralma,

azonban

vén kóristáné (szerelem). Óh,

fényz, dobzódó

pénzbe,

szörny sok

húsz forintba kerül. S mikor piszkos,

nyomorék novella véget

te siral-

koldusság! Mindez

pénzbe, például százle kell ér,

számolni, a kis

még

pedig ugyan-

azzal a legnagyobb csattanóval, amellyel a legfénye-

sebb drámák végzdnek

És

e novellának

:

a fönséges

halállal.

megvan az az érdeme is, hogy nem

hazug.

t

.^^v.^.^

XLV.

Francisque Sarcey. Az

oncle meghalt.

Azért

mondom, hogy az

oncle,

mert Francisque Sarceyt egynéhány év óta Párizsban és Budapesten így nevezték. Kivált Budapesten. Mert

méltóztatnak tudni, hogy a városi divat a vidéken

mindig ersebb, mint magában a városban. Párizs a Sarceyt nálunk persze azok

város, Budapest a vidék.

bácsizták legjobban, akik

nem igen tudtak róla

egyebet,

mint hogy mostanában minden irodalmi ember oncle-

nak

hívja

t. Hányan ismerték igazán,

molnom

az öt ujjamon.

mutatóujj

Ambrus

Ám

Zoltán

A ;

lehetne szá-

hüvelyk az öreg Keszi, a

a többi hármat ne bántsuk.

vegye magára mindenki, hogy közte van.

Sarceyt azért bajos ismerni, mert az

A

el

francia

írása

él

szó.

ember zuhatagos bséggel omló, csodála-

tosan könnyed s az idegennek épp azért igen nehéz beszéde. Nyomtatva

már nem

is

stenogramm, hanem

1

86

Francisque

Sarcey

phonogramm. Keveset mondok, ha azt mondom, hogy a hang hallatszik belle; ez az orgánum, a kedves

mers orgánum És

írhat-e

is-

szózata.

máskép az olyan

ritka boldog, bölcs, igaz

és szabad ember, amilyen Francisque Sarcey

volt

Akinek énje olyan becses, hogy elvész mellette minden irodalmi

Nem

érték.

azt

akarom mondani, hogy ez a

dicsséges öreg pongyolán

hogy

beszélt.

Sarcey olyan mestere vala a szónak,

mentsen.

Isten

azaz

írt,

amilyen csak az École normáléból kikerült remek prokinek rhetorikáján azonban gyzedel-

fesszor lehet,

meskedett a beszélgetés mvészete, ez a

gyönyör

francia mesterség. Mindig érzik rajta a redakció

vagy

a kávéház szaga. Mert a szalonban csak csevegnek.

A

beszélgetés, jobban

mellett az asztalok

ned

fekete

van

mondva a

mellett

tinta

:

beszélés, csak azok

járja,

amelyeken valami

vagy kávé. Egy adni kezdi a

szó-bankot (mint Gozsdu Elek mondja), a többi isteni

félelemmel és gyönyörséggel.

Ilyen

t

kibicel,

beszél

volt

milliók hallgatták.

Francisque Sarcey. Csakhogy

És az öreg mégis úgy

beszélt,

mintha tulajdonképen magának beszélne. Istenien dott

nem tördni

nagysága, mely

Mikor

el

ezzel az egész világgal.

nem

elsben

hogy mondták

rá,

múlik századokon

szólalt

meg

így,

És

tu-

ez az

által.

alkalmasint azt

valami goromba vidéki professzor

187

Franoisqne Sarcey

irkál

az újságba.

mar

észrevették

De esküdni merek :

rá,

hogy igen ha-

kicsoda ez az ember.

a bölcseség, a becsületesség háromsága kodott.

És Francisque Sarcey elfoglalta

Az

igazság,

diadalmas-

helyét a francia

nemzet lelkében. El a vén zsörtöld, kinek sírkövére Claude

mieux

fenséges igéjét kell vésni: „J'aime

Tillier

étre en

paix avec

Csodálatos, nagy

moiméme

qu'avec autrui."

hatalommá ntt ez a békétlen

magányos egy társadalomban, mely a kölcsönös megalkuvásokon független

épült. Specialitása

az

volt,

hogy józan és

ember. Nálunk Magyarországon mindenki

Épp azért álmélkodunk mink ami szittya eszünkkel: hogyan, hát nem söprzték ki ezt az embert a hazájából, vagy legalább nem csukták a bsz Vajda Jáaz.

nosok közé

!

Nem

bizony.

Az

erkölcstelen Gallia

meg-

hódolt ez egyetlen, e nagy, e félelmes erkölcsösség eltt.

Még

az Akadémia

is.

Eletemnek egyik legmélyebb hatásü olvasmánya az i evél, melyet Francisque Sarcey akkor

írt,

mikor be

akarták választani a negyven halhatatlan közé. Megvallotta az öreg

déstl, —

hogy

— és hangja remegett az elérzékenyeerre a kitüntetésre bizony vágyik.

Mert mégis nagy dolog

nem

lehet,

nem szabad

volna többé

az, aki.

az.

neki.

Szeretne bent lenni.

Mert ha bent lenne,

De

nem

Sarceynak vége volna. Hát csak

lemond és visszahúzódik,

,

a vén zsémbes.

Francisqae Sarcey

188

Boldog nemzet, boldog mvészet, amelynek ilyen embert adott az isten

mvészet

az,

!

És

becsületes nemzet, nagy

amely ezer hívság, léhaság és gyarlóság

közepett azt mondja, hogy mégis jó az öreg a háznál s

gyermeki

szeretettel, baráti

hséggel, tanítványi

tisz-

telettel hallgat

a zárkózott vén emberre, ki azt hirdeti

magáról, hogy

nem

rátai,

szeret senkit,

hogy nincsenek ba-

nincsenek követi, de azért nagy szív és szívek

millióit

vonja magához.

Francisque Sarcey nagy ember ber

volt,

volt,

mert igaz em-

és több hívet szerzett az igazságnak

eklézsiánál.

minden

:

&&á&i£&&é&&&&

XLVL

Az

ebéd.

nem messze tlünk, egy pár gyerek Imre meg Ágnes. Az apjok napszámos. De nem az elkelbbjébl. Ha az emberek lelkét az a gyanú lepi Lakik

itten,

meg, hogy valahol kilyukadt a gázcs: negyedmagával ingatja

a

ti

achitkockákat,

ver

le

a földbe vas-

minek utána a lyukba ledugnak egy bádog-

rudat,

csövet,

nagy

meg

s ebbe

a bádogcsbe aztán beleszagol egy

úr: ott bzlik-e

a gáz, vagy arrábbPHogy az a

nagy úr micsoda rangot hierarchiában

:

biz

én

vall

nem

a magáénak a magyar

igen

tudom de ;

János, a

napszámos, felfogása szerint kétség nélkül vagy hatszor

ersebb hatalom a

miniszterelnöknél.

János

harangszókor lefekszik a legfrissebb lyuk mellé és alszik egyig.

Neki

Takarékoskodni

déli

oít

nem hoznak ebédet, mint a többinek.

kell.

Mert otthon a két gyerek. Azt a

harapás kenyeret, amely a zsebében

volt,

megette már

190

Az ebéd

vagy munkaközben. Nála este van

reggel nyolc órakor

az ebéd. Csak akkor is,

az asszony.

No meg

délben

esztendnek ötvenkét vasárnapján.

igen gyakran: az

Ez

fz

a világrend

hogy az emberek csak vasárnap

:

ebédelnek, mert hétköznap délben hideg a tzhely s

csak egy karéj kenyér dukál mindenkinek,

ersen vésdött a velejébe,

fentemlített Imre és

olyan

Ágnes agya-

hogy mindig valami döbbenet, megrendült

hitnek a csodálkozó fájdalma látszott a szemökben,

valahányszor azt mondtuk: „No gyertek, gyerekek, nesztek egy kis leves

meg

káposzta

;

orja

benne." Hogyan? Hát vannak olyan emberek

nek minden nap vasárnapjuk van húst esznek?

.

.

?

Fznek

is

akad

is,

akik-

délben és

Kedden

.

Ágnes ma érkezett haza Lellérl, a szünidei gyermekteleprl.

meg holnap

Imre

Mi mindent fog beszélni Imre

Hegyhátról.

még nem tudhatom de hogy

teljes

úrfi lesz, arra

/gnesbl kisasszony mel,

mert

érkezik haza, gondolom,

ma

délben

hogy micsoda

esküdni, mert ime

Láttam ezzel a két szemem-

eljött

hozzánk, megmutatni,

kisasszonygyártó hely

az a

Különben pedig Tündérország fvárosa. óriásországé

.

.

Lelle.

Vagy ép

.

Mert csodadolgok történnek

nap van minden

azt

tudományos bizonysággal

meg merek

lett.

úrfi,

áldott nap.

St

ottan.

Elször

is

vasár-

állandó a húsvét. Mert

!

Az ebéd

191

a gyerekek egész hónapig csupa húst esznek,

milyen jó húst sincs

még pedig

De Budapesten még pünkösdkor

!

olyan jó ebéd, amilyen jó Lellén a vacsora

minden

este

!

—

Hát a fürdés a Balatonban, abban a nagy

langyos vízben

És milyen

!

mama

jó

az a kedves

nagysága, aki egyebet se tesz, csak mázsálja a kis leányokat, aztán

nak ki

könyvbe

írja,

St

többet, mint tegnap.

hogy mennyivel nyomlevelet

is írt arról,

hogy

mennyit hízott a folytonos ebédeléstl Ki hiszi ezt

Én

?

se hinném,

mondaná. Hát mi mindent mikor az Imre gaival

!

is

kell

majd holnap hinnem,

eldicsekszik az

hegyháti viselt dol-

Imre, aki ez alatt az egy

félelmes

ha nem az Ágnes

hónap

alatt

bizonnyal

növekedett, valamint hogy

foot-ball-vitézzé

ez a másik kis pesti pincevirág

is

olyan az

hét esz-

tendejének verfényében, mint egy kis balatonparti pipacs.

Sturm

Albert, ifjúságom

kedves barátja, akit én egy

századnegyeddel ezeltt mint költt ismertem

meg

!

Gondolom, kegyed ennek a nagyszer jócselekedetnek a szünidei gyermek-telepeknek megalkotója. Csak gon-

dolom, mert az ilyesmit nálunk már tudományos értesültség

nélkül

nem

jól-

lehet bizonyosan tudni, oly

hatalmas kiterjedése van a jótékonyságnak, s annyian

munkálkodnak az Úr szlejében. De én mégis csak kegyedhez fordulok, Sturm

Albert,

nagy munkás, és

Az_ebM

02 azt

mondom gondolkozzunk együtt

hol

fog ebédelni a kegyetek isten

:

Ágnese

Ezek a kisasszonyok

?

tudja

hány ezer

majd az esztendnek tizenegy hó-

és Imréje

napjában

azon a kérdésen,

és úrfiak, akik itthon

a pincelakásban megint csak a régi nyomorult penészek

;

de már tudják

nagyúri

— óh a tudás átka — !

és vannak, lehetnek minden nap királyi

jóllét

fzelékek, tündökl auflággal

Tudom, van (Mennél

itt

annál

hivatalosabb,

ez a jócselekedet

hozzáférhetetlenebb.)

— a zsidó és

is zsidó,

szóval élek, mert

csak zsidó

— de mit

kegyetek sok kis nyári vendége, ezek a kis

pincelakók, akik szürke mellett,

I

Budapesten mindenféle jótékonyság.

Napot eszik a sok deák

eszik a

hogy van

a

déli

napokon, a hideg tzhely

kenyérkét majszolva, Lellére, Hegyhátra,

e kincses tájakra és a

gondolnak

téli

nem tudom hány gramm

húsra

gyermekeknek,

tizen-

I

Ebédet a szegény

kis iskolás

egy hónap koplalóinak

Sturm Albertek

!

Ezt a gondolatot ajánlom a

szeretetébe.

#

^Jkl^JkS

XLVII.

Karácsony. Az én

könyvesházamba

kis

dik szobából a

fenyfácska

is

illata,

estét igazán szentté.

ujhodott

meg

kaptam sok

túlról.

Gyermekségem karácsonyi

érzése

szívemben, hosszú évtizedeknek utána

elször. Boldogok, viskó,

s én is

Egy arcképet. mert az tette nékem amaz

szép ajándékot. Egyet a síron

Azt köszönöm legjobban,

behatott a harma-

akiknek ez

még

megadatik.

S a

amelyben ez az érzés megvan, aranyosabb és

pompásabb minden márványteremnél, ahol a szívek

már

E

hidegek.

morúság nyat,

is

;

szent estén boldogan mosolyog a nyo-

a betlehemi kisded megosztja vele az ara-

a tömjént, a myrrhát. Az arany a szegény, a

krajcáros

fényzés

kis ajándékok,

;

az az egy

no meg az

jén a zöld galyacska

illata

igazi

tál

jobb ételke, azok a

arany

is

:

a

dió.

A

és a lelkek áhítata.

A töm-

balzsam

a szívek enyhülése.

De akiknek

ez

sem jut Akik hiába sóvárognak ama !

szent órákban erre a fényes, dús malasztra 100 Esti levél

I

13

1

KarAo«ony

94

Karácsony estéjén megemlékeztem azokról, akiknek nincsen karácsonyestéjök. Mert

Lelkem

munka.

elvette a

elszállott a sötét tengerekre, a hajósokhoz.

A nagy gzös magányosan bukdácsol a fekete vízben; a magyar kapitány zik,

fent

áll

a hídon, s mikor a

csöndesen számolgat valamit

:

fél

órát jel-

a bajai barátok

nyában most kezdenek beharangozni

éjféli

tor-

misére

;

s

a habok sustorgásának közepette hallja a kondulást.

Velk

velk a tengerészekkel mert életemnek

vagyok,

;

három karácsonyát

töltöttem a végtelen

vizeken, a

teremtés óta mindig azonegy, komor, változatlan, egy-

forma tengeren, mely nem ismeri emberek ünnepeit.

És láttam az éjben a lokomotiwezett ben, háta a jégben.

Eszembe

jutottak

;

melle a

tz-

a mozgópostá-

sok, akik most a fülledt kocsiban, ingre vetkezdve,

a lámpás világánál válogatják a leveleket, a csomagokat,

hogy ne késsenek

le

az állomásról.

Meg

a telegrá-

fusok, a gépteremben. Aztán ezek a szegény telefonos

kisasszonyok, akik azt lácska.

sabb,

És az egész

egy táb-

melynek soha sincsen

karácsonyuk

szívökben

Ami

levelet

hogy a szívtl let

posta,

le

láza-

emésztbb munkája.

Hol van az az

mikor esik

lesik,

?

S micsoda érzés

lehet

?

holnap reggel kapok, mind részes benne, elvétetett,

ami az övék. S aki azt a

a szekrénybe dobta, bizony

el

leve-

sem gondolta, milyen

Karácsony

195

kegyetlen dolgot mivel. Tíz másodpercet vesz

vagy hány ember karácsonyából. S

hány ezer van

ilyen levél ki tudja,

?

Hollandia népe, ez a nemes,

másfél évtizeddel ezeltt

munkás nép

a vasárnapi

Ennek a levélbélyegnek más a s

el tíz

színe,

találta ki

levélbélyeget.

mint a többié,

küld azt sem bánja, ha késbben adják kézbe. Ez a levél-

az van rányomtatva, hogy a

levelét

egy nappal

bélyeg a postának és a levélhordóknak vasárnapi és

ünnepnapi munkáját megkönnyíti és csökkenti. Hogy egyebet ne említsek, minden levélhordót megkímél a pihenés napjain egynéhány száz emelet megmászásától.

Ugyan ki ne egyeznék vele?

bele ebbe,

ha nem sürgs a

A sürgs levél kézbejut az nap is

követeli.

De

;

le-

a rendes bélyeg

miért ne késsen, ami kár nélkül késhet

?

Ezeket a vasárnapi levélbélyegeket a magyar posta is

nem jár

a dolog.

St

bélyeggyjtk

légiói is

fogyasztanák

árulhatná. Költséggel

a haszon, mert a ezt a

szólva.

az egész világon.

cikket

S nem

Magunkról nem

említve azt a nagy erkölcsi

millióknak módjában lenne akkor érezni,

bizonyos

is

jót,

is

hogy a

gondolkozni és

mikor a levélre ragasztják a bélyeget.

Az

egész

a kereskedelemügyi kormány jóakaratától függ.

Ugyan

ki

képtelenség

hiszi,

hogy

erre a jóakaratra számítani

?

13*

XLvm.

A szegény bírák. Mindenképpen keserves az az

igaz.

fbíró, hát

Ha

;

akár valóság,

St azt érzem, hogy keservesebb,

akár csak gyanúsítás.

ha nem

eset

gonosztettet követett

egy magyar

el

megvan az a szomorú vigasztalásunk, hogy

a determinizmus törvényénél fogva az emberek egy részének okvetetlenül rossznak

kell lennie

;

s az átko-

— vagy hogy mythologiai nevén nevezzük az ördög — nem válogat az osztályokban és rendek-

zott

ben,

er

:

körme közé

mikor

kaparítja

zsákmányát

:

az

De ha csak a gyanú jóhiszemségével Tegyük

üdvösségre született halandót. beszél az

kegyetlen

I

.

.

.

a kezünket a szivünkre és valljuk meg, hogy mind-

nyájan tudunk és mindnyájan szoktunk gyanakodni.

Agyunk

velejének egyik leghatalmasabb munkája a

következtetés és az

mint minden Nincs,

nem

munka

ítélet.

Egy

szóval a logika. Kéj,

nagy

kéj,

lehet ember, aki

az

;

s

mert nagy munka. élet

eseményeinek

sokaságában mindig ne formálja meg a maga

ítéletét

;

A

Az

c$é, a

197

sEegény bírák

magáé ez az

tekintélyek után indul.

ítélet

akkor

is,

ha a többség a

S ez a bens

akkor

is

mindig jóhiszem, ha a legborzasztóbb gyanúsítás

is.

— az — ismerete nélkül mindnyájan

midn

Most,

állásának

egy rettenetes ügyben

ügy

igaz

ítélünk,

már

talán

ítélet

ítéltünk

is,

st

logikánknak fundamentuma és

egy véghetetlenül szomorú alak: a szegény

istápja

méltóságos foglalva

A

úr.

lord-fbiró, akinek a fizetése

akinek ingóságait

;

bizonyos

— hiszen maga

egy pörös

félnek,

is

srn

licitálják

megvallja

van

le

s akirl

;

— hogy adósa

akinek a dolgában

Hát hol

ítél.

van az a jó ember, aki mégis azt higyje, a lelkének bensejében

is,

hogy a szegény méltóságos úr

ímhol a nagy erkölcsi ba; az átka

ságban

!

;

ártatlan

1

egy rossz rendszernek

Magyarországban a bíró mind

él.

leg-

cifra

nyomoru-

Rangjának legalsóbb fokától a legfelsbbig.

Hatalmuk nagy. Istenem, a kezökben van az

élet,

a be-

És mégis komolyan meg

kell

gon-

a vagyon

csület,

dolniuk, belül ülés,

nem

;

!

hogy mit ebédelhetnek a

a színházbamenés, az

tisztesség

ess idben

határain

konfortáblira

továbbá a kell számú ingváltás fényzésérl is

szólván.

Nem

tudom, hányadrend

író

vagyok

csak azt tudom, hogy ha annyi pénzt keresnék évenkint,

amennyit ez ország legfbb

még jobban

gátolna

elméjével dolgozó

munkámban

bírái

az

keresnek, hát

gondja, az

élet

ember rettent Ínsége

:

hogy

nin-

193

"zegay

•*•

csen

bírák

neki az, amire jogot ad értelmessége

meg

nincs

:

könyv, nincs utazás, nincs mvészetben való gyö-

homme

nyörködés és semmi, ami az a

lelki

stipérieurnek az

mindennapi kenyere, amelyért a miatyánkban

könyörög. Bírói függetlenség

hogy a

!

Hát nemcsak abban vagyon

az,

ne lehessen csak úgy elcsapni, mint egy

bírót

csizmatisztítót

;

vagy hogy ne lehessen

gatni fönséges munkájában,

t

úgy

utasít-

mint a szabót, akinek

A füg-

megmondjuk, hogy a kabát kék és rövid legyen. getlenség alapföltétele az anyagi függetienség

tudhat-e dolgozni az

mikor az esze

bírói

is.

Vagy

székében az az ember,

— prima persona ego — azon

jár,

hogy

micsoda pénzbeli bajok dúlnak az 6 magánéletében

S

ki

óvja

meg

a gyanútól?

ezt

!

a szegény, ezt a becsületes embert

Szörny

dolgot

mondok: a

logikától

támogatott gyanútól

A

Nyugat nagy és gazdag országaiban a

anyagilag úri

módot

is

független ember.

biztosít neki,

t gyanúval soha.

Az

A fizetése

bíró

mind

olyan elkel,

hogy a józan ész nem

illetheti

angol lord-fbírák évenkint vagy

harmincezer forintot kapnak az országtól. Hát lehet-e olyan bolond, aki azt

hiszi,

hogy az a nagy úr a

útjára lép, akár egy millióért

fényes pályáját

!

is,

bn

feláldozni becsületét és

Hiszen javadalmazása körülbelül egy

milliónak a kamata

!

Boldog

föld,

ahol a gyanú nem-

A

izegény bírák

199

hanem a kajánság révén székhez. Ez az igazi, a félel-

csak a jóakarat és bizalom,

sem férkzhetik a mes

birói

bírói függetlenség és

az igazságosztó méltóságnak

fényes dísze.

A

magyar

bírák

meg most

fizetésök legyen legalább ranglajtorján

ma

azért küzdenek,

hogy

olyan szabású, mint a

is

velk egy fokon

álló katonatiszteké

!

Épp

olvasok egy összeállítást, hogy városok szerint kik

ama mozgalom

állanak

élén;

hát legnagyobb részt

kisebb-nagyobb rangú bírák. S van-e ezen mit csodálni

?

Még a

középiskolai tanároknak

kedvezbb az

is

anyagi helyzete, mint a bíráknak, mert a professzor, amellett,

hogy holmi reprezentálás gondjai nem igen

nyomják, mellesleg kereshet valamit, sokféleképen, a leckeadástól az ujságfirkálásig.

De a

bíró

!

...

gény ember, hát csakugyan szegény ember. tetes

Ez

is,

a méltóságos

Ha

A

sze-

tekin-

is.

a boldogtalan eset, mintha csak valami kegyet-

len aktualitás akart volna lenni, föltárta régi, rejtett,

hsileg

titkolt

tragédiát

:

a

elttünk azt a

magyar

bírák

szegénységét. Isten adja, hogy e dologban ne szen-

vedjen

semmi

tanulság mégis

becsület;

megvan

minden jóravaló

lélekre.

;

se és,

karé, se egyéné.

De

a

azt hiszem, melyen hat

XLDC.

A A nak

szép ember.

bennünk lappangó

ma

jó estéje

kapott, a

inges

A sötét,

van

:

a szép ember másfél évi börtönt

csúnya leányt meg

des

a Budapest négyemeletes ház udvarába, ebbe a

külvárosi

nyirkos kútba, lehat a májusi holdsugár. Költi-

poszta

illatával

;

hát

még

meg

gyakran vereséget

leányszívekben mindig ;

ya

eleresztették. II

sége harcot vív a vöröshagyma

is

Prudhomme-

derék, igazságos

a

is

meleged

ká-

szenved, de a

gyz. Még a szép leányokéban

a csúnyákéban

!

S

meg

ilyenkor jelenik

,

a nemes ismeretlen, az álmok leventéje, az els kötet

harmadik fejezetébl

fehérség

kilépett

gallér tulajdonosa.

regényhs Ah, az a

és a vakító

gallér

!

mégis csak az hat legjobban. Mert nagy dolog a

A

korrekt gallér!

Ha néha

Talán gallér

I

az édesapának vagy a

bácsinak van rá szüksége, hogy

kell futkosni

a puce-

;

A

hogy

rajba és

De az

gallérja.

hogy a

az,

gallérja

Tündérek vagy

!

.

.

.

S a

!

szegény ember

gallér

Vajon kik

komornyikok

francia

mert

utóbbiak,

levagdosni a foszlottját

kell róla

vége mégis csak

201

szép ember

?

öltöztetik

t

?

Mégis csak az

bizonnyal Parisban mosat, mint a

Beniczky-Bajza Lenke regényeiben gróf Nemeslelky Adolár. Oh, ez az emberfölötti ember, ez a regebeli lovag, ez a fönséges

hs,

aki legfelsbbfokú becsület-

S mikor mondaná oly

szavára fogad vlegénységet

pénzzavarba

!

Ha nem

hogy be

sággal,

is

gyrjét

találná ki az a isten

(milyen demokrata:

hogy mi az a becsapni

tudja,

szigorú méltó-

kellene csapni a leány gazdájának

egy-két gyémánt azt

is

jut holmi kis

!

!),

hát magától

szegény Mari vagy Irma, hogy e

baján csak így segíthet

persze hogy kiváltják,

—.

még mieltt

még

Hát majd

földi

kiváltják,

kisülhetne valami

hiszen a brazíliai nagybátya arannyal terhelt gályái

már Fiume

alatt járnak.

sem akarnak színházi

mos ban

kikötni

De, csodák csodája, sehogyan

azok a gályák. S az az

ifjú

hsszerelmesek mozdulatával markol

a néphullá-

hajába: hah, a becsülete forog kockán, a kaszinóveszített s

jut el az

ha huszonnégy óra

alatt

nem,

stb.

így

Irma vagy a Mari huszonötezer koronáig.

S ezen a pénzen a

lázas

ifjú

házacskát vesz magának

az Angyalföldön, csekélyebb postatakarékpénztári helyezéseket

nem

is

említve.

el-

A

202

Mikor aztán

ezt

szép ember

a szép embert

csúnya leánynak meg azt

„Maga haza

mondják:

még

mehet", ujjong bennünk az igazságérzet. Vannak bírák Budapesten

a

bekulcsolják,

!

Csakhogy ezek a szegény budapesti bírák ép olyan ártatlanok ebben a dologban, amilyen a szegény

ma-

gyar törvény. Mert mindéhez semmi köze se bírónak, se törvénynek. Ezt az igazságot ép csak a véletlenség szolgáltatta,

ember

:

hogy a leány

jószív

kárvallott gazdája

Ha annak a jó úrnak bizony nem kegyelmezhet-

visszavonta a panaszát.

nincs kedve kegyelmezni,

nek se a budapesti, se a rózsahegyi

vény világos a :

bírák,

tolvajt el kell ítélni és

be

mert a

holt

csukni,

is kell

mivel hogy nálunk nincsen semmiféle loi

vagy más megelevenítje a

tör-

Bérenger

betnek, enyhítje az

irgalmatlan paragrafusnak.

A

bennük lappangó,

öröme

derék, igazságos

tehát csak afféle

szos,

Nem

prudhommei öröm.

Azé a panaszosé. Szerencsés pana-

hogy módjában

volt ilyen

jónak

lenni.

Vannak

panaszosok, akiknek nincsen módjukban az Például az állam

sem

járhat

el így.

Mert

magánpanaszos. Vádját nem vonhatja volt

az

hanem egy ember

igazság szolgáltatta az elégtételt, igazságossága.

Prudhomme

a mai esetnek keserves mása

:

,

efféle.

nem Aminap

haj,

vissza.

mikor a postás

asszony a szép ember számára sikkasztott.

A

kis-

postás

A kisasszonyt

ember az

elvitték Mária-Nosztrára.

esti lapból,

szóval. Mert

nem

alig volt

ember az

este talán

másnap

S

ezt

a szép

a kávéházban olvasta, cigaretta-

ült

ám

a vádlottak padján,

neve sem került az újságokba.

nak pedig

lalt

203

szép ember

más

A

elégtétele,

st

a

postás kisasszony-

mint hogy a szép

egy kis ffájással

ült le

ferblizni

reggel pedig a szokottnál halaványabban fog-,

helyet

a becsületbíróságban,

nyilvánítani egy gyógyszerészt,

párbajképtelennek akit ezeltt tizenhat

esztendvel egy szabadkai joghallgató nyakon vágott a magyarutcai kávémérésben.

í^^^^^^siar

L.

Magyar muzsika. Nálunk a mulatsághoz való muzsikát vagy cigány

vagy katona rul

egy

„szolgáltatja". (Ezt az igét ilyen bada-

báli tudósító

esztendeje; s

kezdte használni, most huszonöt

immár „nyelvtény", mint az

uj

Nyelvr

mondaná.) Mihelyt több ezer vagy csak több száz

embernek

kell

is

muzsikálni,

szabad

cigánybanda hasznavehetetlen, mert

messze a muzsikája. Az a

kis

ég

nem

alatt,

a

hallatszik

vonós zenekar, egy vagy

két klarinéttal és cimbalommal elegy, a nagy sokaság-

nak nem húzhatja. azt,

A

mai cigány terembe való

hogy ámbitusra való, anachronismus

nem mondhatom.

Haj, a

móré

is

nélkül

;

mert

immár

hangversenyez ezek-

ben az elektromos napokban Valahányszor sok népnek való, harsány muzsikára

van szükség, azokkal a cseh katonákkal

fúvatjuk

a trombitát. Mert cseh az mind, akár magyar királyi

20o

Magyar muzsika

A

honvéd, akár igazhit bosnyák. nemzeti

A

ban.

mert az

ipar.

trombitálás a cseh

S uralkodik ebben az egész monarchiá-

svábok veszett bumberdózásáról nem szólok,

nem

muzsika, csak a sör átváltoztatása valami

durva lármává. Elég szomorú, hogy hallgatnunk itt

Budapesten, a városerd szélén, minden vasárnap

azért,

mert egynéhány korcsmáros bakabálok rendezé-

sével szerzi a pénzt.

E

környéken

úri

emberek nagy

költséggel épített és keveset jövedelmez házai

a nyugalomért fizetnek azok az urak. itt

S

kell

ingyen, s engemet

is

vannak

;

Én sem lakom

a csönd vágya hozott

ide.

vasam aponkint mégis a sváb trombitálás brutalitását

kell

trnünk

hét.

Ha a

éjfél utánig,

mert kerületünk száma római

IV. kerületbeli váci-utcában

nem

garázdál-

kodhatnak ezek a sváb bandák, miért gyötörhetnek bennünket, az ugyanannyi,

viselket

bibe

?

st

alkalmasint több terhet

De bocsánatot kérek

ezért a

közönség köré-

tartozó sóhajtásért.

ma este, mintegy foly-

Másról akarok én beszélni

Cigánybandáink ször-

tatva tegnapi beszélgetésemet.

nyen elszaporodtak

itthon is, az idegenben

is.

A Párizsba,

hová kiédesgetett magyar cigány épp úgy küzd vel a

betev

falatért,

mint a Budapest tudom

is

vérei-

én hány

száz kávéházában muzsikáló.

Immár nagyon sokan

vannak a szegény füstös

S

tányéron itthon

is,

fiúk.

külföldön

is.

ritka a fehér

Ha

pénz a

Monte-Carlóban,

206

Magyar muziflc*

incognitomba burkolódzva, egy frankot dobok a veres atillás

magyar tábornoknak, a sok

réz sou közé, a

ruma

bámulva mereszti rám gömböly szemét: „Rothschild vagy

te,

avagy

régi

magyar nagyságos úr?"

Ennek a nagy cigánynyomorüságnak nálunk az lehetne valami orvossága,

hogy a harmad-negyedrangú

vagyis malacbandák adják magukat a trombitálásra, vetekedni a katonazenekarokkal.

nyedés

kiáltását, s

benne

—

ezt a szót

Hallom az

is:

elször-

„bolond".

De

így

még igen jól tudjuk, hogy most harminc esztendeje még minden magyar cigánybandának megvolt a trombitása. Vagy csak a fiatalok zajonganak. Mi öregebb urak

Flügelhomi vagy comet-a-pistoni Patikáruséknál, Bunkóéknál.

Én

fujt.

az öreg

Sárköziéknél,

Bunkó bandá-

jában hallottam utolszor, anno 1869. Igen érdekes jószág ez a cigánytrombita. Tetszik tudni

:

miért

Mert a tárogató utolsó nyoma a mi

?

Hogy a

muzsikáinkban. tudálékos-féle

ma

tárogató mi volt, megírtam

könyveim egyikében, szembe

uralkodó hiedelmekkel.

Belzebub tudja

eped

hangszer

miért

:

volt.

?

Ma

szállva a

ugyanis azt vélik

—

— hogy a tárogató valami lágy,

Ezért támasztották

fel

a tárogatót

amolyan jámborul búgó angolkürt képében. Pedig de-

hogy

volt afféle

1

Rikoltó hadi síp volt a tárogató, har-

sányszavú fatrombita és dixit

!

Vitézi

terribili sonitu

muzsika szerszám

taralantara

volt a tárogató.

Hadak

!

Magyar muzsik*

riadója,

207

kevély bandériumok léptetje.

után" ...

Óh

„szi harmat

ez átkozott írógépzörgés között

valamit, s beleborsódzik a hátam,

egy

is

hallok

testetlen,

egy

oktalan szerelem érzésébe. Haj, de szép lehetett párduc

kacagányt viselni, nem ezt a hatvanforintos angol csurapét No de csak azt akartam mondani, hogy a .

.

!

.

cigánybandában a trombita a tárogató helyét foglalta Fogyton fogyván. A Rákóczi barna legényei egykor

el.

mind a török

Nagy idkben. Mikor kezd-

sípot fújták.

tünk lágyulni, gyengülni, veszni szos heged. így zenekar. rég,

A

lett

:

tárogató

a trombita volt.

maradványa egykor, nem is oly Ma már csak a klarinét. Fújd, dádé

Mentl jobban rikítasz, annál több nem annak, ami már nincsen.

No

következett a pana-

a cigánybandából jámbor vonós

érzése vagyon ben-

de keseregjen helyettünk a cigány. Rájuk bízzuk

a mesterséget, mivel hogy urak vagyunk. Vagy van-e nagyobb uraság annál, hogy az érzést is a szolgára hagyjuk S csak akkor fakadunk mi is sirva, miezt

!

kor az a jobbágy már nagyon zokog

jobban belekeveredem a

tiszta,

!

— Hanem mind-

logikai

eladás

ellen

való rhetorikai vétségekbe. Csak azt akartam mondani,

hogy a trombitás cigányok

fiai,

unokái bizony most

is

bátran nyúlhatnának a réz instrumentum után, kiküszöbölni a

nátok

magyar muzsikából a kótás

fújni,

ti

régi

csehet. Hej, be tud-

síposok ivadékai, a Rákóczit, kóta

208

nélkül

Magyar muzsika

!

Ugyan

Mert csak a billegetés a szív

is.

Fél

meg a trombita billegetését kell. A szufla megvan. No meg

tanuljátok

esztendbe se

hogy belehülne minden trombitálástok. Mi régi muzsikátokat,

szörny

és

úgy

fújjátok,

ha tudná, hogy mi a

megbecsülnénk sípos legények

ezt a !

ti

új,

ti

azaz hogy

Mint malacbanda

vagytok, bár egyenkint talán igazi „mívész"

lappang bennetek. klarinét

cseh,

telik,

A hegednél könnyebb

trombita,

szebben fog együtt szólani. Ugyan próbáljátok

meg, rumák, ha egyébért nem, hát a kenyérért

mm^mz fA«

LI.

Tudomány. Dr. Galliano olasz orvos kitalálta a tengeri betegség

eltávoztatásának legújabb módját szorítja

:

a gyomra tájékát valami

aztán kutya baja.

az ember

jól

meg-

vagy

övvel,

A tudós e fölfedezését a torinói

orvcsi

szíjjal

akadémiában adta közre; tehát képzelhet, hogy azok a nagytekintet urak milyen lelkes

álmélkodással és

milyen csodálkozó meglepetéssel hallgatták ezt a világra szóló

tudományos

ben bizonnyal eltt

nem

akárhány olvasottabb ember

volt titok,

rekbe foglalta

gyomrukat a nista

ült

újságot. Holott a díszes gyülekezet-

:

hogy már Homerus

is

is,

aki

hexamete-

miként szorították össze Odysseusék a

tengeri betegség ellen.

A

kevésbbé

helle-

akadémikusok meg alkalmasint mind visszaemlé-

keztek ifjúságuk

ama

tengerre, s a pincér

napjára,

is,

mikor elsben

a matrózok

mind azzal a tanáccsal szolgáltak 100 Esti luYÓl.

is,

szálló. tak

a kapitányok

nekik,

is

hogy jól szo-

M

210

Tudomány

rítsák

meg

a derekukat valami övvel. Mert ez az eljárás

olyan régi mint

miában

ne szóljanak

új,

akadémiai

A

soha nem

bele,

De ha akadé-

tengeri hajózás.

tudományos vívmány gyanánt,

tálalják föl,

akkor tüstént

tev

maga a

hallott

dolog

de vásárolják a

dr.

és a laikusok

;

Galliano csoda-

öveit.

dolog úgy vagyon, hogy a gyomortájék össze-

vagy használ, vagy nem használ. Valamint

szorítása

hogy a

tengeri betegség ellen

E

vagy minden használ,

nem ismerjük se az okát, se a mivoltát, se semmijét. Hogy az okát sem ismerjük ? Dehogy nem ismerjük a hajó is mindig ez. Tudok egy Pedig hát nem ingadozása vagy semmi sem használ.

.

.

furcsa bajnak

.

:

!

igen tiszteletreméltó

magyar hölgyet,

aki csak olvasmá-

nyaiból sejtette, mi lehet az a tengeri betegség, mert

soha sem

látott tengert

;

de mikor aztán egyszer mégis

lement a Riviérára és Genova eltt meglátta a vasúti kocsiból azt a mozdulatlan kék vonalat

tüstént olyan

:

tengeri betegségbe esett, mintha legalább

is

az Óceán

közepén bukdácsoló hajón volna, rettenetes viharban.

Ez

az adat

is

szaporítja az ezernyi ezerét,

tengeri betegség mindenekfölött a sugalomtól gestiotól

Az meg

beszéd.

kapja

— függ. De sajnos, ez

sugalom

is

csak

afféle

hogy a

—

tudákos

az ismeretes dolog, hogy van, aki soha és van, aki

mellett

szól.

sohasem

bírja

sug-

sem

megszokni, a

Szatmári Mór, a legszárazabb

211

Tudomány

Biharország szülötte és

elsben

nékem kedves

lelki

testvérem,

lévén dolga a parádinál viharosabb vizekkel,

egy nyári orkánban, Korfu és Kelafonia között velem együtt oly egészséges maradt, mint soha váradi Neptun

;

Nelson admirális ellenben Trafalgarnál

tengeri betegséggel

küzdve

mit szól az én Szatmári

savanyú vizekre

tent kínokat ifjú

halt

meg hsi

Mór barátom, ha

autorizált kapitány,

állok ki a tengeren

koromban engemet

!

úgy

is

A

vagy

levelembl

tíz

most ismét

dolog úgy van,

De

aztán követ-

esztend, amelyben észre sem vettem

a leggyalázatosabb zivatart sem. Most pedig

négyszáznapos tengeri hajózás után

— vagy

— megint cudarul

szenvedek. Hol ebben a logika, melyet az ember

a sugalomtól

is

megkövetel

illeti,

meggyzdéses

hát alkalmasint legjózanabb a hiv, a" nihilizmus.

Egy

nem ér az nem a vad fa-

ütet taplót

Nem használ a koplalás és Nem a hideg és nem a meleg. Nem a Cardanigyrkbe való függeszkedés mert még ezt is pró-

egész patika.

féle

leg-

ha nem minden dolog a világon. Ami pedig az

orvoslását

lás

még

?

Csupa véletlenség ez a portéka, mint különben a több,

ret-

gyötrött a tengeri

betegség, mint a legtöbb földi halandót. kezett

De

sebében. e

a szörnységrl, hogy én, édes, keser és

értesül arról

hogy

semmi nagy-

sem.

bálták

;

:

mágnestt

csináltak az

emberbl. Hiábavaló a

homéri és torinói gyomorpréselés

is.

Valamint

nem 14'

212

Tudomány

használ a rózsaszín pápaszem sem. ták

németek

talál-

világjárónk, a legkedvesebb Calderoni

Jeles

ki.

A

Yokohamától San Franciscoig Hopp Ferenc már árulja :

is.

De bölcsen mosolyogva.

kinek, de az

Egy bizonyos világot,

Lehet,

meglehet, hogy

is :

hogy használ minden-

nem

használ senkinek.

hogy az ember rózsaszínben

mikor felbiggyeszti azt a pápaszemet

látja

a

de mi-

;

kor jön a patent sirocco, akkor alásszolgája rózsaszín világ

!

A

használ

télen kitapasztaltam. itt,

uram,

mondta nekem a

nem hogy rózsaszín pápaszem!"

jó

Lucanovich kapitány, ez a kedves

vén mogorva tengeri

A

„Rózsaszín nadrág se

farkas.

Lloyd egy öreg orvosa megsúgta nekem a tengeri

betegség egyetlen biztos orvosságát, melyet

Becsületszavamat

vette,

azonban megszegem

sem

hogy nem árulom

ezt az esküt

;

talált ki.

el

soha.

imhol a titok

:

Én

„Soha

Az sszel Belgiumban kong-

szállani a tengerre."

resszus és kiállítás lesz, elmondani és a világ szeme elé rakni

mindent, amit eddig a tengeri betegség ellen

kifundáltak. Pályadijak

is

vannak. Eszembe jutott, hogy

az öreg Lloyd-doktor találmányával én

is

pályázhat-

nám, dacolva minden Plagiosipussal. Csakhogy az észak-német Lloyd

már

learatott

ellünk

babért. Mert megépítette azokat az óriás

amelyeknek teste

A

öt méternél

minden

gzhajókat,

mélyebben sülyed a vízbe.

tenger öt méter mélységben a legnagyobb viharkor

Tudomány

_

is

csendes.

meg

a

Azok a német

213

ér j-kolosszusok

dühöng Óceánon sem

lám, akár csak a part szikláin.

;

nem inognak

megtörik rajtuk a hul-

Ez a

tengeri betegség

els orvossága. Bár ez sem csalhatatlan mert az elébb mondtam, hogy már a tenger látása is egyetlen és

;

beteggé teheti az olyan embert, aki arra született, hogy tengeri betegségben szenvedjen.

LII.

Horváth Ferenc. Ez

a dolog tegnapi.

marad igen

és talán az

is

vagy hogy rövidebb idt szabjak

sokáig,

életem fogytáig.

De nekem mai;

Az ember

szívét megilleti valami.

hogy rólunk öregekrl szólván

:

Azaz

a szívünkbe mélyet

vág valami. Mert a mi szívünknek már kevés egy

illetés.

Haj, régen volt az, mikor a májusi akácfa zsenge leve-

lének zizzenése felé

.

.

.

is

oly ersen, édesen hatott ide bal-

Mert mégis csak

ott

van az a valami. Hiába

tagadja az anatómia és psychologia, s hiába teszi hihetetlenné a

nagy és rossz színészek hagyományos oda-

kapkodása. Ott érzünk mindent. S tegnap este vel,

is

egy

érzés,

támadt bennem

ott

mikor az újságok apró beti-

a négy gyászos vonal nélkül, ez a

akadt a

szemem

halotti jelentés

elé

„Horváth Ferenc és gyermekei

:

Tibor, Mici és

Vidor fájdalmas részvétteljelentik, hogy hséges cse-

215

Horváth Fereüc

lédjök, Vogrincsits

Mária római katholikus vallású,

muraszombati születés, 18 éves hajadon, e hónap 17-én reggel spiritusz-robbanás következtében megégett és

ugyanaz nap délután 3 és

szenvedés és a után meghalt.

halotti

fél

órakor kínos

szentségek ájtatos fölvétele

A tetem a magyar királyi

törvényszéki

bonctani-intézetbl e hónap 22-én délután két óra-

kor fog a központi temetben a 44 sírhelyre örök

— 17—18. számú

nyugalomra helyeztetni. Az engesztel

szent miseáldozat e hónap 23-án, reggeli 6 órakor

fog a józsefvárosi plébánia-templomban a Minden-

hatónak bemutattatni. Budapest, 1901. május hónap 22-én. Áldás és béke poraira!"

Nem

tudom,

ki

az a Horváth Ferenc, aki

maga

és

gyermekei nevében ezt a gyászos jelentést kiadta. Csak azt

tudom, hogy boldog volnék, ha megszoríthatnám

kezét ennek az ismeretlennek. Szeretek nagy urakkal barátkozni. Horváth Ferenc pedig

ember. Ennél, ami engemet uraságot. Bocsásson

illet,

meg nekem,

miniszteri tanácsos, akár tanító

;

nagy úr

abszolút

:

nem ismerek nagyobb kérem, ez az

úr,

akár

mert a mai világban

tiszteletemnek és szeretetemnek e szava mindenképen

sért.

A

méltóságos úrra

úrra nézve

is.

is

és az alig

hogy

tekintetes

Az egyiknek kevés a honor, a másiknak

sok. Mindegy. Billegessük a masinát tovább, kedves ii

Gyepes deákom. Már az úgy van, hogy nekem soha

Horváth Ferenc

216

sincsen igazam, s akkor ér engemet a legtöbb sár, mikor

— valamiért.

legjobban dobog a szívem

Megégett a szolgáló. Csekély dolog. Nekünk, újság-

nem több holmi lopásnál. Rendri hír Az persze különbség, mikor az ember is. nem olvassa, hanem látja. Látni ... az hiába,

olvasóknak,

az

ez

is,

az

effélét

mégis csak igen hatalmas dolog.

A

nagy költk nagyok;

de azért gondolatnak vagy a valóságnak semmi istenien

mvészi

emberi, azaz

mint mikor

kifejezése

nem

hatott

úgy rám,

a szegény emberek városában, az

itt,

Erzsébet- városban, egy munkásoktól lakott ház harma-

szemem

dik emeletérl, a

láttára bukott le

az ablakból

a gyalogút kövére egy cukorsípját majszoló kis gyer-

mek. Ott hevert valami, a

tudom mi

egy

:

kis

téli

hideg trachyton

kék ruhácska, egy szke

nem meg

;

fej

két parányi czip, összekeveredve egy halomba, amely-

bl

csendesen,

biztosan,

minden törvénye

tes

lefolyásnak

egy

a szerencsétlenségek rovatá-

Az én lelkemnek pedig örökös fájó noha nem titok elttem semmi, ami rettene-

ban három ;

való

szerint csurgott a csatorna felé

gzölg piros folyadék. Ez látomása

a lejtn

sor.

ebben az életben, a halálfejek praeparálásához való

chlor- meszes

kádban bukdácsoló hajas vagy immár

hajtalan emberfejekig.

Megégett a szolgáló. riadás volt,

amely vele

A

jár

házban ugyan az az

állati

a szerencsétlenségnek min-

217

Horváth Fereno

den szemléletével. Hát megégett. Mit lehessen tenni Jöjjenek a

mentk. Vigyék a kórházba.

elviszik.

Hát aztán mi

meghal ?

Ha

gazda

:

szegénynyel

Megél-e vagy

amit az ispotályban fizetni

— bizony

Isten

nem

Ha

kell.

tudom, micsoda rend-

szabásai vannak a fvárosnak. Ki

A munkája

?

megél, bizonyos, hogy harminc napig a

fizeti érte,

meghal

lesz

?

— Jönnek és

a temetést

fizeti

?

közepett életét vesztett szolgáló temetését.

Ki vesz neki koporsót, tisztes fekete köntöskét, a kezébe viasz olvasót és négy gyertyát lábtól.

Vagy nem

is kell

:

kettt

kettt

fejtl,

semmirl gondoskodni

?

Mivel

hogy a boncoló terem benyeli a maga objectumát

nem marad a tetembl semmi, ha nem holmi

?

És

érdekes

porcika a spirituszban a többinek az az elsiratása, hogy :

az orvosnövendék krétával egy keresztet fatáblára

;

stenographiai jele annak,

ír

a fekete

hogy most már

vihetik ki a csontot, a húst, a személytelent, éjnek ide-

jén a Rákosra, a közös sirba,

nem

:

a gödörbe.

Horváth Ferenc megbecsülte a házi munka szegény, névtelen vértanúját, az

az

csataterén

ki róla

maga

:

szolgálóleányát. Aki meghalt

a konyhában. Gyászos

jelentést adott

és gyermekei nevében. Feketével szegett

finom papiroson

;

ahogy tehets családok a maguk ha-

lottjának temetésére szokták meghívni az ismersöket.

Szokatlan dolog

ama

ez.

Talán furcsa

is.

De Horváth Ferenc,

halottas je.entés írója, az én lelkemben ember,

2

Horváth Fereno

1

nagy ember ember.

Az

mert mindenki nagy ember,

;

cselekedete felséges, régi magyar lélek

Abból a boldog és nemes id-

szerint való cselekedet.

bl

való,

mikor

még nyelvünkben

léd és a család egy vala.

nemes törvényt

halott szolgálóleánya

És egy

gyászjelentés megsza-

bott formáiban elénk adta egy

becsületes megoldását

:

reá. Szeretettel

retlen testvérem

:

és lelkünkben a cse-

Horváth Ferenc egy szent és

hirdetett az

iránt való tiszteletével.

érdemes

aki igazi

nagy súlyos kérdés

család legyen

a cseléd, ha

nyújtom kezemet az én isme-

Horváth Ferenc

tffe

felé

1

.

!

L1II.

A

kaució.

Annak van az árvakassza, Hogy a dzsentri elsikkassza

.

.

Csicsóné, galambom,

Defraudáljunk, ha

Ez a

kis úri népdal, mint az egykori Csicsónéra való

vonatkozás

is

mutatja,

mikor keletkezett, tudnia

mondom

kell,

igazgatási

hát

nem ma

nem tudom;

nekem tudnom

költemény

Hogy

keletkezett.

pedig ha valakinek kellene,

szerzjét

mert e köz-

szerénységem

megnevezni. Csak az bizonyos, hogy a benne zett tétel egyike

tiltja

kifeje-

a háromnak, melyet én mindig kész

voltam korlátlan számú szivarokig terjed fogadásokkal védelmezni.

Ez a három

tétel:

1.

Magyarországon

minden esztendben sikkasztanak árvapénzt;

2.

Ma-

gyarországon minden lófuttatás után, tehát évenkint többször

is

sikkasztanak mindenféle pénzt

országon, csekély kivétellel, kauciót.

;

3.

Magyar-

elsikkasztanak minden

A kaució

220

A

pénzkezelés államosításáról szóló törvényjavaslat

legnagyobb érdemét az ország vagyoni felelsségében látom és tisztelem. Nagy és erkölcsös dolog bizony Hunnia édesanyánkon

is

morúság, hogy egy-egy pénzkezel

De

viselje, rossz útra téved.

fia,

szegény emberek

S

azaz hogy

tiszt-

ez esetben csak az a

meglehetsen jómódú anya szenved

mindent.

Hát

ez.

megeshetik olyas szo-

kárt,

nem

s

a

mert Hunnia szó nélkül megtérít

;

így van az

jól.

Ellenben nincsen

jól,

egy-egy vármegyében a pénzkezelés ellenrzését

mikor teljes

vagyoni felelsséggel és megfelel díjazás mellett olyan

nagyságos és tekintetes urak teljesítik, akikrl sikkasztások esetén kiderül, hogy szegényebbek a templom

noha négy lovon járnak

egerénél,

azaz

;

megtéríteni egy batkát sem. Tehát a

ségének

kell

nem tudnak

vármegye közön-

évtizedekig sikkasztási pótadók

terhét

nyögnie. Rebus sic stantibus sokkal derekabb dolog lett

volna a közpénzekért való vagyoni felelsséget az

emitt-amott sátorozó oláh cigányokra hárítani.

Ez

leg-

alább tiszta sor. Mindenki eleve tudhatja, hogy a fenn tisztelt

tén

csak

—

üstfoltozók és malac-szakértk sikkasztás ese-

semmi szín azért,

alatt

mert

fizetni.

S nem

hanem fképpen

azért

sem fognak kártérítést

nem

akarnak,

s ez bizony isten, egészen erkölcsös álláspont

mert nincs mibl

vagy meg

lett

fizetniök.

volna

— az a

A

dolognak megvolna

kis anyagi

haszna

is,

—

—

hogy

;

A

a vagyoni felelsséget

221

kaució

mint azokat az igen

kell honorálni,

cgányokat nem

vállaló oláh

tiszteletre

méltó

urakat, akikrl abban a pillanatban, mikor ki kellene

vágni a garast, nyilvánvalóvá

lesz,

pénztelenségben

olyan abszolút

hogy szakasztott

szenvednek,

mint

a legeslegutolsó purdé, akit a pénzzel való rendelkezésben nemcsak kiskorúsága

— tudományosan

lenül járván

lensége

gátol,

hanem

— mezte-

megállapítható zsebte-

is.

Három

tételem közül a másodikat

nem

semmi hatalom, valamíg ember pénzt

döntheti

meg

bíz emberre s

valamíg nálunk megengedett dolog a leggonoszabb a méltóságos urak zsebébe sikkasztó

hazárdjáték:

boltosinasok, elbolondított tak pénzét lünk.

viv

lófuttatás.

De nem gyzöm

dolatomat,

és

más nyomorul-

Errl ugyan hiába beszé-

eleget emlegetni azt a régi gon-

mely az én harmadik tételemet

amelyet, mint

emlegetnek

mosónék

—

örömmel

már mások

látom,

persze új

ötlet

gyanánt

illeti,

is

—

s

srn

hogy a

kaució-sikkasztásoknak rövideden véget lehetne vetni,

ha törvény intézkednék

arról,

hogy minden

biztosíté-

kot a postatakarékpénztárba kell tenni, azzal a kikötéssel,

hogy a két

sítékot

avagy

adó

—

fél

— a biztosítékot

kivánó és a bizto-

csak közös megegyezéssel veheti ki

bírói ítélet alapján

a biztosítékot kivánó, ha be-

bizonyosodott, hogy embere megkárosította t.

Ez a

A

222

kaució

törvény természetesen azt

világosan

is

kimondaná,

hogy minden kaució, melyet nem így tesznek lius.

Vagyis a biztosítékkér azt teheti

Ez

kétség nélkül súlyos az igen

de

könny

vele,

le,

res nul-

amit akar.

sikkasztókra

tisztelt

a szegény emberekre, a becsületes embe-

rekre, akiknek

a dolgok mai állapotában évenkint ten-

ger sok pénzét viszik statisztikát csinálni

;

el

a kenyéradó zsiványok. Tessék

én azt állítom, hogy Magyarország

törvényszékei eltt az évnek minden tárgyaló-napján legalább

is

három kaució-sikkasztás

forog.

Hát miért nem szerzik meg azt a törvényt ? Hogy csúnya dolgokat beszéljek ország pénzérdeke

is.

:

Tudjuk

ersen

ugj'anis,

posta- takarékpénztár csak arra való,

felségétl.

schild

tes

még

az

hogy az egész

hogy az ország

olcsóbb pénzkölcsönöket kapjon, mint Roth-

általa

eleget

kívánja

;

De keveset kap vagy legalább nem ;

mert a magyar ettl a különben igen becsüle-

intézménytl

még most

is

Az egész kaució-ügy belevonása val lendítené. Vagy lendítené-e

oktalanul húzódozik.

évenkint sok millió?

Tartok tle, hogy

ebben a dics szép országban tüstént parányira csök-

kene a kauciózás, ha megsznnék a kauciók kasztásának lehetsége. Vagy mire világban a kaució,

is

való

elsik-

a mai

ha nem arra, hogy elsikkasszák ? De

azért mégis szükség

van arra a törvényre.

££3Q£g££££ LIV.

A

büntetés.

Bécsben tegnap felakasztottak egy

magyar törvény

Ez

embert,

akit

szerint aligha lehet vala halálra ítélni.

az ember betöréses-lopást akart elkövetni. Tetten

érték.

Akkor menekülni

üldöz, közülök

s

akart.

Utána eredt egy csomó

az az ember, hogy szabaduljon tlük, leltt

nem tudom

hányat.

A

gyilkosság elre meg-

fontolva elkövetett szándékos emberölés. Kritériuma a praemeditatio.

Nem

ismerem azt a

port,

de ha ismer-

ném, se tudnám elképzelni, hogyan fontolhatta meg az a

bnös

hatta, jön-e

elre, hogy ölni fog, mikor azt

sem

tud-

majd közelébe valami ember ? De hát ne

beszéljünk errl, mert ez az esküdtek és a bírák

ismeretének a dolga, vagy az osztrák büntet

lelki-

tör-

vényé, melynek zeg-zugait kevéssé ismerem. Csak azt tartom bizonyosnak, hogy Magyarországon azt az embert

nem

ítélték

volna

Bresci, az anarkista,

el

gyilkosság miatt.

Umberto

olasz király gyilkosa,

tegnap felakasztotta magát az ergastoloban. Miért?

A

224

Nem élni

tudni.

Az a

büntetéi

föltevés,

hogy nem tudott és akart

szabadság nélkül, épp olyan novellaírói portéka,

mint az a másik, mely bizonnyal szintén fog szani

:

hogy a

halálba.

Az

hallat-

ell menekült a

lelkiismeret furdalása

ember reménykedik és bizony nem

ilyen

bánja a bnét. Reméli, hogy majd eljönnek érte a

zedelmes anarchisták,

gytöm-

diadallal szabadítják ki a

löcbl és megválasztják t, az érdemest, legalább

is

a könyvtári bizottság elnökének. Azt hiszem, csakis a

gyötrelem lehet az az er, mely az ilyen legényt a halálba kergeti. Hát

Hogy az

nem

birta el az ergastolo kínjait.

ergastolo micsoda szenvedésekkel járhat, az

körülbelül az igazgatókra bízott dolog. Bot, igaz, nin-

csen

;

hiszen az ergastolo

föld alatt sír-cellák

nem egészen ;

id

érzése

éjjel is

a tömlöcben

és nappal;

egy óra

s

a

nem tudja többé* megsznik benne talán az

?

A

alatt

éveket szenved végig,

Mi

éjbeli hitetlen khalifa.

történt

abban

fegyelmi büntetéseknek milyen maxi-

mumait halmozták a találgatnunk pedig :

két köbméter

ott

térfogatú fekete

Akit oda temetnek,

mint az Ezeregy

bizonyos

De vannak

iskola.

amelyekhez képest csupa bálterem a ve-

lencei pozzi.

mikor van

nem

királygyilkosra

nem

szabad.

?

Egy

Bresci arra kényszerült,

Nem

tudjuk,

kétségtelenül

hogy önmagának

legyen a hóhérja.

Tehát mégis

itt

a hóhér, ha nem

is

az állam kineve-

A zett hivatalnoka.

225

bti/itetéB

S csak az a kérdés

:

melyik hóhér

dolgoztatása emberségesebb, a gyors szakérté-e vagy

a lassú

dillettánsé.

S mikor az ember az

ilyen gyászos és

déseken tépeldik, eszébe jut a genfi

melynek egy

jól

világított,

medd

Maison

kér-

centrale,

szells földszinti szobács-

kájában útleírásokat olvasgat (alkalmasint cigarettaszó mellett) a világtörténet legaljasabb gazembere:

compagnon Luccheni

úr.

Orvul gyilkolt

le

egy három-

szor szent, mert öreg, beteg és boldogtalan asszonyt,

akinek az volt az egyetlen ártatlan vétke, hogy koro-

— S mikor

nát viselt szegény fején.

tovább kalandoz

elménk az

ilyen sötét összehasonlítások útvesztjében,

végre bele

kell

botlanunk a gyászos humorba

is.

Van-

nak országok, amelyekben a fegyház már modern be-

rendezés

gyár, s a gyár

munkásai csak abban külön-

böznek a többi munkásoktól, hogy csengetés után nem sétálhatnak ki a kapun lálékuk

egy szóval

is,

meg hogy a

;

:

zése, beleértve a napi két órai sétát,

Vagy

elitéletlen gyári népénél.

fabrikák

munkása

lakásuk

is,

a táp-

életük egész hygienei berende-

lenézi

még

különb a

mit gyári nép

a katonát

is,

!

többi,

az

Ama zárt mert az

cipója fehérebb a prófuntnál.

Jó minderrl

nem

is

gondolkozni. Törhetetlen

hit-

a humanizmus kétségek örvényébe kerül.

Vallásunk

:

El ugyan

nem

100 Esti levél.

veszhet.

De küzdelme

fáj

a lelkünknek. 15

A

226

bfiatetóa

És szenved a lelkünk akkor

mikor a tudományos

is,

kétségek között kínlódik. Mi a büntetés és mi a célja

Bosszú

?

Javítás

Vagy a

?

ilyen középkori sötétség

többi sok minden, ami épp

vagy épp ilyen mai ábránd

Gondolkozni mindenkinek szabad, talán is.

Én

hatja a

Ezért

St

?

még nekem

hogy a társadalom csak

azt hiszem,

?

azt akar-

bnössel szemben, hogy kiközösítse magából. a kulcsot.

találta föl

A

legtöbbször rossz.

A

ama

jó.

zár mögött vagy embertelen-

ség lappang, vagy operetté.

lanná akarja tenni

mai kulcs nem mindig

Ha

tagjait,

jobb eszköz a deportáció.

Az

a társadalom ártalmatakikkel

nem

bír

:

a leg-

óceáni sziget. Akit oda

visznek, nincsen többé e világban. Megszabadultunk

Akár csak more patrio fölakasztottuk

tle.

Hogy

ott

mi

belle

lesz

:

mit csinál, dolgozik-e, vagy

hogy hasznos

henyél, megjavul-e,

robinsoni társadalmának, vagy

lanná kell

Az az tle

;

t

tenni

dolga.

.

.

.

Nekünk

volna.

tagja legyen az

még

ott is

ártalmat-

Nem

tartozik többé reánk.

elég,

hogy megszabadultunk

hogy a mi rendünknek többé nem árthat. S kiván-

hatunk-e egyebet

?

Szabad-e nekünk

utilitárius, tehát

igazságos embereknek egyebet kívánnunk

?

LV.

Az

öreg Engelrl.

Egyike vagyok a kevesednek, akik ismerték az öreg Engel Józsefet, a szobrászt. Épp most huszonöt esztendeje együtt jártunk a régi

szobácskájába,

ebédelni

Kommer

és vacsorálni.

magyar-utcai Azaz,

hogy

tulajdonképpen úgy volt a dolog, hogy ott egy sarokasztalnál

böz

már évek

óta üldögélt három, igen külön

mivoltú úri ember

magyar lelk

gylöl

:

Dömötör János, a mélabús,

paraszt-poéta,

— de igazság

szobrászunk." Fiatal, mert

kezétl faragott képet séges, mert hiszen

els magyar

szobrot.

világ-

már akkor

is

— kopasz, sz, mindig könnyes szem, csöpp

zsidó emberke

pest

Xántus János, a

világjáró és az öreg Engel, aki

öreg volt

-

(Akkor

;

szerint tehetséges „fiatal

még nem

tehetséges, bizonyosan tehetcsinálja (vagy csinálta

szobrát, a drága, t.

igen láttunk a

i.

még nem

?)

Buda-

nagy Széchenyi-

igen tudtuk, mi van 15"

Aí

228

azzal a szoborral.)

Breff Engelrfll

Ezek az

urak, az édes

apám

révén,

befogadtak engemet, alig hogy egyetemi deákot, az kis társaságukba.

szempontokból

A

szelid

meg

ítélte

Dömötör János tolnamegyei a pesti korcsma pörköltjét

Xántus János angol és amerikai összehasonlítások vetette a szerdai roastbeefet, rolta

a

alá

Engel József pedig ócsá-

mert Lincnél minden tekintetben

linci tortát,

különb város Róma. Gyermek voltam még, de értettem* becsültem és szerettem azt a jó zsidó bácsit. Csodálatos

dolog az: a század második negyedében egy

szegény

valami nagy, lebírhataüan ert

falusi bóher,

hogy

érez magában,

és a nyakába veszi

izraelitának;

nyomorogja

nem

ez a mesterség

vallása szerint

noha

faragott képeket csináljon,

Párizst,

a

való

semmi

világot,

jó

végig-

Londont, Rómát, csakhogy tud-

jon faragott képeket csinálni és hogy

sen Ferenczy Istvánnak, az

nyomába

léphes-

idejében egyetlen

ma-

Nyomába a dicsségben, mely kevés nyomába a nyomorúságban, mely sok

gyar szobrásznak. és bizonytalan

;

és bizonyos.

Szegény,

jó,

szidnunk, az

öreg Engel bácsi

!

Szidjuk, mert

Széchenyi-szobrát

;

könny

hiába, talán mégis

csak ez az els magyarnak lenni akaró szobor. Értem a szittya ruháját. Igaz, Donner Rafael

huszárnak formálta

ki

az

is

kurucmentés

pozsonyi Szent Györgyét

és a székesfejéivári Vörösmarty-szobrocska

is

magyar

Az öreg Engelröl

gúnyát

visel.

De amaz

229

igen régi,

emez pedig

újabb.

Engel József sokkal amaz után és jóval emez eltt legnagyobb magyarját

képzelte az

magyarnak,

igazi

vagy legalább mentés magyarnak. Ritka nagy concessio ez a

nyaira

Canova és Thorvvaldsen szent hagyomá-

esküv embertl

!

Ez

a mente

!

A

magyarság-

nak egyetlen kifejezje, amelyet a múlt század közepe táján a

hazai

szobrászat elismert, trt vagy mert;

mégis csak az utóbbi szó a helyes, az igaz

még

:

akkor

leginkább merni kellett az ilyesmit. Engel József

gyúrta agyagból az els mentés magyart minálunk.

Immár

lev

népes, de szerencsére kihalófélbe

apja ez a bronz szittya, lehetne srófolni és átlopni

akinek

Engel

gény, jó beszéljek

:

;

,

Mindegy.

s ez derekas

bácsinak.

mégis csak

fejét

bátran

Vagy,

A

hogy

magyar

s

komolyan

ne szégyelje, hogy magyar. Hogy a jó öreg

négy sarkára az

kegyeletes,

együgy

mythologiai

megbocsáthatjuk neki, mert

Széchenyije

szent római

nem

hogy

kell ábrázolnia

véletlenül magyar, hát csak legyen

odaültette a szobortalp

szülötteit,

sze-

a classicismus jámbor, öreg

a szobornak tulajdonképpen embert

ha az az ember

mente

érdeme a

híve volt nálunk az els, akinek eszébe jutott,

s

le

bármelyik magyar dísz-

ruhás halhatatlanunk törzsére. végre gyzött a tógán

a

család

tanulmányainak

sokkal rosszabb (vagy

nem

sokkal jobb) az

*m öreg Engelröl

230

utána következett nemzedék mentés, Hiába, mégis

nál.

volt az, aki nálunk, legalább a

magyar

külsségekben,

Izsó Miklós eltt.

fekv

ravatalán

atillás szobrai-

színt

Jóval

vallani.

meg a most egyszer

Becsüljük szegény,

akart

öreg mestert

dolgában bizony gyönge vala

,

de

;

tehetség

ers a magyarság

szeretetében. Iskoláját

ne kövesse senki. Kegyetek mosolyognak

hát ugyan követi valaki

?

még

Bizony követik,

pedig

Még

sokkal többen, semmint els pillantásra vélnk.

most

egyre-másra teremnek a magyar szobrok,

is

melyeknek minden magyarsága a kosztümben vagyon.

Ne

higyjetek a mentének, a dolmánynak, az

nak és a nemzeti

dísz

Ma már nem

semmi pompájának, édes

a ruha, de a lélek teszi a

feleim

!

gyart.

Költknek, emberlátó költknek

szobrászoknak

is.

közülök, bizony gozik,

atillá-

Aki

nem

igazi poéta és

kell

ma-

lenniök a

magyar poéta

a szabómesterség erivel dol-

hanem más, nagyobb, mélyebb

értékekkel.

Valamint megbukott a mythologia, azonképpen bukni fog

— és bukik

is

már

—

ségekben keres mvészet. hetetlen és ragyogó világ,

emberben

.

.

.

csak

meg

ez a mesterség, uraim

1

a nemzetiességet a küls-

Gyz az

ember.

Az a

vég-

mely benne van minden

kell látni,

észre kell venni

;

s

% Mk M^ M& Ji| M^ f^í^

f^t*

p»^'

£%k M$k w^t

ft-^

LVI.

A

sportsman,

A pestvidéki törvényszék ma börtönre ítélt egy inast, aki meglopta a gazdáját. A tárgyaláson nyilvánvalóvá lett,

hogy a legény

azért lopott,

hogy a lefuttatásokon

játszhasson.

Magyarországban a lóversenyek dolgába kezdettl fogva vagy ötven esztendeig üzlet.

Valószín,

st

nem

elegyedett a játék-

bizonyos, hogy a futtató urak és :

Vájjon

tud jobban szaladni a másiknál; s az

idben

egyéb sportsmanek fogadtak egymás között melyik

ló

a fogadás a szakértelem vetélkedése

volt.

A valószín-

ségeknek hippologiai megítélése és kiszámítása. Bonyo-

dalmas mesterség kritikája,

:

elmélet és gyakorlat összehasonlító

melynek számos segédtudománya van a

ló-genealogiától a trainingig és a futtatások statisztikájáig.

Az eg}'etemeken még

nincs kathedrája

;

de ha

A aportaman

232

volna se igen lehetne beleilleszteni a tudományok mai rendszerébe, mert négy-öt év féle doktort,

alatt lehet faragni

minden-

a lófuttatás doktorátusának elnyeréséhez

azonban gyakran nem elegend egy egész emberélet sem. Olyan bokros tudomány

Az

például

nem

nem

az. ;

amint hogy

ütik az orrukat a hídépítés

vagy a sebé-

avatlanok

is

elegyedtek bele

szet dolgaiba sem. Pláne

hogy a pénzét kockáztassa

az ember ismeretlen téren és szakértkkel vetélkedve;

mondom, nem

afféle bolond,

A

akadt.

nyolcvanas évek elején azonban népszersíteni

kezdték a lófuttatás tudományát. Legelsbb módot adtak rá,

hogy ne csak sportsmanek fogadhassanak egymás

között,

hanem

ismeretlen úri

emberek

is,

akik az öt

forintos jegyet megváltják és tizenkét percentet fizetnek

a Jockey-Clubnak azért a munkájáért, hogy a fogadás pénzeit kezeli. kicsit sok.

A

Ez

a tizenkét percent croupier-díj egy

roulette a

ségszámítás szerint

No

de

ám

maga

—

zérójával

— a valószín-

csak másfél percentet szed.

fizessen, aki azt hiszi,

hogy tud

Kezdetben csak kevesen voltak ilyen

játszani.

mkedvel sport-

szakértk és a gazdag emberek sorából kerültek

De

ki.

két-három év múlva már bekulcsolták az els

comptoiristát, aki a bankjának a pénzét eltotalizatrözte.

S

ez

idben

kezem nyomtatott

— gondolom

írását

1886

felé

volt

—

a

adtam, hogy azontúl minden

A.

233

Bportsnian

esztendben be fognak kulcsolni egy-két olyan lószak-

ért

comptoiristát.

Tessék lapozgatni Magyarország kriminális statisztikájában, és méltóztatik látni:

igazam

Csak

volt-e.

abban az egyben tévedtem, hogy a versenyjáték révén sikkasztás vagy tolvajság

bnébe es

embereket csakis

keményített inggalléra, azaz párbajképes felebarátaink

Az ugyanis eszembe sem

között kerestem.

szeretek óvakodni az ízléstelen túlzásoktól jöhet

még

id

olyan

jutott

—

—

hogy

mikor a sport tudományába

is,

szolgalegények, mesterinasok, kofaasszonyok és ház-

mesternek

is

fognak avatkozni, alkalmat adván nekik

a nép számára külön alkotott játszóhely krajcáros totalisateur és az igen csekély

nek e

fajtáját,

mondom,

És durva karikatúrának

képzelni se

a harminc-

:

tét.

Az

mertem

üzlet-

volna.

ítéltem volna az urasági inast,

akinek az a tragikuma, hogy a lófuttatás tudományába való elegyedése

kára forr

;

számítása,

Nem

— a kell szakismeret hiján — a

vagyis

nem

jól üt ki

az a hippologián alapuló

hogy a gazdája pénzével nyerni

tudom, mondotta-e

ma ama

húsz esztend " vei ezeltt az ilyen

nem

védekezhetett azzal, hogy

totta rosszra,

mert

nem

volt

tor-

t

meg

fog.

tolvaj inas

rend

védje:

vádlott

még

a lóverseny csábí-

az alkalom,

st

a

lehetsége sem. Rettenetes, hogyan vonták bele a leg-

szegényebb népet

alig tizenöt

év

alatt

a sport-játékba,

Z34

^

•port*m».n

rendszeresen, a népszersítésnek, a rászoktatásnak, a

hozzáférhetségnek mvészi fokozásával.

hogy a

A

helyett,

tétek növelésével és a belépdíj drágításával

útját állották

volna odacsdülésének. Dehát a krajcárok

tizenkét percentje

is

épp olyan tizenkét percent, ami-

lyen a százforintos bankóké.

És nincsen bze.

^^fcfejfcfe^jjfejé:^^^^

LVII.

A sportswoman. Ma délután három óra tájban Ez

a hosszú házsor

— most

útig

is

—a

a Csömöri-úton jártam.

keleti pályaháztól

nek a megsokasodott Száz-ház. :

A különbség

hogy az emelet több, mint amaz immár munkáskolóniában telek;

az Aréna-

egyik legszegényebb része Budapest-

vala,

félig

csak az,

lerombolt

mert így jobban kamatozik a

több partáj lakhat az egymás

feje fölött.

A

nép,

a bolt mind a régi. Reggeltl estig csupa fehércseléd és

gyermek, mert a

férfiak

üveges üzletekben pedig

ház mind elegáns

!

—

a gyárban vannak.

—

haj,

A

tükör-

a három-négyemeletes

a vöröshagymától, a pálinkától

a perkál rongyig azt árulják, ami a szegény ember testének-lelkének

kell.

Lófuttatás napján a csömöri-út a nagy zarándoklás vonala. Rajta

A

hömpölyög végig a város a gyöp

felé.

mail-coachok, az igazi úri fogatok, igaz, az András?y-

236

A

sportawomaD

útra kerülnek és a Stefánia-úton át jutnak a versenytérre itt

de azért erre

;

is

robog elég gumikerek kocsi,

zakatol emberterhével a sok villamos,

sportnak ezer konfortáblira

És

nyüzsög a

hogy a

ezer gyalogos kedvelje,

kapaszkodó elkelséget ne

— furcsa! —

díszes

nem

meg

itt

s

is

említsem.

a Csömöri-útnak mégis az ilyen

napokon van a legszegényesebb képe. Máskor

látni ott

bekötött

ennyi munkásféle embert, de kiváltképpen

fej asszonyt; pedig a Csömöri-út, mint

mondám,

afféle,

S

ez a bekötött

A

teknre

mint Chioggia: férfinépe

fej asszonysereg mind rohan,

hajlástól

van.

alig

kifelé.

görbe hátú mosónék, kofák, taka-

rítónék, facér cselédek.

Csupa sportsw oman. Mennek a lóversenyre, fogadni. Mert

k

érdekldnek a magyar lótenyésztés

meggyzdéseik vannak

afell,

hogy melyik

lesz családfájának legméltóbb sarja.

Az

ezer

sportswoman mind megáll egy szatócsbolt tócsbolt ajtajában, az utcán, kint dostul. teli

iránt, és

áll

telivér

meg

eltt.

ezer

E sza-

a szatócs csalá-

És még a tízesztends szatócs-sarjadéknak

is

van a keze harminckrajcáros belépjegygyel. S ha

a szatócsék tízannyian volnának, akkor sem volnának

ama negyedórákban

elegen

:

mert azok a bekötött fej

asszonyok verekednek, egymást marják a céduláért. Attól

tartanak,

hogy a lóversenytér bódéinál még

halálosabb a tolongás, és

el

találnak késni.

Az els

A „futam* nélkülök esik elképzelni

is

237

sportnroraan

meg S !

ezt a

sportswomannek

szörny. Megaeradühvel küzdenek, hogy

harminc krajcárjokért megkapják a szatócstól a magyar Jockey-Club jegyét.

A

nagy árvíz esztendejében, 1838-ban, egy Orosz

József nev publicista füzetet

írt

lóverseny-propagandája ellen

;

s

gróf Széchenyi István

egyebek között azt

nem

mondta, hogy a fogadás elterjedése ethikai

szempontból. Széchenyi Néhány

is

kívánatos

szó

a

lóver-

seny körül cím munkájában azt válaszolta ellenfelének,

fogadásokban nemcsak az ész és szakértség

hogy

élesbítését és

gyzelmét

látja,

hanem

egyetlen módját

annak, hogy végre-valahára leálcázódjanak a nyeglék és szájhsök, akik bitorolják a sportsman reputációját. ...

Ma

pedig a magyar Jockey-Club úri érzelemmel

kasszálja befele a mosónék, a kofák harminc krajcárjait csak azért,

hogy módjában legyen

játszópénzének tizenkét percentjét sallárium fejében.

S ez elkel

is

e

sportswomanek

behúzni, croupier-

dolog.

Ez

történeti

múltú dolog. Ezt gróf Széchenyi István alkotta meg.

Nem

tudom, milyen a lóverseny

sem voltam

odakint, de

;

biz én

még

soha

hogy ne hazudjak: egyszer

fölmentem lakóházam tornyára és láttam, hogy ott messze valahol lovak szaladnak és nagy sokaság feketéllik.

Hallom, hogy a harminckrajcáros sporc-

szakértknek nincsen födött helye, ahová rossz id-

238

A aporUwomui

ben meghúzódhassanak. Hát zelni,

mi

el

tudom egy

kicsit

kép-

ma, az utóbbi évtizedek egyik

lehetett az

legnagyobb felhszakadásának órájában, mikor az a bekötöttfej, rosszruhás, ernytlen népség, az a csürhe, ott

vergdött a jégesben és törte-marta magát a

pénzéért

.

.

.

Ilyesmit csak a vén Gellért-hegy láthatott

még a boszorkányok jártak rá seprn, Vagy az elkel ló verseny tér olyan napokon,

az idben, mikor

pemetén.

mikor ugyan nincs förgeteg, de a harminckrajcáros

mob

látja,

hogy csalnak, hogy pullolnak és

rikácsolva,

átkozódva követi, hogy méltóztassék visszaadni a pénzét.

A

heti

sportswoman Mérode

mosás napszámát. Mert a budapesti

nem

fensége

abból

—

játszik,

vagy hogyan

Monte-Carlóban.

V

amibl Cléo de is

tiszteljem

—

LVIII.

A A

Krisztus szemfödele.

francia Institut természettudományi akadémiájá-

ban e héten a Krisztus szemfödelérl értekezett egy Vignon nev zoológus. Szabatosabban: a Krisztus turini

szemfödelérl. Mivel hogy van ilyen

Európában vagy

hat,

ha nem

tíz.

ereklye

Eredetök ismeretes.

A középkori passió-játékok színpadi kellékei voltak. A feltámadás jelenete után fel szokták mutatni a népnek a gyolcsot, melybe az üdvözít burkolva

kendje ját,

;

s ez

teste

bele volt

a gyolcs afféle óriás szent Veronika

mert reá festették a Krisztus egész alakmintha rányomódott volna. Szent Veronika ken-

dje

is

veit,

van három

;

de

ma már

tudjuk,

hogy Veronika

nev

szent nem is élt soha a világon, mert az a név csak a deák és görög vera ikon (igaz kép) szavakból ered.

A

turini

sudarium a XV. század óta a szavójai

ház birtokában van, de már 1353 óta ismeretes.

A

múlt

A

240

Krisztus »zemfödel«

században vagy hatszor került a világ szeme utóbb az egyházi mvészet 1898-diki

elé

leg-

;

kiállításán.

Jó

négy méter hosszú és közel másfél méter széles igen régi,

megsárgult gyolcs lepel

ban

elégett.

ts

;

egy része a XVI. század-

Homályos foltokban egy emberi alak

képe látható

rajta

;

ket-

mintha lenyomódott volna rá

az arc és a hát oldala. Ezeket a foltokat 1898-ban lefényképezték, s ekkor kiderült,

kép negatív, s ennek a

hogy a

leplen látható

fotográfiai negativja tökéletes

positiv ábrázolat.

Még

pedig bámulatos. Rajta van a Krisztus hagyo-

mányos arcképe

;

fején az igen hátratett töviskorona,

homlokán a vércsöppek

S

a Krisztus öt sebét.

és a sebek.

Továbbá látni

van, csaknem egészen a csuklónál

Renan archeológiai kutatásai tett

embereket csakugyan

;

vagyis

által

szerint

olyan anatómiai tökéletesség,

találni

be

is

kép,

a középkor egész

festmény,

fotográfiai negatív

Vignon

amilyet

nem

képzmvészetében. S Vignon

akarja bizonyítani,

nem

ahol

szokták verni a szö-

A

mutató

ott,

szerint a keresztre feszí-

gekkel.

positivot

rajta

a két kezén a szögek helye lent

hogy a

hanem a

turini

szemfödél

nem

Krisztus testének való-

ságos lenyomata.

Az evangyéliomból tudjuk, hogy val kenték meg.

halálos verejték

Vignon

Krisztus testét áloé-

szerint az

történt,

ammoniákos gzei az

hogy a

álóéval kcve-

A

241

Krisztus szemfódele

redve, barnás-vörös foltokat hagytak a gyolcson. Mert

a nagy kínok között meghalt ember verejtékében igen

sok az ammóniák. Roux doktor

nem

miért

hajtotta

kérdésére,

hogy

végre ezt a kísérletet kórházi

halotton, azt felelte Vignon,

tenni

ama

olyan cadaverre,

hogy nem

tudott szert

amely alkalmas

hogy az áloé az ammóniáktól megbarnul.

volna.

lett

Minden bizonyság csak az a laboratóriumi

kísérlet,

— Az Aka-

démia röviden végzett az elterjesztéssel, s nem jesítette

Vignon ama kívánságát, hogy Turinba

tel-

bizott-

ságot küldjön a szemfödél tudományos megvizsgálása végett.

S

alkalmasint okosan cselekedett, mert a tudomány-

nak nem föladata a csodák

igazolása.

Már ebben csak

Tertullianusnak van igaza: „Credo quia absurdttm."

S az

ilyesmi bolygatásának haszna

nem

lehet soha.

Ellenben mindig áldatlan viták kerekednek a dologból. Bizonyos, hogy a vizsgálat kideríti a turini lepel jainak emberkéztl eredett voltát

véleményével szemben

áll

;

folt-

de akkor a vizsgálók

Vignonnak és pártjának

véleménye. Azt pedig, hogy kinek van igaza, eldönteni

nem

lehet,

valamig a tudományban

is

szabadon-

cokat és klerikálisokat emlegetnek. Tehát a dolog vége

szenvedély eskedés, gorombáskodás, gyanúsítás, intra

mtiros

et extra.

Lásd a lourdesi csodák tudományos

vizsgálatának szomorú foganatját. Jóllehet a sugallás 100 Esti levél.

16

A

242

ma már

Krisztus stemfödelft

számtalan klinikai

kísérlettel tisztázott dolog,

a lourdesi tüneményeket a katholikusok tartoznak emberfölöttieknek vallani, mert a pápaság úgy akarta.

A

nem

pápaság

egyszer helyezkedett

mészettudomány álláspontjára

is.

már a mai

ter-

Például Lateau kis-

asszonyt, a stigmatizált leányzót és híveit megtagadta.

Kérdés

:

mit cselekednék a turini szemfödél ügyében

S mivel ez kérdés physiologia igazolására

nem

jobb, ha

a chemia és a

azt mondja,

hogy a csodák

lehet:

egyszeren

?

vállalkozik.

Minderrl csak azért beszéltem, mert ersen jellemzi a mai napok beteges gondolkozását.

nem

ép a

hit,

A

ma-

lehet laboratóriumi vizsgálatok tárgya.

S az

mely materiális bizonyságokat akar laszt

Nem

ilyen kísérletek

vége mindig a késig

felidézni.

men

harc.

Vagy

a komikum. Például, mikor a brüsszeli akadémiában a szabadoncok és a klerikálisok hetekig vitatkoztak azon, fi

hogy van-e tudományos magyarázata Jónás és

cíthal dolgának?

Ugyan kinek volna ebbl haszna?

Csak a parókacsinálónak

;

mert ha

jól

emlékszem, a

van Beneden úr vendéghaját lekapta valaki csarnokban és

széttiporta.

*

ott

a komoly

LIX.

Két reggel. Novemberi, szürke, nyirkos reggel. Mikor a kerék gördül az

erd

szívós agyagában, a küllknek olyan hangja van, mint a szalmahegednek. A két hintó

megállt a kopár fák között. Nyolc úri tisztásra.

Kett

ember jön

ki

a

összebújik és táskából

mindenféle tokokat és üvegeket szed el. Másik kett ugyancsak összebújik és fekete ládácskákat nyitogat: pisztolyo-

kat töltenek. Hallatszik a gése.

csbe

eresztett golyó csör-

A

harmadik pár úr nagy léptekkel méregeti a nedves gyöpöt; és bizonyos helyeken leszúr a földbe egy-egy sétapálcát, összesen négyet. Egy szóval mindnek van valami dolga. Csak az utolsó, a negyedik párnak nincs. Ez a két úr egy kicsit unatkozva szivarozgat, sétál

eltt,

Az

vagy

álldogál,

a kaszárnya

egyik csakugyan

mint a tisztek a század

udvarán, tiszt,

didergs

huszártiszt.

téli

reggel.

Végre egy hang 16"

244

azt

Két reggel

mondja

:

„Helyre, urak

I

.

.

.

Egyszersmind a

tör-

vényre hivatkozva fölszólítom önöket, hogy békülje-

nek

A

Csend.

ki."

dologra.

szivarokat eldobják. „Akkor hát

Tessék átvenni a fegyvereket. Harminc másod-

percen belül lhetnek az urak.

A

kakast az egy után

szabad felhúzni, s ugyancsak azután léphet

ha akar.

—

A

tiz ..

két

I"

barátom számlálni

.

Messze

hallatszik a

fog.

.

."

Kezdhetjük."

„Egy

:

.

.

öt

.

.

.

kakasok csettegése. Mind-

elre megy a középs két

fél

húsz

Tisztelt

némaságban egy szózat rákezdi

kiki elre,

botig. „Tizenöt

Céloznak és mindenik belenéz abba a

feketéll kis kerek lyukba. „Huszonöt

.

.

.

feléje

És mind

.*

.

.

a kett olyan szép nyugodt, olyan szép egykedv, olyan szép elkel, mint Roland és Olivier.

Novemberi, szürke, nyirkos reggel.

udvarán négyszöget

formál egy

lépcsj

ölnél.

A

tetején

fogház

szk

század gyalogos.

Középütt frissen gyalult fenyfa cölöp sabb egy

A

áll,

nagy vas kampó,

alig

maga-

alatta két-

nyers deszka zsámoly. Mögötte egy fekete

magyar ruhába

öltözött,

ers, barna, parasztforma

ember, és két ütött-kopott, facér kocsisféle legény.

Velk szemben

sápadt és a

téli

kabátban

is

diderg

urak és szolgálati övet visel katonatisztek csoportja. Legeiül négy úr. Egyiknek a kezében két rét összehajtott ív papiros van.

nézegeti, végre azt

A másik minduntalan

mondja tompa,

elváltozott

az óráját

hangon

245

Két reggel

„Vezessék

el

!

az

elítéltet "

Mozgolódás támad. Min-

den szem egy ablakra néz, egy ablakra, melybl két gyertya világít

Az a

ki.

fekete paraszt haptákba vágja

magát. Az ajtóban börtönrök szuronya valami feketeség

aztán

látszik,

.

csillog,

aztán

.

Hogy fog kijönni ? Vagy hozzák ? Vagy hurcolják ? Ha ájult lesz vagy olyan elernyedt automata, amilyet akárhányat láttam a bitófa alá tuszkolni; vagy ha ellentáll

és cipelni kell

avagy ha

;

lábán, de az utolsó pillanatban, a érintésére birkózni volt.

kezd

:

azt

a

maga

bakó és a pecérek

mondom, mégis ember

De olyan szép nyugodtan, egykedven, elkelen

oda, mint akkor, azon a másik

áll

ki is jött

az utolsó harminc másodpercben

néz az

ellenfelének,

szi reggelen és ha ;

elkel

fitymálással

a fekete parasztnak szemébe,

megrendül az a szent hitem, hogy minden ember ember. Volt ebben az iszonyatosságban egy let,

kis,

rövid rész-

amelyet bizonynyal elfeledett már mindenki

az én emlékezetemben mint rettent látomás fog holtomig.

az úri kicsit,

Mikor a testvérgyilkost

fogoly leüzent a várnagyhoz

:

él,

;

de

s élni

letartóztatták,

ereszsze haza egy

ügyét rendezni, ereszsze haza becsületszóra.

Másnap

visszatér

szavát kötötte

le

!

;

hogy ne térne

S üzente

ezt

vissza, hiszen lovag

azon a gavallérhangon,

mint mikor az alügyészszel szivarszó mellett beszél-

248

Két reggel

hogy mikor

getett,

mért államfogházbüntetést csak újév után

?

Ha

a párbaj vétségeért reá

töltse ki :

ebben a hónapban-e vagy

az a várnagy

én szentül

elereszti,

hiszem, hogy a kitzött órában visszatér vala. Mert becsületszavát

csak

nem

meg! ó, a

szegi

korrekt

ember.

S ez az egész ügy ? Megszerkesztett magának valami ers logikát, hogy neki igaza van, hogy jogosan járt el.

Gylölte az öcscsét

meg, hogy

A

úri

;

gylölte, mert az a

fiú gátolta

módon, gentryhez méltóan élhessen.

miatt a gyerek miatt jutott neki kevesebb pénz a

magáéból. Ej

!

Hát az akadályt

S ha ugyan valaha elvesznek

juhász.

el soha

vesznek

t

el. De

!

Vagy

senkit), azt

ki is

?

merné

Tüstént lovagias

Elvégre

t gyanúval !

is

ki

a

tett

!

Itt,

t

?

nem

Az a gubás

?

Azok a

ebben a vármegyében

ta

!

a rágal-

nincs neki igaza?

csak gylölt; és joga volt gylölni.

borák

illetni,

elégtételt követelne

elkövetje

lottak padjára ültessék

az a

Kinek jutna az eszébe

És méltán. Mert vajon

mazótól.

valakit (de

a bundás embert veszik

párbajok hsét, a katonatisztet ilyesmi

elteszi láb alól

paraszt.

Hogy

a vád-

kaszinói jó cim-

Ah, az képtelenség.

Mikor pedig mégis csak a vádlottak padjára

került,

elkel nyugalma nem rendült meg. Hát ez a formaság majd csak lepörög; s persze gyzni fognak a „tekingetek". Mindenütt, föl a királyig.

S ebben

hisz talán

247

Két reggel

ma

is,

a siralomház négy

fala közt.

a király a veszthelyen soha felségjogával

is

tudja,

hogy

mindig a Kúria kegyelmi tanácsának

felterjesztése szerint él

kér

Noha

sem ád kegyelmet;

;

az utolsó nap küldött pardon-

telegrammot elébe sem adják. S mégis, hátha

De mikor holnap ügyel

benyit a

!

.

.

reggel hét órakor a fogházfel-

cellába

:

„Indulni kell

."

.

!

.

Vajon

eltnik-e az ember, a bnbánó vagy a kétségbeesett ember? Vagy csak a mostrum marad, ama hideg, korrekt párbaj hs-álarc

reggelen

is viselt,

melyet azon a másik

mint annyi más gonosz

ember, hogy szánhassuk hit

alatt,

;

épen élhessen bennünk.

és

.

.

.

Bár lenne

hogy az emberben való

^^^^^l^ i^i^^^i^.3^

LX.

Adakozás.

Nem

vagyok szabadkmves

de csakis azért

;

nem

vagyok, mert életemet úgy intézem, hogy rideg függet-

lenségemen semmi

„tagság"

ne

üthessen csorbát.

Mindazonáltal testvéreimnek érzem a seket

nem

;

s azt hiszem, közöttük

is

szabadkmve-

akad egynéhány, aki

Ha a szabadkm-

tiltakozik ez ellen a laikus atyafiság ellen.

font egyik serpenyjébe beletesszük a

vesség nagy erit

:

a szabadság, az igazság, az ember-

szeretet szentségeit, a

gyarlóságait,

melyeknek neve

mus, streberitudo

(és

csak a nemesebbik nek".

másikba pedig az 5 gyakori exclusivitas, formalis-

még egy csomó deák szó) mégis ;

terh serpeny

„találtatik

Deák Ferenc, úgy tudom, fképen a

hibáztatta.

titkolódzást

Valamint Kossuth Lajos, a nagy

ellensége vala e régi eredet,

ma már

t

•

.

.

is

fölösleges lappan-

gásnak és a hiábavaló ritusoknak. (Ezt meg

A szabadkmvességnek azonban

nehéz-

is

írta.)

egy titkolódzására

249

Adakozás

tisztelettel tekint

minden jó ember; mert ez a titkolódzás

a mi Urunk Jézus Krisztustól való

:

„Mikor pedig

te

osztogatsz alamizsnát, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik jobb kezed.* (Máté, 6. 3.)

Hirdessük az evangyéliom ez szerinte e

cselekedjünk

mai napokban, mikor sok a kérkedve adakevés az

farizeus, de

kozó

igéjét és

két

fillérét

szemérmete-

sen, titkon áldozó özvegyasszony.

Miért adakozik az ember? Mert jól esik neki.

vetem a

kalapjába azért kedettel valami

krajcárt,

A koldus

mert ezzel a csele-

megnyugvást szerzek magamnak. Haj,

szomorú mesterség a metaphysika! Szeretünk jók

még csupa nemesség a mi önz nemtelenségünkben. Az alamizsna, az adakozás azonnal a számítás mesterségévé lészen, jutalmát nem minmagunkban keressük, hanem messze, kint, ebben a rossz De

lenni.

ez

világban.

Nem hozakodom el már

hogy személyek amit

mon

ismét a példákkal, amelyeket

százszor emlegettem

már :

;

nehogy

ellen török.

Csak

azt

mondják rám,

azt hangoztatom,

elégszer hangoztattam az én hosszú pályá-

kevesebb pompát, kevesebb cicerós

dicséretet,

kevesebb fitogtatást és több emberséget kérünk alázattal.

Mert

így,

ahogy most van, az alamizsna

hazafias adakozás

summa summával

is

a hiúság vására.

tusakodik

;

s ebben a

Név

is,

a

névvel,

küzdelemben

Adakorá*

250

Uram

a harci kürt a reklám trombitája.

meg

bnömet, de sok jótékony névsor olyan formán

az én

hat reám, mint némely

elmenni Siófokra

futja

bocsásd

fürd vendéglajstroma Akinek

?

futja,

:

kinek

már egy

kis

bizonyság van a kezében, hogy „ránzsírozott" úr és

komoly vlegényjelölt. Más jókedv adakozók az én szememben azoknak a

meg

listája,

listája

akik jó

kedvvel tznének a kabátjokba holmi kis érdemjelet. Rettenetes hazugság, mikor hazug a

még

gyéliombeli farizeus

köntösében. áldás

átok

!

cél.

Az evan-

rútabb és hidegebb e modern

S mink istenhivk

— mert bizony van — nem az fejökre

azt érezzük,

hogy az

ezen a világon áldás és

száll.

ímhol elttünk a

szabadkmvesek

tiszta

erkölcs, a nemes példa

karácsonyi kenyere.

A

;

a

bal kéz és a

jobb kéz szent parabolája. Okuljon rajta minden igaz

ember

;

s ne feledje,

esik jól az a

falat,

hogy a szegénynek

ha nem

áll ott

Óh

zsebre rakni a hálálkodást.

gyermekek, akiket felöltöztetnek

is

csak akkor

a dölyfös személy,

ti

szegény, rongyos

téli

ruhába, de trom-

bitaszó és érzékeny szónoklat mellett és aszerint az istentelen

programm

szerint

:

elször

be,

vékony kön-

tösben, dideregve, aztán ki és megint be, jól felöltözve,

— kézcsókhoz

járulni

!

Nem

erre oktatta ezt az egész

emberiséget a mai világerkölcs, a mai világmveltség megalkotója, a mi

Urunk Jézus

Krisztus.

afegagag^^aíaiÍ2^3&

LXI.

Beöthy Algernon. Beöthy Algernonról írok

nem Beöthy

Aldsit.

ilyen járatlan

egymagam.

t ismerte m

Van tudniillik ebben az országban

ember

E

mert én csak

;

is

;

s

ha nincs több, hát vagyok

furcsaság oka minden bizonynyal az,

hogy én ez világon

kívül élek.

hetvenes évek végén fordultam

lyosón soha sem

delemségbe járok.

társaskörök tagja

nem

az ördög) a monacói

feje-

voltam),

vagyok, kártyázni (ha

indít

Az országházában a meg utoljára (a fo-

Magam sem

tudom, hogyan ismer-

kedtem meg Beöthy Algernonnal. Aligha láttuk egymást többször tízszernél. Ismeretségünk futólagos vala; és mégis

ember mindig séta a

Duna

nagyon mély. Két európai magyar véletlen érintkezése, s aztán

partján

vagy Andrássy-úton. És semmi

.bátyám*, semmi „öcsém",

,Tóth úr"

;

egy kis

hanem „képvisel

úr* és

noha mindig mind a ketten éreztük, hogy

Beöthy Algernon

252

európai magyar ember, tulajdonképen régi

mi, két ázsiai

magyarok vagyunk. De illedelmesen

egymás

kérem

eltt,

titkoltuk

alássan.

Furcsák, igen furcsák valának ezek a mi ritka

emberével

Magyarország legvígabb

Összekerültem

kozásaink.

s

;

talál-

íme ez az ember szomorú

Együtt

volt.

hsével (egy anekdota-

jártam a dévaj

történetek

ollózmányomnak

azt a reklámot csináltam,

hogy benne

van minden: „Árpádtól Beöthy Aldsiig"); s íme ez a közöttünk

él

Józsa Gyuri komoly

ezzel a kedves kopéságáról híres

mindig meghatottság és

Vele voltam

volt.

vén gyerekkel

tisztelet

;

s

íme

lakozott a szívem-

ben, valahányszor t, a nemes méltóságú öreg magyar urat láttam.

Valami csodálatos, megfoghatatlan, a mai korban szinte bolond kölcsönös becsülés uralkodott

zöttünk.

Én uram

véletlenség,

napján

kell

istenem

!

Véletlenség,

olvasnom, hogy a magyar tanítóság között

magyar

szenynyel, mert

író

cenknek bélyegeznek engemet, „bért" kapok. Béri

értéke bér

keresem és

szomorú

hogy épp Beöthy Algernon halálának

akadnak emberek, akik azért árasztanak

zásom

mi kö-

!

Az

vagyok azért,

;

el

és

engemet becstelen

mert munkámért

szemükben ez az én dolgo-

Gazember vagyok, mert kenyeremet

nem kéreml Mert

nincsen egy falatom,

nincsen egy rongyom, amelyet ne munkával, ne nemes

2o3

Beöthy Algernon

munkával szereztem volna meg

hogy én a tollamból

ják,

amelyek ják

!

élek

élt

A

kájáért

—

;

de az

apám Tóth mikor a mun-

író becstelen,

fogad

tiszteletdíjat

mikor mun-

Szörny,

el.

— vagy

az én

csizmatisztító becsületes,

kájáért pénzt kap

újságok,

Petfi Sándor, Arany János

hogy a kisebbeket említsem

Kálmán ?

S akadnak

!

a fortéimét kinyomtat-

ezt az rültséget, ezt

Hát mibl

Gyalázatnak mond-

1

a mvelt

hogy

világon példátlan és ostoba elvadulás az a vád,

az

gazember, ha munkájából

író

él.

Hát mibl

éljen

?

Vicinális vasutakat építsek, igazgatótanácsoskodjam

vagy ség el

?

raboljak,

ha az

író

munka

tiszteletdíja becstelen-

Egy rült még azt is mondta, hogy én zabot adok

a kormánynak. Mert, úgy

látszik, e

nagy megbolon-

dulásban immár mindenki becstelen, aki kenyerét

nem

arschpaukerei)a\ keresi (bocsánat, ez a szó Goethe, a szintén

kapó

gazember író, Goethe, az írásaiért honoráriumot

skribler szava).

Az a Beöthy Aldsi, a könnyelm, a bonvivant, a semmiképen sem komoly vén cimbora, (aki nekem Beöthy Algernon), iránta való nagy retetemet, írói

méltóság nemes becsülésével sugallta.

gyermekes iránt

úgy

tiszteletemet, sze-

egyebek között, de els sorban a magyar

;

is

hiszen

tekintett

vala az

ma már

Talán

respektusa a magyar irodalom

gyermekes az idealizmus. De

reám, mintha valami Kölcsey

Ferenc

Beöthy Algernon

254

nem

a személyt, a gyarló, a kicsiny

látta, nézte,

hanem a munka minemségét.

volnék. Mert

személyt

Az homme rok lettel

istene

Én

supérieurt az íróban.

Az

1

becsült engemet, érdemetlent

;

tanítóság egy részérl, reám, a

némiképen mégis érdemesre aljáról, e

!

mvelt magyar

mködésemnél fogva

A nemzet

napszámosai ?

szerencsére gyér kivételrl van szó,

én csak a napszámost látom, de

— Képvisel

tiszte-

és most a becs-

mérlés sara hullik reám a modern, a

Mikor az

magya-

istenem,

a satyus, Aldsi, igazi vallásos

nem

a nemzetet.

mondtam egyszer Beöthy Algernonnak az Andrássy-úton, bennem valami nagy, mély melancholia

él

úr,

önben én egy magyar typus

;

utolsóját

látom.

— Tóth

úr, válaszolta

hogy én vagyok a

,

áldjuk a mi istenünket,

legutolsó.

ma

Szavának mély, szomorú, nemes rezgése van a szívemben. én úgy

mondom

szózat

nékem

:

A

Beöthy Aldsi szaváé

szent.

Vagy mirl

nagy eleven er, a század.

Megesik

hanem rajta,

utána épp

,

hivatalos lap

.

.

.

Nem,

a Beöthy Algernon szaváé. S ez a is

beszélünk

magyar nemes embert tönkre

kevély, régi,

eleven,

?

is itt

is

?

Egy

tesz az a

nagy er, de nem

incrs; vele jár az az

ázsiai

vérrel.

ami annyiunkon, hogy kilenc századnak

kérem,

,

apróbets

a legels, aki szegény, aki a oldalain

minden nap

forgó.

Beöthy Algeraon

Az

255

apján, az öregapján, a szépapján, a dédapján és

minden

nem

nemzetségén

esett

meg soha

ilyesmi

azok nagy urak voltak, és Hollós Mátyás idejében tízezer arany forintot adtak egy sólyomért, Mária haj,

Terézia,

st

Ferenc császár udvarába

ér

mentében jártak

els

...

fel

meg

falvakat

Bécsbe kamaráskodni. S

Az els szegény Vagy még régebbtl óta

A

...

az

latiatuc feleym óta

.

.

S miért épp , miért nem a többi, azok a párducos sök, azok a násfás ükanyák ? Miért nem kezdték már azok ? Elsnek lenni, magyarul szólván, pech. Fellázító !

S mikor a gentry okot nyomoz, mégis csak arra lyukad ki, hogy minden pragmatika szerint huncfut

pech.

a zsidó.

Beöthy Algernon, édes bátyám uram,

kit

most a

te

ravatalodon nevezlek így elsben, én azért nézek a te

immár eltn alakodra nagy lettel

óda

;

s azért

nagy

tiszte-

kívánnám gyenge, ismeretlen hangomnak

erejét és fényét,

nem így

szeretettel,

mert

te

nemes magyar

úri

ember,

nem

így gondolkoztál,

hanem mind-

halálig igaz, becsületes

szabadelv férfiú

voltál,

et

beszéltél,

tenax vir

;

justus

és a bajt, a hibát, a szerencsétlenséget

mi magyar gentryben, minmagunkban hirdetted mindhalálig.

láttad.

S

azt

Másoknak, a szerencsésebbek-

nek, akik érezhették felséges

humorod

melegét, víg-

ságba burkolba; nekem, rideg egyedülvalónak, komoly

256

Beöthy Algernon

hangodon.

A

nem-komoly ember megrendít komoly-

ságú hangján. Áldás legyen porodon, /Igernon bátyám

1

Világ-

életedben sokszor dobálták reád a becstelenség sarát.

Mameluk, kibérelt

kibérelt

ember

— dicsséges ma

cigáróra.

—

ember

te

is,

!

Csakhogy a mameluk, a

édes és

ember, mikor

nem

fekete

bátyám uram

tudja,

mibl

gyújt

Szegénységed szentsége rokon az én

megcsúfolt szegénységemmel. kis

tisztelt

betkbl

formált

Nyomorult, becstelen

koszomorúmat nagyra-

becsüléssel, forró szeretettel teszem ravatalod szélére;

a mulatságos ember, a becsületes, az igaz magyar

nemes ember

ravatalára.

LXII.

A temet. A

Campo

genovai

santo

immár világhír. Noha

harminchárom esztends, minden mvelt ember

hogy van

temet

;

s

a képfaragó

mvészet

fogalmát kifejez szálló

kevesebben tudják, hogy ez a

remekeivel

ige.

alig

tudja, teljes

Azt már sokkal

szálló ige olyasmit

maga a temet nem igen mond, st akar mondani. A Campo santo alkotóinak az talán

amit

mond,

nem

is

volt a

szándéka, hogy nagy és fényes, a mai Itáliában páratlan épületet emeljenek a halottak számára. építették ezt az óriás

És meg-

közös mauzóleumot, inkább

columbariumot, a staglienoi halom

alatt,

is

rideg völgy-

katlanban. Csarnokok, oszlopos folyosók, cintermek,

pantheonok útvesztje ez a rengeteg halottas

A

palota.

vándor hosszú órákig tévelyeghet benne, s nem

sejti

:

is

a végén jár-e vagy megint az elejére került. És

lába alatt és feje fölött a sírboltok, a padmalyok ezeréi. 100 Esti levél.

17

A

258

A

temcta

fönséges corridorokon százával sorakoznak a pom-

pás márvány és bronz síremlékek. Mind drága és nagy.

Úgy

látszik,

megszabták az alakok magasságát

Embernél kisebb nincsen.

rl

szóló beszéd azonban

A szobormvek mendemonda.

jelességé-

becs

;

s

ezek mind allegóriák.

többnyire képmás,

A

akad

Igenis,

ez emlékek legujabbjai között egynéhány kiváló szi

többi,

is

mvé-

a sok száz

derék polgár-családok tagjainak

képmása; a hetvenes-nyolcvanas évekbeli Canova-

hagyományokkal elegy olasz biedermeyer-realizmus alkotásai.

A

jó családapa

kockás nadrágban térdel

márvány gondosan keresztbe

saját sírja fölött (a fehér

van vonalozva), az édesanya szobra pedig azért nevezetes,

mert csipkefátylának minden szálát

számlálni. Ilyen ízléstelen a legtöbb

S

lehet

állítóik,ezekanévtelenek,mégis magasztaló elisme-

résünkre méltók.

Hogy az

idejökben, egy-két évtized-

del ezeltt, az olasz szobrászat

nem

meg

monumentum.

teheínek.

De bennök

szeretteik emlékezetét

élt

mvészi

Milliókat költöttek e szobrokra,

milliomosok. teljes

Az

még

a

ilyen volt, arról

k

nemes szándék, hogy jellel

örökítsék meg.

noha nem mind voltak

olasz középsorsú család néha a szó

értelmében megkoplalja és megrongyoskodja,

hogy kedves halottjának nemes anyagból való és vész vésje alól kikerült

monumentuma

legyen.

az emberek áldozni tudnak azért, ami az

m-

Ezek

fogalmaik

A szerint szép.

259

temet

S nemcsak Genovában, hanem az egész

olasz földön.

A

szegény kis Messina temetje szebb a genov3Í

Campo

santonál. Napsugaras hegytetn, kék

fölött csillog,

tenger

mint olympusi istenek vára, az óriás fehér

márvány csarnok. Fönséges és hatalmas épület. Emelte, tíz

egy narancskereskedésbl

évvel,

S máris népes a szép modern

tengd

síremlékekkel. Afféle

alabástrom- faragó-munka alig van benne.

bensséges mvészet

latos,

szívemhez, mikor

A mai gondo-

meg

és

szólt a

az ismeretlen

sziciliai

hatott

ott jártam,

városka.

boltosok pantheonjában. ... pest

És Budapest, a nagy, a gazdag, a modern Buda-

temetje

millió

mázsa

Van benne egynéhány

?

gránit, bazalt és trachyt,

mesterek vésje formált obeliszkké oszloppá

;

de

mvészi

mondtam, hogy

tíz,

melyet kfaragó

vagy

síremlék alig van

hát sokat

telen és fösvény kegyelete

mérte, súly és

százezer vagy

magasság

tíz.

kettétört

S ha

azt

mondtam. Budapest ízlés-

mindmostanig csak a követ

szerint.

Hogy a knek milyen

formája van mellékes. Gazdag vagy híres ember fölébe :

nehéz nagy

k szegény vagy névtelen ember fölébe k — ez a törvény. Rettent dolog ez :

könny kis volt Ha az én feketekép messinai ;

eljön ide és kér,

Campo

narancsárusom majd

hogy mutassam meg neki a budapesti

santot, azt

fogom vele

elhitetni,

hogy

nincs, 17*

A

2fiO

temdtfl

mert mink a Dunába, szent folyamunkba temetkezünk, mint a hinduk a Gangesba.

temetinkbe

Falusi

a francia kegyelet

:

idegent.

merném

kalauzolni az olasz,

t

a szegény paraszt

azok a korhadt keresztek,

az iszalag között. let

el

Meghatná

De

ez a gazdag bürgözdi kegye-

a simára csiszolt kszálakba

Óh, ha

le

fejfák a folyondár,

tudnám hazudni

magam

vert

eltt

is

milliók !

Hogy

.

.

.

leg-

alább ezen a szép szomorú ünnepen ne gyötrene az

a keserves gondolat, hogy a magyar lélekben a szet szeretése

még csak

véletlenség,

ség és törvény.

gfg

nem

mvé-

pedig szük-

Lxin.

A szegény

ember.

— hiába vetette irodalmi átok alá ezt a kötszót báró Dóczy Lajos — hát alkalmasint lesz Budapesten Hát

lakásadó

Mert csak így billenhet helyre a székesf-

is.

város számadásának komponája. (Ezt az Erdélyben

megragadt deák szót

meg

Brassai Sámuel ajánlotta a

cigány mérleg helyett.) Szép adó, nemes adó, igazságos adó.

Csak azok

fizetik,

koronánál. Tehát

akiknek a házbére több ötszáz

nem a szegény emberek

;

hanem

gazdag emberek. Magasztos és bölcs gondolat

!

a

Ne a

gyönge vállakra nehezedjék a teher, hanem az ersekre.

Három

világrészben láttam e szent, ez emberi törvény

diadalát, elnézvén,

a napszámos.

gyenge

ifjú

:

a

Ha

hogyan dolgozik a két lábú hangya,

volt

a munkások között gyenge öreg,

férfiak,

az izmosak szó nélkül emelték

helyettük a legnehezebb köveket, a legsúlyosabb ládákat.

Semmi

kérés,

semmi köszönet. Ez

a természet

A

262

rendje.

Magyarok

között.

Emberek

vény

siegeny ember

között.

Akár izom, akár pénz

nagy igazság, e nagy

dolga.

hogy Budapest

is,

hanem csak

;

e

gyönyör

rideg szivemben. Mert

terhelje

S

tör-

mindig kimondhatatlan édesség vala az én

láttára

gondolat

arabok között, szerecsenek

között,

a progressio elmélete.

Tehát gyönyör az a

új adaja

ne a szegényeket

azokat, akik ötszáz koronánál

több házbért fizetnek.

Csakhogy én amondó vagyok, hogy az ötszáz koronánál több házbért fizetk között sokkal számosabb az igazi

szegény ember, mint az ötszáz koronánál kevesebb

házbért fizetk között.

S

ezt a tételt

szerencsém lesz

bebizonyítani.

Nagy János a

kétféle

van nálunk, másutt

Nagy János úr ; a másik

ezt

a

levelet

a hallja, János vagy az

bizony csak a legénységhez

tar-

nem ezerötszáz, st csak

úr.

is

Nem

nagyságos

kétezer négyszáz, ha

tud élni a pénzébl, is

st

úr,

Évi keresete ezer, ezerkétszáz,

nem

Szegény ember. De mégis gazdag ember

st —

több korona.

mert

;

én uram, én istenem

meg !

—

rakhat valamicskét. Mert neki lehet, neki

szabad ötszázkoronás lakásban laknia. Az

nem nagysága, inggallért

egyik

leg-

tozik a világ hadseregében.

talán félre

Az

adja fel, Nagy. Kezdem az utóbbin a

boldogabb Nagyon.

még

is.

hát cseléd

viselnie

nem

sem épp

becsületbeli

kell.

felesége

Szecessziós

kötelesség;

st

A

néha még

libériát is

szegény ember

kap.

263

Ha borravalóval kínálják, nem

esik rajta szégyen.

Mártonnapkor vígan

hóna

piacról.

alatt

a ludat a

Imádja

Istent,

haza a

viszi

gyönyörkö-

dik a teremtés szépségeiben, rövid magyart szí, fekete

szarvasbr topánkában tapossa az

Ha

koplal soha.

pedig meghal, a

nem

élet útjait, és

feje alatt lelnek

egy

takarékpénztári könyvet.

De a Nagy János úr ! A diplomás Nagy János, a Nagy János, a havi kétszáz korona fizetés

boldogtalan

Nagy János

nem

mert

lakása

A

!

Ez az

már nem

lakhatik ötszáz koronás lakásban

lakik,

az

;

már legalább is ötszázötven vagy hatszáz korona.

felesége nagysága

az okleveles tanítón gallér,

átokverte ember

;

tehát kell valami cseléd

nem

is,

mert

Kötelez a tiszta kötelez a hidegvér, kötelez minden borzasztó súrolhat.

szamárság, amely az úri állapottal

de kell lennie tisztességes

jár.

Libéria nincs

ruhának ember, asszony és

gyermek számára egyaránt. Mártonnapi lúd

sincs

;

mert Budapesten, Európa legdrágább városában, a szegény, a rettenetesen szegény urak tízezre

nem

takaré-

koskodhatnak egyébben, mint az eledelben. Ezek az urak

— tisztviselk,

tanárok, tanítók és

tudom

is

én

—

meg koplalnak feleségestül, gyermekestül. Vagy nem koplalás fzeléken, tésztán élni ? Vagy nem támad isten-

kik, akiket

a sors haragja mveltséggel vert

káromló gondolat az ilyen emberben, az ilyen úrban.

A

204

ha

eszébe

qarom Ej,

szoffóny

jut: minek,

embor

kinek

mezn

a

legel

a

?

ne bolondozzunk, és mondjuk

hogy

ki végre,

.oldog metropolisunkban a kis urak élete rettetenes, talán széles e világon példátlan

sincs ilyen csekély dija

sem

nyomorúság mert sehol ;

az értelem munkájának, sehol

követel ennyi külsséget az úri mód, és sehol

sincsen ilyen drágaság mindenben, a lakástól a fekete kenyérig.

Az

új

adó épp ezeket az urakat

sújtja.

No nem igen

nagyon. Épp csak a télikabát vagy három pár cip árát veszi el

mindenki.

minden esztendben. Meg

Nem

fog belehalni senki. Mert az ember-

elmének van egy nagy találmánya den elektromos csodánál ;s

fogja fizetni

lehet melegíteni.

De

— az,

— fontosabb

min-

hogy a fzeléket meg

azért az úr a pokolban

is

hiszen aki a fvárosok e poklában több házbért

tizet

—

nem hivatalszolga, nem kapus, hogy ne mondjam nagyságos, hetenkint

ötszáz koronánál, tekintetes úr,

úr

kétszer vált inget, és képzelmének csodálatos erejénél

ogva

azt mondja,

hogy a kása

étek, a szalv^anádli pedig

pecsenye. Tehát bízvást fizethet.

ty>

^^&J*L$&AAlá2á2£M^

LX1V.

A Tizenkilenc éves felsége szári

reám

rendjelek.

fiú

voltam, mikor a török szultán

kegyelmét és kinevezett a csá-

eresztette

dologban vala részem, asszonycsók, az els lás,

az els párbaj

lázzal jár vel.

Az idben sok „els" nékem, gyermeknek. Az els

Medsidje-rend vitézének.

.

.

pezsgmámor, az els .

Csupa nagy portéka

a szüzesség boldog és

:

ujságfirkáez, és

mind

együgy hideglelései-

Mondom, mindez nagy dolog de az én szemem;

ben mégis csak az volt a legnagyobb, hogy imé lovag

vagyok

:

chevalier de Vordre impérial Médjidjé

;

és

soha sem dobbant akkorát a szívem, mint mikor az atillámra

tzték

Szegény

kis

azt a csinos ezüst csillagot. csillag,

szakácsok,

cigaretta-gyártók csillaga,

holtomig

;

én hálásan gondolok rád

mert nevelésemben nagy részed van

mekkoromban szerencse,

komornyikok és

szoktattál le a

milyen

:

gyer-

gyermekességrl. Milyen

istenáldása,

huszonöt esztendvel ízleltem

hogy

meg

már

ezeltt

a rendjel kéjéts

A

286

hogy bele

is

áhítoznám

csómórlöttem

rá,

bizony

delemmel szólván

Els nap

rendjelek

nem

;

mert ha most deres fvel

volnék az, akinek

—

enge-

— magamat tisztelem.

két részre osztottam a Föld lakóit

jelesekre és rendjeltelenekre.

:

rend-

Az utóbbi kategória persze

valami határtalan páriaság, nyomorult jobbágyok, akik

reánk csak alázattal mernek föltekinteni. Óh, az én drága csillagom

Még

!

éjjeli

álmomból

ság, látni ezt a kincset

karácsony éjszakáján játékkal

;

is

felzavart a boldog-

Olyan voltam, mint a

nem tudtam

betelni

de harmadik nap unni kezdtem, egy hét múlva

;

pedig teljesen megutáltam.

S Hermán

csak azért csodáltam és tiszteltem, mert s

a

kis fi,

gyönyör

Ottót megint

Hermán Ottó

nem azért, mert török császári Medsidje-rend commannékem

deurje,

elüljáróm.

Talán egészen tudományos kérdés az a bohó kérdés:

nem

togatni

?

kellene-é a rendjeleket a gyermekeknek osz-

ímhol az én példám

ez a dolog

sietteti

is

azt bizonyítja,

az ember megérését s

késbbi éretlenségeknek.

A

hogy

elejét veszi

a

letnt század legnagyobb

mániájának, a rendjel-mániának, talán így lehetne végét vetni.

Nálam ersebb gondolkodók alkalmasint

azt

mondják, hogy most voltaképen ugyanaz történik, amit én kívánok éli,

ha

s

:

az emberiség tejfelesszájú süheder-korát

majd nem kap azokon a fényes csecsebecséken,

kin

a képén a jó ers, kemény szakái.

A rendjelek

267

Egyelre azonban nem látszanak a fejldés nyomai.

St

az a jelenség, hogy a rendjelek kategóriáit szapo-

meg

rítják és új

új árnyéklatokat

vonaloznak körül a

keresztek és a csillagok között, nagy visszahanyatlás. Teringette, csak

nek csupán a

most látom, hogy én a Medsidje rend-

vitézi állapotából

középs

ség nyavalyája, a

meg

csillag kórsága,

hogy Abdul Hamid

rendem

nom a

tiszt-

a kisebbik ;

felsége

mert okvetlenül

fokozatait,

A

még hátra van s nem szaporítja

a legnagyobbik szalag kolerája

szerencse, jeles

gyógyultam ki.

pestisig. Mert, haj, sokféle

el

kellene jut-

betegsége lehet a

gomblyuknak Ki tudná, mi minden, mikor a bacilluso!

kat mesterségesen tenyésztik, keresztezik, összeolvasztják,

E egy

hogy

új fajok álljanak

szerint

nem

elég

ers

el. elmélet az enyim,

csillaggal való korai Pasteur-oltás

az embert egész

életére.

Ugy

hogy az

immúnissá

látszik,

teszi

mégis csak az

egyéni dispositio dönt. Mert némelyekben épp az els beoltás veti

meg

folytonos, egyre

kend

skálája

alapját

a rabiesnek

ersebb

meg mind

;

és az illetk aztán

oltásokat kívánnak.

srbb

A

fecs-

és finomabb. Hát

más

orvosságról kell gondoskodni. Bizonyos, hogy ezt az

orvosságot majd kitalálják valamikor.

milyen

lehet, arról

aki talán

majd beszélgetek

már tudja is

:

e

Milyen

napokban

lesz,

azzal,

Pikler Gyulával, a gondolkodóval.

LXV.

A A

galleria

párizsi

nem

galleria.

— azt hiszem — olasz

találmány. Mert a

passageok vagy a budapesti Haris-bazár bizony

— A milanói,

igen adhatták az ötletét.

a nápolyi'

a genovai olaszok nekifogták a csákányt városuk legrégibb, legforgalmasabb részének

— mint mi, csakhogy

elegend ok nélkül, a belvárosnak

— és a

házak helyén megépítettek négy óriás

régi patricius-

palotát.

E

már-

ványos és aranyos paloták között keresztút van. pedig vasvázú üveg ívek

alatt.

A

Es

középen kupola

többnyire magasabb a város minden tornyánál.

A négy

utca bejárata egy-egy hatalmas, diadalívszer kapu.

Az

épület neve galleria.

millióba került

Hogy mire valók ezek

szerint voltaképp csak arra,

?

lábbal járhasson keresztül rajtok az ember.

olasz elme egyéb célját

is

a sok

Az én paraszteszem hogy ess idben száraz

konstrukciók

De a finom

tudja ezeknek a gallei iáknak.

A

Minden

ség

galleria elképzelhetetlen

is

forgalmú és eleven-

centrum a város életében. Akit csak

naponkint legalább

mi

260

galloria

is

bír

a lába,

egyszer átmegy a gallerián.

Vagy

volna Milano a Galleria Vittorio Emanuele, Nápoly

a Galleria Umberto,

Genova a

Ott lüktet a város szíve. Ott

kávéházak és vendéglk.

A

Galleria Mazzini nélkül

vannak a legúribb

?

boltok,

szegény nép csak sóvárgó

álmélkodással les be ezekbe a drágalátos paradicso-

mokba de ;

gas ívek gos.

A

azért

alatt.

A

is

napestig ott sürög a szédít

ma-

kupola száz rikkancs lármájától han-

paloták emeletein a gazdagok fészkelnek. Este,

mikor kigyúl a villamos nap, a keresztútakon

sétál

végig a város ötvenezer vagy százezer lakója.

Mi vonzza ket ? Azt hiszem, ugyanaz, ami engemet.

A

tér,

a fény, a rend, a tisztaság, a

mvészet,

— egy

szóval az igazi nagyvárosi milieu. Jó benne lenni.

vélem, az üzletembereknek ket fizetnek

galmuk

is

is

Úgy

Alkalmasint óriás bére-

— a milliók kamatozni akarnak — de for-

óriás

ám.

Budapesten az ilyen lehetetlen.

is.

galleria

ma még

sokszorosan

Mert mi takarékoskodunk a térrel. Az udvart

szkre szabjuk

— ha ugyan

egyáltalán szabjuk

—

nem hogy négy utcát építenénk bele a házunkba. A fény, a rend, a tisztaság

?

Tessék átgázolni a Haris-bazár

szegény limlomán és szennyén, hogy a kerepesi, azaz

hogy a bagdadi bazárt meg

se intsem.

Mvészet?

A gUlerU

270

A mvészet

itt

a bécsi

gipszpárkánya és

ring-stílus

tizenkét darab ötforintos

terracottafej.

Mert ritkaság

nálunk az olyan bölcs tékozló, aki házát nemes anyagból és

nemes

dísszel építteti.

S hol a

nyibe egy-egy afféle galleria kerül

S

tiz millió,

?

talán mégis ilyen galleria fogja tíz

vagy húsz év

múlva megmenteni a belváros életét, mely a fejlesztés

ség

„belterjes"

révén sindevészni kezd. Bár ne lenne szük-

semmi mentésre bár pezsdülne ;

kítások után vel.

ameny-

föl

ama nagy cson-

a belváros régi élete magától, régi erejé-

De ma anaemiásnak

látszik a

f ér. a

Váci-utca

is,

— tessék csak megkérdezni a kereskedktl és a házi uraktól.

lJLJLJLJLJLJLJLJ.JLJLJLJLJLi.i.i.1

LXVI.

A bonne. A bonne

olyan francia leányzó, aki Svájcból és pe-

dig többnyire Fribourg városából, édes

és

itt

igen rövid

vet Hogy miért jön

hozzák

?

hazánkba

id alatt elsajátítja a szép magyar

Azért jön, mert hozzák. És miért

?

Azért hozzák, hogy

kei franciául tanuljanak tle.

kevéssé tanulnak

jön,

nyel-

meg tle

elkel

Úgyde

családok gyerme-

a gyermekek vajmi

franciául

:

ellenben alig

egy esztend múlva már tud magyarul. Mi e csoda nyitja?

A

magyar-svájci testvériségbl fakadó hon-

leányi érzelem

?

Dehogy. Az az egyszer mathematikai

és berlitzi igazság,

hogy mikor egy házban nyolc ember

meg hanem

nem

beszél magyarul egy

franciául:

ragad a francia szó,

az egyre a magyar.

a nyolcra

Mademoiselle Olympe különben akkor sem 'tudná növendékeit megtanítani a francia nyelvre, ha akarná.

Mivelhogy maga sem tud franciául

;

lévén az

nyelve

A

272

bonne

,

Az

az a bizonyos suissesse-nyeW.

iskolában tanulta

t leszoktatni csúf svájci patois-

azaz,

hogy

járól,

de hiába akarták, mert a természet visszatér, ha

ott

akarták

vasvillával kergeted

is.

így

aztán

áll

el

az az állapot,

hogy a magyar családok úgynevezett francia gagyogása

nem

sokkal különb a Szökött katona-be\\ szabólegény

még magyar zamat mademoiselle nem ers

cso je to7 franciaságánál. Ráadásul

keveredik beléje

is

orthoepista.

A

;

mert a

párizsi alig találja ki csak azt

kérnek tle ezen a nyelven viszont egy kukkot

Mindebbl eléggé szonyok

ezer.

A

ért

látszik,

a

;

ha vizet

bonnenyelv magyar

a párizsi beszédébl.

hogy azok a

svájci kisasz -

teljesen fölösleges kisasszonyok.

igen érdekesek tagjai.

sem

;

is,

Hanem azért

mert a világ legnagyobb családjának

fribourgi

pap családjáé. Mind az

Mivelhogy az a

tiszteletes úr

öt

vagy hány

apaság dolgában le-

fzte Mén Marótot, az összes török szultánokat, perzsa sahkat és a többi rekordistát. Szegény ember szi

a hozományt e légió leány számára

hogy ettl ugyan nem

fáj

?

I

Hol ve-

Szerencse,

a fribourgi papnak a feje

mert neki csak normális számú leányai vannak, kat

sem

küldi szolgálni.

Ama

s azo-

bámulatos és megdöb-

bent pip-apaságnak ugyanis az

az igen egyszer

magyarázata van, hogy a bonneok többnyire úgyneveeztt „ajánló" útlevéllel utaznak. lás

Vagy nem

kitüno aján-

az az adat, hogy akisasszony református lelkipusz-

A

273

bonná

Aki ezt olvassa, azonnal maga eltt

látja

a lombok mögé rejtz parókiát, a vallásosság és

tiszta

tor leánya

?

családi élet kedves fészkét.

az

ily

eszébe se

A

S örömest bízza gyermekét

Az

körben nevekedett kisasszonyra. jut,

persze

hogy az az írás hamis is lehet. Ki gyártja

?

svájci hatóságok-e (két tál étel felszolgálása közben)

vagya helyszerzk odakint ? Nem tudom. De hogy bonneság örve mét kerül

tisztes

alatt igen

magyar úri házakba. Brasserie a fem-

st

mesokból kikopott teremtések,

már

olyanok

laktak a marseillei városháza mögött.

sült ki

itt

Budapesten ilyen

Most meg egy budai

A

bonne ugyanis

—

Épp

akik

tavaly

ember éjtszaka az utca

leitatta

találta két kis gyer-

az ártatlanokat co-

gnackal, aztán a szakácsné társaságában ittasan

is,

história.

úri

sarában holt részegen henteregve mekét.

azt tudom,

gyakran förtelmes sze-

— ugyancsak

nekivágott a világnak. Most kurrentálni

készülnek ket. Mindebbl pedig az az üdvösséges tanulság,

hogy a magyar hatóságoknak

családoknak

is

óvatosoknak

kell

is,

a magyar

lenniök a svájci

kisasszonyokkal szemben.

ego

100 Esti levél

18

j«& jg& jajk jg&$ $ | Jje*.^ Jte J#:

LXVIl.

A nk Egy újságban tegnap

írótolla.

ezt az apró hirdetést olvastam

Irnokn, aki takarítást

bad lakasért

is elvállal,

sza-

5

havi

és

írt

fizetésért fölvétetik.

Tisztelem e négy sorocska

nagy

publicista, aki

meggyzbb

Mert nincs az a

ennél hatalmasabb, szörnybb,

cikket tudjon penderíteni a

goztatása ellen. Feltárul benne tár

íróját.

ama

teremtések minden nyomorúsága

társadalmi kérdés

:

a

nk

értelmi

nk tollal dol-

boldogtalan prole;

fel

az egész nagy

munkájának problé-

mája. íme, mire jut a lat

ki leteszi a varrótt, a

fzkana-

és írótollhoz nyúl! Alávalóbb lesz az utolsó

gatólyánynál

;

moso-

mert nincs az a paraszt dajna, aki

forint havi bérért

A

n,

és lakásért a

szolgáló bizony enni

is

kér

;

öt

konyhán dolgozzon

és kap

is.

A nk

De az a n,

irótoüa

276

aki elkövette azt az átkos

iskolába járt és szert

egy parányi mveltségre:

tett

tüstént kevesebb a szolgálónál. ját fizetik rosszabbul,

Nemcsak a

(még pedig szépen

könyvelni

is

:

alig

Mert

még

munká-

Ha nem tudna

Yostot billegetni és talán

írni),

akadna józanesz ember,

szolgálat fejében havi öt forintot és lakást kínálni.

feje

mint a padlósúrolást, hanem a

keze munkájának sincs többé értéke. írni

bnt. hogy

aki cseléd-

merne neki

a téglahordó tót napszámosné

is

a

szeme közé kacagna az ilyen bért ajánló embernek. De ha a nben van egy csöpp tanultság, már elveszett az a joga, hogy munkájáért emberhez vagy legalább állathoz méltó jutalmat kívánhasson.

enni gazdájától az igás

barom

takarító-irnok-kisasszony.

nak

A

is

?

Vagy nem kap

nem

Hja, az más, az

takarító-irnok-kisasszony-

ha lakást és havi

elég,

öt forintot adnak neki. Abból a pénzbl megélhet, ruházkodhatik. E mellett

nem tudom, hány órát görnyed az íróasztalnál és nem tudom hány óráig fárad a legalávalóbb cselédpedig,

munkában.

Hogy a

nk comptoirbeli

óta tudjuk. alakot

mit

is

is

dolgoztatása uzsora, régtl

De hogy ez a csúf dolog

ölthessen, azt

még sem

ilyen

szörny

hittük volna.

írtam én jámbor tavaly ezen a helyen

:

Vagy

„A jöv

esztendben már lesznek diplomás kisasszonyok, akik havi

tíz

forintos hivatalért teszik össze a kezöket.

St

18*

A

278

nök

megérhetjük azt az idt

is,

irötoll*

mikor ezek a leányok ingyen

fognak dolgozni, azért a kis reménységért, hogy majd valamikor fölvihetik napi harminc krajcárig". Óh, én

együgy

fkép lomha

és

akartam

szertelenül sötét képet

nk sorsáról, részletet

De

:

fantáziájú

ember

írni

a

tollal

dolgozó

s íme, kifeledtem belle a leghatásosabb

a takarító-irnok-kisasszonyt

talán

még sem

az én szegény fantáziám a hibás.

Mert vannak a világon olyan dolgok

semmi

Elrémít,

!

képzelet

élet alkothat

sem tud

kitalálni

meg. Másolni

az'.an

.

s

amelyeket

is,

amelyeket csak az

könny. A

takarító-

irnok-kisasszony után bátran következhetik a mosogató

ketts könyvvitel, a closet-suroló magyar-német-francia levelezés,

ni

egy szóval az egész csutakos

kereske-

delmi tanfolyam.

Nem értelmi

tudom, tapasztalni-e más országban

munkájának

ilyen devalválását

hogy mi színrl-színre

elég,

látjuk

;

itt

is

a

nk

de azt hiszem

Vagy

nálunk.

elég-e? Vajon hány család okul az ilyen példákon?

Hány

adja a leányát inkább pesztonkának,

belevesse abba a rettenetes proletárságba

?

semhogy

Bizony egy

sem mert az a f, hogy a leány kisasszony marad;

jon.

Sa

veszi

el

ezrei a

toll

a

olyan

kpor

ers

kisasszonyságot ad, hogy

és a cinkrád sem. Iskolázott férfiak

kenyeröket vesztették, mert a

ségig lelicitálták

nem

nk

a comptoirbeli munka

a képtelen-

értékét.

Azok

A a férfiak most éheznek

szonyok

A

?

den évben

;

de ugyan mit esznek a kisasz-

huszonötféle iskolából, tanfolyamból min-

ezrivel

nyok. Mit esznek

Bizony

277

nCk irtolla

kilép

k

?

.

.

irótollas és

-gépes kisasszo-

.

nem tudom. Csak

azt tudom,

hogy ama ke-

gyes apróhirdet százával fogja kapni az ajánlatokat

st megmozdul

talán a protekció

if

is.

^^^^£^£^1^^^^^^

LXVÍII.

A A úttal

levelez

levelez-lap feltalálója

Hoffmann

lap.

már megint meghalt. Ez

bécsi udvari tanácsos.

Béke hamvaira.

És mindazokére, akik mint a levelez-lap eddig meghaltak és ezután

Negyedszázados sirattam

el

ket

van kiontandó tatják

majd

e

;

újságírói de,

;

st

még meg fognak

isten éltet,

még sok könyem

bizonyos, hogy az unokáim

is

foly-

gyászos kötelesség lerovását.

ma már

igazán

foszforos gyújtót

Vagy

halni.

pályám kezdete óta gyakorta

ha az

Közös sorsuk ez a világraszóló Például

feltalálói

;

nem

kis

találmányoknak.

lehet tudni

:

ki találta ki a

a mi Irinyi Jánosunk-e vagy más.

hat nemzet követeli

magának

e

dicsséget

adatok és mendemondák szövevényében bajos zodni. Bizonyos,

;

s

az

eliga-

hogy az els levelezlapokat Bécsben,

18G9 október 1-én bocsátotta

ki

az osztrák posta

mégis nemcsak a poroszok, hanem a japéniak

is

;

s

vetél-

A

levplcz-lap

270

kednek az elsségért, holott az idben az ázsiai országban

még nem

Nem elször

is

meg

írom

most, hogy mink, öregebbek,

egy magyar embert tartunk a levelez-lap nak.

Ez

a magyar ember valami

— szintén Hoffmann volt a

meg

nev

— ha

feltalálójá-

emlékszem

jól

buda-vízivárosi postatiszt

koronázás idejében. Csak ennyit tudok róla

azt,

hogy szorgalmas

nak és bácskai

fi.

;

no

tagja vala a budai dalárdá-

Láttam

ádámcsutkájú és hektikus

meg

sziget-

volt igazi posta.

is

a szerfölött

ifjút

;

mozgékony

mert gyakran fordult

az édesatyám házában, protekciót kérni a

talál-

mányának.

Atyám nem egyszer furcsa ötletérl.

beszélt

Hogy a

formájú levélpapirost áruljon danivalóját, hatja, a

nem tördve

nekem

e furcsa

ember

posta két krajcárért cédula;

az ember

azzal,

ráírja

hogy más

is

a monelolvas-

posta pedig a világ végére

is elszállítja az ilyen különös levélkét. Atyám, a régi ember, mosolygott ezen az új ötleten. Azért tartotta bohóságnak, mert

nem

hitte,

hogy akadhasson sok ember,

tan akarjon levelezni.

De Gorove

aki ilyen nyíl-

minisztert

figyelmeztette a bácskai fiú találmányára.

persze azt

felelte,

hogy az

A

mégis

miniszter

ilyen postai ügyet Ausztria

nem lehet eligazítani, mert az monarchia két felében egyönteten kell

hozzájárulása nélkül effélének a

történnie stb.

Egy

szóval abba maradt

minden. De

1C1

A

szén mégis

Ausztria 18G9 lapokat. Arról a

tüdejét.

mes lenne ifjú

kibocsátotta a levelez-

magyar emberrl csak annyit tudok,

hogy akkor már nem dék

lovele zg-lap

Hanem a

élt.

Végképen kiénekelte a mara-

minisztérium levéltárában érde-

makacs memorandumozó

tnhettek

el

volt

levelez-lapos

beadványai

;

nyomtalanul. Kiderülhetne az

került a dolog

A

A

kutatni e dolog nyomait.

Bécsbe

miként

:

?

ma már

levelez-lap

is

nem

szinte a gyújtóval vetekedik,

mint az életszükséglet cikke. Forgalma a levelekével

kezd vetekedni,

Ez a bohóság,

kivált mióta beütött az ánzikc-világ.

ez a játék többé

nem megy

babba.

Milliók forganak a gyártás és a bélyegfogyasztás révén.

S minden mvelt országban az emberek van

új

kenyérszerz módjok. Eleinte sokan

— kivált múló

holmi

lelki

ez csak

járvány. Most látjuk,

hogy az

ánzikc mégis valami szükséget pótolt.

Szükségtelen és mégis

kell.

eltüntetné a föld színérl,

megsiratná.

S ha már

azt hittük,

— hogy

a sok ízléstelenség láttára

divat,

tízezreinek

Mint a dohány.

Ha valami csoda egyszerre még az országok zsebe is

így van, arra kell törekedni,

hogy

ez az izé legalább mindig a jóízlést szolgálja és a sok-

szorozó ipar derék munkát végezzen

általa.

Kívánatos

volna olyan nemzetközi megállapodás, hogy a posta

nem

szállít

mást, mint tájképes levelez-lapokat.

egyszeriben véget vetne a sok rút visszaélésnek. •o-

Ez

&J&& £s^£ *<$£>&>

&&&

S>e

LXIX.

A velencei

campanile.

Gyászolunk, Velence szerelmében való édes véreim

!

A

kész, a kopott, nevetséges régi szólásmódok

néha olyan igen lián hírt.

test-

újak,

megrendítk és igazak

;

való-

hiányzik valami a lelkünkbl, mióta tudjuk ezt a

Vége az

s Velencének

a régi érzelemmel, ha

nem

;

nem

int

látjuk többé viszont

már

felénk a tengerrl

és a szárazföldrl az az öreg torony-góliáth, a camvolt Velence.

panile. Hiába,

S az a velencei,

furcsa,

st nem

téglahalmaz

a

hogy tulajdonképpen nem is

mvészi

Márk-tér

dolog.

sarkában.

Greguss Ágosttal néztem,

is

igazi

Kopár, szédít

Mikor

egyszer

ez a tudós-mvész azt

mondta, hogy alkalmasint azért építették oda, hogy optikai csalódást idézzenek el, leplezni a piac négy-

szögének szabálytalanságát.

Nem

tudom, igaza

volt-e

a magyar gondolkodónak. Hiszen mikor a XII. század-

ban megvetették a torony

alapját,

az egy bazilikát

A

még nem

kivéve, a téren

megvan

:

vcl.'n^oi

c&mpanils

állott

semmi

kenyed

ma

ami

de az kétségtelen valóság, hogy a campanile

szemünk eltt bámulatosan

a mi

épület,

voltát

nehéz masszájával. Tudtam

durva,

a piacnak olyan helyére

takargatta a tér kes-

állani,

ahol megesküdött volna

az ember, hogy a két Procurazie hajszálnyira egyköz.

A

torony a csücsán

feje tetejéig

aranyozott angyalszobor

álló

98 méter magas

volt.

Vagy ötvenöt méter

— mindezt csakúgy gor.dolomra írom — ide nyers téglaépítmény. Középkori er és durva-

magasságig

ság.

Mind a négy

oldalán, szélül, apró ablakok.

Eddig

a torony, hogy úgy mondjam, ketts volt; mert benne állott

E

a másik torony.

sikátorok vezettek

föl

;

két torony között

szk, lejts

nem lépcs. Ostoba

cicerone-

mese, hogy Napóleon ezen a lejtn fellovagolt dete alkalmasint az,

hogy

a XVII.

ere-

;

század végén

komédiás-temperamentumú gondolás csakugyan háton ment

ván

fel

volt a

fel itt,

st

csónakon

a kerekes ladikot. renaissance

csarnok.

Csupa

csáklyával taszigál-

Az ötvenötödik méteren

felül

kezdetén épült oszlopos har

keleti

syenit oszlopok;

is,

ló-

kszál, piros és zöld porphvr és

minden hatalmas, de mégis

ol

szells és átlátszó, hogy az ember szinte beleszédült

hogyan emelhet ez a

könny

építmény még vagy húsz

méter tömör márványkonstrukciót, melyet azután betoronysisak gúlája.

A

283

velencei campaulla

Bizonyosnak látom, hogy az a harangcsarnok a pusztulás oka.

nem

utána, het.

A

A könny

bírták tovább emelni a rajok

fenyeget

volt

oszlopok, öt évszázadnak

bajt észrevették

nehezed

már a

ter-

Leg-

télen.

utóbb március elején voltam Velencében. Fönt járván a campanilén, láttam, hogy a San Giorgio

felé

es

oldalon az oszlopok és ívek hatalmas gerendákkal van-

nak megtámogatva. Erre, délnek dlt részében roskadva meg.

mvészi

ez a nagy

Úgy

el

a torony, áttört

kellett lennie,

úgy

történt

szerencsétlenség, szívek millióinak

örök bánata. Most, este hallom, hogy a hivatalos táviratok szerint

a campanile helyén harminc méter magas omladék-

halmaz van. Oda a torony tövébe il

campanile

is,

épített loggelta solto

Sansovino bájos remeke, az

születés gyöngye.

A

cataclysmos

elpusztított

újjá-

egy

darabot másik kél ragyogó kincsbl, a könyvtárból

j

és az

procuraziébl

is.

Vagy mi

is

történt

még

minden, ami szörny és pokolian butal Szerencse a szerencsétlenségben,

bazilikába

dlt

bele,

hogy az óriás-torony nem

a

örökös gyászt borítani az emberi-

ség mvészetére.

De

így

is

mi lehet

e

és kedves szent hely,

szomorú napon az a fenséges ahová a

világ

évszázadok óta

gondolkodni, gyönyörködni és megifjodni jár: a Márk piaca

!

Martinique pusztulása

—

Uram, bocsásd meg

2^4

A

bnömet

!

— nem

velencei camp»nlle

tud úgy elborzasztani, mint ez a

gyász. Ott csak halandó emberek vesztek

eltte csapott

le

rájuk a mindig

el,

leskeld

idnek

halál

;

de

a halhatatlan gondolat vált halandóvá. Gyógyítha-

itt

Nem

tatlan seb esett Velencén.

láthatjuk viszont mosolygó,

a régi többé.

Sohasem

szelid szerelmünkkel,

az

édesen bánatossal. Örökké bennünk leszen a keserség. Isten hozzád, Velence

...

A

legutolsó tavaszi este,

hogy a Flórian eltt

A

ültem, felnéztem az öreg campanilére.

égen te

feketéllett

vén legény

élsz és haj,

mikor

alól,

idegenek, a

!

a nyolcszáz esztends

nem

sokára

odalent,

!

.

.

vége,

hogy én láttam a

Pedig

te

meg

te

pedig maradsz.

tudom

is

én kiknek

magamban, tavasz

valahol

és feketekávé nélkül

;

megkondulnak kedves, öreg

így kilenc óra tájt

meg

rézsüveged

ismeretlenjei keverik a csészében.

harangjaid, meg, a másoknak, a

én

látni

a feketekávét már mások, haj, mások,

jövend

Mert én megyek, talán

És

kék

Mert ifjabb vagy nálam, mert tovább

mi mindent fogsz még

itt

csillagos

óriás. Irigyellek,

.

S mégis az

te

lett

nélkül

a dolog

halálodat, öreg. Siratlak.

a legkisebbik harangodat se kondítottad volna

értem.

gjjaljgS

LXX.

Rodostóbul. Pola

táti,

édes

néném

!

Ked

ott

Konstantinápolyban

közelebb van vagy egy bakaraszttal Magyarországhoz,

mint mink

Ostorodban

itt

elébb hallhatta

meg

;

hát egy kölyökminutával

a nagy újságot, hogy milyen kivált-

képpenvaló becsületök vagyon most otthon a kurucoknak.

Kuruc a

a köntös,

vers,

kuruc a nóta, kuruc a zászló, kuruc

— legalább egy napig. Az esztendnek háromszázvagy hogy még többet is mondjak

Hát máskor micsoda hatvannégy napján,

?

:

a szökévnek háromszázhatvanöt napján.

akkor

?

Hogy

salva venia

Micsoda

a Bercsényi úr szavajárásával éljek

—

az ördög szánkázza

—

meg ezt a mi kivált-

képpenvaló becsületünket. Mert

nem

az

illetné

meg ám

a mi nagyságos feje-

delmünket, hogy így néha napján szép verseket és nótákat mondjanak róla,

meg hogy

a theátrumból

RodoiUJbol

meg az 6 apródjainak köntösét hanem ahhoz volna nagys,

elszedjék a lobogóját, délebédtl estebédig;

nak jussa, hogy tetemének

Az

könny

legyen a

föld.

idegen föld pedig nehéz, haj, igen nehéz. Tudják

azt a bujdosók. K'ed

is

hallotta

tlem, én

megvagyon otthon a

hallottam kedtl,

is

szándék

jó

haza szeretnék vinni

;

az öreg fejedelmet, édes asszony-anyjával s

még nekünk

is

ki

még

a csontja. És rakják

aranyával,

ki

sejteni,

még

amennyibl a gályát

is

pénzt halomba,

a

is

hogy merre

hogy ne bujdossanak

petákjával,

tovább a szegény kurucok. Van pénz,

egyetemben

jutna egy-két kapa magyar hant,

egalább az olyannak, akirl fehérlik

hogy

is

már együtt annyi

futná egy-két diófa- koporsóra,

volna

mibl

már

kiverni

st

fekete

posztóval.

De hiába halmoznak össze három bivalybrrevaló

tallért,

hogy

berek

vert arany lehes-

még a vitorla is nem az emszándéka kell ide, hanem az országé. Mertcsaks nagyságos fejedelemhez méltó tisztesség. Ha

sen a koporsó és bíbor

az a

az emberek,

kincset

:

fenyfa ládában viszik haza, ócska bárkán, de az or.akaratjábul, az pánál. Mert élt-halt

h

nagyobb becsület minden

benne vagyon az a

vitézeivel

vénytelen az

dolga

egyetemben

világi

pom-

régi igazság, akiéit 8 :

hogy nem vala

tör

287

Rodostóbul

Valamíg ez a dosó marad

nem

akkor

lészen neki

nem

tisztelet

ha

is,

könny

adatik

elviszik

meg

nékie, buj-

haza

;

és bizony

a magyar föld sem, valamíg a

sírjára

nehezedik az az átok, hogy az ország

csak a

rebellist látja

Szép

is

benne.

vers, szép nóta helyett csak az

nek egy szava kéne

ma

:

országgylés-

hogy a nagyságos fejedelem nem

számkivetett pártüt, mint a törvény mondja. Valarmg

nem szólal meg, minden a régiben van, és mi bujdosunk. De ha az a szó egyszer idáig hat megaz a szó

;

mozdulnak a horpadt népével haza

sírok.

És

megyén maga, nem

a

fejedelem az

lábon, de a léleknek

diadalmas repülésével. S akkor az övé leszen az esz-

tendnek minden

lesznek többé labancok kell

nem És nem

napja, örök idkig. Mert akkor :

kitisztul

az ország.

szép ceremóniákat csinálni egynéhány jószándékú,

de gyönge embernek. Mert Rákóczi-ünnep leszen akkor mindig. Szabadság.

Csupa veres bet elejétl végéig. igen fogja

Az

lesz

akkor a magyar kalendáriom,

Csakhogy

egyhamar

legméltóbb ünnepe.

az

azt a kalendáriomot

forgatni se ked, édes

a ked szombati szolgája.

£^3

nem

néném, se

LXXI.

A tihanyi Óh Tihanynak

visszhang.

riadó leánya, szállj ki szent hegyed

közül

De nem

igen száll ki többé. Mert a

alá nyaralót építettek

;

„zeng

bérc*

verandás, függlámpásos, zon-

gorás, guvernántos és tenniszes pesti nyaralót.

Szomo-

rúsága ez a szegény nymphának. Mikor röppenni akar, vinni és hozni

cseng

terhét,

a hangot, átlátszó szárnya,

tiszta lába beleütközik a patent füstfogóval fölszerelt,

de mégis kormos kéménybe. Hát inkább

nem

száll ki

szent hegye közül.

S

így

Pallas

van ez már jó

Nagy Lexikonában

siratja el

szor.

esztendeje. Megolvasható a is.

A

sajtó

meg

csak most

a riadó leányt. Szerencse, hogy vagy hatod-

Mert nemcsak jó Luppa Péternek, a szentendrei

Gül-babának van hat is.

tíz

Kár,

halála,

hanem

a tihanyi ekhónak

hogy mind a hat nem nélkülöz minden alapot

A és

nem légbl

289

tihanyi visszhang

sajtó legalább helyén használhatta volna igéit

;

kedves német

mert az ekhó csakugyan entbehrol minden Grun-

st

dot,

magyar

kapott koholmány. Ezúttal a

egész valója

Az ekhó

!

.

Csokonai

.

.

aus der Luft gegriffen.

ist

még

így nevezte, ha jól

em-

lékszem 1798-ban, noha Kazinczy már tíz évvel azeltt azt írta

:

nem

ki

A

echonál?

érzi,

hogy a visszhang nem egyéb

debreceni

orthologus

kálvinista

nem

érezte. Édes, szomorú éneke, melyet mindig vissza-

zeng a szivünk, valahányszor olvassuk, nézve, hogy a tihanyi ekhót ismerték,

nem

építése után.

már a

adat arra

XVIII. században

sokkal az apátság templomának

Ki fedezte

föl

is

föl-

a tüneményt és mikor

?

Bizonyosan krónikába vették a tudós és szorgalmas benediktinusok.

De érdekesebb volna a

fölfedezés

módját ismerni, mert az érthetetlen.

Az ekhót az vagy verte

föl,

apátsági

templom nagy, kopár

ha a hang a vele szemközt mintegy 500

méter távolban lev dombról elveszett

itt

fala veri

a legcsöndesebb

Egyes ember szava

jött.

idben

is.

Sok

éles torok

kiáltása kellett

mindig, felidézni a gyönyör tüneményt.

Vajon hogyan

jutott

magával

eszébe valakinek, hogy többed-

felbajlódjék arra a kopár halomra, a

falának kiabálni? Szent Benedek voltak tudós fizikusok

;

ámde

sebb ismerje sem ismerhette 100 Esti levél.

fiai

templom

között mindig

az akusztikának legjeleföl

a topográfiából, hogy 19

A

290

itt

visszhangnak

TUiihung

tihanyi

Másutt

kell lennie.

domb de ilyen ekhó nincs. Mondom, mindig sokak

van templom és

is

;

latnia

Tihany riadó

nevelte

ordításának kellett felzak-

leányát.

ama boldog

S a nympha

e durcássága

falucska gyermekeit bátor, kedve-

sen tolakodó, ügyes, élelmes ciceronékká. Ugyan, hát

a magyar gyerek

tud nápolyi vagy svájci lenni

is

?

Nem bújik az anyja szoknyája mögé, ha idegent lát Nem bizony St A tihanyi gyerekek, ha idegent lát?

!

!

tak, ötvenével, százával termettek

és

—

tele

kötjével

dombot. S

el

a köves földbl

a markuk kecskekörömmel,

—

rohanták

mint ostromló sereg,

felvisított

a kórus

— Nem szól az ekhó, ha Nagy dolog

ez,

magyarok

híven visszazengte

;

asszony f-

úri

meg

a

:

szél fúúúj !

Nem

de azért, mert

azért, itt

mert az ekhó

vagyon az egyet-

len hosszú w, amelyet Dunántúl, azaz,

hogy -tul a hon-

és —

Eötvös Károly

foglalás óta

elször kimondott

a tanúm — a világ végéig

ki

fog mondani.

Ennek utána következett egy elhadart indián-virnyítás

;

véghetetlenül sebesen

öreg benediktinusok szerint

tulajdonképpen az, hogy Tityre, te

patnlae recubans sub tegmine fagi!

Ki tudja, melyik tihanyi fizikus tanította falu gyerekeit,

ságául,

meg

erre a

most száz esztendeje, annak bizony-

hogy az ekhó

visszaveri a teljes hexametert

is.

A

Deák

291

tihanyi visszhang

világ volt akkor,

a Vörösmarty lantja

zendült meg, keresni kellett volna a

Apáról fiúra

metert.

ecloga

;

gyúródott valami

fül

a deák szót

Megjegyzend, vagy szótagok

nem

:

szerint át-

zagyvalékká.

csodálatos

érdemes volna följegyezni gyar

magyar hexa-

örökldött aztán a cicerone-

magyar nép etymologiája

és a

még nem

hogyan

hallja az

Bizony,

s

ma-

?

hogy a visszhangot hexameterek

szerint mérni

hagyományos bohóság

a szótagok száma tesz tanúságot az ekhó erejé-

rl, vagy hogy

is

mondjam, hanem az id. Ugy

kal-

kulálom, hogy a tihanyi visszhang négy másodpercig tartó

hangot zengett vissza, ha szél

most, hogy ez

alatt

az

id

alatt

a nyelv sebességétl függött.

nem

fúúújt.

Már

hány szótag pörgött le,

Az

bizonyos, hogy a

a négy másodperces kiabálás, ének vége igen gyön-

gén, elmosódva érkezett vissza, a legcsöndesebb napon s.

De a két-három másodperces hangok

szinte

meg-

döbbent elevenséggel tükrözdtek a monostortemplom szürke

faláról a fülbe. Például

a gyereksereg ez

istentelenül elvisított kis vezércikke az idegenforgalom

emelésérl, soronkint

Szép a tihanyi kilátás, De nehéz a fójárás Ha az uttya gyobb vóna, Vendéggye is több vóna 10*

A

292

Arany szavak!

hogy a mélyen

De hogy errl

tihanyi visszhang

magyarom, ha

Költs,

tisztelt

vendég

!

A

meggyzdve

szent hegy megnémult.

száll többé.

dombon

;

S

talán

ember sem

!

Szegé-

reméljük, ;

A

vetett

riadó leány

jár

ma

azon a

pedig onnan a legszebb a Balaton. Bizony

szebb, mint a tenger a Vezuvról

útjából

neked.

Vidám és kedves mesterségüknek véget

az a nyaraló.

nem

—

költsön

eddig csak azok a kis ügyes tihanyi

ciceronék voltak tudományosan

nyek

is

azt akarod,

hogy

azt a nyaralót

:

mert magyar. No, de

majd

mert valamit mégis csak

eltolják el

kell

a

nympha

valaha tolni

ebben az országban. Vagy hiába volt az az egész tintaBalaton

?

9

lxxh.

Kivégzés. Ezeltt huszonöt esztendvel, ujságíró-inas koromban, mikor egy-egy akasztásról hathasábos tudósítá-

unokahúgom

sokat írtam, az

kimondó menyecske

— nem

—

tzrl

titkolta,

pattant, szó-

hogy

terségemet meglehetsen kevésre becsüli.

elttem van, mikor lebiggyesztette az

—

Bánom

paraszt

Nem

én,

is

hogyan

ezt a

mes-

Még most

is

ajkát

öltögeti

a

nyelvét

a

1

szívesen írom

ségem van

rá,

megersíteni

le,

amit most leírtam.

mint bizonyságra.

Egy

De

tételt

szük-

akarok

vele.

Mi az oka a kivégzésekkel járó nagy szenzációnak ? Miért dolgozik egy-egy akasztáskor a reporterek serege, tollal, telegráffal

és telefonnal

?

Miért követeli a papiros-

nak métereit a közönség? S miért olvassa levelemet

is

el ezt

a

sokkal bizonyosabban, mint a többi ezrei*

melynek más a címe ?

294

Kivégzé*

Többféle válasz lehetséges. Gyönyörködés a bor-

zalomban. Rossz kíváncsiság. Psychologiai tanulmány.

Nemes talán

mind

nek, a

mely azonban mégis tudni akar. S ez

irtózás,

igaz.

De én mégis más okot hiszek a mély-

döntnek.

Ez az ok a kivégzések Én, öreged ember, elejének életével. képest.

még

Kérem, egyelre

ritkasága.

ne tessék mosolyogni ezen az

együgy

bölcseségen.

érintkeztem a múlt század

Minden könyv semmi az él szóhoz

Nagyanyám

elbeszélte

nekem, hogy mikor nagy

ebédek voltak náluk, a szolgabíró, fekete kávé mellé pipájára gyújtván,

gyakran azt mondta: „Ma reggel

három cigánynak a temetésén prédikáltam." Vagy:

„Ma reggel két betyárnak a temetésén

Az elmés in

tekintetes úr a

parábolis

könyvében

variálta így tréfásan.

A

Szirmay Antal Hungária olvasható

Az az

káljon a temetéseden!"

Hogy

szolgabíró prédikálása pedig

ligencia.

Gyakori

eset.

volt,

melyet akasztás-

három cigányt vagy a

a

betyárt felkötik, azzal

magyar átkot

átok ez: „Szolgabíró prédi-

az az egynéhány hivatalos szó

kor mondott.

prédikáltam."

ugyan keveset tördött az

S nem nagy

eset.

A

két

intel-

látványra

ugyan kicsdült a sokaság, ugyanaz a sokaság, mely elejébe

csdült a rézdobszóval

bugyogós doktornak

is;

fogat

húzó

piros-

de az elkelség vajmi kevés

figyelmére méltatta azt, hogy

—

megint csak az én

295

Kivégiés

húgomnak egy hogyan

öltögeti

szörny

kicsit

idéznem

igéit kell

—

a nyelvét a paraszt.

Rendes, épenséggel vele az úri világ?

nem

S

ritka dolog.

Vagy elképzelhet

mit tördik

hogy a dámák

az,

abbahagyják az aranycsipke tépegetését

s

kimenjenek

a piacra, nézni, mikor sátoros ünnepek eltt, a megye-

háza

elé

a derest és a pincébl felhozott

kiteszik

rabokra ráverik a fertályévenkint kijáró huszonöt botot

Azt hiszem, hogy

ma

az ilyen botozásokat százezer

ember nézné, a lapok meg alcímek

S majd

puffogást.

botozás. Mert

el

így

is

lesz,

fog következni.

tönökben botoznak. Ez a

alá soroznák a

mikor elkövetkezik a

A

nyelét használja. Poroszországban

A

?

reakció a zászló

már

nyilván.

civilizáció eljön

majd

A böride

is.

minap egy Budapesten megjelen egyházi napilap

vezércikkben hirdette, hogy a cigánykóborlásnak csak

a

testi

Hát elsbben, úgy

fenyítékkel lehet véget vetni.

látszik,

a cigányokat fogja botozni Hunnia, aztán alkal-

masint a zsidókat; s kell haladással majd

el lehet

jutni a Haynau-Radetzky-rendszerig

nk fel-

vágásáig

De

:

az úri

is.

az érdekldés mindig nagy

óriások, s

még a

lesz,

a tudósítások

Virág-Pollák telegráfja

sem gyzi

a munkát. Mert a rendszer rendkívülisége megmarad.

Hogy

Kolozsvárt holnap

aljas rablót és gyilkost,

nem

reggel

kivégeznek egy

az eset révén kél a szén-

296

KArégzé*

hanem

záció,

úgy, hogy ez a kíváncsi vagy borzadni

akaró milliom ember a dolgot, a halálbüntetést, ezt az

immár

ritka és szinte

betegesen izgatott figyelmével.

sokasága dobban nap, a

téli

cselekedetet kiséri

hihetetlen

meg

attól

A

szíveknek rengeteg

a gondolattól, hogy hol-

embernek a nyakára hurkot

reggelen, egy

vet egy másik ember, a törvény nevében.

mitas izgat most bennünket. És

— ez

ellen tiltakozunk.

toknak szokás nevezni

Ez az enor-

— kimondom a szót

Mert amit tisztátalan indula-

:

ez a kíváncsiság, ez a

mohó

részletkeresés

mind csak nemes

tiltakozás a halál-

büntetés ellen.

Bízom benne, hogy

ezt a paradoxont

sokan

értik.

Mert más emberek vagyunk mi, mint a húszas-

harmincas évek emberei, akiknek egy kis akasztás,

egy kis botozás

még

csak esemény se

volt.

Mi már

érezzük, hogy valami nagy dolog történik, mikor a

hóhér dolgozik. De mikor becsapódik a tömlöc

ajtaja

örökre, vagy mikor a hajó felhúzta a vasmacskát,

hogy

az Óceán egy visszatérés

ból a

;

szigetére

induljon,

ahonnan nincsen

vagyis mikor a társadalom kiveti magá-

kivetend tagot nincsen bennünk semmi érdek:

ldés. Pipázunk, mint az a táblabíró a prédikáció után.

Hanem mikor öl a társadalom, tiltakoznak.

szívek dobognak, szívek

LXXIII.

Emília Dinacci. Velencében.

Az

újságíró akkor

újságíró,

is

hanem csak

él

úr,

az újságíróban, mikor

nem

úr a nyavalyásság révén, s

uraskodik idegen földön, sok mindenféle lemondás,

de semmi szabadjegy árán megszerezvén egy kis ellegét a tavaszi napnak.

Tehát

itt is

megérzi, mestersé-

gének ösztönénél fogva, hogy mi a nap nagy dolga. Oh,

nem a

farsang

az ördög, vagy

A

velencei karnevált rég elvitte

Ez

az egynéhány száz szegény

!

ki.

ember, aki bérlett maszkokban rikoltoz a Márk-téren, el

akarva

hitetni

hiszem, akkor

hogy

ma

fképen magával, hogy mulat ? Azt

mondok

legigazabbat,

ha azt mondom,

az egész velencei karnevál az, ami Pesten

a ferencvárosi búcsú.

Az embereket itt ma Emilia Dinacci kisasszony érdekli, nem a farsang. Ez a kisasszony egy nápolyi kis tisztvisel család

teste

tele

leánya. Arról nevezetes,

van a varrótk és gombostk

hogy a

ezreivel

298

Emília Din&coi

továbbá, hogy folytonosan

Ha

kísértetekkel közlekedik.

a kisasszonyt Röntgen-sugarak láthatatlan

vilá-

gosságának teszik ki, tüstént meglátszik, hogy izmaiban százával,

st

ezrivel

asszony

van a sok

elnyelt

t. Mi hitetlenek

mondjuk, hogy azokat a tket a

tudniillik azt

Régi dolog az ilyesmi.

elnyelte.

teremtések gyakran esznek

tt

—

fél

kis-

Hisztériás

kiló

számra.

Furcsa gusztus, az bizonyos. De a hibbant elmének

nem

furcsa.

Az orvosi

irodalom sok ilyen esetet ismer.

Mi laikusok csodáljuk, hogy nem

öl

egyetlen lenyelt

t Ha bennünket érne afféle baleset, hogy valami t lecsúsznék a torkunkon, tüstént rohannánk a dokis.

torokhoz, hogy tessék bennünket megoperálni, mert

az a

ta

halál

.

.

.

Pedig dehogy az.

Mondom

régi

dolog az, hogy hisztériás teremtések naponkint meg-

esznek egy

fél

marék tt. Megjegyzend, hogy a

gombostnek mindig pedig a fokát,

k

letörik

tudják,

a gombját, varrótnek

miért.

Az a finom

acél-

darab aztán vándorol a testökben. Átfúrja a gyomor

— semmi sem okoz az a kicsiny és gyorsan heged seb — aztán súlyánál fogva lecsúszik néha a falát

bajt

talpig s ott

bukkanik el.

A vándorló kalandozása nagy

változatosságú. Ezt régtl óta jól tudják a doktorok.

De a hogy a

nápolyi tele

kisasszony esetében az a rendkívüli,

van tvel a karja

gyomrából a

t — fölfele

is.

?

Hát hogyan utazhatott

Emília Dlnaool

A

299

sárospataki kollégyiom annalisaiban

írva az a nevezetes kázus,

zású theologus tótágast

meg vagyon

mikor az eredeti gondolkomegevett egy cipót és

állván,

megivott rá egy kanta vizet

—

De a

fölfelé.

nápolyi

nem tudatik, hogy a tket tótágast állva meg tehát világos, hogy az egész dolog

kisasszonyról ette

volna

;

mve. Csupa

a lelkek

érthet az

spiritiszta

t az.

Tehát tüstént

Mert minden érthetetlen érthet,

érthetetlen.

ha még érthetetlenebb.

Az

sem

persze senkinek

jut az eszébe,

kisasszonynak már a torkában

egy csomó t,

vékony

acél

ki

jobbra,

is

hogy a

útnak indulhatott

ki balra.

Mivelhogy az a

könnyen és gyorsan csúszik az emberi

test szöveteiben, amerre akar; s elvándorolhat ujj

hegyéig

tev

is.

Ez azonban nem

a mutató-

érthet. Érthetbb a

lelkek mestersége.

Kiváltképpen a néni leikéé. Dinacci kisasszonynyaí

ugyanis a boldogult nénje cselekszik mindenféle csodákat.

A

néni lelke

ugyan nem

látja

senki

állandóan mellette van. Látni ;

csak a kisasszony.

A nénilélek

azonban bámulatos dolgokat mivel. Például megebédelteti

a kisasszonyt.

— Most

terít

a néni

!

— szól Emilia. — Ide

asztalt, beborítja abroszszal,

tányért, kést, villát rak

elém, aztán hozza a sült csirkét, én

Es

rágja

és

nyeli.

az

teszi

meg megeszem Az emberek meg, noha nem .

.

300

Emilla Dlnnccl

látnak semmit,

bámulnak és azt

kiabálják,

még nem

tizmusnak ilyen csodáját

hogy a

spiri-

tapasztalta

a

világ.

Mi öregek azonban tudjuk a

régi

mesét, mikor

a király láthatatlan köpenyegét sztték az üres oszto-

vátán

azok az

imposztorok, s mikor

kész

felsége csupaszon jelent

köpönyeg, a király

lett

a

meg

a

processzión; de hogy meztelen, csak a gyermekek

merték megmondani, mert a nem-gyermekeket hallgatásra birta a staats-raison.

Dinacci Emilia

szinteség aki

hirdeti,

kisasszonyról

hogy szegény,

bombon helyett tt

lát,

is

csak

a jámbor

hisztériás teremtés,

különben pedig rémeket

eszik,

a maga szegény meggárgyult agyavelején

Ez a ma már ségbe

ideális világ,

merül XX.

ez a mindjobban sötét-

század,

nápolyi kisasszony dolga

mány csdjének. Amit

belül.

azon ujjong, hogy a

remek bizonysága a tudo-

eddig a gondolkodók

és

a

kutatók kivívtak, az mind semmi. Ledönti ez a nagy kázus.

S

ez

A tevés meg ma

a sült csirkét tálaló lélek,

a vidám Olaszország farsangja.

j^a£j^Aj^j^^^^S»

LXXIV.

Haldoklás. Fiatal újságíró

lehets régen.

—

koromban

Egy szi

a szerkesztségben.

már a

Nem

este egyesegyedül voltam

emlékszem

többi dolgozótárs,

ez; tehát meg-

történt

:

vajon elment-e

vagy még nem jöttek

Egyszer csak az asztalomhoz lép

be.

valaki, jó estét kivan

és bemutatja magát. Felpillantottam az írásról. Fekete

ruhába

öltözött,

gyér fekete hajú és szakálú, negyven-

egynéhány éves, szikár és betegesnek

látszó úr akart

velem, a megtestesült szerkesztséggel beszélni. Hát

mi

tetszik

—

?

Az én temetésemnek múlt

három órakor

kellett

szerdán délután

volna véghez mennie; de

el-

maradt.

Ezt mondta a jövevény igen nyugodtan. És én

nemkülönben igen nyugodtan válaszoltam neki

—

Sebaj,

az uraságod temetése meglesz a

szerdán, s akkor

jöv

majd igen pontosan és alaposan.

302

Haldoklic

Mint szerencsém volt említeni, ezt én igen nyu-

godtan mondtam. Huszonhatéves újságíró pályámon tenger sok

rülttel

mindig a ráhagyás tikának

mert én.

volt

dolgom

politikáját

a mai elmeorvosló

nem Reám nézve

;

ilyenkor én

s

követem. Ennek a

tudomány

mond Bánom is

bolondomtól

tisztelt

mieltt arra érezhetné magát

szabaduljak,

poli-

ellene

szabad bolondítani a bolondot. az a f, hogy

is

indítva,

hogy kettéharapja a gégémet; mert én psychiater

nem vagyok.

A

fekete úr belátott furfangos lelkembe

:

— Tévedni méltóztatik ... Én panaszt tenni jöttem dr.

N. N. fvárosi halottkém Úr

lomat s

aki az én halá-

ellen,

könnyelmen vagy tudománytalanul konstatálta,

engemet az a kellemetlenség

ébredtem

ért,

hogy a ravatalon

fel.

Aztán elmondta esetét a fekete

per longum

úr,

et

latum. S mikor elhallgatott azt kérdeztem tle

— És mit — Kérem, rem.

érzett uraságod,

ez

nem

minekutána meghalt

haltam

Hivatalosan úgy

csodálatos, szinte jóles

hogy valami

meg,

gyöngeség fogott

hetetlen békés, nyugasztaló elernyedés.

ez a halál. a

szemem

De nem káprázott.

káprázása összeolvadt

?

rövid dolog, mosolygott embe-

féltem

tóle.

A

el.

Vég-

Tudtam, hogy

fülem csengett,

Fülem csengése és szemem

Nem

tudtam

:

melyik a hang

HaldoklAa

és melyik a szín. Eddig

nem

303

értettem, amit a tudósok

mondanak: s

hogy minden tünemény csak rezgés; a rezgések számától függ, hogy hang-e vagy szín

De most megsznt a mesgye. Édes

valami.

hallottam.

Muzsikus

vagyok

is

zengést

hát

úgy fejezem ki skála magasabb volt minden vagy hétvonásos hangok lehettek ;

magam, hogy ez a földinél,

ezek

öt-,

Nem

?

hat-

szolgálhatok vele. Mert az

hogy ötvenvonásosak voltak.

ség,

sem

A színek,

képtelen-

amelyeket

Nem tudom

láttam?

milyen színek voltak. Mert a prisma látható szivárványában nincsenek meg. Tehát

nevük sincsen. Csak azt mondhatom, hogy

eleinte

valami gyors, apró mozgású fényt láttam. Szipor-

Aztán világosság

kázást.

Vajon ez a lux perpetua

De

egyszerre

azon

nem

is

.

.

vettem

megsiketültem. Csönd

addig

?

lett.

lett

;

.

változatlan.

Gyönyörködtem benne. észre magamat,

hogy

olyan csönd, amilyet fülem

Hanem

képzelt.

Állandó,

ez

sem

rémített

meg.

Mert annál tökéletesebb, annál boldogabb lett az én édes nyugalmam. Aztán hirtelen nagyot, végst lobbant a fény

ban

;

az a rejtelmes, az a nevetlen fény. És nyom-

ki is

—

hunyt.

És

De ha ön

lett sötétség,

tudta,

feketeség

.

.

.

semmi.

hogy semmi, mégis valami

volt az

— Hogy tudtam-e,

nem tudom. Csak

hogy a ravatalon felébredtem

s azt

azt tudom,

mondtam, adjanak

304

HaMoklá*

S most kérem

vizet innom.

:

tessék azt a halottkém

urat megróni

Hát megróttuk azt a halottkém urat szem, fegyelmi eljárás alá mint száz

sem

még

:

Kassai Vidor szerint

gálni,

és,

úgy emlék-

vonták t. De egy szó

az én cethalottam, a fekete úri ember

megmondani

tudta bizonyosan

igazi halottak

is

;

—

komisz

tudnának némi

milyen az a

:

halál.

—

Arról csak az

felvilágosítással

ha beszélnének. De nem hülyén, mint a

szolspiri-

tizmusban cselekszik, hanem okosan. ...

között

Az a !

.

.

.

pillanat,

az a határ a

lét

és a nemlét

Vajon megadatik-e az embernek az a nagy

méltóság és igazság, hogy abban a mérhetetlen kis

idben még

láthassa értelmének

az a véghetetlen hitének örök

titok,

diadalát

teljes

erejével

mi

:

a halál; és hogy érezhesse

vagy hitének örök vereségét.

Vajon megadatik-e a pápáknak, a sejk-ül-iszlamoknak, a dalai lámáknak, a rabbinusoknak, a bálványimádók-

nak és a materialistáknak pillanatban,

is,

hogy akkor, abban a

mikor megsznnek emberek

mint emberek tudhassák

:

lenni,

igazuk volt-e vagy sem

még !

Az Ember tragédiájának utolsó két sorában azt mondja Ádám: „Csak az a vég! csak azt tudnám feledni!" És az Úr szól: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!"

H3

LXXV.

A becsületszó. Az

iskolai

év végén mostanában mind gyakrabban

olvassuk, hogy az érettségi vizsgálatnak induló ifjak becsületszavukkal megpecsételt fogadalmat tettek arra nézve, hogy szabadkmvesek nem lesznek soha. Ez a dolog nem új. St jó régi. A jezsuiták találták ki ;

még

pedig, ha jól tudom, a kalksburgiak.

harminc-egynéhány évvel ezeltt konviktusból

urak

afféle

kikerült

fiúkat,

fogadalmat írattak

azok a fiúk

nem

is

akikkel alá.

Én már

ismertem abból a a tisztelend

Mcgjegyend, hogy

érettségit tett ifjak voltak,

hanem

második-harmadik iskolás gyerekek. Ez egyébiránt mindegy. Az az öt-hat esztend nem különbség.

A jogi

és [erkölcsi igazság az,

hogy az élet tizes éveiben járó emberekkel az egész existenciára kiható fogadalmakat tétetni nem szabad. Tehát ezek az ultramontán fogadalmak a semmisek. Esti levél.

priori

20

309

A bff^flltuzö

Bosszant, hogy ezeket jelentenem, hogy

szabadkmves nem

a sötét ellenség vagy azt mondja so denkt er

az

„gyanúja"

—

rvie

is,

„

vizet,

tiltakozván

a

hirdeti,

hogy ítélt

szabadkmvesség

— ez

a gyanú ellen,

szabadkmvesnek

vallom magamat

személyemben nincs jogom magamat annak

is

;

csupán vallani.

léptem pedig a szövetségbe azért, mert mai szer-

vezetével

vábbá,

A

ist.

mert sért benne minden szó. Csakhogy én

lélekben

Nem

kell

vagyok. Mert

én örök kárhozatra

u

Tiltakozni

ellen.

ki

der Schelm

hogy hazudom; vagy azt

malmára hajtom a

szabadonc

elég,

—

már megint

írván,

nem

egyezhetik

meg

függetlenségem

;

to-

mert a vaskalapos rítusoknak ellene mondok.

gondolkozás e módját én valakitl tanultam. S az a

valaki Kossuth Lajos.

Azt vallom, amit színre látni talán

t —

A nagy, az igaz szabadkmves. ha

lett

volna bátorságom színrül-

mint volt annyi másoknak, nálam

nem jobbaknak

Tökéletesség, kezet,

.S

mir^t

— szentül

testvérrel

hiszem, hogy

szorított

a

volna velem

miután a szabadkmvességrl

beszéltünk.

Ímhol az én szabadkmvességem. Szegény életem

szabadkmvesi munka a szabadkmvesség ultramontánjai

és csekély dolgozásom csupa

akár tagadják

—

vannak és gylöletesek, mint minden ultramontán az emberiéleknek ezer dolgában

En

tehát

nem

— akár nem.

leltem ritus szerint

szabadkmves.

A csak a

magam

azzá valaki

filozófiája révén.'

De hogy ne

lehessen

mert érettségi eltt vagy után rever-

azért,

szálist vettek

307

beceületezó

tle a tisztelend urak— kell-e mondanom,

hogy a reverszálisadás hivatalosan mind a tisztelend urak tudta nélkül történik

Hogy

erej votum solenneket húsz éven

jogi

—

gyermekektl

volna

—

— az erkölcstelenség.

az a reverszális érvénytelen, mert az egyház

sem vehet aluli

!

az szinte mellékes.

vénségemtl

doktor-fiam

bátran

lehetne

De ha fiam mindenféle

— azt mondanám neki

is

— Fiam-uram,

különben pedig kölyök, az elmés

nemes Kecskeméti lovag brigádjába ne esküdjél

fel

se

a Szentháromságra, se pedig becsületszavadra. Mert

ha majd igazán

tudsz az eszeddel, mikor az Isten

élni

megengedte, hogy igazi ember és eszednek

meg

montán légy-e vagy magyar ember

lesz belled.

k mondják és híve,

;

férfiú lehess,

Remélem, okos és

?

jó

Vagyis istentelen szabadonc, mint

Istennek, a legszabadabb Valónak,

mint

az

alkudnia a szíveddel, hogy ultra-

kell

én mondom.

kmves akarsz lenni

Ha

hivje

valamikor szabad-

a ritus szerint

is,

légy azzá

;

és

legyen

munkádon

áldása a mindenséj alkotó meste-

rének.

Noha

a

én,

te atyád,

képpen szolgáltam, csöpp

erm

szabadságot, igazságot és ert. fiam,

ha

férfiúi

a külsségekben másszerint,

az örökkévaló

Légy szabadkmves,

lelkiismereted

szerint

annak

kell

20"

309

A

lenned.

Csókom

bccsfllotdiA

és kézszorításom kisér,

teszed azt a fontos lépést, melyet én

meg —

csak lélekben. De akarom,

midn

nem

meg-

tehettem

te fiú és

magyar

hogy még gyermekségedbl se maradjon

gavallér,

valami emléked, amelylyel talán megalkudnod kellene.

Az

eskü, a becsületszó szentségét imádd

agyadvelejének minden erejével

már fejld

Ezért ne engedd,

is.

hogy zsenge ifjúságodban olyan fogadalmakat

csikar-

janak ki tled, amelyeket mint szabad lelkiismeret férfiú

majd nem

tarthatsz meg.

Semmi

brigadérosság.

Gondolkodásod irányát válaszd majd meg magad,

ha szabad akaratod nizmus törvényei

teljessé lészen, az isteni determi-

De ne kösd

szerint.

le

magadat,

mint kölyök, hogy majd egykoron kölyöki kötésedet kénytelen légy megszegni, noha teljes joggal. Szabad légy, fiú

I

legfbb áldásával, a szabad-

Élj Istenednek

sággal. Vagyis légy szabadonc, mint az apád. Ezért

ne kösd

le

magadat semmi tisztelend és nem-tiszte-

lend uraknak, a brigadérosoknak, gyermekészszel sem. Ne légy se farkaskölyök, se brigadéroskölyök. Légy csak az én kölykem légy az, aminek lenned

— egyelre.

S majd

aztán

kell.

Ezt mondanám a fiamnak. És egy csöppet sem tördöm vele, ha talán a fogukat szíjják tle az én szabadkmves mostoha-testvéreim s még kevésbbé ;

bánt,

ha a pokol bejárásának kinevezett pénztárosai

A

reám ontják biz is,

egy

túl is

kicsit ;

309

becsületszó

piszkuknak ismeretes elkárhoztam a

magam

zuhatagát.

Én

dolgában, innen

de a lelkiismeret szabadságát vallom, minden

gyehennákon

által.

%

LXXVI.

Planquette.

Az

operetté,

úgy vélem, nem a

a vaudevillebl telenség,

zete:

A

lett.

víg operából,

vaudeville akkora nagy ízlés-

amekkorára csak a

olyan,

is

okos ember követ

el

nem-

világ legízlésesebb

a francia vetemedhet. Mert,

ízléstelenség

hanem

tetszik tudni, az

mint az ostobaság.

Ha

igen

ostobaságot, hát akkor az ostoba-

ság okvetetlenül borzasztó nagy.

még édesen emlékszünk

Mi öregebbek

A

diplomata

cím

bájos, finom, a

Seribe

legnemesebb elmés-

séggel teljes vígjátékára, melyet a Nemzeti Színház

színjátszó-fénykorában,

a hetvenes években,

olyan

tündöklen adtak el. Halmi, a kedvesek kedvese, a jelmezbál-rendez,

volt

bolond) félreértések révén

ki

szeretetreméltó

félelmetes

(nem

diplomatának

véldik, holott csak kosztümöket keres a bálra. Csupa úri

kellemesség,

hódító játék.

francia

üde

rezedaillat és

bohóságában

bon sens, józan ész volt ez a

is

víg-

Elragadó, komikumának bámulatosan gyöngéd

31 ox

Planoquette

mértéktartásával. Bizony isten

tünk

ki

megfinomodva men-

:

a színházból.

S én egy

este, ilyen

mondtam

kimenetkor, azt

a

társamnak

— És tudja kegyed, hogy a köteles volt

mulatságosságában

kedves,

szerepét, a

sugólyuk

effélét,

Ma Et

dodu,

si

jambe bien le

faite

temps perdu

!

Csaknem olyan bdületes

volt a vaudeville.

és Racine alexandrinusainak

A

elkel

je regrette

bras

butaságü francia hagyomány,

él.

is

hogy Combién

skándálása.

simpliciter

elé állani és zajos zenekísérettel

Mon

Hát ez

Halmi valamikor

minden negyedórában egyszer

abbahagyni

énekelni

párizsi

amilyen a Corneille

ma

is

kötelez énekls

Ellenére mindennek, ami ezen a világon

franciák végre

maguk

is

észrevették,

hogy ez

az oktalan coupletzás a nemesebb vígjátékban otrombaság.

Úgyde a

szerint

a

dal,

is,

kell

franciának, mindenféle

a nóta.

Nem

engedi

el.

közmondások

No

hát szóljon

de legalább némi valószínség szerint.

Ekkor következtek

el

párizsi népies jelenetek

a

népszínmvek

—

—

már mint

amelyekben épp olyan

joggal gyújthattak nótára csizmás urak és kötényes

hölgyek, mint a magyar népszínmvekben, amikor

312

Planquette

csak eszökbe azt

jutott.

De a francia józan

ész nemsokára

megkövetelte, hogy a valószíntlenség legyen

is

S ekkor

valószín. hát ha

kell,

Offenbach, azt mondva, hogy

jött

muzsikáljunk egész

énekeljünk,

bolondul, teljesen

a nagytekintet

mellékes levén

hogy a darabban valami

Józan Ész

;

történjék.

így támadtak a monoklis görög

lett

így

továbbá az

is,

barátom, azt

tetpontja télyes

;

volt.

világ,

Bumbum generális. Ha

volnék Bodnár Zsigmond, az én

sz

istenek,

a megkergült Olympus, a felfordult

nagy dobbal, a dics

s elül,

este,

tisztelt

én

és csodált

mondanám, hogy ez a realizmus

Kicsúfolása mindennek, ami tekin-

az istenektl és Homeros hseitl a

tiszteletet

követel tábornoki pocakig.

A

reactio megjött.

Már magában Offenbachban

Élete végén olyan librettistát keresett és

megírhatja és

meséit,

Ez

akivel

ezt az ideális, borús

nekem nemcsak a Komái pompás,

rémít

is

Hoffmann

talált,

is.

tehát valóban

fekete doktoránál fogva félelmetes költeményt.

után következett Lecocq, a színdarabgyártóiban

nemes embereket keres nemes ember, Angot

asszony és a többi szépség alkotója

az

;

nyomában

pedig Róbert Planquette, ez a nagy arisztokrata, a

Comcvillei harangok és a Rip mély költje. Ennyi az én nekrológom róla.

A

hálás szívé, aki szomorú

fiatalságában boldog órákat

élt

az

kegyelmébl.

313

Planqnette

És ha vízözön,

valaki, ez a

st ami

költ elmondhatta, hogy utána

rosszabb

:

A

víz következik.

szép,

a nemes francia operetté azon a csúcsponton, melyre Planquette

vitte,

zenithjérl.

Mi

is

egyszerre megingott

er

er. Mert ha

lökte le

nem

lett

?

és le

;

is

bukott

Pimasz er. De elvégre

volna er, hát

nem gyz-

hetett volna.

Ez az er az északamerikai melyben illik

ide

ma

is

— — amaz eszméjét

a szecessziós háborúk

az az eredeti szó

!

Az

minstrel.

az alak,

nini,

hogyan

fejezi ki,

hogy a szerecseny nem ember, vagy ha volna mégis valami emberféle, hát nadrágbitorló majom. Horpadt

hengerkalap támolyog gyapjas fején, kétaraszos ke-

mény

gallér a

nyakán piros nyakravalóval, frakkban, ;

Gitárját hol

de mezítláb gitároz és gajdol.

a nagy

lábaujjával, hol a zápfogával pengeti. Mathematikailag

kiszámított rengeteg szamárság minden, amit danol.

S

az amerikai tombol örömében

buta a szerecseny kis boszúállás

!

:

ime milyen dicsén

Ez az öröm,

tetszik tudni,

egy

a szerecsenyen, amért nem köteles

többé a cukornádat, mint rabszolga, ingyen mvelni. Angliában, ahol a cukornád

nem

nagyon, ez a humor átalakult egy

S

lett

fájt

olyan igen

kicsit tárgytalanul.

belle a knock-about. Két rongyos, hihetetlenül

rongyos jóbarát, aki nyájas ellenség.

kezddik, hogy Coxnak a foga

fáj

;

A

tréfa

azon

Box elvesz egy

314

Pl&nqaetU

gzhajógépekhez

való két

méteres harapófogót,

egy minden mammuthé-

kiránt a cimbora állkapcájából

óriásabb

nál

zápfogat.

s

Cox

erre hála helyett

meg-

haragszik s hozzávág Boxhoz egy Bösendorfer-zongorát

—

;

ez pozdorjává törik a hátán, s a hát

görögtüzet szór.

Box

— mellesleg

Most a méltán méltatlankodó

fölkapja a falu tornyát harangostul és odakeni

a Cox fejéhez. És a többi. Hiszen tetszik tudni.

Ma és

ez

az angol operetté, a világhódító. Csupa clown

A

clowness.

hivtuk:

rendri felügyelet

(vagy mint mi egykor

clowness

primadonna) az alatt

Offenbach

álló

korában

még

cancannál harmincszor

kirugósabb sziú indián táncban nyakába szedvén a jobb lábát, az

alól rikácsolja nótáját,

mely akkor se

lehetne ének, ha a clownessnek hangja volna. Mert ki

tudhat énekelni, mikor tüdeje betegen liheg

az emberfölötti és embertelen munkától, rugdalódzástól

S ma ez az játekíró és

attól

a veszett

Szegény

!

operetté.

S hogy ehhez micsoda

micsoda zeneszerz

kell

szín-

Minek mondjam

?

?

Durva szamárság és gassenhauer. Semmi egyéb. De a clowness mégis nagyobb, mint egykoron a prima-

donnák valának. Isten önnel,

monsieur Planquette

kik nála sokkal régebben

maine, édes Serpolette

haltatok

;

és isten veletek,

meg: édes Ger-

&^^^!$!3kJ^3teJk

LXXVII.

Szilveszter napja. szerkesztség,

Tisztelt

egynéhány

percre

félbe

szakítom lázas munkámat, hogy okát adjam, miért

nem

írok

ma

Esti

levelet,

jóllehet

sok mindenféle

mondanivalóm van. Csendes dolgozószobám zajos iroda. szét tisztelt

ma

Kétezer nyomtatott

reggel nyolc óra óta u.

b.

é. k.-t

küldök

barátaimnak, kedves ismerseimnek és

nagyrabecsült pártfogóimnak. Ezeket a cédulákat borítékba

rakni,

a borítékokra

ráírni

a pontos címet,

felragasztani a bélyegeket, továbbá a leveleket részint

a vonatok iránya szerint, részint pedig Budapest kerületei szerint

munka s bevégzdni. Noha

csoportokba osztani, rettenetes

alkalmasint csak holnap reggel fog

negyedmagammal vagyok. derék napidíjas

ifjat

azért választottam

Apróhirdetés révén két

szereztem s 625 pályázó közül

ket, mert az egyik ajánlkozó levele

316

6zllTeuter napj»

remek szép embernek

írású volt, a

másik pedig

vallotta magát.

ocsmány betket

vet,

Hogy deákom személyesen

mert azt a levelet kalligrafussal

irattá,

kevesebb baj annál,

mozog

a pennája.

tisztem

hogy

De az már igazi

már akkor

postatisztviselt

is

lassan

szerfölött

csapás,

hogy posta-

a kétségek örvényébe sülyed,

mikor azt kellene tudni, hogy melyik rutába osztan-

dók a Pécelnek szánt

b. u. é. k.-k

;

s mint a vízbefuló

a szalmaszálhoz, úgy kapkod mindenféle pohos könyvekhez.

Az

is

nagy szerencsétlenség, hogy nálam

óvatosabb gratulálok már rég elkapkodták a posta

Nekem a pénzemért

hat- és tízfilléres készletét.

tizen-

hatezer darab egyfilléres fekete bélyeget adtak s most

a szobaleányom, neki gyrközve, már véresre ragasz-

mind a

totta (.

.

.

tíz ujját

reggeltl óta.

Kérem, Goldstein

kevésbbé zajosan

úr,

elintézni

Ez a dolog

.

kegyeskedjék egy azt

.

kicsit

a kérdést, hogy a

Mókus-utca a székes-fváros hányadik kerületében

van

!

De nagy

igen pontosan

súlyt vetek

címeztessék,

rá,

hogy az a

mert a Mókus-utcában

lakik az én legbecsesebb pártfogóm

Már nem

is

b. u. é. k.

tudom, hol hagytam

!)

el.

De, úgy látszik,

csak azt akartam mondani, hogy amilyen kedves

nekem ez a munka, bizonynyal épp a megemlékezés a

érkez

tisztelt

oly kedves volna

címzetteknek, ha a százával

gratulációs leveleket olvasatlanul

nem dobnák

317

Szilveszter napja

a tzbe.

De

ennek a munkának évrül-évre

azért

folynia kell, gyilkosan fárasztván az

emberek száz-

a szegény postahivatalokat és a boldogtalan

ezreit,

levélhordókat. Arról

nem

címnyomozó

posta

is

szólva,

még

osztálya

hogy a budapesti februáriusban

is

bibeldni fog egy csomó „Nagy János úrnak, Buda-

cím

pesten"

b. u. é. k.-val,

végigkísértetvén vele a

fváros 264 Nagy János urát

sorra.

De mindegy

Azért csak dolgozzunk ... Itt

Hogy

vagyok, Goldstein úr

!

Tessék parancsolni

merre kell keresni a Gesztenye-utcát

?

hogy micsoda vármegyében van Balhafalva ?

nem

natban

szolgálhatok vele

lenül kisütjük. Rajta,

uram, a

;

E

.

pilla-

de reggelig okvetet-

munka

szentségének

nevében! Julcsa, a tea fekete legyen, mint a

tinta,

hogy elzze az álmot a szemünkrl! Magának tölthet

egy bögrével. Jó

tség

Mi hségesen virasztunk a

!

.

Továbbá,

is

éjtszakát, tisztelt szerkesz-

ügyéért.

afe

b.

u.

é. k.

dics

áfcá&iá&i

LXXVIII.

Deáktragédia. Nyíregyházán egy ötödik iskolás deák agyonltte a társát, aztán magát;

Ez a

hír.

Óh

de

az egzámentl.

féltek

Mi igaz benne, mi nem

De a nyomtatott bet szívem.

mert

:

hogyan tudhatnám

hat énreám

is.

pesti

— dobban a

És

nem a keserségtl.

Most harminchárom esztendeje a rendiek

?

fgimnáziumában

volt

kegyestanító-

nekünk

egy

tanító-mesterünk, akit Chmelányi Józsefnek hívtak.

Nyomát még most ember

volt.

is

De nem

keresem. Mert hiszen találom sehol.

híres

Tótból gyrt

magyar neve nincsen meg semmi Szinnyei bácsiban. Pedig neki,

mondom,

híres

mert a schematismusban

is,

embernek

az értesítben

a neve után nyomtatva, hogy „a egyesület tagja". jesztett

kellett lennie,

sziléziai

is

az volt

selymészeti

Semmi akadémikusság sem ger-

bennem ehhez fogható tiszteletet, st

félelmet.

319

Delktrágédti

Istenem, micsoda ember lehet az, aki erre a polcra

emeldik Selymészni, mégpedig !

Sziléziában

!

Ez

bor-

zasztó.

De még borzasztóbb kis telezsák,

zömök

maga

volt

az ember.

Egy

pap. Mindig hihetetlenül sujtásos

Különben a legragyavertebb ábrázat, amelyet

atillában.

az én immár hosszú életemben valahol láttam. Afrikát is

beleszámítva

bársony brét

himl a szegény szerecsenyek össze a lsgrútabbul. S az a roncsolt

mert a

;

tépi

kerek arc rettenetes

Mert Chmelányi tisztelend

volt.

ember még nem igen

úrnál mérgesebb

született ezen

a bolygó csillagon.

Mindig

benne az

forrott

vulkánban a láva

;

a

s kereste

Ha bármi gyanú

hessen.

harag,

irtóztató rést,

mint a

amelyen

kitör-

támadt benne, hogy a gyerek

vét kötelességei ellen, ráordított

—

Te

.

.

.

te

.

.

.

Aztán kereste, hogy

S

mit,

mi iszonyút mondjon.

mindig ugyanazt az egy szörnységet

furcsa,

találta

meg. Azt mondta

— Te S

.

.

.

ppp— imasz

ütötte a classist, mint a lovat.

telenkedket, a rossz fickókat,

meg

De csak

a hely-

azokat, akik

nem

akarnak tanulni, noha tudnának. Verésének módja rettenetes

fagyot

;

volt.

Még ma

pedig, haj,

is

érzem véremben azt a

mi mindent adatott nékem azóta

320

Dc&ktragódl*

látnom

!

.

.

.

Megtépázta, összepofozta a kölyket, aztán

maga

alá tiprotta, mint a

mtét

véget

pad

megölelte a

ért,

bika ...

fiút s

De mikor a

odavezette az

els

ahol az a csodálatos, az az elérhetetlen

szélére,

nagy dolog

mord

volt

rongyos pappendekli skatulyában

:

a kis ásványgyjtemény. S azt mondta

— No gyere, no nézd, édes fiam, nézd ezt De

azt

idnkben is

t. i.

ha nem

ha nem nyomja

titkolja,

volt.

Csupa

.

De csúnya

kis

férfias

el

szeme csupa

édes, szent könny.

Egy vasárnap megbetegedett az

A

.

nev ásvány is, st még szép Nem mondta, mert már zokogott

mellének minden izmával.

könny

.

volt ilyen

lehetett a szegény.)

volna,

a szép

már nem mondta, hogy „fagyagot". (A mi

exhortatorunk.

természetrajz e borzasztó tisztelend ura jött be,

szent beszédet tartani helyette. volt.

Épp Jézus neve

napja

elmondta nekünk, hogy e napon mi vagyon

S

a keresztény szívében.

Elmondta a maga szegény,

egyszer módja

de a jó embernek, a jó apának

minden

szerint,

nagy,

szónoklat

?

véghetetlen

Bossuet ? Lacordaire piaristának Ott,

szeretetével.

Ismerem valamelyest, mert az ?

Egyházi

is érdeklett.

Nem, én annak a himlhelyes

köszönöm a legszentebb templomi

érzést.

a dohos classisban, most harminchárom eszten-

deje áradt szeretet.

reám az a

S velem

krisztusi malaszt, az a

lészen halálom óráján

is.

nagy

Deáktragédia

Mert

:

szeretni, az életnek titka ez

Es mi a

szz

32

szerettük azt a borzasztó embert. Szerettük

ifjú

léleknek hatalmas igazságosságával.

ember nagy szentségének érzése az édes, a

fiúi.

És ma

is

még abban az esztendben

él

A jó

volt

szívünkben,

bennem a

gyász, mikor

letettük

Chmelányi Józsefet

a belvárosi plébánia-templom sírboltjába, s én azon a temetésen ministráltam. Óh, gyermeki

könnyek magányos, a családtalan szerzetes koporsóS tudom, van még ebben az országban egy-

hullottak a jára

!

néhány ember, aki megköszöni nékem, hogy annak a szegény, névtelen papnak ezt a kis monumentumot állítottam.

Huszonnégy

Ez

papirosból. Mindegy.

az

óráig

tartót,

eltn

ujság-

a halavány fellobbanás

még

szeretetébl való.

Es a

szeretet istene adja nékünk,

hogy a

tanuló, az

iskola súlyos fegyelmét visel tanuló, tanító mesterei-

ben soha se láthasson ne

is

gyaníthasson.

ha már lennie

kell,

ellenséget.

St ne

is

sejthessen,

Ami keménység és keserség

van,

legyen szelíd és édes a szeretet, a

legnagyobb igazság malasztjától. Másnak talán nehéz lenne

így

könny

:

végezni,

nekem

hivatalos

istentelennek

dicsértessék a Jézus Krisztus

100 Esti levél.

21

MJÖÜ&i:

LXXIX.

A Nem latos

szembekötsdi.

elször írok most a szembekötsdivel kapcso-

sakkozás

ellen.

Régtl

hogy ez a

óta hirdetem,

mutatvány nemtelen, hiábavaló és veszedelmes.

A

XVIII. század közepén keletkezett

;

az idben,

mikor divatja volt a mvészetek mindenféle megnehezítésének.

Az akkori

ízlés

együgy

dupla áron vásárolta

a bal kézzel festett képeket és minden jó szobornál többre becsülte az egy darab elefántcsontból faragott

A

láncot.

hatéves Mozart bekötött szemmel játszott

Mária Terézia eltt legyen

:

;

st hogy

a csoda annál nagyobb

selyem kendt borítottak a spinett billentyire.

írva vagyon,

hogy

gyzte bámulni

;

ezt a

nem

mutatványt az udvar

vagyis az egész udvarban

zeneért ember, mert a zeneértnek tudnia

nem kell,

volt

hogy

a sötétség és a billentyk eltakarása már a középszer

zongorásnak sem akadály.

A

Ugyanez idben

szembekötösdi

333

találta ki Philidor

a szembekötsdis

sakkozást. Vagyis mnemotechnikai mutatványnyal ne-

meg

hezítette

három

partiét

nyolcig vitte

pedig

azt a

nemes mesterséget.

játszott

föl,

még

emlékezetbl. Morphy

Paulsen húszig

csak

már

Maróczy és Lasker

;

ma

a huszonöt körül járnak. Rosszul cselekszik, igen rosszul. Elször is ez a tréfa nem méltó a sakk-mvészethez; egyetlen egy szép partié többet ér száz üyennél

sem

állítja

senki,

hogy az

;

mert azt talán

még

efféle játék klasszikus is

Másodszor mi köze van a sakkozásnak az emlékeztehetség fitogatásához? A sakkozás az elmének kiváló, derék és mindig a talentomtól ihletett munkája lehet.

amaz pedig a puszta agyvelmechanika. Minthogy bizonyos fogásokkal verni a legszamarabb

mondanak errl a

jár,

tulajdonképpen bele lehet

emberbe

is.

De

jó tudni: mit

dologról a legkitnbb elmeorvosok.

Szerintök az

agyvelnek ilyen munkára való kényszeaz intellektuális orgánum biztos romlásával jár. Azok a világhíres fejszámolók mind meghibbant elméj rítése

emberek.

Az agyvelnek

ilyen egyoldalú

mködtetése

beteges állapotot idéz el.

Nem

irigylem azt a tisztelt közönséget,

nélkül gyönyörködik benne

:

hogyan vonja köbgyökét

az a szegény komédiás egy perc

mennyiségnek.

A

mely mód

alatt

húsz számjegy

mathematika se Játja e kóklerság 21*

A RembekOUhdi

324

hasznát

én legalább bizonyosan tudom, hogy König

;

Gyula nem

tart

csúnya és hiábavaló a mnemotechnikai

kasztott ilyen

sakkozás.

a házánál eleven számológépet. Sza-

Vagy meri-e

valaki azt állítani,

mvészetet ez a mesterkedés elbbre valóság,

hogy a remek, a

hogy a sakk-

vitte

nagynem

?

Épp az

a

játék azonnal

megsznik, mihelyt ez a mechanika kezddik. A sakkozás és a szembekötsdi

nem

fér

össze

;

csupán

régi

rossz divat, hogy mégis egybekapcsolják a kettt.

S

ez ellen a régi rossz divat ellen küzdeni kell mert ;

a statisztika azt bizonyítja,

hogy a sakk mesterei között

Az

agy-

maga

a já-

igen gyakortánvalók az elme- és idegbajok.

velnek nagy, ték

megfeszített munkájával jár

is, hát még mikor azt az agyvelt befogják a mnemo-

technika öldökl robotjába

Bizonnyal

el

fog következni az id,

összes sakk-körei

meg

I

elítélik ezt

midn

a visszaélést s

a világ

nem trik

termeikben a nemtelen, a hiábavaló, a veszedel-

mes szembekötsdit.

£&gv y.jifc jjfcjA

ss.Xi3k3k3k3k

LXXX.

Az Az

electrocutio.

észak-amerikai Egyesült Államok elnökének gyil-

kosát e héten fogják kivégezni

;

még pedig mesterséges

istennyilával.

Az emberölésnek

e módját Amerika

elektrotechnikusai vállvetve találták

meg az is. Az utóbbi fképp

munkában Edison testvérünk

is,

tökéletesbítésén fáradozott

után, 1890-ben, kiderült,

;

ki.

a Tesla

legkitnbb Részt vett e

nev

a rendszer javításán és

mert az els electrocutio

hogy hiába

fordul a

dynamo

percenkint kétezerhétszázat, s hiába kétezer az

kétszáz a volt lassan

:

horvát

ohm és

a mesterséges istennyila meglehets

mködik. Nem

csapja agyon az embert,

szépen megpörköli. S ez a mvelet

hanem

eltart fél óráié:

is,

a

delinquensnek irtóztató kínjai közepett.

Hogy mi

igaz ebben,

mi nem, nehéz eldönteni, mert

az elektromos kivégzések a legnagyobb titokban foly-

Ai

326

•l«otrooatlo

nak, s részletek elárulása

büntetend cselekmény. Azt

azonban a laboratóriumokból

még most

javításán célt,

is

tudni,

hogy a találmány

egyre dolgoznak, elérni azt a

hogy ez a másvilágra való expediálás valóságos

euthanasia

:

szép, csendes, fájdalmatlan halál legyen.

Amilyen csak minden milliomodik embernek Biz ez igen gyöngéd gondoskodás,

kivált

jut.

ha össze-

vetjük a chinai kettéfürészelés, a római keresztrefeszítés

meg a német

szereivel

;

kerékbetörés egy kissé ócska rend-

de azért az electrocutio jogász, orvos és

technikus hivei csak olyan barbárok,

amilyenek az

elmúlt évezredek és századok primitív emberei valának.

St

olyanabbak, mert a tudományt és az emberi elmé-

nek egyik legdicsbb találmányát görnyesztik a büntetés, e

szörny anachronismus

halál-

szolgálatába.

Mikor a hóhér fölmászik hátul a létrán és kiveszi a

zsebébl a hurkot, aztán

munka

az

— dolgozik

:

ez a rút pecér-

borzalmas ósdiságával legalább alkalmaz-

kodik az egész dolog szelleméhez. vissza abba az udvarba.

A

középkor

Minden a múlthoz

tért

tartozik.

kezdetleges

S legfképp az a néma, és egyszer ölés. De mikor a veszthelyen a modern sötét, hihetetlenül

tudomány

sürög-forog, vigyáz, számít és tanácskozik

Akár csak az operáló szerelt hóhérszék.

asztal volna az a

gondosan

A szemek a méreszközökön

föl-

függe-

nek, a kezek igazgatják a finom szerkezetet, a nyelvek

ab

pedig tudományos

mszókká

vált szent

getnek. Alessandro Volta, Ampere, oda, az f'íktromos vérpadra.

legények. Szolgálniuk ját

—

327

electrocntio

kell.

E

neveket emle-

Ohm

lelkét idézik

nagy tudósok a bakó-

Végezniök az ölés munká-

a mai tudomány nevében és a mai tudomány

legfényesebb fegyvereivel.

Ez

az anachronismus szentségtörés

a Gréve-tér minden

szörny

az emberiség fejldésének. lelkeken.

;

s borzalmasabb

jeleneténél.

Erszak a

Megtagadása

természeten és a

LXXXI.

Pulszky Ágost. Pulszky Ágostot egyszer láttam az életben. Gondolom, most négy esztendeje. Adatokat kerestem a ma-

gyar mveldéstörténet egyik legfurcsább alakjáról, arról a Literáti

Nemes Sámuel nev archaeologusról,

ki

a múlt század harmincas-negyvenes éveiben nyelvemlékeket koholt

és

régiségeket hamisított. Valaki

mondta nekem, hogy Pulszky Ágost az atyja révén tud egyet-mást arról a különös emberrl. Hát megkértem

t levélben, közlené velem

adatait.

írásban válaszolt a levelemre;

Pulszky Ágost

hanem

eljött

nem

hozzám

maga.

Egy meglehets hanyagul, már mint teljesen vasalatlan ruhába öltözött úr jelent meg a dolgozószobám küszöbén. Legott ráismertem de nem arról, amit ke;

gyetek gondolnak:

Az

nem a

vicclapok

karikatúráiról.

a hagyományos Pulszky Guszti-kép hazugság, s

ami rosszabb

:

humortalan hazugság.

Nem

hasonlóbb

ahhoz az emberhez, mint hozzám, kegyedhez vagy akár-

329

Pulszky Ágost

kihez. Vendégem kilétét két

ni arc mondta meg nekem.

Az egyik gyermekkori emlék 1866 nyarán a császárfürd boglárfái alatt egy idegenes öltözet, magas szke :

asszony bukkant leány.

fel

;

Nem gyztem

egy nyúlánk növendék-

mellette

bámulni kockás ruhájokat, kék

fátylukat és tarka skót plaidjöket.

Hyen angolokat én

addigcsakképeskönyvbenláttam.Suttogták körülöttem,

hogy ez az

úrn

egy számzöttnek a

felesége.

Mikor

én kilencesztends gyermek voltam, a kilencesztends

gyermekek

És

is

igen jól tudták,

hogy mi az a számzött.

félénk szeretettel, szomorúsággal

néztem arra a

nemes arcú asszonyra, valahányszor csak boglárfák

alatt.

Egy nap

aztán

nem

jött le

lent sétált

a

többé se

,

se a leánya. Mindkettjüket elvitte az akkor dúló kolera.

Sok év múlva

újra láttam azt a finom

vonású arcot

Hampel Józsefné Pulszky Polyxena assszony képében.

S most megint

— és talán még hívebb mását — ebben

az ismeretlen ismersben.

Valami kedves meghatottság rezgett

át

a szívemen

imhol a gyermekkori emlék küldi hozzám követét.

S

jól esett

az a csalódás, hogy a karikatúra, az az im-

pertinens félig tömpe, félig hegyes orr csupa falsum,

nem

ilyen az igazi Pulszky Guszti.

És

mégis, mégis

mindjárt valami kellemetlen érzés motozott bennem.

Idegenkedtem ettl az

úrtól.

A

politika lenne az

ok

?

Szerelmes istenem, nekem minden politika csak olyan,

Pulwky Ágost

330

mintha a Mars csillagon csinálódnék. Más a dolog

Más

nyitja.

ból

a magyar formaérzék. Pulszky Ágost-

:

— azaz, hogy Gusztiból, — a

a Nyelvrt

is,

gylöletes alakot

sajtó, beleértve

csinált.

még

Sokat tudó, de

örökös akadékoskodás, hosszú, zagyva

zavaros

fej

beszéd

meglehet, csupa bölcsesség, de nincsen em-

berfia,

;

;

aki megérthesse ezen a világon.

És

rettenetes

idegenség. Tagadása mindennek, ami magyar, gondolatban

is,

kifejezésben

Égbekiáltó sértegetése a ma-

is.

gyar agyvel és a magyar nyelv syntaxisának. Háromméteres mondatok, amelyekben nincsen se alany, se lítmány. Példáit, elrettend példáit, közölte a és pályadíjat tzött ki

szédet megérti.

Nyelvr is

annak a halandónak, aki ezt a be-

Az én életem meg a magyar

prosologia.

múlva elbukkant a másik hazugság.

Tíz perc

Pulszky Ágost mestere volt a szónak.

st a legbájosabb cseveg. Nem amilyen Eötvös Károly csillogás, s

ál-

;

A

legmvészibb,

olyan zamatos rusticus,

de csupa világosság, csupa

egy csöppet sem magyartalan. Azzal a csú-

hogy

folódással kezdte,

énelttem trémáz, mert az

nyelve tulajdonképpen az angol és a gondolkodás-

módja tént

is

angol

;

tehát én engesztelhetetlen szittya tüs-

meglátom benne az

Kora délután

jött

;

idegent.

Aztán beszélgettünk.

alkonyatkor ment

el.

Azok az órák

örökké emlékezetesek és kedvesek nékem. Vrain Lucas dolgával

A

hon

1

hamar végeztünk. De annál több

831

Pulsíky Ágost

szó folyt közöttünk az európai

magyar emberrl.

Váj-

jon hány ül a képviselházban és hány egyebütt?

Számítgatásaink kétségbeejtk voltak.

És gúnyolód-

tunk és keseregtünk és káromkodtunk, mint két olyan

bnös ember, aki most tulajdonképpen de

elárulja a hazát

mert máskor, másutt

jól esik nekik,

Még

iszonyúságokat beszélni.

nem lehet ilyen

csak gödröt sem áshat

az ember, mint a Midas borbélya, hogy belesúgja ezeket a hazafi atlanságokat és kizizegi,

hogy

danivalónk volt

.

.

.

;

mert nád

n a gödör

Nehezen váltunk

még csupa haragos ;

el.

felett

Annyi mon-

szeretet,

csupa

chauvinista idegenség a magyarral szemben, aki

még

ma sem

akarja hinni,

senkivel

sem beszéltem még errl a nagy, errl a

hogy

élete

a tudástól függ. Soha fáj-

dalmas dologról ilyen szintén, ilyen könnyen, ilyen

bensén. De más se velem, a léleknek sével.

S mikor az én vendégem

ilyen ölelkezé-

távozott,

egy tündökl

elméj, honszerelmes, igaz magyar mvésziélek emlékezete maradt velem.

Hosszú éveken

élt

bennem, a vágyódás, hogy lássuk

még egymást és újra beszélgessünk, töprenkedjünk, mint akkor. De hiába, gyzött az az ostobaságom, hogy magamnál nagyobb uraknak ne Azt a

régi látogatást

az udvaron.

igen legyek terhére.

pénteken fogom visszonozni,

ott,

£^^2<^5)íÖ!5éY5!?5f5 £^^5«X*Í.éY5í£^&fecíí^5

^MXMfec^

LXXXII.

Érett leányok. fgimnáziumnak

Dicséret a budapest VII. kerületi azért a bölcs irgalmatlanságért,

hogy húsz jelentkez

leány közül csak nyolcat nyilvánított egyetemi tanul-

mányokra

Ama

érettnek.

húsz leány négye már az

sem boldogult nyolc pedig az

osztály vizsgálaton

;

ségin bukott meg.

Kemény számok

ezek.

érett-

Igazi vas

számok. De jobbak a selyem számoknál.

Nem

illetem az

országnak semmi iskoláját azzal a

hogy a gimnáziumi tanulmányokat végz

váddal,

lányok iránt a gyöngeségig gyöngéd,

hogy csupa

kiméletbl kevesebb tudást kivan a kisasszonyoktól, mint a fel

fiúktól, s

hogy tudatlan fiatal hölgyeket is bocsát

az egyetemre.

intézetet,

De

azzal igenis vádolok

hogy a leányok

iránt

fiúk iránt. Mert azt hiszem, lenni a leányok iránt.

nem

nem egy

szigorúbb, mint a

hogy szigorúbbnak

kell

333

Érett leányok

Ez

az

szörnynek

állítás

látszik.

íme nálunk

is

gyzedelmeskedett végre-valahára az a psycho-physio-

hogy az ember agyavelejét nem szerint tehetosztályozni jogtalan dolog. Lehet tehetség, nagy

logiai igazság,

ség a

n

is.

Minden téren.

S hogy eddig minden

A politikától a mathematikáig.

ritkaság,

ami

volt

:

annak igen

egyszer az oka: a királynket kivéve semmi nt nem neveltek férfi-pályára. Akibl mégis lett valami, a ni

munka

határain

túl,

mind a maga erejébl küzdötte föl

spanyol orvoshölgyek, akik legényruhába és a öltözve lopództak be a salamancai egyetemre George Sandok, akik kijátszották a nagynénik ólálkodó

magát.

A

;

tilalmát,

nek

hogy olvashassanak és írhassanak. Mindezek-

le kellett

gyzni a

születésük átkát s ki kellett vív-

niok mindazt, ami a legszamarabb fráternek

is

szabad

hogy dolgozhassanak.

a

Nagy gyzedelme az emberi jogoknak, hogy immár nk eltt sem zárt a tudomány temploma. Átlépheti

küszöbét és áldozhat oltáránál mindenki, akinek meg-

van a hozzávaló

nben ma még Miért való,

?

Az ok

ereje.

Csakhogy ennek az ernek a

kivételesen

nagynak

igen egyszer.

A

kell lennie.

tudomány ma

arra

hogy kenyeret adjon az embereknek. Ez a sok

doktor mind csak azért lesz doktor, mert a qualificatio

törvényekben megszabott dolog

;

és

ha az egyetemet

kinek-kinek csak két esztendeig kellene járni, bizony

334

Érett leányok

igen kevesen járnák háromig, négyig

vagy

azért ez a sok doktor és diplomás úr se

ám. nek,

St

ötig.

Hanem

mind tudós

ha a fakultások egy rossz nap megesküdné-

hogy a jövendben csak az

vireknek

adnak kutyabrt,

akadna nálunk

is,

másutt

is

hát

igazi doctissimus

meg-

rettenetesen

a qualificatio után törekv

sokaság.

Ez az oka annak, hogy már a gimnáziumban is van egy si rendszer, melynek a neve ívcilcr-vursclüdn. Vagy mi is lenne a világból, ha a professzorok csak a legfényesebb tehetség tanulókat eresztenék följebb

csak azokat, akikbl egykoron a tudománynak csupa

ers

istápja leszen

!

Haj, a középszer, jámbor gyerek

a legnagyobb percent. Istenem, mit lehessen ezekkel csinálni?

Az

hogy

igen régi tapasztalat azt tanítja,

elvégre ezek a szegény jóakaratú

mamlaszok

majd

is

csak megtalálják az életben azt a kört, amelyben

m-

nem sokat használva, de talán nem is ártva. Megélhet még a gyenge orvos is, mert hiszen mindnyájunknak meg kell halnunk. Az bizonyos, hogy ezzel a rendszerrel vele jár a ködhetnek úgy, ahogy,

proletárság szaporodása. Mert hiába, ez a világ mégis

csak a kiváló embereket matlan.

szereti.

És

rettenetesen bizal-

És babonás. Például Magyarország ezeltt

egynéhány esztendvel még abban a babonában zett,

hogy a

leled-

bécsi orvos okvetlenül jobb orvos, mint a

335

Érett leányok

budapesti orvos.

Ez

alkalmasint lesz

is

amelyet a

nem

hímnem

S a

is

még

már megdlt. De van

mernék épp babonának nevezni hogy :

nnem

orvos többet tud a

nket

szegény

igaztalanság:

és

jó ideig egy másik hiedelem,

tudományos pályán is,

többi

kisérni a

A

a babona

a

ki tudja,

ez a bizalmatlanság. Bíz ez

statisztikának

tudomány kitnségei

orvosnál.

meddig fogja

magyarázata.

ferde

azért voltak eddig

mind

fér-

n nem adta magát az munkájukra. De az a közhit, hogy a n okvetetlenül gyöngébb mindenben, fiak,

mert

mondom, megvan érjük

meg

és

meg

is

lesz; s

mi már aiigha

elmúlását.

Ezért szükséges, hogy az úttör

nk a tudomány-

ban mind jelesek legyenek. Csakis így gyzhetik

le azt

az elítéletet. Ellenben a középszer, a gyenge, vagy

hogy világosabban beszéljek átlagával

egyérték

nk nem

:

a diplomás férfiak mai

fognak boldogulni.

weiterwurschteln csendes malasztjában hetnek, mert

nem

férfiak.

proletárság vár reájuk, s

nem

Ama

részesül-

Tehát a legkeservesebb

ha nem

sikerül férjhez

men-

niök, vagyis ott végezniök, ahol akár kezdhették volna

a nyomorúság.

Ezért kell nagyra becsülnünk azt az iskolánkat,

mely egy csomó leánynak szintén megmondta asszonyok, a tudományos pályára

ma még

az olyan leány, aki ott csak lézengeni

:

„Kis-

ne lépjen

tudna.

Hát

336

Pista isten

Érett leányok

meg

Jancsi csak csússzon át valahogyan, az

nevében

közigazgatás.

majd a szárnya

;

De önöknek

alá szedi

ket

a szent

ki kell vívniok a helyüket

mindenütt, bebizonyítva azt az igazságot, hogy a

tudományos pályára

való.

is

Hogyan tehessék ezt

n

igazi

er, készség és fegyverzet nélkül?"

S hogy ez az

iskola megbuktatta az érettségiz kis-

asszonyoknak több mint

szemben

felét,

nem

csak az illetkkel

volt bölcs és atyai cselekedet,

intés és tanulság a többieknek,

hanem nagy

amaz ábrándos

szá-

zaknak, akik azt hiszik, hogy a leányok gimnáziumi

tanulmánya jobbadán csak a képes lapok számára való

lefotografálásából

ket

a

is,

munka

rideg,

áll.

Ez az

eset megoktatja

de szent komolyságára, s arra

hogy a pályaválasztás csaknem olyan nehéz, mint

a kalapválasztás.

A

VII. kerületi

fgimnázium

eljárá-

sára olyan tisztelettel kell tekintenünk, mintha

mentés volna.

íAi

élet-

Lxxxni.

Az orvos

csalása.

Csalás vádja alá helyeztek egy orvost, betegét hiábavaló,

st

kártékony

módon

ki

egy

kezelte, fel-

használván a páciens tudatlanságát és hiszékenységét,

hogy a gyógyítás foganatjára nézve tévedésbe ezen a réven hónapokon

ban lehessen

át jogtalan

ejtse s

vagyoni haszon-

része.

Tisztelettel és szeretettel szemléltük

sok ama mozgalmát, mely

a magyar orvo-

arra törekedett,

hogy nemes

rendjökbol minden tisztességtelen elemet ki lehessen közösíteni. Ilyen

elemek nélkül, sajnos, nincsen semmi

népesebb rend. Lombroso

maga

bíró, rossz

van és

statisztikája

megköveteli a

fekete számait. Rossz orvos, rossz pap, rossz

ügyvéd, rossz újságíró és rossz minden volt,

lesz széles e világon.

kell rendelkezniök,

De

a jóknak eszközökkel

hogy a rosszakat lehetetlenekké

tehessék a büntettörvény határán innen 100 Esti levél.

is.

Magyar22

338

Ai orrot

oifcl&M

országban az orvosi rend az egyetlen, melynek ilyen eszköze

még

nincs. Pirulva kell trnie,

hogy akárhány

doktor a tisztességtelen pénzszerzés sokféle módjának

meg tudományos oklevelét. Vannak

fertjében hurcolja

egyéb charlatanok, akik

itten Cagliostrok és

dus vult decipi

—

—

mun-

az ámításnak legszemérmetlenebb

módjaival fogdossák és kamatoztatják a pácienseket.

Ezek

nem ket

ellen

a doktorok

ellen

a tisztességes orvosol:

tehetnek egyebet, mint hogy

nem

fogadják be

Hitványságaikat azonban

úri társaságukba.

A

akadályozhatják meg.

hitvány ságnak

pedig

nem sok

mindenféle fokozata van addig, ameddig becsönget

a detektív és azt kérdi

Ersen kívánunk

:

itthon van-e a

a magyar orvosi rendnek olyan

autonómiát, mely lehetvé méltatlan tagjaitól,

nagyságos úr ?

még

teszi,

hogy megszabaduljon

a rendrség és a bíróság be-

avatkozása eltt. Vagyis kemény fegyelmi szabályokat

S akkor majd a ma már meglehetsen

alkalmazó kamarákra van szükség. dat Galemis opes igazság kétes igazság feje,

meg

Nem

is

—

— dühös keresése, mely minden baj kút-

fog sznni. sejtem, ki az az orvos, akit vád alá helyez-

tek.

Ha egyike azoknak a hírhedett

már

rég

fáj

a padon fog

a fogam ülni,

van az ipse; és

:

örülök,

ahova

doktoroknak, akikre

hogy végre valahára azon

t mindig

kívántam. Bajban

csak hadd legyen bajban.

Pesti

Az orvos

magyarsággal

szólván:

azonban még akkor sem

ama bizonyos

csalása

839

fergúnolom neki. teljes,

figurák közül való;

volt

mitl

ban

—

kusan

már

tartania,

legalább

nem

mert

került bajba, amiért én szerettem volna, került légyen

Örömem

ha a vádlott csakugyan

százszor,

azért

hogy bajba de sohasem

mert törvényünk igen sok dolog-

hogy úgy mondjam

—

csak makroskopi-

lát.

Ezt az esetet csak a vádhatározat betjébl ismerem. Részleteirl

nem

De

tudok.

furcsállom azt a dol-

hogy csalásnak minsíthet cselekedet

got,

az, mikor egy orvos rosszul gyógyítja a betegét, de amellett

hogy majd meg fog gyógyulni. Az a rosszul gyógyítás meglehetsen nyúlékony fogalom. A diphitegeti,

loma arra ad jogot az orvosnak, hogy minden esetben a saját legjobb

kéntrl

nem

meggyzdése

szól

semmi

szerint járjon

törvény.

sága nincsen becikkelyezve

A

el.

A

mi-

tüdvész orvos-

és pedig, sok mindenféle okon kívül azért sincsen, mert a tüdvész orvosságát egyelre nem ismerjük. Vajon ámító-e az az orvos ;

tüdvészes beteg gyógyítását mégis fölvállalja és kapkod fhöz-fához, jóllehet maga is tudja és a többi aki a

orvos

St

is

én

tudja, is

látogatna

hogy kapkodásának

tudom. De

azért,

ha az

alig lehet

isten

meg engemet, vagy valamely

bizony csak orvoshoz folvamodnám.

S

haszna.

tüdvésszel szerettemet.

az az orvos -22

A« orroa cmIAha

340

még akkor sem

cselekednék semmi rosszat, ha egy-

szeren a sorsunkra bízna bennünket, nem nyúlván

semmi ható orvossághoz; homoeopathia

teszi.

mint

például

Ez a tudomány

az

egész

szabadsága.

S ez

a szabadság csak ott ér véget, ahol a vétkes mulasztás

vagy a durva botlás kezddik. Ezek büntetend

Ha

cselekmények.

hagyja

az orvos gondatlanságból elvérezni

betegét vagy

grammot

egy centigramm

öl

:

a bíróságok

Azt azonban nem érem

elitélik

fel ésszel,

egy

amely ekkora

vétet be vele olyan szerbl,

mennyiségben

helyett

t.

hogy okvetetlenül

csalást követne el az orvos, aki egy beteget helytelenül kúrál, s amellett

doktort,

ha

emberét gyógyulással

lanságának,

el

lehetne

tiltani

olyan külföldi törvényeket,

Az ilyen

az orvoslástól. Ismerek

amelyek

helyezik az orvost, ha reá bizonyult,

A

biztatja.

csakugyan teljes bizonysága tudat-

eljárása

silentium

alá

hogy ignorans.

diplomát az állam adja, minden eszközével próba

alá vetvén az orvost levelet.

A

vajon megérdemli-e azt az ok-

tudás ellenrzésének eszközei azonban

tökéletesek

gyzdik

:

;

megeshetik, hogy az állam

róla,

nem

késbb meg-

hogy tudatlant szabadított a szenved

emberiségre.

Tehát joga és kötelessége a diplomát

visszavenni.

Nálunk, tudtommal, az államnak ilyen

hatalma nincs.

Az

orvosi

kamarák intézményét nem-

csak az ethika okáért tartom áldásosnak, hanem azért

Az orvos

is,

341

csalás*

mert vele járna a tudományos eljárások

ellenrzése

is.

Vagyis így szabadulnánk

és a kuruzsló doktoroktól.

nem

is

De az

palliativum.

*#

efféle

testületi

meg a tudatlan pör még csak

lxxxiv. Kivégzés. Huszonöt év eltt sok kivégzést láttam ebben az országban.

A

körül járhat.

Emlékszem undok,

De egy sem elitéltekre,

élettelen,

a hetykére, kot, azt

számát sem tudom bizonyosan. Tizenöt

aki,

mikor a mester a nyakára

mondta: „Csak aztán

Isten verje

csak tegnap volna

:

jól szorítsa

most

meg

tette

rá!"

is

föl

—

—

jelenet,

elsnek az

telt,

míg a három

markos ember lefoghatta és megkötözhette

t ...

legborzasztóbb mégis csak a mai kivégzés

Ennek a haramiának az

urát

bakó fejérl a kalapot,

birokra kelt a hóhérokkal s percekbe

a

A fülem-

elkiáltotta

elttem a szörny

leütötte a

a hur-

a bíráimat!" S mintha

mikor a vingai bolgár asszony akasztották

már csak

Emlékszem

fakó automaták voltak.

ben van annak a hangja, aki a zsámolyon magát: „Az

mainál

volt iszonyúbb a

akik a veszthelyen

De

volt.

utolsó nap és éjszaka olyan

343

Kivégzés

redket

ds

emberek arcán sem

síró kis

aminket a

szántott a homlokára,

gyermek

lett.

százeszten-

És a zordon zsiványból

látni.

Mihelyt kezet vetettek rá a hó-

hérok, hangos rívásra fakadt, s csak a kötél némította

Egy

el.

pillanatig azt hittük,

hogy a boldogtalan éne-

kel a halálos félelem deliriumában

tuk képzelni, milyen lehet az, mikor

mert

;

ers

el

sem

férfi rí,

tud-

mint

a kisded. Csak aztán éreztük, hogy az a rettent

hang szó

melybl

rívás,

.

.

.

egy-egy tagolt

hallatszik

ki-ki

Kísérteties volt ez, mint minden,

ami a termé-

szet ellen való.

Hát maga a hóhér-munka, a vérlázítóan lassú és ügyetlen

!

A

bitófa

volt kelleténél

;

magasabb, a zsámoly alacsonyabb

s mikor azt az embert végre-valahára

nagy rosszul megkötözték, a nyakára rövidnek bizonyult

erlködve, testet

.

.

a két legénynek nagy nehezen,

föl kellett

emelnie

az elernyedt, súlyos

a levegbe, hogy a mester a kötél végét bele-

akaszthassa a .

:

hurok

vetett

kampóba

.

.

.

Szörnység

S én nem kérek önöktl

mindezt leírtam, saját

szükségem van e

írói

volt ez.

bocsánatot,

ízlésem ellenére

részletekre,

amiért

is.

Mer

hogy bizonyíthassak eg

tételt.

Ez iszonyú

kivégzés alatt a

nézk

között

nem

volt

egyetlen egy sápadt arc sem.

A

múlt század nyolcvanas éveiben

még

a „minden

Kivégz*

344

incidens nélkül lefolyt végrehajtásokon"

zalomtól beteg ember volt jelen.

is

csupa bor-

A bírósági személyek-

tl a kíváncsi amateuröklg. Viaszszá vált minden ábrázat.

A

halálos

ítéletet

hangja és a keze.

A

mozgolódás támadt

felolvasó bírónak reszketett a

tisztelt

közönségben minduntalan

valakit az ájulás környékez és

:

menekül az iszonyat helyérl. Egyszer olyasmit

lát-

tam, amit a legtapasztaltabb orvosok közül se adatott

soknak

látnia

:

egy újságírót a procedúra

alatt stante

pede elöntött az epe. Mintha zöldes-sárga festékkel löttyentették volna végig az arcát.

mve

volt.

Azt az embert úgy

S ez egy

pillanat

kellett kicipelni

az

udvarról.

De ma, mondom,

piros volt

noha még nem fungált

st

minden

ábrázat.

olvasta

fel

a hosszú

Ítéleteket, s

bíró,

nyugodtan,

ilyen esetben, igen

a nyugalomnak kelleténél lassúbb

A

tempójában

a tárgyalás legszára-

zabb hangján adta el, hogy a sorrend szerint most

mi következik. Budapesten most tizenkét éve utolsó kivégzés.

Ama

régi,

buzgó habiíuék közül

csak kettt-hármat vettem észre a

Csupa novicius borzalom nélkül

volt

itt.

volt

nézség

az

talán

között.

S mégis mind nyugodt, mind

való. Holott ez a

mai

volt

egy század-

negyed legszörnybb kivégzése.

Hogy mi ennek az oka

?

Megmondom,

bár tartok

jle, hogy csak a Bodnár Zsigmond tanítványai érte-

345

Kivégzés

nek.

A

még

múlt évtizedekben

humanizmus emberei, akik nek még az eszméjétl

is,

realisták voltunk

;

a

irtóztak a halálbüntetés-

szinte emberi természetük

pedig a physiologia szerint

iszonyodott a hóhér

is

munkájától, noha sokszor a kíváncsiság izgatta, hogy lássa.

Ma

idealista világ

E

kezddik.

kor

a halál-

fiai

büntetést szükségesnek, helyesnek és a törvény ereje

legfbb kifejezjének

Magában, az aktus-

tekintik.

ban eltnik az ember és minden

morúsága

;

jól

undoksága

s eltnik a hóhérlás

az eszmény, az elv így van

részvétreméltó nyo-

és

:

is.

Marad

ez a büntet igazságszolgáltatás,

semmi ok sincsen

rá,

hogy az ember

belesápadjon.

Az én orcám sem sápadt hatom magamról,

el

;

mert én

is

elmond-

amit az öreg Schiller, Silvio Pellico

börtönre mondott magáról sventure e mie

ed

az a javíthatatlan

liberális,

altrui.

:

ho gia veduto molte

De szívem,

az a régi

az elhalványodott odabent.

^

^^

(5

5)

LXXXV.

Vámbéry. Ma

délután kisütött a nap

;

idén

s ez

elször nyi-

tottuk ki az erkély ajtaját, legalább itthon, északon.

Egy percig az forgott a fejemben, hogy kimegyek a Duna partjára, minden jót kívánni egy fiatal embernek, aki

nak. s

ma

hetven esztends

lett

Az én szegény édesapám

:

Vámbéry Ármin-

régi jó

barátjának,

annak a jó úrnak, kinek szemében mindig a mikor velem beszél. Hej,

csillogását látom,

gás az nékem

De az ég

!

.

aztán csak ;

.

szeretet

ritka csillo-

.

mégsem mentem

vagy hogy szinte legyek

:

ki.

Hátha beborul

hátha alkalmatlan

a szürke vendég ezen az ünnepnapon? Hát csak legyen az én gratulálásom inkább hírlapi cikk.

béry ezt úgyis jobb

szereti.

Hiszen

Vám-

hiú ember.

Hiú és dicsekv. Dicsekvésérl legendás anekdotákat beszélnek.

Hogyan tanácskozott vele az angol királyn,

Támbéry

meg

347

a török szultán; micsoda hatása van neki a britek

egész keleti politikájára

És a

latban az egész Nyugaton.

pedig velem találkozik,

— Béla, '

nyom

mennyit

;

nem

én gazdag ember vagyok

nem

talán

szava a

Valahányszor

többi.

feledi el azt

maga különben

az

mondani hogy

tudja,

is

?

Azért említem külön ezt az egy dicsekvését, mert

Vámbéry sokkal keve-

talán ez a legkevésbbé jogosult.

sebbet keresett a tollával, mint azok a külföldi tudósok, akiket

vele nem

is

egy napon

lehet

De mégis

említeni.

csörgeti zsebében az aranyat, mert azt hiszi

legalább ez a

hang hat a fülünkbe

nyelven értjük

meg

azt,

amit az

;

:

hátha

s hátha ezen a

egész élete hirdet

— Magyar emberek, európai emberek legyetek — bár nem egészen mese Ugyanezért meséli el

is

— hogyan kérdezte

tle az angol királyné

issza-e a teát

hiszi

?

Azt

(vagy talán épp ez hat az európaiság

Ezt a

!)

még

:

hiúságát, ezt az

dicsekvését becsülöm,

A

nagy

szól,

külföldi,

ki

hogy Körösi Csorna óta

akinek a

világ

tudományában

fképen

vagy amelyet

— csak a bibliográfiájából teliének — soha sem emlegeti nekünk a

s arról,

hat reánk

felé.

angol irodalmat, mely róla

füzet

is

hogy ösztökéljen bennünket

tisztelem én a legjobban.

össze

az ilyen

cukorral

:

írt

egy jókora

nagy hiú

az egyetlen magyar,

fényes helye

van

Vámbéry

348

nem

szintén

azt hiszi,

hogy az

Vámbéryt Csagataj

beszél

nekünk a nagy dicsekv. Mert

ilyesmit

itthon egészen

nem

igen érjük

népszeren

kevésbbé

tanulmányait

észszel.

fel

kell ismertetni.

tudja

méltatni

a

magyar, mint azt a fölöttébb kitüntet dolgot, hogy a szultán saját termesztés szamócával kínálta

t

—

ez a szamóca

s

;

primeur

—

arabul

meg

rasahat

:

volt.

Hátha ez

indít

némelyeket az európaiság

hogy kalapokat nevezzenek

Vámbéryrl Londonban

A

!

dicsséggel

Nyugatra a magyart ez a nagy

;

vagy

mint egykor

róluk,

el

felé

keleti

csalogatja

vándor, aki

különben itthon maradt, noha bizonyisten máshol is

volt

azt,

számára hely e nagy világon

;

épp csak

érezte

hogy nincsen.

S nem

vajon jó dolga volt-e itthon

Ha

igen volt.

?

Azt mondom, hogy

belepillantok az Akadémia Alma-

nachjába, azt látom, hogy a hetvenéves

nagytekintet tagja

;

igazgatósági

intézetnek

továbbá a Lipót-rend

vitéze.

Vámbéry és

e

tiszteleti

Hát ez nem éppen

mellzés. De ne feledjük, hogy Vámbéry Árminnak a

M. T. Akadémia keserves üldözéseit deken

át szenvednie.

kellett

Hádign, boldogemlék Buden-

zék és Hunfalviék diadalmasan kiálthatták

hogy csak még nem zsurnaliszta,

st

évtize-

is

nyelvész,

szellemi betyár.

hanem

ki

róla,

felületes

— Édes magyarjaim,

349

VAmbéry

most mondok nektek és nyelvünk

sem

honnan

Hogy

valamit.

mink alkalmasint soha

azt

lett,

ez a mi fajunk

fogjuk tudományos bizonysággal megtudni.

máris bizonyos, hogy a letén' napról-napra

belül

úgy

jó,

több rés

becsületes

Budenz elmé-

ma

a dolog körül-

esik, s

kilenc tized része a

hogy szófejtéseinek

áll,

délibábok hónába sorozódott. Tévedett bizony

béry

eleget;

is

De az

de összehasonlító nyelvészete

Vám-

nem

omlott úgy össze, mint az a másik. Megfogyva bár,

de törve nem, teljesen

az 5 igazságaiban. Fog-e valamikor

gyzni ? Ki tudhatja

!

A gyzelem is, a vereség

valamely tökéletes bizonyosság kiderülése lenne.

is

Ez

s

él

pedig alig következhetik

eredetünk homályának

A

valaha, mert

el

srsége

a

csak

fizikai bizo-

beszéd ember bátorságával mondom ez a homály eloszlani nem fog soha. De a Vámbéry mécsesei égnek benne annyi más fény meg nyosság.

súlytalan

:

;

rég kialudt.

Vámbéry Ármin nem politikában sem. politikusa,

E

juthatott

kor egyik legnagyobb orientalista melyet minden a

abban az országban,

Kelethez fz. Tudása és tanácsa nak.

szóhoz nálunk a

Az csak az angolnak

nem

kellett

kellett és kell.

a magyar-

No

de sebaj.

Amit vesztettünk a réven, megnyertük a vámon noha Gedanken sind

zollfrei

—

:

—

van még legalább

egy emberünk a világon, aki a tudományban európai

VAmbéry

350

Híre a mi hírünk.

Nem

mintha tehetséges

azért,

nem igen lesz. emberek nem születUtódja

és magyar.

hetnének többé a mi vérünkbl

;

de

azért,

mert annyira

elhatalmasodott rajtunk a németség, hogy a Germánián túl

ördög

;

tudunk,

lév

st

világgal

— pedig

az csak az igazi világ

Nem

nyelvismeret híján.

se angolul.

vagy mi az

is világ, !

—

érintkezni

tudunk se

sem

franciául,

Németek vagyunk, nem európaiak. Tudo-

mányos dicsségünk gleichende

az

és

Zeitschrift

nyomunk

fiir

ha a Vcr-

Schnalzlaute

excerpálja valamely értekezésünket.

nyomtatott neve mellé

az,

A

kegyesen

szerz

azt bigyesztvén:

rosszul

Ofenpest,

Österreich. Isten éltesse a sánta ál-dervist, aki

nekünk magya-

roknak több dicsséget és tisztességet gyalogolt mint bárki, aki

ma

nálunk a tudományban

követné nyomdokát a magyar ifjúság.

él

I

ki,

Vajha

LXXXVI. Dr.

Duka

Duka

Tivadar.

Tivadar, kit a budapesti tudományegyetem

doctor honoris causa méltóságával tüntetett

nyelv,

st

két

Nálunk nem

nemzet ritkák

magyarul

két

ember. Magyar és angol.

St

a tudós amfibiumok.

vannak igen nagy többségben.

mondjam

ki,

Nem

is

k

tudom, hogyan

úgy-e, hogy németül is írnak, vagy hogy

:

is

írnak.

tulajdonkép mindig

Ez különben nem fontos, mert németül írnak, még akkor is,

mikor a magyar nyelvet nyomorgatják

;

mivelhogy az

eszök járása állandóan német. Példátlan a nemzetek mveltséghistóriájában, ami nálunk történt.

nem

is

egybeolvadás. Hiszen ha

vagyis ha két érc egybeolvad,

A

tigris

más

Ez már

a medvét

oktalan vad

lebírja, áll

el.

mi oktalan vadunk azonban német, semmi egyéb,

csak német.

Más elem nincsen

hogy ez a mégis magyarnak

benne.

csúfolt

És az a

furcsa,

tudomány német

352

Dr.

DuV» Tivad»r

chauvinismus dolgában túltesz magán a németségen

A

németség ugyanis észre

veszi,

hogy kívüle más nemzetek hogy

e

nemzetek

is

is

st

igen jól

németség

nem

mésének

javát,

népek és a

is

látja,

vannak a világon, s

dolgoznak a tudomány szlejé-

ben. Megbecsüli e munkát, hasznát veszi,

Nálunk meg nem

nyomán

jár.

tudomány, ami nem német. Ha a

reprodukálná a világ tudományos

mi

is.

talán azt se tudnánk,

hogy

britek is értenek a villamos

ter-

a latin

csengetty

csinálásához.

Nagy

eminenciás uram, álmodtál-e te

Kollonich,

valaha ilyen dics álmot

Tanítványod,

?

II.

Rákóczy

Ferenc vala az els magyar ember ezen a földön, aki németül tudott. Most élnek, akik

meg

még magyarul gondolkoznak. Kevesen

vannak ugyan, de vannak

k

sem

lesznek.

.

.

ma-holnap azonban már

valál

te; kitaláltad,

hogyan

kell

nyakas szittya nemzettel elbánni. Tudtad,

micsoda méreggel .

;

Eminentissime ac reverendissime

domine, nagy ész ezzel a

az utolsó magyar emberek

Dr.

kell megétetni.

Duka Tivadar

tiszteletreméltó

és

kedves

alakja felé fordítván szemünket, elringatódzunk abban

a képtelen, bohó ábrándban

:

mily irányba tereldik

mveldés, ha a német kultúra helyett az nyomán haladhatott volna! Körösi Csorna

a magyar angol

Sándor életének és alkotásainak tudós nyomozója

Dr.

Duka Tivadar

353

olyan tiszta magyar és olyan igaz angol elme, amüyen csak két rokon észjárású nemzet ölelkezésébl teremhet. Csodálatos a nagy nyugati nép és a kis keleti

nép e

lelki

ténetében,

atyafisága

Találkoznak az alkotmány

!

noha minden csak elválasztja ket.

charta és az arany bulla szinte egy

egymástól függetlenül

idben

tör-

A magna

keletkezik,

mert a két nép jogérzéke és józan gondolkozása azonegy. S ez a lelki hasonlóság

századokon fordítása

;

Az

által változatlan.

magyar eredetinek

világos, egyenes. Viszont

angol úgy

látszik;

ír,

hogy

mert egyszer, '

az angolt Kossuth beszédei-

ben mindenekfölött a britekével azonos észjárás ereje bvöli el. Dr. Duka Tivadarban is nagy és tökéletes

a

két nemzetlélek

egyensúlya

és

egyenjogú

Ebben a magyar emberben semmit sem

meg az,

az angolság; de angolságán sem

volna.

hibbantott

ejtett

csorbát

hogy magyar.

Óh, ha százával volnának nálunk az ilyen tudósok Ha egy dics kultúra az hatalmából és fényébl

adott

volna nekünk,

nem

lélek

nem véve

el

semmit tlünk

!

amalgamizálja a rokon lelket soha.

A rokon A szolgai

másolás leheteüen, mert nincsen idegenség, melyet be kell olvasztani. . .

.

Ostoba álmodozás

!

Az

angoltól

nem kérünk

mi egyebet, csak a jockeyt

100 Esti levél.

93

issSaáa^áaáSiássíáíáísíaií

LXXXVII. Itthon.

Az

elektromosság hideg, éles fényével

egyik vége a végtelenség

kékség,

sugárzó és érzéktelen

Ember

Fia

azt üvölti

:

áll

melynek

terem ege,

alatta

a az

meg t !" ama nagy

„Feszítsd

ember valamely

ki

teli

Palesztina

Pontius Pilátus eltt, és a sokaság

Egyike a világ

szemlél.

volt:

nemes

képeinek, melyeket az

ösztönénél

fogva

— percek vagy órák múlva — feltámadnak benne a gy-

És mikor aztán

tudná megmondani

!

némán ?

akkor se

zedelmes hatások sugallta közlékenység, meri hangosan mondani a mellette állónak

:

mit érez.

Suttog. Mint a fenséges színjátékok nézje, ki attól fél,

hogy hangosabb szava zavarná a drámát vagy a

közönséget.

Az

este a Krisztus-kép eltt

állott, s

U

formájú nagy asztal

az asztal körül vagy kétszáz farsangi figura

355

Itthon

ült

;

mvész-

álarcosok álarc nélkül, az úgynevezett

mulatságokbanális maskarái: spanyol lovagok, pásztorleányok, betyárok, khinaiak, XIV. Lajos korabelijei, lengyel izraeliták, kardinálisok, hóhérok és minden,

ami

mtermek

és színházak ruhatárából kikerül.

Munkácsy Mihály középütt ült Rembrandtnak öltözve.

mvészi alak a sok hazugság közepett. És méltóságos amilyen az Igaz és

;

régi

nagy mestere

engemet

lehetett

még

testvére, az a

mulatságaiban

hogy kalapjának

bántott,

és ízléstelenség

is.

De

fekete strucc-tolla

olyan élesen íródik a Krisztus fehér köntösére; s ezen

a köntösön

még

más

valami

mozgott szüntelenül

is

a cigányprímás vonója.

Húzta az öreg Rácz igazi

gyöngyén. Mint mikor

Pali

úrnak húzza. Mi pedig lelkesedtünk, éljeneztünk,

áldomásoztunk és ettük a fogast,

Lakoma

végén, megeredvén a

Munkácsy mester retta-füst

Pilátus

fütyülni kezdett,

kanyargott ...

eltt,

nem

isteni

A

tartár mártással.

itt-ott

Krisztus

és emberi

meg mink a mestert St másnap meg is írtuk

pezsg,

hivatalos

pedig ciga-

meg

fenségében

csak .

.

.

állt

így

ünnepeltük

és legnagyobb alko-

tását.

az újságba, hogy az

ünnep fényesen

sikerült.

Soha sem feledem

el

A tragikómikumnak nem

azt az estét.

semmi nagy, keser mvésze

tudhatott volna gyászosabb

és

nevetségesebb 23*

356

Itthon

hogy

symbolumot kigondolni,

mint

összefoglalja:

bánik Munkácsy Mihálylyal a magyar.

Legdicsbb mvét, mely

azért volt

hogy

itt,

itthon

maradjon, megdikciózta, megéljenezte, megmuzsikálta és megcigarettezte, szóval megtett mindent, amit csak

egy

tehetett (talán csak az

nést hagyta

is tett,

képre

aztán engedte, hogy tovább vándo-

Amerikába vagy hova. De hogy ne hazudjak,

roljon,

mást

el),

tartár mártással való beke-

igazi

magyar dolgot gyjtést rendezett a :

és lelkes vidéki hazafiak, érzelmes postás kis-

;

asszonyok el is küldöttek az ötven

azonban nem igen nyúltak a

krajcárjaikat.

bugyillárisba.

Mások

Nem

a

milliomos fpapok, kiknek a kezén közpénz volna,

nem az ország mvészetügy kormányzata, mely az idben csak azon munkálkodott, vagy mi az ördög

;

és

hogy Budapestet elárassza a különben

raival,

pénze ban.

.

.

.

világ

legotrombább szob-

pedig azt mondta,

hogy nincsen

Mert bizony nincsen pénz ebben az ország-

De ha egy hájfej fvárosi mérnök két

építtet

egy

palotát, arra

másodszor beljebb

mégis megvan a

öllel

kijebb

millió,

hogy

építsék.

Ki hányhatja szemére

Munkácsy Mihálynak, hogy

nem jött haza Alig tizenöt év

velk

annyira,

a Honfoglalás

múlva fejldtek már nálunk az agy-

hogy a hanyatló mesterrel megfestettük képét,

t

magát pedig haza akartuk

357

Itthon

hozni.

Kés, kés Kés

a tizenöt év

!

?

minden. Pedig hát mi az

volt

Mintha csak tegnap volna

pótolhatatlan, amit veszítettünk.

e szegény országban csak

Nagysága,

dicssége

maga pedig

diadal

belle vagy

tíz

egy szomorú emlékezet.

maradt

kint

az

és fény közepett

mert magyar vala és vonta

val.

És mégis És Munkácsy Mihály !

t

köbméternyit.

idegenben; is

bujdosott,

ide ez a föld.

Most kap

És pedig nagy pompá-

Mert temetni igen szépen tudunk mi magyarok,

ha egyebet nem

is.

&&&&&&&&&&£&

Lxxxvm. Étlap. Vajda Jánost embergylölnek szem, az

is

volt

theoriában

tudott megbirkózni.

hogy

e

Ha

való,

lett

is

meg nem

vonzódását ridegen visszautasítottam

volt látni

utcán elkerülöm. És

utánam, ismertük

tndve

:

megvan,

érdemlett ifjú-

örömem

benne, hogy ridegebb tudok lenni nálánál

nyörségem

nem

örömtelen

:

oka. Valami pokoli

ságom kevélysége az

azt hi-

de a praxissal már

;

sok vétkem közt az

nagy költ hozzám

Én

tartották.

is.

tel-

Gyö-

mint döbben meg, mikor az

kéj volt sejtenem

:

mint néz most

magában: „Miért? ..." Végre nem

meg egymást

többé.

És megtörtént, hogy este

a vendéglben két szomszéd asztal mellett ültünk. Két idegen. Ilyenkor gyakran láttam valamit,

facsarodott a szívem bírt

emberek nélkül

Magához

:

a mogorva

amitl össze-

embergylöl nem

ellenni.

intette Ignácot,

a morva pincért, és reá

bökött mutató ujjával az étlapra

559

Étlap

—

Óh maguk szerencsétlenek Ennek etymonja nem a rettegni ige

Retteg vajali

a szónak az

— Ja

!

.

fvohl,

krémláson !

— ... hanem a német zadok folyamán

.

.

.

.

Rettig,

.

illeti,

.

maguknak

— Ja krémláson — ... tudniok kellene, rvoltl,

.

mely azonban a szá-

!

.

.

egy tével és kával. Ami

öltött,

jét is

.

.

— Zu dienen, gna" Herr! — ... retek alakot pedig a vajal-t

.

.

.

.

.

.

.

hogy a rag hasonult bet-

.

— Zu dienen, gna Herr — ... Most pedig hozzon 1

ki kell írni.

nekem hóna-

pos retket vajjal!

Loppal egy

pillantást vetettem

az öreg „beretvált

tigris" arcára. Igazi tragikum sötétlett rajta.

nyelvész-smok vala szegény az Úr eltt embert, vagy legalább

is

Mert nagy

és felebarátot,

;

Ignácot kellett fognia, akivel

közölje a lelkében tolongó igazságokat.

A hibásan

írott

étlap elrontotta ebédjét, vacsoráját. Ezért volt holtáig

gyomorbajos.

Nekünk, hálaistennek, jobb

testi-lelki

gyomrunk van.

Én Magyarországon mindmostanig nem láttam hibátlan írású étlapot,

noha ép harminckét

korcsmábajárok. Vagy mit hibátlan tos

még

a nyomtatás

is.

Óh,

nem

esztendeje, írás!

.

.

.

hogy

Gyaláza-

beszélek én olyan

360

Étlap

bolondot, hogy az a spájzcédula tökéletesség legyen a

magyar nyelv dolgában hogy a vendéglsök döntsék ;

el

az orthologia és neologia harcát

jok vetekedjék a legjobbal, ami Károlyéval. Csak azt

kérném

;

s

ma van

alázattal,

szótárának cikkeit nyomtatnák, írnák

a könyvbl.

dóban

is

hogy az 5 prózá:

az Eötvös

hogy a maguk ki

becsületesen

De hát ezt sem cselekszili. A legúribb

foga-

csak úgy bzlik az étlapról az idegen tudat-

lanság.

Az ember

igazán elszégyelli magát. Hát csakugyan

olyan gyöngék vagyunk mi magyarok, hogy a vendég-

ls

is

csak mint „benszülöttekkel" bánik

ugyan a mi nyelvünkön nyomtatott, vakuljunk, vagy inkább

nyomtatás, az el

:

írás olyan,

el

velünk

írott étlapot,

!

Ád

hogy

hogy ne kiabáljunk; de a hogy a szerecsen se fogadná

a maga idiomájának. Igazi szerencse, hogy az étlap

idegen kell

nyelv

része

is

ép ilyen komisz. Legalább

nem

egyenesen azt hinnünk, hogy az ignorancia és

ignorálás csak

nekünk magyaroknak

kozhatik hát a külföldi vendég ságon. Magyarországon eddig

is

szól.

Megbotrán-

a bdületes tudatlan-

nem akadtam vendég-

lre, melyben a roastbeef és beefsteak szavakat helye-

sen tudnák állítottam

írni.

Egyszer 500, azaz ötszáz változatát

össze e két szó orthographiai hibáinak, s e

táblázatom

meg

is

jelent

egy újságban. És még sem

akadt a vendéglsök között egy lélek, aki elröstelje

361

Étlap

Az

magát.

étlap

minden valamirevaló

francia, angol,

mve;

német, olasz korcsmában értelmes emberek

nálunk az

elkel vendéglben

is

pocsék

firka.

Ennek az az els oka, hogy a vendégls urak igen készíttetik étlapjaikat tisztességes

nem

nyomdákban,

melyeknek írástudó korrektorai vannak, hanem zug-

mhelyekben, mert velt

ott olcsóbb.

kérnek

meg m-

embert e rajok nézve annyira fontos nyomtatvány

átnézésére mert minek ;

is.

Nem

Amit pedig kézzel

képen

van.

jól

meg nem nyomtat

robbanik

Ez az

„így

iránt való

kell beleírni

fel,

az étlapba, minden-

akadémia.

ha szomjas és meg is

volt az étlapra írva.

is

A hektograf

amért a pincér szamárságokat

S a vendég megeszi az

italt,

mind ostobául

Elvégre érthet a retteg vajai

A vendégl nem

vele.

megissza az

?

jó* a másik ok.

ételt,

ha éhes,

fizet érte,

noha

Mert neki így

is jó.

Ez

pedig a közönség

olyan tiszteletlenség, amilyennek a

világrészekben példája nincs.

54

mvelt

S&&&ÚÚ&tál£2$2&l$&

LXXXIX.

A tótoknak. Kedves

tót atyánkfiai

Mi magyarok a

ti

I

népeteket most ezer esztendeje

meghódítottuk. Legalább így mondják mostanában.

Pedig hát

nem

egészen igaz. Huj, édes galambocs-

is

káim, csúnya szó az a hóditovaty Ti föl !

észszel érni, alá

hogy milyen csúnya.

A

sem

tudjátok

hódító nép

maga

gyömöri a meghódított népet, mint a medve az

üszt

és

— ham — bekapja. Ennek utána !

a medvé-

ben elkezddik egy processzus, melynek emésztés a neve.

Üsz nincsen többé, csak medve van. És a medve

súlya gyarapszik az

mondom, nincsen fiai

üsz

súlyával. Hízik tle.

De üsz,

többé. Ilyen és ez a hódítás, atyám-

1

Azok a mérges, nagy bajuszú magyarok, akik

ez-

eltt ezer esztendvel ide bejöttek, jó bácsik voltak.

Dehogy

jutott eszökbe,

hogy benneteket

felfaljanak.

A

Nem „Van

363

tótoknak

akartak a zsírotokon hízni. Azt mondták nektek itt

elég föld, atyafiak, elférünk rajta mindnyájan

egymás

békességgel,

mellett,

mink

tik is.

is,

a

És úgy

ln. És elállott az a tünemény, melyhez foghatót ismer a világtörténet. nép, a

tót,

Egy

alig

ezer év óta idegent uraló

Európának legislegváltozatlanabb népe.

Árpád tulajdon amelyet most

azt a bocskorszíjat látta a lábatokon,

is viseltek.

Még

a hajatokat se nyírjátok

másképen, mint a IX. században nyírtátok. Erkölcsötök, nyelvetek,

mind az si, mert mi

sohasem gondoltunk

rá,

magyar bácsik

jó

hogy megmásítsuk pedig ;

te-

hettük volna. Ellenben párduckacagányos szittya csa-

ládok megtanultak a

ti

kedvetekért tótul;

türelmesen viselik a tót neveket, amelyekre teltétek

ket. Motesiczky, Rudnyánszky

Divék, Jeszenszky régi deák-tót vers

est

st máig ti

keresz-

de genere

autem de genere Temérdek. S a

mégis ilyenformán végzdik

Motesiczky, Rudnyánszky,

Klobusiczky, Jeszenszky Tito vseci dobre

Vedga po slovensky.

No már

ennél jobb atyafiság nincsen ezen a bolond

világon sehol.

És

ti

most hatvan-hetven esztendeje

mégis meghallgattátok a Kollár hazug beszédeit, s hittétek,

hogy a magyar nektek

ellenségtek.

elnyom benneteket; hogy nyelvetek

ellen tör.

el-

Hogy Most

"64

A

pedig

még jobban

tótoknak

hiszitek.

tót fispánt, tót vicispánt,

És

st

magatoknak

követeltek

talán

még

tót úristent

És ha gylöltök bennünket, annál jobban

is.

szeretitek a

muszkát.

nem

Mert

tudtok muszkául. Kolomposaitok azt

hogy

detitek,

a nagy szláv család

ti

hir-

vagytok

tagjai

hullámok a szláv óceánban, mely Vladivosztoktól An-

És még

tivariig terjed.

Valamint

nem

érti

se értitek a

muszka

nyelvét.

a rác és a bolgár sem. Én akárhány-

szor voltam tolmács oroszok és bolgárok között, a török

nyelvhez folyamodván, mert ezek a testvérek tak egymástól egy kérni.

Ha

tervári

rf posztót vagy

egy

ital

nem tudbort

sem

tudnátok muszkául és olvasnátok azt a pé-

nagy újságot, a Novoje Vrémja-t, majd kinyílna

a szemetek.

Az

az újság épp most

hirdeti,

hogy a szláv-

ságnak általános nyelve csak egy lehet és az az orosz.

Hát mostan muszkául fiai,

mert hiszen

tok megtanulni

;

ti

kell tanulnotok,

édes atyám-

panszlávok vagytok. Nehezen fogjá-

de mégis könnyebben, mint például a

vagy a magyart, mert a szláv nyelveknek van

francia

sok rokon eleme. De épp ez a

könnység a

ti

kedves tót

A magyar ezer esztendn át nem meg benneteket egyetlen egy szótól sem. A muszka meg huszonöt év alatt el tudja venni egész nyelveteket. Volt, nincs! Azután meg reá kerül a idiomátok halála. fosztott

sor a vallástokra, a szokásaitokra.

És bizony

eltü-

A nik a bocskorotok szíja

apánk

Ez

tótoknak

365

hiába olyan tartós Árpád

is,

óta.

kell nektek, atyámfiai

asszonyaitok

meg

?

Ugyan

fogjátok a csépet,

a piszkafát, és kergessétek pokolba

azokat a panye fiskálokat és papokat, akik benneteket, ilyen cudarul bolondítanak

vannak dítja

ám

!

És ne

olyan rossz napok

is,

feledjétek,

mikor a

a pipa szárát, aztán úgy szívja.

tót

hogy

megfor-

xc.

Noha. Csemegirl világéletében valóságos emlegették,

az

képen

hogy kellemetlen ember. Igaz pedig csak

hogy sokaknak

volt,

szálló ige

aliquid haeret, Elhittük róla,

kellemetlen.

st nemcsak

aliquid,

Dehát semper

hanem

igen sok.

hogy egyáltalán nagyon kellemetlen em-

Vagy hogyan is alkossuk alakká a magunk számára a közélet nagyjait mi magányos kicsinyek, ha nem az ócsárlás és a dicséret elemeibl ? Ez elemek halmaz-

ber.

állapota és atomsúlya fölöttébb

nyire

hydrogenium

Fiatal

;

mise,

több-

koromban bosszúsan szoktam nézni Csemegi

felé ballagott. Ni, a

St

ket akar.

A jó

a rossz mindig platina.

méltóságát, mikor az

lenni.

különböz.

szokott udvarával a kioszk

nagyravágyó

!

Excellenciás úr akar

miniszter vagy országbíró. Fényes rendjele-

Már pedig hiába

nem

lesz abból

akarja, mert kis mise

semmi

se.

Mivelhogy az

nagy neve

367

Noha

valamikor Nasch vagy ép Nascher, hogy ne Naschitz

Sünt

volt.

certi

mondjam

denique fines. Magyarország

de születniök mégis óvatosan

liberális ország,

embereknek, s a

nem kellképen

megvan a bizonyos

az

kell

óvatosakra nézve

határ.

Most, egy negyed századdal késbb, okosabban, hát becsületesebben forgatom

Hát csakugyan nagyravágyó

mondom

:

az

elmémben

volt ez az

ezt a kérdést.

ember ? És

De ez a nagyravágyás az

volt.

te-

azt

lelkének

nagysága.

igazi

Pályája parallel haladt Magyarország liberálisságá-

nak fejldésével. Azok közé

nyomra

tartozott

,

akik nyomról

a lassankint szélesed jogokat.

foglalták el

Egyike volt azoknak a nem-nemeseknek, akik nálunk

st megyei

legelször jutottak ügyvédi oklevélhez,

Noha

tisztséghez.

ütn

haladt.

Ez

.

.

.

Birói pályája is

Nagy méltóságokra

a noha voit az

ezen a töretlen

emelkedett,

noha

.

.

életének keser, kevély tragi-

kuma. Kívánta a Szent-István-rend középkeresztjét, bár aligha

tellett

kívánta, mert .

nem

azért,

.

e kitüntetésben;

egy nagy eszme diadala

Valóságos bels

noha

.

gyönyörsége

volt

de

megkapnia,

titkos tanácsos is akart lenni

hogy kegyelmes

r legyen,

hanem

azért,

mert van annak jelentsége, mikor az ember excellenciás

r, noha

Vágyott

.

.

még

.

többre

is,

megmutatni, hogy több

is

368

Noh*

lehet valaki,

van

határ,

noha ... És mikor

hogy

régi

azt látta,

mohos kövek

hogy

hiába,

gátjába ütközik

akkor visszavonult, sértdve, bosszúsan, és a lapok nyilt terében közzé

tett

egy

hirdetést,

hogy Csemegi Károly

valóságos bels titkos tanácsos jogtanácsos és délután 3-tól 5-ig

fogadja a feleket.

Megérttették

excelenciájával,

hogy

ezt az udvari

nem trik. Tehát az a nyílttéri hirdetés nem meg többé. És a kellemetlen ember máig élt

szokások jelent

qeteg szívében az

tragikumával, melynek neve noha.

XCI.

Az

ember.

Néhai Scheuthauer professzorról csak bizalmasai

hogy a

tudták,

pathologiai anatómián kívül olyan egy

tudománynyal

is

foglalkozott,

amelynek neve

pathologiai irodalomtörténet lehetne.

orvosi

a

szemmel nézve

mvészben

;

Nagy költk

talán élete,

az ember, a nyomorult ember

;

az égi alkotások és a

igazság és a hazugság

— ez vala az

morú vizsgálódásának

tárgya.

földi

valóság ; az

kedves és szo-

Akik csak egyetemi eladásairól ismerték Scheut-

nem is

hauert,

sejtették,

mily nagy beszél mester ez a

Kraxelhuber-nyelv öreg németül

szólott.

úr.

Ami

estéinken persze

De milyen ékesen, milyen hyrtli mvé-

— mert tulajdonkép eladások sorozata voltak ez a vacsorái csevegések — mint mondszettel

!

Ez a kollégiuma

tam, a költk pathologiáját, a tárta elénk.

A

100 Esti levél.

mvészek nyomorúságát

tudásnak és az adatoknak oly iszonyú 24

Ax ember

370

halmaza

bl

hogy csak a részletek

volt a fejében,

egyetmást

hullatott el

;

még

de

is

így

azt

kegyelmébl

hogy Heine és Leopardi az

él

részletei-

mondom, bennem,

mint eleven ember. Tudása borzalmasan nagy és aprólékos volt. Igazi anatómus-, vagy ha jobban tetszik

detektiv-tudomány. Pillantása,

mint a bontó-kés, behatott mindenhová

a legmélyebb rejtekekbe, a soha napfényt zugokba,

— élesen, finoman

nem

látott

és kegyetlenül. Haj, mi-

csoda bámulatos tudással gyjtött és megrostált anekdoták, furcsaságok és pletykák váltakoznak

megdöbbent,

Az dani.

öreg

a nagy,

lesújtó tényekkel

nem

igen szeretett általános ítéleteket

mon-

De mikor egy-egy bús titok feltárása után ajkához

emelte a poharat, mert hallgatni akart

ben sötéten

Az

itt

csillant

meg

:

fényes szemé-

a tragikum érzése.

az agyvel-szerkezet, melyet tehetségnek neve-

zünk, ritka ez világon. Milliók vagy ép milliók százai

És természetébl tulajdonkép

között akad egy-egy.

csak ezt az egy hitvány adatot ismerjük bizonyosan.

A

többi titok.

Hogyan

sának foganatja ?

lesz,

Nem

mi

erk hatáalkalmasint nem is

szüli,

tudjuk és

milyen

fogjuk meg tudni sohasem. Ami elméletet az öröklékeny-

ségrl csináltunk, épp a tehetség tüneményén dl meg.

A

tehetség egyedülvaló vérei között és egyedülvaló az

emberek

között.

Az ember a

természet rendje szerint

Az ember

nem

tehetséges.

Az a

371

csodálatos er, a géniusz, mint

idegen vendég, mint valami másik, zik benne.

soha.

A

Ez

különböz én lako-

a két lélek teljesen megegyezni

tehetség legtöbbször, szinte mindig, elkülönzi

magát az embertl, mint a

Nagy gondolkodók,

tökéletes a tökéletlentl.

politikusok, hadvezérek,

kicsinyek mint emberek. Életök ellene nak.

nem tud

mvészek

mond alkotásaik-

Akkor hazudják a legnagyobbat, mikor legnagyobb

mveiket

teremtik. Haj, milyen igaz és egész

senki, aki névtelenül élte le napjait

és töredékes

ember a

ember a

;

és milyen hamis

halhatatlan, ki

mennyei magas-

ságban repült sáros szárnynyal

!

Óh, a szépség, az igaz-

ság a szabadság, az er, a bölcseség választottjai, akik rútak,

sek ják

!

;

ármányszövk,

talpnyalók, gyöngék, gyermeke-

Óh, a szentek, akik pénzeiket busásan kamatoztatóh, a nagyok, akik

a sok ...

óriás, aki törpe

szarvokon viselik a babért

!

Óh,

!

És ha végignézünk a nagy szellemek világtörté-

netén, egy van, egyetlenegy tünemény, egy legendás alak, ki

,

mint ember nagyobb vala mvészeténél

is,

—

a mi édes szerelmünk, a mi dicsséges vérünk

Petfi Sándor.

Huszonhatéves fiú. Az én koromban márfiúnak mondjuk a huszonhatéves embert. És mégis tanítómestere az életnek.

mes.

A

szabad.

A jó

fiú.

az örökkévaló

az igaz. A becsületes.

A jó

szeret.

A jó

A neférj. A jó 24*

As ember

372

a tökéletesség. A jó magyar. A jó katona, A tisztaság. Az egész. Az emszepltelenség. Az er. A ber. A legnagyobb ember. barát.

Köszönjük néked, sújtó és irgalmas

Isten,

hogy

el-

vevéd tlünk t, ismeretlen dicsségben, ágyútz között

vagy sárba

tiporva.

közöttünk éljen tovább

meg,

Mert ha azt rendeled, hogy is,

mi emberek öljük vala

nem trhetvén magunk

t

között fajunknak ilyen

tökéletességét. Buknia, halnia kellett volna néki. Ellene

mondott volna ez az egész hamis világ, melynek lene mondott.

még

testére,

Ha

idegen hóhér teszi a kezét szent

szerencse, és vértanúink fénykoszorúja

ragyogóbb egy nappal

t meg

!

.

.

.

el-

;

de ha mi magunk öltük volna

Pedig megöltük volna.

Mert az emberi nagyság tökéletessége a legfelsbb tragikum. ...

Ha fiam volna,

a legszentebb szent, a legnagyobb

ember nevére, Petfi Sándornak kereszteltetném.

^^t^k^M^Ék^k^^há

xcn.

A

rabasszony gyermeke.

Valóban furcsa ember lehet

az,

akinek gondolatai

ez eseményekkel teljes nap estéjén épp csak a körül

az igen kis eset körül járnak, hogy az

éjjel

a pest-

vidéki törvényszék fogházában hirtelen meghalt egy

rabasszony csecsem gyermeke.

E

furcsa

ember furcsa eszejárásának azonban meg-

van a psycho-mechanikai magyarázata.

A

pestvidéki

törvényszék fogháza a vármegyeházán van; és

még

látta ezt

a fogházat

teljes patriarchális

rettent-

ségében, most harmincegynéhány esztendeje. Pörökbe merült, pusztuló család informálni járt a törvényszéki

tanácsos urakhoz a második emeletre, s magával kis fiát is

;

városban ? látni

mert hát hol hagyhatta volna ebben a nagy

A

második emelet tornácáról

a börtön udvarára.

épületszárny sikáltak.

vitte

alatt,

Ott,

le

lehetett

a toronyforma kerek

a megláncolt rabok söprögettek és

Asszonyok

is.

A

374

Mind sárga,

sárga,

rabasazony fryermeka

mint a halottas viaszgyertya. Olyan

hogy az ember brének természetes színéhez

szokott

szem valami

még a nyolc-kilenc esztends ott

;

hát

egy sikáló rabasszony

falusi fiú

szeme És

volt

!

a hátán rongyos batyu

;

gyermek

és a batyuból kilógott egy kis meztelen keze, lába. Haj, az volt és ráncos. látni

benne

rettenetes csodát lát

ám

csak a sárga

feje,

És sovány

!

Amilyen gyermeket idekint a világban nem

soha, soha. Mert szörnyeteg a nyomorúságtól.

S az én

elmém

bölcs kis

gyermek mit

hogy

vétett,

nagy elmém most

is

azt kérdezte:

ide zárták ?"

fogháza

ma

S az én ostoba

„Minek van a rab-

azt kérdezi:

asszony ártatlan gyermeke börtönben

?

a

hogy a pestvidéki

Szentül hiszem,

„Hát az a

törvényszék

Európa egyik legemberségesebb

ygiene minden vívmányával fölszerelt fogháza. a bruchsali börtön

is

és a

Magah

középkori tömlöc hozzá képest

noha nem igen tudjuk, hogy harmincegynéhány év annak az épületnek csak egy

óta változott volna téglája

is.

És az

is

bizonyos, hogy az a sárga szín

eltnt, teljesen eltnt.

a

De mégis minek van oda csukva

csecsem gyermek ? Most épp

azt kutatják

a nyomorult kis penészt. ják,

:

mi

ölte

Vagy

ki

meg ?

az éjtszaka azt

Mert azt

is

gyanít-

hogy maga az édesanyja.

Jótékony és nagy tekintet urak és hölgyek tavaszi

A

375

rabasszony gyermeke

vasárnapokon díszes közgyléseket tartanak, érdemjelesen,

selyem ruhában

dekben

;

s bölcs és

megható beszé-

értekeznek a gyermekvédelemrl,

keresztrl, a kitettek házáról. Beszédeiknél

hez szólóbb a

statisztika,

mely

arról

a fehér

még

szív-

ad számot, hány

meg a pusztulástól. De ezek a hölgyek nem gondolnak a börtönök-

kis árvát mentettek

jóságos urak és

ben senyved kisdedekre; mikor az a

Ez az

királyi

éjjeli

minek

is

gondolnának,

ügyész úr dolga.

nagyváros ragyog az elektrom fényé-

ben, palotákkal szegett útain sürög a vidám

börtönben sötét van, és

nem

élet.

De

a

mozdul benne más, csak

végst az anyja bnéért raboskodó gyermek, mikor Mikor vonaglik. És ki gondol rá, ki tördik vele? mindenkinek más a dolga. S mikor ezen a nagy világon úgyis minden percben születik és hal egy ember.

&

XCTII.

A A

geológiai intézet.

geológiai intézet új palotája a lóversenytér szélén

E

van.

szomszédságot észre se venné az

véletlen

ember, ha ezen a két különböz mivoltú helyen találkoznék azonegy elemmel

A A

magyar úr

cselekszik

:

a magyar

itt is,

ott

nem

úrral.

is.

lóversenytéren azt cselekszi, hogy százezreket

nyer vagy veszít

aszerint,

gyorsabban vagy lassabban

A

geológiai

intézetben

százezreket ad a

amint

egy-egy paripa

futott.

meg

azt

cselekszi,

hogy

magyar tudományosságnak.

Lóversenytéri magyar

úr sok

van;

a

nevöket

minden nap olvassuk az újságban. Geológiai intézetbeli

nevét

nem

magyar úr csak egy van

olvassuk minden nap. Ide írom

:

;

a

Semsey

Andor.

O

vetette

meg

e

nagyszer magyar

palota alapját

A

miután már elébb egy egész

százezer koronával;

vagyont

költött az intézeti

tóriumok

377

geológia} intézet

gyjtemények

és labora-

fejlesztésére.

Furcsa embernek mondják kívülinek. Pedig

;

gyöngédebben

:

rend-

sem

ember, amilyen a

ez, sem az. Semsey Andor olyan mvelt világon százával van. És se

az angol, se az észak-amerikai, se a francia, se a

német nem álmélkodik, hogy akadnak milliomosok, akik pénzöket a tudományosságnak adják. csoda-állat

sem,

még

az a

Lick

Kaliforniában

aki

legnagyszerbb

magának

mint

a kerek

a

föld

nem

kérve

világhír

óriás

intézetét,

hogy

St nem

asztalosmester

megalkotta

csillagvizsgáló

egyebet,

nev

refraktor talpköve alá temessék.

Mindez csak nálunk rendkívüli; mert nálunk

még

ma

az a rendes, hogy a gazdag ember ne igen geolo-

gizáljon,

de annál többet futtasson. Se

baj.

Elkövet-

kezik majd az agy velk általános nemesedésével az

az

id

is,

mikor azok a gazdag emberek lesznek rend-

kívüliek és furcsák, akik

mveldés Az

nem vesznek

munkájában.

új geológiai intézethez fogható

pában.

részt a köz-

kevés van Euró-

Nemcsak magyaros építés palotája nagyszer,

hanem könyvtára, gyjteményei, kiválik. Szerencse,

és laboratóriuma

is

hogy mindez nem szorong többé

egy minisztérium hivatalszobáiban, igazi

rejtett kin-

A

378

esek tárulnak

kedvez

fel

itt.

geológiai intézi

A

hatással lesz

fényes új hajlék kétségkívül

az intézet munkásságára

Ez a munkásság, melyrl a nagy közönség igen

Hazánk

becsülésre méltó.

ma-holnap már nincsen fehér

folt

geológiai s ez a

;

is.

alig tud,

térképén

harmincegy

év ers, komoly munkájának foganatja.

Azt mondják, arra már

nem

futotta

a pénzbl, hogy

a palotát olyan drága színes cserépzsindelylyel födjék be, amilyennel

Lechner Ödön akarta

az épület magyarossága. Ezen a

de az a palota nekünk

magyar

kívül

külföldi

tudósok,

házba lépni

;

tud a magyar

is,

belül

— is.

mvész

Lehetnek,

búsulhat;

—

eléggé

st vannak

is

akik ellenséges érzéssel fognak e

mert hát mije van a magyarnak és mit ?

De ezek az emberek mint

ereje,

retetet sugall

s ezért csorbult

hála istennek

fognak távozni a palotából

megvan az

;

mert a tudománynak

;

hogy munkájával

a szívekbe.

barátaink

Ha

tiszteletet és sze-

a nagy világon van

egynéhány száz idegen ember, aki becsül bennünket magyarokat: valamennyi a tudományos munkásságunkkal ismers tudós. Dolgozzunk, hogy megismerjen bennünket az egész világ.

nyos munka fogja testvérekké

A

népeket a tudomá-

tenni,

nem

a lófuttatás.

Am *%

«Ai «A»

«v*>»

r\/\

»Ai »A%

«•*/•

»A» #A» #A»

#\*/»

#A» rA% »A* rA*

*\ /i

XCIV.

Tisztaság.

A swíoJ

szó eredetét, megvallom,

alkalmasint azok azt vélik,

ismerem.

De

sem sokkal tudósabbak nálam, akik

hogy Gustav Freytag Die Journalisten

játékának egyik alakja, belül olyan beszéd,

Mátyás

nem

dr.

Schmock a

forrás.

víg-

Ez körül-

mintha valaki azt mondaná, hogy

király atyját

a keser vízrl nevezték Hunyady

Jánosnak. Óh, a smok régi fogalom, régi szó.

A

szó

etymonját talán az arameus nyelvek valamely rejteké-

ben

kell keresni

;

meg a

a fogalom alkotóját

mély, az emberismer

zsidó

humorban.

bölcs, a

Reméljük

különben, hogy Kriminalrath Hitzig hátrahagyott iratai között

majd megtalálják a smok tudományos

ját

Ha

is.

ez a jeles tudós kisütötte

slemil, bizonnyal

nem

feledkezett

:

históriá-

honnan ered a

meg a

slemil édes

öccsérl, a smoli. sem.

De én ma

tulajdonkép csak arról akarok beszélni,

380

TiuiMác

hogy léha korunk gyakran Mostanság például Értsd

srn

visszaél a smol: szóval.

száll

ez az ige

:

becsületsmok.

aki kelleténél becsületesebb. Furcsa biz az.

:

olyan furcsa, mint az elkelbb.

hogy Budapest forvosa azért az, mert

nem

Épp

Ma meg azt hallottam, És pedig

„tisztasági smok."

akar a borbélymhelyekben piszkot

trni.

Ezt a szálló

igét aligha

azok a magyarok

csinálták,

akik minden reggel hidegvizes kádba ugranak és min-

den reggel

tiszta inget

Mert az ilyesmi, most, a XVI. század

smokság Magyarországban.

XX. század körül a nagyságos

nevelés

és a

összefüggést.

elején,

sntokok.

még

külföldön, hol

úri

ember

joga.

Az uraság között nem

ing

azt hiszi,

bölcs és

csak

már a

meg

a

Nálunk be-

és a víz, a jó

titulussal.

tiszta

S

A

is

járnak, a mindennapi fürdés,

mindennapi fehérnem az éri

k

vesznek. Hiszen

szorosabb

lát

tiszteletreméltó

dolgot mivel, mikor havonkint öt forintot takarít

meg

azon a réven, hogy keveset fürdik és keveset mosat. Hideg vér és

tiszta gallér.

Az a f. Nem

a hideg víz

és tiszta ing. Esti

leveleimet,

tudtommal,

eddig

nem

fordítják

angol nyelvre. Ezért bátran beszélek. Mert megvallom

ersen

röstelném, ha odaát megtudnák,

térképének kell közepén van egy

kád és a fehérnems szekrény

folt,

áldásait

hogy Európa ahol a fürd-

még magasz-

381

Tisztaság

talni kell.

jó vicceket csinálnak a fkapitányra,

mondja: ne köpdöss, meg a forvosra,

azt

ki

S ahol

ki

a borbély- és parókacsináló-mhelyekben tisztaságot követel.

Mindez pedig nem

olló,

a jóízlés dolga, hanem az

A beteg tüdváladéka

elemi hygienéé.

köz, az

is

fertzet.

A törül-

a beretva, a fés, a kefe, mely közös

jószága az emberek ezreinek, sok betegség terjesztje lehet.

Schermann dr. azonban

ezeket a bajokat

meg

„tisztasági smok", mikor

akarja elzni és

a szennyet. Furcsa, hogy a többség van,

hanem az

üldözött pártján.

üldözbe

nem

Nem

az

veszi

pártján

akarják,

hogy

számkizötten járjon az árva piszok. És aligha eszükbe, hogy a

igen sok összetétele

Els

pillantásra szokatlan

van. Például piszok-smok.

fogalom

;

de úgy

jut

smók szónak

látszik,

nem

valami ritka Hunniában.

&£&&£^&&£&2£&&

xcv.

Ha. Ha

.

.

Szent István királyunk azt mondta volna az

angyalnak, ki a koronát és

Szilveszter

II.

pápa (Leva-

kovics Rafael XVII. századbeli horvát püspöktl koholt) bulláját hozta neki

— Gratias ago

.

.

.

Hanem

magyarul, boldogságos uram.

ezután csak beszéljünk

Te nagyságodnak mindminden

egy, mert az angyalok egyszeri hallomásra

nyelvet tudnak. Hát

még a

Annak mindegy ám csak a római pápának

is.

Mert

Szentháromságnak

teljes

igazán

!

Különben mindegy

szentsége van olyan okos

ember, hogy ne hagyjon schizmába vagy ép pogány

ságba rkönyödni jámbor nemzeteket, amiért

tudnak deákul és a maguk nyelvét akarják

Ha

a pápa

Domine

nem

bánja,

helyett azt

se fogja bánni,

nem

hallani.

hogy a görögök parce nobis

mondják

:

kyrie eleison, akkor azt

ha a magyarok

azt

mondják

irgalmazz!

— Sed veniam praecor, domine rex!

• .

.

:

Uram

Ha

— Ne szakítson

.

383

.

félbe te boldogságod, angyal úr

!

.

.

Kopány nem a keresztyénség ellen támadt fel, hanem az idegenség ellen. S a még most is titkon forrongó ország nem az evangyéliomot gylöli, hanem terjesztit: a cseheket, a németeket, a velencéseket. Mert

nem tudnak magyarul és hazájokbeli szokások szerint élnek. Ez minden baj kútfeje. Csakis ez. Mert az én népem vallás dolgában türelmes. Hogy itt, új hazájában, Európa hitvallására kell térnie, azért még nem lázadoz és

hogy

nem

fog fegyvert. Józan elméjével

ezt kivánja a politikai bölcseség.

módja, hogy ne legyünk

itt

Ez az

átlátja,

egyetlen

idegenek és megalkothas-

suk Európa kell közepén a hatalmas, nagy magyar

Nemzetünk si

birodalmat.

A

a keresztyénségtl. hisz és erkölcsei

hite

sem

pogány magyar

sem rosszabbak a

Megkeresztelkedése

igen különbözik

nem

nek bálványai, amelyeket

is

egy

istent

keresztyénekénél.

változtat régi életén. Nincsele

kellene dönteni

;

nem

él

förtelmes soknejségben, családi élete ragyogó tiszta,

hát érzékein

A

sem

kell

jobban uralkodnia, mint eddig.

keresztyénség nálunk csak azért gylöletes, mert

nyelve

uram,

is,

szokása

mondd meg

este beszélsz,

is

idegen. Ezért, szent nagyságos

a római pápának, akivel

még ma

hogy én magyar egyházat akarok az

országomban. Magyar misét, magyar gyar könyörgést, magyar szokást.

szertartást,

ma-

Ha

384

.

*_.

— Neobliviscere,dominerex

:

uniuslinguae uniusque

moris regnutn imbecille etfragile est!

— Rosszul beszélsz, angyal úr

!

Országokat a nem-

zetegység alkot nagyokká és ersekké.

A

nemzet

pedig a nyelv és a szokás. Mi adta az

ert a mi

népünknek, hogy fölkerekedvén, ide

jött

kis

Ázsiából,

meghódította ezt a dics, szép földet és azt mondta a megfélemlített halni

Vitézsége

!

abból

Európának: ezután pedig ?

Bizony,

hogy magyar

lett,

itt

fogok

mondom, a vitézsége

volt.

is

élni,

csak

Magyar, semmi egyéb.

Vérében, nyelvében, hitében, erkölcsében. Ezért, bol-

dogságos uram, kérlek, repülj most mindjárt Rómába és

mondd meg a pápának,

francia

mathematikus és

aki igen okos, finom politikus,

magyar nemzeti egyházat akarok.

meg

egyházat, értsd

Mert különben .

.

Kire

.

Hej,

ma

ha

mi

.

jól!

S

én, István,

Magyar nemzeti

meg Róma

értse

isi

.

így beszéltél volna,

kis

hogy

elméj

mi szent királyunk

1

szegény nép fölemeljük szemünket,

„gyászos öltözetben teeltted sírván.

w

^^^^^í^S^&aK^íaK^S.

XCVL Genfbl. Járok a quai du Mont-Blanc fehér porában és kere-

sek egy nyomtalan nyomot. Keresem vágyó fájdalom-

mal

;

s

mégis azt szeretném, hogy közelébe se vigyen

a véletlenség. helyet,

Magyar ember lába ne tapodja

ha meg nem hajolhat a térde

... Ki tudja, hol volt

herceg nagy,

?

ott.

Valahol, a braunschweigi

cifra síremléke,

a pincér-monumentális-

ságú Beaurivage- fogadó és a Villeneuve

gzösök

hídja között.

lehetne határozni, rel.

És

azt a

De a

felé

induló

pöriratokból talán

meg

hiszen kimérték pontosan, méter-

mi, magyarok, engedelmet kérhetnénk,

hogy

egy arasznyi fekete követ tétethessünk oda a fehér porba. Csak egy arasznyi fekete követ nélkül.

Minek

szólna, akár a

meg más

is

volna a

felirat?

minden

felirat

Akár világnyelven

mi ismeretlen nyelvünkön, nem értené

nemzet, csak a magyar.

100 Esti levél.

;

Nekünk magunknak 25

Genfbl

386

k. Hogy ha

lenne az a kis

lába ne tapodja azt a helyet

;

valamelyikünk erre

jár,

de meghajthassa a térdét,

mintha egy leejtett frankot keresne

titokban, loppal,

Minek lássák mások, az idegen, a rideg

.

.

mely

világ,

fecsegve és dohányozva sétál erre. Elég egy tanú, az

örök tanú, az emberiség minden keservének

hegyek nagyapja, a Mont-Blanc, át ide

néz

le

zordonabb,

ki

sokaságnál.

feje,

magyarokra, akik

havas szemöldöke

a pompás,

ott,

döfött szívre, a minket

szeret anyai szívre követ,

fekete

kis

ifjú

alól

a

zajos sétatéren fáj-

dalmasan dobogó szívvel emlékeznek arra az

oda azt a

nem

hidegebb ennél a vidám, tarka,

pillantson

a

a nyájas kék tavon

a felhk közül, s bár jég a

nem

látója,

.

.

.

által-

Tegyük

magyar bánya

fekete

ama

börtön

márványát ...

A

kocsisnak azt mondtam, vigyen

tájékára, ahol

.

.

.

Magam sem

tudom, miért mondtam.

Miért kívántam a közelséget, mely a falakon át tenetes

?

is ret-

Azt hittem, hogy az épület kint van, valahol

a környéken, és afféle világos téglahalmaz, mint

minden

közintézet,

tömlöc. Tévedtem.

akár kórház, akár iskola,

A

ma

akár

börtön a legrégibb Genf kell

közepén van, a vén házak útvesztjében, a bástyás halmon, a kálvinizmus Péter-kathedrális

mellett.

si

fészke, a

Fekete

komor

Szent-

k. Egy meredek

sikátorból, régi várfal fölött, két sor alacsony, széles

Genfbl

ablaka

sötétlik.

lokzata.

Ha

A

nagy-templom mögött van a hom-

nem volnának

a harmadik emelet ablakai

eldeszkázva, börtön.

A

387

nem

sejtené az ember,

—

kapuja tárva-nyitva

A

rségnek semmi nyoma. sznyeges lépcs

hogy ez az ó ház este kilenc órakor.

küszöbtl kókuszháncs-

mely villamos

visz az elcsarnokba,

lámpásoktól fényes. Hátrább nagy vasrostély s mö-

Ember

götte csigalépcs.

csipkekárpitjára

csörög, aztán ki

sehol.

legyezpálma

Egy

veti

földszinti ablak

árnyékát, tányér

ers cuppanás hallatszik dugót húztak Az igazgatóék ebédelnek. Egyszerre ki:

a palackból.

szalad egy

fehérfköts

kis bonne,

egy

pillantást vet

rám, ólálkodóra, és hirtelen becsapja a kaput. Fönt, a vén, harangjáték. carillon.

permeteg

zömök toronyban megcsendül az

Valami

svájci

friss

esti

nótát csilingel a

Végül belebúg az öreg százmázsás. Nyári

es

szitál

a pálma bólingat

.

.

a .

kivilágított, régi patriciusi házra,

Sietve fordulok be egy sötét siká-

torba; kerget az iszonyat, a lázas álmok iszonyata,

mikor az ember ismeretlen, fut,

sötét, régi

városban vakon

rohan, menekül szörnyetegek ell.

* 25"

agte#acac&c&c

xcvn.

Nekik

is.

Július 14-én, a franciák nemzeti ünnepén,

voltam.

S

ezt igazán

Lyonban

ostobául cselekedtem, mert a

Midi felé utazó okos embernek a Bastille-rontás napján Nimesben kell lennie. bikaviadal van.

A

Nimesben akkor

tudniillik

legszebb, a legépebb római aréna

fövenyén. lile ego,

késn

qui a kaján sors akaratából,

mindenüvé

huszonnégy óra múlva ültem ama

jutok, épp

fenséges — a római Colosseumnál

is

csodálatosabb

—

amphitheatrum egyik szenátori lépcsfokán. Haj, csak egy cseprágó-társaság kínlódott odalent. S mégis mily kép vala ez

!

Izzó kék ég

alatt,

a csorba, sárga

köveket ellepve a kacagó, az ujjongó, a nyers, a római

vér mulat

népek sokasága, mely tombolni akar, mikor ;

a forrongó kráter, az emberláva. S mikor

biceg az utolsó

nyomorult

pojáca

is,

ki-

ezer torok

NeWk

Languedoc

a

ordítja

„Bouffalooo

\"

.

.

.

339

ii

hatalmas

zagyva

nyelvén:

Lássuk a bikát! Pedig mind

tudja,

hogy nincs azoknak a szegény kóklereknek semmi bikája,

még

üsz

csak egy árva

Bika tegnap

És pedig nyolc

volt.

Tegnap, a

velk szembe.

tiltja

szabad, mert azt

zeti

is

ünnepen

mkedvel

urak szállot-

nem

szabad, mert

Ölniök, sajnos,

a francia törvény

S meg

nemzeti

novillo és két igazi toro. Igazi spanyol

matadorokon kívül a nimesi tak

borja sem.

;

de*meghalniok, hálistennek,

már nem

cselekszik néha

;

tiltja

a francia törvény.

például ugyancsak a

nem-

ünnep napján Toulouseban, ahol egy délután két

derék vitéz belét taposta ki a bika. Tehát zúgolódni.

Fképp

azért,

nem

illik

mert mindez a gyönyörség

ingyen van. Franciaország július 14-én „Ne, neked

is

valami, nép

a

azt szokta

mondani:

Aztán osztja az ingyen

!

mulatságot olyan nagyúri módon, ahogy csak olyan

Hogy mi van olyankor Párizsban, mindenki tudja; azaz, hogy senki sem tudja, mert annyiszor elkántált dolog, hogy nem olvassa többé semmi okos ember. De hogy mi az a nap nagyúr

oszthatja, aki ország.

egy francia vidéki városban, például Lyonban,

már se

ritkábban szól az ének.

tudnám

elképzelni,

képzelni. Azaz,

Ha nem

arról

láttam volna,

el

hogy most se igen tudom

mert minden emlék, ami a fejemben ma-

390

radt,

Neki*

1*

csak a rettenetes, a kedves zrzavar. Fél millió

ember

magát

elkiáltja

„Ma

:

rontották

bomoljunk, mert Franciaország satok, fiaim

És

1"

is

azt

a

le

Bastillet,

hát

mondja mulas:

ugrál és rikoltoz és apró petárdákat

vagdos a földhöz egy nagyszer, ragyogó világváros

minden boulevardján és minden sikátorában a nép, a franciaság.

Ez a

farsangok

És bolond

farsangja.

és

Hogy tulajdonképen hol kellene Az üres plakátokon hírül adja a maire, száz sorban. De ki juthat el mindenüvé, vagy csak két helyre is ? Három léghajó száll fel. Hatfelé van népboldog rrjndenki. mulatni

?

ünnep. Karómászás és zsákban

futtatás.

Tíz piacon

muzsika. Csónakverseny. Lófuttatás. Paprika Jancsi és Racine

meg

a jegyszedk

közönségre

mikor egy ilyesmi

rótt

írja

gyertyaadó,

mvészlelk

nem

hanem

a

afféle illumináció,

„Ha meg egynéhány

ország azt mondja

hát majd én gyújtok

:

És hegyen-völgyön tündöklenek az elektro-

mos napok, a fény

;

mulatnak. Este a kivilágítás

is

is kell,

lámpást."

És mind ingyen mert ma még

Moliére.

középületek körvonalait milliom gáz-

a nyári éjszakába

;

a világ legszebb kútján

pedig Bartholdy négy bronzlova, a tenger

felé

rohanó

nagy folyókat képez fönséges szörnyetegek, vízpor felhi közt, zöld fény tüzében fújják orruk lyukain a forró párát (prózaibban

És ez a város tombol,

mondva

éljenez,

:

egy kazán gzét)

mulat és boldog.

1

391

NeMfcli

Ilyen a franciák nemzeti

ban

ünnepe a vidéki városok-

is.

Nálunk meg Szent-István napján van egy mise, meg egy gotterhaltés processzió, mely immár

egy elsosztályú

sebb

„nekik*

;

s

nem

pest százezer

?

munkása

Mert nekünk

Bizony nehéz

is

országot, a hazát,

Mert

temetésnél.

fénye-

ez

elég

kerül semmibe. Csoda-e, ha Buda-

is

ember, aki azt mondja

van

nem

:

nem

között egyre több az olyan

„Hol az ország ? Ugyan hol mutatják

meg

soha."

meglátnia a szegény embernek az

ha mindig csak hatóság, rendrség

és végrehajtó képében jelenik meg. Pedig egy anyai

mosolygása, egy bájos, vidám pillantása több szíve hódít meg, mint

minden dics hivatalos cselekedete.

Óh, milyen édes

az,

asszony azt mondja

mikor :

„Jer,

, a koronás,

komoly, szent

mulass

népemi Ökröt

te

is,

sütök, szelek az ország cipójából neked és csapra tetek

egynéhány hordó Engel-féle bort

De nem mondja még csak ;

V

ezt se

\"

mondja.

üt-

XCVIII.

Blind és niksz blind.

A halotti beszéd egy pergamen lapon 32 sor, összesen 274

szó.

Ennyi összefügg

írás

maradt reánk a

XIII.

A

Pesti

század harmadik évtizedének magyarságából.

Hírlap egy-egy száma mintegy 9000

sor, és sorát

7 szóval számítva, 63.000 szó.

Bohóskodjunk egy századbeli

kicsit.

Tegyük

fel,

hogy a XIX.

magyarságnak a XXV. századra nem ma-

radna egyéb emléke, mint a Pesti Hírlap egy száma. Például a mai. (Noha nincsen pergamenre nyomtatva.)

Hát akkor nálunk sokkal szerencsésebb emberek

él magyar nyelvtudósok, mde még a természetvizsgálók is.

lennének a 2400 körül veldés-történetírók,

Mert

az

ilyen

nagy újságszámban

benne van a nemzet egész

élete.

Haj,

tulajdonképen

ha mi ennyit

tudhatnánk néhai felséges királyunk, jeruzsálemi András korának magyarságáról

az aranya eszméi

!

nem csupa

!

Ez

13 próbás.)

a nyelvkincs

A

jelen

Erkölcseink és erkölcstelenségeink

!

!

(Bár

uralkodó

A tapasz-

393

Blind és nlkez bllnd

talati

tudományok nagy mvei, a

vasúttól a telefonig

!

Benn e van minden. Minden! Az mégis nagy szó egy eszembe

Például

kicsit.

ami nincs benne a Pesti Hírlap

jut valami,

legkövérebb számában sem.

Thy,

meg XXV. század számára Fontos nyelv- és mveldéstörténeti adat Dédunokám tudós déduno-

kell ó'rizni

a

ezt valóban

I

!

kája, ki ezt hatszáz

év múlva majd régi szótárak sege-

meg figyelmetességedet. st még a XX. elején is minden nem éjszakát) azzal töltött fél

delmével olvasod, feszítsd

A

XIX. században,

délutánt és estét (ha millió

mvelt magyar ember, hogy 32 kemény

cédulát forgatott

asztalok mellé telepedve.

E

lákra mindenféle bolondos, tarka képek voltak tatva. Természetrajz,

kel elegy.

kisebb úr a disznónál.

A kemény

;

de a király

és arra szolgált,

ülk mindeni-

E

kének kettt; aztán megint kettt.

munka

nyom-

papirosokat össze-

keverték és adtak belle az asztal körül

;

cédu-

demokrata, monarchikus elemek-

Tök, makk, disznó és király

ferbli volt a neve

papiros

mveletnek

hogy az emberek

nélkül pénzt szerezhessenek. Tudniillik a cédu-

lák véletlen rendezkedése szerint egy-egy úr zsebre tette

dani,

a többi úr pénzét. És senki se merte volna mon-

hogy ez nem

tisztességes és

nem

Cédulanézegetés közben hangok

— Fórpasz blind

!

is

bölcs dolog.

hallatszottak

394

Blind éa nikst bllnd

— Blind! — Niksz blind A magyar szem,

nem

f

nyelvtörténet szempontjából ez, azt hi-

valami fontos adat. De a XIX. század vé-

már

gén, a nagy nemzeti föllendülés idejében, szólott

így is

némely cédulás ember

— A vakok számára — A vakoknak — Semmit se a vakoknak Tisztelt

s-unokám

azt hiszi,

hogy ez a beszéd a

közjótékonyság ügyén való vitatkozás. Két jószív

ember

akar valamicskét az asztalon

juttatni

sok pénzbl a szegény világtalanoknak dik azt

;

hever

de a harma-

mondja: „A vakokról gondoskodni nem a

nek van

m

hanem az országé !" S ennek a hideg ember-

dolgunk,

Mi közönség csak alamizsnát adha-

igaza.

tunk; a vakot

az állam részérl

ers joga. Úgyde 1899-ben

huszonkétezer vak

ország áldott földén, ha ugyan koldulás

!

Az

illeti

élet

meg

az

Magyar-

élt

a nyomorúság, a

állam a boldogtalanoknak csak egy pa-

rányi részével

szemben róhatta

az állam szegény, ha csordul

le is,

kötelességét

csöppen

is

;

mert

néha a

Rotschild-Mou ton.

„A vakoknak I" Sajog a a két kis

szegényes

szívem, mikor olvasom ezt

nyomtatású könyörg levelet

395

Blind és nlksz blind

a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület két koronát kér

tlem

zik,

hogy ócska nádszékeimet

helyébe

tagsági

fejében, továbbá azért

díj

(VIII,, Szilágyi-u. 2.)

javítani a

A komoly

esede-

m-

vakok

küldjem Hány ezer ilyen !

!

De hány ember

:

„Niksz blind /"

levélkét röpítettek szét az országban

nem mondja

van, vajon hány, aki

is

rá

emberek kacagni fognak azon, amit most

mondandó vagyok. Eegyen minden kártyaasztalon valami rossz persely

és ebbe a perselybe dobjanak a nemzeti szín-

;

játékot játszó

bl

egy

szavat

:

Még

magyarok az asztalon hever sok pénz-

kétfillérest,

valahányszor

kiejtik

egyszer

ket: ne

.

m-

a

mondom, tudom, hogy a komoly em-

sajnáljanak egy kis,

kísérletet tenni .

ezt

blind vagy vak.

berek kacagnak ezen a bohó ötleten

.

kis

;

de mégis kérem

nem

egészen tréfás

ebben a dologban.

Miután ezt elolvasták, hunyják be a szemöket

tizenöt percre, egyik negyedóra-ütéstl a másikig

képzeljék el: milyen volna az

huszonnégy

óráig,

élet

így

;

sötétben,

huszonnégy napig, huszonnégy

hónapig, huszonnégy esztendeig és koporsó zártáig

Akkor perselyrl

talán

meg

és

majd nem kacagnak és mikor a arról

a

mondják: „Niksz blind

rézkrajcárról

/*

&

van

szó,

! .

kis

nem

9B000BBB XCLX«

A

nagydob.

Volt id, mikor a világkiállításokat

emberek

is

még

az okos

komoly dolognak vélték. Emlegettek holmi

iparfejlesztést,

tanulmányokat

összehasonlító

tudják jobban, mi mindent még.

azonban már rég megbuktak hirdetik legnyiltabban,

;

s

k

s

Ezek a szép jelszavak épp az okos emberek

hogy minden

világkiállítás

csak

az „idegenforgalom emelésére" való barnumos cécó. Pénzt kétségkívül juttat igen sok zsebbe hazait

is,

mert a

deficitet

a haza

fizeti.

;

idegent

De hogy a

geteg csdületnek lenne valami erkölcsi haszna

többé

nem

állítja

semmi

Immár mindenki

ipar,

is,

azt

bölcs és jóravaló ember.

tudja,

hogy a

világkiállítások

bizonyos nagy tanulságai egyenlk a semmivel az

is,

ren-

ama

;

mert

a mvészet, a termelés mérkzésének

igazi

nem az ilyen milliom üres bámészkodót összecsdít mulatság és szomorú volna, ha a szakembe-

tere

;

rek csak ezen a réven tudnák meg, amit tudniok

kell.

A

A

^

397

nagydob

világkiállítások igaz

mivoltának megismerésére

ellentéte az összefoglaló gondolkodás

Ha sommáznak,

reket.

talán kisütik,

lehet tanulni is egyet-mást. volt,

az embe-

hogy az

st hasznos De a végs hatás

mégis érdekes,

óriás boltkirakat

csak az

vitte

hogy micsoda

;

óriási

ilyen

mert mégis

nagy dolgokat

láttak.

Az

óriás

esztendeje, nagy dolog épp most harminc

csodálatos, a fenséges a krachos bécsi vüágtárlaton a szerény ez a mai szemünkkel nézve

méret

rotunda,

iparcsarnok volt

;

s

benne a felséges császárnak Müly-

mellszobra, továbbá gyertyából öntött harminc mázsás tíz öl magas gúlák. a savanyúvizes üvegekbl rakott asztalomon, meg a Teringette, a gyertya is elfér az

savanyúvizes üveg

is.

Hát micsoda roppant vívmánya

nekiszilajodik a gyertya az az emberi elmének, mikor képzmvészet terén és mázsákban kezd beszélni a hadat üzen az a savanyúvíz pedig kapja magát és az ember az egyiptomi piramisoknak! Csakhogy a stearin és a palack e dicsségével.

hamar

betellett

errl a rút és Párizsban már Eiffel tornya kellett; s tengeri hajónál technika dolgában bármely modern igen sokáig. csekélyebb vasszövevényrl beszélt a világ

Hanem annak a

azért mégis a világító

szökkút gyzött; mert

színei legalább változnak s

ember egy nap

alatt

halálosan.

A

nem

unja

legutóbbi

meg

az

párizsi

A

398

kiállítás cIou-\2l

nagydob

mozgó utca

pedig bizony a

volt

;

azok

a körben forgatott deszkák.

A

világtárlat

saint-louisi

már elre Lesz

fogja tönkrehatni a világot.

amekkorát még nem

kalitka,

hirdeti

akkora madár-

ott

semmiféle

látott

továbbá a földkerekség legnagyobb órája valamint a legszörnyetegebb nagy ágyú halandók, át az Óceánon, mert látása nélkül tökéletlenek

hiszem, sokkal érdekesebb lenne helyett csak alkotni

;

egy

Jertek,

is.

!

griff;

ott lesz,

is

ezt látni kell

maradtok

mivel

:

Ennek a

Én ugyan

!

amaz

azt

óriás kalitka

ötmillió hektoliteres madáritató vályút

továbbá az óra se kellene épp személyesen,

elég lenne nyolcezer tonnát

nyomó

kulcsa

végül

is,

pedig az ágyú elsütéséhez való bazilikányi pattantyúval

is

beérhetné a

szenved emberiség. De ne

jünk errl. Mert ha beszélnénk

róla,

beszél-

én azt monda-

nám, hogy a legdicsbb clou mégis csak a harminc kilométer hosszú

és legvastagabb

részén egy kilo-

méter kerület fogpiszkáló lehetne. Bölcseség vagy

szamárság dolgában egyaránt különb

ama nagy

alko-

tásoknál.

Megjegyzend, hogy a földkerekség legnagyobb csillagvizsgáló

csövérl szóló

immár a középiskola alsóbb is

tudják,

területén

hír

még hazug

;

mert

osztályaiba járó gyerekek

hogy olyan astronomiai eszközt felállítani

is

és használni,

st

kiállítás

közkiváncsiság

A tárgyává tenni

nem

nagydob

lehet.

De

399

mit, messzelátó

zönséget sokkal jobban érdekli egy

!

A

mondjuk húsz tonnás szalámi-rúd. Hátha még terveznék,

hogy ezer

elefánt

brébl

kö-

ugyanakkora, azt

varrnak nagy

dobot és egy templom tornyával ütik

A

saint-louisi világkiállítás

ez elre hirdetett nagy-

szerségeinek, azt hiszem, örül minden okos ember.

Mert semmi sem bizonyíthatja jobban e cécóknak rég nyilvánvalóvá

lett

hívott ostobaság.

nak

is.

mint a segítségül

Fontos dolog ez nekünk magyarok-

Azt hiszem, minden tudományos beszédnél

meg bennünket

jobban oktat

ne jusson bukást,

hiábavalóságát,

arra az igazságra,

egyhamar eszünkbe

akarom mondani országos

Vagy megint

megint

hogy

országos

kiállítást rendezni.

kiállítanánk a világ legnagyobb pipáját

és a világ legkevesebb dohányát

V

?

&2£*£&$^&£i^

c.

A

tízenegyedik szobor.

Kolozsvári Miklós mester képíró volt

korában. Fiai

mvei

:

Nagy Lajos

Márton és György, képfaragók. Az apa

közül egyet

sem ismerünk. A fiúknak

két alko-

Az egyikrl csak hírébl. Ez a nagymonumentum. Szent István, szent Imre és

tásáról tudunk.

váradi

szent László vitézi köntösbe álló szobra,

öltöztetett,

sarkantyús

melyet Dömötör váradi püspök készíttetett

a mvészekkel 1340-ben.

E

szobrok lemásolt

ból ered mindaz, amit Mártonról és

föliratá-

Györgyrl tudunk

hogy magister Nicolaus pictor de Colosvar fiai

voltak.

János nagyváradi püspök évek múlva megcsináltatta a két

fiatal

mesterrel Szent László

zott érc lovasszobrát

három meglévt. szemlél

is

nagyszer aranyo-

s emellé

csoportosították a

A monumentum,

csodálattal emlékszik

melyrl minden

meg, a XVII. század

második felében török kézen pusztult

el

;

alkalmasint

A

ágyúkat öntöttek belle.

mve

401

tizenegyedik szobor

A

Kolozsvári testvérek másik

a prágai Szent-György szobor, a

ma

is

meg-

lév.

Eddig csak hiányos képekrl ismertem. Megvallom, nem láttam azt a gipszöntvényét sem, amelyet kiráfelsége tavaly a

lyunk

dékozott. Most,

Nemzeti Múzeumnak aján-

hogy észak

felé

kalandozva, Prágában

magyar monumentális képfaragó mvészet ez egyetlen reánk maradt em-

is

jártam,

megnéztem a

régi

lékét.

Mikor fölmentem a Hradzsin hegyére, csak az erekFélénlyéhez járuló zarándok kegyelete élt bennem.

ken és szomorún. Rettegtem magamban a mai emberlegdicsbb tl, aki talán nem leli meg a magyar haza

m-

korszakának ez egy mvészi maradványában a Lejövet, kavészetet, s csak búcsújáró, egyéb semmi.

cagtam hív hitetlenségemen és fölvidultam a mvészi

semmi irgalmas a nagy múltba visszasóvárgó magyar

gyönyörségtl. Óh nem kegyelet,

érzés fél

A

!

se

kell

ide

középkori szobrászat nagy remeke ez a

életnagyságú lovasszobor, a szép

ifjú

kis,

Szent György,

sárkánykígyót. aki zászlós kópjájával torkon döfi a

Könnybe lábbadt a szemem e gyönyör magyar szobor láttára. Mert magyar az a az? Elmém szobor, minden porcikájában. Hogy miért tudnám okát adni. Amit a tudós Nagy Miért titkolnám?

szerint 100

nem

Esü

leTél,

402

\

tizou«i|fyeiliíc azobitr

Géza mond, hogy ez a szobor az Anjou-kor vége divatos

magyar fegyverkez módnak elsrangú em-

nekem csak

léke,

felé

nyom, hogy

látni

vérek épp úgy a tették az

írás.

Nincsen ahhoz való tudomá-

bírhassam, hogy a Kolozsvári

maguk

test-

korabeli vitézi köntösbe öltöz-

Szent Györgyüket, ahogy Donner Rafael a

XVIÍÍ. században

magyar huszárnak

ábrázolta az

De véremben

kedves Szent Mártonát.

—

Blut

ist

ganz besonderer Saft, mondja a nagy életszem-

cin

—

lél

vannak si

sejtek,

melyek agyam velejébe

hömpölyögve gondolatokat sugallanak. Magyar,

magyar vagyok. Hiszek magyar lelkünknek áldom az Örökkévalót,

lanságában

s

fajom soha

el

tében

nem múló

erejét a

régi

halhatat-

ki látni engedi,

középkor mvésze-

is.

Nevettem örömömben, mint a gyermek, mikor azt a prágai szobrot láttam.

S ez a legnagyobb, a legtöbb,

amit mondhatok. Mert a gyermeki nevetés a boldogság, kis is

a kevélység és minden diadal. Az a hradzsini

Szent György bájos, poétái

;

s a mesterség szerint

hogy a renaissance kez-

igen tökéletes. Azt hiszem,

detének egyik legbecsesebb emléke, ami van.

az együgy, kedves

amely a középkor

emberlátás

alakjait

uralkodik

alkotta.

Még

az

benne,

Mintha csak a

Bécsi Képes Krónika valamely iniciáléjából lépett volna ki ez

a

gyönyör

kis szobor

;

de már az újjászületés

A.

reális

rek

!

mégis igaz.

csillogva. Stilizált és

zománcában

Óh, nagy

403

tizenegyedik szobor

mvészek

voltak azok a Kolozsvári testvé-

És nagy magyar mvészek. Szívünk dobbanása

mondja, hogy azok. Álljon tális

itt,

a magyar fvárosban

mvészetünk

nyör

ereklyéje.

is

régi

monumen-

ez egyetlen, de dicsséges és gyö-

Ezt mondtam

magamban,

én,

a

gylölt senki, lejövén a Hradzsin várából. S hogy ezt én mondom, az hála Istennek, mellékes.

A

kötelesség

a dönt. Hogy a magyar képfaragó-mvészet ez egyetlen maradványát látni és csodálni joga a mi lel-

künknek, az mindnyájunk gondolata,

nem

az enyim.

20*

FOGLALAT. Oldal

magyarok

A

Dr. Farkas

Istene

7

Jen

^

>

.15 ^

Kate Greenaway The martyrdom of an Empress Párisi divat

....••••

arany patkó

Az

3

.

.

•

•

24 28

• ,

A

piacon Udvariasság

Ünnep

.42

.

A

népiskolai

A

szent jobb

Az

34 37

könyvek

47

.54

.

alperesek

57

Október hatodika

62

Telegráf a föld körül A divatos betegség

^

Egy

69 73

királyné '

A A

szúnyog nemzet bárója Büchner Régi és új varosok

A

77

.81

tánc az iskolában

Léghajózás .

A

rosta

.

.

34 gg 92 9G

406

FoprlkUt.

Oldal

Nevek

;"}

A

104

felfordult világ

Csodadoktorok

.

.

,

.

108

•

Ünnep Rákóczi

112 .

.

115

'

.

Beköszönt

119

Hungarians

122

Az

ékesszólás búcsúztatása

Honorarstundung Janky Károly

A

128 •

.

.

128

136

szibériai vasút

140

Végzet hivés

144

Nagyságos

148

Úmapja

152

A Az

viharágyú

15G

utca szennye

1G1

Ahasvérus Tündérujjak A mosó-ház Földindulás

166 169 173 .

.

.

.

•

178

Novellahsök

182

Francisque Sarcey Az ebéd

185 189

Karácsony

A A

szegény bírák

193 .

.

•

196

szép ember Magyar muzsika

204

Tudomány

209

Horváth Ferenc A kaució

214 219

A

büntetés

Az öreg Engelrl

A A A

200

223 227

sportman sportswoman

231

Krisztus szemfödele

233

235

407

Kofri&Jw*.

Oldal

Két reggel

-

.

.

251

257

A temet A szegény ember A rendjelek A galleria A bonne A nk irótolla A levelez-lap

A

243 248

/dakozás Beöthy Algernon

261

265

268 271

274

velencei campanile

278 284

Rodostóbul tihanyi visszhang

285

A

288

Kivégzés Emilia Dinacci

293

Haldoklás

301

A

305

297

becsületszó

Planquette

310

Szilveszter napja

315 318 322 325 328 332 337 343 347

Deáktragédia

A

szembekötsdi

Az

<,

electrocutio

Pulszky Ágost Érett leányok

Az

orvos csalása Kivégzés

Vámbéry Dr. Duka Tivadar

351

Itthon

354

Étlap

358 362 367 369

A

tótoknak

Noha Az ember

A A

rabasszony gyermeke

373

geológiai intézet

376

408

rogiairf.

Oldal

Tisztaság

Ha

37f •

.

Genfbl Nekik

is

Blind és niksz blind

A

nagydob

A

tizenegyedik szobor

'•....

382 385 388 392 396 400

FRANKLJN-TARSULAT NYOMDÁJA.