STEINHOFER KÁROLY
A KÖNYV
LAMPEL
R.
TÖRTÉNETE
KÖNYVKIADÓVÁLLALATA, BUDAPEST
Presented
to the
LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO by
GEORGE BISZTRAY
XXI. évfolyam.
1—3. szám.
1915.
IPAROSOK OLVASÓ TÁRA. Szerkeszti
:
iMARTONFFY MÁRTON nyg.
iparoktatási figazgató.
A IvÖWV TÖRJÉXETE I.
A
RÉSZ
MAGYAR KÖNYVNYOMTATÁS ÉS KÖNYVKERESKEDELEM
RÖVID TÖRTÉNETE A LEGRÉGIRB
IDKTL
NAPJAINKIG
STEINHOFER KAROLY
BUDAPEST
LAMPEL
R. Kk. (WoDiANER F. és
KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA 1915
Fi.\i)
r.t.
Frank lin-Ttivsuiat nyomdája
ELOSZÜ. A könyv tem és
rövid
:
történetének feldolgozását a következleg tervezadni a könp'
összefoglalást
ennek bevezetéseként
kereskedelemrl rövid
a
fejldésérl
történeti
magyar könyvnyomtatásról pedig
vázlatot, befejezésül
a
és könyv-
könyv mai
elállításának ismertetését.
Azonban az anyag elrendezésénél mindezt
a
nem
hogy ne veszítsen érdekességébl.
gozni,
lehet
a
magyar
nyomtatás és könyvkereskedelem rövid történetét melyet a jelen
a
könyv
töriéneti
leend, melyet a
Még
így
is
úgy
elállításának ismertetése
évfolyamban fogok közreadni.
az
rész anyagát: a
és könyvkereskedelem történetét a a
ma-
adok, a második rész pedig
füzetben
fejldése és mai
szabnom. Már pedig
kön^"^•-
foglalja
jöv I.
feldol-
Ezt elkerülend, az
anyagot két részre osztottam. Az els lész
gában,
hogy
azt tapasztaltam,
kis terjedelemben
kiszabott
magyar könyvnyomtatás
lehel legrövidebbre
kellelt
magyar kultúrtörténetnek ezen mind-
eddig elhanyagolt ágának, minden részletre kiterjed formában
megírása
való
nyomlatás vissza
a
és
nem
medd
volna
munka.
könyvkereskedelem
legjobban
a
Hiszen
történetében
mveltség mindenkori
nemzetek boldogulásának
alapfeltétele.
Nem
a
könj^-
tükrözdik
állása,
egyszer
mely
a
gyzd-
hettünk meg, hogy amely nemzetnek kiterjedt mveltsége volt és van: azé a szellemi
Remélem, hogy hasznos
ez
erk a
felett
kis
szolgálatot fog tenni
m
s
a
hatalom és a tekintély.
mostani terjedelmében
megersíti az olvasókban
is
azt
a tudatot,
hogy
a
könyvnyomtatás
és
könyvkereskedelem min-
den idben fontos és hatalmas eszköz volt a mveltség
ter-
jesztéséhez.
A
m
megirásához közel 800 kötetbl
álló
szakkönyvtáram
szolgált forrásul.
Budapest, 1914 március havában.
Steinhofer Károly.
ELS
FEJEZET.
A maoyar könvvnvomtatás
rövid története.
Nyomtatási kísérletek a Gutenberg eltti idkben. történelem tudós mveli, kik bámulalramélló igyekekutatnak a muIt eseményei után, már rég felderítették, hogy az emberi ész szüleményeinek sokszorosítás útján való
A
zettel
elterjesztésére és
megrzésére irányuló törekvés els nyomai
ókorba vezethetk vissza. Már akkor ismerték a kimetszett lemezekkel és a bélyegzkkel való nyomtatást. A kimetszett lemezeket az egyiptomiak használták elször a a legrégibb
A bélyegzket ellenben jegyeknek és feliratoknak téglákba való benyomására. Hasonló bélyegzket, melyekbe a szavak fordítva voltak vésve, a rómaiak és görögök is használtak, rabszolgák, állatok és edények megjelölésére. Fölötte csodálatos tehát, hogy mindazonáltal egy lépéssel sem jutottak közelebb a nyomtatáshoz, holott a megfordított írással való lenyomatást Ageszilaosz spártai király is alkalmazta és ez az eljárás már mindenütt templomok
és síremlékek díszítésénél.
a babilóniaiak,
lett. Plutarchosz jegyezte fel, hogy az említett király egy ütközetet megelzleg, hogy harcosaiba bátorságot öntsön, mieltt az isteneknek hozandó a következ cselhez fordult áldozathoz indult volna, tenyerére a ((gyzelem » szót festette megfordítva s azután a feláldozott állatnak máját egy ideig, mintegy mély gondolatokba merülve kezében tartotta, de hirtelen nagy lelkesedéssel ébredést színlelt és felnmtalta katonáinak a májra lenyomódott «gyözelem» szót, mint az istenek kinyi-
ismertté
:
latkoztatását.
A
rómaiak azonkívül elefántcsontból faragtak betket és hogy megtanuljanak
azokat adták gyermekeiknek játékszerül,
Ezt a módszerl különlien a IV. .század végén már Jeromos i,s megpendítette, milvor egy római hölgyhöz, Letahoz intézett levelében, ennek leánya tanítására vonatkozólag ezeket írta «Adjunk a gyermek kezébe puszpángfából vagy elefántcsontb(')l faragott betket játékszerül, hogy maga a játék is tanítássá váljék. Nagyon célszer a betket gyakrabban összekeverni, így a helyzetcsere folytán a gyermek azokat nemcsak nevök, de alakjuk után is tanuljs megismerni. Hasonló eszmét pendített meg a hires szónok, Cicero is, ki «I)e naiura deorum« (Az istenek természete) cím mvében Balbusz sztoikussal a következket mondatta el \'ellejusz olvasni. .szcnl
:
epikureusnak: ciFcl nem foghatom, liogy az. ki azt véli, liogy és megoszthatlan testek lúzonyos mennyisége képes volna véletlen együvéjutás által egy rendszeres szép világgá alakulni, ne higyje, hogy ha a 21 bet töméntelen mennyiségét, akár aranyból vagy bármely más anyagból legyenek ezek, összekeverve a föld kerekségén elterjesztenénk, ezekbi Enniusz évkönyvei azonnal olvashatóan összeszediietk lennének. Részemrl kételkedem abi)an, hogy a véletlen ezt csak egyetlen versben elidézni tudná. szilárd
Mindebbl
az látszik, hogy már a légi rómaiak is tudták, mozgatható betkkel szavakat lehet összerakni, de arra a gondolatra mégsem jutottak, hogy azokkal könyveket nyomtatni
hogy
is
a
lehelne.
A
történelem tanúsága szerint 1041
— 1048
közöti a kínaiak
próbáltak elször mozgatható
betkkel könyveket nyomtatni, (Ic ennek semmi gyakorlati következménye nem volt. A feltaláló egy Piching nev kovács volt, ki puha agyagból domborúan alkalmazott mozgatható, tetszés szerint összerakható szétszedhet szóképeket formált, melyeket tzön megkemé-
és
nyített,
nem
bekent
festékkel
lenyomta.
Piching
és
halálával
a a
reá
lielyezett
nyomtatásnak
papiri
kefével
ezf az eljáiásál
folytatták.
A zkkel
XIV. és XV. században a nyugaton általában a bélyegés a lemezekkel való sokszorosítási eljárást alkalmazták.
Ezzel
leginkább
a
levélfestk és kártyakészítök foglalkoztak,
nemcsak képeket, de kisebb terjedelm könyveket is nyomtak. Nyomólemezekül eleinte fémtáhlákat, késbben fatái)lákat használtak. A nyomtatás pedig úgy történt,, liogy a megkik
iiodvesítrtt papirt a
könny
földfestékkcl bekent fatáblára lielyez-
dörzsölövel lesimílollák.
ték,
iiii;íll;il
az alakok és a
betk
köi-
xonalai mélyen a papírba nyoniódlak. Ezzel az eljárással termé-
nyomás
eszközölhet, a papir A falábla-nyomatok liárora csoporba oszthatók: a) tisztán képek, ij képek magyarázó szöveggel és c) kizárólag szöveg. Minden ilyen egjes lapra nyomlatolt kép vagy szöveg abrcvca-nek neveztetett. A legismertebb könyv, mely abban az idben ilyen eljárással készült, az úgynevezett ((Kis Donatiisza, Eliusz Donalusz régi római nyelvtudós nagyobj) latin nyelvtanának kivonata. A táblákba való metszésnek veszdséges volta és a nyomtatáshoz használt eszközök kezdetlegessége ugyan nem volt alkalmas nagyobb terjedelm könyvek elállitására, de azért a kolostorokban zöü kéziratmásolással szemben mégis nagy lépés volt a lialadás útján és mindenesetre elkészítje az önálló, szétszedhet és ismét összerakható lietk alkalmazására csak
szetesen
másik
egyoldalú
üresrn
rendszerint
fele
volt
maradt.
irányuló törekvésnek.
A könyvnyointalás
feltalálása és elterjedése
a XV. századiján.
A könyvnyomtatást korszakában lalállák lel. volt ez.
mveldéstörténet egyik nevezetes
a
A
középkor átalakulásának korszaka
Az enilierekben ekkor
kozás és világnézet,
nemesség és
alakult ki a szabadajib gondol-
társadalmi rend keletkezett, mely meg-
új
papság hatalmát és kiszorította tekinvallásos buzgóság és hiszékenység tünedezett és felébredt az egj'éniség tudata. Reformátorok léptek fel, kik új és merész tanokat hirdettek, humanista mozf>almak támadlak, melyek felevenítették az ókor klasszikus törte a télyét
és
a
befolyását.
A
irodalmát, foirongásba ejtvén a szellemeket. Ilyen
nyomtatási ideig-
mozgalmas
homály
melyben a könyvszemélyét azonban hosszú kutatóknak nagy fáradságába kerüli,
volt
A
feltalálták.
fedte és a
az
a
korszak,
feltaláló
míg
kid(MÍtették,
nem
kevesebb, mint 17 német, francia és olasz váro.s verseny-
hogy
a feltaláló
Gutenberg János
volt.
Eleinte
a könyvnyomtatás feltalálásának dicsségéért, késbben azonban már csak Bambcrg, Harlem, Strasszburg és Mainz városok közölt folyt a küzdelem. Ilamberg Pliszter Albertért, Hailem Janszoon Lörincért, Strasszlnirg Menlelin .lánosért és zr-lt
Mainz Gutenberg Jánosért szállt sikra. A gyzelem pálmáját végre Mainz város vitte el s igy ma már általánosan el van ismerve, hogy a könyvnyomtatást Gutenberg János találta
Gutenberg János, sarja,
1390
—
család nevét a Mainzban tulajdonátképezett «Hof fleisch
Friele,
»
nev
zum Gensz-
háztól vette. Gutenberg János atyja, Genszfleisch
Mainzban
patríciusok
fel.
mainzi Genszfleisch patriciusi család 1400 között született Mainzban. A Genszfleiscli a
tiszteletbeli
számvev
volt,
de 1420 körül,
a
torzsalkodások miatt kénytelen volt 112 patriciusi családdal egyült kivándorolni. 1430-ban ugyan kibéküllek a polgárok s a számzött családok és
céhlieliek
között
kitölt
nagyrésze ismét visszajött Mainzba, de Gutenberg János atyja nem valószínleg idöközi)en meghalt Strasszburgban, ahol a ;
család
számzetése
alatt tartózkodott.
Gutenberg János az nevét anyja, születeti \\'yrich Elza zum Gutenberg után vette fel és kezdetben csak predikátum gyanánt használta. Hogy atyja halála után továbbra is Strasszburgban maradt, amellett szólnak ama nagyfontosságú pör aktái, melybe Gutenberg Jánost 1439-ben Dritzehn örökösei keverték. A pör aktáiból ugyanis kitnik, hogy Gutenberg János Strasszburgban a mechanika különféle ágával foglalkozott. Jövedelmének foforrását akkor az ötvösség képezte s így megtanította Heilmann Andrást a kövek csiszolására. Ezenkívül szövetkezett 1437 végén vagy 1438 elején RilTe János lichtenaui bíróval tükrök készítésére, melyeket az aacheni búcsún kellett volna értékesíteni. .Midn azonban Heilmann András és egy másik strasszburgi jiolgár, Dritzehn András, aki már korábban is összeköttetésben állott vele, ezt megtudták, is be akarlak lépni a szövetkezeibe, mely kívánságuknak Gutenberg János eleget is tett, de fejenként 80 forint betétet kért tlük. A várt nyereség azonban soká késett, mert az aacheni búcsú 1440-re halasztatott el. Emiatt azután, de különösen mivel a társak egy látogatásuk alkalmával észrevették, hogy Gutenberg János lakásán még egyéb mvészetekkel foglalkozik, is meg akarták azokat tanulni és új szerzdést kötöttek, mely szerint egyenként még 125 forintot fizettek be azzal a kikötéssel, hogy ezért öt éven át részük van a nyereségbl. Azonkívül kikötötték azt is, hogy ha a szerzdés tartama alatt valamelyik fél meg találna halni, annak örökösei 100 forint kártérítésben részesülnek, de az idközben el-
k
k
munkák és eszközök a szövetkezet tulajdonában maradnak. A szerzdés megkötése után, rövidre reá, 1438 végén, Dritzehn András, mieltt meghalt a szövetkezet egyik tagja
állított
:
még a reá es betétet teljesen befizette volna tartozott ugyanis még egy 75 forintos részlettel és korrábbi idül>l 10 forinttal. ;
Dritzehn
lestvérei,
György és Miklós, hivatkozva
arra,
hogy
meghalt bátyjuk szerény kis vagyonát egészen befektette a közös vállalatba, be akartak lépni a szövetkezetbe, de GutenbergJános ezt nem engedte meg és emiatt pörre került a dolog. A pör aktái szerint Gutenberg János és társainak els szerzdése, mint azt már fennebb is érinteltük, tükrök készítésére vonatkozott, a másikat pedig különféle titkos mvészelek értékesítésére kötötték. A tükörgyárlás akkor már nem voll titok, arra nézve pedig, liogy mit értettek a szerzd felek a ((titkos mvészetek)) alatt, Gutenberg János nem adolt felvilágosítási. De a tárgj'alások folyamán elfordult különböz technikai kifejezésekbl, továbbá a már említett eszközökbl és anyagokból arra lehet következtetni, hogy Gutenberg János már Slrasszburgban foglalkozott a könyvnyomtatás eszméjével és hogy a ((titkos mvészetek)) alatt ezt értette. Emellett szól az a körülmény is, hogy a pör aktáiban töbljször elfordul egy sajtó, mely Dritzehn András lakásán volt elhelyezve s melyei Gutenberg János, amannak halála után, azonnal szélszedetelt és onnan elvitelelt, nehogy beavatatlanok kezébe kerüljön és titka id eltt felledeztessék. Dritzehn András örököseit 1439 december 12-én elulasítollák keresetükkel és Gutenberg Jánosi 15 forint megfizetésére kötelezték, bár a szerzdés szerint 100 forint volt az (örökösök részére kikötve, csakhogy Dritzehn András 85 forint tartozását levonásba hozták. Gutenberg János idközben zavartalanul folytatta mködését másik kél társával, de ügy látszik, nem sok anyagi haszonnal, mert folytonosan gondokkal küzdölt. Gutenberg János Slrasszburgban való tartózkodását igazolni lehet egészen 1444 március 12-ig, mikor a városi adókönyvek szerint illeték fejében 1 forintot fizetett le. Ezután nyoma veszett és csak 1448 októiier 16 án tnt fel újra, de már szülvárosában, Mainzban, amikor 150 forint kölcsönt vett fel Gutenberg János ezt a kölcsönt kélségkivül találmányának
lü
loidílolta, de
fejlesztésére
következ évben Fuszt Jánossal,
új
aki
úgy
nem
látszik,
\olt elég, mert a Ekkor szövetkezelt
k()lcsön után nézelt.
késbb
oly végzetes befolyást gyakorolt
6% kamatra 800 arany forintol hogy ezzel az összeggel egy nyomdát rendezzen
sorsára. Fuszt Jánostól ugyanis vett kölcsön,
be
s
az
összeg biztosítására
lekötötte neki az egész beren-
Ez az akkori viszonyokhoz képest nagy összeg elégvolt a nyomda felszerelésére minthogy azonban Fuszt János meggyzdött a találmány jövedelmez voltáról, szeretett volna dezést.
;
a
nyereségen
is
osztozkodni
késznek
s
nyilatkozott erie az
esetre évenkint újabb 500 forintot a vállalatba fektetni, továbbá a is
házbér és .személyzet, valamint a papir és festék vásárlására elleget adni. Ámbár e megállapodás alkalmával F'uszt
bogy ezen összegek után kamatra nem tarl Gutenberg János, aki valószínleg türelmeilenül várla már céljának elérését, mégis írásbelileg kötelezte magát kamatok fizetésére. Így mködtek azután együtt. Fuszt János idközben meg-
János
kijelentette,
igényt,
ismerkedett
Schöfler
Péterrel,
késbbi
vejével,
akit egészen
hogy a nyomdában (íutenberg Jánost helyettesítse. S mikor Fuszt János a találmánnyal már eléggé tisztában volt, elvált Gutenberg Jánostól és 1454-l)en beperelte t követelése erejéig, mely kamatokkal együtt "ÍO'^G lorintra lúgott. A j)ört 1455 november 6-án meg is nyerte és a nyomda alkalmasnak
tartott arra,
az Ítélet folytán egyedüli birtokália jutott.
Gutenberg János tehát itt állott csalódottan, reményTény azonban az, hogy az els sajtótermékek elállítása az mve volt. Mert azok a kisebb iratok és legels nagy mve, a^42 soros biblia, melyekrl tudomásunk van, 1453 1455 telenül.
—
között készültek.
Fuszt János legértékesebb
különben
anyagából,
már
1454-ben,
mködésével egy másik nyomdát
s
(jutenberg János
Péter közreinnen került ki 1457-ben
berendezett
Schöffer
az ismert latin Pszalterium, ezzel a végszóval: dEz a könyv a
nyomtatás mvészi találmánya és a készült,
minden tollvonás
nélkül,
bet
alkotása segítségével
Isten tiszteleiére Fuszt és
Schölfer szorgalma állal, az Ür 1457-ik esztendejében Mária mennybemenetele napján.)) Nemsokára azonban Gutenberg János, Humery Konrád dr. inainzi szindikus anyagi támogatása mellett, egy újabb nyomdát
11
rendezett be és ezen nvoniia
14()(t-li:iTi
lei;nlolsó ismert müvét,
a Katholikon-t.
Az 146"?-iki mainzi nagy tüzvésx alkalniával újra tetemes károkat szenvedett, úgy hogy 14fö-bf n öiommel fogadta Adolf nasszaui érsek meghívását, a ki öt hivatalnokává nevezte ki. Ennek a vendégszeret egyházfnek az ud\arálian fejezte be áldásos, de gon-
dokkal és küzdelmekkel teljes élelét 1468 február végén. Szülvárorzi hatalmas ércszobor sában
mig halhatatlanságát
emlékéi,
lálmánya
hirdeti,
mellyel
az
ta-
em-
beriséget megajándékozta.
A
kezdetben
könyvnyomtatás
természetesen shazájában, Német-
országban terjedt el a legjobban. Mainz után Strasszburgban tünl fel az els könyvnyomtató Mentei
János személyében, ki 1460 körül állított fel nyomdát. Az els, évszámmal ellátott terméke azonban csak 1473-ból való. Bambergben 1465-ben Pfiszter Albert foglalkozott
elsnek a könyvnyomtatással. Kölnbe 1466-ban Zell Ulrik hozta
Ite
nyomtatást, Augszburgba
a
könyv-
1468-ban
Zainer Günlhcr és Xürnberglie 1470-
ben Szenszenschmied János. Híres Gutenberg János mainzi könyvnyomtató volt Nürnbergen a szobra. késbbi években Koburger Antal. kinek egyébként nagy kiterjedés könyvkiadó üzlete is volt. 1473-tól 1513-íg mködött. Mindenesetre nem lesz érdektelen felemlíteni azt is, hogy Koluirger Antal nyomdájában latolt napvilágol az els magyar nyelv nyomlatvánj', az István király szent jobbjáról szóló ének, melybl azonban nem bírunk egyetlen példányt sem. Lípcsél>en, a német könyvkereskedelem mindenkori gócpontjái)an, Friszner András állította fel az els nyomdát 1481-ben. Mindezeknél a nyomdáknál a mainzi könyvnyomtatás sajátságos jellege jutott érvényre.
12
Olaszországba két német vándorkönyvnyomtató, Pannartz Arnold és Schweinheim Konrád vitték be a könyvnyomtatást, kik 1464-ben Szubiakoban, 1467-ben pedig Rómában állítottak fel nyomdát, Velencében 1369-ben Speyer János, Milanóban ugyanezen évben Lavagna Fülöp, Nápolyban 1471-ben Rieszinger Sixtusz vetették meg az els nyomda alapját. Olaszország az új
mvészetet nagy elszeretettel karolta fel és itt vették els latin, görög, héber és arab betk, valamint dlt betk is.
eredetüket az a
Franciaországba 1470-ben Strasszburgból
német könyvnyomtalót, névszerint Gering
Könyvnyomtató prés
a könyvnyomtatás bölcskorából.
és Friberger
hivtak
Ulrik,
be több
Kranz Márton
Egy XV. századbeli nyomda belseje.
Mihályt,
kik Parisban telepedtek le. Csakhogy zavargások voltak Franciaországban és emiatt mvészetükkel kezdetben nem igen tudlak sikert elérni. Hollandiában Aalszt városában Martensz Dierik állította
akkoriban
fel
az
folytonos
els nyomdát 1473-ban.
Spanyolországot egy Palomar nev német könyvnyomtató ismertette meg az új mvészettel. Els mvét i474-ben nyomta Valenciában. Angolországban Caxton Vilmos volt az els könyvnyomtató, ki 1471-ben Londonban állította fel nyomdáját és csakhamar a híresebb
könyvnyomtatók sorába emelkedett. legelször 1482-ben Bécsben
Ausztriában
egy
vándor-
könyvnyomtató mködött, ki néhány kisebb nuí\et állított el. Az els állandó nyomdát ugyanitt 10 évvel késbben \\ inierburger János
állította
misekönyveket és egyéb nagyoiib
fel,
ki
is
még
müveket nyomtatott. Lengyelországi lan
e .század
végén, 1491-ben,
állít-
els nyomda Krakóban, Szaybold Frank által. Mindezekbl láthatjuk, hogy a könyvnyomtatás mindenütt, ahol a felvilágosodás és haladás elöl el nem zárkóztak, kedvez tatott fel az
talajra talált.
A könyvnyomtatás
niefjhonosítása Magyarországon. Hessz András, az els magyar könyvnyomtató. Magyar könyvnyomtatók külföldön. (1472 — 1534.)
Hazánkban el
a
reneszánszmveltség Mátyá.s király alatt érte hogy Mátyás király nemcsak bölcs és
tetpontját. Tudjuk,
igazságos uralkodó
volt,
hanem tudós
és felvilágosodott férfiú
h
mint ilyen pártfogója volt a tudománynak és a mvészeteknek. Udvarában állandóan olasz tudósok és mvészek tartózkodtak, kik nagy befolyást gyakoroltak az ízlés finomus
lására és a
mveltség
elterjedésére.
körülmények között csak természetesnek kell találnunk, hogy hazánkba a könyvnyomtatást is hamarosan behozták. Meghonosítója Karai László budai prépost, alkancellár volt. Hogy és miképen jutott ehhez az emlékezetes szerephez, Ilyen
tnik ki. Karai Lászlót 1470-ben a király mint rendkívüli követet küldte a pápához Rómába s az örök városban idzvén, megtekintette a Masszimo-palotában köd nyomdát, melyet 1467-ben két német könyvnyomtató
az az alábbiakból
m-
állított
fel.
E nyomda
révén akkor már igen
híre kiválóan
díszes
kiállítású
könv'vei
Nagyon hihet tehát, hogy tudós Karai Lászlóban felébredt az óhajtás, hogy hazánk se nélkülözze tovább a könyvnyomtatást, melynek segítségével a tudomány és a mveltség szélesebb körben terjeszthet. el
volt
terjedve.
Amilyen gyorsan felismerte olyan gyorsan meg is
könyvnyomtatás nagy jelenóhajtását. Rögtön tárgyalásba bocsátkozott a nyomda egyik német munkásával, Hessz Andrással, avégbl, hogy Magyarországon állítson fel nyomdát. A nyomda berendezésének költségeit Karai László magára vállalta. Igv' megegyezvén, Hessz András azonnal útra tségét,
a
valósította
Budán, a itrépostság egyik épületében felnyomdát. A nyomda l'elállitása azonban nem volt könny dolog. S ezen nem is lehel csodálkozni, mert hiszen nálunk akkor még nem ismerték a könyvnyomtatást. Hessz András csak nagy küzködések árán tudta a legszükségesebb
kelt és 1472-ben állította a
eszközöket beszerezni,
a
belük védésére
pedig
egyáltalálian
megfelel embert. Próbálkozott ugyan egy budai ötvössel, kinek római nyomtatványokat adott mintának, hogy ezeknek gömböly, olasz betit utánozza, de az nem igen
nem
talált
sikerült.
A
rajz
finomságát, a vésés
éles
nem
szabatosságát
képes utolérni. Hessz Andrást egyébiránt is csalódás érte. A király és a furak, kiknek pártfogására a legjobban számított, nem igen tördtek a nyomdával. Mátyás király meg épenséggel távol tartotta magát. Persze, a király inkább gyönyör és nagy vészettel kidolgozott kódexeiben lelte örömét, az egyszer volt
m-
betvel nyomtatotl könyv nem igen
-volt
kedvére.
Nem
tudta
szépérzékéi kielégíteni. így tehát egyedüli pártfogója Karai László volt, ki meghívta. Csakhogy ö nem volt képes a nyomdát munkával ellátni. Hessz András mindezt látván, saját kockázatával maga
finoman
kifejlelt
t
vállalt
munkát.
Még
pedig olyan
könyvnek
gondolt, mely általánosabb érdekldésre
a
tarthat
kinyomatására számol. Erre
csakhamar rájött. Felismerte a magyarnak kiváló kegyeielét nemzete múltja iráni s így elhatározta, hogy elsnek a magyar nemzet történelél bocsátja közre. Ez a könyv "Chronica Hungarorum» cím alatt 1473 június 5-én, nagy 8-rét alakban 67 levél terjedelemben és pergamen vastagságú papíron nyomva, meg is jelent. Általában azonban «Chronicon Budense» cím alatt ismeretes. A könyv záradéka így hangzik: «Finita Bude
Anno dhi M. CCGC. LXXIII. in uigilia panthecostes per Andrea Hess.s Hogy ki volt az írója, azt még mostanáig sem derítették fel. A könyv ugyan Karai Lászlónak van ajánlva, írta volt. Ezt az ajánde ez még korántsem bizonyítja, hogy lást Hessz András egyedüli pártfogójához, a vele tanúsított jóindulalérl, inkább hálából intézhette. E könyvészeti tekintetbl ritka kincsbl mindössze U példány ismeretes s ezekbl 3at Magyarországon riznek. Hessz András ezenkívül még egy-két nagyobb mnek a közrebocsátását tervezi^, de azt már nem valósitolla meg. :
L(>hetséges, liogy clsö könyvével,
mely egyúttal
az
utolsó
is
nem érte el a várt eredményt, mert rövid idre reá a nyomda mködése megsznt, ö pedig nyopitalanul eltnt. Az els magyar nyomda megszntével hazánk ismét év\olt,
nyomda
tizedeken keresztül kik közül az,
hogy ezek
a külföldön
hazájukat csak némileg
adlak
nélkül
maradt. Azonban
1472-tl
mködött számos magyar könyvnyomtató, legtöbbnek saját nyomdája volt. A különös azonban
külföldön
1494-ig
ki.
venlae
is
mköd
magyar könyvnyomtatók a érdekl müvekot egyáltalában nem
Panzer György ((Annales Typographici ab artis inNorimbergae 1794 1796)) ad unum MD.
—
origine
cim mve
szerint a
—
m-
következ magyar könyvnyomtatók
Sziebenbürger Tamás (1472—1481), Raab András (1476- 148G), Bernardus de Dacia (1478), Petrus Ungarus (1482), Garai Simon (1491) és Basay C. (1491). A budai nyomda után a magyar szent korona országainak területén újabb nyomda 1507-ben Horvát- és Szlavónországban, Zenggben állíttatott fel, Szenjánin Gergely által. ismeretes. Itteni mködésérl csak egy horvát nyelv Sziléziában nemrég felfedeztek egy ismeretlen mvet, melyet 1494-ben Zenggben nyomtattak, de hogy ki által, azt mindködtek kíüföldön
:
m
nem
eddig
állapították
meg.
1494-ben volt nyomda. De az
Eszerint
tehát
lelietséges,
is
Zenggben már hogy a nyomda-
mködött egy Oderburgi Kraft vándor-könyvnyomtató, kitl szintén csak egy
hely költött. Ulána Zágrábban
Hermayor
nev
m maradt A .\
reánk.
luayyar könyvnyomtatás Honter Jánostól a szatmári békéig. (1534 — 1711.) magyar
mert ebben az
második
könyvnyomtatás
1711-ig terjed. Ezen
utól)bi
évben
évet
kötötték
azért
meg
a
után a vallási és függetlenségi harcok
ldés
korszaka
15o4-tl
vettük hatái' gyanánt,
szatmári
békét,
mely
korszakát a békés
fej-
modern állam kialakidásának korszaka \áItolla fel. A XVI. és XVII. században a magyar könyvnyomtatás már nagyobb arányokat öltött. Ezt a körülményt mindenesetre a reformációval kell kapcsolatba hoznunk. Az új hit terjesztésére fleg a vitairatok szolgáltak, melyeket nyomda nélkül
nem
és a
igen leheléit
terjeszteni.
A
reformátorok
ezt jól tudták,
csak
azért, aki
terségét
és
lehette,
ahol
az
új
elsajátította hit
sziláid
a
könyvnyomtatás messzámíthatott, ott
talajra
ügyük érdekében azonnal nyomdát állítottak. Innen van, hogy a XVI. és XVII. században a magyar nyomdák majdnem mind a protestánsok kezében voltak. De tény az is, hogy a reformátorok lendítették fel nálunk a könyvnyomtatást. A katolikusok csak késbben ismerték fel a könyvnyomtatás jelentségét. Mikor a visszahatás szelleme mindinkább érezhetvé vált, akkor gondoltak csak arra, hogy nyilatkozataikat a nyilvánosság elé viszik, de minthogy nyomdájuk nem volt. azokat Bécsben nyomatták. Szegedy Gergely, Draskovics (lyöriíy, Oláh Miklós, Telegdy Miklós és a katolicizmus többi védinek mvei mind itt nyomattak. Feltn és egyetlen kivétel a János volt, ki katolikus szelnyomdájában nyomatta. XVI. század könyvnyomtatását a napi szkséglel koránevezhetjük, mivel a könyvnyomtatás célja inkább a
XVI. század vége
lem A nak
felé
Sxilvási
vitairatát a Heltai-örökösök
is
irányult s a technikát elhanyagolta nézve a tudós pap és csínra törekv könyvnyomlatónk, Abádi Benedeknek nyilatkozata «Jobban tetszék,
szellemi
fellendülésre
Jellemz
erre
:
könyv hamar kikelhetne, noha nem igen szip betvel volna, hogy nem mint szip betre erlkednénk, nagy késemely dolog a keresztyéneknek igen káros volna. delemmel, A XVII. században azonban már a könyvnyomtatás tech-
hogy
a
—
—
nikai kifejldése
A
is fellendült.
könyvnyomtatás második korszakának els könyvnyomtatója Ilonter János protestáns pap volt, ki 1534-ben Brassóban állította fel nyomdáját. A nyomda felszerelését Bázelben szerezte be. Honter János állította fel az els papiralapította a híres brassói könyvtárt, mely malmot is s 1698-ban leégett. Nyomdájából latin, görög és német nyelv mvek kerüllek ki, melyek csinos kiállításukkal nagy feltnést kellettek. Honter János különben kiváló fametsz-mvész is volt.
magyar
Halála
után
Wagner
Bálint
brassói
lelkész
kezelte
a
nyomdái 1557-ig. Utóda Szebeni Nyir János volt, ki 1580-ig nyomtatta az els magyar nyelv mködött. Brassóban könyvet «Az életnek kútfeje)) címen. Ebben az idben, 1577-tl 1628-ig
mködött még Brassóban Greusz
György.
E korszak második nyomdáját 1537-ben Nádasdy Tamás gróf állította fel Ujszigel nev birtokán. Sárvár melleit. E nyom-
egy bécsi könyvnyoiiitaló uiüködöll Erdösi János felügyeiele alatt, de nem igen boldogult. Közben megérkezett Sárvárra Abádi Benedek, ki Krakóban
dában
1540-ig
Szilveszter
3?
rJ^'-í-i
VUffí
ft^irf
fií
'Sb"' "^^í ""Ö'' "'^^
°"°
''"^^
í^lún profftoíi/forfcrolí/c^lun
Wc^tfrf^/ f^ moft ?9/ Jl^ptcffta^fliiat
incílf(
mm
l;)ol9üff/
ilPf§(/ jercmcs %(t
EZT
KI
AZ MACAT^ ^;1J•NEK OLVASNA
ntm
i(t
nXijten a^o.
tÍ3!?fi>
-o^ 'ft'"
a^it neutb-
If^et
r? inÁfbon pol niolton {5 ncFfb t> ülfal/
hm
^útre
nu^af.
nf mfni-^f
mi/^^^J?oé trnfi
fí^h =6itciil/^p©órÓ9I ^srigt-í Siaful :;ol pala ití|F)fri/íuM ^cff^oXtft Wa^rul. V^^ln^l•n tiipncF a\ ú ndrtiü ^g irirftm OX'í'f" imagga
ícruiiíiíi iltín/miiíbcn
2tf Wóon
fl:?.rfn(rf
fmr^
iff
3t^Dgn(l:^tll^mán tcifi
tí^
Feiiír
ncroíf.
pagonatf' íofopi^/.
mell
pagonitf/ mellbeti
roF
mitci-
;l?tff^ab
ípd
.
órÓFF?
Si^/mcltatmenríból gálía/ íjdlólro mcnf. FiífríMit figbrb^mfg pá(t/crF ilftff ?e áb
£^§cn( ímifF
öltaí/ninr^tótb bi?cbcltíi^ob/Xirf. ^ofgalt niirbfnFcr íi^ta
:.irt
^úehid/
í-r.nfF niiníxnFcr tii^iga^ úlb^ofof.
bg nnFor t^ rticní
tigbcbf f t? bo?^Q t)|§fn/s tvrm SScbogof
ti
iiretff/ P(fpft«f
fi
gonoíof.
[j[uc[t«r
Erdsi
3"""^
«"'<*'
Szilveszter János «Lj Testameiilumi-ának bevezetése kicsinvített hasonmásban.
a könyvnyomtatás mesterségét vette át Nádasdy Tamás gróf niegliivására azután a nyomda vezetését és igyekezett a megkezdett mveket befejezni. Három jelent meg: Dévai Biró Mátyás fiOrthographia Ungarica» és Erdösi Szilveszter János «Gramma-
hallgatta az egyetemet és ott is
elsajátította.
m
Iparosok Olvasatára. XXI. 1—3.
2
Testamentum magyar nyelvens rím inve. Ezek els magyar nyelv könyvek, melyeket Iiazánkban
ticas és «Uj
voltak az
nyomtattak. Az utolsónak említett könyv minden
tekintetben
hogy Abádi Benedek nemcsak kitn könyvnyomtató volt, de jeles betönt és fametsz is, mert a bibliában elforduló fametszetek állítólag tle származnak. 1542-ben a a nyomda megsznvén, Abádi Benedek kiment Willemliergbo, ahol 1543-ban pappá szentelték. 1543-ban visszatért liay,ánkl)a és elbb Eperjesen, majd utóbb Szegeden lelkészkcdetl. Halálának éve ismeretlen. Bod Péter « Magyar Athenászs cím mvében így szól róla «Keveset lehet errl az endierrl tudni eredetét kiktl és hol vette, hivatalát hol és micsoda viszontagságok közt folytatta? Mindazonáltal illend, hogy neve maelárulja,
:
radjon
jó
emlékezetben, kiváitképen
ez
okon, mert
legelsben Magyar Országban az Istennek Szent Beszédét Magyar nyelven kinyomtatta.)) aki
iVyolc évvel az újszigeti
új
nyomda megsznte
ez volt,
testamentomi
után, 1550-ben,
nyomdát. Heltai Gáspár protestáns lelkész és író származására nézve szász volt s tanulmányait a wittembergi egyetemen végezte. 1545-ben elnyerte a kolozsváii lelkészi állást s 1550-ben, egy külföldrl jött szakképzett könyvnyomtatóval, HoíTgref Gycirggyel felállította igen szép betkkel, csinos díszítményekkel és hangjegyekkel felszerelt nyomdáját, Legels ismert könyve «Kisded Koloz.svárott Heltai Gáspár állított
magyar
káté»-ja,
mely még
a
fel
nyomda
felállításának évében,
1550-bcn készült. Ez évben még egy könyvet bocsátottak közre, a «XII1. század elején hozott ítéletek jegyzkönyvé»-t, latin
A következ
évben pedig megjelent 4 kötetre terve1. kötete. Ugyancsak 1551-ben kezdték és 1552-ben fejezték be «Jesus Sirah és Bölcs Salamon könyvei»-t, valamint a ((Részegségrl és lobzódásrób cím mvet és a bibhai-forditás IV. kötetét. Ezeken a könyveken mint a nyomda tulajdonosa Heltai Gáspár és Hoffgref György van feltntetve. 1553-tól 1557-ig azonban csak az utóbbinak a neve szerepelt a nyomdából kikerült könyveken. Úgy Játszik, a két társ nem tudott egymással összeférni, minek folytán nyelven.
zett biblia-fordításának
Heltai Gáspár kilépett. Heltai Gáspár 6 éven
keresztül
nem
foglalkozott
könyv-
De már 1559-ben ismét átvette a nyomdát s ez idtl kezdve egymaga volt a tulajdonos. Ujabb könyvnyomnyomtatással.
ialüi uiuiikásságát
«Magyar AgeiRlájá» nak
meg, melynek
latin
atyámfiai
magatok
!
a
ti
elszaválian ezt és az
írja
:
a
kiadásával Ivezdlc legkedvesebjj
(clmc
egyházak használatára
újia ki-
adtam az Agcndál, az az az egyházi cselekedetek formáit magában foglaló könyvet, els szüleményét újra megindított munkásságomnak, melyet elbbi társammal való kijöhetetlenségem miatt, bizony nagy fájdalmamra, kénytelen voltam féll)cszakítani. Nem is gondolhatok különös megindulás nélküi ezen 6 esztend lefolyására, mely az egyház valami kitn haszna nélkül enyészett el. » E sorokból azt vesszük ki, hogy :
a
nyomda
az alatt a 6 év alatt
eredményt. De
nem
mutatott
valami fényes
fel
Gáspár fényesen pótoltaEgészen haláláig szakadatlanul folytatta könyvnyomlatói munkásságát. Utolsó mve a « Krónika a magvarok viselt dole:aia
mulasztást
Heltai
Gáspár nyomdajegyes liomlokléce.
Heltni
mely hosszú ideig nemzetünk egyik legkedveltebl) olvasvolt. Ennek a mnek a nyomtatását azonban már özvegye fejezte be ]557-l)en. Az öreg Heltai Gáspár közben meghalt. Joggal mondhatjuk, hogy mködésével halhatatlan érdemeket szerzett a magyar könyvnyomtatás és irodalom terén. De mondhatjuk azt is, hogy az erdélyi zománc-teclmikát, mely a híres kolozsvári Rákóczi-kehelyben maradt meg legnagy-
i'ób),
mánya
szerbb formájában, fia,
vitte
be a könj'vdíszítésbe.
Halála után 7 évig özvegye bírta a nyomdát, kitl azután ifj. Heltai Gáspár vette át, ki apjának méltó utódja volt s
mvel gazdagította irodalmunkat. Többek Werbczy «Hármaskönyvé»-t és Tinódi "Kró-
ugyancsak számos között nyomtatta nikát-jál,
az
els
históriás
énekeskönyvet és
a
nyomda
Heltai
«
Kopaszság
dicséreti »-t. Ifj.
szállott,
Heltai elhunytával
kinek
révén
a
Láng Tamás
leányára,
1630-ban az utóbbi egyik rokonának,
Annára
Ezután Raviusz Mátyás kezébe
lett
a
tulajdonos.
20
került a nyomda. Mint
nivczclök
mködlek
Hcllai
ilj.
Gás-
Makai Nyir János pár elhalálozása után ezen nyomdában (1619-1021), Válaszuli András (1624), Szilvási András (1625— :
1630),
Abrugi (Abrugyi) György (1630-1660). Ez
volt
a
lleltai-
mvezetje. A XVI. századbeli magyar köny\nyomtatásnak egyik
nyomda
utolsó
leg-
érdekesebb alakja kétségkívül Huszár Gál, a tudós pap és reformátor volt, ki elször 1554 végén tnt fel, mikor Oláh Miklós érsek üldözése ell Magyaróvárra menekült. Az érsek valószínleg az új hit terjesztése miatt vette üldözbe. Huszár Gál Magyaróváron 1557-ig idzött. Még ez évben Bécsbe ment, ahol barátságot kötött HoíThalter Rál'áellel, az akkor általánosan ismert könyvnyonitalóval. Tle megtanulta a könyvnyomtatás mesterségét s mieltt Bécsbl eltávozott, nyomdát is vásárolt, melyet 1558-ban Magyaróváron állított föl. Huszár Gál könyvnyomtalói mködése azonban a köinyéklieli katolikus papságnak nem tetszett. A káptalan Ferdinánd király eltt be is panaszolta aeretnek könyvek» nyomtatása miatt. Emiatt Magyaróvárról menekülnie kellett, különben börtönbe került volna. Épen ekkor kapott Kassa városától meghivást, az ott megüresedett hitszónoki állásra. így lett 1560-ban kassai hitszónok. Kassai rövid tartózkodása azonban lolylonos zaklatások, idézések közben telt le. Alig hogy Kassára ért, ott is megkezddölt a protestánsok ülflöztetése s így többekis börtönbe került. Híveinek azonban sikerült öt kel együtt a börtönbl kiszöktetni és álruhában kijuttatni a város falain kívül. Szabad volt tehát az út és gyorsan menekülnie kellelt. Útja Debreczenbe vitte. Itt sem pihent létlenül. Nyomdáját, melyet sikerült Kassáról magával hoznia, azonnal felállította s megkezdte mködését, nem mint pap, hanem mint Debreczen els könyvnyomtatója. Itt 1561-ben niár kiadta a «Szent Pál apostol levelei)) cím mvet. Ezenkívül még néhány könyvet nyomtatott.
Csakhogy
a
könys^nyomtatás
nem
biztosított
megélhetést s így Debreczent is hamarosan otthagyta. Innen 1562-ben Révkomáromba ment, majd 1565-ben Nagyszombatba, de egyik helyen sem volt maradása az új hit terjesztése miatt. 1570-ben Komjáliban állapodott meg s itt 1573-ig könyvnyomtatói munkásságot fejtett ki. 1574-ben a neki
pápai 'egyház meghívta lelkésznek
viszontagságos
életét.
és
itt
fejezle
be
1575-ben
Huszár Gál után Török
Mihály volt Delireczen könyvinködötl. Egyidoben telepedett ineg DeLreczenben vándornyonidájával Ilolíhalter Ráíáel bécsi könyvnyomtató, ki Bécsbl az új hit terjesztése miatt volt kénytelen Magyarországba menekülni. Itt 1565-ben, késbben pedig Nagy-Váradon nyomtatta Meliiisz Péter szu|)erintendens müveit. Utánuk következett Komlós András, ki 1.369
löS-tól
ki
iiyuiiiialója,
— 1575-ig
1567-ig-
mködött.
Komlós An-
Rudolf váltotta fel, Hotfhalter Ráfáel fia. Debreczenben 1576-tól 1587-ig mködött, de közben Nagy-Váradon is megfordult nyomdájával. 1590-I1 1593-ig Csáktornyai János volt Debreczen könyvnyomtatója. Gyulafehérvárott János Zsigmond meghivására HolVhaiter Ráfáel állított drást
fel
Hollhalter
nyomdát 1567-ben,
Debreczeninil
ki
Mintiiogy pártfogója
jött ide.
a
válasz-
magyar király címet viselte, magát királyi könyvnyomtatónak nevezte. A tott
nyomda 4
évig
mködött
s
ezen
^^:^^^£^
id
HolTliaiter Ráfáel
nyomd ajegye.
alatt kizárólag az unitárius hitfelekezet
érdekét szolgálta. János Zsigmond halála
után
a
katolikus
Bálhori
István
fejedelem
rendeletet
adott ki a nyomtatás korlátozására vonatkozólag s ennek kö-
vetkeztében a nyomda megsznt.
Számottev szebenben
is.
állították fel
nyomdák
voltak
a
X\'I.
században
Nagy-
1575-ben Heuszler Márton és Wintzler Márton az els nyomdát. Utóbbit késbben Frautlinger Itt
Mint nagyszebeni könyvnyomtatók szere(1588), Krato János Henrik (1590— 1594), Fabriciusz János" (1596—1598), Thilen Jakab (1618), Pisztoriusz Márk (1629 1657), Hermeliusz János (1659), Hildebrand Kristóf (1659). Felsmagyarország egyik nagyfontosságú kereskedelmi és politikai városában. Bártfán, 1578-ban Gutgeszell Dávid állított fel nyomdát, melybl 1599-ig számos latin és német nyelv könyv került ki. Bártfa akkori könyvnyomtatásáról a « Vasárnapi Ujság» 1870. évi 22. számában Eötvös Lajos tollából a következ érdekes sorokat olvassuk ((Gutgeszell Dávid bizoGergely váltotta
•peltek
fel.
még: Greusz György
—
:
nyosaii néincl cmlier voll,
a város és az egész környezet szász, iöparancsnokság ideg-en s a felsu vidék irodalmi nyelve latin, német s némi részben szláv volt, csak magyar nem. Egészen más lielyzete volt Debreczennek, Kolozsvárnak. Váradnak és Nagyszombatnak — mely utóbbi akkor még tiszta magyar város volt -'- s épen ezért lebetett az itteni nyomdák mködése csaknem kizárólag magyar, raig ellenkezleg Bártt'áé idegen.)) Gufgeszell Dávidot 1598-lian a nem kevésbé termékeny Klösz Jakab váltotta fel és mködött l()67-ig. Nyomdája
a
katonai
mcglehels berendezéssel bírt, minek bizonyítéka az a könyv, melyet I. Rákóczi György költségén 1628-ban nyomtatott. Ez a könyv, Gvedvara Antal « Fejedelmeknek serkent óráját) cím
mve
volt.
ízléses
Prágai
A
dításában.
több
címbetivel
olvasottabb könyve
András 100
tnt volj.
szerencsi
udvari
terjed
ívrétü
ívre ki
az
és
Ebbl
ményében
a
akkori
prédikátor
m kor
for-
különösen egyik
leg-
mbl
Pécby Jen gyjtemelynek bels lapján
fennmaradt egy [)éldány, Rákóczi Györgynek ezen, saját kezeivel bejegyzett parancsa c(Ez könyvet adtam mostam szerencsi olvasliató tiszttartóm Tállyai István kezében, hogy gondját viselje és a várhoz megtartsa, jövendben ha róla leszállana is, ezt akáiini módon 1.
:
invenláiiüudian
tartozzék
beíratni és az vártól
becsületi oltalmazás alatt,
teni, alatt.
nem
utána az többi
idegení-
ezen pena
is
Dátum Szerencs 28 die Anno 1(')29. Rákóczy Georg.s az eddigi nyomdák a protestantizmus érdekében m-
Míg ködtek,
addig a Telegdy Miklós nagyprépost
által
1577-ben
nagyszombati nyomda kizárólag a katolicizmus szolgálatában állott. Telegdy Miklós ugyanis idszernek látta, hogy végre energikus eszközökhöz forduljon s ezért megvásárolta a bécsi jezsuiták évek óta hever nyomdáját és saját házában felállította. Ebbl a nyomdából kerültek ki azután az ébreszt katolikus irodalom els termékei. A nyomda legels ilyirányú terméke Telegdy Miklós «Evangelium»-a volt, melynek címlapja végs sorai így szólnak: «Ny^omtattatott NagySzombatban, Az Felséges Romai Chaszarnac Kegyelmes engedelmeboel, ugyan azon Telegdy Miklós házánál M. D. LX.WIl. Esztendében.)) A ((kegyelmes engedelem» alatt a cenzúra lappangolt. Ballagi Aladár dr. ctA magyar nyomdászat történelmi fejldése felállított
1472
— 1877)) cím
mvében
a
cenzúra
lörténetéi
n
kövctke-
zkbeii adja el: ((A cenzúrái Magyarországon nem lehetett elismerni. Egy ügyben nem a hivatott fórum, a magyar országgylés, hanem I. Ferdinánd császár önhatalmilag intézkedett,
midn
elrendelte, fiak által
tessenek.
az
15"29-iki
inrodalmi
gylés elnapolása után
hogy minden nyonital\ány,
kine\'ezett értelmes férazokból a hiányos tételek kitörülmegvolt s az alattvalók elösmervén
megvizsgáltassék
A
visszaélés
I
S
s
..
..
M
í
IGAZSÁGRA
Laf^teí^^-^U^^^ Pázmány Péter ((Igazságra vezet Kalauz« cím mve els kiadásánalv (íimlapja.
hogy meghajoltak eltte a bitorolt hatalom odáig ment hogy alkotmányos országban is törvénnyé akarta emelni az önkényt.» Majd így folytatja: «lü70-ben II. Miksa ismét római császár rendelkezett Magyarország jogai felöl is, midn nálunk csakúgy megparancsolta, mint a szent birodalomban, hogy minden könyv, röpirat, füzet, vagy bármely nyomtatvány a szerz és könyvnyomtató nevével, valamint a nyomtalá.si évszámmal legyen ellátva s egyúttal elrendelte, hogy azzal,
nálunk,
;
24
felsbb engedelem ködése szigorúan
nélluil,
m-
minden nyomda felszerelése és hogy a protestánsok
Kétségtelen,
tilos »
sokat szenvedtek a cenzúra részérl, mert már 1665-bcn mint sérelmet terjesztették az országgylés elé libros protestantium :
per censuram Viennensem impediri.
A nagyszombati nyomdát különben 1584-ben Rudolf király, mint az els katolikus nyomdát külön pártfogásába vette és nyomdák mködését
a többi
megszüntette.
hivatkozással írott
a régebbi királyi
Ez
az
intézkedés
rendeletre való
azonban csak
malaszt maradt. Telegdy Miklós
halála után, 1586-ban, az esztergomi székes-káptalan tulajdonába ment át a nyomda. Késbben pedig Forgách Ferenc a jezsuitáknak adományozta, kik azt
1635-ben aakadémiai nyomda» címmel ruházták tel. Itt nyomPázmány Péter mveit, többek között a híres elgaz-
tatták
ságra vezet Kalauzs-t, fényes
els kiadása 816
Tekintélyes nyomdahely volt a
1585
Itt
kovics
— 1588' között
Bálint állított
fel
Pozsonyban
kiadása
kiadása 1623-ban és 3-ik nyoma tolt Nagyszomliatlian.
2-ik
is.
E könyv
és pazar kiállításban.
folio-lapon 1613-])an
Wl.
I637-I)en.
jelent
meg
Ez utóblü
század végén V izsoly
furak pártfogása mellett Mantsnyomdát. A nyomda Károli Gáspár a
mködött, 'ki technikailag is értett a könyvnyomtatáshoz. A nyomda legels, de egyszersmind e század legnagyszerbb mve Károli Gáspár 2 folio-kíitetes biblia fordítása volt, mely ezzel a záradékkal látott napvilágot «Mantsvezetése
alatt
:
nyomtatása által Visolban kezdettetett bíijtclszombaton, az az 18. napján l)öjtel havának, 1589. esztendben. És elvégeztetett Istennek kegyelmcsségébl, 20 napján szent Jakab havának. Krisztus Urunk születése után ennyi kovit
Bálint
esztendben 1590. Kibl dicsértessék mind örökkön örökké. Ámen.)) A :
neve,
történeti
szempontból
szentírás
els
teljes
is
Urunk állandó
szent
nevezetes könyv, mert ez a
fordítása,
mely magában
foglalja az
A nyomda 1625-ben Kolozsvárra került. nyomdák mködtek ebben az idben a következ
apokrif könyveket
Kisebb
még ma
magyar
az
vizsolyi biblia irodalom-
is.
helyeken: Abrudbánya (1569), Komjáli (1570), Szempte (1573), Alsólendva (1573), Eperjes (1573), Nedelic (1574), Várasd (1574),
Simánd
Pápa
(1577),
(1610).
Szászváros (1582),
Keresztúr
(
1610), és
á5
Pozsony els könyAnyomtatója Waló János volt, kitl azonban csak egy nyomda-termék maradi reánk 1594-böl.
Egy német- nyelv
ciZeilung»,
mel;;
törökök
i
megveretését
hozta hírül.
Az els állandó nyomdát Pozsonyban 1601-l)en Forgách állítotla lel, mely a |)roleslantízmiis ellensúlyozását célozta. E nyomdából került ki lG43-ban az ((Asszonyunk Szz Máriának Három külömb idre való Szolosmájai) cím imakönyv, mely az akkori magyar könyvnyomtatás remekei Ferenc prímás
közé tartozott.
A magyar Pál felléptével
A nyomda
nyomdát. 1619-ig pet játszott
sznt meg.
1666-ban
könyvnyomtatás els virágzása Lipsai Rhéda kezddött, ki 1596-ban Debreczenben állított fel
mködött
s
ezen
id
alatt tekintélyes szere-
nemcsak Debreczenben, de egész Magyarországon,
mert termékei szép haladásról tettek tanúságot. 1607-ben nyomtatta Károlyi Péter aElementae Grammalicae GrsecaeB cím mvét, az els debreczeni könyvet, melyben görög betk 1()20 március 20-án, is használtattak. Rhéda Pál halála után, két fia, Pál és Péter vették át a nyomdát, 1630-ban pedig vétel útján a város tulajdona
lett.
Kassa, Felsömagyarország fvárosa, elején lett nyomdahely.
csak a XVII. század a bártfai Klösz-
Els könynyomlatója
ki. Kassa város tanácsa ugyanis felszólította könyvnyomtatót, hogy helyezze át nyomdáját Kassára, de az vejét. Fischer Jánost ajánlotta a tanács jóindulatába. Ezek után Fischer János 1610-ben felállította Kassa els nyomdáját. Kassa város 1613. évi december 5-iki jegyzkönyve szerint ((az könyvnyomtató küldött az becsületes tanácsnak egy kötés új kalendáriumot ajándékon az becsületes tanács is Ígért neki 4 köböl gabonáta. Az említett kalendárium az 1614. évre szólott. 1614-ben bekövetkezett halálával özvegye állott a nyomda élén, vezetését pedig Feszt János tanult könyvnyomtatóra bízta. Öt követte 1621-ben MoUer Miklós, ki Bethlen Gábor fejedelem tipográfusának nevezte magát. Utána Schultz Dániel vezette a nyomdát, majd özvegye, egészen 1640-ig. Schultz Dánielné halála után a nyomda csak vegetált, 1645-ben
családból került
a bártfai
;
Kassa városának lekötötték adósság fejé1653-ban a város kezébl vétel útján Geversz
pedig az örökösök ben.
A nyomda
Bálint
tulajdonába
lésére,
úgy
látszik,
Geversz Bálint a nyomda felszerenagy gondot fordított, mert 1657-ben a
került.
2fi
nyomdának
nemei líotükön kívül voltak görög beti és ehhez való matricákkal is bírt. Ezeken kívül mködött még Kassán Szeverini Márk IGáS ennek özvegye (1668—1669), 1662), Türsch Dávid (1063 —1668) Hrich Ericusz (1669—1670), Bositz István (1671— 1683) és Schultz János (169n. Felsömagyarország másik knllurvárosában, Lcsén, 1617ben Schultz Dániel állított fel nyomdát, ki azonban csak rövid ideig mködött. 1623-ban Kassára ment. Schultz Dániel távozása után Biewer (Breuer) is,
st
a latrn
és
betüöntökészülékkel
(
;
Lcse könyvnyom-
Lrinc
lett
tatója
1623-tól
ködésének
könyvet
.•^ok
M-
1662-ig.
ideje
elég
alatt
el
állított
s
csakhamar a nagytekintély könyvnyomtatók so-
ezáltal
rába
emelkedett.
1641
óta
beti is. 1665Gyöngyösi János nála
voltak görög
ben nyomatta latin
Aureiim
«Vellus
Beatificandae
Animae»
cím
mvét, melyért 13850
fizetett. Csak az a kár, hogy nem lehetett megállapítani, hány példányban nyomatott. Ez a fennmaradt f'rlot
Brewer Lrinc nyomdajegye.
sem
nyugtából
tnik
ki,
melynek szövege így szól ((Én Sámuel Brewer Löchei Typhographus tenoré prsésentium mcgh vallom, hogy a Nemzetes Szabó Márton wram. Palatínus wram eö Nagysága Murányi tisztartója, azon könyv fell, az kit Rudus Páter Joannes Chrisostomus Nagyságának dedi-
e
kálta jámborul
Januarii
megh
Ao. 1666.
mus
contentalta
Idem
f[ui
kézpénzel
supra.
de Gyöngyös m. p » Halála szellemben vezette a nyomdát.
A szerint
—
után
lcsei nyomda papirszükségletét
—
már
11
est
Ita
fia,
—
hazai papirmalom elégíthette
138'50. fr.
Die
János hasonló
Ballagi Aladár ki.
2.
Chrysosto-
Lcse
dr.
közelé-
ben a város birtokát képezett szepesmegyei Topliczen 1613-ban meg mködését a Spilenberger Sámuel lcsei orvos
kezdte
áltiil
második niagynr
ielállítolt
|);t|iiriii;ili)iii.
A
régi
lepliczi
halomból iviemelkedo kotls kereszt, melyre kétfelülröl oroszlánok ágaskodnak; fö-
papir vízjegye nyomtatványon: lötte
háinias
kilencágú korona.
már
nyomda, nagy fejedelmi nyomdái, melynek vezeti N'álaszuli András és Mczleni Márton voltak. Késbben 1. Rákóczi György és neje, Lóránt Ily Zsuzsanna fejlesztették s csakhamar jelents szerephez jnltatták a nyomdát. Ebben az idben Klí'murt Jakab és Major Márton voltak a vezetk. Alattnk a nyomda alig gyzte ccaz ö Nagyságok s egyes buzgó uraságok rendeletére kinyomásra küldött magyar Gyulafeliérvárott, ahol
U')'20-ban
s
oláh
Bethlen Gálior
müvek
a miilt si^.á/.adhan is volt
felállította
elkészítését ».
a
^
Károly «Régi magyar könyvtára cím mvében 26 magyar nyelv, többnyire vallásos és pedagógiai tartalmú mvet sorol fel, melyek ebben az idben a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában készültek. Legkiválóbb ezek közül a «Graduál» (Enekeskönyv) voli. Felette érdekes, amit errl Szilágyi Sándor «I. Rákóczi Györgys cím müvében ír: «A protestánsok énekeskönyvei az összes hívek használatára szolgálván, egyszer alakban láttak világot. \ közhasználatban lév énekeskönyvnek sok fogyatkozása volt. Bethlen udvari papjának, Gcleji Katona Istvánnak ösztönzésére a püspök,
Szabó
Keserüy Dayka
István,
kiegé.szítéséhez.
A himnuszokat
hozzá
fogott
annak kijavításához rímekbe szedte
kiigazítá,
s s
hiányokat külömböz példányokból pótolta. Bethlennek megtetszett ez a munka, leirattá és fényesen beköttette. Természetes csak egy példány volt meg a fejedelmi templomban. De Rákóczi azt akarta, hogy az összes egyházakban egyforma legyen a kultusz, mi csak úgy volt elér-
énekhez
alkalmazá,
a
:
azt minden egyház megkapja s nelméjét ottan annak kinyomatására bírta». Megbízta a püsjiököt, készítse sajtó alá, de a püspök mindjárt a munka elején meghalt s így annak befejezése Gelejire, mint a püspök munkatársára maradt. Geleji
het, ha
a kéziratot új javítás alá vette,
hagyott
ki
belle, toldott hozzá, azt
mintegy negyedrésznyivel öregbité. A fejedelem saját költségén kinyomatta. Minthogy a katolikusok Graduáljáaak nagy ívrét alakját választá, a betket és hangjegyeket külön kellett hozzáönteni.
Nem
szánva.
Kétszáz
a
hívek,
hanem
példányban
az
volt
e<:;yház
használatára
volt
nyomva, ajándékul kétszáz
28
egyháznak.
A
példányokba
fejedelem
a
iieirta
a
maga
nevét
és jeligéjét s azután szétkülille azokat.
A
fejedelemnek azonban sok baja lehetett könyvnyomiatóimert amint egy bizalmas emberének panaszolja, «a Graduált két sajtón nyomják s még sem tudnak veh; elkészülni)). val,
Végre
is
úgy
segített a dolgon,
Hamburgon
vel
át,
hogy
Hollandiából
a lengyel király útlevelé-
hozatott könyvnyomtatóknt
dGraduáh) 1636 elején elkészült. 1639-ben pedig Brassai Márton volt a nyomda vezelje. Neve azonban nem igen ismeretes, mert a könyveken nem azt volt a nyomda vezetje, használta. Hogy ez idben Geleji Katona Istvánnak I. Rákóczi György fejedelemhez 1639 s a
december 12-én Bisterfeldius
levelébl
írt
wram
által az
én
tudjuk
:
íNgodnak jelentettem
concióimnak nyomtatásokban
való nagy fogyatkozását, de Marci Brassóból eljött s Istennek hála Albert is ismét felcledett, mert megint hozzá kezdtek.
Brassai Márton, úgy látszik, igen tevékeny és szorgalmas könyvnyomtató volt, miáltal nem kis mértékben kiérdemelte 1. Rákóczi György fejedelem megelégedését,
ki
1651-ben nemességre
emelte.
Rákóczi György, ugyancsak Gyulafehérvárott 1, nyomtatványok készítésére külön nyomdát rendeztetett ahol 1641-ben kinyomatta az oláh bibliát, 164'2-ben pedig 1640 körül
oláh be,
az oláh kálvinista kátét.
nevezetes helyen, I. Rákóczi György Zsuzsanna felállította 1650-ben a második fejedelmi nyomdát, melyet 1657-ig Remiusz György vezetett. Utóda Rozsnyai János volt, közhasznú tevékenységét azonban csak 1671-ig fejthette ki, mert ez évben a jezsuiták a fiskolát és
Sárospatakon, eme
neje, Lorántffy
a
nyomdát szétzték.
A könj'vnyomtatásban ebben az idben majdnem a XVII. század végéig tartó hanyatlás állott be. Nemcsak nálunk, de egész Európában. Kivétel csak Hollandia volt, ahol az Elzevir család a könyvnyomtatást éppen akkor a virágzás és
mvészet
legnagyobb, szinte bámulatos fokára emelte. És ezen idbeli néhány jelesebb könyvnyomtatóinkat mi is Hollandiának köszönhetjük.
Itt
képezte ki magát Szenczi Kertész Ábrahám, ki 1640állított fel nyomdát, mellyel Nagy-^'áradnak
ben Nagy- Váradon török
kézre jutásáig,
1660-ig,
mködölt; Töltési nyomda vezetését vette
tevékenyen
István, ki 1683-ban a debreczeni városi
át.
és MisztóU'alusi
l\is
Miklós, ki 1693-han KolozsvaroU
állí-
nyomdái.
tott fel
A
korában
ha-nyallás
nagyon sok magyar
külföldön
író
nj^omalta müveit. Leü;többet Szenczi Molnár Albert nyomatott.
Frankfurtban Szauer János nyomdájában ö maga is korrektor, majd Openheimben Gallér János nyomdájában felügyel volt és
nyomtatott 1612-iki zsoltárfordítása
itt
A a
is.
XVII. század folyamán keletkezelt kisebb
következkben
Németujvár
össze:
foglaljuk
nyomdákat Pápa
(1619),
Trencsén (1637), Tejfalú (1638). Brassóban, abol 1534 1630-tól Ilermann Mihály fejlett ki nagy tevékenységet s sorát e században még számosan követlék; Cseprey (1643), Nagyszeben (1663), Zsolna (1665), Lorétor (1670). Sopronban 167.3-ban Dobner Sebestyén Ferdinánd állítolta fel az els nyomdát, mely a század végéig mködött; Szászsebes (^1683), Keresd (1683), Zágráb (1690), és Kés-
(1624),
óta állandóan volt könyvnyomtatás,
márk
(1705).
1668-tól Szambuch Gj'örgy vezetése alatt városi nyomda mködött. A nyomda 1672-ben megsznt, azonban 1701-ben Scholtz Tamás újra életre keltette és fenntartotta
Bárlián
1715-ig. Ekkor a kassai jezsuiták vásárolták meg és kassai nyomdájukkal egyesítették. Szenczi Kertész Aiirahám. minthogy Xagy-\'áradról távozni kényszerült, nyomdáját 1660ban Kolozsvárra tette át, majd innen 1663-ban Xagyszebeniie. Közben több kisebb nyomda mködött
Kolozsvárott, 1672-ben pedig totta
I.
Apafi
felállí-
fejedelem
a
nyomdát, melyKönyvszemle)) 1SS2.
fötanodai
híres
ref.
rl
«Magyar
a
Miiiály
évfolyamában a következket olvassuk «A Szenczi Kertész Ábrahámféle s megszakadás útján fiskusra :
szállott,
valamint
a
gyulafehérvári
országos nyomdát I. Apafi Mihály 1672-ben és 1673-ban a kolozsvári fötanodának adományozta. Ezekhez által vásárolt s felerészben a ev.
ref
Sára,
egyháznak
elbb Székely
nyomdajegye. járult
a
Gilányi
Jakab
fötanodának, felében a kolozsvári
ajándékozott László,
Szonczi Kertész Abraliár
tipográfia,
késbb
melyei
Bacsesdi
gróf Haller István hitvese,
Tólfalusi
Kis
Mikl(')s
inegigazilaloU
állal
s
560 m.
iorintcil,
tle 1702-ben kiváltván, rz egy ideig külön használtalotl.í A ref. flanodai nyomda els vezetje 1672-tl 16S4-ig Veresegyházi Miliály volt, ki már 1668-l)an mint a fejedelem udvari könyvnyomtatója szerepelt. Ebbl az idbl ismerjük konvencióját, mely szerint kötelezte ma-
hogy
gát,
a
fejedelem számára
felényi
lizelésért dolgozik, az artikulnsokat
pedig ingyen nyomatja. A konvenció teljes szövege így hangzik sConvenlio nobilis .Michaílis Veresegyházi, typographi nostri, :
annus
incipil 27.
September
Ruházatára
forint.
Huszonöt
1668. Lcszen
annum
kcsz[)énz fizetése per
hét
másfélszáz
sing,
gránát-
Két negyvenes bora. Fél köböl kásája. Fél köböl borsója. Három disznó. Hat l)áposztó.
kis köböl búzája.
rány. Tizenliat itce vaj
Tizenhat
pénz.
ilce
vagy
itcéjéérl
25
méz vagy annak
i.s
25 pénz.^ Azonkívül mikor számunkra munkálkodik, felényi fizetést adunk, mint mások szoktak adni. Arlikulusokért pedig semmit nem adván neki, ajándékon tartozzék kinyomtatni. Dato itcéjéért
in civitate
nostra Álba Júlia etc. Michael
Ez a jellemz
Abafi.»
igen
konvenció akkori
az
mindenesetre viszonyokra
nézve.
Pozsonyltan, ahol a könyvnyomtatás
mindenkor A (icbreczeni városi nyomda nyomdajegyci 1.
iiiigyobb, 2. régi
ii".íi '3.
újal)b
kisebb
nyomdajegy.
a fejldés magasabb fokán 1669-ben Gründer Gottfried állítod újabb nyomdát és nagyarányú tevé-
állott,
fel
kenységet
fejtett
protestáns vallású ját
volt s ezért
1671-ben bezárták.
ház ugyanis panaszt emelt ellene, hogy könyvet adott ki a katolicizmus ellen.
A
katolikusok,
úgy
Gründer Gottfried
ki.
látszik,
érzelm
A
számos
mindenáron
ki
nyomdá-
katolikus egy-
polemikus
akarták szorí-
könyvnyomtatókat. Elkescredeti harcot vívtak ellenük, de bármihez folyamodtak is, ersségüket
tani
a
protestáns
ledönteni. A katolikusok újabh fegyvere az 1676-ban Csiksomlyón Kajáni János rendfnök álíal felállított kolostori nyomda volt. Leginkáhl) vallásos tárgyú müveket
már nem tudták
nyomtatott, melyek az rrdélyi keresztény sét célozták.
A nyomda
mveltség
terjeszté-
egészen a XIX. század közepéig
m-
ködött. Töltési István, ki del)i'eczeni
városi
16S3-lian Rozsnyai Jánosi
nyomda vezetésében,
a
váltotta
város
\'i'[
a
költségén
16Sl-ben Hollandiába ment, hogy ott a könyvnyomtatást és belüHazajövetele után a a legtökéletesebben elsajátítsa. városi nyomdát mindjárt új metszés betkkel szerelte fel, öntést
de 1686-ban már végleg távozott Dei)reczenbl. ment, hol saját nyomdát állított fel.
Komáromba
Töltési István távozása után a debreczeni városi
nyomdái
majd özvegye
1696-ig.
Kassai
Pál
vezette
16S6-tól
16yi-ig,
Utána \'incze György következett 1697-IÖ1 1704-ig. Ezen ido alatt súlyos katasztrófa érte Debreczen városát a nyomdával együtt. Ugyanis 1704 október 21 én a várost ellenséges nemet csapatok rohanták meg és feldúlták. Ez alkalommal nemcsak a fiskolai könyvtár és a nyomda ment tönkr(\ hanem az öreg tanácsházban elrejtett sárosjiataki nyomda felszerelése is. A veszély elmultával azonban a nyomdát hamarosan helyreállították.
A XVH.
század leghíresebb és. legtevékenyebb könyvnyomKis Miklós volt. Hogy könyvnyomtalói
Misztótfalusi
tatója,
munkásságát kellen értékelni tudjuk, szükséges, hogy életének töri éneiével kissé részletesebben foglalkozzunk. M. Kis Miklós 160-ben a Nagybánya mellett fekv AlsóMisz-Tótfaluban született. Szülei szegények voltak s így nem igen volt módjukban fiúkat iskoláztatni. S ha véletlenül
nem
akadt
munk
és
volna
pártfogója,
M.
Kis
könyvnyomtatásunk nagy kárára,
Miklós hazai irodaltalán örökre elveszett
volna.
Horthi István, alsó-misz-tótfalusi ref lelkész, ki felismeri segítette a tanulásban. Elbb a helybeli, majd a
tehetségét
nagyenyedi
híres kollégiumba
adta.
Ez utóbbi helyen
cipó-
ami abban az idben megtisztel állás volt. Innen pedig Fogarasra került, mint református tanító, hová idközben pártfogója is átment papnak. Itt Horthi Istvánnak ismét alkalma volt rendkívüli lehelkiosztó
lett,
szorgalmáról meggyzdni s ezért felliivta reá Tofeusz Mihály erdélyi református püspök figyelmét. Mikor azután 168ü-ban 350 lallérnyi, az akkori szokás szerint, kéregetés útján gyjtött pénzével Amszterdamba ment, hogy mint fiskolás papságra készüljön, a püspök a fejedelem tudtával
ségéil és
megbízta, hogy az ott
nyomandó
biblia javítására
is
ügyeljen
azonban belátta, hogy a biblia nyomtatása, hibás szövegének javítása sok idt igényel s legalább másfél évet kell csupán a nyomdában töltenie Amszterdamban, — mialatt termegfogadta mészetesen a fiskolai eladásokra nem járhat tehát egykori tanára Pápai Páriz Ferencnek tanácsát s a könyvnyomtatás tanulásához fogott. Mestert fogadott, kinek félévre 200 forintot fizetett s elhatározta, hogy nemcsak a nyomtatást és betüöntést sajátítja el, hanem az öntéshez szükséges betüminták metszését is, hogy a bibliát saját maga által öntött hetükkel nyomathassa ki. E célra és a biblia kinyomatására fel.
Itt
—
"2500 aranyat kért. Csakhogy ezt az összeget nem kapta meg. Ekkor elhatározta, hogy amit egy ország nem mer a maga erejébl. megcsináltatni, megcsinálja M. Kis Miklós ügyessége a betüöntésben akkora lett, hogy mesterét is meghaladta és ícltékennyé telte azt. Ilyen körülmények között mindenesetre nagy jövre lett volna kilátása,
hazulról
ha ott marad Hollandiában. Csakhogy nem maradt. Egyedüli vágya az volt, hogy a biblia nyomását befejezze és azután hazajöjjön. A nagy mvel 1690-ben befejezvén, Lengyelországon keresztül hazajött, mintegy 40,000 forint érték bibliakészletével.
Mikor hazaérkezett Erdélybe,
a fejedelem szívesen fogadta.
Bibliája igen megtetszett neki s ezért megigérte, iiogy Kolozs-
várott
nyomdái
állíttat fel
sét 1693-ban Kolozsvárott
számára.
meg
is
Könyvnyomtatói
mködé-
kezdte, hol 1702 ig a könyv-
nyomtatás melleit élénk irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Mint a református egyház hivatalos könyvnyomlalójának, nyomtatott müveinek tekintélyes részét a refoimátus és unitárius imádságos könyvek, zsoltárok, katekizmusok, halotti beszédek és búcsúztatók képezték. Emellett azonban több kisebb iskolai földrajzon és olvasókönyvön kívül, számos latin és magyar nyelv tudományos mvet is állított el. A nevezetesebbek ezek Werbczy István «IIármaskönyvéi)-nek egyik 4-rét :
kiadása, «a
Haza
fiainak szükségekre
és hasznokra,
deákul
s
magyarul kinyoiiitatlvaD
,
továbbá egy másik híres régi könyv,
nHármas Isloriá«-ja, szintén 4-rétben és egy r2-rél igen gondos szedésü «Arithnietika>i Menyi Tolvaj Ferenctl. Pápai Páriz Ferenc volt tanárának is több nagyobb mvét a Haller
nyomlatla. így ((Az emberi test nyavalyáinak okairól,
fészked-
mikép
rl)) és az «Idvességes és szükséges elmélkedés arról,
kellessék keresztyén
embernek
cím
élni»
orvosi és filozófiai
tartalmú müveit.
A
nyomdájál)ól
Kis Miklós korát
müvek eléggé
kikerült
megelz
ízlését,
bizonyították M.
szakértelmét és különösen
nyomdájának gazdag felszerelését. Azonban minden törekvése és áldozatkészsége
s
minden
ügyessége melleit nem igen talált elismerésre hazájában. Kétszer volt kénytelen védekezni a raegtámadtatások ellen. Elször 1697-ben a latin «Apologia bibliorum))-ban, a bibliájának irályát kifogásoló ortodoxia ellen, másodszor pedig lG98-ban magyarul (íA maga személyének, életének, és különös cselekedetének mentségé»-ben. Ebben védekezett az ellene szórt vádak ellen s korjellemz azon nyilatkozata, hogy bár az általa nyomtatolt zsoltárt 1 tallér helyett 10 sustákon (20 garason), 12 forint helyett 5-ön adta: e
a bibliát
—
kelendkké
müvek mégsem
váltak
semmimeg, hogy
szabott áruk miatt; ((mert az a nemzet
nek limitált árához nem szokván, nem állhatja mégis el ne kunyoráljon benne úgy hogy, ha a biblát 2 pénzen tartanám, mégis a magyar 1 pénzen kérnés). Keserségében azt is mondja, hogy (caz igazgatásnak változásával bejött sok húzás-vonáss neje örökétl megfosztotta s ezért azután ellenei s némely furak közzsinat elé idézték, hol az utóbbi vád visszavonására kényszerilet lék s mindkét iratnak példá:
;
nyait beszedték.
M. Kis Miklós 1702-ben, mint a hazaszeretet és irodalom halt meg. Pápai Páriz Ferenc versekben írta meg
mártirja
életrajzát,
melyet
((Életnek
képe,
neve a Nemzetes, Tiszteletes,
Uramnak» cím ben M. Kis .
alatt az
-Aliklós
példás
emlékezetre
méltó
Tudós M. Tótfalusi Kis Miklós
özvegy azulán ki is nyomtatott s amelya többek között így méltatja
tehetségét
((Mindenféle nyelvben s minden formában Bett metszliet vahi nagyobban és apr(ibban Ügy jár vala ludó.s keze az acélban. Mint másnak a könnyen enged viaszban.
Iparúaok Oluusóuirti. XXI. l—».
:
:
3
Ezt az elismfirést nuMtán megérdemelte. E korszakot azonban nem zárhatjuk 1(í anélkül, liogy
meg
ne emlékezzünk a nagyszombati katolikus nyonuiának II. Rákóczi Ferenc idejében való .szereplésérl. Ugyanis abban az idben ez a nyomda gondoskodott a szabadságharc nyomtat-
nyomlallák egyéb proklamációk és szabályzatoRákóezi Ferencnek fegyverre szólító manifesztumát; továbbá 1704-ben egy másik manifesztumát » Az Ausztriai
ványaircJl.
Itt
kon kívül
II.
alól való felszabadulásáért fogott Magyai' fegyvernek ártatlanságáról)) 1706-ban a ((Hadi regulák azaz artikulusok a vitézl rend számárai és végül pedig II. Rákóczi Ferencnek imádságát, mely által «a birodalom alatt lév vitézl kegyelmes Urál s Fejedelmét a buzgó Magyar nép és az
Ház erszakoskodása
;
imádkozásban kíjvetni Miegtanullya>\ Bár II. Rákóczi Ferenc az I. Lipót állal Magyarországba behozott cenzúrát I70o-ban megszünIeUe és n sajlól szabadnak tekintette, azt azonban mégsem trte, hogy az országban halalma alá került részeiben a magyar nemzetet gyalázó, az vagy ennek szabadságküzdelmeit kisebbít, elferdít, meghamisító nyomtatványok jelenjenek meg. Ilyen volt pedig a Rrewer-féle nyomdából kikerült híres ((Lcsei kalendáriums-nak az 1700. évre .szóló folyama, mely valami labancos embertl szerkesztve benne a megelzött 1704-iki év hazai
eredményei császári szellemben adattak el.
december havában Lipótvárál ostromló II. Rákóczi Ferenc ennek tudomására jutván, december 20-án Galgócz
Az
1704. év
várából kelt rendeletet intézett felsmagyarországi tábornokához, Bcrthóthy Ferenchez, vizsgálatot és az említett naptáipéldányainak lefoglalását parancsolván. Az érdekes fejedelmi rendelet kivonatosan így szól
:
((Die 20.
X-bris Bertóti Ferenc
úrnak, hogy a lcsei typographus miérl nyomtattalla a kalendáriumban a históriát nemzetünk prostitutiójára és maga hitet-
lenségének
indiciumjára
l)enig supprimálja,
?
azt
investigálja,
minden
bennünket aziránt vollnké]ipen
munkáit
tiid()sitson.»
35
A magyar könyvnyomtatás 17i2-tl
a kiegyezésiy.
(1712-18«7.) A magyar könyvnyomtalásnak ezen harmadik korszaka 1848-ig a privilégiumok korának nevezhetjük. Mindjárt e korszak elején, delte,
nem
1715-bcn
hogy
:
Károly Bécslien kell kiáltványával elren-
111.
wTiltatik
becsületes és
könyvnyomtaíók letelepedése, kik
oly
tisztességes
egyének, valamint azok, kik
vonakodnának az általunk rendelt eskü letétele állal minket arról biztosítani, hogy a birodalmi rendeleteket mindig szigorúan megtartani el nem mulasztandják. Meghagyjuk, hogy minden nyomdához értelmes és tudományos cenzorok neveztessenek, kiknek kötelességükké tétessék, hogy a nyomtatványok figyelmes átolvasása után azokat az író, költ, kiadó és könyvnjomtató kereszt- és vezetékneve, valamint az évszám és város megnevezése nélkül sajtó alá bocsátani vagy eladni ne engedjék, ellenkez esetben akiadó, író és könyvnyomtató vagyonával, liecsületével, testével, ingóságaival, vagy vérével kiméletleniil bnliödni fogí. Ezek mellet a rendszabályok mellett mködtek a magyar könyvnj'omtatók több mint egy századon ál. Bár a X\ 111. század végén Mária Terézia s késöbl) fia, II.
József enyliílettek
mégsem törölték el. A cenzúrát, mely állandóan mködött,
a
szigorú
rendszabályokon,
de végleg
1540 óta kisebb, majd nagyobb niéivben
intézményileg
eltt privilégium nélkül
is
111.
Károly hozta
be.
Az-
niködiiettek a nyomdák, de alatta
már nem.
A privilégiumok
behozatala azonban korántsem vált hasz-
nára a magyar irodalomnak. Mindjárt e korszak elején hanyat-
be és a magyar irodalom a pusztán szükségleti irodalom nívójára sülyedf Azonban ez a jelenség részben az akkori közviszonyokkal is hozható kapcsolatba. De a latin irodalom lás állott
Ugyanis ebben az idben a jezsuita nyomdák nagy tevékenységet és igyekeztek befolyásukat minél szélesebb körben biztosítani. Ez abban is megnyilvánult, hogy könyveiket a múlt századbeliektl eltérleg sokkal kisebb, könnyebben kezelhet alakban állították el, bizonyára azzal a célzattal, hogy olcsóbban adhassák és ezáltal a közönség nagyobb rétegét megnyerjék.
virágzóbliá fejteltek
vált.
ki
3*
A
XVIII. század
elején,
amikor Mária Terézia
de különösen
a jezsuita-rendet
második
feloszlatta
és
felében,
nyom-
megszünlelle, egész sereg német könyvnyomtató vándorolt be, kik azután a mindméiyebbre ható szellemi mveltség terjedésével és a csendesebb politikai idk beálltával hazánk nagyobb városaiban felállilolták nyomdáikat, melyek közül
dáikat
néhány még ma is mködik. Hogy a magyar könyvnyomtatás a XVIII. század végén nagyobb arányú lendületet vett, mutatja az is, hogy ekkor már mintegy 40 helyen létezett papirmalom, de azok együttesen nem készítettek annyi papirt, hogy a l)elszükségletre elég lett volna.
A
XIX. század elején
nekilendült
a
mvészi
elmozdították az
a
magyar könyvnyomtatásban már mindenesetre nagy részben
irány. Ezt
újaljj)
találmányok és
a
modernebij gépek
alkalmazása.
Azonban nagyjelentség kimení;tple volt a magyar könyvnyomtatás további fejldésére az 1848-iki márciusi eseményeknek, melyek a sajtót szabaddá tették. Ezen rövid általános vázolás után lássuk mármost e harmadik korszak nevesebb könyvnyomtatóit és nyomdáit. A XVIII. század folyamán a legnagyobb tevékenységet a kassai és a nagyszombati akadémiai nyomda fejtette ki, mely nyomdák a jezsuiták kezé';en voltak. Különösen utóbbi az említett idszak alatt annyit termelt, mint a többi összes magyarországi nyomdák együttvéve. Mködésüknek Mária Terézia vetett véget, ki a jezsuita-rendet 1773-ban feloszlatta. a ref ftanoda egyesített nyomdája mköUgyanis Misztótfalusi Kis Miklós halálával örököseitl gróf Bánífy Miklós vette meg a nyomdát és átadta a ref ftanodának és eklézsiának egyenl joggal való haszonélvezetre. Ez a nyomda a már létez ref ftanodai nyomdával egyesíttetett, melyet azután Telegdi Pap Sámuel vett haszonbérbe és vezetett 1731-ig A nyomda majdneni a XIX. század végéig
Kolozsvárott
dolt.
volt a ref lötanoda birtokában és végleges feloszlatásáig állan-
dóan képzett könys'nyomtatók vezették. De a mindenkori bérlk, illetve vezetk felsorolását és mködésük vázolását mellzzük. Az egyháztanács 1710—1742. évi jegyzkönyvébl azonban mégis ideiktatjuk a nyomda vizsgálatára vonatkozó pontját, mely szerint «meghagyatik, hogy a CoUegium Curatorai egyet-
37
Typographia számára cédáit házat primo meg, azon három rendbeli Typographica Officináknak kivántató épületeket és commoditásokat értve a püspökkel, a
quoquo tempore
intézze
el
:
vizsgálja
mennyi securitással
riumot informálja, minél hamarabb
azalatt
az
állíttathatik
Isten
hírével
fel,
a
Consisto-
hozzáfogván,
azt
mindenik rendbeli Typographia distincte ac specifice hitelesen minden hozzátartozó eszközöket registráltatván s a hetüket speciesek és grádusok szerént megvizsgáltatván és a fennlév defficullások iránt tiszt. Superintendens atyánkfiával megegyezvén, oda ugyancsak a Szalhmári Sándor uram kezébe és directiója alá resignálja, egyszóval a Typographia felállításában Isten dicsségére mindeneket kövessen el meghagyván, hogy azokra jó gondot viseljen, az exemplárokat jobban mint eddig, correcte és nitide igyefelállítsa és
;
kezzék kibocsátani, és evégre coadjutora Pataki József mellett erkölcs, serény és accuratos legényeket tartson*. A sze-
jó
mélyzetre vonatkozó utasítás az, mely a legjol>ban megragadta figyelmünket. Arra enged ugyanis következtetni, hogy az egyháztanács pontos és gyors munkát követelt és hogy elölöll szigorú ellenrzést
is
gyakorolt.
Mint már fennebb említettük, Töltési István Debreczenböl
Komáromba ment. Itt még Komáromi mködésének
fel.
1686-ban
saját
nyomdát
állított
egyik nevezetes mozzanata, hogy
1705-ben szabadalmat kapott az ismert ((Komáromi Kalendáriums kiadására. Nyomdája 1718-ban sznt meg. Ulána 1721ben Turóczi Mihály mködött itten, majd 1740-ben Schmid János iMiklós, kinek 1736-ban Sopronban volt nyomdája. Komáromban azután majdnem 50 évig nem volt nyomda. Csak 1789-ben állított fel itten hóknyomdát \\'eber Simon Péter pozsonyi könyvnyomtató, mely 1795-ben Weinmüller Bálint birtokába ment
át.
Pozsonynak, úgy mint a múlt században, e században is voltak kiváló könyvnyomtatói. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Pozsonyban 40 évig szünetelt a könyvnyomtatás és csak 1715 ben állított fel ismét nyomdát Royer János Pál, ki külföldrl vándorolt be. A nyomda azonban csak 1720 ban kezdte meg mködését, mert akkor kapta meg az engedélyt. Itten nyomtatta Bél Mátyás ((Nova Posoniensis)) cím lapját, melyet 1721-ben indított meg és 2 évig tartott fenn. Royer János Pál 1737-ben bekövetkezett halálával a nyomdát özvegye vezette
1740-ig. Utána pedig veje, Bauer Károly József 1743-ig. Azulári Royer Ferenc Antal hirlokába jutott, kitl 1750hcn Landorer János Miiiály budai könyvnyomtaló vette meg. Ezekután áttérhetünk a Landerer könyvnyouiLat(') család budai nyomdájának történetére. Az eddig elmondottakból tudjuk, hogy Budán, mióta az oltani, de egyszersmind hazánk els nyomdája megsznt, újabb nyomda nem volt, A második budai nyomdát 172l-l)en, tehát 251 évvel az els után, Landerer János állította fel. Mieltt azonban tovább mennénk, nem lesz érdektehMi fclcnditeni, hogy Heyll Quirinusz nemet könyvnyomtat(j már U)S9-lien foglalkozott egy Budán felállítandó nyomdának a tervével, de a folyamodványára kapott kedveztlen válasz következtében szándckáróllcmondotl. Hogy miképen jutott llcyll Ouirinusz erre az eszmére é.s mi okozta visszalépését, annak érdekes történetét Takáts Sándor «Egy budai könyvnyomda felállításának
1689-ben» cím cikke nyomán (megjelent a ((Magyar Könyvszemléi) 1905. évfolyamában) a következkben adjuk: Mint ismeretes Budavár visszafoglalása után hazánk iránt
terve
a
külföldön
általános
érdekldés mutatkozott.
Külföldi
írók
sokat írtak hazánkról, így Heyll Quirinusz is célul tzte ki hazánknak a külföldön való megismertetését. Mint maga írja, sokat hallott a hatalmas Magyarországról, sógora, Franz Bernhardin von Buching, ki Budán tüzéihadnagy volt, szintén sok szépet írt neki ez országról. Igen sok világi és egyházi férfiú
melegen ajánlotta neki a török iga alól felszabadult magyar ahová oly sok derék német család vándorolt és vándorol naponként. Ezen körülmények arra ösztökélték t, hogy nagy és teljesen újonnan berendezett nyomdájával és annak egész személyzetével Budára költözzék. A királyhoz intézett folyamodványában elmondta, hogy célja Magyarországon a tudománynak és mvészetnek elmozdítása Az els m, amit Budán ki akar adni Magyarország teljes leírása, magyar, német és latin nyelven. Arra kérte tehát a királyt, támogassa e nagy vállalatát évi 200 tallérral s adjon neki privilégiumot, hogy ö és utódai békében zhessék mesterségüket, amely is
földet,
:
valóságos szellemi kincse lesz e szép országnak. Heyll Ouirinusz ezen folyamodványához egy iratot is csalóit, melynek' cime: sSonderbahre Motiva des allerunterth.
angebetenen Stipendii ad 200
Tall.
zu Unterhaltung
der
neu
Buchdruckerei zu Ofen.s Kbbcn az iratban elmondta, nyomdájának fönntartása évenként 3—4000 tallérba kerül
olTerirten
liogy
s így méltán számíthat ezen 200 tallérnyi támogatásra, inkább, mivel a közcélokat fogja szolgálni. A könyvek
—
M agyai országon
annál írja
—
igen drágák, ezért az ifjúság legnagyobb része
minden tanítás nélkül növekszik fel. A pénzt a könyvekért Magyarországból a külföldre viszik. Majd megemlíti, hogy Magyarország leírását rézmetszetekkel fogja kiadni, ami maga sok ezer tallérba fog kerülni. ügy látszik azonban, hogy mindez hatástalanul maradt, mert l(190-ben a királyi végzés azt írja, hogy pénz hiányában köza kért támogatást nem adhatja. A nyomda felállítása a jóra ugyan üdvösnek látszik, de a jelen körülmények között kissé mégis korai. Heyll Ouirinusz ezen végzés után tervérl végképen lemondott.
Mikor Landerer János nyomdáját felállította, Buda képe Lady Wortley útinaplója szerint így festett: «Buda egykoron székhelye volt a
magyar királyoknak, kiknek palotája a kor legmost egészen le van
gyönyörbb
épületei közé tartozott, de
rombolva,
város egy része
a
nem
lévén az utolsó ostrom óta
helyreállítva, kivéve a bástyákat és a kastélyt, a hadi
kormányzó
Nem
lakott.*
János 3 évnél tovább nem 17'27-ben kénytelen volt
átengedni,
ki
Utána özvegye
a
tehát,
melyben Ragul, hogy Landerer
nyomdát fenntartani. Már vagyonos Nottenstein Györgynek
birla a
a
1739-ben
bekövetkezett
folytatta 1750-ig.
Ennek
haláláig
halála után
vezette.
azután az
Ferencnek sikerüli úgy a maga, mint családja részére Mária Terézia királyntl a [irivilégiumot
alapító a
azt
csoda
egyik
utódának,
nyomdát visszaszerezni
elnyerni.
Landerer
Lipót
és egyszersmind
Azonban 1764-ben, 14
évi
mködés
után eihalálozván,
át hasonLanderer Lipót Ferenc és 1771-ig kezelte. Halála után isméi ennek örökösei vették át és 1779-ig egy szakember felügyelete alatt vezették. Ez évben azután az akkor már nagykorúságát elért Landerer Katalin birtokába jutott, ki 17S2. és
1765-ben örökösei folytatták és csak 1766-ban vette
nev
fia,
.1783-ban a pesti Royer-féle
nyomdát
is
bérelte.
Landerer Katalin nyomdáját huzamosabb ideig unokaöccse, Landerer Mihály kezelte, mint ügyvezet. Azonban Landerer Mihálv közben meeismerkedett a Martinovics-összeesküvés
néhány tagjával, elssorban Larzkovics Jánossal, Ui a aPolgár ember» cím francia kálét fordította le és bvítésekkel ellátta, valamint a ((Reformátorok kátéi-ját is megírta. Ismerseinek befolyása alatt késbben Landerer Mihály is tagja lett a társaságnak és ezzel célúkat elérték. Ugyanis könyvnyomtató kellett nekik. A két kátét azntán átadták Landerer Mihálynak titkos nyomtatás végeit, ki eladás ürügye alatt egy sajtót a pincébe csempészett és mindkét kátét éjnek idején sajátkezleg ki is nyomtatta. A Martinovics-összeesküvést azonban felfedezték, tagjait elfogták, köztük természetesen Landerer Mihályt is. A foglyokat Thugut bécsi miniszter rendeletérc Bécsbe vitték, de a vái'megyék felterjesztésére visszaküldte ket és megengedte, hogy a magyar bíróság Ítéljen feleltük. Landerer Mihályt mint a társaság tagját s mint sajtóvétség elkövetjét, a magyar kir. tábla csak fogságra, a hétszemélyes tábla azonban halálra ítélte, ami általános meglepetést szült, mert eddig nem volt rá eset, hogy a hétszemélyes tábla a magyar kir. tábla Ítéletét súlyosbította volna. A halálos ítéletet azonban a királyi kegyelem ismét 10 évi súlyos börtönie változtatta. Lanmunkaképtelen, testben és derer Mihály a börtönbl mint lélekben megtört nyomorék szabadult ki és még csak néhány évig örvendhetett szabadságának. Landerer Katalin, ki a történtekrl mitsem tudott, a nyomdát minden háborgatás nélkül tovább vezethette. l!S0'2-ben meghalt és ekkor leányára, Landerer Annára szállott a nyom1833-ban bekövetkezett haláláig Gyuríán József da, ki azt mvezetvel kezeltette. Ezután a nyomda Gyuríán József és Bagó Marton, Landerer egyik rokona kezébe került, kik azt hetenként felváltva kezelték. 1847 ben pedig az egykori Landerer-nyomda egészen Bagó Márton tulajdonába ment át. E korszak elején a vidéken ugyan lassan terjedt a könyvés
nyomtatás, de azért teljes stagnálás mégsem állott be. A kronokigikus sorrendet követve, Sopronnál kell megállanunk, hol 1725-ben Streibig Antal József állitolt
fel
nyom-
Egyik legkiválóbb és még ma is értékes müve a aTitulare Calendarium seu Schematismus Regní Hungarisen volt. Nyomdáját 1730-ban Gyrbe tetle át, hol az egészen 1852-ig dát.
volt a család birtokál)an.
Nagy-Váradon 1741-ben gróf Csáky Miklós püspök
felállí-
(olla
nyomdát.
szemináiiunii
a
nyomda Nagy-Váradon, mely
Ez
volf
els
az"
katolikus
kétségkívül nagy lendidetet adott
éleiének, A nyomda els terméke azonban csak 1745-1)01 való és címe: cdJniversa philosophia ad Menteni Docloris sulitilis Joannis Scoti. » Mint könyvnyomtató pedig Kállai Gergely van megemlítve, ki késbben Debreczenben a a város szellemi
városi
nyomda mvezetje
A nyomda
lett.
közül különösen kett érdemel figyelmet ki
1771-tl 1786-ig
állott a
nyomda
:
élén és
maga
1781-ben kiadta «Pásztori játékban leábrázolt
cím mvét,
szöntess
melynek cseng versei
bizonyságot, hogy a képzettebb és Gottlieb Antal, ki
1804-ben
vezeti
további
Balent Ignác János, is
irogatott.
örvendetes
kö-
lesznek
arról
könpnyomtatók közé tartozott vétel útján a nyomda birto-
kália jutott.
Mint már érintettük. Koyer Ferenc Antal pozsonyi nyomdáját 1750-ben Landerer János Mihály, a budai könyvnyomtató-
család egyik tagja, ki budai polgár és volt, vette
meg. Mint
a
nyomda
új
tanult
tulajdonosa
könyvnyomtató azután
Mária
Terézia szine elé járult és a privilégium úgy .saját, mint utódai részére legkegyelmesebben kiadatott. Kitartó szorgalma és
szakképzettsége
által a
nyomdát csakhamar magas színvonalra
Késbben fióknyomdákat
is létesített. így 1775-ben megvette a kassai jezsuita rend nyomdáját, 17S4-ben pedig a budai Landerer Katalin által béreli pesti Royer-féle nyomdát
emelte.
vásárolta
meg
s
így
egyszerre
három
helyen
volt
mköd
nyomdája. Azonkívül Olúron papirmaima is volt. Landerer János Mihály, ki lulajdonképen megalapította család hírnevét, a könyvnyomtatást Pozsonyban 44, Kassán 21 és Pesten 11 évig gyakorolta, míg 1795-ben befejezte érdemekben gazdag életét. A könyvnyomtatás terén szerzett érdemeinek elismeréséül még 1783-ban «F"üskúti» elnévvel magyar nemességre ami abban az idben bizony emelkedett,
a
nagy kitüntetés volt. Még Landerer János Mihály mködé.si' alatt Pozsonyban két újabb könyvnyomtató Az egyik Palzkó Ferenc is telepedett le. volt, ki
a
1770-ben
privilégiumot
állította tél
csak
nyomdáját,
de
nyerte
el.
1775-ben
Landerer János Miliály.
meg
az els magyar njság, a uMagyar Mátyás szerkeszteti. Landerer János Miiiály példájára Patzkó Ferenc is létesített 17<S8-l)an Pesten íióknyomdát. A másik Wéher Simon Péter volt, ki 1783-han fel volt szerelve és állította fel nyomdáját, mely gazdagon
Nála
indult
1780-l)aii
Hiimondós, melyet
Rátli
igen csinos kiállításiján állította el Wcher Simon Péter férdeme, hogy mködésével hathatósan támogatta a magj'ar adta ki elsnek Gvadányi József irodalmat. Többek között «Egy falusi nótáriusnak budai utazásai cím müvét, mely még ma is kedvelt olvasmánya a magyar közönségnek. Nem kis mértékben járult hozzá a magyar szellemi mveltség terjesztéséhez a nagykárolyi nyomda, melyet 1754-ben
mveit
állított fel. A nyomda a lcsei Brewer-féle nyomda berendezésének egy ré.széböl állolt, melyet gróf Károlyi P^erenc megjjízásából Pap István vásárolt meg, ki azután a nyomda els vezetje is volt. Pap István Biró Mihály könyvnyonilatót vette magához társul, hogy az elvállalt munkát könynyeldien teljesíthessék. A nyomda 1754-ben már mködött privilégium nclkid. Emiatt is, de idközben kitudódott, hogy
gróf Károlyi F"erenc
azután sok bajuk támadt. Gróf Károlyi Ferenc azoniian jesztette eziránti kérvényét, Y
E
FALUSI NÓTÁRIUSNAK
BUDAI
UTAZÁSA, ^í E L L Y B T ÖiThn maga abban c^eit VUZiZOXTACí ÁOMVAL ECTCVl'TT
sz
cl
atudc víru
MAGVAK SZIVEK* fel
ferkcnicíere
.
cs
rrniUtJögar;!
£ VfiRSBKBE FOGLALT T.
elintézéséig
nyomda
szünetelt.
A
kérvény elintézése majdnem egy évig
Pap István ezalatt igen agVégre 1755 október 27-én Mária Terézia Bécsben kelt rendeletével gróf Károlyi Ferencnek jogot mely adott, hogy' «a közjó végett tartott s
gódott.
—
az
ered
Má^.
a
felter-
melynek
ifjúságnak
—
az
helyes
oktatásából
nemzetsége mezvá-
rosában Nagykárolyban nyomdát állíthasson és abban valamint latin,
úgy görög egyesültek szolgálatára leend betkkel könyveket nyomörökösei és utódai i.s nyomtathassanak." Minthogy tehát a
tathasson
Konáromban,
:
privilégium megvolt, a
december Gvadányi József ismert szatirikus költeménye els kiadásának címlapja.
dály nélkül
munkát.
havában folytatta
nyomda 1755 akaminden megkezdett a
4.S
A
C(A magyar és orosz kövotkezö évben, 1756-ban |iedig egy_ földrajzi müvet nyomtatott, melynek címe ((Magyarország versekben való l(>irása » E mü már azért is érdekes, meri maga Pap István írta és a cenzor fiának, Zamatliy Mihályiiagjfl\nii)l\
ahéccs könyvpk»
i
iiyuiiida
cím mü
cl.sö
volt
tcniiéke
A
:
n;d\
ajánlotta.
A nyomda gr<')f Károlyii'k páilfogása mellett egészen lS'27-ig müköilölt, mely id alatt mindenkor a magyarság és hazafiság érdekét tartotta szem eltt. Bérli tölibször változtak. Éblc (iáiior ((Egy magyar nyomda a XMII. századl)an» cím müvében «Az irodalmi tera nyomda történetét e sza\akkal fejezi l)e mékek szerzi már c szá/.ad elejélöl kezdve inkább a központi nyomdákat keresték fel és a vidéki intézetek ennek folytán mindinkább apió najji munkák ellátására szoríttatlak. így történt a nagykárolyival is. A jelentségét vesztett nyomdát 1827 :
végén gróf Károlyi Gyíirgy jószágigazgatója a joggal, házzal és belsséggel együtt 3500 váltóforinton Gihiyei Gáliornak örökáron eladta. Pesten aránylag késn, 1750 körül Heptner János György állította fel az els nyomdát, ki Bécsi)l származott ide és 1750 november 24-én nyerte el nyomdát 1758-ban Kitzenberger
A nyomda
1784-ig
család
a
a
polgárjogot.
Ferenc
töiib
Antal
tagjainak
a
A második állította
kezében
fel.
volt.
1785-])en vétel útján Leltner Gottfried József tulajdonába jutott,
csak 1788-ig bírta. Közben, 1777-ben, áthelyezték nyomdát Budára, mely cM. kir. nyomda" név alatt egyetemi még ma is fennáll s hazánk tekintélyesebb nyomdái közé tartozik. A nyomdát mindjárt kezdetben Mária Terézia a legmesszebijmeno szabadalmakkal ki azoni)an
ruházta
fel
és
nagyszomliali
egyetemi
csakhamar iránya magyar
adó tényezje lett könyvnyomtatásnak.
—
A budai egyetemi nyomda már abban az-
idben mos
saját betöntdével metszés betivel szá-
bírt
és csinos
vidéki
nyomdát
is
ellátott.
^^ egyclcmi nyomda
ny.mid;.-
jegye Í824-böl.
St a
stereolip (öntött) lemezekkel való nyomtatást
meg
kezdte
nyomda
is e
nálunk.
A magyar
könyvnyomtatás elterjedésére kétségkívül kedII. József 1783 ban kiadott rezoluciója, mely a nyomdák szaporítását tzte ki célul, bár a cenzúrát továbbra is fenntartotta. II. József különben még trónörökös korában maga is megtanulta a könyvnyomtatást Trattner János Tamás bécsi nj'omdájában. És amikor birodalmában utazott, sohasem
vez
hatással volt
mulasztotta
a
el
nyomdákat
és könyvtárakat megtekinteni. így Nagyszebenben tüntetett ki
Pesten, Debreczenben és
nálunk
magas látogatásával könyvnyomtatókat. Kisebb nyomdák mködtek e korszakban Aradon, BalázsDebreczenben (városi nyomda). Diógróf Barkóczy Ferenc püspök nyomda» név felállította a püs[)öki nyomdái, mely « érseki alatt még ma is fennáll); Eperjesen, Eszéken, Esztergomban, Fiumében, Kalocsán. Kaposvárott, Károlyvárosban, Kecskeméfalván, Beszterczebányán,
szegen, Egerben
1756-ban
(itt
Keszthelyen, Kézdivásárhelyen, Kismartoniban, Kszegen, Lcsén, Magyaróváron, Máramarosszigeten, Maros-Vásárhelyen
ten,
(hol 1786-ban
Kapronczay Nyerges
Ádám
állította
betvésje
fel
az els.
MedNagyenyeden, Nagyszebenben (hol 1773-tól 1789-ig id. Hochmeiszter Márton, 1789-tl 1837-ig pedig ifj. Hochmeiszter Márton mködölt és nyomdát,
ki
kora
egyik legügyesebb
;
Nagybecskereken,
Miskolczon,
gyesen,
volt)
irányította az erdélyi könyvnyomtatást); Nyilrán, Pápán, Pécsett,
Puchón, Rozsnyón, Sárospatakon, Selmeczbányán, Szabadkán, Szakolczán, Szarvason, Szatmár-Némelin, Szegeden, Székesfehérvárott, Szekszárdon, Szombathelyen (hol 1791-ben Sziessz Antal kiadta Mikes Kelemen törökországi levelei-t) Temesvárott (els nyomdáját 177i-ben Heimerl Mátyás állította fel). Újvidéken, Ungvárott, Váczott, Veszprémben, Zalaegerszegen ;
és Zsolnán.
Meg ken
a
kell
azonban jegyeznünk, hogy az
legtöbb
—
nyomda
a
XV'llI.
század
itt
felsorolt helye-
végén keletkezett,
—
mint látni II. József rezoluciója következtében. Ezekután áttérhetünk a híres Trattner könjTnyomtató-
tehát
család
A
mködésének
ismertetésére.
család nyomdájának alapját Trattner János
Tamás
(szül.
november 11-én Gyimótfalván, Kszeg mellett) vetette meg, amikor 1748-ban Bécsben egy kis nyomdát vásárolt. 1717
Szorgalmával és becsületes mködésével rövidesen Mária Terézia kegyét is megnyerle. így azután 1752-ben a tanügyek szabáljozása alkalmával az összes tankönyvek nyomtatását
már 32
sajtóval
papirmaima
fedezte.
ö reá bízták. Ekkor letét saját két
dákal
lélesitett.
sült
és
1774-ben Varazsdon,
Mködéséért
Pesten.
1783-ban
Li])ót
II.
mködött és papirszükségKésbben pedig fióknyom1776-ban Zágrábban és kilünielésben része-
számo.s
magyar nemességre emelte. Megball
179
^
július 3l-én.
Pesti fióknyomdáját még 1789-ben Trattner Mátyásnak, egy távoli rokonának ajándékozta, ki azt 1813-ig vezette. Ez évben fiának, Trattner János Tamásnak adta át a nyomdát, ki megteremtette azután jó hírnevét. A fiatal Trattner János Tamás ugyanis magyar szellemben neveltetett s így meleg rokonszenvvel viseltetelt a magyar nyelv és irodalom iránt. Nagy barátságban állott az akkori irodalom jeleseivel, s így természetesen müveiket mind nála nyomtatták. Különösen Kazinczy Ferenccel állott élénk összeköttetésben, kivel több izben ellenlétbe is került. Kazinczy Ferencnek ugyanis rendkívül finom ízlése volt s nem egyszer adta bizonyítékát annak, hogy érteit a könyvnyomtatási esztétikához. De viszont Trattner János Tamás is igen képzett és finom ízlés könyvnyomtató volt, tehát nem szívesen vette a tanácsokat. Ezt Kazinczy Ferenc jól tudván, kívánságait igen kíméletesen közölte vele, de ha valami nem tetszett neki, azt mégsem iiallgatla el. Az az egy bizonyos, hogy Kazinczy Ferenc kritikája jótékony hatással volt a könyvnyomtatás technikai
fejldésére.
Trattner János Tamás nemcsak mint könyvnyomtató, de mint könyvkiadó is fejtett ki nagy tevékenységet. Könyvkiadói mködésével azonban csak a következ fejezeiben fogunk bvebben foglalkozni.
Hogy
magyar könyvnyomtatás állajiotáról némihadd álljon itt Trattner János Ta((Tudományos Gyjtemény* 1817. évi 12. füzetében meg((Magyarországi Könyvnyomtató Mülielyek 1817-dikbeli az akkori
leg tiszta képet nyerjünk,
más
a
jelent
cím
cikkének bevezetése: ((Nemzetünknek ElTudományokban legjobban mutatják Anyai nyelvünkön készült és idrl idre készülend új Könyvek és állapotjoki)
menetelét a
Kön^'^•nyomtató
Mhelyek
állapoljok.
—
Az
új
Könyvek
a
Tu-
46
(lományos (iyüjleinénylten és kél Magyar Újságainkban miii(Ifinkor hirdellcliiek, de a mi Könyvnyomlaló .Mhelyeink álla|ioljaikról még eddig senki nem írl és csupán csak az írhal, ;
a ki a
Müvészségben
járatos, és tulajdon tapasztalásából min-
den Mhelynek állapotjál esméri. Én erre már egynehány Esztend olta figyelmemet Ibrdilottam meglehet, hogy néhány hibákkal dolgoztam ki, de ha a sok foglalatosságaim megengedik, minden Esztendben újonnan kidolgozva ezzel Hazámnak kedveskedni akarok; és igy a bécsúszott hibákat megjobbítván talán a jövend korra nézve is hasznos lehet azlat látni, hogy hogyan szajtorodott vagy keveslt az új Könyvek, ;
—
Könyvnyomtató iMühelyek, Szedk, Nyomtatók s Papiros feldolgoztatásának számok. Valóban, ha az egy Esztend alatt nálunk készült Magyar és más nyelveken vitt kinyomtatott Könyveket összveszámiljuk, öröm nélkül nem nézheti a jó
—
Hazafi, annyival inkább,
lia rövideden elöliozom LitLeraturánknak okozandó hátráltatásait; úgy mint, Elször: sehol nintsenek annyi kirekeszt Engcdelmek (Exclusiva Privilegia) mint nálunk itten a Könyvnyomtató egy fillér bizonyos haszonra számot nem tartliat, mert a mit vennének, azt nékik nyonir lalni nem szabad illyenek a Katiiolikus Oskolás Könyvek Schematismus, még az Abc-ék is, mellyekre a Kir. Universitásnak Kirekeszt Engedelme vagyon tudjuk pedig, hogy legtöbb a Katholikus Oskola, és igy ezen Könyveknek legnagyoi)b keleté is vagyon. Másodszor: ugyan a Kir. Universitás Könyvnyomtató Mhelynek kirekeszt szabadsága vagyon n Zsidó és Serbus nyelven irt könyvekre, a vSerbus Nemzet moslaná;
;
;
l)an
igen sokat_ nyomlattat,
liasznot
vészen.
ebbl
Harmadszor
Mhely három Esztend
a
:
is
leliát az Intézel
igen szép
Debretzenyi Könyvnyomtató
Református új Énekes Könyvre (hány Esztendre? nintsen a Privilégiumban kitéve, de hihet, hogy szerentsénkre csak (> vagy 10 Esztendre adatott) az új Énekes Könyvet új Énekekkel imitt amott feltseréllék, sokakat pedig kihagytak, úgy, hogy az a réginél szinte lÜ árkussal kevesebbet teszen a régi Énekes Könyvnek oUy jó kellette volt, hogy 7—8 helyen folyvást nyomtattatott; csak Fskúti Landerer .Mihály maga Esztendnként 3000 eladóit, az egész Énekes Könyvet pedig, a melly 47 árkust tett, hetüket öszveszedve tartotta, hogy annál oltsóbban adhassa. E három elhozott Artikulusok csupán
Kirekeszt Szabadságot
eltt
a
nyert,
;
—
csak a mostanában Birtokos Uraknak Ijajlanak bizonyos hasznot, a többi Könyvnyomlalók, liogy niil és niennyil nyomlatnak, megmutatja ezen írásom: ezek többnyire Isak Kalendáriumot nyomlatnak, de e mellett is szinte semmi nyereségök
minden Könyvnyomtatónak
nintsen, mert szinte
adni kénteleniltetnek, Isak hogy keljen
;
lévén, oltson
ebbl pedig nagy
ne-
Könyvnyomlatóink. - Csekély Ítéletem szerint jó volna arra is figyelmezni, hog\ a Könyvnyomtató Mhelyek csak a Litteratura elmeneteléhez képest szaporitatnának; különben ha erre nem tekintetik (mint eddig), nem élhetnek, és ezen leghasznosabj) szabad Müvészség lealatsoiiyiftalik, e Státusban pedig felette ártalmas, ha szükséggel küzködnek, mert a Királynak és Hazájának árihat, ha az egyenes utat eltéveszti. A hol szegény a Könj-Anyomtaló,
hezen élhetnek
a
mi
—
Tudósnak nintsen semmi megjiilalmaztalása fáradságának ismét van az, hogy több originális Munkák nem készülnek, mert hogyan dolgozhatna nálunk egy tudós valamely originális jó Munkát, mellyhez három négy Esztend szükséottan a ;
árkusért Váltó Cédulákban legfeljebb 10 forintot kaphat, még pedig ezt is nagy nehezen, mert kivévén egy pár .Nyomtatót, ingyen sem vállalhat-
ges, ha ezután eladáskor nyomtatott
ják a többiek.))
Ezen
érdekes bevezetés után következik az 1817-ben leírása, melynek folyamán saját nyomdájásPesten, Trattner János Tamás nyomtat min-
tolöllc
mköd
nyomdák
ról
írja:
ezt
maga költségén pedig a régi Könyvek Magyar Munkákat, az írókat meg is jutalmaztatja, itt készül az egyik Magyar Újság: Hazai s Külföldi Tudósítások T. Kultsár István Úr által Nemzeti Gazda Tek. K. S. Pelhe Ferentz T. B. Úr állal és a Tudományos Gyjtemény; úgy nem különben egy Magyar és Német Kalendárium Negyed, egy Magyar Nyóllzad Rétben lart 2 CorrecEsztendn lorl, 23 Szedt, 20 Nyomtatót, G Könyvrakókat denféle Nyelveken \'áltó, melleit felelte sok új
;
:
:
által feldolgoztathat
Trattner János
64.S
Báli Papirost.
Tamásnak
az 1817-iki
magyar nyomdákról
kimutatása végeredményben azt mutatja, hogy Magyarországon abban az évben 38 nyomda, 5 korrektor, 12 mvezet, 101 szed, 140 nyomó, IS könyvrakó volt és összesen 3887 bála papirt dolgozlak fel. Feltn azonban, hogy ebbl a kimutatásból Trattner János Tamás kihagyta az erdélyi
összeállított
48
és szlavonországi nyomdákat ha ezeket tehát hozzáadjuk, akkor hazánkban abban az évben 50 nyomda volt és legalább 160 szed, a feldolgozott papirt pedig 5000 bálára tehetjük. és a liorvál-
;
még
Trattner János
Tamás nyomdáját egyre
1816-ban megvette a kegyesrendiek
nyomdát
jol)ban fejlesztette.
birtokában
lév
kalocsai
ezzel sajtóit 15-re szaporította.
s
A fennebbiekbl láthatjuk, hogy Trattner János Tamás közhasznú és a mveltség terjedését jelentékenyen elmozdító tevékenységet
Meg
is kapta érte az elismerést. I. Feelnévvel a magyar nemesi rangra emelte, Krassó- és Szatmár megye rendéi pedig táblabírói címmel tisztelték meg. Trattner János Tamás mködése mindössze 11 évig tartott. 1824 március 24-én, életének 34. évében elhunyt. Azután ismét atyja, Trattner Mátyás vette át a nyomdát, de 1827 de-
renc
király
cember
l-én
fejtett ki.
«Petrózai»
már
átadta vejének, károlypatyi és vasvári Károlyi
ügyvédnek, ki nemes ambicióval boldogult sógora által egyengetett ösvényen. István
táblai
kir.
haladt a
Károlyi István 1831-ben megkapta a privilégiumot és a nyomdát «Trattner-Károlyi» név alatt vezette tovább. A nyomda
emelése és régi jó hírnevének megrzése körül sokat fáradozott. hozatta legelször Pestre 1840-ben a gyorssajtót, melyet 1814-ben König F'rigyes talált fel és melyet Londonban alkalmaztak elször. És hogy a kor igényeinek, a nyomtatványok kiállítása tekintetében mindjobban megfelelhessen, kézf vassajtóit is folj^ást szaporította, úgy hogy néhány év múlva a fasajtókal egészen mellzhette. Azonban a szabadságharc után nyomdája hanyatlani kezdett és mindinkább visszamaradt. Károlyi István 1863 április 27-én
halt
meg, 69 éves ko-
rában. Halála után a család egy tanult könj-vnyomtatóval zeltette a
nyomdát, de minthogy vállalkozó nem
volt, a
ke-
nyomda
szembeötlbb lett. A család ezt látván, 1867 nyomdát Bucsánszky Alajos pesti könyvnyomazt már meglév nyomdájával, melyet 1849-ben
hanyatlása mind elején eladta a
tatónak,
ki
állított fel, egyesítette.
így ért véget újjászületésének kedett.
az
a
nyomda,
idejében
oly
mely a magyar irodalom nagy nevezetességre emel-
Most pedig folytassuk
mködésének
a
Latiderei'
könyvnyomtató-család
ismertetéséi.
Laudeier Lajos ^íihály virágzó nyoindáit 1795-ben fia, Landerer Mihály ^elte át, ki azokat atyja szelleméi)en vezette továbl). A kassai nyomdát azonban 1798-ban a család egyik tagjának, Landerer Ferencnek adta ál, ö pedig a pesli és a pozsonyi nyomdát tartotta meg. Egyedül Pozsonyban S sajtómködött s pesti nyomdája is ineglelietsen emelkedetl.
val
Landerer Miiiály 1809-ben elhaláloznyomdáit fia, Landerer Lajos örökölte, ki ekkor még kiskorú volt. így a nyomdák vezetését egyelre Blöszl Józsefre bízták. Landerer Lajos 1824-l>en elér\én nagykorúságát, a nyomdákat sajál kezeván,
lése alá vélte.
Tevékenységét mindjárt azzal kezdle, pozsonyi sajtók szárnál 9-röl "i-ie szállilotta le és az onnan elxett 7 sajtóval pesli nyomdáját nagyobjjílotla, ami amellett szól, hogy már akkor is fsúlyt fektéiéit Landerer Mihály. Pestre Pozsonyi nyomdáját ezentúl csak az országgylések tartama alatt szaporította néhány sajtóval. Landerer Lajos rendkívül buzgó könyAnyomtató volt. Minden a könyvnyomtatás terén felmerül újítást azonnal alkalkezdte meg nálunk. mazott és 1833-ban a színes nyomást is P^énykorát nyomdája 1840-ben érte el, amikor társas viszonyba lépett Heckenaszt Gusztáv könyvkiadóval. Innen kezdve azután a cég ((Landerer és Heckenaszt»-ra változott. A nyomda berendezésére nagy gondot fordítottak s minden törekvésük oda irányult, hogy a technikai haladással lépést tartsanak. Fontos szerephez jutott a nyomda az 1848-iki mozgalmas idkben. Ugyanis itt nyomatta a márciusi ifjúság a szabadsajtó els termékeit: az ismeretes 12 pontot és Petfi Sándor ((Talpra magyar i» cím lelkes kölleményét. És ez olyan történelmi momentum, inely örök idkön át hirdetni fogja a Landerer és Heckenaszt nevet. \z 184S iki nemzeti kormány egy bankjegynyomda felállítása végett szintén Landerer Lajoshoz fordult, melyet a célnak megfelelen gyorsan be is rendezett. A bankjegynyomda ideiglenes technikai vezetését is Landerer Lajosra liogj' a
Inincjsi}!,-
Oli'iis
tin;t
X\l
l—S
4
Landerer Lajos.
llecki'iiaszt íjusztiiv.
kormány
s hogy e megtisztel bizalomnak tökéletesen tanúskodnak az úgynevezell alvossuth-hankok*. Ez volt utolsó nevezetesebb alkotása. S minthogy ez éviül kezdve az országgylések pár Pesten tartattak, pozsonyi nyom-
bizla a
megfelelt, arról
(lájnkat
eladták az ottani
mvezetnek,
Schreiber
Alajosnak.
Landerer Lajos 1S54 luár 1-én, életének
ben meghalt.
vele kihalt a
legnagyobb könyvnyomtat ó-csa-
leghíresebb
magyar lád.
l'eb-
54ik évé-
c.s
Halála után az egész üz-
HeckenasztGusztávvelte Landerer Lajos örököseivel barátságosan kiegyezvén, egyedül kezelte. ISGS-ig «Landerer és Heckenaszt» cég alatt, de azontúl már saját neve alatt folytatta. lS73-ban pedig az egész válletet
át s
—
lalatot
az
e
célra
alakult
részvénytársaság, a cíFranklin-
Társulat» vette meg. szabad>a.jl.. elsü
tei-mrk.Mt
tató prés.
nyom-
-^^
Iien
nemzeti kormány 1849-
még egy nyomdát
állított
Alladaluii nyomda)) cinien, inolylieii a hivatalos lap és a kormányrendeletek készültek. Berendezése a kolozsvári r. k. liccum-iiyomda O^breczenbe szállított felszerelésébl került ki. A nyomdái a kormány magával vitte Szegedre, utóbb Aradra is. A szabadságharc végével pedig megsznt. Állítólag az egész nyomdát Aradon a Marosba sülyesztették A nagyobb nyonulák sorába emelkedett az .a nyomda is^ melyet 184S-ban Eiszenfelsz Rudolf állított fel s mely 1850-ben luiiieh Gusztáv, a hírneves könyvkiadó tulajdonába ment átEmich Gusztáv a nyomdát a kor igényeinek megfelelen sze1'
relte
fel
na-
folyton
és
gyobbította. 1868-ban
dig
pe-
könyvkiadó-üzletével
együtt
eladta
naeum»
cím
az
((Athe-
alatt
alakult
részvénytársaságnak.
A zül
pesti
nyomdák kö-
még felemlítendk
Beiméi József (18:í0— és Kozma Vazul (1846—1852). 1853-ban e 1852)
két
nyomda egyesült és és Kozma» cég
"Beiméi
alatt mködött 1862-ig. Ez évben Beiméi József kivált a
cégbl
és
neve
saját
ennek követ-
Kozma
keztében
alatt
Vazul
Emich Gusztáv.
vezette
1864-ig. Ekkor a nyomda végképen megAzonban nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy e nyomdában készült 1857 hen a «Szenl-István-Társulati) által kiadott « Szent Erzsébet legenda» cím m, mely technikai szempontból még ma is egyik értékes terméke a magyar könyv-
tovább, de csak
sznt.
nyomtatásnak.
Lukács László szintén
gzerre
1848-ban
állított
fel
nyomdát
és
be ez volt hazánkban az els gzerre iterendczott nyomda. 1854-ben a nyomda Herz János birtokába jutott, kinek keze alatt nagy lendületnek indult. Késbben azonban hanyatlani kezdett és 1881-ben megsznt. Ugyancsak 1848-ban állított fel nyomdát Müller Adolf, rendezte
;
4*
mclyfl nemsokára reá testvére, Müller Emil veti a
nyomda
dában nyomtatták 1876-ban
e
Wein
át.
1863 ban
nyommelynek elállilásához nyomda bozalta meg elsnek a köriorgó-gyo\s-
vétel útján Kliór és
birtokába került. E
a aPester Lloyds-ot,
A nyomda
sajlókat.
ISdO
körül
jelenleg a «Lloyd-Társulat» tulajdona. liornyánszky Viktor állílolt nyomdái, mely
mint elsrangú nyomda ma is fennáll. A magyar könyvnyomtatás harmadik korszakát azzal zárjuk le, liogy 18()6-ban Budapesten 17, vidékem 88 nyomda mködött.
A
iu{iny;«i'
Az
köiiyvnyomtalás
napjainkig.
I<S(S8-lól
után az alkotmányos rend lielyreviszonyok jobbra l'ordnltak és ezzel minden téren rohamos fejldés mutatkozott. Ezen fejldési korban azután a magyar könyvnyomtatás is elérte azt az idpontot, mely kedvezbb helyzetbe terelte 18()7-iki
állításával
kiegyezés
liazánkban
a
további terjedéséi és technikai tökélelesbítését.
Ma, a magyar könyvnyomtatás már hatalmasan írllenilült könyveken és egyéb nyomdai teimékeken meglátszik mái-, hogy a könyvnyomtatás e korszakban óriási, szinte beláthatatlan niellékágazatokkai gyarapodott. S ha még hozzávesszük a modern tanulmányokat, azt mondhatjuk, hogy a könyvnyomlatás e korszakban alaposan megváltozott. A mellékágazatok közül mindenesetre kiemelkedett a kés színes nyomás. A knyomást még 1806-ban Szenefeldcr s a
Alajos
találta
fel,
ki
Münchenben
állította
fel
az
els k-
nyomdát. A knyomtatás azóta természetesen nagyfokú átalakidáson ment keresztül és ma már a tökély oly magas fokáia •melkedett, hogy a grafdiai ágak terén Szinte uralkodó szerepet játszik. A színes nyomáslioz kétségkívül legalkalmasabb •
a
knyomtatás. A hároniszín nyomással nálunk elször Veress Ferenc
foglalkozott, ki 1851-ben fotográfiai
mtermet
nyitott.
De nem szabad megfeledkeznünk az egyéb magyar technikai találmányokról sem. Szedgépet például már 1839-ben talált fel nálunk Kliegl József bajai egyén, ki azt Pozsonyban 1870-ben újból jelentkezett kiállítván, nagy feltnést keltelt. egy szedgéppel, de az már nagyban különbözött a régitl;
új, rendkívül komplikált gépnél már az elektromosságnak akadt szerepe. 1887-ben Méray-Horváth Károly is konslniált egj' szedögépet.
az is
Az els magyar gyártmányú gyorssnjló pedig Rock gépgyárából került
ki
István
1859-ben.
Nyomdáinkban ma már hatalmas rotációs-gépek és a legmodernebb körforgó-gyorssajtók vannak mködésben, melyeknél tökéletesebb gépekel már nem igen várhatunk. Mai nagj'obb és minden modern felszereléssel ellálotl nyomdáink közül felemlítjük a következket: Franklin-láiáulat nyomdája. Elsrangú müintézet. Termékeirl általánosan hangoztatják, hogy a Franl^lin-Társiilattól megszokott ízléS'Sel vannak kiállítva. Es ez Hirsch Lipót, az érdeme, ki szaktudásával
az intézel egykori igazgatójának
és céltudatos vezetés által emelte a
knijvnijomda
Pcóti
rc.iZK\-iárs.
nyomdái mai
K
György. Falk .Miksa és Falk Zsigmond 540,000
PiiUaó irodalmi éá
nyomdai
nívójára.
1868-ban alapította Klapka alaptkével.
réózv.-táró. 1884-ben kelet-
kezett a régi ^^'ilckens-fél^ nyomdából.
M.
államnyomda.
Alapját a Temesvárott 18öl-ben fiókállamnyomda képezte. A pénzügyminiszier ezt a lióknyomdát Budára helyezte ál és újj'a szervezte. .Az újjászervezés alkalmáljól kapta a nyomda hivatalos nevét: ^I. kir. államnyomda. Magánrendeléseket nem vállal. Egyedüli kiadványa az ftOsztrák-Magyar Monarchia írásban és kéj>ben)> ciuiü nagyszabású m. kir.
felállított cs. kir.
Athenaeum
nyomdája. 1SG8 óta azeltt Emich Gusztávé volt.
rMZv.'táiA.
mint részvénytársaság, rangú müintézet.
Kertéóz Józáef mintaszer nyomdáját rendezte be. Azonban 1881-ben
még ma
is
fennáll.
Az
a
áll
fenn,
Ma els-
hatvanas években
eladta és újat létesített, mely
fzdik
nevéhez
a
mesterszedés meg-
teremtése hazánkfián.
Wodianer \A^odianer
F.
Fülöp.
é.i
Fiai nyomdája.
1890-ben
íía,
szakszer vezetéssel csakhamar
1856-ban
Wodianer Hugó a
állította
fel
vette át és
fvárosi nagyobb nyomdák
nívójára emelte.
Mennyire fejldött a magyar könyvnyomtatás az utolsó 25 évben, azt mutatja a következ statisztika 1888-ban volt <
:
nyomda 1913 végen Budapesten környékén 2"2, vidéken 395 városban 94(5 nyomda. Ez volna a magyar könyvnyomtatás rövid története, mely liár nem mondható teljesnek, de az adott keretl)en némileg mégis tájékoztat a könyvnyomtatás mindenkori állásáról és fejldési menetérl. BudapestL'ii 70, vidéken 293
?51,
;
MÁSODIK FEJEZET.
A magyar könyvkereskedelem rövid története. Irodalmi viszonyok és kéziratkereskefleloiu az ókorban és a középkorban. ^lár a Icgrégilíb korban foglalkoztak az ciiiberek azzal, hogy milyen eszközökkel lehetne a í'ontosabb eseményeket az utókor számára maradandó formában megörökít(>ni. E gondolattal
való foglalkozás eredményezte azután az írás feltalálását.
Az els
kísérletet jelírásnak
Minden
nevezi a történelem, mert csupa
személy vagy állat megjelölésére Utána következett a képírás. Az meg olyan volt, hogy minden fogalomra egy-egy képet alkalmaztak. Csak nagy késn, mikor az írás mindjobban tökéletesedett és egyszerbbé vált: képzdött az úgynevezett jelekbl
volt
állott.
tárgy,
meghatározott
egy
jel.
betírás.
Az eszköz a gondolatok megörökítésére tehát megvolt. Mi sem természetesebb, hogy így azután szellemi élet is fejldött ki. A szellemi élet els nyomait az egyiptomi népeknél találjuk. St a legrégibb könyvgyjtemény, melyrl a történelem említést tesz, szintén egyiptomi. Oszimanduász thébéi király tulajdonát
tárában
«A
képezte
volt
s
a
memfiszi mauzóleumban lev könyv-
elhelyezve, ezzel a
nem mindennapos
felírással:
megjegyezzük, hogy az akkori volt olyan alakja, mint a késbbi kor könyvének,
lélek orvossága)). Itt röviden
könyvnek nem mikor a ma is ismert abikját vette fel, hanem tekercsalakú volt s így könyv helyett inkább kéziratnak nevezhet. Ugyancsak pezsg szellemi életet a görögöknél találhatunk, mely kétségkívül sok tehetséges írót hozott felszínre, kik gazdag irodalmat teremtettek. Különösen sok komédia-költjük
kik rengeteg
voll,
nelem terén
is
vígjálékol,
írtak össze.
Úgyszintén
a
törté-
sok görög tudós.
fellépett
Az uralkodók és némely femberek birtokáhiin hatalmas könyvtárak voltak, melyek közül nem egy töiil) ezrrre men tekerccsel dicseked be teli.
A
kéziratokkal való kereskedési a görögök
Albénben már
Kr.
zlek elször.
az V. században, Szókratész idejében, a
e.
Dioniszusz-féic szinház orkesztrájában kötöttek a mai könyvkereskedelemlicz hasonló üzletekét. Legtöbbnyire az athéni és szamoszi könyvtár fölösleges kéziratait árusilollák. Idvel
pedig annj'ira fellendüli tárakból
származó
kéziralkereskedelem, hogy
a
nem
kéziratokkal
tudlak
a
a
könyv-
könyvgyjtés
szenvedélyéi kielégíteni. A kéziratoknak több példányban való lemásolása vált leliál szükségessé. A másolási a ké/.iratkeres-
kedök rendszerint maguk végezték. A rómaiaknál a szellemi élei kezdetben igen alacsony fokon állott. Csak Kr. e. a III. században a görög mveltség elterjedésével s mikor már a magasabb társadalmi illem is megkí\ánla a jó és változatos könyvtár bírását, vett nagyobb lendidelet az irodalom.
A
kéziratkereskedelem
kezddit.
éveiben
utolsó
Rómában azonban csak a köztársaság Az írók saját mveiket több pél-
dánj'ban lemásoltatták és csereviszonyba léptek. Kiváló példájuk
maga Cicero, ki kidönben már kiadóval is dicsekedhetelt. Kiadója Pomponiusz Altikusz volt, ki következ müveit hozta forgalomba «A szónokról, taszkuláni tanulmányok, levelezés, beszédek Ligeoriusz melleit és Anloniusz ellen. » Altikusz volt
:
korában már
a
másolás
is
gyorsabban ment A -másolók rabkiknek az írás voll foglalkozásuk.
szolgák sorából kerültek
ki,
E
rendezlek
célra
külön
mondása után
A újabb
mhelyt
be
s
olt
az egyik tollba
írlak a többiek.
kedveltebb
mveikbl
íróknak meglehetsen
sok példányt kelleti
másoltatni, mert hálás olvasóik mindjárt szél-
kapkodták. \'oItak íiók, mint például Ovidiusz és Propertiusz, kik
nyíltan
kerekségén
dicsekedtek
azzal,
hogy mveiket az egész
föld
leányok s asszonj'ok, Róma s a tartományok, a szenátus s a hadsereg egyaránt kedvelik költeményeinket. » Egyébként az új mvek másolását igen sietve kellelt végeztetniök, mert könnyen megesett, hogy valamelyik '.'ersenylárs egy-egj' példánnyal hamarosan átkelt olvassák
:
((öregek
s
ifjak,
Pliszpániába tokkal
A
vagy Afrikába
vidéken
vidéki
nyeztetett
megelzte
olvasók
ugyanis
köz|)ontnál
Ez magyarázza meg a
s
azt,
s a
ott
mü
sokkal ezt
a
gyorsan eszközölt másolavagy annak kiadóját.
íróját
buzgóbbak voltak versenytársak
hogy egyes
az
elké-
kihasználták.
írók világhírét egyenesen
vidéki kéziratkereskedelem állapította meg.
A római kéziratkereskedelem igazi lendületét a császájság ezüslkorában érte el. A fbb városnegyedekben egymásután nyiltak kéziratkereskedések. A középülelek pedig tele voltak hirdetésekkel. Ez idbl ismeretes cégek a Szosziusz lestvérek Horáciusz kiadói), Triklon, Dorusz és Juvenalisz Rariszt. Ez utóbbinak egy érdekes feljegyzése maradt reánk « A gyermek :
(
:
mieltt elmondja leckéjét, a pad alá tartja könyvét s alattomban mégegyszer átfut rajta. » Ebbl arra lehel következtetni, hogy Rómában' a tankönyvekkel is élénk kereskedést ztek. Az ókorban felpezsdüli szellemi élet a római birodalom bukásával jóval aláhanyatlotl. Míg az ókorban a rabszolgák százai, a középkor els századaiban már csak a kolostorok magas falai mögött a szerzetesek foglalkoztak a kéziratok másolásával. így tehát a szerzetesek voltak a mveltség fenntartói és részben fejleszti. Csakhogy az általuk készíteti
másolatok
nem
voltak oly könnyen
megszerezhetk, mint az
ókoriak, a kéziratkereskedelem virágzásának idején.
Ritkák és
drágák voltak. .Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy páratlan szorgalommal másolgatták le az ókorból fennmaradt kéziratokat, mintegy helyreállítani igyekezvén ezáltal azt az alig elképzelhet veszteséget, melyet a világirodalöm több ókori könyvtár elégése következtében szenvedett. Azonban nemcsak a kolostorokban, de a fejedelmek udvaraiban is készítettek másolatokat, de csak magánhasználatra. A szellemi élet újabb fellendülése csak a N'III században észlelhet. Ekkor a nyugaton Nagy Károly frank király fáraa tudomány és mveltség emelésén. Halála után fia, «Jámbor» Lajos uralkodása alatt a pártviszályok a frank birodalmat megingatták s az apja állal kezdeti törekvések dugába dltek. A romokból felvirágzott azonban egy új élei Németországban, mely a tudományra és mveltségre kétségkívül nag-yjelentség kihatással volt. A XII. században, az egyetemek alajutásakor, már nagyobb arányokban folytatták a kéziratok másolását. Eleinte csak az
dozott
de Uésbhcn már minden n;iiiyol)b váiüsban voltak S ezzel kezdetéi vette a rendszeres kéziralkereskedelcm is. Legelször Olaszországban tntek fel kéziratkereskedk utána Franciaországban és Angolországban. Mind a bárom helyen meglehets nagy mértékben zték a kéziratokkal való kereskedést. Legtöbben közülük a másolást is m;iguk végezték, st kéziratokat lemásolás végeit ki is kölcsönöztek. Németországban eleinte leginkább a tanítók kezében egyelciiii,
másolók.
;
volt
a
kéziratkereskedclem.
Késbben
azután
a
levcliéstk
vagy levélnyomtatók és a formamotszk voltak azok, kik kisebb füzetek és egyes lapok készítésével foglalkoztak s azokat fké[) vásárok alkalmával hozták a nép között forgalomiia. A középkori kéziratkereskedelem a XV. században érte el virágzását. Ekkor az egyetemi városokban a kézirat-szükséglet egyre nagyoi)bodott, a fnrak és gazdag könyvkedvelk könyvtárakat alapítottak, melyek közül a legnevezetesebb mindenesetre az V. Miklós pápa által alapított vatikáni kön\^tár
Rómában. Magyarországon a semmi nyoma. Pedig
—
—
kéziratkereskedelemnek sajnos középkorban hazánk sem álioil az utolsó helyen a szellemi mveltség terén. A XIII. században már egyetemünk volt Veszprémben, a XIV. században Pécsett és Budán. Könyvtáraink is voltak szép számban. Az iskolák, a püspökök, a vagyonosabb kolostorok és könyvkedvel furak bírtak könyvtárakkal. S így szinte érthetetlen, hogy magyai' kcziratkereskedelemrl semmi feljegyzést sem találunk, holott külföldön minden egyetemi városban voltak kéziratkereskedk. .\agyon valószín, hogy a mi egyetemeink külföldön szerezték be tan- és egyéb könyveiket és pedig ama kalmárok által, kik áruikknl Zárát, Velencét, Bécset, Prágát és Krakót is szokták a
azonban vannak adataink, hogy hazánkban XIV. és XV. században kéziratniásolók és betfestk. Az ismertek száma köiülbelül százra tehet. Csakhogy ezek leginkább elzárkózva a kolostorokban és a furak házaiban dolgoztak s valószínleg csak az oltani könyvtárak számája. volt látogatni. Arról is
voltak
a
5!)
A
könyvkereskeflolom alapvetése és állapota a X\. és Wl. században.
A könyvnyomtatás feltalálása ulán ala|iját velellék a könyvkereskedelemnek is. Noha a könyvnyomtatás melleit lolytatták még egy ideig a kéziratok jnásolását, mert a vagyonosahi) könyvgyjtk
sokkal
jol)ban
szerették
díszesen
a
ékesített
mint a nyomtatolt könyvet. Idegenkeillek tle s nem igen vettek róla tudomást. \ égre azonban mégis csak diadalmaskodott a nyomtatott könyv és a kéziratokra ráborult az örök alkonj'al. Szóval, a maiadiság lielyébe a haladás lépett. A szellemi haladás egészen új életet hozott felszínié. Ezen új élet els hírnöke a reneszánsz volt, mely Olaszországból
kéziratot,
csakhamar átcsapott Európa többi mvelt országaiba reneszánsz a szabad szellem jegyében ers küzdelmet folytatóit a skoiasztícizmns ellen. Ennek jótékony hatását természetesen a könyvnyomtatás és a könyvkereskedelem érezte kiindulva, is.
A
legjobban.
Kezdetben a könyvnyonitatók \oilak egyszersmind a könyvkiadók is. Késbben azonban már kizárólagos könyvkiadók é.s könyvkereskedk léptek fel. Értve ezalatt azokat, kiknek
nyomdájuk nem hazájában,
volt.
Xémetországban,
könyvnyomtatás
a
Fuszl és Schöffer voltak az
s-
els nagyobb könyv-
kiadók és könyvkereskedk. A könyvkiadás terén nagyarányú tevékenységet fejtetlek ki s mindenesetre méltó hely illeti meg voltak azok, kik a nyomket a könyv történetében. Hiszen tatott könyvet elsnek bocsátották útjára s igyekeztek számára állandó piacot létesíteni nemcsak hazájukban, de idegen országokban is. így többek közölt Parisban és a Keleti-tenger mellékén fióküzleteket állítottak fel, hogy a könyv elterjedését minél szélesebb körben biztosítsák. Hasonló szellemben mködött Birckmann Ferenc Kölnben, ki mködéséi 1507-ben kezdte. Könyvkiadó-üzletét a család mindenkori tagjai közel "200 évig folytatták, miáltal jelents szerephez juttatták a kölni könyvkereskedelmet. Sorukat követte Froben János, ki 1491-ben
k
alapította
könyvkiadó-üzletét.
remekírók helyes kiadásaira
Fleg
arról
törekedett
s
hogy a hogy kiadványait
nevezetes,
mvészies
kiállításban
kiadó volt
még Rinmann János Augszburgban. Mködésének
hozta forgalomba.
Jelentékeny könyv-
ideje alatt
146 inüvct
A
adott
ki,
melyekkel évente beulazia az
német könyvkiadó és könyvkeresked azonban kétségkívül Kobcrger Antal volt Nürnbergben. Könyvkiadói tevékenysége (1473-tól 1513-ig) és az a mód, országot.
legjelentékenyebb
mellyel kiadványait terjesztette, látbalóan irányították a könyv-
kereskedelmet.
Ó
kereskedkkel
bejáratta
volt az
els könyvkiadó, Olaszországot,
ki
vándor-könyv-
Ausztriát,
.Magyar-
országot és Lengyelországot. S hogy a könyveknek ily való terjesztése bevált, bizonyítja az, hogy aránylag
kevés
—
—
óriási vagyont szerzett. számuk 220 említjük meg, hogy a vándor-könyvkereskedk \oltak
kiadványaival Itt
módon
azok, kik a könyvnyomtatást és könyvkereskedelmet
meghonosították.
így
elssorban
a
külföldön
Olaszországban,
Francia-
országban és Angolországban. Lutlier fellépésével az irodalom és a könyvkereskedelem újabb irányba tereldött. Eltte ugyanis a skolasztikusok és a liumanisták uralták az irodalmat, de Luther a reformáció behozatalával egészen új irodalmat teremtett és ez lett azután a gyztes. A reformációval új könyvkiadók is léptek fel, kik Luther és annak követi szolgálatába állottak. Semmi kétség tehát aziránt, hogy a reformáció csak hasznára vált a könyvkereskedelemnek, mert a nyomában keletkezett gazdag irodalom újabb rétegét hódította meg a közönségnek, megszaporította a
könyvkiadók számát
s
biztosította
Nagy fordulóponthoz
jutott
késbbi
azonban
a
fejldését.
könyvkereskedelem,
mikor a frankfurti vásárhoz csatlakozott. Az els 'könyvvásárt a XV. század utolsó éveiben tartották meg. A frankfurti vásár a könyvek eladására igen jó talajnak bizonyult, mivel oda a világ minden részébl látogattak el az emberek. így a könyvvásár idvel hatalmassá fejldött s évrl-évre többen keresték fel. De nem hagyhatjuk említés nélkül a frankfurti után megindult lipcsei könyvvásárt sem, melyet leginkább akkor kezdtek mikor Lipcse a vallásos vitatkozások központja lett. könyvkiadók és könyvkereskedk szabadabban is zhették a könyvek eladását mint Frankfurtban, hol a szigorú cenzúra mködésüket nagyon megszorította. Késbben már jegyzéket is adtak ki a könyvvásáron megjelent könyvkiadókról és kiadványaik számáról Az els könyvvásári jegyzék 1564-ben adatott ki s innentl kezdve minden évben rendszeresen bocsátották látogatni,
S
itt
a
közre.
A XV.
XVI
könyvkereskedelemrl megrajhogy a rendszeres könyvkereskedelem shazája és kiindulópontja: Németország vojt. zolt
és
kép tehát
A
azt
századbeli
mutatja,
iníKjyar könyvkercskedcleiii kezdete.
Az els könyvkereskedk
iiiidán,
Felsniagyar-
orszátjou és Krdélyheii. (l^H'k
125.)
Hazánkban .Mátyás király idejében Budán, a könyvnyomtntek fel az elsö könyvkereskedk, kik
tatás behozatalával,
könyvkiadók is voltak. Kiadói mködésük leginkább vallástani, iskolai és történeti könyvekre szorítkozott. Minthogy azonban elsö nyomdánk rövid i'ennállás után megsznt s újabb nyomda 1534-ig nem alapíttatott, kiadványaikat eg\szersniind
külföldön,
többnyire
\ elencélten,
Nürnbergben
Bécsben
és
nyomatták.
Az elsö budai könyvkereskedk idszaki soireadben következk voltak:
a
—
Feger Tibold (1484 1494j. Els kiadványa az esztergomi volt, melyei Mihály, milkói püspök megbízása folytán 1484-ben adott ki. Ezenkívül még 4 kiadványa ismeretes. A legértékesebb ezek közül Turóczi János krónikája megjelent bieviarium
;
14S8-ban.
Riiem Gijrgy (1490 -149:]). Komisz Benedek drivasztunii püspök és nagyváradi karuuiok meghivására Németországból jött
Budára.
Paep (Pap) Jánoá (1498—-1515). Egyike
volt
a
legtevé-
—
misekenyebb budai könyvkereskedknek. Hét kiadvány látott mködése alatt napvilágol, könyvek és ehhez hasonlók melyek csinosan és ízlésesen vannak kiállítva. Ismerjük 1509-bl keltezeti végrendeletét^^ melybl az látszik, hogy leginkábi) velencei könyvnyomtalókkal állott összeköttetésben, mert három ottani könyvnyomtatót: Giunta Lukács Antalt, Lichtenstein Pétert és Frankfurter Miklóst említi mint hitelezit. De fe.említi Alantszee Lénárd és Schreiringer Márton bécsi könyvkiadókat is, kiknek könyvekért tartozott. Valószín, hogy még 1509-ben elhunyt, mert ez év december 10-én özvegye a végrendeletet láttamoztatta a budai tanács által. Adataink szerint
—
üzlete 1515-ig állolt
Kaym Orbán
fenn.
(1503
— 1519).
Kiadványainak
nagy része
hogy hazánk akkori hogy érdemesnek mutatkozott tankönyvek kiadásával i'oglalkozni. S bizonyára töi)l) hasznol is liajtollak, mint a költséges misekönyvek és iankönyvekliöl
állolt,
aini
azi
iinilalja.
középiskolai taiiilása inár olyan
volt,
íejleti
i'ij
i)reviariumoi\.
Várdai láíván
(1511).
A
budai könyvkereskedk sorában
magyar
születésére nézve
Könyvkereskemert mindössze csak egy kiadványa ismeretes 1511-bl és azontúl neve tölibé nem lordul el. Nagybányai Heckel látván (1512 1511). Emlékét négy kiadványa tartotta fönn. Schallcr Jakab (löl?— 1515). Elbbivel egy idben lépett fel és ugyancsak négy kiadványa voll. MurariiiAZ Antal (1513). Ez éviién kezdc meg mködését s valószín, hogy továbi) nem is folytatta. Egy kiadványa volt. Milcher Mátyáá (1514). Szintén csak egy évig volt budai könyvkeresked és emlékét egy kiadvány rzi. Kaym Orbán örököáei (1520). Kaym Orbán 1519-1520 között elhalálozván, örökösei a könyvkereskedést 1520-ban folytatták, de úgy látszik, nagyon rövid ideig. Költségükön egy kiadványt adtak ki. Seááardiai (Szeg.izárdi?) Lénárd (1523). Csak ez évben gyakorolta a könyvkeieskedésí s nevét csupán egy kiadváaz egyedüli,
ki
dését azonl)an vajmi csekély sikerrel
volt.
alapíthatta,
—
nyáiól ismerjük.
Gryneuáz György (1524). Németországból jöti, Butiára és Luther vallását dicsilö könyvek árusílásával foglalkozott. Róla sokáig azt tartották, hogy II. Lajos király 1524-iki törvénycikke érici]nében az új hit terjesztése miatt könyveivel együtt máglyán elégettetett. Ezt a balhiedelmel azonban I-'raknói « Mária magyar királyné állása a reformáció irányában*) akadémiai értekezésében hiteles adatok alapján meg-
Vilmos
cím
cáfolja és világosan kimutatja, liogy Gryneiisszal ez
meg nem
történt.
Priáchwits.
idben
Mihály (1524 — 1525). Giyneusz Györggyel egy
azonban nálánál valamivel mert könyvkereskedését Budán 1525-ig zavartalanul lolytalhatta és három kiadványa is volt. alapította könyvkereskedését,
szcrencséajel)b
.\
1525-ig
budai larluLt,
volt,
mködése
könyvkereskedk meri
1526-b.in
a
nioliácsi
azonlian
vész
és
csak
az arra
Iiekövefkftzeti a
törökök
uralom
török
liirlokália jutván,
s
majdnem
is
IVÍvárosa
könyvkereskedelem teljesen loheletlcnnc
lenni s így az ottani vált
Buda
niinileniipk vegei vetett.
megsznt Magyaroiszág
két évszázadon át szüneteli.
E korszakban Felsmagyarországon és Erdélyben is voltak könyvkereskedk. így Kassán már 149H-ban volt könyvkeresked. Reh llenrih ('puchriirer), ki az ez idbeli városi jegyzkönyvek szerint az említett évi)en tilalmat lett Prewsz János javaira és könyveire. Prewsz János adósságát 1495-ben Szeidel Ist\án, Kassa város jegyzje kifizette s így valószíni'íleg magához váltotta a könyveket is. Egy Márk nev könyvkeresked volt 1529-ben Eperjesen, Johannesz bibliopola (puchrürei) 150G-])an Nagyszebenben, ki Segesvárott
l5"2"?-ben
Ezek voltak
A
in;i((yar
a
is
megJordult.
magyar könyvkereskedelem els
köiiyvkeroskedelciu a mohácsi vé.sztl a szatmári bék«?i(|. (ir>2fi— 171 1.)
A mohácsi vész után szomorú A gyztes török iiár elhagyta
nemzet.
aggasztó
kebelében
A
csatái)an
i'itlöri.
eleseit
életre
viradt
a
magyar
nemzet körülmények újabb veszélyt idézlek el.
II.
Lajos
az országot, de a
sirl)a szállt
királlyal
az utolsó
ennek folytán a kii'ályválaszlás kérdése keiíilt sznyegre, mely a pártviszályokat igen elmérgesítelte. A Habsburg házból származó Ferdinánd l'öherceg és Szapolyai János voltak a jelöltek. Mind a kettt meg is választották és
magyar
.Jagelló
s
az ország ketté szakadt.
A
két király folytonos harcolvat vívott
egymással s ez alkalmat adott a törökök ismételt beavatkozására. János király 1540-i)en bekövetkezett halála után a treik Budát és Magyarország középs részét foglalta el. Nemsokára Erdély is különvált. .\ török hódoltság a magyar nemzetet gazdaságilag paszlítolla
és
társadalmilag
sülyesztelle
;
de
erkölcsi
és szellemi
meg. St azok a folytonos küzdelmek, melyeket alkotmányáért és függetlenségeért két felé is vivott, oly mértékben /okozlak erkölcsi és szellemi erejét, hogy a magyar mveltség fejldésére csak döntleg hatottak. Es ha erejét
nem
politikailag
törhette
sivárak
és
szomorúak
is
\ollak
az
állapotok a
ti
szellemi élet terén mégis a kiterjedlebi) mélyebben járó nyugati knltura hatása volt észlellielö. Ebben az idben kezddött hazánkban az irodalom újkora. Legfbb irányitója természetesen a reformáció volt, mely általános eszmemozgalmal idézett el, új, mindenkit érdekl vallási irodalmat teremtelt és újból mködésbe hozta a könyvnyomtatást. Innen kezdve vált tehát általánossá a magyar irodalom
hódoltság idejében,
ti
és
és innen kezdve beszélhetünk tulajdonképeni magyai- szellemi életrl.
A könyvnyomtatás désére
és
a'z
befolyásaiból a
magyar mveltség
irodalom elterjedésére e helyen
nem
fejl-
szólunk.
Megteltük ezt már az elbbi fejezetben. Feiadatiiidvhoz iiivefi az akkori könyvkereskedelmet vázoljuk. Mint fennebb láltuk, a' magyar könyvkereskíídelem els korszakát a moiiácsi vész zárta le. Második korszakának az 152()— 1711-ig ijcrjed idt állapítottuk meg és pedig azért, mert az 1711-ik év. mint a szatmári békekötés ideje, a magyar irodalom és könyvnyomlalás történetében is határvonalat képez. E korszakban azonban még igen kevés volt a mai értelemben vett könyvkeresked. Legtöbbnyire a könyvnyomtalók voltak egyszersmind a könyvkiadók és könyvkereskedk is. Az általuk saját költségen kiadott könyvek azonban kizárólag gyakoriali célt szolgáltak. Az akkori legtöbb könyv megjelenése s általában az irodalom virágzása a furaknak köszönhet, kik anyagi támogatásukkal ezt lehetvé tették. Hiszen a legtöbb ez idbeli könyv címlapján olvashatjuk, hogy^ ((nyomtattatott N. N. költségével)). A gazdagabb írók lermészetesen saját költségükön
most csak
nyomatták
mveiket,
szegényebbek pedig pártfogót kerestek, S legtöbbnyire találtak is. Akkoriban, de még a késbbi idben is, szokásban volt, iiügy a könyvnyomlatók és könyvkereskedk kiadványaikkal, különösen vásárok alkalmával, ])eutaztatták az országot s ki
ki
a
a 'költségeket fedezze.
ilyenkor a köifyvlsötk
is
csatlakoztak hozzájuk; átvévén kiadvá-
nyaikból égy nagyobb mennyiséget árusítás végett. de inkáblt királyi városokban a könyvnyom.\ nagyobb, latók rendszeiint könyvkereskedést is tartottak, hogy az akkoriban divó csereüzletet könnyebben lebonyolíthassák. Aminl a rendelkezésünkre álló adatokból kitnik, ebben az
idben különösen Felsömagyarországnak élénk könyvkereskedelme. És ez érthet
és is,
Erdélyn,ek
mert
a
XM.
volt szá-
05
zadban épen Felsöinagyarországnak és Erdélynek volt a küll'ökldel virágzó kereskedelmi összeköUelése, mely a könyvkereskedelemre is kiterjedi. Így Kassán lo-ben egy Márton nev könyvkeresked volt,
kivel
1542
és.
1543-ban Eperjesen
is
találkozunk.
Utób])i
már több sáfrányt és borsot adott el, mint könyvet. Eperjesen 154'2-ben egy Ambrus nev könyvkereshelyen azonban
ked
1547-ben pedig Gutller
A
városával,
hogy kiszabadulása
fejedelem igérelét be
Eperjesen
voll.
Bártfán az
nevével
Késbben
is
intézkedni fog.
els könyvkeresked Dudling Kristóf volt, kinek
1548-ban
kiadványát
iránt
mert már 1562-ben
ismét azután kivándorolt Boroszlóba.
is váltotta,
találkozunk
ismerjük:
Batizi
1550-bl pedig egy András ((Keresztyén tudomá-
elször.
nyokról való rövid könyvecske «-jét, melyet sokáig használtak a református iskolákban. E könyv bevezetésében azt írja a
Wiltembergben, hol akkor tartózmagyarországhi jámbor könyváros» írt volna, s kérte t, hogy ha valamit magyarul dkibocsálaná». ((Mert mostan a nyomorott Magyarországbl)an nagy sok keresztyén atyafiak kívánnának magyar nyelven iratatiii egy rövid könyvecskét, melybl az keresztyéni tudomány els fundamentomit megtanulhatnák)) stb. A bevezetésben említett bártfai Kristóf nem más, mint Dudling Kristóf, Bártfa els könyvkereskedje. Azok a feljegyzések, melyek Dudling Kristófról fennmaradtak, nem épen kedvez színben tüntetik fel. Megtudjuk bellük, hogy Dudling Kristóf üzleti összeköttetésben állott Goltz Móric wittembergi könyvkereskedvel, ki neki Melanchton Fülöp bártfai bíró közl)enjárására 110 forint ára könyveket adott el hitelbe és hogy kötelezte magát, hogy 40 forintot még 1548dian Keresztel Szent János napjára, 70 forintot pedig még ugyanazon év Széni Mihály napjára fog lefizetni. Ezen kötelezettségét, úgy látszik, nem tartotta be, mert 1552-ben Goltz Móric örököse és veje, Rhuel Konrád ezen tartozás behajtására a wittembergi egyetem közbenjárását kérte; az egyetem meg is tette a szükséges lépéseket, de sikertelenül. 1556-ban Rhuel Konrád egyenesen Bártfa város
szerz, hogy kodott
otaz
felkereste
öt
bártfai Kristóf,
Iparosok OÍvusótúva. \Xl. 1—3.
ö
6G
lanácsához íszuiitsa
ségének,
iiifézoll
levelet,
melylieii felszólílja a városi,
Dudliiig KrislúroL arra,
mert
W ittembergböl
különben Bárlláia
hogy legyen
az
küldeni
költségen külön követet és
az
hogy
elegei kötelezett-
íog
adósság behajlásával
inegliizni. Arról azonlian már nem szólnak a feljegyzések, hogy az ügy miként nyert elintézést. Az egész dolog ugyan semmi történelmi vonatkozással nem bír, mindazonáltal érdemesnek tartottuk felemlíteni, már azért is, hogy lássuk, milyen körülményes eszközökhöz folyamodlak abban az idben valamely követelés behajtása miatt. De láthatjuk ebbl azt is, hogy a XV'I. században sem volt jobb dolguk a könyvkereskedknek, mini amilyen ma van számos vidéki könyvkereskednek. Könyvkereskedk, kikrl közelebbi adataink nincsenek, voltak Selmeczbányán 1549-ben Fabri Márton, Brassóban irx)0-bcn Valentin, Nagyszebenben 1562-ben Schutth János és a XVI. század végén Wildt György özvegye, ki bét évre kapott engedélyt, hogy külföldrl könyveket hozalluit és azokat árusíthatja. 1560— 1570 között pedig Fröhiich And)rus bécsi könyvkeresked tartott Dei)reczenben könyvraktárt. Fontos volna azonban tudni, hogy milyeneket. 1573-ban megjelent az els magyar világi tárgyú ellieszélés Poncianusz históriája. Csakhogy sajnos nem magyar könyvkiadó, hanem Eberusz Balázs bécsi könyvnyomtató kiadásában. Mint a könyv latin nyelv elszavában elmondja, fordította le magyarra s Eck gróf gyri kapitány és pozsonj'i fispánnak ajánlotta házassága alkalmából. E könyv a következ században már hazánkban is megjelent. 1633401 1679-ig négy kiadást ért Brewer Lrinc lcsei könyvnyomtatónál. Bárlfa második könyvkereskedje Gutgeszell Dávid volt, :
—
—
1578-ban felállította az els bártfai nyomdát. Adatainkliól azonban kitnik, hogy a könyvkereskedést már akkor zte, amikor nyomdája még nem volt. Ugyanis 1571-ben nyomatta SchatfenbergKriszpin boroszlói kiadó-könyvnyomtatónál Slöeker Lénárd «Scripsit etiam Apophtegmata illustrim virorum exposilione Latina et Rytmis Germanicis illustrata anno Christi)) cim mvét és azonkívül nevezettl könyveket is vásárolt. Az akkori itlöben majdnem minden könyvkiadó adott ki kalendáriumot, így Gutgeszell Dávid is. Egy feljegyzésünkbl tudjuk, hogy az 1579-iki évre szóló kalendáriundiól, mely már saját
ki
67
nyoimlájábaii kós/.üll, Kassa város tanácsának löbli iiszlelelpéldányt küUlöll, melyekért a tanács 10 rénes loiintoi ulalványozott. állhatott fenn ebben az idkönyvkereskedk között, mert Petri György bártfai preszl)iler könyveinek nagy része, melyeket kétségkívül a helybeli könyvkereskedk útján szerzett be, Krakóbúl valók. Petri György könyvgyjteménye 56 nagyrészt
Szoros, üzleti összeköltet és
ben
a krakói
és
l)ekötöH,
ívrétü
összegre,
ÍÍ6
áráról
bártlai
kötetbl
és
állott
forintra becsülte.
A
az
egészet
csekély
igen
nyomtatott könyvek ezidbeli
hazánkban adataink ugyan nincsenek, de annyit mond-
hatunk, hogy eszerint a könyvek igen olcsók voltak.
Kassán
1583-ban
ismét
találkozunk
könyvkereskedvel.
Gallen Jánossal, kinek könyvkészletét ez évben halálával
hivatalosan
összeirták.
A
leltár
bekövetkezett
szerint
könyvek
a
nyelvek voltak, de akadtak csekély számban magyar nyelvek is, melyek leginkább a re-
legnagyobi) része latin és német
formátorok
irataiból, históriákból és
következtetni,
hogy
a
krónikákból, tehát a biblia
mvekbl
és történeti tárgyú verses
Ebbl
állottak.
könyvkereskedk
is
arra lehet
buzgó terjeszti
vol-
tak a reformáció iratainak.
Tevékenye könj^'nyomtató az
idben Manliusz
országba.
Hazájából
protestánsok
és
könyvkeresked
János, ki 1582-ben Laibachból
mert elvállalta a krajnai Manliusz János ezek-
kiutasították,
bibliájának
ebben Magyar-
volt
jöli
nyomtatását.
a szomszéd Magyarországon nézett szét s minthogy ekkor nálunk igen kevés nyomda mködött, jövendbeli ködésének színhelyét itt meg is találta. És pedig hazánk
után
m-
dunántúli részén,
Németujvárott,
hol
egyáltalában
nem
volt
nyomda. Manliusz János Magyarországon '2'-i
rint
15S?-tl
1604-ig,
tehát
mködött. A könyveken használt impresszumai szeezalatt az id alatt a következ helyeken fordult meg:
évig
Németujvár (1582-1584, 1588, 1595—1597), Várasd (1587), Monyorókerék (1587—1592), Sic (1592-1593), Sárvár (1600, 1602).
Keresztúr
(1.59S,
1(301,
1603,
változtatásoknak okát abban véljük
1604).
A
feltalálni,
folytonos helyliogy a cenzúra
részérl állandó üldöztetésnek volt kitéve, s ezért volt kénytelen nyomdáját egyik helyrl a másikra áttenni. Az 1585, 15S6, 1594 és 1599-iki évekbl nem ismei iink tle semmiféle 5*
nyomtatványt. Igen valószin, hogy ezekben az években mint
könyvkeresked kiadványainak
terjesztésével
és
árusításával
foglalkozott, bejárván a vásárok alkalmával az ország
nagyobb
egyszersmind lebonyolította a többi kiadó könyvnyomtatókkal a szokásos csereüzletet is. St az sem lehetetlen, hogy a frankfurti vagy lipcsei könyvvásárra is ellátogatott, mert a Schwetschke által összeállított könyvvásári jegyzékek városait, hol
már ebbl
az iiiljöl
niulatiink ki magyarországi
is
nyomda-
termékeket. IManliusz János könyvkiadói tevékenysége felöl a legjobban tájékoztat az általa kiadott és nyomtatott könyvek száma. Adataink szerint 56 kiadványa volt. Ezek legnagyobb része protestáns vallású m, ami hü tükre annak a kornak, melyben napvilágot láttak. Kia
mások költségén nyomtatott
m.
csoportosítjuk a következ képet nyerjük
német
:
Ha nyelvek magyar
szerint
36, latin
15,
Utóbbiak között van egy «Newe Zeitung asz üngorm) cím német újság, melyet 1587-ben Monyorókeréken adott ki. Ez a legrégibb ezideig ismert német njság, mely hazánkban nyomatott. Örvendetes azonban annak megállapítása, hogy Manliusz János mint könyvkiadó a magyar irodalom szolgálatában állott. 5.
íme, <'gy külföldrl bevándorolt könyvnyomtató és könyv-
keresked,
ki mint e kor legkiválóbb magyar könyvkiadója hagyta hátra emlékét. A Irodalomtörténeti Köz.leményeks 111. évfolyamában leközölve találjuk Zimmermann Miiiály bécsi könyvnyomtató és (t
kiadó-könyvkeresked latin levelét, melyet- 1562 február 16-án Nádasdy Ferenchez, Vas és Sopron megye fispánjához. E levél igazolja, hogy ebben az idben hazánk dunánintézett
de
más
sem
könyvkereskedk és az hogy a magyar irodalompártoló furakat magának mint vevket biztosította volna. Zimmermann Mihály levelébl kiviláglik, hogy Nádasdy Ferenccel való összeköttetése már régebbi. Levelében ugyanis megköszöni Nádasdy Ferencnek egy hozzá intézett levelét és túli,
részén
a kevés, aki volt
is,
igen
nem
volt
voltak
olyan
élelmes,
az ahhoz csatolva volt összeget, melyet
vételárnak,
további része pedig atyja
azonban
hanem inkább csak ajándékba
Sárvárott
így
iskolát
szól:
o
Hallván, hogy
alapítóit,
miután
nem
küldöttnek.
én
tekint
A
levél
Uraságod édes Uraságod meg-
bízásából s páitfoirása mellett, boldogul! Melanclilolion Fülöp-
nek grammatikáiból (t. a görögbl és latinból) nagy m'-iiynyiség példányokai nyomattam s kiadtam ennélfogva bátor i.
:
vagyok Uraságodat megkérni, kegyeskedjék szokott bökezíiségében s nagylelkségében könyveimbl bizonyos számú példánj'okal jutányos áron átvenni, miáltal Uraságod engemet nagyon megörvendeztetne stb. -\em hagybatjuk azonban említés nélkül, bogy a XVI. szá-
szerzk maguk is foglalkoztak mveik árusításával, Kitnik az abból, bogy Pomariusz Kr. az általa készített Besztercze térképét ismerseinek megkldvén. kéri ket, bogy az érte járó összegei majd küldjék zadlian a
illetve terjesztésével.
meg
neki.
Fennebb említrttük,
könyvkötk
is
hogy
a
köiiyvnyomtalók
könyvek kiadását sem
tartotta
utolsó dolognak.
Zechel Gergely pozsonyi könyvköt,
kalendáriumot adott Sajátos
stílusánál
és
lesz érdektelen, ha a
terjedelemben,
az
ki,
melleit
st
foglalkoztak könyvek árusításával;
a
némelyike
EzI
igazolja
egy magyar melyet Pázmány Péternek ajánlott.
érdekes
löoo-ban
ki
tartalmánál
Pázmány Péternek
eredeti
fogva
szóló
helyesírással
talán
ajánlást
leközöljük:
itt
nem egész
«Az
Szentséges Romai Annya Szentegyház cardinallyanak Pázmány Peternec Esztergomi Erseknec. .Magyar Orszagh Primásánae
f Cancellariusának, az fölséges második Ferdinánd Romai Császárnak és .Magyar Országi Kiralynac völsö Tanatsanák etc. Nekem Mmdenkoron Kegyelmes Uramnac Istentl minden Lölki és testi jókat kévanok. Sok és külömb féle értelemben vadnac az emberec, Nagyságos és Kegyelmes Uram és kérdéseket is tamasztanac, mi legyen az eszlendöknec, Holdoknac, Napoknak és ez földön ennyi soc valtozásoknac, Zrzavaroknak és egyenetlenségeknec, oka. ügy hogy ncmellyec azt, czac nem oktalanul vac szerenczénec tulaidonétlyac, némellyec azt természet folyasánac, nemellyec fatalibus periodis ordscriballyac azt, nemellyec pedig az éghnec erségheinec és azoknac influentiainac az melyekrl az Astrologusoc Calendariomakban Ítéletet tesznec. De mindazáltal legigazibb ítélet azoké, az kic azt, az hatalmas Ist(>nnec aka-
és
rattyánac ki
és
megvizsgálhatatlan itéleténec
valamit teremtetett és szerzet,
mindenható erejével
és
azt
bölczeségével
tulaydonéttyác, az
ugyan s
igaz
azon
erejében,
ítéletével oda-
70
hajlya vala hova akarja. Minthogy szoktanac az tudós és bölcz Mathemalicusoc és Philosophiis Aslrologusoc, Theologusoknak itelctt veket helybe hagyván magoc tudomanyoc szerint, iigy mint Istentl adatattál, meg az bölcz Salamon-is Sap. S, diczekedet, minden esztendben az idknec változásokról eghnec
lakozoknac állapotlyokrol uy Calendariumokat et praxes Astrologicus conscribalni cs ki ereszteni az mint M. Bandaikovitz Janos-is, az (Irakai Academiahan a Philosophianac Doctora, Prolessora és ordinarius Astronomusa, irt az jöv 1634, esztendre való ilyen praxin Astrologicam és Calendariu:not, mellyel én Magyar nyelvre fordilalvan. magam költségével ki nyomtattam és az Nagyságod tekintetes és nevezetes Ui-i neve alat az körösztyéneknec hasznokra kiboczatattani. Miriekokaért Nagyságodat, mint Kegyelmes Uiamat, kérem alazatossan, méUoztasséc Xngyforgosibol és irasibol, ez földön
;
—
ságod, ezt az én kisded
munkámat tlem
alázatos
—
szolgájától
kedvessen mind elvenni s-mind megolvasni. Nagyságodat pedig a Kegyes Isten sokáig éltesse, az szent nevénec tisztességére az keresztyén Anya szent egyháznac épülésére megnyomorodot édes Ilazanknac el menetelére es meghmaradására, árvaknac és ügye fogyót szegényeknec vigasztalására, kedves és kévanatos jó egességben. Költ Pozsonyban Sz. Mihály napján, 1633 Esztendben. Nagyságodnak alázatos szolgája Zechel Gergely, Posoni Polgár és Könv-köt. Ezen ajánló-sorok inkább nyelvészeti szempontból érdemelnek figyelmet, de bennünket meg abból a szempontból érdekelnek, hogy reá mutatnak, mily fontos és nagyjelentség kiadvány volt e korban a kalendárium. E korból még a következ könyvkereskedket ismerjük Kassán Szeiberlich János (1667 1676), Budán Bing Tivadar (1706) és Pesten Kirchhoffer Ferenc (1703). A XVII. századbeli magyar könyvárakra vonatkozólag is vannak feljegyzéseink. Egyik feljegyzésünk \\'eber Bálint modori ev. lelkész könyveire vonatkozik. Nevezett 1608-ban elhalálozván, az utána maradt könyveket a város javára lefoglalták és jegyzéket készítettek róluk a becsárakkal együtt. A jegyzék összesen 50 könys'et sorol fel, melyek iv-, negyed- és nyolcadrét szerint vannak összeállítva. A becsárak 20 dénár és 2 forint között váltakoznak, melyek az akkori viszonyokhoz és a mostani könyvárakhoz képest eléggé méltányosnak mondhatók.
—
Másik leljegyzósünk szerint Kaimiti Fnrkasné, Jászbiiiiy Zsúlia asszony GselTey Lászlónak Kolozsvárott, 1657-ben 10 könyvet 12 magyar tbrintéri adott cl. E néhány példa épen elég arra, hogy fogalmat alkothassunk magunknak az akkori könyvárakról és ezzel kapcsolatiian a könyvkereskedk anyagi helyzetérl.
Kétségkívül,
hogy
a
XVII. század végén és a XVIII. szá-
zad elején a jezsuiták kassai és nagyszombati rendháza
fejteit
nagy könyvkiadói tevékenységet. Természeles azonban, hogy nagyszámú kiadványaik közül a latin nyelv hittudományi mvek vannak túlsúlyban, de találunk köztük tankönyveket és egyéb világi tudományos, st népies mveket is, melyek egyik legérdekesebbje, a « Szakácsmesterségnek könyvecskéje)). A jezsuiták nagyszombati rendházának nyomdája 1710-ben kiadványairól jegyzéket adott ki, mely nevezetesen két szempontból érdemel figyelmet. Elször, hogy kellen tájékoztat a nyomda ezidbeli kiadványainak állományáról, másodszor pe-
ki
melyrl azért, mert a legrégibb magyar könyvjegyzék, tudomásunk van. Ez azoniian nem zárja ki azt, hogy az elbbi, talán már a legels magyar könyvkereskedknek ne lettek volna könyvjegyzékei. St egész bizonyosra vehetjük, hogy dig
amint tudjuk, a legels németországi könyvkeresde már az ókorban a római kéziratkereskedk is, adtak ki egylapos könyvhirdetéseket. Már pedig az szinte hihetetlen, hogy a legels magyar könyvkereskedk nem ismerték volna ennek a nélkülözhetetlen terjesztési-eszköznek a fontosságát. Feltesszük, hogy nálunk csak az a sajnálatos körülmény forog fenn, hogy ezekbl a legels magyar könyvhirdetésekbl egyetlen példány sem maradt reánk, ami müveltségtörténetünkre nézve mindenesetre súlyos veszteség. Visszatérünk azonban a nagyszombati jezsuita-nyomda könyvjegyzékére. Ezen könyvjegj'zék nyolcadrét alalcban jelent meg s tartalmazza mindazon könyvek címét, melyeket a nyomda 1710-ben forgalomba hozott és árusított. A felvett könyvek legnagyobb része saját kiadványait képezte, de vannak bejme olyanok is, melyek másutt jelentek meg. A könyvjegyzékben összesen 390 könj^ szerepel s ami ma benne a legértékesebb az az, hogy az árak is jelezve vannak. így módiuikban van megállapítani, hogy a legdrágább könyv 10 forint, a legolcsóbb 2 dénár volt.
voltak. .Mert
kedk
és könyvkiadók,
Figyelmet érdemel II. Rákóczi Ferencnek a XVIII század a kassai könyvkötö-céh érdekében kibocsátolt védlevele is, mely így szól: «Kassai céhbeli compaclorok alázatos elején
inslantiájok mellett elötlünk reprajsentált
privilegialis
lusokbul ertjük, liogy a typograplmsoknak
arlicu-
egyébtéle,
s
vekkel és papirossal kereskedknek és céh nélkül
köny-
comsokadalmak alkalmatosságával, st másként is az említett céhbeli compaclorok privilegialis articiilnsi ellen könyveket és papirost lükön vagy nyilván nem volna szabad árulni. Kiknek ezen alázatos instanliájál kegyelmes tekintetben vévén, ezen privilegialis arliculiisok ususában ket kegyelmesen manuleneálni ki\ánjuk továbbvaló liispositióig. Ehhez képest mindazoknak, akik az istansok ily privilegialis artikulusok ususa ellen kész könyveket, papirost és egyéb idepactoroknak
való
is
eszközöket árulni szoktak, serio parancsoljuk se sokadalmakban, sem ])enig másképen ezen privilégium tenora ellen könyvet, papiros! s egyéb idejárulható eszközöket árulni
járulható
:
—
st akik vakmerségtl viseltetvén, ezen parancsolatnak ellen cselekedni comperiáltatnának, azon sokadalmas helynek tisztei és földesurai az embtelt compacforoknak az illyek ellen assistáljanak.» Ezen védiével által ismét ne merészeljenek,
ama
csak beigazolva látjuk
könyvkereskedk
A
is
lényt,
hogy
e
kor
könyvköti
voltak.
maíjyar könyvkereskedelem 1712-tl i8G7-i(j.
A magyar könyvkereskedelem
e harmadik korszaka, épúgy mint a magyar könyvnyomtatásé, 18-18-ig a privilégiumok koisza kának nevezhet. E korezak elejétl egészen 1770-ig minden téren csend uralkodott. S ezen ne is csodálkozunk, hiszen
az
elz
korszak folytonos
harcok és
iorzsalkoilások között
Pihent, hogy azután ervel lásson korszakalkotó munkájához. De a pihenés ideje nagy kárára volt. Azalatt, míg tétlen voll, csaknem egészen elvesztette küls életének és nyelvének jellegét. A magyar nyelv minden térrl kiszorult a társadalmi érintkezésbl, a telt
el,
tehát a nemzet
pihenni vágyott.
új
:
hivatalból és az irodalomból. Helyét a latin nyelv
És
azt az idegen szellemi életet
majdnem
a
túltermelésig
nygözve. Igen helyesen
is,
mely
fokozódott,
írja
a
a
cenzúra
Grünwald Béla «A
foglalta
el.
irodalomban
latin
tartotta
régi
le-
Magyar-
mvében: "A XVIII. század Magyarországra nem egy kifejlett nemzeti irodalmat az elmúlt századok nemzedékeitl. A nemzet géniusza még nem jelent meg az irodalomban ós mvészetben. De a nyelv, melyen Zrinyi, Balassa, Pázmány Péter és késbb Mikes Kelemen írt, bizonyítja, hogy van biMine er és báj, hajlékonyság és képesség kifejezni a kor gondolatait és érzelmeit s nem áll hátrább az egykorú németnél s csak a nemzeti élet rendes kifejldése kellett hozzá, hogy erre a következ koiszakban is képes legyen. » És így is országi) ciniü
örökölt
lett.
177'2-ben
bekövetki-zi
tt
a
szellemi
ébredés
utána
és
1790-ben a politikai újjászületés. Az ezzel felszínre került új élet azután útját egyengette a magyar könyvkereskedelemnek
mint azt alább látni fogjuk. A XVIII. század folyamán még mindig a könyvnyomtatók és könyvkötök voltak túlnyomó részben a könyvkereskedk. Az ismert könyvnyomtalók, kikrl tudjuk, hogy e században könyvkereskedelemmel is foglalkoztak, ezek voltak Budán Nottenstein György, Gyrött Streibig Gergely, Kalocsán és Ersekujvárott Wagner János József, Kassán Werfer Károly, Kolozsvárott Kollmann Ferenc József, Komáromban Töltési István és Weinmüller Bálint, Lcsén Brewer Lrinc özvegye és örökösei, Nagyszebenben Sárdi Sámuel és Barth János, Nagyszombatban a jezsuita nyomda és Jelinek Vendel, Pois,
:
zsonyiban Boyer Péter.
Sopronban
család,
Váczott
János Pál, Patzkó Ferenc és Weber Simon és Szombathelyen a Sziesz könyvnyomtató Ambri Ferenc Ignác és Gottlieb Antal és
Veszprémben Számmer Mihály. Az itt felsorolt kiadó-könyvnyomtatók saját költségükön nyomtatott kiadványai azonban leginkább ima- és ájtaloskönyvekböl, szent és világi énekekbl, históriákból, csíz, ókból bár maguk sem rösés kalendáriumokból állottak, melyeket telték vásárról-vásárra vinni többnyire a könyvkötknek adták el, kik azok terjesztése körül — már a saját érdekük-
—
—
—
hathatós tevékenységet fejtettek ki. Ök bonyolították ben is vásárok alkalmával a folyóiratokra és egyéb irodalmi termékekre történt elfizetéseket is. így egy 1797-ben Váczott megjelent predikációs könyvben a következ figyelmeztetést olvassuk: aTudósitás. Akik ezen Prédikálzióknak 2-ik Darab-
le
jöv József-Napi Pesti vásáron el25 garasokat vagy hozzám elküldeni, vagy
jára elfizetni kivannak, a fizetéseket az az
:
a
tudósitásban
említeti
bé-szed Uraknál bc-
elöfizcléseket
lizelni méltóztassanak.))
A könyvkötk másunk
:
közremködkövetkezkrl van tudo-
közül, kik a XS'III. században
tek a bazai irodalom terjesztésénél, a
Beszterczén Eckart Péter, Beszterczebányán Grimm Gündl Sámuel, Brassóban Madátscb Mihály,
Keresztély és
Budán Nudow J. F., Eperjesen Kollár Godofréd, Eszék<'n KlinKristóf, Gyrött Müller F"('renc, Ludwig János Mihály, Iloltzer Simon acompactor Jauriensis)) és Bischell. János
ger
Frigyes,
ki
1736-ban
kiadta
Rheniusz
latin
grammatikáját
Högészen Neumann Jakab, Kassán Kecskeméthy József és Viszth János. Kassán különben 1750-ben még töi)ii könyvköt
mködött s mini tudjuk, már a XVII. századl)an külön céhet ké[)eztek. Kitetszik az Molnár Gergelynek 1750ben megis
«Elementa grammal icai lalinaís cím tankönyvébl is, melynek címlapján ez áll: aExtaul apud compactores Cassoviaj 175Ö.» Kecskeméten Miskólczi Miklós, Késmárkon Spiner János András, Kolozsvárott Lcsei Sámuel és Guttmann János,
jelent
kirl Kazinczy Ferenc is megemlékezik, azt mondván róla, hogy magyar könyvekel da vev a németül nem ért Guttmannál talál »; Komáromban Túróczi Mihály, ki egyebek ködCsalárd Cupidónak kegyetlenségé »-t továbbá Sátor Péter és Fülöp Mihály, kikrl az a feljegyzés maradt reánk, hogy összes könpkészletüket 1740 ben a nagysallói vásáron fegyveres pandúrokkal foglalta le a plébános Lcsén Kollár János Dávid, Nagyszebenben Eiszer György, Grimm Károly, Löw János és Pos Gotllieb, ki 177r)-ban zött
Gyöngyösi István
adta
ki,
;
költségén kinyomatta a ((-Mennyország kulcsa» cím imakönyvet; Pozsonyban Frank Fridrik, Geiszler Károly, Gollncr József, Finszlerbach Jakab János, Kampf Sándor, SpaiFzer Ferenc Domokos és Németh Mihály, Rozsnyón Ámon András, Sopronban Fischer Mátyás, Krüg Ferdinánd és Wohlmuth János és Veszprémben Baumeiszter Ferenc. Külön kell megemlékeznünk Voigt Kristóf tanánól. ki 1712-^1713 táján Nagyszebenben alapított könyvkereskedést. maga kijelentette, könyvkereskedése olyan, amilyen Mint Erdélyben még nem volt. És ebben talán igaza is volt, mert saját
kitnik, meglehels nagy készletet tartott könyvekbl. Hogy csak egy példát említsünk: 80 bibliái és '200 új testamentumot tartott egyszerre raktáron. Mindazon-
amint adatainkból
közönség még sem
voll \ele megelégedve. Többea pa-emeltek elb-iie a városi tanácsnál, aminek a vége az lett, hogy könyvkereskedését meg kellelt szüntetnie. Mária Terézia hónralcpte után (1740) már rendszeresebb kíhiyvkereskedök léptek fel, kik a könyvkereskedelmet a könyvállal a
nászt
is
nyomtatástól és könyvkötészeltöl elkülönítve zték. Ilyen voll
elssorban Mausz János
Gellért,
ki
174<S-baii
Pesten alapított könyvkereskedést. 11 évig mködött mini könyvker-eskedö és könyvkiadó és ezen id alatt mindössze csak 7 kiadványt bocsátott közre s azok is a tudós körökben
mveknek
kedvelt latin
mködése
a
az utánnyomatai
voltak.
magyar irodalomra nézve tehát
Könyvkiadói
elveszett
;
azon-
utánnyomais taival, némi hasznos szolgálatot mégis teljesített. S ezzel hozzájárult azon nagy szellemi átalakulás elkészítéséhez, mely hazánkban a deák irodalom nu'iveToldy Ferenc szciint ban
a külföldi
kiadásoknál aránylag olcsóbb
latin
—
—
lésével aszerencsésen közvetítette
s
általánosította az
európai
tudományos mveltséget*. Pesten újabb könyvkereskedést 17<')S-ban W'eingand János Mihály alapított, 17()!)-l)en pedig Köpf György. E két cég látszik, a kiadványaikon használt impresszum szerint, úgy egyesült, mert azokon ((Weingand és Köpf» cég szerepel. Azonban az sincs kizárva, hogy könyvkereskedése mindegyiknek külön voll s csak mint könyvkiadók állottak társas viszonyban. De a század vége felé Weingand János Mihály már csak egyedül szerepelt mint könyvkiadó. ^Mködésükre \onatkozólag igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Köpf Györgyrl csak annyit tudunk, hogy Budán, Pesten és Kassán volt üzlete és hogy selöfizetést bé-vev» volt több magyar iró mvére. 1769-ben a városi közigazgatásban mint centura viralus \elt r(\szt és 1777-ben küls tanácsosa (exterir senalus) lett Pest városának. Weingand János MiháljTÓl meg annyit, hogy ö volt az els, ki Pesten a külföldi könyvek nagy készletével rendelkezett továbbá hogy Kazinczy Ferenc könyvkereskedje volt és 1792-ben a cenzúrával gyüIt meg a baja. Ugyanis Verseghy Ferenc magyarra fordította Milit francia apátnak <(A világ közönséges történetei cím mvét s annak I. kötetét cenzúrai engedéllyel 1790-ben 500 példányban kinyomatta és azután átadta Weingand János Mihálynak bizományi kezelésbe, ki a ;
m
II.
kötetét a reá
következ évben már
saját költségén adta
1000 példányban nyomalta. Alig liogy a II. kötet megVerseghy Ferenc két rosszakarója titkos feljelentésbon
ki és jelent,
magas helyen bevádolta öl, mint oly veszedelmes téleleket tartalmazó könyv közrebocsájtóját, mely a keresztény vallás legszentebb dogmáiba ütközik s a legelvetemültebl) francia írók libertinisztikiis tanaival van tele. Ennek következménye természetesen az lett, hogy az összes raktáron lev példányok lefoglalását rendelték el, amii)öl Weingand János Mihálynak nagy kára volt. Nem is volf sürgsebb teendje, mint a helytartó tanácshoz folyamodni, hogy azt a kárt, mely reá a lefoglalásból háramlott, teljesen térítsék meg. Az kötetbl I.
kötetbl pedig 800-at foglaltak le, a kár tehát elég nagy volt. Kártérítési folyamodványára azonban azt a válaszl kapta, hogy szabadságában áll kárát Verseghy F'erencen 240-et, a
II.
Hogy azntán
behajtani.
nem
ezi
polgári per útján
megpróbálla-e,
Ez az eset mindenesetre eklatáns példája azokdurva támadásoknak, melyeket akkoriban a szellemi
tudjuk.
nak a szabadság ellen állandóan intéztek.
A
cenzúráról lévén szó,
ismertetjük azokat
második adattak
felében
a a
nem
lesz érdektelen,
ha röviden
melyek a XVIII. század könyvkereskedelem rendszabályozására rendeleteket,
ki.
Kél
ismerünk (az egyik 1770-ben, a másik melyek a zsidóknak a keresztyén könyvekkel az illet könyvek elkobzásának terhe való kereskedést tiltották meg. alatt A kalendáriumokra vonatkozólag pedig négy rendeletet 1771-ben
—
rendeletet
kelt),
—
szeiint a bekebelezett könyvkereskedk könyvnyomtatók informáltassanak, hogy min fellételek mellett kaphatnak privilégiumot kalendáriumok nyomtatására; a másik megvédelmezte a magyar könyvkereskedknek kalendáriumi privilégiumát s így a külföldi kalendáriumok árusítását csak az alatt a feltétel alatt engedte meg, ha azokból a naptári részt kiszakítják. A harmadik és negyedik rendelet pedig a kalendáriumok nyomtatására és árusítására nézve általános
ismerünk. Az egyik és
szabályokat tartalmazott.
Azonban volt egy üdvös rendelet is, mely 1772 auguszhavában «Ordo pro bibliopolis in Hungária stabililer manentibus» címen latin nyelven tétetett közé. Ebben a rendeletben ugyanis a Magyarország területén tartózkodó könyv-
tus
kereskedk
kvalifikációja és
jogviszonyaik állapíttatlak meg. Emil magyar fordilásában
Érdekes tartalmánál fogva Békési egész terjedelmében ideiktatjuk 1-ször.
azt
JNlindenki, aki
elbb kellképen
:
magát
tanulja
könyvkeieskedésre szánja,
a
meg
köteleztetik
azért
;
.
vala-
mely szabadalmazott könyvkereskednél bat évet mint tanuló tölteni.
Azon esetben
pedig, ha a lanuló a járandó
ruhát
és szálláson kívül lelsö- és fehér
hét évre terjesztetik
koszt
a
tanulóid
a
tanuló
ki.
A
tanulóid alatt avattassék könyvkereskedés szükséges ismeretébe és a 2-szor.
szabad
kapna,
is
be
német
még egj' idegen nyelvet tanuljon meg. Ha valamely lanuló fnökétl megszökik,
és
a
latin
nyelven kívül 3-szor.
azt
fel-
fogadni és kitanítani az örökös tartományok egy másik könyv-
kereskedjének nem szabad, hanem vitessék vissza el
a tanuló
laná
el
az
meg
tassék fel
:
;
ha pedig rossz
a
lanuló
els fnökéhez
bánás következtében szöknék
fnökétl, vagy ez t rossz viselete miatt távolíügy a helyi könyvkereskedi hatóság által vizsgálés intéztessék
el,
elbb más fnök
de a tanulót
ne fogadja. 4-szer.
A könyvkereskedsegédek
fnökéi
el
nem
hagyhatja,
sem
a
lépésükkor reneltt sem a segéd
üzletbe
des szerzdést kössenek, melynek lejárta
fnök
segédjét
el
nem
küldheti.
De ha akár az
egyik, akár a másik résznek elegend oka szerzdést megmásítani, vagy a kikötött batáridt megrövidíteni, a felmondás egy fél évvel elbb történjék. A segédeket pedig fnökeiktl elcsalni szigorúan és az esethez képest kiszabandó büntetés alatt tilos. 5-ször. Senki sem nyerhet könyvkereskedésre jogot, aki azt elbb annak rendje szerint kellleg meg nem tanulta s legalább négy ével ily kereskedésben nem szolgált, s egyszers-
volna
a
mind
a
közül
különböz tudományszakokban a szerzk és iratok elegend ismerettel nem bír. Azért, aki ilyen kereske-
kir. egyetemen megvizsgálandó képességérl bizonyítványt kell felmutatnia. Azonkívül ki könyvkereskedést akar kezdeni, elegend pénzalapot mulasson ki, és pedig Pozsony szab. kir. városában legalább 500 forintot, míg más helyeken, ahol valamely könyvkeresked meg-
dést akar nyitni, valamely cs. és
:
78
koifskedni
lelepodiii és
kinyerése
melynek
felél
maga
jótállás kell, liogy
6-szor.
A
a
iikar,
legfelsbb
a lielylaiióíanács szabja
iilán,
a
cs.
meg
kii-.
liatároziit
az alaj) összegéi,
elegend
tulajdonos, másik felét pedig
biztosítsa.
könyvkereskedés sebol se szorittassék
kereskedk bizonyos számára, de szükség
a
nélkül ne
is
könyvsoka-
azonban valaki újat akar kezdeni, arra a lielyle.sz kikérend. Valamint a jogosított könyvkereskedknek és özvegyeiknek is szabadságukban áll a már megkezdett üzletel akár személyesen folytatni, akár fiukra, ha ez a felsorolt kellékekkel bír vagy a felsbbség engedélyével segédjükre átruházni, kivéve azon esetet, ha a kereskedés különös szabadalom gyanánt csak egy személy síttassék, ha
lartótanács engedélye
—
—
részére engedélyeztetett volna. 7-szer.
A könyvkereskedknek
szabadságában
áll
bármin
könyvekkel, (kivéve a lilloltakat) kereskedni: következleg akár kötit, akár kötetlen, új vagy régi könyvekkel, ércbe metszett képekkel, löldabroszokkal, nemkülönben nyomtatnahatnaJi és vehetnek könyveket másoktól. A közönség gyobb kényelme végeit azonban nemcsak a könyvkereskedknek, hanem másoknak is megengedtetik némi kereskedés régi, bekötött
könyvekkel, miért
is
ilyenek
elárúsílása a nyil-
kereskedéseknek bizonyos száma határoztatik meg, nemcsak Pozsony szab. kir. városában, hanem más valósokban is, azonkívül az ilyen kereskedknek új könyveket árulni, vagy ilyenekei kiadni, elkobzás teriie alatt tiltatik. 8-szor. Hasonlóképen tiltatik az erre nem jogosítottnak a városokljan, mezvárosoklian és falukon könyvkereskedést zni, a könyvnyomtalók és könyvkötök is tartózkodjanak minden ilynem kereskedéstl, kivéve amire eddig is jogosítottak voltak, úgy mások is, és pedig annyival is inkái)b, miután ellenkez esetben az illetéktelen eladásra szánt készlet, ha vános
megtaláltatik, nek,
el
kérésükre,
kiszolgáltatni
karhatalom
fog,
]3edig ezenfelül
könyvkereskedkegyharmad rajtakapott törvényszegk
fog koboztatni, a jogosított az
adatni,
ismételten
a
feladónak
még érzékenyen meg fognak
büntettetni.
könyvkereskedk, miután az örökös tartományok évenként elforduló vásárait meglátogatták, annak 9-szer.
Az
ehnultával, az
hanem
a
idegen
elkobzás
büntetése
alatt
többé
ne
áruljanak,
megmaradt könyvekel vagy más \árosokba, vagy
a
kültnrfoniányokba
szállítsák,
vagy
lakba, akár pedig egyes Ijollokba
dk
által lezáratva
tegyék
el
nyilvános
a is,
a helybeli
vásári
raklá-
könyvkereske-
a legközelebbi vásárig.
Joguk van a könyvkereskedknek a kereskedésükbe veend könyvek részére nyomtatási engedélyt kérni, s lia az engedély megadatott, az örökös tartományok egy könyvkereskedjének sem engedtetik meg a szabadalom tartama lO-szer.
könyvet akár toldásokkal, akár anélkül kinyoannak ittbon vagy kint nyomatott példányait árulni és ])edig elkobzás vagy más a szabadalomban megjelölt
alatt az ilyen
matni,
vagy
büntetés
alatt.
A könyvkereskedk személyes és vagyoni ügyei bíróságuknak, könyvkereskedési ügyei pedig a helytartótanácsnak rendelkezése alá tartoznak. 12-szer. Az árveréseknél jogában áll az illetékes joghatóságnak esküdt becslöket választani a könyvkereskedk közül 11-szer.
—
szokott
s
ezek
által hajtatni
végre
a
becslést és nyilvános elárusítást,
úgy azonban, hogy hivataluk elvesztése mellett tilalmas az általuk végrehajtót! elárusításnál maguk vagy mások számára vásárolni. 13-szor.
Szabadságában
áll
sitásnál
a könyvkereskedknek ugyanazok az ily eláru-
tehát
saját könyveikre árverést tartani, de
semmi elslibségi joggal sem
ha az özvegy, vagy aki
csak egy részét akarná 14-szer.
a
még
átveszi, a
módon
eladni.
helyeken,
hol
ily
A nagyobb
bírnak,
kereskedési
több
akkor sem, készletnek
könyvkeresked
van, ezek közül két, évenként változó elljáró rendellessék
ki,
kisebb helyeken j^iedig, ahol háromnál többen nem volnának, közülük az egyik tétessék ugyanolyan idtártamra, felváltva,
a
S ez nemcsak a kisebb bajokat és hiányokat intézze de ezen rendelet megtartására is ügyeljen, s bármely felmerül áthágást azonnal jelentsen a felsbbségnek. X'alóban nem ártana, ha ezen rendelet egyik-másik pontja még ma is érvényben volna. Mint például a kvalifikációra vonatkozó pontok. Egészen máské[)en festene a magyai- könyvkereskedelem, ha a mai könyvkereskedk (persze tisztelet a kivételnek) az azokban körülíi-t képzettséggel bírnának. Mint tudjuk, a Martinovics-féle összeesküvésnek volt egy könyvnyomtató tagja is Landerer Mihály. Ennek következtéfebruár 2r)-én ben, az összeesküvés felfedezése után. 1795
elöljáróvá. el,
:
I.
P'erenc általános könyvrendeletet bocsátott
ki,
melynek
2-ik
szakasza így szól
Amely könyvkeresked egy
vagy
tiltott
«erga
schedam»
engedélyezett könyvet, röpiratot, vagy nyomtatvár-yt., különösen melyet csupán a generális direktórium s engedély nélkül,
—
—
tartományokban az illet kormányszék van jogosítva adni, |)éldányonkénl 50 forinttal, második elárusít, els esetben a
esetben az említett pénzbírságon
iparjoga
kívül
elvesztésével
büntettetik.
Ezen könyvrendelelbl ezenkívül még a következ szakaszok érdemelnek különös figyelmei Iá szakasz. Ha valamely könyvkeresked nyilvános elárusításra szánt könyvek katalógusát vagy kisebb jegyzékét terjeszti be a revizori hivatallioz s a jegyzékben tiltott könyvek találtatnak, ez utóbbiakat kötelesek a revizori hivatalnak haladék-
talanul átadni s
mindaddig otthagyni, míg vagy vevre nem
találnak, ki különös engedéllyel bír a
vagy
a rendes elvigyázati szai)á]yok
mvet
külföldre
nem
küldhetik.
melyek nagy mértékben talmúak,
úgyszintén
a
tiltott
m
megvételére
megtartásával
az
illet
Az olyan müvek azonban,
vallás-, erkölcs-
államellenes
és
becsületben gázoló,
tar-
gonosz indulatú
gúnyiratok, a revizori hivatal állal azonnal megsemmisítendk. 16. szakasz. Ha valamely könyvkeresked, vagy magánember, tilloll vagy «erga schedam» korlátozott nyomtatványért folyamodik s vagy álnevet használ folyamodványában vagy
engedély után a folyamodványban nem említett könyvet jegyez be az engedély-okmányba, 50 forinttal büntetend. Ugyanezen büntetés éri azt a könyvkereskedt, vagy magánembert, ki ugyanazon könyvért ugyanazon név alatt többször folyamoddi, hogy ezáltal a cenzúrával megbízott embereket gonoszul félrevezesse. Aki a kiszabott pénzbüntea kieszközölt
tést
nem
lenne képes megfizetni,
minden
forintért
egy
napi
fogsággal büntetend.
Ezekbl a rendeleteki)l azt láthatjuk, hogy az akkori könyvkereskedk mködési köre meglehets korlátok közé volt szorítva s bizony igen kellelt vigyázniok, hogy valamely rendeletbe ütköz kihágást el ne kövessenek. A mai könyvkeres-
—
—
vajmi azt hisszük kedk közül deinek milyen nehéz helyzete volt!
Tovább kisérvén
a
kevés
tudja,
hogy el-
magyar könyvkereskedelem kifejldé-
sét,
azt látjuk,
hogy
a
rendszereselil)
könyvkereskedk külö-
nösen Pozsonyban, Temesvárott, Nagyszebenben, Kassán, Brassóban, Sopronban, Maros-Vásárhelyen, Szepesszom])atban és Zágráliban tntek fel. Ilyenek voltak Pozsonyban, az akkoi'i t'ö- és koronázó városban Kochberger János Mihály (1747 1745 táján), Löwe Doll könyvkereskedcsalád (1776 Antal (1775 táján), a 1789 között), Benedikt Mihály, majd utódai (1779^1787 közölt), Karabinszky János ^lályás (1793 óta), Mahler Fridrik Ulrik (1785—1806), SchaulT Nepom. János (1786 — 1800). kinek
—
elbb mkereskedése,
késlilien pedig
k
és Thiel Xav. Ferenc luidai könyvkiadó fiókja.
rl
Ezekrl
a
voll
cégek-
közelebbi adataink nincsenek.
Számottev könyvkiadó
és
könyvkeresked
Pozsonyl)an Landerer János Mihály, ki
nyomdát
azonban megvette a
volt
1750-ben
kiadványokkal együtt. így mindjárt kezjutott. Az 1750 március 1570 pél2-án felvett leltár szerint a könyvkészlet ez volt dány magyar Evangyéliom, 300 ciLenkötelecske», 900 magyar Katekizmus, 572 «Arca Dominis, 1114 «cseh Evangyéliom, 1757 «Seelen\vecker», 1058 ciRajska Ruze», 250 «Octava Sera((MorgensternJ), phicas), 458 1150 német Katekizmus, 194 (íQuotidiana pietatis exercitias), 184 «Ethica Symbolica)), 550 ftPerlitskas, 735 aCafhechesis minorí, 1176 "Rhenii Donatusí, Royer-l'éle
a
detben igen tekintélyes kiadványokhoz
:
620 német principia, 500 szláv principia, 202 c(Gramniatica slavonicaw. Ilyen arányban fejlesztette a könyvkiadó-üzletet tovább. Számos kiadványai közül megemlítend a &Pressburger Zeitungí). melyet 1754-ben alapított és a híres \\'indisch szerkesztéséljen jelent meg. E lapol utódai is folytatták egészen 1812-ig, midn I. Ferenc, hogy a francia háború által szánandó állapotlia jutott városi pénztárt némileg felsegítse, a lap kiadási jogát Pozsony város hatóságára ruházta. Késbben Landerer János Mihály birtokába jutott a pesti Landerer-féle nyomdának is, 1773-i>an pedig megvette a kassai jezsuitanyomdát, hol kiadványainak terjesztése végett könyvkereskedést is alapított s ezzel Kassán megvetette a rendszeresebb könyvkereskedelem alapját. Landerer János Mihály 1795-l)en bekö\etkezett halálával a kassai üzletet a család egyik tagja. Landerer Ferenc vette ál és vezette 1822-ig. Mint könyvkiadó is fejtelt ki némi tevéll>aiosok Olvasótára. .XXI. 1—3.
6
kenyscgei. Kiadványainak legnagyobb i'észe azonban a népies, jórészt a
ponyvairodalom irányát követte
s
ezekkel látta
felvidék könyvkötit. 1813-ban kölcsönkönyvtárt
Temesvárott
1771-ben
alapílotl könyvkereskedést.
címen egy
Blalt»
ndolt
ki.
Heimerl
Még
hetilapot,
Mátyás
is
el
a
rendezettbe.
könyvnyomtató
ez évben indított alntelligenz-
évenként
pedig
kaleniláriumot
Üzletét halála után, 1784-i)en, veje Slovatzeck Józset
Antal temesvári vegyeskeresked örökölte, ki az üzlet átvételehnlóságlól a könyvköti iparjogot
is megszerezte. János Tamásnak, a híres bécsi könyvnyomtatónak és könyvkereskednek. Üzletét 1790 táján eladta Jónás Jakab József temesvári könyvnyomtatónak. Mint igaz magyar könyvkereskedrl és könyvkiadóról nagyszebeni kell megemlékeznünk id. Hochmeiszter Márton 1777 október 15-rl könyvnyomlalóról, kinek Mária Terézia kelt legkegyelmesebben adományozott sza[)adalma szerint megengedte, hogy Nagyszelien városában nyilvános könyvkereskedést nyithasson s abban mindennem közhasznú könyveket szabadon és háborítlanul árulhasson. 1780-l)an pedig legmagasalil) helyrl ((privilégium piivatums-ot nyert egy nagyszabású érdekéi)en. E szabadalmával azután 10 évre kiváltságos kiadója lelt Bethlen Farkas ((Erdélyország történetei) cím latin nyelv mvének. A szaliadalom-levél egyszersmind elrendelte, hogy e minden újabb kiadása elbb a könyvvizsgáló hatóságnak terjesztend be és egy-egy példány a kolozsvári egyetemi könyvtárnak küldend; esetleges utánnyomatók pedig 5 márka nehéz súlyú arany pénzliíisággal büntettessenek. A azonban újabb kiadás megjelenése sohasem vált szükségessé, annál kevésbé kellelt a kiadónak utánnyomástól tartani. E becses hazafias vállalatot id. Hochmeiszter Márton még 177'2-ben kezdte meg és lia lelemes anyagi áldozatokkal 1792-ben végezte be. Hazafias és közhasznú mködésének id. Hochmeiszter Márton még nagyobb mértékben adta jelét, mikor 1784-ben megindította az els erdélyi német újságot, a «Siebenbürger
kor
a városi
Azonkívül bizományosa
volt Trattner
—
—
m
m
mbl
Zeilung»-ot, mely hetenként kétszer jelent ára évi 3 tallér volt.
tudósai
E
szerkesztették
amellett szól az, bogy
közé számíttatott.
lap
és
még
meg
és
elfizetési
els évfolyamait Erdély legkiválóbb hogy magas színvonalon állott, külföldön
is
az olvasottabb lapok
Id.
tette
Hochmeiszter Márton
magas
«17S6.
évi'
látogatásával.
július hó
I6-ik napján
látogatásával
Hochmeiszler meg.
Márton
II.
József
kitün-
is
^'i
7-kor
felsége
József
II.
nyomdám, valamint egész házamat
császár könyvesboltom,
magasabb
még
iizlelct
Errl naplójában ezeket olvassuk
e
szerencséitelni
kegyeskedett.*
emléktáblával
látogatást
legId.
örökítette
1789-ben bekövetkezett halálával, kiterjedt üzletének vezetése 22 éves fiára,
ifj.
Hochmeiszter Mártonra maradt. S hogy
fiatalsága dacára értett az üzlet vezetéséhez,
szenvedd Ugyanis
még
atyja életében
csára a bel- és külföldön körutat
tett,
kiképezze minden, egy nyomda és
az kétséget
nem
József különös paranhogy magát tökéletesen
II.
könyvkereskedés vezetésé-
hez szükséges ismeretekben.
Hochmeiszter Márton mindenben édes atyja nyomdoKönyvkiadói tevékenységének szép jelét adta mindjárt önállósága elején, midn kiadta Erdély els tudomás nyos folyóiratát, a nSiebenbürger Quartalschrifts-et, melyei még édes atyja tervezett. Ezen évnegyede.s^ szemle körül ErIfj.
kain
haladt.
Az els füzeiben
dély legkiválóbb írói csoportosultak.
a
szer-
szinte elismeréssel emlékeznek meg áldozatkész kiadójuk ama érdemeirl, melyeket e folyóirat kiadásával szer-
kesztk zeit
magának Erdély irodalma
körül.
Még nagyobb érdeme azonban
ifj.
Hochmeiszter
Márton-
els magyar lapot, az ((Erdélyi-Magyar Hir-Vivs-t, melynek els száma 1790 április I-én jelent meg. Elfizetési ára egész évre 5 forint volt. E lanak,
hogy Erdélyben
alapította
az
mikor Kolozsvárott is alapított üzletet, oda ville át s ott ((Hiradó)) címen adta ki tovább. Kolozsvárott azért alapított üzletet, mivel az országos kormányzat összes hivatalait oda helyezték át. Erre vonatkozólag naplójában a. kövelkezpot,
késbb
ket olvassuk: «1790-ben Kolozsvárott a dikaszteriális
munkák
olcsóbb szállílhatása tekintetébl nyomdát és az irodalom terjesztése céljából könyvkereskedést rendeztem be, mely utóbbit a
magyar irodalom sok közhasznú
eredeti és fordított
mvei-
vel gyarapítottam.))
Hazafias érzelmeit igen híven tükrözi vissza az az «Ajánlás»
melyet 1790-ben kibocsátott könyvjegyzéke elé írt: «Mentl nagyobb fájdalommal kellett eddig tapasztalni, hogy annak a nemzetnek, amelynek dicsségérl kisebb vagyok én, hogy 6*
fiai közül oly kevesen találkoztak azeltt, anyjokhoz tartozó tiszteletekrl megemlékeztek volna, hogy annak nyelvét gyarapítani és az erre szolgáló könyveket annál nagyobb örömére és vigaszszaporítani kívánták volna talására szolgálhat kinek-kinek valaki csak a nemes magyar nemzethez érdeme szerint való tisztelettel viseltetik, hogy már ma ezen nemzetnek fiai is felébredvén el)beli kötelességeket bvebben teszik és ebbeni szorgalmatosságokal már is annyira léptették, hogy kevés neme légyen a tudománynak, amelyrl
sem
szólhassak,
akik
:
—
Én is azért ezen könyvek ezen nyelven is ne találtassanak. nemes hazának fia lévén, vétkezném, ha ezen örömben részt nem vennék és kötelességemet tehetségemhez képest nem tenném. Több pedig tlem ki nem lelhetvén, udvarlok nemes magyar liazámfiainak következend könyvek lajstromával, ki kérvén egyszersmind méltóztassanak velem más könyvek iránt is, amelyek eddig könyvtáramban nem találtatnának parancsolni. Akármely alkalmatosságon is örömmel fogok kapni, amelyben csak megbizonyíthatom, mely nagy tisztelettel és készséggel legyek Kedves Magyar Hazámnak Szebenben Boldogasszony havának 21-ik napján 1790 alázatos szolgája Hochmeiszter Márton különös királyi szabadsággal való könyvárus.* A jegyzék címe és ajánlása 4 lapra terjed. Ezután következik 9 számozatlan lapon 239 magyar könyv címe betrendben. De lássuk már most iíj. Hochmeiszter Márton magyainyelv kiadványait, mködésének els idejébl. 1793-ban megjelent: Benk F. «Parnasszusi idtöltési és Szeelmann K. ((Gyermekek barátja*
cím mve.
1794 és 1795-ben
:
«Erdélyi
játékos gyjtemény)) és Gyarmathy ((Magyar nyelvtana)). 1796 ban: Eder J. ((Erdélyország esmertetésének zsengéjes és ((A magyar
nyelv-mivelö társaság munkáinak els darabja*. 1797-ben: ((Az katekizmusa)) Pauszt német munkájából fordítva. Ezek a magyar mvek különösen gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának buzdítására jöttek létre, ki 1793-ban a .ma-
egészség
nyelvmvel
gyar
társaságot
íme, így kezdte dói
mködését
a
meg
iíj.
is
létrehozta.
Hochmeiszter Márton könyvkia-
magyar irodalom javára
és
így
Szk
folytatta
terünkre való tekintettel azonban sajnálattal le kell mondanunk arról, hogy összes kiadványait részletesebben ismertessük. De már az elmondottakltól is meggyzdhet-
továbbra
tünk,
is.
hogy mint
született szász,
mégis magyar
volt.
85
Örökre emlékezetessé tette azonban nevét azzal a nemes mely minden akkori alapítványt felülmúl. Ugyanis
cselpkedettel,
naplója
1809 február
szerint,
Kolozsvárolt
15-én
fennállott
líceumnak ajándékozta, kárpótlásul a váczi nemes Thereziánumban való neveltetéseért. Azonkívül Nagyszebenben tett kisebb-nagyobb alapítványokat. Nagyszebenben különben nagymérv üzleti elfogegész, 26,000 forintra becsült
laltsága mellett
még
a
üzletét a
közíigyekkel
is
kir.
foglalkozott.
Hoclimeiszter Márton 1837-ben, (iO éves korában balt meg s bátran mondhatjuk, bogy vele e kor legnagyobb és legtevékenyeldi magyar könyvkiadója szállott sírba. Ifj.
Nagyszebenben ifj Hochmeiszter Márton idejében még egy könyvkereskedés állott fenn Barth, Gromen és Gánszelmaier társas cége (1790 1792). :
—
Az ezen korbeli könyvkereskedk között kétségkívül
kedvezbb Kassán
leg-
helyzete EUinger János Józsefnek volt, ki 1787-ben
könyvkereskedést és nyomdát. Épen akkor amaz örökké emlékezetes, felfrissült szellemi mozgalom, mely majdnem 80 éves tespedés után a magyar nyelvet és irodalmat felébresztette tetszhalottaiból s azt egyalapított
indult ki Kassáról
mondhatni virágzásra emelte. Három fenkölt lelk magyar ember megteremtette irodalmunk új irányát és ez az új irány volt egyszersmind alapja késbbi szellemi életünk egész jövjének. Baióti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc és Bacsányi János volt az a három dics férfiú, kiknek áldott nevét a hazai szellemi élet története aranybetkkel írt lapszerre új életre,
jaira.
Ok
ugyanis tapasztalták a sok évek folytán beállott hamagyar nyelvnek a latin elemmel való egybeforradását, valamint ezen ósdi klasszikus nyelv minden téren lábra kapott kultiválását, tehát hazafiúi kötelességüknek ismernyatlást s a
hogy fejld magyar nyelvünket ismét jogába helyezzék E célból megalakították az úgynevezett «Kassai Magyar Társaság»-ot, az elst hazánkban s annak közlönyéül «Magyar jVIúzeums címen évnegyedes folyóiratot indítottak meg. Az I. évfolyam 1788- ban ugyan Pesten jelent meg, de a II. évfolyamot 1792-ben már Kassán Ellinger János Józsefnél nyomatték,
vissza.
ták.
Idközben Bacsányi János
és
Kazinczy
Ferenc között
némi személyes, de inkább irodalmi nézeteltérések támadtak s így
utóbbi az
1.
évfolyam befejeztével kilépett a társaságból.
mire
a
II.
évfolyam az elbbi egyedüli szerkesztésében és kiA III. évfolyamra is hirdetett Bacsányi
adásííban jeleni meg.
János elfizetést, de közben a vállalat hirtelen elakadt, mert egy forradalmi költeménye miatt bcvádoltatváii, Kassáról távozni kényszerült.
Az irodalmi
«triász» elejétl fogva kijelentette,
hogy
vál-
csak hazafiságból és semmiképen sem aiíyagi haszon kedvéért indiloa meg. A o Magyar Múzeum» tehát elrelátásuk szerint nem is kecsegtetett anyagi haszonnal, mert el-
lalatát
száma egész létezése alatt a 327-nél magasabbra emelkedett, mi az ilyen vállalatoknál még az akkori mosIcdia viszonyok között sem ütötte meg az alapúi szolgáló üzleti kalkulus mértékét. S így igazán különös, st nagyon sajnáfizetinek
nem
hogy épen Kassa városa, melynek nevéhez örökké hozzáaz új magyar nyelv és irodalom születésének emléke, s mely emiatt huzamosabb idi-e szinte központjává lelt az egész két magyar haza szellemi életének, mégis a legkevésbé
latos,
fzdik
támogatta ezen irodalmi
vállalatot.
A sMagyar Múzeum* megszntével élére a
magyar nyelv
Kazinczy Ferenc
és irodalom további
fejlesztésének.
állott
Már
közben megindított egy új folyóiratot ((Orfeusz* címen, mely ugyancsak Kassán jelent meg 1790 ben s 2 évfolyamot élt. Úgy á ((Magyar Múzeums, mint az «Orfeusz» egy és ugyanazon irányban kívánlak segíteni a magyar irodalom elhanyagoltságán, mely nemes célt a külföldiével egy színvonalon magyar idszaki sajtónak megteremtésével igyekeztek álló elérni.
íMagyar Múzeum)) sajnos iránti közöny csakhamar megsznt és a közönség át-átérezni kezdte legszentebb javainak melegít lüzét. Az sem volt hasznára a ((Kíissai Magyar Társaság))-nak, hogy idvel végképen feloszJóllehet az «Orfeusz»
is
csak
a
sorsára jutott; de a magyar nyelv és irodalom
Tagjait a sors ide oda szélhányta, csak egyedül Kazinczy Ferencnek volt fenntartva a Kassán való továbbmaradás, iiiva-
lott.
talos állásánál
fogva.
Kissé hosszasan foglalkoztunk a ((Kassai Magyar Társaságé ügyével, de ez szükséges volt, mert a nyelvújítás eme
els mozgalma
fontos
momentum
a
magyar könyvkereskede-
delcm történetében. Visszatérve
Ellinger
János
Józsefhez,
róla
fleg mint
87
könyvkiadóról emlékezhetünk meg. Kiadványai mennyiségileg 1)8 magyar, 18 német és 51 latin nyelv. Ezek
igy állottak
:
megemlítend
Milton «Elveszelt paradicsom»-a Bessefordításában Baróti Szabó Dávid Sándor (1796), a Kisded szótár, mely a ritkább magyar szókat tartalmazzál) (2. bvített kiadá.s 1792) és « Költeményes munkáji)) (3. kiadás iiárom kötetben 1789) cím müvei és Kazinczy Ferenc «Bács megveijes (1790) és egy német alkalmi beszéde, melyet tan-
közül
:
nyei
felügyeli hi\atalába iktatása alkalmával tartott. Ellinger János József azon könyvkiadókhoz tartozott, kik a haladó kor igényeihez
nem számosak
—
alkalmazkodni tudtak. Kiadványai
elegendk
—
hogy azokkal az akkori idben élénk kereskedelmet zzön. Könyvkereskedésében különben más könyvkiadók különféle kiadvábár
nyait
is
vette
át.
A
árusítoUa.
de mégis
1820
táján
üzleteit
voltak
fia,
arra.
Ellinger
István
Maros-Vásárhelyen is volt már következ fennmaradt körlevél mutatja: cíM. -Vásárhelyen a méltóságos született gróf nagyeresei Toldalagi László úr nagysága házainál lev tipográfiában találtatnak ezek az eladó könyvek feles exeraplárokban, melyet a könyvszeretknek, kiszabott árával együtt, kivan tudtukra adni nagyajtai Huszár Antal 1793-ban. Az eladandó könyvek ezek A magyar játékszín, els esztend, els kötet, század
XVIII.
végén
könyvkeresked, amint
azt
a
:
ára 51
kr.,
a
2.,
3.,
4.
kötetnek ára
is
51—51
kr.
— A
Szinopéi
Diogénes dialógusai ^'ieland Írásaiból, réztáblájával együtt Herdernek és Leszíngnek mesélései, ára 1 rf. ára 1 ]f. Ujmodi gonosztev, ára 20 kr. Budai Basa, ára 15 kr. Az igazgatások formáiról Fridrik munkáiból fordítás, ára 5 kr. A lebilincsezett Prométheusz Eschiluszból, ára 15 kr. Kazinczi Ferenc külföldi jádzó szinye. Els kötet Hamlet, Keresztyén érzékenységei. Misz Sara Sámson, ára 1 rf A szerelem Vielandból fordította Vali András, ára 31 kr. Társalkodás regulái, öszve szedte gyermeke, ára 24 kr. Júlia levelei Ovidiuszhoz ára 1 rf. Szroy Sámuel, ára 3 kr. Arany perecek, ára 20 kr. d. Magyar Pénelopé, ára 12 kr. Ezek a könyvek képezték tehát Huszár Antal könyvkészletét s ezekkel látta el a marosvásárhelyi közönséget, mely-
—
— — —
—
—
—
— —
—
—
—
ben nagy segítségére volt Aranka György, az erdélyi irodalmi mozgalmak vezetje.
Hendszcreselib könyvkereskedk voltak ínég a XV' 111. szávégén Brassóban Heich testvérek (János és András) 1789-ben, kiknek kölcsönkönyvtáruk is volt. 1793-ban Reich
zad
:
János kilépett a cégbl és az üzlet Reich András cégen folytattatotl ugyanott Wagner János András, ki mesterségére nézve ugyan ((Tuchniacher» volt, de azért könyvekel is kiadott és eladott. Sopronban 1794 táján Pfuntner Mátyásnak volt könyvkereskedése és kölcsönkönyvlára. Szepesszombatban Liedemann Jánosnak (179') 1800 között) vegyeskereskedése mellett jól berendezett könyvkereskedése és 2-3 jelentékenyebb kiadványa is volt. Zágrábban 1795 táján két könyvkereskedés létezett a Mühler örököseié, melyet késbben Szuppán Ferenc vett át és a « Püspöki könyvkereskedés». Most azonban térjünk ál Buda és Pest, e két testvérváros :
—
:
kíinyvkereskedelmére.
A kronologikus sorrendet követve, Kiss Istvánnal kell kezdenünk, ki pályáját 1785-ben mint könyvköt kezdte meg Óbudán. A bécsi aMagyar Músa» 1789. évi 7. számában azonban már mint olyanról emlékszik meg róla, ki nagyobb könyvraktárt tartott. Ugyancsak akkor már Kazinczy Ferenc is érintkezett Kiss Istvánnal, mint ezt Horváth Ádámnak egyik levelébl ludjuk, melyet 1789 május 13-án Szántódról intézett Kazinczy Ferenchez. Többek között ezeket írja « Bárcsak mikor Kiss István budai kompaktorral beszéltél, biztad volna rá, hogy küldjön egy néhány «Hunniást és Holmit» azon helyekre, ahová minapi leveledre küldetni kívántál ...» Kiss István szorgalmas és értelmes ember volt, miért is :
kartársai és üzletfelei ill elismerésben
.
.
.
részesítették.
Üzleté-
nek híre mindinkább növekedett, összeköttetései egyi-e jobban kiterjedtek, úgy hogy 1799-ben már Pesten alapított rendes könyvkereskedést. Ez idtl fogva azután kiadványaira e sorokat írta: «Pesthenn, találtatik Kiss István úr Nemzeti Könyváros Boltjában*. Kiss István méltán vallhatta magát o nemzeti könyvárus»-nak, mert a külfölddel nem kereste az összeköttetésekéi, német könyvet alig taríott és 21 oly kizárólagos magyar kiadvánnyal gazdagította a magyar irodalmat, melyek között nem egy jeles dicsérleg hirdeti kiadója nevét. Kiss János 1827-ben bekövetkezett halálával a cég «l\.Kiss István özvegye és József fiái)-ra változott, mely így 1820-ig
m
állott fenn
r,
a
boldogult
nemzeties szellemében
folytalfaloll.
8t)
1821-töl
azonlian
már
József
Kiss
fi^vcdül
voll
a
lulaj--
donos.
Benedikt Mihály és társainak is volt lliidán 1782-IüI kezdve könyvkereskedése. A társak egyike valúsziiileg Diepold Floridusz
volt,
ki
Budán «Diepold
nemsokára
1783-tól
reá
Floridiisz és
társai«
1785-1^
cégen
ugyancsak
mködött.
178r)-
ban pedig Lindauer .láiiossnl lársull és a céget sDiepold és Lindauer)) név alatt folytatták. Ez a cég adta ki 1789-ben Klein János Sámuel d.Xachrichten von dcn Lebensumstánden und Scliriften Evang. Prodiger in Ungarn» cím 2 köteles mvét. Midn azután 1790-ben Diepold Floridusz megvált társától, az üzlet Lindauer Jánosra szállt, ki azt Pestre tette át és saját neve alatt folytatta 1793-ig. Nevét több jeles magyar kiadvány közrebocsátásával is megörökítette. Érdekes, hogy fényesen berendezett könyvkereskedésében könyveken, térképeken és színezett terveken kívül, egyúttal jó, valódi tokaji máslást is lehetett kapni nagy palackokban darabját 1 fr. 30 kr.-ért A legelkelbb könyvkereskedés e korban Slrohmayer Ignác Antalé volt, kinek 1788 táján alapított pesti füzletén kívül Budán és Kassán fióküzlete is volt. Személyérl csak annyit tudunk, hogy nemes ember volt, mert ezt kiadványain mindig feltüntette S hogy erdélyi születés volt, megmondja maga a kiadásában 1790-ben megjelent c(Collectio reprEesenlationum» I. részének «Prseuionitum»-ában «... engem ezen kollekció kiadására nem ösztönzött sem a nyerészkedés, sem nemessétudnigem fitogtatása, hanem csupán mint jó hazafihoz illik erdélyi szüleléshöz illik stb.». Egyébként fel van róla jegyezve, hogy tekintélyes pesti polgár létére, különösen a Lipótváros telepítése körül szerzett magának érdemeket. :
—
.
.
.
Elkel összeköttetéseirl az akkori magyar írók és irodalompártolók egymással folytatott levelezései tanúskodnak különösen Kazinczy Ferenc leveleiben találjuk említve Strohmayer Ignác Antal nevét. Kiadványai között pedig els helyen áll «Abbildung der edlen hungarischen Banderisten, wie sie im Jahre 1790 aufgezogeu sind». E mü 4-rét alakban 4 levél szöveggel és 24 színezett egyenruha-jelmezt ábrázoló rézmetszet táblával jelent meg és a 11. Lipót koronázlatásakor kivonult sokféle magyar bandériumoknak festi s szebbnél-szebb jelmezeit ábrázolja. EzenkíviÜ még 16 kiadványa ismeretes.
srn
:
.
.
.
9()
Korjellemzö, de különösen
az akkori alkalmazoltak lielysok viláoQSságol l'eltleril azon «Hir-adás», melyei Strohmayer Ignác Antal a Budán megjelent «Ungarische Staatsund Gelehrten Nachricbtens 1790. évi augusztus 11-röl kell 64 ik darabjának mellékletében közlött magyar nyelven és mely szóról szóra így hangzik ((Mindenek eltt tudva vagyon, hogy a köz-társaságnak elmozdítására, nincsen egy-egy meg-kivántatóbb szükséges eszköz mint a kereskedés s e tekintetben minden igaz hazaOnak is szoros kötelessége ezen jeles ágazatját a haza boldogságának tehetsége szerint elmozdítani. Nem lehet ebben akadály sem a nagy nembl való származás, se semmiféle rangja a köz-társaságnak egymástól különböz tagjainak. Mert a mi egy tagnak diszes és szükséges is cselekedni, nem lehel,
zelérl
:
;
másiknak becslelenségére.
az a
E részben én szívbl célozván, tossan ajánlani
;
a
is
c.«ekély
értékemet a haza javára
tellyes
bátorkodom az nemes közönségnek alázamidn szándékozok egy nemes iljat keresni,
minekutánna oskolabéli tanulását elvégezte s a magyar, deák, tót, német nyelveken szóllani tud, azomba a frantzia nyelv megtanulására is magát ajánlja, praktikáns nevezet alatt mellém jönne könyvárrosi hivatalom folytatására lévén segédeimül, Ígérvén, hogy nemcsak szabad asztalt, de ingyen szállást ahoz tartozó ftéssel, gyertyával fogok számára szolgáltatni, de azon felyül a többi polgári inasok minden szükséges házi szolgálatot körülte el fognak végezni, úgy hogy e szerint csak ruhájára lesz magának gondja. Két esztendk után pedig már öltözetére s egyébi) szükségeire is esztendnként 200 r. hogy az alatt szorgalmatosságát s hségét for. úgy ígérek, tapasztalván, fizetését meg-megnagyobbítani kötelességemnek fogom esmérni. Ha el-gondolom, melly nemes kereskedésnek tartatik a könyv-árosság Francia-, Anglia s Németországba, úgy látom, hogy annak javaslására indító okokat elhozni a hazafiak eltt szükségtelen. Költ i'eslen 9. Augusztus. 1790. Strohmayer a ki,
Ignátz Antal, könyvárros.»
E
felhívásnak
azonban aligha
lett
foganatja.
A magyar
ember, kivált akinek kutyabre is volt, húzóclozott a kereskedéstl, s középkori felfogással lealázónak tartotta azt. Pesten újabb könyvkereskedést Stahel József és Kilián
Ádám
alapítotiak 1789-ben.
Az
következ iiémel
üzletalapilást a
mely inaííyar fordításban így bangzik: oPesl, 17S9. évi augusztus 1-én. T. c. Elegend tökével ellátva, az itteni piacon új könyvkereskedést rendeztem be, mely üzletkönyveit és .számláit bécsi üzletemtl egészen
szöveg
körlevéllel
tudatlak,
függetlenül vezetni fogja.
E
vállalatomnál Kilián
Ádám
úrral
nemcsak boldogult édesatyámnak, Stahel Jakab János würzburgi könyvkereskednek számos éven át szövetkeztem, tett
mon
t
t.
ki
legjobb szolgálatokat, de bécsi üzletemben az én oldatois már huzamosabb idn át sikeresen mködik, amiért
címednek mint jóravaló
szolid férfiút ajánlhatom.
Közös
címed barátságos jóindulatát kérjük. Szíveskedjék alábbi cégjegyzésünket tudomásul venni és semmi másnak hitelt nem adni. Van szerencsénk mély tiszteStahel József kik jegyezni fognak lettel maradhatni stl>. vállalatunkhoz ennélfogva
t.
.
.
,
.
és Kilián Adáni)).
E
körlevél
idben
az az ez
Stahel
szerint
könyvkereskedése
s
Józsefnek
hogy Pesten
is
nyitott
Bécsben már
volt
könyvkereskedést,
újjáébredt szellemi élettel hozható összefüg-
mozgalmak több könyvkereskedt csábítottak Magyarországba A Stahel és Kilián cég, mint könyvkiadócég is szerepeli. Azonban mindössze csak 2 kiadványát ismerjük. Az egyik Horváth Ignác István «Commentutio practica in ordinem judiciariums cím mvének II. kötele, megjelent 1790-ben. Az 1. kötet még 1788-ban jelent meg Bécsben Stahel Józsefnél. A másik ((Szükségben segít könyv stb. Németbl fordította szintén 1790-ben jelent meg és ára Kömlei János». E tekintve terjedelmét (513 lap) 30 peng krajcár volt, ami megjelenésérl a ((Bécsi rendkívül olcsónak mondható. E Magyar Kurir)i 1790 március 15-iki számában is szólott s ezzel kapcsolaiban Stahel Józsefrl a következket említette föl: «Itt Bécsben, egy nagytudományú, s Nemzetünkhöz (mellynek nyelvét nagy elmenetellel tanulja is) különös indulattal viseltet könyv-áros Stahel úr, olly uiegljecsülhetetlen könyvet fordíttat maga költségén magyarra s adat ki képekkel, a mellynek hasznos voltát csak onnan is lehet sajdítani, hogy német gésbe. Egyébként az ezzel felidézett irodalmi külföldi
:
:
nyelven
leli
m
—
—
m
kevés id alatt 80,000 A könyvnek némel homlok írása ez:
kibocsáttatása után, igen
nyomtatvány költ el. Nolh und llülfsbuch
—
magyarul
illy
liUihissal
fog
meg-
!)2
segitö könyv. Együgy embereknek annál közönségesebb liasznii». Hogy Sfahel József szorgalmasan tanulta a magyar nyelvei, azon nem csodálkozunk. Hiszen az új nemzeti áramlat, mely épen akkor
jelenni
Szükségben
:
vagyon
irva, és igy
mindenkitl megkövetelte, hogy magyarul Aki tehát boldogulni akart itten, annak okvet-
volt a legersebb, liidjon
l)eszélni.
meg
lenül
tanulnia a
kelleti
magyar
nyelvet.
Ha nem
is
haza-
érdekbl. Stahel József is csak adta a hazafit, mikor a (iSegitkönyvn elszavában ezeket írla ((Kedves Haza jóllehet én, a mi az eredetemet illeti nem magyar vagyok kéllek mindazáltal egész bizodalommal és tartozó tiszteletlel, hogy engemet fogadott fiaidnak számok közzé bé venni, és anyai kebledben ápolgatni méltóztassál úgymint aki a magas könyves boltjából kitelhet minden szolgálatommal eránlad vonzó állhatatos buzgóságommal és örökös hségemmel magamat Neked feláldozni, s életemnek minden napjaiban a Tiéd maradni kivánok. Stahel József, bécsi és jiesli könyv- áros ». Stahel József úgy látszik, hamarosan beleunt a hazafiusdiságba, mert már 1794-ben megvált a [)esti üzlettl és ismétBécsbe vonult vissza. így azután Kilián Ádám volt a pesti üzlel egyedüli tulajdonosa, ki azonban elrehaladott korára való tekintettel maga mellé vette öccsét, Kilián Györgyöt és ennek következtében a cég « Kilián Testvérek»-re változott. de
fiságból,
:
!
.
.
.
:
;
A
két testvér 14 évig
elhunyván,
mködött
együtt. l.S09-ben Kilián
György egyedül
Kilián
lelt a
tulajdonos
Ádám
és saját
Kilián Ádám derék magyar könyvmegtudjuk Vitkovics Mihálynak 1809 június 9-én Kazinczy Ferenchoz intézett levelébl, melyben
neve alatt
keresked
Kilián
Hogy
folytatta.
azt
volt,
Ádámra vonatkozólag
úrnak átadtam
.
.
.
ezt írja
Kiliánnak
is
l)iknak (Györgynek), aki ígérte,
biket
(t.
i.
:
«... Leveledet Szögyényi
átadtam, írni
tudniillik
fog hozzád.
Ádámot) éppen azon nap, május 26-án,
az
iljab-
Az öregeb-
midn
leve-
ledet vevém, szállásom melleit vitték el a fekete széles kocsin
örök elnyugvásra. Szivfájlalva néztem le koporsójára embernek, ki hazánkban a jobb könyvek árulásával annyi jót tett vala. Ha e mennydörgs id el nem söprzte volna tlem a múzsámat, végst zenegtem volna tiszteletére. Be sok érdemes férfi, minden végs megtiszteltetés nélkül az
ezen
ki közülünk. Ellenben sokai, kik egy szives könnyet sem érdemelnek. a]>otheosissal szállítanak a iöldbe)\ A « Kilián Teslvcreks cég könyvkiadói tevékenységét 6 kiadvány iiiideti latin és 2 magyar. Utóbbiak Gyöngyösi 1
múl
:
Jánosnak magyar versei 2 kötetben. Nagy érdemeket szerzeit azonban a « Kilián Testvérek » cég azáltal, hogy kiadta a lipcsei Messz-Katalog mintájára az <(Allgemeines -Verzeichniss dei' inljindischen neuen und neii auf'gelegten Bücher, für den Pester Josephi Markt 1798» cím vásári könyvjegyzéket, melyet nagy szakértelemmel Schediusz Lajos, az irodalomtörténet tanára szerkesztett. E könyvjegyzéket 1799 — 1802. években is közrebocsátotta. Az elst, az 1798. évit nem épen kedvezen togadtn az egykorú kritika. Egyik bírálója akként nyilatkozott, hogy ezzel csak irodalmunk szegénységét mutattuk be. Schwartner Márton pedig fleg nyomdai kiállítását vette bírálat alá és azt jegyezte meg, hogy a kis 8-rétü 18 oldalra kinyújtott lüzetkét valamivel nagyolib alakiján és kisebb bolüvcl egy lapra lehetett volna kinyomtatni.
A kedveztlen szolgálatot
telt
kritika dacára a Icönyvje'gyzék
és
szinte
nélkülözhelellen
mégis nagy
volt a
vásárokai
idben, kereskedelem minden ágának, tehát a könyvkereskedelemnek is, a vásározás volt lüktet ereje. A vidéki könyvkereskedk és könv"skiadók pedig egyenesen a híres pesti vásárokra támaszkodva alapították üzletüket, mert bebizonyull. hogy ilyenkor a könyv legkelendbb. A legkeresettebb vásári cikkek azonban a csempészett könyvek voltak. Maguk a könyvkereskedk is gyakorolták ugyan a csempészést, de csekélyebb mértékben. A cenzúra által eltiltott könyvelue a legártatlanabb, többnyire vallásos címet nyomtattak s ezek mint cíKrisztus követései), sSzentek legendáid és ehhez hasonló címek látogató
mikor
alall
kön\-\'kereskedknek.
Különö.sen
abban
az
a
át a határszéli vámokon felállított vizsgáló De nagyobb vásárokra rendesen a legnagyol)))
siklottak
hivataloknál.
xálasztékban hozták a külföldi irodalom mékeit.
St
legújabb,
tiltott
ter-
voltak emberek, kiknek az ezekkel való kereskedés
biztosította megélhetésüket.
Mint ezidbeli pesti könyvkeresked megemlítend még Pauer Mihály. Üzletérl azonban csak annyit tudunk, hogy az 1786-ban més Trattner János Tamásé volt, kinek Pesten kívül
az osztrák birodalom hét iiagyol)b váiosában volt
még könyv-
koieskedése. Füzlele Bécsben volt és e városokban leginkább alapílolt könyvkereskedést, hogy nagyszámú, de fleg utánnyomatokból álló kiadványait terjeszthesse. Azonkívül volt Pesten, az országúton, báró Orczy házálian Lövi M.-nek héber könyvkereskedése, mely arról érdekes, hogy ugyanazon épületben még ma is létezik, csakhogy az Orczy-féle ház király-utcai oldalán. Akkoriban is mint ma, c könyvkereskedés készlete legnagyobbrészt a Talmud könyveibl állott. A XVIII. század magyar könyvkereskedelmet a « Magyar Minervái) könyvkiad(') és könyvterjeszt vállalat mködésének ismertetésével zárjuk le. Hzen vállalatot 1788-ban Takáts József az akkori irodalmi mozgalmak egyik lelkes és kitartó vezetje alapította oly célból, hogy megkönnyítse a magyar müvek kiadását és némi anyagi hasznot is nyújtson az íróknak. A vállalat tervét Takáls Józ.sef 18 pontban dolgozta ki, melyet gróf Fcstetits Györgynek is bemulatott, ki azt jóváhagyta és egyszersmind Ígéretet tett, hogy évenkint 1000 forinttal hozzájárul
azért
I.
a
vállalat fenntartásához.
A
\állalal
tervét
azután
leveliién
a
iievcselib ínikkal
is
Szabó Dávid, gróf Gvadányi József, Molnár Borbála, Kultsár István, Virág Benedek, Révai Miklós, N'eszprémi István, Keszthelyi László, Dugonics András és Szatmári Pap Mihállyal, kiket arra is felkértek, «hogyha vagy maguknak kiadandó kész munkáik volnának, vagy másoknál nyomtatási érdeml kéziratokat tudnának heverni, adják Takáts Józsefnek értésére, aki mmd a revíziónak, mind a közrebocsátásnak elmozdításában egész készséggel el fog járni és bizonyossá teszi ket a 9. pont alatt megígért jutalomnak megnyerésérl.!) közöltek, különösen Baróti
A
terv említett
munkáért
9.
pontja ugyanis így szólott: «A helybenhagyott nem fog maradni. A legnagyobb
az író jutalom nélkül
jutalom 500
cxemplárban,
a
lejkisebb
150-ben
állhat.
Ha
pedig talán inkább készpénzt kívánna a szerz, jókor jelentse meg szándékát, és úgy fog azután közmegegyezéssel a juta-
lom meghatároztalni. Tudni való, hogy az eredeti munkák mindig nagyobb becsben tartatnak, mint a fordítások; mindazonáltal a jelesebb könyvek fordítóira is illend tekintet fug lenni.
Takáls József a felhívásra több mint száz
levelet kapott
a
magvar
Ijejolcnlcni kész vagy készül Válasz nélkül egyiket sem hagyta s így rövid két nagy számmal írta a legkülönfélébb leveleket, melyek
íróktól, kik siettek neki
müveiket. év alatt
irodalomtörténeti szempontból
magyar
mrl adnak
is
fontosak,
mert számos oly
felvilágosítást, melj'ek napvilágot
sohasem
láttak.
A tits
beérkezett
Györgynek,
ki
rendelkezésükte,
mveket
Takáts József bemutatta gróf Feste-
—
tekintve, hogy kevés pénz állott egyelre — a következ müveket jelölte kiadásra:
Anyjs Pál verseit, gróf Teleki Domokos ftDe administratione Comitatnm etc.» cím latin mvét és Molnár Borbála íSzcrrncsétlen szerelem® cím költi elbeszélését. Ányos Pál
legati
verseit Bacsányi János gyjtötte össze s ezért 100 Ibrint jutal-
mat
Molnár Borbála pedig 12 aranyat. Az itt felsorolt 1798-ben elsnek Ányos Pál verseit adlak ki. .\ következ évben azonban Takáts József az « Erkölcsi oktalások» cím mve jelent meg, utána pedig Virág Benedek költeményeinek kellett volna megjelenniök, de hirtelen váratlan csapás érte a vállalatot, minek következtében ezek megjelenése egyelre elmaradt. Gróf Festelits György ugyanis minden elzetes értesítés nélkül megvonta az 1000 forintnyi segélyt s minden kérés ellenére szándékát nem másította meg. Képzelhet, mily nagy volt Takáts József elkeseredése annak láttán, hogy az oly szépen megindult válialatba helyezett reménye egy csapásra széjjelfoszlotl. Fölötte érdekes az a levél, melyet ez alkalommal Aranka Györgynek 1799 április 29-iki kelettel Bécsbl irt. Megtudjuk belle, hogy min tervei voltak a « Magyar Minerva »-val, milyenek voltak az akkori nyomdai és könyvkereskedelmi viszonyok, cs milyen nehézségekkel kellett a magyar íróknak megküzdeniük. wAlig kezd a írja többek között mindjárt megint jó remény csillámlani komor fellegek borítják a tiszta eget. Íme Minervánk is közelít a sírhoz! Midn én tehetségem szerint dolgozom gyarapodásán, egyszersmind oly értelm levelet veszek Keszthelyrl, hogy Msecenásunk Lipszky hadnagy magyarországi mappáira 2000 forintot szánván, nem segítheti a Magyar Minerva folytatását. Szörny csapás volt ez az én jó szándékomnak annyival is inkább, hogy én általam estek meg az ígéretek néhány munkás férfiaknak írásaik kinyomalása iránt. Mely hirtelen, mely csúfos változások ezek Oda néki. Én ugyan még min•i
kapott.
mü
közül
—
—
;
!
erméi megvelein, liogy fordulást tegyek a nem kimélem a szép, a nyoraós kérést de ha nálna is, mégsem hagyom oly hamar kihalni a
(len
;
ro.ssz
ez
dolgon
nem
;
hasz-
Minervát. Reá szánom idmet, fáradságomat, csekély mindenemel, amíg csak gyzöm. Ma kevesehhet is, de csak fog esztendnként valamit látni édes hazám. [5écshen kívánnám tölteni élelem napjait, eshetik módom, hogy pártfogókat szerezhetek a jámhor és hasznos igyekezetnek. Lehetetlen, hogy az olyan munkálkodás-
nak ellenségei lámadjanak, a melyhez, igérem, soha még csak gyanú sem fog férhetni. Ami a II. kötetbl bejövend, nekem méllóztalolt ajándékozni a méltóságos gróf. Ezt én a III. kötet, \"irág Benedek felséges költeményei kiadására fordítom és így teszek a többi részekkel is. Mely könny dolog volna minden akadályokon gyzedelmeskedni, ha a könyvbéli kereskedés jobb lábon állana hazánkban. JMind tiszta, de szomorú igazság, amit ezen tárgynál méltóztalott utolsó levelében írni Nagyságod. Vajha foganatos eszköz volna a fogyatkozás megjavítására a könyvárúsokkal való szövetség! De tapasztalásból szólok, így sem orvosolhatjuk meg a nyavalyái. Ezen zsugori emberek sokkal drágában árulják a könyveket, hogysem keletök lehetne; vagy, haván, részint megcsalódik s így elkedvellenkedik az olvasó fél részint nem adunk annak idejében gyámot, föl nem küldik a bevett ])énzt, epeszt bizonytalanságban hagyják, számtalan leveleire is, a kiadót. Weber, pozsonyi könyvnyomlattmak, még lavaliban 50 exemplárokat küldöltem Ányosból az eladás végeit és még csak két hét eltt tudhattam meg gyakor értekezéseim után tle, hogy csak egyetlen-egyel a
;
;
sem
adott el belle.
kelt el Alinervából, a
Még mi
eddig csak jó
barátim segítségével
elkelt.
Amit Takáts József e levélben igért, azt csakugyan teljesi Kiadta Virág Benedek költeményeit. Utána azonban egészen 1808-ig nem jelent meg semmi a sMagyar Minervái kiadásában. Ezévben azután megjelent Pápai Sámuel «A magyar lileratura esméretei) cím 2 kötetes nagy mve. EzenRuszék József kívül Dréta János anyagi támogatása mellett aMagyar filozófia n-ja jelent még meg a « Magyar Minervas kiadásában s azután megsznt. A- XIX. században érte el a magyar könyvkereskedelem a polimai szinvonalat, ámbár már a XVIII. század végén emelkedett magasabb tikai és szellemi élet újjáébredésével tette.
—
—
—
—
szinvonalra.
A
század elején a magyar könyvkeieskedeleni
szellem
még
ne csodálkozzunk, liiszen németek velefiék meg hazánkban a kcinyvkereskedelem szilárd alapját s így leimészelszeien csak lassan ébredt a nemzeti öntudatra. De azért voltak magyar származású könyv-
nagyon
is
néniel
voll,
de
ezen
—
kereskedk is, kik — s ez elég jellemz az akkoii korra mind nemes családokból kerültek ki. A XIX. századnak köszönheti a magyar könyvkereskedelem az els könyvészetet, melyet 1803-ban « Magyar Könyvesiiáz, avagy a magyar könyveknek kinyomatások ideje szerént cím alatt Sándor István adott ki Gyrött. Sándor István különlien már 1795-ben ((Sokféles cím III. kötetében közölt 105 XVI. századbeli magyai' könyvet s már ekkor való rövid emlitésöki>
óhajtását fejezte ki, vajha a XV 111. századl)eli magyar könyvek címeit is valaki összeállítaná. lís ez a valaki, maga volt. «Az én Könyvesházam íija 1803 május 20-án Révai Miklósnak most minden órán elkészül. Stieibig megigéite, hogy pesti Medárd-vásárra leviszi. Ideje is immár, mert egy egész esztendejénél lováiil) kezeinél hevei'. Aliból a magyar literaturának történeteit alkalmasan meglivitheted. » Ugyanezen év szeptember 25-én pedig már azt írja Révai Miklósnak: «Az én Könyvesházamat is a tollamnak hasznát ve\ Streibig
azon
—
—
egyszer valahára kinyomatta.
A sMagyar mvet sorol fel
Könyvesház* 285
századból 788-at a
és pedig a
X\
I.
laji
terjedelmen 1054 magyar
századból 198 müvet, a
és a XVIII. századból (1711-ig) 78-at.
könyvészet természetesen
nem
volt teljes
;
XMI. Ezzel
tekintve azonban,
hogy elsnek
készült, így is sok fáradságba került az összeMindenesetre nagy hálával gondolunk Sándor Istvánra, ki megalapította a magyar könyvészetet. Utána Döbrentey Gábor és hívei foglalkozlak a magyaikönyvészet ügyével. Az érdekélien elfoglall álláspontjukat egy
állítása.
melyet ily cím alatt bocsátottak egy tökélletes Magyai' Ribliografia és Szókönyv iránt. Pesten, Tratlner János Tamás betivel 1814. E füzet bevezetésébl tudjuk, hogy céljuk volt íolyan Magyai' Bibliográfiát, azaz olyan lajsliomot lélesíleni, melyben a Typografiának feltalálásától fogva kinyomtatott minden magyar könyvnek Titulusát (cimjét) egész a X\ II. századig betiend szerint rakva találtatnék.* A szép és üdvös terv azonban csak kis
füzetkében
közre:
fejtették ki,
i^Planum
Iparosok Olvíisótámi. X.M. 1—3.
"'
terv maradt. Megvalósítására
fogva,
nem
nem
került a sor.
Hogy mi oknál
tudjuk.
magyar könyvészet ügye másfél évtizedre ismét Csak 1830-ban volt ismét könyvészetünk, midn Wigand
Ezuláii a elaludt.
Ottó mcgindílotta «Bibliogra(iai Érlesitö»-jét, melyet utóda, Heckcnaszt Gusztáv folytatott 1841-ig.
késbben
Ennek megszn-
cEggenberger és fia» cég adott ki 1842-töl 1848-ig egy könyvészetet «Irodalmi Hirdeti címen. Ujabb könyvészet azután csak 1855-ben keletkezett, mely ctMagyar Könyvészets tével az
cím
meg
Magyai' Mihály szerkesztésében és kiadásában jelent
alatt
mvészet
terjesztésére*. Az évkövetkez tudósítás olvasható Felsbb engedély folytán a «Magyar Könyvészeti akadálytalanul jelenhetik meg havonkint egy íven, és minden a könyv,
honi új-irodalom és
«a
folyam
számának végén
6.
I.
a
c<
mvészet köréhez
újdonságok telljes cimét, vagy bizományosát, árát és egyébb felvilágosító kellékeit leiicto pontosan közölvén, ez által mig egy részt hazai irodalmunknak rég szükséggé vált leend nagy jegyzékére némi alapot vethet, más részt az irodalom és vészet kedvelinek és pártolóinak megrendeléseknél biztos útmutatóul szolgáland mind arról, mi napjainkban a sajtó alól kikerül. Ez évi folyam elttünk fekv els 6 számához még másik 6 iv következik és minden hó elején az újdonságok, s folytatólag az 1849— 55-iki még jegyzékbe nem foglalt irodalom leend közcilve és zene-tárgyakat csak a jöv éviben a közlcndhetem stb. zene és
t^irlozó
alakját, terjedelmét, kiadóját,
m-
—
;
A
m
fennel)li ismertetett
könyvészeti
mvek
közül
—
termé-
m—
Sándor Istvánétól eltekintve, mely alapvel Magyar Mihályé a legjobl). Bár nagy szeretettel és lelkiismeszetesen
retességgel
részérl
is
szerkesztette
könyvészetet és
meglehets támogatásban
mennyiségben megrendelték és
nagyobii
a
könyvkereskedk azáltal, hogy
részesült
terjesztették,
mégis
csak 2 évfolyamot adott ki 1857-ben már megsznt. kevés kiA XIX. század els felében a magyar írók vétellel még mindig saját költségükön adták ki mveiket.. ;
—
A magyar könyvkereskedk
—
ugyanis nem vállalkoztak magyar könyvek kiadására. Ennek okát egyrészt abban látjuk, hogy a legtölib magyar könyvkeresked német származású volt s így inkább a német irodalommal foglalkoztak, kiadványaik is legnagyobbrészt német nyelvek voltak, tehát kifelé igj'ekeztek
maguknak
piacot
leieinteni;
másrészt pedig,
magyar irodalomnak nem
hogy
meg-
a
még
olvasóközönsége. A külföldi könyvekkel \aló kereskedés azonban némileg korlátozva is volt, amennyilien szigorú rendelet tiltotta a külföldön nyomtatott egyházi könyvek (hreviarum, misszale. antiifjúliodott
volt
:
fonale) és zsidó vallásos könj'vek liehozatalát.
Igen jellemz az akkori irodalmi viszonyokra Kultsár
vánnak
a "Hazai
és
Külföldi Tudósítások))
1820.
4.
Ist-
számába
cikkének következ részlete (cA jó (magyar) póétai költemények csak imitt-amott csillognak, «rari nantes in gurgite vastoi), a tudósok nem dolgoznak, a nemesek nem olvasnak, a gazdagok a nemzeti literaturára semmit sem áldoznak. így lévén dolgunk, lehelne-e csudálni, ha a nemzet, mely a maga tulajírt
:
donához oly hideg, oly érzéketlen, nemsokára a nemzetek somint már töbj) német geográfusokban, maprál)ól kiveszne pákban és históriai lábláklian valósággal kihagyatott és vagy Németországhoz átaljában. vagy különösen Ausztriához csa toltatotlB". És az a kevés író, aki tényleg dolgozott és a saját költségén adta ki m\eit, az is mint magánkiadó szerepelt. Ilyen buzgó magánkiadó volt elssorban Csokonai Vitéz Mihály. 1800 december I5-én elfizetési felhivást bocsátott ki, mely így szól: «Jelentem elre, hogy mindennem, pöetai s folyó beszédbe írott munkácskáimat az új esztendvel közlésre bocsátani szándékozom. Egy tonnus áll 12 árkosból s ára lesz 8 garas, olyan kiadásba mint a Diaelai Múzsa. A gyjtemény pedig hány tonnusra terjed, a nyomtatás mutatja meg; lesz mintegy 3 tonnus. » Mveinek nyomtatásával Tiattner János Tamást liízla meg, de minthogy a cenzúra nehézségeket oko;
zott,
nem
néznie
s
vállallvozott. így tehát más nyomda után kellett emiatt az igért terminust nem tudta betartani, miért is
újaiii) elfizetési felliívással fordult a közönséghez: «Mely késedelmet hogy annyival jobban kipótolhassak, két sajtón dolgoztatok, úgy hogy Szent Mihályra mind a 2-ik, t. Lilla, mind a 3-ik, t. Dorottya egyszerre ki fog jönni... Aki tíz exemplárra pramumerál, egyet a szokás szerint ajándékba fog nyerni, valamint leopoldi pesti vásárkor egy-egy exemplárt az én anecreoni ódáimból, melyek külön fognak kijönni, és egyegy exemplárját az én rézre metszett nótáimnak, melyek klavirra és énekre vannak alkalmaztatva.)) Mindezekbl azonban i.
i.
haiálu
eltt,
1804-ben, csak a
«
Dorottya
o
jelent meg.
Poetai
iniinkáiL linlála illán,
Bécsl>pn,
I
lS13-lian,
Máilon
J()zscf adin
l\i
elször
kölolhen.
Mini uiagánkiadí) Csokonai \ ilrz Miliály nlán \ Orösniaity Mihály biizqólkoddll a Icglöliliel. I'^lsö jelentéséi 1825-1k)1 isineijük, nielyiien «Zalán fiilásái^-nak a megjelenéséi jelentette. E jelentéshen a töhhek közötl igy szól: kA munka Tiatlnernél l'og nyom láttatni nagy nyolcad rélhen, csinosan, s amennyire iehel, hibátlanul, szines boritékkal. Képet és cimlapot, ha elfizetim száma engedi, valamellyik jelesebb rézmetszvel szándékozom készíteni. Elfizetési ára egy példánynak közönséges |ia])iroson 5 ír. V. Cz. Vclinen 7 ÍV. Elfizetni lehet a Medárd napi Pesti Vásárig; a következ Augusztusi Vásárra pedig megkészül a munka, s ugyan akkor szét is fog küldetni. Az elfizetk nevei ki lesznek nyomtatva. « Ügy látszik, liogy els müvével mindjárt megnyerte a közönségei, mert IS'íö-ban már ((Salamon király)) cím szinjálékára liii-detelt elfizetést, melyben «az elfizetés tisztelt bcszcdíÜuck minden tiztl egy példányt ajánl)j. Fáy András, kinek egyik-másik mve még ma is közkézen forog, szintén ilyiMi módon terjesztette mveit. 1832-bl két elfizetési feiliívását ismerjük. Az egyikben cíA Béltekyház» cím regényél, a másikban sMeséi és apliorismái» cím müvét hirdette. Ugyancsak ez évben Kovács Feienc iczmefsz egy magyar atlaszra hirdetett elfizetést. A XIX. század pesli és budai könyvkereskedinek sorát Leyrer Józseffel kezdjük. Üzletét még 1795-ben alapította, de eleinte csak a ponyvairodalom, csizió, álmoskönyv, naptárakat és imakönyveket kultiválta. Rendes könyvkereskedés csak akkor lett üzletébl, mikor 1828-ban a meggyilkolt Szubuly György nev könyvkeresked raktárát vette meg, a csekély kis kölcsönkönyvtárral együtt, melyei idvel 2500 kötetre szaporított. Leyrer József ;iiinl könyvkiadó is mködött Könyvkiadói tevékenységével, mely kizárólag a német irodalomra szorítkozott, ugyanis kiadott minl)izoíiyos nevezetességre is tett szert. dent, ami kezeügyébe került és kivált a mindennapi szükség-
bohóságok és színdaraUtánnyot Roszner másokra is Lipót pesti születés tekintélyes bécsi könyvkeresked, amidn azt írja i()ia sLeyrer József egy sokoldalú ember volt. ki letnek szolgáló liok,
kis röpiratok,
dalok,
képezték kiadványainak zömét. vállalkozott. Igen helyesen jellemzi
mitológiák
:
stb.
soha
nem
fogyoll
ki
tiz
élclinescl)l)nt'l
('Iclmesel)!) vállalalük-
miknek teremtésénél öt a kiadói tiszlességre való lekinlel korántsem szokta volt feszélyezni)). Könyvkereskedése 1842-ben fia, Lantossy József birtokába ment át. Ugyancsak a múlt századba vezetliet vissza Mosótzi inslitórisz Gábor üzlelalapítása. Még 1793-ban, mint könyvköt magyar könyvekbl álh) kölcsönkönyvtáit alapilott. Feljegyzéseink szeiipt azonban a könyveket nemcsak kikölcsönözte, de el is adfa. Ebbl arra lehet következtetni, hogy könyvkereskedése is volt és a kölcsönkönyvtári cimet inkábi) csak kibúvónak hóJ,
használta,
mivel mint
könyvkereskedést. tésével
és
könyvköt valószínleg nem
Késbben
nyii hatolt
könyvkiadással, elíizetök
szerzk magánkiadásainak bizományba
gyj-
vételével is
foglalkozott. 1804-l)en a cég alnstitóWsz és fiás-ra, lS08-ban pe-
dig Institórisz Károlyra változott. 18r2-ig állott fenn. 180'2-ben
Weingand János Mihály könyvkereskedését Eggen-
át, ki ezt ekként adta tudtul: eMinden levelezinknek illend tudósítására jelentem, e folyó 1802. esztendben 17-ik júniusban lörtéiit szom,orú halálát az én kedves barátomnak és kereskedtársamnak ^^ eingand Mihály úrnak. Ki rövid ideig tartó betegeskedése után, életének 59-ik esztendejében rothasztó hideglelésben megholt. Könyvkereskedésünkben semmi változás nem lészen, mivel ez, halála után egyedül magamra szállott. Azért továl)b is a számadásoknak tellyes befejezésérl az eddig volt név alatt, úgy-, mint: Weingand és Eggenberger fog folytaltatni. Tudva vagyon a tudományok barátai eltt, hogy ezen könyvkereskedésben a tulajdon költségeinken nyomtatott jeles könyveken kivl sok rendbéli belis és küls országi klömbféle nyelveken írlt minden tudománybéli könyvek találtatnak. Azért bízvást ajánlom az egész hazában lév érdemes uraknak minden készségemet, bizonyossá tévén, hogy kívánságaiknak tellyesitése mindenkor fgondom lészen. » Mindazt, amit jelentéséljen ígért és azt a célt, amit maga elé tzött, híven ])e is tartóttá. Könyvkereskedését kiváló munkásságával rövidesen az elsk közé emelte, de érdemeket fleg azzal szerzett magának, hogy nag^' lelke-
berger József vette
barátinknak,
s
fel a magyar irodalmat. 1806-ban már eredeti magyar regényeket adott ki és hirdetésében így szól a magyar közönséghez: «... nagy dicsségére válik a magyar nemzet-
sedéssel karolta
nek, ha az idegen
munkák
ízetlen fordításaik által
nem
hagyja
már loválib magái vezetékoii hordoztatni, mint a járni tanuló gyermek ...» Az els magyar regény, mellyel a nyilvánosság elé lépett nAz ifjú Palugyai Andrásnak Bebek Kriskóval való hív szerelme))
cím
volt.
lS37-ben
maga
mellé vette
fiát,
Fer-
ennek kövelkezlében a cég «Eggeni)erger és fiá»-ra változott. Eggenberger Józsefnek 1850-ben bekövetkezeti halálával Eggenberger Ferdinánd lett a cég s 1863-ban, mikor utóbiii is elbalálozolt, HolTmann Alfréd vette
dinándot,
mint társat
s
át a könyvkereskedést.
Tevékeny és nem mindennapi könyvkeresked volt a XIX. században Xemes Ivanics Zsigmond, ki 1800-ban alapított Budán könyvkereskedést és antiquáriumot. Ivanics Zsigmond
nagy hiblioGl és tanulmányozó hírében állott és szélesebb írói körökben is szép hírnévHck örvendett. 1802-ben könyvkereskedését Hartleben Konrád Adolfnak adta el és csak az antiquáriumot tartotta meg, mellyel lS15-ben Pestre költözött. Ez volt azután Pesten az
könyvlárt
is
els
anlicpiárium.
Itt
rendezett be. Mint könyvkiadó
is
1817-ben kölcsönszerepelt. 1811-ben
egy németbl fordított kis röpiratot adott ki, 1842-ben pedig itj. Palugyay Imre «\\'erbczy István rövid életrajza)) cím müvét, melyhez maga írt elszót. Ivanics Zsigmond, mint jeles bibliofil különösen azon fáradozott, hogy a hazánkat érdekl régi nyomtatványokat és kéziratokat külföldön felkutassa. Sok ritkaságot gyjtött így össze és hozott vissza Magyarországba ezekkel azután a hazai tudományos intézetek könyvtárait, de különösen a Magyar Nemzeti Múzeumot gazdagította. Jegyzékeiben azonban kevés magyar könyvre akadunk, az árak j)edig az akkori viszonyokhoz mérten, nem mondhatók épen olcsóknak, de mégis bizonyítják tájékozást tudott adni á azt, hogy Ivanics Zsigmond kell könj'^'kedvelknek a könyvnek valódi értékérl. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az els könyvárverést Magyarországon is tartotta lS36-ban. De úgy látszik, nálunk akkor még nem igen ismerték a könyvárverések nagy jelentségét, mert a nagyközönség egyáltalában nem. a könyvkedvelk pedig csak kis számban érdekldtek iránta. Természetes tehát, hogy eredménye alig volt. Mindazonáltal 1837-ben megtartotta a második könyvárverést és ez már valamivel jobb eredménnyel zárult. 1040 kerüli eladásra és 327 frt 7 kr. folyt be. Legjobb ;
m
áron szótárak, atlaszok és a latin klasszikusok keltek
el.
Ivanics Zsigmondról elmondhatjuk,
hogy erején
felül tel-
A
sok ritkaságok összevásárlása teljesen felemésztették vagyonát, úgy hogy a késöbhi években már alig tudta üzletét fenntartani. 1844-ben halt meg. Az örökösök az munkatársára és vejére, Magyar Mihályra üzlet vezetését egyedüli tulajvétel útján bízták, kinek nemsokára reá hivatását.
jesítette
h
donába ment
—
—
át.
Mint fennebb említettük, Ivanics Zsigmond budai könj'v1802-ben Harlleben Konrád Adolf vette meg; 1804-ben azonban már áttette Pestre. Mindjárt mködése elején, mint könyvkiadó is bemutatkozott. Még 1802-ben kiadta a kereskedését
következ mvet: ((Bonaparténak ... élete és küls s bels megesmertet jeleinek leirásas. Hartleben Konrád Adolf könyvtevékenységét egyre fokozta
kiadói
—
és kétségtelenül megálla-
—
a magyar hogy dacára német származására irodalomra termékenyítleg hatott. Kezd írók, alig feltnt szellemi lángelmék, kik azóta a nemzet büszkeségei leltek, úgyszólván általa vezettettek a magyar olvasóközönség elé. így például Jókai Mórt a «Hélköznapok)) cím els regényé-
píthatjuk,
melyért 360 forint tiszteletdíjat
fizetett,
elsnek Petfi Sándor «A hóhér
kölele))
vel,
ki
mond
«Gyulai Pál»
cím
adta
llgyszinlén és
Kemény
Zsig-
történeti regényét.
A következ
számadatok mindenesetre világosan fogják igazolni Hartleben Konrád Adolf könyvkiadói tevékenységet, mely lS02-tl 1831-ig terjedt. Ezen id alatt kiadott 41 magyar mvet 51 kötetben és 91 nem magyarnyelv mvet 293 kötetben.
Kiadványaival évrl-évre
a
lipcsei
vásáron
is
résztvett.
Elször
1813-ban találkozunk vele 6 kiadvánnyal, 1814-töl 1829-ig 9 és 14 között váltakozik kiadványainak száma, 1830ban meg már 17-tel és 1831-ben 19 új kiadvánnyal szerepelt, Magyarország egyik legels könyvtehát oly számmal, mely
t
kiadójának tüntette
Hartleben
fel.
Konrád Adolf 1863ban
öccse, Hartleben Adolf lépett az üzlet élére.
elhalálozván.
unoka-
A könyvkiadó-üzletet
azonban csakhamar Bécsbe tette át és a magyar kiadványok kezelését a közben ((Hartleben A. könyvkereskedése (Röber és Starke)» cégre változott könyvkereskedésre bízta, de már 1866ban azokon is végleg túladott. Jeles és képzett könyvkeresked volt id. Kilián György is, Jsi
1809-tl 1819-ig a (íKilián Testvéreks céget saját
neve
alatt
Amint
id. Kilián György aránylag rövid ideig de liogy közliszleletben álló tagja volt a magyar könyvkereskedelemnek, kitnik a ((Tudományos (lyüjleinényii 1S19. IV. köteléhl, melyben az dlilhalt ludó.sok" ro-
folytai la.
látjnU,
az üzletet,
bírta
vatában
olvashatjuk
ezt'ket
György
róla:
((Hazánk
tudósai
közöli
könyvárus is (írdemel helyet, aki Pesten február 22-én hosszas betegeskedése után életének 65-ik esztendejében az ébik számából kitörekedelt. Az 6 kiterjedt kereskedése a külföldi tudós mvekkel haladó endékezetben fog maradni a hazai Tudósoknál és Tudománykedveltlknél, valamint az ix'csületes volta és valódisága közönségesen ösméretes». Halála ulán özvegye vezelte tovább az üzletet lS40-ig. Ekkor azután változás állott be, amennyiben az özvegy vejet, W^cber Frigyest fogadta társul s így a cég ((id. Kilián György és W'ebers-re változóit. Kiadványai a cégnek nem vollak, de a magyar könyvek terjesztése körül határozol tan éidemeket id.
Kilián
szerzett.
pesli
1853-ban megsznt.
Ujabb könyvkereskedést Pesten 181 l-ben Müller József alapított, melyet 1815-bcn már egy nyilvános és szabadalmazott kölcsönkönyvtárral biivített ki, mely -1000 kötetbl állott. Mint könyvkiadó is szerepelt, de kiadványai, egy kivételével, mind német nyelvek voltak. Az egy magyar Kisfaludy Károly ((lréne» cím 5 felvonásos szomorújátéka volt. 1820-ban jelent meg. Müller József 1843-ban meghalt s nagyon valószín, hogy könyvkereskedése ekkor megsznt, uKíit további sorsáról nem tudunk.
1818 körül Burián Pál Budán alapított (!
Üzlete
könyvkereskedést.
— egyik életírója szerint — valóságos Minerva-templom
melyben találkoztak, érintkeztek és konferáltak a tudoemberei*. Hírnevét azonban leginkább anliquáriumának és ebben való jártasságának köszönhette. 1832-ben Kolozsvolt,
mány
várott
alapított
könyvkereskedést,
budai üzletét
hagyván, mely késbb leányára szállott. Az akkori kor egyik legtekintélyesebb
Tamás
pedig vejére
könyvkiadója
könyvnyomtató volt, kirl az elbbi fejezetben már szólottunk. Mint könj^'kiadó nagy tiszteletben állott az írók eltt s mindegyiknek az volt az óhajtása, hogy kiadásában jelenjenek meg. Többek között kiadta mvei az Kazinczy Ferenc összes müveit is, kilenc kötetben. Minden kötet egy rézmetszelü arcképpel volt ellátva. Kazinczy Ferenc Trattner János
pesti
mveinek
köziphocsátását
a
a IX.
kölrllrl kfzdle s igy a \
III.
utolsónak, melynek végszavában Tratlner .lános
kötet maradi
«KöleIességemliazalias szinteséggel ezeket mondja nek tartom ezen kevés sorok által a N. kél hazának szíves hálámat jelenteni, hogy engem a 9 kötetre terjedt költséges munka kiadatásában elfizetési úton segélleni méltóztatott, s ámbár a papiros-|iénznek becse napról-napra mindinkább ve-
Tamás
szett,
:
én mindazáltal
megliatározott elejénti olcsó ár
a
mellett,
minden nyereségrl, híven megmaradtam végiglen. Ehhez képest azieend legnagyobb jutalmam és vigasztalásom, ha igére lemnek megtartásánál fogva teljes megelégedést nyerhelteniTT. Elfizetimtl. Egész élelemnek célja: Kedves hazámnak ermhöz képest használni s én azt máskép nem tehetem, mintha hasznos, szépen irotl s gyönyörködtel munkákat saját költségeimen nyomlattalok s ezáltal iparkodom hazai literaturánkal kedvesebbé, az olvasóközönséget számosabbá tennem s letéve
:
végre
tudósainkat
és íróiidvat
munkák
nek
teljes
tudatában volt
serkentenem.*
írására
íme. egy könyvkiadó, ki hivatásának és
kötelességé-
hazafiúi
I
Tamásnak egyik legnagyszerbb kiathánya rudományos Gyjteményi' cimü, gondosan szerkesztett évnegyedes folyóirat volt, mely 1817-töl 1841-ig jelent meg. Érdekes az a felhívás, melyet a folyóirat els számának Traltner János
azonban
a
«
közrebocsátása
alkalmával
az
Írókhoz intézett
:
«.Vzon
tudós
Tudományos Gyjteményt alkalmas munkáikkal tlünk mindenik nyomtatott Ívnyitl négy forinltal
férfiak, kik e
elsegítik,
tiszteltetnek
hogj'
a
meg ezstpénzben,
csak
arra
beküldend munkák közhasznú
kérjük az írókat,
tárgyat
foglaljanak
magokban, tökéletesen kidolgoztassanak s tisztán, csinosan és hibátlanul leírassanak slb. » A aTudományos Gyjtemény» mint hazánk els komoly kritikai és irodalmi folyóirata fényesen megállotta a helyét s ha tekintetbe vesszük, hogy e folyóirat alatt egymagában közel 300 kötélben jelent meg, akkor ezt egyedül elégségesnek tartjuk arra. hogy Tratlner János Tamásnak a magyar nyelv, irodalom és tudomány terjesztése köri szerzett érdemeit kell fényben visszatükrözze. Pedig ezenkívül még számos kisebb-nagyobb mvel adott ki, melyek túlnyomó része magyar nyelv volt. Trattner János Tamás nevével van kapcsolatban Kisfaludy Károly híres «Aurorá»-ja is. Mieltt azonban tovább mennénk,
fennállása
lássuk elször, hogy mii jelent az « Aurora » a magyar irodalom történetéhen. Az «Aurorá»-val egy új korszak kezddött a magyar irodalomban. Jó ideig ez a folyóirat uralkodott a magyar szépirodalmon és a XIX. század els felében legjelesebb költink, Íróink és tudósaink mind azon körbl korültek ki,
melyet
Kisfaludy
Károly gyjtött maga köré és
a
melyet
magyar irodalomtörténet. Az «Aumagyar irodalom szükségletét, helye-
«Aurora-kör!) néven ismer a
rora» híven
kifejezte
a
sen irányította törekvéseit.
Most pedig térjünk át az sAurora)) történetére. 1821-ben Tamás nagy számmal hívott meg írókat s más elkel férfiakat farsangi vacsorára. Ezen a vacsorán vetdött
Trattner János
fel
az ftAuroraa eszméje, vagyis Kisfaludy Károly híres alma-
iiachjáiól
itt
folyt
elször
a tanácskozás.
A
tanácskozás folya-
mán Horváth
István kijelentette: «Pénz kell mindenekeltt. Ezt
tegyük össze
s félig
levk egy
készen leszen az Almanach* Erre
adakozók Horváth István indítványára egyhangúlag Károlyt bízlak fejében
meg
már csak
a
azért
Az
Kisfaludy
szerkesztéssel, évi 700 forint ffjutalom is,
mivel
t
szépmvészeti tehetségein
egyfell szeretve szerettük, másfell kedvez helyheztetésén édes örömest ezáltal kívül
a jelen-
része rögtön adakozott és a gyjtést folytatiák.
is
nem épen
pedig is
könnyebbíteni
akartunkB.
Sok izgalom és elkészítés után 1822-ben megjelent az «Aurora» els kötete, melynek címlapján ez állott «Aurora. Hazai Almanach. Kiadá Kisfaludy Károly. 1822. Pesten, Trattner János Tamásnál. » A kötet fényesen volt kiállítva. Aranymetszés'sel, préselt papiroskötésben, tokba foglalva, 16-rét alakban. A II. és III. kötet az egyetemi nyomdánál, a IV. kötet már Landerer Lajosnál, a többi ismét Trattner János Tamásnál jelent meg. Az 1829 30-iki köteteket Kisfaludy Károly egy Lichtl nev pesti és zenemükereskedönél adta ki, vele sem volt megelégedve. Végre is, hogy a kiadás de gondját magáról teljesen elvesse, az 1831-iki « Aurora » kiadási jogát eladta Trattner János Tamás vejének, Károlyi Istvánnak, 700 váltó forintért. Úgy látszik, Kisfaludy Károlynak legtöbb gondot az aAurora)) terjesztése okozott. Ugyanis az «Aurorá))-t leginkább Kisfaludy Károly jó baráljai és egyes buzgó hazafiak árusították. Könyvkereskedknek nem igen adta, mert sokalta a nagy levonást. Pedig amint tudjuk, a könyvkereske:
—
m
ilk csak 15"o-ot kölöttpk holott
ma
25 °ó
a
ki
maguknak,
pzt
s iniP,
is
sokalla,
legkisebb rábait.
elhírnöke volt annak az mely az 1825-ik évvel köszöntött be. Nemcsak a magyar irodalomban, de a nemzet életében is üj korszak volt ez. Az alkotmányos államforma visszaállittalott, az országgylés nagy ünnepélyességgel kezdte meg mködését s olyan törvények egész sorát hozta, melyek a magyar nemzet önállóságát és törekvéseit mindenképen biztosították. Kisfaludy Károly
új
«Aurorá»-ja
és szebb korszaknak,
Dönt
hatást gyakorolt az irodalomra
és
a közéletre
sen gróf Széchenyi István, ki fellépésével az igazi
eszmét hívta életbe, hogy
felköltésére az egyesületi
különö-
közszellem a hazafia-
Legnagyobb eseménye e korszaknak azonban a sMagyar Tudományos Akadémiait megalapítása volt, mely «a magyar nyelvet s a tudományt magyar nyelven mívelni)) tzte ki célul. S míg nálunk a nemzetiség megersödésén fáradoztak, lS25-ben addig Németországban ugyanabban az idben Horváth Károly Keresztély magyar származású tekintélyes potszdami könyvkeresked hathatós közremködésével megalakult a ((Német Könyvkereskedk Egyesülete)) és ezzel a német könyvkereskedelem ama korszakba lépett, mely mai nagyságának vetette meg az alapját. Az egyesület megalakulásának üdvös volta csakhamar a magyar könyvkereskedelemben is érezhetvé vált. Különösen azok a könyvkereskedk, kik a német könyvkereskedelemmel összeköttetésben állottak, lassanként az újjászervezett német könyvkereskedelem mintájára rendezkedtek be, s így a magyar könyvkereskedelemben is kat közcélok létesítésére
képesítse.
—
—
bizonyos rendszer honosult meg. Természetes következményként kell felemlítenünk, hogy ezen új korszakban az irodalom és a közélet központja Pest lett. így a magyar könyvkiadásra nézve is a megfelelbl)
m-
ködési tér Pesten kínálkozott. \\'igand Ottó, kassai könykeresked az els, aki ezen
kedvez
és könyvkiadó volt
helyzetet felismerte.
Már 1826-ban
lendület kassai könj'vkereskedését. öccsének. a könyvkiadóvállalattal Pestre köl^^'igand Györgynek, míg tözött. Itt rövid id alatt csakugyan keresett kiadója lett az újraéledt magyar irodalomnak. Kiadványai közül mindenesetre ki kell emelnünk a 12 kötetes ((Közhasznú Esméretek Tárá»-t, átadta
szép
a/.
magyar
<íls(i
lexikont.
megjelenése
Inxikon
1''
alkalmáliói
lámadt az akkori irók közölt ama nevezetes irodalmi liarc, mely aConversalions-Lexikoni pöni alatl ismeretes s mely irodalmunkra messzemen kihalással volt. \Mgand Oltó ködésének azonlian váratlanul, szinte meglepetésszeren végeszakadt 1832-lien, polilikai üldöztetés ell menekülve, Peslet örökre <'lhagj'ta és Lipcsélien telepedett meg, ahol megalapítolta a még ma is virágzó Wigand Ottó-féle könyvkiadó-cé-
m-
'
Menekülésekor pesti üzletét nála alkalmazási)an lév Heckenaszl (iuszlávra hizta. ki azt 18o4-iien véglegesen hirtokáha vette. Bízvást mondhatjuk, hogy Heckenaszl Gusztáv fellépésével kezddött a magyar kiadó-könyvkereskedelem fénykora. Úgyszólván az alapvetésnél kezdte meg könyvkiadói mkötartolt sokáig s máris nagy arányokhan dését, de nem Hogy mily nagy energiát fejtett ki a könyvfejlesztette kiadás terén, mulatja az, hogy míg eldjétl '21 niagyar
get.
sógorára,
kiadványt
vett
át,
38 évi
addig
mködése
alatt 900-nál tölih
inagyar kiadványt hozott forgaloudia. S ha még hozzávesszük az ídegennyelv kiadványokaí, akkor 1000-én felül kiadványai-
nak száma. Magyar kiadványai közöli
olt
találjuk azt akkori
Mórt, Jósika MikToldy Ferencet, Horváth Miliályt sth. Az ídegennyelvek közölt pedig szerepel Albach, Rosegger és Stifler, kiknek fiatal
Írógárda
legjelesel)l)jeit
ú.
m. Jókai
lóst,
volt
az
els
löhl) napi-
még ma
kiadójuk.
fennáll.
is
Nagyszáuilian adott
hetilapot,
és
Sl
;\
|)olilíkai
ki
zenemvekel
is
;
Vasárnapi Ujság» napisajtó egyenesen ál-
melyek közül
a
«
nagyhatalommá. Nvilvánvaló tehát, hogy Heckenaszl Gusztáv az az igazi, rátermett, jóízlés könyvkiadó voll, kinek önálló eszméi voltak s aki mindig megtalálta a helyes utat az olvasóközön-
tala lelt
séghez.
Az
l<S38-iki
Gusztávot.
A
pesti árvízkor
súlyos csapás érte Heckenaszl
pusztító ár úgyszólván teljesen megsemmisítette
A magyar irodalom akkori jeles lerliaí azonhamarosan segítségére sietlek Magyarország legnépszerbb könyvkiadójának. A segítségnyújtás nobilis módja ugyanis abiian nyilvánult, hogy báró Eötvös József, az akkoriban feltnt lángesz fiatal jeles író felhívására az irodalom valairiennyi jcjlese egyesült az « Árvízkönyv* kiadására, mely nagykönyvkészletét. lian
s/.ahású
vállalkozás
irodalmi
Uiadit-könyváiu.s
iiriiak
jövedelmi' aHerkenaszl Gusztáv ajáiukMiid
hiiráli
»
ajánllalott
fel.
Ez
a
könyv iroclalomlorléneli l'oiilosságúvá leli lienne jelent meg elször Itáró Eölvös .lózsef i
más nevezetes mve. 18o"2-l)en
György
Kilián
ilj.
alapított
könyvkereskedést,
mely csakhamar virágzásnak indult. 1837-l)en Aszter Lajos munkatársával társas viszonyba lépelt és a cég ciKilián és Társá»-ra változott. Aszler Lajos azonhan 1842-hen kilépett a cég kötelékébl, de azért a cég 185;^-ig változatlan maradt. Csak ez évben változott d Kilián György egyetemi könyvkereskedése» cégre Ifj. Kilián György a «cs. és kir. magyar egyetemi könyvkereskedi) cimmel különben még az ötvenes évek elején lett
kitüntetve
könyvkiadás terén már több tevékenyMködésének ideje alatt 248 müvet adott ki, melyeknek nagy részét az akkori híres jog- és történetirók, ]iedagógusok s nyelvészek és szépírók (Bajza József, Kisfalud}' Károly, Vörösmarly Mihály, Kazinczy Ferenc) Ifj.
Kilián
séget lejtett
György
ki,
müvei képezték. tes
«
mint
Ifj.
Aurora-per>),
a
alyja.
Kilián
mely
a
György nevéhez fzdik a nevezemagyar iiodalomlörténetben is meg
van örökítve.
Kimagasló alakja Emicli Gusztáv,
ki
volt
magyar könyvkereskedelemnek
a
1841-ben alapított könyvkereskedést
s
azi
nemzeti könyvkereskedés D-nek nevezte. Különösnek hangzott ez abban az idben, mert a magyal- könyvkereskedelem általánosságban akkor még szellemében és nyelvében is német volt. límich Gusztáv csak két nemzeti
alapokra
fekteive,
«
évre reá, hogy üzletét megalapította, lépett összeköttefésiie a német könyvkereskedelemmel. 1843-ban Budán fióküzletet is alapított, melynek élére régi meghitt barátját és munkatársát,
Schröpfer Andrást
állította, kinek 1847-ben azután 1843-ban Emich Gusztáv mái' mint könyvkiadó
s
el is
is
adta.
fellépett
munkásságának javarészét a könyvkiadásnak els évben 17 magyar kiadványt adott mind olyanokat, melyek még ma is becses mvei a magyar
innen
kezdve
szentelte. Mindjárt az ki,
irodalomnak. 1868-ig, mködésének utolsó évéig, összesen 663 mvet 850 kötetben bocsátolt közre. S hogy kiadványai irodalmi színvonalon állottak és értékkel bírtak, annak igazolására elég, ha felemlítjük a kövelkezö iie\eket: iiáró IvHvös
110
József, Jókai Mór, Aboiiyi Lajos, báró Jósika Miklós,
mény Zsigmond, Madách
Imre.
Még ma
is
Báró Ke-
sokat emlegetett kiad-
ványa a ((Márk krónikájaí), mely 1867-ben jelent meg s mint páratlanul álló remekm nagy feltnést keltett. Emick Gusztáv hii'nevét azon!)an fleg, mint Pet(5li Sándor kiadója tette maradandóvá. Eleinte ugyan csak bizományba vette mveit, de késeibben, mikor a költ népszersége egyi-e nagyobb lelt, összes költeményeinek a kiadói jogát szerezte meg. A otPesii Divatlap » 1840. évi 22. számál)an meg is emlékPetfi összes verseinek újévre leend szik errl, ezt írván kiadását derék könyvárusunk, Emich Gusztáv vállalá magára, ki a zseniális költ eddigelé megjelent valamennyi költeményeit 500 peng forinton vette meg, mi nálunk, kivált versedíszkiadásban s a költ acélba kért, nem csekély díj. A metszett arcképével fog megjelenni. » És ezen folyóirat 1847. évi 4. számában már közzé is tette Emich Gusztáv ((Elfizetési felszólítását Petfi Sándor összes költeményeire egy kötelbens. A kötet 1847. március 15-én jelent meg és egyes akkori lapok tudósításai szerint 3000 példány fogyott el ezen els kiadásból. A 2-ik kiadás 1848. február havában jelent meg, de már két kötetben. lS48-l)an megvette újabb verseit, melyekre ez évben 1000 forintot és 1849-l>en július végéig 700 :
((
m
—
—
forintot fizetett.
Emich Gusztáv, mint lapkiadó
fejtett ki nagyszabású is 25 különféle lapot indított meg, melyek közül egyik-másik ugyan rövid élet volt, de a legtöbb mégis sikerrel járt. Legjobban ])evált az 1850. március 9-én megindult ('Pesti Naplós, mely még ma is fennáll. Közkedveltté vált a ((Fvárosi Lapok» cím szépirodalmi napilap is.
tevékenységet.
Ugyancsak 1841-ben Károly,
ki
azt
páratlan
alapította könyvkereskedését Geibel dísszel
és
ízléssel
rendezte be, úgy
könyvkeieskedés akkoriJian nem igen volt Pesten. A helytaitótanácshoz intézett folyamodványában ersen hangsúlyozta, "hogy könyvkereskedi mködése jó részét a magyar irodalom szaporításának fogja szentelni)).
hogy
az övéhez hasonló
Ennek azután meg is felelt, amennyiben 7 év alatt 71 mvet 84 kötetben adott ki és ezek között csak nyolc német és egy latinnyelv volt: a többi tehát mind magyarnyelv. Könyvkereskedését minthogy a szabadságharc után beállott ked1850-l)cn clveztlen viszonvokba nem tudott Iteletördni
—
—
Árminnak, ö pedig Lipcsébe költözött, könyvkereskedést alapított. Többnyire magyarnyelv kiadványait azonban továljbra is megtartotta s íGeibel Károly könyvkiadüliivatala Pesten» bejegyzett cég alatt szolgáltatta ki. Geibel Ármintól a könyvkereskedést I8()2-I)en Grill Károly vette meg. adta öccsének, Geibel
ahol
üj
lS46-ban tnt fel Magyar Mihály, kivel a pesti könyvkereskedk kara egy igen képzett és mvelt taggal szaporodott. A pesti könyvkeieskedk azonl)an nem jó szemmel néza helytartótanácsnak, mikoi- véleményüket kikérte, kedveztlen nyilatkozattal válaszoltak. Ennek
tek önállósítását s ezért
folytán a helytartótanács 1847. évi
december 15-én
kelt hatá-
egy új könyvkereskedés létesítését nem pártolta, s Magyar Mihály mködési körét csupán az apósa, Ivanics Zsigmond örököseitl átvett antiquárium folytatására korlátozta. Magyar Mihályt kartársainak mellzése korántsem csüggesztette el. Belenyugodott a változhatatlanba és a saját körében igyekezett a magyar könj^kereskedelemnek és irodalomnak hasznára lenni. Hogy vérbeli könyvkeresked s amellett lelkes hazafi volt, kitnik a ((Pesti Divatlap » 1848. évfolyamában megjeleni ((A magyar könyvkereskedés és irodalom ügyében* cím cikksorozatából, melybl kiemeljük a következ részletet: « Pályám az Irodalom kezelése, vagyis a könyvkereskedés, mely ügyben foglalkozásom els idejét ugyan idegen szellem egyének és idegen viszonyok közt töltém.mit kezdetben azéri is igen fájlaltam, mert szivem mindenben csak hazámért dobogott, és helyzetemnél fogva mégis külföldieskedni voltam kénytelen. Azonban hal)ár eleinte szerettem volna is szeiepemet nemzetivé fölcserélni, mégis minden elfogultság nélkül meg kell vallanom, hogy késbb valóságos szükségnek tai'tanám azon közbeni maradásomat, különben nem szerezhettem volna magamnak azon tapasztalást az irodalom kezelése vagyis inkább terjesztése körül (mert nemzeti könyvkereskedés még nem létezek), nem ismertem volna meg azon rideg s visszaél szokásokat, mellyek honi irodalmunk elmenetelét gátolják. Magyar Mihály néhány kiadvánnyal is gazdagította irodalmunkat. Egy lapot is adott ki, «Kalauz. Hetilap a nép jólétérew címen. Szerkesztje Boross Mihály volt. Az elfizetési felhívás szerint a ((gyjtéssel fáradozók minden tízre egy tisztelepéldánji kapnak, ki azoniian 20-at gyjt, két tiszteletpéldározatával
—
n-i
iiyon kívül jeleni
egy tárcanaptári
nicíi'
is
A
kap".
lap lfi57
— 58-ban
azután megsznt.
iiK'g,
IHjS-lian I'V)gafasi János kezdeményezéseire «Szenl Távsulal))
cimen
egy
meg, oly
célból,
hogy
szellemben
likus
Iliiében
könyvkiadóvállalal
lsl\án-
alakult
magyar katolikus közönséget katomegirt és valláserkcilcsi olvasmányok által a
megersítse. A társulat alapszabályai szerint kezdettl mindenkor a hercegprímás, elnökei frangú urak. alelnökei és igazgatói pedig kiváló egyházi féi-
íovédöje
fogva világi fiak.
katolikus
Elnökei \ollak az els ötven év alatt
Sándor, gróf Apponyi Eszlerházy Miklós Móric. Gyula,
gróf Károlyi István,
Zichy
gróf
Sándor,
gróf
könyvkereskedést alapítottak
még:
Aliiért,
A negyvenes években Müller
:
Majlálh György országbíró, gróf Károlyi
gióf (>ziráky János,
Bucsányszky
Alajos,
utóbbi 1847-ben Ileckenaszt Gusztáv
Edelmann
Ez könyvkereskedését vette Károly.
—
Ugyancsak a negyvenes évekljen keletkezett a « Népmeg. könyvkiadó Egyesületi, mely a népies irodalom elmozdítása érdekében valóban hasznos tevékenységet fejtett lií Állandóan pályadíjakat tzött ki és csakis olyan müveknek a kiadására vállalkozott,
melyek
a
jutalmat elnyerték.
1848— 49-iki szabadságharc súlyos helyzet és nagy megpi-óbállatások elé állította a magyar könyvkereskedelmet. Minden irodalmi élei, könyvtermelés és árusítás megsznt, az Az
iiezáródtak. A közönség csak a napilapok és az egymásután megjelent röpiratok iránt érdekldött, ezek azonban a könyvkereskedknek vajmi sovány üzleteredményt nyújtottak. Ehhez járultak azután még a kétségbeejt pénzkala-
iskolák
mitások az arany- és ezüst|)énznek kiviteli tilalma, az osztrák bankjegyek elértéktelenedése és az abból következett rengeteg magas arany- és ezüstárfolyam és a «Kossuth-bankók»-nak kétes értéke és kifelé való hasznaveheletlensége. S mikor \ ilágosnál a nagy nemzeti tragédia utolsó akkordja is lejátszódolt: a nemzet még inkább gyásziia borult. Elvesztette nemzeti jellegét német lett minden intézménye a közigazgatás, törvénykezés és kereskedelem terén, de még a tanügyet is elnémetesítlették. Teljesen abszolutisztikus kormányrend:
;
szert
léptettek
életbe,
melynek
feje
a
hírhedt
Bach
volt.
Innen van, hogy az elnyomatás idejét «Bach-korszak» elnevezés alatt örökítette
meg
a történelem.
Mindazonáltal, hogy a «Bach-korszaki) 1850-ben relleneles reakcióval köszöntött be, a nemzet szellemi életének feltáma-
nem
dását tel
tutlta
végleg elnyomni. Elbb a napisajtó támadt majd az iiüdak)m aflta jelét, hogy még él,
letszhalotlaiból,
liogy élni kivan s ezzel felragyogott a magyar könyskercskedelemre is egy kis hajnali fény. S hogy mindenki bizott egy jobb jövben, az tény mert azok az alakulások, melyek ezekben a nehéz és válságos idkben végbementek, nem a jelent, :
hanem
a
jövt
érintették.
gondolkozott bizonyára Lampel Róbert is, ki 1850ben, mint társ belépett Lantossy József könyvkereskedésébe, minek következtében a cég «Lantossy és Lampel))-re változott. Erre a társulásra Lantossy Józsefnek már azért is volt szüksége, mert nem volt kitanult könyvkeresked, hanem így
hivatalnok. 1853-ban azonban Lantossy József kivált a
cégbl
idtl
kezdve Lampel Róbert felsbb engedély alapján saját neve alatt folytatta könyvkereskedést. Természetesen az elnyomatási id tartama alatt csak rendkívüli ermegfeszítéssel folytatta mködését, de helyes tajiintatával és ritka gyaés ez
fi
korlatiasságával így
felvirágoztatta üzletét.
is
A
hatvanas években Lampel Róbert már a tekintélyes könyvkiadók sorába emelkedett. Könyvkiadói mködésével elssorban a tanügyi irodalom terén tnt ki. Másodsorban törvénykiadásai érdemelnek figyelmet. Ezeket a politikai átalakulások napi szükséglete hozta létre, épúgy, mint legtöbb kiadványait,
melyek mind
a valóban érzett szükséglet követelményei
Ebbl
azt láthatjuk, hogy Lampel Róbert könyvkiadói vállalkozása céltudatos irányelven alapult. Edelmann Károly könyvkereskedését 1854-ben Lauíler Vil-
folytán jöttek létre.
és Stolp Oszkár Károly vették meg és (üLanffer és Stolp» cégen nagy szorgalommal tovább fejlesztették. 1863-ban Stolp Oszkár Károly megvált a cégtl s ennek következtében
mos
Lauffer
elbb
is
^'ilmos
két
öccsét.
Herma unt
és
Tivadart,
kik
munkatársai voltak, cégjegyzési joggal ruházta
már
fel
és
a céget ((Lauffer Testvérek»-re változtatta.
Mór
könyvvkereskedést a «Vasaz abszolutizmusnak már látszólag lealkonyodott s így a viszonyokhoz megfelelen berendezett könyvkereskedésnek szép és áldásos mködési tér kínálkozott. Ráth Mór számított is e körülménnyel s üzletét 1857-ben Ráth
tuskÓj)-hoz
Iparosok Olvastára. XXI.
alapított
épületben.
címzett
i
—
ö'.
Ekkor
^
114
fleg a magyar irodalmi termékek terjesztésére és ápolására rendezte be, ámbátor külföldi könyvekbl álló készlete is elég számottev volt. Széleskör ismeretségénél fogva üzletét nemcsak a fejldés magas fokára emelte, de egyszersmind központjává
is telte a
magyar
politikai és irodalmi életnek. Kivált
években gyakran megfordult nála Deák Ferenc, báró Eötvös József, Csengery Antal, Gyulai Pál és Beöthy László. És e kiváló férfiakkal való folytonos érintkezései és
a liatvanas
összeköttetései
elhatározást
az
azt
érlelték
benne, hogy
a
könyvkiadás tercre lépjen. Eleinte azonban igen kevés mvet adott ki. Tulajdoiiképeni könyvkiadói mködése csak a kiegyezés után kezddött.
A kedk
(íBach-korszak)) utolsó éveiben
még feltnt könyvkeres-
könyvkiadók ezek voltak: Pfeifer Ferdinánd, ki 1857-ben Emich Gusztáv nemzeti könyvkereskedését vette meg, Oszterlamm Károly (1857), Légrády Testvérek (1858). és
Az 1859 tizmus
ik évvel elérkezett a
megsznt
és
hazánk
megváltás órája. Az abszolukik az elnyomatás
vezérférfiai,
eseményeket, ismét átvették a a nemzeti törekvéseknek. Az egyetért és összetartó magyarság az új éra hajnalában rendezte els nemzeti ünnepélyét. Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújító születésének százados évfordulóját ünnepelték 1859 október 27-én, mely kedvez alkalom volt a nemzeti közérzlet alatt hallgatagon szemlélték az
vezérszerepcl és élére
állottak
hatalmas megnyilatkozására.
Már 1861-lien két törekv fiatal könyvkeresked, Nagel Bernát és ^^'ischán Viktor, a feltámadt szellemi életre támaszkodva alapított Budán könyvkereskedést. Áttérve a vidéki magyar könyvkereskedelem XIX. századbeli
számottevbb
cégeire,
elrebocsátjuk,
hogy
itt
is a
kro-
nologikus sorrendet követjük. 1805-ben Kiss István pesti könyvkeresked Debreczenben, hol vásárok alkalmával többször megfordult, megalapította az
Csáthy melynek vezetését vejére, mondhatnánk leányára, Kiss Rákhelre módját már gyermekkorában bízta, ki a könyvek árusítási sajátította el. 1808-ban azonban már Csáthy György birtokába ment át a könyvkereskedés, ki azt nagy körültekintéssel
els
könyvkereskedést,
Györgyre,
vezette
de
1817
inkább
nyarán bekövetkezett haláláig. Utána özvegye majd 1831-ben fia, Csáthy Lajos, 1866-
állolt az üzlet élére,
ban pedig ennek unokaöccse, ifj. Csáthy Károly, kinek idejében érte el a könyvkereskedés virágzásának fénykorai. Kassán 1810-ben Bllinger István átvette atyja, Ellinger János József könyvkereskedését. Ebben az idben Kassa els irodalmi fénykora ugyan már hanyatlani kezdett, de azért Ellinger István még mindig kivette a maga részét a kassai irodalmi mozgalmakból. adta ki 18'25-ben gróf DessewíTy József nevezetes sFelsömagyarországi Minerva)) cím folyóiratát, melynek az akkori legjelesebb írók voltak munkatársai, köztük Kazinczy Ferenc is. Azonkívül 1846-ig 144 magyar, 71 német, 41 latin és 2 tót nyelv mvet adott ki.
Kassán tek:
még
a
következ jelesebb könyvkereskedk
mköd-
Wigand Ottó (1816— 1826), Wigand György (1827—1834),
Szandvossz Ern Frigyes (181S— 1853), Vajda Pál (1821—1833), Hagen Károly (1842—1852), Novelly József (1851— 1855), Hartig
—
—
Gusztáv (1855 1870), Toperczer Lajos (1861 1875), Haymann Ferenc (1863 1888) és Thiele Joachim Károly, ki 1827-ben egy hat kötetes mre hirdetett elfizetést és 547 elfizetje volt. Eperjesen 1834-ben Benczúr József alapított könyvkereskedést. 1846 ban Vetter Róberttel társult s innentl a céget ((Benczúr és Vetter)) név alatt vezették tovább. A társasviszonyt azonban csak két évig tartották fenn. 1848-ban Benczúr József megvált a cégtl és a könp'kereskedés \etter Róbert egyedüli tulajdonába ment át. 1859-ben Révai Sámuel lépett be. mint csendes társ, de már 1862-ben vétel útján megszerezte a könj"\kereskedést és saját neve alatt folytatta.
—
Kolozsvárott az els rendszeres könyA-kereskedést 1832ben Tiltsch János alapította, a másodikat 1833-ban Burián Pál és a harmadikat 1835-ben Bárra Gábor, ki báró Jósika Miklós els kiadója volt, kiadván két els mvét, az «Irány))-t és a ((Vázlatok»-at. Még 1835-ben maga mellé vette Stein Jánost, ki 1837-tl Bárra Gábor elhalálozása következtében egyedül vezette a könyvkereskedést. 1842-ben társasviszonyba lépett özv. Bárra Gál)ornéval, minek folytán a cég (xözv. BaiTáné és Steins lett. 1855-ben azután már teljesen Stein János tulajdonál>a ment át, Stein János egyike volt a legnagyobb és legtekintélyesebb vidéki könyvkiadóknak. Nagymennyiség kiadványai mind számottevk voltak s azokon egy bizonyos irodalomtörténeti fonal is húzódott végig az
—
—
:
erdélyi kultúra.
A magyar könyvkereskedelem
l.S68-tól
napjainkig.
Az 18G7-iki kiegyezés ulán az alkolmányál visszanyert magyar nemzet teljes ervel indnit. meg a lejldés szaliad útján a jövendk felé A magyar könyN'kereskedelem is el>lien az új korszakban érte el fejldésének tetpontját. Hatalmas irodalmi vállalatok keletkeztek, a «Magyar Tudományos Akadémiai is céltudatos munkásságot fejtett ki és nagyl)ecs irodalmi müvekkei gazdagította irodalmunkat.
A
mában íme már ezeket
írta
Nemzeti Hirlap» 1876-iki évfolya«A könyvkiadó vállalatok közül ezidszerint a jjirálva kiadó Ráth Mór mellett a Franklin-Társulat és az Alhenn>um látják el a piacol olvasmányokkal. Olcsó kiadványokban §incs hiány. Az uOlcsó Könyvtárs, a ((Magyar Könyvesház)) egymással vei'senyezve síámos kiadvánnyal igyekeznek -szaporítani a családi könyvtárakat.)) 1878-l»an megalakult a «Magyar Könyvkereskedk Egyesülete)), mely szabályozta a magyar könyvkereskedelmet, megalkotta a szokásjogot és ami a legnagyobl) és legüdvösebb eredmény volt megteremtette saját nemzeti könyvészetet. Az alakuló közgylésen 43 könyvkeresked jelent meg. Els vezeti voltak: Pfeifer Ferdinánd elnök, Aigner Lajos alelnök, Dobrovszky Ágost, Franké Pál, Horovitz Guidó, Kókai Lajos, König Alajos, Lauffer Vilmos, ifj. Nagel Ottó, Révai Sámuel, Petrik Géza, Tettey Nándor, Weiszmann Adolf, Wodianer Fülöp és Zilahy Sámuel. Az egyesület megalakulása után megindult a magyar könyvkereskedelem hivatalos lapja, a állandóan fenntartja a könyvkeres« Corvina)) is, mely azóta i<
:
:
kedk
között az érintkezést és állandóan közli a könyvészelet,
a hivatalos jelentéseket és a
ményeket is feljegyzi. Az utolsó évtizedeki)en
könyvkereskedelmet érdekl ese-
nagy
lendületet
vett a
modern
anliquárium és a részletüzlet. Ez utóbbinak különösen a nagy gyjteményes mvek szolgáltak anyagul és az els idben
meglehets eredményeket
is
ért
el.
Ezen
korszak elején a legnagyobb és legönzetlenebb könyvkiadói tevékenységet Ráth Mór fejtette ki. Elejétl fogva
nemes sebb
és
nagy célokért
mveinek
a
küzd
kiadása.
iránya volt:
Es ezeknek
a
a
jelesek
legjele-
céloknak minden
meg
tekintetben
szigorú
ha
kiadására,
is
alá
iiírálat
feleli.
A
neki kiadásra felajánloü inüvekel
vette s csak az eseflien
tarlalnuik
ériékes volt
vállalkozott azok
érdemesnek
s
tartotta
hogy a magyar irodalom kincsei között lieiyel foglaljanak. S igy az ö neve valamely könyvön mint kiadóé, bármilv ismeretlen szerz miivé lett legyen is, nemesi levél volt. arra,
Mindjárt Józseflel
a
kiegyezés
népiskolái
a
után
megalapította
irodalmat,
vénykezési és közigazgatási
i)áró
honvédirodalmat,
a
irodalmat.
Els nagyobh
Eötvös a
tör-
vállal-
kozása a (isaládi Könyvtár)) volt, melyrl ö maga jegyezte meg, hogy Mdiszes oktavo, egyforma alak, nagybets nyomtatás, jó papir, igen jutányos ár, elévületlen érték tartalom, nemesít, érdekes olvasmány, a külföldi mveknek elkel írók i
által
készített jeles fordítás
dk
állal
—
tehát
nem
az oly gyakori, kez-
És
csakugyan ilyen volt. E gyjteményben jelentek meg Ebers, báró Eötvös József, Horváth Mihály, Jókai Mór, Kölcsey Ferenc, Toldy Ferenc s még számos jeles magyar és külföldi író mvei. Nevezetesebb kiadványai közé tartoznak Fraknói Vilmos dr., Salamon Ferenc, Szalay László, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán, \'ámbéry Ármin és Wertheimer Ede lörténeli, gróf Hübner Sándor, Holnii Emil dr., gróf Teleki Sámuel és Stanley Henrik utazási, báró Kemény Zsigmond, báró Jósika Miklós és \ as Gereben szépirodalmi müvei, Dóczy Lajos színmvei, Orczy Tekla bárón imakönyve és Shakespeare színmveinek illusztrált kiadása, mely (j kötetben, nagy 4-rét alakban, szákészített
fércmunkaj).
:
mos lent
képpel
és
teljes
lapokat
elfoglaló
illusztrációkkal
je-
meg. Páratlanul
állanak azonban a magyar
Mór magyar klasszikus
kiadásai.
A
irodalomban
klasszikusok
Ráth
sorozatát
Arany János müveivel kezdte meg, kinek nagyobb elbeszél költeményéit kis 4 — 12 krajcáros füzetekben is kiadta, hogy ezáltal a szegényebi) néposztálynak is módot nyújtson a nagy magyar költ mveinek élvezetében, melyek tele vannak gyönyörséggel és igaz magyar érzéssel. Arany János müveit 71 különféle kisebb és nagyobb kiadásban fiocsátotta közre;
mveinek, hátrahagyott iratainak és 12 kötetben. Arany János után kiadta Vörömarty Mihály mveit, melyeket az örökösöktl zárt ajánlati úton 10 évre 9000 forintért vett meg. Ráth Mór a szera
legteljesebb
«összes
levelezéseinek)) emlékkiadása
zdés alapján és tartama alatt Vörösmarty Mihály összes müveibl két kiadást rendezett, azonkivül Urai és epikai költeményeibl külön kiadásokat
is
A
bocsátott közre.
még Tompa Mihály
klasszikusok
Kálmán. Örökbecs kiadványa azonban Ráth Mórnak Arany János
sorozatát követték
lialladáinak díszkiadása,
mvész
látott
el
és Tóth
melyet Zichy Mihály,
rajzokkal.
Kiváló
gyönyörséggel foglalkozott Zichy Mihály vészi magyarázatával, azok egész
a
elszeretettel, e
szövegét
fest-
jeles
kedvvel és
költemények is
a saját
m-
kezével
irta meg, mondiiatni a szavakat a rajzokkal mintegy mvészi egységbe olvasztotta össze, mi különösen érdekessé és liecsessé teszi e gyjteményt. Ráth Mór valóban nagy és tudós könyvkiadó volt. Mködésének 40 éve alatt nem*kevesei>l). mint 1071 müvet 1473 kötetben adott ki. Szebben igazán nem méltathatjuk mködését, mint azon ismeretlen i)arátja, ki a « Budapesti Hirlap)) 1882. évi 122. számá!)an ekként emlékezett meg róla cElég-e, lia az! mondom, törüld ki könyvpiacunk küls díszéí)l azt, ami benhe Ráth Mór kczenyoraa és kitörülted belle az ízlést; iniciativája, törüld ki 25 éves irodalommunkából azt, ami az :
befolyása és közvetítése folytán létrejött és legjelesebb részét törülted ki irodalmunkból; semmisítsd
meg
az ö vállalatait és
megsemmisítetted az ötvenes évektl a hetvenes évekig mindazt, elenyész csekélységek hiján, ami becsessel bír a nemzet szellemi termékeil)l.
Ráth Mór mellett Pfeifer Ferdinánd fejtett ki nagyoljbszabású tevékenységet a könyvkiadás terén. 1879-ig 628 vet 928 kötetben adott ki, melyek közül csak 7 volt idegennyelv a többi tehát mind. a magyar irodalmat gazállott Jókai dagította. Kiadványai között els helyen Mór újabb mveinek «népszer kiadásí-a, melyeket 24, 50 kraj-
m
—
cáros füzetekben jelentetelt meg. Említést jedt
olcsó
gyjteményei
is,
ú
ni.
az
«
érdemelnek
Ifjúsági
m-
elter-
Könyvtár)), a
Regénytár)), a Nemzeti Színház KönyA'tára», a Népszínház Könyvtára)) stb. (cMinden cselekedete írja egyik életírója az érett megfontolás kifolyása volt s eme kiváló elnyei által, kedveltje ln a közönségnek és irodalom korifeusainak is...* Ezzel a néhány szóval Pfeifer Ferdinánd egész ténykedése van megvilágítva. 1879-ben halála után
«Történelmi
—
«
—
—
üzletét öccse, Pfeifer István vette
át.
—
Aigner Lajos,
186S-ban
Rautmann
Frigyessel
társulva,
azonban társa egy év múlva már lS72-ben Aigner Lajos a könyvkereskedést megnagyob-
alapítóit könyvkereskedést, kilépett.
bította és csakhamar szép virágzásnak indult. Késbben már könyvek kiadására is vállalkozott s ez irányban mindinkább
fokozottabb tevékenységet
lom
terén.
A
szépirodalmi
fejtett
ki,
müvek
leginkább a
szépiroda-
mellett egész sor tudomá-
nyos és szakmvet is adott ki. Kiads'ányaink egyik specialitását képezték azonban az elemi és középiskolai tankönyvek, melyek sokáig uralták a tankönyvpiacot. 1875-ben megindította a ctMagyar Könyvesház» cím gyjteményt s annak több
maga látta el életrajzokkal és jegyzetekkel. A gyjteménnyel célja volt: a jelesebb magyar müvekel olcsó áron hozzáférhetvé tenni. Azonban mindössze 150 füzet jelent meg. Már nagyobb kitartással szerkesztelte az 1878-ban megindított «Nemzeti Ivönyvtár»-t, melynek 12 kötetében több jeles magyar író müvei jelentek meg, igy Kazinczy Ferenc, Mikes Kelemen, Katona József, Zrinyi .Miklós, Pulszky Ferenc kötetét
:
mvei.
stb.
nemcsak könyvkeresked és könyvkiadó, 1867-ben, mieltt üzletét megnyitotta, megírta «Az elégiáróls cím pályamvet, mely a «KisfaludyAigner
hanem
Lajos
író is volt.
Még
Társaság)) díját nyerte
cím adója
1876-ban
el
irodalomtörténeti közlönyt,
E közlönyt
volt.
szerkesztette
;
emellett
évig a «Hazánk»
cím
13
megindította a «Figyelö»
melynek szerkesztje és
éven
keresztül
szerkesztette
Abafi
ki-
álnév alatt
1884-tl kezdve néhány
történeti közlönyt
is.
Emich Gusztáv könyvkiadóvállalata 1808 ban «Athenanim» címen
részvénytársasággá
irányt követte, melyet
alakult
át.
Mint
még Emich Gusztáv
ilyen
jelölt
ki
azt
is :
a
a
nem-
Számos kiadványaiból kiemeljük elssorban KosMadácii Imre «Az ember Imgédiájaí cím mvét, amelyet értékes illusztrációkkal adott ki s ezzel úttör is volt a magyar díszmvek létesítésében, mert ennek eltte zeti irányt.
suth Lajos
iratait,
nem
igen volt ilyen kiáUílású díszmunkánk. Utána Petfi Sándor költeménj-eiböl is rendezett egy hasonló díszkiadást. Régebbi kiadványai közölt ott találjuk még: Jókai Mór néhány regényét, Tóth Kálmán ((Honvédmenház könyvé »-t, Degré Alajos és Lauka Gusztáv több könyvéi az ifjúsági irodalmat pedig Schmid Kristóf és Hotfmann Ferenc erkölcsös irataival ;
vezette be.
Az újabbak
kesztett
kötetes «Magyar nemzet történetei)
tíz
között a Szilágyi
millennium alkalmából jelent meg;
Sándor
által
tnik
ki,
szer-
melv
Beöthy Zsolt gazdagon illusztrált könyve, a 12 hatalmas kötetbl álló ccMveltség Könyvtára », a Dárday-féle « Közigazgatási törvénytár* s még számos kisebb és nagyobb mü, mely minJ a magyar irodalom gazdagodását jelenti. Legújabban pedig az «Athenanim-könyvtár))-ral olcsó a
«A magyar irodalom
történetes
továbbá
cím
áron jó szépirodalmat igyekszik nyújtani. A kiegyezés ulán fellünl új korszellem hatása alatt Hévai Sámuel eperjesi könyvkeresked is Budapestre, a központba gravitált. Bár ezen tervének megvalósítása nehézségekbe ülU("»zött,
de
leküzdvén
az
akadályokat,
186í)-ben
megalapította
mely idlévai Teslmint «bel- és külföldi könyvkereskedés és
öccsével, Bévai Leóval budapesti
üzletét,
cég alatt nemzeti antiquáriums kezdte meg mködését. Amellett azonban fenntartotta eperjesi könyvkereskedéséi is és a budapesti üzlet vezetését Bévai Leóra bízta, kinek fleg a tudományos antiquáriumban volt nagy jártassága. A budapesti üzletalapítás
vérekí)
azonban nem váltotta be Révai Sámuel hozzáfzött reményeit, s így 1875-ben a könyvkereskedést két fiatal könyskereskedönek, Dobrovszky Ágost és Franké Pálnak adta el, kik azt saját cégük alatt folytatták. Ellenben az antiquáriumot Révai Leó tartolta meg, de a o Révai Testvéreké céget fenntartva, vezette tovább. 1879-ben azonban a két testvei- ismét egyesüli által és ekkor Bévai Sámuel, fia támogatva, már fokozottabb mértékben fejlesztette a könyvkereskedést. LS80-ban már mint könyvkiadó lépett fel. Els kiadványa a « Begénymelyet azután a szépirodalmi és népszer tudományos müvek egész sorozata követett. A késbbi években már mint Jókai Mór és Mikszáth Kálmán kiadója szerepelt. Nagy népszerségre jutott a nJó Köny\'eki) cím, népies irodalmi termékeket tartalmazó gyjtemény, melynek létrejöttét világ» volt,
az akkori vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágost dította
el.
Az akkoriban még szegény magyar
moz-
ifjúsági iro-
Különösen oly jeles mvek szem eltt, melyek a serdültebb ifjúságnak érdekldését minden tekintetben felölelték. Révai Sámuel volt egyike azoknak, kik a sMagyar Könyv-
dalmat
is
igyekezett fejleszteni.
kiadását tartotta
kereskedk
Egyesületé ))-nek
megalakulását
mozdították
el-
érdeme. NagyAzonkivül a lészleliizlel meghonosítása is az tudású könyvkiadó volt, az irodaiam alapos ismerje s nagy elfoglaltsága
mellett
"A társadalmi jólét
tudománnyal
a
föllételei
»
is
foglalkozott,
cím mve lesz fényes
mirl
bizonyságot.
1895-ben üzlete «Révai Testvérek irodalmi intézel részvénylársaságí) cég-alatt részvénytársasággá alakult
els nagyobb kiadványa
Jókai
nemzeti díszkiadása volt, melyet juliileuma alkalmából adott ki.
át.
Mór mveinek «költ
a
Az
új vállalat
100
kötetes
királys áO éves írói
Nevezetesebb és nagyolib Alionyi Lajos és Amlirus
kiadványai még: Mikszáth Kálmán,
Zoltán müveinek egyöntet kiadásai, a ((Klasszikus Regénytár)), legújaliban pedig a aVilágkönyvlár)) és a Révai nagy lexikona.
1869-ben Kilián
ifj.
Kilián
Frigyesnek adta
György könyvkereskedését fiának, míg kiadványait megtartotta és
át,
külön ((Kilián György kiadóhivatalai cégen kezelte 1873-ig. Ekkor kiadványait is íiára hagyta és a kiadóhixalal cége megsznt.
A kedés
végén az
hatvanas évek
Eggenl)erger-féle könyvkeresHofl'mann Alfréd és Molnár János is a
új tulajdonosai,
könyvkiadók sorába
léptek.
Különös
súlyt
fektettek
a jogi,
gazdasági és tanügyi irodalomra. Kiadványaikat a kilencvenes években az «Athenaeum» vette meg. Horovitz Fülöp, ki a hatvanas években a Magyar Mihály-féle könyvkereskedést vette át, kizárólag a tudományes anliquáriumol kultiválta. Hogy ki volt a magyar könyvkereskedelemnek és a tudományos világnak, azt leghívebben a ((Magyar Könyvszemles 1886. évi folyamában megjelent nekrológl)ól tudjuk meg, mely többek között így méltatja mködését: ((A tudományos világban országszerte ismert egyéniség volt, kivel az újabb hazai kultúrtörténetnek egy fejezete szállott sírba. A magyarországi könyvgyjtés történetét az utolsó félszázadban senki sem ismerte úgy mint ö, ki a hazai könyvgyjtési mozgalmakban, mint könyvkeresked, becsüs, közvetít és bibliográf évtizedeken át tevékeny részt vett. Ezeknek történetét megírni az emlék* nélkül, ma alaposan alig lehet. Egyike volt azon keveseknek nálunk, ki alapos készültséggel, az egyetemi orvostudományi tanfolyam befejezése után lépett az antiquáriusi pályára, melyen mint szakférfiú tisztelt nevet vívott
ki
magának
antiíjuáriátust
s
európai
buzgalma színvonalra
és
ismeretei
emelte,
»
által
a hazai
Halála után
fia,
Horovitz Lajos oldala mellett
az
folytatta
mködölt
s
nagy és alapos ismeretei
üzlefet,
1905-ben az üzlet feloszlott. Tetley Nándor, Pfeifer
terén.
1871-ben alapított
azonban
1879-ben
Pfeifer
Ferdinánd
bátyja,
kora ifjúsáííától atyja
Istvánnal
szövetkezve,
Nándor és Társa « cégen könyvkereskedést.
(íTettey
Pfeifer István
lozott
ki
így csak természetes, hogy szintén lehettek a tudományos antiquárium
Benk
belépett mint társ
voltak, melyeket l>enkö
Gyula.
kilépett
és ez évben elhalá-
vette át. 1883-ban Jelentékeny kiadványaik is
üzletét
Gyula 1885-ben megveti és «Tettey-féle
könyvkiadóhivatal)) cég alatt kezelt.
1872 ben Zilahy Sámuel alapított könyvkereskedést, melyet
id alatt a számottevbb üzletek sorába emelt. Nemcsak mint kiváló szortimenter, de mint könyvkiadó is igen jó szolgálatot i^tt a magyar irodalomnak. 1887-ben üzletét feloszlatta és kiadványait részben a Singer és Wolfner cégnek, részben az Eggenberger-féle könyvkereskedésnek, részben pedig a rövid
Pallas
r.
l.-nak adta
el.
Tipikus alakja volt a magyar könyvkereskedelemnek Méhner
könyvkeresked kezdte meg mködését. Eleinte füzetes, olcsó gyjteményekkel foglalkozott, késbben már olcsó könyvekkel is. Ez irányú munkásságát éitéklelen regényekkel kezdte, de fokozatosan a komolyabb és értékesebb irodalomra tért át. Az «Alhenaeum))-tól megszerezte Vilmos, ki 1872-ben mint házaló
á
jogot Petfi
való
fckiien
Sándor költeményei illusztrált kiadásának füzeezt csakhamar követték Ribáry
terjesztésére
;
Ferenc cdvépes világtörténeten, Gyöi-gy Aladár «A föld és népei» cím mve, Vörösmarty Mihály, Tom|)a Mihály, Garay János, Vas Gereben stb. mvei. Tankönyvei is voltak, melyeket országvolt az els, ki népiesebb irányú hetilapot szerte használták. adott ki, a « Képes Családi ].apok»-at, melynek nagy sikere volt
és
rövidesen
a
legolvasottabb
hetilappá
lett.
1895-ben
kiadványait a «Franklin-Társula()) vette meg.
A
«Franklin-Társulat» 1873-l)an alakult Heckenaszt Gusztáv
A vállalat egyik ffeladata mindenekeltt az volt, hogy eldjének nyomdokain haladjon és hírnevét tovább ápolja. Ezt szem eltt tartva, kezdte meg nagyarányú mködését. Els üzleteibl.
vállalkozása a Gyulai Pál szerkesztésében megindított
Könyvtárü volt kozásnál,
arról
s
hogy helyes szempont fényes
bizonyságot tesz
«01csó
vezérelte ezen vállal-
az
eddig
megjelent
123
Nagy elismerésre
1700 száin.
lalállak a
következ kiadványok: «Magyar Reniek-
aFilozóíiai írók Tára», ccTörténelmi Könyvtár)),
a ((Corpus Juris Hungaricis millenniumi kiadása, mely törvénygyjtemény páratlanul áll a világirodalomban; továbbá a Nagy-Nemes-féle «Magyar viseletek történetes, Verne Gyula müveinek jogosított magyar fordítása, az ((Ókori Lexikon)), az
íróks,
((Egyetemes irodalomtörténet
»
és a ((Modern festko.
1904-ben végbement a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) céggel a fúzió s ezzel egy új éra kezddött a (sFranklinúj érál)an egyik nagyobb vállalnagyobb irodalmi vállalkozások a ((Magyar Regényírók)), a Malonyay Dezs szerkesztette sMagyar nép mvészete)), a Jiistóriailag nagy érték ((Árpád és az Arpádok» és Mikes Kelemen törökországi levelei-nek illusztrált díszkiadása. A legújabb vállalkozásofi^ közölt említend az Ismeretterjeszt Könyvtár)), «A Hatályos Magyar Törvények Gyjteménye)), sA Franklin Kézi Lexikona», a ((Kultúra és Tudomáay)) Nagy érdemeket szerzett az utóbbi idben a jogi
Társulats
beléletében.
kozás a másikat
Ezen
Ilyen
érte.
fl
és orvosi irodalom fejlesztése körül.
A Lampel Róbert-féle Fülöp vette F.,
késbb
meg
könyvkereskedést 1874-ben Wodianer
és Fiai))) cég alatt vezette tovább.
—
mint könyvkiadó irodalom terén tnt
úgy mint eldje ki.
míg
és két
hivatalt vezették.
^^
—
különösen a tanügyi
187(i-ban a könyvkiadóvállalat és könyv-
kereskedés önálló vezetését legidsebb bizta,
(Wodianer Wodianer Fülöp,
és ((Lampel R.-féle könyvkereskedés
másik odianer
fia
a
Wodianer Artburra
fiára,
nyomdát
és az újságkiadó-
Fülöji volt az, ki nálunk az
függetlenségi politikai napilapot adta
ki.
x\
els
lap ((Magyarország))
címen jelent meg, de ers hangja miatt csakhamar
lietiltották
azután megindította a « Budapest)) cím politikai napilapot. Wodianer Arthur pedig fejlesztette a könyvkiadó-vállalatot. Az ö idejében indult meg Radó Antal szerkesztéséljen a ((Magyar Könyvtár ))j a « Remekírók Képes Könyvtára », ((Mvészeti
Késbben
« Benedek Elek Kis KönyvtárasBucsánszky Alajos üzlete lS76-ban Rózsa Kálmán tulajdonába ment át és (sRózsa Kálmán és nejei cég alatt folytatta. Kezdettl fogva a népies iratok és naptárak kiadásával foglalkozott és különösen naptárai révén e cég ma már szinte fogalom a magyar néposztály körében. 1913 óta a ((Szent-
Könj^tár)), az ifjúság számára
István-Társulati) tulajdona.
Sándor és W'oHner József niegalapilol la mely ma tekintélyes könyvkiadóMint könyvkiadók különösen a szépirodalom
188r)-ben Síiiííit
a (iSinger és W'olfacrí) cégei,
cég hírél)en
áll.
és az ifjúsági irodalom terén lejteltek ki nagyszal)ású tevékenyc Egyetemes Regcnymeg. Piroskötésü, ízléses, olcsó kötctejvíd csakhamar megnyerte a magyar olvasóközönséget. Szépirodalmi kiadványaik elsrangú írók mvei: Beniczkyné-Bajza Lenke, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Szomaliázy István. Utazási irodalmunkat pedig Gásj)ár Feicnc
ségei. Szépirodalmi xállalkoz'ásaik sorál az
kezdték
tár»-ral
^ föld
II.
cím
l\örül))
mvével
hat kötetes
gazdagították.
Nagyold) vállalatok még Budapesten: Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság (1884 óla). Legnevezeteseld) kiadványa a liPallas Nagy Lexikona*. ílornyánszky Viktor (1S7"? óla), a Magyar Földrajzi ''Intézet Részv.-Társ. (1890 óta), Kókai Lajos (187:^ óta).' ifj. Nagel Olló (1877 óta), Grill Károly könyvkiadóvállalata (1905
óta)
és
az Univerzitás
(1912
óla).
Vidéken számottev könyvkiadó volt ebben a korszakiban Stampfel Károly Pozsonyiian. 1871-ben megvette a Wigand Károly-féle könyvkereskedést és mindjárt mint könyvkiadó kezdte meg mködését. Fgymásután adta ki nagyobb vállalatait: ((Magyar Ile!ikon», «Magyar Életrajzai*, "Kor-
Nk
lársaink)),
((Magyar Sión rei)), «Magyar Ifjúság Könyvesházai),
«Hazaíias Könyvtár)), «Nemzelünk lia
tisztán
Minél annál
Nagy
Költi)),
Azonkívül számos lankönyvet
Zs('bl\onyvlár>).
is
((Tudományos adott
ki.
ligyelemmel végigkísérjük az egyes cégek mködését, áll
töl)b
elttünk a magyar könyvkereskedelem kifejldése. könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat alapíttatott,
inkább
szaporult
az olvasóközönség
is.
az
irodalom
Ma Budapesten
pedig 400 könyvkeresked
van,
tehát
s
ezzel
természetesen
körülbelül 100, vidéken
van
irodalom
é.s
van
olvasóközönség.
A magyar könyvkereskedelem zetesebb eseményét azonban
Ez
utolsó évtizedének legneve-
nem hagyhatjuk megemlítés
nélkül.
Budapesten 1913-ban megtartott nemzetközi könyvkiadói kongresszus, melyen sok olyan dolgot vitattak meg, melyek a könyvkereskedelem jövbeli fejldését fogják irányítani. a
TARTALOM. Lap
Elszó
_ „ _ _ _
_
._
-^
ELS .\
_.
-
...
-^
....
FEJEZET.
magyar könyvnyomtatás rö\id
története.
Nyomtatási kisérlelek a Gutenberg eltti idkben „ ._ ._, _ _ A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése a XV. században A könyvnyomtatás meglionosítása .Magyarországon. Hessz András, az els magyar könyvnyomtató. Magyar könyvnyomtatók kül,
_ földön (147-2— 1534) ._ 1 1 A magvar könyvnyomtatás Honler Jánostól (1534-171 1)..„
__„____
A magyar könyvnyomtatás .\
magyar könyvnyomtatás
....
_
-_
.
,
...
....
._
szatmári
a
_
békéig _.
,
1712-tl a kiegyezésig {I7I2— 1867j_
__„.__,
1868-tól napjainkig...
_
MÁSODIK FEJEZET. .\
magyar könyvkereskedelem rövid
története.
Irodalmi viszonyok és kéziratkereskedelem az ókorban és a közép_ _ „ ... ... koriban __ _ _ _ _ _ A könyvkereskedelem alapvetése és állapota a XV. és XVI. szá.
zadban
_
...
...
.
_
_.._._
A magyar könyvkereskedelem Budán,
kezdete.
...
.
,„
,...
(152G-1711)...
._
A magyar könyvkereskedelem
a -.
09
Az els könyvkereskedk
Felsmagyarországon és Erdélyben (1485—1525)
A magyar könyvkereskedelem
~
_
.55
.
.
...
Cl
mohácsi vésztl a szatmári békéig
..,...__._____
__,_. — ..._. ..__.„_
1712-tl 1867-ig A magyar kön\'^'kereskedelem 1868-tól napjainkig
..
6:!
72
116
XXII. évfolyam.
5—6. szám.
1916.
IPAROSOK OLVASÓ TÁRA. Szerkeszti
A
:
MÁRTONFFY MÁRTON nyg.
iparoktatási figazgató.
KÖMV TÖMÉXETE II.
A
RÉSZ
KÖNYV TÖRTÉNETI FEJLDÉSE I
IRT.\
STEIXHOFER KÁROLY
kiadja:
LAMPEL
R. Kk.
(W^ODUNER
F. és Fiai) r.t.
KÖNYVKIADÓVÁLLALATA BIDAPEST,
Ifllfi
tRANKUN- TÁRSULAT NYOMDÁJA.
BEVEZETÉS. A könyv Ha
a
szerepe az ember életében.
könyv értékét
a
maga
teljességében mérlegeljük, arra
a kétségbevonhatatlan megállapításra jutunk, hogy a könyv az ember életében fontos és mélyreható szerepet játszik. Az em-
—
szinte lehetetlen. ber életét a könyv kizárásával elképzelni Olyan szorosan összefügg ma már a könyv az élettel, hogy e
kapcsolattal foglalkozni, bizonyára
Mindenekeltt azonban
mi
a kön\'^•. Ezt
nem
lesz érdektelen.
tisztába kell
jönnünk
azzal,
hogy
leghívebben tükrözik vissza Harmsz Klausz,
könyvbarát következ szép szavai «A könj'vet ama kell sorolni, ^amelyeket az ember alkotott; a könyv az id folyamára vert híd, melyen a száz és ezer évekkel meghaltakat naponkint felénk, az élkhöz jönni látjuk a könyv mindazok köré vont szalag, akik olvasnak oly életközösséget teremt, mely annyira bels és összetartó, mint semmi más a könj'X' teherhajó, mely közelrl és távolról lelkünknek mindent elhoz, mire csak szüksége van. Könyv által szól a bölcs a másik bölcshöz és azokhoz, kik vénségük eltt bölcsek akarnak lenni általa szól a tapasztalt kor az inakhoz, st a gyermekekhez, ha olvasni tudnak. » szintébb átérzéssel és rajongással valóban nem lehet a könyvrl nyilatkozni. Ha komoly megértéssel átgondoljuk ezeket a szavakat, tisztán kell, hogy elttünk lebegjen az a kétségtelen igazság: a könyv az emberiség legnagyobb kincse. Mindenesetre nagyjelentség meghatározás ez, de semmi szín alatt sem túlzó. Hiszen a könyvnek köszönhetjük mindazt, amit a múltban történt eseményekrl, alkotásokról, küzdelmekrl és szenvedésekrl tudunk, amelyek bizonyos idket annyira jellemeznek. S ha nem volna könyv és nem lett volna már a múltban is, vajjori tudnánk-e minderrl? Bizony nem. Mert ha csak szájról-szájra a
lelkes
:
csodamvekhez
;
;
;
;
1*
nemzedékrl a másikra, korántsem volna korh, mint van az iroft szó, a nyomtatott bet által. Világos ime, hogy az élszóval hirdetett tudománynak nincs maradandó értéke az idvel elnémul s ami meg is marad szállna a ludas egyik
olyan
;
csak
ferdítés. Igaz értéke csak a könyvnek van, mely bár látszólag néma és halott, de valójában hatalmasabb és ersebb mindennél, ami él. Mindez azt mutatja, hogy a könyv fontos szerepet játszik az ember életében. Szerepének fontossága azonban fleg abban rejlik, hogy fenntartja a tudományt és a nagy szellemekkel
belle, az
is
való érintkezés fonalát.
A tudomány
szempontjából tekintve a könyv szerepét, az
oktatót látjuk benne és halljuk, amint frissen és elevenen beszél
évszázadokkal,
st
évezredekkel
ezeltt megtörtént dol-
nemzedékekrl, azok szokásairól, értelmi világukról és életmódjuk egész berendezésérl. A könyv ebben a szerepében szólnak hozzánk a mindenkori tudósok a tudomány minden térbeli haladásáról és vívmányairól. És az általuk lerakót eszmékbl és eszményekbl táplálkozott és táplálkozik a fiatalabb nemzedék, hogy azután saját tapasztalataival kiegészítve, ismét átplántálhassa az eljövend nemzedékre. A másik szempontból kiindulva, a könyv szerepe már általánosabb. Ámbár ebben a szerepében is oktat, de már inkább lelki élvezetet és gyönyörséget nyújt. Megszólaltatja a mindenkori nagy írókat és költket. Amikor valamelyik írónak vagy költnek gondolataiban gyönyörködünk, úgy érezzük magunkat, mintha alakjai közvetlenül mellettünk volnának, hozzánk szólnának s képzeletünkben szinte megelevenednek. S csak akkor, mikor a könyvet letesszük és már nem olvasunk többé akkor ocsúdunk csak fel abból a káprázatból, mely elhitette velünk, hogy az író, a költ alakjai itt vannak mellettünk. De érezzük valamely könyv olvasásakor azt is, hogy behatolunk az iró gondolatvilágába és olyan idegen eszmékkel ismerkedünk meg, amelyekrl annakeltte nem tudtunk semmit. Ilyenkor gokról, letnt
:
egészen rabjává leszünk az gondolatait
magunkévá
iró
tenni.
gondolatainak és
És sok esetben
igyekszünk
saját gondola-
tainkra is ismerünk, de az is oly jótékony hatással van reánk, mert mi saját gondolatainkat sohasem tudjuk úgy kifejezni, mint az író, ki a lélek elemzésével foglalkozik. A könyv egyébként legszintébb és legönzetlenebb barátja
az embernek. Bizalommal fordulhatunk hozzá minden idben bármilyen ügyünkkel és bajunkkal. Ha felvilágosításra van szükségünk, megadja ha szórakozni akarunk, szórakoztat bánatunkban megvigasztal, eltereli gondolatainkat a rossztól és figyelmeztet a jóra. Becsüljük tehát a könyvet úgy belsleg, mint külsleg, ne rongáljuk, hanem óvjuk meg épségben és vegyük körül szeretettel, mint igaz jó barátot. ;
;
Ezen rövid elmélkedés kiegészitéseképen hadd álljon néhány nagy embernek a könyvekrl tett megjegyzése.
itt
Ciceró
Ha
semmid sem
kerted könyvtáradban van,
hiányzik.
Horáciiiáz
A könyveknek megvan
maguk
a
sorsa.
Pliniuáa.
Nincs olyan rossz könyv, amelyben ne volna valami hasznos. Plutarchoás.
A
legnagyobb elny, amelyet a múzsákkal való jótékony
társalkodásból nyertünk,
az,
hogy
a tanulás és az olvasás
természetünk legyzésére és megszelídítésére
tanít
hogy
szeretni kell a mérsékletet
s
minden
;
meg-
megértjük,
túlzástól tartózkodni.
Szenek a
Szabadid
köny\' nélkül halál, élve eltemettetés.
Bútiuá
A
könyv az az embernek, mint
A
könyv az
a
mi
a szárny a
madárnak.
Bury szidás és harag nélkül,
sohasem
közeledünk,
véleményét nyolódik.
;
minket vessz és fenyíték nélkül, pénz nélkül oktat. Ha hozzá
a tanító, ki
talár és
alszik
ha tévedünk,
;
ha
kérdezzük,
nem morog ha ;
nem
hibázunk,
titkolja el
nem
gú-
Carlyle
A
köny\'ekben nyugszik minden elmúlt
idk
lelke, a
hallható hangja, ha annak, mint az álomnak, látható is tnt. Mindazt, amit az emberiség telt, gondolt, ami volt tündérszeren a könyvek lapjai rizték munkra. Ezek az emberiség kiválasztott i)irtoka.
elért,
:
muIt
ideje eí
meg
vagy szá-
Diderot
A balga
egy jó könyvet sem ismer
az okos egy rosszat sem..
;
Fénelon Boldogok, akik szeretnek olvasni.
Janin
A könyvek
vezetink, legjobb barátaink és igen sokszor vigasztalóink, ha a sors keze reánk nehezül vagy az élet zaját megunva, a magány négy fala közé menekülünk.
Macaiilay
Némely
cSak meg kell ízlelni, másokat csak jle csak keveset kell megrágni és megemészteni.
könyA-et
kell nyelni, s
Monteóquieu
Az olvasást
:
szeretni annyi, mint az
unalom
óráit,
melyekkel
az életben találkozunk, felcserélni a gyönyör óráival.
Riiókin
idnek jó, nem a mai cseveg könyveknek egy eltn órára szóló tömegébl való, hanem olyan, mint királyok és királynk társasága a föld
A
jó könyv,
még
pedig a minden
;
hatalmasainak és kiválasztottjainak
tiszta társasága.
A könyv
történeti fejldése.
A könyv A ki.
A
legrégibb
az ókorban.
idkben a ^ckönyví) nem a mai fogalmat els iióanyagok elnevezése után maradt
Ez a szó az könyv ugyanis az egyiptomiaknál «tama»
göknél
dbibloszD
(háncs)
volt.
fejezte
reánk.
(tekercs), a görö-
(növény-rost), a rómaiaknál pedig (fliberö Bevett szokás volt az különben mindig, hogy ha egy tárgy valamely elnevezést kapott, az az elnevezés még
•
akkor is általánosan használatban maradt, amikor tulajdonképeni jelentségét már rég elfelejtették. Az iróanyagok kezdetben igen különfélék voltak. Követ, fát, viaszt, éret és ólmot használtak, amelyekbe az írásjeleket bevésték. A legrégibb ismert irott emlék egy hieroglillél teleírt klap, amelyet Oxford egyik múzeumában riznek. A tudósok megállapítása szerint
évvel
Kr. e. 4000 egy egyiptomi
K-
király készíttette.
lapra volt feljegyezve
Mózes 10 parancsois, koszlopokra
Viasztábla és u'ószerek.
lata
pedig
voltak
fel
figyelései.
jegyezve
Izrael
fiainak
csillagászati
Egyiptomban nagy mennyiségben
klapokat, királyokhoz
amelyekre intézett
megállapítható,
hogy
Babilónia jelentései a
helytartóinak
vannak
az
egyiptomi ;
ezekbl
messzees
országai
feljegyezve
Kelet egymástól
meg-
találtak ékírásos
érintkeztek egymással. Kitetszik ez különben Deborah énekébl (Birák könyve V. rész 14. vers) is: «... a Makir nemzet.ségbl a törvénytudók és a Zebulonnak nemzet-
írásbelileg
ségébl, akiknek méltóságok vagyon
hozzám jönnek íródeákomnak
A klasszikus
népek
(a
a
levelére.
népek egybegyjtésére, .
.»
görögök és rómaiak) elször
fára írlak.
Ezt az íróanyagot igen kedvelték, ha táblaalakú volt, és viaszréteggel bevonva. Az átvont fatáblákat különösen a hatóságok használták a nyilvános hirdetmények számára ellenben a ;
mindennapi használatra
a
viasztáblák
rendesen kett t-hárniat összefztek. Minden tábla peremén
.«
f
amelyekbl
szolgáltak,
^3
ame-
felül
lyuk
lyen
zsinórt lehetett
A
áthúzni.
azután
a
volt,
amelyeknek dala
zsinórt
táblák körül, teleírt ol-
volt for-
befelé
dítva, körülcsavarták,
vagy pedig agyaggal leragasztotviasszal
gyrüjökkel lepeHasonlóan fzték össze a kiszolták,
csételték.
római katonáknak az elbocsátásnál
gált
átnyújtott kat, tött
érctáblá-
amelyek
a kitöl-
szolgálati
okiratát
és
id
az enge-
délyezett kedvezményék jegyzékét tar-
Átokiábla ólomból.
talmazták.
Érctáblá-
törvények följegyzésére is használtak, fleg olyanokhoz, melyeknek az idjárás zordonságának századokon keresztül kellett ellenállaniok. Ilyen^ volt a híres XII táblás törvény, amelyet a rómaiak Kr. e. 451 és 450-ben dolgoztattak ki, vagy a bacchanáliák ellen Kr. e. 186-ban hozott szenátushatákat
amely még eredeti szövegében forog fenn. Az ólmot, mint íróanyagot rendszerint a jóslatokhoz és az élk elleni átkokhoz használták, amelyeket azután. mint az alvilági bálványoknak szánt ajándékot a földbe ástak vagy sírokba rozat,
—
—
De nem
lettek.
vetették
meg
az ólomtáblákat nagyobb iratok-
nál sem. Ilyenekre volt például feljegyezve az az ó-görög paraszt-
amelyet Hesziodusz
naptár,
«Munkák
és napok)) néven szer-
kesztett.
Ezeknek a kezdetleges íróanyagoknak a használata azonban igen kényelmetlennek bizonyult, az iratok megrzése és továbbadása i>edig nehézségeket okozott s igy könnyebben kezelhet anyag után kutattak. Vékony állatbrökkel és falevelekkel próbálkoztak. A pálmafa nagy és széles leveleire a
Hindu kézirat
hinduk
írtak.
uralkodására a
Úgynevezett dkirályi brökön)) a perzsa királyok vonatkozó fontos adatok voltak feljegyezve, raig
perzsák szent
—
fakér.gen.
iratai
brbl
állítólag
1200
—
áldozati
állatoktól
Az alexandriai könyvtárban Homérosz mveinek egy példánya, amely kigyóbörre voli
származó
állottak.
volt írva
arany hetükkel. Az ókori íróanyagok közül mindenesetre a apapirusz)) vált be a legjobban, amelyet az egyiptomiak a papirusz-növénybl készítettek. A papirusz-növény Egyiptom mocsaraiban tenyészett és '2 3 méter magasra is megntt. Az íróanyagot a növény
—
'
puha
rostjaiból
frissítették,
készítették.
azután
a
zöld
A
papirusz-szárakat
kérget a
rostról
vízben
fel-
eltávolitván. azt
10
szeletekre
A puha
vágták.
rostokat
nedves deszkán egymás
miliumragasztóval bekenték, majd égy másik soiozatot keresztbe raktak, végre az egészet azon nedvesen lenyomták, hogj' egyenletes legyen. így keletkezett az a vászonhoz hasonló anyag, melyet egymáshoz ragasztott darabokból tetszés szerint hosszabbítottak. A papirusz gyártását az állam
mellé
tették,
kezelésbe
vette
és
csakis
az
állami
gyár bélyegével ellátva
megalapítása után a jiapiruszgyártás már nagyobb lendületet vett s mint föíróanyagot nagy bocsátották
árúba.
Alexandria
mennyiségben szállították Görögországba és Rómába. Az egyiptomiak papirusztekercseil tekinthetjük az els könyveknek. A legrégibb ismert könyv: a Prissze-papirusz, mely Kr. e. 2500-ból való. A tekercsalak azonban sem a használatnál, sem pedig a megrzésnél nem volt kényelmes. Az olvasásnál a tekercseket le- és felgöngyölítették. Természetes, hogy ez a folytonos göngyölítés nem használt a könyvnek. Használat közben leginkább a széle kopott. Ezen úgy segítettek, hogy egy védszalagot ragasztottak reája; de még így is kopott. A védszalagon különléle megjegyzések voltak, ú. m. a gyár bélyege, az ár, de mindenekeltt a cím. A tekercs könnyebb le- és felgöngyölítésére és egyúttal megvédésére csontból vagy fából készült hengeralakú pálcái ragasztottak az utolsó laphoz. S hogy férgek ellen is megvédjék, a tekercseket cédrusolajjal bekenték. Az egyiptomiak a tekercseket eleinte korsókban,
késbb
A
faládákban rizték.
— —
mellett, mint íróanyag ha kezdetben csak különös fontosságú iratok számára is a pergamen tartotta magát, amelyet a II. Ptolomeusz egyiptomi király és a II. Eumenesz pergamoni király (Kr. e. II. század) közötti féltékeny.ség hozott létre. II. Eumenesz király Pergamonban ugyanis egy könyvtárt akart felállítani, de II. Ptolomeusz király féltékeny volt a saját könyvtárára s így megakadályozta és megtiltotta a papirusz kivitelét. II. Eumenesz királyi azonban ez a tilalom nem ejtette kétségbe, hanem készíttetett állatbörböl íróanyagot és azt «pergamen»-nek nevezte el. A pergamenkészítéshez leginkább a bárány-, borjú- és ürübrt használták, amelyet elször a szrtl és zsírtól megtisztítottak, azután timsó vagy
papirusz
tengeri só oldatba mártottak, utána pedig száradni kifeszítették
farámára.
Hogy
mészporral és
a
br
tajtkvel
sima legyen, bels oldalát behintették addig dörzsölték, míg a mészpor a.
Ml IV
SíS^tt -^,
ksf^n^'^
A
Prisszt'-papinisz egy
lapja.
hátramaradt nedvességet teljesen leiszívta. Ezen müvelet után a brt újból kiieszitctték a farámára s az elbbi müveletek megismétlésével megkapta teljes vékonyságát és egyenletességét.
12
rül),
Amikor Egyiptom Uóma hatalmába került (Kr. e. 160 köa papiruszgyártás magas tökélyre emelkedett. A gyártás-
nak központja Alexandria volt és az állam az egyedárúságot nagy összeg ellenében bérbe adta a vállalkozóknak, késbben maga kezelte. A rómaiak különös gondot fordítottak
eleinte
a
papirusz
gyártására és a legjobb fajtákat a császárok után
így volt Augusztusz-papirusz, amely késbben kénytelen volt helyét a még finomabb Klaudiusz-papirusznak
nevezték
el.
átengedni. Tiberiusz császár idejében megesett, hogy a papirusz-
növénytermelés rosszul ütött ki, minek folytán az íróanyag mint éhínség alkalmával meghatározott adagokban adták ki.
készletét
—
Papiros
zadban
—
is
Ezüst
lintalartó.
volt
már
Bronz
lintalartó.
az ókorban, amelyet Kr.
a kinaiak találtak
fel.
A
e.
a
II.
szá-
{)apirost a szederfa, kinai
f
(Boehmeria) és bambusznád finom rostjaiból készítették. A papirost az ókorban csak,' a] kinaiak használták, mert máshová nem szállították és készítési módját is titkolták. A kinaiak abban az idben a könyvek nyomtatásának valamelyes módját is
ismerték.
Minthogy kezdetben kbe, fába és ércbe vésték az írásmagától értetd, hogy az embereknek ersebb írószerre is volt szükségük. Ez az ércbl vagy csontból készített
jeleket,
ár volt, milyet
a
gök és rómaiak Írtak,
váltott
rézmvesek még ma a
viasz-
is
használnak.
A
görö-
ólomtáblákra vesszvel (stílus) kihegyesített nád- és madártoll
és
amelyet késbben a fel. A papiruszon való íráshoz már tintát
amely mézgában felkavart és
vízzel hígított
is
használtak,
szénkorom
volt.
13
Használták
még
A
tintalartóban,
tintát
a
tintának
a
szépiahal
és
nedvét
tintahal
is.
az összes írószereket pedig a kala-
máristokban tartották.
De használtak
íráshoz
az
színes
festékeket
is.
A
vörös
«minium»-nak nevezték. Pliniusz a cinóbert is miniumnak nevezte, utóbb azonban az ólomvörös lett a minium, a cinóber pedig a «rubrika» nevet kapta. Vörös festékkel vonafestéket
lozták az írásra szolgáló lapokat, vörös vonalak szegélyezték a teleírt lapokat,
vörös festékkel írták a fejezetek címét, a
betket és kezdsorokat. \ könyvek illusztrálása már Az egyiptomiak, kínaiak,
zsák
az ókorban
kezd-
szokásban
is
volt.
hinduk és perszínesre
ábrákkal
festett
kisérték
a
^_
r;
szöveget. Beöthy Zsolt '
egyiptológiai
i'
gyüjte-
menyében van egy
pa-
pirusz-töredék,
ha-
a
-^
könyvének azon amely a halottnak a mennyei vizeken
lottak
...,:;£jjr*ii^í3r';'IÍ"''^-'^^P'^^
része,
•''^''*'^."''.'».tr.^*>u,
való
átkelésérl
szól.
—
a
,v,i
„.!!...„,„
..
n. ;í^«^.«.-v
^^
Ezen a töredéken van egy illusztráció is, amely Manlei lide leírása szerint
-
^un--..
'"^'^
y,
_-
_
.
Beölhy Zsoll egyptológiai gyjteményének papirusz-
kö-
töredéke. Középen az illuszirádó.
vetkezket ábrázolja «A bárkán ül az isteni révész, hátrafordított arccal eltte áll az adományokkal telerakott asztal. A bárka eltt még pedig :
;
a rajz
jobb
ható,
míg
oldalán
—
—
oldalának a jelképe látmegboldogult, felemelt jobbjával keletre mutatva.)) Mvésziesebb formát azonban csak a görögöknél és rómaiaknál öltött a könyvek illusztrálása. görögöknél Eudoxusz csillagász (Kr. e. 370 körül) volt az .\ els, aki müvében csillagászati jeleket használt a szöveg a
bárka
az
ég keleti
mögött
áll
a
könnyebb megértése céljából. Ismerjük még Dioszkoridesz és Appoloniusz görög orvosok mveit (mindkett Kr. e. az 1. században készült), amelyekben az egyes kóresetek gyógyítási eljárását mutatják be ábrákkal. A görögök az iskolakönj'veket
14
különösen az ifjúság által igen szorgalmasan A milanói könyvtárban egy Iliász-töredéket riznek, amelyben 58 kép van. A görögök példáját a rómaiak is követték. Nagy elszeretettel illusztrálták a tanulók örömére és serkentésére \ ergiliusz «Eneászá»-t. A vatikáni könyvtárban riznek egy példányt. A történeti müvek illusztrálására is nagy gondot fordítottak, amit fényesen igazol Terentiusz \'arrónak Kr. e. 39-ben közreadott slmaginesz)) cím mve, amely egész galériája híres királyoknak, hadvezéreknek, államférfiaknak, költknek, íróknak és mvészeknek. Pliniusz szerint 700 kép volt benne s mindegyikhez külön-külön magyarázó szöveg. Kr. u. a l\. században Bizáncban már az iniciálékat (kezdbetket) is nagy gonddal festették. Az iniciálék vörösek, aranyosak és ezüstösek voltak, a címlapot pedig ajánlókép díszítette. A könyvkötés els nyomaira a rómaiaknál akadunk, akik az egjiptomiak tekercsalakjától eltérve, a könweket kisebb lapokra írták, amelyeket azután összefztek. Martialisz egyik epigrammjában már azzal dicsekedett ((Engem mindenki kézé ben és zsebében hord !» A könp' ebben az új alakjában a «kódexB nevet kapta. így természetesen olyasfélérl is kellett gondoskodniok, ami a lapokat megóvja. Kezdetben az összefzött lapokat cédrusfából készített tokokba helyezték, amelyeket szíjas vagy szalagos csatokkal letietett lezárni. A tokokat gyakran elefántcsonttal, st drágakövekkel díszítették. A lapokat metszéssel is ellátták, amely rendesen vörös volt. Azonban a boldogtalan Ovidiusz (sTnsztia»-inak metszete fekete volt «Utra szállsz, kis könyvecském írja a város felé és gazdád nem kisérhet utadon Nem irigyellek. Menj dísztelen ruhában, mint a számkivetett könyvéhez illik Viseld, boldogtalan, állapotunk öltönyét Az ibolya színe ne ékesítse tokodat nem illenék a gyászolónak Címeden a vörös szín ne vonzza a tekintetet, lapjaidon ne illatozzék a cédrus Fekete homlokodon ne hordjad a fehér gombokat! Az ilyen dísz csak a szerencsés könj'vecskéknek való. Te pedig boldogtalan voltomat is
illuszlrálták,
olvasott Homéroszt.
:
—
—
!
!
!
!
nem felejtheted.)!) A kereszténység els idejében már pergamennel borították be az összefzött lapokat még pedig úgy, hogy mindkét tábla ell egymásfelé hajolt. Utána fatáblákat ;
amelyeket arany- és ezüstdiszítményekkel láttak Ezeket a táblákat ddiptichons és
el.
hogy szent Jeromos fájdalmasan könyvek drágakövektl csillognak és a mezKrisztus meghal a templomok ajtaja eltt.»
nagy fényzést panaszkodott: telen
fejtettek ki,
((A
1 'rúW'i Dipliihon.
A könyvek
gyjtése is nagy szerepet játszott az ókori Azokból az egyiptomi feljegyzésekbl, amelyek az újabb felfedezésekkel annyira szaporodtak már, hogy egy emberélet nem volna elég mindazok átolvasására, megállapítható, hogy az egyiptomiak nagy tiszteli voltak a tudománynak és szenvedéllyel gyjtötték a könyveket. Az els egyiptomi könyvgyjt Oszimanduász thébéi király volt, aki könyveit a népeknél.
16
memfiszi mauzóleumban helyezte el. A híres alexandriai könyvtár alapját Demetriusz Falereusz vetette meg, aki Athénbl számzvén, I. Ptolomeusz egyiptomi királynál falált menedéket Az tanácsára I. Ptolomeusz király sok könyvet gyjtetett össze és ezek képezték alapját az alexandriai könyvtárnak, amelynek els könyvtárosává Demetriusz Falereusz neveztetett ki. II. Ptolomeusz király a könyvtárt egyre gyarapította és az idejében vált híressé. Ez volt az
els tudományosan
szerve-
könyvtár az ókorban. II. Ptolomeusz király nagy áldozatok árán gyjtötte a könyveket. Reánk maradt feljegyzések szerint az athénieknek 15 talentumot (60,000 koronát) adott zálogul Aiszkilosz, Szoloklesz és Euripidész mveiért, hogy azokat lemásoltathassa. A lemásolás után nemcsak a zálogot ajándékozta nekik, de még a vámmentességet is. Cedrenusz állítása szerint zett
egyedül
a
kaldeai
és
100,000 darabra mentek,
latin
míg
nyelvekbl eszközölt fordítások az egész könyvtár álUtólag 700,000
tekercsbl állolt. Július Cézár alexandriai hadjárata alatt azonban a könyvtár a lángok martaléka lett. Nevezetes könyvtárak és könyvgyjtk a kínaiaknál is voltak. Els helyen állott a császári könyvtár, amely a Leangdinasztia alatt 370,000 kötetre ment. Schuang-ti császár azon-
ban már inkább ellensége volt a könyvnek, mint kedvelje. Kr. e. 1213-ban minden könyvet elégetett. De azért voltak könyvtárak a birodalom minden részében egyes könyvgyjtk és tudósok is bírtak könyvtárakkal. A görögöknél kezdetben csak magán-könyvgyüjlk voltak a fejedelmi könyvtárak közül I. Attakusz és II. Eumenesz pergamoni királyok könj-vtárai érdemelnek említést. Utóbbinak könyvtára "200,000 tekercsbl állott. Az els nagyobb magán;
;
könyvgyjtök Polikratesz
még
és Peiszisztratosz voltak. Hires volt
Arisztotelész és Euripidész könyvtára.
A
görögök elkövet-
vandalizmust, hogy a könyveket elégették. Az els nyilvános könyvégetést 411-ben Athén piacán rendezték, Prototék
azt
a
gorász szofista könyveibl és írásaiból. Rómába az els nagy könyvtárt a makedóniai
hadjárat
Paulusz Emiliusz hozta; a legyzött makedón királynak, Perszeusznak könyvtárát. Nagyobb könyvtárral bírt SzuUa, Ciceró és Lukullusz. Ciceró könyveit többre becsülte, mint Krasszusz kincseit. Lukullusz meg arról nevezetes, hogy könyvtárát mindenki számára nyitva tartotta. A rómaiak a alkalmával
17
könyvek elhelyezésére rendkívül sokat adtak. Külön termek szolgáltak erre a célra, amelyek keleti stílusban épültek és számozott szekrényekkel voltak körülvéve. A szekrények díszíelefántcsontot, üveget vagy drága érceket használtak, amint a könj'\'tártulaidonos szegényebb vagy gazdagabb volt. Mindamellett a könptárak legszebb díszítései mégis csak a tésére
férfiaknak azokban felállított hasonmásai voltak. Sokaknál azonban a könyvgyjtés nem volt egyéb, mint fényzés. Összevásárolták a drága könyveket, csak azért, hogy könyvtáruk legyen, amellyel hivalkodhatnak. Szeneka éles gúnnyal ostorozta ezeket a könyvgyjtket. <'Mit használnak ezek a könyvtárak és számtalan könyveik, melyeknek írja a tulajdonos, ha egész életét arra fordítaná is, csak alig
nevezetes
—
—
olvashatná
met
A nagy mennyiség lenygözi
címeit?
a
el
nem mveli
a szelle-
Alexandriában 400.000 tekercset égettek el, a királyok gazdagságának büszke emlékét. Dicsekedjenek mások Titusz Líviusszal, hogy a könyvtár az ízlés és kis
azt.
.
.
volt. Én nem látok benne sem sem gondoskodást, hanem tudományos fényzést. Mit mondok: tudományost? Nem is a tudomány, hanem a fényel-
rályi
gondoskodás munkája
ízlést,
e gyjteményeket. Ezért még olyan embereknek is, akik alig bírnak rabszolgáik mveltségével, vannak könyveik; de ezek nem tanulmányaiknak tárgyai, hanem étkezötermeiknek díszítései. Pénzemet, mondod, okosabban lehetne használnom ilyen költekezésre, mint korintusi vázakra vagy festményekre. A túlzás minden téren bn. Mi tesz oly
gés okából alapították
elnézövé
azok
akik
iránt,
készített szekrényeket
vagy
elefántcsontból
ismeretlen
vagy megvetett
cédrusfából
vásárolnak,
szerzk mveit gyjtik, könyveik nagy tömege között ásítoznak s azoknak csak a hátát és címeit becsülik? Az ilyen léháknál megvan minden költ és történetíró a tetzetig magasodó polcon. Mert napjainkban még a fürdkben is megtaláljuk a könyvtárt, a jóravaló házak köteles ékességét. Megbocsátanám, ha mindez ers okulási vágy kifolyása volna de ezeket a szép ;
szellemeket
s
arcképekkel díszített
mveket
tése és szépítése céljából vásárolják. »
Luciánusz
is:
tudóssá tegye a
csak a falak ékí-
Hasonlóan gúnyolta
ket
könyvek bírása elég volna arra, hogy tulajdonost, értékét nem tudnánk megbecsülni
«Ha
a
ha a tudást meg lehetne vásárolni, az csakis a tietek lenne, gazdagok. » Azonban úgy Szeneka, mint Luciánusz a túlságba s
Iparosok OlvasöfáiJ.
XXU. 5—6.
2
18
mentek. Ok ugyanis a könyvek szenvedélyes gyjtésében a Kelet megbosszulását látták. A rómaiaknál a könyvek elkobzása és megsemmisítése akkor kezddött, amikor Nagy Konstantinusz császár a kereszténységet egyenrangúvá tette a pogány államvallással. 325-ben a nicéai zsinaton, amelyet Nagy Konstantinusz császár papifejedelmi minségében hívott össze, történt elször, hogy ünnepélyesen kárhoztattak valamely könyvet, líz Ariusznak ((Thalia»
cím mve
volt,
amelynek elégetését
büntetés terhe alatt parancsolta meg.
400
a császár halál-
körül
Theofilusz
püspök Origenesz könyveit kárhoztatta, mi miatt leggylöHebb emberré lett, mert Origenesz könyveit
alexandriai
azután a
kedvelték.
igen
Szokratesznek
—
—
sem
tetszett
a
kárhoztatás.
hasonlók a különböz nem virágoktól díszlö réthez. Ha bennük valami jóra akadok, leszakítom. Ha pedig tövises bukkan elembe, amely szúrós, otlliagyom.)) Amikor a kereszténység államvallássá lett, még nagyobb éberséggel vizsgálták a könyveket. 431-ben az efezusi zsinat kértére Theodosziusz császár Nesztor könyveit égette el és egyszersmind a|következ törvényt hozta: «Senki se merészelje se olvasni, se leírni azokat a gonosz könyveket, amelyeket az istentelen szentségtör Nesztor az ortodoxok lisztelönd társasága és^az Efezusban egybegylt fpapok legszentebb gyülekezetének rendeletei ellen írt. Elrendelem, hogy ezeket szorgalmas buzgósággal felkeressék és nyilvánosan megégessék. Tudja meg kiki, hogy ezen törvénynek megsértjét vagyonának elárverezésével sújtom. » Ehhez hasonló törvények egymást követték és a köny\ek megsemmisítése napirenden volt. ((Origenesz
könyvei
írja
A könyv A
a középkorban.
római birodalom bukása után a könyvírást kizárólag a szerzetesek mvelték. Minthogy a középkor els századaiban egyedül képviselték a tudást, a szellemi mveltséget, a könyvek másolását is csak a maguk részére végezték. Azonban a VIII. századtól kezdve már a könyvek iránti általánosabb érdekldés és azok fokozottabb mértékben való másolása észlelhet. Nagy Károly frank király volt az els, ki a népvándorlás okozta szellemi sötétség után a tudományt ismét világosságba helyezte és szakadatlanul fáradozott a mveltséget
k
terjeszteni.
Hogy
célját
mindenek eltt nyelvtant
elérhesse,
készíttetett és elrendelte az írásra és olvasásra való tanítást s
a
könyvek szorgalmas másolását.
alapított
és
rály magasztos
lökre
Kolostorokat és iskolákat Nagy Károly kinemsokára az egész Nyugaton köve-
a tanítást a szerzetesekre bízta.
példája
talált.
A magyarok
a
honfoglalás
kultiirhatása alatt állottak.
még nem birtak még az ázsiai népek
idejében
mveltséggel. Abban az idben
nyugati
Sajátságos írásuk
is
volt.
amelyet
Könvvíró szerzetes.
valószínleg ezen népektl vettek át. Turóczi .János krónikája «.\ székelyek ^(magyarok) a skita betket még el nem írja :
azokat nem tinta és papiros segítségével, hanem botok metszésének mesterségével, mintegy rovás" gyanánt használják.B Ezért a történelem a honfoglaláskori magyarok írását
felejtvén,
«rovásírás»-nak nevezi.
Egy másik
följegyzés szerint a széke-
kre metszve vették át. sajnos nem maradt fenn. Amikör emlék azonban Magyarország királyság lett és els királya. Szent
lyek Árpádtól Ilyen
István
az
írott
behozta a
alaptörvényeket 6
—
kereszténységet
ázsiai kultúra tünedezett és
séggel
biró
—
és
iskolákat
Magyarország
is a
alapított,
az
nyugati mvelt-
országok sorába emelkedett. Szent István király
*•
20
hogy hogy errl
elrendelte, el
s
Szent Gellért
—
maga
a a
templomok és iskolák könyvekkel láttassanak püspökök gondoskodjanak. A fpapok eltt
járt jó
példával, aki könyveit
—
a
legenda sze-
Csak egy nehézsége volt: az íróanyag beszerzése. Mert abban az idben pergamen még nem igen volt Magyarországon. A könyvírás terén igen szép eredményt a bencésrendiek rint
irta.
kiknek rendszabályaik «dolgozz és imádkozzál)) jelTehát már jelszavuknál fogva a legnagyobb szorgalommal másolták a klasszikus ókor könyveit és 16,í)00-nél több íróval ajándékozták meg a világot. A liencésrendiek mellett a ciszterciták és karthauziak tntek ki. A könyvek másolását sok helyütt ni kolostorokban is mvelték. így Dimidisz apáca a wesszobrunni bajor kolostoiban vallásos és egyházi szertartási könyveket írt; Landszpergi Heirad liohenbiirgi zárdafn()kn egy mveltségtörléneti *szem])ontból igen érdekes enciklopédiát «Hortus deliciarums címen az adrnontí kolostor apácai apátjuk, Irembert müveit másolták. .stájer A megalakult kolduló szerzetesrendek is foglalkoztak a könyvek másolásával. Ezek azonban a másolást már mintegy megrendelésre és bizonyos díjért végezték. Jobbára vallásos tartalmú s a nép nyelvén szerkesztett könyvekel másoltak. .\ könyvírás igazi aranykora a XV. században érkezett el, amikor beértek
el,
szóban
összpontosultak.
;
köszöntött a reneszánsz, az ókori tudományok és mvészetek új életre ébresztése. A reneszánsz Olaszországból indult ki.
—
-
—
teljes elssorban a fejedelmeknél kezdettl fogva szépségében virágzott. Nem csoda tehát, hogy Olaszországban valóságos iparággá fejldött a köny\'írás. A leghíresebb könyvmásoló-mhely Firencében volt, ahonnari az egész mvelt Nyugatot látták el könyvekkel. A könyvírás neüi volt könny mesterség. Rendkívül nagy gondot fordítottak az írásra és sokszor évekig is eldolgoztak mondja Poelchau egy könyvön. A másolás fárasztó volta mintegy természetszerleg magával hozta, hogy a könyvmásoló, ha egy könyvvel elkészült, rövid, epigrammatikus szavakban kifejezést adott a könyv végén pillanatnyi hangulatának. «.\ got wie froh ich was, Do dis buches ein ende \vas» kiáltott fel
ahol
—
például egy könyvmásoló,
midn megkönnyebbült lélekkel tehette
betknek egymás mellé illesztésében kikezeibl. A szöveget nem egyszer arany vagy ezüst betk-
le a tollat a
fáradt
—
cikornyás
HDS'
'.in
I
CM !i<-.uTOMoivjtitia^C'Xpvt,OeI^K
<\IM; C Klv>MiKIUCKirí 1ÍVI-. v>aVL
Ki:>
VI.
1 ll><. T JT
Kl'C*
t
,
p<
-
S-'i
t-KltinpRv)V!>li^SOKtO->p
százailbeli
Imin kézirat lapja.
t
p
M eNlI
Ugyanis abban a hogy az evangeliariumot megilleti a császári fény. Ez a fényzés századokon keresztül újra meg újra divalba jött, dacára annak, hogy az egyházi irók az ily pazarlás ellen ersen kikeltek. A VIII. századból származó kel illák,
különösen
meggyzdésben
a vallásos könyveknél.
voltak,
arany evengeliariumot a párisi nemzeti könyvtárban, a IX. századból származói pedig a müncheni kiiályi könyvtárban és a Batthyány-könyvtárban riznek. A legrégibb gyulafehérvári könyvek, amelyeket Magyarországon írtak s amelyek fennmaradtak: a pannonhalmi íLiber Rnbor» a Xlll. .századból, a «Magyarország rövid annaleszei» (122S eltt), a « Legenda S. Stephani Regis Hungaria'» (XIII. század elején) és az ((Árpádházi szent Erzsébet legendája* (XIV. század).
Mindenesetre
betk
nem
hogy milyen században a dlt
lesz érdektelen felemlíteni,
divatoztak a középkorban.
—
Az
\'
VIII.
—
betk, a IX XII. században az álló latin betk, a XIII XV. században pedig a gót betk (barátbetk) voltak divatban. Ez utóbbiak díszítése sokszor olyan mérték volt, hogy az olvashatóság rovására esett. A középkor els századaiban még papiruszra és pergamenre írtak. Ekkor a papiruszt már Bizáncban is gyártották, ahol a papiruszgyárak külön hivatalnok felügyelete alatt állottak. Az arab hódítás idejében a papiruszgyártás még jobban fokozódott. Kiemelked gyárak voltak: Burában, Vaszimában és a mostani El-Fajumban, ahonnan a papiruszt Bagdadba, Kordovába, Rómába és Konstantinápolyba szállították. A pergamen készítése, úgy látszik, nem volt annyira kifejldve, mert igen drága volt. Ennélfogva a kolostorokban az ókorl)ól fennmaradt könyvek lapjairól a szöveget lemosták és újból írtak reájuk, de rendesen az eredeti iránytól ellérleg. Az ilyenféle latin
írások
«palimpszeszt»
elnevezés
alatt
ismeretesek.
Ezáltal
természetesen sok megbecsülhetetlen régi könyv megsemmisült. De e veszteséget pótolták azok a kolostorok, ahol a szerzete-
seknek a rendszabályok értelmében kötelességük volt az ók^ri könyveket helyreállítani. A késbbi századokban a papiruszt felváltotta a papiros, amelyet a kínaiak már az ókorban találtak fel. Tlük a papirosgyártás titka a VII. század végén a japánokhoz jutott el elször. 751-ben két fogságba eset kínai papiroskészít által az arabok is megismerték a papirosgyártás titkát. Az els
Szamarkandhan állílofták fel, a másodikat 794 Bagdadban. Az arabok révén a jiapirosgyártás lassanként eljutott Európába is és a X. században a papiruszt már végképen kiszorította. Európában az els papirosmalmot 1154-ben Juticában (Spanyolország) az arabok állították fel. Olaszországban a keresztesek vitték be a papirosgyártás titkát. Fabrianóban már a XII. század második felében, Bolognában [lapirosmalmot fáján
•'
*t^'—
1
i^iíjfófKvfc^^í^^íi^WtKfc^St^: Olt
^^^^^mm^mm^}
'É
Palimpszeszt.
pedig r300-ban volt papiiosmalom. r2O körül már Franciaországban is ismerték a papirosgyártást. Németországban az els papirosmalmot 1324-ben állítotiák fel Bavenszburgban a másodikat 139()-ben Nürnbergben. Svájcban 1350-ben, Belgiumban 1405-ben és .Xngolországban 1498-ban állítottak papi;
rosmalmot.
A
papiros
minségének vagy
sére vízjegyet alkalmaztak,
A
vízjegyet
alakjának megkülönböztetéamely szokás még ma is megvan.
olyképen készítik, liogy
a
szitaszövésre a %'ízjegy
rajzának megfelelen vastagabb drótot ersítenek, miáltal azon
kevesebb anyag lakódhatik
a helyen a
helyen
áttetszöbb lesz.
A
le s így a papiros azon legtöbb középkori papiroson a P
bett lalálhaljuk mint vízjegyei. Ezt a vízjegyet állítólag Németországban a ravenszburgi papirosnialom alkalmazta eltle ször. (Olaszországban eleinte három hegy volt a vízjegy már a XV. században a létra, a iiarang és a mérleg található ;
A harangot Xtkiietországban is alkalmazták. Franciaországban gyakran elfordult a kulcs, a kézíj és a tuskó. alkalmazott vízjegy volt a XIV. és XV'. Hollandiában században a korsó, a fülesedcny és a nyitott kéz. Angolországban pedig az ökörfej, az egyszarvú, a csengetysapka és a nyitott kéz liliommal. Altalános használatú vízjegyek voltak a középkorban a korona, a bibornoki kalap, a trónoló pápa, a szatir, a talicska, a torony, a hajó, a fegyverek, a szerszámok az olasz papiroson.
srn
:
és a címerek.
A
középkori könyvillusztrálás els
miniatrökben (apró képek)
leljük
fel.
jeleit a bizánci és olasz
Eleinte az ókori könyv-
—
—
mestereit utánozták, de a VI VII. században a miniatürfestészet már specifikus különösen Bizáncban jelleget öliötl és nagyban virágzott. A tulajdonképeni, önálló képek azonban leginkább a vallásos könyvekben az evangeliariiimokban és jiszalteiiumokban fordultak el, amelyek az evangélisták ül vagy álló alakjait, néha a trónon ül Krisztust vagy az elbeszélt eseményeket ábrázolták. Különösen gazdag díszítményekkel a képek kereteit, a lapok széleit és a illusztrálás
—
:
kezdbetket
látták
el.
A miniatrök
háttere
legtöbbnyire
aranyos vagy vörös, az ábrák pedig világos, élénk, de egyszer
színezések
voltak.
Egyébként
a bizánci miniatürfestészet igen
szk
határok között tartotta magát, ez azonban a korlátolt egyházi elírásokban leli magyarázatát. A III. Leó császár kifolyólag számtalan mremeket által elidézett képvitából
összeromboltak s ennek következménye az lett, hogy úgy a szent személyek mintaképeit, mint a történeti ábrázolásokat mindig csak gépiesen másolták s így bizonyos egyformaság be.
állott
A tika
a
sajátságos északi miniatürfestészet és iniciálé-ornamenVI. században Írországban vette kezdetét, ahol ezen
mvészetet egészen
a IX. századig, a
uralmáig, zavartalanul ápolhatták.
normannok bekövetkezett
A VI — VIII.
századból fenn-
maradt
ír
kódexeken
Mac Durnan
(Szt.
Kolumbán
evani;eliariunin
a
\'II.
Maciéi Brithnek evangeliariuma a VIII. századból) a legsajátságosabb miniatürfestészel kifejldését követhetjük. Az iniciálék és keretdíszítmények az ornamentikában való nagy jártasságot mutatják, de klasszikusan szépek a szöveg latin beti is. Az alakok és diszítmények geometriai vonalakból állanak, de a vonalakból elállított alakok nem mondhatók épen sikerülteknek, ellenben a diszitménvek gaz-századból,
fiának,
Bizánci miniatrök a VI. századból.
dagok és változatosak. Az írországi miuiatürlestészet századokon keresztül éreztette hatását.
A
gót és burgundi miniatürfestészet eleinte csak el az iroszágitól, hogy az alakokat nem geometriai vonalakból, hanem szalagokból állították el és a diszítmények is szalagfonatokhoz hasonlítottak. A frankoknál Nagy Károly király idejében, a román építészet kifejldésével, a miniatürfestészet már az állatvilágból kölcsönzött motívufrank,
annyiban
mokhoz
tért
jutott.
A németeknél a XII. században már önálló ki. A jellemz és egyéni utáni törekvés
germán-stílus fejldött
26
a korrajzokból lünik ki,
amelyekbtAn az alakok
még
ese'enek
ugyan, de larlásukban mégis kifejezoi'.'v. Ebbl az idbe számos evangeliarium maradt fenn, amelyeh.Vhen valóban tiépen jut érvényre a német miniatürfestészel ezen új, oi.iáiló .ránya. A németek nemzeti stílusát a franciák is átvették, de már a század véffén inkább az olasz befolvásnak eneedtek.
Ansol minialür
A
a
százaclhól
VIII.
század végén a miniatürfestészel általában véve következetesen fejldött. Ekkor már a növényvilágváltozatos gazdagságából is merítettek motívumokat. «A nöXII.
önállóan
vényvilág
és
küls
jelelensége
—
írja
Dankó József íA
francia
—
egyszerbb és reneszánszkorbans cím mvében tartósabb az állatvilágénál, ennélfogva a növényzet motivum^i-
könyvdisz
a
nak visszatükrözése, az állatok igen változó mozgásainak utánkönnyebb és kedvesebb is midn tfhát a szemlélet
zásánál
;
és megfigyelés tehetsége
ismerhet nemében
lett
a
mvészibbé
növekedett, könnyen
fel-
különbség, hogy ekképen a díszítés minden
éiiékesítlethessék. így keletkezett a
növényornamentikája,
késbb
Német
minialiir
pedig
i\
XII.
a
román
iniciálék
gót betiik gyönyören
szápdból.
színgazdag növényszönyege. A díszítést eredetileg mindig egyenszárú szögben egy szegély környezte, e keretbe ritkán volt illeszthet
a
cifra
iniciálé
s^
az
ezt
követ
írás és így
nem
ezek teljesen a keretbe szoríthatók, ennek szegélyzetét szabadon áttörve kiléptek a kép lapjára. Nemsokára a szegély-
levén
zett
eltnt és keretszéllé
változott,
a
négy oldal egyik vagy
másik részén, végre
Az iniciálé lön a tisztára legbensbb összhangjával a fdolog,
teljesen elmaradt.
alakító és diszitö elemek
s az írás és díszítés viszonyos egymásrahatásában ragyogott a
növényornanienlika szépsége.» A növényi díszítmények alkalmazásával kapcsolatban a képek anyaga kibvült és az alakok rajzában is a természethségre való törekvés jelei mutatkoztak. A XIll. században a francia miniatürfestészet már új utat
adó
tört lett
és a csúcsíves építészeti rendszerrel karöltve irány-
az egész Nyugaton.
Ugyanekkor
e
mvészet gyakor-
lásában a szerzeteseket felváltották a világiak s így természetesen nemcsak vallásos, hanem világi tárgyú könyvek is ké-
KraiK-in
ininialiii-
Xlll.
;i
sziizadhól.
lÁiiior a
kijllnt
oktiitja.)
már a valótli élet megfigyeléséi komikumnak, amely beférkzött a vallásos könyvekbe is. így a hágai francia misekönyvben farkas, róka és bak csuhába öltözve gyóntatják egymást és imádszültek. Utóbbiak illusztrációi
mulatják.
Helyet adtak a
szabatos toUrajz és [a naptárakhoz az egyes hónapokra vonatkozó képeket festettek, amelyek «haviképek» néven ismeretesek s amelyek lassanként életképekké váltak. A misekönyvek, breviáriumok, pszalteriumok és imakönyvek elé bocsátott naptárak homlok- és keretdiszítményeiben találhatjuk ket. Többnyire a földmíves munkáját ábrázolják egy vagy több alakkal. A XIII századbeli francia miniatürfestészet legszebb emléke Szt. Lajos pszalteriuma, amelyet a párisi nemzeti
ják
a
sátánt.
Ezt az
irányt a finom,
felületes színezés jellemzi.
A
,
könyvtárban riznek.
A
XIV. században a
tolirajz és
a
színek
2y
összliangzatosakká váltak és e század közepétl kezdve tulajdonképeni festi színezés fejldött
alakok
is
ki.
tökéletesebb kifejezést nyertek, a
szolgáló tájkép lassanként jelenezetté vált
tébe belevonták az iniciálét
is,
már
a
Az emberi és állati csupán díszítményül s a haladás e mene-
miáltal a képiniciálé jött létre,
amely mindmagasabb fejlettséghez jutott. A «British Múzeumiban riznek egy «ApokaIipsze»-t, amely a XIV. század elején francia mvészek által készült. Ez a könyv egész sorát tartalmazza a szép és fantasztikus rajzoknak. A miniatrök minden lapon hosszúkás mezkben állanak és színes vonalak veszik körül s majdnem a lap kétharmadát foglalják el. A szöveg két
Francia
lÉiiiiialiir
a
szazailhol,
XIII.
lÁimir im-gscbesiii
a
küllt.)
hasábosán áll a miniatr alatt és kis színes iniciálék ékesítik. A miniatrök háttere felváltva vörös és sötétzöld. Ezenkívül a XIV. századból fennmaradt könyvek közül mvészi szempontból az értékesebbek és szebbek közé tartoznak: Berry hercegkis és nagy imakönyve és az ((.Officium Beatté Marisé Virginis» könyve.
A ban is.
a
francia miniatr fejlettségi fokán állottak a Xl\. századnémet, az angol, a spanj'ol és a hollandiai miniatrök
St
a hollandiai
korai reneszánszfestészel
—
testvérek befolyása alatt
a XI\'. századbeli francia
a
miniatr
a toszkánai
X\'.
században
a
a
Van Eyck
miniatrfestészettel. Olaszországban
festészet hatása alá került,
níellett a francia izlés is
A
—
szoros fejldési kapcsolatban volt
de minda-
"érvényben maradt.
miniatrfestészet már egyenl arányban
J'ejlödött
miaden nvu»ati országban. A XV. századbeli miniatr-
Bedford-imakönyv mutatja, azonban francia mvészek munkája. Az els lapokat betölt naptár, tiszta színekben ragyogó miniatréivel, igen figyelemreméltó. Mint a drágakövek, úgy vannak a finom lombozalos keretbe beillesztVe. festészet fejlettségét a leghívebben a
amely 1422-ben Angolországban
keletkezett,
A
miniatürfestészet tökélyének
reneszánsz
beköszöntésével
a
legmagasabb fokát érte el. A reneszánszkori miniatürfestészetnek kiváló mesterei voltak. Olaszországban Antonio Liberale, Attavante és Giulió Klovio, FranciaországbanJean Foucquet és Németországban Dürer Albert és tanítványai. A magyar miniatürfestészet amint hozzávetlegesen megállapítható az Arpádházi királyok korában fejldött ki. Azonban fejldési menetében nem volt meg a következetesség, mint a Nyugat többi országaiban. A legrégibb kön\-v, amely
—
—
ebi)l
a
korl)ól
reánk maradt,
a
Pray-kódex (magyarprszági
A XIll. század els felében (1228 eltt) készült, de mvésze még teljesen a bizánci hagyományt uralta. A könyv
misszale).
fdíszítménye a kánon eltti hármas kép, amely színes tollrajzban Krisztusnak a keresztrl való levételét, sírba tételét és a szent asszonyokat a sírnál kezdetleges, jellemz felfogással ábrázolja. A szöveget számos vörös és kék iniciálé díszíti. A XIV. század legszebb emléke az esztergomi misekönyv, amelyet 1377-ben Steft Henrik csukárdi plébános irt és festett, aki a burgundi mvészet hatása alatt állott. A köny\'ben számos miniatr és iniciálé van de különösen szép a címlaj) lapszéli díszítménye és a kánon eltti két kép. Az egyik kép lombozatos ;
lapszéli díszítmények között a feszületet Máriával és Jánossal,
a másik pedig Krisztust az olajfák hegyén és Ecce
homo
alak-
ban ábrázolja. Mvészi tekintetben mindenesetre méltó párja a «Cronica de Gestis Ungarorum» (Bécsi képes krónika), amelyet
1358-ban
Nagy Lajos
király
másoltatott
s
a
következ
években pazarul kifestetett. Ebben a Magyarországra átplántált Anjoukori miniatürfestészet teljes pompájában tnik fel. Az 1394-bl származó misekönyv, amelyet Miskolczi László festett. már az olasz mvészet befolyását mutatja. Míg egy másik XIV. századbeli misekönj'\' teljesen egyéni felfogású. A XI\ századból való a «S. Augustinus de Doctrina Christiana» is, amelyben azonban az angyali üdvözlet rajzán a hanyatló bizánci mvészet jellemvonásai láthatók. A XV. században a
31
magyar könyvlestk a
írót
—
— mint a
minialürfestészet
fennmaradt emlékek mutatják nyomdokain haladlak. A gót stílus
Egy Korvin-kódex
remekmüveként
kell
felemlítenünk
bányai jegyzkönyvet;
jegyzökönyve
is,
de
la(ij;i.
az'
hasonló
amely 1432-bl
1426-ban készült körmöczszép
Selmecz városának
A
gótikus lombozatos
való.
lapszéli diszilmények sajátságos kifejldését pedig leginkább a
misekönyvekben találjuk. A reneszánsz-mvészetet Mátyás király könyveiben, a Korvin-kódexekben leljük fel. Csakhogy ezek nem magyar könyvfestk által készültek. Legnagyobb részük Olaszországból, Firencébl hozatott azok pedig, amelyek Mátyás király budai palotájában készültek, szintén idegen könyvfestok mvei. Mátyás király, a reneszánsz egyik buzgó ápolója, igen szerelte a pazar fénnyel kiállított könyveket és igy teljesen szabad tért nyitott a könyvfestknek, kik élve az alkalommal a legnagyobb pompát t'ejlellék ki. A könyveket néha egész lapokat betölt kompoziciókkal díszítették, amelyek keretéhe Yendesen ;
—
—
beillesztették a király s királyné arcképét és a Hunyadi-címert.
A
lapszéli diszítményeket a legváltozatosabb növényi és építé-
motivumokhól
szeti
anatómia
még
hibás
össze. Az alakok rajzában az hagyományos, de a bvös és tömör
állították
és
szinezés klasszikus szé[)ség.
A
híres olasz mester, Attavante
könyvek Magyar könyvfestktöl is ismerünk néhány könyvet, amelyekben a reneszánsz hatása észlelis
Mátyás
közül
király szolgálatában állott s az általa festett
nem egy világhírvé
lett.
het.
Ilyenek (iPtolomeusz Kozmográfiája)) (1465) és Kinizsi Pálné (született Magyar Benigna) imakönyve (1494). Ez utóbbinak különösen szép a címla]ija, amely az «lsö lap szövegét élénk virágos lapszéli díszítményekkel foglalja be s az iniciáléban Máriát a kis Jézussal, alul pedig a Kinizsi és Magyar
családok címeréi tünteti fel. Hogy ez az imakönyv még a kenyérmezei hs halála eltt készült neje számáia, tanúsítja egyik lapján az imádság «Pál uram betegségérl, kit mind papok, mind barátok minden egyházban megmondanak*. és miniatrökkel gazdagon díszített könyvekrl könyvekre való átmenetet a fametszet ü nyomatok képezték. A fametszetet már a XIII. században ismerték. Eleinte azonban csak szent képeket és játszókártyákat állítottak igy el. amelyeket azután vízfestékkel kifestettek. A képekhez néha a bibliából vett jelmondatot vagy rövid imát is fztek, amelynek szövegét szintén fába metszették. A fametszet nyomatok közül a legrégebbek, amelyeken évszám is elfordul, Mária képe 1418-ból és szent Kristóf ké|)e 1423-ból. A XV. század els felében falemezekkel már képeskönyveket is állítottak el^ amelyek az analfaliétáknak és az alsóbbrend papságnak voltak
Az
írott
a nyomtatott
33
siánva. Ilyenek voltak többek között a «Biblia pauperum» (Szegények bibliája), az «Apokalipszej) és a «Héi halálos bün». A könyvnyomtatás feltalálásával a könyv új köntöst öltött. Ebben a köntösben a könyv már azzá lett, ami tulajdonképeni
rendeltetése:
az
ismeretszerzés
eszköze.
A
könJ'^'nyomtatás
els, 1500-ig készült termékeit inkunabuláknak (snyomtatvány) nevezzük. .\z inkunabulákat kezdetben pergamenre, késbben papirosra nyomtatták. .\z akkoriban használt papiros tartós és szép fehér volt és a mély fekete nyomással igen jó hatást tett. A könyvek alakja kezdetben fólió (ívrét), majd kvart (4-rét) volt. Ismerünk azonban oktáv (8-rét) alakút is, például Augusztinusznak sDe Singularitate Clericorums-ját, amely 1467-ben jelent meg. A legels nyomtatott könyvek beti gót jellegek és meglehets nagyok. Ez azért van, mert a nagyobb betk metszése könnyebb volt, mint a kisebbeké. Csakhogy a nagy betk annyiban hátrányosak voltak, hogy kevés sor fért egy lapra és a könyv ezáltal bvült. Gutenberg János, a könyvnyomtatás mindamellett, feltalálójának legels nagyobb terméke, a biblia hogy folió-alakú csak 42 soros. A nagy betk hátrányos voltát, úgy látszik, hamarosan felismerték, mert egy 1467-ben nyomtatott biblia már 56 soros és beti kisebbek. Pannartz
—
—
.\rnold
az
írott
könyvnyomtatók már betket öntöttek és 1465-ben Ciceró «De oratore ad cím mvét. Az els görög betk
Schweinheim Konrád könyvekbl ellesett szép
és
—
olasz
latin
ezekkel nyomtatták 1464 quintum fratrem libri tres9 a Mainzban nyomtatott aParadoxis Ciceronis»-ban és a Rómában 1469-ben nyomtatott Gelliusz-kiadásban fordulnak el. Azok a könyvnyomtatók pedig, akiknek görög betjük még nem volt, a görög szavak helyét üresen hagyták s azokat kézírással a vevk pótolták. Az els görög szöveg könyv Laszkarisz grammatikája volt, amely 1476-ban Milánóban jelent meg. Az akkori különféle tipusú betket rendszerint a velük elször nyomtatott könj'v után nevezték el. így voltak misszalebetk, ciceró-betk (Ciceró mveit nyomtatták elször ezekkel) és ehhez hasonlók. A mai értelemben vett címlapot az els könyveknél nem találunk.
\z els lapon legtöbbnyire
a
fejezeteket
vagy a kiadást ismertet levél könyvek rendesen ezekkel a szavakkal kezddtek tartalomjegyzék
Iparosok Olvasótára.
XXU. 5—6.
felsoroló
volt. :
A
latin
Incipit liber 3
kezddik
A könyv
cíau'-t. a könyvnyomtató "s évszámot az utolsó lapon kolofonban (végeim) tüntették fel. Az évszámot majdnem kivétel nélkül római számokkal jelölték. Ettl az általánosan bevett \ ilmos, Angolország els könyvszokást(')l csupán Caxton nyomtatója léit el. (( ugyanis a könyv rimét a szöveg közé vagy a tartalomjegyzék után tette. Címlappal ellátott könyvekkel csak a késbbi években találkozunk. Az els ismert ilyen könj'v a Hoerneu Arnold által 1470-ben Kölnben nyomtatott oSermo ad fiopulum prodicabilis etc.» cím mü. Monleregio János kalendáriumának, amelyet 147ti-ban Ratdolt Krhárd nyomtatott,
(Itt
könyv).
a
a nyomtatási hely nevét és az
is
van címlapja és talán egyike
évszámon és
a
legérdekesebbeknek.
A
címen,
könyvnyomtató nevén kivül 17 latin költemény is van a címlapon, ezekután pedig a következ vörössel nyomtatott 3 sor: Bernadus pictor de Augusta, Petrus Laslein de Langencen, Erhardus Ratdolt de Augusta. Az els címlappal ellátott biblia 1486-ban nyomtatott. Címe csupán ennyi Textus Biblie. Egy 1492-ben Velencében nyomtatott bibliának meg ez a címe Biblia alatta kép van, amely szent Péter apostolt a kulccsal ábrázolja. A F"uszt János által 1466-ban nyomtatott «De arte predicandis cím mben már margináliákat (széljegyzeteket) is találunk. A lapszámozás csak a XV. század végén kezddött. Legtöbbnyire azonban csak a lap egyik oldalán volt szám és ez rendesen alul vagy fölül a szöveg közepe felett állott. Az ívek sorrendjét jelz betk és a «koszfudeszíi elnevezés alatt ismert szavak, amelyek a lap alján voltak elhelyezve és a másik oldalra utaltak, szintén csak a XV. század végén fordulnak el. A legels nyomtatott könyvek illusztrációi az iniciálék és a fametszetek voltak. Az iniciálék helyét azonban a könyvnyomtató rendszerint üresen hagyta, mert azok kifestésé tetemes összegbe kerüli. Ezáltal a könyvet olcsóidban is adhatta, az
:
a
vev
munkát
pedig
a
;
a
kifestést
tetszése
szerint
pótolhatta.
Ezt a
könyvfest végezte. Kezdetben az illusztrációk a nyomtatott könyvben nem igen érvényesültek, mert a fametszetek kidolgozásban meglehets nyersek voltak. Csak Pigouchet fametszeteinél észlelhet finomabb kidolgozás, amelyek puszpángTrechszel lioni könyvnyomtató bizonysága szerint fába voltak metszve, amely már akkor használatban volt. Hogy az illusztrációk nem érvénvesültek, annak nemcsak a fameta
—
—
35
kidolgozása volt az oka, hanem az is. hogy a fekete egyhangúságánál egyebet nem nyújtottak, már pedig könyvkedvelk nem szivesen nélkülözték a színgazdag kiállítást. Ezen késbben, már a X\'. század vége felé, úgy segítettek, hogy a könyvfest a fametszeteket is kifestette. szetek festék
i\
A
fametszetekkel
illusztrált
legrégibb könj-^' az 1461-ben
Bambergben
nyomtatott Edelstein-féle mesekönyv, amely 101 fametszetet tartalmaz. Az els illusztrált könyv pedig, amely már a fametszet összes kiválóságait egyesítette magában, «A szerelem és az álom harcas cím m. 1499-ben jelent meg Velencében Aldusz Manutiusz kiadásában és számos pompás fametszeteit Giovanni Bellinónak tulajdonítják. Különösen a 6-ik lapon lev fametszet, amely Priaposz áldozatát ábrázolja, kimagasló de ez a lap rendesen hiányzik, úgy hogy teljes példány valóságos kincs. Azonban a miniatüriikkel ellátott könyveket talán leginkább kárpótolták azok a peigamenre nyomtatott imakönyvek (Livres d'heures), amelyek a XV. század végén s a XVI. század elején Parisban Pigouchet. Vérard, Kerver, Dii Pré és Hardouyn-nél jelentek meg. Xéhányban ezek közül az egész oldalas képeket a miniatrök módjára kifestették és félig architektonikus lapszéleket gyöngén aranyozták és akként kezelték, mintha a képek keretei volnának. Az egyik könyvben aranyozott keretben egy kép látható Nesszusz, a kentaur, amint elszökteti Deianirát, Herkulesz nejét. Ez a kép a klasszikus mitológia felélesztését mutatja és Píiszter
Albert
által
;
:
a könyv lapszéli diszítményeiben ismételve
még
többször el-
fordul.
A XV. század második felében feltalálták a rézmetszetet, azonban igen keveset nyomtattak vele, mert a nyomtatás követelményeinek nem igen felelt meg. Ugyanis a réztábláknak a
szedés
közé
váló
illesztése
felette
sok nehézséggel járt
Az els rézmetszetekkel nyomtatott könyv 1477-bl
való.
Címe
Díod és Firencében nyomtatta a német származású Niccolo di Lorenzo. De ebben a könp'ben a rézmetszet csupán az egész oldalas képekre szorítkozott. Ugyancsak a XV. század második felében az úgynevezett «tésztanyomás»-sal is próbálkoztak az illusztrálásnál. Azonban úgy látszik, gyakorlatilag ez sem vált be, mert az ilyenféle nyomatok a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. A tésztanyo«I1
más
Monté Sancto
di
eljárása az volt,
hogy az érclapba bevésett
rajzot nyúlós, 3*
36
egyszer
színnel
—
nyomtatták sárgára
rendszerint feketével festett
papirosra,
—
töltötték
úgy hogy
a
ki,
s
így
nyomaton
domborúan, sötéten látszik. kötésnek, a könyv küls ékességének, a középkorban már nagyobb szerep jutott, mint az ókorban. Természete.s a rajz
A
Bizánci liötés
a
VIII.
századtiól.
azonban, hogy eleinte, épúgy mint a könyvírás, a könyvkötésis a szerzetesek kezében volt. A könyvkötéssel külön szerzetesek foglalkoztak, akiket azután régi feljegyzésben olvashatjuk
is,
könyvkötknek hogy
a
\'I.
neveztek.
Egy
században Kasz-
sziodorusz a
vivariumi kolostorba ügyes könyvkötket hívott
meg, akik
könyv küls
a
ékesítéséhez
mesterien
értetlek.
A
kötésnél
hogy
a
értékes
A
\I
nagy fényzést
fejtettek ki.
miniatürfestményekkel
mert arra törekedtek, könyvek
és rajzokkal díszített
arányban álljon a kötés mvészi becse is. században a fából készült könyvtáblákat elefánt-
voltával
— XIII.
csont-, arany- és
ezüstdombormüvekkel és drágakövekkel
díszí-
tették.
Kíirolingiai köles elefánlcsonlmelszéssel.
Minthogy
középkor elején csak a szerzetesek foglalkoztak az idbeli kötést, barátkötésnek nevezték el. A barátkötés els csoportját az elefántcsont-dombormvekkel díszített kötések képezik. Xéhány ilyen kötést a párisi nemzeti könyvtárban riznek, amelyeken a domborm bizánci és karolingiai elefántcsont-metszés. Második csoportját azok a a
a könyvkötéssel, az
38
kötések képezik, amelyeken a díszítés ötvösmunka. A bizánci ötvösmunka jellegzetes példáját adják azok a kötések, amelyek a velencei Márkus-templom világhír kincseihez tartoznak.
Ezeknek a kötéseknek f'atáblái aranyozott ezüstlemezekkel vannak bevonva. Hátukat több aranyozott ezüstszalag képezi, amelyek zsinóiral akként vannak összekötve, hogy a hát a könyv kinyitásánál mozog. A legrégibb ezen kötések közül a VIII. századból való. Önálló csoportot képeznek azok a kötések, amclvckiiek t'olso tábláin zománclemezekkel van bevonva. A XII.
()-.iní;ol
század
A
A
volt a
és X\'. században
ködtek, akik
nem
n
XII.
s/.nzailli
vaknyomásü brkötés
is.
kötések Angolországban keletkeztek.
eílajta
XIV.
viiknvoiiiással
már ismeretes
végén
legrégibb
kiilé.-;
már olyan könyvkötk
tartoztak semmiiéle rendhez.
S
talán
is
m-
ennek
hogy a brkötés ebben az idben már általáKezdetben a brkötést még vaknyomással látták el,
tulajdonítható,
nossá
vált.
de késbben
a
diszílésekel
már
vésték, poncolták, trébelték,
bélyegzkkel nyomták. A díszítésnél a tábla szélein a bélyegzket egymásmellel ti szoros sorokba rakták, a tükrön
és
pedig
bélyegzkbl
képzett négyszögeket, köröket és körszele-
teket különtéleké|)en helyeztek
<•!.
A bélyegznyomásoknak
kör-
alakú elhelyezése azonban egyedül csak az ó-angol kötéseknél el. A könyvek sarkaira ers, gyakran mvészi készít-
lordul
niény ércsarkokat alkalmaztak, hogy a tábla a kopás ellen védve legyen. Hasonló mvészi munkát, fordítottak a csatokra is, amelyek egy könwröl sem hiányoztak. A brön kívül használtak a kötéshez i>árson\i, és selymet is. Ezeket a kötéseket rendesen aranyhímzéssel ékesítették. A reneszánsz, amely a mvészetet és iparmvészetel minden téren új utakra terelte, természetesen a könyvkötészet
Bársonvkötcs a
fejldésében szen
új
is
.\V.
százmilliói.
fordulóponlol jelent.
A
könyvkötészetbe
is
egé-
technikát hozott a lábladíszítés és aranynyomás körül
de egA^úttal hozott új díszítési motívumokat is. Az új technika és az új díszformák a XV. század végén Olaszországból indultak ki, ahonnan elször Francia- és Spanyolországba, késbben pedig Német- és Angolországba ültettek át. A könyvkötés átváltozására különben nagy jelentséggel ,
bírt
az a
momentum, hogy
a könj'vtáblák díszítésére a keleti
formákat vették át. Ugyanis a régi idben sehol sem értetlek jobban a br kikészítéséhez és monumentáhs díszítéséhez, mint a Keleten. A reneszánsz hozta tehát a keleti bördiszít-müvé-
40
szelet
a
Nyugatnak.
ismertetjele díszítési
a
A
reneszánsz-kötésnek azonban különös
különböz formák összeolvasztásával
motívumok. Magyarországon
nyeri
a reneszánsz-kötést
kötések préseltek és
Má-
A br-
tyás király bíres Korvin-kódexeinek kötései kép\iselték.
aranyos arabeszkekkel, g;\'rüs hollóval
vagy Magyar- és Csehország címerével voltak
Bécsi
brkötés
a
díszítve.
A
kék-
XV. századból.
és violaszín bársonykötések pedig zöld selyemszalagról
függ
rézcsatokkal voltak ellátva.
A
könyvek gyjtésére a középkorban is nagy súlji fekAzonban a középkor elején alig voltak jelentékeny könj-vtárak, meri az ókor híres és nagy kön;^'vtárail a folytonos villongások és harcok közepette összerombolták, úgy, hogy tettek.
csak töredékek maradlak. így tehát nem meglev könyvtárak gyarapításáról, hanem újak alapításáról kelleti gonazokból
doskodni.
A
középkori könyvláiak alapítása körül nagy éixlea benccsrendiek rs a kolostori iskolák. így
meket szereztek a
IX.
században (822) már nagyobb könyvtárral
a reichenaui
Egv Korvin-kódex brkötése.
és a
sz.
kötetet lostori
a régi
galleni kolostor
rendelkezelt.
Elbbi
145, tftóbbi
400
Hrabanusz Maurusz apát, a híres fuldai koiskola alapitója, naponta 12 szerzetes állal másoltatta kön\"veket és ezáltal liatalmas kön\"\'tár jött létre, amely számlált.
42
késbben a világon
tor
avilághír)) jelzt vívta ki magának,
a
bárhol megírt könyveket egyesítette.
hasonló eredményt azzal
el,
amennyiben
korvei-i kolos-
hogy 1097-ben kiadott
hogy minden
szerzetes, akit a kokönj^et tartozik annak szentelni. úgy intézkedett, liogy az aacheni kolostor jöve-
szabályaiban
elrendelte,
felvesznek,
lostorba
ért
A
egy
II. Frigyes meg delmei könyvek beszerzésére fordíttassanak. Mikor azután a középkor vége felé a kolostorok hanyatlani
kezdtek,
a
könyvek gyjtését az egyetemek vették át. Els ])árisi egyetem, amelynek könyvláia 1292-lien
helyen említend a 10(10
kötetet
oxfordi,
Voltak
-
Híresebb
számlált.
heidelbergi, lipcsei
azonban fejedelmek
('S
is,
könyvtárak
prágai
voltak
egyetem
még
az
tulajdonában.
akik könyvtárakat alapítottak.
így az arab Spanyolországban 111. Abdurrahman és II. ITakam alapítottak könyvtárakat. Ezek között a legnagyobb a kordovai
könyvtár a
kalifa
volt,
amelyrl az arab történetírók
400,000 kötetbl
katalógusa 24 kiéibl aira, hogy könyvtára a
álló
állott.
azt mondják, liogy
könyvtárt alapított,
Nagy
súlyt helyezett
amelynek
nemcsak
irodalomnak minden nevezetes termékét egyesítse, hanem az az ambíciója is volt, hogy a távol országokban keletkezben lev nevezetesebb irodalmi müvek" els példánya Kordovába kerüljön a fejedelem könyvrégi
tárába.
Nyilvános könyvtárak a középkorban csak Olaszországban is kevés számmal. Ilyeneknek tekinthetjük csupán a Mediciek által alapítót! firencei és az Y. Miklós pápa
voltak, de ott
által
alapított vatikáni könyvtárt.
magán-könyvgyjlkrl megemlékezlietüuk Trimberg Hugó bambergi költrl, akinek 1300 körül már 200 kötetbj Akkarsziusz Jurisz tekintélyes olasi álló gyjteménye volt tudósról, akinek azonban 20 kötettel kellett beérnie. Nagy ^lint
;
könyvgyjteménye nek és becsesnek
volt
Hutten Ulriknak s azt annyira értékeshogy a mainziaknak arra a fenye-
tartotta,
getésükre, hogy könyveit
meg.semmisitik, azt válaszolta:
«Ha
könyveimet elégetitek, én várostokat borítom lángba.» AXIV. század folyamán, de különösen a reneszánsz-korban, a kön\Tgyjtés már annyira szenvedéllyé vált, hogy Brant Szebesztián 1494-ben megjelent «Bolondhajó» cím mvében a könyvgyüjtést a divatbetegségek közé sorozza, a könyvgyjtket pedig ostorozza és nevetségessé igyekszik tenni ket.
43
kön\'\ek
gyjtése Szent István király
kezddött Maga Szent
István volt az els, aki köny-
Magyarországon idejében
veket nak.
gyjtött 1015-iki
és
a
azon
volt.
alapítólevelében
hogy könyvtárak
alapíttassa-
olvashatjuk, hogy a pécsváradi
monostornak 33 könwet adott s templomok könyveirl a püspök
hogy
elrendelte,
a községi
Hasonlóan cselekedett Szent László is, aki a pannonhalmi monostornak 109o-ban 73 könyvet ajándékozott. A fpapok eltt Szent (iellért járt jó példával, aki nagy buzgalommal gyjtötte a könyveket, amelyeket tartalmilag is értékelni tudott. Még a krónika is feljegyezte róla. hogy aGellért csanádi püspök egyszer szekéren járt, melyen ülve olvasgatta könyveit «. Az r279-iki budai zsinat már kötelességévé tette a plébánosoknak. Iiog}^ az istentisztelethez szükséges könyveket szerezzék meg. Más alkalommal meg a kegyurak, akik jószágaikon plébániát alajiítottak és javadalmaztak, azt egyszersmind könyvekkel is ellátták. Így jutott például a bratkai (Barsmegye) egyház 1156-ban Euzidusz alapítólevele szerint öt kódex birtokába. Magánkönyvtárak is voltak ebben az idben, amirl egy 1150 körül írt oklevél tanúskodik. Eszerint egy Adalbert nev fúr, mieltt Sziciliába elindult volna követnek, minden könyvét a pa.nnonhalmi monostornak hagyta. Gyerki László esztergomi prépostnak is voltak könyvei, amelyekrl 1'277-ben kelt végrendeletében úgy intézkedett, hogy azokat adják el és a befohi összeget a szegények felsegélyezésére fordítsák. Bernát spalatói érsek, Imre király volt nevelje meg unokaöccseinek hagyta sok drága könweit. Magánkönyvtára volt Kálmán kit a magyarok királynak is, akirl a krónika igy szól Kön\~v'es Kálmánnak hívnak, minthogy könyvei voltak, melyekbl mint a püspök zsolozsmáit végzi vala.D A késbbi századok könyvtárairól megemlékezvén, elssorban a pozsonyi káptalan könwtárát kell megemlítenünk, amely 1425-ben 83 kötetet számlált, utána fölemlíthet a kolozsmonostori kolostoré és a veszprémi káptalané. Elbbi 1427-ben gondoskodjék.
—
—
:
C(.
.
.
1437-ben 117 kötettel rendelkezett. A külföldrl hazapapok pedig gazdag plébániai könyvtárakat alapíszámukra külön tzmentes helyet építtettek. Ezen könyv-
51, utóbbi
került tudós
tottak s
gyjtk
közül
ma
csak ^^'eiteni (Irbán soproni káplán emlékéi is több kötetrl végrendelkezett. plébánia 1500-ig 260 kötetet gyjtött össze, s
ismerjük, aki IlOO-ban 20-nál
A
nagyszebeni
4-t
ezzel elleniétben a bencésrendiek kilenc iiiagyaioiszági tora
mindössze
monos-
130-at.
Nagy könyvgjüjl voll Zrednai Vitéz János humanista, akinek fövágya odairányult, hogy könyvtárában a tudomány minden ága képviselve legyen. Ezért természetesen igyekezett minden lehet könyvet megszerezni. Könyvgyüjtési szenvedélyének félszegségeit azonban unokaöccse, Janusz Pannoniusz szeretetreméltó humorral lobbantotta szemére. « Azt kivánod
—
—
könyveket küldjek. De vájjon nem eleget küldtem-e már is? Csak görög könyveim maradtak meg, a latinokat mind elvittétek. Istennek hála, hogy járatlanok vagytok a görög nyelvben. Különben a görög könyveket sem hagytátok volna meg. De ha megtanultok görögül, én azonnal a héber nyelvet sajátítom el és héber kódexekbl állítok össze könyvtárt ... Ha annyira vágytok könyveket bírni, ne fosszatok meg azoktól másokat, fleg egyik
írja
levelében
'logy
akiknek kevesebb van mint nektek. Hisz Olaszvan árasztva könyvekkel. Hozassatok onnan, amenynyit tetszik. Küldjelek pénzt Firencébe, az egyetlen Veszpászián képes kielégíteni titeket.)) Zrednai Vitéz János a tanácsot megfogadta és Olaszországban összekerestette a könyveamit nem talált készen, azt Firencében leíratta, nem ket tekintve árra, csakhogy szépek és hibátlanok legyenek. Gazdag gyjteményét sajnos halála után szétharácsolták. Legtöbb darabja külföldre került, pedig a könyvek tábláján a Vitéz címer mellett többnyire ott ékeskedett Magyarországé is, mivel els tulajdonosuk kétségtelenül az örököst akarta olyanokat,
ország
el
;
—
—
megjelölni.
Zrednai
\ itéz
János
álmait
valósította meg, aki fényes és
feljegyzések szerint híres
Mátyás
tanítványa.
gazdag könyvtárt
könyvgyjteményének
Vitéz János és Janusz Pannoniusz könyvtára
király
alapított.
Régi
alapja Zrednai
volt.
Ma
azon-
ban már tudjuk, hogy Mátyás királynak korábban is voltak könyvgyjti, akikkel valószínleg már a tudománykedvel I. Ulászló könyveit és atyja hagyatékát egészíttette ki. De könyvgyjteményének tulajdonképeni gyarapodása akkor kez-
ddött,
amikor
nápolyi
király
a
finom
leányával
mveltség 1476-ban
Beatrix-szal, Ferdinánd házasságra lépett. Bizoés az udvarban él olasz
nyosra vehetjük, hogy a királyné tudósok ösztönözték -a királyt egy
hatalmas,
világraszóló
könyvtár alapitására, merf tudvalev, hogy a királyné igen szerette a szép és pazar fénnyel kiállított könyveket, de egyszersmind nagj' rajongója is volt a tudománynak. Mátyás király a könyvtár hatalmassá tételével nem is
Roppant nagy mértékben
késett soká.
Gyjtket
kát.
nápolyba és mindenhol könyvekei Heltai szerint Olaszországban egj-edül 33,000 magyar arany fogyott
el
indította
meg
mun-
a
küldött Görögországba, Olaszországba. Konstanti-
Hogy
évente.
összevásároltatta
a
szebbnél-szebb
a
pápáknak, fejedelmeknek és
dúsgazdag magán-
a
könj"sgyüjtöknek
vesze-
delmes versenytársa
volt,
már 1475-ben köztudomású lett, amikor Manherceg
fredini
könyvtárát
bolognai
megszerezte,
így csak természetesnek kell
találnunk,
hogy Má-
tyás
király
könyvtára
csakhamar a legels eukönj^tárak között
rópai
foglalt helyei.
A könyvek a budai várban külön e célra épült helyiségben voltak elheHogy hány
lyezve.
jegyzés tett
nem maradt
vagy 6
szük,
kötet
pontos
arról
volt,
— 7000
IMÉ Középkori könyvállvány.
fel-
De hozzávetleg
reánk.
kötet.
számítva,
lehe-
Elég nagy szám, ha tekintetbe vesz-
hogy Mátyás királyon
könyvgyjt, úgymint
kivül a
két
leghíresebb
az
id-
Miklós pápa 8 év alatt csak 5000 kötetet. Frigyes urbanói herceg pedig 13 év alatt csak 7000 kötetet tudott összegyjteni, holott nekik sokkal könynyebb volt a helyzetük, mivel Olaszországban volt a kódexek beli
V.
igazi hazája.
Mátyás király könyvtárának rizete és rendezése külön
rökre
volt bizva,
akik a
királvt,
a
királvnét" és
az
udvari
46
liidósokat ki
is
szolgálták.
A
felségek
rendelkezésére pedig
puha nyugágy volt a könwtár helyiségében elhelyezve, hogy teljes nyugalomban elégíthessék ki tudásvágyukat. Mátyás király halála után azonban véget ért a könj^tár gyarapodása. A világhír kódexek az ország zászlósainak a kezébe kerültek, de azok korántsem viselték úgy gondjukat, mint Mátyás király. Az új király, II. Ulászló, eleinte szintén nagy könyvkedvelnek mutatta magát, de késbben azután sorra elajándékozta a drága könyveket. Utódja,
II. Lajos ideegész Európa tudta, hogy a Budán megforduló követek mind kódexajáiidékban részesülnek. Nemsokára azután bekövetkezett a török uralom ideje, de akkor már alig pár száz kötet volt. Budavár bevételénél a törökök gyújtogattak és a királyi palotában is rombolt a tz, egyebek kö-
jében
meg már
zött a könyvtárban is pusztított a kincset
Amit megmenthettek, azt retes volt elttük a nagy szállították.
véget
ért,
a
ér
könyvek között.
török femberek, minthogy isme-
érték, lassanként Konstantinápolyba
És csak évszázadokra reá, amikor a török uralom sikerült néhány kötetei hazánk számára vissza-
szerezni.
Amint
a
fennebbiekbl kitnik,
a
középkorban elég nagy
súlyt fektettek a könyvtárak alapítására és a könyvek gyjtésére. S mindennek dacára a könyv mégsem szolgálta azt a
amelyet lulajdonképen szolgálnia kellett volna a felviláA könyvek ugyanis igen [drágák voltak s ezért megvasalt tölgyfaládákba vagy díszes szekrényekbe zárták. De tartották fából vagy ércbl készült mozgatható állvánvokon is, ezekhez azonban a könyveket hozzáláncolták. Már pedig ilyenképen a felvilágosítási terjeszteni és a könyvet közkinccsé tenni nem lehetett. Még a nagynev Róbert Szorr bon alapítólevelében, aki a párisi egyetem könyvtárát alapí
célt,
:
go.sitást terjeszteni.
:
A könyvnyomtatás feltalálása azonban véget vetett ennek, mert a könyvek árát tetemesen Láthatjuk azt leszállította és ezáltal hozzáférhetvé tette. András János alériai püspöknek a «Szent Jeromos leveleisajánlásában, amelyben azt intézeti ben II. Pál pápához mondja: « Könyvek, amelyek annakeltle 100 tallérba kerültek, most csekély 20 tallérba kerülnek és azok. amelyekért 20 tallért fizettek, most 4-ért kaphatók.)) férfiúnak
lehet
használnia.))
47
Az, elbbi
fejezetben
a
megsemmisítésérl
kíinyvek
szólottunk. Ilyen esetek a középkorban
is
elfordultak.
A
is
könj'v
gylölség sokszor annyira lángba borult, hogy évszázadok fárasztó munkáját hamvasztotta el. így hamvadt el III. Leó
«lleni
császár intézkedése folytán a konstantinápolyi könyvtár, amelynek felégetését maga a császár is végignézte. Abi Amir,
Hakam
II.
hogy
utódjának hatalmas minisztere, akként cselekedett, nagy könyvtárba bevezette a legtekintélyesebb
a kordovai
alemákat, akikkel kiválasztatta és tzbe dobatta azokat a könyamelyek szerintök vallásellenes természetek voltak. Na-
veket,
gyon sok könyv
a katolikus zsinatokon hozott határozatok folymegsemmisíttetett. Ilyen volt a 681-ben tartott konstantinápolyi zsinat, amely az általa kárhoztatott könyvek megége-
tán
is
tését rendelte
el.
A
trullai zsinat (692)
hasonlóképen megége-
tésre Ítélte az egyházra nézve veszélyesnek tartott könyveket,
A
vercelli zsinaton (1050) pedig
ték
mig
el,
könyvét
A
XIII
ítélte
—XV.
könyvek
1120-ban
az
el,
amelyet
századbeli
tartott II.
Berengurnak szoásszonszi
Ince pápa
maga
a könyvét
zsinat vetett
ítél-
Abelárd a
tzbe.
határozatokban is találunk a vonatkozó ítéleteket. St egyes
zsinati
megsemmisítésére
formában kiközösítés terhe alatt mindenkinek, hogy a tévtanokat tartalmazó könyveket nyolc nap alatt égessék meg. pápai
rendelet
parancsolta
határozott
meg
A könyv
az újkorban.
A
XVI. században az írott könyv helyét már kizárólag a nyomtatott köny^ foglalta el. Innen kezdve tehát csak a nyomtatott könyv fejldését kisérhetjük. A köny^ nyomtatás els termékeit, amelyeket inkunabuláknak nevezünk, majdnem kivétel nélkül folió-alakuak voltak. Ettl az alaktól csak ritka esetekben tértek el. Már a XVI. századtól kezdve a kvart- és oktáv-alak lett általánossá és a folió-alak ritka. Eltérés észlelhet az írásban is. A XVI. század elején általánosságban az antiqua (latin) írás volt haszná-
Németországban szép antiqua-írást metszett Auerbach Szent Ágoston mvét amellyel 1506-ban nyomtatta. Az Auerbach-féle írás a franciáknak igen megtetszett s ezért átvették és még ma is a nSaint Augustin» nevet viseli. A XVI. század els felében Aldusz Manutiusz latos.
köny\nyomtató,
velencei könyvnyomtató kuiziv (düll)-írást. metszeteit és önte-
Franceszkó
tett
által
veit nyomtathassa.
Bolognában, hogy azzal Vergiliusz mü-
Ene
az írásra 10 évre privilégiumot nyert, addig tehát senki sem utánozhatta. Amikor azonban a privilégium megsznt, mindenhol utánozták, mert igen megkedvel-
Ugyanabban az idben Németországban is keletkezett egy amely a «fraktur» nevet kapta. Születési helye Nürn-
ték. új
írás,
berg
volt,
ahol a XVI. század elején Fischer Pál mester veze-
tése alatt egy szépírási iskola
színleg ezen iskolából került
virágzott. ki.
A
Ez az
új
írás való-
franciáknál (ibatardei)
el-
nevezéssel külön nemzeti írás keletkezett. Az angoloknak pedig «01d English)) elnevezés alatt speciális írásuk volt, amely
azonban nagyban hasonlított a barátíráshoz. már valamivel rendszeresebb .\ XVII. században az írás volt, azonban alkalmazásában változás állott be. Németországban az antiqua-írás az általános használatból kiszorult és helyette a fraktur-írás lett általánossá. Csak a latin mvekhez maradt meg az antiqua- és a kurziv-írás. Magyarországon is
A legszebb antiquaszázadban a Garamond Klaude által metszett volt. Ezzel az írással nyomtatta HoíTmann iVliklós 1624-ben a Majna melletti Frankfurtban a Plautinum lexikont, amely egyike a legszebb könyveknek abból az idbl. Igen kedvelt volt a XVII. században a kis írással szedett miniatürkiadás, amellyel különösen az Elzevirek lettek híressé. Az írás körüli vetélkedés folytán 1692-ben XIV. Lajos francia király elrendelte, hogy nyomdájában, amely a Garamond-féle írást használta, egészen eredeti írás állítlassék elö. ez a két utóbbi írás volt használatban. a
írás
XVII.
Minthogy azonban a rendelet úgy szólt, hogy az írás mindenképen szép és kifogástalan legyen a tudományos akadémia kinevezett egy bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy :
az
írás
rajzát
megtervezze.
A
bizottság
által
megtervezett
betket Grandjean Fülöp és tanítványa Alexandre metszették, amelyek azonban sok tekintetben mégis Garamond betihez hasonlítottak. De az tagadhatatlan, hogy a betk tényleg szépek és formásak voltak. A bizottság büszke is volt mvére, amelyrl a betmetszésrl szóló értekezésében így nyilatkozott «Mi szerencsére oda jutottunk, hogy a betket tökéle:
tességhez
nagysága,
hozzuk,
azon
terjedelme,
szabályok
erssége,
által,
amelyeket
hajszálvonása,
a
bet
alapzata
és
49
I
távolsága tekintetében által
XVII. sziizadból.
felállitottunk
és
több
évi
gondosság
megjavítottunk. Ezt most nyilvánosságra hozzuk, hogy a
betmetszéssel foglalkozók Iparosok Olvasótáia.
XXU. 5—6.
izlése kifejldjön.
1695-ben
Nürn4
BO
bergben német kunent igen kezdetleges
zadban
volt.
(irott) írást metszettek, amely azonban Tökéletes formához csak a XVIII. szá-
jutott.
A
XVIII. században is azok az írások voltak, amelyek a XVII. században. A különbség csak az volt, hogy egyre töké-
EL
INCENÍOSO
HIDALGÓ DON Q VlXOTE DE LA MANCHA.
Compuefía por M'guel de Ctruantes Saauedra.
DIRICIDO
AL
DVQVE DE BEIAR.
Marques de Cibrjlcon. Conde de Benalcapi y Bjnatei Vitcondf de la Pueblide Alcoi'er, Senor dff Us vílUs de Capilla, Cuciel,y ,
\
,
Burguillos
Ano,
CON PRIVILECIO. £M MJDRID Por íuan deli Cupfts. VgndcTc ca caU ücf tancirco de Koblct
A úDon
Quijottei)
,
libttro dcl
els kiadásának
Rcf nro Ctáof
címlapja.
(1008.)
zerint rendszert hoztak be, amely metszették és öntötték. Uj írás csupán a díszírás volt. Tetszets díszírást az antiquához Fournier metszett. Az újkorban a könyv címlapjára nagyobb gondot fordítottak. A XVI. században a könyvcímeket többnyire két szín— létesítették és bizonyos
ben^nyomtatták. És pedig a fsorokat vörössel, az alsorokat feketével. Tették ezt azért, mivel még nem voltak olyan betik, amelyekkel a fsorokat szembeötlvé tehették volna. A XVII. szá-
EpÍTOA\E ín DÍ\'AE PARTHENiCES AlARÍ
'
AE HISTÓRIÁM AB ALBERTO DVRXRO NORÍCO PER FÍGVRAS DÍGES TAW^CV.W VERSÍBVS AJS'NE XÍS chelídoníi
Qaam nbiiaííhiram fata finiííra 'enuu An£aniaLeddiAaganK.PbIcgcdionnsK gne* Anaáisztemscordctrcmíntepaacx Qaifaiu's fii vrgcns um lacc itccáae vu2 Alteri osanígransnida OS hofpioi. Hacadísaaxilmin:pa«cionfimiogirogaba Pro tEiqtiaTi paai !aAraali<^hDa.
c^Mária
zadban
a
címlap
már változatosabb
Kezdtékjbelátni, hogy a kell tüntetni.
fsorok az
élelé»-nek címlapja.
könyvcímben
és a
mvésziesebb
A
címsorok elosztását ugyan mellzték, de a nagyobb írás által meg voltak különsorok szélessége is különböz volt. A címlapok
alsoroktól
böztetve és a
volt.
leglényegesebbet ki
4*
diszílményeit a
XVII.
században többnyire aichileklonikusan
tartották és a szabályokban többé-kevésbbé a római császárság
diadalíveinek motivuinaira vezethetk vissza.
A
címlap fsorait
XVIII. században is többnyire vörössel nyomtatták. De a század vége felé abba a hibába estek, hogy a könyvcímeket
a
tömören
szedték,
beosztás
sor
minden
sor hátán volt,
oly-
nélkül,
hogy a könyv szövegétl alig lehetett annyira,
megkülönböztetni.
A XVIIl. század elején még mindig tömören szedték a könyvcimekel. de általában véve mégis a fontosnak kiemelésére töre-
és az (")sszhangra
kedtek. bott
irányi
Új
ezen
sza-
téren Bo-
a
mestere szövegének
doni, aki igazi volt a címlap
arányos és szembeötl elrendezésében. A címlapon a díszítéseket is mellzte, legfeljebb egy vonalkeretrl alkalmazol egyszer és ízléses címI
I^esszing
mveinek lels
kiadiisi
ciiiilnpja.
(XVIII. század.)
Az újkorban fametszet,
a könj'vek
ritkább
esetben
lapjain.
Példáját
csak-
hamar hogy a már az
követték,
úgy,
végén megsza-
század általa
bott irány dominált.
illusztrálásához és díszítéséhez a a
rézmetszet
szolgált.
A
festett
könyvek már ritkábbak voltak, bár a könyvkedvelk izlése még mindig ez volt. A könyvnyomtatóknál és könyvkiadóknál rendesen alkalmazásban állottak fametszk, akik a könyvekhez szükséges fametszeteket elkészítették. iniciálékkal
ellátott
Froschauer zürichi könyvkiadótól, aki bibliakiadással foglalmaradt is erre vonatkozólag egy feljegyzés 154r)-bl :
kozott,
dolgozik a legügyesebb fametsz. Inni, enni adok hetenként két garast » Hires fametsz volt elssorban Dürer Albert, akinek fametszetei utolérhetetlen szépségüek. Els fametszete az 1492-ben megjelent uEpislola- Sancti Hieronymiw
•«Nálam neki
s
m
<;ímü
kiadásának
Ennek
volt.
második címlapja a
kidol-
ugyan még primitív, de formáiban sok mvészi hivatottság észlelhet, amely gozása
késbbi metszeteiben azután teljes mértékben kifejldött. Leg-
értékesebb
rajzai
és
metszetei a X\"I. szá-
zad
els
két évtizedé-
ben készültek. Rajzai kiizül felemlítendk a lapból
álló úgy«Zöld paszsziÓD (1508) és Miksa <sászár imakönyvébe 1'2
nevezett
,
45 hires toUamelyekkel a lapok szélét rajzolt
rajza
(1515),
fantasztikus.groteszk.
humoros módon szítette.
zül
dí-
Metszetei kö-
kitnnek azok
sorozatok,
a
amelyek-
Gesszner uldylIenB-jének címlapja. (XVIII. század.)
kel a fametszet törté-
16 kép szent János «Jelenetében korszakot alkotott. Ezek nésekí könj-A'éhez (1498). a 12 lapból álló «Nagy passzió)) (1500—1510). a 20 lapból álló «Mária élete o (1504—1511) és a 37 lapból álló dvis passzió)) (1509—1511), amely formai szempontból valamennyi között a legmagasabban áll. Dürer Albert nagy mester volt a rézmetszésben is. Itt is fleg az által volt korszakalkotó, hogy a régi meglehetsen sovány metsze:
tekkel
szemben festi hatásra
törekedett, mit eleinte
gazdagabb
54
árnyékolással,
késbben
nak
összeegyeztetésével
mesteri
«HaIáltánc))
cím
a
rézmetszés és rézmaratás technikáiel. ért Holbein János »
müvével és
a
reneszánsz-stilusha
tartozó,
vonalas rajzolatú kereteivel tnt ki. A «Haláltánc» els kiadása 1538-ban Lionban jelent meg. A fametszetek, amelyek drámai
ervel és
éles szatirikus
humorral ábrázolják a XVI. századlieli életet, egészen egyedül állanak a mvészet történetében. Holbein Jánosnak a bibliához készült fametszetei is figyelemreméltók.
A
ciHalál-
tánc» híressé vált metszeteit
késbbi idben nem egy fametsz utánozta. Szép ké-
a
re tdíszítményeket
metszett
Kranach Lukács. Igen kiváló és
mvészies
az a keretdíszít-
mény, amelyet a Grünenberg^ János áltaf 1520-ban VVittembergben nyomtatolt bibliához készített.
fametszetei
Számos szép
voltak
Ammann
Jobszt és Scháufelin Jánosnak is. Utóbbi 118 szép fametszetet rajzolt a cTheuer-
dank»
cím mhöz
és Puider ((Speculum passión i& domini nostri Jhesu Christi» Illusztráció Moliére színmüveinek eredeti cím müvének (nyomtatott kiadásához. (XVUI. század.) 1507-ben Nürnbergben) 40 nagyobb és 37 kisebb fametszeteit is az alkotásának tartják, mert két kép kézjegyével van ellátva. Olaszországban a fametszetet az Aldinák (Aldusz
Udalr.
Manutiusz velencei könyvnyomtató kiadványait nevezik így) fel. Legszebb példája ennek Franceszko Kolona «Hipnerotomachia Polifili)) cin^ü érdekes regényének fametszetei. A festi hatású árnyékolás az olasz fametszetben azonban csak a Tizian rajza nyomán készült s a hit diadalát ábrávirágoztatták
zoló
tíz
lapból álló
mben
valószinleíí Andrea
érvényesült elször, amelyei 1508-ban
Andreani metszett
fába.
A
színes famet-
55
Ugo da Caipi mvelte elször,
aki találmányára 1516-ban szabadalmat nyert. A franciáknál a köny\'illusztráció lekitünbb képviseli a X^'I. században Tory Geofroy, Cousin János és Bernard Salamon, akiknek tevékeny-
szetet
Signoriától
a jvelencei
kTís^^,?*;.*4-''^.^*.^"fl
lllu
/ii
I
1
Dtfi
\\
Imisun Crusoi
)
(iiiiü
iiiu\ilit7
Wlll
^zizail.)
sége kiható befolyással volt a francia könyvdiszítésre. Magyarországon mint fametszk kitntek: Abádi Benedek (X\ I. század), aki Erdsi Szilveszter János «Uj Testamentum»-ához készítette a fametszeteket Atzél Rikárd, akinek egy fametszete 1518 évszámmal az esztergomi káptalan egyik régi könyvén ;
látható.
Oibisz
Piktusz
1679-ben
megjelent
<j
Festett
világ»
cim mvéhez
Bubenka Jónás metszett körülbelül 150 képet, amelyek mind az alakok természetessége, mind a kivitel tisztasága tekintetében figyelemreméltóknak mondhatók. A XVIII. század végén két rézmetsz is volt Magyarországon. Az egyik Blaschke János mhelyébl számos metszvény került ki. A másik Czetter Sámuel, akinek mvészetét 1789-lül lS06-ig fleg magyar könyA'kiadók vették ;
igénylie.
A W'l.
század végén a
ilhisztrációban be.
könj'\'-
hanyatlás állolt
Csak néhány mvész, mint
l'iné
)roncé és Tory
(
(ieofroj',
igyi'kezett a régebbi olasz
könyv-
nyomtatók hagyományait fenntartani,
nem
de
detiségében,
a maguk hanem saját
tázia jukkái kiegészítve.
A
ere-
fan-
klasz-
szikus
befolyás, amely mindinkább uralta az illusztrátorokat, diadalmaskodott a helyes fellogáson és a gótikus és keleti
liJigyományokon.
mvészei
kor
s/.f'pség ;iz
Illuszlráció lielins
cím
és antik
Lesszing f'Minna vim Barnvííiátékálioz.
iHéziiielszet.
mvészet
befolyása a
a
közép-
után törekedtek, addig illusztrátorok,
újkori
tettel
Amíg
szín és dekoratív
tekin-
reneszánszra, a vonal,
a
forma és
domborm
által
be-
Ennek oka bizonyára az volt, hogy a klasszikus szobrászatból indult ki és hogy folyásoltattak.
inkább római, mint görög forrásokból eredt. Dacára annak, hogy ezen forrásokból kezdetben igen keveset merítettek, lassanként mégis minden egyéb befolyást elnyomtak. A késbbi illusztrátorok
a
biblia-illusztrációkat
és
kereteket
diszítmé-
nyekkel meglehetsen túlterhelték a hézagokat pedig a klaszszikus mitológiából vett töredékekkel és díszített ábrázolásokkal töltötték meg. A befolyás, amely kezdetben serkentett, lelkesített és finomított, a végén i-omboló ervé lett. A korai ;
reneszánsz
ifjú
szelh^niét a felszínre
került
pedantéria és
fel-
57
luvalkodottság
nyomta.
Az
súlya
igazi
gátolta cs helyébe
antiknak
utánzását
elbontotta, niogalázta, nidjd egészen
mvészi
stílus
el-
természetes fejldését meg-
olyan tekintély és kórság lépett, amely az követelte. így tehát a X\'ll. századbeli
illusztrációiról bátran mondliatjuk, hogy messze möálianak'a X\'l. századbeli könyvek illusztrációinak, habár
könyvek giitte
^itit^ Tory Geoíroy-kötés.
fametszeteket, fejléceket, iniciálékat és zárójegyeket ezeknél is elég alkalmaztak. A XVll. század végén és a XVIII.
srn
Század elején a tudományos mveket már fokozottabb mértékben illusztrálták, de azok illusztrációi nem állottak valami vészi színvonalon. Csak a földrajzi mvek illusztrációi, amelyek-
m-
nek száma a X\'III. század közepéig egyre szaporodott, jutottak a fokra, amelv a régi római mvészetet megközelítette.
arra
58
A
XVI. században a könyvek díszítéséhez a nyomdajegyek amelyek azonban törvényes védelem alatt állottak. Ugyanis egy 1539. évi augusztus 31-iöl kelt deklaráció így
is
szolgáltak,
szól
:
«A könyvnyomtatóknak
és
könyvkereskedknek nem
sza-
bad egymásnak jegyét használniok, minden jegy a másiktól meg legyen különböztetve, hogy a vevk láthassák, melyik helyben nyomtatott a
m-
könyv.
Bizonyos pontból
szemex
az
librí-
szek (könyvjegyek) a
is
könyvdiszitésbez
anyagnak Az ex
szolgáló
számítandók. libriszen
i-endesen a
könyv tulajdonosának
kezdbetkkel jelzett vagy más módon rejteti
nevén kívül több-
nyire jeles
mondatok
és cimerrajzok voltak,
amelyeket némelykor
mvészek
ké-
szítettek s ezért
m-
híres
vészi
tekintetljen
is
becsesek.
J
A XVII. századtól kezdve a fametszetet lassanként háttérbe szorította
(íruliei-kiilés.
szet
ren
de
a
rézmet-
az
egysze-
— olcsóságánál fogva —
könyvek illusztrálásánál a fametszet maradt használatban. A azonban Bewick által Angolországban kiállított
;
század végén fametszet újra életre
XVIII. a
keltetett.
Az újkorban a könyvkötés a reneszánsz-mvészet kifejlmagas tökélyre emelkedett. A reneszánsz-kötésnek nagy mesterei Olaszországban voltak. A könyvtáblákat bár bkezlcg ékesítették, de sohasem a jó ízlés rovására. A kötéshez többnyire finoman kidolgozott, élénkszín marokinbrt désével
használtak, amelyen
azután a szín
és
az
arany a legsajátsá-
gosabb mintázatban domborodott ki. A reneszánsz-kötés olasz mintáinak Európa töltbi országaiban való elterjedésére, kétségkívül nagy hálással voltak Aldusz Manutiusz velencei könyvnyomtató és könp-kiadó kiadvány-kötései, amelyeken a reneszánsz-diszítinények a maguk teljes szépségükben jutottak érvényre.
Nem
voltak
hanem
túlterhelve,
kevés aranynyoniású ellátva.
díszítéssel
Volt egy Odisszeakiadásához speciális kötése is. Ezen a vak-
nyomású keret
ara-
beszkekblvolt összeállítva, amelynek alapját
egymásba
kap-
csoló körök képezték.
A XVI. század harmadik évtizedében
— Dankó idézett
—
József mái-
mve
«már
szerint
Franciaor-
szág vette át minden más ország eltt a
könyvkötés mvészi vezérkezelésének szerepét. Ettl kezdve a könyvkötészet els-
rangú miparrá vált. i.roliiT-kiilcs. A könyvkötés esztétikai fejldését, anyagának, valamint diszítményalakjai terének kibvítését két ok mozdította el elször is 1. Ferenc királynak és utódjainak élénk viszonya Olaszországhoz másodszor azon meleg, mondhatni szenvedélyes érdekldés, mellyel Franciaország amatrjei és mvészei e drága iparterméket felkarolták A kötések mvészies kiállításához nagyban hozzájárultak Franciaország legjelesebb mvészei, akik e célra terveket és mintákat készítettek. Különösen Tory Geofroy rajzolt szép könyvtáblákat az általa kedveli vékony fonalakban fonódó :
;
I).
60
indaszei
mintáidban.
A
francia
könyvkíités
mvészetének
tetpontját Giolier Jeaii királyi kincstárnok kötésein érte el. Grolier Jean ugyanis 1510-töl 1537-ig Olaszországban éli s alkalma volt barátainak és az olasz neves könyvkedott velk Fdrága kötéseiben gyönyörködni és azokat tanulmányozni, így tehát nem csoda, hogy hazájába visszatérte után
b
az olasz minták
után
francia
könyvkötkkel
—
H^^jH^HGÍ^^jIHII
természete-
61 I. Ferenc király kölesei 'mindig Henrik királynak és nejének Medici Katharinának kötései szépség tekintetében azonban már veisenyezlek a Grolier-kötésekkel. IX. Károly király idejében a könyvkötés terén egy új szokást vettek föl liliommal és kezd-
Jean
.
köleseivel
egyszerek
ellenlétben
voltak.
II.
:
Le
Ciasroii-kíités.
betvel telehintették az egész táblát. Ez a szokás késbben III. Henrik királynál is megvolt. Németországban a reneszánsz-kötés messze mögötte állott az olasznak és a franciának. Mindazonáltal a könyvkötés terén figyelemreméltó eredményeket mulattak fel. ;^Németországban a XVI. században ugyanis ersen ki volt fejldve a bélyegzmetszk mvészete s fleg ezért a metszett lemezekkel való vaknyomás játszotta a fszerepet. A kötéshez leginkább disznó-
62
és borjúbrt használlak.
A
tábla közepére rendesen lejedelmek
vagy más kiváló emberek arcképét, vagy bibliai jeleneteket nyomtak, a küls keretet pedig összefont növényindák képezték. A vaknyomás mellett srn elfordult az aranynyomás is, amint azt a sváb-gnündi Max Beuer kötései mutatják. Magas
Francia köles esipkeniinlákkal.
színvonalon tartották magukat az ötvösmunkával ellátott kötések. A reneszánsz-kötés csak a XVI. század második felében fejldött
ki.
Angolországban a X\'l. században a kötéseket gót stílusú vaknyoniással díszítették. A vaknyomású német jelleg diszítmények ugyanis sokáig tartottak és valószínleg ezért utánozták.
A
reneszánsz-kötés
mint Németorszáofban.
itt
még késbben
fejldött
ki,
63
A
XVI. századbeli magyar kötések szintén német jellegek. enged következtetni, hogy az els magyar könyvkötk vagy Németországból vándoroltak be, vagy ott tanulták mesterségüket. A XVI. századból fennmaradt magyar kötéseken majdnem ugyanazokat a diszítményeket találjuk, amilyenek a németorszáyi kötéseken is elfordulnak. Azt azonban észre leliet
Ez
arra
Olasz kötés log\ezöriiinlákkal.
venni,
hogy
a
helyi
ízlésnek
megfelelen módosították. így bajuszos prémkalpagos
például az arcképek magyar jellegek
;
és sisakos harcosokat ábrázolnak.
Franciaországban a XVII. században
egy
új
stílus
tnt
fel,
amely a
a kötésdiszítés terén
X\'II. századbeli
kötésnek kü-
lönös jelleget adott. Stilizált virágokat és babérágakai nyomtak a táblára, a sarokdiszítmény pedig pontozott vonalakból állott.
Ez
azt mutatja,
hogy
a kötés
díszítésének
finomítására tre-
kedtek. Ezen
nagy mestere Le Gascon volt, aki dolgozott és e nemben mintaszer kötéseket hagyott hátra. A X^ II. századközepén az úgynevezett legyez-stílus lett divatossá. Ezzel az új stílussal a legyezszer bélyegzk jöttek használatba, amelyek a sarkokban negyedkört, a széleken félkört, a tábla közepén pedig egész kört Ausztriai
stílusnak
új
Anna
részére
is
m
E^ XiiiiiA
A
\nuuA'H
külés.
(XVII.
század.)
felé a könyvkötés terén némi XMII. század elején új kötésdiszítmények a könny csipkemintázatokltan tntek fel, amelyek a fels táblát körülfogták, párhuzamosan az akkori idk porcellánjainak könny csipkeornamentikájával. Híres könyvkötök
alkottak.
XVII. század vége
visszahatás támadt; de
már
a
voltak ebben az idben Franciaországban itj. Padeloup Michel Antonie és ifj. Derome Denis Xicolas. Az els XIV. Lajos udvari
könyvkötje
volt és szeretettel használta kötéseinél a
br-
mozaikot. Finomabb kötései mellett, amelyeknek esipkemintá-
apró bélyegzkbl volt összfállílva, zökkel díszített kötések is fordulunk el. zata
e^ész lemezbélyeg-
Olaszországban és Angolországban a XVII. és X^'III. században a francia mintákat utánozták, természetesen a nemzeti
Kötés a lieidelbersi
iiilvari
köm
vkörészelliöl.
jellegnek és a helyi ízlésnek megfelel átalakítással.
Mindkét
ország kötéseirl azonban azt lebet mondani, hogy nem valami különös ízléssel voltak megtervezve, habár diszítményben gazdagok voltak. Angolországban a XVII. században hímzett könyvtáblák is voltak, különösen az udvarnál. Ilyen kötések fleg I.
Jakab és
1.
Károly király részére készüllek.
Iparosok Olvasotára. SXII.
5—6
5
Németországban vésziesen
a
kimagasló,
könyvkötészetben
X\
II.
önálló
században
a
tervekhez
a
könyvkötészet heidelbergi
jutott, ahol a filigrán-stílust
m-
udvari
mvelték. Ennek
semmiképen bélyegzkbl volt
a stílusnak a mintái szépen voltak kidolgozva és
sem
túlterhelve.
A
keret
széles
pontozott
a legyezödiszítmény takarékos felhasználásával. legyczömintákat félköralakú bélyegzvel, az egyes körszeleteket pedig a szükséghez mérten több bélyegzvel nyomták. A tábla közepén a címert helyezték el. A XVIII. században a összeállítva,
A
rokokó-stílust karolták fel, amelynek mintái azonban a francia csipkemintákkal szemben esetlenek és túlterheltek voltak. Itt is a gazdag keretdiszílmény és a címer alkalmazása volt a díszítési elv. A X\'II. és XVIII. században Németországban a vak- és aranynyomással ellátott pergamenkötés is divatozott.
De
készítettek
rézbl és ezüstbl
is
könys táblákat, különösen
az ajándékul szánt egyházi ének- és imakönyvekhez.
A
XVII. század elején Magyarországon a kötés még minvolt. De a század második felétl kezdve a német minták mellett az olasz-francia mintákat is használták. Ilyen minták különösen a Nagyszombatban és Pozsonyban készült az idbeli kötéseken láthatók. Ezen kötések táblái rendszerint gazdag aranyozással vannak ellátva. A tábla aranyozása egy vagy két csipkekeretbl áll a kereten belül a sarkokban és a tábla közepén, többnyire leveles, vékony növényindákból igen fonott díszítést alkalmaztak. Úgy a sarok- mint a középdíszben gyakran stilizált virágok i.s fordulnak el. Ezeken a kötéseken az aranynyomást többnyire egy darabból vésett lemezbélyegzvel nyomták de olykor az apró bélyegzket is használták. \ oltak azonban Magyarországon speciális helyi mintájú kötések is. így például a debreczeni kötéseken a kétlevelü makkot, a nagyváradiakon pedig a stilizált bogáncskórót találjuk. A XVIII. századvégén a könyvkötészet úgy Magyarországon mint külföldön mvészileg és technikailag aláhanyatlott. A könyvek gyjtését az újkorban nagy buzgalommal és szorgalommal végezték Különösen Németországban, ahol a reformáció idejében számos kolostor megsznt s azok könyveit a városok és fejedelmek lefoglalták, amelyekkel nyilvános könj^'tárak alapjait vetették meg. Ilyen módon lett Hamburgnak 1529-ben városi könp'tára. Bölcs Frigyes szász választó dig német jelleg
:
srn
;
67
1562-ben megvetette a wittenibergi könyvtár alapját, amely azután a megsznt kolostorok könyveivel jelentékenyen meggyarapodott. Ez a könyvtár késbben Jenába került. Szász Ágoston a drezdai, Ágoston braunschweigi herceg pedig a wollenbütteli könyvtárt alapította. Ennek a könyvtárnak a vezetését 1600 táján Leibnitz, a híres német tudós vállalta el.
Amikor tette ki
a könj'\tár élére állott, nézeteit :
«A
könj"^ tár
nagy szolgálatot
nem
a
következkben
fej-
baladhat az eddig járt úton, ha
emberi haladásnak. Megállás meglévt. Közkinccsé tenni mindenkinek, akinek lelkében tudományszomj ég, jókarban tartani, amit ajándék vagy beszerzés útján kaphat a könyvtár «s állandó tkével gondoskodni arról, hogy szünet soha be ne állhasson.)) A fejedelem, aki a könyvtár vezetésével megbízta, teimészetesen elfogadta nézeteit és az els évben 1000 tallért bocsátott rendelkezésére, a másodikban már 2000 tallért és ez az összeg évrl-évre megmaradt. Azt a kívánságát azonban, hogy a könyvtárépületben legalább egy kis szobát fütsenek és világítsanak, nem teljesítették, bármennyire is hangsúlyozta, hogy «ahol hideg van és sötétség honol, ott nem terjed a tudomány ...» A berlini könjvtárt I. Frigyes választó és Nagy Frigyes emelteljesítsen
az
nincsen. Szaporítani állandóan
ték
nagy
hirre
;
a
utóbbi új könyvtárpalotát építtetett.
A
leghíre-
sebb németországi könyvtár a göttingai volt, amelyrl Herder német költ és tudós azt mondta, hogy ((irigylem az ottani egyetem tanárait, azokat a gazdag urakat, akik örökösen a
tudomány
teritett
asztalainál dzsölhetnek)).
Olaszországban az els nyilvános könyvtár az 1608-ban Milanóban alapított ((Borromeusz Kardinalé») volt; a második az «Ambroziana)), amely 1644-ben ugyancsak Milanóban alapíttatott. A római könyvtárt Barberini Franciszkó alapította,
amelynek nevérl
el
is
nevezték.
Franciaországban nyilvános könyvtár a párisi dMazarinés volt, amelyet 1643-ban Mazarin bibornok alapított. Ez a könyvtár minden csütörtökön déleltt 8 11-ig a közönség részére nyitva állott s már az els héten körülbelül 100 látogatója volt. Mikor azonban Mazarint Fronde politikai pártoskodó szelleme számzetésbe küldte, a könv^tár elpusztult és értékes könyvgyjteménye szétkallódott. 1735-ben megújították a királyi könystár kapuit és a közönség minden hétfn és pénteken nappal látogathatta.
—
5*
68
Angolországban
is
voltak nyilvános könyvtárak.
Az
oxfordi
amelyet 1597-ben Bodlei Thomas alapított és róla neveztek el. Az alapító rendelkezése szerint a könyvtár a közönség részére nyitva lehetett, de «ép abból az ismert tapasztalásból, liogy a könj^ek kikölcsönzés folytán könnyen elkallódhatnak, senkinek a világon, legyen az bárki könj'A'et a könyvtár kölcsönbe nem adhat». fia, 1715-ben király megvette Moore John püspök könyvI. György angol gyjteményét és áfengedte a camljridgei egj'etem, akkor még kicsiny könyvtárának. 1753-ban parlamenti határozat foly«Bodleiana»-könyvtár,
tán
—
—
Múzeum»
alapíttatott a «British
könyxdára.
Ausztriában a bécsi könyvtárt IV. Károly és 1. Lipót gazdagították. Dániában III. Frigyes tette emlékezetessé nevét a
kopenhágai
nagy
könyvtár
méltó utóda volt könyvtár helyébe újat építtetett. Oroszországban Sándor cár alapított könyvtárt Moszkvában a város égése alkalmával azonban legn agyobi) része VI. Keresztély,
alapításával
;
aki az egjetemi
;
elhamvadt.
Magánkönyvtárak az újkorban már meglehets számban voltak. Híres könyvtárral rendelkeztek de Verrue,
Pompadour
grófnk. Nagy könyvgyjtk voltak Franciaországban 1. Ferenc, II. Henrik, III. Henrik és XI\. Lajos királyok, Nandé Gábor, XIV. Lajos könyvtárnoka, Colbert B. J. miniszter, Bichelieu bibornok, Grolier Jean és Nodier Károly. Utóbbi, mint az akadémia tagja, a legnagyobb igyekezettel gyjtötte a könyveket s mindennek dacára Vergiliiisz nem volt ugyanis minden áron az 1636-ban könyvgyjteményében. Elzevir Ábrahám által Leidenben nyomtatott Vergiliuszt a sajtóhibákkal és a két vörössel nyomtatott hellyel kívánta, de nem sikerült szereznie s így teljesen lemondott róla. Angolországban az els nagy könyvgyjt Bury Rikárd volt. Nem kevesebb igyekezettel gyjtöttek könyveket a királyok, úgymint VIII. Henrik, I. Jakab, II. Károly, II. Jakab, I. Györgj-, Henrik királyfi. Mária és Erz.sébet királyn. A papság körébl mint könyvgyjtk megemlítendk Granmer, Laud és Usher érseés Dubarry francia
:
kek,
Fischer John,
Pasker, Williams, Stillingsfleet és
Moore
természetesen még számos könyvgyjt volt Angolországban, de mindazok felsorolásába nem bocsátkozhatunk. Nevezetes könyvgyjtk Németországban is voltak. Ezek között felemlítend elssorban Enzmüler J.
John
püspökök.
Ezeken
kívül
69
akinek könyvgyjteménye 165G körül már 22,000 köA XVIII. században nagy könyvtárral rendelkeztek a Frieszen testvérek, Frankenstein, Karpzow Benedek Frigyes, Besszer János költ (17,000 kötet), gróf Buhnaii
jogász,
tetbl
állott.
Henrik (42,000 kötet) és gróf Brühl (62,000 kötet). Magyarországon az újonnan keletkezett iskolák mellett alapítottak könp-tárakat. Az iskolai könyvtárak közül híres volt a brassói, amelyet Honler János alapított s idvel egyike a legnagyobbaknak. A XVI. században már a furak kölett rében is nagyobb volt a könyvgyüjtési szenvedély. Szép könyvtára volt Bethlenfalvi Thurzó Szaniszlónak, Thurzó György a Függereknek Vöröskben, gróf Nádasdy Tamásnak és Zsámboki Jánosnak. Ez utóbbi könys'gyüjteményében igen becses kéziratok is voltak. Nagyszabású fúri könyvtár a Zrinyi-családé volt, amelyet fként Zrínyi György horvát bán és Zrínyi Miklós, a költ szaporítottak. A könyvtárt elbb
nádornak,
Szent-Ilonán
rizték,
a
családi
várban, majd Csáktornyán.
A
sírbolt
mellett,
azután Zerin
család kihalása után ez a neve-
Az erdélyi fejedelmek is nagy Rákóczi György és 1. Apafi Mihály. Buzgó könyvgyüjtként azonban fel kell említenünk Oláh Miklóst, a katolicizmus nagy védjét is, aki nemcsak gyjtött könyveket, hanem tudósokat és tanulókat meg is ajándékozott könyvekkel. A protestánsok részérl Szegedi Kis István reformátor említend, akinek könyvgyjteménye körülbelül 200 kötetbl állott. 1596 körül egy Halvepapíusz Pál nev beszterczebányai tanítónak is volt könyvtára, amelynek jegyzékét a beszterczebányai levéltárban rzik. A XVII. században a Homonnai-, Drugeth- és Ráday-családok, Czobor Imre, báró Pálfi Miklós, báró Kohári Péter, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, gróf Rákóczy László és Bethlen Miklós könyvtárai voltak híresek. A XVIII. században a könyvgyjtési szenvedély már annyira fokozódott, hogy számos fúr, egyenesen köny\'tárak zetes könyvtár széthurcoltatott.
könyvgyjtk
voltak. így
I.
alapításával örökítette meg a nevét. Kiváló szerepet játszott ezen a téren a Teleki-család. Gróf Teleki Sándor 50 év alatt nem kevesebb, mint 40,000 kötetet gyjtött össze gróf Teleki József ezer aranyon megvette Kornidesz Dániel könyveit s ezenkívül még mintegy 30,000 forint érték könyvet vásárolt. Gróf Batthyány Ignác könyvtára fleg magyarországi vonat;
kozású
mvekben
volt gazdag,
azonkívül pedig a IX. század-
70
származó
ból
evangeliariumol
arany
is
rzött.
Jelentékeny
könyvgyjteménnyel rendelkezett még gróf Apponyi Antal és gróf Széchenyi Ferenc.
nk
A
Wes-
közül gróf Bethlen Kata,
selényi Islvánné, báró Dániel Polexina, gróf Bethlen (íergelyné,
gróf Kendefi Rákhel, gróf Teleki Imréné és gróf (iyulai Kata gyjtöttek szép könyvtárt. A könyvgyjtési szenvedély sok esetben a könyvek hami-
maga
A
hamisítás fleg a ritka könyvekre érdekbl, részint pedig szenvedélybl hamisították. A hamisítók a legnagyobb zsenialitással és ügyességgel végezték munkájukat. Ezt bizonyítja mindjárt Pighiusz és Dodwell esete, akik egy római városi újság töre-
sítását is vonta
után.
terjedt ki, amelyeket részint
Elbbi
dékeit hamisították.
nyilvánosságra.
A
utóbbi
1615-ben,
hamisítást
azonban
csak
1692-ben
iiozta
1781-ben állapí-
«De consolationcD cím mvét, amelyrl hogy elveszett, 1583-ban \ elencében kinyomtatták. Két évszázad miiha azután kimutatták, hogy ez tották meg. Ciceró
köztudomású
lulajdonképen
volt,
nem
Ciceró
mve, hanem az a m, amelyet vakmer hamisítókat
Siginio C. tanár hamisított. Hírhedt és a
X\'11I.
aki
századból
rical
and
geographical
subject to the
I'szalmazar Cyörgy, magát. 1704-ben «Histo-
ismerünk. Ilyen volt
bennszülött Formozának adta
ki
description
of
Formosa,
an
Island
Emperor of Japan» címen egy könyvet bocsátott
mint amely a leghihetetlenebb meséket tartalmazta nagy feltnést keltett. Késbben azután bevallotta, hogy hamisította. Bertram Gyula Károly, a kopenhágai tengerészakadémia tanára, szintén foglalkozott hamisítással. Egy alkalommal eladta, hogy ielfedezte XN'estminster Rikárd kéziratban lev történetét a régi római Britanniáról, amely szerinte a régi Britanniáról sok újat tartalmaz. A felközre, ilyen
.s
természetesen
fedezésnek eleinte igen örültek és a mvet eredetinek tartották^ de késbben bebizonyult, hogy hamisított. Nem kevesebb vakmerséggel végzett hamisítást Chatterton. Alig 16 éves korában leírta a X\ században él Rovvley Tamás szerzetes költeményeit s azokat, mint sajátjait, közrebocsátotta. Ezen költemények különben csak halála után lettek kinyomtatva é.s^ sok ideig vitatkoztak azok eredetiségén, mig végre tisztázódott, írta. Lauder \iImos, a hogy a költeményeket tényleg nem XVHI. század legels tudósa, Miltont plagiátornak nyilvánította és ezen állításába annyira beleélte magát, liogy azokat a for.
rásokat, amelyeket Milton a «Paradi.se losf»
cím müve
meg-
írásánál használt, szándékosan hamisította.
A hamisítások megállapítása különösen az ókorból és a középkorból származó írott könj^veknél nehéz. Ezeknél ugyanis az
írás,
betk
a
összetétele, a rövidítések és az írásjelek el-
helyezése nagyon különbözik egymástól. Vannak azonban olyan könyvek is, amelyeket többen írtak vagy amelyekben idegen kézzel eszközölt
például hat
a
toldások
vatikáni
helyen
mutat
fordulnak
és javítások
lev
könyvtárban ilyeneket,
más idbl származnak. Az
s
el,
mint
Vergiliusz-kódex, amely
azok az
írás után ítélve
mind
amelyeket rendesen ezért számukra helyet is hagy-
illusztrációk,
utólag illesztettek a könyvbe
s
hogy azokat késbben pótolták volna, szintén több festtl eredhetnek. Az említett Vergiliusz-kódex 50 miniatrt taitalmaz, amelyek közül az els kilenc linóm érzéket mutat, a következ 31 már iparszerleg van rajzolva és felütak,
anélkül,
letesen odavetve, de az utolsó árul
tíz
ismét több
mvészi
érzéket
el.
A
könyvek megsemmisítésérl szólva, mindenekeltt meg hogy a legtöbb könyvet a tzvész semmisítette meg. Különösen háborúk idejében, amikor városokat bombáztak, nem egy könyvtárt borítottak lángba. Menthet olyankor bizony alig volt valami s így nagyon sok értékes könyv veszett kárba, amelyeket pótolni többé nem lehetett. Királyi és egyházi rendeletekkel is semmi.sítettek meg könyveket, olyanokat, amekell említenünk,
lyeket az államra és az egyházra nézve veszélyesnek tartottak.
Erre nézve csak néhány példát hozunk fel. 1531-ben \Mttembergben elégetésre ítélték Luther Márton «An seine liebeii
Deudschens
cím
intéséi.
Nagy Frigyes
17ri3-ban kedveltjének,
Maupertiusz ellen intézett «Histoire du docteur Akakia et du natif de St. Maloi) cím röpiratát égette el nyilvánosan. Úgyszintén elégetésre ítélték az 17S9-ben megjelent ((Histoire secréte de la cour de Berlin (par le comte de Miraeredeti kiadását a német kiadással együtt. beau)» cím Nagyon sok ritka könyvet azonban maguk az olvasók semmisítettek meg; ha egyeseket nem is egészen, de olybá megcsonkították, hogy sokat vesztettek értékükbl. «Egyetlen ellenség sem okozott annyi kárt könyvtárakban, mint mondja Slater a kétlábú fosztogatók. Nem gondolok ugyan a tolvajokra, akik tulajdonosokat könyveiktl megfosztják, de magukban a a \ oltaire-nek
m
—
—
72
könyvekben kárt nem okoznak, amennyiben a könyveket egyszeren az egyik állványból a másikba helyezik. Mégis beszélek olyan olvasókról, akik nyilvános könjTtárakat felkeresnek s ott a folyóiratokból és kézikönyvekbl, sokszor ritka könj'vekbl
egész oldalakat kivágnak, hogy a fáradságot azok leírásával A leglelketlenebb könyvrongáló kétségkívül Bagford John volt, aki a XVIII. század elején Angolországban könyN'tárról-könj-vtárra kóborolt és az összes elképzelhet régi is,
megtakarítsák.))
könpekböl
a címlapokat kitépte. Ezeket azután nemzetek és városok szerint csoportosította és alapított velük egy több foliókötetbl álló gyjteményt, amelyet ma a « British Múzeum)) könyvtárában riznek.
A könyv Ha
a legújabb korban.*
XIX. század könyvét összehasonlítjuk az elbbi századok könyvével, meglehets különbséget észlelünk. Amazt sok tekintetben szebbnek és ízlésesebbnek találjuk, ami magától értetd is, hiszen áz elállításhoz szükséges eszközöket egyre tökéletesítették és újakkal gyarapították. Az írás tervezésénél és metszésénél a XIX. század els idejében majdnem kizárólag Baskerville, Bodoni és a párisi akadémia tendenciáját követték. Az antiqua-irásnak szép monua
mentális formája volt
s ezért
általánosságban használták. Ki-
csak Németország képezett, ahol a fraktur-írás mellett maradtak. A betüöntésben való technikai tökéletesedéssel beállott az az elszomorító tény, hogy az írás mindjobban vesztett szépségébl és erejébl. A bet hajszálvonásait vékonyra, az vételt
alapvonásokat vastagabbra csinálták, aminek eredménye azután
hogy a betk nyugtalanítólag hatottak. Nagy baj volt hogy nem voltak eléggé feketék. A szavak közötti fehér
az volt,
az
is,
részek túlsúlya, amihez
nagyon bántotta
a
még
szemet
a fény széjjelsugárzása is járult, s a
betknek nem
volt
meg
az a
tömörségük, amelyet sikornamentumos jellegük és rendeltetésük megkívánt volna. Csak a nyolcvanas években, a modern mvészeti áramlatok megersödésekor, kezddött a betüformák reformálása és az úgynevezett «könyvmvészet)> megteremtése. *
A bett
klopédiái) -ja
és a könyvtechnikát Pusztai Ferenc «Nyonidászati enci-
nyomán
ismertetjük.
73
A kezdeményezés DeMnne,
Morris, Crane és társaiknak köszön-
és mvész vetette magát a. betüterVezk lassanként visszatértek a kódexek betihez, amelyeknek modernizálásával igyekeztek a betformákat könnyen olvashatókká és megkülönböztefhetkké, meg némiképen dekorativ halásúakká tenni. Morris megalkotta a maga híres antiqua betit, az arany típusokat, majd az utolérhetetlen szépség gót-befket s ezek-
het.
Nyomukban számos tudós
modern könyvek
kel
A
csinálásáia.
visszavezette
a
bett
a
maga
eredeti szépségéhez. Morris
csakhamar követték Európa minden részében s ma már mindenütt a javított és könnyebben olvasható betket használják. Az utánzott betk ugyan nem olyan tömörek, mint a Morriséi, de formára nézve mégis az arany típusokhoz hasonlítanak. A könnyebb olvashatóságot olyan módon érték el, hogy a kis betk nyúlványait a lehetség szerint megrövidítették, a betképet szélesebbre vették és a bet vékonyabb és vastagabb vonásai között való hirtelen átmenetet és aránytalanságot enyhítették, azonkívül az egyes betfajtákat a félkövért megpéldáját
közelít árnyalatúvá
tették.
betk többnyire De ^ inne beti Morris pompás, de kissé darabos reneszánszát jelentékenyen enyhítette. Ezek a betk De \'inne eredeti betitl csak annyiban térnek el, hogy keskenyebbek.
A modern
után
készültek,
medieválisz aki
A betk
keskenyítését azonban igen jól ellensúlyozza a függleges vonások jobb árnyalása. x\ nagy betknél a reneszánsz klasszikus formáit vették
alapul,
azzal
az
eltéréssel,
hogy
a
keskenyebbre szabták. A nagy betk azonban nem voltak teljesen egységesek, ami kizárta azt, hogy azokkal
betket
kissé
kifogástalanul egyenletes sorokat alkossanak.
Ebben az irányban
azután törekedtek a nagj' betket megjavítani, de még így is elfordul, hogy egyik-másik bet között túlságos nagy a hézag.
Hogy ezeknek a nagyobb hézagoknak az eltnését lehetvé modern medieválisz betfajtákhoz úgynevezett kisegít betket öntöttek, amelyeknek az alkalmazása azonban nem igen
tegyék, a
célszer, mert
—
mint például
a
könyvcímeknél
az a dekorativ hatásuk, mint a nagy
A betk
stílusában való nagy átalakulás
minden szertelenség
nélkül.
— nincs meg
betkkel szedett sornak.
A román betk
nem
történt
mellett megszülettek a túlhajtott szecesszió egymásra típusai,
amelyek erteljes
meg
örökszép formái
nehezed
és lendületes vonásaik révén- széles
74
körben s
elierjofllek.
Ma már azonban
ismét helyei adtak
az
kiszorullak ezek a tipusok egységes jelleg, könnyen olvasható
betüt'ajtáknak.
A XIX. század könyvének címlapját hogy már eltérlek ama szokástól, hogy
E
IS'
E
Iv
E
tekintve, azt látjuk,
a címeket sorokkal
I.
j\z eredeti 3ael inértélíeii
FÁBÍÁH GÁBOR.
je!ji.„A^^,íc
Magyar
rirnlap.
iXIX. század.)
almozzák és mindinkább közeledtek ama irányhoz, hogy címlapon kevés sorban a legszükségesebb legyen féltüntetve. A címek szedéséhez nagy elszeretettel használták a díszbetket és a kompakt (tömör) betket. Csak a század végén, különösen a franciáknál és az angoloknál, alakult át gyökeresen a címek soknemüsége és ennek kifolyása lett azután a keresetlen szép és egyszer. túli)
a
A könyvek
század második felében lendüli fejldéssel kapcsolatban.
meg,
aki
mvészire
a
visszatért a
X\
hogy
fel,
új irányt
felében
kiállítás
nem
csak a
az általános iparmvészeti
Morris angol fest mutatta
hogy
Morris
törekedjenek.
a könyvek munkáiban
század könyvstílusához, de azzal a különbségcsakis
illusztrációul
úgynevezett
maga
.
A mvészibb
és tettel küzdött a mellett,
szóval
kiállításánál
gel,
Az
els
a XIX. század
kiállítására
valami nagy gondot.
í'oidiloltak
könyvmvészekbl
körül, akik azután
a
vonalas egész
rajzot
iskolát
trt meg. Az teremtett
meg
modern kÖnyvcsinálá^t rendszerbe
igyekeztek foglalni és szabályait megszerkeszteni. Természete-
sen abszolút érvényesség szabályok e tekintetben nem állíthatók fel, de azért a gyakorlatban mégis keletkeztek bizonyos alapelvek,
amelyek után
a
könyvnyomtatók
és az illusztrátor
igazodhatik.
A könyvek stílusának, céljának és nagyságának sokfélesége azonban megnehezíti ezen alapelvek összefoglalását. Nem számítva tehát a tárgy megválasztásának, a hangulatnak és az ízlésnek egyéni kérdéseit, pusztán a könyvoldal céljának
meg-
könyvoldal természetes kiterjedését és egv'úttal az ékesítésre váró felület nagyságát, a szöveges oldal szedése adja meg. A rajz ezt a felületet egészben vagy részben foglalhatja el, s a könw ékesítésének egyik alapelve, hogy a szöveggel meg nem töltött felület a szöveget kisér
határozására szorítkozunk.
.\
meg berekeszt ékítmények Ilyen felületek
hely.
vannak
elhelyezésére
kiválóan alkalmas
a könj'v fejezeteinek
végén
meg
elején.
A könyv kell
illusztrátorának a
igazodnia
és
rajzának
betk jellege meg fehér
fekete
és formája után
részeit
azokhoz
arányítania. Ezért az illusztrátor általában véve óvakodik attól,
hogy nehézkes fekete írásokból és vastag vonalakból
álló rajz
könnyed, nyilt betüfajtából szedett szöveggel kerüljön össze, vagj' fordítva könnyed, világos rajzot tömör nehézkes betkbl szedett szöveg mellé állítson. A tágvonalas tollrajz azonban néha még kövérbels szöveggel is jóhatású. A könyv bensejében legeiül van az elzék, az a két lap, amelyiknek egyikét hátsó felével a boríték bensejére ragasztják. Az ékesitésnek ezekre a lapokra is ki kell terjednie, még pedig lehetleg diszkrét módon. Rendesen a nyomtatott szöve:
tek módjára
ismétld
mintázattal történik ez oldalak ékítése,
76
esetleg többszínén
A
könyv tartalmára vonatkozó gyöngéd is, de nem szabad illusztiativ hatásra törekednünk az elzéket olybá tekinthetjük, mint a házak eltti kertet: nem szándékozunk benne hosszabb ideig tartózkodni, de csalogató hatása révén mégis jól esik a szemünknek azt látni. Az elzék különben még egyebek között arra is való, hogy az ex libriszt reája ragasszuk. Mintázatának megválasztásakor a könyv természete és jellege az irányadó. Költeményes és hasonló müvek elzékéül például vehetünk esetleg pillangós és virágos ékítményekkel telenyomtalott papirost; a komolyabb mvek elzékének ornamentuma már nehézkesebb kell hogy legyen. Az elzék után az elcim következik, majd pedig a fcím. Ennek ornamenlumai is olyanok legyenek, hogy a könyv egész is.
megengedbet
célzás
az
elzék ornamentumaiban ;
ne ismertessék meg az, olvasóval, hanem inkább csak szimbolisztikus módon .sejtessék vele. Ezen lap legfbb ékítményei különben a sorok legyenek. A címkép esetleg lehet egy kissé festi hatású is és jó ha a címkép is, meg a focim is az égés oldalt befödi, .\agyobb hatás elérése végett a betartalmát
foglaló
keretet esetleg
a
papiros széléig kiereszthetjük,
még
pedig úgy, hogy a keret alján és küls szélén megvastagítjuk. Az ilyen módon kerettel ellátott és a szedéstl elválasztott rajz erteljesebb hatású, mint amilyenek a szövegoldalak ornamentumai. Sok függ különben a dekoratív alaptervezettl is. Alkalmas betüfajta használatakor bájos, egyszer és mégis erteljes hatást érhetünk el, ha a figurális dolgokat, de még a tulajdonképeni ornamentumot is egyszeren csak körvonalakkal rajzoljuk.
A könyv kezd
fejezetén alkalma nyílik a rajzolónak,
hogy
az ékítménynek a betkkel való kapcsolásával dekoratív hatást érhessen el. Homlokdíszül az oldal negyedrészét betölt fríz-
forma
figurális rajzot vehet. Ezt igen jól ellensúlyozhatja valami erteljes vonású, négyszögbe zárt iniciáléval, különösen
ha arabeszkforma ágak nyúlnak ki abból s a margón felfelé meg lefelé szétnyúlva, a homlokdíszt a szöveggel összekötik. A fejezet címét ajánlatos a homlokdíszben elhelyezni. Ha a könj^et csináló mvész az els fejezet kezdetét homlokdísszel ékesíti, többé-kevésbbé kénytelen így eljárni a többi fejezetnél is és
jól teszi,
ha az illet helyek térbeosztásának, ornamen-
tuniainak és ezek jellegének, az iniciáléknak és nagyságuknak
77
harmonikus egyezésére ügyel. Még akkor is elég tere marad ahhoz, hogy a részletek kit^alálásában sokféleséget érjen el. Ha a két szemközt lev oldalon féloldalas illusztrációk fordul-
//r^ Pogány Vilmos
illuszlráciöja Jókai
Mór «Mire megvénülünk
-
ciimi
regényéhez.
nak el, olyan hatást érhetünk el velk, mint valami folytatólagos frízzel (képszék), különösen ha figurális alakok is vannak bennk. A köthézag okozta megszakítás nem igen számít. A könyv fejezeteinek utolsó oldalairól egyes mvészek a záródiszítményt szándékosan elliagyják, azzal az érveléssel,
78
hogy is,
lev fehérségen
fejezetek végén
a
meg
merült
az elméje is megpihen. Ezzel fel,
hirtelen
hogy zárócliszílniény nélkül
végzdik
he.
A
tökéletesen
szeme vélemény nagyon is
az olvasónak a
szemben az a
üres
a
fejezel tér
holt
tér,
s az
olvasó örül annak, ha a szövegben olvasott gondolatoknak valami halvány reflexiója tükrözdik vissza a zárójegyben.
A
záródíszítmények különben szerkezetre nézve igen sokmegegyezhetik a többi ornamentum .stílusával. Bizonyos alapformákal sokszorosan megismételhetünk bennök, de azok egylormasága mellett is a részletek
félék lehetnek. Stílusuk
kidönféleségével igen változato.ssá tehetjük a zárójegyeket.
A
könyvek
illusztrálásánál a
szet játszott nagy
szerepet,
újból felvirágoztattak.
Ebben
XIX. század elején
amelyet az
a XVIII.
idben
k
a famet-
század
végén
azoniian csak London-
ban voltak ügyes fametszök s csak értettek ahhoz, miképen kell fametszetekkel illusztrált könyvekel nyomtatni. Jelentékeny haladási azonban az angolok sem tanúsítottak, mert a fametszetek elkészítését harmadrangú mvészekre bízták. A jobb és mvésziesebb kivitelre való törekvés a század közepén Franciaországban indult meg, ahol a napóleoni háborúk befejezése után rendkíviil nagytehetség férfiak kezdtek a fametszettel foglalkozni. Németországban is egjae nagyobb kedv mutatkozott a fametszct illusztrált könyvek iránt. Ennek következtében jelentek meg a maguk idejében oly híres Pforzheimer illusztrált-kiadások az «Ezeregy éjszakáw-hól, «Gil Blasz»-ból és «Don Quijotte»-ból. Magyarországon a XIX. század közepén, mint ügyes fametszök Riedel Károly Ágost, Hnszka Lajos és Potemkin Alfonz váltak ki. A század végén pedig Morelli Gusztáv, akinek remek fametszetei külföldön is nagy feltnést kellettek.
A
fametszet mellett
a
réz és
acélmetszetet
is
kultiválták,
azonban egyik sem emelkedett arra a fokra, hogy a fametszetet elnyomta volna. A rézmetszésnek ma is számos mvelje van, de a kön^'vek illusztrálásánál csak ritka esetben jön számításba. Legfeljebb díszmveknél, minthogy az ily módon igen költséges. Az acélmetszetet, melyet való illustrálás 1820-ban Heat Károly talált fel Angolországhan, manapság
csaknem egészen abbahagyták. Az újabb idben a könyvek
illusztrálásához
elállításánál az úgynevezett fotomehánikai
való
klisék
eljárások hódítót-
tért. ügy az egyszín, mint a három- és többszín nyomásnál különösen az autotípíál, a fénynyomást, a cínkográfiát,
lak
a helio- és fotográvürt alkalmazzák.
Zichy Miháh
Az alábbiakban rokat, akiket méltó
jelesebbek
nemessége
illusztrációja
Aran\ János
ljallail;iilioz.
felemlítjük a jelesebb
hely
illet
a
könj-v
magyar
illusztráto-
történetében.
A
leg-
Zichy Mihály volt. Rajzaiban a felfogás szövetkezik a technika tökéletességével. Nagy
egyike
gonddal illusziiálta Arany János balladáit, [Pelfi Sándor költeményeit és Madách Imre «Az ember tragédiája» cím klaszszikus drámai költeményét. Allegorikus kompozíciói, amelyeket és az ((Aradi vértanuk albuma* a «Segítség;» cím alkalmi
m
A száraz
a
könyvkötés
ánipir
uralkodott,
XIX. század elején
szárság
stílusa,
díszítési
az
formáival
az
antik
terén
a
francia
amelynek
csá-
túlterhelt,
díszitményeket
akarták
Az ámpir korszakban a kötéseket úgy Franciaországban, mint Angol-, Német- és Olaszországban antikszerü ornautánozni.
etruszkis vázaképek és pompeji falfestmények motivumaivalj díszítették. Ezek a díszítmények azonban igen
mentikával,
l'rani'ia
ánipir-Köti's.
szegényesek voltak. Valamivel gazdagabban díszített kötéseket Franciaországban jMairot készített. A német ámpir-ízlésben a bécsi könyvkötk végeztek szép munkát. Általában az árapirkötések sok eredetiséget mutatnak, de a késbbi idklien már csak utánzatokba estek. Franciaországban az els szolid és ízléses munkát Purgold készítette és az ö mhelyében tanult Bauzonnet, aki Trautz-cal egyesülve, csakhamar nagy reformokat hozott lie. Bauzonnet újra alkalmazta az apró mintabélyegzket, amelyeket hosszú idn át a kényelmesebb vésett Iparosok Olvariotára. XXIT.
.5
—
6.
6
lemezek helyettesítettek, Tiautz pedig újra divatba hozta a kissé nehezen nyíló, de nagyon elegáns gömböly hátakat. § A modern kön_y\-kötészet a nyolcvanas években fejldött ki, amikor valamennyi iparmvészei hatalmas lendületet nyert. Különösen Angolországban, ahol egészen új, biztos stílust találtak és képeztek a kötésdíszítményekben, amely az anyagj|
\iigol
kíjlés.
iXIX. század.)
nak és a technikának teljesen megfeleli. Franciaországban a modern könyvkötk iskolát alapítottak s mintáikat Európa minden országában utánozták. Mikor azután a könyvkötészet nagyiparrá fejldött ki, minduntalan új divatot hoztak. A kalikóvászon használata azonban, amely tartósabb mint a papiros
br, arra vezette a könyvkötket, hogy a könpet igen gyakran egymástól különböz
és olcsóbb mint a
könyvtáblát és a
jellegekké csinálták káltak.
A
s
ilyképen
sok ízléstelen dolgot produ-
rendszeres ékesítés érzéke,
a
szerkezet
és
díszítés
83
kapcsolat
közötti
véuén
fellendült s
legszebb kivitel kötéseket
A
könyvgyjtés,
század
els
már
század
a
egységhez csak
esztétikai
a
XIX.' század
Az utolsó évtizedben a könyvkötészet nagyban ma már az elmésen megkonstruált gépekkel a
vezetett.
ma
el.
nyilvános könyvtárak ügye a XIX.
még az elbbi század képét mutatta, de második felében alig elképzelhet fejldéshez
felében
Nriuel
jutott s
állítják
illetve a
ott tartunk,
kíili-s.
iXIX.
sz;iz;iil.j
hogy minden mvelt országban modern
és nagyszabású könj^tárak vannak. Ferenczi Zoltán
tártan alapvonalai))
cím müve nyomán
«A könyv-
közöljük a következ
nevesebb könyvtárak fejldését mutatja. könyvtárban XIV. Lajos halálakor 70,000 kötet volt, 1791-ben 150,000. 1840 táján 500,000, s ma van benne több mint 3.000,000 kötet. Azonkívül 300,000 térkép, 150,000 kézirat és 2.000,000 metszett kötetekben és mappákban. A bécsi udvari könyvtárban a XIX. században csak összeállítást,
amely
a
Eszerint a párisi nemzeti
6*
ma van 515,000 Múzeum» könyvtárában
S0,000 kötet volt s
kötet
24,000
és
kézirat.
csak 115,000 kötet volt, 1890-ben már 2.000,000-ra tették a kötetek számát s ma van ugyanott még 200,000 térkép, 100,000 zenem és 50,000 kézirat is. Nagyobb országos könyviárak a müncheni
A
((British
\^
1837-ben
Franklin-Tarsulal kiadvány-koteseibul
1.000,000 kötettel, 40,000 kézirattal; a berlini 1.000,000 kötettel,
30,000 kézirattal a
;
a
slrasszburgi 7()0,000,
darmstadti 450,000. a
brüsszeli
400,000,
a
a
drezdai
500,000,
bázeli
220.000.
Bodleiana 500.000, a stockholmi 382,000. a Mazariné könyvtár Parisban 300,000. a St. Geneviévc könyvtár ugyanott 180,000, a vatikáni könyvtár Rómában 2()0,0()0 (26,000 kézirat), a római nemzoli köny\4ár 38.3,000. a a hágai 200,000, az oxfordi
milanói 229,000,
Márkus
a
nápolyi 364,000, a firencei 405,000. a szent.
Velencében 403,000, a madridi nemzeti könyvtár 500,000, a szentpétervári császári könyvtár 1.228,000, a washingtoni ((National Library» 832,000 kötettel. Az egyetemi könyvtárak közül nagyobbak a göttingai 503,000, a könyvtár
Jieidelbergi 563,000, a stuttgarti
würzburgi 350,000,
400,000, a lipcsei
a tübingai 340,000,
boroszlói 300,000. a bécsi 559,000, a
a
rostocki
500,000,
a
318,000,
a
prágai 260,000 a leideni
300,000, a genfi 360,000, a
cam-
bridgei 467,000, a kopenhágai
A Franklin-Társulal
kiadvány-köli'Seil"
600,000, a krisztiániai 360,000, a bordeauxi 467,000, a bolognai
madridi 210,000, a szentpétervári 287,000, a varsói csikágói 300,000, a cambridgei (Észak-Amerika) Harward-könyvtár 525,000, a tokiói (Japán) 414,000 kötettel. Magyarország nagyobb könyvtárai A budapesti egyetem könyvtára 230.000 kötettel. 45,000 apróbb nyomtatvánnyal, 255,000,
a
454,000,
a
:
körülbelül 900 snyomtatvánnyal, 1711 eltti nyomtatvánnyal stb.
A
1095 hazai magyar és latin ((Magyar Nemzeti
Múzeum»
könyvtára 178,578 kötettel, melyekhez járul egyébb anjagban, egész az egylapnyi nyomtatványokig stb.. még további 179,109 darab,
van
tehát
együtt
357,687
darab.
Van benne
17,139
86
kézirat, 260,000 oklevél,
nyomtatvány.
A
16,977 kötet hírlap
((Magyar
150,000 kölettel (357 snyomtatvány,
Benedekrend 17,917
stb.
1030
és
s-
Tudományos Akadémia» könyvtára
A
20,000 kézirat).
Szont
Pannonhalmán 133,355 kötettel és ((Erdélyi Múzeum-Egyesület» könyviára
köny\tára
Az
füzettel.
Kolozsvárott 80,000 kötettel, 2000 kézirattal, 8000 oklevélleL A kolozsvári egyetemi könyvtár 66,000, az érseki fegyház-
megyei könyvtár Egerben 58,000, a ((báró Bruckenthal - Múzeumi) könyvtára Nagyszebenben 100,000 (968 kézirat),
ev. ref.
ra
Somogyi
a
kön^'v-
Szegeden 58.061, az
tár
fiskola könj^tá-
Debreczenben 75,523,
(1493
az
kézirat),
ér-
fegyházmegyei könyvtár Esztergomban seki
101,323 (738 snyonrtatvány és 1461 kézirat), a ((Ferenc József
Megye-
tem» könyvtára 60,442, az (ílparmüvészeti
zeum» könyvtára a
kai
«Központi Hivatal))
Mú-
56,532,
Statiszti-
könyvtára
Budapest székesfváros könyvtára 69,000
78,447, fA
Franklin-T;irsul,-il
kiaiJv;in>
-köleseibl.
kölettel.
hatjuk
el,
hogy
a
Nem
mulaszt-
nagyobb magyar magánkönyvtárakról meg
ne emlékezzünk. Nagy könyvtára volt a XIX. század elején gróf Széchenyi Ferencnek (15,000 kötet és 2000 kézirat), aki azt 1802-ben az országnak felajánlotta s ezzel megvetette a ((Magyar
Nemzeti Múzeum» könj'vtárának az alapját. Jankovich Miklós,, Horvát István és gróf Kemény Józsefnek szintén volt jelentékeny könyvtára. Az elbbi kettnek gyjteményét az ország a (íMagyar Nemzeti Müzeum» számára vásárolta meg, a harmadiké az ((Erdélyi Múzeum-Egyesületi birtokába jutott. A XIX. század második felében nagy könyvgyjtk voltak: Nagy
87
mbl
(2000 és 4000 röpiratból álló gyjteményét 1869-ben a lipcsei Liszt és Franké antiquárius cég vásárolta meg 10,000 tallérért) Török János (8000 és 2300 röpIstván
mbl
;
iratból álló
gyjteményét
1874-l)en
Schlaucli
Lrinc szatmári
püspök szerezte meg 20,000 forinton); gróf Apponyi Sándor (gyjteménye leginkább hazánkai érdekl külföldi mvekbl állott) gróf Apponyi Rezs, Ágoston József, Ballagi Mór, Emich Gusztáv, Keglevich István, Knauz Nándor, Kölcséri Sámuel, gróf Mikó Imre, Nagy István, Ráth György, Szalay Imre, Szemere Atilla stb. Nevezetes magánkönyvtár a herceg Eszterházy-családé Kismartonban, a gróf Festetiché Keszthelyen, gróf Károlyié Budapesten és Pócsmegyeren, gróf Apponyié Pozsonyban, gróf Fayé Zayugrócon, és a Csaplovics;
köny\'tár Alsókubinban.
A fennebb emiitett nyilvános könyvtárak mellett van minden országban számos szak- és intézeti könyvtár. Ma már alig van olyan múzeum, egyesület vagy iskola, amelynek ne volna könyvtára.
Az
mveltség
nagy idben ersen felkaroltak. A népkönp'tárak eszméje Amerikából jött el hozzánk Európába s ma már itt kitnbb eredményeket érnek el, mint eredeti hazájában. A népkönyvtárról a ((Kincses Kalendárium* 1913. évi folyamában a következket olvassuk «A népkönyvtár nem tördhetik a szigorúan tudományos elvekkel. Nem bolygatja a múltat és nem kivan örökélet alkotások gyjtésével foglalkozni. Az munkája csak a jelené. Nem eikluziv természet, a mvelthez és a mveletlenhez egyformán szól, felntté és ifjúságé. Az iskolát akarja kiegészíteni és befejezni. Megedzeni akar az élet küzdelmeire, erssé és szilárdabbá teszi azt, amit az iskola nyújtott. Megnemesíti a pihenést és szebbé teszi a mindennapi munkát. Eltereli figyelmnket a köznapiról és megismertet bennünket a szellemi élet örökké maradandó alkotásaival. De ami benne nem várja míg az egészen új és eddig ismeretlen, az, hogy olvasó hozzásiet, amig felkeresi. Ha a régi tudományos könyváltalános
és felvilágosítás tei'jesztésére
kihatással vannak a népkönyvtárak, amelyeket
tár fenntartója a tudásnak,
bl
az
újabb
ha ö képviseli azt a forrást, amelyaz új, bármennyire különös a
meríteni akarnak, úgj' ez
hasonlat,
úgyszólva
a
víznek, amely fölüdíli a
vízvezetéke
az
szomjuhozót.
eleven,
Nem
friss,
bugyogó
tántorodik
el
cél-
jától,
semmi fáradtság nem
riasztja vissza attól, hogy célt hogy híven szolgálja az emberiséget. Minden eszközi felhasznál, mindent megkíséri, hogy minél szélesebb és nagyobb
érjen,
rétegben terjessze a tudást.
A
A
népet
mindenféle
íajtájii'''ked-
«British Múzeumi) könyviárának ei;yik könyrtcrnie.
vezménnyel csalogatja, minden városnegyedbeií jobbnál-jobb külön eladásokkal kecsegteti hallgatóit, benn a könyvtárban és a vándorkönyvtár megteremtésével ép olyan nagyarányú, mint akármelyik nagyhír könyvtár. Mozgalmas, élénk, mindenütt ott van, ahol a szükség megkívánja és rohamos fejldése és fejldésének iránya megfelel annak az életszükség-
89
amely életre hívta és nem tagadja meg hazáját, ahonnan származott, ahol a népkönyvtár bölcsüje ringott*. Ma már Európa minden országában vannak népkönyviárak
lelnek,
A budapesli egyetemi kí'mwlár
k.inyvloriiio
ilyenek felállításához mindenhol az állam is hozzájárul. Magyaroiszágon jelenleg több mint 4000 népkönyvtár mködik és ezeknek száma idvel bizonyára még növekedni fog. Végül röviden megemlékezünk a könj'A'kedvelésrl, amely a XIX. század folyamán nagy lendületet vett. Ezen a téren, mint korszakalkotó esemény, a híres «Roxburgh-Egyesület» és
90
(London 1812 július 13-án) tüntethet fel. Éidekea hogy^éz az egyesület épen azon az emlékezetes napon alapíttatott, amelyen Boccaccio «Dekameron»-ját oly drágán eladták. Ez az egyesület, amelynek a legelkelbb angolok körébl elbb 31, majd 40 tagja volt, nemcsak a régi értékes könyvek növekedését mozdította el, hanem egyszersmind példáját is adta számos más egyesület alapításának, ha nem is alapítása
véletlen,
ugyanolyan, de legalább hasonló törekvésekkel. Külföldi egye-
A «Magyar sületek
des
is,
livres))
Nemzeti Múzeum>j kiinyvLiráiiak könyvlermei.
mint a (cSociéte des Parisban,
Bibliopliiles»
keletkezésüket
szintén
és
az
az
ez
«Amis
oldalról
buzdításnak köszönhetikf Amíg azonban a francia könyvkedvelök különösen a ritka kiadásokat hajszolták s mindenekeltt a fényes kötésekre s a jó illusztrációkra fektettek súlyt, a
jött
hettek.
Az
olasz
könyvkedvelk már nem annyira
a ritkaság,
mint inkább a szép kiállítás szempontjából nézték a könyveket. A német könyvkedvelk pedig csak az olyan könyvek
91
megszerzésére törekedlek,
amelyek tanulmányaikra elnyösek
voltak.
Franciaországban a régi és ritkább könyvekre Brunet, a könyvkedvelö hívta fel a könyvkedvelök figyelmét. Ugyanis nagy mve elszavában a következket mondja aKutatásaim eredménye, hogy megóvtam a megsemmisüléstl sok olyan könyvet, amely a haszontalan papirok sorsában részesül, ha az általam jelzett érték a tulajdonosok figyelmét hogy megakadályoztam az idegenek által fel nem ébreszti potom áron való széthordásukat s hogy végre rábírtam a könyvek kedvelit, hogy bizonyos fényzéssel köttessék könyveiket, ami azután hosszú idre biztosítja azok fennmaradását. Ennek közzétételével természetesen a régi könyvek árát nagyon felemelte. Ez a XIX. század els felében tartott könyvtudós
;
árveréseken
érezhet
is
volt.
Elssorban
is
a latin és
görög
klasszikusokért fizettek magas árakat. Az inkunabulák, Aldinák és Elzevirek ára
rohamosan emelkedett. Minden könyvked-
is
ezeket kereste és csakhamar eltntek a forgalomból. Ez azonban nem tartott sokáig, mert Franciaországban mindig
vel
változatosságot. íme egy példa. Olaszországban egy 1886-ban megtartott könyvárverésen Horáciusz 1501-iki kiadásának árát 1200 frankban állapították meg s ugyanakkor a francia kön>'\'árveréseken az ugyanazon idbl és könyvkiadótól ered Vergiliusz, Katullusz, Tibullusz stb. kiadásokat már 25 30 frankért kínálták. Csak Francis Greppe könyvkeresked tette Horáciusz Elzevirnél megjelent kiadásának de is csak azért, mert a kérdéses példány árát 300 frankra
kedvelték a
—
;
bibornok tulajdona volt. Egyébként a klasszikusok kiadásai igen olcsón keltek el. A francia könyvkedvelk újabb érdekldése a régi krónikák, a lovagregények és a XIV. Lajos korabeli költk felé üányult. Moliére eredeti kiadásai a XVIII. század végén még számba se jöttek, de már a XIX. század els felében a könyvkedvelk legnagyobb része már ezeknek a megszerzésére törekedett, így például a aPrecieuses ridiculess cím mve (megRichelieu
jelent 1660-ban Parisban Guillaume de Luyne-nél) 1650 és az
cím mve
(megjelent ugyanott 1663-ban) Fontaine párisi könyvkeresked Moliére mveinek 22 kis kötetéért, egyszerre véve, nem kevesebb, mint 28,550 frankot kért. Hasonló arányban emelkedett Racine,
«Ecole des femmesí) 1500 frankért kelt
el.
Fontaine és más egykorú francia írók els kiadásainak is. Francis Greppe könyvje'gyzékében f.a Fontaine verfees elbeszéléseinek Didót által 1795-ben közrebocsátott kiadása 1500 frankkai szerepel és Racine müveinek kétkötetes kiadásáért (megjelent 16í>7-ben Parisban Claude Barbin-nél) Durel könyvkeresked 600 frankot kért. A francia költkön kívül az olaszokat is kedvelték. Dante, Boccaccio és Artino müveinek I.a
értéke
els kiadásai époly magas árakon keltek el, mint a francia költk müvei. Amint azonban megállapítliató, a legtöbb könyAkedvel Boccaccioért rajongott s így egy ir)27-iki firencei kiadása, a híres «ventiszettana», 1200 frankon túl emelkedett.
St
Velencében 1729-ben megjelent hamisított és pedig azért, mert a pélmindössze 300-at nyomtattak hamarosan el-
a Pasinellonál
kiadásért
magas árakat adtak
is
—
dányok
—
*
keltek.
Az angol könyvárverésekrl a következ kimutatás nyújt érdekes képet, amely néhány híres könyvkedvel könyvtárának eladási árát, a beszerzési árral együtt tünteti fel. A kimutatás szerint
Duke
eladási
ára
of Boxburghe könyvtárának beszerzési ára 5000,
sterling volt, W. Bekford könyvtára Turner könyvtára 20,000 és 30,000, könyvtára 3(j.000 és 62,712, H. Huth 120,000 és 80,990. B. lloe könyvtára 100.000 font
23,397
font
30,000 és 73,551, J. Earl of Hohburnham
könyvtára volt
és
sem
a
8.
338,826 fonton kelt el. Amint látjuk, sem a Huth-, Hoe-gyüjtemény ára nem végleges, mivel ezek csak
részben
keltek
el.
Persze az értéknövekedés
itt
megállapított
szabálya nincs kivétel nélkül. Héber Rikárd könyvtárának beszerzésére 80,000 fontot költött s elárverezése csupán 57,000
Megjegyzend azonban, hogy
fontot eredményezett.
e veszte-
ség annak tulajdonítható, hogy az árverés igen kedveztlen idben (1834 1836) történt; kétségtelen, hogyha napjainkban
—
gyjtemény
eladásra, a Heber-könyvtárért befolji. öszszeg megközelítette volna a negyedmillió font sterlinget. Ausztriában a ritka könj'\ek els árverését 1838-ban Bécsben, Németországban pedig 1843-ban Lipcsében tartották. Árveréseket, könyvjegyzék nélkül, Németországban különben már
kerül e
korábban
is
tartoltak..
A magyar könyvkedvelk
a ritka könyvek és nemzeti sohasem tanúsítottak valami nagy érdekldést. Az ilyeneknek vevi csak a nagy nyilvános könj'%-
költk els
kiadásai
iránt
,
lárak voltak.
dik
felében
a
Magyarországon különben a XIX. század másoritka régi magyar könyveket igen olcsó áron fáradságot vett
lehetett megszerezni, ha valaki
magának
azo-
kat felkutatni. így például gróf Apponyi Sándor Révai Leónak Pesti Gábor Ezopus-forditásáért (megjelent 153(>ban Bécsben),
legnagyobb ritkaságok közé tartozik, 900 koronát idbl származó könyveknek pedig alig volt Ipolyi Arnold «Mitológiá»-járól tudjuk, hogy ára a nyolcvanas években 100 koronára szökkent fel, de az is csak azért, mert azt híresztelték róla, hogy a szerz össze-
amely
a
Az újabb árfolyama. Csak adott.
szedte
A
és
legújabb
elégette
az
összes
megszerezhet
idben azonban már jobban
példányokat.
értékelik a ritka
ma-
gyar könyveket s hogy ezek értéke megállapíttatott, azt elssorban Révai Leónak és Horovitz Lajosnak (mind a kett tudományos antiquáriummal foglalkozott) köszönhetjük, jelenleg pedig Ranschburg Gusztávnak. Nemrégiben Dodd H., a ritka könj'Aek nagy szakértje, állított össze arról, hogy a földkerekségnek melyik legdrágább könyve. Nézete szerint els helyen (iutenberg Jánosnak els kiadású bibliája áll, amely Mainzban készült. Hogy mi az ára ma e ritkaságnak, azt nehéz megállapítani, mert évek óta egy példány sem került forgalomba, pedig az áruk minden eladás alkalmával emelkedett. Londonban egy példányt LS84-ben 78,000 koronáért adtak el, 1897-ben SO.OOO koronáért. Hoe-nak, az elhunyt könyvkedvelönek az voli a
kimutatást a tíz
hogy ha mostanában eladásra kerülne ilyen biblia, lenne az ára. Második helyre azt a pszalteriumot teszi, amely 1457-ben jelent meg. Arát .szintén 200,000 koronára teszik. Ennek egy példánya, de 1459-es kefeltevése,
legalább 200,000 korona
lettel,
az elhunyt Quvvitsch tulajdona volt. Hagyatékából Irving
meg és az ö révén került Pierpont Morgan Harmadik helyre a « Híradás Prága ostromáról* ez, az els került. Az els angol nyelven írt cím angol könyvnyomtató. Caxton Vilmos készítette 1469 ti H^l-ig. Igen kevés példány maradt belle és ezek legtöbbje is csonka. Chancer «Canterbury Tabess cím mve, amelyet 1478 táján nyomtattak, épen olyan ritka, mint az 1485-bl
Tivadar
vette
könyvtárába.
m
m
származó
«.Morte
d'Arthur)),
Maíery Thomas
mve
és
ezek
sorakozik Shakespeare mveinek els foliókiadása. Az els Shakespeare-foliókiadást a londoni Van-Antverp árverésen mellé
egy amerikai 72,000 koconáért vette meg. Igen nagy értéke van az els Amerikában nyomtatott törvénykönj'\'nek is. Eijbl ezideig csak egyetlen példányi sikerült felfedezni. Tulajdonosa a brooklyni Chmch, értékét 100,000 koronára becsiilik. Massachusettsben, Cambridge-ben nyomtatták ItMB-ban. Ugyanott bat évvel korábban egy pszalieriumot is nyomtattak. Ebbl tiz példányt ismernek. A teljeseknek értékét megbecsülni sem tudják, mert évtizedek óta múzeumok a tulajdonosaik. Vanderbilt a maga idejében 5000 koronát fizetett egy példányért, de ma 50,000 koronát is megérne. Végül rendkívül nagy értéke van Shakespeare «Venus és Adonis» cím müve els kiadásából megmaradt egyetlen ép példánynak. Ez egyúttal Shakespeare els nyilvánosság eltt megjelent müve.
TARTALOM. Lap
Bevezetés.
A könyv
szerepe az ember életében
A könyv
az ókorban
A A
a
könyv az
A
könyv
A könyv
könyv
.
,
_ _
_
.,__.,,_____ _ _ _ újkorban __.,__ korban
3
történeti fejldése.
_.___._.____
középkorban
a legújabb
_
_
__.,_,
__
— ...
_
...
_ _ _ _ „ _ _ .
7 18
47 72
KULTÚRA ES TUDOMÁNY Bartha Dénes: Beethoven
Benedek Marcell: CzETTLER
Irodalomesztétika
Jen Az emberi :
gazdálkodás
története
Gyergyai Albert:
A
mai francia regény
Halasy-Nagy József Magyar önismeret :
Halász Gábor Az értelem keresése :
JoÓ Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe Joó Tibor: A magyar nemzeteszme
NÉMETH LÁSZLÓ: Magyarság Németh László: Berzsenyi Reményi József: Amerikai
és
Európa
írók
Cs. Szabó László : Levelek a számzetésbl
Szabolcsi Bence: Bevezetés a zenetörténetbe
Báró Villani Lajos: Arenaissanceúttöró'i
FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA
