Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga [email protected] [email protected] 508-as iroda

Tematika

1. 2.

3. 4. 5. 6.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő Az emberi erőforrás-gazdálkodás környezete: földrajzi, gazdasági, demográfiai, társadalmi és jogi környezet A munkaerőszükséglet meghatározása A munkaerő alkalmazása A teljesítmény kiértékelése Az emberi erőforrás fejlesztése, karriertervezés

6. 7. 8.

9. 10. 11.

Motivációs tényezők a munkában Az elbocsátás Az emberi erőforrás-gazdálkodás etikai vonatkozásai Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek Nemzetközi emberi erőforrás-gazdálkodás Egészség, biztonság a munkahelyen

Az erőforrások típusai • • • • •

Természeti Anyagi Pénz Emberi Idő

Az erőforrások általános jellemzői Kimeríthető  Megújuló  Helyettesíthető 

Az emberi erőforrások sajátos jellemzője 

Önálló, szabad akarat, amellyel cselekvéseit, s ezáltal teljesítményét szabályozni képes

Tartós versenyelőnyt biztosító erőforrások jellemzői Helyettesíthetetlenség  Utánozhatatlanság  Ritkaság  Értékesség 

(Wright, P. idézi Karoliny & al., 2004:23)

Az emberi erőforrás fogalma 



Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége A munkavállaló a vállalattal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy. (Chikán, 2003:254)

Az emberi erőforrás menedzsment fogalma 

Az emberi erőforrás menedzsment azon funkciók kölcsönösen egymásra épülő együttese, amelyek az emberi erőforrások hatékony felhasználását segítik elő az egyéni és a szervezeti célok egyidejű figyelembevételével.

(Karoliny & al., 2004:24)

Az emberi erőforrás menedzsment céljai 

Végső cél: a szervezeti hatékonyság támogatása      

Szervezeti célok (fennmaradás, növekedés) támogatása Erőforrás biztosítás Hatékony munkaerő-alkalmazás EEM elvek közvetítése Etikus magatartás terjesztése Méltányosság biztosítása (Karoliny & al., 2004:24-26)

A történelmi fejlődés fázisai  

   

A társadalmi reformer (XIX. sz.) A jótékonysággyakorló - gondoskodó hivatalnoktitkár (XIX. sz. második fele) Az emberséges bürokrata (1920) A konszenzusteremtő tárgyaló (II. Vh után) A szervezeti ember (1960-as évek vége) A munkaerő-elemző (EEM megjelenése) (Torrington – Hall, idézi Karoliny & al,, 2004:52-55)

A munkaidő szerepe 



A munkaidő méri az egyes emberek részvételét a társadalmi termelésben, és ezáltal meghatározza részesedésüket a társadalmi termék pénzformában közvetlenül felosztásra kerülő részéből A társadalom szintjén a munkaidő eloszlása attól függ, hogy a fizetőképes kereslet kielégítéséhez mennyi és milyen tevékenység szükséges (Tímár, 1988)

Munkaidő és szabadidő - 1 „A józan emberi ész azt kívánja, hogy a munkaidőt úgy osszák be: a munkaidő alatt csak dolgozzanak és a pihenőidő alatt valóban pihenjenek, vagyis éles határvonalat kell húzni a kettő között, és nem pedig bizonyos fokig együtt csinálni”.

(Taylor, 1983)

Munkaidő és szabadidő - 2    



Munkanap - a nap 24 órájának 1/3-a Munkahét - a hét 168 órájának ¼-e Éves munkaidő - az év 8760 órájának 1/5-e Életmunkaidő - az átlagos életidőnek 1/10-e A munkaidőn kívüli idő azonban nem szabadidő! (Tímár, 1988)

Munkaidő és szabadidő - 3 



A társadalmi újratermelés időalapját az első gazdaságban teljesített munkaidő, továbbá a második gazdaság és a háztartás munkáira, valamint a közlekedésre fordított idő együttvéve alkotják. Csak e „kötött idő”, valamint a fiziológiai szükségletek (táplálkozás, tisztálkodás, alvás) kielégítése után fennmaradó idő „szabad”. (Tímár, 1988)

A munkaviszony időtartama    

„állandó” / „meghatározatlan időre” szóló „szezonális” vagy „időszakos” foglalkoztatás „alkalmi” foglalkoztatás A foglalkoztatás egyes típusait a munkaidő hossza, a munkaidő beosztása, rendje és a munkaviszony időtartama együttesen jellemzik (Tímár, 1988)

A munkaidő hossza „normális” vagyis „teljes munkaidő”  „rövidített munkaidő”, „részmunkaidő” (a munkafeltételek és munkakörülmények kedvezőtlenek, személyes vagy családi problémák) 

(Tímár, 1988)

A munkaidő beosztása 

Kötött  



Egy műszak Több műszak

Rugalmas

(Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer 

A munkaidő-beosztás újabb rendszerei, amelyek növelik munkavállalók választási szabadságát a megállapodás szerinti munkaidő elosztásában, és ezzel megkönnyítik a munkaidő és a munkaidőn kívüli tevékenységek összehangolását

(Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 1 





„csúszó” munkaidő-rendszer: a dolgozók – az üzemidő korlátjai között – maguk határozhatják meg a munka kezdésének és befejezésének az időpontját. változó munkaidő-rendszer: a munkáltató a napi munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállaló saját elhatározása szerint dolgozza le a munkaidőt. „sűrített munkahét”: a munkavállaló a normál munkahétnél kevesebb nap alatt dolgozhatja le a heti munkaidőt. A dolgozó választási szabadsága csupán annak vállalására vagy elutasítására korlátozódik. (Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 2 



„kapacitás-orientált munkaidő-rendszer”: a havi munkaidő elosztása az elvégzendő munkafeladattól függően változik. A ledolgozandó munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg. „munkahely-megosztás” (job-sharing): két vagy több személy egymás közötti önkéntes megállapodás alapján megosztja az adott munkahelyre megállapított munkaidőt, a munkateljesítmény után járó munkabért és a juttatásokat. A munkahelyet megosztó dolgozók egyetemlegesen felelősek a munkahely betöltéséért és a munkafeladat elvégzéséért. (Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 3 

„munka megosztás” (work-sharing) vagy a munkahely kettéosztásának (job-split): a munkáltató határozza meg, hogy a munkát vagy a munkahelyet hogyan osztja meg és kiket alkalmaz adott részfeladatok elvégzésére (inkább a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a rugalmas munkaidő-rendszerek altípusainak felelnek meg). (Tímár, 1988)

A munkaszervezés céljai   

a munkarend megváltoztatása a munkarend rugalmasabbá tétele az otthoni munkavégzés lehetőségeinek megteremtése

(Chikán, 2003:274)

Munkaszervezési eljárások 







a munkarotáció: a dolgozók szakismereteik határain belül akár egy nap folyamán is más-más feladatokat láthatnak el; munkafeladat-szélesítés: a munkás több, egymáshoz kapcsolódó, javarészt azonos jellegű tevékenységet végez; munkakör-szélesítés: a dolgozó nemcsak jellegükben azonos feladatokat, hanem egymástól eltérőket is ellát; szociotechnikai gyártási rendszerek alkalmazása: a munkamegosztásban, illetve a munkával kapcsolatos egyéb döntésekben viszonylag önállóan rendelkező csoportok létrehozását segítik. (Chikán, 2003:274)

Szakirodalom 





Chikán A., 2003, Vállalatgazdaságtan, KJK, Budapest Karoliny M., Farkas F., Poór J., László Gy., 2004, Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, KJK Budapest Timár J., 1988, Idő és munkaidő, KJK, Budapest