www.sahy.sk
Ipolyság
Honti Lapok XXIII. évf.
2014. február
A váci Katona Lajos Városi Könyvtár és az Ipolysági Városi Könyvtár tízéves együttműködésének rövid áttekintése 2004. február 13-án Vác és Ipolyság polgármestere testvérvárosi szerződést írt alá, mely hivatalosan is megpecsételte a két város közötti kapcsolatokat, a közös munkát a kultúra, a sport és az élet egyéb területein. Hogy az említett szerződés létrejött, ahhoz nagymértékben hozzzájárultak a két város intézményei között már addig is élő szakmai és kulturális kapcsolatok. 2004. június 2-án városunk könyvtárának olvasótermében (még a régi főtéri épületben) zsúfolódtunk össze, hogy városunk vezetőinek részvételével a határon átnyúló szakmai rendezvényekről beszélgessünk. 2004 júliusában mi is részt vettünk a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének 11. országos tanácskozásán Szolnokon. Solmoši Márta és Pálinkás Tibor részt vett a 2005-ös veszprémi, illetve a 2013-as békéscsabai országos tanácskozáson is. Ezeken a többnapos magyarországi könyvtárosi rendezvényeken a többi határon túli könyvtárossal együtt nagyon szervezett és követendő könyvtárosi munkával találkoztunk, illetve olyan könyvtárosokkal, akik a kötelező feladatokon túl nagyon hasznos tevékenységet folytatnak a helyismereti munka terén. 2004. szeptember 17-én a Honti Kulturális Napok keretében fotókiállítással egybekötött könyvbemutatóra került sor a Simonyi Lajos Galériában , ahol Fejér Zoltán A fény szerelmese c. könyvét mutattuk be, mely Dulovits Jenő ipolysági származású tanító és fényképész munkáját, életét tárta elénk. A rendezvényt a váci Katona Lajos Városi Könyvtár anyagi támogatásával és szervezésével valósítottuk meg. 2004 novemberében a Kemecén tartott értékelő összejövetelen vehett részt a váci könyvtár szervezésében, melyen a közös munka fontosabb állomásait értékeltük, illetve rendszereztük jövőbeni elképzeléseinket, beleértve a közös projektek kidolgozásának lehetőségeit is. 2005. február 21-én Vác múltja és jelene címmel (a váci Tragor Ignác Múzeum szervezésében és közreműködésével) kivetítéssel egybekötött előadást hallhattunk-láthattunk könyvtárunkban. 2005. március 4-én az Ipolyság és Vác közötti testvérvárosi szerződés aláírásának első évfodulója alkalmából rendeztünk közös találkozót. 2005 áprilisában komoly, három ciklus-
Ára: 0,40 €
2. szám
ban megrendezett európai uniós szakmai továbbképzésre került sor Vácott (április 13-án), Szobon (április 20-án)/, végül Ipolyságon (április 27-én). Szakképzett előadók beszéltek az uniós információs bázisokról, az információs pontok munkájáról, a pályázati lehetőségekről. 2005. május 23-án az ipolysági könyvtárosok meglátogatták a váci könyvtárat, hogy megismerkedjenek az intézmény munkájával, munkatársaival. 2005. május 25-én a váci könyvtárosok látogattak el az ipolysági könyvtárba, hogy a könyvtárköltöztetés után megtekintsék az intézmény új részlegeit, majd városunk nevezetességeit és a kiállítótermekben látható kiállításokat. A Magyar Közösségi Házban lehetőség volt egy kis beszélgetésre is. 2005. május 31-én a gyermeknap alkalmából váci mester, gyertyaöntő (Konczili Anna váci pedagógus) mutatta be az ipolysági gyarmekeknek a gyertyaöntés alapjait. A rendezvény a váci könyvtár anyagi támogatásával és szervezésében jött létre. 2005. június 12-én a váci Juhász Gyula Általános Iskolában N. Tóth Anikóval íróolvasó találkozón találkozhattak a diákok. A XXV. Honti Kulturális Napok rendezvényei között Sellei Zoltán előadóművész műsoros délelőttjére került sor az ipolysági gimnáziumban. A rendezvényt a váci könyvtár anyagi támogatásával sikerült megszervezni. 2005. szeptember 24-én A Nagy Könyv Party keretében a váci Duna-parton részesei lehettünk a könyvparádénak, ahol számos neves író, művész és alkotó mutatta be a magyar és világirodalmi alkotások legismertebb és legkedveltebb alkotásait. 2006. január 18-án Danis Ferenc Ipolyság c. könyvének bemutatójára került sor a váci könyvtárban. 2006. április 19–20-án kétnapos közös szakmai kirándulásra került sor a váci könyvtár anyagi támogatásával. A két nap alatt 9 könyvtárat, egy múzeumot, egy galériát, két templomot tekintettünk meg. 2006. június 8-án író-olvasó találkozó a váci Madách Gimnáziumban Német Zoltán szlovákiai magyar kortárs íróval, költővel, irodalomkritikussal, aki a szlovákiai kortárs magyar irodalomról beszélt a diákoknak, részleteket olvasva a kiadványokból. 2006. június 9-én kellemes kirándulással végződött az az ipolysági szakmai tanácskozás, melyen a váci, érdi, szentendrei,
A TARTALOMBÓL Amit érdemes tudni... 4. old. Pereszlényi körkép
6. old.
Nagytúri körkép
7. old.
Beszélgetés Béres Gáborral...
8. old.
Farsangi böllérnap Paláston
10. old.
(Palásti) Lapozó
12. old.
Évértékelő...
16. old.
nagymarosi, érsekújvári, komáromi, párkányi, zselízi és hazai könyvtárosok vettek részt. 2006. július 12–14. A váci Katona Lajos Városi Könyvtár közreműködésével Solmoši Márta meghívást kapott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XIII. országos tanácskozására Békéscsabára. 2006. július 28-án megállapodás született Vác, Ipolyság, és Selmecbánya között az idegenforgalom, turizmus fellendítésére. Az együttműködés aláírására Ipolyságon került sor. 2006. október 18-án az ipolysági könyvtárban tartott értékelő baráti találkozón az 5 évvel azelőtt aláírt együttműködési nyilatkozat óta eltelt időszak munkáját értékeltük. 2006. november 3-án Bartók Béla-emlékünnepség az ipolysági könyvtárban: Hála József és G. Szabó Zoltán előadása a váci könyvtár és a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének szervezésében. 2006. november 23-án Bartók Béla-emlékünnepség az ipolysági művészeti alapiskola koncerttermében: G. Szabó Zoltán előadása, koncert Bartók Béla műveiből. 2007. január 16-án a váci könyvtárban került sor az elmúlt év rendezvényeinek értékelésére és a 2007-es munkaterv kidolgozására. Az összejövetelről emlékeztető készült. A tervezet kidolgozásánál jelen voltak az intézményvezetők, dr. Molnár László váci alpolgármester, Lendvay István mérnök, a városi hivatal elöljárója és dr. Kolev Adrienn osztályvezető. 2007. április 25–26. Őrségi tapasztalatcsere-program a váci Katona Lajos Városi Könyvtár szervezésében. Megállóhelyek: Győr, Szombathely, Körmend, Vadása-tó, Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Vasvár. Tartalmas, nagyon emlékezetes két szép napot töl(Befejezés a 2. oldalon)
2014. február
2
Honti Lapok
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
A váci Katona Lajos Városi Könyvtár és az Ipolysági Városi Könyvtár tízéves együttműködésének rövid áttekintése (Befejezés az 1. oldalról) töttünk együtt. 2007. július 12-én Szegeden a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 39. ülésén Solmoši Márta, az Ipolysági Városi Könyvtár vezetője, az MKE Emlékérmét és Diplomáját vehette át Bakos Klárától, az MKE elnöknőjétől a határon átnyúló szakmai kapcsolatok építéséért. A kitüntetés átadásán részt vett Bélik György alpolgármester is. 2007. október 24-én a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban szakmai rendezvényre került sor, melynek célja a digitalizált kiadványok bemutatása az Arcanum és a Pytheas kiadók munkáin keresztül, valamint a fotógyűjtemények digitalizálása. Mindezt Cservenák Péter váci fotós által ismerhették meg a könyvtárosok. 2008. február 13-án a megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő Ipolysági Városi Könyvtár szakmai napot rendezett Ipolyságon, mely keretében a könyvtár 60 évéről hallhattak a résztveveők, valamint a Honti Múzeum könyvtára mutatkozott be érdekes kiadványokkal, régi dokumentumokkal. 2008. március 19-én a visegrádi palotába látogatott a szakmai kollektíva, ahol annak történetéről hallottak előadást a résztvevők, majd a nagymarosi könyvtárba tettek látogatást. 2008. május 5–6-án a Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal című szakmai programsorozat utolsó állomásán kétnapos gödöllői rendezvényen vettek részt az ipolysági könyvtár képviseletében Solmoši Márta könyvtárvezető és Zachar Tímea gyermekkönyvtáros. 2008. június 11-én tartott szakmai rendezvény a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban témai: Vác és Ipolyság testvérvárosi tapasztalatai, határ menti együttműködés szakmai összefoglalója, schengeni kerti parti. 2008. októberében a Dunaharaszti Városi Könyvtárban került sor a gyermekkönyvtárosok találkozójára, melyen Zachar Tímea, könyvtárunk gyermekrészlegének vezetője bemutatta az ipolysági könyvtár gyermekirodalmi részlegének munkáját. 2008. november 19-én könyvtárosok szakmai találkozója a Pest Megyei Könyvtárban. Reneszánsz hangversennyel kezdődött a szakmai tanácskozás, majd a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban fejeződött be a kellemes évzáró találkozó. 2009. június 17-én a Pest Megyei Könyvtárosok visegrádi könyvtárosnapján Szilágyi Márta, az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár igazgatója és Solmoši Márta az Ipolysági Városi Könyvtár vezetője rangos elismerésben részesült, ugyanis az MKE elnöke (Bakos Klára) – a Pest Megyei Könyvtárosok javaslatát elfogadva – mindkettőjüknek átadta azt a díszoklevelet, mely bizonyítja, hogy a két szlovákiai
magyar könyvtárost az MKE tiszteletbeli tagjává választotta. 2009. november 25-én könyvtárosok szakmai rendezvénye a határon átnyúló kapcsolatok jegyében. 2010. január 20-án Mándli Gyula, a váci Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatója átvette Ipolyság Város Díszpolgára kitüntetést. A városi képviselő-testület egyhangúan szavazta meg ezt a kitüntető címet Ipolyság mecénásának, aki a város 12. díszpolgára. 2010. február 3-án az ipolysági városházán a 2010-es együttműködési terv megbeszélésére és egyeztetésére került sor. 2010. április 7-én szakmai kirándulás a zólyomi Ľudovít Štúr Megyei Könyvtárba, a 13. században épült Szent Erzsébet-templomba, a zólyomi várba, ahol Lőcsei Pál mester alkotásainak kiállítását tekintettük meg. Egy nagyon kellemes tavaszi napot töltöttünk ismét együtt. 2010. április 23-án kezdődött a XVIII. Budapesti Könyvfesztivál. A rendezvény első napján a váci kollégák (Mándli Gyula, Herczeg Erzsébet, Sass Borbála) és Solmoši Márta is részesei voltak a gazdag programnak. 2010. május 12-én részt vettünk a váci Katona Lajos-emlékünnepségen. 2010. augusztus 8-án Bélik György Vác Város Díszpolgára címet vette át. 2010. szeptember 8. – kanászkonferencia, felvonulás, Bartók Béla emléktáblájának megkoszorúzása a művészeti alapiskola épületén, kanászhangverseny, Hála József és G. Szabó Zoltán könyvének bemutatója („Dudásoknak, kanászoknak közibül, közibül...) a színházteremben. A rendezvényre délután Ipolyságon, az esti órákban pedig Vácott került sor. 2010. november 12-én a Sajó Sándoremléknapi koszorúzáson és a nemzetközi szavalóversenyen váci résztvevők is voltak. 2010. december 15-én Korpás Pál tanár úr 70. (meg nem élt) születésnapjára emlékeztünk. A rendezvényen Mándli Gyula beszámolóval és fotódokumentumokkal méltatta az elhunyt munkáját a határon átnyúló kapcsolatok fejleszése terén. 2011. január 21-én Vácott a polgármesteri hivatalban került sor a 2011-es év munkatervének összeállítására. 2011. január 25-én köszöntöttük Danis Ferenc mérnököt 80. születésnapja alkalmából. A városházi köszöntőn jelen volt Mándli Gyula és Zomborka Márta is. 2011. március 21-én Szúdy Géza-emléknap az Ipolysági Városi Könyvtárban. A rendezvényen a váci könyvtár képviseletében részt vett Ignéczi Lilla és Mándli Gyula is. 2011 márciusa – a Honismeret c. folyóiratban megjelent négyoldalas beszámoló vázolta Ipolyság és Vác kulturális intézményeinek tízéves együttműködését.
2011. május 6-án a Janko Kráľ Alapiskolában került sor a Kráľove Šahy országos szlovák nyelvű szavalóversenyre, melyen sikeresen szerepeltek a váci Földvári Általános Iskola diákjai is. A diákokat dr. Váradi Iván Attila és felkészítő pedagógusuk kísérte. 2011. május 11-én 80. születésnapján köszöntöttük Pokorný Lajos festőművészt. A köszöntők között volt Mándli Gyula, a váci könyvtár igazgatója is, aki hosszú évek óta együttműködik az alkotóval magyarországi kiállításainak szervezésében. 2011. május 18. Helytörténeti szakmai konferencia az ipolysági könyvtárban. A rendezvényen, melynek témája az ipolysági könyvtár helytörténeti gyűjteménye volt, Nyitra megye és a magyarországi Pest megye könyvtárosai, muzeológusai vettek részt. 2011. július 14–16. – az MKE 42. vándorgyűlése Pécsett. E szakmai tanácskozáson részt vett Solmoši Márta, az MKE tiszteletbeli tagja is. 2012. február 1. A két testvérváros önkormányzati vezetőinek és képviselőinek 2012-es egyeztető találkozója. 2012. február 15-én felolvasó maraton az ipolysági és a váci könyvtárban – párhuzamos rendezvény a nemzetközi felolvasó maraton jegyében. 2012. május 25-én a váci könyvtárban részt vettünk a Katona Lajos-évforduló alkalmából rendezett előadáson, melyen többek között meghallgattuk Reisinger János irodalomtörténész előadását. 2012. november 23–25. Helytörténészek háromnapos tanácskozása (Esztergom, Párkány, Ipolyság). Az ipolysági program november 25-én, szombaton zajlott: Sajó Sándor élete és munkássága – Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnökének előadása; a költő megzenésített versei Belányi Gyula előadásában hangoztak el. A résztvevők meglátogatták a katolikus és evangélikus templomot, a zsinagógában és a Honti Múzeumban megtekintették a kiállítást. 2013. február 14. Ipolysági inspiráció címmel képzőművészeti kiállítás a Váci Katona Lajos Városi Könyvtárban. 2013. április 24. Mándli Gyula fotókiállítása az ipolysági könyvtár Ipoly Galériájában. A városháza dísztermében tartott hivatalos megnyitón 60. születésnapja alkalmából köszöntötték a kiállítót, városunk díszpolgárát, a váci Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatóját. 2013. december 2. Mándli Gyula előadása A Dunakanyar római kori történelme címmel az ipolysági könyvtárban a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre szervezésében. Összeállította: Solmoši Márta
Honti Lapok
2014. február
3
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán Lőwy János mérnök, polgármester: Január 9. – részt vett a köztársasági elnök által adott hagyományos új évi fogadáson; Január 13. – fogadta az olasz Zamperla cég tulajdonosát és vezető képviselőit, akikkel a városunk területén építendő termelőüzem megépítésének lehetőségéről tárgyalt; Január 14. – a váci polgármesterrel a testvérvárosi szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából tervezett ünnepségsorozat előkészületeiről folytatott megbeszélést; Január 15. – részt vett a temető bővítésének ütemtervét ellenőrző összejövetelen, melyen ellenőrizték az eddig megvalósított munkafolyamatokat, illetve meghatározták a további teendők pontos ütemtervét; Január 21–22. – részt vett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása tanácsának pozsonyi ülésén, melyen az időszerű önkormányzati témák megtárgyalása mellett néhány új törvényt is észrevételeztek; Január 23. – az Általános Hitelbank nyitrai kirendeltségének igazgatónőjével és további vezető képviselőivel a városi beruházásokhoz nyújtandó hitellehetőségekről tárgyalt; Január 28. – Ján Filo szobrászművésszel a városháza komplett felújítására benyújtandó projektről folytatott megbeszélést; Január 28. – a járási hivatásos és önkéntes tűzoltótestület képviselőivel a városi önkéntes tűzoltóegység további működési feltételeit tárgyalta meg. ZP
Pénztári órák a városi hivatalban Hétfő–csütörtök: 8.00 – 11.00 13.00 – 15.00 Péntek: 8.00 – 11.00 13.00 – 14.30 A pénztár a jobb oldali földszinti folyosó legvégén, a 19-es számú helyiségben található.
(2013–) 2014-ben Házasságot kötöttek 2013. december 27. – Helység Anikó és Szkladányi Endre Január 25. – Alena Kováčová és Michal Botta Január 25. – Sandra Urblíková és Robert Huszár Ipolysági újszülöttek Német Atilla – 2013. december 26. Klarisa Némethová – 2014. január 4. Kolev Olivér – 2014. január 10. Csáky Zoltán – 2014. január 10. Sági Félix – 2014. január 10. Bartoš Viktória – 2014. január 13. Bolyó Zoe – 2014. január 13. Záchenský Emma – 2014. január 19. Štutika Sarah – 2014. január 21. Elhunytak Bolgár Gyula (* 1919) – január 15. Žóka Tivadar (* 1957) – január 28.
Ipolyság – Vác 10 éves testvérvárosi szerződés tiszteletére rendezett
Gálaműsor 2104. február 13., 16.00 Ipolyság, színházterem
* Váczi Néptáncegyüttes * “Két férfi meg egy harmadik” zenés-szórakoztató műsor
A belépés díjtalan
Gazdag interpelláció és általános vita a testületi ülésen Az ipolysági képviselő-testület 42. ülésére, melyet Lőwy János polgármester vezetett, tíz képviselő jelenlétében 2014. január 29-én került sor. A napirendi pontok kiegészítése, a javaslóbizottság megválasztása és a jegyzőkönyv-hitelesítők kinevezése után került sor a képviselői interpellációkra, melynek keretében most hat képviselő kért szót. A napirendi pontok tárgyalása a városi főellenőr 2013-as ellenőrzéseiről szóló jelentéssel kezdődött. A képviselői észrevételek és megjegyzések után a testület 8 igen szavazat mellett egy tartózkodással és dr. Sasváry Ferdinand ellenszavazatával (külön kérte jegyzőkönyvezni, hogy az ellenőrzés elégtelensége miatt szavazott a határozat ellen) tudomásul vette a jelentést. A következő, mintegy 40 perces vitát kiváltó előterjesztés a Goldrex kft.-vel a sóderosi szabadidőközpontról kötött szerződés felülvizsgálata volt. Végül képviselői javaslatra a polgármester az előterjesztést levette a megtárgyalandó napirendi pontok közül. A különféle
jogi szempontok aprólékos mérlegelése után a márciusi ülésen kerül ismét megtárgyalásra. A testület ismételten nem fogadta el a tavalyi Honti Kulturális Napokról szóló jelentést. A tudomásul vett, illetve jóváhagyott előterjesztések között szereplő anyagok – többek között – a következők: az egykori Alba gyógyszertár épületének versenytárgyalás útján történő eladása, a homoki óvoda és a művészeti alapiskola jogalanyiságából adódó vagyonátruházás, terembérletek jóváhagyása, Ipolyság gazdasági és szociális fejlesztési programja érvényességi idejének 2014 végéig történő meghosszabbítása, valamint egy projektkészítési jóváhagyás a városháza komplett felújítására. Az általános vitában több képviselő is kitért a művészeti alapiskolában előállott helyszűkére. A háromórás ülés polgármesteri zárszóval ért véget. -šAz ülésről részletesen a Hontianske listy februári számának 3. oldalán számolunk be.
Levelezőink figyelmébe Kérem levelezőinket, hogy 2014. márciusi számunkba szánt írásaikat legkésőbb február 22-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (
[email protected]). Štrba Péter főszerkesztő
Honti Lapok
2014. február
4
Amit érdemes tudni, értékelni és kihasználni Legújabban Ipolyság a televíziós hírek gyakori alanya lett. Ritkábban tudósítottak bennünket lélekemelő eseményekről, annál inkább olyanról, amivel nem dicsekedhetünk. Valahogy hozzászoktunk a sokkoló szenzációk hajkurászásához, a komoly eseményeknek már nem szentelünk kellő figyelmet. Azok, akik a város és környéke javára valóban tesznek valamit, háttérbe szorulnak, és már nyilatkozni sem mernek, nehogy hencegésnek minősüljön még az olyan kezdeményezésük vagy tettük is, ami nagyon sok embertársuk javára szolgál. Kerülő úton értesültem róla, hogy az ipolysági egészségügy egy olyan sokat tudó diagnosztikai géppel rendelkezik, amelyik Közép-Európában az első, Európa-szerte pedig a hatodik. Egy zólyomi polgár hozott szégyenbe, amikor be kellett neki vallanom, hogy sejtelmem sincs ilyen műszer létezéséről városunkban. A dolog nem hagyott nyugodni, ezért időpontot kértem a legille-
tékesebb személytől, MUDr. Krištof Martintól, hogy valami közelebbit is megtudjak erről a különleges CT-készülékről, és hogy a világba kiállthassam: Ne nézzetek le minket, ipolyságiakat, mert akad itt olyasmi is, amivel eldicsekedhetünk! Olyan valami, amivel az országban máshol, de még a szomszédos országokban sem rendelkeznek! Barátommal, aki annak idején a helyi újságban közölte a jó hírt a városunkban megnyitott CT kivizsgáló központról, azzal a kéréssel látogattuk meg az ipolysági CTközpont vezető szakorvosát, MUDr. Krištof Martint, hogy a leghivatottabb forrásból juthassak hozzá olyan érthető információkhoz, melyekkel mind polgártársaink, mind kezelőorvosaik figyelmét felhívhassuk egy ilyen, nem mindennapi alapos kivizsgálási módszer kihasználásának lehetőségére. Ezennel közreadjuk mindazt, amit a Toshiba 80 Oslice Aquilion Prime CT scanner nevű diagnosztikai készülékről megtudtunk. Doktor úr, minek köszönhetjük, hogy egy ilyen, Közép-Európában is egyedi, ritka, modern CT-készülék éppen Ipolyságra került? Elvégre a jelenlegi, nehézségekkel küzdő egészségügyi viszonylatokban ez szinte mesébe illő csodával egyenlő. – Az ipolyságiaknak, de a tágabb régióban élőknek is szerencséje, hogy MUDr. Šomlo Péter főorvos, a város szülötte sze-
mélyében egy olyan lokálpatrióta orvos él közöttünk, aki hivatása gyakorlásának kezdetétől fogva nemcsak figyelemmel kísérte az orvosi dignosztikai műszerek fejlődését, de minden erejét, tudását és személyes kapcsolatát latba vetette, hogy ezeket az eszközöket a polgárok egészségügyi ellátásának javítására itt helyben biztosítsa. Neki köszönhető, hogy most egy ilyen kiváló készülék rendelkezésünkre áll. Ön eddig is CT-készüléken végzett vizsgálatokat. Miben különbözik ez az új, modern készülék az előbbitől? – A Toshiba vállalat már sok jó minőségű műszert fejlesztett ki. Ez a CT-modell az ilyen jellegű készülékek legújabb sorozatához tartozik, és azzal a kifejezett céllal fejlesztették, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék a páciensek sugármegterhelését, ugyanakkor pontosabb és
lítható és kivetíthető a lelet felnagyított, háromdimenziós képe. Ezenkívül a vizsgálat pillanatában a beépített adattároló segítségével az ábrázolt leletet össze lehet hasonlítani az előző állapottal. Ez a modern cété lehetővé teszi olyan betegségek kivizsgálását is, amiket az eddigiekkel nem tudtunk feltárni. Az új diagnosztikai lehetőségeket fokozatosan bővíteni fogjuk. Az új CT-készülékkel az agy vérellátásának vizsgálata is elvégezhető, mégpedig az agyi erek áteresztő képességének, belső térfogati viszonyának, valamint a vér továbbítása idejének feltárása alapján. Ezek fontos információk arról, hogy az egyes agyi részekhez milyen mennyiségben és milyen idő alatt jut el a vér, mennyire ellátottak az agy egyes részei. Az ilyen jellegű, időben elvégzett vizsgálat életmentő lehet. Ezt a vizsgálati rendszert is fokozatosan be-
bővebb ismereteket közöljenek a vizsgált szervről. Szerintem ez az eddig használt cétékkel szemben az új modell egyik legértékesebb és legjelentősebb tulajdonsága. Az eddig használt készülékkel összehasonlítva a géppel dolgozó szakorvos szemszögéből nézve nagy jelentőséggel bír, hogy az ezzel a modellel végzett vizsgálatoknál minőségileg tökéletesebb képekhez, pontosabb és gazdagabb tájékoztatáshoz jut. Azáltal, hogy sikerült héttől tízszeresig terjedő mennyiségben csökkenteni a kivizsgáltak sugármegterhelését, lehetővé vált a szervekben esetleg előforduló, rendellenes gócok tüzetesebb feltárása, valamint tulajdonságaik pontosabb adatolása. Milyen vizsgálatok elvégzésére alkalmas az új CT? – Az eddig használtakkal összehasonlítva az új modell a vizsgált szervekről a képeken keresztül bővebb és aprólékosabb tájékoztatást biztosít, mivel a szervet vékonyabb rétegekre „szeletelve” tükrözi. Hiánytalan programmal ellátott, melynek segítségével a szív, az érrendszer, az idegrendszer vagy egyéb szervek vizsgálatakor a közvetített részfelvételekből összeál-
vezetjük, és az egyetlen lesz az országban. Idővel a koszorúerek cétévizsgálatára is fel kell készülnünk; ilyet jelenleg csak a pozsonyi, besztercebányai és a nagyszombati klinikákon végeznek. Már végezzük a vastagbél CT kolonoszkópiás kivizsgálását, mellyel időben kiszűrhetők a bél belső falán kifejlődő polipok. A tüdőn keletkező kis gócokat minimális sugármegterheléssel vizsgáljuk, így a tüdőrák kiszűrése sokkal előnyösebb, mint röntgenfelvétellel. Évekkel előre kezelhető, így időben megmenthetjük a beteget. A feldolgozott és felújított kép elemzése alapján megállapítható az elváltozott szövet egyéni jellege, az elváltozást okozó káros hatás szemszögéből elemezve? – A páciens kezelőorvosa a felfedett gócok körülhatároltságáról, formájáról, méretéről, összetételéről, űrtartalmáról a részletesen kidolgozott lelettel együtt értékes közlésekhez jut, melyek előnyösen segítik a megfelelő gyógymód és gyógyszer kiválasztásában, valamint a várható kórfejlődés további alakulásának megítélésében. Némely esetben kiegészítő szövettani vizs-
Honti Lapok
2014. február
gálatokat szükséges elvégeztetni. Szükséges kiemelten hangsúlyozni a nagyközönség számára, hogy az új CTkészülék eddig említett előnyein kívül kimagaslóan a legalkalmasabb olyan ismételt megelőző vizsgálatok végzésére, melyeket a polgároknak rendszeresen igényelni kellene. Például a korai, daganatot felfedő tüdővizsgálat vagy az érettebb korosztály CT kolonoszkópiás vastagbélvizsgálata. Az ilyen vizsgálatok elvégzéséhez az embereknek gyakran messzebbre kell utazniuk, esetleg kellemetlenebb vizsgálati módszereknek kell magukat alávetni, holott az effajta diagnosztizálást az új berendezéssel fájdalommentesen, a páciens minimális sugármegterhelésével, ráadásul helyben biztosíthatjuk. Milyen mértékben kihasznált az említett előnyös kivizsgálási lehetőség? – Bármilyen diagnosztikai berendezéssel végrehajtott beavatkozás, melynél a beteget akár csak minimális sugármegterhelés is éri, csupán az illetékes kezelőorvos beutalása alapján valósítható meg. Például egy szonográfnak nincs ilyen mellékhatása, ezért az efféle vizsgálatot bármikor elvégezhetjük, akár a páciens közvetlen igénylése alapján is. A nem kívánatos szöveti elváltozásokat felkutató készülékek a műveletet a beteg sugármegterhelése nélkül nem tudják elvégezni, a szervezet pedig minden ilyen megterhelése elindíthatja egy rosszindulatú daganat fejlődését. Éppen ezért olyan fontos az ismétlődő kivizsgálásokat olyan készülékekkel végezni, melynek használatánál a legenyhébb a páciens sugármegterhelése. Dacára az új CT-készülékünk említett előnyeinek, jelenleg a megelőző vizsgálatok adott lehetősége iránt nagyon csekély érdeklődést tapasztaltunk. Ennek oka valószínűleg a betegek és kezelőorvosaik hiányos tájékozottsága. Az új CT-készülék használata régiók vagy térségek szerint behatárolt? – Nincs korlátozás, a berendezés az ország bármely területén élő állampolgárok szolgálatára áll. Köszönjük, doktor úr, az értékes tájékoztatást, a készségesen ránk szánt idejét és türelmét. Márton István Fotó: Bendík Béla
5
Harmadik ipolysági magyar bál Városunkban január 18-án rendezték meg a magyar bált. Az immár harmadik alkalommal sorra kerülő nagyszabású esemény helyszíne ezúttal is a városháza színházterme volt. A bálozókat Pálffy Dezső, a szervezőbizottság tagja köszöntötte. „Annak idején hiányát éreztem annak, hogy városunkban nincs a polgári hagyományokat követő rendezvény. Egyik fő célunk e hagyományok átadása az új generációnak. Emellett az ipolysági magyarság összefogása, a közösségépítés is igen fontos része rendezvényünknek” – mondta Oros Zoltán, a bál ötletgazdája. Az est műsora a magyar kultúra hagyományait követte. Több műsorszámmal is fellépett a szeniorközpont Labdarózsa énekcsoportja és az Őszi Napsugár is. Az est vendége Csernik Szende székely mesemondó volt. Tréfás és igen pikáns meséivel szórakoztatta a vendégsereget, interaktív meséjébe bevonta a közönséget is. Természetesen nem hiányozhattak a gasztronómiai különlegességek és a borkóstoló sem. A bált az MKP és a Csemadok helyi szervezete, a 27. számú Szent Imre Cserkészcsapat és a Via Nova Ifjúsági Szervezet közösen rendezte. Kép és szöveg: Pástor Péter
Az MKP ipolysági helyi szervezetének évzáró taggyűlése Január 23-án került sor az évzáró taggyűlésre, melyen Pálffy Dezső, az alapszervezet elnöke, beszámolójában ismertette a novemberi megyei választások regionális eredményeit. Kiemelte: hosszú idő után ismét sikerült MKP-s színekben képviselőjelöltet bejuttatni a kerületi önkormányzatba Csenger Tibor és Cseri Zita (független) személyében. A továbbiakban Oros Zoltán önkormányzati képviselő beszámolt az elmúlt időszak képviselő-testületi eseményeiről, hiányosságokról, pozitívumokról, illetve a jövőbeni tervekről. A tagság az ősszel esedékes önkormányzati választásokra készülve Oros Zoltán sze-
mélyében polgármesterjelöltet indít. Lőrincz Tamás járási elnök lemondása következtében február 14-én tisztújító közgyűlésre kerül sor, melyre a helyi szervezet járási elnöknek Pálffy Dezsőt jelölte, küldötteknek megválasztotta Bakai Pétert, Gál Milant, Mészáros Attilát és Oros Zoltánt. A közelmúltban feltárt városházi pénzügyi visszaélések okán a helyi szervezet meghívta közgyűlésére Lőwy János polgármestert, hogy tájékoztassa a tagságot az eseményekről. A tájékoztató után a közgyűlés nyilatkozatot fogadott el a városházán történtekkel kapcsolatban. Mészáros A.
Mikszáth-megemlékezés Szklabonyán Mikszáth Kálmán születésének 167. évfordulóján (január 16-án) megemlékezést tartottak a szklabonyai Mikszáth-emlékházban. Az ünnepségen jelen voltak a környék magyar és szlovák kulturális intézményeinek vezetői, képviselői. Városunkat Pálinkás Tibor múzeumvezető és Solmoši Márta könyvtárvezető, valamint Bendík Béla, a múzeum baráti körének elnöke képviselte. Jarábek Gabriella, az emlékházat fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, beszédében kiemelte: igen fontos a helyi kötődésű irodalmi személyiségek kul-
tuszának ápolása, valamint az általuk képviselt értékek átadása az utókornak. Dr.
Kovács Anna, a Mikszáth Társaság elnöke, hangsúlyozta: „(Mikszáth) életrajza maga is irodalmi alkotás, tele meglepő fordulatokkal. Műveiben a szülőföld szeretete is kiérződik az olvasó számára. Az életműve teljessége és egyszerűsége varázsolja el az olvasót.” Az ünnepség hangulatát emelte az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola, illetve az Ipoly Arnold Alapiskola diákjainak előadása. A megemlékezés résztvevői a tisztelet virágait is elhelyezték Mikszáth Kálmán szobránál. Pástor Péter Fotó: a szerző
Honti Lapok
2014. február
6
Negyedik pereszlényi adventi koncert gorán, sőt dobokkal is kísérték. A koncert további részében bemutatták tehetségüket a művészeti alapiskola diákjai, akik
lépő vegyes kar lenyűgöző előadásában különböző adventi és karácsonyi énekek csendültek fel. A magas női és a mély férfi
között pereszlényi fiatalok is voltak. Fellépett Klukon Adél, Trencsényi Chiara, Katona Szabolcs, Révész Gergely, Klukon Rebeka, Turczi Ákos, Antalicz Ferenc, Mokso Tamás, Emília Kosztolányiová, Morvai József és Klukon Krisztián. A fellépők különböző hangszereket – orgonát, furulyát, gitárt, zongorát, trombitát, harmonikát – szólaltattak meg. Természetesen jelen voltak azok a fiatalok is, akik kitűnő énektudásukkal kápráztattak el minket. A koncertet Ipolyság város vegyes kara, a Musica Aurea műsora zárta. A pereszlényi adventi koncerten első alkalommal fel-
hangok szinte betöltötték az egész templomot. A legmegindítóbb pillanatok egyike volt, amikor műsoruk végén a közönség a kórussal együtt énekelte a Mennyből az angyal c. közismert
Pereszlényben is járt a Mikulás
A Csemadok Lontói Alapszervezete, a községi hivatal és a katolikus hívek összefogásával december 22-én Lontón karácsonyi vásárt rendeztek, melynek tiszta bevételét a helyi, Szent Anna tiszteletére szentelt templom fenntartási költségeinek fedezésére ajánlották fel. Az eladásra és a tombolába kerülő tárgyak egy részét szponzorok adományozták, vagy adakozók vásárolták, más részét pedig ügyes kezű hívek, illetve gyermekek készítették. A kultúrházban tartott vásáron ostya, méz, karácsonyi asztaldísz, gyertya, sütemény,
Pereszlényben tavaly is advent harmadik vasárnapján került sor az adventi koncert megrendezésére. Immár negyedik alkalommal gyűltek össze a résztvevők, hogy töltekezzenek a zenei elményből és egy szép lelki élménnyel is gazdagodjanak. A koncert előtti órában már gyülekeztek a fellépők, hogy még egyszer elpróbálhassák műsorukat. Igen nagy izgalom honolt mindenki arcán, azonban a lelkesedes is jelen volt mindannyiuknál. Délután négy órára megtelt a templom. Klukon Eduard, a pereszlényi helyi bizottság tagjának rövid bevezetője után kezdetét vette a negyedik pereszlényi adventi koncert. Elsőként a helyi óvodások örvendeztették meg műsorukkal a jelenlévőket. Sokat köszönhetünk ovisainknak és a tanító néniknek, mivel kicsi falunk minden egyes eseményébe aktívan bekapcsolódnak. Őket követte a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Magnificat gyermekkara, mely kamarakórusi felállásban lépett a közönség elé. Előadásukban négy kiváló művet hallgathattunk meg: egy gregorián éneket, egy kórusművet és karácsonyi énekeket. Különlegességnek számított, hogy a gyermekkart furulyán, zon-
Tudjuk, hogy Szent Miklós püspök valóságos személy volt. Életpéldájára emlékezve ajándékozzuk meg gyermekeinket december 6-án.
solyogva fogadtuk a vígkedélyű Mikulást. Az óvodások igazán bátran szavaltak és énekeltek. Kedves mesedarabot adtak elő a jelenlevők nagy örömére, majd
Idén a pereszlényi kultúrházban gyűltek össze a kisebbnagyobb gyerekek szüleik, nagyszüleik kíséretében. A termet hangulatossá tette a csillogó karácsonyfa és az ünnepi dekoráció. Az óvodások különösen izgatottan várakoztak, mivel kedves műsorral készültek a „Mikulás bácsi” fogadására. Végre meghallottuk a csengőszót. Mo-
csillogó szemmel vették át a csomagokat. A Mikulás a jelen levő gyerekeket is megajándékozta, még a felnőtteknek is jutott az édességből, gyümölcsből. Jó alkalom volt ez a falu kis közösségének a találkozásra, beszélgetésre. Jókedvűen indultunk haza – gazdagabbak lettünk egy újabb szép élménnyel. Mokso Szilvia
karácsonyi éneket. Balga Zoltán atya rövid beszédében hangsúlyozta, hogy advent harmadik vasárnapján – az öröm vasárnapján – egy valóban örömteli, szívhez szóló eseményben lehetett részünk. Megköszönte minden fellépőnek a színvonalas előadást; a szervezőknek hogy újra megvalósulhatott a koncert; és mindenkinek, aki részt vett ezen a magasztos eseményen. Felgyorsult világunkban, amikor alig van időnk egymásra, jó volt részt venni ezen az eseményen, kissé „megállni”, két órában elmerülni a zene szépségében. Felemelő érzés volt látni, hogy a koncert végén mindenki arcán mosoly ragyogott. Úgy vélem, a jelenlévők feltöltődtek, és lelki élménnyekkel gazdagodva tértek haza. Škultéty Bolgár Brigitta
Karácsonyi vásár szívvel-lélekkel
kisplasztika és egyéb, szépen csomagolt apróság várta a vásárolni szándékozókat. A gyerekek nemcsak saját készítményeiket ajánlották fel a nemes cél érdekében, de a látogatóknak karácsonyi műsorral, annak keretében betlehemi játékkal is kedveskedtek, amit aztán a karácsonyi szentmise után a templomban is bemutattak. A rendezvény sikert aratott, így a nagyszerű kezdeményezésnek remélhetőleg folytatása is lesz. bészabó Fotó: Svanczár László
Honti Lapok
2014. február
7
Karácsonyi vásár és óévbúcsúztató nagytúri módra A karácsony, az év talán legszebb ünnepe, sok lehetőséget kínál, hogy mi, emberek, hangulatosan és maradandón ünnepeljük meg. December 9-én a nagytúri kultúrházban már harmadik alkalommal tartottuk meg a karácsonyi vásárt, amit a községi hivatal előtt felállított faházikónál betlehemes előadással nyitottunk meg. A vásáron főleg nagytúri lakosok kínálták „házi portékáikat”: édes és sós ostyát, mézet, horgolt angyalkákat, punsot, nemezelt és egyéb ajándéktárgyakat. Aztán betoppant a Télapó is, és kiosztotta az édességgel teli csomagokat. Az óvodások cserébe ajándékműsorral kedveskedtek neki. A vidám szórakozás estig tartott. E rendezvény már mindnyájunkat ráhangolta a karácsonyi hangulatra. Aztán jött az év vége. December 29-én évértékelő falugyűlésre invitáltuk lakosainkat. Jaroslav Péter polgármester képes beszámolójában ismertette a megjelentekkel az eddig megvalósított feladatokat, majd rátért az új tervekre, melyek között szerepel a két halottasház felújítása is. A délután folyamán köszöntöttük a község négy legidősebb
lakosát: a 91 éves Saliga Ilonát, a 90 éves Balla Ilonát, a 89 éves Beňovský Erzsébetet és a 88 éves Kázmér Margitot (saj-
nos, egészségügyi okok miatt közülük csak ketten tudták elfogadni a meghívást), akik aláírásukkal látták el a krónikába
szánt emléklapot. Majd, mintegy köszönetképpen, Bodonyi András és a Kincskeresők zenei együttes adta elő bő egyórás műsorát. Előadásukban megzenésített versek, Ipoly menti népdalok, boros, szlovák–magyar változatú és country dalok is szerepeltek. A közönség élvezte az előadást, sok tapssal jutalmazta azt. A műsor befejeztével sem hagyott alább a zene: a jelenlévők közt folytatta a muzsikálást és rendelésre játszották a szebbnél szebb nótákat, népdalokat. A vidám énekszó az esti órákig hallatszott a kultúrház falai között. Hát, így búcsúztattuk el az óévet Nagytúron: vidáman, felhőtlenül, szeretetben. Kép és szöveg az oldalon: Jámbor Mónika
Sportolással kezdtük az új évet
Átlépve a 2014-es évbe, rögtön az első hétvégére is találtunk magunknak elfoglaltságot. Január 4-én és 5-én került sor a XIII. asztalitenisz-bajnokságra, melyet minden év elejének első hétvégéjén rendezünk a nagytúri kultúrházban. A versenyzők öt kategóriában mérik össze pingpongtudásukat. Idén a felnőtt és szenior kategóriák voltak a legerősebbek, 11, illetve 12 benevezett já-
tékossal. A két hosszú délután után a verseny a következő végeredményt hozta: Tanulók: 1. Jakab Napsugár, 2. Cibulya László, 3. Štefan Gazdík. Ifik: 1. Mintál Zoltán, 2. Misko Mátyás, 3. Kašík Tamás. Felnőttek 40 éves korig: 1. Mintál Zoltán, 2. Fógel Péter, 3. Pál Róbert. Felnőttek 40 év felett: 1. Gál Gyula, 2. Matyó Gábor, 3. Petrezsél Tibor mér-
nök. Nők (korhatár nélkül): 1. Halaj Mária, 2. Jaďuď Mária mérnök, 3. Kajasz Mária. Gratulálunk a nyerteseknek, és ugyanakkor dicséretet érdemel minden versenyző, aki szabad idejét az egészségmegőrzésre és a jó szórakozásra szánta. Természetesen köszönet Cibulya László vállalkozónak a támogatásért.
2014. február
8
Honti Lapok
Sikeres évet zárt a Musica Aurea Vegyeskar
Beszélgetés Béres Gáborral, a kórus művészeti vezetőjével Hogyan telt a 2013-as év a Musica Aurea Vegyeskar számára? – Különösen gazdag évünk volt, 17-szer léptünk közönség elé, ami a kórus eddigi életében rekordnak számít. Vannak olyan hagyományosnak számító rendezvények, melyeknek rendszeres résztvevői vagyunk. Az egyházi szertartások között említhetném például a bérmálást és az adventi hangversenyt, a világiak közül pedig a történelmi megemlékezéseket (március 15., illetve október 23. alkalmából), az Ipoly-napot, a Honti Kulturális Napokat, valamint a decemberi kézmelengetőt. Az elmúlt évben számos más eseményre is meghívtak bennünket, énekeltünk a templomban a Szent István-napi szentmisén és István király szobrának leleplezésekor, valamint azon a szentmisén, amelyet a Szondy György Gimnázium centenáriuma tiszteletére nyolc olyan pap celebrált, aki egykor a gimnázium növendéke volt, illetve szerepeltünk a pereszlényi adventi koncerten is. Nyáron két önálló templomi hangversenyt adtunk, az egyiket Szetén a Szent László-napi búcsú, a másikat Ipolyvisken a falunap alkalmából. A 2013-as év különösen izgalmas volt azért is, mert négy kórusfesztiválon szerepeltünk, ebből kettő születésnapi rendezvény volt: májusban a veresegyházi Gaudeamus Kórus 10. születésnapján, novemberben pedig a Komáromi Dalegylet megalakulásának 150. évfordulója tiszteletére rendezett hangversenyen énekeltünk. Örömmel utaztunk októberben a Gömöri Kórusfesztiválra, Rimaszombatba is. A negyediket, a Nemzetközi Pünkösdi Kórusfesztivált pedig mi magunk szerveztük májusban, a városháza színháztermében, illetve a római katolikus templomban. Melyik fellépés volt a legemlékezetesebb? – Azt hiszem, valamennyiünk számára a legutóbb említett fesztivál, hiszen mind az anyagi háttér biztosítása, mind a művészeti és a szervezőmunka saját erőből valósult meg. Ipolyságon elég ritkán kerül sor ilyen méretű rendezvényre: több mint száz énekes találkozott a színpadon és a kísérőrendezvényeken, és hát igen magas művészi
színvonalú koncerttel tudtuk megörvendeztetni közönségünket. A kaposvári Bárdos Lajos Vegyeskar Magyarország egyik legjobb kórusa, a Český Krumlov-i Városi Vegyeskar pedig szintén igényes műsort adott. Felemelő volt, amikor a három kórus együtt énekelte Kodály Zoltán Esti dalát. Nemcsak a szín-
kórus jelenleg szünetel, ezért csatlakoztak hozzánk onnan is kitűnő énekesek. Énekkarunk maximálisan befogadó és nyitott társaság, aki tud és szeret énekelni, és persze vállalja a rendszeres próbákat, annak örömmel adunk lehetőséget erre. Mit énekel a kórus szívesen? – A kórustagok jelentős része mélyen vallásos, ezért nagyon kedvelik az egyházi műveket, de nem kevésbé szeretik a világiakat, azok közül is a népdalfeldolgozásokat. Ez a műfaj különösen jól áll a kórusnak. A fellépések utáni megvendégelések, bulik, sőt hazautazások alkalmával is gyakran dalra fakadunk. Milyen a próbafolyamat?
kórustábort is: októberben voltunk Ipolyszakálloson, hogy felkészüljünk a nagyobb fellépésekre. Kik segítik az énekkar munkáját? – Kétféle munkáról is kell szólnom, egyrészt a művészeti tevékenységről, másrészt a kórusélet szervezéséről. Nagyon örülök, hogy már második éve bekapcsolódik a kórusvezetésbe Balázs Szabina és Balázs Martina, a zeneiskola két pedagógusa, tehetséges fiatal karnagya. Az ő hangképző munkájuk eredménye jól hallható az utóbbi időben minden fellépésen. Színesebbé vált a repertoár is, hiszen most már háromféle zenei ízlés és érdeklődés szól bele a művek kiválasztásába,
padon barátkoztunk, hanem a selmecbányai kiránduláson, valamint a fogadáson és vacsorán is. Karnagy kollégáimmal fontolgattuk a kapcsolattartás lehetőségeit, bízom abban, hogy nem utoljára találkoztunk, s a csehek is, a kaposváriak is viszonozzák a meghívást. Hogyan jellemeznéd a tagságot? – A stabil tagság 35 fő, kétharmada nő, egyharmada férfi, ami kiegyensúlyozottnak mondható. Az énekeseknek kb. harminc százaléka rendelkezik zenei képzettséggel, azaz kottaolvasó, a többiek hallás után tanulnak. Az utóbbi időben viszont a kórusból többen is zenetanulásra, énektanulásra adták a fejüket a zeneiskolában. Két fiatal, lelkes karnagyunk, Balázs Szabina és Balázs Martina, külön is foglalkozik az énekesekkel, ami nagyban segíti a kórus hangzását. S mivel a csábi
– Más kórusok karnagyainak panaszait hallgatva megállapíthatom, hogy a mi énekeseink példásan járnak próbára, valóban csak indokolt esetben hiányoznak. Ennek egyrészt az az oka, hogy érzik a felelősséget, hiszen egy fellépésen minden hang egyformán fontos, tehát csak a szólamok magabiztos tudásával érdemes színpadra állni. Másrészt az emberek jól érzik magukat ebben a közösségben, szeretik, tisztelik, megbecsülik egymást. Igazi család vagyunk, megünnepeljük a születés- vagy névnapokat egy-egy próba után, és szívesen szórakozunk, énekelünk, sőt táncolunk együtt a fellépések után akár itthon, akár más településen vendégeskedve. Aki becsöppen ebbe a társaságba akár röpke időre is, mindjárt megérzi a közösség összetartását. Hetente egyszer próbálunk két órát, de beiktatunk hétvégi
aminek mind a tagság, mind a közönség örülhet. A szólamok betanítását is vállalják természetesen, rajtuk kívül ebben mindig számíthatok N. Tóth Anikóra és Riedly Józsefre, így valóban gyorsan tudunk haladni egy-egy mű elsajátításában. A szervezőmunka oroszlánrészét a kórus elnöke és menedzsere, Gál Imre vállalja, ami az anyagi háttér biztosításától a buszrendelésen, teremrendezésen, fogadásszervezésen, virágcsokor-vásárláson át a szállásfoglalásig tart, szinte lehetetlen felsorolni, mennyi mindent tesz. Csodálom fáradhatatlanságát, és a kórus nevében is nagyon hálás vagyok neki, mert nem ismer lehetetlent, és nagyvonalúságát is számtalanszor megtapasztalhattuk. Riedly József a technikusunk, ő felel a koncertek rögzítéséért, illetve a hangszerekért, a másik hangszerfelelősünk
Honti Lapok
2014. február
9
Idős és fiatal együtt mulatott az alsószemerédi egyházközségi bálon
A szórakozásé és a jótékonyságé volt a főszerep január utolsó hétvégéjén az ipolyviski plébániához tartozó egyházközségekben. Az idén második alkalommal rendezték meg a hagyományosnak számító jótékonysági bált az Ipoly menti falvak lakói. Az ipolypereszlényi, az ipolyviski és az alsószemerédi hívek Balga Zoltán atya koordinálásával ezúttal is mindent megtettek annak érdekében, hogy keresztény módjára, színvonalas környezetben, jó társaságban töltsenek el egy kellemes estét. Fáradozásuk nem volt eredménytelen, ugyanis az
idén is telt ház fogadta a szórakozni vágyókat a bálteremben. A rendezvény helyszínéül Alsószemeréd nemrég felújított kultúrháza szolgált. A több mint százötven eladott belépő árát és a rengeteg felajánlott tombolának köszönhetően befolyt összeget a plébánia felújítására fordítja a közösség. Az idős ipolyviski lelkiatya nyugdíjba vonulása után ugyanis az épület sokáig üresen állt, s ha két évvel ezelőtt az ifjú plébános érkeztével nem kezdték volna meg a felújítást, ma már az enyészeté lenne az épület. Eddig a belső terek felújításá-
Mokso Zsolt, aki egyébként igen jártas az egyházi liturgiában, a templomi fellépések szervezéséhez elengedhetetlen a tudása. A műsorok kiötlésében, megtervezésében és levezetésében, valamint a kóruskapcsolatok tartásában N. Tóth Anikó a kórus legbiztosabb támasza. De minden tag szívesen bekapcsolódik a szervezőmunkába, ki sütit vagy pogácsát hoz, ki termet díszít, vendéget fogad. Köszönet illeti továbbá a művészeti alapiskola igazgatóját, Makovínyi Hedviget, hogy a kórust befogadta a zeneiskola épületébe, ahol méltó körülmények között (hangszerek segítségével) próbálhatunk. Hogyan teremtitek elő az anyagi hátteret? – A város költségvetésében van egy számunkra kitagolt összeg, ami, sajnos, az utóbbi időben egyre csökken. Megszólítunk szponzorokat is, vannak rendszeres és bőkezű támogatóink, akiket nagyon becsülök, köztük ipolyságiak és távolabb
élők is: nem kis összeggel járulnak hozzá munkánkhoz. De bizony gyakran elutasításba ütközünk, vannak tehetős emberek, akik, sajnos, nem tartják fontosnak a kultúra ezen formájának támogatását. Minden évben igyekszünk pályázati forrásból is meríteni, ezt Gál Imre koordinálja főképp. Az utóbbi időben ifj. Zachar Pál is segített a pályázatírásban. Milyen tervei vannak az új esztendőben a kórusnak? – Szeretnénk folytatni hagyományos rendezvényeinket, különösen a pünkösdi és az adventi hangversenyt, hiszen erre van igény. Hazai koncertjeinknek van egy állandó közönsége, gyakran nemcsak ipolyságiak, hanem a környező településekről is sokan eljönnek ezekre az eseményekre. Várjuk a meghívásokat baráti kórusainktól, és hát ebben az évben kórusversenyre is készülünk, a galántai Kodály-napokra, ami nagy kihívás. Szívesen vállaljuk a megmérettetést, hiszen rengeteget lehet
val, festésével, a vizesblokkok és a konyha kialakításával tették fiatalosabbá, élhetőbbé a plébániát, valamint új, korszerű fűtési rendszert vezettek be. Most a külső felújításon a sor. „Ha azt akarjuk, hogy a plébánia még sokáig jó szolgálatot tegyen az ott lakó lelkiatyának és a híveknek – hiszen az épületben tartja énekpróbáját minden héten az ipolyviski templomi énekkar, és havonta egyszer a filmklub tagjai is ott találkoznak –, a fűtés mellett a teljes épületet korszerűsíteni kell” – hangoztatták a falvak lakói. A jótékonysági bál a tavalyi
nagy siker után az idén is remekül zárult, fiatalok, idősek együtt mulattak a tánctéren. A bálozók, feledve minden gondjukat, vidáman táncoltak és beszélgettek. A talpalávalót az Inkognitó zenekar húzta, a jó hangulathoz pedig az ipolysági nyugdíjasklub táncos lábú kórusa is hozzájárult. Köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy valamennyi résztvevő hosszan tartó, szép élményekkel gazdagodva tért meg otthonába. Köpöncei Csilla
tapasztalni, tanulni, tájékozódni abban, merre is tart a kórusmozgalom, milyen a többi kórus teljesítménye, és természetesen kórusbarátságok is ekkor köttetnek. Mi a küldetése a Musica Aurea Vegyeskarnak? – A közösségépítést tenném az első helyre. Van egy közösség, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak, összetartja őket a zene szeretete és az egymás iránti szimpátia, tisztelet. Közös élményeik vannak, meg tudják vitatni ügyes-bajos dolgaikat, amire másképp nem lenne lehetőségük. A másik fontos küldetés a város és a régió kulturális életének gazdagítása, hiszen Ipolyságon ez az egyetlen (nem iskola mellett) rendszeresen műkö-
dő művészeti csoport. Bármilyen furcsán hangzik is, a kóruskultúra iránt van érdeklődés, amit legutóbb pl. az ipolyviski falunapi, a szetei búcsúi, valamint a pereszlényi és ipolysági adventi teltházas fellépés is bizonyított. Harmadrészt pedig ha városunkon kívül akár a környező falvakban, akár távolabbi településeken vagy Magyarországon vendégszerepelünk, visszük Ipolyság jó hírét. Mondhatjuk tehát, hogy városunk kulturális követei vagyunk. Legyen az új év magas nívójú, örömteli fellépésekben, szép zenei élményekben legalább ilyen gazdag! (Z.Á.)
A Város a városban makettkiállítás nyitvatartási ideje Hétfőtől péntekig: 9.00 – 11.30 13.00 – 16.00 (Nyugdíjasklub, Janko Kráľ utca)
10
2014. február
Honti Lapok
Farsangi böllérnap Paláston Az egykori falukon házi ünnepnek számított a disznóvágás. Összejott a család, a barátok, s a munka végeztével disznótort ültek a résztvevők. Ez a szép népi szokás lassan kiszorul a falu életéből. Sajnos, az emberek megszokták, hogy a sertéshúshoz, kolbászhoz stb. az üzletközpontokban hozzájuthatnak. Támadt egy ötletem: rendez-
zünk egy hagyományőrző és egyben hagyományteremtő böllérnapot, ahol a népi szokások szerint dolgozzák fel a sertést, ahogy azt elődeink tették. A disznóvágást három csapat vállalta: a Csemadok, a futballisták és egy palásti ifjakból álló csoport. A három disznót a helyszínen vágták le, és dolgozták fel szakszerűen. A böllérnap reggel 7-kor
kezdődött és az esti órákban fejeződött be. Az érdeklődők megkóstolhatták a frissen sülteket, a sült kolbászt, májas és véres hurkát, pecsenyét, töpörtyűt, a sült vérrel készült burgonyát. A téli hideg ellen jóféle „fogópálinkával” és forralt borral védekezhettek az érdeklődők. A hangulat felemelő volt.
résztvevők hajnalig mulattak, élvezték a finom ételeket és italokat. A böllérnap díszvendége Bukodi Károly, Ócsa testvérváros polgármestere volt. Summa summarum megállapíthatjuk, hogy a böllérnap családias légkörben a hagyományok továbbörökbítése jegyében zajlott úgy, ahogy apáink és
A község, illetve a környék polgárai jelentős számban vettek részt a rendezvényen, és csillapították étvágyukat a finom falatokkal. A böllérek érezhetően élvezték a sertések feldolgozását. A nap kicsúcsosodását a helyi kultúrházban megtartott disznótoros vacsora jelentette. A zenés estét a sok disznótoros finomság tette élvezetessé. A
nagyapáink tették. Mindent megteszünk, hogy ez a rendezvény hagyománnyá váljon községünkben, már csak azért is, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz. Elképzeléseink közé tartozik más községek bevonása ebbe a rendezvénybe. Szkladányi Helység Anikó Palást község polgármestere Fotók: Péter József
Honti Lapok
2014. február
Jubileumi kiállítás
Csemniczky Zoltán szobrászművész a Wikipédia szerint egy 13. századba nyúló gyökerű, Liptó megyei nemesi család leszármazottja. Nem tudok róla, hogy otthon nemesi kutyabőrt rejtegetne. Körülbelül tizenöt éve működünk együtt: szervezzük városaink képzőművészeti
életét, ápoljuk a helyi tehetségeket. Sokéves együttműködésünk tapasztalatai mondatják velem, hogy esetében nem is fontos az, hogy megvan-e még a molyrágta kutyabőr. Barátai lelkének nemességéért kedvelik, becsülik. Jóindulatáért, segítőkészségéért, kitűnő műveltségéért, kreativitásáért, humoráért. Csemniczky Zoltán szobrászművész 2013 tavaszán betöltötte hatvanadik életévét. E fél évszázad, s hozzá még egy évtized, szakmai szemszögből nézve sem telt hiába. Tarsolyában díjak sokasága. Ott csillog közöttük a Munkácsy Mihály-díj is. Tagja minden fontosabb országos szakmai tömörü-
11
Balról: Csemniczky Zoltán, Csach Gábor és Pálinkás Tibor
lésnek. Egyéni technikával és stílusban készült drótszobrai számos kiállítás keretében bejárták Magyarországot s Európa több országát is. Alkotásai a kiállítótermek mellett hazája, valamint Olaszország és Szlovákia közterein, templomaiban is láthatók. Jelenleg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója. Ipolysági barátai 2013. de-
cember 13-án a Menora Saag Centrum Artisban köszönthették őt jubileumi kiállításának megnyitó ünnepségén. A tárlatot Csach Gábor művészettörténész nyitotta meg. A bemutatott kollekció témájában az akkor közelgő karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódott, s 2014. február 16-ig még megtekinthető az egykori zsinagóga épületében. Pálinkás Tibor
Irodalmunk óriására emlékeztünk kultúránk jeles személyiségeivel 2014. január 24-én került sor Balassagyarmaton az idei Madách-emlékünnepségre. A rendezvény hagyományosan a költő szobránál kezdődött. A magyarországi és szlovákiai (a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeu-
ma, Ipolynyék önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, az MKP Nagykürtösi Járási Szervezete) megemlékezők között ott voltak az ipolysági kulturális élet képviselői is. A Honti Múzeum és
Simonyi Lajos Galéria, valamint a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre nevében Pálinkás Tibor és Bendík Béla koszorúzott. A rendezvény a városi könyvtárban folytatódott, ahol Tornay Endre András kiállítását
Csemniczky Zoltán szobrászművész nyitotta meg. Az emlékünnepség résztvevői ezután a Mikszáth Kálmán Városi Művelődési Központban gyűltek össze, ahol színvonalas ünnepi műsor keretében adták
át a Horváth Endre-díjat. Ebben az évben in memoriam Tornay Endre András erdélyi származású képzőművész kapta. Az elismerést a festő és szobrász özvegye vette át, aki férje képzőművészeti hagyatékának egy részét Balassagyarmatnak adományozta. A Madách-díjat az idén Párkányi Raab Péter szobrász mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar
Kultúra Múzeuma, valamint a balassagyarmati Palóc Múzeum kapta a Madách család csesztvei és alsósztregovai kastélyaiban működő múzeumok közös felújításáért. Az ipolysági múzeumbarátok ez alkalomból egyegy csokor virággal köszöntötték a két intézmény vezetőjét, dr. Jarábik Gabriellát és dr. Limbacherné Lengyel Ágnest. Pálinkás Tibor Fotó: Bóna S.
2014. február
12
Lapozó Amikor a Magyar Történelmi Társulat tagjai Pestről 1869ben felhívással fordultak HONTVÁRMEGYE MINDENRENDŰ KÖZÖNSÉGÉHEZ gyűjtőmunkájukkal kapcsolatban, több nemes és neves család szívügyének tartotta a birtokukban levő régi és ritka okmányaikat és más egyéb írott emléküket bemutatni, másolásra átengedni. A „vidéki kirándulás” alkalmára alakult levéltárkutatók folyamatosan a meglepően gazdag gyűjtés eredményéről, a több száz okmány egész terjedelmű lemásolásáról számoltak be hónapról hónapra közlönyükben, a Századokban. Thaly Kámán történész, a folyóirat szerkesztője méltónak tartotta kiemelni: „Dacsó Pál úr Keszihóczról családi levéltárából egy 1243-diki IV. Béla-féle eredeti, továbbá nyolcz csomagban összesen 297 darab szintén nagyobb részt eredeti, kisebb részben pedig egykorú másolatban levő XIV-XVII. századbeli okmány, közöttük több igen becses darabot lemásolásra átengedett.” A valaha magyar falu (Keszihóc), a trianoni békeszerződésig Hont vármegyéhez tartozott, ahol a Palásthyak is birtokosok voltak, házasságaik révén rokoni kapcsolatban éltek
többek között a Dacsóékkal. A ma is látható római katolikus templomot Palásthy András, Dacsó Orsolya férje emeltette 1535-ben, melyet napjainkig többször renováltak. A jogi ügyekben jártas, nagy vagyonszerző Palásthy András, a család keszihóci ágának az alapító-
ja, apjától, Tamástól, Csábrág várának várnagyától örökölt birtokokat a sajátjai mellé Paláston, Drenon, Felsőrakoncán, anyjától is néhányat, majd idővel egymás után övéi lettek Dacsó Gáspár birtokai Keszihócon, Dacsólámon, Kelenyén, Födémesen stb.
Honti Lapok A templomépíttető Palásthy András 1540-ben készült végrendeletéből: „Lelkemet a magasságos Istennek és Megváltómnak, Krisztusnak ajánlom, testemet pedig a Keszihoczi Szent Háromság kápolnában kívánom eltemettetni.” Megemlítjük, hogy az 1540. szeptember 12-én Esztergomban hitelesített latin nyelvű végrendelet teljes magyar szövege Tóth Krisztina fordításában (2000-ből), 2004 augusztusában jutott el Dacsókeszibe. Visszatérve Dacsó Pál ügyvéd másolásra átadott okmányaira, kitűnik, hogy több Keszihócon élő Palásthyra vonatkozó adatot is tartalmaztak: Egy a 16. század derekáról fennmaradt kézírásos családi levelet Thaly Kálmán „nyelvészeti becsnek” tartott, melyet ő maga át is írt, majd közzétett a Századok 1870. júliusi számában. A négy pecséttel megerősített egyezség szövege a törökdúlás utáni állapotot vázolja az 1500-as években, amikor a fosztogatásokat, gyújtogatásokat Keszihócon is megszenvedték Dacsóék, Palásthyak és mások is. Mielőtt belenéznénk a korhű forrásanyagba, említésre méltó, hogy a Századokban megjelent közlés után 100 évvel a kézirat a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában volt fellelhető. Palásthy Lenke, Szabadka
Honti Lapok
2014. február T
13
Ö R T É N E L E M
Többet érdemelne: Lübeck János Károly (1776–1814) A 20l4-es év nemcsak Hont megyei, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő évfordulója november 14-e. Kétszáz évvel ezelőtt, 1814. nov. 14-én hunyt el ugyanis Ipolyságon Hont vármegye országos hírnevet szerzett megyei főorvosa, „fizikusa”, a német gyökerű, Bazinból (Pezinok) származó Lübeck János Károly. Nem szeretek nagy szavakat használni, ám Lübeck esetében az „országos hírnév” nem túlzás. Sőt az sem túlzás, ha állítjuk: nemcsak saját nevének, de működési helyének, a poros/sáros kis mezővárosnak, Ipolyságnak, 1806tól Hont vármegye székhelyének nevét is Lübeck tette ismertté a megyehatárokon túl is. Itt Ipolyságon keltezte 1811 márciusában az 1812-ben a híres pesti Hartleben kiadónál megjelent Allgemeines ökönomisches Lexikon, azaz Általános Gazdászati Lexikon című kétkötetes munkáját. Ipolysági
működése alatt jelentette meg újra egy kötetben Der patriotische Rathgeber címmel az eredetileg 1804-ben kiadott Patriotisches Wochenblatt für Ungern, azaz Patrióta (Hazafias) Hetilap Magyarország számára nevű hetilapot. Ezen országosan terjesztett hetilapban hívta fel a figyelmet a szalatnyai savanyúvízre, mint a várandósok hányingere csökkentésének, a híres selteri vízzel egyenrangú „gyógyszerére”. Pesti kapcsolatainak köszönhetően látogatott el 181l-ben Ipolyságra a pesti orvosi kar állatgyógyász professzorának adjunktusa, Brunkala Roman, hogy segítsen a megyeszerte dúló marhavész megfékezésében. Ipolyságon szerkesztette az Ungrische Miscellen zur Beförderung der Industrie und Kultur, azaz „Magyar sokfélék az ipar és kultúra előremozdításához” c. folyóírást. S végül: valószínűleg az azóta megszüntetett ipolysági teme-
Ipolyságon a Vajanský utcában háromszobás lakás eladó, nemrég szigetelve, rekonstrukció előtt. Érdeklődni a 0944-125493 vagy a 0944-395336-os telefonszámon lehet 9-től 20 óráig.
tőben talált örök nyugalmat is magának, az élete virágkorában bekövetkezett halála után, kétszáz évvel ezelőtt. Sajnos, ez a „nyugalom” túl tökéletesre sikerült. Még száz év sem telt halála után, amikor 1908-ban megjelent a Borovszky-féle vármegye monográfia Lübecknek még a nevét sem említi! Orvostörténészi pályám kezdetén, még ipolysági kórházi orvosként, tettem meg az első próbálkozást egykori híres elődöm életművének köztudatba visszahozására. Azóta több írásban és lapban – Orvosi Hetilap, Hét, Honti Lapok, Múltunk Emlékei, Lekársky obzor – valamint kötetben (Gondolatokból épült katedrális, Az orvostudomány felvidéki történetéből) írtam Lübeckről, ismételten felhíva a figyelmet: több tiszteletet érdemelne Hont megyében és különösen Ipolyságon. Legutóbb a 2013-ban megjelent – Lacza Tihamérral és Ozogány
Ernővel írt – Zsinórpadlás című kötetben megjelent írásomat zártam e szavakkal: „indokolt lenne, hogy Lübeck Károly halálának 200. évfordulójára emléktáblát kapjon Ipolyságon és magyarra is lefordított borászata újra megjelenjen”. Tudom, az „anyagiak”... Egy emlékülés megszervezése azonban – mondjuk az Ipolynap vagy a honti napok keretében – talán nem vinné csődbe a város 2014-es költségvetését. Kérem ezért az „illetékesek” – polgármester úr, képviselő urak, Honti Múzeum, az egykori mezőgazdasági szakiskola, amely akár a Lübeck nevet is felvehetné, budapesti Mezőgazdasági Múzeum, kiváló helytörténész kollégáim (Csáky Károly, Danis Ferenc, Gaucsik István) – jóindulatát, segítőkészségét: ünnepeljük meg méltóan városunk és megyénk egykori híres orvosának évfordulóját. Dr. Kiss László
A hónap műtárgya Mosósulyok Február 14-én a fiatalok világszerte Valentin-, illetve Bálint-napot ünnepelnek. A rendszerváltás óta nálunk is terjed ez a szokás. Ilyenkor a szerelmesek megajándékozzák egymást. A szerelmi ajándéknak a múltban is volt hagyománya. Az egyik ilyen ajándékozási tárgynak, mely a szerető jegyesnek vagy fiatal feleségnek készült, az ún. mosósulyok (mosófa) számított. A Honti Múzeum gyűjteményébe a közelmúltban az alsószemerédi Snírer Vilmos adományaként került egy keményfából faragott, lapátszerű, nyeles, vésett díszítésű mosósulyok. Az eszköz a kilúgozott ruhanemű tisztogatására szolgált. A munkafolyamat leggyakrabban a folyó vagy patak szélébe állított mosópadon (mosódeszkán, mosószéken) zajlott, ahol a ruhaneműt a mosófával alaposan megcsapkodták, majd a tiszta vízben jól átöblítették. A múzeumi darab előlapján a véset a megajándékozott nevét, illetve az ajándékozás dátumát (1932) tartalmazza. A PM monogram Pintér Máriát rejti, aki
Pereszlényben született 1911-ben. Az LP kezdőbetűk Lóska Péterre utalnak, aki Alsószemeréden született 1905-ben. Az elérhető dokumentumok tanúsága szerint az ifjú pár 1929-ben kötött házasságot. A nevek kezdőbetűin kívül a különleges munkaeszközt még egy szívvel, a hölgy születési évével (1911), stilizált virággokkal, levelekkel és indákkal, valamint geometrikus motívumokkal díszítették. Valószínű, hogy elkészítésével molnár, bognár vagy ügyes kezű fafaragó foglalkozott. Az ajándékba kapott mosósulyoknak egyúttal üzenetközvetítő szerepe is volt. Ha a lány a sulykot otthon a falra akasztotta, az azt jelentette, hogy elfogadja a férfi romantikus közeledését. Amennyiben a sulykot kidobták az udvarra, a széptevőnek tudomásul kellett vennie, hogy nem látják szívesen. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a legrégebbről datált példány 1806-ból való, és a Székelyföldről származik. Szmrecsányi Csaba Fotó: Bendík Béla
Honti Lapok
2014. február
14
Tüskék Vaknak tükröt Mégsem ette meg a kutya a telet – havazik. Igaz, némi kajánsággal havas esőnek is nevezhető ez az égből potyorászó akármi, de azért fehérkés takarót borít a városra. Lesz ám belőle latyak, akár a méteres hóból, mégis örül az ember egy kis télies hangulatnak. Meg a nyugalomnak. Elvégre akinek nem muszáj, az nem igen tolja ki a locspocsba az orrát, inkább fedél alá húzódik. Remélhetőleg a nyár óta szinte menetrendszerűen a lakóház ablakai alatt szeánszozó ifjúság is rövidebbre fogja majd az itt élők pukkasztását. Szomorú, hogy nyugalmuk biztosítását a lakók csupán az időjárástól várhatják. Úgy tűnik, a káromkodó, ordítozó, dohányzó és szerelmi szárnybontogatásukat a bérház bejárata előtt gyakorló kiskamaszok valójában senkihez sem tartoznak. Nincs családjuk, ahová hazatérnének, sem otthonuk, ahol iskola után letehetnék a hátizsákjukat. Mintha szüleik sem lennének. Apuka, anyuka, akik megkérdeznék tőlük, mi történt a suliban, kaptak-e sok házi feladatot, tanulni valót. Ezek a gyerekek egész délután senkinek sem hiányoznak. Persze lehet, állásban van a szülő, küszködik a megélhetésért, jószerivel csak aludni jár haza. Nem tudhatja, hol és merre kóborol, mit művel a csemete egész nap… Ám a jóisten mentsen meg minden naiv lelket, aki a tudomására hozná, hogy szépreményű fiacskája, leánykája neveletlen pimasz, és napi szinten megy a szomszédság agyára! Még hogy az ő gyereke!? Az, kérem, igenis rendes, jó gyerek! Mit képzel, a vén sárkány, hogy így gyalázza azt a szegény ártatlant? Hát csak nem tarthatja a szerencsétlen párát szita alatt! Szülőként pedig jól tudja, mit csinál, az ő liberális nevelési módszere még soha nem mondott csődöt. Mozgástér kell a gyermeknek, sikerélmény, önmegvalósítási lehetőség. Na! Jó, jó, ez mind igaz, sikerélmény meg önmegvalósítás, de nem lehetne valahol másutt, más formában véghezvinni? Az iskolában maholnap kötéllel fogják „önkéntes” tevékenységre a tanulóifjúságot, a kulturális rendezvényeken jószerivel csak deresedő kobakot látni, a hobbi-
és gyűjtőkörökben ugyanúgy. Amit nem lőcsölnek rá erőszakkal, azt a jövő reménysége előszeretettel mellőzi. Megteheti. Haladni kell a korral jelszóval magasról tesz mindenre. Elvégre, nem pocsékolhatja az időt csip-csup dolgokra. Rohanás az élet. Ma már minden csupa elektronika, számítógép, okos telefon, miegymás. Akinek meg nem telik rá, úgy láttatja magát, ahogy tudja. Hanggal, droggal, alkohollal, ököllel. Nagy-nagy tisztelet a kivételnek! Nos, szépen vagyunk a modern korral! Kitaláltunk egy újfajta liberalizmust, a felelőtlenségen és önzésen alapuló szabadosságot. Egyszerűen elsajátítható élet- és gondolkodásmód: én vagyok a világ közepe! Ezen felül nem érdekel semmi. Korlátokat nem ismerek, senkit nem tolerálok, és senkihez sem alkalmazkodom. Mindig a kisebb ellenállás irányában haladok, a könnyebben járható utat keresem. Elvégre a közmondás is úgy tartja: a járt utat a járatlanért el ne hagyd! Summa summarum, végül is az ablak alatt rajcsúrozó kamaszok nem tesznek egyebet, mint általában a gyerekek: eljátsszák a felnőttek világát. Természetesen, az általuk érzékelt formában. Elgondolkodtató tehát, miért ennyire görbe és vak ez a tükör? Bizonyára azért, mert felemás a társadalom értékrendje. Szabadság címszó alatt gondolkodás nélkül sutba dobtuk értékeinket, és kitártuk a kaput egy csomó szemét előtt. Alkalmasint tapasztalatlanságunk áldozatai lettünk. Ám földhöz ragadt paraszteszemmel képtelen vagyok megérteni, hogy ha egyszer valami nem működik, vajon miért erőltetjük? Divathóbortból? Vagy félelemből, nehogy maradinak ítéljen minket a világ? De hát rosszat rosszabbra csak a mesebeli bolond Istók cserél! A mese azonban mese marad. Még a harmadik évezredben is. Ha problémáink okával nem nézünk szembe, nem keresünk ésszerű megoldásokat, akceptáljuk a lehangoló végeredményt, kényelemszeretetből a lovak közé dobjuk a gyeplőt, az effektus csupán annyi, mintha vaknak mutogatnánk a tükröt. B. Szabó Márta
A szeniorközpont hírei Mindig végződik valami, és kezdődik egy új. Talán vigasztalásként. Mert jó érzéssel fejeztük be a történésekben gazdag 2013-as évet. Tartalmas kirándulásokon vettünk részt. Összekötöttük a kellemest a hasznossal: művelődtünk és pihentünk. Jártunk Esztergomban, Gyűgyön, Nagymegyeren, Párkányban, Rappon, Vihnyén. Ismerkedtünk a környezettel és fürdőztünk. Érdekes rendezvényeket szerveztünk, megtartottuk a nők, az anyák és az apák napját. Jubilánsainkról sem feledkeztünk meg: októberben, az idős emberek iránti tisztelet hónapjában közös ünnepléssel köszöntöttük őket. Kultúrcsoportjaink, az Őszi Napsugár és a Labdarózsa, valamint a Borostyán tornacsapat szintén aktív tevékenységet fejtettek ki. Fellépéseikkel nemcsak a szeniorközpont összejöveteleit tették hangulatossá, de a baráti nyugdíjasklubok rendezvényeit is színesebbé varázsolták. A város nyugdíjasainak a novembergála keretében ajándékműsorral kedveskedtek.
A szeniorközpont decemberben adventi összejövetelt szervezett, amelyre a klub támogatói is meghívást kaptak. A Baráti János festményeinek kiállításával összekapcsolt, meghitt hangulatú találkozón megköszöntük szponzorainknak a tevékenységünket segítő, önzetlen támogatást. Már a megalakulástól kezdve egyik fontos célkitűzésünk volt az ünnepekre való közös ráhangolódás, igyekeztünk családiassá tenni a kollektív ünneplést. A tagság együtt várta a Mikulást, és hagyományaikhoz híven apró ajándékokkal kedveskedtünk egymásnak. Az óévtől is együtt, szilveszteri előzetessel, táncmulatsággal búcsúztunk. Az új esztendőre pedig nemcsak tagságunknak, de városunk minden lakójának, korábban születetteknek és fiataloknak egyaránt, kívánunk jó egészséget, társadalmi megbecsülést, egymás iránti figyelmességet, hogy e nehéz időkben kölcsönösen támogathassuk, szükség esetén segíthessük egymást. Čerba Mária
Karácsonyváró sokadalom
Még a karácsonyvárási időszakban rendezték meg az igen hangulatos Karácsonyváró sokadalom elnevezésű hagyományteremtő eseményt városunkban. A Sendergő néptánccsoport a Csemadok Ipolysági és Tesmagi Alapszervezeteivel közösen szervezte meg karácsonyváró programját a városháza színháztermében. „Célunk volt bemutatni a hagyományos karácsonyi készülődést, a tradicionális játékokat, táncokat és énekeket. Mindezt táncház formában valósítottuk meg” – tájékozatott bennünket Konkoly Annamária, a rendezvény főszervezője. A délután folyamán a zselízi Gereben zenekar biztosította az élő népzenét.
A kézműves-foglalkozások keretében a gyerekek saját maguk készíthették apró ajándékaikat. A szervezők megszólították a helyi magyar alapiskolák művészeti csoportjait is, melyek rövid bemutatót tartottak a délutánon. A Sendergő tánccsoport idén szeptemberben alakult, mintegy húsz gyermek a tagja. Konkoly Annamária elmondta, várják a további tagok jelentkezését. A szervezők ezúton is köszönik a rendezvény támogatóinak a segítséget. Az első alkalommal megrendezett esemény sikeresnek bizonyult, sokan bekapcsolódtak, családias hangulatban telt a délután. Pástor Péter A szerző felvétele
Honti Lapok
15
2014. február
Normális? Március közepéig (esetleg még tovább) tán semmi más nem fogja annyira foglalkoztatni a közvéleményt, mint az esedékes köztársasági elnök posztjára kiírt választások. Már a választások idejének kiírása óta folynak a végtelen esélylatolgatások, elemzések és előrejelzések a politológusok részéről, míg a jelöltek részéről teljes gázzal folyik a többi (esetleg a legveszélyesebbnek tekintett) jelölt képességeinek, rátermettségének vitatása, kétségbe vonása. Van is kiket kikezdenie a konkurenciának, hisz ennyi elnökjelölt kis hazánk történelmében még eddig sohasem volt. Lassan úgy néz ki az egész, hogy csak éppen azok nem jelöltették magukat, akik netalán elfeledkeztek róla, vagy éppen nem értek rá. Hiába, az ilyen jól fizetett állás azért nem semmi, és nem is áll olyan sokból a jelentkezés. Nem kell tesztlapokat, pályázati munkákat írogatni, nem kell ajánlások után futkározni, elég, ha a rokonság vagy az anyapárt beszerzi az előírt mennyiségű aláírást, és nem számít, hogy valaki azelőtt cégvezető vagy esetleg suszterinas volt éppen. Még az sem követelmény, hogy a je-
löltnek legyen legalább egy minimális politikai tapasztalata, nem beszélve az ezzel a poszttal járó etikettbeli jártasságról. Bár a jelenlegi elnökünknek is voltak etikettromboló megnyilvánulásai, de az ilyen dolgokat fapofát vágva könnyedén el lehet intézni. A külföld szava meg le van tojva. Egy dolog azért mégiscsak lenne: a köztársasági elnök nem szolgálhat pártérdekeket. Az alkotmány értelmében legalábbis nem szabadna neki. Hogy van ez akkor a pártok jelöltjeivel? Vegyük a legkirívóbbat. Fico úr, aki a Smer teljhatalmú feje még jelenleg, szintén jelöltette magát. Ha netán elnyerné a posztot (erre megvan minden esélye), elvárhatja-e valaki tőle, hogy úgy ingyom-bingyom elfeledkezzen az évek óta általa vezérelt pártról. Főleg, ha eddigi pártja hathatósan segíti őt az elnökké válásban, mert azt, ugye, valamilyen módon mégiscsak revanzsálni kell. Hogy fog tudni egyáltalán elfogulatlan döntéseket hozni mondjuk az ellenzék javaslataira? Az igazat megvallva, ez csupán a választópolgárok számára marad megválaszolatlan dilemma, mivel jogászi szócsavarásokkal már fontosabb dolgokat is meg tudtak honatyáink „magyarázni”. Elnökjelöltjeink választási kampányát komoly sleppek készítik elő. A gyomorszorító az egészben az, hogy rengeteg ember
mutatja meg magát ilyenkor, aki csak a saját érdekei miatt áll egyik-másik jelölt mögé. Sokukról eddig hallani sem lehetett, most meg halszemekkel bámulnak a kamerába jelöltjeik oldalán, és még ahhoz sem veszik a fáradságot, hogy néha-néha beleegyezően bólintsanak egyet, mint aki tudja, miről is van szó. Ilyenkor látni igazán, mennyi törekvő, haszonleső párttag, sportoló, művész meg még ki tudja milyen hivatású ember képes gerinctelenségekre kicsi hazánkban a karrier meg a pénzszerzés érdekében. Az egyikük például még legutóbb Radičová mellett korteskedett, most meg már Fico szekerét tolja. Hát nem róla fogják megmintázni az elvhűség szobrát, az biztos. Március idusán tehát szavazunk. Aki elmegy, választ, aki nem megy el, választanak helyette mások. Kár lenne kihagyni, mert ilyen választék már nem biztos, hogy lesz még az életben. Habár ebben az országban semmit sem szabad biztosan állítani. Megyünk vagy sem, elnökünk így is, úgy is lesz. Jogász, gyártulajdonos, villanyszerelő vagy kőműves, de lesz. Legyen bár a közvetlen szomszédunk is, mihelyt megválasztják, már köszönni sem fog többé. És az ígéretek? Nehogy már felnőtt korban kezdjünk hinni a mesékben! Belányi Gyula
Melegételosztás városunkban Az ipolyfödémesi Human International polgári társulás ipolysági telephelyén január 24én meleg ételt osztott a rászorulóknak. „Egy németországi húsüzemből kaptunk nagyobb mennyiségű kolbászt és virslit. Ennek egy részét főztük meg a mai napon a rászorulóknak” – mondta Molnár László, a segélyszervezet vezetője. Mint megtudtuk, az adományból több karitatív szervezet is részesült az országban.
A szervezet nagyrészt németországi és osztrák adományokból tartja fenn magát, de a környékbeli önkormányzatok is támogatják tevékenységüket. A társulás szívesen látja a szponzorok felajánlását, adományait.
A hiperaktív gyerekek A hiperaktivitás olyan viselkedési rendellenesség, amely figyelmetlenségben, dühkitörésben és összpontosítási zavarban nyilvánul meg. Ez betegség, s az ilyen gyerekeknél az agy „kissé máskép” működik. Ennek oka legtöbb esetben az öröklődés, a nehéz szülés vagy az anya cigarettázása a terhesség alatt. Ezek a tényezők a terhesség alatt megkárosítják az agy azon részét, amely a viselkedésért „felelős”. A hiperaktív viselkedést a rosszaságtól
sok esetben csak szakember tudja megkülönböztetni alapos anamnézis és e célra készített tesztek alapján. A hiperaktív viselkedésre leggyakrabban az iskolában figyelnek fel, amikor gond van a tananyag elsajátításával, így ezeket a gyerekeket gyakran nevezik „butáknak”. Sok esetben nincs szó nehéz felfogásról, csak nem figyelnek eléggé, ezért nem sajátítják el a feladott tananyagot. A hiperaktív állapot nem állandó: amennyiben a gyermeket kellőképpen irá-
A támogatásokat a következő bankszámlaszámokra várja: OTP Banka Slovensko, a. s., 8964082/5200 (általános támogatás) vagy 9126371/5200 (diákutaztatási támogatás). Pástor Péter
nyítják, eltűnik a pubertáskorral, amikor az agy már kellőképpen kifejlődik. Szakirodalmi tanulmányok alapján a hiperaktivitást kezdetben kell gyógyítani, ugyanis a nem kezelteknek a későbbiekben szociális gondjaik lehetnek a családjukkal és környezetükkel. A hiperaktív gyerekeknél szakszerű, hosszan tartó pszichológiai és pszichiátriai kezelés szükséges, szigorú rezsim, gyakori dicséret, szilárd, határozott vezetés, nem fizikai büntetés. MUDr. Marton Judit
Honti Lapok
2014. február
16
Évértékelő baráti összejövetel Az év vége a számadás időszaka, summázzuk egész éves teljesítményünket, végigtekintünk az év jelentősebb eseményein. Nem tett másként az ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub sem, mely 2013. december 19-én az olimpiai eszme szellemében tartotta évértékelő baráti összejövetelét. Az összejövetel célja a 2013-as év ese-
Jakabházi Mező Mária, Révész Ferenc
Wichmann Tamás (balról) és Péter József
ményeinek értékelése mellett az olimpiai eszme hirdetőinek és támogatóinak köszöntése, tevékenységük elismerése volt. A baráti találkozó díszvendége Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára, Győr Béla, a MOA tagja, Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó (1964, 1968), Wichmann Tamás „kenukirály”, kétszeres
ezüstérmes olimpikon, kilencszeres világbajnok, Ivan Čierny, a Szlovákiai Olimpiai Klubok Szövetségének elnöke volt. Meghívást kaptak városunk elöljárói, sporthírességei, a helyi és regionális iskolák igazgatói, tornatanárai és diákjai, illetve a sport további segítőkész támogatói. -raFotók: Peter Paulenka
kűldöttséget, mely fejedelemmé való választásának hírét hozta meg...” – olvasható Szombathy Viktor Szlovákiai utazások című könyvében. Egy másik forrás szerint (a Rákóczi Ferenc emlékiratok című könyvben) a következő tényről számol be az emlékező: „...néhány napot Ságon időztem..., ezen a helyen ért el az erdélyi rendek ünnepélyes küldöttsége is, és hozta meg a választásom hírnevét...” 2014-ben lesz 310 éve ennek a történelmi eseménynek. Ez alkalomból a kezdeményező javaslatára egy emléktáblával szeretnénk tisztelegni a szabadságharc ve-
zére, a nagyságos fejedelem emléke előtt. Az anyagi támogatást a 0220641985/ 0900 számlára az 1704 azonosító számmal (variabilný symbol) lehet átutalni. Az átutalásnál kérjük feltüntetni az adakozó nevét és címét. A támogatást adakozói szerződés kötése követi, melynek intézését dr. Révész Angelika, az alapítvány ügyvezetője végzi. Információ:
[email protected]; tel.: 00421 905 340 287. Révész Angelika Ipolyság Város Pecsétje Alap
A kerületi verseny győztes atlétikai csapata Balról: Gál Noémi, Jaďuď Emese, Dudás Krisztián, Urblík Norbi
Novák Dezső (balról) és Kiss Sándor: „1964-ben nagyon izgultam értetek.”
Felhívás Az ipolysági születésű Tóth Béla (1934) 1957-től él Komáromban. Kezdeményezője és aktív támogatoja volt a Nepomuki Szent János-szobor újraállításának, 2010-től az Ipolyság Város Díja cím viselője. Kezdeményezése alapján 2013-ban az Ipolyság Város Pecsétje – Sigillum oppidi Saag védnöksége alatt gyűjtés indult II. Rákóczi Ferenc ipolysági emléktáblájának létrehozására. „II. Rákóczi Ferenc 1704 év végén, Ipolyságon fogadta az erdélyi
A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 ISSN 1338-922X Főszerkesztő: Štrba Péter. Tel.: 036/7411026, e-mail:
[email protected] Statisztikai számjel: 00307513 Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. www.sahy.sk Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.
Honti Lapok
