GYÓGYHÍRMONDÓ
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ 2010. NOVEMBER EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT
2010 . n ovember X. év folyam 5 . szá m
ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! 2010. november 30. napja van. Utolsó munkanapomat töltöm a Markusovszky Kórház igazgatói irodájában. Távozásom nem jelent teljes szakítást a kórházzal, ugyanis a Vas Megyei Közgyűlés 2010. december 1-jei hatállyal megbízott a Zrt Igazgatósága elnöki funkciójának ellátásával. A kórház élén eltöltött 10 évet az élet nagy ajándékának tekintem. Annak ellenére, hogy a megyei kórház talán legnehezebb évtizedét tudhatjuk magunk mögött. Csődkezelés, létszámleépítés, a szokásosnál nagyobb fluktuáció főleg az ágymelletti többműszakos ápolók körében, bérbefagyasztás és megannyi más negatív intézkedés. Viták sora a kórház struktúraátalakításáról, a pénzügyi csőd megítéléséről. Sokak szerint a kórházat csődbe kellett volna vinni, mások szerint a kórház a helyes úton járt, amikor görcsösen ragaszkodott a pénzügyi likviditás megőrzéséért. Magam és a kórház vezetése egységes volt abban, hogy minden áron el kell kerülni a pénzügyi csődöt. És ez sikerült. A kórház vezetését konszolidált pénzügyi helyzetben, adósságállomány nélkül adom át utódomnak, Dr. Nagy Lajos professzornak. Ezzel nem állítom azt, hogy a kórház jelenleg problémamentes. A fizikai és szakdolgozók többsége – a kórházi foglalkoztatottak mintegy 30 százaléka – minimálbérért dolgozik. Szakdolgozóink – főleg ápolónőink – közül egyre többen vállalnak munkát a szomszédos Ausztria szociális otthonaiban az itteni bért többszörösen meghaladó jövedelem ellenében. Több orvos is eltávozott, mert máshol – főleg városi kórházakban – karriert csinálhattak, vagy máshol – elsősorban külföldön – a hazainál lényegesen magasabb jövedelemhez juthattak. Az is igaz, hogy a betegek részéről is egyre több a panasz a kórházi ellátással kapcsolatban. Viszont nehogy elhiggyük azt, amit néhányan rosszindulatból, politikai szándékból sugallnak, hogy más kórház jobb, mint a mi kórházunk. Ugyanezekkel a problémákkal küzd szinte valamennyi magyar kórház azzal a különbséggel, hogy ellentétben velünk sokan még pénzügyi csődben is vannak. Úgy hírlik, hogy a 2011. évben a gyógyító-megelőző ágazat pénzügyi kondíciói valamit javulni fognak. Ezzel párhuzamosan talán valamit emelkednek a fekvő- és járóbeteg szakellátásban a TVK-ák. Sőt néhány szakmában – mint az onkológiai, a kardiológiai ellátásban, a 6 éves kor alatti csecsemő- és gyermekgyógyászati ellátásában – megszűnik a Teljesítmény Volumen Korlát. Ha ez így lesz, akkor sort lehet keríteni a jövő évben a 3 éve befagyasztott bérfejlesztések visszapótlására. Egyébként az elmúlt 3 évben – a 2009. évet
kivéve – mindig jutalmakkal kompenzáltuk a bérfejlesztések elmaradását. A mai nap a Zrt Igazgatósága arról döntött, hogy még karácsony előtt a kórház valamennyi dolgozója egyhavi alapbérének megfelelő jutalomban fog részesülni. Ezen túl a kórház vezetésének még további 50 millió forint áll rendelkezésre, hogy az alapbéren túl további plusz pénzt juttasson a nagyobb terhet vállaló osztályoknak és dolgozóknak. Reményeink szerint a Kormány a régi protekcionista támogatási filozófiát megszünteti, és áttér egy szükséglet alapú finanszírozásra, vagyis a jövőben a TVK nagyságrendjét nem a kapcsolatok, hanem a lakosság szükségletei határozzák meg. Kórházunk már ezzel kedvezőbb helyzetbe kerülhet, és azzal, hogy nincs adósságállományunk, azonnal egy felfelé ívelő pályára állhatunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem lesz egy látványos javulás, de remélem, hogy pozitív hatásait mindenki érzékelni fogja. Az elbírálás alatt álló 3 EU-s pályázatunk reményt ad arra, hogy a következő években közel 8 milliárd forintos gép-műszer és épületfejlesztés valósulhat meg a Markusovszky Kórházban. Ezek a beruházások nagyságrendben az 1929-es kórházépítéssel vetekszenek. Tisztelt Olvasó! Köszönöm mindazoknak, akik az elmúlt közel 10 évben támogatták munkámat. De köszönöm a sokak által megfogalmazott kritikákat is. A két oldal véleményének ötvözete jelentette az alapját a Markusovszky Kórház középtávú stratégiai koncepciójának. A kórház vezetése ezt a koncepciót sínre tette, és nem lehet már visszafordulni vele. Kérem, a dr. Nagy Lajos professzor, vezérigazgató főorvos által irányított kórházvezetést egységesen támogassák felelősségteljes munkájukban, a koncepció megvalósításában. Végül – közeledve az év végéhez – a Markusovszky Kórház valamennyi dolgozójának Kegyelemteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet, mindannyiuknak sok sikert, boldogságot és jó egészséget kívánok. Soha ne feledjék, a kórházban mindenegyes munkakörnek a lényege a szó valódi értelmében vett szolgálat, a betegek szolgálata, és azt nagy alázattal kell végezni. Tudom, hogy számomra eljött az idő, mennem kell. Ennek ellenére fájó szívvel búcsúzom imádott kórházamtól, minden szeretett, kedves munkatárstól. Isten Velük! Isten Veletek!
TARTALOM Pető Ernő - emlékünnepség • Megyei Szakdolgozói Tudományos Ülés • 30 éves a Központi Műtőszolgálat és az Idegsebészeti Osztály Szakmai továbbképzés a diabetológiáról • Kórházunk mártírja • In Memoriam dr. Kókai Károly 100 éves lett az Ápolási Osztály egyik lakója
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
PETŐ ERNŐ - EMLÉKÜNNEPSÉG Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos A hagyományoknak megfelelően az ünnepség az Annunciáta Szerzetes Ápolónővérek emléktáblájának koszorúzásával kezdődött. A Magyar Ápolási Egyesület képviseletében Krajczár Ferencné, Horváth Tímea és Móricz Józsefné, a kórház ápolásvezetése részéről pedig Molnár Erzsébet ápolási igazgató, Altmajer Beáta és Békési Éva ápolási igazgatóhelyettesek koszorúztak. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának koszorúját dr. Prugberger Emil, az Egészségügyi Szakbizottság elnöke, dr. Tarján Jenő, az Egészségügyi Szakbizottság tagja és Harangozó Bertalan, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke helyezték el az emléktáblánál. A Vas Megyei Közgyűlés képviseletében Marton Ferenc alelnök és Kerekes Ferenc, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke, a kórház vezetése részéről dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos, Csuka Lajosné vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, dr. Kőfalvi István orvos-igazgató és Horváthné Stukics Erzsébet, a Zrt Igazgatóságának tagja helyezték el az emlékezés koszorúját. Az ünnepség a kórház emlékparkjában folytatódott, ahol dr. Lakner László mondott ünnepi beszédet. Dr. Pető Ernő szobrának megkoszorúzása egyben emlékezés a szoborparkban és a kórház területén másutt megörökített többi főorvosra, dr. Görög Dénesre, dr. István Lajosra, dr. Prugberger Józsefre és dr. Szabolcs Zoltánra is. Emlékezés többek között az emléktáblán megörökített, már eltávozott volt vezető beosztású főorvosokra, ápolókra, gazdasági szakembe-
rekre, és azokra is, akik az emléktábla felavatása óta távoztak el az élők sorából. Emlékezés valamennyi meghalt kórházi vezető beosztású és beosztott dolgozóra. Koszorút helyezett el az emlékparkban dr. Szima Barna, dr. Szabó Mihály és prof. dr. Oroszlán György a Főorvosi Kar, prof. dr. Döbrönte Zoltán, prof. dr. Márkus Béla és prof. dr. Salamon Antal a Tudományos Bizottság, dr. Prugberger Emil, dr. Tarján Jenő és Harangozó Bertalan Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Marton Ferenc és Kerekes Ferenc a Vas Megyei Közgyűlés, továbbá dr. Lakner László, Csuka Lajosné, dr. Kőfalvi István és Horváthné Stukics Erzsébet a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt vezetése képviseletében. Az ünneplő közönséget a Romhányi-teremben prof. dr. Salamon Antal, a Tudományos Bizottság elnöke köszöntötte, és röviden szólt a Pető-kultusz kialakulásáról. A Tudományos Bizottság a Pető Ernő-emlékelőadás megtartására dr. Schneider Imrét, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Klinikájának ny. intézetigazgatóját, emeritus egyetemi tanárt kérte fel, aki a
Weöres Sándor: Öröklét A Föld, hol az élet terem, a mindent nyelő sírverem a síkság, hegy, tenger, folyó öröknek látszik és múló. Világűr és mennyboltozat, sok forgó égi kapcsolat a milliárdnyi tűzgolyó öröknek látszik és múló. Mit eltemet a feledés, egy gyík-kúszás, egy szárnyverés, egy rezdület mely elpörög múlónak látszik és örök.
Prof. Dr. Schneider Imre
Mert ami egyszer végbement azon nem másít semmi rend, se Isten, se az ördögök:
múlónak látszik és örök.
2
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
Tóth Bálint: Intés alázatra Mi üthet át a két világ között? A szeretet! – A fénybe öltözött? A hősi, szenti, az áldozati? Az is, de inkább a hétköznapi. Szárnyat kaptam, s kapirgálásra kérsz? Nem, de gőg nélkül élj, amivel élsz. Nem máglya, börtön, s hű harcban a kard? Bármi kis jót tégy, odaát kihajt. S ki csúcsra tör? – lábad feljebb ha lép, minden csúccsal mélyül a szakadék! – Hiába tett, s mit tud s alkot az agy? - Sokszor a kicsi több ott, mint a nagy. Mondd végre, mi a legfőbb szeretet? Legfőbb??! A jó, ha szívedből teszed. nyolcvanas évek elején hat évig volt a Markusovszky Kórház Bőrgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa. Schneider professzor „Az orvoslás evolúciója, fejlődésének fontosabb állomásai (Megfigyelés - Gondolkodás – Kutatás – Gyógyítás)” címmel tartott figyelemre érdemes előadást. A Pető Ernő-emlékplakettet dr. Schneider Imre profeszszornak dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos adta át, aki a kitüntetett feleségének, Berkó Györgyinek egy virágcsokorral köszönte meg, hogy annak idején az immunológiai laboratórium alapjait lerakta Szombathelyen. Posztumusz kapta meg az emlékplakettet dr. Kádas László, a megyei kórház néhai patológus főorvosa. Az elismerést leánya, Plohárné dr. Kádas Márta vette át. Ezt követően dr. Lakner László, dr. Kőfalvi István és Molnár Erzsébet születésnapi jubileumi emlékérmeket és emléklapokat adtak át. 70 éves születésnapi jubileumi emlékérmet dr. Bobest Mátyás, dr. Garai Márta, dr. Hévizi Péter, dr. Horváth Zoltán, dr. Kiss István, dr. Nyúli László és dr. Wenczl Miklós, 70 éves születésnapi jubileumi emléklapot Sági Margit, Tóth Margit és Vörös Gáborné kapott. A kórház vezetésétől dr. Tarján Jenő és dr. Torma Zsuzsanna 75 éves, dr. Gelencsér József és dr. Virág Lajosné 80 éves, dr. Tóth Jenő pedig 90 éves születésnapi jubileumi emlékérmet, továbbá Horváth Lajosné és Rokob Jolán 80 éves születésnapi jubileumi emléklapot vett át. A kórházi főorvosi és adjunktusi kinevezéseket dr. Lakner László és dr. Kőfalvi István adták át. Főorvosi előléptetésben részesült a Központi Radiológiai Osztályról dr. Antal Dániel Béla, dr. Aradi Richárd, dr. Firisz Borbála és dr. Orbán Zsuzsanna, a Neurológiai Osztályról dr. Báger Rózsa és dr. Gyenes Éva, a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztályról dr. Bene Szilvia és dr. Farkasdi József, az Onkoradiológiai Osztályról dr. Dankovics Zsófia és dr. Végh Gabriella, a Kardiológiai
3
Sági Margit
Tóth Margit
Vörös Gáborné
Horváth Lajosné
Rokob Jolán
Dr. Bobest Mátyás
Dr. Hévizi Péter
Dr. Horváth Zoltán
Dr. Nyúli László
Dr. Wenczl Miklós
Dr. Tarján Jenő
Dr. Gelencsér József
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
EMLÉKEZÉS DR. PETŐ ERNŐRE Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos
Dr. Virág Lajosné
Dr. Pető Ernő 1885-ben született, és 51 éve – 1959. november 1-jén – halt meg. Visszafogott, csendes temetés volt Acsádon. Az életében már legendává vált igazgató-sebész főorvos mintha veszített volna fényéből. A huszadik század első felében négy kórház működött a megyeszékhelyen, az 1829-ben alapított és 1891-ben végleges helyére költöző Emberbaráti Kórház, az 1879-ben felépült kámoni Csapatkórház, az 1897-ben már működő Bábaképző Intézet és az 1910-ben felavatott Fehér Kereszt Egylet Gyermekkórháza. A múlt század első felében ezeket a kórházakat sebészek vagy műtéti szakmát művelő orvosok vezették. Az Emberbaráti Kórház élén sokáig a sebész dr. Gyuk Béla, majd dr. Smidt Lajos állt. A Bábaképző Intézet igazgatója a szülész-nőgyógyász dr. Reismann Adolf volt. A Fehér Kereszt Egylet Gyermekkórházának igazgatását dr. Szenti János látta el, aki gyermekgyógyász és sebész szakképesítéssel rendelkezett. De ugyanez volt a helyzet a városi kórházakban is. Celldömölkön dr. Szumrák Zoltán és dr. Jósa László, Körmenden dr. Remetei-Filep Ferenc, Kőszegen dr. Vukán Ferenc, Sárváron dr. Stubenwoll Ferenc sebész szakorvosok irányították a kórházat. Ez a hagyomány Körmenden folytatódott dr. Németh Lajossal egészen a mai napig, ugyanis őt követően is csak sebész igazgatói voltak az intézetnek. Sárváron is csak később szakadt meg ez a hagyomány, mert dr. Stubenwoll Ferenc után a szülész-nőgyógyász dr. Horváth Boldizsár, majd a sebész dr. Atanaszov György lett az intézet igazgatója. Vas megyében a huszadik század elején Szombathelyen és a többi városban is általában egyesületek által fenntartott kisebb kórházak működtek, de nem volt megyei kórház. 1905-ben végre a megyegyűlés úgy döntött, hogy Szombathelyen megyei kórházat kell létesíteni. Ennek előkészítésére létrehozták a „kórházépítő bizottságot”. Aztán múltak az évek, s a bizottság rendszeresen ülésezett, de a kórház ügye nem nagyon haladt előre. Valószínű valami hiányzott. Igen, hiányzott egy sebész, aki a maga dinamizmusával, éles helyzetekben felvállalt döntéseivel előre vihette volna az ügyet, az akkori helyzetben a megyei kórház alapításának kérdését. És 1915-ben megérkezett Szombathelyre a Csapatkórházba dr. Pető Ernő ezredorvos műtősebész szakképesítéssel. Katonaorvosként meglepő módon kedvesen, emberségesen bánt a betegekkel, és hamarosan nagy népszerűségre tett szert Szombathelyen. Pető 30 éves volt, a legjobb életkor arra, hogy felkavarja az addigi állóvizet. De mindezt sajátos, egyéni módon tette. Jó kommunikációs készsége révén kapcsolatba került az előkelő társaságokkal. Feleségül vette az egyik földbirtokos lányát, Szegedi Ginát, s ezzel bejutott az arisztokrácia körébe. Sajnos a korszak nem volt a legkedvezőbb egy kórház létesítéséhez. Az első világháború, majd annak kimenetele, hogy a vesztesek közé kerültünk, Trianon előszele lelkileg és anyagilag is nyomasztotta a nemzetet. Ennek ellenére Pető elérte, hogy ugyan a levetett Csapatkórházban, de 1919. május 1-jén megkezdte működését Vasvármegye Közkórháza
Dr. Tóth Jenő
és Belgyógyászati Osztályról dr. Gasztonyi Ferenc és dr. Nagy Katalin, a Fül-Orr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és ArcÁllcsont-Szájsebészeti Osztályról dr. Halász Gyöngyi és dr. Horváth Gertrúd, a Bőrgyógyászati Osztályról dr. Horváth Erika, a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Genetikai Tanácsadójából dr. Kiss Zsuzsanna, a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályról dr. Sarang Krisztina, a Szülészet-Nőgyógyázati Osztályról dr. Somogyi József, a Tüdőgyógyászati Osztályról dr. Szilas Gábor, a Reumatológiai Osztályról dr. Varga Eszter, valamint a Pszichiátriai Osztályról dr. Varga Éva. Adjunktusi kinevezést vett át dr. Benedek Anna a FülOrr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztályról, dr. Csaba-Tordai Éva Ilona a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálattól, dr. Denkler Gábor és dr. Pataki Zoltán a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályról, dr. Doma Géza, dr. Herczeg Tihamér és dr. Ruttner Pál a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályról, dr. Gyaraki Márta, dr. Kirchfeld Ágnes és dr. Köves Ilona a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztályról, dr. Huszár Hermina a Tüdőgyógyászati Osztályról, dr. Komáromy Anett a Belgyógyászati Szakrendelésről, dr. Kovács Márta a Szemészeti Osztályról, dr. Salamon Andrea a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztályról, dr. Sturcz Ildikó a Pszichiátriai Osztályról, dr. Szakáll Orsolya a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztályról, dr. Szalai Anna a Központi Radiológiai Osztályról, valamint dr. Szilágyi Enikő a Pszichiátriai Osztályról. Dr. Lakner László és dr. Kőfalvi István címzetes főorvosi kinevezést adott dr. Sőth Ervin vasvári és dr. Szalay István répcelaki háziorvosoknak. Az ünnepség állófogadással fejeződött be. Pohárköszöntőt Kerekes Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságának elnöke mondott. A Pető Ernő-emlékünnepség narrátora Horváth Nóra volt, aki elmondta az emlékparkban Weöres Sándor „Öröklét”, s a Romhányi–teremben Tóth Bálint „Intés alázatra” című versét.
4
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
A Pető Ernő által vezetett új kórház, ha nevében nem is, de működésében megtestesítette az oktatókórházi funkciót. 1930-tól szombatonként du. 3 órától 5 óráig betegbemutatókat tartottak orvosképzés céljából. Pető a saját szakmájában maga is igazi tanítómester volt. Olyan tanítványok kerültek ki az osztályról, akik később vezető pozíciót kaptak. Dr. Tiborcz Sándor hozta létre kórházunkban 1953-ban a Balesetsebészeti Osztályt, dr. Dreissinger László pedig 1950-ben lett a 2. sz. Mellkassebészeti Osztály osztályvezető főorvosa, majd Budapesten a Gyáli Úti Kórház sebész főorvosaként folytatta munkáját. Szintén a szombathelyi sebészeten vált jó szakemberré dr. Nagy Károly, a csornai sebész osztályvezető főorvos, valamint több sebész-igazgató főorvos, Kőszegen dr. Vukán György, Celldömölkön dr. Szumrák Zoltán, Szombathelyen az Emberbaráti Kórházban dr. Gyuk Béla és dr. Smidt Lajos, Tatabányán pedig dr. Kabdebó József. Az oktatókórházi szerephez tartozott az is, hogy 1932től 1939-ig amerikai szülész-nőgyógyász szakorvosjelöltek gyakorlati oktatása is folyt Szombathelyen. Bár a külföldi orvosok magyarországi képzése jogszabályilag nem volt rendezve, több hazai kórház is foglalkozott hasonló oktatással. Ennek ellenére ez ügyben csak Pető Ernő ellen indult támadás 1939 elején először újságban, amely végül perré duzzadt. Ebben Petőt és társait gondatlanságból elkövetett emberöléssel és többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolták meg. Az 5 éves per 1944. március 6-án zárult le a vádlottak felmentésével. Amiben Petőék hibáztak, az az orvosi dokumentáció hiányosságai voltak. Ezt a problémát a kórház a mai napig nem nőtte ki. Tehát Pető Ernő szinte a kezdetektől támadások közepette vezette az egyébként nagyhírű Vasvármegye és Szombathely Város Közkórházát. Emellett akkor is állandó pénzügyi gondokkal küszködtek. A pénzhiány miatt a műtétek során csak Pető főorvosnak volt gumikesztyűje, a többiek cérnakesztyűben operáltak. A használt kötszereket kimosták, és egy kerékpárból átalakított géppel tekerték fel, hogy ismét felhasználhassák. Akkor is kevés volt a létszám, mégis voltak elbocsátások, létszámleépítések. A per befejezésével nem ért véget Pető kálváriája. A bírósági felmentést követően néhány nap múlva – 1944. március 19-én – megszállta az országot a német hadsereg, és hamarosan a nyilasok kerültek hatalomra. Az új rezsim végérvényesen le akart számolni Pető Ernővel. Leváltotta az igazgatói posztról, majd börtönbe hurcolta. Kiszabadulása után még műthetett, majd ismét letartóztatták. Az ezt követő szabadulása után viszont jobbnak látta, ha eltűnik a nyilas hatóságok szeme elől, és kénytelen volt 1945 tavaszáig bujdosni. 1919 és 1929 után 1945 tavaszán Petőnek immár harmadszor kellett kórházat építeni, a kórház működését beindítani. Bombatalálat érte a központi épület északi szárnyát, s a padlástér mellett megsérült és használhatatlanná vált a második emelet is. Az épület rekonstrukciója, a tárgyi feltételek megteremtése mellett a kórházat szellemiségében is helyre kellett állítani, meg kellett újítani. És erre a legalkalmasabb személy dr. Pető Ernő volt. Pető most már harmadszor csillogtathatta meg szervezőkészségét, orvosszervezői zsenijét. Fel tudott emelkedni saját szakmai érdekein, és a „nagysebészetről” leválasztotta az urológiát, a mellkassebészetet, de előkészítette a szájsebészet, a traumatológia és az ortopédiai sebészet önállósodását
120 ággyal, 75 ágyas sebészeti és 35 ágyas belgyógyászati osztállyal, továbbá 10 ágyas bőr- és bujakóros részleggel. És ezután jött csak az igazi küzdelem, most már szükség volt Pető diplomáciai érzékére is. Meg kellett értetnie Vasvármegye közvéleményével, a döntéshozókkal, hogy a megyének egy új és lényegesen nagyobb kórházra van szüksége. Miközben harcolt az új kórházért, fejlesztette a már meglévő, viszonylag mostoha körülmények között működő kámoni kórházat is. A Gyermekkórház integrációjával és a kámoni kórház területén új pavilon építésével a húszas évek közepén a megyei kórház ágyszáma már 320-ra emelkedett, s önállósodott a bőrgyógyászat. A trianoni békeszerződés által megcsonkított és meggyalázott országban szentségtörésnek számított kórházépítésről beszélni. Az ország akkori gazdasági helyzetében szinte lehetetlennek látszott megvalósítani a Pető által dédelgetett álmot, az ezer ágyas kórházat, és ráadásul a Gyöngyös-patak partján. A megye és a város vezetői szerint „Pető a Gyöngyösbe akarja önteni a megye és a város pénzét”. De Pető Ernő nem nyugodott, és 1925-re meggyőzte a megye, a város és a minisztérium vezetését a kórházépítés szükségességéről, sőt végül – az előzőleg 600 ágyasra tervezett kórház ágyszámát megemelve – 1926-ban megkezdődött az ezer ágyas megyei kórház építése. Az új megyei kórház hivatalos átadására 1929. szeptember 1-jén került sor. Az ünnepségen jelen volt Nagybányai Horthy Miklós kormányzó, továbbá dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter is. A sárvári születésű dr. Vass József mondta az ünnepi beszédet. Pető Ernő álma valósággá vált. Az európai színvonalon megépített megyei kórházat viszont meg kellett tölteni tartalommal. És ez is sikerült Petőnek. Kapcsolatai révén olyan vezető főorvosokat hozott Szombathelyre, akik szakmájukban már elismertek voltak, vagy később váltak művelt szakterületük legkiválóbb szaktekintélyeivé. Itt gondolok elsősorban a már 1919 óta Szombathelyen dolgozó belgyógyász polihisztor dr. Stranz Gyulára, továbbá a tüdőgyógyász dr. Prugberger Józsefre, a patológus dr. Görög Dénesre, a radiológus dr. Hutás Imrére, a pszichiáter dr. Tanka Dezsőre, a szemész dr. Szokolay Edére és a fül-orr-gégész dr. Czeizel Jánosra, de az 1925-től a Bőrgyógyászati Osztályt vezető dr. Koppány Károlyra és az 1923-as integrációt követően a Gyermekgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosára, dr. Szenti Jánosra is.
5
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
is. Igazgatói működése alatt önállósodott a radiológia, és jött létre vidéken az első onkoradiológiai centrum. Regnálása idején már megkezdődött a kórházak integrációja is, történetesen a kőszegi kórház, a szombathelyi Emberbaráti Kórház és a Bábaképző Intézet lett a megyei kórház része. Mindez azonban csak pünkösdi királyság volt. Pető Ernőt 1952-ben Sárvárra helyezték át, az akkori Járási Kórház sebész főorvosa lett. A közvélekedés a mai napig Pető politikai száműzetésének tekinti az ügyet. Viszont azt is tudni kell, hogy 1952-ben Pető doktor már 67 éves volt, és lehetséges, hogy eltávolításában közrejátszott az életkora is. Kellemetlen lett volna a még mindig nagy tekintélynek örvendő Pető Ernőt nyugdíjba küldeni, ezért a kényelmesebbnek, elegánsabbnak tűnő megoldást választották, Sárváron biztosítottak számára munkát. 1957-ben vonult nyugdíjba. A megyei kórház 1958-ban bensőséges ünnepség keretében búcsúzott el dr. Pető Ernőtől. 1959-ben az acsádi temetésén viszont csak néhányan képviselték a megyei kórházat. Dr. Pető Ernő igazi rehabilitációjára 1999-ben, halálának 40 éves évfordulóján került sor, amikor a Pető-villa előtti parkban felavatták szobrát, amely Kiss Sándor szobrászművész alkotása. A rehabilitációban kezdeményező szerepet vállaltak dr. István Lajos és dr. Kovács L. Gábor professzorok, valamint dr. Horváth Boldizsár, dr. Prugberger Emil és dr. Széll Kálmán főorvosok. 1929-ben dr. Vass József népjóléti és munkaügyi minisz-
ter kórházavató beszédében többek között arról is szólt, hogy nem elégségesek a kórház erős téglafalai, a kórházban fontos, az erős falaknál is nagyobb jelentőséggel bír az a szellemiség, amellyel az orvosok és ápolók rendelkeznek. Most utólag bátran kijelenthetjük, hogy a Pető Ernő által vezetett főorvosi, orvosi és ápolói kollektíva méltó szellemiséget képviselt az európai színvonalú kórházi viszonyok, tárgyi feltételek között. És ebben dr. Pető Ernő személyes érdeme elvitathatatlan. Napjainkban a Markusovszky Kórház az 1929-es épületfejlesztésekhez hasonló építkezések előtt áll. Várhatóan a következő években mintegy 8 milliárd forintos épület- és műszerfejlesztést valósíthat meg az intézmény. Tehát lehetővé fog válni, hogy a kórház téglafalait megújítsuk, megerősítsük. A mai személyi állomány véleményem szerint alkalmas arra, hogy a megújult kórházat az elődökhöz méltó szellemiséggel töltse meg. A kórház főorvosainak, orvosainak, ápolóinak, asszisztenseinek, adminisztratív és fizikai dolgozóinak többsége alkalmas arra, hogy Pető Ernő szellemiségét, örökségét méltó módon folytassa, és magas szakmai színvonalon szolgálja Szombathely város, Vas megye és a Nyugat-dunántúli régió lakosságát.
S ZA KDOLG OZÓ K T U DOMÁNYO S Ü L ÉSE Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser Az idén november 17-én rendeztük meg a Dr. Tiborcz Sándor Alapítvánnyal közösen a hagyományos Kossuth Zsuzsanna Tudományos Pályázat eredményhirdetésével egybekötött Megyei Szakdolgozói Tudományos Ülésünket. A szakmai program – mint akkreditált pontszerző továbbképzés (9 pont) – most a sebészeti ellátásra irányította a figyelmet. A rendezvény a Magyar Ápolási Egyesület Vas Megyei Szervezete és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Vas Megyei Szervezet segítő támogatását, pályadíjakhoz való hozzájárulását is élvezhette. A továbbképzés szervezői a Romhányi-terembe várták az előre jelentkező 130 szakdolgozót, akik egy része a megye egészségügyi intézményeiből képviseltették magukat. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kórházunk Tudományos Bizottságának elnöke, prof. dr. Salamon Antal. Antal Molnár Erzsébet ápolási igazgató megnyitó köszöntőjében Kossuth Zsuzsanna, Zsuzsanna Magyarország első országos főápolónőjének életéről, tevékenységéről tartott rövid emlékeztetőt. A tudományos ülés első előadója, dr. Jáné Zoltán sebész szakorvosjelölt az emlőrák aktuális sebészeti kezeléséről tartott szépen illusztrált előadást. Ezt követően dr. Horváth István főorvos a traumatológia területén használt belső rögzítők, szögstabil rendszerek bemutatásával keltette fel a hallgatóság érdeklődését a korszerű és hatékony műtéti eljárások iránt. Békési Éva ápolási igazgatóhelyettes, osztályvezető ápoló részletesen beszámolt az Ortopédiai Sebészeti Osztály tevékenységéről, a csípőszűréstől a protézis várólistákig bezárólag. Szabó Péterné, az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály diplomás osztályvezető ápolója a súlyos szeptikus állapotú betegek ellátásáról beszélt, különös tekintettel a glutaminnal kezelt betegekre. A szünet után a Mellkassebészeti Osztály ápolói tevékenységének elmúlt 20 évét, újdonságainak részletes beszámolóját ismerhettük meg Némethné Cövek Anikó diplomás osztályvezető ápoló tolmácsolásában. A gyógyító team-ek tagjaként mindenütt a kórházban ott vannak a fizioterápia munkatársai, akik kezeléseikkel hozzá-
Szabó Péterné, Szakonyi Eszter, Baráthné Kerekes Ágnes és dr. Széll Kálmán
6
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
járulnak a gyógyító és ápolói munkához. Pungor Judit gyógytornász-fizioterapeuta bemutatta, milyen speciális módszerekkel segítik a tüdődaganatos betegeket a pulmonectomia után. Az elhangzott előadásokat követően az újdonsült Vasi Prima Díj birtokosa dr. Széll Kálmán c. egyetemi docens, főiskolai tanár, az Alapítvány tiszteletbeli elnöke ismertette a 2010. évi Kossuth Zsuzsanna tudományos pályázatok eredményét. Az beérkezett öt pályázatot főiskolai, illetve egyetemi végzettségű munkatársaink adták be. A nem főiskolai kategóriában idén sajnos nem született pályamű. A Bíráló Bizottság döntése alapján dicséretben részesült Vinczéné Végvári Katalin dietetikus, és a kórház jutalmát kapta. Dolgozatának címe: A csontritkulás megelőzése gyermek- és serdülőkorban. Harmadik helyezést ért el Tibold Veronika gyógytornász, a Fizioterápiás Osztály dolgozója, aki a Magyar Ápolási Egyesület jutalmát kapta. Pályamunkájának címe: A szombathelyi perinatális intenzív centrumba
közösen szakdolgozóink számára. 2010. október 7-én a diabetológia tárgykörére került napirendre, és a témában jártas előadók segítségével szerezhettünk új, hasznos ismereteket a ma már népbetegségnek számító cukorbetegség megelőzéséről, kezeléséről. A rendezvény helyszíne a kórház Romhányi-terme volt, ahol 130 helyi, illetve Vas megyei, továbbá a szomszédos megyékből érkezett munkatársunk volt kíváncsi az előadásokra. Molnár Erzsébet ápolási igazgató köszöntő szavai után Bugarszky Miklós MÁE elnök üdvözölte a résztvevőket, és hasznos információkkal is ellátta hallgatóságot a várható változásokról, jogszabályok megszüntetéséről, módosításáról.
került újszülöttek súlyfejlődésének vizsgálata az antropometria módszerével. Második helyezést és a Szakdolgozói Kamara díját kapta Major Beatrix képalkotó diagnosztikai analitikus. Pályázatának címe: Bolus tracking szerepe a CT-diagnoszti-kában. Első helyezett és a „Kossuth Zsuzsanna vándorkép” új birtokosa Szakonyi Eszter, a Sűrgősségi Betegellátó Osztály diplomás osztályvezető ápolója lett, és a Dr. Tiborcz Sándor Alapítvány díját vehette át. Győztes pályamunkájának címe: Koponyasérülések ellátása
sürgősségi osztályunkon az ápoló szemével. A szakmai ismeretszerzésen túl jó hangulatú, kellemes délelőttöt töltöttünk együtt. Köszönjük az előadók színvonalas előadásait és a pályázóknak a vállalkozó kedvet a tudományos megmérettetéshez. Valljuk, hogy az egészségügyi szakdolgozók közmegbecsülésének emeléséhez a saját kutatáson alapuló tudományos munka, a szakmai publikációk, az új ismeretekkel való folyamatos lépéstartás nagymértékben hozzájárul. Mindez a páciensek érdekeit is szolgálja.
S ZAKDOLGOZÓI
Szántai Ibolya
Az előadások során először Bozsoki Krisztián soproni diabetológiai szakápolótól az inzulin beadásnál fontos szempontokra kaptunk szakszerű eligazítást. Zelkó Ildikó, kórházunk diabetológiai szakápolója a 2-es típusú diabetesről beszélt részletesen. A diétás kezelésről, a helyes táplálkozás ismérveiről Falusiné Kis Marian dietetikus, az Eurest Kft egységvezetője tartott érdekes, újdonságokkal teli előadást. A Sanofi–Aventis Zrt részéről Halinka Erika diabetológiai szakápoló tartott áttekintést a cukorbetegség kezeléséről. A szünetben szponzorált büfével vártuk a hallgatóságot, amelynek „oktató” fogásai az egészséges és helyes táplálkozás jegyében kerültek összeállításra. Nagy érdeklődéssel figyeltük Szántai Ibolya diabetológiai szakápoló előadást. Ő a Vasútegészségügyi NKK Kft dolgozója és „A diabeteses láb és edukációja” címmel sok fontos szakmai kérdésre világított rá, illetve számolt be elismerésre méltó eredményeiről. A testmozgás áldásos hatása és szerepe sem maradhatott ki, erről Józsa Katalin vezető gyógytornászunk adott szemléletes betekintést. Köszönetet mondunk a kiváló előadások megtartásáért és a háttérben mentorként segítő Dr. Baranyai Marietta főorvosnő, diabetes specialista közreműködéséért, amely nagyban hozzájárult továbbképzésünk sikeréhez.
SZEMMEL
A DIABETOLÓGIÁRÓL Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser
Halinka Erika, dr. Baranyai Marietta, Bugarszky Miklós és Molnár Erzsébet
Már hagyomány, hogy a Magyar Ápolási Egyesület Vas Megyei Szervezete évente regionális hatókörű, pontszerző továbbképző programot szervez a Markusovszky Kórházzal
7
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
M A NUÁL IS SZAKMÁK A 2 1 . SZÁZADBA N Péczeli András • osztályvezető műtősszakasszisztens A Központi Műtőszolgálat és a Központi Aszeptikus Műtőblokk fennállásának 30. évfordulója alkalmából Jubileumi Tudományos Ülés megrendezésre került sor 2010. október 1jén a Tó Vendéglő emeleti nagytermében. A jubileumi ülésen a Markusovszky Kórház Központi Műtőszolgálatának valamenynyi aktív és nyugállományba vonult szakdolgozója (műtősaszszisztensek és műtőssegédek) részt vett. Mivel a rendezvény egyben pontszerző továbbképzéskének is minősült, érkeztek vendégek az ország távolabbi pontjairól is, így mintegy 220 fővel közösen ünnepeltük a Műtőszolgálat és a Műtőblokk 30. születésnapját. A rendezvényt Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Lakner László, a Markusovszky Kórház Zrt elnökvezérigazgató főorvosa, dr. Kőfalvi István orvosigazgató és Molnár Erzsébet ápolási igazgató nyitották meg. Ezt követően elismerések átadására került sor. Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke a Közgyűlés elismeréseit adta át. A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elismerő Oklevelét kapta a Központi Műtőszolgálat. A Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékplakettjét dr. Széll Kálmán emeritus főiskolai tanár, c. egyetemi docens, ny. osztályvezető főorvos, dr. Sarang István ny. osztályvezető főorvos és dr. Kőfalvi István orvosigazgató, osztályvezető főorvos kapták. A Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevelét Péczeli András osztályvezető műtősszakasszisztens, Rokob Jolán ny. osztályvezető műtősszakasszisztens és Kovácsné Töreki Magdolna ny. osztályvezető-helyettes műtősszakasszisztens vette át. Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos, dr. Kőfalvi István orvosigazgató, Molnár Erzsébet ápolási igazgató és Péczeli András osztályvezető műtősszakasszisztens a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt elismeréseit adták át. Jubileumi Díszoklevelet kaptak Ávár Mária, Babos Ernő, Boda Jánosné, Bodonczy Lászlóné, Borcsányi Lajosné, Fliegler Judit, Gaál Etelka, Gecse Mária, Hoós Józsefné, Horváthné Barasits Rita, Lada Zoltánné, Mészárosné Plessinger Hildegárd, Őrfi Péterné, Piskor Józsefné, Pócs Lászlóné, Poór Borbála, Pósfalvi Istvánné, Sevecsek Sándor, Dr. Sütő Józsefné és Zavagyi Mária.
Péczeli András meggyújtja a gyertyát az ünnepi tortán
Az elismerések átadását követően a tudományos programra a Markusovszky Kórház jelenlegi, sok-sok tapasztalattal rendelkező orvosai és szakdolgozói minden igényt kielégítő előadással készültek. Péczeli András vezető műtősszakasszisztens a Markusovszky Kórház Központi Aszeptikus Műtőblokk szakmai munkájának 30 éves történetét ismertette. Ezt követte prof. dr. Márkus Béla PhD, osztályvezető főorvos előadása, aki az ultrahangos koaguláló-vágó kés használatának bevezetéséről beszélt. Dr. Bátor György osztályvezető főorvos a varratnélküli szemsebészetről, Piskor Józsefné műtősszakasszisztens pedig a laparoscopos műtétek általános sebészeti alkalmazásáról tartott előadást. Dr. Kisely Mihály PhD, osztályvezető főorvostól megtudhattuk, hogy mit is takar az endoscopos dacriocystorhinostomia (DCR) műtéti eljárás, dr. Takáts Lajos főorvos pedig a saját feltalálású új típusú „stand alone” lumbalis intervertebralis cage alkalmazásának eredményeiről tartott előadást. Váradi Szilárdné műtősszakasszisztens rendkívül színesen, a szakdolgozók számára jól felhasználhatóan ismertette a felkar velőűrszegezési technikát, az UHN-beavatkozást. Ezt követően dr. de Jonge Tamás PhD, osztályvezető főorvos előadásában a napi munkavégzés fázisait beleszőve mutatta be az ortopédia aktualitásait.
A Központi Műtőszolgálat múltbéli és jelenlegi dolgozói
8
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
Dr. Biró Csaba főorvos az „Arthroszkóposan asszisztált térd rekonstrukciós műtétek műtősasszisztensi, műtőssegédi szempontból” című előadásában rámutatott, hogy a műtéti team nélkülözhetetlen tagja a Központi Műtőszolgálat valamennyi szakdolgozója, és nélkülük nem lehetne eredményes betegellátást végezni. Bánfiné Békési Judit műtősszakaszszisztens „Műtéti technikák változása a szürkehályog sebészetben” című előadásában megismerhettük, hogy a szemészet mekkora fejlődésen ment keresztül, majd dr. Kecskés László osztályvezető főorvos az akut indikációval végzett videotorakoszkópos műtétekről értekezett, dr. Kocsis Csaba fogszakorvos pedig a „NEO-arcközép-frontobázis sérülések primer definitív ellátásáról az arc-állcsontsebészeti gyakorlatban” címen tartotta meg előadását. Mindezt Horváthné Barasits Rita vezetőhelyettes műtősszakasszisztens előadása követte, aki a tudományos program zárásaként „A műtéti beavatkozások személyi-tárgyi feltételeinek változásai 30 év távlatában” című előadásában kifejtette, hogy a 3 évtized során a műtő hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ehhez a szakdolgozóknak naprakészen kell igazodni. A tudományos programon belül két nagy beszállítónk előadását is meghallgathattuk. Molnár Györgyné területi képviselő (Mölnlycke Health Care Kft) „Az egyszerhasználatos izolálás előállításának, forgalmazásának törvényi szabályozása”, míg Imhoff Györgyi területi képviselő (Johnson and Johnson Kft) „SSI – Surgical Site Infection” címen tartott előadást. A szakmai rendezvényt a kilenc, sebészeti termékeket kiállító cég standjai tették még színesebbé. A tudományos program után a rendezvény valamennyi résztvevőjét állófogadás várta, ahol jó hangulatban, kötetlen beszélgetések során felidézték a múlt eseményeit, szó esett a jelen történéseiről. A pohárköszöntőt Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Puskás Tivadar mondta, a 200 szeletes születésnapi tortán a tűzijátékot Péczeli András gyújtotta meg. Késő délután minden résztvevő kellemes emlékekkel és a tudományos résztől szakmailag felvértezetten tért haza.
Dr. Bobest Mátyás ny. osztályvezető főorvos
30 ÉVES AZ IDEGSEBÉSZETI
OSZTÁLY
Dr. Szabó József • osztályvezető főorvos 2010. október 8-9-én tudományos emléküléssel ünnepeltük osztályunk megalakulásának 30 éves évfordulóját. A rendezvényre Szombathelyen a Claudius Hotelben került sor a Magyar Idegsebészeti Társaság tisztújító közgyűlésével közös szervezésben. Október 8-án 15 órakor a megnyitó után előbb Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, majd Nagy Gábor, a Vas Megyei Közgyűlés tagja, valamint dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos köszöntötte az egybegyűlteket. A köszöntések után elismerések, jutalmak átadására került sor. A Vas Megyei Közgyűlés Elismerő Oklevelét kapta az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály, amelyet dr. Szabó József osztályvezető főorvos és Szabó Péterné osztályvezető ápoló vett át. A Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Emlékplakettjét dr. Bobest Mátyás, az Idegsebészeti Osztályt alapító ny. osztályvezető főorvosa, dr. Csókay András főorvos, dr. Hu-
9
szár Béla ny. osztályvezető főorvos és dr. Takáts Lajos főorvos kapták. A Vas Megyei Közgyűlés Elnökének Elismerő Oklevelét Peitli Ottóné ny. osztályvezető ápoló és Szabó Péterné osztályvezető ápoló kapták Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos és Molnár Erzsébet ápolási igazgató az Idegsebészeti Osztály alapításának 30 éves jubileuma alkalmából JUBILEUMI DÍSZOKLEVELET adott át Kiss Teréz osztályvezető-helyettes ápolónak, valamint Oláh Istvánné szül. Horváth Veronika ny. ápolónak. Ezt követően dr. Bobest Mátyás főorvos, főtanácsos előadásában számos fotóval illusztrált, igen érdekes összefoglalást hallottunk az osztály 30 éves történetéről. Meghívott előadóink sorát prof. dr. Dóczi Tamás, a PTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatója nyitotta az „Integrált biomedicinális informatikai módszerek az agyi aneurysmák kezelésében” című előadásával. Prof. dr. Czirják Sándor az Országos Idegtudományi Intézetből „Minimális invazív technikák az idegsebészetben” címmel tartott előadást. Dr. Jeszenszky Dezső főorvos Zürichből az idegsebészet és ortopédia határterületéről választott témát, „A cervicalis és thoraco-lumbalis congenitális gerincdeformitások sebészeti kezelési lehetőségei” volt előadásának a címe. Prof. dr. Berényi Ervin Debrecenből a modern képalkotó eljárásokról adott elő „Korszerű képalkotó módszerek az idegsebészetben” címmel. Dr. Csejtei András főorvos távollétében kórházunk Onkoradiológiai Osztályáról dr. Padányi Gergő kollégánk „Tapasztalataink sztereotaxiás besugárzással” címmel tartott előadást. A nagyon színvonalas és érdekes tudományos előadások után a LORIGO Táncsport Egyesület ifjú táncosai társastánc bemutatóval szórakoztattak bennünket, igen nagy tetszést arattak. Az estét svédasztalos vacsorával zártuk. Az este jó hangulatát a kitűnő ételek mellett a jó zene és a dr. Takáts Lajos főorvos által választott finom borok alapozták meg. Másnap délelőtt 9 órakor osztályunk orvosainak előadásaival folytatódott a tudományos program. Az előadások után került sor a Magyar Idegsebészeti Társaság tisztújító közgyűlésére. A társaság elnökévé prof. dr. Barzó Pált, a SZTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatóját választotta a tagság. 2010. október 25-én dr. Lakner László elnök-vezérigazgató és dr. Kőfalvi István orvosigazgató osztályunkon fejezte ki köszönetét és adott át jutalmat osztályunk minden dolgozójának a 30 éves évforduló alkalmából. A magam részéről én is szeretném ezúton is megköszönni az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály minden dolgozójának az eddigi munkáját, és kívánok jó egészséget, kitartást a további munkához.
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
ládja sorsán át érzett nem kevés elkeseredéssel írja a „Mi lesz velünk” című, 1950-ből származó versében a következőket: „A lélek már csak hálni jár belénk, / Már évek óta tűrünk, szenvedünk. / Rólunk az Isten elfeledkezett. /Mi lesz velünk?” Matók Leó egyfajta messiási küldetéstudattal bíró fiatal magyar hazafi nem elégedhetett meg a puszta várakozással, vagy akár a passzív ellenállással. Így került 1949-ben kapcsolatba az un. Antibolsevista Gárdával, amelyben – főleg röpcédulák fogalmazásával és terjesztésével – a mozgalom propagandistájaként tevékenykedett. Ám a kellő élettapasztalattal nem rendelkező 21-23 éves fiatalok sajnos magukra maradtak. Nem volt idősebb, tapasztaltabb vezérük, s a földalatti politizálásban sem volt kellő tapasztalatuk. Ez volt az oka, hogy az Államvédelmi Hatóság 1951. január 23-án letartóztatta őket, amellyel kezdetét vette Leó csaknem 9 hónapos, és sajnálatosan végződő kálváriája. Szembesülnie kellett az ÁVH eszközeivel, a testi és lelki megpróbáltatásokkal, kínzásokkal. Hiába volt erős jelleme és akarata, hiába edződött a katonaiskolában, csak idő kérdése volt, hogy az AVH azt erőszakoljon ki a fogvatartottakból, amit akar. Elrettentés céljából persze fel kellett nagyítani Leóék cselekedeteit, így lett Matók egy koncepciós per áldozata. A budapesti Megyei Bíróság tárgyalásán Matók Leót szervezkedésben való tevékeny részvétel, valamint hűtlenség bűntettével vádolták. Leó tagadta bűnösségét, mindössze egy pisztoly rejtegetését és 500-600 röplap készítését ismerte el, de erkölcsileg nem érezte magát bűnösnek. Hangsúlyozta, hogy vallomását erőszakkal kényszerítették ki. Ezt hallva Gönczi ügyész felugrott. „Ez a fasiszta megrágalmazza a nyomozó hatóságot” – kiáltotta. Jónás vérbíró pedig kénytelen volt elviselni, hogy Matók neki ellentmondjon. Emiatt az ítéletben megállapította, hogy Leó cselekménye a vádnál súlyosabb. Matók Leó nem élt az utolsó szó jogával, helyette a következő verset szavalta el: „A földgolyó akárhogy fordul, / Üzenet lesz egy gyáva korbul, / Van még becsület, van marok, / Vannak még bátor magyarok” Az ítélet a vádlottak tettéhez képest aránytalanul súlyos volt. Matók Leót – aki eredetileg csak hetedrendű vádlott volt – halálra ítélték, de többi társa is súlyos ítéletben részesült. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéleteket. Matóknak felrótták személyében rejlő, kiemelkedő mérvű elszántságát, mintegy javíthatatlanságát, amit az elsőfokú bíróság közvetlenül is észlelt. Ezt követően a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult, ám a vádlottakat nem találták kegyelemre méltónak. Az Elnöki Tanács döntését a jogerős ítélet után csaknem két hónappal, október 12-én hirdették ki, amely Matók halálos ítéletét jóváhagyta. Ennek megfelelően 1951. október 13-án Matók León és Gyimesi Szilárdon az akasztásos halálos ítéletet végrehajtották. A perről, az ítéletről és a kivégzésről a családok semmiféle értesítést nem kaptak. Leó édesanyja 1971-es haláláig várta az
KÓRHÁZUNK MÁRTÍRJA: M AT Ó K L E Ó Dr. Széll Kálmán • ny. osztályvezető főorvos Jövőre lesz 60 éve annak, hogy kórházunk volt pszichiátriai ápolóját koncepciós perben kivégezték. Személye és sorsa hosszú évtizedekig ismertetlen, sőt tabu volt. Csak a rendszerváltozás után lassan került az utókor reflektorfényébe, s napjainkban is folyik erkölcsi rehabilitációja. Volt dolgozója emlékének a kórház is emléktáblát tervez állítani Matók Leó Budapesten 1928. február 5-én született. Édesapja folyamőr katonatiszt volt, aki 1935 óta a szombathelyi hadtestnél teljesített szolgálatot. Iskoláit Budapesten, 7 éves korától Szombathelyen, 11 éves korától a kőszegi Hunyadi Mátyás Katonaiskolában végezte, majd Marosvásárhelyen a Csaba Királyfi Hadapródiskolában folytatta tanulmányait. A katonaiskolákban az egyéni érdeket félretevő bajtársiasságot, hazaszeretetet és a keresztény erkölcsre épített jellemességet nevelték bele. Iskolájával 1944 decemberében Németországba menekítették, végül Schleswig-Holsteinben került angol fennhatóság alá. Családja megkeresése érdekében azonban Leó hamarosan útnak indult. Átmenetileg egy amerikai magazinban raktári munkásként dolgozott, onnan jött haza 1946. október 6-án. Tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban folytatta, ahol 1948-ban érettségizett. A fegyelmezett, komoly külső gazdag érzelemvilágot takart, már 1942 óta versírással is foglalkozott. A háború elvesztése és hazánknak a Vörös Hadsereg általi megszállása igen sok – főleg intellektuális – emberben mély törést okozott. Belőle is megrendülést váltott ki, hogy mindaz, amire korábban tanították, amit hittel és meggyőződéssel vallott, egy csapásra az ellenkezőjébe fordult, a legfelsőbb hadúrként tisztelt, népszerű Horthy Miklós kormányzó egy csapásra „fasiszta lakáj” lett, a magyar honvédség a nemzeti szocializmust kiszolgáló „fasiszta csürhe”, a katonatisztek, a papok és a volt középosztálybeliek a nép ellenségei, a kommunizmus viszont világmegváltó ideológia lett. Minden érték megkérdőjeleződött, minden egzisztencia labilissá vált, sőt a proletárdiktatúra által nemkívánatos elemeket törvénytelen módszerekkel üldözték, vagyonukat, állásukat, nyugdíjukat elvették, sokakat internáltak vagy börtönbe zártak. E körülmények okozta kataklizmaszerű változás mély nyomokat hagyott a fiatal, fogékony ember lelkében, aki önkéntelenül kereste az igazság felé vezető utat, hiszen a Vörös Hadsereg rablásai, a magyar nők tömeges megbecstelenítése, a törvénytelenségek, s a gyűlöletre, valamint hazugságra alapozott, a demokráciát módszeresen felszámoló, a megszállók védelme alatt megvalósított diktatúra csak megerősítette benne azt a világnézetet, amit a katonaiskolában kapott. Már 1945 októberében az „Előre hát bajtársak” című versében a következőket írja: „Azért, mert néhány őrült / most vérpirosnak látja a világot, / mi megőriztünk tisztán / a szívünkben egy kis fehér virágot.” Egy másik versében így ír: „… Nem titánok voltak, / akik földünkre durván rárohantak, / de Ázsiának szennyes söpredéke./ / És irdd meg még, hogy jaj lett itt a jóknak, / az árulók, a pénzéhes galád had / - Romlott idők és észtipró gyalázat! – / Nevezték őket: felszabadítóknak.” Csa-
10
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
körzeti orvosi állást, amelyet 20 évig látott el. Közben általános orvostan szakvizsgát tett, és 7 éven keresztül betöltötte a városi főorvosi tisztséget is. Kiváló körzeti orvos volt, de városi főorvosként szervezői és vezetői képességét is megmutathatta. Erre figyelt fel a megye vezetése, és 1988-ban felkérte – a rehabilitációs szakma nem kis meglepetésére – a Rehabilitációs Kórház igazgatói feladatainak ellátására. A rehabilitációs ellátásban addig járatlan Kókai doktor szabályosan belevetette magát az új munkába, mozgásszervi rehabilitációs szakorvosi vizsgát tett, és néhány év múlva felküzdötte magát az ország legkiválóbb rehabilitációs szakorvosai sorába. Ennek bizonysága, hogy 1991-ben már a szakma legfelsőbb grémiuma, a Rehabilitációs Szakmai Kollégium tagja, sőt ő lett Vas megye első rehabilitációs szakfelügyelő főorvosa is. Állandóan tanult, új eljárásokat vezetett be a rehabilitációban. Képesítést szerzett a lágylézer terápia és az akupunktúra alkalmazására. Vezetési ismereteit is fejlesztette, egészségügyi menedzseri diplomát szerzett. Munkatársait is tanulásra ösztönözte, orvosok egész sora szerzett mellette mozgásszervi rehabilitációs szakvizsgát. Gyógytornászokat és más rehabilitációs szakembereket telepített le Szentgotthárdon. Vezetése alatt a szakkórház a hazai mozgásszervi rehabilitáció vidéki fellegvára, zászlóshajója lett. Sokat harcolt a korszerű tárgyi feltételek megteremtéséért is. A harmadik nekifutásra közel egy milliárd forintot kapott a fenntartó megyei önkormányzat a kilencvenes évek végén az intézet rekonstrukciójára. Álmait részben megvalósíthatta, az ő szakmai elképzelése szerint valósult meg a szakkórház átépítése. Nagyon helyesen a fő hangsúlyt a terápiás tevékenység fejlesztésére helyezte, és a hydroterápia – a vízzel való gyógyítás – megteremtésével szakmailag és építészetileg is maradandót alkotott Szentgotthárdon. Sajnos a hotelellátás korszerűsítése csak részben sikerült. Kókai főorvos életereje teljében 2005-ben nyugdíjba kényszerült. Azonban azt követően is dolgozott részfoglalkozású munkaviszonyban a Rehabilitációs Kórházban. Az egészségügyi miniszter dr. Batthyány-Strattmann László-díjjal, a rehabilitációs szakma a Vas Imre-emlékéremmel, a megyei önkormányzat a „Vas Megye Önkormányzatának Szolgálatáért Egészségügyi Tagozata” kitüntetéssel ismerte el szakmai tevékenységét. Életét elsősorban a betegek gyógyításának, az elmúlt 20 évben a betegek rehabilitációjának szentelte. Az ezzel kapcsolatos hitvallását a következőképpen fogalmazta meg: „Ez a munka meghatározója életemnek, mondhatom, hogy küldetése. … Élményként éltem át azokat az újszerű kapcsolatokat, amelyek a betegekhez és a munkatársakhoz kötnek”. Mindig érezhette a betegek teljes bizalmát, mert munkájában lelkiismeretes volt. Szakmai munkájában szerencsésnek vallhatta magát, mert szakterületén sikereket ért el. Szigorú vezető volt, de munkatársai szerették és tisztelték, mert tudták, hogy mindez a betegek érdekét szolgálja. Váratlan halálával pótolhatatlan űrt hagyott maga után, amelyet a család mellett munkatársai, betegei és az egész rehabilitációs szakma fájdalommal él meg. Emlékét megőrizzük.
életben hitt fiáról a híradást. Évek multával azonban a hozzátartozókban megerősödött a gyanú, hogy Gyimesi és Matók már nem élnek, de csak a rendszerváltozás után szembesültek az igazsággal. Megadott sírhelyüket – amint azt Leó versében megjósolta – gaz, bozót és folyondárok borították. Lassan és bátortalanul azonban a mártírokról írások és megemlékezések jelentek meg. Haláluk 40. évfordulóján a budapesti Új-Köztemető 298-as parcellájában Leó sírhelyére barátja és osztálytársa, Márkos Attila fafaragó művész, volt kőszegi „cőger” monumentális kopjafát faragott. A kopjafa megáldását 1991. szeptember 7-én összekötötték Gyimesi Szilárd és Matók Leó megkésett temetési szertartásával, amit Matók Leó volt paposztálytársai végeztek el. A Premontrei Diákszövetség a volt gárdatagok emlékére a gimnáziumban táblát avatott. Haláluk 50 éves évfordulóján, 2001-ben koszorúzással és szentmisével áldoztak, majd a gimnáziumban 2003-ban a régi tábla helyére a gárda még életben levő bajtársai által készíttetett, Simon Gyula dombormű alkotása került. A megemlékezések sorát a Nyugat Könyvkiadó által megjelentetett „Jaj lett itt a jóknak” című verseskötet zárta le 2010. október 13-án. Sokakkal együtt nekem is meggyőződésem, hogy Matók Leó életáldozata nem volt hiábavaló. Sorsával a tizenöt éves korától verselő bajtársam korábban említett látnoki sorai váltak valóra, amely szerint „Nem folyhat hiába a hősök vére, / és általuk lesz boldogabb a béke.” Végül befejezésül hadd idézzem 1948-ban írt egyik legszebb – sorsát megjósoló – költeményének sorait, amelyek elgondolkodásra és megrendülésre késztetnek: Ugye Uram, én sose féltem, És úgy haltam meg, ahogy éltem. Testemet a földnek adom. Utolsó vágyam is csak az, tövises, vérző, furcsa gaz nőjjön belőle gazdagon.
IN MEMORIAM Dr. Kókai Károly 1937-2010 Vas megye orvostársadalma gyászol. Elveszítettük a Vas Megyei Rehabilitációs Kórház nyugalmazott igazgató főorvosát, a hazai orvosi rehabilitáció egyik kiemelkedő egyéniségét, dr. Kókai Károlyt. Kókai főorvos Budapesten született, az orvosegyetemi tanulmányokat Szegeden végezte. 1961-től 1968-ig az egyetem Biokémiai Intézetében dolgozott tanársegédként, tudományos kutatónak, egyetemi oktatónak készült. Ezt követően élete nagy fordulatot vett, Szentgotthárdon vállalt
Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos
11
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. NOVEMBER
HÍREK
2010. szeptember 1. 1. - 2010. november 30. BELÉPŐK
A Pécsi Tudományegyetem dísztermében ünnepélyes keretek között 2010. november 2-án Dr. Csejtei András, az Onkoradiológiai Osztály osztályvezető főorvosa és Dr. Lakner Lilla, a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa átvették PhD tudományos fokozatúkat.
Dr. Nwankpa Emmanuel Obinna adjunktus • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Fülöp Adrienn szakorvos • Központi Radiológiai Osztály Dr. Huszár Attila szakorvos • Onkoradiológiai Osztály Dr. Székely Szentmiklósi Klára általános orvos • Reumatológiai Osztály Dr. Kulcsár Botond általános orvos • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Németh Orsolya rezidens orvos • Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Zsirai Adrienn rezidens orvos • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Dr. Markovics Diána rezidens orvos • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Dr. Kékesi Adrienn rezidens orvos • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Frakas Gergely Péter rezidens orvos • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Németh Gábor rezidens orvos • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Jakabfi Marianna rezidens orvos • Pszichiátriai Osztály Dr. Horváth Júlia Elza rezidens orvos • Neurológiai Osztály Dr. Bátor Anna rezidens orvos • Bőrgyógyászati Osztály Dr. Zarka Gyula rezidens orvos • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Vigh Tamás Péter rezidens orvos • Onkoradiológiai Osztály Freyler Anett pszichológus • Pszichiátriai Osztály GYÓGYTORNÁSZ ÁPOLÓ SEGÉDÁPOLÓ ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS LOGOPÉDUS TAKARÍTÓ BETEGKÍSÉRŐ
1 FŐ 7 FŐ 7 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 6 FŐ 5 FŐ
A Vas Megyei Közgyűlés 2010. november 25-én úgy döntött, hogy a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt elnök-vezérigazgatói posztját különválasztja 2010. december 1-jei hatállyal. A döntés értelmében a tisztséget eddig betöltő dr. Lakner László marad a Zrt elnöke, míg a gazdasági társaságként működő kórház vezérigazgatója prof. dr. Nagy Lajos osztályvezető főorvos, centrumigazgató lesz.
100 ÉVE S LETT AZ ÁPOLÁSI OSZTÁLY LAKÓJA Benkő Lászlóné • osztályvezető ápoló
KILÉPŐK Osztályunkon, ahol idős, krónikus betegség miatt ápolt betegeket ápolunk, gyakran találkozunk „szépkorú” betegekkel. Ezek az idős hölgyek – és ritkán urak – munkás életük után magas kort elértek, és betegség vagy az ápolás, ellátás igénye hozza őket kórházunkba. 2010. november 23-án töltötte be 100. életévét Trenka Ferencné, Ilonka néni. A mindnyájunk által kedvelt és megszeretett idős hölgyet felköszöntöttük a betegek és az ápolók jelenlétében. Munkatársaink tortát sütöttek, virágot vettek neki. Pár kedves szóval felköszöntöttük az ünnepeltet, aki meghatódva fogadta a számára váratlan ünneplést. Trenka néni életében először került kórházba (!!!), egészségi állapota – a kisebbfokú nagyothallást leszámítva – jónak mondható. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor úr is oklevéllel emlékezett meg az idős hölgy születésnapjáról egy pénzösszeg kíséretében. A geriátriai ellátásban dolgozó nővérek, orvosok feladata a szakmai munka mellett a gondjaikra bízott idős betegek lelkiállapotának gondozása is. Talán egyszer minket is hasonló szemlélettel fognak utódaink befogadni és ápolni...
Dr. Padányi János főorvos • Onkoradiológiai Osztály Dr. Niklai Erzsébet főorvos • Központi Rehabilitációs Osztály Dr. Pecze Tímea szakorvos • Sürgősségi Betegellátó Osztály Dr. Bognár Enikő szakorvos • Bőrgyógyászati Osztály DIPLOMÁS ÁPOLÓ LOGOPÉDUS ÁPOLÓ SEGÉDÁPOLÓ CSOPORTVEZETŐ ASSZISZTENS LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS ÁPOLÁSI ASSZISZTENS GYÓGYTORNÁSZ ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS SEGÉDASSZISZTENS SZÜLÉSZNŐ MŰTŐSASSISZTENS TAKARÍTÓ BETEGKÍSÉRŐ
1 FŐ 1 FŐ 5 FŐ 4 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 5 FŐ 3 FŐ
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ • NONPROFIT ZRT lapj a
A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Lakner László A szerkeszőbizottság tagjai: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Káldy Zoltán, , Dr. Kocsis Eszter, Kovács József, Dr. Kőfalvi István, Marton Cecília, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet. Felelős kiadó: Dr. Lakner László. Felelős és tervező szerkesztő: Miklósi H. Csaba. Szerkesztőség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Pf. 143, tel.: 94/312 172. Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék: 5537 • e-mail:
[email protected]
12