gyógyHÍRmondó
2007. március
MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ
2007. március VII. évfolyam 1.szám
ÍRMONDÓ Tisztelt Olvasó! Politikai vihar dúl a Markusovszky Kórház körül. Fıleg két kérdés borzolja a kedélyeket, a kórházi ágyak száma és az intézmény mőködtetésének hovatartozása. Az elmúlt év október 15-ig kellett a kórháznak pályázatot benyújtani az Egészségügyi Minisztériumba az aktív ágyak csökkentésérıl, amelynek ellentételezéseként fejlesztési támogatást ígért be a tárca. Nyilván kaptunk az alkalmon, mert tudtuk intézményünk elmúlt évek statisztikai adataiból, hogy legalább 150-155 felesleges aktív ágy van a rendszerben. És ha még fejlesztési pénzt is kapunk érte, miért ne lépnénk meg az ágyszámcsökkentést! Sıt azt is sejtettük, hogy a tervezett egészségügyi reform úgyis elviszi — minden anyagi ellentételezés nélkül — ezeket az ágyakat. Természetesen az ágyszámcsökkentést összehangoltuk a három városi kórházzal, Celldömölkkel, Körmenddel és Sárvárral. Celldömölk és Sárvár együttesen az aktív ágykapacitását 168-ról 115-re, Körmend pedig 100-ról 80-ra tervezte csökkenteni. Ennek ismeretében kórházunk az 1.055 aktív ágyból 155 ágyat tervezett leadni, végül a tárca 150 aktív ágy leadását fogadta el. Tehát Vas megye ellátására a minisztérium által elfogadott pályázatok alapján maradt volna 1.100 aktív ágy. Az ágyszámcsökkentés ellentételezéseként mind a négy intézmény megkapta a maga jussát, intézményünk több mint 200 millió forint támogatásban részesült. Lehet vitatkozni azon, hogy az ágyszámcsökkentés egyeztetése az illetékes fórumokkal megtörtént-e, de annak szabályos lefolytatását az akkori körülmények nem is tették lehetıvé, sıt a pályázat kiírói is — az önkormányzati választások, a testületek újjáválasztása miatt — a pályázat beadása után több hónapos haladékot adtak az egyeztetésre. Végül — ha utólag is — a kórház fórumai, majd a megyei közgyőlés 40 tagja — pártállástól függetlenül — elfogadta az ágyszámcsökkentési pályázatot. Utólag — ma már sejtve az április 1-i aktív ágyszámot — az a véleményem, hogy rosszul számítottunk, több ágyat kellett volna leadni, hogy több támogatáshoz jussunk hozzá. Az egyeztetéseket illetı-
en felmerült az a kritika, hogy az akkor még mőködı Intézményirányító Konzultatív Tanács ülésére miért nem került be a pályázat. Az utolsó Intézményirányító Konzultatív Tanács ülésének összehívására akkor került sor, amikor egy nagymőtét után a kórházi ágyat nyomtam. Igazán a testület ügyintézéséért felelıs személy tudhatta, hogy milyen napirendek megtárgyalása esedékes a testület következı ülésén. Az İ javaslata ellenére az ágyszámcsökkentési pályázat — a miniszter által adott határidıs haladékon belül — nem került az Intézményirányító Konzultatív Tanács elé. Országgyőlési képviselık, más politikusok egy idı után — ahogy lassan szembesültek a várható Vas megyei aktív ágyak számával, pedig idıben több anyagban jeleztük a készülı veszélyt — hatalmas támadásba kezdtek a kórház vezetését illetıen. Véleményük szerint a Markusovszky Kórházat a Kormány megbüntette, mert az elızetes pályázatban túl sok aktív ágyat adott le. Lehet, hogy naiv vagyok, de én egyetlen kormányról, egészségügyi tárcáról sem vagyok hajlandó ilyen rosszindulatúságot, sandaságot feltételezni. Ellenpéldaként Gyırt és Zalaegerszeget emlegették, akik a pályázat során óvatosabbak voltak. A végelszámolás során — ahogy jelenleg a végszámokat ismerjük — a régióban a megyei kórházak közül a legnagyobb — több mint 300 aktív ágyas — veszteséget Gyır fogja elszenvedni. Zalaegerszeg vesztesége is több mint 200 aktív ágy lesz, és csak azt fogja követni a Markusovszky Kórház 200 aktív fekvıhelyet megközelítı ágyszámcsökkenése. Hogy mi lesz a végeredmény, sajnos a mai napig nem ismert. De az egészségügyi miniszter a végleges ágykijelöléssel sokat már nem várhat, ugyanis 2007. április 1-tıl új szerzıdést kell kötni a biztosítóval minden kórháznak már az új struktúrára. Az ágyszámháborúban a Vas megyei kórházvezetık egységesen azt képviselték, hogy a megyének ragaszkodnia kellene az aktív és krónikus ágyak vonatkozásában is a regionálisan megadott ágykapacitáson belül a megyét lakosságarányosan megilletı aktív és krónikus ágyszámhoz, azon belül a megyét megilletı aktív és krónikus szakmai struktúrához. Erre — ahogy a tervezett megyei ágyszámok folyto-
nos változása megkívánta — több alternatívát dolgoztunk ki, amelyek közül bármelyik jobb lett volna szakmai szerkezetét illetıen, mint amit — a kiszivárogtatott hírek szerint — az egészségügyi miniszter ki fog jelölni Vas megye számára. Az is igaz viszont, hogy a tárgyalóasztalhoz egy Vas megyei kórházi szakembert sem hívtak oda. Pedig az 1996-os szintén kemény kórházi ágyszámcsökkenést egészségügyi szakemberek vezényelték le, és viszonylag elfogadható kórházi intézményhálózatot, struktúrát raktak össza. A másik nagy vihar a Markusovszky Kórház székhelyének Szentgotthárdra történı áthelyezése körül van. Aki tudja, hogy elsınek ki akart lépni, s a lépésének mi volt a szándéka, az nem csodálkozik azon, hogy a megyei közgyőlés végül meghozta azt a döntését, amelyet sokan nem értenek. De ez már tényleg annyira átpolitizálódott, hogy a kérdést nem tisztem kommentálni, az adok-kapokat minısíteni. A politikába nem beavatkozva megjegyzem, a kulisszák mögött a megyerendszer léte és nemléte is terítékre kerülhet a megyei kórházak mőködtetésének esetleges átrendezıdésével. Tisztelt Olvasó! Minden riogatás ellenére mondhatom, hogy a Markusovszky Kórház székhelyének Szentgotthárdra történı áthelyezése egyetlen dolgozó egzisztenciáját sem fogja veszélyeztetni. Viszont az ágyszámcsökkentés Szombathelyen több száz, Szentgotthárdon akár több tíz dolgozónak az állásába kerülhet, elbocsátását jelentheti. Sajnos a létszámcsökkentés nem kímél meg egyetlen foglalkoztatási kategóriát sem, érinti az orvoslétszámot, a szakdolgozói, technikai és adminisztratív létszámot is. Remélem azt se feltételezi senki, s egy beteg sem hiszi azt el, hogy a székhely áthelyezésével a betegellátás sérülne. Mi a betegeket nem aszerint látjuk el, hogy a kórház székhelytelepülésén lakik vagy sem. Mi azonos ellátási elveket vallunk attól függetlenül, hogy a beteg szombathelyi, szentgotthárdi, celldömölki, csepregi, körmendi, ıriszentpéteri, répcelaki, sárvári vagy vasvári lakos, vagy éppen valamelyik községbıl került a kórházunkba. Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos
T a r t a l o m Sürgısségi tömb: A megújulás lépései • merre tovább? Kivel? • a triage szerepe a sürgısségi ellátásban Diabeteses diéta másképp • minıségügyi fejlesztés kórházunkban Www. markusovszky. Hu In memoriam sen. dr. kneffel pál Kommunikációs tréning • „vas megyei markusovszky kórházért” alapítvány hírei és felhívása A vizitdíj és a kórházi napidíj a kórházban • a vizitdíj és kórházi napidíj elsı hetének tapasztalatai
gyógyHÍRmondó
2007. március
A megújulás lépései lépései Tájékoztatás a sürgısségi beruházásról beruházásról
Merre tovább? Kivel?
• Máté Péter osztályvezetı fımérnök
• Dr. Németh László megbízott osztályvezetı fıorvos
A sürgısségi beruházás ütemesen halad a befejezés felé. A külsı munkáknak kedvezett az enyhe decemberi, januári idıjárás, így a még hátralévı, késıbbre tervezett tereprendezési feladatokból is sok elkészült. A belsı munkák közül is a befejezı tevékenységek és a berendezések telepítésével összefüggı tennivalók folynak. A földszinten szerelvényezésre, bútorozásra várnak a vizsgálók, folyik a röntgen, a CT, az ultrahang beépítése, valamint a betegfogadó rész kialakítása. Az elsı emeleten, a Baleseti, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály leendı helyén, valamint a második emelet sürgısségi kórtermeiben a burkolás, festés-mázolás, szerelvényezés, bútorozás munkálatai folynak. A második emeleti mőtıkben az elızıeken túl az orvostechnológiai berendezések szerelése is folyik. A harmadik emeleti gépházakban a berendezések telepítése megtörtént, bekötésük, beüzemelésük folyamatban van. A tetın létesített helikopterleszálló elkészült, a mőködéséhez szükséges engedélyek megszerzése, a leszállóhely beüzemelése folyik. A sebészeti épület elsı emeletén létesülı, a Kézsebészetnek és az Ortopédiai Sebészeti Osztálynak helyet adó épületrész — a sürgısségi épülethez hasonlóan — a befejezı stádiumban van. Az összekötı hidak elkészültek, a befejezı belsı munkálatok zajlanak. A portaépület elkészült, a biztonsági szolgálat birtokba vette. A Gyöngyös mőcsatornán átvezetı gyaloghíd szintén készen van. A következı hónapok feladata lesz a bejárat elkészítése a kerékpártároló irányában, a tereprendezési munkák befejezése, a közlekedıfolyosó megnyitása az ideggyógyászati épület felé, valamint az új épület és a sebészeti épület felújított szárnyának teljes befejezése.
Pályázati pénzbıl befejezéséhez közeledik a Sürgısségi Tömb építése. Várhatóan ez év májusában kerül átadásra. A sürgısségi betegellátó blokk elhelyezésekor elsıszámú szempont volt a mentıkocsival való megközelíthetıség, központi diagnosztikai egységek elérhetısége, az osztályos háttér, valamint a manuális és a belgyógyászati tömb közti összekötés kialakíthatósága. A tervezett egység a belgyógyászati, baleseti sebészeti, neurológiai betegeknek csak a sürgısségi ellátását biztosítja folyamatosan 24 órán át az év minden napján. Az épületnek külön mentı és ambuláns bejárata van, mely a triage pulthoz vezet, amely mellett egy nagymérető triage terület létesült, négy függönnyel elválasztott boksszal, adminisztrációs pulttal, nıvérdolgozóval. E területhez kapcsolódóan beteglemosót és sokktalanítót is kialakítottunk. A mentıbejárat mellett létesült a beteghordók tartózkodója, tolókocsi tároló és a kísérıknek kialakított váróhelyiség. A bejárattól balra található a gipszelı, traumatológiai és sebészeti szuturázó, jobb oldalon belgyógyászati és neurológiai vizsgáló helyiségek. Földszinten került kialakításra a diagnosztikai részleg, amely csak a sürgısségi ellátást szolgálja. Rendelkezésre áll UH (a hagyományos ultrahangos és doppler vizsgálatok elvégzésére, TEE nélkül), röntgen diagnosztika (hagyományos átvilágító röntgen vizsgálatok és traumatológiai felvételi vizsgálatok biztosítása a korszerő képdigitalizálás és képtárolás feltételeinek megteremtésével, valamint computer tomográfiás vizsgálat). Az említett vizsgálók minden irányból jól megközelíthetıek. Az épület elsı emeletén a traumatológia 40 ágyas részlege helyezkedik el, díszudvarral, mellette a pavilonok közti összeköttetést biztosító folyosóval. Az épület második emeletén található 16 ágyas osztály, 6 ágyas fokozott megfigye 2
gyógyHÍRmondó
2007. március
lésre szolgáló ággyal, monitorozással, gépi lélegeztetés lehetıségével. A második szinten két mőtı található, amely csak a sürgısségi ellátást szolgálja. Tekintettel a sürgısségi jellegre, aszeptikus, szeptikus elkülönítés nem indokolt. A mőtık üzemeltetése 24 órában történik akut mőtıként. A harmadik szinten mőszaki helyiségek — gépház, klíma, raktárak — és személyzeti öltözık helyezkednek el. Ezen a szinten kerül kialakításra a kórházi kápolna is. Az épület tetején az elıírásoknak megfelelıen helikopterleszállót alakítottak ki. A személyi feltételek megteremtése aktív ágycsökkentést követelı, esetleges területi ellátást nyújtó kórházak bezárásával egyidıben zajlik. Szükség lesz a Sürgısségi Betegellátó Osztályon (SBO) megfelelı számú orvosra, szakképzett egészségügyi személyzetre. Az osztályra elsısorban belgyógyász, traumatológus, ideggyógyász, aneszteziológus szakorvosokat várunk. Megkezdıdik a sürgısségi ellátást nyújtó rezidensek egyidejő képzése is. A rendelkezésre álló orvosi személyzet — úgy tőnik — jelenleg csak az SBO ágyainak mőködtetésére elégséges, ezért a földszinti traumatológiai és belgyógyászati sürgısségi ellátás a jelenlegihez hasonló személyi feltételekkel fog mőködni a megfelelı számú sürgısségi szakorvos kiképzéséig, folyamatos neurológiai, sebészeti konzílium lehetıségével. Várhatóan nemcsak a helyszín változik meg, de gyorsul a diagnosztikum lehetısége, a helyszínen elérhetı képalkotó eljárásokkal, a laboratóriumi anyagok csıpostával történı szállításával, egyes — jelenleg orvosi színtő — funkciók diplomás szakdolgozók részére történı átadásával, triage kialakításával. A felvételkor már megkezdıdik az adatok felvételével együtt az elızetes anamnézis felvétel, betegek elsıdleges osztályzása sürgısségi szempontból. Ezen feladat felsıfokú végzettségő egészségügyi személyzet beállítását teszi indokolttá. A járóbeteg ellátást a jelenleg akut ellátást végzı belgyógyászati ambulancia és SSBER személyzete fogja végezni közös egységben. Az ellátás folyamatában a triage területén kialakított 4 boksz szolgálja a kezelések megkezdését, illetve az ambuláns ellátás keretében elbocsátható betegek elsıdleges ellátását. A legsúlyosabb esetben azonnali sokktalanítást, mőtéti elıkészítést igénylı betegek ellátása az e célra kialakított, jól felszerelt helyiségekben történik, ahonnan mind a diagnosztikus helyiségek, mind a mőtık könnyen megközelíthetıek. A sürgısségi betegellátó szakmai elılépést jelent kórházunk stroke ellátásában 3
is. A rendelkezésre álló diagnosztika, ideggyógyászati háttér — konzílium — lehetıvé teszi a trombolízis kezelés megkezdését, annak sikeressége esetén a beteg neurológiára kerül, szövıdmény esetén 24 órán belül intenzív osztályon folytatható a kezelés. A feladatok pontos meghatározása az ügyeletek átszervezésével folyamatos megújításra szorul. Gyakorlatban az aktív ágyak számának jelentıs csökkenése várható a feladatok egyidejő megnövekedésével. A kialakított sürgısségi ágyak pufferkapacitásként történı értelmezése sajnos nem felel meg a valóságnak, az ügyeletesek számának csökkenése következtében az akut teendık ügyeleti ellátási lehetısége jelentısen beszőkül. Ezért, például a vérzı beteg ellátását, transzfúzióját, gasztroszkópos vizsgálatának megszervezését, szükség esetén mőtéti elıkészítését az SBO ágyain végezzük. Fenti rendszer miatt várható, hogy ezen csekély ágyon akár napi 25-40 beteg is megfordul. Ehhez szükséges a „hotelellátásra” szoruló betegek folyamatos kihelyezése. Ez további feladatot jelent valamennyi, a fekvıbeteg ellátásban résztvevı számára. Kérem a kórház valamennyi dolgozójának segítségét, megértését az új szervezeti egység megindulásakor jelentkezı problémák megoldásához a gördülékeny betegellátás érdekében.
gyógyHÍRmondó
2007. március
DIABETESES DIÉTA MÁSKÉPP? MÁS KÉPP? • Falusiné Kiss Marianna EUREST — egységvezetı
A cukorbetegség közismerten elsısorban — hosszú ideig csaknem kizárólag — diétával kezelt kórállapot. Ez vonatkozik mind az 1., mind a 2. típusú diabetesre. Diétás nézeteink az utóbbi idıben alapvetı változáson mentek keresztül. Ugyanakkor még ma is nagyon sokan idejétmúlt nézeteket vallanak a diéta lényegét illetıen. Napjaink korszerő diabeteses étrendje ma már gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik azzal, amit egészséges táplálkozásként tartunk számon és egyúttal egyik legfıbb megelızési eszköze is lehet a cukorbetegség terjedésének. Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegek szervezetének alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késın indul meg. Másrészt az inzulinrezisztencia miatt a termelıdı inzulin nem képes hatását teljes értékően kifejteni. A diétás kezeléssel lehetıleg kerülni kell a gyors vércukoremelkedést okozó ételeket, illetve naponta többször, egy-egy alkalommal pedig étkezésenként és személyenként meghatározott szénhidráttartalmú ételt kívánatos fogyasztani. Ezeknél a betegeknél talán minden korábbinál fontosabbnak tőnik a diétás kezelés, fokozott fizikai aktivitással kiegészítve. Már ezen a téren is bizonyos hangsúlyeltolódásoknak lehetünk tanúi. Ezek lényege, hogy a cukorbetegeknek nem kell speciális diétát tartaniuk, hanem nagyon hasonlót ahhoz, amit korszerő, egészséges táplálkozásként foglalunk össze, valamint a diabeteses étrend nem szénhidrátszegény, hanem éppenhogy szénhidrát gazdag. A múlt század hatvanas évekbeli 40 százalékos szénhidrátarányával szemben ma már 50 százalék szénhidrátarány tőnik ideálisnak, sıt egyes diabetológusok a 60 százalékos szénhidrátbevitel mellett érvelnek. A fentiek függvényében az étrend szénhidráttartalma különbözı energiatartalom mellett:
ENERGIATARTALOM kJ kcal 4200 1000
SZÉNHIDRÁT gramm 125
5900
1400
175
7600
1800
225
8400
2000
240
Nem mindegy azonban, hogy a táblázatban jelölt magas szénhidrátarány milyen minıségő szénhidrátból tevıdik össze. Ennek megállapításához érdemes abból kiindulni, hogy korábban azt hittük, a cukor, cukorral készült
ételek-italok sokkal jobban megemelik a vércukorszintet, mint a keményítıt tartalmazók. Idıközben kiderült, hogy a keményítıt tartalmazó élelmiszerek többsége jobban emeli a vércukorszintet, mint akár maga a répacukor. Ezzel egy új fogalom került a köztudatba, a glikémiás index. Napjainkban már a GI-diéta is csodatevıként emeli a fogyókúrás táplálkozási formák táborát. A fogalom alatt az egyes szénhidráttartalmú ételeknek a szılıcukorhoz viszonyított vércukoremelı képességét értjük. Az alábbi táblázatban néhány élelmiszer – meglepı – GI adata látható azonos szénhidráttartalmú szılıcukor vércukoremelı hatásának százalékában:
GI 90-100% 70-90% 50-70% 30-50%
30% alatt
ÉLELMISZER fıtt burgonya, gabonapehely, kukoricapehely, minden cukros üdítıital fehér és félbarnakenyér, zsemle, kifli, kekszek, édes müzli fıtt rizs, kukorica, fekete kenyér, zabpehely tej, joghurt, kefír, spagetti, makaróni, minden durumbúzából készült tészta fruktóz, szorbit, szárazhüvelyesek, saláták, színes fızelékek
Betegeink általában meglepıdnek – például – a szárazhüvelyesek rehabilitációján. Pedig a hüvelyesek magas szénhidráttartalmuk ellenére csak kis mértékben emelik a vércukorszintet. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy ezeknek a keményítıjét az emésztıenzimek alig képesek glukózra lebontani. Érdemes azt is szem elıtt tartani, hogy a vércukorszintre kifejtett postprandiális hatás nem kizárólag a szénhidrátot tartalmazó étel mennyiségétıl és minıségétıl függ csupán, hanem számos egyéb tényezıtıl is, úgymint az élelmiszerek feldolgozottsági fokától (a pépesítéssel, turmixolással, darálással elısegítjük a felszívódás gyorsaságát), az evés gyorsaságától, a rágás alaposságától, a gyomorürülés sebességétıl (a folyékony szénhidrátok a szilárd ételekkel szemben gyorsabban haladnak végig a gyomron), valamint az étkezés idıpontjától (az inzulinérzékenység napszaki ingadozása következtében a reggeli szénhidrátfelvétel nagyobb vércukoremelkedést okoz, mint az ugyanolyan mennyiségő délben vagy este elfogyasztott szénhidrát). Miután ebben cikkben is szerepel két táblázat, fontos megemlíteni a szénhidráttáblázatok adatainak használatát. A diabeteses edukáció során betegeinket képessé kell tenni az élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek szokásos adagjainak 4
megbecsülésére. A kellıen kioktatott betegek képesek megbecsülni az ételek szénhidráttartalmát, és nem indokolt a tized-pontosságú méricskélés. A betegnek tehát nem szabad azt
éreznie, hogy tudományos kényszerőségbıl grammnyi pontosággal kell számtani feladatokat elvégeznie. Ezenkívül az egyes élelmiszerek szénhidráttartalmáról szóló adatok nagyon különbözhetnek egymástól. Ugyanis egyszer az összes, másszor csak a hasznosítható szénhidráttartalmat adják meg. Érdemes elérnünk, hogy a táblázatok csupán az áttekintést könnyítsék meg betegeink számára, és ne rettenjenek el a számolási kényszertıl. Így a diéta sikeressége érdekében nagyobb mértékben elnyerhetjük betegeink aktív közremőködését.
Szolgáltatóváltás a biztonsági szolgálatnál • Máté Péter osztályvezetı fımérnök Kórházunkban az ırzés-védelmi szolgáltatást 2001-tıl a H-Komplex Kft látta el. Munkájukkal az intézmény vezetése elégedett volt. 2006. júniusában szerzıdésük lejárt. A szolgáltatás végzésére intézményünk közbeszerzési pályázatot írt ki. A pályázaton a legkedvezıbb árat újra a H-Komplex Kft ajánlotta, de kedvezıbb fizetési feltételekkel a P. Dussmann Kft lett az eljárás nyertese. A szerzıdés megkötése után megismerték a kórház mőködését, megalkották és elfogadtatták a tevékenységüket szabályozó utasításokat, szabályzatokat. A régi biztonsági szolgálat alkalmazottainak túlnyomó többségét átvették. A szolgáltatást 2007. január elsejétıl kezdték. A biztonsági szolgálat tevékenységének koordinálására és a rendészeti feladatok ellátására, ugyancsak január elsejétıl, intézményünk szerzıdést kötött Isztin Gyulával. A biztonsági szolgálat munkatársainak, a kórház új rendészének jó együttmőködést és munkasikereket kívánunk!
gyógyHÍRmondó
2007. március
Minıségügyi fejlesztés kórházunkban • dr. Káldy Zoltán osztályvezetı fıorvos
Kórházunkban a minıségirányítási rendszert az elmúlt 3 évben következetesen fejlesztettük. Jogos igényként merült fel azonban a minıségügyi rendszer bıvítése is. A kórház vezetıségének elhatározása eredményeként 2007-ben lezárul az integrált minıségirányítási rendszer kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a meglévı menedzsmentirányítási rendszer (MIR) 2006 végén bıvült a Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel (KIR), illetve 2007ben kiegészül a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszerrel (MEBIR). 2006. november 27-30. között zajlott kórházunkban a minıségirányítási rendszer (MIR) második felülvizsgálati és a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) tanúsító auditja. Az audit eredményesen zárult le, kórházunk mindkét területen megfelelt a szigorú elıírásoknak, mőködésünket a nemzetközi szabványok hatékonyan irányítják. Újdonság volt a kórház dolgozóinak a környezetvédelmi tevékenységünk szabályozása, fejlesztése. Célunk az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer kiépítése, mőködtetése és a minısítés megszerzése volt. A tanúsító cég által támasztott követelmények alapján teljesítettük az elvárásokat. Ezúttal szeretnénk megköszönni a kórház összes dolgozójának a segítségét, amivel hozzájárultak ehhez a sikerhez. Természetesen voltak kisebb hibák, amiket ki kell javítanunk. Az auditról és a tennivalókról részletes jelentés és intézkedési terv készül, amit minden érintettel egyeztetni fogunk. Addig is a következı néhány sorban szót ejtünk az audit tapasztalatairól és a legfontosabb közérdekő problémákról.
Minıségirányítási Rendszer (MIR) – felülvizsgáló audit – Az auditorok elég sok hiányosságot tapasztaltak a dokumentációs fegyelemben, a felülvizsgálati audit mind a 4 eltérésjelentése a dokumentálás hiányosságaiból keletkezett. A betegdokumentáció (lezárt kórlapok, ápolási lapok, formanyom-
tatványok) osztályos ellenırzése nem kellı figyelmességgel történik. Körültekintıbbnek kell lenni az aláírások, dokumentumok megléte, a kitöltések teljessége, a különbözı naplók (ellenırzési, ügyeleti, stb) hiányossága, a felelısök nevesítése terén. Az osztályos speciális formanyomtatványokat bevezetés elıtt az osztályvezetı fıorvossal el kell fogadtatni. A betegdokumentáció archiválására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a szabályozás bıvítése elengedhetetlen. Sajnos az orvostechnikai berendezések nyilvántartása még mindig nem teljes. Nagyon fontos, hogy a gépek teljes, csoportosított nyilvántartása és annak dokumentálása pontos, hiteles és naprakész legyen. A munkahelyeken megtörtént a részterületek, részfeladatok felelıseinek megbízása. A felelıs megbízásához kapcsolódó feladat-, felelısségi kört „Megbízás” formanyomtatványon kell rögzíteni. Elengedhetetlen a szabályozások (szabályzatok, EU-k, MU-k, BU-k) folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása. A szabályozásoknak követni kell a jogszabályokban, fıigazgatói utasításokban, körlevelekben kiadott elıírásokat, változásokat. Fontos, hogy az aktuális szabályozást minden dolgozó ismerje, az oktatásra különbözı részlegvagy osztályértekezleteken, megbeszéléseken kerüljön sor, az oktatás megfelelı dokumentálására ügyelni kell. Az újonnan belépı dolgozóknál a szabályozások oktatása kötelezı.
Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) – tanúsító audit – A KIR bevezetése a környezetvédelem fejlesztését eredményezi. A kórház kialakította környezetirányítási rendszerét, integrált irányítási vezetıt bízott meg a minıségügyi osztályvezetı személyében. Kiadásra került a Környezetirányítási Kézikönyv és a hozzá kapcsolódó Eljárási utasítások (7 darab), Munkautasítások (8 darab), formanyomtatványok. Megtörtént az integrált irányítási koordinátorok kinevezése, az osztályokon a minıségügyi orvosok, szakdolgozók integrált irányítási területi megbízottak lettek, valamint kinevezésre került a környezetirányítási felelıs, a környezetirányítási koordinátor és a környezetvédelmi megbízott. Az intézetvezetı fıorvosok és szakdolgozók az integrált irányítási rendszerben is megbízást és felelısséget kaptak. A környezetirányítási rendszerrel kapcsolatos képzések, oktatások terv szerint lezajlottak. A tanúsító szerv – a KIR tanúsító audit során – 2 nem kritikus eltérést állapított meg a radioaktív szennyvíz kezelése, valamint légszennyezı pontforrás és közcsatornába juttatott szennyvíz helyének meghatározása kapcsán. Ezek megoldása folyamatban van. A környezetirányítás terén egyébként még nagyon sok tennivalónk van, úgymint a kommunális hulladék, a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok kezelése, a légszennyezés csökkentése, a sugárvédelem, a szennyvízkezelés hatékony mőködtetése.
5
Fontos továbbá a környezeti hatótényezık környezeti hatásainak megismertetése a kórház dolgozóival. Az EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert igazoló tanúsító oklevél átadására az eltérések korrekciója után kerül sor.
Intranet használata A kórház belsı információs rendszere, az Intranet használata sajnos még nem terjedt el a kívánt mértékben. A minıségügyi dokumentumok növekvı terjedelmük miatt a jövıben csak az Intraneten lesznek elérhetıek. Ennek elınyei a gyorsaság, ésszerő felhasználhatóság, nyomtatási költségek csökkenése. Az újonnan megjelent dokumentumok megjelenésérıl körlevélben értesülnek az érintettek, melyhez csatolva lesz az aláírt, hitelesített elılap másolata. Dokumentumváltoztatás esetén az
értesítéshez az új elılap mellé a megváltozott rész hivatkozása és rövid magyarázata is mellékelve lesz. A minıségügy menü bıvült a fıigazgatói utasításokkal és körlevelekkel. Ezek és az aktualitások, hírek korlátozás (kód) nélkül hozzáférhetıek a dolgozók számára.
Határidık betartása Továbbra is probléma a határidık be nem tartása. Sajnos sokan nem veszik figyelembe a határidıre vonatkozó kérésünket. Osztályunk egyenletes leterheltsége, így a minıségügyi rendszer mőködtetése is összefügg a munka ésszerő elosztásával, ehhez a határidık betartása is szükséges. A jövıben számítunk mindenki közremőködésére a határidıs munkák terén.
Felkészülés a MEBIR tanúsításra Következı feladatunk a munkavédelem, munkabiztonság terén a MEBIR rendszer tanúsítása lesz. A felkészülés hasonló lesz ahhoz, amit az ıszi KIR elıkészületeknél megismertünk. Világosan megfogalmazottak lesznek a célok, a továbblépés és a fejlıdési irány. Mivel az egészségügyi intézményekben sajátos jelentıséggel bír a KIR és MEBIR, ezért célunk az integrált irányítási rendszer kialakítása. Ennek következı állomása lesz a 2007. májusára tervezett, a munkavédelem, egészségvédelem, biztonság terén a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer (MEBIR) bevezetése. Ehhez kérjük az Önök segítségét, még egyszer megköszönve mindenkinek az eddigi együttmőködését.
gyógyHÍRmondó
2007. március
A kórház hírcentruma lesz az új weblap Friss és aktuális információkat is folyamatosan közöl a www.markusovszky.hu • dr. Káldy Zoltán osztályvezetı fıorvos Sokaknak feltőnhetett, hogy az utóbbi hónapokban nem lehetett megnyitni a kórház weblapját. Ennek egyszerő magyarázata van: a kórház vezetése – felismerve és elfogadva, hogy az internetes hírforgalom egyre fontosabb helyet foglal el az emberek hétköznapjaiban – a régi weblap megújítását határozta el. Méghozzá igen átfogó átalakítását. Bár formai és bizonyos tartalmi elemek vonatkozásában a régivel sem volt okunk szégyenkezni, mégis be kellett látni, hogy a statikus honlapokon túllépett az idı. Egy olyan intézmény, mint kórházunk is, nem elégedhet meg azzal, hogy egyfajta állóképet, egy adott állapotot rögzítı felvételt jelentet meg magáról a világhálón, hiszen – ahogy máshol, kórházunkban is – szinte napról napra sok minden változik. Errıl pedig kötelességünk folyamatosan tájékoztatni nem csupán egymást, azaz a kórház dolgozóit, hanem a külvilágot, az intézmény dolgai iránt érdeklıdıket is. Nos, ehhez kellett formailag, szerkezetében és tartalmában teljesen megújítani a weblapot. A tervezés és a megvalósítás hónapokat vett igénybe. Amikor lépésrıl lépésre megterveztük a weblap struktúráját, arra helyeztük a hangsúlyt, hogy az oldal alkalmassá váljon egy teljesen új funkcióra: ez legyen a kórház virtuális hírcentruma. Ezért igen erıteljes hangsúlyt kapott a weblap interaktív jellege. Kettıs célt szeretnénk szolgálni. Egyfelıl azt kívánjuk elérni, hogy a kórház belsı híreirıl – a hírforrások, azaz a kórházi osztályok, részlegek érintett munkatársainak hathatós közremőködésével – a weblapon keresztül értesüljenek elsıként intézményünk dolgozói, betegei, s természetesen az úgynevezett külvilágból a honlapunkra érkezı látogatók. Másfelıl hírfigyelık és szerkesztık bevonásával elhozzuk a weblapra a külvilág minket, azaz a kórház személyzetét érdeklı, érintı, elsısorban az egészségüggyel, szőkebben véve a különféle szakmákkal, szakmai szervezetekkel kapcsolatos híreit, információit. Így lesz igazi hírcentrum a www.markusovszky.hu. Mindebbıl látszik, hogy komoly törekvéseink megvalósításához sok-sok segítıre, közremőködıre lesz szükség. Elsısorban is a helyi hírforrásokat szükséges mozgósítani. Meg fog jelenni a weblapon egy e-mail cím, ahová várják a szerkesztık az aktuális kórházi információkat az orvosoktól, az intézmény személyzetétıl. Legyen az egyszerő meghívó, egy szakmai rendezvény programja, személyi változásról szóló információ, egy felhívás, egy adományozásról szóló hír, vagy akár egy külsı eseményrıl szóló rövid tudósítás, képanyag. Minden, amirıl okkal feltételezhetı, hogy másokat is érdekel, illetve gazdagítja a külsı szemlélık kórházról alkotott képét. Egyáltalán nem közömbös ugyanis az sem, hogy a kórházat választó betegek milyen információk birtokában döntenek majd egyik vagy másik intézmény mellett. Fontos továbbá, hogy az intézmény alkalmazottai is tudjanak egymás munkájáról, a kórház történéseirıl. Ezt az igényt a legegyszerőbben az interaktív hírforgalom erısítésével lehet elérni. Azzal pedig, hogy a külvilág híreit elhozzuk a kórház weblapjára, dolgozó-
ink tájékozottságát szeretnénk növelni, egyszersmind megkönnyíteni a keresgélést a világhálón. Februárban elindult az új weblap. Talán nem reménytelen vállalkozás a kórház vezetısége részérıl, hogy a kor kihívásaira az internet kínálta lehetıségeket maximálisan kihasználva válaszolt, amikor létrehozta az új hírcentrumot. Mindenki használatára és hasznára.
A vizitdíj és a kórházi napidíj a Kórházban • Csiszár Adrienn jogász A vizitdíj és a napidíj beszedésével kapcsolatosan a Kórház az alábbi intézkedéseket tette a vizitdíj bevezetését megelızıen és az alábbi tapasztalatokat szerezte a kezdeti idıkben. A jogszabályok megjelenését követıen, 2007. január hónap elején tartottunk fıorvosi, majd késıbb fınıvéri értekezletet. Ismertetésre kerültek a jogszabályok, kérdéseket lehetett feltenni a témával kapcsolatban. Felkerült a kórházi belsı intranetre a jogszabály változással kapcsolatos információ. Több körlevél készült annak érdekében, hogy közvetlenül is elérhetıek legyenek bizonyos információk. Elkészült a Kórház Szabályzata a vizitdíjról és a kórházi napidíjról (a Vas Megyei Közgyőlés a hatálybalépést megelızıen elfogadta a Szabályzatot.) Elkészültek a nyugta- és számlatömbök, a különbözı, nemfizetés esetére szóló nyilatkozatok. A Kórházunkban egyelıre készpénzben történik a vizitdíj és a kórházi napidíj beszedése. Természetesen a vezetıség folyamatosan mérlegeli az egyéb fizetési módokat is, mint például a vizitbérlet bevezetése és az automata alkalmazása. Az Egészségügyi Minisztérium ígéretet tett arra, hogy plakátokat készít, melyek tájékozatóul szolgálnak a betegek számára. A Kórház várta ezeket a transzparenseket, így — mivel a plakátok nem érkeztek meg — az utolsó pillanatban kellett „házilag” tájékoztató anyagokat készíteni. A Kórház kérdéseket tett fel e-mail-ben a Minisztérium felé a vizitdíjjal és a kórházi 6
napidíjjal kapcsolatosan. Néhány kérdésünk a Minisztérium honlapján is elérhetı kérdésválaszok között köszön vissza, illetve érkeztek konkrétan is válaszok, de sajnos még maradtak megválaszolatlan kérdések. Nagyon kiszámíthatatlanná tette a helyzetet, hogy egyik napról a másikra más álláspont kerül fel a Minisztérium honlapjára (pl. 18 év alattiakkal kapcsolatban február 15-e elıtt egy nappal még az szerepelt a Minisztérium honlapján, hogy kötelesek beutaló nélkül, illetve nem sürgıs esetben a felnıttekéhez hasonlóan az emeltösszegő — 600 és 1000 forintos — vizitdíjat megfizetni, míg egy jogszabály ezt az utolsó pillanatban megváltoztatta.) Így a jogszabályváltozások miatt az utolsó percig módosítani kellett a tájékozató anyagokat. A vizitdíj befizetése során még van némi várakozási idı, de emögött több összetevı áll. A sorbanállási idıt az hosszabbíthatja meg, hogy sok esetben a betegek a vizitdíjbeszedı helyeken érdeklıdnek arról, hogy ık mely mentességi kategóriába tartoznak. Sokan adnak hangot annak a vizitdíj befizetése során, hogy az ı betegségükrıl miért nem szól a jogszabály a mentességek között. A mentességek kidolgozása során a jogalkotókat vezérlı elképzelésekrıl, koncepciókról — egyes betegségeket mely szempontból minısítettek mentesnek vagy sem — az egészségügyi dolgozók nem tudnak tájékoztatást adni. A Kórházban folyamatosan figyelemmel kísérjük a jogszabályi változásokat, minden megteszünk annak érdekében, hogy maximálisan eleget tegyünk a jogszabályi követelményeknek, de sokszor megnehezíti a helyzetünket, hogy a különbözı szervek és hatóságok is eltérıen értelmeznek bizonyos rendelkezéseket. A vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó rendelkezések A vizitdíj mértéke alkalmanként 300 forint. A vizitdíjat az ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni. Amennyiben a biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbetegjáróbetegszakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni. Ebben az esetben
gyógyHÍRmondó
2007. március vizitdíjat az elsı ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni, és a befizetésrıl a nyugtát, illetve a számlát is ekkor kell kiállítani. A biztosított meghatározott mértékő emelt összegő vizitdíj ellenében jogosult a) az ügyeleti ellátásra, amennyiben annak igénybevételét nem indokolja az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgıs szükség, ekkor a fizetendı vizitdíj 1000,- Ft. b) a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben ba) azt más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte, ekkor a fizetendı vizitdíj 600,- Ft. bb) a biztosított a beutalóval igénybe vehetı ellátást beutaló nélkül veszi igénybe, ekkor a fizetendı vizitdíj 600,- Ft. A vizitdíj fizetés szempontjából egy alkalomnak minısül: • orvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozás, • egészségügyi szakdolgozó által betegen végzett diagnosztikai célú ellátás. Nem számít külön alkalomnak, nem kell vizitdíjat fizetni az orvos által rendelt injekciós, infúziós kúra, kötözés, fürdıgyógyászati ellátás, gyógytorna, fizioterápiás kezelés során, amennyiben ezeket nem orvos végzi. Alanyi jogon mentesülnek a 18 év alattiak a vizitdíj és a kórházi napidíj fizetése alól. Nem kell vizitdíjat, illetıleg kórházi napidíjat fizetni, ha a) kötelezı járványügyi intézkedés, b) katasztrófa-egészségügyi ellátás, c) népegészségügyi célú, célzott szőrıvizsgálatot vesz igénybe, d) terhesgondozás, illetıleg szülés és gyermekágyas anya gondozásának részét képezi, e) sürgıs szükség esetén nyújtott külön jogszabály szerinti ellátásokért, f) az ellátást bíróság rendeli el, g) az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozott, h) a hajléktalanok ellátására létrehozott és finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. Nem kell vizitdíjat fizetni a 4/2007. (I. 22.) számú Kormányrendeletben meghatározott tartós orvosi kezelés részét képezı ellátásért. A tartós orvosi kezelés körébe tartozó betegség vagy állapot nem mentesít a kórházi napidíj megfizetése alól. A tartós orvosi kezelés körébe tartozó betegségek esetén nem kell vizitdíjat fizetni az alapbetegséggel összefüggı ellátásokért. Tartós orvosi kezelésben részesülık: részesülık rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedı betegek oki és tüneti kezelése, vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggı vizsgálatok, a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedık ellátása, véradással összefüggı vizsgálatok, cukorbetegség kezelése, szerv- és szövetátültetésre várók, illetve a szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása, HIV fertızés és AIDS betegség kezelése, súlyos pszichózisok.
In memoriam sen. dr. Kneffel Pál • dr. Lakner László fıigazgató fıorvos Eltávozott közülünk a Vas megyei orvostársadalom legnagyobb alakja sen. dr. Kneffel Pál. Az utolsó vezetı, akinek menedzseri és orvosszakmai munkáját is csak felsıfokon lehet emlegetni. Ha nem Szombathelyen éli le életét, ma már az ország legnagyobb orvosegyéniségei között említik a nevét. Az 1913-ban született Dr. Kneffel Pált fiatalon a háború vihara sodorta Szombathelyre. A front egyre inkább nyugatra történı sodródásával a minisztériumban mi más feladatot kaphatott volna a fiatal közegészségügyi szakember, mint hogy a vasi megyeszékhelyen szervezze meg az OKI szombathelyi decentrumát. A Kolozsvári Egyetem Közegészségügyi Intézetébıl hozott szakmai tudást Szombathelyen bıven kamatoztatta. A megyében, a városban İ volt az egyedüli közegészségügyi szakember, következésképpen a háború sokszor szokatlan tetteket is elvárt Tıle. A szınyegbombázások után maga is kordéra rakva vitte ki a halottakat a Szent Márton temetıbe, ahol egy bombatölcsérbe hantolták el ıket. A kiütéses tífuszosokat összegyőjtötte és önkényesen járványkórházat létesített, amely utána hivatalos rangot is nyert. Kneffel Pál nem volt egy napig sem a megyei kórház dolgozója, de az intézmény kerítésén belül volt az OKI decentruma, majd az által megszervezett Vas Megyei KÖJÁL, így lélekben mindig a kórházhoz tartozott. Ezt példázza az az idıszak, amikor ellátta fizetés nélkül a kórboncnoki feladatokat is. Dr. Görög Dénes patológus fıorvos nem tért vissza Auschwitzbıl, tehát nem volt egy ideig a kórháznak kórboncnoka. Egyszer a Gyöngyös hídon Kneffel doktor találkozott Dr. Czeizel Jánossal (vagy talán a számőzetésébıl visszatérı Petı Ernıvel), aki felkérte, hogy lássa el Kneffel Pál a kórboncnok orvosi teendıket. Ugyan Kneffel doktor erısen szabadkozott, hogy ehhez a szakmához nem ért, azt a választ kapta, hogy majd megtanulja. S utána egy ideig İ volt a kórház kórboncnoka, amiért egy fillért sem kapott. A közegészségügyi feladatok egyre szaporodtak, s nem fértek el az idısebb korosztály által még jól ismert volt KÖJÁL — kezdetben egyemeletes — épületében. Más megoldás nem volt, ezért olyan döntés született, hogy az épületet egy emelettel bıvítik. Azonban az emeletráépítés nem a mai módon történt, s nem hiszem el, hogy a módszer kigondolásához nem volt semmi köze a zseniális Kneffel doktornak. Mindez oly módon történt, hogy a tetıszerkezetet csigaszerkezettel folyamatosan emelték, miközben alatta beépítették a második emelet tartófalait. Az már nem az İ hibája volt, hogy ezt a terhet az eredetileg is mocsaras talajra épített és rosszul megtervezett alapzat nem bírta el, s az épület megsüllyedt. Több évtizedes harcának köszönhetıen a nyolcvanas évek végére elkészült a KÖJÁL — ma ÁNTSZ — új modern épülete. A sors kegyetlensége, hogy az általa megharcolt új épületben egy napot sem dolgozott. Életereje teljében váratlanul érte nyugdíjaztatása, amelyet sokan akkor
7
nem értettünk és még most sem értünk. Úgy vélte, ha nem volt elég jó a KÖJÁL igazgatójának, akkor nem fog hiányozni a Vas Megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága elnökeként sem. Tehát lemondott legfontosabb és nagy szakmai hozzáértéssel — de kritikusan — végzett társadalmi funkciójáról is. Nyugdíjas éveiben — amíg erejébıl tellett — TITelıadóként rendkívül sokoldalú népnevelıi tevékenységet fejtett ki. Tudatosan használom a népnevelıt, mert Kneffel Pál elıadásai nem felvilágosító jellegőek volta, hanem rendkívül szórakoztató félórákat, órákat jelentettek. Az általa elmondottakból mindig valami maradt vissza, ami az emberben mélyebb nyomot hagyott, amely az ember késıbbi cselekedeteit befolyásolta, tehát valójában nevelt. Minden rendő és rangú emberhez tudott szólni, valódi „népnevelı” volt. Kneffel fıorvos szenzációs elıadó volt. Valamikor a körzeti orvosi értekezleteken minden év elején İ értékelte a megye elızı évi járványügyi helyzetét. Ennél szárazabb és unalmasabb témát el sem lehetett képzelni. De nem Kneffel fıorvosnál! İ ezt a témát showmősorrá fejlesztette. A száraz anyagot főszerezte hosszabb egyiptomi és egyéb külföldi kiküldetései során szerzett szakmai tapasztalataival, valamint a turistautak során az ázsai szovjet köztársaságokban átélt élményeivel. A száraz tények, az élmények és szakmai tapasztalatok tragikus és komikus mozzanatai, eseményei egy ügyes koreográfiával nagyszerő elıadássá kerekedtek. És mi ámulattal hallgattuk a Fıorvos Urat (bocsánat Igazgató Urat, ugyanis a KÖJÁL igazgatója volt), s vártuk a következı évet, amely az elızı évi elıadásnál még sziporkázóbb volt, mert újabb és újabb élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodott az elıadó. De volt alkalmam hallgatni laikusoknak tartott néhány útibeszámolóját is. Minden alkalommal frenetikus sikere volt. Valami utánozhatatlan képességgel tudta közölni mondanivalóját, veleszületett retorikai képessége, adottságai révén az İ elıadásában a más által szürkének tartott események is érdekessé, élvezetessé, szórakoztatóvá váltak. Dr. Kneffel Pál, a nagy közegészségtanász és népnevelı eltávozott a földi világból, hogy most már a másvilágon ırködjön az egészséges higiénés viszonyok felett, hogy kivételes orgánumával és széleslátókörő ismereteivel a másvilágon is elvarázsolja hallgatóságát. Isten Veled Kneffel Fıorvos Úr! Isten Veled Pali Bácsi! A Markusovszky Kórház emlékedet örökké megırzi.
Nyugodjál békében !
gyógyHÍRmondó
2007. március
A TRIAGE SZEREPE A SÜRGİSSÉGI ELLÁTÁSBAN • Szakonyi Eszter egyetemi okleveles ápoló, intenzív szakápoló
A Sürgısségi Centrum feladata, hogy fogadja a sürgısségi ellátást igénylı betegeket a nap 24 órájában. A különbözı szakmák – belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, stb – ellátást igénylı betegei egy helyen koncentrálódnak és kerülnek a megfelelı helyre. A sürgısségi betegellátás lényege abban rejlik, hogy az ellátást igénylı betegeket állapotuknak megfelelı sorrendiséggel kezeljük. A beteg gyors, szakszerő ellátást kap, stabilizálják az állapotát, és megállapítják az iránydiagnózist, ami alapján a beteg útja meghatározható. A kórházi sürgısségi ellátásban az egyik legfontosabb funkció az osztályozó vagy triage, ami az egészségügyi ellátást igénylı egyének besorolása olyan csoportokban, amelyek másmás prioritást kapnak a kezelés tekintetében. Ez a szakmai diszpécserfunkció, melynek során nagy tömegbıl kell gyorsan kiemelni viszonylag kisebb számú valóban sürgıs esetet, hogy ezek idıben kerüljenek megfelelı ellátásra. Az osztályozás 5 vitális paraméter alapján történik: • pulzus (+EKG) • vérnyomás (+ hımérséklet, bırszín) • mentális státusz (tudatállapot) • légzés (+ mellkasi fájdalom) • metabolikus állapot
Az osztályozás többféleképpen történhet. Attól függıen, hogy az intézmény milyen sürgısségi osztályozási szisztémát alkalmaz, a páciensek három, négy vagy öt csoportba oszthatók. A Kanadai Sürgısségi Társaság 1998-ban megalkotta ötfokozatú skáláját, a Canadian Emergency Department Triage and Acuity Scale (CTAS), amelyet a szakemberek a legbiztonságosabbnak tartanak. Eszerint az öt fokozat: Resustative, azonnali ellátási kategória. Az életet vagy végtagot veszélyeztetı állapot (vagy rosszabbodás fennálló kockázata), amely megköveteli az agresszív beavatkozást. Nıvéri ellátás: azonnal. Orvosi ellátás: azonnal. Például traumás shock, PTX, arc égése légúti érintettséggel, AMI haemodinamikai instabilitással, status asthmaticus, status epilepticus. Emergent, kritikus ellátási kategória. Annak a lehetısége, hogy az állapot az életet, végtagot vagy funkciót veszélyezteti. Nıvéri ellátás: azonnal. Orvosi ellátás: 15 perc. Például fejsérülés, multitrauma, sorozatbordatörés, nyaksérülés, marószer okozta szemsérülés, AMI, instabil angina, ismeretlen gyógyszer/drog túladagolás, akut hasi kórképek, GIH haemodinamikai instabilitással, ectopiás terhesség, epiglottitis, meningitis, sepsis, diabeteses ketoacidosis, vesekıkolika, COPD, acut croup. Urgent, sürgıs ellátási kategória. Olyan állapotok, amelyeknél a rosszabbodás lehetısége fennáll, ezért sürgıs beavatkozást igényel. Kapcsolatba hozható jelentıs discomfort érzéssel vagy kihatással lehet a munkavégzésre, mindennapi életfunkciókra. Nıvéri ellátás: 30 perc. Orvosi ellátás: 30 perc. Például fejsérülés, vállficam, tibia, fibula, boka törése, bronchitis, pneumónia, mellkasi fájda-
Érkezés a Sürgısségi Centrumba
•Személyi adatok •Elsıdleges panasz
SÜRGİSSÉGI BETEGELLÁTÓ LAP
8
lom, görcsroham, migrén. Less urgent, kevésbé sürgıs kategória. Az állapot kapcsolatban lehet a páciens korával, helyzetével, a rosszabbodás és a komplikációk lehetısége fennáll. Nıvéri ellátás: 60 perc. Orvosi ellátás: 60perc. Például fejsérülés, combnyaktörés, bokarándulás, otitis, nem specifikus mellkasi fájdalom, GERD, depresszió, urticaria, idegentest a szemben. Non urgent, halasztható kategória. Az állapot lehet, hogy akut, de nem sürgetı. Az állapot része lehet egy krónikus problémának rosszabbodással vagy anélkül. A vizsgálat vagy a beavatkozás késleltethetı egyes betegségek vagy sérülések esetén. Nıvéri ellátás: 120 perc. Orvosi ellátás: 120 perc. Például ízületi húzódás, felsılégúti hurut, gastroenteritis, dismenorrhoea, kötés, gipszcsere. A Sürgısségi Centrum Triage részlegén kerül a beteg felvételre vagy átvételre. A beutaló nélkül érkezı beteg kórházi ellátásra csak a Sürgısségi Centrum szakmai diszpécserén keresztül juthat be, azaz a triage szakápolón. A Triage szakszemélyzetének kezdeményezésére lehet a betegfelvétel szükségtelenségének kimondása vagy a betegnek nem sürgısségi szakellátás felé való irányítása is. A beteg érkezhet önállóan vagy mentıszállítás útján. A mentı szakszemélyzete a Sürgısségi Betegellátó Lapon rögzíti a mentıszállítás idıtartama alatt észlelt paramétereket, illetve azon idı alatt adott gyógyszereket, amelyek a sürgısségi ellátás megkezdését jelentik. A mentı szakszemélyzete ennek a dokumentumnak a kíséretében átadja a beteget a Sürgısségi Centrum ellátó teamjének. A betegrıl a Triage pultnál rögzítik a következı adatokat: személyi adatok, elsıdleges panasz és anamnézis. Ezt követıen dönteni kell, hogy szükséges-e az azonnali ellátás. Ha nem szükséges azonnali ellátás, a triage-szakápoló besorolja a pácienst a Sürgısségi Centrumban alkalmazott szisztéma megfelelı kategóriájába. Magának a triage-nak kompetencianövelı hatásfoka van. A triage-szakápoló kompetenciája magasabb, mint egy osztályon dolgozó szakápolóé. Megbízás alapján bizonyos vizsgálatokat elıírhat és elrendelhet, anélkül, hogy erre orvosi utasítást kapna. A beteggel való találkozás és vizsgálat után besorolja a beteget a Sürgısségi Centrumban alkalmazott szisztéma megfelelı csoportjába, és ez alapján szervezi a munkafolyamatokat. A beteg adminisztratív felvétele csak gyors szakmai triage felmérés után történhet, ami alapján a beteg állapota osztályozható és a mielıbbi ellátás megtörténhet. Minden adatot, észlelt vitális paramétert, beavatkozást és vizsgálatot az észlelılapon rögzíti a szakápoló, hogy
gyógyHÍRmondó
2007. március
a további kezelés gördülékenységét és biztonságát szavatolja. Ugyanúgy, mint más osztályon, a Sürgısségi Centrumban is nagyon fontos a pontos és megbízható dokumentáció vezetése. A felmérés tartalmazza a vitális paramétereket, a GSC-t, a tudatállapot jellemzıit, a gyógyszerérzékenységet és az anamnézist. Ezt követıen a szakápoló kikérdezi a beteMegfigyelı - vizsgáló Otthonába get a kórházba kerülésének okairól. A kórisme megállapításához szükséges elsıdleges vizsgálatok a vizsgálóban fognak megtörténni. Ezek magukban foglalják a szükséges laboratóriumi, képalkotó, valamint szakorvosi konzultációkat, hogy a Mőtı lehetı leghamarabb körvonalazódjon a kezelendı betegség. Szükség esetén helyKórházi osztály Sürgısségi színi konzíliumokkal az Sürgısségi BetegBetegellátó Osztály ellátó Osztályon a súlyos állapotú betegek megfelelı monitorizálása és felügyelete Központi Intenzív Osztály biztosítható. Amennyiben a beteg vitális funkcióiban veszélyeztetett, úgy a triage vagy az OMSZ szakszemélyzetének döntése állapotstabilizálást alapján a beteg közvetlenül a shocktalanító követıen a Központi Intenzív Betegellátó Osztályra kerül; • a diagnózisnak megfelelı osztályra lesz áthelyezve. helységbe kerül további ellátásra. Az adminisztratív (intézményi) felvétel itt fog megtörténni a munkakapcsolatok, kevesebb a félreértés, gyorszakmai felvételt követıen. sabb és hatékonyabb az információáramlás. A Sürgısségi Centrum shocktalanítójában megLássuk be, hogy a betegellátás munkaterületein vannak a feltételek ahhoz, hogy a kritikus állaszintén nélkülözhetetlen a hatékony, empátiás potú beteg elsıdleges ellátása megtörténjen. kommunikáció tudatos alkalmazása, amely Kismőtét feltételei adottak, ezért elvégezhetı megkönnyíti az egymással, a betegekkel, klienpéldául a mellkascsövezés is. Ilyen esetben sekkel, illetve a hozzátartozókkal való együttmőminden vizsgálat a beteghez jön, ezért a szüksé• dr. Baráthné Kerekes Ágnes ködést és jótékonyan hat a munkateljesítményges röntgenfelvételeket és az UH vizsgálatot is oktatási menedzser re. elvégezhetik a shocktalanító helységben. LeheAz egészségügyi szakdolgozók, ápolók szetıség van a beteg vitális paramétereinek nyoAz ember társas lény, hangzik a régi monmélyközi kommunikációjának fejlesztése érdemon követésére, gépi lélegeztetés folytatására, dás. Ahhoz viszont, hogy társakra, ismerısökre kében idén is kommunikációs tréninget szervezszükség esetén újraélesztés kivitelezésére. tegyünk szert, kommunikálnunk kell egymással. tünk. A nagyszámú érdeklıdést mutatta, hogy A nem életveszélyes állapotú betegek további Amikor ránevetünk, ránézünk egy másik emberközel szász szakdolgozó jelezte részvételi szánvizsgálata, kezelése az erre a célra szolgáló re, vagy pár szót váltunk vele, egyszerre több dékát. vizsgáló helységekben történik, úgymint a beldolgot közöl a testünk. Ezeknek csak nagyon kis A program február 8-án és 15-én a Petı Ernı gyógyászati, a sebészeti és a balesetsebészeti része történik verbálisan, azaz szóban. A többi Orvosi Könyvtárban, két csoportban került lebovizsgálókban “mondandónkat“ kézjelekkel, gesztusokkal, nyolításra. A tréner Dr. Mosonyi Tamás most is A beteg diagnózisának megállapítása, eltartásunkkal közöljük a másikkal, azaz nem szívesen állt rendelkezésre. sıdleges ellátása, állapotstabilizálása után a verbális módon. E kettı aránya kb. 40-60 száA résztvevık nagyon élvezték a gyakorlati pélbeteg útja négyféle lehet. zalék a nem verbális közlés javára. Ennek elledákkal és színes ábrákkal érvelı elıadó meg1. Az ellátás és további kezelési tanácsok adása nére erre sokszor nem figyelünk eléggé. gyızı szavait, és visszajelzéseik alapján igéután otthonába távozhat. Ha két ember találkozik egymással, akkor nyük van a témakör további aspektusainak 2. 1-2 órás megfigyelésre a 4 ágyas fektetı lehetetlen nem kommunikálni. A csend is kommegismerésére. részlegbe kerül elhelyezésre, ahol a kezelése munikációs eszköz, amely többféle jelentést is A program támogatásában idén is részt vett tovább folytatódik. hordozhat. Jelentheti azt , hogy a tárgyaló felek a Dr. Tiborcz Sándor Egészségügyi Szakdolgozók 3. Állapotának megfelelı osztályra irányítják. nem bírnak egymással, vagy nem akarunk a Önképzését Támogató Alapítványunk (Adó4. Ha 4 órán belül nem megoldható a probléma, másikkal beszélni, de tükrözhet beleegyezést is. száma: 19245 742-1-18). akkor a sürgısségi osztályra kerül felvételre, A kommunikáció történhet két vagy több ember ahol maximum 24 órát tölthet el a beteg. Ez idı között (interperszonális kommunikáció), cégek alatt eldılhet a beteg sorsa. Itt megtörténik a között (busines kommunication), cég, intézmény diagnózis pontosítása, a terápia megkezdése. és a lakosság között (tömegkommunikáció, De nem alkalmas tartós kezelésre és ápolásra. Public Relation). Ezért a beteg útja a következı lehet a SürgısséA sikeres kommunikáció kihat a mindennapjagi Osztályt követıen: inkra, magánéletünkre és a munkára is. • hazabocsátható megfelelı útmutatásokkal A hiteles kommunikáció megtanulható, a komellátva; munikációs készség fejleszthetı. Javulnak a • további intenzív ellátást igénylı esetekben
A diagnózis után
Kommunikációs tréning szakdolgozóknak
9
gyógyHÍRmondó
2007. március
„Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány 2006 éves kiemelten közhasznúsági jelentése és éves beszámolója • Dr. Radnai Endre ,az alapítvány kuratóriumának elnöke • Vas Megye Közgyőlése 82/1991 (IX. 27.) sz. határozata alapján az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt Vas megyei Igazgatóságával közösen 1991. szeptember 27-én létrehozta a „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítványt. Alapító Okirata az alapítvány adatain kívül tartalmazza az alapítvány célját, induló vagyonát, annak kezelési és felhasználási módját, szervezeti és mőködési módját. A „Vas Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Kórházért alapítvány kuratóriuma munkájának zömét a különbözı mőszerigénylések, kongresszusi támogatások és továbbképzések egyéni elbírálása tette. Minden esetben egységes szempontok szerint tárgyilagosan, körültekintıen és igazságosan igyekeztek dönteni, mindenek elıtt szem elıtt tartva a betegellátás, illetve a kórház érdekeit. Az Alapítvány kuratóriuma változatlanul fontos feladatnak tekinti, hogy a lakosság körébıl az alapítvány számára adakozásra buzdítson. Erre a célra folyamatosan levélben keresik fel az önkormányzatokat s a tömegtájékoztatás eszközeit is igénybe veszi. Az egyéni adakozók száma az évek során sajnálatosan csökkent, az önkormányzatok is gyakran azzal utasítják el az alapítványt, hogy nincs pénzük, vagy hogy már más alapítványnak (pl. a városi kórházak megsegítésére) adakoztak. Az adakozók közt megtalálhatók a gyógyszergyárak, ám ezek rendszerint meghatározott célra adományoznak. Az adakozó szándékát a kuratórium szinte kivétel nélkül figyelembe veszi. Néhány Kft és más cég is megtalálható az adakozók között. A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” alapítvány 2006. évben több alkalommal nyújtott támogatást a Markusovszky Kórháznak mőszerbeszerzésre, támogatta a szakdolgozók továbbképzését, tanulmányúton, kongresszuson való részvételét. 2005 évben az alapítvány számlájára érkezett SZJA 1% (12.164.451 Ft) felhasználása 2006. évben történt meg. A beérkezett összegbıl és egyéb alapítványi támogatásból Philips HDI 4000 típusú 3D/4D ultrahang-diagnosztikai készülék (7.680.000 Ft) és mőtıasztal (9.484.440 Ft) került beszerzésre. 2006. évben az alapítvány számlájára érkezett SZJA 1% felhasználásáról (19.353.372 Ft) a beszámoló készítéséig még nem született döntés. 2006. évben a „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” alapítvány a Markusovszky Kórház szakdolgozóinak továbbképzésére 2 923 ezer Ft támogatást nyújtott. Az Alapítvány támogatja a tudományos törekvéseket is. 2006. évben a „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” alapítvány ápolási eszközöket szerzett be a kórház részére, amelyek elosztásáról az ápolási igazgató döntött. A Reumatológiai Osztály EKG készüléket kapott. A Szülészet-Nıgyógyászati Osztály részére 3D/4D típusú ultrahang készüléket, a Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály részére ultrahangos gyógyszerporlasztót és antidecubitus matracot szerzett be az Alapítvány. A Központi Mőtıszolgálat mőtıasztalt kapott. A kórház számára számítástechnikai eszközök, fax készülék került beszerzésre, melyek elosztását a Logisztikai Osztály koordinálta. Az Alapítvány térítésmentesen lélegeztetı készüléket kapott, mely a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztályon került üzembehelyezésre. Alapítványi bevétel: 77 174 e Ft (támogatók: önkormányzat – 10 eFt, vállalat – 12 580 eFt, magánszemély – 2 214 eFt, kamat – 203 eFt, egyéb támogatás – 428 eFt, SZJA 1% - 19 354 eFt, lejárt betét – 10 399 eFt, áthozat 2005 évrıl – 31 986 eFt). Alapítványi kiadás: 42 479 eFt (kezelési költség, postai díj, nyomtatvány 307 eFt, gép- mőszerbeszerzés – 27 476 eFt, személyi támogatás – 2 923 eFt, egyéb kiadás – 450 eFt, hirdetés – 1 073 eFt, betét lekötés – 10 250 eFt). Egyenleg (2006.12.31.): 5.000 eFt – OTP-ben tartósan lekötve, 5 250 eFt Magyar Államkötvényben lekötve, 34 694 eFt bankszámlán, 5 eFt pénztárban. A kuratórium az elmúlt idıszakban folyamatosan végezte munkáját s, de a jövıben is minden erejével arra törekszik, hogy az alapítvány adta lehetıségekkel jól és mindenekelıtt a betegellátás javításához (fenntartásához) hozzájáruljon.
Az Alapítvány által 2006 évben beszerzett mőszerek
Beszerzés éve
Mőszer megnevezése (alapítvány által fizetett összeg)
Jelenlegi helye
1/2006
Ápolási eszközök
1 195 656 Ft
átadva a kórháznak
2/2006 3/2006
Ápolási eszközök 3 csatornás EKG – Reumatológiai Osztály
933 424 Ft 390 000 Ft
átadva a kórháznak átadva a kórháznak
4/2006
Philips HDI 4000 típusú 3D/4D ultrahang készülék Szülészet-Nıgyógyászati Osztály
7 680 000 Ft
átadva a kórháznak
268 092 Ft
átadva a kórháznak
317 573 Ft
átadva a kórháznak
9 484 440 Ft 97 320 Ft 1 902 000 Ft
átadva a kórháznak átadva a kórháznak átadva a kórháznak
0 Ft
átadva a kórháznak
5/2006 6/2006 7/2006 8/2006 9/2006 10/2006
Antidecubitus matrac 3 db Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály Ultrahangos gyógyszerporlasztó Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály Mőtıasztal és tartozékok Fax-készülék és tartozékok – Logisztikai Osztály Számítástechnikai eszközök SERVO-S lélegeztetı készülék (térítésmentes felajánlás, a felajánlás értéke: 8.155.200 Ft) 10
gyógyHÍRmondó
2007. március
F E L H Í V Á S
!
Nincs olyan ember, aki saját maga révén, vagy hozzátartozóján keresztül ne került volna valamilyen formában kapcsolatba a kórházzal. A Vas Megyei Markusovszky Kórház 1929 óta a térség – több megye – regionális ellátó kórháza. Sokszakmás kórházunk ma is meghatározó szerepet tölt be a térségben korszerő terápiás eljárásaival, egyre korszerőbb gép– mőszerparkjával, és jól felkészült orvosaival, egyéb diplomásaival és szakdolgozóival. Ezen eszközök korszerő pótlása, felújítása a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány segítségével, részben az Önök által jövedelemadójuk 1 százalékából felajánlott pénzbıl történik. Az állandó és magas szintő munkához a Markusovszky Kórház számít az
Önök segítségére. Az Önök ellátását a jövıben is szeretné maradéktalanul teljesíteni. A jelenlegi finanszírozási rendszer kiegészítésre szorul, ezért kérjük
amely nem
adójuk 1 százalékát,
terheli háztartásukat, csak annyit kérünk, ne feledkezzenek meg arról, hogy jó helyre
küldjék azt a pénzt, amely Önöknek csak egy elhatározásába kerül. Ezután is azon leszünk, hogy a legszükségesebb mőszerek beszerzésében a legnagyobb körültekintéssel járjunk el.
pénzünk Vas megyében maradjon! A mi érdekünk, hogy kórházunk még jobban ellátott legyen mőszerekkel! A mi érdekünk, hogy a Vas megyei kórházi orvosok és szakdolgozók jól felkészültek legyenek! A mi érdekünk, hogy
A pénzünk maradjon a miénk! Minden magyar állampolgár a munkából adódó jövedelme egy részét valamely szervezet céljaira adhatja.
Ha nem rendelkezik az 1 százalékkal, akkor más rendelkezik a lehetıségünkkel! Pénzünk bekerül a költségvetésbe, ezért az
1 százalékot adjuk vissza magunknak! A munkahelyén leadhatja a nyilatkozatát, hogy az 1 százalékot a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány javára szeretné felajánlani. Irányítsa befizetett adója 1 százalékát a kórházunk javára,
Vas megye lakóinak a javára!
Az egészségünk érdekében adózzunk az 1 százalékkal!
Adószám: 1924765819247658-1-18 A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány számlájára 2006. évben a személyi jövedelemadó 1 százalékából 19 353 372 Ft érkezett. Ezen összeg felhasználásáról a kuratórium a késıbbiekben dönt.
Ezúton is köszönjük minden támogatónak a betegellátás javításához való hozzájárulást, és ennek érdekében kérjük további szíves támogatásukat ! 11
gyógyHÍRmondó
2007. március
2006. december 1. - 2007. február 28. BELÉPİK Ápoló Mőtıssegéd Betegszállító
JUBILEUM
3 fı 1 fı 1 fı
Ezúton is köszöntjük kórházunk azon dolgozóit, akik 2006. december - 2007. február hónapokban jubileumi jutalomban részesültek !
KILÉPİK ORVOSOK Dr. Erményi Imre - szakorvos Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály Dr. Tıtös Beáta Mária - általános orvos Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály
25 ÉVES
Nagy András - röntgenasszisztens
Dr. Sámóczi Marianna - fıorvos
Szabó Sándorné - laboratóriumi asszisztens
Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály
Kirchmajer Jánosné - takarító Infektológiai Osztály Neurológiai Osztály
40 ÉVES
Fizioterápiás Osztály
Csoportvezetı asszisztens Általános asszisztens Ápoló Laboratóriumi asszisztens Röntgen asszisztens Fizioterápiás asszisztens Segédápoló Titkárnı Adminisztrátor Telefonkezelı Takarító Betanított munkás
1 fı 2 fı 6 fı 1 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı 1 fı 1 fı 2 fı 1 fı
A vizitdíj és kórházi napidíj beszedés elsı hetének tapasztalatai • Molnár Erzsébet mb. ápolási igazgató A 2007. február 15-tıl az egészségügyi reform keretében hatályba lépı rendelkezések értelmében a vizitdíjat és a kórházi napidíjat a betegektıl be kell szedni. Az elıkészület és az indítás nem volt zökkenımentes, a kapcsolatos jogszabályok, a jogértelmezések az indulás elıtt egy héttel jelentek meg, azóta is folyamatosan változnak, szinte óráról órára, jelenleg is folyamatos korrekciók és jogértelmezések zajlanak. Elıfordult, hogy ugyanazt a jogszabályt másként értelmezte az Egészségügyi Minisztérium, és másként az OEP. A vizitdíj-napidíj beszedésben résztvevı dolgozók többször részesültek képzésben, tájékoztatásban, ezt a feladatot ık megfelelıen ellátják. A Kórházban két helyen, a Fıportánál és az onkológiai portánál 4 fı, a Rendelıintézetben 3 fı végzi a pénzbeszedét, de
2007. március VII. évfolyam 1.szám
ÍRMOND Ó
Központi Laboratórium
Tóth Ilona - segédápoló Baleseti, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály
Marton Márta - ápoló Orosz Lászlóné - takarító
Somogyi Józsefné - ápolási igazgató Központi Igazgatás
Radiológiai Osztály
Dr. Vecsei László - fıorvos Fogászati Szakellátás
30 ÉVES Dr. Szalók Imre - adjunktus
Kozma Istvánné - ápoló Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály
Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály
Füst Lászlóné - bérgazdálkodási ügyintézı Munka- és Bérügyi Osztály
Kovácsné Hámori Györgyi - orvosirnok Sürgısségi Sebészeti Betegfelvétel
Kozmáné Nagy Katalin - takarító Központi Igazgatás
Miltényi Györgyné - ápoló
40 ÉVES NYUGDÍJAZÁS Geider Zoltánné - ápoló Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály
Prisznyák Ottóné - általános asszisztens Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály
Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály
a délelıtti zsúfolt órákban a rendelıintézetben 1 fıvel meg kellett erısíteni az létszámot. Vizitdíjat szednek ezenkívül a külsı telephelyeken, a 11-es Huszár úton, a Tüdıgondozóban, a Nappali Kórházban, és hat vérvételi helyen az alapellátásban, valamint szükség esetén a kórházi ambulanciákon. A pénztárak a Kórházban 7-16 óráig, szombaton 8-12 óráig, a Rendelıintézetben 6.30-16 óra között mőködnek. 16 órától reggel 7 óráig a Kórház portaszolgálatánál lehet vizitdíjat befizetni. Az elsı hét tapasztalata alapján azonban mindenképpen szükséges lesz automata vásárlása és üzembe helyezése a Kórház és a Rendelıintézet telephelyeken. A befizetés helyén az esetek nagy részében az ott dolgozók válaszolni tudnak arra, hogy az ellátás vizitdíj vagy napidíj köteles-e, az adott betegségben a beteg mentes vagy nem a befizetés alól. Problémát okozott sok esetben, hogy a beutalón nem volt feltüntetve a mentesség, a beteg pedig nem mondta, vagy nem is volt információja róla, ezért elıször kifizette a vizitdíjat, majd visszakapta azt. További problémát jelentett egyáltalán a beutaló hiánya, amire eddig nem volt minden ellátásban szükség, most viszont a beutaló hiánya dupla összegő vizitdíjat eredményez. Az egy hét alatt több esetben változott a jogszabály, illetve annak jogértelmezése. Jelenleg a 18 év alatti betegek akkor is mentesek a fizetés alól, ha nem áll fenn a sürgıs szükség, de ügyeletben kérnek ellátást.
Jelenleg is bizonytalan annak a meghatározása, hogy egy rosszindulatú daganatos beteg mentessége esetén mikortól és meddig számit daganatos betegnek. Többszöri megbeszélést, tárgyalást igényelt a háziorvosi rendelıkben történt vérvételek jogértelmezése. A napidíj beszedésnél problémát jelentett a kórházban az egyik osztályról a másikra áthelyezett betegek helyzete, hogy csak az ellátás végén, vagy az aktív ágyról a krónikus ellátásra való áthelyezés esetén kell-e fizetniük. Másik anomália, hogy a kórházban fekvı betegek esetében — néhány diagnosztikai vizsgálat elvégzése során — kijelentik a beteget járóra. Viszont a betegnek ezért vizitdíjat kell fizetnie, de a zárónap miatt még a napidíjat is le kell rónia. Aztán másnap visszaveszik a beteget fekvıbetegnek. Ugyancsak tisztázatlan kérdés, hogy más egészségügyi szakellátó intézetbıl, pl. a MÁV rendelıbıl jövı betegeknek kell-e vizitdíjat fizetnie vérvételkor? Az ilyen és hasonló, külön jogértelmezést igénylı esetek megítélésénél azonban arra kell törekedni, hogy a vitás kérdésekben a beteg javára történjen a döntés. Végezetül köszönetet mondok minden dolgozónak, aki részt vesz a vizitdíj-napidíj beszedés feladatában, akik felkészülten, udvariasan, türelmesen látják el nem könnyő feladatukat.
M a r k u s o v sz k y K ó r h á z • E g y e t e m i O k t a t ó k ó r h á z l a p j a A szerkesztıbizottság elnöke: Dr. Lakner László • A szerkeszıbizottság tagjai: Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr.Horváth Boldizsár, Dr.Káldy Zoltán, Dr. Király István, Dr. Kocsis Eszter, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet Felelıs kiadó: Dr. Lakner László Felelıs és tervezı szerkesztı: Miklósi H. Csaba Szerkesztıség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 3. Pf. 143, tel.: 94/312 172 Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék:5152 • e-mail:
[email protected]
12
