GYÓGYHÍRMONDÓ
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ 2010. MÁJUS EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT
2010 . má jus X. év folyam 2 . szá m
ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! A 2004. évi jubileumi ünnepségeken elhangzott visszaemlékezések írásos anyagait böngészve, néha érdekes kórházi látásmódra bukkan az ember. Az egyik visszaemlékező főnőkéről azt írja, hogy bár a kórházi szervezetben vállalt vezető tisztsége miatt sok negatív intézkedése volt, az osztályon – ahol osztályvezető főorvos volt – szerették. Summázva a gondolatot, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kórházvezetés döntéseit, intézkedéseit a kórház dolgozói általában negatívan élik meg. Pedig a kórházvezetés legtöbb intézkedése a kórház egészét érintik, a kórházi munka jobbítását, a működés biztonságát, a betegellátás javítását szolgálják. Az előbbiekből viszont azt a következtetést kell levonnom, hogy a kórházi dolgozók többségét nem érdeklik az összkórházi érdekek. Holott ma, amikor munkavállalók tömegei kerülnek utcára, a munkanélküliség növekszik, az egyén szempontjából sem mindegy, hogy munkahelye mennyire stabil, a jövőt illetően az adott munkahely milyen foglalkoztatási biztonságot tud garantálni. Tehát tudomásul kell venni, hogy a többség esetében az egyéni érdek az elsődleges, s egyre inkább háttérbe szorul a közérdek, jelen esetben a kórház egészének helyzete, sorsa. A mai fogyasztói társadalom, a jövedelmek közötti jelentős differenciálódási lehetőségek nem erősítik a közösség kohézióját, az emberek gondolatait és cselekedeteit elsősorban egyéni érdekek vezérlik. És ez nemcsak a mi problémánk, hanem az egész ország, sőt az egész civilizált világ problémája. Mielőtt azonban a mai világról, a mai emberekről csupán negatív értékítéletet mondanék, eszembe kell, hogy jussanak azok a pozitív vélemények, amelyeket nap mint nap hallok betegektől, hozzátartozóktól a kórházról, a kórházi dolgozókról. A minap járt nálam kórházunk egyik nyugdíjas főnővére, hogy elmondja, a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály fiatal orvosai milyen odaadással, lelkiismeretesen végzik munká-
jukat, amelyet unokája kórházi benntartózkodása alatt tapasztalt meg. Lehet, hogy ezek az orvosok elégedetlenek a megalázó jövedelmek miatt, és ennek okát egyedül a kórházvezetés helytelen bérpolitikájában látják, de ugyanakkor hivatástudattal, az orvosi esküjük szellemében látják el nap nap után felelősségteljes munkájukat. És ez utóbbi a lényeg, a fontos. Kesergünk azon, hogy az egyéni érdek felülírja a közösségi érdeket. De ez máskor is így volt, mert a megidézett főnök, aki a kórház vezetésében is részt vett, már több mint 20 éve nincs az élők sorában. Tehát abban a világban, amelyet szocializmusnak neveztek, és filozófiájában a közérdek felsőbbrendűségét hirdette, a magánszemély szintjén akkor is az egyéni érdek dominált. Nagyon különleges alkalmak kellenek ahhoz, hogy az egyén a saját érdekeit a közösség érdekei mögé helyezze. Ilyenek pl. a forradalmak, a haza védelme, természeti katasztrófák. Ezek az események, amikor az egyén az életét is hajlandó feláldozni egy kisebb vagy nagyobb közösség érdekében.
Tisztelt Olvasó! A kórház dolgozóinak ilyen nagy áldozatot talán nem kell hozni. Elég nagy áldozatot vállal mostanság az, aki az egészségügyben vállal munkát orvosként, szakdolgozóként, adminisztratív munkakörben, fizikai alkalmazottként. A jelenlegi jövedelmi viszonyok között egyáltalán nem lehet csodálni, hogy az egészségügyi dolgozók, akik napról napra nehezebben élnek, egyre hangsúlyozottabban képviselik saját érdekeiket. Viszont soha nem felejtheti el, aki az egészségügyi hivatások valamelyikét választotta, az azt is vállalta, hogy saját egyéni érdekénél is fontosabbnak kell tartani a betegek érdekét. Úgy vélem, így gondolkodnak azok a fiatal gyermekgyógyászok is, akikről az írásomban szóltam. Köszönet Nekik és a hasonlóan gondolkodóknak!
TARTALOM Markusovszky Emlékünnepély • Ápolók Nemzetközi Napja • A kórház 2009. évi mérlegbeszámolója • Közbeszerzésekről Prof. dr. Cholnoky Péter lektori, bírálói és fordítói tapasztalatai az orvosi szaknyelvvel kapcsolatban (I. rész) A szájüregi fertőzésekről egy ápoló szemszögéből • A Markusovszky Alapítvány hírei Beszámolók konferenciákról, továbbképzésekről • Díjak, elismerések, kinvezések
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
MARKUSOVSZKY
Megemlékezés Markusovszky Lajos szobránál
EMLÉKÜNNEPÉLY
Az ünnepség tudományos része a Romhányi-teremben folytatódott. Prof. dr. Salamon Antal, a Tudományos Bizottság elnöke köszöntő és Markusovszky Lajost méltató szavai után prof. dr. Bódis József „Manuálisan invaziv nőgyógyászati sebészet” címmel tartott előadást. Bódis professzor mondandóját videofilmmel támasztotta alá, s igazolta, hogy laparoszkópos technikával a nőgyógyászati műtétek többsége milyen kíméletesen történik a PTE Általános Orvostudományi Kar Szülészet-Nőgyógyászati Klinikáján. Az előadást követően a Markusovszky-emlékplakettet prof. dr. Bódis Józsefnek – a Markusovszky-emlékelőadások 55 éves történte során első ízben szülész-nőgyógyász professzornak – dr. Lakner László adta át.
Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt 2010. április 23-án tartotta hagyományos Markusovszky-emlékünnepélyét. A kórház nyugdíjas és aktív dolgozóit, valamint a megjelent vendégeket dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos köszöntötte, majd megemlékezett Markusovszky Lajosról. Markusovszky szobránál koszorút helyeztek el dr. Lazáry György főorvos, a Vas Megyei Orvosi Kamara elnöke, a kórház főorvosi kara részéről dr. Bátor György, dr. Hadarits Ferenc, dr. de Jonge Tamás és dr. Záborszky Zita osztályvezető főorvosok, a kórház vezetése nevében Csuka Lajosné gazdasági igazgató, Marton Cecília kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató, dr. Káldy Zoltán stratégiai és minőségirányítási igazgató, továbbá prof. dr. Engert Zoltán Vendel centrumigazgató, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése képviseletében dr. Prugberger Emil, az Egészségügyi Szakmai Bizottság elnöke és dr. Tarján Jenő városi képviselő, Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, s végül a Pécsi Tudományegyetem nevében prof. dr. Bódis József, az Egészségtudományi Kar dékánja, a PTE megválasztott rektora, az Egészségtudományi Kar dékánhelyettesei, dr. Kriszbacher Ildikó és dr. Betlehem József, továbbá dr. Lakner László, a Kar Szombathelyi Képzési Központjának igazgatója
Prof.dr. Bódis József átveszi a Markusovszky-emlékplakettet A hagyományoknak megfelelően sor került a Markusovszkypályázatok kihirdetésére. A nyertes és helyezést elért pályázók, illetve munkacsoportok képviseletében az első szerző vette át dr. Lakner Lászlótól az oklevelet és a pénzjutalmat. „Lektori, bírálói és fordítói tapasztalataim szaknyelvünkkel kapcsolatban” című munkájáért különdíjban részesült prof. dr. Cholnoky Péter. A főPé orvosi kategóriában első helyezést ért el dr. Horváth Boldizsár, dr. Kovács Lajos, dr. Bödecs Tamás, dr. Turay András, dr. Lakatos Ferenc, dr. Tóth Csaba, prof. dr. Bódis József „Tünetmentes peteűrfertőzés és a szüléskimenetel” című pályázata. Második díjban részesült dr. Toldy Erzsébet, dr. Kneffel Pál, dr. Tóth Csaba, dr. Tóth Géza, dr. Horváth Dóra, dr. Lőcsei Zoltán „Pajzsmirigy
funkció fiziológiás és patológiás terhességben, két mola hydatidosa eset bemutatása kapcsán” , dr. Iványi János László, dr. Marton Éva, dr. Plander Márk, dr. Czumbil László „Hodgkin-kóros betegek kezelése osztályunkon az elmúlt évtizedben” valamint dr. Bátor György, dr. Zelkó András, dr. Kovács Eszter „Az időskori maculadegenerációs betegek helyzete Vas megyében” című mun-
Marton Ferenc, dr. Puskás Tivadar és Kovács Ferenc koszorúz
kái. Harmadik díjat kapott dr. Sümegi András, Halász Szabolcs,
2
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
dr. Horváth Dóra
dr. Kliment Edit
dr. Horváth Zoltán
dr. Savanya Márta
prof. dr. Cholnoky Péter
dr. Tóth Csaba
dr. Iványi János László
dr. Bátor György
dr. Bárdi Edit
dr. Pozsgai Zsolt
dr. Kliment Edit, dr. Puskás Tamás „3T MR spektroszkópia alkal-
mazása a pszichiátriai diagnózisalkotásban a Markusovszky Kórházban”, valamint dr. Bárdi Edit „Daganatbetegségből gyógyult késői túlélő gyermekek komplex gondozása” pályázata. A
dr. Toldy Erzsébet
másodorvosi kategóriában dr. Horváth Dóra, dr. Lőcsei Zoltán, dr. Móricz András, dr. Toldy Erzsébet „A plazma renin-
aldoszteron rendszer vizsgálata két módszerrel különböző klinikai állapotokban” című munkája kapott első díjat. Második díjban részesült dr. Pozsgai Zsolt, dr. Bartalis Krisztina, dr. Bagoly Andrea, dr. Kisely Mihály „Az auditoros steady-state potenciáltechnika elméleti és gyakorlati vonatkozásai”, valamint dr. Walloschek János, dr. Horváth Zoltán, dr. Jáger László, dr. Jáné Zoltán, dr. Márkus Béla „Az ultrahangos koaguláló- vágó kés használatának bevezetése nyílt hasi műtétekben kórházunkban” című pályázata. Harmadik díjat kapott dr. Horváth Zoltán, dr. Gáts Attila, dr. Jáger László, dr. Jáné Zoltán, dr. Márkus Béla, dr. Walloschek János „A laparoszkópos appendectomia gyakorlata” , dr. Savanya Márta, dr. Masát Péter, dr. Bárdi Edit „Gyermekkori hepatoblastoma előfordulása osztályunkon” , valamint dr. Imre Orsolya, dr. Náfrádi Lilla, dr. Varga Eszter, dr. Böröcz Ágnes, dr. Vadon István „A FRAX kérdőív alkalmazásával szerzett tapasztalataink” című pályázata.
dr. Náfrádi Lilla
3
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
M EGEMLÉKEZÉS M ARKUSOVSZKY L AJOSRÓL Markusovszky zsenialitása, milyen orvosszervező is volt Markusovszky! Ha egy szóval akarom kifejezni, akkor csak annyit mondhatok, hogy zseniális. Részletekbe menve csak néhány dolgot említek meg. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, az első magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratot, amely jelenleg is megjelenik, s a világ 6. legrégibb orvosi szaklapja, Magyarország legrégibb sajtóterméke. 1867-ben kezdett dolgozni a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, először az orvosképzéssel, majd az egész egyetemi képzéssel foglalkozott. A pesti orvoskaron a 13 tanszéket 22-re emelte, köztük a világon elsőként létrehozta a Közegészségügyi Tanszéket. Sorra épültek az egyetemi klinikák. Létrehozta a Közegészségügyi Tanácsot, amely kidolgozta az 1876. évi XIV. törvénycikket, az akkori Európa legmodernebb egészségügyi törvényét. Megalapított a kolozsvári egyetem orvosi karát, beindította a műegyetemi képzést. Vajon mit tenne most Markusovszky Lajos, ha köztünk lehetne? Meggyőződésem, hogy most, ha lenne egy Markusovszky, képes lenne kivezetni az egészségügyet ebből a jelenlegi súlyos helyzetből. Láthatná ezt a mélyen alulfinanszírozott ágazatot, amelyre viszont olyan ellátási kötelezettséget hárítanak, hogy a járulékfizetők által befolyt pénzből elláthatatlan. Biztosan találna erre a problémára megoldást, mert vagy szerezne több pénzt az ágazat számára, vagy ha a közpénz emelésére nincs mód, valószínű csökkentené a biztosítási alapon kötelezően ellátandó feladatokat, s az abból kiszoruló ellátásokra kidolgozná a kiegészítő biztosítások rendszerét. Láthatná a betegutak és progresszivitás kaotikus rendszerét, amelyben rendet tenni csak szándék kérdése. Szembesülne előbb-utóbb azzal a problémával, hogy a kórházban fekvők 20-30 százalékának ugyan van egészségügyi problémája, de szociális gondjaik még súlyosabbak, tehát a szociális intézményrendszerre bízná az ellátásukat. Szembesülne azzal a helyzettel is, hogy az ágazatban dolgozók megalázó fizetésért végzik áldozatos munkájukat, sokan éhbér szintű jövedelemmel rendelkeznek. Így egyre többen – főleg orvosok, de újabban az ápolók is – kénytelenek tudásukat külföldön áruba bocsátani. Kellene egy Markusovszky, aki biztosan találna megoldást arra, hogy az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a tudás elsősorban a magyar nemzet javát szolgálja. A maga korában Markusovszky nem magányos harcos volt, maga köré gyűjtötte a legnagyobb magyar orvosokat. Ott volt mellette a sebész Balassa János, Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, Lumnitzer Sándor, az aszepszis és antiszepszis sebészetben történő meghonosítója, az élettanász Jendrassik Jenő, a patológus Balogh Kálmán, a belgyógyász Korányi Frigyes, a gyermekgyógyász id. Bókay János, a közegészségtanász Fodor József, és még számos más nemzetközi hírű magyar orvostudós. És a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén is olyan nagyformátumú személyek álltak, mint báró Eötvös József, majd Trefort Ágoston. Markusovszky tettei, az egészségügyi szervezésben elért sikerei azt üzenik a mának, hogy átütő sikert ma is csak összefogással, vállt vállnak vetve, következetes munkával, kitartással és szorgalommal érhetünk el. Ha Markusovszkynk nincs is, de van néhány olyan egészségpolitikusunk, akik tudják, hogy mit kellene csinálni a magyar egészségügy jobbítása érdekében. Amennyiben ehhez a politikai akarat is meglesz, s ez jelen pillanatban úgy látszik, hogy meg is van, sikerülhet az egészségügy kátyúba jutott szekerét elindítani egy olyan úton, amely ugyan göröngyös, de tudjuk, hogy hova tart, és végül hova fog megérkezni. Mindehhez az embert próbáló munkához adjon erőt Markusovszky Lajos példája, életében – a nehéz körülmények ellenére – elért eredményei, sikerei.
Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos 55. éve gyűlünk össze Markusovszky Lajos szobra előtt, hogy megemlékezzünk nagy elődünkről, kórházunk névadójáról. Bizonyára sokan vetik fel a kérdést: Milyen módon kötődött Markusovszky Vas megyéhez? Miért választotta a kórház névadójául Markusovszky Lajost?
A mai Csorba ( szlovákul Štrba, németül Schirm, Hochwald, lengyelül Szczerba) látképe madártávlatból A Felvidéken, Csorbán született Markusovszky orvosként Pesten dolgozott. Jó sebész lehetett, mert már 33 évesen főorvosi kinevezést kapott, és az egyetemen is tanított. Jó sebésznek kellett lennie, mert 1849. július 2-án a komáromi csatában fejsérülést szenvedett Görgey tábornok ellátására a kor leghíresebb sebésze, Balassa János Markusovszkyt rendelte ki, aki Görgey mellett maradt a világosi fegyverletételig, sőt még Klagenfurtba is elkísérte, ahova a tábornokot száműzték. 1848-49 után Markusovszkyt – mint sebészt – mellőzték, ezért kénytelen volt pályát módosítani, orvosszervező lett. Eközben ismerkedett meg a keményegerszegi – ma Vasegerszeg – földbirtokos leányával, Kiss Zsófia Zsuzsannával, akit 1850-ben feleségül is vett. Ettől kezdve Keményegerszeg jelentette azt a nyugodt szigetet, ahol a pesti megfeszített munka után – hétvégeken, szabadsága idején – kipihente fáradalmait, feltöltődött és felkészült az új feladatokra, kihívásokra. Amikor 1892-ben – 77 éves korában – nyugdíjba ment, az út egyenesen Keményegerszegre vezetett, s ősszel több hónapot töltöttek feleségével a községben lévő – ma is álló és az utóbbi években megszépülő – kastélyukban. Súlyos betegségére való tekintettel azonban még ez évben feleségével Abbáziába utaztak, hogy gyógykezeltesse magát. Azonban a kór előrehaladását nem lehetett megakadályozni, és 1893 áprilisának végén Abbáziában halt meg. Viszont utolsó kívánsága az volt, hogy földi maradványait Keményegerszegen helyezzék örök nyugalomra. Jobb helyet nem is választhatott volna, mert azóta is méltó módon ápolja a község Markusovszky Lajos emlékét. Ezek után azonban még mindig nem tudjuk, hogy miben állt
4
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
LEKTORI, BÍRÁLÓI ÉS FORDÍTÓI TAPASZTALATAIM SZAKNYELVÜNKKEL KAPCSOLATBAN
(I. rész)
A lektor teendője az írásmű elbírálásakor a fenti szempontok figyelembe vétele. A lektornak ehhez több tulajdonsággal kell rendelkeznie, ezeket tudatosan kell kialakítania magában. Először is semmiféle részrehajlást nem engedhet meg magának. Ez a veszély pedig nem becsülhető le. Hazánk kis ország lévén, a lektor a szerzőt legtöbbször ismeri, a legkülönbözőbb érzelmeket táplálhatja iránta, esetleg szakterületén ellenlábasa is lehet. Baráti kapcsolatok sem befolyásolhatják véleménye kialakításában és megírásában. Közvetett veszélyek is fenyegethetik a lektor tárgyilagosságát, pl. annak figyelembe vétele, hogy a mű szerzője árthat vagy használhat-e neki más területen, ha kitudódik személye. Ennek a tulajdonságnak a gyakorlásához sokszor kifejezett bátorság kell. A lektornak szigorúnak kell lennie. Ő az utolsó szűrő, aki a közreadás előtt még javíthat a mű hibáin. Ismernie kell hatáskörének határait. A lektor véleményét sem a szerző, sem a szerkesztő, sem a kiadó nem köteles teljes egészében figyelembe venni. Természetesen csak jogilag van ez így, a lektor véleményének semmibe vétele nyilvánvaló etikátlanság és ostobaság. Mivel a lektor véleményének elfogadása nem kötelező, a szigorú tárgyilagosság mellett a véleményből ki kell világolnia a segítő szándéknak, hangvétele pedig csakis udvarias lehet. A lektorált mű tárgyához a lektornak legalább annyira kell értenie, mint magának a szerzőnek. Ha nincs így, a szerkesztő rosszul választotta meg a lektort, vagy nem talált jobbat. Ez utóbbi esetben a lektor kénytelen és köteles a kézirat tárgyát egyéb írásokból tanulmányozni, hogy valóban szakértő véleményt nyilváníthasson. Ismét hazánk kis méreteiből és orvosi írásaink beltenyészet jellegéből fakad az, hogy a szerzőnél hozzáértőbb tárgyilagos és erre a munkára időt szakítani képes lektort néha alig lehet találni. A lektor névtelensége jól tisztázott, de nem eléggé ismert kérdés. A névtelenség nem is áll fenn bármely fajta szakmű, például könyv, tudományos értekezés esetében. Ezekben az esetekben a lektor, az opponens vagy bíráló bizottsági tag neve nyilvánosságra kerül, sőt ki is nyomtatják, a lektor vagy bíráló hitelének elvesztésével nézhet szembe, ha gondatlanul végzi munkáját. Előfordul, hogy a szöveg megítélésére több személyt kérnek fel: ilyen esetben etikai kötelességük a bírálótárs véleményének nem ismerése. Orvosi lapokban megjelenő közlemények lektora kötelezően névtelen. A kötelezettség, nem eléggé ismert módon, csak egyirányú: A szerkesztő nem fedheti fel a lektor kilétét, de a lektornak jogában áll a szerzővel közölni, hogy ő művének bírálója. Ennek több módja is lehet. Bár helyesebb, ha véleményének megírásakor törekszik a felismerhetetlenséget célzó személytelen stílusra, adott helyzetben ez lehetetlen: véleménye óhatatlanul elárulja kilétét. Ilyenkor talán jobb, ha nem ragaszkodik a névtelenséghez. Jogában áll továbbá az is, hogy egyenesen a szerzőhöz forduljon bírálatával. Ez abban az esetben indokolt, ha oly súlyos hibát vagy tévedést talál a kéziratban, amelyet a szerző tekintélyének csorbítása nélkül nem lehetne a szerkesztő tudomására hozni; helyesebb ilyenkor a szerzőt felkérni arra, hogy vonja vissza kéziratát. A gyakran igénybe vett lektor kénytelen elmerülni stiláris, nyelvhelyességi, sőt helyesírási kérdések tanulmányozásában. Igaz ugyan, hogy a szaknyelvi helyesírást mára elég pontosan rögzítették, és a szerzőtől elvárható lenne, hogy kézirata elkészítése előtt gondosan tanulmányozza a kiadó szerzőkhöz intézett felhívását és az abban megadott forrásműveket, de a lektort ez nem menti fel az alól, hogy a hibákat észrevegye.
Prof. Dr. Cholnoky Péter • emeritus főiskolai tanár Harmincöt évvel ezelőtt Orvoslektori tapasztalataim címmel Markusovszky-pályázatot írtam, akkor tízéves ilyen irányú tapasztalataimat foglaltam össze. Most már négy és fél évtized e téren kifejtett munkájára tekinthetek vissza. Ez alatt az immár hosszúra nyúló idő alatt több száz közleményt, közel száz könyv vagy könyvfejezet kéziratát lektoráltam, több mint ötven kandidátusi és nagydoktori értekezésnek voltam a hivatalos bírálója, valamint több mint százmillió szóköz nélküli karakterre rúg azon szakszövegek terjedelme, amelyeket idegenből magyarra vagy magyarból idegen nyelvre fordítottam le, emellett számos idegen szakkönyv magyar fordításának lektorálását is elvégeztem. Tapasztalatomat gazdagította, hogy szerzőként vagy értekezőként olykor a pult másik oldalán álltam. Az utóbbi másfél emberöltőben nagyot változott a világ. Az orvosi közlés körülményei, feltételei sokat fejlődtek. Az a tevékenység, amely az orvosi szakterület kéziratait kívánja tökéletesíteni, azaz a lektor munkája is sokat változott, de ma is ugyanazt kívánjuk meg a szakközléstől, mint korábban: adja a szerző mondanivalóját röviden, érthetően, a valóságnak megfelelően, élvezetes stílusban, helyes nyelvhasználattal és a magyar nyelv írásszabályainak betartásával az olvasó tudomására. A lektor feladatához igen közel áll a bíráló, azaz az opponens ténykedése: bár az utóbbinak elsősorban a vitathatót kell megtalálnia a jelölt értekezésében, módszerei és szempontjai hasonlóak az előbbiéhez. Végül a szakszöveget manapság gyakran kell más nyelvre átültetni, a fordítás elvégzésének és lektorálásának is megvannak a maga fortélyai és buktatói. Mindezért úgy vélem, egyetlen pályázatban érdemes összefoglalnom e három téren szerzett tapasztalataimat. A magyar orvosi nyelvvel foglalkozó irodalom szinte új virágkorát éli. A teljesség igénye nélkül említem meg a kizárólag ezzel foglalkozó kitűnő folyóiratot, a kilencedik évfolyamába lépett Magyar Orvosi Nyelvet, a kérdéskörrel foglalkozó tankönyvet [Bősze, P. (szerk.): A magyar orvosi nyelv tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt.,Budapest, 2009., http://www.orvosinyelv.hu/], a szaknyelv bonyodalmaiban segítséget nyújtó szótárt [Fábián, P., Magasi, P.: Orvosi helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.] és számos gondolatébresztő és jobbítani akaró közleményt [pl. Nemesánszky, E.: Magyar nyelvet vagy hangzavart? Az orvosi glosszolália napjainkban. LAM 2003,13, 509-510.]. A szaknyelvekkel általában is sok jó szakkönyv foglalkozik [pl. Grétsy, L.: Szaknyelvi kalauz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1964. ]. Nincs tudomásom arról, mekkora ezeknek az írásműveknek az olvasottságuk és mennyire hatnak az orvostársadalom sok más gonddal küzdő tagjaira. Céljuk világos: a magyar orvosi szaknyelv jó minősége és szaknyelvi autonómiánk megőrzése.
LEKTORI ÉS BÍRÁLÓI TAPASZTALATOK Az orvosi írásművel szemben sok követelményt támasztunk, érvényesülésüket elősegíteni a lektor és a szerkesztő dolga. Az első és elengedhetetlen követelmény a mű hasznossága. Ezenfelül legyen a közlendő szöveg rövid, szabatos, érthető, feleljen meg a valóságnak, legyen szerény és ismerje el mások érdemeit is, legyen kifogástalan nyelvi és helyesírási szempontból, stílusa legyen élvezetes, végül a kézirat és dokumentációja legyen tetszetős és pontos.
5
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
módon igyekezett a saját maga által feltett kérdésre válaszolni. A kéziratok másik veszedelmes szakasza a megbeszélés. Ebben sok szerző túl sok elméleti vagy éppen oda nem illő meggondolást ecsetel. Pl. a szerző azt ismerteti, hogy a D-vitamin-hiányos rachitis fiúkban gyakoribb, mint lányokban. A megbeszélés címszó alatt az X- és Y-kromoszóma genetikai szerepéről írt ugyanannyit, mint a beteganyagról és a rajta tett saját megfigyeléseiről, holott egyébként azt a helyes következtetést vonta le, hogy a fiúk gyorsabban nőnek csecsemőkorukban, tehát bennük a lányokéval azonos D-vitamin-bevitel gyakrabban lehet elégtelen; az X- és Ykromoszóma szerepét teljes egészében mellőzhette volna a tárgyalás folyamán.
Jó, ha a lektor alaposan ismeri az orvosi szakirodalom szempontjából legfontosabb idegen nyelveket. Erre két okból van szüksége. Az egyik kézenfekvő: szakmánk megszámlálhatatlan számban használ idegen szavakat vagy ülteti át őket a magyarba, olykor még új szakszavak megalkotására is kényszerül. Mivel ezek egy része az ismeretek terjedése révén a köznyelv részeivé válhatnak, igen nagy a lektor felelőssége egy-egy idegen vagy új magyar szó használatának megengedésekor. A másik ok első pillantásra talán kevésbé fontos. A magyar orvosi nyelv helyességét csak az őrizheti igazán, aki tudja, miben különbözik nyelvünk szelleme , valamint szerkezete a legtöbb orvos számára ismert és általuk használt idegen nyelvekétől. Végül legfőbb erénye legyen a gyorsaság. Ez nem jelenti munkája elsietését, de tudnia kell, hogy folyóirataink, könyvkiadóink más okból is hosszú átfutási idővel küszködnek. Ne nyújtsa el ezt lassúsággal még a lektor is. A feladat elvégzésének halogatása a várólistához hasonló: maga a munka ugyanannyi időbe telik, akár azonnal, akár több héttel később végezzük el. Mindenkor kötelességemnek tekintettem, hogy folyóiratba szánt kézirat esetén egy, könyvfejezet esetén pedig két héten belül megküldjem véleményemet. Ezt a törekvésemet szinte kivétel nélkül megvalósítottam, aktív koromban néha éjszakai munka árán is. Újabban gyakran mellőzik a kiadók lektor igénybe vételét, ennek talán a takarékosság vagy a sietség lehet a rugója. Nem hiszem, hogy ez nem megy a szakművek minőségének rovására.
SZABATOSSÁG A rövidséggel szorosan összefüggő erény. Megléte fegyelmezett gondolkodásra és írásra vall. A szabatosság hiánya sokszor arra vezethető vissza, hogy a szerző nem olvasta újra végig írásművét végleges elkészülte után. Ez sajnos gyakori hiba a nagy sietséggel járó mai életformában. A szabatosság ellenkezője a pontatlanság. Példa: az XXY-kromoszóma-szerelvénnyel járó Klinefelter-szindróma tárgyalásakor a szerző azt állítja, hogy sok más bajuk mellett ezek a férfiak meddők. Ez igaz is. Annál furcsább a következő mondat: „Érdekes megfigyelés azonban az, hogy a Klinefelter-szindrómában szenvedők egyenes ági felmenő férfi rokonai között is gyakoribb a meddőség, mint az általános népességben”. Pedig nyilvánvaló, hogy senkinek nem lehet az egyenes ági felmenő férfi rokona (apja, nagyapja, dédapja) meddő, mert a két fogalom egymást kizárja. Azt mondanom sem kell, kevesebb szóval több igazságot mondott volna a szerző: A Klinefelterszindrómások vér szerinti férfi rokonai között gyakoribb a meddőség, mint különben.
HIBÁK Rátérek arra, hogy milyen gyakori hibákat észleltem lektori működésem folyamán. Hibákról lévén szó, kénytelen vagyok mellőzni a hibák elkövetőinek megnevezését. A hibák megvilágítására felhasznált példák azonban minden esetben valóságosak. Gondolatmenetem az orvosi írásművel szemben támasztott követelményeket veszi sorra.
ÉRTHETŐSÉG Sok szerző figyelmen kívül hagyja, milyen közönségnek szánja kéziratát. Ismeretterjesztő mű sokszor hemzseg az idegen kifejezésektől; ami pedig még nagyobb baj, sok orvos szerző elfelejtkezik arról, hogy a szakosodás és az orvostudomány gyors fejlődése folytán orvostársai is sok területen már laikusnak számítanak. Nem szabad feltételeznie, hogy minden orvos olvasó ismeri a szerző szűkebb szaknyelvének fogalmait. Nem biztos, hogy a sebész érti az immunológia kifejezéseit. Ezek magyarázatra szorulnak, természetesen meg kell találnia az arany középutat a magyarázat teljes mellőzése és az agyonmagyarázás között. Erre különösen általános orvosi lapok közleményeinél kell ügyelni. A szakosodással gomba módra szaporodnak a rövidítések. Hiba, ha a szerző a rövidítés első használatakor nem adja meg, mit is takar. Ezt az elemi hibát a kéziratok közel felében észleltem.
HASZNOSSÁG Az általam lektorált közleménykéziratoknak mintegy ötödében véltem úgy, hogy a kézirat tartalma nem érdemes a közlésre. Ennek indoka: nincs benne semmi új, téves a kiindulása vagy a következtetése, a közlendő nem az adott szaklap profiljába illik; gyakran nyilvánvalóan azért írta meg a szerző a kéziratot, hogy közleményeinek számát szaporítsa. Nem egy ilyen kézirat mégis megjelent. Több esetben azért javasoltam a kézirat visszautasítását, mert a közlemény idegen nyelven, vagy a hazai irodalom más folyóiratában igen kevés változtatással már megjelent, és erre a tényre a szerző nem hívta fel a szerkesztő figyelmét.
RÖVIDSÉG Az orvosi szakirodalom exponenciális növekedése ismert közhely. Ebben a fölösleges közlemények számának növekedésén kívül a kéziratok terjengősségének van jelentékeny szerepe. Lektori tanácsaim között első helyen állt a rövidítés: a kéziratok közel 80 százalékában javasoltam kisebb-nagyobb kurtítást. Ilyenkor hajdani angoltanárom módszerét alkalmaztam. Ő tette fel a kérdést levélfogalmazványaim elbírálásakor minden egyes szónál: nem hagyható-e el az a szó a mondanivaló értelmének megváltozása nélkül. Elrettentő példa: a 22 fejezetből álló könyvet 800 oldalra tervezték, a 22 fejezetet 17 szerző írta, az egyik fejezet írója annyira mindent bele akart írni művébe, hogy nem kevesebb, mint 430 oldalt küldött be. A szerkesztő és a lektor ilyenkor hiába kap különben kifogástalan művet, ha a terjedelem kb. 10-szeresen (!) haladja meg a tervezettet. A túlzott terjedelem leggyakoribb oka a bevezetés hosszúra nyújtása; manapság elég a tárgyalt jelenség első leírására és legfrissebb jó összefoglalójára utalni, a bevezetés többi részében azt kell tárgyalni, hogy a szerző mit is akart elérni munkájával, és milyen
HŰSÉG A VALÓSÁGHOZ Ezt a lektor sokszor képtelen ellenőrizni. Különösen áll ez azokra a szándékos csalásokra, amely nagyobb számú vizsgált személyt vagy kísérleti állatot tüntet fel, mint amennyin a valóságban a megfigyelés történt. Ennek ellenőrzése nem is a lektor kötelessége, de gondos munkával rábukkanhat ilyen hibára. Példaként hozom fel azt az esetet, amelynek kapcsán a lektor utánaszámolta a szóródás értékét és ellentmondásra bukkant. Kiderült, hogy az esetek számát 10-zel beszorozták, de a statisztikai elemzéskor ezt „elmulasztották” megtenni. A közleményt természetesen visszautasították. A lektor csak kellő körültekintéssel vetheti fel, hogy a kézirat tartalma eltér a valóságtól. Magam szerzőként jártam úgy, hogy a szakirodalom világméretekben valószínűleg legmagasabb bilirubinszintjét tartalmazó esetleírásomat [Cholnoky, P.: Extreme neonatal jaundice due to giant cephalhaematoma. Acta Paediat.
6
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
nyát ábrázolta, vagy az a táblázat, amely húsznál több sorból és oszlopból álló hálózatban ontotta a számadatokat a védtelen olvasóra.
Acad. Sci. Hung., 1968 (visszautasítva).] ezzel utasította el a rangos gyermekgyógyászati lap szerkesztője: ilyen magas epefestékszint egyszerűen nem lehet. Pedig volt, de ezek után soha nem jelent meg közleményben. Kisebb hibákat is csak nagy figyelemmel lehet felfedezni. Anya és magzata vércsoport-immunológiai kapcsolatával foglalkozó közlemény az anya-magzat párokat AB0-vércsoportjuk alapján csoportosította. Különös módon két olyan 0-vércsoportú anya is akadt, akinek AB-s magzata volt, ami örökléstani képtelenség. Az ilyen hibát persze nem a lektornak, hanem a szerzőnek kellene észrevennie.
IRODALMI JEGYZÉK Ebben sok hiba fordulhat elő. Rossz szokásom, hogy a kézirat első elolvasása után megnézem, hogy a szövegben tett utaláshoz valóban az idézni kívánt mű szerepel-e; nincs-e olyan mű a jegyzékben, amelyet a szerző nem is idéz utalással és fordítva: nincs-e olyan utalás a szövegben, amelyhez nem tartozik idézett mű. Nagyon ritkán hibátlan a kézirat ilyen szempontból. Az irodalmi jegyzék érdemi részének megítéléséhez van igazán szükség a lektor legnagyobb jártasságára, hiszen azt kell eldöntenie, hogy minden fontos forrást idéz-e a szerző, vagy nem idéz-e fölöslegeseket. Mindezt pedig a hazai és a külföldi szakirodalom szempontjából nézve. Az idézés módjára nézve a lapok és kiadók pontos eligazítást adnak, ezeket be is kell tartani. Mivel írásjelekről, számokról, folyóiratok nevéről és rövidítéséről van szó, szinte szemrontónak nevezhetjük ezt a feladatot. A lektoráláskor elkészítem az idézett művek megjelenésének éve szerinti megoszlását, ez is tájékoztathat arról, hogy mennyire friss adatokat idéz a szerző, illetve hogy mennyire veszi figyelembe a kezdeteket. Mérlegelendő, hogy nem szerepeltet-e a szerző saját műveiből indokolatlanul sokat. E téren rekordot állított az a kézirat, amelynek szerzője az irodalmi jegyzék 95 százalékában saját műveit tüntette fel.
STÍLUS Az élőszóval gyakran előadó szerző hajlik arra, hogy a beszélt, kötetlen előadásstílust vigye át írásművére. Innen erednek az epikus bőséggel hömpölygő, szóban jól hangzó, de írásban dagályos művek. Különösen nagy a kísértés akkor, ha a szerző a kéziratát egyszer már elmondott előadására alapozza. Nem véletlen, hogy az előadásokat szerkesztett formában adják közre. Hallgatója voltam annak a kitűnő 45 perces átfogó előadásnak, amelyet a szerző az aminosavak anyagcsere-zavarairól tartott. A sikerre való tekintettel felkérték, hogy írásban is foglalja össze mondandóját. Szó szerint írta le előadását, kellő fegyelemmel a nyolcadára lehetett rövidíteni a szöveget. A beszéd más, mint az írás. Ez régen is így volt. Cicero Catilina elleni híres első beszédének leírt szövege elmondva 5-6 percet tesz ki, holott tudjuk, hogy a valóságban legalább 1 óra hosszat tartott. A másik véglet még gyakoribb és orvosi közízlésünk nem is ítéli el kellőképpen. Ez a száraz, tárgyilagoskodó „bikkfanyelv” használata. Csak utalok jó emlékű Lenart Györgynek az Orvosi Hetilap szerkesztőségéhez intézett levelére [Lenart, Gy.: Megengedhetők-e az orvosi irodalomban a szépirodalmi eszközök? Orv. Hetil., 1971, 112: 2441-2441.], amelyben síkraszáll a természetes, egyszerű élő írásstílus mellett. Szerinte nem árthat a szakszövegnek a szellemes fordulat vagy csattanó, nem kell száraznak lennie. Saját kandidátusi értekezésem [Cholnoky, P.: Alga- és bétaaminosavak ürítése mentalis retardatióban. Kandidátusi értekezés, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1971.] egyik bírálója azt vetette szememre, hogy egyik mondatom vulgáris és nem való tudományos műbe. A megbírált mondat így kezdődött: „A vizsgálatok azzal a sovány eredménnyel végződtek…” A bírálat ellenére maradtam az eredeti mondatnál. Nagy elégtételemre szolgált, hogy a nyilvános vita után Lenart György személyesen gratulált. Köznyelvünkhöz hasonlóan szaknyelvünk is két tűz közé került. Egyrészt fennáll a nyakatekert, hivataloskodó stílus veszélye, másrészt beszüremkedhet az új távközlő eszközök, a világháló elektronikus levelezésének és a mobiltelefonok rövid üzeneteinek primitívségre hajló stílusa.
NYELVHELYESSÉG A stílussal szorosan kapcsolatos kérdés ez. A szaknyelvek, köztük az orvosi szaknyelv is, természetüknél fogva is hajlanak a nyelvrontásra. Részletekbe nem bocsátkozhatom, esetleges olvasómnak melegen ajánlom Grétsy László – korábban jelzett – ezzel foglalkozó kitűnő művét. Saját szaknyelvünk néhány furcsaságára mégis szeretnék külön rámutatni. A nyelvművelés vadhajtásaként számos nyelvi babona is terjeng köz- és szaknyelvünkben, ezekre is hozok fel néhány példát. Sajnos még azt is fel kell hánytorgatnom itt, hogy találkozunk még orvosok leírt szavai között is olyan szörnnyel, mint például aggassza aggasztja helyett, nem is beszélve arról, hogy milyen gyakran nem egyezik számban az alany és az állítmány.
TÖBBSZÖRÖS BIRTOKOS SZERKEZET A szakszövegben valóban gyakran fordul elő olyan összetett fogalom, amelyet csak a birtokos szerkezetek láncolatával lehet kifejezni. Idegen nyelvek elbírják, a miénk nem. Példa: A szülők szociális helyzetének vizsgálatának módszerei. Meg kell kerülni az ilyent, segítséget a józan ész és a szakkönyvek nyújtanak.
TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT ALÁRENDELT MONDAT
KÜLALAK
Legtöbbször a hogy kötőszóval kezdődő mellékmondatok halmozásáról van szó. Pl. A közlemény ísmerteti, hogy a szülők gyakran nem veszik észre, hogy gyermekük hasa nagyobb. Ennek is megvan a köznyelvből kölcsönözhető megoldása, az egyik hogy helyett kettőspont. A két- vagy akár többszörös alárendelés kényszere is tipikusan szakszövegekben fordul elő.
Az évtizedek folyamán változott a külalak terén elkövetett hibák természete. A szövegszerkesztő megjelenéséig és elterjedéséig sokszor szembesültem olyan írógéppel készült kézirattal, amely hemzsegett a betűhibáktól, még zavaróbb volt a látvány, ha ezeket úgy-ahogy, kézírással vagy festékes lefedéssel javították ki. Ma másfajta hibákkal találkozunk. A szövegszerkesztőben könnyű kijavítani a hibákat, de még könnyebb a képernyőn látható szövegben elnézni a hibát vagy a hibás javítás következtében torzuló szöveget bennhagyni. El kell ismerni azonban, hogy a szövegszerkesztő használatával a kéziratok külalakja ugrásszerűen javult. A külalak körébe tartoznak az ábrák és táblázatok. A gépi szerkesztés könnyebbsége miatt gyakran találkozunk olyan ábrával vagy táblázattal, amelyet nyugodtan lehetne mellőzni. A technikai lehetőség csábításának olykor ellen kell állni. Példa erre az a kördiagram, amely a beteganyag körülbelül 50-50 százalékos nemi ará-
IDEGEN SZAVAK FÖLÖSLEGES HASZNÁLATA Rezerv = tartalék, kritérium = ismérv és számos hasonló. Szakszövegben roppant nehéz meghúzni a határt az idegen szavak indokolt és fölösleges használata között. Világos, hogy az idegen szavak nem száműzhetők. De én itt a fölösleges használatukat hibáztatom. Olyan közlemény kézirata is átment kezemen, amelyben nem kevesebb, mint 115 olyan idegen szó használatát kellett kifogásolnom, amelyeknek teljesen elfogadott magyar megfelelője is ismert; arról nem is beszélve, hogy közülük 7-et tévesen értelmezve használt a szerző.
7
(Folytatás a következő számban.)
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
A M ARKUSOVSZKY K ÓRHÁZ 2009. ÉVI MÉRLEGBESZÁMOLÓJA Csuka Lajosné • gazdasági igazgató
- Infektológia, sebészet, központi sterilizáló, stb épületeiben szennyvízvezetékek, csatornavezetékek cseréje, nagyjavítása. - Vizesblokkok, orvosi szobák felújítására, nyílászárók, padlóburkolatok felújítására került sor több osztályon (Neurológiai Osztály, Reumatológiai Osztály, Általános Belgyógyászati Osztály, Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály, stb). - Betegélelmezésre 519 mFt-ot, mosatási költségekre 107 mFt-ot, veszélyes hulladékok szállítási és megsemmisítési költségeire 103 mFt-ot fordítottunk. Egyéb egészségügyi vásárolt szolgáltatások – vesekőzúzás, mikrobiológia, stb – a beszámolási időszakban 264 mFt-ba kerültek. A működőképesség fenntartása érdekében a tulajdonos által is elfogadott Stabilizációs Intézkedési Programban meghatározásra került a kórházi létszám felülvizsgálata, racionalizálása. A felülvizsgálat során – a munkahelyi vezetőkkel egyeztetve – létszámcsökkentésre került sor, amely részben munkáltatói felmondás (58 fő), részben pedig természetes fogyás (58 fő) következtében valósult meg. Minőségi létszámfejlesztésre is sor került a beszámolási időszakban, ugyanis sikerült alkalmazni pszichológust, fizikust, gyógyszerészt, ezzel a foglalkoztatással a hiányszakmák működési feltételei javultak. A beszámolási időszakban – bár a 2008. évihez képest kevesebb mértékben – többletjuttatások kifizetésére is sor került . - Három alkalommal kisértékű 6.900 Ft/alkalom ajándékutalvány kifizetésére került sor, erre 32 mFt-ot fordítottunk. - Hideg étkezési utalvány címén 27 mFt-ot fizettünk ki munkavállalóink számára. - Minden esetben anyagilag is elismerésre került a magasabb szakképesítés megszerzése (34 dolgozó), a szakmai-tudományos és egyéb elismerésben részesült kitüntetett munkavállalóinkra (100 fő) pedig 19 mFt-ot fordítottunk. A működőképesség fenntartása érdekében sajnos megszorításokra is sor került a beszámolási időszakban. - December 31-vel megszüntetésre került az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, amely a kórházban már csak 300 dolgozót érintett, ugyanis a befektetés kedvezőtlen hatása miatt többen kezdeményezték a szolgáltatás megszüntetését. - Hűségjutalom címén 22,6 mFt-ot fordítottunk 60 munkavállalóra, de ezt a juttatást likviditási problémák miatt 2009. szeptember 30-ig állt módunkban fenntartani. - Megvonásra került a vezetői költségtérítés is, mely 4 főt érintett. - Illetménykiegészítések, keresetkiegészítések csökkentésére is sort került. A gazdasági évben általános mértékű bérfejlesztésre nem volt lehetőség, fedezet hiánya miatt tartós kötelezettséget vállalni nem lehet, ugyanis ehhez nem biztosított sem az OEP, sem pedig a kormányzat támogatást. A HVB és az ERSTE bank felé tőke és kamattartozásunk törlesztése 166 mFt volumenben realizálódott. Az ERSTE bank felé tartozásunk 2009. május hóban lejárt. Orvosi mulasztások miatti kártérítésekre 13 mFt-ot fordítottunk 2009 évben. A beszámolási időszakban 801 mFt értékben számoltunk el értékcsökkenést a számviteli törvény előírásai alapján. Az amortizáció visszapótlása az alábbiak szerint történt: - Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése 55,1 mFt, - Orvosi és egyéb gépek, műszerek beszerzése 372,8 mFt, - Ingatlanok felújítása (befejezett) 165,4 mFt, - Ingatlanok felújítása (folyamatban lévő) 387,2 mFt.
A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt gazdálkodásának legfontosabb feladata a pénzügyi likviditási egyensúly fenntartása volt az egész évre jellemző folyamatos forráskivonás mellett. BEVÉTELEK A kórház bevételeinek 82,56 százalékát a teljesítmények után járó OEP-támogatás biztosítja, tehát működésünket az állandóan változó finanszírozási jogszabályváltozásokból adódó bevételek előre nem látható, nem tervezhető összege határozza meg. Kórházunk 2009. évben a tervezett OEP-bevételektől 7 százalékkal elmaradt, amelynek oka elsősorban a forráskivonásokban keresendő. Év közben a finanszírozás három alkalommal is változott, amely 713 mFt-os bevételkiesést eredményezett. A finanszírozási jogszabályváltozások következtében a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS súlyszámérték 146.000 Ft-os nagyságrendje 122.514 Ft-ra esett vissza, amely az aktív fekvőbeteg szakellátás területén 555 mFt bevételkiesést jelentett. A járóbeteg szakellátásban a finanszírozás mértéke 1,14 Ft/átlag pontértéken került kórházunkban utalásra, amely szint 186 mFt-os forráskivonást jelentett. A beszámolási időszakban OEP jogszabályi előírások – dokumentációs, adminisztratív kötelezettség – elmulasztása miatt az osztályoktól 8,2 mFt került visszavonásra. Kedvezően alakult az egészségügyi szolgáltatások ellentételezéséből adódó árbevétel, ugyanis a VIP-szobák, baba-mama szoba, ápolási osztály, diagnosztikai szolgáltatások, stb ellátása után 140,4 mFt bevételhez jutott kórházunk. A közforgalmú gyógyszertár által eladott áruk ellenértéke 1,463 mFt összegben realizálódott, mely csekély mértékben ugyan, de az előző évhez viszonyítva többletbevételt eredményezett. A gazdasági év során többször éltünk azzal, hogy pénzeszközeinket 30-60 napra átmenetileg lekötöttünk, így kedvezőbb banki kamatot tudtunk realizálni, mint a folyószámlák adott támogatási mértéke volt, s ez a tevékenységünk 24,3 mFt többletbevétel felhasználását tette lehetővé. A gazdasági társaság az üzleti tervhez viszonyítva bevételét 340,6 mFt-os hiánnyal zárta, ezzel szemben kiadásait 1,63 százalékkal teljesítette túl, mely 187,8 mFt többletköltséget eredményezett a gazdasági év során. KIADÁSOK Kórházi volumenben az anyagköltség 88,9 mFt-al haladta meg az üzleti tervben meghatározottakat. A gyógyszer, vegyszer, kötszer, vér, stb felhasználása 2,15 százalékkal növekedett annak ellenére, hogy az aktív fekvőbeteg szakellátás bevétele 6 százalékos csökkenést mutatott. A szakmai és egyéb anyagfelhasználás mértéke 60,6 mFt-tal nőtt, amely anyagköltség a csökkenő teljesítés mellett elfogadhatatlan. Az igénybevett szolgáltatások címén 2,7 milliárd Ft-ot költöttünk a gazdasági év során, amelyből az alábbi feladatok valósultak meg: - Az Onkoradiológiai Osztály, a Központi Radiológiai Osztály, az Intervenciós és Kardiovascularis Radiológiai Osztály által működtetett nagyértékű gép-műszerek karbantartása. - 381 db műszer, eszközök kötelező időszakos felülvizsgálata.
8
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
TISZTELETBELI
A gazdasági társaság 11.211.806 eFt-os bevétellel szemben 11.722.364 eFt kiadást realizált, így mérleg szerinti vesztesége 510.538 Ft. Sajnos a 2008-as gazdasági évnél ez nagyságrendekkel rosszabb mutató. A veszteség oka elsősorban az évközi forráskivonásokban keresendő, ugyanis közel 1 milliárd Ft-tal kevesebb OEP-támogatást kaptunk, mint 2008-ban. Lehetőségeinkhez mérten egy visszafogott létszám- és költséggazdálkodással próbáltuk ellentételezni a veszteségeket, de ezt csak mérsékelni lehetett, megszüntetni nem. A finanszírozás elégtelensége likviditási problémákat jelentett, nem egy esetben kellett tartozásainkat átütemezni a szállítók felé. A Zrt működéséről, eszközeinek és forrásainak alakulásáról a számvitelekről szóló 2000 évi C.törvény, továbbá a beszámolási és könyvvezetési sajátosságokról szóló 224/2000 (XII.19.) számú kormányrendelet alapján részletesen számot adtunk, amelyek a kórház könyveiben megtalálhatók. A Zrt 2008 évi mérlegbeszámolóját az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag elfogadta. A könyvvizsgáló a beszámolót könyvvizsgálói jelentésében az alábbiak szerint véleményezte: „...a Vas Megyei Markusovszky Kórház 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad . Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van.”
ÁPOLÓ
Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser A Magyar Ápolási Egyesület 2010. május 20-án rendezte országos Ünnepi Ülését az Ápolók Nemzetközi Napja tiszteletére. A Ferencvárosi Művelődési Központ színházterme zsúfolásig megtelt az ország minden részéből összesereglett ünnepi közönséggel, ápolókkal, szakdolgozókkal. Kórházunkból is jó páran részt vettünk a jeles eseményen. Ezekben a napokban a világ minden táján megemlékeznek az ápolók Florence Nightingale-ről, aki munkásságával korának kiemelkedő személyiségeként kiérdemelte kortársai elismerését és az utókor tiszteletét. Születésnapját, május 12-ét az Ápolók Nemzetközi Napjaként ünneplik a világ ápolói. Ez az a nap, amikor a megemlékezés mellett mi magyar egészségügyi szakdolgozók tisztelettel gondolunk a nagy magyar elődre, Kossuth Zsuzsannára és tisztelgünk azon ápolótársaink előtt, akik kiemelkedő munkájukkal, kitartásukkal kivívták munkatársaik és vezetőik elismerését. Az ünnepség első részében a Himnusz és az ICN (Nemzetközi Ápolói Tanács) induló után dr. Csák Réka, minisztériumi osztályvezető, Bugarszky Miklós, a MÁE elnöke, illetve Vártok Józsefné, alelnök köszöntötték a résztvevőket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Szocska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzser Képző Központ igazgatója, egészségügyi államtitkár jelölt is. A következőkben kitüntetések átadására került sor, majd a Tiszteletbeli Ápoló avatás keretében dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos kapta a nővéri hivatást jelképező fityulát és az egyesület jelvényét, amelyet Bugarszky Miklós elnök – nagy tapssal kísért tetszésnyilvánítás mellett – adott át. A Magyar Ápolási Egyesület alapszabálya értelmében a cím elnyerésére olyan személyt terjesztenek fel, „aki az ápolás területén jelentős eredményeket ért el, illetve ennek fejlődését elősegítő kiemelkedő közéleti tevékenységet folytat, vagy az egyesület javára különleges szolgáltatásokat teljesít.” Kórházunkból korábban ezt a címet prof. dr. Illei György, prof. dr. István Lajos, dr. Bokor Nándor, valamint dr. Schneider Ferenc nyerte el. Elnök- vezérigazgató főorvos úr számos más feladata mellett jelentős szerepet töltött be Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szombathelyi Képzési Központjának létrehozásában, ahol jelenleg is ellátja az igazgatói teendőket. Munkássága révén indult el elsőként a diplomás ápoló képzés hazánkban. Az első években több mint 30 kórházi főnővérünk levelező képzésben szerezhetett főiskolai végzettséget. Az ápolók, szakdolgozók megbecsülése munkája során mindig prioritást élvezett. Számos helyen szót emelt anyagi és erkölcsi elismerésük javítása érdekében. Rendezvényeinken mindig jelen van. Az Ápolók Nemzetközi Napjának helyi megünneplésén az „Év szakdolgozója” címet minden évben két szakdolgozó kapja, amelynek anyagi hozzájárulását – nettó 100 000 Ft-ot – a Kórház részéről biztosítja. A Magyar Ápolási Egyesület képviseletét a Kórház jeles eseményein mindig igénybe veszi, a szakmai együttműködésre folyamatosan igény tart. Az egyesületi rendezvényeket messzemenőkig támogatja. A megtisztelő címhez gratulálunk, jó egészséget és további sikereket kívánunk.
KÖRNYEI-DÍJASUNK Dr. Horváth Boldizsár • tudományos és oktatási igazgató A pécsi székhellyel működő Környey Társaság – amely Környey István, a nagyhírű ideggyógyász-idegsebész emlékét őrzi – 1989 óta működik. Az idegtudományok területén tevékenykedő, a több nemzedéket tanító, iskolateremtő professzor emlékét őrizve, a hálás utókor 2005-ben „Környey Emlékfa” elnevezésű tudományos díjat alapított. E díjat és a velejáró márványtalapzaton álló bronzszobrot a Társaság Kuratóriuma ítéli oda egy külföldön és egy itthon dolgozó, az idegtudományok területén kiemelkedő munkásságú tudósnak, aki azt az adott évi ülésen tartott emlékelőadás alkalmával veheti át. A díjazott személyéről a Kuratórium tagjai titkos szavazással döntenek. Nagy örömünkre erre a díjra a Környey Társaság Kuratóriuma ez évben egyhangú titkos szavazással Dr. Garzuly Ferencet, kórházunk neuropatológus főorvosát jelölte meg. 2010. április 23-án a társaság a Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában tudományos ülést rendezett, amelyen a Londonban dolgozó Révész Tamás professzor mellett Garzuly Ferenc főorvos, címzetes egyetemi tanár tartott nagysikerű előadást „Egy különleges amyloidosis felfedezésének története” címmel. A társaság tagjai és a nagyszámú érdeklődő az emlékülés kapcsán megkoszorúzta Környey István domborművét és meglátogatta a Környey Emlékfalat. Garzuly professzor úr nagy szakmai kitüntetése egyben szép elismerése első munkahelyén, a Markusovszky Kórházban 1962 óta (azaz 48 éve!) elkezdett, és napjainkig tartó, odaadó gyógyító és tudományos munkájának. Kollégái nevében szeretettel köszöntjük és további eredményes munkát kívánunk!
Dr. Lakner László - Tiszteletbeli Ápoló
9
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
L EBONYOLÍTOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK 2009.01.01 - 2009.12.31. KÖZÖTT Polgár Miklós • közbeszerzési osztályvezető
vezőtlenül megváltoztatott OEP-finanszírozás miatt a fedezet nem volt biztosított. Az adott időszakban jogorvoslati eljárásra nem került sor. A Kórház külső lebonyolító cégeket kért fel a Kórházi étkeztetés, a Pathológia kialakítása, a PACS és a DICOM eszköz beszerzések eljárása esetében. Valamennyi tender hirdetményét elektronikusan adtuk fel megjelentetésre, mely költség- és időmegtakarítást jelentett. A befejezett eljárásokon túlmenően a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségébe a tárgyidőszak utolsó napjaiban a következő tendereljárások ajánlati, illetve ajánlattételi felhívásai kerültek feladásra: Csipő- és térdprotézisek beszerzése, Inkontinencia anyagok beszerzése, Izotópok, kontrasztanyagok szállítása, Kardiológiai-vaszkuláris-nonvaszkuláris intervenciós anyagok beszerzése és Mikrobiológiai vizsgálatok tender. Folyamatban van a Laborvegyszer, a Gyógyszerek, infúziók beszerzése, az Egyszerhasználatos műtéti izolációs szettek beszerzése, illetve a Traumatológiai implantátumok: csípőszegek beszerzése tender előkészítése.
A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., mint a Kbt. 22§ (1) bekezdés i) pontja szerinti ajánlatkérő, 2009. évben az alábbi táblázatban felsorolt közbeszerzési eljárásokat bonyolította le, amely eljárások eredményeként megkötött szerződések bruttó értéke közel 8,2 milliárd Ft. A felsorolásból látható a Kórház azon törekvése, hogy lehetőleg több évre érvényes szerződéseket kössön az eljárások eredményeként, mivel az eljárások hirdetménydíjai megduplázódtak. A díjemelkedés eredménye, hogy egy-egy eljárás hirdetménydíja 400 000 -500 000 Ft. Az eljárások – egy kivételével – lebonyolítása az első negyedévben kezdődött el, ugyanis a Közbeszerzési Törvény 2009. április 1-jétől jelentősen módosult, az ajánlatkérők számára kedvezőtlenebb lett. Ezt követően szinte havonta módosultak a jogszabályok, követésük szinte lehetetlen volt. Az eljárások mindegyike eredményes volt, kivéve néhány tétel gyógyszert, valamint egy tétel szemészeti viszkoelasztikus anyagot. Az Étkezési utalvány (2) tendereljárás ajánlati felhívása visszavonásra került, ugyanis a kedMegnevezés
Eljárás fajtája
Szerződés hatálya
Bruttó eFt/év
Anyagok beszerzésére lebonyolított eljárások Gyógyszerek beszerzése
EU, nyílt
1 év
459 550
Festékkazetták beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
1 év
17 440
Intézeti textília beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
1 év
17 606
Sebészeti varrógépek beszerzése
EU, nyílt
2 év
47 313
Étkezési, ajándék utalvány (1) beszerzése
EU, nyílt
egyszeri
48 987
Különféle szemlencsék és viszkoelasztikus anyagok
EU, nyílt
2 év
90 949
Étkezési utalvány (2) beszerzése
EU, nyílt
visszavonva
81 300
GépGép- műszer, eszköz beszerzésekre lebonyolított eljárások Lélegeztetőgépek beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
17 177
Antidecubitus matrac beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
17 688
PACS rendszer (4434) beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
17 952
DICOM állomás (4435) beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
17 976
Számítástechnikai eszközök beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
1 év
16 848
Laparoszkópos torony beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
14 206
Folyadékhűtő berendezés beszerzése
egyszerű, hirdetmény nélküli
egyszeri
17 040
egyszerű, hirdetmény nélküli
2009.01.292009.05.20
51 888
EU, nyílt
4 év
364 758
EU, nyílt
4 év
374 888
EU, nyílt
2009.06.22.2010.02.01.
299 970
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
4 év
37 440
egyszerűsített eljárás
7 év
537 147
Építőipari beruházásra lebonyolított eljárások PIC helyiségek felújítása Építőmesteri és szakipari felújítási szolgáltatás keretmegállapodás Gépészet és villamossági kivitelezési szolgáltatás keretmegállapodás Patológia felújítása
Szolgáltatásra lebonyolított eljárások ISH Kórházi étkeztetés
10
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
KONGRESSZUSOK, KONFERENCIÁK, TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK, TOVÁBBKÉPZŐK 5th Internationale Conference on Thrombosis and Hemostasis Issues in Cancer
V. szombathelyi FESS tanfolyam Dr. Kisely Mihály • osztályvezető főorvos
A daganatos betegek thrombosis és hemostasis kérdéseiről szóló kongresszus Stresa, Olaszország 2010. április 23-25.
A funkcionális endoscopos orrmelléküreg sebészet (Functional Endoscopic Sinus Surgery) a múlt század nyolcvanas éveiben kialakult módszer. Elvi alapját az a gondolatképezi, mely szerint a műtét során messzemenőkig meg kell őrizni a normál orr, orrmelléküreg anatómiát és élettant. Ez a minimálisan invazív behatolással lehetséges, melynek megvalósítását az endoscopos sebészi technika bevezetése tette lehetővé. A teljes beavatkozás elvégezhető az orrnyílásokon át. Kezdetben az orr- és melléküregeinek polypositását operálták ezzel a módszerrel. Napjainkban határterületi műtétek irányába történik a fejlődés. Idegsebészekkel együttműködve ezzel a műtéti technikával lehetővé válik a koponyabázis tumorok eltávolítása. Szemészeti műtétek során is értékes lehetőségeket rejt magában a módszer. Kiválóan alkalmas a könnycsatorna elzáródás külső, az arc bőrén történő, behatolás nélküli megoldására. E műtétet nyolc éve végezzük kórházunkban a szemészeti osztállyal együttműködésben. Az orbita és a nervus opticus dekompressziója szintén a repertoárba tartozik. A FESS módszer látszólag egymásnak ellentmondó célok elérését tette lehetővé: alaposabb és ugyanakkor kíméletesebb műtéti eljárást jelent a hagyományos műtéti technikához viszonyítva. A nagyobb alaposságnak, a műtét kiterjesztésének lehetősége azonban a szövődmények esélyét is növeli, nagyobb felkészültséget követelve meg az operáló orvostól. E szempontok hívták életre a gyakorlatorientált tanfolyamokat. Kórházunkban öt éve szervezünk ilyen továbbképzéseket. A harmadik alkalommal már Lengyelországból, a lodzsi egyetemről is érkeztek hallgatók. Az utóbbi két alkalommal pedig neves külföldi előadók tisztelték meg kórházunkat. Tavaly a grazi egyetem igazgató professzora, Heinz Stammberger, ez évben pedig Németországból prof. Wolfgang Draf (képünkön) volt vendégünk. Ők ketten jelen-
Dr. Horváth Boldizsár • tudományos és oktatási igazgató A kongresszust elsőként az olasz Bergamóban 2001-ben megtartott, majd kétévenként folytatódóan immár 5. nemzetközi találkozó célja volt, hogy összefoglalják azokat az új eredményeket, melyek a daganatos betegségekre vonatkozóan új adatokkal szolgáltak. A jelen ülés nyolc tudományos kérdésre fókuszált: 1, Daganatos betegek thrombosis kockázatai; 2, Daganatos megbetegedés és a thrombosis megelőzés; 3, A Véralvadás biológiája; 4, Az anticoaguláns készítmények antitumor hatásai; 5, Micropartikulák és a tumor növekedés; 6, Módszertani ajánlások a daganatos betegek thrombosis megelőzésre; 7, A daganatos betegek kezelése és a haemostasia; 8, A nemmel és az életkorral összefüggő eredmények. A kongresszus számos izgalmas kérdést tárgyalt, mint a thrombosis és haemorrhagia bizonytalan egyensúlya (thrombohemorrhagic syndromes – THS), mely főleg a kemotherapiás szerekkel is kezelt betegeket fenyeget. A koagulációs aktivitás új markereinek megjelenése, mint a procoagulans aktivitással bíró micropartikulák témakört külön szekcióban tárgyalták. Ezek 0,1-1,0 µm nagyságú részecskék a gyulladásért felelős sejtekről történő leválása jellemző, de a daganatos, endotheialis és legfőképpen a thrombocytákból származnak, és ezáltal a keringésben megtalálhatók. A plazmából szeparálni lehet, illetve a flow cytolológiai vizsgálattal is detektálhatók. Úgy tűnik, hogy vizsgálatok kiegészítő jellemzői lehetnek a thrombocyta funkciónak (sP-selectin). Fontos adatok hangzottak el a „Prothrombin generació” vizsgálatáról, valamint a daganatos betegek thrombosis készség előjelző un. global tesztekről. Kevés adat, és alacsony evidencia szint áll rendelkezésre az új antocoagulánsok alkalmazásáról, elsősorban a thrombint és X-faktort direkt gátló per os alkalmazható és kevés laboratóriumi monitorizálást igénylő készítményekről. Úgy tűnik, ezek a készítmények nem erősítik azt a megfigyelést, amit a LMWH készítmények adása mellett megfigyeltek. Bár a pontos biokémiai háttér feltárása még késik, de tény, hogy ezek a készítmények némileg javítják a daganatos túlélést (Kaplan-Meier görbe vizuálisan is bizonyítja). Sok előadás hangzott el a daganat és thrombosis (thrombolysis) kapcsolatáról (szöveti faktor, angiogenesis, stb) számos további kutatási irány felvillantásával.
11
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
leg a FESS technika világszerte legelismertebb, legkiemelkedőbb egyéniségei. Részvételükért a Markusovszky Kórházért Emlékéremben részesültek dr. Lakner László elnök-vezérigazgatótól. Dr. Fabinyi Balázs az ausztriai Kremsből a kezdetek óta vendégelőadója továbbképzésünknek. A nemzetközi előadók mellett számos hazai kiválóság osztotta meg tudását a résztvevőkkel. Kiemelendő prof dr. Gerlinger Imre, a Pécsi Tudományegyetem Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának jelenlegi és prof. dr. Pytel József tavaly leköszönt igazgatója. Részvételével megtisztelte tanfolyamunkat dr. Hirschberg Andor docens, a János Kórház osztályvezető főorvosa is. Kórházunkból dr. Kisely Mihály és dr. Liszt Attila főorvosok tartottak előadást. Dr. Tóth Csaba főorvos együttműködésének köszönhetően a hallgatók cadaver dissectio során operatív készségüket is fejleszthették Az immáron hagyományos esti vacsorák egyikén a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Kovács Ferenc és dr. Lakner László elnök-vezérigazgató is megtisztelte jelenlétével a tanfolyam hallgatóit és előadóit. Jó hír, hogy a következő – 2011. április végére tervezett – alkalomra ismét sikerült meghívni Grazból Stammberger professzor urat.
ÁPOLÓK NEMZETKÖZI NAPJA Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser 190 évvel ezelőtt május 12-én született Florence Nightingale, brit ápoló, aki megteremtette az ápolástudomány, illetve a modern ápolóképzés máig ható alapjait. Nightingale véleménye szerint meg kell nemesíteni ezt a hivatást a szenvedő betegek ezrei érdekében. Mert lehet másféle ápolás is, olyan, amelynek lelke az odaadás. „Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedőknek
enyhülést, a haldoklóknak könnyebbséget, a gyógyulóknak életet ad. A betegápolás féltékeny valami, nem tűri, hogy aki neki él, más urat is szolgáljon” – hangoztatta Az Ápolók Nemzetközi Napját szerte a világon megünneplik, és tisztelettel adóznak a „lámpás hölgy” emlékezetének, aki egész életét a betegek és az elesettek szolgálatába állította. Ezt tettük mi is, amikor – hagyományosan – ünnepi Tudományos Ülés keretében – szellemiségét felidézve – az ápolói hivatásra, az ápolókra irányítottuk a figyelmet.
VAS MEGYEI ISTVÁN LAJOS TROMBÓZIS KLUB Szombathely, 2010. április 29. Dr. Horváth Boldizsár • tudományos és oktatási igazgató, a Klub elnöke A 12 éve működő Trómbózis Klub ez évi második ülését csaknem ötven regisztrált résztvevővel a Markusovszky Kórház Pető Ernő Orvosi Könyvtárában tartotta. Az ülés első napirendi pontjaként „Szakmai irányelvek, változások 2010” címmel prof. dr. Pfliegler György, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke tartott tájékoztatást. Ő a téma legautentikusabb magyar képviselője, hiszen a professzor a felelőse a csaknem harminc szakmai kollégium állásfoglalásának összefogásáért, a vélemények és változások folyamatos karbantartásáért. Ezt követően dr. Riba Mária és dr. Horváth Boldizsár beszámolója hangzott el a 54. Német Thrombosis és Haemostasis Társaság (GTH) üléséről (Nürnberg 2010. február 2427). A kongresszusi beszámoló az elmúlt kórházi kiadványban olvasható volt. Dr. Nagy Éva háziorvos kolléganő érdekes esetek ismertetésével hívta fel a gyakorló orvosok figyelmét arra, hogy a gondos anamnesis és fizikális vizsgálat szerény diagnosztikai háttérrel is igen eredményes lehet. A modern heparin készítmények felírási szabályozásának változásáról dr. Czóbel Tamás tájékoztatta a részvevőket. Ez azért jelentős, mert a jelenlegi szabályozás alapján már nem a háziorvos, hanem a kórházi (elbocsátó) orvos írja fel a LMWH készítményt. A megváltozott szabályozást nem minden gyakorló orvos ismer. Az ülés végén a résztvevőket a Sanofi-Aventis ZRt látta vendégül. A továbbképző rendezvény a szakmai hasznosságán túl, mint kreditpontos és ingyenes részvételi lehetőség szolgálta s a jövőben is támogatja kórházunkban az orvosképzést és továbbképzést.
Az ICN induló – ápolók himnusza – meghallgatása után Molnár Erzsébet ápolási igazgató köszöntötte a résztvevőket, és méltatta az ápolók, szakdolgozók munkáját és kitartását, ami a mai válságos körülmények között még több áldozatot, elhivatottságot követel. A program bevezetőjeként Békési Éva ápolási igazgatóhelyettes tartott emlékelőadást a nagy ápolástudós életéről, tevékenységéről. Az elhangzottak máig érvényes aktuális kérdésekre is rávilágítottak, nevezetesen, hogy az ápolói tevékenység ugyanúgy, mint Florence idejében, még mindig nem kap kellő elismerést és megbecsülést a társadalom részéről. A tudományos programban a kisklinikumi ellátás néhány területébe nyerhettünk betekintést jól felkészült, nagyrészt diplomás szakdolgozóink tolmácsolásában. Károlyiné Kovács Rita asszisztens, osztályvezető-helyettes ápoló a psoriasisos betegek biológiai terápiájáról, a szombathelyi Psoriasis Centrum működéséről tartott előadást. Szépen dokumentált, fotókkal bőven illusztrált prezentációjában látványos eredményekről számolt be a nagy odafigyelést igénylő, de igen hatékony kezelés eredményeként. „Ápolói feladatok régen és ma a szemészeti betegellátásban” címmel Joó Edina diplomás osztályvezető ápoló arról beszélt, hogy munkájuk során a szemészeti ellátás, az új műtéti megoldások, eljárások folyamatos változása, az újabb elvárások nagyfokú alkalmazkodásra kényszerítik a benne közreműködőket. A korábbiakhoz képest ma jóval kevesebb létszám mellett, jóval több és igényesebb szakmai feladat hárul a szakdolgozókra, mely nagy kihívást jelent a betegek ápolási szükségleteinek maradéktalan kielégítésében. Ráczné Varga Bernadett diplomás osztályvezető ápoló az urológiai betegellátás területéről érkezve, a vizelet deviálás eszközeiről és alkalmazá-
12
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
sukról tartott korrekt és alapos ismertetőt, szem előtt tartva az ápolók által betartandó szakmai szabályokat és kompetenciákat. A program első részét követően, a szünetben büfével vendégeltük meg az ünnepi közönséget. A rendezvény második felében először Orsós Brigitta diplo-
MOSOLYA EGÉSZSÉGE TÜKRE A SZÁJÜREGI FERTŐZÉSEK ÉSZLELÉSE ÉS KEZELÉSE A KÓRHÁZI GYAKORLATBAN Orsós Brigitta • diplomás osztályvezető ápoló Az írás első felében a szájüregi fertőzésekről, illetve a nyelvlepedékről, második felében pedig a fogászat történetéről, a műfogsor ápolásról és a fogágybetegségekről lesz szó. Vírusos betegségek Az emberben a patogén herpesvírusok közül a Herpes simplex vírus (HSV), a Herpesvírus varicellae (HVV), az EpsteinBarr-vírus (EBV) és a Cytomegalovírus (CMV) okoz leggyakrabban szájbetegségeket.
Gingivostomatitis herpetica
más osztályvezető ápoló „A „ szájüregi fertőzések észlelése és kezelése a kórházi gyakorlatban” címmel tartott nagyon szépen dokumentált, részletes ismertetőt a szájüreg különböző, gyakoribb fertőző megbetegedéseiről, ápolói teendőkről, továbbá a fogápolás történeti bemutatását követően a helyes száj- és fogápolás követelményeiről. Barti Péterné diplomás osztályvezető ápoló lelkes beszámolójában betekintést nyerhettünk a sclerosis multiplex gyógyíthatatlan betegség minden aspektusába a diagnózistól a kezelésen át a gondozási feladatok számbavételéig. „Együtt élni a sclerosis multiplexszel, (van élet a diagnózis után?!)” című előadása mindnyájunkat meggyőzött, hogy igenis van élet a kórral való szembesülés után, és érdemes küzdeni a megfelelő életminőség megtartásáért. Az előadásokat követően Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos köszöntötte a Romhányi-teremben összegyűlt egészségügyi szakdolgozókat. Florence Nightingale az ápolói „szent hivatásról” alkotott véleményével egyetértve köszönte meg az ápolók, asszisztensek, paramedikális szakszemélyzet áldozatos munkáját, és reményét fejezte ki, hogy talán most elérkezett az idő, hogy ezt a hivatást anyagilag is társadalmi értékének megfelelően kezeljék a döntéshozók. Ezt követően került sor „Az Az év szakdolgozója” kitüntetések
Németh Tamás
A gingivostomatitis herpetica kiváltásában az 1. típusú Herpes simplex (HSV) a felelős. Erősen, főleg nyál útján fertőző szájbetegség. Elsősorban gyermekkorban (1-6 év között) gyakori. Gyermekközösségekben kisebb járványokat is okozhat. Hajlamosít a betegségre a fogzás időszaka. Az anyából a placentán keresztül és az anyatejjel átjutott herpeszellenes ellenanyag védi hat hónapig az újszülöttet a fertőzéstől. A betegségnél általában egy hétig észlelhetők a tünetek. A szájtünetek közül jellemző az égővörös duzzadt íny. Az ínyen kívül hasonló elváltozások alakulhatnak ki a nyelvháton. Kezeléskor fontos a gyermek elkülönítése.
(CMV)--fertőzés Cytomegalovírus (CMV) A cytomegalovírus-fertőzés többsége kórtünetek nélkül klinikailag észrevétlenül zajlik le. Ezt igazolja, hogy a felnőttek 80 százlékában kimutathatók a vírus elleni antitestek. A betegség kórokozója a humán herpesvírus 5. A fertőzés terjedhet vértranszfúzió útján. A betegségnek három klinikai képe ismert. Perinatalis forma esetén az anya látens fertőzése károsítja a magzatot az intrauterin élet során. Ilyenkor számítani kell a foetus elhalálozásával vagy koraszüléssel. A connatalisan fertőzött gyermekek halláskárosodásban, mentális retardációban, sárgaságban, hepatosplenomegaliában szenvedhetnek. Thrombocytopéniás purpura, később neurológiai károsodások is kialakulhatnak. Az akut szerzett cytomegalovírus-fertőzés lázzal, izületi- és izomfájdalmakkal, rossz közérzettel, submandibularis és generalizált nyirokcsomó-duzzanattal, valamint májduzzanattal jár. A szájtünetek pharyngitisre és aphtás típusú szájgyulladásra utalnak. A tünetek általánosságban a mononucleosis infectiosa tüneteihez hasonlítanak. A betegség legtöbbször vértranszfúzióval terjed. Az immunszupresszióhoz társuló forma felnőtt betegekben súlyos betegség kísérőjeként jelentkezik. Kezelése tüneti (Isoprinosine tabl.)
Németh Rita
Gombás betegségek
Akut álhártyás candidosis (soor)
átadására, amelyet idén Németh Tamás, az Idegsebészeti Osztály diplomás ápolójának, és Németh Rita, az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Egység röntgen-műtős szakasszisztensének ítéltek oda. Az elismerő oklevelet, plakettet és a vele járó nettó százezer forintot ünnepélyes keretek között Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos és Molnár Erzsébet ápolási igazgató közösen adták át. A tudományos rendezvényt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos, illetve megyei szervezete és a Dr. Tiborcz Sándor Egészségügyi Szakdolgozók Önképzését Támogató Alapítvány is támogatta.
A leggyakoribb szájüregi candidosis típus. Candida albicans fertőzés hatására a felszínes hámburjánzás következtében vastag plakkok képződnek. Az újszülöttek soorja az anya hüvelyi candidosisából származó fertőzésre vezethető vissza. Felnőttkorban az akut álhártyás candidosis hátterében legtöbbször valamilyen alapbetegség (diabetes mellitus, leukaemia, Hodgkin-kór, AIDS, egyéb malignus daganatok, krónikus senyvesztő, fertőző betegség) húzódik meg. A mindennapi gyakorlatban többnyire gyógyszerek (antibiotikumok, kortikoszteroidok, citosztatikumok, immunszupreszszív kezelés) által kiváltott soorral találkozunk. A szájpenész leginkább a buccán, nyelven, palatumon fordul elő. A klinikai diagnózis megerősítésére gombatenyésztést (vattapálcával vett kapa-
13
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
rékból), citológiai (kenet) és szövettani (biopsziás) vizsgálatot kell végezni. Tünetként a szájüregben kialakuló soor-plakkok különböző nagyságú és vastagságú fehér (túrószerű) vagy sárgásfehér (krémszerű) bevonatot (soor-gyepet) alkotnak. A plakkokban desquamálódott hámsejtek, keratin, fibrin, elhalt szövetek, ételrészek, gombamassza, leukocyták, baktériumok találhatók. Differenciáldiagnózisként említhető a leukoplakia (nem törölhető le).
egyharmadát teszi ki, és a protézist viselők fele szájszagról vagy fogínyük, illetve szájnyálkahártyájuk érzékenységéről panaszkodik. A részleges fogpótlások gyakran műanyag és fémrészekből állnak. Az ínyen, a lágyrészeken és a műfogsor között lévő hézagokban a baktériumok ideális táptalajt találnak a növekedésre és a szaporodásra. E folyamat során indul el a lepedék, fogkő, a „plakk” képződése. Az új műanyag fogsorokon kevésbé, de a többszörösen javított protéziseknél – az egyenetlen felszíneken – nagy menynyiségű lepedék-, baktérium- és gombatömeg rakódik le. Emiatt jön létre a szájnyálkahártya állandó újrafertőződése, gyulladása az egymáshoz érő felszíneken. Következménye a kellemetlen szájszag. A kivehető részleges protéziseknek ezért különleges tisztításra van szükségük. A műfogsoron lerakódott fogkőréteget, szennyeződést naponta kétszer, reggel és este el kell távolítani. Ha fogkefével dörzsöljük le, az hasznos és jó. Rendszeresen használjunk megfelelő műfogsor tisztító szereket. Számos műfogsor tisztítótabletta ismert. A protézis megfelelő rögzítése az alapfeltétele a kényelmes és panaszmentes műfogsor viselésnek. Az állcsontok azonban az idő múlásával változnak, különösen foghúzást követően. Speciális esetben átmeneti protézis készül. Ma már kaphatók olyan készítmények, amelyek ebben az időszakban nyújtanak értékes segítséget. Nem csupán a protézis illeszkedése, hanem a nyál tulajdonságai és mennyisége is döntő jelentőségű a rögzítés szempontjából. Ezért fejlesztettek a sűrű nyálú műfogsor viselőknek olyan készítményt, amely nagy felületen eloszlatva, a szájban a nyállal keveredve párnás rögzítőréteget képez az állcsont és protézis között. Míg gyermek és fiatal korban a fogak elvesztését elsősorban a fogszuvasodás okozza, 35-40 éves kor után már döntően a fogágybetegségek következtében alakulnak ki foghiányok. Fogágynak nevezzük a fogakat körülvevő és rögzítő szöveteket (íny, gyökérhártya, cement, csont). A fogakon megtapadó lepedék (plakk) nemcsak a fogakat támadja meg (szuvasodás), hanem a fog tartószöveteit is (fogágybetegség). A baktériumok és termékeik gyulladást okoznak. Sokan ilyenkor óvatosságból – a vérzés és érzékenység miatt – kímélik az ínyt. Sajnos emiatt ördögi kör alakul ki. Maga az ínygyulladás váladéka is súlyosbító tényező. Hatékony szájápolással a folyamat még visszafordítható. Az íny tasakos lesz. A nem kielégítő fogápolás mellett ínygyulladásra, fogágybeteg-ségekre hajlamosító tényezők is léteznek. A rizikófaktorok közül elsőként a fogakon megtapadó lepedék említendő. A számos egészségkárosodást okozó dohányzás a fő okok közé sorolandó. De nemcsak fogainkat veszíthetjük el elhanyagolt esetekben, hanem a fogágybetegség súlyosabb formái egyúttal általános szervezeti betegségek veszélyét is hordozzák. A mély ínytasakokból baktériumok kerülnek be a szervezetbe. A megelőzésben sikeres országok példái azt mutatják, hogy ennek járható útja a helyes táplálkozás, a jó szájápolás, a fluoridok használata és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, illetve gondozás. A fogmosáshoz mindenkinek a puha fogkefe ajánlott. A fogbetegségek megelőzésére igenis van lehetőség, mindenkinek személyes felelőssége, hogy éljen is vele!
Akut atrófiás candidosis A nem kezelt álhártyás candidosis átmehet atrófiás formába. Atrófiás candidosis jelentkezik a nyálkahártyán széles spektrumú antibiotikumok hatására és citosztatikus, valamint kortikoszteroidok és más immunszupresszív gyógyszerek, xerostómia és HIV-fertőzés következtében. Mégis a klinikai gyakorlatban leginkább ezt a típust látjuk antibiotikus kezelés nyomán. Predilekciós helye a nyelvhát. Tünete a candidával fertőzött ödémás nyálkahártya. Fájdalmat csak az akut candidosis okoz. Tipikus tünet a piros, sima nyelv. Differenciáldiagnózis: anaemia perniciosa.
Nyelvlepedék Korábban a nyelvlepedéknek nagy jelentőséget tulajdonítottak az általános betegségek diagnózisában. A nyelvlepedéknek helyi vagy szisztémás oka lehet. Az általános okok közül leggyakrabban gastritis és emésztési zavarok, májbetegség, stresszállapotok, tüdőbetegség kísérő tünete említhető. A helyi okok a nyelv öntisztulásának csökkenésén keresztül jutnak érvényre. A nyelv öntisztulását a nyelv mozgása, a táplálék dörzsölő hatása biztosítja. Fájdalom és idegrendszeri betegségek a nyelv- és a rágómozgások csökkenéséhez vezethetnek. Dohányzás, lázas állapot, xerostómia is nyelvlepedékkel járhat. A fájdalommal járó fog- és szájbetegségek szintén a szilárd konzisztenciájú táplálék kerülésére késztetik a beteget. A nyelvlepedék általában fehéres, fehéressárgás vagy barnás színű. A lepedéket levált hámsejtek, táplálékmaradványok, mikroorganizmusok alkotják. Férfiak nyelvén általában több a lepedék. A kiváltó ok megszüntetése mellett a nyelv vizes fogkefével történő tisztítása ajánlott kezelésként. A hagyományos, ókori fogápolás elemei napjainkban is egyre nagyobb teret kapnak. Az ókori indiai és kínai orvoslás napjainkban is közismert. Hagyományosan ezekben a kultúrákban az emberi testet egészként tekintették. Az indiai orvoslásban meggyőződéssel hitték, hogy minden betegségnek lelki oka van. Az ayurvedikus orvoslás ma is ugyanígy gyógyít. Az embert a természet részének tekintő gyógyítók nagy hangsúlyt fektettek a gyógynövények használatára. Emellett az akupunktúra is jelentős szerepet kapott. A fogak az agresszió, az önérvényesítés, az önfenntartás szimbólumai. A kínai gyógyászatban oly nagy szerepet kapott a fogak ápolása, hogy i.e.1600 táján már a fogkeféhez hasonló eszközöket alkalmaztak a fogak tisztítására. A leggyakrabban használt fa az arakfa volt. Fogtisztítás közben egyben fanyar nedvet is kienged magából. A fogkefe szőre szibériai vaddisznó szőréből vagy ló farkából készült. Az első fogkefe, amely a selyemúton jutott el Európába, Kínából származik. A fogvájó Kínában szintén a fogápolás jól ismert eszköze volt. Indiában a hagyományos orvoslás alapelve, hogy ami megtalálható a természetben, az emberben is benne van. Magyarországon jelenleg 3 millió ember visel protézist úgy, hogy azt mások aligha veszik észre. Ez a népesség mintegy
14
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
Igen tisztelt Főigazgató Úr! Köszönettel megkaptam a Gyógyhírmondó X. évfolyamának 1. számát. Gratulálok a kiadványhoz, annak magas nívójához, hogy a szívós munka eredményeképpen már a X. évfolyamot is megérte a kiadvány. További eredményes munkát kívánok a nehéz körülmények között.
Gyógyhírmondó Szerkesztősége !
Pécs, 2010. április 6.
Prof. dr. Schneider Imre
Mindig érdeklődéssel veszem kezembe a Kórház lapjának új számát, ez köt össze második, választott hazám kedves munkahelyével, ahol – munkatársaimmal szoros együttmüködésben – olyan sok élményünk, küzdelmünk volt a betegért, a fejlesztésért, a jobb munkáért. Értetlenül és döbbenten olvastam Lakner elnök-vezérigazgató úr cikkében a kórházat elmarasztaló kritikákat, alpári kabarészintű gúnyolódást, amelyek a kórház gyógyítóira és szervezetére (akut/ intensiv ellátás) vonatkoztak. Csak azt tudnám erre mondani, nagyon jó lenne, ha az ország egész területén olyan magasszintű ellátást kaphatnának a betegek, mint a Markusovszky Kórházban. Többszöri, ottani látogatásaimkor ámulva néztem a nagyszerű fejlődést, az új épületeket, új osztályrészeket, hihetetlenül értékes, éppen beállított műszereket és berendezéseket, elbeszélgettem osztályvezető kollegákkal, orvosokkal, nővérekkel, és a kórház iránti őszinte elismeréssel tértem vissza Budapestre. Hányszor gondoltam arra, mennyivel jobb az esélye annak a betegnek, aki – ha már rátört a nehéz megpróbáltatás – ebbe a nagyszerű intézetbe kerül vizsgálatra és gyógyításra. Meg lehet győződve, hogy a legmagasabb szintű ellátást kapja ma is, mint régen, sőt ma a sokkal fejlettebb lehetőségek miatt még magasabb szinten. Egy új gárdát mindig az előzőkhöz hasonlítanak. Vagy úgy, hogy na végre, a méltó utód majd javít az eddigi problémákon, vagy úgy, mint ahogy itt olvastuk, hogy „mennyivel jobb volt az előd”! 25 és 50 évvel ezelőtt is meg kellett küzdenie az új főorvosnak, orvosnak a gyanakvással, bizonyítania kellett az összehasonlítgatások kereszttüzében, hiszen nem volt könnyű olyan nagyságok után hivatalba lépni, mint Szabolcs professzor, Vásárhelyi tanár úr, Frank Kálmán, Baltavári főorvos vagy a nagyszerű intensiv-osztályos orvosnők és orvosok s folytathatnám tovább. Idő kellett, amíg a gyanakvás elcsitult, és az utód is kivívta magának az „ő is derék orvos” vagy „kellemesen csalódtunk” elismerést s bizalmat. Magam jó pár osztályvezetőt, orvost ismerhettem meg visszavisszalátogatásaim alkalmával, nagyra becsülöm szakirodalmi tevékenységüket, amelyekkel előre vitték szakmánkat, az Orvosi Hetilapban elsők közé küzdötték fel magukat kiváló közleményeikkel. Így csak azt üzenhetem az elégedetleneknek, a város és a szélesebb felvevő terület lakosai elégedettek lehetnek, hogy ilyen nehéz körülmények között is a legmagasabb szintű ellátást kaphatják meg, ha megbetegszenek. PROF. DR. HANKISS JÁNOS belgyógyász, c. egyetemi tanár
Tisztelt kórházi vezetés ! Az Orr-Fül-Gégészeti Osztályon voltam műtéten 2010. feb-ruár 24-25-e között. Be kell vallanom, nagyon féltem ettől a műtéttől és a körülményektől. Ugyanis éjjel-nappal a TV-ből és a sajtóból csak a kórházak mostoha körülményeiről lehet hallani. 10 évvel ezelőtt egy 5 ágyas szobában voltam, wc, fürdő a folyósón. Ezzel szemben most egy ragyogó tiszta, tágas, 4 ágyas szoba, hozzá fürdő, wc, kézmosó, szappanok, papírtörülköző, wc-papír, stb. El lehet képzelni meglepetésemet. Itt szeretném megköszönni a kórház vezetésének ezt a nagyszerű fejlődést, amit itt létrehoztak az elmúlt 10 évben. De hiába a modern épület, ha az osztály dolgozói nem állnak a helyzet magaslatán. Dr. Kisely Mihály osztályvezető főorvos úr és csapata a legnagyobb elismerésre érdemesek. Látszik a főorvos úron – bocsánat a kifejezésért – a tyúkanyó-vezető, aki példájával, a beosztottakat mindenbe bevonva elérte, hogy minden beosztott orvos és nővér kedves, barátságos. Lesik a beteg gondolatát. Kívánom az Osztály egész kollektívájának, hogy soha ne adják fel ezt a felemelő munkastílust a betegek érdekében. Mindannyiuknak kívánok szakmai sikereket, családi életükben boldogságot, mindehhez sok erőt és egészséget. Hálás köszönettel, Tóth Sándor Szombathely, Körmendi u. 7.
15
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁJUS
2010. március 20. 20. - 2010. május 20.
A Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány
BELÉPŐK Móritz Márta pszichológus • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály 1 FŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS 6 FŐ ÁPOLÓ SEGÉDÁPOLÓ 2 FŐ
HÍREI Dr. Radnai Endr e • az Alapítvány Kuratóriumának elnöke
KILÉPŐK
A Kuratórium döntött a dr. Tiroler Zoltánné Elismerő Oklevél odaítéléséről. Dr. Tiroler Zoltán 200.000 /azaz kettőszázezer/ svéd koronát ajándékozott a Kórháznak, melyet az Alapítvány számlájára utalt át. Ajándékozó az adománnyal kapcsolatban kitűzte, hogy a törzstőkét felhasználni nem szabad, viszont annak egy éves kamataival minden évben a legjobb alacsony fizetésű, szakképzetlen dolgozókat kell jutalmazni. A jutalom minden évben az intézmény Semmelweis Ignác Emlékünnepélyen a „Dr. Tiroler Zoltánné Elismerő Oklevél”-lel együtt kerül átadásra a legjobb technikai dolgozóknak (orvosírnok, adminisztrátor, műtőssegéd, segédápoló, élelmezési dolgozó, takarító, beteghordó, kézbesítő, irattáros, karbantartó, gépkocsivezető, raktári dolgozó, betanított munkás, udvaros, gondnok és egyéb fizikai munkakörök). A Dr. Tiroler Zoltánné Elismerő Oklevél első ízben 2006-ban került átadásra. A kuratórium úgy határozott, hogy a folyószámlán lévő összeg egy részét 31 napos folyószámla formájában leköti. Első alkalommal 7,8 millió Ft kerül lekötésre. Ezt követően minden alkalommal az elnök dönt a lekötésre kerülő betét nagyságáról. Az Alapítványhoz a következő pályázók adták be támogatási kérelmüket, és az alábbi elbírálásban részesültek: • az Egészségügyi Szakdolgozók XLI. Országos Kongresszusán – Kecskemét 2010.06.24-26.-án – való résztvételhez Szabó Péterné, osztályvezető ápoló (Ideg- és Gerincsebészeti Osztály) és Szakonyi Eszter, osztályvezető ápoló (Sürgősségi Betegellátó Osztály) egyenként 28.000 forintos támogatásban részesült; • dr. Jáger László és dr. Jáné Zoltán szakorvosjelöltek (Általános és Érsebészeti Osztály) szakvizsga előkészítő tanfolyamon való résztvételüket az Alapítvány egyenként 37.500 forinttal támogatja. Alapítványi bevétel: 2010. évi nyitás (áthozat) csekkszámlán 16.915.325 Ft, 2010. évi nyitás (áthozat) pénztárban 4.035 Ft. Jelenlegi pénzügyi helyzet (2010.április 21.): csekkszámlán 10.205.976 Ft, lekötve 5 millió Ft, dr. Tiroler támogatása lekötve 5.250.00 Ft, mindösszesen 20.455.976 Ft. Ft Lekötve 10.250.000 Ft, kifizetendő pályázatok, cimkézett támogatások 9.300.860 Ft, mindösszesen 19.550.860 Ft. Ft Alapítványi bevételből megmaradt összeg: 905.116. Ft. Ft
Dr. Varga Ferenc főorvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Kovács Attila adjunktus • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Nwankpa E. Obinna adjunktus • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Chende Judith szakorvos • Reumatológiai Osztály Dr. Gáts Attila szakorvos • Általános és Érsebészeti Osztály Szalay Zsuzsanna könyvtáros • Pető Ernő Orvosi Könyvtár Szendi Zsigmond Eszter osztályvezető-helyettes • Pénzügyi és Számviteli Osztály OSZTÁLYVEZETŐ ÁPOLÓ 1 FŐ OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES ÁPOLÓ 1 FŐ DIPLOMÁS ÁPOLÓ 1 FŐ 1 FŐ CSOPORTVEZETŐ MŰTŐS SZOCIÁLIS MUNKÁS 1 FŐ CSOPORTVEZETŐ ASSZISZTENS 1 FŐ 1 FŐ RÖNTGENASSZISZTENS FIZIOTERÁPIÁS ASSZISZTENS 2 FŐ IZOTÓP LABORASSZISZTENS 1 FŐ ÁPOLÓ 6 FŐ 1 FŐ FOGLALKOZÁSEGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓ ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS 2 FŐ MŰTŐSSEGÉD 1 FŐ BETANÍTOTT MUNKÁS 2 FŐ 4 FŐ TAKARÍTÓ
OSZTÁLYVEZETŐ
FŐORVOSI KINEVEZÉSEK
A Markusovszky Kórház menedzsmentje 2009. december 1-jei hatállyal megbízott osztályvezető főorvosnak nevezte ki dr. Hahn Katalint a Neurológiai Osztály élére, illetve 2010. április 1-i hatálylyal a Krónikus Belgyógyászati, Tüdőgyógyászati és Geriátriai Osztályra dr. Gautier Barnát, valamint a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálaton 2010 április 11-i hatállyal dr. Horváth Magdolnát vezető főorvosnak.
MARKUSOVSZKY LAJOS-DÍJ 2009. május 5-én az Orvosi Hetilap szerkesztősége idei MarMarkusovszky LajosLajos-díját – Budapesten – kórházunkból dr. Lakner Lilla, dr. Csejtei András és Dr. Iványi János László, valamint munkatársai kapták. E rangos kitüntetéshez a Markusovszky Kórház vezetése nevében gratulálunk!
Számlaszám: 1174700611747006-20109431 (OTP és Kereskedelmi Bank RT, Szombathely)
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ • NONPROFIT ZRT lapj a
A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Lakner László A szerkeszőbizottság tagjai: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Káldy Zoltán, , Dr. Kocsis Eszter, Kovács József, Dr. Kőfalvi István, Marton Cecília, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet. Felelős kiadó: Dr. Lakner László. Felelős és tervező szerkesztő: Miklósi H. Csaba. Szerkesztőség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Pf. 143, tel.: 94/312 172. Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék: 5537 • e-mail:
[email protected]
16