gyógyHÍRmondó
2007. június
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ
2007. június VII. évfol yam 3.szám
ÍRMONDÓ Tisztelt Olvasó!
M
egtörtént a sürgısségi tömb átadása. Kórházunk történetében ehhez hasonló filozófiaváltás ritkán történik.
E
lsıként sokakat az hökkentett meg, hogy a sürgısségi ellátóhely beruházásával feladtuk az intézmény csodálatos parkját, egyik fontos vonzerejét. Annak ellenére siratták sokan a parkot, hogy annak a betegellátásban ma már nincsen semmilyen szerepe. Megváltozott a gyógyítás ritmusa, az évtizedekkel ezelıtti többhetes bennfekvések megszőntek, a kisebb ágyszám miatt ma már a betegek többsége néhány napos, maximum egy hetes gyógykezelés után otthonába kerül, s nem tudja élvezni a kórházi park áldásos hatásait. Egyébként a sürgısségi tömb helyén sohasem volt igazi park, mert valamikor a fertızıbetegek földszintes pavilonjai voltak ezen a területen, késıbb pedig az intézmény energiaellátását szolgáló három olajtartályt helyezték ide a föld alá.
U
tólag nyugodtan mondhatjuk, hogy az új épület nem rontotta, sıt nagyban javította a kórház külsı megjelenését. Az impozáns épület elıtt megmaradtak a kórház legértékesebb fái, hogy árnyat adjanak a kerti padokon megpihenı betegeknek, látogatóknak. A Gyöngyös-patak partjáig húzódó vöröstéglás új épült kontrasztja igazolja, hogy az ember a természetet most sem tudta teljesen uralni, a Gyöngyös továbbra is megszokott medrében halad, és látványosan megosztja a kór-
ház parkját. Ugyanakkor, ha tekintetünket magasabbra emeljük az elsı emelet magasságában megépített átjárók azt sugallják, hogy az ember mégis képes úrrá lenni a természeten, képes a természet rombolása nélkül, a természettel jól harmonizáló építészeti elemekkel a mindennapi praktikumnak is megfelelni. Mert ezek az átjárók kiváltképp a betegek érdekeit szolgálják, hogy ne kelljen esıben, hóban és hidegben a szabad ég alatt az épületek között közlekedni, hanem azt zárt folyosón tehessék meg a betegek.
A
porta és a sürgısségi tömb közötti terület igazi gyöngyszeme lett a kórháznak, a Gyöngyös-patakon átívelı fahidakkal, a kis terecskével, amelyet egyesek már Dísztérként emlegetnek. Erre a helyre méltó környezetbe került Markusov-szky Lajos szobra is. Ez utóbbira tekintettel ezt a területet én legszívesebben Markusovszky térnek nevezném.
N
em a rangsort jelenti, de másodikként említem, hogy a sürgısségi tömb átadása új szellemiséget is kíván a kórház valamennyi dolgozójától. Ez önmagában is nagy kihívás kórházunk, s a betegek számára is. A sürgısségi ellátásra szoruló betegek a jövıben a sürgısségi tömbben kapnak ellátást a nap 24 órájában, hétköznap, hétvégén és ünnepnap egyaránt. Most már csak azt kellene tudni mindkét oldalon, hogy milyen egészségi állapot az, amely esetén felmerül, felmerülhet a sürgısségi ellátás igénye. Elsısorban azok
számára kell sürgısségi ellátást biztosítani, akiknél az egészségügyi, orvosi beavatkozás életmentı, továbbá akik egészségügyi, orvosi sürgısségi ellátás nélkül életveszélyes helyzetbe kerülhetnek. De ide tartoznak azok is, akiknél a sürgısségi ellátással elejét vehetjük a maradandó károsodásoknak. Az elviselhetetlen görcsös fájdalmak csillapítása is a sürgısségi teendık körébe tartozik. Az ön- és közveszélyes beteg is sürgısségi ellátást igényel. Ezeknek a feladatoknak az ellátását szolgálja a sürgısségi ambulancia sokktalanítóval, a CT-, UH- és rtg-diagnosztika, a két sürgısségi mőtı, továbbá a 13 ágyas Sürgısségi Betegellátó Osztály, amelynek felszereltsége alkalmas intenzív ellátásra is. Mivel az orvosi személyzet nem állt össze, a kórház vezetése a jövıben rövidebb-hosszabb idıre kénytelen orvosokat kirendelni más osztályokról sürgısségi ellátásra.
Tisztelt Olvasó!
A
vázolt sürgısségi betegellátásra történı átállás önmagában is nagy feladat. A nyugodt ellátást több kórházi folyamat negatívan fogja befolyásolni. Naponta éljük meg a megkurtított aktív ágyak okozta nehézségeket, a drasztikusan csökkentett finanszírozás gerjesztette gondokat. Sıt az EU-s munkaidı normáknak megfelelıen új ügyeleti rendet kell kidolgozni, amely több létszámot igényelne, ugyanakkor finanszírozási okokból létszámcsökkentést hajtunk végre. A kórházi nyugodt munkát zavarja az intézmény gazdasági társasággá történı átalakítása körül
T a r t a l o m Javaslat költségvetési szerv megszüntetésére és gazdasági társaság alapítására Markusovszky Emlékünnepély 2007 • Markusovszky-kultusz Ápolók Nemzetközi Napja • Sürgısségi Betegellátó Tömb avatása
gyógyHÍRmondó
2007. június
J AVA S L AT költségvetési szerv megszüntetésére és gazdasági társaság alapítására • Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyőlés elnöke
I.
A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktatókórház gazdasági társaságként való mőködtetésének célszerősége, indokai
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény a Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktatókórházat (továbbiakban: Kórház) kiemelt, úgynevezett „súlyponti” kórházak körébe sorolta, amelyek modern orvos-technológiával felszerelve, jól képzett és tapasztalt orvosokkal, szakemberekkel fıként a súlyos, illetve speciális vagy ritka betegségekben szenvedık kezelését hivatottak biztosítani. Az egészségügyi miniszter 2007. márciusában hozott határozata, valamint a Marku-sovszky Kórház, valamint a Szentgotthárdi Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdı integrációja következtében 2007. április 1-tıl a Kórház 857 aktív, 464 krónikus (ezen belül 285 rehabilitációs), összesen 1321 ágyon látja el Vas megye és a Nyugat-dunántúli régió betegeit. A kórházi szerkezetátalakítást követıen kialakult, csökkent aktív ágyszámot és magasabb, de kedvezıtlenebb szakmai összetételő krónikus ágyszámot tartalmazó ágystruktúrán kívül a megyei önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, továbbá az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott feladatellátási kötelezettsége teljesítését egyéb körülmények is nehezítik. Nevezetesen a szerkezetátalakítást követıen Vas megyének az ıt lakosságarányosan megilletı, a demográfiai, megbetegedési és halálozási viszonyokkal nem indokolható, alacsonyabb aktív ágyszám és — a régió két másik megyéjéhez képest — csak egy súlyponti kórház jutott. A sárvári kórház aktív ellátásának megszőnése és az egészségügyi miniszter által kijelölt ellátási területekkel kapcsolatos anomáliák a Kórházra további terheket rónak. Sárvár város és kistérsége (mintegy 37 ezer lakos) fekvıbeteg szakellátása a három megszőnı szakmát (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nıgyógyá-szat) illetıen várhatóan a Kórházra hárul, annak ellenére, hogy a kistérség 12 településének ellátási kötelezettsége a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórházat illeti meg. A celldö-
mölki kórház azonban 50 aktív ágyszámával egyrészt a celldömölki kistérség betegeit is nehezen tudja ellátni, másrészt a 12 település tömegközlekedése fıként Szombathely elérhetıségét teszi lehetıvé. Az államháztartás hiánya az egészségügyre fordítható forrásokat is jelentıs mértékben beszőkítette. Az egészségügyi intézmények forráshiánya, alulfinanszírozottsága közismert. A hazai gyakorlatban az aktív betegellátás finanszírozására a Homogén Betegségcsoportok (HBCS) rendszerét vezették be (a betegségeknek az ellátásukhoz szükséges szakmai tudás, felkészültség és költségigényesség szerinti csoportosítása). A HBCS csoportokhoz a ráfordítás igényességét kifejezı súlyszámok tartoznak, amelyek alapján állapítják meg a finanszírozás összegét. Magasabb súlyszámú (nagyobb ráfordítás-igényességő) esetek ellátásáért az intézmény magasabb összegő finanszírozásban részesül. Az OEP 2005. január 1-tıl teljesítmény-volumenkorlátok meghatározása révén degresszív finanszírozással kombinálja a HBCS-rendszerő finanszírozást, amely — mint elnevezése is kifejezésre juttatja — pénzügyi-finanszírozási technikával korlátozza az intézmények teljesítését. A kórházi szerkezetátalakítást követıen a 2007. április 1-tıl hatályos OEP finanszírozási szerzıdés szerint a Kórház a korábbi örö költ és gyakoro lt region ális ( mel lk a ss eb é sz et, o n ko r a d io ló g ia, haemotológia, gyermek-onkohaematológia, arc-állcsont- és szájsebészet, idegsebészet, stb), valamint a megye egészét érintı ellátási kötelezettségét (diabe-tológiai, endokrinológiai és anyagcsere-betegségek, plasztikai sebészet, kézsebészet, drogbetegellátás, gyermekszemészet, gyermek-pulmonológia, stb) tekintve nem kapta meg a fenti feladatellátáshoz szükséges többlet-súlyszámot, a Haemodinamikai Labor mőködtetéshez éves viszonylatban szükséges 1800-as súlyszámot, illetve a nagy balesetsebészeti akut mőtétek elvégzését lehetıvé tevı, úgynevezett csillagos HBCS-ket, azaz utóbbi finanszírozása nem biztosított. A virtuálisan megadott 40 ágyhoz is csak évi 834 súlyszámot kapott az intézmény, holott az egy ágyra jutó súlyszám alapján éves viszonylatban 1904 súlyszám illette volna meg a kórházat. Az új finanszírozási feltételek és a fedezetlen tevékenységek ez évben a Kórházban mintegy 800 millió forintos veszteséget, elıbb-utóbb csıdhelyzetet idéznek elı. A megyei közgyőlés 46/2006. (III. 24.) számú határozatával elfogadott Egészségügyi Szakmai Fejlesztési Programban, illetve Vas Megye Önkormányzata Közgyőlésének 2007-2010 évekre szóló társadalmi 2
gazdasági programjában (75/2007. (IV. 27.) sz. határozat) megfogalmazódtak azok a fı stratégiai elképzelések és prioritások, amelyek az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítására, mőködtetésének racionalizálására és fenntarthatóságára vonatkoznak. Ezek a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettségének maradéktalan teljesíthetısége, a Kórháznak, mint súlyponti Kórháznak a régióban „zászlóshajó” szerepének kialakítása, növelése, gazdaságosan és hatékonyan mőködtethetı, megyeiregionális feladatellátást egyaránt biztosító kórházi struktúra és infrastruktúra kialakításának elısegítése, kapcsolat- erısítés és együttmőködés a megye területi kórházaival a betegutak racionalizálása és optimalizálása érdekében, az egészségügyi szolgáltatások egyes, kiemelt területein (pl. onkoradiológia) a határon túli betegek ellátási feltételeinek megteremtése, illetve a Kórház mőködésében a stratégiai tervezés és stratégiai menedzsment erısítése. A fenti célok megvalósítása a jelenleginél is hatékonyabb, a várható bevételek optimalizálását, s azok megszerzéséhez szükséges eszközök, ráfordítások lehetıség szerinti minimalizálását igénylı gazdálkodást követel meg. Ez feltételezi mind a Kórház belsı szakmai szolgáltatási szervezeteinek, mind az azokat kiszolgáló technikai-funkcionális szervezetek hatékonyabb munkavégzését, a személyi és törvényi feltételeknek mindenkor a valós szükségletekhez való folyamatos igazodását, igazítását. A Kórház amellett, hogy egészségügyi közszolgáltatást végzı szerv — miután a feladatellátásához szükséges forrásokat kizárólag az általa végzett tevékenység mennyiségétıl és minıségétıl függıen piaci körülmények közepette kénytelen megszerezni — egyre inkább gazdálkodó szerv is, melynek folyamatosan alkalmazkodni kell a változó közgazdasági feltételekhez. Ezeknek a — közelmúltban megkezdıdött egészségügyi strukturális és pénzügyi reform keretében jelentkezı — kihívásoknak a Kórház költségvetési szervi mőködési keretek között elıreláthatóan nem, vagy legalábbis nehezen tud(na) eleget tenni. A költségvetési szerveknek sokkal kötöttebb a bér- és létszámgazdálkodása, kedvezıtlenebb a hatékony, minıségi munkavégzést honoráló jogi környezet, nehézkesebb a tulajdonosi döntési rendszer, kisebb az érdekeltségi elem a rábízott vagyonnal való gazdálkodásban, mint egy gazdasági társaság esetében. A Kórház a megyei önkormányzat által
gyógyHÍRmondó
2007. június meghatározott közszolgáltatási feladatait gazdasági társaságként elvileg hatékonyabban képes ellátni, mert: • a munkajogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében a rendelkezésre álló bértömeg hatékonyabban használható fel, azaz — szemben a közalkalmazotti jogviszonyban való foglalkoztatással együtt járó, a végzett munka minıségétıl alapvetıen független „egyen-lısdivel” — megnyílik a teljesítményarányos dolgozói jövedelem biztosításának lehetısége, mód nyílik a végzett munka mennyiségétıl és minıségétıl függı differenciált bérezésre; • mód nyílik a Kórház valós igényeihez igazodó, rugalmas foglalkoztatási formák (vállal-kozás, megbízás, részfoglalkozás, stb), teljesítményösztönzı csoportos és egyéni érdekeltségi rendszer alkalmazására; • lehetıvé válik egyes szakmai tevékenységeknek a Kórház alkalmazotti közösségeinek vállalkozásos formában törtnı ellátására; • megvalósulhat egy optimálisabb — a feladatokhoz jobban igazodó — költségkímélı vagyongazdálkodás (helyiségek, gyógyszer, energia) érdekeltségi rendszerek alkalmazásával; • egyszerővé válik a hitelfelvétel, s egyben mentesül is az alapító az átmeneti pénzügyi problémák kezelése alól; • érdekeltség teremtıdik a nem az OEP által finanszírozott egészségügyi kiegészítı szolgáltatások nyújtására, s ezáltal a Kórház bevételei növelésére (különbözı kényelmi szolgáltatások bevezetésével, illetve biztosításával), továbbá a fenntartó által meghatározott feladatokon túlmenıen további feladatok vállalkozásos formában való ellátására (háziápolás, speciális rehabilitációs tevékenység, a régióban hiányzó szakellátások megszervezése, stb.); • a gazdasági társaság vezetési struktúrája a munkaszervezet tevékenységét operatívabban képes irányítani, a feladatok és feltételek összhangját megteremteni, mint az alapítónak eddig az arra feljogosított szervei, stb. A gazdasági társaság létrehozásával ugyanakkor nem csorbulnak a megyei önkormányzatnak — a középszintő egészségügyi szakellátás biztosításával összefüggı — jogai és kötelezettségei. Jelesül: megmarad a megyei önkormányzat ellátási felelıssége, s az ezt biztosító eddig felhalmozott vagyon — mint a tevékenység egyik alapvetı feltétele — önkormányzati tulajdonban marad közvetlenül is (miután a javaslat szerint a társaság erre csak vagyonkezelıit jogot kap). A társaság a mőködése során elért bevételével létrehozott vagyonszaporulat ugyan a társaság tulajdonát fogja képezni, de az is közvetve a megyei önkormányzat tulajdona, miután a javaslat szerint a társaság egyszemélyes (megyei önkormányzat 100 százalékos tulajdonosi részesedésével mőködı) társaságként jönne létre. A megyei önkormányzat közgyőlése gyakorolja közvetlenül is a tulajdonosi jogokat, az alapító okirat tervezete szerint a társaság legfıbb szervének, a közgyőlésnek jogait alapvetıen az alapító önkormányzat
II.
A gazdasági társaság alapításával összefüggı jogi dokumentumok, illetve az alapítói érdekek védelmét garantáló tervezett rendelkezések bemutatása 1. A Kórház megszüntetı okirata • A társaság alapításának feltétele, hogy a Kórház, mint költségvetési szerv megszüntetésre kerüljön. A megszüntetés javasolt idıpontjának megállapítása során figyíelembe kell venni, hogy a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat harminc nappal korábban értesíteni kell a költségvetési szerv megszüntetésérıl, s az attól számított 15. napon belül kell nyilatkozniuk, hogy a jogutód szervnél — a gazdasági társaságnál — munkaviszonyt kívánnak-e létesíteni. • A megszüntetı okirat rendelkezik arról, hogy a költségvetési szerv jogutódja a költségvetési szerv alapítója által létrehozott egyszemélyes gazdasági társaság, ami többek közt azt is jelenti, hogy az alapítandó gazdasági társaság munkajogi jogutód is a költségvetési szerv által foglalkoztatott valamennyi dolgozó tekintetében. Akik nem vállalják a jogutód gazdasági társaságnál történı továbbfoglalkoztatást, azok közalkalmazotti jogviszonya a törvény szerint megszőnik, s részükre a jogszabály szerinti nagyságrendő végkielégítés jár. • A megszüntetı okirat rendelkezik arról is, hogy a költségvetési szerv által eddig ellátott feladatokat teljes egészében az alapítandó gazdasági társaság fogja ellátni. Ennek érvényesítését, mármint a feladatjogutódlást az alapítandó gazdasági társaság alapító okirata, illetve az annak elválaszthatatlan részét képezı alapítói rendelkezések elnevezéső dokumentum tartalmazza. • A megszüntetésre kerülı költségvetési szerv által használt vagyont a vagyonkezelési szerzıdés keretében, a jogelıd záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat az alapítói rendelkezések szerint az alapítandó gazdasági társaság kapja meg,
2. A vagyonkezelési szerzıdés • Az alapítandó gazdasági társaság vagyonnal való ellátása un. vagyonkezelési szerzıdéssel történik a javaslat szerint. A vagyonkezelıi jog létesítését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. legutóbbi módosítása tette lehetıvé az önkormányzatok számára. Ennek lényege, hogy az önkormányzat továbbra is megtartja a vagyon tulajdonjogát, a vagyonkezelıt ugyanakkor megilletik a tulajdonos jogai és terhelik kötelezettségei — ideértve a számvitelrıl szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is — azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelıi jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. Célszerőnek tőnik e vagyonkezelıi joggal élés a társaság vagyonnal való ellátása tekintetében két okból is. Egyrészt az önkormányzat a kötelezı önkormányzati feladat-
3
ellátásra szolgáló vagyonnak a továbbiakban is közvetlenül tulajdonosa marad, s gyakorolhatja a tulajdonost megilletı jogot (a vagyonkezelı jog jogosultsága csak kezdeményezheti a tulajdonosnál annak elidegenítését, megterhelését). Másrészt azért is elınyös, mert a társaság vagyonnal való ellátása vagyonkezelési szerzıdés révén illetékmentes, szemben az apporttal (a társaságba jegyzett tıkeként, tulajdonként való bevitelével), mely illetékköteles. • A javaslat megfelel annak a törvényi elıírásnak, miszerint a vagyonkezelıi jog átadása nem érintheti az önkormányzat egészségügyi feladatellátásának kötelezettségét, ellenkezıleg, az az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, az átadott vagyon állagának és mértékének megırzése, továbbá értékének növelése érdekében történhet. Ennek megfelelıen a javaslat rögzíti: — az alapítandó gazdasági társaság köteles az alapító okiratában, illetve annak elválaszthatatlan részét képezı alapítói rendelkezésekben megjelölt egészségügyi közszolgáltatási feladatok ellátásához biztosítani, használni, hasznosítani az átadott vagyont; — a vagyonkezelı köteles a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekbıl megtérülı értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, illetve legalább az elszámolt értékcsökkenés erejéig gondoskodni a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról (azzal, hogy amennyiben az elszámolt értékcsökkenés a bevételekben nem térül meg, a tulajdonos megyei önkormányzat eseti döntéssel mentesítheti a társaságát e kötelezettségének teljesítése alól); — a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközökön a társaság által elvégzett értéknövelı beruházások nem kerülnek a vagyonkezelı tulajdonába (ugyanakkor a társaság által saját eszközei terhére létesített új épület, építmény, beszerzett eszköz a társaság tulajdonába kerül); — a vagyonkezelı kezdeményezheti a tulajdonos önkormányzatnál a feladatai ellátásához nem szükséges, feleslegessé váló ingatlanok és a tulajdonos vagyongazdálkodási rendeletében meghatározott értékhatár feletti ingóvagyon értékesítését, s a tulajdonos jogosult rendelkezni az értékesítési bevétellel, amelynek felhasználása során prioritást élveznek a kórházi fejlesztések; — a vagyonkezelınek a kezelt vagyont érintıen tájékoztatási, bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van, s ennek körében a tulajdonos ellenırzési jogosultságait, kötelezettségét tőrni köteles. • Az önkormányzat, mint tulajdonos érdekei biztosítása mellett ugyancsak lehetıvé teszi az alapítandó társaság, mint vagyonkezelı részére, hogy a kezelésbe kapott vagyont vállalkozásba, bérbe adja — a megyei önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében foglaltak figyelembevételével — azzal a korlátozással, amennyiben az az egész-
gyógyHÍRmondó ségügyi közszolgáltatási feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. • Végezetül a tulajdonos érdekeit messze-
III.
A Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdı Kórház, Egyetemi Oktatókórház Zrt alapító okirata, s az alapítói rendelkezések
Az alapításra kerülı gazdasági társaság zártkörően mőködı részvénytársaság. Ez azt jelenti, hogy a részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba-hozatalra, egyszemélyes a részvénytársaság, miután kizárólag a megyei önkormányzat közgyőlése alapítja, nonprofit részvénytársaság, miután a megyei önkormányzat egészségügyi közfeladatait ellátó társaság nem üzletszerő gazdasági tevékenységet fog végezni. A nonprofit társaság üzletszerő gazdasági tevékenységet kiegészítı jelleggel ugyanakkor folytathat, viszont a gazdasági társaság tevékenységébıl származó nyereséget a részvényes a társaságból nem viheti ki, az a társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit, egyszemélyes zártkörő részvénytársaság alaptıkéjét a javaslat a törvényi minimumban — 20 millió Ft készpénzben — javasolja megállapítani. Az illetékfizetési kötelezettségre tekintettel nem pénzbeli hozzájárulás apportálására nem kerül sor. A társaság folyamatos mőködési feltételeinek biztosítása részben az elızıekben jelzett vagyonkezelési szerzıdés keretében biztosított eszközökkel történik, illetve a megszüntetésre kerülı jogelıd költségvetési szerv átalakuláskori állapotnak megfelelı zárómérlege összes tétele — készpénz, követelés, kötelezettség, stb — önkormányzati jóváhagyást követıen a társaságot illeti meg az alapítói rendelkezésekben foglaltak szerint. A részvények az alaptıke nagyságrendjével azonos névértéken, azaz 20/M Ft értékben kettıszáz darab, egyenként 100.000 Ft névértékben kerülnek kibocsátásra. A részvények értéke megegyezik a névértékkel, miután nincs értelme a névértéknél magasabb értékben meghatározni a részvények értékét a társaság egyszemélyes, zártkörő alapítására tekintettel. A javaslat rögzíti, hogy a társaság — összhangban a törvényi elıírásokkal — nem szerezhet saját részvényt, a társaság kizárólagos tulajdonosa az alapító megyei önkormányzat. A kibocsátásra kerülı részvény törzsrészvény. A javaslat nem tesz indítványt dolgozói részvény kibocsátására. Tekintettel azonban arra, hogy az alapító megyei önkormányzat teljes tulajdonosa a társaságnak — a fı szabálytól eltérıen, miszerint a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel — mint minısített befolyásszerzı, már felelıséggel tartozik abban az esetben, ha bizonyítást nyer az, hogy a társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott. A Cégbíróság a társaság bármely hitelezıje kérelmére a tulajdonost biztosíték adására köte-
2007. június lezheti, illetve a társaság felszámolása esetén — amennyiben a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezıi jogos igényekre — teljes és korlátlan felelıssége is megállapításra kerülhet a bíróság által. Az alapítandó társaságnál — miután egyszemélyes részvénytársaság — nem mőködhet közgyőlés, annak hatáskörét az alapító megyei önkormányzat gyakorolja. A javaslat a társaságnál 3 fıs igazgatóság és 9 fıs felügyelı bizottság létrehozását kezdeményezi. Nem javasoljuk, hogy egységes irányítási rendszerő társaság jöjjön létre, amikor is az ügyvezetési és ellenırzési feladatokat egy személyben az igazgatóság látja el, illetve azt sem kezdeményezi a javaslat, hogy az igazgatóság hatáskörét egy vezetı tisztviselı — a vezérigazgató — lássa el annak ellenére, hogy a törvény erre lehetıséget ad. A társaság szakmai és gazdasági feladatának sokrétősége, nagyságrendje indokolja, hogy külön testület lássa el az irányítási és ellenırzési feladatokat. A javaslat az igazgatóság és a felügyelı bizottságok tagjainak kinevezésére 4 évre szólóan tesz indítványt. Az alapító okirat tervezete — a gazdasági társaságokról szóló törvény 32. §-a alapján az igazgatóság munkájának segítésére a tulajdonos által határozatlan idıre kinevezett cégvezetı (vezérigazgató) alkalmazását javasolja. A cégvezetı — szemben az igazgatóság tagjaival — a társaság alkalmazottja, olyan munkavállaló, aki az alapító, az igazgatóság rendelkezései alapján irányítja, biztosítja a társaság mőködését, munkaszervezetét. Az alapító okirat tervezete alapvetıen a vezérigazgatót hozza helyzetbe a cégjegyzés tekintetében. Az alapító okirat szerves részét képezı alapítói rendelkezésekben: — kinyilvánítja a megyei önkormányzat, hogy a társaság a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja; — az alapító teljes részletességgel meghatározza a társaság által ellátandó szakmai feladatokat, összhangban a jogelıd költségvetési szerv által végzett feladatokkal; — abból következıen, hogy a társaság általános jogutódja a megszüntetésre kerülı költségvetési szervnek, kötelezi a társaságot, hogy továbbra is tegyen eleget, mőködjön közre — mint teljesítési segéd — az alapítónak a Kórház mőszerfejlesztése érdekében az ERSTE Bank Hungary Zrt-vel, továbbá a HVB Bank Hungary Zrt-vel kötött hitelszerzıdésben foglalt kötelezettsége teljesítésében; — az alapító kötelezi a társaságot arra, hogy — mint jogutód — a jogelıd költségvetési szerv alkalmazásában álló közalkalmazottakat munkajogviszonyban munkaszerzıdéssel köteles továbbfoglalkoztatni, amennyiben érintett közalkalmazottak arra igényt tartanak a Kjt. 25/A §. (5) bek. szabályozott nyilatkozatuk alapján; — a vagyonkezelésre átadandó eszközökön kívül átadásra kerül a jogelıd költségvetési szerv átalakuláskori állapotnak megfelelı zárómérlegében szereplı valam 4
• HÍREK • Az ENSZ Nemzetközi Élet Napján, 2007. június 1-én délután az Anya-Ország Alapítvány által szervezett XXII. Életvédı Zarándoklat keretében a szervezet képviselıi érkeztek a Markusovszky Kórházba, akiket Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos és Dr. Kovács Lajos szülésznıgyógyász fıorvos fogadott. A szervezet nyilatkozatát Dr. Téglássy Imre olvasta fel, s adta át írásban a kórház vezetésének. Abban többek között arra kérték a Markusovszky Kórház vezetését, hogy csatlakozzanak azokhoz a kórházakhoz, akik sem kémiai, sem sebészeti eszközökkel végrehajtott abortuszt nem vállalnak március 25-én, a Magzatgyermekek Napján, június 1-én, az ENSZ Nemzetközi Élet Napján és december 28-án, az Aprószentek Emléknapján. A nyilatkozat átvételével egyidejőleg Dr. Lakner László kinyilvánította a kórház azon szándékát, hogy csatlakozik a szomszédos megyei – Gyır, Veszprém – és városi – Csorna, Mosonmagyaróvár, Sopron – kórházakhoz, s az év három
•
A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában 2007. május 2-án ünnepség keretében emlékeztek meg a Markusovszky Lajos által alapított Orvosi Hetilap 150. évfordulójáról. Az ünnepségen Vas megyét 30 fı képviselte Vasegerszegrıl, s a kórház fıorvosi, orvosi karából. Az ünnepség keretében az Orvosi Hetilapban az elmúlt évben megjelent tudományos közlemények szerzıi közül többen Markusovszky-díjban részesültek. Köztük 3 közleményben volt érdekelt kórházunk: • Csókay András, Csókay Gergely: I. – II. – III. (fogo) újhegytámasztási technika a mikrosebészetben a kézremegés csökkentésére. Orv. Hetil. 2006. 147. 1921-1922. • Horváth Boldizsár, Grasselly Magdolna, Turay András, Hegedős Ágnes, Öreg Zsolt: Az intrauterin fertızés és a szülés körüli agysérülések közötti összefüggés. Orv. Hetil. 2006. 147. 211-216. • Kajtár Béla, Méhes Gábor, Jáksó Pál, Kereskai László, Iványi János László, Losonczy Hajna, Egyed Miklós, Tóth Péter, Tóth Antal, Gasztonyi Zoltán, Dömötör
• A Keresztény Értelmiségiek BatthyanyStrattmann László Társasága szervezésében 2007. május 17-én Dr. Veres András megyéspüspök tartott elıadást „Orvosi etika keresztény szemmel” címmel a Marku-
gyógyHÍRmondó
2007. június
MARKUSOVSZKY EMLÉKÜNNEPÉLY 2007 2007. április 26-án került sor a megyei kórházban a Markusovszky Emlékünnepélyre. Markusovszky Lajos szobránál — amely a többévtizedes számőzetésbıl viszszatért a kórház területére — a megemlékezést Prof. Dr. Oroszlán György egyetemi tanár, a Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály osztályvezetıje, a Berzsenyi Dániel Fıiskola tudományos rektorhelyettese tartotta. Ezt követıen a Magyar Tudományos Akadémia, az Orvosi Hetilap Szerkesztısége, a Vas Megyei Közgyőlés, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Markusovsz-ky Kórház, a Vas Megyei Orvosi Kamara és a Szakdolgozói Kamara Vas Megyei Szervezetének képviselıi koszorút helyeztek el a szobor talapzatánál. A Tudományos Ülést Salamon Antal professzor nyitotta meg, emlékezve Markusovszky Lajosra. A hagyományos emlékelıadást Prof. Dr. Fehér János, az Orvosi Hetilap fıszerkesztıje tartotta Markusovszky útján: Orvosi Hetilap 2007 címmel. Dr. Fehér János professzornak a Markusovszky Emlékplakettet Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos adta át. Az elıadás után adjunktusi kinevezést tanúsító oklevelet kapott Dr. Rigó Erzsébet az Általános Belgyógyászati Osztály orvo-
Markusovszky elsı üzenete. Mit tett Markusovszky, mit hagyott örökül ránk? Megteszünk-e mi is mindent, ami erınkbıl telik, méltók tudunk és méltók akarunk-e lenni a nagy elıdhöz? Eljutnak-e üzenetei 150 év múltával is hozzánk? Markusovszky Lajos nehézségektıl és gondoktól terhes évtizedekben tett sokat a magyar egészségügy és a magyar orvoslás fejlıdéséért. Tette ezt a szabadságharc leverése utáni évtizedekben, amikor valljuk be, nem csak a külsı ellenséggel, de szőkebb környezetének irigyeivel és támadóival szemben is fel kellett vennie a harcot. Az éppen 150 éve megalapított Orvosi Hetilap — amely a honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye volt — elsı fıszerkesztıjét Bécsbıl és Pestrıl is érték támadások. Hamarosan indult az ellenlap, a „Gyógyászat”, amelynek hasábjain olykor politikai és felekezeti indíttatású támadások érték. Nem volt könnyő dolga az egyetemi
Képtelen volt az igaztalan szóra • Prof. dr. Oroszlán György osztályvezetı fıorvos Megtisztelı, de nehéz felkérésnek teszek eleget. Markusovszky Lajos életérıl, életének és munkásságának az üzenetérıl kell szóljak. Egy olyan emberrıl, akinek nevét immár 52 éve viseli kórházunk, és akinek élete és munkássága a ma élık elıtt példaként állhat. Az embert cselekedetei jellemzik. És az igaz szavak, amelyek hitelességét a tett igazolja. Hıgyes Endre mondta róla, hogy „kép-telen volt az igaztalan szóra”. Mily nagy szükségünk van ma is igaztalan szóra képtelen, hiteles vezetı kre! Ez
Dr. Rigó Erzsébet átveszi adjunktusi kinevezését dr. Lakner László fıigazgató tan- és vizsgarend megreformálásával sem. Szorgalmazta, hogy az orvostanhallgatók minél több idıt töltsenek a betegek között, a közkórházakban. Így szólt az orvos tanulóifjúsághoz: „Csak a betegágy mellett készülhetnek fel a betegellátásra”…„Itt tanulják meg az észlelést és a róla való felelısséget, amelyeket utólag magukra vállalniok kell”. A betegért érzett felelısség mily szépen fogalmazódik meg e sorokban. Ezt is üzeni ma élı gyógyító kollégáinak Markusovszky. A változtatás elé sok akadályt gördítettek, mert a vaskalapos, skolasztikus szemlélető egyetemi tanárok inkább a változatlanság mellett voksoltak. De sikerült, mert sok támogatóra is talált, akiknek véleményét mindig fontosnak tartotta. Ettıl lett közös az ügy. A jó és értelmes célokért mindig sikerült közösséget formálnia. „Az egyesülési szellem korunk legtermékenyebb eszméje..... Egyesüljünk, hogy tehessünk” — így fogalmazódott meg 150 évvel ezelıtt a magyar orvosok összefogásának gondolata. Ez is Markusovszky üzenete. Fáradhatatlanul, nagy elszántsággal és elkötelezettséggel olyan eredményt ért el a pesti orvosegyetem fejlesztésével, ami szin-
Prof. Dr. Oroszlán György 5
Prof. Dr. Fehér János te példátlan. Az 1800-as évek második felében a magyar orvosegyetemi oktatás messze leszakadt Európától. Ezen is változtatni kellett. Ismét reformra volt szükség. Nem egy-két hónap alatt elérendı, hanem jól átgondolt, hosszú távú, reális célokat kitőzı változtatásokat kellett megvalósítani. Negyed század alatt 12 új tanszék megalapítása, köztük a közegészségügyé, főzıdik nevéhez. Ez utóbbi Európában másodikként kezdte meg mőködését. De ez az út is göröngyös volt. A jól átgondolt reformfolyamatok útjába is sok akadály került. Gyakran elıfordult, hogy — szavait idézve — „a szakszerő javaslat nagy módosítást szenvedett, s nem a tudomány és tudományosság, hanem némely helyi érdek alapján született döntés”. Ilyen és ehhez hasonló bátor kritikát az országgyőléssel szemben is megfogalmazott. A kitartó munka végül meghozta gyümölcsét. A XX. század elejére a magyar orvosegyetemi oktatás európai hírővé vált. Markusovszky üzenete számunkra így szól: a szakmaiság mellett bátran és egységesen kell kiállni, csak így érhetjük el céljainkat. Ma sem vesztette érvényét az a 150 évvel ezelıtt megfogalmazott feladat, amit ı „preventív gyógybánásnak” nevezett: meg kell tanítani, rá kell nevelni a magyar népet arra, amit ma egészségügyi kultúra néven foglalunk össze. Az Orvosi Hetilap megindításakor a célkitőzések mellett megfogalmazta az akkori orvostársadalom kötelességét is ily módon: „Az orvosi lap nem fogja a hazát felépíteni, sem tudományos csodát szülni. De ha minden becsületes munka megtermi gyümölcsét, ha a földmívelı földjét munkálva hasznos szolgálatot tesz a közjónak, mi is tehetjük azt, kötelességünket teljesítve, tudományunkat mővelve”. Nem kevés munka vár tehát ránk. Markusovszky nehezebb korban élt, de a mienk sem könnyő. Meríthetünk az ı példájából. Adjon erıt az ı lelkesedése, kitartása, hazája és betegei iránt elkötelezett alázata és szeretete, bölcsessége és józansága. Egyesüljünk, hogy tehessünk. Betegeinkért, kórházunkért, egymásért.
gyógyHÍRmondó
2007. június
MARKUSOVZSKY KULTUSZ VAS MEGYÉBEN ÉS A SZOMBATHELYI KÓRHÁZBAN
MARKUSOVSZK Y PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI
• tanulmány •
A korábbi évtizedek hagyományait folytatva az emlékünnepély keretében a Markusovszky Pályázat nyerteseinek Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos oklevelet adott át. A fıorvosi és másodorvosi kategóriában az elsı helyezettek 200 ezer, a második helyezettek 150 ezer, a harmadik helyezettek 100 ezer forint pénzjutalomban részesültek. A Markusovszky Pályázat eredménye: Fıorvosi kategóriában elsı helyezés az 2007. évben nem került kiadásra. Dr. Grasselly Magdolna Késıi idegrendszeri károsodások alakulása (összehasonlító vizsgálat 1983-1992 és 1993-2003 között) címő pályamunkával, illetve Dr. Toldy Erzsébet, Dr. Lıcsei Zoltán A hypothyreosis laboratóriumi vizsgálatának algoritmusa címő pályamunkával második díjban ré-
Prof. Dr. István Lajos A tanulmány célja, hogy az Orvosi Hetilap 150 éves jubileuma alkalmából összefoglalja és áttekintse azt a hagyományırzı kultuszt (továbbiakban: kultusz), amely a folyóirat alapító fıszerkesztıje, Markusovszky La-jos életmőve alapján Vas megyében és Szombathelyen kialakult. Hálával emlékezünk mindazokra, akik a kultusz kialakulásában, helyi és országos elfogadtatásában és fenntartásában közremőködtek. Külön köszönettel tartjuk számon Bencze József, Trencséni Tibor, Széll Kálmán és Fehér János érdemeit, akik a vasegerszegi (az egykori keményegerszegi) vonatkozások és emlékek feltárásával, méltó síremlék állításával, köztéri szoborral, írásaikkal vagy elıadásokkal hozzájárultak a kultusz általános elfogadtatásához és maradandóvá válásához. Felidézzük azokat a törekvéseket, amelyekkel Markusovszky Lajos szellemiségét akarták a helyi hatóságok, egészségügyi intézmények és orvosok fenntartani. Áttekintjük a kultusz eredményeit, ma is fellelhetı, maradandó értékeit és hatását Vas megye egészségügyére, illetve intézményeire. Rögzítjük azt az irodalmi bázist, amire évtizedek so-
szesültek. Harmadik helyezést ugyancsak a Toldy - Lıcsei szerzıpáros ért el az Endokrin obesitas címő pályamunkával. Másodorvosi kategóriában Dr. Bagoly Andrea, Dr. Pozsgai Zsolt, Dr. Bartalis Krisztina A vestibulárisan kiváltott myogén potenciál egy új vizsgáló eljárás a fül-orrgégegyógyászatban címő dolgozattal elsı helyezést értek el. Dr. Jáné Zoltán, Dr. Döbrönte Zolt
á
n
,
Dr. Lakner Lilla az Intraoperatív endoscopos polypectomia PeutzJeghers syndroma esetén címő dolgozattal második helyezést értek el.
A Markusovszky emlékelıadások és emlékplakett alapítólevele
Dr. Jáné Zoltán, Dr. Jáger László, Dr. Kneffel Pál, Dr. Koppány Csaba, A tanulmány megjelent az Orvosi Hetilap 2007. (148. évfolyam) 16. számában . 6
rán a kultusz alapult és a legfontosabb események krónikáját. ELİZMÉNYEK 1945-ben amikor a szombathelyi kórházba kerültem, teljesen ismeretlen volt elıttünk Markusovszky Lajos életmőve és Vas megyei vonatkozásai. Kizárólag azt tudtuk róla, hogy İ indította el az Orvosi Hetilapot, de mindarról, hogy ennek milyen történeti háttere volt és hogyan függött össze a magyarnyelvő orvosi szakirodalom megteremtésével, nem tudtunk semmit. Azt sem tudtuk, hogy hol van eltemetve és arról sem hallottunk, hogy Markusovszky Lajos valaha Vas megyében élt volna. A Markusovszky-kultusz eredményének kell tartanunk, hogy személye és életmőve ma Vas megyében általánosan ismert, emlékét intézmények ırzik, a nevével fémjelzett emlékelıadások összekapcsolódnak az 1848-49-es szabadságharccal és március 15-i nemzeti ünnepünkkel. DR. BENCZE JÓZSEF SZEREPE MARKUSOVSZKY LAJOS VASEGERSZEGI EMLÉKEINEK ÉS ÉLETMŐVÉNEK FELTÁRÁSÁBAN Dr. Bencze József uraiújfalui körzeti orvos volt, akit a népi gyógyászat érdekelt. Az ı körzetéhez tartozott Vasegerszeg is. Nagy érzéke volt a helytörténethez, az „oral historyhoz”, jó kapcsolatteremtı készségével nagyon széleskörő ismeretségre tett szert. Miközben a betegeivel és azok rokonaival a népi gyógyászatról beszélgetett és győjtötte annak tárgyi emlékeit, figyelt fel a Markusovszky Lajos honvédorvos ırnagyról szóló elbeszélésekre. A helytörténelem iránti érdeklıdés eredményeként kutatta fel Markusovszky Lajos vasegerszegi vonatkozásait, a Kiss és az Arz család történetét, és kiderítette, hogy Markusovszky Lajos a vaseger-szegi temetıben nyugszik. Bencze József az 1950-es években Vas megyében közismert közéleti szereplı volt. Az OrvosEgészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöki tisztét töltötte be. Nagyon jó kapcsolatban volt a megye és a sárvári járási, valamint a vasegerszegi vezetıkkel, hivatalos személyekkel. Tıle hallottam a Markusovszky Lajosról szóló elsı helyi emlékeket. Markusovszky Lajos családi kapcsolatait és emlékét az 50-es években nem volt
gyógyHÍRmondó
2007. június idıszerő feltárni és méltatni. Bencze József azonban jó kapcsolatteremtési és diplomáciai érzékkel Markusovszky Lajost kezdettıl, mint ’48-as honvédorvos ırnagyot és szabadságharcost mutatta be, méltatta, életével kapcsolatban a ’48-as szabadságharc és polgári forradalom eseményeit állította elıtérbe. Így volt lehetséges, hogy Markusovszky Lajossal a megye „hivatalos közvéleménye” kivételt tett, életútjának feltárását, életmővének méltatását teljes mértékben Bencze Józsefre bízta. A helytörténészek és a történetírók szerint azonban máig tisztázatlanok az alábbi körülmények: - Hogyan került Markusovszky Lajos elsı alkalommal Keményegerszegre? - Hol és hogyan ismerkedett meg feleségével, Kiss Zsófiával? - Hol tartózkodott a szabadságharc kezdeti idıszakában? Tisztázottnak tekinthetı hogy - Markusovszky Lajos nem vett részt harci cselekményekben és nem sebesült meg az ácsi csatában; - Lumniczer Sándor ajánlatára utazott Budáról Komáromba, illetve az ácsi csatában súlyos fejsérülést szenvedett Görgey Artúrhoz, akinek ettıl kezdve kezelését irányította és törzséhez tartozott (s ily módon törzsorvos volt); - Görgey Artúrt Világosig követte, majd kezelıorvosként számőzetésébe Klagenfurtba is elkísérte; - Görgey jelen volt Markusovszky halálát követıen az abbáziai gyászszertartáson, illetve a Magyar Tudományos Akadémia vezetıivel, neves tagjaival együtt 1893. április 25-én részt vett a keményegerszegi temetésen is. Bencze József rövidesen engem is — az akkori fiatal orvosgeneráció egyik tagjaként — bevont a síremlék helyreállításába és a Markusovszky Lajossal kapcsolatos tervei megvalósításába. Több ízben elvitt magával Vasegerszegre, helyszíni sétákon mondta el kutatási eredményeit és Markusovszky Lajos emlékével kapcsolatos terveit. Jelen voltam a helyreállított síremlék felavatási ünnepén. Emlékszem, hogy az események hatására kialakult lelkes hangulatban szövögettük a Markusovszky-emlékelıadások, a Markusovsz-ky-pályázat és a kórház elnevezésével kapcsolatos teveket. Bencze József nemcsak alkotó fantáziájával segítette a kultusz kialakulását, hanem az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete révén meglévı kitőnı szombathelyi és budapesti kapcsolatai révén is. Mindehhez járult lebilincselı elıadó készsége és publikációs ambíciói. Mindezek együtt alkalmasak voltak arra, hogy hamarosan az orvosi és a közvéleményben Bencze József testesítse meg Vas megyében és Szombathelyen Markusovszky Lajos emlékét. Így vált a kialakuló Marku-sovszkykultusz kristályosodási pontjává, amit szinte saját szellemi tulajdonának tekintett. Ennek alapján bízott meg azzal, hogy szövegezzem meg a Markusovszky emlékelıadások és emlékplakettek alapító levelét, valamint a Markusovszky-pályázat kiírását, amit még
a síremlékavatás napján meg is tettem. A késıbbiekben — mint a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Egészségügyi Szakosztályának titkára — engem választott ki gyakorlati feladatokban közremőködı munkatársának. Tanúja voltam, amint egyre több embert gyızött meg személyesen Markusovszky Lajos érdemeirıl és történelmi szerepérıl. Amikor késıbb Budapestre költözött, a Markusovsz-ky-kultusz több fontos közéleti szerepet betöltı tagja (a kezdeti években elsısorban Cselkó László és Széll Kálmán) vették át szerepét. A kezdeti évek eseményei ismeretében egyértelmően Bencze Józsefet kell a Vas megyei és a szombathelyi Markusovszky-kultusz kezdeményezıjének, majd spirituális rektorának tekintenünk. DR. TRENCSÉNI TIBOR SZEREPE AZ ORSZÁGOS MARKUSOVSZKYKULTUSZ ÉS AZ ÉLETMŐ ELFOGADTATÁSÁBAN Dr. Trencséni Tibor különleges és meghatározó szerepet töltött be Markusovszky Lajos életmővének „újra felfedezésével”, irodalmi feldolgozásával. Kiadványival az Orvosi Hetilap révén tudománytörténetileg fogalmazta meg és fogadtatta el Markusovszky Lajos elismerését a hazai orvosi közvéleménnyel. Külön érdeme, hogy mindezt egy olyan idıszakban tette, amikor eszmetörténetileg a nemzetköziség és a szovjet orvostudomány álltak a kultúrés tudománypolitika homlokterében. Nagy történeti és orvostörténeti felkészültséggel, kellı diplomácia készséggel, meggyızı személyes állásfoglalásaival ismertette és fogadtatta el mindazt, amit Markusovszky Lajos a magyar közegészségügyért, a magyarnyelvő oktatásért, a hazai orvosi irodalom megteremtéséért és a budapesti egyetemért tett. Arra is volt figyelme, hogy bemutassa az Orvosi Hetilap és Markusovszky Lajos tevékenységének nemzetközi szerepét. Ezzel lényegében azt a tudományosan megalapozott felfogást hozta létre, amely az Orvosi Hetilap, a magyarn yelvő orvosképzés és
Megemlékezés Markusovszy Lajos helyreállított vasegerszegi sírjánál Markusovszky Lajos reformtörekvéseit a reformkorhoz, nemzeti szabadságharcunkhoz kapcsolta, annak fontos részeként értelmezte. Mindez az ’50-es években „haladó hagyományként”, illetve „forradalmi örökségként” vált elfogadhatóvá. A Markusovszky-kultusz Vas megyei és szombathelyi elindítói számára mindez nélkülözhetetlenül fontos volt, mint országosan elfogadott álláspont. Ily módon mentes volt a nacionalizmustól és a provincializmustól. A Markusovszky-kultusz Vas megyei híveinek érdeme tehát nemcsak a helyi aktualitások felkutatásában és prezentálásában volt, hanem abban is, hogy a számukra ily módon adott elınyös lehetıségeket jól felhasználva, korán „intézményesítették” Markusovszky Lajos emlékét. Ez nyilvánult meg a megyei kórház elnevezésében, a Markusovszkyelıadások rendszeressé tételében, az évenkénti Marku-sovszky-pályázatok kiírásában, Markusovszky Lajos szobrának felállításában, emlékplakettek készítésében és a kórház elıtti utca Marku-sovszky Lajosról történı elnevezésében egyaránt. Mindezek elıfeltételét — az országos hátteret — Trencséni Tibor szakírói, szervezıi és fáradhatatlan elıadói tevékenysége teremtette meg. DR. SZÉLL KÁLMÁN SZEREPE A MARKUSOVSZKY KULTUSZ SZOMBATHELYI VONATKOZÁSAINAK ÁPOLÁSÁBAN ÉS IRODALMI FELDOLGOZÁSÁBAN Széll Kálmánnak különleges szerepe és érdemei vannak a kultusz fenntartásában, Markusovszky Lajos munkásságának sokoldalú feldolgozásában. Bencze József távozása után rá hárult a kultusz helyi életbentartásának felelıssége és gondjai. Szakmaitudományos tevékenységeit alapul véve, az „oral history” módszerérıl az orvostudományban elfogadott elemzı, feltáró, összefüggéseket és hatásokat kutató — egyszóval tudományosan megalapozott módszerekre — tért át. Széleskörő irodalmi tájékozódás és összegezés alapján kitartó következetességgel tartotta ébren a kultuszt, gyakran az
A Markusovszky-pályázat elsı hirdetmé 7
gyógyHÍRmondó évfordulókhoz és a szakmai rendezvényekhez kapcsolódva. Ily módon az évenként ismétlıdı emlékünnepélyeken 15 alkalommal(!) tartott irodalmi értékő megemlékezést, 8 közleményben számolt be a kultusz új eredményeirıl és 3 alkalommal az országos jellegő ünnepi megemlékezésekhez is hozzájárult. Mesterien kapcsolta össze a megemlékezések idıszerőségét elıtérben álló orvosi kérdésekkel (pl.: a Medicina betegközpontúságával). Külön érdeme, hogy az emlékezéseken nem maradt meg az orvostörténelem keretei között, mert módot talált arra, hogy orvosi, emberi és nemzeti tartásunk jelentıségérıl is szóljon. A kultusz érdekében végzett három évtizedes munkásságával elérte, hogy szőkebb pátriájában, a szombathelyi kórházban az évenkénti Markusovszky-emlékelıadások és megemlékezések az eseménynaptár szinte piros betősnek számító természetes ünnepei, melyek megtartották méltóságukat és jelentıségüket. DR. FEHÉR JÁNOS SZEREPE A MARKUSOVSZKY KULTUSZ HAZAI FENNTARTÁSÁBAN ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉBEN Az idıközben bekövetkezett jelentıs társadalmi, gazdasági és szemléleti változások ellenére Dr. Fehér János fenntartotta Markusovszky Lajos emlékét, az Orvosi Hetilap meghatározó szerepét a korszerő hazai közegészségügy és orvostudomány kialakulásában. Újabb adatokkal és összefüggésekkel gyarapította Markusovszky Lajos emlékét és szellemi örökségét. Elıadásaival és közleményeivel, a szombathelyi és vasegerszegi Markusovszkyünnepségeken történt aktív részvételével példamut atóan járult hozzá a Markusovszky-kultusz fennmaradásához. Az Orvosi Hetilap alapítása 150 éves évfordulójának méltó megünneplésével és a helyi hagyományok országos jelentıségővé tételével Fehér János professzornak elévülhetetlen sze-repe van abban, hogy rohamosan fejlıdı és átalakuló világunkban, a magyar egészségügy mai nehéz idıszakában sem ment feledésbe Markusovszky Lajos életmőve, és nem szőnt meg országos, illetve Vas megyei és szombathelyi kultusza sem.
2007. június néhány név, úgymint Szentágothai János, Kerpel-Fronius Ödön, Romhányi György, Frank Kálmán, Magyar Imre, Kudász József és Donhoffer Szilárd. Kezdetben rendszeres volt, hogy a környezı államok néhány ismertebb tudósa is tartott Markusovszky-emlék-elıadást. A Markusovszky Lajos nevét viselı megyei kórház 52 év óta a Markusovszkykultusz bázisintézetének tekinthetı, igazgatói közül különösen sokat tettek ez ügyben dr. Cselkó László, dr. Szvoboda Jenı, dr. Gelencsér József, dr. Kovács L. Gábor és dr. Lakner László. Földrajzi közelsége miatt négy évtizeden át a hegyfalui Tüdıszanatórium vállalta a Markusovszky-síremlék gondozását, akkori igazgató fıorvosai dr. Fauszt Imre, dr. Marczinkiewitz Andor és dr. Gautier Barna teljes mértékben magukévá tették a Markusovszky emlékével kapcsolatos törekvéseket, a sír gondozását és az évenkénti vasegerszegi emlékünnepségek megrendezését. A hegyfalui szanatórium megszőntével szerepét a vasegerszegi önkormányzat vette át és az utóbbi idıkben teljes mértékben betöltötte azt az őrt, ami a hegyfalui Szanatórium megszőntével keletkezett. A Markusovszky-kultusztól nem lehet elválasztani a Markusovszky kúria történetét és helyzetét. Ilyen szempontból új korszak kezdıdött, amikor több ízben cserélıdött bérlık után a kastélyt privatizálták és Kondor János személyében egyrészt értı, másrészt perspektívában gondolkodni tudó tulajdonos kezébe került az általa teljesen felújított kastély sorsa. A 2007. március 15i ünnepélyen nemcsak a korábbi szokásoknak megfelelıen a kastély homlokzatán lévı Markusovszky-dombormő elıtt zajlott le az emlékünnepség. A március 15-ére való emlékezés és a sírnál tartott emlékbeszéd és koszorúzás után a felújított kastély impozáns „fehér szalonjában” sor kerülhetett az elsı orvostudományi elıadásra, amelyben Fehér János professzor adott
Ünnep az Ápolók Nemzetközi Napján
A MARKUSOVSZKY KULTUSZ MARADANDÓ EREDMÉNYEI VAS MEGYÉBEN ÉS SZOMBATHELYEN
• Dr. Baráthné Kerekes Ágnes oktatási memedzser
A szombathelyi megyei kórház igazgató-fıorvosai 1955 óta kiemelt fontosságú rendezvényként kezelik az évenként megtartott Markusovszky-emlékelıadásokat, a megye és a kórház orvosai számára évente k i í r t M a r k u s o v s z k y- p á l y á z a t o k a t , Markusovszky síremlékének évenkénti ünnepélyes megkoszorúzását és a rendszeres kapcsolattartást mindazokkal, akik a Markusovszky-kultusz-ban közremőködnek. A Markusovszky-emlékelıadásokat valóban a hazai orvostudomány legismertebb képviselıi tartották, közülük csupán
Florence Nightingale, az ápolói hivatás elsı professzionális képviselıje emlékének tiszteletére idén május 9-én került megrendezésre az Ápolók Nemzetközi Napja kórházunkban. A program az ünneplésen kívül — hagyo-mányosan — pontszerzı tudományos üléssel egészült ki, ahol 35 féle szakterület képviseltetette magát a diplomás ápolóktól a mőtıssegéd szakképzettségőekig. A rendezvény ennek tudatában az „Egészségügyi szakdolgozók sokirányú 8
tevékenysége” alcímet kapta. Az Ápolók Nemzetközi Himnusza után Süle Zsófia, a Szent-Györgyi Albert Középiskola tanulója szavalatát hallgathattuk meg. A vers címe „Mert egyedül néked” , amely egy infarktuson átesett tanárnı ápolásával kapcsolatos gondolatokat mutatja be megható módon. A köszöntések után Kiss Anita diplomás osztályvezetı ápoló levezetésével kezdetét vette a szakmai program. A tudományos ülés elsı elıadója Dr. Káldy Zoltán osztályvezetı fıorvos az ápolók minıségfejlesztési feladatairól beszélt, amiben hangsúlyt kapott az Integrált Irányítási Rendszer (IIR) bevezetése és fejlesztése. Ezt követıen Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos az egészségügyi reformok és azok hatásáról tájékoztatta a résztvevıket, majd átadta „Az év szakdolgozója „ kitüntetést és a hozzá tartozó 100 000 Ft pénzjutalmat Bol-fánné Góczán Zsuzsanna diplomás epidemiológiai szakápolónak. Ez a díj immár 5. éve kerül átadásra, amit az a szakdolgozó kaphat, aki legalább 10 éve dolgozik kórházunkban és kiemelkedı emberi, valamint szakmai teljesítményen kívül a tudományos munkában is megállja a helyét. A következıkben Dr. Mosonyi Tamás szakorvos, az interperszonális kommunikáció fo-lyamatos fejlesztésére hívta fel a figyelmet szemléletes elıadásában. A „Döntési helyzetek az ápolásban” címő elıadás szerzıje Szabó Péterné diplomás osztályvezetı ápoló volt. Az ápolás ezirányú felelısségét egy esetbemutatással reprezentálta. A szünet utáni rész elsı elıadója, Bolfánné Góczán Zsuzsanna a nosokomiális fertızések és megelızésük tapasztalatait ismertette, különös tekintettel a Calici vírus okozta megbetegedésekre. Végül Péczeli András egyetemi ápoló, vezetı mőtıs szakasszisztens elıadásában a team-munka jelentıségérıl beszélt, ahol részletesen számbavette a szakdolgozói munka során szükséges különbözı szakképzettségő munkatársak által végzett csapatmunka tetten-érhetıségét, jelentıségét. A rendezvény végén — meglepetésként — a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Vas megyei szervezetétıl Kristófné Szabó Gabriella csoportvezetı asszisztens kapott elismerést munkájáért. Fontos, hogy ezt a napot megünnepelhetjük az egész világon, hiszen a széles értelemben vett ápolói hivatás ısidıktıl fogva a betegek jólétének biztosításán fáradozik. Ilyenkor az ünneplı közönségnek a többiekre kell gondolnia, hiszen társaik ezalatt is a betegek szükségleteinek kielégítését tartják szem elıtt, még akkor is, ha egyre kevesebben vannak és egyre több
gyógyHÍRmondó
2007. június
A Sürgősségi Betegellátó Tömb ünnepélyes avatása • Dr. Baráthné Kerekes Ágnes oktatási memedzser Medárd napján, 2007. június 8-án, napfényes idıben, ünnepi külsıségek mellett került megrendezésre a 3 éve elkezdett építkezés beteljesüléseként a Sürgısségi Betegellátó Tömb avatása. Az eseményen jelen voltak az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai és Kutató Intézet fıigazgatója, a Vas Megyei Közgyőlés elnöke, Kovács Ferenc, Marton Ferenc és Majtényi László alelnökök, a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságának elnöke, Horváth-né Stukics Erzsébet, Dr. Kun László megyei fıjegyzı, országgyőlési képviselık, a Vas Megyei Közgyőlés és Szombathely Város Közgyőlés képviselıi, az ÁNTSZ, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetıi, polgármesterek, a történelmi egyházak képviselıi, hazai és külföldi vendégek, a megye háziorvosai, kórházunk osztályvezetı fıorvosai, vezetı szakdolgozói, szakszemélyzete és nem utolsó sorban az épület tervezıi, építıi, bonyolítói. Az esemény helyszíne a megújult Markusovszky szobor elıtt elhelyezkedı dísztér területén, az új létesítmény Gyöngyös-patak felıli bejárata elıtt ideálisnak és méltónak bizonyult. Az ünnep hangulatát kulturális mősor emelte. Kürtkvartett, szavalat és pergı ritmusú népi-tánc mind a jól végzett munka és ünneplés hangulatát emelte. Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos elızetesként köszöntötte a megjelenteket, majd így folytatta: „Elkészült a nagy mő! A sürgısségi tömb épülete, tárgyi felszereltsége európai színvonalú. Magyarországon ezt csak a Központi Honvédkórház múlja felül, amely építészetileg és technikai felszereltségét illetıen is más dimenziót képvisel, de lényegesen nagyobb lakosságszám ellátására is hivatott. Hogy itt Szombathelyen a sürgısségi ellátóhelyet milyen tartalommal tudjuk megtölteni, az rajtunk múlik, kisebb részt a kórház egész kollektíváján, nagyobb részt az itt dolgozókon. Kétségtelen tény, hogy a sürgısségi tömb beindulása új filozófiát kíván tılünk, az intézmény valamenynyi dolgozójának gondolkodását meg kell változtatni, kisebb „agymosásra” lesz szükség. De meg kell hogy változzon a betegek mentalitása is. A kórház „egykapus” sürgısségi belépése azt jelenti, hogy a szülını és a nem baleseti ellátást igénylı gyermek kivételével minden sürgısségi beavatkozást igénylı beteg elsı ellátása ebben az épületben történik a nap 24 órájában, hétköznap, hétvégén és ünnepnap egyaránt. Egy átadás során mindig felmerülnek a fenntartási költségek. Visszaemlékszem
2004. október 28-ra, amikor az alapkıletételkor magam is nagyon lelkes és optimista voltam. Tudtam, tudtuk, hogy ez a tömb többletbevételt nem fog hozni, de a kórház akkori anyagi kondíciói bıven megengedték, hogy bevállaljuk ennek az épületnek a mőködtetését. Ha tudtuk volna 3 évvel ezelıtt, hogy milyen anyagi helyzetbe kerül a kórház 2007-re, valószínő nem vállaltuk volna fel ezt a beruházást. Viszont ha belátjuk, hogy a kórház mégis a betegekért van, akkor azt kell mondanom, hogy még ilyen körülmények között is vállalni kellett ezt az anyagi terhet, az anyagi csıd kockázatát is. Természetesen lehetne valamit javítani sürgısségi ellátásunk anyagi kondícióin, ha meg is hallgatnának bennünket. Nem tudjuk elérni már évek óta például, hogy a sürgısségi indikációval velıürszegezéssel végzett csípı és combcsontmőtéteket valós értékükön fizesse ki a biztosító intézményünknek. Pedig már évek óta elvégezzük ezeket a mőtéteket valós anyagi ellentételezés nélkül. És sorolhatnék még jónéhány hasonló problémát, amely rontja kórházunk anyagi kondícióit. A legtöbb szakmában a regionális szerepünket egy tollvonással megszüntették. Több szakmában a Vas megyei betegeket illetıen sem kaptunk területi ellátási kötelezettséget, ezzel együtt feltehetıleg a finanszírozás alapját képezı arányos súlyszámokat sem kaptuk meg. A Lovasberényben kialkudott virtuális 40 ágyra számított súlyszámnak csak a 40 százalékát adta le a biztosító. Területi ellátási kötelezettségünknek a sárvári kistérséggel történı bıvítését nem ellentételezték megfelelı súlyszámmal. A szívkatéteres laboratórium súlyszámtöbblet nélkül mőködik, holott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ez év február 1-tıl befogadta a tevékenységet. Hangsúlyozom, amikor a problémákról beszélek, nem arról van szó, hogy ellene vagyok, ellene lennénk az egészségügyi reformnak. Az egészségügyi reform elkerülhetetlen volt, más kérdés, hogy én, de hozzám hasonlóan sokan mások is másképpen csináltuk volna. Az is igaz, hogy én, de mások sem kerültünk kormányzati pozícióba. Nem értjük, hogy miért kellett az aktív kórházi ágyak számát a fejlett nyugat-európai országok átlaga alá vinni. A legfejlettebb 12 nyugat-európai országban a tízezer lakosra jutó aktív kórházi ágy 40, Magyarországon 39, Vas megyében 37. Pedig a magyar lakosság egészségi állapota a középeurópai országok viszonylatában is az egyik legrosszabb. De a kórházi ágyak számába lassan már bele is nyugszunk. Viszont végképp nem értjük, hogy miért igazították a finanszírozást a csökkentett ágyszámhoz. Azzal nem lesz jobb a magyar lakosság egészségi állapota, hogy a kórházi ágyak csökkentek. 9
A betegek száma egyik napról a másikra nem fog csökkenni. Nem csupán az egészségügyben dolgozók tehetnek róla, hogy sok beteg fekszik kórházi ágyon, holott járóbetegként is elláthatók lettek volna, illetve egynapos sebészeti ellátás keretében is orvosolni lehetne problémáikat. Tudomásul kellene venni, hogy ez nem Amerika! A szociális, a kulturális, a családi háttér, az otthoni higiénés viszonyok sok esetben olyanok Magyarországon, amelyeket figyelembe kellene venni, amikor bizonyos egészségügyi ellátási formákat a nyugat-európai vagy az amerikai egészségügyi szolgáltatásokkal vetünk össze. Ez kérem az alma és a körte esete, kétségtelen mindkettı gyümölcs, de az almát az almával, a körtét pedig a körtével szabad csak összehasonlítani. Ha az almát a körtével hasonlítjuk össze, ugyanoda jutunk, mint azok, akik a kórházi halálozások esetében a kórbonctani és klinikai diagnózisokat hasonlították öszsze, és jutottak arra a következtetésre — amely messze van a valóságtól, finoman fogalmazva nem igaz —, hogy a klinikusok tévesen diagnosztizálják Magyarországon a kórházban meghaltak egynegyedét. Mi, az egészségügyben dolgozók is érdekeltek lennénk egy valódi egészségügyi reformban. Viszont bennünket is meg kellene hallgatni, talán valami értelmeset mi is hozzá tudnánk tenni, tudnánk finomítani, netán javítani a sok esetben félresikerült központi elképzeléseken. De tudjuk támogatni is a sikeres dolgokat. Például követendı lenne az akut betegellátás egészében az a rendszer, amely a szülészeti ellátásban végül is kialakult. Mivel az újszülöttet nem lehet visszaparancsolni az anyaméhbe — ha ı úgy akarja, úgy gondolja, akkor meg is fog születni — nagyon helyesen cselekedett az egészségügyi tárca, hogy a szülés esetében nincs ágykorlát, nincs finanszírozási korlát. Ha az aktív ellátás egészében felszabadítanánk az ágyszám és finanszírozási korlátokat, akkor talán nem lennének „salgatórjáni idegsebészeti esetek”, nem kellene a súlyos betegeket a fél országon végigcipelni, amíg befogadó intézményre találnak. A nem akut ellátást igénylı betegségek esetében viszont lehetne korlátokat támasztani ágykapacitásokkal, finanszírozási szabályokkal. Csak azt kellene eldönteni, hogy egyes betegségek esetében milyen hosszú várakozási idı az, amely egy krónikus beteg számára elviselhetı, amely a társadalom egésze számára is elfogadható mind erkölcsi, mind anyagi szempontból. Tehát a kormányzatnak is vannak támogatandó elképzelései és jó döntései. Például jó döntést hozott a kormány, amikor 3 éve közel 2 és fél milliárd forintot biztosított kórházunk sürgısségi tömbjének megépítéséhez. A megyei önkormányzat is jól döntött, amikor ezt megtoldotta 130 millió fo-
gyógyHÍRmondó rinttal. Valószínő a megyei kórház vezetése maga is helyesen járt el, amikor a legkorszerőbb mőszerpark biztosítása érdekében több mint 50 millió forintos beszerzést vállalt fel. Ilyen összefogással egy impozáns, európai szinten kivitelezett és felszerelt sürgısségi tömb átadására kerül sor a mai nap. Az épület megjelenésében pozitívan minısíti a tervezıket, a kivitelezı Fertıdi Építı és Szolgáltató ZRT-t, a bonyolító VASBER ZRT-t, és a kórház részérıl a Mőszaki Osztályt, valamint azokat a kórházi dolgozókat, akik az épület végsı takarítását és berendezését elvégezték. Végezetül abban a reményben köszöntök minden kedves vendéget, hogy ez az átadás csak kezdete egy kórházi fejlesztési sorozatnak, és a következı idıszakban, években újabb épületek, berendezések rekonstrukcióját, átadását ünnepelhetjük együtt a magunk örömére, a betegek javára.” A köszöntıt követıen Kovács Ferenc, a Megyei Közgyőlés elnöke szólt az ünneplı közönséghez. Bevezetıjében Kölcsey Ferenc Huszt címő versébıl idézett, „Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül”. Hangot adott annak, hogy ebben a szép pillanatban, amikor egy ilyen korszerő, modern épületet avatunk, mindenképpen örülni kell. Örülni kell annak, hogy ez az épület reményei szerint, hosszú évtizedekig a megye lakosságának érdekeit szolgálja. Örülnünk kell, mert az új évezredben egy új épületben, a legmodernebb technológiával és technikával felszerelt épületegyüttessel tudja fogadni a kórház a rászorulókat. Örülni kell, és köszönet illeti a kórház valamennyi dolgozóját azért, hogy az itt folyó egészségügyi munka színvonala és a politikai kényszer ösztönözte mind a helyi, mind az országos politikusokat a beruházás megvalósulására. Emlékeztetett, hogy a 1990-es évek közepén nagyon szép álmok fogalmazódtak meg, de a félresiklott tervek alapján majdnem csıdközeli állapotba került a kórház. A kórház talpra állt és nemcsak a vezetésnek, de az itt dolgozóknak is köszönhetı, hogy példaértékő gazdálkodást és egészségügyi ellátást folytató intézménnyé vált. A politikusoknak az a kötelessége, hogy választóink érdekében megpróbálja a legjobbat elérni. Meg kell köszönni az elızı kormánynak is azt, hogy úgy gondolták, az itt dolgozók munkája megérdemli az új létesítmény megépítését. Elmondta, hogy sok vita volt az építkezés megkezdésekor, hogy vajon erre a helyre kell-e építeni, mivel építészek, természetvédık számoltak azzal a kárral, ami a parkban levı fák és növényzet kivágásával jár. Felmerült a kérdés, vajon hogyan mőködik majd a kapcsolat a bejövı betegeket fogadó tömb és a különbözı fekvıbeteg osztályok között. A legpesszimistábbak számára is eloszlik a kétely, ha végigjárják az épületet. Tervezıi bravúr jött létre, mert egy jól kiépített, zárt, logikus rendszeren keresztül történik a betegek fogadása, osztályozása, és a megfelelı osztályra juttatása. Bejelentette, hogy a Regionális Operatív Program keretében több mint 8 milliárd forint értékő támoga-
2007. június tásra pályáznak a szükséges önrész biztosításával. Reményei szerint így a környezı belgyógyászati épületek az új tömb színvonalára emelkedhetnek. A Vas Megyei Közgyőlés döntése alapján kötvényt fognak kibocsátani és ennek fedezetébıl kívánják a fejlesztéseket megvalósítani, mint például egy új MR készülék beszerzését. A továbbiakban türelmet kért a dolgozóktól, hiszen a váltás mindenki számára egy tanulási folyamatot igényel, ami az egész rendszer optimális átalakítása, maximumának elérése érdekében történik. Beszéde végén a Vas Megyei Önkormányzat kitüntetéseit adta át a tervezı, építı, bonyolító cégek vezetıinek, Kovács Istvánnak, Khaut Andrásnak és Horváth Tibornak. A miniszter távollétében Dr. Kincses Gyula fıigazgató beszéde következett, aki elmondta, hogy nem lenne tiszte az avatóbeszéd tartása, de a Miniszter Asszony üdvözletén kívül szeretne néhány gondolatot mondani. Említette, hogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetık Kongresszusán Szegeden jelezte, hogy Szombathelyre jön kórház átadásra, és ezért nélkülözniük kell az ülésen. Valaki megkérdezte tıle, hogy talán nem bezárásra me-gy-e? Gondolatát úgy folytatta, hogy érti az elıtte szólók reformmal kapcsolatos aggodalmát, az eredmények féltését, de olyan világban élünk, hogy a reform nem egyenlı csak az építéssel, az osztogatással. Egész Európa az elıtt a kihívás elıtt áll, hogy a jóléti rendszereket megfelelı hatékonysággal átalakítsa és fejlessze. Ezt célozza a magyar egészségügyi reform is. Ebben a folyamatban egyszerre van jelen a rombolás, átalakítás, szőkítés, bıvítés, bezárás és átadás. Kovács Ferenc elnök szavaira hivatkozva megemlítette, hogy a Sürgısségi Betegellátó Tömb építése is elıször fakivágással kezdıdött és utána épülhetett meg a gyönyörő épület. Az egész átalakítás az erıforrások koncentrálásáról szól, ez a szakmai és pénzügyi erık koncentrálását is jelenti. Kevesebb, de jobban felszerelt kórházak kellenek. A kórházi régi kapacitásokat viszont az „Új Magyarország" fejlesztési terv segítségével kell átalakítani és közelebb vinni az ellátást a lakossághoz. Fizikailag lehet, hogy sok korház messzebb kerül a lakosoktól, ugyanakkor a kistérségi járóbetegellátás, nappali kórházak, egynapos sebészeti központok közelebb fognak kerülni a betegekhez. Ezt célozza a súlyponti kórházak rendszerének kialakítása és a megkezdett sürgısségi projekt, ami ennek a kórháznak a jövıjét is adja. Mint mondta, egy szakmai elvek szerinti, hierarchizált ellátó rendszer felépítése a megoldás. Térségünk speciális helyzetben van, mert nincs egyeteme, ami természetes központja lehetne a régiónak. Az a jó folyamat már látható, hogy versengés és egymásra mutogatás helyett a három megye úgynevezett osztott központokban végezné a megosztott regionális feladatokat. Hivatkozott a korábban elhangzottakra, miszerint a mő elkészült. Ez az építıkre, kivitelezıkre vonatkozik, mert az egészségügyi dolgozók számára csak most kezdıdik a munka. Be 10
A kezdet...
gyógyHÍRmondó
2007. június
...és elkészült a nagy mő
11
gyógyHÍRmondó
2007. június
2007. április 1. - 2007. május 31. 31 . JUBILEUM BELÉPİK ORVOSOK Dr. Görög Balázs - általános orvos Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Köves Ilona - szakorvos Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Dr. Sinkó Gabriella Zita - általános orvos Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály Király Éva - szakgyógyszerész Intézeti Gyógyszertár Gyógyszertári asszisztens 1 fı Gyógyfoglalkoztató-gondozó
Ezúton is köszöntjük kórházunk azon dolgozóit, akik 2007. április - május hónapban jubileumi jutalomban részesültek !
25 ÉVES Czotterné Sámson Ágota - csoportvezetı Felnıtt Pszichiátriai Gondozó
Dr. Szemlédi Ferencné - szakgyógyszerész Intézeti Gyógyszertár
30 ÉVES 1 fı
Katona Ferencné - elıadó Mőszaki Osztály
Kovács Antalné - csoportvezetı asszisztens Radiológiai Osztály
KILÉPİK
ORVOSOK Dr. Turay András - fıorvos Szülészet-Nıgyógyászati Osztály Dr. Turzó Ildikó - általános orvos Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Pszichopedagógus Gyógyszertári asszisztens 2 fı Ápoló Boncmester 1 fı Orvosirnok 2 fı Textíliaszámláló csoportvezetı Szennyesruha átvevı Segédápoló 2 fı Beteghordó 1 fı
Öhm Károlyné - pulmonológiai szakaszszisztens Megyei-Városi Tüdıgondozó és Tüdıszőrı
40 ÉVES Bíró Zsoltné - osztályvezetı ápoló Általános Belgyógyászati Osztály
Lukács Jánosné - általános asszisztens EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum
1 fı
5 fı
4 0 É V E S NYUGDIJAZÁS Balogh Sándorné - csecsemıgondozó
1 fı 1 fı
M E G H Í V Ó VAS MEGYEI MARKUS OVS ZKY LAJOS ÁLT ALÁNOS, RE HABI LIT ÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ EGYETEMI OKT AT ÓKÓRHÁZ
2007. június 28-án (csütörtökön) 1500 órakor rend ezi meg a
SEMMELWEIS EMLÉKÜNNEPÉLYT a Ro mhán yi-t er emben, ame lyre Önt és mu nk at ár sait t iszt elet t el meg h ívja.
2007. június VII. évfolyam 3.szám
ÍRMONDÓ
Tiszteletbeli ápoló • Dr. Baráthné Kerekes Ágnes oktatási menedzser A Magyar Ápolási Egyesület május 10 -én Budapesten rendezte meg országos ünnepség keretében az Ápolók Nemzetközi Napját. A neves eseményen az egészségügyi miniszter kitüntetéseket adott át, és itt került sor két tiszteletbeli ápoló avatására is, s köztük az egyik Dr. Bokor Nándor fıorvos volt. A fogadalomtétel után Bugarszky Miklós elnök hagyományosan egy szép keményített fityulával „koronázta meg” az újdonsült tagot. A több száz résztvevı nagy örömmel konstatálta a beiktatást, hiszen a fıorvos úr által írt tankönyvbıl tanulták az ápolói szakmát. A beiktatás elıtt ismertették Dr. Bokor Nándor fıorvos életútját.
Dr. Bokor Nándor 1961 óta dolgozik a szombathelyi Markusovszky Kórházban, más munkahelye nem volt. Infektológiából és belgyógyászatból szerzett szakképesítés után érdeklıdése a gastroenterologia felé irányult. Ezen belül is a gastroenterológiai endoszkópiát mővelte szívesen és teszi jelenleg is az általános betegellátás mellett. 1972ben adjunktus, 1977 óta fıorvos a jelenlegi Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályon. 1963 óta tanít belgyógyászatot — és átmenetileg gyógyszertant — az ápolóképzés különbözı területén, elıbb munkamelletti tanfolyamokon, majd szakiskolában, késıbb szakközépiskolában alapképzésben, illetve szakosító képzésben. Elıbbi képzési formák átszervezése után jelenleg az egészségügyi szakiskolában oktat. A 70-es évek végén bízták meg tankönyvírással (belgyógyászati szakápolástan), ezt követıen pedig egy — az akkori képzésnek megfelelı — ápolástan tankönyv szerkesztésével. Utóbbi átdolgozás után hét kiadást ért meg. Részt vett az egészségügyi fıiskola számára szerkesztett jegyzet megírásában is. Ezen idı alatt szaktanácsadói és vizsgaelnöki megbízatásai voltak. Fıiskolai oktatói munkája során vizsgabizottsági tag, gyakorlati vizsgákon elnöki teendıket lát el, szakdolgozatokkal kapcsolatban pedig részben konzulens, részben opponens megbízatásai vannak. Ápolási ismereteit a gyakorlatban szerezte meg. Olyan osztályon kezdte pályafutását, ahol igen tapasztalt nıvérek dolgoztak és az osztályvezetı fıorvos, Zsámbéky Pál szokatlanul nagy súlyt helyezett az ápolásra. Igen magasra helyezte a mércét és azt következetesen számon is kérte. Szigorúsága nem rettentett el senkit, sıt a nıvérek rajongásig szerették. Néhányan közülük most is dolgoznak és a munkastílusuk most is példamutató. A nıvérek fiatal orvos korában Bokor fıorvost szívesen és igen tapintatosan vezették be — mint érdeklıdı orvost — az ápolási munka írott és íratlan szabályaiba, rejtelmeibe. Többek között ennek köszönhetıen kötelezte el magát az ápolás és az orvoslás egysége mellett. Az itt szerzett tapasztalatait érvényesíti az oktatásban is. Hitvallása: az ápolás nem önálló tudomány, az orvoslás sem az, csupán a kettı együttesen jelenti a be-
VAS M EG YEI M ARKUSO VSZKY LAJO S ÁLTALÁNO S, REHABI LI TÁCI ÓS ÉS G YÓG YFÜRDİ KÓRHÁZ • EG YETEM I O KTATÓ KÓ RHÁZ l apj a
A szerkesztıbizottság elnöke: Dr. Lakner László • A szerkeszıbizottság tagjai: Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr.Horváth Boldizsár, Dr.Káldy Zoltán, Dr. Király István, Dr. Kocsis Eszter, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet Felelıs kiadó: Dr. Lakner László Felelıs és tervezı szerkesztı: Miklósi H. Csaba Szerkesztıség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 3. Pf. 143, tel.: 94/312 172 Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék:5152 • e-mail:
[email protected]
12
