GYÓGYHÍRMONDÓ
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ 2010. SZEPTEMBER EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT
2010 . sz eptember X. év folyam 4 . szá m
ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! Az egyik helyi napilap SMS-rovatában egy olvasó – valószínűleg kórházi dolgozó – véleményéből arra lehet következtetni, hogy ő feladná az intézmény pénzügyi stabilitását, és inkább a méltatlanul alacsony béreket emelné. Ezzel a véleményével nincs egyedül, sokan gondolkodnak így a kórház dolgozói közül. Eladósodni vagy fenntartani a pénzügyi egyensúlyt? – ez az egyik kardinális kérdés a kórház működésében. Az intézményi eladósodást szorgalmazókat azért nem értem, mert a magánéletben – gondolom – ők sem kötnek fedezetetlen pénzügyi tranzakciókat. A kórház vezetésétől viszont ezt elvárnák. Tudomásul kell vennünk, hogy a kórház elsősorban a betegekért van. Tisztában vagyok azzal, hogy a kórházi dolgozók többségében ez a kijelentésem „kiveri a biztosítékot”. Ugyanakkor talán sokan egyetértenek velem abban, hogy a dolgozók magasabb jövedelmét nem spórolhatjuk meg a betegek gyógyításában nélkülözhetetlen gyógyszereken, nem tudjuk már tovább csökkenteni a betegellátásban használatos fogyóeszközöket, de a diagnosztikában és a gyógyításban használatos eszköz- és műszerpark cseréjére is pénzt kell fordítani. Ha kínnal és keservvel is, de az adott körülményekhez viszonyítva – figyelembe véve a hazai egészségügy helyzetét – egy színvonalas ellátást kell biztosítanunk, mert különben a betegek elkerülik kórházunkat, elpártolnak tőlünk, és más egészségügyi intézményt választanak. Viszont a kórház a bevételeit a betegek után kapja. Tehát a beteg a kórházi dolgozók szerény megélhetésének a forrása. Ez mind mellébeszélés, mert az eladósodás lehetővé tehetné a bérek emelését, nem kellene a betegellátáson semmit sem spórolni, az adósságállomány mindent kibír, egyébként a Kormány úgyis konszolidálja a csődbe jutott kórházakat – hallom a szirénhangokat. A kórházi pénzügyi csőd kezelése azért ennél sokkal bonyolultabb kérdés. A Közbeszerzési törvény értelmében a kórház beszállítói a fizetési határidőn túli tartozásállományt egyszerűen leemelhetik a kórház banki folyószámlájáról. Ezzel egy olyan helyzet is előállhat,
hogy a dolgozók bérét nem tudja az adott intézmény kifizetni. 100 millió forint feletti fizetési határidőn túli tartozásállomány esetén a tulajdonos önkormányzat köteles pénzügyi biztost kinevezni az eladósodás megállítására, a felhalmozott adósságállomány kezelésére. A mi kórházunk is megtapasztalta már 2000-ben, hogy az önkormányzati biztos csak elbocsátásokban, a raktárkészletek felélésében és az adósságállomány átütemezésében tud gondolkodni. Tehát a kórház dolgozói szenvedik meg előbb vagy utóbb az adósságállomány rendezését, ezért jobb azt inkább megelőzni. Az nem lehet, hogy a Kormány ne konszolidálja a csődbe jutott kórházakat! – hallom ismét még erősebben a szirénhangokat. És hivatkoznak 2003-ra, amikor több mint 300 millió forintot kapott kórházunk is az adósságállomány rendezésére. Viszont ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy a pénzügyi támogatásban több mint 60 millió forinttal a megyei önkormányzat is részt vett, mert ez volt a kormányzati támogatás feltétele. Ilyen feltételekkel ma már a kórházak valószínűleg nem tudnának a konszolidációhoz hozzájutni, mivel az elmúlt kormányzati ciklusban pénzügyileg meglehetősen kivéreztették az önkormányzatokat, köztük kórházunk tulajdonosát, a Vas Megyei Önkormányzatot is. Egyébként is egy tulajdonos önkormányzatnak nem a kórház működtetésében kell helytállni, hanem a fejlesztésekben. És ez utóbbit illetően egy rossz szavunk sem lehet. Több kisebb volumenü eszköz – altatógépek, UH-készülék – beszerzése mellett a megyei önkormányzat vállalta a haemodinamikai műszerpark és az MRI költségét is. De elígérkezett a megyei testület az EU-s fejlesztések – a struktúraátalakítás (műtők, a sterilizáló, a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály, a 3 belgyógyászati osztály, a Neurológiai Osztály, a Reumatológiai Osztály és a Bőrgyógyászati Osztály rekonstrukciója), a regionális onkológiai centrum kialakítása, a műtőblokk energiaracionalizálása, a rehabilitációs fekvőbeteg szakellátás komfortosítása, a PIC eszköz- és műszerbeszerzése – saját erejének biztosításában is 1,5 milliárd forint összegben.
TARTALOM Tájékoztatás a 2010. évi béren felüli juttatásokról • Rezidensek rendszerbe vétele • Egészségügyi Szakdolgozók XLI. Kongresszusa A járóbeteg szakellátásáról • 2009. és 2010. évben szerzett szakvizsgák • Huszka operettgála kórházi dolgozóknak In memoriam: Dr. Marsovszky László, Bokor Béla, Geider Erzsébet, Horváth Istvánné, Fehér Jánosné
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
Minek a kórház fejlesztésébe ennyit beleölni, inkább bérfejlesztésekre kellene fordítani – hallani még mindig a kifogásokat, az elégedetlenséget. Erre csak annyit tudok mondani, aki önmaga nem áldoz fejlesztésekre, az központi támogatásokra sem számíthat. Ma a megyei kórház Vas megye legnagyobb foglalkoztatója, de könynyen elveszíthetjük ezt a szerepet. A jelenlegi egészségügyi szaktárca – nagyon helyesen – bizonyos speciális szakfeladatok esetében a túlzott decentralizáció helyett központosításban gondolkodik. Jó esélyünk van a regionális centrum szerepét megtartani az onkológiában, a mellkassebészetben, de nem reménytelen a helyzet többek között abban sem, hogy pozíciónkat javítsuk a haematológiában, a gyermekgyógyászati onkohaematológiában, az idegsebészetben, a balesetsebészetben, de más klinikai és diagnosztikus szakmákban is. Akkor tudunk a kórház 1600 dolgozójának szerény, reményeink szerint néhány év múlva tisztességesebb megélhetést biztosítani, ha magunk is áldozatokat hozunk a kórház fejlesztéséért, a betegek megtartásáért. A jövőben fontos lesz a betegek megtartása, ugyanis várhatóan a jövőben a finanszírozás követi a beteget. Tehát az ellátási kötelezettségi körünkbe tartozó beteg, ha más kórházat választ, betegsége gyógyításának fedezetét jelentő pénzügyi forrást az ellátást végző gyógyintézet kapja meg. De ez fordítva is igaz lesz! Tehát a mainál is erősebb verseny kezdődik a betegekért. És a betegek a fejlettebb, színvonalasabb munkát végző, a komfortosabb körülményeket biztosító kórházakat fogják választani. De a színvonalas munkához jobban fizetett orvosokra és szakdolgozókra van szükség – hallom ismét a hangokat. Szerencsére ezzel tisztában van a jelenlegi Kormány is, és azon van, hogy az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájának gyökeres megváltoztatásával, egy gazdasági konjunktúrával megteremtse többek között az egészségügyi ágazatban dolgozók jövedelmi viszonyainak emelését szolgáló pénzügyi forrásokat is. Sőt a szaktárca egy életpályamodellt kíván kidolgozni, amelynek alapján egy frissen végzett orvos, ápoló és más szakdolgozó is pontosan fogja látni, hogy évek, évtizedek múlva hogyan alakulhat szakmai karrierje, milyen jövedelmekre tehet szert. Azért meg kellene fontolni az eladósodást, mert csak így juthat kórházunk konszolidációs pénzekhez – erősködnek még mindig sokan. Véleményem szerint megfontoltabb a jelenlegi Kormány, a szaktárca annál, hogy belemenjen egy 2003-as konstrukció szerinti konszolidációba. Az adósságállomány rendezése önmagában nem oldja meg egy kórház problémáját, meg kell vizsgálni az eladósodás okát, s azon kell lenni, hogy az még egyszer ne forduljon elő. A 2003-ban konszolidált kórházak egy része azóta ismételten adósságot halmozott fel. Reményeim szerint a jelenlegi Kormány az egyszeri pénzügyi
tranzakciót más módon fogja végrehajtani. Nem lehet az adósságállomány mértéke a legfontosabb szempont, hanem éppen az, hogy mit tett az adott intézmény a rentábilis működés érdekében. Többek között vizsgálni kell a humánerőforrás helyzetét, számát és a képzettséget, a bérszínvonalat, a várólistákat, főleg az egyes beavatkozások várakozási idejét. Figyelembe kell venni a Teljesítmény Volumen Korláton túl végzett ellátásokat, amelyet az érvényben lévő jogszabályok alapján a finanszírozó nem fizetett ki. Nem mehet el a szaktárca szótlanul amellett sem, hogy az előző Kormány a gazdasági társasági formában működő egészségügyi intézmények dolgozóinak nem fizette ki 2010-ben egyszeri juttatásként a kétszer 49 ezer forintot, holott ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kasszájából finanszírozta meg. Az OEP-kasszában lévő pénz elosztását illetően be kellett volna tartani a szektorsemlegesség elvét, vagyis nem lehetett volna különbséget tenni az egészségügyi intézmények között aszerint, hogy költségvetési intézményként vagy gazdasági társaságként működnek. Tisztelt Olvasó! Egyébként a kórházak, az egészségügyi intézmények jövőbeni sorsát nem az egyszeri pénzügyi beavatkozás fogja eldönteni, hanem a 2011. évi költségvetés. Kérdés, hogy az előző kormányok által kivont több 100 milliárd forintból a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben mennyit tud visszatenni az egészségügyi ágazatba a jelenlegi Kormány. A döntésnél azt kell fontolóra venni, hogy az egészségügy nem improduktív ágazat, hiszen a termelőerők legfontosabbikának, az embernek a „karbantartásán, helyreállításán” fáradozik, munkálkodik. Egy társadalomnak hosszabb távon megéri az egészségügyi ágazatba pénzt befektetni, mert az bőven meg fog térülni, bőven kamatozni fog az egészséges ember által előállított termékekben, a minőségibb emberi életben.
2
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
TÁJÉKOZTATÁS A 2010. ÉVI BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOKRÓL Csuka Lajosné • gazdasági igazgató
kormány kórházunkat hátrányosan érintő döntése. Természetbeni juttatás keretében kívánjuk kifizetni ezt az összeget, amelynek volumene főállású jogviszony alapján 60 ezer Ft személyenként. Ezt az összeget úgy kalkuláltuk, hogy a bruttó 98.000 Ft-nak (2x49.000 Ft) a legkisebb 17 százalékos adókulccsal számított nettó összegét, a 60.000 Ft-ot vettük alapul, amelyet meleg étkezési utalvány formájában kívánunk kifizetni. A meleg étkezési utalvány utáni 25 százalékos adó mértékét a kórház költségei terhére számolja el. A folyósítás mértékét, jogosultságát, szabályait az érdekképviseleti szervekkel közösen határoztuk meg. Ennek a juttatásnak a kifizetése azért húzódott el az őszi időszakra, mert a beszerzési volumen miatt közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni, s az első kiírást a közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései miatt érvényteleníteni kellett, ugyanis a pályázók nem adtak le érvényes ajánlatot. Az új közbeszerzési eljárás kiírása, megjelentetése, értékelése, eredményhirdetése és a szerződéskötés időtartama pedig minimum 3 hónap időtartamot jelentett. A meleg étkezési utalványon felül ez év májusától kezdődően étkezési hozzájárulást is biztosítunk munkavállalóink számára, havi 3.000 Ft értékben. A 3.000 Ft-os támogatást az EUREST Étteremüzemeltető Kft éttermében, büféjében és boltjában lehet levásárolni, amelyet a beléptető kártyán érvényesítünk minden hónapban. A juttatásban a főállású teljes vagy részmunkaidős – legalább napi 4 órában foglalkoztatott, a kifizetéskor munkaviszonyban álló – munkavállalók részesednek az alábbiak szerint: – a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 3.000 Ft/hó, – legalább napi 6 órában foglalkoztatott munkavállalók 2.300 Ft/hó, – legalább napi 4 órában foglalkoztatott munkavállalók 1.500 Ft/hó. Az ilyen módon folyósított juttatás a hónapok között göngyölíthető, de december 31-ig fel kell használni, mert a következő évre nem vihető át. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, akkor időarányosan jogosult a juttatásra. Munkavállalóink egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, s használják fel a beléptető kártyára átutalt étkezési hozzájárulást. 2010. május hónapban 3.875.500 Ft került átutalásra, melyből a felhasznált összeg 1.738.202 Ft volt. 2010. június hónapban az átutalt 3.849.800 Ft-ból a felhasznált összeg már 2.887.483 Ft-ot tett ki. 2010. július hónapban 3.882.800 Ft-ot utalt át a kórház, amelyből a felhasznált összeg már 3.041.762 Ft volt. Amíg a kezdeti hónapban a felhasználás mértéke 44,8 százalék, addig július hónapban 78,3 százalék volt. Bizonyos esetekben az EUREST Kft a felmerülő igényeket nem is tudja biztosítani a konyhai kapacitásuk miatt. A természetbeni juttatások köréről adott tájékoztatás a beszámolási időszakra vonatkozik. Bízunk abban, hogy év végéig még lesz lehetőség ezen juttatási formák bővítésére, de ez csak a havi bevételi és kiadási költségek függvényében realizálódhat.
2010. január 1-jétől jelentősen módosultak a cafetéria adózási szabályai. Az amúgy is rendkívül szűkös pénzügyi lehetőségeket korlátozták olyan módon, hogy számolni kell az ilyen formában kifizetett juttatások többletterheivel, amelyeket adó formájában a kórháznak kellene befizetnie. Vannak azonban olyan juttatások, amelyek „kedvezményes” adózásnak minősülnek, ilyen pl. a meleg étkezési utalvány, ugyanis ezen a jogcímen kifizetett összegek után csak 25 százalékos adót kell kifizetni a munkáltatónak. A munkáltatók jelentős része ezt a munkavállalók juttatásaiba építi bele. A kórház vezetése azonban úgy döntött az érdekképviseleti szervek egyetértésével, hogy a kifizetett természetbeni juttatás után jelentkező adó mértékét költségei terhére számolja el. A természetbeni juttatások adómértéke nem egyforma, ezért a vezetésnek is figyelembe kellett venni, hogy milyen jogcímen ad utalványt, ugyanis csak a legkedvezőbb mértékű adóval terhelt támogatást lehet felvállalni. Ilyen a „meleg étkezési utalvány”, amelynek az elfogadottsága nem olyan népszerű, mint a „hideg étkezési utalványé”, de míg a meleg étkezési utalvány értéke után 25 százalékos adót kell fizetni, addig a hideg étkezési utalvány adótartama 97,89 százalék. Ezen szabályozás alapján tehát az 1.000 Ft értékű „hideg étkezési utalvány” 1.979 Ft-ba kerül, míg az 1.000 Ft értékű „meleg étkezési utalvány” után 1.250- Ft a kiadás. Fenti többletköltségek figyelembe vételével a kórház – pénzügyi lehetőségei ismeretében – meleg étkezési utalvány beszerzése mellett döntött. Első alkalommal 8 millió Ft értékben vásároltunk utalványt, amelyből az ágy melletti ápolók részesültek nagyobb volumenben, valamint azok az osztályvezető ápolók, vezető asszisztensek, keretfelelősök, akik a napi folyamatos működés érdekében a felügyeletük alá tartozó szervezeti egységben meghatározott gazdálkodásért felelnek. A 8 millió Ft értékű meleg étkezési utalványból 470 fő részesült. A kórház valamennyi dolgozóját érintően szeptember végén, október elején kerül sor egy nagyobb volumenű meleg étkezési utalvány kiadására, amely nagyságrendjét tekintve közbeszerzési eljárás alá esett, s az eredményhirdetés, szerződéskötés most van folyamatban. 100 millió forint értékben vásároltunk meleg étkezési utalványt, amelyet elsősorban a közszférában kifizetett, de a gazdasági társasági formában működő szervezeteket nem érintő keresetkiegészítés ellentételezésére kívánjuk fordítani. Gondolok itt arra a juttatásra, amely a közalkalmazottak részére ez évben kétszer 49.000 Ft összegben került kifizetésre, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak részére biztosította. A kórház vezetése ezen diszkriminatív döntés miatt – más gazdasági társaságként működő egészségügyi intézménnyel közösen – az Alkotmánybírósághoz fordult, de ezzel egyidőben kereste a lehetőségét annak, hogy ellentételezésre kerüljön az előző
3
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
A VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSA Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos
zet – mint telephely – „felszámolását”, kiürítését jelenleg nem fogalmazhatjuk meg azonnali célként. Természetesen fontos kritériumnak tartjuk, hogy a Rendelőintézet épületének végleges feladására csak akkor kerülhet sor, ha ezzel a járóbeteg szakellátás feltételei javulnak. Már a részleges kiürítés is lehetővé tette, hogy Rendelőintézetben maradt szakrendelések átcsoportosításával a toronyépület IV-VI. emeletét és a hosszúszárny II-III. emeletét le tudjuk zárni, amely energiagazdálkodási és így költségmegtakarítási szempontból sem elhanyagolható. A betegforgalom (1. sz. melléklet) jelentősen változott az elmúlt években a finanszírozási szabálymódosításoknak köszönhetően is (pl. „minimum ellátási idő” szabálya, vizitdíj, szabálykönyvi változások, TVK, stb). A járóbeteg forgalomra 2007-ig a csökkenés volt jellemző. A forgalomcsökkenésben kétségtelen szerepet játszott a Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézetének évről-évre növekvő betegellátási szerepköre is, több esetben kedvezőbb feltételeket biztosítva, mint az egész megyére vonatkozóan területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórházunk.
A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt 3.490 szakorvosi, 236 nem szakorvosi és 380 gondozói óra/ hét szerződött kapacitással rendelkezik, melyet 77 ambulancián, 53 szakrendelésen, 24 diagnosztikai egységben, 6 gondozóban és 13 nem szakorvosi munkahelyen lát el. A járóbeteg szakellátást érő kritikák – bár az utóbbi időben kevésbé hangsúlyosan – legfőképpen a zsúfoltság és a hosszú betegelőjegyzési listák miatt fogalmazódnak meg. A zsúfoltságot sajnos csak betegfogadási listák kialakításával lehet csökkenteni, de sok esetben ezzel is nehezen, hiszen sok páciens „sürgősségi alapon” keresi fel beutalóval vagy sok esetben anélkül a járóbeteg szakellátó helyeket. Ez leggyakrabban a diagnosztikai vizsgálatokra jellemző. Egyébként valóban indokolt esetben – a betegfogadási listától függetlenül – akutan is fogadjuk a beteget, így emiatt egészségkárosodás nem érheti a pácienseket. Kétségtelen, hogy az alulfinanszírozottság, a finanszírozási szabályok, a személyi feltételek kedvezőtlen alakulása tovább nehezítik az ellátást, sőt a betegellátási igényeket eleve már nem fedi le a szakorvosi óraszám sem, és így csak egy meghatározott számú járóbeteg ellátására nyílik lehetőség. A korábban heves indulatokat is kiváltott elképzelés és folyamat, hogy a járóbeteg szakellátást a központi telephelyre csoportosítsuk át – a Rendelőintézet feladásával és megszüntetésével – napjainkra lelassult. A járóbeteg szakellátásnak a központi telephelyre – azaz a fekvőbeteg szakellátáshoz közel – történő telepítésének koncepcióját nem adtuk fel, hiszen vannak ennek szakmai, munkaszervezési előnyei és indokai is. Mellesleg a műszerezettség duplikációja nemhogy értelmetlen, hanem finanszírozhatatlan is. A járóbeteg szakellátás folyamatos, majd végleges betelepítésével lehetővé válik, hogy a fekvőbeteg szakellátás fejlett műszerparkját és speciális lehetőségeit a járóbeteg szakellátásban is kamatoztatni lehessen. A betegek számára is leegyszerűsödnek és legfőbbképpen lerövidülnek a betegutak. Az is igaz, hogy néhány nagyforgalmú járóbeteg szakellátás – bőr- és nemibeteg gondozó, tüdőgondozó és tüdőszűrő – nem a központi telephelyre kerül át, hanem a Vérellátó épületébe. Sőt a központi telephelyről néhány nagyobb forgalmat lebonyolító járóbeteg szakellátás – emlőszűrés, nőgyógyászati szűrés, csontsűrűség mérés – szintén átkerül a Vérellátóba. Természetesen az átszervezés kapcsán figyelembe vettük és vesszük a kórházhigiénés, illetve epidemiológiai szabályokat is. Az utóbbi évek járványai, illetve átmeneti járványügyi érdekből és indokkal elrendelt, egyes osztályokat érintő zárlatai a központi telephelyen működő járóbeteg szakellátás zavartalanságát nem befolyásolta. Kétségtelen, hogy a pénzügyi nehézségek, valamint az elnyert struktúraátalakítási pályázat megvalósítását lehetővé tevő fekvőbeteg átszervezési feladatok miatt a Rendelőinté-
A vizitdíj bevezetésével 2007. évben jelentősen – kb. 15 százalékkal – csökkent a járóbeteg esetek száma az előző évekhez viszonyítva, majd a 2008. évben – a vizitdíj eltörlését követően – a betegforgalom 5 százalékos emelkedése volt tapasztalható. A vizitdíj megszüntetését nem követte azonnal a járóbetegszám növekedése, hanem fokozatosan emelkedett 2008 végéig. Sajnos 2008 nyarán alacsonyabb volt a forgalom, amelynek következtében az erre az időszakra eső kódrevízió túlzottnak minősítették a járóbeteg pontszámunk TVK-ját (Teljesítmény Volumen Korlátját), és havi szinten 7 millió forintnak megfelelő pontszámot vontak meg véglegesen a kórháztól. Hiába emelkedett 2008 őszén jelentősen a TVK-szint fölé a kórház járóbeteg teljesítménye, a visszavont pontszámokat már nem kaptuk viszsza. És ennek a nyomott német pontszámnak a TVK-ja után, annak 70 százalékában állapították meg 2009. április 1jétől az EMAFT-ot (Előre Meghatározott Alapdíjjal Finanszírozott Teljesítményt), és sajnos ebbe a bizonytalan finanszírozási tartományba került 2009. április 1-jével a járóbeteg
4
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
szakellátás teljesítményének 40 százaléka. 2009. évben – 2008-hoz képest – további 5 százalékos emelkedés következett be az ellátott esetek számában, amelynek köszönhetően a járóbeteg ellátást jellemző mutatók is jelentősen megváltoztak (2. sz. melléklet). A 2010. I. féléves adatok alapján viszont ismét néhány százalékos csökkenés tapasztalható a betegforgalmat illetően. (3. sz. melléklet) A járóbeteg szakellátás finanszírozását meghatározó teljesített német pont érték az esetszámnál is nagyobb mértékben, kb. 10 százalékkal csökkent, amely a forgalomcsökkenés mellett a finanszírozási megszorítások egyenes következménye. További korlátozó tényezőként jelentkezett a 2009. év végén bevezetett „minimális ellátási idő” szabályozása, amely a nagy betegforgalommal és nem elégséges szerződött óraszámmal rendelkező munkahelyeken (pl. fülorr-gégészet, fizioterápia) okozott elszámolható teljesítmény veszteséget. Az anomáliát a jogszabály adta lehetőséggel élve, a szakmák közötti átcsoportosítással próbáltuk megoldani. Fentieken túl talán a legnagyobb gondot a 2010. évi járóbeteg TVK jelentős csökkentése okozta. Az előző évekhez viszonyítva 15 százalékkal kevesebb német pont értéket (TVK-t) kapott kórházunk, amely éves szinten kb. 250 millió Ft veszteséget jelent. 2010 első félévében a járóbeteg szakellátás teljesítménye 18 százalékkal haladta meg a Teljesítmény Volumen Korlátot, amely ez évben 130 millió Ft-os bevételkiesést okozott. Tehát a kórház járóbeteg forgalmát az elmúlt években sok külső és belső tényező befolyásolta, amelyből az átlagot meghaladó módon hatottak a különböző szabályozók – minimumidő szabály, vizitdíj, TVK, egyéb szabálykönyvi változások – és nemkülönben a szomszédos intézmények viszonyulása a járóbetegekhez. Mert azt is tudni kell, hogy a területi ellátás kötelezettséggel nem rendelkező szakrendelők – mint a Vasútegészségügyi Kft, a városi rendelőintézetek – nem kötelesek minden beteget ellátni, azokat megszűrhetik, továbbküldhetik, de a Markusovszky Kórháznak – mint súlyponti intézménynek – nincs már továbbküldési lehetősége, mindenkit kénytelen ellátni. A Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézetével együtt Szombathelyen évente 1 millió esetet meghaladó orvos-beteg találkozó történik a különböző szakrendeléseken, szakambulanciákon és gondozókban. Ez elsősorban a szombathelyi és a Szombathely vonzáskörzeti lakosságot érinti, de sok specialitásban érintett az egész megye, de néhány régionális szakmában a szomszédos megyék lakossága is. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 2010 áprilisában hozott határozatot a Vasútegészségügyi Kft területi ellátási kötelezettségére vonatkozólag. Bizonyos Szombathely környéki települések és szombathelyi háziorvosi praxisok szolgáltatókhoz való rendelése (a két szolgáltató közötti megosztása) ellen közigazgatási úton való fellebezésnek nem volt helye, emiatt a határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan adtunk be kérelmet a Vas Megyei Bírósághoz. Ebben a közigazgatási határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kértük. A Vas Megyei Bíróság 2010. július közepén meghozott végzése alapján az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete által hozott határozatot a jogerős bíróság döntéséig felfüggesztette. A határozat hatályba lépése sok szempontból is hátrányos helyzetbe
hozná kórházunkat. A területi ellátás átszervezésével a finanszírozó (OEP) német pontot is csoportosítana át a Vasútegészségügyi Kft számára, ami még jobban ellehetetlenítené az ellátást, nem beszélve a gazdasági következményekről. Másrészről a betegek oldaláról is kiválthat egyfajta elégedetlenséget a szolgáltatókhoz való célzott irányítás, arról nem is beszélve, hogy a Vasutegészségügyi Kft-vel ellentétben mi folyamatos 24 órás ellátást biztosítunk, és így a betegek egy része továbbra is „sürgősségi” vagy egyéb indokkal rendelési időn túl venné igénybe az ellátást. Persze felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e két rendelőintézetre, különösen abban a vetületben is megvizsgálva a kérdést, hogy kórházunk orvosai is kiveszik részüket a Vasútegészségügyi Kft működtetésében. Összegezve, a Megyei Kórház szempontjából a 2008. évi kedvezőtlen változások átgyűrűztek a 2009. évi, valamint a 2010. évi időszakra is. Sőt a 2009. április 1-jétől bevezetett EMAFT finanszírozási technika tragikus helyzetet teremtett, amely még csak romlott 2009. november 1-jével, a csökkentett volumenű TVK-ra való áttéréssel. Az egyes szakmák járóbeteg szakellátását vizsgálva, jelentős gondokat látunk elsősorban a Sürgősségi Betegellátó Osztály ambulanciáin. A 2007. július közepén működésbe lépő Sürgősségi Tömb egykapus ellátási rendszere gyorsan népszerűvé vált, s egyaránt emelkedett a beutaló nélkül, illetve a háziorvosi beutalóval érkező betegek száma. Főleg a munkaidőn túl – az ügyeleti időben – érkezett betegek terhelik meg az ellátórendszert. Ez utóbbiak közül sokan diagnosztikus kéréssel jönnek a sürgősségi ambulanciára, amelyek többségében a már létező diagnosztikus előjegyzések sürgősségi indokkal történő előrehozatalát jelentik. A rengeteg indokolatlan sürgősségi igény nyilván zsúfoltságot okoz, a személyzet alkalmanként inszufficiensé válik, a problémák konfliktusokat gerjesztenek. Sok klinikai szakma vesz részt közvetlenül vagy konziliárusi szinten a sürgősségi ellátásban, s mivel a kórházi járóbeteg szakellátásnak ebben a szeletében a forgalom alakulására nincs ráhatásunk, sok esetben a klinikai szakmák képtelenek tartani az adott időegységre meghatározott költségkereteiket. A klinikai és diagnosztikus szakmák járóbeteg szakellátása az elmúlt 5 évben elég hektikusan alakult. Vannak olyan szakmák, ahol jelentős forgalomnövekedés, más szakmákban pedig forgalomcsökkenés tapasztalható. A jelenlegi finanszírozási szabályozás ismeretében általánosságban elmondható, hogy a járóbetegszámot nem növelhetjük tovább, sőt inkább csökkenteni kell. Ez nyilván nem egy em-
5
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
pátiás, hanem a helyzet közgazdasági megítéléséből levont következtetés. Sajnos a jelenlegi körülmények nem kedveznek a járóbetegszám csökkentésének. A 2009. augusztus 1jétől visszavett Kőszegi Szakrendelő bevételei még a bérköltségeket sem fedezik. A megye 2007. április 1-jén megváltozott fekvőbeteg szakellátási struktúrája – Sárváron az aktív ágyak megszüntetése, Szombathelyen, Celldömölkön és Körmenden az aktív ágyak csökkentése – jelentősen átrendezte Vas megye betegstruktúráját. Ennek hatásaival még most is számolnunk kell, s ha nincs elég aktív ágy, jelentős számú aktív beteget járóbetegként kell gyógykezelnünk, ellátnunk. Az ellátás korlátozásánál – mert a járóbeteg szakellátásban folyó munka tárgya a beteg ember – arra is figyelemmel kell lenni, hogy sok járóbeteg szakellátási tevékenység nem is jár komoly költséggel, ha elvonatkoztatunk az emberi munkaerő ráfordítás értékétől. Ilyen meggondolásból kell kezelni azokat a megyén kívüli betegeket is, akik azért veszik igénybe néhány szakmai osztályunkat, mert az illető Szakmai Kollégium „szakmai centrumnak” jelölte ki azokat egyes szakmai tevékenységekre vonatkozóan, ugyanakkor a finanszírozásuk viszont nem megoldott. (Pl. Botoxkezelés, pszoriázis kezelés, stb.) Viszont felmerül a kérdés, hogy meddig lehet az egészségügyi dolgozókat kizsákmányolni, éhbérért dolgoztatni. Ezt a nagy terhet az egészségügyi szakdolgozók egyre kevésbé bírják, s inkább választják a szomszédos Ausztriában nyíló lehetőségeket, ahol több pénzért kevesebbet kell dolgozni. Kórházunk laboratóriumi diagnosztikáját a 2009. április 1-jei finanszírozási változások nem érintették, mert a laborpontok lebegtetett elszámolási rendszerét eddig is el kellett szenvednünk. A finanszírozási változás viszont oly módon gerjesztett problémákat, hogy – kórházunk területi ellátási kötelezettségét kihasználva – több intézmény korlátozta a laborvizsgálatok számát, vagyis a költségesebb vizsgálatokat a megyei kórházra hárította. De a laborvizsgálatok növekedését eredményezte az is, hogy a Kőszegi Szakrendelő működtetését visszakaptuk Körmendtől. A laborköltségek növekedésével jár, hogy 2009. július 1-jétől kórházunk látja el a Zala megyei haematológiai betegeket is. Ez utóbbira kapunk egyedül finanszírozási többletet, bár sajnos ennek mértéke mindig nincs arányban a feladattal. A laborvizsgálatok növekedése több munkaerő ráfordítást igényel, s nő a laboratórium vegyszerköltsége is. Viszont ezt a többletköltséget a kórház már nem tudja vállalni, sőt kevesebb munkaerővel kell a többletfeladatot elvégezni. A vegyszerköltség növelésére sem tudunk forrást biztosítani, sőt a laboratóriumi vizsgálatok szorosabb kontroll alá vonásával, a ritkább vizsgálatok halasztásával a vegyszerköltségeket csökkenteni, a vegyszerköltség hatékonyságát növelni kell. A háziorvosi rendelőkben a vérvétel költségterheinek átszervezése (megosztása) megtörtént, korházunk csak a közvetlenül a vérvételhez szükséges fogyóeszközök költségét vállalja, de a vérvételt végző asszisztensek bérét már nem. Ez utóbbi a községek esetében sohasem terhelte kórházunkat, s ettől az évtől Szombathely város is vállalta a személyi költségeket. A Patológiai Osztály szövettani vizsgálatai 2009. március hótól csökkentek, mivel Körmend máshol veszi igénybe az ellátást. Helyette 2009. április 1-jétől felvállaltuk a győri Petz Aladár Megyei Kórház járóbeteg szakellátásából származó szövettani minták vizsgálatát. A győri szövettani anyag volu-
menében jelentősen meghaladta a körmendiek által támasztott igényeket. Utólag szembesülve az új finanszírozási szabályok előnytelen hatásaival, a szerződést végül a győriekkel felbontottuk. 2010 februárjában a Körmendi Kórház körül kialakult működési engedély miatti bizonytalanságok következtében az ÁNTSZ kórházunkat jelölte ki ellátási érdekből a sürgősségi feladatok ellátására, ami bár minimális mértékben, de érintette a járóbeteg szakellátást is. 2010 júniusától a Körmendi Kórház kardiológiai járóbeteg szakellátását is átvenni kényszerültünk néhány hónapra, mivel ott nem voltak adottak a személyi feltételek. Ezeknek az átmeneti többletfeladatoknak a finanszírozását az OEP biztosította. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok növekedésével számolhatunk főleg a sürgősségi ellátás területén, továbbá az új 3 Teslás MRI üzembe helyezése, valamint az MRI vizsgálati profiljának teljes kihasználása miatt. Sajnos a telemedicinai szolgálatba történő belépés költségnövelő, de a csökkenő orvoslétszám miatt a képalkotó vizsgálatok jövőbeni biztosítása érdekében nem maradhattunk ki a rendszerből. Középtávon költségcsökkentést eredményezne a képalkotó rendszer teljes digitalizálása, amelyhez viszont a szükséges 80-100 millió forintot a kialakult pénzügyi helyzetre tekintettel a kórház ma már nem tudja megelőlegezni. Ezt az összeget viszont tartalmazza a pozitívan elbírált struktúraátalakítási pályázat, de még érvényes szerződésünk nincs. Összességében megállapítható, hogy a külső körülmények – főleg a finanszírozás – rendkívül kedvezőtlen alakulása miatt a Markusovszky Kórház – benne a járóbeteg szakellátás is – ritkán tapasztalható nehéz helyzetbe került. A Vas Megyei Közgyűlés a fenti előterjesztést 2010. szeptember 17-i ülésén tárgyalta meg és az alábbi határozatot hozta: „A Vas Megyei Közgyűlés elfogadja a Vas Megyei
Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt járóbeteg szakellátásának helyzetéről szóló tájékoztatót azzal, hogy a kórház vezetése tájékoztassa a sürgősségi ellátásban részesülő betegeket az ellátás igénybevételének feltételeiről és várható időpontjáról – a tapasztalható zsúfoltság, hosszú várakozási idő és a felmerült panaszok miatt kialakult helyzet megszűntetése érdekében.”
6
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ EGYSÉGEINEK ESETSZÁMA. 20042004-2009. 1. számú melléklet Osztály
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
Általános és Érsebészeti Osztály
13 118
13 439
12 905
11 057
11 520
13 513
Traumatológiai Osztály
22 162
20 744
19 245
14 558
15 210
15 953
Szülészet-Nőgyógyászati Osztály
46 912
47 560
49 995
44 906
45 701
43 782
Mellkassebészeti Osztály
1 238
1 659
1 283
1 176
1 542
1 584
Ideg- és Gerincsebészeti Osztály
3 492
4 091
4 131
3 466
3 654
4 275
Szemészeti Osztály
37 868
36 298
34 669
28 355
28 531
31 749
Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály
39 263
38 554
39 314
30 350
36 406
37 266
5 313
6 742
6 871
5 601
6 080
7 120
Urológiai Sebészeti Osztály
15 957
16 151
16 867
16 865
17 882
18 930
Onkoradiológiai Osztály (Onkológiai Gondozóval)
24 493
26 009
27 754
28 170
26 958
26 556
Ortopédiai Sebészeti Osztály
13 252
10 772
10 153
7 871
7 679
7 703
Tüdőgyógyászati Osztály (Tüdőszűrő és Tüdőgondozóval)
66 255
55 973
57 656
42 327
41 645
37 692
1 825
2 073
2 921
2 198
3 118
3 277
Reumatológiai Osztály
23 381
25 749
22 798
13 412
14 143
14 724
Általános Belgyógyászati Osztály
15 609
17 246
18 784
19 579
18 519
19 835
5 825
5 753
6 363
5 627
6 855
5 570
16 052
15 382
13 000
10 569
10 489
12 317
5 924
5 832
5 857
5 334
4 864
5 531
20 335
19 741
18 467
16 036
20 109
23 246
2 598
2 526
2 835
2 130
2 289
2 546
Neurológiai Osztály (EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrummal)
13 664
14 204
15 534
13 655
13 738
12 823
Pszichiátriai Osztály (Felnőtt, Gyermek és Addiktológiai Gondozóval)
17 902
21 653
21 598
19 650
16 901
18 820
Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály
22 554
24 622
23 302
20 003
21 140
23 235
4 926
3 009
3 888
3 472
3 657
3 750
28 114
29 011
28 083
22 673
24 496
26 214
199 290
197 871
192 018
164 660
174 460
190 690
98 123
94 705
86 626
76 061
79 844
83 188
-
-
261
100
122
93
2 968
2 843
2 801
2 554
2 516
2 115
Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály
Központi Rehabilitációs Osztály
Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály Bőrgyógyászati Osztály (Bőr- és Nemibeteg Gondozóval) Infektológiai Osztály
Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Patológiai Osztály Központi Laboratórium Központi Radiológiai Osztály Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Nukleáris Medicina Osztály Sürgősségi Betegellátó Osztály Fizioterápiás Osztály Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat Szentgotthárd Rehabilitációs Osztály Kőszeg Rendelőintézet Összesen
23 852
24 225
25 610
22 759
25 694
27 785
112 681
102 641
101 999
87 690
92 033
89 388
4 120
2 015
2 229
1 949
2 180
2 045
-
-
-
7 427
12 489
13 952
14 193
7 020
-
-
-
4 058
923 259
896 113
875 817
752 240
792 464
831 325
7
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
A VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓINAK ALAKULÁSA A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN SZAKELLÁTÁSBAN
20042004-2009. Adat megnevezése
2008.
2. számú melléklet Változás (százalék)
2009.
792 464
831 325
104,9
Teljesítmény (ezer német pont)
1 481 678
1 602 985
108,2
Beavatkozás szám
4 600 472
4 949 811
107,6
Német Pont/eset
1 870
1 928
103,1
Német Pont/óra
6 940
7 508
108,2
3,7
3,9
104,9
Beavatkozás/óra
21,5
23,2
107,6
Beavatkozás/eset
5,8
6,0
102,6
16,2
15,4
95,3
Egy esetre jutó finanszírozás (Ft)
2 491
2 137
85,8
Egy órára jutó finanszírozás (Ft)
9 245
8 320
90,0
esetszám
221 338
234 084
105,8
ezer német pont
603 698
656 852
108,8
1 321 385
1 386 378
104,9
21,8
22,0
100,6
Esetszám
Eset/óra
Perc/eset
Fekvőbeteg ellátásnak nyújtott (belső szolgáltatás)
beavatkozás szám Fekvőbeteg ellátásra nyújtott esetek aránya
A VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓINAK ALAKULÁSA A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN SZAKELLÁTÁSBAN
2009. I. FÉLÉV - 2010. I. FÉLÉV Adat megnevezése
3. számú melléklet
2009. I. félév
Változás (százalék)
2010. I. félév
Esetszám
431 515
408 983
94,8
Teljesítmény (ezer német pont)
858 402
780 083
90,9
Beavatkozás szám
2 636 191
2 404 520
91,2
Német Pont/eset
1 989
1 907
95,9
Német Pont/óra
8 041
7 164
89,1
4,0
3,8
92,9
Beavatkozás/óra
24,7
44,2
178,9
Beavatkozás/eset
6,1
5,9
96,2
14,8
16,0
107,6
Egy esetre jutó finanszírozás (Ft)
2 222
2 012
90,6
Egy órára jutó finanszírozás (Ft)
8 980
7 558
84,2
esetszám
118 753
124 420
104,8
ezer német pont
328 431
347 149
105,7
beavatkozás szám
717 181
763 312
106,4
21,6
23,3
108,1
Eset/óra
Perc/eset
Fekvőbeteg ellátásnak nyújtott (belső szolgáltatás)
Fekvőbeteg ellátásra nyújtott esetek aránya
8
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
A KTÍV KÓRHÁZI ÁGYAK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA A Szakmai Vezetőtestület, a Zrt Igazgatósága és a tulajdonos Vas Megyei Közgyűlés is egyetértett az alábbi aktív ágyak szakmánkénti ágycsoportosításával: Jelenlegi ágyszám
Tervezett ágyszám csökkentés v. növelés
Tervezett ágyszám
Általános és Érsebészeti Osztály
52
+3
55
Bőrgyógyászati Osztály
16
-1
15
Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály
70
0
70
Általános csecsemő- és gyermekgyógyászat
60
-2
58
PIC (Perinatalis Intenzív Centrum)
10
+2
12
28
-3
25
Fül-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészet
16
-1
15
Arc-Állcsont- és Szájsebészet
12
-2
10
Ideg- és Gerincsebészeti Osztály
20
-2
18
Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály
60
+3
63
Ortopédiai Sebészeti Osztály
20
-2
18
Pszichiátriai Osztály
35
+5
40
Reumatológiai Osztály
25
-5
20
Szemészeti Osztály
16
-1
15
Szülészet-Nőgyógyászati Osztály
40
+10
50
Tüdőgyógyászati Osztály
43
-7
36
Együtt
425
0
425
Szakma megnevezése
Előbbiből:
Fül-Orr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály
Előbbiből:
A fenti aktív ágyak átcsoportosítását engedélyezésre beadtuk az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetéhez, majd azt követően a végleges hozzájárulást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hozza meg. A kórház az új ágystruktúra szerinti működést 2010. november 1-jei hatállyal tervezi. intubáció), a biszfoszfonátok által okozott állcsont-nekrózis és az állcsontok patológiás elváltozásainak kérdései. Az ülést megtisztelte jelenlétével dr. Pácz Miklós osztályunk volt osztályvezető főorvosa, jelenlegi megyei szakfelügyelő főorvos, dr. Bögi Imre szájsebész főorvos, a budapesti Szent Rókus Kórház és Rendelőintézet Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Osztályának volt osztályvezető főorvosa, dr. Katona József, a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Egyesített Északbudai Kórházai Fül-, Orr-, Gégészeti és Szájsebészeti Osztályának részlegvezető főorvosa, valamint prof. dr. Olasz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem FogáDr. Kocsis Csaba szati és Szájsebészeti Klinikájának részlegvezető egyetemi tanára is. A tudományos szekciók zárását követően jó hangulatú ebéddel búcsúztak a résztvevők Szombathelytől.
SZÁJSEBÉSZEK TUDOMÁNYOS ÜLÉSE Dr. Rőthy Ákos • általános orvos 2010. június 5-én került sor a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Pannon Szekciójának kihelyezett ülésére a Markusovszky Kórház Romhányi-előadótermében. Az ülés során a dunántúli szájsebész kollégák számára biztosítottunk lehetőséget szakmai eszmecserére és baráti beszélgetésekre. Dr. Káldy Zoltán, a Kórház stratégiai igazgatójának megnyitóját követően tudományos ülésre került sor, valamint gyógyszer- és fogászati implantátum ismertetők hangzottak el. Az ülés során kórházunk Arc-, Állcsont-, és Szájsebészeti Osztályának orvosai, dr. Nemes István, mb. osztályvezető főorvos Daganatműtétet követő szájüregi lebeny-rekonstrukciók, dr. Rőthy Ákos Szubmentális intubáció alkalmazása NEO-sérültek ellátásakor és dr. Kocsis Csaba NEO-arcközép-frontobázis sérülések ellátása címmel tartottak sikeres előadást. Az előadások fő témái között szerepeltek a szájüregi daganatos betegek ellátása és a szabadlebeny átültetéssel végzett rekonstrukciós beavatkozások, koponyasérültek ellátása (NEO-törések, szubmentális
9
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
EMLÉKEZÉS MIKLÓS ANDORRA
IN MEMORIAM
(Kórház 75 éves jubileuma alkalmával készült írás)
Dr. Marsovszky László „Lááci!!! Lááci!!!” Visszhangzott a kiáltás a folyósón. „Tegnap este egy jó cikket olvastam a Klinischében a keratoplasztikáról, mégpedig a koring új rögzítési, varrási technikájáról. Gyere velem a műtőbe, kipróbáljuk!” És mentem és tanultam tőle, mert ő tudta a leckét! A háború végén került Miklós főorvos a szombathelyi szemészeti osztály élére egy megkeseredett, háborúban elfáradt osztály vezetőjeként. Eleinte csak ketten voltunk, így én voltam az osztályos orvosa, tanítványa, segédje és egyben helyettese is. Szigorú volt, de következetes. Ellentmondást nem tűrt, de szeretett. Olyan ember volt, aki feloldódott a szemészetben, nem munka, hanem hivatás, nem napi elfoglaltság, inkább kedvtelés volt szeretett szakmája. A szemészet volt a mindene, de a klinikum széles mezején mozgott érdeklődési köre. Tudományos gyűlések szorgos hozzászólója volt ő. Szerepléseinek súlya volt még akkor is, ha nem szemészeti témában folyt az értekezés. Kettesy tanítvány volt, és én büszke vagyok, hogy tőle tanulhattam meg a szemészeti szakmát. A szemészetet nem csak kitűnően tanította, de meg is szerettette tanítványaival, így velem is. Persze mást is szeretett. Gyakran eljárt pecázni, vadászni. Ilyenkor én helyettesítettem magánrendelőjében is. Sokan keresték, messze vidékről is eljártak hozzá. Zseniális volt műtéttechnikája, és a sikeres műtétek ismertté tették a nevét. Iskolateremtő professzorának is köszönhette vállalkozó kedvét, szűnni nem akaró tudásvágyát. Természetesen erőfeszítéseit, munkánkat gyakran tudományos folyóiratok hasábjain közölte. Foglalkozott a szemfenéki erek keringési problémáival, ezek összefüggéseit kutatta a myocardiális infarctussal. Elmélyedt az üvegtest betegségeiben is, keratoplasztikában, sok mindenben. Főorvosi kinevezése után első útja hozzánk vezetett. Éppen ebédidőben voltunk. Csatlakozott a családhoz, és jóízűen elfogyasztotta a túrós csuszát. A Rábára, Nickre járt pecázni. Ilyenkor én helyettesítettem, elláttam magánbetegeit mind a kórházban, mind a lakásán, illetve Sárváron is. Gyakran nagy fogásokkal tért haza, ilyenkor részletesen ecsetelte, mint és hogyan történt. Büszke volt. A pecázást is tudományos fokra emelte. Ha rosszra fordult az idő, hirtelen újra megjelent az osztályon, és ott folytatta a munkát, ahol abbahagyta. A betegekkel előzékeny, kedves volt, de erélyes kiszólásai még emlékezetemben élnek, ha nem a kedve szerint történt valami, akár vizsgálat során, akár műtét közben. A műtéteit is rendkívül akkurátusan végezte. Precíz ember volt. A viziteket a mosdónál, a toalettnél kezdte. Mindennek ragyogóan tisztának kellett lennie. A tisztaságot, a rendet mindenkitől megkövetelte. Pártpolitikai gondolkodásmódját is szerette főnöki módon terjeszteni, értelmiségieket az ügynek megnyerni. Az anyagiakra is nagy súlyt fektetett. Az infláció idejében is gondoskodott arról, hogy az őt megillető honoráriumot megkapja. Ekkor természetben állapította meg a díjakat. Utasítására naplót vezettem, melyben részletesen könyveltem a bevételeket. Nagy ember volt, akit kollégái messzemenően elismertek. Érvelései, gondolatainak logikája, magabiztossága magával ragadott mindenkit.
Dr. Marsovszky László 1918-2010 Dr. Marsovszky László 1918. január 15-én született Huszton. Apja táblabíró volt. Elemi iskoláit szülővárosában és Munkácson végezte, majd a kalocsai Jezsuita Gimnáziumban és Pécsett folytatta tanulmányait. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1942-ben szerzett diplomát, majd a Vas Megyei Kórház Szemészeti Osztályán kezdte pályafutását, és itt ismerkedett meg feleségével. Az ezt követő 14 év volt élete talán legnehezebb időszaka, sok megpróbáltatáson ment keresztül az egész család, és eközben megszületett fia, László, majd lánya Mária Katalin és legkisebb fia, István. 1944-1956 között Szombathelyen dr. Miklós Andor főorvos alorvosa volt, szakvizsgát Debrecenben, Kettesy Aladár professzor irányításával tette le 1949-ben. 1956 tavaszán nevezték ki szemész főorvossá Kalocsára. Egy éven keresztül ingázott Kalocsa és Szombathely közt, majd 1957 áprilisában végleg Kalocsára költözött családjával. 1986-ban ment nyugdíjba, de szemészeti tevékenységét 32 év aktív munka után 2000-ig folytatta. Ahogy ő mondta, a hobbija a szakma szeretete volt. Kalocsai tevékenysége ideje alatt – az ígéretek ellenére – szemészeti osztályt nem létesítettek a kórházban, az operált betegeit a sebészeten helyezhette el. Szakmailag az általános szemészeti tevékenység mellett főképp a kancsalság gyógykezelése érdekelte. Foglalkozott szürkehályoggal, a szaruhártya átültetés műtéti eljárásának biztonságosabbá tételével, valamint a szemfenéki vénás trombosis gyógykezelésével. Iskolai, illetve zöldhályogos szűrővizsgálatokat vezetett be. A kalocsai Egészségügyi Szakközépiskolában a szemészet szaktárgy oktatását, valamint az Állampusztai és Kalocsai Börtön szakrendelésein – nyugdíjasként – 1988-ig dolgozott. Mint ahogy élete, úgy munkássága sem múlt el nyomtalanul. Fia, István és unokája, László továbbvitték az édesapa és nagyapa szakmáját, mindketten szemorvosok lettek. A három generáció több országos szakmai fórumon is együtt jelent meg, a vasárnapi asztalnál összeülvén pedig apa, fia és unokája közösen tartottak szakmai vitákat. Laci bácsi már nem tesz, nem akar semmit, csak tovább él utódaiban. Életével üzeni az utókornak, hogy az orvoslás nemcsak hivatás, életforma, hanem küldetés is, amelynek a végére ért. Az 1998-ban Kalocsa Város Egészségügyi Díjával kitüntetett orvos – hosszantartó betegség után – 92 éves korában távozott a mindenélők útján.
Dr. Bátor György osztályvezető főorvos
10
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
Bokor Béla 1926 - 2010
Fehér Jánosné 1926 - 2010 Mária néni 1949-ben az első világi ápolók között kezdte meg munkáját kórházunkban. 1950ben végzett általános ápolóként. 1954-ben az addigi egyetlen nagy Belgyógyászati Osztály kettéosztásakor került a II. Belgyógyászatra osztályvezető ápolóként Dr. Péter Pál főorvos úr mellé. 1974-1975-ben végezte el az osztályvezető ápolói tanfolyamot. 1978-ben – amikor az I-es és II-es belgyógyászat ismét összevonásra került – őt bízták meg a 4 szinten működő osztály szakdolgozóinak koordinálásával Dr. Hankiss János osztályvezető főorvos felügyelete mellett. 1981. december 31-jéig – nyugdíjba vonulásáig – látta el ezt a tevékenységet. Részt vett az első „coronaria őrző” kialakításában, a nephrológiai gondozás létrehozásában és a kemoterápiában részesülő daganatos betegek ellátásában. Mária néni magas, szikár, halk szavú, de ugyanakkor határozott, tekintélyt parancsoló főnővérként él emlékeinkben, mégis mindenki szerette. Munkáját lelkiismeretesen – a betegeket, azok érdekeit mindig szem előtt tartva – végezte. Osztályának tankórtermeiben sok – még ma is köztünk dolgozó – ápoló alapozta meg tudását az ő példáját követve. Kegyelettel megőrizzük Mária néni emlékét.
2010. augusztus 11-én, életének 85. évében elhunyt Bokor Béla, kórházunk nyugdíjasa. 1926-ban született Celldömölkön, vasutas családban. Gépipari technikumot végzett. Szakmai pályafutása során végig épületgépészettel foglalkozott. Kezdetben kivitelezőként, mint a Vas Megyei Építőipari Vállalat szerelőipari részlegének vezetője, 1968-tól pedig a kórház energetikusaként. Kórházi tevékenysége idejére esett a kazánházi széntüzelés átállítása pakurafűtésre. Elbeszéléséből tudjuk, milyen problémákkal járt a kazánházi munkák idejére az udvarra leállított mozdonykazánok üzemeltetése. Levezénylője volt a tüzelőanyag-váltással együtt elvégzett gőztávvezeték cserének és a hőközpont korszerűsítésének. Szolgálati ideje alatt épült a belgyógyászati pavilon, újult meg az ideggyógyászati épület, létesült a műtőblokk és a komplex tömb. 1986-ban ment nyugdíjba. Az aktív kórházi munkát – több mint egy évet nyugdíjasként dolgozva – 1987-ben fejezte be. Nyugdíjas éveiben sokáig bejárt a Műszaki Osztályra, tapasztalatai átadásával, hely- és tervismeretével sokszor segítette munkánkat. Béla bácsi idős korában is megőrizte szellemi frisseségét, humorát, segítőkészségét, tartását. Béla bácsi emlékét megőrizzük.
Molnár Erzsébet
Horváth Istvánné, Bogi 1938 - 2010
Műszaki Osztály dolgozói
Nyugdíjas kolléganőnktől vettünk végső búcsút. 2010. augusztus 29-én hunyt el súlyos, de méltósággal viselt betegségben. 1956 májusától a Markusovszky Kórház gyermekosztályán dolgozott gyermekápolónőként. Hivatásának tekintette a beteg gyermekek gyógyítását, fájdalmának enyhítését. Szeretettel, tudása és tapasztalata segítségével ápolta kis betegeit. Megnyerő modorával, kedvességével nemcsak a beteg gyermekkel, szüleikkel, de az orvosokkal és a munkatársaival is közvetlen, jó kapcsolatot tudott kiépíteni. Fia és lánya születése után 1975-től az Újszülött Osztály főnővéreként dolgozva vállalta az osztály nővéreinek irányítását. Türelemmel, jó szakmai irányítással, sok humorral igyekezett az utat megtalálni az újszülöttet ápolók feladata és az édesanyák elképzelése között. Jó emberismeretének köszönhetően a kismamákat személyre szóló tanácsokkal vezette be az anyaság kezdeti nehéz, de szép feladatába. Odaadó munkáját 1987ben Igazgatói Dicsérettel jutalmazták. 1993. június 30-ig – nyugdíjazásáig – volt kórházunk megbecsült dolgozója. Empatikus magatartásával, lelkiismeretes munkájával példát mutatott a következő nemzedéknek is. Emlékét megőrizzük.
„Ha meghalok majd, mélyre ássatok, gyarló valómban meg ne lássatok.” Kosztolányi Dezső
Gaider Erzsébet 1949 - 2010 1949-ben született Szombathelyen. Gimnáziumi tanulmányait követően – 1968-ban – a kórházban helyezkedett el telefonkezelőként. Évtizedekig dolgozott a Kámoni telephelyen. Az ottani telefonkezelőhely felszámolása, portára költöztetése után a központi telephelyen látta el munkakörét egészen 2008-ig, nyugdíjba vonulásáig. A kórház volt első és egyetlen munkahelye. Munkáját 2002-ben Egészségügyi Miniszteri Dicsérettel ismerték el. Szerény, csendes, munkáját lelkiismeretesen végző munkatársunk volt. Bár utolsó éveiben betegeskedett, mégis váratlanul, fiatalon ragadta el a halál 2010 júliusában. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Műszaki Osztály dolgozói
Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály dolgozói
11
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
REZIDENSEK RENDSZERBE VÉTELE Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser Mint ismeretes, az egészségügyi felsőfokú szakképzés rendszerről szóló 122/2009.(VI.12.) Kormányrendelet megszüntette a központi finanszírozású rezidensi rendszert, és a szakképzést álláspályázattal induló rendszerként szabályozta. Az Egészségügyi Minisztérium felhívására kórházunk a képzés érdekében 20 szakon 44 orvosi rezidensi álláshelyet eredményesen pályázott meg. Az álláshelyekre 2010. július 9-ig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára adhatták be jelentkezésüket a rezidens jelöltek. A rendszerbe vételi folyamat egyik fontos állomása a munkahelyi felvételi interjúk lebonyolítása, amelynek jelentési határideje 2010. szeptember 5-e volt. A szervezéssel kapcsolatos feladatainkat a 16/2010.(IV.15.) EüM rendelet, illetve a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Szak- és Továbbképző Igazgatósága iránymutatása határozta meg. Kórházunkba 49 rezidens pályázat érkezett, ami 45 jelöltet jelentett, mivel 3 pályázó több szakmát jelölt meg. A jelöltek hozott tanulmányi és többlet pontjai mellé a felvételi elbeszélgetés további maximum 30 szerzett pontot eredményezhetett. A pontok összesítése után alakult ki a felveendő jelöltek rangsora, amelyet részletesen dokumentálva lejelentettünk a Pécsi Tudományegyetemre. A felvételi interjúkra 2010. augusztus 24, 26-án és 30-án került sor a Dr. Tiborc Sándor Oktatási Központban. A
A felvételi interjúra várva főből 24 főt tudott a bizottság felvehető helyre rangsorolni, 9 fő – az egyes szakmák iránti nagy érdeklődés miatt – alkalmazását a bizottság nem javasolta. Sajnos, több szakmára egyetlen pályázat sem érkezett, vagy a meghirdetettnél lényegesen kevesebben érdeklődtek egyes szakmák iránt. A rendszerbevételi folyamat következő lépéseként az egyetem szeptember 15-ig dönt a jelöltek alkalmasságáról, és elkészíti az egyes állások vonatkozásában a jelöltek rangsorát. A kórház október 1-jéig dönt az általa alkalmazni kívánt jelöltekről. Ezt követően október 15-ig a jelölt visszaigazolja, hogy elfogadja az állást, vagy sem. Ezután kezdődik meg az állásba és szakképzésbe lépés hivatalos része, a szerződések megkötése. A rezidens orvosi képzés legkorábban november 1-jén indulhat be.
ALKALMAZOTTI TANÁCS Kajdiné Tuba Andrea • AT elnök Tájékoztatjuk a kórház dolgozóit, hogy az Alkalmazotti Tanács választás 2010. május 6-án tartott második fordulója eredményes lett, így ismét magalakult a Markusovszky Kórház Alkalmazotti Tanácsa. Miután megismételt választásról van szó, a mandátumunk 2 évre szól. Ezt követően 2010. május 17-én megtartottuk alakuló ülésünket, melyen megválasztottuk a tisztségviselőket. Elnök Kajdiné Tuba Andrea, helyettese Dr. Koppány Csaba. Tagok: Dr. Baráthné Kere-
A Bíráló Bizottság felvételi Bíráló Bizottság tagjai Dr. Lakner László elnökvezérigazgató főorvos, Dr. Horváth Boldizsár tudományos és oktatási igazgató, Kőfalvi István orvosigazgató, prof. Dr. Nagy Lajos centrumigazgató, Dr. Csiszár Adrienn humánpolitikai osztályvezető voltak, illetve a szervezéssel, a koordinálással, a jelentések összeállításával kapcsolatos feladatokat Dr. Baráthné Kerekes Ágnes vezető oktatási menedzser látta el. A felvételi beszélgetéseken néhány osztályvezető főorvos – az adott szakra jelentkezők meghallgatása során – szintén segítette a bizottság munkáját. A jelöltek kiértesítése és az időpontok cseréjének szervezése után végül 33 fő interjújára került sor, és a 24 álláshelyre megtörtént a pontozás, a rangsorolás. A felvételi beszélgetés jó hangulatban zajlott le. Tehát a megjelenő 33
kes Ágnes, Dr. Kiss Béla, Dr. Liszt Attila, Dr. Mátrai Ákos, Dr. Puskás Tamás, Dr. Schaffer Éva, Dr. Takáts Lajos, Dr. Tóth Csaba és Némethné Czövek Anikó. Az Alkalmazotti Tanács a munkavállalók részvételi jogát biztosítja a munkáltató meghatározott döntéseiben, lehetővé téve, hogy a munkáltató – döntései meghozatala előtt – a munkavállalók érdekeit figyelembe vegye. Együttdöntési joggal rendelkezik a jóléti alapban foglaltakról. Rendszeres tájékoztatást kap a kórház gazdasági helyzetéről, a tervezett változásokról, a bérek és a foglalkoztatás várható alakulásáról. Véleményezési joga van a dolgozók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Jogállását tekintve az Alkalmazotti Tanács lényegesen különbözik a szakszervezetektől, nem köthet kollektív szerződést, és nem szervezhet sztrájkot. Szeretnénk a kórház vezetésével továbbra is közvetlen, jó kapcsolatot kialakítani, s a kórház dolgozóinak érdekeit képviselve együttműködni. Tevékenységünkről rendszeresen tájékoztatjuk dolgozóinkat.
12
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
VAN JÖVŐNK Békési Éva • ápolási igazgatóhelyettes „Van jövőnk” volt a jelmondata a XLI. Egészségügyi Szakdolgozói Kongresszusának. Kecskeméten három napon át tartott az egészségügyi szakdolgozók hazai legnagyobb eseménye, ahol beszámolhattak szakmai fejlődésükről, eredményeikről, tapasztalataikról, megismerhették a legfrissebb tudományos irányelveket. A kongresszusnak közel ezer résztvevője volt. A rendezvény megnyitóján Prof. Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Dr. Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár is részt vett. Prof. Dr. Réthelyi Miklós elmondta, hogy a miniszteri kinevezésekor az egészségügy megmentését kapta feladatul. Az Egészségügyi Szakdolgozók Kongresszusára – mint mondta – azért jött el, hogy megerősítse elkötelezettségét a szakdolgozók és ápolók felé. Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a betegek érdekeit, az egészség megőrzését, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és megélhetésének javítását, valamint a rendszer fenntarthatóságát tekinti a legfontosabb feladatának. A konferencia nemzetközivé nőtte ki magát, hisz az ápolás európai fejlődéséről egy osztrák professzor, Dr. Vlastimil Kozon beszélt a plenáris ülésen. A kongresszusra 130 előadás és 3 db absztrakt került benyújtásra. A MESZK Országos Tudományos Bizottsága ebből 54 tudományos előadás bemutatását javasolta. Ezen túl fórumok, poszterbemutatók és work shop-ok színesítették a szakmai programot. Kórházunkból nyolcan vettünk részt a kongresszuson, három munkatársunk adott be dolgozatot. Nagy örömünkre szolgált, hogy mindhárom dolgozatot alkalmasnak találták arra, hogy azt a tudományos ülésen előadják. Szabó Péterné egyetemi okleveles ápoló, osztályvezető ápoló Betegmobilizáció és az ápolók gerincfájdalmának összefüggései, összefüggései Németh Károlyné kórházi higiénés asszisztens Kézhigiénés hajlandóság vizsgálata kórházunkban és Szakonyi Eszter egyetemi okleveles ápoló, osztályvezető ápoló Koponyasérültek ellátása a sürgősségi osztályon az ápoló szemével címmel tartottak előadást. Előadóink mindannyian hasznos és figyelemre méltó témát dolgoztak fel. A bemutatott témák nagyszámú érdeklődőt vonzottak. Szabó Péterné előadását a Nővér című folyóirat közlésre méltónak találta. Gratulálunk munkatársainknak, akik értékes előadásukkal kórházunk hírnevét öregbítették. A szakmai program végén harminchat előadó részesült díjazásban. Többek között a rendezvényen került átadásra 21 főnek a MESZK Szakmai Díja is. Vas megye díjazottja Kenesey Edit területi védőnő lett. Már harmadik alkalommal adott otthon a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza ennek a rendezvénynek. Dr. Fáy Tamásné ápolási igazgató, a szervező bizottság elnöke rendkívül tartalmas, sokat adó kongresszust szervezett. A kongresszus tudományos része mellett kikapcsolódást nyújtó társasági rendezvények keretében köthettünk új ismeretségeket, barátságokat, bepillantást nyerhettünk az ország más-más kórházaiban dolgozó ápolótársaink mindennapjaiba.
BETEGMOBILIZÁCIÓ ÉS AZ ÁPOLÓK GERINCFÁJDALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Szabó Péterné • egyetemi okleveles ápoló, osztályvezető ápoló Mivel a mozgásszervi megbetegedések legfontosabb tényezője a fájdalom, a betegágy mellett dolgozó ápolók fizikai terhelhetőségét ez nagymértékben befolyásolhatja. Jelen vizsgálat az ápolók gerincfájdalmának összefüggéseit kereste a betegek mobilizációjával kapcsolatban. Gyakran megjelenő probléma a gerincoszlopot ért terhelés következményeként a derék-, hát- és vállfájdalom. Az időszerű kérdés rávilágít a gerinceredetű megbetegedések és az ápolói munka összefüggéseinek fontosságára, amely a dolgozók között szignifikáns problémaként jelenik meg. A kutatás azt a célt szolgálta, hogy a gerincoszlop megbetegedései közül a nyakhát/derékfájdalom (gerincbántalom) kialakulásának feltérképezése során milyen a különböző ápolói szakmacsoportok fizikai terhelése, új betegmozgatási ismeretei, illetve azok bővítésének lehetőségei. Milyen segítséget kapnak a terhelés könnyítésére segédeszközökkel, valamint a munkatársak részéről. Öt dunántúli súlyponti kórház különböző osztályairól vontam be a vizsgálatba az ott dolgozókat, hogy átfogó képet kapjak a fizikai terhelést illetően. A felmérés saját összeállítású, önkitöltős kérdőíves módszerre épült 408 értékelhető válasz alapján. A demográfiai adatokat követően a saját szerkesztésű kérdőívet kitöltők szubjektív válaszai alapján gerinceredetű fájdalmat 82 százalékban jeleztek. Logisztikus regressziós analízissel az ápolói munkakörből a szignifikánsan magas a segédápolók gerinceredetű megbetegedése (p=0,01). Összefüggés mutatható ki χ2 próba segítségével, hogy a diplomás ápolókhoz képest a szakápolók kevesebb számban jutnak továbbképzési lehetőségekhez (p=0,03). A felelősség kettős, mind a dolgozó részéről, mind a munkáltató részéről egyaránt fontos, hogy egészséges, jól képzett ápolók lássák el a feladatot a betegágy mellett.
13
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
E LISMERÉSEK ,
2009. és 2010. évben s z e r z e t t s z a k v i z s g á k, egyetemi diplomák
KITÜNTETÉSEK
dr. Árvai Ferenc
kardiológus szakorvos
dr. Bagoly Andrea
fül-orr-gége szakorvos
dr. Bihal Márta
mentálhygienes szakképesítés
dr. Bognár Enikő
bőrgyógyász szakorvos
dr. Bazsó Tünde
belgyógyász szakorvos
dr. Csaba-Tordai Éva Ilona dr. Dávid Éva dr. Denkler Gábor
üzemorvostan szakorvos csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos diabetalógus szakorvos
dr. Engert Zoltán Vendel
egészségügyi menedzsment szakértő, orvos-közgazdász
dr. Ferenczy Valéria
egészségügyi menedzsment szakértő
dr. Gecsei Győző dr. Halász Gyöngyi dr. Kelemen Péter
neurológus szakorvos addiktológiai szakorvos ortopédia-traumatológia szakorvosa
dr. Kisely Mihály
foniátriai szakorvos
dr. Kliment Edit dr. Kovács Eszter
orvosi pszichiátriai rehabilitációs szakorvos szemész szakorvos
dr. Kovács László
radiológus szakorvos
dr. Kovács Szilvia
csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos egészségügyi menedzsment szakértő, orvos-közgazdász
dr. Lakner Lilla dr. Mesterházi András dr. Padányi Gergő dr. Papp Mátyás dr. Pál Eszter dr. Pecze Tímea
sürgősségi orvostan szakorvos sugárterápiás szakorvos anaeszteziológia-intenzív terápiás szakorvos neurológus szakorvos belgyógyász szakorvos
dr. Plander Márk
haematológus szakorvos
dr. Pozsgai Zsolt
fül-orr-gége szakorvos
dr. Sinkó Gabriella Zita dr. Sümegi András dr. Szakáll Orsolya dr. Szendrődi Adrienn dr. Tahin Balázs dr. Tarabó Zoltán dr. Tarcsi Veres Botond dr. Tompity Tünde dr. Vadvári Árpád
Ünnepélyes keretek közt 2010. szeptember 17-én a kórház Cselkó-termében dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos, dr. Kőfalvi István orvosigazgató és Molnár Erzsébet ápolási igazgató a 2010. évi Semmelweis Emlékünnepélyről távol maradt dolgozóknak adtak át elismeréseket. Dr. Varga Eszter, a Reumatológiai Osztály adjunktusa a Kórház Kiváló Orvosa, Orvosa Kovács Ilona, az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály ápolója a Kórház Kiváló Szakdolgozója, Szakdolgozója illetve Dr. Huszár Hermina, a Tüdőgondozó és Tüdőszűrő szakorvosa Vezérigazgatói Dicséret elismerést kapták.
Kovács Ilona, dr. Varga Eszter és dr. Huszár Hermina A Vas Megyei Közgyűlés 2010. szeptember 17-i cikluszáró ünnepi ülésén Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke a 2010. évi Semmelweis Emlékünnepélyről akadályoztatás miatt távol maradt kórházi dolgozóknak adott át kitüntetéseket. Dr. Németh László, a Sürgősségi Betegellátó Osztály mb. osztályvezető főorvosa, Józsa Katalin, a Fizioterápiás Osztály osztályvezető-helyettese, vezető gyógytornásza, valamint Halász Szabolcs, a Központi Radiológiai Osztály diplomás diagnosztikai képalkotója utólag kapta meg a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke Emlékplakettjét. Emlékplakett
csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos orvosi pszichiátriai rehabilitációs szakorvos neonatológus szakorvos gyermekfogász szakorvos patológiai szakorvos egészségügyi menedzsment szakértő fül-orr-gége szakorvos fertőző betegségek szakorvosa radiológus szakorvos
Halász Szabolcs, Józsa Katalin és dr. Németh László
14
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
H USZKA
OPERETTGÁLA KÓRHÁZI DOLGOZÓKNAK
Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser
Május 28-a emlékezetes nap lesz kórházunk ápolóinak, asszisztenseinek, gazdasági-műszaki dolgozóinak, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a hungarikumnak számító operett műfaj nagyjai közül Huszka Jenő emlékének szentelt operettgálán részt vehettek. Az ötlet a gazdasági igazgató asszonytól származott, aki a részvétel lehetőségének szponzoráltatását – mint máskor – most is megszervezte. Két nagy autóbusszal, kisbuszokkal több mint százan – a pénteki ebéd után – a Budapesti Operettszínház felé vettük az utunkat. A korai indulásba bekalkulálták az útközbeni pihenőt és a várható forgalmat is. Az időjárás kegyes volt hozzánk, ezen a napon éppen nem esett az eső, sőt igazán kellemes napsütésnek örvendhettünk. Az előadás este hét órakor kezdődött, így előtte volt egy kis időnk a patinás színház környékét felfedezni, fényképeket készíteni. A színház előtt Kálmán Imre, az „operettkirály” hanyag eleganciával ülő szobra mintha csak élne, elvegyülne a népes forgatagban, jelezve, hogy az operett műfaja örök és Ő is itt van közöttünk.
retében a színházban a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak – lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok – harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét. Az előadás majdnem telt házzal, időben elkezdődött. Ötven esztendeje, 1960. február 2-án hunyt el a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa, Huszka Jenő. A Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora rá emlékezett kiváló művészei közreműködésével. A háromórás fergeteges műsorban – kronológiai sorrendben – a zeneszerző legszebb és legismertebb operett slágereiből, zenés, táncos részletekből kaptunk egy csokorra való ízelítőt. Huszka 1902-ben bemutatott Bob herceg című műve volt az első operett, melyet külföldön is játszottak. S ezt még számtalan sikerdarab követte, például a Lili bárónő, bárónő az Erzsébet, zsébet a Mária főhadnagy vagy a Gül baba. baba A szereposztás briliáns volt. A fiatal tehetségek – Dolhai Attila, Peller Károly, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Anna, Szendy Szilvi, illetve Kalocsai Zsuzsa, hogy csak néhányat említsek – káprázatos előadással örvendeztettek meg bennünket. A „régi” kedvencek, az operett nagyasszonyai, Lehoczky Zsuzsa és Oszvald Marika temperamentuma, kristálytiszta hangja lázba hozta a nézőket. A látvány, a modern színpadi technika, a pompás jelmezek csak fokozták a hatást. A pergő és andalító dallamok egyaránt megdobogtatták szívünket, és azon sem csodálkoztunk, hogy sokszor állva, hangos üdvrivalgással tapsolt a felvidult közönség. Valamennyien nagyon jól éreztük magunkat, és a hazafelé vezető úton még mindig a fülbemászó dallamokat dúdoltuk. Vacsoragondunk nem volt, hiszen a kapott úticsomag csillapította éhségünket. Jócskán késő volt már (vagy korán?), amikor hazaértünk. Köszönjük ezt a tartalmas, élményteli programot.
A színház előtti téren híres színészeink talplenyomatait láthattuk, emléket állítva az utókornak. Nézelődés közben jutott idő egy kis fagylaltozásra, kávézásra is. Az előadás előtt félórával már elfoglalhattuk helyeinket. Lehetőségünk volt szemügyre venni és megcsodálni az épület belsejét is. Az Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt. 1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, amelynek ke-
15
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. SZEPTEMBER
A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány hírei
2010. június 30. 30. - 2010. augusztus 31. BELÉPŐK Dr. Bártfai Dóra fogorvos • Fogászati Szakellátás - Fogszabályozás Dr. Héger Júlia általános orvos • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Matyecz Mónika általános orvos • Bőrgyógyászati Osztály Dr. Szendrei Tamás szakorvosjelölt • Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály Dr. Bicsák Ákos szakorvosjelölt • Fül-Orr-Gége – Fej-Nyaksebészeti és Arc- Állcsont- Szájsebészeti Osztály Dr. Ihász Miklós általános orvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Ágota Katalin általános orvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Balogh Erzsébet szakgyógyszerész • Kórházi Gyógyszertár DIPLOMÁS ÁPOLÓ ÁPOLÓ SEGÉDÁPOLÓ MŰTŐS SZAKASSZISZTENS MŰTŐSSEGÉD ORVOSÍRNOK BETEGKÍSÉRŐ
Dr. Radnai Endr e • Alapítvány Kuratóriumának elnöke Az Alapítvány Kuratóriuma 2010. augusztus 12-én tartotta ülését, ahol több pénzügyi kérdésben is döntést hozott. Cégek általi átutalásokból, támogatásokból 20 db antidecubitus matrac (2 millió Ft), 1 db NIOX-Minokészülék (1,8 millió Ft - alapítványi támogatás 1 millió Ft) – NO kilégzés vizsgálatához asztmás gyerekek gondozására, állapotfelmérésére és gyógyszeres kezelésének beállítására –, valamint 1 db videogasztroszkóp (4.987.500 Ft) kerül beszerzésre a Kuratórium ajánlására. A támogatási összegeket a cégek adólapjukból leírhatják, mivel az Alapítvány kiemelt közhasznúként került bejegyzésre a cégbíróságnál.
1 FŐ 4 FŐ 3 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 2 FŐ
KILÉPŐK
Az Alapítvány pénzügyi beszámolója:
Dr. Csányi Ágnes fogszakorvos • Fogászati Szakellátás - Fogszabályozás Dr. Nagy Csaba rezidens orvos • Központi Radiológiai Osztály Dr. Balogh Erzsébet szakgyógyszerész • Kórházi Gyógyszertár
Bevétel (Ft) 2010. évi nyitás (áthozat) csekkszámlán 2010. évi nyitás (áthozat) pénztárban
EPIDEMIOLÓGUS DIPLOMÁS ÁPOLÓ DIPLOMÁS ÁPOLÓ PSZICHOPEDAGÓGUS ÁPOLÓ SEGÉDÁPOLÓ FIZIOTERÁPIÁS ASSZISZTENS LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS GYÓGYTORNÁSZ RÖNTGENASSZISZTENS SZÖVETTANI ASSZISZTENS ORVOSÍRNOK BETANÍTOTT MUNKÁS TAKARÍTÓ BETEGKÍSÉRŐ
2010. augusztus 55-i pénzügyi helyzet (Ft)
1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 9 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 7 FŐ 5 FŐ
16 915 325 4.035
csekkszámlán
4 065 628
lekötve lekötve (Dr. Tiroler Zoltán támogatása)
5.000.000 5.250.000
folyószámlán 30 napra lekötve
7 800 000
Összesen
22 115 628
ÖSSZEGEZVE (Ft) Lekötve Kifizetendő pályázatok, címkézett támogatások
10.250.000 10 421 700
Összesen
20 671 700
Alapítványi bevételből megmaradt összeg
1 443 928
ÚJ IDŐPONTOK 2010. II. félévre akkreditált orvos továbbképzések a Markusovszky Kórházban Megnevezés
Helye
Időpontja
A képalkotó diagnosztika aktuális újdonságai, fókuszban az MR és a sokszeletes CT
Romhányi-terem
2010. 11. 5.
A belgyógyászat és sebészet határterületei: gyulladásos bélbetegség
Romhányi-terem
2010. 11. 6.
Diabetológia
Romhányi-terem
2010. 11. 24.
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ • NONPROFIT ZRT lapj a
A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Lakner László A szerkeszőbizottság tagjai: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Káldy Zoltán, , Dr. Kocsis Eszter, Kovács József, Dr. Kőfalvi István, Marton Cecília, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet. Felelős kiadó: Dr. Lakner László. Felelős és tervező szerkesztő: Miklósi H. Csaba. Szerkesztőség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Pf. 143, tel.: 94/312 172. Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék: 5537 • e-mail:
[email protected]
16
