GYÓGYHÍRMONDÓ
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ 2010. MÁRCIUS EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT
2010 . márc i us X. év folyam 1 . szá m
ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! Névtelen leveleket, névvel vállalt leveleket, internetes hírportálokat, SMS-eket olvasva sokan vannak azok, akik szerint a kórházat jobban lehetne, sőt jobban kellene irányítani, navigálni. Egyik – eddig általam is nagyon tisztelt – főorvos minősíthetetlen módon kórházunkat „kórházbányaként”, az orvosokat „fehérköpenyes törpeként”, a pszichiátereket Kuka doktorként emlegeti. Más szakmákban Hapci, Morgó, Szundi, Szendi doktorok dolgoznak, bezzeg a saját szakmájában találhatók a Tudor doktorok. Egy másik – már nyugdíjas – főorvos a sürgősségi beutalást szabályozná, s a sürgősségi ellátásban áldozatos munkát végző szakdolgozók és orvosok munkáját minősíti negatívan. Azt hiszem, a kórházban dolgozók közül sokan lennének kíváncsiak arra, hogy milyen eszközökkel lehetne szabályozni a sürgősségi ambulancián megjelenő rengeteg indokolatlan betegforgalmat. Sokan a dolgozók eltávozását kizárólag a kórház vezetésének hibájaként róják fel. Egyes fórumokon nyilvánosan gyalázzák a kórházat, a kórházban dolgozók munkáját, mintha az egész kórházban minden rosszul menne. Sajnos ebbe a gyűlöletkampányba beszállt a kórházba kirendelt külső lelki segítő is, aki nyilvános helyeken azt terjeszti, hogy a kórház vezetése besúgókat alkalmaz, s ez alapján eltávolítja a jobboldali érzelmű orvosokat. El kell mondanom, hogy az elmúlt 10 évben egy orvos kapott csak fegyelmi büntetést, de annak sem lett elbocsátás a vége. Az eltávozott orvosok többsége önszántából hagyta el a kórházat, csak néhány orvos távozott keserű szájízzel, amikor a létszámleépítés áldozata lett a 2007-es gazdasági társasággá történő átalakulás során. A kórház vezetésének az elmúlt évben két választása volt. Vagy valamilyen módon kezeli az 1 milliárd forintos forráskivonást, amelyet a Kormány egy ügyes finanszírozási trükkel átemelte – mármint a hiányt – 2010-re, vagy csődbe megy. A tulajdonos, a Zrt Igazgatósága és a kórház vezetése is azon a véleményen volt, hogy a legkevesebb vérveszteséggel át kell vészelni ezt az átmeneti időszakot, mert nem tarthat sokáig az egészségügynek ez az ámokfutása. Ez nem egyszemélyi, hanem felelős kollektív döntés volt. Ehhez a döntéshez tartva magunkat tartós bérkötelezettséget nem vállaltunk fel, ezzel bizony néhány értékes szakembert elveszítettünk. De néhány ezer forintos béremeléssel a külföldre, még a Felsőőrbe távozókat sem tudtuk volna megtartani. A nyugati országok jövedelmi viszonyaival nem tudjuk felvenni a versenyt. Természetesen nem mindenki külföldre ment, vannak jó páran, akik más hazai kórházban, más egészségügyi szolgáltatónál találták meg szakmai és anyagi számításukat. Egyébként az egészségügyben máskor is volt fluktuáció. A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály tízévenként készített orvosi tablóin szinte midig kicserélődik az orvosi kar. Egyébként kórházunk a múltban és a jelenben is más egészségügyi intézmények főorvosi karának utánpótlási bázisát jelentette és jelenti ma is. És ez nem kivetni való, erre csak büszke lehet kórházunk. A csőd elkerülése érdekében a másik fontos döntés az épületés műszerfejlesztéseket érintette. A patológiai épület rekonstrukcióján túl minden épületfelújítást leállítottunk, a gép-műszervásár-
lásokat felfüggesztettük. Tudjuk, hogy ez rövid távon nagy problémát nem okoz, de már középtávon életveszélyes, kórházunk értékeinek tekintett specialitások feladásához vezethet. Éppen azért tettük meg ezeket az átmeneti megszorításokat, hogy minél több dolgozó munkahelyét megőrizzük, a Markusovszky Kórháznak azokat a funkcióit megtartsuk, amelyekkel más hasonlóan kicsi megyék kórházai nem rendelkeznek. Természetesen azt is tudjuk, hogy ez nem tartható sokáig. Ugyanis ez a politika hosszabb távon életveszélyes, főleg az osztrák határtól 13 kilométerre. Már most érezni az osztrák munkaerőpiac elszívó hatását elsősorban orvosi, de újabban szakdolgozói vonalon is. A másik választásunk lehetett volna a megszorítások helyett a csőd bevállalása. Sokan ezt szerették volna kikényszeríteni nálunk is. Pedig mindenki tudja, hogy a csőd kezelését végző önkormányzati biztosok első dolga, hogy dolgozók százait bocsátják el, az anyagrendeléseket leállítják, kiürítik a raktárakat, csak a racionalitást nézve – tekintet nélkül a megye betegellátásának érdekeire – veszteségesnek ítélt funkciókat szüntetnek meg, szakmákat lehetetlenítenek el. Sokan nyilván erre azt mondják, hogy a csőd elkerülése érdekében mi is alkalmaztunk ilyen módszereket, és elsősorban a szombathelyi háziorvosi rendelőkben folyó vérvételeket emlegetik fel. A Szombathely környéki háziorvosi rendelőkben soha nem merült fel, hogy a kórház dolgozói vegyék le a vért, ott a háziorvos és az ápoló a kezdetektől fogva minden további nélkül elvégezte ezt a feladatot. Szombathelyen egy előnytelen szerződés következtében a kórház olyan munkát is felvállalt, amely nem kötelessége, az OEP ennek többletköltségét nem fedezi a kórháznak. Szerencsére a város politikai testületében voltak olyanak, akik célja nem a szüntelen gáncsoskodás, hanem a város és a kórház viszonyának normalizálása, a kórház segítése, az előnytelen szerződéses viszonynak a hatályos jogszabályokhoz való igazítása. A kórház bírálói sokszor hasonlítják össze a mai főorvosi kart a 25 évvel vagy az 50 évvel ezelőttivel. Ezt a főorvosi kart értelmetlen más-más korok hasonló – de más viszonyok, feltételek között dolgozó – osztályvezetőivel összehasonlítani. Nem egy mai osztályvezető főorvos jobb a 25 vagy 50 évvel ezelőttinél. De az sem tagadható, hogy néhány esetben a 25 vagy 50 évvel ezelőtti osztályvezető főorvos jobb volt a mainál. A mai osztályvezetői karról az igazi értékítéletet majd az utókor mondja ki 20-30 év múlva. Csak egyes kritikusok ezt nem győzik kivárni! Tisztelt Olvasó! A bevezetőben említett – a Tudor doktorok társaságába tartozó – főorvos a Gyógyhírmondóról is ír a már jelzett internetes hírportálon. Az ő olvasata szerint a Gyógyhírmondóban olyan rémes dolgokat olvasnak a mérgezett almába harapó „fehérköpenyes törpék”, hogy kiejtik a kezükből a lapot, s meghalnak. Én nem hiszem, hogy ebben a lapban olyan rémségek lennének, amelytől szívinfarktust kellene kapni. A Gyógyhírmondó feladata nem a rémisztgetés, hanem a kórház belső környezetének és a kórházzal kapcsolatban lévő politikusoknak, egészségügyi dolgozóknak a hiteles tájékoztatása a kórház jelentős eseményeiről, a kórház mindenkori helyzetéről és problémáiról. Remélem, hogy a kórházi dolgozók többsége is így látja.
TARTALOM
MÁRCIUS 15-I ÜNNEPSÉG • DEMONSTRÁCIÓK • DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉSEK TÁJÉKOZTATÁS A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ÁLTAL KIFIZETETT BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOKRÓL EMLÉKEZÉS FRANK KÁLMÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN • A MARKUSOVSZKY ALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓJA BESZÁMOLÓ AZ THROMBOSIS ÉS HAEMOSTASEOLÓGIAI KUTATÁS NÉMETNYELVŰ ORSZÁGOK TÁRSASÁGAINAK (GTH) 54. ÉVI KONFERENCIÁJÁRÓL
GYÓGYHÍRMONDÓ
1848.
2010. MÁRCIUS
M ÁRCIUS 15.
Vasegerszegi Március 1515 - i ünnepség
2010.
Kovács Ferenc Ü NNE P I K Ö SZÖN TŐ
Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos A hagyományoknak megfelelően Vasegerszegen az idei március 15-i ünnepségen is megemlékeztek a résztvevők Markusovszky Lajosról. A különlegességet az adta, hogy az ünnepség keretében került felavatásra Pintér László sárvári fafaragó mester által készített szoborcsoport, amely azt az eseményt örökítette meg, amikor 1849. július 2-án Markusovszky ellátta a komáromi csatában fejsérülést szenvedett Görgey Artúr tábornokot. Az ünnepi beszédet a község tornacsarnokában Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke mondott. Ezt követően az 1000 éves Vas megyéről Básthy Tamás országgyűlési képviselő emlékezett meg, majd Kovács Ferenccel közösen felkötötték a Vas Megyei Közgyűlés által adományozott jubileumi emlékszalagot a község zászlajára. Az ünnepség részét képezte a vasegerszegi fiatalok műsora, amelyben megemlékeztek a 162 éve történt forradalmi nap legfontosabb eseményeiről. Az ünnepség a Vasegerszegi Polgármesteri Hivatal előtt folytatódott. Dr. Lakner László, a Vas Megyei Markusovszky Kórház elnök-vezérigazgató főorvosa mondott avatóbeszédet a Markusovszky Lajost és Görgey Artúrt megörökítő szoborcsoportnál, amelyet Kovács Ferenc, dr. Lakner László és Németh József, a település polgármestere leplezett le. Pintér László alkotását megáldották a történelmi egyházak képviselői is. Végül a március 15-i ünnepség a Markusovszky kastély falán elhelyezett emléktábla, valamint Markusovszky sírjának koszorúzásával ért véget. Az Orvosi Hetilap Szerkesztősége részéről prof. dr. Fehér János főszerkesztő és dr. Lakner László szerkesztőbizottsági tag, a Markusovszky Kórház képviseletében dr. Kőfalvi István orvosigazgató és prof. dr. Engert Zoltán Vendel centrumigazgató, továbbá dr. Gautier Barna, dr. Hahn Katalin és dr. Telegdy Enikő osztályvezető főorvosok, a Vas Megyei Közgyűlés nevében Marton Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke és Horváthné Stukics Erzsébet tanácsnok, a Markusovszky kastélyban működő Közéleti Klub részéről dr. Széll Kálmán és dr. Kondor János, Vasegerszeg Község Képviselőtestülete nevében Németh József polgármester koszorúzott. A sírnál koszorút helyezett el dr. Hende Csaba és dr. Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, valamint több civil szervezet képviselője is.
Köszöntöm Önöket a magyar nemzet egyik legnagyobb ünnepén! Immár 162 éve annak, hogy az ország szívében, Pesten és Budán a forradalmi ifjúság vezetésével sor került a magyar polgári forradalomra, amelyet a modern Magyarország születésnapjának tekinthetünk. A forradalom támogatói között ott találjuk a pesti egyetem orvosi karának tanársegédjét, a fiatal Markusovszky Lajost, aki honvéd törzsorvosként vett részt a szabadságharcban, Görgey tábornok seregében. Méltó és illő tehát, hogy a később ide, Keményegerszegre házasodott s idevalósivá vált nagy magyar orvos szobrát ezen a szent magyar ünnepen adjuk át a közönségnek. A nagy nap, 1848. március 15-e történetét valamennyien ismerjük. Iskolai éveink óta nagyon sokszor hallottuk. Így szinte látjuk lelki szemeink előtt a Pilvax Kávéházban lázasan készülődő fiatalokat, a Tizek Társaságát, a szemerkélő esőben egyre duzzadó menetet, a különböző egyetemi karokról csatlakozó diákokat, Landerer és Heckenast nyomdájának lefoglalását, s ezáltal a sajtószabadság jelképes megvalósítását, a Nemzeti Múzeum előtti népgyűlést, a frissen kinyomtatott Tizenkét Pont és Nemzeti dal fergeteges lelkesítő hatását, a városi elöljárósággal tárgyaló Klauzál Gábort és Nyáry Pált, majd a nagyméltóságú Helytartótanácsot, amely – a költő beszámolója szerint – „sápadt vala és reszketni méltóztatott”, az egyetlen „politikai statusfogoly”, Táncsics Mihály diadalmas kiszabadítását, a magukat az ünnepelt író kocsija elé befogó fiatalokat, az egész felbolydult, zaklatottan is bizakodó várost, és a rideg idő ellenére is forró hangulatú nap lezárásaként a
Bánk bán meg-megszakított, mámoros díszelőadását a nemzet akkoriban még szinte templomként tisztelt színházában. Kevés jeles napot ismerünk olyan jól, mint éppen ezt, hiszen jónéhány íróember volt a vezetők és a résztvevők között, akik közül számosan – elegendő csak Petőfi Sándorra vagy Jókai Mórra gondolni – papírra vetették élményeiket, emlékeiket. Ezernyolc-
száznegyvennyolc, te csillag – írta egy verse címéül a forradalom csupa tűz vezetője, Petőfi Sándor, és már ez a cím is jelzi, hogy a márciusi forradalom a mitológiák csillag-magasába költözött, oda, ahol egy nemzet legszentebb eseményei, a közösséget megalkotó közös mítoszai élnek és lobognak további erőt adó, fénylő lobo-
Szoboravató ünnepség
2
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
gással mindaddig, amíg a nemzet, a közösség él, és számon tartja nagyjait. A Pesten és Budán lezajlott forradalom igen nagy részben járult hozzá ahhoz, hogy a következő napokban-hetekben a pozsonyi országgyűlés törvénybe iktassa az Erdéllyel újraegyesülő magyar haza korszerűsítésének törvényeit, amelyek szükségesek voltak – ahogy ma mondanánk – az ország „versenyképességének” megőrzéséhez, az Európával való lépéstartáshoz. Még ennél is nagyobb jelentőségű volt talán, hogy a Habsburg-udvar kénytelen volt hozzájárulni az ország önállóságát jelentő első független magyar kormány megalakulásához, amelynek miniszterelnöke nem más lett, mint az a Vas megyei férfiú, akinek születési bicentenáriumát három évvel ezelőtt ünnepeltük meg méltó módon itt a megyében is, gróf Batthyány Lajos ikervári birtokos. S a kormány kulcspozícióiban még két nyugat-dunántúli óriás, gróf Széchenyi István közlekedési miniszter és Deák Ferenc igazságügyi miniszter.
Markusovszky Lajos
S ha már Batthyány Lajos személyénél tartunk, éppen itt, Sárvár közelében nem lehet említés nélkül hagyni, hogy az első általá-
akkor a vasi megyeszékhelyen a Vasvári Pálról elnevezett körben
nos népképviseleti választáson, 1848. június 23-án éppen a sárvári
folytak az erjesztő viták és beszélgetések. S amikor elérkezett 1989
választókerület népe volt az, amely saját képviselőjeként az or-
reményteli tavasza, akkor a rendszerváltásra törekvő erők magától
szággyűlésbe küldte gróf Batthyány Lajost!
értődő természetességgel fordultak ismét 1848. március 15-ének
A forradalmat hősies szabadságharc követte, amelyben Vas
hagyományához. Annál is inkább tehették ezt, mert a Tizenkét
megyéből – s bizonyosan innen, Vasegerszegről is – számosan
Pont valamennyi követelése azóta is megoldásra várt, és újra napi-
vettek részt nemzetőrként vagy honvédként a haza védelmében.
rendre került. Amikor 1989. március 15-én Csengey Dénes a nép
Tudjuk, a bécsi udvar először az ország nemzetiségeit lázította fel
nevében jelképesen lefoglalta a Magyar Televízió épületét, tudato-
a magyar szabadság és függetlenség eltiprására. De azt is tudjuk,
san Petőfi Sándorék egykori nyomdafoglalását idézte ezzel.
hogy a Vas megyében élő délszlávok és németek nem hallgattak a
1848. március 15-e után majdnem 20 évnek kellett eltelnie,
szirénhangokra, hanem mindvégig hűségesek maradtak a magyar
amíg a Deák és Andrássy vezette nemzet kijutott a fényre, és ha
hazához. Kossuth seregében vasi horvátok, szlovének és németek
minden vágyát nem érhette is el, de a kiegyezés nagy művében
is szolgáltak, a felsőlövői Wimmer Ágoston – Gottlieb August
biztosította az ezeréves ország határait és nyugodt fejlődését.
Wimmer − Kossuth toborzóiratát németre fordította, és azt ter-
Petőfiék céljainak nagy része ekkor egy ötvenéves átmeneti időre
jesztették a megye németajkú településein. Wimmer Kossuth sze-
teljesült. Ahogy akkor közel 20 évet kellett várni a fellélegzésre, napja-
mélyes megbízásából Angliában is járt, hogy segítséget szerezzen a
inkban pontosan 20 évre vagyunk az 1990. évi első szabad válasz-
szabadságharc számára. A Habsburgok és az Orosz Birodalom egyesített hadereje
tásoktól. És vajon elmondhatjuk-e, hogy akár csak megközelítet-
1849-ben vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. De a magyar
tük Deákék és Andrássyék eredményeit?... Persze, mondhatják er-
nemzet mély vágyát a társadalmi szabadságra és a nemzeti függet-
re: Hol van ma Deákunk? Hol van ma Andrássynk? És ha például
lenségre sohasem sikerült elfojtani. 1848. március 15-e tisztán
az oly sok sebből vérző mai magyar egészségügyre tekintünk, azt
fénylő vezérlő csillagunk maradt a XX. század sokkal súlyosabb
is hozzátehetjük: Hol van ma Markusovszky Lajosunk?
viszontagságai során is. S amikor közel száz évvel később ismét
Markusovszky a nyugodt egyetemi körülményeket adta fel a
orosz csizmák taposták az ekkorra már megcsonkított magyar ha-
honvédorvosi szolgálatért, mert értékrendjében mindenkor a haza
za földjét, és a keleti rabszolgaság modern jármába kényszerítették
szolgálata állott az első helyen. Görgey tábornokot súlyos fejsérü-
bele népünket, akkor a szabadságvágy ismét 1848-ból merítette az
lésekor ő kezelte, s mindvégig hű maradt hozzá, klagenfurti szám-
erőt. 1956-ban Petőfiről nevezték el azt a fővárosi értelmiségi
űzetésébe is elkísérte. Markusovszky, aki a Magas-Tátrában fekvő
kört, amely a forradalom egyik szellemi előkészítője volt, s ugyan-
szlovák többségű faluban, Csorbán látta meg a napvilágot, Ma-
3
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Dr. Lakner László S ZOB O RAV ATÓ B E SZÉ D Ma a magyar történelem legdicsőbb napjaira – 1848 március idusára, valamint az 1848-49-es forradalomra és szabadságharca – emlékezünk. Ebből az eseménysorból egy pillanatot ragadott ki a mester, a szoborcsoport alkotója. Egy orvos kötöz egy fejsérülést szenvedett honvédet. Rögtön felmerül a kérdés: Kiket ábrázol a szoborkompozíció? Talán kezdjük a sebesült honvéddel, aki nem más, mint Görgey Artúr, sokáig a nemzet árulójaként tartott honvédtábornok. Csak apja kívánságára lett katona, s mihelyt apja meghalt, azonnal leszerelt. Ezt követően vegyészetet tanult Prágában. Az akkori tudományos publikációk alapján nemzetközileg a legismertebb magyar vegyész volt, ő fedezte fel a laurilsavat. Pesten báró Eötvös József közbenjárását szerette volna elnyerni egy egyetemi oktatói státusz ügyében, de a forradalom hangulata magával ragadta. Beállt a honvédseregbe, először százados, őrnagy, alezredes, majd 1948. október 15-én már tábornok. És még csak 30 éves. Először szeptember 29-én hívta fel magára a figyelmet. Nem a pákozdi csatában, mert Görgey az alárendeltségébe tartozó csapattal a Csepel-szigeten táborozott, amikor kezükre került gróf. Zichy Ödön, Jellasics kémje. Zichyt a Görgey elnökletével összeült hadbíróság halálra ítélte, s azonnal felakasztották. Októberben Görgey egy századdal fegyverletételre kényszerített Ozoránál egy ezrednyi ellenséges csapatot. Görgey rendkívül tisztelte a 48-as áprilisi törvényeket, amelyet a királyi leírat is szentesített. Meggyőződése ellenére rákényszerítették, hogy átlépje az osztrák határt, s megütközzön Schwechátnál a felkészületlen nemzetőrökből és népfelkelőkből álló magyar sereg az osztrák reguláris főerőkkel. Csúfos magyar vereség lett az ütközet vége október 30-án. Ezzel a sereggel a továbbiakban sem vállalt Windisch-Grätz-cel szemben komoly csatát. Sőt Kossuth Lajos kifejezett utasítására nem volt hajlandó Buda alatt megütközni az osztrákokkal, amikor a Kormány már Pestet feladta. Nem csatlakozott a Tisza mentén gyülekező magyar hadtestekhez, hanem a feldunai hadtesttel a Felvidék felé vette az irányt. Ezzel elérte, hogy Windisch-Grätz serege őt követte, s közben a Tisza menti magyar seregek több hetet kaptak arra, hogy felkészüljenek az osztrák főerőkkel való ütközetre. 1848. január 5-én Görgey Vácott kiáltványban nyilvánította ki a szándékát a Habsburg királlyal való megegyezésre. Az akkori hadi helyzetet, az osztrák és magyar seregek erejét, felkészültségét ismerve, mint katona, mint kiváló hadvezér azon a véleményen volt, hogy a magyarok nem győzhetik le az osztrákokat. A politikához nem értett, nem voltak hatalmi ambíciói, mindent a felesleges vérontás elkerülése, a haza érdekében tett. Ekkor sütötték rá először a haza árulója bélyegét. Ezután a Felvidéken végigharcolta seregével a telet. Ez volt Görgey híres téli hadjárata. Közben a népfelkelőkből, a nemzetőrökből, az időközben besorozott katonákból ütőképes csapatot szervezett. Katonái imádták Görgeyt, pedig rendet, fegyelmet, önfeláldozást követelt. De tehette, mert kiváló hadvezér volt, maga is példát mutatott, a legnehezebb helyzetekben személyes jelenlétével buzdította katonáit. Szinte kísértette a sorsot, kívánta a hősi halált. De ez nem adatott meg neki, sebezhetetlen volt. A téli hadjárat befejezéseként 1849. februárjában Görgey feldunai hadtestjének részét képező Guyon Richárd vezette hadosztály a Branyiszkói-hágónál áttörte az osztrák gyűrűt. Ezt követően egyesültek a Tisza menti magyar seregekkel Mindenki azt várta, hogy Kossuth a magyar seregek fővezérévé Görgeyt nevezi ki. Viszont Kossuth bizalmatlan volt Görgeyvel szemben, főleg a váci kiáltvány óta. Az idős lengyel Dembinszky tábornok kapta meg a fővezéri rangot, akinek a vezetésével a magyar honvédsereg Kápolnánál február 26-27-én vereséget szenvedett. A tisztikar „tiszafüredi zendülése” után Kossuth levál-
Görgey Artúr gyarország javát szolgálta egész életében. A szabadságharc bukása után egyetemi állásából elbocsátották, majd a viszonyok enyhültével újból elfoglalhatta azt. 1857-ben megalapította és évtizedeken át szerkesztette az Orvosi Hetilap című szaklapot, amely azóta is működik, és a mai magyar sajtótermékek közül a legrégebbi. Markusovszkynak komoly elképzelései voltak a magyar egészségügy, s azon belül a magyar orvosképzés fejlesztésére. Ezek megvalósítására akkor nyílt alkalma, amikor a kiegyezés után Eötvös József kultuszminiszter mellé került az orvosképzési ügyek, majd az összes egyetemi ügyek előadójaként. Ebbeli minőségében új tanszékeket, képzési formákat hozott létre, sőt nagy része volt a kolozsvári egyetem megalapításában és a budapesti orvosi egyetem színvonalának emelésében. Nevéhez fűződik a magyar orvostovábbképzés elindítása, a közegészségügy előtérbe állítása és még sok minden más. Mi, vasiak, legyünk büszkék rá, hogy Markusovszky Lajos sokáig itt élt közöttünk, a régi vasiak között, és hogy ma is méltón ápoljuk emlékét. Ennek bizonyítéka a most fölavatandó szobor is, amely Pintér László alkotása. Az elmúlt 20 év szédületes tempójú technológiai forradalma, az ország politikai rendszerének átalakulása nem feledtetheti el velünk azokat az örök magyar célokat, amelyeket 1848 és 1956 is képviselt, s amelyekről nekünk sincs jogunk és okunk lemondani. Meg kell őriznünk és sértetlenül át kell adnunk utódainknak a magyar nyelvet, a kultúrát és az országot, beleértve mindazt a területet, ahol magyarok élnek. Meg kell fékeznünk a romlást, s a választások után végre az egész országban meg kell teremtenünk azokat a társadalmi és gazdasági viszonyokat, amelyekre ez a jó adottságú ország alkalmas, és amelyek keretében békében és egészségben élhet egymással e kis haza minden lakója. A közös nagy európai hazában is méltón Petőfi Sándor lánglelkéhez és Markusovszky Lajos példás emberi magatartásához. Isten segítsen ebben minden jóakaratú magyart!
4
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
elmenekülhettek volna, de hittek abban, hogy az oroszok méltányosságot gyakorolnak velük szemben. Rüdiger osztrák tábornoknak írta: „Elég volna talán, ha mint áldozat, egyedül én hullanék el!” Görgey sorsát az oroszok külön kezelték, Nagyváradra vitték, és a cár közbenjárására szeptember 11-én Ferenc József száműzetésre ítélte, 1867-ig Klagenfurtban élt. Onnan hazatérve visegrádi remeteként élte le életét. Móricz Zsigmond 1912-ben többször találkozott vele, és visszaemlékezéseiben élő vértanúnak nevezte, akinek csak azért kellett elszenvednie a nemzet gyűlöletét, azért kellett bűnhődnie, mert életben maradt. Hogy Ferenc József kezéhez ne tapadjon vér, a szabadságharc leverése után a császár tejhatalmat adott Haynaunak, aki nem cáfolta meg a „bresciai hiéna” ragadványnevet. Pesten október 6-án az Újépület udvarán főbe lövette az első független magyar kormány elnökét, gróf Batthyány Lajost. Ugyanaznap Aradon kivégeztette a 13 aradi tábornokot. A 14. aradi vértanú Kazinczy Ferenc legkisebb fia, Kazinczy Lajos – mint honvédtábornok – csak augusztus 25-én tette le az erdélyi Zsibónál a fegyvert, s október 25-én Aradon ő is a vérpadon végezte. Kossuth Lajos vidini nyílt levelében már 1949. szeptember 11én a nemzet árulójának nevezte Görgeyt. Pedig – mint sokan mások – csak nem értett egyet Kossuth radikalizmusával. Gróf Batthyány Lajos már 1848 szeptemberében szakított Kossuthtal, s feloszlatta kormányát. A kormány igazságügyminisztere, Deák Ferenc visszavonult zalai birtokára, egy időre felhagyott a politizálással. Később visszatérve a politika színpadára, előkészítette az 1867-es kiegyezést. A kormány közlekedési minisztere, gróf Széchenyi István számára olyan lelki traumát okozott az ország radikalizálódása, hogy 1848 szeptemberében elborult az elméje, a döblingi elmegyógyintézetbe került, ahol 1860-ban önkezével vetett véget életének. A hálás nemzet később Batthyányt a „nemzet vértanúja”, Deákot a „haza bölcse”, Széchenyit a „legnagyobb magyar” névvel tisztelt meg. Csak Görgeynek jutott a „nemzet árulója” elnevezés. Bár Görgeynek mindig tiszta volt a lelkiismerete. Egyszer egy vasútállomáson, amikor az utazóközönség felismerte, rágalmazni kezdte. Az állomásfőnök a lakásába akarta bemenekíteni a feldühödött tömeg elől, de Görgey nem élt vele. Besétált a váróterembe, és lefeküdt egy padra. Amikor a tömeg betódult a helyiségbe, s körülvették Görgeyt, azt vették észre, hogy ő már édesdeden alszik. Az utókortól Kossuth Lajos joggal megkapta a „haza atyja” nevet. A magyar történelem legnagyobb politikusa volt. A reformkor vezéreként elindította az országot a polgárosodás útján, nélküle nem lett volna az 1848-as forradalom. Azonban 1849. április 14-én átlépett egy olyan határt, amelyet az akkori nemzetközi viszonyok között, az akkori hadi helyzetben nem szabadott volna meglépni. A szabadságharc bukása után viszont nagy szerepe volt Európában és Észak-Amerikában a magyarok iránti szimpátia
Dr. Lakner László, Kovács Ferenc és Németh József totta Dembinszkyt, de az új fővezér a beteges Vetter Antal lett. Végre 1849. március 30-án Görgey kaptam meg a fővezéri kinevezést. És április 2-án megkezdődött a dicsőséges tavaszi hadjárat. A magyar hadsereg győzött Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál, Komáromot felmentette az ostromzár alól, végül május 21-én bevette Buda várát. (Görgey 67 évvel később 1916-ban 98 éves korában ezen a napon halt meg Budapesten.) Görgey úgy gondolta, hogy Komáromnál kell összpontosítani a magyar erőket, hogy erőt demonstrálva kényszerítsék ki Ferenc József császárnál a kiegyezést. Az események alakulása azonban keresztülhúzta számítását. Közben április 14-én Debrecenben a képviselőház elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, a Habsburg-ház trónfosztását. Az osztrák császár segítségére sietett az orosz cár. Orosz csapatok özönlötték el a Felvidéket Paszkievics és Rüdiger tábornokok vezetésével. De Erdélyben Bem tábornok is a cári csapatokkal találta magát szembe. Maga Görgey serege is nehéz helyzetbe került, mögötte Windisch-Grätz, előtte Haynau, a „bresciai hiéna”. Még Győrnél megütközött Haynau seregével, de vereséget szenvedett. A komáromi ütközet során Ácsnál maga Görgey is megsérült. Kossuth a magyar honvédsereg gyülekezőhelyéül a Szeged-Maros vonalát jelölte ki. Görgey seregével elindult a Felvidéken keresztül nagy kerülővel a gyülekezőhelyre. Ahogy tudott, kerülte az orosz csapatokkal való nagyobb ütközeteket, hogy mentse honvédei életét. Augusztus elején ért Aradra. A helyzet reménytelen volt. Az oroszokkal szemben Bem a segesvári csatában július 31-én döntő vereséget szenvedett, s elhagyta az országot. A csata közben a fehéregyházai országúton civilként menekülő Petőfit egy orosz dzsidás hátulról leszúrta. Temesvárnál Haynau augusztus 9-én győzelmet aratott Dembinszky serege felett. Minden elveszett. Kossuth augusztus 11-én lemondott, majd katonai és politikai tejhatalommal ruházta fel Görgeyt. Ezt követően Kossuth is elhagyta az országot. Még aznap Görgey összehívta a haditanácsot, hogy döntsenek a szabadságharc további sorsáról. Joggal merült fel a kérdés, hogy van-e értelme a további vérontásnak. Görgey a 80 tagú haditanácsra bízta a döntést, ő pedig elhagyta a termet. A haditanács a fegyverletétel mellett foglalt állást. És 1948. augusztus 13-án Világos mellett a szőllősi mezőn a magyar fősereg feltétel nélkül letette a fegyvert a Rüdiger tábornok vezette cári csapatok előtt. Görgeyben volt annyi büszkeség, hogy azoknak az osztrákoknak nem volt hajlandó megadni magát, akiket számos alkalommal legyőzött. Görgey Világosnál hadvezérként jól cselekedett, de azzal, hogy feltétel nélkül tette le a fegyvert, igazolta, hogy nem volt politikus alkat. Az oroszok a tábornokokat kiadták Haynaunak, aki nem kegyelmezett meg nekik. Pedig Görgey magára vállalta a teljes felelősséget, szerinte a tábornokok csak az ő eszközei voltak,
A szoborkompozíció leleplezése
5
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
megteremtésében. Az emigráció vezéreként hozzásegítette Deákékat, hogy végül Ferenc József kénytelen volt kiegyezni a magyarokkal. Ugyanakkor ő teljes függetlenséget akart. Számára az 1867-es kiegyezés elfogadhatatlan volt. Még Görgey is jobb belátásra akarta bírni, nyílt levélben fordult Kossuth felé: „Ne szédítse ezt a szegény, már annyit szenvedett népet, mert az – alig kijózanodva – ma már többé nem Önt, hanem Deák Ferencet akarja követni.” A magyar történelem három legnagyobb hadvezéreként Mátyás királyt, Bethlen Gábort és Görgey Artúrt tartják számon. Amíg Mátyás király és Bethlen hadvezéri képességeiket saját hatalmuk érdekében és hazájuk javára együtt kamatoztatták, Görgey esetében nem merült fel soha a személyes hatalom kérdése, az ő cselekedeteit, tetteit mindenkor a hazaszeretet, a haza érdeke vezérelte. Tisztelt Ünneplők! A szoborcsoport másik alakja, az orvos Markusovszky Lajos. A 33 éves sebész nem vett részt az 1848-as forradalomban, nem sodorta magával a forradalom szele. Ugyanakkor barátja volt a sebész Balassa Jánosnak, aki először a tanulmányi ügyek igazgatója lett, majd a honvédsereg sebészeti ellátásának megszervezésével foglalkozott. Világos után börtönbüntetésre is ítélték. Markusovszky Balassa hívásának eleget téve a hadisebészetet oktatta az egyetemen. 1849. július 2-án Ácsnál Görgey tábornok fejsérülést szenvedett, és Balassa János Markusovszkyt küldte ki a sérült tábornok ellátására. Markusovszky jó sebész, sőt fiatal kora ellenére már főorvos volt, és a küldetéssel nem csinált semmi mást, mint orvosi hivatását gyakorolta. Meggyőződésem, hogy ugyanígy tett volna, ha Jellasics vagy netán Windisch-Grätz ellátására rendelik ki. Az orvos is ember, politizál, amikor az urnába bedobja a szavazólapját, amikor véleményt formál politikai kérdésekben. De a gyógyítást nem motiválja a páciens politikai hovatartozása, a gyógyítás során cselekedeteit csak orvosi hivatása vezérli. Mivel a tábornok sebe a vártnál súlyosabb volt, Markusovszky elkísérte Görgeyt Világosig, majd Nagyváradon is mellette volt. Sőt követte Görgeyt egészen Klagenfurtig. Világos után Markusovszkyt mellőzték, az egyetemen nem kapott állást, nem kapott egyetemi magántanári kinevezést. De sokak szerint nem a szabadságharcban vállalt szerepéért, mert ott is orvosi hivatását teljesítette, és akkor az még nem volt bűn. Mellőzésének oka elsősorban evangélikus vallása volt. Szülőfalujában, a Magas-Tátra tövében lévő Csorbán a római katolikusok mellett jelentős evangélikus gyülekezet is volt, akik már 1784-ben templomot emeltek. Ehhez a gyülekezethez tartoztak Markusovszky szülei is, tehát ő is az evangélikus vallást gyakorolta. Ebben a nehéz időben csak a magánéletben kapott vigasztalást. 1850-ben feleségül vette a keményegerszegi Kiss Gyula földbirtokos leányát, Kiss Zsófia Zsuzsannát. A keményegerszegi kúriában sok szép, kedves időt töltött el, rendszeresen járt haza Pestről Keményegerszegre pihenni, feltöltődni. Markusovszky kénytelen volt pályát módosítani. Ha nincs ez a mellőzése, talán sohasem tudjuk meg, hogy milyen zseniális szervezőképességgel áldotta meg a sors. Ha azt mondom, hogy 184849-ben nem volt forradalmár, akkor viszont el kell ismernem, hogy 1857-ben forradalmi tettet hajtott végre a magyar nyelvű Orvosi Hetilap megalapításával, később az Orvos-Gyógyszerész Műszógyűjtemény kiadásával, majd a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat létrehozásával. Igazi alkotó géniusza azonban a kiegyezés után bontakozott ki. 25 évig dolgozott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban báró Eötvös József, majd Treford Ágoston minisztersége alatt. Nevéhez fűződik az orvosképzés korszerűsítése, az orvostovábbképzés elindítása, a klinikák fejlesztése. Hamarosan a pesti orvoskar 13 helyett 22 tanszékkel büszkélkedhetett, köztük a világon először megalakult Közegészségügyi Tanszékkel. Nevéhez fűződik a kolozsvári magyar egyetem felállítása, valamint a műegyetemi képzés beindítása is. Megszervezte az Országos Közegészségügyi Tanácsot. Jelentős szerepet vállalt az 1876. évi XIV.
törvénycikk kidolgozásában, amely korának legkorszerűbb egészségügyi törvénye volt. 1892-ben – 77 évesen – vonult nyugdíjba. Fehér János professzor – az Orvosi Hetilap jelenlegi főszerkesztője – egyik alkalommal úgy fogalmazott, hogy 1872-ben Markusovszky „megvált vezéri állásától”. Igen, Markusovszky igazi vezéregyéniség volt, nyugodtan nevezhetjük a „magyar Hippokratésznek”. A megromlott egészségi állapotú Markusovszky a következő szavakkal vált meg a munkahelyétől: „Szerettem volna hazámért többet dolgozni.” Pedig mennyit tett, dolgozott a magyar egészségügy korszerűsítése, felemelése érdekében. 1892 őszén nagybetegen Abbáziába utaztak feleségével, ahol 1893-ban meghalt. Végakarata szerint földi maradványait Keményegerszegen temették el, ahol – a mai Vasegerszegen – kultuszát a mai napig méltóképpen őrzik, ápolják. Mit kellene átvennünk ettől a két géniusztól? Mindenek előtt a hazaszeretet, és saját tudományterületünk magasszintű művelésének képességét. Mit üzen a mának halhatatlan elődeink korszaka, halhatatlan elődeink tettei? Lehetnek magánéleti válságaink, lehet a nemzet válságban, de feladni nem szabad. Markusovszkyék példája bizonyítja, hogy hittel, szorgalommal, kitartással, összefogással, az újra való fogékonysággal a legnehezebb helyzetekből is ki lehet, ki kell lábalni, nem szabad feladni. Nem akarom ecsetelni a mai Magyarország helyzetét, de az tény, hogy ilyen mély erkölcsi és anyagi válságban a magyar egészségügy még nem volt. De nem adhatjuk fel! Új alapokra kell helyezni, meg kell újítani a magyar egészségügyet. Ehhez is hitre, szorgalomra, kitartásra és összefogásra van szükség. Az egészségügy megújítása kell, hogy szolgálja a betegek javát, s az egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését. „Legyen áldott Markusovszky neve és emléke” – mondtuk eddig a Markusovszky megemlékezések alkalmával. Ennél az alkotásnál már többet kell mondani: „Legyen áldott Markusovszky és Görgey neve, emléke!”
Pintér Lajos alkotása
6
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Ü NNEPI M EGYEI KÖZGYŰLÉS C ELLDÖMÖLKÖN Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos A Vas Megyei Közgyűlés kitüntetésátadó március 15-i ünnepi ülésére Celldömölkön a Művelődési Központban került sor. Ünnepi beszédet Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke mondott, emlékezett a magyar nemzet legdicsőségesebb korszakára, az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. Ezt követően a celldömölki művészeti csoportok elevenítették fel dallal, tánccal a forradalom eseményeit. Az ünnepség keretében megemlékeztek az 1000 éves Vas megyéről is. Kovács Ferenc, továbbá Marton Ferenc és Majthényi László megyei alelnökök a Vas Megyei Közgyűlés által adományozott jubileumi emlékszalagokat kötötték fel a Celldömölki Kistérség valamennyi településének zászlójára. Az ünnepség során több egészségügyi dolgozó kapott kitüntetést. A Pável Ágoston-emlékplakettet Szalay Zsuzsanna, a Markusovszky Kórház Pető Ernő Orvosi Könyvtárának ny. vezető könyvtárosa vett át. Vas Megyei Önkormányzatának Szolgálatáért Egészségügyi Tagozata kitüntetésben dr. Csejtei András, az Onkoradiológiai Osztály osztályvezető főorvosa és Dancsecs Valéria, a Szülészet-Nőgyógyászati Osztály csoportvezető szülésznője részesült. Dr. Csejtei András 1978-ban summa cum laude minősítéssel végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1983-ban radiológiából, 1986-ban sugárterápiából, 1998-ban klinikai onkológiából szerzett szakvizsgát. 1998-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikusként diplomázott. 2000. március 9-től a Markusovszky Kórház Onkoradiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. 2001. február 1-jétől a megyei szakfelügyelő főorvosi teendőket is ő látja el az onkológia területén. 1984-1985 között egy évet Essenben a Westdeutsches Tumorzentrumban, 1989-ben 1 hónapot Berlin-Buchban, az NDK Akadémiájának Sugárterápiás Intézetében, majd 1993-ban fél évet Brüsszelben a Jules Bordet Intézetben töltött ösztöndíjasként. Angliában és Németországban több továbbképző jellegű látogatáson vett részt. Szakmailag az esseni iskolához tartozónak érzi magát. Munkáját mindenkor nagy hivatástudattal, kiemelkedő szakértelemmel látta el vezetői, munkatársai, a város, a megye és a régió lakosságának messzemenő elismerése mellett. Dancsecs Valéria 1974 óta dolgozik a Markusovszky Kórházban. 1976-ban a szülőszoba csoportvezetőjévé nevezték ki, amely munkakört jelenleg is betölti. 1997-ben diplomás ápolóként végzett az Egészségügyi Főiskolán. Munkatársai megbecsülése, feljebbvalói iránti tisztelete jellemezi pályafutását, de emberi magatartásával, szakmai hozzáállásával messzemenően megbecsült és kiemelkedően elismert tagja a kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának. Több évtizedes munkája során már több száz gyermek születésénél segédkezett. A kitüntetetteknek a kórház vezetése nevében szívből gratulálok.
Kovács Ferenc, Marton Ferenc és Majthényi László feltűzik a jubileumi emlékszalagokat
Szalay Zsuzsanna
Dr. Csejtei András PhD
Dancsecs Valéria
7
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
D EMONSTRÁCIÓK 2010. február 22-én az Egészségügyi Dolgozók Független Szakszervezete szervezett demonstrációt a kórházi dolgozói részvételével. A „kolduló demonstráció” a kórházi dolgozók alacsony jövedelmére kívánta felhívni a figyelmet. Dr. Takáts Lajos, a szervezet elnöke a méltatlanul alacsony bérek miatt a kormány egészségpolitikája mellett bírálta a tulajdonost és a kórház vezetését is, amelyet a helyi lapok részletesen leközöltek. Mivel a február 11-én történtekkel a helyi írott média egyáltalán nem foglalkozott, s a február 22-i demonstrációra reagáló megyei közgyűlés elnöke közleményének teljes szövege nem jelent meg egyik médiában sem, most mindkét esemény sajtóközleményét az alábbiakban tesszük közzé.
Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos 2010. február 11-én reggel fél 8 órakor Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Lakner László, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt elnök-vezérigazgató főorvosa ismét felvonta a zöld lobogót, hogy tiltakozását fejezze ki a kormány ámokfutó egészségpolitikája miatt, amely a megyei kórház esetében 2010-ben 10 százalékos bevételcsökkenést eredményez. A tiltakozó akcióban a kórház osztályvezető főorvosi és főnővéri karának többsége is részt vett. A zöld zászló felvonására a Himnusz hangjai közepette került sor.
Sajnos a járóbeteg-ellátásban is egyre több szakmában fognak a betegek azzal találkozni, hogy a betegelőjegyzési idő megnő. Vagyis a krónikus betegségben szenvedőknek egyre több időt – heteket, hónapokat – kell várni arra, hogy sorra kerüljenek egyes szakrendeléseken, szakambulanciákon. Nyugat- és Közép-Európa egyik legbetegebb nemzete a magyar. Ezzel a testileg és lelkileg beteg nemzettel nehéz lesz kilábalni a gazdasági válságból. Az egészségügyből pénzt kivonni nagy felelőtlenség, mert negatívan hat a gazdaságra is. Fel kell hagyni azzal a szemlélettel, hogy az egészségügy nem termelő ágazat. A munkaerő előállítása és helyreállítása jórészt az egészségügyön múlik, ezért az utóbbi években megnyomorított egészségügyi ágazatból további pénzek kivonása beláthatatlan következményekkel járhat, emberi életeket sodorhat veszélybe. A zöld a tiltakozásunk, de egyben a remény színe is. Reménykedünk és bízunk abban, hogy vannak még az országban olyan politikai erők, akik a gazdasági válság hatásait nem hárítják át a betegekre, emberséget tanúsítanak a betegségben szenvedők iránt. Mi, a kórház dolgozói – és gondolom, az ország lakossága is – humánus, betegbarát egészségpolitikát akarunk!
Ismét leng a zöld zászló 2010. február 11-én, a betegek világnapján a Markusovszky Kórház épületeire ismét kitettük a zöld zászlót, s a dolgozók kitűzték a zöld szalagot. Ezzel tiltakoztunk, tiltakozunk a Kormány egészségügyet – közvetetten a betegeket – érintő pénzügyi megszorításai ellen. Az elmúlt évben és az idei év elején az egészségügyi intézmények részére biztosított plusz finanszírozási források nem többletpénzek voltak, hanem a 2009-ben kivont pénzösszegek visszapótlása. Viszont ebben az évben mindez hiányozni fog a kórházak költségvetéséből. 2010-ben a Markusovszky Kórház is közel 1 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint pl. 2008ban. Következésképpen éves viszonylatban a megszokott 44 ezer aktív fekvőbeteg helyett csak 39.500 beteget tudnak fogadni az aktív fekvőbeteg osztályok. Tehát egyes szakmákban az elviselhetetlenül hosszú várakozási idők tovább fognak növekedni. A járóbeteg-ellátásban pedig még súlyosabb helyzet fog előállni. Az elmúlt évi 850 ezer járóbeteg eset helyett 2010-ben a kórháznak megközelítőleg csak 750 ezer esetre van finanszírozási szerződése.
Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt Vezetősége
Sajtóközlemény 2010. február 22-én a Markusovszky Kórház előtt szervezett demonstrációt az Egészségügyi Dolgozók Független Szakszervezete. Diszkriminatív a mai helyzet, hiszen ugyanazt az egészségügyi ellátó munkát, ugyanazokat a feladatokat ellátó embereket nem ugyanúgy finanszírozza az állam. Ebben a témában és az orvosok ki nem fizetett túlóradíjai kapcsán is a Vas Megyei Önkormányzatnak mindenképpen pert kell indítania a kormány ellen, vagy akár az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Ami a mai magyar egészségügyet jellemzi, az nem más, mint egy szomorú kutyakomédia, amelynek legnagyobb vesztesei az egészségügyi dolgozók és a gyógyulni vágyó betegek, akiknek ma már hónapokat, éveket kell várniuk egy-egy betegség meggyógyítására. Ehhez a helyzethez az elmúlt nyolc év felelőtlen egészségügyi kormányzati munkája vezetett, amelynek során tőkét vontak ki az egészségügyből, ágyszámokat építettek le, bérfejlesztések maradtak el, átszervezték a finanszírozási rendszert, hibásan jelölték ki a betegutakat. Tragikomédia az, amit az elmúlt nyolc évben a GyurcsányBajnai kormány az országgal művelt. A Molnár Lajos által vezetett egészségügyi tárca szerette volna az egészségügy nagy többségét privatizálni. A megyei önkormányzat, azért hozta létre a kórházat működtető nonprofit zrt-t, hogy megakadályozza a Markusovszky Kórház magánkézbe kerülését. A Gyurcsány kormány elképzelése volt, hogy a kórházaknak gazdasági szervezetként kell működniük, és a megye megfelelt ennek a feltételnek. Azt reméltük az átszervezéstől, hogy több pénzt és gazdaságosabb működést garantál majd a kormányzat.
Aztán egymást váltották az egészségügyi miniszterek, és az egészségügyben egymást érték a rögtönzések. Az alkotmány szerint az egészségügyi ellátás működtetése a magyar állam kötelessége. A megyei önkormányzat az államtól kapja meg kötelező feladatként a megyei ellátás biztosítását. Ez alapján egyértelmű, hogy az állam kötelessége lenne a finanszírozás. Az, hogy milyen formában működik a kórház, hogy maradt volna közintézmény vagy gazdasági társassággá alakul, finanszírozási szempontból nem számíthatna. Az egészségügy szinte állatorvosi lóként mutatja azt a helyzetet, amelybe az elmúlt nyolc év gyalázatos kormányzati munkája sodorta az országot és benne az egészségügyet. Itt az ideje, hogy váltás történjen az országban, és végre olyan emberek kerüljenek kormányra, akik felelősséget éreznek szakterületeikért. Bízom abban, hogy az új kormány kompenzálja majd a törvénytelenül és tisztességtelenül elvett juttatásokat. Kovács Ferenc
a Vas Megyei Közgyűlés elnöke
8
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Tájékoztatás a gazdasági társaság által kifizetett béren felüli juttatásokról sekre 2009-ben is volt lehetőség, igaz nagyobb mértékben differenciálva, s nem egyenlősdi alapon, mint a 2008-as esztendőben. • Munkavállalóink részére vásárlási utalvány és hideg étkezési utalvány formájában mintegy 59 mFt-ot fizettünk ki. • Hűségjutalom címén 30 mFt-ot fizettünk ki. • Önkéntes nyugdíjpénztárba 9 mFt került átutalásra (nyugdíjazás és munkaviszony megszűnése miatt jelentősen csökkent a tagok száma). • Kitüntetett dolgozóink részére 18 mFt nagyságrendben fizettünk jutalmat. A jutalom összege egyenes arányban változott az elismerés jogcímével, így munkájuk elismeréseként a dolgozók alapilletményük 1-3 havi összegét kapták meg. • Többletfeladatokat ellátó munkatársak részére – differenciáltan – közel 80 millió forint került kifizetésre. Szakmai és egyéb anyagkeret gazdálkodók részére, valamint a szufficitesen működő osztályok munkatársai számára havi 6.000 Ft többletjuttatást biztosítottunk, melyet a munkahelyi vezetők differenciáltan, a végzett munka minősége és mennyisége alapján osztottak fel. Alábbiakban szeretném bemutatni, hogy az elmúlt 2 évben milyen volumenben részesedtek dolgozóink besorolási bérükön (alapbér) felül többletjuttatásban:
Csuka Lajosné • gazdasági igazgató A kórház 2 éve működik gazdasági társaságként, ezért erre az időszakra vonatkozóan tudunk összehasonlítást végezni a dolgozóknak biztosított béren felüli juttatások mértékéről, az alkalmazott ösztönzési rendszerről. Az átalakuláskor a gazdasági társaság keretei között munkát vállaló munkatársak az akkori besorolási bérükkel kerültek alkalmazásra. Az átalakulással egyidőben a gazdasági társaság Felügyelő Bizottsága, Igazgató Tanácsa megfogalmazta, hogy meg kell teremteni a dolgozók bérezését illetően a differenciálás lehetőségét, s az egyenlősdiség megszüntetése helyett egy olyan ösztönző rendszert kell bevezetni, amely az átlagon felül teljesítő dolgozókat ismeri el. Természetesen ezen elvek csak akkor valósulhatnak meg, ha a finanszírozási jogszabályi környezet ezt lehetővé teszi. A korábbi közalkalmazotti jogviszony során alkalmazott „egyenlősdiség” elvét próbáltuk néhány esetben olyan többletforrásokkal kiegészíteni, amely a „nem egyenlő” elosztás elvén alapul, hanem az átlagostól eltérő munkavégzést honorálja. A 2008-as esztendő finanszírozása is hektikusan változott ugyan, de az OEP által biztosított ellátások ráfordításai mégis jobban igazodtak a tényleges költségekhez, mint a 2009-es esztendőé. Ezért igyekeztünk minden olyan béren felüli juttatást biztosítani, amelyet a kórház pénzügyi helyzete lehetővé tett. Tettük ezt általánosítva a kórház valamennyi dolgozója számára, s differenciáltan is az átlagon felül jól teljesítő munkakörökre, munkahelyekre. A teljesség felsorolása nélkül, melyek is voltak ezek a juttatások. • Minden munkavállaló részére – a pénzügyi lehetőségek függvényében, több részletben – 1 havi többletjutalom kifizetésére került sor (166 mFt). • Valamennyi kórházi dolgozó vásárlási utalványban részesült a jogszabály által meghatározott maximum háromszori alkalommal (3x6.900,-Ft =31 mFt). • Hideg étkezési utalványt biztosítottunk munkavállalóink részére 86 mFt értékben. • Kitüntetett munkavállalóinkat jutalomban részesítettük, erre 20 mFt-ot fordítottunk. • Hűségjutalom címén 42 mFt került kifizetésre. • Önkéntes nyugdíjpénztárba a tagok részére 11 mFt-ot utaltunk át. • Jutalom kifizetésére került sor – differenciáltan – 160 mFt nagyságrendben, amely elsősorban a 2008. évi 5 százalékos alapbér emelés elmaradásának ellentételezését célozta. • Többletfeladatok elismerésére differenciáltan 58 mFt-ot fordítottunk. Ez a kifizetés elsősorban a kiemelt és nagyforgalmú ügyeletek többletfeladatának ellentételezését (Általános- és Érsebészeti Osztály, Neurológiai Osztály, Traumatológiai Osztály, SBO) szolgálta, továbbá munkakörbe nem tartozó, de a kórháznak többletbevételt jelentő munkatársak által végzett feladatok elismerésére került kifizetésre. • A kormány a közszférában foglalkoztatottak részére 2008-ben keresetkiegészítés címén két alkalommal bruttó 15.000 Ft-ot biztosított, amelyből – diszkriminatívan – a gazdasági társaságként működő egészségügyi szervezetek nem részesültek. Ennek az összegnek az első részét a tulajdonos átvállalta, s a bruttó 15.000 Ft helyett 20.000 Ft mértékben – adómentesen – étkezési utalvány formájában biztosította a kórház munkavállalói részére. A tavalyi év – az évközbeni többszöri finanszírozási jogszabályváltozások miatti forráskivonások következtében – nem mutat olyan mérvű többletkifizetést, mint az előző év, de többletkifizeté-
Év
Alapbér
TöbbletTöbbletkifizetések
2008.
1.806.835 eFt
524.268 eFt
Növekedés százalékos mérték (alapbérhez viszonyítva) 29,0
2009.
1.815.624 eFt
194.772 eFt
10,7
Tehát a 2008. évben – nem egyformán ugyan, de nem is ez volt a cél – a besorolási béren felül 29 százalék került többletjuttatás címén kifizetésre, míg a 2009. évben 10,7 százalék. Ezek a mértékek is azt támasztják alá, hogy az ágazat évenkénti 4-5 százalékos béremelését tartós kötelezettségként ugyan nem biztosítottuk, de annál jelentősebb mértékű többletkifizetés történt a munkavállalók számára. A 2008. évben minden dolgozó részére jutalom formájában az 5 százalékos béremelés ellentételezését biztosítottuk. A gazdálkodó szervek pénzügyi kötelezettséget csak akkor vállalhatnak, ha a fedezetük biztosított. A 2009. évben közel 1,1 milliárd Ft-tal kevesebb támogatást kaptunk az OEP-től, mint a 2008. évben, ezért ilyen forráskivonás mellett olyan döntést kellett hozni, hogy a szigorú költségkímélő intézkedések mellett is biztosítani tudja a kórház a munkalehetőséget a kórházi dolgozók többségének, s a munkabér időben történő utalását a dolgozók folyószámlájára. Valamennyiünk közös érdeke az, hogy a lehetőségeinkhez mérten gazdaságosan működtessük a kórházat, a juttatásokat differenciáltan biztosítsuk, s munkánkkal – egyre jobb színvonalú szakmai és tárgyi feltételekkel – a betegek bizalmát kórházunkban erősítsük, mert csak ez lehet a biztosítéka a biztonságos munkavégzésnek, a munkahely megtartásának, még ha szerényebb körülmények között is van rá mód. A kormányzat ismét diszkriminatív döntést hozott azzal, hogy csak a közszférában foglalkoztatottak részére biztosított 2x49.000 Ft-os bruttó összegű támogatást. Ezen döntése ellen az ország többi gazdasági társasági formában működő kórházával egyeztetve az Alkotmánybírósághoz fordultunk. A döntés meghozataláig is keressük a lehetőségét annak, hogy milyen formában tudjuk ellentételezni ezt a kormányzati megkülönböztetést. A fenti összeget mi is szeretnénk biztosítani a kórház dolgozóinak, valószínű nem bérjellegű kifizetésként, hanem természetbeni juttatás formájában. Az üzleti terv ismeretében erről a döntésről a későbbiek során tájékoztatást adunk.
9
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉSEK
az IGR2198a_1, valamint az IGR2230a_1 genetikai variánsokat választottuk ki és vizsgáltuk. Betegek és módszerek Vizsgálatunkat magyarországi colitis ulcerosás és Crohn-beteg populáción végeztük, mely gyakorlatilag az egész ország lakosságát reprezentálja. A minták gyűjtésének színhelyei Békéscsaba, Budapest, Miskolc, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg voltak. Genetikai adatbankunk az országos genetikai adatbank részét képezi. Az IGR2096a_1, IGR2198a_1, SLCA22A4, SLCA22A5 vizsgálatához 217 Crohn-beteg (101 férfi, 116 nő, átlagéletkor 39,5±1,0 év), valamint 252 colitis ulcerosás beteg (110 férfi, 142 nő, átlagéletkor: 46,7±1,0 év), míg az IGR2230a_1 vizsgálatához 200 Crohn-beteg (97 férfi, 103 nő, átlagéletkor 39,4±1,1 év), valamint 246 colitis ulcerosás beteg (108 férfi, 138 nő, átlagéletkor 44,0±1,1 év) mintáját dolgoztuk fel. A Crohnbetegek és colitis ulcerosások típusos klinikai tünetekkel rendelkeztek, a diagnózis minden esetben a klinikai kép, endoscopos és szövettani vizsgálat alapján történt. Kontrollként 290 klinikailag egészséges egyén (159 férfi, 131 nő, átlagéletkor 40,0±0,8 év), az IGR2230a_1 vizsgálata esetén 187 egyén (106 férfi, 81 nő, átlagéletkor 37,7±0,8 év) szolgált. A vizsgálat alanyai minden esetben írásban beleegyeztek a genetikai vizsgálatba. A vizsgálat etikai bizottsági engedély birtokában (ETT TUKEB) és az 1964-es Helsinki deklaráció alapelveinek megfelelően történt. A betegbevonás helyszínén a megelőzőleg szövettani mintavétellel egybekötött colonoscopia során igazolt colitis ulcerosás, illetve ileocolonoscopia és vékonybél röntgen vizsgálattal igazolt Crohn-betegtől vérvétel történt EDTA-t tartalmazó csőbe. A DNS izolálást EDTA-val alvadásgátolt vérmintákból végeztük kisózásos módszerrel. Az egyes variánsok analízisének kiindulópontja a polimeráz láncreakció (PCR) útján végzett DNS amplifikáció volt, amelyet az IGR2096a_1 (rs12521868), IGR2198a_1 (rs11739135) és SLC22A5 (rs2631367) mutációk esetén RFLP módszer követett, míg az SLC22A4 (rs1050152) variáns meghatározását direkt szekvenálással végeztük ABI 3100 automata szekvenáló készüléken. PCR reakciók során a következő, általunk tervezett specifikus primer párokat alkalmaztuk: IGR2096a_1 ((rs12521868 rs12521868 ))variáns variáns esetén a forward primer: 5’-CAAGATTTCTGCCATAGCCTCCT-3’, a reverse primer: 5’-GGAGGGTGGTGTAGCCAGAGTAG-3’; IGR2198a_1 ((rs11739135 rs11739135 ) variáns esetén a forward primer: 5’-AGACACTGGGACATCATCTGTCTG-3’, a reverse primer: 5’-GGGCAATTCTATGAGGACATTTAGA-3’; SLC22A5 gén ((rs2631367 rs2631367 ) variánsa esetén a forward primer: 5’-GCCGCTCTGCCTGCCAGC-3’, a reverse primer: 5’-GGTCGCTATCAGGAACACGGAGGA-3’; SLC22A4 gén ((rs1050152 rs1050152 ) variánsa esetén a forward primer: 5’-AGAGAGTCCTCCTATCTGATTG-3’, a reverse primer: 5’-TCCTAGCTATTCTTCCATGC-3’; IGR2230a_1 (rs1762208) esetén a forward primer: 5’-CAGAAGAATGCCCTTGATGTG-3’, a reverse primer: 5’-TCAGAAGCTGTCCATCCCAC-3’. A DNS amplifikáció során a következő termoparamétereket alkalmaztuk: elődenaturáció 95ºC-on 2 perc, 35 ismétlődő ciklus, melynek lépései: denaturáció 95ºC-on 30 mp, primerkötődés 58ºC-on 45 mp (SLC22A4 /rs1050152/ esetén 54ºC-on 30 mp), polimerizáció 72ºC-on 45 mp, majd a ciklusok után végső lánchosszabbítás 72ºC-on 5 perc. Az IGR2096a_1 (rs12521868), IGR2198a_1 (rs11739135) és SLC22A5 (rs2631367), IGR2230a_1 (rs1762208) mutációk esetén a felsokszorozott DNS-szakaszok emésztése a következő allél-specifikus restrikciós endonukleázokkal történt: Tru1I (IGR2096a_1), Hin1II (IGR2198a_1) és HpaII (SLC22A5), Ddel (IGR2230a_1). Minden amplifikátum tartalmazott egy obligát hasítóhelyet is, mely az emésztés hatékonyságának ellenőrzésére szolgált. Az IGR2096a_1 normál genotípus (GG) esetén a 269 bp méretű PCR-terméket az endonukleáz két fragmentre, egy 81 és egy 188 bp hosszú szakaszra hasította. A homozigóta genotípus (TT) jelenlétekor 32, 81 és 156 bp hosszúságú szakaszok keletkeztek, míg heterozigóta egyed esetén valamennyi fragment detektálható volt. Az IGR2198a_1 polimorfizmus vizsgálata során a restrikciós endonukleáz a 280 bp nagyságú PCR-terméket 38, 60 és 182 bp-os szakaszokra vágta normál genotípus (GG) esetén. Homozigóta genotípussal (CC) bíró bete-
Miklósi H. Csaba • szerkesztő
A közelmúltban Dr. Csejtei András az Onkoradiológiai Osztály, illetve Dr. Lakner Lilla a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosai sikeresen védték meg doktori (PhD) értekezésüket. Az alábbiakban értekezéseik rövidített változatát adjuk közre.
Az 5q31 kromoszóma locus IBD5 régiójának szerepe colitis ulcerosa és CrohnCrohn-betegség kialakulásában magyar populációs mintákban Dr. Lakner Lilla PhD Ph D • osztályvezető főorvos Bevezetés A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség a bélrendszer idiopathiás krónikus gyulladásos megbetegedése. Míg colitis ulcerosa esetén a gyulladás kizárólag a vastagbelet érinti, Crohn-betegségben a szájtól az anusig a tápcsatorna bármely részére kiterjedhet. Crohn-betegség kialakulásakor leggyakoribb a vékony- és vastagbél együttes érintettsége (40-55%). Az esetek 30-40%-ában csak a vékonybél, míg 15-25%-ban csak a vastagbél érintett. A felső gasztrointesztinális lokalizáció viszonylag ritka. Mind a colitis ulcerosa, mind a Crohn-betegség multifaktoriális kórképek, melyek kifejlődésében fontos szerepet tulajdonítunk a környezeti tényezőknek, immunológiai és genetikai faktoroknak egyaránt. A családvizsgálatok azt mutatják, hogy a családi anamnézisben szereplő gyulladásos bélbetegség az egyik legkifejezettebb rizikófaktor a betegség kialakulása szempontjából. A Crohn-betegek elsőfokú rokonaiban ugyanezen betegség kialakulása 2,2-16,2%-ban, IBD kialakulása 5,222,5%-ban, míg colitis ulcerosa esetén ugyanezen betegség 5,7-15,5%ban, IBD kialakulása 6,6-15,8%-ban várható. A gyulladásos bélbetegségek előidézésében a genetikai tényezők szerepe nagyon fontos, azonban egyik kórkép sem vezethető vissza egyetlen genetikai variánsra. A teljes genomot felölelő vizsgálat („genome wide screening”) és a „linkage map” technika elterjedése az IBD-vel összefüggésbe hozható genom részletek vizsgálatában különösen informatív módszernek bizonyult. Az 5q31 kromoszóma IBD5 régiójának szerepét az IBD kialakulásában számos szerző tanulmányozta. Az IBD5 régióban helyezkednek el a karnitin és más organikus kationok kétirányú transzportjáért felelős, az organikus kation transzporter (OCTN) 1 és 2 fehérjéket kódoló gének (SLC22A4 és SLC22A5). Az SLC22A4 variáns allél az organikus kation transzportfunkció fokozódásával jár együtt, míg az SLC22A5 allél esetén a gén promoterének hő-sokk fehérjék által kiváltott aktivációja változik meg. Peltekova és munkatársai az 5q31 régióban írták le a TC haplotípust, melyet az SLC22A4 gén C1672T (rs1050152) és az SLC22A5 gén G207C (rs2631367) polimorfizmusa határoz meg. A munkacsoport igazolta, hogy ezen haplotípus Crohn-betegség kialakulására hajlamosít. Silverberg és munkatársai egy nagyobb populációt vizsgálva az 5q31 régió egyéb funkcionális variánsainak szerepét tanulmányozták. Genetikai öszszefüggést találtak az IBD és az IGR2096a_1 (rs12521868), valamint az IGR2198a_1 (rs11739135) locusok között. A vizsgálat célkitűzései Munkánk célja az IBD5 régió szerepének vizsgálata colitis ulcerosa és Crohn-betegség esetén magyarországi populációban. Az IGR2096a_1 (rs12521868), IGR2198a_1 (rs11739135), IGR2230a_1 (rs17622208) genetikai variánsok, valamint az SLC22A4 (rs1050152), SLC22A5 (rs2631367) genetikai variánsok IBD-re hajlamosító szerepének tanulmányozását tűztük ki célul. Arra kerestünk választ, hogy vajon a magyar népességben az OCTN1, OCTN2 genetikai variáns, illetve a Peltekova és munkatársai által leírt TC haplotípus-e a meghatározó az idiopathiás gyulladásos bélbetegség kialakulásában vagy nagyobb szerepe van a Silverberg és munkatársai által vizsgált egyéb minor alléleknek. Ennek vizsgálata céljából az IGR2096a_1,
10
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
gekben a hasítás 60 és 202 bp méretű DNS darabokat eredményezett. Heterozigóta genotípus esetén mindegyik fragment látható volt. Az SLC22A5 normál genotípus (GG) jelenlétében az emésztés során 31 bp, 42 bp és 313 bp hosszú fragmentek keletkeztek. Heterozigóta egyedekben 31 bp, 42 bp, 313 bp és 355 bp méretű DNS-szakaszokat detektáltunk, míg homozigótákban csak a 31 és 355 bp nagyságú hasítási termékeket azonosítottuk. Az IGR 2230a_1 polimorfizmus vizsgálata során G allél esetén 122, 128 és 188 bp hosszúságú szakaszok keletkeztek, míg A allél esetén 128 és 310 bp-os fragmentumokat mértünk. A hasítási termékek elkülönítése gélelektroforézissel, etídium-bromidos festéssel és UV megvilágítással történt. A betegség és a vizsgált genetikai variánsok között fennálló összefüggések feltárására χ2-tesztet és regressziós analízist alkalmaztunk SPSS 11.5 programcsalád felhasználásával. A genetikai kapcsoltság vizsgálatához Haploview 4.1 programot használtunk.
Az IGR2230a_1 A variáns, melyet Magyarországon szintén elsőként vizsgáltunk, a nemzetközi irodalommal ellentétben Crohn-betegségben nem bizonyult hajlamosító tényezőnek. Noble és munkatársaihoz hasonlóan nem tudtunk összefüggést kimutatni az IGR2230a_1 A variáns és a colitis ulcerosa kialakulása között. Kapcsoltságot találtunk az SLC22A5 (rs2631367) és IGR2230a_1 (rs17622208) variánsok között (r2>0,8).
Eredmények Munkacsoportunk vizsgálta az IBD5 régióban elhelyezkedő OCTN1 és OCTN2 kation transzporterek, valamint a Peltekova és munkatársai által hajlamosító tényezőként leírt TC haplotípus szerepét Crohnbetegség, valamint colitis ulcerosa kialakulásában. Emellett felmerült az IBD5 régióban elhelyezkedő további variánsok hajlamosító szerepe, melyek közül vizsgáltuk az IGR2198a_1, IGR2096a_1, valamint az IgR2230a_1 szerepét. Az IGR2096a_1 T allél frekvenciája (47,2%), valamint az IGR2198a_1 C allél frekvenciája (45,9%) Crohn-betegség esetén szignifikánsan magasabb volt a kontrollokéhoz (38,2%, 37,7%) képest. Ugyancsak gyakoribb volt e két allél colitis ulcerosa (41,8%, 42,0%) esetén, szignifikáns különbséget kimutatni azonban nem tudtunk. Az IGR2230a_1 A allél frekvenciája mind Crohn-betegség (48,5%), mind colitis ulcerosa (47,1%) esetén magasabbnak bizonyult a kontroll populációhoz (44,6%) képest, szignifikáns eltérés azonban nem volt. Az SLCA22A4 T allél (Crohn-betegségben 45,4%, colitis ulcerosában 45,4%), valamint az SLCA22A5 C allél gyakoriságát (Crohn-betegségben 49,7%, colitis ulcerosában 47,4%) vizsgálva egyik esetben sem találtunk szignifikáns eltérést a kontrollokéhoz (39,3%, 46,0%) képest. A vizsgált variánsok közötti páronkénti linkage disequi-librium értékeket vizsgálva a legerősebb korrelációt az SLC22A5 (rs2631367) és IGR2230a_1 (rs17622208) között észleltük (r2>0,8). Vizsgálataink alapján nem találtunk kapcsolatot az OCTN1, valamint az OCTN2 genetikai variáns viszonylatában sem a colitis ulcerosával, sem a Crohn-betegséggel. Az IBD5 régióban elhelyezkedő minor variánsok vizsgálatakor szignifikáns összefüggést észleltünk a Crohn-betegség és az IGR2096a_1, az IGR2198a_1 genetikai variáns között. A colitis ulcerosa kapcsán szignifikáns eltérés nem volt. Az IGR2230a_1 genetikai variáns esetén szignifikáns összefüggést kimutatni sem a colitis ulcerosa, sem a Crohn-betegség esetén nem tudtunk. Eredményeink Noble és munkatársainak azon felvetésével hozhatók összefüggésbe, mely szerint elsősorban ezen minor alléleknek van szerepük a Crohn-betegség kialakulásában szemben a Peltekova és munkatársai által tanulmányozott TC haplotípussal. A vizsgált variánsok között megfigyelt linkage disequi-librium értékek meglehetősen magasak, mindenképpen szoros kapcsoltságra utalnak a gének variánsai között. Az IBD5 lókusz vizsgált polimorfizmusai közül az SLC22A5 (rs2631367) és az IGR2230a_1 (rs17622208) mutatta a legszorosabb kapcsoltságot, ami összhangban van azzal, hogy ezen mutációk között van a legkisebb távolság az 5. kromoszómán. Ez felvetheti a kérdést, hogy mennyire különálló a vizsgált variánsok szerepe egymástól, illetve hogy a jövőben nem célszerű-e a magas LD értékű mutációk közül csupán az egyiket kiválasztani a vizsgálathoz.
Dr. Csejtei András PhD PhD • osztályvezető főorvos
Allélpolimorfizmusok, mint a kolorektális és fejfej-nyaki tumorok kialakulásának és lefolyásának biomarkerei
A pécsi Orvostudományi Egyetem Dr. Ember István professzor által vezetett doktori iskolájában 2002 óta folytattam kutató munkámat és felkészülésemet, melynek eredményeként 2010. február 10-én sikerült megvédenem PhD-értekezésemet. A célkitűzésben az motivált, hogy a kolorektális daganatok az egész világon – Magyarországon pedig különösen – az első daganatos halálokként szerepelnek, ezáltal súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Magyarországon sajnos a fejlett országokkal ellentétben a halálozás még mindig emelkedő tendenciát mutat. A fej-nyak táji tumorok pedig a leggyorsabban emelkedő haláloki tényezők, az 1960-as évek óta a fej-nyak táji halálozás kb. harmincszorosára emelkedett. A munka során az alacsony penetranciájú genetikai tényezők, a normál populációban lényegében egészséges variációként előforduló allélpolimorfizmusok hatását vizsgáltam a betegség kialakulásának kockázatára, illetve a betegség lefolyásának kimenetelére. Ezáltal prediktív és prognosztikus biomarkerként való alkalmazhatóságuk feltételeire derülhetett fény. A kolorektális daganatos betegeknél a glutation-S-transzferáz metabolizáló enzimcsalád GSTM1 és GSTT1 enzimeinek 0/+ allél megoszlását és p53 gén 72-es kodonjának Arg/Pro polimorfizmusát, a fejnyak táji tumorok esetében pedig a DNS károsodások kijavításában szerepet játszó XRCC1 gén 194-es kodonjának Arg/Trp és a 399-es kodon Arg/Gln polimorfizmusát elemeztem. A vizsgálathoz a Markusovszky Kórház Onkoradiológiai Osztályának beteganyagát vettük alapul. A PCR módszerrel végzett genotipizáláshoz a Patológiai Osztály parafin blokkjait használtuk. Összevetettük az allél megoszlásokat az egészséges és beteg populációban, valamint a különböző allél hordozók túlélési görbéit értékeltük. A GSTM1 0 genotípusú személyek kolorektális daganat kockázata statisztikailag szignifikánsan magasabb, mint a GSTM1 + allélt hordozóké. A GSTT1 esetén nem találtam szignifikáns különbséget. A p53 Pro allélt hordozó személyek kolorektális kockázata szignifikánsan magasabb volt, mint az Arg/Arg homozigotáké. A p53 Pro allél a GSTM1 és GSTT1 0 allél rosszabb prognózist jelentett, mely hatás a Dukes B stádiumban volt a leghatározottabb. Az XRCC1 194-es kodon polimorfizmusa nem befolyásolta szignifikánsan a fej-nyak táji tumorok kialakulásának kockázatát, míg a 399-es kodon esetében a Gln allélt hordozók szignifikánsan magasabb kockázatot mutattak. Az Arg194Trp és az Arg399Gln polimorfizmus esetében III. stádiumú betegeknél a túlélésben szignifikáns különbség mutatkozott. Az eredmények biztatóak voltak ezen polimorfizmusok prediktív és prognosztikus értékét igazolva. Ezáltal a jövőben valószínűleg közelebb kerülünk az egyénre szabott daganatos kockázatbecslés megvalósításához, a valóban individualizált terápiás tervek felállításához.
Következtetések Az 5q31 régióban elhelyezkedő IGR2096a_1 T variáns, melyet Magyarországon először vizsgáltunk, hajlamosító tényező lehet Crohnbetegség kialakulásában Silverberg, Noble és Latiano eredményeihez hasonlóan. Nem találtunk összefüggést az IGR2096a_1 T variáns, valamint a colitis ulcerosa között, eredményünk megegyezik a Noble és munkatársai által vizsgált skót, valamint Latiano és munkatársai által tanulmányozott olasz populációkban találtakkal. Ugyancsak elsőként vizsgáltuk Magyarországon az IGR2198a_1 C variánst, mely Crohn-betegség kialakulásában hajlamosító tényezőnek bizonyult, megerősítve a korábbi nemzetközi eredményeket. Az IGR2198a_1 a magyar populációban, a skót populációhoz hasonlóan colitis ulcerosa kialakulására nem hajlamosít.
11
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
E MLÉKEZÉS F RANK K ÁLMÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN bízott értékeket, amelyek később maradéktalanul visszakerültek a klinikára. 1946-ban a Pécsi Gyermekklinika vezetésével Kerpel-Fronius Ödönt bízták meg. Frank Kálmán hamarosan nélkülözhetetlen munkatársa lett, s távollétében nem csak a klinika vezetésével, hanem magánügyei intézésével is megbízta. Már a háború előtt eldöntötte, hogy pályáját nem tudományos, hanem a gyakorlat területén kívánja folytatni. A Duzár-féle poroszos iskola stílusát remekül ötvözte Kerpel-Fronius patofiziológiai ismereteken nyugvó betegségfelismerő és gyógyító szemléletével. Pető Ernő igazgatóhoz eljutottak kiváló képességeiről szóló hírek, aki jó érzékkel választotta ki Vas Vármegye és Szombathely Város Közkórháza Gyermekosztályának élére. Frank Kálmán kinevezési okirata 1950. március 14-én kelt. 1950. április 11-e volt az első munkanapja. Három híres „kockás füzete” – amelyekbe naponként minden általa fontosnak tartott eseményt feljegyzett – pontos információt ad nemcsak a város, a megye, hanem az egész ország csecsemő- és gyermekellátásának helyzetéről. Hozzálátott az osztály korszerűsítéséhez. Kialakította a boxrendszert a csecsemőosztályon, atrófiás osztályt szervezett a legesendőbb betegségcsoport számára, korszerűsítette a koraszülött részleget és megszervezte a gyermekfertőző osztályt. A kor színvonalának megfelelő új gyógyító eljárásokat vezetett be. Különös érzékkel segítette a specializálódási törekvéseket. (Nevelési Tanácsadó, diabétesz gondozás, gyermekkardiológia, klinikai genetika). A rosszindulatú betegségek, főleg a haematológiai kórképek területén István Lajossal együttműködve megteremtődtek a regionális ellátás feltételei. Már az 50-es évek első felében működött az Anyatejgyűjtő Állomás, s megkezdődött az oktatás a Csecsemő- és Gyermekápolónő Képző Iskolában. Hallgatói a szakmai gyakorlatot az osztályon kialakított tankórteremben sajátították el. Felvilágosító előadásokat tartott a TIT-ben, az Anyák iskolájában, a Dr. Szabó László főorvos Vöröskereszt rendezvényein, amelyeknek fő témái az anyatejes táplálás fontossága, a csecsemőtáplálás és a gondozás voltak. Előadásaira rendszerint magával vitte munkatársait is, akik előadói rutint szerezve bekapcsolódtak az oktató munkába. Nagy hangsúlyt fektetett a továbbképzésekre. Havi rendszerességgel megtartott folyóirat referálókon a munkatársain kívül szívesen vettek részt a megye orvosai is. A továbbképzés fontos fóruma volt a nagyvizit, amelyen az osztály orvosain és nővérein kívül a továbbképzésen lévő körzeti orvosok, szigorlók és a kétheti váltással berendelt nővéri munkában is résztvevő védőnők is megjelentek. A betegágy mellett kíváncsi volt mindenki véleményére. A hallgatás nagyobb „bűn” volt, mint egy helytelen következtetés. A tudományos munkát érdekes, tanulságos esetek feldolgozásával serkentette. A „területi gyermekvédelem” újszerű szemlélete Vas megyében vált valósággá. Felismerte, hogy ki kell lépni a kórház kapuján, ki kell menni az életbe, a kórház és a területi ellátás valamennyi szereplőjének együtt kell részt venni az egészség megőrzése, a betegek gyógyítása és a gondozás folyamatában. Ennek érdekében megszervezte a Járási Egészségügyi Szolgálatot (később Mozgó Szakorvosi Szolgálatot). Negyedévenkénti járási csecsemőhalálozási értekezleteken megtörtént mindenegyes halott csecsemő kritikus elemzése, gyakran személyre szólóan. A dicsérettel sem fukarkodott, s a jó tanácsok sem maradtak el. A területi munkában a legnagyobb szerepet a védőnőknek szánta, akik a rájuk bízott gyermekekről és környezetükről a legtöbb ismerettel bírtak és a körzeti orvossal együttműködve a legtöbbet tehettek a gyermekek érdekében. Tapasztalatait „A falusi körzeti orvos gyermekgyógyászati teendői” című nagysikerű könyvében adta közre, amely kandidátusi értekezésének is az alapja
Miklósi H. Csaba • szerkesztő
Frank Kálmán – aki 1950 és 1969 között a Gyermekosztály vezetője volt – születésének 100. évfordulóján emlékünnepséget tartottak a Markusovszky Kórház Romhányi-termében. Az ünnepségen nagy számban vettek részt volt munkatársai és számos tisztelője. A család részéről megjelent leánya, dr. Frank Judit és a Budapesti Egészségügyi Főiskola Védőnői Kar képviseletében Kahlichné Simon Márta is. Prof. dr. Oroszlán György osztályvezető főorvos köszöntötte a megjelenteket, majd prof. dr. Cholnoky Péter nyugalmazott osztályvezető főorvos, Frank Kálmán utódja találkozásaik emlékeit elevenítette fel. Ezt követően dr. Szabó László nyugalmazott főorvos „A múlt hullámain a jelenbe” címmel tartott emlékbeszédében ismertette Frank Kálmán életútját, méltatta az osztály, a város, a megye és az ország gyermekorvoslásában játszott kiemelkedő szerepét. A megemlékezések után dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos kitüntetéseket adott át. Frank Kálmán posztumusz „Pető Ernő Emlékplakett” kitüntetését dr. Frank Judit vette át. Dr. Szabó László Frank Kálmán emlékének, hagyományának gondozásáért „Pető Ernő Emlékplakett” elismerésben részesült. Dr. Beliznay Pál, illetve dr. Pap Valér nyugalmazott főorvosok „Születésnapi Jubileumi Emlékérmet” vettek át. Az ünnepség jó hangulatú fogadással zárult, amelyen előkerültek a személyes élmények, megelevenedtek a régi emlékek, jelezvén egy összekovácsolódott közösség kapcsolatainak hosszú távú fennmaradását. A „kovács” Frank Kálmán volt.
A MÚLT HULLÁMAIN A JELENBE Dr. Szabó László • nyugalmazott főorvos A Frank-család Sopronból került a Vasi-Hegyhát legjelentősebb településére, Vasvárra. A családfő, Frank Lajos magyar királyi adóügyi ellenőrt hivatalos teendői szólították erre a vidékre. Itt született meg a család harmadik gyermeke, aki Nemeskoltán az evangélikus keresztségben a Kálmán Alfréd nevet kapta. A család alig egy évet töltött Vasváron, az apa felvidéki rokonsága hívására Selmecbányára költöztek. Fiúkat 1916-17-ben az ágostai hitvallású Evangélikus Egyház Népiskolájába íratták be. 1919-ben a Bányászati és Erdészeti Akadémia áttelepítésével együtt a család is visszaköltözött Sopronba. A tanulást itt folytatta és 1928-ban érettségizett az Evangélikus Líceumban. Cserkészparancsnoka szerint vezetői képessége már ekkor megmutatkozott. 1928 szeptemberében a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára nyert felvételt, ahol a gyermekgyógyászatot Hainiss Elemér professzornál hallgatta és szigorlatozott le jó eredménnyel. 1935. március 23-án kapta kézhez diplomáját. Pécsre, a Duzár József vezette Gyermekklinikára barátai csábítására és Hainiss professzor ajánlására került díjtalan gyakornoknak. A gyermekgyógyász szakképesítést 1937 decemberében szerezte meg. Diagnosztikai rátermettsége és gyakorlati érzéke mellett oktatói erényei a klinika meghatározó munkatársává tették. 1944 februárjában Duzár professzor felsőbb utasításra őt bízta meg a „klinika labor és könyvtári értékeinek biztonságba helyezése érdekében” azok Sopronba, majd Halleba történő kiszállításának lebonyolításával. Halleban részt vett a kitelepített egyetemek gyógyító és oktató munkájában. Amerikai fogságból sok utánjárás után 1945. október 21-én érkeztek meg Frankék Pécsre, ahol már az államrendőrség detektívje várta. Vizsgálati fogságba helyezték azzal a váddal, hogy engedély nélkül segített kiszállítani a klinika felszereléseit, mint nemzeti vagyont. Hosszú időbe telt, míg barátok, ismerősök és munkatársak segítségével tisztázták, hogy nem kiárusította, hanem inkább megmentette a rá-
12
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Beszámoló az Thrombosis és Haemostaseológiai Kutatás Németnyelvű Országok Társaságainak (GTH) 54. évi konferenciájáról Dr. Horváth Boldizsár Boldizsá r • tudományos és oktatási igazgató A csaknem 600 résztvevővel 2010. február 24-27 között tartott kongresszus egyben az első közös találkozója volt a holland Thrombosis és Haemostasis Társaságnak is (1. Joint Meeting GTH & NVTH). A Nürnbergben rendezett találkozó külön érdekessége és aktualitása, hogy az esemény egybeesett az 1849/50-ben ugyancsak a Frankföldön – Würzburgban – alapított tudományos társaság, a „Societas Physico-Medica” 160 éves jubileumával. A társaságot az ottani Egyetem 5 professzora alapította. Az alapítók között volt Rudolf Virchow, a sejttudomány és haemostasis emblematikus kutatója és a vénás thrombosishoz vezető állapotok első leírója (Virchow trias). A kongresszus szervezésében 12 különböző témájú plenáris ülést szerveztek, ezen túl húsz „state-of-the-art” tudományos szimpózium volt, továbbá hat informális továbbképző kurzust hirdettek és 18 nagyon érdekes, gyógyszergyártók által szponzorált „satellite” rendezvény, illetve workshop színesítette a megakongresszust. A 90 tagú tudományos bizottság által felkért, illetve szelektált előadások és poszterek jól illusztrálták az előző évi bécsi kongresszustól eltelt időszak innovációs és tudományos változásokat. A résztvevő úgy érzékelte, hogy lényeges előrelépést elsősorban az új orálisan adható thrombosist gátló készítmények (elsősorban az aX factort, illetve a II. factort közvetlenül gátló szerek, Rivaroxaban® és Dabigatran®) klinikai alkalmazásáról szóló beszámolók adták. Úgy tűnik, hogy az antikuagulációs kezelésben új mérföldkő megjelenésének vagyunk tanúi. Megelőző kezelésként a nagy – elsősorban ortopédiai – műtétek, valamint a pitvarfibrillációban szenvedő, sokszor idős betegek megelőző kezelésében ígérnek új utat ezen a készítmények. A nőgyógyász számára az új innovációk sajnos nem jelentenek paradigmaváltást a thromboprofilaktikus kezelésben. Ennek oka, hogy nincs tapasztalat terhesség alatti alkalmazásukról és ezért nem is várható a közeljövőben az új készítményeknek ilyen irányú törzskönyvezése. Másoldalról – egyelőre – nem igazolódott az új orális készítményeknek addicionális jótékony hatása a rosszindulatú betegségben szenvedők kezelése terén. Ugyanakkor több előadás legújabb adatai is igazolták, azt a korábban már jelzett vizsgálati eredményt, miszerint az alacsony molekulatömegű heparin készítmények (LMWH) szignifikánsan javítják a daganatos betegek túlélését, ezért ebben a betegségben szenvedők számára változatlanul a LMWH készítmények ajánlottak (Henri Versteeg és Pieter Reitsman Leiden). Ch. Schambeck müncheni professzor referátumában az in vitro fertilizáció és az ovarium stimuláció thrombogén hatására hívta fel a figyelmet. A Leiden-i Frits Rosendaal professzor a kongresszus társelnöke, valamint Saskia Middeldorp újabb adatokról számoltak be a thrombophilia genetikai és epidemiológiai hátteréről, valamint a terhesség és thrombosiskészség kapcsolatáról. Az első thromboemboliás epizód során – a MEGA (Multiple Environmental and Genetic Assessment) tanulmány szerint – a beteg holisztikus megfigyelése és kivizsgálása elengedhetetlen. Adatok igazolják, hogy az antithrombin hiány, a hiperhomocysteinaemia, a fV. Leiden, a prothrombin G20210A variáció és a protein S hiánynak szerepe lehet a praeecklampia, a koraterhességi vesztességek és más szülészeti komplikációk kialakulásában. Ugyanakkor jól tervezett prospektív tanulmányok hiányában csak valószínűsíthető a LMWH kezelés jótékony hatása a szüléskimenetelre. Új eredményeket ismertünk meg a gyulladás és a véralvadás kapcsolatáról, különös tekintettel a szepszisben a váralvadási faktorok válaszára. Ez megerősíti a korábbi gyakorlatunkat, a súlyos gyulladásos megbetegedések esetén a kiegészítő heparin kezelés elengedhetetlen. Érdekes és új megfigyelés volt a prothrombin generációk koncentrációjának vizsgálata, mert viszonylag egyszerű és piaci környezetben beszerezhető diagnosztikum által vizsgált helyzet, amely meglehetősen pontosan előrejelzi azon daganatban szenvedő betegeket, akiknél thrombosis bekövetkezése előre számítható, illetve azon betegek kiválasztásra ad magas evidenciákkal adatokat, akiknek vérvizsgálata rosszindulatú daganat lehetőségére utal a fokozott thrombosiskészség igazolásával. Külön szekció foglalkozott a micropartikulák vizsgálatának jelentőségéről, amelyről az előző évi bécsi kongresszuson már jelentős tapasztalatokról hallottunk beszámolót. A München-i Armin Reininger a cirkuláló mikropartikuláknak – melyek a sejtfalról levált, igen kis méretű és nehezen mérhető foszfolipid elemek – egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a coagulációt és a lokális gyulladást generáló hatása miatt. A mikropartikulák megszaporodása és egyes szülészeti szövődmények között kapcsolat van. A jelenség pontos patomechanizmusát további vizsgálatokkal lehat csak feltárni. Külön öröm volt számunkra, hogy a több mint 200 poszterből bekerültünk a kiválasztott 19-be, amit külön bemutathattunk (Horvath B, Kovacs L, Riba M, Farkas G, Bödecs T, Bodis J: The metabolic syndrome and the risks of unfavourable outcome of pregnancy).
Dr. Frank Judit átveszi az emlékplakettet dr. Lakner Lászlótól lett (1965). Ez a közös munka vezetett oda, hogy a megye csecsemőhalálozási mutatói hosszú időn át a legalacsonyabbak voltak az országban, amelynek elismerése az „Érdemes orvos”, majd a „Kiváló orvos” cím lett. Elsőként hívta fel a figyelmet a Zalaegerszegen létesítendő gyermekosztály szükségességére, amely 1955-ben nyílt meg. A szomszédos megyékkel való jó kapcsolat kialakítására hozta létre a Nyugatdunántúli Gyermekgyógyász Szakcsoportot 1954-ben, amely a MGyT ÉszaknyugatMagyarországi Területi Szervezete néven ma is fontos szerepet tölt be a régió tudományos életében. 1957-ben Magyar Gyermeksebész Szimpóziumot rendezett, megteremtve a gyermeksebészet önállósodásának alapját. Várományosa lett az Orvostovábbképző Intézet megüresedő Gyermekgyógyászati Tanszékének, amelyet 1969. augusztus 1-jével foglalt el. Nagy lendülettel látott munkához, hogy a területi ellátás Vas megyében jól bevált modelljét országosan is kiterjessze. 1975-ben az OTKI Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnői Szakának vezetésével bízták meg. Nem szakadt meg kapcsolata a Szombathelyi Gyermekosztállyal sem. Volt munkatársai rendszeresen kaptak előadói szerepet az általa szervezett országos továbbképző tanfolyamokon. Szívesen látogatta a Vas megyei rendezvényeket vagy a Szakcsoport üléseit meghívott előadóként, de „érdeklődőként” egyaránt. 1985-ben Szombathelyen ünnepelte 75. születésnapját volt munkatársai, vagy ahogy ő nevezte, a „Gárda” körében. Nagyon büszke volt a „Pro Sanitate Savariae” kitüntetésre, amelyet 1997ben adományozott neki a város. 1980-ban vonult nyugdíjba, de oktatóként, tanácsadóként aktívan tevékenykedett tovább. 1999. július 3-án csendesen elhunyt. Hamvait az Óbudai temetőben tanítványai, munkatársai körében helyezték örök nyugalomra. Vas megye és Szombathely város orvostársadalma nagyszerű elődökkel büszkélkedhet, s közéjük tartozik Frank Kálmán is. A „sors kegyeltje” volt. Joggal mondta róla Dr. Kneffel Pál senior, hogy szellemiségében az „oktatás ajándéka - bonum didacticum ”, az „oktatás lendülete - anima didactica ” és a „nevelés lendülete - anima pedagogica ” együtt volt jelen. A „gyógyítás művésze - artifex medicinae ” volt, ahogy néhai István Lajos professzor mondta sokszor, a „gyógyítás művészete - ars medicinae ” sugárzott tetteiről, teszem hozzá. Munkássága túlmutat a város, a megye határain, meghatározója lett a magyar gyermekorvoslásnak. A tisztelet jeléül utcanév őrzi emlékét városunkban.
Dr. Gagyi Dénes, Dr. Szabó László, Dr. Beliznay Pál, Dr. Andits Miklós, Prof. Dr. Cholnoky Péter és Dr. Pap Valér
13
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Új, nagy értékű ultrahangultrahang-diagnosztikai készülék átadása a Markusovszky Kórházban
2009. december 1. - 2010. március 20. 20. BELÉPŐK
Miklósi H. Csaba • szerkesztő
Dr. Polgár Mária főorvos • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Nagy Ferenc általános orvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Tyuskay Ágnes általános orvos • Neurológiai Osztály Dr. Farkas Dániel általános orvos • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Hódi Veronika szakorvos • Onkoradiológiai Osztály Dr. Geiger Katalin szakorvos • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály
Február 17-én ünnepélyes keretek közt egy értékes műszer átadására került sor a Kórház Radiológiai Osztályán a MediTel Kft és a Markusovszky Kórház közt 2009-ben elindult együttműködés folytatásaként. A Kft egyik legfontosabb célkitűzésének, a humán-technológiai centrum kialakításának is egy fontos elemét képezi. A Kórház elnök-vezérigazgató főorvosával, dr. Lakner Lászlóval kötött bérbeadási szerződés megkötése után a MediTel Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Nonprofit Kft a Kórháznak közös használatra egy új, 50 millió Ft értékű ultrahang-diagnosztikai készüléket adott át. A korszerű, világszínvonalú készülék egyrészt az emlőrák szűrésben, illetve az emlőbetegek kivizsgálásában tölt be fontos szerepet, másrészt a MediTel Kft közreműködésével tudományos kutatások kivitelezésében használható. Hazai viszonylatban csupán a Pécsi Tudományegyetemen található hasonló minőségű készülék. A világszerte nagy érdeklődéssel kísért ultrahang-elasztográfiás technika és a modern, ún. hibrid-technika (jelen esetben a képfúziós lehetőség: CT- és/vagy MR-képek öszszevetése az echográfiás felvételekkel) klinikai alkalmazása, kutatása várható elsősorban a műszerpark bővítésétől. Ebben a tevékenységben fontos szakmai partnerek a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont, valamint a Madentko Klinika Kft. A készüléket a MediTel Kft ingyen bocsátotta a Kórház rendelkezésére. A műszerhez a Kft sikeres BAROSS-pályázat útján jutott hozzá. Az együttműködés révén remélhetőleg a betegek magasabb színvonalú ellátása, valamint színvonalas kutatás valósul meg a közeljövőben.
DIPLOMÁS ÁPOLÓ ÁPOLÓ ORVOSIRNOK SEGÉD MŰTŐSASSZISZTENS BONCMESTER BONCSEGÉD MŰTŐSSEGÉD BETEGKÍSÉRŐ
1 FŐ 7 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 7 FŐ
KILÉPŐK Dr. Király István mb. osztályvezető főorvos • Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Dr. Novinszky Zoltán főorvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Takács Ilona főorvos • Központi Radiológiai Osztály Dr. Horváth Annamária szakorvos • Sürgősségi Betegellátó Osztály Dr. Gáts Attila szakorvos • Általános és Érsebészeti Osztály Dr. Pohl Tamás szakorvos • Szemészeti Osztály Dr. Tóth Levente szakorvos • Szemészeti Osztály Dr. Szigetváry Ferencné szakgyógyszerész • Kórházi Gyógyszertár
A Markusovszky Kórház orvosainak tagsági névsora az egészségügy területén működő szakmai kollégiumokban
OSZTÁLYVEZETŐ ÁPOLÓ GYÓGYTORNÁSZ DIPLOMÁS ÁPOLÓ CSOPORTVEZETŐ MŰTŐS PSZICHOPEDAGÓGUS CSOPORTVEZETŐ ASSZISZTENS RÖNTGEN-MŰTŐS SZAKASSZISZTENS SZAKASSZISZTENS GYÓGYSZERTÁRI ASSZISZTENS SZAKGONDOZÓ RÖNTGENASSZISZTENS ÁPOLÓ ORVOSIRNOK SEGÉDASSZISZTENS SEGÉDÁPOLÓ BONCMESTER SZÁMVITELI TANÁCSADÓ KOORDINÁTOR TANÁCSOS ADMINISZTRÁTOR GÉPKOCSIVEZETŐ BETANÍTOTT MUNKÁS BETEGKÍSÉRŐ HIVATALSEGÉD RAKTÁROS TAKARÍTÓ
BŐR- ÉS NEMIBETEGSÉGEK SZAKMAI KOLLÉGIUMA Dr. Telegdy Enikő FÜLL-ORR-GÉGÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Kisely Mihály GYERMEKSEBÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Lazáry György INFEKTOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Schneider Ferenc ORVOSI LABORATÓRIUMI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Toldy Erzsébet OXYOLÓGIAI-SÜRGŐSSÉGI, HONVÉDÉS KATASZTRÓFAORVOSTANI SZAKMAI KOLLÉGIUM Prof. Dr. Engert Zoltán Vendel PATOLÓGIAI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Tóth Csaba SEBÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM Dr. Kecskés László
14
1 FŐ 4 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 1FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 3 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 12 FŐ 4 FŐ 2 FŐ 3 FŐ 3 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 4 FŐ 1 FŐ 1 FŐ 27 FŐ
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány 2009. évi kiemelten közhasznúsági jelentése és éves beszámolój beszámolója ója Dr. Radnai Endr e • az Alapítvány Kuratóriumának elnöke
2006-ban került átadásra, azóta is minden évben odaítélésre kerül, így történt ez 2009-ben is. Az Alapítvány csatlakozott az EISZ konzorciumhoz, részt vett az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) programban. A konzorcium létrehozásának célja az, hogy az Elektronikus Információszolgáltatás program keretében közös együttműködéssel megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a magyar felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, illetve ezen intézmények oktatói, kutatói és hallgatói hozzáférhessenek a szakmai, tudományos munkájukhoz szükséges elektronikus adatbázisokhoz. Csatlakozási díj 1.296.853 Ft volt. Az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért 2009. február 26án megszűnt. Az Alapítvány kuratóriuma 2008. szeptember 11-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy vagyonát a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványba helyezi át. Az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért kuratóriuma 2/2008. (IX.11.) számú határozatában megjelölte azokat a célokat, amelyekre a vagyonát szeretné felhasználni. A Markusovszky Alapítvány előzetes egyeztetést követően, beszerezte a céltámogatásban részesülő osztályok számára a kért eszközöket (Rehabilitációs Osztály – vállmozgató, Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd – vérnyomásmérő, gyógyászati segédeszközök, a beszerzések megtörténtek. Neurológiai Osztály – az eszközök beszerzése folyamatban van). Alapítványi bevétel: önkormányzat 20 eFt, vállalat 15 108 607 Ft, magánszemély 71 eFt, kamat 309 009 Ft, SZJA 1 százalék (2008. évi utólagos utalás) 44 691 Ft, 2009. évi SZJA 1 százalék 20 983 eFt, lejárt betét 5 670 000 Ft, alapítványi támogatás 2 111 909 FT, áthozat 2008. évről 19 742 012 Ft, mindösszesen 64 060 945 Ft. Ft Alapítványi kiadás: kezelési költség, postai díj, nyomtatvány 268 772 Ft, gép- műszerbeszerzés 36 206 775 Ft, személyi támogatások 2 526 660 Ft, egyéb kiadás 1 732 577 Ft, hirdetés 1 160 836 Ft, betét lekötés 5 250 000 Ft, mindösszesen 47 145 620 Ft. Ft Egyenleg: OTP-ben tartósan lekötve 5 000 eFt, Magyar Államkötvényben lekötve 5 250 eFt, bankszámlán (2009.12.31.) 16 915 325 Ft, pénztárban (2009.12.31.) 4 035 Ft., mindösszesen 27 169 360 Ft. A Kuratórium az elmúlt időszakban folyamatosan végezte munkáját, de a jövőben is minden erejével arra törekszik, hogy az Alapítvány adta lehetőségekkel jól és mindenekelőtt a betegellátás javításához hozzájáruljon.
Vas Megye Közgyűlése a 82/1991 (IX. 27.) sz. határozata alapján az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt Vas Megyei Igazgatóságával közösen 1991. szeptember 27-én létrehozta a „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítványt. Alapítványt Alapító Okirata az alapítvány adatain kívül tartalmazza az alapítvány célját, induló vagyonát, annak kezelési és felhasználási módját, szervezeti és működési módját. A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány Kuratóriuma munkájának zömét a különböző műszerigénylések, kongreszszusi támogatások és továbbképzések egyéni elbírálása tette. Minden esetben egységes szempontok szerint tárgyilagosan, körültekintően és igazságosan igyekeztek dönteni, mindenek előtt szem előtt tartva a betegellátás, illetve a kórház érdekeit. Változatlanul fontos feladatnak tekintik, hogy a lakosság köréből az Alapítvány számára adakozásra buzdítsanak. Erre a célra folyamatosan levélben keresik fel az önkormányzatokat s a tömegtájékoztatás eszközeit is igénybe veszik. Az egyéni adakozók száma az évek során sajnálatosan csökkent, az önkormányzatok is gyakran azzal utasítják el az Alapítványt, hogy nincs pénzük, vagy hogy már más alapítványba (pl. a városi kórházak megsegítésére) adakoztak. Az adakozók közt megtalálhatók a gyógyszergyárak, ám ezek rendszerint meghatározott célra adományoznak. Az adakozó szándékát a kuratórium szinte kivétel nélkül figyelembe veszi. Néhány Kft és más cég is megtalálható az adakozók között. A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány 2009. évben több alkalommal nyújtott támogatást a Markusovszky Kórháznak műszerbeszerzésre, támogatta a szakdolgozók továbbképzését, tanulmányúton, kongresszuson való részvételét. Dr. Tiroler Zoltán 200.000 svéd koronát ajándékozott a Kórháznak, melyet az Alapítvány számlájára utalt át. Ajándékozó az adománnyal kapcsolatban kitűzte, hogy a törzstőkét felhasználni nem szabad, viszont annak egy éves kamataival minden évben a legjobb technikai dolgozókat kell jutalmazni. A jutalom minden évben a Semmelweis Ignác-emlékünnepélyen a „Dr. Tiroler Zoltánné Elismerő Oklevél”-lel együtt kerül átadásra a legjobb technikai dolgozóknak (orvosírnok, adminisztrátor, műtőssegéd, segédápoló, mosodai dolgozó, élelmezési dolgozó, takarító, betegkísérő, kézbesítő, irattáros, karbantartó, gépkocsivezető, raktári dolgozó, betanított munkás, udvaros, gondnok és egyéb fizikai munkakörök). A Dr. Tiroler Zoltánné Elismerő Oklevél első ízben
20092009-ben beszerzett műszerek megnevezése (alapítvány által fizetett összeg) Számítástechnikai eszközök
4 165 485 Ft
Számítástechnikai program (Neurológiai Osztály)
300 000 Ft
Vérgáz analizátor (Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály)
4 548 000 Ft
Betegőrző monitor (Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály)
5 347 188 Ft
Ápolási segédeszköz (Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd)
100 000 Ft
Televízió – 5 db (Urológiai Sebészeti Osztály – VIP részleg)
140 000 Ft
Fogászati kéziműszerek (Arc-Állcsont és Szájsebészeti Osztály)
199 370 Ft
Sebészeti kéziműszerek (Általános és Érsebészeti Osztály)
1 268 500 Ft
Traumatológiai eszközök (Traumatológiai Osztály)
8 941 823 Ft
Laparoszkópos torony és tartozékai (Általános és Érsebészeti Osztály)
9 984 129 Ft
15
GYÓGYHÍRMONDÓ
2010. MÁRCIUS
Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány Kuratóriumának
F E L H Í V Á S A Ugye Önnek is az a legfontosabb, hogy Ön és Szerettei számára szükség esetén a legkiválóbb orvosok, egészségügyi eszközök azonnal álljanak a rendelkezésére! Egészségügyben dolgozó kollegáink szíve ügye az Ön és Szerettei egészsége, mielőbbi felgyógyulása. Azért, hogy Ön is felhőtlenül és boldogan, örömmel élvezhesse Szeretteivel a csodálatos életet, akiket drága kincsként Ön is ajándékba kapott. Azon munkálkodunk, fáradozunk nap, mint nap, hogy Ön a gondoskodó, segítő kezet kollegáinktól bármikor megkaphassa, amikor csak szüksége lehet rá. Bárcsak soha ne kellene rászorulnia!
Mit tud egészségéért Ön most tenni, ami még pénzébe sem kerül?
Az Ön jövedelemadóját saját maga és Szerettei egészségére, mielőbbi gyógyulására költheti itt Vas megyében, ahelyett, hogy az állami "nagy kalapba" kerülne! Újabb és jobb műszereket vehetünk, amely előbb fel tudja ismerni a kezdődő betegségeket és idejében meg tudjuk fékezni azt. Ha Ön egészséges lesz, illetve gyorsabban felgyógyul, akkor szeretteivel Ön is több időt tud tölteni! Betegség miatt Ön nem esik ki a munkából, több jövedelemre tud szert tenni! Egészségügyi munkatársaink képzettebbek lesznek, mely révén az Ön egészsége még nagyobb biztonságban lesz!
Ha nem rendelkezik az 1%-kal, akkor más rendelkezik a lehetőségünkkel! Pénzünk bekerül a költségvetésbe, ezért az
1%-ot ADJUK VISSZA MAGUNKNAK! Tisztelettel és szeretettel kérjük, MOST feltétlenül Ön is támogassa Saját és Szerettei egészségét, mielőbbi felgyógyulását adója 1%1%-ával. Mit kell pontosan tennie?
1%--ot a Vas Megyei Markusovszky Kérjük, hogy munkahelyén adja le a nyilatkozatát, hogy az 1% Kórházért Alapítvány javára szeretné felajánlani. Az Alapítvány adószámát kell megadnia.
A Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány adószáma: 1924765819247658-1-18 Megtisztelő, hogy az Ön és Szerettei egészségét, gyógyulását szolgálhatjuk!
Ezúton is köszönjük minden támogatónak a betegellátás javításához való hozzájárulást, és ennek érdekében kérjük további szíves támogatásukat !
16
