GYÓGYHÍRMONDÓ VAS MÁJUS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT

GYÓGYHÍRMONDÓ

VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ 2009. MÁJUS EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT

2009. május IX. évfolyam 2.szám

ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! 2009. április 1-jén sokan megkönnyebbültek, mert megszüntették az aktív fekvı- és járóbetegellátás TVK-ját, a Teljesítmény Volumen Korlátot. Tehát a betegellátási esetszámot illetıen ledıltek a finanszírozási korlátok, a betegellátás mennyiségének már csak az aktív ágyak és a járóbetegellátás óráinak száma, illetve a személyzet – orvosok, ápolók, asszisztensek, stb – terhelhetısége vethet gátat. Sajnos az elsı jóhírek után jött a „feketeleves”, kiderült, hogy az egészségügyi intézmények finanszírozására 2009-ben még annyi pénz sem jut, mint az elızı évben. 2009. április 1-jétıl a betegellátás finanszírozásának új rendszerét vezették be, amely az EMAFT nevet viseli. Ez a rejtélyes rövidítés az Elıre Megállapított Alapdíjjal Finanszírozott Teljesítmény teljes nevet viseli. Az új finanszírozás szerint az aktív fekvıbetegellátás 1 egységnyi súlyszáma 146 ezer forint helyett 150 ezer, a járóbetegellátás 1 egységnyi pontja pedig 1,46 forint helyett 1,60 forintot fog érni. Ez teljes mértékben azt az érzetet kelti a laikusban, hogy az egészségügyben beköszöntött a Kánaán. Az új finanszírozási rendszer azonban csak kezdetben tőnik ilyen idillinek. Részleteit megismerve rádöbbentünk arra, hogy „taposóaknákkal” rakták tele. Az említett jobb finanszírozási kondíció csak az elmúlt évi teljesítmény hetven százalékáig igaz, az azon felüli aktív fekvı- és járóbetegek után a finanszírozás „lebegtetését” találták ki. Ez azt fogja jelenteni, hogy országosan a 70 százalékos szinten teljesített betegellátás után kiszámított finanszírozási összegen túli OEP-kassza maradványából kell kifizetni a 70 százalékon felül teljesített aktív fekvı- és járóbeteg eseteket. Mivel ez a 70 százalékon felüli kasszamaradvány a legoptimálisabb esetben is csak változatlan összeg, az 1 egységnyi súlyszámra és az 1 egységnyi járóbeteg

pontszámra jutó finanszírozás attól függ, hogy országos viszonylatban a 70 százalékon felüli sávban az egészségügyi intézmények mennyi fekvıbeteg súlyszámot és járóbeteg pontszámot teljesítenek az adott hónapban. A „lebegtetés” tehát azt jelenti, hogy az említett sávban az 1 egységnyi súlyszám és az 1 egységnyi járóbeteg pontszám havonta mást fog érni, vagyis kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné vált az egészségügyi intézmények bevétele. Nem gondoltam volna azt, hogy egyszer még én is megérem ezt a betegellenes és egyben orvosellenes, szakdolgozó ellenes finanszírozást. Ugyanis minél többet dolgoznak országszerte az egészségügyi dolgozók, minél több beteget látnak el, annál több fekvıbeteg súlyszám és járóbeteg pontszám kerül a „lebegtetett” tartományba. Az OEP-kassza 70 százalékon felüli maradványa, vagyis az osztandó változatlansága mellett attól függ ebben a sávban egy fekvıbeteg súlyszám és egy járóbeteg pontszám értéke, hogy mennyit teljesített az ország. Minél nagyobb a teljesítmény, számszakilag minél nagyobb az osztó értéke, annál kevesebb összeg jut a 70 százalékon felüli tartományban 1 egységnyi teljesítményre. Tisztelt Olvasó! Sajnos a problémát még az is tetézi, hogy a háromhónapos utófinanszírozás miatt csak a nyáron szembesülünk azzal, hogy a kórház jelenlegi betegellátási ütemmel finanszírozásilag helyes úton jár-e. Ebben a helyzetben a megadott költségkereteken belül, jobbára az orvosok és az egészségügyi dolgozók megérzésére van bízva, hogy hány és milyen súlyú betegeket látnak el. Remélem, ez a bizalom nem vezet a kórház viharos tengeren hánykolódó „hajójának” zátonyra futásához.

TARTALOM Március 15. vasegerszegi megemlékezés • Markusovszky Emlékünnepély Kongresszusi beszámolók • Ápolók Nemzetközi Napja • A kórház 2008. évi mérlegbeszámolója Az emeletszintő hotelellátást nyújtó sebészeti részlegrıl • Im memoriam

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

szerkesztıi törekevés fıleg a hazai fiatal kutatók számára elıremutató lehetıségekkel kecsegtetnek. Az ünnepséget követı beszélgetés nemcsak a több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezı orvosi orgánumról, de a Markusovszky emlékezés megújításáról is szóltak. A jelenlévık javasolták, hogy a megyei kórház és az Orvosi Hetilap vezetése vizsgálja meg, hogyan vehetik fel ismételten a kapcsolatot Markusovszky születési helyeként ismert szlovákiai Csorba, vagy inkább a szomszédságában lévı, jóval nagyobb település, Nyitra képviselıivel. E kapcsolat a kórház és a szlovák partnerrel ugyanis a hatvanas években pár éven keresztül jól mőködött, majd megszakadt. E kapcsolat megújítása keretében a két nép együtt is tiszteleghetne a Felvidéken született és Vasegerszegen eltemetett Markusovszky életmőve elıtt. Az egybegyőltek abban is egyetértettek, hogy a megújult Markusovszky kastély, mintegy „genius loci” lehetıségeivel és korszerő infrastruktúrájával a jövıben az orvosképzés, továbbá a továbbképzés egyik lehetséges színtere is lehetne. Végül, de nem utolsóként, kötelességemnek tartom kórházunk nevében hálánkat kifejezni Németh József polgármester és dr. Kondor János uraknak. İk úgy látják, a településnek nemcsak dicsısége, de egyben felelısége is Markusovszky emlékének megtartása, folyamatos megerısítése, de gondoskodó magatartása kiterjed a Markusovszky Kórházzal történı folyamatos kapcsolattartásra is.

VASEGERSZEGI MEGEMLÉKEZÉS Dr. Horváth Boldizsár PhD • tudományos és oktatási igazgató Több mint félévszázados (54 éves) hagyománya van Vas megyében Vasegerszegen a március 15-én rendezett Markusovszky Lajosra emlékezı ünnepségeknek. A közelben lévı nagy megyei kórház 1955-ben vette fel Markusovszky Lajos nevét, mivel a XIX. század nagy orvosszervezıje felesége révén nagyon kötıdött Vas megyéhez, és az orvosgeniusz a vasegerszegi temetıben nyugszik. Az ünnepségnek különös jelentıséget ad, hogy az 1848-as forradalomhoz kötıdı Markusovszky Lajos alapította az Orvosi Hetilapot is, amely a világon a hatodik legrégebben alapított és jelenleg is mőködı orvosi orgánum. Ez a nap a község egyik legfontosabb ünnepi eseménye, amire ma már mindenki által „Markusovszky Kastély”-ként ismert csodálatos környezetben került sor. A házigazdák Németh József polgármester és dr. Kondor János, a kastély jelenlegi tulajdonosa voltak. A település vezetése, valamint a szép és elegáns ingatlan tulajdonosa látják el, továbbá gyakorolják a „genius loci” szellemébıl adódó praktikus feladatokat. Évek óta a kastély a gazdasági, közéleti és egészségügyi képzés, valamint továbbképzés színtere is. Az ünnepség a kastély falán fél évszázada álló márványtábla megkoszorúzásával, és a falu fiatalsága által bemutatott 48as életképek mősorával, majd Kovács Ferencnek, a megyei közgyőlés elnökének ünnepi köszöntıjével kezdıdött. Ezt követıen a több mint százfıs ünneplı közönség átsétált a közeli temetı szépen helyreállított síremlékéhez, ahol dr. Kıfalvi István, a Markusovszky Kórház orvosigazgatója méltatta kórházuk nagy névadóját. A koszorúzást követıen az ünneplık a kastély dísztermében baráti beszélgetéssel folytatták az emlékezést. Az Orvosi Hetilap fıszerkesztıje, Prof. Dr. Fehér János egyetemi tanár „Az Orvosi Hetilap jelenlegi stratégiája Markusovszky útján” címmel beszámolt a Hetilapot mőködtetı alapítvány törekvéseirıl. Mint megtudtuk, azok számára, akik változatlanul fontosnak tartják, hogy megfigyeléseiket, tudományos eredményeiket magyarul, a magyar olvasók számára közöljék elsıként, egyben vállalva a „csak” magyar közlés scientometriai hátrányait, a fıszerkesztı és a kiadó jó megoldást talált. E nemes törekvés a közlıt nem hozhatja hátrányos helyzetbe, a folyóirat felelıs munkatársai lehetıvé tették, hogy a „copy right” sértése nélkül közlésük angol nyelven a legnagyobb keresı programok által megismerhetık, idézhetık, a pub-med keresı programon túl a teljes szövegek is lekérhetık és fıleg idézhetık. Ez a

MÁJUS

Kovács Ferencnek, a Vas Megyei Közgyőlés elnökének ünnepi köszöntıje Kedves Hölgyeim és Tisztelt Uraim! Barátaim, Vas megye ünnepelni összegyőlt polgárai! 1848. március 15-ike történelmünk egyik legszebb pillanata, annak pillanata, amikor elhangzik a szó, az a szó, aminek igazi jelentése a korábbi években, a magyar reformkor lázas éveiben formálódott meg tudatosan vagy ösztönösen. Tudatosan és ösztönösen. Mert nem szavakat keresett a reformkor, hanem munkát. És abban bíztak a kor emberei, európai magyarjai, a magyar európéerek, hogy az elvégzendık teljesítése során megszületik az az „új magyar nyelv”, ami több és más, mint amit szótárba lehet győjteni. Akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy a reformkorban emelkedett fel és csitult le a magyar nyelvújítás végsı nagy

2

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

hulláma, amelynek során a mindennapi élet gyakorlata lett könnyebb, amely által az új kor új igényeihez és kihívásaihoz igyekezett igazodni a magyar grammatika. Ahogy ma beszélünk, ez a nyelv a reformkorból hagyományozódott ránk. De ahogy ma tudjuk feladatainkat, kötelezettségeinket, ahogy érzünk embertársaink és nemzetünk iránt, azt is az 1848 elıtti évektıl szívtuk magunkba. A reformkor nagyjai Széchenyi és Kölcsey, Kossuth és Wesselényi, majd késıbb Eötvös József és Deák Ferenc, Markusovszky és Semmelweis, meg a többiek, az elhíresültek és a múltba tőnt névtelenek egy olyan szót kerestek, ami magába vonja minden fontos szó jelentését, azokét a szavakét, amelyek a magyar élet minden résztvevıjének újrafogalmazzák a helyét a társadalomban, a magán és közéletben egyaránt. A szó, amitıl „a nagy egyetem megszőnik forogni”, hogy Vörösmarty híres Elıszó címő versébıl idézzünk. A szó, ami értelmet ad mindennek, a szó, ami a küzdı kéz és a lángoló ész, a reménykedı szív jutalma, a legszebb jutalom, az „emberüdv” egyedüli feltétele és letéteményese, a szó: szabadság. Nem véletlenül nevezzük ezt a kort az európai és a magyar történelemben egyaránt a „liberalizmus korának”, a közszabadság, a „libertás” eszméje hat át mindent, foglal minden koreszmét magába. Olyan szavakat, mint az egyenlıség, a demokrácia, a népfelség, a honszeretet, a közteherviselés, az unió (Erdéllyel), meg a többi. A XIX. századközép nagy napját sok kicsi, szürke, önmagában talán jelentéktelennek tőnı nap készítette elı, napok, amelyek nélkül nem lehetett volna 1848. március 15. Amikor látszatra semmi fontos nem történik, a korabeli újságok, magánlevelek, naplók csak azt írják, „hazaérkezett külhoni útjáról”, hogy „felavatták”, hogy a „polgári kör ülést tartott”, hogy „megépült”, hogy „megjelent valakinek az új regénye”… A nagy ünnepet, a hısök felléptét sok-sok hétköznapi, mára már névtelen, ismeretlen ember munkája készítette elı, hiszen – ahogy Széchenyi István írja egyhelyütt – „a hazának nem csak nagy emberekre, hanem hasznos emberekre is szüksége van”, csak olyan országban mennek jófelé a dolgok, ahol „minden szabó, csizmadia és gróf hiszi, hogy az ı munkáján fordul meg a haza sorsa.”

izzadt homlokát törölvén / Meghozni készült a legszebb jutalmat, / Az emberüdvöt, melyért fá-radott. / Ünnepre fordult a természet, ami / Szép és jeles volt benne, megjelent. / Öröm- s reménytıl reszketett a lég, / Megszülni vágyván a szent szózatot, / Mely által a világot mint egy új, egy / Dicsıbb teremtés hangján üdvözölje.” A kor szülte a szót, amirıl a romantikus kor úgy érezte, hogy ez a szó szüli meg magát az új idıt. Mint a Szentírásban: „Kezdetben volt a szó.” És Isten, a magyarok Istene ezt a szót engedi meg használni azon a napon, amelyet most ünnepelünk immár több mint másfél évszázada. A szabadság szavát ünnepeljük, s mögötte azt a hısies idıt, ami új irányt szabott a magyar történelemnek, hitnek és bizalomnak. Képeket sodor elénk ez a szó, utcai jeleneteket, arcokat, tömegmorajt, lángoló tekinteteket, zászlókat. Talán csak két pillanat volt a magyar nemzet történetében, amikor minden magyar számára ugyanazt jelentették a szavak, 1848. március 15-ének délelıttje és 1956. október 23-ának délutánja. Egy pillanatig mindenki feledhette önmagát, és azt érezhette, hogy egy olyan erıs közösség tagja, amit a pokol kapui sem képesek megrendíteni, hogy Kossuth Lajos híres bibliai képét idézzük. Egy szó csodája volt 1848 márciusának idusa. A forradalom hıseit ismerjük. Nevük kitörölhetetlen a nemzeti emlékezetbıl, nem volt, s soha nem is lehet olyan, önmagát mindenhatónak hívı hatalom, amely kiirthatná a márciusi ifjak emlékezetét. A nagy nap hısei ık, akik kimondták, megfogalmazhatták azt, amiért a korábbi évtizedek hétköznapi hısei tevékenykedtek. Ez az, amiért különösen szép ünnep március 15. Benne valóban egy egész nemzet önzetlen cselekvése mutatkozik meg, az a kivételes pillanat, amikor ott és akkor Pest-Budán, a város utcáin, terein, a Landerer Nyomdánál, a Múzeumkertben, Táncsics börtönénél „Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent” – mondja

Kedves ünneplı Barátaim! Idézzük újra az Elıszót Vörösmartytól, amely 1850ben íródott, immár a kitört vész rettenetében. Idézzük, de úgy, hogy jelen idıben értsük azt, ami számára már a múlt volt, bár csak egy-két éves, de mintha egy nagy földtörténeti korszakkal korábban történt volna. „Midın ezt írtam, tiszta volt az ég. / Zöld ág virított a föld ormain. / Munkában élt az ember, mint a hangya: / Küzdött a kéz, a szellem mőködött, / Lángolt a gondos ész, a szív remélt, / S a béke

3

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

nyire és elsısorban mint ügyvédhez folyamodik hozzá, önnön cselekedeteinek igazolását, igazának bizonyítását várja tıle. De létezik másfajta múlthoz fordulás is, olyan, amely már nem a jelenben lezajlott folyamatok megnyugtató hátterét keresi, hanem az a fajta odafordulás, amikor a jelen a nagyszerő múlt iránti alázattal kérdez, és nem igazolást keres, hanem kérdez és válaszokat vár. Hiszem, hisszük, a magyarság, a nemzet számára a teremtı idı, a 19. század elsı félszázada, annak talaján sarjadt csoda, 1848. március 15. napja örök dialóguspartner akkor, ha az értelmes, teremtı cselekvés lehetıségeit keressük. A reformkor lázas munkálkodása, alkotási vágya, a forradalom, a márciusi ifjak s a rájuk figyelı nemzet szinte emberfeletti akarása ma is válasz. Válasz a „hogyan élni?”, „hogyan cselekedni?” hétköznapi kérdéseire, azokra a kérdésekre, amelyek nem elsısorban a közösség, hanem az egyén kérdései. Az ember közösségben él, közösségben cselekszik, s cselekedeteinek hatása is a közösségen mérhetı le. Kölcsey Ferenc Parainesisébıl tudjuk: a társaságban született ember nem csak önmagáé. Az ember egyedül gondolva nem több a magányos vadállatnál, emberi lényege csak a közösségben, az abban való cselekvésben mutatkozhat meg. E közösség – család, lakóhely, ország – igényli tehát az egyén cselekvését, nélküle elsorvad, szétesik, az egyén pedig magára marad „magányos vadállatként” – Kölcsey szavait idézve. Ha kérdéseinkkel a 19. századhoz, 1848-hoz, március 15höz fordulunk, a válasz határozott: a Vörösmarty által megfogalmazott „emberüdv”, a vörösmartys „ünnep” letéteményese a tett, a cselekvés, hogy a mindenkori jelen idı egy embere úgy érezhesse, rajta, az ı munkáján is múlik otthonának, városának, nemzetének sorsa. És még egy szó. Ez a dicsı nap attól is végleg otthonra lelt a magyar emlékezetben, hogy egy csodálatos vers is megszületett erre a napra. Egy vers, amelyet mintha a nemzet ırlelke diktált volna költıjének, Petıfi Sándornak. Ismerjük, szavaljuk. És énekeltük a zordon idıkben, amikor a szó újra harci eszköz lehetett. Gyújtó, döntésre, vállalásra, harcra, esküre, bátor kiállásra és tettre hívó költemény ez. Most mégis a vers elcsöndesedı végszavait idézzük: „Hol sírjaink domborulnak.” A magyarság emlékeztetıi, amelyek ébren tartják a forradalom és a honvédı harc szellemét: a szavak és a sírdombok. Magyarországon nincsenek olyan kegyhelyek, mint szerencsésebb nemzeteknél, ahol egyetlen sírkert vagy egy katedrális fogadja magába mindazokat, akik nemzetükért éltek és haltak. A szegény és szívünknek oly kedves magyar föld a maga egészében Panteon. Erdık és mezık, városok és falvak ırzik az idıt. És benne mindazokat, akik a nemzetükért hısként haltak meg, de mindazokat is, akik a békeidıkben úgy gyakorolták a polgári erényeket, hogy az utókor tiszteletére és szeretetére is számot tarthatnak. Kis nemzet vagyunk, de örök túlélık, mi magyarok. Balsors verte náció, de mindig felemelkedı közösség. Tartsuk számon egymást mi élık, és tartsuk számon mindazokat, aki elıttünk jártak. Kövessük ıket szabad akaratban, reménykedı hitben, tettben és szóban.

Vörösmarty, egy egész nemzet találkozhatott önnön legjobb énjével, legszentebb lényegével. 1842-ben a Lánchíd alapkövének letétele alkalmából írta a Pesti Hírlapban Kossuth Lajos: „A híd alapkövével voltaképpen alapkövét tettük le a polgári egyenlıségnek, megtettük az elsı lépést a közterhek egyenlı viselésére. Ez a híd rengeteg küzdés és várakozás után jutott el odáig, hogy végre csakugyan létesülni engedi azt a magyarok istene. Ha felépül, legyen intı jel, amely elıttünk az ember és a polgár kötelességének ösvényére mutat. És eljön majd egy szebb kor, amely utódainktól már nem követel olyan emberfölötti erımegfeszítést, annyi küzdelmet, mint amennyit nekünk kell megvívni a magyar jövıért. Eljön egy szebb kor, amelyben utódaink a most elvetett magnak érett gyümölcseit élvezhetik. És akkor ezerszeres fényben ragyognak nevei azoknak, akik soha nem csüggedı lélekkel munkálkodtak a haza jövıjén.” A híd megépült, s jelképévé lett a teremtı idıknek, a megváltó munkában hívı embernek. Széchényi 1821-es álma valóra vált, s a Lánchíd máig hirdeti a kort, amely hitt az „emberfeletti erımegfeszítésekben”, s tudott cselekedni a jövıért, a „szebb korért”. Kedves Hölgyeim és Tisztelt Uraim! A múlt, a történelem néma. Nem képes arra, hogy átszóljon a jelenbe, nem tud tanítani, ahogy ezt sokan hiszik. A múlt beszédessé csak a jelen révén válik, a mindenkori jelen idı tudja csak megszólítani, szóra bírni a múltat, s értelmezni a múlton keresztül önmagát. Tudjuk, a mindenkori jelen gyakorta fordul a múlthoz: ha megszólítja, több-

4

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

KÓRHÁZI ELISMERÉSEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN

munkatársaihoz egyaránt kifogástalan, etikai magatartása példamutató. Piskor Józsefné 1964-ben gimnáziumi érettségit, majd egy évvel késıbb, 1965-ben gyermekápoló képesítést szerzett. 1965. szeptembere óta – közel 44 éve dolgozik a kórházunkban, kezdetben a Szemészeti Osztályon dolgozott ápolónıként. 1969-ben elvégezte a mőtıs szakasszisztens képzést, ezt követıen mőtısnıként dolgozott. 2005. szeptemberétıl nyugdíj mellett dolgozik a kórház Központi Mőtıszolgálatánál. Munkatársai megbecsülése, feljebbvalói iránti tisztelete jellemezi pályafutását, de emberi magatartásával, szakmai hozzáállásával messzemenıen megbecsült, és kiemelkedıen elismert tagja a kórház Központi Mőtıszolgálatának. Szétag Andrea 1982. augusztus 1-jétıl óta dolgozik a kórházban, kezdetben általános ápolói képesítéssel. 1984-ben felnıtt szakápolói szakképesítést, 1997-ben a POTE Egészségügyi Fıiskolai Karán diplomás ápoló végzettséget szerzett. 1982-tıl a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályon dolgozik, kezdetben ápolónıként, majd felnıtt szakápolóként. 1997. január 1-jétıl a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályon osztályvezetı ápolóként tevékenykedik, és irányítja az ápolási munkát. Az osztályon nagy empátiával, türelemmel, szakértelemmel, vezetıi, munkatársai és betegei megelégedésére és folytonos elismerésüket kiváltva dolgozik. Zsoldos Ferencné 1971-ben gimnáziumi érettségit, majd két évvel késıbb, 1973-ban általános ápoló képesítést szerzett. 1973. szeptember 1-jétıl dolgozik a kórházunkban, kezdetben ápolónıként a Balesetsebészeti Osztályon, majd a Sürgısségi Sebészeti Részlegen dolgozott. 1996-ban elvégezte az osztályvezetı ápoló és asszisztens tanfolyamot. 2005-ben megszerezte az intenzív betegellátó szakápolói képesítést. 2008. december 27. napjától nyugdíjas, de munkáját nyugdíj mellett részidıben folytatja tovább. Munkáját a gondosság, lelkiismeretesség és pontosság jellemzi. Az orvosokkal fenntartott szakmai kapcsolata is segíti a betegek naprakész ellátását. Gyakorlati tapasztalatát szívesen megosztja kollégáival. Munkatársai szeretik, tisztelik. Betegek nagyon szeretik segítıkészsége, udvariassága és igényes munkája miatt. Mindig van néhány biztató szava, jó humorával felvidítja környezetét.

Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató fıorvos A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése ünnepi ülését ez évben Vépett a Mezıgazdasági Szakmunkásképzı Intézet dísztermében tartotta meg. A helyi általános iskola az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából megtartott mősora után Básthy Tamás országgyőlési képviselı mondott ünnepi beszédet. Ezt követıen Kovács Ferenc országgyőlési képviselı, a megyei közgyőlés elnöke megyei kitüntetéseket adott át. A Vas Megyei Önkormányzat Szolgálatáért Egészségügyi Tagozat elismerést Dr. Iványi László János, a Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály osztályvezetı fıorvosa, Szétag Andrea, a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetı ápolónıje, Zsoldos Ferencné, a Sürgısségi Betegellátó Osztály Ambulanciájának mb. vezetı asszisztense, továbbá Piskor Józsefné mőtısnı vett át. A Vas Megyei Közgyőlés Elnökének Emlékérmét Dr. Pánykó Éva, az Urológiai Sebészeti Osztály ny. fıorvosa, Dr. Puskás Tamás, a Központi Radiológiai Osztály osztályvezetı fıorvosa, a Vas Megyei Közgyőlés Elnökének Elismerı Oklevelét pedig Krajczárné Szalai Anikó, a Központi Radiológiai Osztály osztályvezetı asszisztense, Halász Szabolcs, a Központi Radiológiai Osztály diagnosztikai képalkotója, Hantóné Simon Teréz, a Központi Radiológiai Osztály röntgenaszszisztense, Nagy Csaba, a Központi Radiológiai Osztály röntgenasszisztense és Borbás Zsolt, a Logisztikai Osztály Orvosi Mőszertechnikai Csoport csoportvezetıje kapta. Dr. Iványi János László 1976-ban „cum laude” minısítéssel szerzett diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, ahol egyetemi, illetve klinikai tanársegédként is dolgozott. 1980-ban kórbonctan-kórszövettanból, 1985-ben belgyógyászatból, 1993-ban haematológiából szerzett szakképesítést. 1994-ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését. 1993. július 1. napjától dolgozik a Vas Megyei Markusovszky Kórházban, mint a Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály osztályvezetı fıorvosa. Tudományos Társasági tagságaként említhetı a Magyar Patológusok Társasága, Magyar Belgyógyász Társaság, Magyar Onkológiai Társaság, Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság. Diagnosztikus és gyógyító munkáját az alaposság és lelkiismeretesség jellemzi. Emberi magatartása a betegekhez és

5

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MARKUSOVSZKY EMLÉKÜNNEPÉLY

MÁJUS

Hölgyeim és Uraim! A mai napon egy olyan orvosegyéniség elıtt tisztelgünk, aki sokrétőségével, kitartó akaraterejével, szinte jövıbelátó megérzéseivel nemcsak korának, hanem a jövınek, a jövı nemzedékének is üzent és útmutatást adott. Nehéz idıkben tevékenykedett, de maradandót alkotott. Töretlen és önzetlen tenniakarása révén, mindig megtalálta azokat az irányokat és feladatokat, amellyel a hazát szolgálhatta és a hazai orvoslást segíthette. Reformere és forradalmára volt az egészségügynek, az orvosi hivatásnak. Legnagyobb forradalmi tette az 1857-ben alapított, napjainkig is folyamatosan megjelenı, a magyar orvosi szaknyelvet megalapozó és meghonosító Orvosi Hetilap, amely jelenleg a világon a 6. legrégebbi orvosi szakfolyóirat. Mikor 77 évesen egészségi állapota megrendült és visszavonult a minisztériumi szolgálatból, csak ennyit mondott: „Szerettem volna hazámért többet dolgozni.” Mit is üzen nekünk Markusovszky Lajos? Azt üzeni, hogy csak összefogással és kitartással lehet és sikerül a hazát, de az egészségügyet is kimozdítani, kihozni nehéz helyzetébıl. Csak egészséges, képzett és tenniakaró emberekkel lehet egy nemzetet, egy társadalmat felemelni. Azt üzeni, hogy ha mindenki tudásának és képességeinek megfelelıen teszi a dolgát, bizton elı fogja segíteni a nemzet és az egészségügy felemelkedését. Önzetlenül hirdette, ha valaki maga nem lehet a fény forrása, legalább lámpavivıként világítsa meg mások útját. Meghajolunk és méltósággal tisztelgünk e nagy magyar orvos, az egészségügy vezéregyénisége elıtt. Erkölcsi kötelességünk Markusovszky szellemi hagyatékának méltó ápolása. Ápolása a mindennapjainkban tetteinkkel, a rendszeresen megjelenı Orvosi Hetilappal, rendezvényekkel, a „Markusovszky Tudományos Pályázattal”, a „Markusovszky Emlékéremmel”, a vasegerszegi hagyományırzı megemlékezésekkel. Nekünk, orvosoknak pedig a betegek és a gyógyítás iránti legjobb tudásunk szerinti, önzetlen elkötelezettségünkkel.

Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezetı oktatási menedzser Kórházunk névadójára emlékeztünk április 28-án a Markusovszky emlékünnepélyen. A program elsı felében – kellemes, nyárias idıben – koszorúzással tisztelegtünk Markusovszky Lajos szobra elıtt. Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató fıorvos megnyitó szavaiban elmondta, hogy immár ötvenötödik alkalommal emlékezünk meg a hazai orvostörténet harmadik legnagyobb alakjáról, egy lapon említve Semmelweis Ignáccal és Batthány-Strattmann Lászlóval. Köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Kovács Ferencet a megyei közgyőlés elnökét, prof. Dr. Dóczi Tamás akadémikust, intézetigazgató egyetemi tanárt, dr. Puskás Tivadar országgyőlési képviselıt, dr. Tarján Jenı nyugalmazott osztályvezetı fıorvost, aki a szombathelyi városi önkormányzatot képviselte. Továbbá köszöntötte a kórház fıorvosi karának megjelent képviselıit, jelenlegi és volt dolgozóit. A szobornál dr. Kıfalvi István orvosigazgató mondott ünnepi beszédet.

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ünneplı Közönség! Markusovszky Lajos 1815. április 25-én született Csorbán és 1893. április 21-én, néhány nappal 78. születésnapja elıtt Abbáziában hunyt el. A nagy egyéniségeket csak munkásságuk alapján tudjuk méltó módon jellemezni. Halála után 116 évvel is aktuálisak tanításai, tevékenysége pedig kiállta az idı próbáját. Egy végtelenül gazdag életutat járt be, melynek minden mérföldköve maradandó alkotás volt. Szinte lehetetlen és csak a teljesség igénye nélkül lehet felsorolni mindazon eredményeket, melyeket az ı nevéhez és munkásságához lehet kötni. Balassa professzor tanítványaként kezdte szakmai pályafutását. Kiváló szakember volt, sebész, majd hadisebész. Európában az elsık között alkalmazta az éterrel való bódítást, amit elıször önmagán próbálta ki. Nevét az 1848-as forradalmi eseményekkel is összekötötték, hiszen ı kezelte a sérült Görgey tábornokot. A magyar orvosi szaknyelv és szaktudás fáradhatatlan elkötelezettjeként létrehozta az elsı magyar orvosi folyóiratot. A korszerő magyar orvostan és közegészségügy megalkotójaként korszerősítette az orvosképzést, megalapozta a képzés és továbbképzés törvényi és infrastrukturális feltételeit. Zseniális szervezı volt, számos orvosi intézetet és tanszékeket hozott létre, köztük a világon harmadikként a közegészségügyi tanszéket is. Tudós volt, akadémikus, aki mindig töretlen szívóssággal vitte elıre a magyar közegészségügy és orvoslás ügyét. Életében voltak küzdelmes epizódok is, hiszen a szabadságharc bukása után, mint sok más haladó szellemiségő orvost, ıt is mellızték. Elkeseredésére csak házassága, felesége és a keményegerszegi kúria adott vigasztalást.

Ezt követıen a fıorvosi kar, a menedzsment, megyei és városi önkormányzat, a tudományos bizottság, korházi dolgozók képviselıi, továbbá a Markusovszky által alapított Orvosi Hetilap Szerkesztısége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Dr. Lakner László és prof. dr. Dóczi Tamás koszorút helyeztek el a szobornál. Az ünnepi megemlékezés a Romhányi-teremben folytatódott. Prof. dr. Salamon Antal a Tudományos Bizottság elnöke megnyitó szavaiban elmondta, hogy kevés embernek adatik meg, hogy nevét, munkásságát halála után 116 év múlva is emlékünnepély keretében méltassák. Ismeretes, hogy Markusovszky sokat tett az közegészségügyért, orvosképzésért, a pesti Orvosegyetem fejlesztéséért, az Orvosi Hetilap létrehozásáért. Vas megyei kapcso-

6

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

A program

további részében kihirdetésre

kerültek a

Markusovszky tudományos pályázat eredményei, majd megbízott osztályvezetıi kinevezést dr. Bokor Nándor, fıorvosi kinevezést pedig dr. Vadon István kapott. A 2009. évi Markusovszky Emlékünnepély alkalmából meghirdetett és a Tudományos Bizottság által elbírált Markusovszky pályázat másodorvosi kategóriájában elsı helyezést ért el Plander Márk, Tahin Balázs, Marton Éva, Czumbil László és Iványi János a Fludarabin tartalmú kezelést követı myelodysplasia és elhúzódó csontvelıi hypoplasia, illetve Horváth Dóra, Nagy Rita, Jáger Rita, Toldy Erzsébet és Lıcsei Zoltán A pajzsmirigy diszfunkció kivizsgálási algoritmusának összefüggése a TSH referenlatai is ismertek, végsı nyughelye Vasegerszegen található. Mint mondta, a mai napon, a korábbi évekhez hasonlóan újra sor kerül a méltó megemlékezésre, s köszöntötte a Markusovszky emlékelıadásra felkért prof. dr. Dóczi Tamás akadémikust. A következıkben prof. dr. Dóczi Tamás akadémikus, a PTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatója Idegsebészet, klinikai idegtudományok címmel megtartotta ünnepi elıadását. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az EU-ban az orvoshoz fordulás az esetek 40 százalékában az idegrendszert érintı okok miatt történik. Felmerül a kérdés, milyen egészségügyi szolgáltatást keres a beteg! Mi a társadalmi elvárás? Mi a klinikai idegtudomány és idegsebészet szerepe? A kérdéseket boncolgatva rávilágított arra, hogy az USA-ban 1997-ben 629 millió vizit volt a természetgyógyászati rendelıkben, több mint az elsı orvosi ellátás során! Az alternatív medicina szereinek éves világpiaca határozott növekedést mutat. Több mint kétharmadánál klinikailag soha nem igazolták azt az eredményt, amit a hirdetésükben állítottak, reklámoztak. Felhívta a figyelmet számos motivációs, keresletet befolyásoló okra, úgymint sokan olcsóbbnak gondolják, akkor is ígérnek, amikor nincs remény, a „természetesség” miatt biztonságosabbnak és hatékonyabbnak vélik. Az „alternatív medicina” befolyásoló szerepét a médiák, a reklámok nagyban elısegítik. Mi a klinikai tudományok szerepe, ha az USA-ban elérték a piaci szereplık, hogy az un. „táplálékkiegészítıknek” nem kell bizonyítani a hatékonyságát, minıségét, biztonságát? Az EU irányelve – 47/1999.(X.6.) EüM. rendelet szerint – az orvostechnikai eszközökre a tanúsító szervezetek nem a bizonyítékon alapuló orvoslás elvei szerint adják meg az engedélyt, hanem a gyártó, forgalmazó által benyújtott dokumentumok alapján. A Professzor példaként a biorezonanciás kezelést említette. Ehhez a tevékenységhez jónevő orvosok adják a nevüket. A reklámok számos gyógyító, elınyös tulajdonságot tulajdonítanak az MSAS készüléknek, ugyanakkor a hivatalos engedély II. osztályú eszközként, a bırellenállás mérésére javasolja. „A medicina és a szélhámosság mindig közeli partnerek voltak” – idézte Tyler szavait az elıadó. Szerinte Németh László író gondolatai is helytállóak: „A logika a halál és a rettegı ember közé tudott legutoljára odaférni”. Ezt követıen az epilepszia és a Parkinson-kór részletes bemutatásával tette nyilvánvalóvá számunkra azt, hogy a bizonyítékon alapuló orvoslás, a tudományos hitelesség e két betegségnél koronként – újabb és újabb felfedezésekkel – mennyire vitte elıre az idegtudományok (idegsebészet) fejlıdését, ami korábban nem remélt pozitív eredményeket, fejlıdést hozott a mai gyógyításban. A nagysikerő elıadás után dr. Lakner László elnök-vezérigazgató fıorvos átadta a Markusovszky Emlékplakettet a neves tudósnak.

cia értékével címő pályázatukkal. Tarcsi Veres Botond, Bagoly Andrea, Bartalis Krisztina, Pozsgai Zsolt és Kisely Mihály A vestibulárisan kiváltott myogén potenciál (VEMP) prognosztikai jelentısége, Kirchfeld Ágnes, Schaffer Éva Terápiás hipotermia eredményeink reanimáció közben és után, illetve Kiss Béla, Bene Szilvia, Lakner Lilla, Kecskés László A nyelıcsı perforaciók kezelésével szerzett tapasztalataink címő dolgozatokkal második helyezést értek el.

Harmadik helyezést kaptak Chende Judith, Náfrádi Lilla, Varga Eszter, Schneider Ferenc a Biológiai terápiában részesülı betegeink

hepatitis

szőrésének

tapasztalatai,

Al-Aamri

Khalil,

Döbrönte Zoltán, Horváth Katalin, Jáné Zoltán, Lıcsei Zoltán, Márkus Béla, Nagy Lajos, Puskás Tamás A léptályog sebészeti kezelése, illetve Nagy Rita, Horváth Dóra, Lıcsei Zoltán, Nagy Lajos, Soroncz Márta, Toldy Erzsébet a TA troponin meghatározások klinikailag releváns szenzitivitása és analitikai bizonytalansága címő pályamővekkel.

Dicséretben részesült Bazsó Dóra és Masát Péter szerzıpáros A lymphadenopathia differenciáldiagnosztikája osztályunkon elıforduló lymphomás esetek tükrében (1978-2008), Jáné Zoltán, AlAamri Khalil, Jáger László, Márkus Béla, Puskás Tamás, Schaffer Éva Acut necrotisaló pancreatitis kezelésének vitatott kérdései, valamint Varga Eszter az Új lehetıségek az arthritisek kezelésében címő pályázatukkal. A fıorvosi kategóriában elsı helyezést értek el Iványi János László, Marton Éva, Plander Márk, Gyánó Gabriella, Czumbil László Központi idegrendszeri lymphomás betegek kezelése osztályunkon, illetve Horváth Boldizsár, Kovács Lajos, Riba Mária, Farkas György, Bödecs Tamás, Bódis József a Metabolikus tünetegyüttes és egyes szülészeti szövıdmények kapcsolata címő pályázatukkal. Második helyezésben részesült Kósa Éva és Grasselly Magdolna szerzıpáros a Koraszülött retinopathia szőrése és annak eredményei a Markusovszky Kórházban címő dolgozatukkal. Harmadik helyezést értek el Nagy István és Al-Aamri Khalil szerzık Az aneurysmák kezelési elvei, gyakorlata és lehetıségei kórházunkban, Tóth Csaba, Tahin Balázs, Schneider Ferenc, Lıcsei Zoltán, Prugberger Emil, Garzuly Ferenc a Pegilált interferon-alfa-2a és ribavirin kezeléshez társuló pulmonális sarcoidosis, illetve Cseke Zsuzsanna a Dohányzásról leszokást segítı program (1994-2008) címő dolgozatukkal.

7

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

EMELTSZINTŐ HOTELELLÁTÁST NYÚJTÓ SEBÉSZETI RÉSZLEG ÁTADÁSI ÜNNEPSÉGE Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató fıorvos A megyei kórház emeltszintő hotelellátást nyújtó sebészeti részlegének átadására 2009. április 21-én került sor a Sebészeti Tömb II. emeletén. A 9 ágyas részlegben 2 db egyágyas különkülön fürdıszobás, 2 db egyágyas (közös fürdıszobával), 1 db egyágyas és 1 db kétágyas (közös fürdıszobával), 1 db kétágyas fürdıszobás kórterem került kialakításra 25 millió forint értékben. Az ünnepélyes avatáson Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató fıorvos köszöntötte a vendégeket, köztük a kórház szép számmal megjelent nyugdíjas fıorvosát és fınıvérét. Szólt a kórházi finanszírozás 2009. április 1-jei hatállyal történt gyökeres megváltoztatásáról, amely az egészségügyi ágazat pénzügyi kondíciójának romlását fogja jelenteni, tehát 2009-ben a Markusovszky Kórháznak is kevesebb pénzbıl tud gazdálkodni. Beszélt arról is, hogy a kórháznak – mint gazdasági társaságnak – a filozófiáját is át kell gondolni, mert csupán az OEP-bevételekbıl nem lehet a Markusovszky Kórház mőködıképességét biztosítani. Szükség van olyan plusz bevételekre, amelyek kiegészítik az OEP-finanszírozást. Az emeltszintő hotelellátását nyújtó részlegen olyan – egyébként társadalombiztosítási jogosítványokkal rendelkezı – betegek ellátására vállalkozik a kórház, akik képesek megfizetni a magyar kórházi viszonyoknál lényegesen jobb, otthonosabb (külön TV, hőtıszekrény, internet csatlakozási lehetıség, speciális ágy, speciális bútorzat) körülményeket. A 8.000, 7.000 és 5.000 forintos napidíjat csak egy szők lakossági réteg tudja felvállalni, amely nyilván diszkriminációt jelent. Viszont ezt és az ehhez hasonló lépéseket az az országos egészségpolitika kényszeríti ki a hazai kórházakból, így a megyei kórházból is, amely egyre inkább csak a „szegényellátás” szintő finanszírozási forrásokat biztosítja az egészségügyi intézmények számára. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az ünnepélyes avatással jelképesen átadásra kerül a Belgyógyászati Tömb földszintjén egy kétszer egyszobás, közös fürdıszobával rendelkezı emeltszintő hotelellátást nyújtó belgyógyászati részleg is, amelyet 6.000 forintos napidíj ellenében vehetnek igénybe a fizetıképes belgyógyászati típusú betegségben szenvedı betegek. Ünnepi avatóbeszédet Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyőlés elnöke, országgyőlési képviselı mondott. Örömét fejezte ki és gratulált a megyei kórház újabb gyarapodásához,

fejlıdéséhez, amely a kórház dolgozói áldozatvállalásának eredménye. Az elért sikerekért, a színvonalas gyógyító munkáért köszönetét fejezte ki a kórház teljes kollektívájának, köztük a vezetıknek, az orvosoknak, a szakdolgozóknak, az adminisztratív és fizikai dolgozóknak egyaránt. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Markusovszky Kórház és a megyei önkormányzat magára maradt a fejlesztéseket illetıen. Az EU-s fejlesztési források egyenlıre csak ígéretek maradtak az egészségügyben, pedig az eredeti ütemterv szerint már javában folyni kellene a kórházi rekonstrukcióknak. Arra is utalt, hogy az EU-s kórházi pályázatok már most is sok igazságtalanságot tartalmaznak, diszkriminatívak. A folyamatban lévı pólus-kórházi pályázatra olyan kórházakat hívtak meg, amelyek között nem egy már most nagy adósságállományt halmozott fel, s ez a megaberuházások után még csak súlyosbodni fog. A nagy beruházások ellenére egyes póluskórházak földrajzi helyzetüknél fogva sohasem fogják betölteni regionalis szinten – a központi egészségpolitika által kijelölt, de minden ésszerőséget nélkülözı – központi szerepüket. Bár az is elıfordulhat, hogy ezekbıl a kórházrekonstrukciókból nem is lesz semmi, mert már lehet, hogy a fedezetét biztosító EU-s források meg sincsenek. A részleg tényleges átadása a nemzetiszínő szalag átvágásával történt meg. A szalagátvágásban Kovács Ferenc mellett részt vett Dr. Puskás Tivadar országgyőlési képviselı, Marton Ferenc, a megyei közgyőlés alelnöke, Horváthné Stukics Erzsébet, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke, valamint Dr. Kıfalvi István orvosigazgató. Ezt követıen az európai színvonalú kórházi hotelrészleget Dr. Engert Zoltán Vendel, a Sebészeti és Sürgısségi Központ centrumigazgatója, az Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezetı fıorvosa mutatta be a sajtó képviselıinek és a vendégeknek. Mindenki meggyızıdhetett arról, hogy a sok technikai bravúrra képes és esztétikus ágyak, a televízióval, hőtıszekrénnyel és internetes csatlakozási lehetıséggel ellátott kórtermek amennyire lehet, pótolják az otthoni miliıt, a betegek gyógykezeléséhez XXI. századi körülményeket, környezetet biztosítanak. Az avatóünnepséget követı fogadáson Marton Ferenc alelnök mondott pohárköszönıt. Ígérte, hogy mint a múltban, úgy a jövıben is hátteret biztosít a megyei közgyőlés – a lehetıségekhez mérten – anyagiakkal is a Markusovszky Kórház fejlesztéseinek.

8

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

EMELTSZINTŐ HOTELELLÁTÁST NYÚJTÓ (VIP) SZOBÁK TÉRÍTÉSI DÍJAI A VIP-szoba a kórház emeltszintő hotelszolgáltatást nyújtó egysége, amely térítés ellenében vehetı igénybe. A szobákban egyedi bútorzatot, minıségi ágynemőt, lakberendezési textíliákat, berendezett konyharészleget, fürdıblokkot, LCD TV-t, telefont, internetet biztosítunk, valamint az állapotnak megfelelı hagyományos kórházi étkezést. Lehetıség van plusz térítés ellenében külön étkezés megrendelésre „ala carte” választással, amely az adott felárért egész napi étkezést biztosít. A VIP-szoba igénybevétele esetén az orvosi, ápolási ellátás, felügyelet megegyezik a hagyományos (OEP finanszírozott) formával. Az emeltszintő hotelszolgáltatást nyújtó részleget csak elızetes orvosi engedélyeztetés után lehet igénybe venni olyan esetekben, amikor az ellátáshoz állandó orvosi, nıvéri felügyelet, ırzés nem szükséges. Orvosi javaslat hiányában vagy állapotváltozás esetén, továbbá a magas kockázatú betegeink számára a VIP-szoba igénybevétele nem ajánlott. A szobák segélyhívóval vannak felszerelve. Részletes információt az ellátó osztály orvosa, illetve az osztály nıvérpultján elhelyezett tájékoztató nyújt. Várjuk az igényeket, s véleményeket az új szolgáltatásról!

Tömb

Osztály

VIP-szoba

Árak/nap

Komplex tömb

Szülészet-Nıgyógyászati Osztály II. emelet

elıteres apartman apartman

Belgyógyászati tömb

Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály

1 ágyas szoba közös vizesblokkal

6.000 Ft

Sebészeti tömb

Urológiai Sebészeti Osztály

1 ágyas szoba 1 ágyas szoba közös vizesblokkal 2 ágyas szoba (ágyanként)

8.000 Ft 7.000 Ft 5.000 Ft

ÁPOLÓK NEMZETKÖZI NAPJA

10.000 Ft 8.000 Ft

körében végzett tudományos kutatása eredményeként. Kovácsné Menyhárt Mária szülésznı a szülés módja és a szoptatás sikere közti összefüggéseket vizsgálta felmérésében. A modern eszközök célzott használata, a terhesség alatt végzett ultrahangos vizsgálatok szükségessége tekintetében Domonkos Veronika szonográfus szülésznı tartott szemléletes elıadást. Józsa Katalin vezetı gyógytornász a vizelettartási problémák, inkontinencia megelızésének lehetıségeirıl, a kezelés módjairól adott mindenki számára hasznos tudnivalókat. Az elhangzott elıadások a résztvevık számára 9 továbbképzési pontot értek. A rendezvényen fontos eseményt volt az „Év szakdolgozója” kitüntetések átadása. Idén a Bíráló Bizottság döntése alapján Horváthné Poller Mária szülésznı és Farkasné Strobl Katalin klinikai laboratóriumi szakasszisztens kapta a megtisztelı elismerést. A 100 ezer forint nettó jutalmat és a vele járó emlékplakettet Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató fıorvos adta át munkatársainknak. A díjakat a Kórház, a Szakdolgozói Kamara és a Dr. Tiborcz Sándor Alapítvány közösen finanszírozta. Jutalmat kapott még Kovács Dóra szülésznı, a Pécsi Tudományegyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján elért eredményéért. Valamennyiüknek szívbıl gratulálunk!

Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezetı oktatási menedzser Az Ápolók Nemzetközi Napjának tiszteletére május 13-án Ünnepi Tudományos Ülést rendeztünk a Kórház Romhányitermében. Ilyenkor Florence Nightingale brit ápolásoktató, a modern ápolástudomány úttörıjére emlékeznek az egészségügyi szakdolgozók szerte a világban. A Nemzetközi Ápolói Tanács (ICN) indulója meghallgatása alatt Nightingale-rıl, a „lámpás hölgyrıl”, a Krimi-háború sebesültjeinek ápolójáról készült fényképes prezentációjával tisztelegtünk emlékének. A rendezvényen jelen volt Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató fıorvos, Molnár Erzsébet ápolási igazgató, a szakmai kamara részérıl Gombásné Judt Magdolna, Krajczár Ferencné, a Magyar Ápolási Egyesület nyugat-dunántúli régiófelelıse. Örömmel láttuk körünkben Dr. Schneider Ferenc osztályvezetı fıorvost, aki mint a Magyar Ápolási Egyesület „tiszteletbeli ápolója” is osztozott ünnepünkben. Az elnök-vezérigazgató köszöntıjében üdvözölte a szakdolgozókat, akiket İ mindig nagyra becsült és Florence Nightingale-re utalva fejezte ki azon véleményét, hogy a jó szó, a kedvesség mennyire fontos az ápolói hivatás gyakorlásánál. Kitért arra, hogy nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnének az ápolásban, gondozásban, a paramedikális ellátásban dolgozók, de a pénzforrások központi kivonása – sajnálatára – nem teszi ezt lehetıvé. Molnár Erzsébet ápolási igazgató is megköszönte az egészségügyi szakdolgozók, ápolók kitartó munkáját és hangot adott annak, hogy folyamatosan azon munkálkodnak, hogy az ápolói szakoktatásban az utánpótlás biztosított legyen annak ellenére, hogy egyre nehezebb erre a területre jelentkezıt találni, a kilépıket pótolni. A kamara részérıl Gombásné Judt Magdolna az öszszetartozásra, egymás szeretetére, megbecsülésére hívta fel a figyelmet. A szakmai programon most a szülészet-nıgyógyászati ellátás került górcsı alá. Dr. Horváth Boldizsár szülész fıorvos, oktatási és tudományos igazgató átfogó nyitó elıadásában sok, érdekes és tanulságos ismeretet adott a várandósgondozás fejlıdésérıl, a jövı kérdéseirıl. Nagy Ferencné osztályvezetı ápoló osztályukon az elmúlt 20 év fejlıdésének állomásait, eredményeit mutatta be a szülésznık munkájában. Kovács Dóra szülésznı az endometriosis reális ismereteit tárta fel egészségügyi dolgozók, illetve hallgatók

Farkasné Strobl Katalin

Horváthné Poller Mária

9

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

TOVÁBBKÉPZÉS SZAKDOLGOZÓKNAK Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezetı oktatási menedzser Pontszerzı továbbképzés keretében 2009. április 23-án Regionális Továbbképzı Konferenciát szerveztünk a Magyar Ápolási Egyesület Nyugat-dunántúli Régiójával közösen. Az ápolás elismertsége, a szakdolgozói közmegbecsülés, a folyamatos szakmai fejlesztés, a kompetencia növelés révén is erısíthetı. A szakmaterületek közül most a fogászati és szájsebészeti ellátásra koncentráltunk. A Romhányi-teremben közel 100 szakdolgozó – fogászati aszszisztens, dentálhigiénikus, ápoló, asszisztens – részvételével hat elıadást hallgathattak meg az érdeklıdık. Dr. Kiss Géza fıorvos szemléletes elıadásában a fogorvosi funkciódiagnosztikáról és terápiás elvekrıl beszélt. Elıadásában az elengedhetetlen elméleti alapokon kívül saját eseteinek feldolgozásával mutatta be a fogászati ellátásnak ezt a speciális területét. A tej- és a maradandó fogak baleseti sérüléseirıl és szakszerő ellátásukról Dr. Szendrıdi Adrienn szakorvostól tudhattunk meg fontos információkat. Megtudhattuk még, hogy a gyermekkori fogsérülések ellátása komplex feladat. A letörött fog élpótlásától kezdve, a sínezésen, gyökérkezelésen át a kiesett fog visszahelyezéséig a legkülönbözıbb ellátási formákat kívánja meg. Takácsné Kádár Sarolta dietetikus a fogak és a rágás fontosságáról adott újszerő megközelítésben érdekes és hasznos ismereteket. A szünet után Szabó Rita megbízott osztályvezetı ápoló tematikusan sorba vette a legfontosabb speciális ápolási feladatokat,

amelyek az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztályon elıfordulnak. Farkas Györgyné ápoló saját kutatására alapozva a szájüregi rákok megelızésére hívta fel a figyelmet, ezen belül a nyelvgyök rosszindulatú daganatainak kialakulását emelte ki. A craniomandibuláris rendszer primer és secunder megbetegedéseinek fizioterápiás kezelésérıl Böröcz Júlia gyógytornász tartott képes elıadást. Az elıadások között lehetıség volt kérdéseket feltenni vagy hozzászólni. Így munkaszervezési kérdések is felmerültek, amelyeknek megoldásához is támpontot kaphattak az ellátásban közremőködık. A rendezvényt a Savaria Dent Kft támogatta. Nekik köszönhetıen a szünetben – a jótékony hatású rágást komolyan véve – a büfé biztosításával gyümölccsel is igyekeztek az egészséges táplálkozásra felhívni a figyelmet.

Gyógyító ereje van

A RÁGÁS SZÜKSÉGESSÉGÉRİL Takátsné Kádár Sarolta • dietetikus Némely tudósok szerint már nincs messze az az idı, amikor az étkezést egy tabletta, vagy kapszula bevétele jelenti, tehát a fogainkra sem lesz szükség. Ez egy nagyon szomorú jövıkép, de ma még – hál’Istennek – szükség van rájuk, hiszen rágni nem csak jó, hanem egészséges is. A rágásnak több élettani funkciója is van.

Elısegíti az emésztést

Ahhoz, hogy sikeres legyen az emésztés a gyomorban, a lehetı legjobban fel kell aprítani a szájban a falatot. Táplálékunk anynyira összetett, hogy csak nagyon ritkán tudjuk teljesen elválasztani a fehérjéket a szénhidrátoktól. A nyál feladata, hogy a komplex cukrokat egyszerő cukorrá bontsa le, és glukózzá alakítsa. Ha a szájban elmulasztjuk az emésztést, a teljes emésztırendszert állítjuk nagyobb feladat elé.

Fiatalítja a testet

Rágás közben a fültımirigy egy parotin nevő hormont választ ki. Ez a hormon serkenti a sejtek anyagcseréjét a szervezetben, tehát az egész test megújulását szabályozza. A rágással befolyásolhatjuk a fültımirigy munkáját azáltal, hogy minél többet rágunk, annál több parotin jut a nyirokrendszerbe, onnan a vérbe, hogy serkentse a sejtek anyagcseréjét. Kísérletek bizonyítják, hogy a tehén nyálából kiválasztott hormon idısebb ember testébe juttatva egy bizonyos idıre lelassítja az öregedés folyamatát. Ez egy mesterséges folyamat, természetessé úgy tehetjük, ha saját fültımirigyünk ösztönzésével lassítjuk az öregedés folyamatát.

A nyál olyan hormont állít elı, amely a fogak és fogíny ápolására, karbantartására szolgál. A rágási munka tehát nem hogy károsítaná, de közvetett úton erısíti a fogakat. A vörös és fekete gyümölcsök rendszeres fogyasztása – a bennük lévı magas polifenol-tartalom miatt – segíti a szájban lévı érfalak rugalmasságának megtartását, ezáltal közvetve véd az agyvérzés és szívinfarktus magasabb kockázatától. A rágással emésztıszervi betegségeket is megelızhetünk. A rendszeres elégtelen rágás, gyors evés az egész emésztést is elégtelenné teszi, ami a májat és a vesét terheli. Hosszú távon ez a renyhe bánásmód megnövelheti az ételallergia kialakulását. S végül – de nem utolsó sorban – egy kellemes légkörben elköltött étkezés a család, vagy barátok társaságában felemelı és megnyugtató, ami az egyén számára nem csak fizikailag, de lélektani szempontból is gyógyító. Az Európai Unió által elfogadott legegészségesebb étrend a mediterrán diéta, amely aktívan hozzájárul a fent említett rendkívül fontos rágás folyamatához, hiszen teljes ırléső gabonák, zöldségek és gyümölcsök alkotják a vázát. Mai túlterhelt és stresszes világunkban nehéz megırizni csak helyes étrenddel egészségünket, ezért a stressz miatt savasodó szervezetet rendszeres sporttal tudjuk korrigálni, hiszen életünkben a legfontosabb cél a harmónia megteremtése.

Erısíti az immunrendszert

Az egyik legfontosabb következménye a hosszadalmas rágásnak az immunrendszer erısítése. Az elızıekben említett parotin serkentıleg hat az agyalapi mirigy munkájára – a thymus feladata a fehérvérsejtek munkájának összehangolása – tehát közvetve az egész immunrendszerünkre.

10

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT 2008. ÉVI MÉRLEGBESZÁMOLÓJA Csuka Lajosné • gazdasági igazgató A Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt gazdálkodásának fı célkitőzése 2008. évben a szakmai színvonal biztosítása mellett a likviditás fenntartása volt. Ezeknek a szempontoknak a beszámolási idıszakban sikerült megfelelnünk, részben az 5 százalékos bevételi többlet, részben pedig egy visszafogottabb kiadás megteremtése mellett. A 11,8 milliárd Ft-os kiadás mellett a bevétel 12,3 milliárd Ft volt. Az aktív fekvıbetegellátás – a Zrt meghatározó bevételi forrása – 7 százalékkal, azaz 424 mFt-tal tért el a 2008. évi üzleti terv prognózisától. Az eltérés oka, hogy a TVK-t év közben többször módosították, így 742 súlyszám többletet biztosítottak számunkra, valamint külön finanszírozták 1528 többletsúlyszám mértékéig a szülészeti és boncolási tevékenységeket. Ez a bevételi többlet több mint háromnegyedét, 331,4 mFt-ot jelentett. A finanszírozás mértékét meghatározó volumenkorlátot azonban a rendszeres kontrolling követés, tájékoztatás ellenére is 6 százalékkal túlteljesítette kórházunk, amely 120,5 mFt bevételkiesést eredményezett, s ez negatívan érintette a gazdálkodást. Ezt a bevételkiesést azonban kiegyenlítette, hogy a teljesítmény naturális mutatói kedvezıen alakultak az elızı évhez képest. Így többek között nıtt az aktív fekvıbeteg esetszám, csökkent az ápolási napok száma, nıtt az egy ágyon kezelt betegek száma, s ezzel együtt a bázisévhez viszonyítva 14,2 százalékkal nıtt az egy ágyra jutó finanszírozás értéke. A 2008-as gazdálkodási évben többletbevételhez jutottunk a közforgalmú gyógyszertár által értékesített termékek eladásából, a központi költségvetéstıl és a tulajdonostól 253 mFt összegben kapott támogatás által. 2008. évben tehát a Zrt az összes tervezett bevételét 13 százalékkal teljesítette túl, amely biztonsággal adott fedezetet a kiadási oldal 8 százalékos túllépésére, azokra a személyi és egyéb jellegő kifizetésekre, amelyek az üzleti terv készítésekor nem voltak ismertek. A gazdálkodási évben nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a tulajdonos által elvárt feladatoknak meg tudjunk felelni, azaz a ránk bízott vagyon visszapótlási kötelezettségének eleget tegyünk. Az ingatlanokon 279,6 mFt értékben végeztünk beruházásokat a beszámolási évben. A Nappali Kórház súlyfürdımedencéjének, padlóburkolatának karbantartását, az Infektológiai Osztály új helyének kialakítását, használatba adását, a Sebészeti Tömb VIP részlegének kialakítását, a Komplex Tömbben az elhasználódott tőzjelzı rendszer felújítását, a császármőtı és szülıszobák korszerősítését, a Sebészeti Tömbben a tőzgátló ajtók kiépítését, illetve a szentgotthárdi és a központi telepek közötti IP-telefon kommunikációt részben saját erıbıl valósítottuk meg Nagyértékő tárgyi eszközök beszerzésére a 2008. évben 892 mFt-ot fordítottunk, melybıl 522,4 mFt a megyei önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. A legjelentısebb beruházások az MR készülék upgrade-je, a digitális és mobil röntgenkészülék beszerzése, illetve az ultrahang készülék és három TESLÁS MR készülék beszerzése volt 522,4 mFt értékben tulajdonosi finanszírozással. További fejlesztésként megújult a SzülészetNıgyógyászati Osztály mőszerparkja, 16 db intenzív ágy, valamint 2 db lélegeztetı készülék a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályon, továbbá a Központi Mőtıszolgálat számára 4 db korszerő mőtıasztal beszerzésére került sor. A Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály szakmai munkáját új ultrahang készülék, perfuzusok, laryngoscop, vérinfúziómelegítı segíti. Az eszközbeszerzésre minden esetben a Gép- Mőszerbizottság döntése alapján került sor az osztályok igénye, a prioritások és a szakmai minimumfeltételek figyelembe vételével. A beszámolási idıszakban létszámcsökkentésre nem került sor, csupán azok a dolgozók jogviszonya szőnt meg folyamatosan – 2008. május hóig bezárólag – akik a Zrt-ben nem vállaltak munkát. A jövedelmeket illetıen tartós kötelezettséget nem tudtunk vállalni, ugyanis a HBCS díjtétele nem változott, inflációkövetést nem biztosított a központi kormányzat, s fedezetet sem kaptunk központi bérfejlesztésre. A bérfejlesztés kivételével azonban biztosítottunk minden olyan juttatást munkavállalóink részére, amelyre a pénzügyi kondícióink

lehetıséget adtak. Tettük ezt annak ellenére is, hogy a Munka Törvénykönyve a gazdasági szervezet részére nem szabályozza azokat a többletjuttatásokat, amelyeket 2008. évben biztosítottunk dolgozóinknak. A 25, 30, illetve 40 éves közalkalmazotti, majd 2007. október 1jétıl alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak 2, 3, illetve 5 havi alapilletmény került juttatásra, kórházi szinten 35,8 mFt volumenben. 14 orvos fıorvosi, 3 orvos adjunktusi kinevezést kapott, s ezzel bérük 9.800 Ft-tal emelkedett havonta. 2008. évben 31 dolgozó szerzett magasabb szakképesítést, melynek bemutatása után munkavállalóink átlagosan 15.900 Ft-tal kaptak magasabb fizetési besorolást. A Zrt 2008. évben 11,5 mFt-ot fizetett be egy korábbi megállapodás alapján az önkéntes nyugdíjpénztárba azoknak a munkavállalóknak a részére, akik a pénztár alakulásakor pénztári tagok voltak, s jelenleg is munkaviszonyban állnak. Kisértékő természetbeni juttatás címén a teljes munkaidıben foglalkoztatottak részére 20.700 Ft (3 x 6.900 Ft) utalvány kifizetésére került sor a beszámolási idıszakban. Különféle szakmai elismerések anyagi jutalmazására fordítottunk kisebb összegeket: Markusovszky pályázatokra 21 fı részére 3,9 mFt került kifizetésre. Semmelweis ünnepségen átadott elismerésekre 9,6 mFt-ot fizettünk ki 31 fı részére. Miniszteri és megyei kitüntetések elismerésére 6,6 mFt-ot fordítottunk. Hideg étkezési jegyet biztosítottunk 72.000 Ft/év összegben valamenynyi alkalmazottunk számára. A költségvetési szervek részére a kormány 15.000 Ft egyszeri keresetkiegészítést biztosított, mely a gazdasági társaságokra nem vonatkozott. A tulajdonos 33 mFt nagyságrendben támogatást nyújtott a keresetkiegészítés kiváltására, amely munkavállalónként 20.000 Ft természetbeni juttatás kifizetését tette lehetıvé. A természetbeni juttatásokon kívül egy egyszeri jutalom kifizetésére 2008. december hóban 159,1 mFt nagyságrendben került sor. Ezekkel a kifizetésekkel a kórház dolgozói – számításaink szerint – alapilletményük 13. és többségükben a 14. havi juttatását is megkapták. Személyi ráfordítások között került elszámolásra a munkavállalók részére munkába járás címén 2008. évben kifizetett 43,3 mFt. 2008. évben rendkívül kedvezı tarifával tudtuk megoldani munkavállalóink részére a kedvezményes mobiltelefonálási lehetıséget, melyet családtagjaik részére is kiterjesztettünk. Közel 500-an éltek ezzel a lehetıséggel, s az igények ez évben is folyamatosak. A Zrt egyéb kifizetései terv szinten az alábbiak szerint alakultak. Az Igazgatóság részére tiszteletdíj címén 2,9 mFt került számfejtésre, melyet az Igazgatóság tagjai a Markusovszky Kórházért Alapítvány részére felajánlottak. Felügyelı Bizottság tagjai részére 4,1 mFt tiszteletdíj került kifizetésre. Alkalmazotti Tanács elnökének 2008. március hótól kezdıdıen havi 50 eFt tiszteletdíj került számfejtésre, illetve kifizetésre. A Zrt mérleg szerinti eredménye 511.458 eFt volt 2008-ban. A számvitelileg elszámolt eredménybıl 237.260 eFt nem a 2008-as gazdálkodási év tényleges eredménye, ugyanis ezek a támogatások még a költségvetési intézmény mőködésének áthúzódó hatásai. A 2008. évi tényleges eredmény tehát 274.198 mFt, amely fedezetet nyújt azoknak a tartós kötelezettségeknek a törlesztésére, amely a korábbi évek nagyértékő gép- és mőszerparkjának törlesztésébıl adódik. A beszámolási idıszakban a likviditási helyzet stabil volt, a gazdálkodás kiegyensúlyozott. Fizetési kötelezettségeit a Zrt határidıben teljesíteni tudta. A Zrt mőködésének eredményességérıl, eszközeinek és forrásainak alakulásáról a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény, továbbá az egyéb szervezetek beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) számú kormányrendelet alapján részletesen számot adtunk, melyek a kórház könyveiben megtalálhatók. A Zrt 2008. évi mérlegbeszámolóját az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag elfogadta.

11

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

KONGRESSZUSI BESZÁMOLÓ Dr. Bátor György • osztályvezetı fıorvos A Magyar Mőlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság XX. Jubileumi Kongresszusát tartotta 2009. március 19. és 21. között Zalaegerszegen. A hagyományoknak megfelelıen az elsı nap élı mőtéti közvetítéssel kezdıdött a Zalaegerszegi Megyei Kórház Szemészeti Osztály mőtıjébıl, amelyet a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban tekinthettünk meg. A mőtétek során bemutatásra került egy speciális pupillatágító eszköz, Malyugin győrő használata, amelyet osztályunkon már sikeresen alkalmaztunk. A szürkehályog mőtéteket a biaxialis és microcoaxiális technikával 1,6-2,2 mm-es sebeken keresztül végezte 5 hazai és egy külföldi operatır. A microin-cíziós sebkészítés technika ismertetése mellett a mőtétek során bemutatásra kerültek a legújabb, kis seben keresztül is beültethetı mőlencsék. Bemutatásra került egy a szivárványhártyához rögzíthetı mőlencse beültetése, amelyet a szemlencsetok nélküli szemnél alkalmazhatunk. A hagyományos egyfókuszú intraocularis lencsék mellett egy multifokális mőlencse beültetésre is sor került, amellyel a betegnek a közeli és távoli szemüveg nélküli látását tudjuk biztosítani a mőtét után. A német operatır hazánkban elıször mutatott be akkomodáló mőlencse beültetést. Ez a mőlencse a szemben történı mozgással biztosítja a szemüveg nélküli éleslátást közelre és távolra egyaránt. Mindegyik mőtét elıtt a mőtét újdonságait bemutató felvezetı elıadás hangzott el. A mőtétek során bemutatásra került korszerő, kis seben keresztül beültethetı monofokális intraocularis mőlencsék a kórházunkban is elérhetık, amelyért köszönet az elırelátó, alapos, jól mőködı közbeszerzési eljárásoknak. A multifokális és akkomodáló mőlencséket az állami egészségbiztosító pénztárak sehol a világon nem finanszírozzák, ezek külön szolgáltatásként kerülnek elszámolásra.

ANGIOLÓGIAI TOVÁBBKÉPZÉS Dr. Riba Mária • fıorvos Csaknem tíz évvel ezelıtt határozta el a Belgyógyászati Szakmai Kollégium Angiológiai Bizottsága, hogy rendszeres továbbképzésekkel segíti az érbetegellátás fejlıdését, folyamatos szinten tartását, tekintettel a perifériás érbetegségek kiemelkedıen magas elıfordulási gyakoriságára. Emellett nem titkolt cél az orvosok angiológia iránti érdeklıdésének felkeltése, hiszen Magyarországon sajnálatos módon évek óta nagyon kevés az érbetegellátással foglalkozó specialisták száma. Csökken az érsebészeti szakképzéssel rendelkezık száma is, belgyógyászati angiológus szakképesítéssel pedig mindösszesen 87-en rendelkeznek az országban. Ezen orvosok döntı többsége is centralizáltan, Budapesten vagy az egyetemi városok klinikáin dolgozik. Ezzel szemben a Dunántúlon csupán 5-en! Az országos továbbképzı program keretében tehát kb. 2-3 havonta látogatnak el a bizottság tagjai egy-egy megyei kórházba. Szombathelyen elsı alkalommal 2003-ban tartották meg ezt az angiológiai továbbképzı napot. A jelenlegi, teljesen megújított programmal pedig ez év márciusában elsık között keresték fel kórházunkat.

MÁJUS

A kongresszus másnapja jutalmazással kezdıdött. Minden évben három személy, egy külföldi és két hazai szemorvos SHIOL Emlékéremben részesül. Az elismerést azok kaphatják meg, akik sokat tettek a refraktív sebészet hazai eredményeinek eléréséhez. A XX. Jubileumi évben, 2009-ben, Vlagyimir Pfeifer professzor (Ljubljana, Szlovénia), Dr. Kerek Andrea fıorvos (ÁEK), valamint Prof. Dr. Rácz Péter, a MTA doktora (SHIOL alapító tag) érdemelték ki az elismerést. Vladimir Pfeifer professzor nevéhez kötıdik az általa 1996-ban ismertetett „phaco-crack” szürkehályog mőtéti technika. A szürkehályog mőtét során magas vákuummal stabilizálva a szemlencse magját egy tompa eszköz segítségével, a lencserostok lefutásának megfelelıen tördeljük el apró darabokra, ultrahang energiával történı további zúzás és aspirálás elıtt. Kórházunkban a Vlagyimir Pfeifer nevéhez kapcsolódó mőtéti eljárást honosítottuk meg. Dr. Kerek Andrea édesapja a Kaposvári Megyei Kórház szemész fıorvosa volt. Édesapja méltó utódaként a volt Honvéd Kórházban – jelenleg a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központjában, mint jogutód kórházban – dolgozik. Kongresszusokon többször aktívan vette ki részét az élı szemsebészeti mőtétek – mind a szürkehályog, mind a refraktív célból történı szaruhártya sebészeti mőtétek – végzésével. Prof. Dr. Rácz Péter – mint alapító tagja a Refraktív Sebészeti Társaságnak – munkásságával érdemelte ki az elismerést, amiért errıl szóló diplomát és érmet kapott. Több évtizede kutatja a szemlencse speciális biofizikai tulajdonságait NMR spektroszkópiával. 2009-ben a NMR spektroszkópiával foglakozó társaság tiszteletbeli tagjának választották. Felkért elıadásának címe: Szembetegségek és egyes látásélettani jelenségek festımővészi interpretációja. A tudományos program elsı szekciójában, mint a szekció társelnöke, Dr. Bátor György tartott elıadást az újdonságnak számító, „zero” phaco microincíziós technikával végzett szürkehályog mőtétjeinek eredményeirıl. A kongresszus helyszínén lehetıség adódott a jelenlevı kollégákkal a baráti kapcsolatok további ápolására, az újabb eredmények megbeszélésére.

Az Angiológiai Bizottság tagjainak elıadásait hagyományosan egy helyi felkért elıadó követi. A színvonalas elıadások közül is kiemelendı volt dr. Pécsváradi Zsolt fıorvos angioneogenezis lehetıségeit, eredményeit és gyakorlatát bemutató elıadása, mivel az érújdonképzıdés, azaz angioneogenesis elısegítése teljesen új terápiás lehetıséget jelent az érbetegek számára. Az érújdonképzıdés elméletileg több módon is elısegíthetı. Az egyes eljárásokkal szerzett tapasztalatok száma azonban még kevés. Nem általános napi gyakorlatról van szó, de minden bizonnyal a közeljövı egyik ígéretes kezelési lehetıségérıl. Ezzel kapcsolatban Magyarországon is intenzív kutatómunka folyik, elsısorban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Az elıadások között hozzászólások, kérdések alapján élénk vita alakult ki, többek között két „érzékeny”, mindennapi gyakorlatot is érintı kérdést illetıen. Egyrészt a sonoterápiára vonatkozóan, melynek hatékonyságát irodalmi adatok, tapasztalatok nem támasztják alá. Másrészt a Tenziomed arteriográf jelenlegi alkalmazásának gyakorlatát, illetve értékelésének hiányosságait illetıen. A nagyszámú érdeklıdı – 112 résztvevıt regisztráltunk, néhányan a szomszédos Zala és Gyır-Sopron megyébıl is ellátogattak kórházunkba – visszajelzéseiben a rendezvényt eredményesnek, érdekesnek és hasznosnak értékelte.

12

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

NİNAPI KIRÁNDULÁS

BEMUTATKOZIK

SZÍNHÁZI ELİADÁSSAL

DR. BOKOR NÁNDOR Dr. Bokor Nándor 1961-tıl, azaz az orvostudományi egyetem befejezésétıl dolgozik kórházunk belgyógyászati osztályán 1999. június 30-i nyugdíjba vonulásáig, ezt követıen 1999. július 1tıl jelenleg is a kórház dolgozója. Kezdetben segédorvos, alorvosi, adjunktusi, 1977-tıl kórházi fıorvosi beosztásban tevékenykedik. 1965-ben fertızı betegségekbıl, 1968-ban belgyógyászatból szerzett szakképesítést. Mindenkori munkáját példamutató lelkiismeretességgel és magas orvosi hivatástudattal végzi. 1972-ben – osztályos munkáján túl – a kórház Endoscopos Laboratóriumát megszervezte és annak munkáját ellátta. Tevékenységét kiterjesztette az újabb vizsgálati módszerekre, úgymint colonoscopia, ERCP. Érdeklıdési köre a colorectalis carcinomák korai felismerésére irányul. Szakmai tevékenységérıl számos közleménye, tudományos munkája jelent meg különbözı szakfolyóiratokban, és elıadása hangzott el kórházon kívüli fórumokon. 1963 óta tanít belgyógyászatot – és átmenetileg gyógyszertant – az ápolóképzés különbözı területén, elıbb munkamelletti tanfolyamokon, majd szakiskolában, késıbb szakközépiskolában alapképzésben, illetve szakosító képzésben. A 70-es évek végén bízták meg tankönyvírással. Az Egészségügyi Minisztérium felkérésére megírta 1979, 1983 és 1985-ben a Belgyógyászati szakápolástan, 1981 és 1983ban megszerkesztette az Ápolástan-gondozástan címő tankönyvet. Utóbbi átdolgozás után hét kiadást ért meg. Részt vett az egészségügyi fıiskola számára szerkesztett jegyzet megírásában is. Ezen idı alatt szaktanácsadói és vizsgaelnöki megbízatásai voltak. Fıiskolai oktatói munkája során vizsgabizottsági tag, gyakorlati vizsgákon elnöki teendıket lát el, szakdolgozatokkal kapcsolatban pedig részben konzulens, részben opponens megbízatásai vannak. Az orvostanhallgatók képzésében, oktatásában, aktív szerepet játszott, amelyért a Pécsi Orvostudományi Egyetem Rektora dicséretben részesítette. A Magyar Ápolási Egyesület 2007 május 10. napján Budapesten rendezte meg – országos ünnepség keretében – az Ápolók Nemzetközi Napját. A neves eseményen Dr. Bokor Nándort tiszteletbeli ápolóvá avatták. 2009. január 1-jétıl megbízottként osztályvezetı fıorvosként irányítja a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály munkáját.

Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezetı oktatási menedzser Nagyon szép gesztus volt a kórház vezetése részérıl, hogy a nınap tiszteletére különleges meglepetéssel rukkolt elı, amikor kirándulást szervezett Sopronba az „István a király” címő rockopera megtekintésére. Március 7-én, szombaton kora délután két autóbusszal, száz fı részvételével vidám hangulatban érkeztünk a soproni, kb. 1800 férıhelyes MKB Arénába, ahol a Társulat és a Somogyi néptánc együttes összehangolt mővészi elıadásban keltette életre államalapításunk történetét. A darab 25 éves jubileuma alkalmából rendezett televíziós szereplıgárda válogatás 22 gyıztese kiváló elıadásban mutatta be a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, Szent István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást. A mő máig érvényes, aktuális gondolatokat, filozófiai megállapításokat keltett bennünk. A frenetikus táncok, a szívünkig ható dallamok, a kiváló koreográfia, színpadi technika felejthetetlen élményt nyújtottak a majdnem két órás produkció alatt. A színházi élmények után a város szélén egy barátságos étteremben folytattuk a napot, ahol kellemes körülmények között fogyaszthattuk el az igazán ízletes „ünnepi vacsorát”. A programot megtisztelte jelenlétével Marton Ferenc, a megyei közgyőlés alelnöke, Pajor András, a Zrt Felügyelı Bizottságának elnöke és Horváthné Stukics Erzsébet, az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke. A vacsora elıtt Marton Ferenc alelnök meleg szavakkal köszöntötte a hölgyeket, fınıvéreket, ápolókat, aszszisztenseket, gazdasági mőszaki munkatársnıket. Férfi segítıtársai közremőködésével egy doboz orchideát adott át a nınapi tiszteletadás jeléül. A társaság felszabadultan, jókedvvel konstatálta, hogy megint lehetıséget kapott egy kis kikapcsolódásra, egymás jobb megismerésére, ami közelebb hoz bennünket a mindennapi feszített munka, rohanás elszeparáló hatásával szemben. Régi igazság, hogy a közös élmények, a munkahelyi kapcsolatok erısítése növeli a közösségi szellemet és mindenkire jó hatással van. Köszönjük a vezetésnek, különösen Gazdasági Igazgató Asszonynak, hogy szponzori támogatással a Nınapot megszervezték és emlékezetessé tették számunkra.

13

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

IM MEMORIAM DR. KEREKES GYÖRGY (1925– –2009)

Dr. Kerekes György az ORVOS és a HALÁL ellentétes fogalmak! Számunkra İ a MEGMARADÁS-sal azonos fogalom! Önmagunkra figyelünk majd és ráismerünk egyegy tulajdonságára. İ meghalt! „A mindenséggel a test s mő immár örökre összeforrt.” Isten Veled kedves barátom, kedves Gyuri, nyugodj BÉKÉBEN. Dr. Sipıcz Jenı foglalkozásegészségügyi vezetı fıorvos

Négy gyermekbıl legidısebbként 1925. október 22-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrın látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát Krasznokvajdán, a középiskolát Egerben végezte, majd a Kassai Premontrei Gimnáziumban fejezte be 1944-ben. Édesapja, Dr. Kerekes János érdemes orvos példáját követve İ is az orvosi hivatást választotta. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen kezdte, majd a háború miatt Budapesten kellett folytatnia az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1952-ben orvosi diplomát szerzett. Szakorvosképzését az akkori rendszer osztályidegen származása miatt nem támogatta. A honvédség feltöltése okán öt évig ezredorvosként dolgozott Debrecenben, Miskolcon, majd Hódmezıvásárhelyen. Ez nem volt könnyő idıszak az életében, hiszen az állandó vezénylések következtében családjától, kicsi gyermekeitıl sokszor távoli helyeken kellett szolgálatot teljesítenie. 1957-ben, leszerelését követıen Veszprém megyében, Csabrendeken kapott körzeti orvosi állást. 1965-tıl ismertem személyesen, s követhettem életútját itt Szombathelyen. Mint üzemi-körzeti orvos látta el az ipartelep lakosait és a Nyugat-Magyarországi Főrészek dolgozóit, akik azonnal megszerették a puritán, visszahúzódó, paraszolvenciát elitélı csupaszív orvost. Ebben az idıben sokat beszélgettünk, mint körzeti orvosi kollégák az orvosi hivatásról, az élet nagy kérdéseirıl és nem utolsó sorban a Családról. Három lánya, Ágnes, Lívia és Krisztina közül kettı, illetve nevelt lánya, Anett is az apai humánumtól átitatva választották az egészségügyi pályát. Megérhette öt unokája és két dédunokája születését. 1986-ban nyugdíjjogosulttá vált, de a szívós akarata további szolgálatra indította, és látta el a TANÉP dolgozóit. Legnagyobb öröme volt, hogy 2002-ben Aranydiplomáját megérhette, és erre nagyon büszke volt. 2004-ben az Üzemegészségügy Jubileumi Emlékülésén már személyesen nem tudta átvenni az Emlékplakettet. Elhatalmasodó betegsége ekkor már világossá tette számára, hogy folyamatos kitartásra lesz szüksége annak végkimeneteléig. Kitartó és szívós ember volt. Türelemmel és elszántan viselte a megpróbáltatásokat. Tudta, hogy ebben a harcban nem gyızhet, idı kérdése mikor jön el az utolsó pillanat. Ez a pillanat 2009. március 14-én sajnos bekövetkezett.

Eljött a legutolsó lépés e csöndes idıtlenségben nincs más hátra: kizuhant ı az idık közti repedésen. Nem tartja meg semmi: egy csattanás, s a billenı testbıl, mint elejtett órából kipereg a jövı idı.

FUKSZBERGER MIKLÓSNÉ (1958– –2009) Nehezen jönnek elı a szavak. A döbbenet, a fájó valóság, egy szeretett munkatársért égnek a gyertyák az Idegsebészeti Osztályon. Fukszberger Miklósné, Detti nıvér 2009. március 20-án este még arra készült, hogy reggel dolgozni jön. Édesanyjától is így köszönt el. Mi pedig vártuk, hogy érkezni fog a korai buszszal. De nem így történt. A munkatársak aggódni kezdtek, vajon mi történt? Telefonon próbáltuk elérni, de nem volt válasz. Végül megérkezett a hír, melyben közölték, Detti végleg elaludt. Többé már nem jön. Élete küzdelmes szolgálat volt. Dolgozott szociális otthonban, majd a saját falujában a háziorvos mellett asszisztensként, végül osztályunkra jelentkezett ápolónıi szolgálatra 2001 márciusában, ahol szorgalmasan, mindig mosolyogva tette a dolgát. A betegekkel kedvesen, odafigyelve beszélgetett, nagyon szerette ıket. A munkatársak épp olyan fontosak voltak, számított a véleményükre. Gyakran hívta fel valamelyikünket tanácsért, ha a falubeliek segítségére sietett, vagy csak azért, mert egyszerően beszélgetni akart. Édesanyját otthon önzetlenül gondozta, ami kitöltötte szabadidejének jelentıs részét. A legtöbb örömet unokáiban találta meg. Alig várta, hogy idıt tudjon szakítani rájuk. Most pedig hirtelen minden megváltozott! Nincs többé! Mi pedig fájdalmasan gondolhatunk arra, hogy egy munkatársat veszítettünk el. Sírját a szeretet virágai borítják. Nyugodj békében Detti!

14

Szabó Péterné osztályvezetı ápoló

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

SZÁJÜREGI DAGANATOK

POSTALÁDÁNKBÓL

SZŐRÉSE MODELLPROGRAM

Tisztelt Igazgató Úr!

Dr. Kocsis Eszter • ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete

Köszönetemet szeretném kifejezni Önnek és a kórház minden dolgozójának kislányom, Ambrus Viktória gyógykezeléséért, amelyet a Gyermek Haematológiai Ambulancián és a Gyermekosztályon nyújtottak részére a több mint egy évtized alatt (felnıttkora eléréséig), amíg az Önök intézményében gondozás alatt állt. Mai napig hálás vagyok a sorsnak, hogy a betegség felismerésekor Dr. Masát Pétert választottuk – ismeretlenül – gyermekünk kezelıorvosának! Masát doktor olymértékő empátiáról tett tanúbizonyságot, amelyet minden beteg és annak hozzátartozói megérdemelnének ebben a „beteg” világunkban! Találkozásaink gyakoriságánál fogva bátran állíthatom, hogy soha egyetlen olyan orvosi rendelıben sem fordultam meg életem során, ahol olyan magas színvonalú ellátásban lett volna részünk, mint Szombathelyen. Az egész intézmény és minden egyes dolgozó, akivel csak kapcsolatba kerültünk, pozitív emléket hagyott bennünk. Ismételten köszönetemet szeretném kifejezni az Ön személyén keresztül is Masát Péter doktornak és – mivel egyéb lehetıségem nincs – a jó hírét viszem, s mindenképpen tovább adom a Szombathelyi Markusovszky Kórháznak! Kívánok Önöknek sok olyan orvost, mint Dr. Masát Péter, és nagyon remélem, hogy még a közeljövıben – a szavakon túlmenıen – megfelelı erkölcsi- és anyagi megbecsülésben részesülnek! Bízom benne, hogy munkájuk elismeréseként sok olyan elégedett beteg távozhat a kórházukból, mint mi voltunk! Tisztelettel és köszönettel:

Ambrusné Gaál Gyöngyi Mosonmagyaróvár 2009. március 31.

T. Kórház! Ezúton szeretnék köszönetet mondani a kórház kardiológiai osztályának dolgozóinak, akik édesapám ellátásában részt vettek. Köszönöm odaadó, segítı munkájukat! Pozitív meglepetést okoztak még a portaszolgálat dolgozói is, akik látogatáskor nagyon segítıkészek és megértıek voltak. Köszönöm és gratulálok!

Matócza Nándor

Székesfehérvár Szent György Kórház Informatikai Igazgatóság

Az ajak- és szájüregi rák okozta halálozás Magyarországon a hetvenes évek elejétıl szinte exponenciális emelkedést mutat. Nemzetközi összehasonlításban Európában 1998 óta a férfiak és a nık vonatkozásában egyaránt vezetjük a halálozási statisztikát. Nyilván felmerül a kérdés, miért ennyire rosszak ezek az adatok? Ha az oki tényezıket vizsgáljuk, legfontosabb rizikófaktor egyértelmően a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rossz szájhigiéne. A dohányzás önmagában húszszoros, a nagymennyiségő alkoholfogyasztás pedig harmincszoros, a kettı együtt 600-szoros kockázatnövekedést okoz! Az az elképzelés, hogy a lakosok elıbb-utóbb megjelennek a stomatológiai alapellátásban, ahol az onkológiai szempontból is képzett fogorvosok idıben felismerhetik a szájüreg daganatos és praecancerosisos elváltozásait, a gyakorlatban csıdöt mondott. Epidemiológiai adatok szerint a magyar lakosság döntı többsége csak akkor fordul fogorvoshoz, ha éppen fáj a foga, rendszeres ellenırzésre csupán elhanyagolható kisebbség jár. A szájüregi daganatos betegek fele-kétharmada már gyógyíthatatlan stádiumban keresi fel a szakorvost. Hazánkban 2005-ben 3895 új beteget regisztráltak, és ugyanebben az évben 1567-en haltak meg szájüregi daganat miatt. Pedig az ajak- és szájüregi rákok esetében zömében olyan elváltozásokról van szó, amelyek már a betegség kifejlıdését megelızı állapotban is könnyen felismerhetık egyszerően az ajak- és szájüreg alapos és szakszerő áttekintésével. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Tisztifıorvosi Hivatal ezen adatok tükrében döntött úgy, hogy modellprogramot indít az ajak- és szájüregi daganatok alkalomszerő szőrésére háziorvosok, foglalkozásegészségügyi orvosok és fogorvosok részvételével. A programban meghívásos pályázattal 191 orvos vett részt az ország 141 településérıl, akik elsajátították a szőrési protokollt, s on-line vizsgát tettek. A rendelésükön bármilyen panasszal jelentkezı 40 év feletti férfiaknál és nıknél szájüregi szőrıvizsgálatot végeztek. A pályázati program 2008. május 31-ig tartott, de a programban résztvevık 2008 végéig szolgáltattak adatot a szőrt páciensekrıl. Régiónkban 26 orvos kapcsolódott be a programba, akik az év során összesen 7110 szájüregi szőrıvizsgálatot végeztek. 29 esetben malignus elváltozás gyanúja miatt javasoltak további vizsgálatot, 243 esetben jóindulatú elváltozást véleményeztek. Az orvosok egybehangzóan kedvezı lakossági fogadatatásról számoltak be. A modellprogram 2009-ben is folytatódik „Szájhigiénés, táplálkozási tanácsadás és szájüregi daganatok alkalomszerő szőrése az alapellátásban – feladat delegálása a szakdolgozóknak” címmel. A tavalyi programhoz képest lényeges változás, hogy a szőrést a háziorvos mellett dolgozó szakdolgozók végzik e-tanulás és vizsga után a háziorvos felügyeletével. Egyidejőleg táplálkozási és szájhigiénés tanácsokat adnak a rendelésen megjelenı pácienseknek. Az alsó korhatárt az elızı program tapasztalatai alapján 18 évre szállították le. 2008 szeptemberétıl önkéntesen is lehet csatlakozni a szájüregi szőrés modellprogramhoz. Regisztrációt követıen a jelentkezık megkapják az oktató anyagot, on-line vizsgát tesznek és a végzett alkalomszerő szőrésekrıl „Vizsgálati adatlapot” töltenek ki. Az adatlap a regisztrált e-mail címükrıl automatikus adatszolgáltatást tesz lehetıvé és megfelel a vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseknek. Jelentkezni háziorvosoknak, foglalkozás egészségügyi orvosoknak és fogorvosoknak lehet az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetében, e-mailben vagy telefonon. E-mail cím:[email protected] , telefon: 94/506-338

15

2009.

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÁJUS

2009. február 1. - 2009. április 30. BELÉPİK HŐSÉGJUTALOM DR. VARGA FERENC - FİORVOS GASZTROENTEROLÓGIAI ÉS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY GYÓGYTORNÁSZ GYÓGYMASSZİR

2 Fİ 1 Fİ 18 Fİ

ÁPOLÓ ANESZTEZIOLÓGUS ASSZISZTENS

1 Fİ

LABORATÓRIUMI ASSZISZTENS

1 Fİ

SEGÉDASSZISZTENS

2 Fİ

SEGÉDÁPOLÓ

18 Fİ

MŐTİSSEGÉD

2 Fİ

BETEGKÍSÉRİ

2 Fİ

TAKARÍTÓ

4 Fİ

Ezúton is köszöntjük kórházunk azon dolgozóit, akik 2009. február - április hónapokban hőségjutalomban részesültek !

40 ÉVES

25 ÉVES

SZABÓ LÁSZLÓNÉ - SZÜLÉSZNİ

DR. PAPP VILMOS - FİORVOS

SZÜLÉSZET-NİGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

30 ÉVES BOZÓ LÁSZLÓNÉ - ÁPOLÓ NEUROLÓGIAI OSZTÁLY

IDEG- ÉS GERINCSEBÉSZETI OSZTÁLY TÓTH KATALIN - CSOPORTVEZETİ ASSZISZTENS CSECSEMİ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY ZENTAINÉ TAKÁCS JÚLIA - INTENZÍV ÁPOLÓ CSECSEMİ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

PALATIN JÓZSEFNÉ - OSZTÁLYVEZETİ HELYETTES ÁPOLÓ ÁLTALÁNOS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ PTE-ÁLTALÁNOS ORVOSI KAR

5 6

2009. április 3-4-én került sor a kıszegi fedett teniszcsar-

KILÉPİK

nokban (Lóránt Gyula Sporttelep) a Markusovszky Kórház és

DR. SZEDLÁK GYÖRGYI - ADJUNKTUS ONKORADIOLÓGIAI OSZTÁLY DR. FEHÉR ÁRON - ÁLTALÁNOS ORVOS KÖZPONTI ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY DR. NAGY FERENC - ÁLTALÁNOS ORVOS GASZTROENTEROLÓGIAI ÉS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY DR. HALMAI VILMOS - ADJUNKTUS ORTOPÉDIAI SEBÉSZETI OSZTÁLY DIPLOMÁS ÁPOLÓ

2 Fİ

ÁPOLÓ

5 Fİ

SEGÉDÁPOLÓ

8 Fİ

RADIOLÓGIAI ASSZISZTENS

1 Fİ

FIZIOTERÁPIÁS ASSZISZTENS

1 Fİ

ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS

1 Fİ

SZAKGONDOZÓ

1 Fİ

ORVOSÍRNOK

1 Fİ

MŐTİSSEGÉD

2 Fİ

BETEGKÍSÉRİ

2 Fİ

TAKARÍTÓ

7 Fİ

Pécsi Tudományegyetem orvosai közti tenisz csapatmérkızésre. Ez a rendezvény a 2008 tavaszán Pécsett lezajlott mérkızés visszavágója volt. A szombathelyi csapatban a következık szerepeltek: Dr. Bobest Mátyás, Dr. Kecskés László, Dr. Kiss Géza, Koczor László, Dr. Mazur Sándor, Dr. Molnár István, Dr. Oroszlán György, Dr. Salamon Antal, Dr. Szipıcs Jenı és Dr. Toldy Erzsébet. A Prof. Dr. Kovács L. Gábor vezetésével érkezett pécsi csapatban – többségük neves egyetemi tanári funkciója mellett mint kiváló játékos – Dr. Bíró Zsolt, Dr. Derényi Csaba, Dr. Gerlinger Imre, Dr. Horváth İrs Péter, Dr. Szepesi János szerepelt, így jó erıt képviseltek. Sajnos a csapatmérkızésen a Dr. Móritz Andrást nélkülözı szombathelyiek 6:5 arányú vereséget szenvedtek, így a kupát a pécsiek vitték el. Nem ez volt azonban a lényeg, hanem a jó kapcsolatok ápolása a Pécsi Egyetem Orvoskarával. A baráti találkozón, amelyet az Irottkı Hotelben rendeztünk meg, kellemes társasági programokra került sor, ahol a vendégek jól érezték magukat, és Kıszeg belvárosának a megtekintése és a séták során baráti beszélgetésekre is lehetıség volt. Úgy gondoljuk végül, hogy a magyar egészségügy mai nehéz helyzetében hasznosak az ilyen rendezvények, melyeken lehetıség nyílik egy kis kikapcsolódásra, baráti összejövetelre. A találkozó szervezésével, a mérkızés lebonyolításával járó munkálatokat Dr. Toldy Erzsébet végezte. Prof. Dr. Salamon Antal

VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ • NONPROFIT ZRT lapj a

A szerkesztıbizottság elnöke: Dr. Lakner László A szerkeszıbizottság tagjai: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Káldy Zoltán, Dr. Király István, Dr. Kocsis Eszter, Kovács József, Dr. Kıfalvi István, Marton Cecília, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet Felelıs kiadó: Dr. Lakner László Felelıs és tervezı szerkesztı: Miklósi H. Csaba Szerkesztıség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 3. Pf. 143, tel.: 94/312 172 Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék: 5537 • e-mail: [email protected]

16