HORUS
Markusovszky Lajos emlékek
„A kórodák látogatását nem ajánlhatjuk eléggé; biztosak lehetnek, hogy bármit tegyenek mást, a kórodákban töltött idő mindig a legbecsesebb és leghasznosabb fog lenni. Csak betegágy mellett készülhetnek betegágyhoz: a betegség maga fogja őket oktatni, s nem csak a betegséget magyarázó tanár. A betegség a valódi tárgy; ez az, mit látniok kell, s mit látás nélkül meg nem ismerhetnek; itt tanulják meg az észlelést és szerelést s a róla való felelősséget, melyeket utóbb magukra vállaniok kellend. Kisérjék a beteget elejéről végig figyelemmel, részvéttel, aggodalom és reménnyel, baja minden változatain át, és szivük s tudományuk soha nem veszthető kinccsel fog gazdagodni… Egyesitsék az elméletet gyakorlattal, mint az életben van, és látogassák, ha orvosokká készülnek, mihelyt lehet a kórodákat: tegyenek a beteg körül mindent, mit orvosnak értenie, tudnia kell.” Markusovszky Lajos: „Az orvos-gyógyszerész tanuló ifjusághoz.” Orvosi Hetilap, 1857.
1. ábra: Markusovszky Lajos fényképe az 1880-as évekbõl
Markusovszky Lajos (1. ábra) Liptó megyében, Csorbán született, 1815. április 25-én. A leghívebb magyar, Kossuth Lajos honvédorvosa volt. 1857-ben alapította az Orvosi Hetilapot, 33 éven át főszerkesztőjeként tevékenykedett. Hitvese, Kiss Zsófia Zsuzsanna édesapjának, Kiss Gyulának Vas megyében, Keményegerszegen volt kúriája. Sok kedves-szép időt töltött ott Markusovszky Lajos, 1892 egész nyarát, kora őszét is. Ezután Abbáziába utazott szeretett feleségével. Megbetegedett, ágyához a legkedvesebb barát, Korányi Frigyes sietett. Segíteni már nem tudott, 1893. április 21-én bekövetkezett a tragikus vég. Markusovszky Lajos emlékállítóinak hosszú a sora, hadd emeljünk ki néhány jeles személyiséget: Alföldy Zoltán, Bencze József, Füsti Molnár Sándor, Gortvay György, Gömör Béla, Hidvégi Jenő, István Lajos, Jantsits Gabriella, Kapronczay Károly, Korányi Frigyes, Marek József, Regöly-Mérei Gyula, Széll Kálmán, Szinnyei József, az Orvosi Hetilap részéről Trencséni Tibor, Vámossy Zoltán, a szépírók közül Németh László. E so-
Orvosi Hetilap 2001, 142 (16), 845–850.
rok írói is emlékeztek az egyetemes orvostörténelem hatalmas egyéniségére. Nem találtunk összefoglaló közleményt, amely áttekintené a „tárgyi” emlékállításokat. E helyen kísérletet teszünk, annak reményében, hogy csatlakozókat találunk és teljessé tehetjük anyagunkat. „… választott emberei a természetnek, nem minden korban, s elvétve hol itt, hol ott születnek; tanitványuk lehetni az élet legnagyobb nyereményeihez és élvezeteihez tartozik. Ha keresztyén orvos hajdan az arabs Cordovába vagy Salernóba vándorolhatott, hogy ott az eleven forrásnál merithesse tudományát, miért ne várdorolhatna most – ha ti. megengedhetik – Berlinbe vagy Párisba, s ne tanulná a vegyészetet Liebigtől vagy Freseniustól s a physiologiát Bischoftól, mint jelenleg a hallgatódzást Skodától, vagy a kórboncztant Rokitanszkytól?” Markusovszky Lajos: „Némely észrevételek az új szigorlati rend tervezte alkalmával.” Orvosi Hetilap, 1858. 845
Tárgyi emlékek a Magyar Köztársaság területén 1. Markusovszky Lajos Alapítvány A Markusovszky Lajos Alapítványt e sorok íróinak egyike, Fehér János és Csomós Géza hozta létre 1990-ben. Az Alapítvány adja ki az Orvosi Hetilapot. Ugyancsak egyikünk (Fehér János) kezdeményezésére és tervezete alapján készítette el Pató Róza szobrász- és éremművész a Markusovszky Lajos Emlékérmet, amelyet minden évben a Markusovszky Lajos Emlékünnepélyen az arra érdemes személyiség kap meg. Az Emlékérem képét a 2. ábrán mutatjuk be. 1990-ben és azelőtt kiadott Markusovszky Lajos Emlékérem Borsos Miklós szobrászművész alkotása.
éremgyűjteményében is 5 emlékérem szerepel, a művészek: Hetés György, Majthényi Károly, Solymári Valkó László, Kusztos Gábor, Madarassy Walter. „Elfogulatlan művelt férfiak csak elismeréssel lehetnek azon nők iránt, akik tudományos törekvéseket mutatnak, s ezen téren sikert aratnak.” Markusovszky Lajos: „Az orvosi gyakorlat nőnek való-e?” Orvosi Hetilap, 1869., 1870. 3. Budapest VIII. kerület, Józsefváros, Rezső tér 16. Markusovszky Lajos Kollégium, a Semmelweis Egyetem hallgatóinak kollégiuma (3. ábra).
3. ábra: Budapest, a Markusovszky Lajos Kollégium névtáblája
2. ábra: Pató Róza Markusovszky Lajos Emlékérmének fényképe
„Az orvos feladatai között egyaránt kötelező azon pont, hogy a lehetőség szerint legjobban sajátunkká tegyük mindazon ismereteket és ügyességet, melyek általában az orvosi gyakorlat szabatos űzésére megkivántatnak. Mindegyikünknek, ki gyógyitani akar, a tudomány mai állásának megfelelően tudnia kell a gyógyitandó kórt felismerni, felállitani a javaslatokat, ügyesen alkalmazni a gyógyeszközöket, s végre, mi nem kevésbé lényeges, meghatározni saját ismereteinek és orvosi képességének terjedelmét és azon pontot, midőn más irányban képezett orvos tudományára szüksége van.”
IX. kerület, Ferencváros Markusovszky tér (4. ábra), Markusovszky Lajos emlékszobor (5/a, 5/b ábra) – a közterület elnevezésére és a szobor leleplezésére 1965. október 1-jén került sor. A tér korábbi neve: Úttörő tér. A szobor alkotója Andreas Papachristos. A 175 cm magas kőtalapzaton helyezték el a 60 cm magas mészkő mellszobrot. A tér kialakításáig a szobrot ideiglenesen a Budapest VIII. kerület, Józsefváros, Üllői út 28. számú ház elé helyezték. Az emlékszobor postamensének szövege: MARKUSOVSZKY LAJOS / 1815–1893 / „AZ EGYESÜLÉSI SZELLEM KORUNK / LEGTERMÉKENYEBB ESZMÉJE, A SAJ- /TÓ TERMÉSZETES ESZKÖZE. EGYE- / SÜLJÜNK, HOGY TEHESSÜNK”
Markusovszky Lajos: „Az orvosi képeztetés kettős irányának szükségességéről.” Orvosi Hetilap, 1863. 2. További emlékérmek Az orvosi numizmatika alapvető kézikönyvét Huszár és Varannai (1) állította össze. Öt emlékérmet sorolnak fel, amelyeket Hetés György, Kusztos Gábor, Majthényi Károly (két alkotást), Valkó László készített. Váradi (4) 846
4. ábra: Budapest, a Markusovszky tér névtáblája
5/a. ábra: Budapest, a Markusovszky Lajos Emlékszobor távlati képe 5/b. ábra: Budapest, a Markusovszky Lajos Emlékszobor részlete
XIII. kerület, Angyalföld, Szabolcs utca 33–35. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, a kertben szoborparkot hoztak létre. Markusovszky Lajos mellszobrát 1986. március 25-én helyezték el (6. ábra). 150 cm magas kőtalapzaton, 60 cm-es bronz mellszobor, alkotója Szabó György. A postamensen szöveg: MARKUSOVSZKY / LAJOS / 1815–1893 „… a benne foglalt tan érdemének őszinte elismerése által lapunk becsét emelni szándékozunk… csak az eszme köti le figyelmünket, csak az életmentő tett, a melegen érző és tanja igazságáról és üdvéről a legbensőbben áthatott ember áll előttünk.” Markusovszky Lajos: „Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers von J. Ph. Semmelweis”, könyvismertetés. Orvosi Hetilap, 1861.
6. ábra: Budapest, Markusovszky Lajos szobor a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának parkjában
4. Vas megye, Vasegerszeg Összeállításunk elején Keményegerszeget említettünk. Érdemes a T. Olvasó szíves tájékoztatása érdekében összefoglalást közölnünk a község dokumentumából (3). 847
7. ábra: Markusovszky utca névtábla Vasegerszegen
1221-ben kelt az első okirat, két Egerszeget említ: Ivánegerszeg, Keményegerszeg. Keletkezésük a honfoglalás idejére nyúlik vissza. Az 1867-es kiegyezést szentesítő koronázáson Vas megye küldötte Kiss Gyula, a keményegerszegi földbirtokos volt. Leányát vette feleségül Markusovszky Lajos. Ivánegerszeg és Keményegerszeg 1938-ban egyesült, nevük azóta Vasegerszeg. Eredetileg nagyobb, jelenleg 4,5 hektáros park található, régi faállománnyal. Vasegerszeg településen Markusovszky Lajosról elnevezett utca van (7. ábra). A Kiss-Család kúriája. 1820 körül épült, műemlék jellegű, 1 emeletes klasszicista stílusú. 1945 után elhanyagolták, majd különböző tömegszervezeti és mezőgazdasági irodai célokra használták, azután ismét nem törődtek az épülettel, helyreállítása, felújítása (sajnos, sok átalakítással) 1986ra fejeződött be. Előbb vállalati pihenőház, üdülő lett, jelenleg panzió, esztétikus képeslevelezőlapot bocsátottak ki. Bemutatjuk az épület főhomlokzatát (8. ábra), a főbejáratát (8/b ábra) és a hátsó homlokzatát (8/c ábra). A főbejárattal szemben állva, bal oldalán míves emléktáblát helyeztek el (8/d ábra): a felső félben Markusovszky Lajos balra tekintő profilja, alatta a szöveg: ITT ÉLT HITVESÉVEL 1850–1893 IG / MARKUSOVSZKY LAJOS / A SZABADSÁGHARC TÁBORI FŐSEBÉSZE / NÉPEGÉSZSÉGÜGYÜNK MEGSZERVEZŐJE / AZ ORVOSI HETILAP MEGALAPÍTÓJA.
8/a. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria, fõhomlokzat 8/b. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria, a fõhomlokzat bejárati része 8/c. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria, a hátsó homlokzat 8/d. ábra: Vasegerszeg, Markusovszky kúria, emléktábla a fõhomlokzaton
848
9/a. ábra: Vasegerszeg, a síremlék látképe 9/b. ábra: Vasegerszeg, a síremlék táblája
10. ábra: Szombathely, Markusovszky utca névtábla
12. ábra: Szombathely, Markusovszky Lajos olajfestmény
11. ábra: Szombathely, Markusovszky Lajos szobrának részlete
Családi síremlék. A kúria közelében gondozott fasor mentén találjuk a családi síremléket. Középen Markusovszky Lajos síremléke, körülötte a családtagoké, közöttük a feleségé, Kiss Zsófiáé. Markusovszky Lajos emlékművén (9/a, 9/b ábra) tábla: DR. MARKUSOVSZKY LAJOS / 1815–1893 /ÉS / HITVESE. / A SZABADSÁGHARC FŐORVOSA / A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY / ORVOSKÉPZÉS UTTÖRŐJE. / ORVOSEGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET / 1959. Széll (2) említi, hogy Bencze József kezdeményezésére helyeztek el emléktáblát a kúria falára és hozták rendbe a síremléket, amelyet Vas megye egészségügyi intézményei évente megkoszorúznak. A restaurált síremléket 1955. április 3-án avatták fel. 849
Vas megye, Szombathely A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár 1985-ben a „Vasi Életrajzi Bibliográfiák” sorozat XVII. köteteként „Markusovszky Lajos” címmel értékes könyvet jelentetett meg Fülöp Katalin könyvtáros gondos feldolgozásában, 93 oldalon. Szakmailag István Lajos professzor végezte az ellenőrzést. Markusovszky Lajosról képeslevelezőlapot bocsátott ki a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár az 1848–49-es forradalom- és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás alkalmával. Tudomásunk szerint ez az egyetlen ilyen kiadvány elődünkről. Vas megye Szombathelyen működő Megyei Kórházát 1955. január 1-jén nevezték el Markusovszky Lajosról. (Szabadjon megjegyeznünk, hogy 2000 őszén látogattunk a helyszínre és megdöbbenve, szomorúan tapasztaltuk: nem található a kórházon a névadó nevét feltüntető tábla.) Szombathelyen éppen a kórház utcája a Markusovszky utca (10. ábra). A kórház telephelye a 3. szám alatt van. Markusovszky Lajos szobra. Előbb a Megyei Kórház rózsakertjében helyezték el, majd pedig a Markusovszky utca sarkán, 1955. április 2-án leplezték le, Majthényi Károly szobrászművész alkotása. A rózsakert helyén műszaki terület lett, ezért került a szobor közterületre. Kitűnő fejszobor (11. ábra) látható a magas postamensen, annak felső harmadában betűrátét: MARKUSOVSZKY / LAJOS Keressük fel a Megyei Kórház főigazgatói szobáját – ott találjuk Radnóti Kovács Árpád festőművész olajfestményét Markusovszky Lajosról, 1958. április 19-én leplezték le. Az orvostudóst kissé jobbranézően ábrázolja a művész (12. ábra). Markusovszky Lajos emlékérem, Majthényi Károly szobrászművész alkotása.
Tárgyi emlékek a Szlovák Köztársaságban Csorba Liptó megye települése, hangulatos, kedves falu, régi házakkal, völgyben, körben hegyvonulatokkal. A Vág és a Poprád folyó vízválasztója, Árpád-kori település. Nevét egykori birtokosáról, a székely Csorba comesről kapta. A község csaknem 300 km-re van Budapesttől. A közelben található helység Hibbe, római katolikus templomának családi sírboltjában az 1954-ben, Esztergom ostromakor megsérült, majd meghalt Balassi Bálintot, magyar nyelvű költészetünk egyik előfutárát helyezték el. Csorba főutcájának névadója Markusovszky Lajos: UI. Dr. Markusovského (13. ábra). A ház, amelyen az emléktábla van, az előbb említett utca és az Ulica Milosa Jánosku kereszteződésében áll, az utóbbi utca 1. számú háza. Az emléktábla (14. ábra) szövege: fenn a bal oldalon: TU SA NARODIL
13. ábra: Csorba, Markusovszky utca névtábla
14. ábra: Csorba, Markusovszky Lajos emléktáblája
fenn a jobb oldalon: ITT SZÜLETETT középen: DR. LUDOVIT MARKUSOVSZKY LAJOS (1815–1893) bal oldalon: VELKY DEJATEL / MADARSKEJ LEKÁRSKEJ VEDY / A VEREJNÉHO ZDRAVOTNICTVA / CESKOSLOVENSKÁ A MADARSKÁ / LEKÁRSKA SPOLOCNOST jobb oldalra: A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY / ÉS EGÉSZSÉGÜGY / KIMAGASLÓ EGYÉNISÉGE / A CSEHSZLOVÁK ÉS MAGYAR / ORVOSI TÁRSASÁG lent középen: 1965
Tárgyi emlékek a Horvát Köztársaságban Abbázia – Markusovszky Lajos halálának szomorú színhelye. A Bellevue Szállodában lakott, annak közelében a park egyik padjának támláján helyeztek el emléktáblácskát. Tervünk a hely felkeresése és a remélhetőleg meglévő emlék fényképezése. IRODALOM: 1. Huszár L., Varannai Gy.: Medicina in nummis. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest, 1977. – 2. Széll K.: Megemlékezés Bencze József dr.-ról. Orv. Hetil., 1975, 116, 2365. – 3. Vasegerszeg mútja. Vasegerszeg, 2000. – 4. Váradi István Éremgyűjteménye. Budapest, 2000, 29. old.
Fehér János dr., Vértes László dr.
Prof. Aberwas feljegyzéseiből: „Aki mind többet tud egyre kevesebbről, majd végül mindent tud a semmiről, az a specialista”.
850
