FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft
X. évfolyam, 2010/1. szám
A tartalomból: Pörgósebb munkára számítottam - Mátyás Mónika, az NCA országos tanácsának tagja az elmúlt egy évről
Hallassuk a hangunkat! - Városrehabilitációs boom várható
Elismerés az ifjúságért végzett munkáért - Kandikó Rita miniszteri kitüntetést kapott
Önkéntes centrumok indulnak idén A Nók a Balatonért egyesület 15 éves Pályázati figyeló
Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (
[email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Elekes Zsuzsa, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém
Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2010. jan. 29-én adtuk nyomdába.
CIVIL
PÁLYÁN
2
Tuzoltó leszel s katona — esetleg rendor Pályázati felhívás cigány származású fiatalok számára Az Országos Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a középfokú oktatás intézmények első, második vagy harmadik évfolyamán tanuló cigány származású fiatalok tanulmányai eredményes befejezésének elősegítésére és a rendőri pálya választásának ösztönzésére Fejér megyében 11 fő részére a 2009/2010. tanévre Pályázatot azok a cigány származású fiatalok nyújthatnak be, akik középfokú oktatási intézmények nappali tagozata első, második vagy harmadik évfolyamán tanulnak, évismétlésre semmilyen tantárgyból nem kötelezettek, a pályázat benyújtásának évében elért, év végi tanulmányi átlageredményük pedig legalább 3,00. A pályázónak a fentiek mellett a pályázat benyújtásakor az alábbi feltételeknek kell eleget tennie: a) magyar állampolgárság; b) magyarországi lakóhely; c) büntetlen előélet; d) a rendészeti szakközépiskolába vagy a Rendőrtiszti Főiskolára való, a középfokú oktatási intézmény elvégzését követő jelentkezés, a hivatásos szolgálati viszony létesítéséhez szükséges tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítésének, valamint ezt követően a hivatásos szolgálati viszony vállalása; e) szakiskolai tanulók esetében az érettségi megszerzésének és a tanulmányok ennek megfelelő – a szakiskolai tanulmányok befejezését követő tanévben történő – folytatásának vállalása; f) kifogástalan életvitel és jó hírnév a pályázó vonatkozásában; a pályázó hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele pedig a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti; g) egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasság, az alkalmasság pályázat elbírálása során történő, valamint a támogatás időtartama alatti megállapításához szükséges vizsgálatok írásban történő vállalása; h) írásbeli hozzájárulás a személyes adatoknak a cigány származású fiatalok rendőrré válásának elősegítése érdekében a rendőrség által biztosított támogatási rendszer létrehozásáról,
A fõszerkesztõ jegyzete
Újévi köszönto Boldog, eredményekben gazdag új évet! Hányszor hallottuk, kaptuk személyes jókívánságként, e-mailen, sms-ben, s én sem kívánhatnék mást a kedves olvasónak, ám a fenti köszöntő kapcsán eszembe jutott egykét dolog, amit megosztok önökkel: Jót kívánni másnak bennünk élő, remélem, nem kihaló emberi tulajdonság, egyben igény is, hiszen jót tenni maga is öröm, nem beszélve arról, hogy az „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten” alapján, akivel jól bánunk, mi is hasonlókat vár(hat)unk el. Ám mindig kétségem van afelől, hogy aki mondja, tudja-e valójában, hogy mit kíván nekem. Ismer-e annyira, hogy tudja, mi tesz boldoggá! Az eredményekben gazdag kicsit talán konkrétabb, feltételezi, hogy valamiben jól szeretnék szerepelni, de ezáltal még megfoghatatlanabb. Reméljük, az újévi köszöntés nem megy ki a „divatból”, nem válik közhelyes, felesleges gesztussá, hanem valóban sze-
valamint a rendőri szervek ezzel kapcsolatos feladatairól szóló ORFK-utasításban foglaltak szerinti kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy e követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében a pályázó lakó- és családi körülményeit, továbbá a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat előzetesen és a támogatási szerződés hatályának tartama alatt a rendőrség bármikor megvizsgálhatja. A pályázatot elnyerők számára a támogatást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság biztosítja saját költségvetése terhére, a középfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok hátralévő idejére az alábbiak szerint: a) számla vagy egyéb igazolás alapján a diákotthoni vagy kollégiumi szállásköltség és a menzai ellátás költségeinek teljes körű térítésével vagy – a szerv választása szerint – étkezési utalvány biztosítása; b) tanévenként – számla alapján, személyenként legfeljebb 25 000 forint értékben – ruházkodási segéllyel; c) tanszersegéllyel (a tankönyvek költségeinek számla alapján történő, teljes mértékű térítésével, az egyéb taneszközök esetében pedig – ugyancsak számla alapján – tanévenként és személyenként legfeljebb 4500 forint értékhatárig); d) az előző félév végi tanulmányi eredmény függvényében a tanév alatt, havi rendszerességgel folyósított pénzbeni juttatással: 3,00–4,00 tanulmányi átlag esetén nettó 2000 forint/hónap, 4,01–4,50 tanulmányi átlag esetén nettó 3000 forint/hónap, 4,51–5,00 tanulmányi átlag esetén nettó 4000 forint/hónap összegben. A pályázatot 2010. február 10.-ig kell a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének megküldeni. A támogatás odaítéléséről a bizottság javaslata alapján a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője dönt. A pályázat elbírálásának határideje 2010. február 28. A pályázatot nyert tanulókkal a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság támogatási szerződést köt. K. E. M. mélyre szabott, tartalommal teli kívánság marad, amit azoknak szánunk, akiket ismerünk és szeretünk! Kollégáimmal együtt 10 éve dolgozom a civil szféra fejlődéséért, így talán nem merészség azt mondani: ismerem gondját, baját, tevékenységét, eredményeit, ha nem szeretném, már régen pályát változtattam volna, így ennek tudatában fogadják újévi jókívánságomat: Kívánom, hogy a 2010-es év csak olyan dolgokat hozzon, ami az előző éveket is boldoggá és eredményessé tette a civil szervezetekben: – örömteli, önzetlen munkát – értékes programokat – sikeres együttműködéseket – a sok kiváló projekthez anyagi fedezetet – soha nem múló lelkesedést, hogy a kudarcok ellenére is érdemes tenni a közért, végül töretlen hitet abban, hogy nélkülünk, a civil szervezetek nélkül nem lehet kormányozni, nincs társadalmi, gazdasági felemelkedés és nincs valódi demokrácia! Varga Endre
CIVIL
3
PÁLYÁN
Pörgosebb munkára számítottam Mátyás Mónika, az NCA országos tanácsának tagja az elmúlt egy évről A közép-dunántúli civil szervezetek egy évvel ezelőtt a veszprémi Csalán Egyesület elnökét, Mátyás Mónikát választották az NCA országos tanácsába. Megkértük Mátyás Mónikát, foglalja össze az elmúlt egy év tapasztalatait, és indokolja meg, miért tűnt úgy az őt delegálóknak, hogy elmúlt évi tevékenységéről keveset hallottak. Könnyítések, egyszerűsítések – Az első fél év az NCA kialakulásának időszaka volt, ős�szel kezdtek beérni a változások – kezdte Mátyás Mónika. –Akkorra született meg egy csomó olyan döntés, amelyeket a pályázók minden bizonnyal még nem érzékeltek. Leszabályoztuk a kifogáskezelést, mert tarthatatlan volt, hogy a pályázók sok esetben nem vagy nem jól számoltak el a pályázati pénzekkel, miközben lejárt az erre kapott határidő, és elkezdett ketyegni a jegybanki alapkamat, amelyet azután kénytelenek voltak kifizetni. Sok, főleg kistelepüléseken működő szervezetnek okoz gondot, hogy képviselőjének be kell utaznia a megyeszékhelyre az egyesület bejegyzéséről szóló bírósági igazolásért. – Az a célunk, hogy az ESZA központilag és elektronikusan kérje be ezeket az igazolásokat, ezzel az egyesületek pénzt és időt takarítanának meg – mondja. – Sajnos, tavaly november óta a 19 megyéből mindössze kettő reagált a megkeresésünkre. Azt tervezzük, hogy kiválasztunk egy mintamegyét, kipróbáljuk, hogyan működik ez a csoportos igazoláskiadás, és ezzel próbáljuk meggyőzni a többi bíróságot is az elgondolás hasznosságáról. Mátyás Mónika tanácstagként a pályázók beszámolóit is egyszerűsítené. Egy bizonyos összeg, például 100 ezer forint alatti számla esetén ne kelljen szerződést kötniük az egyesületeknek. Kommunikációs próbálkozás A tanács üléseiről általában egy hónappal az ülés után születik meg a jegyzőkönyv, ami nagyon hosszú idő. – Az ülésekről Első kézben címmel magam írok rövid beszámolókat tavaly június óta – folytatja. – Így a tanácstagok és az érdeklődők a tanácsülés után egy-két nappal már hozzájutnak az ülések összefoglalójához. A beszámolók mindegyike megtalálható a www.nca.hu honlapon a tanács anyagai között az Ülések linknél. Kapcsolattartás – A különböző internetes fórumokon való megkeresésekre nem tudok reagálni, egyszerűen nincs rá időm – reagál a következő felvetésre Mátyás Mónika. – Akik engem az elmúlt egy évben személyesen vagy telefonon megkerestek, azoknak a kérdéseire mindig érdemben válaszoltam. Ha valaki igazán fontos kérdésben keresett meg engem, az meg is talált. Most
indulnak az NCA tájékoztatási rendezvényei, amelyeken szintén személyesen tudok majd válaszolni a pályázók kérdéseire. Lassan indult be – Nagyon lassan indult be a tanács – magyarázza. – Én ennél sokkal pörgősebb munkára számítottam. Egy-egy tanácsülés délelőtt tízkor kezdődik, és megesik, hogy még este hatkor, hétkor is ott ülünk. Egy ciklus három évig tart, és az első év letelte után igazából csak a legsürgetőbb kérdésekben döntöttünk. Novemberben született meg a forráselosztásról szóló döntésünk, ez már kissé olajozottabban ment.
Megszületett a stratégia Az NCA országos tanácsának stratégiája: ne csak kiossza a pályázati pénzt, hanem hosszú távú célokat támogasson vele. – Nagy véleménykülönbségek voltak a tanácson belül abban a kérdésben, hogy minél több kis, most induló szervezetet támogassunk, vagy inkább azokat a nagyokat, amelyek évek óta működnek – vallja be Mátyás Mónika. – Az elosztás arányai nem változtak a régiókat tekintve, mert minden régióban arányosan nő a pályázók létszáma. A tanácstag elmondta, hogy a tanács kijelölte a nagyobb célokat is: a határon túli magyar szervezetekkel való együttműködést, az uniós szervekkel való kapcsolatfelvételt (2011ben magyarországi elnöke lesz az uniónak), illetve az önkéntesség hathatósabb támogatása. – Még tavaly júniusban megváltoztattuk az egyik kollégium elnevezését. A demokrácia- és partnerfejlesztési kollégium elnevezés a korábbinál jobban tükrözi a kollégium feladatát. A szolgáltatásfejlesztési kollégium feladata a honlapok, újságok fenntartásának, illetve megjelenésének támogatása. A nemzetközi kollégium feladata pedig természetesen a nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ápolása. A következő feladat a pályázatok kiírása. A régiókat kisorsolják, mint ahogy eddig is tették, így a mi régiónkban a kiírások minden bizonnyal áprilisban vagy májusban fognak megjelenni annak ellenére, hogy már februárban elkészülnek. Kérdés, hogy a megadott határidőig, június 1-jéig megkapják-e a forrást a pályázók. Mátyás Mónika bevallja, hogy saját elgondolásai közül kevesebb dolgot sikerült átvinni, mint amennyit tervezett, de a beszámolók egyszerűsítésére vonatkozó javaslatát elfogadták.
er
CIVIL
PÁLYÁN
4
Hallassuk a hangunkat! Civilek, ébresztő: városrehabilitációs boom várható Az idén szinte minden második hazai város központja átalakul – az erre a célra megnyílt uniós forrásoknak köszönhetően. Fontos azonban, hogy ne csak az utcakövek, falak újuljanak meg, hanem a helyi lakosság számára használható, élhető és szerethető városrészek jöjjenek létre. Ezt igyekszik elősegíteni a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) többek között az által, hogy három szakmai díjjal is értékelni kívánja a minőségi városfejlesztési törekvéseket. Látványos építkezési boom várható a 2010-es évben az uniós városfejlesztési pályázatok eredményhirdetését követően. A MUT becslései szerint szinte minden második városban beruházások fognak indulni az uniós forrásokból. A későbbiekben pedig azokon a településeken is kezdődhetnek munkálatok, amelyek pályáztak ugyan, de nem nyertek, hiszen várhatóan ők is igyekezni fognak kidolgozott elképzeléseiket, rendelkezésre álló terveiket megvalósítani. Most kell jól felhasználni a később elapadó forrásokat Az urbanisztikai szakma már tavaly, a pályázatok kiírását megelőzően is igyekezett felhívni a figyelmet a várostervezők példátlan lehetőségére és felelősségére, és az értékmegőrzés és -teremtés fontosságára ebben a folyamatban. A mostani munkálatok ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra is meghatározhatják egy város arculatát. Másrészt egyszeri ez a lehetőség amiatt is, mert a következő három évben érkezik hazánkba utoljára jelentős volumenű uniós forrás, amelyből önfenntartó folyamatokat kell tudni elindítani, a gazdasági szereplők számára vonzó környezetet teremteni.
Aktivizálódnak a civilek Több száz milliós, esetleg milliárdos európai uniós városfejlesztési pályázatoktól eshetnek el azok a nagyvárosok, amelyek tervezett beruházásaik mellé nem készítik el antiszegregációs tervüket. E dokumentumoknak azt kell garantálniuk, hogy az uniós pénzből megvalósítandó fejlesztések nem erősítik és nem tartósítják a településeken a szegregációt, s kötelezik a városokat arra is, hogy bemutassák, milyen beavatkozásokat, intézkedéseket tesznek majd annak érdekében a 2013-ig terjedő időszakban, hogy a már kialakult szegregátumokban élők lakhatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási integrációja megvalósuljon. E terveket a városok képviselő-testületének kell elfogadnia és azok értelmében módosítani a településfejlesztési koncepciókat, rendezési terveket és helyi rendeleteket – ellenkező esetben pályázataikat automatikusan elutasítják. Integrált városfejlesztési stratégiája (ivs) megvalósításakor Székesfehérvár 3,5, Veszprém és Tatabánya pedig közel 2-2 milliárd forint uniós támogatásra számíthat. E pályázatok elképzelhetetlenek a civilek közreműködése nélkül, s ezt egyre többen ismerik is fel. Az egyik ilyen
Valódi paradigmaváltást igényel a szociális városrehabilitáció A következő időszak sajátossága, hogy a városközpontok fejlesztése mellett országszerte elindulnak a szociális városrehabilitációs projektek is. Ez az a terület, amely valódi paradigmaváltást igényel a beruházóktól, megrendelőktől egyaránt. A szociális városrehabilitációban ugyanis az egyszerű műszaki beavatkozások mellett lényegesen nagyobb hangsúlyt fognak kapni a különböző közösségépítő humán alkalmasságnövelő programelemek. Ez olyan tevékenységek aktív megvalósítását is szükségessé teszi, amelyek eddig nem tartoztak az urbanisztika mindennapjai közé. Ilyenek például a különböző foglalkoztatásra való felkészítő programok, továbbképzések, humánerőforrás-fejlesztés, vagy éppen a városmarketingben való gondolkodás. Ez a folyamat várhatóan nem lesz egyszerű és magától értetődően gördülékeny. Az ilyen projekteket megvalósító városoknak sok segítségre, ezen belül sokrétű információra van szükségük a minél hatékonyabb munka érdekében. Remélhetőleg megváltozik a tervezési munka kommunikációja is, hiszen azok a sokszereplős eljárások, amelyek egy városrész-megújításhoz szükségesek, egyre nagyobb mértékben igénylik a partnerek közötti információcserét, illetve a potenciális partnerek irányába történő kommunikációt. Indexszel is mérni fogják a városfejlesztést A MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. – mint az ENSZ Habitat magyarországi információs irodája – a lakásüggyel kapcsolatos szaknonprofit szervezet a Székesfehérvári Belvárosért Egyesület, ahol az eddig csendben dolgozó helyiek most arra mozgósítanak, hogy minél többen hallassák hangjukat a kezdődő, a városképet hosszú távon meghatározó beruházások ügyében. – Mi a céljuk? – kérdeztük Chronowski Ferencet, az egyesület elnökét. – A műemlékek felügyeletét, védelmét szeretnénk segíteni. Tervezünk rendezvényeket, kulturális összejöveteleket a belvárosban, olyanokat például, ahol utcazenészek mutathatják meg magukat. Próbáljuk segíteni, menedzselni a Romkertet, szeretnénk, ha ott megjelennének az Árpád-házi királyok táblái. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy minél többen nézzék meg a Nemzeti Emlékhely terveit. Fehérvár talán az egyetlen város, ahol a történelmi bevásárlóutca mellé települtek bevásárlóközpontok. Össze kell fogni és meg kell próbálni olyan módon vonzóbbá tenni, hogy az emberek idejöjjenek. A lakók, a városvédő és a belvárosi kereskedők egyesületével is szeretnének szoros, napi kapcsolatot kialakítani. Az egyesületnél több, korábban elveszett ötlet gazdája és számos olyan vállalkozó is jelentkezett, aki fejlesztést tervez a belvárosban vagy annak környékén, s akinek nem mindegy, hogy milyen ez a belváros.
CIVIL
5 mai gondolkodásban is részt vesz. Az ENSZ Habitat most egy nemzetközi kutatásra is készül, amely a közép-kelet-európai városok helyzetét, jellemző folyamatait vizsgálja. Ennek keretén belül a MUT kezdeményezésére szeretne egy városfejlesztési indexet is kialakítani, amely objektív mutatók alapján rendszeresen és összehasonlítható módon vizsgálja az egyes városok fejlődési tendenciát. Elismerések a példaértékű fejlesztésekért A Magyar Urbanisztikai Társaság többféle díjjal is elismeri a példaértékű városfejlesztéseket. A pályázatokat 2010. január 14-én hirdette meg a sajtó képviselői előtt Aczél Gábor, a MUT elnöke és Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezetője. Az első ismert magyar várostervezőről elnevezett Hild János-díjat először 1968-ban adományozta a MUT annak az önkormányzatnak, amely kimagasló eredményeket ért el tele-
Elismerés az ifjúságért végzett munkáért Kandikó Rita miniszteri kitüntetést kapott A gyermeki jogok világnapja alkalmából Kandikó Rita, a nagyvázsonyi Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület elnöke a vidéki hátrányos helyzetű fiatalok európai identitásának kialakításában kifejtett kimagasló tevékenysége jutalmaként Herczog László szociális és munkaügyi minisztertől vehetett át szakmai elismerést. Mindig is a szívem csücske volt a kistelepüléseken élő fiatalok segítése – mondta Kandikó Rita, akit akkor értünk utol telefonon, amikor egy ausztriai nemzetközi szemináriumra tartott, amelynek a témája a bevándorlók és a kisebbségek integrálása volt. – Nálunk a kistelepüléseken élő roma származású, illetve fogyatékos fiatalok segítése a cél, tőlünk nyugatra pedig a bevándorlókkal való foglalkozás a fő feladat. Módszereket tanulunk, amiket hazaérve átadhatunk az ifjúságsegítőknek, mi is elmondjuk a saját módszereinket. Apró lépésekkel tudunk előre haladni, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez a terület nincs annyira rossz helyzetben, mint amilyen képet a média fest róla. Igaz, kevesen vagyunk, akik szívből, lelkesedéssel dolgozunk, de azért az apró zöld gyümölcsök már megjelentek a képzeletbeli fán, és reméljük, lassan meg is érnek. er
PÁLYÁN
pülése céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesülettel közösen hirdetik meg a Köztér-megújítási Nívódíj 2010. pályázatot, amelyre közterek kifejezetten értékőrző megújításával lehet pályázni. A nívódíjon túl a Szép kertek folyóirat különdíja is elnyerhető. Emellett a Magyar Urbanisztikai Társaságon, mint az Európai Térbeli Tervezők Tanácsának (ECTP-CEU) magyarországi tagszervezetén keresztül európai szintű elismerésre, az Európai Településtervezési és Területfejlesztési Díjra is pályázhatnak a közösségi részvételen alapuló projektek tervezői. Az egyes pályázatok részletei, éppúgy, mint az egyes programok – más, urbanisztikai vonatkozású információkkal, aktualitásokkal együtt – folyamatosan megtalálhatók a MUT „urbanisztikai hírportálként” is működő honlapján. K. E. M.
Az ifjúság ünnepe Június 24-e és június 27-e között Komló-Sikondán, a megyei ifjúsági táborban rendezi meg idei rendezvényét a Ifjúságügy Szakértőinek Társasága. Az Ifjúsági Szakma Országos Találkozója (ISZOT) olyan nyári egyetem, ahol a plenáris és szekcióülések keretében zajló szakmai programok mellett mód nyílik a szabadidős, beszélgetős időtöltésre is. A találkozó célja az ifjúságügy mint önálló diszciplína és az ifjúságsegítés mint egyedi és mással nem helyettesíthető tevékenység szakmai koherenciájának erősítése, ismertségének és elismertségének formálása. A napi program keretében gondolatébresztő, vitaindító előadásokkal, délutánonként párhuzamosan több szekcióval, este pedig szabadidős programokkal (koncert, sport, miegymás). A rendezők minden ifjúságsegítőt, hallgatót, szakembert, ifjúsági szervezeti tagot, vezetőt, önkéntest, az ifjúsági korosztályokkal is foglalkozó civil fejlesztőt, kutatókat, elméletalkotó szakembereket, azaz mindenkit, aki az ifjúságügy érintettje, várnak. Az Ifjúságszakmai Kezdeményezések Hálózata néven is ismert szerveződés mindazon az ifjúságügyben szakértő személyek együttműködését kívánja létrehozni, akik az ifjúságügyet szakmának és nem politikai erőtérnek fogják fel. A hálózatszerűen működő társaság nem szervezet, hanem egy laza, vezetés nélküli együttműködés, ahol minden teljesítmény az azt előállító tulajdona. Az együttműködésben valamennyi az ifjúságügyben mint szakmában érintett, azt az eddigi tevékenységével bizonyító személy részt vehet. K. E. M.
CIVIL
PÁLYÁN
6
Önkéntes centrumok indulnak A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesülettel sikeresen pályázott a Fejér Megyei Önkéntes Centrum létrehozására. Veszprém Megyei Önkéntes Centrum a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lesz. A európai uniós támogatásból, hazai társfinanszírozással zajló 18 hónapos projekt során létrejön az országos önkéntes központ hálózat megyei koordinációs bázisa. Fejér megyében a jelenlegi önkéntes tevékenység társadalmi megbecsültsége alacsony, hosszú távú cél ennek emelése, hogy a helyi közösségi kezdeményezések erősítsék a települések társadalmi kohézióját, fejlődését és mérsékeljék a gazdasági válság negatív hatásait. Ez nemcsak az egyes társadalmi csoportok önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelését jelenti, hanem a keretek biztosítását, a fogadó szervezetek felkutatását, felkészítését az önkéntesek fogadására, s egy újfajta közösségi identitás alakítását, az aktív, részt vevő állampolgári lét fejlesztését is. A rövid távú cél elindítani a megyei önkéntes centrumot és ez-
Önindító Program – Önkéntesség Elterjesztése Magyarországon A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége a Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesülettel partnerségben az Önindító Program néven Önkéntes Centrum hálózatot hoz létre Fejér megyében. A projekt hosszú távú célja, hogy Fejér megyében a jelenlegi önkéntes tevékenység társadalmi megbecsültségét emelje, azért, hogy a helyi közösségi kezdeményezések erősítsék a települések társadalmi kohézióját, fejlődését és mérsékeljék a gazdasági válság negatív hatásait. Ez nem csak az egyes társadalmi csoportok önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelését jelenti, hanem a keretek biztosítását, a fogadó szervezetek felkutatását, felkészítését az önkéntesek fogadására, s egy újfajta közösségi identitás alakítását, részt vevő állampolgári lét fejlesztését is. Hamarosan a székesfehérvári centrum mellett további 5 decentrum kialakítása is elindul (Dunaújváros, Martonvásár, Mór, Sárbogárd és Gárdony). Ezeknek a munkáját a megyében 4 kulcsszakértő segíti majd, akik a decentrumokkal együtt készítik fel a fogadó szervezeteket az önkéntesek fogadására, valamint a jelentkezőket az önkéntes munkára. A projekt során megrendezésre kerülnek road show-k, régiós szakmai workshopok és egyéb célzott rendezvények, például önkéntes nap és önkéntes expó, valamit különböző tájékoztató kampányok. A projekt szakmai felelőse Darvas Péter, a projektvezető pedig Maczuczáné Fenyvesi Viktória. A projektről bővebben a CISZ-nél 22/506-186, civil@ cisz.hu elérhetőségeken lehet érdeklődni.
zel párhuzamosan öt térségi decentrumot, melyek munkáját a megyében négy felkészült kulcsszakértő segíti majd. További cél, hogy a felkutatott fogadó szervezeteket felkészítsük az önkéntesek fogadására a helyi igények szerint – mondta Darvas Péter, a Fejér megyei programvezető. A fő cél természetesen a megyei önkéntesek és ledolgozott munkaóráik számának növekedése, a jelenleg tapasztalható területi különbségek csökkentése, eredményként 600 állampolgár 4800 önkéntes munkaórát fog ledolgozni 18 hónap alatt. Kommunikációs kampánnyal, új, innovatív eszközök (pl. plazmamédia) alkalmazásával népszerűsítik majd a formális és nem formális önkéntességet. Az intézmények esetében a formális önkéntesség elterjesztését célozzák, az önkéntes centrum és az önkormányzatok közötti együttműködések számának növelését készítik elő. Itt legalább 15 megállapodásról van szó. A civil szervezetek esetében a nem formális önkénteseken keresztüli programmegvalósításokat, illetve jó példákat, adaptálható modelleket fejlesztik kiemelten. A kétéves program, melynek keretében önkéntes centrumok kialakítása és fejlesztése kezdődik el országos szinten, 2009. október 1-jétől indult el. Országos koordinálását az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) végzi. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával és a hazai Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 5.5.2) keretében megvalósuló program legfontosabb célja, hogy megfelelő infrastruktúra jöjjön létre országosan az önkéntesség elterjesztésére és támogatására. A program indítását többéves szakmai előkészítés, valamint az ÖKA koordinációjával önkéntes központi fejlesztőmunka előzte meg. Az ÖKA 2004 ősze óta dolgozik a megyei hatókörű önkéntes központok fejlesztésén, ennek a munkának az eredményeképpen jött létre az Önkéntes Központ Hálózat, melynek jelenleg nyolc tagja van (www. onkenteskozpontok.hu). A most induló program minden megye egy-egy szervezete számára teremt bekapcsolódási lehetőséget, ezáltal még több megyében jöhet létre, illetve erősödhet meg a helyi szintű önkéntesség fejlesztésével foglalkozó ún. Önkéntes Centrum. Az önkéntesség hazai fejlődésének fontos záloga egy olyan szervezeti kör kialakulása, mely szolgáltató és fejlesztő funkciói révén a helyi önkéntes programok támogatójává válhat. Az önkéntesek az élet számos területén megtalálhatóak, azonban továbbra is számos olyan terület van, ahol egyáltalán nem vagy alig találkozhatunk velük. Az emberek nagy része még mindig csak ad hoc módon végez önkéntes tevékenységet hazánkban. Az önkéntesség a társadalmi aktivitás egyik legfontosabb megjelenési formája, melynek fejlesztésére minden korábbinál nagyobb szükség van, hiszen a hagyományos közösségi támogató funkciók gyengülnek, a társadalomban egyre erősebben jelen van az elmagányosodás. Fontos, hogy e jelenségekkel szemben alternatívákat tudjunk felmutatni és erősödjenek az emberek összefogásán alapuló közösségi, civil kezdeményezések. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek vagy akár az önkormányzati fenntartású intézmények hos�szú távú programokba és szolgáltatásokba is be tudjanak von-
7 ni önkénteseket, szükség van a tudatos fejlesztésre. E tekintetben lehet rendkívüli jelentősége az ország számos megyéjében megjelenő Önkéntes Centrumoknak. A hazai és más országokban működő önkéntes központoknak kivételes katalizátor szerepük van, munkájuk eredményeként az önkéntesek sokkal könnyebben jutnak információhoz, biztonságos módon kerülnek kiközvetítésre, a szervezetek mind adminisztrációs, mind módszertani kérdéseikre válaszokat kaphatnak, így felkészültebben várhatják az önkénteseket. Az Önkéntes Centrumok a TAMOP 5.5.2 intézkedésnek köszönhetően 2010 elejétől kezdik meg felkészülésüket és várhatóan 2010 nyarától indítják a szolgáltatásaikat a megye civil szervezetei, intézményei és magánszemélyei számára.
CIVIL
PÁLYÁN
Az ÖKA elsődleges célja a megyei szinten létrejövő Önkéntes Centrumok munkájának támogatása. A centrumok felkészítését szakmai anyagok biztosításával, valamint szerteágazó területeken történő felkészítéssel (képzések, workshopok) kívánja elősegíteni. A felkészítő találkozókat az ÖKA az Önkéntes Centrumok munkatársai és az önkéntes témában jártas megyei kulcsszakértők számára szervezi. A felkészülés keretében a szervezetek megyei helyzetelemzést és igényfelmérést, majd a program során egy országos önkéntes kutatást végeznek, melyekhez az ÖKA biztosítja az egységesen alkalmazandó módszert. K. E. M.
Jubiláló hölgyek A Nők a Balatonért egyesület tizenöt éves Éppen tizenöt évvel ezelőtt, 1995. január 22-én alakult meg Alsóörsön a Nők a Balatonért egyesület. A jubileum alkalmából kerestük meg az egyesület elnökét, Szauder Rózsát. – Szűk körben ünnepeltünk – mondta Szauder Rózsa. – Egyesületünk ugyanis hétszáz tagot számlál húsz csoportban, így nem hívhattunk meg mindenkit. A Nők a Balatonért Egyesület célja – a honlapjukon olvasható megfogalmazás szerint –, hogy a Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeit megőrizze, megvédje, környezettudatos magatartást alakítson ki az itt élő és a tavat szerető emberekben, elsősorban azokon a területeken, ahol a nők – sajátságos szerepük révén – a legtöbbet tehetik: tájékoztatók, akciók, programok szervezésével, kapcsolatok építésével a Balaton térségében, az országban és a határokon túl. – Nagy programjainkat idén is megrendezzük – árulja el az elnök asszony. – Március 21-én, a víz világnapján Balatonpartit szervezünk azokon a településeken, ahol működnek a csoportjaink és más településeken is. Ez mindig családi program sok-sok játékkal, vetélkedővel, foglalkozással, előadással. Folytatódik a Balatoni téli esték elnevezésű sorozatunk is: minden csoportunk előadásokat szervez a természetvédelemről, a tó történetéről. Az elnök asszony véleménye szerint az egyesület erőssége az aktív tagok viszonylag magas száma. – Amikor 15 évvel ezelőtt elkezdtük a munkát, azt hittük, fejlődik majd a közmorál, de ez nem történt meg. Az emberek hozzáállása is negatív értelemben változott: egyre kevésbé lehet őket kimozdítani otthonról. Hiányoljuk a fiatalokat is. Mi harmincasok voltunk induláskor, de most sehol nincsenek a harmincasok. Viszont a Balaton ügyében, a víz minőségének javításában, amire az egyesületünk szerveződött, történt előrelépés. er
CIVIL
PÁLYÁN
8
Fiatalok lendületben program Fiatalok társadalmi részvétele alprogram francia kezdeményezésre 2009–2010 A programban való közös pályázást a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Aude Megyei Szövetsége kezdeményezte, és egyben ez a megyei közművelődési civil szervezet lenne a projekt koordinátora. A projektben való részvételhez mind magyar, mind pedig francia részről három partner szükséges. Francia részről a következő partnerek vennének részt a projektben: – Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Aude Megyei Szövetsége, mint a projekt koordinátora, megyei hatókörű civil szervezet – Gruissani Ifjúsági és Művelődési Ház, mint a fiatalokat toborzó és őket a projektben elkísérő, azaz a projektet konkrétan megvalósító helyi civil szervezet, az Aude megyei szövetség tagja, – Gruissani önkormányzat
A projekt időtartalma 16 hónap. Helyi animátorok kíséretével 14 és 18 év közötti 20-20 magyar és francia fiatal venne benne részt. A projekt első számú és legfontosabb résztvevői maguk a fiatalok, akiket a helyi civil szervezet (francia esetben a Gruissani Ifjúsági Ház) toboroz. Elsősorban olyan fiatalok részvételére számítunk, akik szívesen vesznek részt a helyi közéletben, vagy érdeklődnek a közélet iránt, ám nem tudják, hogyan kapcsolódjanak bele. Fontos, hogy a szerényebb családi hátterű fiatalok is bekapcsolódhassanak a projektbe.
A projekt alapgondolata Tanulmányok azt mutatják, hogy fiataljaink egyre inkább közömbösek a demokrácia iránt, abban nemigen vesznek részt. Ugyanakkor az is tény, hogy sok fiatal igenis ki akarja fejezni gondolatát, meg akarja valósítani ötletét, részt akar venni a közéletben, hozzá akar járulni a demokráciához, vagy éppen bele szeretne szólni a társadalom menetébe, csak nem a régi megszokott, hagyományos formákban. Innen az ötlet és a szükségessége annak, hogy fiataljaink és politikai döntéshozóink között elinduljon egy párbeszéd fiataljaink elköteleződése új modern formáinak és a demokrácia intézményesült, hagyományos formáinak összeegyeztetéséről. A projekt célja Fiataljaink bátorítása a közéletben és a demokráciában való részvételre:
– „A szavak ismerete elvezet a dolgok ismeretére.” – azaz a kutatási feladatok, felmérések, vitafórumok, valamint a civil és az állami szféra szereplőivel való találkozások során fiataljaink megértsék, hogy mi is az a demokrácia és hogyan működik; – „A demokrácia nem abból áll, hogy megválasztjuk a képviselőinket.” – azaz az aktív állampolgárság, részvételi demokrácia, elkötelezettség fogalmainak megismertetése fiataljainkkal; – „Nem a falak hozzák létre a várost, hanem az emberek.” – azaz a közélettel és annak szereplővel való megismerkedés; – „Az ember egy politizáló állat.” – azaz megtanítani fiatal-
CIVIL
9 jainkat, hogyan kell nyilvánosság előtt szót kérni, felszólalni, megfogalmazni gondolataikat és azok mellett érvelni, ugyanakkor tudni meghallgatni és elfogadni mások gondolatait, azokkal vitázni, döntést hozni; – „Vita nélkül lehetséges-e a demokrácia?” – azaz kialakítani fiataljainkban a kritikus szellemet, a napi események, hírek megfigyelésének, elemzésének és értékelésének szükségességét és igényét; – „Európai állampolgárnak nem születünk, azzá válnunk kell.” – azaz megismertetni fiataljainkkal az európai intézményrendszert és annak működését, a fiatalok ottani képviseletét. Célunk továbbá, hogy a projektben való részvétel során fiataljaink kiteljesedjenek, önbizalmunk megerősödjön, és ez a 16 hónap a felelős, aktív polgári élet első tapasztalata legyen. Együttműködési megállapodás a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete és a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetsége között Preambulum Az 1901. évi franciaországi egyesületi törvény százéves évfordulója alkalmából 2001-ben Strassbourgban megrendezett konferencián a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetsége (CMJCF) együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Művelődési Intézettel a magyarországi egyesületi élet demokratikus továbbfejlesztése céljából. Ezen együttműködésnek köszönhetően helyi egyesületek kezdeményezésére és vezetésével több ifjúsági és művelődési ház jött létre Magyarországon. A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete (CKHE) 2005-ben azzal a céllal született meg, hogy ezen francia modell szerint működő házak munkáját segítse, koordinálja, példájukat népszerűsítse. A CKHE megalapítása és hatékony működése együttműködésünk sikerének legkiválóbb bizonyítéka. Ezen együttműködés most egy új szakaszába lép. Megállapodás A CMJCF és a CKHME munkájukkal abban segítik az embereket, hogy önálló és kiteljesedett személlyé váljanak; azon fáradoznak, hogy a nevelés és a kultúra mindenki számára elérhetővé legyen és mindenki kivehesse részét egy igazságosabb társadalom létrehozásában. Bátorítják a civil kezdeményezéseket, a civil felelősségvállalást és az állampolgári jogok gyakorlását. A két szervezet ezúton is megerősíti együttműködési szándékát, aminek egyik legfontosabb célkitűzése az egyének, különösképpen a fiatalok cselekvő és gondolkodó állampolgárrá való nevelése. Az együttműködés szakemberek, önkéntesek, fiatalok tapasztalatcseréjének, továbbképzésének, valamint konferenciák, fórumok formájában valósul meg. A közös munka során mindkét aláíró fél kölcsönösen tiszteletben tartja egymás céljait, hagyományait és értékeit. A két partnerszervezet egyetért abban, hogy francia részről az Ifjúsági és Művelődési Házak Languedoc-roussilloni Regionális Szövetsége a kapcsolattartó, valamint az együttműködés megvalósításának motorja. Mindazonáltal valamennyi franciaországi regionális szövetség szívesen látott az együttműködésben. Narbonne, 2009. november 28.
PÁLYÁN
A projekt tervezett menete 2008. december–2009. július A projekt megtervezése – helyi szereplők kiválasztása – költségvetés készítése – a partnerek kötelezettségvállalása – találkozás a magyar partnerekkel Párizsban – munka-összejövetelek helyi szinten – a projekt szakaszainak kidolgozása, pontosítása – szponzorok keresése 2009. augusztus–szeptember A tényleges projekt kezdete – öt bizottság felállítása a fiatalokból az őket érdeklő témák nyomán: pl. környezetvédelem, szociális politika, kultúra stb., szerepek és feladatok kiosztása – a francia és magyar fiatalok közötti kommunikáció megszervezése, francia és magyar nyelvű honlap létrehozása – magyarországi előkésztő szeminárium szervezése A projekt megvalósítása 2009. október 25–29. Magyarországi előkészítő szeminárium 2009. november–2010. október A demokrácia megközelítése Mi a demokrácia? Tétjei, kihívásai, buktatói, mechanizmusai, története, formái Részt venni? Igen, de hol és hogyan?! Hogyan van most, és hogyan vehetnének aktívabban részt fiataljaink a demokráciában helyi és európai szinten Találkozások a helyi civil élet szereplőivel Szektoriális politikák A bizottságok által kiválasztott témákban érintett helyi közszereplőkkel, politikusokkal való találkozások, viták Európa-nap Találkozás a térség fiataljaival, bevonásukkal információs kampány az Európai Unióról, kiállítás, nyilvánossághoz szóló ismeretterjesztés uniós szereplők meghívásával Helyi és közösségi kezdeményezések 2010. július Értékelő szeminárium Gruissanban Bizottságok beszámolói és ajánlásai 2010. október Magyarországon tartandó fórum a helyi részvételi demokráciáról Nyitott a térség polgárai számára, beszámoló az elvégzett munkáról, tematikus műhelyek, javaslatok, kiállítás stb. 2010. november–december Értékelés, eredmények közzététele (DVD, brosúrák) A projektről való részletesebb tájékoztatás és a közvetlen személyes kapcsolatfelvétel céljából február végén Magyarországra érkezik három francia kolléga: Pierre Clouet, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének főigazgatója Philippe Helson, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének nemzetközi referense és a Contact 2103 nevű európai kapcsolatépítő szervezet titkára Bernard Kohler, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Aude Megyei Szövetségének kincstárnoka
CIVIL
PÁLYÁN
10
Kitüntetés a közösségi munkáért A gyermeki jogok világkonferenciája alkalmából Szociális és Munkaügyi Minisztérium kitüntetési ünnepséget szervezett, ahol az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület kollektívája miniszteri elismerő oklevélben részesült a fiatalokkal folytatott kiemelkedő munkája elismeréseként. Ebből az alkalomból kerestük meg Monostori Évát, az Élettér Egyesület közösségfejlesztőjét. – Miért kaptátok ezt a díjat? – Az ifjúsági munka területén végzett folyamatos tevékenységért. – Pontosan milyen terület jellemzi az ifjúsági munkát? – A munkánk újszerűsége talán az ifjúsági korosztály képzési terültén jelentkezik, amit nem az oktatási rendszer alapján végzünk, nem is kifejezetten tréning, hanem a közösségfejlesztés alapjaira épített gyakorlatorientált képessé tétel. Közösségi kortárs segítőként a társadalmi szerep- és felelősségvállalás ösztönzése a célunk. A kidolgozott tematika a korosztály érdeklődési körére irányulva a közösségfejlesztés alapelveit követi. – Hol lehet jelentkezni erre a képzésre az érdeklődő fiataloknak? – Jelenleg kezdeti és kísérleti szakaszában tart ez a programunk. A munkát két évvel ezelőtt kezdtük el Komárom város szakközépiskoláinak három osztályával. Három osztályból kiválasztott fiatalokból teljesen heterogén csoportot alakítottunk ki. Az első két alkalom folyamán volt lemorzsolódás, de 16 fiatallal az elmúlt év decemberében befejeződött. Célunk a képzési program akkreditáltatása, terjesztése, népszerűsítése. – Magad elé kitűzött célokat sikerült a fiataloknak teljesíteni? – Nem ez volt a kezdeti célunk. Az osztályokkal való munka során fogalmazódott meg bennünk az a gondolat, hogy folytatni kell, és a viszonylag egyszerű kezdést valami tartalmas, kézzelfogható és hosszú távon is fenntartható tartalommal megtölteni. Így jutottunk el a közösségi kortárs segítés gondolatához. Szerintem a kortárs segítés nemcsak a káros szenvedélyekről szól, hanem arról is, ha egy fiatal szeretne beilleszkedni egy közösségbe, akkor ebben a kortársai tudjanak segíteni. Számomra, mint közösségfejlesztőnek, talán ez a legfontosabb. Ezek a fiatalok vevők voltak erre a kezdeményezésre, s ők generálták tovább és tovább azt a folyamatot, ami ezt az eredményt hozta. Ezért is jó, hogy ezt az elismerő oklevelet személy szerint nem én, hanem az egyesület egész kollektívája kapta, amibe természetesen maguk a részt vevő fiatalok is beletartoznak. Egy „kísérleti alany” szemével ez a program… – A képzési folyamatba én nem az osztályomon keresztül csöppentem bele, hanem az első Szót Kérünk! ifjúsági konfe-
rencián szembesültem a lehetőséggel. Akkor még nem is sejtettem, hogy mi is vár rám. Egy évvel ezelőtt a Fenyves tábori találkozó alkalmával ismerkedtem meg az osztályokból összeállt csoporttal. A kezdeti lépés márciusban és áprilisban folytatódott a kunbábonyi Civil Kollégiumban. Itt már megkezdődött a komoly fejtágítás – persze nem rossz értelemben –, ahol az elméletben megtanult dolgok mellé olyan feladatokat kaptunk, amivel – be kell vallanom – sohasem foglalkoztam. Ilyen volt például a Kell egy hely című komplex közösségi ifjúsági tér tervezete, aminek kidolgozását csoportokban végeztük hozzá rendelt funkciókkal. Számomra a legnehezebb a pénzügyi rész összeállítása volt, amiben szinte könyvelésszerűen le kellett vezetni egy, még csak papíron – illetve néhány része még ott sem – létező hely kiadásait és bevételeit. Ezt a projektünket a II. Szót Kérünk! ifjúsági konferencián tártuk a szülők és diáktársaink elé.
Nagyon sok dolgot tanultam, amit fontosnak tartottam, hogy megmutassak az osztálytársaimnak is, akik közül sajnos senki nem vett részt. Nem elméleti oktatással, hanem gyakorlati feladatokkal, játékokkal – amiket itt tanultam – szerettem volna javítani saját osztályközösségemen. Két-három játék alkalmával már észrevehettem, hogy azok a társaim is kapcsolatba lépnek egymással, akik korábban elkerülték egymást. Szerintem ennek a képzésnek igazából akkor lesz értelme, maradandó eredménye, ami nem csak az osztályok közösségi munkáját, hanem az iskolai oktatást is segíti, ha a kilencedikes kisdiákok körében vezetik be. Móricz Orsolya kortárs segítő
PÁLYÁN
CIVIL
11
Tallózó a Pályázati Figyelõbõl 2010.01.14 2010.01.14 2010.01.14 2010.01.14 2010.01.13 2010.01.13 2010.01.13 2010.01.13
2010.01.13 2010.01.11
2010.01.11 2010.01.11 2010.01.11
2010.01.08 2010.01.08
2010.01.07
2010.01.07 2010.01.07 2010.01.07 2010.01.07 2010.01.07
2010.01.07
2010.01.07 2010.01.07 2010.01.07 2010.01.07
Köztér-megújítási Nívódíj 2010 Műemléki termál- és gyógyfürdők fejlesztése / KMOP-2009-3.1.1/B2 Meseíró pályázat Sporttal miénk a jövő! Európai Településtervezési és Területfejlesztési díj 8. Táncművészeti Szakmai Kollégium pályázata Segítő és terápiás kutyákat kiképzők foglalkoztatásának támogatása A magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők 33. irodalmi pályázatának tábora
Magyar Urbanisztikai Társaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2010.02.15 2010.03.22
Duna-Dráva Nemzeti Park Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség Magyar Urbanisztikai Társaság
2010.02.15 2010.02.15
Nemzeti Kulturális Alap
2010.02.12
2010.03.12
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2010.02.15
Írók Szakszervezete, Írók Alapítványa, Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (Sárvár), Sárvár város önkormányzata Balatoni pillanatok - fotópályázat a magyar Balatoni Turisztikai Szolgálat tenger szerelmeseinek A Central European Initiative (CEI) Central European Initiative pályázati felhívása a Know-how Exchange Program (KEP) keretében Ez kész! Pénz! - videokészítési verseny K&H Bank E-learning Továbbképzési Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Tananyagfejlesztés Kamara Az én Egyiptomom - Fotópályázat Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság, Vizuális Pedagógiai Műhely, Barátok Verslista Élmény! Minden tekintetben - Művészetek Művészetek Palotája Palotája 2010 fotópályázat Haikura, haibunra várva Cédrus Művészeti Alapítvány, Japán Alapítvány, Százhalombatta Város Önkormányzata A felsőoktatás minőségének javítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kutatás-fejlesztés, innováció-oktatás fejlesztésén keresztül / TÁMOP4.2.1.B-09/1/KONV Civil szervezetek működésének támogatása Nemzeti Civil Alapprogram (országos) / NCA-ORSZ-10 Csak tiszta forrásból..., VIII Békéscsabai Lencsési Közösségi Ház, Márvány Fotóműhely Év Tűzoltója 2009 Lánglovagok Egyesület Civil szervezetek működésének támogatása Nemzeti Civil Alapprogram (Dél-Alföld) / NCA-DA-10 A Kárpát-medencében megvalósuló Nemzeti Civil Alapprogram civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határ menti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása / NCA-NK-10-C Contact promte - pályázat helyspecifikus Magyar Képzőművészeti Egyetem, mű megvalósítására Párizsi Magyar Intézet, Budapest Francia Intézet Civil szervezetek működésének támogatása Nemzeti Civil Alapprogram (Észak-Alföld) / NCA-EA-10 Civil szervezetek működésének támogatása Nemzeti Civil Alapprogram (Dél-Dunántúl) / NCA-DD-10 Civil szervezetek működésének támogatása Nemzeti Civil Alapprogram (Észak-Magyarország) / NCA-EM-10 Magyarország 2011-es EU soros Nemzeti Civil Alapprogram elnökségének össztársadalmi szintű megismertetésének, valamint a civil szervezeti részvétel elősegítésének támogatása / NCA-NK-10-A
2010.02.20
2010.02.15 2010.03.01
2010.02.28 2010.02.28 2010.02.12
2010.02.17 2010.02.11
2010.02.15
2010.02.18 2010.02.15 2010.02.23 2010.03.22 2010.02.11
2010.02.15
2010.03.02 2010.03.31 2010.02.25 2010.02.16
CIVIL
PÁLYÁN
12
Európai uniós pályázatok KDOP-2009-2.1.1/A Kiemelt vonzerők fejlesztése c. komponenshez
KEOP - 2009 - 5.4.0. - Távhőszektor energetikai korszerűsítése
KDOP-2009-2.1.1./B A régió arculatát meghatározó integrált és tematikus vonzerő-fejlesztések támogatása
KEOP- 2009 - 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és -tisztítás
KDOP-2009-4.2.3 - Közösségi közlekedés fejlesztése KDOP-2009-5.1.1 - Közoktatási infrastrukturális fejlesztés KDOP-2009-5.2.1/A,B - Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése
KEOP – 2009 – 1.3.0/B Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése, illetve a nem közüzemi vízbázis kiváltásának szükségessége esetén KEOP – 2009 – 2.1.1.Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz
KDOP-2009-5.2.1/C Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése
KEOP – 2009 – 2.1.2.Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióhoz
KDOP-2009-5.3.1 Közszolgáltatások elérését segítő informatikai rendszerek
KEOP – 2009 – 7.2.4.0. és KEOP – 2009 – 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítése
GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
KEOP-2009-3.1.2 Élőhelyvédelem és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése
GOP-2009-1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása GOP-2009-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása
KEOP-2009-3.1.3 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása
GOP-2009-1.3.2 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
KEOP-2009-5.2.0/BHarmadik feles finanszírozás – épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás-hasznosítással kombinálva
GOP-2009-1.3.3 - Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státus megerősítése érdekében
KEOP-2009-6.1.0/B A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)
GOP-2009-2.1.4./H Hulladékhasznosítási célú technológiafejlesztés GOP-2009-2.1.4/K-Környezetközpontú technológiafejlesztés
KEOP-2009-6.2.0/A - Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek
GOP-2009-2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása
KEOP-2009-6.3.0 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem)
GOP-2009/2-2.1.1/A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése
TÁMOP - 3.4.2/09/1. Sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének támogatása (KMR)
GOP-2009/2.2.3. Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása
TÁMOP - 3.4.2/09/2. Sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének támogatása
GOP-2009-3.2.1 Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
TÁMOP 5.1.3.-09/2 - Közösségi felzárkóztatás - mélyszegénységben élők
KEOP - 2009 - 1.3.0 - Ivóvízminőség javítása konstrukcióhoz
TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja
KEOP - 2009 - 2.2.1.Komplex vízvédelmi beruházások KEOP - 2009 - 2.2.2 - A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoringrendszerek fejlesztése KEOP - 2009 - 2.2.3/A - Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata
TÁMOP-2.1.4-09/1 Munkahelyi képzések támogatása ernyőszervezeteken keresztül TÁMOP-3.1.5-09/A/1 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) - KMR
KEOP - 2009 - 4.2.0/A - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
TÁMOP-3.1.5-09/A/2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) - konvergencia
KEOP - 2009 - 4.2.0/B - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
TÁMOP-3.2.1/08/2 A komponens Új tanulási formák és rendszerek
KEOP - 2009 - 4.4.0 - Megújuló energia alapú villamos-energia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometántermelés
TÁMOP-3.2.3/09/2 Építő közösségek - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában (konvergencia)
KEOP - 2009 - 5.2.0/A - Harmadik feles finanszírozás KEOP - 2009 - 5.3.0/A - Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése KEOP - 2009 - 5.3.0./B - Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
TÁMOP-3.2.3/09/2/KMR Építő közösségek - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
CIVIL
13
PÁLYÁN
Ombudsmani vélemény a speciális ellátást igénylo gyermekek jogairól Több jogszabály hiányossága is akadályozza, hogy megkapják a speciális ellátást az arra szoruló gyermekek. Nem egyértelmű, hogy elegendő, kevés vagy sok-e az átlagostól eltérő nevelést, gondozást igénylő gyermekeknek fenntartott alig több mint félezer férőhely. Van gyermekotthon, ahol a szükségesnél kevesebb a gyógypedagógus. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – egyszersmind gyermekjogi biztos – hivatalból, átfogóan vizsgálta a speciális szükségletű gyermekek szakellátását, mert az egyedi vizsgálatok alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a gyermeki jogok sérelme a gyermekvédelmi szakellátó rendszer hiányosságaira vezethető vissza. A speciális szükségletűnek nyilvánított gyermekek különböző okok – súlyos magatartási, alkalmazkodási, tanulási zavarok – miatt az átlagostól eltérő nevelésre, gondozásra szorulnak. Szabó Máté a szociális és munkaügyi minisztertől részletes tájékoztatást és adatszolgáltatást kért az ilyen gyermekek – kiemelten a gyermekkorú bűnelkövetők – szakellátásáról. Az ombudsman munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak a legsúlyosabb problémákkal küszködő gyermekek speciális otthonaiban, amelyeket a minisztérium működtet. A minisztérium adatai szerint nincs elegendő speciális férőhely, ugyanakkor a biztos megállapította, hogy a rendelkezésre álló férőhelyeknek is csak 60 százalékát használják fel. Az ellentmondásról a biztos újabb magyarázatot kért. Nincs elegendő – a feladatra különlegesen kiképzett – nevelőszülő sem, az ilyen típusú gondozás sehol sem biztosított. Egy-egy speciális gyermekotthonban legfeljebb 40 gyermek helyezhető el. Ezt a létszámot az esztergomi, a kalocsai és – kismértékben – a zalaegerszegi gyermekotthonban is túllépik; a jogszabály szerint önálló szakmai egységek kialakítására lenne szükség. Az esztergomi otthonban a gyermekek 15–20%-a enyhe fokban értelmi fogyatékos, de – státus hiányában – nem tudnak a jogszabályban előírt számú fejlesztő vagy gyógypedagógust alkalmazni.
A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy a meghatározott problématípusok, például súlyos pszichés, illetve disszociális tünetek, pszichoaktív szerek fogyasztása szerint elkülönítetten kell gondoskodni a gyermekek elhelyezéséről. Az intézményvezetők elmondása és a minisztérium statisztikai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy sokszor nem különíthetők el egymástól a tünetek, ezért a gyakorlatban nehezen lehet eleget tenni a törvény feltételeinek. A törvény emellett csak a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú, 14 év alatti, tehát nem büntethető elkövetők elhelyezését írja elő. A gyakorlatban viszont a kategória korántsem csak a speciális ellátásra szoruló gyermekkorúakat, hanem a hasonló gondozást igénylő 18 év alatti gyermeket is magában foglalja. A gyermekkorú elkövetők számáról, elhelyezéséről a miniszter nem is tudott adatot szolgáltatni, mert a „gyermekkorúakra” vonatkozó adatgyűjtést nem végeznek. A vizsgálat megállapította, hogy minden intézményben komoly gond a súlyos pszichés problémák, illetve a drogelvonási tünetek kezelése. A gyermekek jelentős részénél szükség lenne speciális pszichoterápiára. A gyermekpszichiátriák – kapacitás hiányában – nem fogadják a nehezen kezelhető gyermekeket. Kivételesen felnőttpszichiátrián vagy gyermekosztályon látják el őket, de előfordul, hogy az intézetnek kell megoldania a kórházi kezelésre szoruló növendék ellátását. Ezzel a helyzettel az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását követő vizsgálat foglalkozott részletesen. Az ombudsman mindezek alapján több esetben is kénytelen volt megállapítani, hogy sérül a gyermekek kiemelt védelemhez és gondoskodáshoz való alkotmányos joga. A visszásságok orvoslására az ombudsman a szakminiszternek ajánlásokat tett. A törvényi szabályozás és a gyakorlati alkalmazás összhangjának megteremtésére pedig a biztos a törvényi szabályozás módosítását indítványozta. – szt –
CIVIL
PÁLYÁN
14
Közép-dunántúli elnöke van a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének Az elmúlt év elején vezetőségváltás következett be a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületénél, így februártól Monostori Éva (Komárom) látja el a soros elnöki feladatokat. Az egyesület 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy az ország területén összefogja, segítse, fejlessze és terjessze a civil közösségi házakban az állampolgárok aktív részvételén alapuló kultúrateremtő tevékenységet. Ennek érdekében szorgalmazza a finanszírozás, a szakmai tevékenység és az érdekérvényesítés jogszabályi hátterének megteremtését. Az alakuláskor megfogalmazott célkitűzések ma is mérvadóak. Ugyan a kezdeti lelkesedést egy stagnáló időszak követte, azonban az elmúlt évben bekövetkezett változás újra lendületet adott az országos tömörülésnek. Az NCA Demokrácia- és Partnerségfejlesztési Kollégiuma támogatásának köszönhetően júniustól lehetőségünk nyílt az újrafogalmazására. Így került előtérbe a területi képviseleti rendszer újraszervezése, szakmaközi érdek-képviseleti szervként új kapcsolatokat épít a kormányzati szervekkel, megyei és települési önkormányzatokkal, intézményekkel, gazdálkodóegységekkel, illetve mindezek érdek-képviseleti szervezeteivel. A mecenatúrán túlmutatóan a kapcsolattartás és együttműködés új lehetőségeit keresi az üzleti-gazdasági szféra képviselőivel; a civil szféra új ajánlatait fogal-
Pro Háló-hírek Megjelent a proHáló Érték 2009 novemberi Közösségfejlesztés különszáma Ha ma Magyarországon közösségekről beszélünk, akkor legtöbb esetben a civil szervezetek kerülnek a felszínre, holott számtalan informális, nem bejegyzett közösség működik, amelyek számát nem lehet megbecsülni – gondoljunk csak a szomszédsági, lakótelepi kapcsolatokra, a kalákában végzett munkára, az elnéptelenedett falvakban egymást segítő hálózatokra. A civil társadalom Magyarországon sok tekintetben nem képes betölteni alapvető funkcióit, ennek fő oka a társadalom önszerveződő képességének gyengesége, az aktív „közpolgárok” és az erős helyi közösségek hiánya. A fenti problémákra, a társadalmi önszerveződés hiányára, a helyi közösségek gyengeségére próbál válaszokat adni a közösségfejlesztés. Egy tény: a mai nehéz gazdasági helyzetben mind a bejegyzett civil szervezetek és mind az informális közösségek hiánypótló munkát látnak el, hiszen számtalan olyan tevékenységet végeznek, amelyet az állam nem tud felvállalni. Ezen közösségek jelentős társadalmi tőkével rendelkeznek és nagy lehet a szerepük a válság „kezelésében” is, pl. a nehéz helyzetbe jutott emberek mentális és gyakorlati segítésében, a mindennapi helyzetek megélésében. Erről és még számtalan más – a helyi társadalom építésében bevált új kezdeményezésekről, a határon is átnyúló nemzetközi kapcsolatokról, rendezvényekről, fejlesztési programokról – tanácskoztak október 9–10-én Gyulán a Hőforrás Hotelban az ország különböző részéből, Békés megyéből és a határon túlról érkező civil szervezetek képviselői a proHáló és
mazza meg a gazdasági élet szereplői felé. Tevékenységének hatásait, eredményeit folyamatosan vizsgálva elemzi és értékeli az elvégzett munkát, és kijelöli a továbblépés feladatait. A tagszervezetek vezetőinek, tagjainak, önkénteseinek és szakalkalmazottjainak rendszeres, többszintű tematikus képzéseket, tréningeket szervez. A szervezetek között kapcsolatépítési lehetőséget teremt, tapasztalatcseréket és országos fórumokat szervez. Az Európai Unió adta lehetőségeket kihasználva segíti a nemzetközi (régiós és kétoldalú) kapcsolatok építését, valamint nemzetközi tapasztalatcseréket szervez, segíti a határon túli magyarok körében az általa képviselt szakmaiság elterjedését. Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma, valamint a Mobilitás támogatásával novemberben franciaországi partnereinknél, Narbonne-ban újrafogalmaztuk és megerősítettük a két ország közötti szakmai együttműködést, melyet hivatalos keretek között az ifjúsági házak szövetségének 40. születésnapján írtunk alá. Az egyesület második országos tanácskozására – melyet konventként említünk – március 26–27-én Lakitelken a népfőiskolán kerül sor. Itt lehetőségünk nyílik az országos hálózat megerősítésére, a regionális, megyei és kistérségi szövetségek újragondolására. M. Tóth Ágnes a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által szervezett konferencián. Az elhangzottak és a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy civil társadalom nem „épül csak úgy”, szükség van bátorításra, információkra, oktatásra, képzésre, a közösségek anyagi segítésére. Egy-egy helyi fejlesztési folyamat, az állampolgárok aktivizálása minden településen más, hiszen nem egyformák a települések, más múlttal, adottsággal rendelkeznek. Elsajátíthatók viszont olyan, a helyi társadalom fejlesztését elősegítő módszerek, amelyek egyes településeken beváltak és mintaként szolgálhatnak más települések, közösségek számára. Természetesen nem gondolom, hogy a közösségek egyedüli megváltóként fogják megoldani a helyi társadalom ügyeit, csak fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy vannak, léteznek, cselekednek, és hogy tevékenységük jelentős erőforrás lehet egy település számára. A fenti sorok szellemében ajánlom figyelmükbe a proHáló Érték közösségfejlesztési különszámát, amely a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. Reméljük, hozzájárul az Önök munkájának hatékonyabb végzéséhez! Pocsajiné Fábián Magdolna Tartalom: A közösségfejlesztés iránti általános szükséglet – európai perspektíva Partnerségben az önfenntartó vidéki unitárius közösségekért Határon átnyúló településfejlesztés A proHáló hálózat nemzetközi tevékenysége Nemzetközi kapcsolatok, közösségi kezdeményezések Interregionális együttműködés Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepek Rajtunk múlik… – Tordas Határ menti kapcsolatok a népi kézművességben
CIVIL
15
PÁLYÁN
Színházi közönségnevelés a vándorszínészet korában A polgári kultúra és modern nemzeti identitás kialakításában fontos szerepet játszott a magyar nyelvű hivatásos színjátszás, amely 1790-től bontakozott ki. A vándorszíni társulatok évtizedeken át járták a vidéket: a népesebb falvakat, mezővárosokat és szabad királyi városokat. Veszprém megyében az 1810-es évek második felében fordultak meg az első társulatok. Jelenlegi ismereteink szerint Pápán 1817-ben, Veszprémben 1820-ban kezdődött a magyar nyelvű színjátszás. Ahhoz, hogy a vándortársulatok sikeresek legyenek, a közönség nevelésére is szükség volt. Újfajta nyilvánosságot kellett teremteni, amelynek alapelveit Garay János találóan fogalmazta meg a Honművész hasábjain: „Játékszíni publikum között nincs rang, mindegyik néző a maga pénzéért van ott és a maga mulatságára.” A helyi közízlés formálásában meghatározó szerepe volt az értelmiségnek. Pápay Sámuel (1770–1827) uradalmi ügyvéd 1808-ban Veszprémben adta ki magyar irodalomtörténetét – az első rendszeres magyar nyelvű irodalomtörténetet –, amelyben a nemzeti nyelv fejlesztésétől, az akadémia felállításától, a magyar nyelvű sajtótól, a tudományt és mesterségeket elősegítő közintézményektől és „a’ haszonnal mulattató Játékszínektől” várta, hogy Magyarország mielőbb felzárkózik és utoléri a művelt európai nemzeteket. Az 1789-ben alapított veszprémi nyomda 1810-ben nyomtatta ki az Arandó és Miranda vagy-is a’ szerentsétlenséget követi a’ szerentse c. háromfelvonásos vígjátékot, amelyet E. Sz. G. „készített”. A szignó minden bizonnyal Eőri Szabó Gábor pápai ügyvédet rejti, aki a város, a református egyházközség, a pápai református egyházmegye és Veszprém megye közéletében is aktív szerepet játszott. A vígjátékot a színháztörténet Kótsi Patkó János (1763–1842) erdélyi, közelebbről kolozsvári színész, színigazgató, drámaíró és műfordító fordításai között tartja számon, azonban a fordítás valójában Eőri Szabó Gábor munkája. A színművet zenés betétekkel kiegészítve 1813. július 19-én mutatta be a Rondellában a pest-budai magyar színtársulat. A vígjátékra elsőként a veszprémi születésű Horváth Cyrill (1865–1941) cisztercita szerzetestanár, irodalomtörténész hívta fel a figyelmet 1886-ban megjelent könyvében. A jénai egyetemen végzett Ángyán János (1768–1846) veszprémi református lelkész szakkönyvében pedagógiai szempontból közelítette meg az iskola és szülői ház irodalomhoz és művészetekhez való viszonyát, s konzervatív álláspontot foglalt el. A jól kiválogatott „románokat” (regénye-
ket) csak „a nagyobb idejű ifjaknak” engedte volna olvasni szűlői vagy tanítói felügyelet mellett. A „játéknéző helyeket” kisgyermek korban látogathatták, de serdülő korban, amikor „kezdenek az ösztönök ébredezni”, már nem ajánlotta. Úgy vélte, hogy még a legerkölcsösebb darabok is kártékony hatást gyakorolnak. A színpad világa a „valóságnak roszsz oldalról való nézésére” szoktatja az ifjúságot, az ott elhangzott „illetlenségek, fajtalan tzélozások, gyanus, vagy több értelmü kifejezések” felbolygatják testi „indolatjokat”. Azt is helytelenítette, hogy sok színműben az öregek, szülők, tanítók nevetséges színben tűnnek fel. Ezért csak nagyon jól megválasztott darabokat nézzen meg az ifjúság. Egészen más véleményen voltak a következő nemzedék képviselői, akik a kollégiumban a szépirodalom, művészetek szeretetére nevelték a veszprémi református ifjakat. A berlini egyetemen végzett Tarczy Lajos (1807–1881) nemcsak Hegel filozófiáját népszerűsítette, hanem önképző társulatot is szervezett, amelynek segítségével szabadelvű gondolkodásra, az egyéni teljesítmény megbecsülésére és hazaszeretetre nevelte tanítványait. Maga is behatóan foglalkozott irodalommal, műfordítással. A dráma hatásáról írt munkájával 1838-ban díjat nyert a Kisfaludy Társaság pályázatán. A Veszprémben élő nemesi értelmiség tagjai, a katolikus és protestáns lelkészek, a honoráciorok, a vagyonosabb kereskedők – köztük a zsidók – is látogatták a füredi gyógyfürdőt, s a fürdői játékszín, majd az 1831-ben átadott állandó színház, a közelében felépült aréna (nyári színkör) kizárólag magyar nyelvű előadásait. A Sümegen élő színházalapító Kisfaludy Sándor (1772–1844) költő érdemeit Szabó Imre, a veszprémi papi szeminárium aligazgatója is méltatta halotti prédikációjában, amely bizonyítja, hogy a művelt papság idejekorán fölismerte a magyar irodalom és művészet nemzeti kultúrában betöltött szerepét. A reformkorban már a német eredetű városi polgárságot is áthatotta a hazafias szellem. Ennek köszönhető, hogy a két Tripammer fiúból is Szigeti néven magyar színész lett. Bizonyos, hogy először a Veszprémben fellépő magyar társulatok ébresztették fel bennük a színpad világa iránti érdeklődést. Thália nemcsak őket, hanem a lányokat is megbabonázta. Jelenlegi ismereteink szerint az első veszprémi származású színésznő a katolikus Kállay Teréz volt, aki 1853-ban, 26 évesen Békés vármegyében, Szegedy (Klement) Sándor 10 tagú társulatában játszott, s éppen „elváló perben állt” férjével, Kállay Ferenccel. Hudi József
CIVIL
PÁLYÁN
Támogatóink:
16
Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink:
A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.
CivilTech Program Szoftver- és hardveradományok közhasznú szervezeteknek Pályázzon most! Ha szervezete közhasznú vagy kiemelten közhasznú Ha rendelkeznek számítógépekkel, de nincsenek megfelelő szoftvereik Igényelhet Régi operációs rendszere helyett újat (pl, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) Legális irodai szoftvercsomagot Egyéb szoftvereket (pl. honlapkészítő vagy tervezőprogramokat) Hálózat építéséhez szükséges hardvereket, szerverprogramokat Mit kell tennie? Regisztráljon a www.civiltech.hu portálon, és küldje be egyoldalas pályázatát! Eredményes pályázat esetén rendelje meg a szükséges Microsoft és Cisco szoftver- és hardveradományokat! Van-e valamilyen költsége a részvételnek? Az adományozó partnerek által felajánlott termékek ingyenesek. A rendeléskor egy egyszeri szolgáltatási díjat kell megfizetni, amely a program fenntartási költségeihez járul hozzá és a rendelt szoftver piaci értékének max. 4–8%-a. Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház Veszprém Megyei Civil Szolgáltató Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. 88/401-110
[email protected]
Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www.ciszokveszprem. hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.k-dunantul. hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva. Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. Nyitva tartás: Hétfő: 8.00–17.00 Kedd–csütörtök: 8.00–16.00 Péntek: 8.00–14.00
