Pest megyei területfejlesztési fórum. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft

Pest megyei területfejlesztési fórum

Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

Megyei területfejlesztési hatáskörök

1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

2011. évi CLXXXIX. törvény (önkormányzatok)

2. A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje A területfejlesztési tanácsok megszűntek, jogutódjai a megyei önkormányzatok! 3. Központi területfejlesztési tervezési szakmai koordináció / támogatás / ellenőrzés

2011. évi CXCVIII. törvény (területfejlesztés és rendezés)

Eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése


KONCEPCIÓ „teljes tervezés” a megye egészére

PROGRAM számon kérhető „vállalás”

Teljes tervezés: • társadalom, gazdaság, környezet egyaránt • bármely ágazat, ami a megyének fontos • nem csak a közszférának szól gazdasági szereplők, civil szervezetek egyházak stb. elképzelései is • határokon átnyúló tervezés

Program = elfogadójának számon kérhető vállalása! • Tudni kell a pontos tárgykört – Jelenleg még előkészítés alatt a megyei szintre utalt fejlesztési témák köre. • Programozni csak ismert forrásra lehet – Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése 1. Humánerőforrás-fejlesztés 2. Gazdaságfejlesztés 3. Környezet és Energia 4. Közlekedésfejlesztés 5. Területi fejlesztések - Kevésbé fejlett régiók 6. Területi fejlesztések - Közép-Magyarország 7. Technikai segítségnyújtás [1449/2012. (X. 16.) Korm.határozat]



Miért aktuális a tervezés?

• 15 év telt el a megyei területfejlesztési koncepció megfogalmazása óta (önmagában elég indok lenne • Gazdasági válság: az eddigi folyamatok megakadtak, a trendek megtörtek, az új helyzetre reagálni kell


• Pest Megye Önkormányzata új szerepköre területfejlesztés • Felkészülés a 2014-2020 közötti EU támogatási időszakra (OTK/OFK, operatív programok), emiatt a legsürgetőbb, de nem emiatt a legfontosabb !

Miért tervezünk?



• Közösen kigondoljuk, hogy milyen Pest megyében szeretnénk élni 2030-ban • Javítani tudjuk az itt élő egyének és közösségek életfeltételeit • Ennek érdekében javítani tudjuk a megye gazdasága teljesítményét • Munkahelyeket teremtsünk, visszaszerezzük a belső piacokat, segítsük a vállalkozások fejlődését • Célirányosabb vidékfejlesztéssel segítsük a leszakadó térségek felzárkóztatását • Javítsuk a települések, a megye egésze térszerkezetét, a közlekedési feltételeket • Felelősebben gazdálkodjunk a természeti erőforrásokkal • Alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozás hatásaihoz • Segíteni tudjuk a leszakadó társadalmi rétegeket • Együttműködés jöjjön létre a térségi szereplők, így Pest megye és Budapest, Pest megye és a környező megyék, a közszféra és a gazdaság, a civil szféra között • Az eddigi, több területen spontán fejlődést tudatos jövőformálással váltsuk fel • Létrehozzuk azt az intézményrendszert, és a térségi szereplők kapcsolatrendszerét, amely képes menedzselni a térségünkben végbemenő folyamatokat.

Pest megyei területfejlesztési koncepció

KONCEPCIÓ Hogyan tervezzük a jövőt?

Helyzetfeltáró rész Jelen realitás

Célrendszer jövőkép (javaslattevő szakasz) Kívánatos jövő

Kiknek szól? Gazdaság szereplői, közszféra, civil szervezetek … (a társadalom egészének) Kikkel tervezzük? A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján, de attól szélesebb körben, a formális egyeztetéseken túl informális „intézményesítéssel” – partnerségi terv alapján Nem csak a tervezés időszakára, hanem hosszú távú partneri viszony, kapcsolati háló Hogyan tervezzük? Politikai közösség által (megyei közgyűlés) legitimált értékválasztás alapján, a társadalom bevonásával. Mit tervezünk? Nem „kívánságlista”, hanem az értékválasztás mentén kijelölt megye-specifikus fejlesztési irányok.

Pest megyei területfejlesztési koncepció

A MENEDZSELÉS világa (Pest megye új szerepe)

Kívánatosj JÖVŐ

Jelen realitás

különbség

akciók KÍVÁNATOS VÁLTOZÁS

Országos és megyei tervezés menetrendje

2012

2013

társadalmasítás

elfogadás

Nemzeti Fejlesztési Koncepció (OTK/OFK)

megyei területfejlesztési koncepciók helyzet-feltárás egyeztetésre kész

célrendszer egyeztetésre kész

Partnerségi Szerződés tervezése Operatív Programok tervezése

Megyei programozás Szept.

Nov.

Ápr.

Jún.

Önálló Pest megye – a közös régió hátrányai és az önálló régió indokai

A források többsége (63,6%-a) várhatóan 2014-2020 között is is a „legfejletlenebb” térségekbe fog jutni (1. célterület – GDP 75% alatt ) „Átmeneti régiók” (2. célterület – GDP/fő értéke 75% és 90% között) Jelenleg a KözépMagyarországi régió ide tartozik „Fejlettebb régiók” (3. célterület – GDP/fő értéke 90% fölött)

Budapest és Pest megye „közös” régiója 2014-2020 között ide tartozik !

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.cfm


Célterületek

Várható támogatás milliárd euró

részaránya

Érintett lakosság millió fő

részaránya

Egy főre jutó támogatás euró

1. Kevésbé fejlett régiók

162,6

63,9%

119 200 000

23,9%

1 364,09

2. Átmeneti régiók

38,9

15,3%

72 400 000

14,5%

537,29

3. Fejlettebb régiók

53,1

20,9%

307 100 000

61,6%

172,91

254,6

100,0%

498 700 000

100,0%

Összesen



 



 

A megnövekedett önerőt nem tudják a pályázók biztosítani Nem lesznek elérhetőek olyan támogatások, amelyek Pest megye egyes területein égetően szükségesek (alapvető infrastrukturális beruházások csak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban lesznek elérhetőek) Ha a főváros környezete lemarad a fejlesztések terén, ez az egész országra nézve hátrányos. Pest megye periférikus területei még jobban leszakadnak. A Pest megye számára elérhetetlen források lehívása országos szinten bizonytalanná válik. Nem kerül tehát kihasználásra Pest megye támogatás-felszívó képessége, miközben az ország egészében gondokat okoz a rendelkezésre álló keretek megfelelő felhasználása.




Kisebb támogatásintenzitás (max. 50%)



A források felhasználási köre korlátozott régiókategóriánként a minimumarány



A források felhasználási köre korlátozott (2): ERFA esetében a források min. 80%-át max. 3 tematikus célterületre kell felhasználni (K+F+I, kkv-k, alacsony széndioxidkibocsátású gaz- daságra történő átállás)



Megvalósulás földrajzi helye szerinti jogosultság – lehetőség az OP területén kívüli művelet finanszírozására – max 15% (ERFA, KA)



Eltérő besorolású régiók allokációi közti átcsoportosításra legfeljebb 2% erejéig lenne lehetőség

(1):

ESZA

esetében

52%

Valamennyi régiót érintő problémák:  Tagállami allokáció a GDP mindössze 2,5%-a (Magyarország: csökkenő GDP (?), kedvezőtlen árfolyamok) – a magyar allokáció akár 20%-kal is csökkenhet  ÁFA főszabályként nem elszámolható költség (Magyarország 27% !)  Teljes tagállami allokáció 5%-át egy kötelezően felállítandó, tagállami szintű ún. teljesítménytartalékba helyeznék át, amely csak 2020-ban lesz felhasználható (induláskor csak 95%-ra tervezés)  Az ERFA-források 5%-át kötelezően fenntartható, városok által meghatározott fejlesztési célokra kellene elkülöníteni, kezelése a tagállam által kiválasztott városé Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.cfm

25% 20%

Területfejlesztési források kistérségi eloszlása Uniós források kistérségi eloszlása 2004-2011. év között

15%

Pest megyében összesen: 337,8 Mrd Ft 10% 5% 0%

25%

20% 15% 10% 5% 0%

Hazai források kistérségi eloszlása 2004-2011. év között Pest megyében összesen: 24,1 Mrd Ft

Pest megyei területfejlesztési koncepció – helyzetfeltáró megállapítások

Pest megye rövid helyzetértékelése  Pest megye Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége  Központi szerepet tölt be az ország gazdaságában, központi szerepet kíván betölteni Budapesttel együtt a közép-európai versenytársak között [nagyrégiós csomópont (HUB) és globális kereskedelmi/elosztó központ (KAPU)]  Agglomerációban nagy népsűrűség, dinamikusan növekvő lakosságszám  Térszerkezet: Főváros központi szerepe, centrális hálózati elemek, M0, nemzetközi repülőtér, Duna stb.  Természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűség  Kiváló adottságok a feldolgozóipar, turisztika, kereskedelem, logisztika, kreatív ipar, az oktatás, tudásgenerálás tekintetében  Duális gazdaság jelensége: alacsony jövedelmezőség, tőke és kapacitáshiány, kedvezőtlen piaci pozíció, termelési és tulajdonosi szerkezet  Magas vállalkozásszám, de elmaradó teljesítmény  Agglomeráción kívüli térségek mutatói az országos átlagnak megfelelők vagy annál rosszabbak, növekvő munkanélküliség  Hiányos kapcsolatok a az egyes térségek között (közlekedésben is) Mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás visszaesése


Pest megye gazdasági sajátosságai 10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000

Bruttó hozzáadott érték összesen, 2009 [millió Ft] (Forrás: KSH)

6 000 000 5 000 000 4 000 000

3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a, Budapest GDP-je az országos átlag 248%-a(!) Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg.

Egy főre jutó GDP: országos átlag= 2 674 760 Ft; vidéki átlag= 1 947 950 Ft; Pest megye= 2 133 000 Ft; Budapest= 6 155 000 Ft


Pest megye gazdasági sajátosságai

Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a, Budapest GDP-je az országos átlag 248%a(!) (2010)

Egy főre jutó GDP változása 2008-2010 között 6% 4% Tolna

2%

Budapest

Egy főre jutó GDP változása

0%

Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg.

Hajdú- Bihar

Országos átlag

-2%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

-4%

Komárom- Esztergom Csongrád

Somogy Jász- Nagykun- Szolnok

-6%

Győr- Moson- Sopron Heves Borsod - Abaúj- Zemplén

Nógrád

-8%

Országos átlag Budapest nélkül

Vas Veszprém

Baranya

Bács- Kiskun

-10%

Békés Zala

Fejér

-12% Pest

-14% -16% 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

Egy főre jutó GDP (ezer Ft)

Egy főre jutó GDP: országos átlag= 2 674 760 Ft; vidéki átlag= 1 947 950 Ft; Pest megye= 2 133 000 Ft; Budapest= 6 155 000 Ft



Információ, kommunikáció

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint Pest megyében, 2009

Ingatlanügyletek Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás

Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Közigazgatás, védelem; oktatás; humánegészségügyi és szociális ellátás

Építőipar

Feldolgozóipar

Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat


Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megye egy foglalkoztatottra jutó GDPje az országos átlag 74%-a, Budapest esetében 200%a! A (Budapesten kívüli) vidéki átlagnak megfelelő a szolgáltatási szektor aránya.

Egy foglalkoztatottra jutó GDP: országos átlag= 7 074 040 Ft; vidéki átlag= 5 282 310 Ft; Pest megye= 5 282 270 Ft; Budapest= 14 556 400 Ft


Pest megye gazdasági sajátosságai Pest megyében a külföldi tőke aránya a második legnagyobb (81%) megyék közül. A regisztrált társas vállalkozások aránya az összes vállalkozásból a második legnagyobb Budapest után.

1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma: országos átlag= 69,77; vidéki átlag= 61,41, Pest megye= 72,36, Budapest= 109,53 Külföldi tőke aránya: országos átlag= 59,01%; vidéki átlag= 62,64%; Pest megye = 81,55%; Budapest= 55,94%



Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és a vállalkozássűrűség összefüggése (Forrás: KSH)

Érdi kt. Dunakeszi kt. Pilisvörösvári kt. Szentendrei kt. Budaörsi kt. Váci kt. Ráckevei kt. Veresegyházi kt. Gödöllői kt. Szobi kistérség Nagykátai kistérség Ceglédi kistérség Aszódi kistérség Monori kistérség Gyáli kistérség Dabasi kistérség

Budaörsi kistérség a vállalkozássűrűsége a legmagasabb az egész országban, két és félszer annyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma, mint a Szobi kistérségben. Az átlag alatti vállalkozássűrűséggel rendelkező kistérségekben általában magas a mezőgazdaságban, az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, és alacsony a szolgáltatással foglalkozók aránya. A fejlettebb kistérségekben a szolgáltatások dominálnak.


Pest megyei térségi gazdasági profilok

Versenyegyházi-Gödöllői versenyképességi-innovációs pólus • Teljesítménye kiugró – az export intenzitása, a csúcstechnológia ipar részaránya mellett jelzésértékű a lakásépítés, vagy a vitalitási index adata. • A fővárosi K+F szolgáltatok igénybevétele erős, értékteremtő kapcsolatot jelez. Gödöllővel együtt innovációs és növekedési pólusa lehet a térségnek. • A Gödöllői kistérség erős innovációs képességet mutat, komplex teljesítménye meghaladja például Miskolc teljesítményét, tudás generálásában a Győri kistérséget. • Országos jelentőségű feldolgozóipari és technológiai központok lehetnek a jövőben – nagyvállalatai mellett a vállalkozási aktivitásnak köszönhetően. A „Feltörekvő”– Dabasi kistérség • A tradicionális ipar mellett a hazai tulajdonú vállalkozások magas aránya a jellemző. • Az ipari parkok gazdaságszervező erővel bírnak, bár fejletlenek; és a közép- valamint nyugat-dunántúli régiókhoz képest alacsony a külföldi működő tőke betelepülése. • Exportteljesítménye emelkedik, ez a tény, és az életminőséget, a „puha” versenyképességet meghatározó tényezők (pl. szélessávú internetelőfizetések) egy hosszabb távon is kedvező fejlődési dinamika lehetőségét vetítik előre. Innovációs-vállalkozói öv - Budaörsi, Érdi, Pilisvörösvári és Szentendrei kistérségek • Aktív vállalkozói térség. • A tudás generálásában, kihasználásában, valamint olyan jellemzőkben erősek, amelyek a kreativitás és a tehetség jelenlétéhez, illetve megtartásához szükségesek. • Az övezet gazdasági-kulturális értelemben, továbbá a turizmus révén is nyitott a Főváros, a külföld és a szomszédos kistérségek felé. • Élenjár az információs és kommunikációs technológiák kihasználásában; • ígéretes a tudás-intenzív szolgáltatások fejlődése, valamint a kreatív iparban meglévő potenciál. • Városhálózatok jellemzik – és általában is a hálózatok – informális és formális vállalati kapcsolatok viszonylagos erőssége, gyakorisága.



Útkereső – Cegléd (Nagykőrös, Abony) • A hazai tulajdonú vállalkozások átlagon felüli aktivitása. • Fejlődését, szerepét, jelenlegi és lehetséges profilját inkább a megye határon túli térségek befolyásolják. • Egészségiparban – termálvíz –, illetve a turizmusban a kistérség kínálata szorosan összekapcsolódik a szomszédos megyékben élő emberek keresletével. • Sajátos helyzetéhez szervesen hozzátartozik a hagyományos élelmiszeripar „útkeresése”, • Az új, ígéretes területeken mintaértékű megoldásokkal egy jelentős lépést tegyenek meg a megkülönböztető erővel bíró profil, valamint a helyi gazdaság diverzitásának erősítése érdekében (ld. Újszilvás megújuló energetika). Transzformációs térség – Vác és térsége • Egyelőre nem kapcsolódik szervesen a Veresegyházi/Gödöllői pólushoz. • Korábban meghatározó pozíciója az iparban erodálódik, törékeny – annak ellenére, hogy az egy főre jutó külföldi működő tőke az egyik legmagasabb, és a GE világítástechnika mellett vezető elektronikai, autóipari gyártók, beszállítók települtek le. • Nagy jelentőséggel bír, hogy az európai gazdasági válság mellett milyen egyéb strukturális tényező (elhelyezkedése, a Szobi és a Rétsági kistérségek (valamint a szlovák határterületek) gazdasági teljesítménye, vagy más körülmények) magyarázhatják a kistérség gazdasági fejlődésének megtorpanását.

„Fehér folt” – Aszód és Nagykáta kistérségei • Alacsony vállalkozási és innovációs aktivitás, gyenge innovációs képesség és hasznosítás. • Hiányzik, vagy hiányos az ipari parkok hálózata, és alacsony a külföldi működő tőke aránya, mennyisége. • Jelenleg a helyi gazdaságintegrációja és fejlesztése is kihívást jelent – annak ellenére, hogy az országos átlaghoz mérten jó a rendelkezésre álló termőterület minősége. • Kifejezetten kedvezőtlen a helyzet a Tápió mentén • A viszonylag kedvezőtlen demográfiai helyzet a komolyabb mértékű elvándorlás lehetőségét is magában hordozza.



„Gateway” – Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor • A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén nem terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségében) illetve nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es) mentén. • A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet – irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek – részeként valósul meg. • Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc nemzetközi reptér egyedülálló adottságot jelent a megkülönböztető erővel bíró fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. A a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban. „Rekreációs övezet” – Ráckevei, és Gyáli kistérség déli része, Szob • a Ráckevei és Gyáli kistérségek ide tartozó területein az országos átlagnál jobb, illetve kiváló földek találhatóak – kifejezett gazdasági teljesítmény nélkül. • A Ráckevei-térség kapcsolatai hiányosak, a lakó és rekreációs ingatlanok fejlesztése nem eredményezett tartós gazdasági aktivitást – a Duna-ág rendre elmaradó kotrása akadályozza a jelentősebb megalapozott turisztikai projektek, beruházások elindítását. • Az infrastrukturális fejlesztések, valamint a szolgáltatások innovációja elkerülhetetlennek tűnik a turizmusban – a lehetőségektől (kerékpár, lovas, zarándoklat) ugyanis messze elmarad a térség teljesítménye, miközben a spontán szuburbanizáció következményeitől sem teljesen mentes ez a terület sem.



Pest megyében a K+F ráfordítások elmaradnak az országos átlagtól, a GDP arányában pedig az átlagnak mindösszesen fele.

Egy lakosra jutó K+F ráfordítás: országos átlag= 30 530 Ft; vidéki átlag= 14 060 Ft, Pest megye= 11 130 Ft, Budapest, 108 910 Ft 1000 lakosra jutó Internet előfizetések száma: országos átlag= 346,4; vidéki átlag= 327,4, Pest megye= 363,49, Budapest= 436,77


Pest megye mezőgazdaságának sajátosságai

Mind az állatállomány, mind a zöldség és gyümölcstermelés tekintetében folyamatos csökkenést figyelhetünk meg, miközben a kínálati árak növekednek.

A termőterület igen elaprózott, ami a termelők horizontális integrációját teszi szükségessé. A horizontális és vertikális integrációra irányuló aktivitás kismértékű.


Pest megye – vidékies térségek, vidékfejlesztés

Pest megye vidékies térségeinek közös problémái:  kevés a helyi munkalehetőség, ezért a kvalifikált munkaerő máshol kamatoztatja tudását;  a munkába járás közlekedési feltételei sok helyen nem megfelelőek;  nő az álláskeresők száma,  a vállalkozások többsége forráshiányos, kevés a szolgáltató jellegű vállalkozás;  a termelési infrastruktúra alacsony fejlettségű;  a helyi termékek piacra jutása nehézkes;  a települések elöregedő tendenciát mutatnak, megtartó-képességük gyenge;  a fiatalkorúak helyi kulturális, sportolási, szórakozási lehetőségei erősen korlátozottak, az ehhez tartozó létesítmények leromlottak;  a helyi közösségek forráshiányosak, nem elég aktívak


Pest megye turisztikai sajátosságai

Keresleti szegmensek: • • • • •

Megye lakossága, amely a fővárosból betelepülők következtében folyamatosan nő Hétvégi ház tulajdonosok Kirándulók (nem töltenek el éjszakát a megyében): aktív és kulturális turisztikai motivációval Szabadidős turisták (legalább egy éjszakát eltöltenek a megyében), főképp Budapestről Üzleti turisták, akik konferencián, képzésen vagy egyéb szakmai rendezvényen vesznek részt


Pest megye közlekedési sajátosságai A nemzetközi és országos kapcsolatok (elérhetőség) alakulása – a megye, mint jó földrajzi hely.  nemzetközi repülőtér nem tudott gócponttá válni, földi megközelítése nehézkes  vasúti pályaudvarok rossz állapota  Túlzsúfolt úthálózat  Duna lehetőségei kihasználatlanok

A fővárossal való kapcsolatok alakulása – a megye, mint erős, kooperatív, együtt-működő térség.  elővárosi és a városi közlekedési hálózatok nem alkotnak integráns rendszert  közlekedési szolgáltatók között nincs menetrendi és tarifa harmonizáció A belső térségi kapcsolatok alakulása – a megye, mint hatékony, erős kohéziós tér.  közlekedési szerkezete alapvetően sugaras szerkezetű és főváros irányú, hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés  nem mennyiségi, inkább minőségi hiányosságok


Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai


Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai

Vác 6,4 %

Szentendre 5,8 %

Gödöllő 6,9 %

Zsámbék 9,4 % Budaörs 5,0 %

Monor 8,0 %

Érd 6,6 %

Ráckeve 6,5 %

Dabas 8,5 %

Nagykáta 9,8 %

Cegléd 9,2 %


Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai Regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma 2001-2011. közötti időszakban (Forrás: NMH) 7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0

2001

2003

2005

2007

2009

2011


Pest megye foglalkoztatási-munkaerőpiaci sajátosságai Regisztrált pályakezdő álláskeresők havi átlagos létszáma 2001-2011. közötti időszakban Pest megyében Zsámbék Ráckeve Sz.szentmiklós Nagykáta Monor Dabas Budaörs

Vác Szentendre Nagykőrös Gödöllő Érd Cegléd 0

50

100

2011

150

2009

200

250

300

350

2007

2005

2003

2001

400

450

500


Pest megye demográfiai sajátosságai


Pest megye demográfiai sajátosságai Belföldi migráció egyenlege, 2000-2010 Budapest Zala

20000

Pest

15000

Vas

Bács-Kiskun

10000 5000

Győr-Moson-Sopron

Csongrád

0

-5000

Veszprém

Békés

-10000 -15000

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

-20000

Vándorlási egyenleg alakulása Pest megyében Fejér

Hajdú-Bihar

Tolna

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya

Forrás: KSH

Heves Nógrád

Nulla

Migrációs egyenleg 2000

Migrációs egyenleg 2010


Pest megye oktatási rendszerének sajátosságai

Tanulók aránya az adott régió lakosságának százalékában Közép-Európa régióiban 2008-2010 között 40,0 35,0

Tanulók aránya (%)

30,0 25,0 20,0 15,0 2008

10,0

2009 5,0

2010

0,0

Régiók


Pest megye oktatási rendszerének sajátosságai Főváros-központúság érvényesülése az oktatásban Bölcsődei ellátás a megye településeinek kb. 2/3-ában nincs Óvodai ellátáspontosan azokban a körzetekben, régiókban a legkevésbé hozzáférhető az ellátás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Alapfokú oktatás: tendenciaszerűen csökken a gyereklétszám, emiatt intézményhálózati racionalizálások szükségesek. Középfokú oktatás: a fővárosban tanulók 36%-a megyei lakos. Felsőoktatás feladatellátása Budapesten koncentrálódik, néhány felsőoktatási intézmény kihelyezett kara, illetve a SZIE található Pest megyében.

A megye gimnáziumaiban tanulók létszáma (9-13. évfolyam)


Pest megye oktatási rendszerének sajátosságai Felnőttképzés: az európai tendenciával megegyező folyamat, hogy hazánkban is a magasabb végzettséggel rendelkezők vesznek részt aktívabban a képzésben. Arányaiban a nyugat-európai államokhoz képest kevés a felnőttképzésben résztvevők száma.


Pest megye egészségügyi ellátórendszere

Fekvőbeteg-ellátás: kapacitáscsökkentések miatt, a lakossági szükségletek egyre nehezebben elégíthetőek ki.

Járóbeteg-ellátás: képes kielégíteni a megyei igényeket. Alapellátás: jelentős elmaradás a háziorvosok számában.


Pest megye egészségügyi ellátórendszere

Egy háziorvosra jutó lakosok száma (fő), 2010. év

Vidéki átlag (Bp. nélkül)

Országos átlag

2 081,74 2 027,15

Járóbeteg-ellátás: képes kielégíteni a 2 605,39 megyei igényeket.

Pest Komárom-Esztergom

2 193,04

Fejér

2 185,23

Somogy

Fekvőbeteg-ellátás: kapacitáscsökkentések miatt, a lakossági szükségletek egyre nehezebben elégíthetőek ki.

1 837,84

Budapest

1 802,17

Baranya

1 787,47

Alapellátás: jelentős elmaradás a háziorvosok számában.


Pest megye - területhasználat

A település-szerkezeti tervekben kijelölt, de még fel nem használt lakóterületek nagysága (barna színnel), illetve gazdasági területek nagysága (lila színnel)


Pest megye - térszerkezet

kiemelt szerepkörű központok: Cegléd, Érd-(Százhalombatta), Gödöllő, Vác, Szentendre; központok: Budaörs, Dabas, Nagykáta, Monor, Ráckeve-(Kiskunlacháza);

térségi és agglomerációs központok: Aszód, Budakeszi, Dunakeszi-Fót, Gyál, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék; mikrotérségi központok: MendeSülysáp, Örkény, Szob-(Vámosmikola), Tápiószele, Tura.

Hálózatosodás oldja az egyközpontúságot. Tengely menti szerveződés erősíti. Kaleidoszkóp-szerű sokszínűségből, egyéniegyedi arculatú identitáskörzetekből ötvöződött Pest megye.


Dualitás a térszerkezetben is: Csapágyvárosok Növekvő Budapest „gravitáció”

Függőség felszámolása / oldása Policentrikus / Heteropolis-rendszer felé Középvárosok megerősítése- szerepeik „újratöltése”


Lehetséges jövő-célok

A párbeszéd intézményesítése, a menedzselés megalapozására, a hálózatosodás érdekében hozzunk létre, építsünk kapcsolatokat Várjuk a javaslatokat, elképzeléseket a vágyott , vagy lehetséges, valószínű jövőre vonatkozóan Folyamattervezésre kívánunk átállni és a beérkező javaslatok alapján forgatókönyveken , szcenáriókon keresztül elemezni a valószínű jövőt.


Fejlesztés lehetséges főbb irányai

Cél: a térség kiegyensúlyozott, versenyképes, innovatív fejlesztése a megye társadalma egésze jólétének növekedése érdekében.

Több lábon álló gazdaságfejlesztés • Munkahelyteremtés • Jobban építeni a 3 milliós helyi piacban rejlő lehetőségekre, a piaci pozíciók visszaszerzése • Tőkevonzó képesség javítása- befektetői helyszínek célirányos megteremtése, a megye logisztikai helyzetében rejlő lehetőségek tudatosabb kihasználása • Egyes térségek sajátosságainak, belső adottságainak jobb kihasználása, • A leszakadó térségek felzárkóztatása a vidékfejlesztési eszközök fókuszáltabb felhasználásával is • A mezőgazdasági adottságok jobb kihasználásával, élelmiszeripar újrapozícionálásával, a helyi gazdaság fejlesztésével • A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása • Hálózatok, klaszterek erősítése, építve a rendkívül nagy vállalkozássűrűségre • KKV-k forráshoz jutásának segítése, technológiai korszerűsítés, management ismeretek megszerzésének segítése, a szolgáltatói környezet javítása • Tudás-ipar, high-tech iparágak fejlesztésének ösztönzése, a jövő húzóágazatainak támogatása




Térszerkezet és infrastrukturális ellátottság, a települési épített környezet minőségének javítása • Agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése • P+R parkolók építése • Haránt irányú utak építése • M0 körgyűrű befejezése • Leromlott utak helyreállítása, kerékpárút-hálózat fejlesztése • Duna-hidak építése • Felszíni vízvezető rendszerek megépítése




Humánerőforrások fejlesztése • Oktatás, egészségügy, szociális ellátás minőségének javítása • Oktatási, nevelési intézményhálózat racionalizációja, infrastruktúra fejlesztése • Szakképzésben a piaci igények figyelembevétele, felnőttképzés • Leszakadó társadalmi rétegek újraintegrálása • Egészséges életmódra nevelés • A család, a közösség mint érték

Természeti környezet megőrzése, klímapolitika • Tudatosabb, önkorlátozó természet-gazdálkodás, vízgazdálkodás • Nagyobb hangsúly helyezése a hulladékgazdálkodásra, az újrahasznosításra, • Szigorúbb fellépés a környezetszennyezés minden formája ellen, • Programok a települések külterületeinek megtisztítására és állapotának megőrzésére • Programok a klímaváltozás hatásainak kezelésére • Energiahatékonyság javítása, energia függőség csökkentése, megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása

Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségek: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. 1052 Budapest, Városház utca 7. Kuszák Miklós dr. Popovics Gábor - irodavezető ügyvezető Tel.: 20/262-42-01 Tel.: 233-6855 Tel .: 233-6808; Fax.: 233-6884 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Pest megyei területfejlesztési fórum. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft

Recommend Documents