FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft
IX. évfolyam, 2008/2. szám
A tartalomból: Bolygónkért kampányoltak - Greenpeace-aktivisták aláírásgyűjtő akciója Veszprém belvárosában
Jó, de nem reménytelen - Felmérés az önkormányzati döntéshozatalról és a helyi demokráciáról Fehérváron
Vitafórum a fejlesztési források elosztásáról - A találkozó célja az akcióterv megismerése és véleményezése Civil a Pályán – időszaki kiadvány
Ifjúsági közösségfejlesztés Komáromban - A toleráns osztályokban zökkenőmentes a tanítás
Pályázati figyeló
cap.indd 1
Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (
[email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Fehér János, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém
Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2008. nov. 5-én adtuk nyomdába.
2008.11.06. 11:46:16
CIVIL
PÁLYÁN
2
Negyedik helyen a rendszerváltás óta Új helyre, a Balatoni útra, egy benzinkút és a vízügyi igazgatóság közti irodába költözött a Fejér Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A jelenlegi központ kiesik ugyan a „fősodorból”, de – szemben a korábbi helyszínnel – legalább akadálymentes. 2005 márciusától egészen október 1-jéig a Fejér Megyei Művelődési Központban, ismertebb nevén a Barátság Házában működött a civil szervezetek szövetsége. Elekes Zsuzsa, a szervezet nemrég megválasztott új vezetője elmondta, hogy ott a bérleti szerződés még az előző vezetés idején lejárt, s az utóbbi időben nem volt érvényes bérletük. Mikor kiderült, hogy menni kell, elsősorban olyan helyszínt kerestek, ami akadálymentes, és fontos szempont volt az is, hogy a nyitva tartást ne másik intézmény szabja meg. A CISZ új helyén, a Balatoni út 8. alatt 300 négyzetméteren tudott berendezkedni, saját parkolási lehetősége és két rendezvényterme is van. Az iroda alig öt percre van a belvárostól, s ami elsőre nem tűnik annak, még előnyére is válhat – közvetlenül a Jancsár utcai autóbusz-végállomás mellett található. Az iroda, éppen úgy, mint eddig, civil szervezeteknek nyújt majd szolgáltatásokat: dokumentumok elkészítésére, fűzésére, bekötésére van lehetőségük, de a civilek jogi, gazdasági tanácsokat is kaphatnak, és ingyenes internet-hozzáférést is igénybe lehet venni. A megyei civil szövetség megszokhatta a költözést. Néhány civil szervezettel együtt a rendszerváltás óta most már a negyedik helyen van. A Várkörúton lévő egykori Népfrontszékházból egy 1998-as megállapodás alapján előbb az Ady Endre utcai Civil Házba költöztek. Egyébként már akkori költözésük is hasonló körülmények között, kapkodva történt. A Várkörúton lévő egykori Népfront-székházból, ahol a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is helyet kapott, ugyanígy, egyik napról a
másikra kellett eljönniük. Az épületet ugyan az előző kormányzati ciklus közepén megpályáztatták, de a kiírást visszavonták. Az akadálymentes helyről aztán 2005 márciusában kellett a megyei művelődési központba, ismertebb nevén a Barátság Házába költözniük. Erre azt követően került sor, hogy a Civil Házat tulajdonosa, a Fejér Megyei Önkormányzat közel 90 millió forintért eladta egy cégnek. Bár a nonprofit szervezetek évek óta tudták, hogy az értékes belvárosi ingatlanban nem húzhatják ki a világ végezetéig, a hír két eredménytelen értékesítési kísérlet után legtöbbjüket váratlanul érte. A civilek, akik egy 1998-as megállapodás alapján kerültek a most megszűnő Civil Házba, feleakkora területet kaptak csak, mint amekkorát otthagytak. Nagyobb baj volt, hogy a Barátság Háza színházterme alatti részt felújították ugyan, de mivel az épületnek abban a szárnyában nem lehet a helyiségeket kerekes székkel megközelíteni, a szolgáltatásokból sokan kimaradnak. Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége, Székesfehérvár, Balatoni út 8. sz. Nyitvatartási idő: hétfő: 7.30–16.00 óráig kedd: 7.30–18.00 óráig szerda: 7.30–16.00 óráig csütörtök: 7.30–16.00 óráig péntek: 7.30–13.30 óráig Eddigi elérhetőségeik élnek tovább: Tel.: 22/506-186, 22/506-187, Fax: 22/506-186, E-mail cím:
[email protected] KEM
A fõszerkesztõ jegyzete
GYÓGYÍTÓ SZAKEMBEREKRE VAN SZÜKSÉG Olvasóink bizonyára tapasztalták, hogy egy ideig nélkülözniük kellett lapunkat, ám nem tűntünk el végleg: sajnos mi is forráshiánnyal küzdöttünk, ám sikerült orvosolnunk a problémákat. Ahogy mostanában észlelhető, a civil szféra is száz sebből vérzik, s hiányoznak a jó „orvosok” és főleg a mindenki számára elérhető, megfizethető, hatásos gyógyír! A helyzet azért nem olyan rossz, látva például azt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram elektori választása kapcsán milyen sok szervezet jelentkezett be. Legalábbis a mi régiónkban. Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy az NCA gyógyítható, csak fel kell tárni a sebeket. Talán azt is többen tudják, ezeket a sérüléseket javarészben nem mi, civilek okoztuk, így csak reménykedni lehet, hogy a gyógyítás folyamatába más oldalról is bekapcsolódnak, és újra egészséges lesz egyik legnagyobb hazai forrásteremtő rendszerünk! Rajtunk valószínűleg nem múlik. Feltételezhetően úgy fogjuk jövő év elején megválasztani a testületek tagjait, hogy azok hiteles, megbízható, felelősségteljes képviselőink legyenek, akiknek emberi jó tulajdonságai mellett megjelenik a szakértelem, a civil szféra iránti elkötelezettség is. Persze a fenti gondolatmenetet folytatva, jó lenne, ha értenének egy kicsit az „orvosláshoz” is, mert a kuruzslókból (sajnos az élet minden területén) lassan Dunát lehet rekeszteni. Varga Endre
cap.indd 2
2008.11.06. 11:46:16
CIVIL
3
PÁLYÁN
Munkahelyet teremtett az egyetértés Elhelyezkedni is segítenek Tizenöt megváltozott munkaképességű munkavállaló kezdett dolgozni egy októberben átadott, a Konszenzus Alapítvány által létrehozott szolgáltató központban Székesfehérváron. A egykori Köfém Szállóban lévő helyiségben a nyáron csődbe ment, pécsi központú UWYTA Kht. Fejér megyei igazgatóságának munkatársai kaptak munkát. Több ezer sorstársuk nincs ebben a szerencsés helyzetben. A Köfém-lakótelepi alapítványi helyiségekben néhány hete még a víz csorgott a falon, a dolgozók kiszolgáló helyiségeiben kerékpárok voltak. Október első napjaiban azonban az öt megyében jelen lévő Konszenzus Alapítvány szociálpolitikai tevékenységének kedvezményezettjei kezdhették meg munkájukat. Az itt dolgozók főleg számítógépes munkával, honlapkészítéssel és -feltöltéssel, adatrögzítéssel és telefonos ügyfélszolgálati tevékenységgel jutnak keresethez. A központban a fogyatékkal élő, de dolgozni akaró emberek számára az elhelyezkedést elősegítő szolgáltatások is elérhetőek – mondta Petróczi Ferencné, az alapítvány kuratóriumának titkára. A gyermekekre is szeretnének kiemelkedő figyelmet fordítani, a kialakított fejlesztőszobával. A Konszenzus Alapítványt 1996 júliusában hat, a szociálpolitikai fejlesztésekben tevékenykedő magánszemély alapította. A nonprofit szervezet főbb céljai a szociálpolitika, szociális munka, intézmények, egyesületek tevékenységének segítése, a segítségre szoruló gyermekek, fiatalok, felnőttek, időskorúak, fogyatékkal élő személyek támogatása, a fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci és társadalmi integrációja, a kulturális hátrányok mérséklése, a társadalmi élet területén megjelenő érdekkülönbségek, érdekellentétek, konfliktusok feloldása. A célok megvalósítása érdekében több szervezeti egységet hoztak létre, és az alapítvány tevékenységei is folyamatosan bővültek. Jelenleg Heves, Nógrád, Fejér megyékben és Budapesten működik önálló alapítvány. A szervezetek közül elsőként a Fejér megyei szervezet vállalta fel a hátrányos helyzetű, elsősorban megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Székesfehérváron a Konszenzus Alapítvány Szolgáltató Központ tevékenységét három szakterületre fokuszálja. Az első terület a szakmai koncepció szerint az informatikai és a szellemi munkát igénylő feladatkörökben történő foglalkoztatás. Ezen a területen azok a megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak, akik informatikai tudásukat folyamatosan fejlesztették, részt vettek szakmai továbbképzésekben, tanfolyamokon, és idegen nyelvet is legalább alapfokon elsajátítottak. Az alapítvány kiemelten kíván foglalkozni azokkal a gyermekekkel, akiknek mozgásfejlesztésre, képességfejlesztésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tanulásban, és felnőtt korukban képességeik szerinti munkát találjanak. A harmadik kiemelt területe az alapítványi központ tevékenységének a megváltozott munkaképességgel, fogyatékossággal élő és dolgozni akaró emberek számára az elhelyezkedést segítő szolgáltatások biztosítása. Az alapítvány a fehérvári modellkezdeményezéssel gyakorlatilag megmentette a pécsi központú UWYTA Kht. Fejér megyei
cap.indd 3
igazgatósága korábbi, megváltozott munkaképességű munkatársainak munkahelyét. A UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.-t – mint neve is mutatja, a United Way szervezettel együttműködve – 1995-ben alapította Fonai László. A Baranya Megyei Bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba, 2000. február 1-jétől pedig célszervezeti kijelöléssel rendelkezett. A több mint 1000 fő megváltozott munkaképességű, jellemzően 50–67%-os munkaképesség-csökkenéssel bíró munkavállalót foglalkoztató szervezet idén nyáron ment csődbe, miután a szaktárca nem írta alá az erre az évre szóló támogatási szerződést arra hivatkozva, hogy a kht.-nak rendezetlenek a munkaügyi kapcsolatai.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) hivatalos álláspontja szerint a munkáltató nem felelt meg egyes jogszabályi feltételeknek, amelyek előírják, hogy csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkáltatónak nyújtható költségvetési támogatás. Mindez többek között azt jelenti, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a céget nem sújthatták jogszabálysértés miatt jogerősen munkaügyi bírsággal. Az UWYTA Kht. esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2006-ban 1 millió forint, 2007-ben 300 ezer forint összegű munkaügyi bírságot szabott ki munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértés és túlórapótlék-elmaradás miatt. (A Civil a Pályán információi szerint ez egészen pontosan azt takarja, hogy 2006-ban a nagyatádi telephelyen 12 helyett 13 órát túlóráztak a dolgozók, a jegyzőkönyvek szerint a saját beleegyezésükkel, pihenőnapon kellett megrakni egy kamiont, hogy megmaradjon a 70 fős varroda. A plusz egy óra miatt a munkaügyi felügyelőség megbírságolta a kht.-t.) Az SZMM mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a támogatás megtagadásáról döntött, a tárcának ilyen esetben nincs mérlegelési joga – szögezi le a tárca június 3-án kelt közleménye, amely szerint Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter utasítást adott, hogy a tárca szakemberei kezdjenek tárgyalásokat az UWYTA alkalmazottainak továbbfoglalkoztatásáról, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató védett szervezetekkel és civil szervezetekkel. KEM
2008.11.06. 11:46:16
CIVIL
PÁLYÁN
4
Bolygónkért kampányolnak A Greenpeace Magyarországon és Veszprémben Veszprém belvárosában szeptember közepén Greenpeace-pólós fiatalok állították meg a sétálókat. Ennek apropóján Dóci Gabriellát, a szervezet magyarországi irodájának sajtószóvivőjét kérdeztük.
Veszprémben a jövőnkért – Milyen apropóból jöttek Veszprémbe az aktivisták? – A Greenpeace júliusban országjáró körútra indult Energia(forradalom) országjáró túra – 1000 szél túra címmel. Az országos túra küldetése a megújuló energiatechnológiákról és energiahatékonysági lehetőségekről szóló ismeretterjesztésen és bemutatón túl, hogy Magyarországon is lehetővé váljon minimum 1000 megawatt szélenergiát rendszerbe állítani a lehető leghamarabb, valamint hogy megváltozzon az a mai képtelen helyzet, ami ellehetetleníti a magyar szélenergia, illetve a magyarországi megújuló energiás és energiahatékonysági szektor jelenét és jövőjét! Magyarországon a tudományos ismeretek szerint az átlagnál nagyobb mértékben és hamarabb következhetnek be az éghajlatváltozás katasztrofális következményei. Kérdés, hogy az átlagnál majdnem másfélszer veszélyeztetettebb országként vajon mennyire készülünk fel a kihívásokra? A Greenpeace túráján végre új szelek kezdenek fújni megyéink többségében. Mindannyiunk felelőssége, a polgármesterektől a hatóságokon át a lakosokig, hogy 5–10 év múlva is ki tudjuk fizetni otthonaink kivilágítását, méghozzá zöld áramból, s hogy meg tudjunk venni elegendő klímabarát fűtést, hőenergiát is. A fenntartható, decentralizált energiagazdálkodáshoz vezető úton a ma használtnál ezerszer tisztább energiákkal kell eljutnunk az ezerszer jobb jövőig, az ezerszer versenyképesebb Magyarországig! A túra során 15 megyeszékhelyet kerestünk fel, köztük Veszprémbe is ellátogattunk. A programjaink között voltak bemutatók (majd' 7 méter magas, 2,7 m átmérőjű szélturbina és napelemes rendszer), szél- és napenergiás hűsölés, infosátor kiállításokkal, interaktív játékok és kérdőív nem csak gyerekeknek, napelemes játékok, napszakács stb. Kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk a helyi megújuló energiákról és energiatakarékossági lehetőségekről szakértők részvételével. – Mennyi aláírást sikerült gyűjteniük és mi lesz az aláírások sorsa? – Veszprémben közel háromszázat, a túra során összesen 5020at, ami folyamatosan bővül az online petíciók aláírásával, ami az alábbi link alatt található: http://www.greenpeace.hu/index. php?m=peticio&alm=2&peticio=4
A szervezetről – Mivel foglalkozik a Greenpeace, és mióta működik irodája Magyarországon? – A Greenpeace egy nemzetközi, független, konfrontatív, globálisan kampányoló környezetvédelmi szervezet, amely bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémák megoldására helyezi a hangsúlyt. Minden országban és régióban, ahol a Greenpeace jelen van, a helyi törvényeknek és nonprofit
cap.indd 4
szervezeteknek megfelelő jogi személyiségként működik. Magunk között ezeket a jogi személyiségeket NRO-knak hívjuk (Nemzeti Regionális Irodák). Minden NRO tagja a Greenpeace Internationalnek (GPI), amelynek Amszterdamban van a központja. Az NRO-k és a GPI közötti kapcsolatot különböző licenszszerződések szabályozzák. Ezen szerződések alapján minden NRO önállóan működik. A magyar iroda a Greenpeace bécsi központú közép-kelet-európai regionális szervezetéhez tartozik. A GP CEE a közép-kelet-európai régióban kilenc országban van jelen, a budapesti iroda mellett vannak még kampányirodák Pozsonyban, Varsóban és Bukarestben is. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 2002 júniusában nyitotta meg magyarországi irodáját. Az elmúlt évek alatt a szervezet nemcsak országos ismertségre tett szert, hanem – környezetvédelmi kérdésekben – a lakosság véleményét is befolyásoló erővé vált. A kilenc magyar munkatárs tevékenységét közel 30 000 adományozó és több száz aktivista segíti. Az eltelt évek során hazánkban a szervezet fellépett a Tisza védelmében, a génmanipulált élelmiszerek és vetőmagok elterjedése ellen, felhívta a figyelmet a paksi atomerőműben bekövetkezett problémákra, valamint óceánvédelmi kampányának eredményeképp Magyarország tagja lett a bálnák védelmét garantáló nemzetközi testületnek, a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsnak. Az aktivisták Magyarországon és Romániában is több alkalommal, látványos akciókkal hívták fel a figyelmet a romániai Verespatakra tervezett aranybánya lehetséges veszélyeire. A Greenpeace legemlékezetesebb magyarországi fellépése a Zengőre tervezett NATO-lokátorhoz kapcsolódik. A Civilek a Zengőért Mozgalommal, a védegylettel és az MTVSZ-el alkotott szövetség meg tudta óvni a Zengő fáit és védett növényeit a környezetet veszélyeztető katonai beruházásától. Az utóbbi két évben a globális éghajlatváltozás erősödése miatt energia/klíma kampányunk került előtérbe. Elkészítettük az Energiaforradalom – A fenntartható energiagazdálkodás Magyarországon a 21. században című tanulmányunkat, amely alternatív energiapolitikai út hazánk számára. Konferenciát szerveztünk, és a tanulmánnyal összhangban 15 várost érintő országjáró körútra indultunk. Harcolunk a Rába további szen�nyezésének megakadályozásáért. Stop Szmog kampányunkban a légszennyezés csökkentését tűztük ki célként. GMO kampányunkban pedig a genetikailag módosított növények termesztésére és a vetőmagok árusítására vonatkozó tilalmat kívántuk megerősíteni és támogatni. – Milyen a Greenpeace elfogadottsága, támogatottsága hazánkban? – A Cognative Kft. 2008-ban készített közvélemény-kutatása alapján a Greenpeace még mindig messze a legnépszerűbb zöld civil szervezet Magyarországon. A kutatásból kiderül, hogy a Greenpeace-t 20%-ban nevezték meg mint környezetvédelmi szervezetet, míg a második helyezett csak 12%-ot kapott. Aktív támogatóink száma 10 ezer felett van, mintegy 30 ezer ember támogatta az elmúlt hat évben akár egy forinttal is tevékenységünket. – Hány aktivista dolgozik Magyarországon a szervezetnek? – 1400 ember jelentkezett Greenpeace-aktivistának, akik helyi, tematikus csoportokban segítik munkánkat. A Greenpeace
2008.11.06. 11:46:17
CIVIL
5 magyar kampányaiban vesznek részt, előadásokat tartanak, rendezvényeken képviselik szervezetünket. Veszprémben nincs helyi csoportunk, ha szükséges, akkor keressük a helyi környezetvédő szervezeteket, vagy aktivistáinknak azt tanácsoljuk, hogy segítsék az ő munkájukat is (mint pl. a Csalán, www. csalan.hu). – Kampányaik országonként más témájúak, vagy az egész Földre kiterjedőek szoktak lenni? – A Greenpeace alapvetően egy nemzetközi mozgalom, így kampányaink 80%-ban nemzetközi témájúak, természetesen ezeknek mindig vannak magyar vonatkozásaik is, így azokat sokszor a hazai vagy a környező országokban megjelenő problémák kapcsán vetjük fel. Célunk hazai és nemzetközi szinten, hogy ráirányítsuk a döntéshozók figyelmét a fenyegető veszélyekre, továbbá hogy nyomást gyakoroljunk rájuk a gyors és határozott lépések megtétele érdekében. Meggyőződésünk, hogy a környezetszennyezés nem ismer határokat, és globális szervezetként sokszor hatékonyabban tudunk fellépni a környezet védelmében. Hiszen legtöbbször működik Greenpeace-iroda ott, ahol a szennyezés történik, ahonnan a cég származik, ahol részvényeseinek többsége él, ahol a környezetszennyezésnek még komoly hatása lehet. – Mennyire fogékonyak az emberek a Greenpeace javaslataira Magyarországon? – Szembesítő, konfrontatív akcióink mozgósítják az embereket, és a közvélemény nyomásának köszönhetően tudunk változásokat elérni. A magyar környezetvédelem sok évtizedes múltra tekint vissza, és rengeteg a véleményünkre nyitott ember. Noha nagyon nehéz a gazdasági szempontok kizárólagosságát és állandó elsőbbségét védő embereket meggyőzni, mégis muszáj, mert
a környezet védelmére fordított erőfeszítések megtérülnek. Ha nem cselekszünk, akkor élhetetlenné válhat bolygónk. A magyar lakosság az európai átlagnál sokkal inkább tisztában van azzal, hogy a legfenyegetőbb környezeti katasztrófa a klímaváltozás. Tudjuk, hogy az emberi tevékenység és egyéni életmódunk jelentősen felerősíti azt. A Kárpát-medence a klímaváltozás által jobban fenyegetett térségek közé tartozik. (lásd: http://www. greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=5199 )
Egy nyitott szervezet
partneri kapcsolatok kialakítása, a civil érdekérvényesítés hatékonyabbá tétele. A szeptemberi közgyűlésen újrafogalmazták a kerekasztal céljait. Ezek a következők: civil szervezetek összefogása, hatékony információáramlás és konzultációs lehetőség biztosítása, civil szervezetek érdekeinek képviselete, egységes véleményezés és javaslattétel, közös rendezvények szervezése, szakmai háttér biztosítása a civil szervezeteket érintő önkormányzati döntések véleményezésére, hasonló profilú szervezetek közötti kapcsolat kialakításának segítése, rendszeres kapcsolat és együttműködés az önkormányzattal. A célok megvalósítása érdekében pedig a következő feladatokat kell elvégezni: tevékenységek összehangolása, programok koordinálása, évenkénti civil nap megrendezése, állásfoglalás és véleménynyilvánítás a város civil szervezetei (polgárai) szempontjából fontos és szélesebb közösséget érintő kérdésekben, a tagok érdekképviselete, a tagok érdekérvényesítő képessége érdekében fórumok, tanfolyamok szervezése, pályázatok írása a programok támogatása érdekében. – Természetesen 2009-ben is lesz civil nap – nyomatékosította az elnök. – A megrendezéséhez szükséges pénz már megvan pályázatokból. Veszprém polgármesterével, Debreczenyi Jánossal már beszéltem arról, hogy jövőre is a civil nap keretében kellene átadni a civil díjat, és arról is szó volt, hogy ha az önkormányzat támogatná a rendezvényt, akkor a résztvevőknek egy-egy apró, de értékes emléktárgyat tudnánk ajándékozni. er
A Veszprémi Civil Kerekasztal közgyŰlése A Veszprémi Civil Kerekasztal szeptember 30-ai közgyűlésén újraválasztották Vass Tibor elnököt és Farkas László alelnököt. Az új alelnök Gadár László, az új titkár pedig Miklós Ágnes lett. Vass Tibor irányítja a szervezetet, Farkas László tartja a kapcsolatot az önkormányzattal, Gadár László írja a pályázatokat (az ő sikeres pályázatának köszönhetően kaptak támogatást a civil napra), Miklós Ágnes pedig nagyon jó szervező, igazi lelkes civil. – A 38 szervezetet számláló kerekasztal nyitott szervezet: nem alapszabályhoz, hanem alapelvekhez tartják magukat a tagjai – mondja Vass Tibor. – Így előfordulhat például az is, hogy egy közgyűlésen olyan résztvevő is szavazhat, aki nem valamely tagszervezetet képviseli, hanem esetleg csak egy, a kerekasztallal szimpatizáló egyesületet. A szervezet már a 2006. márciusi közgyűlésén elfogadta azokat az alapelveket, amelyek alapján működik. Ebben olvasható többek között, hogy a Veszprémi Civil Kerekasztal nyitott, tevékenységéhez a Veszprém területén működő civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak írásbeli szándéknyilatkozatuk megtételével, ezen túlmenően a Veszprémi Civil Kerekasztal tagszervezetei hálózati együttműködés keretében kívánják elősegíteni a civil szervezetek egymás közötti, valamint az önkormányzattal való kapcsolatok továbbfejlesztését. Célja a
cap.indd 5
PÁLYÁN
A legsürgősebb feladatok – Melyek a legsürgősebben megoldandó feladatok Magyarországon, amelyek komolyan veszélyeztetik környezetünket? – A klímavédelem érdekében az energiaszektor teljes átalakítása úgy, hogy a fosszilis és nukleáris energiahordozók használata helyett az energiahatékonyságra és a helyben hasznosítható megújuló energiaforrásokra helyezzük a hangsúlyt. Határokon átnyúló környezetszennyezés is veszélyezteti életminőségünket, ivóvízbázisunkat, mint pl. a Rába-ügy vagy Verespatakon a cianidos aranybányászat lehetősége. A génmódosított növénytermesztési tilalom fenntartása környezetvédelmi és gazdasági szempontból is nagyon fontos érdekünk. – Legközelebbi kampányuk? – Az Energiaforradalom országjáró túra ugyan véget ért, de a kampányunk még folytatódik, hiszen mi is készülünk a decemberi poznani klíma-csúcstalálkozóra, ahol sorsdöntő kérdéseket tárgyalnak meg a világ nagyhatalmai a klímavédelemmel és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban. er
2008.11.06. 11:46:17
CIVIL
PÁLYÁN
6
Jó, de nem reménytelen A polgárok elégedettek, de nem nagyon látják át az önkormányzati döntéshozatalt Meglepő eredményt hozott egy, a szeptember 22–28-a között megrendezett Állampolgári részvétel hete elnevezésű program keretében készült felmérés Székesfehérváron. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Helyi Demokrácia Audit című kutatásának adatai szerint a válaszolók közel 81 százaléka elégedett volt azzal, hogy a városban mennek a dolgok, nagy részük azonban a 2006-osnál kevésbé látta átláthatóbbnak az önkormányzati döntési mechanizmusokat. A válaszadók szerint a médiumok a két évvel korábbinál erősebb önkormányzati, városvezetői befolyás alatt állnak. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet az Echo Network HDA (Helyi Demokárcia Audit) programjának keretén belül rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét – tájékoztatott Domokos Tamás módszertani vezető. A kutatóintézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott, 18 éven felüli székesfehérvári lakossal készítettek telefonos interjút standard kérdőívek segítségével. A mintavételből eredő kisebb elétéréseket több szempontú matematikai súlyozással korrigáltuk, így a minta pontosan reprezentálja Székesfehérvár város teljes felnőtt, vezetékes telefonnal rendelkező lakosságát. A kutatási beszámolóban közölt adatok hibahatára az egyes kérdésekre válaszolók számától függően +/– 3-5 százalék. A kutatók a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően abból indultak ki, hogy a városi közhangulat egyik fokmérője az, mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. Ezzel kapcsolatban a HDA 2006-os adatfelvétele nagyfokú elégedettséget mért, a válaszolók 10 százaléka nagyon, további 75 százaléka inkább elégedett volt akkor, kritikus véleményt 15 százalék fogalmazott meg. 2008-ban a fehérváriak 15 százaléka nagyon, 66 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a városban mennek a dolgok, s 19 százalékuk inkább elégedetlen vele. Jellemző változás, hogy 2006 óta a férfiak és a fiatalok elégedettsége nőtt, a nőké és a középkorú, illetve idősödő lakosoké pedig csökkent. A város tekintetében – ha összehasonlítjuk a helyzetet az előző évekkel – a lakosok döntő többsége, 58 százaléka nem lát érdemi változást, szerintük ugyanúgy mennek a dolgok. Azok, akik szerint idén jobban mennek a város ügyei, a minta 27 százalékát teszik ki, míg az ellenkező póluson egytizedük található. 2006-hoz képest e kérdésben kismértékű pozitív elmozdulás tapasztalható. A nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek az átlagnál kritikusabb véleményt fogalmaztak meg e kérdésben.
cap.indd 6
Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a Fehérváron élő emberek, 2006-ban megoszlottak a vélemények, 7 százalékuk szerint teljesen, további 53 százalékuk szerint inkább ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, negatív véleményt formált viszont 28 százalékuk, s minden tizedik lakos bizonytalan volt. Idén a bizonytalanok aránya a felére csökkent, s ugyanakkor felére csökkent azoké is, akik szerint az önkormányzatnál teljesen ismerik, hogy mit szeretnének az itt élő emberek. Az 53 százalékos inkább pozitív vélemény is 47 százalékra csökkent, miközben azok aránya, akik szerint csak kicsit vagy egyáltalán nem ismerik az emberek szándékait, véleményét, 44 százalékra nőtt. A 30 év alattiak ennél is rosszabb véleménnyel vannak (–6 pont), míg az idősek sokkal elégedettebbek (+14 pont). Ezek után nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy mennyire veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben az itt élő emberek igényeit, szintén inkább negatív ítélet született, mindössze 4 százalék mondta, hogy teljesen és további 39 százalék válaszolt inkább igennel, míg a többség úgy érzi, hogy csak kismértékben vagy egyáltalán nem veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben az emberek igényeit. A 2006-ban mért –4 pont idén –8 pontra csökkent. Hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban. Míg 2006-ban 45 százalékuk szerint teljesen vagy nagyrészt nyomon követhető, a lakosok számára átlátható volt a döntéshozatal folyamata, addig idén már csak 37 százalékuk nyilatkozott így, s 29 százalékuk úgy foglalt állást, hogy kismértékben, 20 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem látható át az, hogy hogyan születnek a döntések az önkormányzatnál. Az is informatív, hogy a bizonytalanok aránya is nőtt 6 százalékponttal. A helyi demokrácia helyzete más településekhez képest a megkérdezettek közel fele szerint jobb Székesfehérváron, a pozitívan nyilatkozók aránya 5 százalékponttal nőtt két év alatt, ugyanakkor azok aránya is nőtt 5 százalékponttal, akik szerint rosszabb, vagyis differenciáltabb lett a véleménystruktúra. A kutatói hipotézis szerint a demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. A lakosok 42 százaléka úgy érzi, egyáltalán nem, 49 százaléka pedig csak kismértékben tud beleszólni abba, ahogy a városban zajlanak az ügyek, s mindössze minden tizedik választópolgár érzi úgy, hogy nagyrészt van bele-
2008.11.06. 11:46:19
CIVIL
7 szólása a dolgokba. E tekintetben negatív tendencia tapasztalható, mert 2006-ban még a polgárok fele formált pozitív véleményt. A válaszokból látszik, hogy szinte minden dimenzióban romlott a lakossági megítélés. Szembetűnő, hogy míg a civil szervezetek városi döntésekbe való bevonására százfokú skálán 56 pontot adtak a lakosok, addig idén már csak 42 pontot, s hasonlóan sokat romlott annak megítélése, hogy a lakosok aktívan részt vesznek-e saját városuk életében. Az önkormányzati képviselők és a lakosság kapcsolatában nem érzékelnek változást a lakosok, s jellemzően úgy gondolják, a lakosok nem szólhatnak bele az őket érintő döntésekbe. A helyi demokrácia kiemelt összetevője a helyi média függetlenségének kérdése. 2006-ban a lakosok többsége a helyi médiatermékeket inkább függetlennek tartotta az önkormányzattól és a város vezetésétől, azok közül is elsősorban a Fehérvár Televíziót és a Fehérvár Rádiót (78–80 százalék) kell kiemelni, s jellemzően egyedül a Fehérvári Polgárnál vélték többen úgy, hogy szerkesztése nem független a város vezetésétől (40 százalék). 2008-ban azonban már – a két rádiót kivéve – minden vizsgált médiatermék esetében erősebb önkormányzati, városvezetői befolyást vélnek a lakosok, mint 2006-ban. Különösen sokat, 22 százalékpontot romlott a lakosok szerint a Fehérvári Polgár függetlensége, de a Fehérvár Tv és a Fejér Megyei Hírlap tekintetében is 16–19 százalékponttal romlott a lakosok véleménye.
PÁLYÁN
Sokat javít a helyzeten, hogy Felelősen Fehérvárért elnevezéssel Székesfehérvár önkormányzata elindított egy programot, amely új alapokra helyezheti a kapcsolatot a fehérváriakkal, az itt dolgozó vállalatokkal, munkatársaikkal, a városban bejegyzett aktív, tenni akaró, a közösség érdekeit szolgáló civil szervezetekkel, az önkormányzati és egyéb fenntartású nevelési, oktatási intézményekkel és a környező települések vezetőivel. Erről a programról minden ötödik fehérvári lakos hallott már valamit saját bevallása alapján. Idén ősszel szeptember 20-a volt Székesfehérvár felelősségnapja. Egy nap, amikor szervezetten mindenki saját belátása, saját anyagi lehetőségei, fizikai állapota, segítő szándéka szerint jót cselekedhetett a városrészért, az ott élő emberekért. Erről a rendezvényről a lakosok 28 százaléka értesült, ám a lakossági részvétel ennél alacsonyabb volt, a megszólított lakosok mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vett az akcióban, elsősorban a 60 éven felüliek. A kutatás során természetesen megkérdezték arról is a fehérváriakat, hogy milyen konkrét városi kérdésekről vagy problémákról kellene társadalmi vitákat szervezni Fehérváron, miről kellene az emberek véleményét kikérni. A legtöbb válaszoló az utak, útszakaszok felújításáról, a közbiztonság kérdésköréről, valamint a közlekedés szervezéséről rendezne lakossági vitákat. KEM
Nem látva is látszani Döntéshozói kerekasztal az érintettek érdekében A Vakok és Gyengén Látók Veszprém Megyei Egyesülete szeptember elején egy kerekasztal-megbeszélést hívott össze a helyi döntéshozók számára, Nem látva is látszani címmel. A kerekasztalt az országos szövetség sikeres pályázata révén tudták megszervezni minden megyében, így Veszprémben is. – Tízéves az esélyegyenlőségi törvény – mondja Szőke László, a veszprémi egyesület elnöke. – A törvény egyes pontjaiban foglaltak ugyan megvalósultak, de nagyon sok még a hiányosság, és a helyi döntéshozók nem tudják, mit várunk el tőlük. Erre a megbeszélésre azért volt szükség, hogy közvetlenül nekik mondjuk el, hogyan segíthetnének vak és gyengén látó embertársaikon. Közel harminc szervezet képviselőjét hívtuk meg, és örömünkre 25 meghívott el is jött: közintézmények vezetői, polgármesterek, pénzintézetek, valamint az egészségbiztosító képviselői. Az egyesület elnöke szerint az akadálymentesítés lenne nagyon fontos a vakok és gyengén látók számára, ami esetükben azt jelenti, hogy az autóbuszokon működjön a megfelelő és hangos tájékoztató rendszer, a gyalogátkelőknél szintén, az intézményekben a felvonók kezelőfelülete legyen alkalmas arra, hogy egy vak vagy gyengén látó ember is tudja kezelni, fontos volna a lépcsők felfestése. Mindezen túl nagyon lényeges a személyi segítés, ami semmibe sem kerül, pusztán az intézményben dolgozók jóindulatán múlik. A megyei kórházban például dolgozik egy személyi segítő, aki az ilyen betegeket elkíséri vizsgálatra, segít nekik kitölteni az iratokat. A kerekasztal meghívottjai nyitottak voltak a javaslatokra, az
cap.indd 7
pedig a jövő titka, hogy ezekből mi fog megvalósulni. A Vakok és Gyengén Látók Veszprém Megyei Egyesülete egyébként 2004-ben alakult. Korábban az országos szövetségen belül léteztek a megyei szervezetek, de a centralizált szervezeten belül nem rendelkeztek önálló jogalanyisággal. 2004 szeptemberében az országos küldöttgyűlés döntött arról, hogy megalakuljanak a megyei egyesületek, amelyek már önálló jogi személyiségek, ily módon maguk is pályázhatnak, szerződéseket köthetnek. A veszprémi egyesület például évente több százezer fonrinttal tudja ily módon kiegészíteni a központi költségvetési támogatást. Az egyesületnek jelenleg 608 tagja van, akiknek többsége vak, 8–10 tagtárs pedig gyengén látó. Az egyesület nemcsak a látási fogyatékossággal kapcsolatos problémák megoldásában segít tagságának, hanem pályázatírásban, nyomtatványok kitöltésében, tájékoztatja a tagokat a jogszabályváltozásokról, javaslatokat továbbít az önkormányzatok felé szociális támogatásokra. Az egyesületnek hét kistérségi csoportja (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota, Zirc, Veszprém) van azért, hogy helyi szinten is adott legyen a tagság számára a lehetőség az érdekérvényesítésre. Minden kistérségben háromfős vezetőség dolgozik. Ők a helyi önkormányzatoktól, illetve más szervezetektől kapnak helyiséget ügyfélfogadásaik megtartásához. A veszprémi egyesület maga is rendszeresen ír ki pályázatokat (legutóbb például segédeszközökre lehetett pályázni), ezen túlmenően pedig az egyesület a közösségi élet szervezésében is főszerepet vállal. re
2008.11.06. 11:46:20
CIVIL
PÁLYÁN
8
Öreg ember nem vén ember Több pénz kellene az idősekkel foglalkozó civileknek A társadalmak demográfiai összetétele változik, világszerte növekszik az idősek aránya, ezért egyre nagyobb szükség van arra, hogy az emberek ebben az életkorban is aktívan részt vehessenek a társadalom életében, s ne jelentsenek tehertételt senkinek – véli Thomas Nofre, az Idősek Világszervezete (FIAPA) elnöke. Az 1982-ben Bécsben alakult szervezet szeptember utolsó hétvégéjén Budapesten és Székesfehérváron tartotta tanácskozását. A rendezvényen, amelyre a világ 70 országából közel háromszáz résztvevő érkezett, Orsós Éva, a Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetségének az elnöke úgy fogalmazott: az idősödéssel késő csak időskorban foglalkozni, s habár e területen nélkülözhetetlen a civil szervezetek szerepe, az állam sem hagyhatja magára az embereket. A szemléletváltás egyik roppant fontos eleme az öregedési folyamat menedzsmentjének menete. Ez teszi lehetővé, hogy az életben minél tovább őrizhessük meg az élet minőségét, ebben az egyént nem lehet magára hagyni, s e területen minden szektornak van felelőssége – szögezték le a résztvevők. Nagyon fontos, hogy vannak-e olyan támogató programok és szolgáltatások, amelyek ebben segítenek. A társadalomnak is fontos, hogy az emberek minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon aktívak, amihez elengedhetetlen az élethosszig való tanulás, de talán e kettőnél is fontosabb lenne az öngondoskodás. Akinek vannak megtakarításai, ismerete arról, hogy ezeket hogyan forgassa eredménnyel, az kevésbé kiszolgáltatott, és nagyobb az esélye arra, hogy jó minőségben éljen aktív kora után. Az idősszervezetek szerint szükség van kormányzati intézkedésekre, és nagyon fontos felelősségük van az önkor-
mányzatoknak, a piaci szektor szereplőinek és a nonprofit szervezeteknek, illetve e szektorok közti együttműködésre lenne szükség. Az államnak érdemes úgy módosítani az adójogszabályokat, hogy azok hozzásegítsenek az öngondoskodáshoz vagy az egészség a megőrzéséhez. Ehhez számos példa van Írországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, az Egyesült Királyságban. Ma már vannak olyan civil szervezetek, amelyek lehetőséget biztosítanak az időseknek a közéletben való részvételre, szabadidejük eltöltésére, ezeknek a szerveződéseknek azonban a mainál több forrásra lenne szükségük – hangzott el. Nagyon fontos természetesen a piaci szektor jelenléte is – hangsúlyozta Orsós Éva. Az Életet az Éveknek szövetség pár éve kezdeményezte a Magyar Szállodaszövetségnél az idősbarát szálloda cím adományozását, s azt is, hogy vizsgálják meg az idősek üdülési szokásait. Először kicsit mosolyogtak, kételkedtek, mert úgy számoltak az idősekkel, mint akiknek ezekre a szolgáltatásokra nincs szükségük, főleg azért, mert pénzük sincsen rá. Ezek az elemzések azt mutatták meg, hogy egy jövedelem szempontjából ötfokozatú skálát tekintve a legjobb anyagi helyzetűek körében is megtaláljuk az időseket. Lehet, hogy nem ők vannak a legnagyobb százalékos arányban, de jelen vannak. Ugyanúgy megtaláljuk őket a legszegényebbek között is, bár meglepő módon nem ők vannak e csoportban legnagyobb arányban, azaz nem lehet az időseket a szegényekkel azonosítani. Az is kiderült, hogy az időseknek az üdülés során nagyon érdekes szokásaik vannak, és ennek a tudásnak a birtokában lehet szolgáltatásokat fejleszteni nekik. KEM
A Nemzeti Csúcs és a magyar civil szektor helye A rendszerváltás óta leghosszabb ideje hivatalban levő miniszterelnök Nemzeti Csúcsra hívta az ország mindazon szervezeteinek a vezetőit, amelyeket fontosnak tartott a globális pénzügyi és gazdasági (végső soron persze morális) válság kezelésében és elviselésében. A meghívottak között szerepeltek a kormány, a törvényhozás, a munkaadók, a munkavállalók, az önkormányzatok szövetségei, az MTA, az AB, az ÁSZ képviselői, az aktív és az egykorvolt miniszterelnökök, házelnökök, MNB-elnökök és persze a sajtó. Volt, aki elfogadta a meghívást és volt, aki nem. A magyar nonprofit szektor (továbbá a kisebbségek, az egyházak, s ha már nemzeti a csúcs: a határokon túli szervezetek) véleményére a miniszterelnök nem volt kíváncsi, de a meghívottak számára sem tűnt fel senkinek a civilek hiánya. Hiba volt. Végső soron bizalmi válságról lévén szó, nem ártott volna, ha a közvélemény által viszonylagosan leghitelesebbnek tartott, a rendezvénynek is helyet adó MTA-t nem sokkal követő
cap.indd 8
civil szféra hangja eljut az ország vezetőihez és a közvéleményhez. Az összejövetel aligha hozott használható elemet a válságkezelésbe. Tulajdonképpen mindenki hozta a maga formáját, és semmi olyan nem történt, ami utólag indokolta volna azt, hogy egy egyébként csodálatos őszi szombaton valaki hat órát szenteljen életéből a programnak. A kormányzati felelősséget ilyen módon megosztani szándékozó miniszterelnök gesztusáról annak a tanárnak a teljesítménye juthatott az ember eszébe, aki készületlenül érkezve az osztályba, mulasztását egész órai feleltetéssel kompenzálja. Hogy milyen szerepe lehetett volna a civil képviselő jelenlétének a Nemzeti Csúcson? A résztvevők hosszú ideje ismert, viszont bizonyos szubkultúrákban tabunak számító olyan kérdésekről beszéltek, mint például a piac mindenhatósága. Ki-ki szerepének megfelelően elmondta, mit csinálna máshogyan, mint a jelenlegi kormány, megnevezett néhány kiadáscsökkentő és bevételnövelő tételt, és szó esett még a lakosság közteherviselő képességéről is. Szó esett még azon, többnyire
2008.11.06. 11:46:20
CIVIL
9
PÁLYÁN
Hátrányba kerülhetnek a régió civil szervezetei Nonprofit szervezetek a régiós forrásokért Veszélybe került annak a lehetősége, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységét és megerősödését szolgáló pályázati kiírások szülessenek a regionális fejlesztési forrásokkal kapcsolatban – figyelmeztet Mátyás Mónika, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Civil Egyeztető Fórumának elnöke. Az Európai Uniótól a közép-dunántúli régió fejlesztésére nagy összegű források állnak rendelkezésre, melyek a 2009–2010 közötti időszakra vonatkozó akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően kerülhetnek felhasználásra. Az elsősorban gazdasági érdekeket szolgáló, mintegy 100 milliárdos támogatási forrás azonban – a többi régióban tapasztaltakkal ellentétben – nem tervez azokkal a közhasznú civil szervezetekkel, melyek a régióban az élhetőséget és a helyi társadalmak fejlődését szolgálják. Amennyiben a közép-dunántúli régió akciótervébe most nem kerülnek be a közhasznú civil szervezetek erősítését szolgáló elemek, úgy – a többi régióban tevékenykedőkkel szemben – hátrányba kerülhetnek a régió civil szervezetei és az általuk képviselt közhasznú célok – mondta el Mátyás Mónika. Mivel a civilek szerint ez nyilvánvalóan nem érdeke a régióban élőknek, hiszen nagymértékű egyenlőtlenségek alakulhatnak ki a társadalmi szereplők között, mely egy, a gazdasági érdekek által uralt régió kialakulásához vezethet, november 6-ra az akciótervet megvitató fórumot hívtak össze a székesfehérvári Viktória Rehabilitációs Központba. Az Európai Uniótól kapott fejlesztési források elosztását a korábban kidolgozott regionális programok alapján az egyes régiók maguk határozhatják meg. Jelenleg folyik a 2009–2010-es időszakra szóló pályázati prioritások meghatározása. Ennek véleményezésére azonban már igen rövid idő áll rendelkezésre. kétharmados döntéseket igénylő, valóban anyagilag, erkölcsileg egyre kevésbé fenntartható problémák rendezésének aktualitásáról, mint amilyen a pártfinanszírozás, az önkormányzati rendszer (ezen belül is az örökzöldnek számító középszint-kérdés), a fejlesztéspolitika stb. A képviseleti demokrácia önkorrekciós képességének megkérdőjelezése a hatvanvalahány résztvevő egyikétől sem lett volna részben korrekt, részben pedig hiteles. Ez lett volna valójában a civil képviselő dolga. Azt, hogy kisebbségi kormány nem a legalkalmasabb a válságkezelésre, aligha kell hangoztatni. Azt, hogy meztelen a király, csaknem mindenki tudja. Pénteken a Roosevelt téren viszont tételesen senki sem mondta ki. A jelenlevők úgy gondolhatták, nem áll érdekükben az előre hozott választások kiírásának firtatása. Pedig a legoptimálisabb válságkezelő program is csak hiteles kormánnyal vezethet sikerre. A jelenlegi status quo megtartása jóval kockázatosabb, mint a politikai elit előre hozott választásokon történő megújításával járó összes vesződség. Ha az Egyesült Államok, Kanada nem halaszt a válságra hivatkozva választást, talán Magyarország politikai elitjét sem kellene, hogy eltántorítsa az előre hozott választásoktól néhány, káoszt kilátásba helyező félelemkeltő figyelmeztetés.
cap.indd 9
A régió civil szervezeteinek fontos érdeke, hogy elmondják véleményüket a tervezett pályázati prioritásokról annak érdekében, hogy a későbbi pályázatokon indulni tudjanak. Olyan pályázati kiírások szükségesek, melyek a civil szervezetek szükségleteiből indulnak ki és valódi fejlesztési igényeket fogalmaznak meg. A találkozó célja az akcióterv megismerése és annak véleményezése, formálása a régió civil szervezeteinek igényei alapján, s roppant fontos, hogy minél több civil szervezet képviseltesse magát a találkozón és elmondja véleményét – érvelnek a szervezők. Az akcióterv 2009–2010 dokumentumait a www.kdrfu.hu honlapon a Stratégiai dokumentumok pontból lehet elérni, kérés esetén a szervezők e-mailen is megküldik. Időpont: 2008. november 6., csütörtök 15 óra Helyszín: Székesfehérvár, Viktória Rehabilitációs Központ, Erzsébet út 20. (bejárat a Lövölde utca felől) (A helyszín akadálymentesített.) Tervezett program: 15.00–15.15 Országos kitekintés a civil szervezetek szerepéről és helyzetéről a régiós akcióprogramokban (Magyar Természetvédők Szövetsége) 15.15–16.00 Tájékoztató a közép-dunántúli régió 2009– 2010-es akciótervéről (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) 16.00–16.45 Beszélgetés – régiós civil vélemény kialakítása Szervező: Csalán Egyesület Elérhetőségük: 88/578-390,
[email protected] KEM Valamiben azért mindannyian egyetértettek a pénteki Nemzeti Csúcs résztvevői. A válság valóságos dolog, a legjobb esetben is komoly megpróbáltatások elé néz a világ, és különösen igaz lehet ez a nem túl stabil költségvetési és gazdasági helyzetben levő Magyarországra. Igaza van a miniszterelnöknek: most mindenkinek engednie kell valamennyit saját korábbi álláspontjából. Az ő részéről a szükséges és elégséges engedmény a Nemzeti Csúcs által is felvetett programelemek kidolgozásával párhuzamosan az előre hozott választások időpontjának kitűzésébe való beleegyezés. Valóban, ezt is konszenzusosan, együtt kell kezdeményezni, a hagyományos kampányelemeket pedig a nyilvánosság által is figyelemmel kísérhető programalkotásban való aktivitásnak kell kiváltania. E munka során a takarékos megoldásokon belül ismételten ajánlom az aktorok figyelmébe a decentralizációs paradigmát és ezen belül is a civil társadalom nagykorú partnerként való kezelését. Nélkülünk ugyanis nem megy. (első közlés: vehir.hu) Oláh Miklós
2008.11.06. 11:46:20
CIVIL
PÁLYÁN
10
Mindenki a másikra vár? Nem találnak egymásra a cégek és a civilek A vállalatvezetők gondolkodásában az elmúlt években pozitív változás ment végbe a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Többségük ismeri a problémát és annak aspektusait, a stratégiai szintű megközelítés, a gyakorlati alkalmazás, a megfelelő források és keretfeltételek hozzárendelése azonban még várat magára, és a legtöbb cég esetében hiányzik annak felismerése is, miként lehet a civil szervezeteket aktívan bevonni a vállalati stratégiai döntésekbe a pozitív környezeti és társadalmi hatások érdekében – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület (BCSDH) legfrissebb tanulmányából. Érthető hát, ha vállalatvezetők várják és igénylik az állam ösztönző, támogató megjelenését ezen a területen – fogalmazta meg a kutatás legfontosabb üzeneteit Varga István, a szervezet elnöke, a Shell Hungary Zrt. vezérigazgatója. A fenntartható fejlődés a cégek többségének üzleti stratégiájában szerepel, pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra, továbbá az imázsuknak is jót tesz – derül ki a Szonda Ipsos online vállalati kutatási paneljén végzett legfrissebb felmérésből. Kifejezetten pozitív környezeti hatást azonban csupán a cégvezetők egytizede gondol vállalata működéséről. Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés ökológiai pillérének egyik legjelentősebb kihívása, a közeljövőben erre és a magyar társadalom égető problémájára, a romák helyzetének javítására terveznek legkevésbé figyelmet fordítani a cégek. A hazai cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, annak ellenére, hogy magát a fogalmat a felső vezetők negyedrésze tudta csak pontosan vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni. A cégvezetők a fenntartható fejlődés szerinti működés lehetséges következményei közül legkedvezőbben a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra gyakorolt kedvező hatást említették, illetve bíznak abban is, hogy vállalatuk imázsa javulni fog.
Nem pénz, inkább szemléletmód kérdése A vállalati felelősségvállalás folyamatosan jelen van a cégek mindennapi kommunikációjában, ezt bizonyítja, hogy a fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését. A cégvezetők több mint kilenctizede úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, amelyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért. A kormányzattól leginkább adókedvezményeket, adócsökkentést várnak el, pedig héttizedük szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területéért. A cégvezetők felerészben negatívan látják cégük természeti környezetre gyakorolt hatását, ennek ellenkezőjét, a kifejezetten pozitív környezeti következményeket csupán a cégvezetők alig egytizede gondolja cége működéséről. A társadalmi
cap.indd 10
hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, minden cégvezető említett pozitív társadalmi hatást, voltak olyanok, aki kettőt is. Pozitív hatások között például az előállított termékek hasznossága, az alkalmazottak megélhetésének biztonsága, a munkahelyteremtés szerepelt. A cégek negyede számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől. A kedvezőtlen reakciók között a civil szervezeteké elenyésző, csupán a cégek öt százaléka érezte úgy, hogy működése ilyen kontextusban támadások célpontjává vált.
Egyre több adományozó Az elmúlt öt évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések többségében konzervatív formákban realizálódnak (anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű. A céget körülvevő környezetben a vezetők számára egyébként legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra, és adnak a beszállítók véleményére is. Azok a cégek, amelyek az üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmadrészük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Ezek a cégek jellemzően nem is tervezik a jövőben, hogy erre a területre koncentrálnak, de egyötödük most úgy gondolja, hogy hosszú távú elképzeléseik között ez a szemlélet szerepelni fog. A kutatást a BCSDH megrendelésére a Szonda Ipsos készítette online módszerrel, 100 fő feletti közép- és nagyvállalatok felső vezetői körében. A több mint 7000 vállalatot tömörítő adatbázis tulajdonos, régió és ágazat szerint reprezentálja a magyar vállalkozásokat. Kutatási célokból a nagyobb cégek (50–249 főt és több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok) számarányukon felül találhatók meg a panelban, ami lehetővé teszi átfogó felmérések elvégzését ezen cégek körében is. A vállalatokat képviselő válaszadók szinte kizárólag döntéshozó vezetők vagy a döntéshozásban közvetlenül részt vevő vezető beosztású alkalmazottak. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület 2005-ben alakult olyan hazai és külföldi tulajdonú vállalatok részvételével, melyek elkötelezettjei a fenntartható fejlődés, a vállalati felelősségvállalás elveinek. Jelenleg az egyesületnek 18 tagvállalata van a gazdaság különböző szegmenseiből. A BCSDH célja, hogy a hazai üzleti, civil, tudományos és politikai szféra szereplőivel közösen keressenek válaszokat az egyre égetőbb globális és helyi szintű ökológiai és társadalmi kihívásokra. KEM
2008.11.06. 11:46:20
PÁLYÁN
CIVIL
11
Tallózó a Pályázati Figyelõbõl
Közölve
cap.indd 11
Címe
Kiíró
Érvényes
2008.10.15 Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Együttműködési Program 2007-2013 Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma
2008.12.17
2008.10.14 Dissertationes 2009
GeniaNet Kiadó
2008.12.30
2008.10.13 Plusz 1 fő, a vállalkozás első alkalmazottjának felvétele / +1 fő/2008 GS
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
2009.02.17
2008.10.11 Országos József Attila mese-, vers- és novellaíró pályázat
Oladi Általános Művelődési Közp. (Szombathely)
2009.01.06
2008.10.11 A 2009 sikeres diákszerzője díj
Báthory István Általános Iskola (Veszprém)
2009.03.27
2008.10.11 Ex Libris pályázat
Báthory István Általános Iskola (Veszprém)
2009.03.12
2008.10.09 MobilNet pályázat II.
Magyar Telekom Nyrt.,Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem
2008.12.15
2008.10.09 Zöldövezet program
Ökotárs Alapítvány, Magyar Olaj- és 2009.02.09 Gázipari Rt.
2008.10.07 Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért
Város- és Faluvédők Szövetsége
2008.10.07 Képregénypályázat
Magyar Televíziós és Filmművészeti 2008.12.01 Szövetség
2008.10.07 Esszépályázat centenáriumra
Magyar Jezsuita Rendtartomány
2009.01.10
2008.10.07 Rajzpályázat centenáriumra
Pesti Jézus Szíve- templom
2009.01.10
2008.10.07 Tudásdepó-Expressz – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében (közép-magyarországi régió) / TÁMOP3.2.4/08/01/KMR
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009.01.12
2008.10.06 Aranytoll 2009
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
2008.12.31
2008.10.06 Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése / TIOP 1.2.2/08/1
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009.01.30
2008.10.06 Tudásdepó-Expressz – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében / TÁMOP-3.2.4/08/01
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
2009.01.12
2008.10.06 A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díj
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
2008.12.31
2009.01.15
2008.11.06. 11:46:23
PÁLYÁN
CIVIL
Mi, Mag-unk! Amikor tizenegy évvel ezelőtt harmadmagammal ültem a Komárom főutcája melletti árkádsor alatt – s azon szövetkeztünk a megnyugtató árnyékban, miként fogunk szakmailag nagyon jól működő, közösségfejlesztéssel foglalkozó térségi civil szervezetet létrehozni –, nem gondoltam volna, hogy egyszer példaként állhatunk elő, hogy életre hívunk valamit, ami talán nem mindennapi, nem a megszokott. Most pedig itt ülök a számítógép előtt, és próbálom megfogalmazni, rendszerbe szedni, hogyan és miképpen jött létre az a kis közösségi kuckó Komárom külvárosában, Koppánymonostoron, ahol élünk és dolgozunk. Nem fogom bemutatni az egyesület tevékenységi körét, azt a szerteágazó és összetett munkát, amit az elmúlt években folytattunk, végzünk. Azokat a jó gyakorlatokat, induló közösségi megmozdulásokat sem, amelyek szintén hozzánk kapcsolódnak, illetve általunk, segítségünkkel indultak el, vagy végzik azt a feladatot, amelyet felvállaltak. Csupán egyetlen szeletére – de kétségtelenül nagy szeletére – kívánom az érdeklődést ráirányítani, ami egy új közösségi tér kialakulásához és beindításához kapcsolódik, ez pedig egy civil közösségi tér, a gyermek- és ifjúsági korosztály, illetve a civil szektor számára.
2004–2005 Szervezetünk alapításától folyamatos, de lassú fejlődésen ment keresztül, amit a mindennapi gondok válságkezelése, forrásteremtés, helykeresés jellemzett, természetesen szakmai munkával és feladatátvállalásokkal telítve. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a civil szektor számára új, nagyobb lehetőségeket hozott. Egyesületünk felismerve az új helyzetet, tanulmányozva a szektort érintő változásokat, merész elgondolást követően foglalkoztatóvá vált, és már főállású munkatársak (4 fő) közreműködésével, kidolgozott stratégia alapján folytatta tevékenységét. Két meghatározó vonalat tűztünk ki célként: a civil összefogást és együttműködést, valamint az ifjúsági munkát. Ez utóbbinak csupán egy kicsi szeletét jelenti a nemzetközi ifjúsági munka, mi itt, helyben, a városban és a kistérségben kívántunk megoldást találni e területen megjelenő szükségletekre. Kidolgozott stratégiánk egyik, fő útvonala az éjszakai alternatív szabadidős szolgáltatás beindítása, melyhez minden a rendelkezésünkre állt, kivéve a helyszínt. A helyi művelődési ház – amelynek akkor még jómagam is főállású munkatársa voltam – ugyanúgy nem volt partnerünk, mint a helyi vezetés vagy a szakpolitika. Így vártunk, közben pedig a lehetőségeket kerestük. Egy évvel a szervezeten belül kialakult változások után jelent meg az a pályázati lehetőség, amelynek segítségével sikeresen elnyertünk 4 500 000 forintot, melyből a vasútállomás területén lévő – már nem használt – posta épületében kialakíthattuk azt a prevenciós szolgáltatásunkat, amit korábban elképzeltünk. Vagyis, csak kialakíthattuk volna. Sajnos a tulajdonosi, az adományozói és egyéb akadályok végett több mint egy év huzavona kezdődött. A minisztérium (akkoriban: ICSSZEM) látva kétségbeesett erőlködésünket, beleegyezését adta, hogy a számunkra megítélt támogatást ne felújításra, hanem beruházásra fordítsuk. Így váltunk tulajdonosává annak a 35 négyzetméter
cap.indd 12
12
alapterületű ingatlannak, amelyből ki kellett hoznunk valamit. De ekkor már 2006-ot írtunk.
2006 Az épületet 2006 júliusában vettük át, a hozzá tartozó bozótossal. A telekhatárok pontos meghatározása egy hét megfeszített munka végén valósulhatott meg, mely a bozótirtást és a hulladékok eltakarítását jelentette. A tereptisztítást követően döbbentünk rá, milyen szép adottságú és lehetőségekkel teli helyet találtunk. Az udvar 2400 négyzetmétere számos lehetőséggel kecsegtetett, azonban az épület nagysága már komoly gondot jelentett. Tudtuk, ebben a pici házban nem tudunk működni (irodát fenntartani, napi munkát végezni stb.) és szolgáltatni (programok, lehetőségek stb.). Merész elhatározás következett, eldöntöttük, bővítünk. Elkészítettük a terveket, lebontottuk, amit kellett, és hozzáfogtunk az építéshez. Mindez persze korántsem volt ennyire egyszerű. Mindehhez emberek és pénz kellett. Szerencsénkre az egyesületünk tagsági körét sikerült úgy kiterjeszteni, hogy a tervezéstől a szakmunkáig szerteágazó önkéntessel, így saját erővel rendelkeztünk. Az anyagi forrás megteremtése azonban már nem volt ennyire egyszerű. Nonprofit szervezet lévén banki kölcsön szóba sem jöhetett, még úgy sem, hogy a tagok kezességet ajánlottak érte. Végső elkeseredésben találtuk meg azt a megoldást, amely talán elismerésre, de követésre nem biztos, hogy jó szívvel ajánlható. Egyik tagunk családi házára jelzáloghitelt vettünk fel, majd ő egy személyben hitelezte meg számunkra a hiányzó forrást. Így elkészülhetett az a közösségi tér, melybe rengeteg munkát, időt és egyéb forrást fektettünk be, s amelynek részleteire ezúttal nem térek ki. Az elmúlt néhány évben több alkalommal sikerült eljutnom Franciaországba, ahol az ifjúsági házak, illetve azok szövetségeit, települési, térségi, regionális központjait látogattuk meg. A kirándulások – azon túl, hogy Franciaország számos szép és meghatározó területét is megismerhettük – nagy hatással voltak rám. Lenyűgözött az a civil összefogás és együttműködés, amit láttunk, tapasztaltunk. Elhatároztam, hogy mintaként – talán egyedüliként, ezt nem tudom – idehaza is megvalósítjuk ezt a törekvést, s ennek éppen megfelelő színtere lehet az a ház, a Mag-Ház, melynek építésén, kialakításán éppen dolgoztunk. 2007 December 3-án nyitottunk meg a nagyközönség számára. Erre az időpontra készültünk el úgy, hogy termeink, szobáink felszerelése, szakmai munkatársak, irodai szolgáltatásaink egy helyben már a rendelkezésünkre álltak. Az épület jelenleg 105 négyzetméter alapterületű, tetőtér-beépítése a fiatalok és a gyermekek igényeinek megfelelően kisebbnagyobb dühöngőkkel bővítve. Az udvar kialakítása megtörtént, kellemes zöld terület, játszótéri, szabadtéri elfoglaltságokra alkalmas közösségi helyekkel. Természetesen a felszerelése még folyamatban van, de maga a tér már így is megfelel annak a folyamatnak, amelyre olyan régen vágytunk.Célkitűzésünk továbbra is két szálon fut. A régi épületrészből kialakított közösségi iroda szolgálja a kistérségi civil szolgáltatást, benne jelenleg öt szervezet munkatársaival, míg a bővített részben kaptak helyet a gyermekek és a fiatalok, s a velük folytatott tevékenységek.
2008.11.06. 11:46:23
CIVIL
13 Egyesületünk nem közművelődési célok megvalósítására jött létre, bár jócskán megjelenik tevékenységi körünkben ez a szolgáltatás, bevonás, aktivizálás is. Szerteágazó területen dolgozunk, melynek alapja a közösségfejlesztés. Ha egy kicsit cinikus akarnék lenni, úgy fogalmaznék, hogy bármit felkarolunk és támogatunk, ami helyi szükségletekre építve a helyi összefogáson alapul. S ebbe a folyamatba már jócskán beletartozik maga a közművelődés is.
A térségi civil szolgáltató központ Megalakulásunk óta folyamatosan szembesülnünk kell a civil szektor gyengeségeivel. Nem vagy csak nehezen tudunk megfelelni a bennünket érintő elvárásoknak, úgy, hogy tagjaink jobbára önkéntesek, szabad idejük egy részét áldozzák a közösségi munkára. A napi megfelelés az elmúlt 11 év alatt csak nehezebbé és körülményesebbé vált, ami a most indulók kedvét és aktivitását jócskán ellehetetleníti. Erre a hiányra léptünk fel néhány évvel ezelőtt aktívabban. Hazai támogatás útján sikerült egyévi időtartamra lehetőséget kapnunk arra, hogy egy munkatárs be-
vonásával a kistérség civil szervezeteit és helyi kezdeményezéseit elérjük, megismerkedjünk egymás munkáival, kidolgozzuk azt a szolgáltatási rendszert, amely szükséges a szektorbeli munkához. A munkával teli év eredménye az a civil összefogás, mely a Komárom Környéki Civil Társulás néven önálló jogi személyként való megjelenésével és tevékenységének beindításával a közel egy év alatt ismertté és elismertté vált a szektoron belül. A társuláson és a saját szervezetünkön kívül további négy olyan civil szervezettel dolgozunk együtt napi szinten, akiknek tevékenységi köre különböző ugyan, de a mindennapi munka helyszíneként házunkat tekintik bázisterületnek. Az „intézmény” átadásakor együttműködési megállapodásban rögzítettük egymás munkájának, céljainak segítését, a partnerségen alapuló tevékenységek beindítását, melyet a franciaországi példaként látott „MJS” mintájára közösen üzemeltetett épületben valósítunk meg. A kezdéskor jelen lévő öt szervezet mellé havi rendszerességgel további hat szervezet csatlakozott, melyet alkalmanként és feladatonként további szervezetek, kezdeményezések bővítenek. Jelenleg – fél évvel az épület átadását követően – nyolc főállású munkatárs és közel ötven önkéntes (öt szervezeti tagság) rendszeres munkája segíti az épület és a benne folyó civil összefogás munkáját.
cap.indd 13
PÁLYÁN
Az ifjúság háza Valahol azt olvastam, hogy: „Az ifjúság mulandó dolog. Később más kifogást kell találnunk.” Ez a kis gondolatfoszlány is az irányba mutat, a gyermek és ifjúsági korosztállyal végzett munka folyamatos intenzitást, odafigyelést és megújulást kíván. A ma ifjúsága 11 év múlva már az akkori idő felnőtt – mai viszonyokban a mi – generációja, a ma gyermekei pedig a holnap ifjúsága lesz. Így az a munka, amit beléjük fektetünk, rájuk áldozunk, sosem azonnal megtérülő – hanem hosszú távú – befektetés. Talán ezért nem olyan fontos célterülete a szakpolitikának sem. A megalakulásunk idején még gyermekként hozzánk kerülők aktív magjából vált ki az a jelenlegi ifjúsági korosztály, akikkel napi szinten együttműködünk és tevékenységüket segítjük. A hosszú ideje közös fészekben nevelkedő és onnan kirepült fiókák önállósulása az az egyesület – Kerecsen Ifjúsági Egyesület –, amely a fiatal korosztállyal, illetve az utánpótlással (gyermekekkel) aktívan foglalkozik, érdekeit képviseli. Mag-házunk hosszú távú céljaiba illeszkedő gyermek- és ifjúsági területet fedi le. Nincsenek sokan, s tagságuk is folyamatosan cserélődik,
változik, ahogy ebben a korosztályban ez természetes. Vannak, akik csak egy-egy alkalommal, akciókra – számukra kedves programokhoz – kapcsolódnak, de akadnak olyanok is, akik folyamatos jelenlétükkel és tevékenységükkel biztosítják az állandóságot. Kezdetektől fontos állandóságukat nem tudtuk biztosítani a „vándor cigányként” élt életünkben, így ezzel az ad hoc munkával, tevékenységgel, aktivitással kell szembesülnünk a velük folytatott munka során. Új arcok bevonása még nehezebb feladat, mint a régiek megtartása és intenzitásának fenntartása. A kor kihívásai, a jelenlegi „szellemiség”, a globális közöny, a „sztárcsinálás” nimbusza, ami körülvesz bennünket, nem kedvez az önként végzett „társadalmi” szerepvállalásnak. Aki mindezzel nincs tisztában, ne kezdjen ifjúsági munkába.
Jelenünk és ami még hátravan Közösségi házunk üzembe helyezésével mi nem azonnal megtérülő befektetésekben és látványosságokban gondolkoztunk. Nem volt célunk a statisztikai adatokban mérhető megfelelés kényszere sem. Nem is kellett, hiszen önmagunk megfelelésén túl nem kellett terveznünk. Nincs feladatátvállalásunk, nem
2008.11.06. 11:46:24
CIVIL
PÁLYÁN
14
minősülünk helyi vagy térség intézménynek, nem rendelkezünk állandó támogatókkal, úgy is fogalmazhatok: „Nem számol velünk a helyi képviselet.” Dolgozunk, tevékenykedünk magunk és a környezetünk örömére. Tevékenységünk állandó elfoglaltságot és munkát biztosít számunkra. A ház fenntartása és üzemeltetése még az öt szervezet összefogásában is nehéz feladat. Bele kell rázódnunk, meg kell ismernünk egymást és a közösséget, ahol élünk, dolgozunk. Most már más szemszögből, hiszen mi is itt raktunk fészket, itt kezdtük el a közös munkát, itt „borítjuk fel” időről időre a rendet és itt akarunk hosszú távra berendezkedni. Mit csinálunk mindezért? Bizakodunk és dolgozunk. Igyekszünk minél szélesebb körben megszólítani a helyieket. Korcsoportonként, érdeklődési körönként stb. igyekszünk olyan programokat és lehetőségeket biztosítani a helyieknek, hogy minél szélesebb körben s minél többen kerüljenek velünk kapcsolatba. Tíz év elteltével tudtunk ebben az évben először éves munkatervet, programfüzetet készíteni, amihez igyekszünk tartani is magunkat. Változatos és ötletes ajánlatok születtek, melynek megvalósítása még folyamatban van. Mindehhez igyekeztünk megnyerni a helyben (településrészen) működő többi civil szervezetet is. A közös munka nem várt eredményeket generált. Rendezvényeink nagy visszhangra találtak, sokan keresik, szeretik. Ez a hagyományos közművelődési feladatellátás – mondhatnánk. Mi azonban ezen a sikeren nem megszédülve, az
eredeti célkitűzéseinket nem feladva, mégis azt tudatosítjuk itt, helyben, hogy minél több aktív, kezdeményező és együttműködő helyi elgondolás segítői, társszervezői szeretnénk lenni. Nem kiszolgálni, csupán szolgáltatni, hanem aktivizálni és bevonni. Nehezen értelmezhető ez az elgondolás ma Magyarországon. Az emberek többsége nem szívesen vagy egyáltalán nem vállal felelősséget. Nehezen mozdítható ki a megszokott, biztonságot jelentő mindennapjaiból. Megszokta és igényli, hogy „valaki” mindig megmondja neki, mit és hogyan kell csinálnia. Itt tartunk most. Érdemes folytatnunk? A Mag-Ház nem csupán egy épület a benne lévő terekkel, játékokkal. Ez egy lélekkel megáldott isteni gondviselés eredménye. Megnyugtató kisugárzása van, melyet a gyermekek és a „tiszta” lelkek megéreznek. Akit egyszer megérintett, annak társává, részévé válik. Nagyon sok pici baba és gyermek jár naponta hozzánk szüleivel, nagyszüleivel. Vannak, akik csak ritkábban, de akadnak olyanok is – szép számmal –, akik napi rendszerességgel. Van még 11 évünk. Ezek a gyerekek addigra fiatalokká válnak. Majd ők megadják a választ nekünk, hogy érdemes volt-e. Monostori Éva közösségfejlesztő, Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület, Komárom
Gondolat születik Ifjúsági közösségfejlesztés Komáromban Miért nem hasznosítod magad az ifjúság területén? Miért nem csinálsz osztályközösség-fejlesztő programokat? – kérdezte barátnőm egy alkalommal, amikor az egyesület 2008-as programtervét állítottuk össze. Igaz, hogy évek óta közösségfejlesztéssel foglalkozom, az is igaz, hogy néhány éve különös figyelmet szenteltem ezen belül az ifjúsági közösségi munkának, azonban ennek ellenére értetlenül álltam az ötlet és az azt követő gondolattömeg előtt. Miért kellene ilyen feladatot felvállalni, mi ösztönözné az iskolákat, hogy részt vegyenek a programban, s mit profitálhatunk mi ebből az egészből. Szóval miért is? Azért, mert az iskolai oktatási program jelenleg a tanításra helyezi a hangsúlyt. A tudás, a tananyag elsajátítása mellett egyre kevesebb idő jut a fiatalok közösségeinek ápolására, a hagyományos osztályközösségek összefogására. Az osztályfőnökök is fáradtak, nehezen tudnak 1–1 osztályközösséget megalapozó kirándulást, közös programot, ezáltal pedig közös élményt gerjeszteni, ami alapja és meghatározója lehet annak a közösségi létnek, amire vágynak. Hiszen egymást jól ismerő, megértő és toleráns osztályokban könnyebben folyik a napi munka, zökkenőmentesebb a tanítás. A közösségben való aktív részvétel leginkább gyermek- és fiatalkorban fontos. Vannak azonban olyan (hátrányos) helyzetek, ahol az otthoni és az iskolai közösségek sem tudnak gyermekeik számára több közösséget biztosítani – sem táborokba, sem délutáni elfoglaltságot jelentő szakkörökre, foglalkozási csoportokba sem ösztönzik a fiatalokat. Erre próbált megoldást kínálni az Összehozó elnevezésű programunk, amelyben olyan módszert és eszközöket kerestünk a fejlesztésére, ami a hétköznapi életszíntérből kiszakítva, de a mindennapos élethelyzethez hasonló
cap.indd 14
szituációban, a saját közösségeikben fejlesztheti a fiatalokat. A működési helyünkként szolgáló Mag-Házban tréningeket hirdettünk az általános és középiskolai osztályoknak. Terveink szerint a városban működő intézmények mindegyikében egyegy programot kívántunk megvalósítani, mely teljes egészében szervezetünk felajánlása volt. A pályázatra azonban csak három osztály jelentkezett három különböző intézményből. A jelentkező osztályok mindegyike középiskolai korosztályú, jelenleg 10 évfolyamosak. A velük folytatott kísérleti vagy modellprogram került bemutatásra a VIII. Település és ifjúsága konferencián Budapesten, majd április 28-án a 17. Komáromi napok keretén belül megrendezett Szót kérünk! ifjúsági konferencián. Természetesen nem tudtuk teljes valójában, minden részletre kiterjedően feltárni azokat az állomásokat, amelyeken végighaladtunk, hiszen sem terjedelemben, sem mondanivalóban nem erre terveztük ezt a kis bemutatkozást. Csupán ízelítőt adtunk ebből a folyamatból, megszólaltatva magukat a résztvevőket, bevonva őket az értékelés szakaszába is. A konferencián került bemutatásra a programról készített kiadványunk és filmünk, melyek nagy tetszést arattak a fiatalok körében. Az egész naposra tervezett programunk tanulságos volt mindannyiunk számára. Születtek gondolatok és iránymutatások a program folytatásával kapcsolatban mind a diákok, mind pedig a velük foglalkozó pedagógusok, fejlesztők és szakemberek köréből, melyeket szeretnénk a további munkánkba beépíteni és hasznosítani. A program dokumentumtára letölthető honlapunkról: www. eletteregyesulet.hu Monostori Éva
2008.11.06. 11:46:24
CIVIL
15
PÁLYÁN
Az ugodi fürdó1840-ben A reformkori társadalmi nyilvánosság fontos színterei voltak a fürdők és a színházak, amelyek a különböző társadalmi osztályok közeledését, együttműködését mozdították elő. Közéjük tartozott az 1820-as években megnyitott ugodi fürdő is, amelyről a Regélő 1840. évi 79. számában közöltek egy leírást. Az írás az Ország- és népismertetés című rovatban jelent meg, mivel a folyóirat szerkesztője hangsúlyt fektetett a hazai fürdők népszerűsítésére. Az ismeretlen szerző Pápa. – Ugodi fürdő. címmel megjelent írásának alcímében az állt, hogy „K. Velsz és Tümár A. közleményeiből” született a leírás. Az egyik adatközlő Velsz Károly lehetett. Velsz Károly bábsütő mester városi polgár volt, 1842. november 1-jén, a három városrész egyesülése után megtartott tisztújításon városi adóvevőnek választották. 1848-ban polgárjogon szavazott a júniusi városi tisztújításon. 1848–1849-ben tagja volt a városi nemzetőrségnek. 1838-ban pénztárnoka volt a Pápai Kaszinónak. Nem szerepel a számadáskönyvben az ugodi vendégek között, ami nem jelenti azt, hogy alkalmilag nem fordult meg a fürdőn. A másik adatközlőt a különböző összeírások és nyilvántartások, illetve várostörténeti cédulagyűjteményünk alapján nem sikerült azonosítani. Tümár nevű személyt nem ismerünk (Tímár család létezett, Tímár Elek közismert ügyvéd volt a városban, de még kiskorú 1840-ban.) Lehetséges, hogy Pápa környéki személyről van szó. Az ismertetés a következőképpen szólt: „Pápa Veszprém v[ármegye] szebb városa. Nevezetes itt a’ ritka szépségű katholikus templom; a’ magyar hitűek kollegiuma. – Polgárai különösen kintüntetik magukat a’ vendég-szeretettel, kik között a’ ritka jelességű Tarczy Lajos elsőbbséget érdemel. – Ez tanult vándort, ha bár ismeretlent, a’ hódolás vegyes szivességgel fogadni. – Ez vala képes szün-óráit, a’ tőle most először látottnak kedveért, az ott létező muzeum sokféle műszereinek mutogatására ’s fejtegetésre forditni. – Pápától egy és ¼ órányi távulságra fekszik hasonlag Veszprém megyében a’ fürdő, e’ vasas savanyokkal diszlő gyógyhely. Délről három óra-negyed választja a’ bakonybéli apátságtól, 2 mérföld Marczaltő helységtől ’s 5 mérföld a hires csornai prépostságtól. – Ugod forrásait nem rég ismerik ’s használják; de ez valódi becsének méltánylatára ugy szóllván nem is tartozik. Érdekes mindazáltal tudni, hogy a’ pápai gr. Esterházi Ugodnak, mint gyógyhelynek, virágoztatására ’s diszitésére igen sokat munkál; mert ő egy saját fürdőhelyi orvost, sebészt ’s egy a’ szükségnek megfelelő felügyelő személységet, melly részvényesekből áll, alkalmazott, ’s az ide vezető utakat is javittatni rendelé. – Azon élénk gond is, mellyet a’ gróf Ugod diszére különösen az ujabb időkben forditott, szint’ ugy dicséretre méltó, valamint azon csüggedetlen buzgóság, melylyel a’ fürdő részvényesei részint javitásokat eszközleni, részint ujdonságokat alkotni, ’s igy azt nevezetessé tenni törekesznek. Ugodnak jelenleg 2 forrása van, ’s a’ gyógyhely közepén buzognak fel. Egyik – a’ fő-ivókut – csak ivásul szolgál. Vize rendkivül bőséges; hathatos vegyrészei, több uj ’s tökéletes fejtegetés szerint, tiszta szénsav, szensavas mész, kénsavas sziksó, ’s némi kevés szénsavas vas-oxydulbul állnak. – A’ második forrás, mellynek vize nagy bőségben buzog-fel, ’s az előbbi nevezett for-
cap.indd 15
rástól mineműségére miben sem különbözik, a’ meleg és hideg fürdők töltésére szolgál. Az imént mondottak szerint Ugod a’ szelid vastartalmú savanyok osztályába tartozik; tanúsitja ezt a’ betegeken tett tapasztalás, kik évenként (fájdalom eddig csak a’ közelfekvő helységekből) ide özönlenek. Haemorrhoidák, ’s ettől föltételezett bajak, dugulások, váltóláz ’s egyéb betegségek után sápadtság és görvély a’ leggyakoribb kórnemek, mellyek itt enyhülést ’s nem ritkán orvoslást nyernek. Ugodra Pápáról gyalog menni kellemes; mindazáltal sokkal mulatságosabb négyesben két óra-negyed alatt kirándulni, ’s ott a’ vidék szépségén, vendégek vigságán szemeit legeltetve gyönyörködni: de különös benyomást okoz a’ többszöri tánczvigalom, honnét az „emlék Ugodra (keringő)” vette nevét, ’s az enyelgésre alkalmat nyujtó kéjteljes szép sétahelyek. – Igy Ugod az egész környületre nézve is biztosan számosb látogatókra érdemes. Egyedül kivánható, hogy honunknak itt gyakrabban megjelenő hölgyei Ugod vendégeihez nagyobb szivességgel ’s nyájassággal viseltetnének; mert közös panasz, hogy a’ távulról jött ismeretlen unalommal tölti óráit a’ nőknek visszavonultságuk miatt. Csak a’ „Fukker” név alatt ismertteket emlitem, kiket gyalulni felesleges nem leend, hogy Ugod számosabb látogatóknak örüljön.” A tudósításnak egyik érdekessége, hogy megemlít egy Emlék Ugodra c. keringőt, amelyről nemrég sikerült kiderítenünk, hogy a Pápa Casinó vendége, Franz Massak (1804–1875) győri katonazenész, az ott állomásozó Don Miguel gyalogezred karnagyának szerzeménye, melyet 1839 júliusában hálából küldött meg az őt Ugodon vendégül látó kaszinó elnökének, Vermes Illésnek. A kutatás során az is kiderült, hogy Massak zenekara többször játszott a pápai kaszinói bálokon, így jól ismerték Pápán és környékén. Hudi József
Lapzárta után érkezett a szomorú hír, hogy rövid és súlyos betegség után elhunyt Györgydeák György (19582008) képzőművész, lapunk grafikai arculatának kialakítója.
2008.11.06. 11:46:25
CIVIL
PÁLYÁN
Támogatóink:
16
EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK: 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására – ÉAOP-2007-4.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez – KDOP-2007/2.1.1/2F A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása - TIOP-1.3.1/07/1 A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése TIOP- 3.3.1/07/1
A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.
Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink: Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www.ciszokveszprem. hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.k-dunantul. hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva.
A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése – intézményi pályázatok támogatására – TIOP-1.1.1/07 A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására – KEOP-2.3.0. A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése – TÁMOP-4.2.1/08/1 Agóra multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése – TIOP-2.1.3/07/1. Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése – DAOP-2007-4.2.1/2F Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – Kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – KDOP-2007-5.2.1.A Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására – KEOP - 3.1.2. Érdek-képviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése támogatására – TAMOP 2.5.1/07/1 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására – TAMOP-3.3.2./08/2 Érdeklődni lehet a 88-401-110-es telefonon, valamint személyesen a Veszprémi Civil Házban (CISZOK), Kossuth u. 10. II./203-ban.
Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. Nyitva tartás: Hétfő: 8:00–17:00 Kedd–csütörtök: 8:00–16:00 Péntek: 8:00–14:00
cap.indd 16
2008.11.06. 11:46:25
