FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft

X. évfolyam, 2009/3. szám

A tartalomból: Legyen vége a „cigányozásnak”! — vizsgálatot követelnek a civilek az uszító műsorok miatt

Az új döntéshozók — bemutatkoznak a Közép-dunántúli Regionális Kollégium Veszprém megyei tagjai

Esélyórák — a Veszprémi Esélyek Háza kezdeményezése a fogyatékkal élőkért

Komárom lehet a francia ifjúsági demokráciaprogram magyar partnere Civil a Pályán – időszaki kiadvány

Pályázati Figyeló Európai uniós pályázatok Füredi színházi élet 1848−49-ben

Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter ([email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Fehér János, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém

Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Seleris Project Bt. Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2009. ápr. 7-én adtuk nyomdába.

CIVIL

PÁLYÁN

2

Legyen vége a „cigányozásnak”! Vizsgálatot követelnek a civilek az uszító műsorok miatt Roma és nem roma civil szervezetek, jogvédők és magánemberek tüntettek március 21-én az antirasszista világnap alkalmából Budapesten, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) előtt. A demonstrációt szervező, február 14-én alakult Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (MMM – meltosag.net) és a csatlakozók egy petíciót adtak át Majtényi Lászlónak, az ORTT elnökének, hogy indítson vizsgálatot „a rasszista megnyilvánulásoknak helyet és teret adó” televíziós műsorok miatt. A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom, azt követően, hogy 1270 ember írta alá azt a Roma Kutatási Hálózat által fogalmazott levelet, amelyben arra szólították fel a Sólyom László köztársasági elnököt, hogy szólaljon meg és tegye nyilvánvalóvá, hogy aki a romák ellen fordul, az egyszersmind a magyar nemzet ellen fordul, március 14-én, a Kossuth Klubban körülbelül kétszáz résztvevővel alakult meg. A mozgalom tagjainak eltökélt szándékuk, hogy mindent megtegyenek azért, hogy Magyarországon mindenkit megillessen az emberi méltóság, hiszen mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ma Magyarországon történik. Nem tűrhetjük tovább a cigánysággal szembeni nyílt uszítást a médiában, a pogromszerű cselekményeket a roma közösségekkel szemben, és megálljt kell annak parancsolni, hogy az állam nevében megszólalók cigányozzanak! – indokolta az ORTT elé szervezett demonstrációt Szilvásy István, az egyik főszervező. A petíció aláírói kiemelték: ilyen helyzetben megnő az állam, mint a legnagyobb jogvédő szervezet felelőssége; és az ORTT, az állampolgári jogok biztosa és az adatvédelmi jogok biztosa nem tétlenkedhetnek tovább. Mivel az ORTT székháza elé nem engedélyezték a demonstrációt, a tiltakozók végül a szomszédos, VIII. kerületi Mikszáth Kálmán téren gyűltek össze. A rendezvényen, ahol Bódis Kriszta filmrendező, az Interkulturális és Irodalmi Centrifuga Alapítvány, Budai Gábor, Roma Polgárjogi Mozgalom, Csorba Lajos, a Ferencvárosi Dzsumbujért Érdekvédelmi Civil Szervezet, Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Lakatos Anka teológus, Surányi András, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom, Radics Béla, az Opre Roma! Egyesület és Czirok Péter, a szegedi Lakhatás Iskolázottság Foglalkoztatottság Közhasznú Egyesü-

let (LIFE) képviselője szólalt fel, Majtényi László, a médiahatóság elnöke is megjelent. A korábbi adatvédelmi ombudsman a petíció átvétele előtt úgy fogalmazott: az általa vezetett testület a tavalyi évben gyűlöletbeszéd miatt több esetben is elmarasztaló határozatot hozott, romák elleni gyűlöletbeszéd miatt büntetett. (A büntetés, amelyet az ORTT elnöke említett, az Echo Tv öt különböző műsorát marasztalta el, mindannyiszor komolyabb szankció nélkül.) Hozzátette: a romák ábrázolásáról, megjelenéséről átfogó vizsgálatot indítanak a televíziós műsorok alapján, és az eredményeket összehasonlítják a 2003-as vizsgálati adatokkal. Az ORTT elnöke úgy vélte: bármit is tesznek, kevés, mert a gyűlölködést hatósági eszközökkel nem lehet megszüntetni, nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre, hiszen aki nem tesz a jogai védelmében, az el is veszítheti azokat. Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója, a demonstráció egyik szervezője a mintegy száz ember előtt azt hangoztatta, az állampolgári és az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosa egyetlen esetben sem emelte fel szavát, nem indított vizsgálatot a „cigányozás” és a gyűlölködés miatt. „A rasszistáknak és a gyűlölködőknek az a szándékuk, hogy maguknak tulajdonítsák a jogot arra, hogy kijelöljék, ki az első- és másodrendű állampolgár” – jelentette ki a roma jogvédő szervezet igazgatója, hozzátéve, ezek a megnyilvánulások a demokrácia alapkövét, az alkotmányt, továbbá a jogállamiságot s így az egész társadalmat támadják, és egyenlőségjelet akarnak tenni a „bűnöző” és a „cigány” között. Szilvásy István zenész, az antirasszista tüntetés másik szervezője felhívta a figyelmet arra, hogy az évforduló alkalmából az ország több városában hasonló demonstrációkat tartanak jogvédő szervezetek, civilek, s azt kérte az ORTT jelen lévő illetékeseitől, fokozottan vizsgálják, hogyan, milyen módon jelentek meg az utóbbi négy hónapban a romák a magyar médiában. A már vizsgált időszak után, 2008 decembere és 2009 márciusa között ugyanis a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkeltés magas arányokat öltött a televízióban és általában a médiában. A demonstrálók 30 nap múlva újra tüntetnek a testület előtt, és akkor is várják az elnököt, a készülő vizsgálat eredményével.

K. E. M.

A fõszerkesztõ jegyzete:

Még mindig NCA Ez az időszak még mindig olyan információgazdag a Nemzeti Civil Alapprogram történéseit illetően, hogy mi sem mehetünk el mellette szó nélkül! Míg mi, civilek készültünk a kollégiumi tagokat megválasztó elektori gyűlésre, hirdettük úton-útfélen a regionalitás, a szakmaiság, a hitelesség fontosságát, a jelöltek bemutatkozó fórumokon vettek részt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kijelentette, meg kellene szüntetni az NCA-t. Szerinte ugyanis paternalista, kádárista! Én nem szeretnék ezzel a kijelentéssel itt a lapban pár sorban vitatkozni. (Az NCA tanácsának új elnöke azonnal kiadott egy közleményt válaszképpen, amit elolvashatnak a www.nca.hu weblapon.) Megdöbbenésemet azonban nem tudom véka alá rejteni. Ha így gondolkodik egy jogi szakmai tekintély, vajon hogy gondolkodnak, mit gondolnak olyan emberek az NCA-ról, akiknek csak részinformációik vannak, vagy csak azt látják, hogy itt „milliós pénzosztás” folyik. Belegondolni sem merek! Azt azért megkérdezném a biztos úrtól, vajon azt is látja-e, hogy a pályázati támogatások során mennyi érték, eredmény születik, amely gazdagítja a civil szektort és demokráciánkat? Márpedig ahhoz, hogy ebben az értékteremtő folyamatban részt vegyünk, jogunk van. Állampolgári jogunk. Ezt remélem, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is így gondolja! Ha mégsem, akkor mehetünk panaszra, de akkor kihez is?

Varga Endre

CIVIL

3

PÁLYÁN

Az új döntéshozók Bemutatkoznak a Közép-dunántúli Regionális Kollégium Veszprém megyei tagjai A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának megalakulása után az elektori gyűlésen a régió civil szervezetei által megválasztott elektorok megválasztották a Közép-dunántúli Regionális Kollégium tagjait. Baloghné Uracs Marianna (Pápa), Berkes Sándor (Sárszentmihály), Dobos Tamás (Várpalota), Hudi Zsuzsanna (Veszprém), Kovács Gábor (Esztergom), Mészárosné Hőbe Ildikó (Csákvár), Monostori Éva (Komárom), Smudla Kata (Tatabánya) és Varga Andrea (Ajka) lett a kollégium tagja. Ocskay Gyulát (Esztergom) az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumába, Varga Endrét (Veszprém) pedig a Demokrácia- és Partnerségfejlesztési Kollégium tagjává választották. Minden kollégiumi tagnak lehetőséget adtunk a bemutatkozásra. Baloghné Uracs Marianna – Rövid pályakép. Mivel foglalkozik most? – A pápai Jókai Mór Művelődési Központ művelődésszervezőjeként dolgozom 1991 óta. Főállásomban és emellett önkéntesként is sokat foglalkozom civil szervezetekkel, elsősorban a pápai kistérségben kulturális területen tevékenykedőkkel. Munkám során megismertem sokuk működését, gondjaikat, nehézségeiket, de örömeiket, eredményeiket is. A megszerzett tapasztalatok, ismeretek inspiráltak arra, hogy 2006-ban kezdeményezzem egy kistérségi civil összefogás kiépítését. Ennek nyomán alakult meg 2007ben a Civil Háló Szövetség, amely mára már a pápai kistérség közel 70 szervezetét fogja össze, és számos sikeres rendezvényt, képzést, közös programot, kiadványt tudhat maga mögött. Főállásom mellett jelenleg a szövetség vezetőségi tagja és munkaszervezetének szakmai irányítója vagyok önkéntesként. – Részt vett-e már korábban ilyen szintű munkában, mint az NCA Közép-dunántúli Regionális Kollégiuma? – Hasonló munkában még nem vettem eddig részt, de nagyon inspirálónak érzem a feladatot, és szeretném jól végezni ezt a munkát. Ehhez felhasználom majd azokat a tapasztalataimat, amelyeket eddig a másik oldalon, pályázatíróként és a projektek lebonyolítójaként szereztem mind főállásomban, mind a civil szektorban. Részt vettem több EU-s (HEFOP, TÁMOP) és számos hazai pályázat (NKA, OKM stb.) megírásában és lebonyolításában. Az NCAhoz indulása óta, 2004-től minden évben több pályázatot írtunk és nyertünk el, melyeket sikeresen lebonyolítottunk és elszámoltunk. Ennek segítségével mind a szervezetek működését, mind különböző hálózatépítési és -fejlesztési feladatokat, nemzetközi kapcsolatok kiépítését stb. valósítottuk meg. A pályázati rendszert így felhasználói oldalról jól ismerem. – Mennyire érzi magát felkészültnek ehhez a munkához? – Úgy gondolom, meg tudok majd felelni a feladatnak, ezért is vállaltam el a jelölést, amikor a kistérség szervezetei felkértek erre. Természetesen ez egy újfajta kihívás lesz számomra, amelyhez újfajta tudásokat kell megszereznem. A folyamatos tanulás, a változásoknak való megfelelés azonban eddig is fontos része volt munkámnak. Emellett úgy gondolom, hogy az elmúlt években végzett szakmai és civil munkám során megszer-

zett tudásomat és tapasztalataimat tudom majd hasznosítani kollégiumi tagként is. – Hogyan képzeli a kollégium működtetését? – A közép-dunántúli kollégium tagjainak többségét már korábbról is ismertem, együtt dolgoztunk több területen. Nagy öröm számomra, hogy együtt dolgozhatok ilyen kiváló és tapasztalt szakemberekkel, és annak is örülök, hogy már az alakuló ülésen komoly szakmai kérdések kerültek szóba. Számomra fontos és a szakmai munkában inspiráló, hogy – noha különböző területről érkeztünk mind tevékenységünk alapján, mind földrajzilag – közösségként tudjunk együtt dolgozni. A kollégiumban építő viták során kell majd konszenzusra jutnunk minden kérdésben, ami nem lesz könnyű, hiszen már most is kiderült, vannak véleménykülönbségek. A jó döntésekhez azonban szerintem éppen az szükséges, hogy sokunk szempontjai alapján formálódjanak. Magam igyekszem a saját területemen, a kultúra, közművelődés, közösségfejlesztés területén meglévő ismereteimet hozzáadni a közös munkához. – Miképp tervezi a pályázókkal való kommunikációt? – A kollégiumban mindhárom megye képviseli magát. A földrajzi kiegyensúlyozottság fontos, hiszen nem életszerű, hogy az egész régió területén folyamatos kapcsolatot tartson valaki a szervezetekkel, viszont a saját környezetében ezt mindenki meg tudja tenni. Úgy gondolom, két alapelvet szeretnék ebben érvényesíteni. Az egyik az, hogy elérhető legyek minden szervezet számára. Ha szeretnének megkeresni, ezt megtehetik, hiszen az NCA honlapján ott van minden elérhetőségem. Szívesen veszem a megkereséseket, az építő kritikát, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a rendszer minél jobban működjön és reagáljon a változásokra. Amen�nyiben lehetőségem van rá, szívesen teszek eleget meghívásoknak is. A másik, hogy különösen fontosnak tartom a szűkebb környezetem szervezeteivel való kommunikációt, amelyekkel eddig is szoros kapcsolatom volt. Ezt a továbbiakban is szeretném fenntartani, és észrevételeikre, véleményükre ezután is számítok, hiszen a gyakorlatból szerzett tapasztalatok hiányában csak légüres térben mozognánk. A kollégium tagjaként a szervezetek véleményét, meglátásait azért is várom és kérem, mert szeretném ezeket hasznosítani a kiírások és az értékelési szempontok kialakításánál. – Hogyan képzeli azt, hogy szakmai, esetleg tárgyi segítséget nyújtson a pályázóknak? – A fenti kérdésre adott válaszomban már utaltam arra, hogy számomra a kommunikáció a szervezetekkel kollégiumi munkám egyik alapja. Ennek során szeretném segíteni a szervezeteket abban, hogy minél felkészültebben és hatékonyabban működjenek, egyre jobb pályázatokat tudjanak írni. Ehhez továbbra is szeretnék pályázati tájékoztatókat, képzéseket szervezni, most már nem a saját szervezetem önkénteseként, hanem kollégiumi tagként. Célunk az, hogy a civil szféra erősebben, felkészültebben működjön, valódi partnerként szerepelhessen az üzleti és az önkormányzati szféra mellett a településeken. Ehhez igyekszik az NCA a saját eszközeivel hozzájárulni, és jómagam is a lehetőségeim szerint. – Mik lesznek a fő szempontjai a pályázatok elbírálásakor? – Ebben az évben még a régi kollégium írta ki a pályázatot, de már

CIVIL

PÁLYÁN

4

nekünk, az új kollégiumnak kell elbírálnunk. Így tehát a régi kollégium által kialakított értékelési szempontok szerint kell döntenünk. A szempontrendszerrel lényegében egyetértek, és köszönöm az előző kollégiumnak, hogy ilyen áttekinthető, érthető és mindenki számára nyilvános szempontrendszert sikerült összeállítania, mellyel a beérkező pályázatokat objektíven lehet értékelni. Ezzel a pályázók munkáját is jelentősen megkönnyítették, mivel világossá tették számukra, hogy a pályázatuk megírásakor mire érdemes odafigyelni. Különösen fontos számomra az, hogy a legnehezebb helyzetben lévő, a kistelepüléseken működő, ott szinte egyedüli közösségi lehetőséget biztosító szervezetek támogatását segítsem. Ezeknek a szervezeteknek az a néhány százezer forint, amely az egész éves munkájuk alapja lehet, nagyon sokat jelent. A támogatáson keresztül pedig esélyt kaphatnak a közösségi életre olyanok is, akiknek különböző hátrányaikból adódóan erre nincs más lehetőségük. – Mennyire lesz harc a támogatások elosztása? – A pályázatok elbírálása a fenti szempontrendszer alapján, objektíven történik. Minden pályázatot két kollégiumi tag bírál, a kettejük által adott pontok alapján dönt a kollégium a szervezetek támogatásáról. Elképzelhető, hogy lesznek majd véleménykülönbségek, de harcra nem számítok. Tudomásom szerint a kollégium tagjai valamennyien jónak tartják a meglévő értékelési szempontrendszert, így a döntés alapjául ez szolgál majd.

er Berkes Sándor Első ránézésre fura, ha egy magas rangú katonatiszt civilkedni akar, de ha az illető a Magyar Kultúra és a Ritter von Delo Nemzetközi Humanitárius Katonai Lovagrend lovagja, mindjárt érthetőbb a helyzet. Berkes Sándor, a Fejér megyei Sárszentmihályon élő nyugdíjas főtiszt eztán a NCA KDR kollégiumában képviseli majd a megye civiljeit. A 2004 óta nyugdíjas, de ma is a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem NATO-nyelvvizsgaközpontjában dolgozó egykori repülőmérnöktől soha nem állt távol a civil lét. Mint mondta: 1994-től kapcsolódott be a nonprofit szervezetek munkájába. Eleinte a Honvéd Kulturális Egyesület önkénteseként, majd 2000-től 2007ig elnökeként országos és regionális programok, rendezvények, ifjúsági táborok, a hadtörténelemhez kapcsolódó kutatótáborok tervezésével, szervezésével és lebonyolításával foglalkozott. Mára gyakorlati tapasztalatot szerzett pályázatírás és pályázatkiírás, -elbírálás területén. A Civil a Pályán kérdéseire kertelés nélkül, mondhatni katonásan válaszolt: – Lehet, hogy kissé pátoszosan hangzik, de határozott szándékom a tisztességes, becsületes munkámat a civil szektor szolgálatába állítani. Állandóan naprakésznek lenni a törvényi szabályzók ismeretében, nyitottnak lenni a változások szükségességének és irányának felismerésében, s mindezt a jobbítás szándékának alárendelni. A kollégium tagjaival együtt módosító javaslatokat kidolgozni, hogy egyszerű, értelmezhető, átlátható és „felhasználóbarát” legyen a pályázat kiírása, benyújtása, nyomon követése, ellenőrzése és az elszámolása, elszámoltatása, s mindez a hatékonyabb, eredményesebb működést segítse – mondta. – Úgy gondolom, hogy a KDR Kollégium minden tagjának a kö-

zép-dunántúli régiót kell képviselni. A működési kollégiumhoz az elkövetkezendő éves működésre nyújtják be a szervezetek a pályázatukat, nem lehet sem szervezetet, sem települést, várost, megyét előtérbe helyezni mások rovására, vagy hátrányos helyzetbe kényszeríteni. Az NCA stratégiája – ez most készül –, pályázati rendszere, pályázati lehetőségei megismertetésében legfőbb együttműködők a megyei civil szolgáltató központok (Fejér megyében a CISZ). Munkám során éppen ezért együttműködő partner lehet minden olyan szervezet, amely a civil szervezetek társadalmi elismertségén, szolgáltatásuk minőségének javításán, esélyegyenlőségük növelésén munkálkodik, egyszóval a civilekért tevékenykedik. A régióban mindenképp a pályázati lehetőségek széles körű megismertetése és az előbb említett „felhasználóbarát” pályázatok kiírása a legfontosabb feladat, hogy ne vegye el senki kedvét a pályázat írásától már a kiírás elolvasása, értelmezése, anyagok beszerzése – szögezte le. Másik lehetőség a civil szervezetek szakembereinek a képzése is, hangsúlyozta, s miközben jó kezdeményezésnek nevezte a Képzők körét, hozzátette: jó lenne egy-egy képzésen többségében nem mindig ugyanazokat az arcokat látni! Az NCA új tagjaként debütáló szakértő nem tapasztalt a megyék civil szervezetei közti ellentétet a jelölés időszakában. Sőt! Sok meghívást, bemutatkozási lehetőséget kaptunk Veszprémből, Pápáról, Ajkáról – hangsúlyozta. A számok (elektorok) tükrében lehetett volna egy olyan forgatókönyv, hogy Veszprém megye „erőből” alakítja ki a kollégium létszámát, akár úgy, hogy kimarad Fejér megye. Ehelyett minden alkalommal, ahol bemutatkoztunk, azt az álláspontot képviselték a jelen lévő civil szervezeti képviselők, elektorok, hogy mindhárom megye képviseltesse magát a kollégiumban (elfogadhatatlanak tartottak egy-, kétmegyés kollégiumot). Ez a régió civil szervezeteinek bölcsességére mutat, köszönet érte – tette hozzá elismeréssel!

K. E. M. Dobos Tamás – Rövid pályakép. Mivel foglalkozik most? – 34 éves, tősgyökeres várpalotai vagyok. 1999 óta tanítok történelem–kémia szakos tanárként a város egyik közoktatási intézményében, a Várkerti Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai egységében. 2004-ben munka mellett jogászi végzettséget szereztem. 2005 februárjának végén alakult az Egészséges Palotáért Egyesület (EPE), amelyet a város környezetvédelmi problémái hívtak életre. Alapító tagként jelenleg az egyesület alelnöke vagyok. Egyesületünk működteti a város Civil Házát. A 2006 tavaszán elindított Civil Fórum, mely a helyi és kistérségi civilek közös kapcsolódási pontja, a civileket segítő intézménnyé nőtte ki magát. Az összefogást erősítő tagokkal közösen létrehoztuk a Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége informális, munkakapcsolaton alapuló szervezetet, melynek közel 30 civil szervezet a tagja, köztük az EPE is. A szövetség irányításával és az ügyvivői feladatok ellátásával két társam mellett személyemet bízták meg. – Részt vett-e már korábban ilyen szintű munkában, mint az NCA Közép-dunántúli Regionális Kollégiuma? – Nem. – Mennyire érzi magát felkészültnek ehhez a munkához? – Több hazai és uniós pályázat elkészítésében és lebonyolításában vettem-veszek részt. Az itt szerzett tapasztalatok segítségemre lesznek az egész döntési és elfogadási mechanizmus során. Ter-

CIVIL

5 mészetesen ez új feladat, de remélem, könnyen és gyorsan sajátítom el tevékenységeit. – Hogyan képzeli a kollégium működtetését? – A választás előtt több ízben találkoztunk a jelöltekkel az egyes bemutatkozó fórumokon. Így már kedves ismerősként köszöntöttük egymást az első kollégiumi ülésen. Az alakuló ülésen komoly problémák felvetésével kezdtük meg munkánkat. Úgy érzem, nagyon hatékonyak és építőek leszünk! Hamar csapattá érhetünk! – Miképp tervezi a pályázókkal való kommunikációt? – Több csatornán: személyesen – kihelyezett kollégiumi ülésen; képzéseken, tréningeken; elektronikusan –, regionális civil honlapokon és e-mailes elérhetőségen keresztül. – Hogyan képzeli azt, hogy szakmai, esetleg tárgyi segítséget nyújtson a pályázóknak? – A Közép-Dunántúlon egyre nagyobb igény mutatkozik a különböző „civil” humán erőforrást fejlesztő tréningek iránt. Szívesen támogatnám az ilyen tevékenységgel foglalkozó szervezetek mű-

PÁLYÁN

kapcsolatok erősítése, civil–civil együttműködés; pénzügyi tervezés, pályázatírás, EPER rendszer. 2004-ben végeztem közgazdászként, vállalkozás szakon. 2008-ban a régióban megalakult „Képzők Körének” aktív tagja vagyok. A Képzők Köre teret ad a szakmai tapasztalatcseréknek, közös projekteknek, közösen dolgozva sokat tudunk tenni régiónk civil szektorának fejlesztése érdekében. A Veszprémi Civil Házon kívül még részt veszek a Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány munkájában. Az alapítvány sajátos eszközeivel segíti a régióban élőket, feladata a nyilvánosság támogatása, eszközrendszerének fejlesztése, elemzéseket, kutatásokat végez. Az alapítvány a Civil a Pályán című nonprofit regionális hírlap kiadója, melynek kiadói munkáiban is aktívan tevékenykedek. A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület keretein belül tagja vagyok a proHáló hálózatnak, melynek célja a nonprofit szektoron belüli partnerség fejlesztése és hálózatépítése, hozzájárulva ezzel a szerepét tudatosan vállaló nonprofit szektor kialakulásához, dinamikus fejlődéséhez. Feladata továbbá kö-

Az új döntéshozók, balról jobbra: Berkes Sándor, Baloghné Uracs Mariann, Smudla Kata, Monostori Éva, Kiss Péter, Varga Andrea, dr. Dobos Tamás, Hudi Zsuzsa, Mészárosné Hőbe Ildikó

ködését. A kollégium a pályázatok benyújtása előtt és az elszámolás közeledtével bizonyára szervez tájékoztató rendezvényeket az eredményesség érdekében. – Mik lesznek a fő szempontjai a pályázatok elbírálásakor? – Minden bírálót zsinórmértékként vezet a kollégium által meghatározott szempontrendszer. Én is e mentén haladok majd. – Mennyire lesz harc a támogatások elosztása? – Milyen harc? Konszenzus!

er Hudi Zsuzsanna – Rövid pályakép. Mivel foglalkozik most? – 2001 óta dolgozom a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesületben, a Veszprémi Civil Ház projektvezető-helyetteseként, így nyolc éve foglalkozom civil szervezetekkel. Az egyesületnek a titkára vagyok. Munkahelyemen feladatom a gazdasági, pénzügyi feladatok ellátása, pályázatírás, tréningek szervezése, tanácsadás, civil szervezetek hálózatépítése; önkormányzati és civil

zösségfejlesztő folyamatok kezdeményezése, megvalósítása, és elősegíteni a szektorok közötti együttműködést, melynek eredményeként szélesebb körűvé válik az állampolgárok és szervezeteik közvetlen részvétele a helyi stratégiák kialakításában, a helyi döntési folyamatokban. – Részt vett-e már korábban ilyen szintű munkában, mint az NCA Közép-dunántúli Regionális Kollégiuma? – Munkám során pályázatírással, -elszámolással és tanácsadással is foglalkozom. Mint a Civil Szolgáltató Központ projektvezető-helyettese, több NCA-pályázati tájékoztatót és elszámolással kapcsolatos fórumot tartottam a megye kistérségeiben, így személyesen is többször adhattam tanácsot a megyében élő civil szervezetek képviselőinek. A megyei CISZOK-ok 2009-ben már második alkalommal kötöttek együttműködési megállapodást az ESZA Kht.-val, melyben vállalták a NCA pályázataival kapcsolatos tanácsadást és az EPER rendszerben való pályázás, elszámolás segítését, így természetesen ez is eddigi feladataim közé tartozott. – Mennyire érzi magát felkészültnek ehhez a munkához? – A fentiek alapján felkészültnek érzem magam a munkához, ismerem az NCA pályázati rendszerét és az EPER rendszert.

CIVIL

PÁLYÁN

6

– Hogyan képzeli a kollégium működtetését? – Fontos a kollégiumi tagok együttműködése, a pontosság, gyorsaság, hogy a civil szervezetek minél előbb forráshoz juthassanak. – Miképp tervezi a pályázókkal való kommunikációt? – Lényegesnek tartom a személyes találkozót, tanácsadást a kistérségekben is, így továbbra is szándékomban áll minél több kistérségbe eljutni és közvetlenül segíteni a szervezetek munkáját. Megismerkedni minél több civil szervezettel, problémáikkal a pályázatokkal kapcsolatban. Elérhető vagyok a Veszprémi Civil Házban személyesen, de e-mailben és telefonon is. – Hogyan képzeli azt, hogy szakmai, esetleg tárgyi segítséget nyújtson a pályázóknak? – Miként az előző válaszban kifejtettem: személyesen a Civil Házban, a kistérségben szakmai fórumokon. A Civil Házban a szervezetek képviselői természetesen igénybe vehetik a E-Civil program számítógépeit, a telefont. – Mik lesznek a fő szempontjai a pályázatok elbírálásakor? – Fontos a pontosság, a gyorsaság, hogy a civil szervezetek minél előbb forráshoz juthassanak. Szükséges az egyszerűbb, egyértelmű pályázati kiírás (nem az elbírálásnál). A jelenlegi értékelési, pontozási rendszert jónak tartom. – Mennyire lesz harc a támogatások elosztása? – Úgy gondolom, a jövőben is lesznek jó és még jobb pályázatok, remélem, egyre kevesebb lesz a gyengén pályázó szervezet, így nem lesz harc a támogatások elosztása során, csak jó pontozási rendszer. A munkában fontosnak tartom továbbá a civil szervezetek, az NCA, az ESZA problémáinak összegyűjtését, továbbítását, az ESZA Kht.-vel a hibák, hiányosságok egyeztetését – bár sokat javult az utóbbi időben a kapcsolattartás és a tanácsadás –, az EPER rendszer fejlesztésének kérdését, a pályázatírás, elszámolás és az ESZA Kht. és a civil szervezetek közötti kommunikáció során.

er

Kovács Gábor El kell hinni magukról a civileknek, hogy a társadalom számára valóban fontos, amit végeznek, és ez hozzájárul a független polgári öntudat kialakulásához. E filozófia mentén kíván az NCA regionális kollégiumában tevékenykedni Kovács Gábor. Az ötgyermekes, Esztergomban élő teológus, szociológus, okleveles munkaügyi szaktanácsadó úgy véli: a nonprofit szektor van már olyan erős és hozzáértő, hogy nem kell már mindig arra várnia, mit mond az állam vagy a politika. Az 1999 óta „civilkedő” szakértő évekig az államigazgatásban dolgozott, s jelentős szerepe volt a nonprofit szervezetek által működtetett 4M szolgáltatás létrehozatalában. Kovács Gábor 2006-tól kurátora az Euróhíd Alapítványnak és elnöke a Polgári Esztergomért Egyesületnek és a tavaly novemberben alakult Munkaesély Munkaerő-piaci Szolgáltatók Szövetségének, mely az ország jelentős nonprofit munkaerő-piaci szolgáltatással foglalkozó szervezeteit tömörítő szakmai szervezet. Nem véletlen talán, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére tavaly óta a Fogyatékos Személyekért Közalapítvány kuratóriumi tagja is. – Mik a tervei, milyen ügyeket preferálna, mit változtatna meg a kollégium működésében? – kérdezte a Civil a Pályán. – Jelentős változtatásokat rövid távon nem javasolnék a kollégium működésében. Arra van szükség, hogy a civil szervezetek képviselői bízzanak egymásban, konstruktív, egymást támogató munkára van szükség. – Csak az ön szűkebb területének érdekeit kívánja képviselni, s ha nem, milyen együttműködéseket tart elképzelhetőnek – és főleg kikkel? – Egyáltalán nem csak a számomra ismerős területeket fogom

szem előtt tartani. Fontosnak tartom, hogy a hatékonyan működő szervezetek, programok élvezzenek előnyt. A támogatások felhasználása ne az öncélú fenntartást biztosítsa, hanem a konkrét igényeknek megfelelő tevékenységek nyerjenek támogatást. – A régióban a működési pályázatokat leszámítva elég kevés NCA-pályázat készül. Van olyan szakmai kollégium, ahol szinte egyáltalán nem képviselteti magát a Közép-Dunántúl. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy ez a helyzet változzon? – Ez szerintem idővel megoldódik, nem hiszem, hogy mesterségesen kellene a folyamatokba belenyúlni, ahol valódi igény van, ott hamarosan a válaszok is megszületnek. – A választási időszakban komoly ellentétek alakultak ki a három megye civil szervezetei között. Mit gondol, lehet, kell ezen változtatni? – Bízom benne, hogy kiforrott egy olyan stabil, civil tudattal rendelkező generáció, amelyik ideológiai elkötelezettségén felülemelkedve, konkrét döntéseinél el tud szakadni a pártpreferenciáitól. Ebben egyébként magatartásuk révén maguk a pártok segítenek a leginkább; egyre több civil gondolja úgy, hogy nem érdemes mindenben a pártokra hallgatni, függetlenedni kell tőlük. – Mit tart ön a civil szektor legnagyobb problémájának, feladatának a régióban? – A előző kérdésnél maradva azt látom, hogy megérett a helyzet arra, hogy végre elszakadjanak a pártkötődésektől és egyszerűen a szakmai munkájukra hagyatkozzanak. El kell hinniük, hogy a társadalom számára valóban fontos, amit végeznek, és ez hozzájárul a független polgári öntudat kialakulásához. Mindegy, hogy éppen ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális vagy más nélkülözhetetlen nonprofit tevékenységet végeznek. A civileknek együtt kell magukra találniuk, ne várják mindig azt, hogy mit mond az állam vagy akár a helyi politika, van már akkora tapasztalat a hátunk mögött, hogy saját szakterületünkön önállóan is megjelenjünk, és fenntartások nélkül alakítsunk ki partnerségeket egy-egy fontos helyi-regionális fejlesztés érdekében. Valódi közösségeket kell létrehoznunk, és ebben csak magunkra számíthatunk.

K. E. M. Mészárosné Hőbe Ildikó Mészárosné Hőbe Ildikó is az NCA regionális kollégiumának tagja lett. A gánti Fecskepalotát működtető Szép Jelen Alapítvány menedzsere úgy véli: a civil szektort kell együttvéve és nem önös érdekek mentén támogatni! Kiemelt fontosságúnak tartom az NCA szerepét a civil szektorra nézve, hiszen az egyetlen forrás, ami a szervezeti működést segíti. Elsősorban ezt a lehetőséget szeretném jobban megismertetni a vidéken működő szervezetekkel. A közép-dunántúli működési kollégium eddigi munkájával elégedett vagyok, viszont tapasztalatot ez idáig csupán mint pályázó szereztem – mondta a Civil a Pályánnak Mészárosné Hőbe Ildikó, aki szerint most az a legfontosabb, hogy az új kollégiumnak folytatni kell a korábban megkezdett munkát, például a pályázatok esetében az eddigi objektív értékelési rendszer finomításával. Fontosnak tartom az ESZA-val való kapcsolattartás kiegyensúlyozottabbá tételét – tette hozzá. A regionális kollégium az első ciklusban üléseit a régióban kihelyezett helyszíneken tartotta, a második ciklusban ezt a jó gyakorlatot külső okok miatt nem folytathatták, ezt a szokást fogja az új kollégium feleleveníteni. Így az első kollégiumi ülést Komáromban, a Magházban tartjuk, és a kollégium ülései nyilvánosak. A kollégium megválasztott tagjaként elsősorban a régióban működő civil szervezetek érdekeit kell képviselnem. Azonban a kollégium tagjai az elektori arányok szerint a régión belül földrajzilag is

CIVIL

7 tagozódtak, ha végignézzük a tagok névsorát, a képviselet területileg is körvonalazódik. Ez technikailag nagyon fontos megoldás, és a feladatok teljesítésében is könnyebbséget jelent. Fontosnak tartom a régión belül a szakmai és területi alapokon szerveződött együttműködéseket – szögezte le. – A régióban a működési pályázatokat leszámítva elég kevés NCA-pályázat készül. Van olyan szakmai kollégium, ahol szinte egyáltalán nem képviselteti magát a Közép-Dunántúl. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy ez a helyzet változzon? – Valószínűsíthető, hogy az előttünk álló nehéz gazdasági időszak jobban ráirányítja majd a figyelmet a projektfinanszírozásoknak erre a lehetőségére. Pontos statisztikai adatok birtokában nem vagyok, de tudom, hogy elenyésző a pályázati aktivitás a régióból erre a keretre. A későbbiekben fontosnak tartom a pályázati aktivitás növelése érdekében, hogy a regionális és szakmai kollégiumok egy-egy tagja a pályázati időszak megkezdésekor tájékoztatókat tartson a kistérségekben. Majd a pályázatok lebonyolításában és az elszámolásban is lényeges a segítségnyújtás. A civil szektor szereplőjeként több ilyen irányú pozitív tapasztalatom van. – A választási időszakban ellentétek alakultak ki a három megye civil szervezetei között. Mit gondol, lehet, kell ezen változtatni? – Nem is értem a kérdést: miért alakult volna ki a három megye civil szervezetei között ellentét a választási időszakban? Az elektorállítási időszakban a Fejér megyében működő szervezetek kevésbé voltak aktívak, mint a másik két megye, ez tény. Erről lehetne és kell is gondolkodni, beszélgetni, de az összefogás és együttműködés érdekében, nem provokatív hangvétellel! Az elektori mandátumok száma határozza meg a majdani kollégium összetételét, ebben a régióban úgy alakult, hogy tulajdonképpen egy megye kitölthette volna a regionális kollégiumot, mégsem ez történt, mint tudjuk. A választási időszakban mindkét megyében jártamkor hangsúlyozottan találtam magam szemben azzal a civil szemlélettel, miszerint a civil szektort kell együttvéve és nem önös érdekek mentén támogatni. Így fontosnak tartotta mindkét megye, hogy – bár Fejér megyében kevés az elektori mandátum – mégis képviselve legyen a most felálló kollégiumban. Közreműködésükkel ez így valósult meg. A következő NCA-választásra jobban fel kell készülni, de ez a felkészülés nem egy utolsó nekirugaszkodást jelent, hanem háromévi kapcsolattartó-támogató tevékenységet a kollégium földrajzilag elérhető tagjaitól. Ez majd eredményezi a következő elektori aktivitást, egyben megmutatja: hogyan végeztük a munkánkat. A régióban az együttműködést és összefogást kell erősíteni, ezt tartom fontos feladatnak.

K. E. M. Monostori Éva Az NCA regionális kollégiumában egyedül a komáromi Monostori Éva maradt az előző testületből. Munkája és tevékenysége során a partnerséget és az együttműködést tekintette mindig célként, így ezt a folyamatosan végzett közös munkát találja az eddigi legeredményesebb tevékenységének. Ahogy mondja: egyedüliként van, aki tovább tudja adni az előző kollégium értékrendszerét és munkaformáját, a működéshez szükséges egységes meghatározásokat. Monostori Éva közel 30 éve él és dolgozik Komáromban. Rövid időszakot leszámítva valamennyi időt a közösségi munka területén töltötte. Három éve az állami intézményi szférát hagyta hátra, ( s fő hivatásul a civil területet, a közművelődést, a közösségfejlesztést, a nonprofit szektort és a nyilvánosságot választotta. A rendszerváltás óta aktív kezdeményezője, önkéntese és tagja közösségeknek, szervezeteknek és szakmai hálózatoknak. Komárom területén 12 évvel ezelőtt kezdték el az önálló civil életet, amely kez-

PÁLYÁN

detben csupán a szabadidő hasznos eltöltésére, kiadványok készítésére és egy kicsit környezetvédelemre fokuszált. 2004-től azonban foglalkoztatóvá váltak, és sok munka, kitartás árán mára saját ingatlannal rendelkeznek. A Mag-ház elnevezésű épületet, ahol az NCA KD-kollégiuma első ülését tartja, civil konzorciumi megállapodás keretében hat szervezet tartja fent és üzemelteti, további 16 együttműködő partnerrel. – Mik a tervei, milyen ügyeket preferálna, mit változtatna meg a kollégium működésében? Csak az ön szűkebb területének érdekeit kívánja képviselni, s ha nem, milyen együttműködéseket tart elképzelhetőnek – és főleg kikkel? A jelenlegi kollégiumnak talán az elődök tapasztalatára építve kell majd meghatározni a munka- és értékrendjét. Az előző három év szakmailag is sokat jelentett számomra, én egyetlen dolgot kivéve teljes mértékben tudok azonosulni az előző kollégium szempontrendszerével. Amit hiányosságnak véltem és tartok, az a kis és a nagyobb szervezetek működési szempontrendszerének az összehozása, mindkét fél felé megfelelés. Ezt sajnos nem tudtam megoldani. Bízom a fiatal és új erőkben. Közösségfejlesztőként tevékenykedem, akinek fő célkitűzése a helyi kezdeményezések, a civil társadalom építése, segítése. Ezt a tevékenységet önállóan nem lehet végezni, csak együttműködésekben, partnerségben. Ez vonatkozik a civil szektorban végzett munkára és a szektorközi együttműködések elősegítésére is. A kérdésére válaszolva, bátran mondhatom, hogy szűkebb területem érdekeit kívánom képviselni, hiszen az nem más, mint a helyi kezdeményezések, a civil szerveződések segítése. – A régióban – a működési pályázatokat leszámítva – elég kevés NCA-pályázat készül. Van olyan szakmai kollégium, ahol szinte egyáltalán nem képviselteti magát a Közép-Dunántúl. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy ez a helyzet változzon? Nem gondolkoztam azon, hogy szakmai kollégiumban dolgozzak, így nem foglalkoztatott ez a kérdés. Nekem mint működési kollégiumi tagnak az a feladatom, hogy a szervezetek működéséhez szükséges források elérhetőségét biztosítsam. Komáromi révén ismerem a környékünk civil szervezeteinek aktivitását a szakmai kollégiumok felhívásaira. Véleményem szerint ez nem rossz arány. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy csak azért, hogy több pályázattal rendelkezzünk, nem kell aktivizálni a szervezeteket. A valós szükségletek, igények, valamint az adott szervezetek kapacitása határozza meg a felvállalható projektek, programok számát és mértékét. –A választási időszakban komoly ellentétek alakultak ki a három megye civil szervezetei között. Mit gondol, lehet, kell ezen változtatni? – Személy szerint én nem érzékeltem ezt az ellentétet. Azt gondolom, hogy Komárom-Esztergom megye ebben a választási ciklusban is tartotta magát az öt évvel ezelőtti gondolat mentén. Megyén belül próbáltunk megegyezni, és a regionális választásra már csak azt a három jelöltet javasoltuk, akik területileg és szakmailag is képviselni tudják a megyei szervezeteket. A három megye – mondhatni egyenlő – képviselete azonban csak a helyi jelenlétnek, a személyes kapcsolattartásnak fontos. A pályázatok elbírálásánál – azt gondolom – ez nem lehet sem előny, sem hátrány. Talán ha mi magunk is tudunk már együtt, partnerségben gondolkozni, dolgozni, ha már nem legyőzni, hanem meggyőzni próbáljuk egymást, s ha a szakmai elhivatottság, szolgálat felül tud emelkedni az egyéni és csoportos érdekeken, akkor megvalósulhat egy ideális jelöltállítási rendszer. Mindezek mellett én úgy gondolom, hogy a mi régiónkban közel sincs olyan komoly probléma, amit érdemes lenne még tovább fokozni. Az egészséges vita és egyeztetés, érdekképviselet pedig teljes mértékben belefér egy választási folyamatba. Amennyiben ez nem jelenne meg, az már komolyabb aggodalomra adna okot nekem.

CIVIL

PÁLYÁN

8

– Mit tart ön a civil szektor legnagyobb problémájának, feladatának a régióban? A területi identitás kialakulását. Ha jobban belegondolunk, az emberek, szervezetek nagyobb része még a saját településéről sem tud vagy kíván kilépni. Még a kistérsége is olyan tág, amellyel nehezen azonosul. Na, ehhez jön egy három megyét átfogó együttműködés és egységes gondolkodás. Ehhez még biztosan kell idő. A partnerségek, a működő hálózatok, a közös projektek, a tanulmányutak, az egyeztetések stb., amelyek persze elindultak és jó irányba haladnak, azonban még gyermekcipőben járnak. Ha valóban régióban kívánunk dolgozni és gondolkozni, akkor teljesen mindegy, hogy Máriahalmon vagy Kiscsőszön valósul meg egy-egy jó projekt, valamennyiünk sikerének és örömének kell(ene) elkönyvelnünk. Na, ez még hiányzik. Ezt még nem érzékelem. Ezen kell erősítenünk. De ez nemcsak a kollégium feladata, hanem mindannyiunké.

  Smudla Kata

K. E. M.

A Közép-Dunántúlon is komoly forráshiánnyal küzd a civil szektor, ezért a lehető legtöbb helyen kell megteremteni az összefogás lehetőségét, kultúráját, készségét, képességét – tartja a megújult grémium legfontosabb faladatának a testület új tagja, Smudla Kata. A három civil szervezet munkájában önkéntesként részt vevő, a Bázis Egyesület és a Biztos Úton Alapítvány elnökeként s a Majki Népfőiskolai Társaság alelnökeként dolgozó aktivista számára nem ismeretlen sem a szervezet, sem ez a munka. Smudla Kata neve sok civil előtt cseng ismerősen. Nem véletlenül. Az eredetileg védőnőként, majd szociális munkásként dolgozó főállású anya nevéhez olyan kezdeményezések fűződnek, mint a Félúton nevet viselő nemzetközi hálózat, ahol erdélyi, felvidéki és közép-dunántúli ifjúsági civil szervezetek vehettek részt tanulmányutakon, tréningeken és táborokban, s ő a „motorja” a civilkd.hu civil portálnak is. A kollégium munkáját korábban is közelről kísérő új tag határozott véleménye, hogy a pályázókkal való szorosabb kapcsolat érdekében vissza kellene térni ahhoz a gyakorlathoz, melyet az első ciklusban követett a kollégium. Az üléseket nem a kezelőszerv irodájában, hanem az egyes kistérségekben kell tartani, meghíva az ott ténykedő civil szervezeteket. Így derülhet ki, hogy az adott térségnek milyen problémái vannak, miként tudna ezen segíteni az NCA-támogatás. Három év alatt havi egy üléssel, legalább egyszer minden kistérségbe eljutna a testület. A pályázatok kiírásakor továbbra is szükség lenne a kistérségi fórumokra, ahol a legszükségesebb tudnivalók ismertetése után a pályázók kérdezhetnek, de fórumokat kellene tartani a támogatottaknak az elszámolási időszak előtt is. – Fontos lenne a pályázók e-mail listáját összeállítani. Minden kollégiumi ülésre meghívót küldhetnénk, az ülések után pedig az ülés összefoglalóját. Amire az NCA-honlapra felkerülnek a jegyzőkönyvek, az több hetet is igénybe vesz. A levelezőlistán keresztül a tervezeteket, javaslatokat is véleményezhetnék az érdeklődők – véli Smudla Kata, aki szerint a kollégium eddigi értékelési szempontrendszere nagyjából jó, de egyszerűsíteni kellene. A prioritások meghatározása előtt leginkább meg kellene kérdezni a szervezeteket. Most erre lesz egy éve a kollégiumnak, hiszen az új pályázatokat csak

jövőre lehet kiírni. A százmilliós költségvetésű szervezeteknek az NCA-támogatás csak aprópénzt jelent. Az általuk elnyert 5–6 millió forintnyi „zsebpénzből” viszont 20–30 kicsi szervezetet lehetne támogatni néhány százezer forinttal, ami a túlélést, a fejlődést biztosíthatná nekik! A nagy szervezetek sokkal könnyebben érik el a TÁMOP-os forrásokat, s abból a működésre is jutna, ráadásul ők olyan állandó szolgáltatást nyújtanak, amiért általában valamilyen normatívát is le tudnak igényelni. Ezért fontosnak tartanám, hogy a jogszabályt és a tanács alapelveit tiszteletben tartva a kollégium korlátozza a „túl nagy” költségvetésű szervezetek támogatását. Erre az elődeink tettek kísérletet a négymilliós plafonnal, de tavaly és idén nem engedélyezte ezt a tanács – szögezte le. Leginkább a pályázókkal kell jó kapcsolatot kialakítani, s az ő igényeikhez kell alakítani a pályázati kiírásokat. Fontos, hogy a kistérségi és a megyei civil szolgáltató szervezetekkel, szövetségekkel, kerekasztalokkal jó munkakapcsolat legyen, hiszen az ő csatornáikon keresztül lehet leghatékonyabb az információcsere a kollégium és a pályázók között. A kezelőszervvel is el kell fogadtatni, hogy a kollégium – a tanáccsal, a minisztériummal egyetemben – van a pályázókért, s nem fordítva! Ehhez a mainál sokkal „civilbarátabb” hozzáállásra van szükség mindenki részéről. Arra a kérdésre, hogy mit tart a civil szektor legnagyobb prob-

Esélyórák A Veszprémi Esélyek Háza kezdeményezése a fogyatékkal élőkért Akkora számban érkeznek a Veszprémi Esélyek Házához a kérések a megye iskoláiból, hogy a program résztvevői nem győznek eleget tenni a meghívásoknak. Az Esélyek Háza tavaly indította el a komplex esélyórák elnevezésű programot, amelynek célja, hogy az általános és középiskolás diákok minél jobban megismerjék és elfogadják a fogyatékkal élőket. – Négy csoport: mozgássérültek, vakok és gyengén látók, siketek és nagyothallók, valamint értelmi sérültek vesznek részt a programban – mondja Tarsó Tünde programvezető-helyettes. – Havonta két előadást tudnak vállalni, mert a többségük dolgozik. Egy-egy előadáson négy iskolai osztály vesz részt: a fogyatékkal élők mindegyike megtartja a maga beszámolóját mind a négy osztálynak, tehát egy-egy foglalkozás négy iskolai tanórát vesz igénybe. A fogyatékkal élők az első perctől örültek a megmutatkozási lehetőségnek, a gyerekek pedig óriási érdeklődéssel hallgatják őket, rengeteg kérdést tesznek fel nekik. Tulajdonképpen ez is a célunk: hogy a gyerekek választ kapjanak a kérdéseikre, és hogy lássák, a fogyatékkal élők ugyanolyan emberek, mint ép társaik, csak megvannak a maguk gondjai. Az órák után pedig a diákok felvilágosítást kapnak azzal kapcsolatban, miképpen tudnak segíteni a fogyatékkal élőknek, ha például az utcán találkoznak velük. A programban ötödik óraként nemrég vezették be a csörgőlabdázást. Ez a vakok és gyengén látók sportja, de a gyerekek kipróbálhatják bekötött szemmel.

er

CIVIL

9 lémájának, feladatának a régióban, rövid a válasza: az összefogást! Komoly forráshiánnyal küzd a civil szektor a mi régiónkban is, ugyanakkor sokszor rettentő pazarló módon működik. Az „önállóság” jelszavával takarózva nem mindig figyelünk oda a másikra. A programok sok esetben keresztezik egymást időben, így gyakoriak a „félházas” rendezvények. A helyi források megszerzésében sem idegen a szektortól a „kaparj kurta” elve. Az EU-s források megjelenésével – és az önkormányzati, állami, vállalati támogatások elapadásával – pedig komoly összegek érkezhetnek a civil társadalomba. Az a kérdés, hogy ezeket néhány óriás hívja le, tovább erősödve, a humán erőforrásokat elszipkázva a többiektől, vagy összefogunk valahára, s elkezdünk együtt projekteket tervezni és partnerekként kiszerződve közösen megvalósítani, területi és szakmai hálózatokban dolgozni. Minél több helyen és alkalommal kell segíteni megteremteni az összefogás lehetőségét és kultúráját, készségét, képességét!

K. E. M. Varga Andrea – Rövid pályakép. Mivel foglalkozik most? – Éppen húsz éve a Nagy László Városi Művelődési Központban népművelőként (ma művelődésszervezőnek hívják) kezdtem a pályafutásomat, ami, azt hiszem, még ma is meghatározza az életemet. Itt tanultam meg sok olyan dolgot, ami a nehéz helyzeteken átsegített. 1996-ban pályaelhagyó lettem, az akkor szerveződő kistérségi társulás térség- és vidékfejlesztési menedzsereként folytattam a munkámat, ekkor kerültem kapcsolatba a pályázatok világával. Akkoriban még magunknak kellett megfogalmazni, hogy mit is jelent ez a munkakör. Nagyon hamar beleszerettem a vidékfejlesztésbe is, és úgy éreztem, hogy felelősséggel tartozom a kistelepülésekért és az ott lakókért, akik rengeteg olyan kulturális és szellemi örökség őrzői, amit a következő generációknak is ismerniük kell. A vidékfejlesztés szerteágazó feladataira való tekintettel alakítottuk a „Kristály-völgy” Egyesületet 2002-ben, s azóta itt tevékenykedem. – Részt vett-e már korábban ilyen szintű munkában, mint az NCA Közép-dunántúli Regionális Kollégiuma? – A kistérségi társulás képviseletében 1996-tól 2002-ig a Megyei és a Regionális Területfejlesztési Tanácsban sokszor képviseltem a kistérséget, ahol önkormányzatok, társulások pályázatairól kellett dönteni. 2003-ban a Phare – Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen elnevezésű pályázat regionális szakmai tanácsadója voltam. A Leader+ program gesztorszervezeteként pedig megismerhettem munkatársaimmal együtt a helyi pályáztatás, értékelés és ellenőrzés folyamatát. A közmunkaprogramok pályázatainak bírálatában is részt vettem. – Mennyire érzi magát felkészültnek ehhez a munkához? – Hasonló feladatokat láttam már el, mégis úgy gondolom, hogy folyamatosan képezni kell magamat, tapasztalatokat kell szerezni, amiket a munkám során fel tudok használni. Néhány kollégiumtagtól sokat lehet és tudok is tanulni. Számomra minden körülmények között a szakmaiság a legfontosabb. – Hogyan képzeli a kollégium működtetését? – A kollégium működtetéséről Smudla Kata kollégiumi tag által

PÁLYÁN

már sok alkalommal felvetett javaslathoz tudok magam is csatlakozni. Fontos lenne, hogy a kollégiumi ülések ott legyenek, ahol azok a problémák keletkeznek, melyeket az NCA Kollégium működése hivatott megoldani. Akkor tudjuk jól végezni a munkánkat, ha a szervezetek meglévő problémáinak ismeretében adunk válaszokat és megoldási lehetőségeket. A gondokat pedig az érintettek ismerik leginkább, s talán az a leghatékonyabb, ha közösen dolgozunk a megoldási javaslatokon. – Miképp tervezi a pályázókkal való kommunikációt? – Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a civil szervezeteknek szerteágazó problémái vannak. Ilyen a pénzügyi instabilitás, a működés esetleges pályázati sikerektől való függése, az önkéntesek bevonásának problémái, a projektmenedzsment- és nonprofit-jog ismereteinek hiánya. A személyes beszélgetések során kiderült az is, hogy a pályázatokkal kapcsolatban a sok adminisztrációs teher elveszi az időt a cél szerinti tevékenység megvalósításától. Először mindenképpen szeretnék egy problématérképet készíteni, amelyet a kistérségben működő civil szervezeteknél tett személyes látogatással kezdenék. Az itt szerezett tapasztalataimat szeretném megosztani a többi kollégiumi taggal is. Nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolatok kialakítását, mert ekkor lesz valós képem leginkább a jelenlegi gondokról és a jó gyakorlatokról egyaránt. Szívesen ellátogatok azokra a rendezvényekre, amelyekre hívnak, és remélem, hogy nekem is lesz minél több lehetőségem olyan fórumok szervezésére, ahol a problémák mellett a sikerekről vagy más együttműködési lehetőségek kereséséről is eszmét cserélhetünk. – Hogyan képzeli azt, hogy szakmai, esetleg tárgyi segítséget nyújtson a pályázóknak? – Nekem nagyon tetszett az előző kollégium tagjainak áldozatos munkája. Fórumokkal és pályázati tanácsadással segítették a civil szervezetek munkáját. Szerencsére a folytonosság nem szakadt meg, a már kialakított értékek mentén folytathatjuk a munkát. A megelőző években egyesületünk is megosztotta tapasztalatait, tudását más szervezetek képviselőivel, és továbbra is az vezérel, hogy aki megkeres, annak legjobb tudásom szerint segítséget nyújtsak a lehetséges összes kommunikációs csatornán. – Mik lesznek a fő szempontjai a pályázatok elbírálásakor? – A legfőbb szempont természetesen mindig az irányadó jogszabályok, a tanács alapelveinek figyelembevétele és az objektivitás. A civil szervezetek léte és működése nagyon fontos a helyi társadalom fejlődése szempontjából, mert értéket képviselnek, példát mutatnak. Fontos, hogy azon szervezetek működése stabilabbá váljon, amelyek áldozatos munkát végeznek, szabadidejüket áldozzák egy-egy fontos célkitűzés megvalósítására, és tevékenységükkel hozzájárulnak valamely általuk képviselt terület fejlődéséhez. – Mennyire lesz harc a támogatások elosztása? – Minden eddigi munkám során a konstruktív, problémamegoldó hozzáállást láttam célravezetőnek. Ha ismerjük a jellemző problémákat, vannak prioritások, melyek mentén a döntéseket meg kell hozni, akkor inkább csak nehéz feladat lesz. A kollégium jelenlegi tagjainak nagy részét jól ismerem, ők szakmailag és emberileg is érdemesek arra, hogy képviseljék a civil társadalmat, és biztos vagyok benne, hogy nagyon jól együtt tudunk dolgozni.

er

CIVIL

PÁLYÁN

Ocskay Gyula Az esztergomi Ocskay Gyula, a Politikai Filozófia Közhasznú Alapítvány elnöke, a Hét Határ Egyesület ügyvezetője, a magyar és szlovák szervezeteket egyesítő Ister-Granum Regionális Civil Parlament koordinátora képviseli a következő ciklusban a közép-dunántúliakat az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumában. A szakember tagja volt az első közép-dunántúli NCA-kollégiumnak. Ocskay Gyula 1998-ban kezdett a civil szektorban mozogni, ekkor lett tagja az Esztergomi Polgáregyletnek, ahol később részt vett az elnökség munkájában. Ennek keretein belül indította el a Jazztergom nevű fesztivált. Viselt tisztséget az esztergomi Magyar–Finn Baráti Körben és a határon átnyúló együttműködést támogató Eurohíd Alapítványnál. A Politikai Filozófia Közhasznú Alapítvány elnöke. 1999-ben társkezdeményezője volt az esztergomi civil kerekasztal létrehozásának, amelynek az első két évben titkára is volt. Egy évig vezette az esztergomi kistérségi civil egyeztető fórumot. Terveiről kérdeztük. – Mik a tervei, milyen ügyeket preferálna, mit változtatna meg a kollégium működésében? – A lap megjelenésének időpontjában már olvasható lesz a civilkd-n az a néhány stratégiai megfontolás, amelyek alapján a munkámat meg szeretném kezdeni a nemzetközi kollégiumban. Természetesen várom az ésszerű hozzászólásokat a felvetésekhez. Előzetesen jeleztem, hogy két irányt tartok fontosnak: egyrészt a magyarországi civil szektor jelenlétét az uniós porondon, valamint tartós magyar–magyar együttműködések kialakulását a Kárpát-medencén belül. E két célhoz rendelném a kiírások prioritásait. Egyébként a kollégium eddigi gyakorlatát jónak tartottam. Az új összetételű kollégium alakuló ülésén kezdeményeztem, hogy a készülő NCA-stratégián belül a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó fejezetek kidolgozásában vállaljunk aktívan részt. A tagság egyhangúlag támogatta a felvetést. Ez a stratégiakészítés azért nagyon fontos, mert világosan pozicionálni fogja a magyar civil társadalmat egy nemzetközi környezetben, és alapjául szolgálhat nemcsak a mostani, hanem a későbbi nemzetközi kollégiumok munkájának is. – A régióban a működési pályázatokat leszámítva elég kevés NCA-pályázat készül. Van olyan szakmai kollégium, ahol szinte egyáltalán nem képviselteti magát a Közép-Dunántúl. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy ez a helyzet változzon? – A nemzetközi kollégium esetében ez a jelenség nem volt különösen súlyos. Mint azt előzetesen jeleztem, a civilkd.hu-n indítok egy fórumot, és egy elektronikus címlistát is kezdeményeztem. A jelentkezők számára az aktuális tudnivalókat ki fogom küldeni e-mailen is. A stratégiaalkotás folyamatát szintén olyan lehetőségnek gondolom, amelyhez kapcsolódóan mód nyílik szélesebb párbeszédre is. – A választási időszakban komoly ellentétek alakultak ki a három megye civil szervezetei között. Mit gondol, hogyan lehetne ezen változtatni? – Ezekről az ellentétekről szerencsére nincs tudomásom. A megválasztásom aránya (amit ezúton is mindenkinek nagyon köszönök) nem tükrözött ilyen ellentéteket. – Mit tart ön a civil szektor legnagyobb problémájának, feladatának a régióban?

10 – Szerintem a szektor feladata nem régióspecifikus. Általános jelenség Magyarországon, hogy a rendszerváltást követően elmaradt egy új civil, ha úgy tetszik, polgári társadalom kifejlődése. Tapasztalatom szerint a posztkádári kváziproletár mentalitás jellemzi az egész magyar közéletet. Ez alól nem kivétel a 60 000-es civil szektor sem. Néhány kísérletet ismerek csak, amelyek ezt a szintet meghaladni igyekeznek (ilyennek tartom például a Védegyletet és a Társaságot a Szabadságjogokért, de nehéz volna sokkal többet felsorolni).

K. E. M. Varga Endre – Rövid pályakép. Mivel foglalkozik most? – Egyesületünk, a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület, melynek elnöke vagyok, még mindig a civil szervezetek tevékenységének jobbításán dolgozik! Három fő projektünk (Veszprém Megyei Civil Ház, CISZOK, E-Civil, Veszprém Megyei Esélyek Háza) keretében megyei szolgáltatást végzünk. Emellett négy évvel ezelőtt kezdtük a kistérségekben civil hálózatépítő munkánkat nem kevés eredménnyel. Ma ott tartunk, hogy a Veszprém Megyei Civil Hálózat (kerekasztal) létrejöttét generáljuk és segítjük kollégáimmal és azokkal a civil szervezetekkel, amelyekkel rövidebb-hosszabb ideje már együtt dolgozunk a civil szféra fejlesztéséért! – Részt vett-e már korábban ilyen szintű munkában, mint ez a kollégium? – A régió civil szervezeteinek bizalmából másodszor, azaz újabb három évre tagja lehetek az NCA egyik szakmai kollégiumának. Ennek neve most: Demokrácia- és Partnerségfejlesztési Kollégium. A névváltoztatás előtt ezt úgy hívták: Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma. Az NCA tanácsa valószínűleg azért gondolt a névváltoztatásra, mert ez kifejezőbb. Szerintem a nevekben lévő fogalmak összefüggnek egymással, vagyis mindegyik fontos. – Mennyire érzi magát felkészültnek ehhez a munkához? – Azt gondolom, az előző három évben végzett munkám nagyban közrejátszott újbóli megválasztásomhoz. Most is csak azokat tudtam ígérni, amit ehhez a munkához fontosnak, elengedhetetlennek tartok: hitelesség, pontosság, gyorsaság, szakmaiság, empátia. Lehet, hogy kicsit furcsa ez az utóbbi, de a kollégiumon belül volt egy pluszfeladatom, megvizsgálni a pályázó civil szervezetek módosítási kérelmét, és javaslatot tenni az elfogadásra vagy elutasításra. Ehhez erre volt a legnagyobb szükség. – Hogyan képzeli a kollégium működtetését? – A kollégium működési rendje alapján. Remélem, ebben nem lesz nagy változás, hiszen a kollégiumi tagok eddig is legjobb tudásuk szerint, határidőre teljesítették feladataikat. Az új tagok bekerülésével sem hiszem, hogy a kollégiumi munka ritmusa lelassulna. – Miképp tervezi a pályázókkal való kommunikációt? – A szakmai rendezvényeken, tréningeken, fórumokon nagyon sok civil szervezet képviselőjével találkoztam eddig is, és ezután is találkozni fogok, de a Veszprémi Civil Házban elérhető vagyok, e-mail címem, telefonszámom nyilvános, elérhető az NCA honlapján. – Hogyan képzeli azt, hogy szakmai, esetleg tárgyi segítséget nyújtson a pályázóknak?

CIVIL

11 – NCA-kérdésekben a Civil Szolgáltató Központ (CISZOK), így Veszprémben a Veszprémi Civil Ház ad felvilágosítást, információt. Lehet jelezni a problémákat, szívesen segítünk. Címünk: Kossuth u 10., 2. em. 203. ajtó, telefonszámunk: 88/401-110 – Mik lesznek a fő szempontjai a pályázatok elbírálásakor? – Nagyon fontosnak tartom, hogy valódi partnerségre épülő hálózati együttműködések jöjjenek létre és működjenek az országban. Azt gondolom, a többéves civil szakmai múltam adott elég rutint és tapasztalatot, hogy kiválasszam azokat a pályázatokat, amelyek támogatásra érdemesek, de mivel bíráló csoportok dolgoznak a kollégiumban, azt is fontosnak tartom, hogy jól érveljek egy-egy jó pályázat mellett. Jó projektekért tudok lobbizni, de civil szervezetekért ezután sem fogok. Nem lenne tisztességes. Másrészről, az objektivitás megőrzése érdekében kollégiumunk kialakította bírálati szempontjait. Szeretném, ha ez így lenne most is. – Mennyire lesz harc a támogatások elosztása?

PÁLYÁN

– Nagy harc lesz, mint minden évben. Egyre több a jól pályázó civil szervezet és egyre több a jó pályázati projekt. Tavaly az adhatónak közel négyszeresét kérték önszerveződési célokra a civil szervezetek, vagyis több mint egymilliárd forintot. Ma Magyarországon ez az egyik legnagyobb és legismertebb pályázati rendszer, ezért egyre többen próbálkoznak pályázataikkal. Akik képesek ezért projektmenedzsmentet, pályázatírási ismereteket tanulni, azok egyre nagyobb sikert érnek el. – Ez a kollégium mit tart kiemelkedő feladatának? – A demokrácia, a partnerség fejlesztése nem kis feladat. A kollégium legkiemelkedőbb célja, hogy ebben a tevékenységükben jó pályázati kiírásokkal segítse a civileket megfelelő forrásokhoz jutni. Az elbírálásoknál pedig olyan szakmaisággal, hitelességgel kell végezni a feladatunkat, hogy mindenkinek megmaradjon a hite abban, hogy a támogatást nyert projektek igazán értékesek és valóban építik a demokráciát.

er

Komárom lehet a francia ifjúsági demokráciaprogram magyar partnere A Komárom koppánymonostori városrészén lévő Mag-ház adott otthont február 26–27-én a dél-franciaországi ifjúsági kezdeményezésnek, melyhez három neves francia szakember érkezett Monostorra. Pierre Clouet, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének főigazgatója, Philippe Helson, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Országos Szövetségének nemzetközi referense és a Contact 2103 nevű európai kapcsolatépítő szervezet titkára, valamint Bernard Kohler, a Franciaországi Ifjúsági és Művelődési Házak Aude Megyei Szövetségének kincstárnoka. A projekt alapgondolata Tanulmányok azt mutatják, hogy fiataljaink egyre inkább közömbösek a demokrácia iránt, abban nemigen vesznek részt. Ugyanakkor az is tény, hogy sok fiatal igenis ki akarja fejezni gondolatát, meg akarja valósítani ötletét, részt akar venni a közéletben, hozzá akar járulni a demokráciához, vagy éppen bele szeretne szólni a társadalom menetébe, csak nem a régi megszokott, hagyományos formákban. Innen az ötlet és a szükségessége annak, hogy fiataljaink és politikai döntéshozóink között elinduljon egy párbeszéd fiataljaink elköteleződésének új, modern formáinak és a demokrácia intézményesült, hagyományos formáinak összeegyeztetéséről. A projekt célja Fiataljaink bátorítása a közéletben és a demokráciában való részvételre: – „A szavak ismerete elvezet a dolgok ismeretére.” – azaz a kutatási feladatok, felmérések, vitafórumok, valamint a civil és az állami szféra szereplőivel való találkozások során fiataljaink megértsék, hogy mi is az a demokrácia és hogyan működik; – „A demokrácia nem abból áll, hogy megválasztjuk a képviselőin-

ket.” – azaz az aktív állampolgárság, részvételi demokrácia, elkötelezettség fogalmainak megismertetése fiataljainkkal; – „Nem a falak hozzák létre a várost, hanem az emberek.” – azaz a közélettel és annak szereplővel való megismerkedés; – „Az ember egy politizáló állat.” – azaz megtanítani fiataljainkat, hogyan kell nyilvánosság előtt szót kérni, felszólalni, megfogalmazni gondolataikat és azok mellett érvelni, ugyanakkor tudni meghallgatni és elfogadni mások gondolatait, azokkal vitázni, döntést hozni; – „Vita nélkül lehetséges-e a demokrácia?” – azaz kialakítani fiataljainkban a kritikus szellemet, a napi események, hírek megfigyelésének, elemzésének és értékelésének szükségességét és igényét; – „Európai állampolgárnak nem születünk, azzá válnunk kell.” – azaz megismertetni fiataljainkkal az európai intézményrendszert és annak működését, a fiatalok ottani képviseletét. A francia delegáció programjához magyar partnereket választott. Országos szinten a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületével már évek óta együttműködik. A szervezet elnöke ez évtől Monostori Éva, így az új elnök személyes látogatásával és komáromi kapcsolatok megerősítésével érkeztek Magyarországra. A kétéves programhoz – mivel fő irányvonala a demokrácia és annak működése, működtetése – önkormányzati partner bevonását is tervezték. Komáromi tartózkodásuk idején személyes látogatást tettünk Zatykó János polgármester úrnál, aki meghallgatta kezdeményezésünket. Sajnos kedvező fogadtatásra nem leltünk önkormányzati vonalon, így az együttműködést komáromi területen az Élettér Egyesület írta alá, vállalva a kétéves futamidőre biztosítandó 4–4000 euró összeget. Várjuk programunkhoz azokat a vállalkozó szellemű önkormányzati képviselőket, akik ez év őszétől az önkormányzatiság, a demokrácia, az aktív állampolgáriság területén partnereinkké válnak fiataljaink mellett.

Monostori Éva

CIVIL

PÁLYÁN

12

Tallózó a Pályázati Figyelõbõl Közölve 2009.03.27 2009.03.27 2009.03.27

Címe Fókuszban Afrika ÉN és az EU Bánki Donát életének és alkotásainak bemutatása

2009.03.26 Az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatók számára meghirdetett (Starting Grant) pályázatához kapcsolódó hazai pályázat / ERC_ HU_09 2009.03.25 Társ a házban 2009 2009.03.25 Zenei tehetségkutató verseny a Mustárházban 2009.03.25 Az Év Ingatlanfotósa 2009

Kiíró Európai Bizottság Alapítvány a Választásokért Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Tudományos Akadémia, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Műszaki Főiskola Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

Érvényes 2009.05.31 H 2009.04.30 H 2009.04.30 H

Allianz Hungária Biztosító Zrt. Mustárház Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete (MIÉSZ) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2009.04.30 H 2009.04.30 H

2009.03.24 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek / KEOP-2009-6.2.0/A, KEOP-2009-6.2.0/B 2009.03.24 Magyar–dél-afrikai TéT 2010-2011 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2009.03.23 Nézz szembe a tényekkel! Bayer Hungária Kft. 2009.03.23 Hátrányos helyzetű kisiskolák Takács Etel Pedagógiai Alapítvány könyvtárának támogatása 2009.03.23 Magyar–lengyel TéT 2010-2011 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2009.03.23 Pályázati kiírás általános iskolás és Jane Goodall Rügyek és Gyökerek középiskolás fiatalok számára Egyesület 2009.03.23 Magyar-cseh TéT 2010-2011 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2009.03.23 Életkezdési támogatás 2009 Takács Etel Pedagógiai Alapítvány 2009.03.20 Gazdaságban hasznosuló innovációt Nemzeti Kutatási és Technológiai megalapozó alapkutatás támogatása Hivatal, Országos Tudományos / OTKA-A08 Kutatási Alapprogramok 2009.03.20 A szeretet mindent elfogad NOSZA 2005 Szociális Alapellátó Közhasznú Társaság 2009.03.20 Önkormányzati árvízvédelmi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fejlesztések / KEOP - 2009 - 2.1.2 2009.03.20 Ausztria–Magyarország Határon VÁTI Magyar Regionális Átnyúló Együttműködési Program Fejlesztési és Urbanisztikai 2007-2013 Közhasznú Társaság 2009.03.20 Gyűjteményes növénykertek és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása / KEOP-2009-3.1.3 2009.03.20 Nemzetközi kutatási ösztöndíjak / Nemzeti Kutatási és Technológiai HUMAN-MB08 Hivatal, Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok 2009.03.20 Az erdei iskola és erdei óvoda Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hálózat infrastrukturális fejlesztése / KEOP-2009-3.3.0 2009.03.20 Az én Bonyhádom Solymár Imre Városi Könyvtár (Bonyhád) 2009.03.20 Magyar–portugál kutatás-fejlesztés, Nemzeti Kutatási és Technológiai TéT 2010-2011 Hivatal 2009.03.20 Magyar–francia kutatás-fejlesztés, Nemzeti Kutatási és Technológiai TéT 2010-2011 Hivatal 2009.03.20 Vendégváró tájházak Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009.03.20 Sajtófotó MMS fotópályázat Magyar Telekom Nyrt.

2010.10.29 T

2009.04.30 H 2009.12.31 F

2009.05.20 H 2009.05.15 H 2009.10.30 T 2009.05.31 H 2009.04.30 H 2009.06.10 H 2009.06.15 H 2009.07.15 T 2009.07.01 H 2010.11.23 T 2013.12.31 F 2010.11.05 T 2009.09.20 T 2009.12.31 F 2009.05.15 H 2009.06.16 H 2009.05.15 H 2009.04.30 H 2009.04.30 H

CIVIL

13 2009.03.20 Magyar–osztrák kutatásfejlesztés, TéT 2010-2011 2009.03.20 Magyar–szlovén kutatás-fejlesztés, TéT 2010-2011 2009.03.20 Ivóvízminőség javítása / KEOP-20091.3.0 2009.03.20 Szépirodalmi Szakmai Kollégium pályázata 2009.03.18 Harmadik feles finanszírozás – épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva / KEOP2009-5.2.0/B 2009.03.18 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok / KEOP2009-6.1.0/A, KEOP-2009-6.1.0/B, KEOP-2009-6.1.0/C 2009.03.18 Mozgó képek 2009.03.18 Az év szakdolgozata

PÁLYÁN

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2009.04.30 H

Nemzeti Kulturális Alapprogram

2009.05.08 H

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2009.12.31 F

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2009.10.05 T

Gyermekmédia Egyesület Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társasága

2009.06.20 H 2009.04.30 H

2009.04.30 H 2010.12.06 T

A közösségfejlesztési folyamatban való részvétel egyben egy tanulási folyamatot is jelent* Amikor valaki a közösségfejlesztés szót hallja, legtöbbször arra gondol, hogy ez nem más, mint egy közösség fejlődésének elősegítése, de ez csak részben igaz. Közösségek által történő fejlesztésről van szó. Az, aki ezt segíti mint szakember – a közösségfejlesztő –, „csak” bátorító, informáló, inspiráló szerepet tölt be. Néha azonosítják a közösségfejlesztőt a művelődésszervezővel vagy régebbi kifejezéssel élve a népművelővel. Talán nem véletlenül. Magyarországon a közösségfejlesztés a népművelésből nőtte ki magát, vált önálló szakmává. Ez a foglalkozás a lakossági önszerveződést volt hivatott pótolni a szovjet típusú diktatúra évtizedeinek kultúrházaiban, egyre csökkenő politikai és egyre növekvő kulturális, szabadidős, amatőr művészeti és ismeretterjesztő-felnőttképző tartalommal. Az 1970-es években néhány népművelő a népművelési gyakorlat keretében a Bakonyban kezdett el településszintű közösségfejlesztő kísérletet. Interjúk, tankatalógus, közösségi beszélgetések, településtervezés, külföldi partnerkapcsolatok építése, nyitott ház kísérletek. Mindezek a közösségfejlesztésben ma is alkalmazott módszerek akkor még kísérletnek számítottak. A közösségfejlesztésről azt mondjuk, hogy interdiszciplináris jellegű. A közművelődés, szociális munka és szociálpolitika, szociokulturális animáció, vidékfejlesztés, társadalmi tervezés – ezek a közösségfejlesztésre igényt tartó legfőbb szakterületek. A közösségfejlesztés önállóságáról, illetve valamely szakmához tartozásáról Magyarországon szenvedélyes viták folynak. Erős érvek szólnak az önállóság mellett, de kisajátítása, bekebelezése mellett is. Magyarországon nagyon kevés szakember él közösségfejlesztésből. Esetünkben nem beszélhetünk egy foglalkozási csoportról, inkább olyan különböző szakmákhoz tartozó szakemberekről, akik fontosnak tartják a közösségiséget, a civil társadalmat, a részvételt, a demokráciát, és szakmai szerepalakításaikban – művelődési házakban, ifjúsági házakban, szabadidő- és közösségi házakban, információs központokban, iskolákban, családsegítő központokban, s nem utolsósorban jogvédő, érdekvédő, természet- és környezetvédő civil szervezetekben és újabban fejlesztési projektek-

ben is – a közösségi megoldásokat keresik. A közösségfejlesztés fókuszában Magyarországon a civil társadalom fejlesztése áll. Ahhoz, hogy a közösség általi fejlesztés folyamatában a főszerep valóban az állampolgároké lehessen, nagyon komolyan kell vennünk a képessé tételt, s azon belül is a képzést. Mindannyian tudjuk, hogy a közösségfejlesztési folyamatban való részvétel egyben egy tanulási folyamatot is jelent, amelyben a szükségletek és a készségek megmutatkoznak, a közösségi cselekvés során szerzett új tapasztalatok új képességek kiépülését eredményezik, s mindezek megint csak új szükségleteket szülnek: a folyamat megállíthatatlanul gerjeszti önmagát. Szükséges a folyamat közben néha megállni és egy-egy tárgyra erősebben koncentrálni, vagyis szervezett képzéseket beiktatni. Magyarországon az 1989-ben alapított Közösségfejlesztők Egyesülete és az általa alapított Civil Kollégium Alapítvány képviseli ezt a gondolatmenetet, amit az előbbiekben felvázoltam. Manapság egyre több szervezet, személy vallja magát közösségfejlesztőnek. Ennek egyik örvendetes oka, hogy egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a közösségi és nem az individuális megoldásokat keresik a problémákra, tartós folyamatokat képesek generálni, az emberek sajátjukként tekintik a megoldásokat és maguk veszik kezükbe sorsuk irányítását. Az ifjúsági munka területén a közép-dunántúli régióban és azon belül Komárom-Esztergom megyében két, egymásra épülő képzéssorozatot kezdett meg az Élettér Egyesület. A régiós vonalon az ifjúsággal foglalkozó szakemberek, míg a megyei területen maguknak a fiataloknak közösségi kortárssegítő képzését indítottuk el március elején.

Mészáros Zsuzsa * Közép-dunántúli regionális ifjúsági szakemberek képzését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére a 2008. évi ifjúsági mintaprojekt honosítására folytatjuk. A Komárom-Esztergom megyei ifjúsági közösségi munkások képzését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által támogatott Megyei Ifjúsági Módszertani Központ keretéből biztosítjuk.

CIVIL

PÁLYÁN

14

Európai uniós pályázatok (Bővebb információ: 88/401-110)

2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése - DAOP-2007-5.2.1/C 2000 le alatti települések szennyvízkezelése támogatására ÉMOP-2007-3.2.1./A. 2000 le alatti települések szennyvízkezelése támogatására EAOP-2007-5.1.2.B 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására - ÉAOP-2007-4.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - DDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - KDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez - NYDOP-2007/2.2.1/2F A befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatására - NYDOP-2007 - 1.3.1 A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken - DDOP-2007-5.1.5-A/2F A halászati ágazat strukturális támogatása - Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése A halászati ágazat strukturális támogatása - Halászathoz kapcsolódó promóció támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása - Halászati termelői szervezetek támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása - Halfeldolgozók építése, bővítése, felújítása és korszerűsítése A halászati ágazat strukturális támogatása - Innovatív technológiák bevezetése a haltenyésztésben A halászati ágazat strukturális támogatása - Természetes vízi halászat A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése DDOP-2007-5.1.1 A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése - DDOP-20075.1.4. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése - ÉAOP2007/1.1.A/2F A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése - intézményi pályázatok támogatására TIOP-1.1.1/07ÚJ A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése c. pályázati felhívásához - NYDOP-2007-2.2.1/2F A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására - KEOP-2.3.0. Akadálymentesítés támogatására (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) ÉAOP-2007-4.1.5 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztésére - TIOP-2.1.3/08/1ÚJ Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése - DAOP-2007-4.2.1/2F Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz - KEOP-2.1.1. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz -

KEOP-2.5.0. B komponens Az erdeiiskola-hálózat infrastrukturális fejlesztése pályázatos projektek támogatására - KEOP-3.3.0.ÚJ Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása prioritás kivitelezési konstrukcióhoz - KÖZOP-20071.1.1.ÚJ Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztésének támogatására - DDOP-2007/1.1.1 Belterületi csapadék- és belvízelvezetés támogatására - DAOP2007-5.2.1/A Diagnosztikus mérések fejlesztése - TAMOP-3.1.9/08/01ÚJ E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása - GOP2008-2.2.3 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása - KMOP2008-1.2.7 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése - DDOP-2007-3.1.3.B Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - DAOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - ÉMOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - KDOP-2007-5.2.1.A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - NYDOP-2007-5.2.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése - ÉAOP-2007-4.1.2. Élő és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós meghívásos konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.1. Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.2. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz KEOP-2007-5.1. Fenntartható életmód és fogyasztás - KMOP-2007-3.3.4-A/B Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás keretében finanszírozott mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével - GOP-2007-4.1. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására - KEOP - 3.1.3. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban TAMOP -4.1.1-08/1 Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz - KEOP2007-5.2. Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése NYDOP-2007-4.1.1/2 Helyi és térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztésének támogatására - ÉMOP-2007-3.2.1.-C,D

CIVIL

15

PÁLYÁN

Füredi színházi élet 1848−49-ben Az 1831. július 3-án ünnepélyes külsőségek között átadott füredi kőszínház – a Dunántúl első kőszínháza – új fejezetet nyitott a füredi színészet történetében. A Kisfaludy Sándor kezdeményezésére, társadalmi összefogással épített 400 személyes színház a magyar nyelvű színjátszás otthonává vált, ugyanis az alapítók szándéka szerint csak magyar nyelven adhattak elő benne. A színházat elsősorban a fürdőközönség látogatta, amely a fő- és köznemességből, értelmiségből és városi polgárságból verbuválódott. A nyári idényben a fehérvári, kassai vagy győri színtársulat tagjai neves pesti színészek vendégszereplésével léptek fel. A szabadságharc alatt változatlanul nagy volt a vendégforgalom, ennek ellenére színházi előadásokról mindeddig nem tett említést a szakirodalom. A helytörténeti monográfiák és színháztörténeti szintézisek hallgatása azonban nem jelenti azt, hogy a sorsfordító időszakban üresen maradt a színház. Horváth György színész visszaemlékezése bizonyítja, hogy 1846–1851 között a füredi nyári évadban Hetényi József győri társulata játszott, amelynek feleségével együtt ő maga is tagja volt. Többek közt a következőket írta: „A forradalmi évek lezajlása alatt is Füreden tartózkodánk, itt nemzetőrösködtünk sok viszontagság között. Écsy [László] úr mindenkor pártfogolta és jó tanácsával gyámolította társulatunkat.” Az Ungar c. lap 1848 májusában még azt írta, hogy az „előkelő világ idén Balaton-Füreden tölti a nyarat”. A vendégek szórakoztatásáról Farkas Jancsi híres cigányprímás Párizst is megjárt zenekara gondoskodott. Vendégben nem volt hiány. 1848– 49-ben jóval kétezer fölött volt az állandó fürdővendégek száma. A bizonytalan kimenetelű háború elől ugyanis sokan a fürdőn kerestek menedéket. A népes közönség ellenére viszonylag kevesen látogatták a színházat. Bizay Mihály, a fürdő népszerű figurája, a színház nagy barátja 1848 nyarán „erővel tessékelte be a nézőket. Jutalomjátékok alkalmával szintén ő gondoskodott az anyagi háttérről.” Kutatásaink során három színlapot ismertünk meg 1848 júliusából. Ezek alapján megállapítható, hogy kikből állt Hetényi füredi társulata, amely a rendkívüli helyzetben főként vígjátékokat mutatott be. Balogh Lajos (1831–1885) 1847-ben Pápán állt be Hetényi társulatába, nála idősebb volt Balogh Károly (1823–1887), aki 1845-ben Győrben, 1847-ben pedig Pozsonyban, 1855-ben ismét Győrben lépett fel. A Hetényi család alkotta a társulat törzsét: Hetényi József, Hetényiné Makriovszki Róza, továbbá Hetényi Gyula, József és Laura. Horváth György és felesége, Miklósi N. és

felesége mellett Váry Rezső, továbbá egy Kiss és Gyarmathy nevű színész is fellépett. 1848. július 22-én, szombaton Richelieu első párbaja, vagy a’ 15 éves férj c. „fényes vígjátékot” adták, melyet Bayardtól Egressy Béni magyarított és 12 színész adta elő. Érdekessége, hogy a 15 éves Richelieu herceget Hetényi Laura testesítette meg, ami már önmagában is garantálta a sikert. Július 29-én A két altiszt c. „társalgói víg játék” került színpadra, melyet Rossier után Telepi György fordított magyarra. Ebben mindössze kilenc színész lépett fel. A közönséget azzal csalogatták, hogy az első felvonás után Bellini Norma c. operájából (1831) Hetényi Amália és Laura énekelt kettőst (duettet), a játék végén pedig Verdi Ernani c. nagyoperájából (1844) Hetényi Laura énekelt áriát. Verdi operáját Magyarországon 1847. február 3-án mutatták be a Nemzeti Színházban, így még újdonságnak számított. A zenekari kíséretet a veszprémi székeskáptalan zenekara biztosította. Ez az első, de nem utolsó eset, hogy a székesegyház zenekara fellépett Balatonfüreden! A július 30-án, vasárnap a Szép molnárné c. „új vigjátékot” mindössze kilenc színész játszotta. A szép molnárnét (Denise) Hetényi Laura, a márkit (Marquis de la Guilardere) Balogh [Károly], feleségét Horváthné, a molnárlegényt Váry alakította. 1849 tavaszán, március-májusában Hetényi társulata Veszprémben, majd ezt követően Győrben játszott. Veszprémben a megszálló császáriak igényeihez kellett alkalmazkodniuk, Győrött viszont a tavaszi hadjárat sikerein fellelkesült közönség fogadta őket. Közben a társulat is megerősödött, mert Szuper Károly és öt társa március 25-én csatlakozott a Dunántúl egyetlen működő társulatához. Május 25-én már Győrben voltak, ahol ezután óriási sikerrel adták Szigeti József Egy táblabíró a márciusi napokban c. háromfelvonásos vígjátékát. A társulatot Latabár Endre egészítette ki, aki karmesterként az énekes darabokat tanította be. A közönség felerészben a hadi győzelmeken örvendező polgár, felerészben „piros zsinóros honvéd volt”. A társulat a nyári fürdőidény beköszöntével Füredre tette át székhelyét. Az előadott darabokról nem maradtak fenn színlapok, s nem ismerünk színikritikákat sem. A szabadságharc bukása után a megtorlás időszaka következett, amely a fegyveres harcban részt vevő színészeket is érintette. A lakosság hangulatát az 1854-ig fenntartott ostromállapot tette nyomottá. 1852-től Latabár Endre és társulata főként népszínművek bemutatásával gondoskodott a füredi közönség szórakoztatásáról.

Hudi József

CIVIL

PÁLYÁN

Támogatóink:

A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.

CivilTech Program Szoftver- és hardveradományok közhasznú szervezeteknek Pályázzon most! Ha szervezete közhasznú vagy kiemelten közhasznú Ha rendelkeznek számítógépekkel, de nincsenek megfelelő szoftvereik Igényelhet Régi operációs rendszere helyett újat (pl, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) Legális irodai szoftvercsomagot Egyéb szoftvereket (pl. honlapkészítő vagy tervezőprogramokat) Hálózat építéséhez szükséges hardvereket, szerverprogramokat Mit kell tennie? Regisztráljon a www.civiltech.hu portálon, és küldje be egyoldalas pályázatát! Eredményes pályázat esetén rendelje meg a szükséges Microsoft és Cisco szoftver- és hardveradományokat! Van-e valamilyen költsége a részvételnek? Az adományozó partnerek által felajánlott termékek ingyenesek. A rendeléskor egy egyszeri szolgáltatási díjat kell megfizetni, amely a program fenntartási költségeihez járul hozzá és a rendelt szoftver piaci értékének max. 4–8%-a. Bővebb információ: Veszprémi Civil Ház Veszprém Megyei Civil Szolgáltató Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II/203. 88/401-110 [email protected]

16

Médiaunió

Indul a 2010-es társadalmi célú kampánytéma jelölése A Médiaunió meghatároz és kiválaszt néhány kiemelkedő társadalmi ügyet, és kommunikációs kampányok segítségével aktivizálja az embereket, oly módon, hogy mérhető különbséget érjen el a magyar társadalomban. A Médiaunió szervezete a kiválasztott témát szakemberek és civil szervezetek bevonásával dolgozza fel, ezen túl koordinálja a professzionális pr- és reklámügynökségek pro bono végzett munkáját, valamint igénybe veszi médiatervező és -vásárló ügynökségek, kutatócégek segítségét is. A Médiaunió alapítói és tagjai médiumok, felülettulajdonosok, akik felajánlott értékes reklámfelületeikkel és tartalommal is támogatják az egész évben zajló, országos kampány létrejöttét. A Médiaunió éves kampányai sem gazdasági, sem politikai érdekeket nem szolgálhatnak. A cél az, hogy minél több médiumot bevonva, minél szélesebb értelemben legyenek képesek egységes, hatékony, társadalmi tudatformáló hatást elérni. A társadalmi célú kampány témáját minden évben megpályáztatják, és bárki tehet javaslatot a szerinte legfontosabb, a társadalom minél szélesebb rétegeit érintő problémára. A példaértékű összefogással születő új szervezetben résztvevők az éves kampánytéma meghatározásában a végső döntést az általuk választott ötfős kuratóriumra bízzák, amelynek tagjai: Schmidt Mária (a kuratórium elnöke, történész, egyetemi oktató, a Terror Háza Múzeum igazgatója), Hankiss Elemér (szociológus, egyetemi oktató, számos szakmai díj tulajdonosa, az MTV korábbi elnöke), Kepes András (televíziós műsorok szerkesztője, vezetője, független műsorkészítője, főiskolai tanár, számos civil szervezet korábbi kurátora – pl. a Táncsics-díj, a Bátor tábor, a Példakép Alapítvány kurátora stb.), Novák Péter (zenész, színész, táncos, műsorvezető esélyegyenlőségi témában, a Megasztár producere), Rudolf Péter (Jászai Mari-díjas színész, rendező). Javában zajlik a Médiaunió Alapítvány 2009-es kampánya, mely „Nincs de, Rajtad is múlik!” szlogennel az egészségmegőrzés, a megelőzés népszerűsítésére fokuszál. A dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése mellett a több mozgást, helyesebb táplálkozási szokásokat propagáló megakampány január végén indult, és szinte valamennyi lehetséges médiafelületen (televízió, rádió, sajtó, közterület, intenet, mozi, indoor plakátok stb.) megjelenik. A kampány december végéig tart. A Médiaunió Kuratóriuma a most futó kampánnyal párhuzamosan meghirdeti a 2010-es kampányra vonatkozó pályázatát. 2009. március 13-tól április végéig civil szervezetek és egyének, intézmények és szervezetek jelölhetnek témát 2010-re a Médiaunió Alapítvány megújult honlapján keresztül (www.mediaunio.hu), valamint postai úton (1137 Budapest, Pozsonyi út 43. I. em. 1.). A szervezethez tavaly 725 témajelölés érkezett civilektől és különböző szervezetektől. A Médiaunió kuratóriuma idén tavasszal választja ki a 2010-es év – több mint 200 médium által felajánlott, mintegy 6 milliárd forint értékű felületen futó – társadalmi célú kampányának üzenetét. A tavaly jelölt témák idén is versenyben maradnak, a 2008-ban jelölt témák összefoglalója megtalálható az alapítvány honlapján.

er