FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP ______________________________________________________________ XI. Évfolyam, 2011/1. szám

Ára: 250 Ft

A tartalomból: Hozzánk akarnak tartozni – beszélgetés Kapot Ildikóval

Régi-új vágányokon a nagycsaládosok Hasonló elvek alapján – interjú Zagyva Richárddal

Nem mind cigány, aki szegény A tervezett gyerekek megszületéséért Ha egy család nem segíthet Györgydeák György

Bemutatkozik a Kapcsolat Szervíz Közhasznú Egyesület Pályázati Figyelő

2

Hozzánk akarnak tartozni Beszélgetés Kapot Ildikóval a Családok éve alkalmából Tavaly december 26-án, Szent Család vasárnapján vette kezdetét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Csaláok éve. A család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése érdekében hirdette meg a katolikus egyház ezt a tematikus évet, amely 2011. december 31-éig tart. Ennek apropóján a Veszprémi Nagycsaládosok Egyesületének elnökével, Kapot Ildikóval beszélgettünk. Az egyesületről Az egyesületet 1996-ban jegyezték be, de már 1991 óta működött, mint az országos egyesület csoportja. A Civil Szervezetek Szövetségétől 1999-ben megkapta a Kiváló egyesület címet. Az alapító okiratban lefektetett elvei a következők: szociális tevékenység, családsegítés, gyermek- és ifjúságvédelem, érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, anyaság tisztelete, nagycsaládosok sajátos érdekképviselete. 2000 szeptemberében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Veszprémben, az Állatkertnél rendezte meg országos találkozóját, amelyen több mint ötezer vendég jelent meg az egész országból. A veszprémi egyesület jócskán kivette a részét a szervezésből, ezért a NOB dicsérő oklevelét és könyvutalványát is átvehette a NOB későbbi közgyűlésén. 2008-ban a veszprémi egyesület elnyerte a VII. Nemzetközi Családkongresszus megszervezésének lehetőségét, tagjai fogadták a városba érkező közel 1200 főt: nagycsaládosokat, érdeklődőket, vendégeket. A Veszprémi Nagycsaládosok Egyesülete számtalan programot szervezett az elmúlt években, tagjai sok-sok továbbképzésen vettek részt. – Csak olyan célokért harcolunk, amelyekben mi is hi-

A főszerkesztő jegyzete

Tisztelt Olvasó! Nonprofit hírlapunk családokkal foglalkozó tematikus számát tartja most kezében. Nem véletlen, hogy a Magyar Püspöki Konferencia által 2011-re meghirdetett Családok Éve számunkra is fontos, hiszen az Esélyek Háza programban a családoknak mint egyik célcsoportunk különösen nagy odafigyelést szentelünk! S hogy miért is? Talán abban mindannyian egyet értünk, akármilyen zűr-zavaros társadalmi helyzetben élünk, hogy a család érték! Így gondolja ezt nemre, társadalmi helyzetre, vallási nézetre függetlenül mindenki! Ahogy azt is mindannyian tudjuk, családban élni jó! Érzik ezt azok

szünk, amelyek megvalósítását mi is szeretnénk – hangsúlyozza Kapot Ildikó. Szájhagyomány útján – A tagság annak hatására növekszik, változik, hogy az emberek a lakóhelyükön vagy a munkahelyükön megismerkednek, megismerik egymás családi hátterét, és beszélnek rólunk ismerőseiknek, barátaiknak, munkatársaiknak – mondja Kapot Ildikó. – Szájhagyomány útján terjed a hírünk. Az egyesületnek tavaly még 130 család volt a tagja, idén már 280. Ezek az emberek nem akarnának közénk tartozni, ha nem jó célokért küzdenénk, ha nem szerveznénk jó programokat. Még annak tudatában is szívesen vállalják a tagságot, hogy tisztában vannak vele: mi elvárjuk az önkéntes munkát. Mindenkit szeretettel várunk, aki segítséget kér, dolgozni akar és tud a közösségért, aki szeretne tréningeken, képzéseken részt venni. A tagság egy része, 46 veszprémi család nemrégiben Ajkára utazott a saját költségén, hogy részt vegyen egy szemétgyűjtési akcióban. Fontosnak tartják, hogy a gyerekek megtanulják: mindenkinek tennie kell a környezetéért. Alapból nehéz a családosok helyzete – A családok helyzete alapból nehéz, nemcsak a nagycsaládosoké az – gondolkodik el az egyesület elnöke. – Bármilyen intézkedések, törvények lépnek életbe, mindig lesznek olyan családok, amelyeknek ez jól jön, mint például az idéntől bevezetett adókedvezmény. Ha mégis lehetne egy nagy kívánságom, az mindenképpen az lenne, hogy tisztességesen emeljék meg a családi pótlék és a GYED összegét. er is, akik a mindennapokban nem élik meg, de mások jó példáját látva vágyakoznak rá! Ha a társadalmi mutatókat vizsgáljuk, mégis kiderül, hogy nincs minden rendben. Ha a statisztikai számokat nézzük megdöbbentő adatokkal találkozunk a válások, a csonka családban élők, a születések számát tekintve. Sokan dolgoznak különböző intézményekben, egyházakban, civil szervezetekben azért, hogy a helyzet javuljon. A lapban megjelenő írások egy része is ezt tükrözi! Tilmann Beller Schönstatti atya egyik mondása „A családi élet: küldetés és munka”. Minél többen gondoljuk így, és minél többen teszünk ezért azokon a helyeken, területeken ahol élünk, tevékenykedünk, akkor tán a jövőben is érték marad a család! És értéket menteni, őrizni mindig nemes cél és feladat!

Varga Endre

3

Régi-új vágányokon a nagycsaládosok Régen volt ekkora szükség a segítségre „Családban élni jó!”

A SZÉNA Egyesület a Családokért 2011. február 12ike közgyűlésén Bálesné Elekes Rita lett a szervezet új elnöke. A Dávid Renáta gazdasági vezető, Fekete János és Markó Gabriella összetételű elnökség csonka maradt, mivel Kanalas Zsuzsa alelnök, mondván, hogy ezzel a vezetőséggel nem akar együtt dolgozni, kilépett az egyesületből. Az utóbbi években túlságosan szakmai oldalra „billent át” a szervezet és a közösség egy része ezt kevésbé tolerálta – mondta Bálesné Elekes Rita. Fogyott a csapat, a 300 családról 110-re apadt a létszám, ami önmagában még nem lett volna nagy baj, de lassanként elmaradtak az egyesület sikerét korábban megalapozó közösségi események, amelyekre a tagoknak nagy igényük volt és azok a közösségépítő kezdeményezések sem futottak végig, amelyek korábban elkezdődtek. A fordulatot minden bizonnyal az is megalapozta, hogy a szervezet két meghatározó központi figurája, alapítója eltávolodott a napi munkától – mondták többen is. Mindketten a Szénából „kinőtt” szervezetnél folytatják munkájukat. Farnady Judit, korábbi elnök a Civil Centrum Alapítványnál dolgozik. Ennek fő célja, hogy a Középdunántúli régióban a minőségi, átlátható működés iránt elkötelezett, a partnerség iránt nyitott nonprofit civil szervezeteket és más elkötelezett társadalmi szereplőket fejlessze generáló, adaptáló, facilitáló szolgáltatások nyújtásával, audio-vizuális termékek biztosításával. Korábban ő vitte a szervezetet arra, amerre a fejlesztések vitték, ennek azonban drasztikusan elfogyott a támogatása akkor, amikor a másik „anya”, Elekes Péterné, Zsuzsa a Smart Grant (Okos Adomány) Közhasznú Alapítványhoz szegődött ügyvezetőnek. Ők ketten nagyon jól kiegészítették egymást. Judit vitte a szakmai részt, Zsuzsa a közösségit. Azzal viszont, hogy ez utóbbi meggyengült, eltolódtak a hangsúlyok a szakmaiság felé. Ahhoz például, hogy jogilag megfeleljünk, annyi szabályzatunk és ügyrendünk volt, hogy már át sem láttuk őket – mondta Elekes Rita.

A szervezet gerincét ma az Alcoa által támogatott program, a családi és gyerektáborok adják. A nagycsaládosok most csak nyárig látnak előre, sok pályázatot írtak, s csak reménykednek, hogy sokat meg is nyernek. Ha sikerül rá pályázati forrást keríteni, ha nem, mindenképpen elmegyünk a Vajdaságba tervezett nagycsaládos találkozóra – szögezte le az új elnök, aki szerint nem csak ők, de senki nem tudja, hogy mi lesz a jövőben. Az biztos, hogy most olyan nagy szükség lenne a segítségre, mint amilyen régen nem volt. Rendkívül nagy a szegénység, rengetegen jönnek ruha és élelmiszersegélyekért – mondta keserűen. A SZÉNA Egyesület a Családokért az idén is többféle szolgáltatással és számos rendezvénnyel várja a családokat. Februárban egy rendhagyó megmozdulással hívták fel a figyelmet a Házasság Világnapjára, melyen közel 50-en adtak elő egy váratlan táncbemutatót a helyi bevásárlóközpontban. Áprilisban jelmezes tavaszvárót rendeztek, majd 2 buszt megtöltve tettek látogatást a dunaújvárosi fürdőben. A húsvéti készülődés jegyében tojáskeresésre és tojásfestésre várják a kicsiket. Indul a párkapcsolati tréning, valamint egy sétával egybekötött látogatás is szerveznek az „Árny alatt” kiállítás megtekintésére. Májusban ismét megrendezik a nagy sikerű számítógép használati-oktatást, a szülőképző tréninget, s május 15-én tartják az idén 4. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Családnapot is. Természetesen nem maradhat ki az anyák napja és a gyermeknap sem. A nyár, a táborozások időszaka lesz: családi-, gyermek- és ifjúsági táborokban pihenhetnek majd a gyermekek, valamint a családok. A nyári zsongás közepette a városi rendezvények elmaradhatatlan vendége lesz a Széna Mami sátor, mely a kisgyermekek családok számára biztosít nyugodt, kényelmes helyet az etetéshez és a kicsik ellátásához. Július végén a Vajdaságba is ellátogatnak egy nemzetközi nagycsaládos konferenciára. Ősszel ismét a kirándulások, túrák időszaka kezdődik, de hagyományosan megtalálható lesz a Széna csapata is a Lecsófőző fesztiválon. Az év vége már hagyományosan a karácsonyi ünnepek jegyében zajlik. A családokat adventi készülődésre, Mikulás- és Karácsonyi ünnepségre várják. Mindezek mellett folyamatosan várják a családokat állandó programjaikra, tanácsadásaikra is. Lehetőség van angol nyelvű korrepetáláson, oktatáson részt venni, valamint a bölcsis és ovis korosztály sem marad ki a játékos nyelvoktatásból. Heti rendszerességgel várják a kicsiket és nagyokat tornatermi programjaikra is, ahol változatos sportfoglalkozással várják az érdeklődőket. Akik segítséget kérnek, azokat ingyenes szociális-, pénzügyi- és jogi tanácsadással segítik. kem

Ú Ú

Tisztújítás volt februárban a székesfehérvári SZÉNA Egyesület a Családokért szervezetnél. A szokásos aktus ezúttal lényeges irányváltást is jelent. A régió egyik legprofesszionálisabb nonprofit szervezete a korábbi, a nagycsaládok helyett a családokra fókuszáló és speciális programokat tervező stratégiai célok helyett visszatér a „kályhához”. A tervek szerint a nagycsaládos kifejezés vissza is kerül a rendszerváltás után Székesfehérvári Nagycsaládosok Egyesülete (SZÉNA) néven létrejött szervezet alapszabályába. E döntés, amelyik az új vezetés szerint halaszthatatlan, hiszen az utóbbi években olyan sokan jelentkeznek segítségért és segélyért, mint még talán soha, feszültségeket keltett az egyesületben.

4 A Széna 2010-ben Elkötelezettség a Kiválóságért oklevélben részesült. Az egyesület 2010-ben pályázatot nyújtott be egy minőségirányítási rendszer kiépítésére EFQM rendszer szerinti tanúsításra. (EFQM: European Foundation for Quality Management - „Elkötelezettség a Kiválóságért”) A pályázat értékelésénél azokat a szervezeteket, szervezeti egységeket ismeri el egy szakértői bizottság, amelyek a pályázat során bizonyítják, hogy folyamatosan a szervezeti kiválóság útján haladnak, tapasztaltak és gyakorlottak a szervezeti kiválóság és a legjobb gyakorlatok bevezetésében és az ehhez kapcsolható menedzsment módszerek alkalmazásában. Az egyesület sikerrel megfelelt az auditon és elnyerte az „Elkötelezettség a Kiválóságért” díjat, amit a 15 éves születésnapi rendezvényen adott át a „Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület” vezetője. A minőségirányítási rendszer kialakítása során meghatározták, definiálták és kidolgozták azokat a fő folyamatokat, amelyek a valóságnak megfelelően tükrözik az egyesület működését. A dokumentáció kialakításakor arra törekedtek, hogy egyértelműen látni lehessen, mely folyamathoz mi kapcsolódik szorosan; így a munkatársak, dolgozóink könnyebben ki tudják magukat ismerni a „papírrengetegben” és egyszerűbben el tudják látni a mindennapok dokumentációs feladatait.

A folyamatábrákat „Eljárási utasítások” kidolgozásával tették teljessé, melyben részletesen le vannak írva a konkrét lépések, meg vannak határozva a felelősségek. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a folyamatos fejlődés, folyamatok mérése, javító és megelőző intézkedések, célok/programok, mérő-/ mutatószámok illetve a monitoring helyet kapjanak a leírásokban; ez azért is fontos, mert a különböző visszacsatolásokból, visszajelzésekből tovább tudják finomítani, tökéletesíteni a szabályozásainkat és egyértelműbbek lesznek a napi feladataik. Szabályozott fő folyamataink: Operatív és elvi felelősség: EF – 001 Operatív és elvi felelősség Jogi követelményeknek való megfelelés: EJ – 001 Jogi követelményeknek való megfelelés Külső-, belső kommunikáció: EK – 001 Külső és belső kommunikáció Önkéntesség rendszere: EÖ – 001 Önkéntesség rendszere Pénzügy: EP – 001 Pénzügy A 2010 márciusától tanúsított minőségirányítási rendszer biztosítja a szervezett működést – ezzel a Széna egyike a Magyarországon tanúsított EFQM rendszerrel rendelkező civil szervezeteknek!

Minikonferencia Március vége a Családok Hete az Európai Unióban. Ebből az alkalomból az Európai Nagycsaládos Szövetség és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete minikonferencia sorozatot szervezett Európa: a család az első! címmel, amelyet az unió minden országában összesen 146 helyszínen rendeztek meg egy időben, március utolsó hétvégéjén. Hazánkban összesen 90 helyszínen várták az érdeklődőket. Veszprémben a Családsegítő Központban Kapot Ildikó, a Veszprémi Nagycsaládosk Egyesületének elnöke és Horváthné Kecskés Diána, a Családsegítő Központ intézményvezetője tartott előadást. – Biztos, hogy a család első? – tette fel a kérdést Kapot Ildikó. Szerinte veszélyben van a hagyományos családmodell, inkább a családfenntartás került előtérbe, ezért a szerepjátékok fontosságára hívta fel a figyelmet. Számos példával

illusztrálta, miként lehet megőrizni a szerepeket, hogy ne a gyermek uralkodjon a szülőkön. Fontosnak tartja, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül merjük felvállalni a nemet gyermekünkkel szemben, ha az helyénvaló. – A családról, mint értékről gondolkodjunk – hangsúlyozta Horváthné Kecskés Diána. - Bizonyos társadalmi folyamatok, a mindennapi élet, a női szerepek megváltozása természetesen veszélyezteti a hagyományos családmodellt, viszont vannak megmenthető értékek, amelyeket főként a nagycsaládosok őriznek. Nagyon sok családdal találkozunk az intézményen belül, olyan szülők keresnek fel minket, akik nem tudják önállóan kezelni a nevelési problémákat, illetve az abból adódó bajokat. Fontos, hogy ne csak szakemberekkel beszéljék meg gondjaikat, hanem találkozzanak olyan csoportokkal, ahol hasonló élethelyzetben lévő családokkal beszélgethetnek. er

5

A tervezett gyerekek megszületéséért A Családok éve előtt indult a mozgalom A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat azért hívta életre prof. dr. Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese, hogy hazánkban megszülessenek a tervezett gyerekek. A mozgalom két fő szerve a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi Intézet. A kezdeményezésről Túry Krisztinával beszélgettünk, aki 2010 januárja óta felel a mozgalom vezetéséért. Civil a Pályán: Mi a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom lényege, célja? Túry Krisztina: Ma Magyarországon a fiatalok 2,4 gyereket terveznek, de csak 1,3 születik meg. Célunk, hogy a tervezett gyerekek szülessenek is meg. Küldetésünknek tekintjük, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek ezt elősegítik. CAP: Mikor és hogyan indult a mozgalom?

mutat a kérdéskör, mivel például a családtámogatás, a lakáshelyzet, az esélyegyenlőség és a társadalombiztosítás megnyugtató megoldásához törvénymódosításokra és több évtizedes előre tervezésre, társadalmi összefogásra lenne szükség. Lát ön erre lehetőséget, szándékot? TK: Demográfusok kutatásai alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a család- és a népesedéspolitika akkor tudja elérni célját, vagyis azt, hogy a tervezett gyerekek világra jöjjenek, ha hosszú távon is kiszámítható, stabil, egyszerű és átlátható. Fontos, hogy e téren konszenzus jöjjön létre, s a politikai élet szükségszerű változásai ellenére a családpolitikai rendszer hosszú távon változatlan, vagyis a családok számára tervezhető legyen. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a törvényhozás nyitott a Népesedési Kerekasztal javaslataira.

TK: 2009 nyarán Kopp Mária kezdeményezésére az Ingatlan.com támogatásával. A Népesedési Kerekasztal sikeresen lobbizik azért, hogy a törvényhozás minél kedvezőbb feltételeket teremtsen a gyerekvállalás számára. Tagjai a tudományos és az üzleti élet, a civil szféra és az egyházak prominens képviselői, többek között Pálinkás József, az MTA elnöke, Demján Sándor, a TriGránit elnöke, Spéder Zsolt demográfus, Gergely Károly, a Fundamenta elnöke. A Három Királyfi Intézet erőforrásés projektmenedzsmenttel foglalkozik. Jelenleg a gyerekvállalást akadályozó legfontosabb tényezőket azonosítja, hogy kiválaszthassa azokat a projekteket, amelyek ezeken a leghatékonyabban tudnak változtatni. Az intézet célja, hogy a projekteknek forrást is teremtsen.

CAP: Esetleg mutatkozik-e már a mozgalom hatása, láthatók-e az első eredmények?

CAP: Mennyire aggasztó ma a helyzet hazánkban a család és a gyerekvállalás kérdésében?

CAP: Hogyan kapcsolódhatnak a mozgalomba a vidéken élő szakemberek, civilek?

TK: A tervezett és a megszületett gyerekek száma közötti eltérés egyrészt szomorú, gyakorlatilag ma az embereknek eggyel kevesebb gyerekük van, mint amennyit szeretnének. Azonban ez a tervezett gyerekszám nagyon reménykeltő is egyben, hiszen a jelenlegi népességcsökkenés megállítható, ha megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett a leendő szülők merik is vállalni a kívánt gyerekeket. Kutatások szerint a magyar világviszonylatban is nagyon gyerekbarát nemzet, Európában pedig mi tervezzük a legtöbb gyereket.

TK: Honlapunkon, a http://haromkiralyfi.hu-n megtalálható egy regisztrációs felület, ahol az ötlet-és projektgazdák valamint az önkéntesek, támogatók regisztrálhatnak. A honlapon található email-címen is elérhetők vagyunk. Idén országos szintű és reményeik szerint évtizedekig tartó kezdeményezést indítanak útjára, melynek keretében a csatlakozó önkormányzatok, közintézmények és otthonok is zászlót tűznek ki épületeikre, ha újszülött érkezik közéjük. A kezdeményezés első lépéseként pályázatot írtak ki a zászló megtervezésére (a pályázat április 11-én lezárult). er

CAP: Nyolc munkacsoportban foglalkoznak a családmegtartás és a gyermekvállalási kedv serkentése érdekében szükséges kezdeményezésekkel. Ezeknek a munkacsoportoknak a hatáskörén azonban jóval túl-

TK: A mozgalom lobbiszervének, a Népesedési Kerekasztalnak a munkája és eredményei a médiában is jól és rendszeresen láthatók. A családi adózás (egyik korábbi javaslatunk) már meg is valósult. A mozgalom másik fő szerve, a Három Királyfi Intézet célja megkeresni azokat az okokat, melyek leginkább hátráltatják a gyerekvállalást, és amelyek a civil szféra közreműködésével orvosolhatók. Jelenleg egy szavazást készítünk ezeknek a felderítésére, majd kiválasztjuk azokat a projekteket, amik ezeken a leghatékonyabban tudnak segíteni. Feladatunknak tekintjük, hogy ezeknek forrást, támogatást teremtsünk.

6

„Hasonló elvek alapján” Az első Karitászt Lorenz Werthmann 1896-ban a németországi Freiburgban alapította azzal a céllal, hogy a segítő munkát szervezett keretek közé foglalja és hatékonyabbá tegye. A katolikus plébániák köré karitász csoportokat alakítottak. Később ezek a csoportok összefogtak, hálózatba szerveződve eredményesebben dolgoztak. Idővel úgy megerősödtek, hogy az intézményes szociális ellátásban is képesek voltak részt vállalni. Később az egyházi területi felosztás alapján egyházmegyei, majd nemzeti Karitász szervezetek alakultak. A nemzetközi összefogás 1924-ben Amsterdamban kezdődött, amikor 8 ország Karitász szervezete határozta el az első nemzetközi Karitász szövegség életre hívását (Magyarország is az alapítók között volt). A Magyar Karitász 1945-ig működött, s csak a szocialista politikai rendszer után 1990ben egyházi jogi személyként szerveződött újra. Magyar Karitász újraalakulásával egy időben bekapcsolódott a

nemzetközi karitász hálózatba. A világ 166 országát ös�szekapcsoló Caritas Internationalis 1991. május 23-29. között Rómában megrendezett XIV. nagygyűlésén (közgyűlés) felvette tagjai sorába a Magyar Karitászt, ezzel automatikusan tagságot szerzett a regionális Caritas Europa-ban is. Minden egyházmegyében megalakultak az Egyházmegyei Karitász szervezetek és 1995-re kialakult az országos Karitász hálózat Magyarországon. Az önkéntesekkel végzett munka mellett 1994-től kezdve országszerte saját szociális és egészségügyi intézményeket hoztak létre a Karitász szervezetek és feladataik, ellátotti körük folyamatosan bővül. A veszprémi Főegyházmegyében 1992. november 29-én alakult meg a Főegyházmegyei Karitász – olvasható a Veszprém-főegyházmegyei Karitász honlapján. Zagyva Richárd igazgató úrral a Magyar Püspöki Kamara által meghirdetett Családok Éve alkalmából beszélgettünk.

Civil a Pályán: A  Családok Évét a Magyar Katolikus Konferencia hirdette meg, tavaly december 26án. Készülnek-e külön programokkal, s ha igen, milyenekkel? Bővült-e ezáltal tevékenységük köre?

A helyben felmerülő problémákra, helyi szinten, az adott helyzetről nagyobb helyismerettel, információval és a helyi erőforrásokat ismerve és felhasználva próbálunk segítséget nyújtani.

Zagyva Richárd: A Katolikus Karitász 2011-ben országosan több jelentős programot indít, illetve bővíti a tevékenységét, amely elősegíti a családok anyagi és lelki támogatását. Az egyik ilyen a Katolikus Karitász krízisprogramjának kiterjesztése és bővülése minden egyházmegyében, így Veszprémben is. A program szerint a Katolikus Karitász országosan egységesen kidolgozott program és elvek alapján segít a krízishelyzetbe jutott családokon az egyházmegyei Karitász központokon keresztül az állami ellátórendszerrel együttműködve. Szociális krízishelyzetnek azt az állapotot tekintjük, amikor egy család mindennapi életének fenntartása kerül súlyos veszélybe. Ennek leggyakoribb okai a következők lehetnek: munkahely elvesztése; súlyos betegség vagy haláleset bekövetkezése a családban; lakáscélú fizetési kötelezettségek (hiteltörlesztő-részletek, közüzemi díjak) nagyarányú növekedése; természeti katasztrófa miatt lakhatási körülmények megromlása. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az érintett család nem tudja önállóan megoldani a problémát, az állami vagy civil szféra szociális intézményeire, segítségére, segélyeire szorul. A Katolikus Karitász az állami szociális ellátórendszerrel együttműködve szeretne segítséget nyújtani ezeknek a családoknak, bajbajutott embereknek. A kríziskezelés elsődleges célja a nehéz helyzetbe került emberek megsegítése olyan intézkedések által, amelyek rövidtávon megszüntetik a család veszélyeztetett helyzetét, hosszú távon pedig elősegítik a krízishelyzetből való kilábalást, a stabilitás elérését. Ezt a családi krízistámogatási programot a Katolikus Karitász az egyházmegyei Karitász központokon keresztül valósítja meg, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve.

A programunk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának támogatásával és az állami ellátórendszerrel együttműködve valósul meg. A családok anyagi, tárgyi és mentálhigiénés támogatását korábban is végezte szervezetünk, azonban figyelembe véve a gazdasági válság és egyéb okok miatt a családok anyagi és mentális helyzetének romlását, egy országosan egységes Krízis-program kidolgozásával és beindításával reagált a Katolikus Karitász, amely nagyobb erőforrásokat képes mozgósítani, és amelynek keretében több család támogatását tudjuk biztosítani.

ZR: Szervezetünk a szeretetszolgálat számos területén lát el küldetésének megfelelő tevékenységet. Programjaink között szerepel a fogyatékkal élők fejlesztő foglakozása, a az ifjúsági prevenció, az idősek, betegek látogatása és anyagi, valamint lelki támogatása is, de kiemelt feladatunknak tartjuk a szociális krízishelyzetbe került családok és egyének segítését. Egyfajta családgondozás formájában igyekszünk személyre szabott segítséget adni. A Karitász a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezeteként a Katolikus Egyház elvei és erkölcsi normái, Krisztus tanítása mentén próbál segítséget nyújtani

Ú Ú

CAP: Mint nevükből is kiderül Önök elsősorban segélyszervezetként működnek, egészen pontosan: „korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális és mentálhigiéniás segítségnyújtás, valamint különböző segélyprogramok útján”. Mit fed ez egészen pontosan?

7 kiegészítve az állami szociális ellátórendszert. Ez nem jelenti azonban, hogy célcsoportjaink csak hívők lehetnek, ellenkezőleg, lehetőségeink szerint igyekszünk segíteni a bajbajutottakon, függetlenül attól, hogy milyen vallású, illetve milyen származású.

CAP: Közel húsz éve alakult Alapítványuk. Melyik eredményeikre a legbüszkébbek? És mi az, amit nagyon szerettek volna elérni, és nem sikerült? ZR: Érdekes ez. Mert a Veszprémi Érsekség a Veszprém – Főegyházmegyei Karitászt valóban 1992-ben alakította meg, vagyis inkább szervezte újjá, miután 1931-ben már megalapította, viszont 1950-ben az egyházi szervezetek feloszlatásával a Karitász is megszűnt. Legalábbis formálisan, ugyanis az Egyház továbbra is végezte a karitatív tevékenységét és folytatta országosan, és egyházmegyei, valamint plébániai szinten is a legrászorultabbak támogatását, az elesettek felkarolását. Egyébként éppen emiatt áll elő az a szituáció, miszerint az országos Katolikus Karitász idén ünnepli 80 éves megalakulását és 20 éves újjáalakulását is. Sok személy bajból történő kisegítése, az öngondoskodás helyreállítása és egyéb esemény örömmel tölt el bennünket, amit sikerült megvalósítanunk. De nem emelnék ki egyet sem, mert nekünk mindegyik egyformán fontos. Életek, amelyek helyes útra terelésében, megmentésében segíthettünk. CAP: Különböznek-e Önök más hasonló Caritas szervezetektől, és ha igen, miben?

Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a bajbajutott embereknek ne csupán anyagi segítséget nyújtsunk, hanem a Karitász hálózatban dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete (Caritas) jusson el a támogatottakhoz. CAP: A honlapjukon azt olvastam, 250 önkéntessel dolgoznak… ZR: Ez inkább már 350. Egyházmegyénkben 30 önkéntes Karitász csoportban kb. jelenleg 350 állandó, regisztrált önkéntesünk van. Országosan ez a szám 10.000 fölött van.

ZR: Igen. Itt megemlíthetek néhány érdekességet. Először is a Katolikus Karitász egy országos hálózat, amelynek tagjai az egyházmegyei Karitász központok, és a plébániai önkéntes karitász csoportok is. Ezek hasonló elvek lapján, hasonló feladatokat látnak el az ország különböző pontjain. Az infrastruktúrában és a feladatellátásban azonban vannak különbségek. Például az egyes egyházmegyei karitász központok több intézményt is működtetnek, mint például Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátója, vagy Szenvedélybetegek Átmeneti otthona. A mi szervezetünk egy központi irodával rendelkezik, ahol ügyfélfogadás formájában családsegítés folyik, valamint különböző programokat végzünk, például jelenleg is részt veszünk Devecserben az országos Katolikus Karitász kárenyhítő munkájában. Ezen kívül még 30 önkéntes karitász csoport koordinálását, és anyagi, természetbeni támogatását végezzük az egyházmegye területén, akik helyi szinten végzik a rászorulók segítését. pb

8

Pótolni azt, amit otthonról nem kaptak meg Éveken át folyt vita arról, jó-e az integrált oktatás. Sok szülő és pedagógus támadta az integrált pedagógiai rendszert. Volt, ahol megbukott, a kis Fejér megyei községben, Ráckeresztúron viszont sikerrel alkalmazzák. A kis faluban, ahol a szegények közül alig van roma, nem is annyira az otthonról hozott rossz minták elleni küzdelem a fontos, mint inkább a hiányzó ismeretek és szokások pótlása. A lakóotthonos iskola, ahol a gyermekek kis csoportokban tanulnak, sok esetbe szó szerint a gyermekek második otthona. A faluból pár éve még ötven gyerek járt máshová iskolába. Ma már a szomszéd városból, Ercsiből is közel félszáz diák tanul itt. A siker jórészt annak a módszertannak köszönhető, amelyik szakít a vigyázban ülő gyerekeknek frontálisan órát leadó gyakorlattal, a hátrányos helyzetű és szerencsésebb indíttatású gyermekek közös csoportmunkájára épít. Ezzel el lehet érni, hogy a településen élő gyerekek itt legyenek részesei színvonalas és a lehető legtöbb ismeretet nyújtó oktatásnak, s hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek se maradjanak ki semmiből - mondja Gózonyné Szekeres Ildikó igazgató, s azt is leszögezi: szó sincs szélsőségesen liberális, szabados gyakorlatról, a rend és a fegyelem is része annak. Sokan, ha az integrált oktatásról hallanak, rögtön a cigánykérdésre gondolnak. Pedig ennél sokkal többről van szó ha valaki nem úgy nő fel, hogy megismeri a fogyatékkal élő, szegényebb, más körből érkező társát, később is képtelen lesz együttműködni. Ez pedig egy közösség számára biztos út a kudarchoz. A Petőfi Sándor Általános Iskola első ránézésre pont olyan, mint bármelyik másik tanintézet - belülről viszont más. Az első, ami feltűnik, az az, hogy nem hagyományos osztálytermeket lát az ember, ahol a tanár szemben ül a gyermekekkel, és a katedráról mondja az anyagot. Itt kis asztaloknál, csoportokban dolgoznak a nebulók. A tanulói létszám majd’ 20 százaléka tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek – mondja Gózonyné Szekeres Ildikó iskolaigazgató, aki egyúttal azt a félreértést is segít eloszlatni, hogy itt cigánykérdésről van szó. A faluban alig élnek roma polgárok, s az a sztereotípia, miszerint a halmozottan hátrányos helyzetűek ők, téves. Ez azt jelenti, hogy valamelyik (esetleg mindkét) szülő csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és a család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Az ötlet jó fél évtizede született meg, amikor a mai igazgató és elődje, Pintér Piroska megismerkedtek a kezdeményezéssel. - A 2006/2007-es tanévben a pedagógusok részt vettek egy olyan, egész évben tartó továbbképzésen, ahol új pedagógiai módszereket sajátíthattak el a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, tehetségük hatékonyabb kibontakoztatása érdekében. E módszereket a 2007/2008-as tanévtől már a tananyagba is beépítették,

s megkezdték az IPR-rendszer bevezetését – emlékszik vissza a pedagógus. (A rendszer megvalósítására fejkvótaszerű állami támogatásra lehet pályázni, az elnyert pénzből olyan programok valósíthatók meg, amelyeken keresztül az iskolai szintű célok elérhetőbbek.) Az iskolában ma olyan modern pedagógiai módszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a számukra legoptimálisabb módszert alkalmazzák a tanórákon. A tantestület továbbképzéseken sajátította el az új ismereteket: a differenciálást, a kooperatív tanulási technikát és a projektmódszert – emel ki párat az igazgató. A sikerhez legalább ennyiben hozzájárult az iskolaotthonos oktatás is, ami a települési önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. A 2007/2008-as tanévtől ugyanis új képzési formát kínál a beiratkozó gyerekeknek. Az első és második osztályosok reggeltől délután négyig az iskolában vannak, s a nap végén a táskájukat sem kell hazavinniük. A délelőtti órákban az elméleti tárgyakat tanulják - hosszabb óraközi szünetek beiktatásával, mint amit a hagyományos képzési mód lehetővé tesz. Délben ebéd, majd hosszú levegőzés és kinti játék után délután elkészítik a házi feladatot, játékos informatika órán vesznek részt, s így történik a nyelvoktatás is. Mindezt sikerrel egészíti ki a matematikai tehetséggondozás, a sporttagozat, a nyári tábor és a rengeteg program – ez a csillogó gyerekszemekből is látszik. Mert az majdnem mindegy is, hogy lényegében megszűntek a bukások, ez számít igazán. Ahogy korábban Gózonyné Szekeres Ildikó is elmondta: nem az integrált oktatás az egyedül üdvözítő módszer. Sok lehetőség van és minden közösségben azt érdemes alkalmazni, ami ott a legjobb. Az iskolai munka fontos része a szülőkkel, a családdal való folyamatos konzultáció. Ez gyakran nem csak arra elég, hogy „csiszolják” az otthonról hozott mintákat, de arra is, hogy a felnőttekkel is megértessék, nem a történet két oldalán állnak, és velük is elfogadtassák azokat a normákat, amelyekkel a gyermekek a tanintézetben találkoznak. E „kényszerű” kapcsolat egyik legfontosabb eredménye az, hogy nem történik kettős nevelés. Kitörési pont lehet számunkra, ha megvalósul az évek óta dédelgetett terv, mely szerint egy felújított épületben tanulhat majd együtt az alsó és felső tagozat, s itt már lehetőség nyílik a testi fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására is. E terv megvalósulását mind az iskola, mind pedig az önkormányzat igyekszik pályázatok segítségével előrébb mozdítani – mondta az igazgatónő. Az iskolai környezetnek biztosítania kell a gyermek szociokulturális szükségleteit és fejlődését. A kooperatív munkához – mely motiválóbb, mint a frontális, és a pas�szivitásra hajló tanulót is munkára készteti – szükség van

Ú Ú

Nem mind cigány, aki szegény

9 ugyanis a négy iskola együtt pályázott s nyert támogatást. A programban szerepelt hajókirándulás Pákozdra, ahol az emlékművet és a múzeumot nézték meg, s útközben a Velencei-tóról hallottak érdekes információkat. Kápolnásnyéken a Vörösmarty-emlékházat keresték fel, és helytörténeti, kovács- és ásványkiállítást is megtekintettek. Délutánonként vetélkedőkön, sportversenyeken vehettek részt a gyerekek; a nagyobbak bérelt kerékpárokon körbebiciklizték a tavat vagy a hegyekben túráztak. 2008 nyarán Ráckevére kerekezett ötven gyerek és hét pedagógus. Ercsinél komppal keltek át a Dunán. Turistaszállóban laktak, onnan kalandoztak a környékbeli falvakba, városokba. Délelőttönként múzeumokat, templomokat kerestek föl (Árpád Múzeum, Savoyaikastély, római katolikus és szerb templom), megnézték a dömsödi működő búzamalmot, bejárták a szigetbecsei ökoturisztikai parkot. Délutánonként strandoltak, este közösen főztek. A szülők által összeadott alapanyagokból nemcsak a vacsorát, hanem a reggelit is elkészíthették, így a részvételi költség jelentősen csökkent. A 2009-es nyári tábor a Balatonkeresztúron volt, a Keresztúr Nevű Települések X. Hazai és Nemzetközi találkozójával egy időben. (E településtalálkozót 2008-ban Ráckeresztúron rendezték, s itt született meg a gondolat, hogy a jeles rendezvénnyel össze lehetne kötni a nyári tábort.) A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola minden újításra nyitott. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy rendkívül agilis és gyermekközpontú igazgató irányítja az intézményt, akinek legfőbb célja, hogy a településen élő gyerekek itt legyenek részesei színvonalas és a lehető legtöbb ismeretet nyújtó oktatásnak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek se maradjanak ki semmiből. Cél a pedagógiai megújulás és a tárgyi feltételek javítása is. A HEFOP-pályázat után az integrált pedagógiai rendszer (IPR) bevezetését határozta el az iskola, melyhez fejkvóta-támogatást is nyert. A dologi kiadások mellett e támogatásból szerveznek különféle programokat (korcsolyázás, teadélután, sportvetélkedők), melyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára ingyenesek. Mindeközben arra is figyelnek, hogy ők se érezzék megkülönböztetettnek magukat, s a többiek se irigykedjenek rájuk. A tervek szerint az egész iskola részt vesz majd az Ability Park kihelyezett rendezvényén, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a fogyatékkal élők mindennapjaival, és kipróbálhatják például a kerekes székkel való közlekedést vagy a vaklabirintust. De közös délutánt terveznek a Ráckeresztúron működő drogterápiás otthon lakóival is. A módszertani megújulás jegyében a 2007/2008-as tanév végén projekthetet szerveztek. A tanév végén nehéz a gyerekeket a tantermekben tartani, a jegyeket is lezárták, a tanulmányi kirándulásokon is túl vannak, így célszerűnek tűnt valami más, addig még nem alkalmazott ötlet megvalósítása. A projektgazdák már a tanév vége előtt másfél hónappal közzétették a tervezett programot, s minden diák érdeklődésének megfelelően választhatott

Ú Ú

mobil, egyszemélyes tanulópadokra és fejlesztő eszközökre, ezek egy részét az integrációs és képesség-kibontakoztató normatívából szerzik be. A távlati célok között szerepel, hogy a tantermi változtatásokat és módszereket a felső tagozaton is bevezetik. A 2008/2009-es tanévtől az egyik ötödik osztályban emelt szintű matematika- és informatikaoktatás folyik. Ez az osztály nemrég kapott új, egyszemélyes, mobil tanulópadokat és székeket, hogy gyakrabban dolgozhassanak csoportmunkában, s hogy a tehetséggondozás minél színvonalasabb módon megvalósulhasson. A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában az általános tehetséggondozáson belül nagyon fontos szerepet kap a matematikai tehetséggondozás. Az iskola ebben a tanévben tehetséggondozó csoportot indított egyelőre ötödikeseknek, de felmenő rendszerben gondolkodnak. A két ötödikes osztályból választották ki azokat a tanulókat, akik jelesek vagy jók voltak matematikából az elmúlt tanévben. Ők matematikából és informatikából kapnak heti pluszórát. Egyik héten az „a” osztálynak van matematikája, ugyanakkor a „b” osztálynak informatikája, a másik héten fordítva. Matematikából olyan feladatokat oldanak meg, amelyekre nem kerül sor a tanórákon: logikai feladatok, illetve kreativitást igénylő versenypéldák. Informatikából a tanulást segítő technikák kialakítása az elsődleges cél: témához illő keresések az interneten, az egyéni tanulás fejlesztése. Országosan hetedik osztálytól tanítanak informatikát, ezért a ráckeresztúri rendszer két év előnyt biztosít a tanulóknak. A tehetséggondozó csoport nem zárt. Hanyag munkavégzés esetén ki lehet szorulni belőle, viszont sikeres félévi teljesítmény alapján be is lehet kerülni. A tehetséggondozó csoport tagjai versenyeken indulnak (például a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen), s az iskola is tervezi versenyek rendezését a környék kisebb-nagyobb iskolái között, hogy a tanulók fejlődése összehasonlítható legyen más iskolák eredményeivel. Az iskolában a felzárkóztatás rendszere régóta kialakult, a lassabban haladó gyerekek megkapják a szükséges segítséget a pedagógusoktól. Képességfejlesztő foglalkozások és a nem szakrendszerű oktatás révén az a cél, hogy egyetlen tanuló se kallódjon el. A tehetséggondozó csoport indítása a tanulók másik csoportjára irányul. Lényege: a Petőfi Sándor Általános Iskola minden gyerek számára biztosítja az egyéni haladás ütemét és képességeik kibontakozását. A nyári táborok szervezése is újdonság. A szünidei program célja, hogy a gyerekek és a pedagógusok más helyzetben, más körülmények között, más oldalukról ismerjék meg egymást, s talán ez is segíti majd az iskolai közös munkát. A táborba a gyerekek nem vihetnek mobiltelefont, gondjukat-bajukat az ott lévő felnőttekkel osztják meg, és közösen keresnek megoldást. 2007 nyarán Velencén táborozott ötven ráckeresztúri gyerek és négy pedagógus. Zichyújfalu, Mezőszentgyörgy és Dég diákjaival együtt töltötték ezeket a napokat,

10 témát. Az osztályfőnökök természetesen előzetesen megbeszélték e módszer és munka¬forma lényegét a gyerekekkel. Három-három téma szerepelt a kínálatban: indián, tej, olimpia az alsósoknak és víz, reneszánsz, olimpia a felsősöknek. (A projekttervek a mellékletben olvashatók.) A téma többnyire adott volt, hiszen a szomszédos Lászlópusztán szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, s másik tehenészet és tejfeldolgozó üzem is működik a faluban. A pekingi olimpia volt egy másik projekt apropója, a szervezők mások mellett Hirling Zsolt evezős és Wöller Gergő birkózóolimpikont hívták meg, akik nemcsak élménybeszámolót tartottak, hanem együtt is játszottak a gyerekekkel. A projekthetet alapos gyűjtő- és kutatómunka előzte meg. A hagyományos osztálykeretek fölbomlottak, a különböző évfolyamok diákjai a vezetőtanárok irányításával dolgoztak együtt. A gyerekek a szőnyegre telepednek, s elmondják, mi történt velük az elmúlt napon, akár délelőtt, akár délután. Minden napban találni kell valami jót, legyen az bármilyen apróság. A rossz élményeket is kibeszélhetik a gyerekek, s ez azért fontos, mert ha magukban tartják, nem tudnak figyelni, nehezebben megy a tanulás. Csak az beszélhet, aki a varázslabdát a kezében tartja. (A varázslabdáról még lesz szó.) A csoportmunkában zajló foglalkozások előnyei közül talán a legfontosabb, hogy a gyerekek látják egymás re-

akcióit, s adott esetben fegyelmezik is egymást. A munka kezdetén a különböző színű feladatkártyákból húznak egyet a tanulók. A kártyák közül egyelőre a következőket használják: edző, csendkapitány, időfigyelő, bátorító, ellenőr. Később lesz majd jegyző és szóvivő is. Az edző a csapatkapitány, ő vezeti a csoportot. A csendkapitány ügyel arra, hogy jól viselkedjenek a csoport tagjai, hangos beszéddel ne zavarják osztálytársaikat. Az időfigyelő a tanterem falán lévő órát tartja szemmel, amelyen kék színű koronggal jelzi a tanítónő, hogy meddig dolgozhatnak; ha a nagymutató a kék jelhez ér, be kell fejezni a munkát. A bátorító feladata, hogy a munkára biztassa társait, az ellenőr pedig a feladatok ellenőrzését végzi. A jegyző tiszte majdan az lesz, hogy a csoport által megoldott feladatok megoldását papírra vesse, a szóvivő pedig közvetíti a csoport által megbeszélteket. A csoportbontás is játékosan történik. Műanyag filmesdobozkákban különféle dolgok lapulnak: gyufa, kréta, betűtészta, papírgalacsinok, vagy épp üres a doboz. A gyerekek választanak egyet, azt megrázzák, s akik hasonló hangot hallanak, azok kerülnek egy csoportba. A tanító finoman irányíthatja, befolyásolhatja a csoport összetételét, hiszen így valósulhat meg a célzott differenciálás, a gyerekek azonban nem érzik ezt. A változatos és izgalmas tanórákhoz különböző segédeszközök tartoznak, a következőkben ezekről lesz szó. -kem-

Bemutatkozik a Kapcsolat Szervíz Közhasznú Egyesület „Egy egyesület, amely az emberi kapcsolatokat javítja, ápolja, segítőtárs a különböző életkorban, életállapotban!” Találkozási pontokat biztosítunk: 1. Gyermekek, fiatalok számára nyári foglalkoztató táborokkal, klubokkal. A drámapedagógia módszerével, kézműves foglalkozásokkal, kirándulásokkal egy adott témát pl. idén a szeretetnyelveket járjuk körül. 2. Házasság előtt állók részére jegyeskurzus biztosítása a Reményforrás Egyesülettel. 3. Ifjú házasok számára előadássorozat indítása, ahol hasonló korú és életállapotú párok tapasztalatot cserélhetnek, közösségben maradhatnak. 4. Házasok számára gyerekneveléssel kapcsolatos szemináriumok megszervezése. Hogyan is neveljünk érett, felelősségteljes felnőtteket. 5. A meglévő kapcsolatok ápolására, pedig minőségi idő teremtünk meg az apa-fia, anya-lánya napokkal. A legtöbb programunkkal párhuzamosan a célközösségnek megfelelő témájú könyveket megvásárlását tesszük lehetővé. Az előző évi 11 programjainkon 230 ember vett részt, elsősorban Veszprémből, de az ország más területéről is érkeztek. Értékrendünk és tanításaink bibliai elveken nyugszanak. Elérhetőség: Kapcsolat Szervíz Közhasznú Egyesület 8200 Veszprém, Füredi u. 11. Tel.: 06/20/269-8471 web: www.csaladokhaza.hu e-mail: [email protected] Kérjük, támogassa egyesületünket adományával! Zirci Takarék: 73900078-11078005 Adószám: 19384713-1-19 /2012-től tudjuk fogadni 1%-os felajánlásokat!/

11

SCHÖNSTATT A Schönstatt egy megújulási mozgalom a katolikus egyházon belül, amelyet 1914-ben alapított  P. Kentenich József és fiúközössége Németországban, a Rajna menti Vallendar város Schönstatt nevű kollégiumában. Kentenich atya palottinus szerzetes és a schönstatti diákotthon lelki vezetője volt. Alapításuk célja az önnevelés mellett, egy új keresztény embertípus és közösség kinevelése. Az 1980-as években néhány házaspár gondolkozni kezdett azon, hogyan tudnák a családi életüket jobbá tenni. Rájöttek, hogy ez munka, melyet tanulással javítani lehet. A családi életre legnagyobb hatással az anya és apa közötti kapcsolat minősége van. Tanulással ez a kapcsolat fejleszthető, erősíthető. Nagy segítséget jelent a közösség, ezért alkalmi beszélgetéseikből rendszert alkottak. Havonta összejöttek, hogy megosszák egymással gondolataikat és tapasztalataikat. Kezdeményezésükhöz egyre több család csatlakozott. Egy idő után felmerült a rendszeres képzés igénye. Erre a tevékenységre megfelelő alkalmat, helyszínt az ún. családnapok teremtettek a Családok a Családért Egyesület óbudavári központjában. Itt a családok segítséget kapnak az életük alakításában, javításában, az önnevelésben, a gyereknevelésben és a közösségteremtésben.” http://csaladok.schoenstatt.hu Ahogyan egy hegy csúcsára több felől, más-más úton lehet feljutni, az emberek is más és más módon közelítenek Teremtőjük felé. Most nem csak a különböző vallásokra gondolok, hanem egy adott valláson belül is a sok-sok „irányzatra, mozgalomra”. A Római Katolikus Egyházon belül is több szellemi hatás érvényesül. Végső célja mindegyiknek, hitünk szerint az örök élet elnyerése, de mindegyik másként módon próbálja meg ezt elérni.

A Családok évében különösen jóleső érzés, ha olyan közösséghez tartozónak tudhatjuk magunkat, amelynek kiemelten fontos küldetése a férfi-nő közötti házasság segítése, erősítése. Feleségemmel ezt a magyarországi Schönstatt Családmozgalomban (Óbudaváron) találtuk meg. Több mint tíz éve, minden nyáron egy hétre, családostól, Óbudavárra megyünk lelkigyakorlatra. Ez a mondat így, első olvasatra meglepő, s talán némi bigottságot sugároz. Ám ez csak a felszín. A mélyben, a részletekben rejlik a mindennapokat átjáró hatás. A családnapokon tíz-tizenkét család vesz részt egyszerre. Délelőtt szentmise, majd kettő óra előadás a házasságról. Előadóink szintén „átlagos” családból származó apák, anyák, akik nem tesznek mást, mint a saját életüket, gondolataikat megosztják velünk. (Az előadások alatt gyermekeinkre vigyáznak!) Ebéd után szabadprogram a családoknak, vacsora, ima majd este a házaspárok ismét találkoznak, ekkor már beszélgetés céljából. A gyermekek ekkor is felügyelet mellett – alszanak.) Általában arról hallunk, amely dolgokat amúgy is tudunk: párunkkal, gyermekeinkkel kapcsolatban. Aztán néhány előadás után rájövünk, hogy tudjuk, ám nem tesszük! Azután apró „trükköket” hallunk, hogyan vészelhetjük át a mindennapi nehézségeket, hogyan válhatunk jobbá egy kapcsolatban, hogyan jobbíthatjuk kapcsolatunkat, hogy a holtomiglan-holtodiglan ne csak üres szó maradjon. Kevés „nagy” dolog történik Óbudaváron. Én is csak egy kicsit tudok magamon változtatni, csak egy kicsit tudom derűsebben nézni a körülöttem lévő világot, csak egy kicsit tudok közelebb kerülni Teremtőmhöz, csak egy kicsit tudom jobban szeretni az embereket – csak egy kicsit, de azt évről-évre! Krámli Péter

12

Kisorsolták a Közszolgálati Testület civil tagjait Március utolsó napjaiban véglegessé vált a közmédiumok fölötti társadalmi felügyeletet gyakorló tizennégy tagú Közszolgálati Testület összetétele. A testület tagjai mostantól három éven át ellenőrizhetik a közmédia működését. A tegnap kijelölt hat tag megnevezésével véglegessé vált a közmédiumok (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) fölötti társadalmi felügyeletet gyakorló Közszolgálati Testület összetétele. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerdán délelőtt a budapesti Kossuth Klubban rendezte meg a médiatörvény által előírt nyilvános sorsolást azok között a szervezetek között, amelyek tagokat delegálhatnak a testületbe. Az összesen 14 tagú grémium az adminisztratív teendők elvégzése után rövid időn belül munkához láthat – hangzott el a sorsolást követően. A Közszolgálati Testület számára a hivatali hátteret a Közszolgálati Közalapítvány biztosítja, a delegált tagok mandátuma három évre szól. A Közszolgálati Kódexben lefektetett közszolgálati célok és elvek teljesülését felügyelő testületbe önállóan delegálhatott tagot a négy történelmi egyház, valamint négy köztestület: a Magyar Tudományos Akadémia

(MTA), a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A nyolc szervezet a sorsolásig már megnevezte jelöltjeit. Eszerint az MTA Csépe Valériát, a MOB Kovács Istvánt, a MRK Dubéczi Zoltánt, a MKIK a fehérvári Radetzky Jenőt, a katolikus egyház Szikora Józsefet, a református egyház Kovács Barnabást, az evangélikus egyház Fábri Györgyöt, a Mazsihisz pedig Lőwy Juditot delegálta. Ez a névsor egészült ki a hat szervezet által delegált tag nevével. A megnevezett hat delegáló szervezet és az általuk megjelölt testületi tagok: Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége – Németh Györgyi Éva Szerb Országos Önkormányzat – dr. Pavlov Milica Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége – Seremet Sándor Nagycsaládosok Országos Egyesülete – dr. Kutassy Jenő Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete – Mikesy György Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Egyesület – Gergely László -szt-

Családközösségek a veszprémi Szent László Plébánián Egy plébánia közösségformáló erejéről az adja tán a leghitelesebb képet, ha megnézzük, milyen mértékben képes bevonni a családokat mindennapi életébe. Itt nem igazán a hétvégi szentmisékre gondolok elsősorban. Persze az is fontos értékmérő lehet, ha megnézzük, kik és hányan segítik a szertartás során papjukat. A veszprémi Szent László templomban egy vasárnapi 10-es misén nem ritka látvány, hogy az óvodásoktól kezdve egyetemi hallgatókig sokszor több mint tucatnyian végzik a ministránsi szolgálatot Vasáros József plébános atya mellett. De nem csak ez fogja meg az embert. Mise után, valahogy senki sem akar hazamenni, a közös beszélgetések, találkozások a „jó nekünk itt lennünk” valóságát, valódiságát tükrözik. Több plébániai közösség mellett három családközösség, úgynevezett családkör is működik itt. E családkörökben tevékenykedő családok vegyes képet mutatnak. Vannak kisgyermekesek, de vannak olyanok is, akiknek gyermekeik már „kirepültek”. Céljuk, hogy intenzívebb lelki életet éljenek, találkozzanak a templom falain kívül is, megosszák gondolataikat a világ dolgairól, segítsék egymást, és a plébániát. A havi rendszerességű találkozók egy-egy családnál zajlanak, ahol a házigazdák határozzák meg az együttlét tartalmát s bepillantást enged-

nek a többieknek saját otthonaikba. A közös tevékenység kiterjed a templom körüli munkálatokra lombgyüjtésre, fűnyírásra, hólapátolásra. A legnagyobb sikere azonban a plébánia egész közösségére kiterjedő, általuk szervezett programoknak van. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó műsorok, énekes rendezvények valamint filmklubok mellett hagyománya van már a Szt. László napi búcsúnak, ahol a vigadalomban családok által készített búcsúfiát lehet kapni. Szintén hagyományossá vált a plébánia farsangi keresztény bálja is, ahová az egész városból várják a mulatni vágyókat. A rendezvénynek évek óta otthont adó Dózsa György Általános Iskolával különösen jó kapcsolat alakult ki, köszönhetően Veress József iskolaigazgatónak, valamint annak, hogy sok család gyermeke jár ide. A családkörök tevékenysége példaértékű. Kisugárzása van! Kifelé a plébániához tartozó hívők és a városrészben élők felé, de talán még fontosabb, hogy befelé a családokban élő gyermekek felé is. Amikor arról beszélünk erős családokra van szükség, hogy kilábaljunk a gazdasági és társadalmi válságból, nem mindegy milyen mintát adunk a felnövekvő nemzedéknek. A szeretet mindennapi megélésére nevelni pedig csak lelkiekben erős családokban van igazán mód. EV

13

Téma szerinti tallózó a Pályázati Figyelőből

14

Ha a család nem segíthet A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a Real Madrid Alapítvánnyal közösen a hátrányos helyzetű, részben roma gyerekeket támogató oktatási programot indít RealTanoda Felcsúti Sportiskola az Egyenlő Esélyekért néven. Orbán Viktor miniszterelnök, az alapítvány életre hívója a bejelentéskor azt javasolta, hogy 2014 legyen az európai családok éve. Húsvétkor már negyedik alkalommal rendezik meg hat csapat, köztük a Real Madrid részvételével a Puskás Suzuki Kupa elnevezésű utánpótlás-labdarúgótornát Felcsúton és Székesfehérváron. – Nem véletlen, hogy egy utánpótlás-rendezvényen vagyunk jelen. A labdarúgásban mindent újra kell építeni, de ez csak alulról lehetséges. A jövő az utánpótlásban van. Ez a torna pedig kiváló alkalom arra, hogy a magyar tehetségek nemzetközi szinten lemérjék tudásukat, mert ilyen tapasztalatok nélkül felnőttként sem lehetnek sikeresek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Akadémia alapítója. A kormányfő hozzátette, a Puskás Akadémia és a Real Madrid Alapítvány között létrejött, Közép-Európában egyedülálló, hároméves megállapodás abban segít, hogy nagyszerű embereket neveljenek az intézményben, a program szeptemberben 112 hátrányos helyzetű diákkal kezdi meg a működését. Emilio Butragueno, a királyi gárda korábbi játékosa, jelenleg a spanyol klub intézményi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, örülnének, ha a RealTanodában új Raúl tűnne fel, de lényegesebbnek tartja, hogy jó, a társadalom számára hasznos embereket neveljenek. – Három alapelvet tartunk rendkívül fontosnak. Meg kell tanulniuk, hogy minden esetben teljes erőbedobással küzdjenek, a maximumot nyújtsák, másrészt a kudarcok elviselését és elfogadását, továbbá a tiszteletet – mondta Butragueno. Az eseményen megtartották az április 22. és 25. között esedékes, a 17 éven aluli csapatok számára kiírt Puskás Suzuki Kupa sorsolását is. A házigazda Puskás Akadémia a 2008-ban győztes Real Madriddal és a 2009-es első Ferencvárossal került azonos csoportba. A másik hármasban a címvédő Budapest Honvéd a görög Panathinaikosszal és a tornán újoncnak számító, romániai Hagi Akadémia együttesével találkozik. A csoportmeccseket Felcsúton rendezik, a helyosztók és a döntő otthona a székesfehérvári Sóstói Stadion lesz. A sajtótájékoztatón megjelent Czene Attila sportért felelős államtitkár, Puskás Ferenc özvegye, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint számos egykori kiváló futballista, így Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, s az aranylabdás Albert Flórián is. Le kell számolni azzal a váddal, hogy ha egy politika támogatja a családot, akkor azzal minden más életformát, elvet kirekeszt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Gödöllőn.

Az európai uniós tagállamok családügyi minisztereinek kötetlen találkozóján tartott nyitó beszédében a kormányfő hangsúlyozta: ezeknek a „vádaknak a mélyén” az a koncepció áll, hogy a családot és a szabadságot pártoló politikák ellentétben állnak egymással. „Ez egy ravasz trükk, amelyet a családokkal nem szimpatizáló politikai erők használnak; ezt a trükköt le kell leplezni, hogy kiállhassunk a család és a saját értékeink mellett” – mondta. Hangsúlyozta: Magyarországon még erős a család megbecsülése. Szavai szerint természetes a közéletben, hogy több bizalmat ébreszt a saját maga programja és talán a személye iránt is az az ember, akiről tudható, hogy megbecsüli a családját, jó családapa vagy családanya. A miniszterelnök rámutatott, a gyermekvállalás azt is kifejezi, hogy bízunk-e a jövőben. Amikor bizonytalanság uralkodik, az kikezdi a gyermekvállalási kedvet – mondta. Kijelentette, Európa vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében; egyre kevesebb házasságból egyre kevesebb gyermek születik, a népesség öregszik és fogy. Ha nincs elegendő gyermek, de fenn akarjuk tartani a gazdasági teljesítményt, akkor egyedül a bevándorlás lehet megoldás – állapította meg. Ez azonban, mint mondta, felborítja a társadalom természetes egyensúlyát, és ebből „olyan politikai problémák támadnak, amelyekkel Magyarország még nem, de a nyugat-európai országok már küzdenek odahaza”. Társadalmunk hosszú távú kiegyensúlyozottsága és békés működése szempontjából fontos, hogy a közösségek külső erő bevonása nélkül is fenn tudják magukat tartani – állapította meg. Kijelentette, Európa a családok helyett nem építheti a jövőjét bevándorlásra, mert „aki mástól vár segítséget, annak előbb-utóbb meg kell majd fizetnie ennek az árát.” Kifejtette, felmérések szerint a fiatalok fontosnak tartják a családot, szívesen vállalnának sok gyereket, később mégsem lesz annyi gyerekük, amennyit szerettek volna. A politikusoknak ezért fontos feladatuk, hogy elhárítsák a több gyermek vállalása előtt tornyosuló akadályokat. Ezért legitim az ezt célzó családpolitika – mondta. Ahhoz, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, egyensúlyt kell teremteni a család és a munka között – folytatta. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki szabadon választhasson életformát, ha valaki édesanyaként nem akar visszamenni a munkaerőpiacra, ezt szabadon megtehesse, a lecsúszás veszélye nélkül – tette hozzá. A kormányfő kitért arra, a Magyarországon bevezetett adórendszer a családok támogatása jegyében a családoknál hagyja a gyermeknevelés költségeit, és ezt az elvet a hamarosan elkészülő új magyar alkotmány is védelem alá helyezi. Mint elmondta, azért kap alkotmányos védelmet a családpolitika, hogy hosszú távon is kiszámítható legyen, „nehezen lehessen megváltoztatni politikai divatok és a politikai széljárás megváltozásának hatására”. -szt-

15

Tanítói, iskolai, egyesületi és községi könyvtárak a 19. század első felében A rendszeres olvasóvá nevelés a felvilágosodás óta az anyanyelvi nemzeti kultúra részét képezte. A nyelvi szabadságharc több irányban folyt: egyszerre küzdöttek a nemzeti nyelv elismertetéséért, a klasszikus nyelvek (görög, héber, különösen a latin) és a nemesi elit körében divatozó modern nyelvek (főleg a francia és a német) visszaszorításáért. A magyar tudományosságban a 19. század elején még a magyar nyelvű olvasóközönség megteremtésének módjáról folyt a vita. Kis János (1770–1846) soproni evangélikus lelkész 1818-ban arról értekezett, hogyan kell magyar olvasó publikumot nevelni. A program megvalósításában különösen a tanítóknak és az íróknak szánt fontos szerepet. A „közép és alsó karban” lévőkből kikerülő magyar olvasóközönség kiszélesítését a főrangúak és a tudósok csatlakozásától és az iskolai oktatástól várta. A városi és falusi protestáns köznép részére maga is olvasókönyvet állított össze. Az értekezés kimondatlanul is fölvetette az iskolai, tanítói könyvtárak létesítésének gondolatát. A gimnáziumok és a felsőfokú tanintézetek szinte alapításoktól fogva tartottak fenn könyvtárat. Előrelépésnek számított, hogy a reformkor végén a fejlettebb mezővárosokban az elemi iskolákban már működtek iskolai könyvtárak. A következő lépés az olvasóegyletek, kaszinók, majd a községi könyvtárak megszervezése volt. A Dunántúl nagy részére és a Felvidék nyugati felére kiterjedő Dunántúli Református Egyházkerületben elsőként 1817-ben Fábián József esperes kezdeményezésére szerveződött meg a veszprémi református egyházmegyei olvasókör, amely a Tudományos Gyűjteményt fizette elő és köröztetve juttatta el minden parókiára. Tóth Ferenc egyházkerületi főjegyző 1821-ben azt javasolta, hogy a prédikátorok tudományos „előmenetele” érdekében önképzési útmutatót kellene kiadni, melyet a lelkészek és egyházmegyék tervezete alapján két évvel később el is készített. A tervezet elkészítéséhez az egyházmegyék és lelkészek véleményét is kikérték. 1822-ben a tatai egyházmegye azt javasolta, hogy az egyházkerület állítson fel Tudós Társaságot, amely gondoskodjon a tudományos kérdésekben kiírt pályázatok elbírálásáról és nyomtatásban történő megjelentetéséről. Az 1824-ben kinyomtatott Utmutatás részletesen szabályozta a papképzés folyamatát és műveltségi követelményeit, s ajánlásokat fogalmazott meg a már hivatalban lévő prédikátorok számára arra vonatkozóan, hogyan képezzék, fejlesszék magukat. A gyakorló lelkészeket arra ösztönözte, hogy az egyházmegyék (tractusok) állítsanak fel bibliotékát, együttesen járássák a hazai és

külföldi lapokat, politikai újságokat. Az egyházkerület az archívum mellett hozzon létre két gyűjteményt: az egyik a neves prédikátorok életrajzát gyűjtse, a másik (a Bibliotheca Pannonica) pedig azokat az értékes kéziratokat, amelyek kiadására nyomdaköltség hiányában nincs mód. Az egyházkerület rendelkezései a tanítók könyvkultúrájára csak áttételesen hatottak. A helyi egyházi elöljáróknak kellett gondoskodniuk az iskolák tankönyvellátásáról. A reformkorban már minden esperesség létrehozott olvasótársaságot és többszáz kötetes könyvtárat, amely lehetővé tette, hogy tagjaik (lelkészek, káplánok, s rajtuk keresztül az érdeklődő tanítók, presbiterek) hozzáférjenek a hazai és német sajtótermékekhez. Az egyházkormányzat a hazai folyóiratok közül a Tudományos Gyűjtemény, a németek közül a hallei Literatur Zeitung előfizetését ajánlotta első helyen. 1828-tól kezdődően a jelentősebb mezővárosokban és falvakban szintén működtek olvasótársaságok és kaszinók. A reformkorban a megyék közül is több – a régiónkban Zala, Somogy, Komárom – nyilvános könyvtárat létesített. Másutt (pl. Veszprémben) a vármegyei könyvtárat csak a megye tisztikara használta. Az egyleti és nyilvános könyvtárak elsősorban a liberális köznemesi, nemesi és nem nemesi (honorácior) értelmiségi, valamint a városi polgári rétegek igényeit elégítették ki. A paraszti, kisnemesi származású protestáns diákok a gimnáziumi, líceumi, akadémiai (főiskolai) iskolai könyvtárakat is használták. Körükben is diáktársaságok alakultak többek között Sopronban (1790), Pozsonyban (1817) és Pápán (1840, 1841). A parasztság körében könyvolvasó már akadt, de naplót író, feljegyzéseket készítő gazdaember még kivételesnek számított. 1848-ban Sallai Pál sárbogárdi (Fejér vm.) református tanító a nép számára „két garasos olvasókör” felállítását kezdeményezte. Falujában meg is szervezte a kört, amelynek 300 tagja volt. A csekély tagdíj lehetővé tette néplapok (Munkások Ujsága, Nép Barátja) és könyvek járatását és közös olvasását. Az ötlet megvalósításának azonban a háborús idők nem kedveztek. Az 1850-es években a mezővárosokban (pl. Pápán, Veszprémben) felállított kölcsönkönyvtárak könyvei már a szélesebb népi olvasóközönséghez is eljutottak. Társadalmi összefogással számos dunántúli, felvidéki faluban községi népkönyvtárat szerveztek. A sikeres kezdeményezésekről az országos sajtó is beszámolt. Hudi József

16

Támogatóink:

Fejér Megyei Civil Szolgáltató Központ Szeretné magát és szervezetének tagjait képezni? Igény szerint segítünk az alábbi témakörökben: - számítógép-kezelői tanfolyam kezdőknek; - önkéntesmenedzsment-képzés; - pályázatírási technikák; - kommunikációs tréning; - hálózatfejlesztési tréning; - közösségfejlesztés; Ha kérdése van, tanácsot adunk: - szervezetalapítással és módosításával kapcsolatosan; - pályázatírási lehetőségek felkutatásában, adatlapok letöltésében; - nonprofit jog témakörben: személyesen: páratlan héten kedden 16:30 – 18:00 között; - pénzügyi és könyvelési témakörben: személyesen: páros héten kedden 15:00 – 17:00 között. Ha nincs hol tartania rendezvényét, képzését, mi segítünk: akadálymentes székhelyünkön kedvezményesen veheti igénybe: - 120 négyzetméteres rendezvénytermünket, mely 100 fős - 40 négyzetméteres képzőtermünket, mely 20 fő befogadására alkalmas. - 8 munkaállomásos számítógépparkunkat Elérhetőségek: CISZ 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 8. Tel.: 22 506 186

Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink

Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk, és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn: (www.civilhazveszprem.hu) Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Nyitva tartás: Hétfő – csütörtök: 10:00 – 14:00 Péntek: 10:00 – 13:00