FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft

X. évfolyam, 2010/3. szám

A tartalomból: Fókuszban a szervezetfejlesztés A szegénység leküzdhetó Helyet kérnek az uniós elnökségi évben Önkéntescentrumok: immár a régió összes megyéjében Konferencia a múzeumi önkéntességról Zöld szervezetek hálózatalakítása A civilek tenni akarnak a Balatonért

Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter ([email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Elekes Zsuzsa, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém

Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2010. dec. 7-én adtuk nyomdába.

Minden kedves olvasónknak és munkatársunknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

CIVIL

PÁLYÁN

2

Fókuszban a szervezetfejlesztés A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület régiós partnereivel közösen szervezte meg a proHáló – Fókuszban a szervezetfejlesztés elnevezésű rendezvényét, mely a hálózat országos konferenciasorozatának közép-dunántúli állomása volt. A proHáló hálózat tagjai a korábbiakban már rendeztek egy országos konferenciasorozatot, melynek során a hálózatfejlesztés kérdéskörét vizsgálták közösen a rendezvényeken részt vevő civil szervezetekkel. Ezekben a napokban hat régióban rendezték meg az újabb sorozatot, melynek a szervezetfejlesztés a témája. Nem véletlenül. A proHáló több tagszervezete részt vett a TÁMOP 5.5.3. projektben, így lehetőséget kerestek a tapasztalatok megosztására. Megyénként 30 civil szervezet fejlesztésére került sor a projektben, ám a meghívottak között olyanok is voltak, amelyek nem vettek részt ebben a programban, de tudják, hogy hatékony működés nélkül nehéz sikereket elérni, forrásokat szerezni. Fejér és Veszprém megyében ez év októberében zárult le a megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére irányuló projekt, Komárom-Esztergom megyében még zajlik a megkezdett munka. A szervezetfejlesztési folyamat során feltárták a civil szervezetek problémáit, melyeket képzések, előadások és műhelymunkák segítségével oldhattak meg a szervezeti képviselők. A proHáló Hálózatot és annak tevékenységét ismertető bevezetés után Geskó Sándor, a Konszenzus Alapítvány vezetője (aki három megyében is fejlesztőként tevékenykedett e projekt során) beszélt a szervezetfejlesztés általános és időszerű kérdéseiről. A felvezető előadás után a három megye projektjeinek bemutatására adtak lehetőséget a szervezők. A Veszprém megyei „Civil kurázsi útjai”, a Komárom-Esztergom megyei „Civil pontok” és a Fejér megyei „ Dominó” végrehajtása során keletkezett

A fõszerkesztõ jegyzete

„Civil tózsdei” hírek Ha lenne civil tőzsde, így képzelnék el egy napjainkról szóló jelentést: A civil tőzsdét az összeomlás veszélye fenyegeti. Bár sok civil szervezet bizonyítja mostanában is, hogy tevékenységével hegyeket képes megmozgatni, a civilek „árfolyama” folyamatosan zuhan. Ez évek óta jól működő szolgáltatóhálózatok támogatásának csökkentését, illetve megszűnését jelentheti. A Nemzeti Civil Alapprogram átalakítás előtt áll, az erről szóló hírek félreértéseket szülnek és növelik a bizonytalanságot. Több civil szervezet ennek ellenére is

tapasztalatok megbeszélése során szóba kerültek a sikerek és a nehézségek is. Megállapításra került, hogy minden civil szervezetnek szüksége van a folyamatos fejlődésre, és arra, hogy időnként megvizsgálja működését, feltárja a problémáit, hogy azok megoldására hatékony lépéseket tudjon tenni. A fejlesztést végző szervezetek elmondták, hogy a projekt célkitűzései megvalósultak, hiszen a részt vevő szervezetek fejlődése mérhető a bevont források, valamint az önkéntesek számának növekedésével. Több, a jelen projekten túlmutató kezdeményezés is indult, melynek hatására újabb nyertes pályázatok születtek. A konferencia folytatásaként délután szakmai műhely keretében a részt vevő szervezetek is elmondhatták ebből fakadó sikereiket és azokat a problémákat is, amelyek a forráslehetőségek beszűkülésével, az önkormányzatokkal való együttműködések kialakításával voltak kapcsolatosak. – Az eddigi régiós konferenciákon és a most következőkön is lehetőséget adtunk a megszólalásra azoknak a szervezeteknek, amelyek már részt vettek ilyen programban – nyilatkozta a veszprémi konferencia előtt lapunknak Groskáné Piránszki Irén, a proHáló hálózat programközpontjának vezetője. – Ezt egy olyan fórumsorozatnaknak szántuk, ahol mindeni felteheti a kérdéseit, és válaszokat is kap rá. A regionális konferenciák megszervezésének az volt a célja, hogy tanuljunk egymás tapasztalataiból. A proHáló Hálózat küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlődő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a nonprofit szektor fejlesztését. E küldetésre alapozva, úgy gondolom, a szervezetfejlesztés területén a továbbiakban is vár ránk feladat. er

képes programjaival megőrizni népszerűségét, valamint javítani a civil szektor fontosságának érzését. A proHáló Hálózat árfolyama – tán nem meglepő módon – mégis növekedést mutat, köszönhetően annak, hogy a közelmúltban országos konferenciasorozatot bonyolítottak le hat régióban proHáló – Fókuszban a szervezetfejlesztés elnevezéssel, valamint hiánypótló kiadvány kiadását tervezik év végére. Még mindig sok viszont azon szervezetek száma is, amelyek nem kommunikálják eredményeiket, előrelépéseiket, így láthatatlanná válnak a külvilág és a támogatók számára! Folytathatnám még, tán konkrétabb példákkal is, ám ez csak fikció. A valóság ennél sokkal bonyolultabb! Varga Endre

CIVIL

3

PÁLYÁN

Európai minóségügyi elismerést kaptak a székesfehérvári nagycsaládosok Elkötelezettség a Kiválóságért elismerésben részesült a székesfehérvári Széna Egyesület a Családokért. A kitüntetést október 13-án, a szervezet 15. születésnapján adta át Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezetője. A díj elnyeréséhez az európai módszerek alapján értékelik a pályázókat, és a sikereseket az Európai Minőségmenedzsment Alapítvánnyal (EFQM) közösen európai oklevéllel ismerik el. Ilyen díjat civil szervezetek közül eddig csak alig páran szereztek az országban. Az első fázisban a pályázónak egy átvilágító jellegű, szervezetfejlesztést támogató önértékelést kell készítenie az EFQM Kiválóság Modell kilenc kritériuma alapján, majd fejlesztési tervet kell készítenie. A második fázisban a pályázónak, a rangsorolás alapján, a fejlesztendő területeken fejlesztési projekteket kell indítania, és a fejlesztések elindításától számított 6-9 hónap múlva legalább három fejlesztési projekt megvalósulását kell részletesen bemutatnia. A Székesfehérvári Nagycsaládosok (Széna) Egyesület ötlete 15 éve egy játszótéren pár kismama fejéből pattant ki – emlékezik vissza Farnady Judit, az időközben nagyra nőtt és át is alakult civil szervezet egyik alapítója, elnöke. A minőségirányítási rendszer egy civil szervezetnél azért lehet fontos, mert így követhetővé válik a közpénzek felhasználása, eredményesebb lehet az önkéntes munka – említett pár példát a most átvett európai elismerés kapcsán. A kezdet kezdetéről Farnady Judit és Hajdók Ágnes örökös tagok vallottak. – 1995-öt írtunk. Gyeses anyukákként ültünk az árnyékos, esőzések után hihetetlen méretű pocsolyatengerben úszó, betonperemű homokozóval, két darab vashintával és egy letűnt korból itt ragadt vasmászókával bíró játszótéren. A gyerekek persze szaladgáltak, homokoztak, nevetgéltek, játszottak. Mi, anyukák pedig, miközben csöpögő orrokat törölgettünk, uzsonnamajszolás utáni maszatos arcocskákat törölgettünk, egyre csak azon morfondíroztunk: ennyi? Valóban csak ennyi jutott nekünk? Ez a még csak barátságosnak sem mondható játszótér a mi közösségi terünk? Persze a gyerekekkel ellentétben rég nem hittünk már a mesékben, és abban sem, hogy majd egy jó tündér varázsütésre paradicsomi kertet varázsol nekünk. Így egyre inkább azon kezdtünk el gondolkodni, hogy mi magunk mit tehetnénk, hogy jobb legyen a helyzetünk, hogy valahogy többet tudjunk nyújtani a gyermekeinknek ennél a sivár valóságnál. Hogyan tudnánk olyan közösséget építeni, aminek mi magunk természetesen aktív részesei vagyunk, és segítségére lehetünk más, elsősorban nagy családoknak is. Eleinte talán fel sem fogtuk, mit is jelent ez pontosan, hogyan is fog működni a dolog, mindenesetre hamarosan ott álltunk a hivatalos dokumentumokkal: egyesületet alapítottunk. Valamennyien nagycsaládosok voltunk, természetesnek tűnt, hogy olyan szervezetet hozunk létre, ami középpontba helyezi azokat, akik három vagy több gyermeket nevelnek. 1996– 1998 között rengeteg családi programot valósítottunk meg.

Kirándultunk, táboroztunk, megtartottuk ünnepeinket. Nagyon fontos volt, hogy együtt legyünk, segítsük, bátorítsuk egymást: bármikor, ha arra szükség volt. Az elindulás Fiatal, kétéves egyesületként nagy fába vágtuk a fejszénket: országos nagycsaládos-találkozót szerveztünk 6500 ember számára, ami óriási kihívás volt mindannyiunknak. A rendezvény sikere addig elképzelhetetlen méreteket öltött. Azóta is sokan megemlegetik azokat a napokat, amikor több ezer ember érezte, hogy összetartozik. Ebben az időszakban komoly szakmai előrelépésnek és elismerésnek éltük meg azt, hogy a székesfehérvári önkormányzat együttműködési szerződést kötött velünk, és ránk bízott bizonyos önkormányzati feladatokat. Nagyon büszkén vállaltuk a megmérettetést, és folyamatosan építettük ki kapcsolatainkat más civil szervezetekkel, intézményekkel, egyéb szolgáltatókkal, üzleti partnerekkel. Családokat támogató szolgáltatásaink mellett egyre sikeresebbek voltunk a forrásteremtésben, és szinte hetente szerveztünk különböző családi és korosztályi programot tagjainknak, valamint az érdeklődő embereknek. Egyszer csak úgy éreztük, hogy egyre fontosabb a tudatosság, a stratégiai gondolkodásmód, a szakmaiság. Már nemcsak közösséget szervezünk egyesületi formában, hanem szolgáltatási rendszert építünk ki és más szervezeteket is fejlesztünk. 2001-től már a Nagycsaládosok Országos Egyesületének regionális szintű információs és tanácsadó irodáját működtettük. Számos egyesületnek szerveztünk képzéseket, tartottunk előadásokat, nagy mennyiségben osztottunk adományt a rászorulóknak. Ezzel egy időben egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a civil szervezetek kapacitásfejlesztésére, megerősítésükre. 2005-től újabb együttműködési megállapodásokat kötöttünk az önkormányzattal, és ezek keretében újabb szolgáltatásokat indítottunk be a családok, illetve a civil szervezetek segítésére. Tízéves szervezetként egyre inkább a minőségi fejlődés került előtérbe a mennyiségi növekedés helyett. Rádöbbentünk arra is, hogy számos olyan tevékenységet végzünk, ami már nem illeszkedik eredeti célkitűzéseinkhez. Így aztán a nonprofit szolgáltatások biztosítására új alapítványt hoztunk létre. „A nagy család az első gyereknél kezdődik… ” Számunkra már nem a „nagy”, hanem a család a fontos. Rövidesen újabb felismerések fogalmazódtak meg bennünk, és nagycsaládos szervezetből egy minden család irányába nyitott egyesületté alakultunk át. Ezt jelezte nevünk változása is, de nagyon nehéz volt bevezetnünk az új Szénát a köztudatba. Közben rájöttünk, hogy amíg az adományozás az egyik fő tevékenységünk, nehezen tudjuk átadni azt, amit ugyanakkor nagyon szeretnénk: hogy a fiatalok akarjanak családot alapítani! Legyen minél több kis és nagy család! A családokat nem akartuk elengedni, sőt többet szerettünk volna adni, így az adományozási tevékenységet is alapítványi formában kívántuk továbbvinni.



CIVIL 

PÁLYÁN

Elindultunk egy új úton, ami jó döntés volt, hiszen megakadályozta azt, hogy az egyesület megálljon a növekedésben, és elértük azt, hogy a rászoruló emberek még több támogatást kaphassanak, mint korábban. A legfontosabb eredménynek azt tekintettük, hogy a kezdetekben megfogalmazott célok irányába tudtunk ismét haladni. Hitelesebbek lettünk a támogatóink és a célcsoportunk előtt. Hatékonyabbá vált forrásfelhasználásunk, színvonalasabbá váltak szolgáltatásaink, programjaink, és összességében javult a Széna megítélése és ismertsége. Az igényeken alapuló szervezeti működés 2009-ben a szervezet legfőbb feladata a belső működési rendszer átalakítása volt. Ennek keretében a kialakult önkéntes csoportok megkezdték önálló tevékenységüket. A korábbi években néhány ember irányította, működtette az egyesületet, az elmúlt időszakban pedig az önkéntesek, valamint a hozzánk forduló emberek igényeire reagálva működik az egyesület. A Széna tehát képessé vált arra, hogy reagálni tudjon széles körű igényekre, és elindulhatott a szervezeten belüli kisebb közösségek létrejötte. Jelenleg kis közösségek alkotják egyesü-

Önkéntesek nemzetközi napja Az ENSZ közgyűlésének 1985-ben hozott döntése óta december 5-e az önkéntesek nemzetközi napja. Hazánkban az elmúlt 20 évben a „közérdekű, kötelező felelősségvállalásból”, önként, fizetés nélkül, valamilyen fajta közjó ellátásáért – formális vagy informális keretek között – végzett tevékenységgé vált. Önkénteskedni sokféleképpen lehet, egyedül vagy csoportosan, itthon vagy külföldön, alkalomszerűen vagy hosszú távon, fiatalon vagy idősen. A lényeg, hogy pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül, saját döntés alapján tevékenykedünk úgy, hogy mások hasznára legyünk. Magyarországon készült vizsgálat alapján (A magyar önkéntesek motivációinak vizsgálata – Bartal Anna Mária, Kmetty Zoltán, 2010.) kiderült, hogy a megkérdezett önkénteseket három tényező motiválja az önkénteskedésben. Az egyik az értékfaktor, ami azt jelenti, hogy az önkéntest legfőképpen a másokon való segítés, egy társadalmi ügy vagy egy társadalmi csoport melletti elköteleződés motiválja. A másik Az elismertségfaktor, azaz önkéntes számára fontos, hogy – különösen a szervezet, ahol tevékenykednek és annak munkatársai is – elismerjék munkájukat. A szociális interakciók motivációs faktor, azaz az önkéntesség számukra közösségi élményeket, kapcsolati lehetőségeket is ad. Tehát az önkéntesek számára jelentős örömforrás mellett szervezetünknek nagy hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy önkéntesünk munkáját elismerjük, igazi csapattagnak érezze magát nálunk, így biztosíthatjuk a hosszú távú együttműködést. Az elismerés formáit természetesen minden szervezet maga választja, akár önkénteséhez igazodva, szóban vagy írásban, négyszemközt vagy a szervezet tagjaival. Magyarországon eddig még nem kapott kellő figyelmet az önkéntesek nemzetközi napja, így ezúton is szeretnénk arra ösztönözni az önkéntesekkel dolgozó, önkéntességgel foglalkozó szervezeteket, hogy használják fel ezt az alkalmat arra, hogy még na-

4 letünket, melyet nagy szervezetként tudunk értelmezni és működtetni. Óriási kihívás volt számunkra a gazdasági válság által bekövetkező nehézségek kezelése, az egyesület financiális értelemben vett fenntartásának kiszámítható biztosítása a fent leírt gyökeres változási folyamat közben. Egyesületünk jól teljesített, mivel biztonságos működési pályára állt az utóbbi években, illetve jó pénzügyi és szakmai alapokat tett le a fenntarthatóság és a további fejlődés érdekében. A Széna kimagaslóan eredményes munkát végzett a gazdasági válság ellenére is, bár néha fájdalmas döntések meghozatalára kényszerültünk. A válságkezelés legfontosabb feladata a belső szabályozások biztonságos, átlátható rendszerének kialakítása volt annak érdekében, hogy ne kerüljön pénzügyi, gazdálkodási veszélybe a szervezet. A Széna jól vette az akadályokat és el tudta hárítani a rizikót, meg tudta őrizni, sőt fejleszteni tudta sokszínűségét, rugalmasságát, és újszerű megoldásokat talált a problémákra. A számszerűsíthető adatok alapján jól látszik, hogy a szolgáltatások milyen hatásfokkal valósultak meg, illetve milyen sokrétű program valósult meg sok ezer fő részvételével, több ezer önkéntes munkaórával. – szt – gyobb elismerést szerezzenek az önkéntességnek és az önkéntesek által elvégzett munkának. Egy kiváló alkalom arra, hogy megköszönjük önkénteseinknek segítségüket, hogy együtt ünnepeljük közös sikereinket és alapot adjunk a további eredményes munkánkhoz.

Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) Rengeteg szervezet működik régiónkban, amelyek rendelkeznek egy önkéntesbázissal, vannak olyan lelkes és motivált személyeik, akik a helyi közösségből alkalomszerűen vagy állandóan segítik munkájukat. Amennyiben nemzetközi színtéren is szeretnének mozgolódni, akár (18–30 év közötti) fiatalokat külföldre küldeni, vagy egy külföldi, hasonló korú fiatalt szervezetünkben szeretnénk fogadni, kiváló lehetőséget ad az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). Az európai uniós program tulajdonképpen egy pályázati lehetőség, mely a program során felmerülő összes költséget fedezi (egyszeri oda-visszaút finanszírozása; teljes körű biztosítás az önkéntesség teljes időtartamára; szállás, ellátás; helyi közlekedés; zsebpénz; nyelvi képzés). Az önkéntes szolgálat által a fiatalok hosszabb-rövidebb (max. 12 hónap) időre be tudnak kapcsolódni egy nonprofit szervezet mindennapos munkájába egyedül vagy csoportosan. Megismerkednek a fogadó ország kultúrájával, nyelvével, munkakultúrájával, miközben különböző készségeik fejlődnek. Tehát nemcsak hazai, hanem külföldi önkénteseket is fogadhatunk, mellyel erősíthetjük nemzetközi kapcsolatainkat és színesíthetjük kulturális életünket, amely nemcsak a szervezet, hanem az egész helyi közösség életét is gazdagíthatja. További információ: www.mobilitas.hu/flp; tanácsadás: www.mobilitas.hu/kdriszi Jelinkó Mónika, FSZH MOISZ KDRISZI

CIVIL

5

PÁLYÁN

A szegénység leküzdhetó Konferencia Veszprémben 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Ennek kapcsán a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület november közepén A szegénység leküzdhető címmel konferenciát szervezett a Veszprém megyei könyvtárban, amelyre meghívta az érintett megyei települések polgármestereit és alpolgármestereit. A konferencián előadást tartott Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, dr. Albert József szociológus, tanszékvezető tanár és Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő, a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára. A civilek a hátrányos helyzetű településekért – A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület több programot is visz a témával kapcsolatban – mondta Varga Endre, az egyesület elnöke. – Ennek a konferenciának a megszervezéséhez pályáztunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és az Esélyek Háza program is anyagi forrást biztosított. Maga a konferencia az első lépcsőfok, a második egy szakmai tanulmányút lesz decemberben az érdeklődő önkormányzati vezetők részvételével Túristvándiba, ahol példaértékű az egykor hátrányos helyzetű település gazdasági és kulturális felemelkedése. Veszprém megyében a statisztikai adatok alapján 56 hátrányos helyzetű település van. Ezek mindegyikének vezetői meghívást kaptak a konferenciára, de a vártnál kevesebben jelentek meg rajta. Ennek oka lehet, hogy az önkormányzati választások óta nem sok idő telt el, és az új vezetők még nem tekintették át teljes egészében a településük helyzetét, valamint a tervezési időszak elején tartva még nem alakították ki a 2011-es költségvetést, amiből kiderülhet, mennyi mindenre nem jut elég pénz. – Az önkormányzatoknak előbb vagy utóbb lépniük kell annak érdekében, hogy leszakadásuk ne folytatódjon, és a civilek ebben segíteni szeretnének nekik – folyatja Varga Endre. – Az önkormányzatok egyre inkább támaszkodhatnának a civilekre, ehhez viszont az szükséges, hogy a civilek egyre jobban, egyre hatékonyabban tudjanak dolgozni. Ebben segíti őket az Esélyek Háza egyik programja, amelynek célcsoportja szintén a hátrányos települések. A szegénység Magyarországon Ez volt Márton Izabella előadásának címe. A Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója elmondta, hogy hazánkban a legveszélyeztetettebb  csoportok: a kistelepüléseken élők, a három- vagy többgyerekesek, az egyszülős családok, azok a családok, ahol nincs aktív kereső a háztartásban, az alacsony iskolai végzettségűek és a romák. Hazánkban egy idei felmérés szerint a népesség 13,9%-a, a gyerekeknek pedig 25%-a szegény. – A szegénység  nemcsak annak rossz, aki benne él – jelentette ki Márton Izabella. – A szegénység rossz a teljes társadalomnak. A szegénység egyenlő az alapvető emberi jogok megsértésével, az elmulasztott lehetőségekkel, a magas társadalmi, gazdasági költségekkel, azaz a bűnözés növekedésével, a termelékenység csökkenésével. A szegénység és az egyenlőtlen-

ségek egyenes következménye a társadalmi feszültségek növekedése, valamint az egészségtelenebb, boldogtalanabb társadalom. Az igazgatónő szerint a szegénység felszámolásához szükség lenne a megfelelő  szintű  garantált  minimumjövedelemre vagy társadalmi  alapjövedelemre, komplex fejlesztési programokra a leghátrányosabb helyzetű területeken (foglalkozatási elemmel), az oktatás fejlesztésére (integráció, felzárkóztatás), a szociális szolgáltatások minimumsztenderdjeinek meghatározására, helyi,  kistérségi szegénység  elleni  programokra és ezek megvalósítására, a szegénységben élők bevonására ezekbe a programokba, számukra elérhető forrásokra, valamint jó gyakorlatokra. Szükség lenne a folyamatos párbeszédre a civil szervezetekkel, és arra, hogy a döntési pozícióba lévők bevonják az érintetteket a közös gondolkodásba. Az előadó arról is beszélt, hogyan tudnának a szegénységben élők részt venni a hálózatban, mik ennek a feltételei és mi lenne a hozadéka. – Elég súlyos problémának tartom, hogy az utóbbi fél évben a civil párbeszéd valamennyi formája megszűnt a kormányzattal – jegyezte meg az igazgatónő. – Egyetlen olyan egyeztető fórum sem működik, amely a választások előtt még jól funkcionált. Települési hierarchia – Az országos településfejlesztési koncepcióval kezdődött az egyes régiók lecsúszása 1971-ben – fejtette ki előadásában dr. Albert József. – Ekkor kezdett kialakulni az a települési hierarchia, amelynek a csúcsán Budapest áll, az alján pedig a legszegényebb települések foglalnak helyet. A körzetesítéssel, a tsz-ek megalakításával elvonták a munkahelyeket az aprófalvakból. A rendszerváltás után felerősödtek ezek a regionális egyenlőtlenségek a gazdasági szerkezetváltással, a munkahelyek számának drasztikus csökkenésével. Egyes vidékeken megfigyelhető az alacsony társadalmi státusú népesség koncentrációja az aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen felülreprezentáltak. Veszprém megyében ez nem jellemző, inkább csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szociológus szerint a gettósodott településeken élők helyzete egyre súlyosbodik, mivel ott hosszú távú a munkanélküliség (már a harmadik generáció lesz munkanélküli), ráadásul a támogatott munkaerőpiac célja nem a munkaerő-piaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése. Az ott élők a segélyektől és a segélyek elosztóitól függenek, ingatlanjaik elveszítik értéküket, alacsony iskolai végzettségük miatt pedig újratermelődik a szegénység, a kirekesztettség. – Finnországban járva például azt tapasztaltam, hogy a kistelepüléseken élők ugyanúgy elérik a jó iskolákat, a normális élethez szükséges dolgokat, mint a nagyvárosok lakói, míg nálunk minél kisebb településen lakik egy család, annál kisebb a lehetősége, hogy a családban élő gyermek a számára legmegfelelőbb iskolai végzettséget megszerezze – mesélte el dr. Albert József. – Ezen túlmenően nemcsak az anyagi részét kell figyelembe venni a kérdésnek: fontosak az emberi kapcsolatok, fontos, hogy egy településen éljen orvos, tanító, azaz értelmiségi, mert ezek az emberek tudják magukkal húzni a tanulatlanabb embereket.



CIVIL 

PÁLYÁN

Cselekvési lehetőségek Mészáros Zsuzsa előadásának a címe a következő volt: Közösségi cselekvési lehetőségek a kistelepüléseken. – Magánemberként és közösségfejlesztőként is azt tapasztaltam, hogy számomra és az ott élők számára is a legélhetőbb közeg maga az a kistelepülés, ahol élnek/élek – kezdte előadását Mészáros Zsuzsa. – Ez talán meglepő  lehet, hiszen a kistelepülésen élők súlyos gondokat sorolnak fel, ha azt kérdezzük tőlük, hogy miért nehéz itt élni. Elmondják, hogy öregedik a falu, a fiatalok elvándorolnak, nincsenek munkalehetőségek, rossz a közlekedés, az iskola fennmaradása veszélyben forog, nincs pénzük az embereknek, hogy továbblépjenek. Ha pedig azt kérdezzük – és a közösségfejlesztői beavatkozás során ez az első kérdés –, hogy miért jó itt élni, akkor elmondják, hogy nyugodt, csendes környék, nincsenek konfliktusok, a szomszédok ismerik egymást, vagy mindenki mindenkit ismer, vannak közösségeik, szép a természeti környezet, jó, hogy van iskolájuk, az önkormányzat mindent megtesz a faluért, itt élnek a rokonok. Amikor már közösségi beszélgetés formájában tovább göngyöljük a témát, kiderül, hogy az emberek többsége szeretne valamit tenni a faluért, mert szereti, nem akar innét elköltözni (amúgy sem látna erre reményt). Kiderül, hogy a közösséget érintő kérdések nem is annyira nyilvánosak, sokkal inkább szóbeszéd útján terjednek az információk, hogy mégiscsak kevés azok száma, akik valamilyen közösséghez tartoznak, hogy esetleg az is probléma, hogy nincs hol összejönni, nincs, aki kezdeményezzen, hogy a kocsma a férfiak találkozóhelye, a nők a bolt előtt találkoznak inkább, a kisgyerekes anyukák nem tudnak eljárni máshová dolgozni, a falu pedig a befektetőknek nem igazán vonzó, hiszen alacsony az iskolai végzettség. Az értelmiség jórészt a pedagógusokra vagy a hivatalban dolgozókra korlátozódik. Az önkormányzatnak nagyon kevés a pénze, nem tud nagy horderejű beruházást megvalósítani. Az emberek elszegényednek, vannak gyerekek, akik csak az iskolában kapnak enni. Ha már felismerik az emberek, hogy vannak olyan problémák, aminek megoldásában közreműködni tudnak, akkor nincs más hátra, mint bevonni őket a valódi cselekvésbe. Ez nagyon sokrétűen megvalósulhat, de először néhány dolgot a települési közösségről tudnunk kell, azaz a közösségnek tudnia kell önmagáról. Fel kell tárnunk a közösségi cselekvés lehetséges színtereit: milyen közösségek vannak a településen, ezek mivel foglalkoznak, van-e szabad kapacitásuk. Ezután következik a problémák feltárása, azonosítása, aztán pedig megvizsgáljuk, melyek azok, amelyek enyhítését közösségi eszközökkel is meg lehet oldani (nem közigazgatási eljárási kérdés). A közösség tagjainak bevonása már megjelenik a feltárásban, hiszen akit megkérdeznek, az már bizonyos mértékben érintetté válik, csak ezt az érintettségét szinten kell tartani és növelni, hiszen mindenkinek lehet valami olyan a birtokában, amivel tud másokat segíteni (egyszerű hétköznapi tudások, tapasztalatok, szakmaismeret, bizonyos eszközök, kapcsolatok stb.). A problémák és szükségletek azonosításához nélkülözhetetlen, hogy minden érintettet bevonjunk (így nem csak a véleményformálókat, hanem azokat is el kell érni, akik szükséget szenvednek valamiben) a cselekvésbe, a közösségi megoldások kidolgozásába és megvalósításába. A közösségi cselekvésre fel kell készülni, azt meg kell tervezni. Szükséges egy operatív szervezőcsoport és egy jó nagy kör a potenciális cselekvőkből, akikkel

6 folyamatosan kell tartani a kapcsolatot. Ha egyszer elmarad valaki, azt nem kell elfelejteni, újra és újra meg kell szólítani. – Nagyon fontos, hogy legyen nyilvánossága minden közösségi tevékenységnek – folytatta előadását Mészáros Zsuzsa –, legyen elismertsége, az önkormányzat és intézményei ne tekintsék konkurenciának, hiszen a közösség úgysem tud olyan dolgot megvalósítani, ami az önkormányzat vagy az iskola kötelessége (pl.: segélyezés, gyámügy vagy közoktatás). Mindenkinek meg kell értenie, hogy a közösség hozzátesz ahhoz, ami már működik, növeli az értékét. A közösség olyat valósít meg, amelyhez rendelkezik erőforrásokkal: emberi kapacitással, jóindulattal, hozzáértéssel, tudással, gyakorlattal, egyesek számára már felesleges, de a közösségnek még hasznára váló eszközzel. A fiatalokban meg kell erősíteni az identitástudatot. A gyermekkori szocializáció része kell hogy legyen a demokratikus állampolgári attitűd kialakítása. A közjóért való munkálkodás szerves részévé kell váljon az emberek életének, erre az embereknek tapasztalatokat kell szerezniük gyermekkorukban is. A gyerekek a szüleiket, nagyszüleiket is serkenthetik közösségi cselekvésre, ha bevonják őket a saját programjaikba. A szegénységben élő felnőtteket is a gyerekeken keresztül lehetne elérni, csak a gyerekek korai kirekesztését kell erősen kordában tartani: mindent megtenni annak érdekében, hogy ne érezzék magukat másodlagosnak. Mészáros Zsuzsa fontosnak tartja a munkahelyteremtést, a közjóért való tevékenykedést, a közösségi tér kialakítását, például civil közösségi ház kialakítását és a közösségek, civil szervezetek megerősítését.  – A lényeg, hogy minél többet legyenek együtt az emberek – hangsúlyozta a közösségfejlesztő. – Azok is, akik addig nem ismerték egymást, szerezzenek egymásról tapasztalatot a közösen végzett munka során. Ismerjék meg egymás gondolatait, hozzáállását. Helyre kell állítani a bizalmat, továbbá az önbizalmat azokban az emberekben, akik úgy gondolják, hogy a maguk erejéből nem tudnak előbbre jutni. Nekik is van olyan tudásuk, tapasztalatuk, amit rangra kell emelni: van, aki szépen tud énekelni, tésztát gyúrni, gyümölcsfát nevelni, barkácsolni a semmiből is valamit. Erősíteni kel a közösségbe vetett bizalmat, hogy együtt többre megyünk, mint egyenként. Ehhez jó közösségi cselekvések kellenek. Ne az legyen az első, hogy majd az önkormányzat megoldja, hiszen az nem mindenható, és nincs is annyi erőforrása, mint az embereknek, ha összefognak. De az önkormányzatba vetett bizalmat is meg kell erősíteni, hogy tudják az emberek: számíthatnak rá, ha valamit kezdeményeznek, minden eszközével rendelkezésre áll, hogy tényleg szolgál, ha arra van szükség. A hivatalba, a rendőrségbe, a bíróságba vetett bizalmat is tovább kell erősíteni. Általában tehát minden szinten szükség van arra, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat, hogy képesek legyenek pozitívan nézni a jövőbe, bízzanak abban, hogy képesek saját erejükből is az életminőségüket javító dolgokat létrehozni. Lapunknak Mészáros Zsuzsa elmondta, hogy a civilek nyitottak a további közösségi mozgás elindítására, de biztonságos működésre lenne szükségük. Most ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Az NCA forrásainak csökkentésével ellehetetlenül az egyesületek működése, pedig a közösségfejlesztő egyesületeknek, településfejlesztési szervezeteknek nagy részük lehetne abban, hogy minden közösség maga találja ki a céljait, tevékenységét, fejlődésének útjait. er

CIVIL

7

PÁLYÁN

Helyet kérnek az uniós elnökségi évben Wekerle Sándor-emlékévvé alakítaná 2011-et egy nyáron zászlót bontott mozgalom. A Móri Városvédő és -szépítő Egyesület által indított, Magyarország első polgári származású miniszterelnökének emléket állító akció eddig a térségben ritkán látható erőket mozgósított, az emlékezők jótékonysági esteket, konferenciákat szerveznek és emlékművet állítanak. A rendezvénysorozat, amelynek fővédnökségét maga Orbán Viktor, jelenlegi miniszterelnök október közepén elvállalta, minden eséllyel bekerül hazánk soros uniós elnökségének programjai közé, különös tekintettel arra, hogy a tervek szerint januártól megszűnik a kisebbségi közalapítvány, valamint az eddigi NCA és SZA Kft. helyett januártól megalakul Wekerle Sándor Alapkezelő a civil pályázati rendszer gyorsabb és bürokráciamentes működtetéséért. Orbán Viktor miniszterelnök elvállalta a Wekerle-emlékév védnökségét – jelentette be november 14-én a volt kormányfőnek készülő szobor elkészültéhez gyűjtő, az eseménysorozatot elindító jótékonysági esten Törő Gábor, Mór országgyűlési képviselője. Aznap, az első polgári származású magyar miniszterelnök születésének 162. évfordulóján, szülővárosában megkoszorúzták Wekerle Sándor emléktábláját. A rendezvény, amit egy 150 fős jótékonysági emlékműsor is követett, több volt, mint egyszerű megemlékezés, hiszen hivatalosan ez indította útjára a Wekerle Sándor-emlékévet. A műsor a méltó megemlékezés mellett adománygyűjtési célokat is szolgált a Nagy Benedek szobrászművész által tervezett, életnagyságú köztéri bronz-gránit Wekerle-emlékmű megvalósulásához. A műsorban Miklósa Erika opera-énekesnő, Varga Zoltán kürtművész és a Móri Ifjúsági Fúvószenekar  előadása mellett olyan érdekes és formabontó irodalmi megemlékezésre is sor került, amelyből kiderült, hogyan vélekedtek Mikszáth, Jókai és más szerzők  a finánczseninek nevezett,  a miniszterelnöki posztot háromszor is megszerző, de több tárcát is vezető politikusról műveikben. Az emlékműsor a helyi civilek által kezdeményezett, a települési önkormányzat által hivatalosan is emlékévvé nyilvánított kezdeményezés első nagy programja volt. A tudományos konferenciákkal, sport- és tanulmányi versenyekkel, nemzetközi programokkal élővé tenni tervezett programsorozat 2011. augusztus 26-án, a köztéri emlékmű felavatásával ér véget. A Wekerle Sándor-emlékév ötletével júniusban állt elő az idén húszéves Móri Városvédő és -szépítő Egyesület. A kezdeményezés a méltatlanul elfeledett, kortársai által pénzügyi zseninek nevezett politikusnak kíván emléket állítani – kihasznál-

Nók a partról Ezzel a címmel jelent meg a Nők a Balatonért Egyesület fennállásának tizenöt évét összefoglaló kötet, amelyet már bemutattak Veszprém, Zala, Somogy megyében, valamint Budapesten is. – Miután elkészült az egyesület füzetsorozatának 12. száma Balatoni nagyasszonyok címmel, úgy döntöttünk, hogy a 13. füzetben a mi munkánkat is megmutatjuk – mondta Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke. – N. Horváth Erzsébet megkezdte az anyaggyűjtést, végül a 100 oldalasra tervezett kiadványból egy 180 oldalas kötet lett. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt megalakult az egyesület, célja volt „meg-

va, hogy ebben az időszakban éppen Magyarország tölti be majd az EU soros elnökségét. Az emlékbizottság, amelynek Osztroluczky Miklós, Wekerle Sándor dédunokája is tagja, Törő Gábort, a körzet országgyűlési képviselőjét elnökének, az egyik főszervezőt, Hunorfi Istvánt, a városvédő egyesület alelnökét pedig alelnökké választotta. A grémium titkára Buza Ernő, két további tagja pedig Schmidt Ferenc volt polgármester és Schwartz Alajos helytörténész lett. Az emlékév hivatalos megnyitója ugyan a jótékonysági est volt, de október közepén már egy akadémiai rendezvényt is Wekerlének dedikáltak szervezői. A Kheops Automobilkutató Intézet 2006 májusában – abból az alkalomból, hogy Magyarországon napra pontosan 111 évvel azelőtt, 1895. május 31-én indult útjára az első gépkocsi  – magánkezdeményezésként egy tudományos konferenciát szervezett Kheops néven, amely főként a társadalomtudományok egyes területein kutató PhD-hallgatók számára kínált előadási és publikálási lehetőséget – emlékezik vissza Svéhlik Csaba. A móri származású és ma is ott élő fiatal tudós, aki a Magyar Tudományos Akadémia marketingtudományi bizottságának tagja, a következő, immár hetedik konferenciát eredetileg 2011. május 18-ára tervezte. A hírre azonban, hogy helyi civilek Wekerle Sándor halálának 90. évfordulóján a móri származású politikus, háromszoros miniszterelnök tiszteletére emlékévet terveznek, még a nyáron egy extra konferencia szervezését határozta el. – Wekerle kora hasonló kihívásokkal volt terhes, mint a mienk, s mivel egy határozatával a móri önkormányzat is Wekerleemlékévvé nyilvánította 2011-et, az október 25-én Móron, a Lamberg-kastélyban tartott tudományos találkozó annak egyik nyitórendezvénye lett. A fiatal tudós olyan előadókat hívott, akik szakmájuk országos hírű kutatói, s főleg az alulról szerveződő kezdeményezés hallatán el is fogadták az invitálást. A sorozat Wekerle korának bemutatásával kezdődött, ami nagyon hasonlít a maihoz: a finánczseninek nevezett, tálentumát először a fehérvári ciszterci gimnáziumban megmutató, politikusi pályára lépése előtt pénzügy-minisztériumi tisztviselőként is dolgozó miniszterelnök egy európai méretű válságon lett úrrá az aranyfedezetű korona bevezetésével. A konferencia nem elégedett meg a „múltba merengéssel”. A 19–20. század fordulójától, a modernizáció és a polgárosodás korától végül eljut Magyarország jövőképéig, szó esik a mai globális játszmákról, az aktuális válságról és a jövő energiáiról is. – kem – állítani, megakadályozni a Balaton pusztulásának ijesztő mértéket öltő folyamatát. Minden eszközzel védeni a meglévő természetes partszakaszt, a tó medrét, a növény- és állatvilágot, a Kis-Balatont”. Az egyesület ennek érdekében rengeteg programot szervezett és szervez folyamatosan, ismeretterjesztő kiadványokat, gyermekeknek balatoni kifestőkönyvet, olvasókönyvet, környezetvédelmi társasjátékot adott ki. A könyvből a 20 helyi tagcsoport munkáját is megismerheti az olvasó: külön fejezet szól róluk. Ma már az egyesület nemcsak a tóval, a környezetvédelemmel foglalkozik, de egyes tagcsoportjainak kórusa van, több csoport adventi, karácsonyi műsort, betlehemezést rendez, mások tornázni járnak, tehát bővítették tevékenységüket. er

CIVIL

PÁLYÁN

8

Önkéntescentrumok: immár a régió összes megyéjében A közelmúltban kerültek kihirdetésre a TÁMOP 5.5.2 programjának második körös győztesei. Az eredménnyel régiónk is gazdagodik: Fejér és Veszprém megye után végre KomáromEsztergom megyében is elindulhat az önkéntescentrum. A várakozásokról Darvas Pétert, a Fejér Megyei Önkéntes Centrum szakmai vezetőjét kérdeztük.

fontosabb feladatát, a közvetítést nehézkesen tudja ellátni. Most, hogy már nagyobb adatbázissal rendelkezünk, tudjuk elkezdeni a tényleges kiközvetítéseket, de ehhez az kellett, hogy előbb invesztáljunk adatbázis-építésbe, a potenciális ügyfelek felkutatásába és mindezek mellett egy hatékony ügyfélkapcsolati rendszer felállításába.

Civil a Pályán: – Immár a régió mindhárom megyéjében működni fog önkéntescentrum. Beszélhetünk régiós önkéntes programról a projektek kapcsán?

CAP: – 2011 az önkéntesség európai éve lesz. Ennek keretében milyen szerep jut majd a régió önkéntescentrumainak?

Darvas Péter: – Bízom benne, hogy igen. A program eredetileg megyei szinten hivatott az önkéntes tevékenységeket fejleszteni és koordinálni, de a létrejövő önkéntescentrumoknak érdekük a régiós együttműködés. Csak az egyes centrumokon múlik, hogy sikerül-e ezt megvalósítani és tartalommal megtölteni. CAP: – Mik azok a tevékenységek, amiket régiós szinten érdemesebb megvalósítani, ha önkéntességről beszélünk? D. P.: – Elsősorban szakmai együttműködésekről lehet szó. A mi projektünkben is szerepelnek olyan műhelykonferenciák, szakmai workshopok, amik a megyéből viszonylag kevés szakembert érintenek, ezért érdemesebb régiós szinten megszervezni őket. November elején tartottunk például egy műhelykonferenciát a múzeumi önkéntességről, melyre elsősorban múzeumi szakembereket hívtunk. Ez is egy olyan speciális terület, amihez egyegy megye túl szűk terepnek bizonyulna. Sokkal hatékonyabb szakmai munkára, tapasztalatcserére van mód, ha a régió többi megyéjének szakembereit is bevonjuk az ilyen programokba. A másik fontos együttműködési lehetőséget a finanszírozás hosszú távú biztosításának megteremtésében látom. Mindhárom pályázó konzorcium vállalta, hogy a létrejövő önkéntescentrumokat a TÁMOP-támogatás lejártát követően is tovább működteti. A támogatási rendszer átalakulóban van, jelenleg sokkal reálisabb lehetőségnek látom, hogy egy ilyen intézményrendszer fenntartását központi források helyett regionális forrásokból biztosítsuk.

D. P.: – Elfogadás előtt áll az a nemzeti program és munkaterv, ami az európai év nemzeti elemeit, tevékenységeit foglalja magába. Reményeink szerint az önkéntescentrumok munkáját nagyban segíti majd az a központi kommunikációs kampány, ami ráirányítja a figyelmet az önkéntes tevékenységekre. A munkaterv kiemelten foglalkozik a fiatal, iskolás korosztállyal: tervbe van véve egy olyan iskolaszüneti nap bevezetése, amelyen a diákok önkéntes tevékenységet végeznek szervezett formában. Ezeknek az akcióknak a szervezésében, koordinálásában fontos szerep jut majd az önkéntescentrumoknak. Az önkéntesség európai éve keretében valósul meg továbbá egy megyei roadshow, melynek állomásai a megyeszékhelyek lesznek. Saját tapasztalatunk is az, hogy még mindig óriási szükség van a figyelemfelkeltésre, népszerűsítésre. A közelmúltban elvégzett lakossági kutatásunk azt bizonyítja, hogy a megye lakosságának mindössze 14%-a végzett önkéntes munkát az elmúlt 5–10 évben. A népesség több mint fele válaszolt úgy, hogy a jövőben nem vállalna önkéntes munkát, ennek okát viszont tekintélyes részük abban jelölte meg, hogy nem is gondolt rá, vagy hogy nem rendelkezik kellő információval, hogy hol lehet ilyet végezni. Bőven van tehát mit tenni figyelemfelkeltés, mozgósítás terén, a megfelelő információszolgáltatás pedig az önkéntescentrumok kiemelt felelőssége.

CAP: – Közel egy éve tart már a Fejér megyei projekt. Mik azok a tapasztalatok, amiket a régió többi centrumával is megosztana? D. P.: – Az önkéntescentrumokkal teljesen új intézmények jöttek létre. Az önkéntesség, mint a civil szektor legfontosabb erőforrása, korábban is kiemelt hangsúlyt kapott a CISZ programjaiban (Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, a Fejér Megyei Önkéntes Centrum működtetője – a szerk.). Ezzel a programmal viszont egy új intézményt hoztunk létre a szervezeten belül, saját stábbal, ügyfélszolgálattal, adatbázissal, teljesen új kapcsolódási felületekkel. Ezeknek a rendszereknek a kialakítása idő- és munkaigényes folyamat, de nem lehet megspórolni, ha egy hosszú távon is fenntartható központot szeretnénk létrehozni. Mondok egy példát: újonnan felálló szervezetként egyszerre, gyakorlatilag a nulláról kezdtük az önkéntesek, valamint az önkéntest fogadó szervezetek adatbázisainak felépítését. Amíg néhány tíz jelentkező van mindkét adatbázisban, addig értelemszerűen nagyon nehéz egy bármelyik oldalról érkező igényt kiközvetíteni a másik oldalnak, így az önkéntescentrum az egyik leg-

Forrás: Az önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök Fejér megyében (Echo Innovációs Műhely, 2010. szeptember) Jövőforrás program - Az önkéntesség elterjesztése Fejér megyében. A TAMOP 5.5.2/9/3 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhat meg.

CIVIL

9

PÁLYÁN

Önkéntesség a munkanélküliek körében Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell. Ezért rukkolt elő egy újszerű kezdeményezéssel a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltsége. Első alkalommal rendezték meg 2010. október 26-án a szolgáltatási börzét civil szervezetek részvételével, melyen a Fejér Megyei Önkéntes Centrum is részt vett. A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége által, uniós támogatásból működtetett központ munkatársai egy külön helyiségben folyamatosan tájékoztatást tartottak az érdeklődők számára, valamit Maczuczáné Fenyvesi Viktória, a projektvezető egy előadást is tartott az önkéntes munka hasznáról a munkanélküliek számára. 2010 III. negyedévében Magyarországon a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 6,8%-kal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, azaz 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Ez azt jelenti, hogy ennyivel nőtt meg azon emberek száma, akiknek különböző módon segítségre van szükségük ahhoz, hogy munkát találjanak, illetve ahhoz, hogy mentálisan és pszichésen ezt a helyzetet a lehető legjobban tudják kezelni. A börze előadásai között sok előadó helyezte a hangsúlyt arra, hogy a legfontosabb feladata a munkakeresőnek addig is hasznosan eltölteni az időt, míg vissza nem tud helyezkedni a munkaerőpiacra, ezzel tud a munkakeresés mellett a legtöbbet magán segíteni. Hiszen az álláskeresőket rendkívül sokszor éri kudarc, a fiatal pályakezdőket például legtöbbször azért utasítják el, mert nincsen szakmai tapasztalatuk. Többek között ezeken a problémákon tud segíteni, illetve ezeket tudja

megelőzni az önkéntes munka végzése. Előadásában Maczuczáné Fenyvesi Viktória elmondta, hogy ma már az önéletrajzokban feltüntethető, sőt ajánlott is feltüntetni, ha valaki például önkéntesként szakmai munkát végzett egy civil szervezetnél, esetleg intézménynél, hiszen több esetben referenciának számít. Erre konkrét esetnek saját példáját mondta el. Vagyis ennek köszönhetően szakmai gyakorlatra tehetnek szert a fiatalok. Több esetben hallottak példát arra is, hogy civil szervezetnél vagy intézménynél önkéntesként kezdett valaki tevékenykedni, majd mikor lehetősége nyílt rá, akkor alkalmazotti státusban foglalkoztatták tovább. Ebben az esetben természetesen nem új munkaerőt kerestek, hanem a már jól bevált önkéntest vették fel állandó munkatársnak. A projektvezető hangsúlyozta az önkéntes munka pozitív pszichés hatását is. Tapasztalatok szerint lényegesen gyorsabban és könnyebben integrálhatók azok a munkanélküliek a munkaerőpiacra, akik a keresés közben is hasznosan töltötték el a szabadidejüket, és mentálisan kevésbé épültek le, kisebb számban lettek depressziósak és szorultak kezelésre. Az előadás után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az Fejér Megyei Önkéntes Centrum működése iránt a munkanélküliek körében, és többen belátták ennek a szükségességét és hasznát. Így már számos ilyen helyzetben lévő személynek segítettek megtalálni a számukra legmegfelelőbb civil szervezetet vagy intézményt. Ha sikerült az ön érdeklődését is felkeltenünk, akkor várjuk jelentkezését az alábbi elérhetőségeken: Fejér Megyei Önkéntes Centrum: Cím: Székesfehérvár, Balatoni út 8. Tel.: 06-20-263-6756, 06-22-506-187 Honlap: www.onkentes.cisz.hu e-mail: [email protected]

Önkéntescentrumok a közép-dunántúli régióban Az Önkéntes Központ Alapítvány (www.onkentes.hu) országos koordinálásával és uniós támogatással megyei önkéntescentrumok kezdték meg működésüket az ország szinte valamennyi megyéjében. A több pályázati körben kiválasztott szervezetek közel egységes szolgáltatásokkal várják az önkéntesség iránt érdeklődő, közcélokért tevékenykedő civil szervezeteket, közintézményeket, egyházi szervezeteket és az önkéntesnek jelentkező magánszemélyeket. Tevékenységeik: Szervezetek felkészítése önkéntesek fogadására Tanácsadás az önkéntestörvénnyel kapcsolatban Önkéntesek közvetítése a felkészített szervezetekhez Leendő önkéntesek számára infószolgáltatás a lehetséges fogadó szervezetekről Az önkéntesség népszerűsítése, társadalmi megbecsülésének növelése Elérhetőségek: Fejér Megyei Önkéntes Centrum: 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 8.    Programvezető: Maczuczáné Fenyvesi Viktória    [email protected]     Komárom-Esztergom Megyei Önkéntes Centrum: Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület Programvezető: Smudla Kata [email protected]

Veszprém Megyei Önkéntes Centrum: Csalán Egyesület Szakmai vezető: Mátyás Mónika [email protected] ÖNKÉNTESSÉGÉRT DÍJ 2010 Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) 2010-ben ismét meghirdette az Önkéntességért-díj pályázatot, melyre szeptember végéig lehetett jelentkezni. A Budapest Bank Nyrt., a tavalyi Az év vállalati önkéntes programja kategória nyerteseként 2010ben a kezdeményezés mellé állt, mindezzel elősegítve  az önkéntesség hazai presztízsének és ismertségének növelését és széles körben való elismerését. Az ÖKA és a BB Nyrt. célja, hogy a díjjal felhívják a figyelmet az önkéntes tevékenység társadalmi hasznosságára az egyéni, a civil és intézményi szféra, valamint vállalati szinten egyaránt. Az önkéntesség révén a résztvevők személyisége fejlődik, kapcsolatokat építenek, miközben segítenek a rászorulókon. A díjat idén az alábbi négy kategóriában hirdették meg: I. Az év vállalati önkéntes programja (vállalatoknak) II. Az év önkéntes programja (civil szervezeteknek és közintézményeknek, amelyek olyan programot működtetnek, ahol önkéntesek végzik a tevékenységek nagy részét) III. Az év önkéntese (magánszemélyeknek) IV. A Budapest Bank Esélyegyenlőségért különdíja magánszemélyek részére. A díjátadó estre 2010. november 30-án került sor.

CIVIL

PÁLYÁN

10

Konferencia a múzeumi önkéntességról a Fejér Megyei Önkéntes Centrum szervezésében A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége 2010-ben a TAMOP 5.5.2.-09/3-2009-0013 projekt keretein belül, az Európai Unió támogatásával önkéntescentrumot hozott létre Székesfehérváron, melynek célja az önkéntesség elterjesztése Fejér megyében. Ennek egyik eszköze volt október 9-én a Civil nap keretén belül az Önkéntesexpo megszervezése és lebonyolítása, mely rendkívül sikeresnek bizonyult. A rendezvényen részt vett szervezeteket sikerült felvilágosítaniuk az önkéntesek fogadásáról, valamint számos érdeklődő kapott információkat az önkéntes lehetőségekről. „Ezúton is köszönjük a civil szervezeteknek a részvételt a programon, melynek megszervezését a szövetség Székesfehérvár MJV Önkormányzata, az akkori civil kapcsolatok bizottsága és a Szabadművelődés Háza együttműködésével végezte. Több mint 70 szervezet tartotta fontosnak, hogy bemutatkozhasson a lakosságnak, valamint 89 önkéntes regisztrált aznap. E számok alapján kijelenthetjük, hogy a rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult – mondta el Maczuczáné Fenyvesi Viktória projektvezető. Az országos tapasztalatok alapján az önkéntességnek több kiemelkedő lehetősége is van, ezek közül az egyikre kívánta felhívni a figyelmet egy konferenciával a Fejér Megyei Önkéntes Centrum. A múzeumi önkéntesség nemzetközileg már elfogadott gyakorlat, emellett Magyarországon is található több olyan intézmény, ahol sikeres önkéntesprogram működik. A budapesti Szépművészeti Múzeum mellett 2010 szeptembere óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkájában is részt vesznek önkéntesek.

2011 az önkéntesség európai éve lesz Az Európai Unió határozata szerint a 2011-es évet az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének nyilvánítja. Az év várhatóan segít majd bebizonyítani, hogy az önkéntesség az aktív polgárság és a demokrácia egyik kulcsfontosságú tényezője. A 2001-ben ünnepeltük az ENSZ önkéntesek nemzetközi évét, így az EU-év ennek a kezdeményezésnek a 10. évfordulója lesz. Jelenleg tervezés alatt áll, hogy az önkéntesség éve alatt Magyarországon milyen rendezvények valósuljanak meg. Különös jelentőséget ad az önkéntesévnek, hogy 2011 első fél évében Magyarország lesz az Európai Unió tanácsának soros elnöke. A Nemzeti Civil Alap az önkéntesség évére való tekintettel kiemelten kezeli majd az összes pályázatban az önkéntesség megjelenését. Az NCA-tanács döntése értelmében az önkéntesekkel és az önkéntesség fejlesztése érdekében megvalósuló pályázatok támogatására a Civil Szolgáltató és Fejlesztő és Információs Kollégiumon keresztül mintegy 114 millió forintos keretet biztosít. Mátyás Mónika Nemzeti Civil Alap alelnök, a tanács közép-dunántúli régiós delegáltja

A konferencia célja volt, hogy az önkéntesség európai évét (2011) megelőzően ezt a fajta önkéntes tevékenységet Fejér megyében is meghonosítsa. A konferencián elsősorban múzeumi szakemberek, közgyűjtemények vezető munkatársai és önkéntes koordinátorai, valamint egyéb gyűjtemények, például faluházak munkatársai vettek részt, de a rendezvény nyitott volt az önkéntesekkel foglalkozó civil szervezetek előtt is. A konferencia előadói a gyakorlat oldaláról közelítették meg a témát; Csordás Izabella osztályvezető a Szépművészeti Múzeum önkéntesprogramját mutatta be, dr. Bíró Endre ügyvéd az önkéntesek közgyűjteményekben való alkalmazásának jogi hátteréről és garanciáiról tartott előadást, Ruff Tamás, az Echo Innovációs Műhely kutatásvezetője pedig az önkéntesség megítélésével kapcsolatos friss kutatások eredményéről számolt be. A konferenciát a szervezet mind a résztvevők száma alapján, mint azok értékelése alapján rendkívül sikeresnek könyvelheti el, de reményeik szerint nem itt van vége, hanem itt kezdődik az ez irányú munka Fejér megyében. Hiszen a céljuk ezzel az volt, hogy felkeltsék a szakemberek figyelmét, és itt is kezdjenek el önkénteseket foglalkoztatni a múzeumok, levéltárak, közgyűjtemények. A konferencia a TAMOP 5.5.2.-09/3-2009-0013 projekt keretein belül, az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fejér Megyei Önkéntes Centrum: Cím: Székesfehérvár, Balatoni út 8. Tel.: 06-20-263-6756, 06-22-506-187 e-mail: [email protected]

A Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány 1%-os kampányának felhívása „Az elveszett 1% nyomában” Tudta, hogy az 1%-ról dönthető potenciális nyilatkozók száma, habár évről évre nő, mégis még mindig csak töredéke azoknak, akik érvényesen rendelkeznek 1%-ukról? Tudta, hogy érvényes nyilatkozatot az országban kevesebb mint 3 millióan tettek? Tudta, hogy a közép-dunántúli régió áll az országban a negyedik helyén az érvényes nyilatkozatokban felajánlott 1%-os ös�szegek kategóriában? Tudja, hogy milyen programok valósultak meg az ön 1%ából? Nézzen körül környezetében, és lássa meg a fiatalokat, időseket, környezetet, kultúrát…támogató programokat, melyek az ön támogatásával valósultak meg. Ha eddig még nem tette meg, ajánlja fel 1%-át egy ön által választott társadalmi szervezet, illetve egyház részére…mert ez az az adó, melynek a sorsáról ön dönthet! Ne hagyja elveszni adója 1%-át! Az 1%-os nyilatkozatok leadási határideje: február 25. – egyéni vállalkozók május 20. – önadózók További információ: www.nyicita.hu

CIVIL

11

PÁLYÁN

Zöld szervezetek hálózatalakítása Zöld Régiók Hálózata – a fenntarthatóbb régiókért Nonprofit kezdeményezés kívánja összefogni a környezetvédő civil szervezeteket a helyi és regionális területfejlesztési ügyekben való részvételi képesség erősítése érdekében. Az ország összes régiójában egyszerre formálódik a Zöld Régiók Hálózata nevű kezdeményezés, melynek célja régiónként informális hálózattá szervezni a zöld szervezeteket. A Magyar Természetvédők Szövetsége által indított kezdeményezésben eddig közel 150 civil szervezet vesz részt az ország hét régiójából. Az együttműködés elsősorban a fejlesztéspolitikában való társadalmi részvételre összpontosít azok környezetvédelmi vonatkozásai és hatásai okán. Általános probléma, hogy a hazai települési fejlesztések, beruházások menetébe nem látnak bele a kisebb civil szervezetek. Nincsenek tájékoztatva az országos, regionális és helyi fejlesztési döntéshozatali folyamatokról. Általában a folyamat legvégén, a beruházások megvalósulásakor tudnak csak fellépni, amikor már nagyon kevés lehetőség van a tervek érdemi változtatására.

A kezdeményezők szakmai álláspontja, hogy az átláthatóság és az érintettek döntésekben való részvétele hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások a valódi szükségleteket szolgálják, megfelelően integrálják a környezeti és társadalmi szempontokat, és ezen keresztül a fenntarthatóságot erősítsék. Az uniós támogatással megvalósuló Zöld Régiók Hálózata az országos lefedettségen keresztül szakmai konferenciák rendezésével, képzések, műhelyek szervezésével segíti a civil szektor ismereteinek bővülését, és regionális koordinátorokon keresztül régióközi tapasztalatcserét is megvalósít. A közép-dunántúli régió környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetei december 10-ig csatlakozhatnak a kezdeményezéshez. Jelentkezni lehet: Mátyás Mónika – Zöld Régiók Hálózata KD régió koordinátora Kör Alapítvány [email protected]

Jubilál a Jeruzsálem-hegyi Baráti Kör

A nói helytállás napja Veszprémben

Húsz évvel ezelőtt alakult meg Veszprémben az első civil A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület a veszprémi szerveződés, a Jeruzsálem-hegyi Baráti Kör, igaz, nem előz- néma nőtüntetés évfordulóján, december 6-án ünnepli a női mény nélkül: a városrészben 1895 és 1950 között működött helytállás napját. Petőfi kör jogutódjaként. Ezen a napon az egyesület elismerésben és jutalomban részesít egy veszprémi hölgyet, aki megfelel az alábbi kritériuA jubileumi ünnepségen Heiter Sándor, aki a megalaku- moknak: példás családi élet (lehet gyermekeit egyedül nevelő lás óta az egyesület alelnöke, 1997 óta pedig elnöke, úgy fogal- személy is), sikeres küzdelem a család anyagi hátterének bizmazott, hogy kell a jó közérzet, kellenek a kapcsolatok, szükség tosításához, másokról (idősekről, rokkantakról, elesettekről) van a beszélgetésre, barátságokra. való önzetlen gondoskodás, a köz érdekében végzett önkéntes Az 1990-ben létrehozott baráti kör tagjai az elődök által vagy alkotói tevékenység, nyitott, kedves, sugárzó személyiség, megfogalmazott célokat tűzték maguk elé: a város, a városrész veszprémi polgár. érdekeit szolgálják, a veszprémiekért tevékenykednek, a „hazaA kritériumoknak megfelelő személy(ek) kiválasztásáfiúi közérzetet” erősítik, társas összejöveteleket, mulatságokat, hoz a város közönségének segítségét kérték, a jelöltek nevét előadásokat szerveznek. Az elmúlt két évtizedben közel hatszáz az ajánlók november 20-áig adhatták le. Lapzártánk idején a programot szerveztek, hagyományteremtő rendezvényeiket a Veszprémi Nők Kerekasztala még nem hidetett eredményt. többi városrész lakói is rendszeresen látogatják. A női helytállás napjáról tavaly emlékezett meg először a – A tagság bízott bennem, amikor elnöké választott, na- Veszprémi Nők Kerekasztala, és az egyesület tagjai szeretnégyon jók a segítőtársaim, és bebizonyosodott, hogy az emberek nek ezen a napon több oknál fogva is hagyományt teremteni. igénylik a társas összejöveteleket – nyilatkozta Heiter Sándor. Első és legfontosabb indítékuk emelni a nők megbecsülését, a – Az elmúlt húsz év programjai közül egyet sem tudnék kü- köznapi asszonyi tevékenység és önfeláldozás elismerését. Azt lön kiemelni, hisz mind kedves volt nekem, de fontosnak tar- remélik, alkalmat adnak arra, hogy ebből az alkalomból közfitom, hogy tavaly Veszprém a külsőségekben is megjelent: elké- gyelem övezze őket. Szeretnék továbbá, hogy a nőtüntetés emszültek azok a ruhák, amelyeket az 1905 és 1910 közötti visele- léke ne csak egy múltbeli megemlítendő esemény maradjon, tek alapján rendeltünk meg, és ma már büszkén viseljük nem- hanem az emlékezet minden évben párosuljon egy, a nőket köcsak a veszprémi rendezvényeken, de egyéb helyszíneken is. zéppontba állító aktuális eseménnyel. Végül, de nem utolsóSőt, kezdeményezésünkhöz más egyesületek tagjai is csatla- sorban szintén szeretnék, ha ezen a napon felhívhatnák a fikoztak. Ez régi álmom volt, és örülök, hogy partnereket talál- gyelmet, és mindenki emlékezne a régi és a mai asszonyok által tam a megvalósításához. teremtett értékekre. er er

CIVIL

PÁLYÁN

12

Több, mint játék - civil hátország Egy párhuzamos világ, ahol ezrek repülnek: alig van különbség fotel és pilótaülés között Három ország légterében irányították a repülést november harmadik hétvégéjén a székesfehérvári a Lánczos Kornél Gimnáziumból. Az alapítványi középiskolában a világ egyik legnagyobb repülőszimulátoros szervezete, a világon 200 ezer, nálunk több mint 900 tagot számláló civil szervezet, az IVAO (International Virtual Aviation Organization) önkéntesei az otthon, számítógép előtt ülő pilóták ezreit igazgatták. Még mielőtt valaki azt hinné, mindez csak játék, nem árt tudni: a civilek ugyanolyan programot és szimulátorokat használnak, mint az igaziak, gyakran közösek a kiképzések, és ha valaki átül a valódi repülősszékek valamelyikébe, szinte azonnal kezelni tudja azt – sokan idővel át is lépnek. Nemrég leszállt az első repülőgép a Székesfehérvár melletti börgöndi reptéren. Lovranits József egy 737400-as típusú Boeinggel hajtotta végre a manővert. A Lánczos Kornél Reálgimnázium igazgatója legutóbb, mikor diákjai Bécsbe mentek kirándulni, gyorsan elébük repült, hogy megnézze, milyen idő vár ott rájuk. Mindezt persze virtuálisan, hiszen a középiskolai tanár a világ egyik legnagyobb nemzetközi repülőszimulátoros szervezetének, az IVAO-nak (International Virtual Aviation Organization) minősített kapitánya, aki érthető módon kapva kapott az alkalmon, hogy a repülősök helyet kerestek Three Alliance című rendezvényükhöz. A „Hármas Szövetség”-ben 24 órán keresztül a magyar repülésirányítók szolgálták ki a magyar, cseh és szlovák légtér virtuális pilótáit. A szimulátoros repüléshez egy számítógép, egy program és egy internet-hozzáférés kell. A szabály mindössze annyi, hogy pontosan ugyanúgy kell mindent csinálni, mint a valóságban. A radarkép is éppen olyan, mint a valóságban: apró pontok mutatják a repülő lajstromjelét, és a sebességvektort, ami mutatja a repülési irányt, s azt, hogy öt perc múlva hol lesz a gép – mutatta be a rendszert Bencsik Zoltán supervisor, az IVAO magyar divíziójának vezetője, miközben éppen egy német és egy nehezen kezelhető olasz pilótát próbáltak navigálni. A pilóták otthon, a gép előtt ülve repülnek. Ahhoz, hogy valaki irányítson, mint a valóságban, különböző fokozatú vizsgákat kell letenni. A repülőszimulátoros világnak nem csak klasszikus civil vonala van. Ahogy azt a vendégeket fogadó Szentesi Gábortól, a katonai, pontosabban a speciális műveletek koordinátorától megtudtuk: a különféle kutató-mentő, felderítő akciók mellett a légi tankolást és az anyahajóra való le- és felszállást is gyakorolhatják. Repülni sokan szeretnének, de akinek nincs pénze, lehetősége, esetleg egészségügyileg nem alkalmas, az ezt nem teheti meg, de beállhat szimulátorozni – igaz, aki szimulátorozik, az többnyire a valóságban is repül. Magyarországon most Ferihegy torony irányít, ha nagyon akarnánk, beszélhetnénk is vele, s hogy az illúzió tökéletes legyen: rádión lehet hallani mindent. Rákattintunk viszont egy osztrák gépre, s megtudjuk: egy Günter Mannel nevű osztrák vezeti, akinek Grazban van a székhelye. Repülési terve szerint, amit minden út előtt le kell adni, 5600 mérföldre, Mexikóból Bécsbe, a schwechati reptérre indul másodmagával és egy 744-es Boeinggel. A repülési terv azt rögzíti, hogy a gép mi-

lyen interszekciókon keresztül lép be. Ezek olyan, a gépkocsikból már jól ismert GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) által használt, a világban valóságban nem létező, virtuális pontok, amelyeket az igazi repülőgépek is használnak. Ahhoz, hogy valaki irányítson, pont mint a valóságban, különböző fokozatú vizsgákat kell letenni: tanulni kell, elméleti és gyakorlati vizsgákat kell letenni, meg kell szerezni az irányításban vagy a vezetéssel eltöltött órákat, s csak úgy lehet előre lépkedni. Pilótáknál a kapitányi cím a középfokozatnak felel meg, azt a repülőgép-parancsnok és az oktató-kapitány követi. A képzéshez minden segédlet és tankönyv letölthető az internetről. Természetesen angolul, hiszen a repülésben minden ezen a nyelven történik. A nemzetközi közösségben, ahol a tagok egymást nem is, csak a hívószámokat ismerik, vannak külön pilóták, akik repülnek, és irányítók, akik irányítanak. Egy repülőgép irányítása a legegyszerűbb esetben négyféle szolgálatból áll. Az első a gurító, akinek az a feladata, hogy engedélyezze a repülő leválását a csápról vagy kapuról, a hajtómű indítását, és azt, hogy eltaxizzon a felszállópálya várópontjáig. A váróponton a gépet a gurító átadja a toronynak, aki aztán megengedheti, hogy ráforduljon a pályára, és elemelkedjen. A torony ezt követően megmondja a pálya elhagyásának körülbelüli irányát, és amikor látja, hogy a légi jármű behúzta a futóművet, átadja a közel körzeti irányítónak, az approachnak. A gépet az approach vezeti ki a légtérből, egészen pontosan a repülőtér hatásköréből, amit a szakzsargon PMA-nak (Terminal Movement Area) hív – mert akárhogy nem lehet ám elhagyni a légteret sem, erre is szabványos útvonalak vannak. Ha a repülő elhagyta a közel körzetet, a kontroll, vagyis a radar veszi át. Ő már egy egész országot fog le. Ez a valóságban pontról pontra ugyanígy van. A szimulátorosoknak még repülni is csak ugyanazon az útvonalon lehet, mint az igazi gépeknek. Az adatok teljesen naprakészek: két hónapja például megváltozott Budapest-körzet irányítása, s azóta másként kell Ferihegyet megközelíteni – a magyar irányítás ezt azonnal megváltoztatta. A szimulátorok az időjárásból is a valódit használják. Az ablakon kitekintve ugyanazt a felhőt látni, mint a szimulátoron, s ugyanolyan szél is fúj. Ugyanígy történt a börgöndi reptéren is. A Székesfehérvár melletti leszállópálya igazi unikum, mert kicsit magas, 3,5 fokos a siklószöge, hogy a szomszédos Belsőbárándot és a madarakat ne zavarja. – Nem vészes, az utasokat ez nem fogja a szokásosnál kellemetlenebbül érinteni – összegezte tapasztalatait a leszállásról készült felvételt elemezve a kapitány. A mutatvány természetesen nem maradt rejtve a szakmai közvélemény előtt. A budapesti közel körzet irányítója, mikor az igazgatói repülő leszállt Börgöndön, azonnal észlelte, hogy eddig ismeretlen helyen landolt a fehérvári „óriásgép”. A hír hallatán a reptér adatait többen is kérték már, de a részletek nem sokáig maradnak rejtve a laikusok előtt sem; azok hamarosan felkerülhetnek a repülőteret fejlesztő társaság honlapjára is. – kem –

CIVIL

13

PÁLYÁN

Civilek a kispadon… A népesség öregedésével és egyéb fenyegető rémképekkel való dobálózás helyett érdemes megnézni, valójában mi is ezzel a probléma, és ebből speciálisan a közép-dunántúli régió számára milyen következmények, következtetések adódnak. A népesség csökkenése és az időskorúak arányának növekedése ma már közismert tény, nemcsak nálunk, hanem egész Európában növekvő problémát jelent, amit a magyarországi régiók adatai is híven tükröznek. Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának alakulása azonban nemcsak az általános folyamatokat tükrözi, hanem azt is, hogy az egyes térségek erre hogyan reagálnak, és a változás iránya egyben jövőképet is rajzol elénk, megmutatja, mi történik, ha ugyanazt tesszük, amit eddig. Az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változások eredményeként a mi régiónk korábbi vezető helyéről jelentősen visszaesett a gyermekkorú népesség részarányát illetően. Ez a korosztály az, amely a következő évtizedben a munkaképes korba lép, és a térség abból gazdálkodhat, amit ők megtermelnek.

Ha a 15-39 éves korosztályt is figyelembe vesszük, látható, hogy itt is jelentős a visszaesés, jóllehet húsz évvel ezelőtt jóval az országos átlag felett volt a régió. A csökkenés mértéke és a gyermekkorúak korábbi magas részaránya arra utal, hogy a 15-39 évesek részarányának további csökkenésével kell számolnunk. Nem véletlen, hogy az ország nagyvárosai látványos erőfeszítésekkel próbálják vonzóvá tenni magukat a szóban forgó korosztály számára. Ha a száraz adatokat nézzük, úgy tűnik, mi ezért nem tettünk eleget. Ma a megtartás sem könnyű, de ha a tendenciát meg akarjuk fordítani, jelentős erőfeszítésekre lesz szükség.

Amiben „fejlődést” értünk el, az a nyugdíjba készülő és a már nyugdíjas korosztályok részaránya. Ebből a szempontból térségünk egyre jobban áll, a kérdés csak az, ki fogja az ő nyugdíjas éveikben a nyugdíjasok megfelelő színvonalú ellátásához és a régió működtetéséhez szükséges jövedelmeket előállítani?

Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy valamivel kevesebb lesz a dolgozók száma az ideálisnál. Ha a régió csak terheket ró a fiatal dolgozógenerációra, az növekvő ütemben fog elvándorolni oda, ahol a fizetés mellett az életminőségüket meghatározó kulturális szolgáltatásokat, emberbarát hivatalokat, nyitott közösségeket, pezsgő városi életet találnak.

Ha az időskorúak részarányának megfelelő szintre akarjuk emelni a gondoskodást, ehhez szükségünk van a fiatalokra. Érdemes tehát több figyelmet fordítanunk arra is, hogy nekik mire van szükségük. Ha ezt tovább halogatjuk, a 2011-es népszámlálás az eddigi tendencia felerősödését fogja mutatni, ami egyetlen itt lakó számára sem kívánatos. Nemcsak a helyi szolgáltatások és a kereskedelem sínyli meg ennek hatásait, de a munkalehetőségeket kínáló befektetők számára sem kedvező, ha régiónk eseménytelen életét a fizetésekben kell kompenzálniuk. Valójában nekik kell megfizetniük, ha a városainkban nincs mit csinálni hétvégén, s a heti munka után a dolgozóknak el kell utazniuk, ha családjukkal kikapcsolódásra vágynak. Nekik kell megfizetniük, ha órákig kell várni egy rendelőben vagy hivatalban, s nekik kell megfizetniük, ha valakinek a beteg mamájával otthon kell maradni, mert nincs, aki ránézzen napközben. A mai válságterhes időkben nem kérdés, hogy a befektetők is az olyan vidékeket preferálják, ahol az emberek életében fontos szerepet játszó közösségi szolgáltatások biztosítva vannak, hiszen főleg ezért fizetnek adót az önkormányzatoknak. A hivatalokban manapság nem a holnaputánért aggódnak, nem árt ezért, ha komolyan véve felelősségünket, megnézzük, mit tehetünk mi, „egyszerű” civilek? Bár az újszülöttek számát hirtelen megnövelni nem tudjuk, ha az életminőség javítására kicsit több energiát fordítunk, vonzóbbá tehetjük lakóhelyünket a másutt születettek számára. A nagy baj az, hogy manapság nemcsak az idősek, hanem a munkanélküliek aránya is jelentősen megugrott. Másik oldalról nézve azonban ez egy olyan kihasználatlan kapacitás, amit ha aktivizálni tudunk, jelentősen javulhat pozíciónk a régiók között. A munkanélküliség növekedésének eredményeképpen egyre több olyan ember van állás nélkül, akik jelentős tapasztalattal, szaktudással, értékes szellemi potenciállal rendelkeznek, csak épp a társadalom pillanatnyilag nem tudja azt hasznosítani. Ennek jegyében folyik a CISZ rövid távú programozása, melyhez várjuk a régióból olyan szervezetek jelentkezését, amelyek érzékenyek e demográfiai változások kezelésére és aktívan részt kívánnak venni újszerű szolgáltatások kialakításában. További információért, kérem, keresse Gábor Imrét az [email protected] címen vagy a (22) 506-186 telefonszámon.

CIVIL

PÁLYÁN

14

A civilek tenni akarnak a Balatonért A BCSZSZ szavazati jogot kér A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének tagjai nem akarják ölbe tett kézzel végignézni, hogy a régió tovább veszítsen pozíciójából, hanem maguk is szeretnének hozzájárulni a tó környékének felemelkedéséhez, ezért Gál Lajos, a szövetség elnöke kiadott egy állásfoglalást, amelynek rövidített változatát az alábbiakban közöljük.

a MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Intézettel, hogy még több projektekben részt vállalhasson. Célja az Élő Tavak missziójával összhangban a tavak és környékük fenntartható fejlesztésének segítése. Ehhez azonban az új kormány támogatása is szükséges. (A szövetség az Új Széchenyi-terv vitairatának több pontjából hiányolja a Balaton kiemelt kezelését.)

A Balatoni Integrációs Kft. által folyamatosan végzett gazdasági-társadalmi-környezeti fejlesztési monitoring adatai alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (a továbbiakban BKÜ) gazdasági értéktermelése 1994-ben még az országos átlag 117%án állt, azóta a régió gazdasága az országos átlagnál lassabban növekszik. 2004-ben a tájegység fejlettségi szintje az országos átlag alá került. A régió állandó lakosságának egy főre eső szjaalapja az országos átlag csupán 82%-a. A Balaton térségének pozíciói az utóbbi években folyamatosan romlottak, ma már a vidéki Magyarország átlagával is alig tart lépést a régió.

A Balaton körül nagyon élénk civil élet folyik, és a szövetség hiányolja a civil szektor társadalmi szerepvállalásának támogatását, megerősítését. Annak érdekében, hogy a civilek megtehessék a jó irányba az első lépéseket, vagyis hamarosan újra mindenki számára megélhetést és boldogulást hozhasson a Balaton, el kell végre kezdeni a munkát. Ennek a munkának a legelismertebb intézménye a Balaton Fejlesztési Tanács. A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy nevezze meg a tanácsba delegált képviselőjét annak érdekében, hogy a BFT tehesse a dolgát. Ebben a munkában a régió civil szektorának legitim képviselője a jövőben szavazati joggal részt kíván venni.

Fejlesztés partnerségi modellben A Balaton térségét kutatók szerint a problémák fejlesztésfinanszírozási és intézményi, végül is strukturális okokra vezethetők vissza. Egy gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan együvé tartozó, viszont a területi igazgatási határokat és hatásköröket illetően erősen fragmentált térség fejlesztését szerencsésebb lenne partnerségi modellben, a térség OTK-ban is elismert fokozott turisztikai és környezeti igénybevételével is számoló, valódi forrásokkal és hatáskörökkel felruházott módon, a Balatoni Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT) koordinálásában megvalósítani. A civilek részt vállalnak és kérnek a feladatokból A Balatonnál élő vállalkozások és civil szervezetek a tavaszi választások eredményeképpen felálló új kormánytól a választási program ismeretében azt várják, hogy a régió lehetőséget kapjon a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. A Balaton rendelkezik helyes célok irányába mutató koncepcióval, stratégiával, a célok megvalósulásához szükséges részletes fejlesztési tervvel, az elmúlt évek során a részleges sikerek ellenére ezekből azonban nem sikerült megvalósítani annyit, amennyi újra versenyképessé tehetné a régió egészét, biztosítaná a térségben élők és dolgozók boldogulását. Nem is olyan régen a Balaton környéke még átlagon felül járult hozzá az előállított nemzeti javakhoz, és átlagon aluli volt itt a munkanélküliség. Ma már más a helyzet, ami ellen kinek-kinek a maga helyén és eszközeivel halaszthatatlanul tenni szükséges. Ebben a munkában a balatoni civil szervezetek is hagyományosan részt vállaltak, és az előttünk álló feladatokból is részt kérnek. A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft.-vel partnerségben 2004 óta képviseli a Balatont a nemzetközi Élő Tavak (Living Lakes) hálózatában, amelynek keretében számos nemzetközi konferencián, workshopon mutatta be a Balatont, valamint nemzetközi projektekben vett részt. 2006-ban együttműködési megállapodást kötött a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal és

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége mint érdek-képviseleti szervezet tevékenységén túl az elmúlt kilenc éve számos környezet- és természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, közrendvédelmi, turizmusfejlesztés feladatot karolt fel, és aktív szerepet vállalt a témák képviseletében. Folyamatosan részt vesz a BFT munkájában tanácskozási joggal. Konferenciákat, érdekegyeztető tanácskozásokat szervez többek között a Balaton vizének védelme, a hulladékgyűjtés, a tájsebészet, a közrendvédelem, a horgász-halász együttműködések témáiban. A szövetségnek három megyéből (Veszprém, Zala, Somogy) 34 civil szervezet a tagja, amelyből az új felmérés alapján ugyanennyi teljes körű megerősítést is nyert. A BCSzSz együttműködési megállapodásai révén folyamatos kapcsolatot ápol a Balatoni Szövetséggel és a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségével. A BCSzSz aktív bevonásával zajlik a Living Lakes nemzetközi rendszerben történő szerepvállalás, civil együttműködés. A BCSZSZ tervei és javaslatai 2010-re A szervezet idén több javaslatát is továbbította az illetékeseknek, de az integrációs kft.-vel összefogva a térség összehangolt fejlesztése érdekében meghatározott projektterveket is megfogalmazott. Ezek a következők: a Balaton térségi öröm-bánat térképrendszer és tanulmány elkészítése (érték- és szennyezési térképkészítés), balatoni egységes információs és tájékoztatási rendszer kiépítése (oktatói táblák kihelyezése, tanösvények létesítése), vízparti iskolák megteremtése és balatoni oktatókiadványok megjelentetése, vízparti oktató- és bemutató központok, oktatóparkok kialakítása, fejlesztése, környezetvédelmi együttműködési modell (ECM) balatoni kiépítése, a parti öv felmérése, monitoring (nádas, madárvédelmi monitoring), rehabilitáció, korszerű környezetvédelmi közlekedésfejlesztés, Living Lakes Balaton konferencia és egy civil együttműködésekről szóló konferencia megszervezése, konferenciarendszer kialakítása (gyakoribb civil kerekasztal-fórumok), világörökségi helyszínek támogatása. er

CIVIL

15

PÁLYÁN

A pápai kaszinók 1848-ban, I. rész A polgári társadalmi nyilvánosság intézményei Magyarországon Nyugat-Európához viszonyítva megkésve alakultak ki, de a reformkorban már szép számmal működtek. Közéjük tartoztak a kulturális egyesületek: a kaszinók és olvasótársaságok, amelyek a liberalizmus eszméit hirdették és a polgári demokrácia gyakorlóiskoláinak számítottak. A diákegyesületeket leszámítva Erdélyben közel 100, Magyarországon (Partiummal együtt) mintegy 500 különféle egyesület működött a reformkorban. Veszprém megyében az 1825–27. évi országgyűlést követően olvasótársaság alakult Mezőszentgyörgyön (1828), Pápán (1830), Szilasbalháson (1839), Devecserben (1841), Veszprémben (1841), Küngösön (1846). Kaszinó szerveződött Veszprémben (1833) és Pápán (1832, 1834, 1837). Az elmúlt időszakban a pápai reformkori művelődéstörténet új eredményekkel gyarapodott. Sikerült tisztázni, hogy a Pápai Kaszinó jogelődje az 1830-ban mintegy 20 előkelő taggal alapított olvasótársaság volt, amely 1832-ben a polgárság képviselőivel kiegészülve kaszinóvá alakult. Ennek kibővítésével jött létre 1834. január 6-án a Griff-szállóban gróf Esterházy Károly főigazgató, Békássy Károly és Zsoldos Ignác aligazgatók elnökletével és mintegy 100 taggal a Pápai Kaszinó, amely több mint egy évszázadon át meghatározó szerepet játszott a város társadalmában. Bebizonyosodott, hogy a műveltség emelését, a színvonalas társadalmi életet, kulturált szabadidő-eltöltést szolgáló kaszinó története évekkel korábbra nyúlik vissza, mint azt korábban gondolták. 1834-ben csak újjáalakult, nem pedig megalakult. 1837-ben aztán szakadás következett be: az egyesületből kiváltak a polgárok és megalakították a Polgári Kaszinót, amely 1848-ben kényszerűen egyesült az úri rendet tömörítő Pápai Kaszinóval, melyet ekkor Nemzeti Casinónak is neveztek. A két kaszinó mellett Mándi Márton professzor halála (1831) után Philadelphiai Társulat nevű kollégiumi tanáregylet, református kollégiumi olvasótársaság (1840), belőle szerveződő Képzőtársulat (1841), továbbá zeneegylet (1841), kollégiumi betegsegélyző Jótékony Egylet (1844) és Homiletikai Társulat (1847) is működött. A Pápai Kaszinó fennmaradt hivatalos iratai hallgatnak arról, hogy 1848 tavaszán gyökeresen megváltozott az ország és Pápa város élete. A közepes városnak tekintett, mintegy 14 ezer lakosú Pápa szabadalmas mezővárosban létrejött az egységes városigazgatás: megszűnt a nemesi község, a zsidó község igazgatási különállása. Eltörölték a földesúri bíráskodást (úriszék), a közigaz-

gatástól elválasztották a bíráskodást. A városi rend, a személy- és vagyonbiztonság fenntartására fölállították a nemzetőrségét, a haza védelmére pedig hamarosan megkezdték a honvédség toborzását. Június 16-án – a város történetében először – megválasztották a polgármestert, Willax Antal (1794–1875) tímármestert, a 12 tagú tanácsot és 83 tagú képviselő-testületet, június 26-án pedig Vermes Illés uradalmi ügyész személyében a város első országgyűlési képviselőjét. A Pápai Kaszinó 1847-ben három, 1848-ban két alkalommal tartott közgyűlést. A közgyűlési jegyzőkönyvek szűkszavú bejegyzéseiből megismerjük, milyen körülmények között működött a serdülőkorba lépett egyesület. 1847-ben Rába Antal igazgató, Velsz Károly aligazgató, Horváth Pál pénztárnok, Fördős György levéltárnok, Somody József jegyző, Timár Elek ügyviselő (ügyvéd) a választmányi tagok segítségével irányították az egyesületet. Az évi első, 1847. január 3-án megtartott tisztújító közgyűlésen Királyföldi Péter táblabírót és Soos Dániel kereskedőt titkos szavazással, általános szótöbbséggel vették fel az egyesület tagjává. A közgyűlés döntött a kaszinó előtt álló Fő téri lámpa fenntartásáról. Általában a szomszédos kereskedőket kérték fel arra, hogy ingyen biztosítsák az olajat, hogy az egyesületnek csak a lámpagyújtogatót kelljen fizetnie. A testület gondoskodott arról, hogy a tisztségviselők vagy a tagok különféle tartozásukat befizessék. Varju József volt levéltárnok hivatalnokoskodása során több könyv eltűnt, mellyel a megadott határidőre nem tudott elszámolni. A hiányzó könyveket utóda a kaszinó költségén kívánta megrendelni. A közgyűlés hagyta jóvá a könyvrendeléseket és a vételár kifizetését. A júniusi közgyűlésen a könyvtárat is kezelő levéltárnok már bemutatta Petőfi Sándor összes munkáit, Arany János Toldy c. díjnyertes elbeszélő költeményét, Kemény Zsigmond Gyulai Pál c. regényét, a Hazai rejtelmek 9. füzetét, a katonai sematizmust, a Tisza-szabályozásról szóló munkát, a Szabó Lajos által összeállított váltó-feltörvényszéki határozatok gyűjteményét. Gosztonyi ősiségről írott munkájának és a Visegrád albumnak a megrendeléséről is döntöttek. Elhatározták, hogy gyűjtést indítanak Tilsch Károly kolozsvári könyvárus erdélyországi statisztikájára. Timár Elek tag javaslatára a Wiener Zeitung előfizetéséről is végzés született. A nyári ülésen döntöttek arról is, hogy jövőre egy kerthelyiséget bérelnek, mivel a kaszinóterem „hősége és rekedt levegője miatt lehetetlen [a] társalgás föntartása”. Hudi József

Uniós kötelezettség a disszemináció

A MaDisz elnökeként Perlaky-Papp József kiemelten fontosnak tartja, hogy intézményes formát öltsön egy, a közös érdekeket összefogó egyesület gondolata. A pályázati projektek eredményeinek kommunikációja uniós előírás, minden projekt más-más stratégiai tervet kíván, ezért is kell a disszeminációs tartalmi elemeket sztenderdizálni. A Magyar Disszeminációs Szövetség arra hivatott, hogy a disszemináció fogalma köré csoportosult kérdéseket tisztázza, és támogassa ennek az uniós járulékos kötelezettségnek a hibamentes megvalósulását. A MaDisz elsősorban szakmai javaslatokkal és a „jó gyakorlatok” közvetítésével kíván beszállni a pályázatok disszeminációs és kommunikációs folyamataiba, emellett hazai és nemzetközi szervezetekkel együttműködve, az eljárásokat javaslatokkal támogatva szeretne állást foglalni a releváns szakmai kérdésekben. – kem –

Milliós veszteséggel számolhatnak azok a hazai vállalkozások, amelyek figyelmen kívül hagyják az uniós pályázati rendszer kötelező kommunikációs elemeit, illetve nem megfelelően teljesítik azokat. Az EU-s elvárásként rögzített pályázati disszemináció – vagyis a társadalmi nyilvánosság biztosítása – a projekteket megvalósító intézmények egyéni érdeke is lehet. A szakemberek vezetésével októberben alakult Magyar Disszeminációs Szövetség (MaDisz) célja, hogy független szervezetként egységbe szervezzen minden, a disszeminációs tevékenységhez tapadó kötelezettséget.

CIVIL

PÁLYÁN Adománygyújtés az iszapkárosultaknak

A Kristály-völgy Egyesület 2010. október 4-én este, a katasztrófa bekövetkezte után azonnal adománygyűjtésbe kezdett, először az ajkai lakosok körében, amelyhez az Ajka Városi Televízió segítségét vettük igénybe. Az első napon a beérkezett adományokat nem tudtuk regisztrálni, de a második naptól pontos nyilvántartást vezetünk a beérkezett és kiszállított vagy átadott adományokról. 2010. október 6-án az iszapkárosultak megsegítésére adományszámlát nyitottunk, amelyre folyamatosan érkeznek be lakossági befizetések. A 2010. november 4-i banki egyenlegünk 5 290 685 Ft. A befolyt adományokból, amennyiben szükséges volt, védőfelszerelést vásároltunk. Az egyesület Ajka, Sport u. 14. sz. alatt található irodájában és a Bányász Sportkör tulajdonában lévő 1000 négyzetméteres létesítményben tároljuk a tartós élelmiszert, a tisztálkodási szereket, a tisztítószereket. Itt készítjük el a lakossági adománycsomagokat, amely egy tartós élelmiszercsomagból, egy tisztasági csomagból és egy tisztítószeres csomagból áll. A standard élelmiszercsomag tartalma egyforma, és minden rászoruló részére ugyanazt a termékkínálatot rakjuk bele. A standard tartós élelmiszercsomag értéke bolti áron számolva 6135 Ft. A standard tisztasági csomag esetében is a rászorulók egységesen egyforma termékeket kapnak, értéke 3320 Ft. A standard tisztítószeres csomag tartalma is minden esetben azonos termékekből áll, értéke 4000 Ft. A beérkező adományokat az adományozótól szállítólevéllel vesszük át, amelyet minden esetben az egyesület hivatalos képviselői, tisztségviselői vesznek át, amennyiben az adományokat nem szállítóval kísérik, úgy az egyesület által rendszeresített átadás-átvételi dokumentumon, vagy a közhasznú szervezet által kiállított igazolással vesszük át. A kiadott adományokat minden esetben átvételi elismervénnyel adjuk ki az érintett települések önkormányzatainak, intézményeinek vagy a lakosságnak. A lakossági ellátás esetében egyesületünk csak azon rászorultak részére ad át adománycsomagot, akik igazoltan Ajkán vagy Veszprémben laknak, és az érintett településeken nem vesznek igénybe ellátást. Ezt minden esetben egyeztettük az önkormányzatokkal vagy a kompetens irodákkal. Jelenleg a Kristály-völgy Egyesület irodájában tartós élelmiszer, tisztítószerek és tisztálkodási szerek vannak raktáron, ezt a készletet a lakossági ellátásra használjuk fel, elsősorban a Máltai Szeretetszolgálattal történő együttműködés keretében. Az együttműködés tartalma abban áll, hogy a Máltai Szeretetszolgálat képviselője az albérleti szerződéssel rendelkező kb. 70 család tagjait irodánkba irányítja, akik itt vehetnek át csomagot. A rendszerben sehol nem szereplő családokról (rokonoknál, ismerősöknél élő családok, személyek) listát vezetünk, akik szintén felkeresik irodánkat. Az útlezárások miatt a külterületen lakó lakosság ellátása akadozott, mint például Csótapusztán és Lőrintepusztán, így önkénteseink ezen idő alatt több alkalommal felkeresték az itt élő családokat, akikhez szintén eljuttattuk a szükséges adományokat. Több esetben megszerveztük az orvoshoz való eljutást, illetve kiváltottuk a szükséges gyógyszereiket. A Schwa-Medico cég szervezésében kb. 120 tonna ruhanemű érkezett elsősorban Grazból, amit jelenleg a cég tulajdonában lévő ipari csarnokban és az Ajka Város Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátott Mikes utcai épületben tárolunk. Önkénteseink segítségével válogatjuk szét a ruhákat, hogy csak a megfelelő mi-

16 nőségű holmik kerüljenek ki a rászorulók elé, akik maguk válogathatják össze a számukra szükséges ruházatot, konyhai felszereléseket és lakástextíliát. Naponta kb. 50 önkéntessel dolgozunk, akik az adományokat fogadják, csomagolják, ruhákat válogatnak, és kiszolgálják a rászorulókat. Érdekes momentum, hogy több civil szervezet is bekapcsolódott a tevékenységünkbe, főként azok a szervezetek, amelyekkel együtt dolgoztunk a TÁMOP 5.5.3. Civil Kurázsi Komplex szervezetfejlesztési program kapcsán. A Molnár Gábor Műhely Alapítvány munkatársai a kitelepített kolontári lakosság élelmezésében vettek részt, illetve jelenleg is segítenek az adományok csomagolásában. Az Együtt a Jövőért Halimbán Egyesület (EJHA) tagjai folyamatosan több önkéntessel is jelen vannak, és minden helyszínen segítenek a munkákban, sok esetben reggeltől estig. Az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület tagjai is segítséget nyújtanak az adományozási feladatok ellátásában. A Kiscsősz Község Jövőjéért Alapítvány elnöke egyidejűleg segít a Máltai Szeretetszolgálat önkénteseinek szendvicskészítésben, egyesületünknél padig az adományok kiadásában. A Csalán Egyesülettel nagyon jó együttműködés alakult ki, főként a katasztrófa első két hetében, amikor leginkább szükség volt védelmi eszközökre. Pormaszkokat, szemüvegeket, gumicsizmákat, overallokat vásároltunk, és ennek az együttműködésnek köszönhetően folyamatosan tudtunk szállítani védelmi eszközöket a devecseri operatív törzs kérésére. Az adományozó szervezetek között nagyon sok Veszprém megyei szervezet is jelen van, s az ország minden részéről érkeztek segítő civilek.Önkénteseink, akik a mindennapi feladatok ellátásában segédkeznek, elsősorban ajkaiak – óvónők, egészségügyi dolgozók, gyesen lévő kismamák, hivatali dolgozók, nyugdíjasok –, minden szabadidejüket itt töltik. Ajka Város Önkormányzata is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyesületünk el tudja látni ezt a feladatot. A Mikes utcai volt iskolaépületet térítésmentesen kaptuk meg, amit a hatalmas mennyiségű ruhanemű tárolására használunk. Továbbá öt fő közmunkás munkavégzésének helyéül egyesületünket jelölték meg, akik napi nyolc órában segítik munkánkat a SchwaMedicóban, illetve az egyesület irodájában. Három telefont biztosítottak számunkra a folyamatos ügyintézéshez, mert az egyesület költségvetésében ezt nem tudjuk vállalni. Segítséget nyújtottak a szemétszállításban, ami nagy mennyiségben keletkezik naponta. Kapcsolatot tartunk az érintett önkormányzatok hivatalos képviselőivel, s szervezésben, szükség szerint logisztikai feladatok ellátásában vagy a rászorulók kiszolgálásában segítünk. Adományként egyesületünkhöz eddig érkezett összesen 3090 kg liszt, amelyet önkénteseink segítségével 50 kg-os zsákokba öntünk folyamatosan, és elszállítjuk a Germakorp Kft.-hez, akik így méltányos áron tudnak kenyeret biztosítani a Devecserben dolgozó önkénteseknek. Működtetjük az iszapkatasztrofa.blog hu oldalt, valamint a Kristály-völgy Egyesület Facebook felhasználói oldalán folyamatosan közzétesszük az aktuális információkat az adományozásról, illetve az egyesület által végzett tevékenységnek itt biztosítjuk elsősorban a nyilvánosságot. A budapesti PPTGroup fiatal önkéntesei is egyesületünk, valamint a kárvallottak segítségére siettek. Egy olyan online rendszert adaptálnak, amelyet más katasztrófa sújtotta településeken már sikerrel használtak. Az egyéni kárvallottak szükségletei és az adományozók által felajánlott adományok jelennek meg egy internetes felületen, amelyet logisztikailag össze is kapcsolnak. Az adományozók fényképeket tölthetnek fel adományaikról, a károsultak pedig kiválaszthatják, hogy mely adományokra van szükségük. A felajánlás helyszínétől függően az információs felületen pedig szállítási és más logisztikai felajánlásokat lehet tenni. A http://webhost.ppt.eu/ushahidi/ oldalon a kategóriák már megtekinthetők, ezek feltöltése a napokban kezdődött meg.