FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP Ára: 250 Ft
IX. évfolyam, 2008/3. szám
A tartalomból: Nem akarnak lemaradni! - a civil szervezetek munkáját segítő videomegosztó portál indult
A Common Purpose Egyesület céljairól – topmenedzserek tanulmányozták a szektorok közti együttműködést
Ecotópia klub a fejlődésért – veszprémi beszélgetések a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről
A Leader program változásairól A gazdasági válság ellenére is adnak
Civil a Pályán – időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (
[email protected]) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Fehér János, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém
Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/401-110 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 203. e-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN 1585-9762 Nyomdai előkészítés: Seleris Project Bt. Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat 2008. dec. 8-án adtuk nyomdába.
Lapunk valamennyi munkatársa nevében kívánunk boldog, békés karácsonyt!
CIVIL
PÁLYÁN
2
Ilyent még nem láttak! Különdíj az alapítványi folyóiratnak
November 13-án kihirdették a Kreatívot és Kreatív Online-t gondozó Professional Publishing Hungary (PPH) első magazindizájn-versenye, a Magma eredményeit. A beérkezett több mint 150 pályázat közül az 1990-ben alapított, az Árgus Irodalmi és Kulturális Alapítvány által kiadott Árgus című székesfehérvári folyóirat a zsűri különdíját kapta. Összesen 12 díjat és a döntősöknek járó oklevelet osztottak ki az első hazai magazindizájn-versenyen. Fődíjas lett Motel Lifestyle&Community kiadványával a Simple&Smart Magyarország, A Motel Lifestyle&Community nemcsak a fődíjat vitte el, hanem kategóriájában, a tematikus periodikus kiadványok között a divat- és stílusmagazin alkategóriában megosztott díjat kapott a The Room kiadó azonos nevű lapjával együtt. A kulturális lap alkategória megosztott díját a PEP!-nek és az Igen – A katolikus közösségek lapjának ítélték, a márkamagazinok között a Park Stílusmagazin, míg a sport- és életmódlapok között az Offline Magazin nyert. Az időszaki kiadványok között csak egy díjat osztott a zsűri, ezt a Magyar Grafika kapta meg, a kiadványelemek között pedig három elismerés talált gazdára: a The Room hatodik számának címlapja, hetedik számának innovatív megoldása, továbbá a Hamu és Gyémánt címlapja. A fődíjas Motelt és a különdíjat kiérdemlő Árgust egyaránt a Cadmium dizájncég tervezte és tördeli. „Azért adtunk az Árgusnak különdíjat, mert annyira más volt, mint a versenyben részt vevő többi kiadvány. Olyan szinten rúgott fel mindent szabályt, hogy nem lehetett eldönteni a kiad-
A fõszerkesztõ jegyzete
Civilek szárnyalása A múltkori lapzárta után jött a szomorú hír: Györgydeák György grafikusművész, lapunk laptervezője elment közülünk. Nemcsak civil házunk logóját és lapunk grafikáit köszönhetjük neki. Egy olyan küldetést fogalmazott meg, ami ma is érvényes. 2000-ben a civil ház indulásakor ezt írta a Civil a Pályán próbaszámába: Kakapó és logó A földünkön élő madarak egy része röpképtelen! Ennek különböző okai vannak, mindenképpen az élelemszerzés és a környezet hatására alakultak ilyenné évezredek során, és nyilván azért, mert nem volt rá szükségük, sőt ezt az adottságukat, mármint a repüléshez szükséges szárnyat, máshol (máshogy) tudják használni. Vegyünk néhány példát. A kormorán (kárókatona) Magyarországon is élő, nagyon jól repülő halászmadár. Viszont a Galápagos-szigeteken élő kormoránok nem tudnak repülni, merthogy nincs rá szükségük. Tudniillik nincs olyan ragadozó, amely a szárazföldön veszélyeztetné, így a szárnya úgynevezett „úszószárnnyá” alakult át. Eltotyog a vízpartig, vízbe veti magát, majd a víz alatt az úszást segítő szárnyak segítségével, fantasztikus ügyességgel elkapja a halat.
ványról, hogy magazin vagy könyv. Tetszett, hogy határokat feszeget és reméljük, hogy döntésünk talán serkentőleg hat majd azokra a magazinokra, amelyek inkább kiszolgálják az ízlést, mintsem irányt mutatnának” – hangsúlyozta Fodor Gergely, a Laboratory Ideas művészeti vezetője. Pallag Zoltán,az Árgus főszerkesztője elmondta: a 2007-ben megújult Árgus arra vállalkozott, hogy megújítsa az irodalmi folyóiratok megkövült struktúráját és tartalmában, megjelenésében felrúgja az addig megszokott szabályokat. A cél egy olyan inspiráló lap készítése, amit nemcsak hogy jó kézbe venni, birtokolni, de az a néhány érdeklődő ember – nevezzük őket potenciális olvasóknak – kimondottan rosszul érezze magát, ha nem veszi meg. A lap a cultural studies, vagyis a kultúratudomány felől közelíti meg a világ jelenségeit, de beszédesek a témaválasztások is. Az utóbbi időben például Trieszt irodalmával és a múzeumokkal foglalkoztak; majd az irodalom(kritika) és a web 2.0 kapcsolatát járták körbe. A következő tematikus összeállítás a romok esztétikáját és az ötvenéves Madonnát mint kulturális jelenséget pécézi ki. – Mi nem terjesztjük az igét, nem erőszakoljuk rá senkire a kultúránkat, mégis sok időt töltöttünk az ideális olvasó megtalálásával. A híres Petri-sort parafrazeálva, a mi olvasóink azok, akiknek száraz a szeme, és nézni akarnak vele, nem pedig az ilyen-olyan kultuszok elvakult rajongói – mondta a főszerkesztő. KEM Az új-zélandi bagolypapagáj (kakapó) hatalmas, röpképtelen papagájfajta. Friss hajtásokkal, levelekkel táplálkozik. Éjszakai állat. Hogy elkerülje a számára egyetlen veszélyt jelentő rétisasokat, héjákat, a kakapó mára a nyúl új-zélandi változatává vált. Nincs szüksége a repülésre! A nagyméretű futómadarak is röpképtelenek, mint például Afrikában a strucc, Ausztráliában az emu, a kazuár, DélAmerikában a nandu. A repülés hiányát a lábuk erősségével, gyorsaságával tudják pótolni. Hogy a szintén röpképtelen pingvinekről, kivikről, wekákról már ne is beszéljünk. A fenti példák a címoldali embléma kapcsán jutottak eszembe. Ha ezeket a madarakat áthelyeznénk más környezetbe, ott védekezésük, élelemszerzésük, fiókájuk felnevelése érdekében meg kellene tanulniuk újra repülni. Ez persze fikció. De Magyarországon 2000-ben van ilyenre példa. A Civil Ház nekik próbál „szárnyakat adni”. Györgydeák György Nyolc év alatt rengeteg civil szervezetnek segítettünk, hogy megtanuljanak repülni, sokuknak az első szárnypróbálgatását is figyelemmel követtük. Úgy vettük észre, ez a feladat örök érvényű, mindig lesznek, akiknek ez egyedül nem megy. Munkánk, szolgáltatásaink ma is e köré szerveződnek! Kedves Gyuri, köszönjük neked, hogy madaraiddal megmutattad az utat, amin járnunk kell! A te szárnyalásod viszont örökké fog hiányozni nekünk! Varga Endre
CIVIL
3
PÁLYÁN
Civil videomegosztó indult Nem akarnak lemaradni! Novemberben elindult a CivilJutub (http://www.civiljutub.hu) nevű, a magyar civil szervezetek első video- (és hanganyag-) megosztó portálja. Az oldalt a civil videomegosztás elősegítését és népszerűsítését célként kitűző CivilFilm Egyesület és a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület jegyzi. A CivilJutub.hu projekt célja egy, a civil szervezetek számára létrehozott, alapfokú webes ismeretekkel használható videomegosztó rendszer megalkotása. Készítői szerint a videomegosztás lehetőségének megteremtése – hasonlóan az eredeti, világkarriert befutó Youtube.com internetes oldalhoz – civil szervezetek számára, egy ezt célzó honlap működtetésével, olyan új horizontokat, lehetőségeket nyit meg a civil társadalom előtt, amiről eddig talán nem is álmodhattak. Társadalmi probléma az, hogy a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége csekély, aminek jórészt az az oka a mai mediatizált világban, hogy nincs médiájuk, főként nincs olyan médiájuk, amelyen – a mai kor elvárásainak megfelelően – képes, filmes anyagokat közölhetnének – szögezik le a jelenleg inkább még csak a dorogi környezetvédők videóit tartalmazó oldal készítői, akik decemberre több önálló modult, blogot, híreket, levelezőlistát is ígérnek. A videomegosztó rendszerek pár éve léteznek, legismertebb közülük a www.youtube.com. Magyarországon is van már három ilyen rendszer (Videa.hu, Indavideo.hu, Freevlog.hu). Ezeket jelenleg arra használják felhasználóik, hogy számukra érdekes videotartalmakat feltöltsenek rájuk. Sem Magyarországon, sem másutt nincs azonban még olyan videomegosztó rendszer vagy erre épülő portál, ami a civil szervezeteket szolgálná. A szakértők szerint egy civil videomegosztó portál segíthetné a szervezetek életét, munkáját, a civil társadalom pedig élére állhatna egy olyan folyamatnak, amiből, ha kimarad (főként az internetes tévézés felé tartó világban), lemarad. A civil szervezetek videóit, hanganyagait ma elvétve sem találni a videomegosztókon, pedig önmagában már egy kép is több információt hordozhat, mint egy szöveges hír, ismertető, nem is beszélve egy videofilmről.
A civil szervezeteknek a videomegosztó azért is éri meg, mert megmutathatják egymásnak, mivel foglalkoznak, híranyagokat tehetnek közzé, reklámozhatják kampányaikat, csatlakozási felhívásokat tehetnek közzé; programjaikat propagálhatják. Felhívó anyagokat tehetnek közzé eseményeikre, videofilmeket készíthetnek, tehetnek föl az oldalunkra olyan bemutatandó dolgokról, amik az adott szervezetnek fontosak. A moderált oldalra mindenki regisztrálhat, aki úgy gondolja, hogy az oldal profiljába illeszkedő anyagokat fog feltölteni. A videót feltöltő regisztrált felhasználónak ki kell jelentenie, hogy a feltöltött videóért teljes felelősséggel tartozik, az ebből származó esetleges jogi következményekért az oldalak üzemeltetőjét semmiféle felelősség nem terheli, s hogy ismeretei szerint az általa feltöltött videók szabadon felhasználhatóak, azokat semmiféle szerzői jog nem védi, és semmilyen személyiségi jogokat nem sértenek. A felhasználó minden esetben automatikusan hozzájárul, hogy az általa létrehozott nyilvános videókat a CivilJutub.hu oldalakról bárki letöltheti, lementheti és saját céljaira szabadon felhasználhatja, s tudomásul veszi, hogy a feltöltött, eredeti fájlokat a rendszer nem archiválja, azok utólagos letöltésére nincs lehetőség. A CivilJutub. hu oldalakon található videók kereskedelmi jellegű felhasználása nem engedélyezett. KEM A 2005. decemberben indított YouTube története hasonló a nagy technológiai csillagokéhoz: a céget két fiatal, a 29 éves Chad Hurley és a 28 éves Steve Chen alapította 2005 februárban, s klasszikus garázscégként működtek a kaliforniai San Mateóban – az első feltöltött videókon Chen macskája volt látható. A tavaly decemberi nyilvános rajtot követően az oldal villámgyors növekedésnek indult, és mára a világ legnagyobb videoszolgáltatásává nőtte ki magát, naponta több mint 100 millió látogatást szolgálva ki. Ezzel mérföldekre hagyta maga mögött a konkurenciát, köztük a Google-t, a Yahoo-t és a Microsoftot.
Felnottképzés a régió szociális területén dolgozóknak Két évvel ezelőtt kezdtük el annak a programnak a kidolgozását, melyet ez év őszétől indítottunk el. Az európai uniós pályázati alapból közel 13,5 millió forint támogatás jutott így a közép-dunántúli régió szociális szakterületen dolgozó munkatársainak, aktivistáinak képzésére, továbbképzésére. A kétszer 3 napos bentlakásos tréningeket Siófokon és Zalakaroson tölthetik el a jelentkezők. Fő célkitűzésünk a partnerség kialakítása és hálózatépítés az azonos szakterületen tevékenykedő intézmények, vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között. A folya-
mat során, a két képzési szakaszon túl egyesületünk folyamatos tanácsadó szolgáltatást biztosít jogi, munkajogi, pszichológiai és munkavállalási szakterületeken. Képzéseinket a budapesti Konszenzus Alapítvány együttműködésével valósítjuk meg, melyben két kollégánk, Rigó Rozália és Monostori Éva is aktívan közreműködik. A képzési szakasz értékeléseként november végén zárókonferenciát szerveztünk, melynek során összegeztük a tapasztalatokat és bemutattuk a kialakult együttműködéseket.
Cserteg István
CIVIL
PÁLYÁN
4
Hogyan csináljunk partnereinkkel élheto várost vagy régiót? Topmenedzserek tanulmányozták a szektorok közti együttműködést Fehérváron A közszférában, a magán- és nonprofit szektorban dolgozó vezetők többsége nem képes szervezetének keretein kívül érvényesíteni céljait, nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy ismeretlen területeken keressenek együttműködő feleket, és nem szívesen dolgoznak együtt a „nehéz” emberekkel. Ezen kíván változtatni a Common Purpose Magyarország Egyesület. Az angol alapítású nemzetközi hálózathoz tartozó vezetőképző szervezet, amelynek fő feladata, hogy legkülönfélébb területeken tevékenykedő vezetők szemléletmódját, társadalmi tudatosságát, jövőképét és döntéshozó képességét szélesítse, ezáltal erősítse a különböző szervezetek közötti együttműködést, Magyarországon elsőként Székesfehérvárra hozta hazai topmenedzserekből álló hallgatói csoportját, hogy a három szektor együttműködését tanulmányozzák. A magyarországi vezetők több mint fele nem szívesen vállal fel ismeretlen környezetben irányító szerepet, háromnegyedük pedig nem szívesen dolgozik együtt olyan emberekkel, akikben nem bízik meg automatikusan. Több mint 60 százalékuk nehéznek tartja a sokszínű csapatok vezetését, kétharmaduk pedig megkérdőjelezi, hogy képes saját hatáskörén túl is befolyással élni. Többek között ez derült ki abból a tavalyi felmérésből, amelyet a Common Purpose Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet készített a magyar a közszférában, a magán-, illetve a nonprofit szektorban tevékenykedő, 350 vezető beosztású személy bevonásával. A felmérés eredménye már csak azért is meglepő, mert a megkérdezettek döntő hányada úgy véli, a jövőben azok lesznek sikeresek, akik képesek saját szervezetük és szektoruk ismert, megszokott határain túl is hatékonyan működni. A felmérés eredményei szerint a vezetők egyharmada nem szívesen irányít olyan embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe, és minden második bevallotta, hogy nehezen találja a megoldást komplex helyzetekben. Minden negyedik vezető azt válaszolta, hogy nem hajlandó „nehéz” partnerekkel együttműködni, és 30 százalékuk nem vállalná olyan projekt irányítását, amelynek eredményét nem biztos, hogy személyes érdemének tekintik majd. A
válaszadók mindössze hét százaléka érzi magát nagyon felkészültnek a következő időszak támasztotta követelményekkel szemben. Számtalan nemzetközi példa bizonyítja, hogy azok az üzletemberek, akik megjárták az állami szférát, a civil szerveződéseket és a magánszektort is, kiugróan sikeresek lesznek, hiszen megértik a különböző célokért dolgozó csoportok motivációját, ismerik eszközeiket. A Common Purpose hét országban – az Egyesült Királyságban, Dél-Afrikában, Hollandiában, Írországban, Németországban, Svédországban és Magyarországon – működik. A független közhasznú szervezet célja az, hogy a legkülönfélébb területeken tevékenykedő vezetők szemléletmódját, társadalmi tudatosságát, jövőképét és döntéshozó képességét szélesítse, ezáltal erősítse a különböző szervezetek közötti együttműködést. A tavaly létrejött magyarországi egyesület alapító tagjai között van Stewart Wingate, a Budapest Airport Zrt. volt vezérigazgatója, Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese, Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Küllői Péter, a Bátor Tábor Alapítvány elnöke is. Miután a legtöbb vezetőképzési tréning szinte kizárólag a szervezeten belüli folyamatokra koncentrál, a Common Purpose tavaly elindította első olyan hazai képzési programját, amely a vállalati, állami, önkormányzati és civil területen működő vezetőknek megpróbál segíteni abban, hogy kilépjenek az őket körülvevő „burokból”. A 2008. október 15-én 37 résztvevővel indult második Meridián nevű programban a közszférából 10, a magánszférából 15, a nonprofit szférából pedig 12 vezető vesz részt. A csoport Magyarországon elsőként Székesfehérváron tanulmányozta a három szektor közti együttműködést. November 25-én előbb a város vezetőivel, stratégiai döntés-előkészítőivel, majd pár véleményvezér civil szervezet, végül a helyi nagyvállalatok képviselőivel beszélgettek arról, hogy szerintük „Hogyan csináljunk egy élhető várost/régiót partnerségben”? A program egyik fontos eleme a hasonló felfedező út – mondta Ertsey Katalin programigazgató, aki korábban a United Way Hungary igazgatójaként és a Pannon Példakép Alapítvány ügy-
CIVIL
5 vezetőjeként tevékenykedett e társadalmi felelősségvállalás területén. Az idegenben tett felfedező utak jelentősége óriási. Azok az emberek, akik a hatáskörükön túl vezetnek, a közvetlen hatáskörükön kívüli környezetben is képesek változást kezdeményezni és levezényelni. A vezetők többsége a saját szervezetén belül tanulja meg a vezetés tudományát, és a ranglétrán feljebb jutva szerzi meg a vezetéshez szükséges hatáskört. A világ azonban változik, és a vezetőknek lépést kell tartaniuk. A szervezetek egyre komplexebb belső szervezeti struktúrákat és külső kapcsolatokat építenek ki. A munkát egyre gyakrabban kultúrák és előítéletek által felépített falakon keresztül kell elvégezni, amelyben egyre fontosabb szerep jut annak, hogy egy vezető képes-e a saját szervezetének teljes széltében (a különböző funkciók között), valamint azon kívül is vezetni. Miként tanulják meg azonban a vezetők, hogy ilyen környezetben hogyan kell vezetni? Bár sikeresek a saját világukban, hirtelen csupa új és ismeretlen arc és szokatlan kihívások veszik őket körül. A hatáskörüket az új környezet nem ismeri el, sőt, a motivációjukat is megkérdőjelezik. Ilyen helyzetekben új típusú vezetőkre van szükség. Új szemléletre, új készségekre és tehetségekre. És a vezetők olyan irányú fejlesztésére, amely egy szélesebb látókör és jövőkép kialakítását támogatja, és képessé teszi a vezetőket arra, hogy a kezdetektől fogva sokszínű világokban is tudjanak vezetni. K. E. M.
PÁLYÁN
Csak bizalmasan! A Common Purpose képzéseinek során a Chatham House szabályt alkalmazza. Ezt a bizalmassági szabályt a Nemzetközi Kérdések Királyi Intézete hozta létre 1927 júniusában. Azóta általános gyakorlattá vált, hogy a szabad vitát és a gondolatok, információk megosztását lehetővé tevő légkör megteremtése érdekében a Chatham House szabály szerint szervezzenek megbeszéléseket. Minden Common Purposeprogramnap és találkozó e szabály szerint szerveződik, kivéve azokat az eseteket, amikor kimondottan eltérünk ettől a szabálytól. A szabály kimondja, hogy „amikor egy ülés vagy egy megbeszélés a Chatham House szabályai szerint zajlik, a résztvevők szabadon felhasználhatják az ennek során kapott információkat, anélkül, hogy érintenék az előadók vagy más résztvevők identitását vagy hovatartozását, illetve felfednék, hogy az információra a program egyik ülésén tettek szert”. A szabály csak akkor működik, ha az előadók – és különösen a hallgatóság – tudatában vannak annak, hogy a szabály életben van, és vállalják, hogy azt határozottan betartják. A Common Purpose sikereit annak is köszönheti, hogy a programjaira meghívott kulcsemberek – pontosan e szabály tudatában – nyíltan (vagy legalábbis nyíltabban) beszélnek. Nyilvánvaló, hogy ha ezt a szabályt megszegné valaki, az lerombolná a belénk vetett bizalmat, és az összes jelenlegi és jövőbeli programunkra nézve káros lenne.
Ecotópia klub a fejlodésért Veszprémi beszélgetések a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről Ernest Callenbach Ecotópia című könyvében egy ideális társadalomról ír. A regényben leírt társadalmi utópia a kiindulópontja annak a beszélgetéssorozatnak, amely Veszprémben indult el a Csalán egyesület szervezésében. A jövő év tavaszáig egy-egy összejövetelen húsz olyan téma kerül terítékre, amelyek átbeszélése után a résztvevők megfogalmazhatják Veszprém város fenntartható fejlődésének alapelveit. – Callenbach regénye a zöldmozgalmak alapműve – mondja Domschitz Mátyás, a sorozat egyik előadója, moderátora, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület elnöke és a Csalán egyesület tagja. – A regény alaptételeiből kiindulva elkezdtünk kreatívan gondolkodni Szalay Tímeával, a Csalán egyesület elnökével, és megfogalmazódott bennünk az Ecotópia klub megalapításának ötlete. A Csalán pályázott és nyert egy bizonyos összeget a programra, így a sorozat anyagi háttere is megoldott. A klubban feldolgozzuk a könyvben felvetett témák kapcsán azokat a tudományos modelleket, amelyek a fenntartható fejlődés témájához köthetők, a gazdaság, ipar, mezőgazdaság, életmód, nevelés, értékek, családok, az államszervezet témáját, és megjelentetjük a nemzetközi, hazai, veszprémi gondolkodók modelljeit is. Mivel a téma összetett, sok tudományterületet (környezetvédelem, gazdaság-, társadalomtudományok) érint, ezért gondoltuk, hogy áttekintésére egy „interdiszciplináris” civil szakmai klub lenne legalkalmasabb. A beszélgetésekbe veszprémi és Veszprém környéki, a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt érdeklődő polgárokat, civil szervezetek képviselőit,
a civil szektor különböző területén dolgozó szervezetek képviselőit kívánjuk bevonni. Ez azért is fontos, hogy a kérdést több oldalról is meg tudjuk vizsgálni. Szükség esetén, bizonyos témákra a tudományos élet képviselőit is meghívjuk. A sorozat első előadása december 1-jén volt az MTA Veab (Veszprém, Vár utca 37.) nagy előadótermében. Dr. Papp Sándor professzor Civilizációnk és az ökológiai válság című vitaindítója a következő kérdéseket feszegette: van ökológiai válság, vagy a probléma a mostani gondolkodásunkkal megoldható? Megoldás-e a technikai fejlődés? Van-e határa az emberi fejlődésnek? Ha igen, hol? Az előadást követően a résztvevők folytatták a beszélgetést, melynek kiinduló gondolata a következő volt: a Titanic társadalmában élünk? A második találkozón, december 8-án Domschitz Mátyás bemutatta az Ecotópia című könyvet. A sorozat januárban folytatódik. Néhány téma, amelyről szó lesz az előadásokon: ökológiai lábnyom, szabadpiac és ökológia, fenntartható társadalom és fejlődés, milyen lenne a világ, amelyben az unokáinkat látni szeretnénk, összeegyeztethető-e a gazdaság és az ökológia értékrendje, mi kell a boldog élethez? – A műhelymunkák eredményeit közzétesszük a Csalán egyesület honlapján – mondja Domschitz Mátyás. – Emellett a beszélgetések során felmerült ajánlott irodalom listáját is közöljük a honlapon. A Veszprém város fenntartható fejlődésének alapelvei című anyagot, amelyet a program vége felé a klubban a Csalán egyesület és a klub tagjai közösen fogalmaznak meg, átadjuk az önkormányzatnak és a sajtó képviselőinek. er
CIVIL
PÁLYÁN
6
A Leader program jelenlegi alakulása, változások Mostanra már bizonyosan mindenki számára ismerősen cseng a Leader program elnevezése, beleértve a civil élet szereplőit is. A Leader program célja a vidéki térségek felzárkóztatása, fejlesztése, alulról jövő kezdeményezések által, helyben kiosztható forrásokkal. A programnak 2007-ben indult el a második (illetve, ha a kísérleti Leadert is beleszámítjuk, akkor harmadik) ciklusa. Az előző ciklus a 2004–2006-os évekre szólt, de a pályázatok 2008 augusztusáig voltak elszámolhatóak. Az aktuális Leader közösségek szerveződése már az előző ciklus alatt megindult, majd folyamatosan zajlott, így közvetlenül a pályázat megjelenése előtt már a legtöbb térségben eldőlt, hogy melyik település vagy szereplő melyik akciócsoporthoz kíván csatlakozni. Nagy változást hozott az előző ciklushoz képest a helyi vidékfejlesztési irodahálózat megjelenése 2007 nyarán, amelyek minden kistérségben létrejöttek, és koordinálni kezdték az alulról már lényegében felépült kezdeményezést. Annak a szervezetnek vagy személynek, amely vagy aki a közösség tagja kívánt lenni, az illetékes hvi-nél kellett magát regisztráltatni 2007. szeptember közepéig. Ezután következett a helyi vidékfejlesztési közösséggé való alakulás, amely az előző ciklushoz képest új elem volt a Leader programban. Majd ezek a hosszadalmas munkával, több lakossági egyeztetés és nagygyűlés által megalakult közösségek az irányító hatóság, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a hvi-k segítségével, egy kitöltő program használatával, tervező munkacsoportot alakítva elkezdték elkészíteni a helyi vidékfejlesztési stratégiát. Ehhez az irányító hatóság nemcsak támpontokat adott, de keretet is, több fő fejlesztési irány meghatározásával. Ehhez kiegészítésként kerültek hozzá a helyi vidékfejlesztési közösség által megfogalmazott irányok, célok. Ezután következett a pályázat elkészítése. A pályázata beadása után minden helyi vidékfejlesztési közösségnek (régi elnevezésével élve: akciócsoportnak) két lehetősége volt. Amennyiben nem nyer a pályázaton, marad helyi vidékfejlesztési közösség, ha pedig nyer, Leader csoporttá alakul (hacs), a későbbiekben pedig egyesületté. A hvk a III. tengely pályázataira tudna pályázni, a hacs pedig a III. és a IV. tengelyre. A források, amelyeket megkaphatnak később ezek a közösségek, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (1300 milliárd vidékfejlesztésre) származnak, ezen belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Ez utóbbinak négy tengelye van, ebből a harmadik (A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása), és negyedik (Leader program) tengely jelent forrást a hvk-k számára. A Leader program számára biztosított keretösszeg 71 milliárd forint a 2007–2013-as ciklusra. Az alakulás előtti információk alapján, miszerint a területileg és lakosságszámban is nagyobb akciócsoportok esélyesebbek a Leader cím elnyerésére (2007-ben előzetes információk
alapján arról lehetett tájékozódni, hogy a 71 milliárdból nagyjából 70 csoportot támogatnak majd), így hatalmas csoportok alakultak meg a közép-dunántúli régióban is. Majd a Magyar vidék napja rendezvény keretében felsorolták a nyertes akciócsoportokat, melyből országosan összesen 96 csoport van. A közép-dunántúli régióban a következő csoportok alakultak és nyertek: – A Bakonyért hacs (29 település, 43 ezer fő, móri, veszprémi, zirci kistérség) – Balaton-felvidék hacs (60 település, 43 fő, Ajka, Balatonalmádi, Balatonfüred, Sümeg, Tapolca, Veszprém kistérség) – Bakony és Balaton keleti kapuja hacs (22 település, 52 ezer fő, Balatonalmádi, Várpalota, Veszprém, Zirc kistérség) – Bakonyalja–Kisalföld kapuja hacs (25 település, 34 ezer fő, kisbéri, komáromi kistérség) – Duna–Pilis–Gerecse, kalandra hív a régi vármegye! hacs (22 település, 55 ezer fő, dorogi, esztergomi kistérség) – GeMaRa (Gerence–Marcal–Rába) hacs (25 település, 16 ezer fő, Ajka, Pápa kistérség) – Mezőföld hacs (10 település, 17 ezer fő, enyingi, székesfehérvári kistérség) – Mezőföldi Híd hacs (18 település, 44 ezer fő, adonyi, dunaújvárosi, ráckevei, sárbogárdi kistérség) – Mezőföldi összefogás hacs (6 település, 19 ezer fő, adonyi, dunaújvárosi kistérség) – Sárvíz hacs (adonyi, székesfehérvári, sárbogárdi kistérség) – Sokoró Pannontáj hacs (24 település, 36 ezer fő, győri, pannonhalmi, pápai, téti) – Somló környéke hacs (13 település, 12 ezer fő) – Somló–Marcalmente–Bakonyalja hacs (47 település, 31 ezer fő, Ajka, Pápa) – Velencei-tó hacs (9 település, 26 ezer fő, gárdonyi, székesfehérvári) – Vértes–Gerecse hacs (37 település, 64 ezer fő, bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatabányai, tatai) – Vulkánok Völgye a Balaton-felvidéken hacs (29 település, 19 ezer fő, tapolcai) – Völgy Vidék hacs (15 település, 35 ezer fő, bicskei, ercsi, székesfehérvári) Jelenleg megindult a III. tengely pályázatainak (illetve rendeleteinek) kiírása, ezek a tevékenységek már pályázhatóak. A négy irányvonal pedig minden közösségnél ugyanaz: 1. Falumegújítás és -fejlesztés, 2. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, 3. Vidéki örökség megőrzése, 4. Turisztikai tevékenységek ösztönzése. Fontos elem, hogy minden nyertes csoportnak jogi személyiséggé kellett alakulnia, ezen belül egyesületté. Ezért a csoportokat vagy hacs-ként (helyi akciócsoport), vagy egyesületekként kell megemlítenünk. Mivel nagyobbak az egyesültek, így nagy részükben nem egy központ található, hanem több
CIVIL
7 mikroközpontot hoztak létre, így a lakosság könnyebben juthat információhoz a lakhelyéhez közelebb is. (A csoportoknak saját honlapot kell készíteniük, amelyen minden elérhetőség és új információ megtalálható lesz.) Az egyesületeken belül a tagoknak ki kellett választani a vezetőségüket, illetve már nyertesen, a munkaszervezetben dolgozó személyeket – 142/2008. (XI. 25.) MVH-közlemény. Az MVH-közlemény szerint a 2008 augusztusától felmerült költségeket (személyi és dologi) tudják elszámolni az egyesületek, ezenkívül egy új rendelet is megjelent (69/2008. X. 31.), mely meghatározza, hogy a munkaszervezetnek mik a feladatai: pl. beérkező kérvényeket kezelni, az ügyfélkapu elektronikus rendszerében felrögzíteni, pontozási jegyzőkönyvet elkészíteni, tájékoztatni és segíteni a lakosságot. Előírás, hogy legalább egy fő, napi 8 órában foglalkoztatott személy legyen a munkaszervezetben, aki nem vállalkozó, és nem hvi-hez köthető személy, akinek bérét is meghatározza a 64/2008. (XI. 26.) FVM-rendelet, mely bruttó 300 ezer forint havonta. Megalakult egy újabb hálózat is, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, amelynek szintén a Leader programban és a III. tengelyes kérvényekben való koordinálás a szerepe, a hvi-k mellett, amelyek viszont jelenleg már nem főszereplői a Leader programnak, annak ellenére, hogy a csoportok létrejöttének segítése céljával alakultak. Az alább olvasható rendelet idézete szerint az új hálózat célja majdnem pontosan ugyanez lesz. A 31/2008. (X. 1.) FVM-rendelet szerint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célja: „1. § A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (a továbbiakban: MNVH) célja a vidékfejlesztésben érintett kormányzati és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodószervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása,
PÁLYÁN
a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében, továbbá az MNVH szolgáltatásainak széles körben történő hozzáférhetővé tétele.” A pályázás módja is jelentősen megváltozott, már nem pályázati adatlapokat kell kitölteni és nem pályázati felhívásokat kell keresni az érdeklődőknek, hanem FVM-rendeleteket. A III. tengely négy intézkedésére már kiírásra kerültek a rendeletek, melyekhez több melléklet csatlakozik, többek között adatlap, költségvetési lap, útmutató. Egyszerűsített eljárásként ezek a nyomtatványok valamivel valóban egyszerűbbek, mint az előző Leader AVOP rendszerű pályázati adatlapjai, de egyszerűnek semmiképp nem tekinthetőek. (Minden aktuális információ és rendelet elérhető a www.fvm.hu oldalon.) Ezenkívül lehetőség nyílik tapasztalatcseréket szervezni, és kapcsolatba lépni külföldi csoportokkal is, hiszen ezt is támogatja a jelenlegi forrásigénylési rendszer. Így a hacs-ok jó példákat, követendő gyakorlatokat is megtanulhatnak partnereiktől. A pályázatok folyamatosan várhatóak, a rendeleteket gyakran frissítik, ezért aki komoly pályázási szándékkal bír, érdemes figyelnie az FVM honlapját naponta, illetve felvennie a kapcsolatot a területileg illetékes Leader egyesülettel, annak munkaszervezetével vagy a hvi- vezetővel, esetleg az (FVM honlapja) MNVH-vezetővel vagy a területi MVH-irodával. A Leader csoportok/egyesületek jelenleg dolgoznak a belső pályázataikon, illetve a stratégián, de hamarosan minden csoport honlapján frissülő információkhoz lehet jutni. Turupoli Nóra kulturális menedzser, Veszprém Megyei Közművelődési Intézet
Hátha egyszer mi is labdába rúghatunk! Az elmúlt hónapban Tata adott otthont a II. országos szociális foglalkoztatási konferenciának, amelynek tekintélyes részét képezte a civil szektor, annak foglalkoztatáspolitikai helyzete és lehetőségei. Sajnos a hazai viszonyok nem kedveznek a civil szféra foglalkoztatási modelljének. Míg francia barátainknál a szektoron belül foglalkoztatottak aránya 10% az összlakosság arányában, addig nálunk ez alig közelíti meg a 2%-ot. Ennek természetesen összetett okai vannak. Hazai területen kevés a pályázati lehetőség, a helyi önkormányzatok nem tekintik a nonprofit szférát partnernek, így pedig elenyésző a feladatátvállalási lehetőség. A civilek nem rendelkeznek saját vagyonnal (amely a pályázatoknál biztosítékként szolgál), jelenlegi alkalmazotti gárdájuk labilis, változó. Így, ilyen feltételek mellett nehéz hosszú távon fenntartható minőségi munkát produkálniuk. Márpedig a nemzetközi és a hazai pályázati rendszer mindezt elsődleges célként határozza meg. Mi, akik részt vettünk ezen a rendezvényen, egyetértettünk abban, hogy a „civilség” mint értékteremtő kell hogy jelen legyen a mindennapokban. Az, hogy civilek vagyunk, még nem jelenti azt, hogy dilettánsak lennénk. Nekünk is ugyanazt tanították, éppen olyan diplománk és végzettségünk van, mint a
közszférában, az állami apparátusban dolgozó kollégáknak. Viszont van egy nagy előnyünk a többiekkel szemben. Mégpedig az önkéntes munkánk, amelyet a közösség javára és boldogulására fordítunk. Ez az a lehetőség, mellyel sem az üzleti, sem pedig az állami szféra nem tud gazdálkodni. Ez egy olyan nagy lehetőség, melyet, ha okosan hasznosít a nemzeti és a helyi politika, akkor növekedhet elismertségünk és megbecsülésünk. Javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás és tevékenységeink zökkenőmentes folytatását: Hazai és nemzetközi pályázati források utófinanszírozási idejének csökkentése. Az utófinanszírozási 20%-os arány csökkenjen 5%-ra. Ismerje el a kormány a civil szektorban keletkező „haszon” fogalmát. Az állam és a helyi önkormányzat tekintse partnernek a szférát a közfeladatok ellátása területén. Teremtse meg az állam a pályázati rendszer zökkenőmentesítésére a „civil bank” rendszerét. Illúzióink nincsenek, hiszen nem először kerültek papírra ezek a gondolatok. Mindazonáltal nem árt melegen tartani javaslatainkat és folyamatos jelenléttel erősíteni magunkat. Hátha egyszer mi is labdába rúghatunk. Monostori János
CIVIL
PÁLYÁN
8
A gazdasági válság ellenére is adnak! November 25-én, három nappal azt követően, hogy közel 730 ember elbocsátását jelentette be az Alcoa, a cégcsoport alapítványa 40 nonprofit intézményt és helyi közösségnek adta át adományait. A cégvezetés leszögezte: társadalmi szerepvállalásukat nem érinti a pénzügyi világválság és az autóipari recesszió. Az Alcoa Alapítvány 1952-ben alakult és a vállalat termelési tevékenységétől függetlenül működik. Saját vagyonnal rendelkezik, az ennek befektetéséből származó hozamot osztja szét világszerte. Az elmúlt 16 évben közel 6 millió dollár adományban részesültek a honi egészségügyi és oktatási intézmények, környezetvédelmi, szociális és kulturális projektek. Idén 14 európai ország 5 208 000 dollár támogatásban részesült, aminek 15 százalékát, 767 750 dollárt sikerült Magyarországra hozni. A legnagyobb idei támogatás a megyei múzeumnak nyújtott 100 ezer dollár volt, de több megyei pályázót is segítettek. Az ünnepélyes átadáson Forgó Béla, az Alcoa-Köfém vezérigazgatója a vállalat három éve működő közösségi szolgálati hónapjáról is beszélt, melynek keretében idén több mint 500 alcoás munkavállaló végzett társadalmi munkát. Az Alcoa Alapítványtól az elmúlt 16 év alatt összesen 6 millió dollár összegű adományban részesültek egészségügyi intézmények, országos és helyi oktatási, környezetvédelmi, továbbá szociális és kulturális projektek. A cég a legnagyobb mecénás jellegű támogató az országban. Az adományok nem szolgálnak üzleti célokat és minden ellenszolgáltatástól mentesek. A világ legnagyobb alumíniumgyártója, a pitsburgi (USA) központú Alcoa 16 éve van Magyarországon. 1993-ban többségi tulajdont vásárolt a Székesfehérvári Könnyűfémműben, amelynek 1996-tól teljes tulajdonosa, jelenleg hét üzletággal van jelen. Ezek alumíniumöntvényeket, hengerelt alumínium félkész termékeket, alumínium járműfelépítményeket és autóipari részegységeket, alumíniumfelniket kamionokra, trélerekre és buszokra, alumínium kötőelemeket a repülőgépipar számára, elektromos kábelkötegeket gyártanak, s végül ipari gázturbinákba és repülőgépmotorokba beépítendő öntvényeket munkálnak meg. Az Alcoa az elmúlt években a Köfémbe telepítette pénzügyi és adminisztratív, valamint informatikai globális szolgáltató központjait is. A cégcsoport ma ötödik az összes magyarországi és második az amerikai befektető között, árbevételét tekintve a 13. a száz legnagyobb vállalat rangsorában, s 4780 alkalmazottal a 22. legnagyobb foglalkoztató. A vállalatcsoport nemcsak jelentős működőtőkét, csúcstechnológiát, modern irányítást és munkaszervezést hozott Magyarországra, hanem a társadalom iránti felelős vállalati magatartási kultúrát, a fenntartható fejlődés feltételei biztosítása melletti elkötelezettségét is – mondta Furulyás Ferenc kommunikációs igazgató. A Civil a Pályán kérdésére – hogy mit jelent ez? – a cégvezetés úgy fogalmazott: üzletvitelük, üzleti kultúrájuk és gyakorlatuk szerves része a fenntartható növekedés feltételei iránti elkötelezettség. E vállalatirányítási modell a termelési tevékenység során a környezetvédelmi követelmények maximális, továbbá a munka- és egészségvédelem biztosításának kompromisszu-
mot nem tűrő betartása mellett felöleli a társadalom iránti szolidaritást is. A pénzügyi támogatásokon túl az Alcoa társadalom iránti érzékenységét példázza az önkéntes munkahónap program is. Dolgozói évtizedek óta végeznek önkéntes munkát környezetükben. Ez a gyakorlat 2003-ban vált ez intézményessé önkéntes munkahét formájában, amely 2006-tól önkéntes munkahónappá fejlődött. 2007-ben 36 országban 17 000 dolgozó vett részt 780 ilyen projekten. Ezekbe a magyarországi dolgozók is kezdettől bekapcsolódtak. 2008. október folyamán harmadszor szervezte meg az Alcoa világméretben az önkéntes munkahónapot. 533 dolgozónk 40 területen végzett munkát. Az alapítvány az önkéntes munkavégzés két formáját, az úgynevezett Action és Bravo! programokat pénzjutalommal is támogatja. Az Action program az Alcoans Coming Together In Our Neighborhoods (Alcoások Együtt Közösségeikért) rövidítése.
Ennek keretében a dolgozóink szabad idejükben 5–9, illetve 10 fős csoportban a helyi közösség valamely nonprofit intézményénél – minimum 20, illetve 40 óra időtartamú önkéntes – közösségi célú munkát végeznek. Egy-egy program lebonyolítása után az intézmény, ahol a munka folyt, 1500, illetve 3000 dollár alapítványi juttatásból is részesül. Az önkéntes munkára csak közcélú, nonprofit szervezetekben kerülhet sor, például közterületeken, szemétgyűjtés, kerékpárút építése, parkosítás, nem profitorientált intézmények helyreállítása, hajléktalanoknak étel készítése és kiosztása... 2008-ban 435 magyarországi dolgozó teljesített Action programot. A Bravo! programmal az Alcoa Alapítvány a dolgozók személyes, egyéni közösségi tevékenységét bátorítja és ismeri el. Az a dolgozó, aki ugyanazon nonprofit intézménynél egy év folyamán legalább 50 óra közösségi munkát elvégez, ennek jutalmaként 250 dollár összeggel is segíti az intézményt. Ezt az összeget ugyancsak az alapítvány utalja ki, a vállalás teljesítését igazoló értesítés kézhezvételét követően. K. E. M.
CIVIL
9 2008 Alcoa Alapítványi támogatások, dollárban. Direkt Támogatás (2008 februárjában átadva) Fejér Megyei Múzeumok Szövetsége 100 000 Környezet megóvása és megőrzése Palocsa Egyesület (16 500), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (25 500), Gaja Környezetvédő Egyesület (20 000), Aba-Bakonysárkány-Vérteskehely Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Általános Iskola Bakonysárkány (18 000), Bory-vár Alapítvány (8000), Mór Város Önkormányzatának Intézményi Gondnoksága, Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ (4500), Városszépítő és -védő Egyesület (3500) Átfogó képzés és oktatás Corvinus University Budapest (20 000), Budapest University of Technology and Economics (20 000), Pannon Egyetem (20 000), Kodolányi János Főiskola (20 000), Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány (24 000), Jól-Lét Közhasznú Alapítvány (15 000), Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola (15 000), Táncsics Mihály Gimnázium (20 000), Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (5000), Alba Caritas Hungarica Alapítvány (3500)
PÁLYÁN
Egészségvédelem Fejér Megyei Szent György Kórház (40 000), Széna Egyesület a Családokért (20 000), Aranyeső Alapítvány az Egészséges Emberért (20 000), Törpe-Ovi Alapítvány Bodajk (17 000), Magyar Vöröskereszt Móri Területi Szervezete (15 000), Petőfi Sándor Általános Iskola, Mór (20 000), Velencei-tavi Nyári Játékok Produkciós Iroda Kht. (10 000), Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete (8000), Nevelési Tanácsadó Intézet (3500), FM és Székesfehérvár Nyugdíjasainak Baráti Szövetsége (7000), FM Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye (3000), Bice-Bóca Hátrányos Helyzetűek és Nagycsaládosok Egyesülete, Mór (4000), Székesfehérvári Jeges Alapítvány az Utánpótlásért (3000). Üzleti és közösségi együttműködés Alba Regia Táncegyesület (16 500), Vörösmarty Színház (26 500), Alba Regia Szimfonikus Zenekar Alapítvány (16 000), Bokod-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ (15 000), Aranybulla Könyvtár Alapítvány (6000), Székesfehérvár Önkormányzati Hivatal, Közművelődési Iroda (5000), Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (6000), Móri Fúvószenei Egyesület (9000)
Alattvaló vagy állampolgár? Boltokat értékeltek a civilek
Fejleszthető-e a társadalmi tőke? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről cseréltek eszmét az V. nyári egyetem résztvevői Kunbábonyban. Ezen a nyáron én is részese lehettem a közösségfejlesztők közös gondolkodásának.
Több boltot és vendéglátó-ipari egységet is kiválónak minősítettek november végén a megyei fogyasztóvédelmi civil szervezetek Fejérben. A fogyasztók napján átadott díjak azt mutatják, egyre nagyobb súlya van a civil minősítésnek. Remélhetően nem csak azért, mert a fogyasztói panaszok intézése 2007. szeptember 1-jétől a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatásköréből a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülethez került át. Fogyasztók Kiváló Boltja 2008 címet idén a Gombház, a Freya Virágszalon, az Agró Üzletház, a Kristályház, az Olimpia Sportbolt, a Konyhafelszerelési Üzlet, a Szezám Ajándék, az Árvácska Virágüzlet, a Teáskanna, a Tip-Top Cipőáruház, a Bricostore, a Varrógépcentrum Bt., a Hímző Stúdió, a Finomságok Háza, a Villanyász Bolt, a Kála Virág és Ajándék, a Promod Hungary Kft., a Mamutka Bt., a Varázskuckó Játékbolt, az Art Stúdió Képzőművészeti Szaküzlet, a Bringa Bt., a Pál Tamás és Társa Bt., a Virág Ajándék és a Max ABC kapta meg. A Kiváló Vendéglátó Egységek 2008 elismerést az Ybl étterem, a Zámbó cukrászda, a Kodolányi étterem, a Viniczai cukrászda, a Pokol Pince étterem, a Csutka cukrászda, a Ráckert vendéglő és a Zrínyi cukrászüzem kapta.
Ezelőtt két évvel szinte csak percekre ugrottunk be a rendezvényre, de én akkor és ott megfertőződtem. Ráébresztettek arra, hogy mennyire egysíkúvá vált a gondolkodásom, s hogy az én problémámnál sokkal nagyobb – nekem nagyobbnak tűnő –, s ráadásul egészen más társadalmi rétegeket érintő kérdések is léteznek. Az ország más-más szegletéből érkezők „ugyanazon a hangszeren játszottak, fél szavakból megértették egymást”, pedig egészen más témában dolgoztak. Azt mondták magukról, hogy ők egy zárt közösséget alkotnak, de engem, egy majdnem kívülállót – s gondolom, másokat is – tárt karokkal fogadtak. Lassan már nemcsak érzem, de tudom is, mit jelent civilnek lenni, s egyre jobban érlelődik bennem a gondolat, hogy még jobban közéjük tartozónak kellene lennem. Velük dolgozva sok minden átértékelődik még a hétköznapokban is, szélesedik az ember látóköre, érzékenyebbé válik a világ dolgaira. A legnehezebbet, amit ők magukénak vallanak, a fontossági sorrend megváltozását, megváltoztatását, mindenkinek tanulni, alkalmazni kellene. Először vannak ők, aztán vagytok ti vagy te, vagyunk mi, s csak legvégül vagyok én. Nehezen hihető, de sokan vannak, akik ennek szellemében élnek, dolgoznak, alkotnak. Jó közéjük tartozni.
K. E. M.
Juhász Gáborné
CIVIL
PÁLYÁN
10
Nem elszenvedni a körülményeket, hanem alakítani sorsunkat Beszélgetés a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnökével Vannak sikerek, amelyek pénzben nem kifejezhetők, nem mérhetők semmilyen hagyományos mérőeszközzel – inkább „csak” a benne résztvevők vagy a környezetük, egy közösség elégedettségével, mosolyával, hálájával. Sőt, olyan sikerek is léteznek, amelyek hatását majd csak utódaink élvezik. Körülbelül ilyen „megfoghatatlan” sikereket mondhat magáénak évek óta Huszár Józsefné Júlia, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnöke. A Soros Alapítvány támogatásával 1994-ben húsz magyarországi nő tanulmányozhatta az Amerikai Egyesült Államokban a civil világot. Köztük volt Huszárné Júlia is, aki negyven civil szervezet munkájába pillanthatott be. Hazatérte után született meg benne az ötlet, hogy létrehoz egy nőszervezetet, amire 1995-ben került sor. – A kilencvenes évek közepén százával alakultak az egyesületek – mondja Júlia. – Ezekből azonban nagyon kevés
működik a mai napig, mert a tagok közben rájönnek, hogy egy civil szervezet fenntartásához rengeteg ingyenmunka és kitartás kell, a pénz pedig természetesen mindig kevés. A Veszprémi Nők Kerekasztala alapjában úgy működik, mint megalakulásakor, de egyre tágabb területet ölel fel a tevékenysége. A városban már jól ismernek bennünket, nemzetközi és itthoni kapcsolataink is egyre szerteágazóbbak. Sajnos, kevés a fiatal nő a tagjaink között, mert a fiataloknak sok egyéb elfoglaltságuk van. Egy felmérés szerint náluk a közéleti munka csak a hatodik helyet foglalja el a fontossági listán. Ez azonban nem tántorít el bennünket: mi értük is dolgozunk és a lányainkért, unokáinkért. Elvünk: nem szabad görcsölni, lazán, jókedvűen kell dolgozni, mert bolond, aki önkéntes munkával gyötri magát. A felvállalt munka viszont elkötelezettséggel jár, ami nem oldható meg önfeladás nélkül.
Az elnök asszony Huszár Józsefné Júlia tanár szeretett volna lenni, de 1956 után ellenforradalminak minősített tevékenysége miatt erről a pályáról eltanácsolták. Így a vegyipari egyetemet végezte el, és a Nitrokémiától osztályvezetőként ment nyugdíjba. Férje szintén az említett vállalatnál dolgozott, már ő is nyugdíjas. Júlia nem adta fel az álmait, mellékesen a mai napig nyelvet tanít és fordít angolból. Egy közgazdász-adószakértő lánya van, aki egy unokával ajándékozta meg a családot. Önként vállalt és elvégzett feladatok A Veszprémi Nők Kerekasztala 13 éves fennállása során számos kisebb és nagyobb projektet vitt végig. A nők közéletiségének elősegítése érdekében tagjaikat megtanították internetezni, az egyesület tagja az Európai Női Lobbinak, elindították
a Több nőt a parlamentbe elnevezésű akciót (Európában egyedül Máltán kisebb a női parlamenti képviselők aránya, mint Magyarországon), tavaly Júlia képviselte hazánk civil szervezeteit a Stockholmban megtartott, az Európai Unió által szervezett Fórum a demokrácia jövőjéért című tudományos tanácskozáson. – Kerüljük a p betűvel kezdődő dolgokat: nem politizálunk, nem pletykálkodunk, nem folytatunk propagandatevékenységet, elkerüljük a pártokat is – mosolyog. – Tiszteljük egymás meggyőződését, őrizzük az egyesület függetlenségét, de úgy véljük, minden közéleti témához közel kell kerülnünk. A nagyobb projektek közé tartozik néhány szép kiadvány, amely fontos dokumentumokat gyűjtött egybe a kortársaknak és hagyományoz az utókorra. A Veszprém megyei asszonyok vallomásai az utókornak például a millenniumi emlékládában elhelyezett írásokból válogat. Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörté-
CIVIL
11 nész Királylányok, múzsák, hitvesek című könyve korábbi korok hölgyeinek életét idézi fel. Az Ifjúságunk sötét gyöngyszemei című könyvre, amely a megyében élők 1956-tal kapcsolatos élményeit gyűjti egy kötetbe, fél éve még egy fillére sem volt az egyesületnek, a napokban pedig már be is mutatták a megjelent kötetet. Júlia erre csak ennyit jegyzett meg: – Ha hiszel benne, akkor lesz, ez nagyon fontos. 2006-ban, a veszprémi nők 1956-os tüntetésének évfordulója alkalmából Lugossy Mária szobrász alkotását, egy bazaltkő emlékkövet állított az egyesület a veszprémi Tűztorony alatti panteonban. A kőállítás költségeit közadakozásból fedezték. Erős női háló Pannóniában – Ha egy településen vagy egy közösségben van egy jól működő nőszervezet, akkor ott valami mindig megszépül, az élet elviselhetőbbé válik – mondja. – Ezért arra gondoltunk, megkeressük a dunántúli nőszervezeteket, megismerkedünk és összefogunk velük közös pályázatok, célok érdekében. Magyarországon lehagoló a nőszervezetek helyzete. Kevesen vagyunk, és ez a kevés is egymástól elszigetelten dolgozik, pedig összefogás hiányában a közös érdekérvényesítés sem jöhet szóba. A nők a politikai döntéshozatalban nem érik el a „kritikus tömeget”, ami előfeltétele a női érdekek megjelenésének és a társadalmat ma már mikroszinten is mérgező politikai szembenállás megszüntetésének. A Veszprémi Nők Kerekasztala, a Nők a Balatonért Egyesület, a Győri Nők Független Szervezete és a Várpalotai Írisz együttműködésével május végén rendezte meg a Pannon nőtalálko-
PÁLYÁN
zót. Ekkor alakították meg a Pannon Női Hálót, amely a továbbiakban a dunántúli nőszervezeteknek informális, de remélhetőleg hatékony egyesülése lesz. Ezt a rendezvényt összekötötték a Partners Hungary Alapítvánnyal közösen szervezett Nőkszava állampolgári konzultációval, ami a D program segítségével uniós szintre felerősítve vitte el a dunántúli nők véleményét a legfontosabbnak ítélt tíz téma közül arról a háromról, amelyet 58 kitöltött kérdőív alapján választottak ki és jeles hozzáértő előadók, témavezetők segítségével tárgyaltak meg. A Venőke folyamatosan tesz azért, hogy a nők hangja messze eljusson, és az egyesület tagjai remélik, hogy ezáltal némi harmóniát varázsolnak a körülöttünk levő, egyre nehezebben tűrhető disszonanciába. er Ifjúságunk sötét gyöngyszemei Az 1956-os veszprémi néma nőtüntetés évfordulóján, december 6-án mutatták be az Ifjúságunk sötét gyöngyszemei című kiadványt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. A könyv azokat az írásokat gyűjti egybe, amelyekben Veszprém megyei emberek emlékeznek a terror éveire. A könyvbemutatón Talabér Márta, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, a könyvről pedig dr. Ács Anna irodalomtörténész, muzeológus beszélt. Az ünnepségen köszöntötték az 1956-os néma nőtüntetés résztvevőit, megalapították a Női Helytállás elnevezésű díjat, majd virágokat helyeztek el a Tűztoronynál lévő panteon emlékkövénél.
Prímán taroltak a civilek Minden második díjazott a nonprofit szektorból került ki idén Fejérben Százkilenc jelölt közül tíz közéleti személyiség vehette át november 7-én a megyeháza dísztermében a Fejér Megyei Príma-díjat. A kitüntető cím nyertesei között többségben voltak idén a civilek. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – a szervezet elnöke, Demján Sándor által alapított országos Prima Primissimadíjhoz hasonlóan – idén harmadik alkalommal hirdette meg a megyei Príma-díjat. A november 7-ei gálaesten 10 különdíjat, 1 közönségdíjat és 3 fődíjat – utóbbiaknak egyenként egymillió forintos csekkel – adtak át. A fődíjakat Sohonyai Edit író részére Demján Sándor, a VOSZ elnöke, dr. Guseo András kutató főorvos részére dr. Takács Ildikó, a TriGránit Rt. kommunikációs igazgatója, az Alba Volán jégkorongcsapata részére pedig Varga István, a VOSZ Fejér megyei elnöke adta át. A közönségdíjas Flaschner Kálmán késművesmester lett, aki a több mint 12 ezer szavazatból 3606-ot kapott. Rajtuk kívül az Árpád Ipar Iskolai Alapítvány, Csutiné Schleer Erzsébet városszépítő, Klecska Ernő újságíró, Kneifel Imre népzenész, karnagy, az Alba Regia Vegyes Kar művészeti vezetője, Kovács György, a megyei művelődési központ címzetes igazgatója és Sándorfalvi Sándor festőművész vehette át a Príma-díjat.
A díjazottak több mint fele civil volt, sikerük a nonprofit szektor sikere is. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1971-ben építészmérnöki diplomát szerző Csutiné Schleer Erzsébet, akit 1984-ben Podmaniczky-díjjal jutalmaztak, 25 éve tagja a városszépítő és -védő egyesületnek. Megvalósult tervei közt van a fehérvári, Rác utcai parasztházak Európa Nostra-díjas felújítása, az evangélikus gyülekezeti terem és a Viktória Rehabilitációs Központ. Guseo András, a Fejér Megyei Szent György Kórház ideggyógyászati osztályának korábbi vezetője a magyar sclerosis multiplexes (SM) betegek egyesületeinek és klubjainak életre hívója és e szerveződése országos hálózattá alakulásának egyik motorja. Klecska Ernő, a Fejér Megyei Hírlap gazdasági rovatvezetője a Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát működtető SZITI egyesület elnöke. Kneifel Imre, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, az Alba Regia Vegyes Kar művészeti vezetője, a Tilinkó zenekar egyik alapítója és az Éneklő ifjúság hangversenysorozat egyik fő szervezője. Kovács György, a megyei művelődési központ nyugalmazott igazgatója, az Országos Népművészeti Egyesület egyik életre hívója, korábban a Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetségének elnöke is volt. K. E. M.
CIVIL
PÁLYÁN
12
„Színpad a nagyvilág, mennyen s poklon át...” A címben felfedezhető idézet Bródy János tollából származik, de valóban értelmezhető mindennapjainkra, s a Magyarock Dalszínház életére is. 2002-es alakulásuk óta folyamatos küzdelmek során sikerült rangot kivívnunk maguknak, s tényleg életünk részévé vált a színház. Fő törekvésünk olyan darabot választani bemutatónak, amely valami pluszt, valami különlegeset hozhat a társulat életébe. Várkonyi Mátyás és Bródy János egy főiskolai felkérés kapcsán kezdett el foglalkozni William Shakespeare életével még a 90-es évek második felében. A főiskolai bemutató végül elmaradt, helyette 1997-ben a Madách Színházban mutatták be a „Will Shakespeare, vagy akit akartok” című musicalt. Az előadást két évad után az átépítés előtt álló színház levette a műsorról, hányatott sorsát élte. A Magyarock Dalszínház már közel három éve tervezte a bemutatót, de különböző okokból ez mindig meghiúsult. Hosszas előkészület után az idei Reneszánsz emlékév tűnt a legmegfelelőbb időpontnak a premierre. Vizeli Csaba és Bakó Gábor rendezők többször is egyeztettek a szerzőkkel, amelynek köszönhetően a darabba új jelenetek kerültek, többet átdolgoztak a történet gördülékenyebbé tétele érdekében. „Igazán büszkeséggel töltött el minket, hogy a magyar zenés színjátszás kiváló szerzői partnerként tekintettek ránk, és elfogadták javaslatainkat” – mondta el Vizeli Csaba. A Kultsár iskola tornatermében egész júliusban zengett az ének, a lelkes társulat éjt nappallá téve készült a nagy feladatra. Bakó Gábor kiváló pedagógiai érzékkel, s remek táncos kvalitásait megmutatva, jó hangulatú táncos foglalkozásokat vezényelt, melyet kicsik és nagyok egyaránt nagy lelkesedéssel végeztek. Bárki, aki ellátogatott a próbákra, érezhette, hogy itt valami igazán nagy dolog van készülőben. Ezt kiemelték a szerzők is, akik alkotó részt is vállaltak a próbafolyamatok alatt, hiszen többször is tiszteletüket tették Komáromban, javaslataikkal, észrevételeikkel is segítve a munkánkat. A bemutatót az észak-komáromi Tiszti Pavilon udvarán található amfiteátrum színpadán tartottuk a szerzők jelenlétében. Előadásunk még a Dalszínház rajongótáborát is meglepte. Igazi
nagyszínpadi produkciót láthatott a közönség. A Globe Színházat jelképező díszletek között folyt a játék, melynek minden pillanatában érződött, hogy komoly, tudatos munka áll mögötte. A látványos táncbetéteket, énekbetéteket zúgó taps követte. A történet nagyban hasonlít társulatunk sorsára. Mindig megküzdve a viszontagságokkal, de egyben kiállva saját magunk által elképzelt céljainkért. A szereplőválasztások telitalálatok voltak, szinte mindenki lubickolt szerepében. A „szakértő-kötözködő” szemek persze találhattak apró hibákat, melyet Bakó Gábor is látott. Igyekszünk ezeken javítani, de összességében igazán emlékezetes szép színházi élményt adott mindenkinek az előadás. Nehéz lenne felsorolni mindenkit, aki a színpadon volt, hiszen mindenki megérdemelné a dicséretet, de azért külön ki kell emelni a Willt játszó Szűcs Józsefet, aki nagyon jó érzékkel hozta a sokszor tépelődő, önmagával is elégedetlen főhőst. Molnár Árpád cinikus, köpönyegforgató udvari intrikusa, Balogh Attila „szerzősztárja”, a két főszereplő lány, Kuczmann Ágnes és Végh Edina lányos-fiús játéka, a színészeket játszók (Gábor Sándor, Orbán Viktor, Szakács Péter, Szakács Tibor, Vojvoda Miklós) csodálatos táncai, élményszerű megjelenései, Tar Gabriella hatásos kocsmai parádéja mind-mind fénypontjai az előadásnak. A Dalszínház új szereplői (Pekarik Katica, Tihanyi Dániel, Pataki Csaba) gyorsan beilleszkedtek társulatunkba, s jól helytálltak a színpadon. A társulat egésze, a táncosok pedig kiválóra vizsgáztak. Szándékosan hagytam a végére Másik Lehelt, aki már sokadszor kápráztatta el a közönséget. A transzvesztita hajlamokat mutató gazdag nemes, Lord Seal szerepében egyszerűen uralta az előadást. Élmény volt hallani, látni. S hogy mindehhez mit szóltak a szerzők? Az örömtől sugárzó arcú Bródy János már a szünetben elmondta: „Végre értem, hogy ez a darab igazán miről is szól!” Talán ennél jobb kritikát nem kaphat egy társulat. A következő bemutató október 10-én Nagyigmándon és október 17-én Érsekújváron volt, továbbá készítjük az előadás legjobb dalaiból összeállított cd-t sztárvendégekkel. Ha elmulasztották, ezúttal ne hagyják ki. Meglátják, meghallják és bizton megszeretik. Végh Diána
PÁLYÁN
CIVIL
13
Tallózó a Pályázati Figyelõbõl 2008.12.01
Felhívás oktatási szakemberek részére
Tempus Közalapítvány
2008.12.01
AXN Filmfesztivál
AXN tévécsatorna
2008.11.30 A reformáció jubileumi évének jelmondata és/vagy szlogenje – 2017 felé
2009.01.31 H H 2009.01.31
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület elnöksége
2009.05.31 H
2008.11.27
Képzőművészeti ösztöndíjpályázat
K&H Bank
2009.01.30 H
2008.11.26
Vas Megye Művészetéért Közalapítványtól elnyerhető támogatás
Vas Megye Művészetéért Közalapítvány
2009.01.31 H
2008.11.25
Egész életen át tartó tanulás program / Comenius tanárasszisztens fogadása
Európai Bizottság, Tempus Közalapítvány
2009.01.30 H
2008.11.25 Ifjúsági nemzetközi konferencia pályázat Magyar Tudományos Akadémia 2009.01.31 H 2008.11.25
Egész életen át tartó tanulás program / Comenius tanárasszisztensi akció leendő tanárok részére
Európai Bizottság, Tempus Közalapítvány
2009.01.30 H
2008.11.25
Egész életen át tartó tanulás program / Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak
Európai Bizottság,Tempus Közalapítvány
2009.09.15 T
2008.11.24
Szoborpályázat
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata
2009.03.02 H
2008.11.24
A negyedév természetfotója
Naturvízió Kft.
2009.12.31 F
2008.11.19
Gazdaságfejlesztési Operatív Program Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009.10.16 F 4. Prioritás keretében finanszírozott új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram közvetítőinek kiválasztása / GOP-2008-4.1
2008.11.19
Lila Szalag-díj – sajtópályázat
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
2009.01.30 H
2008.11.18
Klímaőrjárat, diákverseny
Magyar Természetvédők Szövetsége
2009.04.22 H
2008.11.14
Európa a világűrben – esszépályázat
2008.11.11 A helyi vidékfejlesztési közösségek és a Leader helyi akciócsoportok részére az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás
Magyar Asztronautikai 2009.03.01 H Társaság, Magyar Űrkutatásért Alapítvány, Aero Magazin, Galaktika szerkesztősége, Élet és Tudomány szerkesztősége, Természet Világa Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
2009.11.30 T
CIVIL
PÁLYÁN
14
Európai uniós pályázatok, nem csak civil szervezeteknek (Bővebb információ: 88/401-110)
2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése – DAOP-2007-5.2.1/C 2000 le. alatti települések szennyvízkezelése támogatására – EAOP-2007-5.1.2.B 2000 le. alatti települések szennyvízkezelése támogatására – ÉMOP-2007-3.2.1./A. 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására – ÉAOP-2007-4.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez – DDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez – KDOP-2007/2.1.1/2F A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése c. pályázat elkészítéséhez – NYDOP-2007/2.2.1/2F A befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatására – NYDOP-2007 - 1.3.1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése – TAMOP-5.5.5/08/1ÚJ A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken – DDOP-2007-5.1.5-A/2F A halászati ágazat strukturális támogatása – Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése A halászati ágazat strukturális támogatása – Halászathoz kapcsolódó promóció támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása – Halászati termelői szervezetek támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása – Halfeldolgozók építése, bővítése, felújítása és korszerűsítése A halászati ágazat strukturális támogatása – Innovatív technológiák bevezetése a haltenyésztésben A halászati ágazat strukturális támogatása – Természetes vízi halászat A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése – DDOP-2007-5.1.1 A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése – DDOP2007-5.1.4. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése – ÉAOP-2007/1.1.A/2F A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése – intézményi pályázatok támogatására – TIOP-1.1.1/07ÚJ A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése c. pályázati felhívásához – NYDOP-20072.2.1/2F A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására – KEOP-2.3.0. Akadálymentesítés támogatására (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) – ÉAOP-2007-4.1.5 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése – TIOP-2.1.3/08/1ÚJ Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése – DAOP-2007-4.2.1/2F Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz – KEOP-2.1.1. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv
készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz – KEOP-2.5.0. B komponens Az erdeiiskola-hálózat infrastrukturális fejlesztése pályázatos projektek támogatására – KEOP-3.3.0.ÚJ Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása – prioritás kivitelezési konstrukcióhoz – KÖZOP2007-1.1.1.ÚJ Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztésének támogatására – DDOP2007/1.1.1 Belterületi csapadék- és belvízelvezetés támogatására – DAOP2007-5.2.1/A E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása – GOP2008-2.2.3 E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása – KMOP2008-1.2.7 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése – DDOP-2007-3.1.3.B Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – DAOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – ÉMOP-2007-4.1.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – KDOP-2007-5.2.1.A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – NYDOP-2007-5.2.1. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – kistérségi járóbetegszakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg-szakellátás korszerűsítése – ÉAOP-2007-4.1.2. Élő és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós meghívásos konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására – KEOP - 3.1.1. Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására – KEOP - 3.1.2. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz – KEOP-2007-5.1. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására – TAMOP-3.3.2./08/2ÚJ Fenntartható életmód és fogyasztás – KMOP-2007-3.3.4-A/B Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Prioritás keretében finanszírozott mikrohitelprogramok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével – GOP-2007-4.1. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására – KEOP - 3.1.3. Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz – KEOP-2007-5.2. Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése – NYDOP-2007-4.1.1/2 Helyi és térségi vízrendezés, vízrendszerek fejlesztésének támogatására – ÉMOP-2007-3.2.1.-C,D
CIVIL
15
PÁLYÁN
Füredi színházi élet 1848−49-ben Az 1831. július 3-án ünnepélyes külsőségek között átadott füredi kőszínház – a Dunántúl első kőszínháza – új fejezetet nyitott a füredi színészet történetében. A Kisfaludy Sándor kezdeményezésére, társadalmi összefogással épített 400 személyes színház a magyar nyelvű színjátszás otthonává vált, ugyanis az alapítók szándéka szerint csak magyar nyelven adhattak elő benne. A színházat elsősorban a fürdőközönség látogatta, amely a fő- és köznemességből, városi polgárságból verbuválódott. A nyári idényben a fehérvári, kassai vagy győri színtársulat tagjai neves pesti színészek vendégszereplésével léptek fel. A szabadságharc alatt változatlanul nagy volt a vendégforgalom, ennek ellenére színházi előadásokról mindeddig nem tett említést a szakirodalom. A helytörténeti monográfiák és színháztörténeti szintézisek hallgatása azonban nem jelenti azt, hogy a sorsfordító időszakban üresen maradt a színház. Horváth György színész visszaemlékezése bizonyítja, hogy 1846–1851 között a füredi nyári évadban Hetényi József győri társulata játszott, amelynek feleségével együtt ő maga is tagja volt. Többek közt a következőket írta: „A forradalmi évek lezajlása alatt is Füreden tartózkodánk, itt nemzetőrösködtünk sok viszontagság között. Écsy [László] úr mindenkor pártfogolta és jó tanácsával gyámolította társulatunkat.” Az Ungar c. lap 1848 májusában még azt írta, hogy az „előkelő világ idén Balaton-Füreden tölti a nyarat.” A fürdőidényre Farkas Jancsi híres cigányprímás Párizst is megjárt zenekarát szerződtették. Vendégben nem volt hiány. 1848–49ben jóval kétezer fölött volt az állandó fürdővendégek száma. A bizonytalan kimenetelű háború elől ugyanis sokan a fürdőn kerestek menedéket. A népes közönség ellenére viszonylag kevesen látogatták a színházat. Bizay Mihály, a fürdő népszerű figurája, a színház nagy barátja 1848 nyarán „erővel tessékelte be a nézőket. Jutalomjátékok alkalmával szintén ő gondoskodott az anyagi háttérről.” Kutatásaink során három színlapot ismertünk meg 1848 júliusából. Ezek alapján megállapítható, hogy kikből állt Hetényi füredi társulata, amely a rendkívüli helyzetben főként vígjátékokat mutatott be. Balogh Lajos (1831–1885) 1847-ben Pápán állt be Hetényi társulatába, nála idősebb volt Balogh Károly (1823–1887), aki 1845-ben Győrben, 1847-ben pedig Pozsonyban, 1855-ben ismét Győrben lépett fel. A Hetényi család alkotta a társulat törzsét: Hetényi József, Hetényiné Makriovszki Róza, továbbá Hetényi Gyula, József és Laura. Horváth György és felesége, Miklósi N. és felesége mellett Váry Rezső, továbbá egy Kiss és Gyarmathy nevű színész is fellépett.
1848. július 22-én, szombaton Richelieu első párbaja, vagy a 15 éves férj c. „fényes vígjátékot” adták, melyet Bayardtól Egressy Béni magyarított és 12 színész adta elő. Érdekessége, hogy a 15 éves Richelieu herceget Hetényi Laura testesítette meg, ami már önmagában is garantálta a sikert. Július 29-én A két altiszt c. „társalgói víg játék” került színpadra, melyet Rossier után Telepi György fordított magyarra. Ebben mindössze 9 színész lépett fel. A közönséget azzal csalogatták, hogy az első felvonás után Bellini Norma c. operájából (1831) Hetényi Amália és Laura énekelt kettőst (duettet), a játék végén pedig Verdi Ernani c. nagyoperájából (1844) Hetényi Laura énekelt áriát. Verdi operáját Magyarországon 1847. február 3-án mutatták be a Nemzeti Színházban, így még újdonságnak számított. A zenekari kíséretet a veszprémi székeskáptalan zenekara biztosította. Ez az első, de nem utolsó eset, hogy a székesegyház zenekara fellépett Balatonfüreden! A július 30-án, vasárnap a Szép molnárné c. „új vigjátékot” mindössze 9 színész játszotta. A szép molnárnét (Denise) Hetényi Laura, a márkit (Marquis de la Guilardere) Balogh [Károly], feleségét Horváthné, a molnárlegényt Váry alakította. 1849 tavaszán, március-májusában Hetényi társulata Veszprémben, majd ezt követően Győrben játszott. Veszprémben a megszálló császáriak igényeihez kellett alkalmazkodniuk, Győrött viszont a tavaszi hadjárat sikerein fellelkesült közönség fogadta őket. Közben a társulat is megerősödött, mert Szuper Károly és öt társa március 25-én csatlakozott a Dunántúl egyetlen működő társulatához. Május 25-én már Győrben voltak, ahol ezután óriási sikerrel adták Szigeti József Egy táblabíró a márciusi napokban c. háromfelvonásos vígjátékát. A társulatot Latabár Endre egészítette ki, aki karmesterként az énekes darabokat tanította be. A közönség felerészben a hadi győzelmeken örvendező polgár, felerészben „piros zsinóros honvéd volt”. A társulat a nyári fürdőidény beköszöntével Füredre tette át székhelyét. Az előadott darabokról nem maradtak fenn színlapok, s nem ismerünk színikritikákat sem. A szabadságharc bukása után a megtorlás időszaka következett, amely a fegyveres harcban részt vevő színészeket is érintette. A lakosság hangulatát az 1854-ig fenntartott ostromállapot tette nyomottá. 1852-től Latabár Endre és társulata főként népszínművek bemutatásával gondoskodott a füredi közönség szórakoztatásáról. Hudi József
CIVIL
PÁLYÁN
Támogatóink:
16
Veszprémi Civil Ház Szolgáltatásaink:
A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és az ESZA Kht. támogatásával valósult meg.
Folyamatos tanácsadási rendszert működtetünk (pl. jogi, számviteli tanácsadás) Felvilágosítást nyújtunk pályázati lehetőségekről, és hozzáférhetővé tesszük az ezekhez tartozó adatlapokat és űrlapokat, pályázati tanácsadást nyújtunk Nyilvántartjuk és kérésre rendelkezésre bocsátjuk a megyei és a veszprémi civil szervezetek legfontosabb adatait, valamint különböző adatbázisokat önkormányzatokról, intézményekről, szakértőkről Képzést szervezünk a megyei és a városi civil szervezetek részére pl. szervezeti, menedzselési, pályázatírási és szponzorszerzési témákban Közreműködünk a Civil a Pályán című hírlap kiadásában, amelyhez a civil társadalmat érintő anyagokat gyűjtünk és várunk minden szervezettől Saját internetes honlapot tartunk fenn (www. ciszokveszprem.hu) Regionális civil portált működtetünk (www.civil.kdunantul.hu), ahol naprakészen megjelennek a civil szférát érintő legfontosabb hírek, információk Elősegítjük az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok kiépítését Civil irodai szolgáltatásokat nyújtunk Közösségi Technológiai Központot működtetünk, ingyenes számítógép-használatot, illetve internetezési lehetőséget biztosítva. Veszprém, Kossuth u. 10. II/203.
Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetségének nyitvatartási ideje: (Székesfehérvár, Balatoni út 8. sz. ) hétfő: 7.30–16.00 óráig kedd: 7.30–18.00 óráig szerda: 7.30–16.00 óráig csütörtök: 7.30–16.00 óráig péntek: 7.30–13.30 óráig Eddigi elérhetőségeik élnek tovább: Tel.: 22/506-186, 22/506-187, Fax: 22/506-186, E-mail cím:
[email protected]
Nyitva tartás: Hétfő: 8:00–17:00 Kedd–csütörtök: 8:00–16:00 Péntek: 8:00–14:00
